KÖZTELEK. KÖZ-ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖi. Megjelenik minden szerdán és szombaton

Budapest, 1901. augusztus hó 14.

XI. Évfolyam.

68. (1023.) szám.

KÖZTELEK KÖZ-ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S KÖi Megjelenik minden szerdán é s szombaton.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI TAmSIH flT

i i erixigoa mufyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen kapják.

Az O r s z á g o s Hasfy. G a z d a s á s i E g y e s i l e t t u l a j i l a n a .

SzerkeaztSség és kiadób M e d s p e a t (KSateleís), Í I $ « i - á t 8 5 . s z á m .

Ken tafoknalTelfiBzetésl • f é l i írre 20 korona, félérre 10 korona, negyedévre

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Országos sörárpakiállitás és sörárpavásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület folyó évi október hó 1-től 15-ig Budapesten a Köztelek-palota helyiségeiben országos sörárpaTciállitást és ezzel kapcsolatban sörárpavásárt is rendez, mely utóbbi már augusztus hó 20-án nyilik meg é s tart október hó 10-ig. A kiállitásra beküldendő árpa-minta menynyisége 5 kg. Á r p a m i n t á k a k i á l l i t á s r a a u g u s z t u s lió 1—20-ig k ü l d h e t ő k ; k é s ő b b e n é r k e z ő m i n t á k a t a r e n d e z ő s é g el n e m f o g a d . Figyelmeztetjük a t. gazdatársakat, hogy a rendezőség csakis az esetben vesz fel a kiállitásra árpamintákat, h a azok az általa szétküldendő bejelentési ivek kiséretében küldetnek be. A kiállítás é s vásár tervézete s bejelentő ivé az OMGE. titkári hivatalától megszerezhető. A sörárpakiállitással . kapcsolatosan, de attól függetlenül díjazással egybekötött országos komló-kiállitást is rendez az OMGE. f. évi o k t ó b e r h ó 1—10-ig terjedő időben. A komló-kiállitás két csoportra oszlik és pedig 1. csoport: melyben részt vehet minden hazai komlótermesztő 1901, évben termesztett komlóval. II. csoport: melyben résztvehetnek hazai és külföldi kondókereskedök és sörgyárosok. A k o m l ó m i n t á k a k i á l l i t á s r a 1901. évi s z e p t e m b e r h ó 20-tól 27-ig k ü l d e n d ő k be. Később érkező mintákat a rendező-bizottság el n e m fogad. A legjobbaknak ítélt hazai komló-minták dijaztatnak, a második csoportba tartozó minták azonban csak elismerő oklevéllel tüntethetők ki. A kiállitásra szárit komlóküldemények; postán, bérmentesítve, az OMGE. titkári hivatala! czimére Budapest, Köztelek küldendők. A rendező-bizottság.

Kéziratokat a ezerkesztSség n

készlet feltorlódása miatt szenvednek; javaslata természetszerűleg azzal foglalkozik, hogyan lehetne ezt a feltorlódott Az OMGE., ugy is mint a Gazdasági lisztkészletet az országból kivezetni? . Egyesületek Országos Szövetségének központja, Erre nézve azt javasolja, hogy a karöltve a Lipótvármegyei Gazdasági Egyesülettel s a nagyméltóságú földmivelésügyi minisz- finomliszt-kivitel lehetővé tétele végett a térium támogatásával folyó évi a u g u s z t u s h ó fiumei lisztkivitelre fönnálló kedvezményes 31. é s s z e p t e m b e r h ó 1. n a p j a i n a r a t ó - é s tarifák leszállittassanak, illetve kivételesen b u r g o n y a m i v e l ő - g é p - b e m u t a t á s t r e n d e z Liptómaximum 600.000 métermázsa legfinoSzent-Miklóson. hó 15. mabb nullás és egyes magyar lisztnek a Bejelentési határidő augusztus A gópbemutatás részletes tervezete a z OMGE. kivitele érdekében, három hónapra, a jelenlegi mintegy 58 krajezáros fiumei kititkári hivatalánál kaphatók. viteli liszt-tarifa Budapesttől Műméig 50 A rendező-bizottság. krajczárral mérsékeltessék. Igy a magyar államyasut, melynek A buza ára és a lisztkivitel. — vonatokat számitva — önköltsége egy Miklós Ödön, a földmivelési minisz- vaggon liszt után Budapesttől Fiúméig térium volt államtitkára egy napilaphoz, kitesz körülbelül 46 krajezárt, ráfizetne a intézett levelében a rossz termések elle- 600.000 métermázsa külföldre viendő nére alacsony búzaárak okait kutatja s magyar lisztnél 38 krajezárt métermázsánegyben a búzaárak javítására vonatkozó- kint, vagyis e czimen az állam vesztesége lenne 228.000 forint. Ezzel szemlag tervezetet is közöl. Nézete szerint a magyar buza érthe- ben azonban föltétlenül biztos, hogy ha tetlenül alacsony árnivójának egyik leg- a közvetetten fogyasztók vásárló ereje főbb oka az, hogy a budapesti malmok- helyreáll, annak a legalább 15 millió nál jelentékeny finom lisztkészlet halmo- métermázsa búzának az ára, amely a zódott fel, amit elhelyezni nem tudnak. termelőtől aratáskor október közepéig, S mert őrlési képességüket kihasználni tehát három hónap alatt mozgósittatik, nem tudják, következésként kénytelenek legalább 50—60 krajfczárral, emelkednék visszavonulni a buza vásárlásától. Már 10Ó kilónként, ami a közvagyont a 1jelenpedig a fogyasztás olyan hatalmas ténye-; legi szorult gazdasági helyzetben 7 /.;—9 zőinek magatartása, mint a fővárosi mal- millió forinttal gyarapítaná. mok, éppen nem közömbös a búzaárakra.; Körülbelől ez a lényege a Miklós SŐt egyenesen döhtő erre a kisforgalmú Ödön tervezetének, melyet felterjesztés budapesti buzapiaezra nézve. alakjában a kereskedelmi meg a földMár most,, miután Miklós Ödön meg- mivelési miniszterhez is benyújtott. állapította, hogy a búzaárak legelső sorMielőtt a javaslat felől nézetet valban is'a fővárosi malmok csökkent fo- lanánk, felütjük a külkereskedelmi forgyasztóképessége, illetve a finom liszt- galmunkról szóló statisztikai füzeteket és

Arató- és burgonyamiveló'gépbemutatás.

g a b o n a é r t é k e s í t é s , |[Öszl vetőmagvak legieijesenn napi aron vaio Erotakarmanyok. értékesítése. MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE Leglőnyösebb

Vegytiszta o l a j o k é s

Budapest, V., Alkotmány-utcza 31.

kenőcsök, ponyvák, zsákok, szijak,

k ő s z e n e k ; szóval

minden

anyagok és gépek.

cséplési

Szőlővédekezési.

csomagolási, szüretelés! és pinczegazdasági czikkek.

Mai számunk 2 0 oldal.

1312

.keressük, vájjon lisztkivitelünk pangását hogyan illusztrálják a statisztikai adatok. Azt találjuk, hogy 1900-ban a januártól juniusig terjedő időközben kivittünk lisztet 3.322,957 q-át. A folyó év ugyanezen időszakában kivittünk 3.433,625 q. lisztet, tehát kb. 100,000 métermázsával többet vittünk ki, mint á mult évben. Holott 1900-ban az őrlési forgalom kedvezménye megszűnvén, az őrlési forgalomban behozott s felőrölt lisztre nézve kiviteli kényszer állott fenn, ami ezidei kivitelünket mesterségesen már nem emelte. E két számadatnak tanúsága tehát az, hogy a magyar malomipar őrlési képességét olyan mértékben mindenesetre kiaknázza a lisztkivitel révén a folyó évben is, mint amily mérvben a mult évben kihasználta. Beismerjük azonban, hogy ez a holt statisztikai adat még nem jelent mindent. •Ugyancsak kérdés számba megy az is, vájjon hol helyezték el malmaink a kiviteli lisztet? Az abszolút véve nagyobb kivitel daczára is kedvezőtlenül alakult volna ugyanis exportmalmaink helyzete, hogy ha az idén nagyobb távolságokat kellett volna legyőzniök, mint a mult évben. Mert a messze idegenben felvett verseny mindig költséges dolog. Ámde azt találjuk, hogy malmainknak a mult évinél aránylag nagyobb kivitelből ez évben kevesebb lisztet kellett elhelyezniük a vámterületen kivül, mint amennyit a mult évben elhelyeztek. Miután a vámterületen belül, jelesen Ausztriában jóval nagyobb mennyiség volt elhelyezhető a tavalyinál. Igy kivittünk Ausztriába lisztet 1900. januárjuniusában, 2.570,507 q-t; a folyó év ugyanezen időszakában pedig 2.903,234 q-t, tehát többet mintegy 330,000 q-val. A szorosan vett vámkülföldön pedig elhelyeztek malmaink kb. 1900. első felében 670,000 q-t; 1901. első felében pedig 409,000 q-t.

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS HÖ

14.

végre is meg kell küzdeni. És amely egyetlen egészséges alapokra fektetett fővárosi malmot sem sodor komoly válság elé. Mindent egybevetve, a lisztkészlet feltorlódásával megokolt malomiparválságot igen bajos kézzelfoghatóvá tenni s kapcsolatba hozni, mint ezt máris nagy mohósággal teszik, az őrlésforgalom eltörlésével. A kettő között csupán azt az összefüggést konczedáljuk, hogy az őrlési forgalom kedvezménye által elkényeztetett fővárosi malmoknak most mindenesetre nehezebb felvenni az élet versenyét, mert régi jövedelmüket ugyanazon forgalom mellett nem lévén képesek megtartani: nagyobb lisztmennyiséget kell elhelyezniük, hogy kondiczióban maradjanak. Elismerjük az uj helyzet nehézségét és a könnyités méltányos módjai elől mi sem zárkóznánk el. Ha már kertünkben van a beteg virág, próbáljuk megmenteni a hervadástól. Az az állítás azonban a félévi eredmények után még mindig nem plauzibilis előttünk, hogy a búzaárak alacsonyságának a malmok fogyasztóképességével együtt megcsappant kereslet volna az oka. Hiszen látjuk, hogy malmaink most is őrölhettek és elhelyezhettek annyi lisztet, mint a mult év első felében. Oly nagyméretű torlódás semmiesetre sem állhatott be a lisztkivitelben, amely magában érthetővé tenné, hogy a fővárosi malmok fogyasztóképességének éppen abban a fontos időszakban kellett megbénulnia, amikor a gazda piaczra vetni kénytelen terményét. Nem' akarunk légből vett vádakat hangoztatni, de tény s ha visszagondolunk az előző évekre, azt tapasztaljuk, hogy a fővárosi malmokba rendesen az aratás után üt be a krach, rendesen akkor beszélnek üzemredukczióról, amikor vagy 10—15 millió métermázsa készáru forgalomba kerül. Annak, aki olcsó nyersterményre dolgozik, nem éppen hálátlan dolog ilyenkor gyengélkedés czimén visszahúzódni a piacztól s a legszelídebb esetben bevárni, mig a börze matadorjai leverik az árakat. Ami bizonynyal be is következik, mert a gazda maga ad kezet ehhez a törekvéshez, terményének nagy tömegben s egyszeriben való piaczravetésével. Hogy aztán az októberi buza ára magasabb lesz, a határidőüzletnek ezt a nagyra tartott diadalát szívesen méltányoljuk; csak az a kár, hogy akkor már a buza nem a gazda kezében lesz s a direkt fogyasztók által fizetett magasabb árak nem a termelők zsebébe kerülnek.

Ezekből a számadatokból megint az a tanúság, hogy malomiparunkra nem hátrányos, de előnyös fordulat következett be. Mert költséges export révén kevesebb lisztet kellett elhelyezniük, ellenben a vámterületen belől több lisztet helyezhettek el; amely utóbbi módja az elhelyezésnek mindenesetre j ö vedelmezőbb és kívánatosabb. Még mindig beismerjük, hogy ezek az adatok sem világitják meg eléggé a helyzetet. Most ugyanis különlegesen a Hiszen nem is olyan csodás égi fővárosi malmok helyzetéről van szó; a fővárosi malmokra pedig annál kedve- jelenség az a „megfoghatatlan" alacsony zőbben alakul a helyzet, minél nagyobb búzaár; ezt a nótát fujjuk mi aratás arányban részesednek a lisztkivitelben. után évről-évre. Tény, hogy az őrlési forgalom törlése Ámbár kitűnik az elmondottakból, óta a fővárosi malmok részesedési aránya hogy mi az alacsony búzaárak okát a lisztcsökkent, ennek megfelelőleg a vidéki kivitel megrekedésében nem tudjuk megmalmoké felemelkedett az összkivitelnek találni, mindazonáltal nincs okunk elmintegy harmadrészére. Ez a csapás zárkózni az elől a javaslat elől, hogy azonban, amely a vidéki malomipar fővárosi malmaink finom lisztkészlete leversenyképességének emelkedése révén vezető csatornát kapjon. Sőt óhajtjuk, következett be: olyan csapás, amelylyel hogy minél több lisztet helyezhessenek

63

SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

el s ezirányu törekvéseit a fővárosi malmoknak részünkről is 'szívesen elősegítenénk. Csakhogy nem őrlési kedvezménynyel és általában nem olyan engedményekkel, amelyeket a fővárosi malmok kizárólagosan élveznének. A fővárosi malmok kizárólagos kedvezményei ellen mindig tiltakoztunk és tiltakozni fogunk, mert ezek oda vezetnek, hogy ez a fővárosi malomipar tul nő természetes alapjain- s nemcsak kitartása kerül áldozatokba, hanem tulhatalmasodó tényezőjévé is válik a budapesti piacznak s egyenesen magatartásától lesznek függővé téve a búzaárak. Ebbeli aggályunkat a mult tanúságai mellett nagyban igazolja a Miklós Ödön fejtegetése, aki az alacsony búzaárak okául a fővárosi malmok lisztrekedését állítja oda. Lám, az sehogy sem kívánatos dolog, hogy egy ország főterményének árát néhány konczentrált nagymalom „állapota" vagy épen magatartása döntse el. Részünkről a malomipart is, ép ugy, mint a börzét, deczentralizálva látnánk a legszívesebben. Olyan intézkedést tehát nem tartunk kívánatosnak, amelyet kiváltságosán csakis a fővárosi malmok élveznének, a vidéki malomipar versenyképességének rovására. Ellenben szívesen hozzájárulunk ahhoz, hogy az engedélyezhető tarifális kedvezményeket az összes malmokra kiterjeszszék, Mert ha elfogadjuk, hogy a kiviteli utak egyengetése közérdek, akkor egyetlen ok sincs arra, hogy a kiviteli sánszokat a vidéki malmoktól megvonjuk. Buday Barna.

NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Cserháti Sáudor.

A korai takarmányok termesztéséről. Intenzív állattenyésztést üző gazdaságokban és különösen tehenészetekben a takarmányozás egyik nagyon fontos kérdése az, hogy kitavaszodáskor a lóhere vagy luczerna előtt oly takarmánya legyen a gazdaságnak, melylyel minél korábban át lehet térni a zöldtakarmányozásra. Legtöbb helyen a takarmányrozs szolgál ezen czélra, azonban ez proteinben szegényebb, tehát kevésbé tápláló takarmány, mint a pillangós növények, azonkívül igen gyorsan elfásul és azért a takarmányrozs etetésének időszakát a lehetőségig rövidre kell szorítani,, ami őszi keverék vagy biborhere termesztésével lehetséges. Az őszi keverék, őszi borsó és őszi vagy szöszösbükköny rozs vagy árpával való keveréke, mely őszszel elvetve kora tavaszszal rövid idővel a takarmányrozs kifejlődése után etethető. Ezen keveréknek nagy előnye az, hogy táplálóbb, proteinben gazdagabb takarmányt szolgáltat, mint a takarmányrozs. Valamélyessel későbben fejlődik és igy közvetlen a takarmányrozs után etethető és miáltal ez utóbbit a lehetőségig redukáljuk, mert a here etetéseig az őszi keverék és nem a rozs szolgál takarmányozásra. A takarmánytermesztés ilymódon változatosabbá lesz és a takarmányozásban fennakadás, zavar nem fog beállani. Hasonló jelentősége van a biborherének is, melyet szintén őszszél vetünk és tavaszszal a lóhere előtt etethetünk. A biborhere tehát a jobb talajokon is nagy jelentőséggel birhat,

6 3 . SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS HÓ 14.

mert a herefélék között a legkorábban ka- dankint a vetőszántás előtt. Ezen szuperfoszfát szálható. a következő évben vetendő ge bonára is előMindkét korai takarmányfélének nagy nyös hatású lesz. Homoktalajon 80—100 kg. előnye az, hogy általuk lehetséges a takar- 40% kálitrágya elszórása is előnyös hatású lesz. mánytermesztést növelni anélkül, hogy a takarAz őszi keverék vetési ideje szeptember mánynyal bevetendő területet nagyobbítani kel- első-fele ritkábban augusztus vége. Korábban lene, mert utánuk trágyázott földbe csalamá- nem jó vetni, mert akkor nagyon megerősödik dét és mohart lehet vetni. Olyan helyeken, hol és könnyen kipállik. A vetőmag mennyisége korán tavaszodik és ezen takarmányfélék hamar kat. holdankint őszi borsó vagy bükköny kevelekerülnek az ezekkel bevetve volt területet — réknél 140—160 liter, szöszösbükköny keverékha azt a talaj trágyaereje megengedi — kettős nél 130—140 liter. A vetést legjobb sorvetőtermések nyerésére is fel lehet használni ugy, géppel gabonasortávolban végezni és az elvehogy rövidebb tenyészidejű tengeri vagy bur- tett magot beboronálni. gonyafélét, esetleg kölest termelünk utánuk. Az őszi keveréket tavaszszal április végén, Nagyon alkalmas az őszi keverék vagy bibor- május elején részletekben kaszáljuk és a szükhere az ugarterületek kihasználására is, mert séglet mérve szerint a virágzás, előtt kezdjük mire az ugart meg kell szántani, már beta- kaszálni, ugy hogy mire elvirágzik el is fogykarni tak. jon. A bükköny és borsó keverékek még virágA vetésforgóba mindkét takarmányféle, zás után is etethetők és szénává is szárithatók gabona után vehető fel és utánuk a fentebb a szöszösbükköny azonban nem, mert ha elemlített növények jöhetnek még ugyanazon vénül levelei és szára molyhosak lesznek, a évben, ha azonban a talajt nem akarjuk igy miért az állatok nem eszik szívesen. A szöszöskihasználni, félugarnak hagyva a lekaszált terü- bükköny keverékek tehát virágzás előtt zsenge állapotban etetendők. Igy az áliatok, ha a letet, őszszel ismét gabonát vethetünk abba. Az őszi keverék és biborhere a takar- rozs etetése utáni időszakban, vagy mindjárt mányrozs után egymást követhetik, ami által a a téli takarmányozás után kapják nagyon jó tavaszi takarmányozást többoldalúvá teszszük ízűen eszik. és igy biztosabb alapokra fektetjük. Azonban Az őszi keverék a keverékbe felvett növélehet — a termesztési viszonyok szerint — a nyek aránya szerint 100—160q. zöldtakarmányt kettő közül egyiket is a takarmányrozszsal be- adhat, a szöszösbükköny és rozskeverék azonvetendő terület rovására termeszteni. ban 200 q.-át is hozhat zölden. Ha igen korán Az elmondottak szerint tehát mindkét kaszáltuk a keveréket és az időjárás kedvező takarmányféle termesztésének nagy, előnyei sarjutermést is adhat, azonban, ha látjuk, hogy vannak, de nálunk — tekintettel arrra, hogy a sarjú gyöngén fejlődik, jobb az egészet felaránylag rövid idő óta ismertek — nem része- szántani és borsós csalamádét, mohart, kölest, sülnek oly figyelemben, mint azt tényleg meg- vagy más azon időszakban vethető növényt érdemelnék ős ezért alábbiakban termesztésük termeszteni. Ha nem akarunk ugyanazon évben még egy termést, jó a gyönge sarjutermést leírásával foglalkozunk. Az öszi JceveréJc, mint már említettük, őszi zöldtrágyának alászántani és a területet ugarolni. Magtermesztésre a sarjú ritka esetben borsó, őszi bükköny vagy szöszösbükköny és rozs vagy árpa keveréke lehet. A keverék ké- lesz alkalmas, mert oly keveset ad, hogy a szítésénél lényeges dolog azon szabály szem mag betakarításának költsége egy sulyegységre előtt tartása, hogy az árpa és rozs csak támasz- tetemes lehet. Ezért sokkal jobb a keverékhez tékául szolgál a borsó vagy bükkönynek, tehát szükséges vetőmagot külön termeszteni és az előbbiek minimális mennyiségben veendők különösen ajánlatos ezt a szöszösbükkönynyel fel a keverékbe. Az árpa jobban együtt fejlődik tenni, mert ennek magja nagyon drága és a ugyan a hüvelyesekkel, de a rozs fagyállóbb és mag ára a fokozódó kereslet következtében az állatok szivesebben eszik, a miért is elő- mindig jobban emelkedik. nyösebb az utóbbi felhasználása. Az őszi borsó Nemcsak takarékossági szempontból jó és bükköny ízletesebb takarmányt szolgáltat, tehát saját szükségletünkre a szöszös bükköny mint a szöszös bükköny, azonban ez utóbbi magvát termeszteni, hanem a felesleges mag fagyállóbb, igénytelenebb, gyengébb talajon is eladása is nagyon kifizeti magát. (A mag ára biztosan megterem. Mig az. őszi borsó és bükköny q-kint 30—40 korona.) csak a jobb agyag- és vályogtalajokon díszlenek, Szöszösbükkönymagot azonban csak soaddig a szöszösbükköny a homokon ós sovány ványabb talajon lehet termeszteni és ott is agyag- vagy vályogtalajon is jó termést ad és régen trágyázott területbe kell vetni, mert tápezért érdemesebb termesztésre. Nagy előnye a anyagban gazdag talajon folytonosan virágzik szöszös bükkönynek, hogy a fagytól nem szen- és nem köt magot. ved és ezért jó talajon is inkább ajánlatos ezt A magnak termesztett szöszösbükkönyt termeszteni a keverékben, mert az őszi borsó több rozszsal kell keverni (1: 1 arányában), és bükköny megsínyli a szigorúbb teleket. Ha mert akkor köt sok magot, ha más nyövényre tavaszszal fagyos és olvadásos idő váltakozik, a felkúszhat; a keverékhez ezért erős szalmáju borsó és bükköny jórészben kifagy, de előfor- rozsot kell venni. Vetési ideje a magnak terdulhat az is, hogy egészen elpusztul. mesztett szöszösbükkönynek is szeptember első A borsó és bükköny termesztésének bizony- fele és a talajelőkészités valamint vetésmuntalansága következtében tehát jobb a szöszös- kája megegyezik a takarmánynak termesztett bükkönyt termeszteni a keverékben és pedig szöszösbükköny rozskeverékével, azonban a rozszsal keverten ugy, hogy a szöszösbükköny sortávolt szélesebbre (25—30 cm.) venni. Ápoaránya a rozshoz sulyegységben olyan legyen, lásban nem részesül a magnak termesztett mint 6 a 4-hez, esetleg mint 5 a 4-hez. A szöszösbükköny. Juliusban érik, de érése bükkönyt és borsót czélszerü nagyobb mennyi- nagyon egyenetlenül következik be és bevárjuk ségben venni a keverék készítéséhez, ugy hogy a hüvelyek túlnyomó részének érését, akkor ezek 2/3-ad vagy 8 A-ed részét tegyék a keve- könnyen pereg. Ezért, amint az alsó hüvelyek réknek, mert a fagy meggyéritheti a hüve- barnák, aratandó a szöszösbükköny, ha a szár végén virágjai vannak is. A learatott szöszöslyeseket. Miután az Őszi keverék gabona után bükkönyt néhány napig renden hagyva szárítkövetkezik, a talaj munkája tarlóhántásból és egy juk, azután, ha lehet, felkötözzük, legtöbbször középmély vetőszántásból áll. A gabona le- azonban csak boglyákba gyűjtik és a közönsékerülte után jó azonnal feltörni a tarlót, mert ges bükkönyhöz hasonlóan elcsépelik. A rozs különben a talaj annyira kiszáradhat, hogy a a szöszösbükköny közül jó rostával könnyen vetőszántásnál be sem veszi az ekét és ezért kiválasztható. esetleg az egész vetésnek el kell maradnia. A szöszösbükköny magtermése 3—5 q. A keverék alá istálló trágyát adni nem kat. holdankint. A biborheréről még nem régen azon nézet czélszerü, mert akkor a pillangósok nitrogéngyűjtő hatása nem érvényesül, sokkal jobb e volt általánosan elterjedve, hogy hazai viszohelyett 1 q. szuperfoszfátot szórni el kat. hol- nyaink között az nem érdemes termesztésre,

1313 pedig, mint azt az Orsz. m. kir. növénytermesztési kísérleti állomás az ország különböző részeiben végrehajtott kísérletei bizonyítják, nagyon is értékes növénye ez azon gazdaságoknak, hol a luezerna és lóhere nem terem meg, olyan gazdaságokban pedig, hol ezen jobb minőségű herefélék mégteremnek, mint korai takarmány, vagy pedig azért bírhat nagy jelentőséggel, mert a már vázolt módon lehetségessé teszi azt, hogy ugyanazon területről egy évben két termést nyerhessünk vagy általa a takar..mánytermesztést fokozhassuk anélkül, hogy az ezen czélra fordítandó területet nagyobbítani kellene. A biborhere tehát sohasem alkalmas a lóhere vagy a luezerna pótlására — mint azt némely gazda még mindig hiszi — hanem a jelzett esetben bir igen nagy jelentőséggel. Egyéves növény, van biborveres, husveres és fehér virágú változata, melyek közül a biborveres virágút termesztik. Augusztus végén, szeptember elején vetendő. Ott, hol a tél hamar beáll, természetesen korábban, különben pedig későbben kell vetni. Altalánosságban szeptember hó első hetét lehet megfelelő vetési időnek mondani. A biborhere talajban nem válogatós és a sovány talajon is jól díszlik, épen ezért nem szoktak alája trágyázni. Rendesen gabona után következik és a talaj előkészítése, tarlóhántás és vetőszántásból áll. A tarlóhántást nemcsak a talaj kiszáradásának meggátlására, hanem gyomirtó hatása miatt sem czélszerü elmulasztani, mert a biborhere megsínyli a gyomosságot. A biborherét rendesen védőnövény nélkül termesztik. Kerpely szerint azonban jobb azt rozszsal keverten vetni, mert igy nagyobb terméséket ad. Ilymódon termesztve Debreczenben homoktalajon 1894-től 97-ig évenkint 182, 104, 208, 280 q zöldtakarmányt adott és a takarmány tömegének 40—60°/o-a biborhere volt. A tisztán termesztett biborhere ugyanott 40—80 q-nál nem adott többet. Kerpely szerint azon kifogás, hogy a rozs és biborhere fejlődése nem esik össze, nem állhat meg, mert a biborhere kaszálása május hó első felére esik, a mikor a rozs még csak kalászát hányja. A biborherét úgyis a. virágzás előtt és annak kezdetén kell kaszálni és nem java virágzásában, mert az elvirágzott biborhere elfásult, kóros takarmányt ad; a rozs is csak ekkorra vénül el. A rozsos biborhere a m.-óvári m. kir. gazdasági akadémia kísérleti terén meszes, kötöttebb természetű márgatalajon nem adott olyan kedvező eredményt, mint Debreczenben, mert a biborherével termesztett montagne-i rozs tavaszszal buja fejlődésnek indult és a biborherét elnyomta. A rozs akkorra elvirágzott, mikor a biborhere virágozni kezdett és annyira elfásult, hogy a termést szénává kellett szárítani. A biborhere tehát kötöttebb talajon nem keverendő rozszsal és ilyen kevert vetése csakis homokon lesz helyénvaló. A rozsos biborhere keverékből kat. holdankint 20 kg. biborherét és 70—80 liter rozsot kell vetni ugy, hogy előbb a rozsot vetik el és azután szórva a biborherét, melyet tövis boronával lehet alá takarni. A rozsos biborhere ülepedett talajba vetendő, tehát a vetőszántásnak 8—10 nappal meg kell előznie a vetést. Ha tisztán termeljük a biborherét, akkor ne szórva, hanem sorba vessük. Sorvetésre 1-2—17 kg. mag kell 12—15 cm. sortávolság mellett, szórtvetésre azonban 15—20 kg. mag szükséges. Kikelés után a biborherét csak akkor részesítjük ápolásban, ha az évelő gyomok nagyon felvernék. Ezektől meg kell szabadítani, tavaszszal pedig, ha esetleg felfagyott, le kell hengerezni. Rendesen május elején vagy közepén kaszálható, tehát a szöszösbükköny rozskeveréket követheti a takarmányozás sorrendjében. Teljes virágzását nem szabad bevárni, mert elfásul és kórós szára lesz, levelei pedig molyhosakká válnak a miért akkor már nem eszik

1314

KŐZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS HÓ

14.

az állatok szívesen. Ha ezen időszakra sok le- get képez, bálokba sajtoljuk, melyek almozókaszálatlan biborherénk maradna, akkor az anyagul kerülnek a kereskedelembe. Ezek a bálok csak akkor használhatók, esetben, ha n e m akarjuk mind magnak hagyni, szénának kell azt lekaszálni. A biborhere h a nincsenek bennök nedves csomók; tehát szénája jó és az állatok szívesen eszik. Széna- teljesen száraz tapintásúak s lehetőleg poríiozama kat. holdankint 25—40 métermázsa m e n t e s e k ; más tulajdonságú bálok az állatok bőrét tisztátalanitják, mert azok fekvésénél a ézokott lenni. Magtermesztésre legjobb a bevetett terü- beivódott trágyáié ismét kifolyik, ami a trágya let azon részén meghagyni a biborherét, melyen értékét befolyásolja; másrészt az ilyen tőzegaz legritkább, mert igy a mag jobban kifejlőd- alom ; csak csekély fölszivó képességgel bír. hetik. Ha külön termesztjük a magot, ritkábban . .;„,..>- Jól elkészített és levegőn megszárított kell vetni, mint a takarmánynak termesztett tőzegalom 75°/o szerves anyagot, 15°/o hygro: biborherét. Bőven köt magot, de magját köny- szkópikus nedvességet és 1 0 % hamut tartalnyen hullatja és azért harmattal kell kaszálni maz. A szerves anyag körülbelül 6 0 % szenet, a termés betakarítása és cséplése azonos a 6 % hydrogént és 3 4 % oxygént tartalmaz, ezeken kivül kevés nitrogént és ként. többi herefélével. A tőzegalmot a következőképen kell haszMaghozama 5 — 6 q. kat. holdankint, nálni. Egyszer és mindenkorra az összes állá1 q. ára pedig 30—40' korona. sokba 15 cm. magas durvarostü tőzegalmot Grabner Emil. adunk, állásonkint 30—32 kg.-ot. Ezen alomra naponkint és fejenkint lovaknak 2V2, szarvasmarháknak 3, sertéseknek 0 ' 5 kg, finom tőzegalmot szórunk. Rovatvezető: Kováctsy Béla. Sertés- és lóistállókban, hogy a trágyáié egyenletesen beszívódjék az alomba, ez utóbbit n a p o n t a á t f o r g a t j u k ; ezen eljárásnál a trágya csak 2 — 3 hetenkint lesz kiszállítva. SzarvasZukowszlcy *) Czernovitzi t a n á r a tőzeg- m a f h a istállókból a trágyát naponta kell kivialomról a következőket i r j a : Bámulatos, hogy a tetni ; juhistállókban a tőzegalom nem alkaltőzeget, melyet m á r a görögök és rómaiak mint mazható, mert a gyapjút bepiszkítja. almozó- ; és tüzelőanyagot ismertek, mai n a p is Sok helyütt, különösen pedig tejgazdasápjy kevéssé veszik figyelembe, daczára annak, gokban szokásban van a tőzegalomra vékony hogy számos bizonyítékunk van a tőzeg jóságát, szalmaalomréteget szórni. Ezen eljárás minden mint almozóanyagot illetőleg. Ez utóbbiak istállóban ajánlatos, mert igen nagy tisztaság szerint ez a legjobb és legolcsóbb anyag és benyomását kelti. tisztaságra és trágyakészitésre m á r minden köveA tőzegalom alkalmazásának előnyei a telménynek megfelel. következők: Amint az ismeretes, a tőzeg • bizonyos 1. munkamegtakarítás, 2. az állatok, fekvőnövényekből képződik, melyeket bizonyos hő- helye mindig száraz, lágy és ruganyos, 3. az mérsékletű és összetételű] sekély, álló, vagy istálló levegője 1 tökéletesen tiszta. Kísérletekből lassan folyó viz befed, miáltal a levegő, illető- kiderült, hogy az istálló levegőjének ammoniáktarleg oxygén hozzájutását megakadályozza, ugy talma, tőzegalom alkalmazásával, csak a 15-ik hogy annak hiányában lassankint elbomlanak n a p o n volt annyi, mint szalmaalmozás mellett és elkorhadnak. Az ugyanazon a területen a 6. napon. 4. Az epidémiák továbbterjedésének fejlődő növények végigcsinálják ugyanezt a elejét veszszük. 5. A trágyáié elvezetésére semmifolyamatot, ugy hogy a tőzegképződés lassan féle berendezés nem szükséges, az állást még fokozódik. Dr. Poppe szerint a festőanyagokat, lejtősre sem kell készítenünk. 6. A trágyalevet növényi nedvet, a fa- és a kéregszövetet és az .tökéletesebben használjuk ki, mert a t ö z e g a l o m előnövény sejttartalmát az oxygén, melyet még szemben a szalmaalommal éppen mégegyszer ezek asszimiláltak, oly módon bontja el, hogy annyi trágyalevet köt meg. 7. Helymegtakarítás viz, mocsárgáz, ammóniák, kén- és foszfor- hasonló mennyiségű szalmaalom ellátásával hydrogén, ulmin- és huminsav keletkeznek. A szemben. 8. Tőzegalomtrágya körülbelül 20%-al gyanták és a viasznemü anyagok ellenben vál- jobb hatású a szemtermésre és a kapásnövétozatlanok maradnak. . nyekre, sőt gyümölcsfák és szőlő trágyázására is, A tőzegképződés belülről kifelé tovább mint a szalmatrágya. 9. A tőzegalom beszerzési halad. Legalul a szurok-, vagy szalonnatőzeg költsége többnyire csekélyebb, mint a szalmáé.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. A tőzeg mint alom.

fekszik, ez feketeszinü, merev kemény és szénben dus, ennélfogva tüzelőértéke nagy s metszési felülete viaszfényü. Ezután a rostostőzeg következik, melynek szerkezete rostos és elkorhadó füz-, nyír-, tölgy- és égerfából áll. Legfelül a mohatőzeg van, mely főleg mohákból és erikákból, levelekből, szárakból és gyökérrostokból álló világosbarna színű összegubanczolt szövetű. Sokszor találhatunk a tőzegbe bezárva gerinczes, vagy gerincztelen állatok csontvázait, azután timsót, keserűsót, gipszet, szénsavas meszet, vasgáliczot, Glauber-sót, klómátriumot, rézkovandot, borostyánkövet. A moha- és rostostőzegnek pusztán csak mint almozó anyagnak és tőzegpornak van mezőgazdasági jelentősége, tüzelő anyagul csekély széntartalma miatt n e m használható. Kiváló tulajdonságuk az, hogy gázokat és folyadékokat sokkal rövidebb idő alatt és sokkal nagyobb mennyiségben képesek felszívni és megkötni, mint az Összes egyéb használatos almozó anyagok. A tőzegalom ugy készül, hogy a mohatőzeget géppel széjjeltépetjük, az összes poralaku alkotórészeit kiszitáltatjuk és a maradékot, amely világosbarna rostos szövetű töme*) Östreiehisches landwirtschaftliches Wochenblatt 1901. évfolyam 2. füzet 10. oldal.

A tőzegalmot azonban jó száraz helyen kell eltartani; ha az istállóban teleivódott, lehetőleg minél előbb használjuk fel trágyázásra. Ha ez, mindjárt nem lehetséges, akkor a tőzegistállótrágyát szórjuk - be kainittal, hogy fekvésénél ne állhassanak be trágyaanyagveszteségek. Közli: Windisch Bilcárd.

DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. XX. Z. Belgium. Belgium dohánytermesztése jelentéktelen, de szivargyártási ipara nagyszabású. Meglátszott ez a leghíresebb belga dohánygyárosok nagyarányú kiállításán is, melynek keretében nemcsak a kész szivarokat és czigarettákat, h a n e m a gyártásra felhasznált nyers anyagot, a külföldi leveles dohányt is bemutatták. Belgiumban évenként csak 1'5—2 millió kg. leveles dohányt termesztenek, ugy, hogy a

63. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. gyárosok szükségletük legnagyobb részét vétel utján szerzik be. Legtöbb dohányt termesztenek Flandriában ; az egyes tartományokban következő átlagterméseket érnek el hetáronként: Brabant 1600 kg. Nyugat-Flandria — 2700 . „ Kelet-Flandria 1990 .. Hennegau — — 1700 „ Luxemburg... . 1660 „ Namur _. 1433 „ Országos főátlag : 1850 kg. Belgiumban a honosodott hollandi (amersforti), a franczia paraguay, dragon vert és philippin dohányokat .termesztik, melyeket főképen a burnót, bagó. és közönséges vágóanyag gyártásánál értékesítenek; finomabb leveleit az olcsóbb szivarok burkolására és t a k a r á s á r a használják. A termesztésnél általában, a Francziaországban divó eljárásokat követik s minőségileg is körülbelül ugyanoly eredményeket érnek el. Belgiumban a dohányt igen erősen trágyázzák, nemcsak marhatrágyával, de sok helyen emberi ürülék és műtrágyákkal is. Az erős trágyázás az északi fekvéssel biró országokb a n indokolt sőt szükséges, de azért az emberi ürüléknek ilyen czélokra való felhasználása, még Belgiumban sincs helyén, mert a dohány minőségét rontja. Belgiumban a dohány termesztése nem képez egyedáruságot. Termesztése szabad, csakis rendszeres megadóztatás alá esik. A külföldről behozott leveles dohány és gyártmányokért beviteli vámot kell fizetni. Belgiumba évenként 180—200,000 métermázsa leveles dohányt hoznak be, melynek mintegy felerésze' Amerikából származik. Az importált dohányt részben leveles alakban ismét a külföldre adják el, részint a belga nagyszabású gyárakban feldolgozva, mint szivar és czigaretta képez exportárut, évenkénti 4000—4500 métermázsa forgalommal. Hogy e tekintetben a belga gyárosok mily magas színvonalon állanak, kiállításuk bizonyította, mert Havannát kivéve egy ország sem mutatott be oly gazdag szivarkollókcziókat, mint ők. Á belga gyárosok szivarkészitményeinél a havanna szivar jellege dominál. A legnagyobb szivar és czigarettagyárak Brüsszel és Antwerpenben vannak (Ernest Tinchaut, E. Sannes, J. Sadzawka A. J. Jacobs ainé, Raymond Delin). Utóbbi város képezi egyúttal a leveles dohány kereskedelmi központját, ahol évenként nagyszabású „dohányaukcziókat" tartanak. 8. Hollandia. Hollandiának dohánytermesztése, — mely az ipari kémia csoportjában került bemutatásra — nem nagy jelentőségű a hollandiai gyarmati (sumatra és jávai) dohányok mellett. Két nagy városa Amsterdam és Rotterdam, mint világhírű dohánypiaczok ismeretesek, ahol évenként nagy mennyiségű sumatra és jáva dohány kerül nyilvános árveréseken eladásra. A tulaj donképeni hollandiai dohány „amersforti" vagy nylcerH elnevezés alatt ismeretes, amennyiben azt már XVII-dik; század elején, Amersfort környékén termesztették ,s. innen terjedt el fokozatosan. Hollandia e g y é i b dohánytermesztő vidékeire. E mellett bár kisebb terjedelemben, körülbelül 20 év óta honosodott manilla dohányt is termesztenek, eléggé jó erédménynyel. Hollandiának délkeleti fele, dohányter-. mesztési szempontból két részre osztható és pedig a Zuider-tó alatt fekvő „ Veluive"-ra, és a Rajna, Maasz és Vaal folyók között elterülő „Betuwe"-ra. A veluwe-ban többnyire kötöttebb, nehezebb földön, csakis az amersforti dohányt, a betuwe-baxi ellenben homokosabb vegyületü talajokon, amersfortit ős honosodott manilla, dohányt termesztenek. A veluweben termett dohány általában zsírosabb, erősebb s túlnyom ó a n burnót készítésére, a betuwebeli dohányok könnyebbek s részben • a . szivargyártásnál használtatnak fel.

6 3 . SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

Hollandiában dohányt Amersfort, Nykerk, Waageníiigen, Elst, Amerongen, Nimwegen környékén és a Betuwe falvaiban termesztenek. A hollandiai dohány elsősorban is burnótgyártási ezélokra szolgáltait kitűnő anyagot, a mely térén különösen az amersforti nehezebb dohány világhírre tett szert. E mellett a könnyebb, finomabb levél szivaranyagot ad. A hollandiai dohány általában igen rugalmas, zsiros és eléggé finom bordájú, minek oka a hűvösebb, esős klímában keresendő. A használati czél szerint csoportosítva, az alj és hulladék levél vágóanyagot, a felső homok- és az alsó anyalevelek szivargyártási, a ' felső anya- és hegylevelek burnótanyagot szolgáltatnak. Általános tapasztalati tény, hogy a hollandiai dohány használható anyagot — különösen szivargyártási szempontból — csak hosszabb, 3—8 évi raktározás után ad, mert a nyers dohány gyakran kellemetlen izü és szagú felette zsiros, ami az erős birkatrágyázás következménye. Ezen hibák, hosszabb ideig tartó raktározás után rendesen elenyésznek s ekkor tapasztalatilag igen jó gyártási anyagot szolgáltat. Daczára ennek, szivargyártási ezélokra csak a felső homok és az alsó anyalevelek használhatók. Ezen levelek rendesen finomak, vékonyak ugy a levél szövetében, mint a bordákban s kiváló jó szivarburok-leveleket adnak. Hollandia egyes szivargyáraiban, ahol a tetszetős külsejű szivarok készítésére nagy gondot fordítanak, fel is használják buroklevelekül. Ez esetben a finom, vékony szivartakarót, például a sumatra dohányt, igen szépen, tetszetősen lehet rácsavarni a szivarra. Általánosan elfogadott nézet, hogy a hollandiai dohánynak 3 évnél idősebbnek kell lennie, hogy jó gyártási anyagot szolgáltasson. Hollandia évenként 1 - 1 * 5 millió kg. leveles dohányt produkál, melynek azonban körülbelül csak Vs-ad része kerül a belföldön feldolgozás alá, a többit Németországba, Belgiumba, Ausztria-Magyarországba, Olaszország és Angliába exportálják. Hollandiában a dohányt rendkívüli nagy gonddal termesztik és kezelik ; e téren jóformán az első helyet foglalja el Európában. Ismétlések elkerülése végett, itt csakis azon különlegesebb dolgok felsorolására szorítkozom, melyek részint Hollandia specziális viszonyaiban, részint szakszerű tapasztalatokban lelik okukat. Hollandiában, a gyakori esőzések miatt, a dohánynak gerinezes ültetése van alkalmazásban. Ezen czélból a szántóföldet apró, 120 cm. széles és 40 cm. magas gerinczekbe húzzák össze és ezeknek tetejére ültetik a dohányt, 40 cm. növénytávolságra. A szél kártétele ellen, a dohányföldet 100—150 • öles parczellákra osztják fel s az egyes parczellákat, rőzsére felfutó borsóval ültetik körül. Miután folyton dohányt dohány után ültetnek, a földet igen erősen trágyázzák marha„és birkatrágyával oly módon, hogy a trágyát a gerinczek közé, a barázda aljába rakják s az uj gerinczet, a trágya fölött húzzák össze. Tapasztalati tény azonban, hogy még Hollandia hűvös, nyirkos klímája alatt is, ahol tehát a birkatrágya hevessége figyelembe sem jöhet, ezen trágyaféleség a dohány minőségének árt, különösen a szivaranyagot termesztő s homokosabb vegyületü talajokkal bíró körzetekben. A kiterjedt juhtenyésztés ós a dohányföldnek szükségszerű erős trágyázása miatt azonban kénytelenek ezt is felhasználni. Az amersfort vidéki kötött talajoknál, a bumótgyártására szánt dohánynál, a birka trágyát különben még a keereskedők is szükségesnek tartják, csak a szag ellen van kifogásuk. A marhatrágyával trágyázott dohány, mindig finomabb levelű, és bordájú szokott lenni. Bugázás alkalmával, a virágzatot egészen apró korában, olajozott ujakkal csipik le és tövenként 14—16 levelet hagynak.

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS HÖ

14.

A levelek törését r egymástól szigorúan elkülönített 4 részletben végzik; julius végén szedik az aljleveleket, ez követőleg 2—3 heti időközökben, a felső homok és alsó aríyaleveleket, majd a felső anya és végül a hegyleveleket ; e tekintetben Hollandiában valóban a legnagyobb preczizitással járnak el. A letört s előzetesen füllesztett levelek főbordáit (kocsányait) 1/3-ad hosszúságban késsel felhasítva, 1'5 méter hosszú pálezákra felfűzik és redőnyös szellőztetőkkel ellátott pajtákban szárítják. A hasított kocsányu pálezafüzés, Hollandiában feltétlenül szükséges, mert a vastag főbordának idejekoráni beszáradását . csakis igy biztosithatják. A kellően színesedett és beszáradt leveleket, illetve pálezás > pórékat, úgynevezett „putt&n"-ékbe rakják. Ezen czélból a leveles pálezákat leaggatják s a pajtákban, a pálezák hosszának megfelelő négyszögbe kürtő módjára rakják le oly módon, hogy egy-egy ilyen kürtő 80 pálczából, vagyis a négyszög minden oldala 20—20 pálczából áll. Ezen eljárással megakadályozzák a dohány teljes kiszáradását, az megtartja vonultságát s egyúttal egy kis erjedésen is átesik. Október hó végén, november elején osztályozzák és simitatlanul legyező alakba kötegelve, csomózzák a leveleket. Miután Hollandiában nincsen monopolium s igy a dohány szabad termesztés tárgyát képezi, a gazdák az osztályozott és csomózott dohányt, az úgynevezett „nyersdohány kereskedőknek" adják el, kik raktáraikban tovább kezelik és kereskedelmileg kikészítik. A kereskedő a dohány minősége szerint 60—140 koronát fizet 100 kg.-onként. A hektáronkénti termés 22—26 métermázsá között ingadozik s igy a bruttó bevétel 1400—3700 koronát tesz ki.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Dr. Hutjra Fcrencz.

Kártérítés pyáemia miatt elkobzott hizóökörért. A 355. sz. kérdésre ezen czim alatt adott feleletnek jogi része nem helyes. A genyvérüség se az osztrák polgári törvénykönyv szerint, se a magyar joggyakorlat értelmében nem képez szavatossági hibát. Ebből az következik, hogy a genyvérüség okából a vevő csak akkor követelhet az eladótól kártéritőst, ha kétségtelenül be tudja bizonyítani, hogy az ökör ezen betegségben már az átadás idején szenvedett. Ha igaz az, amit dr. Möller állit, hogy a genyvérüség betegségi tartamának maximuma 10 nap, akkor ez a fennemlitett körülmény nemcsak hogy bizonyítva nincsen, hanem ellenkezőleg az látszik kétségtelennek, hogy a pyámia az állatban az átadás után keletkezett, mert ha az ökör már az átadás idején, május hó 3-ikán genyvérüségben szenvedett volna, dr. Möller szerinti akiről felteszem, hogy .véleményével az állatorvosi tudomány mai színvonalát képviseli, legkésőbb május hó 13-ikán el kellett volna hullania. Ez pedig nemcsak hogy nem történt meg, hanem még 22-ikén is csak az ökör levágása alkalmával fedezték fel a betegséget. A magyarországi eladó ennélfogva senkinek sem tartozik kártérítéssel, akár kikötötte, hogy szavatossággal nem tartozik, akár nem. Annyiban sem helyes a felelet, amennyiben súlyt helyez arra, hogy írásban kötötte-e ki a gazda, hogy elhajtás után szavatossággal nem tartozik. Ehhez a kikötéshez az írásbeli forma abszolúte nem szükséges, ki lehet az ilyesmit teljes érvénynyel élőszóval is kötni. A külömbség csak az, hogy az írásbeli megállapodást könnyebb bizonyítani.

1315 Az a körülmény, hogy a betegséget előidéző ok az állatban már előbb lappanghatott, a szavatosság kérdésének az eldöntésénél teljesen irreleváns. Isten mentsen meg attól, hogy az eladó szavatosságát még lappangó okok alapján is meg lehessen állapítani. Ez olyan jogbizonytalanságot teremtene az állatkereskedés terén, amelynek káros hatásai kiszámithatlanok. Az eladó csak valóságos kóros állapot fenforgása esetén tartozik felelősséggel. Ha az állat az átadástól számított 24 órán belül különös ok nélkül elhull, azon vélelem alapján, hogy már az átadáskor beteg volt. Szavatossági hiba esetén a szavatossági határidőn belül ugyanezen vélelem alapján, kivéve, ha az eladó bizonyítani tudja, hogy a betegség az átadás után keletkezett. Minden más esetben csak akkor, ha a vevő be tudja bizonyítani, hogy a betegség, tehát nem annak lappangó oka, az átadás előtt keletkezett. A bizonyítás ez esetben teljesen a vevőt terheli és igy a felelettől eltérőleg, azon körülmény, ha a betegség keletkezési időpontját biztosan megállapítani nem lehet, soha sem a vevőnek, hanem mindig az eladónak szolgál a javára. Dr. Sz. F. Azt a kérdést illetőleg, hogy az eladó mennyiben szavatol a lappangás időszakában levő betegség esetén, nem osztom dr. Sz. F. ur felfogását. A betegség lappangási időszaka alatt azt a stádiumot értjük, midőn a szervezetben valamely kóros folyamat már megindult, de külsőleg észrevehető tünetekben még nem nyilvánul. Az állat tehát ebben az időszakban már tényleg beteg és a kóros elváltozások a bonczolással esetleg már ki is mutathatók, csakhogy még nem értek el olyan fokot, hogy a szervi müködésöket az észlelő által észrevehető módon zavarnák. Ha már most valaki ilyen állatot vesz, mely egészségesnek látszik ugyan, de valóságban már beteg, pl. valamely betegség csirájával már fertőzve van és az állat a vétel után a már testében hozott betegség további kifejlődése következtében elhull, akkor szükségképen megilleti őt a kártérítés, mert hiszen az állat elhullásának kizárólag az az oka, hogy az állat a betegséget még a vétel előtt szerezte s ilyen, már beteg állapotban ment át a vevő tulajdonába, a vevő pedig egyfelől nem bírhatott tudomással a bajnak létezéséről, másfelől annak kifejlődését s igy a kár bekövetkezését nem akadályozhatta meg. A vevő jóhiszeműsége itt kétségtelen, mig az eladóról ez nem mindig tételezhető fel. Vegyük pl. a következő esetét, aminőhöz hasonló a közelmúltban nem egyszer fordultelő. Valakinek a sertésállományában fellép a sertésvész. A tulajdonos, látva az elhullásokat, és tudva azt, hogy a baj még további károkat fog okozni, kiválogatja a csoportból azokat az állatokat, melyek még egészségeseknek látszanak, ezeket sietve vásárra viszi s itt eladja. A vevő gyanutlanul veszi meg a betegség semmi jelét nem mutató állatokat, a vétel után pár nappal azonban közöttük kitör a sertésvész, melyben azután az állatok kisebb-nagyobb százaléka elpusztul. Ha mármost az elhullott állatok bonczolása megállapítja, hogy az elhullás oka sertésvész és hogy a befertőzésnek határozottan a vétel előtti időben kellett történnie, nem-e méltányos és igazságos, hogy a kárt az viselje, aki már fertőzött állatokat eladott és kártérítést nyerjen az, aki másnak hibájából (mulasztásából stb.) a kárt szenvedte? A római jogelven alapuló joggyakorlatunk szerint, az eladó szavatol a belső, rejtett hibákért, amennyiben azok az állatt értékét tetemesen csökkentik és a vételkor már megvoltak az állatban. Ez a- definiczió teljesen ráillik a lappangás időszakában levő betegségekre is és tényleg a bíróságok ilyen értelemben fogják fel nálunk a kérdést és ilyen értelemben szokták meghozni ítéleteiket; mindig feltéve, hogy határozottan beigazolható, hogy a fertőzés már a

KÖZTELEK,

1294 vétel előtt történt, illetőleg, hogy a betegség alapjául szolgáló vagy az elhullást okozó kóros elváltozások, b á r h a rejtetten is, már a vétel I; idejében megvoltak az állat testében. Maga a konkrét (355. sz.) kérdés egyébiránt csak a részletes bonczolási lelet alapján bírálható el. Magából abhól a tényből, hogy az állat p y a e m i á b a n szenvedett, semmit sem lehet következtetni abban az irányban, hogy a b a j mikor lépett fel. A pyaemia (genyvérüség) nem önálló betegség, hanem másodlagosan fejlődik ki valamely külső vagy belső fertőzés következtében. Ismerni kell tehát az alapbántalmat és ennek viszonyát a bekövetkezett általános fertőzéshez. A vevőnek konkrét adatokkal igat zolni kell mindezt és ennek alapján azt, hogy jtfjfez állat már a vételkor is beteg volt; h a az ' ' állatorvosi bizonyítvány egyszerűen csak a pyaemia fenforgását igazolja, akkor ennek alapj á n még tiz n a p o n belül történt elhullása esetén sem lehet az eladót kártérítésre kötelezni. Dr. H.

F.

TALAJJAVÍTÁS. Rovatvezető: Kvassay Jenő*

A veszprémi püspökség ősi-i rétöntözése, in. Nincs oly rét a világon, amelyik minden évben egyforma mennyiségű termést adjon. Legyen a rét ősi természetes állapotában, legyen az b á r öntözésre berendezve, az időj á r á s milyensége mindig befolyásolni fogja annak termésmennyiségét. Ezért az öntözés valódi hatását legmegbízhatóbban ugy lehet megítélni, ha a kérdéses terület mennyiségét az öntözés előtti korban s ugyanazt az öntözés utáni időben is összehasonlíthatjuk egy szomszédos, megfelelő, n e m öntözött, tehát körülményeiben meg n e m változott rétterület termésmennyiségével. Ritkán kínálkozik erre alkalom. Előttünk van egy:

... ... .

1893. 1894. 1895. 1896. 1897 1898. 1899. 1900.

AUGUSZTUS

.

4000 3090 3123 2580

2541 1535 2526 1647

3834 2161

. 2688 1275

5905 4517 5496 4793 4481 4641

... ... . : ... ... . . .

188Ö—92

2062

1775

+

2481

A kimutatásban foglalt 1893—94. évek eredményét az összehasonlításnál figyelmen kívül hagytuk, mert ezen évek folyamán létesült az öntözés és igy azokat sem a még nem öntözött, sem a már rendszeresen öntözött esztendők közzé joggal n e m sorolhattuk. É v

+

2868 2420 2270 2593

2016 1758 2001 1599

4884 4178 4271 4192

„

„

haszon K

ÉVFOLYAM.

T e r m é is k a t . h o l d a n k i n t m é t e r m á z í 3 á k b a n Az öntözött területen (492-5 k. h.) A nem önt. területen (278-7 k. h.) széna sarjú széna sarjú összes összes 8*12 6*27 6*34 5-24

5-16 3-12 5-13 3-34

13*28 9*39 11*47 8*58

7-23 6-31 7-18 ,5-74

10-29 8-68 8-14 930

17*52 14*99 15*32 15*04

2029 1658

1909 1349

3938 3007

7*78 4-39

5-46 2-59

13-24 6*98

7*28 5*94

6-85 4-84

14*13 10*78

2768 2722 2175 2122 2312 1761

2602 2412 2061 926 2416 1.286

5370 5134 4236 3048 4728 3047

11-99 9*17 11*16 9*73 9*09 9*43

12*85 9*63 9*71 6*18 9-21 7*77

24*84 18*80 20*87 15*91 18-30 17*20

9*93 9*77 7*81 7-61 8*29 6*32

9-33 8-65 7-39 3*32 8*67" 4*61

19*26 18*42 15*20 10*93 . 16*96 10*93

2538

4381

' 6*49

9516

2310

1951

4261

10*10

9*22

4256

- 228.

• 108

- 120 - f

3-60

- f 5-04

1843

Hogy mily jövedelmező befektetés volt az uradalom eme rétöntözése, azt m u t a t j a az I alábbi számítás, melyben ugyan nincs tekintetbe véve az a veszteség, amely abból származott, hogy az öntözött részt az öntözés berendezése óta nem lehet legeltetni, de viszont i j895.

Marad tehát az év végén még törlesztetten befektetés K... „

11 -IK

6522 3436

Törlesztetten befektetés nagysága az év elején koronákban... ... . . . . . . . Annak egy évi kamata 6 % ... ... ... ... ... ... ... ... Az öntözés, fentartás stb. ezévi összes költsége koronákban ... ... ... Tehát az öntözés ezévi összes költsége koronákban . . . . . . . . . . . . . . . Az évi terméstöbblet értéke á 4*00 K. . . . . . . . . . . . . . . . . . . ___ . . . Az évi terméstöbblet értéke meghaladja az öntözés ezévi összes költségét ,,

62. SZÁM

10.

12232 9262 10282 7839 9015 8470 5260

4543

4973 +

6541 4625 5649 4227

6327 4745 4782 3046 4534 ' 3825

3198

1895—900 Különbség

„

H0

Ö s s z e s t e r m é s írl é t e r m í b a n A nem öntözött területen (278-7) Az öntőzött területen (492'5) sarjú összes széna széna sarjú összes

É v 1889 1890 1891, 1892.

1901.

Ha az öntözött terület termésmennyiségét a takarmány minőségében beállott jelentékeny az öntözés előtti és utáni időszakokban össze- javulás sincs számításba véve és egy méterhasonlítjuk, látjuk, hogy ezen talajjavítás után mázsa takarmány értékét csak 4 00 koron á r a veszi. egy kataszteri holdnak átlagos termése évenkint szénában 3'60, s a r j u b a n 5'04, összesen Ebből a számításból látszik, hogy az tehát 8'64 métermázsával növekedett. öntözés n e m egész három év alatt költségeit De ez n e m biztos összehasonlítási mód. visszafizette s a visszafizetésig 6°/o kamatot Hiszen. 1889—92-ben rosszabb, 1895—900-ban fizetett, a befizetési tőke törlesztése óta pedig évenkint 10,000—20,000 korona tiszta jövepedig jobb termések l e h e t t e k , időjárási különbdelmet nyújt az uradalomnak. ség miatt is. Nem pompás jövedelmezőség ez ? ! Ha az öntözött terület termésmennyiségét összehasonlítjuk a szomszédos és hasonló fekAz öntözés 6 évi gyakorlata alatt annak vésű, öntözésre eddigelé be n e m rendezett terület termésmennyiségével (278*7 kat. hold rendkívül becses volta beigazolódást nyervén, nagyságú Csala és Ökörjárás dülő a várpalotai az r r a d a l o m mindent el is követ az utóbbi ut túlsó oldalán), akkor azt látjuk, hogy az időkben, hogy a várpalotai ut másik oldalán öntözött rét az öntözés berendezése előtt fekvő 293 kat. holdnyi rétterületeit is öntöévenkint és kat. holdankint átlag 5*04 méter- zésre berendezze. Hogy ezt akár a Sédből, akár a Téthből tehesse, annak jogi nehézségek mázsával kevesebb termést adott, mint az állanak ú t j á b a n . A berendezendő réteket átÖkörjárás és Csala, az öntözés berendezése óta pedig átlag 4*04 métermázsával többet ad, szelő Csákány, Inotai s Hidegvölgyi árkok pedig vagy rendszerint víztelenek, vagy már m á s vagyis átlag 9'08 métermázsával javult. A kimutatás arról is érdekes tanúságot öntözők által el vannak foglalva. Ily körültesz, hogy az időjárási viszonyok az öntözött mények közt arra határozta el magát az urarét termésmennyiségére épen ugy befolyással dalom, hogy Birkásrét, Kasznárrét és Hulló vannak, mint a n e m öntözöttekére; de az inga- tetemes csurgalékvizeit fogja megfelelő müvek dozás az öntözött réteknél aránylag csekélyebb. segélyével a várpalotai ut másik oldalára átHa tehát abból indulunk ki, hogy az ön- vezetni s ott öntözésre felhasználni. Ezen nagytözött terület az öntözés előtt, a nem öntözött mennyiségű csurgalékvizek eddig minden további területhez viszonyítva kat. holdankint 5'04 mé- kihasználás nélkül folytak el a Sárvízben. A legutóbbi években a Főtápláló ároknak termázsával kevesebbet adott, akkor a nem öntözött terület 1895—1900-iki hozamaiból ki aquaductját, melynek segélyével a Séd árapasztó lehet számítani, hogy mit termett volna 1895— csatornáját keresztezte, a rendkívüli áradások 1900-ban az öntözött rét az öntözés berende- megkárosították. Ezt a jövőre elkerülendő az zése nélkül. Ezen szám és a valóság közti uradalom ezen aquaduct helyébe égy sifont különbség m u t a t j a az öntözés előidézte, valódi termőstöbbletet. Igy s z á m í t v a : Ime ezekben mutattuk be ezt a jól sikerült talajjavítást! Bőséges öntöző viz, szakAz öntözés előidézte terméstöbblet Év métermázsákbam szerű műszaki berendezés, körültekintő, okkat. holdankint összesen szerű kezelés, gondos fentartás és mindezek 1895. 10-62 5230 n y o m á n nagy anyagi haszon jellegzik azt. 1896. 5*42 2669 Az első Reinprecht Antal jószágigazgató 1897. 1071 5275 érdeme, ki a vízjogi törvény keletkezése u t á n 1898.. 10-02 4931 egyik elsőnek ismervén fel az öntözések nagy 1899. 6'38 3142 horderejét, az addig még le n e m kötött víz1900. 11-31 5570 mennyiséget uradalmának biztosította. A második nekünk, kultúrmérnököknek dicsekvésünk tárgya. Átlag: 9'( 4472

___ ... ... ... ...

... ... ... ...

4*19

10*68 19*32 -f É

9*1-1

6-61

8*28 - 0-83

+

15*72

7*00

15-28.

0-39

- j - 0-44

A kezelés és fentartás pedig az u r a d a l o m ispánját, Schmid Lajost dicséri, kinek ezen ismereteiben foglalt igen becses és tanulságos adatokat is köszönhetjük. Péch Béla. (Vege.)

32644'94 17268-56 10181-17 — — — 1958-70 1036-11 610-87 — — — 3694"92 2572-50 1226-54 2 1 4 7 4 4 2068*92 1859*05 5653'62 3608-61 1837-41 2147*14 2068'92 1859'05 20920*00 10676-00 21100-00 19724*00 12568*00 22280*00 15376-38 7087*39 19262*59 17676*86 10499*08 21420*95 17268*56 10181*17 9081*41 17676*86 10499*08 21420*95

63. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.

KÖZTELEK, 1901.

AUGUSZTUS

HO 14.

gedni, illetőleg visszatéríteni, amennyi az elvont területeknek megfelel, sőt azon elvont hasznot is megtéríteni tartozik, amelyben a haszonbérlőnek ezen területek után része lett volna. Azon esetben pedig, ha az elvont területek oly nagyok vagy fontosak, hogy elvonásuk az' egész haszonbérlemény hasznavetőségét alterálják, akkor a haszonbérlő a haszonbérleti szerződésnek megszüntetését is joggal követelheti. Nem hallgathatjuk el külömben annak lehetősége fölött való csodálkozásunkat, hogy az uradalom a haszonbérlet tartama alatt hogyan erdősithetett be nagyobb területeket a haszonbérlő akarata ellen? A haszonbérlő, aki birtokban van, hasonló esetben egyszerűen meg nem engedi, hogy a bérleményhez tartozó földeken bárki is neki nem tetsző munkákat végezzen. Jogában áll egyszerűen nem respektálni az ilyen háboritást és nyugodtan folytatni ,az illető területeken akár a legeltetést, akár az ekével való művelést s az ültetvényekben igy netán okozott károkért sem tartoznék felelősséggel. Szükség esetén birtokháboritás miatt a biróság előtt is orvoslást kereshet. Sz. F.

429. kérdés. Tagomba a szomszéd uraságnak egy 10 öl széles és 300 öl hosszú táblája nyúlik be, amelyen át már 8 év óta szérűskertembe járok és amely átjáró már emberemlékezet óta arra a czélra tilalom nélkül használtatik. A szomszéd, az átjárót most betiltotta. Kérdem vájjon jogosan tiltotta-e be a szomszéd az átjárót, miután az évek óta használtatik ? Van-e arra törvény, amely szerint egy éveken át használt gyalogátjárót eltiltani nem lehet? S. F. 430. kérdés. Egy uradalom telekkönyvszerinti összes birtokát, kivéve az erdőket, haszonbérbe adta; az erdőkbeni legeltetés is az uradalmi üzemterv korlátai között szintén szerződésileg a bérlőt illetik. A bérlemény elfoglalása után bérlő azon reá nézve igen sérelmes tényállásra jött, hogy az uradalom szántóföldeket, réteket és legelőket beültetett ős erdőnek átalakított, az az olyan területeket elfoglalt, melyeket haszonbérbe adott s és melyekért a haszonbért évente felvette és hozzá még ezen területeknek használatától bérlőt letiltotta. Minő jogsérelmet követett el az uradalom a bérlővel szemben és minő kártérítéssel tartozik neki ? ' Zár alá helyezett szerb állatMegjegyzem még, hogy ezen uj ültetésekkel a szállítmány. szerződésszerüleg biztosított erdők használátát majdnem lehetetlenné tette. Legutóbbi számunkban röviden hirt adtunk Egy régi előfizető. már arról, hogy az augusztus hó 8-iki budapesti vásárra nagyszámú, Belgrádban feladott szarvasmarha érkezett Szerbiából, melyeket, Felelet. miután ragályos betegséget konstatáltak közötGyalogút mint szolgalom. (1. felélet a tük, zár alá helyeztek s a közforgalomból ki429. sz. kérdésre.) A magyar magánjog a római vonva, azok kényszervágatását rendelték el. E jog nyomán szintén ismeri azon telki szolgal- hirt a napilapok közleményei nyomán közöltük, mat, mely az egyik telek tulajdonosát a másik- mert lapzárta előtt véve csak tudomást az nak telkén való járásrkelésre jogosítja. Ezen esetről, az idő rövidsége miatt nem állott mótelki szolgalom tartalma az, hogy a jogosult és dunkban személyesen meggyőződést szerezni a hozzátartozói a szolgáló telken gyalogutat ver- dolog mibenléte felől. Előre kell bocsájtanunk, hetnek, azon járhatnak és másokat magukhoz hogy a napilapok a tényállásnak nem teljesen megfelelően közölték az esetet s mert a doljárathatnak. Ezen telki szolgalom, mint minden dologi got nagyon komolynak tartjuk, indíttatva érezjog megszerezhető nemcsak szerződés utján, tűk magunkat arról behatóan tájékoztatni s hanem elbirtoklás által is, vagyis 32 évet meg- azt a tényeknek megfelelően ismertetni. haladó szakadatlan gyakorlat által és aki ezen Az augusztus 8-iki vásárra 623 darab szolgalmat bármely uton megszerezte, a bíró- szarvasmarha érkezett Szerbiából, amelyek ság előtt is követelheti jogának elismerését és között egy darabon ragadós tüdőlobot konstatálesetleg abba való visszahelyezést, ha annak tak, de hangsúlyoznunk kell, hogy egészen gyakorlatában megháborittatott. A gyalogúinak véletlenül. Az állatok megvizsgálása alkalmával 8 évi használata semmire sem jogosít, de a ugyanis a ragadós tüdőlobbal fertőzött állaton jogosított telek előbbi tulajaonosai, által meg- felfúvódás és szorulás jelei mutatkoztak, ugy, kezdett elbirtoklása későbbi tulajdonosnak is hogy annak kényszervágása vált szükségessé, mely javára szolgál. alkalommal a bonczoló állatorvos csak beható Az elbirtoklás utján megszerzett szolga- vizsgálat utján konstatálta az állatnak ragadós lom alapján az uralgó telek tulajdonosa som- tüdőlobbal való fertőzöttségét. más visszahelyezést kérhet a szomszéd ellen. A közvágóhíd igazgatósága haladéktalanul Az ügy mindig a bíróságok elé fog tartozni, jelentést tett a földmivelési minisztériumnak és mert kizárólag magánjogi kérdést képez és a főváros tanácsának, mire haladéktalanul innincs összefüggésben a nyilvános gyalogutaknak tézkedés történt, hogy az állatok azonnal zár tisztán közigazgatási útra tartozó ügyével. alá helyeztessenek. A hatósági állatorvos véleMegjegyezzük még, hogy amennyiben a ménye alapján egyúttal az összes állatok kényszolgáló telek tulajdonosa az illető területet szervágását is elrendelték. ekével müveitette és annyiszor amennyiszer Az óvintézkedések a ragályozás tovatermagát a gyalogutat is feltörette volna, szó sem jedésének meggátlása érdekében az egész vonalehet elbirtoklásról avagy szolgalmi jogról, mert lon azonnal megtétettek s igy aggodalomra a ezen esetben a szolgáló telek tulajdonosa jogi* tekintetben, hogy a ragály tovább vitessék, a lag is elegendő jelét adta annak hogy a szol- rögtöni és helyes intézkedések folytán, ok nincs. galmat nem respektálja, mely esetben az elbirEttől eltekintve azonban, igen komolynak toklás sohasem vehette kezdetét és a telken tartjuk a szóban forgó esetet, mely igen könyvaló eljárás elejétől fogva abusus volt és az is nyen válhatott volna nagy veszedelem okozójává. maradt. Dr. Sz. F. Hangsúlyoztuk ugyanis fentebb, hogy e feletErdösitett szántóföldek. {Felelet a 430. sz. tébb veszedelmes ragályos betegséget csak egy kérdésre.) Minden attól függ, hogy az uradalom közbejött véletlenség segítette felderíteni és a szerződés szerint mennyi szántóföldet, rétet, -könnyen megtörténhetett volna, hogy a ragadós és legelőt tartozott a haszonbérlőnek átadni. tüdőlobbal fertőzött állat veszedelmes baja ki Ha ez a szerződésben világosan kitéve nincs nem derül, amely esetben beláthatatlan veszély is, semmi esetre sem áll jogában a bérlőtől és kár érhette volna hazai állattenyésztésünket. olyan területéket elvonni, amelyek a haszon- Ha az állaton a betegség véletlen folytán nem bérlet átadásakor szántóföldek, rétek vagy le- konstatáltatok s ha az a vásártérre kerül, az gelők voltak. Ha pedig ezt mégis "megteszi, állatok között megforduló hajtók, kereskedők akkor kötelessége a haszonbérből annyit en- és mészárosok révén e betegség könnyen iníi-

ŰÜ cziálhatta volna az egész vásárteret, sőt a vidéket is s bizony egy hajszálon mult, hogy zár alá nem került a fővárosi marhavásártér, amitől sokan tartottak is. Ki viselte volna ez esetben a felelősséget a baj fellépteért s ki kárpótolta volna tenyésztőinket az őket esetleg érhető károkért? Sok veszedelmet hozott már ránk a szerb állatbehozatal ós mérhetetlen sok anyagi kárt is okozott már tenyésztőinknek, s elégséges csupán a sertésvész által okozott óriási károkra utalnunk, mely országos csapást szintén Szerbia zúdította hazánkra. Számtalanszor hangsúlyoz-, tuk és reámutattunk már a szerb állatbehozatalnak nemcsak feleslegességére, de óriási hátrányaira, amit ez alkalommal újból hangsúlyozni el nem mulaszthatunk. A legutóbbi eset is arra int bennünket, hogy a legnagyobb erélylyel kell arra törekednünk, hogy e szerbállatbehozatalt az uj kereskedelmi szerződések megkötése alkalmával teljesen lehetetlenné tegyük, minden politikai tekintetek ellenére is, mert nem méltányos ós semmivel sem indokolható, hogy magasabb politikai tekinteteknek anyagi konzekvencziáit a magyar mezőgazdaság viselje minden ellenszolgáltatás nélkül s épen ezért reméljük is, hogy a magyar gazdaközvélemény annak idején a legnagyobb energiával fogja ezen káros állatbevitelnek megszüntetését követelni. Ugy tudjuk, hogy a földmivelésügyi kormány a ragadós tüdőlob fellépte alkalmából a behozatal ideiglenes beszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtette s a magunk részéről a zárlatot, az esetleg bekövetkezhető veszedelmek meggátlása czéljából a legerélyesebben keresztülviendőnek tartjuk. J. P.

A kecskeméti ipari és gazdasági kiállítás. Öt nagy alföldi város, Kecskemét, Czegléd, Halas, Kunfélegyháza és Nagy-Kőrös iparosai fogtak össze, hogy a Pestvármegyei gazdasági egyesület által rendezett ipari és gazdasági kiállítás keretében bemutassák az Alföld e nagy vidékének fejlett iparát ós az e vidéken különösen kultivált néhány mezőgazdasági ágat. A kiállítás, melyet a kereskedelemügyi miniszter képviseletében . e hó 11-én Nagy Ferencz államtitkár nyitott meg, nem tulnagy méretű, "de Ízlésesen és szakszerűen van rendezve s tanúságot tesz arról az örvendetes : előhaladásról, melyet Kecskemét és a kiállításon résztvevő városok felmutathatnak. Alföldünk e városainak fejlett mezőgazdasági viszonyai általánosan ösmertek; hiresek gyümölcs- és szőlőmivelésükről s arról a nagyarányú kereskedelemről, 'j melyet ezekkel s baromfiakkal és baromfitermékekkel közvetlenül a külfölddel folytatnak. Erről az oldalról ismertük e városokat s vidéküket mindannyian. Sokak előtt azonban nem volt ismeretes az iparnak az a fejlettsége, melylyel e városok a kecskeméti kiállításon a távolabb vidékről megjelent látogatókat valósággal meglepték. A kő-, agyag- és fémipar, a szíjgyártó- és szövőipar, a különböző gépek és kocsik kiállítása, a bőr- és szabóipar, valamint a háziipar is, szám és minőség tekintetében egyaránt oly kiváló készítményekkel és gyártmányokkal vannak e kiállításon képviselve, a melyek a legteljesebb elismerésre méltók. Amit pedig külön is kiemelendőnek tartunk, az az, hogy a mezőgazdasági gépektől eltekintve, úgyszólván minden a rendező városok iparából került ki. Ez utóbbi csoport is igen bőven volt képviselve s a gazdaságban alkalmazni szokott összes gépek és eszközök nagy számban voltak kiállítva, a gőzcséplő-gépektől kezdve a Sack-féle gyártmányokat kiszorítani hivatott ekéig. Kiállítottak a magyar államvasutak gépgyára, a Kühne czég, Bácher és Melichár, az Első magyar gazdasági gépgyár r.-társaság, az Alfa separator r.-társaság, mely külön pavillonban a tejgazdasági gépek egész sorozatát állította ki, ugyané cso-

KÖZTELEK,

1318 portban állított ki Schottola Ernő, a Fehér Miklós-féle és számos m á s czég. A kiállitás rendezésének sikere a P e s t vármegyei gazdasági egyesületet illeti elsősorban, melynek az ipari kiállitás rendezésében PataJcy Imre ipariskolai igazgató j á r t sok buzgalommal kezére, mig a gazdasági gépkiállítás Grasseli Miklós földmiv. iskolai igazgató és Serfőző Géza egyesületi titkár ügyességét dicséri. A kiállitás keretében nagyszabású baromfikiállítás rendezését is programmba vették, mely azonban csak augusztus hó 20-án fog megnyílni ; ezzel kapcsolatban a kiállitás e részének rendezője Hreblay Emil állattenyésztési felügyelő, a baromfitenyésztés körébe vágó rendszeres előedásokat is fog tartani. Tervbe van véve ezenfelül egy permetezőgép-verseny rendezése, amelyre igen helyesen csupán hazai gyártmányú permetezőgépeket bocsájtanak. Egészben t véve a kecskeméti kiállítást, mely augusztus h ó 25-ig lesz nyitva, teljesen sikerültnek kell mondanunk s bizonyára abban a tekintetben is, amelyet Nagy Ferencz államtitkár megnyitóbeszédében hangsúlyozott, hogy t. i. e kiállitás n e m csupán látványosság szempontjából rendeztetett, h a n e m , hogy tanulásra nyújtson alkalmat, önbizalmunkat fokozza s egyben fejleszteni segítsen iparunkat s gazdaságunkat. Amennyire jelentőséges a kecskeméti kiállítás az Alföld egy nagy vidéke ipari és gazdasági előrehaladásának dokumentálása szempontjából, annyira érdekessé tették azt azok a nyilatkozatok, melyeket a kormány képviseletében megjelent kereskedelmi államtitkár az ezidőszerint a közvéleményt oly élénken foglalkoztató agrárkérdésekkel kapcsolatosan tett. Érthető figyelemmel kisértük Nagy Ferencz dr. fejtegetését, mely abból indult ki, hogy Magyarország életerejének gyökereit elsősorban a földmivelésben találja, főerőssége a földjében van, amelynek érdekeit védeni és előmozdítani elsőrangú kötelesség, miért is hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból véve az agrárizmust nem csak ő, de az egész kormány is agrárius. Itt következett azután a beszéd legérdekesebb része, melyben rátért az agrárius és merkantilis háborúskodás nemzeti veszedelmének vázolására, fejtegetve a két gazdasági irányzat nélkülözhetetlenül szükséges együttműködését. Csak az a politika helyes — mondotta — amely ezeket a különböző gazdasági tényezőket összhangba tudja hozni. Ha a széthúzás politikáj á t követjük, ha egymást gyanusitjuk, ha aláássuk egymás létfeltételeit, ezzel csak gyöngítjük önmagunkat. . • Tökéletesen helyes, amit a kereskedelemügyi államtitkár beszédében elmondott s bizonyára nincs az agráriusok között egyetlen egy sem, aki ezeket alá n e m írná, annál inkább, mert hiszen mi magunk hangoztatjuk a különböző gazdasági tényezők együttműködésének ' szükségességét. Hogy ez az olyannyira kívánatos együttműködés nincs meg, annak oka nem az agráriusokban rejlik. Bármennyire objektívnek és pártatlannak látszott is a kereskedelemügyi államtitkár beszéde, mégis azt a benyomást tette reánk,

1901.

AUGUSZTUS HÓ

6 3 . SZAM. 1 1 - I K

14.

hogy az a legközelebbi múltban lezajlott agrárpolitikai esemény hatása alatt mondatott el s hogy az agráriusok törekvéseinek egyoldalúságáról s osztályérdekek ápolásáról mesterségesen keltett nézet utat talált a kormányhoz igen közel álló körökbe is, a kik ez ellen habár burkolt alakban, de tiltakozni szükségesnek tartják. Hogy az államtitkár beszéde e jelenvolt agráriusokra tényleg ezt a benyomást keltette, igazolja gróf Keylevich Gábornak, a Pestvármegyei gazdasági egyesület' elnökének toasztja is, aki kiemelte, hogy az agráriusok igen is együttmunkálkodni kívánnak az ipar és kereskedelem fejlesztésében a többi gazdasági tényezőkkel s hogy senki az ipar fejlődésének jobban nem örülhet, mint az agráriusok, mert akkor a mezőgazdaság is megtalálja a m a g a fogyasztóját. Figyelmébe ajánlotta az államtitkárnak s általa a kormánynak, hogy az agrárius törekvések tiszták, önös érdekeket n e m szolgálók, s nincsenek ellentétben a többi gazdasági tényezők érdekeivel, a melyek tehát össze is egyeztethetők, a mit a küszöbön álló kiegyezésre való tekintettel nagyon kívánatosnak is tartunk. Hogy pedig mindez n e m frázis, azt beigazolta maga a kecskeméti kiállitás, melyet a Pestmegyei gazdasági egyesület rendezett az iparosokkal karöltve, tanújelét adva ezzel is a különböző gazdasági tényezőkbeli együttműködésre való készségnek. A kiállitás a megnyitó napon rendkívül látogatott volt. Nagy Ferencz államtitkár kíséretében a kereskedelemügyi minisztérium több magasrangu tisztviselője érkezett, többek között Szterényi Józséf miniszteri tanácsos, dr. Kovács Gyula, a kereskedelmi csarnok igazgatója, megjelentek továbbá Pest vármegye képviselői, az országos iparegyesület képviseletében Gelléri Mór igazgató, az OMGE. képviselője, Jeszenszky Pál titkár, a Pestmegyei gazdasági egyesület kiküldöttei: gróf Keglevich Gábor, Tahy János, Antos János, Ambrózy Károly és Serfőző Géza titkár és a közeli vidék előkelősége. Augusztus 20-án nyílik meg a baromfikiállitás, melynek megnyitására Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert várják. J. P.

ÉVFOLYAM.

Halálozás. Homoród-lövétei Mihály Miklós m. kir. állategészségügyi felügyelő élete 43. évében f. hó 8-án Temesvárott hirtelen elhunyt. — Kossuth Elemér a Sárosvármegyei gazdák fogyasztási és értékesítő szövetkezetének ügybuzgó tisztviselője augusztus 6-án élete 25-ik évében, hosszas szenvedés után meghalt. Arató- és b u r g o n y a m i v e l ö g é p bemutat á s Liptó-Szt-Miklóson. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a Liptóvármegyei Gazdasági Egyesülettel karöltve, a földmivelésügyi miniszter támogatásával augusztus h ó 31-én és szeptember hó elsején arató- és burgonyamivelőgépb emutatást rendez Liptó-Szt-Miklóson. Az aratógép bemutatásra a gyárosok szép számmal jelentettek be gépeket ugy, hogy a bemutatás sikere teljesen biztosítva van. A bemutatáson résztvesznek a következők : az Államvasutak Gépgyára egy marokrakó-, egy kévekötőés egy fűkaszáló-géppel, a Magyar Mezőgázdák Szövetkezete 1 aratógéppel, a Kühne Ede czég 1 marokrakó aratógéppel, 1. Nick-féle burgonyakiszedőgéppel, 1 burgonyaosztályozóval és több kisebb géppel. A Mc. Gormick czég 1 aratógéppel, a Lakos Nándor czég 1 db arátóés 1 db fűkaszáló-géppel, a Ct. Scholcz czég 2 db burgonyakiemelő-géppel. Az aratógépbemutatás rendezését a Liptóvármegyei Gazdasági Egyesület azért sürgette, mert a munkásviszonyok a Felvidéken rendkívül kedvezőtlenek és az aratási munkálatokat a gazdák alig képesek már végeztetni, ugy hogy az aratógépek igénybevételére m á r most is, de a közel jövőben még inkább utalva lesznek. Az érdeklődés a felvidéki gazdák körében az aratógépb e m u t a t á s iránt igen élénken nyilvánul és a Liptómegyei Gazdasági Egyesülethez tömegesen érkeznek a résztvételről szóló jelentkezések.

Zászlóbontás. Megemlítettük előző számunkban, hogy a gönczi levéllel egyidejűleg a Barsmegyei gazdasági egyesület is tömörülésre hívja fel a gazdákat. E felhívás utal első sorb a n is azon fontos gazdasági kérdésekre, melyek Magyarország közgazdaságára fontosságMas s z á m n a k t á r t á l * * : Oldal gal bírhatnak s a melyek elintézésétől dől el OMGE. közleményei . "" 1311 A buza ára és a lisztkivitel 1311 az, hogy kié lesz a magyar h a z a földje. A jövő Zár alá helyezett szerb állatszállítmány. _-_ 1317 országgyűlésen kerül szőnyegre a közös vámA kecskeméti ipari és gazdasági kiállitás 1317 tarifa, a kereskedelmi szerződések, az AuszNövénytermesztés. A korai takarmányok termesztéséről ... 1312 triával való kiegyezés, az értékesítés szerveÁllattenyésztés. A tőzeg mint alom. 1314 zése, a tőzsde törvényes szabályozása és szövetkezeti közraktárhálózat létesítése utján, a Dohánytermesztés. A párisi kiátlitás dohányai és dohánygyártmányai. 1814 kivándorlás és bevándorlás kérdése, viziutak Állategészségügy. Kártérítés pyaemia miatt elkobzott hizóökörért. ... 1315 építése, s nemzeti földbirtok politikai elveinek Talajjavítás. megállapítása stb. mind olyanok, amelyek mi1316 kénti elintézése fontos a gazdákra nézve. Ily A veszprémi püs < i s, Osi i K t'mlözése Levélszekrény... 1317 Vegyesek. ... 1318 körülmények közt — m o n d j a a felhívás — Kereskedelem, tőzsde 1319 nemcsak önmagunk iránti, de a haza iránti Szerkesztői üzenetek. _ ... 1320 kötelesség is, hogy a választások küszöbén

U M T I I M K

VEGYESEK.

0DON

^ e ^ k e í S *

BUDAPESTEN, VII., Rottenbiller-utcza 33. s z . , é s VI., Andrássy-ut 23. s z .

Ajánl és vesz:

biborherét, homok (szöszös) bükkönyt (Vicia Villosa) őszi borsét, őszi bükkönyt, tavaszi repczét, őszi repczét, (káposzta-repczét), mustármagot, csibehurt.

63.

SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

számot vessünk magunkkal az iránt, hogy fontos érdekeink képviseletét kire b i z z u k r A felhívást megküldötték minden társegyesületnek.

Segesvári komlószövetkezet és komlóy á s á r . Az erdélyrészi komlótermesztők segesvári szövetkezete e hó 10-én tartotta választmányi gyűlését, melyen uj- elnökké dr. Béldy László főispánt s komlótermesztőt választották meg. Ezen ülésen elhatároztatott, hogy az idén is berendezik a komlóvásárt Segesvárt és pedig az első vasárnap szept. 5-én tartatik s azontúl késő őszig minden csütörtökön lesz vásár. Ennek előmozdítására újból kikérik a földmivelésügyi miniszter támogatását. A kereskedelmi miniszter elvben hozzájárult egy állandó komlóraktár felépítéséhez, annak a segesvári pályafő mellett már kerestet helyet. Elhatározta még a gyűlés, hogy az OMGE. által október elején rendezendő komlókiállitást saját hatáskörében támogatni fogja.

1901.

AUGUSZTUS

HÓ

14.

külföldön is előre haladnak, az eredmény azonban majd mindenütt várakozáson aluli marad. A külföldi piaczok üzletviszonyait illétőleg, az alapirányzat nagyobbára szilárd ugyan, a forgalom azonban nem ölt sehol nagyobb terjedelmet, a fogyasztás tartózkodó és a spekuláczió mint eddig is, tétlen. Amerikában a tavaszi buza rendkívüli terméseredményébe helyezett bizalom alábbszállt, a tengeri terméshozamában jelentékeny hiány mutatkozik és az árirányzat tovább volt emelkedő, hogy csak a hét végével csökkenjen némileg, a látható'.buzakészletek jelentékeny gyarapodása folytán. A tengerihatáridők állandóan szilárdak. A Bradstreets becslése szerint a búzakészletek a mult hét óta 2.073,000 bushellel emelkedtek, mig - tengerikészletek 809,000 bush, csökkentek. Angliából

P i n c z e m e s t e r i t a n f o l y a m . A földmivelési miniszter a helyes borkezelés ismereteinek terjesztésére pinczemesteri kurzusokat rendeztet. Eleinte a vinczellér-iskolákkal kapcsolatban tervezték e kurzusokat, de mert ekként a pinczemesterek nagyon egyoldalú, csak egy borvidék borainak kezelését sajátíthatták volna el, ugy

dalc, annál inkább, mert mindinkább bebizonyosodik, hogy nagyobb importra lesz szükség. A buza és liszt ára egyaránt Va frcsal javult. A német piaczok ugyancsak szilárdabbak voltak, anélkül azonban, hogy ezzel a forgalom is élénkebben alakult volna. A többi kontinentális piaczokon az üzleti tevékenység gyenge marad és az árak alig változtak. Nálunk is korlátolt a forgalom és a kinálat inkább gyengének nevezhető. Az árak a főkenyérczikkben inkább tartottak, mig a többi ezikkek lanyhulok. Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük: Buza még szilárd. irányzatban indult. A malmok némi vételkedvet tanúsítottak és különösen ó-áru, melyből a raktárkészletek már fogytán vannak találkozott jobb érdeklődéssel. A hangulat azonban hamarosan * ellanyhult. Jóllehet a hozatalok eladatlan áruban inkább gyengéknek mondhatók, a malmok tartózkodóak maradtak. A napiforgalom mérsékelt volt és az árak csak nehezen voltak tarthatóak, sőt ó-áruban éppúgy mint újban is 10—15 fill. olcsóbban zárulnak. Az összforga' "",000 métermázsa a heti hozatal összege 145,000

Oroszország összes gabonakivitele Németország és Angliába az utolsó évtizedben a következőképen alakult: zágba Kivitel Angliáb 1890. 1895. t k. Buza .. Rozs Kukoricza Bükköny

176,000 260,000 38,000 37,000

306,000 84,000 496,000 363,000 14,000 24,000 69,000 • 30,000

Ruthén akczió a gyümölcstermesztés terén. A ruthének által lakott Ung és Bereg vármegyék területén a gyümölcstermesztés jó sikerrel lenne űzhető, mert megvan e czélra minden kedvező tényező ugy az éghajlatot, mint a fekvést és talajt tekintetbe véve. Hiányzott azonban az egyöntetű és nagybantermesz^ tés és hiányzott az organizáczió az értékesítés terén. Igy történt azután, hogy a kistermesztő a különben kitűnő minőségű beszterczei szilváját a kartellba lépett néhány kereskedőnek vékánként csekély 60 fillérért volt kénytelen elajándékozni. A földmivelési miniszter intézkedett, hogy a ruthének gyümölcsészeti ügye . szerveztessék s helyes útra tereitessék, mivégből Molnár István orsz.'gyüm. miniszteri biztost Munkácsra küldte ki, hol a mult hó 20-án tartott népes értekezleten megállapodás történt ugy a termesztendő gyümölcsfajtákra, mint az ojtványok élőállitására és a termett gyümölcs értékesítésére nézve is. Ez utóbbira nézve abban történt megállapodás, hogy értékesítő szövetkezetet alakítanak csekély üzletrészszel, hogy minden szegényebb gazda is beléphessen s e szövetkezet fogja ugy a friss gyümölcs értékesítését, mint a szilvának pálinkává leendő feldolgozását is közvetíteni. A szövetkezet f. évi augusztus hó 12-én fog megalakulni.

Eladó csemegeszőlő bejelentése. Abból a czélból, hogy a csemegeszőlőt venni szándékozók megismerhessék azokat forrásokat, a honnan csemegeszőlőt a termelőktől közvetlenül beszerezhetnek, felhívja a földmivelési minisz' ter a hazai termelőket, hogy várható eladó csemegeszőlő-készleteikre vonatkozó adatokat legkésőbb augusztus hó 20-ig jelentsék be, hogy azokat vidékenként csoportosítva, kimutatásba összefoglalva, közzétenni lehessen. Bejelentő.-iv a közönség kényelme szempontjából az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnél, úgyszintén az összes vármegyei gazdasági egyesületeknél, valamennyi pincze- ós szőlőszéti egyesületnél, az összes vinczellériskolák igazgatóságainál, a szőlészeti és borászati felügyelőknél s a földmivelésügyi minisztérium szőlőszéti osztályában kaphatók s egyszerű levelezőlapon foglalt megkeresésre bárkinek megküldetnek. A bejelentések a m. kir. földmivelésügyi minisztérium VIII/1. osztályához czimzendők s legkésőbb augusztus 20-ig beküldendők. A jelentkező termelő szőlőkészleteinek eladása tekintetében semminemű irányban sincs lekötve, h a n e m azt szabadon belátása szerint legjobb módon értékesitheti.

1319

A m á r a m a r o s s z i g e t i kiállítás. A máramaros-szigeti háziipari- ós mezőgazdasági kiállítás ünnepies megnyitásának programmját már megállapították. Augusztus 25-én délelőtt 11 órakor nyitja meg a kiállítást Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter, délután kirándulás Nagy-Bocskóra és az ottani- vegyipari gyártelep megtekintése. Aügusztus 26-án reggel 8 órakor a szlatinai sóbányák megtekintése következik, onnan visszajövet 9 órakor értekezlet lesz a vármegyeházán a háziipar fejlesztése ügyében. Délben a miniszterek elutaznak. Szeptember 1-én -a kiállítást berekesztik.

1.075,000 453,000 135,000 8,000

1.070,000 256,000 184,000 60,000

192,000 133,OoO 143,000 49,000

oldották meg a dolgot, hogy Budafokon pinczét béreltek, melybe összegyűjtötték a vinczellérképzőben termelt különféle borokat, hogy az itt kiképzett pinczemesterek az összes borfajták kezelését megtanulják. A kurzusra a vinczellér-képzőt ,végzett növendékeket veszik fel, egyelőre 10 hallgatót, de jövőre a számot már megkétszerezik. A tanfolyam szeptember 15-én kezdődik s egy évig tart. Ez idő alatt a borkezeléshez szükséges technikai alapismereteket terjesztő és pinczeberendezést s fölszerelést a borgazdasági melléktermékek földolgozását, pinczeszámadásokat és könyvvezetést, bortörvényeinket, borgazdasági eszköztant és gépismét fogják tanítani. Ezekivül a miniszter elhatározta, hogy időnkint Budapesten a helyes borfejtés, töltögetés stb. elsajátítására 2 — 4 hetes kurzusokat rendeztet pinczemunkások részéré. A pinczemesteri kurzusra fölvett jelesebb, szegénysorsu növendékek esetleg 600, illetve 300 koronás ösztöndíjakat kaphatnak.

Cselédek és munkások kitüntetése. A földmivelési miniszter rendeletileg felhívta a törvényhatóságokat, hogy a területükön szolgáló cselédeket és munkásokat, akik jóviseletük, szorgalmuk és hűségük által kitüntették magukat, terjeszszék fel hozzá kitüntetés, illetve megjutalmazás végett. A miniszteri rendelet szerint 100—100 kor. jutalomban részesülnek és elismerő oklevelet kapnak az arra érdemes cselédek és munkások.

Magyar Thomassalak. 17phors., ebből kb. 8 0 % czitromsavban oldható, 7 5 % poríinom, 80 kilogrammos ingyen-zsákban legolcsóbban ajánl a kartellen kívül álló Sátorigyárak központi i r o d á j a : Budapest, IX., Dandárutcza 25.

KERESKEDELEM, TŐZSDE. (Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1901. augusztus 10. Az időjárás a lefolyt bét folyamán nagyobbára száraz és napos volt. Csapadék azonban az ország majd minden részében fordult elő és ez a hőmérséklet lényegesebb csökkenését hozta magával. A cséplési eredmények felőli jelentések nem javulták ; a vidéki píaczokon pedig a kínálat az előrehaladott idényhez viszonyítva, tartósan gyenge maradt. A tengeri és a kapás növények felőli hírek azonban, tekintettel a bekövetkezett esőzésekre, általában kedvezőbbek. Az aratási munkálatok a

Rozs a hét nagyobb részében továbbra is el volt hanyagolva, a kinálat aránylag mérsékelt ugyan, a kivitel részére azonban épugy mint a fogyasztás czéljaira is csekély volt az érdeklődés, minélfogva az árak korlátolt forgalom mellett 10 fillért vesztettek. A hét végével osztrák számlára valamivel jobb volt a forgalom anélkül azonban, hogy ez az árakra befolyást gyakorolt volna. Jegyzésünk minőség szerint budapesti paritásra 13-10—1-40 K. készpénz fizetéssel és 13-60 K.-ig három hóra helyben átvéve. Nyiri származékok szintén csak korlátoltan voltak forgalomban és csupán a budapesti árak viszonylatát értékel. Nagy-Károlyban 12, BerettyóÚjfaluban 12—12-10 K. fizettek. Ó-rozs üzlettelen. Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) ugyancsak csendes irányzatú. A kereslet lényegesen csökkent és • a forgalom csupán kisebb tételekre szorítkozik, melyek gyárosoknál 12-20—60 K. között, hizlalóknál szükséglet esetén Kőbányán valamivel ezen árakon felül is találtak elhelyezést. Maláta- és sörárpákban állomásokon átvéve az üzlet csak nehézkesen alakult; néhány külföldi vevő piaczunkon ugyan jelen volt, ezek azonban csakis világos erőteljes tiszavidéki valamint finom felvidéki árpa iránt érdeklődtek ; a kinált árak a mult héthez viszonyítva 50—60 fillérrel voltak olcsóbbak és az eladók igy is erősen kínáltak. Gyenge ki jun ' idéki u valamint középminőségü felvidéki árpa teljesen el volt hanyagolva. Tiszavidéki árut 12—13, jobb minőségűt 14 K.-ig, finomabb felvidéki árut 15—16 K. között jegyzünk. Zab (uj) bővebb kinálat folytán lanyha volt és a vevők tartózkodása mellett ismét 30—40 fillért vesztett. Szin és tisztaság szerint helyben átvéve 12-40—13 K. jegyzünk. Ó-zab alig van a piaczon. Az összforgalom kb. 4000 mm. Olajmagvak: Káposztarepcze (készáru) csehországi gyárosok részéről élénk keresletnek örvendett és folyton emelkedő árak mellett budapesti paritásra 27-70 K. fizettek. Káposztarepcze augusztusra fedezési vételekre gyorsan volt emelkedő; 26"90 K. után a hét végével 26.70—27.80 K. zárul. Bánsági repczéből nincs kinálat. Lenmag keresett és szilárd 29—31 K. körül értékesíthető helyben. Vadrepcze 12. 13.—, gomborka 24—26 K. jegyez helyben. Napijelentés a g a b o n a ü z l e t r ő l .

1901. augusztus 13. A ma érkezett 2 '/a czent áremelkedést jelző amerikai kábelek csak kis benyomást gyakoroltak a gabonacsarnokban és piaczunk kedvtelenségét legjobban bizonyítja, hogy a szilárdabb hangulat és malmaink jobb vételkedve daczára csak tíz fillérig menő árjavu-. lást konstatálhatunk. A világpíaczokon búzában szilárdult a hangulat. Bár legutóbb kiadott napijelentésünk tételein vajmi kevés a változtatni való, mégis figyelemmel kell kisérnünk az amerikai buza- és tengeritermést, mert manapság az amerikaiak diktálják a gabonaüzlet irányzatát és ezzel ők alakítják is a gabonaárakat. Egy héttel ezelőtt egész kompetens faktorok még körülbelül 1500 millió bush'ellre taksálták az Egyesült-Államok tengeritermését és ma ugyanezen körökben kb. 1—200 millió bushellel kevesebbnek mondják a várható termést. Ha a gyengébb amerikai tengeritermést latoljuk viszont tekintetbe kell vennünk az ottani jobb tavaszbuzaeredményt, valamint azon feltűnő jelenséget, mely szerint, az Egye-

1332 sült-Államok kikötőiből az elmúlt héten 84Q.000 quarter készbuzát szállítottak az ó-világba, mig az elmúlt év hason szakában csak 360.000 quarterrel szerencséltettek. A franczia termésről még mindig ellentmondó hirek érkeznek. Befejezett ténynek tekinthetjük ugyan, hogy ott nagyobb beviteli szükséglet fog előállani, de ennek nagyságát már mostanában meghatározni nagyon bajos dolog volna, mert egyelőre az ottani üzlet is pang s ugy a buza- mint a lisztforgalomban nagyon sok a kivánni való. Oroszország termését sem láthatjuk még tiszta színekben és a Balkánállamokat illetőleg tudjuk, hogy ott nagyon jó volt az aratás (mutatja is a sürgős rozskinálat), de hogy mennyiben ártottak az elmúlt heti esőzések a kivitelre szánt gabonanemiieknek, illetve ezek minőségének, azt még nem konstatálhatjuk. Angliában az amerikai és franczia piaczok üzletmenetét követték, de a belforgalomban csendes irányzatban haladtak, Belgiumban és Hollandiában pedig erősebb kereslet, illetve átrakodás volt főleg németországi számlára. Készbuza nálunk ma jobb kinálat és ugyanolyan vételkedv mellett szilárd irányzatot követ; elkelt összesen körülbelül 30,000 métermázsa, tiz fillérig magasabb árakon. ü j buza: Tiszavidéki: 1200 mmázsa 80 kg. 16.70 korona 3 hóra. 79 „ 16.70 . . . „ 80 „ 16.50 , , , 300 , 81 , 16.40 , , „ 100 100 mmázsa 805 k g . 16.40 korona 3 hóra. , , 80 , 16.40 , 100 80 , 16.25 , 200 , , 100 , , 79 , 16.25 , 78» , 100 300 „ 5 500 79 „ 400 , , 79 » 16.45 „ 300 „ , , 795 „ 16.65 , 79 100 100 100 16.— , , 300 79 , 16.40 , , , 100 , 100 „ , 200 79 » 16.15 „ 79 79 , 16.40 . , , 500 16.25 , , , 300 400 mmázsa 79 kg. 16.55 korona 3 hóra. 798 100 78 , 19.95 , , , 785 5 „ 15.90 „ 100 „ , 78 „ 16.10 , 400 . „ 50 mmázsa 788 w . 15,95 K. 3 hóra 785 ^ 15.95 . „ „ 100 79 „ 100 79 , 15.95 „ •„ , 78 , 16.20 * ' , » 200 78" , 16.20 „ „ „ 100 300 „ „ 78 , 16.10 , 100 78 „ 16.— „ , „• (Az árak 50 kg.-ként koronaértékben értendők.)* Rozs (uj) mérsékelt forgalom mellett változatlan. Azonnali szállításra 13.40 koronáig fizetnek budapesti egyenértékben. Árpában továbbra is stagnál az üzlet, a legutóbbi szombati bécsi vásáron árak további 40 fillérig menő visszaesést szenvedtek. A kinálat tulnagy, a minőségek silányak és állomásokon névleg 13 koronás árakat jegyzünk, természetesen minőség szerint. Zabban az irányzat valamivel kellemesebb, árak nem változtak. Minőség szerint helyben 12.80 koronáig fizetnek. T. gyenért - 0,70 koronát fizetnek. Szeszüzlet. A hét elején a szeszüzletben az irányzat valamivel élénkebb volt és nagyobb vételkedv folytán több tétel finomított élesztöszesz kelt el. A budapesti finomítógyárak részéről finomított szesz adózva 115.50—116.50 kor., adózatlanul 45.50—46.— korona, denaturált szesz .32 kor. volt ajánlva és több tétel ez áron el is kelt. Élesztőszesz adózva 116—117 korona. Galicziából a kinálat megcsappant csak kisebb • üzletek létesültek denaturált szeszben 31.— kor. Adózott szesz nagyban 112 kor. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz e hétnek elején élénkebben lett kínálva és több tétel 39.50—40.50 koronáig kelt el azonnali szállításra és kötésre. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 42'50 K. Bécsi jegyzés 40.80—41.20 korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 110.50—110.75 korona adózott és •37.50 .— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 14.50—14.75 korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje.

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS

HÓ

nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz ... __ 115.50—116-50 117.50—118.50 Élesztőszesz 117. 117.50 118. 118.50 Nyersszesz adózva . . . 114. 114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz 33. 33.50 34.-35.— Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők.

17.

64. SZAM. 11-IK

ÉVFOLYAM.

i heti jegyzés:

A k ö z p o n t i v á s á r c s a r n o k á r u j e g y z é s e nagyban (en g r o s ) e l a d o t t élelmiczikkek á r a i r ó l . A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete üzleti jelentése. 1901. aug. 12. A hét második felében üzletmenetünk a hozatalok növekvése és a beállott jobb vételkedv folytán fellendült. Keresett czikket prima tojás képezett, mely élénk vásárlási kedv folytán emelkedő áron nyert elhelyezést. Elsőrendű friss tojásért 56—57, másodrendűért 54—54-50, apadtért 46-48 koronát értünk el eredeti ládánként. Jellemző, hogy az itteni piaczon ellentétben más piaczokkal, az irány szilárd és az árak emelkedők, miért is ezen állapotnak kihasználását tömeges beküldések által nagyon ajánlhatjuk. Hasonló kellemes jelenségek voltak a husüzletb"en, a fogyasztás mely nagyobbára helyi vágású hushusból nyerte fedezetét. Emelkedtek az árak marhahúsnál 4—6 fillérrel. Vidéki borjut elsőrendű árut 96—98 filléren helyeztünk el egészben 1 kg.-ként. Vadfélékben az irány csendes, a fokozottabb felhozatalok árhanyatlást idéztek elő és ez különösen foglyokról mondható, melyek párjáért 190—210 fillért lehetett csak elérni. Szarvasokat 56—64, őzeket 160 filléren értékesítettünk egészben s kgként. A vaj üzlet folyton kellemes alakot ölt. Szövetkezeti teavaj élénk kereslet mellett öt kilós darabokban 200, kilós és félkilós darabokban 220—230, főzővaj 160 filléren nyer azonnali elhelyezést. Élőbaromfiban az irány változatlan, az árak egyformák. Rántani való csirke párjáért 110—120, sütni valóért 150—210 fillért értünk el a nagybani eladásnál. A dinnyeüzlet rendkívül élénk, naponként czimünkre beérkezett kocsirakományokat görögdinnyéből faj- és nagyság szerint 12—16-50 koronával értékesítettünk százanként. Turkesztán dinnyét 20—24, kantaloupot 20—24 koronán adtunk el százanként. Korai szőlőt 36—44, őszi baraczkot 40—46, ringlót 12—16, befőzni való apró almát 20—28 koronán értékesítettünk mm.-ként. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. augusztus 13-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 175 szekér réti széna, 110 szekér muhar, 39 szekér zsupszalma, 14 szekér alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 14 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, lóhere, luczerna, sarjú stb.) 3 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna 360—580, muhar 400—480, zsupszalma 260—280, alomszalma 260—280, tákarmányszalma , tengeriszár , egyéb takarmány , zabosbükköny 480—500, lóhere 460—500, luczerna 560—560, köles , sarjú 380—400, szalmaszecska 400—400. összes kocsiszám 355. Összes suly 461500 kg. Allatvásárok. Budapesti szurómarhavásár. 1901. aug. hó 9-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 854 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élőborju 35 db, eladatott — drb, élő bárány 28 db, eladatott— db; leölt belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi leölt — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott — drb, leölt bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske gödölye — drb, eladatott — drb. A vásár hangulata élénk. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 60-—80'— koronáig, kivételesen 84 koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , koronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—48 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Leölt borjú: belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske —• koronáig, kiv. koronáig páronkint, élő bárány —' ••— koronáig páronkint, leölt bárány —•• '— koronáig párja. Budapesti juhvásár. (1901. augusztus hó 12-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a „Köztélek" részére). Felhajtatott 1275 drb juh, úgymint : 710 darab hizlalt ürü, — drb feljavított juh, 79 drb kisorolt kos,.

A vásár hangulata élénk, első rendű ürükre a kereslet élénk volt, miért is az árak 1—2 fillérrel kilogrammonkint emelkedtek, silányabb minőségűek ára változatlanok. Árak a következők : Belf. hizl. ürü 39—39.50 (—) K. páronkint, 44—46 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok 29-50—35-0 K. páronkint, 36—43"— (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok 24—29'50 K.-ig páronkint, —. K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juh —• K.-ig páronkint, K.-ig 100 kl. élős. sz., bárány — K„ kecske •— K. páronkint, durvaszörü —. ••— K. páronkint, K.-ig 100 K. párkint, — kiló élősúly szerint, szerbiai juh angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, Hőgyészi tehénvásár. A Hőgyészen aug, hó 6-án megtartott tehénvásárra felhajtatott : lefejésre szánt öreg tehén-15 drb, friss fejőstehén 64 drb, tenyésztésre szánt fiatal tehén 316 drb, üsző 170 drb, tehészbika Áz árak friss fejőstehén 214—420, tenyésztésre szánt fiatal tehén 280—420, üsző 120—195, tenyészbika 420 koronáig voltak. A nagy kinálat s a takarmányhiány miatt az árak nyomottak voltak. A legközelebbi országos tehénvásár 1901. szept. hó 3-án lesz, amelyen tekintve a nagy kínálatot, olcsón lehet állatokat beszerezni. Bécsi sertésvásár. 1901. aug. 13-án. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtás: 6422 lengyel, 3622 magyar összesen 10044 drb. A vásár élénk volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima 83—85 fillér kivételesen 86 fillér, közepes 68—80 fillér könnyű fillér, süldő 72—92 fillér. Szerkesztői üzenetek. H. A. urnák. Az istállótrágya a tábla azon részére adandó, amelybe csalamádé kerül. A zabosbükköny alá pedig tavaszszal 125 kg. szuperfoszfát, vagy pedig 200 kg. Thomassalak hintendő el a vetőszántás előtt, vagy ha tavaszszal nem szántanak az extirpálás előtt. F. A. urnák, Ráczalmás. A buza alá alkalmazandó szuperfoszfátot legczélszerübb a vetőszántás előtt elhinteni és a vetőszántással alátakarni. R. J . T. urnák. A leveleket mindkét izben megkaptuk, de csakis akkor adhatjuk meg a kivánt felvilágosítást, ha a rovatvezető áttanulmányozta a kérdést. Megsürgetjük. • Mezőgazdák; ü g y e i m é b e ! -

Elismert kitűnő hazai gyártmány!

1600 gözcséplökészlet üzemben! CZIM:

ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár

RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, v Á c z a - U T í o . SZÁM.

2V«, 3V«, 4, *«/«, 6, 8, 10, 12 lóerejüek.

Magánjárók (uti mozdonyok.) KérjOk minden «»kbav*gók
63. SZÁM 1HK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901. AUGUSZTUS HÓ 14.

52.476/1901. számhoz.

Földhaszonbérleti hirdetés. A m a g y a r vallásalap tulajdonát képező s H a j d u v á r m e g y é b e n , P ü s p ö k l a d á n y k ö z s é g h a t á r á b a n f e k v ő b i r t o k n a k az alólirt m i n i s z t é r i u m I X . ü g y o s z t á l y á b a n é s a p ü s p ö k l a d á n y i közalap i t v á n y i g a z d á s z a t i f e l ü g y e l ő s é g n é l levő t é r k é p e n a z a l a n t a b b felsorolt s z á m o k k a l m e g j e l ö l t k ö v e t k e z ő részletei 1902. é v i n o v e m b e r h ó 1-étől k e z d v e a z alólirt m i n i s z t é r i u m I X . ü g y o s z t á l y á b a n ( V a d á s z - u t c a 33. szám)

1901. szeptember 19. napján délelőtt II órakor tartandó zárt ajánlatu nyilvános verseny u t j á n fognak haszonbérbe a d a t n i : a 3. és 4. számú révzugi és hidlábi gazdaság 116 1380/1200 hold ... ... 12 évre az 5. „ nagy-megygyesi gazdaság 1651545/i2oo ho]d.. w 15 „ a 10. és 11. , mérgesérháti és sándor-érszigeti gazdaságok együtt 1947871200 hold 15 , avagy: 12 „ a 10. számú mérgesérháti gazdaság külön 1286216/xaoo hold ... ; és a 11. „ sándorérszigeti , „ 66OW22/1200 hold ... . . . 12 , a 12. és 13. számú Kővágó, Középhát és Hajnalzug nevü gazdaságok együtt 2831926/i200 hold 18 , avagy-: a 12. számú Kővágó nevü gazdaság külön 64i<s»/isoo hold ... 12 „ és a 13. számú Középhát és Hajnalzug nevü gazdaságok együtt külön 18 , 2190404/i2oo hold 787 a 14. számú Szökeszigeti gazdaság 1208 /iaoo hold 12 , a 15. és 16. számú kettősérszigeti és hamvasi gazdaságok együtt 767 1250 /i2oo hold 12 „ avagy: a 15. számú Kettősérsziget nevü gazdaság külön 579296/iaoo hold ... 12 „ 1 és a 16. , Hamvasi „ „ , 671«Visoo hold... 12 „ a 17., 18. és 24. számú lipótháti, fehértói és kis-kunlaposi gazdaságok együtt 228IW1/1200 hold... 18 , avagy: a 17. és 24. számú lipótháti gazdaság és kiskunlaposi legelő fele 463 külön 1027 /i200 hold 15 „. és a 18. és 24. számú fehértói gazdaság és kis-kunlaposi legelő másik fele külön 1253868/1200 hold... 15 , a 20. számú Rákos- Ürmöshátés Salamonzug nevü gazdaság 20001196/i2oo hold 18 , végre a 22. számú Tövishát, Bessenyöhát és Zodony nevü gazdaságok 231451V1200 hold — 18 , A bérelni szándékozók a fentkitett h a t á r n a p r a azzal h i v a t n a k m e g , h o g y egy k o r o n á s b é l y e g g e l ellátott é s a kellő b á n a t p é n z letételét igazoló p é n z t á r i n y u g t á v a l felszerelt i r á s o s z á r t a j á n l a t a i k a t b é r t á r g y a n k í n t k ü l ö n - k ü l ö n k i á l l í t v a é s borítékozva a z alólirt m i n i s z t é r i u m s e g é d h i v a t a l i f ő i g a z g a t ó s á g á n á l l e g f e l j e b b a v e r s e n y t á r g y a l á s i n a p délelőtti 10 ó r á j á i g n y ú j t sák be. Az a j á n l a t o k b a n a b é r e l n i s z á n d é k o l t b é r g a z d a s á g o k é r t e g é s z b e n f e l a j á n l o t t évi h a s z o n b é r s z á m o k k a l é s b e t ű k k e l k i írandó é s k i j e l e n t e n d ő a z o k b a n e g y s z e r s m i n d , h o g y a j á n l a t t e v ő a v e r s e n y t á r g y a l á s i é s bérleti feltételeket ismeri é s a z o k n a k m a g á t feltétlenül aláveti. A z a j á n l a t o k b o r i t é k a felső r é s z é r e f e l j e g y z e n d ő az, h o g y az a j á n l a t m e l y b é r g a z d a s á g r a vonatkozik. Bánatpénzül a bérelni szándékolt gazdaság minden holdja u t á n 2, azaz k e t t ő k o r o n a v a g y k é s z p é n z b e n , v a g y b i z t o s i t é k képes értékpapírokban, avagy pedig a Pesti Hazai Első T a k a rékpénztár betéti-könyvecskéjében bármelyik közalapítványi, v a g y á l l a m i (adóhivatali) p é n z t á r n á l t e e n d ő l e , é s a z a r r ó l szóló n y u g t a c s a t o l a n d ó a z a j á n l a t h o z . E l k é s v e é r k e z e t t , v a g y k e l l ő l e g k i n e m állított, a v a g y fel n e m szerelt a j á n l a t o k , v a l a m i n t u t ó a j á n l a t o k figyelembe v é t e t n i nem fognak. Oly e g y é n e k , k i k g y á m h a t a l o m v a g y g o n d n o k s á g a l a t t á l l a n a k , ú g y s z i n t é n , akik a z u r a d a l o m m a l s z e m b e n h á t r a l é k o s tartozásban vannak, vagy bármi cimen perben állanak, a versenyből k i v a n n a k z á r v a . A részletes v e r s e n y t á r g y a l á s i é s h a s z o n b é r i feltételek a m i n i s z t é r i u m s e g é d h i v a t a l a i n a k f ő i g a z g a t ó s á g á n á l és a köza l a p í t v á n y i g a z d á s z a t i felügyelőségnél P ü s p ö k l a d á n y b a n a hivat a l o s ó r á k a l a t t t e k i n t h e t ő k be. B u d a p e s t e n , 1901. évi j u l i u s h ó b a n .

A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium.

1321

Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, gyárak stb. részére

szesz-

Bessemer-Festék (védjegyűi) kitűnő szolgálatokat tesz. Feltétlenül hathatós máz rozsda ellen, mindennemű vasszerkezetek, vas- és hullámbádogtetők, tartok, istállóvasgerendák, kerítések, vaskapuk, vasablakok, gépek, lokomobilok stb. részére. Mint famázolat is kitűnő konzerváló szer. Tartósabb, szaporább és a légköri s vegyi behatásoknak sokkal jobban ellenáll mint minium és olajfesték. Ajánlattal é s p r o s p e c t u s s a l s z i v e s e n s z o l g á l n a k a z e g y e d ü l i gyárosok b)

Festékgyárak: L u t z E d e é s T á r s a , Pozsony.

Lapunk bekötési táblája 2 kor.

72 fiU.

(portómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

Diűszeghi óriás búzából első utántermelés dombos talajról túlérett v e t ő m a g

zsák nélkül

100 kg.-ként 17 koronáért Nagy-Bélicz állomástól szállítva kapható

Bars-Simonyi

gazdaságánál

Bars-Simonyban.

uis

908/1901. szám.

Pályázati

hirdetés.

A c s á k o v á r i m . k i r . f ö l d m i v e s i s k o l á n á l a t a n u l ó k élelmez é s é r e 1 9 0 1 . o k t ó b e r 1-tó'l 1 9 0 4 . s z e p t e m b e r 3 0 - á i g t a r t ó 3 é v r e e z e n n e l p á l y á z a t h i r d e t t e t i k . Pályázni szándékozók felhivatnak, hogy kellően bélyeggel ellátott ajánlatukat a csákovári m. kir. földmivesiskola igazgatóságához f . é v i a u g u s z t u s h ó 3 1 - é l g n y ú j t s á k fce, mert később érkező ajánlatok figyelembe vehetők nem lesznek. Az élelmezésre és egyéb körülményekre vonatkozó feltételek az iskola igazgatóságánál megtudhatók. 4398 J u h á s z V i l m o s , igazgató.

!! M E G J E L E N T ! ! a nagyméltóságú m. k i r . földmivelésügyi minisztérium anyagi és a z Országos Központi Hitelszövetkezet e r k ö l c s i támogatása mellett Dr. G A L O V I C S ZOLTÁN

A Magyar Szövetkezeti Jog

czimü müve, mely a szövetkezetekre vonatkozó összes j o g s z a b á l y o k a t tárgyalja és az összes szövetkezeti eszme minden barátja számára

=

nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál.

=

Ezen mii utmutatóul szolgál:

a szövetkezetek alapítására, a tagok jogviszonyaira, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelőbizottságra, ezek tagjainak jogaira, kötelességére, felelősségére stb. A m ű á r a portomentesen megküldve 6 korona 30 K ö t v e 7 K . 3 0 fillér. M e g r e n d e l h e t ő

fillér.

a Köztelek kiadóhivatalában Budapest, IX. ker., Üllői-ut 25,

1322

•

KÖZTELEK,

1901.

AUGUSZTUS

A szőlő és burgonya

perono§porájának a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb ellenszere

A

HÓ

14

_

63.

SZÁM

11-IK

ÉVFOLYAM.

O I D I U M

szőiő

(lisztharmat) b e t e g s é g é n e k ,

legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktél is védő ellenszere

a dr. Aschenbrandt-féle bordói-por.a dr. Aschenbrandt-féle réz-kénpor. Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : . . ... á kg. 66 fíller. 50 kgos zsákokban 10 kgos zsákokban á kg. 70 5 kgos zsákokban _ á kg, 70 , M " A szőlő első permetezéséhez P/o—iW/o, második permetezéséhez íi/a—jjo/o; harmadik permetezéséhez 1%-os oldatott használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permetezéshez 22—2ő_kg. bordói por, 25—30°/o-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczből. MT A port konyhaszitán a vízbe szitáljuk és kész az oldat.

Ara Budapesten a „Magyar tárában : 50 kg. zsákokban ... 10 kg. zsákokban 5 kg. zsákokban

Mezőgazdák ,

Szövetkezete"

rak-

_ 5,_ á kg. 46 üllér. ... á kg, 50' , ... á kg. 50 ,

MT A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk / másodszor Junius hő végén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozáshoz 15—18 kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb iogy belőle mint a közönséges kénporból.

Megrendelések a pénz beküldése, ragy utánvétel ellenélben a

„ M a g y a r

M e z ő g a z d á i ! H

P T

g y á r t á s

iz§¥elkez©iéll©l

k o r l á t ® 8 t

s

g s

tessék

intézendók

;

B u d a p e s t , A l k o t m á n y - u . 31.

i d e j e k o p á r a

p e s a d e i n i .

4 5 0 intelligens magyar gazda e l i s m e r ő b i z o n y í t v á n y á t a h a s z n á l a t i utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet.

1. A dr. Aschenbrandt-féle b o r d ó i - p o r elismerő levelei. C s e r s z e g - T o m a j (Zala vm.). A ,,bordói port", első izben junius.10-én l°/o, másodízben julius közepén 2%, augusztus közepén körülbelül 3%-os oldat alakjában használtuk. A por könnyen oldódott és oldata kitűnően ragadt, a mellett pedig a leveleket szép üdén megtartja. Ezen szert az eddigi eljárással szemben határozottan jobbnak, tartom és mindenkinek ennek használatát fogom ajánlani. Magyarossy György, szőlőbirtokos. Z a l a - E g e r s « e g (Zala vm.). Bordói porral kétszer permeteztem 1%, illetőleg lW/o-os oldattal és hatásával, daczára ezen gyenge oldatnak, igen meg vagyok elégedve, mert a perme még késő őszszél is teljesen meg volt a levélzeten, a mellett a munka oly tiszta, hogy a permetező gépet sem fogja meg az oldat. Jövőben is ezen szert 1 fogom haszn n i ' Jegén ajánlom. Csik László, szőlőbirtokos. K e r e t y e (Zala vm.). Az idei tapasztalatok alapján állithatom, h o g y a „bordói por" elkészítése egyszerűen történik és a permét az eső nem mossa oly könnyen le, mint más szemek oldatát, a mellett pedig a szőlő levélzete a saison végéig üde zöld maradt. Kovács Antal, szőlőbirtokos. —;— B a d a c s o n y (Zala vm.). Az uradalmi szőlőben az idén a permetezést ,,bordói porral" végeztettük, melynek hatásával igen meg voltunk elégedve. A levélzet tökéletes megmaradásának köszönhetjük azt, h o g y nemcsak sok, de igen jó minőségű borunk termett. „A sircsi apátság uradalma". Szabó Antal, szőlőkezelő. F e k e t e - K a s t é l y (Zala vm.). Az idén először védekeztem peronoszpóra ellen „bordói por"-o\da,ttal. • Először áprilisban, másodszor augusztus elején 1V2%, illetve 2%-os oldattal. A pornak kitűnő hatását tapasztaltam minden tekintetben, melynek ' egyébként főelőnye, h o g y gyorsabb, biztosabb az elkészítése és hogy a zsenge hajtásoknál sem okoz perzselést. A por általános elterjedése érdekében kívánatos volna vidéken raktárt tartani. Nedeczky Jenő, szőlőbirtokos. K ö v e s - K á l l a (Zakvm.). A peronoszpóra ellen háromszor védekeztem „bordói por"-oldattal, melynek főleg azon hatását emelhetem ki, hogy a perme esőzések daczára is megmaradt a levélzeten és perzselés sehol sem volt észlelhető. Györffy Elek, szőlőbirtokosa K S r e s - K á l l a (Zala vm.). Az idén először használtam dr. Aschenbrandt-féle „bordói port". Számos előnyét tapasztaltam és azért bárkinek jó lelkiismerettel ajánlhatom. Fehér Sándor, közjegyző. '_ Zala-Egerszeg. Nálunk a peronoszpóra augusztus végén lépett fel erősen, de én a ki kétszer, illetve háromszor permeteztem „bordói porral", tökéletesen megvédtem szőlőimet a bajtól. Ennélfogva kijelentem, hogy a „bordói por" nálam tökéletesen bevált, és minden szőlőtulajdonosnak tapasztalataim alapján ezen szer használatát igen melegen ajánlom. Sihota Antal, szőlőbirtokos, hegyközségi előljáró. S z e p e z d (Zala vm.). Minthogy az idén a peronoszpóra nálunk alig mutatkozott, mindössze egyszer Ph %-os bordói j>or-oldattal permeteztem meg szőlőmet. A por oldódása igen könnyen ment és permetezés után a szőlő igen szépen fejlődött. Szalay Géza, ág. ev. tanító, szőlőbirtokos.

"IS®

Zala-Szt-Grót. A „bordói porról" csak a legjobbat mondhatom. Az oldat elkészítése igen könnyen megy, a "perme jól tapad, perzselést sehol nem. lehet észrevenni, azért jövőben is ezen szert fogom használni. Özv. Kurcz Lájosné, szőlőbirtokos. Zala-Egerszeg. Az eddig használt szerek közt a „bordói port'1 számos előnyeinél fogva, legjobbnak tartom, mert könnyen és gyorsan elkészíthető és a mellett a megszáradt permét az eső többé le nem mossa. Pintér Sándor, szőlőbirtokos. C s o p a k (Zala. vm.). Az idén szőlőmet kétszer permeteztem .és pedig május derekán 2%-os, augusztus derekán 2Va%-os bordói porral, melynek következtében szőlőm peronoszpóra-mentes maradt. Örömmel tapasztaltam, hogy a permét a legerősebb eső sem volt képes lemosni. Nagy előnye ezen szernek, hogy mig a bordói por oldatát néhány perez alatt lethet elkészíteni, addig a rézgáliczoldat elkészítéséhez órák kellenek Kiss József, szőlőkezelő. C s o p a k (Zala vm.). Bordói porral először májusban, másodszor virágzás után. permeteztem be szőlőmet és többször nem is volt szükséges permetezni, mert a perme oly jól tapadt a levélzethez, hogy még október végén is látható volt, Az idei tartós esőzésekkel szemben a bordói por valóban megfizethetlen anyag, mert mikor csak .fél napig van jó idő, a rézgálicz és mészkeverékkel, melynek elkészítése egy félnapot vesz igénybe, teljes lehetetlen a védekezés. Nagy Sándor, vinczellér. f t a l a t o n - E d e r i c s (Zala vm.). Az idei megfigyelésem szerint 'fa bordói por igen czélszerü permetező anyag, gyors elkészítésénél fogva a többi eddig ajánlott szereknél előnyösebb. Én kétszer permeteztem, először 1%-os, másodszor 2%-os oldattal. Solyomi Lipót, szőlőbirtokos. S t r i d ó (Zala vm.). A nem permetezett szőlőkben az idén a peronoszpóra meglehetős károkat okozott; viszont azok a gazdák, akik előírás szerint permeteztek, kárt egyáltalán nem szenvedtek. É n három izben használtam bordói port, melyet könnyű kezelése és perm éj ének kitűnő tapadása misét megkedveltem. Danicz János, áll. isk. igazg., szőlőbirtokos. , ' ' • '"' S z e r e n c s (Zemplén Vm.). Az Önöktől hozatott Aschenbrandt-féle bordói jjor-oldattal kétszer permeteztem meg szőlőmet, melyen a perme mindvégig látható maradt, daczára a többszörös erős esőzéseknek. Megfigyelésem szerint a bordói porral való permetezés bámulatosan előmozdítja a szőlő fejlődését. Hudák Antal, szőlőkezelő.. S á t o r a l j a - U j h e l y (Zemplén vm.). Az idei közepes fellépésű peronoszpóra ellen a két ízben használt „bordói porral" tökéletes sikert arattam; a minthogy előttem kétségtelennek látszik, hogy helyes alkalmazás mellett ezen szer mindenütt teljesen beválik. Előnye könnyű kezelése, teljes oldhatósága é>s ebből kifolyólag anyagmegtakaritás. Oláh Béla, szőlőbirtokos. K i r á l y - H e l m e c z (Zemplén vm.). Az idei permetezéshez első izben 1%, másodízben 2%-os bordói port használtunk. Ezen szernek előnye az eddigi eljárás felett, hogy az oldat elkészítése sokkal könnyebben történik és a munkásoknak nem kell annyi ideig várakozni annak elkészítésére, mint a többi anyagoknál. „Prépostsági uradalom", Kepes Elek,' szőlőfelügyelő. (Folyt, köv.)

M e g b í z o t t a k k e r e s t e t n e k a k ö z s é g e k b e n szőlős vidékeken, a k i k a p o r o k t e r j e s z t é s é v e l és m e g r e n d e l é s e k g y ű j t é s é v e l f o g l a l k o z n a k . A m e g b í z o t t a k k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.

SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

KŐZTELEK, 1901. AUGUSZTUS IK) 14

1,123

Bárány-^ # • • gyapjút l e g j o b b a n értékesít szennyes, úsztatott vagy gyárilag mosott állapotban

Első magyar gyapjúin és bizományi részvény-társaság vasútállomás:

Budapest—Lipótváros.

STAHEL és LENNED, Triör és Újdonságként ajánlják gőzcséplőgépek számára a „Dorn-féle szabadalmazott uj rendszerű törekrostákat vas vagy aozéllemezből, áfából készült törekrosták helyett. Előnyök: 1. a töreknek tökéletes lazítása, 2. a töreknek egyenletes felosztása az egész rostafelületen, 3. a rosták eldugulása ki van zárva, 4. rendkívül magasfoku magkirostálás, 5. legnanagyobb tartósság. horgany^, vas- és aczéllemezbőls mindennemű lyukasztott Ql1PP7ÍálÍtáonV1 triörök buza, rozs, árpa, i vagy hasított lemezek, gazdasági vagy technikai czélokra. Opu/ilalllQúUfl.. z a b stb. tisztítására.

66 99

mm

mm mm mm mm mm mm

politikai, társadalmi és közgazdasági napilap augusztus elsejével uj előfizetést nyitott.

A „ H a z a i n k " a pártpolitikától független napilapja a magyar gazdáknak, mely a nemzeti termelés, a nemzeti munka érdekeinek érvényesítéséért és védelméért küzd és küzd a

közélet

purfftkácziójáért

minden vonalon.

A „HAZÁNK" BUDAY BARNA s z e r k e s z t é s é b e n jelenik meg. Rendes heti melléklete a „ V A S Á R M A P " , két hetenként a „ S Z Ö V E T K E Z É S " van a „ H A Z Á M K " hoz:mellékelve. Mindezen mellékleteket díjmentesen kapják az előfizetők. A „ I I A Z Á X K " előfizetési ára:

mmmmmmmmm

Egész évre 3 8 korona Fél évre 14 „

| j

Negyed évre 7 korona Egy hóra 3.IO „

S z e r k e s z t ő s é g é s kiadóhivatal: AAAAAAAAA

Budapest, VIII., Szentkirályi-utcza 28. szám.

IAAAAAA

I

r

KÖZTELEK,

1901.

ATÍGÜSZTÜS

A legjobban bevált és legolcsóbb:

Termelő telep és egyedüli elárusító hely,

Hódmezö-Vásárhely.

HATÓSÁGI KÖZYETITÓ Q

Sürgönyczim: Aurora—Budapest.

„ B Ó N I "

G

Y

Á

R

(O

T

és mezőgazdasági részvénytársaság azelőtt

Mandel

Eduárd

és

Társai

ipar-részvény

T A N T I

esii Hnsnemflket, füstölt lrost, vadakat, szárnyasokat— élS és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.

E

L

E

P

kéttengelyű „BÓNI" eketaligáit, A szegedi mezőgazdasági kiállításnál „Uj és figyelemreméltó" jelzővel, a párisi nemzetközi kiállításon bronzéremmel kitüntetve. Megrendelhetők N y í r b á t o r b a n , f e n t i czég-nél, Budapesten Kann és Heller és Bacher Rudolf czégeknél, valamint a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél". Magyar-Óvári m. k. gazd. akadémia gépkisérleti állomása.

iiflii;l^gSs. i •S3S*

E M E .

Egy gazdasági erdőkezelő, ki Magyaroszág és Németország legkiválóbb birtokait a legjobb sikerrel tantiemre kezelte, tótul és kevéssé magyarul is beszél, támaszkodva legjobb bizonyítványaira és reíerenciákra egy birtok kezelését keresi tantiémre. Szíves ajánlatok . V e r l a s s licli 100" alatt Cilii, S t e i e r m a r k p o s t i a g e r n d l 4417 küldendők. Tej!!

]6k

jTej!!t

biz°ő«an eíSlyezn^öh^tiník, előbb fo. dúlni szíveskedjenek Spitier Jaltai^ Budapest, Egy még teljesen uj, 8 ltferejtt cséplőszekrény 1300 írtért azonnal eladó. Bővebb felvilágosítás Csodr Miklós hasznártöl, Tab, Somogymegye szerezhető. 4344 Birtok l'OOO-15C0 hold kiterjedésű,

Nyírbátorban. Ajánlja előnyösen ismert, szabadalmazott

tár-

6 drb 3lh éves kocsiba beianitott kiváló minó'ségü és kiváló szép, tenyésztésre kiválasztott hidegvérű ardenni faj kanczacsikót, továbbá: 4 drb 3lÍ2 éves kocsiba beianitott, rendkívül erős, nagy, hidegvérű ardenni-faj teherhordásra kiválóan alkalmas heréit csikót. Felvilágosítással szolgál a Mezőgazdasági ipar-részvénytársaság kaposvári bérleti igazgatósága. 4389

Kalmár Zs.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN.

ÉVFOLYAM.

eladásra bocsát:

a melyekét a legnagyobb uradalmak is, mint felülmulhatatlant ismernek el. A magyar korona birodalom területén létező bármely vasút vagy hajóállomásra, bérmentve küldöm, mint kitünö gyártmányt, szavatosság mellett. Árjegyzéket ingyen é . bérmentve küldök:

Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete

63. SZÁM 11-IK

A mezőgazdasági saság béruradalma

eredeti „KALMÁR" rostát,

Élelmi szarek értékesl> télét eszközük az előL Irt »/• mellett Felvilágosítást és csomagolási otnssitást ingyen nynjt tagok és a tagoknak.

HÓ 14.

irodajába, Budapest, Marokkőf utcza 4. kéretnek. 4352

Válogatott sárga burgonyát megvételre Keres Auer J. Gyula, Budapest, IX,, ,SoItu/aszek nagyobb mennyiségben az ortizág bArmely részben Anyarozst, ökörfarkkóró virágot, madárkölest szépen inegSzerdahelyl Káro'ly, Begi-SzíGyörgy. 4386 Eladó egy 3 évig használt Kühne-féle svéd lóllerefejtő-gép. Ozfm a kiadóban. 4066

Magyar kir. államvasutak. 118706/901. szám. Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága nyilvános versenyt hirdet az Arad állomáson előállítandó huszonnégyállásu mozdonyszin és tartozékainak valamint a csatornázás létesítésére szükséges építési munkák végrehajtására. A tervek, a költségvetés, az Egységárjegyzék, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a pályázati feltételek, valamint a munkák végrehajtásához kötött feltételek Budapesten, a magy. kir. államvasutak igazgatósága magasépitményi ügy osztályában (Teréz-körut 56. szám III. em. 13. ajtó) és Aradon az üzletvezetőség pályafentartási osztályában a hivatalos órák alatt meglekinthetők. Az ajánlatok legkésőbb 1901. évi augusztus hó 23-án déli 12 óráig benyújtandók alulírott igazgatóság építési és pályafentartási főosztályánál (VI:, ker. Terézkörut 56. sz. II. em. 10. ajtó). Az ajánlatok egy koronás, az ajánlat mellékletei ivenként 30 filléres bélyeggel, ellátva és lepecsételve, a következő félirattal nyújtandók be : „Ajánlat az aradi uj mozdonyszin és tartozékainak előállítására". Csak az ö5szes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis 1901. évi augusztus hó 22-én déli 12 óráig 4300 korona azaz négyezerbáromszáz korona bánatpénz teendő le a magy. kir. államvasutak főpénztáránál (Andrássy-ut 75. sz. földszint) akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek térti vevénynyel adandók fel. Budapest, 1901. évi julius hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomást nem díjazunk).

63.

KÖZTELEK, 1901.

SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.

B e t ö l t e n d ő á l l á s o k r a vonatkozó hirdetéseket csakis a h i r d e t ő ' c z i m é n e k Kitételével k ö z l ü n k , i g r KIS H I R D E T É S E K EEŐÍtE FIZETENDŐK.

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. G y a k o r n o k i állás rendszeresítetik Olner György ebeczkei gazdaságában. Pá-

AUGUSZTUS HÓ 14.

Gazdatiszt, 4 éves, nős, készt! falevéllel, izr. erélye gazda, je enlej tehenészettel k Ságot vezet. C bérgazdaság,

Gazdatiszt alkalmazást, végzett bizonyítványokkal renímeretségük folytán megfe 5 álláshoz juttatnak 200 k< na tiszteletAjánlatokat „Megbízhat^ Gazdatiszt,

5íéd™tí^Ulá8t ke J-ei belépésre 24 é^ Eöldmivesiskolát beszél magya megkeresésül

Gyógykovács ügyes lóvasaló felvételik méltóság-ős Győry Teréz grófnő N.-Perkátai uradalmában 1902. évi január 1-tSl. Fizetés megállapodás szerint. Egy segéd tarlásra külön járulék. Inastartás kőtelező. Fizetés igényük megjelölésével a kérvények bizonyitványmásolatokkal, melyek vissza nem küldendői: Serényt György Perit itta, u. p. Jfag-y-

3RS növendék ökör és üsző borjakat

Kezelőtiszti lást keres a gazdaság >n ágában jártas 15 évi

•

ugyliiníén l e c p r i m U h lekötni való é> j á r m o s fikrfikei legjutányosabb párakon ojánKlein é s Spitzer Kli-Czelll kereskedők. Megrendelések egyezsíguerint

Vöröstarka

nős egyén, szolgálati tünő bizonyitváayo] delkezik. Beszél m«j nyelven. Állását a2 foglalhatja. Czim „1 alatt a kiadóhivatal!

Elméleti gyakorlati képzettséggel egyén, S2 éves kis osa-

f i

s

z

ő

ÁLLATOK. Eladó

Képzett miikertész

Kis-Czelii kereskedők.

t

SO évi

Tejgazdasági kólát jeles sikerrel végz éves sajt és vajmester tc •i gyakorlattal felmondat:

Földmives, vallású, intelligens'egyfa

Raczka-Mrka

Rambouillet kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók

gazdaságban, állattenyészt

Gróf Herberstein Albert 8m

YEGYESEK.

Hanna vetőárpa mig a készlet tart 100 kgként

19 koronáért kapható

Állást k e r e s

vasúti állomásainktól.

Elatló

juhnyáj évek óta gondosan tenyésztett 2500 db különféle n e m és korbeli

írnoki :y segédtiszti állás nnali belépésre 2<

merino negretti

A gróf Esterházy-féle csákvári f ö l d m i v e s - isk o l á t több, a katonasoro-

megfelelő első r e n d ű k o s o k k a l tenyészet felhagyása miatt esetleg kisebb n y á j a k b a n is

Állást k e r e s .

37 m é t e r m á z s a ^

E a z á r Antal m tudatai, barátjának, t

uradalmi Igazgatóságánál Sírilek, Morvaország.

Földmives-iskolát >s 4 középiskolát végzett izraelita vallású, 26 éves, női gazdatiszt, 7 éves gyakorlattal r gazdaság^ minden ág^ábai teres. Ozime : Berger Albert Jácz-Egres, u. p. Simontornya

ágában jártas. Egy közülök vinozellériskolát is végzett. Bzeket igénybe venni óhajtók forduljanak a Ibér m e g j e l ö l é s e m e l l e t az iskola

repezeponyvákat

BUDAPEST, V. Béla-u. 5.

mielőbbi belépésre k. Ozim a kiadóhivatal-

ÁLLÁST KERESŐK.

ZSÁKOT a legjutányosabb árak, illetve kölcsöndijak mellett

KOHNésSTEIN

Eredeti

6

3zim Ny^lt'jeí'aí

Uradalmi intéző :erestetik. Megkívántatik el íéleti és gyakorlati képzettég, több évi praxis. Ajánlatok Uradalmi intéző" jel alalt llkray hirdetési irodájába,

| PONYVÁKAT,

zsák és pony?a gyári raktár

Adol/ bérlőhöz, Kálmánísa,

képes'mnCtlennizr.ai| azonnali belépésre k felsővidéki bérgazda

I1 uj él egyszer használt vlmhatlau TAKARÓ

jndenféle nagyságban, uj is használt mindennemű TERMÉNY

kivül teíjeí^Uátis.^pSy^ók okmányokkal, lehetőleg fényképpel felszerelt, sajátkezüleg gazdatiszt

KLEIN MÁBKIJS FIAI Szentgál (Veszprémmegye.) én

árért vállalkoznak

Oki.

meszet. kölcsön adnnk

weile^ e^ n m \ kSnyvelésíen^ártas^nftlen

Építkezéseknél és trágyázásra

ELADUNK

tinó é*

[foglalhatja. Czim a Kinek kell!

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, tovibbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.

C s a k oly l e v e l e k r e -válaszolunk, m e l y e k k e l v á l a g z r a s z ü k s é g e s levéltoélyeg-et v a g y levelezőlapot k ü l d e n e k .

^"4404 Számadó kanász,

I r n o k i állás

Eonvit'ványmás ereit, sajitkez'

1325

KIS HIRDETÉSEK!

Hirdetési ár 15 szóig 6 0 fillér, ezen felül minden szó 4 fillér, kövér betűkkel minden szó 8 fillér beiktatásonként. A legkisebb hirdetési dij 6 0 fillér.

Ifontagnei rozs nfennyiség, valamint a lej

A ki birtokáról igen

csekély jövedelmet huz és

jövedelmét fokozni óhajtja, forduljon bizalommal a viszonyok kimerítő leírásával u r a d a l m a k a t k e zelő k ö z p o n t i i r o d á m h o z . Szives ajánlatok „Legjobb hirnév, csekély díjazás" jeligével M o s s e R u d o l f hirdetési irodájába B u d a p e s t , Dorottya-u.

gazdasági magot legmagasabb áron értékesit és min-

WÍDLF SOMA íége,' kUlf«"di ozé^k^épvSja Felső-Dunapartján

Birtok.

eladó.

PAJZS GYULA igényű" jelige »

... H

gazdaságában 4361 E - V E . S .

Őszi Iborsóvetőmag

nely

mennyiségben

KÖZTELEK, 1901. AUGUSZTUS HO 10.

1290

GÖZÜIVÉ.LÉS.

Őszi vetésre a j á n l j u k

fta§yobb területek szántását gézekével k q l u t f Tasy»k «lvál»!bd; ípúgy

mélyrigolozást

szőíő-telepítésekhez.

Érdeklíáík kéretlek, kegy aluli eéi unakei furdaljanak.

WOLFF ERNŐ.

BUB APEST-KELENFÖLD.

D i ó s z e g i t (Pozsonymegyében) intézendők. j

GÉPKEZELŐK LAPJA i

czimü szaklapot. 4140 j ! melyet V É C S E I E D E magy. kir. iparfelügyelő szerkeszt. | Előfizetést á r a t é l é r r e * k o r o n a .

Megrendelhető a kiadóhivatalban: BUDAPEST, Soroksári-ntcza 5. ! Mutatványszámot kívánatra ingyen.

diószeghi óriási búzánkat, mely már igen elterjedt s melynek eredménye a hozzánk érkezett összhangzó értesítések szerint általában a legnagyobb meg-elég-edést keltette, miután a rozsda elleni ellenálló képességéét n a g y mértékben ig'azolta. Becses megkeresések

D i ó s z e g h i czukorgyárhoz

Gépészek, gyárosok, nemalomtulajdonosok és gőzkazáiítulajdonosok m uélkfllözheitik szágnak egyedül és legjobban szerkesztett

62. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

4298

GUTKELED

C r a i g H i l l á r — Ó a l a n t e (Buccaneer) után, angol telivér 170 magas, jegytelenpej mén, született 1889-ben, az 1901/1902. évi fedeztetési idényre

bérbeadó, esetleg eladó. 43ii

Nlénesintézőség,

Tolna-Ozora.

Egy és több vasú aczélekáim

egyetemes és

talajraiveló eszközeim ifir,•ls&ren.dü minőség és czélszeiii szerkezetüknél fogva országszerte legjobb hírnévnek és kelendőségnek örvendenek. Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok. cs. és kir. kizárólagos ekegyára BUDAPEST, *»«•! aruy

Bácher R u f l e l f

VI. ker., RTagymcző-utcza 6 8 . n .

Magyarországi vezérképviselő: Szüc/s Zsigmond.

UnicumDrill egyetemes morbavetSgép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában a l e g j o b b h í r n é v n e k és a legnagyobb Örvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az e M h e l y e t f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással szolgál:

Melichar Ferencz

c i . é t k i r . s z a b . k!sárólag©s

vetőgépgyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68.

«PÁTRIA• irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, Üllői-ut 25. (Köztelek.)