Budapest, 1901. márczius hó í
XI. Évfolyam.
28. (982.) szám.
KÖZTELEK KÖZ-ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Budapest (Köztelek), Üllől-út 35. szám, Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Nem tagoknak"előfizetési dij: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre Főszerkesztő és kiadásért felelős : Forster Géza az OMGE. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az OMGE. sz Kéziratokat a szerkesztőség nem küld viss:
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1901. „
„ „
„
márczius 22. d. u. 4 órakor Építési bizottság ülése. márczius hó 26. d. u. 4 órakor. OMGE. kivándorlási bizottságának ülése. márczius hó Közgazdasági márczius hó Gazdatisztek választmányi márczius hó Tejtermelők közgyűlése.
27. d. u. 4 órakor. szakosztály ülése. 28. d. u. 4 órakor. Orsz. Egyesületének ülése. 31. d. e. 10 órakor. Orsz. Egyesületének
Meghívó
Felhívás. A m a g y a r kir. államvasutak g é p g y á r a uj rendszerű gazdasági gépeket fog legközelebb forgalomba hozni, melyek gyártása most van folyamatban. A gépgyár igazgatósága a dolog iránt érdeklődő gazdáknak lehetővé kivánja tenni különösen az arató-gépek gyártásának megszemlélését s bemutatni kivánja egyúttal gépgyári telepét is. Ebből folyólag az OMGE. műszaki bizottsága és ipari szakosztálya csoportos kirándulást rendez a MÁV. gépgyári telepének megszemlélésére, m á r c z i u s hó 23-án. Találkozás 23-án d. e. s/410 órakor a népszinház-utczai villamos induló-állomásánál (Népszinház, Rókus-kórház előtt), indulás d. e. 10 órakor. Ugyanaznap délután tervbe van v é v e a G a n z - g y á r v i l l a m o s o s z t á l y á n a k megtekintése, melynek megtekintését a gyár igazgatósága szives volt engedélyezni. Találkozás 3/44 órakor a nyugati pályaudvar előtti villamos végállomásnál. Indulás d. u. 4 órakor.
Az „OMGE" közgazdasági szakosztályának f. évi márczius hó 27-én, azaz szerdán d. u. 1 órakor tartandó ülésére. Tárgyak: 1. Az uzsoráról a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. Előadó: dr. Csillag Gyula. 2. Sáros-vármegyei gazdasági egyesület átirata a munkás- és cseléd segélypénztárról Felkérem t. gazdatársaimat, hogy a alkotott 1900. évi XVI.-dik törvényczikk módo- jelzett helyen és időben minél számosabsítás tárgyában. 3. Magyar malátagyárosok egyesületének ban megjelenni szíveskedjenek. emlékirata a vám és kereskedelmi szerződések Igazgató. megújítása alkalmából érvényre juttatandó kívánalmaik tárgyában 4. Temes-vármegyei gazdasági egyesület (1901. márczius 8.) átirata. Jelen voltak: gróf Andrássy Sándor elnökBudapesten, 1901. évi márczius Jió 15-én. lete alatt gróf Dessewffy Aurél, Forster Géza, Gróf Zselénski Róbert dr. Hutyra Ferencz, Jeszenszky Pál, Kovács a szakosztály elnöke. Sebestyén. Endre, Lestyánszky Sándor, IÁpthay István, Lossonczy Mihály és gróf Széchenyi Imre bizottsági tagok.
Lótenyésztési bizottság ülése.
M a i számunk ' í l
oldal.
Gróf Andrássy Sándor a bizottság elnöke az ülést megnyitja s javaslatot terjeszt elő a lóértékesitésnek a fővárosban való szervezésére nézve. Hosszabb indokolással előterjesztett javaslata oda konkludál, hogy ezügyben az egyesület felterjesztést intézzen a fővároshoz valamint a földmivelésügyi ós kereskedelemügyi miniszterekhez, hogy az egyesületnek ezirányu kérését pártolja az illetékes faktoroknál. A bizottság ily értelemben határoz. Gróf Andrássy Sándornak erre vonatkozó javaslatát az alábbiakban szó szerint közöljük: „A ménestulajdonosoktól szerzett informáczióim szerint a luxuslövak értékesítésénél fővárosunk nem képez fogyasztási piaczot. Az 1894-ik év óta tartott luxuslóvásárok eladási jegyzéke szerint összesen 23 drb, 1600 korona vagy azonfelüli értékű ló lett budapesti vevők által vásárolva. Ha tekintetbe veszszük, hogy ezek közül egy főúr 8-at falusi használatra, 6-ot lókeréskedők vettek, elszomoritóan hat fővárosunk fogyasztási képessége. Az Andrássy- és Stefánia-ut látogatói észrevehetik, mennyire fogy évről-évre a fogatok száma, egy négyes megjelenése eseményszámba megy s egy szép fogat láttára bámulva fordulnak meg az emberek. Lovas mindég kevés volt, de most csak paripákat járató tiszti szolgát lehet látni. A luxusló iránti kereslet hanyatlása abban rejlik, hogy nincs hely azokat használni, mutogatni. A nyugati államok fővárosairól nem is szólva, minden nagyobb városban is gondoskodva van a czélnak megfelelő kocsikázó és lovagló utakról. Szégyenletes és érthetetlen, hogy éppen az állítólag lovasnak született nemzet, fővárosa feledkezik meg teljesen a nemzeti passzióknak tért nyitni. A főváros szabja a divatokat és ez ugy van az egész világon, Ha a nagyobb vidéki városokban hallják, hogy Pesten elegáns dolog lovagolni, kocsizni, a vidéki városokban is rajta lesznek, hogy kocsikázásra és lovaglásra berendezkedjenek. Igaz ugyan, hogy nekünk csak a lótenyésztés szempontjából kell ezen ügygyei foglalkoz-
470 nunk, azért még sem mulaszthatjuk el a főváros figyelmét fölhívni azon körülményre, hogy a lovagló és a . kocsizó sport igen sok iparágnak ad keresetet. Elsősorban a nyerges és kocsigyártó-ipeírnak és indirekt a bőriparnak is. A honi csekély fogyasztás miatt a finom nyerges bőrök mind külföldről importáltatnak, a mi alól pedig megfelelő intézkedések esetén könnyen emmanczipálhatnánk magunkat. Továbbá a szabó, kalapos, czipész iparoknak is jól esnék a sok finom libéria készítése. A női szabóipar is nagyobblendületet venne a lovagló és a diszes magánfogatok bemutatásánál szükséges sokkal gazdagabb ruházati czikkek iránt nyilvánuló kereslet folytán. Nem akarjuk fölsorolni mindazon előnyöket, melyek vagyonos emberek hasznos költekezésre való ingerlése által a fővárosra háramolnának. De konstatálnunk kell, hogy a nagy városok fényét, iparuk és' müvészetük föllendülését, csak az ott költő vagyonos osztálynak köszönhetik, szükségesnek véljük tehát, hogy a , mi szép fővárosunkban is meghonosítsunk oly intézményeket, amelyek a vagyonos embereket idevonzák. Mikor legnagyobb a vagyonos idegenforgalom Budapesten? A lóversenyek alkalmával, ahova mindég sok vagyonos ember tódul. Ha a székes-főváros hajlandó a lóértékesités és a vele járó számtalan iparág segélyére jönni, szükséges: 1. A Stefánia-utat a kocsikázásra alkalmassá tenni olymódon, hogy a) a kikövezett gyalogjárók fölszedessenek,, b) hogy macadamja legalább olyan karban tartassák fenn, mint egy középszerű országút. Amennyire kellemes lehet a városi embernek a jó kövezet, épp annyira undorodik tőle a lókedvelő sebes lóval, stepperrel nem •lehet a ló lába veszélyeztetése nélkül, a kövezett átjárókon keresztül hajtani s ezenkívül mivel minden ilyen átjárón való áthajtás két erős zöttyenéssel jár, igen kellemetlen rajta keresztül hajtani. A kora délutáni por, az öntözés utáni sár, mely a Stefánia-utat az Alföld régmúlt közlekedési vitaihoz teszi hasonlóvá, botrányos állapot. Ezek miatt a kocsi, szerszám, ruha tönkremegy. A lovagló-sport, mely az egész müveit világ egy kedves foglalkozását képezi, teljesen pang, nagy részben erre alkalmas utak miatt. Ép ezért szükséges volná 1. az Andrássy-uti lovagló utat jókarban tartani, 2. az ezredéves emlékoszloptól jobbra legalább 20 m. széles, kizárólag lovasoknak föntartott ufat hasítani ki a víztoronyig s egy a tavat megkerülő széles második utat készíteni. Nem mulaszthatom el a főváros figyelmét arra a körülményre is fölhívni, hogy igen nagy haszonnal jár a budapesti tartózkodást vagyonos embereknek kedveltté tenni. Bosszul esik a pénzüket, szórni akaró embereket mindig csak a külföldön találni és mivel a gazdag embernek első dolga lovat tartani, ne méltóztassék fenti észrevételemet kicsinyelni, és mellőzni. Javasolom tehát, méltóztasson a fővárosnak minél előbb egy tanácskozmányt összehívni, hógy a. bajokat élőszóval előadva, azokon mielőbb segíteni lehessen. Említésre méltónak tartom még, hogy a főváros utczái burkolásánál folytatott politika "nem helyes s a drága luxus-lovak használatát ^teljesen lehetetlenné teszi. London, Páris, :,vagy Berlin, fa-, mac adam-, vagy aszfaltburkolatain papucsra vasalt lovakkal járnak s a i|lovak elesését a burkolat folytonos jókarban Karfásával akadályozzák. Budapesten azonban ;'a nagy gránitkoczkákon csak élesre vasalt ijlóval lehet járni s az aszfalt végzetes az igy .vasalt lóra, amelyen csakis igen jámbor állatokkal s óvatosan lehet hajtani. Az országos lótenyésztés iránya a telivér lés arabs tenyésztése, ilyenekkel pedig élesre ..vasalva, aszfaltra lépni nem lehet. Szakítani Jkell tehát az eddigi rendszerrel s vagy az egyik, vagy a másik burkolási módot-kell elfogadni, inert a jelenlegi állapot- föntartása f a magyar
KÖZTELEK, 1901. MÁRCZIUS HÓ 20.
23. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
. tanunk lehet arra, hogy a baj vagy teljesen megszűnik, vagy a minimumra' csökkén s ha ez a helyzet beáll, akkor a kormányzat teljesen indokoltan azt mondatj a,, hogy megszűnt, a baj, tehát a vizsgálatot beszünteti, mert intencziója nem lehet az hogy a forgalmat indokolatlanul korlátozza. ' Kéri a bizottságot, hogy legalább az első év eredményét várja be és akkor foglaljon állást a tekintetben, hogy a lóforgalmat korlátozó ezen intézkedése beszüntettessék. Gróf Széchenyi Imre attól fél, hogy a földmivelésügyi kormány ezen intézkedésével túllő e czélon, mert azért, hogy néhány községben a takony-kór fellépett, ily korlátozó intézkedések az egész országra nem terjeszthetők ki. Szerinte 'elégtétetnék Ausztria kívánalmának azzal, ha az exportálandó lovak a határállomásokon vizsgáltatnának meg. Kovács Sebestyén Endre elismeri a kormányzat jóindulatát ez intézkedések életbeléptetéséről, melyekre - égető szükség . volt, de Lovak vasúti szállítása. valamely tekintetben könnyítést mégis tehetne Az ülés második tárgyát képezte az állat- a kormány. egészségügyi törvény következtében az állatok, Lossonczy Mihály azon nézetben van, ixiuil felmeiulL nehézségek hogy nem volna czélszerü ezen intézkedést szanálása. Az állatorvosi közszolgálat államosí- most, mikor már az életbeléptetés kezdetén tásáról szóló törvény egyik szakasza ugyanis iU akként intézkedik, hogy minden a vasúton felLestyánszTcy Sándor: Azon kívánalmat, adandó lovat a bevaggonozás előtt állatorvossal hogy a határállomásokon vizsgáltassanak meg kell felülvizsgáltatni. A törvény ezen intézkedése az exportálandó lovak, lehetetlen keresztülvinni, a lótenyésztő gazdaközönségnek nagy hátrányára mert a vasúton szállított lovakat nem lehet egy van, ennélfogva kívánatos volna, hogy a kor- negyedóra alatt megvizsgálni, ép azért kell a mány könnyítene a jelenlegi helyzeten. Miután felrakás alkalmával a vizsgálatot eszközölni. e tekintetben a bi/ol' ,i< ! /t lesen alapos Dr. Hutyra Ferencz s Forster Géza szótájékozódást tartott szükségesnek, az ülést elő- lottak még a kérdéshez s utóbbi azt tartja, zőleg elhatározta, hogy felkéri Lestyánszlcy hogy a külföldi forgalomban tényleg fentartandó Sándor dr. miniszteri tanácsost, és dr. Hutyra a vizsgálat, de a belföldi forgalom akadályoFerenczet az ülésen való megjelenésre és a zása ily szigora intézkedéssel fölösleges. bizottság tájékoztatására. Gróf Dessewffy Aurél a maga részéről LestyánszTcy Sándor: a következőkbenminden oly intézkedést, amely ugy a szarvasadja elő az ügyre nézve felvilágosításait. A marhánál, mint a lovaknál az állategészségügy földmivelésügyi kormányt a szigorúbb intézke- javítását kontemplálja, melegen .üdvözöl s kidésekre az az indok vezette, hogy lóállomá- vált az olyan intézkedéseket, amelyek külföldi nyunkból a takonykórt kiirtani igyekszik, ami forgalmunkra vonatkoznak. Szóló is azon véleokvetlen szükséges, már csak azért is, mert ményben van, hogy a földmivelésügyi kormányAusztria hangsúlyozta, hogyha Magyarországon zat a legszigorúbban hajtsa végre a törvénynek valamely radikális intézkedést léptettetnek életbe ezen ellenőrzését oly állatoknál és lovaknál, a baj meggátlására, kénytelen lesz azon jogával amelyek külföldre szállíttatnak. Nézete szerint élni, hogy a fertőzött területekről a kivitelt le- továbbá annak kimondása volna kívánatos, hogy hetetlenné . fogja tenni. A kormányzat kénytelen vasútra ne lehessen feladni oly járásokból volt tehát az óvintézkedésekről gondoskodni s lovakat, ahol fertőzött udvarok vannak, s intézaz első intézkedés 1899 évi január hóban tör- kedésnek kellene történnie arra nézve, hogy a tént, midőn kimondatott, hogy a lovaknak a fővárosba behozott lovak állatorvosilag megvasúton való szállításánál, ugy a ki-, mint a be- vizsgáltassanak még az esetre is, hogyha lábon rakásánál a vizsgálat állatorvos által foganato- hajtatnak be. Ezen három esettől eltekintve azonban az elrendelt szigorú intézkedések könyitésítandó. Ennek az intézkedésnek meg is. volt a sét kéri. hatása, azonban ekkor a határon lábon vitték Gróf Andrássy Sándor elnök' előtte szóló át- a beteg állatokat, minek folytán nem ma- nézetét osztja ,s a szigorító intézkedéseket- a radt más hátra, minthogy a kormányzat a bel- külföldre való szállításnál okvetlenül felkéri földi forgalomra is kiterjesztette, a vizsgálatot, tartani. Javasolja, hogy gróf Dessewffy Aurél hogy igy lehetetlenné tegye' a gyanús és beteg propoziczióját fogadja el a bizottság. lovaknak a forgalomba való kerülését. Ennek Többek hozzászólása után a bizottság az intézkedésnek a hatása már szembeszökően gróf Dessewffy Aurél javaslatát fogadja el és mutatkozik, amennyiben még a mult év már- oly'értelemben intéz felterjesztést a földmivelésczius havában Magyarországon ' 69 község ló- ügyi miniszterhez, hogy a fertőzés megakadáállománya volt takonykórral fertőzve, az idén lyozása végett az állatorvosi vizsgálat konmár csak. 45 ily község van. A bizottság'tájé- czentráltassék és szorittassék a külföldi forgakoztatásául megjegyzi, hogy 1899-ben 111 köz- lomra, továbbá a fertőzött községek járásaira ség volt fertőzve, 1900-ban már csak 86 és az oly módon, hogy" azokból" állatorvosi • vizsgáidén 45, ugy hogy az egészségügyi viszonyok* lat nélkül még a belforgalomba se lehessen ma már sokkal jobbak nálunk, mint Német- vasútra adni lovakat. Egyébként pedig az áltaországban, hol az idén 58 község van fertőzve. lánosan elrendelt szigorú intézkedések könnyítését A helyzet javulása nagyrészt az uj törvény fogja a bizottság a kormánytól várni. életbeléptetése alkalmával elrendelt szigorú óvintézkedéseknek köszönhető. Ily viszonyok között szóló nézete szerint á forgalom bárminemű A vidék érdeke. könnyítését akkor volna csak indokolt szorgalmazni, hogyha megszűnne az ok, ami miatt A kassai agrárgyülés határozatai ezen rendelkezés megtétetett. Szólónak reménye a l a p j á n a . M a g y a r G a z d a s z ö v e t s é g f e l i r a van arra, .hogy az állategészségügy államosítása következtében ezen ok mielőbb meg fog szűnni, t o t i n t é z e t t H e g e d ű s S á n d o r k e r e s k e d e l m i az állatvizsgálatok rendkívüli pontossággal tel- m i n i s z t e r h e z a v i d é k i v á r o s o k é s a m a g y a r jesíttetnek, az állatvásárok szigorúan ellenőriz- i p a r f e j l e s z t é s e é r d e k é b e n . E r r e a f e l i r a t r a tetnek s hogyha a hatósági közegek pontosan H e g e d ű s m i n i s z t e r v á l a s z a m e g é r k e z e t t . fogják teljesíteni kötelességeiket, akkor számiN e m h o l m i sablonos . válasz ez, h a n e m lótenyésztés igen nagy kárára van s azon vagyonos emberek, kik unják azaszfalt folytonos kórülését, de amellett szenvedélyes lótartók, még nagyobb számban fogják a fővárosban való tartózkodást kerülni. . Végül a nyugati államok nagyvárosainak vidéke állandóan kirándulás czéljául szolgál, a pesti oldalon azonban olyan kis hely, ahová érdemes volna kirándulni, nincs. A budai szép helyek elérhetetlenek, az utak minden kritikán alól rosszak; kívánatos volna tehát, ha a főváros kirándulási helyekről s azok hozzáférhetőségéről is gondoskodna. Ha figyelembe méltóztatnak venni, hogy Francziaországban körülbelül 1,500.000 igen jól . fizetett munkás kizárólag luxusiparral foglalkozik, könnyű belátni, hogy kívánságaink teljesítése nem a vagyontalanok bosszantására, hanem az előbbiek anyagi jólétének javára fognak szolgálni.
22. SZÁM 11-IK
ÉVFOLYAM.
p r o g r a m m s z e r ü kifejtése a z o k n a k a kormányzati törekvéseknek, amelyek a magyar vidékek iparfejlesztés utján való m e g e r ő sítésére irányulnak. Ami a kassai agrárgyülést felszólalásra késztette, az a s z o m o r ú jelenség volt, h o g y erős vidéki k ö z p o n t o k kifejlődni n e m tudtak ebben az országban, mert közgazdasági életünk vérkeringése olyan szabályok szerint v a n berendezvé', hogy a vidéktől elvont erők a természetes czirkuláczió utján n e m pótoltatnak, h a n e m m i n d e n ütér a fővárosba vezet, ideczentralizálja művészetet, t u d o m á n y t , keresked e l m e t és ipart. M a g y a r o r s z á g b a n csak egy nagy város van, amely igazi góczp o n t j a a z ipari és k e r e s k e d e l m i életnek s ez Budapest. Fejlődésének káprázatos gyorsasága mellett n a g y vidékeink góczpontjai csigaléptekkel haladnak a fejlődés utján, mert az országnak, kormánynak, társadalomnak egész figyelmét, alkotási v á g y á t és p é n z e r e j é t e z a m a g y a r o r s z á g i P á r i s k ö t i le. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n k ö z gazdasági életünk terén nincs m e g a kellő tagoltság, a kellő szervezettség, n i n c s e n e k h a t a l m a s , g a z d a s á g i és kulturális k ö z p o n t jaink, amelyek a vidéki kultura produkt u m a i n a k g v ü j t ő és levezető c s a t o r n á i v á válnának. Nem lehet u g y á n m o n d a n i , h o g y vidéki városaink lakossága ne szaporodott v o l n a valamit, sőt ezt az u j n é p s z á m l á lás e r e d m é n y e i n e k a l a p j á n itt-ott k o n s t a t á l h a t j u k is. A z o n b a n a z e m b e r s z a p o r o dás n e m jelent m é g egyúttal gazdasági m e g e r ő s ö d é s t is. K ü l ö n ö s e n n e m a k k o r , amikor egy oldalról a városi lakosság szaporodásának, másik oldalról a falusi hajl é k o k k i ü r ü l é s e felél m e g . A k i m e z ő g a z d a sági téren nem. boldogul, vagy modern igényeit ott kielégíteni n e m tudja, az a városba özönlik szerencsét keresni. A statisztikus megállapítja a város szaporodását és ö r ö m t e l t következtetéseket v o n le a v á r o s o k fejlődésére n é z v e ; m i a z o n b a n látjuk a beözönlőket, mint proletárokat, m u n k a n é l k ü l i e k e t és n y o m o r g ó k a t s é r e z z ü k , h o g y itt n e m a v á r o s o k m a g á b a szivó ereje érvényesült, h a n e m a városok egyszerűen utolsó menhelyeivé váltak a keresetnélkülieknek és m i n d a z o k n a k , akiknek m á r csak morzsák jutnak a mezőg a z d a s á g teritett asztaláról. V i s s z a kell a d n i a v i d é k n e k a tőle elvont erőket : e z volt tulajdonképen alaphangja a gazdaszövetség feliratának és a k e r e s k e d e l m i m i n i s z t e r i s e z e n a z alapon tárgyalja a kérdést. Hegedűs miniszter a vidék gazdasági erejének rekonstruálására az iparpolitika eszközeiv e l siet és t a g a d h a t l a n , h o g y e tekintetb e n n a g y és elhanyagolt erőforrások kihasználására nyilik alkalom. A terv, a módozat, mely szerint a kereskedelmi miniszter a vidék erőforrásait kiaknázni és g y ü m ö l c s ö z ő v é t e n n i i g y e k s z i k , k a p c s o latba h o z v a a mezőgazdasági termelést az ipari foglalkozással: e n n e k t a n u l s á g o s és szép r e m é n y e k r e jogosító fejtegetése foglaltatik a miniszter leiratában. Sőt n e m -
KÖZTELEK,'
1901. MÁRCZIUS HÓ 16.
csak a jövő feladatainak körvonalozásában m e r ü l ki a z a leirat, d e helyt f o g l a l n a k ebben olyan hivatkozások is, amelyek m e g g y ő z h e t i k és m e g n y u g t a t h a t j á k a k ö z véleményt abban az irányban is, hogy Hegedűs kereskedelmi miniszter a vidék g a z d a s á g i m e g e r ő s í t é s é b e n látta eddig i s egyik legfontosabb feladatát a z iparpolitikának. M i d ő n a leiratot alább ismertetjük, őszinte köszönetet m o n d u n k a kereskedelmi miniszternek, aki ezen meleg, m é l y e n átgondolt s a legjobb intenczióktól á t hatott leiratával egyfelől am ű k ö d é s e iránti bizalmat erősítette m e g , másfelől hathatós bizonyítékát adta fejtegetéseivel annak, h o g y a m e z ő g a z d a s á g és az ipar érdekei között a sokat hangoztatott összhang m e g v a n a z élet v a l ó s á g á b a n i s é s a g a z d a t á r s a d a l o m előharczosai s e m értelmezik m á s k é p p e n ezt a z összhangot, m i n t a k e r e s k e d e l m i m i n i s z t e r . B. B.
447
kisiparosokra is; végül, hogy az- ipartestületekkel kapcsolatosan honosittassék meg a szövetkezetek minden faja, még pedig széleskörű állami támogatással. Másodsorban érintik tárczám ügykörét a városi középosztály ügyében hozott határozatok, illetőleg azok közül az, hogy közgazdasági politikánk o'iy irányt vegyen, mely a helyi központok fejlődésének kedvez és azokat elömozditja. Én egész működésemben kiváló gondot forditok — ós fordítottam kezdettől fogva a vidéki városok érdekeire. A vidéki városok legfőbb tényezője az ipar és kereskedelem, ennek képviselői alkották mindenkor az igazi városi elemet, ennélfogva elsősorban i.zen elem erősítése, érdekeinek istápolása, i /vő fejlődésének biztos és. reális alapokon \ aló előmozdítása szükséges, amit minden rendelkezésemre álló eszközzel igyekeztem eddig megtenni. Ezek érdekében alkottam meg az 1900. évi XXV. törvényczikket az ipartörvénynek a megrendelések gyűjtésére vonatkozó rendelkezései módosításáról; első sorban ezek érdekeit kivá: nom védeni a tisztességtelen versenyről alkotandó törvénynyel és ugyanez a czél nyilatkozott !/< l/eh iir/, / , , i I ,, ,1 s ín leirata a meg a hazai iparnak állami kedvezményekben évi XLIX. törvaló részesítéséről szóló. 1899. . Gazda szövetséghez. vényczikkben is, melynek indokolásában rámuA Magyar Gazdaszövetség szives volt tattam annak feltétlen szükséges voltára, hogy a nekem megküldeni a középosztály bajainak föl- vidéki középpontok erősítése és teremtése szemderítésére és az orvoslás módjainak kikutatása pontjából a gyáripar arra terelendő, nem havégett Kassán tartott kongresszus határozatait, nyagolva el természetesen a székesfőváros gazdakülönösen felhivafigyelmemetazokra az érte- sági érdekeit sem. kezésekre ós határozatokra, melyek az iparra Ugyanily irányú intézkedéseim közé tartoés a városi középosztály helyzetére vonatkoznak. zik a vidéki malmok kivitelképességének emelése, Mielőtt a vezetésem alatt álló tárczát az e czélból életbeléptetett uj tarifák által, közelebbről érdeklő és különös figyelmembe ajánmelyeknek eredménye az, hogy mig eddig a lott két tárgyra térnék, amelyeket fontosságuk vidéki malmok az ország lisztkivitelében csak szerint kivánok méltatni, őszinte örömemnek mintegy 8%-ig vettek részt, ma már mintegy adok kifejezést azon örvendetes tény íölött, háromszorosára, kereken mintegy 24 százalékra hogy a Magyar Gazdaszövetség, mint a gazdák emelkedett. De ettől még el is tekintve, ugy érdekeinek képviseletére ós védelmére alakult ezeknek fokozottabb üzeme, mint az uj gyárak társadalmi szervezet, tanácskozásai körébe az létesítése, mind az összes helyi tényezők nagy ipari érdekeket is bevonta, amiben azon örvenelőnyére válnak, mire nézve talán, elég arra a detes jelenség megnyilatkozását látóm, hogy a nagy befolyásra utalnom, melyet ily nagy teleT gazdaközönség is át van hatva attól a tudattól pek, nagy munkáslétszámukkal a helyi piaczra és méltányolja maga részéről is annak fontosés ezáltal az egész városra gyakorolnak, . . ' . ságát, hogy a földmivelés, ipar és kereskedeKülönös gondoskodásom tárgyát képezi a ' lem egymásra utalvák es helyes irányú közgazdasági fejlődés hazánkban csak ugy biztosit- vidéki kisipar, ami kitűnik abból is, hogy az ható, ha e három egymásra utalt termesztési ujabb időben — két év óta — létesített, uj iparoktatási intézetek közül csak egy esett tényező közötti összhang mind bensőbbé tétetik, amire magam részéről működésemben kez- Budapestre, három pedig vidéki városokra, amint általában a 24 állami iparoktatási intézet dettől fogva törekedtem. közül mindössze 5 van Budapesten^ 19 pedig Ha ezen. érdekközösséget a maga tiszta- vidéki városokban; hogy abból a '242.263 koságában, menten minden egyoldalú túlzástól ronát tevő összegből, melyet 1900-ban 73 kisV ápolni fogjuk a jövőben is, akkor mindhárom iparos, illetve társulatnak gépekkel való ellátátényező és ezek révén az ország valódi érde- sára engedélyeztem, csak 70,211 korona jutott keit fogjuk előmozdítani, mely törekvésében a 13 budapesti iparosnak, 172,052 koronát pedig szövetséget minden rendelkezésemre álló esz- 60 vidéki városbeli kisiparos nyert; és hogy az közzel támogatni kész vagyok. 1899-ben és 1900-ban állami támogatással léteÁttérve már most a kongresszus emii- sült ötven kisipari szövetkezet közül csak tett határozataira, ezek közül a vezetésem nyolcz van Budapesten, negyvenkettő pedig alatt, álló tárczát első sorban az ipar hely- vidéki városokban, előbbi helyen 7.89, utóbbiakzetére vonatkozók érintik, melyekben a kon- ban 4343 kisiparost tömörítve a/jövő fejlődés gresszus kimondotta, hogy a mezőgazdaság in- remélhetőleg biztos eszköze, köré s mig a budatenzivebbé tétele czéljából az állam által támo- pesti szövetkezetek ezen idő alatt 62,383' korona állami támogatást nyertek, addig a vidéken gatandók azok az iparágak, melyek a hazai mezőlevőknek 276,218 korona támogatást engedégazdaság termékeit dolgozzák föl, hogy a mezőgazdasági termékeket földolgozó háziipar a hitel- lyeztem. szövetkezetekkel kapcsolatosan ugy , szerveAmi már most az említett kongresszus zendő, hogy a termesztők családjuk tagjainak általános iparpolitikai és különlegesen háziipari bevonásával terményeiket akár külön, akár vonatkozású határozatait illeti, azokra is közös műhelyekben dolgozzák fel és az érté- megjelölni kívánom álláspontomat. A kongreszkesítést a szövetkezeti központok teljesítsék ; szus erre vonatkozó határozatai, három irányhogy az iparfejlesztési politika terjessze ki ban csúcsosodnak ki: figyelmét hazánk mérhetetlen vizi erejének Az első irány a ., gyáripart érinti, még ipari hajtó erő gyanánt való. felhasználásra ; pedig a földmivelés szempontjából; a második hogy iparunk kormányzati rendszabályokkal a házi- és kisipart szövetkezeti czélzattal; a hathatósan támogattassék; hogy iparoktatásunk harmadik az ipar szervezetére vonatkozik általáa megkezdeti irányban fejlesztessék; hogy az ban és erre nézve kiván részben irányelveket •ipartörvény megfelelően módosittassék, neveze- kijelölni. tesen az ipartestületi intézmény kötelező téteA gyáripart illetőleg mindig az volt elvem, lével; hogy a betegsegélyezés kiterjesztessék a hogy annak — hazai viszonyok között — első
472
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS
HÓ 20.
23.
SZÁM
11-Iív
ÉVFOLYAM'.
sorban és lehetőleg az őstermesztésen kell fel- a nyomon vélek módot találhatni kisiparunk többször emiitett kongresszusnak azon határozautalt részének fokozatos taira, melyek az ipar szervezetére, nevezetesen épülnie, akár abban az értelemben, hogy annak tömegtermelésre az ipartörvény módosítására, az ipartestületi anyagait dolgozza fel és mint ilyen az őster- regenerálására. melés anyagainak értékesítésére, — illetőleg az Ámde a háziiparnak; szövetkezeti uton való ' intézményre és arra vonatkoznak, hogy iparunk őstermelők — bányászat, kohászat, földmivelés fejlesztése teljesen uj kezdeményezés lenne. kormányzati rendszabályokkal hathatósan tárno— érdekeinek közvetetlen előmozdítója; akár Maga az eszme nem uj, de uj lenne annak gattassék és a közterhektől lehetőleg menteabban az értelemben, hogy az őstermelés szol- megvalósítása, habár abban a részében, hogy sittessék. gálatában álló czikkeket szolgáltassa és mint kizárólag kis mezőgazdák hitelszövetkezetei keAz ipartörvény módosításának kérdésével ilyen annak segítségére legyen; akár pedig retében a gazda saját termésű anyagaira szorít- foglalkozom magam is, az erre vonatkozó munabban, hogy az őstermeléssel foglalkozók, tehát kozva, talán meg is valósitható. Ebben az alak- kálat folyamatban van és ennek rendjén megaz ország lakosságának túlnyomó része által jában azonban nem tartozik tárczám ügykörébe, oldhatni remélem az ipartestületek kérdését fogyasztott czikkeket állítsa elő, hogy igy az hanem a földmivelésügyi miniszter urhoz. Bár- is. Hogy mely irányban, arról természetesen ország fogyasztásának nagyobb részét lehetőleg mily szívesen lássam azonban a háziiparnak nem nyilatkozhatom ez alkalommal, nem is a hazai termelés revén biztosítsa, de ezzel ezen alakulását is, mely kétségtelen haladást volna itt helyén, de annyit mégis jelezhetek egyidejűleg a földmivelésnek első sorban, de jeléntene, mely gazdasági szempontból kettős már itt is, hogy önkormányzati jogok kiterjeszaz őstermelésnek általában itthon biztositva a fontosságú volna, amennyiben egyrészt elősegí- tésének vagyok hive. fogyasztást és ezáltal lehetőleg emanczipálja tené a kisgazda mellékterményeinek értékesítéEbből a szempontból kiváló súlyt kell heazt a külföldtől. sét, másrészt lekötné a gazdasági munkaerőt lyeznem az ipartestületi intézménynek a jelenEzen elvemnek a gyakori életbe való át- oly időben is, midőn maga a szorosabb érte- leginél helyesebb alapokon felépítendő szerveültetése közepette, — mely mezőgazdasági ter- lemben vett gazdaság szünetel, mindazonáltal zetére, hogy erőteljes iparpolitikai tényezőjévé mékek feldolgozására alakult iparvállalatok tá- utalnom kell itt és a szövetség figyelmét arra válhassék, melyben az ipar bizonyos körének mogatásában nyilvánul — sajnosan kellett azon- különösen felhívnom, az értékesítés kérdésére, összes érdekei ne csak egyesüljenek, hanem ban tapasztalnom, hogy az állam ezirányu mint amely a háziipar fejlesztésének legnehe- istápolást is találjanak, ahol az ipari közigazgatás némely önkormányzati funkeziói mellett készséges támogatását legkevésbbé maguk az zebben megoldható része. érdeket hazai tényezők veszik igénybe és még Szükségesnek tartom a Gazdaszövetség mód nyujtassék az Iparfejlesztés. érdekeinek ilyen iparágaknál is a külföldi lökére vagyunk figyelmét már most utalni azokra a nehézsé- szolgálatára is, különösen annak az iparosképutalva, mire nézve talán elegendő arra az egy gekre, melyek a háziipar fejlesztésénél fölmerül- zést illető részében, mely téren ma még a köztényre utalnom, hogy a támogatásommal létesült nek, különösen pedig arra, hogy ha szövet- pontban is, de különösen a vidéken is igen sok a és most is tervben levő konzervgyárakat egy kezeti alapon kívántatnék a mezőgazdasággal teendő, de amely magának az iparosságnak kisebb vállalat kivételével külföldiek létesitik és kapcsolatos háziipart fejleszteni, cikkor sem közvetlen részvétele nélkül meg nem valósitható. tervezik, kiket hazai vállalkozás hiányában ter- nélkülözheti a hazafias kereskedelmet, mely nélNem általános rendszabályokkal kell némészetszerűleg készséggel támogattam ebben, kül az értékesítés kérdése nézetem szerint zetem szerint — az iparosságon segiteni, hanem csak azért, mert vele a mezőgazdaság érdekeit állandóan nem lesz megoldható. , az életből merített és az életnek szóló szervevélem támogatni. zettel egyrészt, amelyben sorsának intézésében De akkor, midőn háziipar fejlesztéséről Mennyire másképpen alakulna azonban a van szó, nem mulaszthatom el, felhívni az ér- maga is részt vehessen, komoly, jóakaró támohelyzet, ha maguk birtokosaink akár önmaguk, dekeltség figyelmét arra a körülményre, hogy gatásban másrészt, ír ely támogatás azonban ne álcár szövetkezve vagy társulva vállalkoznának a háziipar okszerű fejlesztése nemcsak abban lépje tul azt a határt, ahol az önállóság és az őstermeléssel, tehát saját birtokaikkal kapcso- á részében gazdasági érdek, ha az illetők egyéni cselekvés érintetik. latos mezőgazdasági iparágak üzésére; mily saját termékeiket dolgozzák fel, hanem legNem a lcöztehertől való mentesség az ideái, nagy nemzeti és államgazdasági jelentőséggel alább ép oly nagy érdek más hazai anyagok ez lehet átmeneti jellegű, mint a fejlődés előbírna, ha a magyar iparnak ez a nagy része ez megmunkálása, illetve feldolgozása tekintetében, mozdítója, amint tényleg az nálunk akár az alapon épülne föl: a magyar gazdaszövetséggel mert mig egyrészt sokkal kisebb azoknak a ipartestületekben, akár a szövetkezeti központ szemben bizonyára felesleges részletesebben rendes keresetre utaltaknak száma, kiknek saját kebelében alakult kisipari szövetkezetek, akár a. kifejtenem. termésük van, sem mint azoké, kiknek ez háziipari vállalatok, akár pedig bizonyos gyári Arra sem kell vele szemben utalnom, nincs, másrészt igen fontos közgazdasági, üzemnek ezidőszeririti tényleges adómentességét hogy mily üdvös viszony fejlődik ki e réven szocziális és nemzeti érdek, hogy a munkára veszszük tekintetbe, egyaránt mentesek ezek a ipar és gazdaság között, ami pedig mindkét képes elem munkát nyerjen és a nemzeti közterhek alól — ideálisnak az ellenkező volna munka itthon az országban nyerjen megfelelő mondható, t. i. a közterhek könnyű elviselhetétermelési ág érdekében felette kívánatos. sére képessé kell tenni az ipart, izmossá, erőssé Éppen azért, amikor utalok arra, hogy értékesítést. iparpolitikám egyik sarkalatos tétele, miszerint Közgazdaságilag fontos, mert e réven tete- kell azt tenni, hogy erős tényezővé válva az hazai viszonyaink között a gyáriparnak első mesen volna növelhető a hazai termelés olyan állam teherviselő képességének előmozdításában sorban az őstermelésre kell támaszkodnia: arra czikkekben, melyek eddig túlnyomó mértékben a gazdasági élet változó természeti esélyei kérem a magyar gazdaszövetséget, kövessen vagy teljesen külföldről jönnek be és itt talán mellett szilárd, megingathatatlan alapot képezzen, engem a cselekvés terén, igyekezzék elvi hatá- elég utalnom arra, hogy például 1899-ben csu- melyre az állam a közszükségletek kielégítésérozatát tagjai, a magyar birtokosság körében pán kosárárukban 589,800, szalmafonatokban ben feltétlenül számíthasson. gyakorlatba átültetni, azt a támogatást, melyet 279,400, kőcsiszolatokban 316,600, fából készült Az ilyen ipar legerősebb támasza a gazdaaz állam más érdekek sérelme nélkül nyújthat, gyermekjátékokban 1.352.800 és paszomántáruk- ságnak. teljes mértékben fogja megtalálni. ban 4.787,600 korona értékű áru jött be külIlyen ipart óhajtanék én teremteni MagyarEgy része az iparpolitikának — melyet az földről, holott ezen czikkeknek nagyobbrésze országnak, ehhez a munkához kérem a magyar emiitett kongresszusi határozat érint — a hazai hazai anyagokból itthon is elkészíthető lett gazdaszövetség utján az ország nagy gazdakövolna éppen ugy háziiparilag, mint ahogyan zönségének, mint legnagyobb fogyasztónak hatvizierök értékesítése. hatós támogatását, nem hazafias álddzatokkal, Óhajként van a határozatban feltüntetve, külföldön is készítik. mintha a jelenlegi iparpolitika mellőzné azt és Csupán például kívántam ezeket felhozni amelyekre — bármily nemesek legyenek is — éppen ezért reá kell itt mutatnom, hogy ez a pedig egész sorozata van az ilyen czikkeknek, állandóan építeni nem lehet, hanem minden vizierök felhasználásának ügye már régen tul amelyek — kellő értékesítési szervezet mellett anyagi áldozat nélkül, a mindennapi élet szükségleteinek kielégítésénél. van az első kezdeményezésen, amennyiben át- — itthon családok ezrét foglalkoztathatnák. hatva a vizierök okszerű felhasználásának nagy Ha a magyar ipar erre a támogatásra És itt kezdődik a kérdés szocziális oldala. horderejétől, évről-évre a földmivelésügyi mi- A munkák nagyrésze nők által is végezhető, a. számíthat, akkor előbb-utóbb teljesen meg fog niszter 'úrral együtt 24,000 koronát forditunk a nők tehát, kik az ország számos vidékén magá- állani a maga lábán is, akkor megszűnik a köztervizierök szakszerű fölvételére, az ország egy ban a gazdasági munkában nem, vagy csak hektől való mentesség szüksége, egészséges állapot része már fel is vétetett, másik részének felvé- nagyon csekély mértékben vesznek részt, rendes fog teremtetni, melyben a mezőgazdaságnak tele munkában van. keresethez jutnának, részt vehetnének a család legerősebb támasza a nagy belfogyasztó, a hazai A kongresszus ugy a házi-, mint a kis- terheinek viselésében és pedig olyan munkával, ipar leend-. ipart különösen szövetkezeti uton véli fejlesz- mely nem veszélyezteti sem a nőt, sem az anyát, amiben egyúttal fontos nemzeti érdek, a jövő tendőnek. Maiiiarakodó állomások. Ami a kisipart illeti, ennek körében a generácziók egészséges fejlődésének biztosíszövetkezeti eszme — bár nem a kivánt mér- tása van. Egy szürke, igénytelen kinézésű füzet lát tékben — kezd mindinkább tért foglalni. Bár a Az igy szervezendő háziipart készséggel évenkint a földmivelésügyi minisztériumban naphazái kisipar számbeli nagysága mellett ötven karolom föl a rendelkezésemre álló eszközök világot, tartalmazván az összes magyarországi szövetkezet alakítása, illetve e czélra 5132 kis- keretében a legmesszebb menő módon, a mint vasúti és marharakodó állomások jegyzékét. A jegyiparos tömörítése látszólag csekély, a viszonyok hogy e czélra 1900-ban is 118,000 koronát zék elsősorban is hivatalos használatára van renismerője előtt bizony igen szép eredménynek fordítottam, némely helyeken és czikkekben delve a marharakodókhoz kirendelt állatorvos fog tűnni, hogy sikerült ezeket két év alatt igen figyelemre méltó eredménnyel, mely két- szakértőknek, azonkívül az élőállatok szállítása megalakítani, magukkal a kisiparosokkal közel ségkívül biztató a jövőre nézve is. körül eljáró vasúti közegeknek. A marharakodó nyolczszázezer korona üzletrészt jegyeztetni. Ebben a kérdésben is jelezve ezekben jegyzék azonban sokkal fontosabb szerepet Ezen a nyomon kívánok haladni tovább is, ezen álláspontomat, áttérek most már végezetül a játszik, mint azt az avatatlanok hinnék.
23.
SZÁM
ÍL-ÍK
ÉVFOLYAM.
KŐZTELEK,
1901. MÁRCZ1ÚS HÓ
20.
A sokféle kérdésből „azonkívül'az ország törvény életbelépte után a kormányzat miniszegyes részein, de igen sok gazdánál, hizlalónál, teri rendelettel az idézett törvény s végrehajállattenyésztőnél tapasztalható bizonytalanság- tási rendelet fölsorolt intézkedéseit a szarvasból Ítélve, ezen kérdést még elég stirü sötét- marhákon kivül kiterjesztette, sertésre, juhra, ség veszi körül. Nem lesz tehát fölösleges, ha kecskére, hat hónapon aluli borjura s legújabezen 'kérdésről egyetmást ismételve elmondunk ban lóra. is. s egy kis gyenge mécsvilággal járulunk az ittA régi név: marharakodó, igy maradt ott tapasztalható sötétség eloszlatásához. meg ma is s miután ma már nemcsak szarvasmarhák vasúti s hajószállitása van szabályozva, ha,nem a többi háziállatoké is, azért olyan Midőn 1888. évben a korszakot alkotó vásuti (hajó) állomások, melyek élőállatok beállategészségügyi (1888. évi VII. törvényczikk s kirakására szolgáló berendezéssel el vannak és annak végrehajtására kiadott 40,000/1888. látva s mint ilyenek a földmivelésügyi miniszter évi miniszteri rendelet) törvényt léptette életbe által engedélyezve is vannak, nem marharakodó az akkori földmivelés-, ipar- s kereskedelemügyi — hanem átrakodó állomásoknak volnának helyeminisztérium (akkor még e három resszort is sen nevezendők, annál is inkább, mert ma már elfért egy tető alatt, pedig talán nemsokára vannak vasúti állomások, melyek csupán lovak,háromfelé oszlik) akkor szabályozás alá került vagy csupán sertések rak-odására vannak berendezve s mint csupán lórakodók, vagy csupán az állatszállítások ügye is. Az idézett törvény 20. §-a és a végre- sertésrakodók vannak a minisztérium által is' hajtási rendelet 70. §-a sorolták elő azon engedélyezve. Ennyit tehát az elnevezésről. Az állatrakodó állomások tehát olyan szabályokat, melyek alapján a marhaszállitás vasúti, vagy hajóállomások, melyek 1. szarvas-' ezentúl eszközlendő lesz. A legfőbb s legfélelmesebb betegség a marhák, lovak, sertések, juhok be- és kirakására keleti marhavész és ragadós száj- és köröm- szolgáló berendezéssel vannak fölszerelve, 2. fájás volt, a törvény legfőbb intézkedései tehát melyek a föidmivelesügyi miniszter által élőoda irányultak, hogy a szarvasmarhákat meg- állatok fölvételére s kirakására vannak engeóvják ezen bajoktól s az egymástól való befer- délyezve, 3. hová az állatokj be- s kirakásánál eszközlendő állategészségügyi (az állatok egésztőzéstől. (A többi, sokfélé uj, modern betegséget, ségi állapotának vizsgálata stb.) s állategészmelyek állatainkat ma megtizedelik, részben ségügyrendőri (származási hely vészmentessége, nem ismerték, ha ismerték is, nem tulajdoní- marhalevél-vizsgálat, stb. előirt szabályok betottak nekik akkora fontosságot, mint ma már tartásáról valp meggyőződés stb.) vizsgálatok kell. Igaz az is, hogy az akkori ridegen tartott, teljesítése végett állatorvos szakértő van kiedzett szervezetű állatokban nem is oly könnyen rendelve. talált „melegágyat" egy-egy „nyavalya", mint Az állatrakodó berendezése, berakandó mai időkben.) állatok elhelyezésére szolgáló korlátos különítAz idézett törvény tehát alább következő mények (juhok, sertések számára a korláton §-aiban csak aziránt gondoskodott, hogy a fölül még deszkázott , különítmény, hogy a szarvarmarhák szállítása történjék az előirt vasúti kocsiba való berakásig együtt maradjanak) kivül kétféle lehet. Lehet ugyanis: szabályok szerint.. Kimondta ugyanis a 20 §. a) pontjában, közönséges rakodó, szabványos rakodó. A szabványos rakodónál, kitéglázott, s hogy „ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés vasúti szállításra csak szabályszerű marhalevéllel (karbolineummal itatott) fával, deszkával fölvehető föl", kimondta a 20. §. b) pontjában: épített külön rámpa van, megfelelő berendezéshogy a szállítandó állatok csak. azon helyre, sel az egyszerű vasúti kocsikba való, s az illetőleg azon helyhez legközelebb eső marha- emeletes vasúti kocsikba való be- s kirakodrakodásra berendezett vasúti vagy hajóállo- hatásra. (Kisebb állatokat ugyanis (juhot, sertést) másig vehetők föl, hová a marhalevél szól". a vasúti kocsik felsőbb emeleteibe, egy magasabb Továbbá a 20. §. c) pontjában: „szarvasmarhák s menetelesebb rámpán lehet csak berakni. fölrakodásánál a kirendelt szakértők által állatA közönséges rakodónál lovat, marhát, s egészségügyi tekintetből megvizsgálandók". A kisebb állatokat a vasúti kocsikba, a rendsze20. §. f) pontjában: más országhói érkező rint ottlévő árurakodóról raknak be egy deszkaszarvasmarha a lerakásnál a kirendelt szakértő hidacska segélyével, sertést, juhot azonban a által állategészségügyi tekintetből megvizs- vasúti kocsik felső emeletébe egy kerekes mozgálandó". gatható rakodó ponkkál. Hol ily kerekes rakodóponk "nincsen, ott Eddig a törvény idevágó intézkedései. A törvény végrehajtására kiadott miniszteri az állatokat az emeletes vasúti kocsikba be, rendelet ezenkívül még következőleg intézkedik. vagy kocsikból kirakni nem lehet. A vasutak A végrehajtási rendelet 70. §. a) pontja, a tör- azonban ezen ponkokat ide-oda küldözgetik, hol vény 20. §. a) pontját még a következő kikö- arra szükség vaií, vagy a szállítás bejelentetik. téssel toldja meg: „vasúti szállításra . állatok Miután ezen ponkok ma itt, holnap más csak szabályszerű marhalevéllel és csak rako- állomáson szolgálnak rendszerint sertések bedásra berendezettállomáson vehetők föl." rakására, azért a gazdaközönség helyesen jár el, ha óvatosságból, használat előtt alaposan A,rendelet b) pontja: „az állatok továbbítása csak azon . helyig történhetik, amely helyre fertőtleníti maga is a juhot, tekintet nélkül arra, a marhalevél (utolsó rovatában) irányittatott, hogy a vasútállomások azt jól, vagy rosszul ferha pedig ezen helyen marharakodásra beren- tőtlenítették-e (szabályszerint minden szállítás dezett állomás nincsen, a továbbítás az ezen előtt s után fertőtleníteni a vasút kötelessége). helyhez legközelebb eső ily állomásig eszközHa esetleg a föntebb előadottakban kellőlendő." kép megértetve nem volna, ugy a szállító gazdaA rendelet f) pontja: „szarvasmarha, közönség tájékoztatása végett ismételve ideikcsak a minisztérium által engedélyezett rakodó tatom, hogy: 1. Élőállatok vasúti vagy hajon való állomásról és az arra kirendelt szakértő vizsgálata után szállítható". szállításánál az állatok csakis szakértői vizsgálat mellett és csakis olyan állomásokon vehetők A rendelet g) pontja: „más országból érföl, akár belföldre, akár külföldre való szállíkező szarvarmarha csak a minisztérium által tásra, mely mint „marharakodó állomás" a engedélyezett rakodó állomáson és az arra kiföldmivelésügyi miniszter által engedélyezve van. rendelt szakértő, vizsgálata mellett rakható ki." Miután az állategészségügyi törvény csak a 2. Más országból érkező állatok csakis szarvasmarhák szállítását szabályozta s csak a szakértői vizsgálat mellett és csakis olyan szarvasmarhák föl- s lerakását kötötte eleinte állomáson rakhatók ki, mély mint marharakodó vasúti rakodó állomásokhoz, innét ered a neve állomás a földmivelésügyi miniszter által engeolyan állomásoknak, melyek rakodó berendedélyezve van. zéssel birtak: marharakodó állomások. 3. Magyarország területén szabályszerűen vasútra (hajóra) berakott állatok azonban R ö v i d időre azonban az állategészségügyi
473 Magyarország bármely vasúti állomásán kirakhatok, föltéve természetesen, ha az állomás áz állatok kirakhatására rámpát vagy mozgó ponkot rendelkezésre adhat, vagy ad, avagy a szállító fél maga állit olyan berendezést, melynek segélyével az állatok (pl. a felső emeletből sertést, juhot) kirakhassa. Ily állatok tehát szakértői vizsgálat nélkül, marharakodóul nem engedélyezett állomáson is kirakhatok. Rendkívül érdekesen „beszélnek" az idevágó statisztikai adatok és talán legjellegzetesebben ezen számok mutatják állattenyésztésünk haladását és állatkereskedelmünk növekedését. 1888-ban összes marharakodó állomásunk nem volt több 400-nál. 1890-ben a marharakodók száma körülbelül 600-ra rúgott, tiz év múlva pedig majd 50"li-al szaporodott meg, világosan tanúskodva arról, hogy az országbeli állapotforgalom lebonyolítására minél több s több pont szükséges s az állattenyésztés, hizlalás az ország mind több s több pontján követel magának forgalmának lebonyolítására alkalmat. Vasutak szerint a marharakodók következőleg oszlanak meg: 1899-ben 1900-ban marharakodó állomás MÁV. és az általa kezelt h. érd. vasutak 883 931 43 43 Kassa—oderbergi vasút... ... 39 35 Arad—csanádi „ ... 35 35 Eperjes—bártfai „ .... 4 4 Budapesti helyi érdekű vasút 6 5 Keszthely—b.-szt.-györgyi „ 1 1 4 3 Mohács—pécsi vasút ... ... Győr—Sopron—Ebenfurthi vasút .... ... . . 18 18 26 27 Szamosvölgyi vasút... ... 8 8 Nagykároly—somkuti vas.ut... 1 Ungvölgyi vasút... „ 1 w Torontáli helyi érd.*) vasút___ 28 Segesvár—szt-ágothai vasút... 3 3 Magyar Folyam- és Tenger14 16 hajózási Társaság.. 2222 Duna gőzhajózási Társulat... 1129 1158 Összesen 1899-ben vott 1129 rakodó, 1900-ban van 1158 rakodó. Ebből vasúti hajó összesen 1129 A rakodók közül:
1158 1899-ben 1900-ban 7 7 3 4 8 9
csupán lórakodó .. „ marharakodó sertésrakodó ... ... közhasználatra engedélyezve van "... ... 1113 1140 ' kizárólagos használatra (uradalmak, hizlalók, gyárak stb.) 16 18 Az 1900. évben történt változások. Rakodóbeszimtetés; Szeged város (MÁV. vonalán) Széged-szeszgyár. Uj marha/rakodók engedélyezése: 1. MÁV. és a kezelése alatt álló h. érd. vasutakon: 1. Arad város (MÁV. Neumann-szeszgyár (kizárólagos használatra). 2. Pancsova város (Panosova-Petrovoszellói h. é. v.) Pancsova-Temespart (közhasználatra). . 3. Arad vármegye (MÁV.) Konop (közhasználatra). 4. Békés vármegye (MÁV.) Orosháza, Ludtcig Gottfried sertésrakodó (előbb kizárólagos, majd később közhasználatra). 5. Bihar vármegye (Bihari h. é. v.) Bályok (közhasználatra). 6. Bihar vármegye (Bihari h. é. v.) Széplak (közhasználatra). 7. Bihar vármegye (Mátra-körösvidéki h. é. v.) Erdőgyarak (közhasználatra).
KÖZTELEK,
474
1901. M Á R C Z I U S
HÓ 20.
XYI-ik őszi luxuslóvásár. 1900.» szeptember 30.
28. SZAM
11 -IK
ÉVFOLYAM'.
12. Pest vármegye (Félegyháza—majssaí h. é. v.) Jász-Szt-László (közhasználatra). 13. Pest vármegye (Budapest—lajosmízsei h. é. v.) Kispest—Szt-Lormcz (közhasználatra). 14. Pozsony vármegye (Komárom—dunaszei'dahelyi h. é. v.) Albár (közhasználatra). 15. Somogy vármegye (Kaposvár—szigetvári h. é. v.) • Szent-László (közhasználatra). 16. Sopron vármegye (Sopron—pozsonyi h. é. v.) Fertőmajor (közhasználatra). 17. JSopron vármegye (Sopron-pozsonyi h.. é. v.) Szent-Margit-Buszt (közhasználatra). 18. Szilágy vármegye (Bihari h. é. V.) SzilágyNagyfalu (közhasználatra). 19. Torontál vármegye (Szeged-karlovai h. é. v.) Esztermajor (kozhasznalatra). 20. Ugocsa vármegye (MÁV.) Fekete-Ardó (közhasználatra). 2. Kassa—oderbergi vasúton : 21. Árva vármegye (Árvavölgyi. h. é. v.) Tresztena (közhasználatra). 22. Trencsén vármegye (Zsolna—rajeczi h. é. v.) Lietava—Lucska (közhasználatra). 23. Trencsén vármegye. (Zsolna—rajeczi h. é. v!): Rajecz (közhasználatra). 24. Trencsén vármegye (Zsolna^rajeczi h. é. v.) Rajecz-fürdő (közhasználatra). 4. Budapesti h. érd. vasúton: .25. Pest vármegye (Ráczkeve-haraszti h. é. v.) Sziget-Szt-Miklós (közhasználatra). 4. Mohács—pécsi vasúton : 26. Baranya ' vármegye (Mohács—pécsi h. é. v.) Üszög (közhasználatra). 5. Szamosvölgyi vasúton: 27. Szatmár vármegye (Zsibó—nagybányai h. é. v. I. Kővár—Hosszufalu (közhasználatra). 6. Magyar folyam- s tengerhajózási r.-t. vonalán: 28. Krassó-Szörény vármegye (hajórakodó) Báziás 29. Temes vármegye .(hajórakodó) Kubin. Dorner Béla.
NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető : Cserháti Sándor. 41. ábra. Gróf Andrássy Sándor I. dijat nyert hátas lova. 8, Bihar vármegye (Mátra-körösvidéki b. é. v.) Blye (közhasználatra). , 9. Hajdú, vármegye (Püspökladány—-füzesgyarmati h, é. v.) Ürmöshát (kizárólagos). ,
A magyar komló.
10.. Komárom vármegye (MÁV.) Felső-Grállá (kiMagyarországon a komló fejlődésére 1900zárólagos). ban nem volt kedvező időjárás, mert a tavaszt 11, Mosón vármegye (Sopron—pozsonyi h. é. v.) fagyok és nyári szárazság hátráltatták a növe&áta (közhasználatra). kedést, a tobozok helyes kötését és később ezek kellő érését, ugy hogy csak középtermésről lehet szó. Hasonló időjárási viszonyok voltak azon országokban is, a hol a komlót nagy mértékben termesztik; s ennek következtében az évad kezdetén az uj komló után való kereslet lanyha volt és az árak nyomottak. A kereslet csak később lett élénkebb s az árak csak kis ideig és csak akkor emelkedtek, mikor látták, hogy a külföldön sem volt olyan termés, mint várni lehetett volna. Ugy látszik, tehát, hogy azok, akik komlójukat kevéssel később bocsájtották piaczra, talán jobb árakat érték el" és a komlónak azonnal a szedés után postacsomagokban való gyors elszállítása mindenesetre 1900-ban látszólag nem volt jobb, mint a múlt évben. A korai eladással 1900-ban 50 kilogrammonkint az I. oszt. komlónál 133 kor., a II. osztálynál 102 korona átlagárt értem el; mindazonáltal a postacsomagokban való szállítást előnyösnek tartom, mert a komló teljes kiszárításánál, amelynek a nagy zsákokban való' szállításnál okvetlenül meg kell történnie, a sulyveszteség nagyobb, mint az ember gondolná: s épen ezt akarom néhány szóval megvilágítani.
42. ábra. Gióf Károlyi Sándor I. dijat nyert hintós-fogata.
A komlószedés, a tulaj donképeni aratás, a tobozoknak a megfelelő hosszú szárakkal való szedése nálunk évek óta általányban tör-, ténik és pedig egy mérő toboz szedésért szárítatlan állapotában 40 fillért fizetünk ugy I. mint II. osztályúért, melyek szorgosan elkülönítve, két kosárba lesznek téve. Egy mérő ilyen szárítatlan komlótoboz száraz állapotban 1'40
23. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM, kilogrammot nyom; ez a szám régi tapasztalat szerint, ha a komló tökéletesen száraz, azaz, ha nagy zsákokban csomagolható, évenkint átlagban megegyezik. Miután azonban nem tökéletesen száraz komlómat, mint már emlitém, postacsomagokban szállítom, oly eredményre jutottam, mely a postán való szállításra kedvező, mert például 1900-ban 35'09 métermázsa, vagy mondjuk kerek 35 métermázsa komlót adtunk el, amely zöld állapotban 1890 mérő volt, a mérő szám:szerint tehát tulajdonképen 1890 X 1'40 = csak 26*46 métermázsa száraz komlónak kellett volna lennie. Mivel azonban tényleg 35 mm.-át adtunk el, a 854 kg. többlet vagy a tavalyi komló jobb minőségében keresendő, mert tavaly tán több lupulintartalma volt, vagy a felügyelő személyzet a zöld komlóval a mérőket jobban megrakta, azaz több mérő zöld komlónak kellett volna lenni, az aratás kevesebbe került. E két eset mindenesetre hozzájárulhatott a fentemiitett eredményhez,, de a főok abban keresendő, hogy a komlónak 5 kilogrammos csomagokba nem kell közel sem olyan száraznak lennie, mintha nagy zsákokba présélve szállíttatik.
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 20.
475
emeli előttük lófenyésztésünk presztiszét. LÓTENYÉSZTÉS, A kiváló a n y a g n a k és a j ó fogat p á r j á nak megválasztása szintén igen fontos köA legelőkérdés és a csikónevelés. r ü l m é n y t képez, amelyet a kiállításon Mindenki tudja, hogy a csikót istállóban örömmel konstatálhattunk. fölnevelni nem helyes dolog s mégis sokan vanA X V I . l u x u s l ó v á s á r s z i n t é n d i j j a z á s - nak, akik legelő hiányában ezt a hibát elkövetik, s a l v o l t e g y b e k ö t v e é s a z o t t m ű k ö d ő ' A földbirtok intenzivebb kezelése mellett tény-
Szóval e három faktor együtthatásaival az előbbi évekhez viszonyítva 850 kilogrammal több komlóm került eladásra és ha tekintetbe veszszük, hogy tavaly a komló a/e-része I., 1/srésze II. oszt volt, tehát 568 kgr. 286 „
I. á 2"66 kor. 1510 88 kor. II. á 2'04 „ 583.44 ., Összesen: 2094*32 kor. ezért tehát a mult esztendőkhöz hasonlítva 2094-32 koronával több bevétel volt. Ha az ember veszi, hogy az idén az összes bruttóbevétel 8832 korona volt, a 2094*32 korona tehát csak leginkább a korai, postacsomagokban való elküldés eredménye ; ez oly nagy differenczia, hogy ajánlatos, miszerint mások is megpróbálják. Világosan látható tehát,- , hogy a komló szakszerű kezelése által hazánkban is elérhetjük a megfelelő és megkívánt eredményt, de a foltétel mindig és mindig ugyanaz marad, t. i. a szakszerű kezelés, a komlónak megfelelő talaj kiválasztása, annak az általam leirt előnyös kezelése és csomagolása következtében hazai komlónk is megfogja állani a versenyt a külföldivel, sőt még bizonyos előnyre is számithatunk komlónk korai piaczra hozatala által. OderszTcy Lajos.
ábra. Gróf Kegleviéh Gyula I, dijat nyert jukker-fogata, bíráló bizottság alapján a hátas lovak I . d i j j a t , g r ó f Andrássy S á n d o r n y e r t e e l , a j u k k e r f o g a t o k é t g r ó f Keglevidi G y u l a , a h i n t ó s f o g a t o k d i j j á t g r ó f Károlyi S á n d o r
leg nem is lehet ma már oly tágas legelőket fentartani a csikók részére, amint ez régebben . szokásban volt s igy a nagyobb tenyésztő kénytelen más módon gondoskodui a csikók czélszerü fölneveléséről.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. •—• Rovatvezető : Kovácsy Béla. —
XVI. őszi luxus-lóvásár dijjazott lovai. Az 1900. é v szeptember 30-án a Tattersalban megtartott XVI. őszi luxuslóvásár ujből örvendetes eredményt mutatott fel e z e n i n t é z m é n y r ő l a m e n n y i b e n ez«n luxus-lóvásár ismételten ujabb haladást jelzett a b b a n a határozott irányban, a m e l y b e n a luxus-lóvásároknak fejlődn i ü k kell, h o g y m i n d é g m a g a s a b b szinv o n a l a t é r h e s s e n e k el. Ö r ö m m e l k o n s t a táltuk, h o g y a tenyésztők mindinkább igyekeznek legkiválóbb anyagukat — mintegy kiállítási tárgyat b e m u t a t n i és h a t á r o z o t t a n n a g y o b b — - d e s o k a n felette n a g y gondot helyeznek már arra a körülményre is, h o g y a v á s á r r a c s a k i s a t e l j e s e n b e tanított használati a n y a g kerüljön, m e r t hisz ezáltal a külföldi v e v ő k igényesebb szükséglete lesz kielégítve é s egyúttal
44. ábra. Gróf Szapáry Pál I. dijat nyert-négyes fogat.a, nyerte el,mig a négyes fogatok szép d i j j a g r ó f Szapáry P á l t i l l e t t e m é g . A dijjazott lovak képeit, a v á s á r o n felvett f é n y k é p e k u t á n mellékletbén k ö zöljük.
Gróf d'Orsay ezredes, ménes parancsnoka a nevezett ménesben egy rendkiviil czélszerü kifutó-rendszert honosított meg,, mely minden . nagyobb tenyésztőnek a legjobban ajánlható. Egy 6 katasztrális holdnyi derékszögű, négyszöget képező területet az istálló közelében bekerítünk olymódon, hogy a négyszög négy sarka megfelelően bekerittessék (41. sz.
476
KÖZTELEK, 1901. MÁRCZIUS HÓ 20.
ábra). Ez a külső kerítés 2 méter magas, há- és kiállításokra igen alkalmas. A kokintenyészromsoros korlát alakjában készül legczélszerüb- tés egyik legkedveltebb félesége különösen ben. A kerítés mentén, a belső oldalon 20 gazdag, tiszta színe folytán, melyet semmilyen méter széles epileptikus pályát tüzünk ki az- más fajta nem képes felmutatni. A gazdag által, hogy a pálya belső szélén ismét korlátot tollú lábakra különösen büszke a tenyésztő, bár vonunk, egysorosat és csak 1 méter magas- ennek elérése sok gondot okoz. E fajnak teste ságban. A pályán belül maradó mintegy 4 tömör és húsos, minek folytán a fogyasztók is holdnyi terütet ilymódon megkímélhető és lu- kedvelik. Igen jó téli tojók. Az u. n. amerikai czerna vagy más zöldtakarmány termesztésére típus zömökebb, kevesebb lábtollal és bár használható. kevésbbé húsos, többet tojik. Az igy létesített pálya a csikók jártatására Sötét brámák. szolgál és alkalmas arra, hogy a csikók az év Ezen fajta nem oly kedvelt, mint a viláminden szakában a kellő mozgásban részesülhessenek. A csikók a kifutóba bocsájtva, ott gos, de azért mégis eléggé megbecsülik haszrendesen körülhajtatnak egy lovas által napjá- nos tulajdonságai folytán. Néhol a toll tiszta ban kétszer, reggel és délután 2—3 órán át. színének elérésére fektetvén a fő súlyt a jó A jártatásnál Va órai lépésmunka, órai nyu- tojástermelést nem tekintik főfeltételnek. A suly godt ügetéssel felváltva követik egymást. Ked- kissé kevesebb, mint a világosé és pedig 11 vező időben és alkalmas talaj mellett hetenként angol font a kakasé, 8V2 angol font a tyúké. 1—2-szer csöndes vágtagyakorlat sem árt, de A farka tiszta fekete zöldes csillogással. A természetesen csak lassanként fokozódó igé- kakas szárnyai feketék, melle fekete, különben sávos, a lábak sötétsárgák. A tyúk sötétszürke nyekkel. Ilymódon a csikók rendes egyenlő mozgásban részesülnek, mig ha csupán legelőre fehér mintázással. vannak utalva, minden csikó csak saját tetszése Világos l/rámák. szerint mozog s az izmok és a tüdőkapaczitás Ezen remek faj amerikai tenyésztők keze fejlesztése nem halad a kívánt mértékben. alatt érte el tökélyét. Miután az amerikai tiszMezőhegyesen egy 150—200 darabból álló mé- tább és tömöttebb, mint az angol, kitűnően nes részére ilyen beosztás mellett elégséges egy tojnak, minden jelentékenyebb sulyveszteség 50—70 holdnyi legelőterület a jártatópálya kö- S nélkül. Igen nyugodtak és csendesek, mentek Külüe kor I f i t Z ni. ? Tielóö
fcorlcit
1+n.uta.yaS.
icc%erncts
ao w
Joc rtct to
/ l y o c .
2.50™. 45. ábra. Csikólegelő kifutóval. zepén termesztett luczernatakarmánynyal együtt Természetes, hogy a legeltetés mellett sem szabad az abraknak elmaradni, amely nélkül a csikó jó testi fejlődése nem képzelhető. Az említett méretek szerint készült jártatópálya egy 150—200 főnyi létszámra lévén tervezve, kisebb csikólétszámhoz megfelelően kisebb pályát készítünk. 10—20 darab csikónak elég egy tágas kifutót (bekerített aklot) rezerválni, ahol azonban szintén gondoskodni kell a csikóknak napontai jártatásáról. Sok helyt az ilyen kisebb kifutó vastag trágyaréteggel van bekerítve, vagy pedig olyan kedvezőtlen fekvésű, hogy az esőviz nem találván lefolyást, örökös mocsarat képez. Az ilyen állapot a csikók fejlődésére mindig káros hatással van és a legtöbb esetben a csüdek elpuhulásával jár. A csikójártató vagy a kifutó czéljaira tehát gondosan meg kell választani a helyet. K. M.
BAROMFITENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Hreblay Emil.
Néhány angol baromfiról. Bivaly-ko Jcinfaj. A nehéz tömött tollú angol fajták közt kitűnik a bivaly-kokin, mely pompás kinézésű
azon idegességtől, mely a közönségesebb fajoknál tapasztalható. Fogo'y-kokinok. A kokin egyik legelterjedtebb válfajtája ez. Szépsége és fajtisztasága, valamint hasznos tulajdonságai szaporítják folyton kedvelőit. A tyúkok aranysárga, fekete sávos nyaktollakkal és barna tollazattal birnak. A kakasoké világos, sötétebb vörös és fekete tollakból áll, a szárnyasoknál bizonyos fémzöld árnyalattal. Nagyok, szelídek. Kitartó és szapora tojók, ha nem hiznak meg túlságosan. Az angol és amerikai tenyésztők külömböző két irányban fejlesztették e fajt. Az amerikai inkább hasznos tulajdonságait fejlesztette, az angol pedig a külsőre fektette a fősúlyt. De mindenesetre szépek és hasznosak. Jó szülők, bár ha a tyúk megöregszik, nehézkes lesz, összezúzza a tojásokat és agyonnyomja csibéit. Bhode Island kakasok. Utóbbi időben már több díjjal lettek kiállításokon kitüntetve és bizonyos kedveltségre tettek szert külföldön, ismertető jelei: rövid lábak, hosszú test, szinte sötétbarnás vörös, bíborszínű alapon. Hímnél sötétebb, mint a tojónál. Fehér szépségek. Ezek a fehér plimut kakasok; az általa-
23. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. nos tenyésztőnek kedvenczei, melyek a barrid roks fajtához hasonlítanak, de tiszta fehérek. A fehéret jobban is szeretik, mert a pelyhek kevésbbé feltűnőek. Fővetélytársuk a fehér wiandot, mely általában hasonlít hozzájuk, derózsaszerü taraja és erősebb testalkata van. A fehér plimut súlyos, gömbölyded alakú, ságabőrü. A husa fehér, lágy és finom. Tojásai nagyok és jó minőségűek. A csibék erősek, de néhol tultenyésztés folytán elcsenevészednek. A kakas súlya áltag 9V2 ang. font, a tyúké 7V2 ang. font. Angolból fordította B. Ödönné.
Gazdasági egyesületek mozgalma. Rovatvezető : de Pottere Brúnó. Az Aradvármegyei gazdasági egyesület f. év márcz. hó 17-én tartotta rendes évi közgyűlését. a vármegyeház nagytermében. A közgyűlésen az egyesületi tagok közül mintegy háromszázan jelentek meg, kiknek fele megyebeli kisgazda volt. Vásárhelyi László a közgyűlés elnöke megnyitó beszédében vázolva a társadalmi rend fejlődését, azon következtetésre jut, hogy a társadalmi osztályok együttmunkál•kodása rég az ideális jóléthez jutatta volna el az emberiséget — a mai helyzetnek oka tehát a társadalmi harcz, az elkülönített érdekek előtérbe nyomulása. Az összes társadalmi osztályok közt pedig a földmives helyzete a legrosszabb, az ő fillérei vetették meg alapját minden közintézménynek, a czentralizáló törekvések miatt azok áldásaiban éppen ő részesül legkevésbbé. A gazdaérdek elhanyagolásának következményeiből azt a következtetést vonja le, hogy az országos ügyek vezetésénél a gazdáknak is érvényesíteniük kell befolyásukat. Nagy hatást előidézve jelenti ki, hogy az agrármozgalom nem reakczionárius, végül utalva a kisés nagybirtok közti harmóniára, reményének ad kifejezést, hogy minden tényező együtt fog munkálkodni a magyar földmivelés előbbre vitelén. A megnyitó beszéd után Laehne Hugó igazgató terjesztette elő az egyesület mult évi működéséről szóló jelentést, mely diszes kötetben kinyomatva a megjelentek közt szétosztatott és melynek valóban gazdag tartalmából ez alkalommal az alábbi főbb részleteket hozzuk: A jelentés első helyen számol be az egyesület azon működéséről, melyet a népnevelés terén gazdasági tanfolyamok, népies gazdasági előadások és mezőgazdasági házi-ipari tanfolyamok rendezése utján kifejtett. Az egyesület a mult évben 4 községben rendezett több előadási cziklusra kiterjedő gazdasági tanfolyamot, Nagy-Kamaráson, Erdőhegyen, Nagyzelinden és Szent-Leányfalván. A 4 tanfolyam alkalmával 52 gazdasági előadás tartatott, melyeket összesen 450 kisgazda látogatott, kik között 2140 gazdasági szakmunka lett kiosztva. Népies gazdasági előadások összesen 23 községben tartattak; az előadások- száma 129, résztvevők száma 8600 kisgazda, kik között 6538 füzet osztatott ki. A mult év téli hónapjaiban az egyesület a földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatása mellett 5 gyakorlati háziipari tanfolyamot rendezett: Mária-Radnán, Simándon, Kis-Teregen, Nagy-Almás-Kamaráson. Az 5 tanfolyamon 165 kisgazda sajátította el a kosárfonás mesterségét, kik 944 kosarat fontak. Hogy az igy elsajátított mesterséget a kisgazdák tovább folytathassák, továbbá hogy mindenkor olcsó nyersanyag álljon rendelkezésre az egyesület mindaz 5 községben füzvessző telepeket létesített, mely czélból 10,000 füzdugvány lett a községeknek kiosztva. A gazdasági szakismeretek terjesztése szempontjából figyelemreméltó a pécskai téli gazdasági iskola működése, melyet a földmivelésügyi miniszter létesített s a melynek vezetését tavaly óta teljesen az Arad-vármegyei gazdasági egyesületre bizta. Kiemelendő, hogy a tanfolyamnak számos román hallgatója is van, kik különösen a vizsga alkalmával tűntek ki tiszta
23. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. magyaros beszédükkel. Az egyesület a mult év folyamán február hó 17., 18. és 19. a középés nagybirtokosok számára is rendezett gazdasági előadási cziklust a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségével karöltve, melynek sikeres lefolyásáról annak idején már megemlékeztünk. A* helyes talajmivelés fejlesztése czéljából az egyesület mul évi márczius hó, 11-én a téli gazdasági iskola zárvizsgája alkalmából MagyarPécska község határában szántásversenyt rendezett. A földmivelésügyi miniszter ur anyagi támogatásával létesített pécskai mintagazdaságot az egyesület a mult évben is kellő gondozásban és felügyeletben részesítette s a vármegye keleti részében Gurahoncz község határában egy második mintagazdaságot létesített. Arad vármegyében az 1900. évben a gazdasági egyesület kezdeményezésére ujabb 5 hitelszövetkezet alakult, kapcsolatban az Országos Központi Hitelszövetkezettel, ugy, hogy Arad vármegyében jelenleg 15- hitelszövetkezet 5563 taggal, 736,682 korona értékű 12,780 üzletrészszel működik. Az előző évben létesített és szépen virágzó 4 fogyasztási szövetkezet mellett az egyesület ujabb 6 fogyasztási szövetkezetet alakított a „Hangya" szövekezet közreműködése mellett. A, legkisebb szövetkezetnél is az évi forgalom meghaladja a 25,000 koronát, mig a nyereség 2000—6000 korona közt váltakozik; a fogyasztási szövetkezetek hitelt nem nyújtanak és viszont nem is vesznek igénybe. A baromfitenyésztés fellendülésével az Aradvármegyei gazdasági egyesület felbuzdulva a szomszédos déli megyében elért sikereken, eddig 12 tojásértékesitő szövetkezetet létesített s a tojásértékesitést egy külföldi vállalkozóval maga közvetíti olykép, hogy az illető községben tojásgyüjtő állomást létesít. Az Aradvármegyei gazdasági egyesület a mult évben elvállalta a Gazdák Biztosító Szövetkezete képviseletét Arad, Békés és Csanád vármegyék területére. Figyelemreméltó kezdeményezés volt az Aradvármegyei gazdasági egyesület azon lépése, midőn a mult év folyamán megalakította a Pécskai előlegező és gabonaértékesitő szövetkezetet. A szövetkezet megalakulásakor 159 taggal birt, melyek összesen 1156 üzletrész 11,560 korona értékben jegyeztek. A szövetkezet az Arad-Csanádi gazdasági takarékpénztár pécskai fiókintézetével működik szoros kapcsolatban. Ugyanezen pénzintézettel áll szoros kapcsolatban az Aradvármegyei gazdasági egyesület fogyasztási és értékesítő szövetkezete, melynek az év végéig 79 tagja volt 293 üzletrészszel. Félévi működés alatt a szövetkezet 61,000 korona értékii árut adott el. Annak összforgalma 266,000 koronát tett ki, tiszta nyeresége 567 korona mutatkozott. Az egyesület és a szövetkezet közti állandó kapocs olykép van biztosítva, hogy mindkét szervezet közös vezetés alatt áll. A szarvasmarha és lótenyésztés előmozdítására az egyesület a mult évben két igen sikerült állatkiállitást rendezett Kis-Jenőn és Német-Peregen. A mult évben sikerült a seprősiféle fillér lótenyésztő szövetkezetet megalakítani; a szövetkezetnél már az első esztendőben több mint 80 kancza jelentetett be. Tervbe van véve a választott csikók egyöntetű felnevelése végett, azokat egy helyen, egy legelőn rendszeresen felnevelni s mint három és fél éveseket nyilvános árverésen eladni. Junius hó 29-én rendezte a sperősi lótenyésztési egyesület Kis-Jenőn első nagyobb szabású lóversenyét, melyet állandósítva ezen meeting lesz az első tisztán félvérlovak számára nyitott versenypálya. A baromfitenyésztés további fokozatos emelése czéljából az egyesület a földmivelésügyi miniszter utján 537 különböző fajtájúakat, 84 pekingi gácsér, 93 emdeni gunár s 50 bronzpulyka-kakas kiosztását közvetítette 30 község részére. Az egyesület szőlőszeti és borászati szakosztálya a vendéglősök országos kongresszusa
477
KÖZTELEK, 1901. MÁRCZIUS HŐ 20. alkalmából Gyorokon gr. Nádassdy Ferencz kastélyának termeiben szeptember hó 13-án borkóstolót és szőlészeti kiállítást rendezett, mely ugy kiállított boraival, valamint nagy látogatottságával tünt ki. Az egyesület a mult év folyamán alakította vármegyéje területén a második gazdakört Nagy-Zerinden 60 taggal. A jelentés többi részében az egyesület igazgatósága az egyesület azon működését és kezdeményezéseit tárgyalja, melyet az a gazdákat általánosan érintő mozgalmak támogatásában és kezdeményezésében kifejtett, azon országos jellegű mozgalmak, melyek megindításában és hovafejlesztésében az Aradvármegyei gazdasági egyesület tevékeny részt vett, a következő : az őrlési engedély; 50 kgrammos sulyegység; tőzsdereform; gazdakörök alakítása ; a jövő vámpolitikája; szeszkontingens kiosztása; dohánytermesztők és kertészek közötti jogviszony szabályozása; gazdatisztek törvénye ; bécsi mészárosok bojkottja; a pinczeszövetkezetek megvédése; seprűbor forgalomba hozatala stb. Az Aradon tartott dohánytermesztők értekezletét szintén az egyesület hivta össze. Az egyesületnek 73 alapító, 186 rendes és 384 pártoló tagja van. Tiszta vagyona 53,000 korona. Az 1901. évi költségelőirányzatban 7088 korona van felvéve ugy a bevételek, valamint a kiadások számára. A közgyűlés további folyamán viharos óvácziókra adott alkalmat azon indítvány, hogy a közgyűlés válassza meg az egyesület diszelnökévé Darányi Ignácz földmivelési minisztert, tiszteleti tagokká pedig gr. Károlyi Sándort, a Magyar Gazdaszövetség elnökét és gr. Dessewffy Aurélt, az OMGE. elnökét. Az egybegyűltek az indítványokat egyhangúlag magukévá tették s a megválasztottakat a közgyűlés határozatáról táviratban értesítették. A közgyűlés végén kisorsoltak a megjelent tagok közt 50 drb különféle gazdasági gépeket és eszközöket. A közgyűlés után d. u. 1 órakor a „Millenium" külön termében mintegy 300 terítékű bankettre jöttek össze az egyesület tagjai, képviselve volt azonban a megye és a város előkelő társadalma is rang- és osztálykülönbség nélkül.' A banketten gr. Zselénski Bóbert az egyesület elnöke nagy hatású felköszöntőt mondott Darányi földmivelési miniszterre, az egyesület megválasztott diszelnökére.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 203. kérdés. Egy Jász-Kun-Szolnok megyében fekvő homokos talajú gazdaság vetésforgójának és takarmányozási rendjének megállapithatása végett óhajtanám tudni, hogy az egyes zöldtakarmányok körülbelől mely időtájban használhatók már takarmányozásra és egy vetésből mennyi ideig adnak zölden etethető takarmányt? 11. 204. kérdés. Gazdatársaim közül az, aki valaha termesztett gomborkát, vagy jól ismeri ezen növényt, nagyon lekötelezne, ha volna olyan szives és írna egyet-mást e lapokban fentemiitett növényről. Kérdésttevő ugarba előveteményként akarja használni részint fekete homok, részint kötöttebb talajban. Mélyebb vagy sekélyebb szántás felel-e meg nekik? Mennyi vetőmag szükségeltetik kis holdankint? Honnan lehet ilyen vetőmagot megbízható helyről beszerezni? S. Gy. 205. kérdés. Ajánlatos volna-e kenderpogácsa helyett kendermagot megdarálva etetni; és kérem 1 kg. kenderpogácsa helyett mennyi kendermagot kell adni, hogy azon arányt elérhessem, W. M. 206. kérdés. Zsombolyai kazalom, amelyben 600 q takarmány lett összehordva juniusban,
igen szépen sikerült, a határnak olyan részén van, ahova csak jó uton lehet bejutni; a vermelt takarmányt áprilisban szeretném feletetni és félek, hogy akkor már rossz uton lehetetlen • lesz behordani. Ha most behordanám, miképen kezelendő, hogy meg ne romoljon. B. T. 207. kérdés. A fehér mustár (Sinapis 1 alba) termesztését 2 kat. holdon szándékom a tavaszszal megkísérlem. Miután pedig a fehér mustárnál alkalmazandó „okszerű ápolás "-t, valamint pedig a természetének és czéljának megfelelő eséplését nem volt egyelőre alkalmam ismerni, — kérném az ide tartozó — más növényektől eltérő mivelési főbb szempontokat röviden tudatni. D. K.
Felelet. A „Köztelei" 22. számábanközölt 203. számú felelet a 201. kérdésre vonatkozott. Zöldtakarmányozási sorrend megállapítása. {Felelet a 203. sz. kérdésre) A legkorábban kaszálható zöldtakarmány és igy a legelső, a mi a jelen esetben épen megfelelő a homoktalajra, a rozs, amely szeptember hóban jó sűrűen vetve, már ápril végén vagy május elején használható, és etetése az állatokkal, — szalmával felszecskázva — csak 8—12 napra terjedhet. Kat, holdanként termése 100—150 q. lehet. Ezt követheti a luczerna, a melyet azon-ban legajánlatosabb forgón kivül termeszteni azon esetre, ha az ottani talaj jósága folytán a növény sűrűségének megtartásával sokáig kitart; a luczernáhól ajánlatos mennél többet vetni, mert az állatok szívesen eszik, de különben is ez egyike a legtápértékesebb takarmányoknak; a luczerna első kaszálása elfogyván, a zabbos-bükkönyre kerül a sor, a mely időtáj • junius elejére esik; a zabos-bükkönyt etethetjük mindaddig, amig a luczerna második kaszálást nem ad, sőt néha tovább is, azonban sohasem egyedül, hanem szalmával keverve. Mire a termés elfogyott, újra kaszálhatjuk a luczernát, a melynek lekerülésével a csalamádé következik, a mely időtől, nevezetesen julius végétől kezdve ezt etetjük az állatokkal, felhasználván eközben a harmadik luczernatermést is. Ezen módszer szerint az egész nyáron van zöldtakarmányuk és a zölden fel nem etetett takarmányt pedig télire felszárithatjuk. Itt jegyzem meg, hogy az esetre, ha a zöld rozs elég korán, — teszem május közepéig -— lekerült a talajról, ugy feltörhető a tarló és legjobb oda csalamádét vetni, ami szeptemberben már termést ad. Már most azon körülmény, hogy az egyes vetések meddig adnak zölden etethető takarmányt, attól függ, hogy mennyi a számos marhák száma? Ha ezt tudjuk, igen könnyen megállapítható a kérdés az egyes növényféleségek kat. holdnyi terméséből. M. S. Gomborkatermesztés. (Felelet a 204. sz. kérdésre.) A gomborkának a könnyebb minőségű talajok felelnek meg, még a homokon is jól díszlik. Nedves kötött talajra nem való. Legjobban megterem trágyás kapás után, azonban elővetemény dolgában egyáltalában nem válogatós. A búzának nem jó előveteménye, mert a talajrontó növények közé tartozik. A talajt ugy kell előkészíteni, mint a tavaszi gabona alá. Vetik áprilistól juniusig. Az áprilisi vetés a legbiztosabb. Vetik szórva és sorba, ez utóbbi esetben 15—25 cm. A vetőmag mennyisége a szórvavetésnél 5—8 kg., a sorosnál 4—5 kg. k. h.-kint. Ápolásban a gomborka rendszerint nem részesül. A gomborkát augusztusban aratják, midőn a magot rejtő táskák már sárgák. Vetőmag beszerzése ügyében legczélszerübb hirdetést tenni közzé. Cs. S. Kendermagpogácsa helyettesítése kendermaggal. {Felelet a 205. sz. kérdésre) E két takarmány em. összetétele átlag következő (°/o) i kendermagpog. kendermag szárazanyag 88'0 87'8 fehérje 21'4 13'7 zsír 8'3 29-3 szénhydrát 17'2 25'8
:
478
KÖZTELEK,
Ezen alkatrészek közül csak a- zsir az, melynek mennyisége a pogácsában igen nagy - ingadozásokat (8—19%) mutat, mig a többi alkatrészek ugy- a kendermagban, valamint a pogácsájában is meglehetős állandó mennyiségiben foglaltatnak. Ugyanis a kendermagpogácsa zsirtartalma azért változik annyira, mert az olajat részint kezdetleges, részint pedig hydrauJikus sajtókkal nyerik a kendermagból; előbbi esetben vastag és laza a pogácsa, utóbbi eset-, ben pedig vékony és kemény. A zsírosabb pogácsa jobb hizlalótakarmány, a kevésbbé zsiros pedig inkább a többi állatoknak felel meg; utóbbi tartósabb is mint előbbi. A kendermagpogácsát lóval, marhával és juhval szoktuk etetni. Lóval (de csak kifejlődöttel) többnyire zabpótlék gyanánt etetjük, és pedig naponta legföljebb 1—1 "5 kg.-ot ugyanannyi zab helyett. Fejőstehenekkel naponta már csak 0"5 kg. kendermagpogácsát tanácsos etetni azon esetben, ha a vaj s tej jó minőségét és izét meg akarjuk őrizni; ellenben hizómarhával bátran etethetünk fejenkint s naponta . 2 "5 kg. kendermagpogácsát is. Juhokkal is bátran etethetjük azt, sőt nem vemhes állatoknak test- nagyságukhoz viszonyítva többet is adhatunk belőle, mint a Jónak és marhának, mert fiatal kosokkal kg. anyajuhokkal pedig 0*2 kg. kendermagpogácsát is etettek már naponta hátrány nélkül; vemhes anyák azonban . néha elvetélnek ettől a mennyiségtől. Kendermagot ritkábban etetünk emlős háziállatainkkal, mert leginkább csak lovaknak szoktuk adni akkor, ha pl. a leromlott lovat hamarosan föl akarjuk javítani s ha sima fényes szőrűvé akarjuk tenni; továbbá kivételesen csődörök, bikák, kanczák és tehenekkel is etet. jük, a nemi ösztön fokozása végett, vagy végre hizóállatokkal akkor, ha nagyon zsiros de aránylag olcsó takarmányt akarunk nekik adni. Arra a kérdésre, hogy mily arányban helyettesítsük a kengermagpogácsát kendermaggal, nehéz határozott feleletet adni, midőn sem az állatokkal etetendő többi takarmányt, sem azt nem tudjuk, hogy milyen állatoknál eszközlendő a helyettesítés. Hogy azonban mégis némi ada• tokkal szolgáljunk, azt ajánljuk, hogy a helyettesítés csak kifejlődött hizóállatoknál kisértessék meg, és pedig oly arányban, hogy minden kg. kendermagpogácsára 0'6 kg. kendermagot számítunk; ellenben a többi állatoknál maradjunk meg inkább a kendermagpogácsánál, kivévén ha nemi ösztönüket akarjuk fokozni. Ezt azért ajánljuk, mert csak a csekély fehérjeszükséglettel biró kifejlődött hizóállatok hálásak a nagyon zsiros takarmány iránt, mig a nagy fehérjeszükséglettel bíró többi állatok inkább a kendermagpogácsát jutalmazzák. CselJcó.
1901.
MÁRCZIUS
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Az OMGE. közleményei. , A vidék érdeke Marharakodó állomások. — — Gazdasági egyesületek mozgalma Növénytermesztés. A magyar komló. - — Állattenyésztés. XVI. őszi luxus-lóvásár dijjazott lovai Lótenyésztés. A legelőkérdés és a esikónevelés Baromfitenyésztés. Néhány angol baromfiról. — levélszekrény. ... Vegyesek. ... _ Kereskedelem, tőzsde. Szerkesztői üzenetek —
23. SZÁM
HÓ 20.
téní, ahol nem szükséges idő előtt megbolygatni. Igy tehát a jelenesétben csak azt ajánh hatjuk, hogy a kazal vagy maradjon ott, ahol van, vagy hogy már most kezdje meg az etetését. Cselkó. Fehér mustár termesztése. (Felelet a 207. sz. kérdésre.) A mustár csak kivételesen részesül külön ápolásban, amikor szélesebb sorokba vetik és lókapákkal megkapálják. Rendszerint azonban szórva vetik, vagy pedig 25—35 cm. sortávolra, amikor a kapálás elmarad. A mustárt akkor kell aratni, midőn a beczők barnás-sárgák, a magvak pedig sárga szinüek. Az időelőtt aratott mustár között sok a zöldszemü, az ilyen pedig az áru értékét csökkenti. Elcséplése cséplőgéppel végezhető. Cs. S.
Oldal 470 476 - — 474 475 475 - 476 477 — 478 480 481
Halálozás. Bezerédi Bezerédj István nagybirtokos, Győr vármegye lótenyésztési bizottságának elnöke, megyebizottsági tag, életének 61-ik évéheti győrmegyei Ménfőn elhunyt. Holttestét a homoródi családi sírboltba tették örök nyugalomra. A megboldogult a gazdasági ügyekben tevékeny részt vett és Győrmegyének gazdatársadalmát elhunytával nagy veszteség érte.
11-IK
ÉVFOLYAM.
továbbá, hogy a versenyképesség szempontjából a Részvénytársaság malma 250,000 korona kiadással átalakittatik. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a Pesti Hengermalom r. t. mint más malmok panasza az őrlési forgalom megszűnte ellen nem lehet jogosult, mert mint itt is látható, a malom részvényeseinek 5°/o-os osztaléka, az ujabb telekvásárlások, a malom üzemének emelése épen az ellenkezőt mutatják. Gáncs tehát épen ezek részéről nem érheti, azokat, akik az őrlési forgalom megszüntetését kívánták. A nyereség- és veszteség-számla 124,262 korona 80 fillér tiszta nyereséget mutat, melyből levonva 25,470 korona 65 fillért és 80,000 koronát mint 5°/o-os osztalékot, a megmaradt 18,792 korona 15 fillér a folyó év számlájára vitetett át. Az 1900. év folyamán a Részvénytársaság a meglévő lágymányosi telekhez ujabb 11,486 négyszögöl telket vásárolt négyszögölenkint 5 korona 70 fillérért és tervbe vette, illetve az e hó 12-én tartott közgyűlésén elhatározta a malom berendezésének 250,000 korona kiadással járó részbeni átalakítását. Tojáskereskedelmünk 1900-ban. Az 1900. évi tojásimportot Ausztriába és Magyarországba a következő táblázat mutatja: Behozatott: 1899-ben 1900-ban m,é t e r: m á z s a Oroszországból 379,050 355,189 Rumániából 32,742 17,704 Olaszországból 3,927 5,163 Törökországból 3,138 5,306 Szerbiából 4,151 1,722 7,100 Bulgáriából 917 444 449 Németországból Montenegróból 312 457 Angolországból 264 46 45 Görögországból 201 — Hollandiából 195 Egyiptomból 128 818 — 25 Egyesült-Államokból Svájczból 24 55 1 Francziaországból 2 9 Kinából — 393,494
ezzel szemben tojásexportunk volt: A kereskedelmi kamarák és az OMGE. 1899-ben 1900-ban Az OMGE. a kebelében levő kereskedelmi és ipari szakosztály megalakulását bejelentette az 879,825 923,-907 ország összes kereskedelmi . és ' iparkamarái- Németországba 82,014 98,264 nak. Legutóbb a budapesti és szegedi kamara Angoloszágba 34,531 36,430 üdvözölte meleghangú átiratban a szakosztály Svájczba 23,995 7,662 megalakulását. A budapesti kamara Ígéretet Belgiumba 16,348 18,922 tesz egyúttal, hogy gondoskodni fog, miszerint Hollandiába 2,545 1,536 a kerületébe tartozó gyárosok, kereskedők és Francziaországba Olaszországba 986 . .928 iparosok figyelme a szakosztályra fordittassék. A 178 szegedi kamara pedig kinyomatta a szakosztály 77 Zsombolyázott takarmány áthelyezése. programmját s megküldötte azt valamennyi tag- Szerbiába Indiába (Felelet a 206. Jcérdésre.) Tavaszszal nem lehet a j ának. zsombolyázott takarmányt hetekkel etetés előtt beA Pesti Hengermalom Részvénytársaság Rumániába hordani, mert akkor múlhatatlanul megpenésze- évi jelentése az elmúlt 1900. évről; a magyar Triesztbe sedik; ellenben télen, midőn állandóan fagyos . malomiparnak nehézségeiről panaszkodik s összesen 1.040,475 1.087,885 az idő, esetleg megcselekedhetjük azt, mert a különösen arról, hogy a budapesti malmok a Összehasonlítva tojáskivitelünket a bemeddig a takarmány fagyos, nem képes meg- vidéki malmokkal szemben mily hátrányban penészesedni, csakhogy utóbbi esetben is min- vannak. Az őrlési forgalom megszüntetésének hozatallal, 617,385 mm. kiviteli többlet mutatdig tarthattunk attól, hogy az idő langyosra fog tulajdonítja azt, hogy „bár csekély" nyereség- kozik 1899. évben, mig 1900-ban 694,301 fordulni, mely esetben a takarmány elromlik. gel dolgozott, 80,000 koronát, mint 5°/o-os mm.-val vittek ki többet Ausztria és MagyarEzért a kazalt csak oly helyen kellene elkészi- osztalékot fizet részvényeseinek. Elhatároztatott
Jobb és
megbízhatóbb
nem is ajánlhatunk, mint a minőket r m m m m
«
h
Ifi.AHtkllHei*
<•
jgp • •
magV ahat
27 év óta
Önön
csász.
és
^Si
kir. udvari
magkereskedése
Budapesten,s z tá l fl í it . ^
3
3
82,
KÖZTELEK,
23. SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .
1901: MÁRCZIUS HÓ 20.
A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Tejfölözögép-verseny. A tej szövetkezetek örvendetes szaporodása s ezeknek a jólétre Részvénytársaság igazgatósága közhírre teszi, gyakorolt befolyása, különösen olyan helyeken, hogy a rendes hajójáratokat Baja és Apatin ahol amúgy is általános a nyomor; a földmi- között f. é. márczius 18-án a követvező menetvelésügyi kormányt is mind nagyobb mértékben rend szerint inditja meg: Felfelé indulás Apaösztönzi e szövetkozetek fokozottabb propa- tinból 3 óra 50 perez reggel, indulás Mohácsról 8 óra 05 perez d. e. Érkezés Baja 10 óra gálására. . A tejszövetkezetek a tagok által, beszállí- 15 perez d. e. Lefelé indulás Baja 1 óra d. u., tott tejet és tejszint lefölözve továbbitják az indulás Mohács 3 óra 20 perez d. u. Érkezés egyes vajtermelő központokba s ezért ezek be- Apatin 6 óra 20 perez este. A gőzös csütörrendezésének legfontosabb kelléke a tejfölöző tök kivételével naponkint közlekedik. VuJcovár gép. Kiválasztás és ajánlás végett a földmivelés- és Újvidék között f. é. márczius hó 17-én a ügyi miniszter elrendelte, hogy a különböző tej- következő menetrénd szerint inditja meg a hafölözőgépek egy versenyen próbáltassanak ki, józást: Felfelé első menet márczius 17-én. Inamely verseny a napokban tartatott meg a m. dulás Újvidékről 12 óra 30 p. d. u. Érkezés kir. József-Műegyetem mezőgazdasági gépkisér- Vukovár 7 óra 10 p. este. Lefelé első menet leti állomásán. Pályáztak az Alfa-, a Krone-, a márczius 18-án. Indulás Vukovárról 4 óra reggel. Érkezés Újvidék 9 óra 10 p. d. e. A gőzös Juwell- és a Melotte-tejfölőző gépek. A biráló-bizottság Lárár Pál műegyetemi péntek kivételével naponkint közlekedik. A rentanár elnöklete alatt a következő tagokból állott: des személyhajójáratokat Zimony—Orsova és GaJeszenszky Pál az OMGE. titkára, Nick Ede lacz között pedig az egyidejűleg kiadott menetállami uradalmi főigazgató, Pirckner János rend szerint a következő napokon inditja meg: állattenyésztési és havasi felügyelő, Rajfay I. Zimony és Orsova között. Első menet OrsoSándor gépészmérnök, műegyetemi asszisztens, váról Zimonyba márczius hó 18-án, Zimonyból Beüss Henrik földbirtokos, Sierbán János tej- Orsovára márczius 19-én. II. Orsova és Galacz gazdasági főfelügyelő, Székely Salamon kir. között. Első menet Orsováról Galaczra márczius . 19-én, Galaczról Orsovára márczius 22-én. vegyész és Szily Tamás felügyelő. A társaság hajói a zimony—galaczi vonaA birálat a következőkre terjedt ki. lon ugy le- mint felfelé hetenkint háromszor a) a fölözés élességére, vagyis a lefötöiiött közlekednek és pedig Zimonyból és Orsováról tej zsírtartalmának meghatározására, lefelé minden vasárnap, kedden és pénteken, b) hajtóerő-szükségletre, amely egy liter Orsováról felfelé minden hétfő, csütörtök és tejre számíttatik át, tekintettel az egy óra alatt szombaton és Galaczról felfelé minden hétfő, feldolgozott literszámra, szerda és pénteken. c) arra, hogy a gép a lefölözés befejezte „Útmutatás a must és bor okszerű után mily gyorsan tisztitható, d) a szerkezetre; vagyis a gépek szét- kezelésére" czimü kézikönyvet 50 fillér beszedhetése vagy összeállításának könnyüségére. küldése ellenében portómentesen szállítja az e) a habképződés iránti hajlandóságra, a OMGE. Utánvételezések, minthogy többe kerülgép beszerzési árára s az egy óra alatt lefölö- nek és megnehezítik a kezelést, nem fogadzött téjmennyiség arányára; továbbá a dob tatnak el. sebességére s az ezáltal a csapágyakon, vagy Kérjen mezőgazdasági, kertészeti és szőlőegyéb alkatrészei okozott kopásra s végül f) annak megállapítására, hogy az üzem szeti eszközökről képes árjegyzéket Keleti J, befejezte után a dob falára ráragad-e tejszín, Budapest, IV., Koronaherezeg-utcza 17. sz. alatti Szőlőmentesitésre szolgáló a mi kevesebb tejmennyiségnél vesztességet müszergyárostól. gummiszalagok a legolcsóbb nagybani árak okozó. Az emiitett négy gép közül a' Juwelneyií, mellett kaphatók. Minták kivánatra ingyen és bérmentve. minthogy 0"3°/o zsírnál többet is hagyott meg
habképződé
Az árért
tisztithatósá és kezelés
Éles fölözésért
Erőfogyasztásért ,
A fölöző ne-
a lefölözött tejben, a versenyből kizáratott s igy csak az Alfa, a Krone és Melotte került összehasonlító birálat alá. A bírálati eljárás szerint a gépek jó munkája, vagyis a legélesebb fölözés 50 egységgel biráltatott, az erőfogyasztás 15 egységgel, a szerkezet minősége 20 egységgel, az aránylagos olcsóság 10 egységgel, a kezelés és tisztítás könnyűsége 10 egységgel, a legkisebb habképződés 5 egységgel. A maximális egységek száma tehát, amelyet a gép elérhetett, 100-ra volt felvéve. Miután mindhárom szorosabb versenyre bocsátott gép kitűnően fölözött, igy az Alfa csak 0'15, a Krone csak 0'13 és a Melotte csak 0*19 százalék zsírt hagyott a sovány tejben, szerkezetre nézve pedig hasonlóan mindegyik szerkezet megállja a sarat s csak az erőfogyasztás mutat lényegesebb eltérést, a mennyiben 100 liter lefölözésére Alfa fogyasztott 0'32 hektowattórát, a Krone 0'48-at és a Melotte 0"36-ot, az egységek összege nem mutat lényeges eltérés a 3 szerkezet között. Az eredményeket feltüntető táblázat szerint : g m M S h-
Bessemer-festék (védj. üllő). Ajánlatosnak tartjuk egy a mezőgazdasági üzemekben kitűnően bevált gyártmányról, a Bessemerfestékről említést tenni, mely tartós, rozsdaképződést megakadályozó mázat nyújt, vas- és hullámbádog-tetők, oszlopok, vastartányok, gépek, lokomobilok, vastartók, rácsok, vaskapuk, vaslépcsők, valamint mindennemű más vasszerkezetek számára s az érdekelt körökben általános elismerésre talált. A Bessemer-festék rendkívüli ellentállóképessége teszi lehetővé, hogy vasalkatrészeknek valamint farészeknek egy valóban tartós konzerváló mázat nyújt. Említésre méltó ezenkívül hogy a Bessemer-festék egyszerű kezelése összekötve nagy szaporasággal s fedőképességgel alkalmazását anyagi szempontból is előnyössé teszik. Azt hiszszük. nem tévedünk ama feltevésünkben, hogy e festék, melyet Lutz Ede és Társa festékgyára Pozsonyban állit elő, gazdaságok, uradalmak, szeszgyárak, földbirtokosok körében teljes érdeklődésre fog találni.
A husértékesftés szervezése Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA
Jeszenszky Pál az O. M. G. E. titkára. Á r a : az O. ÜK. G .
2 b o r o n n. Megrendelhető E. titkári hivatalában.
479
NYILTTÉR*).
Tavaszi trágyázásnál bámulatos eredmény érhető el az összes kalászosok takarmányvetések, kapások, réteken stb.
a szárított kőbányai sertéstrágyával.
Prospektusok Ingyen és
bérmentve.
Budapest-Kőbányai Trágyaszáritó-Gyár Bosányi, Schietrumpf és T á r s a . B u d a p e s t , A- 7 ., B á l v á n y - u t c z a £2.
Most jelent
meg
Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán ax 0. M. G/E. titkárjai szerkesztésében
Kőztelek Zsebnaptár 1901-ze.
A .Köztelek Zsebnaptár" ezen h e t e d i k évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. 0. E. tagok és a .Köztelek* előfizetői részére bérmenteB küldéssel együtt — =
3 korona 50 fillér. Megrendelhető
= —
a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t ,
IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a , Köztelek' szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Kéttábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes *) Az e rovat alatt közlőitekért nem válal felelősséget a szerkesztőség.
480
KÖZTELEK,
uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 Tcrajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1901. márczius 16. Az időjárás e héten kezdetben gyakori csapadékkal egybekötve tartósan, enyhe maradt, később azonban emelkedett hőmérséklet mellett kiderült és teljesen tavaszias jelleget öltött. A jég már a mellékfolyókról is elindult és a vízállás tetemesen emelkedett. A külföldi piaezokon általában továbbra is kedvetlenség uralkodik; a fogyasztás csak a legszükségesebb beszerzésekre szorítkozik és igy a forgalom is csak mérsékelt volt, mi mellett az árviszonyok azonban mégis inkább tartottak maradtak. Amerikában csak csekély variácziók voltak, csupán a hét végén érvényesült szilárd hangulat, melynél az árak egyenlegként a multhéthez viszonyítva 1 c. magasabbak. Az argentiniai terméseredmény nem haladta ugyan meg a tavalyit, a kinálat azonban a folyton gyarapodó készletek tekintetbe vételével ugy Argentinia mint az Unió révén oly jelentékeny, hogy Európának beviteli szükséglete az uj termésig teljesen fedezve látszik. Angliában árak tartottak maradtak, daczára annak, hogy vevők csak csekély vételkedvet tanúsítottak. Á franczia piaezokon továbbra is naponkinti visszaesést jelentettek. A tulajdonosok, kik a kiviteli kedvezmények reményében tartózkodóak voltak, most miután a javaslat véglegesen elvetettnek tekinthető, sürgősen kínálnak és ezáltal természetszerűleg nyomást gyakorolnak az árakra. A német piaezokon szintén nyugodtabb az irányzat, 1 árak mégis változatlanok maradtak. A ' Nálunk annál élénkebb volt az üzlet, kenyérmagvak élénk érdeklődésre találtak és emelkedőek voltak. Takarmányczikkek változatlanok. Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük: Buza szilárd irányzatban indult; a kereslet a malmok részéről, melyek jó lisztkelendőségi viszonyoknak örvendenek, élénk volt és az árak is emelkedő irányt követtek. Az üzletkésőbbi folyamán azonban némileg csendesebb felfogás érvényesült. A malmok eddigi tetemes beszerzéseik folytán tartózkodóbbakká lettek, a mit azonban rövidesen ismét élénkebb érdeklődés váltott fel, mert a várt bővebb hozatalok csak nem érkeztek. Az egyébként tartósan terjedelmes forgalom főleg raktáráruból állott, vagy tavaszi hajószállitásra szólt és csupán a hét vége felé lett ismét gyengébb. Mindenesetre befolyással volt a birtokosok engedékenysége is; az utolsó üzleti napon a hangulat ismét szilárd és igy az árak a mult héthez viszonyítva 20 fillérrel magasabbak. Az összforgalom 200,000 mm., á hetihozatal a statisztikai hivatal kimutatása szerint 43,000 mm. melyből 26,000 mm. ment tovább, Rozs e héten is csak nagyon gyengén van kínálva és kezdetben 15 fillérrel magasabb árakon budapesti paritásra 14'95 K. jegyzett. Az üzlet későbbi folyamán az irányzat a vevők tartózkodása mellett e czikkben is gyengült, a hét végén azonban ismét szilárdabb és osztrák számlára kezdetben fennállott teljes árakat fizették. Minőség szerint 14.50—80, prima. áruért 14.97 K.-ig jegyzünk helyben és helybeli paritásra. Nyiri származékokban korlátolt volt a forgalom és állomásokon átvéve 13.70 K.-ig jegyeztek. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) elég jó figyelemben részesült és mérsékelt kinálat mellett teljes multheti árakat ért el. Minőség szerint 12.40—13.10 K.-ig fizetnek helyben és Budapest távolságában (átvéve, sörés( malátaárpákban a, forgalom ugyancsak korlátolt és az árak a mult héthez viszonyítva nem változtak. Zab ugyancsak teljesen változatlan maradt, mert a mérsékelt hozatalokkal szemben a fogyasztási kereslet fem volt jobb. A forgalom nem haladta tul a rendes keretet és az elkelt körülbelül 3500 mm.-ért szín és tisztaság szerint 12.50—12.90, prima áruért 13.10 K.-ig és finom urasági zabért néhány fillérrel ezen felül is fizettek. Tengeri jobb kinálat mellett csendesebb volt, az árak azonban alig változtak. Budapesti paritásra 10.70 K.-ig fizettek. Kőbányán az elérhető árak a kereslet és a hozatalok terjedelmétől függtek; kezdetben a kőbányai piaczon erős volt a kinálat és nemfizettek10.70 K.-nál többet, később ismét 10.90 K.-ig volt elérhető. Román tengeri is volt forgalomban és délmagyarországi számlára éppúgy mint Kőbányán is néhány tétel 10 fillérrel a hazai tengeri áránál drágábban kelt el. Tiszavidéki állomásokon 9.60—10.10 K. fizettek. Olajmagvak: Készáru káposztarepeze nincs kínálva. Káposztarepczében 1901. augusztusra alig volt üzlet és inkább névleg 25—25'20 K. jegyez; vadrepeze 14—15, gomborka 28—29 K. jegyez ; lenmag 30—32, kendermag budapesti paritásra 19—20 K. jegyez helyben
1901. MÁRCZIUS HÓ 20.
23- 11-IK SZÁM ÉVFOLYAM.
Hüvelyesek: Babban kereslet nincs és az árak Az árak 10,000 literfokonként hordó ' nélkül bérüzlet nélkül csökkenőek. Fehér törpebabot Gyöngyösön, meotve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz Félegyházán 18"50—19, fehér" gömbölyübab Mohács. fizetés mellett értendők. Baja, Zomboron 16-40—50, Barnababot Kalocsán 13, N.-Károly 11 -50 K. jegyzünk. Erdélyi bab minőség és re[áczió szerint 13—14 K. között jegyez. Köles e Vetőmagvak ólomzárolása. *) héten is alig volt forgalomban, hazai árut 10—10-50 K. készpénzen, oláh kölest 9'80—10'20 K. körül jegyzünk Budapest, 1901. márczius 17. névleg tranzitó 3 hóra helyben. Bükköny kevés van A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állokínálva. Budapesti paritásra kb. 17—18 K. jegyez. más az 1900—1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó Muhar budapesti paritásra 15 K. 1-ötől a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő vetőmagmennyiségeket Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. márczius 19. A tőzsdetanács tegnap tartott összülésében a hajózás megnyitásául hivatalosan a mai napot határozta meg. Minden erfioczió nélkül fogadták e hirt a csarnokban, mi már csak a határidőüzlethez, a spekulánsok meg Amerikához ragaszkodnak. A készáruüzlet ma Mauthner Ödön, Budapest... 5 fillérnyi visszaesése a tegnapi fél centtel olcsóbb newMezőgazdák Szöv., Budapest yorki kurzusok következménye befolyásolta; még a mai M. Haldek Ignácz, Budapest ... ... áralakulásokat a malmok gyengébb vételkedve. Frommer A. H. ut., Budapest ... A világpiáczokon szintén ingadozó az- irányzat, Deutsch Gyula, Budapest határozott formákat még nem konstatálhatunk. Ameriká- Klein Vilmos, Szatmár ban a búzakészleteket f. é. márczius hó 1-én 128 millió Ifj. Freund Sámuel, Szatmár bushelre taksálták. (1900-ban 158 millió, 1899-ben 198 Boross ős Szalay, Budapest ... 300 346 — 646 millió, 1898-ban 135 millió, 1897-ben 115 millió.) Az el- Kohn Mór fiai, üzon 11 327 — 338 múlt utolsó két esztendőtől eltekintve (mert e két tul- Arnstein ésHandley, Szombathely 27 245 — 272 produkeziós termést még most is sinylik mindenfelő) a Beimel és fia, Budapest 147 124 — 271 mostani készleteket az elmúlt évek készleteihez viszo95 106 — 201 nyítva, nem mondhatjuk csekélyegnek, tekintetbe véve Lamberger Károly, Budapest ... 27 158 — 185 azonban az Egyesült-Államok folyton növekvő szükség- Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat 59 124 — 183 leteit, nagyoknak sem minősíthetők. — Argentinia foly- Funkelstein József, Arad 36 121 — 157 ton nagyobbodó mennyiségeket oíferál Európába és Kramer Lipót, Budapest eddig exportfeleslegének felét sem rakta hajóba; ez or- Radwaner és Rónai, Budapest .. Gróf Teleki Árvéd, Drassó szágban azonban szem előtt tartandó, hogy Brazília a z idén nagyobb buzakvantumra reflektál. Oroszországban Klein Vilmos örökösei, Temesvár csökkent az eladási kedv búzában, nagyobb mennyisé- Szávoszt Emil, Budapest geket csak Olaszországba dirigálnak. A Dunatartomá- Singer Zsigmond, Budapest nyokban csend honol; a kikötővárosokbao fogytán van- Schmeichler testvérek, Bécs ... nak a készletek, Romániában azonban az ország belsejé- Nőthling Vilmos, Budapest 2 — 2 ből most nagyobb hozatalokat várnak. Jelentéseink Hummer Mihály, B.-Gyarmat ... Anglia-, Belgium- és Hollandiából csendes üzletekről Összesen ... 991 9211 304 15506 számnlnak be. Francziaországban pedig a bons d'impors amerikai heretotínr, törvényjavaslat elvetése, valamint a jó i ólomzárolja. Gazdáinktól a mai napig az őszi vetések állásáról A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban a legjobb híreket kaptuk. (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Készbuza jobb kinálat, de a malmok gyengébb vételkedve mellett ma határozottan lanyhább irányzatot A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkövet; Elkelt körülbelül 23,000 métermázsa, öt fillérig kezete üzleti jelentése. 1901. márcz. 16. olcsóbc árakon. beküldések és ennek megfelelő közepes jRozsban élénkebb az érdeklődés, az irányzat keresletMérsékelt folytán nem változott az üzlet képe e hét szilárd, árak 5fillérrelmagasabbak. Helyben és helybeli felében. A hozatalok nagyobbrészt füstölthus paritásra azonnali szállítás mellett 14'40—14'80, prima második áruk, bárányok és baromfiból állottak, elvétve egy-egy minőségű áruért pedig 15 koronás készpénzárakat idei zöldségküldemény is érkezett, mig ellenben a vad jegyzünk. jóformán teljesen leszorult a piaczról. Az árak ; Takarmányárpában gyengébb a kinálat márkereslet és kinálat közti helyes viszonyból kifolyólag inkbb egy kis áruhiányt észlelhetünk árak szilárdan alig szenvedtek változást. tartottak. Helyben 12-80 koronát, jobb áruért 13 koronát Elkelt: bárány 4—9 koronáig darabonként minőjegyzünk. Zabban szilárd az irányzat, a forgalom korlátolt. ség szerint, füstölt sonka, hazai 1.60—1.80, prágai Minőség szerint helyben 12.20—42.90 koronát, prima 1.90—2.00 K. kgja. Borjú a nagy készletek és a melegebb idő beállta folytán teljesen elvolt hanyagolva és áruért pedig 13'30 koronát fizetnek. ennélfogva ára is állandóan nyomott volt. A vajüzlet Tengeri mérsékelt kinálat mellett ma változatlan volt. Két-három nap óta tiszavidéki árut nagyban keres- ellenben a nagy beküldés daczára tartósan kedvező volt. nek. Ab Turkeve állomás ma 10 koronát, ab Gyoma Tojásnál a tömeges hozatalok folytán csekély állomás pedig 10.70 korona, Kőbányán pedig 10.90 ko- árhanyatlás állott be; alföldi tojás jegyez ma 69.50— rona érhető el. 71.50, erdélyi 68.50—69:50 koronát eredeti ládánként. Hizott lud 120—140, pulyka 120—130fillérkgként, tyúk 120—200, csirke 100—140, csirke, idei í-ánlaiu viiló, niel\- jelenta? élénken les/, keresve, 130— A hét elején a szeszüzletben az üzletmenet ki- 170 fillér darabonként, elégítő volt és a szeszárak a multheti zárlatjegyzés Az idei zöldség közül, mely a fokozódó hozataszerint záródnak. Elkeltfinomítottszesz nagvban adózva lok folytán természetszerűen olcsóbbodik, elkelt: spárga 116—116.50 koronáig, adózatlanul 46—46.50 koronáig. kg.-ja 600—800, saláta 100 db 600—1600, retek 100 Kicsinyben az ár 3 K. drágább.. csomó 400—700 fillér. Vidékifinomitógyárakáltalfinomítottszesz nagyban 116 K. volt ajánlva adózva és néhány kisebb tétel zárulva, is lett. Hidegliusvásár az Orczi-uti élelmi piaczon. 1901. Élesztőszesz felsőmagyarországi vevők által gyéren volt vásárolva és csak kisebb tételek találtak vevőre márczius hó 19-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztélek" részére.) Felhozott Budapestről 118—119 K. azonnali szállitásra. A denaturált szesz ára Budapesten azonnali szál- 37 árus 184 drb sertést, 3 árus 17 drb süldőt, 2400 kg. friss hust, 600 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonnát, 400 litásra 36. 36.50 K. nagyban. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens kg. hájat, "400 kg. kocsonyahúst. nyersszesz gyéren volt ajánlva és miután a vételkedv Forgalom közepes. Árak a következők : Friss sertésis korlátolt volt ugy csak néhány zárlat lett eszközölve hús 1 kg. 96—104 fillér, 1 q 84—88 K., süldőhus 1 kg. 40—40-50 kor. 108—128 fillér, 1 q K„ füstölt sertéshús 1 kg. .4 kontingens nyersszesz ára Budapesten 42.104—124 fillér, 1 q K., szalonna zsírnak 1 kg. 42-50 K. 96—100 fillér, 1 q K„ füstölt szalonna 1 kg. Bécsi jegyzés 40.80—41.20 korona kontingens 104—112 fillér, 1 q — K., háj 1 kg. 104—112 fillér, nyersszeszért. 1 q K, disznózsír 1 kg. 112—120 fillér, 1 q Prágai jegyzés 111.50 .— korona adózott és — K., kocsonyahús 1 kg. 48—64 fillér, füstölt 38.75 .— korona adózatlan szeszért. sonka 1 kg. 128—144 fillér, 1 q — K. Trieszti jegyzés 20. 20.25 korona kiviteli Hidegliusvásár a Garay-téri élelmi piaczon. 1901. szeszért, 90% hektoliterje. márczius 19-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelenKivitelünk e hétnek elején szünetelt. tése a „Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 49 árus Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben 10 darab sertést, 0 árus — darab süldőt, 2500 kgramm korona korona friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 500 kg. szalonnát, Finomított szesz 116. 116'50 117.—118.— 200 kg. hájat, — kg. zsírt, — kg. kolbászt, — kg. kg. kocsonyaÉlesztőszesz .. 117. 117.50 118. 119.— hurkát, — kg. füstölt szalonnát, Nyersszesz adózva ... 114. 114'50 115. 116.— húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— drb) sonkát, —kg. töpörtőt. Denaturáltszesz 36. 36.50 37, 37.50
23. SZÁM
11 IK
ÉVFOLYAM.
Vidékről és pedig a szokott helyekről 15 árus 180 drb sertést és — árus 9 drb süldőt. Összesen — darab sertést és — drb süldőt. Forgalom élénk. Árak a kővetkezők: Friss serteshus 1 kg. 92—96 fillér, 1 q 82—84 korona, süldőhusil kg. 112-120 fillér, 1 q 90-92 korona, füstölt serteshus 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 112—116 korona, szalonna zsírnak 1 kg. 100—104 fillér, 1 q korona, füstölt szalonna 1 kg. 128— 36 fillér, 1 q korona, háj 1 kg. 108—112 fillér, 1 q — korona, disznózsír 1 kg. 120 fillér, 1 q korona kocsonyahús 1 kg. 60-64 fillér, 1 q korona, korona füstólt sonka 1 kg. 136—140 fillér, 1 q kolbász 1 kg. —, disznósajt 1 kg. — , hurka I drb , töpörtő 1 kg. fillér.
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 20.
(hintós) 200 drb, eladatott 50 drb 250—400 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 300 drb, eladatott 130 darab 200—420 K.-ért, ponny 6 drb, eladatott - drb koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 1000 db, eladatott 350 db 140—300 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 1200 drb, eladatott 430 darab 56—120 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 229 drb, eladatott 65 drb 20—44 K.-ért. — Bécsi vágóra vásároltatott 46 drb, az állatkert részére "vásároltatott 3 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett — drb.
481 Ferendial birtokigazgatóság. A pyroleumot használó gazdaságokhoz mi részünkről azért nem tehetjük közzé az olcsó világító anyagra vonatkozó becses kérdésüket, mert ezáltal hűhót = reklámot csinálnánk a czégnek, ami lapunk elveivel nem fér össze. A „Köztelek" 22, számában hosszabb felelet van e tárgyról, azt tessék elolvasni, a világító anyagot pedig kísérlet alá
B. I. Bács-Topolya. A közlött adatok után nem igen tudunk véleményt mondani a tehén betegsége felől. Csak mint egyik lehetőségre gondolunk arra, hogy talán a tehén agyvelejében gümőkóros daganat van és ez okozza az, ugy látszik, epilepsziához hasonló kórjelenBécsi vágómarhavásár. 1901. "márcz. hó 18-án. ségeket. Ez esetben természetesen nem lehet gyógyításról Vass Jenő tudósítása „Köztelek" részére.) szó. Határozottabb véleményt azonban csakis az állat Összes felhajtás 4864 db. Ebből magyar 3286 db, megvizsgálása alapján lehetne mondani. Budapesti takarinányvásár. (IX. kerület, Mester- galicziai 776 darab, bukovinai —, német 802 db, B., V. P. Radvány. Határfák árnyéka által okoutcza. 1901. márczius 19-én. A székesfővárosi vásárigaz- hizott 4109 db, legelő 755 db, fiatal db, ökör zott kár czimén nem hiszszük, hogy valamit jogosan gatoság jelentése a „Köztelek" részére.) 3665 db, bika 530 db, tehén 626 db, bivaly 43 db. követelhetne, jogában áll azonban a fáknak az ön telFelhozatott a szokott községekből 175 szekér réti Az üzlet lanyhán indult meg, miután a multheti- kére átnyúló ágait lenyesetni s gyökereit kiszedetni. A széna, 21 szekér muhar, 23 szekér zsupszalma, 6 szekér nél mintegy í-00 darabbal volt több felhajtva. Az árak fák kiirtására a biróság a vasutat nem kötelezheti, mert alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, nem igen változtak. •—• A legközelebbi vásár az ünnep saját telkén mindenki szabadon ültethet fát, amennyit II szeker egyeb takarmány (zabosbükköny, luczerna, miatt, kedden, márczius 26-án tartatik meg. neki tetszik. sarjú stb), 400 zsák szecska. —e —y. 1. Kenderfonál mindenféle minőségben Árak: prima magyar 64—68'— (—••• ), szekunda A forgalom élénk. 54—63, tertia 46—53, galicziai prima 64' -72 — nagyban kapható a szegedi kender-fonógyárnál Szegeden ; Árakfillérekbenq-ként a következők: réti széna (—•—•—), szekunda 56—60, tertia 48—55. Német prima kicsinyben kapható Bácsmegyének Apatin, Kula, Torzsa 420—540, muhar 5( 0—640, zsupszalma 320—340, alom- 72—78'— (80—~), szekunda 64—71, tertia 54—63. községeiben a parasztasszonyoknál. 2. Lenfonál nagyban kapható 1—20-as minőségszalma 240—260, takarmányszalma — , tengeri- Legelőmarha: szerb és magyar —•• •—, rosszabb ) ben a Késmárki lenfonógyárban (Késmárk); kicsinyben 7. ' ^ é b takarmány , zabosbükköny .minőségű 44—50;—, Bika és tehén 40—63 (64 48-—. Az összes eladások, élősúlyban, kapható : Zodjár, Toriszka, Oszturnya, Zavadka, Majerka 540—640, lóhere — , luczerna 520—520, köles és bivaly 36' Korotnok községekben (Szepesmegye), Szielnicz, Szlécs, 100 kilogrammonként, koronákban értendők. — , sarjú 440—460, szalmaszecska Jakabfalu, Szt.-Péter, Vágfalva, Csorba és Teplicska Összes kocsiszám 240. Összes suly 33600 kg. Bécsi szurómarliavár. 1901. márczius 14-én. Fel- (Liptómegye) községekben, Chizsne Jáblonka, Lipnicza, hozatott: 4025 borjú, 1750 élő sertés, 1823 kizsigerelt Hámri, Podvilk községekben (Árvamegye), végre Helpa, . sertés, 294 kizsigerelt juh, 2633 bárány. Sumjácz és Vereskő (Gömörmegye) községekben a illatvásárok. A nagy felhajtás miatt az üzlet minden ágában parasztasszonyoknál. Budapesti szurómarhavásár. 1901. márcz. hó 15-én. lanyha volt. Az ár nagyon külömböző. A szekesfovárosi közvágóhíd és marhavásár iqazqatósáÁrak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 60—76 Sz. 0. Ferendia. A gazdasági cselédsegélypénztár, ganak jelentése. ), élő borjú az 1900. évi XVI. t.-Czikk, mely a gazdasági munkás- és prima 78—106, primissima 108—112 ( , prima ( ), primissima (—), cselédsegélypénztárról szól, a m. kir. földmivelésügyi Felhajtatott : belföldi 952 db, eladatott 952 db fiatal sertés CO—80, kizsigerelt sertés, nehéz 84—92, hizó miniszter 1900. évi 12100. számú rendelete értelmében galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, el- sertés, süldő 80—98 (—), kizsigerelt juh 56—76 pr. 1901. évi január hó 1-én lépett életbe és már a Magyar adatott — drb, növendék élöborju 11 db, eladatott kilófillérekben,.báránypáronkint 12—28 (—) korona. Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztárak 11 drb, élő bárány 64 db, eladatott 64 drb ; ölött belföldi Bécsi sertésvásár. 1901: márcz. 19-én. (Schleiffelder központi igazgatósága (Budapest V. ker. Nádor-utcza) is 21 drb, eladatott 21 drb, galicziai — drb, eladatott — megkezdette működését. és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb A törvényczikk bármely könyvkereskedés utján eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott Felhajtás: 5336 lengyel, 6295 magyar össze- • megszerezhető. Az életbeléptetési rendelet, valamint a drb, ölött bárány 429 drb, eladatott 429 drb, élő törvényczikk 32. illetőleg 44. §§.-aiban nyert felhatalsen 11631 drb. kecske 2 drb, eladatott 2 drb. mazás alapján a miniszter által kibocsájtott s a tagok A vásár lanyha volt. A vásár hangulata élénkebb volt, az árak általáÁrak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél- fölvételére, kizárására, a tagsági dijak befizetésére, a ban emelkedtek. kül prima 86—88 fillér kivételesen — fillér, közepes segélyek kiszolgáltatására, beszüntetésére, központi Árak a következők: Élő borjuk : belföldi igazgatóság s a helyi bizottság megalakítására, ügy70—84 fillér könnyű fillér, süldő 58—78 fillér. koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 56—72 — a tisztviselők és alkalmazottak javadalmaBécsi juhvásár. 1901 márcz. hó 14-én. Felhajtás rendjére, koronáig, kivételesen 80 koronáig súlyra, galicziai 1657 db. zására s végül a munkaadók által fizetendő hozzájárujuh. lási dijak kezelésére vonatkozó 12101. és 12102/1900. — , kir. koronáig drbonkint, kor.-ig, Az üzlet irányzata élénk. Az árak valamivel számú rendeletek azonban még könyvárusnál nem kiv. koronáig súlyra, tiroli — koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig javultak.^ _ ^ 4 6 _ 4 8 ; kiy_ . raCzka 38.-44.— kaphatók. A központi igazgatóság azonban az érdeklődőknek igen szívesen szolgál a törvény és rendeletek kiadkiv. — koronáig súlyra, növendék borjú ványaival és a törvény ismeretét terjesztő népszerű koronáig, kiv. — koronáig drbkint, 40—46 fillér pr. kiló élősúlyban. füzetekkel. korong, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi 80 koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai _ koronáig kiv. koronáig Szerkesztői üzenetek. súlyra,, tiroli koronáig, kiv. ;— koronáig T. F. urnák Bebsa^puszta. A szeszgyártás tanul- B e i l f U i á k 11 gyeimébe! drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig mányozására ajánlhatjuk dr. Kossutány—Lázár „A súlyra, kecske 12 koronáig, kiv. Z gazdasági szeszgyártás kézikönyve" czimü munkáját, koronáig páronkint, élő bárány 10' 14'— koronáig amely az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felügyepáronkint, ölött bárány 6" 11'- koronáig fiárja lete alatt álló könyvkiadó-vállalat kiadásában jelent meg Elismert kitűnő hazai gyártmány! ^Budapesti juhvásár. (1901. márczius hó 18-án. A és bármely könyvkereskedés utján beszerezhető. B. T. urnák Pozsony. Becses czikkét megkaptuk, szekesiővarosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósáde amennyiben ily irányú czikkekkel el vagyunk árasztva, gának jelentése a „Köztelek" részére). kérjük türelemmel lenni, a mig a sor rákerül. Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü darab H. I. urnák Tapolcza. A hir oly alakban nem eladatott — drb, feljavított juhok — drb, eladatott felel meg a valóságnak, amennyiben „halászati tanfo— drb, kisorolt — kosok drb, eladatott — darab, lyam" nincsen. A tényállás az, hogy a hallgazdaságok kiverő juh 199 drb, eladatott 199 drb, bárány — drb szaporodásával érezhetővé válik a szakképzett tókezelők eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai hiánya, amely bajon a földm. miniszter segíteni, óhajt—, eladatott — db, szerbiai —, eladatott db ván, módot nyújt néhány egyénnek arra, hogy magokat angol keresztezés —, eladatott — db, romániai — kiképezzék. A jelentkezőktől csak elemi képzettség kívángazdasági gépgyár durvaszőrü — db, eladatott — db. tatik és ezek az országos halászati felügyelőség javasA vásár hangulata élénkebb volt. latára helyeztetnek egy nagyobb halgazdasághoz, ahol | RÉSZVÉNYTÁRSULAT Arak a következők : Belf. hizl. ürü — (—) K tavasztól őszig gyakorlati tókezelői teendőket sajátítanak páronkint, (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljaví- el és ezen időre 300 korona ösztöndijai kapnak. BUDAPESTEN, tott juhok —• •— K. páronkint, — •— (—) K-ig K. I. urnák T.-Büd. A kívánt adatok a „Magyar100 kiló élő suly szerint, . kisorolt kosok K-ig ország területén az 1901. évben állami ménékkel léteK Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. SZÁM. páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, sített fedeztetési állomások, továbbá az egyes tenyészkiverő juhok 26-— K.-ig páronkint, 36— K.-ig 100 kl. tők által kibérelt állami mének, valamint a m. kir. áll. elős. sz., bárány — K., kecske —•— K. páronkint, ménesekben felállított törzsmének kimutatása" czimü -'— K. páronkint, K.-ig 100 földmivelésügyi minisztériumi kiadványban foglaltatnak, melyet a legközelebbi ménteleposztálv parancsnoksága t, szerbiai —•— F '' • kívánatra szívesen megküld. - K.-ig élősúly szerii Cs. J. urnák. Az összes említett közlemények romániai — K. páronkint, raczkajuhok itt vannak, egy kis türelmet kérünk. páronkint, —. .— K.-ig 100 kiló élősúly szerint. M. urnák Beodra. Az elhasznált távirdasodroiIfc 3»h, 4V», 6, 8, 10, lí lóerejQek. Budapesti lóvásár. Bpest, 1901. márcz. 17—18-án. nyok C. szölőmivelési, kertészeti vagy más gazdasági (A dudapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" czélra igénylő beszerzéséért tessék az egy koronás reszére.) bélyeggel ellátott folyamodványt a kereskedelemügyi Á vásárnak mindkét napon derült napos idő kedintézni, megjelölve a czélt, amelyre a vezett. A felhajtás szokatlanul nagy volt s a felhajtott minisztériumhoz és a távirdai raktárt, a hol a sodronyt allatok minőségileg nagyrészt megfelelőknek mondhatók. sodrony kéretik (uti mozdonyok.) kivánja. A folyamodványhoz melléklendő az A. vásár forgalma a felhajtáshoz képest nem volt kielé- átvenni OMGE. vagy a megyei gazd. egyesületnek egy koronás gítő, mert a kereslet általában lanyha volt. Az árak a bélyeggel KérJOk minden trakbavágó kérdéeeel biellátott igazolványa arról, hogy a sodrony mi jobb minőségű lovaknál kissé emelkedtek, a közép és Czélra szükséges. A kérvények azonban mindig az illető zalommal hozzánk fordulni, kéazeéggel alárendelt minőségüeknél lanyhultak. év január havában nyújtandók be. adunk klmerltd é« felvllágoeltó válaazt. Felhajtatott összesen 3135 db. Eladatott 1076 drb E. Gyakorlati gazdának mindenesetre az izolált Jobb minőségű lovakból (hátas) 150 db, eladatott 35 db gazdasági intézetek felelnek meg jobban, mert ez 300—660 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 50 drb| intézeteknél nagyobb súlyt fektetnek a gyakorlati kieladatott 16 drb, 400—600 K.-ért, nehezebb kocsüó képzésre.
1600 gőzcséplökészlet Özemben!
ELSŐ MAGYAR
Magánjárók
KÖZTELEK,
r i a l Á e i L i e i c a l
n v ó l f l l r n a b C C I U R I Cl
=
a z
23. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.
1901, MÁRCZIUS HÓ 20
országos
cliemiai intézet a központi vegykisérleti állomás vegyelmezése alapján,
legjobban ajánlható saját g y á r t m á n y ú :
—
Királymalmi ==derczénk
rizstakarmánylisztfink
=
vegyi összetétele:
vegyi
_
13.74%
Zsír
Protein
15.40%
Protein
13.75/o
IV. mentes a n y a g
4.7.55%
JS mentes a n y a g
57.78%
Xsir
M i n t á k k a l és f e l v i l á g o s í t á s s a l szívesen szolgálunk.
6.14%
M i n t á k k a l és felvilágosítással szívesen szolgálunk.
Magy. kir. államvasutak.
5 cukorrépamagvak, i
Gazdák s gazdálkodók ügyeimébe. Számos uradalomba már bevezetett
• Wohanka és Társa • p l n i H
H
A párisi világkiállításon aranyéremmel kitüntetve.
Budapest,
V., Y á c z i - k ö r n t
•••••
í<5. s z .
(Alapíttatott 1866.) =
S a j á t t e r m e s z t é s ű ltiilönleg-esség-ei: -
terménydus czukordus
lelmi szerek értékesítését eszközlik az előirt o/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.
É
50°/o-al olcsóbb mint bármely más vllá(,itó anyag. Próbaküldeir.ények 2 korona utánvét mellett. Kivánatra prospektus ingyen é* bér-
Burián Yilmos veje,
Budapest, IX., Soroksárl-u. 10.
Számos elismerő levél nálun 1818 betekinthető.
Értckcsitósre elfogad: 1 T Magyar Gazdák Husncmüket, füstölt Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete hust, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állaHATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ potban, tojást, vajat, BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRGSARNOKABAN. ^
Sürgönyczim: Aurora—Budapest, ( j ^
Helyesbített hajójáratjegyzék, ,Hdria" magy. kir. tengerhajózási rés ,¥• társaság
5372/901. sz
Pályázati h i r d e t m é n y .
L e g j o b b
Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak czéljaira az 1901, és 1902. évekre évenként szükséges mintegy 8,700 métermázsa nentralis olaj szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A szállításra vonalkozó részletes módozatokat magában foglaló „ajánlati felhívás" valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál, az országos iparegyesülotoél a m. kir. kcriwk<>
h)ii muzeum igazgatóságánál, valamint a magy. kir. áll >mvasutak üzletvezetőségénél megtekinthető és a magy. kir. államvasutak anyag ős leltár beszerzési (AI1I) szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. sz. II. emelet 44.) az ajánlattét 'lre szolgáló űrlappal együtt kapható. A. pályázati feltételek kiegészítő részét képező általános szállítási feltételek a magy. kir. államvasutak budapesti nyomtatványtáránál szerezhetők meg. A szabályszerűen kiállított ivenkint egy koronás magyar kir okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve és a borítékon ezen felírással: „Ajánlat 5372/901. számhoz" ellátva legkésőbben folyó évi április hó 17-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag és leltár beszerzési szakosztályában átadandók, illetve posta utján ugyanoda beküldendők. Ugyanezen-időpontig átadandók, ugyanott a kötelező minőségi minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlott mennyiség értékének 5° o-a készpénzben, vagy állami betétekre alkalmas értékpapírokban az ajánlatok benyújtására kitűzött határidőt megelőző nap déli 12 óráig az alulírott igazgatóság budapesti főpénztáránál leteedő. Később benyújtott ajánlatok, valamint az olyanok is, a melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem téteteit, nem vétetnek figyelembe. Budapest, 1901. márczius hóbán. Az igazgatóság
halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb. f területén óriási gyümölcsű
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
A sertés javítása és hizlalása
f
t őszibaraczk ojtvány i
é (mandulára) 20 krajczárjával, továbbá ^ Vezériigynöksége: HOFFMANN S. és V. maa gazdák és hizlalók használatára, r g g á l«>r és csemege35"5 ^ Irta K . R u f f y P á l . 1901. január havában következő gőzösök Ara portómenteSi küldéssel I írarí«i 10 k r a j e z á r indulnak : FtMétÓl Hull, Neweastle o/T. Volturno 1 — 10 f -v Árjegyzéket küld. 'v ^ „ Hamburg Pergamon 1 — 10 „ Rouen* Széchenyi 1 — 10 „ Barcelona, Valencia* Széchenyi 10 Magy. kir. államvasutak. ad 13296/CII „ Liverpool Veria (C.'L.) 5—1.5 Hirdetmény. ' „ Liverpool Athenian 5—15 „ London Narva 10—20 Osztrák—magyar—svájezi vasúti kötelék. Osztrák^gyümölcs- és erdei faiskola „ Hamburg Byzanz ' 10—20 magyar—svájez délbadoni áruforgalom. (Díjszabások „ Bordeaux* Mátyás király . 15—25 érvényen kivül helyezése.) „ Rotterdam Bathori 15—25 F. évi április hó 30-val a fenti forgalmakban ér, Hull, Neweastle o/J. Vasco 15—25 vényben álló következő' díjszabások hatályon k vül 21—31 helyeztetnek és pedig: 1. Az osztrák-magyar-svajez- (Tulajdonos: Klenert Vilmos, ezelőtt Klenert és Geiger) , Gibraltari London Andrássy „ Antwerpen Szent István 21—31 délbadeni forgalomban. 1886. évi. szeptember 1-töl ajánl gyümölcsfákat minden nem és formában, nemes , Liverpool Cvpria (C. L.) 21 31érvényes II. rész, 2 füzet. — 2. Az osztrák-magyar gyümölcscserjéket, gyümölcsvadonczokat is bogyógyümöl» Rouen Tibor 21—31 •svajez vasúti kötelékban: a) kivételes díjszabás tojás csöket; fasorfákat, erdei fákat, tűlevelűeket és rózsákat; „ Algier1 Glasgow* Matlekovits 21—31 szállítására, érvényes 1893. február hó 1-től, b) kivétesövénynövényeket, spárgaféléket stb. „ Liverpool Flaminian 21—31 les díjszabás gyorsáruként szállítandó élelmiszerekre „ Hamburgi Róma 21—31 érvényes 1893 decz." 1-től, kivételes díjszabás „bizonyos W Árjegyzékek kivánatra ingyen. czikkek" (ásványvíz, dohány és zsiradék) szállítására !) Ha a gőzös indulása előtt 8 nappal elegendő érvényes 1895. február 1-től, és d) kivételes díjszabás Szétküldés Ausztriába Magyarországba és rakomány be nem jelentetett, az igazgatóság feutartja aszalt gyümölcs szállítására érvényes 1896. február külföldre. hó 1-től. Budapest, 1901. márczius havában. magának a jogot, e kikötőt nem érinteni. A *-al megjelölt viszonylatokban a gőzös Triesztet is A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is.
| szőlővessző
kapható. {
W. KLENERT, GRAZ
KÖZTELEK
484
1901. M Á R C Z I U S
23 SZÁM. 11-ÍK ÉVFOLYAM.
HO 20
P R O P P E I I SAMU
Legelő haszonbérlet.
mezőgazdasági gépraktára B u d a p e s t , V . ker., V á c z i - k ö r u t 52. szám. Ajánlja mérsékelt árokon a jelen idényre
Öcsöd község határában a f. évre 360 hold
S ^ C
K
R U D O L F
Aczélekéit, Vasboronált; e áSr|rübbereit, ! d sorvetőg peit, répakapólóit,
jó marhalegelő bérbeadandó. Közelebbi értesítés
kapható
elismert kitűnő gyártmányait
3592
Báró Harkányi gazdasági irodájában Budapest, VI., A n d r á s s y - ú t 4 . szám.
!•
' ' '..;...:. ' ' . ; ; - • : • . ' . , szőismiveio s s e i t . Kz alkalommal különösen feihivja a t. gazdaközönség b. figyelmét az általa képviselt
Az Országos Magyar Gazdasági EgyesCíet
DEERING-íéle a V i l i í s amerikai aratógép gyárának fükaszálógépeire, marokrakó és kévekötő aratógépeire,
tulajdonát képező Istvántelki szőlőtelepen kisajátítás folytán a következő felszerelések és ojtvány szőlővesszők az alább j-;lzett árban
IcSi s : SZÉNAGYÜJTÖ Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások
ELADÓK: 3000 500 500 1 1
„ Ripária Sauvage alanyra ójtót 1 éves mézes fehér ojtv. db'.int ,, „ , „ „ 2 , „ „ „ „ „ 1 éves Chasselas blanc ojtvány „ Eelair permetező gép használt ... „ Mabil rendszeri! borprés IVa heetoliteres űrtartalommal kevéssé használt Az árak a Palota-újpesti állomásra állitva értendők, az ojtványok lásáért ezrenkint 2 koronát számitunk. Megrendelések az
, „ .
- .20 —.26 - . 20 20.—
HIRDETMÉNY. Draskovich Iván G r í f őméltósága baranya-sellyei uradalma Erzsébet pusztai tiszta magyar fajta törzsgulya tenyészetélből
„ 110.— csomago-
4 db 3 éves és 14 db 2 éves tenyészbika eladó. Ezen bikák a mult évi pécsi tenyészállatvásáron diszokmányt, az e hó 10—ll-én Budapesten tartott tei.y észállatvásáron az 1-ső és Il-ik bika dijat nyerték. Az eladást
OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület
MÁTTYUS SAMU uradalmi gazdatiszt eszközli Erzsébet-pusztán u. p. B a r a n y a - S e l l y e . Sürgöny: S z t á r a - Z a h i t a p á l y a u d v a r r a , a mi e g y s z e r s m i n d v a s ú t á l l o m á s i s .
igazgatójához intézendök.
E l a d ó
s í z ö l ő v o s s i z ö .
Nyírbátori immúnis homoki szőlőtelepünkről, 1901. évi tavaszán a következő fajtiszta tökéletesen beérett és minden betegségtől ment sima és gyökeres szőlővessző kerül eladásra : 6 kor. 60.000 drb olasz rizling, sima 1 éves gyök 20 „ 40.000 sylváni zöld, sima _ . 12.000 8.000 merlőt „ ... 4.000 piros bakar „ 15.000 chasselas blanc „ 10 15.000 10 5.000 oportó „ 5.000 muscat Alexander sima 800 .. száza 5 i di \ 800 muscat joszling „. Ugyanitt nagymennyiségű
^
argenteuilli
spárgagyökér
^
2 éves, ezre 30 korona. Megrendelésnél az összeg 1/3-a előlegül küldendő, maradvány utánvéttel szedetik be.
„ B O N I gyártelep és
mezőgazdasági részvény társaság.
XT V X R B
ZLTOR
Magyar kir. államvasutak.
Velence vagy Ancona kor. 34.00 26.00 14.00 Cfinnes fres 117.20 84.30 Firenze . 73.50 53.90 Genova „ 89.25 64.90 Lvon » I2d.25 91.50 Mar.-eille , 138.80 98.60 Milano , 69.95 51.40 Napoli „ 100.55 72.85 Nizza , 113.75 81.95 Róma , 73.7b 54.05 Torino , 89.10 64.80 Bécs Velence vagy Ancona kor. 47.10 34.80 18.20 Berlin , márka 95.60 68.40 38.50 Breslau , , 71.20 51.70 28.90 Hamburg . , 122.20 88.10 52.30 A gőzhajóknak a Budapest-Fiume közt forga'oinban levő gyorsvonatokkal, valamint Velencében és Anconában a Róma, Nápoly, Bari, Brindisi,-Bologna, Milano stb. felé induló, illetve az onnan érkező olasz vonatokkal közvetlen csatlakozásunk van. Fiúméban a vonatok, a gőzhajók kikötő helyéig közlekednek s onnan indulnak. Fiuméból-Dalmáciába naponkint indulnak gőzhajók, ezek közül hetenkint 4 gyorsjárat és pedig Zár ba, Matkovicba, Ragusába és Oattaróba, melyek menetrendje az „Utrrmtató"-ban foglaltatik. Menetjegyeket a fentnevezett állomások, úgyszintén a magy. kir. államvasutak városi menetjegyirodái Budapesten és Bécsben, továbbá Cook Tamás és fia cég utazási irodái Budapesten és Bécsben adnak ki, hol a kivánt felvilágosítások is megadatnak. Budapest, löül. február havában. Utánnyomás nem dijazt. A magy. kir. államvasutak igazgatósága.
Eladó csemeték. | 10,000 drb 2 éves gleditsia 12, OOO „ 1 „ 50,000 „ 2 „ átültetett ákácz 30,000 „ 1 „ juhar csemete, jutá- \ nyos árban eladó. Megrendelések Egyesületi titkári hivatal \ Szolnok (megyeház) intézendök. 3541 j
38835/1901. szám.
L e g o l c s ó b b utazás Olaszországba és Dél-Francisországba Budapesten-Dombováron-Fiúmén át a Magyar-Horvát Tengeri-gőzbajózási-Társaság Fiume és Velence, il etőleg Ancona közt közlekedő gőzhajói igénybevételével. Ilajójáratok menetrendje: Március hó 16-tól október hó 31-ig. 1. Indulás Fiuméból-Velencébe: minden kedden és csülörlökön reggel 7 órakor, minden szombaton este 8 órakor. 2. Indulás Fiuméból-Anconába: minden hétfőn és szerdán reggel 7 órakor, miuden péuteken este 8 órakor. 3. Indulás Velencéből-Fiumébe: minden szerdán és pénteken reggel 7 órakor, minden hétfőn este 7 óra 30 perckor. 4 Indulás Anconábó.-Fjuméba : minden kedden és csütörtökön reggel 7 órakor, minden szombaton este 8 óra 30 perckor. Menet tartam 10 óra. menetdijak a hajó-átkelési illetékkel együtt: Gyorsvonat Sz. v. p <„ Hounan Hová I. II. ^ ^ III. Budapest
Tf"
23.
SZÁM
A
p
e
r
TI-IK
ÉVFOLYAM.
s z ő l ő
o
n
o
s
é s
p
KÖZTELEK, J J M . ^ M Á R C Z I U S
r
á
j
á
n
a l e g b i z t o s a b b , k é n y e l m e s e b b (a rézgálicznál) é s o l c s ó b b
a dr. Aschenbrandt-féle
485
a szőlő O I D I I T i m
b u r g o n y a
o
HÓ 20.
a
k
ellenszere
(lisztharmat) betegségének, l e g b i z t o s a b b , o l c s ó é s a s z ő l ő t e g y é b b a j o k t ó l is v é d ő
bordói-por. a dr. Aschenbrandt-féle
ellenszere
réz-kénpor.
Ara Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rakÁra Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : tárában : 50 1 gos zsákokban _ ... ... á kg. 76 fillér. 50 kg. zsákokban ... ... á kg. 52 fillér. 10 kgos zsákokban a kg. 80 , 10 kg. zsákokban ... íi kg. 56 . 5 kgos zsákokban á kg. 80 „ 5 kg. zsákokban ... ... á kg. 56 , BS3T A szőlő első permetezéséhez ln/o—iVs°/o, második permetezéséhez HT A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a í'/2.—2%; harmadik permetezéséhez l°/o-os oldatott használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permetezéshez 22 25 kg. hordói por, 25-30°/o-al mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk ; másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozáskevesebb, mint a tiszta rézgáliczből. hoz 15—18 kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a köIMET" A port konyhaszitán a vizbe szitáljuk és kOsz az oldat. zönséges kénporból. M e g r e n d e l é s e k a pénz b e k ü l d é s e , vagy u t á n v é t e l e l l e n é b e n a
„Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendők, Budapest, Alkotmány-u. 31. A gyártás korlátolt, tessék idejekorán rendelni, -bh
I C
4 5 0 intelligens magyar gazda e l i s m e r ő b i z o n y í t v á n y á t a h a s z n á l a t i utasítással együtt bárkinek megküldi a szövetkezet. " S f i l
ÍOOO. 1. A tlr. Aschenbrandt-féle b o r d ó i - p o i * elismerő levelei.
2.
A
dr.
Aschenbrandt-féle
r é z k é n p ^ r
elismerő
levelei.
M o ó r (Fehér vm.). B é k á s m e g y e r (Pest vm.). Szőlőmben az idén használtam először általánosan bordói port permeMidőn augusztus vége felé nálunk a lisztharmat fellépett, azonnal tezés czéljából. Daczára a rendkívül erős járványnak, a bordói porral per- „rézkénporral" védekeztünk ellene, nagyon jó eredménynyel. Előzőleg az metezett 38 holdas szőlőmet, mely hat különböző szőlőhegyen fekszik, mind-olcsó sublimált kénporral próbáltunk védekezni, de ez a betegség továbbterjedését ez végig jó állapotban sikerűit megtartanom. Ifjú Wiesner István, szőlőbirtokos. nem gátolta és teljesen hatás nélkül volt. Ney Ede és Társa, szőlőbirtokosok. M o ó r (Fehér vm.). Solt (Pest vm.). A permetezést először május végén D/2%, julius hó végén 2% „bordó • Az idei szezonban az oidium csak csekély mértékben mutatkozott, por" oldattal végeztettem és a por hatásával teljesen meg voltam elégedve én háromszor poroztam be kerti lugasomat rézkénporral és sikerült az A „bordói por" előnye, hogy gyorsan készen van a permetező oldat, nem kelj itt-ott mutatkozó lisztharmat továbbterjedését megakasztani. Márky István, mészkeveréssel időt tölteni, a mellett az eső nem mossa le a permét és az oldatszőlőbirtokos. perzselést nem okoz. Zaeher János, szőlőbirtokos. I z s á k (Pest vm.). f — Alcsut (Fehér vm.). Az idei' tapasztalataim szerint a „rézkénporra" vonatkozólag a követAz idén a peronoszpóra mindenütt erősen lépett fel, ugy hogy négy- kezőket írhatom : A rézkénporra még az irigység sem mondhat semmi rosszat szeri permetezés mutatkozott szükségesnek, melyet a „bordói pornak" 2, és a „Borászati Lapok" nagy szolgálatot tett a szőlőbirtokosoknak az illetőleg 3%-os oldatával végeztem. A védekezés sikeres volt és a mellett által, midőn ezen kitűnő szert hazánkba forgalomba hozta, mert mig a rózkénaz oldat még a legzsengébb hajtásokat sem perzselte meg. Komáromi Ferencz, porból holdanként 5 klg. elegendő, addig a közönséges kénporból 9—10 klg. szőlőbirtokos. is szükséges, a mellett még a közönséges kénpor rendkívüli ovatosságot igenyel, M o ó r (Fehér vm.). hogy ne pörköljön és rosszul tapad, addig a rézkénpor jól tapad és gyorsabb Az idei erős peronoszpóra-járvány daczára az én szőlőmet „bord.i vele a munka, káros utóhatást pedig ezen -utóbbi soha nem okoz. Laky porral" teljesen megóvtam ezen bajtól. Első izben 1 kg., másodszor Vs k/ , László, szőlőbirtokos. _____ harmadszor 2 kg.-os oldatot használtam. Ezen szemek előnye, hogy nagyobb I z s á k Reviczky-telep (Pest vm.). távolságba a kiszállítás könnyebb mint a rézgálicz és mészkeveréké és perzselést A lisztharmat az idén vidékünkön nagy mértékben lépett fel a nem, soha nein okoz. Janny Antal, szőlőbirtokos. vagy helytelenül porozott szőlőkben, mig a „rézkénporral" idejében befujtatott Győr. szőlőkben semmi kár sem volt konstatálható. Határozottan megfigyelhettem Az idei abnormis, felette nedves esztendőben a peronoszpóra átalában azt is, hogy megtámadott fürtök az utólagos permetezés folytán meggyógyule vidéken igen sok kárt tett, de én „bordói p»r11 kétszeri alkalmazásával (D/20nak. 0 Ezek alapján a rézkénpor alkalmazását mindenkinek legmelegebben illetőleg 2%) szőlőmet teljesen megvédtem ezen betegségtől. Vámosy Endre,ajánlhatom. Luksa János, szőlőtelep-kezelő. szőlőbirtokos. K a l o c s a (Pest vm.). G y ő r - S z e m e r e (Győr vm.). Lisztharmat vidékünkön az idén oly gyengén lépett fel, hogy egySzőlőmet az idén mind a két izben P/tf/o-os „bordói por"-oldattal per- szeri előzetes porozással annak felléptét teljesen meg lehetett akadályozni. meteztem. A por igen könnyen oldódott és csekély .üledéke maradt. Nagy előnye Tekintettel arra, hogy a „rézkénpor" amellett, hogy a fürtök és vesszők érését ezen szernek, hogy kezelése sokkal könnyebb, mint más anyagé és 1— Sf/o-os is gyorsítja, káros utóhatása pedig sem a fürtök izére," sem a kierjedt oldata is teljesen megóvja a szőlőt a peronoszpóra ellen. Hogy ezen uj szerborra nincsen, az eddig használt közönséges kénporral szemben a „rézkénpor" ellen is folyt agitáczió hivatott és nem hivatott részről, azt talán felesleges használatát ajánlatosabbnak tartom. Horváth János szőlőbirtokos. felemlíteni. Giczy Dezső, szőlőbirtokos. Pozsony. Ifajdu-Hadliáz. Az idén először védekeztem és pedig kétszer „rézkénporral"; a A vegetáczió első hónapjában az idén peronoszpórának nyoma sem volt, ugy hogy azt hittük, hogy a 3-dik permetezést el lehet halasztani. védekezés csak elő vigyázatból történt, mert oidium nem jelentkezett, de azért a ráfordított költség kárba nem veszett, mert a „rézkénpor" a fürtök Csakhogy augusztusban oly mértékben lépett fel, hogy mindenfelé a későn, és vesszők tökéletes beérését vonta maga után. Minthogy az előzetesen renvagy helytelenül kezelt szőlőkben nagy károkat okozott. Én dr. Aschenbrandtféle „bordói porral" háromszor permeteztem, május, junius és julius utolsó delt „rézkénpor" nálam kifogyott, összehasonlítás czéljából próbát tettem felében és pedig l°/o illetve' lW/.o-os oldattal. A por nálam igen könnyen közönséges kénporral, mely utóbbival már azért sem voltam megelégedve, mert, daczára annak, hogy száraz helyen tartottam, mégis gömböcskékké és tökéletesen oldódott, jól tapadt a levélzethez, ugy hogy magam részéről ezen tömörült. Ezen tapasztalatok alapján féltétlenül ajánlhatom a rézkénpor szerrel a legjobban meg vagyok elégedve. Előnye ezen szernek, hogy a legtöbb kishasználatát junius, julius és augusztusban még az esetben is, ha az oidium birtokos és szőlőmunkás nem bírja a bordói keveréket eltalálni, hogy mennyi nem mutatkoznék. Leinwather György a „Pozsonyi Szőlőszeti-Egyesület'1 első rézgáliczot és mennyi mészt vegyen és igy az oldat nem mindig sikerült, ugyjegyzője. a hogy kellene. Perzselést szőlőmben az oldat soha nem okozott. Szálkai István, szőlőbirtokos. —— (Folyt, köv.) Megbízottak
(Folyt, köv.)
k e r e s t e t n e k a k ö z s é g e k b e n szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. — A m e g b í z o t t a k k e l l ő k e d r e z m é n y b e n részesülnek.
KÖZTELEK,
486
Kizárólag-
1
m a g y a r
1
f a j
ö k ö r
é s n ö v e n d é k
m a r h a
gazdag választékban kapható
i
I
L Á S Z L Ó T E S T V É R E K gazdaságában Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében.
^ f f l ^ M i
Hirdetmény. Gróf Károlyi Mihály u rő méltósága sz atában folyó é v b e n i s
Vétel
iránti
HÓ
20
23 SZÁM
derbői
merino
megkereséseket
120
métermázsa,
J utántermésii,
Vetőmag-burgonya. kopszfusz ségben
Rosen
kincs és
nagyobb
mennyi-
aFonnád-Kecsege
állomásra
szállítva k a p h a t ó :
3eit
Strasser Jónásnál, Kecsege-puszta, posta Tamási.
Tolna-
Hreblay Emil állattenyésztési m. k. felügyeö G ö d ö l l ő . Munkái i Baromfi hizlalás 1 kor. 60 fillér. Lud- és kacsatenyésztés Pulykatenyésztés' 2 kor. Baromfi és tojás értékesítő szövetkezetekről 1 korona 60 fiiéi. Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.
500 db méter magassággal birő
erdei fenyő, (pinus sylvestris) Nyirbátorban „Boni gyártelep és mezőgazdasági részvénytársaságnál
2 marhamérleg
egyenként 1000 kgr. hordképl'séggel, rácsozattal ; 2 hldhordképességgeJ (seálával és vasgSendákk'al m?ndkéaT6iég^ még uj- és használatlan, kilüaz előnyösen ismert Bugányl és társa czégtől való, m nden nagyobb gazdaságban, gyárban, gőzmalomban szesz- és sörfőzdében, községben kötelezően különbeni 200 koronáig terjedhető birsig mellett, törvényileg előirva 1900. cs. éa klr^batőaágUag hitelesítve, elg^Uenőraés®e|dép' mMUolj-
juhá3477
elfogad a z
l'.laiió sí tízeke. Egy 20 ló erejii angol gyártmányú kitűnő karban levő teljes gőzeke garnitúra, 6 év óta Használatban, igen kedvező feltételek mellett eladó. Levelek „Gőzeke" jel alatt a ki»dóhivatalba kérelnek. 3514
T.egelsó'lbbrendü ^
baltaczlmmagr nagyobb
ség^io^hold 'belsőség,b6 "hold rét, 30 bőid legelő, buza, sörárpa, repcze és czukorrépának . alkalmas talaj, tejgazdaság is cultiválható közel városhoz és vasutboz.^14^ forint^és^ az adó
Tamásl^kaphatő!11'P' T°3516
nái^Nagy-Kanizs^6106™!^
Elsőrendű
600 drb "iSTj-syiis-j-auér,01100
P á r i s : Grand Prix.
Vetőmagvak kaphatók alábbi árak postautalványon való előzetes beküldésével szemben (zsákok ára készpénz előlegkép szedetik be) G r ó f
son^lOO kilónként 16 koronáért
|
fordultával mintát küld
Hannapedigrée
drassói uradalmában, u . p.,t. é s v . á l l . : Koncza, ab ott m i g készleten 5 0 kilós
I
3542
|
Egyesületi titkári hivatal I Szolnok,
megyeház.
georgiconi merino törzsjuhászafából 15 2 - 4 é v e s számfeletti
tenyészkos eladó. B ő v e b b felvilágosítással
zsákonként: 80,74,68 K.
szolgál
az uradalmi számtartói hivatal Keszthelyen.
KAINIT nagyban é s kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). nagyban waggón-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mra.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénítárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvitelénél fizetendők.
Az utolsó években oly kedveltté vált Batthyány éves szép törzsű őri 10 fillérért. 35
Kiadó gorfának ^kalm.s ^J.senye. akáczcsemete. Bashalmán Liptay Jenőnél.' KlrA1:yte ^ Baltaczlm mag eresteük 60 mm. a csirakl
Jé kariban i használt költő^gép^
Vanríac-
Zsebnaptár II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja J e s z e n s z k y Pá;i ^ azJJ.^M.JJ.E. titkárja. GazdattsJtekOim. Egyesülete* valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott kül-
szállítom
Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllöiut 25. szám.
3 kor. 30 f i l l .
eredeti importált j ő minőségben ~
32'2 koronával 50 k i l ó n k é n t .
Oberndorfi és óvári répa 4 8 K . Székely tengeri, lóbab 10 K . Prairie királyné tengeri 8 K . Székely kincs korai burgonya
/a I
eladó.
Öt mázsán felüli megrendeléseket is elfogad, kivánatra posta |
Sopronmegyében M holdas birtokom bérbe-
Lóheremag
eredeti
kitűnő minőségű vető árpa Puszta-Poó állomá- J
|
K o m p o l t o n , p o s t a : K á p o l n a , vasútállomás : K a á l - K á p o l n a .
Magyar
ÉVFOLYAM.
| Sladó Mannaárpa. \
Uradalmi jószágfelügyelőség
Magnum-bonum,
11 -IK
A keszthelyi u r a d a l o m
50 drb 2 éves számfeletti electoral-negfetti tenyészkos kerül eladásra.
MÁRCZIUS
elsörendíi
e r d é l y i
i g á s
•
1901.
3 K .
Kaphatók m é g : s o r f á k és
csemeték.
Tavaszi vetésre ajánlok: elsőrendű, számos, legutóbb a párisi világkiállításon kitüntetett, valódi Hanna-árpát. Minta ingyen és bérmentve Kubicek Ferencz
József főherczeg ő cs.
Czellochovitz, (Hannavidék)
és kir. fensége udvari
Vetőmaglbiirgonya
mapagykereskedése szállítója B U D A P E S T , Károly-körut 9.
kel ^Somogyban
23
SZAM. 11-IK É V F O L Y A M . in felül minden
KÖZTELEK,
1 9 0 1 . MÁRCZIUS HO 23
KIS HIRDETÉSEK
izükségea lerélbélyeffet TBgy lereleióUipot kfildenek.
• TAlMzolniik, melyekkel yUaíaa
BETÖLTENDŐ ÁLLÁE. Segédtiszti állásra .néhány'évi^rako^aftel-fíhegazdaaágban — biró komoly fa szorgalmasfiatalember, ki
^őzekéhez szakképzett gépész kerestetik, J> bizonyitványnyal ellátott folyamodványok Urad. IntézőBéghez Kárász-pusztára, posta
ÁLLÁST KSRESÖL
zom. Megkeresések a
te'jes férfi, ki eddig is gazdsi 30 Bzabb ideig szolgált, mirő jó blzonyitványzik. Az állást glalhatja. Czime Számtartó lu?begn,éPmagyarkés n'émí
bizonyítvány másolatok és lehetőleg fényképpel ellátott kér "B3 festerházy Gyula,
u* oroszlámosi urad Évi azetés 400 ko ona < gyakorlat megkívántat lyamodványok bizonj másolatokkal, melyek
van alkaímazva™előzSőleg egy magángyakornok volt, teljesen jártas ugy a gazdaság vezetésében, mint a számvitelben; igényű, oly állást keres,''melyben^megnősülhetne. Czime^a
Métes.^nSriyermektelen^M év óta dunántúli bérgazdaságban^ önállóan müM45 gazda-
fa°mur|rÍbaÍd5rryt^S?nS
gazdasági akadémiát^vagy Bőbb gazdasági tanintéz végzett, katonai köteleze g üknek eleget tett, ii munkákban jártassággal nőtlen, keresztény vallású
^
Állást keres gazdaság^minden ágában, 'ne-
iegfried gróf n 8541 írnoki tendő* VagyméUóságu "cíél Károlyi Sándor úr kírálydaróóz
Okleveles
Segédi állást keres, 22 éves, r. k. kassai gazdasági iskolát végzett, gyakorlattal biró gazdász, ki a Sofif,rraé!ó?é^lvneteIVn^ieerg birja. Szives megkereséseket a fizetési igények megjelölésével : „Agrárius 22." alatt a kiIspání hétévl°hgyaköri
Oki. gazdatiszt, akadémiái és vinczellérképezdőt végzett, mintagazdaságokZ l ^ n f f i ^ é X állást keres. Ajánlatokat totovábbit: Peske, u. p. AbaujSomodi. 3609 ÁLUTOI Muraközi mén len sötétpej eMOHonle Ilbertnél, Józsefmajor, posta
60 egy tételben eladó
5
éves
téflvész^még soha; Po^aTdámoaon.^
Eladó w kosok.
igásökör G r ó f
rü, 200 drb har0 db tok nőstény,
Eredeti
Gróf Herberstein Albert 313t uradalmi Igazgatáságánál Strilek, Morvaország.
Hanna vetőárpa
mig a készlet tart 100 kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól.
abad alku tárgya,
drassói
uradal-
m á b a n u , p . t. é s v. á l l . : K o n c z a , hová a z aradi gyorsvonaton direct kocsi m e g y . Kaphatók
S
Z
Mny tel1>?.\ Tázfeság'Xdm WE114 ágit gyakorlatilag folytatta, kulcsári vagy'S's és lovászKis-Czelli kereskedők. és h|Uásbsn"tíváló^"mert 'l temelért^ágát ezZdképezté° k e holdas erdélyi belterjes, s leg- 8za™m«áí képIIi^ mSi ^egy zeté8sé1nZka»üirtaza S t l e t f é l t inkább czukorrépa termeléssel Ms, " I J ^ y ^ ^ f f / ^ ^ ' foglalkozó gazdaságban,^ mely ^ánlaioí^i!^. jel datt °a kj^ kivántatik a czukorrépa termelés > örüli teljes jártasság ^A.^N^jegy^ala;'1 tOT43612 Házvezetőnői fs gyakorlat nagyobb répatermelő pazdaságból több évkóraVler(hiva"a1nóke0zvegyéeJ. Több évi Szives megkeresések „Ház- gyakorla'tal biró, strapához szokott szerény igényű, kereszhivatalba kéretnek. " 3396 tény fiatalember, ki jelenleg is egy nagyobb gazdaságban, min^gazdas^ágijrnok^négy év 2»/Íya6a;ti írnoki vagy segédtiszti állást keres jeles sikerrel rélsejére hasonló7 áUást BJiooyltvinymáBolatok' melyei földmiveBifkolát végzett, 2 évi praxissal biró, S>r?Us szeiény igényű fiatalember. keres. Czime a kiadó hivatal1 1 1 Állását &.™ " " elfoglalhatja, Kitünő mükertész. je^ge^alatí"a kiadóhivatalban. 39 éves, nős, egy gyermek 3556 atyja, a ki Franczia - és Német- úgyszintén le«prfmább lekötni való és írnoki k"rtészeatnekkm^dena áfában j á r m o s ö k r ö k e t legjufcányosabb^rak >n ajánáUást^ keres íöldmlves-iskolát teljesen jártas, kitűnő bizonyítványokkal éa jó ajánlattal szerelve a Bájt gazdaságnak K l e i n és Spitzer Bájra u. p. Tokaj küldendők. naU belépésre, szőlőszetet is Kis-Czelli kereskedik. Évifizetés400 korona és teljes ember. Sdves^megkeraséfeket érti. Szives megkeresés a kiadóMegrendelések egyezség szerint ellátás. Bizonyitványmásolatok 3603 bármikorra is elfogadtatnak. Vlsegrfdl-u. 8.asz!'lIBem?P3M2 kéi etik. " '
imi\
növendék ökör és üsző borjakat
VEGYESEK. répa fiímagvak
s az erfurti M i maovaK legj utány osaüöan TásfeoUiatöfc
o
legolcsóbb árért vállalkoznak
lő már ez évre is elvégezte, ibb felvilágosítással szolgál
Here
tinó
Kezelőtiszti " uezeíő'l áMásntéSk^eZsdaCws állást keres azonnali belép'-sre etsőre, ki ézla minőséiben . a gazdaság minden áfában és jártas, 18 évi gyako• lattal, föld- magát,rmiiSr^biz^nyftványok•• m míves és ejgaídasági szak- Budapest, VII, Elemér-u. 34. sz. végzet
electoral negrelti iránju
még:
Pekingi kacsák és tojásaik.
Yöröstarka
Családtalán
u
izonyitványmá!
ö g y e n k é n t is
SnyészŐbikatrmaZ<S Buda'pet^— Zimonyi vasút Kisalpári megbirmikor megtekinthető és a gönyre a Kisráosi vagy Ókérl lebbi a jószágigaz trat'óságnál Futtakon. 3149
Czime a kiadóhivatalban. 3391
39 éves, a kertészet minden ágában teljesen jártas, azonnali belépésre állást keres. Jó bizoFelsőbb nyítván.! okkal rendelkezik. gazdasági tanintézetet éa a sárvári tejgazdasági szakisko- Czim a kiadóhivatalban. 35fc5 lának üzletvezetői ágát végUradalmi kertész, évi gyakorlattal és kitűnő ajánfártas, prima bizonyítványokdaság minden ágában gyakor- kal állást keres bármikori belott gazdatiszt szerény feltété- lépésre. Oiim Zecker ^gost, lek mellett bármilyen alkalmazást keres.^ Szives megkeresé-
magyar $ $ tenyészbika
magyar
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók eket tökélete a kiadóhivatal
Tisztavérii bergsliiri sertéstenyésztéséből Kovácsy Sándor ádimosi /ni
20
Magyar tenyészbika eladás. Gróf Chotek Rezső futtaki uradalmában (Bács-
Rambouillet kosok
iísi« jeUge2™ Intézőnek, :ta'Magy^Ó®ártta^éí
0«»k mezőgazdák és a uaklrodalom terményei továbbá állást keresők és adók hirdetménye vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban
Radwaner
Vöröstarka tinó és üszó teljesen prima, 1—2 esetleg 3 éves, nálam minden mennyiségben kapható olcsó áron.
előleges jelentés titán, nálam mindonkormegtekinthetők, köszóse^z^rfnt lálaszthat Henrik Ignácx fla Szalónak (Vasm.).
Rónainál BUDAPEST, V., Nádor-u. 8. J. C. Schmidt erfurti ma^termeiö magyarországi főraktárában. Vlulirott gazdasigban rétek és legelők vérfejtt rcsabairmaB" (pornál? köz'6rs^|1nt^itm^agk j* rónáért. ^^jjjj" mázsánŰnTl4 koronáért^ Árak
jrmet Angolországban ; 6 első íőstény t ^koronáért' kiváló izépségü behozott orosza?arat plébánosnál, Osáiivia: Sasvái Í40 koronáért kaphatni, minden i legjobb származású. Tyúkok kaphatók aV gyógy-4 és műszál itaSaiM ;6 fehér gyöngykaka- évelő növények palánta), külc ^er4100°darabTokkor.) ab itt.
KÖZTELEK
488
GÚZMIVELÉS.
Uradalmak,
hajlandó vágyik •lválallai; éjúgy
szoléi-telepítésekhez.
M i n t famázolat i skitűnő k o n z e r v á l ó szer. Tartósabb, szaporább és a légköri s vegyi behatásoknak sokkal j o b b a n ellenáll m i n t m i n i u m és olajfesték. Ajánlattal és prospectussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok b)
Erdei csemeték.
Liechtenstein herczeg iltyói uradalma intézőségénél iltyón, (Aradm.)
l lSoiii
3573
Festékgyárak:
LlltzEdeéS Társa,
gyártelep
2 tengelyű „Bóni" eketaligáit.
Tölgymakk
Járobuza vetőmag e 1 a a ó. OzvegA gróf PejacSOTicli^ Aithurné uíyrlsufyrar,Íntm?őt6SL1oza'^r» jóval felfilmu'ja, megdülésnet, rozsdának sokkal ellenlllóbb az Ö3ziné' t
és m e z ő g a z d a s á g i részvénytársaság ezelőtt Manfld Eduárd és Társai — aíYIRBÁTORBM ajánlja' előnyösen ismert, szabadalmazott
szesz-
kitűnő szolgálatokat tesz. Feltétlenül h a t h a t ó s m á z r o z s d a ellen, mindennemű v a s s z e r k e z e t e k , v a s - é s hullámbádogtetők, t a r t o k , i s t á l l ó vasgerendák, kerítések, vaskapuk, vasablakok, gépek, lokomobilok stb. r é s z é r e .
Érdeklídík kéretlek, hogy slaatí eaimeKkez forduljanak. UJ f i I P P P D IS í í gfaszántási villalkozí vI Ü L r r t K P§ U , BUDAPEST-KELENFÖLD
TOO ezer drb erdei fenyő (Plnus sylvestris), 300 ezer drb fekete fenyő (Pinus austriaca) 3 éves erős csemeték 3 korona ezrenként; 50 ezer drb kőrisfa (Fraxinus excelsa) átiskolázolt 3 éves csemeték 4 korona ezrenként, csomagolva, Zám — vagy Soborsin — vasúti állomásra szállítva. — Kaphatók:
g a z d a s á g o k , földbirtokosok, g y á r a k stb. részére
Bessemer-Festék (vedjegy üiiö)
Nagyobb területek szántását gözekével mélyrigolozást
23 BZAM. 11-IK ÉVFOLYAM.
1091. MÁRCZIUS H j 2 0
tOl, mult »vbcn^ 456^ klómmal
nemkülönben mindenféle erdészeti f a c s e r j e és g y ü m ö l c s m a g o t 3290 ajánl a
m
Magy. magpergető-gyár
MeiŐ ör, u. p. Ko'ozs,
Faragó Béla Zala-Egerszegen; minden kiállitáson kitüntetve, legutóbb Párisban ezüst éremmel.
A baranya6prof.Z
M&rker-'féle
mt-LSrinoire.
Árjegyzék bérmentve.
S5SG
T ö r ö k
J a k a b
czirokkiviteli
czég
Aradon
## czirokszakált kivan venni • • 'és mintázott ajánlatot kér. A z o n cziroktermelő urak, a k i k a z idei czirokvetésüket előre eladni ó h a j t j á k , kéretnek hozzám fordulni, h o g y bővebben tudósitsam. 3586
H<
/-Vr^
Kévekötő aratógép ^ Fiikaszálógép 2 Köszöriikészülék e
(OHI'VW
aratógépgyár.)
„Daisy" marokrakó aratógép Szénagyiijtö gereblye és Kévekötőfonal
gyártmányai.
v á s á r o l j o n , mig-
epeinket
nem
látta
árainkat n e mkérdezte I O l c s ó tartalékrészek óriási Tessék mintakönyvet
W i l l i a m
J. Stillman
raktára.
kérni!
igazgató
Budapest, V ., Yáczi-ut 30. .Pátria* irodalmi é* nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köptelek)
