KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton

Budapest, 1901. junius hó 12.

XI. Évfolyam.

45. (1005.) szitm.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .

AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen kapják.

* z Országos n a í j . Gazdasagl Egyesület tulajdona.

ITem tagoknak előfizetési dfj: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.

a kiválóbb ménesekből a bizottság egy megbízott utján kiválasztana 40—50 db prima klasszisu lovat s ezeket a bizottság saját költségén hozná fel a vásárra s amennyiben bizonyos meghatározott Meghívó. áron a bizottság el nem tudná adni, saját költKolmnyi Tihamér ur, az Ohióban meg- ségén szállítaná ismét vissza a lovakat a tulajdonoshoz. Még czélszerübbnek vélné javaslatjelenő „Szabadság" czimü amerikai magyar tevő, ha a szóbanforgó 40—50 drb lovat a bizottújság szerkesztője, ki jelenleg Budapesten ság saját rizikójára megvásárolná. Ennek költséidőzik, f. hó 15-ikén, szombaton délután gére Egán 5000 frt évi szubvencziót javasol kérni a minisztériumtól. Javaslattevő második propo5 órakor a vármegyeház nagytermében zieziója oda irányul, hogy meg nem felelő lovak felolvasást tart ne hozassanak a vásárokra s evégből javasolja, előzetesen egy megbízott szemlélje meg a az amerikai magyarok helyzetéről. hogy vásárra, hozandó lovakat a helyszínén. Harmadik propozicziója a vásár külső képének biztosítása. A nagyérdekü felolvasásra, melynek A 4-ik propoziczió az, hogy a külföld figyelme a kivándorlás kérdésében megindult moz- széles körben hivassák fel a vásárra, többek galom különös aktualitást kölcsönöz, az között a gazdasági attasék utján is s hogy a külföldi lovasezredeknek küldessenek meg a OMGE. minden érdeklődőt szívesen lát. vásár programmjai és a vásár hirdetése sokkal Igazgató. szélesebb alapon eszközöltessék. Yégül proponálja, hogy az eladók a vásárra hozott lovakat csak azon áron adhassák el, amely Az „OMGE" lóvásárrendező -a katalógusban feltüntetve van. Előadó szerint a javaslatok legnagyobb része bizottságának ülése. olyan, amelynek kivitele a legnagyobb akadá(1901. május 25.) lyokba ütközik. A fővárossal kötött szerződése a Jelen voltak : gróf Dessewffy Aurél elnök- Tattersallnak. olyan, hogy a luxuslóvásárról lete alatt: Bartal Aurél, Forster Géza, Kováts semmiféle ló ki nem zárható. Hogy pedig az Sebestyén Endre, Zoltán Elek bizottsági tagok, OMGE. saját költségén hozassa fel a lovakat a Gaál Kropp Béla és • Jeszenszky Pál titkár mint vásárra, az pénzügyi szempontból ütközik nehézségekbe s a miniszter sem menne abba bele, előadó. Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözli a meg- hogy 5000 frtot áldozzon éve nkint e ozélra, de a bizottságnak ez nem is lehet feladata, mert jelent tagokat, az ülést megnyitja. hiszen csak a vásárok ellenőrzésére hivatott. Zoltán m Elek javaslatot terjeszt be arra Ami a vásár külső képének biztosítására nézve, hogy' a díjlovaglásokat ezentúl ne az OMGE. rendezze, hanem kérje fel a „Magyar vonatkozó javaslatát illeti, arra a bizottság is Lovaregylet"-et, mint arra hivatott faktort, hogy súlyt fektet s a nem megfelelő fogatokat nem a jövőben ezen dijlovaglási és dijugratási ver- vezetteti elő, de azokat kizárni még sem lehet. senyeket ő rendezze. A bizottság Zoltán Elek A külföldi vevők ide terelésére irányuló javaslatát magáévá téve, propoziozióba hozza az javaslat realizálása kívánatos s a vásárok hirdeigazgató-választmánynak, hogy a díjlovaglás téseiről a Tattersall a saját érdekében gondoskorendezésétől ezentúl eltekintsen s a fenti javas- dik ezidőszerint is. lat értelmében intézzen átiratot a „Magyar LovarGaál Béla, Kováts Sebestyén Endre, Zoltán egylet" elnökségéhez. Elek, elnök és előadó ismételt felszólalása után Jeszenszky Pál előadó előterjeszti Egán a bizottság kimondja, hogy Egán Ede indítEdének, mint a lóvásár ellenőrző bizottság tag- ványait elvileg helyesli ugyan, gyakorlati kijának javaslatát a luxuslóvásárok reorganizácziója vitelük azonban legyőzhetetlen nehézségekbe tárgyában. Javaslattevő azt proponálja, hogy ütközvén, azok felett napirendre tér. Jeszenszky Pál előadó előterjeszti Wertheimmindenekelőtt biztosítani kellene a luxuslóvásárok részére a megfelelő anyagot és pedig akként, hogy stein Alfréd javaslatát, a katonaság birtokába MA

q YAR

MEZŐGAZDÁK

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Közteleit), Ullői-nt 23. s z á n .

•WWWMB !• Hadas* rv fUtloa : Formtrr «(•> ai OMQB. lc»*r«Wja. Felni Sí szerkeszt6: Bzllaaay Zoltán az OMGE. uarkeiitS-Utklri.

SZÖVETKEZETE,

BUDAPEST,

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld viss:

levő kanczáknak köztenyésztés czéljaira való átengedésében. Ez ügyben Dessewffy Aurél gróf ur terjesztett elő javaslatokat, melyek a Köztelekben közzé téve, tüzetesen megvitattattak. E javaslatok alapján az OMGE. oly értelmű felterjesztést intézett a hadügyminiszterhez, hogy a tenyészkanczák egy bizonyos része lovasezredenként a szolgálati idő letelte előtt engedtessék át a köztenyésztés czéljaira. A másik indítványa Ő nagyméltóságának az volt, hogy azon lovak, melyek a katonai kincstár által kimustráltainak, nem pusztán a hadosztály székhelyein árvereztessenek el, hanem ezen árverések deczentralizáltassanak. A hadügyminisztérium az egyesület felterjesztett javaslatait el . nem fogadta és most Wertheimstein Alfréd felveti a kérdést, hogy szükséges-e belenyugodnunk ezen lakonikus elutasításba s nem-e volna indokolt ismételten foglalkozni a kérdéssel s részletes javaslatok kíséretében ujabb felterjesztést tenni illetékes helyre s kérni, hogy ezen propoziczióit az egyesületnek vegyék figyelembe s a köztenyésztésnek ezen kanczák átadassanak. Wertheimstein javaslatba hozza, hogy a tenyésztési czélokra alkalmasnak talált s ki nem jelölt katona-lovak ne mint eddig 5, hanem 3 évi használat után adassanak át a tenyésztésre. Hogy miként pótoltassék az ily módon kiadott kanczaanyag, javaslattevő azt mondja, hogy a pótlovazásnál ugyanannyi lóval pótlovaznak ezredenkint többet, amely a hadügyi kincstárnak 120-125 frt többkiadásba kerül, amely számításba sem jöhet. Ezután még javaslatba hozza Wertheimstein, hogy a tenyésztésbe adott azon néhány kancza helyett asszentáltassék a közös hadsereg számára évente ugyanannyi pótlóval több, . ami csak a Magyarországban állomásozó közös hadseregbeli ezredet számítva, 325—390 drb lovat, vagyis a körülbelül 120,000 frt több kiadást teime^ ki. Tekintettel a katonalovak tenyésztésbevételének eminens horderejére ezen összeg megszavazásánál a hadügyi budgetnél nem szabad szerepet játszania. Ami pedig a katonai kincstár érdekét illeti, az az indítvány által éppen nem szenvedne csorbát, sőt ellenkezőleg flnancziális szempontból csak előnynyel járna. Jelenleg a katonai kincstár a vállalkozóknak kiadott lovak árát 6 év alatt amortizálja. Ha ezt a mellékkiadásokkal együtt darabonként 360 frtra teszszük, ugy esik minden évre 60 frt és

V. Aer.,

ALKO

TMÁNY-UTCZA

Az A d r i a n c e , Platt & Co. w-yorki gyár A V V e r m o r e i villefranchei gyár világhírű „ E c l a i r " peronospora fecskendőinek világhírű „ L a T o r p i l l e " kénporozó- és A d r i a n c e fűkaszáló „ E x c e l s i o r " szénkénegező A d r i a n c e marokrakó- és gépeinek A d r i a n c e kévekötőarató gépeinek kizárólagos magyarországi képviselete.

sigi és Hungária Rézgálicz la. sublimált Kénpor Dr. Aschenbrandt-féle bordói és rézkénpor mindennemű s z ő l ő r é d e k e z é s i anyagok és szerek bevásárlási forrása M a i s z á m u n k 3 4 oldal.

||jl ||

31.

sz<

944

KÖZTELEK,

ha a ló két évvel elébb mint most, a vállakozó tulajdonába kerülne, vagyis hadi ozélokra. Számításba nem jöhetne, ugy maradna egy-egy drb ló után 120 írt törlesztetlenül. Ha viszont a vállalkozó ugyanennyiért egy 3'_/a_ éves, jó szülőktől származó lovat a kincstárnak átenged, ez utóbbi körülbelül 250 írtért egy olyan lóhoz jut, amely árt a csikótelepnek számára a jelenlegi rendszer 350—400 frtot fizet; eltekintve attól, hogy a megváltozott rendszer folytán idővel feleslegesekké válnak a tényleg igen költséges csikótelepek. Ezekben foglalja össze Wertheimstein javaslatait s kéri, hogy az egyesület terjeszsze fel ezeket a hadügyi és honvédelmi miniszterekhez. A javaslat eredetileg a Biharvármegyei gazdasági egyesülethez terjesztetett fel, amely azzal az indokolással, hogy miután az OMGE. ezirányu feliratát elutasította, feleslegesnek tartja e kérdésben most ismét felterjesztést intézni. Előadó javaslatára a bizottság elhatározta, hogy miután ezidőszerint már a delegáczionális ülések elé e kérdés nem vihető, az őszi ülésszakban tüzetesen fogja a javaslatot tárgyalás alá venni. E . végből wertheimstein javaslatait sokszorosítva meg fogja küldeni az összes bizottsági tagoknak és f. év őszén fogja ezeket újból részletes megvitatás tárgyává tenni.

Biztosítási tanulság. Mindennapi dolog ma már, hogy a nagytőke minden téren összeáll, kartelleket vagy trusztokat képez, csak azért, hogy a fogyasztóközönséget kiszipolyozva mindnagyobb és nagyobb haszonra tegyen szert és igy vagy egynehány ember, vagy a részvényesek kezében felhalmozódjék a vagyon, a nagy közönség véghetetlen kárára. Hasonlóképen a biztosító részvénytársaságok látván azt, hogy mily haszonforrás az összetartás a részvényesek javára, nem elégedvén meg az eddigi busás jövedelemmel, kartellbe léptek egymással, felemelvén a biztosítási dijakat, hogy ezáltal még több osztalékkal kedveskedhessenek részvényeseiknek, nem •törődve azzal, hogy a biztosító nagy közönség, mely oly béketűréssel eddig mindent eltűrt, feljajdul-e vagy sem. A biztosító társaságok ez eljárása végre öntudatra ébresztette a gazdák zömét, ez indította őket arra, hogy tömörülve, megvédve saját jól felfogott érdeküket, megteremtsék a „Gazdák Biztosító Szövetkezetét." Mint gazda én is örömmél fogadtam ezen eszmét, a vezérek hivó szavára siettem én is az alapítók sorába lépni, hogy csekély erőmhöz képest lehetségessé tegyem ezen üdvös szövetkezetet létrehozni. Természetes dolog, hogy mint a „Gazdák Biztosító Szövetkezet "-ének tagja kötelességemnek tartottam az Első Magy. Bizt. Részvénytársaságnál levő biztásitásomat felmondani. Midőn 1891-ben mostani birtokomat megvettem, az elődöm által kötött tűzbiztosítást átvettem tőle, de több építkezés folytán változás állott be a biztosított épületek eredeti átlagában, 1893 decz. 28-án egy ujabb 12 évre szóló biztosítást kötöttem a megváltozott állapothoz mérten. Ezen 12 évre két ingyen-évvel szóló biztosítást én 1890 decz. 1-én felmondtam azzal, hogy az 1900. decz. 28-án esedékes dijváltót, amely 1901. évre szólott, többé nem honorálom és 1900 decz. 28-án a felmondásomat megerősítendő, beküldtem a főügynökséghez a kötvényt magát is. Erre a felmondásomra kaptam 1901 jan. 12-én a főügynökségtől egy levelet, melyben felszólít, hogy — hivatkozva a bizt. feltételek 7. §-ára — fizessem az első ingyen-évnek teljes diját 88 K. 74 fillért, külömben beperel. Ezen levélre nem válaszoltam, február 18-án kaptam az ügynökség ügyvédjétől egy levelet, hogy 8 nap alatt fizessem az első ingyen-év 88 K. 74 f. tevő diját és 2 K. 35 f. intődijat, különben per utján hajtja be. Erre sem válaszoltam. Végre márczius hóban kaptam

1901.

JUNIUS

HC

12.

a miskolczi járásbirótól az idézést, mely tárgyalásra ügyvédemet kértem fel, hogy képviseljen, de ezen első terminuson nem tartatván meg a tárgyalás, április hóban a második terminus alkalmával ügyvédem kérte az eredeti kötvény bemutatását, minek eredménye az volt, hogy a főügynökség elállott a pertől. Már most nézzük mit mond a biztosítási feltételeknek idézett 7. §-a. . . . „Ha a biztosított tárgyak uj tulajdonosa a biztosítás érvényét fentartani bármely okból is nem akarná s a biztosított fél dijváltóit a biztosítás érvényének még le nem járt idejére vonatkozó saját dijváltóival ki nem cserélné, a biztosított fél, amennyiben ezen eset a biztosítás érvényességének S-iJc évében állana elő, egy egész évi dijat, a 3-ik évben az évi dijnak 4 / 5 , a 4-ik évben 3 /s, az 5-ik évben a /a, a 6-ik évben Vs-öd részét a társaságnak megtéríteni tartozik. Egyebet a bizt. feltételek nem tartalmaznak arra nézve, ha valaki a biztosítást beszüntetné. Amennyiben pedig én 1893 decz. 28-án kötöttem 12 évre való biztosítást, midőn 1900 decz. 1-én felmondtam azt, én tényleg 7 éven át biztosítva voltam, fizettem is a dijakat, tehát az első ingyen-évhez jogot szereztem, sőt az utolsó ingyen-évhez már egy évi részletet fizettem. Hogy lehet tehát ilyen szerzett jogot elvenni akarni, ha ilyenről a feltételekben szó sincs s perrel fenyegetni ? Mert ebben az esetben csak azt bizonyította volna az Első magyar bizt. részvénytársaság, hogy az ingyen-év Ígérete csak csalétek, a melyet adandó alkalommal betartani nem köteles. Hogy ezen ingyen-évigéret nem is más, mint csalétek, bizonyítja legjobban, ha összehasonlítjuk az Első magyar bizt. társaság és a szövetkezet bizt. dijait. Az Első magyarnál egy első és egy utolsó ingyen-év és 2 0 % engedmény mellett fizettem évenkint 88 kor. 74 fillért. A Gazdák bizt. szövetkezeténél, hol nincs ingyen-év, sem 2 0 % engedmény és azonkívül 600 kor. több- értéket is biztosítottam, mint volt biztosítva az Első magyarnál, fizetek 73 K. 36 fillért, tehát 15 kor. 38 fillérrel kevesebbet, illetőleg ha a 600 kor. több biztosítás diját 2 kor. 16 fillért levonásba hozom, 17 kor. 54 fillérrel fizetek kevesebbet a szövetkezetnél. Vegyük már most a 17 kor 54 fillért ötször s adjuk hozzá a 2 0 % engedményt, ugy kisül, hogy az ingyen-év dija a biztosító által meg lesz fizetve, csakhogy ügyesen el van oszta 5 évre s igy az Első magyar ingyen nem ád semmit. Épen igy áll a dolog a jégbiztosításnál. Ezelőtt pár évvel bekértem a főügynökségtől a jégbiztositási díjszabályt s kaptam kétféle díjszabályt. Az egyik mutatta, hogy a közönséges halandó mennyit fizet, a másik a nagyobb díjtétellel, hogy a dédelgetett „Magy. Gazdák Jégbiztositsi Szövetség" tagjai mit fizetnek, a kettő között összesen 2 0 % volt a differenczia, épen annyi, mint amennyit az ezen csoporthoz tartozó biztosító tagok engedményképen kapnak, tehát végeredményben nem részesültek semmiféle előnyben, annyit fizettek másutt a közönséges, nem a Szövetséghez tartozó tagok, — csak épen hogy az ki nem lett mondva : „Vakulj magyar!" De az irányomban elkövetett eljárás azt ís bizonyítja, hogy mennyire fáj az, hogy a gazdák tömörülni merészeltek, meg kellett tehát próbálni hátha perrel való fenyegetéssel vissza lehetne terelni az eltévedt báránykát, ha pedig nem, hát akadhatna olyan, a ki meg is ijed retenettesen és fizet mint a köles. Azért mondom: Gazdák tartsunk mi is össze, ebben az összetartásban van az erő és az eredmény el nem maradhat. Kilián Gyula.

45.

szám

íi-iK

Évfolyam.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. RoTatrezetO: Korácij Béla.

A Lészai-féle gorbói magyar tehenészet. Azt hiszem nemcsak magam, de minden magyar gazda érdeklődő figyelemmel kiséri azon eredményeket, melyek a magyar tehén tejelőképessége terén eléretnek s jól eső örömmel veszi tudomásul, ha e tekintetben fejlődést, haladást tapasztal. Átérzi mindenki, hogy mily nagyfontosságú dolog a magyar tehén tejelőképességét legalább közepes nívóra emelni, mert a külföldi, kevésbé ellentálló, ami szélsőségekre hajlandó alföldi klímánkat csak nehezén, vagy egyáltalán meg sem szokó szarvasmarha fajtáknak általános elterjedése ellen sikeresen csak ugy küzdhetünk, ha oda állítjuk a jobban tejelő, valamivel gyorsabban fejlődő, de a mellett eléggé edzett s kitűnő erőtermelő magyar szarvasmarhát. Ezen gondolattól vezérelve kértem néhány olyan gazdaságtól adatokat, melyek czélul tűzték a magyar marhának tejelőképességét, vagy fejlődését javítani. Ezek közül ez alkalommal Lészai Ferencz ur magyar-gorbói magyar tehenészetét, jobban mondva az abban elért tejelési eredményeket ismertetem. Lészai urnák 1900-ban 27 darab tehene volt, melyek közül az év végére 23 darab maradt meg, amelyekre vonatkozólag a következő tejelési adatok közölhetők: sorszám a tehén neve fejési napok 430 1. Szarvas I. 234 2. Jámbor I. 314 3. Csokros II. 274 4. Rózsi II. 291 Zsuzska I. 5. 267 6. Drága II. 298 7. Lombos I. 258 8. Drága II. 276 9. Ruzsi I. 320 10. Bingyó 385 11. Csokros I. 288 12. Szilaj I. 294 13. Mérges I. 270 14. Sugár II. 15. Gyönyörű I. 256 405 16. Daru II. 259 17. Rojtos II. 431 18. Lunája 403 19. Szemők 240 20. Szarvas II. 232 21. Tündér II. 341 22. Vidám 324 23. Flórika -

a nyert tej 2,374-0 1,769 4 2,708-9 1,775-6 1,295-4 1,143-8 1,835-0 1,665-4 1,197-8 1,371-4 3,507-2 1,907-7 1,676-4 1,531-6 1,399-0 1,926-7 1,770-6 1,874-2 1,809-6 1,479-5 1,178-4 1,595-3 2,429-Q

41,221-9 A tehenek tehát átlag 308 napig tejeltek; leghosszabb ideig fejetett a 18-as számú 431 napig, legrövidebb ideig a 2l-es számú 232 napig. Termeltetett összesen 41,2219 liter tej, amelyből átlagosan egy tehénre esik 1799'2 liter. Legtöbb tejet adott a 11-es számú 3507"2 litert, legkevesebbet a 6-os számú, 1143'8 litert. A fejés naponta kétszer történt, reggel 4 órakor és délután 1 órakor. A tehenek élősúlya átlagosan 510 kg. A tehenek télen át kaptak 2 kg. korpát, 20 kg. répát, 2 kg. lóherepolyvát, 6 kg. lóhereszénát, éjjelre pedig rozsszalmát. Nyáron a tehenek kizárólag legelőn élnek. A tej átlag évről-évre növekedőben van s csupán 1898-ban volt. visszaesés takarmány szűke s répáhiány miatt. 1896-ban az évi átlag 1461 "8 liter volt 1897-ben „ „ , 1622'6 , „ 1898-ban „ „ „ 1397'1 „ „ 1899 ben „ „ „ 1741 "4 „ „ 1900-ban „ „ „ 1799"2 „ „ Rövid öt év alatt tehát az istálló átlag 1461-8 literről 1799'2 literré emélkedett. Olyan eredmény ez, mely a Lészai-féle magyar telié-

45. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. neket tejelőképesség tekintetében oda sorolja mindjárt a pinzgaui tehén mellé s amely világosan bizonyítja a magyar-erdélyi szarvasmarha nagy fokuátalakithatóképességét. Olyan eredmény, amelylyel nem csak Lészai ur van megelégedve, de amely már alkalmassá teszi az ő tehenét arra is, hogy a paraszt gazda valamely tejszövetkezet tagjává álljon be az ilyen tehénnel, amelylyel ott is fog akkora jövedelmet biztosithatni magának, mint a mekkoránál nagyobbat egy tarka tehénnel sem igen érhet el. Lészai ur 1896-ban kezdett tulajdonképen egy tejelő jelleg létesítésével foglalkozni. Ezidő óta tehenet vagy üszőt egyáltalán nem vásárolt, hanem üszőszükségletét tehenészetének szaporulatából fedezte, kiváló gondot fordítván egyrészt arra, hogy a jobban tejelő tehenek üszőborjait állítsa be továbbtenyésztésre, csak olyanokat azonban, amelyek testalkat s fejlődés tekintetében is kifogástalanok. Tehát — igen helyesen — nem csupán a tejelőképességre egyedül fektetett súlyt, de a test korrektsége tekintetében annyira ment, hogy igen jól tejelő teheneket is kiselejtezett csak azért, mert a far alakulás, a test egyéb részének alakulása avagy fejlettsége kifogásolható volt. Csakis így lehetett elérni, hogy teheneinek átlagos súlya ma is 510 kg. s hogy a csontalapzat mit sem gyöngült, sőt ellenkezőleg erősbült. Korrekczió tekintetében különösen a test hátsó része mutat nagy ellentálló képességet s panaszképen emliti fel, hogy legjobban tejelő tehenei legtöbbjénél még mindég kisebb fokú kard-állás van jelen. Bikákat mindig idegen tenyészetekből szerzett. Nagy baj azonban s nézetem szerint a tejelőképesség fejlődésére akadályozólag is hat, azon körülmény, hogy ma még ritkán lehet olyan korrekt állású bikát venni, amely jól tejelő tehéntől származik. Erre pedig igen nagy gond fordítandó s én részemről — tekintve a kitűzött czélt •— megengedhetőnek találnám pl. a 11-es számú tehénnek bikaborjuját — ha máskülönben megfelel — tenyésztésre használni, azután azonban ismét rokonságban nem levő tehenészetekből szerezném be a bikákat. A borjuk fejlődése teljesen kielégítő. A bikaborjuk közül a selejtes csak egyéves korában lesz kiherélve, a többiek pedig 2—2x/2 éves korban adatnak el többnyire köztenyésztési czélra. Az üszők 3 éves korukban, sőt néhány hónappal hamarabb bocsáttatnak bika alá, úgyhogy jóval négyéves koruk előtt mind leellenek. Ugy látszik azonbaa, hogy a tej zsírtartalma apadóban van s valószínű is, hogy a jól tejelő magyar tehénnek teje aligha lesz zsirdusabb a pirostarka tehenek tejénél. Az átlagos zsírtartalom 3*5—3'6°/o körül mozog. Magasabb fehérje- és zsírtartalmú pogácsafélék etetésére talán a tej zsírtartalma is emelkedne némileg, alig hiszem azonban, hogy az ilyen nagyobb mennyiségben elválasztott tej állandóan 4'5—5°/o zsirt tartalmazhasson, bármily intenzív takarmányozás mellett is. Különben is a 3"5—3'6°/o zsirt tartalmazó tej olyan jó minőségű, amelynél jobbat a fogyasztó méltányosan nem is kívánhat. A Lészai ur által elért eredmények követésre méltó példaként állíthatók oda. Kovácsy Béla.

NÖVÉNYTERMESZTÉS. — Rovatvezető : Cserháti Sándor. —

A takarmánynemiiek kazalozása szalma rétegezéssel. Minden gazdaságnak főtényezője, hogy takarmánynemüekkel ugy el legyen látva, ha netalán egy hosszabb ideig tartó tél köszöntne be, a szükséget meg ne érezze, továbbá, hogy az a takarmány, ami van, olyan legyen, misze-

KÖZTELEK,

1901.

JUNIUS

945

HÓ 12.

rint az állatok szívesen fogyaszszák azt, mert hiába a mennyiség ott, ahol a minőség rossz, ezt magyarázni nem szükséges. A mai mezőgazdasági rendszerben nagyobbára uralkodó elv a teljesen szárított szénafélék kazalozása, illetve raktározása télire, hogy azonban a rendesen fekvő széna esőt ne kapjon, ritkaságszámba megy és sok esetben még sikerül valahogyan hazaszállítani, már csak egy kilúgozott s a legtöbb táperőtől megfosztott szénát kénytelen a gazda kazalba rakni, amelyre aztán a kazalban következik még a másik folyamat — a penészedés — ha ugyan már ott kint meg nem lepte. Igaz, a mennyiség megvan, de a minőség nincs, az állatok csak szálalják és fitymálva fogyasztják s ha még penészes is, káros hatással van az állati szervezetre. Egy eljárást irok le és ajánlok gazdatársaimnak, a szénafélék kazalozását szalmával rétegezve, mely eljárás mellett a gazda meg lesz kiméivé attól, hogy renden fekvő szénája az eső következtében tönkre menjen. Az eljárás hasonló a barnaszéna készítési módjához, csakhogy ezen módszernél nem kell várni addig, hogy a lekaszált takarmány annyira szikkadjon, hogy ujjaink körül csavarható legyen, e módszernél a reggeli órákban kaszált takarmány napos időnél 11—12 óra között megforgatva, délután már behordható és kazalba rakható, legyen az lóhere avagy bükköny avagy réti széna stb., de csakis erős tüzésü napos időnél, hogy fonnyadás meglegyen. A kazalozás a következőleg eszközlendő: a kazalfenékbe, mint rendesen szalma jön, azután 40—50 cm. vastag réteg szénaféle, aszerint, amint vastagabb szárú, ha vastagabb, mint például a lóhere vagy zabosbükköny, akkor vékonyabb, 40 cm. réteg is elég; mig ha vékonyabb szárú a szénaféleség vastagabb réteg lehet, de 50 cm.-nél sohase vastagabb, erre következik 30—35 cm. rétegű buza- vagy rozsszalma, esetleg ha a szalma kevés volna, ugy lehet keverni erősen szálas törekkel a szalmát. Ez a rétegezés igy folytatandó legalább a kazal 2/3-részéig, de jobb, ha végig igy csináljuk. Ha a kazal kész, ugy lehet a biztonság szempontjából szelelő bevágást alkalmazni, de erre nincs okvetlenül szükség, mert rendesen elkészített kazalnál ezen eljárás mellett a kigyuladástól nem kell tartani s csak azért javaslom, mivel a szalma esetleg nem egészen száraz is lehet, vagy a rétegezésnél az egyenletességet esetleg nem mindenütt tartjuk be (pl. a két réteg takarmánynemü között kevés szalma lenne). Szóval ezt csak a nagyobb megnyugvás czéljából ajánlom. Elvégre költséget nem okoz. De lehet esetleg szelelőkéményt is alkalmazni, mit a kazal kikészítésével egyidejűleg lehet megtenni. A szalmának okvetlenül száraznak kell lennie, erre különösen nagy gond fordítandó, mert ha a kigyuladást nem is, de a penészesedést nagyon elősegíti. Az előadottak után a következő eredményt érjük el ezen eljárással: 1. A nyert takarmány barna széna, mely ízletesebb és tápdusabb. 2. Ezen eljárás megmenti a gazdát attól, hogy renden fekvő szénája az idő viszontagságai és esők következtében tönkremenjen. 3. Egy gazdaságban fölösleges s máskülömben kevés értéket képviselő szalma ezen eljárással értékésithető, amennyiben a szalma is átfermentálódván sokkal értékesebb lesz, amelyet az állatok szívesen fognak fogyasztani. Fölkérem gazdatársaimat, akik talán ezt az eljárást kipróbálták, vagy ki fogják próbálni, szíveskedjenek észrevételeiket megtenni e lap hasábjain, ugy az itt leirt és követett eljárásra vonatkozólag, mint esetleg hason alkalmazású módszerükről. Molnár László. A tisztelt czikkiróval nem vagyok egy véleményen. Az általa javasolt szénakészitési

módot nem tartom jónak a következő okokból. Azt igen nehéz lenne beigazolni, hogy az általa ajánlott módon készült széna tápdusabb lenne, . mint a naponszáradt u. n. zöldszéna. A kellő1 leg ki nem száradt széna kazalba rakva erősen felmelegszik, a hőmérsék igen könnyen meghaladja a 70° C.-t, már pedig ha a széna enynyire felmelegszik, a fehérje emészthetőségéből sokat vészit. Nem hagyható figyelmen kivül, hogy a fentebb ismertetett szénakészitési módnál a széna teljes kiszáradását a széna felmelegedése utján érik el, vagyis a fűtőanyagot a fölösmennyiségü viz elpárologtatásához a széna anyaga szolgáltatja, miután pedig a könnyen emészthető anyagok sokkal könnyebben bomlanak mint a nehezen emészthetők, az ajánlott szénakészitési módnál a taka/rmány legértéhesebb alhatrészeineh elégéséből származó meleg szárítja a szénát, a takarmány tápanyagtartalma tehát ezen okból is csökken. Szerintem a gazda legjobban cselekszik, ha abból a takarmányból a mit megszáríthat, zöldszénát készit. A mi száraz klimánk alatt csak nagyon kivételesen fordul elő, hogy az esőzések miatt a zöldszéna készítése nem sikerül. Cserháti Sándor.

GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál.

Szénaemelo készülék. Az állásokról való kazalozás nehéz, késleltető és költséges munka, az elevátorral végzett kazalozásnál pedig mind egy helyre esik a széna, hol a munka menetéből kifolyólag a kazal tömött, a többi részein pedig laza lesz s igy a kazal ülepedés alkalmával meghajlik. Egy igen egyszerű és czélszerű szénaemelő készülék látható a 124. ábrán, melynek használata már rég ismeretes, azonban az általam ismert régi szerkezeten némi javitást tettem a gyakorlatban való használat könnyítésére, melynek egyes részei a következők: U tölgyfakeret 372 méter hosszú, 27a méter széles, a szélességi keretgerenda a kereten tul tengelycsappá faragva a b tölgyfa tönkből fürészelt megvasalt kerekek befogadására. d keretszilárditó 2 tölgyfa gerenda, melynek kinyúló végei között b 2 csigakerék vastengelyen, a közepén csapba faragott f 40 cm. átmérőjű és 8 méter hosszú fenyő árbocz vállaival a 2 keretszilárditón nyugszik a keret szilárdítok és árboczcsapon keresztül vasszeggel megerősítve, c árbocz támaszok a hoszkeret gerendába csapozva végzik el. g vaskengyel csapjával a gy vasperselybe forgathatóan illesztve. A vaskengyel tengelyén nyugszik a hx h2 2 karu emeltyű, h1 emelő kar 772 méter hosszú, A2 huzó kar 3 méter hoszszu. Az emelő kar végén levő vashorogba van függesztve a szénafogó készülék, mely áll 2 karikába fűzött 4 db 50 cm. hosszú vaspálczából, melynek végei karikába hajlítva illesztvék az 1 méter átmérőjű és 10 cm. széles i vasabroncsba, melybe mozgathatólag van illesztve a páronként szembeálló 4 db 2 m. hosszú j) szénaszoritó vaskar 1 m. hosszú befelé görbített szénafogóba végződve. A h2 huzókar végén levő vaskapocsba hurkolva a h huzókötél, vagy láncz a b csigát megkerülve m huzó horogba végződik, b kormányzó kötél a huzókar horgából szabadon lóg. A leirt szénaemelő készülék 8 m. magas kazlak készítésére alkalmas, azonban a készítendő kazlak nagyságához mérten nagyobb is lehet az árbocz és emelő kar meghosszabitásával. A szénaemelő készüléket a kazal közepétől 1 m. távolságra állítjuk a 1c huzó kötéllel a szénafogó készüléket felemeljük : mely súlyánál fogja az emelő kart, a földre húzza. Árrá a pontra, hol az emelő készülék állott, rakjuk le a szénás szekérről rendes boglyába a szénát,

946

KÖZTELEK, 1901. JÜNItTS HÓ 12.

mikor a 4 boglyarakó ember a szénafogó j karjait kézbe fogják, egyszerre annyira szélesitik ki, hogy annak görbített végeit a boglya oldala mellett a földig lehúzhassák és a szembe lévő görbített karokat a boglya feneke alá taszítják. Ekkor „mehet" jelszóval az m, horoghoz fogott iga megindul, mely lehet 2 ökör, vagy ló, mikor a boglya a rakás alatt lévő kazalhoz mérten megfelelő magasságra ért „állj" szóval az l kormányozó kötelet már kézben tartó boglyázó munkásokból az egyik az igát megállíttatja, és a boglyát a kazal azon pontjára forgatja a vasperzselben forgó kengyelre erősített 2 karu emeltyű segítségével, a hová szükségeltetik. Erre „hátra" szóval az iga hátra menetel és a boglya a kazalra esik, hol a kazalozásal megbízott 4 munkás a karokat a

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Dr. Hutyra Fcrencz.

Néhány szó a járványos elvetélésró'l. A közel lefolyt években a gazdáknak országszerte nagy károkat okozott járványos elvetéles a kezelésem alatt levő gazdaságot sem kimélte meg érzékeny kártételétől. Alkalmam levén a járvány lefolyását megfigyelni, nem lesz érdektelen a tapasztaltakról a „Köztelei" olvasói előtt röviden beszámolnom. Harmadfél évvel ezelőtt, az 1898-ik év tavaszán, tenyésztésre beállítottunk egy istállóba 20 drb félvér szimmentháli idősebb tehén mellé

124. áhra. Szénaemelő készülék. boglyából kihúzza és „mehet" szóra a kormányzó kötelet fogó munkás a szénáfogót megemeli, és újból leereszti a munka további folytatására. A munka menete megszakítás nélkül történik, ha a kazalozásra szekeren, vagy a földön elegendő széna van, mert azalatt az idő alatt, mig a széna felhuzatik, a földön már uj boglya van, és viszont a kazalozással is kész vannak a rakók, mig az uj boglya megérkezik. Ilyen formán egy 8 mmázsás szénásszekeret 4 részletben a kazalra lehet tenni, a munka gyorsasága 'pedig a munkások igyekeztétől" függ. Tapasztalatom szerint 7 perez alatt ilyen erővel egy 8 mázsás szénás szekeret le lehet rakni és a kazalra emelni. Székely Gábor.

20 darab ugyanezen fajtajellegü, kétévet betöltött üszőt. Április hó végéig az öreg tehenek közül beüzekedettv 14 drb, az üszök közül 3 drb. Májusban az egész állomány a bikával együtt legelőre hajtatván, 6 drb öreg tehén és 17 drb üsző julius hó végéig a legelőn üzekedett be. Szeptember hó elejétől november hó végéig az öreg tehenek közül 6 drb, az üszők közül 14 drb elvetélt, legnagyobb részt a vemhesség 4 j /2—5 drb hónapjában, Az elvetélt vagy az elvetélés jeleit mutató állatok egy szomszédos istállóban külön személyzet gondozása alá helyeztettek el. Az elvetéltek állása 10%-os karból-oldattal, maguk az állatok 1%-os kálium hypermanganicum-oldattal lettek fertőtle-

45. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. nítve. Kezdetben minden másodnap, később hetenként egyszer gummicső segélyével méhhüvelyeiket s magát a méhet is az utóbbi oldattal mostam ki, mindaddig, mig genyes váladék mutatkozott a hüvelyben. Az elvetélést követő másodnapon az állatok megfejettek' s két drb üsző kivételével, melyek 4 hónapos vemhet vetettek el, mindannyi tejre volt hozható. Feltűnt, hogy a korábban még az istállón beüzekedett 14 drb öreg tehén és 3 drb üsző nem vetélt el, mig a legelőn üzekedett 17 drb üsző és 6 drb öreg tehén közül csak 3 drb üsző ellett le rendesen, a többi elvetélt. Világos volt előttem hogy a tehenek az istállón még nem voltak a ragálylyal befertőzve, hanem a ragályt csak a legelőn kaphatták meg. A bikát vettem gyanúba, hogy a fertőzést csakis az terjeszthette, hogy azonban a bika miként lett befertőzve, azt teljes bizonyossággal nem sikerült kipuhatolnom. Uj vásárolt tehén nem volt az állományban, a bika alatt most először volt üszőkre sem gyanakodhattam. Azonban az uradalom külső gazdaságában magyarfajta teheneink, valamint a cselédség és a községi gazdák tehenei között aban az időben már fordultak elő elvetélési esetek. Magyar fajta teheneinkre és a cselédség teheneire külön tartottunk ugyan bikákat, mindamellett nem lehetetlen, hogy véletlen érintkezés folytán, a külső gazdaság vagy cselédség fertőzött állatai révén, vagy nyugoti fajta tehenészetünk legelője a községi legelőterülettel szomszédos lévén, a határszéli érintkezés révén történt a befertőzés. A bikát tartván a baj terjesztőjének, a védekezés további folyamát a bika fertőtlenítésére irányítottam. Minden fedezés után tasakját és pamacsszőrét 2 % - o s szublimátoldattal fertőtlenítettem. Az elvetélt állatokat az elvetélés napjától számított három hó elmulta előtt nem bocsájtottam bika alá. Három hó eltelte után a kitisztult állatok visszahelyeztettek az egészségek istállójába és befedeztettek. Amely állatnak még genyes hüvelyfolyása mutatkozott, azok továbbra is elkülönítve maradtak. Az üszők közül néhány darab négyszer, ötször újra üzekedett, ezeket a 4-ik, 5-ik üzekedésük alkalmával újra méhmosásnak vetettem alá s 3 — 4 hét után ismét befedeztettek. Az elvetélt állatok közül 3 drb öreg tehén időközben eladatván, a megmaradt 17 drb közül egy üsző maradt meddő, egy drb másodszor is elvetélt, 12 drb üsző 1899. évi deczember hó végéig szerencsésen leellett. Jelenleg istállónk járványmentes. Az elvetélésen keresztülment állatok már másodszor ellettek le. Az elvetélt állatnak néhányszori kimosás után bika alá bocsájtását nem tartom helyes eljárásnak, mert hosszabb időre 80—90 napi pihenőre, van az állatnak szüksége, hogy teljesen meggyógyulhasson. A méh teljes gyógyulása előtt felhágatott tehén ritkán fog fiat s ha fog is, újra elvetél, de legtöbb esetben havifolyatóvá válik. A teljesen meggyógyult állatokat gondosan tisztántartott bikával fedeztetve, értékes állatainknak igen kis százalékát leszünk kénytelenek a járványos elvetélés miatt a tenyésztésből kizárni. Keleti Ferencz.

BAROMFITENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Hrebl.iy Emil.

A hazai lud- és kacsatenyésztés fontosságáról, ii. Mint igen érdekes és a baromfitenyésztésnek a kereskedők által való méltatása, valamint a kereskedelemnek a baromfitenyésztés fellendítésénél tényleg kifejtett jótékony hatásának

45. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM. elismerése végett közlöm az alábbi sorokat, melyeket egy kiváló szakember irt. „A földmivelésügyi miniszter áldásos működését a mezőgazdaság minden ágazatában hálásan ismeri el minden gazda. A miniszter figyelme és gondossága a mezőgazdaság minden ágára kiterjed, legyen az nagy, vagy látszék kicsinynek. Eddig nem egy, előbb teljesen elfeledett ágat ébresztett életre és adott neki egészséges fejlődést, miáltal a gazdasági válsággal küzködő gazdáknak uj keresetforrást nyitott meg, sokat a pusztulástól megmentve. Ilyen, előbb elhanyagolt és most fellendülésben levő gazdasági mellékág: a baromfitenyésztés is. Az előbbi kicsinylés és elhanyagolás mellett ki hitte volna, hogy mily nagy köz- és nemzetgazdasági fontossággal bír ez ? Ki hitte volna, hogy a baromfitermények évi kivitele a vámkülföldre háromszorosan haladja tul a lókivitel értékét, pedig lótenyésztésünkre évente milliókat költünk, ki hitte volna azt, hogy ma már baromfitenyésztésünk mult évi adatok szerint 72 millió koronát hozott a vámkülföldről hazánkba, tehát túlhaladja a gabonakivitelünkből származó bevételt is. Sajnos, hogy ezen hatalmas bizonyítással szemben is ezen állattenyésztési ágazat, mely épen a kis, a tehetetlen, földhöz ragadt szegény nép megélhetésének egyik tényezője, a földmivelésügyi kormány által nem lesz eléggé még ma sem támogatva, mert előbbrevitelére sem pénzről, sem személyzetről gondoskodva Csupán örvendetes a dologban mégis az, hogy az elfeledett gyermeket sikerült a miniszternek feltalálni, remélhető, hogy annak az elfeledett, vadon felnőtt gyermeknek kellő neveltetéséről és kiműveléséről fog a miniszter később gondoskodni. Minden állami beavatkozás nélkül hazánkban a baromfitenyésztés azzá fejlődött, a mi természetesen bizonyítéka ez annak, hogy a baromfitenyésztésben rejlő nagy gazdasági érték megfelelően kihasználható legyen, karöltve kellett a termeivények értékesítését a gazdának és kereskedőnek előmozdítani. Ez meg is történt, mert belátta a gazda azt, hogy mihaszna sincs a tenyészetből, ha nincs aki megvegye a termeivényt, nincs ki eladásra előkészíti, nincs ki piaczot csináljon neki. Az értékesítés, a kereskedés tehát a tenyésztés kiegészítő részét képezi, enélkül az nem boldogulhat. A hazai baromfitenyésztésnél látható eredmények, a tapasztalt fellendülés tehát a fent említett tényezőkön kivül, mindenesetre részben a hazafias kereskedelemnek is köszönhető, mely tevékenységében a legjobb értékesítési lehetőségeket folyton kiterjeszteni törekszik, ujabb és ujabb piaczokat keres, mi ismét végeredményben a gazdák ösztönzéséül szolgál arra, hogy mindig több és minél jobb baromfiakat és azok termeivényeit állítsanak elő. Ezen kölcsönös közreműködés azután áldásos hatását, sok ezer embernek megélhetésében nyilvánítja, közvetve pedig sok helyen a szocziális bajoknak veszi elejét. A ludtenyésztésből eredő s a kereskedelem felé hajló ludértékesités a gazdák közt sok helyen terjedni kezd. Az értékesítés azonban csak közvetett, mert a gazda tenyészt és hizlal, de a piaczra kész hízott árut nem adja el közvetlenül a fogyasztónak, hanem kereskedőnek, ki azokat szakszerűen piaczra előkészíti s tömegben értékesiti. Vannak hazánkban oly vidékek is, ahol a gazdák ludtenyésztéssel, a községek és városok szegényebb sorsú családjai pedig ludhizlalással foglalkoznak. Némely vidéken a parasztasszonyok a ludakat hizlalásra a nagy kiviteli czégektől kapják s azokat otthon zsirra és májra meghizlalva, az elért hizlalási eredmény szerint dijaztatnak. Más kiviteli czégeknél a hizlalási üzem más módon tartatik fenn. A ludhizlalásnál, ha ez kézzel való töméssel történik, igen fontos a kezelés pontossága,

KÖZTELEK, 1900. JUNIUS HÓ 12, azaz minden egyes ludat- a legnagyobb figyelemmel kell kisérni, ebből következik, hogy a ludak hizlalása egy telepen nagyban nem nyújthat kellő jövedelmet, mert ily nagy üzemnél a szükséges részletezett ellenőrzést gyakorolni lehetetlen lévén, az üzlet ily módon való folytatása óriási koczkázattal járna, miután az illető munkára — tömésre — felfogadott nők bizonyosan nem járnának el oly figyelemmel, minőt a tömés alatt álló libák igen kényes és érzékeny volta megkíván, ugy hogy a létszám igen nagy részének elpusztulása szinte bizonyosra vehető volna. Hogy tehát a kezelőnők ráfordítsák a kellő óvatosságot a munkájokra, az csak ugy lehetséges, hogy ha ezt az ő saját érdekök kívánja meg, vagyis ha a ludak sajátjukat képezik és otthon hizlaltatnak. A parasztasszonyok megvásárolják és tömik a ludakat, a kiviteli czégek csupán azok levágását és értékesítését teljesitik. Különösen nagyban űzik a leirt módon a ludhizlalást Makó vidékén, Arad, Temes, Bács és Torontál vármegyékben. De ezen iparszerü hizlalástól eltekintve, a ludakat hazánk minden vidékén kisebb-nagyobb mértékben tenyésztik és nincs olyan falu, ahol egy-két család eladás czéljából ludhizlalással ne foglalkoznék. Feltűnő nagy sikerrel üzjk ezen ipart a zsidóasszonyok, akik az élelmezésükhöz szükséges zsirt a hizott ludakból nyerik s emellett a lud húsát is igen szeretik. De épen azért, mert a zsidó családok ily nagy fogyasztói a ludterményeknek, a zsidónők különösen nagy jártasságot sajátítottak el a ludhizlalásban s ők nevezhetők a ludhizlalás mestereinek. Nem egyszer láttam 7—8 kilós remek hizott példányokat kezeikből kikerülni, hogy szinte hihetetlen volt előttem, hogy a sovány lud 4 — 5 heti tengerivel való tömés folytán oly nagy zsirtömeget vehet magára, hogy a belőle nyert kiolvasztott zsir sokszor 2 — 3 liternyit tesz ki. Hova-tovább haladunk az élet sivár utjain, mindinkább több és több megélhetési akadálylyal fogunk találkozni. így van az e téren is. A lud- és kacsatenyésztés, illetve tartás sem megy ma már többé oly könnyen, mint azelőtt, hajdanában, amikor a lud- és kacsatenyésztés ép ugy, mint a más állatok tenyésztésének fáradozása leginkább abban összpontosult, hogy „hess ki és hess be", a többi a kacsa és a lud gondja volt, meg is élt az vagy gazdája földjén és éréskor gabonáján, vagy ha annak nem volt: másén. Ludat, kacsát tarthatott akkor szép számmal a cselédasszony is és ha meg is szidta a gazdatiszt a búzában látható széles letaposott ludnyomokért, könnyű volt neki azzal védekezni, hogy az ő egy pár ludja mindig a nemzetes asszony ludfalkájának nyomában jár. Megváltoztak az idők: a gazdák elszaporodtak, a földek felosztódtak, az élet megdrágult, senki sem nézi el többé a más állatai által okozott károkat és az őrizet nélkül szabadon járó ludfalkáért tulajdonosa alighanem sokkal több kártérítést fizetne, mint amennyi hasznot hajthatna. A ludak ma már csak felügyelet alatt, rendes pásztorral bocsájthatók legelőre, ez pedig, tekintve a pásztortartás költségét, feltételez bizonyos nagyobb számból álló ludfalkát, miből azonban nem az következik, hogy a kisgazdának egy lud alját 10—15 libát, nem lehet, vagy nem érdemes nevelni. Amit nem bir meg a kisgazda, ami ellen hiába küzdene elszigetelten, gyenge erővel — azt könnyen kibirja, a nehézségeken győzedelmeskedik, ha megérti a kor szellemét, mely őket minden téren, a legkisebbtől a legnagyobbikig — egyesülésre, szövetkezésre hivja fel. Egy-egy község kisgazdái szövetkezzenek, tartsanak közös pásztort, közös itatót, közös kijáró és fürdőhelyet a ludak számára és képesek lesznek ludat tartani, a falusi szövetkezet lépjen összeköttetésbe a szomszéd szövetkezetekkel, alakítsanak egy központot, mely az értékesítést vezesse és meglesz a kisgazda attól

947 óva, hogy ő fáradjon, költsön és a közvetítők serege húzza a hasznot. A Duna és Tisza köze e téren már követendő példával jár elől, Nagy-Kőrös, Félegyháza, Szabadszállásnak már az egyesülés és szövetkezés utján sok ezer darabra menő ludtenyésztése van és bizonyosan a kereskedés terén is meg fogják az odavaló gazdák a helyes utat találni. Szemesnek és élelmesnek kell ma lenni. Egy német tenyésztővel beszéltem e tárgyról. Elmondott egyet-mást a németországi lud- • tenyésztési viszonyokról, többek közt felemiitette, hogy mily nehézségekkel kellett a tenyésztőknek megküzdeni, mig a ludtenyésztést annyira vitték, amennyire az a mostani állapotában van. Ma azonban már virágzó szövetkezetek állanak fenn és eredményesen működnek. Szükség esetén a tenyésztőktől megvásárolják a kis libákat, felnevelik, meghizlalják és piaczra viszik. Szóval nemcsak a tenyésztést, de a kereskedést is istápolják s a szövetkezetek egyes helyeken inkább a ludkereskedést, mint a tenyésztést tűzték ki czélul. Mindezt szövetkezés utján a magyar gazda is könnyen megtehetné. bl.

Miképen rendezendő be a gazdaságban a baromfitenyésztés. (Felelet az alábbi kérdésre.) „A kezelésem alatt álló uradalom (egyelőre) egyik gazdaságban a jövő tavaszszal oly baromfitenyészetet szándékozon berendezni, melynek czélja volna egyrészről az urasági konyhának egész éven át baromfival való ellátása, másrészről annak jövedelmezőségére — a piaczon történő értékesítés utján — is súlyt fektetnék. Nevezetesen: tenyészanyag eladása, tojáseladás, hizott baromfiak, pulykák, kacsák, ludak, kappanok és tolleladás. A tekintetes szerkesztőség tanácsát kérem ki ez ügyben, tudva azt, ha kérdéseimre e b. lap hasábjain választ kapok, ezen ügyre vonatkozó minden néven nevezendő felvilágosításból más is húzhat valami tanulságot. Minden kezdet nehéz. De különösen nehéznek látom és találom a baromfitenyésztésnél követendők helyes megválasztását, mert nálunk eddig a baromfitenyésztéssel uradalmak és gazdaságok, amelyek éppen hivatva lennének a baromfitenyésztést előbbre vinni s annak tenyésztésére, ugy helyi körülményeinknél mint minden kedvező alkalom bírásával a helyes irányt megadni és fejleszteni, sajnálatra méltó indolencziával bántak el. Nem habozom — bár szégyenlem — papírra tenni, hogy ez a foglalkozás eddig a gazdatiszteknél, kik tulajdonképen az uradalmak irányát is vezetik, lenézett foglalkozás volt. S.zcgyenltck a merinói kos, a telivér csődör s a szép hizott marha mellett, baromfival, tojással vagy pláne tollal kereskedni. De szakoktatásunk ezelőtt szintén nem iparkodott a hallgatókban felkelteni ezen tenyésztési ág iránti előszeretet a baromfitenyésztés előadása csak olyasvalami volt, amelyre azt mondhatja joggal az onnan kikerült hallgató, hogy hallottam valahol harangozni, de nem tudom hol. Magam is ugy vagyok vele. Elvégeztem iskoláimat, azonban a helyes baromfitenyésztésről ideám sem volna, ha ezen tenyésztési ág iránt érzett igazán rajongó szeretetem nem ösztökél arra, hogy privát szorgalomból sajátítsam el azt, amit az akadémiáról kikerülve már tudnom kellett volna. A baromfitenyésztés iránti szeretetem s annak hasznot hajtó voltának felismerése vezetett arra, hogy kezelésem alatt levő uradalomban ennek behozatalát elhatároztam. Előítéletekkel tudom, hogy találkozni fogok, de ezekéit kárpótolni fog a nemes ügynek egy kis lépéssel való előbbre vitele.

948 Nagybecsű tanítását kérem arra nézve, mily fajta baromfiakat szerezzek b e ? s azok hol volnának beszerezhetők, a törzs és milyen árban ? Költségesebb befektetést az első évben nem tehetek, mert megvallom, hogy gazdám is idegenkedik ezen tenyésztési ágnak gazdasági kezelésétől, de remélem, hogy sikert látva, gazdám e nézete megváltozik." y. n. Mi sem bizonyítja jobban a baromfite' nyésztésnek, mint gazdasági ágnak kezelése iránt tapasztalható általános érdeklődést, mint az ily kérdések, melyeket rendszerint magán levélben szoktunk megválaszolni, tekintve azonban a kérdésttevő azon határozott óhaját, hogy lapunk hasábjain adjunk választ, az igen szívesen meg is teszszük. A gazdaságokban a baromfitenyésztés igen jól bevezethető, hasznot hajtó s nem csak a gazdaságnak hoz biztos jövedelmet, de az alább leirtak életbe léptetésével, a cselédség is részesül jótéteményekben. Mindenekelőtt ki kell nyilvánítanom, hogy baromfitenyésztés alatt, legyen az nemes külföldi fajta, vagy magyar, vagy ezen kettőből összeállított keresztezési tenyészet, soha sem szabad a régi tanácsok által majdnem általános fogalommá vált, elkerített, udvarokra osztott és szük hatások közé szorított tenyésztő telepet érteni, hanem oly tenyésztő telepet, melynek határai megszabva, sodronykeritésekkel határolva nincsenek, azaz, a hol a baromfi a gazdasági udvarban teljesen szabadon járhat, természetének megfelelő s normális fejlődéséhez okvetlenül szükséges mindazon takarmányokat önmaga szerezheti meg, a melyeket a világ semmiféle, azaz összes tudománya összevéve sem adhat meg neki, ha egyszer ketreczbe zárva tenyésztjük. Természetes dolog, hogy ily feltétel mellett, hogy a baromfiak szabadon legyenek, nem is tarthat azután a gazda állatkertet a miként tarthatott (az igaz, hogy csak addig tartott, mig a csakhamar jelentkező szomorú tapasztalatok meggyőzték arról, hogy rossz helyről kért tanácsot baromfitenyésztésének berendezésére) ezelőtt, nem tarthat 8—10 féle szebbnél szebb tyúkfélét és egyebet, hanem egy fajtára kell szorítkoznia, egy — talán külsőleg igénytelen, de annál hasznosabb tyukfajtával, kacsával, lud és pulykával kell beérnie. Hogy pedig a kitűzött tenyészirányt elérhesse, ugy kell tennie, miként az állami birtokok egy részében eljártunk, a hol az uradalmi tisztek nemesbaromfitenyésztését istápolván Darányi miniszter, a cselédek közt szintén osztatott ki ugyanoly fajta hím baromfiakat, a birtokukban levő közönséges baromfiakat pedig a tenyésztőktől eltiltotta. Ha tehát kérdést tevő egyik vagy másik gazdaságában nemesbaromfitenyésztést óhajt berendezni, tessék azt a következőképen végrehajtani. Mindenekelőtt megfelelő helyről kell gondoskodni, illetve ilyet a major közelében (nem bent a majorban) kijelölni, a hová a baromfitenyésztő telepet teszszük. Ott aztán megfelelő baromfiházat kell építeni oly anyagból, és oly módon, a mely az ottani viszonyok szerint a legkisebb költséggel kiállítható. Második feladat, a hol a cselédeknek a baromfitartás meg van engedve, a cselédek baromfióljait alapos vizsgálat alá venni, velők azt jókarba hozatni, kitakaríttatni kivül belül, többször kimeszelni, s az egész baromfiállományukat alaposan átvizsgálni, nehogy a gyanús, vagy beteg állat, a felállítandó tenyészetet veszélyeztesse. Ha egy-két hónap alatt, a cselédek baromfiai közt, betegség nem mutatkozott s az ólakat a cselédek hetenként tisztogatják, a trágyát egy közös e czélra ásott gödörbe hordják, szóval a legnagyobb tisztaság van mindenütt, akkor a gazdaságban tenyésztendő baromfiak megszerezhetők,

KÖZTELEK,

1901.

JÜNItTS HÓ 12.

Legjobban ajánlom mindenütt a következő eljárást (ahol nem kizárólag magyar baromfitenyésztést óhajtanak berendezni.) Tyulcolenál az alapanyag, jól megválogatott testszinü, palaszinü, kék vagy fekete lábu, fehér, sárga vagy a Szalay-féle kendermagos magyar tyúkok (kakas nélkül), ezek mellett tenyésztendő 10—20 drb telivér langsan-tyuk és az egész tojóállománynak megfelelő számú telivér langsán-kakas, valamint a cselédektől is minden kakas elveendő s langsán-kakassal cserélendő ki, hogy igy a fogadatlan vendégszereplésektől, a telivér tenyésztésnél valamint a czélbavett keresztezés utján történő nemesítésnél megvédve lehessen a tyukállomány. Ily módon a telivér langshántojóktól köztenyésztésre alkalmas tenyészbaromfit nevelhetünk, de nevelhetünk, a háztartás, a piacz, sőt a környékbeli kisgazdák szükségletét s ebbeli igényeit teljesen kielégítő félvér langshán-kakasokat is. A ludtenyésztésnél, a fehér magyar tojókra, keresztezett, vagy kisebb testű telivér emdeni gunarakat, a kacsáiénál a magyar fehér kacsára pekingi gácsérokat ajánlok. A pulykatenyésztés már kényesebb kérdés. Attól függ, minő a terep és az éghajlat. A pulyka a melegebb vidéket szereti, az Alföld, a homok az ő hazája, mindazonáltal tenyészthető mindenütt kisebb-nagyobb eredménnyel, aszerint, milyen gond lesz rá fordítva. Csak telivértenyésztést ajánlhatok, a felvidékre a bronzpulyMt a délibb vidékre a franczia pulykát, a délvidékre a fehér pulykát, de itt tenyészthető bátran bármelyik fajta is. A tenyésztés vezetésére kell egy jártas, képzett nő vagy férfi. Enélkül nem sikerül a dolog, mert nagy a külömbség házilag néhány kotlóalja csibe felnevelése és néhány száz darabból álló törzs után való nevelés között ? Legjobb a gödöllői baromfitenyésztő telep és munkásképző iskolába tanulás czéljából egy ismert és a baromfitenyésztés iránt érdelődő fiút (15—18 éves) küldeni s ha az ott ezt a mesterséget elsajátította, amely nem csupán a tenyésztési eljárásokra szorítkozik, de megtanulja ott a baromfitenyésztés kereskedelmi részét, az értékesítésre való előkészítést is, bátran rábízható egy ily gazdasági baromfitenyésztés ellátása. Örömünkre szolgál hogy hazánkban az utóbbi négy év alatt több ily irányú és ily berendezésű baromfitenyésztés rendeztetett be, melyek igen szépen prosperálnak. bl.

IRODALOM. A sertés Magyarországban. Irta enesei Dorner Béla. Budapest, 1901. Ára 5 korona. A sertésvész tudvalevőleg nagyon elkedvetlenítette sertéstenyésztőinket, mert kétszeres kárt okozott nekik, amennyiben nemcsak nagyon sok sertést pusztított el, de a megmaradottaknak értékesítését is megnehezítette. Ugyanis a vámkülföld teljesen elzárkozott élősertéskivitelünk elől s Ausztria is nehézségeket gördített eléje, aminek az lett a következménye, hogy mig a sertésvész kitörését megelőző évben (1894-ben) 157 millió koronát képviselt sertéskivitelünk értéke, a következő években 30—40 millióra csökkent az s csak a mult évben emelkedett 60 millió koronára. Ezen értékesítési nehézségek azonban nem azt a véleményt érlelték az irányitó^körökben, hogy sertéstenyésztésünket megszorítva, szűkebb korlátok közé vonjuk, hanem hogy az értékesítés módján változtatva, az amerikaiak példáját kövessük, illetőleg, hogy több figyelmet fordítsunk a sertészsír és tartós sertésáru készítése s kivitelére, mert igy ismét visszaszerezhetjük sertéstenyésztésünk számára az elvesztett piaczot. A sertéstenyésztőknek tehát alig van okuk, hogy a jövő miatt elcsüggedjenek, mert sertéseinkre okvetlenül jobb idők fognak ismét járni; de a jobb jövőbe vetett hit arra ösztönözzön bennünket, hogy

45. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. kellő szaktudással fegyverkezve szerezzük vissza sertéstenyésztésünk számára a régi pozicziót, mert ma nehezebb helyzetünk van, mint volt előbb, miután Nyugateurópa is rohamos fejlődést mutat sertéstenyésztésében s ezért csak ugy tudtunk vele megmérkőzni, ha mindazon előnyöket fölhasználjuk, melyek a szaktudásból erednek. Ha a sertéstenyésztésre vonatkozó irodalmunk nem is gazdag, de legalább egy jó könyvünk van, mely a sertéstenyésztést teljes egészében öleli fel; mindeddig azonban nélkülöztünk oly könyvet, mely tisztán csak a hazai setéstenyésztéssel foglalkozva, alapos részletességgel tárgyalná azt. Ily munka most jelent meg Dorner tollából. Szerzőt az indította e könyv megírására, mert a földmivelési miniszter két év előtt őt bizta meg azzal, hogy a párisi kiállítás alkalmából sertéstenyésztésünk állapotáról ismertetést irjon, miután pedig annyi adatot gyűjtött akkor, hogy azoknak csak kis részét értékesíthette franczia nyelven megjelent munkájában, elhatározta, hogy mégegyszer, de most már magyar munkában dolgozza föl a rendelkezésére álló összes adatokat, amivel igen jó szolgálatot tett hazai sertéstenyésztésünknek. Könyvének becse azonban nemcsak adatgazdagságában s abban rejlik, hogy hazai sertéstenyésztésünk minden, még a legapróbb részletét is felöleli, hanem abban is, hogy legkimeritőbben épen azzal foglalkozik, amiről legkevesebbet szoktunk tudni, holott legnagyobb szükségünk van reá, t. i. a sertéskereskedelemmel és értékesítéssel. Ezen ismeret hiánya tudvalevőleg nagyon sok kárt okozhat a tenyésztő1nek és hizlalónak, pedig eddig nem rendelkeztünk oly forrással, melyből elméletet merítve, kellően felfegyverkezhettünk volna a gyakorlat számára. Hogy csak némi fogalmat nyújtsak arról, mi mindennel foglalkozik szerző a sertéskereskedelem s értékesítés szövevényes tömkelegének ecsetelésénél, szabadjon könyve tartalomjegyzékének e részéből csak néhány czimszavat kiragadnom. Ilyenek: „Az értékesítés előföltételei. A konjunktúrák kihasználása. Elárás a vásárlás és eladásnál. Usance. A kőbányai kereskedelmi szokások. A közvetítés. Vásárok, árverések, értékesítési szövetkezetek. Kereslet és kínálat. Konzum kereslete. Szavatosság. Sertésszállitások módozatai, szabályai s lebonyolítása stb., stb." Aki mindezt figyelemmel elolvassa, nem igen tarthat attól, hogy nem ugy értékesiti sertéseit, mint ahogy a pillanatnyi viszonyok lehetségessé teszik s ezért már csak ezen fejezett miatt is minden valamirevaló sertéstenyésztőnek birtokában kellene a kérdéses könyvnek lenni. A szóban forgó munka másik szintén különösebben kiemelendő becse az, hogy mindenütt történeti reminisczencziákat sző adatai közé, ami azért értékes, mert mi a jelent csak a múltnak ismeretével tudjuk kellően megérteni. Ezért nagyon helyesen tette szerző, hogy munkáját hazai sertéstenyésztésünk fejlődéstörténetével vezette be, röviden megbeszélve sertéstenyésztésünk fejlődését a honfoglalástól a mai napig; de később is sok történeti adatra akadunk a könyvben. Szívesen láthatja az olvasó azt is, hogy szerző a könyv utolsó fejezetében az állategészségügygyel is foglalkozik, amennyiben a ragadós és nem ragadós sertésbetegségek rövid ismertetése után az állategészségügyi rendelkezéseket sorolja fel, miáltal módot nyújt a tenyésztőnek és hizlalónak arra, hogy ismereteit gyarapítva, össze ne ütközzék az állategészségügy fölött őrködő hivatalos közegekkel. Ezen emiitett dolgoknak a 372 lapra terjedő könyv fele van szánva, a másik fele pedig a nálunk tenyésztett sertésfajtákkal, s a sertés tenyésztése, etetése, ápolása s hizlalásával foglalkozik. Itt sem nélkülözünk semmit, amire a hazai tenyésztőnek szüksége van, de nem is találunk benne ballasztot, mi az olvasót fárasztaná. A könyv kiállítása csinos, s diszét nagyon

45. SZÁM 11 IK ÉVFOLYAM. emelik a szövegekben elszórt s a végéhez fűzött tiszta ábrák (38 darab), melyek világos fogalmat nyújtanak arról, hogy hazánk némely vidékein bizony nagyon rosszul alkotott sertéseket tenyésztünk még, mig más vidékeken igen meglehetünk sertéseinkkel elégedve. Szerző neve nem ismeretlen e lap olvasói előtt. Irályát is ismerjük valamennyien, s ezért elég annyit említenünk, hogy munkájában is azt a rövid, de világos mondatfűzési követi, mely nem fáraszt, mert az olvasó nem felejti el a mondat elejét, mire a végére jutott. Frázisok és fölösleges mondások vagy ismétlésekkel nem szaporítja könyvében a lapok számát, hanem mindenütt tömören, de élvezetesen a tárgy mellett marad; történeti reminiszczencziái is, melyek pedig tág teret nyújtanak a szóbőségnek, mindig tárgyilagosak. Az egész munkán meglátszik, hogy mindig előszeretetes figyelemmel kisérte sertéstenyésztésünket s hogy ismereteit a gyakorlatból merítve, a gyakorlat számára irta le. Ő számot ád sertéstenyésztésünk múltjáról s jelenéről; megtanít arra, mi mindent kell tennünk, hogy sertéstenyésztésünket ismét virágzóvá tegyük; föltárja a sertéskereskedelem szövevényes útjait, szóval egyaránt jó szolgálatot tesz sertéstenyésztőnek és kereskedőnek, valamint mindazoknak, akik a sertéstenyésztés iránt érdeklődnek. Végül még csak egyet. Szerző elolvastatta velem a jelen könyv kefelenyomatát s azzal bizott meg, hogy a szövegben esetleg találandó hibákra figyelmeztessem, aminek könyve előszavában kifejezést is adott. Fáradságomnak azonban csak az a jutalma volt, hogy magam is sokat tanultam tőle, mert hibát — kivévén a szedő által elkövetett nyomdahibákat — n e m találtam a kefelenyomatban. CselJcó István.

A temesvári mezőgazdasági kiállítás kitüntetettjei. Lapunk 42. számában közöltük vázlatosan a „Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesülete" által Temesvárott rendezett mezőgazdasági kiállításnak kitüntetettjeit. Az azóta beérkezett hivatalos adatok szerint, most azt kiegészítve alább adjuk a részletes jegyzéket a kitüntettekről. I. Lovak csoportja: Ménekért: Tóbiás Ádám (Billéd) I. 50 K. díszoklevél, Uj-Pécs II. díszoklevél, Schmidt János (Bogáros) III. 30 K. díszoklevél, Tallián Béla (Török-Kanizsa) IV. díszoklevél, Lauer János (Sztamora) V. díszoklevél, Perinácz Tácza (Ivánda) VI. 30 K. elismerő oklevél, Götz György (N.-Teremia) VII. 20 K. elismerő oklevél. Elismerő oklevelet nyertek még Wehner Mátyás (Tószeg), Schultz János (Nagy-Komlós), Polvercsán Miklós (Nagy-Komlós), Reiter Mihály (Zsombolya), Mergel János (Hidegkút), Römer Péter (Gyertyámos), Engelmann Antal (Bogáros), Blaskovics Mihály (Zichyfalva), Grosz József (Sztamora), Meininger György (Sándorháza), Stojánov Miklós (Seultour), Lina János (Gyarmata), Eck Mátyás (Szárcsa), Ströbl Péter (Bogáros). Kanczalovaiért: Kroglott József (Sándorház) 30 K. és díszoklevél, Hepp Mátyás (Zsombolya) 10 K. és díszoklevél. Gilde József (Büléd) 10 K. és díszoklevél. Bollovits Ferencz (Ernesztháza) 30 K. és díszoklevél. Csida Antal (Kákova) díszoklevél. Bártl Lőrincz (Grabácz) elismerő oklevél. Hergott Henrik (Nagy-Gáj) díszoklevél. Holz János (Bogáros) 10 K. és díszoklevél. Mosler András (Szépfalu) díszoklevél. Elismerő oklevelet nyertek Hess Antal (Csene), Schiera András (Zsombolya), Schmidt Mátyás (Sándorház), Klein János (Grabácz), Wenzel János (Ernesztháza), Meininger Miklós (Bogáros), Kutsera János (Sándorháza). 3 éves kanczákért: Hepp Mihály Zsombolya díszoklevél 50 K., Sági uradalom Káptalan díszoklevél, Müller József Jánosföld 30 kor. díszoklevél, Holcz Ferencz Bogáros

KÖZTELEK,

1901.

JUNIUS HÓ 12.

20 kor. díszoklevél, Filip Ferencz Uj-Arad 20 korona, elismerő-oklevél. Klein Dominik Csatád 20 kor., elismerő oklevél. Kolpusz Miklós Zsombolya 20 korona, elismerő oklevél. Elismerő oklevelet nyertek még Neurohr Mátyás Grabácz, Neurohr Miklós Grabácz, Kollmann Anna Szt-András, Born Mihály Tamásfalva, Stojánov József Seultour, Rösner József Gyertyámos, Altmeier Antal Csatád, Otlinger Péter Zsombolya, Schmidt Ádám Csatád, Francz Antal Jánosföld, Wendlin József Gyarmata, Weber János Gyertyámos, Treisz József Zsombolya, Volk József Bogáros, Moszter András Szépfalu, Zink Mihály Gyarmata, Hepp Mihály Zsombolya, Klein Dominik Csatád, Wild Miklós Zsombolya, Joszt János Ernesztháza, Bohn Ferencz Csatád, Barthele Ferencz Párdány, Feimer Jakab Tor.-Szécsány, Vogel János Sándorháza, Walter Frigyes Liebling, Ludwig János Zsombolya, Weber András Nákófalva, Moszler András Szépfalu, Bieber Jakab Csatád, Bliedung Frigyes Lieblig, Bieber Jakab Csatád, Kraus Péter Lovrin. CsikóMrt. Neurohr Miklós Grabácz díszoklevél, Dsida Antal Csákóvá díszoklevél, Maurer András V. Bencsek 10 K. és elismerő oklevél. Elismerő oklevél Schmidt János Kis-Ősz, Schmidt József Bogáros. 10 kor. kaptak Rittinger Péter Tor.-Szécsány, Haupt Martin Bogáros. II. Szarvasmarhák csoportja. 1. Bikáért. Díszoklevél: Halász Gyula m. kir. állatteny. felügyelő, Prepeliczay Ödön főszolgabíró és Feiler Alfréd m. kir. állatorvos a Temes vármegye központi járása részéről csoportosan kiállított 60 drb községi bikáért, Csanádi székes káptalan Saág, Csacskovich Milijov Uj-Seér puszta, Nagy György Temesvár, dr. Takácsy Sándor Kurtics, br. Lipthay Frigyes Lovrin, Neurohr Mihály Grabácz, Löffler Béla Sárafalva, Jung Domonkos Detta, Schmidt Márton Detta. Elismerd oklevél: Szekeres Kálmán Csene, Jung József Detta, Neurohr József Grabácz, Jeszenszky Béla Vlajkovecz, Ujpécs község, Hamesz József N.-Sztamora, Steinhardt József Veprovácz, Treisz József Zsombolya, Straub János N.-Teremia, Weinberger Ferencz Temesvár. Állami •pénzdijak : 30—30 korona : 4 kiállító ; 20—20 korona: 6 kiállító; 10—10 korona: 10 kiállító; 5 — 5 koronát 4 kiállító kapott. 2. Üszökért. Díszoklevél: Tolna-Hőgyész község csoportos kiállításáért, Csákovai m. kir. földmivesiskola, Löffler Béla Sárafalva, Csacskovich Milivoj Uj-Lécz, Eckstein Fülöp Boldur. Elismerő oklevél: Kohn Bóbert Mokrin, Schmidt András Zsombolya, Wagner János Zsombolya, Bauer József Grabács, Lavatovich Mihály T.-Gyarmatha, Rotsing János Csene, Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek Temesvár. Pénzdijak: 30—30 korona: 2 kiállító; 20—20 kor.: 3 kiállító ; 10—10 kor.: 4 kiállító ; 5 — 5 kor. és elismerő oklevél 5 kiállító; 5 — 5 koronát 5 kiállító kapott. 3. Tejelőverseny. Díszoklevél: és 100 kor. Bana Mihály Grabácz. Díszoklevél és 50 kor.: Bekker József Zsombolya. Elismerő oklevél és 50 kor.: Braun János Billéd. Elismerő oklevél ós 30 kor. : Jung József Detta. Elismerd oklevél Schmidt Márton. Schulcz Miklós Billéd. Tejgazdasági eszközök: Jung József Detta, Noll György Szt-András, Kasparek János Merczyfalva, Schmidt Márton Detta, Jung Sebestyén Detta, Rotsching János Csene, Guth Lajos Jánosföld, tfchlipper Erzsébet Temesvár, III. Sertésekért. I. oszt. díszoklevél : csanádi káptalan saágli-paráczi uradalma. Díszoklevél: Eckstein Fülöp Boldur, Jeszenszky Béla Rom.-Szent-Mihály, csakovai földmives-iskola. Elismerő oklevél: Frecot József Szabadfalu, Paluy György Német-Bencsek. Pénzjutalmak: Gruics János Temesvár 30 korona, Born Mihály 20 korona, Wetter Mátyás 10 korona.

949 IV. Baromfiakért. Díszoklevél: báró Gudenusz Béláné Ivánda, Szekulics Olga Kumán, Králik Lajosné, Luniacsek Albertné, dr. Hoffmann Károly, Hauer Géza (közreműködésért), Hreblay Emil (közreműködésért). Elismerő oklevél: StoíTel János Zsombolya, Komlóssy Miklós Debreczen, Malenicza János Temesvár, Csernovics Eugenie Panyova, Frecot József Szabadfalu, Erdélyi Sándor Zsombolya, Fajbaromfi-tenyésztők egyesülete Zsombolya, Morász Sándor Debreczen. Pénzdijak: 9 kiállítónak. V. Fehér borokért. Hegyi borok. Díszoklevél: Tagányi István, Nagy György Temesvár, Teutsch József, Bauer Károly, Willinger Zomba, Schutt Vincze Villány, Schuber Ferencz Fehértemplom, Zoffmann Versecz, Andrejkovics György. Elismerő oklevél: Báró Bohus László Világos, Breinich Sebestyén, özv. Hartmann Jánosné, Lutz János Fehértemplom, Weisz Károly Fehértemplom, Geiger E. J. Fehértemplom, Kohl Ferencz Fehértemplom, Adelmann Károly Uj-Szent-Anna. Pénzdijak: 20 kiállító. Kerti fehér borok. Díszoklevél: Princzinger Mihály Szent-Anna és 15 kor., Illits György Periasz, Jung József Detta, Buding Ede N.-Ősz, Králik Lajos Temesvár, Hoffmann Vilmos UjPécs, Nóvák Károly Lovrin, Ewinger Mihály Károlyfalva és Heinrich Dezső 10—10 korona. Elismerő oklevél: Dukhorn János Bakovár, Kreuter Árpád N.-Teremia, Stoller Antal és Kleemann 10—10 korona. Pénzdijak: 13 kiállító. VI. Vörös hegyi borokért. Díszoklevél: Tohr Antal, Tagányi István, Adelmann Károly, Bauer Károly, Seemayer Alajos. Elismerő oklevél: Breinich Antal, Köhl Ferencz, Lauer István, ühereczky Ottó, Geiger E. J., Trenn Antal, Páris Gábor, Seemayer Jenő. Pénzdijak: 14 kiállítónak. A díjazott vörös hegyi borokon kívül a legkitűnőbbeknek minősíttettek: Thor Antal, Tagányi István. Kitűnőknek minősítettek 12 kiállító borai. Jeleseknek minősíttették 17 kiállító borai. Jóknak minősíttettek 9 kiállító borai. VII. Gyümölcs-borokért. Díszoklevél: Rech János, Temesvár, özv. dr. J. Herz Sárafalva, Szentpétery Antal Temesvár. Elismerő oklevél: Schmidt Márton Detta, Pavlovits Márton Szeged, Baiersdorf és Biach Soósd, Jung József Detta, Schnellbak János T.-Moravicza, Szentpétery Antal Temesvár, Rech János Temesvár. VIII. Pálinkáért. Díszoklevél: Szentpétery Antal Temesvár, Reinlein Mihály Nagy-Teremia, Schmidt Márton Detta. Pénzdíjak 9 kiállító. IX. Talajmivelö eszközökért. Állami aranyérem: Kühne Ede gépgyáros Abos. Állami bronzérem : Weiser J. G. NagyKanizsa. Első oszt. díszoklevél: Clayton Shuttleworth gépgyára Lincoln, Bácher Rudolf Budapest. Elismerő oklevél: Kozsár Jakab Csákóvá, Lamoth és Buchmann Detta. A legjobb szerkezetű rögtörőért állami bronzérem: Bacher Rudolf Budapest, X. Vetőgépekért. Állami ezüstérem: Kühne Ede Mosoliy, Weiser J. G. Nagy-Kanizsa. Állami bronzérem: Nicholson gépgyár r. t. Budapest. Díszoklevél: Sikmund és társa Újvidék, Mayer és fiai Szombathely, Clayton és Schuttleworth Lincoln, Melichár Ferencz Budapest, Hofher és Schratz Bécs, Umrath és tsa Bécs.

V

950

_ _

KÖZTELEK, 1901. JÜNIÜS HÓ 12.

X I . Gazdasági és liázi eszközökért. Díszoklevél: Mayer E. fiai benzinmotorgyáros Szombathely. Leonhardt G. fiai benzinmótorgyáros, Mayfarth és Társa borprésekért és szőlőmalmokért, „Hungária" temesvári gyár műtrágyáért, Zalatnai kén-kovand ipar részv. társ., Gyufagyár és vegytechnikai gyár részv. társ. Temesvár, finom kocsikenőcsért és Emkegyufáért, Első proszniczi gépgyár vetőgépekért, répavágóért, darálóért és szecskavágóért, Latter M. és Társa temesvári téglagyár tulajdonosok. Elismerő oklevél: „Hille" drezdai motorgyár, Lorber viharágyu-gyáros, Emmerling viharágyu-gyáros, Pausz László Temesvár kaszákért, Kelemen Ferencz Varjas kaszáló és töltögető ekéért, Csernovszky és Társa Böhm-Bród, Blum és Novotny acetilén gőzfejlesztő, Gzárán Ottó Sipet törek-rázó villáért, ifj. Anheuer János temesvári pénzszekrénygyáros, Horovitz Mór Budapest patkányirtóért, Union kaszagyár, Schulcz János és fia kovácsmesterek Kis-Komlós kettős ekéért, Grünzweig Samu Budapest háztartási czikkekért, Jalsoviczky János táblás szekérért, Schönherz I. Budapest borászati háztartási eszközökért, Frecot János Unip kézi morzsoló gépekért, Goldstein Fülöp betoncsövekért, Sterk Izsó Budapest arkanzasz-kövekért, és ékszerutánzatokért, Goldstein Fülöp Temesvár czementárukért.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 323. kérdés. Igáslovaim ürülékében feltűnően nagymennyiségű egész, emésztetlen szemeket találván, fejenként és naponként 4 kiló zab és 2 kiló kukoriczából álló abrakjukat gorombán megdarálva és szecskával keverve akarnám nekik adatni, a rendelkezésemre álló szakmunkák azonban részben feleslegesnek, részben határozottan hátrányosnak állítják a normális fogú lovat darával darával etetni, azon indokolással, hogy a ló a darát nem rágja meg, nem nyálazza be kellően és ennélfogva nem is emészti oly jól, mint a szemes abrakot és hogy az ürülékben talált egész szemek csak látszólag emésztetlenek, tényleg pedig táptartalmuk az emésztő szervekben kilugoztatott; egy jóhirü szakíró hozzáteszi, hogy külföldön a daráló- és zúzógépek gyártói mezőgazdasági lapokban czélzatosan rendszeresen csinálnak propagandát a lóabraknak ily helytelen elkészítése mellett. Már most kérdezem : helyes-e az emiitett szakírók felfogása ? és nem lehet-e mégis indokolt oly, különben jó fogú, fiatal és középkorú igás lovakkal, melyek ürülékében sok egész szem találkozik, a zabot és kukoriczát gorombán daráitan eletni? B.

P.

324. kérdés. Hizott ökreimet egy nürnbergi kereskedő vette meg, a marhaleveleket a helybeli jegyzővel állíttattam ki és ez a levelek hátlapján vezette rá, hogy sem helyben, sem pedig a szomszéd községekben 40 nap óta semmiféle ragályos betegség nem uralkodott és hogy az ökrök az elhajtás alkalmával egészségeseknek találtattak. Az állomáson az állatorvos az ökröket berakni nem hagyta, azt állítva,, hogy a levelek nem jól vannak kiállítva mert az egészségi bizonylatnak nem a hátlapon, hanem az elején a nyomtatás közé szúrt irott betűkkel kell bizonyítva lenni. Ennek folytán Ökreimnek egész napon át az állomáson kellett vesztegelni, miből nekem tetemes károm támadt. Végre a rendőrkapitányságnál uj leveleket kaptam, melyekkel az ökröket felvette. Kérdem tehát, hogy csakugyan elég ok volt-e az hogy a bizonylat a hátlapra volt felírva, hogy ennek folytán az állatorvQS a berakodást nem engedélyezte. A községi jegyző azt állítja, hogy a leveleket ugy kell kiállítani mind ő azt tette. K. A.

45. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

325. kérdés. Telivérben tenyésztett Pli- de valahányszor a szakemberek alapos kísérletemuth-fajta kendermagos tyúkjaink között egy zés tárgyává tették azt, mindig kimutatták, hogy drbnak lába megvastagodott s azon pikkelyszerü a jó fogú lovak oly keveset hagynak a szecskorpás képződmény van, anélkül, hogy látszó- kával kevert zabból emésztetlenül, hogy annak értéke meg sem közelíti a zúzás költségeit, lag az a járásban az állatot akadályozná; aziránt van szerencsém kérdést tenni, hogy ez amihez még az is járul, hogy a zúzott zab minő betegség lehet, nem ragályos-e és mi nem hat az izmokra oly előnyösen, mint az egész szemüen etetett zab, mit Sanson — az volna teendő, hogy ez elmúljék, esetleg tovább avenin fölfödözője — annak tulajdonit, hogy zúzás ne terjedjen? folytán megfogy a zab avenintartalma, Pott Káld. M. L. 326. kérdés. Kérnék szives felvilágosítást pedig arra hajlandó visszavezetni, hogy a zab speczifikus hatása a szemek hegyes végű alakarra nézve, hogy alkalmas-e az osztrák-sziléziai tarka tehén Veszprémmegyében a tenyésztésre, jától származik, mit a zúzás megsemmisít. nem-e lesz ott aránytalanul kevesebb tejelő és De hogy számok is beszéljenek, már nem-e kap a legelőváltoztatás által tuber- Haubner kimutatta, hogy a jó fogú lovak a kulózist? P. A. szecska nélkül etetett egész szemű zabból 2—3°/o-ot, a szecskával kevertből pedig 0 ' 1 — 327. kérdés. Kérem a beküldött rétifüvet növénytanilag meghatározni s annak magyar és 0'5%-ot ürítenek ki, mi pl. 14 koronás zab ár latin nevét velem közölni. Eddig rétemen még mellett első esetben 28—42 fillér, második esetben 1'5—7 fillér veszteséget jelent, tehát soha sem fordult elő, ez idén a mocsarasabb oly keveset, hogy azok egy esetben sem érik részeken nagyobb mennyiségben lép föl. Takarmányértékre nézve is szeretnék némi felvilágo- el a zúzás költségeit, melyek 50 fillérnél többre tehetők. Ezért legföljebb csak kivételesen ajánlsítást nyerni. E. J. 328. kérdés. Egyik agyagos vályogtalaju ják a szakírók a zúzott zab etetését, nevezetesen szopós csikókkal, valamint idősebb csikóktáblámban trágyázott takarmánybükköny után 3-ad éve buza volt, a buza után repcze s az kal a fogváltás alatt, továbbá falánk természetű, idén ismét buza van benne, de ez annyira meg- öreg és beteges lovakkal; azt azonban minden iró hangsúlyozza, hogy a zabot nem nagyon ritkult, hogy kénytelen vagyok ezt most kiszánrövidre vágott szecskával keverve etessük, s tani ; kérdezem tehát, tanácsos-e most azt takarmánynak való kölessel bevetni s utána hogy etetés előtt kissé megnedvesítsük, nehogy a lovak a szecskát lefújják a zabról. A szecska még ez őszszel ismét búzával bevetni. Vagy mennyisége a zab súlyának felétől másfélvan-e oly takarmányféle, melyet még most — szeresséig változhat a szerint, hogy mennyi tekintve az idő előrehaladottságát — még lehetne buza előveteményeként vetni s melyik az? szalmát etetünk a lóval, mert pl. luxuslovak számára kevesebb szecskát fogunk a zabhoz Sz. A. 329. kérdés. Gazdaságom mezei csapásait keverni, mint igás lovak számára ; annyi azon(körülbelül 20 kim. össztávolságban) befásitani ban igaz, hogy minél több szecska van a zab között, annál biztosabban emésztik meg a lovak óhajtván, faiskolát létesíteni szándékom. A faiskolába magról ákáczfát, dugványról nyárfát és a zabot, mert annál jobban kénytelenek azt mert vizenyős talajra is ültetnem kell, a megrágni s benyálazni. borownai iskolából beregfát rendelve alnus Egészen máskép vagyunk a tengerivel, glutinosát is tervem nevelni. mert ezt mindig durván darálva és szecskával Hogyan kell előkészíteni a faiskola földjét, keverve, vagy pedig csutkájával együtt darálva ajánlják a lovakkal etetni. Utóbbi eljárás jobb, mily módon és távolságra, mikor az ákáczmagot, a nyárfadugványt és a már 2 méter magas mert habár igy kevésbé szeretik is a lovak, de a porózus csutka lazán tartja a tengeridarát, beregfákat ültetni legbzélszerübb ? s az emésztési nedvek beszivódását könnyíti. A vizenyős talajon még fűzfát kosárkötésre is termelni szándékom, a 30 cm.-es Salix-dugA jelen esetben azt ajánljuk, kisértse meg ványokat hogyan, mily távolságra elhelyezni B. P. ur lehetőleg pontosan megállapítani, hogy állandó helyére okszerű? M. T. körülbelül hány százalék emésztetlen zabot 330. kérdés. Lehet-e mocsaras, süppedé- ürítenek ki lovai, mi egy kísérleti állat 24 órai kes rétterületet mézges égerrel (alnus glutinosa) ganajának összegyűjtése, s a zabszemek kivádugványozással beerdösiteni ? A magelszórás logatása, szárítása és lemérése által könnyen eszközölhető, s ha akkor is ugy találja, hogy nem járt eredménynyel. H. J. az emésztetlen zab értéke fölülmúlja a zúzás 331. kérdés. Lehet-e egy tölgy-, juhar- és szilfából álló 30—35 éves sarjerdőben, mely költségeit, akkor — föltéve, hogy elegendő szecskülönben is gyenge növésű, birkát kár nélkül kával keverve eteti azt, s hogy a tengerit mint durva darát használja, -— térjen át a zúzott zab legeltetni; illetve, nem árt-e a legeltetés az erdőnek, nem tekintve, hogy igy a vesszőter- etetésére ; de mi azt hiszszük, hogy most is csak melés is elvész, melyre bár nagy szükség van, a látszat csal, s ezért valamint az emiitett okok de ezt a kárt kiegyenlítené az a legelő, mit miatt nem ajánljuk a zúzott zab etetésének általánosítását. Cselló. az erdő nyújtana. A. 8. 332. kérdés. Mult őszkor egy rossz leirás Hizott ökrök szállítása Németországba. szerint, akként készítettem almabort, hogy a (Felelet a 324. kérdésre.) A Német birodalomkipréselt mustot mindannyiszor, hogy erőseb- mal megkötött s az 1892. évi V. t.-czikkbe iktaben kezdett forrni, lefejtettem s mivel ez sem tott állategészségügyi egyezményünk értelméakadályozta meg a forrást teljesen, mustár- ben, Magyarország területéről a szarvasmarhák maggal szüntettem azt meg. Ettől kezdve, az csak meghatározott föltétélek betartása mellett almabor mindig egész lassan kissé pezsget, szállíthatók el. meglehetős tiszta és szép szinü, de ma is még Ezen föltételek a 12. sz- Állategészségmindig kissé csípős, burcsók ízű. ügyi Értesítőben (az úgynevezett „sárga lapokban", melyek megtekinthetők minden marhaAzt hiszem, ha most még valamivel, uj rakodóul engedélyezett vasúti (hajó-) állomáerős forrásba volnék képes hozni ezen burcsóson s minden m. kir. állatorvosnál), vannak kot, hogy még mindig jó bor válhatna belőle. Erre vonatkozólag kérem szives tanácsu- közzétéve s ezenkívül az eziránt 1901. évi február 20-án ad 96,366—900. szám alatt kiadott kat és útbaigazításukat. földmivelési miniszteri rendeletben (melyet Nemcsény. K. minden közigazgatási hatóság is megkapott) közöltottek. Felelet. Ezen föltételek V. pontja értelmében „a marhalevél-kezelőnek marhalevelet a Német Egész szemíi vagy zúzott zabot etessünk-e a lovakkal ! (Felelet a 323. sz. kér- birodalomba, vagy ezen keresztül irányítani csak azon esetben szabad, ha az állatok szárdésre) A szakírók azon ájánlása, hogy a zabot lehetőleg csak egész szemüen etessük a lovak- mazási helyén, vagy ezzel határos községekben kal, onnét származik, mert egyes lótulajdonosok 40 nap óta sem keleti marhavész, sem más, az 188'8. évi VII. t.-cz. 24. §-ában említett oly már ismételve ajánlották a zúzott zab etetését,

45. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. járványos betegség' nem uralkodott, mely a marhalevélen leirt állatok fajára átragad". Ugyanezen rendelet 5. pontja értelmében a marhalevél-kezelők kötelesek tehát „a Német birodalomba vagy azon keresztül irányított marhalevelek kiállításánál az űrlapon nyomtatásban foglalt egészségi bizonyítványt a következő beszúrás által módosítani: Hogy a leirt állatok a községből való elhajtása alkalmával egészségeseknek találtattak és hogy 40 nap óta sem a községben, sem a szomszéd községben keleti marhavész vagy a leirt állatokra veszélyes más járványos betegség nem uralkodott, ezennel bizonyittatik". Ugyanezen rendelet 6. pontjának negyedik bekezdése szerint a marharakodó állomáshoz kirendelt szakértő csak olyan állatszállítmányt továbbittathat, mely szállítmánynál a szarvasmarháknak marhalevelein „az egészségi bizonyítvány az előző pont szerint ki van állítva". Ezekből a t. kérdésttevő láthatja, hogy akkor, ha a marhalevél kiállítója az egészségi bizonyítványnak az idézett rendeletben megkívánt s előirt szövegét nem a marhalevél első lapján levő nyomtatott részhez való beszúrás által, hanem a marhalevél hátlapjára irta reá, nem járt el szorosan az idézett rendeletnek megfelelő módon, tehát a n . . . i szakértő állatorvos eljárása volt szabályszerű, nem pedig a marhalevelet kiállító községi jegyzőé. Dorner. Tyúkok lábrühössége. (.Felelet a 325. sz. kérdésre.) A tyúknak lábbaja minden valószínűség szerint rühösség, melyet a Dermatoryetes mutáns nevű rühatka okoz és mely általában meszes láb neve alatt ismeretes. A rühatkák a varrok alatt tartózkodnak és amennyiben a nőstény majdnem fél milliméter hosszú, szabad szemmel is megláthatok. A betegség ragadós és azért ajánlatos lesz a tyúkok lábait is gondosan megvizsgálni és amennyiben bárcsak apró pikkelyek is mutatkoznának, szintén kézelés alá venni. A kezelés abban áll, hogy a pikkelyeket gliczerinnel, vagy szappanhabbal felpuhítva, kis kefével ledörzsöljük, azután pedig a megszárított beteg felületet a következő összetételű kenőcscsel bekenjük : 15 r. kénvirág, 8 r. hamuzsir, 60 r. disznózsír. Ezt a bekenést a teljes gyógyulásig, esetleg többször ismételni kell. •—y.— Sziléziai tarka tehén. {Felelet a 326. sz. kérdésre.) Nem szenved kétséget, hogy az osztrák sziléziai marha a Dunántul kedvező éghajlata s intenzivebb gazdasági kulturája mellett elég könnyen fog meghonosulni s tulajdonságaiban veszteségeket nem fog szenvedni. Annak daczára meggondolandó ez állatnak a Dunántulra való bevitele, mert nem valószínű, hogy ott nagy keresettségnek örvendjen s igy alig lesz lehetséges a növendékállatokat jól értékesíteni. Ha nem mutatkozna ott tanácsosnak a legnagyobb keresettségnek örvendő szimmenthali tenyésztése, akkor is meg kellene kisérleni talán a bonyhádi szarvasmarha tenyésztését, amely elég jó hírnévnek s keresettségnek örvend. Nézetem szerint mindenki által lehetőleg szem előtt tartandó közérdek az, hogy valamely vidéknek szarvasmarha-állománya lehetőleg egyöntetű legyen, mert ezáltal fokoztatik az iránta való kereslet, kinek-kinek módjában van jobb és jobb tenyészanyagot beszerezni s ezáltal a fajtát vagy a jelleget tökéletesbiteni. Ellenben ha csak egy vagy egynéhány tenyésztő tart egy nagy vidéken valamely a távolból importált fajtát vagy jelleget, ugy egyrészt a vérujitás is igen nagy nehézségekbe ütközik s költséges, mert az apaállatokat a közelből nem szerezhetvén be, eredeti hazájából kell importálni, másrészt az utódokat sem könnyű tenyésztésre értékesíteni, mert a fajta nem lévén általánosan ösmert, nem is kerestetik tenyésztési czélokra. Részemről tehát inkább ajánlanám valamely ott már honos és ösmert szarvasmarhafajta tenyésztését, semhogy a távolból importáljunk a vidéken ösmeretlen állatokat. •—esy.

KÖZTELEK, 1901. JDNfDS HO 12. A gyapjufű takannányértéke. (.Felelet a 327. sz. kérdésre.) A beküldött növény tudományos neve: Eriophorum polystachium L., tartozik a Sásfélék családjába. Mint a többi sásféle, ugy ez is rossz réti növény és az u. n. „savanyu füvek" közül való, mely durva, rossz minőségű szénát ad. A gyapjufünek több faja terem az országban mindegyik mocsaras helyen, s hogy a gyapjufű a kérdéses területen ujabban elszaporodott, annak az lehet az oka, hogy a rét nedvesebb lett mint azelőtt volt. Ha a rétet valami módon ki lehetne • szárítani, ugy a gyapjufű és a többi savanyufü is kipusztulna onnan. Thaisz Lajos. Takarmány kiszántott búzába. (Feleieta 328. sz. kérdésre.) Kiszántott búzába kölest vetni takarmánynak, hogy ennek bekerülte után ismét buza következzék, semmi körülmény között sem helyeselhető eljárás. A köles a talajrontó növények közzé tartozik, mert alatta összetömődik a talaj és ezért, hacsak némileg száraz időjárás következik, nem lehet a buza alá a talajt kellőleg előkésziteni. Az illető táblába legfeljebb fehérmustárt lehetne vetni takarmányul, csakhogy ez száraz klíma alatt nem szokott sikerülni. Cs. S. Csemeték és suhángok nevelése. (.Felelet a 329. sz. kérdésre) A faiskolának szánt földet kétszer is kell előlegesen megművelni, ha gyepes vagy bokrokkal benőtt. Ez utóbbiakat kiirtani, a gyepet lehántani s azután ásóval vagy mélyjáratu ekével mélyen felporhanyitani. Ha ákáczot is akar nevelni, nem.szabad a földárjának közel lenni a felszínhez, mert azt nem tűri. A vetés ugy ákáczmaggal, mint égermaggal tavaszszal történjék; az ákáczot előbb le kell forrázni a „Köztelekében már általam ismertetett módon s május közepe előtt ne igen vessük el, hogy a kikelő csemete le ne fagyjon. Az alma nem olyan kényes. A magot ugy vetjük el mindkettőnél, hogy 30 az ákácznál, 40 cm.-es távolságban kifeszített kerti zsinór mellett kis kapával hornyokkal, kis árkocskákat huzunk s abba szórjuk a magot s porhanyó, nem göröngyös vagy ha van, homokkal kisujjnyi vastagon betakarjuk. A nyárfadugványokat is legjobb tavaszszal kihajtás előtt márcziusban ültetni ki 17a—2 méter távolságban szabályos hálózatban. Ha kisebb 30—40 cm. hosszú dugványokat akar suhángokká nevelni faiskolában, egymástól 120 cm.-es sorokban 1 méterre ültetendők, mig a kellő magasságot elérték s a törzsön kihajtó vizhajtásokat le kell csipni. A nemes füztelepitésre a „Köztelek" előbbi számában ismételten adtam felvilágosítást. Földes János. Mocsaras rétek beerdősitése. (Félélet a 330. sz. kérdésre.) A mezgés égerrel való dugványozás nem nagy eredménynyel kecsegtet, ily czélra a füz alkalmasabb. Legjobb gyökeres égercsemetéket ültetni a süppedékes helyekbe s az ültető helyet földfelhányással magasbitni s oda ültetni. F. J. Birkák legeltetése erdőben. (Felelet a 331. sz. kérdésre) Ha csak lehet s nincs rászorulva, ne bocsásson juhokat erdejébe, melyek a kincstári erdőből is ki vannak zárva, mert haszonnal nem jár, csak kárral az erdőre nézve, ha különben is sarj és gyönge növésű. Tessék különben legelőerdővé alakítani erdejét, mire nézve a „Köztelek"-nél leszállított áron rendelkezésére áll „Legelőerdők" czimü munkám, hol a fenti kérdésre nézve bő felvilágosítást s utbaigazodást nyerhet. Földes János. Almabor megjavítása. (Félelet a 332. sz. kérdésre) A mustármag, illetőleg a benne képződő csípős illó mustárolaj az erjedést megakadályozza, mert nem engedi az élesztő sejteket szaporodni. Természetes tehát, hogy a közölt' esetben a forrásnak indult almamust teljes kiforrását is megakasztotta. Azt tetszik irni, hogy a mustármaggal készített almabor különben meglehetős tiszta és szép színű, de kissé csípős burcsák-izü. A csípős ízt okoz-

Ö5Í hatja a borban keletkező szénsav is, ami nem baj, sőt az almabor akkor jó, ha elegendő szénsav van benne, mert épen ettől üdítő ital; de okozhatja a csípősséget a mustárolaj is, ami már baj, mert ezt az izt, legfeljebb az édes ürmös borban kedveljük, de az almaborban nem. Ha ez utóbbi eset forogna fent, ugy talán segíteni lehetne az által, hogy az almabort j ó alaposan meglevegőztetné és pár °/o-nyi czukrot (100 literenként 10—20 dekát) oldana fel benne és kevés uj-bor (szőlőbor) seprőjével ellátva megkísértené meleg helyiségben újra erjeszteni. Ha nem nagyon sok a mustárolaj, akkor, ugy hiszem, az erjesztés sikerülni fog és a bor ize is javulni fog. Ezt mindenesetre előbb kevés almaborral tessék megpróbálni egy tágas palaczkban (pl. 5—10 literrel) s csak ha sikerült, akkor a többivel. Azt is meg lehetne tenni, hogy megvárja, mig friss gyümölcse lesz és annak az erjedésnek indult mustjához keveri hozzá ezt az almabort, melynek izével nincs megelégedve. Végül, ba az almabor annyira hibás izü, hogy javítgatása nem kecsegtet a kívánt eredménynyel, de van benne elég szesz és a készlet is nagyobb (pl. 5—10 hektoliter vagy több is) akkor érdemes lehet azt szeszszé (almacognac-ká) főzni ki. Oy.

I.

Gazdasági egyesületek mozgalma. Rovatvezető : de Pottere Brunó. A Nyitravölgyi Gazdasági Egyesület április hó 29-én tartotta rendes évi közgyűlését Leidenfrost Károly elnöklete alatt. A közgyűlésen felolvasták az egyesület mult évi működéséről szóló jelentést. A jelentésből kiemelendő az egyesület akcziója az úgynevezett vándorelőadások rendezése ügyében, melyekkel kiváltképen a községek kisgazdáit iparkodott az egyesület az intenzív gazdálkodásra terelni. Evégből kiadott az egyesület egy tót nyelven megjelenő paraszt-újságot is. A kisgazdák állattenyésztése fejlesztése érdekében működési területén több helyen tenyészállat-dijazást rendezett az egyesület. Nagy-Bossányban pedig az előző években szép sikerrel fentartott kosárfonótanfolyamot az idén is folytatta és propagandát csinált a földmivelési miniszter által életbeléptetett munkás- és cselédsegély-pénztár érdekéb e n ; rendezett arató-ünnepeket s gépjeit számos izben bocsájtotta ugy a nagyobb, mint a kisebb birtokosok rendelkezésére. Az egyesületi tagok szaporodása javulást mutat fel, bár tótnyelvű közlönyének megszüntetésével a kisgazda tagok létszáma nem emelkedett. Kiss János egyesületi titkár jelentését örvendetesen vette tudomásul a közgyűlés a vándorelőadásokról. A mult évben összesen 55 előadás tartatott, melyek látogatóinak száma 4638 volt. Rendezett az egyesület a mult évben aratóünnepeket, gépeket közvetített tagjainak s elhatározta, hogy a pozsonyi kiállításon egy különálló kiállítást fog rendezni grafikai formában, melyben az egész Nyitravölgyének termesztését fogja bemutatni. A Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület junius hó 2-án Németbolyban a földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatásával nyugati fajú szarvasmarhatenyésztés emelése czéljából, díjazással egybekötött tenyészállatszemlét rendez, melyre Baranyamegye és Pécs város tenyésztői hajthatnak fel tenyészállatokat, Díjazva lesznek bonyhádi, szimmentáli és berni tiszta fajta és keresztezések. Nyugati fajta tehenek díjazására 22 díj, 680 korona értékében, nyugati fajta üszők díjazására 11 dij, 450 kor, értékében fog kiosztatni, első sorban földmivesek részére s esetleg községi lelkészek körjegyzők és néptanítók részére is. Nagyobb birtokosok disz- és elismerő okmányokkal lesznek kitüntetve. Községi bikák gondozói részére 0 darab dijat 55 kor. értékben osztanak ki. let

A Borsodvármegyei Gazdasági Egyesüállattenyésztési szakosztálya április 3-án

952 tartott ülésen Vértessy Tivadar titkár előterjesztésére megállapította az idei szarvasmarhadíjazások tervezetét, a mely szerint a lovak, 'anyakanczák és csikók díjazására összesen 810 koronát, szarvasmarhadijazásra pedig szintén 810 koronát fognak az idén fordítani. A szakosztály felhívja a járási, mezőgazdasági bizottságokat és állatorvosokat, hogy a tenyésztőket a díjazáson való részvételre buzdítsák. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület április 3-án tartott igazgató-választmányi ülésén megállapította az ombódi közlegelőre felhajtandó állatok dijait. A legelő állatorvosi felügyeletét és a jószág kezelésére a legeltetési idő tartamára egy állatorvost fog az egyesület alkalmazni. Megállapította a választmány az 1901. évi működési programmot, melybe felvette a háziipari kiállításra vonatkozó tervezetet is, mely szerint a vármegyében űzött háziiparok munka közben lesznek bemutatva. Elhatározta a választmány, hogy az alispáni hivatalhoz kérdést intéz az apaállatvizsgálatoknál az állami állatorvosok által szedett külön napidijak és állatorvosi dijak jogosultsága tekintetében. Krassó-Szörényvármegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya április 27-én Jakabfty Imre elnök elnöklete mellett ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a szarvasmarhadijazásokra egy állandó juryt fognak kiküldeni, amely a dij ázások helyén a tenyésztést figyelemmel kisérhesse, azt irányithassa. A Karánsebesen felállított háziiparoktatási tanfolyamot, amely az idén igen szép eredményt ért el, igyekezni fog a választmány, egész évre kiterjeszteni. A községi bikáknak az állatbiztosító-társaságnál leendő biztosítása ügyében az állattenyésztési szakosztálytól véleményt kér a választmány, mely egyúttal elhatározta, hogy Román-Gladnán egy minta-gyümölcspálinkafőzőnek szövetkezet utján leendő felállítására szükséges lépéseket meg fogja tenni. A Gazdasági Egyletek Országos Szövetsége által, a tőzsde törvényes reformja tárgyában a képviselőházhoz intézett felirathoz hozzájárult. Az : országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárba az egyesület 2000 kor. alapitványnyal alapitó tagul belépett. A Délvidéki földmivelők gazdasági egyesülete által Temesvárt rendezendő mezőgazdasági kiállítás. megnyitásán küldöttségileg képviselteti magát az egyesület. A Pozsony vármegyei Gazdasági Egyesület legutóbbi igazgató-választmány ülésén a Pozsonyban 1902. év folyamán rendezendő mezőgazdasági országos kiállításon való részvétel módozatai és tervezete kidolgozására Bartal Aurél, Földes Gyula, Tóig Gyula, Rovara Frigyes, Spitzer Mór, Nagy Miklós és Horváth Jenő választmányi tagokból álló bizottságot küldött ki. A választmány elhatározta, hogy a kiállításon olykép vegyen részt az egyesület, mely megfelel 40 éves múltjának és híven vísszatükröztesse működésének eredményeit és a megye gazdasági viszonyainak képét. Tudomásul vették Horváth Jenő titkár jelentését, mely szerint az egyesület által rendezett kosárfonó tanfolyam mesterét a kefekötésre begyakoroltatta. A hegyentuli járás községeinek ama kérelmére, hogy a községi faiskolák eddigi kiterjedésüknek továbbra is meghagyassanak, a választmány hosszabb tanácskozás után elhatározza, hogy a községi faiskolákra vonatkozó kérvényeit a hegyentuli járás községeinek pártolólag terjeszti be a törvényhatósági bizottság elé, átiratot intéz az erre vonatkozó rendelet módosítása iránt, állást foglalva a járási faiskolák létesítése mellett. Ugyancsak a hegyentuli járás községeinek a szederfa-tenyésztés kötelezettsége alól való felmentése ügyében intézett kérvényét támogatja az igazgató-választmány azon indokból, mert a járás gazdaközönsége kifejlett állattenyésztéssel foglalkozik s ebből nagy kivitele Van, másrészt a járás gazdaközönségében a tiagyobb jövedelemmel kecsegtető gyümölcstermelés iránt nagyobb a hajlandóság, továbbá a termelt gyümölcs, tekintve a határontuli nagy

KÖZTELEK, 1901. JÜNItTS HÓ 12.

45. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.

Frigyes elnöklete alatt igazgató-választmányi ülést tartott az egyesület, melyen elhatározta, hogy az iszákosság terjedésének meggátlása érdekében hozott javaslatát a vármegye alispánjának megküldi. Pestvármegye gazdasági egyesületének a mezőgazdasági termékek áralakulását tárgyaló átiratát a választmány magáévá tette s pártoló felirat felterjesztésével megbízta az elnökséget. Az Erdélyi gazdasági egyesületnek a tényleges tartalékos katonáknak az aratás idejére való szabadságolása tárgyában kelt átiratára kimondta, hogy az országgyűléshez hasonló értelemben feliratot intéz. A Sárosvármegyei gazdasági egyesületnek a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárból alkotott, 1900. évi XVII. t. cz. módosítása tárgyában hasonló értelemben felírni határoztatott. A Magyar gazdatisztek országos egyesületének tavaszi, nagy közgyűlésén való megjelenésre az egyesület képviseletében gróf Andrássy Sándor egyesületi elnök kéretett fel. A Szatmárvármegyei gazdasági egyesület háziipari kiállítására Fedák István titkár küldetett ki. A Baranyavármegyei Gazdasági Egyesület ápril 9-én tartotta évi rendes közgyűlését Végül még több folyó ügyet intézték el Országh Lajos elnöklete alatt. Az elnöki megaz ülésen. A Csongrád vármegyei Gazdasági Egyesület nyitó vázolván az egyesület mult évi működését, f. évi április hó 28-án tartotta rendes közgyűlését. kiemelte, hogy a szarvasmarhatenyésztés emeA tárgysorozat első pontjait Mátéffy László titkár lése czéljából az egyesület . díjazással egybekötött tenyészállat-szemléket tartott s azokon terjedelmes évi jelentését, a közgyűlés örömmel s egyhangúlag tudomásul vette s ezzel kapcso- mintegy 1800 korona dijat osztott ki. Rendezett az egyesület gazdasági előadásokat, a megye latosan utasította az igazgató-választmányt, hogy a felállítandó közraktár ügyében mielőbb gyűj- több községében sás-,fa-,faragótanfolyamokat. Az egyesületnek 583 tagja van s évi bevétele 3781 tést indítson s a módozatokat a közgyűlés elé korona, kiadása pedig 4009 korona volt. A közterjessze. Jóváhagyta az 1901. évre szóló költségelőirányzatot 4012 kor. bevétel és 4000 korona gyűlés az egyesület mult évi zárszámadásait kiadással. 1901. évi számadások megvizsgálá- tudomásul vette s elfogadta a Vörös Mihály egyleti titkár által előterjesztett folyó évi sára Rácz Ferencz elnöklete alatt Bánfalvi Lajos, Zsoldos Ferencz mérnök és Csúcs Károly munkatervet, amely szerint az egyesület a folyó évben is a szán asmarhatenyésztés emelésére urakat választotta meg. Köszönetet mondott a egybekötött tenyészállatszemléket közgyűlés a belépő elnökség és igazgató-vá- díjazással lasztmánynak, valamint az egyesületi titkárnak rendez, a vármegye szegényebb sorsú szőlőazon buzgó és lelkiismeres, valamint odaadó mívesei között kellő mennyiségű ingyen-szőlőmunkálkodásáért, amelylyel ezen tetszhalott vesszőt oszt ki és a folyó évi működés feladata egyesületet a lefolyt hat év alatt a tetszhalál- lesz az egyesület újraalakításának munkája is. ból életerős egyesületté tették. Végül ujabbi A folyó évi költségelőirányzatot, mely 3478 hat évre megválasztattak egyesületi elnökké: korona bevételt és 3443 korona kiadást tüntet fel, a közgyűlés elfogadta. Csúcs Antal földbirtokos, választmányi elnökké dr. Cicatricis Lajos vármegyei főjegyző, alálelnökké : Zsoldos Elek földbirtokos, közgazdasági előadó, igazgató-választmányi tagokká: Válasz a ..Csiki Gazda" szerkeszAlbertényi Antal vármegyei főszámvevő, Czukor Emil. földbirtokos, Fekete Márton királyi tanátőségének. csos, társulati főigazgató, Kristó Nagy Imre, Sr „Köztelek" folyó évi 38. számában a Kanász Nagy Imre, dr. Mátéffy Ferencz, Balogh „Vegyes" rovatban „Kenderkikészitö Székelyföldön" Lajos, Piti Imre, Rúzs Molnár Sándor, Rúzs czim alatt egy közlemény jelent meg, melyről a< Molnár Ferencz, Szeder János, Plesznyik An„Csíki Gazda" május havi füzetében gúnyolódva tal, . Szépe Mihály, ifj. Ecseri János, Kiss vesz tudomást, azt állitva, hogy ilyen gazdasági Sámuel, Ecseri Lajos, Nóvák József, Kass János iparvállalatról ott a Székelyföldön alig tudnak egyesületi tagokat választotta meg egyhangúlag. valamit és egy fájdalmas felsóhajtással azon szálló igét veszi tollára: hogy mégsem boldog A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyea székely, csak papiroson. sület április 25-én tartotta évi rendes közgyűSzomorú tény, hogy a csíkszeredai gazdalését Kun Frigyes első alelnök elnöklete alatt. sági egyesületben eddig nem akartak semmit Fedák István titkár felolvasta a közgyűlésen az tudni ilyen iparvállalatról, s bosszantja őket az, egyesület 1900 évi működéséről irt jelentést s. , hogy az ő hirük, tudtuk s beleegyezésük a közgyűlés gróf Majláth József indítványára, • nélkül a „Köztelek"-ben jelent meg a czikk, mely az elnöknek és titkárnak működéséért jegyző- kelletlenül kelti fel a vállalalatok iránti érdeklődésüket, ugy látszik a „Csiki Gazda" emiatti könyvileg fejezte ki köszönetét, úgyszintén jegyzőkönyvileg elismerést szavaztak Molnár bosszúságában ád kifejezést azon malicziózus csodálkozásának: hogy ilyen vállalat létesítését István szakosztályi alelnöknek és Staub József Borszéky Soma ur épen a csíkszeredai gazdajegyzőnek a szőlőszeti szakosztályban teljesí- sági egylet előtt titkolta el, melynek ő is alatett 8 évi úttörő működéséért. Molnár István pitó tagja. és gróf Majláth József indítványára elhatározta A „Csiki Gazdá"-nak ezen sértő politikai a közgyűlés, hogy az egyesület alapjai ezentúl hortesfogása kötelességemmé teszi, hogy a „Közne takarékpénztárban,, jövedelmi szempontból telek" szerkesztője előtt igazoljam a lapjában kezeltessenek, hanem minden egyes fillére az rólam megjelent czikk igaz voltát és azt, hogy egyesületnek a gazdaközönség anyagi helyzeté- azon hir írójának érdeklődése folytán a való tényeknek megfelelőleg a „Köztelek" hasábjain nek javítására fordittassék. Ezután a tisztújítást ejtette meg a közgyűlés, megválasztván a régi jogosan foglalt helyet. Megjegyzem, hogy midőn a közreadott adatisztviselőkart. A közgyűlés az egyesület mult tokat azok megirójával közöltem: tudomásom évi zárszámadásiról szóló számvizsgáló-bizottnem volt arról, hogy azokat a „Köztelek"-len nyilsági jelentést elfogadta és a felmentvéiyt vánosságra hozatalra érdemesnek tartja és csak megadta. látogatása alkalmával, mint székely embernek A közgyűlést megelőzőleg ugyancsak Kun újságoltam azt majdnem szórói-szóra, amint nyom-

fogyasztóközönséget, megfelelőleg értékesül; javasolja tehát a választmány a törvényhatósági bizottságnak, hogy a hegyentuli járásban a legfőbb gond a gyümölcstermelésre fordittassék. A földmivelésügyi miniszter által kiadott s „az állatorvosi szolgálat a marharakodó állomásokon" czimü utasítás kapcsán a választmány Bartal Aurél indítványára feliratot intéz a földmivelésügyi miniszterhez az iránt, hogy találjon módot a külfolre lábon áthajtott lovak egészségének kellő megvizsgáltatására. Az igazgató-választmány magáévá teszi és tőle telhetőleg támogatni határozza a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének a tőzsde reformja ügyében a magyar képviselőházhoz benyújtott kérvényét, továbbá az Erdélyi gazdasági egyesületnek ugyancsak a képviselőházhoz a tényleges és tartalékos katonaságnak aratás ideje alatt való szabadságolása és földmivesiskolát végzett katonák: kétéves szolgálati ideje tárgyában beadott kérvényét. Hozzájárult a választmány a Pestvármegyei Gazdasági Egyesületnek a monori járási mezőgazdasági bizottság előterjesztése alapján felterjesztett memorandumához a mezőgazdasági termények áralakulását befolyásoló körülmények ügyében.

3 45. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. tatásban megjelent. A két gazdasági egyesülethez Marosvásárhelyre és Gyergyó-Szent-Míklósra intézett előterjesztéseimben megírtam, sőt már 1895-ben a csikszeredai gazdasági egyesülethez is indítvány alakjában beadtam, de amiről ezen egyesület titkára, aki a „Csíki Gazda"-nak is szerkesztője, az ellenem megindult politikai hajszában u g y látszik megfeledkezett, de azért mógis jónak látta a kezében levő és általa félredobott indítványomat, mint titokzatost ócsárolni. Ezek után tisztelettel kérem a „Közlelek" szerkesztőségét a következőkből a dolog mibenléte felől magának meggyőződést szerezni s közlésem kifogástalan voltát a „Csiki Gazda" szerkesztőjével szemben igazolni. 1. A Csíkszeredai Gazdasági Egyesülethez 1896. évi junius 25-én benyújtott indítványom fogalmazványban megvan s tárgya a „Közlelek"ben megjelent közlemónynyel azouos. 2. A „Csiki Lapok"-ban 1898. évi augusztus hó 24-én (34-ik szám) kendertermesztés, kenderáztatás és kenderkikészités kérdéseit a Ditróban tartott felolvasásom alapján ismertettem, ezt tehát Székelyföldön nem titok. 3. A Oyergyói Hirlap 1898. évi október 23-án és 30-án'megjelent (4. és 5. szám) a kendertermesztés, kenderfeldolgozás és fonógyár létesítésének szükségét, valamint lehetőségét a nyilvánosság elé hoztam. Nem lehet tehát mondani, h o g y erről a Székelyföldön senkisem tud semmit, mert ez csak a „Csiki Gazda" érdeklődésének hiányát igazolja, mely politikai elfogultságból származhatik. 4. 1900. évi augusztus 5-én Ditróban az ipartestületnek egy ünnepélye alkalmából, melyen Hegedűs miniszter ur ő nagyméltóságának képviseletében vettem részt, Gyergyó vidékének oda összesereglett nagy néptömege előtt tartott beszédemben a kendertermesztést, áztatást, kikészítést, a fonást-szövést, kapcsolatban a budapesti, állami kereskedelmi muzeummal nyilvánosan ismertettem. A z o n alkalommal a századok óla ismeretes és a szepesi vászonhoz hasonló székely szőtteseknek kiviteli kereskedésre alkalmas, nagybani előállítását a székelységnek a létért folytatott küzdelmében olyan nagy fontosságú kérdésnek tüntettem fel, mely hivatva van a kivándorlást megakadályozni és a népnek saját tűzhelye mellett kenyeret adni a kezébe. Már most kérdem a „Csiki Gazda" szerkesztőjétől, h o g y ezen tényekkel szemben, melynek nyilvános tanúi voltak az ünnepélyen megjelent kamarai elnök, az első titkár, a helybeli főszolgabíró, valamint képviseltette magát a megye főispánja és alispánja is : miképpen állithatja, h o g y a k e n derkikészitő létesítése iránt általam megindított mozgalomról a Székelyföldön senki sem tud semmit ? Ugylátszik, h o g y a legtisztább közgazdasági kérdést is, mely mostani politikai szereplésébe bele nem illik, nemlétezőnek tekinti. Ez volna a „Csiki Gazda" részéről személyem ellen intézett felszólalására irt válaszom. Részben örvendek, h o g y ellenfeleim kényszeritettek arra, h o g y a Székelyföld mostoha viszonyainak javítására vonatkozó 'mozgalomnak mibenlétével a nyilvánosság elé lépjek, de másrészről szomorú jele az időknek, midőn közgazdasági érdekeink szolgálatában álló „Csiki Gazda" diszkeditálni igyekszik egy olyan mozgalmat, melyet köteles volna előmozditani: ilyen politikai kortesfogással engem akart megbélyegezni, de ha ilyen közgazdasági kérdésbe beleviszi a politikát egy gazdasági folyóirat; csak önmagát bélyegezte meg, Nagyon sajnálom, h o g y önállóságát nem tudván megőrizni, felszólalásával ilyen politikai szereplésre vállalkozott nem politikai füzeteiben, midiin olyan kevesen vagyunk, akik a politikát mellőzve, az életkérdést képező közgazdasági igényeket alig birjuk a néppel megértetni, azt a helyesebb gazdálkodás jövedelmezőbb forrásai felé terelni. A „CsikiGazdá"-nak támadásai bizalmatlanságot keltenek az érdekelt kisbirtokosság között, mely saját érdekét nem fogja fel mindig helyesen. Ilyen támadásokkal szemben talán j o b b is lesz a kendertermesztés és kenderkikészités iránti tárgyalásokat a választások utáni időre elhalasztani, h o g y előbb szabaduljunk meg az örökös politizálás átkos lidércznyomásától. Budapest, 1901. junius 8. Borszéky Soma.

KÖZTELEK, 1901. JUNÍÜS HÓ 12

VEGYESEK. Mai számnak tartalma: Oldal OMGE. közleményei 943 Biztosítási tanulság. 944 A temesvári mezőgazdasági kiállítás kitüntetettjei. 949 t:;i/.iliisájri ' 'ek mozgalma. . _ ... ._. H51 \:'ila*z a „Csíki (.a :da" szerkesztősé . ÍI.>2 Állattenyésztés. A Lészai-féle gorbói magyar tehenészet 944 Növénytermesztés. A takarmanynemuek kazalozása szalma rétegezéssel. 945 (.a/(las i^i ^epés/ét. Szénaemelő készülék. ... 945 Állategészségügy. Néhány szó a járványos elvetélésről. ... 946 Baromfitenyésztés. A hazai lud- és kacsatenyésztés fontosságáról 946 Miképen rendezendő be a gazdaságban a baromfitenyésztés... 947 Irodalom. A sertés Magyarországban. . 948 I.PV<;lHzolircnj. ... . . . . . !':i(1 Vegyesek. ... 953 Kereskedelem, tőzsde. 955 Szerkesztői üzenetek 956

Meghívó a Gazdák Biztosító Szövetkezetének 1901 junius hó 20-án d. u. 4 órakor a szövetkezet irodájában, Mária-Valéria-u. 10. sz., II. em. 16. tartandó

alapitói gyűlésére. Tárgysorozat: 1. Az 1901 junius 27-én tartandó közgyűlés bejelentése. 2. Alapitói jogok átruházásának bejelentése. 3. Javaslat a czégnek franczia és angol nyelven való jegyzésére és ezzel kapcsolatosan az alapszabály 2-ik §-nak kiegészítése. Budapest, 1901. junius 8. Az igazgatóság.

Meghívó a Gazdák Biztosító Szövetkezetének 1901 junius 27-én délután 4 órakor a szövetkezet irodájában, Mária-Valéria-u. 10. sz., II. em. 16. tartandó

I. rendes közgyűlésére. Tárgysorozat

:

1. Igazgatóság jelentése. 2. Javaslat a czégnek franczia és angol nyelven való jegyzésére és ezzel kapcsolatosan az alapszabály 2-ik §-nak kiegészítése. 3. Felügyelő-bizottság kiegészítése 2 taggal. Budapest, 1901. junius 8-án. Az igazgatóság. Gróf D'Orsay nyugdíjazása a delegáczióban. Annak idején nagy feltűnést keltett a gazdaközönség körében gróf D'Orsay Olivér ezredesnek a mezőhegyesi ménesintézet katonai parancsnokának nyugdíjba vonulása, mert az érdemes ezredest a lótenyésztő gazdaközönség nemcsak mint kiváló szakembert ismerte, hanem mint olyan lelkes méneskari tisztet, aki hivatalos kötelességén tulterjedőleg megalapította a délvidéki népies ló-táj fajtát. Ugrón Gábor a delegácziók legutóbbi ülésén interpelláczió tárgyává tette D'Orsay gróf nyugdíjaztatását, mely szerinte azért következett be, mivel D'Orsay a lótenyésztési ankéten sajnálatát fejezte ki a fölött, hogy mivel a méneskari tisztek katonailag a k ö z ö s hadügyminiszter alá tartoznak, ezért az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület és a gazdaközönség egy része bizalmatlansággal viseltetik irányukban, holott nincs ok arra, hogy a méneskari tiszteket a magyar haza keblére ne szorítsa. Hogy D'Orsay gróf nyugdíjaztatása szóba került a delegáczióban, annak csak örülhetünk, már azért is, mert a hadügyminiszter képviselője D'Orsayt mint elsőrendű szakembert rehabilitálta; de kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy sem az OMGE.-nek a lótenyésztési ankéten jelenvolt tagjai, sem a gazdaközönség általában a méneskari tisztek és különösen D'Orsay működése

iránt bizalmatlanságukat ki nem fejezték, sőt ellenkezőleg annak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy a méneskari tisztek a tenyésztés gyakorlati irányításában és vezetésében sokkal kevesebb befolyást gyakorolhatnak, mint azt szakértelmünk és a viszonyok ismerete kívánatossá teszi. Ezt a háttérbe szorítást véljük mi a közös hadügyminisztérium befolyásának, mely a méneskari tiszteket pusztán katonai feladataik teljesítésére szorítja és rossz néven veszi tőlük, sőt alkalomadtán meg is tiltja, hogy a lótenyésztés terén katonai feladataikon túlterjedő működést fejthessenek ki. Erkölcsi testület, vagy üzlet? Megemlékeztünk lapunk 42. számában arról, hogy a budapesti kereskedelmi kamara az abraktakarmányok kedvezményes szállítása jelenlegi formájának hatályon kivül helyezése érdekében felirt a kereskedelemügyi miniszterhez. Azt is elmondtuk akkor, hogy különösen a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" igazolása nem tetszik a kamarának, mivel ez — mint mondja — szintén csak puszta üzlet. Nem tetszik ez a „Közgazdaság* ezimü lapnak sem, legalább igy vesszük ki azon már megszokott merkantilis izü czikkből, amelyben azt erőlködik megdönteni, hogy a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" nem erkölcsi testület, hanem pusztán üzlet. Erre nézve csak ez a feleletünk: a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete", a melynek működését bárkinek alkalma van megfigyelni, már alakulásában sem azon volt, hogy üzleti eredményeket érjen e l ; a gazdák érdekeinek megvédésével, az olcsó és biztos beszerzés és az eladás közvetítésével azon van csak, hogy a gazdáknak és ne magának szerezzen előnyöket. A szövetkezet nem a maga javára fordítja nyereségeit, mert eltekintve attól, hogy az üzleti fölöslegből tagjainak vásárlásaik arányában visszatérítést ád, a részjegyek osztaléka alapszabályainknak megfelelőleg 5°/o-nál nagyobb nem lehet. Hogy tartalékot gyűjt, az ismét csak a tagok javára szolgál. Egész bátran megnyugodhatik t. laptársunk tehát abban, hogy a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" nem puszta üzlet, hanem erkölcsi testület, mely nem egykét részvényes zsebének javára, hanem az egész gazdaközönség előnyére folytatja üzleti tevékenységét. Biztosítási dij utánfizetési kötelezettsége. Ismételten fordultak már hozzánk előfizetőink sorából azzal a panaszszal, hogy a bukott Orsz. Kölcsönös Biztosító Szövetkezet a biztosítási dij utánfizetést per utján szándékozik behajtani. Ugy ezeknek, valamint az Osz. Kölcsönös Bizt. Szövetkezet többi tagjainak miheztartására közöljük, hogy a követelt utánfizetést egyszerűen tagadják meg, mert ahhoz a szövetkezetnek joga nincs, mert a m. kir. Kúria f. é. április hó 23-án 1522/900. szám alatt hozott határozatával az Orsz. Kölcsönös Bizt. Szövetkezet erre irányuló igényét elutasította. A Kúria határozata a következő: A kereskedelmi törvény 225. § - á n a k 7 . pontja alapszabályi intézkedésnek tartja fenn azon módozatok megállapítását, melyek szerint a szövetkezet vesztesége kiszámítandó és a szövetkezet tagjai közt felosztandó. Ennélfogva a szövetkezet szenvedett veszteségeinek utánfizetését tagjaitól csak akkor követelheti, ha alapszabályai a szövetkezeti tagnak a szövetkezet veszteségeiben való részesedésre vonatkozó utánfizetési kötelezettségét megállapítják. Az alapszabályoknak a szövetkezeti tagok felelősségének mérvét megállapító rendelkezése nem tekinthető a kereskedelmi törvény 225. szakasza 7. pontjának megfelelő oly intézkedésnek, mely a szövetkezeti tagoknak a szövetkezet veszteségeiért való felelősségét a szövetkezettel szemben megállapítaná. A mezőgazdasági kiállítás meghosszabbítása. A földmivelésügyi miniszter, tekintettel az oly arányokban nem várt érdeklődésre, amelyet a párisi kiállítási tárgyakból rendezett mezőgazdasági kiállítás iránt a gazdaközönség

KÖZTELEK,

954 mutat, elhatározta, hogy a kiállítást 15 nappal meghosszabbíttatja. így a kiállítást az eredeti terv megváltoztatásával julius 1-én rekesztik be. A termésbecslések. A földmivelésügyi miniszter által kiadott termésbecslések alapjául eddigelé az 1895. évi statisztikai összeírás alkalmával megállapított vetésterület szolgált. Mivel azonban az intenzivebb gazdálkodás folytán vetésterületünk minden gabonanemnél azóta is. növekedett, a m. kir. központi statisztikai hivatal a mult évben a községi elöljáróságok utján gyűjtött adatok alapján a vetésterületeket újból megállapította és a termésbecslés ezentúl az ily helyesbített területi adatok számbavételével készül. A vetésterületek ezentúl háromévenkint fognak ismét megállapittatni, az időközi nagyobb változások azonban a gazdasági tudósítók jelentései alapján a három évi időszakon belül is évről-évre figyelembe fognak vétetni. A határidőüzlet ellen foglalt állást az osztrák mezőgazdasági tanács. 16 pontban foglalja össze kívánalmait, amelyek szerint a gabona-határidőüzlet a határidőre kötött reális szállítási szerződések érvényben hagyásával eltiltandó, a gabonabörze törvényileg újjászervezendő, az árak megállapítására vonatkozó szabályzat revidiálandó, a börzebiróság elnökségét pedig rendes bíró viselje. A tanács egyúttal felkérte az osztrák kormányt, hogy teljes befolyással oda hasson, hogy a gabonahatáridőüzlet Magyarországon is tiltassék meg. Az osztrák gazdatanács ime elfogadta azt, amit mi évek óta követelünk. Jelentékeny mozzanat ez, s hiába hallgatják agyon a merkantil lapok, Magyarország gazdái és kereskedőinek tudomást kell erről venniök s azzal a passzivitással, amelyet eddig tapasztaltunk, most már csakugyan fel kell hagynunk. A délvidéki tejtermelő szövetkezetek képviselői most tartották gyülésüket Temesvárott Sierbán János tejgazdasági felügyelő elnöklete alatt, aki bejelentette, hogy a földmivelésügyi minszter is elismerését fejezte ki a szövetkezet működéséért, szép eredményeiért s azon gazdasági haladásért, amelyet az állattenyésztés felkarolásával és az intenzív tejgazdaságokkal elértek. A szövetkezet a vaj gyártásának eddig föl nem használt melléktermékét, az irót 8000 korona évi bérösszegért Zboray és társa temesvári vállalkozóknak adta bérbe. A túróért beadott ajánlatokat nem találták elfogadhatónak. E tekintetben a tárgyalások egy altonai czéggel folyamatban vannak. Az Egyesült-Államok tehénállománya és tejtermelése. Az alább közölt számok áttekintést nyújthatnak azon nagyszabású tejgazdasági tevékenységről, amelyet az Egyesült-Államok 1899-iki ebbeli statisztikai adatai igazolnak. A vajtermelésre beállított tehénállomány az Egyesült-Államokban 1899. év végén volt kb. 11.000,000 darab, amely után — átlag egy tehén évi 59 kg. vajtermelését számítva — 650.000,000 kg. vaj termeltetett, 1 milliárd márka értékben. A sajttermelésre beállított tehenek számát ezen statisztika 1.000,000 darabra teszi, 135 kg. évi egyenkinti sajttermeléssel, egészben 135.000,000 kilogrammal, melynek értéke 110.000,000 márka. 5.500,000 tehén

1901. JÜNItTS HÓ 12.

45. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. vei. A földmivelésügyi kormányt : Dobokay Lajos miniszteri tanácsos, borászati kormánybiztos, Lónyay Ferencz dr. miniszteri osztálytanácsos, Radisics István miniszteri fogalmazó és Engelbrecht Károly királyi tanácsos, országos borászati és szőlőszeti felügyelő képviselték. A közgyűlés tudomásul vette az előterjesztett igazgatósági jelentést és ugy a felügyelő-bizottságnak, mint az igazgatóságnak a fölmentést megadta. A szövetkezet tudvalevőleg a Magyar Királyi Országos Központi Mintapincze kezelésével van megbízva és á mult évi közgyűlés olyan határozatot hozott, hogy a mennyiben a szövetkezet a mintapincze további kezelésre nézve megállapodásra jutni nem tudna, kisértse meg az uj alapon való szervezkedést. Ennek megfelelően a közgyűlésen Ágoston József elnök az igazgatóság nevében azt a kijelentést tette, hogy értesülése szerint a földmivelésügyi minisztériumban már elkészültek egy olyan tervezettel, a mely lehetővé fogja tenni, hogy a Magyar Bortermelők Országos Szövetkezete a tervezet értelmében szélesebb alapokra fektetve, újjászerveződjék és nagyobb szabású működést fejthessen ki a jövőben. A közgyűlés tehát, az igazgatóságot fölhatalmazta, hogy az uj alakulást készítse elő és mihelyt az előkészületek befejeztetnek, az uj szervezkedés keresztülvitelének megállapítására rendkívüli közgyűlést hívjon össze.

volt olyan, amelynek tejprodukcziója direkt, mint ilyen használtatott fel, egy tehén évi 1440 liter tejhozammal kitett tehát 670.000,000 márka értéket. Az összes tej és tejtermékek tehát 1 milliárd 780.000,000 márkát képviseltek, amelyhez még ha a lefölözött, a borjuk által felhasznált tej és a borjuk értékét számítjuk, az Egyesült-Államok tejgazdasága 2 milliárd márka értéket is felülmúl. Intézkedések a rétek és legelők megjavítására. A természetes fütermőhelyek javítására és kellő gondozására a földmivelésügyi miniszter hatályos intézkedések foganatosítására határozta el magát. Ezek állapota és javulása ugyanis nálunk nem mutatja azt a haladást, a mely a mezőgazdaság többi ágaiban tapasztalható, ami főleg1 állattenyésztésünk felvirágzásainak egyik gátló eszközét képezi. A gyepterületek megjavítása és felújításánál s esetleges uj területek begyepesitéseinél azonban elkerülhetetlen kellék az, hogy kellő tapasztalatok álljanak rendelkezésre s az érdekeltek megfelelően felvilágosithatók és vezethetők legyenek. Ezért elodázhatatlan követelménynek tartja a miniszter, egy olyan intézmény létesítését, a mely a takarmánytermesztési kísérletekkel tervszerűen foglalkoznék s ezen mivelési ág jövedelmezőbbé tételének ismereteit terjessze és fejlessze. Takarmánytermesztési kísérleti állomást léptet életbe, de mielőtt a tervezett intézmény szervezése tekintetében határozna, felkérte a Mezőgazdasági Kisérletügyi Központi Bizottság véleményét az iránt, hogy az intézmény szervezése tekintetében előterjesztést tegyen s nyilatkozzék az intézmény elhelyezése, működési köre és iránya, továbbá szakszerű vezetése és hozzávetőleges költségek tekintetében. A bizottság véleméye szerint külön önálló intézet fölállítása nem szükséges, hanem elegendő, ha a kérdés gyakorlati megoldása a m.-óvári növénytermesztési kísérleti állomásra bizatik, egyúttal a budapesti magvizsgáló állomás is megbízatván a hazai rétek és legelők flórájának tudományos növénytani vizsgálatával.

A „Thanaton' árusitása. A földmivelésügyi miniszter kérelmére a pénzügyminiszter elrendelte, hogy a irginiav éskentucky dohánylevelek kilúgozásából nyert és a növényeket pusztító különféle élősdiek ellen sikerrel alkalmazható dohánylugviz-kivonat, az úgynevezett „ Thanaton" a dohány nagyárudák utján forgalomba bocsájtassék. A Thanaton egyelőre 1300 grammos és 5 kilógrammos bádogdobozokban kerül forgalomba. Az 1300 grammos dobozok ára 2 korona, az 5 kilogrammos dobozok ára pedig 6 korona. A Thanaton árusításánál a mérgek forgalomba hozatalára nézve fennálló intézkedések betartandók, azzal az eltéréssel azonban, hogy a beszerzéshez szükséges bizonylatot a községi elöljáróság, vagy a gazdasági és kertészeti egyesületek is kiállíthatják. Ekebemutatás és tenyészállatdijazás. A Maros - Tordavármegyei Gazdasági Egyesület junius 2-án Illyés Tibor tófalvi birtokán ekebemutatást és junius 4-én Marosvásárhelyen sikerült állatdij ázást rendezett. Az ekebemutatáson öt gyáros vett részt váltóekékkel, kerülő ekékkel, vetőgépek és rétboronákkal, kik közül a hizottság a következőket tüntette ki. Propper Samut a Sack Rudolf részéről kiállított Sackféle talajmivelő eszközök és gépek elterjesztéseért, eredeti Sack váltva forgató ekéiért. Liptay Pált (Kühne Ede képviseletében) a gazdasági gépészet terén kifejtett működéséért. Kühne Edét hegyivetőgépeiért, Sack-rendszerü boronáiért, Szűcs Zsigmondot (Bacher R. képviseletében' Sack-rendszerü egyetemes ekéiért Bacher-féle aczélrendszerü rétboronáiért. A reskzai mezőgazdasági gépgyárat Sack-rendszerü egyetemesekéiért. Balassa Jánost e gyár főmérnökét a Sack-rendszerü ekék sikerült hazai gyártásáért, Kalmár Zsigmondot gabonatisztitó gépeiért és Keinrel Samut (Szászrégen)

Mintagazdaság Pozsonymegyében. Mindig örömünkre szolgál mikor halljuk, hogy a földmivelésügyi miniszter a kisgazdák ösztönzésére mintagazdaságokat létesit. Ezeknek száma az országban máris 72. A mintagazdaságok népszerűsítését jelenti, hogy Somorja város 75 hold városi köztulajdonán ilyen mintagazdaságot óhajt létesíteni s a Pozsonymegyei gazdasági egyletet kérte meg, hogy ilyen mintagazdaság ügyében erkölcsileg támogassa. Lenbeváltó állomás Erdélyben. A székely kisbirtokos osztálynak a lentermesztésre irányított szövetkezése sikerrel járt. A földmivelésügyi miniszter 250 hold termesztésre való vetőmagot kedvezményes áron osztatott ki a gazdák között s ujabban, — mint már egyizben emiitettük — elhatározta, hogy a Székely-Kereszturon ' felállítandó lenbeváltó és kikészitő-telepet államsegéllyel fogja előmozdítani. Ez a telep — mint értesülünk — már ez évben felépül s az ez évi termést már át is fogja venni, illetőleg fel is fogja dolgozni. A Magyar Bortermelök Országos Szövetkezete a minap tartotta évi közgyűlését Ágoston József országos képviselő elnöklésé-

M A U T H N E R

O D O N

^ J ^ ^ í ™ "

B U D A P E S T E N , VII., R o t t e n b i l l e r - u t c z a 3 3 . s z . , VI., A n d r á s s y - u t 2 3 . s z .

VESZ: •

m

1

h o m o k

(szöszös) b ü k k ö n y t

minden mennyiségben.

(vícu

vmosa)

biborherét, muharmag'ot, pohánkát, mustármagot, tengeri félékből: alcsutliit, székelyt, Pignolettot, C i n q u a n t i n o t , továbbá

mint: oberndorfitj eckendorfit, r a f f i a h á n c s o t és r é z g - á l l c z o t legelsőrendü minőségben,

takarmányrépamagot,

olajbogyóalakut,

valamint

45. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. váltva forgató ekéiért. A bemutatott ekék közül tizet kisorsoltak a jelenvolt kisgazdák között. A marosvásárhelyi állatdijazásra felhozott állatok azon szép reménynyel biztattak, hogy az állattenyésztés, a közgazdaságnak ez a fontos ága Maros-Torda vármegyében mennyire fejlődésnek indult. A felhozott állatok közül első dijakat nyertek, a községi bikák csoportjában: MezöBánd község; magántulajdont képező bikák csoportjában Ida Jeney Lajos apaállatja MezöSámstmd: a 4—8 éves borjas-tehenek csoportjában Újlaki András Beresztelke; üsző borjakért Blázs Péter Megyesfalva, szopósborjakért Újlaki András Beresztelke. A budapesti vágóhíd és marhavásár 1900. évi forgalma. A budapesti közvágóhíd és marhavásár igazgatója most tette közzé a közvágóhíd és marhavásár vágatási, illetve felhajtási forgalmát, mely az 1899. évvel szemben csökkent. Fölhajtottak a közvágóhidra: bika ökör bivaly tehén nagy marhát összesen db 1899-ben 4717 72,410 4146 21,404 102,677 1900-ban 4935 67,836 4080 25,103 101,954 borjut: 1899-ben 114,715; 1900-ban 112,471 darabot. Apróbb marhát: birka bárány kecske apróbb marhát összesen dbot 1899-ben 17,555 35,364 458 53,377 1900-ban 17,596 33,428 205 51,228 Az összes forgalom tehát 1899-ben 270,269 darab; 1900-ban 265,653 darab volt. Egészségügyi szempontból az állapot kedvező volt. A betegségeket illetőleg legtöbb esetben a gümőkórt konstatálták. A marhavásártéren is csökkent a forgalom; vágómarhából 10,468, gazdasági marhából 851 darabbal kevesebbet hajtottak fel. A csökkenés főoka — mint a jelentés mondja — az volt, hogy a vásárpénztárt Szerbiából kitiltották, minek következtében 11,335 darab szerb marhával volt kevesebb az 1900-iki forgalom, mint az 1899-iki s ezzel szemben a magyar marha fölhajtása csak 797 darabbal emelkedett. Az egész évi fölhajtás volt: vágómarha magyar 93,261, szerb 55,885, boszniai 307, összesen 149,454 darab, gazdasági marha 12,738 darab, összesen 162,192 darab. A marhavásártér értékforgalma 45.571,912 korona volt. Terményszállitások a hadsereg részére. A m. kir. honvédcsapatok részére 1901. szeptember 1-től 1902 augusztus 31-ig terjedőleg szükségelt és ajánlati uton fedezetet nyerő gazdasági termékek beszerzéséről szóló hirdetményből az alábbi két kivonatot közöljük. Katonai átvevő állomások

KÖZTELEK,

1901.

JUNÍÜS

HÓ

12

Hibakiigazítás. A f. hó 5-iki szám „Felélet* rovatában a „Beteg búza" czimü közlemény 6-ik sorában „hibás" helyett lilás s ugyané közlemény 8-ik sorában „egységes" helyett egészséges olvasandó. Á hódmezővásárhelyi földmivesiskolát több a katonasorozáson már túllévő, részben nős növendék végzi julius hó 1-én. Mindannyi jóravaló egyszerű földmives, ki a mezőgazdaság és szőlőmivelés minden ágában kellő jártassággal bir s irodai teendőkre és könyvvezetésre is alkalmazható. Alkalmazásuk iránt az őket igénybevenni óhajtók forduljanak a bér megjelölésével az iskola igazgatóságához. Magyar Thomas-salak. Gazdaközönségünknek most kedvező alkalma nyilik olcsó és j ó Thomassalakhoz jutni. A mütrágyaiparban jól ismert budapesti Sátori-czégnek (IX. Dandárutcza 25.) sikerült egy bizonyos mennyiségű magas foszforsavtartalommal biró Thomassalakot magának biztosítani és ezt kitűnő őrlésben bocsátja a gazdaközönség rendelkezésére. Minthogy azonban a mennyiség nem tul nagy, jó lesz, ha a gazda idejében lát annak lefoglalásához, nehogy ezt a kedvező alkalmat elmulassza. Yiharágyuk a Balkánon. A jég elleni védekezés elsősége a Balkánon Szerbiát illeti. Már a mult évben szereztek be a szerb királyi udvar részére, valamint a nagyobb birtokosok Semendriában viharágyukat, s az idén a közeli vidéket is belevonva a védekezésbe, ujabb megrendeléseket tettek., Annál jobban érdekel ez bennünket, mivel az idei ágyukat nem Ausztriából, hanem kizárólagosan a jól ismert Farkas és Faragó hazai czég gyárából szállítottak, mely ágyuk biztonság tekintetében szerb katonai bizottság által kipróbáltatták és a követelményeknek minden tekintetben megfeleltek. Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a , Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Égy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 brajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

(Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1901. junius 8. Az időjárás e hét elején száraz és meleg volt ; — 100 100 190 90 110 90 Széna ... q. 1 később azonban változás állott be, amennyiben majdZab „ — — — — 100 — 100 nem az egész országra kiterjedő zivatarok és helyi Alomszalma,, — 00 90 110 50 70 50 esők következtek be, melyeknél a hőmérséklet tetemesen Ágyszalma , 70 70 60 60 70 csökkent. A csapadék a növényzetre előnyös hatással Tűzifa ... ma 270 420 0 430 230 230 220 210 8 volt, habár azért a vetések ritkasága és a rozsda terjedéséről szóló panaszok nem szűntek meg. A röviddel Szállítási módozatok, bánatpénz és az ezelőtt megjelent hivatalos termésbecslés ugy találja, összes feltételekre nézve részletes felvilágosítást hogy a vetések általában még mindig kielégítően állanak, utal azonban arra is, hogy tartósan kedvezőbb nyújt a szegedi II. honv. ker. parancsnokság. időre immár sürgősen szükség volna, különben az idei termés jóval gyengébb lesz a tavalyinál. A külföldön a Katonai átvevő állomások terméskilátások keveset változtak. A vetések Északnémetországban rosszak, ellenben közepesek, sőt jók a Balkánállamokban, Francziaországban, Angliában Délorosz- és lermeiseK ji -
I

:I

I

I Is í j

I

1

II

955 nehézkesek és említésre méltó árváltozás alig mutatkozik. Saját piaczunk a külföldiektől teljesen különállóan alakult. Befolyással erre saját viszonyaink és a terméseredmény iránt táplált aggodalom volt. A forgalom búzában élénken alakult a többi czikkekben is kisebbnagyobb árelőny észlelhető. Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük : Búza rohamosan emelkedő hangulatban indult. A határidőpiacz eseményei — a hol a vetések felőli papaszokra és esőhiányra ugrásszerűen emelkedtek a jegyzések — a készárupiaczon is erős hatást gyakoroltak és a malmok igen éléne vételkedve mellett a tulajdonosok 20—25 fillérrel magasabb árköveteléseit készségesen adták meg. A következő napon azonban már visszaesés állott be ; a határidőjegyzések is olcsóbbak lévén az elért árelőny nagy része ismét elveszett, a hét Vi'jrr Ml', a/.nnhati rrszli.-n im'-jri* i'otullialn volt. A forgalom e m,'lldt tartósan élénk volt és kb. 40 fillér árjavulás mellett összesen 240,0(KI riim.-ál ti's/. ki. A hetihozatal 147.000 -ra riiji- nn-lvlml 9512 mm. ment tovább. Rozs e héten jobb érdeklődéssel találkozott és ugy a fogyasztásnál, mint elszállítás czéljaira is könnyebben volt elhelyezhető. A kínálat e mellett aránylag csak mérsékelt volt és így az árak kb. 20 fillérrel javultak. Minőség szerint 14-70 K.-ig jegyzünk budapesti paritásra és 14-90 K.-ig helyben átvéve. Uj rozsban a kínálat még esekély, de nem is mutatkozik különösebb kereslet. Juliusi szállításra budapesti paritásra kb. 30 fillérrel a határidő rozs jegyzésén felül fizelnek, augusztusi szállításra csak az októberi rozs jegyzése érhető el. Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) csendes irányzatú maradt. A kínálat gyenge ugyan, a gyárosok azonban szintén csak mérsékelt érdeklődést tanúsítottak és az árak alig változtak. Helyben 13-30 K.-ig fizettek, - hizlalóknál — kereslet esetén néhány fillérrel több is volt elérhető. Zab csak gyengén érkezik, míg a fogyasztási kérésiéi élénken alakult. A hangulat így emelkedő irányt követett és az árak kb. 20 fillérrel javultak. Prima áru hiányzik. Kb. 5000 mm forgalom mellett szín és tisztaság szerint gyengébb minőségű áruért 14-40—60, jobb és prima áruért 14-80—15-10 és finom zabért 15-40 K.-ig fizettek helyben. déssel találkozott. Az árak 5 fillérrel emelkedtek és budapesti paritásra 10-70 K.-ig fizetek. Kőbányán 40-90 K.-ig volt elérhető. A tiszavidéki ajánlatok valamivel gyengébbek és szintén 10 fillérrel magasabbak. Szerb tengeriből Kőbánya részére néhány ezer mm. 10-10—40 K. között kelt el hajóból átvéve helyben. Olajmagvak: Uj káposztarepezében csak szórványosan vannak ajánlatok és eladás még alig történt. Budapesti paritásrá 25-80—26-—K. jegyzünk. Bánsági repeze is még üzlettelen és 25.— K. jegyez. Káposztarepeze 1901. augusztusra 26'20 köttetett és 26.20—40 K. zárul. A mellékczikkekben üzlet nincs; névleg vadrepeze 14—15. gomborka 28—29 kor. jegyez ;-lenmag 29.—, kendermag budapesti paritásra 20 kor. jegyez helyben. Hüvelyesek : Babban nem volt forgalom és az árak csak névlegesek. Fehér törpebabot Gyöngyösön, Félegyházán 18, fehér gömbölyübab Mohács, Baja, Zomboron 15'20 Barnababot Kalocsán 12-70, N.-Károly 11-50 K. jegyzünk. Erdélyi bab minőség és relaczió szerint 12-20—12.80 K. között jegyez. Bükköny el van hanyagolva. Budapesti paritásra körülbelül 14 K. jegyi --'1 --itásra 14.50—15— K. Bolg Muhar vbudapesti paritásra Igár kölesből egy rakomái helyben. Hazai köles ü Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. junius 11. Végre megnyíltak az ég csatornái és reggel szép csendes esőnk volt. A gabona csarnokban tekintetbe vették ezen időváltozást, amennyiben az októberi búzát a tegnap esti zárlatnál 6 fillérrel olcsóbban kezdték kínálni, azonban az üzlet folyamán nagyobb vételekre megszilárdult, hogy délben ismét a megnyitás bázisán Készbuza ma mérsékelt kínálat és korlátolt vételkedv mellett lanyha irányzatú volt; elkelt kb. 1800 métermázsa 5 fillérrel olcsóbb árakon. Mai eladások : Buza: Tiszavidéki : 100 mmázsa 80 kg. 16.70 korona 3 hóra. 100 , 79 , 16.70 . , , 100 , 79 . 16.60 , „ , 250 „ 785 , 16.60 100 mmázsa 79 kg. 16.80 korona 3 hóra. 100 „ 765 , 16.20 „ „ „ Pestvidéki: 60 „ 79 , 16.50 . , . 100 . 70' „ 10.20 , 76® , 16.20 , , . 100 , Fehérmegyei: 75» » 16.20 . , , 1500 , 400 , 76' , 16.20 . , . 200 , 79 . 16.70 . 500 . 76' , 16.20 . 200 . 79 , 16.60 » , .

KÖZTELEK, 1Ö01. JÜNIÜS HÓ 12. 1200 mmázsa 776 kg. 15.65

Erdélyi: 200 Bácskai : 4100 Raktár: 2000 2300 . 1200

795 ,

16.50

755 .

15.60

K. 3 hóra

Özbak 160—180 filléren egészben s klgkéént. Spárgából szóló 50—80, közép 30—60, levesnek való 10fillérenklgja. Gyümölcsfélékből lágy cseresznye 28—30, ananászepar 80—120, czukordinnye 200—240fillérenklgként.

45. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. fiatal sertés 60—80, kizsigerelt hússertés , nehéz 76—86, süldő 80—100, (108—), könnyű süldő , kizsigerelt juh 60—80 pr. kilófillérekben,bárány páronkint 10—26 ( ) korona. Bécsi sertésvásár. 1901. junius 11-én. (Sehleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek"

Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, MesterFelhajtás: 4380 lengyel, 7239 magyar összeutcza. 1901. junius 11-én. A székesfővárosi vásárigaz- sen 11619 drb. gatóság jelentése a „Köztelek" részére.) A vásár élénkebb volt. Felhozatott a szokott községekből 137 szekér réti Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél8 széna, 20 szekér muhar, 21 szekér zsupszalma, 16 szekér kül prima 72—74 fillér kivételesen 75fillér,közepes , 76 . 15.80 , alomszalma, 3 takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 58—70 fillér könnyű fillér, süldő 64—84 fillér. , 762 ^ 15.8O „ , , 12 szekéregyéb takarmány (lóhere, zabosbükköny, , 74 , 15.40 , , , Bécsi julivásár. 1901 junius hó 5-én. Felhajtás sarjú stb.) 500 zsák szecska. .,z irányzat szilárd volt, a forgalom 5 1726 db. juh. A forgalom közepes. fillérig magasabb árak mellett mérsékelt. Helyben és Kedvezőtlen párisi jelentések következtében az helybeli egyenértékre 14-80 koronát, elsőrendű minőArakfillérekbenq-ként a következők: réti széna üzlet állandóan lanyha. ségű áruért 14 90—15 koronát jegyzünk, azonnali szállí- 360—560, muhar 560—640, zsupszalma 420—450, alomArak : juh 46—51, kiv. , raczka 36.—44.— tás mellett készpénzárakat értve. szalma 300—320, takarmányszalma 260—300, tengeri- fillér pr. kiló élősúlyban. , egyéb takarmány 440—520, zabosbükköny Takarmányárpában gyenge a kinálat, a hangulat szár , köles és az árak nem változtak. Helyben 13 koronát, jobb 500—500, lóhere 440—660, luczerna , sarjú 440—440, szalmaszecska 400—440. áruért 1330 koronát fizetnek. Szerkesztői üzenetek. Zabban jól tartott árak mellett szilárd irányzat Összes kocsiszám 217. Összes suly 303800 kg. uralkodik. Minőség szerint helyben 14-90 koronát jegyScli. A. urnk Pa.-Varsány. Tessék kérelmével zünk, elsőrendű áru 15'30 koronán volna értékesíthető. Károly Rezső gazd. tanintézeti tanár úrhoz fordulni, Állatvásárok. Budapest, földmivelésügyi minisztérium. Tengeri változatlanul csendes. Azonnali szállításra 10'70 korona érhető el budapesti egyenértékben. KőI. S. urnák Maros-Vásárhely. Tessék a kolozsBudapesti szurómarhavásár. 1901. junius hó 7-én. bányán 10-90 koronáig fizetnek. vári vegykisérleti állomáshoz fordulni ; az ottani vezeA székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósátőség minden kérdésre szívesen megadja a kívánt gának jelentése. útbaigazítást. Felhajtatott : belföldi 1696 db, eladatott 1696 db, Sz. G. urnák Remete. A Magyar Mezőgazdák Szögalicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, el- vetkezetétől bárki is vásárolhat. A hét elején a szeszüzletben korlátolt irányzat adatott — drb, növendék élőborju 59 db, eladatott L. B. D. urnák Boris. Az uj gazdatiszti töruralkodott és a szeszárak ugy azonnalt, valamint ké- 59 drb, élő bárány — db, eladatott— db; ölött belföldi vény beszerezhető Ráth Mór könyvkereskedésében, sőbbi szállításra változatlanul a multheti zárlatjegyzés — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — Budapest. szerint záródnak. Elkeltfinomítottszesz nagyban azon- drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, M. H. urnák Saáp. Csak tavaly volt tanfolyam ; nali szállitásre 115.50—116.50 kor. helybeli gyáraktól eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott minden évben nem tartanak. Forduljon kérdésével adózva és 46—46.50 kor. adózatlanul szabadraktárra — drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő Zalka gazd. tanintézeti tanár úrhoz Kassán. kecske gödölye — drb, eladatott — drb. szállítva. H. E. urnák Oláh-Lápos. A küldeményt megÉlesztőszeszben a kereslet gyérebb és csak A vásár hangulata élénk volt, készlet mind el- kaptuk, de a tartalomra vonatkozólag nagyon csekély kisebb tételek keltek el adózva 118 koronáig. eltéréseket észleltünk. fogyott. Az adózott nyerssesz ára változatlan, denaturált V. G. urnák Nagyszombat. A földmivelesügyi Arak a következők : Élő borjuk : belföldi szesz nagyban 35 korona hordóstul. miniszter a mult évben alkalmazott biztosokat, de Vidéki;finomitógyárakrészéről finomított szesz koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 60"—88-— hogy milyen eredménynyel jártak el, azt nem tudjuk. koronáig súlyra, galicziai nagyban tartányokhan szállítva 44.50 koronáig volt koronáig, kivételesen 92 S. K. F. urnák Baranya-Lőcs. Czikke nem közöl, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, ajánlva és több tétel ez áron el is kelt azonnali és kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig hető, kéziratokat nem adunk vissza. júniusi szállításra. Sz. K. urnák Battonya. Forduljon a „Magyar koronáig drbonkint, koronáig Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens kiv. Mezőgazdák Szövetkezetéhez", Többi kérdéseire szak, koronáig súlyra, növendék borjú nyersszesz nagyban 40 koronáig volt ajánlva és jó kiv. koronáig, kiv. koronáig drbkint, 46—50 rovatvezetőink fog válaszolni. vételkedv mellett néhány száz hektoliter azonnali szálI. urnák Pa-Grófmajor. A cselédeknek tökékoronáig, kiv. 56 koronáig súlyra. Ölött borjú : letesenK. lításra el is kelt. igazuk van. 1. A házat, melyben lakásuk van, koronáig kiv. — koronáig súlyra, kívülről nem kötelesek A kontingens nyerSszesz ára Budapesten 42. belföldi kimeszelni és arra nem kénygalicziai koronáig kiv. koronáig 42-50 K. szeritheti őket senki. 2. A bábát kihozatni kötelessége súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig a gazdának — eltekintve attól, hogy ezt már a humaBécsi jegyzés 40.40—40.60 korona kontingens drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig nizmus is megköveteli — és ha a bába hiánya miatt nyersszeszért. súlyra, kecske —• koronáig, kiv. — valami baj követkenék be, ugy azért Ön felelős. Prágai jegyzés 110.50 .— korona adózott és koronáig páronkint, élő bárány —• '— koronáig T. ÍJ. Helyesen járt el. Az érkező gyapjus zsáko37.25 .— korona adózatlan szeszért. •— koronáig párja. kat már most nem kell átvennie. páronkint, ölött bárány —• Trieszti jegyzés 16.50 .— korona kiviteli Budapesti julivásár. (1901. junius hó 10-én. A H. P. néptanító urnák. Verseket egyáltalán nem szeszért, 90°/0 hektoliterje. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósá- szoktunk közölni. gának jelentése a „Köztelek" részére). Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 328 darab, korona korona eladatott 268 drb, feljavított juhok — drb, eladatott I w Mezőgazdáit figyelmébe! Finomított szesz 115.50—116-50 117.50—118.50 — drb, kisorolt kosok 30 drb, eladatott 30 darab, Élesztőszesz _. 117. 117.25 118. 119.— kiverő juh 120 drb, eladatott 120 drb, bárány — drb, Nyersszesz adózva ... 114. 114"25 115.50—116.50 eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai Elismert kitűnő hazai gyártmány! —, eladatott — db, szerbiai —, eladatott db. 35. 36 — 36.50—37.— Denaturáltszesz angol keresztezés —, eladatott — db, romániai —, Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér- durvaszőrü — db, eladatott — db. mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz A vásár hangulata élénk volt, különösen a jó minőségű ürüket vásárolták. fizetés mellett értendők. Arak a következők : Belf. hizl. ürü 34—43.— (—) Kpáronkint, 45—48 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavíK. páronkint, ' - (—) K.-ig A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban tott juhok —• 100 kiló élő suly szerint, kisűrolt kosok 41—42 K.-ig (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. páronkint, 34—36.— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, K.-ig páronkint, 36 K.-ig 100 kl. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövet- kiverő juh 3f gazdasági gépgyár élős. sz., bárány — K„ kecske —'— K. páronkint, kezete üzleti jelentése. 1901. junius 9. durvaszőrü —. '— K. páronkint, K.-ig 100 A hét második felében emelkedő hozatalok mel- küó élősúly szerint, szerbiai —'— K. páronkint, — RÉSZVÉNYTÁRSULAT lett forgalmunk kedvező lebonyolítást nyert. Különösen angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, BUDAPESTEN, élénk forgalom élő baromfiban, tojásban és idei rózsa- romániai — K. páronkint, anyajuhok —' '— K. burgonyában fejlődött, melyek közül az utóbbi czikk a páronkint, —. .— K.-ig 100 kiló élősúly szerint. V A C Z I . U T 19. S Z Á M . mult heti árveszteséget nemcsak behozta, hanem jelenBécsi vágómarhavásár. 1901. junius hó 10-én. tékeny emelkedést mutatott fel. A husüzlet csendes. Foss Jenő tudósítása „Köztelek" részére.) Füstölthusnemüek teljesen elhanyagoltak. Őzbak iránt Összes felhajtás 5664 db. Ebből magyar 3756 db, változatlanul jó vételkedv uralkodik. Tejtermékek közül vaj és turó folytonos keresletnek örvend's szilárd irány- galicziai 1081 darab, bukovinai 76, német 751 db, db, fiatal 1159 db, ökör zat mellett javult árakon nyert elhelyezést. A spárgaüz- hizott 4505 db, legelő let már vége felé jár s bár a hozatalok napról-napra 4080 db, bika 831 db, tehén 618 db, bivaly 135 db. Az üzlet lanyha volt. kisebbek, az elhelyezések nagyon nehézkesek s csak rendkívül alacsony árak mellett lehetségesek. GyümölcsArak : prima magyar 62—69'— (—' ), szekunda 2Vs, 31/s, 4, 4Vs, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. félékből cseresznye, ananász-eper és czukordinnye kie- 54—61, tertia 46—53, galicziai prima 66' 72'— légítő mennyiségben érkezik és azok elhelyezése (73 ), szekunda 58—65, tertia 52—57. Német prima csökkenő árak mellett eszközöltetett. 70—76-— (78—80), szekunda 60—69, tertia 52—59. Legelőmarha: szerb és magyar 44—50'—, rosszabb Eladtunk : Prima tójást dunai állomásokról 51-50—52, erdé- minőségű 44-—-50'—, Bika és tehén 40—66 (68.—), 42'—. Az összes eladások, élősúlyban, lyi provinencziák 50—50-50 koronával eredeti ládánként. és bivaly 36" (uti m o z d o n y o k . ) Idei rózsa-burgonyát 9'40—10—20 koronával mé- 100 kilogrammonként, koronákban értendők. termázsáját vagontételenként Kirjakmlndenazakbavigó kérdéssel biBécsi szurómarliavár. 1901. junius 5-én. FelTejtermékek közül : Elsőrendű teavajat 220—240, hozatott: borjú, 3858 élő sertés, 1155 kizsigerelt zalommal hozzánk fordulni, készséggel főzővajat 180, édes tehéntúrót 24—30, másodrendűt sertés, 1533970 kizsigerelt juh, 622 bárány. adunk kimerítő és felvilAgositó választ. 14—16fillérenkgrját. Az üzlet változatlan volt. Élő baromfiból elkelt nagyobb tételekben rántani Arak kilogrammonkint : kizsigerelt borjú 88—100 való csirke 1-40—1-20, sütni való közép 1-50—1-60, elsőrendű áru 2-10—2-20, öreg tyúk 2-40, sovány liba prima 102—118, primissima 120—130 ( —), élő borjú 76—90, prima '92—106 (——•), primissima 110— (—), "II Árjegyzék kivámtrs díjmenteset küldetik. 4-80 koronával .párja. ,

,

,

,

1600 gözcséplökészlet üzemben! ELSŐ

MAGYAR

Magánjárók

45. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. JUNÍÜS HÓ 12 7

STAHEL és LENNER,

Triör

Újdonságként ajánlják gőzcséplőgépek számára a „Dorn-féle szabadalmazott uj rendszerű törektöreknek rostákat vas vagy aczellemezböla fából készült törekrosták helyett. Előnyök s 1. a tökéletes lazítása, 2. a töreknek egyenletes felosztása az egész rosta felületen, 3. a rosták eldugulása ki, van zárva, 4. rendkívül magasfoku magkirostálás, 5. legnanagyobb tartósság. Qnpn7ÍáHÍácnlr' triorokbuza, rozs, árpa, PopTilnnPTímcláV ' horgany-, vas-és aczéllemezből s mindennemű lyukasztott 0|luUilQlllflűUli. z a b stb. tisztítására. UŐCpiUyCjJl UoLüA , Y a g y hasított lemezek, gazdasági vagy technikai czélokra.

Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak stb. körében kitűnően bevált

Tenyész gulyabeliek eladása.

| P 6 f ' (Porcellán-Eraail-Pesték)

Méltóságos Gróf Almásy Dénes ur sarkatfí magyar törzsgulyájából eladó: 16 drb két éves kifogástalan szép tenyészbika, 25db három éves feifolyatott hibátlan számfeletti üsző, 19 drb 5—14 év közti korú számfeletti részben kormustra, de tenyésztésre még alkalmas felfolyatott tehén, 7 drb kiselejtezett vegyes gulyabeli marha, Megtekinthetők Sarkadon (Biharmegye, vasút-, távirdas postaállomás) az uradalmi főintézőségnél, ahova az érdeklődők bővebb felvilágosításért fordulni szíveskedjenek, mert ugyanott a már megszabott darabonkinti, becsáron meg is vehetik. Gyulavári, 1901. junius 4. 4035 Az uradalmi Jószágfeliigyelöség.

Falakon és fán porcellánszerü, mosható mázolatot ad.

Legnagyobb tisztaság. — Sok évi tartósság. Nincs por, piszok, penész a vele mázolt falakon. Gazdasági üzemek, mint tej-, vajkezelési és sajtkészitési helyiségek, istállók, gépházak, élesztőkamrák, konyhák, fürdőszobák, klosettek stb. részére felette célszerű. Kimerítő' ajánlattal és prospectussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok: a)

Lutz Ede és Társa, 2 kor.

72

fitt. ( p o r t ó m e n t e s e n >

kapható kiadóhivatalunkban.

A z

1901.

é v i

m á j u s

lió

3 6 - á n

T E M E S V Á R O T T MEGTARTOTT GAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSON A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG ti

„ H T I C B O L S O H T " gépgyár részvény-társaság budapesti gépgyárában készült

gözcséplö-készleteket a z egyedüli

I. díjjal, a nagy állami arany éremmel tüntette ki.

958

KÖZTELEK, 1901. JÜNItTS HÓ 12.

A szőlő é s burgonya p e r o n o s p o r á j á n a k a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb ellenszere

a dr. Aschenbrandt-féle

A

szőiő

45. SZÁM11-IK ÉVFOLYAM.

OIDIUM (lisztharmat) betegségének,

legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő ellenszere

bordói-por. a dr. Aschenbrandt-féle

Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : 50 kgos zsákokban ... á kg. 70 fillér. 10 kgos zsákokban ... á kg. 74 5 kgos zsákokban ._ á kg. 74 M" A szőlő első permetezéséhez P/o—11/s%, második permetezéséhez lVi—2°/o; harmadik permetezéséhez Í%-os oldatott használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permetezéshez 22—25 kg. bordói por, 25—3Wo-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. W 1 port konyhasxltán a vízbe szitáltak és kész az oldat.

réz-kénpor.

Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" tárában : 50 kg. zsákokban ... á kg. 50 fillér. 10 kg. zsákokban ... 4 kg. 54 . ő kg. zsákokban 6 kg. 54 ,

rak-

HT -A. hol az 1900-ik évben volt oldlum először április hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk s másodszor Junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — Egv kat. holdra kell 3 porozáshoz 15—18 kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb logy belőle mint a közönséges kénporból.

M e g r e n d e l é s e k a pénz b e k ü l d é s e , Yagy u t á n v é t e l e l l e n é b e n a

„Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendók, Budapest, Alkotmány-u. 31. W

| C

A g y á r t á s korlátolt, t e s s é k idejekorán rendelni.

4 5 0 intelligens magyar gazda e l i s m e r ő b i z o n y í t v á n y á t a h a s z n á l a t i utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet. " B f l

1900. í. A dr. Aschenbrandt-féle b o r d ó i - p o r elismerő levelei.

2. A dr. Aschenbrandt-féle

r é z k é n p o r

elismerő

levelei.

GSrbff (Tolna vm.) M e s z e s - G y S r S k (Zala vm.). Az idei peroaoszpóra-invázió közepes volt. Kétszer permeteztem Az idén először használtam rézkénport és hatásával tökéletesen meg(harmadszor dr. Aschenbrandt-féle por hijján rézgáliczczal). A bordói por könnyen oldódott és általában jó hatást tapasztaltam. Dr. Darányi Ferencz, voltam elégedve. Ruczi József, tanitó. Sümeg (Zala vm.). S i m o n t o r n y a (Tolna vm.), A szórványosan fellépő lisztharmat ellen az idén augusztus elején Én a „bordói port" előirásszerinti időben háromszor használtam és igen jó hatását tapasztaltam. A perme olyan jól tapadt a levélzethez, hogy védekeztem ott, a hol a betegség már mutatkozott. Örömmel tapasztaltam, hogy a „rézkénpor" a beteg bogyóknál megakasztotta a baj továbbfejlőmég novemberben is teljesen rajta volt. Tanos József, szőlőbirtokos. dését, sőt a bogyókat meg is gyógyította. Daczára a késő porozásnak a fürtök Öcsény (Tolna vm.), izére a por káros hatást nem gyakorolt. Dr. Bárdió György, szőlőbirtokos A rosszul kezelt szőlőkben, az idén igen erősen pusztított a peroB a l a t o n - H e n y e (Zala vm.). noszpóra. Én juliusban védekeztem ellene „bordóiporral", mely nálam Dr. Aschenbrandt-féle „rézkénporV1 először virágzás előtt, másodszor seprűvel való keverés mellett kitűnően oldódott és a mellett oly jól tapadt a levélzethez, hogy az eső le nem mosta. Egyébként is jó hatását tapasztalván, junius végén használtam. A másodszori porozás után az itt-ott mutatkozó oidium teljesen eltűnt és még a fürtök is tökéletesen megértek. Daczára annak, mert perzselést sehol nem okozott, a jövőben is ezen szert kívánom használni, hogy én az idén mindenütt csak kétszer permeteztem, soha szőlőmön a Tavalyi József, szőlőbirtokos. levélzet ilyen jól nem tartotta magát. Pedig azelőtt mindig 3-4-szer permeSzt.-András (Tolna vm.) t ztettem, ugy hogy valószínűleg a rézkénpor a permetezést helyettesitette. Gyenge fellépésű peronoszpora ellen l'/a% illetőleg 2°.os „bordói por" oldat legkitűnőbb szolgálatot tett. A por könnyen oldódott és a fecskendő mindigMinthogy egyébként sem tapasztaltam a legkevesebb káros utóhatást, tiszta maradt, perzselés sehol észlelhető nem volt. Györy Gyula, gazdatiszt. ezen szernek minden más védekező anyag felett előnyt adok, főleg azért, mert sokkal finomabb s igy vékonyabban lepi el a tőkéket, fürtöket s arányTolna. lag kevesebb fogy el belőle, mint a közönséges kénporból. Balogh Gyula, A rendes időben permétezett szőlőmben a peronoszpóra alig mutatszőlőbirtokos. kozott, Kétszer IV20/0 illetőleg 2%-os „bordói por11 keverékkel jó sikerrel Csicső (Zala vm.). védekeztem. Előirás szerint eljárva, a por oldékonyságával igen meg voltait Előzetes „rézkénpor11 porozás mellett az idén is megvédtem szőlőmet elégedve, a perme pedig jól tapadt a levélzethez.. Lambert Ede tanító. a lisztharmat ellen. Azon a néhány tőkén, melyen a baj mégis fellépett, D n n a - S z e n t - G y S r g y (Tolna vm.). második porozással a beteg bogyókat képes voltam meggyógyítani. Steixner A nem helyesen permetezett szőlőkben már május elején erősen János, szőlőbirtokos. mutatkozott a peronoszpóra, mely ellen én háromszor a „bordói por" 1% Szcpezd (Zala vm.). illetve 2°/o-os oldatával védekeztem. Tapasztalatom szerint ezen ,.bordói por"Az idén mindössze egyszer tartottam szükségesnek az oidium ellen oldat permetezés után a lombozat hajlékony marad, nem oly törékeny és ,,rézkénport" alkalmazni, melynek teljes hatása volt és sem a fürtök izére, a mellett nagyon jól tapad a perme. Mindenesetre legfontosabb, ha az sem a must erjedésére nem volt a pornak káros utóhatása, sőt a kierjedt ember a permetezési időt jól eltalálta, mert két egyenlő eljárással védekező bornak sincs a legcsekélyebb záptojás szaga. Birkás József; szőlőszőlős gazda gyakran a permetezéssel különböző eredményt ér el, ha birtokos. más és más időben permetez. Kátai Endre, ev. ref. lelkész. B a d a c s o n y (Zala vm.). A lisztharmat ellen az idén „rézkénporral" védekeztem, melynek jó P n s z t a - J e g e n y é s (Tolna vm.), Az idén kétszer permeteztünk, junius első felében és julius végén, mind hatását észleltem. Káros utóhatása egyáltalán sem a bor izénél nemlí mutata kétszer 2%-os ,,bordói por"- oldattal. A permét az eső csak akkor képes kozott, azért is a jövőben csakis dr. Aschenbrandt-féle „rézkénport fogok lemosni, ha nem volt annak ideje megszáradni, különben mindvégig rajta használni és másoknak is ennek használatát melegen ajánlom. Ösv. Kisfaludy marad a szőlőn. A levelek a permetezés következtében késő őszig szép zöldek Sándorné. K e r e t y e (Zala vm.). maradtak. Főelőnye ezen szernek, hogy gyorsabban megy vele a munka. Az erősen mutatkozó lisztharmat ellen az idén négyszer poroztattam Bezerédj-féle uradalom. Heizler József szőlőkezelő. be szőlőmet és a por a mutatkozó betegség továbbfejlődését azonnal megP á l f a (Tolna vm.). A dr. Aschenbrandt-féle „bordói port" május és julius első felében akasztotta és a beteg bogyók a portól meggyógyultak. Összehasonlítva alkalmaztuk és pedig első izben IV20 0, másodízben 2%-os oldatot. A perme más szerrel, a rézkénpor használatát ajánlatosabbnak tartom. Kovách Antal, olyan jól tapadt a levélzethez, hogy még most is (deczember elején) látható, per-szőlőbirtokos. K S r e s k á l l a (Zala vm.). zselést sehol az oldat nem okozott és általában ezen uj szernek lehető legAz idén szerzett tapasztalataim alapján a rézkénport az összes ismert jobb hatását észleltük. „Gr. Apponyi Géza-féle uradalom." Rieder Ödön, oidiumellenes szerek felett legajánlatosabbnak tartom. Györffy Elek, szőlőkasznár. birtokos. (Folyt, köv.) Megbízottak

(Folyt, köv.)

k e r e s t e t n e k a k ö z s é g e k b e n szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. — A. m e g b í z o t t a k k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.

45.

SZÁM

11 -IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1901.

Burgonyatermelök figyelmébe! ASCHENBRANDT-féle

bordói por. Ennek 2—3% vizes oldatával nemcsak tökéletesen megvédhetjük a burgonyabokrokat a burgonyavész által okozott időelötti elsárgulástól és a gumókat az elsatnyulástól, hanem idejében való alkalmazása által j e l e n t é k e n y t e r m é s t ö b b l e t e t is érhetünk el, miáltal a k ö l t s é g e k - a minőségben való javulástól eltekintve — sokszorosan megtérülnek. I V Az első permetezést junius első, a második permetezést junius utolsó napjaiban végezzük, egy esetleges harmadik permetezésnek julius közepén érkezett el az ideje. Egy kat. hold burgonya háromszori permetezésére 8 0 kg. bordói porra van szükség. Á R A : Budapesten, „ M a g y a r M e z ő g a z d á k S z ö v e t k e z e t e " raktárában • 50 kilós zsákokban, kilogrammonként ÍO fill. lO „ „ „ 74 „ 5 „ „ „ Ti „ Megrendeléseket elfogad, ismertető füzeteket, elismerő bizonylatokat küld, felvilágosításokat ad a

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete B U D A P E S T , A i k o t m á n y - u t c z a 31. sz. Hasonlókép megrendelhető a pov a v i d é k i megbízottaknál.

887/1901.

szám.

12

959 Magy. kir. államvasutak.

Földhaszonbérbeadási hirdetés.

A m. kir. közalapítványi adja

HÓ

Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága az 1901. szeptember 1-től 1901. évi augusztus hó 31-éig terjedő időközben összegyűlő és feleslegként rendelkezésre álló mintegy 6000 drb üres repcze égő- és kenőolajos hordót eladni óhajtván, erre ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A fent kitöltetett mennyiség — a melyekre nézve a magy. kir. államvasutak semminemű kötelezettséget nem vállalnak — nagyobb vagy kisebb is lehet; ennélfogva köteles lenne a vevő a fenti időközben tényleg összegyűlő és eladásra kerülő egész mennyiséget az általa felajánlott egységár mellett átvenni. Az összegyűlő hordók esetről-esetre az 1901. évi augusztus hó végéig, összegviilcndük Iifdm a reákovetkező hónap 25-éij.' fognak a gyüjtőszertárak által az illető vevő rendelkezésére bocsáttatni és tartozik a vevő ezen hordókat a felszólítás vételétől számított 8 napon belül átvenni és a szertárból eltávolítani. A hordók eladása kötelezettség nélkül azok állapotára történik, miért is hatázottan kiköttetik, hogy az ajánlatban világosan kitüntendő, hogy a felajánlott egységárak a bármely állapotban levő oly hordókért értetnek, a melyeknek minden, bár sérült alkatrészei, ugy dongái, fenekei és abroncsai megvannak. Kiköttetik továbbá, hogy minden ajánló ajánlatával az e felett hozandó határozatig kötelezettségben marad. Az ajánlat részmennyiségre is tehető. Az ajánló a jelen hirdetésben fel nem sorolt feltételekre nézve a magy. kir. államvasutaknak az ócska anyagok: eladása iránt 122291/96. sz. a. fenálló általános feltételeket kötelezőnek ismeri el, melyek 30 fillérért a nyomtatványtártól megszerezhetők és melyek 60 filléres magy. kir. bélyeggel és az ajánlattevő aláírásával ellátva okvetlenül ajánlatához csatolandók. Ezen feltételek az értük járó 30 fillér és 20 fillér postaköltségnek (összesen tehát 50 fillér) a nyomtatványtárnak való beküldése ellenében kívánatra postán is megküldetnek. Az ajánlatok kizárólag e czélra rendelt és anyag és leltárberendezési szakosztályunkban egy példányban ingyen kapható űrlapon, ennek rovatainak pontos kitöltése mellett állitandók ki. Az ajánlatban az ajánlati ár- számokkal, és szójfal, végre a fenti feltételek elfogadása világosan kiteendő. Javítások- és vakarásnak az ajánlatban előfordulmok nem szabad. Felhivatnak tehát a pályázni szándékozók, hogy idevonatkozó kellően lepecsételt és (egy) 1 koronás magy. kir. bélyeggel ellátott aján'ataikat ezen külfelirattal: «Aján[at üres repczeolajos hordók megvételére 72605/901. számhoz. 1901. évi junius hó 15 ének déli 12 óráig az anyag- és leltárberendezési szakosztályunknál (Andrássy-ut 73. sz. II. em.) benyújtani szíveskedjenek. Bánatpénzképen ajánlott egységár szerint kiszámított értékösszeg 5°/o-a az ajánlat benyújtását megelőző napon déli 12 óráig a főpénztárnál készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban leteendő. Más ügyletek biztosítására letétünkben levő alztositékok ezen ajánlathoz nem fogadtatnak el bánompénzül. Bánatpénz vagy aláirt feltételek nélkül, továbbá elégtelen bánatpénzzel, a kitűzött határidőn tul vagy nem az ajánlati mintán tett ajánlatokfigyelembenem vétetnek. Pótajánlatok sémmi körülmények között nem bocsáthatók tárgyalás alá. Egyébként a magy. kir. államvasutak igazgatósága fentartja magának a jogot, hogy az ajánlatok között, tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson, továbbá, hogy a mennyiben ennek ellenkezője az ajánlaton ki nem költetett volna, tetszés szerinti részmennyiséget engedhessen át, mely esetben az ajánlattevő az átengegett részmennyiséget is köteles átvenni és végre, hogy a czél elérésére más iotézkedéseket is tehessen. Az igazgatóság.

H P * A burgonyavész elleni védekezés ideje elérkezett, használjuk fel a kedvező időpontot! M A leghatásosabb és legolcsóbb szer a burgonyavész leküzdésére a dr.

JUNÍÜS

72605/001. számhoz.

haszonbérbe,

uradalom

1901. évi október 1-től következő

birtokait

és p e d i g :

A z U n i p és Ú j l a k k ö z s é g e k l i a t á r á b a n i 8 5 1 8 1 4 „;00 k a t . h o l d a t h á z i l a g o s g a z d á l k o d á s é s e g y bérlőlak építésének kötelezettsége mellett 1 3 évi időtartamra. A Keresztes község határában 6741553/IM0 kat. h o l d h á z i l a g o s gazdálkodás kötelezettsége mellett 1 3 évi időtartamra. A h a s z o n b é r b e a d á s o k zárt ajánlatu versenytárgyalással egybekötött nyilvános szóbeli árveréseken fognak eszközöltetni, és pedig

1901. évi Junius hó 25-én délelőtt II ó r a k o r

a Buziási fürdőhelyen

székelő közalap, ker. főtisztség hivatalos

Ezen határnapokra bérel/ni bánatpénzzel felszerelt irásos zárt

szándékozók ajánlataikat,

helyiségében.

azzal hivatnak meg, h o g y 1 k o r o n á s bélyeggel ellátott és kellő m e l y e k b e n a holdankénti megajánlott évi haszon-

bér összege számokkal és betűkkel kiírandó

és kijelentendő, hogy ajánlattevő a bérbe-

adási feltételeket ismeri s azoknak magát aláveti, — bértrágyanként külön borítékozva a fenti határidő előtt alólirott főtisztséghez nyújtsák be a kitűzött határnap előtti napig, mig a határnapon azok az árverési bizottságnak adandók át, a borítékra feljegyezvén, h o g y az ajánlat mely bértárgyra vonatkozik.

Bánatpénzül a bérelni szándékolt birtoktest minden

holdja után kettő (2) kor. csato-

landó a z irásos ajánlatokhoz vagy teendő le szóbeli ajánlat megtétele előtt k é s z p é n z b e n vagy az állam által óvadékképesnek nyilvánitott értékpapírokban. Oly egyének, kik gyámhatalom vagy g o n d n o k s á g alatt állanak, úgyszintén a' kik a z u r a d a l o m m a l s z e m b e n hátralékos tartozatban vannak vagy bármi c z i m e n perben állanak, az árverésből ki v a n n a k zárva. Elkésve érkezett vagy utóajánlatok, valamint kellően ki n e m állított vagy fel n e m szerelt ajánlatok figyelembe vétetni n e m fognak. Az ajánlattevők közti szabad választási j o g az uradalomnak fentartatik. _ 4046

A részletes haszonbéri feltételek alólirott főtisztségnél

törökszakosi és a keresztesire a csákóval talos órák alatt betekinthetők vagy érdeklődők

Buziáson, 1901. évi junius hó 1-én.

valamint az unip-ujlakira

közalap, uradalmi ispánságoknál költségeire lemásolhatók.

a

a szokásos hiva-

M. kir. közalap, gazd. ker. főtisztség.

KÖZTELEK, 1C01. JUNIÜS HÓ 12.

Érdekes!

•

M o s t jelent Szép!

Kizárólag- elsőrendű

meg-!

regény (200 oldal, 24 szép képpel diszitve) ára 1 korona (portó 20 fillér). Szinte jól esik a magyar olvasó szivének, ha a sok selejtes idegen regény olvasása után egy érdekes magyar regényt olvashat, melynek története szabadságharczunk dicső idejében esik. Ajánljuk mindazoknak, akik az érdekes de tősgyökeres magyar olvasmányokat kedvelik. Szebb ajánló sort nem Írhatunk Péterfy ez uj könyvéhez, mint azt: hogy ez már a tizenegyedik könyve, melyeket a magyar közönség örömmel fogadott és pártolt. Megrendelhető levelező-lapon vagy 1 korona «iO fillér beküldése ellenében portómentesen.

PÉTERFY TAMÁS,

Budapest, IX., (Köztelek)

Tinó-

Saját nevelésű bonyhádi fajta 1—3 éves 6 0 tinó és 2 6 Üsző bérlet lejárata folytán e l a d ó kilónként 30 krért. Az üszők mind kiváló tejelő egyedek ivadékai.

Lővy Jenő, 'leírni szarek értéked• télét esiköilik az elő• irt °/t mellett Felvilágosítást ég csomagolási utasítást ingjen nynjt tagok ég nem tagoknak.

Í

Felső-Alap.

"5" Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete H A T Ó S Á G I KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. Q

Azonnali ktfszpinzel-

Sürgőnyczim: Aurora—Budapest.

Birtok eladás. ".M I;, ],| !!< h«l.l sí A viszketegséget azonnal mulasztja; hatása gyors és biztos, még oly esetekís, a hol eddig semmi más szesz nem használt. Ara 3 korona.

^

Páratlan hatású kedvelt eledelük. Egyszeri tálalás tömegesen irt patkányt, egeret. Ára 2 korona. MegrendelésekaKatymári gyógytárba kéretnek Bácsmegye. llngár Béla, Pápa 15

Baromfi tenyésztésre vonatkozó tudnivalók 1 kor. TyultloiiTÓflztéfi 2 korona. ÍM és kacsatenyésztés

N a g y - l k l ó d o n posta- távírda- és vasútállomás a Szamos völgy én Kolozsvár közelében. magy. kir. államoasutak. Budapest jobbparti üzletvezetősége. Pályázati hirdetmény. A Kelenföld-györi II. vágány építésével kapcsolatban Szaár állomáson létesítendő emeletei laképület és gazdasági udvar továbbá Felső-Galla állomáson létesítendő Ill-ad osztályú felvételi épület gazdasági udvar és szabadon álló árnyékszék megépítése körül végzendő munkák biztosítására ezennel nyilvános versenytárgyalást hirdetünk. A teljesítendő munkák mennyiségére vonatkozó bővebb adatok, valamint az ajánlati minta, a pályázati feltételek, az ajánlati költségszámítás és egységárjegyzék, nemkülönben az építési szerződés tervezete az alólirott üzletvezetőség pályafentartási és építési osztályának (Külső kerepesi-úti házcsoport) hivatalos helyiségében a hivatalos órák alatt megszerezhetők és ez alkalommal a tervek is megtekinthetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzett ajánlatok legkésőbb 1901. évi junius hó 15-ig déli 12 óráig az üzletvezetőség általános osztályában (titkárság) nyújtandók be eme felirattal: „Ajánlat a Szaár- és Felső-Galla állomásokon létesítendő magas építményi munkák végrehajtásárac. Bánatpénz fejében legkésőbb 1901. évi junius hó 14-ig déli 12 óráig 3000 korona azaz háromezer korona készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapirosokban gyüjtőpénztárunkban lefizetendő. Az értékpapirosok a budapesti és bécsi tőzsdék legutóbbi 14 napnál nem régibb utolsó árfolyama szerint de névértékét meg nem haladó értékben fogadtatnak el.|Takarékpénztári betétkönyvek bánatpénzül nem tehetők le. Posta utján beküldendő ajánlatok és bánatpénzek téritvény mellett adandók fel. A bánatpénz lefizetéséről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatlandó. Az ajánlatok között a szabad választási jogot magunknak fentartjuk. Budapest. 1901. junius hó 1-én. Budapest jobbparti üzletvezetőség.

Eladó birtok.

Hímnemüket, fDstölt linst, vadakat, szárnyasokat-élö és leölt állapotban, tojást, vajat, halat bnrgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt Btb.

II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja Jeszenszky Pál knTo.'vt'a.'v!taphuk,a OardattBzt, k OrM. BgyWUlata, Tal amint a TojtormolSk Egye•ülete tagjainak ajAnlott kttlumá

.i 3

Eudapest, VII., Csöműrl-út 15., II. 8. Munkái i

gazdag választékban kaphati

LÁSZLÓ TESTVÉREK

Kiadó htrtok B<-»Ht-ln.l«Kh kíltlí-g haU

Krdltelek MMÍg^en^oHi Vígh, Budapest, J6*»ef-üB

Patkány éS egérirtó krém!

b

m a g y a r erdélyi f a j igás ökör és növendék m a r h a

Hasznos!

Kis-Székely pusztulása".

Czim:

45. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

özelebbi felviligosit Haszonbérlet

3 kor. 30 fill. Bolti ára i korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám. 3IOO hold föld

d''*'-

Budapesthez 2 órányira a Zimonyi vonalon vasút vonal mentén megálló helylyel bíró 2 nagyobb város közvetlen szomszédságában fekvő 300 (1200) holdas birtok, mely áll 100 hold (kitűnő barna homok) szántóból és 200 hold kitűnő rét és kaszálóból, kellő uj gazdasági épületekkel a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett eladó. A birtokon olcsó és nagyobb törlesztéses kölcsön díjtalanul átvehető. Szives levelek „Cz. J." jeligével Mosse Rudolt hirdetési irodájába Budapest, Dorottya-u. 8. czimzendők. 4048 H r r r s r k esrj IOOOISOO holdas

Megvételre

8 0 0 — 5 0 O holdas b é r b i r t o k o t is.

A szőlőmoly kiirtására

bérbirtobot,

Tenner Lipóthoz, molyfogdmat, melynek ára Egy hat lóerejü állam- nálati utasítással. Eise'nberg KAroly, <11. gazdasági tudóvasút! és egy 8 lóerejü Nicholson-fele

gőzcséplőkészlet, Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett. 3 0 0 0 drb lolAioiMaíp egyenBB, egé« • ruateUk MrítSír e* AJftá* ok gróf M»;i4tti JiWITs/l•.01 b vatalához küldendők

mindkettő rövid ideig volt működésben, teljesen ki-

alább is 15000 fc gelü 1400 bold. FailtétS'ek:' Ügynükök

Tej!!

T e j ! !

jótállás mellett eladó

Horvát és Herczeg czégnél

B u d a p e s t , Spitze^ laka

VI., Podmaniczky-u. 17.

Eladó

45. SZÁM 11 -IK

ÉVFOLYAM.

Hirdetési ár 15 szóig 60 fillér, ezen felül | minden szó * fillér, kövér betűkkel min- | den szó 8 fillér beiktatásonként. A legkisebb hirdetési dij 60 fillér. I

KIS HIRDETESEK. I KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 12.

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.

Betöltendő állásokra vonatkozó hirdetéseket csakis a hirdető czimének Kitételével közlünk. l t l S H I 1 U H I Í S I K ELŐRE F1ZETEKDOK. W

BBTÜLTMDÖÁLLÁS, Urad. főkertész \ln5ajd civántatík teljes jártasai ügyesség a parz ^átültetésben és

birő gazdatiszt. C vatalban. Segédtiszt kerestetik 1801. julins hó 1-ére. Pályázhatnak, kik felsőbb gazdasági tanintézetet végeztek, keznek* , ! í I j5 < " ls "' 1 é

Állást keres ! földmives-iskolát j( rrel végzett és 4 évi g ágábanJjártasférti8a Mmondatlan^állásb

ÁLLÁST KERESŐK, osári állást. Szive ések ^ kéretnek Gazdatiszt

HÁLDEK magnagykereskedése

Budapest,

mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók

Károly-körut 9. sz.

Gróf Herberstein Albert 8131

magas csiraképességtt

Hanna vetőárpa

Tizenegy évi gyakorlattal^bíró izr. nCs gaz-

Gazdasági irnok

Eredeti RambouiHet kosok

uradalmi igazgatíságánál Strilek, Morvaország.

MBéké|m.)

talattalbiró gazdasági Írnok Pályázók küldjék bizonyítványmásolataikat a nylrcsászárl-i

C s a k oly levelekre válaszolnnk, m e l y e k k e l válaszra szükaéges levélbélyeg-et v a g y levelezőlapot küldenek.

Eladó bikák. Ugrón ZoltAn fiátfalvi gazdaságában 1902. január elsői átvételre 17 darab egy

mig a készlet tart 100 kgként

19 koronáért kapható vasúti állomásainktél.

Önálló belépéssel, Készít

svárott első dyi sürgönyállomás Vételre kerestetiíT Igen szép, válogatott vSröstotartnmmthiiU jellegű 1-2,

Keszthelyen végzett, uradalombantZdképzZettségén(

Uradalmi kulcsár, jeTsöségben'kellő^áKass^gal

Pályázati hirdetmény. Gróf Pejáosevich Tivadar ur 6 méltóságának zombai (TolnaHényegyr»a2d»slsi tr Pályázhatnak csakis oly A gróf tejgazdasági ^tanintézetet Esterházy-féle csákvári földmives - iskolát több, a katonasorotlszttartóságá^ Egy földbirtokos

feleséges növendék végzi junius hő végén. Mindannyi egyszerű földmives, ki a gazdavfMzeléíSSt^fs78 Ezeket igénybe venni óhajtók forduljanak a Ibér megjelölése mellet aziskola igazgatóságához. 3892 írnoki vagy segédtiszti állást keres sági tanintézetett végzet s nagy grófi ^uradalomból^ é " gya" kéretnek. ^

Önálló állást

bármely időben. Ozim a kiadóSzámtartói

kfliFkr^f^f86^?'6" magyar4ném'etm|rItftképei' t nagyobb uradalomban feg-?y

megrendelések egyezség szerint bármikorra 1« elfotad atnak. ^ Eladó ökörtinó.

nyokkal bír. Szíves ajánlatokat kér Gysrmathy Sándor Grelícs puszta, u. p. Naszály, Komárommegye. 4049

Eladó

tótul. Teljes jártassággal Pályázat. Gróf Miláth Géza Gál patvarezi uradalmában

készpénz és teljes ellátás, (lakás, élelmezés, kiszolgá'ás, fütés, világítás és mosás). Blónytéze/végzésr^ün^tólbb^évi sek egy gazdaságot önáíltan előléptetésre számíthatnak — Pályázók a 'képesítő okmánynyal és szolgálati bizonyítványnya^eUátott sajátkezüleg kező ezimre küldjék: Gróf Mailáth Géza, Nógrád-Gárdony u, p. Balassa-Gyarniat. 4030

Ajánlatok „önálló"

ltos, jól benöu'és* kfegyenHtett fésűs gyapjúval nagy hibátlan testállással eladó.

Dobokamegye, vasút Galgó. 4058

1—2 esetleg 3 pedig hizlalni eladására és szerződésre

legolcsóbb árért vállalkoznak Kis-Czelli kereskedők. Tizenkét

Ügető tenyészanyag eladás,

1

o * mm X

L

3 0

P 3

if 1 s

ELADUNK és

kölcsön adónk

nj és egyszer használt viiliatlan TAKARÓ

PONYVÁKAT,

mindenféle nagyság-ban, uj TERMÉNY

ZSÁKOT

repczeponyvákat

a legjntányosabb árak, IIletve kölcsöndijak mellett

KOHNésSTEIN

Crynlakeszilben t, eladó 400 drb "tenyés^-

VEGYESEK,

Eladó Ungmegye^szobránezl járáeá-

tenyésztésünk felhagyása j

fékv^too hXtyl^ tágított, télylyal^szép parkkal és gazdasági épületekkel. A birtok

60 drlb ! évet töltött, erdélyi príma tinó, jutányos ároi

íév5fbnía?es3l«hére6termő szántóföld, 80 holdnyi kitün«ebbmmöségü ^ kaszálóval

Csepreg. Esetleges felvilágosítással szolgál a Gazdasági Intézőség. 4055

E—•

zsák és ponpa gyári raktár BUDAPEST, V. Béla-u. 5.

Eladó 'tl Jánossal bérgaz^daságá-

Ihernel Gyöijy méneséből létS .Jíauoleontreoord

'Játjég^zto^SzfvesJáníatok Főtiszt.

tinó üsző

Eladó kosok. Özvegy báró Sehosberger Zslg-moiKlné ő méltóságának

Állást keres en ember, ki a pozsonyi és

gazdasági tudományol malán álló erélyes szakír, a piaczi viszonyoi ^ adalomhoz főtiszttül ajánikőzik. Ozim a kiadóhivatalban.

Vöröstarka

gában 80 drb fehér jegytefen erdélyi _ra<-«Jta kos. Érte-

ALLATOK,

világos hosszuszálu R a p l i i á t

k

WEILE^ ég EISWEÍ^ Szeszgyár vezető ajánlkozik, M több évi gyakor-

KÖLEST, £

tavalyi"1 és 50addarab° kétéves erdélyi ökörtlnó. Közelebbi felvilágosítást nyújt Jíeményl József intéző, Hadrév, posta Gerend, Erdély. 3966 legprímább, évesek és 3 0 0 drlb való ökrök későbbi landcblna ® e r f c s W r e - p °"

^^tto^óvtóékkaMs sések „Megbízható 4044" jelige soványan hizlalásra megalatt a kiadóhivatalba kéret-

• szürke és piros

„ o * gs

növendék ököT és üsző borjakat

úgyszintén legDrlmtti lekötni való és J é r m o s 5kr5ket legjutányosabb C rákon aján-

POHÁNKÁT,

Igmácznáí, Wjlregyli™ án!

Birtokosgazdák figyelmébe!

repczére

S k i S K H S úgyszintén blrtolLrt^éladá^ bérletet is közvetítek. Ajánlatokat és szíves megbizásö-

Küz- és Mezőgazdasági M M a

Bpest, Almássy-tSr 8.,I.em.7. (Jaulusz J. János).

KÖZTELEK,

1801. JUNIUS HÓ 12.

Magy. kir. államvasutak igazgatósága. Hirdetmény. Oszt.-magy.-román vasúti kötelék. (Egyes díjszabások érvényének kiterjesztése.) F. évi junius 1-től való érvénynyel a fenti kötelék díjszabás II. rész, 1. és 2. fuzeteben foglalt 3. sz. vas stb., 4. cz. mezőg. gépek stb., 5. sz. papir stb., 17. sz. üveg és 18. sz. agyagáruk kivételes díjszabások, továbbá f. é. julius 1-től való érvény nyel a 19. sz. czement kivételes díjszabás jelenleg csak Romániába érvényes dijtetelei oly küldemények részére is vehetők igénybe, melyek átvételüknek a czimzett általi megtámadása folytán Romániából az eredeti állomásra visszaküldetnek. A visszaszállított küldeményekre e díjtételek csak visszatérítés utján alkalmaztatnak, még pedig az oda és visszaszállításra szóló eredeti fuvarleveleknek beterjesztese mellett. A visszatérítési kérvények e fuvarlevelekkel együtt a küldeménynek az eredeti feladási allomásra történt visszaérkezése utáni két hónapon belül a feladási állomás igazgatóságánál benyújtandók. A m. kir. államvasutak igazgatósága.

GÚZMIVELES. Nagyobb terűletek szántását gözekével hajlandó vagyok elválallni; épúgy

mélyrlgotozást ... _ .

szölo-telepítésekhez.

Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemlicz forduljanal! _ _ - _ || á gözszántási vállalkozó BUDAPEST-KELENrÖLD.

WuLrr

45. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

I 86361/C. II. szám.

E.KNÜ,

! Kaszáláshoz!

SFüfiaszálófi, § § aczél szénagyüjtófi\ h

mm mm mm mm mm mm mm mm

m

r mm mm mm

eredeti „ J o l m s t o n « - g y á r t m á n y és

MúlUngsm^ril^énagyűpM olcsón, szavatolt és utói nem ért minőségben kedvező feltételek mellett kaphatók

Bacher és Melichárnál Budapest, VI., Nagymező-utcza 68.

Á r j e g y z é k e k

IWcCORMICK

i n g y e n

IIARVESTIMU

é s 1> é r 111 e n t v e .

HACHINE (Oliicag-ói

Kévekötő aratógép -a Fükaszálógép &Köszörükészüték

C O M P A M

aratóg-épg-yár.)

„Daisy" marokrakó aratógép Szénagyüjtö gereblye és Kévekötöfonal gyártmányai.

q

Ne

vásároljon,

O p

mig-

gépeinket

nem

O l c s ó

t a r t a l é k r é s a i e k

ó r i á s i

í

s

r a k t á r a .

Tessék mintakönyvet kérni!

V

látta

árainkat nem kérdezte !

William

J. Stillman

igazgató

Budapest, V., Vaczi-ut 3 0 .Pátria" irodalmi él nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapeit (Köztelek)