Yíí.
évfolyam.
Budapest,
Í891?. é v i
május hó
U . (582) szání.
5-én.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
( n r '.
AZ ORSZÁGOS MACYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj; Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Megjeleni miien szeriái és szombaton.
Meghívó az I - s ő hízott állatvásár rendezöbizottságágának f. évi május hó 8-án, d. e. 10 órakor a Köztelek nagytermében t a r t a n d ó ülésére. Tárgy:
f. évi április havában „A Kert" szerkesztősége utján 32 frt 15 kr folyt be az OMGE. pénztárába.
Az I-sö hízott állatvásár tervezetének végleges megállapítása. Tormay Béla, r, b. elnök.
Növénytermelési szakosztály ülése.
1897. április havában befizetett alapítványi kamatok és évdijak nyugtázása. I. Alapítványi kamatok. 1897. évre: Bárczay József, Baranyay Géza, Érsekújvári takarékpénztár, Komárom m. gazd. egyesület 10—10 írtjával. II. Évdijak. 1895~97-re: Bálás Iván 30 frt, 1896-ra: Butykay' Ferencz 10 frt, 1894—1899-re: Noszlopy Gyula 60 frt, 1896-97-re: Kozits Pál 5 frt és 10 frt, Pick Oszvald, Tisza László 20—20 frt, 1897 és 1898-ra: báró Vay Dénes 5—5 frt. 1897>-re: Árvay Ferencz, Becker János, Bedő Béla, Begyáts Lénárd, Berger Károly Lajos, Berger Rezső, Bittera Kálmán, Boros Endre, Brezovay István, Csontos Miklós, dr. Deutseh Lajos, Dezseöffy Emil, Dezső Ödön, Dolnay Ignácz, Egerer Zsigmond, Etter Kálmán, Gerő István, Glös Barna, Gombos Gyula, Grósz Ignácz, Grunwald Sándor, Gyapay Viktor, Haidekker Béla, Hanák Ferencz, Háry Ágost, Harstein Sámuel, Hencz László, Hönig Jakab, Hutyra Ferencz, Inkey Béla, Jakabffy Imre, Jakab Mátyás, Jaross Sándor, báró Jeszenszky István, Kemény Andor, Kelemen István, Kiss Lajos, Kleiszner Károly, Körmöczy Imre, Králik István, Laendler Antal, Láng Ferencz, Lényey György, Lepényi Pál, Lévy Aliiért, Lovas Sándor, Maróthy László, Matisz László, Mayer Pál, Mezey Gyula, Miklós Ödön, Molnár Gusztáv leveleki, Nagy Vincze, Nöthling Vilmos, Ó-kanizsai gazdakör, Persa Sándor, Pfeiffer Kálmán, Puliezer Ferencz, ifj. gr. Ráday Gedeon, Radvánszky György, ifj. Rajky Lajos, Rakovszky István, Rausch László, Reidner Gyula, Rosznáky Jenő, Rotter Béla, Rubinek Gyula, Ruff Ferencz, Ruisz Gyula, Sarlay Pál, Serak Károly, Schack Ede, Scbuster Ferencz, Skublits Gyula, Spitzer Mór, Strasser Henrik, Szabó Károly, Szalay József, Szandtfier Sándor,. Szasszaráth Ferencz,
MAGYAR
MEZŐGAZDÁK
Bizományi osztály. 1. Hadsereg ellátás. 2. Gabonaeladás. 3. Erőtakarmányok vétele. 4. Fedezeti tőzsdei kötések.
A Bereczki-emlékre
(1897. ápril 29.) Jelen voltak: Lejtényi György elnöklete alatt gróf Dessewffy Aurél az OMGE. elnöke, Bálintffy Pál, Brüll Mór (Magyar Mezőgazdák Szövetkezete képv.) Bartal Aurél (Pozsonym. {?. e.) Lázár L. Pál, Löcherer Andor, Miklós Ödön, (Borsódm. g. e.) Propper S a m u (Szabolcsin. g. e.), Rensz Henrik, Benner Gusztáv, Rovara Frigyes (Pozsonym. g. e.) Radvány István (Miskolczi ker. és iparkamarai képv.) Röszler Károly (Vasm. g. e.) Serfőző Géza (Pestm. g. e.) Tökey Jenő (csanádm. g. e.) és báró Vay Dénes (Pozsonym. g. e.) Az egyesület tisztviselő kara részéről Forster Géza igazgató, Rubinek Gyula ügyvezető titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő titkár ós Jeszenszky Pál titkár, mint előadó. Lejtényi György a szakosztály elnöke üdvözli a megjelent tagokat s örömét fejezi ki a fölött, hogy több vármegye gazdasági egyesülete megtisztelte ezen szakosztály ülését azzal, hogy a sörárpa vásárok rendezése kérdésének megvitatása végett kiküldöttével képviseltette magát. A m a i ülés tanácskozásának tárgya tehát a sörárpavásárok helyének és idejének meghatározása. Előadó: a sörárpa az a terményünk, mely iránt a buza ulán a legnagytDbb kereslet nyilvánul a külföld részéről. Évenként tetemes mennyiségű á r p a kerül kivitelre s sajnos, hogy túlnyomó részben drága közvetítés u t j á n . Az volna a feladat, melynek érdekében a múltban történtek kísérletek, hogy az á r p a kivitelénél is a termelő közvetlenül összekötte-
SZÖVETKEZETE
^
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek), Ü l l ö i - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Széli Pál, SZÍVÓS Endre, Szobonya Bertalan, Szondy János, Ugrón Gábor, Vajna Antal, Veres Pál, Weinberger Artúr, Zalay Kálmán, Zoltán József 10—10 frtot, Eisenhut Kálmán, Kerekes Lajos 5—5 frtot, GrasslHugó 4 frtot. 1898-ra: Rónay László 10 frtot.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
(V
Ű^AySULAi
tésbe hozassék a vevővel. Ez irányban a múlt években a sörárpavásárok rendezésével tétettek kísérletek, de amelyeknek a kívánatos eredménye n e m volt meg s ennek oka a tőzsde szokásokban keresendő. A magyar tőzsdeszokás szerint a termelő csupán a feladó állomásig szavatol a terményért, a külföldön pedig az a szokás, hogy az eladó az átadásnál egész a leadó állomásig vállalja a szavatosságot. Erinek folyománya aztán az, hogy a külföldi vevők n e m találnak elég garanciát a termelőkben, s igy inkább lemondanak arról, hogy a magyar sörárpa vásárlása végett bejöjjenek. E b a j o n segítendő, a termények értékesitését oly intézményre kellene bizni, melyben a külföldi vevők tökéletesen megbíznak s amely a vevőkkel szemben is elvállalja a szavatosságot. Ez keresztülvihető volna akként, ha a termények értékesítése a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetére bízatnék, mely erre hajlandónak is nyilatkozik. Hogy jövőben a vidéki sörárpavásárok szélesebb alapokra legyenek fektethetők és eredményük biztositható legyen, czélszerünek látszott, hogy ezeknek országos jelleg adassék, s oly alapon rendeztessenek, hogy az 0 . M. G. E. mint a Gazdasági Egyesületet Országos Szövetségének központja, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével és azon vidéki gazdasági egyesülettel karöltve rendezné a vásárokat, melyek területén azok tartatnak. Az igazgató-választmány legutóbb kimondta, hogy a sörárpavásárok országos rendezését időszerűnek tartja, ennek^ folytán azok üzletszabályzata elkészült s jelen ülés elé beterjesztetik. Jelzi egyúttal, hogy a miskolczi keresk. és iparkamara egy az egyesülethez intézett átiratában örömének ad kifejezést, hogy e vásárok vidéken való rendszeres tartása tervbevétetett, kéri azonban, hogy Sátoralja-Ujhely helyett Miskolczön tartassák, mély város felé gravitál az egész felső vidék termelése. Az üzletszabályzat tárgyalása előtt: Rubinek Gyula jelenti, hogy Bayerthal és Lőwy czég felhívta az egyesület figyelmét, hogy Amerikából Angliába és Bajorországba nagymennyiségű, külszinre ugyanolyan sörárpa vitetik be, mint a magyar termény, s olcsósá-
Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám.
Gazdasági gép-osztály.
A szövetkezet czélja:]
1. Olcsó közvetítés. Mindennemű kipróbált solid ki* 2. Gazdasági fölszerelés és fovitelü gazdasági gép jutányos be* gyasztási czikkek beszerzése. szerzése. 3. Mezei gazdasági termények Gazdasági géptelepek, malmok, takarmányos és tejes kamarák legelőnyösebb értékesítése. 4. Hitelnyújtás tagok részére. , berendezése. M a i s z á m u n k SO oldal.
640
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HÖ 5.
3 é . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
gánál fogva erős versenyt idéz fel, mely vég- iránt m á r politikai szempontból is minA kiegyezés egy dolog. A kvóta m á s . zetessé válhatik a mi kivitelünkre. Indítvá- denesetre melléktekintetek figyelembe A kiegyezésnek mindkét fél, tehát a manyozza,- hogy kéressék fel a kereskedelmi mi- vételére kötelezvék. Áll ez különösen a gyar érdekeket is ki kell elégítenie, a niszter, hogy a sörárpára a fiumei viszonylatban ugyanolyan tarifális tételek engedélyez- jelen esetben, a m i d ő n a kiegyezésre k v ó t á n a k pedig n e m szabad egyik fél teherviselési képességét s e m túlhaladnia. v o n a t k o z ó összes törvényjavaslatok és a ' tessenek, mint a lisztre érvényben van s mely minden viszonylatban minként 40 krral olgsóbb. kvóta elintézésére n é z v e a j u n k t i m meg- Mihelyt a kvótában elvállalt kötelezettség képességét A szakosztály ez értelemben határoz, állapittatott s a melynek a l a p j á n az Magyarország teherviselési Ezután az országos sörárpavásárok üzletsza- osztrák k o r m á n y a m a g y a r jogos érde- meghaladná, az életérdekünknek egyedül bályzata került sorra. egyéb, kek kielégítésének r e k o m p e n z á c z i ó j á u l megfelelő álláspont n e m lehet Miklós Ödön pártolja a miskolezi keresm i n t az önnálló vámterület megalkotása, kedelmi kamara kérelmét, mint a reorgani- az osztrák kvótabizottság által kifejezett által amelynek keretén belül n y e r s t e r m e l é s ü n k záczió alatt levq Borsodmegyei gazdasági egye- és az egész osztrák közvélemény sület elnöke ennek nevében kijelenti, hogy a sürgetett m a g a s a b b kvótát kierőszakolni érdekeit n e m c s a k m i n d e n tekintet mellőMiskolczon rendezendő vásárt erkölcsileg és a k a r j a . zésével teljes m é r t é k b e n létesíthetjük, anyagilag fogják támogatni. Ezután A kiegyezési törvényjavaslatokat m é g h a n e m a m a g a s a b b terhek elviselésének Eadvány István a miskolezi kamara elanyagi eszközeit is az államkincstár rén e m i s m e r j ü k , de a magyar k o r m á n y nöke kórt szót s kijelentette, hogy a miskolezi szére biztosithatjuk. A kiegyezés és a kamara a kereskedelmi és ipari érdekeket eddigi nyilatkozataiból és az osztrákok mindenkor összhangzatba kivánta hozni a panaszkodásaiból azt kell következtet- kvóta junktim j a csakis igy állhat a mi gazdai érdekekkel; a Miskolczon rendezendő n ü n k , hogy az u j kiegyezési törvények s z e m p o n t u n k b ó l , n e m pedig u g y ; mint vásár sikerének előmozditására mindent. el fog Magyarország több, eddig mintegy elkob- azt az osztrákok m a g y a r á z n i akarják, a kamara követni. hogy a kiegyezésnél restituált jogaink zott jogát reaktiválják s hogy ez által a Többek felszólalása után a szakosztály rekompenzácziójával m a g a s a b b kvótatérjavasolja a választmánynak, hogy a sörárpa kiegyezés Magyarországra n é z v e az eddi- h e t vállaljunk m a g u n k r a . vásárok Pozsonyban és Miskolczon rendeztes- gieknél elönyösebhé válik, h a a kvótasenek a gazdasági egyesületek szövetsége által a r á n y a mi t e r h ü n k r e n e m Reméljük, hogy a magyar k o r m á n y emeltetik. karöltve az illető megyei gazdasági egyesülettel, Vonatkozik ez a fogyasztási adók besze- n e m c s a k ismeri közgazdasági h e l y z e t ü n mig az évi országos sörárpakiállitás Budapesdésének és elszámolásának u j rendsze- ket, h a n e m meg is t u d j a védeni jogos ten tartassék meg. kincstár érdekeinket. A kormányokat a kvótaEzután a szakosztály tárgyalás alá vette rére, aminek folytán a magyar a sörárpavásárok üzletszabályzatát • s azt némi n é h á n y millió forinttal több jövedelemre bizottságok határozatai n e m kötik, éppen módositások megtétele után a választmány elé tett szert, amely azelőtt is megillette azért az osztrákoknak szokatlan köVeteterjeszti. volna, de amelyet az előbbi kiegyezési lésükböl k ö n n y ű engedniök, amit a két Hozzájárul a szakosztály a Csanádmegyei állam között fennálló közjogi viszony is gazdasági egyesület azon indítványához is, törvények alapján Ausztria r a j t u k valóö n k é n t parancsol. Ami, h a be n e m köhogy az OMGE.-vel karöltve folyó évben Mező- sággal megsarczolt. óriási De az eddigi kiegyezésekben a ma- vetkeznék a m o n a r c h i a életében hegyesen aratógépverseny rendeztessék. A rendező-bizottságba Nagy Dezső elnök- gyar érdekekre nézve n e m c s a k a fogyasz- zavaroknak lehet szülő oka. Hogy ezt lete alatt kiküldi a szakosztály Lázár Pál, tási adók b e s z e d é s é n e k és elvámolásá- egyik k o r m á n y sem a k a r h a t j a , sőt legThallmayer Viktor, Reusz Henrik, ifj. Sporzon igyekszik, n a k r e n d s z e r e sértette a magyar érdeke- jobb erejével megakadályozni Pál és Benner Gusztáv tagokat. egyedüli r e m é n y ü n k e t képezi arra, hogy Lázár Pál, mint a m. kir. mezőgazdasági ket, h a n e m még i n k á b b a külföldi keres- az osztrák kvótakövetelések n e m fognak kedelmi szerződéseknek alapját képező gépkisérleti állomás igazgatója jelenti, hogy a Magyarország kereskedelmi muzeum kiállítása alkalmából általános vámtarifa. Ez a vámtarifa tisz- teljesülni és a kiegyezés május hóban be fogja mutatni az általa ki- t á n és egyedül a fogyasztó Ausztria ér- érdekeinek megfelelőbb a l a p o n fog létesülni. Sz. Z. próbált gépeket. dekeit tartván szem előtt, a világverseny Tudomásul szolgál. folytán amúgy is válságban szenvedő Elfogadta még a szakosztály azon propozicziót is, hogy a gazd. egyesületek szövetsége magyar mezőgazdasági termelést m é g a által az ősz folyamán vetőgépverseny rendez- szomszédos nyerstermelö államok sokkal tessék. hatályosabb versenyének is áldozatul Rovatvezető: Monostori Károly. Ezzel az ülés véget ért. dobta. Ezenkívül az a körülmény, hogy Ausztriával szemben állategészségügyi e g y e z m é n y ü n k hiányzott, azt eredmé- Adat az innthali marha honosüKiegyezés — kvóta. nyezte, hogy állami terményeink értékelásához és hasznosításához. A magyar és az osztrák kvótabizott- sítése a verseny mellett még az osztrák A Sokszor képezte már kérdés tárgyát, ságok teljesen befejezték m ű k ö d é s ü k e t , hatóságok legnagyobb önkényének és hogy mely tehenek azok, melyek gazdasági a m i d ő n az Írásbeli üzenetváltások ered- zaklatásának volt állandóan kitéve, n e m czéljainknak leginkább megfelelnek. Tanulmáménytelensége u t á n szóbeli tárgyalásra is szólva arról, hogy az osztrák vasúti nyoztam a simmenthali, a borzderes s ezek gyűlvén egybe, mindkét bizottság tagjai tarifa a külföldi n y e r s t e r m é n y e k n e k ugy közt az innthali, allgaui, wintsgaui stb. teheismételten kifejtették a m a g u k álláspont- a beviteli, mint az átviteli forgalomban nek leírását, tejhozamát, illetve használhatóját és a magyar bizottság egyedül mél- oly . könnyítéseket nyújtott, amelyek a ságát és már kilencz év óta tapasztalatokat gyűjtvén, arra a meggyőződésre jutottam, hogy t á n y o s és helyes á l l á s p o n t j a : a jelenlegi magyar terményeket m é g Ausztriában is egyáltalán az innthali tehén az, mely gazdakvóta fentartása, az osztrák bizottság a legkedvezőtlenebb helyzetbe juttatták. sági czéljainknak leginkább megfelel. által n e m c s a k - e l n e m fogadtatott, sőt az Mindezekről n e m hallottuk, hogy a kiegyeKezelésem alatt egy nagyrészt innthali osztrák bizottság m o s t is m e r e v e n ra* zési u j fövényekben Magyarország érdekei tehenekből álló tehenészet van, azonkívül négaszkodott a h h o z a tulmagas kívánságá- s z e m p o n t j á b ó l kedvezőbb változások fog- hány angelni, néhány pirostarka keresztezés és, a mivel ugy hiszem, igen tisztelt gazdahoz, mely Magyarországnak közgazdasági nak-e létrejönni. Pedig, h a a kiegyezési társaimnak egy uj keresztezést hozok tudomáj, kizsákmányolásával egyenlő. A kvóta törvényjavaslatok elve a régi állásponton sára, van néhány angelm-innthali és innthali| megállapítása ezzel a k o r m á n y o k kölcsö- van, ugy Magyarországra nézve még a angelni keresztezésü tehenem, a melyekre n ö s feladatát képezi. jelenleginél is alacsonyabb kvóta sem később visszatérek. Czélom elsősorban az innÓhajtottuk volna, v a j h a ez az álla- jelenthet üdvös változást, mert a köz- thali tehenekről az általam tett tapasztalatokat nyilvánosságra hozni. pot b e n é következett volna. Mert vilá- terheket viselő polgárok boldogulása a 1887 őszén ugyanis importáltunk 100 db gos, hogy két oly bizottság, a melyek legkisebb m é r t é k b e n sincs megkönnyítve. innthali tehenet, még pedig leginkább Sterzing í mindegyikéhen az illető p a r l a m e n t n e k Viszont, a magyar jogos igényeknek ki- vidékéről. Ezen állományból mai napig még : összes számottevő elemeinek képviselői elégítése legkevésbé sem engedheti meg, 35 .darab áll istállómban, igaz, hogy ezek már ; helyet foglalnak, mégis sokkal függetle- h o g y a kvóta a r á n y á n a k felemelése kö- öregek, de természetesen igen jó tehenek. A tehenészet többi része már az általam tenyészn e b b ü l ítélkezhetnek és egyezkedhetnek, vetkeztében, a polgárok közterhei növeltett innthaliákból áll és ma 128 darab az 1 mint a két k o r m á n y , a melyek egymás tessenek. innthali tehénállományom. Ezek már sokkal
ÁLLATTENYÉSZTÉS.
36. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. nagyobb és szebb állatok az importáltaknál és tejhozamuk is legalább olyan, ha nem jobb azokénál. Különben az import is igen sikerült volt, mert nem volt abban egy tehén sem, mely borjazás után 10 liter tejet ne adott volna. A legjobb volt egy, 26*5 liter napi tejhozammal. Az importált tehenek között fel akarok még említeni egy egyedet milyennel azt hiszem nem sok gazdatársam dicsekedhetik. Ezen tehén adott. 1888-ban 2693,89-ben 3388, 91-ben 3745, 92-ben 3826, 1893-ban 4165, . 94-bén 4379, 95-ben 4342, 96-ban 4368 liter tejet, azaz 9 év alatt 33,942 litert, ami 3770 liter évi átlagnak felel meg. Igaz, midőn ezen tehén importáltatott, előhasu üsző volt, a mi különben látszik is a tejhozam emelkedésén, mig végre az utolsó három évben csaknem folytonosan ugyanazon nivón maradt. Utoljára mult év deczember 26-án ellett le és azóta tejhozama 17—19 liter közt váltakozik, ami az előző évekhez képest körülbelül . 2—3 liter apadást mutat, mert az utolsó három évben ellés után rendesen 20—22 litert fejt. Ennél többet sohasem adott és csakis hosszú tejelésének köszönhető ezen elért nagy átlag, mely különben általánosságban is jellemzi az innthali tehenet. De nem pusztán egyedekről, hanem az egész fajról szándékozván egyet-mást közölni, g,z. összes istálló-átlagról kell beszélnem. Az bizonyos, hogy a kilencz év alatt volt kettő, mely alatt nem birtam innthali teheneimmel 2200 liternél nagyobb évi átlagot elérni, hanem a többi 7 év alatt 2300—2650 liter közt volt és a kilencz évben 2480 litert tesz ki, daczára •annak, hogy évenkint rendesen 15—20 db előhasu üsző kerül az állományba, melyek természetesen nem adhatnak annyit, mint az idősebb tehenek. Azon két év kedvezőtlenebb eredménye, véleményem szerint csak a takarmány különbségéből származhatik, a széna volt t. i. rosszabb kvalitású, mert mindkétszer megázott behordás előtt,
•KÖZTELEK.1897. MÁJUS HO 5. arányban: a legjobb adott 3669 litert, a leggyengébb 1945 litert, volt köztük még kettő 3000 literen felül, az egyik 3498, a másik 3144 literrel. Ez azt hiszem oly eredmény, melvlyel minden gazda méltán dicsekedhetnék. A bikák is, melyeket neveltem és használtam ez ideig, mig a beltenyésztés meg nem akadályozott, rendesen igen szép példányokká nőttek fel és volt olyan, mely 3 éves korában elérte a 900 kilogrammot; most azonban már több éve nem használom saját nevelt bikáimat, hanem importált, vagy más tenyészetekből vásárolt apaállatokat, nehogy a rokontenyésztés folytán elkorcsosodások forduljanak elő. Most már visszatérek azon fentebb emiitett keresztezésekre, melyek azt hiszem, még sokak előtt -ismeretlenek és igyujat vélek mondani, ha kissé körülirom őket. Midőn ugyanis a fent említett 100 db. innthali tehenet importáltuk, ugyanakkor hozattunk 40 db. angelni tehenet is SchleswigHolsteinből és kísérletet tettem a különböző keresztezésekkel, még pedig először, angelni apa és innthali anyaálattal, amely kísérletem remekül . sikerült, amennyiben az ismert kistestü angelni helyett kaptam szép, meglehetősen nagy vörösbarna teheneket, melyek testalkatra nézve tökéletesen anyjokra ütöttek, ami pedig tejhozamokat illeti, igen megfelelő. Ilyen keresztezésem van négy darab, melyeknek fejősi eredménye következő:
1. 2. 3.. 4.
2349-1 2417-7 2132-4 2941-9
2353*9 3342-3 2034-5 2903'6 2059-3 2244'4 3063-1 2332'5
2495"5 2138"2 2138-2 2180'3
3407 "9 2729'5 22727 2367
Érdekes még ehhez felemlíteni, miszerint az első és második szám alatt jegyzett tehenek ikrek és mindkettő igen jól vált be. Most következik másik kísérletem, mely A fejősteheneknek naponként télen át semmiféle tekintetben sem mondható ennyire következő takarmányadagot adok: 4 kg. jó réti sikerültnek; ugyanis innthali apa és angelni szénát szálasan, azonkivül 2'5 kg. herét, 2*5 anyától ezek testben és színben is egészen kg. sarjuszecskát, 15 kg. savanyu répaszeletet anyjukra ütöttek és tejhozamuk sehogysem kiés 1'5 kg. tengeridarát. Sokféle < takarmányo- elégítő ; mert 2000 literen felül soha sem volzást kísérlettem meg eddig, de ezt találtam tak, ez pedig már nem megfelelő eredmény s legjobbnak. Nyáron át zöld luczerna, őszi igy ezen keresztezést nem is folytattam. borsó, vöröshere, a mi éppen van és mindig Mindezekből következtetve én szerintem 1*5 kg. tengeridara. az inthali tehenek azok, melyek ugy tejhozam, Áttérve azon, sokak által felvetett kér- mint hizlalási szempontból tökéletesen megfedésre, • hogy ha az innthali tehén eladásra lelnek gazdasági czéljainknak. kerül, sokat vészit rajta az ember, azt tartom, Szent-Iványi József. miszerint az egészen attól függ, miként neveli valaki marháját; mert ha az első évben jól tartja őket, nagyon szép fejlődést mutathat fel, Ez érdekes közlemény — melyhez hasonlóugy, hogy akárhány kihizott innthali tehenet adtam már el 6—700 kg. élosulylyal, a mi a kat más tehenészetekből " is tisztelettel kérünk mai rossz húsárakat tekintetbe véve is, igen és várunk — bizonyító adattal járul mindenek előtt ahhoz, hogy általában a borzderes marszép összeget tesz ki. : Én az üszőket rendesen egy éves korukig hák s ezek között az itten szóba hozott innistállón tartom, még pedig következő takarmá- thaliak, egyikét képezik hazánkban a, legjobban nyozás mellett: télen át 3 kg. jó szénát, 2 prosperáló tejelő fajtáknak. .Mert azt meg méltóztatik nekem engedni liter zabot és 1 kg. sarjuszecskát, 10 kg. savanyu répaszelettel; nyáron át 5 kg. széna és a czikkiró ur, hogy „egyáltalán az innthali tehén 2 liter zabot-kapnak. A második évben kimen- az, mely> gazdasági czéljainknak leginkább megnek legelőre • és télen 4 kg. széna és 2 kg. felel" kifejezést szó szerint ne- vegyem, s- oda árpaszalmakeverék mellett kapnak árpatörekkel vélekedjem, hogy. lehetnek s vannak is gazda15 kg. savanyuszeletet és ilyen takarmányozás sági viszonyok és körülmények', a melyeknek mellett oly eredményeket érek ei, melyek való- közepette éppúgy, esetleg talán még jobban is ban figyelemre méltók. Folyó, évben például megfelel a szines marha, pl. a bonyhádi, kuhlekötöttem 14 db. előhasu üszőt, melyek 2 3 /i landi, pinzgaui vagy azután a borzdereseknek évesek voltak és 485 kg.-mot nyomnak átlag- más változata. bán, van köztük 3 db. 500 kg.-mon felül, egyik Én voltam az, a ki évek előtt már, az 560 kg. Éppen most kezdtek elleni, hat darab innthali marha kiválóságára a figyelmet mindmár leellett, azok adnak naponként 11—13 untalan felhívtam s kinyilatkoztattam, hogy ez liter tejet darabonként. Volt köztük egy, melyet állatot első - sorban a kis- és aztán a középellése előtt egy héttel kezdtek fejni s első birtokos számára felettén hasznos marhafajtánap 4 liter, utolsó napon ellése előtt 8 nak tartom; nem kicsinvlési viszketeg vezet liter tökéletesen jó, használható tejet adott. tehát, mikor megjegyzem, hogy én a „leginkább Ellése óta 12—13 litert ád. . megfelelő" jelzőt nem merném minden további 1896-ban lekötöttem 17 darab előhasu gondolkozás nélkül aláirni, bár aztán különbén üszőt, (igaz, hogy ily rendkívüli évfolyam még czikkiró úrral egyetértek. Hogy álláspontomat támogassam, fel kell egyszer sem volt), melyek 2597 liter tejet adtak átlag egy év leforgása alatt, a következő hoznom a következő adatokat.
651 Fáy • ur jászmonostori tehenészetében etschthali ós vintschgaui borzderes tehenek fejési átlaga volt — a borjuk által elfogyasztott mennyiséget nem számítva —- 1893-ban 2628 . liter. Hogy most mennyi, talán Fáy ur szíves lesz tudtunkra adni. Beer ur pa-csókási tehenészetében ugyancsak 1893-ban volt az évi átlag hasonló fajtájú borzdéresekből 2543É6 liter, szintén bele nem számítván a borjak által elfogyasztott mennyiséget. A martonvásári főherczegi uradalomban ugyancsak etschthali , és vintschgaui tehenek és üszők évi tejátlaga volt 1892-ben 2558 liter. A tescheni főherczegi uradalomban végre vintschgaui üszők adtak 1893-ban átlag 2547*7 és illetőleg a borjuk által elfogyasztott mennyiséggel együtt 2744-8 liter tejet. Ez adatok az importot követő első évre vonatkoznak s bár adatok hiányában nem tudhatom, hogy a további hozam hogy alakult, annyit talán ki lehet mondanom, hogy ezek a fajták aligha állnak a jelenben is czikkiró ur állatai mögött, amiből következik, hogy a „leginkább megfelelő" jelzőt csakugyan kellő megfontolással czélszerü az innthalira használnunk s különösen, hogy nem szabad azt általánosítanunk. Hogy egyébiránt egyes kiváló individuumok mily súlyosan. esnek egy 9 éves turnus hozamának mérlegébe, azt mutatja czikkiró urnák feltüntetett tehene, amely egymaga 2693 és 4379 liter között ingadozó, tehát igazán horrendmennyiségeknek nevezhető hozamokkal szerepel. Tanulságos és becses adatai különben csak nyertek volna értékükben, ha a tej zsírtartalmát illetőleg is tájékoztatnának, mert hiszen ismerünk fajtákat, amelyeknél jóval nagyobb tejkvantumra, de rosszabb kvalitásra számíthatunk ős megfordítva, következésképpen egyik-másik marhafajta jövedelmezőségének megítélésénél a tejminősőg is döntvén, nagyon kell, hogy érdekeljen bennünket az, hogy ebben a tekintetben is hogy állunk a különféle fajtákkal. Én egy pillanatig se kételkedem abban, hogy az innthali nem áll e tekintetben sem a többi borzderes mögött, de hogy gazdasági czéljainknak leginkább az innthali felel meg, nem látom eléggé megokolva s azért helyesnek találom azt, hogy, a tenyészkerületekben nincs sző innthali kerületről, hanem borzderes marhák kerületéről csak általában van bzó. Nagy köszönettel tartozunk czikkirónak azért, hogy a hegyi marha és a lapálymarha keresztezési produktumai felől némi felvilágosítást nyújt. Nagymértékben érdekes ós tanulságos állattenyésztési szempontból általában is az, hogy a keresztezés ; üsző produktumaiban általában a lapálymarha szintipusza érvényesült nagyobb mértékben s daczára annak, a várakozáson jóval alul maradtak a tejhozamban azok, melyeknek lapálymarhák voltak az anyjaik és sikerültek azok, melyeknek anyjaik innthaliak voltak; érdekes ebben még az is, hogy az üszőjborjak testalkatukat ugy látszik kizárólag anyjuktól örökölték. Ezek az adatok annak további megfigyelésére" kell, hogy ösztönözzék a tenyésztőket, hogy vájjon egyéb keresztezések terén, hogyan állunk' -e tekintetben ? Mert meglehetős bizonytalanságban vagyunk azt illetőleg, hogy egvátalán mi indo-' koltabb az állattenyésztésben: vájjon a himhez mérni a nőstényeket, vagy megfordítva. Az angol telivér ló tenyésztésben már.; mindinkább hangoztatják, hogy a csődörben kell előbb megállapodni s csak aztán az ahhoz legalkalmasabb kanczaanvagot beszerezni, nem pedig mint jelenleg'ezúttal is, meglevő kanczaállományr,a keresni alkalmas csődört. A tehenészetet tekintetve ugy látszik az itt felhozott példából is, hogy az anyaállomány minősége lényegesebb, mint az apáé, különösen, az üszőivadékök"minőségére négye,
KÖZTELEK, Ezek megjegyzése után a mivel czikkiró ur végez, azzal készséggel végzek én- is, hangoztatván ujolag is, hogy az innthali tehenek n e m leginkább, tehát n e m mindenütt tökéletesen, de igen nagy mértékben valóban megfelelnek gazdasági czéljainknak, s igy ez állatok becsben tartása és melegebb felkarolása — a pirostarkák divatjának ellenére is — indokolt. Rovatvezető.
A tengeri helyettesítése napraforgópogácsával. (Felelet a 231. számú
kérdésre.)
Hízósertéseknek szokásban van adagolni pogácsaféle takarmányokat. Ilyenek etetése n e m csak, hogy semmiféle hátránynyal nincs összekötve, h a n e m ellenkezőleg igen is előnyös, amennyiben ezen takarmányfélékben bőven meg vannak azon tápláló anyagok, melyek a súlygyarapodásánál fontos szerepet játszanak s ennélfogva ezek a hizást siettetik. Különösen a napraforgó pogácsa az, mely veszély nélkül adagolható hizósertéseknek már csak azért is, mert a takarmányozásra való előkészítésnél ebben n e m fejlődnek oly káros hatású anyagok, (mustár-olaj, mizorinsav) mint amilyenek a repczepogácsában a vizzel való érintkezés után jelentkezni szoktak. Ha továbbá a kérdésben jelzett árakat veszszük, akkor még takarékossági szempontból is etetrndőnek kell mondanunk a napraforgópogácsát, mivel ha ennek 1 mmázsájáért 3 irtot kell fizetnünk, ugy 1 m m á z s a tengeri csak 2'90 frtot ér ha t. i. a táplálóanyag tartalmát tekintjük. A korpa is jó takarmánya a hizó sertéseknek, és ár tekintetében is előnyösen volna etethető, amennyiben h a a korpa 3 frt 50 krt ér, akkor a 4'20 frt megszerezhető tengeri tulajdonképpen csak 3 frt 90 kr. értékű szintén a táplálóanyag tartalmát tekintve. A korpára nézve, a Cselkó-Kossutány-féle „Takamányozástan"-ban a következőket találjuk feljegyezve: „A korpa a sertéseknél (t. i. a hízósertéseknél) sem potólja egészen a darát, árpa- és tengeri-dara mellett azonban 100 kg. élősúlyra 1 kg. elég jó hatósunak bizonyult." Ezek szerint tehát tisztán korpát, dara nélkül, etetni nem czélszerü még hizó sertésekkel sem annál kevésbé növendék állatokkal. Ha pedig már a korpa sem megfelelő magában, ugy hasonlóképpen n e m mondható megfelelőnek a napraforgópogácsa sem egymagában, mert egyik sem természetszerű. Már pedig a növendék állatok t a k a r m á n y o z á s á n á l kiváló gondot kell a természetszerüségre is fektetni. Éppen ennélfogva tisztán korpa és napraforgópogácsa keverékével n e m volna ajánlatos a 3. hónapos malaczokat tartani. Tekintve azonban a fennebb vázolt pénzbeli előnyt, viszont a napraforgó pogácsa és korpa etetésének eszméjével is kár volna felhagyni. Éppen ezért a következő takarmány összeállítás volna ajánlható 1 napra 100 kgr. élősúlyra: 3 kg. árpa vagy tengeri, 1 kg. korpa, 0"4 kg. napraforgópogácsa. Ezen összeállítás tartalmaz 3'83 kg. száraz anyag mellett 0 49 kgramm fehérjét, 3'06 kg. szénhydrátot és zsirt, vagyis a szabványok által a malaczoknak 1000 kg. élősúlyra előirt 36 kg. száraz anyagnak, 5 kg. fehéjének, 27'5 kg. szénhydrát és zsirnak megfelelő mennyiséget. Legczélszerübb ezen takarmányokat a a következőképpen etetni. Az árpa szemesen adagolandó mindaddig, mig csak az n e m tűnik fel, hogy túlságosan sok emésztetlen szem távozik el a bélsárral, mikor is ez megdarálandó. A pogácsa durván megőrlendő, polyvával s korpával keverten etetendő. A keverékhez lehet vizet adni, azonban a lehető legkisebb mennyiségben csak, ezenkívül hozzákeverhető a megzúzott árpa is. Szt. J.
1897. M / J U S
HÖ
5
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kábiutu.
A kendertermelés és kikészítés körében szerzett tapasztalatok. Ő Azon áruk között, melyek hazánkban a nemzeti jólét emelésének számbaveendő tényezőit képezik, kiváló helyet el foglal a kender. Milliókat vehetne be ennek termeléséből és fokozottabb kiviteléből hazánk^ ha a földmivelő n é p annak okszerűbb termelésével, áztatásával, kikészítésével beleszámítva a tilolást, továbbá értékesítésével is, jobban megismerkednék. Nálunk az áztatás, tilolás és a müvelés hiányossága az, mely útját állja hazai kenderünk értékesítésének a világpiaczon. A bácskai, valamint hazánk egyéb vidékeinek kendertermelése, mint az a legutóbbi 10 év statisztikai adataiból kitűnik, továbbá mint erről a kendertermelöktől és gyárosoktól értesültem, bizonyos stagnálást mutat. A kendertermelésnek és kivitelnek mondhatni igen szép jövője van, de az én szerény nézetem az, hogy mi a külfölddel csakis akkor leszünk képesek a versenyt kiállani, h a nemcsak homeopatikus adagokban szállíthatunk nyersanyagot a külföldi piaczokra, h a n e m szerény vidéki társulatokat alakítva, a termelést fokozatosan emeljük s ez lassanként hathatós lendületet adna kereskedelmünknek. Ez a magyar terményünk tehát csakis akkor fog állandó piaczi forgalomra szert tenni, ha jobb minőségű és egyenletes anyagot szállíthatunk kellő időben a kereskedőknek, kiknek n e m kell m a j d várakozniok hónapról-hónapokra, mig részükre 5—6 kocsirakomány szállíttatik. A használt vetőmagvak különfélesége, annak mennyiségében való helytelen alkalmazása, mit több helyen volt alkalmam tapasztalni, roppant egyenlőtlen rostosanyagot szolgáltat. Láttam ugyanis aZ ujszegedi szövő- és fonógyár telepén több uradalom termeivényéből nagyobb mennyiségeket, hol 20—25 mm.-nyi átmérőjű kórókat is találtam, mely körülmény arra enged következtetni, hogy a vetőmag mennyiségbeli alkalmazása nem mindenütt egész helyes. Legelfogadhatóbb magmennyiség, mint az Futtakon és Mezőhegyesen alkalmazásban van, holdanként 60 kg. mi 110—120 liternek felel meg, megjegyzendő, hogy szükség esetén több is vethető. A kenderkóró vastagsága igen fontos, mert a vastagszáru kórókból viszonylag kevés rost és annál több pozdorja kerül ki, s igy utóbbit fizeti meg drága pénzzel a gyáros, minek tüzelő — szükség esetén csakis alomértéke jöhet tekintetbe. Ennek megvilágítására következő példákat hozom fel, melyeket egy buzgó speczialistánk, Luft Károly tapasztalatai után jegyeztem f e l : Feltéve, hogy 1 k. hold h o z a m a ,1800 kéve, a kévék átlagos átmérője 15 cm., a kóró átmérője 4—7 mm. a szár hossza 180—200 cm., továbbá ha a kender minőségileg is sikerült, kaphatunk kévénként 35—40 deka tilolt kendert, 1800 kéve után á 35 deka = 630 kg.; ugyanoly termés és kórómagasság mellett ha a kóróátmérö 6—10 mm., kévénkint á 32 deka tilolt kender 1800 kéve után = 576 k g . ; ugyanoly termés mellett ha a karó m a gassága 200—225 cm., a karó átmérője 4—7 mm., akkor a hozam már sokkal nagyobb; ugyanis kévénkint 45—60 deka tilolt kender, 1800 kéve után á 4 5 deka = 830 k g . ; ugyanoly termés és kórómagassága mellett ha a kóró átmérő 6—10 mm., kévénkint 40—45 deka tilolt kender, 1800 kéve után á 40 deka = 720 kg. A kóró átmérője, a szár hosszúsága határozottan azt mutatják, hogy a rostmennyiség a kisebb átmérőnél tetemes előnyben van, De J
3 6 . S Z Á M . 7-IK
ÉVFOLYAM.
nemcsak ez az előnye a vékonyabb és hosszabb kórókról nyert kendernek, hanem még az is, hogy a finomabb kórókból nyert rost finom fonásra is alkalmas anyagot szolgáltat s kigerebenezés után q.-ként 60—80 frtos árut adhat, még a vastag és rövid szálú, kígerebenezés után q.-ként csak 40—42 frtosat hoz. Ennek megvilágítására következőket állítom f e l : a nyers tilolt kender 17—20 frton értékesülhet, ezen árkülönbözet az áztatás minemüségének tudható be. 125 kg. tilolt kenderből nyerhető, a kenderfonál hossza és kigerebenezés mérve szerint, 100 kg. kötélnek való m é g . p e d i g : 55—60 kg. istráng kender áru q.-ként 35—40 „ II. istráng „ „ „ 20—15 „ kócz , „ „ 15—10 „ elporlás
38—46 28—36 6—12
55, .35 és 20 kg.-os eredményt véve fel, mit az előbbi árakon értékesíthetünk, 115 kg, tilolt kendert a d h a t : frt frt frt frt 55 kg. 5-ös istrángkendert á 38 = 20-90 a 46 = 25-30 35 „ Il-od „ & 28 => 36 — 14-40 20 „ kócz á 6 = 1-20 á 12 = 2-40 Összesen . . 31-90 42-10 Kigerebenezésre levonva . 3-- * 4'— 125 kg. kender kigerebenezve eredményezhet . 28-90 38-10 . 17'— 20 — frtos árunál > 11'90 18-10 Mentül finomabb és hosszabb a szál, minél tökéletesebb az áztatás, annál értékesebb a kigerebenezett fonál, így állitható aztán elő a még értekesebb fonál, mint : az asszonyfonó kender (Spinnhanf) q.-ként ára . . ' . . . . . . 56—62 frt az I-ső oszt. kacsos kender (Einzughanf) q.-ként ára . . . . . . 62—65 „ vargakender (Schusterhanf) q-ként ára 75—85 „ A kóró egyenlőtlensége, az áztatás hiányossága az, mely a kender kidolgozását megnehezíti, erről informált Verbászon Luft Károly^ továbbá a futtaki uradalom kendergyári vezetője, az u j szegedi szövő- és fonógyár igazgatósága, végül a mezőhegyesi gyár vezetője. A sárban való áztatásnál szenved a minőség, kidolgozásánál nagy a veszteség. A mesterséges áztatásnál az áztatok tul mély volta is roppant késlelteti az áztatást, mért a vizrétegek hőmérséke igen nagy eltéréseket mutat s ez okból az áztató tetején lévő kender az áztató alján levővel szemben az áztatás fokában különbözik; mig a felső tulázott, addig az alsó még n e m érte el az áztatás azon hatását, mely a tilolásnál a kellő tisztasági fokhoz feltétlenül megkívántatik. A közönséges áztatóknál, melyeknél a vízállás sekélyebb, az áztatás gyorsabban történik, viszont itt a kender színe szenved, mi annak értékét q.-ként 4 — 5 frttal alább szállítja. Verbászon közönséges áztatókban 1 m. vízállás mellett az áztatás átlagban 5—10 napot igényel, addig a mesterséges ázlatóban 1 6 5 m. medenczemélység mellett, mely vizét a Ferencz-csatornából nyeri 8—15 n a p kívántatik. Futtakon közönséges áztatóban az áztatás : 5—40 nap, mesterséges áztatóban 8 - - 1 & nap. Ebből kitűnik, hogy a mesterséges áztatok tulmély volta mennyire késlelteti az áztatást. Legczélszerübb áztatókat Mezőhegyesen találtam, ezek 120 cm. mélységgel és nagyobb vízfelülettel bírnak, melyek a napsugarak által jobban átmelegedhetvén, az áztatás átlag 8—10 nap alatt következik be. A mezőhegyesi áztatókra, mely a kívánalmaknak teljesen megfelel, felhívom a tisztelt gazdatársak figyelmét, mert ezek a gyakorlatban is beválnak, el lévén ugyanis látva egy vizelőmelegitővel is,
Egy hold bruttó jövedelme lehet 149 frt. A termelési költség kitesz: 3 szántás á 3 frt . . . . . 4 = 2 9 — vetés és boronálás . . . . . — 1"50 60 kg. honosított olasz kendermag = 9'— a vetés és nyüvési munkálat . = 12"— hordás az áztatóhoz kb. 6 kocsi á 50 kr = 3— .1800 kéve áztatása, 1000-ként á 6 frt =ős. 10'80 :560 kg. megtört rost előállitási költsége á 3"5 kr . . . 19 60 felügyeleti költség = 2—
„ „ „ „
Egy 'hold bruttó jövedelme . Kiadás . .82-10
5.
Berger
Károly
Lajos.
LÓTENYÉSZTÉS. Oroszország lovai.
frt, „ „ „
66-90 frt.
Marad tisztán
HO
A k e n d e r t e r m e l é s n e k . legnagyobb bibije az ankeziók hiányában rejlik, ezeket kellene nekünk megteremtenünk s akkor remélhető volna, hogy eme termeivényünknek fokozottabb kivitele lesz. Sőt ha vidékek szerint egyöntetű magot használunk, munkáskiképzés utján, ennek kikészítésére alkalmas munkásokat gyakorolunk be s igy az . anyag egyöntetűségét is bizonyítjuk, bizonynyal meg is.fogjuk találni a kalkulust évi jövedelmünk emelkedésében.
„
Az imént feltüntetett rost értékét q-kint 19 frttal véve fel, közönséges áztatóban áztat á s és rossz tilolás m e l l e t t : 560 kg. á 19 frt = 106'— frt. 300 q pozdorja á 30 kr . . . 9*— ,, Összesen 115*40 frt. Ebből levonva ugyanannyi kiadást 66*90 „ Marad tisztán 48*'50 frt. Ezen adatokból kitűnik, hogy az áztatás és tilolás helytelensége mily különbségeket hozhat létre az áralakulásoknál s egy k. hold jövedelmi különbözete 3 0 — 3 5 frt, sőt több is lehet. A fonál kikészítése még m a is legtöbb helyén kézi tilókkal történik, egy ember kikészíthet ezen 11 órai idő alatt 30 kilogrammot, mely munkáért kilogrammonkint 3 krajczárt szoktak fizetni s igy egy munkás napi keresménye 90 kr lehet. Oly vidékeken tehát, hol a szocziálizmus terjed, ez jó keresetforrásnak .tekinthető, miért, is a kézi törők a kendertermelés felkarolásánál okvetlenül megtartandók j lennének. Csupán ott volna törőgépek beszer: zése kívánatos, hol hiány van kézimunkásokban • és a szocziálizmus terjedéséről szó sincs. . A gyári törőgépek igen nehéz szerkezet ű e k , áruk nagy, sok kóczot készítenek s.munkak é p e s s é g ü k igen különböző, igy a Narbuth féle törők 100 kg. megtört kóró után csak 1 8 % fonalat adnak kóczczal együtt s igy legfeljebb csak 1 5 % lesz a kikészítésre alkalmas és 3 % megy kóczba. Ujabban a Podvinecz és Heissler nevezetű újpesti czég készit kisebb kendértörő és tisztító gépet, mely egy n a p 2 5 - ^ 3 0 mm. Ezen i nyers kenderkórót dolgozott fel tisztára. gépekből m á r több van forgalomban, igy Palánkán a Michels-féle gyárban, továbbá Torzsán Tallheimer Viktor és társainál. 100 kg. kóró után eddig nyeretett 17 kg. tiszta fonál és 5 kg. kócz. A gyáros állítása szerint e gép tökéletesítés, illetőleg újítás alatt áll, mely esetben munkaképessége sokkal nagyobb lesz s 100 m e g t ö r t kóró után 19 kg. megtisztított fonál ; és, csak , 2 — 3 kg. kócz fog nyeretni. A köndertermelésnek különben az állja leginkább ú t j á t , hogy keveset termelünk s azon keyés is igen elütő mennyiségű, igen különböző a kender színe, a tilolási tisztasági fok s a nagybani értékesítés ezért nehéz. 1
Irta: Dr. Sármay József. III. Lóversenyek. A lovas sport Oroszországban az utóbbi időben nagy lendületet nyert, A lovas sportegyesületek valamennyien az állami lótenyésztési főigazgatóság felügyelete alatt állanak és évről évre szaporodnak. 1896 j a n u á r 1.-én a versenytársaságok száma 73 volt. Ezen orosz lóversenytársaságok kétfélék, ős pedig lóverseny társaságok olyan értelemben aminőben ez elnevezést nálunk és nyugaton általában ismerik, azaz hogy a lovak az elérhető legsebesebb vágtatásban futnak, másodszor az ügető versenyek. Nyugateurópában az elsők annyira általánosak, hogy még a lóverseny elnevezés i s ' c s a k erre magára szorult össze, s a lóverseny csak olyan lóversenyt jelent, amelyen a lovak vágtatásban versenyeznek. Az ügető lóversenyek sportja az előbbihez- viszonyítva nálunk még nagyon el van maradva és hanyagolva. Megfordítva áll a dolog Oroszországban. Maga a számarány is mutatja,, hogy ;ott az ügető sportot müvelik ós, kedvelik sokkal jobban. A 73 versenytársaság közül 48 ügető, ős, csak 25 k lóverseny-társaság. Az orosz állami lótenyésztési főigazgatóságnak föladata lévén, hogy a rengeteg országban levő óriási lóanyagot javítsa, sokban hozzájárul a versenytársaságok alakulásának és fejlesztésének támogatásához. Nem szükséges bőven fejtegetni a versenyek üdvös h a t á s á t a-lótenyésztésre. Az angol telivér hire az egész világon ismeretes. Egyetlen egy f a j se versenyezhet vele rövid pályán a sebességben ős hosszún a kitartásban. A keleti lófaj hivei és Oroszországban a Don vidéki kozák és kirgiz pusztai ló hivei egyaránt kénytelenek voltak nagyobb távolságokra tett kísérletek után elismerni, hogy a távolról sem első rangú angol fajló könnyen győzi le. a többi fajbelieket és a mellett az ilyen versenyek az egészségére káros hatással nincsenek. És mindezen kiváló tulajdonságát a telivér angol ló a versenyek folytán nyerte.. De természetes is, hogy miután az okszerű tenyésztéssel a l ó legjobb külső és belső tulajdonságait átörökítve olyan fajt értünk el, melyben a kiváló képességek m á r kifejlődtek és meg is erősödtek, érthető hogy ezen képességek hosszú, szakszerű és rendszeres idomítás utján még fokozottabban fejlődnek és izmosodnak és hogy ezen fokozott képességet czéltudatos tenyésztéssel és neveléssel az utódokba is átörökítik. És mert a versenyeknek nagy a jelentősége a lótenyésztésre, ezért támogatja az orosz kormány a versenyeket dijak kitűzésével is. Alább két rövid összeállítás kis. képet nyújt ugy a lóvérseny, mint az ügetőversenytársaságok működéséről átlagos számokban. Lóversenyeit: állami dijak Év versenydijak pálya rubelekben. 1881 1885 1890 1895
8 15 24 26
166,298 419,943 609,184 1.211,627
43,300 41,350 -40,170 .40,250
futott nyertes lovak száma 164 - 100 457 298 717 . 430 924 711
651
Ügetöversenyek:
1882 1885" 1890 1895
24 31 32 39
128,224 ' 24,275 171,958 ' 2 6 , 2 0 0 322,901 21,569 884,126 23,910
303' 395 666 1023
170 " 224 447 746
Üdvös hatásúnak bizonyult a lótenyésztés emelésére a lókiállitásök rendezése és a szebb példányok díjazása is. A kiállítások összehozzák az ügy iránt érdeklődőket, ezekkel együtt a vevőket és eladókat s ilyként ' kereskedelmi jelentőségük is v a n ; másrészt a kiválogatott anyag b e m u t a t á s a tanulságos, az elismerés és a jutalmazás pedig buzdító. És itt különösen figyelemre méltó j[a parasztlovak és egyéves csikók Oroszország évenként szokásos kiállításai. .. Egy kis táblázat alább e t é r e n ' i s megm u t a t j a az emelkedést, melyet rövidség okáért itt is csak öt évről 5 évre jegyzünk fel, megjegyezvén, hogy ezen adatok csak az imént említett parasztlovak és egyéves pasasztcsikók kiállításaira vonatkoznak.
Ál •1881 1885 1890 1894
42 41 57 66
-i!
|i
1675 2866 4380 7920
1 1
díjösszeg belekbi
• KÖZTELEK. 1897. MÁJUS
Az áztatás hiányossága azonban nemcsak az áztatok czélszerütlen berendezésnek tulajr donitható, de általában a legtöbb helyen talpasztalható gyakorlatlanságnak is. E czélból oly uradalmaknak ajánlanám néhány uradalmi e m b e r kiképzését, a hol kendertermelést akarnak szervezni s módjukban van kenderáztatókat is létesíteni, mert h a ehhez értő emberek hiányzanak, kár minden krajczárért. Pedig a kendertermelés igen szép jövedelmeket eredményezhet. így ha rostban a -holdankinti átlagos termést 560 kg.-ra veszem fel, ez 25 írtjával , , . . = 140 frtot tesz ki. 3 0 q pozdorja tüzelő értéke 30 kr . . . . 9 frt.
kiállítási lyek sz
36. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.
733 1288 1888 3266
9618 15,777. 18,628 28,455
A parasztlovak i l y e n - k i á l l í t á s a i n kívül szokásosak külön hátaslókiállitások, továbbá 1885 óta vannak külön pusztai- lókiállitásök a kirgiz és kalmük lovak részére ; azután vannak parasztló (közönséges gazdasági igás) kiállítások olyan parasztlovak részére, melyek n e m parasztok tulajdonát képezik s az ' ilyeneken n e m pénzdijakat, h a n e m érmeket és dicsérő okleveleket adnak k i t ü n t e t é s ü l ; végül a lótenyésztési főigazgatóság évenként aranyérmeket ad azon tenyésztőknek, kiktől a hadsereg részére történő bevásárlásoknál a legjobb lovakat veszik. Fontos mindezen körülmény, mert a lótenyésztésnek különösen Oroszországban országos jelentősége van. Mint igás állat a mezőgazdaságnak fő munkása, a mezőgazdaság pedig az állami élet alapja. Azonkívül a hadseregben óriási számú a lovasság, és ennek egyedüli ereje és fegyvere a ló. Innét van ez a fokozodó gond, melylyeíOroszországban kormány és lakosság a lótenyésztéssel foglalkozik. Hozzájárul ehhez az is, hogy a lókereskedés is ugy benn az országban mint kifelé nagy lendületet vett. A lókereskedés fővonala . Oroszország keleti és déli. részeiből megy észak és nyugat felé ugy Oroszország városába, mint a határon át külföldre. Az óriási távolságok drágítják ugyan a vasúton való szállítást, de minthogy ez a körülmény csak a hitvány lovakra teszi lehetetlenné a távolabbi _piaczokat, szinte buzditóan hat az anyag javítására, látván hogy a jobb f a j t a lovak nagyon megbírják a szállítás okozta költségtöbbletet. Különben a k o r m á n y leszállított tarifákkal ezen is sokat könnyített, ugy hogy az olcsóbb tarifák behozatala óta az orosz, vasutak évenként átlag 100,000 lovat szállítanak, melyek főleg a nagyobb ipari és kereskedelmi városokba is mennek. Annak daczára, hogy Oroszország lóanyagának legnagyobb részét a pusztai lovak teszik ki, és hogy ezek az olcsóbb tarifák mellett se birják m a még el a vasúti szállítást, egyrészt távolságuk, másrészt érdektelen hitvány és olcsó minőségük m i a t t : a lókivitel külföldre mégis nagy arányokban történik és emelkedőben van. Igy az utolsó 15 évben a következő határok között váltakozott :
—
644
1880-ban, (az egész határ o n át) 1885 1890 1894 (csak az európai h a - , táron a Kaukázusban és Finnországban . . . .
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HO 5. darab
rubel értékben
22,440 34,141 44,435
1.080,963 2.805,899 4.204,386
37,000
3.641,000
Az összes kivitel 9 5 % - a az európai határon megy keresztül és csak 5 % megy Ázsiába és Finnországba. Az európai államok közül legtöbb orosz lovat importál Németország, mely hivatalos kimutatás szerint évenként átlag 100,000 lovat vesz külföldről. Ebből esik: Oroszországra közel 34 ezer db Osztrák-magyar monarchia „ 13 „ „ Belgium „ 17 „ „ Dánia „ 1£ , „ Hollandia „ 4 „ „ Francziaország „ 3 „ „ Látható ebből az is, hogy lókivitel dolgáb a n legnagyobb konkurrensünk Oroszország, mely ránk nézve m á r azért is fontos, mert ló dolgában nekünk is fölöslegünk van, melyet külföldön kell értékesíteni. Nem érdektelen megemlíteni még azt is, hogy Oroszország legalább is 25 millióra tehető lóállományának körülbelül 85°/o-a parasztoké, körülbelül 1 0 % földbirtokosok t u l a j d o n a és körülbelül 5 % van a városokban és a hadseregben, és hogy a lovak számát a lakosság számához viszonyítva minden négy lélekre egyegy ló jut. Ezekben ismertettük röviden Oroszország lótenyésztésének állapotát, teljesen hivatalos adatok nyomán összeállítva. Innét van, hogy a képben, melyet az ismertetés nyújt, a megvilágítás több tekintetben egyoldalú. Nagyon kiemeli mindazt, a mi üdvös a lótenyésztés körül történt és megvan, de sok elnézéssel hallgat arról, a minek még történni kellene s a mi nincs meg. Pedig az orosz gazdák között e tekintetben is sok panaszt lehet hallani s a szaklapok és a sajtó általában n e m ritkán adnak ennek kifejezést. Egy igen tekintélyes moszkvai újságban 1 ) egy szakember éles kritika tárgyává teszi h a z á j a lótenyésztését, és fejtegetéseiből azt az eredményt vonja le, hogy Oroszországban a lótenyésztés bizony pangásban van. Hivatalos katonai lóösszeirások adataiból, melyet 1891-ben Dél-Kelet- és Észak-Oroszországban vettek föl, kitűnt az is, hogy 17 tartományban — főleg a keletiekben — a lovak száma 1882—1891-ig terjedő kilencz év alatt alig emelkedett valamit (<3'35°/o}, mondhatni n e m is változott; a tart o m á n y b a n meg éppenséggel apadt 9 — 1 0 % - a l . 41 tartomány mutat átlagos 6 l / a % növekedést az 1882—1888 közti hat évben. 2 ) A parasztlovak száma pedig az egész vonalon mindenütt végig hanyatlott. Persze ez sok tekintetben következménye az 1891 előtti főbb Ínséges esztendőnek, a régi legelők fölszántásának és a vasutak terjedésének. A mellett hogy Oroszországban a lovak száma olvan igen nagy, az eloszlás a r á n y a fölötte kedvezőtlen. Blagovenscsenszky k i m u t a t j a 3 ) 123. járási bizottság összeírásából, hogy két vagy kettőnél több lova az úgynevezett paraszt udvarok vagy parasztgazdák közül alig van a felének (49'8°/o); 2 7 % - n a k van egy lova, és 23°/o-nak nincs egy sem. S az ilyen ló nélküli parasztgazdák állapota igen szomorú, mert az orosz p a r a s z t a mezei munkát csaknem mindenütt lóval végezi, s a ló nélküli parasztgazdaság Oroszországban egyértelmű a tönkrejutott, elszegényedett gazdasággal. Olyan általánosan ismert r
) Ruszkija Vjedomovsztyi. 1896. ápril. 6. (18). 2) Az orosz birod. stat. XX. 1891. (orosz). B ) Vjesztnyik Jevropy. 1895. No 9.
b á j ez Oroszországban, hogy általánosan ismert és szokásos elnevezés a „ló nélkül", az „egy lovas" a „két lovas" és a „többlovas" paraszt udvar. Pedig ugy latszik, hogy ez a kimutatás még kedvező is, mert az 1888-iki katonai összeírás 38 t a r t o m á n y b a n meg éppen 3 0 % - a l mut a t j a ki a lónélküli parasztudvarokat. S a viszonyok Lengyel-Oroszországban még ennél is rosszabbak. Vichlajev, a tveri tartományi birtokok igazgatója, a lónélküliek szaporodását is az 1887. és 1888-ki két egymásután következő nagyon ínséges esztendőnek t u l a j d o n í t j a , meg annak, hogy a parasztok földje általában igen kicsi és még az is fogy.*) Általános a panasz, hogy különösen a lótenyésztés tömeges emelésére igen kevés történik és hogy a kormány a lótenyésztés emelésére költségvetésében fölvett lVa millió rubellel a mezőgazdasági lótenyésztésre nagyon kevés figyelmet fordít. 1895-ben a 2773 állami mén közül igás és gazdasági használatra alkalmas m é n csak 648 volt, n e m is említve, hogy az összes állami mének száma elenyésző semmis a r á n y b a n áll a lovak óriási tömegéhez (0'009°/o). Pedig azt se lehetne mondani, hogy az állam m a g á r a volna hagyatva és hogy a társadalom nem tesz semmit, mert például a poltavai tartományi bizottság több mint 100,000 rubelt költött egy állami méntelep felállítására. 1 ) A kiállítások is aránylag keveset használnak és különösen parasztok nagyon kevés lovat állítanak ki. Csak a vidéki apró helyi kiállításokon látszik némileg emelkedni a parasztok résztvétele. 2 ) A moszkvai gubernium a lóbiztositással is tett kísérletet, de veszteséggel zárult, s a lovak halálozása egyszerre váratlanul magas arányokat öltött. 8 ) Általában sokkal nagyobb súlyt helyeznek a sporttal kapcsolatos lótenyésztésre mint az ennél sokkal fontosabb mezőgazdasági lótenyésztésre, és már hangzanak is indítványok egyes gyűléseken és a sajtóban, hogy a kormány a lótenyésztési ügyekben válaszsza szét a sporttal kapcsolatos tenyésztést a mezőgazdasági lótenyésztéstől és szervezzen az utóbbi részére egy külön osztályt. A lótenyésztési állapota tehát a nem hivatalos világításból is szemlélve, már nem olyan nagyon fényes. Ugy látszik Armfeldnek sokban igaza van midőn azt mondja, 4 ) hogy „az igazat megvallva Oroszországban a lótenyésztés a r á n y lag nagyon szük korlátok között mozog, elterjedve tulajdonképp csak a lótartás van". És tényleg, Oroszországban a lótenyésztés legfőbb feltételei — ugy látszik — mintha hiányoznának. A parasztoknak földje igen kicsi, ami kevés lova van, azt munkára kell hogy h a s z n á l j a és szinte bosszankodik, h a kancza lova sárlik, mert ez h á t r á l t a t j a a dologban. Ezért van, hogy több vidéken a paraszt a leellett csikót agyonüti, de meg ahol ez nincs is szokásban, ezerféle akadály áll a csikó felnevekedésének útjában. Északon igen sokat elpusztítanak a farkasok és medvék, más vidékeken pedig a legalacsonyabb és legsötétebb helyre dugják őket, hogy a lókötők meg ne találják és el ne lopják, Bessarábiában pedig m á r kétéves korában be fogják a csikót nemcsak boronába, de igába, takarmányt pedig a paraszt csak kivételesen ha ad lovának.*) Pedig egy ismert régi angol mondás szerint a lótenyésztés titka a zabosládában ván. Ilyen körülmények között n e m igen csodálkozhatunk, h a a szaporodás nem mutat nagy arányokat. Igaz ugyan, hogy európai Oroszországból Nyugoteurópába van jelentékeny lókivitel (1894-ben volt ^ . 6 4 0 , 0 0 0 rub. az orosz földmivelésügyi miniszter kimutatása szerint) *) Szel. choz. ilyeszov. 1895. No. 8. 1) Ruszk. Tjed. i. Íz. 2 ) Chozjain. 1895. No 2. 8) Ruszk. Vjed. u. 0. 4 ) Szel. choz. i. lyesz. 1894. No. 9, *) Ruszk. Vjed. i. h. .
36. SZÁM. l - l K
ÉVFOLYAM.
de ebből magából még nem lehet ítélni, mert ezt ellensúlyozza egyrészről az, hogy m á r 1882-ben megjegyezték a lóösszeiró bizottság tisztjei, hogy a varsói gubernium lóanyagát a külföldre való kivitel érzékenyen gyengíti, tehát n e m olyan sok ott se a. ló, hogy csak a fölösleget vinnék ki, másrészről meg nem kell felejteni, hogy viszont európai Oroszországba meg importálnak n e m kevés lovat Ázsiából.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz.
Koczák elvetélése és a malaczok epilepsziája és sántasága. X Midőn a „Köztelek" h a s á b j a i n e kérdésről oly kitűnő szakférfiak n e m egészen egyező véleményét olvasom, talán nem lesz fölösleges, h a tapasztalataimat közlöm, melyek épp e téren azon bölcs mondásnak adnak igazat, hogy az ember az egyiket tegye és a másikat ne hagyja. A koczák elvetélését több izben, de különösen 1890 és 1893 őszén tapasztaltam. 1893. szeptember h ó b a n h á r o m héttel a bugás u t á n rohamosan vetéltek. Egér nem volt, szárazságban a koczák egy ér által hasított tarlón jártak. Legelő változás okából a koczák m á s helyre hajtattak, és a b a j megszűnt, 1893-ban szintén őszszel nagyobbmérvü elvetélés mutatkozott, b á r a koczák nem az ér hasította tarlón jártak. Feltűnt, hogy a nagy szárazságban a koczák egyéb zöld hiján a fekete n a d á j b u j a levelét és gyökerét, mit máskor mellőztek, nagyon mohón kapták. A koczákat rögtön :egy lóhere táblára szabadítottam és a b a j megszűnt. Az epilepszia, és a sántaság, ugy szintén egyéb vérbaj nálam évek óta (különösén mióta a védőojlást rendszeresen behoztam) n e m fordul elő, b á r környékemben gyakran hallom a panaszokat, és én ezt a következő okoknak tulajdonítani. 1. Nálam a malaczok mindég kapnak zsákból négy hetes koruktól eladásig, de sohasem csupán erre szorítkoznak, hanem bő lóhere legelővel vegyesen kapják és így a vérsürüség nem változik rohamosan. Télen a keserüsó állandó prezervativ. 2. Sertéstenyészetem ugy van berendezve, hogy bár deczemberben fiaztatok, de padlástalan és inkább hideg fiaztatóm, általában pedig nyitott elejü félereszű sertésólaim vannak, sőt n e m ritkán sertéseim két szalmakazal közötti akolban, fedél nélkül telelnek. Igaz, hogy pazarlódik valamennyi takarmány meleg fejlesztésre, de sertéseim edzettek és n e m elkényeztettek. 3. Legjobb prezervativ azonban sertésfajunk, mely évek hosszú, során, fajválasztás és keresztezés által oda lett fejlesztve, hogy m a bőven meghálálja a fáradozást. Főtörekvésünk volt, látva országszerte a sertés elfinomodását., egy erős, csontos, izmos és ellentálló faj produkálása, mely szépséget és hizóképeséget egyesit' sen magában. Ezt elértük és m a oly fajunk van melynek m á r hatodik elődje be lévén ojtva orbáncz elien, immúnis, finom szőrű, erős csontú és helyes kezelés mellett vérbajnak nincs alávetve. 1894. deczemberben fiadzott 695 malacz; ebből eladatott február 20-án 307 drb (192 kgr. súlyban) Április 15-én 190 drb (170 kgr. súlyban); megdöglött (bár himlő járvány uralkodott) ; 40 drb., apránként elkelt 30 drb., magkannak meghagyatott 124 darab. • Szerintem tehát a feitözés elleni óvóintézkedés és a rendszeres táplálás mellett, legfőbb a jó fajválasztás és okszerű keresztezés ; ez minden esetre sok vérbajnak elejét veheti, a mint arról legeklatánsabban megbiznyosodtam ez idén, midőn környékünkön az epilepszia jár-
36. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. ványszerűn lépett fel és az egyéves süldők ős a malaczok is úgynevezett köszvényes lábfájásban falkaszámra szenvedtek, mig nálam hire sem volt a bajnak Kornstein
XIV. tenyészállatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által rendezett XIV. tenyészállatvásárt vasárnap déli 12 órakor nyitotta meg hivatalosan Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter. Ez a vásár is méltóan sorakozik a megelőzőkhöz, mert alkalmunk volt meggyőződni róla, hogy gazdáink a nehéz viszonyok közt is nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre, a miről a kiállított szép s értékes tenyészállatok örvendetes bizonyítékokat szolgáltattak. A vásártér bejáratánál az országos magyar gazdasági egyesület elnöksége, élén Dessewffy Aurél gróffal, fogadta a minisztert. Dessewffy gróf megköszönte Darányinak a szives megjelenést s az általa adományozott dijakat, a melyek nagyban növelik a kiállítók ambiczióját; Tormay Béla, a vásár rendezőbizottságának elnöke pedig átnyújtotta a miniszternek a kiállítás katalógusát s kérte, tekintené meg a kiállított anyagot. Darányi válaszában örömének adott kifejezést a fölött, hogy a dijak kitűzésével emelhette a kiállítás nivóját, azután pedig gróf Dessewffy Aurél, Tormay Béla, Bubinek Gyula ésSzilassy Zoltán kalauzolása mellett a vásár megtekintésére indult. ' A miniszter először a szarvasmarhákat tekintette meg, melyek között hatalmas bikák, szép üszők és gyönyörű tehenek vannak. A miniszter mintegy fél óra hosszat tartózkodott a kiállítás területén; majdnem minden kiállítót, gazdatisztet megszólított s nagy érdeklődést tanúsított az egész kiállítás iránt. A miniszter ezután a tenyészállatvásárral kapcsolatos mezőgazdasági gépkiállítást tekintette meg. Nem nagyszámú, de a gazdákra nézve igen fontos gépeket állított ki a magyar államvasutak gépgyára, melynek gépei ma már csaknem teljesen kiszorították a külföldi gyártmányokat. A kiállított 8 lóerejü lokomobilon kívül érdeklődéssel szemlélték a vasvázas cséplőgépet, az államvasutak gépgyárának ezt a speczialitását, a mely nagy munkaképessége mellett főleg egyszerű szerkezetével és tiszta munkájával tűnik ki. A miniszter megelégedését fejezte ki a látottak felett. A zsűri hétfőn délélőtt tartotta összülését s a bírálat eredményét hétfőn délben 12 órakor hirdette ki Tormay Béla miniszteri tanácsos, mint a rendező-bizottság és az összes zsűri elnöke. Ugyanekkor osztattak ki a dijak is. A kiosztásra került állami arany-, ezüstös bronzdijakat, továbbá a pénzdíjakat, a bírálóbizottság a következőknek ítélte oda. Szarvasmarha csoportoknál a magyar fajtánál : állami aranyérmet nyert az egri fökáptalan csoportja, állami ezüstérmet: gr. Andrásy Géza csoportja, állami bronzérmet: Graefl Jenő csoportja. I. pénzdijat: (300 korona) Vojnits Simon 3-dik k. sz. Eiczkó nevű bikája. Il-ik pénzdijat : (200 korona) Egri fökáptalan 12. k. sz. Lator nevű bikája. I-ső bikaborjudijat: (100 korona) Blaskovics István I. k. sz. Dudás nevű bikája. Simménthaliaknál: állami aranyérmet: gr. Apponyi Géza csoportja és özv. br. Jeszenszky Jánosné csoportja; állami ezüstérmet: Wolff testvérek csoportja. I-sö pénzdijat : (300 korona) Édelstein Ármin 90 k. sz. Pali nevü bikája. II-dik pénzdíjat: (200 korona) gr. Apponyi Géza 75 k. sz. Szultán nevü L'ikája. II-dik pénzdijat: (200 korona) özv. báró Jeszenszky jánosné 61 k. sz. Tóni nevü bikája. III-ik pénzdijat: (100 korona) ifj. Luczenbacher Pál 36. k. sz. Basa nevü bikája. I-ső bikáborjudijat: (100 korona) Wolff testvérek 47. k. sz. Piktor nevü bikája. I-ső tehéndijat: {200 korona) Outmann Lajos 92 k. sz. Narancs nevü tehénje.
• KÖZTELEK. 1897. MÁJUS HO 5. I-ső üszödijat nem adták ki. 11-ik üszödijat; (100 korona) Wolf testvérek 54 k. sz. Fáni nevü üszőjének. Elösmerö oklevelet kapott Forster Géza és Piek Oswald csoportja. Pinzgaviaknál I. bikadij nem adatott ki. II. bikadijat (250 korona) nyert Karsay Vilmos 101 kat. sz. Malvin nevü bikája. I. bikaborjudij nem adatott ki. Hazai tájfajtáknál pénzdijak nem adattak ki. Elösmerö oklevelet kaptak tehéncsoportjaikért: Kohn Samu és József; Bauer Móricz, Neubauer M. és fia budapesti kereskedők. Borzderes csoportban 1-ső bikadíjat (200 korona) özv. báró Jeszenszky Jánosné : 177. k. sz. Drusza nevü bikája II-dik bikadijat (100 korona) Szent Iványi József 157 kat. sz. Maxi nevü bikája. I-ső bikaborjudij nem adatott ki. I-ső tehéndijat. (200 korona) Beer Henrik 156. k. sz. Milka nevü tehénje, II. tehéndijat (100 korona) Justin nevü tehene nyerte. Elösmerö oklevél Pick Oswald csoportjának adatott. Juhok csoportjában finom-gyapjas Merinók: I-sö kosdijat (150 korona) Dréher Antal 21. sz. kosért II. kosdijat (100 korona) Károlyi László 17. sz. kosért. I-ső anyadijat: (70 korona) gróf Károlyi László 17. sz. annyáért, II. anyadijat (50 korona) gróf Károlyi László 28. sz. anyáért. Elösmerö oklevél: Dréher Antal juhászatának adatott ki. Hazai fésűs. I-sö kosdijat (100 korona) Skublits Sándorné 89. sz. kosa, II. kosdijat (60 korona) gróf Herbersteinn Zsigmond 101. sz. kosa, III. kosdijat (40 korona) br. Drasehe Bihárd 53. sz. kosa kapta, elösmerö oklevél Schossberger Henrik koscsoportjának adatott ki. I. anyádijat (60 korona) Skublits Sándorné 96. sz. anya. II. anyadij 40 korona) ' báró Drasehe Richárd 741. sz. anyajuha kapta. Husjuhok és keresztezések. I-ső kosdij (100 korona) gr. Herberstein József 250. sz. kos. II. kosdij (60 korona) gr. Károlyi Lajos 8. sz. kos. III. kosdij (40 korona) gr. Zichy János 10. számú kosának adatott ki. I. anyadij nem adatott ki. 11. anyadij (40 korona) gr. Zichy János I. sz. anyajuhának, elismerő oklevél gr. Károlyi Lajos csoportjának adatolt ki. Sertések: hazai kondor. 1. kandij (100 korona) Wertheimstein Adolf csoportjának. II. kandij (60 korona) Orcifl Jenő csoportjának. III. kandij (40 korona) Nagyváradi káptalan csoportjának. Koczadijak nem adattak ki. Elismerő oklevél Nagyváradi káptalan koczáinak adatott ki.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 228. sz. kérdés. Fogyasztási adó tárgyát képezi-e a gyógyszertárban vásárolt cognak ; a saját hizlalás után saját szükségletre levágott sertéshús és szalonna, ha azt a cselédeink közt bérilletékbe kimérjük? Pusztán lakunk, a fogyasztási adóbérlő egy más faluban és a pusztában nincs megbízottja, tartozunk-e a más községben lakó bérlőhöz vándorolni a bejelentéssel; és általában, ha p. o. a napi húsfogyasztást egy idegen területről hozatjuk, lehetetlen lévén a piaezon vagy mészárszékben 1—2 kiló húsról bárczát vagy községi bizonyítványt szerezni, mi a teendő? hogy büntetés ne érjen. J. A. 229. sz. kérdés. Kérem tudomásomra adni, hogy a répák permetezéséhez, illetve Büsselkdfer kiirtásához szükséglendő Chlorbárium-bői katasztrális holdanként mennyi kell, az oldat mily módon állítandó elő és általában kérem az összes, esetleg még idevonatkozó tudnivalókat velem közölni. K. L. 230. sz. kérdés. Az 1894. évi mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló XII. t,-cz, 11. §. szerint.— ha van ilyen a 10.
651 §-ban felsorolt jogok, a gazdasági tanácsra mennek át. Ez azonban csak a törvényhatóság által jóváhagyott szervezési szabályok alapján eszközölhető. Van-e a törvényhatóság által előirt ilyen szervezési szabály, vagy csak a tanács által szerkesztett szervezési szabály erősítendő meg? Ha van, mily utonlehet azt megszerezni. S ha a törvényhatóság által előírva nincs, minta gyanánt honnan lehetne ilyen szervezési szabályt beszerezni s a törvényhatóság mily fóruma által erősítendő az megl N.-Kálosa. B. A. 231. sz. kérdés. Kérek szives felvilágosítást arra nézve, miszerint tengeri hiányában sikerrel s minden utókövetkezmények félelme nélkül három hónapos növendék malacznyájjal etethető-e olajpogácsa (napraforgó) vegyítve buzakorpával; ha igen, páronként mennyi adagolható s mily módon ? Pótolja-e ez eledel az árpát, haszonnal adagolható-e akkor, midőn a pogácsának mm. 3 frt s a korpa 3'50 frtba, mig a tengerinek métermázsája 4 frt 20 krba kerül? Zsibó. P. I. 232. számú kérdés. Mintegy 1200 kat. holdat meghaladó birtokomon két gazdasági szeszgyárat akarnék egy udvaron építtetni esetleg egymás mellett; kérdem, hogy az erre vonatkozó törvények megengedik-e ezt, vagy elő van-e irva, hogy egyik gyár a másiktól mily távolságra legyen építendő ? Máté-Szalka. Sz. Gy. 233. sz. kérdés. Az ősz folyamán néhány tábla buzavetésemet foszforos egérméreggel szórattam tele az egerek irtására. Minthogy még most is vannak egerek, szeretném ezeket kipusztítani, kérem t. gazdatársaim véleményét, hogy nem jár-e veszélylyel ezen méreggel dezinficziált táblákat aratás után a birkákkal vagy sertéssel meglegeltetni. W. Ö.
Feleletek. Fehér csillagfürt zöld trágyázásra. (Felélet a 227. sz. kérdésre.) A kötöttebb természetű földre, a csillagfürtfélék közül a fehércsillagfürtöt ajánlom vetni. Ez a talaja kötöttségével sokkal jobban megbirkózik, mint a sárga és kék csillagfürt. Megrendelésnél különösen hangsúlyozandó, hogy a fehér csillagfürtnek, nagy, lapos fellér magvu félesége kívántatik, mert ez a legjobb, a gömbölyű apróbb magvu félesége nem oly jó. Hogy a fehér csillagfürt kötöttebb természetű talajon is jól díszlik, arról többször volt alkalmam meggyőződni. Ügyelni kell azonban arra, hogy a mag sekélyen takartassék alá, mert különben rosszul kél. Kötött földön 2—3 cmnél mélyebben vetni semmi szin alatt nem • szabad. Magyar holdankint 70—80 kgrmot kell elvetni sorvetőgéppel 12 cm. sortávolságra, lehet különben szórva is vetni, mely esetben erős fogasolással takartatik alá. Miután az istállótrágya pótlásáról van szó, nagy tömegű zöldtrágya elérésére, a csillagfürtöt most kellene elvetni, pl. a fekete ugarnak szánt területen. A foszfortrágya pótlására helyes lenne a csillagfürt leszántása alkalmával, magyar holdankint 250 kg. Thomassalakot kiszórni. A fehér csillagfürtnek nagy, lapos magvu félesége Mauthner Ödön magkereskedőnél szerezhető be. K. K. Szeszitalmérési és liusadó kis mennyiségek után. (Felelet a 228. sz. kérdésre.) 1. A gyógyszertárban vásárolt cognac, ha más beszedési körzetbe vitetik, csak akkor nem esik szeszitalmérési adó alá, ha orvosi rendelvényre adatott ki s mint gyógyszer kezeltetett és göngyöltetett. A szokásos cognac-fajták az eredeti palaczkokban ilyen kivétele:? elbánás alá nem esnek. Erre külön intézkedés nincs ugyan, de per analogiam ezt kell következtetnünk a p, ü, miniszternek egy rendeletéből,, amely szerint a gyógyszerészek által gyógy-
KÖZTELEK, borul felhasználandó borok, ha a bor fogaimáriak megfelelnek, italadótól nem. mentesek. 2. A saját hizlalás u t á n s a j á t szükségletre levágott sertésnek ugy husa, mint szalonnája, h a azt cselédeink- közt bérilletménybe kimérjük, a fogyaszt, adószabályok- 66. §-ának I. b) 1. pontja szerint fogyasztási adó alá esik. 3. A törvény n e m irja elő, hogy az adóbérlő miként tartozik gondoskodni képviseltetéséről. A bejelentések Írásban, postai uton is teljesíthetők s a bérlő nem tartozik a p u s z t á kon megbízottakat tartani. Ha a bérlő hanyagsága folytán a bejelentésben kellemetlen nehézségek merülnek fel, p a n a s z í kell ellene tenni a. pénzügyigazgatóságnál. 4. Az tény, hogy az idegen beszedési körzetből behozott hus kis mennyiségben is adó alá esik s ez magával hozza a bejelentés kötelezettségét is. Aki t e h á t a büntetést kikerül iii akarja, az a legkisebb mennyiséget is tartozik bejelenteni, amit a körzetbe behoz. Ennek daczára a 160. §-ban, mely a husfogyasztási adó ellen nyilt helyeken elkövethető jövedékcsorikitásokat felsorolja, ez az eset felemlítve nincs s igy csak a 161. §. a l a p j á n büntethető. A chlorbarium, mint rovarirtó szer. {Felelet a 229. sz. kérdésre.) A chlorbariumot a fejlődöttebb r é p a megmérgezésére oly módon használjuk, hogy belőle 2—3°/o-os vizes oldatot készítünk és ezzel a megvédendő répát bepermetezzük. A permetezés vagy közönséges permetezővel, vagy permetezőgéppel és pedig akár szórva, akár sorba (mely utóbbi előnyösebb) permetezővel történik. Az elfogyasztandó anyag mennyisége attól függ, hogy milyen nyílású diót alkalmazunk a permetező csövön s hogy milyen gyorsan j á r n a k vele. E szerint fogyaszthatunk kat. holdankirit 100—300 litert is, de volt reá eset, _hogy 75 literrel is beértek. Ha a répa fiatal, akkor a chlorbariumot n e m használhatjuk m a r ó h a t á s a m i a t t ; ilyenkor árzónsavas sókat, mint pl. a szabadalmazott „Ro varint" használjuk. B. Gazdasági tanácsok szervezési szabályai. {Felelet a 230. számú Jcérdésre.) A törvényhatóság nem írhatja elő, mily szervezési szabályokat fogadjon el a birtokossági közgyűlés, legfőlebb a j á n l h a t egy erre a czélra alkalmas mintát. A szervezési szabályokat nem a gazd. tanács, h a n e m a birtokossági közgyűlés állapítja meg és megerősítés végett a főszolgabíró u t j á n felterjeszti azokat a megyéhez. A megyei törvényhatóság nevében a megerősítés jogát a törvényhatóság közgyűlése gyakorolja.
1897. MÁJUS H ö
3 6 . SZÁM. 7-IK
5
hogy kérdésttevő forduljon dr. Preisz Hugó tanár úrhoz, a budapesti állami bakteriológiái intézet vezetőjéhez (Rottenbiller-utcza, m. kir. állatorvosi akadémia), a ki az emiitett szert elő is állítja. - A foszforkészitmények h a s z n á l a t á t n e m ajánlhatjuk. —n.
VEGYESEK. Mai számunk t a r t a l m a : Oldal Meghívó. — 1897..április havában befizetett alapítványi kamatok és évdijak nyugtázása. — A Bereczki-emlékre, — Növénytermelési szakosztály ülése. '._ Kiegyezés — kvóta. Sz. Z. 1- ... XIV. tenyészállatvásár. ... Állatteny észté?. Adat az innthali marha honosulásához és hasznosításához. Szent-lvány József. A tengeri helyettesítése napraforgópogácsával. ... Növénytermelés. A kendertermelés és kikészítés körében szerzett tapasztalatok. Berger Károly Lajos. Lótenyésztés. Oroszország lovai. Dr. Sármay József.. Állategészségügy. Koezák elvetélése és a malaczok epilepsziája és sántasága. Komstein. — ... Levélszekrény.
639 640 645
641 642 642 643
644 645
Vegyesek. ... 646 Kinevezések. — Megbízatások.. — A somogyi agrárgyülés. — Gyümölcsértékesitő szövetkezetek. — Gazdatiszti állásközvetítés. — Munkáshiány 647 Kereskedelem, tőzsde. 649 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujégyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi juhvásár 650 Szerkesztői üzenetek.
650
Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter a m. kir. állami rovartani állomás vezetőjévé Jablonowski József, volt adjunktust nevezte ki. A jeles szakférfiút hivatásos működéséből kifolyólag az ország igen sok gazdája ismeri, nem szorul tehát tevékenysége méltatásra, különösen, a „Köztelek" olvasói előtt, akik Jablonowskinak, mint lapunk rovatvezetőjének irodalmi működése révén már évek óta alkalmunk van meggyőződést szerezni uj s szép állására való kiváló hivatottsága felől. Részünkről őszinte örömmel üdvözöljük Jablonowskit kineveztetése alkalmából, aki ezzel hasznos ténykedéseinek tovább folytatására nemcsak ujabb impulzust, de tágabb tért is nyert. A földm. miniszter felsőhegyi dr. Dégen Árpádot, a bpesti m. kir. állami magvizsgáló állomás vezetésével ideiglenesen megbízott orvostudort, ezen- állomás vezetőjévé kinevezte. König Károly okleveles gyógyszerészt kunfélegyházai lakost a magyar-óvári m. kir. növénytermelési kísérleti állomáshoz vegyészszé ideiglenes minőségben nevezte ki. A m. kir. ull.iiin ]ix>ii(>,liirioknk és a gödöllői m. kir. koronauradalom tisztviselői létszámában Bóné Gyula és Kasz>ts Pál gazdasági segédeket gazdasági intézőkké kinevezte. Megbízatások. A földmivelésügyi m. kir. miniszter dr. Gyarmathy Dezső homoród-szentpáli lakost Udvarhely vármegye homoródi járására nézve, Begyáts Lijo ^zaders 1 1 czei járására nézve, Szulyovszky Aurél földbirtokost, felső-fegyverneki lakost, Hont vármegye háti járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel hízta meg.
ÉVFOLYAM.
viselő fogadta. A pályaudvarról' egyenesen a vármegyeházára hajtattak, a melynek nagytermében m á r százakra menő gazdaközönseg várta az érkezőket,. kiket lelkes élj enzéssel fogadtak. Károlyi Sándor gróf elmondta eljövetelük czélját s lelkes szavakban buzdította a somogyiakat, hogy ; a szövetkezeti eszmét erélyesen karolják fel, mit különben már eddig is tettek annyiban, hogy egy megyei központnak megalkotása vált szükségessé. A szövetkezet természete •— úgymond — az,, hogy a kis emberen segit. Mentől mélyebbre terjed ki lefelé a szövetkezeti eszme, annál értékesebb. Az uzsora fent n e m érezhető, lejebb m á r igen, alul pedig m á r pusztít. Annál égészségefeebb tehát a szövetkezet, mennél több rétegre terjed ki jótékony hatása. A kis kölcsönöket kell kultiválni, n e m az ezer-kétezer forintos kölcsönökre kell a súlyt fektetni, hanem azokra, melyek a legkisebb embereken segítenek. A legkisebb falukba is el kell juttatni a szövetkezeteket. Ez azon fordul meg, hogy találunk-e a r r a való vezetőket. Kéri a szövetkezet vezetőit, hogy ebben az irányban működjenek. Károlyi Sándor gróf szavaira egyhangúlag elhatározták a megyei szövetkezeti központ megalkotását. Azután a vendégek a főispánhoz mentek ebédre. Délután tartották meg a gazdaszövetség szervezkedő ülését; nagy s díszes közönség jelenlétében. Az ülésen az elnöklő gróf Károlyi Sándor, továbbá Bujanovics Sándor ismertették a Magyar Gazdaszövetség czélját s kijelölték azt az irányt, a melyen a Somogymegyei gazdasági egyesületnek a szövetség szervezése érdekében haladnia kell. Ezután gróf Zselénszky Róbert „A fedezetlen határidő-üzletről és ennek lefolyásáról a gabonaárak képződésére", Forster Géza pedig a hitelfogyasztási ős értékesítési szövetkeze^ tekről tartottak előadásokat, melyeket legközelebb behatóan fogunk méltatni. A felolvasásokat kedélyes lakoma követte, melynek folyam á n őrgróf Pallavieini Ede. gróf Károlyi Sándorra, gróf Károlyi a somogyi gazdaszövetség vezérférfiaira emelték p o h a r u k a t ; felköszöntőt kaptak még gróf Zselénski, Bujanovics, Forster, Hajós stb. Lakoma után a budapesti társaság vonatra ült.
Gyümölcsértékesitő szövetkezetek. Legközelebb emlékeztünk meg róla, hogy az OMGE. a földmivelésügyi miniszterhez a gyümölcsértékesitő szövetkezetek ügyében felíratott intézett. A földmivelésügyi miniszter az OMGE. feliratára most adta meg a választ. Leiratában kijelentette, hogy a kiválóbb gyümölcsvidékeken értékesítő szövetkezetek alakítását saját közegei közremü T ködése révén is támogatni óhajtja, azonban az Szervezési szabályokhoz mintát m a g a a egylet azon kérelmének, hogy az északkeleti f öldmivelési miniszter szolgáltatott az 1894. évi szoiriszéd államok főbb gyümölcs piaczainak X I I . t. cz. végrehajtásáról szóló 48.000 sz. rendetanulmányozására és azokon üzleti összekötteletének 11. §-ában. Ehhez könnyű hozzáférni, tések létesítésére szakközegeit küldje ki, a mih a a kérdésttevő megrendeli a „Pátriánál" a niszter szakközegéi elfoglaltsága m i a t t eleget m e z ő r e n d ő r i törvény és választási rendelet nem tehet. E helyett hajlandó arra,' hogy az könyvét, amelynek 51. lapján a keresett mintát alakulandó szövetkezetek által kiküldendö üzleti feltalálja.' A könyv ára 1 frt 50 kr. megbizattaknak uti költségeihez, a rendelkezéKét szeszfőzde egy birtokon. {Felelet a sére álló hitel mervéhez képest hozzá járuljon. 232. sz. leér déré). Azon tervnek, a mely szerint Elismerései kell tudomásul vennünk a földmivea kérdést tevő egy birtokon két szeszgyárat lésügyi miniszternek ezt a kedvező intézkedését, szándékozik felállitam, törvényes akadálya mert igaz ugyan, hogy a gyümölcstermelés eméninc. >n, h a egyébként a törvényben felsorolt lése czéljából ez évre a rendelkezésére álló feltételek megvannak. Arra nézve sem találtunk hitel keretén belől nagyobb mérvű segélyezést szabályt, hogy a k i t szeszfőzde mily távolban nem gyakorolhat, azonban a folyó évben esetállhat egymástól, sőt a törvény azon intézkeA somogyi agrárgyiilés. A somogymegyei leg megalakulandó szövetkezetek igényét még déséből, a mely szerint mezőgazdasági szeszgazdák hívására a Magyar Gazdaszövetség mindég kielégítheti, és a jövő évben a mutatgyár ipari szeszgyárral egy födél alatt n e m vezérférfiai m á j u s hó 2-án Kaposvárra rándul- kozó szükséglet mérvéhez képest gondoskodengedélyezhető, azt lehet következtetni, hogy tak le, az ott megtartott agrárgyülésre, mely- hatik, hogy a költségvetés a kellő gyümölcskét mezőgazdasági szeszgyárat egy födél alatt nek főczélja a somogymegyei hitelszövetkezetek -kiviteli akczió megindítását is lehetővé tegye. is lehet felállítani. szövetségének megalakítása volt. A gyűlés alkal- Most m á r az a feladat, hogy a kedvező helyeEgérirtó szer. {Felelet a 233. sz. kér- mából gróf Károlyi Sándor a Magyar Gazda- ken lehetőleg még ez év folyamán szövetkezedésre). Egérirtás czéljaira igen hatásosnak bi- szövetség elnöke kíséretében gróf ZselénsTci tek alakíttassanak. Erészben az OMGE. legközezonyult az u. n. egértyphus baczillusait tartal- Róbert, Bujanovich Sándor, őrgróf Pallavieini lebb megteszi a további lépéseket; óhajtandónak mazó cultuák alkalmazása, mely csakis az Ede, Hajós József, Forster Géza, György Endre tartjuk azonban a mozgalom mai stádiumában, egereket pusztítja és más állatokra tudomá- és Bernát István utaztak le Kaposvárra. Kapos- h a mindazok, akik gyümölcsértékesitő szövetkesunk szerint n e m hat. Meglepő, hogy gazda- várott a déli gyorsvonattal érkező társaságot a zeteket kívánnak alakítani, külön felhívás nélkül közönségünk erről az éppen nem u j dologról somogymegyei gazd. egyesület nevében Somsich is mielőbb összeköttetésbe lépnek az OMGE-vel, eddig n e m igen vett tudomást. Azt ajánljuk, Andor elnök és. Makhfalvay Gerő orsz. kép- amelynek teljes támogatására számithatnak.
3 6 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Gazdatiszti állásközvetítés. Egyik gazdatársunktól a következő figyelemre méltó sorokat vesszük: ^Budapesten hely nélkül tartózkodván, alkalmam volt egy helyszerzővel megismerkedni. Ö nála helyek mindig készletben vannak ős igy nekem, is került volna egy segédtiszti állás Tótmegyer mellett,: azonban ezt a helyet csak az esetben lett volna hajlandó részemre kieszközölni, ha előzőleg 35 frt közvetítői dijat fizetek. Természetesen ezt a követelést nem telj esitettem, mert sem módom, sem bizalmam nem volt hozzá. Ilyenformán az üzlet nem jött létre közöttünk s utólagos értesüléseim alapján okom volt örülni, hogy a helyszerző karmai közül minden utókövetkezmény nélkül m e g m e n e k ü l t e m E z u t á n elmondja a helyszerző üzelmei felől szerzett értesüléseit, a melyek előttünk már eddig sem voltak ismeretlenek. Ezeknek a helyszerzőknek hivatása abban áll, hogy a mint tudomásul veszik, hogy valamely gazdatiszti állás pl. 400 frt fizetéssel megüresedett, felkeresik az illető birtokosokat s felajánlják neki, hogy megfelelő közvetítői dijért nem 400, de 300 vagy 250 frt fizetésre szereznek gazdatisztet. Sajnos, akadnak olyanok,, akik kezet adnak az ilyen ajánlatra; Most jön a szegény gazdatiszt, akinél létkérdés, hogy minél hamarabb álláshoz jusson. A helyszerző ajánlata a legrosszabb ugyan, a fizetés silány, a provízió borzasztó, de nem válogathat. A jobb jövő reményében elfoglalja állását s ezzel nemcsak önmagára nézve vállal el nyomorult sorsot, de hivatásos pályáján is lehetetlen versenyt támaszt. Hogy ezzel a gazdatisztek különben is mostoha sorsa még inkább sulyosbul, azt magyaráznunk sem kell. Óva intünk azért minden gazdatisztet, hogy saját érdekében őrizkedjék a magán helyszerző irodáktól; tudomásunk szerint azok az uradalmak és birtokosok, melyek tisztességes exisztencziát biztosítanak gazdatisztjeiknek, ugy sem fordulnak ilyen helyszerzőkböz, hanem vagy magán összeköttetéseiket veszik igénybe, vagy a magyar gazdatisztek országos egyesületéhez fordulnak, mely egyesület illetékesen gyakorolja az állásközvetítést. Az eredmény ugyan nem elégítheti ki a számtalan állásra pályázó valamennyiének kívánságát, mert ha valahol, ugy a gazdatiszti pályán lehet alkalmazni azt a tételt, hogy sok az eszkimó, kevés a fóka, de az egyesület legalább felvilágosítja a hozzáfordulókat s visszatarthatja attól, hogy a tisztességtelen versenynek ne, váljanak eszközeivé. . Persze < az állásadóktól is méllán megkívánhatja a gazdatisx.fi kör, hogy érdekképviseleti intézményét az állások betöltésénél megillető figyelemben részesítsék, Munkáshiány. Mint már megírtuk, ez év folyamán megejtett hivatalos összeírás szerint a munkát keresők száma 167,031, a munkást keresők száma 181,088 egyén volt. Mutatkozott tehát 14,057 munkáshiány. E kimutatás reális volta ellen több gazdatársunk közölte velünk észrevételeit, azt állítván, hogy az összeírás helyessége ellen főként abban az irányban fér kétség, hogy több helyen nagyobb a kimutatott munkáshiány, mint a mennyi munkás azon helyeken tényleg alkalmazásba jöhet. Konkrét esetekre hivatkoznak, a melyeknek valódiságát kétségbe nem vonhatjuk. A felmerült skrupulusok elég jelentékenyek arra, hogy latra vessüki. A szóbanforgó statisztikai kimutatásból nem kívánunk ugyan többet, minthogy az körülbőleges tájékoztatását nyújtson, az összeírás hézagosságát sem vehetjük rossz néven a dolog természeténél fogva, hibának kell azonban betudnunk azt, ha az összeírás főkonkluziójához férkőzhetik kétség, ha okunk van feltenni azt, hogy az összeírásnak helyesen nem munkáshiányt, hanem munkásfelesleget kellett volna kitüntetnie. Eltekintve az egész országban terjeszkedő .munkásmozgalmaktól s egyéb körülményektől, a melyek ugyancsak anomáliát állítanak fel az állítólagos munkáshiánynyalszemb e n : be kell. látnunk, hogy a tudomásunkra
KÖZTELEK, 1897,,; MÁJUS HO 5. jutott konkrét esetek nem nyújtanak még elegendő támpontot arra, hogy ez alapon az összeírás korrekt vagy inkorrekt volta fölött az egész vonalon bírálatot gyakorolhassunk. Tartózkodás nélkül kijelentjük azonban, hogy a minisztériumot inár az összeírásnál követett eljárás sem őrizhette meg eléggé attól, hogy bizonyos és főként az adatok hézagosságából folyó téves általánosításokba essék, mert a minisztériumnak nincsenek-; meg a szükséges közegei egy ilyen nagy jelentőségű statisztikai összeírásnak helyes és az ellenőrzés kellő garancziája mellett való megejtéséhez. Nézetünk szerint tehát ezt a munkálatot vármegyénként a gazdasági egyesületek volnának hivatva teljesíteni, mint olyan intézmények, a melyek területük munkásviszonyait alaposan ismerik, a beszerzett adatok hitelességét ellenőrizni tudják s abban a helyzetben vannak, hogy az összeírást az erre legalkalmasabb időpontban végezhetik és egyes be nem szerezhető adatok hiányában saját tapasztalataikra is támaszkodhatnak. A hozzánk beérkezett felszálalások ötletéből megelégszünk egyelőre azzal, hogy a földmivelésügyi miniszternek a munkásstatisztika egybeállításánál; a gazdasági egyesüleket ismételten meleg figyelmébe ajánljuk. Az „Erdélyi Gazdasági Egylet" közgyűlése. Az „E. G. E." évi rendes közgyűlését május 2-án tartotta meg a gazdaközönség nagy érdeklődése mellett. A közgyűlésen Gs. Szabó József elnökölt. Az elnöki megnyitóban részletesen megemlékezett a mezőgazdaság nyomasztó helyzetéről, á mezőgazdasági válságról, és ánnak orvosszereiről. Majd áttérve az egylet egy évi működésére, kiemeli a fontosabb mult évi kezdeményezéseket, akcziókat, melyekről terjedelmes és nagy gonddal összeállított évi jelentő küldetett meg 8 nappal az ülés előtt az egylet tajainak. A titkári, pénztárnoki és számvizsgáló bizottsági jelentésele tudomásul vétettek, nemkülönben a tizenötödfél ezer frtot kitevő 1897. évi költségelőirányzat is egészében elfogadtatott. Az egylet uj alapszabályai változatlanul elfogadtattak. A gazdasági egyletek országos szövetségébe való belépés egyhangúlag kimondatott. A szövetség végrehajtóbizottságába: Hegedűs Sándor, báró Jósika Gábor és Tokaji László választattak be^ a szövetségi nagygyűlésre küldendő képviselőkül: gr. Bánffy György; br. Feilitzsch Arthur, Hegedűs Sándor, Jakab László, br. Jósika Gábor, ifj. Lészai Ferenez, Gs. Szabó József, dr. Szentkirályi Ákos, Szilágyi Miklós, Tokaji L&szló. Ezután az igazgató-válaszmányi tagok választattak és Darányi Ignácz földmivelésügyi minisztert a közgyűlés egyhangúlag az egylet tiszteteletbeli tagjául választotta, végül az elnök indítványára Tokaji László egyleti titkári állásában véglegesittetett.
647
jelentést s a felmentvényt megadta, felhatalmazván a választmányt, hogy a nagymérvben felszaporodott tagdijhátralékok behajtása, behajthatatlanság esetén pedig törlése iránt az intézkedéseket legjobb belátása szerint tegye meg. Ezzel kapcsolatban egy indítványt tárgyalt a közgyűlés, amely oda irányult, hogy a taglétszám emelése érdekében a tagdijat, mely jelenleg 10 korona, 4 koronára szállítsák le. Baranyay közvetítő indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy felhívást intéz az egyleti tagokhoz oly értelemben, hogy amennyiben minden egyleti tag még legalább egy tagot gyűjt, az egylet a tagdijat 5 koronára fogja leszállítani. Igen üdvös volna, ha az egylet ez irányu kísérlete a taglétszám emelkedésére vezetne. Végül a közgyűlés az igazgatóság három tagját, akiknek cziklusok lejárt, újból megválasztotta, felügyelőbizottságát pedig Förstér Lajos és Jenisch Ádám beválasztott tagjaival pótolta. Mi annak a reményünknék és várakozásunknak adunk kifejezést, hogy az egylet jövő közgyűlését az ez évinél nagyobb s az őt méltán megillető érdeklődés mellett fogja megtarthatni. Védőojtások a serczegö üszök ellen Ausztriában. Az 1893. év folyamán Salzburgban 32 község 56 ojtóállomásán 116 tulajdonosnak 1483 szarvasmarháját ojtották be és pedig 318 db. féléven alólit, 454 db. Vb—1 évest, 442 db. 1—2 évest, 234 db. 2—3 évest és 35 db. 3 évnél idősebbet. Az összes állatokat csak egy ízben ojtották be és pedig 1460 dbot a Kitt-féle száraz ojtóanyaggaf (85°-u áramló gőzben 6 órán keresztül tartott izompor), 23 dbot pedig kísérlet czéljából Kitt-féle tiszta tenyészetekkel. Több fiatal állaton a beojtás helyén egészen gesztenye nagyságú duzzanat keletkezett, mely 3 nap alatt egészen eltűnt; három fiatal marhán azonban a duzzanat a test egész oldalára kiterjedt, e közben a láznak és nehéz lélekzésnek jelei voltak észlelhetők, de 8 nap alatt két állat meggyógyult, mig a harmadikat a tulajdonos időközben levágatta. Egy tulajdonos három majorjában a beojtott állatok közül kettő elhullott, nyolezat pedig kényszerből levágtak, de egy esetben sem lehetett a serczegő üszköt kimutatni, hanem a megbetegedések oka megsántulás, nagy ut, ill. lezuhanás, egy esetben pedig félrenyelés volt. Az 1483 darab szarvasmarha három kerület 86 hegyi legelőjén 1570 he nem oltott növendékmarhával együtt tartózkodott a nyár folyamán- A beojtott állatok közül elhullott 1 drb, állítólag serczegő üszőkben (hivatalosan nem állapították meg), a be nem ojtottak közül pedig 39 drb hullott el határozottan serczegő üszőkben^ az elhullási százalék tehát a beojtottak közt 0'06°/o, hozzászámítva pedig a kényszerből levágott 1 állatot: 0-13°/o; ellenben a be nem ojtott marhák között 2'48°/o, azaz 19-szer több. A megelőző évekkel összeÁllatforgalmi korlátozás. Az „A. E." hasonlítva, az eredmény ezúttal is kedvező értesítése szerint ragadós tüdőlob miatt a szarvasvolt és pedig az egyszeri ojtás daczára i? kedmarháknak Boszniába és Herczegovinába való vezőbb, mint 1886—1889-ig a kétszeri ojtás bevitele Nyitra és Szepes vármegyékből; ragaután. Vorarlbergben 3762 drb szarvasmarhát dós száj- és körömfájás miatt sertéseknek és ojtottak be, melyek közül a nyár folyamán 24 kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok és kecskék) drb = 0'63°/o hullott el serczegő üszőkben; bevitele Abauj-Torna, Bars, Békés, Nógrád,. míg a be nem ojtottak közt az elhullási százaNyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Tolna és Zemplén lék 1'10% volt. Steiermarkban 4633 szarvasvármegyék területéről; seitésvész miatt a sertémarhát ojtottak be Kitt-féle ojtőanyaggal. Közüsek bevitele Magyarország egész területéről tilos. lük az ojtás következtében 5 db, a nyár folyaA Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek mán 15 db. hullott el serczegő üszőkben. Az Országos Egyesülete május 2-án Máday Izidor elhullási százalék tehát 0-47°/ó, mig a be nem miniszteri tanácsos elnöklete alatt a Közteleken ojtottak között 1-32%. közgyűlést tartott. Elnöklő megnyitó beszéde után a közgyü'és Darányi Ignácz földmivelésügyi A dinnye termelés érdekében. Hazai miniszternek köszönetet szavazott azért, hogy a; dinnyetermelésünk a hatvanas években oly lengazdatiszteknek; mult évben tartott országos dületet vett, miszerint 14 községnek igen szép kongresszusán a gazdatiszek által óhajtott tör- jövedelmet nyújtott. Csak a külföldre kivitt dinyvényhozási ; intézkedések tekintetében nemcsak nyék értéke meghaladta a 70.000 forintnyi évi hogy rokonszenvesen nyilatkozott, hanem az átlagos értéket. Az utóbbi években ezen jöveérdekeknek az összkormányt is megnyerte, a delmező és specziális magyar termelési ág rohamint ezt az elnöklő beszédében kifejtette. mosan hanyatlott. és exportőreink mindjobban Őszinte köszönetét fejezte ki továbbá azon panaszkodnak dinnyéink minőségére ésmegbizintézkedéseért is, hogy a gazdatisztek nyudij- hatlanságára nézve. A hanyatlás oka az utóbbi egyesülete számára 4000 frt segélyt utalványo- évek abnormális nyári időjárásban is fekszik zott'ki. A közgyűlés tudomásul vette az egylet ugyan, mégis jó, régi dinyefajtáink elkorcsosupénzügyi számadásairól benyújtott ügyvezetői lása főoka e termelési ág visszamenésének. A
648
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HÓ 5.
szettség folytán 6 egyén. Az egyes városokat és községeket véve szemügyre a tüdő vészben legtöbb ember a fővárosban halt el: 253, nagyobb számokkal még Pozsony (30), Szabadka (33), Szeged (23) szab. kir. és Kís-Kun-Félegyháza (22) r. tan. városok szerepelnek. Ugyancsak a főváros mutatja a legnagyobb számot a roncsoló toroklobnál (16), a kanyarónál (27) és a hasi hagymáznál (8). A vörheny erősen pusztított a Békés vármegyei Szeghalom községben (19), nemkülönben a veszprémmegyi Csernyén (21. haláleset közül 15 jut ezen betegségre), a kanyaró Örményben (Nyitra vm.) }4 esetben, a szamárhurut Vaczok községben (Zólyom vm.) 14 ezetben, a hólyagos himlő pedig Szolnok r. t. városban 10 esetben okozott halált. Szőlőfelujitisi kölcsnök A szőlőkölcsőn engedélyező bizottság a Magyar Agrár és Járadékbank helyiségében Bedő Albert nyug. államtitkár elnöklete alatt legutóbb tartott ülésében 145 félnek 372Vs kat.. holdra • 2.62-000 frtnyi kölcsönt engedélyezett. Eddig összesen 527 félnek 1936 kat. holdra 1.456.883 frtnyi kölcsön engedélyeztetett. Az engedélyezett kölcsönökből 568.600 frtnyi kötelezvény összeg folyósittatott. A folyósításnál a késedelmet főkép az okozza, hogy a kölcsönök addig amig telekkőnyvileg be ne nem jegyeztettek, nem folyósíthatok. A folyósítás a teljesített felújítási munkálatok arányában történik és e tekintetben is küzdeni kellett a kezdet nehézségeivel. A kölcsönökre igényt tartó felek saját érdekükben minden esetre helyesen fognak eljárni, ha kérvényeiket már most, az év folyamán beadják, mert igy biztosithatják magukat arra nézve, hogy az öszszel és tavaszszal a munkálatok megkezdése idején kölcsöneik a folyósítás stádiumában legyenek. Nincs olcsó czigaretta. Napilapok nyomán mult számunkban azt irtuk, hogy a m. kir. dohányjövedék újfajta czigarettát hoz forgalomba, melynek külső borítékja helyett dohánylap lesz és melynek ára 1 krajczár. Mint értesülünk, a napilapoknak ez irányú informácziója téves és onnan eredt, hogy egy itteni gyár néhány száz újfajta czigarettát gyártott, melyek nem nagyobbak, mint például a Stambul; dó ezek a czigaretták nem közforgalomnak vannak szánva, hanem a brüsszéli kiállításra készültek azért, hogy a világ lássa, hogy a magyar dohány e czólra is alkalmas. SajnálDijkedvezméuy kocsirakomány okban kozva szívjuk vissza e szerint a jövedéknek szállítandó lovak után. A Temesvár nagyszent- az aisóbb osztályú dohányzók nevében nyilmiklósí h. é. vasút Billéd állomásáról Temesvár vánított korai elismerésünket. Józsefvárosra (átmenet) kocsirakományokban A tőzsdeadó eredirtéüyei Németországszállítandó lovak után a szállítási díjnak fuvar- ban. Berlinben a tőzsdén mutatkozó üzleti levelenként teljes kocsirakományok után való kedvtelenség nyomai márczius hónapban még fizetése mellett — a kocsik tetszés szerinti jobban kidomborodtak, mint eddig, a forgalom mennyiségű lovakkal megrakhatok — kocsinkint kedvezőtlenebb volt és természetesen az adó 18 korona, mérsékelt szállítási dijat engedélye- is csökkent. Még az óitékpapirüzletnél nagyobb zett a m. kir. államvasutak igazgatósága, volt a visszaesés, mint a készáruüzletnél. Az Londonba utazók figyelmébe. A Londonba értéktőzsde forgalmánál a bélyegilleték mintegy rendelt uti podgyász vámkezelése, melyek a 200,000 márkával csökkent. A lefolyt tőzsdei London Charing Cros, Victoria, Höldborn, Vía- esztendő alatt (április—márcziusban) befolyt duct, St. Pauls vagy Herne Hillre állomásokra összesen 15*06 millió márka, mely összeg a vannak rendelve és melyek az éjjeli gőzhajókra mult évvel (1895—96-al szemben; 420,000 Calaistól éjjeli 1 óra 35 pkor és Ostendétől márka deficzitet jelent. A készáruüzletnél a szintén éjjeli 10 óra 55 pkor továbbittatnak, már deíiczit egy év alatt még szembetűnőbb; a nem fentartó állomásokon, hanem Doverben forgalmi adó több, mint 6'6 millió • márkával hanyatlott. Időről-időre olvasunk ilyen elszomoaz angol vámhatóság által vámkezeltetnek. Fertőző betegségek márczius havában. rító tudósításokat, amelyek azonban nem olyan Az országos m. kir. statisztikai hivatal Havi sötétek, mint aminőknek látszani akarnak, dé Közlemények márcziusi számában foglalt adatok élvégre is a tőzsdének demonstrálni kell az szerint a fertőző betegségek pusztítása márczius üzleti kedvtelenséget. Szerencsére ez a kedvethóban nagyobbmérvü volt, mint az előző hó- lenség is látszólagos, mert a börziánerek azért uapban, sőt egyes betegségek, így a tüdővész, a tőzsde hátamögött ma is buzgón kötik üzlea hólyagos himlő, a hagymáz és a gyermekágy teiket. Mihelyt tehát a meglevő tőzsdei törvétöbb áldozatot szedtek e hónapban, mint ja- nyeket tettleg is végrehajtani sikerülne a nuárban. Az előző hónaphoz képest a toroklob sztrájkoló börziánereken, az üzleti kedvetlenés a hagymáz csökkent, a tüdővész halottjainak ség távolról sem mutatna ilyen sorvasztó száma pedig több, mint ezerrel' növekedett, szimptómákat. ihalt ugyanis tüdővészben 5861, roncsoló toTörvény a kartelek ellen. Az osztrák oklobban 1302, szamárhurutban 1385, vör- képviselőházban Pacak dr. és társai egy indíthenybén 915, hasi hagymázban 580, kanyaróban ványt terjesztettek be, mely szerint a kormány 520, gyermekágyban 244, vérhasban 113, po- utasíttatnék, hogy a kartelek ellen törvény" >1 varban 56, kiütéses hagymázban 50 és ve- javaslatot nyújtson be és pedig a következő
dinnyét termő községek nincsenek már birtoka-, ban tiszta fajdinyemagnak. Ezen bajon segítendő Darányi földmivelésügyi miniszter elhatározta a tiszta fajtenyésztés utján jó magvat előállítását és azoknak a termelők közti terjesztését. Ezen czél elérése végett a folyó évben 10 állami intézet kertészetében rendelte el egyes jobb fajtáknak elszigetelt helyen tisztán leendő tenyésztését. Egy kereskedélmi kamra a müborok ellen. A tengerpart szőlősgazdái tehetetlenül állanak szemben azzal a lelkiismeretlen visszaéléssel, amelyet a triesztvidéki bar- • kolai müborgyárak űznek nemcsak a szőlőmü-; velés, de a tiszteséges borkereskedés rovására is. Az emiitett gyárak az osztrák hatósá- i gok tudtával és beleegyezésével működnek, a melyek szemet hunynak a visszaélésékkel szemben, állítólag azért, mert a „gyárak" óriási jövedelmi adókat fizetnek. Amint mondják, az osztrák kormány azért nem léptetett eddig életbe Ausztriában mübortőrvényt, (amely azonnal véget vetne a müborgyárak fennállásának), mert ezt a törvényt egyik ütőkártyának akarja használni a kiegyezési kérdésbén. A visszaélések ellen most megint kikelt egy tengerparti hatóság, még pedig ezúttal nem agrártestület, városi vagy tartományi hatóság, hanem — egy kereskedelmi kamara. Az isztriai kereskedelmi és iparkamara ugyanis feliratot terjesztett fel az osztrák földmivelésügyi miniszterhez, amelyben kéri egy állandó borellenörző bizottság létesítését. E bizottságnak egyrészt chémiai laboratóriumot, másrészt pedig pénzügyi "közegeket kellene a rendelkezéséré bocsátani s a bizottság hatáskörét miniszteri rendelettel meghatározni. Mivel a müborgyárak készítményei ma olyan tökéletesek (amennyiben már eleve az analízis félrevezetését czélozva készülnek), hogy a legtöbbször nem lehet őket a természetes boroktól megkülönböztetni ezért a kamara kívánja, hogy az ellenőrző bizottság akkor is felléphessen a műbőrgyártók ellen, ha a vegyelemzés nem volna képes a műbőrt mint ilyet megállapítani, de más körülményekből kétségtelenül kitűnnék, hogy gyártott borról van szó. A kamara a jogkör ez irányban való kiszélesbitését különösen fontosnak tartja, mert különben a mai lehető legtökéletesebben berendezett nagy müborgyárak elleni bárminő prohibitiv rendszabályok is sikertelenek maradnak.
36. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. elvek alapján: a kartelek.állami fölügyelet és ellenőrzés alá helyeztetnek; a károsak eltijtandók s az azokban résztvevők büntetendő'c A kartelek hasznos vagy káros voltának megállapítása a fölállítandó karteltanácsok föladata lesz. A czukörgyárak és gazdák közt fölmerülő vitás esetekben külön, választott bíróság járna el. Az osztrák kormány maga is dolgozik már egy ilyen javaslaton, a melyet azonban valószínűleg csakis a magyar kormánynyal létrejött megállapodás után fog beterjeszteni. E javaslat szerint a kartelek csak egyleti szervezetben, a kormánybiztos ellenőrzésével működhetnek, a kartelek áremelései a kormányzatnak bejelentendők, amelyek fölött az a szakértőkből szervezendő karteltanács véleménye alapján fog dönteni s igy módjában lesz, hogy a kartelek káros hatásának szükség szerint elejét is vegye. Az osztrák kormány bátor s dicséretre méltó munkát kezdett meg, melynek további sorsát élénk figyelemmel fogjuk kisérni. Országos állatvásárok l'orgalm a már czins havában. Az országos m. kir. statisztikai hivatal Havi Közleményeinek márczius havi száma szerint Magyarország területén márczius hóban 393 állatvásárt tartottak. Ezen vásárokra , felhajtatott 479,185 darab szarvasmarha, 237,394 darab ló, 16,876 darab juh és 77,258 darab sertés, eladatott pedig 162,114 drb szarvasmarha, 60,706 drb ló, 5540drbjuh, 40,340 drb sertés. Az előző havi vásárok eredményével összehasonlítva azt látjuk, hogy a szarvasmarha- és lóvásárok eredménye márczius hónapban kedvezőbb volt, mint februárban, a sertésvásárok eredménye keveset változott, , a juhvásároké pedig kedvezőtlenebb a mult havinál. A jelentékenyebb piaczok közül megemlítjük Eperjest, hol e hónapban 5 úgynevezett böjti állatvásár tartatott, felhajtatott pedig 8102 szarvasmarha, 3144 ló ós csikó, 222 juh ós 3944 sertés, eladatott 3185 szarvasmarha, 1211 ló és csikó, 127 juh és 1964 sertés ; továbbá Temesvárt, a hol 7862 szarvasmarha, 9640 ló és 3420 sertés hajtatott fel, eladatott pedig ezekből 2822 szarvasmarha, 3035 ló és 1340 sertés. Nagyobb szarvasmarhávásár volt még Tordán (8695, eladatott 2434) és Erzsébetvárosban (8128, eladatott 2657), lóvásár Budapesten (4786, eladatott 1260) és Székes-Fejérvárott (4186, eladatott 1321), juhvásár Halason (1200, eladatott 364), sertésvásár Pápán (1680, eladatolt 1025) és NagyVáradon (1610, eladatott 1265). I'ápa város fölmérése 1555-ben s a régi magyar királyi mérték. Az Orsz. Levéltárban, Nádasdy Tamás nádor keze Írásával, van följegyzés erről, bizonyosan abból Jaz alkalomból, hogy a várost a török ellen megerősíteni akarták. Szó is van négy (ugy látszik régi) bástyáról, három kapuval. Ezeket is megmérték. A méréshez egy kilencz lépésnyi kötelet használtak, melylyel a 4 bástya, a 3 kapuval együtt: 31 kötelet azaz 270 lépést tett ki. Minden két bástya közt 4 kötélnyi köz van azaz 36 lépés, együttvéve pedig 72 lépés. A bástyák belső szélességé „egyiket a másikkal összeadva" 4 lépés, tehát minden bástya, belüí, csak 1 lépés széles volt. Magát a várost kétfelől mérték meg. A tó felüli részről, a város kerülete kitett: 118 kötelet azaz 1062 lépést, a szárazföld felől pedig 57 kötelet azaz 513 (a nádor elhibázta a számvetést és 495 lépést ír, mintha csak 55 kötélről lett volna szó) lépést. Igy tehát, Pápa városának (nem a básfyák által befogott területnek) összes kerülete (totus circuitus oppidi) 1555-ben kitett 175 (és nem 165-öt, amint a nádor rosszul adja össze a kétfelöli mérést) kötelet azaz 1575 (a nádor szerint 1845-öt, mert helytelenül 165 kötél után számit) lépést. Még ennél is becsesebb, a nádornak az a megyjegyzése, a minek nyomára eddig sehol se akadtam, hogy az a lépés : királyi mérték, és hogy hat lábat (facit passus Regios idest sex pedum) tesz ki, mert akkor semmi kétség, hogy itt a középkori, s egészen az Árpádkorig
•KÖZTELEK.1897. MÁJUS HO 5. 651
36. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. visszanyúló, magyar királyi mérték egyik eleméről ván sző. E szerint tehát P á p a város kerülete összesen 945Ö királyi lábat tett ki, ami már, a Corpus Jurisban (értsd az első kiadást vagy Kolosvári és Övári magyar fordítását) lerajzolt királyi öl után, a mai mértékre könnyen átvihető. Amerika bortermése. Amerikában a szőlővel beültetett terület m a 183,000 hektárt tesz ki, tehát valamivel többet, mint Németország szőlőterülete, csakhogy évről-évre rohamosan szaporodik, ugy, hogy nem sok idő kell és Amerika bor tekintetében sem szorul többé Európára. Hogy az erre való hajlandóság különben is megvan, semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy európai borok ellenében folyton növekvő vámemeléseket eszközöl. A szüret, mely 1840-ben még csak 127,734 gallont tett ki, 1870-ig 3 millióra emelkedett, 1875-ben már 13 millió, 1885-ben 17 millió gallonra rúgott és m a nem kevesebb, mint 40 millió gallon, mely a különböző államok közt következőképpen oszlik m e g : Kaliforniára esik . . . . 1 9 millió gallon, Ohiora „ - . . . . 4 ., „ New-Yorkra 4 „ , Missourira „ . . . . 2x/a „ „ Virginiára „ . . . . l l h ,, 1 New-Jerseyre „ . . . . I a„ „ Nord-Karolinára esik . . . 1 Va „ „ Pensylvania, Texas, Kentucky , Florida, Alabania tartományokra . . . . 6 „ „ Felhívás. Azon földbirtokos urak, kik sásJca, ürge, hernyó és másféle féreg ellen, mely a veteményt és a gyümölcsfákat pusztítja, az általam forgalomba hozott Vermint kipróbálni kívánják, ezen czélból szívesen bocsátok megfelelő mennyiséget rendelke&ésökre és kérem a megrendeléseket idejekorán beküldeni, hogy szállítmányom pontosan és kellő időben megérkezzék. Budapest, V. Váczi-körut 60., Detsinyi Frigyes • "di'ogista. ~ Felhívjuk
W .
a t. cz. gazdaközönség figyelmét
És% j Bejelentéseket elfogad és MYiltaitásottal szolsál:
H E L L E R M, S TÁRSA, — — %
BUDAPEST, V, tar., EméM-térJ. ?
A legolcsóbb és legjobb magyar heti újság „ F ü g g e t l e n Ú j s á g " mezőgazdasági és politikai képes hetilap. M T A „Magyar Gazdaszövetség" népies közlönye. " W J Előfizetési á r a :
Egészévre 2 frt, félévre 1 frt. Lapunknak czélja a magyar nép értelmiségének emelése,, kiválóan súlyt helyezünk a gazdasági szakismeretek fejlesztésére, elsősorban czélunk pedig az, hogy a nép között veszedelmesen terjedő szoczialisztikus fércz lapokat és olvasmányokat ellensúlyozzuk, illetve kiszorítsuk a miben minden gazda kell, hogy saját érdekében segítségünkre legyen. Ezért k é r j ü k a földbirtokosokat, bérlőket, gazdatiszteket s mindenkit a ki nép barátja, hogry terjessze és rendelje megr a „FÜCÍ6GXLF1II r J S Á « " - O t . A „ F ü g g e t l e n Újság-" olcsóságával, főleg a szerényebb viszonynak igényeinek felel meg. Előfizetési pénzek a kiadóhivatalnak
BUDAPEST, IX., Üllöi-ut 25. Köztelek küldendők Tessék mutatványszámot
kérni.
TBWI
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti
gabonatőzsde.
(Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1897. május 1. A lefolyt hét -.időjárása kezdetben borús volt • ugyan, rövidesen azonban .az égboltozat teljesen kiderült és a hőmérséklet tetemesen emelkedett; csapadék csak szórványosan fordult elő. A tavaszi munkálatok serényen •folynak és a vetések állásával is minden tekintetben meg vannak elégedve: A vízállás alig változott. Külföldön az időjárás kedvező , volt. A külföldi piaczuzletmenetében illetőleg, lényeges ;fordulat következett be. A politikai viszonyok, melyek a ,mult heti áremelkedésnek úgyszólván egyedüli impulzusát képezték — békésebb jellegűek lettek és evvel együtt az üzletforgalomban is csendesebb felfogás jutott érvényre. A. kereslet gyengült és minthogy a spekulácizó is tartózkodóbb lőn, nagyobbára árcsökkenések következtek be, igy különösen Amerikában a hol az árveszteség a mult héthez képes ca.- 5 c. tesz ki. Angliában a hangulat kezdetben ártartó maradt, utóbb azonban szintén lanyhább éppúgy mint Francziaországban is a hol a hangulat csupán a hét végével lett ismét kellejmesebb. A német piaezok, melyek amúgy is csak nehezen alkalmazkodtak a szilárdabb hangulathoz, szintén nagyobb csökkenéseketjelentettek és a többi continentális piaezokon is csendes az irányzat. Nálunk a mult hét élénksége ugyancsák meg: szűnt; a forgalom korlátolt és kenyérmagvak olcsóbbak; takarmányezikkek kevésbé változtak. Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük: Buza a hét kezdetével még érkezett magasabb ;külföldi jegyzésekre, szilárd hangulatban indult és az árak mérsékelten emelkedtek. Egyszerre azonban gyors árcsökkenés következett be. . A vételkedv nagyon kor; j látóit lett és a forgalom csupán egyes malmok vételeire -szorítkozott, melyek a szintén ellanyhult lisztüzletről panaszkodnak. Átmenetileg a hangulat valamivel kedvezőbb is' volt ugyan, a hét végével szilárdra is vált az árveszteséget egyenlegként azonban mégis kb. 10 krra-tehető. .A forgalmat 100,000 mm.-ra tesszük, a hozatalok 80,000 mm.-ra rúgnak. Rozs gyengén van kínálva, a kereslet azonban szintén mérsékelt és az árak 5—10 krral csökkentek. A hét kezdetével volt némi vételkedv fedezési czélokra részben a külföld számlájára is, ez azonban később megszűnt. Minőség szerint helyben 6'20 frt, Budapest távol-, ságában átvéve 6.05—6.10 frt érhető el. Uj rozsért , szokványminősegért jót állva aug.-szeptemberi szállításra Nyíregyháza paritásában 5.35 frtot fizettek. Árpa takarmány és hántolási czélokra mérsékelten volt forgalomba és árban váltözatlan maradt. Gyárosok ugy mint hizlalók minőség szerint 4.20—50 frtot fizették , helyben, illetve Kőbányán átvéve. Záb-A' hozatalok különösen középárura szorítkoztak míg prima áru gyengén van kínálva. Ez utóbbi ennélfogva ártartó, merkantil áruban azonban a valamivel olcsóbb árak daczára csak nehézkes üzlet fejlődött. Szín és tisztaság szerint 5'60—6'25 frtot fizetnek. Tengerit szeszgyárosok nagyobbára május-juniusi kötések ráfizetés nélkül való kicserélése gyanánt vettek át. A helyi fogyasztás hajóból átvéve 3*40-45 frtot fizettek, míg elszállítási czélokra 3-47Va frt volt érhető. A Tiszavidéki állomásokon 3. 3-15 frtos árak mellett volt némi forgalom. Olajmagvak: Effektív káposztarepezében forgalom nem volt és e czikk névlegesen 11. li.50 frtot jegyez, augusztus-szeptemberi határidőre ugyancsak csendessé vált az irányzat, mert lanyhább külföld olajjegyzések és a vetések állásáról érkezett kedvezőbb hírekre a spekuláczió tartózkodóbb- lett. A mult hét' 10.80—90 frt jegyzése ellenében 10.35—45 frton jegyzünk. Különben 8.50 jegyez.: Vadrepcze 4.25—75 frtot,. gomborka 8. irtot, lenmag 8—9 frtot. Hüvelyesek. A vételedv igen csekély, a kiviteli forgalom teljesen pang és ma Budapesten névlegesen a következő árakat jegyzik: Nagy, feher bab 6"25 frt, gömbölyű bab 6-25 frt, barna-bab 6-10—40 frt, apró bab 6'75—7'25 frt, Köles 4-50—4"75 frt,bükköny 4"75—b'— frt. Heremagvak : Ezen czikkekben a szükséglet javarésze immár. fedezve van és csak elvétve fordulnak elő jelentéktelenebb beszerzések a. spekuláczió részéről. Mai jegyzéseink: Lóhere 30—38 frt, luezerna 28—35 frt, muharmag 5—5V2 frt, baltaczim 10—12 frt.
800 2200 200 200 300 400 200 200 100
1mm. 80 á kg. 8-12.V-2 frt 3 hóra „' 79. „ , 8 10 . » 79 , . „ 8-071/2 „ „ 79 , » 8 05 „ 3 hóra , 79 ,• . 8-— „ „ 79 ,, „ 7-92V2 ,, » 78 „i » 7.75' . sárga » 76 , » 7'55 „ » 76-j, „ 7-60 „ . 76 ,. , 7-80 100Ó , -74 ,, „ 7-521/2 „ ' 300 „ 80- , 200 , 79 ,, „ 7-90 „ 200. „ 79 . „ 7-80 - „ t csekély forgalom volt és az; árak egy tétel pestvidéki prima rozs 6-25 frt ab itt adatott el. Árpa keresetlen és az árak nyomottak maradtak. Tengeriben az érdeklődés a folyó felmondások folytán absorbeáltattak. Zab tartott. Határidők daczára lanyhább külföldnek, szilárdabbak voltak, minthogy esőhirek érkeztek és a készárupiaez megszilárdult.
„
8' . „ . »—
„
Következő kötések történtek. Déli zárlat.. Köttetett.. 7 51—7'55—7-53— 7-53—54 6'94—6-96—6--98— 3'34—3-37—3-35— 3-51—3-54—3-52— •—=—
Máj.-jun. buza . J Őszi buza . . . Máj.—jun. tengeri Jul.—aug. tengeri Őszi zab . . . . ü j repeze . . . .
10-40
'
—•
Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő tudósítása.) A hét elején a szeszüzletben csendesebb forgalöm uralkodott és a szeszárak -változatlanul a multheti jegyzés szerint záródnak. Mezőgazdasági szeszgyárakt Ital kontingens nyers szesz e hétnek elején gyéren volt. kínálva és csak több kisebb tétel kelt el 14-88 írton felsőmagyarországi állomásokhoz szállítva. Galieziából kontingens nyersszeszf 14-75 "frton kínáltak, de üzlet nem létesült. Kontingens finomított szesz 16-16-13 frt. Morvaországból exkontingens finomított."' szeszt változatlanul jegyeznek. A budapesti piaezon kontingens nyersszcsz 15— 15-25 frton zárul. A vidékről meglehetősen érkeztek rendelések és főleg kötések iránt volt nagyobb fedezési' vételkedv. Elkelt: élesztő-szesz 52-—52-13 frt, nyersszesz adózva 51-25 frt, adózatlan (exkontingens) 12-25 frt, denaturált szesz 17-50 frt, finomított szesz ugy budapesti, valamint vidéki vevők által 52-25 frton lett vásárolva. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14-75— 15-— frt. Bécsi jegyzés 16-10—16-30 frt kontingens nyersPrágai jegyzés 51-13—51-25 adózott burgonyaszeszért. Trieszti jegyzés —• 8'38 frt hektoliterenként 9 0 > magyar kiviteli szeszért. Briinni jegyzés 11-50—11-75, frt exkontígens finom 'nyersszeszért. Lembergi jegyzés 1515'25 frt kont. fmom. szeszért. A kivitel e hétnek elején 150 q finomított szeszt vásárolt. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. D.-Tuzla, Losoncz, Arad 13 krral olcsóbban. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 5252.50 frt, élesztőszesz 51-50—51.75 frt, nyersszesz adózva 61-25—61.50 frt, nyersszesz adózatlan 12. 12.50 frt, denaturált szesz 17. 17.5.0. frt. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők.
Napi jelentés 1897. május 4. Készbuza ma gyengén volt kínálva, a malmok azonban kevés vételkedvet mutattak, az irányzat azonban mégis megszilárdult, minthogy esőhirek érkeztek, elkelt kb. 10,000 mm., és az árak néhány krral magasabbaknak mutatkoznak. Eladatott: Tiszavidéki : 100 mm. 81 kg. a 8-10 frt 3 hóra - 100 „ 80 „ „ 8-121/a , 100. „ 80 „ „ 8-.10 „ 3 hóra 500 , 80 , , 8'12»/2 ,
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagybaii (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése a „Köztelek' részére). Budapest, 1897. május 3-án. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, II. oszt. 42—50, III. oszt. 32—44, eleje I. oszt. 40—48, II. oszt. 36—44, III. oszt. 30—36, borjúhús hátulja I. oszt. 56—60, II.oszt. -50—55, eleje I. oszt. 50—50, II. oszt. 40—45, birkahús hátulja I. oszt. 36—40, II. oszt. 30—36, eleje I. oszt. 26—34, II. oszt. 20—28, bárány
s
650
KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HÖ 5,
36 é z M
T-IK ÉVFOLYAM.
kifejtve- 1 db 2-—2-50, bőrben 1—4-50, sertéshús magyar Német liizó ökrök. Eladók : Állatvásárok. szalonnával elsőrendű 1 q 58—60, vidéki 50—53, szaDeutsch testv., Brünu ... . .. . 26J/a — --• — lonna nélkül elsőrendű 64—66, vidéki 56—58, sertésKőbányai sertésvásár. 1897. április 30. (Első — hús pörkölt 48tt-50, sertéshús szerb szalonnával magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentés^ á Donarth Adolf, B.-Ujhely ._: ... 271/2 — 2» Hacker Miksa, Sopron 34 — 31 . — ——, szalonna nélkül ———, "sertéshús füstölt magyar „Köztelek" részére.) Az üzlet lanvlia volt.. Heti átlag36 — 33.' — 60—64, idegeri (vidéki) 52—60, sonka nyers 1 kg. árak:* Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz — kr, Neumann testvérek, Arad 56—85, füstölt belf. csonttal 0-75—1, csont nélkül 0'80 280—300 kg. nehéz Gyulavári uradalom.... 27 — — ' — kr, öreg 300 kgorituli —1-10, sonka • füstölt külf. csont nélkül 0-90—1-—, kr, vidéki sertés könnyű — krajezár. Szerb 51—53 — Löwinger Salamon, Nyögér ... 30 — — — szalonna sózott 1 q 50—53-5, füstölt 54—55, sertés- kr. Román 34 — 30 — tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet- Pollak Max, Prerau.. ".. zsír hordóval 55'5—56'0; hordó nélkül 53-5—54, kolbász sulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Fleség- • Seidl & Bader, Pohrlitz 36 V2 — -33Vs — nyers 1 kg. 58—60, füstölt 60—64, szalámi belföldi 1-45 árak: Tengeri ó 3-85—-— frt, árpa 4-90 frt Kőbányán Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy — 1-50, külföldi ——•—, malacz szopós élő 1 db — —, átvéve. Helyi állomány: április 23. maradt 25819 drb. az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár Felhajtás: Belföldről 1666 drb, Szerbiából 2078 darab, ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra feldrb, egyéb államokból darab. hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-10—1-30, Romániából csirke 0-50—1—, kappan hizott 2-20—3-—, sovány 1-60 Összesen 3744 db. F ő ö s s z e g 29563 db. Állomány rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt drb. Elhajtás: budapesti fo- megyék közül a következő vármegvék vannak tüdővész —2-00, récze hizott 3——3-80, sovány 1-60—1-80, lud és felhajtás egvütt hizott 5-——8-—/sovány 24—, pulyka hizott 4-— gyasztásra (I—X. kerület) 2122 drb, belföldre Budapest és száj- és körömfájás miatt zár aláhelyezve, és csakis —6-—, sovány £-50—4-50. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt környékére 380 drb, Bécsbe 342 drb, Csehországba, ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra 0-60—0-75, 1 kg. , csirke 1 db 0-40—1-—, 1 kg. Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 381 db, éspedig: 1. Tüdővész miatt a következő megyék: Árva, drb, egyéb országokba — db. -—, kappan hizott 1 db 0:7Ő—1"40, 1 kg. 0-55—0-60 Német birodalomba 13ars, Liptó, Nógrád, Nvitra, Pozsonv, Szepes és Trenrécze hizott 1 db 1-20—2-50, 1 kg. - , ' félkövér A szappangyárakban feldolgoztatott: a szállásokban el- csén, továbbá Pozsony sz. kir. városból. 2. Száj- és 1- db 0-80—1-—, lud hizott 1 db , 1 kg. 0-48— hullott 11, vasúti kocsikból kirakott hulla 3, borsókásnak körömfájás miatt a következő megyék : Bars, Besztercze0-52, félkövér 1 db , 1 kg. -, pulyka hizott találtatott 28, összesen 42 drb. Összes elhajtás 3267 Naszód, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Sáros és Vas, továbbá 1 db 2-50—3-50, 1 kg. 50-80, félkövér 1 db 1-50—2-50, darab. Maradt állomány 26296 drb. A részvény-szállá- Szabadka sz. kir. városból. sokban <>987 drb van elhelvezve. Az egészségi "és tran1 kg. 40—50, ludmáj 1 db 20—0-50, 1 kg. 0-90—1' száj- és körömfájás miatt a közitószállásokban maradt 6327 drb. Felhajtás: Szerbiá- vetkezőHorvátországból ludzsir 1 kg. 90—1-—, idei liba 1 db 2 0—3-0. megyék : Pozsega és Zágráb, továbbá az ezen ból 2078 drb, Romániából — drb, összesen 8405 drb. megyék,járásai. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 11-20, csuka 0-60 Elhajtás: drb, maradt állomány 5191 drb és —1-—, ponty (dunai) 0-60—1-20, süllő —• •—, ke- pedig 5191 3214 Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretes drb szerb és — db román. Az egészségügyi csege —• , márna 0-40*—0'50, czompó 0 40—0*60, szemlénél jan. 1-től máig 438 drb a fogyasztás alól ki- feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a vesztegangolna • , apró kevert 0'30—0-40, lazacz , vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. pisztráng —•- •—. Bécsi vásár: április 27. Felhajtás 8231 db sertés, Tej és tejtermékek. Tej .1 lit.. frt 0-08—0-09, sertésvásár. 1897. május 4-én. (Schleiffellefölözött 0-05—0-07, tejszín 0-24—0-36, tejföl 0-26—0-35, köztük 4659 süldő. Az üzlet vontatott volt. Nehéz 50— der és Bécsi társai bizományi czég távirati jelentése a .Köz tehénvaj (tea) 1 kg. 1-16—1-25,1. rendű 0-80—0-95, II. r. .52-—, középnehéz 47—49, süldő 33—43 frt 100 kgkint telek" részére). 0-70—80-—, olvasztott 70—1-00, Margarin I. rendű - — eleven súlyban. Felhajtás: 5274 db lengyel, 3117 db bakonyi sertés. Drezdai vásár: április 26. ' A vásáron volt 2076 0—, II. rendű 0-—0-—, tehéntúró 0' 16—0*22, juhAz üzlet igen vontatott. turó , liptói 0-45—0-58, juhsajt 0 48—60, emmen- ; db vidéki és — db magyar sertés,. előbbiek 37—42, Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélutóbbiak márkán keltek eleven suly. thali sajt 0 82—1-10, groji Bajt 0-50—0"74. Berlini vásár: április 24. Felhajtás 9624 sertés. kül: príma 50—51-— kr, kivételesen 52— kr, közepes Liszt és kenyérnemtt. Fehér kenyér 1 kg. frt ;.. csendes volt. Mecklenburgi-48—49, vidéki sertés' " " 49 kr, süldő 32—42 kr. 0-11—0-15, barna kenyér 0-09—011, rozskenyér 0'09 Iüzlet mrk. .,'.'; Bécsi szurómarliavásár. 1897.' április 29-én. Fel—0-09. Búzaliszt 00 sz. 1 q 14—14, 0 13-80, 1 13-30, ;46—47, belföldi 44—45, magyar sertés— 2 12-70, 3 12-30, 4 11-70, 5 11-30. ; Budapesti szurómarliavásár. Május hó 4-én hozatott: 3970 börju, 1614 élő sertés, 1554 kizsigerelt Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—12 stoke- ; A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár iqazqatósáq : sertés,, 388 kizsigerelt juh, 1829'bárány. a raui 16—18, borsó héjas magyar 10—12-—, koptatott iielentése. ' ^ borjüvásáron. a üözép és rosszabb minőségek, " magyar -— -külföldi 16—20, bab fehér apró 7—9, Felhajtatott : 1511 drb belföldi, — drb • galicziai ,nel az irányi át-lanyha volt, k'ilónkint-2—6 krig áresés nagy 5—10, színes 8—10. :— drb tiroli-, 37 drb növendék élő börju, —: drb' élő jegyezheti'' j i r á a minőség -a mult heti árakat fentarTojás. Friss I. oszt. (1440 db.) 1 láda .frt 25-.0—25, bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb ;totfijr.Sertósvásárön az árhanyatlássaí' Jjáró ' irányzat ' II.-pszt. (1440 db.) .23—24-—, meszes ——.orosz tojás tiroli, —— drb bécsi, —drb növendék boriuV -— drb ; lanyM leföMsu Volt. 100 db. -, tea tojás 22-10; törött tojás ölött bárány, — drb élő kecske. ' •• Afak'íilőgrammonkint: kizsigerelt borjú 25—32 17—17-5. ; • A borjuvásár élénk lefolyású vóltV kr., ],rinia-84~-1-l kr., primissima 46—54 kr., élő borjú Árak a következők: Élő borjuk: belföldi kft, ipriina — — kr., primissima (—) Zöldség.' Sárgarépa 100 kötés frt 0-60—4-0, frtig, kivételesen — frtig dbönkint, 26—40 frtig, kivé- 1 •., fiatal sertés 33—43 kr., kizsigerelt :sjsrtés nehéz;' :<•—.6-—, Petrezselem 100 kötés 1-80—5-0, 1 q 2-- 3 - 5 0 kr., Süldfí ,^0—48 .kr,, kizsigerelt juh 2.4—34 kr., zeller 100 drb 1—2-5Ö, karalábé 0 60—3-—. vöröshagyma telesen 43 írtig súlyra, növendék, borjú '—•-—- frtig, 100 kötés 2—2-25, 1 q 1-60—4-5, foghagyma 100 kötés ;kivételesen — frtig dbönkint, 20 - 2 2 - frtig súlyra.1 bárány páppnlriüt 4 ^ 12 kr. -,'kiv. —, tiroli — frtig, galí3-0—Í2-0, 1 q 60—2-60, vörösrépa 100 drb , iOWtt borjú : belföldi Bécsi jiihvásár. 1897. április 29-én. Felhajtás -frtig, növendék borjú — f r t i g - dbkint fehér répa ———, fejeskáposzta —•——, kelkáposzta cziai juh. "• ..... frtig súlyra. Élö- 3175 db 500 drb0-80—3-0, vörös káposzta, — , fejessaláta jöjött bárány _ • _ • _ frtig, bécsi: Az irányzat váltp^tlanttl:iaífyha,-%la(}^soj£ nem frtig páronkint. Élő íkecske —-—frtig f 0-60—2-50, kötött saláta — burgonya, rózsa 1 q 1-40— .bárány — írtig. 'Hizlalt ürü: 21 — 4 2 2 - . : történtek, árak nem jegyezhetők. 1.70, sárga 1-80—2-1, külföldi.7-0—14-0, fekete retek 100 :páronkint, kivételesen — (-— —1 : Árak : export, juh páronként .—. rb Ö-60—2-0. uborka nagy salátának 1 drb 20—40, | raczkfl —.—,' selejtes juh '—.—i—, savanyítani váló 10Ö drb - — — , savanyitott 2—2.20, zöld~paprika ——•—, tök főző , zöldbah — ' , ' Bécsi vágómarha vásár. 1897. május 3. A bécsi '" Pá«si juhvásár. 1SÖ7: iriájüí- 3-án. Felhaitáái zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. 14—16, fejtett 1 lit. ; marlia- és huspénztár jelentése. • -,— db juh. !•) — — , tengeri 100 cső karfiol 100 db ———' Irányzat . Összes felhajtás 5256 db. Ebből magyar 3999 db paradicsom 1 kg. 0-25—0-30, spárga O'SO—0'80, torma galicziai 207 db, bukovinai 196, németországi 848 db' HK) db 10—12. hízott 4295 db, legelő db, fiatal 961 db, ökör Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 20—35, közönséges .4012 db, bika 528 db, tehén 657 db, bivaly 59 db, Szerkesztői üzenetek. alma 10—16, fajkörte , közönséges körte , A szombati vejsztegvásárra 1533 dbot hajtottak fel. 1 umak szilva magvaváló —, vörös , aszalt 12—28. > Pusztaszer. Tagsági kötelezettsége cseresnye faj , közönséges , baraczk kaj- A felhajtás a mult hetinél 2000 dbbal nagyobb volt ; az OMGE.-nél a f. év végén jár le. szin , őszi , dinnye görög nagy 100 drb } miért is a vásár, lanyha irányzatot vett fel. Mindjárt á P. M urnák.'Az titkársága'intézkedésünk kezdetén az árak 1—2 frttal csőkkentek; a ke- folytán egy ,5 kgros OMGE. — görög kicsi — — , sárga, fáj — — • , közönsé- :vásár Thanatont az:. uradalom reslet mindinkább csökkent, az árak csökkenése a czimére még .mult hó: doboz ges — - — , szőlő 1 q , csemege , dió (faj, mult küldött.. Egyébként a hetihez képest príma minőségnél l'/s frt, közép- . Thanaton megrendelhető^ végén papirhéju) 24—32, közönséges ~13—22, mogyoró 28—56, minőségnél Magyar Dohánykereskedeími .2 frt, rosszabb minőségnél 3 frt volt A 1 Részvénytársaságnál. (Budapest, Nagykorona-uteza gesztenye magyar -, olasz —, narancs messi- vásár tullanyha 16) irányzattal végződött, eladatlanul ma- A szóba hozott titkári állásra tudtunkkal már' megvan nai 100 drb 1-80—3-—, pugliai — , mandarin 00 —, czitrom 0-90—1-80, füge, hordós 1 q 15—17, koszo- radt pár száz db. - a jelölt; nagy valószínűséggel tehát nem pályázhatik, Árak: prima magyar 31—34.— (—) frt,. szekunda de ra pályázat még-sem . árt. .' ras 17-50—20, datolya 44—54, Mazsolaszőlő 48—60. • 34 — K. C. urnalc, Budapest. Nem első a tudomásunkra Fiiszerek és Italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 27—30 frt, tertia 23—26 frt. Galicziai prima 31. eset .a kétes exisztencziáju közvetítő.irodák 38—60, Ií. rendű 22—35, csöves (szá- (36-—) frt, szekunda 28—30- frt, tertia 24—27. frt. Német .juttatott " 1 rított) — . köménymag ,, borsókamag príma 35—37-— (—.—), szekunda 31—34, tertia 26—30 /lehet kiküszöbölni, mert éppen azok adnák neki lét-' •—, é. s., rosszabb minőségű — . mák 1 q. frt , méz csurgatott 0'40— Irt. Konzervökrök . —• alapot, akik az ilyen irodákat igénybe veszik. Már 0-75, sejtekben 1 q. 11-—, szappan szín'25—25—. '19 25, frt é. s. Bika 19-29 frt é. s„ tehén 18-49 I!/pedig sajnos, mindig akadnak olyanok, akiknek gyors' 19 frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra közönséges — , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. frt é., bivaly 15 segélyre, lévén szükségük, nem.állhatnak ellent a csábító' 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesitébesn ; ajánlatoknak s eladják örökségüket egy. tál lencséért.. pálinka palaczkban 0000, ásványvíz palaczkban kitüntetett árak ugv értelmezendők, hogy egy és ugyan- Egyébként szíves figyelmeztetését felhasználjuk. azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p o 40 krért, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Érdekelt. Köszönjük a figyelmeztetést, bár szerettük volna, ha a levelet névaláírással látja el. Ebben Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület MesterFgyeseladások : Magyar liizó ökrök. Eladók : ! a tekintetben a tartózkodás nincsen indokolva. utcza, 1897. május 4. A székesfőv. vásárigazgatóság 1). M. urnák, N.-Magasi. Lapunk az OMGE.-be Ár Ár jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott való belépés által is megszerezhető. Az OMGE.-be való községekből 88 szekér réti széna, 22 szekér muhar, Hacker Móricz, Sopron 31 — . -29 — belépés hat évi kötelezettséggel van összekötve tagsági 20 zsupszalma, 10 szekér alomszalma, — szekér takar- Lederer és Kálmán, N.-Várad... 34 — 31 _ évenként 10 frt. Intézkedtünk a titkárságnál hogv mányszalma, — szekér tengeriszár, — szekér egyéb Löwinger Ignácz, Jánosháza ... 26 — 23 — díj a szükséges belépési nyilatkozatot megküldje. takarmány (lóhere, luczerna, zabósbükköny, köles stb.), Löwinger Sal. Nyögér ... „ . 301 — 26 . .— 700 zsák szecska. A forgalom gyenge. Árak q-ként a Gf. Macsa uradalma ... 27 /* — 26 következők: réti széna 240—300, muhar uj 240—280, Neumann testvérek, Arad ... ... 34 — 30 — Az Orsz. magry. gaasd. egyesület tulajdona. zsupszalma 1100—1300, alomszalma 140—160, egyéb Rethnitzer Max, Nemesvid 28 — 26V2 — takarmány * , lóhere , takarmány- Schimmel M., Bruck i ... 25 — 23 — Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát szalma — tengeriszár luczerna —. Stummer báró uradalma . . . 28 — 26 — ——, sarjú : , szalmaszecska 220—250, széna Stefanyi E., Bécs-Ujhely 28ty2 — — .— István, dr. Darányi Gyula, Porster Géza, Galgóczy , uj - , zabosbükköny - — — — . Összes Windisch József, Zákány . 27— 25 ' — Károly, dr. Hagara Tikíor. — Főszerkesztő , és kiadákocsiszám 147, suly 117600 kg. sért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója., Erdélyi liizó ökrök. Éladók: — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az O. M. G.,ÉFarkas & Illyés, Marosvásárhely 3 1 — 29 — I szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buday Barnabás.:
36. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.
•
KÖZTELEK. 1897. MÁJUS HO 5.
I
ömágos Magyar Kölcsönös Biztositó Szövetkezet,
651
Sropper Samu mezőgazdasági
B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alakult 1894. i v b a n . •nők: T B I i B K I Crézn gróf. Alelnök: C 8 Í V O 8 8 Y Béla. Igazgató Iául tagok: ff IfWKÍSST GÉZA gróf, BUJANOVICB SÁND03, DESSEWFFY ABISTXD, KOMJÁTHY BÉLA, S FECHY TAMÁS, PÜSPÖKI EMIL, BUBINEK GYULA, SZENTK1BÍLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZÖNIIVezérigazgató: ZSIGMOND, SZTÁBAY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNDOB gróf. SSKŐWYI Zalarmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
SACK
Sack aczélekéit
épület és átalány (pauschal) biztositásnál
Is ; hat évre szóló jégbiztosításnál lO°/o, a tizenkét évesnél 30% díjengedményben részesíti tagjait — A di oá i , ii l l i u 10 évenként ezzel kevesebb dijat fizet — Több évre szóló biztosításait sem veszti el a fél az esetleges dijíeszállitás előnyeit, mert az évenkénti megújításnál mindig- osak az illető folyó évre megállapított díjszabály alaryán számíttatik ki a dij és ebből vonatik le a IO»/o, Illetőleg 20»/o-o« díjengedmény. - A tSbbövesség daozára a biztosított fél a szövetkezet áltai nyújtott elönyök élvezetében marad. ; M " Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijbil 5?-/o díjengedményben részesülnek. T W Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítássá;! szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) ős a vidéken létesített ügynökségek. 3019
RUDOLF
legújabb rendszerű és a legmesszebb menő igényeknek is megfelelő
rendkívül mérsékelt díjaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel: minden más illeték kizárásával. A szövetkezet a folyó érben életbe léptett.3 a t ö b b éVCS
|HT jégbiztosítás okát
gépraktára
B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 53. Ajánlja mérsékelt árakon a jelen idényre,
Deering-féle Marokrakó" aratógép.
és azokra ugy a szőlő, mint burgonya, kukoricza stb. mivelése czéljából szerelhető készülékeket.
|fü kaszálógépei re, marokrakó- és kévekötő aratógépeire, I valamint egészen aczélból készült SZÉNAGYÜJTŐ és szénaforgató gépeire, mely gépeket teljes jótállás mellett szállítja jutányos árakon. Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások.
H i r d e t m é n y .
Eladó szőlővessző. Aa Országos Magyar Gazdasági Egyesület
„istvántelki i m m ú n i s "
h o m o k t a i a j u
szőlőjéből/a következő európai és amerikai szőlővesszők eladók: Sima
Amerikai gyökeres vesszők.
vesszők.
Olasz Rizling ... 15000 Chasselas blaiic 1200 ,„ blanc jirqu. 400 Rouge 700 Madelaine Ang.... 2800 Mézesfehé;r 4000 Furmint,!. ... ... 700 Nemes ,kadarka 100
drb e „ „ „ „ „ „
8 frt.
Vialla II. oszt 2000 db ezre 8 frt Herbemont II. oszt. 500 „ „ 8 „ Jaquez II. „ 600 „ , 8 „ Riparia Sauvage H. 2000 „ „ 8 „
Amerikai sima vesszők. Herbemont I. oszt.' 2300 db. ezre 6 frt Riparia Sauvage I. 8000 „ „ 6 „ Megrendelések az
Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójához
# A csász. és kir. közöshad ügyininisterium # lábodi ménesgazdaságában, a szarvasmarhaJ tenyésztés abbanhagyása miatt 45 drb. részben J | borjas, részben hasas, tisztavérü 3783
fallgaui tenyészállat | i
« m r
e l a d ó
ál
—
felvétetnek a kiadóhivatalban . BUDAPEST, Ulldl-nt SS-dik szám.
W
Hirdetmény. Srképpel együtt 60 krért kapható. Budapest, 1897. április 21-én.
ALBIQN fűkaszáló gépek, ALBION
marokrakó aratógépek,
H A R R I S O N Mc. G R E G O R & Co. angol gépgyárából, melyek az összes hazai versenyeken kitüntetésben részesültek, legutóbb a turkevei gépversenyen a r a n y éremmel diiaztattak. kaDhatók
GRAEPEL
HUGÓ
Ü
H Szükséges felvilágosítással szolgál a nevezett ^ # gazdaság I n t é z ő s é g e L á b o d , (Somogym., # ff posta, táv., vasútállomás). 1897. Május 1.
B W B A P E S T , K ö z t e l e k intézendők. — Az elszállítás taraszszal történik a megrendelés, sorrendjében. — A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel szedetik be. — Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ.
HIRDETESEK
# # J| if
gépgyárosnál,
Budapest, V., Külső Váczi-ut 46. szám. 3715 Árjegyzék ingyen és bérmentve. Árjegyzék ingyen és bérmentve.
becses figyelmébe! Miután az 1896. évi aratási idény alkalmával a földbirtokosok túlnyomó ré|ze a kazalok betakarásához Jcölcsönponyváintézetemet vette igénybe s hogy ezen intézet élénk felvirágzásnak indult, csakis annak tulajdonitható, hogy cséljainak teljesen megfelelt, ugy hogy ez idén szükségessé vált kölcsönintézetem raktárát nagyobb mennyisegü ujponyvákkal gyarapítani. Bátorkodom a jövő aratási és-cséplési idényre, kölcsönkasalponyváimat 96 \Jm. és 48 Qm. méretekben, valamint kölcsönzsákjaimat olcsó kölcsöndij mellett ajánlani. Eladásra ajánlok uj és használt zsákokat, uj és 'használt telitett ponyvákat bármily nagyságban, ugyszinténbehordáshoz szekérponyvákat csinvat szövetből 6 frt és 7 frt 50 kr., jutta szövetből 3 frt 50 kr. és 4 frt 50 krért. 3689 BUDAPEST,
NAGEL A D O L F ,
KÖZTELEK, MÁJUS HÓ 5.
36. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
Illliiíl1"11!)!!!!.
J)
Az Orsz, Magy. Gazd. Egyesület által 1 0 0 0 f r t pályadíjjal
jutalmazott
és még ez év folyamán kiadandó
dasági
könyvviteltan
alapján ö s s z e á l l l i t o t t
G a z d a s á g i •
* m
k ö n y v v i t e l i •
m
# a
n y o m t a t v á n y o k
ugy mint: nyom. Előjegyzési könyv , Napszámbér és szakmánybér kimutatása , Leszámolási könyv , Szegődmény-táblázat, kül- és beliv . Szemesgabona kimutatás Síi- és M y „ Csépletlen gabona , „ „ , „ Napszámos jegyzék „ , „ , Tejeladási jegyzék, kül- és biliv. , Pénztári napló, kül- és beliv ; , Pénztári főkönyv, bevételi k:m>itatás, bel- és küüv , Követelések jegyzéke, bel- és kuliv , Gép- és eszkÖz'e!tár » » „ , Épületleltár, kül- és beliv
nyom. Pénztári főkönyv kiadási kimutatV ; kül- és- beliv „ Telekleltár,-kül- és beliv . Termény és anyag leltár,kül- és belli , Letéti napló . Eleven leltár, kül- és beliv . Szegődmény-levél „ Ló- és szarvasmarha-kimutatás „ • Juh-.és sertés-kimutatás ,, Különféle tárgyak kimutatása Fogyasztási anyag Tüzelő anyag , Szerszámfa , Állati termények » Póttakarmány
nyom. Mérleg , Próbacséplési jegyzék , Vetési és aratási jegyzék Ellési jegyzék (csikó és borjú) , Termés-ldmutalás_ Ellési jegyzék (bárány és malaez) „ Darálási jegyzék Fejési napló , Gazdasági napló , Trágyázási . „ Cséplési jegyzék „ Tejelés-kimutatás kül-és beliv , Takarmányozási előirányzat „ Vetési előirányzat „ Takarmányozási jegyzék
most vannak sajtó alatt és ezentúl azokból állandóan raktárt tartunk. Összeállította.
S n s c h k a
E i k á r d
a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes nyomtatványokból mintaívek az 0 . M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek. m - Á r j e g y z é k k e l és felvilágosítással készséggel szolgálunk. Megrendelések
a „KÖZTELEK" kiadóhivatalához IX. ker., Ülló'i-út 25. saxm p C
k ü l d e n d ő k .
JMi
M.
SZAM. 7-lK
EWOLVAM,
KÖZTELEK,
Í897. MÁJUS HÓ
5
KIS HIRDETÉSEK, BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
e
Vetőmagvak
nhnpiirlnpfi rónamaír uoernaorn repaniag, Fehér pali, törpe,
mm®,
1
iSStr-
á g g ^ B I tiz é v i g is
eltartó
Korai székely top kévekötelek M T É B W kezeiőtisztí áaeUe^^p^Mt^
Tokaji bor
Aktnális napikérdt'sek!
lOOOdíbot 7 frtért Ugyanily
portiókötelek
S M V I Í darab 15 forintért szállít
her czeg^ Wimliífcfi - Graetz Bellán
Mátyás,
1897. M Á J U S H Ó 5.
KŐZTELEK,
654
Bérszántás gőzekével.
Elsőrendű maníia bévekőtőfonafat bármily, szerkezetű aratógéphez
igujabb eredeti: Fowler-féle Compound gőzekékkel talajmivelésre vállalkozik 3171
WOLFF
36. S Z Á M . 7 - I K É V F Ö L f A M .
E R N Ő g ö z s z á n t á s i vállalkozó,
B-adapest, Kelenföld, Fowler-telep.
4 3
f o r i n t é r t
s z á l l í t
a
Szegedi kenderfonógyár részv. társaság Ugyanitt gazdasági rezhetök be.
S Z E G E D E N . a legjobban és legolcsóbban kötéláimk 3541
Magyar királyi államvasutak.
Csemiczby és Társa BUDAPEST, ajánljuk
törvényesen
védett
P O R C É I N biztos óv- és gyógyszer sertésv _ 10 _ 25 adagokban ára 3.— 7.50
Kólika-cseppek
darab sertés számára szolgáló
lovak számára.
Restittitions-fluid
t Duna-Adon^ állomásából Üigaíí és megyei h. é. vasút állomásairól, t parti vágáuyra, vagy viszont szálli °menetenktot díjfizetés mellett 100 kgkint 4 fillér alább 20 korona számíttatik. kocsik a felek által Duna-Adony 2. A parti vágányon " ' "" •sáuak idefe mindenkor i'n^artoína^végMtetni. _.„ nappali óra alatt eszközleildS. He ezen üatáridS nem tártatik be, kocsinkint minden megkezdett óra útán a díjszabás I. részében megállapított kocsiálláspénz fizetendő. 6. A felek szavatolnak mindazontoSn.k*rt,m ilvk : n iát hibájukból, illetve munkásaik hibájából a vasúti kocsikon ki vagy berakás"alkalmával támadnak. 7. Az árak a felek által mindenkor szabályszerűen Duna-Adonyállomáson adandók " " veendők át. A vnsnálvn. vovatolási kötelezettsége tehát csakis az áruknak szabály? " *-'-" k, illetve megs sly't a szállítmány Pnna-Adony állomást elbagyjt vadík. Budapest, 1897. évi április hó 18-án. Az Igazgatóság
I. k e r . , V á r o s m a j o r - u . 57. s z á m . A t. gazdaközönség, figyelmébe állatgyógyászati készitményeinket:
HIRDETMÉNY.
... Egy üveg 60 kr.
(ÜditS szesz) lovak számára, •
Egy üveg 1 frt.
Hirdetmény. Osztrák-magyar vasúti kötelék. Délnyugat-osztrák-magyar va-
Lapunk bekötési táblája 1 f r t 3 6 k r é r t (portómentesen) kapható kiadóhivatalunkban.
mágya? vasutfkötefék "„függelékének" I. és II. részében ényt'ársaság Skpénztár Mi Kolozsvárt". hőbai?aaPeSI' Xa97' m4rCZÍU3 A magy. kir. államvasutak igazgatósága, egyszersmind á többi részes vasutak rievé-
M o s t j e l e n t m e g é s alulírott k ö n y v kereskedéstől megrendelhető:
s m® m
I ® ® ffi
Albion
Albion
m%
m®m 3267
daráló-gépei a legjobbak. Kapható
Graepel Hugónál, Budapest, V., külső váczl-ut 46.
(Utánnyomás nem dijaztatlk.)
Árjegyzék
ingyen
és
bérmentve.
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
A s e r t é s j a v í t á s a és h i z l a l á s a
tekintettel a c s ő k k e n ő t e r m é s e k r e és a z ezeket
befolyásoló termelési
tényezőkre.
m
Irta:
MILHOFFÉR SÁNDOR. N a g y 8-ad rétü v a s k o s kötet, ára 4 I r t .
• • • g a z d á k é s hizlalók h a s z n á l a t á r a , u Irta K. Ruffy Pál. Ára'portómentes küldéssel I f o r i n t 10 k r a j c z A r .
Pályázat. A borsodmegyei g a z d a s á g i egyesület
Szerző, harmadéve „A
kettős
alulírott könyvkereskedésben megjelent
termelésről"
czimü
munkájával,
(Ára
I I f r t 5 0 k r . ) m e l y az e g é s z szaksajtó által m e l e g fogadI tatásban
részesült,
egyik legkitűnőbb
J nyúlt, kinek különös érdeme,
hogy
szakíróinknak
eddig m é g
bizo-
alig, v a g y
n a g y o n kevéssé tárgyalt, de azért n a g y o n i s fontos szakkérdéseket tesz alapos tanulmánya tárgyává. I 4 írtnak utalvány utján megküldése ellen bérmentve k ü l d j ü k . K e c s k e m é t e n , 1897.
784
Gaília-féle könyvkereskedés Metzger Béla. [
ügyvezető titkári állásra ezennel p á l y á z a t o t hirdet, Ezen á l l á s j a v a d a l m a z á s a : é v i ( 4 6 0 f r t a z a z egye z e r n é g y s z á z forint fizetés é s 4 0 0 f r t n é g y s z á z forint l a k á s p é n z Miskolczon* A z á í l á s lehetőleg mielőbb elfoglalandó. A p á l y á z ó k t ó l megkívántatik, a magyar-óvári g a z d a s á g i akadémia v a g y a h a z a i g a z d a s á g i t a n i n t é z e t e k végbizonyítv á n y a é s néhány évi igazolható gyakorlat. A p á l y á z n i s z á n d é k o z ó k felhivatnak, hogy a kellő é s hiteles okmányokkal f e l s z e r e l t kórvényüíset m á j u s hó 8-ig posta utján küldjék be 3698
MIKLÓS ÖDÖN egyesületi elnökhöz, B U D A P E S T , VI., D é l i b á b - a t e z a
.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
29.
