Bndapest 1900. október h6 10
X. Évfolyam
80, (938.) szám.
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ O R S Z Á G O S MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n s z e r d á n és s z o m b a t o n . Ax országol magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona, — — —
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Nen tagoknak előfizetési dij : F6«zerke»zt6 é. kiadásért felelS.: ForsterCé^a az OMGB. igazgatója. Egéll érrs 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre Felel6» KerkMztíS: Szilassy ZoUán az OMGE. szerkeíztS-titkira. 5 korona. Társszerkesztő: Hucluy Barna az OMGB. titkára.
Kassai agrárgyülés. A m a g y a r g a z d a k ö z ö n s é g törekvései oly i m p o z á n s m ó d o n , a n n y i méltósággal és akkora határozottsággal még meg n e m nyilatkoztak, m i n t a kassai agrárgyülésen, a h o l a magyar mezőgazdák szine-java 2 4 vármegye képviseletében, f. h ó 8-án megjelent. E n n e k az agrárgyiilésnek komoly tárgyalásai és méltóságos lefolyása legjobb czáfolata elleneseink részéről terjesztett a n n a k a ráfogásnak, amely a mezőgazdasági köröket türelmetlenséggel vádolja, a kereskedelem és ipar ellenségének tünteti föl és az osztályharcz előidézőjének kürtöli ki. Mi történt h á t K a s s á n ? A Magyar Gazdaszövetség egyszerű felhivására az ország legtekintélyesebb vármegyéi gazdasági egyesületeinek képviselői egybegyűltek, hogy t a n á c s k o z z a n a k arról, hogy a magyar n e m z e t erkölcsi és anyagi felvirágoztatásának a m ú l t b a n a n n y i hivatottsággal és eredménynyel megfelelt, de a politikai és közgazdasági elhanyagolás folytán a pusztulás szélére jutott vezérlő elemét, a középosztályt mily feltételek mellett és mily eszközökkel lehet a végleges pusztulástól m e g ó v n i és a pusztulók konzerválásával, u j elemek hozzácsatolása és alkotása által megerősíteni. Az előadók m a g a s szárnyalású beszédei és a h o z z á s z ó l ó k magvas fejtegetései egytöl-egyig ezen n e m z e t ü n k életének jövőbeli fejlődésére annyira fontos kérdés körül csoportosultak és mégis egész politikai, társadalmi és közgazdasági életünkre vetettek vakító fényt, amely
ŐSZI
erős világitás kétszeres sötétségben tüntette föl a látható árnyékoldalakat és fokozott mértékben sürgeti ezek megszüntetésének minél hathatósabb munkáját. Ellehetünk készülve arra, hogy az agrártörekvések ellenesei között ezúttal is fognak a k a d n i olyanok, akik a kassai agrárgyülést t á m a d á s o k b a n részesitik m a j d , vagy legalább a beszédek és határozatok félremagyarázása révén igyekeznek az agrárgyülés hatását gyengíteni; de n e m félünk tőlük, mert a kassai fényes n a p azt a meggyőződést keltette b e n n ü n k , hogy i m m á r végre elérkezett az ideje a n n a k , a m i d ő n a mezőgazdasági érdekeknek nemcsak e g y n é h á n y előrelátó lelkes|vezérférfia van, h a n e m az egész g a z d a k ö z ö n s é g b e n m e g v a n m á r az a hadsereg, amelylyel a vér n é l k ü l i k ü z d e l m e t h a z á n k javára d i a d a l m a s a n ki lehet vivni. S o h a eddig ékesebben be n e m b i z o n y u l t , hogy az agrár-vezérfiak eszméi termékeny talajra találtak, mint épen K a s s á n , ahol az egész ország k ö z v é l e m é n y e k ü z d ő vezérei mellett lelkesen nyilatkozott m e g anélkül, hogy e lelkesedést akár a d i s z h a r m ó n i a , akár a túlzásba m e n t türelmetlenség legcsekélyebb jelensége is megkavarta volna. A kassai agrárgyülés nemcsak a gazdák törekvéseit v a n hivatva megerösiteni és a vezéreiben való bizalm a t még i n k á b b megszilárdítani, h a n e m m é l t á n kelthetnek általános tiszteletet és elismerést is osztálykülönbség nélkül az " egész ország közvéleményéb e n , mert a kassai agrárgyülésen el-
VETŐMAGSZÜKSÉGLETÜNK
BESZERZÉSE
forduljunk MAGYAR
MEZŐGAZDÁK
SZÖVETKEZETÉHEZ
Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
hangzott elvek és elfogadott határozatok megvalósulása politikai, társadalmi és közgazdasági életünket o l y f o r m á n v a n hivatva regenerálni, amely helyzetben a legkisebb és legnagyobb a szegény munkás putrijától a főúri paloták aranyos k a p u j á i g megtalálhatja n e m c s a k munkálk o d á s á n a k kellő helyét, h a n e m föl kell, hogy lelje b o l d o g u l á s á n a k eszközeit is. Négy főelvet r a g a d u n k ki a tömegből, a melyek jelzik a m e z ő g a z d á k törekvéseinek irányát. Az első a p u s z t u l ó b a n levő vezető középosztály megteremtése és u j elemekkel való megerősítése. B á r az egész agrárgyülés tulaj d o n k é p e n i czélját és i n d o k á t e n n e k tárgyalása képezte, n e m tartjuk ezt fölöslegesnek k ü l ö n is kiemelni azért, mert közviszonyainknak elsenyvedése a középosztály elernyedésében kereshető. Nincs vezető eleme a kisbirtokosnak és a munkásnépnek, amelyek védtelenül v a n n a k kitéve az erősebbek lelkiismeretlensége kizsákmányolásának, t u d a t l a n s á g b a n nevelkedve, sem a m a g u k b a j á n segíteni n e m tudn a k , sem a lelküket megmételyező izgatásokkal szemben' védekezni n e m képesek. Elvesztve az erkölcsi alapokat, eld o b v á n m a g u k t ó l a tekintély iránti minden tiszteletet, tisztán az anyagi nyomorúság s o v á n y e m l ő j é n táplálkozva önkéntelenül is a társadalmi béke veszedelmes ellenségeivé változnak. Hogy ily helyzetben a t á r s a d a l m i béke m i l y veszedelmes forradalomnak van kitéve, előttünk állanak a n e m r é g i b e n lezajlott alföldi véres munkászendülések.
VÉGETT
a
Budapest,
Mai számunk
Bndapest (Köztelek), í l l ö l - ú t SS. szám.
V.,
16 oldal.
Alkotmány-utcza
31.
1540 Sürgősebb feladatot tehát politikus, szocziolog vagy közgazdász nem ismerhet, mint a nép önzetlen természetes vezetőinek megerősítése — és ha nincs megteremtése, — hogy a nép állandóan inteligens, tanult, áldozatkész és fáradhatatlan vezetőit az élet mindennapi küzdelmében nélkülözni ne legyen kénytelen és a köznép politikai és erkölcsi fölfogása fölülemelkedjék a tiszta anyagiasságon és boldogságát necsak a mindennapi kenyér darabjának növekedésében, hanem a szabadság, egyenlőség és testvériség igazi jelentőségének megfelelöleg, öt megillető politikai, társadalmi és gazdasági feladatát is szivesen és kedvvel teljesithesse. Nem egynéhány száz vagy ezer gentry-család fentartásáról, vagy regenerálásáról van szó, hanem van az egész magyar nemzet legnagyobb szellemei nemzőjének : a birtokos középosztálynak ujjá teremtéséről, amely nemzetünk ezredéves történetében mindenkor áldozatokkal teljesítette kötelességeit mások iránt még a legsúlyosabb időkben is, de amely magáról gondoskodni még a legjobb viszonyok között is elfelejtett. Oly törekvés a középosztálynak ez a regenerálása, amelynek megteremtői a magyar nemzet uj évezredes történetének megalapítói lesznek. De mely eszközöktől remélhetjük a középosztály megerősödését és gyarapodását? Szebben eszmét senki sem fejezhetett ki, mint Mérey Lajos érdemes felszólalásában, a midőn nyíltan kimondotta, hogy a magyar nemzet lovagiasságát megállapított tisztességérzetét kell minden vonalon helyreállítani. A meggyőződés és szabad vélemény kimondás bátorságának helyreállítása, a tapasztalatlanoknak és tudatlanoknak az üzleti élelmesség és ügyesség tisztes örve alatti szellemi és anyagi kihasználásának megszüntetése, a politikai szolgálatok megjutalmazásának kiküszöbölése, az igazi humanizmus és demokráczia fölkarolása azok az eszközök, amelyekkel ez elérhető. Mert addig, míg a tisztességérzet minden vonalon teljes mértékben nem érvényesül, a könnyebb lelkiismeret fog győzedelmeskedni a puritán erkölcs fölött, amely utóbbi a nobile officium lelkiismeretes teljesítésének minden terhét viseli anélkül, hogy a maga gazdasági erejét gyarapítaná, sőt gazdasági erejének hanyatlása közkötelességeinek teljesítése mértékében egyenes arányban fog bekövetkezni. Biztos anyagi alap nélkül függetlenség, enélkül pedig a kötelességek meggyőződésszerü végzése nem képzelhető. Az anyagi függetlenség biztosítása és a szellemi felsőbbség megerősítése a neveléstől függ. A magyar középosztály gyermekeit az improduktív hivatalnoki pályákról, a produktív pályák szellemi munkásaivá kell nevelni. A tisztességes m u n k a nemesit. Nagyon helyesen és meggyőzően fejtette ki Bujanovics Sán-
2 KÖZTELEK, 1900
OKTÓBER HÓ 10.
dor egy hosszú, mozgalmas élet tapasztalatainak leszürödéseképen, hogy a középosztály gyermekeit a m u n k á n a k nemcsak szeretetében, de tiszteletében is kell fölnevelni, le kell az előítéleteket győzni mindama pályák iránt, amelyek tisztességes munkával boldogulást adnak, de melyeket eddig mintegy polgári foglalkozást a magyar középosztály lenézett, talán bizonyos mértékig méltóságán alulinak tartott. És a nevelésnek nemcsak a férfiakra, hanem a középosztály nögyermekeire 'is ki kell ebben az irányban terjeszkednie, mert hisz' a nő az, amely a családban, mint a munkás férfi segitö társa, mint a család gyermekeinek legelső és legjobb nevelője ezen a téren legalább is oly fontos szerepet tölt be, mint a férfi. Ámde ugy az általános tisztességérzet kifejlesztése és érvényesítése, valamint a czélszerü nevelés jótékony befolyása csak néhány emberöltő alatt fog számottevő módon jelentkezni. Mig ez bekövetkezik, a pusztulás rombadönthet sok olyan épületet, amely ma még épnek és diszesnek látszik, ha megfelelő gondozás és védelem nélkül marad a viszonyok pusztító viharai között. Áz anyagi megerősödés munkáját addig is kettőztetett erővel kell felvennünk és folytatnunk, hogy a helyzet általános megjobbulásáig is megtartsuk és megmentsük, amit még lehetséges. Ez pedig másként el nem érhető, mint ugy, hogy az anyagi boldogulásunkat biztosító törvények létrehozatalát mi magunk gazdák nemcsak követeljük, hanem azoknak létrehozatalában közvetlenül is közreműködünk. Gróf Károlyi Sándor az ősz agrárvezér, aki tapasztalatokban gazdag életének javarészét a mezőgazdasági érdekek érvényesítésének eddig nem éppen háladatos mezején töltötte el, a gazdaközvélemény elevenére tapintott akkor, a midőn kimondotta szükségét annak, hogy a gazdák szervezkedjenek arra, hogy képviseletük a törvényhozás termében is megfelelő legyen azoknak a fontos érdekeknek és annak a tekintélyes jelentőségnek, amelylyel a mezőgazdasági ügyek birnak. Ha ez bekövetkezik, akkor a mezőgazdaság fejlődése is jobb jövőnek néz elébe, mert érdekeit hamis okokkal háttérbe szorítani nem lehet. Elvégre a mezőgazdaság ellentéteket fölidézni nem óhajtott soha, harczot nem kezdett senkivel, de jogos érdekeinek elhanyagolása az öngyilkossággal egyenlő volna, jogos . érdekeinek érvényesítése pedig kötelessége; mert a mezőgazdaság kezébe van letéve Magyarország politikai, társadalmi és közgazdasági nagyságának eszköze: a magyar föld, amelyen a költő szerint halnunk is, de élnünk is kell. Sz. Z.
80. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.
Kassán. (1900. október 8.) A Magyar Gazdaszövetségnek Kassán ártott kongresszusáról az alábbi tudósításban számolunk be. A földmivelésügyi miniszter képviseletében Mdday Izidor miniszteri tanácsos voltjelen. A kongresszuson az alábbi gazdasági egyesületek képviseltették magukat : Országos Magyar Gazdasági Egyesület: Gróf Dessewffy Aurél, gróf Károlyi Sándor, gróf Mailáth József, Forster Géza, Förster Aurél, Kodolányi Antal, Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán. Abauj-Tornamegyei gazdasági egyesület. Fekete Albert, Géczy Gyula, Beke József, Vasenszky István, Beke Imre, Tóth Ferenez, Liteczky József, KoJler József, Antony Alfonz, Szalay László, Egyházy László, Szent-Imrey Gellért, Schleininger Antal, Teleky László, Husz János, Zselinszky János, Frendt Antal, Koós József, Závodszky Gyula, Ágh Géza, Hidegh László, Antal Károly, Dobozy Pál] Mocsóczy Sándor, Kozora Endre, Onody László, Liszkay Nándor, Hedry József, Sidelszky Pál, Paluscha Géza, Weigl József, Máday László, gróf Pongráez Ferenez, gróf Hadik János, Dióssy Miklós, idb. Eekerdt József, Hedry Lőrincz, Sziklay Ede, Tomcskó Alajos, Szent - Miklóssy Bertalan, Roner Vilmos, Hammersberg László, Bidló Ignácz, Kostialek István, Bassó Bertalan, Benkó János, dr. Nyulászy János, Pollner Benő, Kozora Vineze, Kagér József, Kresz János, Dienes Lajos, Csorna József, Kováts Géza, Péchy András, Gyurkó Barnó, Maiéter István, Janik Ferenez, Vajda János, Cserlsberg Ede, Nemlaha Gyula, Bélik Irén. Sziéber Dezső, Zábráczky József, Pallaghy Gyula, Bernáth József, Fíedler Károly, Sudisch Nándor, Purilla Ágost, Naményi Gyula, Munk József, Nóvák László, Darvas Imre, Bassó Imre, Beliés János, Scholtz Gyula, Makorszky Ferenez, Csiti Gyula, Havas József, Eszterházy Sándor, Pallaghy Ödön, Huszár Henrik, Bíró Pál, madi Kovács László, Sztudinka Gyula, Lovász Dezső, Krausz Tivadar, Kelcz Andor, Grovcsik István, Hamorszky József, Stecker Károly, Fábián Imre, Szekeres Fr. Ödön, Rosenfeld Mór, Grósz Dániel, Bárczay Sándor, gróf Károlyi László, Sziklay Ede, gróf Zichy Károly. Aradm. g. e. Aczél Péter, Lahner Hugó, Kokas József, Vásárhelyi László, gróf Zselénski Róbert. Beregm. g. e. Gzeiner Nándor, Butykay Ferenez, Horti Gyula, Rátonyi András, Hoffmann Ottó, Horváth Lajos, Stenczel Mihály g. e. titkár. Dr. Zsilinszky Zlinszky István.
Endre,
Szalay
József,
Borsod vm. g. e. Melczer Gyula, Beniczky Aladár, Szatmári Királyi Pál, Jekelfalusi Andor, Vértessy Tivadar, Szekrényessy Árpád. Szentpály István ip. kam. titkár, Melczer László, Bárczay László. Csanádm g. e. Török Imre, Tőkey Jenő. Oömör vármegyei gazdasági egyesület. Szent-Ivány Árpád, Marikovszky Géza, Hevessy László, Lakner László, Bárczay Gábor, Farkas Ábrahám, Hodinka Mihály. Liptómegyei gazdasági egyesület. Lehoczky Tihamér, Piatthy Mihály, Palugyay Gyula, Lehoczky Gábris. Nógrád vármegyei gazdasági egyesület. Koós Károly, Szcitovszky János, Baross
80. SZAM. 10-1K ÉVFOLYAM. Árpád, Kuhinka István, Ruszinkó Antal, Ruszinkó Mihály. Nyitra vármegyei gazdasági egyesület. Emődy g. e. elnök, Meskó Pál, Nérey Lajos, Siegler Gyula, Freund Gyula, dr. Machkovich Gyula, Markovits Mihály, gróf Apponyi Gyula. Pestmegyei g. e. Gróf Dessewffy Aurél, gróf Dessewffy Emil, gróf Károlyi Mihály, Izsóf Alajos, Küszler Henrik, Korbuly József, dr. Horváth János, Bujanovies Sándor, Dercsányi Bertalan, Farkas Gábor, Bojtós Imre, Merényi László.
KÖZTELEK, 1900
OKTÓBER HO 10.
ból az elnöki széket elfoglalom, meg kivánom említeni, hogy a gazdaszövetség már évek óta, de különösen a mult télen tartott tanácskozásaiban foglalkozott azon problémával, hogy miként lehetne a pusztuló középosztály sorsán segíteni, mik az okok, melyek a helyzetet előidézték, mi módon és minő eszközök alkalmazásával lehetne a bajt mérsékelni, melyek az alapok, melyekre egy független középosztály fektetendő a jövőben?
1641 „Darányi földmivelésügyi miniszter, Budapest. A kasssi agrárgyülés köszönetet mond Nagyméltóságodnak hazánk mezőgazdasága érdekében a közgazdasági téren kifejtett üdvös tevékenységeért. Ez üdvözletünk kijelentése mellett biztosítjuk Nagyméltóságodat ragaszkodásunkról. A kassai agrárgyülés megbízásából Dessewffy Aurél gróf, elnök."
Ezután Bernáth Isfván a Magyar Gazdaszövetség ügyvezetője jelentette, hogy a Szövetség felhívására 25 vármegyéből jelentették be a kongresszusra való részvételt s küldötték ki a gazdasági egyesület képviselőit. Gróf Dessewffy Aurél a kongresszus elPozsonymegyei g. e. Az elvitázhatatlan, hogy egy független nökének indítványára jegyzőkül megválasztotHorváth Jenő, Burián Gábor, Borota Pál, középosztály nélkül egy ország sem boldogul- ták Szilassy Zoltánt az „OMGE" szerkesztő Cziba Lajos, Gulcher Jakab. hat, ez a vezetője az ország szellemi és anyagi titkárát, Jalcabfalvy Kornél, Laehne Hugó és Sáros vármegye gazdasági egyesület. életének. Már évtizedek előtt voltak férfiak, Meskó Pál gazdasági egyesületi titkárokat. Hurinszky János, Barts Gyula, Pillér kik ezen középosztály erősítésére figyelmezA gyűlés ekkor a [napirendre tért át. Kálmán, Bujanovies Gyula, Lukovics Aladár, tették nem egy ízben a kormányt és törvény- Annak első pontja Majláth József gróf érteHedry Ernő, Pulszky Géza, br. Gilányi Imre, hozást, sajnos, siker nélkül, mert az ellen- kezése volt. zékie^ségnek van deklarálva és ez okból akkor, Bornemisza Lajos, Bánó Iván, Bánó Tibor, A középosztály és a nép. Kleinovszky Antal. Kav;singer József, Hodóssy midőn még könnyebb és sikeresebb lehetett Imre, Feszt Lajos, idb. Kirchmayer Géza, ifj. volna a segítség, nem történt ez irányban Majláth József gróf értekezésének eszmeMeliorisz Kálmán, Péchy Ernő, Péchy Elek, semmi. menete a következő : Nálunk minden termelési Molnár Mihály, gróf Vengerszky Hugó, Adler A mindinkább fokozottabb állami és ág válsággal küzd. A mezőgazdaság beteg, Samu, Faltin Géza, Zsebraczky Géza, ifj. közterhek és a beállott mezőgazdasági válság, mert ha a gyökér beteg, megsínyli az egész Rvichmayer Gerő, Hauser Kálmán, Lemsey alacsony terményárakkal, a szoczializmus fa. Ha a mezőgazdaságunk bajait orvosolni Boldizsár, Szinnyei Merse Béla, Szaimáry Géza, bajai, kapcsolatban a kivándorlással és a akarjuk, azt mielőbb meg kell tennünk. Hogy Eeketényi Endre, Kovaliczky Mihály, Csoltkő munkáskéz megdrágulásával, a helyzetet csak politakai és társadalmi életünk nem egészséSándor, Egerez-Mihály, Lonkay Antal, Lieber még súlyosabbá tevék, a napi megélhetés ges, arról tanúságot tesznek a magyar hatóJános, Keczer Miklós, Vaskó József, Varga nebéz gondjaival küzdve, másrészt a sok ingyen ságok, melyek a kivándorlást tétlenül nézik. János, Ujházy László, Szájbély Aurél, Rainer tiszteletbeli állás • és hivatalnak lévén kény- Ennek a bajnak az alapja a produktív osztály József, Péchy Gyula, Krucsiiák István, Harcsár telen a középosztály megfelelni — ha az önkor- teljes tönkrejutása Magyarországon. A társamányzatban részt kiván venni és állásának dalmi tagozatok közt csak akkor egészséges Péter, Edvy Ernő, Kovaliczky Albin. megfelelni — gyönge társadalmunk ezen az arány, ha a produktív osztály erős. Már Szabolcs vármegyei gazdasági egyesület: valódi oszlopai, fájdalom, sok esetben a tönk pedig van-e erős néposztály? Csak volt, de Szikszay Sándor, Nagy Tamás, Simicska szélére juttatták és ezek helyét nincs kinek már nincs. Nálunk mindenki magasabbra váEndre, Liptay Béla, Petrovai János, Melczer betölteni. E mulasztások többé, sajnos, helyre gyik, mint a mi. Mindenütt hiúságot, stréberLászló, Voticzky Ágoston, Harsányi Menyhért. nem hozhatók. Összesereglettünk immár itten, séget látunk. Kétségtelen, hogy bomlásnak Szolnok-Doboka vármegyei gazdasági egyesület:eme agrárgyülésen, hogy lelkes honfitársaink indult az egész társadalom. A vezető embetanulmányait meghallgassuk, megbeszéljük, hogy reknek az legyen a főtörekvésük, hogy egészBetegh Imre. ezen súlyos baj miként orvosolható, hogy a tar- séges középosztályt szervezzenek. Majd ha a J.-N.-Kim-SzolnoTc vm. gazdasági egyesület: tandó előadásokból okulva és következtetéseinket hivatalok tul lesznek zsúfolva, akkor majd az Gróf Almássy Imre, Kenéz Zoltán, Konyar levonva, összetartózandóságunk érzetében a mai emberek is tudatára jönnék, hogy az agrárIstván, Biró István, Gajzágó Elemér, Nánássy politikai és gazdasági helyzetben érvényt sze- eszmék felé kell terelni a társadalmát. Szóló rezzünk annak, amit helyesnek és immár el- agrárista, de nem tudja elválasztani a hazaAndrás, Fülöp Ferencz, Kovács Albert. odázhatatlannak tartunk. Ezen reményben, szeretetet a föld szeretetétől. (Perczekig tartó Turócz vármegyei gazdasági egyesület: hogy ezt elérnünk sikerülni is fog, az ülést éljenzés.) Sviguta Ignácz. megnyitom. Ha az idegen kéz ellen irányuló mozgalomnak van is jogosultsága, ügyelni kell, hogy Szilágy vármegyei gazdasági egyesület: A zajos éljenzéssel fogadott elnöki megtöbbet ne ártsunk, mint a mit használunk. KiDr. Veres Sándor. nyitó után következtek az üdvözléseik. fejti ezután a pusztulás okait s ugy találja, Mármaros vármegyei gazdasági egyesület: Bujanovies Sándor : Igen Tisztelt Gazda- hogy 1848 után a gazdasági viszonyok átgyűlés ! Tanácskozásunk megkezdése előtt en- alakultak a gazdaosztály elszigeteltetett, szerMihályi Péter. gedjék meg, hogy egy indítványt tegyek egész vezetlen s könnyelmű volt s ez okozta puszZemplén vdrm. g. e. rövidséggel. Indítványozom, hogy tanácsKozá- tulását. Ezekkel szemben a teendők a követGróf Andrássy Sándor, gróf Andrássy saink megkezdése előtt a kassai agrárgyülés kezők : Géza, gróf Mayláth József, báró Lónyay Géza, Széli Kálmán miniszterelnök urat (Hosszantartó A hitel rendezése, az örökösödési rend Bárczy Balázs, Bogyay Zsigmond, Boronkay éljenzés) kinek a mezőgazdaság iránti érdeklődéFarkas, Diószeghy János, Fedák István, dr. sét mindnyájan ismerjük és Darányi Ignácz föld- megváltoztatása, a nevelés kérdése, főleg pedig a szövetkezetek létesítésének kérdése. Ferenczy Elek, Kun Frigyes, zempléni Moskovicz mivelésügyi miniszter urat, (Zajos éljenzés), Ezek volnának a legfontosabb feladatok. A Géza, Péchy Adám, id. Péchy Andor, ifj. Péchy kinek a mezőgazdasági érdekek előmozdítása fogyasztási szövetkezetek csakis az irreális, Andor, Malonyay Ferencz, dr. Kossuth János, terén kifejtett tevékenységeért elismeréssel taraz uzsora ellen indítják meg a harezot és a Szerdahelyi Vincze, Várkonyi Béla, Viczmándy tozunk, üdvözlő táviratokat intézzünk. (He- kereskedelem kinövéseit akarják lenyesni. Azt Ödön, Máriássy Ödön, báró Ambrózy Gyula, lyeslés.) azonban, hogy a tisztességes kereskedelem Körmendy Ödön, gróf Forgách László. szükséges az államban, tán felesleges is hangA közgyűlés ezután Széli Lálmán miniszJelenvoltak még: Páris Frigyes, Molnár súlyozni, az ellen tehát harczról szó sincs.jAkiben terelnökhöz és Darányi Ignácz földmivelésügyi Lajos, Dörmer Károly, Almay Olivér, Mandel az önfentartás erősebb, az küzd, ezt megengédi miniszterhez ' az alábbi üdvözlő táviratokat Gyula, Győrfy Aladár, árvái Nagy Menyhért, a törvény. A középosztálnak kell kezébe ragadni küldötte: a vezérszerepet, mert csak igy kelthet maga Lohocsinszky Adolf, Szandtner Ernő, Hedry iránt bizalmat a gyengékben. Ezt is meglehet Lajos, gróf Pongrácz Adolf, Küszler Henrik, gróf „Széli Kálmán miniszterelnök, teremteni. Állítson fel az állam minden közPongrácz Rezső, Deréky Gyula, Abonyi Károly, Budapest. ségben házat, a hol minden komoly munkát Ottlik Péter, Gerhardt Guidó, Rudolf Ignácz, Barsy Félix, Hajdú János, Demeczky Ferencz, Dienes A kassai agrárgyülés mély tisztelettel és szórakozást megtaláljon a nép. Alakítsanak Lajos, dr. Biró Lajos, Sütő Kálmán, Szatmáry üdvözli Nagyméltóságodat és kifejezi azt a fogyasztási szövetkezeteket, házi ipart. 48 óta Adorján, Beniczky Aladár, Förster Lajos, reményét, hogy Nagymélfóságod kormányzata a viszonyok megváltoztak, a fejlődés örökös alatt közgazdasági életünk és ezzel mozgal- küzdelemmel jár. A XX. század feladata a Mattisz Károly, Wyda Péter. munk virágzásnak fog indulni. A kassai agrár- középosztály megmentése. Ne szégyelje a középAz agrárgyülés megnyitása. osztály a munkát; ha önmagában gyenge, gyülés megbízásából akkor szövetkezzék, mert mindig csak a becsüGróf Dessewffy Aurél a következő beszédDessewffy Aurél gróf, elnök." letes munkával lehet megteremteni a boldog del nyitotta meg az agrárgyülést: családi otthont. A középosztály ne akarjon Midőn a Magyar Gazdaszövetség nevéDarányi Ignácz földmivelésügyi miniszhirtelen vagy a más kárára meggazdagodni. b en önöket üdvözölném és annak megbizásá- ! ternek a következő sürgönyt küldték: A gazdaszövetség ezen kérdések megbeszélését egy agrárgyülés alkalmával, már a mult télen határozta el és e czélból gyültünk össze itt Kassán, a Felvidék góczpontján, hol e baj súlyosan érezteti hatását.
1542 A zajos éljenzéssel fogadott előadás után Iíodolányi Antal szólalt fel s egy eszmére hívta fel a kongresszus figyelmét, mely szoros összefüggésben van a nemes gróf által elmondottakkal. Sohasem volt a magyar gazdának nagyobb szüksége a tömörülésre, mint jelenleg. Ennek legjobb módja: a gazdakörök alakítása. Annak a középbirtokos osztálynak, ki a népet magához akarja vonni, azt nevelni, erre nincs más módja, mint ha gazdakörökben csoportosítja a népet és ezáltal a gazdatársadalom helyzetét is előmozdítja és az összetartás érzetét is fejleszti. Felhívja a kongresszus tagjainak figyelmét, hogy gazdasági egyesületeknél igyekezzenek odahatni, hogy azok minél több gazdakört alakítsanak a községekben a gazdaszövetség szívesen szolgál alapszabályokkal. (Helyeslés.) Gróf Dessewffy Aurél elnök : az indítványt a többi javaslatokkal együtt fogja szavazás alá bocsátani. Dr. Horváth János. Szerinte tévednek azok, kik azt hiszik és tanítják, hogy a múltban nem volt magyar ipar és iparososztály. Ellenkezőleg áll a dolog, mert a középkorban virágzó iparunk volt és iparosaink nagyobb része, az erdélyi szászokat és szepesi németeket kivéve, magyar volt. A magyar ipar utolsó fellendülése a mult század negyvenes éveiben történt, a hanyatlás pedig az ötvenes években kezdődik. Ezt két ok idézte elő: Egyik ok a forgalmi és közlekedési eszközök fejlődésében és gyarapodásában található, a másik okot pedig az abszolút korszak magyarellenes politikája szolgáltatta, midőn tervszerűleg kiszorította a magyar iparosokat a katonai és közhatósági szállításokból, sőt a kincstári építkezési munkálatokat is osztrák iparosokkal végeztette. Mig nálunk ily körülmények közt a magyar iparososztály széthullását abban a jelenségben látjuk, hogy a képzőiparok elvetve ipari szerszámaikat, tömegesen tértek át a . földmivelésre, addig Ausztriában és nyugaton a kézmüiparosokból nagyiparosok és gyárosok . is lettek. A szétzüllést siettette az osztrák iparrendtartásnak 1859-ben Magyarországsan történt életbeléptetése; mert ez az iparszabadságot honosította meg és ennek uralma alatt a magyar czéhszervezet, mely az iparososztályt még összetartotta, teljesen fölbomlott, szétzüllött, A magyar iparosok még az 1872. évi február hóban tartott első országos kongreszszusukon tiltakoztak a fenti ipartörvény megalkotása ellen és megjelölték azokat az utakat és módokat, melyekkel a magyar ipart megmenteni, sőt fejleszteni lehetne. 1872 óta napjainkig hadilábon állott az iparososztály minden kormánynyal, mert kívánságaikat csak az ujabb időkben kezdik figyelembe venni és részben teljesíteni is és kezd a hazai iparról tudomást venni. A bajok orvoslását abban keresi, hogy mezőgazdaságunkat intenzivebbé kell tennünk, mert iparunk csak a mezőgazdaságunkból nyerendő tőkékből táplálkozhatik. Az iparfejlesztésben a mezőgazdasággal összefüggő iparágakat kell elsősorban szem előtt tartani, nem pedig oly külföldi iparágakat meghonosítani, melyeknek itt sem talaja, sem anyaga, sem eszköze nincs. Iparoktatásunk a megkezdett irányban fejlesztendő. Az ipartestületi intézményt kötelezővé kell tenni és minden iparhatóság mellett ipartestület állítandó fel széleskörű önkormányzati joggal. A betegsegélyzés a kisiparosokra is kiterjesztendő. Ha ezek mellett a szövetkezeti intézmény minden faja meghonosul és életképessé válik, akkor lesz modern magyar ipar, különben nem; ami volt az is kipusztul (Helyeslés). Elnök ez indítvány is szavazás alá fog kerülni.
2 KÖZTELEK, 1900
OKTÓBER HÓ 10.
Bernát István utal arra, hogy a magyar agráriusok szivükbe tudják zárni a nemzet minden osztályának jogosult érdekeit s méltányolták mindig az ipar és a kereskedelem fontosságát. Tárgyára térve kifejti, hogy mik voltak a múltban okozói a kifejlett városi élet hiányának s arra a következtetésre jut, hogy vidéki városaink fejlődése egészségesnek nem mondható, népességük lassú tempóban emelkedik, sőt vannak, melyeknek népessége apad.A hanyatlás okai, szerinte, a közegészség és a közgazdasági helyzet. Eddig kevés gond fordíttatott a városok jó ivóvízzel való ellátására és csatornázására, ezek hiányának tudható be a rövid élettartam és nagy halandóság vidéki városainkban, melyekben a kisipar elpusztult s a nagymértékű czentralizáczió a fővárosba vonta össze a jobb erőket, mi a vidék anyagi romlását okozta s bénitólag hatott városi életünk fejlődésére. A kisipar és kis polgárság hanyatlását vázolva, utal a mult évben Antwerpenben tartott I. nemzetközi kongresszusra, mely szükségét érezte a kispolgárság hanyatlása okaival való foglalkozásnak. A fenforgó bajokon segítendő, fontosnak tartja a vidéki városok közegészségügyének javítását, a csatornázást, a higiénikus követelményeknek keresztülvitelét az ipari és gyári üzemeknél; fontosnak tartja a gazdasági és értelmi deczentralizácziót és oly vámpolitikát, mely az idegen verseny erejét gyengítve, a helyi fejlődést lehetővé teszi. Szerinte a magyar agráriusoknak azt kell kívánni, hogy a vidéki városok is megerősödvén, jutalmazó piaczaiul szolgálhassanak termékeiknek. Az alábbi határozati javaslatot terjeszti elő: mondja ki a kassai nagygyűlés, hogy: méltányolva a városok fejlődésének gazdasági és nemzeti fontosságát, szükségét látja, hogy a fejlődést gátló akadályok felderítésével egyesek és az egész közvélemény minél többször és minél alaposabban foglalkozzanak. Szükségesnek ismeri <sl a városok higiénikus viszonyainak javitásáft és kívánatosnak tartja, hogy közgazdasági politikánk oly irányt vegyen, mely a helyi központok fejlődésének kedvez és azokat előmozdítja. Mocsáry Sándor egészséges, hazafias bérlőosztály alakításában látja az orvosságnak egyik módját. Ha a katholikus klérus hosszú lejáratú bérleteket nyújt, akkor megadja a módot ilyen bérlőosztály születésére, állami bérleteknél is lehet ezt a czélt előmozdítani, nemkülönben a latifundiumok áldozatra kész urai is tehetnének valamit e czél elérésére, hogy a hanyatló középosztályt egy egészséges és hazafias bérlő-osztály váltsa föl. Sürgeti a helyes adórendszert, ipari és mezőgazdasági terményföldolgozó telepek fölállítását, (Helyeslés.) A középosztály nevelése. Bujanovits Sándor előadó helyteleníti azt a középbirtokos családok kebelében még mindig uralkodó felfogást, hogy a középbirtokos osztály fiai társadalmi állásának leginkább megfelelő foglalkozás : a saját birtokán való gazdálkodás, vagy az állami és megyei közszolgálat. Ez a felfogás már gyerekkorában elfogultsággal és indokolatlan előítélettel szaturálja a középbirtokos osztály ifjúságát, ugy hogy a pályaválasztás komoly kérdésével alig foglalkozik, mert természetesnek tartja, hogy belőle a földbirtokos, az elavult felfogás szerint per exellentiam urnák fiából csak nem lehet más, mint vagy gazda, vagy ha már munkájával kell megkeresni a kenyerét, állami vagy megyei tisztviselő, mert más foglalkozás derogál társadalmi állásának. Ennek a helytelen, elfogult, a multak emlékeinek és hagyományainak félszeg, félrebecsülésén alapuló felfogásnak következménye, hogy a középbirtokosság ifjúsága annyira idegenkedik a kereskedelmi, ipari, mérnöki, magánhivatalnoki
80. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. és egyéb produktív, a vagyonszerzést is lehetővé tevő életpályáktól. Pedig a középbirtokos osztálynak elszegényedésében erre kell törekedni, hogy ifjai felkeresve a tisztességes produktív foglalkozásokat, munkájuk után ne csak megélhetést, de tisztességes, becsületes módon vagyont is szerezzenek, ez pedig a közhivatalnoki pályán nem, de a kereskedelmi ipari és és egyéb produktív életpályákon kellő szorgalommal, értelemmel és leleményességgel igen is megszerezhető. Összehasonlítja a különböző életpályákon szükséges előtanulmányok időtartalmát és különböző életpályákon elérhető eredményeket és arra a következtetésre jut, hogy az állami és megyei közszolgálat szép és tiszteletreméltó pálya ugyan, de az, a kinek czélja exisztencziájának biztosítása és lehetőleg vagyonszerzés, ezt a czélt a gyakorlati produktív életpályákon kellő szorgalom mellett, kevesebb előkészülettel és biztosabban elérheti. A társadalmi és jogegyenlőség mai korában minden tiszteséges foglalkozás az elfogulatlan mivelt ember előtt egyenlő társadalmi megbecsülésben részesül s csak a multak hagyományaiban gyökerező elfogultság tarthatja a becsületes tisztességes munkát megszégyenítőnek, társadalmi állásához vagy nevéhez nem illőnek. Ajánlja középbirtokos gazdatársainak azt, hogy gyermekeikbe már kiskorukban beoltsák a vallásos és erkölcsi érzület mellett a munka szeretetét, minden tisztességes munkás megbecsülését, hogy serdülő ifjaikat ne csak kizárólag az állami szolgálatra neveljék, de neveljék a gyakorlati kereskedelmi, ipari, magánhivatalnoki, technikai és egyéb produktív foglalkozásokra, de neveljék ugy, hogy minden gyermekük azzal a komoly elhatározással válaszsza életpályáját, hogy a legnagyobb szorgalommal és kitartással fogja ezen a pályán keresni a boldogulást, — akkor boldogulni is fog és akkor szaporodni fog annak a családnak, amelynek tagjai, a különböző életpályákon tisztességes munkájuk után biztosítják exisztencziájukat, tekintélye, súlya és befolyása a közéletben is. Ajánlja halározati javaslatát elfogadásra. (Hosszantartó éljenzés.) Bornemissza Lajos helyesnek tartaná, ha a gazdaszövetség az agráreszmék vezérei által hangoztatott eszméknek érvényt szerezne, mi által a gazdaosztály újjáalakulásának leghathatósabb eszközei is meg volnának teremtve. Geőcze Sarolta a középosztály hanyatlásának egyik okát a nők felületes nevelésében látja, mely a munka lenézésére saz oktalan ptédaságra, de a nemesebb társadalmi feladatok elhanyagolására is vezetett s ez osztály megmentését a jobbak tömörülésétől s a leányoknál is a józanabb, okosabb, munkára való neveléstől várja. Elsorolja azt, ami a társadalmi feladatok megoldására női részről nálunk eddig történt; hivatkozik a külföldre is, kifejti a nőkre váró feladatokat a társadalmi munkásság terén. A nevelésre térve rámutat a gentry családokban eddig divott felületes, idegen szellemű nevelés hiányaira s azzal szemben kifejti a józan helyes, nemzeti nevelés követelményeit; különösen a munkára nevelés s az erre nézve még ma uralkodó előítélet lerombolásának szükségét hangoztatva. Balogh Elemér is egyetért az előtte szólókkal abban, hogy az ifjúságot a produktív pályák felé kell terelni. De ezt csak ugy tarlja kivihetőnek, ha gondoskodás történik, hogy az ifjú nemzedék szakértelem mellett még a társadalmi álláshoz szükséges müveitségre is szert tehessen. Ezt ma sem a kereskedelmi akadémiákon, sem a felsöipariskolákban el nem érheti. A finnyásabbak irodai munkára adják magukat, mig az élelmesek, túltéve magukat a „kicsinyes' ethikai szempontokon, a spekuláczió, tisztességtelen verseny, vagy uzsora révén igyekeznek rövid idő alatt nagy vagyonra szert tenni. Innét ered a
_80. SZÁM. 10-IK ÜVFOLYAM. közönség ellenszenve s előítélete a produktív pályák iránt. Pedig a moden gazdasági élet, mely már szorosan összeforrott a szocziális kérdéssel, igen sok tanulmányt kíván. Irányítóinak pedig világmüveltségre kell szert tenniök. Különben sohasem érthetjük el, hogy a gazdasági fejlődés tényezői harmonikusan működjenek, hogy minden gazdasági akczió alapja a tisztesség legyen, jövője pedig a humanizmusban lelje fel biztositékát. Szóló ezután egy magasabbrendü, az állam szolgálat némely ágára is kvalifikáló tanintézet eszméjét és tervét is fejti ki, mely arra volna hivatva, hogy hallgatóinak encyclopedikus gazdasági és sociologiai kiművelést nyújtson. Ettől várja a magyar középosztály megmentését. Beszédét ezzel végzi: Ha saját embereink közül kerülhetnének ki a bankárok, gyárosok, iparosok, nagykereskedők, nemkülönben konzuljaink s külföldi gazdasági képviselőink, továbbá, ha a minisztériumok tisztviselői is szakemberek volnának, akkor bizvást elmondhatnánk, hogy gazdasági életünk szilárd alapon nyugszik, minden izében magyar s a nemzet jólétének és boldogságának forrása! Mérey Lajos: Szintén sokat gondolkozott a kérdés felett, hogy mi az oka a magyar középosztály rohamos pusztulásának s arra a megállapodásra jutott, amire a mai előadások is czéloztak, hogy a pusztulás a hanyatlás oka az erkölcs pusztulása. Hasztalan szereljük fel a magyar középosztályt a megélhetés minden eszközével, hasztalan biztosítjuk a középosztályt az uzsura, a ring a kartel és borhamisítók ellen szervezet intézményekkel, mindez kárba vész, ba nem gondoskodunk arról, bogy a magyar ember munkájának eredményét, fáradozása minden sikerét ne e lelketlen kufárkodás utján, de az erkölcsös élet tiszta kerékvágásába iparkodjon elérni. Az öregebbek tudják, hogy régente a magyar mind férfias, egyeneslelkü volt, a szótartás, a tisztesség és becsülettudás voltak az erények, melyekkel őseink a lovagias nemzet eimét kivívták. Ma ellenkezőleg van. A mig erős volt a magyar gazdaosztály : lovagias nemzetei látott benne a világ. Ma a kereskedelem vezet és sokszor tisztesség és becsülettudás hiján a mezőgazdaság legyűrésére törekszik. (Mozgás.) Határozottan államellenesek már az uj merkantilizmus túlkapásai. Helyteleníti, hogy a kereskedelem mindent az üzleti rutin szempontjából itél meg és nem fáradozik azon, hogy a magyar tisztességnek és magyar becsületnek legyen hathatós tényezője. (Perczekig tartó éljenzés.) A magyar gazdák nem fognak rr.int külön párt föllépni, mert az agrárok nem politikai párt. Ök azt óhajtják, hogy minden párt vegye bele programmjába a magyar gazdák programját és hitfelekezet s minden más szempont mellőzésével a magyar gazdák érdekeit képviseljék és támogassák. Ivánka Oszkár indítványára a kongreszszus a Magyar Gazdaszövetséget kéri fel, hogy ezzel az érdekes eszmével behatóbban foglalkozzék. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadják. A középosztály vezető szerepéről. Gróf Károlyi Sándor körülbelül a következőket adja elő : Valóban nagy szerencsének tartja, hogy elannyira kompetens körben a középosztály bajainak enyhítése tárgyában felszólalhat. A kérdés fontos. A közgazdasági bajok minden nap ujabb áldozatokat szednek s ezáltal a középosztály mindinkább gyérül. Oly dolgokról kiván szólni, melyekről a rágalom hamar terjeszti majd a hirt, hogy osztályharczra buzdit, holott szavai czélja nem osztályharczra buzdítás, hanem kijelölésével azon bajoknak, melyek a kis- és középbirtokost terhelik, azon módok keresése, melyek
KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER H Ó 10; ezen bajok ellen* hathatósak lesznek. Nem osztályharcz ez, hanem mentőmunka a középbirtok számára, melyre szüksége van az országnak. A régi középosztály nem vezet már, mert a közgazdasági bajok áldozata lett, az uj középosztály pedig nem vezet még, mert kevésbbé a közérdekkel, mint saját bajaival törődik. A közöny, amelyet a politikai hatalmi kérdések kedveért mindinkább fokoztak, a köznézetnek az elfojtása, minden magán kezdeményezésnek az elnyomása a dolgok és a társadalom vezetésének mintegy államosítása, még inkább abba az irányba sodorta a középosztályt, hogy a köz javára keveset tegyen. Ez állapot azonban tartós nem lesz, mert a helyzet mind komolyabbá lesz; és ha az okokra akarunk visszamenni és azokat alaposan keresni, akkor azt látjuk, hogy a középosztály, valamint a kisbirtok sorsa a lekötött tőkéhez van kötve, ez pedig romlásnak indul, mert a munkásviszonyok fejlődése rá nézve káros, mert a földben, az ipari vállalatban lekötött töke — szemben az ingó tőkével, helyesebben mondva az ingótőke néhány válfajának illetéktelen túlkapásával, hátrányba jut, mert szenved végül a lekötött tőke a pénzügyi törvények sokszor tulkönnyelmü intézkedései miatt. A csökkenő árak daczára, a munkabér vagy nem száll lejebb, vagy esetleg még emelkedik is, mert a kivándorlás mindinkább erősül, mindinkább gyériti a munkások számát; másrészt a munkások mindinkább szervezkedvén, Európaszerte a munkabér emelésére tudtak hatni, sőt talán nálunk is már. A munkaképtelenek eltartása épen a lekötött tőke tulajdonosait, a birtokosokat terheli leginkább. A munkásviszonyoknak ilyen fejlődése társadalompolitikailag véve talán szerencsésnek mondható, de a lekötött tőkét sújtja, mert ez a kiadásokat a fogyasztóra nem tudja áthárítani. A mozgótőke egyes nemeinek elfaju lása, a mozgótőke ujabb tünetei a liberalizmus alapföltételeitől bizonyos fokig eltérők s ezen irányuk talán még fokozódni fog, ha a monopolisztikus irány, mely a truszt utján áll elő, tovább fejlődik, akkor Smith Ádám tétele, hogy az áru árát termelő és fogyasztó a piaczon találkozva kínálat és kereslet törvényei szerint állapítják meg, dugába fog dőlni. Az ár természetellenes képzése tehát a lekötött tökének ártalmára van, de azonkívül adórendszerünk époly káros reá nézve, mert túlságosan terhes, mig a mozgótőke az adótörvények elől a legtöbb esetben el tud tűnni. Ily helyzettel szemben a lekötött tőke, hacsak lassítani is akarja a reá nézve desztruktiv irány hatását, kell, hogy szervezkedjék, mint tette máris nagy sikerrel a munkásosztály, valamint összebeszélések utján a mozgótőke egy némely csoportja. Ha az elmúlt századot az individuálizmus századának lehet elnevezni, akkor az, mely most kezdődik, a társulások, a szövetkezések korszaka fog lenni. A liberalizmus az ő első megindulásakor a kasztszerüség lerombolására törekedett és felállította az individuálizmus elvét, mint a szabadság biztositékát. Emellett az elődök, midőn a laissez fairé, laisser passer-t, azaz a nem korlátolt szabadságot proklamálták, melyről jól tudták, hogy az ügyesebb fogja azt javára felhasználni, hogy erősebb legyen és uralkodhassék, melléje, mint mérséklő elemet az egyenlőséget és testvériséget tették, mely a tulkapás, a méltatlanságot csak ugy fogja akadályozni, mint a keresztény felebaráti szeretet tana. A manchesteri iskola az egyenlőségről és testvériségről megfeledkezve proklamálta a gazdasági liberalizmust az ügyesebbnek erőre és az erősebbnek hatalomra jutását, de korlátok nélkül. Igy jött létre a kapitalizmusnak több kinövése az ökonomikus téren, mely ellen a liberális ökonomia a gyengéknek türelmet vagy lehetséges egyesülést tanácsol. A tanács, mely a munkásosztálynál oly hatalmasan bevált, a
1543 lekötött tőke emberei nem fogadták meg és igy a depossedálás munkája naponta sodorja áldozatait, a vagyontalanok növekedő tömege közé. Igy érlelődik a közéletben a szoczializmus. A tőkék összpontosulása aránylag épp ily nagy mérveket ölt és párhuzamosan halad a proletariátus megszaporodásával. S midőn egyrészt a kapitalizmus kinövései nevelik a szoczializmust nagygyá, másrészt találkoznak olyanok is, akik az államszocziálizmust keresik, melylyel rendőrállamhoz akarnak jutni, hogy gyéritsék a demokráczia hatalmát. De igy elvesz a független polgári társadalom és vele a szabadság s helyébe az államszocziálizmus és rendőrállam lép. Egyrészt tagadom, hogy a szocziáliz musra szükség lenne és hogy a kapitalizmus kinövései szükségesek lennének, másrészt annál erősebben állítom, hogy a szabadságot régi fényébe vissza lehet állítani, bár eldobva mellőle az egyenlőséget és testvériséget, eredeti intenczióit elrontották. Nem következik ebből az, hogy a szabadság rossz lenne, de igenis következik az, hogy a szabadság elve mellé mérséklőén oda kell helyezni újból az egyenlőséget és testvériséget, mert csak ezen hármas fogalom egybeolvadott értelmében rejlik a haladás, mely túlszárnyalta a feudálizmus rendszerét. E haladásért e hazában ötven év előtt rajongva küzdöttek s ma egy félszázaddal később újból küzd az, aki még küzdeni tud, akit a mozgótőke kinövései még el nem zsibbasztottak. Ne keressük tovább, hogy hogyan fajult el a szabadság, mint veti fel fejét a kapitalizmus számos kinövése és mint növekszik a szoczializmus, de e helyett keressük, hogy eme bajok ellen mi az orvosság, mely oda segit, hogy a veszedelemtől meneküljünk és megmentsük a szabadságot, melynek utolsó mentsvára a társulások, a gyengék összesereglései, az együtt működésűk, a szövetkezések, amelyek korszakának hajnalán vagyunk. Az egylet, vagy a szövetkezetek kell, hogy minden irányban helyt álljon; a gazdakör, a közművelődési kör, a szövetkezet, vagy bármily néven nevezzük, terjeszsze az összetartózandósági érzetet, hasson a család megmaradása érdekében, buzdítson a nevelésre, tanítson a kölcsönösségre, jótékonyságra. A szövetkezet, vagy az egylet vezetője legyen tagjai között úgyszólván békebiró, aki mébányosságból indulva irányit, védelemre tanit mások túlkapásai ellen. Az egyes magára hagyatva könnyen kiaknázható, ellenben az együttesség, mely a szövetkezet és társulati élettel jár, mindenikben azt a bizonyos átlag embert fejleszti, aki ellenállóbb lesz, mint az egyes magára hagyatott kis ember, a társadalom ezen erőtlen atomja. A csoportosulás, a szövetkezet ép annyira fejlődjék városon, mint falun. A szövetkezeteket védjék az ő központjaik és az ő vezetőik. Ez utóbbiak, ha méltán birják a bizalmat, melyet a szövetkezetek rájuk ruháznak, csakhamar fel fognak emelkedni azon 10,000 közé, akik az országnak sorsát irányítják. A magyar szövetkezetek legnagyobb ré : szét eddigelé papok és tanítók vezették. Ő bennük találtuk meg azon elemet, mely a falusi nép bajainak jóismerője, mely a kisbirtokos és a munkás helyzetét naponta közvetlenül szemléli. Másrészt nevelési irányuk őket a nép vezetéséhez fölötte alkalmassá teszi, mert ez bennük a legtöbbször megbízhat. A nép becsületes és a méltányossági érzet benne igen nagy mérvben van meg, de ép azért, mert ezen érzetet főként a pap és a tanitó istápolja lelkében, állott elő az, hogy a szövetkezetek élére, igen sok esetben, ők jutottak. Ezen vezetőkről magam részéről csak jót tudok mondani. Midőn valamikor néhány társammal a hitelszövetkezetek alkotásával foglalkoztam, azoknak most emiitett vezetői részéről a leghatékonyabb segítséget és támaszt
1544 találtuk az eszme terjesztésében és megvalósíts sában s örömmel emlékszem meg e tényről ez ünnepélyes alkalommal, midőn segítségükért köszönetet mondva, felkérem önöket, hogy a szövetkezetek iovábbi fejlődését irányítsák. De nem mellőzhetem azt sem, hogy befolyásuk helyzetüknél fogva helyhez kötött marad, holott a szövetkezeti mozgalomra nézve igen kívánatos lenne, ha nemcsak a faluban, hanem a városban, a megyében s az ország központján az ország törvényhozásában egyaránt látnók szószólóit. A városi és falusi középosztály az, mely arra hivatott, hogy a megye az ország érdekeivel foglalkozzék, de akkor, hogy hatalma valóban erős és nagy legyen, azon erőforrásból kellene meríteni, melyet főként az érdekcsoportok vezetése és pártolása ád. Alulról felfelé kell kisugározni a szükségek követelésének. Csak az, aki ezeknek ismeretével bir, aki ezeknek elmondására jogosult, mert birja a bizalmat s mégis nem helyhez kötött, aki ezek elmondására képes, mert szive, esze és műveltsége van hozzá, csak az való arra, hogy vezessen. Magyarország valódi bajai ellen kell megküzdeni mindazon kinövésekkel t. i., melyeket eddigelé nem tudtunk kellően orvosolni s me^ lyek ellen tulajdonképpen csak az utóbbi időben kezdünk állást foglalni. Ezen utóbbi irányra felette nagy szükség van, mert talán minden bajok között a legnagyobb az a hit, hogy az ethikai érzék színvonala sülyedt. Ez ellen kell reagálni és föl kell teljesen ébreszteni a máris ébredező közvéleményt. Ha beállóit a teljes ébredés, meg fogja találni a társadalom a kibontakozás eszközeit, üldözni fogja az abuzust s ja-ít majd a társadalom helyzetén, melyet a mozgótőke egyes elfajulásai sokkal jobban fenyegetnek, mint maga a szocziálizmus, melynek sorait éppen az abuzus szaporítja.
2
KÖZTELEK, 1900 OKTÓBER HÓ 10.
kedelmi szabadság kinövéseinek, de annál inkább a kereskedelmi tisztességnek. Egyáltalában a társadalom etikai irányban való fejlődését követeli. A város és falusi közép| osztályt látja arra hivatottnak, hogy ezirány. ban vezérszerepet vigyen. A gazdaszövetség azt akarja, hogy a középosztály védelmezze a gyöngéket és a méltányosságot választva vezető csillagául, vezesse a nemzetet biztosabb jövő felé. (Szűnni nem akaró viharos éljenzés.)
Páris Frigyes csik-szeredai királyi ügyész szólva a kérdéshez kifejti, hogy a magyar agráriusok legfőbb érdemét abban látja, hogy lerakták egy igazságos társadalmi politikának alapjait, mely politika keretében a munkás, a földmives, az iparos s az egész középosztály megtalálja jogos igényeinek kielégítését. A szövetkezeti intézmény szóló szerint ugyanis mindezen társadalmi osztályoknak javára szolgál. Tárgyalja a szövetkezeti intézmény nagy előnyeit közgazdasági szempontbó', kiemeli azokat az etikai momentumokat, melyek a szövetkezeti intézményben felismerhetők s különösen kidomborítja, hogy a szövetkezetek a felebaráti szeretet alapját, az összetartozás érzését kifejlesztik. Indítványt terjeszt elő az irányban, hogy a gazdaszövetség gondoskodjék egy munkának szerkesztéséről, mely a közvéleményt a szövetkezeteknek nagy szocziálpolitikai jelentőségéről tájékoztatná és egyúttal a hazai szövetkezetek történetét, fejlődését és jelen állását ismertetné. Szóló foglalkozik az úgynevezett ruthén akczióval, kijelenti, hogy az akcziót a helyszínen tanulmányozta. A felebaráti szeretet ----- mondja szóló — hozta létre ezt az akcziót és a testvériség lengi is azt át. Tiltakozik az ellen, hogy fajgyűlölet jut érvényre, de óva int attól is, hogy a fajszeretet túlzott mértéke belejátrzon ebbe az akczióba. Egy nagyszabású, * A városi és falusi középosztály javithat áldásos konczepczió a ruthén akcsió, melynek a helyzeten s azok, akiké a lekötött, tőke. alapgondolata a felvidéki nép nyomorult gazÁlljanak össze, szervezkedjenek megyénkint, dasági helyzetén segíteni. Kiemeli, hogy a szekarolják fel a kisember érdekeit, teremtsék génység a zsidóság ezrei között is oly nagy, meg ott azt az erőt, melyre szükség van és hogy az elfogulatlan szemlélőben el kell használják fel arra, hogy az urnák elé lépve, némulnia minden előítéletnek, ellenszenvnek. Szóló szerint a ruthén akczió egyformán mentül számosabban kerüljenek a jövő választások idején a képviselőházba. A feladat az, javára fog válni a zsidónak és a ruthéneknek, hogy mentül többen legyenek, kik védik a mert feltárulván a közvélemény előtt a felviföldmivelés érdekeit, valamint hogy méltá- déki nyomorúságos helyzet, a kormány kötelesnyosjak találjuk, hogy az iparos kerületekből ségének fogja tartani a nép számára ujabb iparos és oly kerületekből, hol a kereskedésé keresetforrásokat nyitni s igy lehetővé lesz a vezető szerep, kereskedőket küldjenek a téve, hogy a zsidó és ruthén békességben megférjen egymás mellett. választók. Megemlíti szóló, hogy sehol az országban A gazdaszövetség programmja megvan s: ha a képviselőválasztások ideje közeledni fog, nem lehet a középbirtokosok hiányából szárlehetséges lesz ezen programmot újból közzé- mazó társadalmi bajokat oly mértékben tapasztalni, mint az északkeleti megyékben, ha lett tenni. A gazdaszövetség nem politikai párt, hanem mereven olyan egylet, mely közgazda- volna ott középbirtokos osztály, ugy bizonyára sági és szocziálpolitikai nézeteket terjeszt. A nem következtek volna be az ottani állapotok. Végül azt az óhaját fejezi ki szóló, hogy gazdaszövetség oly programmot mutat fel, melyet a magyar országgyűlés bármely pártja bárha minél többen tanu'mányoznák a felvidéki magáénak vallhat. Minden pártban törekszik nép helyzetét, akkor bizonyosan tisztulnának a hiveket gyűjteni, minden olyan kormánynyal nézetek s kivétel nélkül az egész közvélemény kész haladni, amely tételeit támogatja, de mind- rokonszenvezne ezzel az akczióval. Emödy József: Elfogadja és helyesli a egyiknek ellenese, amely nézeteit ellenzi. A gazdaszövetség valláskülönbség nélkül veszi Károlyi Sándor gróf fejtegetéseit, amelyek egyek fel tagjait. A magyar állami eszme követelmé- a gazdaközönség felfogásával. Az elnök: Az ülést egy órára felfügnyeinek, a nemzeti fejlődésnek rendithetetlen hive. A szabadság, egyenlőség és testvériség geszti. elvein kiépült demokratikus intézményeket táSzünet után elsőnek szólal föl mogatja. A gazdaszövetség habár földmivelési Bujanovics Gyula: Hivatkozik arra, hogy érdekekkel is foglalkozik, alapföltételei közé pár évvel ezelőtt Károlyi Sándor gróf e terem vette fel, hogy földmivelés, ipar és kereskede- falai között mutatott reá az önsegély eszködelem jogosult igényei egyaránt megvédelme- zeire. Azóta a gazdák bajai sulyosodtak s a zendők, mert e három tényező együttes har- magyar mezőgazdaság léte menthetetlen puszmonikus összemüködésben rejlik épen a nem- tulásnak néz elébe. A külfölddel kötendő kereszeti fejlődés biztositéka. A gazdaszövetség a kedelmi szerződések megújításától, gazdasági munkásügyet oltalma alá veszi, a munkások életünknek végleges rendezésétől s a ma még anyagi érdekeit előmozdítanikivánja. Szembeszáll előre sem látható kérdések rendezésétől függ velők és korlátozni akarja azon bibás kinövéseket, mezőgazdasági kulturánk. S akkor amidőn ily melyek az egyes társadalmi rétegek között nagy fontosságú kérdések megoldása előtt fejlődtek; evégből a gyengék számára védel- állunk képzelhető e, hogy a törvényhozásban met keres és nem barátja a korlátlan keres- a nemzet zömét képező birtokos osztály
80. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. vélemény- és akaratnyilvánulása kifejezésre nem jut. Részletesen kifejtvén egy öntudatos agrár, politikának létfeltételét, az alábbi indítványt terjeszti az agrárgyülés elé és kéri annak elfogadását. A kassai agrárgyülés kívánatosnak tartja, hogy a középosztály, a kisgazdáknál, népnél, magának vezelő, irányító helyzetet biztosítson és a legközelebbi képviselőválasztásoknál, tekintve a jövő országgyűlésen döntés alá kerülő kérdések életbevágyó fontosságát, oda hasson, hogy lehetőleg köréből és oly jelöltek választassanak meg, kik a mezőgazdaság viszonyait ismerve, azok jogos és méltányos érdekeit, más hasonló érdekek kellő figyelembe vételével, támogatni, védeni készek. A kongresszus éljenzés és tapssal jutalmazta az előadót. Elnök: kimondja határozatként, hogy a kassai agrárgyülés Bujanovics Gyula indítványát egyhangúlag elfogadja és egyúttal a délelőtt benyújtott javaslatait Károlyi Sándor grófnak Bujanovics Sándor, Páris Frigyes és dr. Horváth Jánosnak a gyűlés szintén egyhangúlag elfogadta és elhatározta, hogy az indítványokat a „Magyar Gazdaszövetség" igazgatóságához utalja azzal, hogy ezen kérdésekkel foglalkozva iparkodjék közvéleményt teremteni. A birtokminimum-örökösödésről. Makfalvay Géza érdekes értekezés tart a birtok-minimum örökösödéséről s fejtegeti, hogy a földbirtok vég nélkül való elaprózása mennyire befolyással van a kivándorlásra. A mostani káros törvényt reformálni kell. Egészen megkötni a földet azonban nem szabad, mert módot kell adni a napszámosnak, hogy földhös juthasson. A kitelepitmények örökösödésének a rendje is szabályozandó. Rámutat arra a visszásságra, mely az országot azzal éri, hogy idegenek gazdag magyar lányokat vesznek feleségül, akiknek utódai nem lévén magyarok, nem a haza javára gyakorolják a földadta befolyásukat'. Pedig ez különös fontossággal bir oly államban, melyben nemzetiségi villongásoknak s századokon át felülről jövő elnemzetietlenitő és bolonditó törekvéseknek van kitéve a nemzet. Megoldandónak tartja a kis hitbizományok és birtokminimum kérdését is. Mindeme fontos kérdések fölött a gyűlésnek nem szabad jelszavak után indulva határozni, hanem előbb alaposan tanulmányozni kell a kérdéseket, miért is indítványozza, hogy a gyűlés hívja fel a gazdaszövetséget, hogy e kérdéseket előzetesen tanulmányozza s vitassa meg s a legközelebb összeülő gyűlésnek tegyen jelentést. Erre vonatkozólag a következő határozati javaslatot terjeszti elő : A gazdaszövetség fölhivatik, hogy a földbirtokok elaprózásának, a kivándorlásnak és az eladósodásnak okait tegye alapos tanulmány és vita tárgyává és vitassa meg a következő kérdéseket: a) az örökösödés mily alapelvek alapján szabályoztassék; b) föntartandó, eltörlendő vagy módositandó-e a törvényes osztályrész intézménye; c) milyen külön törvény rendelkezzék az úgynevezett parasztbirtok megmentése fölött; d) miképen szabályoztassék a telepitvényi birtokokban való örökösödés; e) miképen szabályoztassék az idegeneknek a magyar földbirtokban való részesedése; f) a hitbizomány intézménye föntartandó, eltörlendő vagy módositandó-e; g) szükségesek-e a birtokminimumot meghatározó törvények és ha igen, milyen alakban? Ha a gazdaszövetség e kérdéseket alaposan tárgyalta és minden kérdést alaposan megvilágított, akkor tegyen erről annak idején az uj gyűlésen jelentést. (Tetszés.) Az értekezést zajos tetszéssel fogadták. A középbirtok hitele. György Endre előadó munkálatát e kérdésben Bernát István olvassa fel, Az előadói raun-
_80. SZÁM. 10-IK
ÜVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HÓ 10;
ká'at a magyar gazda eladósodott voltának elérhetni. Ehhez azonban szükséges két uj égető kérdésével foglalkozik. Közgazdasági hitelágat karolni fel: a mezőgazdasági és a irókra hivatkozva a magyar föld forgalmi értékét raktári hitelt. körülbelül 10 milliárd koronára teszi, mely Rendkívül fontos érv szól amellett, hogy értékének körülbelül 62%-ával van megterhelve. a jelzáloghitelt és személyi hitelt egy és ugyanEz már magában véve is megdöbbentő adat. A azon intézet kezelje, mert ma a hitelező soha magyar középbirtokosság szempontjából azonban sem tudhatja, hogy jelzálogkölcsönt nyújtó még sokkal aggasztóbb, ha tekintetbe veszszük, mikor rántja ki a közös adós lába alól a gyéhogy ez osztály szenvedett a lefolyt 30 esztendő kényt. Hogy milyen rendkívüli hatalom a jelalatt a legtöbbet s hogy a nagybirtok j órészt teher- zálog összeköttetése a személyi hitellel, azt mentes. Ezeketfigyelembe,véve a magyar közép- legjobban román példán láthatjuk. birtokos adósságterhét, földje értékének 80— A román bankok pénzt adnak első helyen 90% ára taksálja. De van egy másik dolog is, betáblázásra és másodhelyen váltó-hitel biztomely súlyosan nehezedik reá s ez hitelviszo- sításra. Az első abszolút biztos, a második nyaink rendszere. Szükségesnek tartja, hogy a abszolúte alkalmazkodó. A nekik nem tetsző jelzáloghitel mellett még a járadékhitelt is be- birtokokat akkor teszik tönkre, amikor nekik hozzuk azon adósságok fedezésére, melyek tetszik. A váltó roppant kényelmes erre s birtokszerzés czéljából köttetnek. Tekintettel mindig akad uj birtokos, akivel szemben elnézőek. azonban a magyar faj nem takarékos és nem Tán nem egészen véletlen, hogy a ki'ökött a előrelátó jellemére, ezt törlesztési kényszerrel magyar és bejövő a román. Jóravaló középkellene kombinálni oly módon, hogy a birtok birtokosaink megmentése érdekében kell meghasználata idejével essék össze a teljes vissza- ragadnunk az összetett hitelben rejlő hatalmas fizetése s igy a járadék terhe ne menjen át a erő forrását. S hogyha a magyar földhitelharmadik nemzedékre is. Esetleg kapcsolatba intézet nem vállalkozhatna erre a föladatra, uj lehetne hozni ez életbiztosítási rendszerrel is. intézetet kell alapítani s azt ugyanazzal a Ezen a két nagy csoporton kivül esik a hatalommal felruházni. Csak akkor lesz akcziónkhitelnek legkényesebb és legérzékenyebb része, nak sikere, ha a hitel minden fegyverét becsüaz üzem és személyi hitel, melynél a birtokos letesen viszszük az öntudattal megkezdett személye a döntő. Ha a takarékpénztárak ma nagy mentési akczióba. A haza nagy érdeke egy birtokosnak váltóhitelt nyújtanak, a na- parancsolja, hogy megtegyük. gyobb biztonság kedvéért azt be is táblázzák Balogh Elemér egy tervezetet terjeszt elő, birtokára. Az adós tehát egyaránt szenved ugy a reál-, mint a személyhitel súlya alatt. Telek- mely szerint a magyar gazdák alakítsanak egy könyve meg van terhelve, hitele ki van me- országos szövetkezeti központot, melynek keretében biztosítási, értékesítési és fogyasztási rítve, a be- ós kikebelezési költségek a nyakán vannak s e mellett fizeti nem a reál-, hanem szövetkezetet létesíthessenek. Torma Miklós szolnok-dobokamegyei ala személyi hitel magas kamatait. Szóló sok család anyagi romlásának tragé- ispán az erdélyi állapotokra hivja fel a gazdadiáját ide vezeti vissza. Nem huny szemet a kongresszus figyelmét, hol maholnap nem lesz magyar középosztály hibái előtt sem, de ugy középbirtokos, nem lesz magyar birtokos. véli, hogy az utolsó 30 esztendő alaposan Hallottam délelőtt, hogy hivatkoztak arra, hogy megrostálta azt. A férgese kihullott, az pedig, a középosztály bukásának az oka maga a mely megmaradt egészséges s igy a legnagyobb középosztály, Erdélyben talán nincs igy. A 48-as jobbágyfelszabadulás folytán Erdély földjének figyelemre méltó. Ha a társadalom bármely rétegét elő- legnagyobb része a nép kezébe jutott, mely készületlenül találja oly nagymérvű átalakulás, teljesen ellentétes állami aspirácziókat táplál mint az 1848-iki, úgymint az ingyen munka magában. Az oláh parasztnép valláskülömbsége és ősiség eltörlése, az adókényszer behozatala, szemben a magyar protestántizmussal s magyar az 1873-iki krach, a terményarak mértéktelen katholiczizmussal, elvágta az útját annak, hogy hanyatlása, a 80-as években az utolsó évtized azt a népet, mely a magyar parasztnál sokkal szerencsétlen kereskedelmi és vámpolitikája: műveletlenebb, közelebb hozzuk magunkhoz. az bizonyára végleg elmerült volna. Hogy a Bach miniszter intézkedése folytán csak tíz év magyar középosztály mégis vegetál, az csak múlva utalták ki úrbéri váltságainkat, tehát azt a tőkénket, a mely azelőtt a majorsági birtokok életképessége mellett szól. jobbágybirtokokká változtatása folytán függőA magyar középbirtokosra nézve a falusi ben maradt, még azt sem kaptuk meg. hitelszövetkezet nem oldja meg a hitel kérdéA forgalomhiány — minthogy az'. első sét azon okból, mivel a szövetkezetek alapszabályai korlátozzák az egyes tag által erdélyi vasút 1893-ban nyilt csak meg — még igénybe vehető hitelmaximumot. Ismerteti . jobban hozzájárult bajainkhoz. A középosztály a belga mezőgazdasági hitel szervezetét, teljes elpusztulásának folyományaként előállott mely pompásan bevált. A kölcsönvevő a az, hogy ma Erdélyben az önkormányzati keközségi elöljáróságnál bejegyzi a záloggal lekö- retek teljesen üresen állnak. (Igaz ! Ugy van!) tött ingót, instrukcziót, függő termést s ezen egy- A mi összes erőnk ottan eddig csak társadalmi szerű tény által, a bérösszeget kivéve, bizto- és intellektuális volt, ha már most társadalsítja a hitelező elsőbbségét. Üzemi hitelnél munk elerőtlenedik, ha a pénzintézetek ráteelvi szempotból teljesen jogosult, hogy valaki szik kezüket az adósok vagyonára, ezáltal ráa termelés állandóbb természetű segélyesz- teszik kezüket az ő erkölcsi integritásukra s közeit, úgyszintén a termelt értéket is lekösse. függetlenségükre is. Ezért szükséges volna, Ez volna a kibontakozás a középosztály eladó- hogy a középosztály részére, oly törlesztéses kölcsön nyujtassék, melynek törlesztési hányasodásánál 'ÍS. Természetes kiegészítője volna ennek a dát az állam előlegezi, évenként SVa^o-os hitelrendszernek a raktári szövetkezet. Az a összegben s igy I6V2 év alatt a felvett tőke hitelező, aki ingókra és függő termésre ad köl- törlesztve van. csönt, leginkább adhat a készárura is előAz erdélyi földbirtokos osztály rekonstrukleget. Mindkettőt azonban össze kellene kötni cziójának két irányban kell történni: egyaz ellenőrzéssel is ugy, amint a hitelszövet- felől megmentetnének olyanok, a kik földbirtokezetek teszik tagjaikkal szemben, mert a kokkal ma is rendelkeznek, de a bukás szélén magyar középosztály szomorú helyzetének állanak, azonban egyénileg garancziát nyújtaelőidézője nem kis mértékben volt eddig az, nak arra, hogy a megmentésre érdemesek, hogy vele a hitelező nem törődött. Megelé- másfelől 3—500 holdas birtokok vásároltatnágedett azzal, hogy követelése biztosítva van, hogy nak, melyek csak olyan egyéneknek volnának azonban az adós mily czélra használja fel a tulajdonjogilag átadhatók, akik családdal bírkölcsönvett pénzt, azzal már nem gondolt. nak és a kik a, megyei, községi, önkormányÁttérve a kérdés praktikus megoldására, György zati életben szerepet játszhatnának. Ilyenekül Endre a magyar földhitelintézet körében gon- alkalmasaknak látszanak a nyugalomba vonult dolja a kifejtett kettős czélt legkönnyebben tisztviselők. (Helyeslés.)
1545 Páris Frigyes mindenben hozzájárul Torma indítványához. De javasolja, hogy ez akczióba vonassék bele az Emke is, továbbá Csikmegyének 4—5 milliónyi nagy vagyona is. Ugrón Zoltán a Páris Frigyes és Betegh Imre által hírlap utján ajánlottakat nagyon lassan ható szernek tartja. Bár az állami segélynek nem barátja, mert az államnak csak módokat, utakat kell mutatni, de az erdélyi viszonyokkal szemben szükséges, hogy ma az állam legközvetlenebbül ugy szólván diktátorilag kell, hogy lejöjjön segíteni. Erre Erdély joggal tart igényt, mert a 48 iki átalakulás minket sújtott legjobban. Az anyaország felvirágoztatásához mi is hozzájárultunk, de a czivilizáczió áldásait legkevésbbé élveztük. Hiába termelünk valamit, oly messze vagyunk a piacztól, hogy nem tudjuk eladni, vasutaink nem lévén. Hozzá-' járultunk a magyar Alföldnek ármentesitéséhez, Pest nagygyá emeléséhez. Óva inti a hazát a Duna-Tisza csatorna megépítésétől, bár tagadhatatlanul nagy áldással járna, de nem okvetlenül szükséges. Sokkal égetőbb szükség van arra, hogy Erdélyben a földtehermentesités állami segélylyel vitessék keresztül. Erős hite, hogy segíteni fognak rajtuk, mert nélkülük amúgy sem lehet el az anyaország. Biró István helye di Torma javaslatát. A történelem igazolja, hogy Erdély különleges álláspontot foglalt el a múltban nemzetiségi viszonyainál fogva. Figyelembe ajánlja a kongresszusnak Ugrón és az erdélyi birtokosok felszólalását és Torma indítványát. A földmivelési vámok és a határidöüzlet. Gróf Zselénski Róbert volt e kérdésnek előadója. Nagy figyelemmel hallgatott beszédét azzal kezdi, hogy röviden utal azoknak fejtegetésére, kik előtte felszólallak, hangsúlyozva, miszerint az ingatlanok örökösödésénél szükséges behoznunk a szabad testálási jogot és főleg a túlságos eldarabolás lehetőségét kell korlátoznunk, máskép tovább és egyre fokozottabb mérvben fog haladni a jelenlegi birtokos osztálynak a pusztulása. Szabadság kell a földnek, — mondja — máskép elsorvad az a radikálizmus béklyói között. Majd áttér szónok az ezentúl követendő vám- és kereskedelmi politikának fejtegetésére; a vámszövetséget Ausztriával fentartandónak tartja, de csak ugy, hogy a mellett képesek legyünk bizonyos általunk meghatározandó iparágakat itthon fejleszteni, a többi államokkal kötendő szerződéseknél pedig követelni olymérvü agrárvámoknak törvényesitését, mint amilyenekkel védekeznek nyugati szomszédaink. Az ipari vámok mérvének meghatározását az iparosokra bizza és kívánságaikba belenyugszik, mert vám- és kereskedelmi politikánkat nem frázisként, hanem a nemzeti termelés alapjaira kívánja fektetve látni. Még hangsúlyozza, hogy egy maximális és minimális tételeken alapu'ó vámtarifának a szerkeszté ét kívánja. Kimutatja továbbá, hogy mennyi e üdvös volt megszüntetni a kikészitési eljárást a búzára és hogy egy országos csapásnak felelne meg az őrlési kedvezménynek esetleges visszaállítása. A legutóbbi eseményekre, közöttük Rohonczy Gida képviselő ur indítványára hivatkozva, kimutatja, hogy mennyire igazolják ezek az évek óta tarló küzdelmek a tőzsdei fedezetlen határidőüzleti játék ellen és újra röviden előadva e játék szövevényes lényegét és felette káros hatását ugy a mezőgazdaságra, mint az iparra és kereskedelemre, azzal végzi, hogy szükséges minél előbb e játékot lehetetlenné tenni. Befejezésül felkéri gazdatársait, kerüljék lehetőleg a „merkantilizmus és nagytőke" kifejezést, mert nem voltunk és sohasem leszünk ellenségei sem az iparnak, sem a kereskedelemnek, hanem csak a fedezetlen határidőüzleti játékot üző tőzsdéknek, melyek mind a három kereseti forrásnak megrontói és mert a fentidézett jelszavak használata könnyen magyaráztatnék félre ellenségeink részéről: benyújtja a következő
1546 határozati javaslatot; mondja ki a kongreszszus, hogy 1. oly maximális és minimális vámtételekkel ellátott autonom vámtarifán alapuló vámtételeket követel, mint amilyeneket javasolt a gazdasági egyesületek nagygyűlésén, megjegyezvén, hogy az ipari vámok mérvének megállapítását az ipari körökre bizza, mert vám- és kereskedelmi politikánkat nem frázisként, hanem őszintén a nemzeti termelés alapjára kivánja fektetni, ugy a mezőgazdaság, mint az ipar érdekében; 2. Ausztriával a vámszövetséget fentartani óhajtja, de csak ugy, ha a szövetség keretén belül lehetővé tétetik a magyar ipar fokozatos fejlődése; 3. követeli a fedezetlen határidöüzleti játéknak rövid időn belüli lehetetlenné tételét. Mérey Lajos: Kötelességének tartja néhány észrevételt tenni egyfelől, mert találva érzi magát délelőtti beszédét illetőleg, másfelől mert gróf Zselénski javaslata 2 ik pontjára nézve nem foglal el előadóval egyöntetű álláspontot. Midőn a magyar gazda azt mondja, hogy merkantilizmus ezalatt nem a becsületes^kereskedelmet érti, hanem értjük azt, amit a gróf ur is helyesen mondott, a laza lelkiismeretű, vagy mondjuk ki magyarán: a lelkiismeretlen kereskedelmet. Ideje, hogy mi magyar gazdák tartsuk kötelességünknek kinyitni a szemét a merkantilistáknak: csináljatok magatok közt rendet, távolítsátok el közületek a lelkiismeretleneket. (Ugy van !) Majd kifejti ismert politikai álláspontját, mely szerint ő a külön vámterület hive. Ugrón Zoltán előadó előadásából látja kidomborítva, hogy mily helyes volt az őrlési forgalom eltörlése, de nem látja az előadásban azt, hogy miért van az az állapot, hogy az őrlési forgalmat eltörülték és a buza ára leszállt. Ezt a sorok közt fejezte ki, de egyet meg teljesen elmulasztott, hogy az őrlési engedélyt akkor törülte el, a mikor a bankamatlábat másfél %,-al emelték. Tehát ma a kínálat nagy, a vétel csak nehezen megy, a mi természetes, mert a kereskedő pénze is megdrágult. Ellenségeink önzéssel hányják szemünkre, hogy a közös vámterület hivei vagyunk, mely a nagybirtokosokra előny: könnyelműséggel vádolják önzésből az agrár tábort, hogy ragaszkodik ehhez. Az önzés az iparosok és kereskedőknél nemcsak önzés, de úgyszólván korrumpált érdekhajhászattá vált. Mi az ipar ellen sohasem intéztünk támadást, elsősorban nem a kisipar ellen, mert hogyha Magyarország kisipara megy tönkre, mi sajnáljuk a legjobban. Nagyipara pedig sohasem volt, csak gründolás, azért építettek gyárakat, hogy a gründoláson nyerjenek. Küzdelmünk nem az osztály ellen irányul, hanem az osztály ferdeségei, kinövései ellen, ha egy ipar és kereskedelmi kamara nyilatkozik, azt mondják, hogy ipar- és kereskedelem nyilatkozott. Pedig azt a határozatot 4—5 takarékpénztári igazgató s más pénzember hozta s az iparos sokszor éppen ezeknek a köröknek a nyomása alapján olyan szenvedőleges helyzetben van, hogy el sem tud menni arra a gyűlésre. (Derültség.) Hosszabb vita indult meg ezután, melyben Károlyi Sándor gróf, Emődy József, Ivánka Oszkár, Makfalvay Géza, Viczmándy Ödön és előadó vettek részt s a kongresszus Zselénski Róbert gróf javaslatát a második pont kihagyásával elfogadta. Károlyi Sándor indítványára az összes határozatokat az agrárgyülés a gazdaszövetséghez utalja végrehajtás végett. Gróf Dessewflfy Aurél elnök : mielőtt a kongresszust berekesztené, hálás köszönetét fejezi ki Abauj-Torna vármegye közönségének, a megyei gazdasági egyesületnek a kongresszus létrehozatala körüli fáradozásaikért s azon reményének ad kifejezést, vajha sikerülne a szövetség igazgatóságának abban az irányban megoldani a kérdéseket, a mint itt ecsetelve
K Ö Z T E L E K , 1900. O K T Ó B E R H O
10.
voltak. Még azt kivánja, hogy az összetartozandóság érzete, amely a gyűlés tagjai összejövetelében ma is nyilvánult az agráreszmék megvalósitásában, ezentúl se lankadjon el a gazdaközönség, hanem buzgólkodjék és dolgozzon tovább. (Éljenzés).
§ 0 . SZAM. IO-IK É V F O L Y A M .
mindig jobban sikerül a buza s a terméstöbblet már tiszta haszonnal fizetné a gazdát. Eleje lenne véve a mostani talajrabló gazdálkodásnak, sőt a fokozott trágyaprodukczióval még javítaná földjeit. Általános a panasz a földek elgyomosodásáról, ez is az egyoldalú búzatermelés következése. Ezenkívül megoszlana a kisgazda munkaideje; több foglalkozást találna a saját gazdaságában s magának dolgozva bizonyosan több értéket produkálna is, Rovatvezető: Kovács? Béla. mivel minden munka tőkét termel; a fokozottabb munka tehát több tőkét termel. A kisgazdák szarvasmarhaDe lássuk tovább a teendőket. Nagy gond volna fordítandó a tenyésztenyésztéséről az Alföldön. állatok kiválasztására. Apaállatokról gondosII. kodnia nem kell, közlegelőkön a község bikái Az első részben elmondottakból világosan állanak rendelkezésére, melyeknek megfelelő látható, hogy az okszerű, a hasznot hajtó volta az apaállatvizsgáló bizottság lelkiismereszarvasmarhatenyésztés föltételei, többé-kevésbé tes feladatát képezi. Szigorúbb megbirálás mind hiányzanak az Alföld kisgazdáinál. Leg- mellett, sokat lehetne ebben az irányban is első feladat tehát, megteremteni a föltételeit a segíteni; egy kis pénzáldozattal a legjobb helyes tenyésztés lehetőségének. Az Alföldön tenyészhelyekről kifogástalan bikaanyag volna a gulyabéli nevelése marad még hosszú időn beszerezhető s eredményében bőven kifizetné át a szarvasmarhatenyésztésnek uralkodó iránya. magát eme tulkiadás. Első sorban tehát megfelelő legelőkről kell A gazda kiválasztása tehát az üszőkre gondoskodni. Legtöbb helyt kiterjedt — ezer szorítkozik; erre a czélra a legszebb, erőterholdakra menő — szik területek állanak ren- melésre leginkább megfelelő, egészséges egyedelkezésre. Ezeknek a megjavítására csak egy deket hagyná meg, melyek három éves korukmód van: az öntözés. ban bocsáttatnának bika alá. Föltétlenül szakíA folyók szabályozását végző ármente- tani kellene az eddigi hibás iránynyal: nem sitő társulatok programmjában fel van véve a bármilyen, csak a számot szaporító, de kevesebb megfelelő rétek és legelők öntözése is. Meg- és kifogástalan tehenet tartani. Sokszor láttam felelő tőke hiányában azonban ez még a másfél éves — borjú számba menő — üszőket jövő óhajtása. Pedig mint sokaknak, csekély- felfolyatni; könnyű elképzelni, milyen lesz a ségemnek is erős és megdönthetetlen hitem, borjú s mennyire fejlődik ez esetben a tehén! hogy a sokat hangoztatott, fenyegető gazdaIly módon kezelve a tenyésztést, a sági válságon csak ez az egy mód fog gyöke- számfeletti, vagy gyenge üszőborjuk még resen segíteni. Társulati uton való keresztül- szopós korukban kerülnének eladásra s az vitele elviselhetetlen terheket róna a kis- ezidőszerinti silány áruért adott nem ritkán gazda vállaira ; tetemes, mint Vadnay mondá: 6—7 frt helyett szívesen fizetnének a mészászázakra menő milliókra van ahhoz szükség. rosok három-, négyszeres árt; a közönség De a befektetés milyen kamatot fizetne! Az pedig nem lenne kénytelen a nem ritkán anyagi haszon mellett a beláthatatlan erkölcsi, 8 — 10 hónapos borjú rághatatlan húsán kínilletőleg társadalmi siker! lódni ! A mig tehát hő óhajtásunk, az öntözEme állításomról épen a mészárosok hetés megvalósul, oda kell törekedniök a sürün felhangzó panaszai győztek meg. gazdáknak, hogy első sorban növendék állatA bikaborjuk az őszi vásárokon, az jaiknak biztosítsanak jó legelőt, erre a czélra uradalmak vevőiben biztos és jó vásárlókra kiválasztván a legjobb területeket, ahol külö- találnának s a gazda kevés fáradsága és nösen az üszők fejlődése egész nyárára bizto- áldozata bőven kárpótoltatnék. Az uradalmak sítva van. hálásan vennék a jó anyagot, a gazda pedig A tehéngulya, ott, ahol naponként haza- biztos és állandó jövedelemre tenne szert. jár, nagyon is jól értékesítené tavaszszal a A fiatal bikák, illetőleg tinók összevásárbúzák gyomlálásából került gazt. Általános a lásával a közép- és nagybirtokos is teremtpanasz az Alföldön a búzák megdülése ellen ; hetne magának egy uj jövedelmi forrást. mennyit segíthetne e bajon a kisgazda sásoTélen alj és némi mezei takarmánynyal, zással! s vele együtt nem engedné koplalni nyáron legelőn tartva négy-, illetőleg ötéves teheneit. Tengerifattyazáskor, a csalamádéval korában fedezve volna hiányzó igásökörszükegyenértékű sarjú hajtások letördelve érték séglete kiválogatott anyagból — mig a fennélkül száradnak el. Jobban fejlődne a borjú, maradt részszel ki lehetne elégíteni az idegen, szaporodna a háztartásban a tej; változatosabbá tul a dunai és felvidéki ökörszükségletet. Megtenné az étkezést s az örökös szalonna mellett takaríthatnák ily módon az uradalmak az megismerné a túrót, vajat is. évről-évre megujuló tetemes kiadást a jármosGondoskodni kellene azonban a téli ökrökért s a fölös számú tinók eladásával takarmányról is. Többrendbeli megfigyelést egy uj jövedelmi forrás nyílna meg számukra. végeztem uradalmunkban s arra a tapasztalatra Minthogy nagyobb gulyákban mindig akad jutottam, hogy egy hold terület közepes takar- a tinók közül 15—20%, melyek különböző mánytermése, a gazdaságban termett alj okoknál fogva jármozásra nem alkalmasak: takarmányokkal együtt elegendő 3 drb számos meg volna az anyag a könnyű és gyors hizmarha kiteleltetésére oly módon, hogy azok lalásra is. tavaszszal jó kondiczióban bocsáthatók legelőre. Akik próbáltuk, tudjuk azt is, hogy a Fokozottabb figyelem fordítandó a növendék- magyar tinót 4—5 éves korában lekötve, mily állatok takarmányozására s ezeknél —különö- könnyen ős olcsón lehet felhizlalni s amelysen a fiatal üszőknél — az alj takarmányok nek q.-kénti ára alig-pár frttal olcsóbb, mint valóban csak alárendelt szerepet játszanak. a sokat emlegetett tarka marhá-é. Persze, hogy az-istállók szellőztetése, az A mindennapi életből vett tapasztalataimállatok lelkiismeretes gondozása és tisztántar- mal igyekszem közreműködni az általános váltása, megfelelő mozgása: elengedhetetlen kellé- ság, a nehéz helyzet orvoslásán- Nem tudom keket képeznek. eléggé hangoztatni, hogy a túlságba vitt búzaEzek volnának az állatok takarmányo- termesztéssel az Alföld gazdái hagyjanak fel. zására vonatkozó tényezők, amelyekkel a követ- Mindannyiszor elszorul a szivem, mikor buza kező előnyök járnának karöltve: csökkenne az után búzát látok vetni; mikor a learatott egyoldalú gabonatermelés; a takarmányt ter- tengeriföldre, szántás nélkül elvetik a búzát! mett terület, az állatok hozamában kétszeresItt a legfőbb ideje annak, hogy szakítnél is nagyobb hasznot fog hajtani, mintha az sunk a mult szokásaival; térjünk át •''/. kgabonával volna bevetye, Takarmány után gzerü, talajerőt kimélő, haszonállatokat t i.o
ÁLLATTENYÉSZTÉS.
_80. SZÁM. 10-IK Ü V F O L Y A M . és jövedelmező gazdálkodásra. Megoszlik a munka; határozott és biztos alakot ölt a munkás keresetforrása; megváltozik és javulni fog életviszonya. Igaz, hogy ez csak egy lépés volna a megteendő hosszú uton, de hát ennyivel is közelebb jutnánk a kitűzött czélhoz! Butits József.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 407. kérdés. Husz darab 4 éves vöröstarka tinót szándékozom november hó elsejével 5 hónapig tartó hizóba állítani. Rendelkezésemre áll: II od rendű réti széna, zabszalma, burgonya, tengeri-dara, repcze pogácsa, só és naponként délben szálasan nyújtandó jóminőségü zabosbükköny, melyből azonban 1000 kg. élősúlyra 6 kg. napi adagnál többet nem adhatok. Kérem a táparány kiszámítása alapján a föntiekből egy takarmány összeállítást készíteni, valamint kiszámítani, hogy ha a fönt jelzett takarmányhoz buzakorpát is adok, mikép változik az összeállítás? F. F. 408. kérdés. Szíveskedjék velem tudatni, vájjon milyen juh-fülbélyegző alkalmazása legczélszerübb, hogy azt utánozni ne lehessen ? Tetováláshoz milyen festéket használnak és mily módon elkészítve? Harkács. 8. Gy. 409. kérdés. Egy hírneves juhászaitól évenként 20—30 db kost szoktam eladni és vevőim még a kosok ellen soha sem tettek panaszt. Itthon a juhászaiban 40— 50 db ko3 fedez évenként és nem vettük őszre, hogy azok közül valamelyik nem fedezne. Egy uradalom már több izben vett tőlem kost s hogy azokkal megvolt elégedve ; bizonyítja az, hogy ez idén a budapesti tenyészállatvásáron ismét vásárolt 5 db kost. Most félév múlva panaszt emel a vevő a kosok ellen, mert a kosok már 5 hétig az anyák között voltak és 4 db nem akar fedezni, sőt fellökik az anyákat, ezért a vevő kéri, hogy cseréljem ki a kosokat. Én erre a vevőnek azt válaszoltam, hogy nem cserélhetem ki a kosokat, mert azzal elismerném, bogy juhász atunkban ilyen tenyészképtelen kosok szoktak előfordulni, holott beigazolhatom, hogy az nem ugy van. Ezidén eladtam 34 kost és csak ezen egy helyről tettek azok ellen kifogást. Itthon, tenyészkosaim kifogástalanul végezték feladatukat. Ezekből világosan kitűnik, hogy a vevő által személyesen és legelőször választott kosok sem lehettek mind hibásak. Végre, a felszólalást félév múlva és miután a kosok 5 hétig az anyák közt voltak, késeinek is tartom. Kérem szakértők szives véleményét, kinek van igaza? B. 8. 410. kérdés. Egy huszonöt holdas táblámat boldogult atyám egész 1905-ig azzal a kikötéssel adta bérbe, hogy a birtok eladása esetében a bérlet megszűnik. Testvéreimmel oly értelemben egyeztem ki, hogy az illető táblát belefoglaló birtoktestet 32 ezer forintért vettem meg, természetes, hogy az 1905-ig a birtokon bérlősködni akarónak azon az alapon mondtam fel október l-re a bérletet, hogy tekintve a birtok eladását — bérlete ezzel az évvel megszűnt. A bérlő a felmondást nem fogadta el. Mielőtt perre vinnők a dolgot, szeretném az illetékes véleményt hallani, vájjon a renitens bérlőnek van-e mibe kapaszkodnia, miután az elhunyt által megkötött szerződés nyilvánvalóan bérletszüntetésnek veszi a birtokeladást. Bérlőm azzal érvel, hogy én nem vettem a birtokot, hanem osztályrészem fö ött egyeztem testvéreimmel." J. S. 411. kérdés. Sok kétes kiterjedésű földdarabomat pontos megmérésnek akarom alá-
1547
K Ö Z T E L E K , 1900. O K T Ó B E R HÓ 10; vetni s e munka teljesítése czéljából praktikus, könnyű, tartós mérőeszközre volna szükségem. Kérdés, melyik az, hol kapható s mi az ára ? A régi módú 10 öl hosszúságú láncznak az a bibája, hogy 2 ember által is nehezen vontatható, a láncz szemei összegabalyodása folytán hamis méret is jön elő. A tekercses merőszalag tartós-e, ölrendszerre van-e beosztva? Legutóbb sokat hirdették a Stadel-féle földmérő talyigát. Tett-e kartársaim közül valaki azzal kísérletet s csakugyan beválik-e göröngyös, dombos oldalak megmérésénél. ^ ^
Felelet. Takarinányadagok kiszámítása hizóállatok számára. (Felelet a 407. sz. kérdésre) Takarmány összeállításokat nem szívesen számítunk ki, mert arról vagyunk meggyőződve, hogy puszta véletlen az, midőn a látatlanban kiszámított s használatra ajánlott takarmányösszeállítás beválik. Tessék csak arra gondolni, hogy a rendelkezésre álló takarmányokat nagyon sokfélekép csoportosíthatjuk ugy, hogy végeredménykép ugyanafinyi fehérje, zsir és szénhydrát jöjjön ki. Hogy erről példákkal is meggyőzzem, takarmányai segélyével a következő takarmányösszeállitásokat számítom ki, melyek a hizlalás I. időszakára s 1000 élősúlyra vonatkoznak: I. példa: 30 kg. burgonya, 4 kg. rétiszéna, 6 kg. zabosbükköny, 3 5 kg. tengeri, 1'6 kg. repczepogácsa, 4-3 kg. buzakorpa és zabszalma ad libitum. II. példa: 40 kg. burgonya, 4 kg. rétiszéna, 6 kg. zabosbükköny, 2'5 kg. tengeri, 3 kg. repczepogácsa és zabszalma ad lib. III. példa: 50 kg. burgonya, 6 kg. zabosbükköny, 1*5 kg. tengeri, 3'4 kg. repczepogácsa és zabszalma ad lib. E példák táptartarma a következő (kg.): fehérje zsir szénhid. táparány I. példa II. „ III. „
2-420 2-217 2 418
0 578 0-543 0-5C5
14-672 14-689 14-718
1: 6.6 1 : 6.6 1: 6 6
Miután mind a három példában körülbelül annyi a fehérje, zsir és szénhydrát, mint amennyit a tápanyagszabványok irnak elő, elméletileg egyenértékűeknek tekinthetők azok, de azt nem ismerhetjük el, hogy gyakorlatilag is egyenértékűek legyenek, mert a három példa bizonyára nem illeszthető egyenlő mértékben takarmányviszonyai közé. Ebből természetesen az következik, hogy a szerkesztőséghez intézett kérdését csak ugy intézhetnénk el teljes megelégedésére, ha nagyon sok takarmányösszeállitást számítanánk ki s ha ezáltal alkalmat nyújtanánk arra, hogy azt válaszsza t i közülök, mely legjobban összeegyeztethető takarmányviszonyaival; csakhogy ez nem képezi e szaklapnak föladatát. Egészen más helyzetben volnánk akkor, ha kész programmal fordult volna hozzánk, pl. ha kérdését igy formulázta volna: Takarmányviszonyaim megengedik, hogy 1000 kg. élősúlyra x kg. burgonyát, y kg. rétiszénát, z kg. tengeridarát stb. etessek; tessék e takarmányösszeállitást fölülvizsgálni s megmondani, hogy megfelel-e az elmélet követelményeinek. Ebben az esetben megtudtuk volna, hogy mennyi burgonyát, szénát, darát, repczepogácsát stb. etettet s igy szilárd alappal birva, könnyen megállapítottuk volna azt is, hogy változtasson-e takarmányösszeállitásán vagy nem s ha a változtatást hasznosnak találtuk volna, oly útbaigazítással is szolgálhattunk volna, mely takarmányviszonyai tekintetbe vételével könnyen keresztülvihető. Ha tehát tanácsunkkal óhajt élni, akkor szíveskedjék kérdését ily értelemben megújítani. Cselkó. Fülbélyegzők. (Felelet a 408. kérdésre) A mi első kérdését illeti, erre a válasz a
„Köztelek' 1900. évi 11-ik számában (193. lapon) foglaltatik. Utánozhatatlan bélyegzési mód nincsen, mivel a bélyegző eszközök bármelyikét akárki szintén megszerezheti. A tetováláshoz való legjobb festék a borszeszszel sürü péppé kevert finom svéd korom (Swensk Kiemök), W. Kosok tenyészképtelensége. (Felelet a 409. kérdésre.) A kérdésre határozott választ adni nem lehet, mert kérdésttevő nem mondja világosan azt, vájjon a kosok az anyák közé történt beállitattásuk után egy ideig még fedeztek-e és csak azután hagyták abba a fedezést. Az utóbbi esetben az eladót felelősség nem terhelheti, mert ilyenkor a fedezés abbanhagyásának oka vagy a tulerőltetésben vagy pedig a talán nem megfelelő tartásban rejlik. Feltéve azonban, hogy a vevő kétséget kizárólag beigazolja, hogy a kosok, melyek mint tenyészállatok vétettek, kezdettől fogva nem akartak fedezni és nála nem betegedtek meg oly betegségben, mely nemi ösztön csökkentésére vagy épen tehetetlenségre vezet, az állatok tartása psdig szintén megfelelő, a vevő jogosan követelhetné, hat hónapon belül, a kosok kicserélését. Megsziiuik-e a haszonbérlet halál esetén? (Felelet a 410. kérdésre.) A haszonbérbe adó halála a haszonbéri szerződést meg nem szünteti és az örökösök a bérlőt ki nem mozdíthatják. Bármint egyezzenek ki az örökösök egymás között, az igy létrejött vagyonátruházás mindig örökösödésnek és nem eladásnak lesz tekintendő, ha tehát a szerződés értelmében a haszonbérlet csak el dás esetén szűnik meg : a haszonbérlő a felmondást elfogadni nem köteles és a haszonbérleményt visszabocsátani nem tartozik. A haszonbérletből való kimozditásra irányzott kereset tehát sikerre nem vezetne. Praktikus földmérő eszköz. (Felelet a 411. kérdésre.) Igen pontos mérést lehet végezni a mérőléczekkel. A felmérendő terület mérendő oldalát sűrűbben kell kitűzni (traczirozni) mint a mérőlánezali mérésnél. A mérőléczek hossza 2 öl, melyeket két munkás felváltva rak le és ismét visz előre. A mérőszalagok be vannak osztva öles rendszerre. Az aczél mérőszalag jó, pontos és tartós, földméréseknél nem használatos. A „Stadel-féle" mérőtalyiga pontos mérést nem adhat, különösen nem göröngyös, rosszul mivelt talajban, de közönségesebb méréseknél, ott ahol nagy pontosságra szükség nincs. Kényelme, kezelhetősége miatt ajánlható. K. V.
A kassai gazdakongresszus vendégeinek fogadtatása. A Magyar Gazdaszövetség Kassára érkezett tagjait és a kongresszus vendégeit küldöttség élén október 7-én este fogadta Hadik János gróf a kassai állomásnál. A kongresszusi tagok zöme élén Károlyi Sándor és Dessewffy Aurél grófokkal az esti vonattal érkezett Kassára s az állomásnál Kassa város és a felvidék előkelő közönsége várta a vendégeket. Gróf Hadik Sándor az Abauj-Tornavármegyei gazdasági egyesület elnöke mint házigazgazda az alábbi üdvözlő beszédet intézte Károlyi Sándor grófhoz : Kegyelmes Uram! Őszinte örömmel és tisztelettel üdvözlöm Nagyméltóságodat Abauj-Torna vármegye gazdaközönségének nevében körünkben. Nagyméltóságod kezdeményezésének és fáradhatlan buzgalmának köszönhetjük, hogy a magyar gazdák is belátták, hogy fokozott tevékenységre és együttműködésre van szükségük, ha ezentúl boldogulni akarnak. A magyar gazdaközönségnek az ország minden
1548
8 0 . SZAM. i o - i k
K Ö Z T E L E K , 1900 O K T Ó B E R H O 1 0 , Levélszekrény. Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde
ÉVFOLYAM
. 1547 . 1548 . 1549
reflektált. Az ülés végén Koller István földbirtokos Zala vármegye lótenyészügyi bizottsága elnökének indítványára az értekezlet éljenzés közt fogadta el a Széli Kálmán A magyar kir. földtani intézet muzenma a miniszterelnökhöz intézendő üdvözlő és bizalmi közönségnek dijtálanul nyitva áll minden vasárnap és nyilatkozat szövegét. Ez után még Csertán csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Károly Zala vármegye alispánja a vármegye, Más napokon, hétfő és péntek kivételével, ' dél- Hertelendy Ferencz orsz. képviselő pedig a előtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij tapolcsai járás nevében mondtak köszönetet a lefizetése után tekinthető meg. miniszternek, mire az értekezlet véget ért. A miniszter az értekezlet után, mely általában, A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteménye de különösen a kisgazdák között a legjobb benyomást tette, megtekintette Balatonfüredet, a VII. ker., Kerepesi-ut 72. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napon majd hajón Siófokra kelt át s ott a veszprémi kivételével: káptalan küldöttsége által fogadtatott. A naponkint d. e. 9 órától d. a. 1 óráig. fürdő megtekintése után a miniszter a reggeli gyorsvonattal visszatért a székesfővárosba. Hétfői és az iiimepeket követő napokon a muzeum tárva van. Hadik János gróf nyilatkozata. Gróf A muzeum látogatása ingyent». Hadik János, az Abauj-Tornamegyei gazdaA miniszterek üdvözlő táviratai. A legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a sági egyesület elnökét a „Felső-Magyarország" Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor A kongresszus üdvözlő távirataira Széli kassai lap szerkesztője felkereste, hogy kérutczas irkán, a városba menet VIII. ker., a KenyérmezőKálmán miniszterelnök és Darányi földmivelés- utcza sarkán van. dést intézzen hozzá, vájjon egyik fővárosi hetilap a gazdasági egyesület utolsó választügyi miniszter a következő távirati válaszományi ülésében elmondott beszédére vonatkat adta: Szölöszeti értekezlet Balatonfüreden. A kozó interpellácziója megfelel-e nézetének Széli Kálmán miniszterelnök válasza a földmivelésügyi miniszter e hó 5-ikén -Balatonés helyeslésével találkozik-e? Gróf Hadik következő: Füreden legnagyobb részben zalamegyei bir- János ,Egy gazdáról, aki nem vak" czimü és kisgazdák, czikket elolvasván, kijelentette, hogy sem a tanítók Nagyméltóságú gróf Dessewffy Aurél tokosok, lelkészek, valamint a szomszédos törvényhatóságok kép- czikkben nyilvánuló tendeczia, sem a beszéurnák viselőinek jelenlétében népes értekezletet tar- dének imputált értelmezés az ő nézeteinek Kassán. tott. A miniszter megnyitván az ülést, min- meg nem felel, amennyiben ha nem hagyná Szives üdvözletüket őszinte örömmel denekelőtt köszönetet mondott a pannonhalmi magát besorozni azok közé, akik túlzott agrár és hálás köszönettel fogadtam. Nekem és a Szent-Benedek rendnek, hogy szives készséggel nézetek érvényesítésénél az osztályharcz felvezetésem alatt álló kormánynak állandó lehetővé tette az értekezlet megtartását. idézésétől sem riadnának vissza, ugy még törekvése és kormányzatom egyik legnagyobb Három évvel ezelőtt — folytatta a miniszter kevésbé van kedve a miskolczi kereskedelmi feladatának tekintem, az ország közgazda- — megbeszéltük, hogy mily irányt kell követ- kongresszuson előfordult" túlzásokat a maga sági életének erősítését és az összes köz- nünk a szőlőfelujitás terén s most három év részéről helyeselni és az ott kifejezésre jutott gazdasági tényezők fejlesztését. A mező- multán örömmel állapithatjuk meg, hogy köze- nézetekkel magát azonosítani. Megjegyzi egyébgazdák érdekei óriási fontossággal birnak ledünk a czél felé, melyet kitűztünk. De mint iránt, hogy nézeteltérések, melyek egyes külön és azok gondozását melegen hordom szive- a vándor, ki útjában meg-meg áll s egyrészt társadalmi faktoroknál kell, hogy előforduljamen. Minden gazdasági faktor harmonikus számolja a mérföldeket, melyeket már el- nak, még nem túlzások és ugy a gazdik saját fejlődésében kell keresnünk anyagi erőnknek hagyott, másrészt reá gondol a még előtte specziális érdekeik védelme szempontjából és az országnak felvirágozását. álló ut fáradalmaira, azonképen vagyunk mi kifejtett tevékenysége sem túlzásoknak, sem is e pontnál, midőn egyfelől láttuk az elért osztályharczoknak nem bélyegezhető. A maga Széli Kálmán. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter sikereket, másfelől számba kell vennünk azon részéről tehát egész őszintén csatlakozott a nehézségeket is, melyeket a még reánk váró magyar gazdaközönség boldogulását előmozválasza ez : munka sikeres befejezése megkíván. Az elnöklő dítani óhajtó mozgalomhoz, és beszédében Nagymélt. gróf Dessewffy Aurél urnák miniszter javasolja az értekezletnek, hogy csakis a saját álláspontját körvonalozta, hogy tanácskozásai során a kisgazdák nézeteinek, a mozgalomban meddig kiván elmenni. Kassán. tapasztalatainak előadására kiváló suly volna A nagygyűlés nagybecsű megemlékefektetendő. Szavait igy végzi: MagyarországA kassai m. kir. gazdasági tanintézet zését és üdvözletét őszinte köszönettel nak nagy ereje van a földben, mely még sok 25 éves jubileuma alkalmából Szentmiklóssy vettem és tiszteletteljesen kérem, hogy hálás tekintetben nincsen kihasználva és felismerve : Bertalan és Steller Béla földbirtokosok felkérik érzelmeimet a nagygyűlés előtt tolmácsolni ezeket a kincseket kihasználni fontos feladat. a tanintézet volt hallgatóit, hogy a f. hó 16-án szíveskedjék. De az országnak még nagyobb kincse van megtartandó emlékünnepélyen minél számosabDarányi. abban a becsületes munkásnépben, mely e ban megjelenni szíveskedjenek. — Az emlékDarányi sürgönye a nagygyűlés berekesz- földet miveli, hiszen ritka az az ország, mely- ünnepély a kassai székesegyházban délelőtt 9 tésekor érkezett, a miniszterelnöké pedig a nek népe oly értelmes, szorgalmas volna, mint órakor tartandó hálaadó istenitisztelettel veendi banketten olvastatott fel. a mienk. Már most, amely országnak olyan a kezdetét, majd folytatást nyer a tanintézet főföldje és olyan a népe, mint a magyar földé, épületében. Délben 1 órakor a Schalkházott nincs miért aggódnunk, hogy a nép a szállódában közebéd, a melyen való részvétel maga során segíteni ne tudjon. Ezen remény- iránti bejelentések f. hó 12 ig bezárólag az ben az értekezletet megnyiitottnak nyilvánítja. intézet igazgatóságához intézendők. Az értekezlet tagjai közül Bedeghi Pál kisA Magyar Folyam- és Tengerhajózási Mai számunk tartalma: gazda, Haudegh apát jószágkormányzó, Sauer Oldal János szőlősgazda, Czuppon Sándor ág. ev. r.-t. közhírré teszi, hogy Kis-Kőszeg állomást Kassai agrárgyülés. 1539 esperes kővágó Örsi lelkész, Gál Ödön föld- kedvezőtlen vízállás miatt, további intézkedésig, az áruforgalom számára megszünteti. Az utasok Állattenyésztés. birtokos fejtették ki nézeteiket, melyekre a A kisgazdák szarvasmarhatenyésztéséről az Alminiszter minden részletükre kiterjeszkedve be- és kiszállása a kedvezőtlen vízállás tarföldön _ _ 1546 tama alatt ezen állomáson csónakkal történik. részéből ily szép számmal való megjelenése által előre is biztosítva látom a holnapi gazdagyülés fényes sikerét. Isten hozta az urakat! Gróf Károlyi Sándor rövid válasza az üdvözlő beszédre körülbelül igy hangzott: Méltóságos Gróf ü r ! Fogadja őszinte köszönetemet a szives fogadtatásért, melyben részesülünk. Eljöttünk, hogy részt vegyünk a gazdasági érdekek előmozdítását czélzó munkában s mivel a gazdasági érdekek előmozdítása a haza javára szolgál, szívesen jöttem el, hogy ebben a munkában közreműködjek. Este ismerkedési estély volt a Schalkházszállóban.
VEGYESEK.
Mauthner Ödön
vesz:
a j á n l : legjutányosabb áron :
biborherét
őszi bükkönyt őszi
cs. és kir. udvari szálliti magkereskedése
borsót
őszi árpát stb.
minták beküldése és az ár közlése mellett a l e g m a g a s a b b n a p i á r o n m i n d e n f é l e gazdasági magot, J!L j e l e n l e g főképen:
luczernátlóheremagot biborherét
s z ö s z ö s bükkönyt ő s z i bükkönyt őszi árpát m u s t á r m a g o t stb.
80
szám.
ío-iK
évfolyam.
Vidéki állomásokról való lisztKivitel díjszabási kedvezménye. A Vidéki Malomiparosok Országos Egyesülete az év elején fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhez s kérte, hogy a magyar vidéki malomállomásokról a szárazföldi kiviteli útirányokon át a vámkülföldre irányuló lisztkivitel ugyanoly mérvű díjszabási támogatásban részesittessék, mint a Fiúmén át mozgó lisztkivitel. A felterjesztésben foglalt kérelem támogatására nevezett egylet fölkérte az OMGE.-t is, mely a földmivelésügyi miniszter utján a kereskedelemügyi miniszternél szorgalmazta a kérelem teljesítését. A földmivelésügyi miniszter most értesítette az OMGE.-t, a kereskedelemügyi miniszter ez érdembem határozatáról. A miniszter a kérelmet fenti terjedelemben nem veheti figyelembe, de ezen szárazföldi lisztkivitelnek is lehető legmesszebb menő díjszabási támogatásáról a folyó évben a Fiúmén átirányuló kivitelre érvényesített díjkedvezmények engedélyezéséről gondoskodott. A vidéki malomiparosok egyesületének azon további kére'mét, hogy a viziut versenyével szemben engedélyezett díjkedvezmények valamennyi vidéki malomállomásra kiterjesztessenek, a miniszter nem teljesíthette ugyan, de jelzi, hogy az őrlési ipar támogatása érdekében a fenforgó viszonyok mellett lehetséges kormányintézkedések megtétettek. A Magyar Országos Állatorvos-Egyesület központi választmánya f. hó 6-án tartotta első ülését a nyári szünet óta dr. Nádaslcay Béla elnöklete alatt. Dr. Rácz István titkár bemutatva Darányi Ignácz miniszter leiratát, melyben az egyesületnek 20 évi sikeres működéséért elismerését fejezte ki, egyúttal indítványozta, hogy az egyesület küldöttségileg fejezze ki köszönetét a miniszter előtt az állategészségügyi szakszolgálat államosításáért. A folyó ügyek elintézése után elhatároztatott, hogy a könyvkiadó-vállalatban a közel jövőben, dr. Kóssa Gyula: Gyógyszerrendelés, dr. Plósz Béla: Sebészet 2 kötetben, dr. Marele József: Klinikai diagnosztika és Breuer Albert: Husvizsgálat czimü müvei fognak megjelenni, megfelelő illusztrácziókkal ellátva.
NYILTTER.*) Most jelent
meg
Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében
Köztelek Zsebnaptár 1 9 0 1 - r e . A .Köztelek Zsebnaptár" ezen h c t e d l R évf o l y a m a régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetövé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a .Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt —==
3 korona 50 fillér, Megrendelbető
a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t ,
IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).
*) A* e rovat alatt közöltekért a szerkesztőség
KÖZTELEK,
1900. o k t ó b e r
HO
fO.
K S B E S K M ) S U M , T Ö Z S D B L
(Quttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1900. október 6.
vannak nehezítve, a korai őszi vetést pedig férgek és egetek pusztítják. A repczevetés felöl is panaszok érkeztek. Kívánatos volna, ha mielőbb bőséges esőzés állana be. E külföldi piaczokon az irányzat tartott maradt, az impulzusok azonban, melyek a forgalmat megélénkítenék, ismét elfogytak. Amerikában is ugy látszik a kedélyek nyugodtabbak. A tulajdonosok, tekintette) a tartósan erős hozatalokra, engedékenyek és csak ez által voltak képesek a kivitelt élénkebbé tenni. Az árvariácziók e mellett csak csekélyek. A látható búzakészlet a „Bradstreets" becslése szerint ismét 2.216,000 bush. gyarapodott. Angliában a vevők tartózkodóbbak lettek, mig a kínálat bővebb, az árak csak nehezen voltak fentarthatóak. A franczia piaczok bár változatlan árak mellett, búzában szintén csendesek voltak; liszt csökkent. A többi kontinentális piaczokon a forgalom gyenge ; spekulácziós befolyások és a fogyasztás tartózkodása az árakra nyomást gyakorolt, habár a kínálat egyébként nem nevezhető bőnek. Németalföld, Belgium és Délnémetországban az eladási viszonyok nehézkesek és az árak mult heti jegyzéseinket alig tarthatták fenn. Nálunk a kereslet kenyérmagvak iránt csak mérsékelt volt, az árak azonban tartottak maradtak. Takarmányczikkekből csupán tengeri volt gyengébb. Az októberi határidő felmondása e héten vette kezdetét és búzából összesen 835,000, rozsból 9C00, zabból 14,000 mm. szállítását jelentették be. Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük: Buza ez egész hét folyamán csak mérsékelt érdeklődéssel találkozott. A malmok készletekkel ugy látszik bőven el vannak látva és igy alig tanúsítottak vételkedvet. Az árubirtokosok igy engedményekre is voltak kényszerülve és az árak néhány fillért vesztettek. Később azonban az aránylag csak gyenge kínálat és ama körülmény folytán, hogy egyes malmok jobb érdeklődést kezdettek tanúsítani, barátságosabb hangulat érvényesült, az irányzat szilárdabbra fordult és a hét végével ismét teljes multheti árakat jegyzünk. Az összes forgalom 150,000 mm., a hetihozatal 234,000 Bozs aránylag csak gyengén volt kinálva és a hét kezdetével csak mérsékelt érdeklődéssel találkozott, mi mellett az árak változatlanok maradtak. Kéaz emelkedett határidőjegyzések által támogatva az árak fokozatosan 30—35 fill. javultak. Minőség szerint középminőségü árut 13.60—14, prima rozsot 14.20 K. jegyzünk pr. cassa Budapest távolságában átvéve, mig helyben 14.50 K.-igfizettek3 hóra. Nyíri származékokban alig van kínálat és Debreczen-Nyiregyháza paritásban 12.80—12.90 K. jegyzünk. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) tartósan csak gyengén van -kinálva és a kereslet is mérsékelt; a hangulat azonban kellemes és az árak teljes multheti niveaun maradtak meg. Helyben minőség szerint 12-10 K.-ig jegyzünk. Állomásokon átvéve a forgalom szórványosan kisebb tételekre szorítkozik és középminőségü tiszavidéki áruért 11-50—12-50, felvidéki áruért 14—14-50 K.-ig fizettek. Zab elég bőven érkezett, a hangulat azonban jobb érdeklődés mellett kellemesen alakult és jó minőségű merkantil áru 10—20 fii. magasabb árakat ért el. Finom minőségű áru csak szórványosan kerülapiaczra, szin és tisztaság szerint 1070—ll'lO, urasági tiszta zabot 11-30 K.-ig jegyzünk helyben. Tengeri ó készáruban csak szórványosan kerül eladásra és 13-20—30 K. jegyzünk helyben. Uj tengeri különösen októberre bőven van kinálva — eme Bzállitási terminusra alig akad reflektáns, későbbi hónapokra az érdeklődés jobb volna ugyan, azonban még mindig csak gyenge az üzlet és e mellett az árak is erősebben csökkentek. Novemberre budapesti paritásra 9, november-deozemberre 9-10—15 K.-ig jegyzünk pr.
1549 Napi jelentés a gabonaüzletről. 1900. október 9. Alacsonyabb külföldi jegyzések daczára a mai üzlet folytatólagos nagyobb fedezési vásárlások folytán roppant szilárdan indult, azonban az üzlet folyamán nagyobb bécsi eladások következtében ismét ellanyhult. Készáruban az üzlet mérsékelt kínálat és korlátolt vételkedv mellett szilárd irányzatú volt; elkelt kb. 12,OOJ mm. buza tiz fillérig magasabb árakon. Ugy rozsban, mint árpában a forgalom csekély volt, változatlan hangulat mellett. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezet üzleti jelentése. 1900. okt. 6. Üzletmenetünk a hét második felében kedvezően bonyolitódott le. Kereslet és kínálat közt megvolt a a helyes arány és miután a hüvős idő beálltával is jobb vásárlási kedv keletkezett, ezen viszonyok kihasználásával beküldőinknek jó árakat biztosíthattunk. Az egyes üzletágakra vonatkozólag a következőket jegzezzük fel: A husüzlet főleg pesti vágású husnemekre szorítkozott, melyek is nagyobb mennyiségben, változatlan jó áron értékesíttettek. Vadból leginkább szárnyasok és nyulak érkeztek, mindkettő gyors elhelyezésre talált. Fogoly 2-8C, fáczán 6 korona páronkint. Nyul 2 60 K. dbja, őz 1-50—1-60 kor. egészben és kilogrammonként. A tojásüzlet szilárd alakot öltött, különösen elsőrendű áru iránt — melyből kevés érkezett a piaczra — mutatkozott folytonos érdeklődés. Ennek hatása alatt jobbanfizettékaz erdélyi árut is. Elkelt prima alföldi 70—71 koronával, erdélyi 67—69 koronával. Apadt áru 58 —59 koronával eredeti 1440 darabos ládánként. Tejtermékben igen élénk volt az üzletmenet. Prima teavajban bécsi, drezdai és berlini számlákra történtek nagyobb eladások, de helyi vevőink is nagyobb tételeket vásároltak össze. Főzővajat helybeli sütőmesterek vásároltak nagyobb mennyiségben. Turó iránt még kevés érdeklődés mutatkozik. Áraink: L rendű teavaj 1-90-2-10, II. rendű 1-60—1-80, főzővaj 1-40—1-53 korona. Turó 12—14 fillér kgonkint. A baromfiüzlet igen élénk lefolyású volt. Különösen élő baromfiban kerültek, nagyobb tételek eladásra. Élő csirke minőség szerint 1-30—1-80 kor. Tyúk 2-40—2-60 korona. Sovány lud 2 8C—3-00, hízott lud 8—11 korona páronként. A gyümölcsöztet szinte élénk lefolyású volt. A hozatalok szőlőben igen nagy arányúak voltak, mindamellett a beállott jobb vásárlási kedvvel szemben az árak tartottak voltak, sőt kiváló csemege áru 8—10 fillérrel emelkedett árában. Elkelt prima Chasselas 32—48, szagos 60—64, mézédes 28 32 fillér kgonkint. Közönséges almával a piacz különösen Stájerországból, — melyből naponként 2—3 kocsirakomány érkezik, el van árasztva, ennek következtében az árak nagyon nyomottak. Igy édes nyári almáért 12—14, rétesbe valóért 15—24 korona volt elérhető ICO kgkint. Finom fajalma még kevés érkezik; kis tételekért 30—40 fillér volt kgonkint elérhető. Közönséges körte 20 fill9r, fajkörte 30—50 fillér kgonként. Nagyon keresett volt a dió, melynek ára 3 nap alatt 10 koronával emelkedett 100 kgként. Igy középáruért, melyért a hét első felében 36 koronát — ma 46 koranát értüQk el 100 kgkint. További áremelkedések várhatók ezen czikkben, miért sürgős felküldését beküldőinknek nagyon ajánlhatjuk. Finom ákácpméz 80—100 kor. 100 kgonként.
Hivatalos árjegyzés Budapest székesfőváros vásárcsarnokaiban eladott élelmiczikkekről. Budapest, 1900. okt. 8-ról. Has ég hústermékek. Marhahús 1 q. hátulja Olajmagvak: Káposztarepezében előforduló kisebb tételek helyben kb. 26—29 K. keltek el. A határidő- I. rendű 108—112,11. r. 100—108, III. r. 96—100, eleje I. r. 92—100, n.r. 84—92, DL r. 80—84, borjúhús 1 q. piaczon uj 1901 augusztusra szóló szokvány áru aítulja I. r. 136—146, II. r. 128-136, eleje I. r. a repczenövény felől beérkező panaszok folytán 116-128, II. r. 110—116, bárány 1 darab hátulja , szilárd volt és 25-70 K.-ig kötöttek, ma pedig , birkahús 1 q. hátulja I. r. 76—88, 25-80—27 K. zárul. Lenmag csendesebb és 29—30-50, eleje " - 72—76, eleje I. r. 64—68, n. r. 56—64, sertéshús gomborka 25 K. jegyez helyben. Kendermag helyben , Bzalonnával budapesti , vidéki 76—96, 21 K.-ig, vadrepcze 13—13 50 K.-ig jegyez. szalon nélkül budapesti —— •, vidéki 72-90, Hüvelyesek: Bab iránt az érdeklődés gyenge, szalonna , kocsonyának való ésl .pörköltnek való a kereslet azonban szintén csak mérsékelt. Kisebb tételek sertéshús füstölt budapesti I. r. vidéki II. i. _ változatlan mult heti árakon keltek el. Triőrözött fehér 130—136, malacz élő, szopós I. r. 1 drb 5.00—7.00, törpebab Gyöngyös-Félegyháza 17-—17-50, fehér gömbölyű bab Mohács, Baja, Zombor 16—, barnabab tisztított I. r. 1 kg. 1.30—1.40, sonka 1 kg. nyers, belf. hentesáru 0.90—1.20, füstölt belf. csonttal 1.60—1.80, Kalocsa 14, Nagy-Károly 13-50 K. jegyez. csont nélkül 0. 0.—, sonka füstölt prágai, csonttal 2-08—2.20, csont nélkül 0. 0.—, kolbász 1 kg. nyerg
155Ö 1.00—1.20, füstölt I.r. 1.40—1.60, szalonna 1 q. , sózott 92-66, füstölt 96,—110,sertészsír 1 q. hordóval , hordó nélkül budapesti I. r. 116—120, szalámi 1 kg. belföldi 320—340, prágai korona. Bsrofflfl. a) Élő: (1 pár) csirke rántani való 1.10—1.40, tyúk belföldi I. r. 2.40—2.60, kappan hizott I. r. 0.00—0.00, sovány 2.40—2.80, rucza hizott I. r. 2.40, liba fiatal újdon4 4.60, sovány belföldi 2. ság — . _ lud hizott L r. 9. 11.—, sovány belföldi 3.60—440, pulyka hizott I. r. 0. 0.—, sovány belföldi 4.40—4.80 korona. — b) Tisztított: csirke I. r. 1 drb 1.00—1.60, tyúk I. r. 1 drb 1.50—1.60, kappan hizott 1 kg. , 1 drb 0.00—0.00, rucza hizott 1 drb 1.80—2,80, 1 kg. 1. 1.12, lud hizott 1 kg. i. 1.08, 1 drb 2. 3.20, magló 1 kg. 80—80, I drb , pulyka hizott 1 kg. 0.00—0.00, 1 drb , magló 1 kg. , 1 drb , ludmáj 1 kg. 2.40-3.40, nagy 1 drb 0„70—1.40, ludzsir 1 kg. 1.60—1.80 korona. Hal. Élő: (1 kg.) harcsa 1.30—2.—, csuka 0,00— 0.00, ponty dunai nagy 1.40—2.—, márna 0.80—1.20. süllő balatoni , czompó 1.40—1.50, pisztráng nagy —. .—, kecsege 0. 0.—, angolna , apró kevert 0.32—0.50. Lazacz rajnai 1 kg.—. — korona. Tej és tejtermékek. Tej teljes 1 liter 0.18—0.20, lefölözött 0.12—0.12, tejfel 0.56—0.60, teavaj 1 kg. 1.60—2.—, főző darabos 0. 0.—, szedett —, olvasztott , margarin I. rendű , II. r. j tehéntúró I. r. 0.10—0.20, juhturó 1 20—1.28, liptói 1.20—1.26, juhsajt 90—1.00, ementáli belföldi 1.60—1.60, grói belföldi 1.00—1.30 korona. Liszt és kenyérneinüek. Kenyérliszt 1 q. •—> kenyér monori, fehér hosszú 1 kg. 0.27—0.27, barna 0.22—0.22, rozs 0.23—0.23 korona. Száraz főzelék. Lencse belföldi 1 q. —.00 .00 külföldi 34.00—56.00, borsó hazai héjas 20.00— 24.00, koptatott 26.00—30.00, külföldi héjas 20.00—22.00, bab fehér apró 12.00—18.00, nagy 14.00-20.00, szines 12.00—20.00 korona. Tojás. Friss teatojás 100 drb 5. 5.30, alföldi (1440 drb) 68. 69.—, erdélyi (1440 drb) 66. 67.—, szerb (1440 drb) —' •—, apadt (1680 drb) 58—59, meszes tojás korona. Zöldség. Sárgarépa 100 köt. 0.00—0.00,1. r. 1 q. 00.00—00.00, petrezselyem ujd. 100 kőt. 0.00—0.00, I. r. 1 q. 00.0C— C0.00, zeller I. r. 100 drb 1.40- 2.20, karalábé I. r. 100 drb 1.40—2.—, vöröshagyma ujd. belföldi 100 köt. — — , érett makói 1 q. 8.00-9.00, fokhagyma I. r. 1 q. 16. 28.—, czékla 1 r. 100 drb 1. 1.60, II. r. 0.80—1.—, fejeskáposzta I. r. 100 drb 8.00—14.00, kelkáposzta I. r. 100 darab 1.60—2.40, vöröskáposzta I. r. 100 drb 8 00—14.00, fejes saláta I. r. 100 drb 1.80—2.—, kő tett saláta 100 drb 0. 0.—, burgonya 1 vaggon sárss 320.0—400.0, fehér —.00— —.00, rózsa 1 q. 3.40—3.60, fekete retek kicsiny 100 drb 1.20—1.60, ugorka 100 drb savanyitani való 0.30— C.60, savanyitott 1. 1.20, nagy salátának 0.80—1.20, paradicsom érett 1 q. 5.00- 8.00, belföldi 00. 00.—, zöld paprika 100 drb 0.12—0.60, tök főzni való 100 drb 6. 20.—, zöldborsó hüvelyes 1 q. —.00 .00, kifejtett —.00 .00, zöldbab hüvelyes 1 q. 12. 16.—, kifejtett —. .—, karfiol 100 drb 6.00—12.00, torma belföldi nagy édes 1 q. 24.00—28.00, spárga 1 kg. 0. 0.— korona. Gyümölcs. Alma, nyári édes 1 q. 10. 20 — rétesbe való 12.00—24.00, vajkörte nagy I. r. 1 q. 18. 40.—, közönséges kevert körte 1 q. 12.00—14.00, szilva magvaváló nagy I. r. 1 q. 20. 22.—, nem magvaváló vörös 1 q. —. .—, ringló nemes I. r. 1 o. —. .—, baraczk kajszin 1 q. —. .—, ftzi 1 q. —. .—, magvaváló 1 q. 24. 48.— nem magvaváló 1 q. 24. 48.—, szőlő fehér mézes iGímege 1 q. 32.00—40.00, közönséges kevert I. r. 1 q. 2e. 28.—, meggy nagyszemü kem. 1 q. —.00 .00, apró szemű 1 q. —.00 .CO, eper (szamócza) 1 kf. málna 1 kf. 0. 0.—, szeder 1 liter 0.C0-0.C0, görög dinnye nagy I. r. 10 drb 2-40-5-—, kicsiny 100 drb 12. 24.—, sárga dinnye nemes I. r. 100 drb — . — — . — , II. r. 100 darab —. .—, dió nagy papirhéju 1 q. 60.00—80.00, apró kemény héjú I. r. 1 q. 32.00—46.00, mogyoró nagy olasz 1 q. —.00 .00, gesztenye olasz nagy 1 q. 0. 0.—, belföldi 1 q. 12,—18.—, narancs messzinai 100 darab 0,00—0.0, apuliai 100 drb 0.00——.00, mandarin 100 drb 0.00—0.00, czitrom I. r. 100 drb 2.80—4.—, füge hordós 1 q. —.00 .00, koszorú 1 q. 40.00—44.00, datolya sajtolt I. r. 1 q. 80.00—84.00, mazsolaszőlő (fehér) 1 q. 70.00—120.00, szőlő passatutti 1 q. , 1 q. —. .—, szerb szőlő 1 q. —. .— korona. Fűszer, ital. Paprika I. r. 1 q. 160.00—200.00, II. r. 1 q. 140.00—160.00, mák 1 q. 46.00—56.00, méz csurgatott 1 q. 72.00—1C0.00, lépes 1 q. , köménymag 1 q. —. .—, boróka 1 kg. —. .—, házi szappan szin I. r. 1 q. 50.00—50.00, közönséges il. r. 36.00— 36,00, bor fehér asztali palaczkokban 1 hl. —. .—, vörös bor 1 hl. —. .—, házi pálinka palaczkokban 1 hl. —. .— korona. BudapeMi takarmányváeár. (IX. kerület, Meiterutcza. 1900. október 9-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a .KözteUk" részére.) Felhozatott a szokott községekből 166 szekér réti széna, 97 szekér muhar, 35 szekér zsupszalma,
K Ö Z T E L E K , IQOO. O K T Ó B E R H Ó
80. SZÁM. 10 IK É V F O L Y A M .
10
6 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 12 szekér egyéb takarmány (luezerna, sarjú és zabosbükköny stb.) 12 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak fillérekben, q-ként, a következők: réti széna 360—560, muhar 440—520, zsupszalma 200—240, alomszalma 200—240, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma , 100 kéve tengeriszár , luezerna 360—360, sarjú 420— 520, szalmaszecska 340—360, széna , uj , , zabosbükköny 480—520. Összes kocsiszám 318, suly 445,200 kg.
Bécsi sznrómarhavásár. 1900. okt. 4-én. Felhozatott: 3883 borjú, 2792 élő sertés, 1428 kizsigerel! sertés, 691 kizsigerelt juh, 52 bárány. Borjuvásár nagyobb felhajtás folytán lanyha, árak 2—4 fillérrel estek. Sertésvásár változatlan. Kizsigerelt juhok olcsóbban keltek. Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 80—100, prima 104—112, primissima 114—120 ( ), élő borjú 68-84, prima 88—92 ( ), primissima 98—100 (—), fiatal sertés 60—84, kizsigerelt sertés, nehéz 90—96, hizó sertés, süldő 88—104 ( ), kizsigerelt jub 50—80 pr. kiló fillérekben, bárány páronkint 10—24 (—) korona.
\ 1900. szept. hó 20-án. Felhijtái Állatvásárok. 5192 db juh. A nagy felhajtás folytán az üzlet igen lanyha Bodapesti sxnrómarhavásár. 1900. okt. hó 5-én. volt és az árak ismét estek. A székesfővárosi közvágóhíd is marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: belföldi 391 db, eladatott 391 db, galicziai drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, növendék élő borjú 71 db, eiadatott 71 drb, élő bárány 30 db, eladatott 30 drb; belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — Szerkesztői üzenetek. drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött 33 drb, eladatott 33 drb, növendék borjú — drb, eladatott H. B. urnák Erdő-Kürt. Vállalkozói honvéddrb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő lovak dolgában katonai szabályok az irányadók. Ettől kecske — drb, eladatott — drb. eltekintve, a századparancsnok nem kényszeritetíe önt a lovak visszaadására csak ahhoz ragaszkodott, Borjuvásár hangulata élénk volt. amihez joga volt, hogy t. i. vagy mind a három lovat Arak a következők: Élő borjuk: belföldi adja vissza, vagy mind a három lovat tartsa meg. A koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 60-—96-— vállalkozónak jogában áll a hadgyakorlatra beállítás koronáig, kivételesen 104 koronáig súlyra, galicziai alkalmával a lóról lemondani és senki sem kénysze, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, ritheti őt arra, hogy azt tovább is tartsa, de ha több kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig lovat vett tartásba, azok közt szabadon nem válogatkiv. koronáig drbonkint, koronáig hat. Ha ilyen ügyekből kifolyólag valaki azt hiszi, kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , hogy rajta sérelem esett, orvoslást a felsőbb katonai koronáig, kiv. koronáig drbkint, 32—52 hatóságnál, esetleg a bíróságnál is kereshet. koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú: H. B. urnák, Erdő-Kürt. A gépészkovács az belföldi koronáig, kiv. koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. koronáig 1876. évi XIII. t.-cz. 3. g-ának b) pontja értelmében súlyra, tiroli —— koronáig, kiv. — koronáig nem levén cselédnek tekinthető, reá a karhatalommal drbonkint, bécsi 100—110 koronáig, kiv. 120 koronáig való elővezetést alkalmazni nem lehet. Ha a szerződés ellenére helyét elfoglalni vonakodik, az ebből netán súlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány 2023-— koronáig származó kárért a biróság előtt lehet felelősségre vonni. páronkint, ölött bárány —• •— koronáig párja. J. S. urnák, Bari. A megadott méretek alapján a kád űrtartalma a következő : 26-90 hl. 48-33 akó. Ehhez még az a megjegyezni valóm van, hogy a jelentése a ,Köztelek" részére). kád magassági méretét a fenéklap középpontjától a Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 2880 darab, felső lap közepére bocsájtott merőleges adja s nem eladatott 2880 drb,feljavított jubok 393 drb, eladatott pedig a kád oldalának a hossza. Olyan könyv, IC K 293 drb, kisorolt kosok — drb, eladatott — darab, melyet a kérdéstevő keres, nincsen. kiverő juh 101 drb, eladatott 101 drb, bárány — drb G. A. Heves. Névtelen leveleketfigyelembenem eladatott —, kecske 4 db, eladatott 4. db, boszniai —, eladatott — db, szerbiai 116, eladatott 116 db. veszünk. angol keresztezés —, eladatott — db, romi niai durvaszőrü — db. Birkavásár hangulata lanyha volt. - Mezőgazdán figyelmébe! Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü42-46.-K, páronkint, 40—44 (48) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok 40-32-— K. páronkint, 3638 K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig Elismert kitűnő hazai gyártmány! páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juhok 1420K.-ig páronkint, K-ig 100 kl. élős. sz., bárány — K., kecske —•— K. páronkint, durvaszőrü 24' 28-— K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai 17—24 K. páronkint, — K-ig élősúly szerint, angol keresztezés — K. páronkint, romániai — K. páronkint, raczkajuhok — .— K. páronkint, —. .— K.-ig ICO kiló élősúly szerint.
1600 gözcséplökészlet (izemben!
EL8Ö MAGYAR gazdasági gépgyár
összes felhajtás 5184 db. Ebből magyar 3697 dl. galicziai 451 darab, bukovinai 13, német 1023 db, hizott 2856 db, legelő 731 db, fiatal 1597 db, ököí 3606 db, bika 661 db, tehén 560 db, bivaly 219 db Az üzlet élénkebb volt s prima ára 100 kilónként 1 koronával emelkedett. Arak: prima magyar 74—80-— (—• ), szekund* 66—73, tertia 58—65. Galicziai prima 74 -—80 — (84 —), szekunda 68—73, tertia 60—67. Német prima 80—85-— (86 ), szekunda 72—79, tertia 64—71 Legelőmarha : szerb és magyar 50-—601—, rosszabb minőségű 50—60-—. Bika és tehén 48—66 (70 ) és bivaly 40' 50-—. Az összes eladások, élősúlyban, kilogrammonként, fogy. adó nélkül értendők. Bécsi sertésvásár. 1900. okt. 9-én. (Sehleiffel der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köztelek" részére). Felhajtás: 4364 lengyel, 6978 magyar, összesen 11342 drb. A vásár lanyha volt. Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 87—89 fillér, kivételesen —fillér,közepet 72—85 fillér, könnyű fillér, süldő 64—84 fillér.
R É S Z V É N Y T Á R S U L AT | BUDAPESTEN," K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. S Z Á M .
21/2, 3Va, 4, 4Vü, 6, 8, 10, 12 lóerejüek.
Magánjárók (uti mozdonyok.) Kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimeritő és felvilágosító választ.
Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetik.
§2. s z á m .
10-ik é v f o l y a m .
köztelek,
Sopron szab. kir. város tulajdonát képező a várostól félórányi távolságra eső úgynevezett U
e
1901.
b
e
r
z
szeptember
vetkező
15 évre
s
i hó
a
s
"
p
2 9 tői fogva
nyilvános
u
s
z
t
egymásra
föld, kel
rét
és legelőből
van A
a
áll
486 k. hold,
szántó-
és gazdasági
épületek-
felszerelve. nyilvános
árverés
és
ajánlati
tárgyalás
f. évi november hó 14-én d. e. 10 órakor a
városház
fog
tanácstermében
1900. szeptember
1615
h ó 30-án. A
városi
tanács.
ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI EGYESÜLET felügyelete alatt álló
KÖNYVKIADÓ
VÁLLALAT
kiadásában a kővetkező
gazdasági könyvek jelentek meg: Cselkő és Kossutány Takarmányozástan Cserháti S á n d o r Talajismeret Hilgard-Treitz Szikes talajok__ Domokos K . Gazdasági építészet l-ső rész Száhlender Gyula Gazdasági építészét ll-ik rész ... Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan Cserháti S á n d o r Okszerű talajmivelés... ... Acsádi J e n ő Mezőgazdasági Üt-, Vasút- és Hidépitészet Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés Beiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés R á z s ó I m r e Czukorrépa-magtenyésztés Dr. Baross J á n o s Idegenek birtokbeszerzése
4.80 3.20 1.60 4.80
6.—
5.20 5.20 5.20
6.— 6.— 6.—
2.—
5.20 6 — 4.— 4.80 10,— 12.— 2.— —.— 6.— —.—
Orsz. Magy. Gazdasági Egyesölet pénztári l B u d a p e s t , I X . , Üllői-ut 25. s z á m
(Köztelek)
intézendök. Á műveket bérmentve küldjük; s minden után 25°/o engedményt adunk.
111
Tiszta f a j ú 7-8 hetes malaczok
a
n a g y yorkshire fajtából, páronkint 3 0 koronával (csomagolás nélkül) ludányi állomástól, e l a d ó k . Szíves megkeresések a
Báró Stummer Sándor-féle j ó s z á g - i g a s g a t ó s á g h . c z X T a g y - B o d o l s , ., u. p. N y i t r a - L u d á n y , intézendök.
1582
megtartatni.
Bánatpénz gyanánt 1400 koronányit összeg leteendő. Ajánlatok, irásbelileg és szóbelileg tehetők, írásbeli ajánlatok 1 koronás bélyeggel a fennti bánatpénzzel ellátva, kellő jelzésű és pecséttel zárt borítékban az árverés napján d. e. 9 óráig a polgármesteri hivatalhoz beküldendők. A részletes feltételek a városi gazdasági hivatalnál (városház I. em. 16. sz.) betekinthetők. Sopron,
kedvelt Száva-vidéki terményt szállit gondosan válogatott minőségben 85—90 százalékig jótállással a csiraképességért. 1404 Weisz Ferencz Sziszek, Horvátország.
árverésen
körülbelül
1551
vető-, nyeles- és fürtös-makkot,
kö-
haszonbérbe adatik. A földbirtok
hÓ 17.
Elsőrendű
Haszonbérleti hirdetmény. „
1900. o k t ó b e r
mmmmmmmmmmmmmmmmm
Hirdetmény. (Tanuló-bérletjegyek életbeléptetése Szatmár-Zsadány állomásról SzatmárNémeti állomásra.) A magyar kir. államvasutak igazgatósága közhírré teszi, hogy f. évi október hó !. napjától kezave Szatmár-Zsadány állomásról Szatmár-Németi állomásra egy és három hónapig érvényes tanulóbérletjegyek fognak kiadatni, melyek a SzatmárZsadány állomáson díjtalanul kapható tanuló-igazolványok alapján váltandók. Budapest, 19C0. szeptember hó 18. A m. kir. államv. igazgatósága. Utánnyomás nem dijazv
Kitűnő
minőségű
tölgymakk-ot n e m k ü l ö n b e n mindenféle e r d é s z e t i m a g o t ajánl a
Magy. magpergető-gyár Faragó Béla Zala-Egerszegen; m i n d e n kiállításon k i t ü n t e t v e , legutóbb Párisban ezüst éremmel.
A magyar kir. államvsutak. Igazgatóság. 143980. sz. A/I. Hirdetmény. A féláru vasúti jegy váltására jogosító arczképes évi igazolványok érvényesítése az 1901. évre. A folyó évre szóló féláru vasúti jegy váltására jogositó arczképes évi - igazolványok abból a czélból, hogy az 1901. évre idejekorán érvényesíthetők legyenek, a magy. kir. államvasutak igazgatóságához már f. évi octóber hó 1-töl kezdve beküldhetők: azon jogosultak pedig, kik a f. évben ily igazolvány birtokában nincsenek, dtí ilyet a maguk részére az 1901. évre váltani kívánnak, az igazolvány kiállítását ugyancsak a fenti időponttól kezdve kérelmezhetik. Nehogy tehát az igazolványok érvényesítése és illetve az ujak kiállítása a f. év utolsó hónapjára maradjon, a munkatorlódásnak és az ebből származható késedelmeknek elejét veendőfigyelmezhetjükaz érdekelteket, hogy saját érdekükben cselekszenek, ha az érvényesítés kieszközlése, illetve az uj igazolványok megszerzése iránt igazolványaik, illetve fényképeik és kezelési illeték fejében személyenként 1 korona készpénznek a m. kir. államvasutaknak főpénztárába való beküldése mellett az előirt módon hivatali felsőbbségükhöz. illetve a jogosult nyugdijasok bélyegtelen folyamodványnyal közvetlen az alólirott igazgatósághoz (Budapest, VI., Andrássy-ut 73—75. sz. már most folyamodnak. A nyugdijasok a lakhelyükre ilietékes közigazgatási hatóság által nyugdíjas minőségüket és azt, hogy dijazott tisztséget, vagy fizetéssel járó hivatalt nem viselnek, folyamodványaikon igazolni tartoznak. Az illetékes hivatali főnökségeket felkérjük, hogy az érvényesítését és az uj igazolványok kiállítását kérelmezők' igazolványait, illetve fényképeit, a kezelési illetékkel és a folyamodókról 2 példányban szerkesztendő névjegyzékkel együtt, az amúgy is nagyszámú teendők lehető megosztása szempontjából,\ alólirott igazgatóságához minél előbb beküldeni szíveskedjenek. Egyúttal közöljük, hogy az igazolványok határozmányainak Í7. pontjában foglalatokhoz képest azon idő alatt mig az érvényesítés végett beküldött igazolványok nálunk kezeltetnek, azok birtokosai részére, előre nem látott utazásokra bélyegtelen folyamodvány alapján, melyben az, hogy az illető folyamodónak igazolványa érvényesítés végett be nem küldve, a hivatali főnök által igazolandó, a folyamodványban mégjelölendő útvonalra féláru menetjegygyei egyszeri útra szóló igazolványok fognak ugy az alólirott igazgatóság mint üzletvezetőségeink által is kiadatni, megjegyezvén, hogy azok részére, kik a fent közölt esetben egyszeri útra szóló igazolvány kiállítását kérelmezni elmulasztanák, a rendes menetdíj megfizetése esetén, menetdíj vissztéritések semmi körülményék között sem fognak engedélyeztetni. Végülfigyelmeztetjükmindazokat, kik arezképes évi igazolvány változásra kötelezve nincsenek, továbbá az arczképes igazolvány birtokosaik is, hogy a saját részükre, illetve családtagjaik részére szükséges féláru menetjegygyei egyszeri útra szóló igazolványok kiállítása iránt mindenkor idejében, de legalább is 14 nappal tervbe vett utazásuk előtt folyamodjanak, mert a későnkért igazolványoknak soron kívüli kiállítása az év e szakában beálló munkatorlódás következté. ben legyőzhetetlen nehézségbe ütköznék. Budapest, 1900. évi szeptember hó 21-én. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
1552
kőztelek
1900. o k t ó b e r
h o 10.
80. s z á m .
10-ik
évfolyam.
7 7 5 6 7 — 9 0 0 . sz. II-ra.
Hirdetmény. A kisbéri m . kir. áll. ménesbirtoknak 1 9 0 0 — 1 9 0 1 . évi 3500
q.
400
q.
malátacsira
800
q.
szárazmoslék
500
q.
3000 1200
Budapest, Köztelek
olajpogácsa
q. goromba
„KÖZTELEK" kiadóhivatalában
tengeri
a következő g a z d a s á g i buza
korpa
q. takarmányárpából
szaknausikák
kaphatók:
és
álló
erőtakarmány
szükségletének biztosítására folyó évi október a ménesbirtok igazgatóságának zárt
h ő 23-án
Írásbeli ajánlati
ver-
senytárgyalás fog tartatni. P á l y á z ó k egy koronás bélyeggel és 5°/o
bánatpénz-
E g y s z e r ű g a z d a s á g i s z á m v i t e l . Irta Suschka Richárd. Az Orsz. Magyar Gazd. Egyes, által 2000 korona pályadíjjal, koronázott pályamű., Bolti ára csinos vászonkötésben 6 korona. A «Köztelek» előfizetőinek és az O. M. G. E. tagoknak portomentesen megküldve 4 korona 6 0 fillér. A B a r o m f i h i z l a l á s a és a h i z o t t b a r o m f i é r t é k e s í t é s e . Irta Hreblay Emil állattenyésztési felügyelő. Ára portoméntes küldéssel 1 korona 7 0 fillér.
zel felszerelt ajánlataikat legkésőbb
hó 23-án
október
délelőtt
G a z d a s á g i S z á m v i t e l i N a p t á r . Szerkeszti Szilassy Zoltán, az O. M. G. E. szerkesztő-titkára: Megjelenik minden évben. Bolti ára 1 korona 5 0 fillér, portomentes küldéssel 1 korona 9 0 fillér.
10 óráig
a ménesbirtok igazgatóságánál Kisbéren nyújtsák
be.
A részletes feltételűk a gazdasági főigazgatónál (Budapest, földmivelésügyi ajtó)
és a ménesbirtok Budapesten,
minisztérium
I I . emelet
igazgatóságánál
80.
sz.
megtekinthetők.
1900. évi szeptember h ó 23-án.
NI. kir. f öldmivelésügy iminiszter.
1609
A m e z ő g a z d a s á g r ó l és m e z ő r e n d ő r s é g r ő l szóló 1894-ík évi XlI-ik törvényezikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben bérmentes küldéssel 2 korona 20 fillér. A s e r t é s j a v í t á s a é s h i z l a l á s a . Gazdák és hizlalók használatára. Irta: K. Ruffy Pál uradalmi főtiszt. Ára portomentes küldéssel 2 korona 20 fillér. A m e s t e r s é g e s b o r o k k é s z í t é s é n e k , forgalomba hozatalának tilalmáról szóló t ö r v é n y . Magyarázó jegyzetekkel ellátta: dr. Lónyai Ferenez. Ára 1 korona 6 0 fillér..
Legelsöbbrendü birtokbérlet!! 850
hold,
elismert legelsöbb r e n d ű
szántóföldekkel és 50 h o l d rét, b u z a , repcze, sörárpa és ózukorrépának alkalmas, igen szép fekvésű, 10 perez a vasúttól és
nagyobb
várostól,
katasztrális
holdja á 12 forint és az adó. Csak komoly
reflektánsnak
közelebbit
ÖsterreicherBernát-ú\ INiiü'y- K
Minden
ánizs ú n.
1541
f a j t a
erdei csemetéket moru fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös és fehér égerfa, akáczfa, fehér juhar, berkenye éa bodzafa csemetéket ajánl
Gutsverwaltung BOROWNA posta: B O C H N I A , Galiczia. Á r j e g y z é k kívánatra ingyen.
Magyar kir. államvasutak. Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak részére a jövő 1901. évben, illetőleg 1902. évvégéig re.-zelökefék és korongtisztitó kefékből felmerülő szükségletének szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A kiírás tárgyát képező egyes keféket előtüntetó jegyzék, mely egyszersmind ajánlati mintául szolgál, valamint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok, valamenynyi üazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasutak igazgatósága anyag- és leltárbeszerzési (A. III.) szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. sz. II, emelet 47, ajtósz.) ingyen kaphatók. A szabályszerűen kiállított egy koronás magy. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve; legkésőbb f. é. október hó 31-ki déli 12 óráig a m. kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési szakosztályában átsdaudók, illetőleg posta utján oda küldendők és a boríték ezzel a külcimmel látandó el : „Ajánlat kefék szállítására 125723/900. sz.-hoz." Budapest, 1900. szept. hó 17-én. Az igazgatóság.
! Lapunk bekötési táblája ! i
f r t3 6 k r é i * t
(poríémeateseo)
kapható kiadóhivatalunkban. Gulyaárverés. Nagyméltóságú Ő r g r ő f P a l l a v i c i n i N á n d o r n r m i n d szent-algyői u r a d a l m a
magyar-alföldi gulyatenyészetéböl 3 1 d r b 3 éves s z á m f ö l ö t t i h a s a s fisző 22 „ 7 — 1 3 éves s z á m f ö l ö t t i h a s a s t e h é n 3 „ S éves s z á m f ö l ö t t i t e n y é s z b i k a S „ 3 „ ,, tenyészbika október hó 18-án d. e. 9 órakor kezdődő áiverésen az uradalom P a . - S z e r i gazdaságában (Kistelek vasúti állomástól 3A óra kocsin) eladatni fog. Megkeresésre Kistelek vasúti állomáshoz kocsi küldetik. (A vasút indul Szegedről reggel 4B0 és Kistelekre érkezik 553.) ~ 1554 I N T Ez alkalommal á r v e r é s r e bocsájtatik még 4 drb idei, 3 drb I éves, 2 drb 3 éves csikó és I drb 7 éves hasas kancza Northstar, Furioso és a lipiczai Neapolitano apától. 1 8 ® Csongrád-Sándorfalva, 1900. szeptember hő. Uradalmi
főintézőség.
82. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. Hirdetési ár 15 szóig 60 fillér,
KÖZTELEK, 1900. OKTÓBERHÖ17.
^
Számtartó
^
szaicség-es l e v é l b é l y e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t k ü l d e n e k .
Ispán.
Károly,UEndr5dön^^késm^l602 Kezelőmives isk8olátevé|zSt,T25 éves" ev. ref. vallású, intell gens Ispán, ki 6 évi gyakorlatát elsőAjánlkoffk bXmel^^az^aságd™embÍbizr'to0.itásÍáS7sÜ Szfves Nős i s p á n megkeresések elap kiadóhiva1586 nali belépésre kerestetik. Bizo- talába kéretnek. 1 Földmives ajánlatok^ melyek viss^nem vele egy majori küldetnek, Sőregi gazdaságnak végzett 28 éves,"nőtlen ev" Mindkét, állásra c Tápiószelőre oz miendők. 1577 rel ref. vallású erőteljes e yén, pályázhatnak, kii megfe elő állást keres azonnali Gazdatiszt, ki a répatermelésben alaposan kitűnő rbízofyitványaUigazolja zetiséggel birők előnyben ré- kerestetik, gazdasági iskolát a birtok feloszlás \ miatt válszesülnek. Megállapított javadalmazá- végzett egyének^előnyben ré- toztatja: Ozim Ádám Audrás, Mezőtúr. 1603 suk egyenkint: 480 kor. készpénz 5 hectoliter buza, 10 heoto- k^l^felMereí^^iüa^k^a^flzeliter rozs, 5 heotolit^r árpa, Földmives való befépésre ^^^nagyobb bérgazdaságba felfogadtatik. írásbeli ajánlatokbizonyitváuymásolatokkal, melyek vissza nem küldetnek a nagyfügedi gazdaság u. p. Nagyrűgéd He-
Vinczellér, végzett és mint ilyen alkalmazva voltba szőiőüWetést és
Gazdák
ÁLLÁST KERESŐK, Gazdatiszti állást keres, egy a debreezeni gazdasági tanintézetet jó sikerrel végzett gazdász, ki a gazdaság minden ágában kellő járlforlatfm'o1' tÖbkiédóí'Ta" ^
czukorgyári gazdaságban nyert alkalmazásban. Eddigi sikeres működéseiről kitűnő bizonyit1400" ozim alatt kér a kiadíhi-' vatalba. 1400 Állást nyer gazdasági intézetet vég: legalább 4évi gyakorlattal
Mérlegképes könyvelő. Egy mérlegké 40—50 év közötti megbíz 1;
^ÖnáU^gazda^iszt,
Szitos6megkerüléseket6 .Intel II-
ismereteit. Katholikus, nősfsö gm^re^tt^Igénye^Meré/yek;
írnoki íelőtiszTá Uást"kére™azonnali vagy november hó elsejére föld nives ^kolát ^égzett és ki a gazdaság kezelést, állattenyés'tt'st, dohány és czukor-
tett, kitünö referenoziákkal rondalkezik, megfelelő állást. Fiatal ,Ui gazdasági ttnfolyaárom közép iskolát is a mezőgazdaság minlászebek idomitását teljesen it, Bá9tya.utŐzae8?nCZ 1585
bevásárlással nagy-
Kezelőtiszti daság minden ágában jártas, és tejgazdasági szakiskola tizletSvezetői tanfolyamát végzett 36 éves nős gazdatiszt. Ozim Németh István Bodba, Toron-
tesZna?yobbnbirtokban keres újévre más állást. Czim a kiadóban. 1600
Kereskedelmi gyakorlattal biró nőtlen fiatal Ajánlatok és bizonyítvány' solatok Braun Oszkár jós. igazgató ozimóre Pakoc (Zálamegye) küldendők. : E z e r holdas gazdaságba Orosháza vidé önálló gazdatisztet keres T Ágost M.-Bánhagyesen. B
év11 végével li óhajtja. S
szeilpn'és könyvvitelben kellő
és ti^ztessége^áílás^ker^o^y
tinó usz o • •
gazdálkodás^ ^"den ágában,
Földmives Kezelőtiszti 34 éves állást keres a gazdaság minden, iskolát jelesen végzett megbízható ágában jártas, 17 évi gyakor- szerény igényű gazda, mely egy lattal, földműves és ^iS^da- ispánhelyettes 'űáHK'joaiiXíi iúsl.irtJtnagy^ u^adalom^ak^félr^^e^ő flkí mfzva!amegn8sUIe^see toly'í tán 500-600 holdas kis birtokAdai volna elfoglalni hol jövőjét, rel végzett nődén fiatalember,^szorgalma, hűsége és ügyessége által megalapíthatná. Uj kötelezettségének 'eleget tett,... állását csakis 1901. január 1-éu Írnoki vagy segédtiszti állást volna képes elfoglalni. Czimét jövője biztosítva van,°nS»iőbbl megmondj! a ktadóhivataL ^ belépésre. Ozim : Pejtsik Jenő, Sarkad, Biharmegye. 1510 Középkorú 30 évi gyakorlattal bíró jiős ispán,
bonként Hidja-Apáthi
Vöröstarka Gép ész-kovács inlkozik nagyobb gazdaságba es állásra, jó bizonyítványai
^ Kezelőtiszti
osaládu intelligens gazdatiszt, ki a gazdaság összes ágaiban, a legbelterjesebb vezetésben, az állattenyésztés, ^ sertés és
PYROLEUM
dalmazással, keszthelyi gazdasági tanintézetet jeles sikerrel gyakorlattal biró nős gazda-
iskolát kitűnő sikerreWégzett,
czukorrépa, dohány ^és burlöslien teljesen szakavatott. Csakis oly ál ásra het k,szől3telepp)l egybekötött
s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett
:atholikus, családos, smerete magyar, néti lagyobb grófi urada :0 éven át eredményi uYatt önálló ^a^fötí
ságbar^mFnt^irnok°van é ves^k^almazoft^fel fogad t™ikí ság,^Bihar'-Torda per 8áp kül- ^ Önálló,
Feltételek magy jártasság kettős k ellátás mellett S:
Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresik és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.
KIS HIRDETÉSEK
C w ü i oly l e v e l e h r e Tfttaszolunk, melyeUlcel yálai BETÖLTERDÖ ÁLLÁS.
1553
és
»
legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre
Gróf Herberstein Albert 167 adaimi igazgatóságánál Strilek, lorvaország.
sek
„ E r d ő k "
C z i r o k s z a k á l eladó. Idei termés: r ső minőségű Olasz seprőczirok szakái 50 hold termése eladó. Czim a kiadóhivatalban megtudható.
YEGYESEL Eladó v a d Asz r e g y v e r e k , Egy kitűnő - 14-es Lancaster•Clt, 1CK1 egy 3ly 100 frt volt, 70
B i r t o k bérbeadása. 1600 kat. holdas nemesi bírtok, 2000 ÍJ* 1 holdas 'erdőgazdaságával, vadászati joggal, szőlőkkel, szép udvarházzal és parkkal együtt bérbeadó 1901. okt. 1-től. Elénk forgalmú vasúti ImIŐoŐ1korona1íőke^lg'ényeltek^e^^ra).^ Komoí^Tj'ánlatok Uradalmi intézSség SzilágyEladö
fajburgonya.
Eladó •yorsfüllesztő. Czin
Kertalakitások
növendék ökör ésúgysüsző borjakat zintén legprímább
Rambouillet kosok
Tölgy és f e n y ő e r d ő k e t , f á t megvételre k e r e s e k . Szives megkeresé-
WEILE^ EISKE^ Kis-Czelii kereskedők.
" P *
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
Gőzeke lfmegyékben
czim alatt a kiadóhivatalba kérek.
ALLATOK,
Eredeti
aált gőzeséplőt aék.egAjánlftPC .Ilazai 6656" hirdető iroidapest, Marokkói-u.
legolcsóbb árért vállalkoznak
nynlzsákkal, Budapest, \
K l e i n és S p i t z e r Kis-Czeili kereskedők. bármikorra is elfogadtatnak.
50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. Próbaküldemények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospeotus ingyen, s bérmentve. BURIAN VILMOS VEJÉ, Budapest, Soroksári-utcza 10. sz. 1507 Uradalomtól
elvállaltatnak terv ós költségvetés szerint, 54 „ hold kiterjedésű faiskolámból állított fanemekkel,
kitünö minőségben rendkívül olcsón szállit
HALDEK József főherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója
BUDAPEST,
Károly-körut 9. lásra megvételre k >bá vajat jó minő öléssel szükséglet
Pecz Ármin, ^
ltndapest. Szepességi kárpáti juhturó, (úgynevezett liptói)
K Ö Z T E L E K , 1900. O K T Ó B E R H 0
GÖZMIVELÉS.
50°lo
Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó vagyok elválallni; épúgy
mélyrigolozást
W
n
I
szölö-telepitésekhez.
Érdeklődik kéretnek, hogy alanti czimemliez forduljanak. «*• r r n I I Ül gözszántási vállalkozó
U L r r
L
ff N U ,
10
SÓ
SZÁM. ÍO-IK É V F O L Y A M .
terméstöbblet
érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72°/o-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű refereneziák! Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállít ELSŐ BAKONY-SZENT GÁLI M É S Z T E L E P E K
KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál
büdapest-kelenföld,
önmükSdS
,
KAINIT
.
KUNZ
nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). Á r a k : nagyban waggon-rakományonként a b Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik.. Kicsinyben mm.-ként zsákkai együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük p é n t tárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átr>t*]6nél firotanrlSk.
Egy
és több vasú aczóiekóim
egyetemes és
talajmivelfl eszközeim olcaé ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g 1 és czélszerü
szerkezetüknél fogva országszerte örvendenek.
legjobb hirnévnek és kelendőségnek
Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok. f >898. okiékor'
w
Bácher Rudolf
„".HSiir..
Magyarországi vezérképviselő: S s O e s Z s i g m o n d . J L »
UnicumDrill egyetemes morbmvetőgóp sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva e g é s z Európában
a l e g j o b b h í r n é v n e k és a legnagyobb örvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az
eleG h e l y e t f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással szolgál:
HEencnar Fcrcncz
•
B
^ M ^
A
m .
—
A.
Welsskirchen.
*****
CS. és k i r . s z a b . kizárólagos vetőgépgyára
.Pátria" irodalmi é8 nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)
