X
Évfolyam.
Budapest 1900. április hó 4
28. (886, szám
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I
LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona.
Szerke.ztSség te kiadóhivatal:
a> •cyaafiuu unt., felügyelet. >i.it: Budapest (Köztelek), flMől-üt 35. szám. Sem U|oknik~eI6fizetési dij: Főszerkesztő i. kiadásért rálelő.: Forster Géza az OMGE. Igazgatója. Égin évre M korona, félérre 10 korona, negyedévre Felelő, szerkesztő: Szilán ny ZoltAn az OMGE. .z.rke.ztí-titfcira. T&rsazerkesztő: Kuciiiy Barna az OMQX. titkira. Kéziratokat a szerkesstfaAg nem küld Túusa. 5 korona.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1900. április 4-én d. u. 4 órakor OMGE. tanácsának ülése. 1900. április 6-án d. u. 4 órakor OMGE. szölöszeti és borászati, továbbá kertészeti és gyümölcstermelési bizottságának egyesitett ülése.
Hegyi eke- és hegyi vetó'gépbemutatás.
Titkár bemutatja a mult választmányi ülésről felvett, az elnök és két hitelesítő által aláirt jegyzőkönyvet, amely a „Köztelek"-ben is közzé volt téve. Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Tudomásul szolgál. Egyesületek Országos Szövetségének központja, A mai ülésről való elmaradásukat kikaröltve a Szepesvármegyei gazdasági egyesülettel mentették Lejthényi György és dr. Hagara s a nagyméltósáqu földmivelésügyi minisztérium Viktor. támogatásával folyó évi április lió 29-én Szepes-Iglón, hegyi ekevetőgépbemutatást rendez.
és
liegyi
Bejelentési ivek és a bemutatás programmja az OMGE. titkári hivatalában kaphatók. A rendező-bizottság.
Meghívó
Elhunyt tagok bejelentése.
az OMGE. szölöszeti és borászati, továbbá kertészeti és gyümölcstermelési bizottságának
Tagdijak nyugtázása.
1900. évi április hó 6-án (pénteken) d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó
A mult hó folyamán befolyt alapitványi kamatok és tagsági dijak nyilvános nyugtázását, mely a „Köztélek" jelen számából térszüke miatt kimaradt, legközelebbi számunkban fogjuk közölni.
egyesitett ülésére.
(A tárgysorozatot a „Köztelek" 26. és 27. számában közöltük.)
Nemzetközi fogatos kapálógépverseny. Az OMGE., úgyis mint a Gazdasági Egyesületei Országos Szövetségének központja, karöltve a Nyitravármegyei .gazdasági egyesülettel s a nagyméltóságú földmivelésügyi minisztérium támogatásával folyó évi május hó végén T ő t m e g y e r e n nemzetközi fogatos k a p á l ó g é p v e r s e n y t rendez. A versenyre bejelenthetők egysoros és többsoros fogatos kapáló gépek. Mindkét csoport részére 1—1 arany-, ezüst- és bronzérem tűzetik ki. A verseny általános szabályzata és a bejelentő ivek az OMGE. titkári hivatalánál kaphatók. A rendező-bizottság.
Jegyzökönyvhitelesitök. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a választmány elnök ajánlatára felkéri Tormay Béla és dr. Rodiczky Jenő tagokat.
Az
igazgató-választmány
ülése.
(1900. márczius 31.) Jelen voltak: gróf Dessewffy Aurél elnöklete mellett: Bujanovics Sándor és gróf Zselénski Róbert alelnökök, gróf Andrássy Sándor, Bálás Árpád, Bujanovics, Gyula, Bolla Mihály, dr. Csillag Gyu'a, dr. Darányi. Gyula, Forster Aurél, György Eridre, gróf Károlyi Sándor, Kodolányi Antal, Kerpely Kálmán, Kostyán Ferencz, Lázár Pál, báró Malcomes Jeromos, Máday Izidor, Perlaky Elek, dr. Rodiczky Jenő, Seitovszky János, Tormay Béla igazgató-választmányi tagok, a tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Bubinek Gyula ügyvezető titkár, Paikert Alajos tb. titkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok. Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözli a megjelent választmányi tagokat az ülést megnyitja.
Mai számunk 20 oldal.
Titkár jelenti, hogy a mult választmányi ülés óta az egyesület tagjai közül elhunytak az alábbi alapító tagok: Luczenbaéher Pál (egyúttal tiszteletbeli tag) és Bálintffy Pál. Az igazgató-választmány Luczenbacher Pál tiszteletbeli tag elhunyta felett, aki az egyesület felvirágoztatása és a gazdasági érdekek iránt melegen érdeklődött s éveken keresztül tevékeny részt vett az egyesület működésében, ugyszinte Bálintffy Pál igazgató-választmányi tag elhunyta felett is, ki szintén tevékeny munkása volt az egyesületnek s különösen a szövetkezeti téren és mezőgazdaságunk fejlesztése körül fáradhatlan tevékenységet fejtett ki, jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét. Titkár jelenti, hogy a mult választmányi ülés óta elhunytak a következő évdijas tagok: Jenkovszky Aladár, Dessewffy Béla, Dióssy Imre, Ferenczy Zsigmond és Ebeczky Elek. Az évdijas tagok elhunyta felett a választmány részvétét fejezi ki. A választmány Schwarcz Aladár évdijas tagot a tagok sorából vagyontalanság czimén törli s tagdíjhátralékát leírni rendeli. U j tagok. Titkár jelenti, hogy a mult választmányi ülés óta belép'ek a tagok sorába:
646
KÖZTELEK, 1800. ÁPRILIS HO 4.
a) alapító jogutódlás álapján (néh. Botka Tivadar tási törvény értelmében nem képes ezen bajoután fia) Botka Zoltán; kon segíteni, egy uj törvényjavaslatot fog a b) évdijas: özv. báró Lipthay Béláné, amáliamajori gazdasága (Torontál), Holitscber Béla földbirt. törvényhozás elé terjeszteni. Ezen uj törvény(Tisza-Szt-Imre), Alasz Miklós plébános (Ugod), Sárkány javaslatot el is készítette a miniszter s ezt István földbirt. (Kaskantyu, Kis-Kőrös), Szilassy Iván előzetes megvitatás végett egy ugy a mezőföldbirt. (Nógrád-Szt-Iván), Mészner Károly magánzó gazdasági, mint az ipari szeszgyárosokból (Budapest), báró Inkey Pál magánzó (Iharos-Berény), Pessina Vilmos gazd. intéző (Galambos, Somogym.), összehívott ankét elé terjesztette s ezeknek Merkel János földbirt. (Fericanci, Verőczem.), Hoffer véleményét meghallgatta. A mezőgazdasági Márton földbirt. (Hont-Tompa), Beretvás Endre földbirt. szeszgyárosok előzőleg tartott értekezletükben (Makó), Hegedűs Lajos urad. számvevő (Nyir-Bakta), bizonyos kívánságokban állapodtak meg, melyeLeopold Mibály közal. urad. bérlő (Trefort-Pta, Baranyamegye), Neubauer Gyula marhabizományos (Budapest), ket formulázva a pénzügyminiszter elé terNeubauer Ármin marhakereskedő (Budapest), Gregersen jesztettek. E kívánságok tulmennek azokon a Nils urad. főtiszt (Pudmeritz, Pozsonym), Batho Aladár határokon, amelyeket az uj törvényjavaslat oki. gazda (Csuz, Komáromm.), Rátkovits Ferencz tartalmaz, de számbaveszik és kellő tekintettel gazdatiszt (Mező-Keszi, Nyitram.), Hertelepdy Andor földbirtokos (Csákány, Somogym), Stefler 'Dezső föld- vannak a tényleges helyzetre, vagyis arra, birtokos (Istvánháza, Borosjenő), Szőke Sándor birtokos hogy „hazánkban az ipari szeszgyártás is ma (Pta-Kovácsi, Berettyó-Újfalu), Prister Guido béiiő egy jelentékeny tényezője közgazdaságunknak. (Módos, Torontálm.), Wmdisch József földbirt. (Polgárfli, Az ipari gyárosok természetesen e kívánságKeczel, Pestm.), Bálint Károly urad. intéző (Pankota, Aradm.), Szerényi Imre nyug. pénzügyi titkár, földbirt. gal szemben teljesen ellenkező állást foglaltak (Bátorfalu, Hontm.), Makkay, László gazdatiszt (Csi- el és a nekik juttatott kontingenst egy makeria-Pta, Bácsm.), Lengyel Ákos gazdász (Kraszna, gántulajdonnak, sérthetlen magánjogi viszoSzilágym.), Bornemiszsza Elemér földbirt. (Pa-Bátka, nyúnak jelentették ki, amelyhez nyúlni az államGömör-Kis-Hontm.), Etlényi Lajos gazd. segédtiszt (Sikula, Aradm.), dr. Hámory László birtokos (Arad), nak egyáltalán joga nincs és a mezőgazdasági Kánia Vilmos földbirt. (N.-Léb, Komáromm.), Ilyefalvi szeszgyárosok kívánságait csak, mint önérdek olvasó-egylet (Ilyefalva, Háromszékm.), Bleuer Béla sugalta túlkapásokat jellemezték. bérlő (Kálló-Semjén, Szabolcsm.), br. Luzénszky Henrik birtokos (Osgyán, Gömörm.), Majthényi Ádám földbirt. Én nem kivártok egyáltalában polémiába (Mező-Nyárád, Borsodm.), br. Schell,József földbirtokos bocsájtkozni azokkal szemben, amik elmondat(Pta-Katalin, Tolnám.), Frideczky Árpád urad. tiszt tak az ankéten, én nagyon jól tudom, hogy a (Pozsony), Vörös Mihály gazd. segéd (Máriaudvar, Vácz, Pestm.), Baumann Antal magánzó (Budapest), báró pénzügyminiszternek nehéz a feladata s nagyon Kemény Béla földbirt. (Szt-Erzsébet, Héjasfalvam.), jól tudom, hogy itt kompromisszumról van Szentgyörgyi Miklós (Pa-Kiskér, Nógrádm.), Méhes szó, de kompromisszumról nem az egyes szeszGáspár gazdatiszt (Székudvar, Aradm), Kubek Szilárd " urad. ellenőr (Székudvar, Aradm.), Svastits Pál bérlő gyárosok egyes kategóriái között, nem komés birtokos (Osztopán, Somogym.), Brokés Bela berlö promisszumról a közt, hogy mit kapjon egyik (Vörösniajor Pozsonym.), Simon Elemér földbirt. (Kis-Uj- vagy másik szeszgyár, hanem a nagy gazdaszállás), Huszár Kálmán ispán (Pa-Bélahalom, Nógrádm.), sági érdekek között létrehozandó kompromiszKazik István tiszttartó (Szt-Mária, Sárospatak), Reiz Gyula a magy. szállítóvállalat részv.-társ. lovászmestere (Bpest), szumról van szó, -amelyben minden egyén séFürst Adolf gazdász (Siklós, Baranyam.), Singer Zsig- relme nélkül a nagy közérdeknek az ország mond és testvére magkereskedők (Bpest), Krachun közgazdasági érdekének kell érintve lenni. A Laios oki. gazda, birtokkezelő (Aba-Lehota, Nyitram.), mezőgazdasági szeszgyártást egyikünk sem Grünwald testvérek gazdák (Bpest), Stern Béni bérlő (Terezinopolje, Verőczem.), gróf Mikes Ármin (Zabola, tekinti önállóan jövedelmező üzletágnak, ha Háromszékm.), Tüdős Antal gazdatiszt (Viznyik, p. azzá lesz az egyes gyárosok üzeme is, Örülni Borosjenő, Aradm.), Szent-Iványi Gábor oki. mérnök, fogunk. De előttünk magasabb czél lebeg, mi birtokos (Maros-Solymos, Hunyadm.), csiktaploczai a mezőgazdasági szeszgyártásban nem látunk Lázár László földbirtokos (Lapusnyak, Hunyadm.). egyébet, mint a mezőgazdaság egyik nélkülözhetlen alapfeltételét, mi ebben oly iparágat A taglétszám tehát : 377 alapító, 2960 évlátunk, amely jó és hasznos az országban dijas, 23 tiszteletbéli, összesen 3360 tag. mindenütt, de a melyre különösen az ország Az újonnan jelentkezetteket a választ- bizonyos vidékeinek, hogy mezőgazdasági mány a tagok sorába felveszi. üzemet folytathassanak okvetlenül szükségük A szeszkontingens tárgyában ujabb mozgalom van. Ilyen vidékek: a hegyvidék, a burgonyaindítása. termelő vidék, a homokvidék. Ha tehát fennforog az a kérdés és igaz, hogy ez az érdek Gróf Dessewffy Aurél elnök : E kérdésben oly nagy s a minthogy mindenki aki MagyarBujanovics Sándor alelnök ur kiván felszólalni. ország gazdasági viszonyait ismeri, kell hogy Bujanovics Sándor: Tisztelt Igazgatóelismerje ennek igazságát, akkor keresnie kell a választmány ! Ismeretes a t. választmányi tag miniszternek a kibontakozást, a kompromiszurak előtt az a súlyos és kedvezőtlen helyzet, szumot ezen nagy érdekekhez és pedig ugy, amelybe az 1899. évi szeszkontingens-felhogy a nagyobb fontosságú közgazdasági érdek osztási törvény következtében a mezőgazdasági csorbát ne szenvedjen. szeszgyárak egyrésze jutott és pedig, ugy a régi gyárak egyrésze, valamint azon mezőAz ipari szeszgyárosok, amint mondám, a gazdasági szeszgyárak, amelyek működésűket, tulajdonjog alapján állva azt vitatják, hogy illetve üzemüket a mult évben kezdték meg. ami nekik kontingensül juttatva van, ez egy E törvény következtében ugyanis felosztatván sérthetetlen magánjog, oly tulajdon, melyet a kontingens, az uj mezőgazdasági szeszgyárak elvenni nem lehet s aki ez ellen szól, az meg170 hl.-t kaptak ós tudomásom van róla, hogy támadja a tulajdonjogot, az semmi más, mint egyes régi gyárak, amelyek azonban a múlt- anarkista, mint szocziálista. ban gazdasági okoknál fogva szüneteltek, Hát mi ezen teremben és mi gazdák kaptak még ennél is kevesebbet, azaz 150 hl. Magyarországon, mi vagyunk azok, akik a kontingenst. Aki csak kissé is ismeri a mező- tulajdon iránt mindig és mindenkor a leggazdasági szesztermelés üzemét, az be fogja nagyobb tisztelettel viseltettünk és tőlünk távol látni azt, hogy 150 hl. kontingens annyi mint áll bárkinek megrövidítése, bárkinek megsemmi, vagyis kevesebb a semminél, mert károsítása. Ha mégis magasabb közgazdasági egyáltalán nem nyújt módot arra, hogy a czélok szempontjából szükség van egy kisajászeszgyár azt a tevékenységet, amelyet a mező- tási eljárásra, nos hát mi ezen eljárást helyesgazdaság érdekében kifejteni hivatva van, léssel fogadjuk azon magasabb czélok érdekékifejthesse. ben és nem fogjuk útját állni, annak, hogy a Amidőn ezen felosztás közzététetett, ugy az megoldás, a megváltás méltányos és igazságos uj gyárosok, valamint a régiek közül is azok, akik legyen, hogy az átmenet mentül kevesebb érdekeikben magukat megrövidítve érezték, moz- érdeket sértsen még azon érdekkörben sem, galmat indítottak s ezt kötelességszerüleg támo- amely nem ami érdekünk. gatta a „Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Én nem kívánok kiterjeszkedni az ott Országos Egyesülete." Küldöttségek jártak a lefolyt vitára és nem kívánom az egyes arguközgazdasági minisztereknél s a miniszterelnök- mentumokat felhozni, azokkal foglalkozni, azon nél is s több izbeni eljárásuknak eredménye memorandum, amely a „Köztelek" mai számávolt, hogy a pénzügyminiszter kijelentette, ban megjelent, amely éppen a tárgyalás hogy miután az 1899. évi kontingens-felosz- anyagát fogja képezni, reflektál mindazokra.
28. SZAM. 10-IK
ÉVFOLYAM.
Ezeket csak felhoztam azért, mert azt látom, hogy az agitáczió, amely ilyen mérvben a szeszkontingens törsényjavaslatottárgyalóanketenmegindult, az folytattatik, ma ezen kérdéshez hozzászólottak már az ipari és kereskedelmi testületek, hozzászólott a budapesti kereskedelmi- és iparkamara, a temesvári kamara az egyes városi képviseletek, mind hangsúlyozva azt, hogy mily nagy fontossággal bir annak az egy gyárnak, amely ott van, a további fenmar^dása minő fiskális és gazdasági érdek, az, hogy ezen nagyipari gyárak ott fenmaradjanak. Ezen agitácziót látva, azt hiszem az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és annak választmánya, amely Magyarország gazdaközönségét képviseli, nem maradhat némán. Ezen agitáczióba bele kell szólnia az „0MGE"-nek is, mint a magyar gazdák hivatott képviselőjének és fel kell világosítani a kormányt a kérdésről. Ép azért bátorkodom indítványozni, méltóztassék azt a memorandumot, amely ezen kérdéssel foglalkozik s amelyet az ügyvezető titkár dolgozott ki, tárgyalás alá venni s méltóztassék elhatározni, hogy az „OMGE" magáévá teszi azokat a kívánalmakat, amelyeket a „Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete" az összes magyar mezőgazdasági szesztermelők képviseletében az ankéten előadott és a maga körében formulázott, méltóztassék ugy a pénzügyminiszter úrhoz, mint a földmivelésügyi miniszter úrhoz felterjeszteni s a szövetségben levő gazdasági egyesületeket felszólítani arra, hogy hasonló felirattal járuljanak maguk is a miniszterekhez. Nem tudom, de talán czélravezető még az is, hogy ez a memorandum sokszorosítva az országgyűlési képviselő uraknak is pártolás czéljából megküldessék. Nem terjeszkedtem ki ismertetésére a kontingensről szóló törvényjavaslatnak s azoknak a módosításoknak, amelyeket ezen a mezőgazdasági szeszgyárosok értekezlete eszközöltetni óhajtott; a vita folyamán ha szükséges, előfogom adni a kérdés ezen részét is. Ismétlem indítványomat és kérem a választmányt méltóztassék ezen a mezőgazdaságunkra oly fontos kérdésben állástfoglalni és méltóztassék azon agitácziót, amely a mezőgazdasági szeszgyárak fennállása és tovább terjedése ellen megindult, ellensúlyozni. (Helyeslés.) Gróf Dessewffy Aurél elnök : az alelnök ur érdekes előadásához pár szót kiván szólani. Az 1888-dik évi törvény íntencziója az volt, hogy fokozatosan a mezőgazdasági szeszgyártásra fektessék a fősúlyt s mint a memorandumban is ki van fejtve, a tulajdonjognak a respektálása mellett az intenezió az volt, hogy az ipari szeszgyárak nem fognak megszüntettetni, de kevesbittetni fognak. Szerinte nagy hiba volt, hogy az 1899-ik évi törvény e kérdést másképen akarta szabályozni s mikor a pénzügyminisztérium ujabb szeszgyárak felállítását megengedte, nem vetett számot azzal, hogy azok oly vidékekre engedélyeztessenek, melyek mezőgazdasága a szeszgyártást igényli. Ez volt az egyik szempont, a másik pedig ami szintén megbocsájthatlanhiba, hogy az 1888. évi törvény Íntencziója nem tartatott szem előtt. Szóló azon nézetének ad kifejezést, hogy miután a tisztelt választmány előtt a memorandum a „Köztelek" révén ismeretes, nem szükséges, hogy e memorandum részletesen tárgyaltassék, hanem egyhangúlag fogadnók el a memorandumot és az alelnök ur azon propoziczióját, hogy a miniszterekhez a memorandum felterjesztessék és a szövetséges gazdasági egyesületek is felhivassanak ennek pártolására s fogadjuk el azt is, hogy a képviselőházban a novella tárgyalása alkalmával a memorandum a képviselő urak között kiosztassék. (Helyeslés.) Elnök ily értelemben mondja ki lasztmány határozatát.
a
vá-
Gazdasági egyesületek válasza a gabonatőzsdei sulyegység tárgyában. Ügyvezető titkár :
A
folyó
évi
január
21. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . elsejével a budapesti áru- és értéktőzsde megváltoztatta a gabonatőzsde jegyzési sulyegységét, amennyiben mint az a mult ülésen bejelentetett, egyes gabonanemüeknél 50 kilogrammra szállította le, más terményeknél fentartotta a régi egységet, úgyhogy nem lehet azt mondani, hogy általánosságban 50 kilós jegyzési sulyegység állapíttatott meg, hanem ma egy vegyes sulyegység van a tőzsdén. Eltekintve ezen zavaros állapottól, egyesületünk határozott állást foglalt ez ellen és felirt a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszterekhez, kifejtvén, hogy a tőzsde hatáskörébe ütközőnek tartja a törvény által megállapított méteregységnek egy ily fontos forgalmi czikknél, mint a gabona, egyoldalulag megváltoztatását anélkül, hogy az illetékes hatóságok véleményét a tőzsdetanács előzetesen kikérte volna. — A választmány a tanács azon javaslatahoz járult hozzá, hogy a memorandum felterjesztessék a kereskedelemügyi miniszterhez, időközben azonban értesítette az egyesületet a miniszter, hogy három havi haladékot adott a tőzsdének arra nézve, hogy a gyakorlatban kipróbálhassa ezen változtatás hatását és felkérte egyesületünket is a miniszter, hogy kisérje figyelemmel a vidéki gazdasági egyesületekkel együtt az ujifás hatását s tapasztalataikat márezius 31-éig terjeszsze fel. Az egyesület e kívánalomnak megfelelvén, felszólította ugyan a gazdasági egyesületeket, de ezzel egyidejűleg értesítette a minisz.ert, hogy nem reméli, hogy a megfigyelésnek foganatja legyen, mert a vidéken most gabonaforgalom nincs s hogy az egész változtatás a gyakorlatban csak károsan fog hatni. A kitűzött hatái időig csak 9 gazdasági egyesülettől érkezett be válasz s ezek mindegyike foglalkozik a kérdéssel s már bizonyos gyakorlati megfigyeléseket is közöl s bár valamennyi abban konkludál, hogy tekintettel a forgalom szünetelésére és arra, hogy a kisgazda már rég túladott felesleges terményén, gyakorlati megfigyelésekkel alig számolhat be. Előadó ismerteti részletesen a beérkezett memorandumokat, amelyek a „Köztelekében már részben ismertettek, részben ismertetni fognak s amelyek jóformán valamennyije oda konkludál, hogy a tőzsde ezen önhatalmú eljárása sürgőssé teszi a gazdaközönség azon kívánalmának teljesítését, hogy a tőzsde törvényhozásiig szabályoztassék. Ezen 9 memorandum, amely másolatban a kereskedelmi miniszternek fel fog terjesztetni, hivatkozással az egyesület azon memorandumára, amelyet már előzőleg felterjesztett s amely az egyesület állásfoglalását elég világosan körvonalazza, megerősíti az egyesület azon állásfoglalását, hogy a sulyegység megváltoztatása káros hatással van a közgazdasági életre. Jelzi előadó, hogy a gazdasági egyesületekhez ujabb felhívás fog intéztetni, hogy véleményüket terjesszék be. Előadó felhívja még a választmány figyelmét arra, hogy a kereskedelmi miniszter leiratában az foglaltatik, hogy Dél-Németországban is 50 kg. alapján történnek az eladások, szóló azonban beszerezte az erre vonatkozó adatokat s ez adatok ellentmondanak a miniszteri leiratban foglaltaknak s csakis Angliában van kisebb sulyegység elfogadva. Kéri a választmányt, határozza el, hogy a gazdasági egyesületek memorandumai a kereskedelem- és földmivelésügyi miniszterekkel másolatban közöltessenek s egyúttal kérje fel az egyesület a minisztert, hogy sürgősen intézkedni szíveskedjék a tekintetben, hogy a börzének ezen egyoldalú eljárása visszavonassák idejekorán, miután mint a tapasztalatok igazolják, agyakorlatba át nem mentés a gazdasági egyesületek véleménye szerint is amennyiben ez a gyakorlatba át is menne, káros kihatással volna a kisgazdaközönségére. Az igazgató-választmány előadó javaslatához hozzájárul.
KŐZTELEK,
547
1900. BÍARCZIÜS HO 8Í.
Rutlién-akczió.
Miniszteri leiratok.
Kodolányi Antal interpellácziója kapcsán' foglalkozott az igazgató választmány a földmivelésügyi miniszter ruthén-akcziójával s az ezen kérdésben kifejlett vita eredményekép az igazgató választmány kijelenti, hogy a ruthén-akeziót s a földmivelésügyi miniszteri biztos működését helyesli.
Ügyvezető titkár előterjeszti, hogy a földmivelésügyi miniszter a szegedi mezőgazdasági kiállítás rendezésénél felmerült deficzit fele összegét, azaz 5625 korona 80 fillért államsegély gyanánt engedélyezett és utalványozott az egyesület részére. Az igazgató választmány az államsegély utalványozását köszönettel veszi tudomásul. Titkár előterjeszti, hogy a földmivelésügyi miniszter az egyesület által az amerikai lóhere- és luezernamagvak beözönlésének megakadályozása tárgyában intézett felterjesztésére válaszolva értesíti az egyesületet, hogy a magarészéről osztja és méltányolja az egyesületnek az amerikai heremagvak behozatalával szemben táplált aggodalmait és e magvak behozatalát és forgalombahozatalát állandóan figyelemmel kiséri s e fontos kérdés minden irányba való megoldásával foglalkozik s intézkedett aziránt, hogy az amerikai heremagvak az állami ólomzárolásból kitiltassanak s amenynyiben az amerikai magvak forgalombahozatalának elllenőrzése ügyében tett intézkedések elegendőknek nem bizonyulnak, a miniszter az erélyesebb intézkedések megtétele elől sem fog elzárkózni s felkéri az egyesületet, hogy ezen kérdéssel továbbra is foglalkozzék, mert szerinte a társadalmi téren a gazdaközönség kioktatásával és felvilágosításával nem csekély eredményt lehet elérni, hogy a gazdaközönség az amerikai magyak megvételétől óvakodjék.
Mozgalom indítása szövetkezeti alapon
a sertésvásár - pénztár való létesítése ügyében.
Titkár előterjeszti, hogy az állattenyésztési szakosztály legutóbbi tárgyalása alkalmával több oldalról panaszok emeltettek a jelenlegi marhavásárpénztár működése ellen. Az állattenyésztési szakosztály indíttatva érezte magát egy bizottság kiküldése által tájékozást szerezni a felhozott panaszok alapossága felől s amennyiben beigazolva látja a panaszokat, azokat felterjeszti a miniszterhez és a fővárosi tanácshoz. A bizottság megbízatásában eljárván, beigazolva látta a sérelmek legnagyobb részét és ezirányban fel is irt a földmivelésügyi miniszterhez. A feliratban kifejezést adott az egyesület annak, hogy a székesfőváros és a marhavásár-pénztár közt levő szerződés lejárta alkalmával a vásárpénztár oly módon reorganizáltassék, hogy a panaszok megszűnjenek; egyúttal felkérte az egyesület a fővárost arra is, hogy miután tervbe van véve egy sértésvásár-pénztár felállítása, mielőtt e tekintetben állástfoglal, a gazdák véleményét is kikérje. A marhavásárpénztár ügyétől ezidőszerint el lehet tekinteni, mert az nem képezi jelenleg tárgyalás alapját, utal azonban szóló arra, hogy az összes érdekeltség egészben véve elégedetlen a pénztár működésével s alig múlik el nap, hogy panaszok ne té'essenek. Aktuális azonban a sertésvásárpénztár kérdése. Mikor a marhavásárpénztár létesíttetett, az „OMGE." arra az álláspontra helyezkedett, hogy az fakultative és szövetkezeti alapon létesíttessék; a pénztár azonban nem ekként szerveztetett és az jelenleg egy bankkonzorczium kezében van. Most arról van szó, hogy a sertésvásáron is létesíttessék ily pénztár, az egyesület itt is ugyanazt az álláspontot foglalhatja el, mint a marhavásárpénztár létesítésénél, vagyis, hogy szövetkezeti alapon létesitessek a pénztár. A hentes-ipartestület legutóbbi közgyűlése alkalmával megindították az akcziót a sertésvásár-pénztár szövetkezeti uton való létesítésére s ma már 400.000 korona van jegyezve e czélra; hozzájárulásukat fejezték ki az összes bizományosok, kereskedők és a kőbányai érdekeltség. A bpesti hentesipartestület azzal a kérelemmel fordult az egyesülethez, hogy járjon közbe arra nézve, hogy a sertésvásárpénztár szövetkezeti alapon az összes érdekeltség bevonásával létesíttessék. A szakosztály által a kiküldött bizottság e kérdéssel foglalkozva, azzal a javaslattal járul a választmányhoz, méltóztassék kimondani, hogy a választmány a mozgalmat helyesli s felhatalmazást ad az elnökségnek arra, hogy a tenyésztők körében a sertésvásárpénztár ügyében mozgalmat indítson s egy nagyobbszabásu értekezletet hívjon egybe. Az igazgató-választmány javaslatához hozzájárul.
a
bizottság
(Gróf Dessewffy Aurél elnök az ülésről eltávozván, Bujanovics Sándor alelnök foglalja el az elnöki széket.) Titkár előterjeszti, hogy a szegedi sorsjegy-szindikátus, amely a szegedi kiállítás alkalmából rendezett sorsjáték ügyeit intézte, annak elismeréséül, hogy az „OMGE." tisztviselő-kara a sorsjáték rendezése körül tevékeny részt vett, az egyesület tisztviselőkarának nyugdijalapjára 2000 frt adományozott és azt a Földhitelintézet pénztárába be is fizette. Az igazgató-választmány az adományozott összeget köszönettel fogadja.
Az igazgató-választmány a miniszteri leiratot örömmel veszi tudomásul. Titkár előterjeszti, hogy az egyesületi tanács a kereskedelmi miniszterhez felterjesztést intézett a vetőmagburgonya szállítására az elűző években fennállott s időközben beszüntetett kedvezményes tarifa újból való életbeléptetése ügyében. A kereskedelemügyi miniszter a felterjesztésben felhozott indokokat nem tette magáévá s az egyesülethez intézett leiratában arról értesít, hogy a kedvezményt nem adhatja meg, miután az csak azon tavaszi vetőmagvakra vonatkozott, melyeket a földmivelésügyi minisztérium osztatott ki az állami gazdaságok termés feleslegéből kisgazdák részére kölcsön vetőmag gyanánt. Az igazgató-választmány a miniszter leiratát átteszi a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületéhez, azzal, hogy a magarészéről szintén fejtse ki az indokokat, amelyek a szesztermelés szempontjából teszik szükségessé a kedvezmény megadását s ő is pártolólag írjon fel. Az igazgató-választmány a javaslathoz hozzájárul. Egyébb átiratok. Titkár előterjeszti, hogy lovag Bilinski az osztrák-magyar bank kormányzója tudatja az egyesülettel, hogy kormányzói állását elfoglalta és a bank vezetését átvette. Az egyesületi tanács határozatából folyólag az elnökség köszönetét fejezte ki az értesítésért és a bank kormányzóját arra kérte, miszerint az agrár hitel megoldását legyen szíves kezébe venni, amely tekintetben az egyesület annak idején előterjesztéssel is fog élni. Az igazgató-választmány a tanács, illetve az elnökség eljárást helyeslőleg veszi tudomásul. Titkár előterjeszti a Gazdák Biztosító Szövetkezete elnökségének az egyesülethez intézett átiratát, melyben köszönetét fejezi ki az egyesület által tanúsított jóakaratú támogatásért. Tudomásul szolgál. A megyei árvapénzek
elhelyezése.
Förster Géza igazgató : T. Választmány! A tárgysorozaton kivül engedtessék meg, hogy egy inditványnyal járuljak a választmány elé. A napilapok közlése szerint a pénzügyminiszter szándékba vette azt, hogy a megyéknél és városi törvényhatóságoknál elhelyezett árva-
548 vagyont állami korona értékű kötvényekbe helyezze el. Mint méltóztatnak tudni, a vidéken úgyszólván egyetlen alap az árvavagyon, amelyből ugy a kis-, mint a középbirtokososztály szükség esetén fedezhette hiteligényét. Hogyha az árvavagyon állami papírokba fektettetik, akkor a gazdaközönségnek eme egyetlen hitelforrása is megszűnik s eddig nincs tudomásunk arról, hogy az állam gondoskodnék a gazdahitel rendezéséről, a gazdahitel rendezése kilátásba helyeztetett ugyan, de eddig tényleg nem történt semmi; attól lehet tartani, hogyha a pénzügyminiszter ezen terve megvalósittatik a gazdaközönség elesnék azon hitelforrástól, amelyet eddig élvezett. Az volna javaslatom, hogy az árvavagyon igenis rendeztessék, de az a gazdahitel kielégítésére fordíttassák és pedig akként, hogy az árvavagyon két részre osztatnék és annak felét az Országos Központi Hitelszövetkezet igényeinek kielégítésére fordítaná a kormány és törvényhozás országos központi hitelszövetkezeti kamatozó kötvények kibocsátásával olymódon, hogy ezen összeg azon arányban, amint az egyes megyék és városok az árvavagyont az Országos Központi Hitelszövetkezet pénztárába beszállítanák, azon arányban az illető megye hitelszövetkezetei ismét igénybe vehessék.
KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HO 4. megyei stb., amelyekben az illető megyék maguk kérték a csődöt a tönkrement pénzintézetek ellen világos jeléül annak, hogy az illető megyék árvavagyon a forgott koczkán. A törvényben körülirt felelősség ily esetekben kimondja, hogy az árvakölcsönt megszavazó megyebizottsági tag vonható felelőségre az elveszett vagyon miatt és az esetek igazolták azt, hogy ez végre nem hajtható, hanem a hiány pótlására megyei pótadó vettetett ki s a kormány segítsége nagyobb mértékben kéretett s az árvapénzek ily módon pótoltattak, de nem a törvényben körülirt módon.
28. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
Csoportos bérletek.
Azon ellenvetések és aggályok közül, melyeket a bérlőtársaságok ellen felhozni lehet, kétségen kivül e kettő bír a legnagyobb fontossággal : Az első az, hogy több földbirtokos nem lát elég garancziát a földbérlőtársaságok fizetési képességére nézve és pedig annál kevésbé, • mert köztudomásu dolog, hogy népünk különben sem valami pontos fizető. A másik Redig az, hogy kisgazdáink még Szerinte közvélemény teremtése utján saját földjeiket sem müvelik okszerűen és még nyomást kellene gyakorolni a meg} ékre a tekintetben, hogy egész biztos befektetések azokon is jobbára rablógazdálkodást folytatutján helyezzék el a pénzeket. Amit igazgató nak. Méltán merül' fel tehát a földbirtokos ur javasolt a szövetkezeti dolgokra nézve, ez részéről ama aggály, hogy az igy bérbeadandó esetben elérhető volna s a megyei árvapénzek az országos hitelszövetkezeti központnál helyez- földjeik, több évig tartó bérlet után, kihasznált tetnének el azon kötelezettséggel, hogy azt és kizsarolt állapotban kerülnének vissza a ugyanazon mértékben alimentá.lhassák a megyé- tulajdonos kezére pusztuló félben levő épüleben fekvő hitelszövetkezetek. Örömmel üdvözli teikkel együtt, a melyeknek ismét használható az indítványt és kéri azt a közgazdasági szakállapotba való helyezése rengeteg költségekbe osztályhoz utalni tárgyalás végett. kerülne. Ami pedig a kizsarolt földet illeti, Dr. Csillag Gyula rámutat azon nagy annak jövedelme pedig lényegesen csökkenne felületességre és lelkiismeretlenségre, amelylyel akár házilag kezeltetné ismét a tulajdonos, nálunk a közhitel papíroknak árvaképessé Másik fele pedig az árvavagyonnak arra való nyilvánítása tekintetében évek óta akár pedig újra bérbeadná, mert természetes, forditassék,hogy a középbirtokos osztály is hozzá- divatozik. Németországban az uj polgári tör- hogy a kizsarolt földekért nem fizetnek és nem juthasson hitelhez; ez a kérdés már nehezeb- vénykönyv értelmében e kérdés, illetve jog is fizethetnek annyit, mint a jó termőerőben ben volna megoldható. Vagy a Földhitelintézettel megadása a Bundesrath-nak tartatott fenn, egyetértőleg, vagy azon alakban, mint az Ag- mint igen fontos jog. Nálunk az árvaképes- levőkért. Tárgyaljuk tehát egészen elfogulatlanul rár-banknál érvényben van, hitelegylet alakjá- séget és óvadékképességet igen könnyen ban, lehetne a középbirtokos osztály hitele ki- osztogatják egyes papirok részére ; pár évvel mindkét egészen alaposnak látszó ellenvetést. elégítésére fordítani. Indítványom kiegészítéséül ezelőtt alkottak egy törvényt a némely inAmi a fizetésre vonatkozó garancziát felhozom, hogy a hivatalos kimutatás szerint, tézetek kötvényeinek óvadékképességéről, ebben illeti, az magától értetődik, hogy a földbérlőamely azonban csak 1896. évig van összeál- már azt mondták, hogy ezen papirok óvadékteljesen vagyontalan elemek lítva, a vármegyékben és városokban 113.350,000 képesek, de nem árvaképesek. Az Országos társaságokba frt volt a gyámoltak és gondnokoltak követe- Központi Hitelszövetkezet papírjai is eddig semmi szin alatt sem volnának bevehetők, lése ; ez oly tekintélyes összeg, amely ha rend- csak óvadékképesek, de lehet, hogy árvaképe- hanem csakis olyan kisgazdák, mezei munszeres formában a gazdahitel kielégítésére seknek fognak nyilváníttatni. A felvetett kérkások, akik az előbbi két czikkemben felsorölt fordittatik, a gazdaközönség nagy köszönettel désnek két oldala van, az egyik a közhitel vagyoni kvalifikáczióval bírnak. Ilyenek pedig fog tartozni mindazoknak, akik annak rende- szempontjából a másik a mezőgazdaság szemzéséhez hozzájárultak. Bátor vagyok indítvá- pontjából, amely azt igényli, hogy az árva- az ország jobb részeiben, különösen pedig az nyomat tárgyalás alá bocsájtani. pénzek a mezőgazdaság;czéljaira fordíttassanak. Alföldön igen nagy számban vannak. A Károlyi Sándor gróf azt hiszi, hogyha Hogyha most azt tekintjük, hogy mily módon statisztika szerint is a pár hold földdel biró, a hivatalos közlések hitelt érdemelnek, irtóz- lehet ezen pénzeket a mezőgazdaság czéljaira úgynevezett törpebirtokosok száma több száztató csapás lesz az országra, hogyha az árva- fordítani, akkor szemünkbe ötlik az erre legezerre rug és akik egyszersmind jobbára pénzek a forgalomból kivonatnak. Ezek minden- alkalmasabb forma, a jóhitelü pénzintézetek kor kölcsönökben vannak elhelyezve a megyék- záloglevelei. Hogyha ezen pénzek zálogleve- mezei munkások is, mert természetes, hogy ben és alimentálják a vidéki forgalmat és pénz- lekben helyeztetnek el, akkor a pénzkezelés pár hold földecskéjük jövedelméből családjaikszükségletet. Indítványozza, hogy az igazgató- megszorítása is el lesz érve, az árvapénzek a kal együtt megélni nem képesek. választmány e kérdésben minél előbb állást hitelintézethez beküldetnének és ez záloglevelek Ezek volnának tehát különösen hivatva a kibocsátásával fedezné az illető megyék helyi foglaljon és a további eljárást megindítsa. pénzszükségletét. A felvetett kérdés tárgyalása társas-bérletekre. György Endre szintén azt tartja, hogy bizopyos pontig a hitelkérdéssel is függ össze A fizetési garancziára .nézve azonban a ez egyike a legfontosabb kérdéseknek, amelyek és azzal, hogy egyáltalán mily papíroknak adható felhoztam vagyoni képességen kivül mellőzsürgős megoldást involválnak. Teljesen meg- meg az árvaképesség és az óvadékképesség. foghatatlannak és normális körülmények között Szintén a mellett van, hogy a közgazdasági hetlen feltételnek tartom továbbá a haszonbérnek félévenként való előleges fizetését igaztalannak tartja, hogy 113 millió frt árvaszakosztály tárgyalja e kérdést. pénz állandó elhelyezésre adatik ki a vidéki és az egyetemleges kötelezettséget a bérlők intézeteknek, hogy ezek e pénzt olcsón kapAz igazgató-választmány az indítványt a részéről. ják és drágán adják tovább ós alapos az a közgazdasági szakosztályhoz teszi át tárgyalás Ha tehát a bérlőtársaságokfca vagyonfeltevés, hogy a vidéki intézetek dividendáinak és véleményadás végett. talan elemek nem vétetnek be és ha a haszonbér nagyrésze az árvák rovására áll elő. A korVégül igazgató bejelenti, hogy a földmive- félévenként előre fizettetik, továbbá ha a bérlők mány részéről ha czéloztatik az árvavagyonnak állami kötvényekben való elhelyezése, lésügyi minisztériumban legutóbb a sertésvész részéről egyetemleges kötelezettség vállaltatik akkor bizonyára ez intenczió vezeti a kor- terjedésének meggátlása tárgyában egy ankét — ami pedig legyen mindenkor conditió mányt. Az egyik közlemény arra czéloz, hogy tartatott, amelyen az egyesület is képviseltette sine qua non — akkor a fizetések iránti ezen pénzek vasút, kölcsönpapirokban fognak magát. a pénzügyminiszter által elhelyeztetni és ez Az ankéten határozatba ment, hogy az, garanczia kérdése teljesen meg van oldva. És esetben még rosszabb helyzetbe jut a kis- eddigi politikai járványkörzetek helyett a jövő- pedig annyival is inkább, mert ne hagyjuk ki közönség, mert hogyha most van pénze drá- ben vészkerületek állapíttassanak meg, a melyek, a számításból ama fontos körülményt, hogy a gán, a vidéki pénzintézetektől, a jövőben nem megalakításánál a helyi és területi viszonyok lesz még drágán sem s a jelenleginél még lesznek irányadók és nem a politikai beosztás kisgazda-bérlŐDek, ki a földet családja segélyérosszabb helyzet áll elő. Mindamellett megs oly területek zár alá nem vétetnek, ahol a vel maga megmunkálja, úgyszólván semmi érett} szerinte az idő arra, hogy ezen összeg záralávétel nem volt indokolt és a gazdák kezelési költsége sincsen s igy a bukás veszélyéleköttessék azon közönség javára, amely reá ezáltal nem károsodnak. nek, ha csak némileg ügyes és szorgalmas, van szorulva. Szóló a szövetkezetek idei Az igazgatóválasztmány a jelentést tudo- sokkal kevésbé van kitéve, mint az egyes kongresszusa elé hasonló irányban terjesztett bérlő, aki csak nagy regiével dolgozhat! elő egy javaslatot, amelynek czélzata volt másul vette. hogy támasztassák egy • közvélemény a törvény Hogy azonban hanyag, rossz fizető vagy Ezzel az ülés véget ért. mai állásá' an a megyei árvapénzeknek felelősség vagyontalan elemek ne kerüljenek be a bérlőmellett való elhelyezése tekintetében. Felhozza társaságokba, arról majd gondoskodnának még azt a néhány konkrét esetet,máramaros- és hevespedig a legjobban maguk az egyetemleges
NÖVÉNYTERMELÉS.
kötelezettséget vállaló bérlőtársaságok tagjai és azok bizony a saját érdekükben majd jól megválasztanák és megrostálnák mindazokat, kik oly társaságokba belépni óhajtanának.
A garanezia kérdésének egyik lényeges részét képezi még az is, hogy a földbirtokos tulmagas haszonbért ne kívánjon a földjétől és ne felejtse el azt a régi német példabeszédet : leben und íeben lassen! Tárgyaljuk már most a másik fontos ellenvetést, t. i. a föld kizsarolására és az épül tek elhanyagolására vonatkozót.
Ami pedig az épületeket illeti, azoknak javítását ne bizza földbirtokos az illető bérlőkre. hanem azt maga eszközöltesse. Mivel azonban a bérlők használják az épületeket, azért azoknak javítása tulajdonképen őket illeti. De ha azt a tulajdonos magara vállalja, annak fejében egy bizonyos évi öl-évre a haszonbérrel együtt fizetendő átalányösszegben könnyen megegyezhet a bérlőkkel. Aki mindezen itt röviden előadottakat figyelemmel és elfogulatlanul fontolóra veszi, arra a meggyőződésre kell jutnia, hogy sem a haszonbér fizetésére, sem a földek kizsarolására, sem pedig . az épületek elpusztulására vonatkozó aggályai semmi alappal'sem bírnak, ha t. i. a bérbeadásnál a jeleztük módon eljár. Ámde eddigelé csak egyoldalulag tárgyaltuk még e nagyfontosságú és nagy horderővel bíró kérdést! Nevezetesen 'csak azon ellenvetésekkel és aggályokkal foglalkoztunk, melyek' csak az egyik fél, t. i. a földbirtokosok részéről felhozhatók, de még nem foglalkoztunk a kisgazdák részéről is felhozhatókkal. Meg fogja tehát az olvasó engedni, hogy legközelebb azokat is megvitassuk azon kérdéssel együtt, hogy ki kezdeményezze a dolgot és hogy hol és mi' épen jöhetnének létre az ilyetén bérleti szerződések. Gr. Benyovszlcy Sándor.
kitűnő kondiczióban maradnak, a tejelő tehenek tejhozama pedig feltűnően emelkedik. Megemlítésre méltónak tartom, hogy a csibehur után a jószág nem éhezik meg oly gyorsan, mint az más zöldtakarmáNéhány szó a csibehurról. nyok etetésénél tapasztalható és hasmenést vagy puffadást sem idéz elő. A tejelő jószág A „Köztelei* levélszekrényében ujabban részére valóban egyike alegkitünőbb zöldtakartöbb ízben tudakozódlak a csibehurról, 'mint mányoknak és tanintézetünk gazdaságában már takarmánynövényről. Ez indít arra, hogy ez;n, ezen oknál fogva seni hagyunk fel termelésével, bizonyos körülmények között igen hasznos daczára annak, hogy vannak nálánál jóval takarmánynövényről, egyet-mást tudomására bővebben termő takarmánynövényeink, de hozzak az érdeklődő gazdáknak. haszon tekintetében egyik sem múlja felül. A miveleti csibehurnak két féleségét A finom, selymes szálú s levelű csibehur különböztetjük meg, úgymint a közönséges és nem vénül el egykönnyen, amit szintén előnyeül a nagy csibehurt (Spergula arvensis és Spergula kell betudnunk. arvensis maxima). Utóbbi terebélyesebb növeA csibehur kat. holdanként 70—80 q. kedéssel 40—50 cm. magasságot képes elérni, zöldtakarmányt ád a legelőn kivül. előbbi legkedvezőbb esetben 25—30 cmnyire Ha a csibehur kaszálásához idejekorán, nő, de viszont a silány homokon is megterem, a virágzás megindultával hozzáfogunk és nem mig a n8gy csibehur jóerőben álló homovágunk tulalacsony tarlót, akkor még sarjú kot kiván. növekedése is — különösen, ha 1—2 esőt kap A gyakorlatban leginkább a nagy csibe— oly erős, hogy még egyszer megkaszálható, hurt termelik, ámbár kedvezőtlen viszonyok de legeltetni, minden körülmények között legelközött jó tulajdonságait ez is elveszíti s foko- tethető. Mi a sarjút rendesen tejelő marháinkzatosan a közönséges csibehur jellegeit kal legeltetjük s végezetül birkákat, disznókat veszi fel. hajtunk rá. A csibehur a homok, a vályogos homok, Rövid tenyészidejére való tekintettel a homokos vályog takarmánynövénye, termelése csapadékdusabb klima alatt kétszer egymáscsakis ily viszonyok között indokolt; kötött után is vethető, anélkül, hogy ezért az utána talajon nem terem meg, de a tőzeges talajo- következő őszi rozs velésével megkésnénk. kon szintén a figyelemre méltó takarmány- Szokásban van tisztán csak legelőnek is vetni, növények sorában foglal helyet. különösen fekete ugarba, t mi bizonyos körülA debreczeni m. kir. gazdasági tanintézet mények között szintén indokolt és czélszerü homoki gazdaságában a csibehur a rendesen eljárás, annál is inkább, mert rövid tenyésztermelni szokott takarmánynövények sorában idejével az ugar rendszeres megmunkálását nem foglal helyet a gazdaság leghomokosabb tábláin, igen akasztja meg. következő négyes forgó keretében : 1. csibehur A kiveszett és rosszul áttelelt lóhere gyors trágyázása, 2. őszi rozs, 3. burgonya, 4. pótlására is jó S7olgálatot tesz; sőt őszszel őszi rozs. trágyázott földbe márczius végén vetve s A csibehur tehát frissen trágyázott földbe május második felében letakarítva, utána még kerül, oly módon azonban, hogy a trágyát csak kapás növények vagy ésalamádé jöhetnek tavaszszal hordjuk ki és szántjuk alá. Ezzel sorra. Végül a csnlamádéhoz hasonlóan 2—3 elérjük azt, hogy a sekélyen gyökerező s heti időközben is vethető, mely esetben hosszabb rövid tenyészidővel , biró csibehur a tavasz- ideig tartó zöldtakarmányképpen szerepelhet a szal kihordott, trágyának csakis könnyen oldódó gazdaságban. alkatrészeit fordíthatja hasznára s ezt erőA csibehur szénakészitése nehézkes, mert teljesebb fejlődésével s a takarmány nagyobb selymes, összetapadó voltánál fogva nehezen tömegével meghálálja, az utána következő szárad, miért is viszonyaink között leghelyesebb rozs pedig jó helyet talál az ezen időre elzöldtakarmányképpen s legelőnek használni. korhadt trágyás földben. Ezen eljárással képesek Magtermelésre a takarmánytermő terület vagyunk a csibehur közvetlen trágyázása daholdanként czára 10—12 q. rozs-, éslOO—120 q. burgonya- egy részét tartjuk fenn ; kat 3—400 kgr. magra lehet számítani, melynek leteiméseket elérői. takaritásával azonban késlekedni nem szabad, A csibehur vetése az időjárási viszonyok mert a magtokok könnyen felpattannak. Megszerint márczius' hó végére, ápnlis hó elejére jegyzem különben, hogy magja nagy olajtaresik ; tulkorán vetni nem jó, mert az éjjeli talmánál fogva szintén feltakarmányozható; fügy kárt tehet benne. tisztán magtermelés ezéljából termelni azonban A talaj' előkészítése őszi szántásból áll; nsm fizetné ki magát. tavaszszal a trágya leforgatása végett ujolag , Homoktalajon a csibehur mint kitűnő szántani kell, de csak oly mélyen, hogy a tejelő takarmány, mint jól hasznosítható legelő trágya tökéletesen alátakartassék, mert a bizonyára figyelmet , érdemel s termelése ily sekélyen gyökerező csibehur a mély tavaszi viszonyok között indokolt s felkarolásra méltó. szántást nem szereti sa könnyen felvehető tápKerpely Kálmán. láló anyagokban gazdag felsőbb talajréteget rövid tenyészidejére való tekintettel megkívánja. Rovatvezető: Kerpelj Eáiioán,
Attól pedig tartani nem kell, hogy az illetők nem vállalnák az egyetemleges kötelezettséget, mert ha társaikat jól megválogatják, abba bizvást belevehetnek, mert még a legrosszabb esetben is alig koczkáztatnak valamit és távolról sem annyit mint a részletfizetések melletti földvételeknél, pedig ezeknél is csak ritka esetben képez akadályt az egyetemleges kötelezettség. És ha utóbb egyes ritka esetekben azt el nem vállalnák, akkor a földbirtokos egyszerűen nem szerződnék vélük.
A mi a föld kizsarolását illeti, az könnyen megakadályozható azáltal, hogy a bérlet ne egy-két, hanem 10—12, vagy legalább is 8 évre köttessék, mert akkor maguk a bérlőknek áll érdekében a földek jó erőben tartása. De ez még nem elég, hanem szerződésileg megfelelő birság terhe alatt ki kell kötni a meg állapítandó ugar mennyiségét, továbbá, hogy sem a takarmányt, sem a szalmát sem elbsordani, sem pedig eladni nem szabad, hanem az csak egyedül ott feletethető, felhasználható. Ugy szintén szerződésileg tilalmazandó, megfelelő birság terhe alatt, a trágyának elhordása vagy eladása.
482
KŐZTELEK, 1900. BÍARCZIÜS HO 8Í.
21. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
. I j , | í ,
A csibehur szórva is vethető, de jobb az összes vetőlábakkal felszerelt sorvetőgépet használni, mely esetben a sortávolság 10—11 cmt fog kitenni; az apró magot csak'sekélyen, legfeljebb 1 cm. mélységre szabad alátakarni. Vetés után hengerezni kell, mert az ilyen vetés tapasztalatilag gyorsabban és egyenletesebben kél ki. A vetőmagszükséglet kat. holdanként 20 kgr. (bőven számítva) s igy a csibehur az olcsó takarmánynövények sorában foglal helyet, tekintve, hogy a mag ára métermázsánként 6—8 frt között ingadozik. Ha a csibehur egynehány esőt kap, akkor 8—10 hét alatt kaszálható. Mi a csibehurt, mint zöldtakarmányt, a tejelő marhával és az igás ökrökkel etetjük,, mondhatom, a legjobb eredménynyel. A csibehur-idény alatt a szarvasmarha egyéb takarmányt nem kap (a tejelő marha a rendes póttakarmányt) és daczára ennek igás ökreink
GAZDASÁGI GÉPÉSZET. A miitrágyaszóró-gépek. (Egyúttal félelet több Jcérdésre.) IV. A most leirt két géptől eltérő szerkezetű a W. Müller-féle lánczos mütrágyaszórógép. Ennek a szerkezete áll egy négykerekű alvázra szerelt garatból vagy szóróládából,.mely alatt két ékalakuan behasított vályú nyúlik ki, az egyik jobbra, a másik balra. E vályúk felett végtelen láncz csúszik végig, mely a vályúk két végén levő lánczkerekek körül fordul át. A szóróláda alatt van a lánczkerekeket mozgató hajtómű, mely viszont a gép hátsó tengelyének jobb végén levő fogas-
550
&ÜZTELIR
kerék — közlőmüről mozgatott kupfogaskerék — téttel hozatik forgásba. Ugyancsak a gép hátsó tengelye felett látható, mint azt a 33-ik ábra mutatja, a kocsisülés és mellette a hajtóművet be vagy kikapcsoló emeltyű. A gép munkája abban áll, hogy a szóróláda feneke alatt vagy fenekén elcsúszó láncz kiviszi a rárakodott anyagot s azt maga előtt tolja, tovamozgása közben a vályú hosszában lehullatja. Hogy ez a leszórás egyenletes és biztos legyen, a vályúk felett egy-egy gyökérkefe nyúlik el, mely lesöpri a lánczról
az esetleg reátapadt műtrágyát. A lánczvezető vályúk olymódon vannak ékalakuan kivágva, hogy az ék a vályú végefelé mindinkább élesedik s igy minden, a szőróláda alól kihozott anyag az egész ut hosszában egyenletesen szóródik el. Ezt a gépet, mint a 32-ik ábra mutatja, szokták vagy lehet szekér után kötve is használni, ugy, hogy a szekér megrakatik az illető elszórandó műtrágyával s igy megrakodva kezd járni a szántóföldön fel s alá. A szekérről egy munkás menet közben tölti meg a szóróládát, mikor arra szükség van s ilyenformán nem kell a megtöltés miatt megállni, időt pazarolni. Feltalálója előnyül hozza fel továbbá azt is, hogy a műtrágya elszórása, miután azt amúgy is ki kell fuvarozni az illető területre, gyorsabban s igy olcsóbban is végezhető, mint a többi géppel, előnynek tartja azt is, ami tényleg az is, hogy a kocsis nem jár a gép után, hanem azon rajt ül, tehát a káros egészségtelen mütrágyaport nem kell beléle-
32. ábra. Müller Vilmos-féle geznie. Szállításra, miután a gép 3-5 m. széles, a gép a 34. ábrán látható módon akasztható kocsi. után. E gépet Wilhelm Müller gépgyára késziti Teterow-ban (Németország). Vontatásához két ló szükséges. Szerkezete elmésen van összeállítva és egyesíti magában a lánczos mütrágyaszóró-gépek előnyeit is, csak szeles időben lehet vele baj, különösen a száraz, porszemü műtrágya szórásánál. Nyirkos trágya eltömődést nem okozhat. Feltalálója különösen a mésztrágya szórására ajánlja. Az elszórandó
1900. Á P R I L I S HO 4.
mennyiség szabályozása részint a hajtómű fogaskerekeinek kiváltása s ezzel a szóróláncz mozgása gyorsaságával, részben a láncz feletti kefe megfelelő beállításával történik. Az eddig tárgyalt rendszereken kivül vannak még egyéb beosztású mütrágyaszórógépek is, melyek közül egyik a J. U. Wallaceféle tányéros mütrágyaszóró-gép. Ennél a műtrágya a gép keretére szerelt tölcsérszerü edényben van, melyből két csatornán át kifolyik az e csatornák alá szerelt
28, SZÁM. 10-ik ÉVFOLYAM. akkor a munka minőségével is meg lehet elégedve. Meg kell jegyezni még azt is, hogy a mütrágyaszóró-gépek általában kevés vonóerőt igényelnek, ugy hogy a rendes 2—2 80 m. széles gépeket egy középerős ló az egész időszak alatt megerőltetés nélkül húzhatja. Áruk elég méltányosan van megszabva, munkabírásuk szintén elég nagy, mert általában nagyobb, mint a sorbavető-gépeké. Szerkezetük egyszerű, kezelésük könnyű. i f j . Sporzon Pál.
ábra. Müller-féle lánczos mütrágyaszóró-gép munkában. vízszintesen fekvő forgó bordás tányérokra. I SZOT A S Z E T KKTRTFSZET (31. ábra.) E tányérok forgásukat kupfogas- • ^ ^ U I ^ O A I U X , XVmtiUO/JUI. Rovatvezető: Angyal Dezső. kerék — áttéttel a főtengelytől nyerik és meglehetős gyorsan forognak. Az edényből reájuk hulló anyagot a forgó tányérok szétszórják, mely szétszórást még a tányérokon levő bor- Az ojtvány-szőlősorok ki foltozádák is elősegítik. Természetesen csak csöndes sáról. időben és egyenletesen elporlasztott száraz Az megesett annakelőtte is, hogy a anyaggal sikerül egyenletes szétszórást elérni. Szeles időben, miután a gyorsan forgó tányé- kedvezőtlen téli időjárás, pl. tartós, erős, szárok meglehetős messze dobiák az anyagot, a raz fagyok vagy a munkás ügyetlensége következtében évenkint egyes tőkék tönkre menkiszórás egyenletessége lehetetlen. Ezek a manapság használt mütrágya- tek s igy a szőlősorok megritkultak. Csakhogy szóró-géprendszerek, de csak általánosságban ez akkorában csekély baj volt. Meghajtattuk és csak a jellegzetesebb alakokban. Az itt egyik vagy másik szomszédos tőkét s ledöntve leírtakon kivül még számos más, szerkezetileg azt, nemcsak pótoltuk a hiányt, hanem egykisebb-nagyobb eltérést mutató mütrágyaszóró- egy vén tőkéből 2—3 fiatal, erőteljes s termégép létezik, melyeknek száma ma már tekinté- keny tőkét kaptunk. Egészen máskép van ez manapság az lyes csoportot alkot. Épen e sokféleség mutatja, ojtvány-szőlőknél. Ilyforma kifoltozással aligha boldogulhatnánk; amennyiben tudjuk azt,hogy az ojtott tőkét lebujtatni már csak azért sem szabad, mert igy ismét a hazai faj vesszeje jutna a földbe s igy védekezési eljárásunk czéltalanná válnék. Pedig ezen szükség manapság még többször fordul elő, mint azelőtt. Hogy többet ne mondjak, csak az alany megsértését hozom elő, a melyről közismeretes, hogy mihelyt a munkás azt a kapával megsérti, a helyett hogy egészségesen összeforrna, a legtöbbször üszkösödést kap s ha el is teng még néhány évig, de biztosra vehetjük, hogy rövid idő alatt elvész. A kifoltozás tehát ezidőszerint nemcsak hogy nem mellőzhető, hanem sokkal fontosabb mint valaha s igy érdemes vele egy kissé tüzetesebben foglalkoznunk. Tegyük fel, hogy két termő tőke között lánczos mütrágyaszóró-gép. van egy ilynemű hiányos hely, melyet kifoltoznunk kell. hogy a mütrágyaszóró-gépek jelentősége naprólNem mintha a lehetőség kizárva volna, napra fokozódik s hogy a mezőgazdasági hanem a tapasztalat határozottan ellene szól, technika ezen a téren is iparkodik lehetőleg hogy ilynemű hiányt sima vesszővel vagy sima oly gépet szerkeszteni, mely minden tekintet- ojtványnyal pótoljunk. A kétes és bizonytalan ben megfelelhessen feladatának. És ez jórészt megfogamzás, avagy pedig a legjobb esetben sikerült is, mert a legújabb rendszerek már is az árnyalás következtében beálló vézna fejegészen kielégítő eredménynyel dolgoznak. lődés nem javalja azt. Itt rendesen iskolázott, A gazdaközönségnek mindenesetre olyan erőteljes, gyökeresvesszőket kell használnunk, nagy választék áll az ilyen gépekből is ren- a melyeknél a gyorsított fejlődést legalább is delkezésére, hogy e tekeintetben panaszra nem feltételezni lehet. lehet oka. S ha megadja a gépnek a jó munka Ez azonban ismét kétféle lehet; mert előfeltételeit, a száraz és porrá őrölt anyagot, I megejthető gyökeres alanyfajtával épp ugy,
28. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . mint ojtványnyal. Már most ez esetben melyik volna jobb? Ha gyökeres alanyfajt ültetünk, türelmünk hosszú próbának lesz kitéve ; mert az üres hely kipótoltatik ugyan, de azt megerősödés után be is kell ojtani. Tehát meg kell várnunk, mig annyira megerősödik, hogy zöld hajtásba ojtani lehessen s ekkor is a ledöntést olyformán eszközölni, hogy az, mint uj tóke is előbbi helyére kerüljön vissza vagy, mint mondani szokták: helybe dönteni. Mindebből nem lesz nehéz belátni azt, hogy emez eljárás hosszadalmas, mert még kedvező esetben is 3—4 évet vesz igénybe, mig termő tőkét nyerünk s a volt üres hely hasznosan kitöltve van. Hangsúlyozva kivánom tehát ismételni, hogy ott, a hol csak szórványosan itt-ott egyegy tőke hiányzik a sorban, ott legtanácsosabb kész gyökeres fásojtványt] használni kifoltozásra. Azonban egészen másként alakulnak a körülmények akkor, ha nem egyes tőkék a sorban, hanem egész hiányzó foltok kitöltendők. Itt nemcsak sokkal olcsóbban, de határozottan jobb sikerrel dolgozunk akkor, ha alanytőkékkel foltozunk, melyek zölden beojtva és kelhuzottan eldöntve, 2—3 uj tőkét adnak. A munka itt határozottan olcsóbb s a nagyobb üres tér is a szabad légjárat, méleg és világosság erősebb befolyása mellett sokkal erőteljesebb fejlődést enged reméleni s az egy évi késedelmet a döntés- és erősebb trágyázással biztosan helyrehozza. Az eddigi tapasztalatok amellett tanúskodtak, hogy a sikerülten megeredt zöldojtások teljesen kiérve s megfelelő módon ledöntve, mindig tartósabb s életrevalóbb tőkét biztosítanak, mint a fásoltványok, melyeknél az üszkösödés jóval nagyobb mérvű, mint a zöldojtásnál előfordulni szokott. Legkönnyebb az ily foltozási munka ott és akkor, amidőn a nemes tőkék között elszórtan egyes alanytőkék állanak. Itt tehát már az anyag és erő megvan, csupán azt okszerűen kihasználni kell. Nem is kell egyebet tenni, mint körülbelül tervezni, Jhogy hányj; tőke-pótlásra van szükség s ehhez mérten az alanytőkéket készítjük elő. Ezen előkészítés- igen fontos munkálat, a melyet már tavaszkor a metszésnél kell megejteni vagyis aszerint metszünk, a hány beojtandó hajtásra szükségünk van. Azáltal, hogy a fölösleges hajtásokkal nem pazaroljuk el a tőke erejét, azt nyerjük, hogy a meghagyott szemek erőteljesen fakadnak, a hajtások izmosak lesznek s a gyorsított fejlődés mellett a szükséges magasságban beojthatók s végre a vesszők megérésére biztosabban számítani lehet. A magasan ejtett ojtás pedig annyiban biztosit előnyt, amennyiben azt távolabbra húzva is le lehet dönteni anélkül, hogy az ojtott hely a föld szine alá kerülne. Liebbald Béni.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz.
Juhok kergesége. (Egyúttal felelét ily irányú kérdésre) A juhok kergeségét a kutyák beleiben élősködő Taenia Coenurus nevü galandféreg fiatal alakja, a Coenurus cerebralis idézi elő oly módon, hogy nagyságával, illetőleg számával arányosan növeli a koponyaüri nyomást s ennek következtében az egész agyvelőre nyomást gyakorol, azonkívül előfordulása helyén az agyvelő illető részletét sorvasztja. Miután a galandféreg fiatal alakja juhban, kifejlett alakja pedig kutyában élősködik, nyilvánvaló, hogy a juhok ,és a kutyák egymást kölcsönösen fertőzik, amint ezt etetési
KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HO 4. kísérletekkel be is bizonyították. A kutyába a galandféreg fiatal alakja akkor kerül, midőn a juhoknak, kivételesen más növénvevő állatnak a hólyagférget tartalmazó agyvelejét, vagy csak a hólyagérget magát megeszi. Erre pedig ezidőszerint a juhászkutyáknak és egyes kisebb vidéki vágóhidakon a mészároskutyáknak is bő alkalom nyilik, amennyiben a kergeség miatt levágott juhok koponyáját, vagy csak agyvelejét, vagy épen csak az abban talált hóiyagot a juhászok, a nem szakértő ellenőrzése alatt álló vágóhidakon a mészárosok a kutyáknak dobják oda ; a juhászok az esetleg élő állat koponyájában kivett hólyagférget is a kutyáknak szokták adni. Elhullottt juhok is, sajnos, olykor a kutyák elé dobatnak, vagy ha mégis felületesen el is ásattak, azokat a kutyák utólag kiássák és megeszik. Amint a hóhagféreg a kutya gyomrába került, a hólyag fala felemésztetik, az abban foglalt fiaial féreg pedig a bélbe kerül és ott feji részletével megtapadván, tovább fejlődik^ mig annak hátulsó izei, elérvén ivarér^ttségüket, számtalan petét termelnek melyekben csakhamar ébrények fejlődnek ki. A Jegháiuisó, petéket tartalmazó izek fokozatosan leválnak és azokat a kutyák bélsarukkal tartózkodási helyükön lerakják. A juhászkutyák a legtöbb helyen a juhok elmaradhatlan kísérőiül tekintetvén, a juhol< kai legelőn, istállóban egyaránt érintkezésben állanak és így a galandféreg petéit is a juhok tartózkodási helyein, a legelőn és az istállóban rakják le bélsarukkal, honnan az utóbbiak igen könnyen juthatnak a takarmány-
551 tünetek jelentkezésére Dem vezet; egyes esetekben azonban bágyadtság, koronkint kényszermozgások, esetleg görcsök, izgatottság, kancsalság jelentkezhetnek. E tünetek között egyes állatok el is pusztulhatnak, rendszerint azonban a juhokban a betegség második szaka, mely 3—6 hónap múlva a fertőzés után következik be, kerül szembeötlő tünetekkel észlelés alá. A második szakban legszembetűnőbb jelenség a különböző kényszermozgások (körbenjárás, óramutatószerü mozgás, gurulás, előre törtetés, hátrálás), melyekről a bántalom nevét is nyerte. Ügyetlen járás, öntudatzavarok, szédülés, esetleg görcsök szintén észlelhetők. A betegség vége felé az állatok mozdulatlanul a földön feküsznek és végül elhullanak. Felületesen fekvő hólyagok felett a későbbi lefolyás alatt a koponyaboltozat körülirt helyen a nyomásnak enged. Oly esetekben, midőn sikerül a hólyag helyét megtalálni, az a koponya meglékelése után eltávolítható, vagy ped.g annak vize szurócsap segélyével kiszivattyúzható. Ezt a műtétet, különben a juhászok szokták végezni, de természetesen a kivett hóiyagot a kutyáknak dobják oda. A hólyagnak eltávolítása azonban csak az esetek egy részében vezet gyógyulásra, mert gvakran több hólyag van az agyvelőben, melyeket mind nem sikerül eltávolítani s azonkívül gyakran a hólyag helyét csak olyankor sikerül megtalálni, midőn az állatok már nagy fokban elgyengültek, igy a hólyag eltávolítása után mégis elpusztulnak. A betegség fellépését aránylag igen kis
34- ábra. Miiller-féle láDczos mütrágyaszaró-gép szállításra állítva. nyal a juhok gyomrába. Különösen esős nyár után és egyáltalán a legelőre járó juhok között szokott a betegség tömegesen fellepni, mert a nedvesség kellő meleggel kapcsolatban nagyon alkalmas a petékben levő ébrények hosszabb időn keresztül való életbentartására, mig az istállóban pl., ahol a szükséges nedvesség többnyire hiányzik, az ébrények rövid idő alatt tönkremennek, mely okból állandóan istállózott juhok között a betegség igen ritkán észlelhető. A peték burka, amint azok a juhok gyomrába kerülnek, féloldódik és a horgas ébrények, átfúrván a gyomor, illetőleg a bél falát, az erek mentén haladnak a koponyaüreg felé vagy esetleg, miután átfúrták a vérereket, a véráram juttatja azokat oda. Amint az ébrény a koponyaüregbe, illetőleg az agyvelőbe jutott, elveszti horgait és apró hólyagocskává változik át, mely azután fokozatosan növekedik és növekedésével arányban sorvasztja az agyvelő illető részét és növeli a koponyaüri nyomást. A betegség iránt csak az egy éven aluli juhok birnak fogékonysággal, vagyis csak az egy éven aluli állatok fertőztetnek meg. Az ébrények a fertőzés megtörténte után 10—14 nap múlva a koponyaüregbe érnek és az agyvelőben az általuk vándorlásuk közben vájt menetek szomszédságában gyuladást keltenek, mely azonban kevés ébrénys bevándorlása esetén oly enyhe lehet, hogy szembeötlő
áldozatot igénylő eljárással lehet megakadályozni. Ha már nem lehet a juhászkutyák tartását beszüntetni, mindenesetre szükséges azok számát a minimumra csökkenteni és a meglevőknek évenkint, főképen azonban a legeltetés idejében néhány izben féregüző szert (legczélszerübben kamala-t) beadni, azokat a féregüző szer beadása után 2—3 napon keresztül elzárva, de nem a juhok istállójában, tartani és ürülékeiket elégetni. A juhászokat szigorúan utasítani kell, hogy a juhok hólyagférgeit, legczélszerübben elégetés által, semmisítsék meg, az esetleg elhullott állatok pedig, a mint azt különben az állategészségügyi törvényhez kiadott végrehajtási rendelet is előírja, mélyen ásassanak el, hogy azokhoz kutyák ne férhessenek. Midőn valamely legelő befertőzése felvehető, arra a fiatal állatokat nem szabad bocsátani. Dr. Marék József.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 148. kérdés. A f. évben több kereskedő érdeklődik á czirok-szakál iránt. Felvilágosítást kérnék a termelés elemi, föltételeiről, valamint
552 arról, hogy az esetleges termelési szerződés körülbelül mily feltételek mellett köthető meg, hogy az a termelőre némi haszonnal járjon. M. 8. 149. kérdés. A magnak vetett tengerit midőn kikelt s 2—3 levelét már kihozza, czélszerü-e megfogasoltatni, ugy agyagos, mint homokos talajon? A fogasolást mennyi idő múlva követheti a fogatos kézikapálás? Ugyancsak tanácsos-e, a kikelt burgonyát is kapálás előtt megfogasoltatni? M. K. 150. kérdés. Mint egy 900 holdas gazdaság tulajdonosa az 1901-ik évre dohány termelési engedélyt óhajtok nyerni és hogy a szükséges épületekkel idejekorán elkészülhessek, az engedély iránti lépéseket már most óhajtom megtenni. Hol és mily lépéseket kell ez ügyben tennem. L. B. 151. kérdés. Olcsó áron megvételre kínálnak oly rozsot, melynek mintegy fele zab, fele pedig őszi rozs. Lehet-e ezen keveréket tavaszszal körülbelül 15—20-ig takarmányul elvetni? Helyes lenne-e még hozzá borsót, vagy bükkönyt adni s mennyit egy hl.-hez. Mennyi vetendő egy 1600 • öles holdra? Zölden etetve, vagy szénának elkészítve, mennyit számithatnék egy holdról ? Adna-e az oly takarmányt, melylyel ugy zölden, mint szénának elkészítve, haszonnal lehetne vöröstarka ökröket hizlalni, a hizlalandó ökröké—5 évesek. Megjegyzem: hogy a bevetendő tábla februárban erős trágyázásban részesittetett, talaja agyag s a takarmány lekerülte után még őszi repezét szándékozom belevetni. S. K. 152. kérdés. Hogy és miként kell nagy fehér vöröshagymát nehéz, kötött talajban termeszteni ? Milyen műtrágya kell a földre vagy egyáltalán, jó földnél kell-e és mikor kell trágyázni azzal ? A nedves, mély fekvést szereti-e jobban, vagy magasabbat? Hol szerezhetők be a legalkalmasabb magok vagy dughagymák és mikor kell elültetni és megkapálni. M. K. 153. kérdés. Muharmagot takarmánynak vetni szándékozván, kérjük szives felvilágosításul, mely időben legalkalmasabb ezt elvetni, hány kilogramm vetendő egy katasztrális holdba ós hogy sorvetőgéppel mily távolságra vetendő? T. U. 154. kérdés. Kertészem a melegágyak ablakainak rámáit még tavaly karbolineummal bekente s ennek következtében ugy tavaly, mint az idén a melegágyi palánták mind elvesztek. Lehetne e a karbolineum eme ölő hatását valámivel immunizálni, pl. ha a rámákat bemeszeltetném vagy befestetném? M. 0. 155. kérdés. Van egy kitűnő fejős tehenem, a mely szeptember 7-én folyatott először, ez ismétlődött szeptember 18 és 29 én, október 10-én, november 14-én, 1900 január 21-én, február 6-án, márczius 6 és 20-án. Kérem velem tudatni, remélhető-e hogy ezen tehén borjas lesz, vagy van-e mód reá ezt elősegíteni ? Megjegyzem, hogy mai napig is igen jó tejelő, Sz. I. 156. kérdés. Gazdaságomon levő szőlőmbe akarnék szállítani keményfa szőlőkarót, tehát Hontmegyéből Fejérmegyébe; kérem szíveskedjenek engem értesíteni arról, hogy az ilynemű szállításra ha az nagy mennyiségben — waggononként — történik kaphatnék-e szállítási kedvezményt és ha igen, hova kellene azért folyamodni? L. S. 157. kérdés. A műtrágyagyárak kikötik maguknak az elauásnál, hogyha a vevő a megvizsgáláshoz mintákat akar hozni, az állomásfőnök jelen legyen és a mintákat lepecsételje. Nálunk előfordult, hogy az állomás-főnök azt megtenni vonakodott. Köteles-e erre vagy nem? Nagyon jól tudom, hogy ez évtizedek
KÖZTELEK, 1POO Á P R I L I S
H3
4
28
SZAM. 10-IK
ÉVFOLYAM
óta állandóan szokásban van és minden vethető s szeptember hó folyamán, nemritkán figyelmes gazda a műtrágyát megvizsgáltatja, még későbben érik s igy "kérdés, Nógrád meami különben nem volna kivihető. gyében képes-e kellőképpen beérni. Jelenleg W. B. különben jó ára van a seprőczirok-szakálnak, 158. kérdés. Vettem egy kocsirakomány amennyiben eonek minősége szerint 10—12 chilisalétromot. A vétel megkötéskor eladó frtot fizetnek métermázsájáéít. Az ár termégarancziát vállalt 15—16% nitrogentartalomért. szetesen a szakái minősége szerint tetemes A magyar-óvári m. kir. vegykisérleti állomás ingadozásoknak van alávetve; a jóminőségü elemzése szerint e chilisalétrom 14'70°/o nitro- szakái, világos sárgásbarna színű hajlékony, 'gént és l"97°/o natrisuperchloratot tartalmaz. rugalmas, penészmentes 60—70 cm. hosszúÉlhetek-e és milyen kifogásokkal a kevesebb ságú- Kivájó fontos a vetőmag kérdése; elnitrogéntartalom és a növények fejlődésére adás vagyis gyári értékesítés szempontjából ártalmas szuperchlorat tartalomért az eladóval csakis a fiorentini seprőczirok vehető figyelembe, szemben és a 15—16%-nyí jótállást vétemé- tehát ennek magját kell a vetésre használni. nyezhetem-e lö^^/o nak és a natriumperchiorat Ö tartalom mennyit von le az áru értékebői. Tengeri és burgonya fogasolása. {Felélet M. J. a 149. sz. kérdésre.) A magnak vetett tengeri 159. kérdés. Köleshántoló gyárban kap- m gfogasolasa akkor, midőn 2—3 levelét kihatnék köleskorpát mm-ként 3 frt-ért. Vájjon hajtotta. igen czélszerü és hasznos eljárás. A milyen tápértéke van és milyen állattal érté- fogasolással megporhaiiyitjuk a fold tetejét, kesíthető legjobban pl. jármos ökörrel, törek- miáltal a talaj kiszáradását csökkentjük s a kel füllesztve ? S mily mennyiségben. tengeri növekedését elősegítjük, a fogasolással M. nagymennyiségű gyomot elpusztítunk. Ezen 160. kérdés. Mult őszszel egy utazásom al- előnyök melleit nem kicsiny lendö az; sem, kalmával láttam, hogy egy somogymegv ei ga dahogy a megfogasolt tengeri első kapálásához sagnál mélyen fekvő fekete .talajú felszántott későbben foghatunk hozzá, anélkül, hogy ezzel táblákat közönséges mészportai eléggé sűrűen a tengeri szenvedne. A kikelt tengeri fogasobehintették. lása tehát módot nyújt arra, hogy a tengeri Miután én kizárólag eddig hegyes vidé- első kapálásának ideje nem következik he oly ken gazdálkodtam és prakszisomban még ezen gyorsan, a munkák tehát arányosabban eljárást nem alkalmaztam, kérném velem tu- oszlanak meg. A fogasolás utáni kapálás datni, mely czél elérése végett használják a idejét azonban igy egyszerűen megállapítani mészport a szántásra szórva és mely vetemény nem lehet, ez függ a talajtól s időjárástól: hálálja ezt meg legjobban. amint a talaj gyomosodik és megkérgesedik, az B . N. első kapásához hozzá kell fogn\ Tekintettel 161. kérdés. Történt-e már kisérlet a arra, hogy a msgtengerit úgyis ritkítani kell, Bossány Endre és Tsa. által forgalomba hozott a fogasolást czélszerübb a sorokra kereszt budapest-kőbányai szárított sertéstrágyával ? irányban eszközöltetni; megjegyzem azonban, Csalamádé alá adva érünk-e el ezzel oly hogy a három levéllel biró, kellően meggyökeeredményt, mint a friss sertéstrágyával? Mennyi resedett tengeripalántákból a fogas kevés kell abból magyar holdankint és mi az ára ? növényt tép ki. Az elért eredmeny összefüggésben van-e annak A kikelt burgonya fogasolása ugyanoly árával ? előnyös, mint azt a tengerinél mondottam volt. 162. kérdés. Óhajtanám tudni, mi a K. K. külömbseg az ásványi szuperfoszfat és a esöntDohánj termelési engedély 1901-re.{Felelisztszuperfoszfát között s való-e az a többek let a 150. számú kérdésre). A dohánytermelési által hangoztatott állítás, hogy különbség a két trágyanem közt egyaltalán nincs és ezt csak a engedélyeket rendszerint csak évenként állapítkereskedők használják fel arra, hogy a csont- ják meg s igy az 1901. évre szóló engedély lisztszuperfoszfátnál magasabb árakat vehes- iránti kérvények stb. csakis a folyó év végén fognak tárgyalás alá vétetni. A termelési senek a gazdáktól? St. engedélyt kérelmező ivek a kerületbe tartozó 163. kérdés. A budapesti tenyészállatfelügyelőségnek adandók át, kik az előzetesen vásárokon a szimníentháli és berni fajú eszközölt helyszíni szemle alapján kedvezően szarvasmarhák mindig egy osztályba soroztatvagy pedig nem kedvezően terjesztetik fel a nak s igy jeleztetnek: „szimmenthál-berniek" m kir. dohányjövedék közpoijti igazgatóságához. mi ennek oka ? Ha már most a szimmentháli Indokai alapján kérvényét egyenes a budapesti bernivel és viszont párosittatik, mi lesz abból ? központi igazgatósághoz (Káimán-utcza 20.) is Keresztezés ? S ha igen, ezen keresztezés beterjesziheti, de nem hiszem, hogy ott az ugyanegy minőségbe veendő-e más szimmen1901. évi engedélyek tárgyában már most tháli keresztezésekkel? Sz. E. határoznának. Ky. 164. kérdés. A „Köztelek*-ben, illetve a „Baromfiakéban olvastam, miszerint van olyan Olcsó rozs vétele. (Felelet a 151. számú készülék, melylyel 36 órai ülés utáni, tojáson kérdésre) Olcsó húsnak hig a leve, fele aránymeglehet ismerni, vájjon a tojás fias-e vagy sem. ban zabbal kevert őszi rozsnak tavaszi elvetéSzives felvilágosítást kérek, hol kapható sével valami nagy eredményeket elérni nem ily készülék és mi az ára. B. E. fog, mert a rozs nem fog szárjm haj ani, hanem 165. kérdés. Szereti-e a vörösfenyő a alacsonyan bokrosán marad s a io/sdától fog társaságot, illetve csupán vörösfenyőből lehete sokat szenvedni. Hiszen ha valami nagyon kisebb erdőket telepíteni ugy, hogy azok gyor- olcsón jut ehez a keverékhez, ugy takarmánysan fejlődjenek s ha igen, ugy milyen távol 1:orsóval keverve takarmánytermelési czélból ültetendők egymástól; vagy czélszerübb más elvethető, de legfeljebb zöldtakarmánynak lesz fákkal vegyesen ültetni s melyek azon fák, használható. Kérdés nem lenne-e jobb a zabos rozsot, mint ilyent megdarálva feletetni. melyek társaságát legjobban szereti? V. L.
Felelet. Seprőczirok-termelés. (Félelet a 148. számú kérdésre) A seprőczirok termelésére vonatkozó minden kérdésre, bő felvilágosítást nyújt Szalay Jánosnak „Seprőczirok-termelés" czimü kis munkája, melynek beszerzését ajánlom. Tekintettel azonban Nógrád vármegye klimatikus viszonyaira, kívánatos lenne első ízben csak kis területen kísérletképpen termelni seprőczirkot, most a seprőczirok még az Alföldön is április hó közepe, sőt vége előtt nem
Ö Hagymatermelés. (Felélet a 152. számú kérdésre.) A vöröshagyma termelését nálunk Makó vidékén űzik igen nagy terjedelemben, ahol a termelt hagyma minősége is kitűnő. Legjobb lenne tehát ez ügyben a csanádmegyei gazdasági egyesület titkárságához fordulni, melynek közvetítésével nemcsak az ottani termelési eljárásokról szerezhetne alapos útbaigazítást, hanem a szükséges i duggató hagymákat is beszerzené. A csanádmegyei gazdasági egyesület titkára Tőkey Jenő ez ügyben a legszívesebben szolgál felvilágosításokkal, i ü
27. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . Muharvetés takarmánynak. (Félelet a 153. számú kérdésre.) A magot a tavaszi kései fagyok elmultával május hó folyamától akár juiius hó közepéig lehet vetni takarmányozási czélokra. A korai vetés mindenesetre biztosabb és nagyobb termést ád, miért ís főterményül (tehát nem tarlóba) vetve, a vetést legjobb május hó élső felében eszközölni. Sorvetőgéppel vetve a rendes gabonasortávolságra vetünk, vagyis a vetőgép valamennyi vetősaruival. Kat. holdanként 20—24 liter mag szükségeltetik, melyet csak sekélyen szabad alátakarni. Vetés után hengerezünk, a kikelt s kellően megerősödött vetést pedig, egyszer megfogasolni czélszerü. Megjegyzem, még, hogy a muharmag csirázóképességét * hamar elveszti, miért is a vétel utján beszerzett vetőmagot csirázóképességére előbb vizsgáljuk meg. Ky. A barbolineum ártalmas hatása. (Felelet a 154. számú kérdésre). A karbolineummal telitett melegágyi ablakokból a karbolineumot igen bajos eltávolitani. Még talán legtöbbet segíthet az, ha az ablakkereteket valamely alkalmas medenczébe vagy mészoltó-szekrénybe ugy fektetjük egymásra, hogy közéjük férhessen az a lug,. melyet maró (szappanfőző) Jugkőbol és vízből készítettünk pár %-os erősségben ós akkora mennyiségben, hogy a kereteket ellepje. Erős hamulug, melyet oltott mészéi keverve pár napig ülepítettünk, hasonló hatású lesz. A marólúg — kivált ha melegen alkalmazzuk — pár napi állás alatt kifogja vonni a fába ivódott karbolioeum ártalmas részeit (karbolsavat és hasonlókat) annyira, hogyha utána még vizzel kiáztatjuk a kereteket és száradás után jól fedő festékkel bevonjuk, nem lesz többé ártalmas. Egyszerű befestés aligha fog tartósan segíthetni, meszelés pedig hiábavaló lesz. Gy. I. Mindég folyató tehén. (Felelet a 155. számú kérdésre) Az olyan tehén, a mely gyakran folyat, gyakran befedeztetik s mégsem termékenyül, a legtöbb esetben gümőkóros. Gümőkórósnak véljük a tehenet jelen esetben annyival is inkább, mert ,a tehénnek már -olt borja s igy ki van zárva annak a lehetősége, hogy született szervi hiba volna az oka a nem fogamzásnak. Feltéve tehát, hogy a fedező bikaban nem található fel az ok, ugy a nemfogamzásnak legvalószínűbb oka a gümőkór, vagy esetleg a méhnek vagy a hüvelynek bizonyos olyan betegsége, mely nagyobb mennyiségű saVi reakczióju nyákos folyadék elválasztásával jár, mig utóbbi esetben a gyógykezelés talán eredményre vezethető, előbbeni esetben minden beavatkozás eredménytelen leend s leghelyesebb a tehenet vágóhídon értékesíteni. E tárgyban különben pozitív feleletet csak az állatorvos adhat, ha a tehenet megvizsgálta. csy. Szőlőkarók kedvezményes szállítása. (Felelet a 156. sz. Mrdésre.) ügy az államvasutak, mint a cs. k. szab. déli vaspálya társaság vonalain szőlőkaróküldemények a vasúti önköltséget megközelítő szállítási dijkedvazményben részesülnek, ha a küldemények szőlősgazda czimére adatnak fel és a fuvarlevélhez a rendeltetési helyre illetékes vármegyei, vagy városi gazdasági egyesület, m. kir. vinczellériskolai igazgatóság, vagy m. kir. szőlőszeti és borászati felügyelő által kiállított igazolvány csatoltatik a feladás alkalmával. R. Mintavételek módja. (Felelet a 157. sz. Mrdésre.) A mezőgazdasági termények és czikkek hamisításáról szóló 1895. évi XLVI. törvényezikk végrehajtásáról kiadott rendelet 13. §-a szól a magánfelek mintavételére, ennek b) pontja szerint, a mintavételnek két községi előljárósági tag, vagy egy községi előljárósági tag és egy nem érdekelt kifogástalan tanú, vagy esetleg kőt nnm érdekelt kifogástalan tanú jelenlétében kell történnie. E szerint tehát az állomásfőnök nein köteles a minta-
KÖZTELEK,
1900. MÁRCZIUS HO 31.
vételt lepecsételni, de rendszerint előzékenységből megteszik. Cs. S. Műtrágya értékének szavatolása. (Felélet a 158. számú kérdésre.) A mezőgazdasági termények és czikkek hamisításáról szóló 1895. évi XLVI. törvényezikk /Végrehajtási rendelet 8. §-ának 8-ik pontja szerint a használati értéket meghatározó szavatolt .legkisebb mennyisége határozott számokban adandó ; ingadozó jelölések: nit, 31/a—4%, vagy foszf. 18—20% nem alkalmazhatók. E szerint már a vétel megkötésénél követtetett el hiba. A nitrogénból nem követelhet 15%%-ot, hanem csak 15%-ot. Miután pedig nevezett rendeletben 0 2% hiány megengedhető, csakis" 0'1% hiány megtérítését követelheti, ami körülbelül 1'5 fillért tesz ki q-kint. Ha perchlorata tartalmat nem kötött ki, akkor e tekintetben sem tehet kifogást, mert a mennyiség nem oly nagy, hogy azt lehetne mondani, miszerint az feltétlenül hátrányos a növényzetre, mert 2% perchlorát rendszerint a legtöbb növénynek nincs ártalmára, csak ha ezenfelül van, ártalmas határozottan. Cs. 8. Köleskorpa hulladékok takarmányértéke. Félelet a 159. számú kérdésre.) A köleshántológyárak az emberi tápul szolgáló köleskása készítése alkalmával ugy járnak el, hogy először a köles fás héját vakarják le, s ez adja a köleskorpát. Most vitorlákkal ellátott csiszolómalomba teszik a kölest, melyben a szemek kölcsönös koptatása folytán uj hulladék, a kölesliszt keletkezik. Ugyanekkor még egy hulladék képződik, nevezetesen a kölesszemnek zsiros csirái nagyrészt a vitorlákhpz tapadnak, s innét leszedve és sajtolva kölespogácsa elnevezéssel hozatnak forgalomba. E hulladékok közül a köleskorpa úgyszólván értéktelen, s miután a köleshantológyárak nem tudják el adni, gyakran más korpafélék hamisítására használják. Ellenben a kölesliszt igen jó takarmány, de összetétele fölötte változik, mert a kölesliszt nagyon eltérő mennyiségű csirát tartalmaz. Legjáplálóbb a tisztán csak csirákból álló kölespogácsa s ennek összetétele állandóbb is, \mint a liszté. A m.-óvári vegykisérleti állomáson vizsgált köleshulladékok következő nyers összetétellel birtak (%), fehérje zsir köleskorpa 5'í 3'4 kölesliszt 9-4—18 3 3—18 8 kölespogácsa 22 7 19 6 A köleskorpa fehérjének csak 1/3-része emészthető, zsírja pedig főleg értektelen cholesterin s ez magyarázza meg, hogy daczára tűrhető összetételének alig van tápértéke. A nagyon változó összetételű köleslisztet csak fehérjekikötéssel czélszerü vásárolni, de ugyanekkor egy kis próbát (pl. 0 1 kg.-ot) tanácsos belőle valamely vegykisérleti állomáshoz küldeni, hogy nyers fehérjetartalmát meghatározzák. Az elemzés dija csak 4 korona s e kis kiadás nagy károsodástól óvja meg a vevőt. A köleslisztet és pogácsát főleg hizóállattal czélszerü etetni, ellenben a korpa szemétre való. Cselkó. A meszezés czélja. (Feleifit a. 160. számú kérdésre.) A meszezésnek czélja á mészszegény talajokat mészben gazdagabbá tenni, Különösen nehéz kötött agyagtal áj oknak a meszezése szokott igen kedvező eredményt szolgáltatni, mert az ilyen talajok meszezés következtében porhanyóbbak és tevékenyebbek lesznek. A meszezést minden növény meghálálja, csakis a burgonya alá nem ajanlják a közvetlen meszezést, amennyiben némely helyen azt tapasztalták, hogy a frissen meszezett talajba vetett burgonya megvarasodik. Cs. 8.. Szárított sertéstrágya értébe. (Felelét a 161. számú kérdésre). A kőbányai őrlött és szárított sertéstrágya még csak aránylag rövid ideje van forgalomban. Pontos kísérletek eredményéről tudomásom nincs. Az országos növénytermelési kísérleti állomás az idén homoki szőlőben végez nagyobb arányú kísérletet e trágyafélével, azt azonban szinte biztosra lehet
553 mondani, hogy csalamádé alá adva, épen oly eredményt fog szolgáltatni, mint a friss sertéstrágya, de természetesen csak akkor, ha megfelelő mennyiség adatik belőle. Csakhogy éppen azt nagyon bajos meghatározni mennyi azon megfelelő mennyiség. A nitrogént, mint a trágya legértékesebb alkatrészét véve alapul, a szárított trágyából fél annyi kell mint a frissből, mert a szárított sertéstrágya átlag egy, a friss átlag 1/a°/0 nitrogént tartalmaz. Valószínű azonban, hogy kevesebb mennyiséggel is czélt lehet érni, mert az őrlés által az orgánikus anyagok bomlása gyorsabbá lesz. Azonban, hogy az őrlés mily mértékben gyorsítja a bomlást a különböző talajokban, csak pontos kísérletekből lesz lehetséges megállapitáni. E trágyaféle árát nem ismerem. Cs. 8. Csontliszt- és ásványi sznperfoszfát közötti külömhség. (Féletet a 162. számú kérdésre.) A csontliszt szuperfoszfát és ásványi szuperfoszfát között a különbség egyrészt az eredetben van, másrészt pedig, hogy a csontliszt szuperfoszfát 0'5—2% nitrogént tartalmaz, rendszerint orgánikus nitrogén alakjában; ha ezen nitrogén értékét leszámítjuk a vízben oldható foszforsav a csóntliszt-szuperfoszfátban rendszerint még mindig drágább, mint az ásványi szuperfoszfátban, mert a gazdák legtöbbje ezt véli, hogy az előbbinek a foszforsava hatékonyabb. Ez határozott tévedés. A kísérletek azt bizonyítják, hogy két különböző anyagból készült, de egyforma mennyiségű vizben oldható foszforsavat tartalmazó trágyának hatása egy és ugyanazon talajban teljesen egyforma. Ez nem is lehet másképpen, mert az eredet nem hatá-, roz, hanem csak a vizben oldható foszforsav mennyisége. Egy előnye azonban van a csontlisztszuperfoszfátnak az ásványi szuperfoszfáttal szemben. Ha az ilyen nyersanyagból készült ásványi szuperfoszfát hosszabb ideig raktároltatik, vizben oldódó foszforsavának egy része oldhatóságából vészit és alkotja azon vegyületet, melyet rossz magyarsággal „visszament foszforsavnak" mondanak, mely tulajdonképen oldhatóságában gyengült foszforsav. Ez a foszforsav nem értéktelen, mert mintegy 80%-át a növények fel tudják szívni, csakhogy nem vizben, hanem gyenge savakban oldódik csak, vagyis nehezebben; azért hatása lassúbb, értéke tehát kevesebb, mint a vizben, oldódóé. Ha a szuperfoszfátot garanczia mellett vásároljuk, nem kell attól tartani, hogy a foszforsav egy része olhatóságából veszít, csak ha hosszabb ideig áll, fordulhat ez elő, s mert a csontliszt-szuperfoszfátnál ezen eset ki van zárva, a gazda nem szenved kárt, ha a vásárolt szuperfoszfátot később használja fel. A csontliszt-szuperfoszfát ezen előnye daczára nem ajánlom, hogy a szuperfoszfátvásárlásnál a nyersanyag eredete figyelembe vétessék, mert a csontliszt-szuperfoszfát iránt mutatkozó élőszeretet maga után vonja, hogy azt hamisítják. Igen sok ásványi eredetű szuperfoszfát kerül forgalomba csontliszt-szuperfoszfát elnevezés alatt. A csontliszt organikus anyagait valamely szerves anyagnak, nitrogénjét pedig kénsavas ammóniáknak hozzákeverésével adják meg. Cs. 8. Berni-szimmenthali szarvasmarha. (Felélet a 163. sz- kérdésre.) Berni elnevezés alá foglaljuk azon piros-tarka szarvasmarhákat, melyek Svájczbai a berni kantonba'! tenyésztetnek s melyeket másként svájezi pirostarka névvel is ' szoktunk illetni. Énnek a kantonnak a szarvasmarhaállománya igen fejlett, de miként nálunk egy megye területén, ugy a berni kantonban sem lehet egyforma szarvasmarhát találni, amennyiben egyes hegyes csoportok vidékén, avagy völgyekben idők folytán különböző irányok fejlődtek ki s ennek megfelelőleg a kánton. szarvasmarhaállománya is eltérő ugyan,
554 de bizonyos közös jelleg mégis szembeötlően feltalálható rajta. Igy azután meglehet különböztetni szimmentháli, saani, frutigi, ementhali, juravidéki stb. szarvasmarhát, melyek mindannyia pirostarka, de az egyik nagyobb, a másik kisebb, az egyik jobb hizó, a másik jobb tejelő. Jogosan mondhatja tehát bárki is, aki pl. szimmenthaliakat és saaniakat párosittat, hogy tenyészete tisztavérü berni, de már nem mondhatná, hogy tisztavérü szimmentháli, mert egy vért tenyészt ugyan, de két külöbböző jelleget. Jogosan használjuk tehát azt a kifejezést, hogy telivér bernieket, de ép oly jogosan használjuk azt is, hogy telivér szimmenthaliakat tenyésztünk, mert a szimmentháli jelleg nem fajták keveredéséből, hanem a berni fajtából való kiválás által létesült, épen ugy, miként létesült a törzs. S ezért a berni szó mellé oda kell teni a jelzőt is, mert csak igy tudhatjuk, hogy tulajdonképen melyik je légről van szó, ellenkezőleg azt kell hinnünk, hogy különböző jellegű bei ni marha tenyésztéséről van szó. Miután azonban á szimmentháli szarvasmarha, illetőleg ennek a szarvasmarhának ez az elnevezése ismertebb a berni elnevezésnél, nincs miért a berni-szimmenthali kifejezést használni, sőt a szimmenthali-berni kifejezés hibás is, mert előbb jön a berni s csak azután jöhet a szimmentháli. A berni elnevezés értelmezésével különben nagyon sokan nincsenek tisztában, azok sem mind, akik gyakran használják e kifejezést; sokan a sötétebb vörös szimmenthaliakat nevezik bernieknek. E kifejezésnek azonban egyedül helyes értelmezése csakis a fentebbi. csy. Tojásvizsgáló készülék. (Félelet a 164. számú- kérdésre.) Azon készüléket, amelylyel tojást meglehet vizsgálni és igy megtudni vájjon termékeny-e vagy nem, tojásvizsgáló lámpának nevezik s ez megrendelhető Kühne Ferencznél Budapest, I. ker., Attilla-utcza 151. szám. B. L. Yörös fenyő (Larix europea) tenyésztése dombos és lapályos vidéken. (Felelet a 165. számú kérdésre.) A kérdésben nincs kitüntetve, milyen vidéken s . talajon volna a vörösfenyő telepítendő. A . hogy azonban én tudom, a hely lapályos, legföljebb dombos lehet. Ezt azért szükséges tudni, mert e fanem kiválólag magashegységi. Tulajdonképeni ha.zája az Alpok, hol 2000—2300 méter, a Kárpátok, hol nálunk 1500—1550 méterig a Magas-Tátrában, 1600—1850 méterig a Délkeleti-Kárpátokban hág fel, egész az erdőtenyészet határán előforduló havasi- és törpefenyők közé nyomul, a luczfenyőt is maga mögött hagyva. Természetes tenyészetének alsó határa a melegebb déli alpokban 900—1000, a bajor alpokban 500—900, éjszaki Németországban még 400 méter tengerszinfeletti magasságig is jól megnő, legalsóbb, természetes határa MorvaSziléziában 300 méter. Geográfiái elterjedésének felső határa Tromső, 69o 40' alatt, cserjévé törpülve, Drontheimnál a 63° alatt még szaporodásra alkalmas magot terem. Délen Francziaországban az éjsz. sz. a 44ó 30'-áig terjed. Természetes határán kivül egész a tengermellékig húzódik le s a dombvidéken, sőt a lapályon el van terjedve. A lapályon azonban csak hidegebb éghajlat alatt állja meg jól helyét, holott nálunk sem a domb, sem a lapályra nem ajánlható, ha fáját akarjuk hasznosítani is, mert ámbár itt nagyon gyorsan nő, korán terem, de középkora (60—70 év) elérése előtt tönkre megy s a rendes termőhelyén kitűnő fája itt elveszti jó tulajdonságait, puhább s kevésbé tartós lesz. Különben könnyen alkalmazkodik a viszonyokhoz. A mély, üde talajt kedveli. Sekély, igen sovány és száraz, valamint vizenyős vagy elposványodott helyeket kerüli. ~ A tespedő nedves levegőt sem szereti, mivel a nyilt szél-
KÖZTELEK, 1800. Á P R I L I S HO 4 járta tetőket különösen szereti, a hol szabadon fürödhet a fénysugárban. A neki alkalmatlan helyen — a milyet például a szeged-csorvai Magyari-féle park futóhomokos semlyékében láttam — a különben 80—90-ik évében 30—35 méter magasra nőni szokó fa nyomorúságos, eltöpörödött alak, foszlányokban lelógó s varként kérgére tapadó zuzmóktól ellepve, félig száradt lombozata telerakva elkényszeredve termett számos gyümölcstobozzal. A vörösfenyő elegyetlen állapotban csak kisebb erdőket alkot, nagyon szívesen szeret a luczfenyővel és bükkel társulni s igy keverve mindegyik fanem nagyobb fatömeggyarapodást is mutat. Minthogy az itt szóban forgó termőhely a lucznak kevésbé,, a bükknek épen nem felel meg, legalkalmasabb volna közbeelegyitésre a fehér gyertyán, mely a mi Alföldünkön igen szépen gyarapszik, az árnyékot jól tűrő és sürü s humusra nagyon alkalmas lombjával a talajt üdén tartja. A tiszta vörösfenyős egymástól 15—2 méterre ültetendő, ha más fanemet teszünk közéje 4 5—6 méterre kell egymástól ültetni a vörösfenyőt, ugy hogy a közéje ültetett gyertyán 1*5—2 méterre kerül egymástól. Lehet közéje szilt is ültetni. Földes János m. kir. főerdész.
28. SZAM. 10-1K É V F O L Y A M . nézve, hogy a vármegye területén egyes községekben gazdaköröket létesítsen. A gazdakörök tényleg igen nagy szolgálatokat tesznek a kisgazdák szakértelmének fejlesztésére, de erkölcsileg is üdvös befolyást gyakorolnak a köznép életére, mert a tagokat elvonják a korcsmától, s megkedveltetik velük a hasznos értelemfejlesztő szórakozásokat, de ami különösen fontos körülmény, a gazdaközönség tömörítése fblytán rendszerint bölcsői a szövetkezeti eszméknek s igy a nép boldogulásának. Tényleg ha figyelmesen szemléljük az eddig létező gazdakörök működését, tapasztalhatjuk, hogy egy jól szervezett és vezetett gazdakör rövid idő alatt képes volt egy község gazdálkodási viszonyait kedvezően átalakítani. Pozsony vármegyében ezidőszerint két virágzó gazdakör működik és pedig az „Alsócsatlóközi járási gazdakör" és a , Tallósi gazdakör"; a harmadik — a galánthai — egyik vezető férfiú visszavonulása folytán ma csak vegetál. Folyó hó 25-én vasárnap alakult meg a negyedikként az „Uszori gazdakör", mely annál figyelemreméltóbb, mert Uszor egyike a megye legkisebb községeinek, de talán a legiparkodóbb is, amit az igazol legjobban, hogy a falu gazdái egytölegyíg tagjai a gazdakörnek.
A zemplénmegyei gazdasági egyesület február hó 28-án tartotta ezidei rendes évi közgyűlését gróf Andrássy Sándor elnöklete alatt. Az elnökségnek az egyesület mult évi tevékenységéről szóló jelentéséből a következőket veszszük: Rendezett az egyesület S.-A.Gazdasági egyesületek mozgalma. Ujhelyen borkóstolóval egybekötött borvásárt, a mely ugy anyagi, mint erkölcsi tekintetben is A szatmármegyei gazdasági egyesület jól sikerült; ugyancsak S.-A.-Ujhelyen terménymult hó 21-én tartotta rendes közgyűlését, vásárt is tartott. Az egyesület a mult'évben melyen többek közt az 1900. évi költségvetés szokásos évi állatdijazá'át M.-Laborczon tarés működési tervezet is megállapittatott. A mű- totta meg, amelyre 150 drb állatot hoztak fel ködési tervezetbe felvett főbb tételek: az egy- a megye gazdái. A szölőmivelés és gyümölcslet szőlőtelepén fás- és zöldojtási tanfolyam termelés előmozdítása czéljából a megye 55 rendezése; az ombodi bérlegelö fentartása az községének birtokosai között 11.000 drb gyüarra kiváltott jószág jutányos díjtételek melletti mölcsfaojtványt osztott ki; ezenkívül 50.000 biztosításának közvetítésével; szeptember 23-án darab gyökeres ripáriát,, 10.000 drb furmint lóverseny; tenyészállat-dijazás ; községeknek 3 szőlőojtványt és 60.000 drb szőlőkarót 120 évre adandó kamatmentes kölcsön utján 2 kisebb szőlőmive'ő között. — Ugyancsak az bika beszerzésének megkönnyítése ; szeptember elmúlt év végén vette tervbe a szőlőbirtokos 23—26-án gyümölcs- és konyhakertészeti kiállí- közönség óriási kiadásainak enyhítése czéljátás; állatbiztosító intézmény népszerűsítése. ból és azon czélból, hogy a birtokos közönség A szövetkezeti mozgalmak terén az Északkeleti a legjobb minőségű anyagokhoz és eszközökvármegyei szövetkezetek szövetségének végle- höz jusson a szőlöszeti anyagok és eszközök ges megalakítása; szatmári és vidéki tejszö- eladási raktárának ügyét, a mely már rendelvetkezetek alakítása; állattenyésztő szövetkeze- kezésre áll a birtokos közönségnek. A S.-A.tek és gazdakörök megalakítása. A sáros- Ujhely vidékén megindult s jelenleg már nagy magyar-berkeszi mintagazdaság felügyelete és mérveket öltött szőlőrekonstrukczió keresztülvitevezetése; gazdasági tanfolyamok és népies elő- lénél az egyesület szintén buzgón közreműköadások, háziipari tanfolyamok rendezése-, kis- dött, s jelenleg is egyik főfeladatának tekinti gazdák tanulmányi kirándulásainak szervezése. megyéje e fontos termelési ágának minden A hunyadvármegyei gazdasági egyesület eszközökkel való előmozdítását. A gazdasági a mult hó folyamán Magyar- és Oiáh-Berettyén, ismeretek terjesztése czéljából az egyesület száa czélból, hogy az ottani kis- ős nagybirtoko- mos néples gazdasági előadást tartott. sokat a czukorrépa termelése körüli eljárásokAz egyesület szőlöszeti szakosztálya elhakal megismertesse, s hogy azokat a répater- tározta, hogy f. hó 26-án S.-A.-Ujhelyen a melésre serkentse, népies gazdasági előadást Tokaj-Hegyalja bortermelőinek boraiból borkózrendezett. Az egyesületet annak titkára Pitsch tolót rendez. Lajos megyei főszámvevő és nagybirtokos képviselte. A marosvásárhelyi czukorgyár részéről Szász Mihály intéző volt kiküldve. A jövedelmező czukorrépa termelésére vonatkozó előGyümölcski vitelünkről. adást az algyógyi m. kir. földmivesiskola tisztviselője Gzirmes Bálint tartotta. Az előadást Gyümölcsben és szőlőben termelő képesmintegy 200 kisbirtokos, több gazdatiszt és ségünk az utóbbi évek folyamán hatalmas birtokos hallgatta végig a legnagyobb érdeklő- lépésekkel haladt előre, hiszen a gazdasági déssel. A kisbirtokosok egyrésze román volt, életünket ért súlyos csapások mind jobban reá ezeknek Pitsch Sándor, a járásnak köztiszte- kényszeritettek bennünket, hogy ne csak a letben és, szeretetben álló s a nép érdekét most már kevés jövedelmet hajtó fő üzemszivén viselő főszolgabirája tolmácsolta román ágakat — mint a szemtermelés, állattenyésznyelven az elmondottakat. Az előadásnak meg- tés — de a melléktermények előállítását is volt az a sikere, hogy Pitsch Lajos egyesületi felvegyük programmunkba. titkár példaadása és buzgólkodása folytán Igy a kényszerhelyzet, de a földmivelésmintegy 100 hold czukorrépatermelésre kötött ügyi m. kir. miniszter jövőbe látó intézkedéseia gyár képviselője szerződést. A kiváló talajjal nek hatása és reávitte a gazdákat, a vásárló rendelkező vidéken a czukorrépa termelésére piaczok által megkívánt és előirt egyöntetű igen szép jövő vár. alma, körte stb. termelésre s igy ma már A pozsonyvármegyei gazdasági egyesület mindnagyobb mértékben fogunk rendelkezni oly élénk tevékenységet fejt ki legújabban arra gyümölcskészletekkel, melyek nemcsak a helyi,
28. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . de a világpiaezok már jóval kényesebb igényeit is kielégítik. Gyümölcsünk jó iz s nemes kinézés tekintetében eddig is kiáll ott a a versenyt — legalább egyes példányaiban — nemcsak az amerikai, de például a gyönyörű tiroli gyümölcsfélékkel is; ha már most a praktikus követelményeknek mindenben megfelelő uj telepeink az egyöntetűséget is elérik s igy fejlődésökben mindég nagyobb s nagyobb versenyképes készletekkel lépnek a vásárra, ugy hiszem, hogy okulva s tanulva az eddigi szomorú tapasztalatokon, a helyes osztályozás s czélszerü csomagolás sem fog talán az elérhetetlen, titkos tudományok közé tartozni. 5 Egy szóval meg vagyok arról győződve, hogy párhuzamosan e téren való fokozatos s következetes haladásunkkal, évről-évre jobban reá leszünk e tére^. is utalva a külföldi piaczokra, a hol majd értékesítjük azon primakészleteinket, melyeket idehaza • már jó áron eladni nem tudunk. Ha a gyümölcsnél a külföldi piaczok keresése momentán s a legközelebbi jövőben nem is oly égetően szükséges és sürgős, de annál inkább az az, a szőlőnél. Az uj telepek mindig nagyobb mennyiségekkel árasztják el a magyar piaczokat, ami különben nagyon természetes is, mert hiszen mig 1892-ben csak 23334 hektár uj ültetésü szőlőnk volt, addig 1898-ban az mar 45893 hektárra emelkedett; vegyük már most tekintetbe a még folyton keletkező uj ültetéseket, de különösen azoknak évről-évre növekedő termelését, ugy mindég jobban-jobban előtérbé lép az a kérdés, mi módon lesznek majd az óriási készletek idehaza értékesíthetők? A bornak az ára, már az olcsó olasz borok miatt sem elégítheti kí a táplált reményeket, a helyi piaczok is előbb-utóbb tul lévén árasztva, az árakat le fogják' szorítani a minimálisra, nem marad tehát más hátra, mint a külföld. A mai külföldi gyümölcspiaczok között első sorban a németre kell számitanunk, "mert hiszen az angol, meg az orosz piacz ma a mi gyümölcsünk számára elérhetetlen s inkább a jövő zenéje, mint a reális valóságé; a szállítási nehézségek akár Oroszországba, akár Angliába még sok fejtörést, sok nehézséget fognak okozni; elég ide vonatkozólag a széles vágányu vasutakra, meg a tengeren való szállításra hivatkoznom. Ezekkel szemben ma még a német piacz, ha az árra nézve nem táplálunk nagyon vérmes reményeket, ha a szállítást — különösen a kassa-oderbergi vasútvonalon — gyorsabbá, biztosabbá, hogy ugy mondjam időhöz kötötté tudjuk tenni s bakitartással megtudunk küzdeni azon nehézségekkel, melyeket az ottani hiányos kereskedelmi képviseltetésünk az amúgy is csekély üzleti szellemünkre reá ró, elég tűrhető volna. Ezen szállítási nehézségek megoldásával azonban már most kellene komolyan, czélhoz vezetően foglalkoznunk, már azért is, hogy a folyó évi termés értékesítése már biztosan legyen lebonyolítható. E sürgős intézkedéseket már azért is tanácsolnám, mert nem tudom, hogy az uj vámszerződések megkötésénél nem lesznek-e német részről áthidalhatatlan nehézségek támasztva, melyek majd a még meg sem indult bevitelünket teljesen megbénítják. Hogy Németországban bizonyos körök nagy ellenségei minden gazdasági produktum bevitelének, az köztudomásu dolog, ép oly köztudomásu az is, hogy a védvám-rendszer;;ek hivei reánk nézve megdöbbentő módon szaporodnak. A gyümölcsbevitel iránt különben a birodalmi kormány is (Reichsamt des Innern) nagyon kezd érdeklődni s ezen érdeklődést elárulja az a kérdő iv is, melyet a berlini ügynökök testületéhez (Yerein Berliner Agenten) intézett a friss gyömölcs importja iránt. A kér-
KÖZTELEK,
1900. Á P R I L I S HO 4
désre a válasz egy memorandum volt, nely bővebben ismerteti az egész kérdést. E memorandum a következő számadatokkal mutatja ki a gyümölcsnek importját s annak tagadhatatlanul óriási emelkedését: 1892-ben importáltatott friss gyümölcs Németországba kb. 17 millió márka értékben. 1893-ban importáltatott friss gyümölcs Németországba kb. 13 millió márka értékben. 1898-ban importáltatott friss gyümölcs Németországba kb. 27 millió márka értékben. 1899 ben importáltatott friss gyümölcs Németországba kb. 69 millió márka érmékben. Ezzel szemben a német export kitett: 1892-ben 3.900,000 márkát, 1893-ban 5.200.000 1898-ban 8.700,000 •„ 1899-ben 4.600,000 egyszóval a bevitel többlet kitett: 1892-ben 13.400,000 márkát, 1893-ban 7.700,000 1898-ban 18.300,000 1899-ben 64.600,000 E kolosszális nagy importemelkedést nemcsak a berlini ügynökök egylete, ds mindenki tudja; a dologban azonban esak az az érdekes, hogy a kérdőívben föltüntetett kérdésekre nem elégedtek meg egyszerű feleletadással, hanem memorandumot irtak hozzá, még pedig kizárólag avval a czéllal, hogy a friss gyümölcsre behozandó védvámnak szükségességét Jongum et latum elmondhassák s bizonyítgathassák. Már most ezen hatalmas beviteli emelkedés, szerény nézetem szerint azon meg nem dönthető tényre vezethető vissza, hogy mig a beltermelés a szükségletet fedezni nem képes, eddig az egészséges verseny által előidézett ármérséklés a gyümölcsfogyasztást mindég nagyobb s nagyobb körökre terjesztette ki s azt, mint az egészségre üdvös közélelmezési czikkét bevezette azokba a rétegekbe is, melyek a magas árak mellett azt — az idegen beözönlés előtti időben — állandóan nélkülözni voltak kénytelenek. Hogy a Németországba folyton növekedő gyümölcsimport az ottani érdekelteket más gondolatra, más következtetésekre vezetik, mint például engemet, azt bővebben fejtegetni teljesen fölösleges. Mindenesetre a jövő fogja majd megmutatni, hogy vájjon a védvámos irány elöharczosai fognak-e győzni azon küzdelemben, melyen majd az uj vámszerződés felépül, vagy sem? Már e küzdelem végeredményének bizonytalansága miatt is használják ki nagyobb exportképes termelőink ama még tűrhető helyzetet s igyekezzenek addig a német piacz meghódítására, mig az nem késő. Leitgéb Imre.
A franczia nemzeti gazdasági egyesület. (Soeiété nationale d' agriculture de Francé.) A mezőgazdaság előmozdítására és érdekeinek védelmére irányuló társadalmi tevékenység Francziaországban kiterjedt szervezettel bir és nagy szerepet játszik. A mezőgazdaság összességével foglalkozó országos társadalmi testület a franczia nemzeti gazdasági egyesület (soeiété nationale d' agriculture de Francé), melyről itt részletesebben lesz szó, a franczia mezőgazdák egyesülete (soeiété des agricultures de Francé) és a mezőnationale d' encouragement a l'agriculture). Az utóbbiak közül az első a nagyobb, a második pedig a kisebb gazdák önkéntes ségével. Ezen utóbbi fiatalabb egyesületekkel szemben az országnak ugy korra, mint tekintélyre
555 legelső egyesülete a fraqczia mezőgazdasági egyesület; czéljai ugyanazok, mint a többieké, eszközei, működésének módja és megnyilatkozása azonban eltérő. Ha nálunk Francziaország országos jellegű első gazdasági egyesületéről beszélnek, rendszerint ezt értik, Országos Magyar Gazdasági Egyesületünkkel ezt állítják párhuzamba, annak szervezete azonban ezétől eltér. A nemzeti gazdasági egyesület 1761-ben királyi rendelettel létesíttetett a kormány mezőgazdasági kérdésekben való tájékoztatása és mezőgazdasági kérdések tanulmányozása ezéljából. Az egyesület czime a külömböző kormányformáknak megfelelően időről-időre változott ugyan, szervezete és hatásköre azonban némileg kibővülve mindig ugyanaz maradt. A franczia nemzeti gazdasági egyesület székhelye Páris, működése kiterjed egész Francziaországra, Algirra és a gyarmatokra. Az egyesület főczélja a kormány szakkérdéseire felelni s azt a mezőgazdaság haladását és fejlesztését érintő minden ügyben felvilágosítani. Feladata azonkívül a mezőgazdaság körül felmerülő kérdéseket tanulmányozni; megvizsgálja, kísérlet tárgyává teszi és megbírálja á mezőgazdaság külömböző ágazataira s az állattenyésztésre vonatkozó felfedezéseket és uj eljárásokat; tanulmányozza az állati és növényi betegségeket, a káros rovarok elleni védekezésmódokat; pályázatot rendez oly felfedezések és irodalmi munkák megjutalmazására, a melyek a növénytermelés, állattenyésztés és mezőgazdasági ipar tökéletesítése ezéljából például és utmutatóul szolgálnak, vagy a gazdaságot érintő törvényhozási, statisztikai, nemzetgazdasági kérdésekre vonatkoznak. A köztársaság elnöke az egyesület mindenkori védnöke, a földmivelésügyi miniszter pedig tiszteletbeli elnöke s e minőségében az ülésben elnököl, ha azon jelen van. A tagok nem önkéntes belépés, hanem választás utján vétetnek fel, számuk korlátolt. A tagok tiszteletbeliek, bel- és külföldi rendes tagok, belés külföldi levelezőtagok; szakmájuk szerint 8 szakosztályba sorakoznak. A tagok számát, minőségét és elosztásukat szakosztályonként az alábbi táblázat tünteti fel: I. H. IIL IV. V. VI. VII. VIII.
3'! 1 •
1 1 1 l f | Í1 Tiszteletbeli tagok . . . Belföldi rendes tagok . . . Külföldi rendes tagok . . . Belföldi levelező tagok . . . Külföldi levelevő tagok . . . Összesen
10 6 6 4 2 1 25 20 I 8 7 51 38
5 8 6 35
3
1 2 1
' Z
$
s
6
6
5 — 52
3
3
3 10 40
1
1
1 5 15
15 15 15 — 150 5
5
5 — 50 29 15 307
Az egyesület közvetlenül vagy elnöke, a földmivelésügyi miniszter utján levelez azokkal a (bel- vagy külföldi) tudományos vagy gazdasági egyesületekkel és társulatokkal, a melyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak s a melyek munkái figyelmet érdemlőknek tűnnek fel. A megürülő helyekre a tagokat a tiszteletbeli tagok szavazattöbbséggel választják. A tagjelölésnél és választásnál követendő eljárást külön határozmányok szabályozzák. A tagok jelölése és az e fölötti vita titkos ülésben történik. Az első négy szakosztály tagjainak felét gyakorlati gazdák közül választják. A tagválasztó ülés csak 27 tiszteleti tag jelenlétében határozatképes, ugyanannyi tag jelenléte szűk-
KÖZTELEK; 1900.MÁRCZIUSHO 31
556 séges oly határozathoz, a melv a kormány kérdései felett dönt. A tiszteletbeli bel- és külföldi rendes tagok megválasztása csak ugy érvényes, ha a választást a földmivelési miniszter, mint tiszteletbeli elnök előterjesztésére a köztársasági elnök, illetőleg a levelezőtagok megválasztását a földmiveiésügyi miniszter megerősíti. A .tiszteletbeli tagok belépési és szavazati joggal birnak, ugy a nyilvános, mint a titkos, valamint a diszülésekre. A rendes tagok szavazati, joga szintén kiterjed minden kérdésre, a választások kivételével a levelezőtagok csak tanácskozási joggal birnak. Az egylet nyilvános, vagy titkos ülésein tilos minden oly ügy tárgyalása, amely a gazdaságot, vagy az egylet vezetését nem érinti; semmiféle küldeményt (levelet, emlékiratot, munkát), amely nem kizárólag a gazdasággal foglalkozik, az egyesület el nem fogadhat. Az egyesület ügyeit az egyesületi tisztekből álló iroda vezeti; e tisztek: az elnök, alelnök, örökös titkár és pénztáros élethossziglan választatnak. Az egyesületi szervezetre vonatkozó szabályok a miniszter jóváhagyása után végérvényesek. Az egyesület az augusztus- és szeptemberhavi szünet kivételével minden szerdán d. u. 3 órakor tart ülést. Minden évben két összes ülést tartanak, az elsőn az egyesület évi működése és a dijak szétosztása kerül napirendre, a másik főleg > emlékbeszédek megtartására szolgál. Az egyesület gazdag könyvtárral rendelkezik, amely az összes tagok részére naponként déli 12-től délután 4 óráig nyitva áll; az egyesületen kivül állók valamely tiszteleti tag által kiállított igazolvány alapján vehetik igénybe a könyvtárt. A könyvtárból, illetőleg az egyesület épületéből semmiféle munkát kivinni nem szabad. • Minden szakosztály havonta egy ülést tart, amelyen a szakosztály legidősebb tagja elnököl. Mindeii hó végén a szakosztály valamely tagja az egyesülethez . tesz jelentést a tett munkálatokról. Az egyesület irodalmi munkálatra, mezőgazdasági találmányokra jutalmul évenként egy műtárgyat, nagy és kis arany-, valamint ezüstérmeket, diszokmányokat ad, nemkülönben pénzdíjakat is oszt ki, melyek mindenikét a földmivelésügyi miniszter által láttamozott diszokmány kiséri. Az érmekkel együtt adott pénzdijjak az alapítványok kamataiból kerülnek ki s a következők: Barothe-dij, tiz évenként 3500 frc., a mezőgazdaságra fontos felfedezés jutalmazására, legközelebb 1903-ban itétetik oda; Bélaque-dij kétévenként 1000 frc., az állattenyésztés- vagy állattáplálásra vonatkozó munka szerzőjének vagy valamely ujabb fajta vagy tenyésztési eljárás meghonosítójának, legközelebb 1901-ben ítélik oda; Dailiy-dij, kétévenként 800 frc., növénytermelési munka részére; Lavergue- dij, •három évenként 100Ö frc., statisztikai vagy törvényhozási munka jutalmazására. A jutalmak mindig díszülésen osztatnak ki. Az egyesület fennállása óta 11 műtárgyat, 204 díszmunkát, 1020 aranyérmet, 567 ezüstérmet, 294 díszoklevelet osztott ki.
E pénzdijjak tőkéin kivül még több kisebb alapítvány birtokában van az egyesület. A legnagyobb alapítványt Delamarre tette, a ki az egyesület részére 1827-ben egy szép erdőgazdaságot hagyott kastélylyal. Beliague az egyesületi ház építéséhez 1877-ben 60,000 frankkal járult, Boitel asszony férje emlékére 1892-ben 30,000 frkos alapiiványt tett, melynek kamatait váltakozva a gazdasági főiskola és a grignoi gazd. tanintézet hallgatója élvezi. Az egyesület egy emeletes háza (18 rue Belle chasse) csakis az egyesület czéljára épült; van benne egy nagy és egy kis tanácsterem, terjedelmes könyvtár és olvasóterem, tanácskozó és dolgozószoba minden szakosztály részére kézikönyvtárrál, továbbá lakás az örökös titkár és pénztáros részére. Az egyesület havonként jelentést (Bulletin .mensuel) ad ki munkálatairól, mely évenként 900 oldalt tesz ki, előfizetési ára nem tagoknak 8 frk. Ebben a kiadványban közöltetnek a pályadijat nyert szakkönyvek bírálatai, az egyesület áltál rendezett fontosabb kisérletek eredményei, évről-évre napvilágot lát benne a talajtérképek készítésének előhaladásáról tett jelentés. Időről időre nagyobb munkákat is végez és tesz közzé az egyesület, pld. 1879-ben a földmivelésügyi miniszter felhívására a franczia mezőgazdaság állapotáról tartott ankét eredményét dolgozta f e l ; 1884-ben a gazdasági hitelről tartott ankét eredményét tette közzé. Az egyesület elhunyt tagjai fölött emlékbeszédek tartatnak vagy életrajzom olvastatnak fel. 1761 —1842-ig, tehát 81 év alatt 65 emlékbeszéd, 1843—1896-ig, tehát 53 év alatt 85 életrajz olvastatott f e l ; ezek az életrajzi jegyzetek majdnem minden évben külön kötetben (Mennoires) jelennek meg, a melynek ára 6 frank. Az egyesület az ország mezőgazdasági érdekeit érintő minden kérdéssel foglalkozik, a földmivelésügyi miniszter minden fontosabb ügyet megküld az egyesületnek véleményezés végett, mire ez annál is inkább hivatott, mert a legkiválóbb szakemberek alkotják, kiknek tapasztalata és munkássága biztosíték a felmerülő kérdések tárgyilagos megvitatása tekintetében. A legkiválóbb szerepet játsza az egyesület a mezőgazdasági tudomány ápolása és a szakirodalom kellő színvonalon tartása körül tárgyilagos bírálataival, a mivel ugy a gazdaközönségnek, mint a szakíróknak nagy szolgálatot tesz. K. R.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma:
Oldal Az OMGE. közleményei. — 545 Az igazgató-választmány ülése. ... 545 Csoportos bérletek. _ ... 548 Gazdasági egyesületek mozgalma. — ... ... 554 GyűmöleskivitelÜDktől. 554 A franczia nemzeti gazdasági egyesület. ... 555 NSvénytermelés. Néhány szó a csibehurról — 549 Gazdaság! gépészet. A mütrágyaszóró-gépek. ... 549 Szőlőszet, Kertészet. Az ojtvány-szőlősorok kifoltozásáról. 550
27. SZÁM. 10-ík É V F O L Y A M . Állategészségügy. Juhok kergesége. ... ».«'»AU*»hr«njr „ Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkék árairól. — Állatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti juhvásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár
A muzeum látogatása ingyenes: A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezőutcza sarkán van. Tavaszi luxuslóvásár. Az idei tavaszi luxuslóvásár élénk érdeklődés mellett vasárnap délelőtt nyílt meg aTatterszall telepén. A vásár anyaga ugy mennyiség, mint minőség tekintetében rendkívül sikerültnek mondható s a bírálóbizottságnak a dijak odaítélésénél ugyancsak nehéz feladata volt. Az egyes bírálati csoportok a következőkép alakultak meg : A négyesfogatoknál. Elnök : Andrássy Sándor gróf. Tagjai: Losonczy Mihály és Muzslay Gyula. A hintós és jukkerfogatok zsűrije : Széchenyi Imre gróf elnöklete alatt borostyánkői Egán Ede, Sztankovánszky János, Somssich Andor és Almásy Géza. A hátaslovak bírálói : csepei Zoltán Elek elnöklete alatt Szapáry Iván gróf és Szapáry Péter gróf. A díjazás eredménye a következő : A négyesfogatok I. diját Fáy Bélának 314., 315., 316. és 317. katalógus számú fogatai nyerték el. A II. dijat gróf Andrássy Géza 464., 465., 466. és 467. katalógus számú lovai. Díszoklevelet nyert: Farkas Zoltán 11-, 12, 13. és 14. katalógus számú négyese. A hintósfogatol I. diját a bizottság báró Harkányi Frigyes 394, 295. katalógus számú lovainak ítélte oda. A második dij nyertese gróf Károlyi Sándor 432. és 433. katalógus számú lovaival. A harmadik dijat Fáy Béla nyerte 319. és 320. katalógus számú lovaival. A jukkerfogatok I. diját gróf Wenekheim Ferencz kapta meg 138. és 139. katalógus számú lovaival. A II. dij dr. Heinrich Kálmáné lett 440. és 441. katalógus számú lovaiért. A III. dijat Gaál Gyula nyerte 74. és 75. katalógus számú lovaival. A hátaslovak I. diját Varga Gyulának Ítélték oda Durczás nevü pejkanczájáért. A II. dijat gróf Széchenyi Imre kapta 434. katalógus számú lováért s végül a III. dijat ismét Varga Gyula Olga nevü pejlováért. Az első két napon 82 darab,ló cserélt gazdát 85,370 frt értékben, tehát 1040 forint átlagos vételárban. A vásár forgalmáról a részletes kimutatást a „Köztelek" legközelebbi számában fogjuk közölni. A kölcsönös állatbiztosító társulatok adó. mentessége Francziaországban. Tavaly junius_ ban történt, hogy Viger képv. egytörvényjav. ter_
magvak beszerzési forrása aj áalható
0
I T l t f l L i
jl IjjLg, _ _
__
l / X l J l t ^ J P
^ V
ü
SS l
i
cs. és kir. udvari szállító magkereskedése n
559
A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteményei a VII. ker., Kerepesi ut 72. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követ5 napok kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket kővető napokon a muzeum
M i n t legmegbízhatóbb és legolcsóbb
U J "
551 551 556 558
B u d a p e s t e n ,
VI.,
A n d r á s s y - u t
23.
28
SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
jesztett a franczia kamara elé, melyben a kölcsönös állatbiztosító társulatok alakulását támogató intézkedések életbeléptetését sürgeti. A javaslatban arról volt szó, hogy a szövetkezeti uton létesülő köles, állatbiztosító társulatok adóját törölni kell. Most e javaslatot Forni képviselő a kamara mezőgazdasági bizottsága nevében ismét a ház asztalára helyezte. E javaslat szerint azok a gazdák által alkotott bizt. társulatok, melyeknek ügykezelése s adminisztracziója ingyenes, melyek nem nyereségvadászat ezéljából alakultak, ne terheltessenek a biztosító társulatokat érő adóztatással, hanem helyeztessenek az ipari szövetkezetek rendszabályai alá s az ügykezelés, adó s bélyegmentességet élvezzen. Sagnier lapja azt hiszi, hogy a javaslatot okvetlenül meg fogják szavazni, mert lehetetlen ellene szót emelni. Általános és különleges növénytermelés. Cserháti Sándor „Általános és különleges növénytermelés" czimü müvének most megjelent első általános része szerkesztőségünknél is megrendelhető. A könyv ára 9 korona, bérmentesített küldéssel 9 kor. 72 fillér. Nemzetközi nagy lóvásár Érsekujvárott. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület által a f. évben rendezendő XVIII-ik nemzetközi lóvásár Érsekujvárott (Budapest és Bécstől gyorsvonaton 2—3 órányi távolság) ismét május hó első hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap délután vagyis május hó 6-án délután és május hő 7-én fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és a legkeresetebbek egvike, melyet a tenyésztők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a külföldi lókereskedők szokták az érsekújvári lóvásárt fölkeresni. A mult évben is 500 drb különféle használatra való ló adatot el. Lakások és istállók az érsekújvári rendőrkapitányi hivatalnál rendelhetők.
557
KÖZTELEK, 1900. Á P R I L I S HO 4. 1145 részvény- és szövetkezeti tejgazdaság volt az országban ; ezek termelése, 77-et kivéve, amelyek kiváltképen városi üzletek voltak, az 1896. évi üzletév kimutatása szerint; 116,126,000 font (58063,000 kg.) vaj. 104.037,000 kor. (58.260,720 frt), és 19.048,000 font (9.524,000 kg.) sajt 2.497,000 kor. (1 398,320 frt) értékben. A vajat tehát a termelő állomáson fontjával (Vs kg.) 88,64 öre (98 fillér,) a sajtot fontjával 13,11 öre (14 fillér), átlagon adták el. Allatforgalmi korlátozás. A földmivelésügyi miniszter értesítése szerint, a cs. kir. osztrák belügyminiszter folyó évi márczius hó 27-én kelt rendeletével a • sertésvésznek Ausztriába történt behurczolása miatt azonnal kezdődő érvényességgel a sertéseknek Ausztriába való bevitelét a következő területekről tiltotta meg: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kiskunfélegyházai járásából és Kis-Kun Felegyháza r. t. városból, Csongrád vármegye csongrádi járásából, úgyszintén Kecskemét t. h. j. f. városból. Ezzel egyidejűleg az 1900. évi mirczius hó 21-én közölt tilalmak részbeni módosításával, a sertéseknek Sopron vármegye kis-martoni és nagy-marioni járásaiból és KisMarton r. t. városból, Torontál vármegye nagykikindai, perjámosi, török-becsei és zsombolyai járásaiból, valamint Nagy-Kikinda r. t. városból, végül a horvát-szlavonországi Varasd vármegye pregradai járásából Ausztriába való bevitelére vonatkozó tilalmat hatályon kivül helyezte.
NYILTTÉR.*) Megjelent az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az TJjlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
Munkásnőket képző tejgazdasági tanfolyam 1900. évi május hó 1-én nyilik meg a nagy-szécsényi tejszövetkezetnél (Nógrádmegyében) létesített állami tejgazdasági munkásnőket képző iskolának ujabb — félévre terjedő — tanfolyama. A felvételért kifogástalan előéletű és legalább is 16 évet betöltött nők pályázhatnak, kik teljes ellátásban (esetleg e Székely jelzálog hitelbank. A Székely- helyett havonta 30 kor. ellátási díjban) és föld gazdasági bajainak orvoslására tudvalevő- 8 kor. havibérben részesülnek. Az ez iskolára leg nagyobbszabásu mozgalom indult meg. való felvételért a kérvények, keresztlevél, iskoEbben a mozgalomban, a napokban neveze- lai és erkölcsi bizonyítványokkal felszerelve a tes lépé3 történt. Ugyanis a Háromszéki nagy-szécsényi tejszövetkezet igazgatóságához Gazdák Szövetkezete Szepsi-Szent-Györgyön, intézendők április hó 20-ig. amelynek alaptőkéje most 170,000 korona, Hivatásos gazdák társulata Francziatekintettel arra, hogy ekkora alappal eredméországban. Egy bizonyos Hemord nevezetű nyes működést, a szövetkezetekről szóló uj etampes-i földbirtokos, igen érdekes újítással törvény értelmében csupán egy község terübíró gazdakört létesített, mely az első pillanatletére szorítva, nem tud kifejteni, a tegnapi ban bizarrnak tűnik fel, de tüzetesebb megnapon tartott közgyűlésén egyhangúlag elhatáfontolás után — utánzásra méltónak bizonyul. rozta, hogy a szövetkezet megszűnik, de tapaszAz általa teremtett „Comité de defense ágricol" talva azt a nagy veszedelmet, amely a székely— gazdavédő bizottság—kebelébe fogad minséget fenyegeti, azzal, hogy a szomszédos den mezőgazdát s mezőgazdasági munkást, de nemzetiségi pénzintézetek drágán ugyan, de visszautasít mindenkit, ki nem foglalkozik a gyorsan adnak jelzálog-kölcsönöket a székelygazdasággal iparszerüleg. Nem tűrik meg maségnek s igy könnyen megeshetik, hogy a szégok között a parlamenti képviselőt, vagy a polikely birtokok lassanként idegen nemzetiségek tizáló bourzsoát. íme egy gazdakör, mely fen kezére kerülnek: eihatározta a közgyűlés, hogy tebbi alapszabályainál fogva szerencsésen küSzékely Jelzálog-Hitelbankot fog alapítani. Az lönbözik az összes, ez időszerint létező gazdaerre való előzetes intézkedések megtételére a köröktől. A bizottság csupa választó joggal szövetkezet elnökét, Potsa József főispánt kérte bíró gazdákból alakulván, határozati javaslatofel a közgyűlés s az igazgatóságot megbízta, hogy kat készit, melyek kizárólagosan a mezőgazdamár április 12-ére kész tervezetet dolgozzon ság érdekeit védelmezik s ezen javaslataikat ki. A szövetkezet fel fogja szólítani a hazaelőterjesztik a kerület senatorainak s országfias mozgalomhoz való .csatlakozásra a megye gyűlési képviselőinek, ez utóbbiaknak kiadják országgyűlési képviselőit. A létesítendő székely az utasítást (avee ordre!!) hogy a gazdák hatájelzálog-hitelbank megalapításához nyilván hozzá rozatát tartsa kötelességének 16 napon belül a fog járulni az E. M. K. E. is, amely eddigelé parlament elé terjeszteni!! A mezőgazdasági alig működött e téren, továbbá számit ez a érdekek ezen védbizottságaezidőszerint már 6000 hazafias akczió a községi, az egyházi tőkék taogal bir. A franczia mezőgazdasági szaksajtó és a megyei takarékpénztárak részvételére is. melegen üdvözli Hamord urat s azon óhajának A közgyűlésen hangoztatták, hogy a kormány ad kifejezést, bárcsak mentől több kerületben támogatását is ki fogják kérni, mert a nélkül szaporodnának meg az e fajta comiték, meezen az exponált vidéken nem lehet nagy lyeknek hatása kitűnő lesz a parlamentben eleredményt elérni. fajuló szalmacséplés, személyeskedés s más Dánia tej- és vajtermelése. Arra a kér- efajta időrablás ellen. De a comiték alakulása ' désre, hogy mily nagy Dánia tej- és vaj terme- főleg azért látszik üdvösnek, mert a gazdák lése, immár biztos adatok alapján lehet fe- szava parancsoló alakban nyilvánul s ennek lelni, miután nemrég megjelent egy kimerítő köszönhető, hogy megfelelő komolysággal hallmunka: .Dánia mü- és kézipari statisztikája" gassák is. Mily kívánatos lenne, ha nálunk is Az ebben foglalt anyag alapján Böggild kon- megteremne ami Hemord urunk, mert egy zul az „Ugerskrift for Landm." czimü folyó- gazdának könyörgő szava nálunk is a pusztába iratban számot ad az emiitett termelési viszo- elvesző hang. nyokról. 1897. május 25-én egészben véve
Most Jelent meg
M i n e k Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztesetwx
Köztelek Zsebnaptár 1900-ra.
A .Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodiK érfolyama régi köntösében, javitott és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt —=e
3 k o r o n a 20 fillér. Megrendelhető
^ U J l
a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest,
IX., Üllöi-ut 25, (Köztelek). Leghatásosabb
specziális szőlőtrágyának bizonyult
a szárított kőbányai sertéstrágya,
mely teljesen légszáraz, büzmentes, kézzel szórható, 50 kgos zsákokban szállíttatik. HMA Az állami szőlőszeti telepekben, a legelőkelőbb szőlőgazdaságokban sikeresen bevezettetett. Kimerítő prospektus ingyen és bérmentve. Budapest—kőbányai trágyaszáritó-gyár Bosányi Endre és társa. Budapest, V.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Az időjárás a hét elejével * még borús és esős volt, azonban hamarosan kiderült és néhány napig verőfényes tavaszi időnk volt. A hét végetelé ismét az egész országra kiterjedt bőséges csapadék következett be, eső, részben hó alakjaban, mi mellett a hőmérséklet is csökkent és szelesebb,-hűvösebb idő állott be. A vetések állása felől nem érkezett jelentősebb panasz és majd mindenütt kielégítő. A vízállás keveset változott. A külöldön az időjárás az ittenihez volt hasonló. A vetések álllásáról külföldről következőket jelentik. Francziaországban a fagyokozta valószinü kárt az Agence Havas a,, hozzá beérkezett adatok alapján körülbelül 24V2-inillió hektoliter búzára -becsüli, mi összevetve a tavalyi termésből fenmaradó készletebet egyrészt és másrészt a feltehető fogyasztási szükségletet, körülbelül két millió hektoliter búzának behozatalát tenné szükségessé, végeredményben. Igen természetes, hogy ezen valószínűségi számítás a termésig való külömböző stadiumban még sok és talán igen lényeges kiigazítást fog szenvedhetni. Németalföldön és Németországban normális, meleg tavaszias idő következését már rendkívül kívánatosnak tartják, mert a vetések elmaradtak. *) Az e rovat alatt közöltekért a szerkesztőség felelősséget nem vállal.
>>> • V
558 Oroszországból jelentik-, hogy a vetések jobbak is lehetnének, de hogy komoly panaszok eddigilé még nem merültek fel. Romániából eddig, kitünőeknek jelzik a kilátásokat. ' Amerikában az időjárás nagyban kedvező volt, de azon vidékeken, hol a vetések állása nem volt kielégítő, az utolsó időben sem javult. A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg alig jelenthetünk ujat. Az árirányzát tartott ugyan, a forgalom azonban korlátolt és olyan impulzus, -mely a spekulácziót tevékenységre ösztönölné, hiányzik A fogyasztás ugyancsak tartózkodó, mivel az Európa felé uszó óriási gabonamennyiségek a hangulatra nyomasztólag hatnak. Amerikában az irányzat kezdetben keveset változott, mig később ama magánjelentések, miszerint a Franeziaországban télibuzával bevezetett terület 20o/oiab kisebb a tavalyinál, valamint nagymérvű fedezési vételek az árfolyamok gyorsabb emelkedését vonták maguk után. A látható készletek Bradstreets szerint búzában 1.265,000 bush. csökkentek, az exportkereslet azonban gyengébb yolt. Tengeri tartósan szilárd. A franczia piaczokon a fentemiitett hirek nem okoztak hasonló hatást; az irányzat kellemes ugyan, az árak azonban keveset változtak. Angliában az üzlet csendes és korlátolt forgalom mellett az árak alig tartottak. A többi kontinentális piaczokon a fogyasztás változatlan árak mellett csak mérsékelt vételeket eszközölt. Nálunk kedyérmagvak csak mérsékelt változásnak voltak alávetve, takarmányczikkek ártartóak. A forgalom egyébként az összes czikkekben. korlátolt. Az üzlet részleteiről' kővetkezőket jelenthetjük : Buza a hét első felében lanyha irányzatú volt. A malmok erős tartózkodást tanúsítottak és a forgalom egyes malmok mérsékelt beszerzéseire szorítkozott, minélfogva a tulajdonosok is kénytelenek voltak követeléseikből 20 fillért 100 kg.-ként engedni. A fedezési vételekre megszilárdult határidőpiacz befolyása , alatt a hét végével azonban kedvezőbb lett az üzlet és a malmok is jobb vásárlási kedvet , tanúsítottak. A forgalom igy ismét megélénkült és javult árak is voltak elérhetők, ugy, hogy a mult heti zárlathoz viszonyitva alig mutatkozik eltérés. Az összforgalom' 120.000 mm. a hetihozatal 80.000 mm. Rozs tartósan kedvező irányzatot követett. A kinálat mérsékelt ugyan, a kereslet azonban ugy a fogyasztás, mint az export részéről, — mely főleg finom áru iránt t»nusitott jó érdeklődést — élénken alakult. A mult héthez viszonyitva teljes árak voltak elérhetők, finom urasági áru néhány fillérrel többet is ért el. Minőség szerint 12—12.30, jobb minőségű áruért 12.40—12.60, urasági áruért 12.90 koronáig jegyzünk helyben és helybeli paritásra. Nyiri származékokban csak mérsékelt volt. a forgalom és Debreczen paritásában 11.60 koronáig fizettek. (Minden 100 kilogramként.) Árpa (takarmány és hántolási czélokra) gyengén volt forgalomban. A vételen gyárosok,"részben hizlalók vettek, részt és kedvező hangulat mellett szilárdan tartott árakat fizettek. Minőség szerint 11 — 11-60 koronáig jegyzünk helyben. Jó középminőségü sörárpa kisebb mennyiségben budapesti paritásra 12—13 koronáig adatott el. (Minden , 100 kg.-onként.) Zab ugy vasúti. mint hajóáruban elég bőven van a piaezon, mig a kereslet állandóan csak gyenge maradt. Finom minőségű áru azonban csak kevés került piaczra. Csendes irányzatban az árak alig változtak és szin és tisztaság szerint merkantil 10— 10-40,finomminőségüekért 11 koronáig jegyzünk 100 kilogrammonként helyben átvéve. Tengeri elég jól volt kinálva, a kereslet azonban szintén tartósan maradt. Belföldi, úgymint szerb származású áruk kötések ellenében néhány fillérrel a Májusi tengeri, árán alul és felül1 cseréltettek. Sziszekbarcsi számlára ugyancsak jő volt a kereslet. A Tisza vidéken jobb a kinálat, -a követelések azonban tulmagasak és ez a forgalmat megnehezíti. Budapesti, paritásra 10-85 K.-ig, helyben 11 ,K.-ig jegyzünk készpénzfizetéssel 100 kg.-ként.
K Ö Z T E L E K , 1900. Á P R I L I S HO 4. hozatalok még mihdig gyengék és feljegyzünk szerint hajón 5336, vasúton pedig 7565, tehát összesen 12901 mtm. buza érkezett ma Budapestre. . A határidőpiaezon általában szilárdabb hangulat uralkodott s végeredményben 8—10 íillérnyi emelkedés vehető fel. Az emelkedésre részben Bécs,„adott impulzi^t, a honnan, telefonon hideg esőt jelentenek. • Az árjegyzés 100 kgr.-ra vonatkozik:
28. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M . sdősatl&i! íexkontingens) —• —•— korona, denaturált smez 36-50-37-— korona. Kontingens nyersszesz —-.———:— korona. Az árak 10.000 iiterfokenkőnt hordó nélkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők.
Heremagvak ólomzárolása. *) 300 inm. 80 kgK. 16-80. 3 hóra 300 16-70 2800 , 80 16-50 1000 » 79 16-50 500 . 7.9 16-50 500 „ 79 16-50 150 , 79 1*6.30 5 £00 » 77 16-30 100 . 76 15-10 100 » 76 15-— » » bánáti : 3300 „ 75 15.05 2250 » 73 15-20 Bácskai: 14-85 ! 20G0 » 73 „ 73 15-— . 15-50 r , 450 » 72 Eehérmegyevid.: 200 , 7-6 . 1,5-110 Ó-becsei:. 4200 , . 73 15-55 Pestmegyevidéki:1200 Inm. 79 kg. K. '18-50 3. höra. , 800 . 79 16-50 500 , 79 15.90 , ICO , 79 15-75 1900 „ 78 15-80 100 „ 77 15.65 15-60 100 „ 77' 15.45' ' 200 „ 76 15-30 500 „ 75 1550 330 , 74 15 — 200 . 73 1390 „ 74 Dunai : 14.90 ii » 1280: 14-90 1300 mm. 78 kg K.1570 3 hóra Erdélyi: 500 ' , 76 » .. 15.30 Egri: Tiszavidéki:
„„
.. »
„„
„,
Árpában kevés üzlet volt; helyben minőség szerint 11—11-60 volt elérhető. Tengeri változatlan; gyenge kinálat* mellett 10-40—45 K. fizettek ab állomás, mig pesti paritással 10*85 K. kelt el. Zab elhanyagolt s prima áruért 10—11 volt elérhető. Déli 12 órakor jegyez : Buza áprilisra 1900. 15.20—22 októberre , 15.54—56 Tengeri májusra , 10.90—92 Rozs áprilisra Zab -82
Budapest, 1900. április 1-én. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1899/1900. idényben, azaz 1899. évi julius hó 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő magvakat ólomzárolta : Luczerna Lóhere Összesen métermázsa Mauthner Ödön8) Budapest 2124 2401 4525 Haldek Ignácz,i) Budapest... 1256 699 1955 4 Magy. mezőg. szöv. ) Bpest— 813 1106 1919 Frommer A. H. utóda Bpest 552 524 1076 Klein Vilmos Szatmár 150 864 1014 Deutsch Gyula, Budapest ... 501 402 903 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 55 629 684 Singer Zsigmond, Budapest 125 491 616 Boross és Szalay Budapest 240 186 426 Beimel és fia Budapest ... 192 111 303 Kleiü Vilmos örök. Temesvár 90 136 226 Szávoszt Emil, Budapest ... 7,2 147 219 Funkelsteia József, Aradon . 116 63 179 Radwáner és Rónai Bpest... 41 125 166 Hollander A. ésfiaUngvár— 25 116 141 Lamberger, Károly Bpest ... 58 74 132 Kramer Lipót Budapest 95 14 109 Gr. Teleki Arvéd,'2) Brassó-.. 52 4 56 Veninger Antal, Győrött ... 45 — 45 Felsenburg Tiv., B.-Gyarmat 8 35 43 Fuchs Fülöp ésfia,Budapest — 13 13 Nöthling Vilmos Budapest... . — 2 2 összesen .„. ... 8142 14752 ') 7 q Trifolium incarnatum, 16 q Trifolium repens, 1 q Anthyllis vulneraria. 2) 51 q répámag. 8) 97 q Anthyllis vulneraria, 10 q Phleum pratense. ') 4 q Trifolium repens. *) A hazai mezőgazdaságra káros amerikai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem ólomzárolja. Az állomás egyszersmind kötelességének tartja nyilvánosságra hozni, hogy Klein Vilmos szatmári magkereekedöfigyelmeztetésünkdaczára amerikaival kevert heremagot terjesztett ólomzárolás ' elé, mely
A központi vásárcsarnok árajegyzése nagyban (en grog) eladott élelmiczikkek árairól.
A magyar gazdák vásárcsarnok-ellátó szövetkezetének üzleti jelentése. 1900. márcz. 31. A hét másoSzeszüzlet. dik felében sem volt lényeges változás az üzlet menetében. A felhozatalok közepesek voltak. A forgalmat Ssess. (Gfoldftnger Gábor szeszgyári képviselibefolyásolta a hirtelen beállott rossz időiárás, valamint tudósítása.) áz is, hogy a hó utolsó napjaiban vagyunk. A szeszüzletben e hétnél? elején a vételkedv Nagybani eladásaink: élénk volt és fedezési vásárlások folytán a szeszárak Vidéki marhahús 76—86, borjú 74—82, sertés úgy azonnali, valamint későbbi szállításra változatlanul 84—94 korona korona 100 klgramonként. Középminőjegyeznek. Elkelt finomított szesz nagyban adózva ségü bárány párja 12—14, apró silány 6—10 korona. 113113-50 koronáig és adózatlanul szabadraktárra A baromfipiaezon szilárd az irányzat. Tyúk miszállítva 43-——43-50 koronáig. Élesztőszesz szilárd és nőség. szerint 2.50—3.20, kacsa 3—4.50, maglóliba 5—6 adózva 113113-50 K„ adózatlanul 43-50 koronáig kelt. korona páronkint. Gyöngytyúknak darabja 2.00 korona. A denaturált Szesz ára nagyban változatlanul Idei csirke 2.80, liba 7—9 korona páronként. Ez szilárdan zárul. Olajmagvak: Káposztarepczében effektív áru e utóbbi czikkeknek beküldését ajánljuk. Vidéki finomitógyárak részéről finomított szesz héten nem volt forgalomban ; tulajdonosok 27 kor. Vágott baromfiból elkelt liba 1.20 K.-ért kg.-onkövetelnek helyben. Káposztarepcze augusztusra csen- nagyban tartányokban szállításra 42-50 K. volt ajánlva ként, tyúk 1.40—1.80 koronáért darabonként. desebb és a forgalom is mérsékelt. Az árfolyam későbbi szállításra, de üzlet a magas ár folytán nem A tojásüzlet tartósan szilárd; hozatalainkat 64 25-80- 26 korona között váltőzott és ma 25-70—25-90 létesült. koronával értékesítettük ládánként. koronáig jegyezünk. A mellékczikkekben jelentéktelen a Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersVajnak jó a kelendősége. A hozatalok kielégítők. forgalom; vadrepeze 11. 13.—, gomborka 21.—-23.—, szesz e hétnek elején gyéren volt kinálva és nagyobb Teavaj kilója 2 20-2.40, főzővajé 1.90 korona. Túróüzlet alig létesült. Finomított szesz ab állomás ban a fogyasztás mérsékeltebb, kgja 20 — 24 fillér. lenmag 26. 28.— koronát ért el helyben. 41-50 K. kelt el. Hüvelyesek : Babban e héten külföldi számlára 41Gyümölcsből eladtunk hatul almát 44—60 kgonként A jobb volt az érdeklődés, a kinálat azonban korlátozott és minőség nem volt kiváló. A kontingem nyersszetz ára Budapesten 36-50— mérsékelten emelkedett. Törpebab Gyöngyösön 17.50 37-— korona. korona, Félegyházán 17.50, gömbölyű Mohács 15, Zombor-Baján Í5 K., Marosvásárhelyen 11 korona. Barnabab Kalocsán 14-50, tarkabab Nagy-Károlyon Hivatalos árjegyzés 9 70. Kendermag helyben 21.-—-22.— koronáig jegyez. Budapest székesfőváros vásárcsarnokaiban eladott Bükköny 12—13-— borona. Muharmag 13-50—14-50 élelmiczikkekről. Budapest, 1900. április 2-ról. koronát jegyez helybeli paritásra minden J00 kilogrammonként. Hus és hústerméket. Marhahús 1 q. hátulja I. rendű 100—108, II. r. 96—100, III. r. 92—96, eleje I. r. 92—94, II. r. 88—92, Hl. r. 80—88, borjúhús 1 q. flapi jelentés a gabonaüzletről. hátulja I. r. 92—108, II. r. 80-92, eleje I. r. , 1900. április 3. Vidéki szeszgyárak közül: Arod, Losoncz, Győr 80-96, II. r. 70—80, bárány 1 darab hátulja eleje , birkahús 1 q. hátulja I. r. 80—88, A készárupíaczon ma 38,000 mázsa búzát hoz- 50 fillérrel drágábban, a többiek- változatlanul je- II. r. 76—80, eleje I. r. 68—76, II. r. 64—68, sertéshus tak forgalomba, mely mennyiséget malmaink könnyen gyeznek. 1 q. szalonnával budapesti 100—104, vidéki 84—94, vettek fel 2Va fillérrel magasabb árakon. Felmondás Budapesti zdrUUdrak « héten-. Finomított sxest szalonna nélkül budapesti 96—108, vidéki 84—100, ma nem volt, mig a felmondási árfolyamok búzára 113113 50 korona, élesztőszesz 11-3' 113-50 K., sertéshús pörköltnek való , kocsonyának való 15-16, rozsra 12-86, zabra 9-80 állapíttattak meg. A napi oyersszesz adózva 111'——111-50 korona, nyersssesz , füstölt budapesti I. r. — , vidéki II. r. 1 q,
28. SZAM. ÍO-IK ÉVFOLYAM, 100—120, malacz élő, szopós I. r. 1 drb 5.00—9.00, tisztított I. r. l kg. 1.40—1.80, sonka 1 kg. nyers, belf. hentesáru 0.90—1.20, füstölt belf. csonttal 1.12—1.50, csont nélkül 1.20—1.70. sonka füstölt prágai, csonttal 1.76—2.00, csont nélkül 2.20—2.20, kolbász 1 kg. nyers ' • füstölt I. r. 1.30—1.60, szalonna í q. , sózott 90—98, füstölt 106—112, sertészsir 1 q. hordóval 110—112, hordó nélkül budapesti I. r. 106—108, szalámi 1 kg. belföldi 200—350, prágai korona. Baromfi, a) Élő: (1 pár) csirke rántani való 0.00—0.00, tyúk belföldi I r. 2.60—3X0, kappan hizott 1. r. 4. 4.60, sovány 2.60—3.00, rucza hizott I. r. 0.00—0.00, sovány belföldi 0. 0.00, liba fiatal újdonság —.0 .—, lud hizott I. r. —. .00, sovány belföldi 0. 0.00, pulyka hizott I. r. -.00 .00, sovány belföldi korona. — b) Tisztított: csirke 1. r. 1 drb 1.20—1.60, tyúk I. r. 1 drb 1.60—2.20, kappan hizott 1 kg. , 1 drb 2.00—4.00, rucza hizott 1 drb 1.60—2.80, 1 kg. 1.12—1.20, lud hizott 1 kg. 1.12—1.2 1 drb 4.60—6.50, magló 1 kg. , 1 drb , pulyka hizott 1 kg. 1.12—1.20, 1 drb » magló l kg. i—, 1 drb —— , ludmáj 1 kg. 2.80-5.00, nagy 1 drb 1.00—2.00, ludzsir 1 kg. 1.60—2.00 korona. Hal. Élő: (1 kg.) harcsa 1.80—2.00, csuka 1.20— 2.00, ponty dunai nagy 1.60—1.82, márna 1.20—1.60. süllő balatoni , czompó 0.00—0.00, pisztráng nagy , kecsege 0.00—0.—, angolna , apró kevert 0.36 0.60. Lazacz rajnai 1 kg. 8. 10.— korona. Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter Ó. 16—0.16; lefölözött 0.12-0.12, tejfel 0.50—0.56, téavaj 1 kg. 2.00—2.30, főző darabos 1.40—1.80, szedett 1.50—1.80, olvasztott , margarin I. rendű , II. r. — , tehéntúró I. r. 0.20—0.24, juhturó 1.12—1.20. liptói 1.00—1.28, juhsajt —, ementáli belföldi 2.00—2.00, grói belföldi 0.80—1.20 korona. Liszt ésfeenyérnemíiek.Kenyérliszt 1 q. , kenyér monori, fehér hosszú 1 kg. 0.26—0.26, barna 0.22—0.22, rozs 0.22—0.22 korona. Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q. —.00- .00, külföldi 36.00—56.00, borsó hazai héjas 20.00 - 24.00, koptatott 26.00-30.00, külföldi héjas 20.00—34.00, bab fehér apró 14.00—18.00, nagy 14.00—16.00, szines 12.00—20.00 korona. Tojás. Friss teatojás 100 drb 4.40—4.70, alföldi (1440 drb) 62.00—64.00, erdélyi (1440 drb) 60.00—62.00, szerb (14*0 drb) * , apró (1680 drb) —, meszes tojás korona. Zöldség. Sárgarépa 100 köt. — , L r. 1 q. 4.40—5.00, petrezselyem ujd. 100 köt. , I. r. Cq. 30.00—34.00, zeller I. r. 1.00 drb 6.00 16.0, karalábé I. r. 100 drb 2.60—3.20, vöröshagyma ujd. belföldi 100 köt. , érett makói 1 q. 12.00-*14.00, fokhagyma I. r. 1 q. 24.00—30.00, czékla 1 r. 100 drb 1.20—2.0C, II. r. 0.80—1.20, fejeskáposzta I. r. 100 drb —.00 .00, kelkáposzta I. r. 100 darab 0.00—00.00, vöröskáposzta I. r. 1*00 drb 10.00—20.00, fejes saláta 1. r. 100 drb 1.60—10.0, kötött saláta 100 drb , burgonya 1 vaggon sárga 4»0.0—500.0, fehér 240.00— 400.00, rózsa 1 q. 4.00—5.00, fekete retek kicsiny 100 drb 1.20—3.00, ugorka 100 drb savanyítani való , savanyitott 3.6Ó—6.00, nagy salátának — , paradicsom olasz 1 q. 60.00—90.00, belföldi , zöld paprika 100 drb ——, tök főzni való 100 drb , zöldborsó hüvelyes 1 q.-TO-1—80—, kif jtett , zöldbab hüvelyes 1 q. , kifejtett : , karfiol 100 drb 20.00—24.00, torma belföldi nagy édes 1 q. 24.00- 34.00, spárga 1 kg. 0.00—0.00 korona. Gyümölcs. Alma, nyári édes 1 q. —. .—, rétesbe való 18.00—40.00, vajkörte nagy I. r. 1 q. —. .—, közönséges kevert körte 1 q. 20.00—28.00, szilva magvaváló nagy I. r. 1 q. —.• .—, nem magvaváló vörös 1 q. —.——,—, ringló nemes I. r. l q . —. —.—, baraczk kajszin 1 q. —. —.—, őszi 1 q. —. .—, magvaváló 1 q. —..—, nem magvaváló 1 q. —.——.—, szőlő fehér mézes csemege 1 q. 00.00—00.00, közönséges kevert I. r. 1 q. —.—;—.—, meggy nagyszemü kem. 1 q. —. .—, apró szemű 1 q. —. .—, eper (szamócza) 1 kg. —. .—, málna 1 kg. —.— .—, széder 1 liter —. .—, görög dinnye nagy I. r. 10 drb , kicsiny 100 drb —.— .—, sárga dinnye nemes I. r. 100 drb —. .—, II. r. 100 darab —, .—, dió nagy papirhéju 1 q. 90.00—00.00, apró kemény heju I. r. 1 q. 44.00—50.00, mogyoró nagy olasz 1 q. 76.00—86.00, gesztenye olasz nagy 1 q. 0.——0.—, belföldi 1 q. —. .—, narancs messzinai 100 darab 2.00—6.00, apuliai 100 drb —..—, mandarin 100 drb 0.00—0.00, czitrom I. r. 100 drb 2.00—2.40, füge hordós 1 q. 34.00—40.00, koszorú 1 q. 34.00—40.00, datolya sajtolt I. r. 1 q. 74.00—80.00, mazsolaszőlő (fehér) 1 q. 76.00—136.00, szőlÖ passatutti 1 q. — , 1 q, —.——.—, szerb szőlő 1 q. —. .— korona. Fűszer, Ital. Paprika I. r. 1 q. 200.Q0—240.00, II. r, 1 q. 140.00—200.00, mák 1 q. 50.00—60.00, méz csurgatott 1 q. 80.00—104.00, lépes 1 q. -, köménymag 1 q. —. .—, boróka 1 kg. —. .—, házi szappan szin I. r. 1 q. 56.00—60.00, közönséges II. r. 44.00—46.00, bor fehér asztali palaczkokban 1 hl. —.——.—, vörös bor 1 hl. —.— .—, házi pálinka palaczkokban 1 hl. —. .— korona.
KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS H0 4 Hideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon 1900. április 3-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére.^ Felhozott Budapestről 37 árus 10 db sertést, 0 árus 5 db süldőt, 2500 kg. friss hust, 1800 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát, 300 kg. hájat, - kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. íurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — kg. töpörtőt. Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 2 árus 41 darab sertést, Czeglédről 4 árus 35 darab sertést és 12 drb süldőt, összesen 6 árus 76 drb sertést és 12 drb süldőt. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 108-112 fillér, 1 q 98—102 korona, süldőhus 1 kg. 104-108 fillér, 1 q 90—92 korona, füstölt sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 110 — 112 korona, szalonna zsirnak 1 kg. 100-104 fillér, 1 q korona, füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q korona, háj 1 kg. 104—112 fillér, 1 q korona, disznózsír 1 kg. 116—120 fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg. 80—84 fillér, 1 q korona, füstölt sonka 1 kg. 140—152 fillér, 1 q korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. fii lér. Hideglragvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1900. április hó 3-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a delek" részére). Felhozott Budapestről 27 árus 64 tffi sertést, 2 árus 7 db süldőt, 2000 kg. friss hust, 300 kg. füstölt hust, 1000 kg. szalonnát, 700 kg. hájat. Forgalom lanyha. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 100-128 tillér, 1 q 94—96 K., süldőhus 1 kg. 112—136 fillér, 1 q K., füstölt ; sertéshús 1 kg. 112—128 fii. I a korona, szalonna zsirnak 1 kg, 104-108 tillér, 1 q 96—98 K., füstölt szalonna 1 kg. 112—120, 1 q — fillér, háj 1 kg. 104—112, 1 q - fillér, disznózsír 1 kg. 112—120,1 q fillér, kocsonyahús 1 kg. 80-100, 1 kg. fillér, füstölt sonka -—: korona. 1 kg. 140—160 fillér. 1 q iíís H esti vakar viyvihr. (IX, kírület Kesíerates*,' 1800, április 3, k székesfővárosi vás&rigazgátósáí i- e *tées ötteUk" részére). Felhozatott % rakott Ősségekből 112 stekér réti s*éc», 23 nekér muhar42 szekér ss'j;p3í»lm», 13 azskér alomsz&isna, 0 Míükéí1 ta6,M .5s.&i>5)Maltna 0 .ssekér S«n^8risz0í 7 szeséí egyéb •karmtoy (luczerna, zabosbükköny stb.) 300 ssák ssecska. A forgaioa. lanyha. Arak fil.-ben tj-Ként a küvelkedik: réti szösia 420—600, -'tannal 520—620, ;;iapssssln}* 260—320 ki^msxalma 200—260, agveb skar®áxsy — . íőheri* , takstasfaiy.
559 tott juhok 28'—36— K. páronkint, 42—44— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint, K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juhok 22—24.— K.-ig párkint, 40. K-ig 100 kl. élős. sz., bárány — K. páronkint, kecske — K. anya juhok —'— K. páronkint, szerbiai — K. páronkint, angol keresztezés — K. páronkint, romániai — K. páronkint. Bécsi vágómarha vásár. 1900. április hó 2-án. (Vass Jenő tudósítása a „Köztelek" részére.) . ; összes felhajtás 4833 db. Ebből magyar 3323 db. galicziai 706 darab, bukovinai 65, német 739 db hizott 4148 db, legelő 685 db, fiatal db, ökör 3637 db, bifea 492 db, tehén 485 db, bivaly 72 db. A mintegy 700 drbbal nagyobb felhajtás folytán az üzlet lanyha volt és az árak 1, egészen 2 koronával visszamentek. Arak: príma magyar 66—71'— (—'—), szekunda 58—65, tertia 49—57. Galicziai prima 68721— (—•—), szekunda 60—67, tertia 52—59. Némel orima 76—80'— (82. -). szekunda 66—75, tertia 66 -65. Legelőmarha : szerb és magyar 42'—56-—, rosszabb minőségű 42—56. Bika 40—67'— (—.—), tehén 40—67;' és bivaly 36 42 —. Az összes eladások, élősúlyban,' korona értékben értendők. Bécsi sznrómarliavásár, 1900. márcz. 29-én. Felhozatott: 3678 borjú, 1835 élő sertés, 1857 kizsigerelt sertés, 275 kizsigerelt juh. 4175 bárán". Borjuvásár változatlan. Sertések szilárd irányzat mellett 2 -4 fillérrel magasabb árakon keltek. Bárányvásár irányzata lanyha. Arak kilograsamonkint: kizsigerelt borjú 72—88, prima 90—106, primissima 108—120 (—). élő borjú — prima , primissima ( fiatal sertés 68—84, kizsigerelt sertép, nehéz 92—100, hizó sertés , süldő 84-96 (108), kizsieereit juh 70—86 i fillér pr., kiló, bárány párontdní 14—28 (—) korona. Bécsi sertésvásár. 1900. április 3 án. (Sehleifelder és társai bizományi czég távirati jelentése & .Kösstelek" részére). Felhajtás: 4815 süldő, 4290 bakonyi, összesen 9105 drb, A forgalom változatlan volt, árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül, • príma 96—98fillér,kivételesen 100 fillér, köwwt* süldő. 66—82 fillér. 78—94 fillér, könnyű fillér,
Bécsi juhvásár. 1900./márcz. hó 29-én. Felhajtáv 126Í db juh. A vevők tartózkodása folytán az üzlet lanyha volt és a felhajtott állatok nagyrésze a tulajdonosok A'Jatvásarok. számlájára Párisba küldetett. Budapesti szurómarhavásár. 1900. április hó 3-án. Arak: export juh páronként 47—50 fillér per A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósákiló, kivételesen —, raczka —: fillér. gának jelentése. Felhajtatott : belföldi 736 db, eladatott 736 db, galicziai — drb, eladatott drb, tiroli — drb, eladatott — drb, növendék élö borjú 39 db, eladatott 39 drb, élő bárány — db, eladatott — drb; belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott drb, ölött bárány 90 drb, eladatott 2 7 drb, ölött kecBke — drb, eladatott — drb. Borjuvásár lefolyása élénk volt. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 52 80 koronáig, kivételesen 82 — - koronáig súlyra, galicziai — , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, » koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék bofju -, koronáig, kiv. — koronáig drbkint, 44—50 koronáig, kiv. — koronáig súlyra, Ölött borjú: belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. — koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig, kiv, —— koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány 0'— •— kpronáig páronkint, ölött bárány 1012--^ koronáig párja.
Budapesti juhvásár. 1900. április hó 2-án. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). , Felhajtatott: Beltöldi hizlalt ürü 747 darab, eladatott 377 drb, feljavított juhok 65 drb, eladatott 65 drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab, kiverő juh — drb, eladatott — drb, bárány — drb. kecske —, boszniai —, szerbiai —, angol keresztezés —, romániai , durvaszőrü — db. A birkavásár vontatott lefolyású volt.. 50 K. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü párkint, 50 K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljaví-
KÖZTELEK, 1900. ÁPRILIS HO 4.
560
Hazai
kondorfajta
ÉVFOLYAM.
Sertés vészen átment 563 db 1\ éves és 53 db öreg kisjenöi fajú sertés, miskárolva-herélye, hizlalásra eladók.
tenyészkanoké* koczák Emődi
SZAM. 10-IK
Sertés eladás hizlalásra.
1 és 2 éves kifogástalan jellegű és alkotu v é s z e n á t m e n t
nagyobb mennyiségben eladók. Megrendeléseket hó 15-ig elfogad .
28
április 69s
(Strausz)-féle gazdaság intézősége Nagy-Szécsényben, Nógrádmegye.
Vasútállomás: S Z O N T A
egy
órányira a pusztától.
Posta és távirda czim :
F e r n h a c h B á l i n t Szonta.
Tenyészbika eladás.
Bácsrxiegye.
Gyérei Richárd Tolna-Ozorai országos törzskönyvezett Simmenthali tehenészetében l V í — 2 éves telivér Simmenthali bikák eladatnak. ; Bővebb felvilágosítást ad
707
K I . A 1 K )
az uradalmi tiszttartóság Tolna-Ozora.
%
50 ezer drb I . osztályú, 2 méter hosszú, hasogatott
akácz
karó.
ff
|| Zalabéri állomásra szállitva, berakodás nélkül ezre 56 korona. %
Méltóságos gróf Károlyi L a j o s ur tótmegyeri electoral negretti törzsnyájában 75 darab eladó.
f$
SzoInok-DoboKa
itömagnak Val6 legjob ,telre kerestetik. Ajániafc
Kerestetik egy használt de egész jő i ban.lévS jó és könnyű ml ségü marokrakó arató g továbbá szintén Jó karban l
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető: A sertés j a v í t á s a és h i z l a l á s a
gazdák és hizlalók használatára. Irta K. RufflTy Pál. 1 forint 10 krajczár.
706 $
két éves kos
^ dSybeG4bOTZbirtOEábanB20C ökörtinó erdélyi magyar "faj eladó. Értekezhetni a tulajdtoayXp. la^-IW^dEsztény,
P a k o d , Z a l a m . kérotnek.
merino
666
Alomsialmát.
• j|
zalabéri uradalom intézősége,
Uradalmi felügyelőség. v
Megrendelések
A
Senyészüos eladás.
Spársagryökér gentemli. Igen szép kifejlett 8s példányod ban 2 és 3 évelom tiszitartó ságához, S
kárpáti f i " minSségfi, in égetett, állott régi, egyike legegészségesebb Ita:, kitünö baj ellen, hathatós étvágygerszerfelett kedved hMm.6kilós palaozk ^bémentve,^ utánvétel Ganovszky Guiztáv, fenyOborovicska-termelő Sz.p««-Szombat
Magyar kir. államvasutak. Üzletvezetőség Miskolcz Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetősége nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet Fülek állomáson létesítendő 613 m3 területű mozdonyszin, négy tisztító gödör, három 'daruakna, 30 folyóméter hosszú vízlevezető csatorna, három vízvezetéki akna és egy-egy emeletes váltóállitótorony és egy 6 rekeszü szénszin építésére. A tervek, az egységárjegyzék, a szerződesi tervezet, az ajánlati minta, a pályázati föltételek, valamint az i»87-ben kiadott általános és részletes feltétfüzetek és az 1890. évben kiadott „Építetek leírása", Miskolczon a magy. kir. államvasutak üzletvezetőségének pályaféntartási osztályában (Szemere-utcza 29. sz., I. emelet) a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatokat legkésőbb 1900. évi ápril hó 10-én déli 12 óráig kell benyújtani alulírott üzletvezetőbég általános osztályánál. Az ajánlatokat 1 koronás, az ajánlat mellékletéit ivenként 30 filléres bélyeggel ellátva, lepecsételve és következő felirattal kell benyújtani: „Ajánlat a Fülék állomáson létesítendő magas építményekre."1 Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognakfigyelembevétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon, vagyis 1900. évi ápril hó 9-én déli 12 óíáig 3600 korona, azaz háromezerhatszáz korona bánatpénzt kell a magy. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetősége gyüjtőpénztáránál akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban letenni. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számittatnak, de névértéken felül számításba nem vétetnek. Csak idejekorán beérkezett írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek tértivevényel adandók fel. Miskolcz, 1900. márczius hó 27-én. Az; üzletvezetőség.
M c Cormick Harvesting Machine Company. Chicagói aratógépgyár. Kévekötőaratógép. IWarokrakóaratégép. Fükaszáiógép.Szénapyüjtö-gereblye. Kaszaesesitö. Kévekötözsineg. Nemrég nyitottuk meg Budapesten uj üzletünket és azt magunk vezetjük egyenesen saját üzemünk szerint. Ezen idényben szolgálhatunk tiszta manillakötőzsineggel, melyet chicagói gyárunkban gyártottak. Képes árjegyzékekért és útmutatásokért tessék aiz alul jelzett czimhez fordulni:
M c Cormick Harvesting Machine Company. WILLIAM J. STILLMAN, igazgató. Budapest,
V.,
Váczi-ut
38.
szám.
K Ö Z T E L E K ; 1900. Á P R I L I S HO 4. 9
'
i
! bordói-por |t a legbiztosabb, kényelmes kezelésű és olcsó ellenszere
Gyérei
H
H
n
H
H
H
H
H
Richárd
Tolna-Ozora
hirneves
f a j juhnyájából
,,Gyántlli" következő
szám-
feletti tenyésztésre kitűnően alkalmas juh adatik el. 500 darab 3 — I
>|j
ISO
| peron osporáj ának | I Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete* rak- |1 ' || | tárában: 50 kgos zsákokban . á kg. 38 kr. 10 kgos zsákokban... 1 a kg. 40 kr. || 5 kgos zsákokban „ á kg. 40 kr. O 0 T A szőlő első permetezéséhez 1 % ; második permete- || zéséhez l1/^—r2°/ö; harmadik permetezéséhez lVa0/o^os oldatot $ használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permezésbez 22—25 kg,, f| bordói por, '25—30"/o-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból.— A port konyhaszitán a vizbe szitáljuk és kész az oldat. pj
A dr. Asclienbrandt-féle
jré^-kénporj | a legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb betegségtől is védel- gj 1 j mező ellenszere az ^
oidiumnak
H
finom Merino-Negretti
a szőlő- és a b u r g o n y a
| | | | ^
W
Tenyészjob eladás.
A dr. Asclienbrandt-fóle
(lisztharmat). |
éves a n y a
„
5
éves a n y a
15
,
2
éves l i á g ó k o s
ÍO
„
tos
öreg hágó kos.
Bővebb felvilágosítást ad
a Tiszttartói hivatal Tolna-Ozora. Magyar kir. államv. 8420. szám.
. .Budapest jobbpárti iizletvezetőség.
Hirdetmény. ;,Gajdobra ős Palftnka SÍIo-
A
l s ó
G
a
j
d
o
b
r
a
feltételes megállóhely f. hó 25-én, személy- és padgyász-forgalomra megnyittatik. Ezen megállóhely, személydijszabási szempontból, ugy a szomszédos, mint a távolsági forgalomban, Gajttobra állomással egyesittetett. A vonatok közlekedése a kivetkező menetrend szerint, történik: 4912 4916 4914 vegyes-vonat I., II. (ss I I I . osztály 330 856 1056 420 X1059 X 422 X632 Xil 1 6 X430 X66£ 700 1,23 445
4911 | 4913 | 4915 vegyes-vonat I., II. 3S( III. osztály 766 1 2 " érk. Hegyesfeketehegy... S56_ 925 365 Gajdobra — . . .... ... .... jAlsóGajdobra9.sz.orll.í.m.ll, 1 X 5 H . X858 X36S Szöllőskert 11. sz: Stft.'f. m, h, II X5Ü X837 X336 508_ 880 380 ... ind. Palánka ... ... Á l l o m á s o k
ind. II
Y 8 xLra Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" É érk. j ' raktárában: \ Megjegyzés. Az állomások neve mellett balról álló időadatok felülről le50 kg. zsákokban á kg. 26 kr. felé, a jobbról állók alulról felfelé olvasandók. 10 kg. zsákokban á kg. 28 kr. Az éjjeli idő esti 6£2 órától reggeli 5® percig,- a perceket jelző számok 5 kg. zsákokban á kg. 28 kr. aláhúzásával van kitüntetve. , . X feltételes megállás. | P C Ahol az 1899-ik évben volt oidium, először április || Budapest, 1900. március hóban. ... " ':• „ ' | hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., p o r o z z u n k ; §| Üzletvezetőség, p másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — 1 (Utánnyomás nem dijaztatik.) | E g y kat. holdra kell 3 porozásához 15—18 kg. r é z k é n p o r . > I S o k k a l k e v e s e b b f o g y belőle, m i n t a közönséges k é n - ^ | porbői. j| 1 A z e m e l k e d ő rézgálicz és k é n á r a k f o l y t á n a Íj I dr. A s c h e n b r a n d t - f é l e p o r o k f e n t i á r a i i d e i g - jj | l e n e s e n kötelezők. — T e s s é k m i e l ő b b a r e n d e l é s t l| 1 eszközölni, hogy a tavaszszal szállíthassunk. E l k é s e t t || A z „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t | rendelések t e l j e s i t ^ s e é r t n e m szavatolunk, m e r t | | a gyártás k o r l á t o l t . |
Eladó szőlővessző.
j Permetező és fujtató gépek s | \ |
Vermorel-féle „ E c l a i r " permetező Vermorel-féle „ T o r p i l l e " porozógép
\ \ |
Permetező ._ ... Kézi f u j t a t ó (igen finoman poroz) Háti porozőgép (igen finoman poroz)
Megfelelő magyar
20 frt 18 frt
11
14 frt 5 frt 14 frt
$ i ^
gyártmányok:
| A z „Aschenbrandt-féle" porok megrendelhetők a vezérképviselő |J
j Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél, B U D A P E S T , ( A l k o t m á n y - u t c z a 31. s z á m ) . Ezenkívül megrendeléseket elfogadnak:
és a v i d é k i
(Köztelek)
megbízottak.
szőlőjéből a következő
európai és gyökeres szőlővesszők eladók. Veltelini piros 12 7T. 3,000 10 frt
1 óves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 15,000 ezre 10 frt Nagy Burgundi Mézes fehér.. 3,000 Szent-Lőrincz ... ... 2,000 Nemes Kadarka ... 500
Madelaine angevine 1,000 Tramini piros ... 3,000 , ... , Piros Bakar ... ... 1,000 , 10 , 2 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling ... r.j 4,000 ezre 14 frt
Megrendelések az I
| A „Borászati Lapok" kiadóhivatala, | BUDAPEST
„istvántelki immúnis" homoktalaja
OrszágosMagyarGrazdaságiEgyesület igazgatójához
Budapest „Köztelek"
intézendők.
Az elszállítás tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél s vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1frtszámíttatik. I a a * a » ! r>-
28 KÖZTELEK, 1900. MÁRCZIUS HO 31.
27.RZAM.10-IK É V F O L Y A M
pr egnált
1
csillag^ Jegyű
takarmány répa-mag Minthoey tudomásunkra jött, hogy a törvényesen bejegyzett' csillag * védjegyet viselő és a 88.000-ik sz. a. szabadalmazott eljárással i m p r e g n á l t t a k a r m á n y répa-magvaínkat számos esetben hamisítják, a mennyibon egyes vidéki kereskedők néhány zsák csillagjegyü répamagot rendelnek és ha ez elkelt, akkor mindenféle csekélyebb értékű magot árusítanak a csillagjegygyel ellátott zsákokban, hogy ez által azt a hiedelmet keltsék, hogy a zsákokban az általunk termelt és i m p r e g n á l t t a k a r m á n y r é p a foglaltatik, szükségesnek tartjuk a magyarországi tisztelt gazdaközönséget értesíteni, miszerint a valódi csillag * jegyű
Olajbogyő-alaku
i m p r e g n á l t
takarmányrépa.
takarmányrépa - magvak Magyarország, Felső- és Alsó-Ausztria valamint Morvaország részére kizárólag egyedül esak a II
authner
Ödön
es. és k i r . u d v a r i szállító m a g k e r e s k e d ő ezégnél
Budapesten
VII. k e r . , R o t t e n b i l l e r - u t c z a 33. s z á m é s V I . k e n . , A n d r á s s y - u t 2 3 . s z á m kaphatók.
A z általunk termelt és impregnált fajták, úgymint Sárga Vörös Sárga Vörös
Oberndorli, Oberndorli, olajbogyó, olajbogyó,
Sárga Vörös Sárga Vörös
Eckendorli, Eckendorii, Mammuth, Mammutli,
melyek mint említettük, — Magyarországon e g y e d ü l csak a
Mauthner ezégnél kaphatók, k ü l ö n ö s e n k i t ű n n e k azáltal, hogy 1. csirázási e n e r g i á j u k erősebb. M a g a s csírázó képesség mellett, gyorsabb és e r ő t e l j e s e b b a k i k e l é s ü k . K i t ű n n e k t o v á b b á 2. a f a j t á k n a k f a j a z o n o s s á g a által, t u d n i i l i k a l a k r a és szilire nézve, 3. a m a g v a k l e g g o n d o s a b b tisztítása és v é g r e a meglepő nagy t e r m á s által.
Jaensch Gusztáv és Társa ascherslebeni (Északnémetország)) birtokosok és magtermeiök.
28 SZÁM. io-ik ÉVFOLYAM.
1900. ÁPRILIS HO 4
KIS HIRDETESEK BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
Pénz.
magyarfajtinó igás ökör.
A
VEGYESEK,
Krausz Mór kül. - Bővebbet: 8 László és társai gazdasági ta-
által.
és Rónai
növendék
Lakik:
YjETk
ökör
és üsző
^foygl1tataZarnt
répafajok az
eckendorfi
ÁLLÁST KERESŐK,
mm
Répamag, yftSSSSSSK:
Fi ÁLLATOK,
takarmány-
t av
Eredeti Ramhouillet kosok
és
p|l|§
,„
isis gróf Herberstein
czukorrépa. Eredeti 1 utolsó teímésü,
évi
kitünö
csiraképességü maggal szolgál
leszállított árak
H
bika gr.
Sas
magnagykereskedésé
Budapest,
Teleki Arvéd
Haldek
ár
K Ö Z T E L E K , 1900. Á P R I L I S HÖ 4
GŰZMIVELÉS.
28. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
A legjobb kutszivattyuk
Nagyobb területek szántását gézekével kwlandí r&gyék tlrálaUu;
mélyrigolezást
ifigj
vízellátási telepeket
s z ö l ő - t e l építésekhez.
Érd®klM«k kéretaek, k»gj tlaiti ecmeniiez forduljanak. gízszántási vállaikat!
W O L F F
ERNŐ,
készít
Anion
BUDAPEST-KELENFÖLD.
466
Kunz
Máhr, Weisskirchen.
A világhírű és hazánkban nagy elterjedtségnek örvendő amerikai
P r o s p e c t u s o k
„Deering"-féle íukaszálógépeket, marohrakó aratógépeket é s kévekötő aratógépeket, szénagyüjtőgépeket
(lógereblyéket) van szerencsém a t. gazdakőzönségnel; akként ajánlani, hogy hogy minden általam szállított ilyen gépnek használhatóságáért és jó munkájáért, nemkülönben' anyagának jóságáért elvállalom a felelősséget. Szükséglet esetén kérem a megrendeléseket ezen gépekre nekem már most feladni, mivel azokat korlátolt számban hozatom Amerikából, megtörténhetne, hogy késői rendelményeket legnagyobb sajnálatomra már nem lennék képes foganatosítani.
PROPPER
Méltóságos Gróf
Draskovich
Iván
ur
uradalmában lévő
ingyen.
baranyasellyei
tenyésztett
tisztavérii
alkalmas 3 éves s z á m f e l e t t i üsző
27 darab
Máttyus Samu kerületi
gazdatiszt
Eózsébet-pusztán, utolsó posta B a r a n y a - S e l l y e .
SAMU
664
Lapunk bekötési táblája
az amerikai Deering-gyár kiz. képviselője
B U D A P E S T , V., Váezi-körút 52. szám.
I
— Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kívánatra készséggel szolgálok. —
f r t
S®
kFéiPí
(portómeatssen)
kapható kiadóhivatalunkban.
Czukorrépa, ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÖLET felügyelete alatt álló
KÖNYVKIADÓ
VÁLLALAT
k i a d á s á b a n a következő
gazdasági könyvek jelentek meg: fűzve frt Cselkó és Kossutány Takarmányozástan 2.40 Cserháti Sándor Talajismeret 160 Hilgard-Tréitz Szikes talajoké. —.80 Domokos K. Gazdasági építészet /-ső rész 2.40 Száhlender Gyula Gazdasági építészet ll-ik rész ___ ___ 2.60 Sziits Mihály Mezőgazdasági becsléstan 2.60 Cserháti Sándor Okszerű talajmivelés 2.60 Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hidépitészet .___ 2.60 Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés 2.— Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 5.— Rázső Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1.
/.—
3.— 3.— 3.— 3.— 2.40 6.— .—
Megrendelések az
OFSZ.
Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához
Budapest, IX., Ü l l ő i - u t 25. szám
(Köztelek)
intézendők. A műveket bérmentve küldjük; s minden " """'o engedményt adunk.
A szegedi kiállításon „ u j és figyelemre m é l t ó " jelzővel kitüntetve. A szükségelt ötszörös e r ő k i f e j t é s n e k megfelelőleg szabadalmazott szivattynszerkezettel ellátva.
kötve kr. 3.—
megrendelés
Az orrmáiiyos b o g a r a k e l l e n használható chlorbaryíim és rovarin permetezéshez. A b u r g o n y a p e r o n o s p o r á j a elleni permetezéshez. A s a l é t r o m n a k oldat alakban bármely oldat alá és a t r á g y á i é permetezéshez. A csigák e l l e n (lema melanopus) thanatonnal történő védekezéshez. A háromsoros permetező egy p i l l a n a t t alatt m i n den sortávolságra b e j a v i t h a t ó . A z ötsoros pedig egy m é t e r széles zárt sikot permetez.
Munkaképessége 3 kat. hold. E
tökéletes permetezők
alólirott
fel-
Veszelei Zsigmond DOMBQVÁR,
„Pátria" irodalmi és ny<
kaphatók
találónál . Ismertetés ingyen és bérmentve
posta-, távirda- és vasútállomás.
részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek).
703
