KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS. Megjelenik minden szerdán és szombaton

IX. Évfolyam.

Budapest 1899. deczember hó í

99. (853.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S

KÖZLÖNYE.

Megjelenik minden szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

Az Országos feagy. Gazdasági Egyesület tulajdona. Főszerkesztő és kiadásért fe

Ülésnapok a Köztelken.

9. deczember 10. d. u. 4 órakor. Gazdák Biztositó Szövetkezete alapitó közgyűlése. '9. decz. 11. d. e. 10 ó. Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének nagygyűlése. 9. deczember 11. d. u. 4 órakor. Gazdák Biztositó Szövetkezetének alakuló közgyűlése.

••

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. 899. deczember 10. d. e. V2IO órakor. OMGE. igazgató-választmányi ülés. 899. deczember 10. d. e. 10 órakor. OMGE. évi rendes köz-

. . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Köztelek), Üllői-út 85. szám.

Meghívó a,, G a z d á k B i z t o s i t ó S z ö v e t k e z e t é " nek folyó évi deczember hó 11-én d. u. 4 órakor a Köztelek nagytermében megtartandó alakuló közgyűlésére. A tárgysorozatot a „Köztelek" 96. és 97. számában közöltük.

Meghívó Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének folyó évi deczember hó 11-én, azaz hétfőn d. e. 10 órakor a „Köztelek" (Üllői ut 25. sz) nagytermében tartandó évi rendes III. nagygyűlésére. A tárgysorozatot a „Köztelek" 94. és 95. számában közöltük.

Meghívó az

Országos Magyar Gazdasági Egyesület

igazgató-választmányának 1899. évi deczember hó 10-én d. e. V210 órakor a közgyűlést megelőzőleg a „ Köztelken" a kisteremben tartandó ülésére. Főtárgyak : 1. Múlt ülés jegyzőkönyvének bemutatása. 2. Két hitelesítő tag kiküldése. 3. Uj tagok b jelenlese. 4. Meghalt tagok bejelentése. 5. Esetleg közgyűlési tárgyalást igénylő javaslatok előterjesztése. 6. Irodalmi szakosztály javaslatai. 7. Folyó ügjek.

Irodalmi és tanügyi szakosztály ülése. (1»99. deczember 7.) Jelen voltak: Kndolányi Antal elnöllete alatt: B-rnát István, Budny Barna, dr. Csillag Gyűli, Furster Géza. Jeszenszky Pál, Löcherer Andor, Bubinek Gyula, De Pottere Brúnó, Sporzon Vilmos szakosztályi tagok és Sztlassy Zoltán szerkesztő-tnkar, mind előadó.

Könyvkiadó vállalat. Elnök az ülést megnyitja s felkéri előadót az ülés első tárgyának a könzvkiadó-vallalat a „Gazdák Biztosító Szövetkezeté"-nek ügyének előadására. 1 8 9 9 . évi deczemlber hé 10-én, A könyvkiadó-vállalat hároméves czikluGróf Dessewffy Aurél s. k., azaz vasárnap délután 4 órakor a Köztelken sának számadásai a következők: elnök. A vállalat 10 munkát adott ki, 6990 fűzött megtartandó és 4000 kötött példányban, ebből eladatott előfizetőknek és könyvkereskedőknek 7200 kötet, alapitói közgyűlésére. Meghívó jelenleg raktáron van 3790 kötet. Az összes TÁRGYAI: kiadás 17683 frt 81 kr volt, az előfizetések és 1. Az alakuló közgyűlés elé terjesz- Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület eladásokból bevétetett 11669 frt 20 kr; a 1899. évi rendes közgyűlésére, hiány tehát 6014 frt 61 kr., a raktáron levő tendő alapszabályok megvitatása. könyvek értéke ellenben 10909 frt 40>krt tesz ki. 2. A szövetkezeti elnöki tisztségre mely deczember hó 10-én, az az vasárnap d. e. lOóraAz egyesület felterjesztést intézett a földhárom alapitó kijelölése. kor fog a „Köztelek" nagytermében megtartatni, A részletes tárgysorozatot a ,Köztelek" 93., mivelésügyi miniszterhez, hogy a vidéki gazd. Gróf Dessewffy Aurél s. k., előadások előadói és hallgatói részére való kiaz OMGE. elnöke. 94. és 95. számaiban közöltük. osztás végett nagyobbszámu példányt vegyen át. A közoktatásügyi miniszter is felkéretett,

Meghívó

Tavaszi MŰTRÁGYA szükségletünk beszerzése végett forduljunk a

Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez, Budapest, V., Alkotmány-u. 31. Mbk iaámeitb S Í oldal.

IP 40

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9.

hogy az iskolák részére a baromfitenyésztési ségeket tárgyaló munka megírásával, nevezett munkából vegyen át nagyobb számú példányt. azonban munkálatával még nem készült el, A szakosztály az igazgatóválasztmánynak felhívandó volna tehát a munkának záros határjavasolja, hogy mindaddig, mig a könyvkiadó- idő alatt való elkészítésére. A munka kiadása vállalat 6000 frt defiezitje fedezetet nem nyer, a Szemere-alapitványból volna eszközölhető. Az irodalmi szakosztály e javaslathoz az összes egyesületi kiadványokból bevételezett összegek a könyvkiadó vállalat javára fordít- hozzájárul. Előadó jelenti, hogy a mult évi kertétassanak. szeti előadásokra felvett összegből és a látoAz Egyleti Tanács rendeletére kiadott szak- gatási dijakból felni aradt 496 korona összeg. munkák. Annak idején felmerült az óhajtás ezen előElőadó jelenti, hogy az Egyesületi Ta- adásoknak könyv alakban való kiadására nézve. nács rendeletéből a „Pátria részvénytársaság Előadó tájékozást szerzett a kertészeti előadááltal Hrellay Emilnek a baromfihizlalást tár- sok előadóinál s ezek alapján javasolja, hogy gyazó munkálata adatott ki. A munka kiadá- a szakosztály bizza meg az előadások előadóit, sából előálló tiszta jövedelem felerészét neve- hogy egy körülbelül 10 ivre terjedő munkálatzett részvénytársaság az egyesületnek engedi ban az előadások kivonata gyanánt egy ker: át. Hasonló feltételek mellett adta ki a rész- tészeti utmutatót írjanak meg. Miután e czélra vénytársaság Wiener Moskónak a „Köztelei' az összeg rendelkezésre áll és az ily munka pályázatán jutalmat nyert munkáját, „Az újlaki kiadásával szükséget pótol az egyesület, a uradalom üzleti berendezését". Mindkét munka szakosztály a munka kiadását javaslatba hozza már'megjelent és forgalomba van s ezenkivül még a választmánynak és előadót megbízza a szüka gyógynövények ismertetését és azok forga- séges lépések megtételére. lombahozatatalát tárgyaló munka és a SchuschkaVégül az irodalmi szakosztály javaslatba féle szám viteltan alapján megírandó Gazdasági hozza a választmánynak, hogy a könyvtári kaSzámviteli Naptár lesz még kiadandó. talógus 10 ivre terjedő pótfüzetének kiadását Tudomásul szolgál. határozza el s erre nézve a jövő évi költségvetésben fedezetről gondoskodjék. Vidéki gazdasági előadások. Előadó jelenti, hogy a földmivelésügyi miniszter által a mult évben a vidéken tarAgrár napok. tandó gazdasági előadások czéljaira a Gazdasági Egyesületek Szövetsége részére rendelkeHolnap, deczember tizedikén tartja zésre bocsájtott 2000 frt akként használtatott az OMGE. évi rendes közgyűlését. Az fel, hogy a f. évben Budapesen a Köztelken kertészeti előadási cziklus tartatott, azonkívül ezt követö napra a Gazdasági Egyesületek Nyitrán és Veszprémben rendeztettek az ottani Országos Szövetségének nagygyűlése van gazdasági egyesülettel karöltve gazdasági előadá- kitűzve. Ugyanezen napon pedig a sok. A miniszter által rendelkezésre bocsájtott Gazdák Biztositő Szövetkezete is meg fog 2000 frtból mintegy 500 frt maradt fenn, alakulni. melyre nézve javasolja, hogy az a jövő év elején Aradon rendezendő gazdasági előadás E háromféle mozgalom nem ok czéljaira forditassék. nélkül követi egymást szorosan; közötA legutóbbi választmányi ülés határozata tük logikai összefüggés áll fenn. Itt is, folytán felterjesztés intézeteit a földmivelés- ott is ugyanazok a vezetők s ugyanazok ügyi miniszter úrhoz, hogy a jövő évben szintén 2000 frtot bocsájtson a miniszter a czélok is. De az összefüggés daczára a Szövetség rendelkezésére gazdasági előadások ez a három intézmény, mely a nyilváczéljaira. Javaslatba hozza az iródalmi szak- nosság elé lép, még sem ugyanaz, azokosztálynak, hogy a miniszter által adandó nak külön egyénisége logikusan meg van 2000 frtnyi összegből a jövő év január havá- okolva. ban Eperjesen, Maros-Vásárhelyen, Pozsonyban Mint méhkaptár emelkedik ki az vagy a Dunámul valamelyik központjában tartassanak gazdasági előadások. Ezzel kap- OMGE. a maga ötvenéves múltjával. csolatban előadja, hogy a központban szin- Egyedüli szilárd pont volt ez az egylet tén tartassék a tél folyamán előadási cyklus, a legújabb időkig, melyben a társadalmi melyre nézve Cserháti Sándor adott be az egyesülethez egy tervezetet, amely szerint a erőkifejtés lábát megvethette. Hivatást czukorrépatermelés volna kimerítően tárgyalandó töltött be, gyűjtötte, ápolgatta s őrizte az mint oly aktuális kérdés, amely iránt a gazda- eszméket, a buzgalmat s a j ó törekvéseközönség körében élénk érdeklődés mutatkozik. ket, amelyek a mezőgazdasági élet javára Az irodalmi szakosztály a vidéki előadá- kívántak érvényesülni. A magyar föld sokra Eperjest, Maros-Vásárhelyt és a Dunán- érdekeit képviselte mindenkoron és mint tul valamelyik központját ajánlja és a czukor- ilyen úgyszólván egyedüli testület volt, répatermelési ezen előadási cziklusnak megtartását javaslatba hozza a választmánynak és a mely a gazdasági élet szaltő mortáléit megbízza az előadót, hogy ez irányban az elő- fékezni igyekezett s a lassúbb, de biztos munkálatokat megtegye, mig az irodalmi szak- tért foglaló haladás konzervatív irányzatát osztály a „Köztelken" tartani szokásos gazda- követte. sági előadások megtartásától a jövő évben elAzok, kik nem régen az OMGE.-re tekint. a maradiság gyűlöletes bélyegét sütötték Jelentés az irodalmi czélu alapítványok hová- rá, nézzenek szét s látói fogják, hogy forditásáról. az itt ápolt konzervatizmus immár az Előadó jelenti, hogy a Simunyák-féle egész közszellemet áthatotta. Amiben a alapítványnak 978 korona kamata ált rendel- kormányzati meg a köztevékenység kulkezésre, mélyből 558 korona 60 fiílér marad fenn a Hreblay féle baromfihizlalási kézikönyv minál, az nem egyéb, mint egy nagy költségei levonása után s ez összeg a jövő évi konzerváló munka : védelmé, megőrzése Simunyák-féle alapítványi kamatokkal kiegészí- a kisexisztencziáknak, a melyeket a tendő s a gyógynövényeket és azok forgalomba gazdasági rázkódtatások és szabadossáhozatalát tárgyaló munka díjazására és kiadá- gok elsősorban fenyegettek megsemmisára lesz fordítandó. süléssel ; azután fékezése a visszaéléA Szemere-féle pályadíj felhasználására nézve itegjegyái, hogy Mezey Gyula gazdasági seknek kereskedelmi, ipari téren és a akadémiai tanár bízatott meg a burgonyabeteg- börzén, a melyek a gazdasági erök őri-

99. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. zetlen hagyott szabad mérkőzése közben fejlődtek nagygyá és veszedelmessé. Az OMGE. elégtétellel szemlélhelheti a viszonyok változását anélkül, hogy a közfelfogás irányításában a döntő szerepet magának akarná kisajátítani — és önérzettel mutathat rá mult évi beszámolójában az őrlési engedély törlésére s a borhamisítás ellen lefolyt erélyes akczióra, mint olyan eredményekre, amelyek oly sokszor meggyanúsított törekvéseinek jogosultságát igazolják. A kiegyezésnek 1903-ig történt megkötésében s az uj állategészségügyi megállapodásokban ismét az Országos Magyar Gazdasági Egyesület régtől ismert intencziói kerültek ki diadalmasan, holott ezek kétségen kivül a lefolyt év legnagyobb s irányt jelző közgazdasági eseményei közé sorozandók. Legnagyobb erkölcsi nyeresége a mult évnek azonban a kormányelnöknek az a nyilatkozata volt, hogy az OMGE. nemes és buzgó törekvését mindenkor támogatni fogja. Mert ez a nyilatkozat azt jelenti, hogy az OMGE. programmjának azt a részét is, mely eszköz és támogatás hijján megvalósítható nem volt, a napi élet aktuálitásai közé veszik fel s azt jelenti, hogy a politikai szempontból eddig lekötött erök ennek a programmnak megvalósítása érdekében szabad kezet kaptak. Ez egyértelmű az OMGE. által inaugurált gazdasági politikának érvényesülésével. Az OMGE. közvetlenül és közvetve elért sikereit joggal senki nem kicsinyelheti; ám a társadalmi erőkifejtésnek tágabb tért s több szilárd pontot kellett teremteni, annál is inkább, mert az OMGE. helyhez kötött és szigorúan jellegzetes egyénisége nem volt alkalmas az ország összes társadalmi erőinek és öszszes érdekképviseleti tényezőinek beolvasztására. Ezért alakult egy szélesebb működési kör, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége, amelynek minden egyes tagja megtartja a maga külön egyéniségét, birtokában marad teljes cselekvési szabadságának s mint egymagában is mozgásra képes szerv, minden alárendeltség nélkül, saját öntudata szerint érvényesülhet és sikereivel, melyeket felmutat, saját reputáczióját gyarapíthatja. De mihelyt oly feladat áll küszöbön, amelyhez egy testrész munkája kevés, egy tag ereje elégtelen, ott van a hatalmas test, a szervezett központ, ahol az összes tagok egyesült erővel léphetnek fel, ahol egész erkölcsi sulyuk és tekintélyük összesítve van, hogy az a szükséges pillanatban a közélet mérlegébe legyen vethető. Ez a központ tehát alulról fölfelé működik, amennyiben munkaanyagát a tagok adják, tevékenységének irányát ezek döntik el s az eként nyert anyag és erő feldolgozását végzi a tagoktól nyert megbízás értelmében. Ennek a szervezetnek a létesítésén az OMGE. azért buzgólkodott szerepköréről való némi lemondás árán is, hogy uj erőket nyerjen s a társadalmi együttműködés feltételeit megteremtse.

99. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. Hogy ez sikerült s a megkezdett alapon a jövö még több sikert igér, kézzel fogható bizonyítéka ennek a szeptemberben lefolyt szegedi országos mezőgazdasági kiállítás. Ez a kiállítás már a közös munka eredménye, nemcsak azért, mert a gazdasági egyesületek közös központja hozta azt létre. A vidéki tagok saját körükben is mindent elkövettek a siker érdekében, mert érezték, hogy ezzel a kezdeményezéssel erkölcsi szolidaritásban állanak. De még a szegedi kiállítás kész sikereinél is több jelentősége van annak, hogy a Szövetség, mint a köz- és mezőgazdasági élet őre is telj esitette hivatását s az utolsó fórummá vált, hol a felmerülő kérdések társadalmi szempontból megítélés alá kerülnek s hol érvényesülhetnek olyan nézetek is, amelyek eddig a nyilt színen való megjelenésre utat nem találtak. Ez kétségtelenül nagy erönyereség és nem csak a központnak, hanem a vidéknek is nyeresége. Mert amint a központ a vidék támogatására számithat, akként, a vidék is számithat arra, hogy mozgalmainak a központ készséggel siet hatályt biztosítani, súlypontját oda téve át, ahol arra szükség van. Az erő áttételének ezt a módját s jelentőségét illusztrálják a közel múltban lefolyt aradi meg pozsonyi agrárnapok. A Szövetség rövid múltjára is megelégedéssel tekinthet vissza, de még több bizalommal tekinthet előre jövö feladatára; mely abban áll, hogy a társadalmi erőket a hasznos munkálkodás terén gyűjtve és szervezve, keresse a békés kibontakozás útját a mai gazdasági forradalomból. A Gazdák Biztosító Szövetkezetének megalakítása a két nagy gazdatestület egy évi működésének méltó záróköve lesz. Nagy erkölcsi elégtételszolgáltatás már magában véve az a tény is, hogy a megalakuláshoz szükséges egymillió koronát jóval felül jegyezték és ez nyomatékos válasz volt azok számára, akik a gazdatársadalmat ilynemű szervezkedésre képtelennek, tehetetlennek tartották. A buzgalom s lelkesedés azonban feladatukat a megállapítás tényével még nem végezik be ; óvatos kezek kitartó munkájára van szükség, hogy a létesítendő szövetkezeti intézmény egy uj téren s rendkívül kitett taktikai ponton helyét a rá várakozó nehéz megpróbáltatások között is kiállja. Ám az uttörés legnehezebb munkája már végezve van s jő reményekkel eltelve bontogathatjuk ki a szövetkezeti eszme szárnyait ott, a hol az önsegély a legégetőbb szükség volt. Legyenek üdvözölve azok, akik az előttünk álló mozgalmakban részt fognak venni, mert távoli helyekről, az egyénekre nehezedő létküzdelmekböl csakis a föld : a haza szeretete szólíthatja őket össze s előttük csakis a nemzeti boldogulás nagy czélja lebeghet. B. B.

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

Az őszi mélyszántásról. Ö Időszerűnek vélem az őszi szántásról néhány szóval megemlékezni, tekintettel annak a jövő évi termés eredményére elhatározó befolyást gyakorló voltára. Kisgazdáink úgyszólván ügyet sem vetnek e fontos munkára, mert nem tudják, hogy ennek elmulasztásával mily nagy hibát követnek el. Mulasztásukat azzal kezdik, hogy a tarlót nem szántják alá annak idején, azt mondván, legelőnek kell azt meghagyni. Sajnos, bizonyos körülmények között, kényszernek engedve, mellőzik a tarlóhántást, igy pl. tagositatlan határokban, hol a háromnyomásos gazdasági rendszer dominál. Ha tekintetbe veszszük azonban a tarló le nem hántásából származó hátrányokat s párhuzamba állítjuk a legeltetésből származó előnyökkel, ugy nyilvánvaló lesz a tarlószántás helyes volta. Az idején végzett tarlószántás folytán a gyom és egyéb magvak kikelésre ösztönöztetnek s a bizonyos idő multán végzett őszi mélyszántással mélyen létakarva, elpusztulnak. Egyes vidékeken végeznek ugyan a gazdák őszi szántást, vagyis helyesebben szántanak őszszel, de oly sekélyen, hogy ezen miveletre nem alkalmazható az „őszi szántás" elnevezés, mely alatt egy, a talajnak legalább is 16 em. mélyen történő megforgatását értjük. A termőréteg sekély felkaparása korántsem felel meg azon czélnak, melyet az őszi szántással elérni óhajtunk. Egy sekély szántással csak oly réteget hozunk fel, mely már azelőtt is mivelés alatt állott s igy növénytermelésre különben is alkalmas. Az őszi mélyszántással azt czélozzuk, hogy talajunknak egy alsóbb, vagyis oly rétegét hozzuk fel, mely még azelőtt nem látott napvilágot s igy a benne foglalt talajsók növénytáplálásra alkalmatlan alakban vannak jelen, melyek most a felszínen a tél fagyának s általában a levegő behatásának lévén kitéve, a növények által felvehető állapotba hozatnak. Ezen ezél természetesen csak ugy érhető el, ha a jelzett munkálatot kellő mélységben végezzük. Azonban nem minden körülmények között hajtható végre a talaj tápanyagtartalmának ily módon való gazdagítása. Ugyanis vannak esetek, midőn a mélyszántás elháríthatatlan akadályokba ütközik, pl. sziklás talajon, hol a mivelhető réteg sekély s altalaját szikla képezi; itt tehát fizikai akadályok állják útját a mélyszántásnak. Van még számos más akadály is, ilyenek például: az altalaj rossz minősége, mely esetben óvakodnunk kell annak felszínre hozatalától, nehogy ezáltal jó feltalajunkat, illetve annak minőségét rontsuk. Ilyen akadályra találhatunk futóhomokos területeknél, hol a már többé-kevésbé megkötött legfelső réteg ismételten végveszélylyel fenyegettetnék a laza alsóbb rétegek felhozatala által. Számos ily akadályozó körülmény van tehát, a melyek azonban, ha elháríthatok, ne mulasszuk el annak megtételét, hogy igy az áldásos hatású őszi mélyszántás teljesíthető legyen. Var. azonban számos eset, midőn oly talajjal van dolgunk, melynek alsóbb rétegei teljesen alkalmasak növénytermelésre, de ezideig nem hatolt le hozzájok a kultura. Ily esetekben tartózkodnunk kell a rohamos mélyítéstől, mert nagymennyiségű u. n. „vad talaj" felhozása által csak azt érnők el, hogy növényeink tenyésztése bizonytalanná tétetnék. A jelzett esetben tehát a fokozatos mélyítés lesz indokolt, a midőn is 'az eddigieknél 1—2 cm.-rel mélyebben szántunk s igy csak annyi vad talajt hozunk fel, a mennyit a tavaszi

1851 vetésig a meleg, levegő és nedvesség átalakítani képesek. E fontos három tényező működését, illetve hatását elősegíthetjük még a szántással kapcsolatosan végzett trágyázással. Főleg kötöttebb talajon a félérett trágya egy idejű alkalmazása fölötte előnyös hatású leend, mert a trágyában végbemenő vegyi folyamatok meleget fejlesztenek s ez az elmállást ténylegesen előmozdítja. Az őszi szántás mélysége tehát sok körülmény által befolyásoltatik, melyeket nem szabad figyelmen kivül hagynunk. Miként előbb emlitém, az altalaj rossz minősége sok esetben akadályául szolgál a mélyebb szántásnak. De viszont nem kevés azon esetek száma sem, midőn az altalaj jobb minőségű a feltalajnál. Ha ezen utóbbi eset áll, akkor meg éppen indokolt lesz a mély szántás, mert ily módon a feltalaj legelőnyösebben pótolható s ekkor semmi körülmények között sem szabad elmulasztani azt a gazdának, kinek a mai válságos gazdálkodási viszonyok között minden előnyére szolgáló körülményt és alkalmat meg kell ragadnia. Ugyanis egy, nyerstápanyagokban dus réteg felhozása által a talaj gazdagodik s ez kétségtelenül nagy előny, ha tekintetbe veszszük mily csekély költségébe, illetve fáradságába kerül ez a gazdának. Azonban az őszi mély szántásnak még más irányban is nyilvánulnak előnyei. Annak kiviteléhez erőteljes igásállatok szükségeltetnek, ha tehát a gazda belátja a mély szántás indokolt voltát, ugy arra fog törekedni, hogy azt végre is hajthassa. Sajnos kisgazdáink legnagyobb része oly nyomorúságos igásállománynyal rendelkezik, hogy mélyszántásról még álmodnia sem lehet. A gyenge igásállatokat tehát, melyek az erőtermelő czimet ugy is csak bitorolják, ki kell küszöbölni s helyettök a talaj okszerű megmivelésének keresztülvitelére alkalmas igásjószágot tartani, illetve nevelni, annyival is inkább, mert egy pár erőteljes állat tartása nem ró a gazdára oly nagy terhet, mint több gyenge jószág táplálása. Igaz ugyan, hogy a mélymivelés nagyobb igáserő tartását feltételezi, de ez busásan megtérül a mélymivelés okozta terméstöbbletben. A nagyobb állomány trágyatermelése pedig lehetővé teszi a birtok megfelelő részének évenkénti megtrágy ázását s igy a mélymivelés karöltve a trágyázással csökkenti azon koczkázatot, melylyel szemben a gazdának úgyszólván semmi fegyvere sincs. Az őszi mélyszántás tehát számos előnynyel kecsegtet, ugy, hogy végeredményében semmivel sem költségesebb a sekélyebb mivelésnél, mit kézzel foghatóan bizonyít azon körülmény, hogy az őszszel mélyen megdolgozott talaj a tél porhanyitó hatásának kitéve, tavaszszal az elképzelhető legjobb állapotban lesz s igy mi sem akadályozza a gazdát abban, hogy a tavaszi vetést a termelendő növények igényeinek legjobban megfelelő időben végezhesse. Holott az őszi mélymivelés elmulasztása esetén a mulasztást tavaszkor eszközölt szántással kell pótolni s ez a rendelkezésre álló csekély igás erővel csak részben sikerül, annyival is inkább, mert a télen különben is sovány koszton tartott, elerőtlenedett jószág nem képes a felhalmozódott rengeteg munkát elvégezni. Másrészt tavaszszal mélyen szántani nem szabad, ez csakis őszszel alkalmazható baj nélkül. Nem hagyhatom emlités nélkül azon körülményt sem, hogy az őszi mélyszántással nem a talaj felaprózását czélozzuk, sőt ellenkezőleg a lehetőséghez képest szélesen szántunk s igy a munkát lényegesen gyorsítjuk. Itt persze ismét az igásállatok erőtermelő képessége lesz mérvadó, mert a kellő mélyen s a mellett szélesen is járó ekének vontatására nagy erő szükségeltetik, különösen kötött talajon. A széles és mély forgatás következté-

IP 40

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9.

ben igen nagy rögök keletkeznek, melyek azonban télen teljesen felaprózódnak ; ugyanis az őszi csapadék beléjök szívódván, télen megfagy s igy térfogata nagyobbodásával a hantok széihullását eredményezi. Az ily módon meglazult talajt csak fogasolni kell tavaszszal a vetés előtt, legfeljebb, ha nagyon megiilepedett volna, akkor az extirpátor avagy a grubber használata lesz indokolt. A jelzett es^t csak akkor fordul elő, ha a mélyen szántott területet 'vastag hóréteg takarta. Az őszi szántás gyakorlati kivitelét illetőleg meg Kell jegyeznünk, hogy a különböző kötöttségű talajokhoz képest különböző szerkezetű ekékre le=z szükségünk. Mert például egy lazább minőségű homok, illetve homokos vagy televénves vályogtalaj mély bb felszántása kevésbé erős szerkezetű eket igényel, mint pl. egy erő-en kötött, e-etleg szikes agyagtalaj. A m inapság már majd mindenütt elterjedt vasekék lehetővé teszik ugvszólván minden talajon a mélyszántást. Itt különösen meg kell emlékeznem a Sack-ekékről, melyeket kitűnő >-ik-rrel alka máztunk oly talajon, mdy eddig nem volt. növénytermelésre használva s igv ez őszszel végeztük rajta az első munkálatot. Ezen Sack-ekék tehát egyszerű és erős szerkezetüknél fogva fölötte alkalmasak e czéíra s javítást csak annyiban igényelnek, a menynyiben a szántóvHs eltompu'ása folytán annak kiélezéséről kell gondoskodnunk. Az őszi mély szántás nem végezhető két ökörrel, hanem négy, esetleg hattal. Megfelelő vetésforgó alkalmazása mellett az egész birtok pár év alatt mélátve lesz s midőn a megelőző években mélyített táblához jutunk, azt a megelőzőnél 1—2 cm.-rel mélyebben fogjuk szántani. Az őszi szántást úgyszólván minden növény meghálálja. Első sorban a kapás növények, főleg a czukorrépa, melynek hosszú gyöke csakis oly talajban képes kifejlődni, mely elég porhanyó és kellő mennyiségű növényi tápanyagot is tartalmaz. Éppen igy van a takarmányrépa stb. Azonban nemcsak a kapá-ok, hanem a tavaszi gabonafélék, herefélék, olajos növények stb. stb. is mind megkívánják az őszi mélyszántást, sőt a kapások anélkül úgyszólván nem is fejlődhetnek. Ezekben óh- jtottam rámutatni az őszi mélyszántásból származó előnyökre, melynek a jelzett irányban való keresztülvitele nem ajánltiató eléggé gazdáinknak. Demeter Andor.

.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Karoly.

A fehérje s a táparány {Elmélkedés a takarmányozás köréből.) Füevő háziállataink három féle szerves tápanyagot igényelnek a megélhetéshez, u. m. fehérjét, zsirt és szénhydrátot s ezek részint közös, ré-zint sajátszerű hatásokat fejtenek ki a táplálkozásnál. Közös batasuk az, hogy szétbomlás utján valamennyien képesek állati meleget fejleszteni, mely szükség szerint izomerővé változhat át és hogy valamennyien képesek állati zsirrá átváltozni, mely a testet gyarapíthatja. Sajátszerű hatása pedig főleg a fehérjének van, amennyiben t. i. az állati test s az állati termékek nitrogéntartalmú alkatrészei csak abból keletkezhetnek. Foglalkozzunk csak a fehérjével kissé tüzetesebben. Az állat a takarmányban lévő fehérjét megemészti s vérkörébe juttatja, de a fehérje kiszivárog ismét s a szövetek között áramlik, melyek most részint,' gyarapodnak tőle vagy hasznos termékekké változtatják át, részint hugyanynyá, hugysav- s typpursavvá bontják szét. A lerakodó fehérjét szervi, az áramló s szétbomló fehérjét pedig körözetinek is mondjuk.

A fehérjeszétbontás szakadatlanul tart, sőt ha az állat nem kap a takarmánynyal elegendő fehérjét, akkor saját szervi fehérjéjét támadja meg, s ha azt bizonyos mértékig elhasználta, éhen hal. A fehérjeszétbontás mértéke azonban nagyon változik s főleg a következő körülményektől függ : 1. az etetett fehérje mennyiségétől, mert minnél többet etetünk annál többet bont az állat szét; 2. az állat által fölvett ivóvíz és konyhasó mennyiségétől, mert ezek fokozzák a fehérjeszétbontást ; 3. kutyákkal eszközölt etetési kísérletek pedig azt mutatták, hogyha zsirtalanitott hust, tehát főleg csak fehérjét kaplak, többet bontottak szét, mint midőn zsiros hust fogyasztottak, valarninthogy a sovány kutyák is több fehérjét bontottak szét, mint a kövérek. A zsír tehát, és pedig Ugy a taplálékban lévő. valamint a testben lerat ott zsir fehérjekimélő hatást fejt ki a kutvánál. Kérőbb a szarvasmarhánál tanulmányozva a fehérjeszétbonta^t, ugy talaltak, hogy különösen a szénhvdrátok azok, melyek fehérjekimélő hatást fejtenek ki, valószínűen azért, mert a füevő állatok kevés zsírt, de sok szénhydrátot fog\asztanak a takarmánynyal. A szétbontott fehérje állati meleget fejleszt, mely szükség szerint izomerővé is változhat á t ; bizonyos esetekben továbbá ugy is tudja az állat a fehérjét szétbontani, hogy zsir keleikezzé^ belőle. E szerint tehát a szétbontott fehérje ép ugy hat az állatra, mint a takarmányban lévő zsir és szénhydrát, mert azok is állati zsirrá változhatnak át, továbbá szintén állati meleget fejleszthetnek, s utóbbi is izomerővé változhat át. E három tápanyag hőhatálya nem egyenlő, mert a szénhydráté a legcsekélyebb, a zsiré a legnagyobb, a fehérjéé pedig a kettő között középen áll. Ugyanis a szénh\drá.t átlagos hőhatálya 3900, a fehérjéé 5700, a zsiré 9500 hőegység, vagyis hőhatályuk körülbelül ugy viszonylik egymáshoz, mint 1 : 1 5 : 2 " 5 hez. Pénzértékben nem ilyen viszony van közöttük, hanem némelyek szerint 1 : 3 : 2 , mások szerint 1 : 5 : 2 5-hözJ, vagyis a fehérje mindkét fölfogás szerint a legértékesebb takarmányalkatrész, mig a zsir értéke a fehérje s szénhydrát érteke között középen áll. A fehérjét azért becsüljük legtöbbre, mert az állati test nitrogéntartalmú alkatrészei kizárólag csak a takarmányfehérjéből keletkeznek, mig az állati zsir ós állati meleg, valamint az izomerő mind a három tápanyagból eredhet, amiből az kövekezik, hogv a fehérje pótolhatja ugyan a zsirt és szénhydrátot de utóbbiak nem pótolhatják a fehérjét. A fehérje pótclhatlanságából az következik, hogy azon ismételt kísérletek, hogy a tápanyagelmélet helyére a hőhatályelméletet állítsák, nem vezethetnek eredményhez, vagyis hogy sohase fogunk odt-jutni, hogy a tápanyagszabványokban előirt fehérje, zsir és szenbydrátmennyiségek helyett bizonyos hőegységmennyiséggel fejezzük ki az állat tápanya gs-.ükség! etét. A fehérje hőhatálya s pénzértéke közötti kedvezőtlen viszonyból pedig az következik, hogy legkevésbbé sem fekszik érdekünkben, hogy az állat a fehérjét bontsa szét és hogy azt használja hő s erőtermelésre. De miután a fehérjeszétbontást egészen megakadályozni nem lehet, legalább oda kell hatnunk, hogy azt, amennyire lehet, mérsékeljük, ez pedig különfélekép érhető el, nevezetesen : 1. azáltal, ha nem tulózzuk a fehérjeetetést. A fehérjepazarlás nálurk főleg tehenészetekben gyakori, mert gazdáink nem individualizálnak, hanem egyenlően tartják a teheneket, akár sok, akár kevés tejet adnak azok, minélfogva gyengébb fejősek fölösleges fehérjét fogyasztanak ; de tehenészeteinkben gyakran azáltal is pazarolják a fehérjét, hogy teheneket kelleténél jobban tartják, mi azért nem helyeselhető, mert a kövér test nem

9 9 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. tejel jobban, mint a jó kondiczióban levő, de aránytalanul több fehérjét kíván súlyának föntártása végett. Ugyancsak fehérjepazarlást követünk el nyáron, midőn csak pillangós virágú zöldtakarmányt (luczernát, herét) etetünk, valamint a legeltetés alkalmával is, mert ugy előbbiek, valamint a gyenge fű aránytalanul sok fehérjét tartalmaznak. Ezen a bajon könnyen segíthetünk azáltal, ha az emiitett anyagokon kívül szalmát is adunk az állatoknak, mi a here- s luczernával keverve, a legeltetésnél pedig reggel, a kihajtás előtt eszközölhető legjobban. 2. A" fehérjeszétbontás mérsékelhető továbbá azáltal is, ha az állatok ivóvizszükségletét vizenyős takarmányok etetése által csökkentjük, mert csak az ivóviz, nem pedig a t karmányban foglalt víz az, mely a fehérjeszétbontást fokozza. Kétségtelenül ez egyik oka annak, hogv a vizenyős takarmány előnyösen hat a súlygyarapodás ós tejelválasztásra, mert ugy a hízás valamint a tejelőképesség nagyon függ a szétbontás elől megmenthető fehérje mennyiségétől. 3. A konyhasó szomjatgfrjesztő hatása, de sajátszerű természeténél fogva szintén fokozza a fehérjes/.étbontást, s igy ennek etetésénél is figyelem f. rditandó a mértékletességre. Ugyanis a konyhasó főleg csak akkor válik szükségessé, -ha kilugzott, továbbá s ha kevésbbé természetszerű vagy nem eléggé Ízletes takarmányféléket etetünk, káros hatása pedig a hizlalásnál legszembetűnőbb és pedig ugy a marha- s juh-, valamint a sertéshizlalásnál is. 4. Miután a zsírok és szénhydrátok fehérjekimélő hatást fejtenek ki, a fehérjeszétbontást ugy is mérsékelhetjük, ha az állatokkal a fehérjén kivül elegendő zsirt és szénhydrátot etetünk, vagyis, ha arra ügyelünk, hogy a takarmány kellő arányban tartalmazza a nitrogén artalmu s nitrogénmentes tápanyagokat. Ezt az arányt tudvalevőleg táparánynak mondjuk, ez pedig a legnagyobb fontossággal bir a takarmányozásnál, mert az állatok termelőképessége legnagyobb mértékben tőle függ. Ezért méltán kérdezhetjük, hogy minő táparányt alkalmazzunk állataink etetésénél. A tápanyagszabványok, melyek a megfelelő táparányról is tájékoztatnak, tapasztalásunk szerint lenyűgözték a szabad megfontolást, mert átlagos számaikkal mintegy kötött marsrutát állapítottak meg s azt a hiedelmet keltették gazdájoknál, hogy az okszerűség az ő csapásukon jár. De vaLmint a tudomány nem hagyja magát békóba verni, a tudományos alapon nyugvó takarmányozásban is fölismerte, hogy zsákutczába tévedt s abból ugy igyekszik most kiszabadulni, hogy az állati individualitást állítja előtérbe. Mi is ismételve emiitettük e lapban, hogy a szakmunkák és gazd. zsebnaptárak tápanyagszabványai elég jó tájékoztatók ugyan, de nem arra valók, hogy szigorúan ragaszkodjunk hozzájuk, mert az állatok tápanyagszükséglete nagyon változik azok eltérő individualitása szerint. Ha pedig elismerjük azt, hogy az egyik fejőstehénnek, jármosökörnek, hizóáüatnak stb. más fehérje-, zsir és szénbydrátszükséglete van, mint a másiknak, akkor azt is el kell ismernünk, hogy az állatoknak a táparány iránti igényei is individuálisak s igy a sablont nem csak a tápanyagok mennyisége, de a táparányra vonatkozólag is el keli vetnünk. Eszerint tehát a gyakorló gazda vállaira toljuk annak megállapítását, hogy minő táparányt alkalmazzon különféle állatainál, ő pedig méltán kérdezheti tőlünk, hogy mi minő alapot nyujtunk neki, melyre a táparány megállapításánál támaszkodhatik. Azok után, amiket bevezető sorainkban a fehérjeszétbontás- s annak mérsékléséről, továbbá más alkalmakkor az állatok tápanyagszükségletének az individualitástól való függéséről mondottunk, nem okozhat a megfelelő táparány megállapítása nehézségét, mert csak

99.

SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

arra kell gondolnánk, hogy főleg a fehérje az melylyel takarékosan kell bánnunk s melynek mennyiségét az á'latok individualitásától függő takarmányértékésítő képességhez kell viszonyítanunk, mig a főleg tüzelőszerül szolgáló és sokkal olcsóbb szénhydrátok mennyisége nem függ annyira az állatok individualitásától. Ez kitűnik a szakkönyvek sablonszerű tápanyagszabványaiból is, mert azokban a fehérje mennyisége sokkal nagyobb mértékben tér el a különféle termelési irányoknál, mint a szénhydrát mennyisége s ugyancsak a sablonszerű tápanyagszabványokban azt is látjuk, hogy a csekélyebb fehérjeszükséglettel biró termelési irányok táparánva mindig tágabb, mint a nagyobb fehérjeszükséglettel biróké. Ennélfogva igy okoskodtunk: Miután az ugyanazon termelési irányú állatok tápanyagszükséglete hasonlóan változik, mint a különböző termelési irányok állatjaié, a táparánynak is hasonlóan kell az egyiknél, mint a másiknál változni; a csekélyebb fehérjeszükséglettel biró állatnak tehát ugyanazon termelési iránynál is tágabb táparány fog megfelelni, mint a nagyobb fehérjeszükséglettel biró állatnak. E szerint tehát a csekélyebb fehérjeszükséglettel biró, lassan fejlődő növendékállatnak, a gyengébb fejőstehénnek s a hustermelési szempontból kevésbé jól alkotott hizóállainak magasabb táparány fog megfelelni, mint a gyorsabban fejlődő növendékállatnak, a jobb fejőstehénnek s a jobban alkotott hizóállatnak. Ugyancsak ezértmagasabb táparányt fogunk alkalmazni a magyar-erdélyi jármosökrök s a közönséges juhok etetésénél is, mint a tarka ökrök s az angol juhok etetésénél stb. A magyar-erdélyi ökörről pl. ismeretes az, hogy kizárólagosan magas táparányu csalamádéval tartva is tűrhetően képes dolgozni, mert habár szívósabbak is az izmai, de távolról sincs annyi husa, mint a tarkának, mi miatt kevesebb fehérjét is bont szét s igy kevesebb fehérjével éri be, de szénhydrátszükséglete alig különbözik a tarka ökörétől. Cselkó István.

Gazdaság berendezése tejtermelés ezéljaira. Egy gazdatársunk a következő kérdést intézte hozzánk : Van egy 240 magyar holdnyi, meszes vályogtalaju kisbirtokom, mely fensikon fekszik; a tejet jól lehet értékesíteni; mennyi tehenet tarthatnék e birtokon, mennyi takarmányt kell termélni és milyent? A felvetett kérdésre csak a helyi viszonyok kellő figyelembe vételével lehetne megbízható választ adni, — ezek ismerete nélkül a válasz csak feltételes lehet. Ha a birtok csak 250 m. hold szántóföldből áll és sem rétekkel, sem legelőkkel nem rendelkezik, a szántóföldnek legalább egyharmadán kellene takarmányt termelni p. o. a következő vetésforgó betartása mellett : 1. Kapás növények trágyázva. 2. Tavaszi gabona. 3. Takarmány (vöröslóher, v. baltaczim). 4. Öszi gabona. 5. Takarmány (zabosbükköny, csalamádé, utóbbi trágyázva). 6. Öszi gabona. Hogy mily takarmány termelendő, attól függ, hogy mi díszlik ott legjobban; ha a luczerna jól diszlenék, ezt okvetlenül fel kellene venni esetleg egy 7-ik nyomásba. E szerint lehetne kereken 100 hold gabona, 100 h. takarmány és 40 h. kapás és cselédföld. Hogy ezen termelési rendszer mellett hány darab tehén tartható, attól függ, hogy a termelt takarmányból minő átlagos termések várhatók, hogy továbbá a birtokos szálas s póttakarmányt hözzávásárolni hajlandó-e, ami ott, ahol a tej jól értékesíthető nagyon helyénvaló. Feltéve, hogy magyar holdanként átlagban 6 q gabona, 10 q szalma, 16 q szálas takarmány és 150 q répa megterem, a birtokon mintegy 40 drb számos marha lenne eltartható. Ha az igásállatok létszáma 6 pár, illetve 12 db, maradna a tehe-

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9. nészetre 28 db, vagyis ha növendékmarha nem tartatnék, mintegy 28 drb tehén lenne eltartható. Minthogy ezen válasz csak feltételes s ebben a rovatban nagyobb részletezésbe nem bocsátkozhatunk, kérdésttevőnek azt ajánlom, högy a helyi körülmények részletes feltüntetésével rendszeres üzemterv iránt forduljon valamely gazdasági tanácsadó bizotUághaZ, megjegyezvén, hogy ilyenek a magyar-óvári gazd. akadémián, továbbá a keszthelyi, debreczení, kolosmonostori és kassai gazdasági tanintézeteknél fennállanak s hogy ezen bizottságok igénybevétele teljesen díjmentes. Hensch Árpád.

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. StoTatTMttS: Keze; 8y«Lu

Kísérletek az Aschenbrandt-féle bordói porral. Dr. H. Aschenbrandt strassburgi gyáros néhány év előtt Kupferzucker-Kalkpulver (rézczukormészpor) név alatt egy uj permetező szert hozott forgalomba, mellnek czélja volt, hogy megkímélje a gazdát attól a fáradtságtól s mindig pontos figyelmet igénylő munkától, melylyel a bordói lé vagy a burgundi lé készítése jár. Dr. Aschenbrandt, mint szerének elnevezése is mutatja, oly anyagot akart készítményében nyújtani a gazdaközönség kezébe, a melylyel czukros bordói lét lehessen könnyű módon elkészíteni, illetve ezzel egyenértékű oldatot. A szóbanforgó Aschenbrandt-féle szer fehéresszinű por, melylyel elbánni nagyon könnyű. A gyáros utasítása szerint valamely kádba 40 liter víz öntendő, melybe a szerint, hogy hány százalékos oldatot akarunk készíteni, 3—3V2 kgr. port kell folytonos keverés között lassan ként beönteni s azután ugyancsak lassanként még 60 liternyi vizet, miáltal a mondott példában 3—3Ví%-os 1 hektoriiternyi oldatot készítettünk el, mely most halavány kékesszinü s a permetezésre használható. Az Aschenbrandt-féle rézczukor- mészport hazai közönségünk a m.-óvári kir. növényéletés kórtani állomás multévi, a szerre kedvező kísérleteiből ismerte meg. *) E kísérletek után felkeltetvén a figyelem, a , Borászati Lapok" a feltalálótól a szer hazai gyártásának jogát negszerezte s azt a legtisztább anyagokból gvártva, a nyáron már Aschenbrandt-féle bordói porjaév alatt kgr.-onként 38 krnyi arban, forgalomba hozta.

1851 szünk, a házilag készült bordói léből pedig az első permetezéshez 1, a másik kettőhöz pedig 2°/o-os oldatot használunk. E számítás eredménye a bordói port (a kétévelőtti árban) kgr.-onként 30 kr.-jával s a rézgáliczot (a közönséges bordói léhez) kgr.-onként 35 kr.-jával számítva, az hogy 1 kat. hold szőlő háromszori permetezése az Aschenbrandt-féle bordói porral 14 frt 40 kr.-ba, a házilag készített bordói lével ellenben csak 10 frt 04 kr.-ba kerül. Igy tehát az Aschenbrandt- féle bordói por használata drágább. De az óvári állomáson felvetették ama kérdést az idei kísérleteknél, vájjon nem volna elegendő-e a bordói porból csak 2%-os, esetleg talán csak l°/o-os oldat készítése ? Az enemü kísérletek, daczára annak, hogy az első és a második permetezés között 59 mm.-nyi, a második és harmadik permetezés között 114 mm.-nyi eső volt s az utóbbinál egy 34 mm.-nyi esőt adó vihar volt. sikerült a tőkéket a peronoszpora ellen még az 1%-os oldattal is megvédeni. De ha igy számítunk — mondja Barna — akkor az Aschenbrandt-féle bordói porral való védekezés olcsóbb a közönséges bordói lével való védekezésnél, mert a bordói port 2 % - o s oldat készítésére használva 1 kat. hold szőlő háromszori permetezése csak 9 frt 60 kr.-ba (44 kr.-ral kevesebbe, mint a közönséges bordói lé), l°/o-os oldat készítésére használva pedig csak 4 frt 80 kr.-ba (5 frt 24 kr.-ral kevesebbe, mint a közönséges bordói lé) kerül. Ezen számítás után a kísérletező következőképpen nyilatkozik : „A leirt kísérletek, a melyek szigorú pontossággal lettek végrehajtva, fényesen igazolják, milyen előnyökkel jár az eredeti dr. Aschenbrandt-féle porból készült oldattal való permetezése a szőlőnek, melynek alapán ma már nyugodt lelkiismerettel kimondhatjuk, hogy a dr. H. Aschenbrant féle por a 3 s 2 százalékos oldatában a peronospora ellen a szőlőt fellétlenül megvédi, kitűnően tapad s a szőlő lombjairól olyan esők, a melyek a bordói lét feltétlenül lemossák, nem képesek lemosni. A lombot soha sem perzseli le, az oldat készítése rövid időt vesz igénybe s az anyagára Ütemesen olcsóbb, mint a rézgáliczból készült bordm lé-é.

Szándékosan hagytam itt ki az l°/o-os oldatot, a melyre nézve végleges bírálatot csak a jövő évi kísérletek alapján mondhatunk, a mikor majd a percnosporának legkevésbé eLenálló fajokkal lesz alkalmunk kísérletezni. A szert ajánljuk a gazdák figyelmébe, A m.-óvári növényélet- és kiirtani állomás remélve, hogy közülök megfogják kisórleni az a lefolyt évben — még az Aschenbrandt által anyag használatát, kiknek gyakorlati tapaszaz gyártott eredeti anyaggal — ismét kísérletezett latai a különböző körülmények között a bordói porral, mely kísérleteket Linhart, az anyag elbírálásánál fontos szerepet fog játóvári állomás vezetőjének utasítására Barna szani." Továbbá szembeállítva az AschenbrandtBalázs gazdasági akadémiai tanársegéd végezte s azok lefolyását s eredményét ismertette. Az féli bordói port a. közönséges bordói-lével, Barna alábbiakban Barna leírásából a következőket a következőket mondja: „A dr. Aschenbrandt-féle por előnye a közöljük.**) Barna elmondja, hogy a szőlő peronosz- bordói lével (rézgálícz és mészkeverék) szemben pora-betegsége ellen a Pozsony város tulaj- a következő: 1. Az oldatot elkészíteni igen könnyen s donát képező rókaligeti immenis homoktelepen, teljesen sík területen végeztettek a kísérletek nagyon rövid idő alatt lehet. 2. Az oldat erősen alkalikus hatású s vele többféle permetező anyaggal, melyek közül az Aschenbrandt féle hordói por egy Kis-Burgundi- a lomb gyenge leveleit még ügyetlen munkás sem képes leperzselni. val beültetett táblára jutott. 3. Az oldat kitűnően tapad s olyan esők, Barna a szer ismertetése után összehasonlítást tesz arra nézve, hogy minők a amelyek a bordói keveréket okvetlenül lemossák, bordói porral való permetezés költségei a kö- nem képesek a zöld részekről lemosni. 4. Ha az oldat nem lesz a permetezésnél zönséges bordói lével szemben, ha az előbbiből — mint ezt a gyáros ajánlotta — minden elhasználva, a megmaradt mennyiséyet egy bepermetezéshez 1 hektoliter vízre 3 krg.-ot ve- dugaszolható hordóban huzamos ideig eltarthatjuk a nélkül, hogy az állás ártana az ólda'nak A m.-óvári növényélet- és kortani állomás *) Megjelentek e kísérletek a „Kisérletügyi Közlemények" 1898-i 6. füzete után a. Köztelek f. é. 61. szá-fentebb ismertetett kísérleteihez a „Borászati mában is. Lapok" szerkesztősége megjegyzi, hogy ama **) Lásd a „Borászati Lapok" f. é. 47. számában számítás, melyet az állomás egyrészt az a „Permetezési kísérletek eredeti dr. Aschenbrandt-féle Aschtnbrandt-féle bordói porral, másrészt a porral" czimü czikket.

Í838

KÖZT '-LKK. i.899. DECZEMBER

Közönséges bordói lével tesz, nem felel meg a mai árviszonyoknak, mert: „mikor az állomás két év előtt a port Németországból hozatta, odakint annak ára 25 kr volt. A rézgáliczot akkor a német gyáros 17—18 krért vehette. Az Asehenbrandt-féle por mindig drágább, mint a tiszta rézgálicz, nagy czukortartalmánál fogva. így került a por a növényélettani állomásnak helyben Magyar-Óvár á kg. 30 krjába. A rézgálicz ára "azonban azóta óriásilag emelkedett, ma 35 kr á kg. és valószínűleg még drágább is lesz. Az ár összehasonlításnál a kísérletezők a por két év előtti árával, a rézgálicz mai árát hasonlították össze. Ma a magyar viszonyok között a kérdés a következőleg áll. Amíg egy kg. rézgálicz árát á kg. 35 krba vehetjük, addig az Aschenbrandt-féle röviden .bordói por" sem lesz drágább 38 krnál. Ha tehát 3 permetezést számítunk a fenti példa szerint, az elsőt 1%, a többi kettőt 2 % rézgáliczoldattal, akkor a mai rézgáliczárak mellett belekerül a permetező anyag egy kat. holdra évenként 10'40 frtba. A .bordói por"-ból készült ugyanilyen erős oldatok használatánál pedig, a por 38 krös ára mellett 10 64 frtba. Tehát a „bordói por" használata, ilyen erős oldatokkal mindössze kat. holdanként 24 krral kerül többe, mint a rézgálicz és mészkeverék használata. Ez már nem több kiadás. De azt hiszszük, hogy a második, vagy a harmadik permetezésnél bátran használhatunk lV2%-os oldatot is, akkor egy permetezésnél megtakarítunk 4 kg. bordói-port, két permetezésnél 6 kg.-ot, ami 1 frt 14 — 2 frt 28 kr. olcsóbbodást jelent kat. holdanként. Ez viszont számot tevő dolog. A „bordói por" használata tehát nemcsak előnyösebb, de olcsóbb is a gazdáknak, mint a tiszta részgálicz és mész használata, nem is véve figyelembe azt a munkatöbbletet, amivel a rézgálicz és mészkeverék házilag történő előállítása össze van kötve." #

GAZDASÁGI

ÁLLATTAN.

Rovatvezető: Jablonowski József.

A kis téli araszoló különös védelme. Ismeretes dolog, hogy a most: ősz végén, tél elején rajzásukat befejező araszoló lepkék („mérészek" stb.) hernyói olyan nagy ellenségei a gyümölcsfáinknak, hogy egyes esztendőkben tönkre tehetik az egész gyümölcstermést. Ez a kártétel pedig azután több éven át ismétlődhetik annyira, hogy a gyümölcsfák semmiféle hasznot nem hajtanak. Persze ez a nagy kár csak akkor következik be, hogy ha a gyümölcsfák gazdája a kártevő rovarnak ezt a garázdálkodását összetett kézzel nézi; mert ha idejekorán (szeptember végén, október elején) az enyvgyürüket alkalmazza, akkor csekély költséggel és kevés munkával elejét veheti a bajnak. S ez a dolog ugy áll, hogy eddigelé minden gyümölcstermelő ós a mezőgazdasági rovartannal foglalkozó ember a téli araszolókat (valamint a nagy téli araszolót: Hiberma defoliariá t, ugy a kis téli araszolót: Cheimatobia brumitá t) feltétlenül kártékonyoknak tartotta. Napjainkban azonban már ezek a kártevők is védő fiskálisukra találtak, a ki minden áron ki akarja mutatni, hogy különösen a kis téli

HO 9

araszoló valóban hasznos állat, amelyet a kertész embernek nem irtania, hanem inkább védelmeznie és minden baj tói-rossztól óvnia kellene! Hogy ez a prókátor ki legyen, nem tudom, amennyiben az itt szóba került védőirat, amely Zürich-Hottingenben, a Societas Entomologica nevü szakfolyóiratban jelent meg,*) nincs rendes névvel aláírva, hanem alatta csak L. H. betű látható. Ez a védő pedig következőképpen ir: „ügy látszik nekem, hogy az enyvgyürü alkalmazása külöaben meglehetősen felesleges irtó eljárás, mert a kis téli araszoló lepke tényleg sokkal jobb és ártalmatlanabb a hírénél. Hogyha kedvező esztendőben a 20—25 éves fa virágzik, akkor rendszerint 50—-100,000 virág van rajta, amelyből alig 5 % köt termést és ha most még ebből is csak 1—2%, mint gyümölcs jól megérik, akkor a fa meglehetősenjövedelmező termést adott. Hogy vájjon abból a sok ezer virágból, amely tavaszszal a fán mutatkozott, százakat, sőt ezreket a kis téli araszaló fal-e föl, vagy hogy azok egyébként mennek-e tönkre, az fá évi termésére nézve teljesen közömbös ; ámde másképpen mutatkozik a helyzet e tekintetben a következő évben. A mellett a nagy terméstömeg mellett, a melyet a fának egyik-másik gyümölcsterméses esztendőben föl kellene növelnie', nem maradna a fának sem ideje, sem nedve arra, hogy jövő esztendőbén megfelelő számú termőrügyet fejleszszen. Ilyen termőrügy csak kevés mutatkoznék, de ha az eléggé kifejlődnék, még az is kielégítő termést adna. Ámde ilyenkor jelenik meg a megelőző kedvező évben felszaporodott téli araszoló nőstényeknek nagy mennyisége és tojását különös kedvvel a megduzzadt termőrügyekre tojja, a melyeket azután a (kikelő) hernyó annyira elpusztít, hogy ebben az évben gyümölcstermésről ugyan szó sincs, de a helyett azután a fa ismét annyi erőre tesz szert, hogy a következő harmadik esztendőben termőrügyet oly nagy számban fejleszt, hogy a megelőző évben a rossz termés miatt megtizedelt téli araszoló hernyók csak csekély kárt tehetnek benne" (már t. i. a fa virágzatában és e réven a termésében). A fenti közleményben azonban egy kis, de a dolog lényege szerint főben járó hiba van. Hogyha a tisztelt szerzőnek igaza volna, akkor igaz volna az is, hogy azért „hajnalodik, mert kukorékolt a — kakas". Már pedig akár kukorékol a kakas, akár nem, a hajnalodás mégis megkezdődik s igy akár előfordul a téli araszoló, akár nem, a gyümölcsfa, vagy mondjuk meg a dolgot határozottabban, az alma- és körtefa azért nagy termést mégis csak a harmadik esztendőben fog adni! Ebben, hogy a körte- vagy almafa nagy termést csak minden harmadik esztendőben hoz, nincs része semmiféle rovarnak, hanem ugy van a dolog már a természet rendes folyása szerint. Hogy én itt a téli araszolók fönnebb röviden közölt „védelmével" foglalkozom, ennek oka nem az a sok téves állítás, a melyet az L. H. jegyes szerző világgá bocsát és ugy látszik ma is vall (pl. a tojás elhelyezése, hová és milyen alakban?), hanem csakis az az állítólagos haszon késztet felszólalásra, a mely valóiában megvan, de a mely nem az araszolóknak köszönhető. Szakjukat alaposan értő gyümölcstermelők tudják, hogy a teljesen magára hagyott almaés körtefa levélrügyet, vagyis olyan szemet, a mely a jővő, tehát a közvetlenül következő évben csak levelet, vagy esetleg egész hajtást hoz, minden esztendőben fejleszt, ellenben termőrügyet, a melyből bimbó, virág és termés lesz, csak két év alatt fejleszt ki, tehát csak harmadik évben várható a nagy, vagy legalább *) Societas Entomologica: XIV. évf. (1889.) 8. sz. (juL>

99

SZÁM. 21-ik ÉVFOLYAM.

nagyobb termés. S ezt tudva, a kertjét okszerűen mivelő ember a termés dolgát nem a fára, annak rendes természetére bízza, hanem a maga kezébe veszi azt s akként szabályozza, hogy a fa ne csak a harmadik, hanem minden egyes esztendőben rendes termést adjon. Ez a szabályozás pedig részben a tördelő metszésből áll, a mikor a kertész-ember nyáron mintegy soron kívül kényszeríti a fát, hogy termőrügyet fejleszszen, részben pedig az okszerű trágyázásból áll. Ez utóbbinak pedig okszerűsége az, hogy ezt a trágyázást először is akkor (nyár elején, julius hava második felében) hajtja végre, a mikor a fa ezt az igy nyújtott tápláló anyagot az elébb említett kényszer (tördelő metszés) utján fejlesztett termőrügyek nevelésére fordíthatja s másodszor pedig olyan alakban (mint híg trágyát) alkalmazza, hogy azt a fa azonnal fölvehesse, s a termőrügyek táplálására mennél könnyebben és mennél rövidebb idő alatt fordíthassa. E szabályozással kényszeríti a fát, hogy a termőrügyek fejlesztését minden évben kezdje és másrészt lehetővé teszi, hogy az igy fejlődésnek indított rügyek valóban termőrügyekké fejlődjenek. S az ilyen mesterséges beavatkozással azután eléri, hogy gyümölcsfáján évről-évre mindig annyi termőrügy van, hogy utána szép, kielégítő mennyiségű termés legyen. S ez igy van! Ezzel szemben a dolgot nem értő ember hajlandó volna a téli araszolókat védő bogarásznak is hitelt adni, mondván, hogy azt, amit a keriész-ember tördelő metszéssel elér, megteszi a téli araszoló hernyója azzal, hogy lerágja a virágzatot és levélzetet és kényszerítheti a fát a termőrügy fejlesztézére. A dolog azonban nem egy. A téli araszoló kora tavaszszal mutatkozik és a virágzatnak nem a 95°/o-át teszi tönkre, hanem az összeset, még pedig levelestől együtt, ugy hogy a fának, ha életben akar maradni, újból ki kell hajtania, ellenben a tördelő metszés az elébbi kártételnek teljes ellentéte, a mennyiben a kertész azzal éppen akkor akasztja meg a fának még elég erővel teljes növekedését, a mikor e növekedésből a gazdának termés dolgában semminemű haszna sem volna, holott a megakasztott, vagy legalább lassított növekedés folytán a fa azt a tápláló erőt, melyet magára hagyatva a hajtás és a rajta növő levelek fejlesztésére fordított volna, ez egyszer a termői-ügyek növesztésére és táplálására használja föl. A különbség e kettő között az, hogy az előbbi esetben — már t. i. a hernyórágás esetén — a fa kárba veszett erejét, munkáját pótolja, holott utóbbi esetben anyagával, összegyűjtött erejével takarékosan él, azzal ugy él, hogy azt mintegy takarékos gazda a jövő számára, a későbbi időkre akként teszi el, hogy legyen termőrügy és termés akkor is, mikor az a termés rendes folyása szerint nem volna. Ez tehát nem mindegy! Azután, a mit fönnebb is emiitettem, a téli araszolók olyan kártevők, a melyek nem a termés egy részét, hanem rendesen az egészet pusztítják el és nemcsak egy-két évig jelentkeznek, hanem éveken át gazdálkodnak. A fa hiába fejlesztene termőrügyet, a hernvók nagy falánksága miatt ugy sem marad belőle semmi. S ezt — sajnos! — nem könyvből tudjuk, hanem honi tapasztalatainkból, a melyek leírását a t. olvasó azonban majd másutt megtalálja. E felszólalásomat azzal végezem, hogy az ilyen jótevőtől, a milyen a téli araszoló a gyümölcsben, az ég óvjon meg minden magyar kertészt! s akit e csapás mégis sujt, az ne bízzék a rovar ezen „megvédelmezett jóságában", hanem védekezzék ellene idejében, nehogy aztán a magá kára folytán lássa be, hogy nem a németnek, hanem nekem van igazam! Jablonowski József.

90. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 486. kérdés. A tavaszszal vásárolt répamag csiraképtelen volta miatt a kereskedő felelős-e és mennyiben követelhetek kártérítést ? 487. kérdés. Egy 933 cm. belső világosságú széles és 15 m. 6 cm. hosszú birkaakolt tehénistállóvá óhajtanék átváltoztatni. Mily módon állítsam fel legczélszerübben a jászlalakat, hogy minél több marhának kerüljön hely? Hány darab volna elhelyezhető? Megjegyzem, hogy kapu csak az egyik hosszfalnál alkalmazható ? V. Zs. 488. kérdés. Minthogy uradalmunkban a lótenyésztés képezi a fő tenyésztési ágat, kérnék felvilágosítást, ha a zab kevés, úgyszintén a tengeri és a széna fogytán van, mennyi adható középmunkánál vemhes lovaknak naponta zabszénával és tengeri szénával ? Mint pótlék árpa v. zabszalma adatik. Úgyszintén kérdem, tanácsos-e szecská-. zott zab-, árpa-, vagy buzaszalmát nedvesen tengerivel, esetleg zabbal vegyítve adni a vemhes állatoknak. Nem lehet-e rossz utókövetkezménye? H. M. 489. kérdés. Egvik rétem, 40 hold, mely minőségre nézve különben prima, miután trágyázva nagyon régen volt, igen kevés szénát termeszt. Sarjút az idén alig volt érdemes kaszáltatni. Istállótrágyával nem rendelkezem, mert az a mezőre is alig elégséges. Kérdem tehát, mennyi műtrágya és milyen kell magyar holdanként, továbbá mikor kellene ezt széthinteni, ha ugyan e módon lehet alaposan a bajon segíteni, mert megjegyzem, bár bérlő vagyok, nem sajnálok nagyobb költséget sem, ha megfelelő eredményre jutok, miután nekem a széna nagyon kell. Szelid fűféle elegendő van rajta. H- J490. kérdés. Mely fűmaggal és eljárás mellett érhetném el azt, hogy jő tehénlegelőt nyerhessek már tavaszszal az ez évben eléggé be nem gyepesedett réti talajú — már az idén is legelt — legelőmön? Ezen legelő ezelőtt 2 évvel — vizáradás miatt — felhagyott szántóföld volt. H. M. 491. kérdés. Burgonyakeményitőgyárból ajánlanak műtrágyának mmként 60 krért a keményítőből készített czukorgyártásnál visszamaradó anyagot. Az u. n. krumpliczukorgyártásánál ugyanis a keményítőhöz kénsavat adnak és a nagy forrás csilapitására krétát tesznek hozzá. Igy gipsz is képződik, azonfelül az egész szörpöt spódiumon átszűrik és a czukorgvártás végével visszamarad ezen fekete szinü, nedves tapintatu, savanyü izü és szagú spódiumból, továbbá gipszből és a czukorszörp üledék - anyagaiból álló tömeg. Nézetem szerint ezen műtrágya —• csakis az istállótrágya kezelésére— az alomra szórva, az ammóniák megkötésére alkalmas. Kérdem: használta-e már valaki ezen czélra vagy direkt a szántóföldre szórva? Mely növények alá használható ez esetben? Mi lehet ezen anyag trágyaértéke? L. O. 492. kérdés. Miképp kell a kénporral fujtatott szőlő után származott homoki bor záptojásszagát elvenni; megjegyzem, hogy a „Köztélek"-ben eddig közölt — rózsán való — lefejtést már megtettem, de kevés eredménynyel. B. K. 493. kérdés. Teljesen jól végzett munka után minden munkás répaföldje tiszta termésének tizedrészét kapja, mely részt tartoznak a gazdaságnak, métermázsáját 45 krjával, visszaadni. Jutalmul ád a gazdaság minden egyes aratónak egy hold czukorrépaföld termése után 100 métermázsáig, tizedrészének métermázsája után 5 krt. 100 métermázsát meghaladó termés után a rész métermázsája után 6 krt.

KÖZTELEK,

1899. DECZEMBER HO 9

Például 150 métermázsa termésnél rész és jutalom fejében a fenti passzus szerint mennyit követelhet az arató ? F. A.

Felelet. A magkereskedők ellenőrzése. (Felelet a 486. számú kérdésre.) A magkereskedő az 1895-ik évi XLVI-ik törvényczikk értelmében felelős a termelés czéljából szállított mag jóságáért. T, i., amint lOkg.-on felüli mennyiségben szállít, tartozik külön levélben, vagy a zsákon a mag csiraképességi és tisztasági százalékait, annak válfaját és származását megjelölni, illetőleg mindezekért jótállani. Hogy a magkereskedő csakugyan olyan minőségű és jóságú magot szállított-e, mint aminőt a szállítás alkalmával bevallott, arról a gazda még az elvetés előtt győződjék meg, illetőleg ellenőrizze a kereskedőt a fent idézett törvény előírása szerint a következő módon: Amint az áru a vasúti vagy hajóállomáson, illetőleg a rendeltetési helyen megérkezett, azonnal vagy a megérkezés idejétől számított három napon belől mintát kell venni az áruból két hiteles tanú jelenlétében. A minta az áru jó átlagát kell, hogy képezze, tehát minden egyes zsákból zsáktőr segélyével ki kell venni egy keveset, de összesen legalább két kilónyi mennyiséget, ezt azután össze kell keverni s belőle két kisebb mintát készíteni. Ezek nagyságát a mag nagysága határozza meg, az egészen apró magvakból 1 50 gr., a középnagyságuakból 100 gr., a nagyobbakból 250 gr., a hereféle magvakkól 500 gr.-ot kell kitennie egy-egy mintának, a melyeket a tanuk pecsétjével, vagy valamely hivatalos pecséttel le kell zárni. A mintavételről felveendő jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a mintavétel napját és helyét s az annál jelenvolt személyek neveit és állását; a vetőmag megérkezésének, illetve átvételének napját s annak mennyiségét súlyban vagy zsákok szerint; a minta nevét, jelzését és azon zsákok számát, melyekből a minta vétetett; a számla vagy az eladó azon más írásbeli közlésének másolatát, melyben a szállított mag faját, származását, tisztaságát és csiraképességét megjelölte; mindazon adatokat, melyek a megvizsgálandó mintának a szállított áruval való azonosságára nézve fontossággal bírnak; a mintákra alkalmazott pecsétek lenyomatait és végül a vevőnek vagy megbízottjának és a tanuk sajátkezű aláírásait, melyekkel bizonyítják, hogy a minták a jegyzőkönyvben megjelölt áruból általuk ismert szabályok szerint jelenlétükben vétettek. Az ekként vett hiteles minták egyikét a vevő őrizetbe veszi, mig a másikat a jegvzőkönyv kíséretében azonnal vagy legkésőbb 3 nap alatt beküldi a magvizsgáló állomáshoz, ahol azt a fentemiitett szempontokból gazdáknak díjmentesen vizsgálják meg s az eredményről a megkereső feleket a lehető legrövidebb idő alatt értesitik, úgyszintén feljelentik a szállítót, ha a vizsgálat folyamán valamely büntetendő cselekmény tényálladékának fenforgása iránt alapos gyanú támadna. Kérdésttevő gazdatársam a tavaszszal vásárolt magért most akarja felelősségre vonni a kereskedőt, mikor már késő, mert nem tudja hitelesen bebizonyítani, hogy csakugyan azt a magot vetette-e el, amelyet X. Y. kereskedőtől vásárolt. S ha ez még sikerülne is, a szállító kereskedő azzal fog védekezni, hogy a kedvezőtlen időjárás vagy rovarok kártételei stb. miatt nem kélt ki a mag. Szóval ilyenkor már nem érdemes perlekedni, mert a magkereskedő minden ilyen pert megszokott nyerni. Hanem egy ilyen károsodásnak mégis az a haszna van, hogy a gazda a jövőben nem fog vakon bizni a kereskedőben, hanem az elvetés előtt

meg fogja a szállított magot vizsgáltatni valamelyik magvizsgáló állomáson s ha ezen az uton derül ki a mag rosszasága, akkor azután van helye és alapja is a kártérítési pörnek. Thaisz Lajos. Jnhakol átalakítása tehénistállóvá. (Felelet a 487. számú kérdésre.) A adott méretek mellett, tehénistállóvá átalakítandó juhaklában a jászlakat az alanti ábrában vázolt módon állithatja fel legczélszerübben. Az állások, folyosók méretei ugyan nem ütik meg, mint alább látni fogjuk, a normális méreteket, de csak ez az egyedüli felállítás arra, hogy az épületet teljesen s jól kihasználhassa. A szabadon álló jászlak, mint az ábra mutatja, az istálló közepében, a hosszfalakkal párhuzamosan húzódnak végig. Ajtó, mint ki

•• 15 oB volt kötve, csakis az egyik hosszfalba van tervezve. Hasonló felállításnál a helyes normális állás s folyosóméretek a következők volnának : a) 2 trágyafolyósó a falak mellett á 1 0 méter = . 2'0 méter b) 2 álláshosszuság á 2"60 m. = . 5 20 „ c) 2 jászolszélesség á 0'65 m. = . 1'30 „ d) 1 takarmányfolyósó . . . . 1'20 , y Összesen 9 70 mtr. Mivel azonban az istálló belső szélessége csak 9"33 méter, a következő redukált méretekben kell megállapodnunk : 1'90 méter 1. 2 trágyafolyósó á 0 95 m. = 510 , 2. 2 álláshosszuság á 2 55 m. » I 3. 2 jászolszélesség á 0"65 r . = 1-30 . . 1-03' „ 4. 1 takarmányfolyósó . . Összesen 9 33 méter Az istálló hosszúsága már kedvezőbb, mert a rendes méretek szem előtt tartása meliett is egy-egy oldalon 11 állásszélességet á 1*20 m., egy közbenső folyosót á 1 86 m. eredményez. Istállójába tehát ily módon 22 drb tehenet állithat. Sz. Oy. Hasas muraközi kanczák etetése. (Felelet a 488. sz. kérdésre.) Muraközi kanczákkal több szalmát lehet ugyan etetni, mint nemes vérű lovakkal, de a vemhesség második felében itt sem czélszerü azt túlozni, mert a csikó sok helyet foglal el a hasban, s a kancza nem képes annyi szálastakarmányt enni, hogy nagyobbrészt azzal fedezhetné tápanyagszükségletét. Közönségesen 3—4 5 kg. zabot, 5—8 kg. szénát és kellő mennyiségű szalmát szokás nehezebb hasas kanczákra számítani, de a zabot, tengeridara vagy más gabonaféle, továbbá malátacsira, korpa stb. által is lehet helyettesíteni. Fődolog mindenesetre az, hogy a kancza annyi abrakot és szénát kapjon, hogy a munka le ne soványítsa, de hogy másrészt meg se hízzon a takarmánytól. A szalmaszecskaval vegyitett zabot és tengeridarát czélszerübb szárazon etetni, mert a nedves takarmány duzzasztja a testet; nehéz lovaknál azonban . nem fektetnek erre nagy súlyt, sőt gyakran azért is szeretnek velük nedves takarmányt etetni, mert az jobban növeli a testi tömeget. Cselkó. Rét trágyázása. (Félelet a 489. kérdésre.) A rétek trágyázásáról a „Köztelek* 1897-ik évi folyamának 96-ik számában kimerítő köz-

IP 40

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9.

lemény jelent meg, mely külön is kiadatott és pár perez alatt elveszi, mert azzal finom elaz érdeklődőknek ingyen küldi az orsz. m. oszlású kén kiválása közben vizet alkot. (Kémiai nyelven: kir. növénytermelési kísérleti állomás M.-Óvárott, 2 HaS + SOa = 2 HsO + 3S ezért itt csak röviden csak annyit, hogy a rétek vagy csak foszforsavat, vagy pedig ezt 68 rész kénhidrogén és 64 rész kénessav adnak és kálit szükségeinek. A foszforsavat legczél- 36 rész vizet és 96 rész ként.) szerübb Thomassalak alakjában megadni és A kiváló kéntől a bor tejes lesz, de pár pedig m. holdankint 200 kgot, a kálit pedig nap alatt megülepedik és lefejthető. De mert 40%-os kálitrágya alakjában, mert ebben vásá- az esetleg visszamaradó kéjből — kivált a roljuk a kálit legolcsóbban, ebből 70—50 kg. seprő és az utólagos erjedések hatására — szükséges magyar holdankint. Az trágyázási megint csak zápiojásszagu kénhidrogén keletkísérlet altal döntendő el, hogy csak foszforkezik, ezért okvetlenül el kell a borból, ugy a savra, vagy pedig ezenkívül nitr. kálira is szüksége van-e a rétnek. Mind a két trágyát kénezés után kiváló kent, mint a seprőben bent lévő kénvuágot teljesen távolítani. Ez leglegczélszerübb késő őszszel, vagy télen át ellegbiztosabban történhetik a bor alapos (krisszórni. Gs. 8. tálytisztává) szülésével, p. a hollandi borszülőn, Mesterséges legelő. (.Felelet a 490. számú vagy ha ez nem all rendelkezésünkre : est tleg kérdésre.) A hiányosan feltett kérdésből azt a bor szokásos megderitése által (vizahólyaggal) veszem ki, hogy egy vizáradásnak kitett földön és a tisztulás után bekövetkező gondos lefejtés kel ene legelőt létesíteni, illetőleg javítani és utján. kifoltozni egy már nagyjából befüvesedett Tessék tehát a bort kénezett hordóba területet. átfejteni és másnap a kivett próbát megszaUj legelő létesítését jobban ajánlanám, golni, ha eltűnt a záptojásszag s helyette a bor mint egy elhagyott szántóföldből lett legelőnek kissé talán még kénes.-avszagu is, akkor elekifoitozását és feljavitásat. Ha azonban foltozás gendő volt a kéne/és, melyet ellenkező eseiben és elegendő illetőleg jól kivihető, ugy az eljárás ismételni kellene. Ezután következik a szűrés, a következő lenne: Kora tavaszszal ki kell vagy esetleg a derítés s annak tisztulása után onnan irtani a gyomnövényeket, azután etősen a gondos lefejtés teljesen tiszta hordóba. Az elmeg kell fogasolni a területet s beszórni az járás ugyan egyszerű, de mégis ajánlom, tessék alábbi fümagkeverékkel. előbb az egész müveletet néhány liter borral fo egy nagy palaczkban — ahol az egész folyaTrifolium pratense . . . . 13 = 2 40 kg. matot láthatja — végigcsinálni és ha igy a „ repens . . . . 10 = 1 00 „ kellő tapasztalatot megszerezte és a próba Lotus corniculatus . . . . 10 = 1 30 , sikerült: akkor fogni hozzá a nagyban való Lolium perenne . . . . 10 = 5 00 „ opeiáláshoz, melynek sikere attól függ, vájjon Festuca pratensis . . . . 25 = 1 3 00 , csakugyan eltávolította e a borból a nemcsak Dactylis glomerata . . . . 20 == 8 00 „ a műveletnél képződő, hanem a fürtökről bele Agrostis stoJonifera . . . . 12 = 160 „ Összesen : 100 = 3 2 3w kg. került kénnek összes mennyiségét. Gy. 1. Az összeállított fümagkeverékből újból Répaszedés dija. (Felelet a 493. kérdésrej való begyepesitéshez 32 kg. és 300 grm. szük- A szerződés nagyon világos, legfeljebb az a séges. Hogy a foltozáshoz mennyi lesz elegendő, kérdés merülhet föl, hogy a hold kitétel alatt azt igy lá
99. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. mére a községi elöljáróság intézkedik a tenyészállat beszerzése ügyében. A tojáskereskedelem fellendülése. íme egy példa, melyet a nálunk létező baromfitenyésztési egyesület is megszívlelhetne, mert sok jót tenne, ha a „Deulscher Geflügelzüchter' klub nyomdokain haladna. A nagyobb német városokban ugyanis mint minő Lipcse meg Erfurt nagyszabású tojásdepót-kat létesített, melyek a fogyasztónak elfogadható garanczia mellett — jó minőségű s friss tojásokat szállítanak. Viszont a baromfitenyésztéssel foglalkozó gazdáknak szép árakat biztosító piaezot nyitottak. Hogy aztán valóban friss tojások szállitassanak, erre nézve a klub intézősége ugy rendelkezett, hogy a gazdának minden egyes tojást saját jelével s a tojás idejét jelző dátummal kellett ellátni a tojást. Már most ba a vevő csak egy oly tojást is kapott, mely a „friss" jelzővel volt ellátva s az rossz minőségű volt, karpótlásul 15 jót kapott ingyen. A rossz tojást küldő gazdát meg a klub közgyűlése által boykottalták. A klub közbenjárásának köszönhető, hogy a tojásimportáló Németország már a mult esztendőben24 millió márka értékű tojást liferalt Angolorszába. Francziaország. A mult évi külkereskedelmi forgalom. Alfréd Picard a vámforgalmi osztály elnöke ezidöszerint terjesztette a pénzügyminiszter elé a mult évi külkereskedelmi forgalom kimutatását, melyben érdekes adatokat találunk. Franeziaország külkereskedelmi forgalma tavaly, kivitelt s behozatalt egvbevetve 7 milliárd 983 millió frankot tett ki, beismeri azonban előadó, hogy a behozatal összege jelentékenyebb, mint a kivitelé. A rozs- s buzabehozatal Oroszországból s az Egyesült-Államokból folyton fokozódik. Ellenben az árpát s zabot Algiria nyújtja. Ami a borkereskedelmet illeti, az a gazdák körében nagy aggodalmat fog kelteni. A bor behozatala emelkedett s a kivitel megcsökkent. A baj már az előző évben is kísértett, amennyiben 1898 ben 280 millió értékűt hoztak be, holott 233 millió értékűt exportáltak, de a tavalyi év még rosszabb mérleget mutat: behoztak 310 millió értékűt s a kivitel csak 218 millió frank éri éknek felelt meg. íme a verseny tönkre tette az ország bortermelését, azét az országét mely talaja s klímájának köszönve világhírű bort termelt. A lókereskedelem is csökkenést mutat, ezt a felemelt vámtarifanak lehet tulajdonítani, az igy keletkezett sorompó akadályozta meg a kivitelt is. A vágómarha s gyümölcs nagyobb része Algírból importáltatik. A gyapjú külkereskedelme igen élénk volt, ámbár a gyapjutermelése Európában stagnált, sőt Ausztráliában csökkent is, mert a tenyésztők nem gyapjú-, hanem husbirkatenyésztésre adták magukat. E helyett az argentínai köztársaság s az afrikai Jóreményfok tájáról hoztak sok gyapjút, amennyiben vagy egyezer millió kilónyit bocsátották a világipar rendelkezésére — miből francziák a maguk részére tartottak 255 millió kilót, mert az ő birkájuk révén csak 45 millió kilót produkáltak. A selyemtermelés hanyatlik. Azelőtt a délvidék szegény népe tenyésztette a selyemgubókat, ma azok inkább hüvelyeseket, vagy szőlőt mivelnek. A „Warrant" törvénye s az alacsony gabonaárak. A gazdák országszerte nagy pari asz szal vannak eltelve a gabonaár csekélysége miatt! Egy méterm. buza 18 frank mindenütt — nem érdemes tehát búzát vetni, csak oly talajbah, mely bőven terem! Az árcsökkenés okat az egyik az utóbbi 2 év bő termésének s ezt a kereslet s kínálat közötti viszony természetes következményének mondja, mi ellen a törvényhozás sem tehet semmit sem, ám sokan vannak, kik az árdepresszióban a spekuláczió müvét ismerik fel s igen sok természetű ellenszert ajánlanak. Van ki azt tancsolja a gazdának: Várjon az eladással, mód jönnek jobb árak — akkor adja el. Ez a tanács legtöbb esetben süket fülekre talál, mert az a gazda, ki rossz árak

9 9 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. mellett kénytelen eladni, a pénzre rá van szorulva. Mások belátják, hogy a megszorult ember nem várhat — ennek azt tanácsolják warrantálja búzáját, hisz azért- alkották meg a hires törvényt! Igen ám, de az a baj, hogy kölcsönt nyújtó bankárt nem lehet találni s az intézmény maga a nép körében teljesen ismeretlen. Most lesz nyilvánvalóvá, miszerint a haladás törvénye a gyakorlati életben mily nehezen tud gyökeret verni ? A bankárok általában bizalmatlanok az oly zálog garancziájában,mely az adós birtokában marad. A nézet ma általában olyan, hogy az a gazda, ki 100 métermázsa búzájára kilenczszáz frank warrantkölcsönt akarna felvenni, ugyancsak hiába fáradozna, ha személyes hitele nem támogatná. A warrant törvénye a mai nézetek szerint helyes, de egy hajitó fát nem ér addig, mig a gazdasági hitel kerületi pénztárai nem támogatják operáczióit s annak használatát nem általánosítják ; mindaddig a warrant törvénye a lombtárba került gazdasági eszköz. Olaszország. A vámbevétel csökkenése — a czukorgyártás emelkedése. Az olasz kincstárt súlyosan érinti azon körülmény, hogy a czukorbevitel csökkenés folytán, havonta 2 l /z millió lírával kevesebb vámbevétel van. A csökkenés ott leli magyarázatát, hogy az olaszok az utóbbi időben sok czukorgyárat rendeztek be s a szükséges czukrot odahaza tudják magoknak gyártani. Most az olasz kormány egy javaslatot terjeszt a képviselőház elé, melyben a kincstár sérelmének orvoslása lesz proponálva, mely a hazai czukortermelés fokozása folytán származik. Tényleg, az olaszok egész lelkesedéssel adták át magokat a czukorrépa termelésének s már az idén igen szép termést is mutathattak ki. Ott, hol a czukorrépát már néhány év óta termelik, az idén oly gazdag termést kaptak, mely a legvérmesebb reményeket is meghaladta. Velencze tartományban például a parasztok ezután nem is akarnak búzát termelni, hanem valamennyien czukorrépatermelésre adják magokat. Ugyanígy gondolkodnak Ferrarában, Piemontban és Alexandriában, hol ugyan] hallottak valamit a „répauntság'-ról is, de ez ideig még nem hisznek abban. Saviglianoban a czukorgyár éjiel-nappal dolgozik s több száz munkásnak ad biztos existencziát. Vinczenzában a munkások még nem igen értik a répa müvelését, ott kisebb is a produkczió, de van rá remény, hogy ott is megtanulják azt, ez időszerint már 300 q.-t produkálnak hektáronként. Minden jel azt mutatja, hogy a jövő évben az olaszok megkétszerezik czukorrépatermelésüket, mely törekvésüket ez ideig egyedül a németek nézik alig titkolható irigységgel.

Földmivel ésügyi költségvetés. (Állattenyésztés, havasi és tejgazdaság, állattegészségügy.) A jelen évtized mezőgazdasági válsága, melyet egyéb kedvezőtlen körülmények összejátszásán kívül elsősorban a gabonaárak példátlan csökkenése idézett elő, a gazdákat természetszerűleg az állattenyésztés nagyobbmérvü felkarolására ösztönözte, a kik ennek intenzivebb üzésével igyekeztek a gabonaárak eséséből származott veszteségeiket némileg pótolni. Közismert tény, hogy állattenyésztésünk a jelen évtizedben számbelileg épp ugy mint minőség tekintetében jelentékenyen emelkedett s a mikor ezt konstatáljuk, nem habozhatunk egyúttal rámutatni arra, hogy ezen gazdasági ágazatunk kifejlesztésében a földmivelésügyi kormányzat czéltudatos intézkedéseinek igen nagy része van. Természetes is egyébként, hogy az az óriási nemzetvagyon, mely állatállományunkban fekszik, szükségessé teszi, hogy az állam annak megóvásáról és fokozatos fejlesztéséről kellőképpen is gondoskodjék.

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9. A földmivelésügyi kormány az 1894-ik évi XII. t.-czikkben vetette meg alapjait állattenyésztésünk országos szervezésének s irányításának s az e törvényben megállapított keretek kiépítésére szolgálnak a földmivelésügyi budgetben e czimen felvett összegek. Az állattenyésztés fejlesztésére fordított költségek évről-évre jelentékeny összegre rúgnak s a földmivelésügyi tárcza jövő évi 42Vs millió koronás budgetjében is tekintélyes hányaddal particzipálnak az állattenyésztés, havasi és tejgazdaság, valamint az ezekkel kapcsolatos állategészségügyi kiadások tételei. Ezen ágazatok szükségletének mikénti kielégítése s tervbe vett fejlesztése egymagukban is eléggé fontosak mezőgazdaságunk szempontjából arra, hogy azokat behatóan mérlegeljük. Elsősorban is konstatánunk kell, hogy a miként a földmivelésügyi tárcza költségvetése egészben véve, azonképpen az állattenyésztés budgetje fokozatosan emelkedik a múlthoz képest. Magára az állattenyésztés, havasi és tej' gazdaság szükségleteinek kielégítésére 2.183,168 j korona van előirányozva a mult évi 1.760,358 j koronával szemben, vag\is 423,000 koronával több mint az előző évben. Miután az ezen ágazatokból befolyó állami jövedelem 1.226,000 koronára van előirányozva, az állam tehát tisztán 957 ezer korona összeget fordit ezen ágazatok szükségleteinek kielégítésére. A földmivelésügyi kormánynak vezérelve az állattenyésztés s ezzel kapcsolatos ügyek irányításánál az, hogy az ország állatállományát minőségileg fejleszsze, vidékenként azon fajták tenyésztését előmozdítsa, melyek tenyésztése ott legindokoltabb, biztosítva ezáltal ezek megfelelőbb hasznosítását s elősegítve az értékesítést és hogy lehetőleg megóvja az állatállományban fekvő i;emzetvagyont mindennemű értékcsök kenéstől. A kormánynak a tenyésztés irányítása s fejlesztése érdekében követett politikáját, a melyet az előbb említett törvény életbeléptetése óta következetesen betart, egészben megfelelőnek kell elismernünk. A kiindulási pont az országnak megfelelő tenyészterületekre történt beosztása s az állattenyésztési felügyelőségek szervezése volt, amely intézkedésének eredményei már e néhány év alatt is szembetünőek s a haladás állataink fajtisztasága és egyöntetűsége tekintetében határozottan konstatálható. Az eredeti czélnak, azaz a köztenyésztés emelésének fokozatos fejlesztése érdekében a költségvetésbe felvett összeget tehát igen lukrativ befektetésnek kell tartanuk, s csak helyeselhető a miniszter azon intézkedése, hogy megfelelő apaállatok bevásárlását és a községeknek kedvező feltételek mellett leendő átengedését — mint a múltban tette — ugy a jövőben még fokozattabb mérvben tervbe vette. Hasonlólag helyes intézkedésnek tartjuk azt, hogy a tenyészállatok díjazására eddig előirányzott összeget jelentékenyen, még pedig 18 ezer koronával emelte, ugy, hogy e czélra 50 ezer korona áll a kormány rendelkezésére, a melylyel jelentékenyen elő fogja mozdíthatni a gazdasági egyesületek azon törekvését, a melylyel társadalmi uton — tenyészállatvásárak és díjazások rendezésével — a köztenyésztés fejlesztésére s megfelelőbb minőségű állatok tenyésztésére akistenyésztőkre buzditólag kívánnak hatni. Az állatállomány szaporodtával az állati termékek megfelelő értékesítésének biztosítása is szükségessé vált, mely feladat megoldására a szövetkezeti forma látszik az eddigiekből ítélve a legmegfelelőbbnek. E czélra való tekintettel a kistenyésztőknek falusi tejszövetkezetekbe való tömörítését vette tervbe az eddiginél fokozottabb mérvben a kormány. Tekintve pedig azt, hogy a kistenyésztők által ily módon közösen előállítandó termékek kellő értékesítése csak oly módon biztositható, ha

1851 külföldi piaczokat szerezhetünk e termékek részére, a mi a minden oldalról támasztott nagy verseny következtében állami támogatás nélkül lehetetlen volna, a kormány e czélra 100 ezer koronát irányozott elő költségvetésben, mely összegből létesítendő vajgazdaságok segélyezését, tejgazdasági tanfolyamok szervezését s vajmesterek kiképzését is tervezi. Mindezek az intézkedések, habár talán kisszerűeknek láttassanak is, mindazonáltal a kistenyésztők kezében lévő népies tenyésztés fejlesztésére összességükben igen számottevők. A mi azután az értékesítés kérdését — állatkivitelünk tekintetében — illeti, erre vonatkozólag kedvezően éppen nem nyilatkozhatunk mely fontos kérdésre különben későbben még visszatérünk. Ezt megelőzőleg azonban foglalkozni kívánunk a költségvetés egy tételével, a mely a közönségesen „ruthén kérdés" névvel jelöltetni szokott ügyre vonatkozik. Tudvalevőleg a földmivelésügyi kormány két év -előtt programmjába vette a ruthén nép felsegélyezését, illetve a legundokabb uzsorások kezéből való kiszabadítását, mely kezdeményezését most fokozatosabb mérvben folytatni kívánja. Van is rá szükség, több a kelleténél. A Felvidék több vármegyéjének jelesül, Bereg, Máramaros, Ung megyék tulnyomólag ruthén földmivelő népe a Galicziából bevándorolt idegenek demoralizáló befolyása következtében erkölcsileg és anyagilag teljesen tönkretétetett s amazoknak valóságos rabszolgájává sülyedt. E szegény, de különben jóravaló népet az idegenből jött kereskedők az uzsora minden nemével, de főleg az u. n. marhauzsorával teljesen hatalmába kerítették, mindenéből kivetkőztették. Alapszik pedig a marhauzsora az oly veszélytelennek látszó .feles marha" tartáson, a mely azonban lelketlen emberek kezében hatalmas eszköz az értelem csekélyebb fokán álló jóhiszemű nép kifosztására. Ezek az idegen „felező" kereskedők a ruthén parasztot ugy a marha beszerzésnél, mint eladásánál a leggaládabb módon megcsalják, 100—120 perczentet nyervén egy-egy ilyen ügyletnél s fokozódik a baj, hogy egyébb kölcsönügyletek révén a hálójába került parasztot teljesen kizsákmányolják. A ruthén nép kétségbeesett helyzete s az idegen kereskedők kizsákmányoló törekvése állami beavatkozást provokált, amit szükségessé tett nemcsak e népnek a lelketlen uzsorások kezéből való kiszabadítása, de szükségessé tették nemzetiségi, közgazdasági s humanisztikus szempontok is. E veszélyes bajon azoknak az okoknak megszüntetésével lehet részben segíteni, amelyek azt előidézték, vagyis a marhauzsora lehetetlenné tételével. Ennek érdekében a kormány kísérletképpen egy kisebb körzetben két év előtt megtette a kezdeményező lépéseket, oly módon, hogy a ruthén parasztságnak — az állam tulajdonjogának teljes épségben tartásával — tenyészállatokat osztott ki s a szükséges legelők s kaszálók rendelkezésükre bocsájtásával a tenyésztést lehetővé telte. Az állat tartásából s szaporulatából előálló haszon egészben a kistenyésztőt illeti, aki ebből kedvező fizetési feltételek mellett törleszti aprádonként az állam által adott állatok árát s akinek ily módon megadatik a lehetőség, hogy uzsorásai karmaiból idővel megszabadulhasson. A kormány ezen kezdeményezése bevált, szükséges tehát, hogy ez most már nagyobb arányokban folytattassék. A ruthén akczió folytatására a kormány a jövő évi költségvetésben 50 ezer koronával nagyobb összeget irányozott elő, mint a mult évben s ez összeg felhasználásával a Beregben megkezdett akcziót Mármaros és Ung megyékben szándékozik folytatni, legelő-, kaszáló- és földbérleteket közvetítve az arra leginkább rászoruló ruthén parasztoknak s megkezdve itt is a marhauzsora megszüntetését czélzó tevékenységét.

IP 40 A kormány ezen terve kétségkívül igen helyes, de a magunk részéről a megkezdett akczió erélyes folytatására előirányzott hitelt igen csekélynek kell tartanunk, annyival inkább, mert a Beregben sikeresnek bizonyult kezdeményezés nemcsak szükségessé, de nagyon is indokolttá teszi, hogy az anyagi és erkölcsi züllés szélén álló ruthén parasztság megmentése érdekében az állam a legmesszebbmenő áldozatokkal is segélyére siessen. A tenyészállatok kiosztása, kaszáló-, legelő- és szántóföldbérletek közvetítése, parasztmintagazdaságok létesítése bizonyára igen hasznos eszközök a rathén nép felsegélyezésére, de ezenkívül az államnak a hitelkérdés megfelelő megoldása is — hitelszövetkezeti hálózat teremtése által — elsőrangú feladatát kell hogy képezze, nem is szólva a bevándorolt és még folytonosan bevándorló idegen nép üzelmeinek megrendszabályozására irányuló hatósági feladatokról. Szoros kapcsolatban áll a ruthén kérdés ügyével a havasi legelők megfelelő hasznosítása és kihasználása, mert ezeknek az eddig kevéssé kihasznált területeknek legnagyobb része a ruthén nép lakta vármegyékben fekszik. A havasi legelők másként, mint állattenyésztés révén ki nem használhatók, de ez uton azután annál jövedelmezőbben, amint erre Svájczban igen jó példát látunk. Szükségesnek véljük azért, hogy a kormány e legelőterületek hasznosítása érdekében e vidékeken az állattenyésztés nagyobb mérvű felkarolását az eddiginél jelentékenyebb áldozatokkal is elősegítse. Egészben véve a kormánynak az állattenyésztés fejlesztésére irányuló programmját helyesnek s megfelelőnek mondhatjuk, kívánatosnak jelezve azonban, hogy a fentebb érintett egyes részletkérdéseket jövőre még az eddiginél hathatósabb támogatásában részesítse. Az állategészségügyet illetőleg a költségvetés a múlthoz képest alig tüntet fel számbeli különbséget. A földmivelésügyi tárcza ezen ágazatának szükségletére összesen 731 ezer korona van a jövő évre előirányozva, 20 ezerrel több mint az előző évben. Ez összegből 300 ezer korona fordittatik a hatóságilag kiirtott állatokért adandó kártérítésre. A sertésvész elleni védekezés költségeit a miniszter 60 ezer koronáról 20 ezerre csökkentette, jeléül annak, hogy a baj a kulmináczió pontját már meghaladta, habár távolról sem állitható, mintha a sertésvész okozta bajok ezidőszerint is a kelleténél komolyabbak nem volnának. Állategészségügyünk fejlesztése tekintetében egy igen fontos mozzanat volt az állatorvosi akadémiának főiskolává történt átalakítása, mely ezidőszerint már befejezett ügy s a főis ola a hozzáfűzött reményeket a jövőben lesz hivatott beváltani. Ezzel szemben nyilt kérdés még az állategészségügyi szolgálat államosítása, mely már huzamosabb idő óta a küszöbön áll, de azon még át nem lépett. Anélkül, hogy e kérdés megoldásának fontosságát ez alkalommal méltatni kívánnánk, egyszerűen utalunk arra, hogy a költségvetésben az államosítással járó költségekre semmiféle összeg előirányozva nincsen. Ez, azok előtt, a kik az állatorvosi szolgálat államosításának mikénti pénzügyi megoldása tekintetében tájékoztatva nincsenek, azt a vélelmet keltheti, mintha a kérdéses ügy megoldása ismét hosszú időre elodáztatott volna. Az, hogy a költségvetésben az államosítás költségeire semmiféle hitel felvevése nincsen, abban leli magyarázatát, hogy a költségeket az állam részben a felemelendő marhalevélbélyegilletékből szándékozik fedezni, részben pedig a törvényhatóságok, városok és községek lesznek kénytelenek a többköltségekhez hozzájárulni. Hogy a megoldásnak ez a módja nem áll minden kritika felett, azt annak idején behatóan kifejtettük.

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9.

99. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Bármennyire kifogásolható legyen azon- létszám egy millióval emelkedett s nagymérvű ban az állatorvosi szolgálat államosításá- az emelkedés a juhokat kivéve az összes állatnak pénzügyi megoldása, az az egy bizonyos, fajoknál. Minden valószinüség szerint állathogy az államosítás sürgősen szükséges, mert a állományunk — daczára a sertésvész okozta jelenlegi helyzet továbbra csakugyan nem tűr- károknak — azóta is tetemesen gyarapodott, a hető. Ezt a nézetet hirdette különben nyiltan mely gyarapodással a közfogyasztás emelkemaga a földmivelésügyi kormány is s igy remél- dése semmiesetre sem tartott lépést. hető, hogy az állatorvosi szolgálat államosítáEbből már most természetszerűleg arra sának szervezése fogja e tárcza egyik legsürgő kellene következtetni, hogy kivitelünk állatsebb feladatát képezni a jövő év folyamán. állományunk szaporodásával párhuzamosan Mint az előzőkben kimutattuk, a föld- emelkedik. mivelésügyi kormány az állattenytés és álSajnos, ez koránt sincs igy, sőt kivitelünk lategészségügy szükségleteinek kielégítésére határozottan csökken. A külföld, daczára té3.914.000 koronát fordit — s ez ágazatok teles egyezményünknek, különféle ürügyek fejlesztése érdekében tényleg igen sokat tesz. alatt kivitelünket megnehezíti s mégis daczára De ugyancsak fentébb hangsúlyoztuk azt is, kivitelünk nagymérvű csökkenésének s annak, hogy az értékesítés terén fennálló viszonyok — hogy óriási összegeket fordítunk évente állat(állatforgalom, kivitel) a kritikát nagyon is ki- állományunk nemesítésére s növelésére — hívják. Elvégre mit érnek az állattenyésztés mégsem történik semmi a külföldi behozatal fejlesztésére hozott még oly nagy áldozatok, a megszorítására. Ellenkezőleg, a szerb s közvetve mikor az értékesítés dolgában a viszonyok a román állatbehozatal folytonosan emelkedik s ez napról-napra rosszabbodnak s a mikor mi államok a 4 aranyforintos vámkedvezménynyel sem történik, hogy idegen államok nagy kon- nem hozzák, de valósággal döntik hozzánk kurrencziája végre-valahára legalább saját te- állataikat. rületünkön belül beszüntettessék. S hogy mindez nem egyszerűen odaA legutóbbi állatszámlálás adatai azt vetett állítás, hanem a valóságnak megfelelő bizonyítják, hogy állatállományunk számszerű- tény, azt az alábbi hivatalos statisztikai adaleg igen jelentékenyen emelkedik s ez adatok tokból összeállított kimutatás igazolja. szerint 1885—95-ig csupán a szarvasmarha-

B e h o z a t a l : Ökör, mennyiség... ... ... érték ... ... ... ... Bika, mennyiség ,V.,.'' érték Tehén, mennyiség... ... érték ... Növendék, mennyiség _..,.; érték __r ... ... Juh és kecske, mennyiség... érték ... ... ... ... Sertés, mennyiség ... ... érték ... ... ... ...

... ... ... ...

... ...

... 1. ... ___ ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...

Összes érték

...

...

... Sfcj

1894. 1895. . 57.094 60,184 6.530,481 6.016,588 224 261 53.700 55,040 2 871 5,999 326.550 518,884 865 2,978 145 050 104 478 38,382 8,440 203,854 37.735 251.860 104,216 8.440 062 4 079 363 15 534,918 10,976,825

K i v i t Ökör, mennyiség... ... érték ... ... ... ... Bika, mennyiség érték ... ... Tehén, mennyiség „. érték . _ ... ... Növendék, mennyiség.. érték ... ... ... ... Juh és kecske, mennyiség... érték ... Sertés, mennyiség érték ...

...

... "^.J" ...

... ... ... ...

... ... ... ... ...

...

...

1896. 50,073 4.531,704 388 83,078 9 871 626 800 2,551 170 703 41,726 168 923 11,168 2.781 604

1897. 38,272 3.576,517 498 117 628 8.181 605,927 2,340 67,199 26,397 121.958 99,898 7 652,013

1898. 58 685 5.594.161 1,132 209,495 10,181 646 861 1 654 107,230 21,269 95,466 80,420 6 214 037

8.362,812 12.141,242 12 867,250

e 1:

1894. 1895. 1896. 1898. 200.991 182.012 186.015 190,192 195.44545.090 675 ci6.762.491 35.933 226 38.149 831 36.613 589 8 424 10.784 7.383 6,803 9,750 1.122,550 1.161.470 1.208 248 1.451,29.1 1.710,991 21.970 28,386 22,483 23,614 24,660 2.983 750 3.671,320 2.550.115 2.033,349 3 161,253 21,004 15,464 21 993 18,257 18,309 809.752 724,404 630,191 1.125,153 2.581 020 390 920 326.935 260,371 147.496 192,271 3.619,442 2 850,860 1.933,666 1.471.838 1.127,229 713,382 1.362 647 255 753 200,362 236.859 78.509,981 íJ6.030.803 19 850.931 16 683.128 19 084.920

Összes kivitel pénzértéke = ... 133.907,418 81.286,696 62.200,590 60.419,628 62.823,135 Ebből az Ausztriába kivitt állatok értéke == ... ... 50.801,243 41.890,620 39.203,568 40.084,474 39.117,969 A tényleges, vagyis a vámkülföldre kivitt állatok értéke tehát — 83.106,275 c19.396,076 22.997,022 20.335,154 23.705,166

Tessék csak figyelmesen megtekinteni az adatokat; ezek minden argumentácziónál jobban bizonyítják állításunk igaz voltát. Állatkivitelünk összes értéke az utolsó három évben átlag 61 millió forintot tesz ki. Miután pedig körülbelül 40 milió esik ez összegből ausztriai kivitelünkre, a vámkülföldre való kivitelünk mintegy 21 millió forintot reprezentál évenkint. A kimutatás adatai kivitelünk csökkenését eléggé bizonyítják, mert tekintve, hogy kivitelünk három év óta semmivel sem emelkedik — állatállományunk ellen-

ben jelentékenyen megnövekedett, a visszaesés kézenfekvő. Behozatalunknál viszont folytonos emelkedést konstatálhatunk. A behozatal három év alatt 8,300.000 frtról 12,800,000 frtra vagyis 4V2 millió frttal emelkedett, túlnyomó részben Szerbia s Románia javára. Érték dolgában ez a behozatal a kimutatottnál jelentékenyen nagyobb, mert a szerb állatok darabonkint cáak 93 frttal vannak értékelve. Tekintve már most azt, hogy Magyarország jelentékenyen több állatot produkál,

9 9 . SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9 .

egyfelől, másrészről meg a húsfogyasztás fokozását elérje azáltal, hogy a közönségnek mérsékelt áru hust ad rendelkézésére. Csodálatos módon a nagy közvágóhíd építése mégis abbamaradt! Ámde most, mikor a magyar hus inváziója fenyeget, most mar kötelesség mentől hamarább a bécsi köz vágót felépíteni. Az emiitett lap aztán ugy okoskodik: A gazdák ezt a nagy vágóhidat meg nem építhetik, de miután kell, hogy megépítve legyen, épitse a község, vagy a mészárosok, avagy valamely részvénytársaság — csak meglegyen. Ezáltal a magyar aspiráczióknnk s az evvel kapcsolatos osztrák sérelmek eleje vétetik. Gazdák Biztosító Szövetkezete. A Köztélek 98 számában közöltük, hogy eddig 991 alapítványt és 1576 üzletrészt 1.022,520 korona értékben jegyeztek. Folyó évi deczember 7-ig beérkezett aláírási iveken az alábbiak jegyeztek alapítványokat, illetve üzletrészeket: Deym Nándor gróf 3, Vyda Péter 1, Esterházy János gróf 1, Dióssy Imre 1, Salzberger József 1, Szandtner Ernő 1, Esterházy Ferencz gróf 3, Hideghéthy Imre 1 alapítványt; Wirius Vincze 10, Papp Mihály 1, Beck Ignácz l,Beck Henrik 2, Beck Adolf 1, Korda Andor 2, Herbst Gyula 2, Etterle Károly 1, Lövinger Izsák 1, Uherek László 3, Jámbor Péter 1, Iványipapfai hitelszövetkezet 1, Iványi templompénztár 1, Martini Miklós 1, Krakováni kerületi hitelszövetkezet 4, Szalay József 5, Machovich Gyula dr. 5, Tardoskeddi fogyasztási és értékesítési szövetkezet 5, Jeszenszky István 1, Suranka és vidéke hitelszövetkezet 1, Emődy József 10, Bartakovics Árpád 15, Boll János Mai számunk tartalma: öldai. 5, Nyitra-Bajna és vidéke községi hitelszövetAz OMGE. közleményei. 1833 kezet 2, Ajlics- Horváth Dezső 3, Császár Irodalmi és tanügyi szakosztály ülése ... 1833 László 2, Császár Sándor 3, Köpösd községi Agrárnapok 1834 hitelszövetkezet 4, Varaszkabella kerületi hiFöldművelésügyi költségvetés. 1841 telszövetkezet 1, Jókeő községi hitelszövetkezet 5, Nóvák Bezső 1, Sokay Géza 1 üzletNövénytermelés. Az őszi mélyszántásról. ... ... 1835 részt. Összesen 12 alapítványt és 101 üzletrészt 14,020 korona értékbén. Az eddig beérkezett Állattenyésztés. iveken 1003 alapítvány 1676 üzletrész, 1,036,540 A fehérje s a táparány. ... 1836 Gazdaság berendezése tejtermelés czéljaira. 1837 korona értékben jegyeztetett. Ezekhez hozzáadva a megyék törvényhatóságai és városok által Gazdasági növénytan. jegyzett és már többször kimutatott 43 alapítKísérletek az Acshenbrandt-féle bordói porral. ... 1837. vány jegyzését, az eddigi jegyzések főösszege Gazdasági állattan. 1.079,540 korona. Többfelől jövő kérdezősköA kis téli araszoló különös védelme. ... 1838 desek elkerülése czéljából értesítjük az érdekKülföldi szemle. 1840 lődőket, hogy az alapítvány- és üzletrészek Yegyeaek. „ _ 1843 jegyzése határidőhöz nincs kötve; jegyzések Kereskedelem, tfízfde. _ 1845—1846 mindenkor elfogadtatnak.

mint a mennyi nemcsak a maga, de az egész közös vámterület szükséglete, ennélfogva utalva vagyunk arra, hogy feleslegünket kivitel utján biztosan értékesíthessük. Semmi szükségünk sincs ennélfogva arra, hogy saját fogvasztó területünkön idegen államok konkurráljanak velünk s állataink értékesítését nemcsak megnehezítsék, de meg is rontsák. A kormány feladata tehát az kell hogy legyen, hogy módot nyújtson eddigi fogyasztóink visszahódítására, a melyeket elsősorban azért vesztettük el, mert azok állategészségügyi viszonyainkat rosszaknak tartják. Ez utóbbin állategészségügyünk államosításával segíteni lehet, de eredményesen csak az esetben, ha a szerb állatbehozatal véglegesen * beszüntettetek, mert mindaddig, mig Szerbia bejöhet, a fertőzés veszélye kisérteni fog s a nyugati államok vámsorompóikat nem fogják állatbevitelünknek megnyitni. Tudjuk, hogy máról holnapra a fennálló kereskedelmi szerződések miatt ez a behozatal be nem tiltható, de tudjuk azt is, hogy e szerződések a közel jövőben lejárnak. Használja fel tehát az alkalmat kormányunk arra, hogy határainkat kelet felől teljesen elzárolja, mert ezzel hasznosabb szolgálatot tesz állattenyésztésünknek minden más egyébnél s az ez utóbbira fordított áldozatok is hasznothajtókká csak ez esetben lesznek. J. P.

V B Ö Y Í 8 1 1

Megbízatás. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Geye.• Károly annamajori lakost Nyitra vármegye érsekújvári járasára, Takács Ferencz dukai, Horváth Ernő csöngei és Varga Gyula vönöczki lakosokat Vas vármegye kis-czelli járására, Bucbng Károly nagy-őszi lakost Torontál vármegye nagy-szent-miklósi járására nézve és Halaktovics Bertalan alsó-vereczkei lakost Bereg vármegye szolyvai járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Eljegyzés. Alsó-szilvágyi Gaal József (Kaposmérőn) eljegyezte néhai nemeskéri Kiss Vilmos leányát Ilonkát. Halálozás. Zathureczky Zsigmond f. hó 2-án elhunyt Pacsán, 50 éves korában. Hült tetemei f. hó 4-én tétettek örök nyugalomra. A „ K ö z t e l e k " mai s z á m a a k ö z b e jött ü n n e p miatt egy nappal késve jelenik meg. | A pozsonyi közvágóhíd létesítése ellen. A bécsi mészaros-ipartestület neszét vette, hogy Pozsonyban vagy annak környékén egy nagyszabású közvágóhidat fognak építeni, mely a vágott hússal czélozza ellátni Bécs piaczát. A sajtó, élén a „W. Z. L."-al, tudni véli, hogy a közvágóhiddal kapcsolatosan nagy marhaexportvásár is alakul, mely két intézmény szövetkezik egymással és nemcsak a Magyarország felé terelt importot semmisíti meg, hanem a bécsi központi marhavásárt is teljesen megfogja semmisíteni. Most Szűcs tanácsosnak jutott eszébe egy mentő gondolat. Emlékeztet arra, hogy a bécsi községtanács már 1894— 1896 ban akart egy nagyszabású községi közvágóhidat épitetni, hogy a mészárosok túlkapásait fékezze s ezáltal a húsárak moderálását

A mezei egerek kártevése. A mezei egerek kártevéséről országszerte panaszkodnak. Végvári tudósítónk szerint azon a búzatermelő vidéken a mezei egerek által okozott kár 40—80%-ra becsülhető, ugy, hogy a jó középtermés is eleve ki van zárva. A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Orsz. Egyesülete f. é. deczember 13 án, azaz szerdán d. u. 3 l /2 órakor a .Köztelek" kistermében választmányi ülést tart. Főtárgyak: Tagmozgalom. Pénztári jelentés. Számvizsgálóbizottság jelentése. Gazdatiszti kérdés törvényhozási, szabályozása. Folyó ügyek. Állatforgalmi korlátozások. Az osztrák belügyminiszter a sertésvésznek bzegedről Ausztriába történt behurezolása miatt a sertéseknek Szegedről Ausztriába való bevitelét folyó évi deczember hó 9-től kezdődőleg megtiltotta, ellenben a Bács-Bodrog vármegye kulai és zentai járása, Pest-Pilis Solt-Kiskun vármegye kecskeméti felső járása, Szolnok-Doboka vármegye szamosujvári járása, valamint az Arad és Versecz városok elleni sertésbeviteli tilalmakat pedig folyó évi deczember 9-től kezdődőleg hatályon kivül helyezte. A „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének nagygyűlésére az alábbi gazdasági egyesületek jelentettek be kiküldötteiket: OMGE., Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Magyar Gazdák Vásárcsarnokellátó Szövetkezete, Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete, Magyar Gazda- és Erdőtisztek Országos Egyesülete, Magyar Országos Kölcsö-

1851 nös Biztosító Szövetkezet, Abauj-Torna-vármegvei gazdasági eg\ esület, Arad-vármegyei gazdasági egyesület, Bars-vármegyei gazdasági egyesület, Békés-várrm-gvei gazdasági egyesület, Bihar-vármegyei gazdasági egyesület, Borsodvármegyei gazdasági egyesület, Csanád-vármegyei gazdasági egyesület, Gömör-Kishontvármegyei gazdasági egyesület, Győr-vármegyei gazdasági egyesület. Heves-vármegyei gazdasági egyesület, Hunyad-vármegyei gazdasági egyesület, Jász-Nagy-Kun-Szolnok-vármegyei gazdasági egyesület, Komárom vm. gazd. egyesület, Liptó vm. gazd. egyesület, Moson vm. gazd. egyesület, Nyitra vm. gazd. egyesület, PestPilis-Solt-Kiskun vm. gazd. egyesület, Sáros vm. gazd. egyesület, Somogy vm. gazd. egyesület, Szabolcs vm. gazd. egvesület, Szatmár vm. gazd. egyesület, Szegedi gazd. egyesület, Szepes vm. gazd. egyesület, SzolnokDoboka vm. gazd. egyesület, Torontál vm. gazd. egyesület, Ung vm. gazd. egyesület, Veszprém vm. gazd. egyesület. A földmivelésügyi miniszter képviseletében a nagygyűlésen Kiss Pál államtitkár fog megjelenni. Állategészségügyi intézkedések. A földmivelésügyi miniszter figyelmezteti a közlekedési vállalatokat, hogy azon esetben, ha Magyarországból Ausztriába, vagy külföldre rendelt valamely élőállatszállitmányban útközben valamely állat elhullanék, az illető egész állatszállítmányt mindaddig tartsák vissza, mig a helyszínére azonnal meghívandó hatósági állatorvos á hullát meg nem vizsgálta. A szállítmány csakis akkor továbbitható, ha az elhullás okául nem ragacós állati betegség állapíttatnék meg, mig azon esetben, ha az elhullás oka valamely ragadós betegség volna, az egész szállítmány további intézkedés végett, a községi elöljáróságnak adandó át. Agrikol-tarifák. Eddig Angliában és Ausztriában voltak az agrikol-tarifák életbeléptetve. A mint értesülénk folyó év november hó 1-én az olasz vasutak különösen amaczélt óhajtják elérni, hogy Olaszország termelő- déli részét az északi fogyasztó részekkel hozassák össze, vagyis oda óhajtanak hatni, hogy a fogyasztó a termelővel összeköttetésbe léphessen és különösen az élelmiszerek könnyebb forgalmát segítse elő, mivégből egységes nagysága csomagok vétettek alapul, a melyek különösen alkalmasak arra, hogy az élelmiszerek a kiselárusitás részére is nagy távolságokról beszerezhetők legyenek. Magyarországnak is számos oly termelő helye van, mely a fogyasztási helytől távol esik s már többször sürgettük az agrikoltarifák behozatalát Magyarországban is, azonban sajnos a Magyar Királyi Államvasutak még eddig a kérdéssel foglalkozni nem akarnak. Közöljük tehát az olasz tarifák lényegét, hogy reá mutathassunk ezzel is annak szükségességére, mert a mi viszonyaink nagyon hasonlóak Olaszország viszonyaihoz. Az olasz tarifák a következők: A díjszabás csak 20 kg. súlyig terjedő küldeményeknél vehető igénybe. Az összes áruk két csoportba osztattak b e : A) mindennemű áruk és B) élelmiszerek. A díjtételek négy súlycsoport részére vannak felállítva 5 kg.-ig. 5—10 kg.-ig, 10—15 kg.-ig és 15—20 kg. ig. A zónák ped g 400 km.-ig és 400 km.-en felül, tehát csuk két osztályba vannak besorozva. Á szállítási díj pedig a következő: A) Mindennemű

áru:

Távolság 5 kg. 5—10 kg. 10—15 kg. 15—20 kg., 400 km.-ig 0 60 líra, 0 90 lira, 1"20 lira, 1"50 lira, 400 km. en felül 1'20 lira, 1-80 lira, 2 40 lira, 3 — lira. B) Élelmiszerek: 400 km.-ig 0 50 lira, 0'60 lira, 0'80 lira, 1-— lira, 400 km.-en felül 0"80 lira, 1'20 lira, 1-60 lira, 2"— lira.

1844

KOZTELiK,

Ezen szállítási dijakon felül csak 5 cts bélyegilleték szedetik be. A küldemények a bérmentesítési kényszernek vannak alávetve s egy-egy szállítmány csak egy csomagból állhat. A csomagok jól csomagolandók, czimmel elláttandók és 0'250 cm. űrtartalomnál nagyobbak nem lehetnek. Terjedelmes áruk 50 százalék pótilleték hozzászámitásával szállíttatnak az esetre, ha a kikötött űrmértéket túllépik. Készpénzelőleg nem adatik, ellenben a küldemények utánvétellel megterhelhetők. Kérelem a gazdatársakhoz. Egyik gazdatársunknak szüksége volna a bakonyi sertés képére, melyet, mivel ezen fajta már kiveszett, hosszas keresés és utánjárás után sem volt képes megszerezni. A képnek a bakonyi sertést régi, eredeti (az 1830-as vagy 1840-es évekből) mivoltában kellene előtüntetni ugy, a mint ezen fajta a szerb vérkeverés előtt extenzív viszonyok között, annak idején a Dunántul gazdaságaiban tenyészett. Felkérjük gazdatársainkat, hogy a kinek birtokában volna ezen sertésnek akár fényképe, akár rajza, avagy metszete, azt kis időre reprodukczió ezéljából átengedni szíveskednék. Megjegyezzük, hogy a Kovácsi- és Monostori-féle sertéstenyésztési munkákban közölt bakonyi sertés képét gazdatársunk ismeri. Szives válaszokat a Köztelek szerkesztőségéhez kérnénk intézni. Uj postai tarifák. A kötelező koronaérték behozatalával'uj módosított posta-díjszabás fog életbelépni. A főbb díjtételek a következők ; az egyszerű levelek dija külföldre 25 fillér lesz. A levelezőlapoké Ausztria és Németországba 5 fillér, a belföldi forgalomban megmarad 4 fillér. Nyomtatványoké belföldön 10 grammig 2 ; 50 grammig 3 ; 150 grammig 5 fillér, Ausztria és Boszniába, továbbá Németországba 30 grammig 3 ; 100 grammig 5 fillér. Árumintáké belfö'dön 50 grammig 3, külföldre 50 grammig 5 fillér. Ajánlási dij a helyi forgalom kivételével 20 fillér helyett 25 fillér lesz. Koesipostai küldemények 50 grammig az I. távol; ági fokozatban 24 fillér helyett 30, a II—VI. távolsági fokozalban 48 fillér helyett 60 fillér lesz.

1899. DECZEMBER HO 9.

Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

Országos Központi

SzimerfoSzfát JL

T Á R S A ,

BUDAPEST, 7., E r o M 13,

'

*

chilisalétrom kensavasrkah kénsavas'ámmon és egyéb mütrágyaféléket, továbbá

Prézgálicz 98-99% jegeczckben és Ő r ö l v e valamint egyéb

permetező anyagokat

Most jelent

meg

Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében

Köztelek Zsebnaptár 1900-ra.

A „Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodik évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bír. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár'' ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt — = 1 forint G O krajczár. Megrendelhető

= —

a „Köztelek" kiadóhivatalában,

legjutányosabban ajánl a

B u d a p e s t , IX., Üllöi-ut 2 5 .

(Köztelek).

műtrágya, kénsav és vegyi ipar Magyar kir. államvasutak igazgatóság.

részvénytársaság Budapesten, Várai körűi

170953/99. szám. 21.

Biztosítási Ügyvivőség Budapest, VII., Erzsébetkörut 58. Ez a közhasznú intézet nem a biztositó társulatokat, hanem a biztositó közönség érdekeit szolgálja. Szakszerű és megbízható felvilágosítást díjtalanul ad mindenkinek az egyes társulatokról, a különböző biztosítási módozatokról, kötvényfeltételekrő. Ezáltal a biztositó közönség azon előnyös helyzetbe jut, hogy biztosítását nem egy társulat egyoldalú informácziója alapján köti meg, hanem összehasonlítva a legjobb társulatok feltételeit, kiválaszthatja a czéljának megfelelő legjutányo• sabb biztosítást. A biztosításokat a legmegbízhatóbb társulatok részére az Ügyvivőség díjtalanul eszközli. Mindenkinek az érdeke azt kívánja, hogy forduljon az Orsz. Közp. Biztosítási Ügyvivőséghez mielőtt uj biztosítást köt, vagy a már fennállót de meg nem felelőt megváltoztatja. Az intézet szakemberei bármely biztosítási ügyben szívesen adnak felvilágosítást. Ezen intézmény van hivatva a biztosítási ügynökök visszaéléseinek véget vetni. Az 0 . K. B. Ü. máris Magyarország és Ausztria több előkelő férfiát ős családjait számlálja ügyfelei közé.

Felhívjuk • t. e z . g a z d a k ő z ö n s é g figyelmét

H E L L E R M . s

„HUNGÁRIA NYILTTÉR*

99. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. f 1898. évi forgalom: 28,239mm. <

A magy. kir. államvasutak budapest-jobbparti vezetősége. 37864/99. szám.

üzlet-

Hirdetmény. A m. kir. államvasutak budapest-jobbparti üzletvezetősége 1900. évben felmerülő szükségletének fedezésére több rendbeli anyag szállításra ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A szállítandó anyagok általánosságban következők : tégla, terméskő, mindennemű kö és zömkő, mész, nyelek, takarék tűzhely és kályha alkatrészek s több másfélék. Az anyagok részletes kimutatása, mely egyszersmind ajánlati mintául is használandó egyes csoportokra felosztva az üzletvezetőség anyag beszerzési osztályánál (I. d.) Budapest, Külső Kerepesi-ut 2-ik házcsoport) kapható. Ugyanezen kimutatásban fel vannak sorolva az egyébb pályázati és szállítási feltételek. Az ajánlat 1 koronás bélyeggel ellátva bepecsételve s a borítékon „ajánlat a 37864/99. sz." felirattal megjelölve legkésőbb 1899. évi deczember 19-én déli 12 óráig nevezett üzletvezetőség anyagbeszerzési osztályánál beterjesztendő. " ' '""*). évi no-vember hó. (Utánny.

Az "izletvezetőség. díjazd! k-i

Hirdetmény. Gács-magyar közös forgalom. A II. rész 4. dij szabási füzet uj kiadása. A gács-magyar közös forgalomban 1900. évi január hó 1-én uj II. rész 4. díjszabási füzet fog életbe léptetni, mely díjszabási füzet egyes áruczikkekre közvetlen díjtételeket tartalmaz. Ezen díjszabási füzetkiadása folytán az 1899. évi január 1-től érvényes II. rész 4. díjszabási füzet érvényét veszti. Budapest, 1899. nov. 10. Magyar kir. államvasutak egyúttal a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Vlahl budapesti terménybizomáüyl Mapi jelentés a gabonaüzletről 1899. deczember 7. A „Cincinatti Price Current" ma megjelent jelentése szerint az őszibuza állása — Ohio, Indiana és még néhány kerület kivételével — hol a hesseni légy nagy károkat okozott, jónak nem mondható. Az utolsó napok hideg időjárása jótevő hatással volt a vetésekre a mennyiben a gyenge növényt azon helyzetbe hozta, hogy a téli hideg hatásának ellenálljon és egyúttal a hesseni légy terjedését megakadályozza. A buzahozatalok gyengék. Tengeri az utolsó jelentés óta lényeges változást nem szenvedett. Az ország belsejében lévő tulajdonosok az erős kínálat daczára szilárdak.

99.

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9.

SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Nálunk az enyhe öszi időt hő és hideg váltotta fel ami az árakat mindazonáltal nem szilárdította meg, minek oka főleg a már itt fekvő nagy készletben s a malmok csekély vásárlási kedvében keresendő. Búzát ma mérsékelten kínáltak, a vételkedv szintén mérsékelt volt, az irányzat kellemesebb. A forgalom mintegy 20,003 mm., mely mennyiség • tartott árakon kelt el. Eladatott: Uj-buza: Tiszavidéki: 210 mm. 80« kg frt 8-27V« 3 hóra ígo , 80 , „ 8-171/2 . . 200 , 79» „ „ 8.221/2 „ „ 200 79'2 „ , 8-20 , , 850 , 792 . , 8-15 . , 100 .. 79 „ .. 8.15 „ . 782 J

100 . 79 „ „ 100 , 79 , , 200 „ 782 ., „

8-05 7-85 8 05

600 , 76 , » 7.70 , . 100 , 75 „ , 765 » , F.-mayyarországi: f00 , 76* ., , 7.60 , » Felérmegyei: 1000 . 762. , 8 - , . Kalocsai: Raktárból: Szerbiai:

3300 „ 7 5 ' , „ 200 „ 74* „ „ 4000 , 7 6 . , , . , , 5000 , 76 „ „

7.90 J-45 6.75 6.70

, „ „ „

„ „ „ , ,

Rozs valamivel kedvezőbb keresletnek örvendett. Helyben, illetve Budapest távolságában 6 frttol 6*25 írtig kelt el. , , ,,, „ Árpa mérsékelt forgalom mellett változatlan, "takarmányára 5-60-65 jobbminőségü 5-75—5-90 frtig kel el helyben, illetve Kőbányán átvéve. Zab változatlan, a forgalom gyér. Minőség szerint 4*80—5'10, prima áru 5-25 frtig adható el, helyben, illetve Budapest távolságában. Tengeri (O) gyér forgalom mellett szilárd. Helyben 5.65-ig kél el vasúti kocsira, vagy fuvarszekérre rakva- (Ui) valamivel jobb forgalom mellett szintén szilárd s 4.45 - 4.47'5-ig Budapest távolságában ér el. Határidők gyér forgalom mellett szilárdan indulnak, később lanyha külföldre ellanyhulnak. Délután Vs6 órakor zárulnak:

1851

árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők.

Tekintettel a közeli karácsonyi idényre, beküs désre sürgősen ajánlunk : Tisztított baromfit, tojást é gyümölcsfélét.

Tetőmagvak. {Mauthner Ödön tudósítása.) Vöröslóhere. A külföld azon véleményéhez hajlik, hogy az európai eredetű lóherének jelenlegi árfolyamát tekintve, az Amerikában ugyancsak amerikai eredetű áruért jegyzett alacsony árak megfogják az amerikai lóherének útját egyengetni. Oroszország ismét meglehetősen nagy mennyiségű árut vetett piaezra és ha mégis szilárd maradt az áramlat, ez azért volt lehetséges, mert ugy az eladó spekulánsok, mint eladó termelők nem zárkóztak el árengedmények elől, miáltal élénkebb lőn a vételkedv és nagyobb mennyiségek gazdát változtattak. Luczerna. Még a multheti árak sem tarthatták magokat. Észak francziaországi magot mindinkább alábbszálló jegyzések mellett kínálnak, még a kedveltebb és minőség dolgábban sokkal fennebb álló dél-franczia áru 'is csak folytatólag és leszállított árak mellett kelthetett vételkedvet és e pillanatban olyan az üzlet helyzete, hogy a jegyzések valószínűleg még nem érték el legalacsonyabb színvonalukat. Magyar luezernának tehát a piacz helyzetének megfelelő árak mellett lehetett csak vevőt lelni. Jegyzések nyersáruért .100 kilónkint Budapesten: Vörös lóhere . . . . . 63—71 frt. Luczerna . . . . . . . 35—42 ,

(A székesfővárosi vásárasarnok-Sgasgatőság ja!értésé. Budapest, 1899. deczember 7-ről. Has. Marhahas hátulja I. oszt. 1 q frt 52—54, H. oszt. 50-52, 01. oszt. 48-50, eleja I. oszt. 46—47, II. oszt. 44—46, III. oszt. 40-44. borjúhús hátulja oszt. 52-56, II. oszt. 50-52, eleje I. oszt 42-46, I'. oszt. 38-42 birkahús hátulja I. oszt. 34—36, II. oszt, 32-34, eleje I. oszt. 30-32, n. oszt, 28-30, bárány eleje 1 db 0. 0-—, hátulja • — , sertéshús magyas szalonnával elsőrendű 1 q 40 -46, vidéki 30—40, szalonna nélkül elsőrendű 38—48, vidéki 30—44, sertéshús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül , sertéshús füstölt mag?M , Megan (vidéki) —, sonka nyers 1 kg. 48—60, füstölt belf. csonttal 0'60-0-75, osont nélkül 0 70 -0-85, sonka füstölt külf. osont nélkül —• •—, ssaloaaa sózott 1 q 44-0—45 0, füstölt 50-—52-, sertls--'- hordóval 51-0—510, hordó nélkül 49-0—50-0, kolbász * kg. • -, füstölt 64—72, SMÜámi belföldi 1*0 nyers 1 -175, külföldi -.raalaczszopós él5 1 db 0-— ~0'—, asziisou 0-70—0,80. Baromfi, a) É15. lyuk 1 ;>ár frt 0 95-1 10 asirke 0 50-0-70, kappan fakott 1-60-1 80, sovány 120, I.4 >, ruaza hizott 2 20-2 80, sovány 1-20—1-40, ind lizotí 4 50 - 6'—, sovány 2-30 —2-60, pulyka hizott 3 50 4 —, sovány 2 50-3-—. 6) Tisztított. lyuk 1 áb fii 70 - 0 80, 1 kf. , csirke 1 db 0 40 -0'60, 1 kg, — , kappan hizott 1 db 0'90 - 0 90. 1 kg. —•—•—, főcze hizott 1 db 0 80-1-10, 1 kg. 48-56. félkövér 1 db 00*—, lud hizott 1 db 1-80-2-60, 1 kg. 50-0-54, féiköv. 1 db 00-—, 1 kg. , pu'yki Isizotf S db 00-—, 1 kg. 48-54 félkövér 1 db 00—, ! kg. , hadmáj 1 db 50—1— 1 kg. 1.20—1-50, 1 idzsir 1 kg. 0 8—1'—, idei liba 1 db — .

Heremagvak ólomzárolása. *) Budapest, 1899. deczember 7-én. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1899/1900. idényben, azaz 1899. évi julius hő 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő magvakat ólomzárolta : Luczerna Lóhere összesen métermázsa Magy. mezőgi szöv. Bpest— 236 12 248 Haldek Ignácz, Budapest 190 — 190 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 18 169 187 Mauthner Odőn Budapest— 13 1 .14 Radwáner I. L. Budapest ... összesen— — 458 182 640 *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem plombozza.

Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a .Köztelek" részére. Budapest, 1899. decz. 7-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóDéli zárlat állomáshoz szállítva: 3 dara —.— frt. 7.90—91 7V» Buza 8.09—11 6-43—45 liszt: frt 13.40 12.83 12.10 11.50 11.20 10.80 10.10 8.60 7.20 4-88—b9 5-05—07

HaL Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-70—0-80, csuka 0-36 -0 80, ponty (dunai) 0-60-0 80, süllő —• •—, ke»ege 1 - 1 2 , márna 40-— 60—, ezompó 0-40—0-60. angolna 00 —, apré kevert 0-12—0-20, laz&cz , pisztráng 0-—0'—. Taj és tejteraé&efe. Tej 1 lit. frí 0-08—0-08, lefölözött 0-06-0-06, tejszín 0-—0-—, tsjföl 0-25—0"28, tehénvaj (tea) S kg. 1 05—1 20,1. rendű 0 80—0-90, II. r. •>70-0 93—, olvasztott 0, Margarin I. rendű — 0"—, II. renáü 0-——0-—, tehéntúró 0 08—0-12, juhtáró 56—60, liptói 0-56 -0-64 juhsajt 0, emman:hali sajt 11—, groji sajt 0-40—0-70. Líssíí és kenyéráemS, Fahér kenyér 1 kg. feí 13 0 - 1 3 0, barna kenyér 10 0-11 '0, rozskenyésf 11*0 —11-0. Busaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—,

HflTelyemk. Lencgs magyar 1 qfit 8—12, stokeraui 18—28, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptatott saagyar 13—15, külföldi 10—17. bab fehér apró 6 - 9 nagy 6.0—8-0, szines 9-0—10-0. Tojás, Friss alföldi (1440 db.) forint 45-0—46 — erdélyi (1440 db.) 42-0—44 0, meszes 35—36, orosz tojás <00 aus. —, tea tojás 44-—, törött tojás 00-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. -0-00 1 q 2.2—3.0, Petrezselyem 100kötés 0—0-0, 1 q 3.50—5.—, zeller 100 db 0-80—1.50, karalábé 0-70—1.20, vöröshagyma 100 köt. 00.—, 1 q 4.20—4.50, foghagyma 100 köt, Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleü tu- — .—.—, 1 q 16.—19.—, vörösrépa 100 drb 0.70—1-20, Szeszüzlet. dósítása a .Köztelek" részére. Budapest, 1899. decz. 7. fehérrépa., fejeskáposzta 69.—, kelkáposzta 100 db Stest, (Qoidpnger Gábor szeszgyári képviselő Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasuly1.0—1.6, vöröskáposzta 7. 10.—, fejessaláta 1 . — ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. 2.—, kötött saláta 0•—, burgonya, rózsa 1 q 1.50— tudtötftsa.) 2.—, sárga 2.10—2.20, külföldi —. .fekete retek 100 K szesztizletben e héten változatlan irányzat drb 1. 1.40, uborka nagy salátának 100 drb 0.0—0.—, uralkodott és a szeszárak azonnali, valamint későbbi savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 1.60—2.50, szállításra a multheti zárlatjegyzés szerint záródnak. Ár frt: 13.30 12.70 12.10 11.30 11.10 10.90 10.10 8.60 7.3Í zöldpapr.O0-—, tök főző 0-0, zöldbab 0 , (Elkelt finomított szesz ^nagyban 56.—56-13 írton. zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. Takarmányliszt Korpa Éíesztőszesz jobb kereslet mellett 56-25 írton. —, tengeri 100 cső —.—.—, karfiol 100 drb 8.—11.— Az adózott nyersszesz és denaturáltszesz ára paradicsom 1 kg. 0. .—, spárga 0. 0.—, torma változatlanul jegyeztetik. 1 q 16—17. Mezőaazdasági szeszgyárak által kontingens nyersGyümölcs. Fajalma 1 q frt 10—14, köz. alma 6—8, szesz szabadraktárra szállítva 17-25 —17-75 írton volt vajkörte 30—40, közönséges körte 14—18, szilva magvakinálva, de gyér kereslet mellett nagyobb üzlet nem váló 0.—, vörös —.—.—, meggy faj , közön4 központi vásárcsarnok árajegyzésa nagyba* séges0. , ringló , baraczk kajszin , létesült. (en gros) eladott élehaiezskkek árairól. őszi , dinnye görög nagy 10 drb — •—0-—, kicsi Vidéki szeszgyárak által finomított szesz azonnali , sárga faj 1 q. —.0 .0, közönséges >. szállításra 20—20-50 írton volt ajánlva. szőlő 1 kg, —.0 .0, csemege 32-40, dió (faj papirA kontingens nyersszesz ára Budapesten 18. héju) 24—28, közönséges 20.0—24.—, mogyoró 28—32, 18-50 forint. gesztenye magyar 8-10, olasz 14-16, narancs messiA folyton változó időjárás az üzlet menetére is Bécti jegyzés 19 20—19 40 frt kontingens nyejs- kedvezőtlen hatással volt. Vevőink a téli czikkek be- ási 100 db 0 8—2 —, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— szeszért. szerzésével még mindig tartózkodó álláspontot foglal- 0-00, ezitrom 1-10—1 20, füge hordós 1 q 17—20, koszorús 17-—20—, datolya 38—40, mazsolaszőlő 38—75, - frt adózott és 18 Prágai jegyzés 55nak el, amennyiben szükségleteiket csak napról-napra sgrss 1 lit. o-—0-—, eper 1 kg. 0 - — 0 — kr. fedezik. 18-25 frt adózatlan szeszért. 'Vadfélékben elég élénk volt üzletünk.- Nyulak Trieszti jegyzés 10. 10-25 frt kiviteli szeszéit Ffeersfe MsS©k. Paprika és I. rendű 1 q, frt nagy tételekben érkeztek és 0-90—1-00 frtos áron el is 70 80, II. rendű 60-70, csöves 80% hektoliterje. , (szákeltek. Szarvast 40 krért, vaddisznót 40—45 krért he•itott) —. köménymag —— , borssókmaga A kivitel e héten néhány nagyobb tétel finomítottlyeztünk el. A fáczán párját 3 frtért adtuk. —, mű 1 q. ht 28-32 méz csurgatott 30— szeszt vásárolt, mely Üszküb'j és Dél-Bulgária felé lett Baromfiból a hozatalok gyengék. Magló-libát 46 gajtekben 1 kg. —•—-•—, szappan szín 28—30, szállítva. páronkint 2-80—3-20, pulykát 3'75-4'00 frtért helyez- 'sö fönséges 22 - 23 - , fehérbor tsztali palaczkban 1 lit, tünk el. A tisztított baromfinak az ára is tetemesen j 0'—, vörös asztali palaczkban 00—, házi javult, hizott kappan 1-00—1-20 forint közt kelt el. tálinka palaazkbaa —' •—, ásványvíz palaczkbrn Bulapesii zdrlatárak t héten-. Finomított szesz A tojásüzlet szilárd. Alföldi tojást eredeti ládák5656 25 frt élesztőszesz 66 25-56 75 frt, nyers- ban 45—46 frtos áron helyeztünk el. Hideghasvásár az Orczy-uti élelmi piaezon. 1899. A burgonyaüzlet csendes, ugyanez áll a gyüssesz adózva 5555 25 frt, nyersszesz adózatltn deczember hó 8 án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság (exkontingens) — •— frt, denaturált szesz 17 75 mölcsüzletről. Prima fajalmáért 18—20 frtot, II. rendű jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozott Budapestről almáért 10—14 frtos árakat tudtunk elérni. - 18-50 frt. Kontingens nyersszesz —. ;—. Köttetett.

Buza áprilisra 190Ó. „ októberre Rozs áprilsra Tengeri májusra 190 Zab áprilisra ÍKáp.-repcze aug.-ra

IP 40

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9.

99. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Budapesti vágómarkavásár. 1899. évi deczember Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken 6 árus 182 db sertést, 5 árus 34 db süldőt, 7000 kg. friss hust, 500 kg. füstölt hust, 6000 kg. szalonnát, 7-én. (4 budapesti közvágóhíd és marhavásáriqazaatóság felül.) jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2567 db 4000 kg. báját, — kg. zsírt, — kg. kolbászt, — kg. a agy vágómarha, nevezetesen: IC 98 db magyar és tarka hurkát, — kg. füstölt szalonnát, —— kg. kocsonya(Kivonat a hivatalos lapból.) 5kőr, 348 db magyar és tarka tehén, 819 db szerbiai húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, ökör, — db szerb ökör, 25 db boszniai ökör, 126 db Decz. 10. Budapesti kg. töpörtőt. atkviha- Treutner 50000 szerbiai tehén, 67 db bika és 83 db bivaly. kir. tvszék Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 2 árus 37 drb tóság Ignácz Minőség szerint: 401 darab elsőrendű hizott sertést, Szalk-Szt.-Mártonról 1 árus 8 drb sertést, Decz. 12. Maros-ludasi a tkvi ha- Betegh 26893 Dunapatajról 4 árus 26 drb sertést, Soltról 1 árus 1826 db középminőségü és 340 db alárendelt min. tehén kir. jbiróság tóság Ferencz db elsőrendű hizott ökör, db közép7 drb sertést, Ráczkevéről 1 árus 7 drb sertést, összeminőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; — db Decz. 13. Budapesti a tkvi ha- Krug sen 9 árus 85 drb sertést. 28089 elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, kir. tvszék tóság Teofil Forgalom élénk. Arak a következők: Friss ser— db alárendelt minőségű tehén. téshús 1 kg. 41-54, 1 q 3800-4000, süldőhus 1 kg. atkviha- gr. Bethlen 2579) A vágómarha felhajtás e héten ismét 500 drbbal Decz. 13. Borosjenői 48—64, 1 q 4600—5400, füstölt sertéshús 1 kg. 50-64, kir. jbiróság tóság Dezső 1 q 4800 5400, szalonna zsírnak 1 kg. 44 -48, 1 q csökkent s miután a konzervgyártási czélra több mint atkviha- gr. Pejá- 36000 4100—4.'00, füstölt szalonna 1 kg. 54—56, 1 q 5000— 400 drbot vásároltak, a vásár irányzata élénk volt s az Decz. 13. Váczi kir. jbiróság tóság csevics Jánosné 5250, háj 1 kg. bC—54, 1 q 4800—5000, disznózsír 1 árak általánosságban 1 frttal emelkedtek 100 kgkint. kg. 56—56, 1 q 50CO—5400, kocsonyahús 1 kg. 36 , Decz. 15. Kis-uj-szállási a tkvi ha- Kiss 27000 Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar 1 q 1800—2800, füstölt sonka 1 kg. 64—72, 1 q kir. jbiróság tóság Róza 5kör jobb minőségű 3133 —, kivételesen 35' , krig, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hizott magyar ökör középminőségü 2630 —, alá- Decz. 16. Zala-egerszegi atkviha- Klosovszky 22500 hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. krig. rendelt minőségű magyar ökör 22' 27-—, jobb minőkir. tvszék tóság Ernő és társai Eideghnsvásár a Gara y-téri élelmi piaczon ségű magyar és tarka tehén 21—32-—, kivételesen tarka 1899. deez. 8-án. (A székesfőv vosi vásárigazgatóság tehén —• •—, magyar tehén középmin., 21 32'—, Decz. 18. Szécsényi atkviha- Pongrácz 65000 jelentése a .Köztelek" részére.1 Felhozott Budapestről alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 21-— kir. jbiróság tóság Ábrahám 57 árus 37 db sertést, 1 árus 8 db süldőt, 2500 kg. 30' —, kiv. 32' , szerbiai ökör jobb minőségű 28' friss bust, 800 kg. füstölt hust, 500 kg. szalonnát, 300 —•—, szerbiai ökör középminőségü 19 —22 —, szerbiai Decz. 18. Fehérgyarmati atkviha- Luby 135000 kg. hájat. ökör alárendelt minőségű —•——-•—, szerbiai bika kir. jbiróság tóság Géza Vidékről és pedig: Török-Becséről 1 árus 5 21—32 —, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 16.—23—, Decz. 18. Székesfehérvári atkviha- Spitzer drb sertést, Pilisről 1 árus 9 drb sertést, Bölcskéről kiv. — — frtig métermázsánkint élősúlyban. 23737 1 árus 10 drb sertést, Gombáról 1 árus 17 darab serkir. jbiróság tóság Simon tést, Nagy-Székelyről 4 árus 78 drb sertést, NagyDecz. 18. Szécsényi a tkvi ha- Pongrácz 23931 Kőrösről 9 árus 108 darab sertést, Dunapatajról 4 árus Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. decz. 7-én. kir. jbiróság tóság Ábrahám 14 drb sertést, Madocsáról 3 árus 22 drb sertést, (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" Monorról 5 árus 32 darab sertést és 37 drb süldőt, Decz. 19. részére), atkviha- Rózsa 23787 Kajdacsról 1 árus 4 drb sertést, Czeglédről 10 árus ki^trozék tóság Ignácz A vásár forgalma közepes volt. 115 drb sertést, összesen 40 árus 414 darab sertést Felhajtatott összesen 474 db. Eladatott 288 db- Decz. 20. Szombathelyi atkviha- Kalmár 23799 és 37 drb süldőt. Jobb minőségű lovakból hátas 8 db, eladatott 2 db' kir. tvszék tóság István Forgalom élénk. Arak a következők: Friss ser140—150 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 6 db> Decz. téshús 1 kg. 44—52, 1 q 3500—3800, süldőhus 1 kg. 22. Rimaszombati atkviha- gr. Zichy 21500 eladatott — db frtért, nehezebb kocsiló 42- 44, 1 q 4000-4200, füstölt sertéshús 1 kg. 60—70, kir. tvszék tóság Ferraris Lajos 1 q 5800—6200, szalonna zsirnak 1 kg. 44 -46, 1 q 4000— (hintós) 25 db, eladatott 4 db 120—150 frtért, igás 33000 4200, füstölt szalonna 1 kg. 56—70, 1 q , háj kocsiló (nehéz nyugoti laj) 50 db, eladatott 17 db 100— Decz. 22. Nagy-becskerekii atkviha- Kudits 160 frtért, ponny — db, eladatott 0 db frtért; kir. tvszék tóság Emilia közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló atkviha- dr. Rosen- 26000 stb.) 100 db, eladatott 45 db 40—70 frtért, könnyebb Decz. 28. - krig. , füstölt sonka 1 kg. 60—70, kirftvszék . tóság berg Theofil (parasztló stb.) 200 db, eladatott 170 db 28—50, Bndapesti takarmfayváBár. (IX. kerület Mester- félék frtért ; alárendelt minőségű lovakból 85 db, eladatott Dácz. 29. a tkvi ba- Hrabovszky 23723 utcza, 1899. decz. 8 A székesfővárosi vásárigazgatóság db 9—17 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 106 db, kir. jbiróság tóság Guidó jelentése a .Köztelek" részére). Felhozatott a szokott 50 az állatkert és kutyák részére vásároltatott 5 db, tuközségekből 38 szekér réfi ezéna, 15 szekér mcha?Decz. 30. Ny.-szeredai atkvihaSimény 23743 lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos be8 szekér ifupszalma, 1 szekér alomezalnia, 0 szekér tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, tákonykór miatt kir. jbiróság tóság György takar ssányszalma, 2 szekér ieagerisiár, — szekér a gyepmesterhez küldetett — db. Decz. 30. Perlaszi atkviha- Szmetana 23853 egyéb iskarménv, (jabosbükköre-, sarjú süt.V 200 kir. jbiróság. tóság Antal ze&k szecska. A forgalom lanyha. A&k q-ként a következők: réti széna 220—280, muhar 230—270, Győri 21000 atkviha- Tukovits Kőbányai sertésvásór. 1899. deczember 8. (Elsd Jan.: ssupszaima 110—160, alomszalma 120—120, egyéb kir. tvszék tóság Márton és magyar s rtéshiilai4 - részvénytársaság telefon jelentakarmány lóheie , takarmányJan. 24. : atkviha- Matkovics 22000 100 kéve tengeiifzái 600—700 lnczerna tése a ,Köztelek* részére.) A vásár kellemesebb volt. Seti szalma Szabadkai , tarju , Bzalmaszecsk® 170—180, széaa átlag-írak : Magyar ' válogatott 320—380 kilogrammos tóság Antal kir. tvszék nehéz 42-5—43-50, 280—300 kg. nehéz 43' 43'50 ; össspr , zaiosbükköny f tij kr, öreg 300 kg. tuli 40 0 -41'— kr, vidéki sertés Jan. 30. 26488 atkviha- Niklesz : Budapesti tocsiszám 66, *uly 79,200 kg. könnyű — kr. Szerb 410—42-5 kr. Román kir. tvszék tóság János tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% a tkvi ha- Perich 149004-80 engedmény szokásos. — Eleség ír alc: Tengeri ó 6- — Jan.;31. Budapesti Aliatvásárok. kir. tvszék tóság Károly —'— forint, árpa 6-20 fölint Kőbányán átvéve. Helyi Budapesti szurómarhavásár. Deczember hó 7-én. állomány: Deczember 1 én':; maradt 29242 darab FelA székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáhajtás: Belföldről 821 darab, Szerbiából 204 darab, gának jelentése. Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 1025 db. F ő ö s s z e g 30261 db. Állomány Felhajtatott: 408 drb belföldi, — drb galicziai, és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fodrb tiroli, 7 db növendék élő borjú, 79 db élő bárány ; 70 drb belföldi, — drb galicziai, 26 drb gyasztásra (I—X. Ikerület) 2566 drb, belföldre Budapest környékére 967 drb, Bécsbe 834 drb, osztrák tartiroli, — drb bécsi ölött, — drb növendék borjú, 4 tományokba 558 drb, Ausztriába - - db. Német birödrb ölött bárány, — drb élő kecske, — drb ölött. dalomoa — darab egyéb országokba — dara\ összesen A vásár hangulata élénk volt. 4929 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: szálláÁrak a következők: Élő borjuk : bélföldi 32 sokban elhullott 2 darab, waggonokból kirakatott hulla frtig, kivételesen 48 írtig dbonkint, —•• frtig, kivé- 2 darab, borsókásnak találtatott 0 darab, összesen telesen frtig súlyra, növendék borjú 23—27 frtig, 4 db. Maradt állomány 25338 -drb. A részvény-szállákivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra. sokban 5088 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranÖlött borjú: belföldi 48—55 frtig, tiroli 48—55 forint. zitószállásokban maradt XII/1. 3382 db. Felhajtás : Szergalicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, biából 204 db, Romániából — drb, összesen 3586 drh ölött bárány 70'— frtig, bécsi ölött borjú frt, Elhajtás: 1916 drb, maradt állomány 1670 drb és kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 7'50—9'— frtig, kivét. pedig 1670 drb szerb és — db román. Az egészségügyi — frtig, élő kecske —•—•— frtig páronkint. szemlénél jan. 1-től máig 442 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1899. évi deczember hó 7-én. (4 budapesti közvágóhíd és Sovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitó marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott: — db, úgymint: jármos ökör elsőmin. — részvénytársaság heti jelentése. 1899. deczember 7-én.) db, közép — db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér A soványsertésüzlet irányzata a lefolyt héten is 0 drb, tarka 123 db, tenyészbika 4 drb, tarka tinó —, lanyha volt és csekély forgalom mellett az árak fehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 35 db, némileg csökkentek. hizlalni való ökör — db,üsző fehér 20 db. Árjegyzéseink a következők voltak : Fejős tehenekre valamivel jobb volt a kereslet, Sertésvészen átment malaczok árai: ezeknek ára darabonkint 5—10 frttal emelkedett. 80—100 kg. súlyban (páronk.)35—37 krig. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos 100—120 , „ „ 34—36 , ökör , középmin. jármos ökör pár., Rendelések megtétele előtt kérjük minden 120—660 „ „ „ alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk bivaly é. s. mm., frtig páronkint. Sertésvészen nem átment fordulni. ;obb minőEégü jármos ökör mm.-kint é. s., malaczok árai 100—120 kg. Részletes árjegyzékkel bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és súlyban páronkint 25—30 , pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert I1 é< szakszerű felvilágosítással dljmeatesu szolpusztán átvéve származású tehén 70—120, bonyhádi tehén 120-170 Bálunk. kiv. — frtig, tinó frtig páronkint.

9 9 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1899. DECZEMBER HO 9.

1847

| Vintschgaui hasas tehenek j fejelés! képesség ^ §500—309® liter, melyet t ö b b oldali b i z o n y l a t o k k a l kaphatók

íiépavágók, Darálók | Gőzfüllesztő I készülékek • •

legújabb, legkényelmesebb berendezéssel.

H

PICK

igazolhatok,

OSWALDnai,

VIII. K ü l s ő K e r e p e s i - ú t 1. s z .

,Hazai poMróczok1 a n . é. gazdaközönség ügyeiméibe a j á n l v a !

U M B A T H és T á R S A >, gyíri

« « BUDAPESTEN.• V. ker„, Váczi-körut 60. sz,

•

G ő z c s é p l ő k é s z i e t e k 10 l ó e r ő i g . I p a r - m o z g o n y o k 100 l ó e r ő i g .

D e c z e m b e r hó folyamán j e l e n i k meg az

Országos

Magyar

Gazdasági

Egyesület

tal, 110/160 cm.

55/95 cm.™ drbja' "ÍŰs S z é t k ü l d é s k é t s z e r naponta utánvét vagy a pénz előleges beküldése mellett. Nem tetsző áru kicseréltetik, esetleg a pénz visszaadatik. 3 0 forinton felüli rendeléseket bérmentve küldünk. L e v é l - -írag-y s ü . r g ' ö x i y c s i n a :

„SZŐMYEQHÁZ

naptár részszel tott

nagy

és gazdasági

alakú

tenyész-és hasion állatokat

FRANZ EBERHARTER' Van szerencsénk ajánlani

üzavatott kötött,

tudnivalókkal

ellá-

e g y s z e r i számviteli k ö n y v , a melyet

m i n d e n gazda számvitelének bejegyzésére az egész é v e n át

használhat.

Á r a d í s z e s e n b e k ö t v e 75 k r . , portómentes megküldéssel 85 kr. Előfizetéseket e l f o g a d

a „KÖZTELEK" kiadóhivatala Budapest,

IX. ker., Üllői-ut 2 5 .

BUDAPEST"

__ valamennyi Tirol-ban honos szarvasmarha fajtákat, kalöiber-lnnthalit és Lechthalit, Etschthalit és Wippthalit, Zillerthalit és PusterthalDuxit ugy szintén Pinzgau-Möllthalit legeredetibb minőségben kívánatra önállóan szállíthatok vagy a bevásárlást jutalék ellenében eszközölhetem. Ennélfogva ajánlkozom a t. cz. birtoktulajdonosok, uradalmi mtézőséi,3kés gazdasági egyesületeknek, hivatkozással a legjobb referencziákra. FAJTENYÉSZTŐ ÉS TENYÉSZÁLLAT-SZÁLLÍTÓ ZelB i m 2 i l l e r t h a l , Tirol.

évre. vászonba

du plavastagságu

Kiváló szakember vezetése alatt állott nagymératü tenyészállat szállítónál több éven át alkalmazva lévén, abban a helyzetben vagyok, hogy

Gazdasági Számviteli Naptár 1900.

! 2'oldal*

(erős minőségű) 120/160 ;

kiadásában

czimmel e g y d í s z e s e n s t e l j e s e n

1.

szám.

tlssrtasftgu

"Thomasfoszfátlisztet ii[:r ki tü II

szavatolt 15—20% oitrátban oldható foazforsavtartalommnl é« 85—100% poriinomsággal. Felülmúlhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemiiek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekr-, kiváltképen a rétekre. LesJekk, leghaíásossí.* és legolcsóbb S'osirorsa%trágrja tekintettel halasának tartósságára, felülmúlja az összes szuperfttszrátokat. — A czitrátban oldható foszforsav-tartalomérl szavatosságvállalunk, neialáni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A csehországi T h o m a s m ő v e k prágai i ' o s z f á t l i s z t eladási irodájának vezérlsépviselőBége a magyar korona orsz. terül tén

KALMÁR VILMOS,

^ t ® .

BEartelIin a legfinomabb áoháaynemesitő trágya kiz. eladása. K&lnlt.

KÖZTELEK,

IP 40

a z ö i

J p

a

r

99.

1899. D E C Z E M B E R HO 9.

SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

?

art FUCHS ÉsSCHLICHTER, Budaoesf.Ví J ^ z u t a P

7,

Az

Sertés-eladás.

Első magyar setéshizlaló részv.-társ. (alapíttatott

Nagymélt. G r ó f A n d r á s s y G y u l a ur m e z ő - z o m b o r i gazdaságában

100 darab anya kocza, 10 darab 2 éves kan

1869.)

Budapest—Kőbányán, ajánlja a t. gazdaközönség és sertéshizlalóknak a Hizlalda állomás mindkét oldalán fekvő, mintegy 35000 darab sertés befogadására alkalmas és czélszerüen berendezett

tisztavérü, f e h é r göndörszőrü m

SÜ® szállástelepeit,•m

a

g

y

a

r

s

o

r

t

é

s

e

l

a

d

ó

.

Az anya koczák január végén fognak malaczozni, darabonkint ára 60 frt, mind vészen átment sertés. Bővebb felvilágosítást ad

melyek csatornázva, kitünö vízzel biró ártézi küttal, vízvezetékkel, szükséges eleségraktárakkal, 2 gőzmalommal és szállóval vannak ellátva. Foglalkozik : szállások bérbeadásával, szemes és darált eleség beszerzésével, bizományi bevásárlás és eladással, folyószámlára fizetéseket teljesít. — A sertések kényelmes elhelyezése mellett, ügyfeleinek igen mérsékelt árakon, a legmesszebb menő előnyöket nyújtja és a legszolidabb kiszolgálásról gondoskodva van. (Utánnyomat nem dijaztatik.) 8430

T e l e k y

l i á s z l ó

t i s z t t a r t ó , 8998

Mező-Zombor, Zemplénmegye.

158877/99. számhoz.

Magy. kir. államvasutak Hirdetmény. Délnémet-osztrák-magyar vasúti kötelék. (Az 1899. évi január hó 1-től érvényes II. rész 4 füzet) Folyó évi november hó 1-től való érvénynyel a badeni nagyh. államvasutak Thiengen állomása felvétetik a fenti füzetben 'foglalt 64. sz. (nád stb.) kivételes díjszabásba. Az ezen állomásra érvényes díjtételek akként képeztetnek, hogy a würtenbergi díjtételekhez 100 kg.-kint 0. 40 márka hozáadatik. Budapest, 1899. november 5. A magyar kir. államvasutak igazgatósága

a

t

c

z

a i

l

o

k

ö

m

o

t

i

y

o

b

,

jözcséplőgépek hajtására a főherczegri vasmüvekbőt. A {épek ritirlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások E r z h e r z o g l i c h e

©am@r»al -

ö i r e c t i o n

in T e s c h e s i in S c h l e s i e n , czimen.

MAKSCHALL kocsi-,

hajtó-,

lovagló-

gözfürésze

és

és

4

L

istállószergyár,

fahajlitó

telepe

Pozsonyban, III., Grösslmg-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom, félfedeles, és

hintóit,

igen a

5 elsőrangú é r e m m e l T i s z t i Céphajtószijak. B&intaraktár a k e r e r KÉPES

é s

p o l g á r i

Lószerszámok,

uri

könnyű

és

legkülönfélébb

nyitott

vadászkocsijait

elegáns

kivitelben

alakokban.

kitüntetve.

l o v a g l ó fogatok

és

e s z k ö z ö k !

gazdasági

lovak

odaírni n m z e n m á l l a n d ó k i á l l í t á s á b a n B u d a p e s t e n , V á r o s l i g e t . ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

részére.

=========

és

-

O

:

t.'

KÖZTELEK 1899. DECZEMBER H Ö J

0 9 . SZAM. 9-ík ÉVFOLYAM.

e

' \ -r

b

n

e

e

D í j j a l kitttntetett

.

gazdasági gépgyára

,Westfalia ( - Separator

Alakult 1858.

M O S O N B A N . Szecskavágóit, répavágóit, daráló gépest,

'BBrÍx-i0nagy o Sok elismerő irat a bel- és külföldről.

eredeti

angol „Rapid'darálók erőhajtásra,

ANTON

^

T O M S

WIEN OBER-St. VEIT, XIII/7, Einsiedeleigasse 3. Gazdasági, borászai! és tejgazdasági gépék és eszközök.

I kukoricza-morzsolóit, I takarmányfüllesztöit.' A czég ajánlkozik

iáST teljes fakarmán^kamra berendezések tervezésére és eszközlésére. F Ő R A K T Á RRészletes : Budapest, TI., Váczi-körut 5 7 / a . árjegyzékek rendelkezésre állanak.

G A N Z é s T Á R S A Budapesten. -inlil-fe ^

Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira (BÁNKI

és CSONKA

szab.

Ára franco csomagolás, bécsi indóháztól szállítva: tartány ca 25 kiló, kilónként 40 kr., tartány ca 50 kiló, kilónként 35 kr., postán ingyen csomagolás és bérmentesen 4 kilós, 4 Kiló 1 pléhszelenczében 2 frt 50 kr., 4 kiló 4 pléhszelenczében 3 frt. ' •:,, Kaucsukkal vegyítve kilónként 10 krral több. it

VASEUNE FEGYVER ZSIR JUSTtsTARSA

Just Ei, és Társa BÉCS

XIII

rendszart).

Mechwart-féle gó'zekék és petroleumekék. Hengerszékek, kőjáratok és teljes malomberendezések. Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.

T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási és erőátviteli berendezések. >- „

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK

minden neme, háxi, nyilvános, mezőgazdasági és iparozélokra. B O W E R - B A R F F - f é l e szabadalmazott inoxydálás módszer nzerint inoxydált szivattyúk rozsda ellen védve.

legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari ezélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, baremmérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

*- i " 9,lékck w. ( j á r v e n s , Wien,

ingyen és bérmentve.

Móczár Andor

V a d f o g ó c s a p d á k W e b e r R . h a y n a u i világliirit J gyárából, medve, farkas, róka, vidra,| borz, görény stb., esetleg e l e v e n e n é s j sértetlen Megrendelhetők :

Landesmann Lipót magyarországi vezérképviselőnél

8992

BUDAPESTEN, VII., Damjanich- utcza 25/a.

kunfélegyházi szölö-nagyYTT birtokos immúnis vesszöiskoIájaöOOfajbantermelt gyökeres szölövesszöre megrendeléseket elfogad. «•

Árjegyzékkel bérmentve SZOlgál.

4235

Láncz-szivattyuk

IP40KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9.

99.

SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

llayton & S h u t t i e w o r t h

p

AZ ajánltatnak:

által * legjutányosabb árak

ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÜLET : felügyelete alatt álló

KÖNYVKIADÓ

VÁLLALAT

kiadásában a k ö v e t k e z ő

gazdasági könyvek jelentek meg: fiizve Cselkő és Kossutány Takarmányozástan... 2.40 Cserháti S á n d o r Talajismeret ... 1.60 Hilgard-Treitz Szikes talajoké. —.80 Domokos Kálmán Gazdasági építészet l-ső rész 2.40 Száhlenáer Gyula Gazdasági építészet H-ik rész ... ... ... ... 2.60 Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan ... 2.60 Cserháti S á n d o r Okszerű talajmivelés 2.60 Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hídépítészét 2.60 Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés (sajtó alatt)... . ... ... 2.— Beiwinkler V i l m o s Fajbaromfi-tenyésztés 5,— R á z s ó Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1.

kötve 3.— 2.— 1.— 3.—

Locomobil és gőzcséplőgép-készletek ^iXáLözSk*'

további Járgány-cséplőgépek, lőhere-eséplSk, tisztítórosták,konkoiyozók, kaszáló- «• aratőgépek. szénagyüjtík, boponák.

~ „Colümbia-Drill"

3.— 3.— 3.— 3.— 2.40 6.— .—

Megrendelések az

Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához Budapest, IX., Üllői-ut 25. s z á m

(Köztelek)

Lincolni törzsgyárunk a yilág legnagyobb i locomobil- és cséptógép-gyára.

intézendök. ALAPÍTTATOTT 1802. ÉVBEN.

ALAPÍTTATOTT 1802. ÉVBEN.

B á ü l i e g y i

O . J .

,Az arany kalapácshoz" I V . , R o s t é l y - n t c z a 13.

Lószerszám vereték és keSiékek. Kész istrángok, angol gyeplők, nyergek, lovagló szerek. Nyeregszappan, angol bőrlakok, szerszámmáz, Kwizda-fluid. Halászati czikkek. Szabadalmazott patkány és egérfogók. Szerszám nagykereskedés m i n d e n iparág részére.

1IRBETÉSEK

íeíyetetiiöK u feiaaoMvatalban BUDAPEST, e u i i - n t W-állS m á m .

ActiBngesellschaft Statilwerke Welssenfels

Knuth Károly mérnök és gyáros.

ezelőtt Goeppinger & Co. Weissesifels,

Oberkrain.

Szabadalmazott

• QYÁK É8 IBODA: BUDAPEST, VII. fcer., G s r a j - a t c s a •—8. szám. Elvállal: Központi-, víz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, elesettek, szivattyúk, vizerőmfívl emetö-

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek. 'Ugjebb mtafiségfl köagjrag-osSvek raktárom.

A hordóban levő folyadék nem vészit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély. Kapható

Amerikai

szabadalmazott

aczéllánczok forrasztás n ® 31. Á r j e g y z é k e t ingyen és 7217

bérmentve.

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9.

9 9 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

1851

Most jelent meg & $ & &

Baromfi hizlalása * « « és a hizott baromfi értékesítése. Irta:

A gödöllői magy. kir. koronauradalom telivér-tenyésztéséből

az Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t

20 d r b pinzgaui és 7 d r b innthali

HREBLAY EMIL

fajta . / V 2 éves tenyészbika

f. m k i hó 20-án, i e. 10 óralor

állatteny. magy. kir. felügyelő.

45 szövegközti

a gödöllői alsó majorban szóbeli árverés utján el fog adatni. (AlsóMajor a gödöllői állomáshoz 2*8 kilométernyire fekszik). Bővebb felvilágosításokkal a gödöllői m. kir. koronauradalom igazgatósága szolgál.

képpel,

csinos vászonkötéstten.

Ára portomentes küldéssel

85 kr. Megrendelhető a

„KÖZTELEK"

kiadóhivatalában

M. kir.

koronauradalom.

B U D A P E S T , Ü l l ő i - u t 3 5 . sz. ( K ö z t e l e k ) .

Hirdetmény.

R O H O N C Z Y

A mezőhegyest czukor gyárban, a gyártás után rendelkezésre kerülő mésziszap gazdák ugy mint eddig,

részére,

átengedtetni. A gazdák

által

sorrendje

szerint

legkésőbb

jövő

a jövőben

kérelmezendőés

kiszolgáltatandó évi

is

márczius

hó

ingyen

a jelentkezések

mésziszap 31.

belül

métermázsát meghaladó

egy

mennyiség,

napjáig

hegyesi m. kir. ménesbirtok igazgatóságánál Ezen határidőn

birtokos

fog

a

mezö-

bejelentendő.

részére

10.000

mennyiség a z o n b a n csak abban

az esetben fog kiadatni, ha a bejelentett szükséglettel és a rendelkezésre álló készlettel

szemben

felesleg

mutat-

kozik. A mésziszap

waggonirozási

költségei, a ménesbirtok

igazgatóságának megtérítendők, és a vasúti

szállítás költ-

ségeit, ugy mint eddig, ezután js, a k e d v e z m é n y t

igénybe

vevő gazdák tartoznak viselni. ; A

szállitásra

vonatkozó

közelebbi

felvilágosításokat,

a mezöhegyesi ménesbirtok igazgatósága adja m e g . , Budapest,

1899.

november 29-én.

9021

Földmivelésügyi miniszter.

GIDA

nagybirtokos, országgyűlési képviselő török-becsei ,,Gyöngysziget'' mintaszőlőtelepén 1 8 9 9 . éviben t e r m e l t s eladásra k e r ü l ő sima szőlővesszőinek f a j s z e r i n t i k i m u t a t á s a és á r j e g y z é k e . Untjáig dl. ezre F. sz. í. Európai csemegefaj sima vesssS 5.— 40000 6.6.—: 5.— 6.— 5.— 20000 Imperial rouge ... 15000 6.— Napoleon 1300 1.— 10. Fredericton— 12.— 11. Lady Downe black i ; 3500 12. L'enfant Trouve ... 12.— 2500 13. Raisen de Calabre — ~ ... ... 6500 14. Rosa Minna di Vacca (téli szőlő) ... 5000 6.— 15. Téli eltevésre alkalmas kecskecsecs-fajok, 3 színben ... 2800 16. Trollingi kék (Frankenthali) 2. Európai muskotályfajok — 20000 17. Muscat d'Alexandrie Croquant 28000 10 — 19. . 10 — ... 28000 2C. , de Lunel ... ... 21. Passatutti.. ... 20 — 2000 22. Musc. Ottonel ... 10000 5.— 23. Furmint 3. Amerikai directtermö fajok 5000 5.— 24. Isabella 25. Othello ... ... 5000 5— 26. York Madeira ... Az urad. minta-szőlőtelepen termelt kísérleti 100 névvel jelölt különleges fajról 10—10 vessző őszre szállítva 1000 darab ára 30 forint. A kísérleti különleges fajok kívánságra névszerint közöltetnek. Megjegyzésen. 1. Legkisebb rendelés a fenti árak szerint egy-egy fajból 500 vessző, minden faj külön lesz csomagolva s az egyes osomagok a fajtjelző táblával ellátva. 2. A rendelések -ir teljest „ : erről idejében értesíttetnek. 3. Avess«ők szállítása a rendelők óbajáboz képest isitor utánvéttel eszközöltetik. Csomagolási dij önköltségen számíttatik s a kitüntetett n feladva értendők. 4. A tőkék a peronospora ellen kellő időben faj tisztaságáért az uradalom kezeskedik. 5. A törökbeosei mintajesen pbylloxera-mentes és különben is elárasztásra van berendezve. 6. A rendelések : 4357 „Rohoncsy Gida kertészete Török-Becsén", czimzendők. Ezen évben a szőlővessző teljesen ép, egészséges és igen szépek.

!

•.

ii .. mmmmmmmmmmm

1

1852

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HÖ 9.

99. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet szállít, tejgazdasági telepeket és tej szövetkezeteket rendez be az

-Separator Részvény-Társaság ezelőtt P f a n h a u s e r

A .

Budapest, VII., Erzscbet-körut 45.

F a í r b s n k s m é r l e g e k A. u a f c a 4 a l m a z « t t JFairhanfca-mérlegek iz&zados rendszerűek, toiésélyoi fémmérőkaxral bírnak s a h i d r a t e t t t e r h e t tslmiieai p e n t o u effyeKlíicM mérlegelik. Tartéaaá*,, p « a t o s a á r ée> KSiuifA Kezelések fogra upy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert leckii&iaSfcb laérlereftL.

Seiíert József, Pozsony,

Haiászkapu-utcza

Henri Pieper eredeti DIANA f e g y v e r e k b ő l

i

Interurbán telefen 252. száni.

cs. és kir. udv. fegyverszállító

v.

Krupp Frigyes-féle

Rationell (kakas^nélküli) fegyverekből, ff ™ÖfllB£6S aCZélGSÖTÜ f e ^ e M ,

FÁIRBMKS MERLES és GÉPGYÁR részvény-társaság, BUDAPEST, Andrissy-ut 14. 6yár: KUlsü Váozl-ut 156.

£ 2 3 " eredeti gyári árakon. " O S t < ^Ezen^ fegyverek a Jelenkor legmegblzhatóbb^ís legjóbban IBvő va val, úgyszintén árjegyzékkel készséggel szolgálok. K é s z raclászíölíén-pe^eí, Ss°^?^%™íenzflíoam'TadfÍz-béí l'.gy szintén osztr.-magyar füstnélküli vadászporral tnltre^ szállítok bármi) Sredcti-Slev'íölíénvel^ °agymé5^"i&ésw-oT^ I M T Vadászati, utazási és sportkülönlegességek. ' PenU ezíg feltüntette tett:

| Folyton éles; osülöklépós lehetetlen. I Biztos lépés által a lovat kíméli.

j Kaszab és Breuer

ésCkÍrfS ^Védelmi^taisterium áftrt'sSw^'lV.' l'z. B6cSé 1882.^árcS^et'a1' kereskedelemügyi ministeriumtől, Budapest, 1897. április 2-án.

Budapest, Külső Váczl-út 91. Patkoló anyagok és csavar-áruk gyira.

GRAEPEL gép- és rostalemezgyár,

Budapesten,

HUGÓ

malomépitészet

VKülső

Váczl-ut

46,

Ajánl:

Olajsajtókat Olajmagzuzógépeket Olajmagpörkölögépeket Olajmagpépgyurógépeket Olajmaghajalójáratobat

Viznyomással és kézi hajtásr;

és teljes

Olajgyári berendezéseket.

Á r j e g y z é k e k ing-yen. é s térnaentire.

9 9 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1 8 9 9 . DECZEMBER HO 9. 1851 izére a j á n l j a a Z

§zőlőoesszö eladás. A gróf M a i l á t h Géza ur M á r i a - m a j o r i homoktalaja szőlőjéből

gyökeres

európai

1. Mézes fehér 2. Olasz rizling 3. Othello . . .

... ...

immúnis

szőlővesszők:

2 éves 2 , 1 „

10.000 db. 50.000 , 60.000 „

ezre „ ,

10 frt 10 „ 8„

usomagolva, T r á z s vasúti állomásra szállítva. 8966 Megrendelések a vesszők feleárának beküldése mellett

Ruszinkó

Antal

jószágigazgató úrhoz

N a g y - S z é c s é n y (posta és vasútállomás ugyanott) intézendök.

„_._ JtlOB (oroic tar antűnbifluníien Sie teíannten iuSoItSrcMien, rei$ iHuiirirten, elejant aiiSaeítattcícii Beitóabratcten Öac^blattcr: jUípiátig gjáit-Mimtg,

S ^ g M L g g S S :

SACK

RUDDLF

eueóöli iéíráelöje Magyarországra

PIlOPPEIt

SAMU

Budapest, Váczi-körut 52.

szám.

Előre bocsátva, hogy Sack R u d o l f világhirfi gyártmányai eredeti minőségben csak n á l a m kaphatók : Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivlll sík és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vet6gépeimet

szecskavágfó-, répavágó gépeimet. Z-Sózi, j i r g A n y - 6a gSahajtí-ax*

llfiier gaiiimittí)ffl)aftltdpi Mimig

járgányaimat, — aiele bb takarmánypároló szíkLetf

®eltomtl)i|"tiie |flift- u ú fc^-Ieüuitg ^ugo ^tffííjüiann'S SoumaíBcrtaa. 2Bic», I., SowttiiínnerSiiftci 5.

készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket Mindenről kimerítő é u - j e g y z é U és készséges f e l v í l & g - o s i t & B o I c .

4 4 4 Legszebb karácsonyi ajándék,frfrfr

„ E G Y I P T O M " " M A G Y A R

T A N Á . R O K

SZERKESZTETTE

KÖRÖSI LÁSZLÓ.

Gyönyörűfcfyfc ^ 4 kiállításban, páratlan ^ $ $ 4 Í diszkötéssel, ÍOO képpel.

Ára 6 forint. Megrendelhető a

„KÖZTELEK" kiadóhivatalánál,

BUDAPEST, Üllői-ut 2 5 . (Köztelek.)

sz.

T A N U L M Á N Y K . Ö N Y V E .

KÖZTELEK, 1899. DECZEMBER HO 9.

1854

G É P G Y Á R

SANGEHHAUSENI Magyarországi

0 9 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

gyártelepe

B U D A P E S T , K Ü L S Ő Y Á C Z I - U T 1443. S Z Á M . Első és egyedüli magyar special gépgyár. Mezőgazdasági czélokra mint hajtőerő kiváló gyártmánya a GYÁRTMÁNYOK: az összes mezőgazdasági iparágaK számáxa szükséges gépék. Nevezetesen: H O F F M El S T E R - G Ő Z M O T O R Czukorgyárak, Sörgyárak, M a l á t a g y á r a k és a legjobb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden S z e s z g y á r a k teljes berendezése és átalakítása. Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és czukorgyárak gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és Szeszgyárak berendezése hosszabb lejáratú törlesz- minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, Va lőerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk. tóses kölcsön nullett. • Minden szakbavó., ó felvilágosítással, tervtikkel, költségvetéssel készséggel szolgálunk. •

A budapesti marhavásártéri vásári-pénztár részvénytárs.:

Állattenyésztők figyelmébe.

szarvasmarha, b o r j ú , j u h , k e c s k e , b á r á n y és s e r t é s e k

bizományi eladásával "US®

Báró Righthofen brechelshofl vegyészeti gyárában készített, arsenmentes, 40—42% foszforsavat tartalmazó, kiváló szakférfiak ,által kitűnő hatásúnak elismert ,.

foglalkozik. A bizományába küldött állatokat — kisérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a fel adási-vevény ellenében megfelelő előleget nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Vasúti küldemények czimzendők:

Takarmányméiz,

mely az állatok'erősítésére, testi fejlődésére nélkülözhetetlen .tápanyag, nálam bármely mennyiségben mindenkor, megrendelhető. Árjegyzékkel és használati utasítással szolgálok.

Ij

ii <1 e s in a ii ii L i p ó t

Tá§árpénztár, Budapest, Ferenczváros.

Budapesten

8643

magyarországi vezérképviselö YIL, Damjanich-utcza 25/a. Jegyzet: Vevő közönségünk kényelmére díjmentesen közbenjárok bármely szük8991 séges anyagnak, gépnek avagy gazdasági ozikknek beszerzésónéi.

Levél-, sürgöny, telefonczim : „VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST.*

A kőbányai Kiraly-Sörfőzö,

158,725/99. szám.

G o l i á t - M a l á t a s ö r e

Magy. kir. államvasutak.

betakarításához szállít

mm

és

Szeged. KÖTÉL, ZSÁK és PONYVA

Hirdetmény. (üj személy- és podgyász-dijszabás életbeléptetése a Somogy—Szobb—Barcsi h. é. vasúton.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint az előbb nevezett h. é. vasutón 1900. évi január hó 1-én uj személy- és podgyász-dijszabás lép életbe, melylyel az 1891. évi szept. hó 1-én életbelépett d'jszabás érvényen kivül helyeztetik. Ezen díjszabás a magy. kir. államvasutak díjszabás-elárusító irodájában (Budapest, Csengery-utcza 33. sz.) 20 fillérért kapható. Budapest, 1899'. évi nov. havában. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

csakis az én világhírű tiszti

lópokróezaim

nyújtanak, melyek számtalan előkelő gazda, lótulajdonos birelpus:

teS^tboIsíuságaÍS2 Szétküldés,Jótállás m,

idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési zavaroknál, gyengeségnél stb. kiváló sikerrel használtatik és egyúttal

legkellemesebb üditö ital. Vidékre, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaozk: 19 kr., kis palaczk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vidékre legkisebb szállítmány 30 palaczk. Betét: nagy ládáért 1 frt 60 kr., kis ládáért 1 frt 20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bérmentes visszaadásakor visszaszolgáltatik. Megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a városi irodában VII., Kertész-u. 40. és a vidéki raktárosoknál. Budapesten kapható minden nagyobb fűszerkereskedésben és poharankint a Quisisana 7792 automata buffet-kbert is.

WW1WFFFWWWWWW

Korona-dnpla-fegyver!

KAINIT

K o r o n a f e g y v e r , d a p l a - f c s y v c r , h á r o m r a v a s z a stb.

nagyban é s kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek).

ükért G. szabadalma.

nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolsága rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árét egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállitási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

FŰKÉRT G . f e g y v e r g y á r a , W e i p e r t , Erzgebirge. iiitiiutetve Ö felsége a-király, a szász és szerb királyok által. — 32 dijérem.

I IVTH6PII?

•

áe I M I

n i H 0 U J O L ! L l y s Ralriár következő czikkekben: Gépolaj, R e p c z e - és Olívaolaj,

I

Tovotte-kenőcs f

ÉTC

olaj- miiszaki és gazdasági czikkek.

Kocsikenőcs,

Vaseliii, Kátrángyártmányok, F e t r oCsászárolaj, le i i n i , Faggyú, Takarőponyva, Z s á k , P e r m e t e z ő ,

Buuddaappeesstt,, VVII.. ker., ker., VVöörröössm maarrttyy- -uuttccz a 4 6 . B

Elsőrendűi Műszaki

L ó p o k r ó c s o k

Gépszijak, Balataszij. c z i k k e k m a l m o k - és s z e s z g y á r a k

részére.

Ö n m ű k ö d ő kenőszelericzék stb.

ts&BBsm Árjegyzékkel és külön ajánlatokkal kívánatra szolgálunk, •ü^mbb

99

SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.

detési 4r 15 szóig 30 kr., eze 8 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. < ' minden beiktatásnál 30 kr. bélyegilleték.

KÖZTELEK,

1899. DECZEMBER H O 9

KIS H I R D E T É S E K

I Csak mezőgazdák és a

Csak oly levelekre válaszolunk, melyekkel válaszra szükséges levéltoélyeget vagy levelezőlapot küldenek.

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,

Iradalnii

Földmivelési

etmfndenágábln jártasai

és

•y előkelő grófi uradalomt

3 8 éves, ionyisványnyal s nyol yakorlattal biró gazc ki a gazdaság mind n járt-s, jelenleg egy IS l gazdaságban ötödik é önálló intézőt gazdati; a en

nőtlen, gyakorlott pgyén kap ellátáson kivül 180 frtot; kezdő, Nős egyén, fentifizetésenkivül:

d5ket8TéS! állásától

Intézői isSbbl beíépésre,

Tehenészgazdai

~Gazd asági segéd,

Bebreczeni

izlávul és magyarul is,agazdalág minden ágában teljesen leményitőgyártásban, mielőbbi 11 í^t keres mint ;9 vd, i< ; ' S

'elve^M^afVizon^itaz igények megjelőPályázati hirdetmény. Az alulírott fildbirtokos ura-

Lóhere-

Gazdal iszti állást

luczernamagoí, csupasz (jamsílemi) árpát, répamagot

Rambonillet1 észkosok, a szegedi mező. dasági^ kiállításon^

legmag-asb áron értékesít 9022

Vöröstarka tinó és üsző

Wolf

k a p h a t ó olcsó áron. Későbbi, úgyszintén jármos és beállítási ökrök szállítására vállak kozom. 8387 H E N R I K IGNÁCZ, Szalónak (Vasm.l.

Spiegel

Ármin

szarvasmarha-kereskedő — Haposvárott. — Istállói: Dombovárott. Vállalkozik

Soma

mag- és terményügymikj külföldi cégek képviselője és bevásárlója Budapest, Yfl., Kerepesi-ut 10.

teljesen príma, 1—2 esetleg 3 éves, nálam minden mennyiségben tömésből gyakori nyújtok. Igaliné Karnász Olga, MiUeninmi zab.

Meteor-zab. lgmázsa°zsáSyegyütt 16 kor.; 60 kiló zsákkal együtt 8 kor. 50fillér,5 kilós postacsomag zsákkal együtt 1 kor. 80 fillér. Mintákpostafordultával. Gürtler Károly földbirtokos, Gagy-Bátor u. p. Gagy-Vendéghi, Abauj-

Kitűnő g

lópokrúczok

Baranya és BoiyMiniélíi 1—2—3 éves — vörösfarka —

JBgy o k l e v e l e s Bvelőnő, ki előkelő osalido ál működött, nevelőnői állá

tinók,

Hatpártólfeljebb bór mentesen küldve.

üszök

beállítási és jármos ökrök, ugy tehenek eladására. dőnfl^Buda'e körút, 2..-gzám.

Egy gyakorlattal "bíró® szakképzett, nőtlen gazdász, a magyar, né-

okmányokat küldjen<

firól" T e l e k i J ó z s e f tetélleni birtokán segédtiszti

M. S c h w a g e r WIEItf, I I / l , Glockengasse 9 .

ALLATOK, Takarmányhiány mag legjobban értékesíthető

:k pályázíiatr előnyben ré!

VEGYESEK,

Kisebb kot (300—500 holdig) kere. Gépjavítások. Lokomobilok és gőzcséplőgépei javítását 4s átalakítását Igen ssép, válogatott v3ró»- teljes uj tüzszekrények készítését, leégett gözcséplőgéptk felípi tését stb. jótállással és jutányoi árak mellett elvállalja Fehé: Miklós gépgyára Budapest,

Műkertész

növendék ökör és üsző borjakat

HALDEK

Szálas takarmány — adagolásához

magnagykereskedésében,

BUDAPEST, KőrolV-lcönit9. Legjobb » égö-olaj, (napraforgó-magból) mécsekben, kapható: „Uradalmi ispáni hivatal"

j á r mTs^ö'k r ö k e t K l e i n és Spitzer Kis-Czelli kereskedők.^

ÁLLÁST KERESŐK, Keszthelyi ^ ^

Bérlet bémöksógnéi, u. ^p.

Schember C. és Fiai

megtakarít; egy prőba-

bifó efíatal' ember Segédtiszti teglrnoky van "áfkSmízTa1 tételek me|jelMésé™l*'a kiadó>0?

íms'csebek IS

sági és Ipari ozélokra szolgáló mérlegeiket. Árjegyzék Ingyen

6. számú 3.20, 200 d

KÖZTELEK,

1 8 9 9 . DECZEMBER HO 9

6ÍZEBÉBET,

A z 1899. évi szegedi mezőgazdasági kiállításon „ u j és l e m r e m é l t ó " jelzővel kitüntetve. Szab.

GÉZ-UTIM EMBEREKET

m

szerkezettel

é$

legolcsóbb

mellett

árak

szállít

FEHÍLEt! 8 C a

Telefon 42 50.

BUDAPEST-KELEííFŰLD Iroűa, raktár, jaTÍtómfthelj.

Kizlekeáés

vasúton

ét v i l l a m o s

vasúton.

eketaliga.

! ! L<egujaltl> s z e r k e z e t ! !

és

legtökéletesebb

kéttengelyű „Boni"

figye-

Tartós, szilárd, nem kopik, nem dől, domboldalon nem farol, az ekét egyenletesen vezeti, kenése folytonos és gazdaságos, kevés vonóerőt igényel. P i l l a n a t alatt á l l í t h a t ó ! Megrendelhető:

6ÚZ-UHMOZOONYOKAT •

, SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

N y í r b á t o r b a n : Mandel Eduárd és társainál. B u d a p e s t e n : A Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél -

(Alkotmányutcza 31. szám.)

—:

Bácher és Melichar czégnél (VI. Nagymező-utcza 68.)

Fehérmegyébenf S á r b o g á r d

m e l l e t t ,

a z o n n a l

[ j I I *

A j á n l j á k nagy raktárakat minden p a t k o l á s ! c z i k k b ő l és ezen szakmába vágó k ü l ö n l e gességefebőt. — Továbbá ajánlják szabadalmazott, kiváló Szakférfiak által l e g j o b b a n a j á n l o t t p a t k ó i k a t i g á s l o v a k és p a r i p á k , ugyszintén ö k r ö k v a s a l á s á r a . Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalmazott rudvasalásalt és kengyeleit.

M . ^

H

A

N

N

-

S

Ö

H

N

E

Í É C S," I K," R'E'N'N'"^ A s l T í T " I S ^ ' S Z Á 1

haszonbérbe adó 15 évre a kis-loóki puszta, 3109 kat. hold és a nagy-hörcsöki puszta, 2805 kat. hold. i Bővebb felvilágosítást ad •

Dr. BACSÁK GYÖRGY ügyvéd Budapest, XV., Gránátos-u. 8.

MALOMb e r e n d e z é s e k e t teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint

gépöntwényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:

Wörner J. és Társa

lalomépitő g é p g y á r a és vasöntődéje

Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.

G É P O L A J A T ,

u. m. valódi tiszta olívaolajat, e l s ő r e n d ű savtalanitott r e p c z e o l a j a t , stb.

Szalonnát Fertőtlenítő szereket,

A J Á N L O K :

Kocsikenöcsőt, Petroleumot, Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot,

minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket.

1 Ű T 1 Á S Y Á T

P S V e t ő m a g o t u. m. karbolsav,; karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karb'ololeumot, keserűsót csudasót stb. rekből őrölve. fMF" Mindenkor legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luczernát és egyéb magvakat és kérek mintázott szives ajánlatokat. -gp8f

KRAMER

— LIPÓT ,

BUDAPESTEN,

V. ker., Akadémla-utcza ÍO. sz.

S f i p g ö n y c z i m s „CSERES" B u d a p e s t . Árjegyzéfcfcel és részletes k ü l ö n a j á n l a t o k k a l Kívánatra s z o l g á l o k . „Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek),

Telefon.