KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Mes'elenifc miien szérián és szólhatni

Budapest, 1898 évi szeptember hó 21.

Vili, évfolyam.

7 6 . (726.)

szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij; Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

Pályázati felhivás.

Az OMGE. részvéte. Az

OMGE.

nevében,

igazgi

Erzsébet

királyné gyászos

h u n y t a f ö l ö t t , g r ó f Dessewffy

Aurél

el-

elnök

a föudvarmesteri^hivatal utján juttatta magyar

gazdaközönség részvétét a

a

trón

zsámolyához. Az O M G E . r é s z v é t é n e k a n a g y n e m zeti g y á s z h o z

méltó manifesztácziója

igazgató-választmány ből

kü'ön

tartandó

legközelebb

e

ülésén fog

az

czélmeg-

történni. Az OMGE-t a t e m e t é s e n a z kivül, —

elnökön

aki m i n t val. belső titkos t a n á -

csos vesz részt,

—

alelnök és|[Sciiovszky

Bujanovics János

Mes'elenifc miien szérián és szólhatni

Sándor igazg.

vál.

tag fogja képviselni.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó az állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály folyó hó 21-ény azaz szerdán d. u. 4 órakor tartandó ülésére. Tárgyak: 1. Földmivelésügyi miniszter leirata a gümőkór i r t á s á r ó l és az ellene való védekezésről szóló szabályrendelet tervezete ügyében. •2. Budapesti mészáros ipartestület átirata a közfogyasztásra alkalmatlannak talált s e miatt a fogyasztás alól elvont állatok ipari czélokra leendő kiadatása tárgyában. 3. Javaslat a jövőben rendezendő tenyészállatvásár reorganizácziója tárgyában. Tormay Béla, szakosztályi elnök.

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület az általa kezelt földmivesiskolai alapítványi helyek közül pályázatot hirdet : 1. A n a g y - a t á d i gazdakör alapítványára, évi ösztöndíj 120 frt. Ezen alapítványra pályázhatnak első sorban a nagy-atádi, illetve somogymegyei illetőségű egyének. 2. A h e r c z e g Batthányi-féle alapítványra, évi ösztöndíj 130 frt. Ezen alapítványra pályázhatnak első sorban vasmegyei illetőségű egyének. 3. A B a k ó J á n o s - f é l e alapítványra évi ösztöndíj 120 frt. Ezen alapítványra pályázh a t n a k első sorban borsodmegyei illetőségű egyének. Pályázhatnak ezen ösztöndijakra oly magyar honpolgárok fiai, kik 16-ik életévüket betöltötték, ami keresztlevéllel igazolandó, továbbá iskolai bizonyitványnyal igazolandó, hogy a pályázó jól tud irni és olvasni. Pályázhatnak ezenkívül magyarországi földmivesiskolába m á r felvett tanulók is, ha ezt az illető földmivesiskola igazgatója által bizonyítják." Kellő okmányokkal felszerelt bélyegtelen kérvények folyó évi október hó 10-ig az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóságához (Budapest, Köztelek) nyújtandók be. Bpest, 1898. szept. 10. Forster Géza. igazgató.

Öszi luxusló-vásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület karöltve a Lótenyésztés emelésére alakult (Tattersall) részvénytársasággal f . é v i o k t ó b e r h ó 2., 3. é s 4 - i k n a p j a i n rendezi öszi l u x u s l ó - v á s s í r j á t a Tattersall telepen (Külsö-Kerepesi-ut, s z e m b e n a keleti pályaudvarral). Bejelentési i v e k e t a T a t t e r s a l l titkársága a legközelebbi n a p o k b a n fog

kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek), V l l ő i - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

szétküldeni a tenyésztőknek. Bejelentések. szeptember hó 20-ig intézendök a Tattersall titkárságához.

Felhivás. A kukoriezamoly életmódját és az ellene való védekezési módot ismertető füzetből dr. Darányi földmivelésügyi miniszter ur Ő Exczellencziája nagyobb s z á m ú példányt bocsájtott az OMGE. rendelkezésére azon felszóllitással, hogy azt az érdeklődő gazdák között terjeszsze. Van szerencsém tehát t. tagtársainkat felkérni, hogy amennyiben a füzet megküldését kívánják, eziránt az OMGE.-hez. fordulni méltóztassanak.

Szabályrendelet a gümőkór irtásáról. Egy szabályrendeleten dolgoznak jelenleg a földmivelésügyi minisztériumban, mely a gümőkór irtását és az ellene való védekezést czélozza állami beavatkozással szervezni. E tárgyban már szaktanácskozmány is tartatott a földmivelésügyi miniszter személyes elnöklete alatt, de mielőtt végleges intézkedés történnék, a miniszter e kérdésben a gazdaközönség véleményét is ösmerni ó h a j t j a . Az OMGE. állattenyésztési szakosztálya legközelebb tárgyalni fogja e kérdését, miért is szükséges, hogy tenyésztőink kellőleg tájékoztatva legyenek ez ügyről, mély őket elsősorban érinti. Állattenyésztésünk fejlődésével lépést tart a különböző ragályos betegségek t e r j e dése. Ezeknek egyik legveszedelmesebbike a gümőkór, mely főleg a szarvasmarha és sertések között nagymértékben terjed, sokkal n a gyobb arányban, mint azt a legtöbb tenyésztő gondolja, minden valószinüség szerint a z o n b a n mégsem oly igen nagy fokban, mint egyesek

T. cz. Szükségletünk jól sikerült vetőmagvakban, mint luczerna, lóhere, baltaczim, biborhere, szöszös bükköny, őszi mustármag, csomós ebir, valamint egyéb takarmány~ és mány fü-magvakban igen jelentékeny. Kérjük a t. cz. gazdaközönséget ezekből czimünkre melyekre előnyös árajánlattal készséggel szolgálunk.

Magyar Mezőgazdák

hű

m i n t á k a t

k ü l d e n i ,

Szövetkezete Bpest, V., Alkotmány-utcza

M a i s z á m u n k 2 0 oldal.

vörös borsó, takar-

31.

KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 17.

1348

hiszik. Oka e betegség terjedésének egyrészt jekczió eredményezte tünetek — ha nem is | annak ragályos volta, másrészt modern állat- teljes biztonsággal — de igen nagy valószínű- |I tenyésztésünk iránya, mely nagyon helytelenül séggel a gümőkór jelenlétére engednek követ- I az állatokat csaknem folytonos istállózásra kény- keztetni, meg van adva az eszköz arra, hogy szeríti. A levegő és mozgás hiánya puhává a reagáló állatoknak a tenyésztésből való kiteszi az állatokat, ell-entállásra képtelenné s zárásával néhány óv alatt a bajt, ha nem is innen van, hogy a nagyobb tehenészetek állat- teljesen kiküszöbölhetjük, de nagymértékben állománya minden baj iránt sokkal fogéko- csökkenthetjük. nyabb, mint a kisgazdák eksztenzivebben teEzt a felfogást tette magáévá a földminyésztett állatai. velésügyi miniszter, a midőn az 1888. évi VII. Elvitázhatatlan tény azonban, hogy a t.-cz 24. §-a alapján a gümőkórnak fokozatos gümőkór állatállományunkban terjed, kézen- irtása czéljából szabályrendeletet kíván életbefekvő tehát, hogy a baj orvoslásáról is gon- léptetni. E szabályrendelet fakullativ jellegű. A doskodni szükséges. Parancsolják ezt szorosan kormány bizonyos feltételek mellett teljesen az azt vett mezőgazdasági, illetve közgazdasági érde- díjtalanul bocsájtja rendelkezésére keink, elsősorban azért, mert a gümőkór a igénybevenni óhajtó tenyésztőnek a tuberkutenyésztés jövedelmezőségét csökkenti, az e lint, sőt az ojtásokat is díjtalanul végezteti bajban szenvedő állatok husértékének csök- közegeivel — ha a tenyésztő a kormány kíkenése révén s mert a gümőkóros állatok vánta feltételeknek magát aláveti. tenyésztésre kevésbé alkalmasok, miután közBizonyára köszönettel tartozunk a földtük a terméketlenségi arány viszonylag nagy. mivelésügyi kormánynak, hogy az állattenyészDe fontos a védekezés az állatok gümő- tésünknek nagy károkat okozó gümőkór irtákórja ellen emberegészségi szempontból is, sát lehetővé kívánja tenni, de mindenekelőtt mert orvosi tekintélyek véleménye szerint az mérlegelnünk. kell, vájjon a tervbe vett intézállatok gümőkórja átragad az emberekre is kedések biztosithatják-e a kitűzött czélt ? • és megfordítva, sőt a tőgygümőkórban szenA sikerre véleményünk szerint két kövedő tehenek teje a benne levő gümőbaczillu- rülmény bír döntő befolyással ; az egyik az, sok következtében határozottan fertőző. hogy a tuberkulin megbízható eszköz-e a güEzek az okok eléggé indokolják a baj mőkór felimerésére ; a másik az, hogy a kielleni védekezés szükségességét. Kívánatos kötött feltételek olyanok-e, a melyeknek mamost már csak az, hogy a helyes orvosszert gát a tenyésztő nehézség nélkül alávetheti. alkalmazzuk. E tekintetben először is nemA tuberkulin 'megbízhatóságáról, illetve csak az okozat, de magának az oknak meg- diagnostikai értékéről véleményt mondani nem szüntetésére is kellene törekednünk, vagyis tartjuk magunkat illetékeseknek. Jogunk van szakitanunk kellene az eddigi helytelen tenyész- azonban a rendelkezésünkre álló statisztikai irányuyal és állandó istállózási rendszerrel, adatokból következtetéseket vonni. Az adatode erre legalább jQ ideig még aligha számít- kat a szabályrendelet, készítőjének előadói hatunk. megokolásából veszszük. Ezek szerint NémetAz okozat, vagyis a betegség leküzdésére országban a császári egészségügyi hivatal által s a baj csökkentésére kell tehát módot keresni 1888—89-ben gyűjtött adatai szerint a némets ennek érdekében óhajt a kormány segéd- birodalom 15 millió darabot meghaladó marhaállományának 2—8%-a volt gümőkóros. Ez az kezet nyújtani tenyésztőinknek. A czél nem magának a bajnak, illetve a adat nagyban egészben elfogadhatónak látbeteg állatoknak gyógyítása, hanem a gümő- szik, mert a vágóhidakon levágott nagyszámú kóros állatoknak az egészségesektől való külön- állatok megvizsgálásából kitűnt, hogy Bajorválasztása és a tenyésztésből való kizárása. országban a gümőkóros állatok száma 5%, Van ugyauis egy szer, a iuberhulin, amelylyel Báden nagyherczegségben 3"7%, Hamburg Poroszországban 12"7% eléggé megbízható módon konstatálható, váljon városában 8'6%, az állatok gümökórban szenvednek-e, vagy sem, és Szászországban 27'5%-át teszi az ottani Kiindulva tehát azon fölfogásból, hogy a állatállománynak. Svájczban Berdez az arányt 5°/o-ra becsüli. Dániaban 10 év előtt meggümőkóros állatoknál az u. n. tubeikulin-in-

T Á R C Z A. A szabadkai földmives-iskola. A gazdasági szakértelem fejlesztésére a legújabb időben a kormány és a társadalom kétségkívül sokat tesz. Igaz, hogy évtizedek mulasztásait kell hélyrepótolnia, de örömmel latjuk, hogy a mozgalom az egész vonalon megindult, mert folyton hallható, hogy az egyesek ós községek áldozatkészsége itt is, olt is egy-egy uj földmives-iskola megalkotása érdekében fenyesen megnyilatkozik. Az alföldi, u. n. Kánaán, Bács-Bodrog vármegye azonban a legszerencsésebb; két földmives-iskolája is van, az adai és szabadkai. Előbbi régebbi állami intézmény, ez utóbbi tisztán Szabadka városának áldozatkészségéből jött létre. Ez uióbbit ismertetni czélja e rövid közleménynek. Még 1884-ben történt, hogy az adai m. kir. földmives-iskola megnyitása után Szabadka város polgármestere Mamusits Lázár belátta annak szükségét, hogy Szabadka városának, illetőleg e város nagy gazdaközönségének egy földmives-iskola kell, miután a város egyrészt maga is képes ellátni növendékkel az iskolát, másrészt ennek növendékeit mezőgazdasági kulturája javára hasznosíthatná. Szabadka város közönsége örömmel karolta fel az eszmét és áldozatkészsége foly-

tán a szabadkai íöldmivesiskola a földmivelésügyi kormány hathatós támogatása mellett a f. évi márczius hó végén megnyílt, működését megkezdette és ünnepélyes felavatását mostanában fogják megtartani. Hogy mennyire szükségesek ezek a földmives-iskolák hazánkban, azt tudtam már régen ; de hogy mily nagy sötétséget van hivatva eloszlatni minden oly intézmény, a melylyel a kisgazdák lelki világára hatni akarunk, azt a télen tartott népszerű gazd. előadásaim alkalmával tapasztaltam. A térdig érő humusrétegen nem akarja az ekét leereszteni a parasztgazda, a századok óta megszokott 3—4 hüvelynél mélyebbre, „mert ekkor a buza üszögös lesz, vagy a vadzab elnyomja a búzát", „de meg minekünk csak apró gyenge lovaink vannak s mélyebben szántani ezekkel nem lehet" stbbi, stbbi, ilyen véleménynyel van telítve a legtöbb kisgazda. Bizony, tehát igen bölcs dolgot miveltek a szabadkai urak, hogy azt a földmivesiskolát felállították, de látogatják is ám szép számmal; — nincs nap; hogy egy egy karaván fel ne keresné és méltán, mert őszintén mondhatom, hogy ilyen okosan, ilyen praktikusan berendezett íöldmivesiskola bárhol mintaként volna odaállítható. A szabadkai íöldmivesiskola nem Szabadkán van, hanem a szabadkaiak városligetjében — a kies Palicson, hová gőzősön, vagy villanyos vasúton rövid néhány perez alatt kirándulhat az ember s a „Földmivesiskola" I állomásnál szeme elé tűnik az impozáns telep.

.

75. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.

ejtett vizsgálatok szerint a gümőkóros állatok száma 16'28% tett ki. Ha ezen adatokkal egybevetjük a tuberkulin-ojtások alapján konstatált százalékos arányt, azt látjuk, hogy Dániában az utolsó években tuberkulinnal beojtott 46,500 állat közül 39 6% reagált, azaz gümőkórosnak bizonyult. Bajorországban pedig, a hol a vágóhídon levágott 194 ezer állat közül 5% bizonyult gümőkórosnak, az 1895 és 96-ban tuberkulinnal beojtott 8000 drb állat közül 38'7% reagált. Magyarországot illetőleg nem állanak rendelkezésre a kellő adatok; a ragadós tüdőlob irtása közben levágott állatok közül 3 9 ( %—12'2%-ig bizonyult gümőkórosnak. A néhány tehenészetünkben végzett tuberkulin-ojtási kísérletek azonban ijesztő adatokat eredményeztek; nyolcz tehenészetben, 1573 beojtott állat közül gümőkórra reagált 901, azaz csaknem 62%. Bizonyára szembeötlő a vágóhidakon és az ojtások alapján konstatált százalékos különbség. Ez csak oly módon magyarázható, hogy a tuberkulin, vagy a bonczolás utján nem konstatálható, kezdődő gümőkórnál is már előidézi a tipikus reakcziót, vagy, hogy a diagnózisnál gyakoriak lehetnek a tévedések. Ez utóbbi pedig valószínű, mert Eber 489 idevonatkozó esete közül 74-ben (13'l°/o), Bang 515 esete közül 50-ben (97%>), Jensen 758 esete közül 94-ben (11%) volt téves a diagnózis. Ezekre az adatokra azért tartottuk szükségesnek rámutatni, mert szakemberek körében is nagyon megoszlók a vélemények a tuberkulin megbizhatóságát illetőleg, habár abban megegyeznek az összes szakemberek, hogy a tuberkulin értékes eszköz a gümőkór felismerésére. Ha pedig téves diagnózis jelentékeny perczentekben lehetséges, akkor a szabályrendelet értelmében esetleg sok oly reagáló állat vonatnék ki a tenyésztésből, a mely talán nem is szenved gümökórban. Hogy ez állattenyésztésünk szempontjából nem kívánatos, az minden vitán felül áll, Ezzel a körüménynyel van szoros kapcsolatban az előbbiekben felvetett azon kérdés, hogy a szabályrendeletben megállapított Egy 40 öl széles, gyümölcsfa és díszbokrokkal beültetett ut vezet az iskola tulajdonképpeni telepére, melyet 34 épületből álló kolonia tarkit be. Az épületek s a belső berendezés tetszetős, szolid és még is egyszerű kivitele és a beosztás csélszerüsége egyaránt szintén leköthetik az érdeklődő figyelmét. A birtok, melyet az iskola czéljára a város ingyen adott, következőleg oszlik meg : belsőség 16 hold, szántóföld 180 hold, legelő és rét 16 hold, kert és gyümölcsös 10 hold, szőlő 29 hold, fenyves* 3 hold, utak, árkok stb. összesen 277 hold. Az állatállomány, lő, szarvasmarha, sertés, továbbá az összes gazdasági eszközök, bognár-, kovácsműhely, a cséplőgéptől kezdve le az utolsó ekéig, a lak- és tanhelyiségek felszerelése olyan czélszerü, hogy teljes elismerést érdemel. A magyar fajta kis gulya s az a lótenyésztés pedig, — amelynek alapanyagát 12 darab Furioso fiatal anyakaneza képezi — ritkítja párja. Különben javaslatba van hozva még az is, hogy a mostani birtokterület 200-—250 holddal kibővittessék, ami mellett még a mai gyönyörű pontossággal beültetett; 29 hold homoki szőlő is 100 holdra kikerekittetik s a vidék érdekeinek megfelelői eg egy homoki szőlőmunkás-iskola alakittatik. Erre pedig itt épp oly szükség van, mint akár a földmivesiskolára. Ez volna röviden a fotográfiája annak á földmives-iskolának, mely hivatása kezdetén is már egész seregét vonzza magához a kiván

74

SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

feltételeknek alávethetik-e magokat a tenyésztők. Hogy e kérdésre megfelelhessünk, ismertetnünk kell a szabályrendelet - tervezet egyes pontjait. A 2-ik pont értelmében a földmivelésügyi miniszter díjtalanul boesájtja rendelkezésre az állattulajdonosoknak a szükséges tuberkulint s tárezája terhére elvállalja a tuberkulin-ojtásoknak és az ellenőrzésnek költségeit azon feltétellel, ha a tulajdonos kötelezettséget vállal, hogy : a) a tuberkulin-ojtások alapján egészségeseknek bizonyuló állatokat a gümőkór teljes kiküszöböléséig elkülönítve fogja tartani; b) a reagáló borjukat és üszőket a tenyésztésből kizárja; c) a tőgy és nemzőrészek gümőkórjában szenvedő idősebb állatokat záros 'határidő alatt vágóhidra küldi és d) a reagáló állatok jegyzésébe beleegyezik. A mennyiben a tulajdonos az összes elvállalt kötelezettségeknek eleget nem tenne, a felmerült költségeket a kincstárnak megtéríteni tartozik. Lássuk mennyiben érintik e rendelkezések az ojtást igénybevenni akaró tenyésztőt. Az a) alatti kikötés — miután ugvis csak a nagyobb tehenészetek jöhetnek figyelembe — nehézségeket nem okozhat. A 6) pontban kivánt feltétel teljesítése a legtöbb tenyésztőnek aggodalomra fog okot szolgáltatni. Fentebb számokkal igazoltuk, hogy a diagnózis az esetek jelentékeny százalékában téves lehet; ha pedig figyelembe vesszük azon körülményt, hogy a gümőkór nem öröklő betegség, hanem ragályozás által idéztetik elő s hogy a fiatal állatoknál csak ritkán tapasztalható, ugy nem oknélküli az az aggodalom, hogy téves diagnózis folytán sok tenyészállat lesz esetleg elvonandó a tenyésztésből. A c) pont alatti kikötést szívesen fogja minden valamirevaló tenyésztő teljesíteni, mert akiben annyi íntelligenczia van, hogy a tuberkulin-ojtásokat alkalmazni akarja, az ilynemű állatokat tehenészetében ugy sem tür meg, tenyésztési czélokra pedig ilyeneket senki meg nem vesz. Egy igen kényes feltétel a reagáló állalok csiaknak, az érdeklődőknek és talán az irigyeknek is. Hogy a benyomás most ily kedvező, mikor a homokhegyek és völgyek nagy költséggel és fáradsággal el vannak tüntetve, azt nem csudálom, de mikor a buczkák tömegét kellett mozgósítani s az évszázadok óta vájt gödröket kellett betölteni s megállapítani ilyen terénumon, mindaz hogy hová és miként jöjjön ez is, az is, az olyan munka, amelynek kivivője : Ásványi Lajos igazgató méltó dicséretet érdemel. A szabadkai földmivesiskola méltó,arra, hogy zarándokoljanak oda az emberek, mert ott van látni és tanulni való, hogy a semmiből hogyan alakithat valamit az ész és a kitartó szorgalom; méltó, hogy elismeréssel ós hálával viseltessék Szabadka város főipánja Schmausz Endre iránt, kinek a vármegye köz- és mezőgazdasági életében nem ez az első és egyetlen üdvös alkotása, hiszen évek hosszú során — még alispán korában — ő volt a gazd. egylet elnöke is. De ha igazságosak akarunk lenni, akkor a pálmaágat adja át Szabadka város az ő polgámesterének Mamusits Lázárnak is. Az ő lelkében fogamzott meg a gondolat, hogy legyen népének földmivesiskolája és lett is, mert nem vezérelte kicsinyeskedés, sem szűkkeblűség soha ; meghozta az áldozatot az ő szülővárosának, oly befektetést csinált a földmivesiskolával, melynek emléke ércznél maradandóbb leend.

KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 14 jegyzése. Fel sem tételezve azt, hogy az állatok eladásánál bármely tenyésztő rosszhiszemüleg kívánna eljárni, mégis azthiszszük, hogy a reagáló tenyészegyedek kötelező jegyzése — mindaddig mig vagy a tuberkulinojtás általánosan kötelezővé nem tétetik, vagy a mig e kötelezettség nélkül nem nyujtatik alkalom — átmeneti idő képében — gümőkórtól mentes tenyészállatok előállítására — igen sok tenyésztőt vissza fog tartani a tuberkulin-ojtások állami segélylyel való igénybevételétől. Mert hiszen az kétséget nem szenved, hogy a jegyzet — tehát gümőkóros vagy legalább gümőkórra gyanús állatok értéke jelentékenyen csökkeni fog. A 3-ik §. értelmében tuberkulin csak az állami bakteriológiai intézettől kapható s az ojtásokat csakis hatósági állatorvos végezheti. A tuberkulin beszerzésének megnehezítését igen indokoltnak tartjuk azon okból, mert annak gyakoribb alkalmazása az állatoknál bizonyos megszokottságot eredményez. Indokoltnak tartanánk azonban, hogy mindaddig, mig a szabályrendelet életbe nem lép, a tenyésztőknak alkalom adassék, hogy az ojtásokat maguk, esetleg az általuk alkalmazott állatorvossal végeztethessék. Az 5-ik §. arról intézkedik, hogy 189— évtől kezdve csak oly apaállatok lesznek vásárolhatók a köztenyésztés czéljaira, melyekre vonatkozólag a vétel előtt legfeljebb egy hónappal megejtett tuberkulin-ojtás megállapította, hogy nem szenvednek gümőkórban. Külföldről hatósági közvetítés mellett beszerzett bikák, tehenek és növendék állatok csak abban az esetben adhatók át a tenyésztőknek, ha a tuberkulin-ojtás gümőkórtól mentességüket előzetesen megállapította. Nagy horderejű intézkedés rejlik e szakaszban. Első része azonban teljesen kivihetetlen s a szabályrendelet érvényre jutása esetén azt azonnal módosítani, illetve visszavonni kellene, mert állattenyésztésünkben oly visszaesést időzne elő, a mit a gümőkórnak hatványozott arányokban való terjedése sem volna képes eredményezni. Hol vegyük egy esztendő alatt, amennyit a szabályrendelet-tervezet előir — a szükséges számu gümőkórmentes tenyészállatokat ? Igen helyesen mutatott rá ezért az ez ügyben megtartott szaktanácskozmány e rendelkezés keresztülvihetetlenségére, hangsúlyozva, hogy bizonyos számu átmeneti évekre van szükség a mig ez az intézkedés életbe lesz léptethető. Más megítélés alá esik a külföldről hatósági közvetítés mellett köztenyésztés czéljaira szolgáló állatok behozatalának kérdése. Tekintetbe véve azon körülményt, hogy pl. Svájcz legtöbb kantonjában kötelező a tuberkulin-ojtás és a reagáló állatok jegyzése, s hogy Német- és Francziaország onnan csak tuberkulinnal beojtolt állatokat engednek határukon bevinni, közel fekszik az a feltevés, hogy ha nem járunk el eléggé rigorózusan a tenyészállatok bevásárlásánál, gümőkórban beteg állatokat fogunk behozni, melyek a bajt méginkább terjeszteni fogják. Feltétlenül szükségesnek tartjuk ezért, hogy a tenyészállatok amennyiben ez lehetséges, már odakünn tuberkulinpróbának vettessenek alá s a mennyiben ez kivihető nem volna, tuberkulin-ojtás utján idehaza állapitassék meg gümőkór-mentességük minekelőtte a köztenyésztésnek átadatnának. A 6-ik §. megállapítja, hogy tejet és tejtermékeket a közfogyasztás czéljaira szolgáltató tehenészetek hatósági ellenőrzés alá tartoznak. Mielőtt e szakasz további intézkedéseit felsorolnék, lehetetlen azonnal nem tiltakoznunk az államhatalom ily mérvű gyámkodása ellen. Először is kivihetetlen a rendelkezés, mert az állategészségügyi közegek száma oly elégtelen, hogy a legszükségesebb feladatok teljesítésére is kevés, tehát az, ellenőrzést a kivánt módon fizikailag is tehetetlen volna teljesíteni, e helyett azonban a vexaturának

1349

oly tág tér nyittatnék, amelynek a tenyésztőket nem szabad, de a mondott okból jogtaian is volna kitenni. Különben is van törvényünk, mely az élelmi czikkek hamisítását meggátolni hivatva van, a tej egyszerű forralásával pedig az abban foglalt gümökórbaczillusok ártalmatlanná tehetők, az embereknek tehát módjában van könnyű szerrel a tej élvezete folytán fenyegető veszedelmet elhárítani. Ugyané szakasz értelmében, a tőgy gümőkórjában szenvedő tehenek a tehenészetekből haladéktalanul eltávolitandók, és szabályszerű becslés után levágandók. Ilyen esetben a tulajdonos, ha a betegséget megelőzőleg a hatóságnak bejelentette, a tehén husértéke l / i részének, a mennyiben pedig a hus közfogyasztásra nem volna bocsájható, a husérték 8A részének megfelelő kártalanításban részesül. Az ezen §. által kontemplált intézkedésekbe a tenyésztő belenyugodhatnék s ha a gümőkór irtásánál eredményeket akarunk elérni, akkor a tenyésztőknek bizonyos föku kártalanításáról gondoskodni is szükséges, ámde ezen rendelkezésnek nem lehet gyakorlati jelentősége, mert ellenkezik az 1888. évi ' VII. t.-czikk határozmányaival. A kártalanítás mérve szabályrendeletileg nem, csak törvényhozási uton szabályozható. E szakasz különben ellentétben van a 2 §. c) pontjával ; ez utóbbinak értelmében a tőgy és nemzőrészek gümőkórjában szenvedő idősebb állatok záros határidő alatt vágóhídra viendők — minden előzetes becslés és kártalanítás nélkül, mig a 6. §. szerint a tőgygümőkórban szenvedő tehenek előzetes becslés után haladéktalanul eltavolitandók és levágandók s kártalanítás adatik értök. A 7-ik szakasz értelmében tehenészetekből és tejszövetkezetekből, lefölözött tej csak legalább 85° C.-ra történt előzetes felmelegítés után bocsájtható forgalomba, illetőleg használható fel állatok etetésére. Ismét oly intézkedés, mely az 1895. XLVI.-ik törvényt tangálja egyrészt s a melynek végrehajtása másrészt nem ellenőrizhető s végül az önrendelkezési jogot erősén csorbítja. Az előbbiekben ismertetett szakaszok alkotják lényegét a szabályrendelet-tervezetnek. Alárendeltebb jelentőségű, de figyelmen kivül nem hagyható a végrehajtási utasítás, a mely oly bonyodalmas, bureaukratikus és végtelen hosszadalmas eljárást szab elő az ojtást végezni hivatott állatorvosok részére, bogy az ojtások nagyobb arányokban való végzését csaknem eleve lehetetlenné teszi. Ennyire szövevényes módon központosítani ily ügyet nem lehet, nem szabad, még ha oly nagy apparátus is állana a központban kizárólag e czélra rendelkezésre — holott ez nem valószínű, de mindenesetre felesleges is volna. Ezek után felvethetjük a kérdést, szükséges-e és időszerü-e a szabályrendelet életbeléptetése ? Meggyőződésünk szerint a kellőleg módositandó szabályrendelet életbeléptetése szükséges és indokolt lesz — néhány év múlva. Ezidőszerint azt életbe léptetni, eltekintve minden egyébtől már csak a benne foglalt tiltó és korlátozó intézkedések miatt is teljes lehetetlen. A czél azonban, melyet a földmivelésügyi miniszter e szabályrendelettel elérni óhajtott, igen nagy jelentőségű s a gazdaközönségnek meg kell adni a módot arra, hogy a veszély ellen védekezzék s állatállományából a gümőkórt lehetőleg kiküszöbölhesse. Tegye lehetővé a kormány, hogy a tenyésztők minden megszorító és korlátozó feltételek nélkül végezhessék a tuberkulin-ojtásokat, támogassa őket azok keresztülvitelében ugy amint az a szabályrendeletben kontemplálva van, részesítse előnyben a tuberkulin ojtással egészségeseknek bizonyult állatokat a köztenyésztés -részére való bevásárlásainál, járjon

KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO10._7

1350 el szigorúan a külföldről importálni szándékolt állatok beszerzésénél, s akkor két-három év alatt a viszonyok oda fognak fejlődni, hogy a mostanihoz hasonló szabályrendelet életbeléptetése indokolt és kivánatos lesz. Ma még a baj mérvéről sem vagyunk tájékoztatva, tehát nem tudjuk azt sem, mily mértékben védekezzünk ellene. Mindenekelőtt a kellő adatok beszerzéséről kell gondoskodnunk s a küszöbön álló husvizsgálat országos rendezése lesz hivatva ezeket rendelkezésünkre szolgáltatni. A kellő tájékozás után hozzáfoghatunk a baj gyökeres orvoslásához, amelynél azonban esak lassan, fokozatosan szabad haladnunk. Az észszerüség pedig azt javasolja, hogy az egész dologban a legnagyobb óvatossággal járjunk el. Állategészségügyi viszonyainkról a külföld nincs a legjobb véleménynyel; ha mi magunk bocsájtjuk szárnyra a hirt, hogy mily nagy fokban gümőkóros állatállományunk, annak ha talán nem is azonnal, de a jövőben nagyon megadhatnánk az árát. A kormány jóakaratú intenczióját a magunk részéről a legmelegebben méltányoljuk, de a tervbe vett intézkedések életbeléptetését — a tervezett formában — időszerűnek nem tarthatjuk. Jeszenszky Pál.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Károly.

Tenyészállatvásáraink. Az idei XV-ik tenyészállatvásárról a „Köztelek" 27-ik számában referálván, többek között azon egyéni nézetemnek adtam kifejezést, hogy: rendszerváltoztatás szükséges e vásároknál, hogy a kivánatos eredmény elérhető legyen. E nézet nyilvánítására mindenekelőtt a következő kérlelhetlen statisztikai adat vitt. Az utóbbi 5 esztendő felhajtása az ideivel összevetve s a milleniumi évet nem számitva volt: 1892-ben körülbelül 800 állat, 1893.-ban „ 1000 „ 1894-ben „ 1100 „ 1895-ben „ 754 „ 1897-ben „ 600 „ 1898-ban „ 450 „ Míg tehát az első három év folytonos emelkedést mutatott a számban, addig az utóbbi 3 év folytonos és nagymérvű csökkenést. Távol áll tőlem az — s ennek imént jelzett referádámban is kifejezést adtam — hogy ezen számban való folytonos apadásnak valamely kizárólagos jelentőséget tulajdonítsak a tenyészállatvásárok megítélésében, mert hiszen a kis számú felhajtás lehet kitűnő minőségű, de én még se odázhatom el magamtól a hitet, hogy e számban való folytonos apadás is egyik jele annak, hogy ez intézményünk nem megy előre. Igyekeztem annak idején kutatni az okokat, amelyeket ezen stagnálás felidézésével gyanúsítani -lehet; kutattam azok után azóta is; felhívtam e helyen az érdekelteket is, hogy nyilatkozzanak s ígéretet tettem, hogy mikor ez az ügy ismét aktuálisá lesz — aminthogy már azzá lett — nézetemnek, felfogásomnak újra kifejezést adok: méltóztassanak hát e lapok t. olvasói ennek a körülménynek betudni, hogy ime ezen, vajmi háládatlan témát, ismét sz'őnyegen látják. Felfogásom az, hogy a dijjazással egybekötött tenyészállatvásárokkal czélunk kiváló tenyészállatok adás-vevésére minél megfelelőbb ' alkalmat szolgáltatni, de czélunk egyben nemes versenyt kelteni, s egyfelől az ambiczió nevelésével, másfelől az érdem elismerésével és jutalmazásával az ország állatállományának fejlődésére és tökéletesedésére hatni, épp a

kiválóbbnál-kiválóbb tenyészállatok produkálására való ösztönzés révén, egyszersmind alkalmat nyújtván az elért sikerekből, eredményekből az ismeret gyűjtésre, tanulásra, sőt — a laikusnak — a gyönyörködésre is, vonzván őt igy már csak azért is, hogy filléreivel a kiállítás költségeihez hozzájáruljon. Ha ez a czél — s mi lehetne egyéb — vizsgáljuk meg: kedvez-e ennek a mai rendszer és mennyiben szorul netáni változtatásra, kiegészítésre ? Minden jel arra mutat, hogy a mai rendszer a kitűzött czélnak többé már meg nem felel. Az intézmény kezdeti stádiumában némileg az újdonság ingerével hatottak a tenyészállatvásárok szakértőre és laikusra egyaránt, s az adás-vevésnek igen kedvező volt a konstellácziója, mert az állam a maga közegeivel a tenyésztők portáján, tenyészállatokat — nevezetesen kivált bikákat — nagyon szórványosan vásárolta tott akkor. Az intézmény középső stádiumában már számos állami állatorvos járta a bejelentők istállóit s ma az állattenyésztési felügyelők tapossák a kiválóbb tenyészetekhez vezető utakat. Előbb az volt a jelszó, hogy : ha igazán jó, megbízható tenyészállatot akarsz venni, menj a budapesti tenyészállatvásárra, ma meg az a jelszó, hogy: ha ily állatot aránylag olcsón s idejében kívánsz beszerezni, keresd fel a tenyésztő eladót a portáján. S az eladó? Az eladó kétszer is meggondolja a dolgot, mielőtt arra határozná el magát, hogy állataival Budapestre jöjjön, mikor ime községi deputáczió és államközeg, magánfél és szövetkezet ott helyben teszi rá a kezét már jóval azélőtt eladó tennyészállataira, mielőtt a tenyészállatvásártér kapui megnyílnának. Hiszen meglehet, hogy jut is, marad is tenyőszállatja az eladni szándékozónak, de az a maradék rendszerint nem a java, azt már elvitték; avval a kevésbé jóval aztán talán be is állit a budapesti vásárra, de nincs is köszönet benne se eladóra, se vevőre, se juryra, se okulni kivánóra. Ha tehát a tenyészállatprodukáló nem jön Budapestre, mert otthon azelőtt adhatja el jószágát, mielőtt a tenyészállatvásár kapui megnyílnának és nagyobb költség, fáradság, bosszúság nélkül adhatja el, mondja ki az állam, mondják ki a községek, hogy addig nem vásárolnak a tenyésztő portáján tenyészállatot, mig a budapesti vásáron a megvehetőt meg nem vették s tegye az orsz. gazd. egyesület a vásár' idejét február elejére vagy a bár fedett, de télen talán tulhideg városligeti kiállítási lokalitások használása esetén február végére, hogy a tavasz nyiltára tenyészállatot gzükségelők idejönni kényszerüljenek s az állam és község csak ennek lefolyta után nézzen körül, ha még szükséges, a tenyésztők istállóiban. Községre és államra nézve tökéletesen mindegy, hogy itt szerzi-e be a jó tenyészállatot vagy amott s nem lehetetlen, hogy a konkurrenczia miatt emitt szerzi be olcsóbban, de persze az állateladókra nézve távolról se mindegy ez, s bizonyosra veszem, hogy nem a mennyországban kívánnának látni ez ötletemért. S mert valóban egyik fele a dolognak nagyon nehéz kérdést képez, a másik ellenben — t. i. a vásár idej ének a kérdése — aggályokra okot nem ad, tegyünk próbát avval a februáriusi terminussal. Nem lehetetlen, hogy megelőzvén a kínálattal az otthon való keresletet, sikerülend eladót és vevőt nagyobb számban az állatvásárra csalogatnunk, kivált ha publikáljuk, hogy állam és község első sorban itt kívánja fedezni tenyészállatszükségletét. Ami most már az intézménynek egyéb oldálait illeti, komoly megfontolást érdemel abban az, hogy ha már a jelzett czél elérésére törekszünk, megengedjük-e, hogy a hazai tenyésztővel külföldi tenyésztő, importőr és közönséges állatkereskedo konkurráljon egy és

3

.

SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

ugyanazon dijakért és kitüntetésekért ? Én azt mondom, hogy ne engedjük meg. Ám jöjjön a külföldi tenyésztő s hazai és külföldi importőr meg állatkereskedő, kínálhassa is szabadon hozott állatait, de dijra, kitüntetésre igénye ne legyen. Mert súlyos, ferde helyzetben van a hazai tenyésztő a mondott kiállítókkal szemben. Ezek a kiállítók pénzért oly anyagot szedhetnek össze minden tenyésztési érdem nélkül, amilyent legjobbnak és olyannak vélnek, amely a hazai állattenyésztő állatját leveri. Eként elvitatnak dicsőséget és jutalomdijat a hazai tenyésztőktől, de nagyon nehezen legyőzhető konkurrencziát csinálnak az eladhatásnak is. Nagy méltánytalanság ez a hazai tenyésztővel szemben, minek elkedvetlenítő és káros hatását ha nivellálni akarja, maga is hasonló fogásra kell, hogy elszánja magát. S mert ezt egy hírnevére kényes tenyésztő nem teheti és nem teszi, húzza a rövidebbet, majd pedig kitér az aránytalan konkurrenczia elől és otthon marad. Semmiképp se állja meg a helyét az az állítás, melyet e helyen is hangoztattak, hogy az importőrök efféle működése nélkül nem képzelhető a hazai nyugoti származású állatállomány fentartása és virágzóbbá tétele. Az importőr, külföldi tenyésztő és állatkereskedő minden ilyen kiállításra való hozatal nélkül is szolgálhatja és tényleg szolgálja is a kérdéses ügyet, mikor megbízatás folytán és felelősség mellett külföldi tenyészállatokat behoz, de szolgálja ezt az ügyet az állam is, mikor hasonló állatokat az országban való szétosztás végett, közegeivel behozat; s ha egyéb tekintetekben mégis nem hátrányos (minthogy nem is az), hogy a tenyészállatvásárokon ezen kifogásolt kiállítók is részt vegyenek, ugy legalább is az kivánatos, hogy díjért, kitüntetésért a hazai tenyésztőkkel ne mérkőzhessenek, hiszen elég súlyos ezekre az a konkurrenczia, amelyet az eladhátás terén csinálnak. Részemről nem látnék méltánytalanságot s azért javasolni merném ezen kiállítók teljes kizárását s más, külön vásárra való utalását. A részvétlenség fokozódásának további oka felfogásom szerint az állatfelhozatallal s kiállítással járó költségek nagysága, szemben a rizikóval, hogy az anyagon megfelelő áron túladni, nem igen lenet éppen az imént jelzett azon ok miatt, hogy a venni szándékozóknak egy igen jelentékeny perczentje szükségletét már fedezvén, e vásárt fel nem keresi. Feladatunk tehát a résztvevőst olcsóbbá tenni, nagy kedvezményű szállítási tariffával, a helyi kiadások redukálásával, szóval mindennel, amivel esak lehetséges. Az elkedvetlenedést — mint azt a t. szerkesztőség annak idején igen helyesen jegyezte meg — fokozza bírálati rendszerünk is, mert ezenközben az egyéni befolyások túlságosabban érvényesülnek, mint a kiállítók szempontjából kivánatos volna. Énnekem ezenkívül tapasztalatom az is, hogy a jury az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által kiadott — felfogásom szerint egészen helyes -— bírálati szabályokhoz elég szorosan nem alkalmazkodik s eként — tisztelet a kivételnek — rossz hiedelmet kelt a kiállító közönségben, mely vajmi könnyen kész, ezt látva, elfogultsággal, részrehajlással, igazságtalansággal, méltánytalansággal vádolni a bíráló, testületet. Tökéletesen segit ezen, ha a jury feltétlenül ragaszkodik a pointirozási rendszer előirt szabályaihoz, kimutatván azon nyilvánosan és számokban, hogy X állatja miért kapott első dijat, Y-é miért 3-ikat és Z-é miért nem kapott semmit se. A bírálásnak az a módja, hogy pl. 3 jury tag között értekezés, kapaezitálás után ad valamely tulajdonságnak egyetértőleg pl. 4-es point, nem helyes; az egymástól teljesen független pointirozás az, amely utógondolat nélkül elfogadható, mert csak igy érvényesül-

7 4 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. het elfogulatlanul minden egyes biráló m e g győződése és szavazata. A jury működésének korrektségét semmiképp se növeli az a körülmény, hogy a bírálatnál az állat tulajdonosa ismeretes, mert a hírnevesebb tenyészet apriori jobb véleményt kelt m a g a felől, a m é g ismeretlen tenyészet pedig a jury figyelmét nem költi fel eléggé. A czél szempontjából tényleg, n e m is az a lényeg, hogy kié az állat, h a n e m az, hogy milyen ; a tulajdonost elég akkor megismernünk, mikor a dijat, kitüntetést m á r megítéltük. A bírálók kezébe tehát oly katalógust kell adni, amely a kiállítók nevét, lakhelyét s a tenyészhely nevét n e m foglalja magában, h a n e m csak a többi, szokásos adatokat. A bírálat megejtése után aztán semmi se állja útját annak, hogy a tulajdonos neve s egyéb adatai a bírálati lapra utólag rávezettessék. A bírálatról szólva, n£m lehet elhallgatnom, hogy egyfelől az életkor, másfelől a tápláltság, illetőleg az állat tenyészkondicziója n e m vétetik elég szigorúan a bírálók által, s n e m egyszer még az a panasz is hallatszott, hogy tenyészkondiezióban nem érdemes állatot felhozni, mert a jury csak a gömbölyű idomokkal biró hizott állatot veszi figyelembe, holott a tenyészkondiczió az, amely a n e t á n létező alakulási hibákat el nem fedi a biráló szeme elől s az életkornál fontos és elhatározó az a bírálásra, hogy vajjori Va vagy Vi-ed évi differenczia van két vagy több, egyenlő nivóra helyezett állat között, m e r t pl, az a nyugoti bika, ha 1 1 /2 éves, tenyésztésre már alkalmas, holott a hasonló pointu 1 éves csak lesz alkalmas, de viszont az éves korában a másfél éveshez hasonlóan fejlett állat, egyenlő point esetén a díjazásnál mégis elsősorba helyezendő, éppen jelzett előnye miatt. Ezen s több ilyen körülményeknek szigorú méltatása, a kiállítók megnyugtatása szempontjából, de a bírálat tökéletessége szempontjából is elkerülhetlen s a résztvevési kedv fokozására alkalmas. Szóba jöhet aztán a rendszerváltoztatásban az, hogy a jury ^a kitűzött dijakkal, kitüntetésekkel minél kevésbé takarékoskodjék. Az ideális álláspont természetesen az kell hogy m a r a d j o n , hogy dijra, kitüntetésre egyáltalán nem érdemes állat okvetlenül figyelmen kivül hagyassák : de a tökéletes tenyészállattól a még elég alkalmas tenyészállatig nagy a distanczia azért, mig előrehaladottabb állapotok nem konstatálhatok — ezeknek az elég alkalmasaknak is lehet valamit adni, megint a kiállítók kedvének fokozását tartva szem előtt. Az idén 43 dij, 4 arany, 4 ezüst s 8 bronz érem és határozatlan számú elismerő oklevél állott rendelkezésre. Ne tartogassuk, különösen ez utóbbiakat, h a némi érdemet látunk, adjunk minél több kiállítónak, evvel is az ügy felvirágzására hatunk — s egyáltalán az intézmény fennállhatását biztosítjuk. Hiszen az állattenyésztésben nemcsak a haladás, h a n e m a jó nivón m a r a d á s is elismerésre, . dicséretre és jutalomra méltó s csak a hanyatlás n e m méltó arra. Továbbmenve a pótlások során, nagy jótéteménynek vélném, ha a különben el nem a d o t t t állatok a vásár utolsó n a p j á n árverés alá bocsáttatnának. Az ily állatok tulajdonosai számítást tehetnének s kideríthetnék, hogy mi előnyösebb : jószágukat visszaszállítani, kilószám mészárosnak eladni, vagy mint tenyészállaton aukczión túladni. Az árverés — akárhogy gondolkozunk is máskülönben felőle — sok esélyt rejt m a g á b a n arra, hogy az előbb gazdát n e m cserélt állat, elfogadható áron végre mégis gazdát cseréljen. Mert ha m á r vásár ez a vásár, főczélja a tulajdonosnak az, hogy állatján lehetőleg jól, de okvetlenül túladjon. Ha az intézménynek csak kiállítás volna a jellege, ugy a t u l a j d o n o s első sorban győzedelmeskedni ó h a j t a n a vetélytársai fölött s elhozná n e m eladó állatajt is kapcsolatban

' • • f r t É l f a a M W i- - •

mái

KÖZTELEK,

1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R HO

az eladókkal; igy azonban minden állat eladó levén, módot kell nyújtani arra, hogy a kitett árért el n e m kelt jószág árverésen egy oly árért is esetleg eladható legyen, amely a vásárban résztvevőt a nyilvános károsodásból némileg k i r á n t j a s lehetővé teszi, hogy a kevesebb pénz felett rendelkező vevő is alkalmas tenyészállathoz jusson. Hiszen igaz, hogy a kitett áron alul is eladható rendes uton valamely állat, azonban jól folfogott érdeke a tulajdonosnak az egyszer meghatározott árból mindaddig, mig kilátás van azt megkaphatni — tehát a vásár végéig — n e m engedni. Nem egy kiállító adta el el nem kélt t e n y é s z á l l a t á t kilószám és olcsón mészárosnak. Ettől a keserű falattól a rendszeres árverési intézmény behozatalával talán megkimélhetnök az amúgy is elég nagy áldozatokat hozó tenyésztőket. Vitatást érdemel aztán az, hogy vájjon n e m volna-e czélszérü ezen , tenyészállatvásárok sivárságát legalább is mérsékelni. Mert, hogy sivárok ezek a vásárok s emiatt különösen laikus publikumot nem vonzanak, az bizonyos. Érdekesebbé, hogy ugy m o n d j a m látványosabbá kell tenni azokat, felfogásom szerint mindenekelőtt azzal, hogy a díjnyertes m a r h á k a t ós juhokat naponkint legalább 3-szor a közönség elé kell vezetni. Ez amig egyfelől laikust vonzó látvány, addig másfelől alkalomnyújtás arra, hogy a szakértő s általában az érdekelt és érdeklődő összehasonlítást tehessen s láthassa, hogy a jury a m a g a ítéletében mennyire találta éppen fejen a szeget. Az ily szemlélés alatt, tenyésztő tenyésztővel, jury tag kiállítóval s általában szakértő szakértővel eszmét cserélhet, egymástól ismereteket profitirozhat. Elő kellene vezettetni időközben a dijat n e m nyert állatokat is, mert az emberi természetben rejlik m á r az, hogy nemcsak a győző, h a n e m a legyőzött iránt is érdeklődik és szakértőre nézve a legyőzöttek tüzetes megszemlélése tanulsággal is kapcsolatos, a venni szándékozóra nézve pedig az ily szemléltetés épp oly kevéssé hátrányos, mint a dijat n e m nyert kínálóra. Már ezen egy intézkedés folytán remélhetőleg n e m járna-kelne istállóról-i'stállóra a végtelen unalomtól ásítozva, fád érzésektől nyomorgatva a publikum, s ez a látogatottságra jótékonyan h a t n a s életet, mozgalmat varázsolna a szertelenül nagy egyhangúságba. Az érdekességet, a vonzó erőt fokozandó, a tenyészállatvásáiokkal kapcsolatba lehetne hozni pl. igavonó versenyeket. Ez nemcsak vonzóerőt gyakorló látvány volna, h a n e m egyszersmind tenyésztési szempontból érdekes, fontos, tanulságos faktor is. Bár az első pillanatban különösnek tetszik, megvitatásra méltó, hogy vájjon az ily versenyeken n e m kellene-e engedélyt adni m a g á n vállalkozónak totalizatőr felállítására. Ez is, mig egyfelől vonzerőt fejt ki a közönségre, másfelől bizonyos perczent alakjában a tenyészállatvásár pénztárába nagyon szükséges baksist szolgáltat. Semmiképp sem tévesztenék el jó hatásukat a kiállítás területén feállitott tej-, vaj- és sajtkóstoló bodegák s különösen régen érzett hiány egy valamennyire is elfogadható étkező lokalitás. Mert minden kritikán alul álló körülmény az, hogy pl. a Tattersaal k o r c s m á j á b a n szennyes utczaseprők, csavargó napszámosok s m á s kétes existencziáju elzüllött alakok társ a s á g á b a n vagyunk kénytelenek a sokszor kétes eredetű és értékű ételeket és italokat elfogyasztani, ha csak a közeli indóház étterm é b e n e m menekülünk, ahol meg az éktelen drágaság és a tüdőt gyilkoló széngázas atmoszféra fogad. Nagy hiány az is, hogy az adásvételi iroda szük s a jury egy oly lokalitás felett, melyben kényelmesen és nyugodtan végezhetné értekezéseit és Írásbeli dolgozatait — n e m rendelkezik. Ha csak mindezekre való tekintettel alakítják át a szóbanforgó intézményt, én azt

14.

1351

hiszem, remélhetjük a fellendülést, mi ha még se következnék be, n e m m a r a d n a más hátra, mint a vásárjelleg elejtése, és. a . díjazással egybekötött állatkiállitássá való alakítása, melyen már csak a törzskönyvezett tenyészetek akár eladó, akár el n e m adó egyedei kelnének birokra egy m a g a s nivón tartott versenyben. Ez ügyről m á r többször szólva, m a j d n e m mindannyiszor hangoztatom most is, hogy adjunk kifejezést minél többen nézeteinknek, felfogásunknak : az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület vásárrendező bizottsága aztán annál könynyeben r á j ö h e t a dolog igazi nyitjára, minél több oldalról van a titok megvilágítva. Monostori

Károly.

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.

Az őszi gabona vetőmagjának csávázása. A gabonafélékben a rozsdán kívül nincs olyan parazitabetegség, mély annyi kárt tenne, mint az üszög. Külső jeleit e betegségnek, valamint kártételeit ismeri minden gazda s meg is különbözteti az üszögnek 3 n e m é t . 1-ször a köüszköt vagy büdös üszköt, mely rendesen a búzát s csak nagyritkán a rozsot bántja. 2-szor a por vagy repülő üszköt, amely a búzán, árpán és a zabon, de főleg az utóbbiakon szokott mutatkozni. 3 szor a szárüszJcöt, mely specziálisan a rozs. betegsége. E betegségeket az üszöggombák családj á b a tartozó egyes .gombafajok okozzák, a m e lyek fejlődése teljesen tisztába van hozva. Ami pedig a védekezés kérdését illeti, kivéve a szárüszköt, melynek kártételei éppen a legjelentéktelenebbek, azt mondhatjuk, hogy a gobona üszögbetegségei ellen nemcsak laboratóriumi kísérleteknél, h a n e m a gazdálkozás nyílt mezején is sikeres eredménynyel v é d e kezhetünk. Az őszi vetéseket illetőleg legfontosabb dolog a gazdára nézve, hogy b ú z á j á t a köüszög kártételeitől megóvja, mert ez a kár, ha n e m védekezik, minden üszögkár között a legjelentékenyebb szokott lenni. Ez a védekezés szerencsére nagyon^könnyü ős oly sikeres, hogy szinte megfoghatatlan : miért n e m alkalmazza m á r minden g a z d a ? A kőüszög elsősorban a maggal, másodsorban a trágyával t e r j e d ; egyéb terjedési m ó d j a annyira jelentéktelen, hogy b a j n e m igen származik belőle. A kőüszög, mint t u d j u k , f n e m porzik el a szántóföldön, h a n e m a fekete, zsirostapintatu porral telt üszögszemek sértetlenül arattatnak le s a cséplésnél zúzatnak csak össze, amidőn azután az üszögpor rátapad az egészséges buzaszemekre is, másrészt rátapad a buza szalmájára. De sok üszögszem még a cséplés alkalmával sem törik össze, h a n e m sértetlenül kerül a búzamag közé. Az üszögszeméket kitöltő fekete por apró kis testekből, az üszögspórákból áll, s ezek irificziálják a fiatal buzanövényt. Ha az elvetett b ú z a m a g csírázik, akkor vele együtt csíráznak a buzamagra tapadó vagy ennek közelében levő üszögspórák is, melyek csirája behatol a buza csirájába. Így, a még egészen zsenge buzanövényen áll be az infekczió, az idősebb növényeket az üszögspórák inficziálni m á r nem képesek. Ebből a leirt folyamatból azt látjuk, hogy a védekezésnek oda kell irányulnia, hogy a vetőmagban az üszögspórák valami módon tönkretótessenek: Ez igen könnyen elérhető az által, ha a vetőmagot az elvetés előtt bizonyos gyenge rézgáliczoldatban áztatjuk, vagy amint mondani szokás, csávázzuk. A rézgáliczoldaton kivül egyéb szert is sikerrel lehet 'alkalmazni,

. Í288 KÖZTELEK, 1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R HO mint például a gyenge kénsavoldatot, vagy a ménytől, azért legjobb ezt minden vetés almeleg vizet, de minden eljárás között a rézgá- kalmával megállapítani, ami nagyon könnyű liezesáva alkalmazása a legbiztosabbjés a leg- dolog. Még mielőtt a nagybani csávázás munegyszerűbb. kájához hozzáfogna, a gazda egy pohárba kéA rézgáliczoldatban való csávázásnak szít Vü'Vo-os rézgáliczoldatot s abban 14—16 legideálisabb módja az, ha valamely kádban órán át 100, átlagosan kiválasztott, buzamagot vagy hordóban elkészített fél százalékos réz- beáztat. Ez idő elteltével a magvakat kiszedi gáliczoldatban a bugavetőmagot 14—16 órán át s nagyobb virágcserép-aljakba tiszta homokba vagy kerti földbe elveti. Ha ezt az egyszerű áztatjuk. csiráztató edényt beállítja a konyhába s gonAz eljárás röviden a következő : Valamely nagyobb kádat vagy hordót ugy doskodik arról, hogy a föld mindig mérsékelmásfél arasz hiányával megtöltünk vízzel, me- ten nedvesen tartassék, a cserépaljban csaklyet lemérünk. Most ahány hektoliter vizet hamar megindul a csírázás s 7 nap múlva meritettünk a kádba, annyi kgr. jegeczes felvehető az eredmény. A hány mag nem rázgáliezot mérünk le. A lemért rézgáliczot csírázott ekkor, annyi százalékkal több csávábekötjük egy zsákvászonból készített zacskóba zott vetőmagot vegyen a vetéshez a rendesnél. s ráerősítve egy a kádon keresztül fektetett A térfogatgyarapodás , megállapításának rúdra, a kádban lévő vízbe ugy lógatjuk be. legbiztosabb módja az, ha a vetőmag egyrészt hogy a zacskónak felső része a vizből kiálljon. a csávázás előtt, másrészt a szárítás befejezte Ilyen módon a rézgálicz nagyon gyorsan, már után — tehát a vetés előtt —>• pontosan leménéhány óra alatt, feloldódik. retik. Már most a vetőgépet ugy kell beállíHa a feloldás megtörtént, a kádból az tanunk, hogy a térfogatgyarapodásnak megfeoldatnak körülbelül egyharmadát átmeritjük lelőleg többet vessen. , egy második kisebb hordóba vagy kádba. Most Ha a rézgáliczcsávából kivett buzamagot az első nagyobb kádba a buzamagot lassan- azonnal mésztejbe öntjük s ebben 5 perczig ként, keverés között, beöntjük még pedig ázni hagyjuk, a csirázóképességben beálló körülbelül annyit, hogy a kádban a rézgálicz- veszteség oly csekély lesz, hogy ez egészen elhaoldat a beöntött buzamagot legalább egy nyagolható: Ezzel az eljárással tehát elérjük arasznyi magasságban ellepje. egyrészt azt, hogy az eredetileg kimért vetőMindjárt a buza beöntése után azt vesz- magot nem kell pótolni, másrészt ennél az szűk észre, hogy a vetőmagból egy csomó I eljárásnál a csiráztatási próba el is maradhat. szem a csáva felületén ú s z k á l ; ezek a csépA mésztejet akként készítjük, hogy minlésnél épen maradt üszögszemek s az egészen den 110 liter vizre 6 kg. frissen égetett mekönnyű, vetőmagnak teljesen alkalmatlan, buza- szet számítunk, mely oldatnak a használatnál szemek. A rézgáliczoldat felületén úszkáló már kihűltnek kell lennie. szemeket egy nagy átlyukasztott fakanál, egy A most ismertetett csávázási módnak az kis rézszita, vagy más erre alkalmas eszköz- a nagy hátránya van, hogy sok időt igényel, zel lemerítjük s összegyűjtve, megszáradás miért is ott, ahol nagy a búzával bevetendő után elégetjük. Ezt a szemetet sem a trágya- terület, nem igen alkalmazhatják. dombra vetni, sem baromfiakkal vagy más Sokkal gyorsabban megy a munka akkor, állattal feletetni nem szabad; az előbbi eset- ha a búzát nem áztatjuk a fentebb megjelölt ben magunk viszszük a trágya utján a még ideig a csávában, hanem ahelyett erősebb, tönkre nem tett üszögspórákat a szántóföldre, l°/o-os rézgáliczoldatban csak jól megmossuk. az utóbbi esetben az állatoknak baja lehet, Ennél az eljárásnál is épp olyan a csáva mert az üszögszemek, ha nagy mértékben vé- elkészítése, mint az első helyen ismertetett tetnek fel, mérgezést okozhatnak. csávázási módnál, azzal a különbséggel, hogy A kádba beöntött buza most benn ma- minden hektoliter vizre 1 kg. rézgáliczot szárad az oldatban — a munkabeosztás szerint mítunk. — 14—16 óráig. De e közben a búzát gyakHa az oldat elkészült, annak egyrészét rabban keverni kell, részben azért, hogy az megint átmeritjük egy kisebb kádba. A nagyobb üszögszemek lassanként mind a felszínre ke- kádban történik a csávázás ilyenképpen: rüljenek, részben azért, hogy a levegő a b u z a Az egyik munkás egy nem valami mély, szsmek közül kiűzessék, hogy igy a csáva a zsákvászonnal kibélelt füzfakosarat félig megbuzaszemek minden részéhez jól hozzáférjen. tölt búzával s most, két kezével fogván a Ugyanis a beöntésnél a levegő különösen a kosár egy-egy fülét, bemérití a csáváskádba buzaszemek szőrös hegyén egyes légbuborékok annyira, hogy a csáva a kosár karimájáig érjen. alakjában a buza közé szorul s nem engedi Egy másik munkás két kezével benyúl a kohogy a csáva a buzaszemhez jól hozzáférjen. sárba s abban a búzát tenyereivel jól át- meg Pedig a cséplésnél szétmorzsolt üszögszemek- átdörzsölik. ből kiporló spórák éppen a buzaszemek szőrös Ekkor a cséplésnél épen maradt üszöghegyéhez szoktak tapadni. szemek részben összetörve szintén a felszínre A 1 4 - 1 6 óra elteltével a búzát rézszi- kerülnek s a könnyű buzaszemekkel együtt lelákkal, zsákvászonnel bélelt füles füzfakosarak- meríthető. kal vagy egyéb eszközzel kimerítjük s ponyEz a munka eltart 5—6 perczig, amelyvákon száradás végett kiteregetjük. Néhány nek eltelte után a munkások a kosarat két, óra múlva a szétteregetett buza megszárad egymás közelébe fektetett gerendából készített annyira, hogy kézzél vethető, de géppel való talpazatra helyezik, hogy a két gerenda között vetésre csak 16—24 órai száradás után lesz a kosárban, ennek kimerítése után még benalkalmas. maradt némi oldat jobban lefolyjon. Most Már most a nagy kádban a csáva meg- elővesznek egy 2-ik füzfakosarat s ebben csálehetősen "megfogyott, mert a csávázásnál a váznak s a csávázás megtörténtével ezt a •magvak magukba szívtak az oldatból, másrészt kosarat helyezik a gerendatalapzatra, s ugyanpedig a kezelésnél is elcseppegett valami. Ezt ekkor az 1-ső kosár tartalmát ponyvákra kia fogyást a kisebb kádból, melybe elkészítése öntve, száradás végett szétteregetik. Még gyorután az oldat egyrészét átmeritettük, kell sabban megy a munka, h a ' 3 embert használunk, amidőn egyik mindig a gerendatalapzapótolni. Az emigy csávázott mag elvetésénél két ton leszáradt kosár tartalmának szétteregetédolgot kell figyelembe venni. 1-ször azt, hogy sével s a kosár kézhezhordásával foglalkozik. A most ismertetett módnak az 1-ső móda csávázás alatt a búzamag egyrésze csirázóképességét elvesztette, 2-szor azt, hogy a csá- dal szemben a gyorsaságon kívül az az előnye vázott buza még 24 órai száradás után is na- is van, hogy daczára az erősebb oldatnak a gyobb térfogattal bir, — mert a magába szí- buza csirázóképessége alig szenved. Térfogatvott oldat vizét teljesen még nem veszti el — gyarapodás azonban ennél a módnál is beáll s az figyelembe veendő. mint eredetileg. Habár e második csávázási mód nem oly A csirázóképességben beálló veszteség függ a cséplés módjától s más egyéb körül- tökéletes, mint az első sorban ismertetett,

3.

7 1 . SZÁM

8-IK ÉVFOLYAM.

mégis, mint gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, igen jó eredménynyel jár. Megjegyzem még, hogy az esetben, ha a csávázott buza (vagy egyéb gabona) elvetését az eső vagy valami más ok hosszabb ideig akadályozná, az nem nagy baj. A csávázott gabona, ha megszáradhat, a fekvés alatt szenvedni nem fog s anélkül, hogy a csávázási meg kellene ismételni, akár a jövő évben is elvethető. Emiitettem, hogy a magon kívül a kőüszög a trágyával is terjedhet, mert a cséplés alkalmával a spórák egyrésze a szalmára s ezzel a trágyába kerül. Ezt tudva, czélszerü lenne a trágyát is 2—3°/o-os rézgáliczoldattal gyakran megöntözni. Mivel azonban a maghoz tapadó üszögspórák, illetve a vetőmaggal a földbe kerülő üszögspórák, inficziálják legkönyebben vetésünket, azt mondhatjuk, hogy a mag kezelésével szemben a trágya kezelése csak másodrendű fontoságu. A legtöbb gazdaságban egyedül a vetőmag okszerű csávázása által sikerült a buza köüszkét annyira kiküszöbölni, hogy a köüszkös kalász csak ritkaság számba megy. A mi természetes, mert a csávázás által tönkretevén a vetőmagban az üszögspórákat, a következő évben, ha a trágya által inficziálva volt is a fold, már aránytalanul kevesebb üszkös kalászunk lesz s igy a cséplésnél már aránytalanul csekélyebb üszögpor jut a szalmára. .S ez a helyzet azután évről-évre javul. A mi a buza porüszkét illeti, ha a köüszög ellen csáváztunk, akkor bizonyos mértékig védekeztünk már a porüszög ellen is, mert a csávázás tönkreteszi a vetőmaghoz tapadó porüszögspórákat is. A porüszögtől azonban telmegjesen nem fogunk menekülni, mert ennél az üszögspórák még az aratás előtt nagyrészt • szétszóratnak a szántóföldek talajára s igy már maga a talaj van mindig nagymértékben inficziálva. A mi a rozsot illeti, a rozs kőüsszög betegségének specziális gombája van, a mely hazánkban nem igen "van élterjedve. Mivel ez a betegség még csak egyes vidékeken mutatkokozott nálunk, eltekintve e vidékektől, azt mondhatjuk, hogy a rozsot gazdáinknak nem kell csávázniok. Az őszi árpát csak a porüszög támadja meg, néha nagymértékben apasztva a termést. Hogy e betegség kártételeit csökkentsük, az árpát éppúgy csávázhatjuk, mint a búzát, de mert a rézgáliczoldattal szemben az árpa sokkal érzékenyebb, mint a buza, a rézgáliczoldatban csávázott árpát okvetlenül kezeljük, mészlej jel is, mely kezelés a csirázóképességben beálló veszteséget a minimumra szállítja le. Mert az őszi árpánál a minőség nem játszik oly nagy szerepet, mint a tavaszinál, gazdáink az őszi árpát nem igen csávázzák; azonban olyan években legalább, amelyekben a porüszög e veteményben nagy károkat tett, nem ártana, ha a csávázási ettől a szerény gabonától se sajnálnák. Az előadottakból kitűnik, hogy az ősziek közül a buza csávázása a legfontosabb. E növénynél oly hálás e munka, hogy gazdáinknak a buza csávázását a rendes munkák közé kell' sorozniok. #

GAZDASÁGI IPAR. Rovatvezető: Zalka Zsigmond.

A szeszgyári burgonya mosásánál nyert szennyvíznek felhasználásáról. <0 A „Köztelek* f. évi 72-ik számában olvastam Z. Zs. urnák a burgonya megmosását tárgyaló czikkét s minden tekintetben osztom

74. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. nézetét, t. i. hogy a szeszgyáros, ki gyárában burgonyát dolgoztat fel, ne rettenjen vissza, néhány száz forint — látszólag nagy összeg — kiadásától s szerezzen be jó burgonya^ mosó-gépet, melynek ára bizonyára rövid — természetesen pontosan meg nem állapitható —- idő alatt megtérül. Ellenben a mosó-gép hiánya Z. Zs. ur czikkében felsorolt hátrányokat néha fokozott mértékben "érezteti a Ott, hol a, burgonyát friss trágyás földbe ültetik, de a nem közvetlen trágya után termult burgonya mosásánál is a mosó-gépben sok trágyaértőkkel bíró anyag választatik ki, melynek összegyűjtése úgyszólván semmibe sem kerül s az igy összegyűjtött földes alkatrészek kellő kezelés mellett értékes réttrágyát (komposztot) szolgáltatnak. A mosásnál nyert iszap gyűjtése igen egyszerű, s a berendezés igen csekély kiadásba (néhány ezer tégla s néhány kőmivesnapszámba) kerül. A legtöbb gazdasági szeszgyárban a szennyvizet, elhasznált hűtővizeket, luttert stb. csatornákba egy közös gyűjtő árokba vezetik, ahonnan az vagy az ér vagy a folyóba vezettetik, vagy esetleg egy közellevő rét öntözésére. Én saját tapasztalataim alapján a szennyvizek elvezetésére s az azokban levő szilárd alkatrészek felfogására a következő eljárást ajánlhatom. A pöczeGsatornák, melyek az összes helyiségekben s igy a burgonyamosóban is elhasznált tisztátlan vizek elvezetésére szolgálnak, a szeszgyáron kivül egy közös, természetesen nagyobb kaliberű csatornában egyesülnek, mely utóbbi egy 4 m. hosszú, 4 m. széles l 1 /a—2 mély medenczébe vezet. E medencze a pöczecsatorna hosszirányában válaszfal által 2 részre oszlik s a viz annak tetszés szerinti osztályába bocsájtható, mig másik osztály zárva tartható. A medenczéből a viz már nyilt árokban vezettetik tetszés szerinti helyre, ezen nyilt árok feneke a beömlő csatorna alapjával fekszik egy nivóban. Már most az üzem megkezdésekor az egyik zsilipet elzárjuk, mig a másik nyitva tartatik; az utóbbin beömlő viz a medencze ezen részét rövid idő alatt megtölti mindaddig^ mig a kivezető árok magasságát eléri, azután abban tovább foly. Időközben a szilárd alkatrészekezen medenczében lerakodnak ; mihelyt ezek a medenczét a beömlő csatorna alapjáig megtöltik, a viz további leömlése a zsilip elzárása által meggátoltatik, mig a vizet a medencze másik osztályába bocsájtjuk. Addig mig ez ismét telerakodik, godoskodnunk kell az először megtelt osztály kiürítéséről. Ott hol a szeszgyár a gazdasági épületek közelében fekszik, czelszerü az árnyékszéket ezen medenczére építeni. Az ekként összegyűjtött iszap fahamuval, növényi hulladékokkal, udvar és utczasöpredékkel keverve 2—3-szor megforgatva s ugyanannyiszor trágyalével megöntözve igen értékes réttrágya, mely a fáradságot bőven Én évenkint 150—200 szekérrel hordatok ki a rétre, a hol á megtrágyázott parczella már az első évben 25°/o-al felülmulta a trágyázatiannak termését. Ott, hol a pöczecsatornának igen nagy esése van, ajánlatos a gyűjtő medenczéket nagyobb dimensziókkal készíteni, nehogy a vehemensen beáramló szennyvíz szilárd alkatrészeivel együtt a medenczén átfolyjon annélkül, hogy ott lerakodhatnék. Nem hagyhatom ezúttal emlités nélkül azon hiányt sem, melylyel már számos, különben modern s jól vezetett szeszgyárnál építészeti tekintetben találkoztam. A burgonyamosó, helyiség ugyanis igen sok helyen a gyár többi részeivel egy nivó-

254 KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 14. ban fekszik, minek hátránya az, hogy kevés burgonyát képes magába foglalni, miután mosógéppel felszerelt gyárban a burgonyának a gőzölőbe való juttatását úgyis elevátor végzi, nem játszik szerepet, ha azt mélyebb helyről kell is felhordania s igy czélszerüebbnek tartam a burgónyamosó helyiséget IV2—2 méterrel a földszint alá helyezni, ekkép épített helyiségnél a burgonya a raktári helyiségbe már a beöntés alkalmával a földes alkatrészek nagy részétől megtisztítható akként, hogy a behányó nyílástól a földszintig körülbelül 45 foknyi szögben fából készített — egymás mellé kis közökben rakott léczek — rostalapot helyezünk el, melyen a burgonya a pinczébe ömlik és miközben ezen rostalapon végig fut a földes alkatrészek alatta kipotyognak s onnan naponta kihordhatók. Az ekként összegyűjtött föld is a komposzt közé keverhető. J . W.

Czikkiró urnák a szeszgyári szennyvíznek felhasználása iránt kifejtett nézeteivel teljesen egyetértek, habár nem osztom egészben azon nézetét, hogy az az iszap, amely a pöczegödörből kikerül, egy jól vezetett szeszgyárban valami nagy trágyaértékkel bírna, mert szerény véleményem szerint ez az iszap, leginkább csak földes alkotó részekből áll, amely a komposztnak igen jó alapanyagát képezheti, de mint trágya legfeljebb csak oly értéket képvisel, mint bármely jobbminőségü talaj. Ha, már ezen kérdés behatóbb fejtegetésébe bocsájtkoznánk, igy véleményem szerint az a viz, a mely kondenzált alakban a gőzölőből kieresztetik a burgonyának felülről való gőzölése alkalmával, nagyobb trágyaértéket képvisel, mint a burgonyára tapadt földesrészek, minthogy ezen kondenzált vizben a burgonya nitrogéntartalmú anyagának egy része van feloldva, tehát oly anyag, a mely az összes növényi tápanyagok között a legnagyobb trágyaértékkel bír. Ez okból czélszerünek tartanám, ha a szennyvizek öntözésre használtatnának fel. Ami a burgonyányak tisztítását illeti, az az eljárás, a mit czikkiró ur ajánl, t. i. hogy a burgonya, a midőn a szántóföldről avagy a burgonya veremből a mosóhelyiségbe vitetik, egy rostalapon eresztessék át, tökéletesen helyes és czélszerü. Ehhez pótlólag még azt is ajánlhatom, hogy a burgonya kiszedés és megszikkadás után ugyancsak ily rostalapon hányassák fel a szekerekre, valamint a lerakás alkalmával is ily rostalapon bocsájtassék le a bevermelés helyére. Ezáltal a burgonyára tapadt földnek nagy része lehull még a be vermelés előtt, s igy a tisztítás annál tökéletesebb leend, Zs.

Budapesti marhavásárpénztár. A budapesti marhavásár-pénztár igazgátóságától a „Köztelek" f. évi 67. számában „Budapesti marhavásár-pénztár" czim alatt megjelent közleményre vonatkozólag a következő levelet kaptuk. Intézményünk életbeléptetése alkalmával a székes-főváros czélja az volt, hogy jobb minőségű és fokozott felhajtások előmozdítása által a fővárosi közönség igényeit lehetőleg teljesen kielégítse; a felhajtóknak a vásári költségek olcsóbbá tétele és jutányos pétazelőlegek biztosítása által marháik legjobb értékesítését lehetővé tegye, a mészárosoknak pedig olcsó hitelnyújtás által a bevásárlást megkönnyítse. Nyolcz havi működés után már is állithatjuk, hogy a főváros által kitűzött eme feladatnak minden tekintetben képesek voltunk megfelelni. A felhajtások minőségre nézve fokozatosan javulnak.

Hogy a felhajtók, illetve a gazdaközönt ség érdekei' minden tekintetben kielégítés nyertek, erről tanúskodik a hozzánk érkezett s kizárólag a t. közönség köréből származó számos elismerő levél. A mészárosok pedig ennél az ipartestületnél eddig nem ismert olcsó hitelt élveznek s bátran állithatjuk, hogy a budapesti mészárosoknak már eddig is legalább háromszor annyi hitelt engedélyeztünk, mint amennyit azelőtt az összes vásári forgalomban igénybevehettek. A mi a költségeket illeti, erre nézve önkényesen, fölvett számok nem lehetnek mérvadók, azért csakis az előbbehi költségek és a mi közvetítésünkkel eladott marhák után mostanában felmerülő költségek közötti összehasonlítás szükséges. Abban igaza van czikkirónak, hogy azelőtt 10 drb marha után a vásári költség 27—28 frtra rúgott, amennyiben a szállítási dijat ós a takarmányköltségeket nem vette számitásba. És pedig: a) fővárosi dijak : vásárdíj á 80 kr 8'— frt Istállódij 2 éjjel á 10 kr. . . . . 2"— „ Összesen _. . 10'— „ b) a bizományos költségei és dijái: kirakási költség . . . —"50 frt hajtódij 3 nap á 2 frt . 6.— „ bélyegzés á 3 kr. . . . —-30 „ . kötél —"30 „ jutalék k 1 frt . . . . 10'— „ ' , 17"10 fr.t Összesen 27" 10 frt De azt határozottan tagadjuk, hogy ugyanezek a költségek most 34—35 frtra rúgnának, mert a vásári pénztár közvetítésével eladott marháknál 3 napi itt időzés mellett a következőképp alakulnak a megfelelő költségek : a) fővárosi dijak: változatlanok . . . . . . . . 10"— frt b) egyéb költségek és dijak : kirakás és az istállóba hajtás drbonként lOkr. 1'— frt hajtódij 3 nap á 15 kr. 4"50 „ bélyegzés á 3 kr. . . . —-30 „ kötél á 3 kr. , . . . —'30 „ jutalék és alkuszdij 33/* és 21/s°/00 dbonként 120 frt átlagárt véve alapul 7'50 „ 13-60 frt Összesen 23"60 frt Ezekből a megdönthetetlen számadatokbór mindenki láthatja, hogy a vásárpénztár intézménye 10 drb marhánál az azelőtti költségekkel szemben 3 frt 50 kr megtakarítást jelent. A budapesti marhavásárra hozott állatok sem azelőtt, sem most nem szolgáltak kizárólag a budapesti fogyasztás czéljaira. Jött ide azelőtt is, most is vidéki és külföldi vevő is, a mit a magyar marhatenyésztés érdekében örömmel konstatálhatunk. De nem áll az, hogy a jobbminőségü marha csupán Bécs részére vásároltatik, sem az, hogy a selejtes marha könnyebben volna eladható; mert a főváros elsőrangú mészárosai, kik egyforma jó minőségű hust szeretnek vágni, éppen a jobb minőségű marhát veszik és vásári jelentéseinkben ismételten hangsúlyoztuk, hogy silányabb minőségű marhákat, különösen ha lanyhább a vásár, csak nehezen vagy éppen nem lehetett eladni. Kivételt képéznek a bikák és bivalyok, melyeknek zöme, jobban lévén ott értékesíthetők, Bécsbe gravitál. A mi a hajtók tekintetében felhozott panaszt illeti, erre nézve kijelentjük, hogy a gazdának meg van engedve saját gazdasági cselédjével gondozni az állatokat, ha a cseléd a jószág körüli munkát akkép végzi, hogy az állategészségügyi óvintézkedés czéljából foganatosított munkát nem hátráltatja, bizonyára nem fog a szolgálatát teljesítő fővárosi állatorvosnak eszébe jutni az illetőt kifogásolni. De tekintve azt, hogy a fővárosi állatorvosnak

KÖZTÉLEK, hatósági intézkedés folytán minden n a p m i n den egyes m a r h á n a k száját é s körmét tüzetesen m e g kell vizsgálnia, azt hiszszük, h o g y h a valamelyik munkás ügyetlensége' ezt a nehéz m u n k á t hátráltatja, a mikor 3—4000, sőt na•vnagyobb felhajtások alkalmával 5000 darab m a r h á n a k 2 óra alatti megvizsgálásáról v a n ,szó, nemcsak joga, d e kötelessége is az állatorvosnak a közügy érdekében az ilyen munkást visszautasítani. Kötelességünknek tartjuk végül kijelenteni, hogy a székesfővárosnak a vásári pénztár intézménye révén semminemű direkt pénzbeli h a s z n a nincs, bár eredetileg perczentuális r é szesedés volt részéről tervbe véve, d e erről önként lemodott. Közöltük a budapesti marhavásárpénztár igazgatóságának a levelét s b á r abból sok t e kintetben a vállalat eljárása kedvezőbb színben tűnik fel, mint azt a z előző czikk ecsetelte, egészben Véve a közvetítés d r á g a s á g á r a vonatkozók állanak. Mért a vásárpénztár igazgatósága fenti czikkében 120 frt átlagárban vesz fel egy hizott m a r h á t é s azután 7'50 frt közvetítési dijat számit, holott minden gazda tisztában van azzal, hogy egy ilyen m a r h a legalább 7 q.-s, ami 28 írtjával véve máris legalább 180 frtos átlagárat lehet alapul venni s ez esetben: a közvetítési dij 7"50 helyett 11 f r t 25 krt tesz ki, az egész költség pedig 27 f r t 3 5 krt, a mi a régi állapottal szemben 2 5 kr többletet jelent. Ámde nem ebben v a n a fő sérelem, h a n e m abban, hogy a beszedési dij a t (21/s0/oo) a vásárpénztár minden körülmények közölt beszedni jogosult, m é g h a a gazda n e m is az ő közvetítésével adta el a marháit, ekkor 'a költség valóban horibilis lesz.

1898. SZEPTEMBER

HO 1 7 .

az estét ismét Szerencsen töltötték. Szeptember 12-én (hétfőn) a tarczali mintaszerű állami telep megtekintése hosszabb időt vett igénybe. Itt a társasághoz csatlakoztak a földmivelésügyi miniszter által kiküldött szakközegek is, vinczellériskolai igazgató, névleg : Morágyi Egery, Tormáczky, Jablonsky, Kiss é s Vértan szőlészeti felügyelők is. Déltájban Tokajra h a j t a t t a k át, ahol számos magánbirtokos szőlőjén kívül loleg a z erős akarattal é s nagy szakértelemmel rövid idő alatt rekonstruált királyi szőlők foglalták le a t á r s a s á g figyelmét. Kedden {szept. 13.) korán reggel BodrogKereszturon á t a liszkai szőlőkbe, m a j d Tolcsvára hajtatott a társaság, ahol délben báró Waldbott Frigyes nagybirtokos fényes, de fesztelen és igazán magyaros vendégszeretetét élvezte. A délután ismét szebbnél-szebb nagyterjedelmü szőlőbirtokok megtekintésével telt el és csak késő este indultak vasúton Tolcsváról S.-A.-Ujhelyre. a. szerdai nap {14.) a sárospataki ós sátoralj a-ujhelyi szőlők megtekintésével telt el, mely az esős, viharos időjárás daczára az egész napot kitöltötte. Csütörtökön, szept. 15-én Kis-Tornya, Szőllőske és BodrogSzerdahely környékének szőlőtelepét tekintetcsatlakozott ték meg, h o l a társasághoz Forster Géza az OMGE. igazgatója is. Délben a társaság ismét visszatért Sátor-AJja-Ujhelybe, hol a megyeház nagytermében a környék szőlőbirtokosai résztvételével szölöszeti értekezlet volt.

J é g k o n f e r e n c z i a . Folyó év október h ó második felében a magyar é s osztrák elemi kárbiztositó társaságok Budapesten tanácskozásra gyűlnek össze,mely tanácskozásnak főczélja lesz a jégbiztosítás gyökeres reformja^fölött határozni s a jövőbeni teendők programmját megállapítani. A nagyobb intézetek között most folynak a megbeszélések, hogy az októberi tanácskozás elé már kész programniot lehessen terjeszteni. Egyik verzió szerint egy nagyszabású jégbiztositó-társaság létesítését is terEzen kell segíteni a vásárpénztár fakul- vezik, Egyik biztosító-társaság, a mult hóban tatívvá tételével. Szerk. egy terjedelmes memorandumot dolgozott ki és terjesztett a kormány elé, mely memorandum a jégbiztosítás jelenlegi helyzetét ismerteti V E G Y E S E K . s utal arra a válságra, melybe az ideihez hasonló években esetleg a biztosításügy kerülhet. A felirat a jégbiztosításnak törvényhozási uton való Mai s z á m u n k t a r t a l m a : Oldal Az OMGE. közleményéi. .1347 rendezését sürgeti. A jégbiztositó-társaságok Szabályrendelet a gümőkór irtásáról. Jeszenszky tanácskozása ellen semmi kifogást n e m emel... 1347 hetünk, d e előre látjuk, hogy a tanácskozások . Pál. ... Budapesti marhavásárpénztár. ... ... ... ___ ___ 1353 czélja n e m más, mint a dijak felemelése. A jégbizTárcza. 1348 tosítás gyökeres r e f o r m j a alatt ismét a j égkartel A szabadkai földmlves-iskola. lappang. Az idei kampány megkezdése előtt is karÁllattenyésztés. Tenyészállatvásáraink. Monostori Káro\y ~ 1350 telt kötöttek a r.-társaságok és ennek eredménye Gazdasági növénytan. lett a dijaknak rendkívüli mérvben való felAz őszi gabona, vető magjának csávázása.... ... .... 1351 emelése. Az OMGE. igazgató-választmányában Gazdasági ipar. nem régiben vettetett fel a jégkartel kérdése A' szeszgyári burgonya mosásáról nyert szennyvízoly értelmű inditvány alakjában, hogy egy 1352 nek felhasználásáról. Z. Zs. Vegyesek. _ 1354 m e m o r a n d u m b a n hivassék fel a kormány é s figyelme a jégkartel káros Kereskedelem, tőzsde. 1355 törvényhozás Szerkesztői üzenetek. 1356 voltára. Ha tehát a jégbiztositó társaságok a jégbiztosításnak törvényes uton való rendezéKinevezések. A földmivelésügyi m. kir. miniszter sét sürgetik a kormányzatnál, ezt helyesen Bbréczy László mocsonoki lakost, Nyitra vármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottságába köz- cselekszik s reméljük, hogy a kormányzat nem gazdasági előadóvá kinevezte, Rézlerlstvén garéi lakost, fog elzárkózni az elől, hogy a gazdaközönség Baranya vármegye, pécsi járására nézve az állandó érdekképviseleti szerveinek is kikérje a vélegazdasági tudósítói tiszttel-bízta meg. ményét, mielőtt e fontos kérdésben végleg Uj főrend. Ő felsége a király a magyar minisztertanács előterjesztésére, csik-szent-mártoni Szabó döntene. Józsefet, az erdélyi gazdasági egyesület elnökét életA „ H a n g y a " r e n d k í v ü l i közgyűlése. A hossziglan a főrendiház tagjává kinevezte. A szölöszeti t a n u l m á n y ú t azon részét, Magyar Gazdaszövetség „ H a n g y a " czimü fomelynek feladata Tokaj-Hegyalja szőlőinek gyasztási és értékesítő . szövetkezete folyó h ó 14-én Károlyi S á n d o r gróf elnöklete alatt megtekintése volt a tanulmányozó társaság m á r befejezte. A tanulmányozók szeptember rendkívüli közgyűlést tartott. Az érdekes köz10-én este érkeztek Szerencsre s ott meghálva gyűlésen a z elnökön kivül résztvettek gróf Bánffy Miklós, gróf Keglevich Gábor, Bálintffy 11-én vasárnap reggel indultak Tállyára, hol Kassa város, Bernáth Béla, b á r ó Mailoth Pál, Forster Géza, Bernáth István, dr. Csillagh Gyula, Förster Aurél, Szilassy Zoltán, Löcherer György,, dr. Szabó Gyula, báró Jungenfeld az ülés megnyiAndor, Meskó Pál stb. Elnök Károly, Görgey Gyula, Lipóczy Norbert és több birtokos szőlőtelepét tekintették meg. Délben t á s a után megható szavakkal emlékezett meg báró Mailoth György vendégei voltak s délután a nemzetet s szeretett királyát ért' megrendítő a mádi szőlőket tekintették meg, özv. gróf csapásról. Szavait, melyeket a j e lenvoltak Zichy Rezsőné, 'Eszterházy. Gyula gróf ós állva hallgattak végig, a közgyűlési határozat szerint jegyzőkönyvbe iktatták. A napirendre Andrássy Géza szőlőinek megszemlélése után

15.

SZAM. 8-IK

ÉVFOLYAM.

térve át, elnök röviden ismerteti az eddig elért eredményeket. A szövetkezet kötelékében öt hónapos fennállása óta a következő községi szövetkezet alakultak m e g : a brogyáni, a z egervári, rába-patonai, hollóházi, perbenyiki, bodrog-szerdahelyi és felsőszemerédi fogyasztási szövetkezetek, továbbá a boldogkői, miskolczi általános és a nagygyernyei fogyasztási szövetkezetek; * szeptember 25-én megalakul a rákospalotai é s nagykürüi ; alakulóban vannak továbbá a gutái, vasvári é s zsadányi fogyasztási szövetkezetek; belépésüket jelentették b e : az ó- e s ujlublói, a lubotini, trsztenai é s szakcsi szövetkezetek. Ezután az alapszabályok néhány pontját változtatták mog, u j pontokkal bővitvén ki azokat, szövetkezeti k o n gresszus és választmány alakítása czéljából. Végül az igazgatóság kiegészítéséül megválasztattak: Bálintffy Pál, gróf Keglevich Gábor, gróf Majláth József, Makkfálvay Géza, Semsey László, Forster Géza és Bujanovics Sándor, a felügyelő-bizottságba pedig Nedeczky Tibor, Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán. A közgyűlés elnök éltetésével oszlott szét. A „ H a n g y a " és a kötelékében alakult vidéki szövetkezetek forgalma még csekély s a z alakulás é s működés megkezdése körül felmerülő munka veszi m a még igénybe a szövetkezetek erejét, d e az élénk érdeklődés a r r a enged következtetni, hogy a legközelebbi jövőben a szövetkezetek forgalma emelkedni fog.

Precipitált

trágya-gipszet, szuperfoszfátot és egyéb

legjntányosabban ajánl a

HUNGÁRIÁI MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYl IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

BUDAPESTED, V. KER. VÁCZI-KÖRÚT 21. SZÁM.

Részletes ntasitásotot kívánatra i n m és léneMfe. évi forgalom:

25,223 mm.

^

Felhívjuk a t. c z . g a z d a k o z ő n s é g figyelmét

/a budapesti gyapju-aukcziókra,/ melyek rdei második sorozata i s z e p t e m b e r h ó Ml. é s S S - é n fog megtartatni, Az aukeziókra felküldött és „Gyapjuárverési válalat^ Budapesten, Dunaparti teÁ°rv. összeí? jonSn^tetemes^dijkedrez^»ybeni Mindennemű felvilágosítással szolgál:

HELLERlN^s

TÁRSA,

BUDAPEST, i/7£raéM-tér 13, f

75 SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R

HO

1355

17 Prágai jegyzés 55.

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. {Ckuttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.)

Napi jelentés 1898. szeptember 16.

Trágyalé-szórócsapok I. sz. a hordó aljára erősítheti), darabonként frt 8.— II. sz. a hordó ajtóra erősíthető, darabonként frt 7.— Legjobb

miuőségfl

k é k g á l i c z buzapáczolásra ÍOO kilogrammonként 8 4 frt. Mintákkal készséggel szolgál

Schottola Föüzlet:

Budapest.

Ernő

Utolsó jelehtésünk óta az üzlet irányzata részben a külföld valamivel kellemesebb hangulata, de még inkább a folyton tartó abnormális szárazság és az eladóknak erre magyarázható tartózkodása folytán határozottan szilárdabb alakulást nyert, mely azonban erősebb mérvben a határidők jegyzéseiben jutott kifejezésre. Lényeges emelkedést mutat első sorban a szeptemberi buza jegyzése, mert nemcsak, hogy a kontremine a szerb buza szállithatására nézve erősen csalódott,, hanem súlyosan érzi,egy spekuláns-csoport működését is, mely a kontremine gyöngéit kihasználván, a szeptemberi buza árának felhajtását tűzte ki czéljául. Készáruban is nagy élénkség mutatkozott. A szilárd terminre a malmok jobb vételkedvet mutattak, minek folytán a készbuza 10—15 krral emelkedett. Eladatott ca 25000 mm. buza. Eladatott : Tiszavidéki: 600 mm. 81 kg frt 9'75 3 hóra ', , , . 300 „ 80 „ „ > 6 5 : 200 . 80 , , 9-55

Gyár:

VI., Andrássy-ut 3. VI., Révay-utcza 16. (Fonciére-palota). Sürgönyczim: SCHOTTOLA, BUDAPEST.

„REMINGTON"

9-42 V-J 3 9'37Va . 9-371/2. „• 9:37l/a „,' 9-371/2 „ 9-40 „ 9.40 .

Í R Ó G É P E K VILÁGH ÍRŰEK. VALLÁS-és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister 1450 1200

3900

Hivatalos Közlöny-bsi. „A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister a Remington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékpáxna mellőzve. — 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartósság. — Központi vezeték nélkül. — Teljes magyar és német billentyűzet. — Minden betűnek csak 1 billentyűje. — Legnagyobb sokszorositó képességgel. A REMINGTONT nagy sikerrel használják. snyák, h :ormányok ívelés-, az igazság-, . Ltatísügyi minisztériumok, —Fii

gatósága, Mágoes. — Magy. Mezőgazdák szövetkez Bpest. Reé Jenő püspöki urad. bérlő Veszprém. ] Kéler Zoltán, gróf Festettet urad. ügyésze Budapest Győri püspökségi központi iroda Györ. Osztr. m. állán

Remington iróaépet ^ S H S S y K ségiinkre az ország bármely részébe díjmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak,saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen. Erzsébet-tér 16. Remington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.

Kalocsi: Tolnai : Bánáti F.Magyar:

Buza őszre . . Buza tavaszra . Tengeri máj. .

Köttetett. Déli zárlat. 9-05—01 •— 9-06—07 8-67—68—•— 8-73—74 .

Szeszüzlet. Szesz. (Qoldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszuzletben e héten az üzletmenet élénk volt és az árak szilárdabban zárulnak. Bécsben a kontingens nyersszesz ára készlethiányok és fedezési vásárlások folytán rohamosan 19.50—20.80 frtig emelkedett és kilátás van reá, hogy az árak rövid ideig még emelkedni fognak. A helybeli piaezon finomított szeszben a kinálat nagyon élénk volt és több tétel vidéki gyáraktól 55.25 frtig, budapesti gyáraktól 55.75 frtig, kelt nagyban azonnali szállításra. Élesztőszesz szilárd 56 frtig kelt el. Mezőgazdasági szeszgyárak 1/2—1 frttal drágább árakat követeltek bécsi magasabb kontingens nyersszesz jegyzések folytán, de üzlet a vevők taríózkodása folytán nem létesült. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 1 9 . — 19.25 forint. Bécsi jegyzés 20 60—20-80 frt kontingens nyers-

55.i/s forint adózott trippló

Trieszti jegyzés 12. 12.25 frt kiviteli-szeszért 90 százalék. A Icivitel e héten több nagyobb tétel finomított szeszt vásárolt. Vidéki szeszgyárak VÍ frttal drágábban j'égyeznék. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 55*50—56-—frt, élesztőszesz 56' 56"25 frt, nyersszesz adózva 54 50—55-— frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 15' 15-50 frt, denaturált szesz 22'— —22'50, frt. Kontingens nyersszesz — « — — .< Az árak 1Q.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása,.) A lefolyt heti vetőmagforjralom ismét csak azon fél eségekre szorítkozott, melyek • az őszi szükségletre kerestetnek, nevezetesen,.;, téli bükköny, homokbükkötiy. téli borsó. Szent-János rozs és biborherére. Francziaországi jelentések szerint a legutóbbi hetek .forró hőfoka igen ártott a vörös lóhere, hozamának és Oroszországból érkező tudósítások ugyancsak kis termést emiitének és mindennek daczára csekély érdeklődés nyilvánul az alacsony árak mellett ajánlott amerikai lóhere iránt. Magyar lóheréből eddigelé csak néhány kisebb tétel érkezett a piaezra, az eddig elkészített áru sokkal is kevesebb/ semhogy szó lehetne tetemesebb üzletről. * Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek* részére. Budapest, 1898, szept. 15-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: A és B dara 16.20 frt. 7Va liszt:frt 15.80,15.20 14.60 14.— 13.40 12.50 11.30 9.40 6.9Ö buzakorpa finom goromba 3.80 3.80

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. széptember hó 14-ről. E hét elmúlt napjaiban az üzlet átlag véve élénk lefolyású volt. Húsban megélénkült az üzlet, tejtermékeknél, gyümölcsnél, zöldségnél és vadféléknél kielégítő kereslet mellett szilárd árak konstatálhatok, csak a tojás iránt nem mutatkozott nagyobb érdeklődés. Az árúk szép egymásutánban nagyobb tételekben érkezve, mindig fedezték a keresletet, de viszont a kereslet is állandóan oly kielégítő volt, hogy készleteink minden estével elfogyták. Eladásra került: Marhahús 50—54, borjúhús 52—60, sonka 100—115, vidéki füstölt hus 55—60, szalámi 150—180 kr kgja. Teavaj 90—120, főzővaj 70—80, tehéntúró 6— 12, tejföl 26—28 kr kgja. Szarvas 30—40, őzbak 65—70 kr kgja fgészbeni eladásnál; vadrécze 35—56,'nyul 100—150, fogoly 40—50 kr drbja. Tojásáru kevés érkezett; teatojás 2/80 frt 100 drb. A gyümölcs mindinkább fokozódottabb keresletnek örvend: elkelt fajalma 12—15, közönséges alma 5—10, fajkörte 15—24, közönséges körte 4—10, szőlő la 20—28, Ha 12—18, kr kgja. Görögdinnye 14—16 frt waggontételenként, sárgadinnye 3—15 kr darabja, dió (tavalyi) 25—28 krig kgja. Burgonya 140—150 mmázsánként, paradicsom 3—4 kr kgja." (A székesfővárosi vásárcs tése. Budapest, 1898. szeptember 15-én. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 qfrt52—56, II. oszt. 48—52, III. oszt. 46—48, eleje I. oszt. 48—52, II. oszt. 46—48, III. oszt. 40—44, borjúhús hátulja I. oszt. 64—68, II. oszt. 60—64, eleje I. oszt. 58—62, n. oszt. 54—58, birkahús hátulja I. oszt. 42—46, II. oszt. 40—42, eleje I. oszt. 36—38, II. oszt. 30—36, bárány eleje 1 db 0. 0 —, hátulja • •—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 58—60-0, vidéki , szalonna nélkül elsőrendű 62—64, vidéki 54—58, sertéshús pörkölt -—-—-0, sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül — , sertéshús füstölt magyar , idegen (vidéki) — - — , sonka nyers 1 kg. 80—100, füstölt belf. csonttal 1-0—1-10, csont nélkül 1-10 —1-20, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 57-0—59 0, füstölt 62 —64-, sertészsír hordóval 64-0—65 0, hordó nélkül 62'0—63 0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 60—80, szalámi belföldi 180 —190,külföldi .malacz szopós élő 1 db 0 00—O'—, tisztított 0-00—00. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 0-90—1-20, csirke 0 50—1-05, kappan hizott • , sovány 00-—, récze hizott 180—2*60, sovány 0 90—1-20, lud

1356

KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO14.74.

hizott 4 00—7-00, sovány 1 60—2 60, pulyka hizott —0 —, sovány 1-50—2-00. 6) Tisztitott. Tyúk 1 db frt 0o-—, 1 kg. , csirke 1 db 0-30—0 60, 1 kg. , kappan hizott 1 db 0' 0-—, 1 kg. —• •—, része hizott 1 db 1-00—1-50, 1 kg.,félkövér 1 dq 0-90—1-20, lud hizott 1 db 2*20—3"0Q, 1 kg. 50—0-60, íélköv. 1 db 1-50—2-00, 1 kg. , pulyka hizott 1 db 1-80—2-00,1 kg. — r, félkövér 1 db 00—, 1 kg. , iudmáj 1 db 10—080, 1 kg. 1-20—1-50, ludzsir 1 kg. 1-0—í-20, idei liba 1 db -—•—. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-00, csuka 0-80 — 1 -oo, ponty (dunai) 0'60—0 80, süllő —• •—, kecsege 0-—0-0, máma —-30—"40, czompó 0-40—0-60, angolna 00'—, apró kevert 0'20—0'25, lazacz , pisztráng —• •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-06^-0-07, tejszín 0' 0—, tejföl 0-20—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0 90—1-05,1. rendű 0'70—0 75, II. r. 0-60—70-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 00—, tehéntúró 0-08—0-10, juhíuró 45—48, liptói 0-48—0 60, juhsajt 0-48—48, emmenth&li sajt 1-10—1-10, groji sajt 0 72—0-72. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 17-0—18-0, barna kenyér 13-0—15 0, rozskenyér 11-0 —110. Búzaliszt 00 sz. 1 q — , 0 —•—, 1 —•—, Hüvelyesek. Lencse magyar 1 qfrt 7—9, stokeratii 22—33, borsó héjas magyar 6-00—13-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—8, nagy 8—10, színes 8-00—13. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 35-0^36-00 H. oszt. (1440 db.) 32-0—33-0, meszes .orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-80—2-90, törött tojás 0-—-0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.00—4-00, 1 q £;—4*5," Petrezselyem 100 kötés l'-0—4;50, 1 q 2-00—4 — zeller 100 drb 0-40—0-8, karalábé 0-6—0-80 vöröshagyma 5.00 köt. 1-00—2-50, 1 q '8-^—6'—. foghagyma 100 köt. 10-—14-, 1 q 14-—18—, vörösrépa 100 drb 0-40—0-80, fehérrépa , fejeskáposzta 4-0—8-00, kelkáposzta 100 drb 1-00—1-20, vörös káposzta 3-—8-— fejessaláta 050— í-20, kötött saláta 0-0—0 00, burgonya, rózsa 1 q 1-50 1*60, sárga 2-00—2-25, külföldi —••-—-, fekete retek 100 drb 0-30—0-80, uborka nagy salátának 100 db 1-5—2-5, savanyítani való 100 db 0 8—1-0, savanyitott 1-30—1-40. zöld papr. -10—-40, tök főző 5-—8'00, zöldbab 10-—14 0 zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 lit. , tengeri 100 cső 1 0—1-2, karfiol 100 db 6-—15, paradicsom 1 kg. 0 03—0-05, spárga 00-—, torma S q 6-16. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 10—14, köz. alma 6—ló fajkörte 10—24, közönséges körte 8—10, szilva magvaváló 6—7, vörös —•—•—, aszalt , cseresnye faj , közönséges 0——, meggy faj - — — , közönséges , ringló —• , baraczk kajszin , őszi 8—20, dinnye görög nagy 1 db .16 0'20, kicsi. 12—16, sárga faj 0'2—0-16, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 0-22—0-32, csemege , dió (faj, papirhéju) 35—50, közönséges 25—30, mogyoró 25—28, gesztenye magyar , olasz , narancs messinai 100 db —-0—0-0, pugliai 7-0—8-0, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 1'80—2 40, füge hordós 1 q 18—20, koszorús 2022, datolya 38—40, mazsolaszőlő 56—70, egres 1 lit. 0——, eper 1 kg. •— kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—28, csöves , (szárított) . köménymag : , borsókamag —. mák 1 q. frt 25—28, méz csurgatott 0-30— 0-45, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, közönséges —, fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkhf « Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesteruteza, 1898. szept. 16. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság Jelentése a ,Köztelek'' részére). Felhozatott a szokott községekből 141 szekér réti széna, 45 szekér muhar, 31 zgupszalma, 8 szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 12 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbűkköny, köles sda.), 600 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna 170—300, muhar uj 210—280, zsupszalma 130—170, alomszalma. 130—150, egyéb íakarmány — , lóhere , takarmányszalma , tengeriszár , luczerna , sarjú 220—220, szalmaszecska 180—200, széna ——, uj - , zabosbükköny 210—270. összes kocsiszám 243,, suly 218700 kg.

Állatvásár ok. Budapesti szurómarhavásár. Szeptember hó 15-énA székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság ielentése. Fe'hajtatott 771 drb belföldi, db gaJieziai, — drb tiroli, 44 db növendék élő borjú, — db élő bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske. A borjuvásár hangulata élénk lefolyású volt. Árak a következők: Elő borjuk: belföldi —• frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 32—46 frtig, kivételesen 48 frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 18—22— frtig súlyra

Ölött borjn : belföldi frtig, tiroli frt, galicziai frtig, növendék borjú frtig db kint, ölött bárány 00'— frtig, bécsi ölött borjú , kiv frtig súlyra. Élő bárány—• •— frtig, kivételesen rrtig élő kecske —/—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü . Budapesti gazdasági cs tenyészmarhavásár. 1898 évi szeptember hó 15-én. (A budapesti közvágóhíd. é» markavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott: 475 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 12 db, közép 173 db, alárendelt — db. Fejőstehén: fehér 0 drb, tarka 247 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 43 db, hizlalni való ökör — db, tarka — db. Jármos ökrökre meglehetősen jó kereslet volt, a mult vásárnak megfelelő árakon kerültek forgalomba. Fejős tehenek ára a nagyobb felhajtás következtében drbonkint 5—10 frttal alább szállott. Az egyes vevők közül említhetők : Schwarcz S. Czinkota 10'drb, Forray Miklós Nádudvar 11, Cséry L. Szt.-Lőrincz 12 drb fejős tehén, hg. Metternich Herczeghalom 24 drb, Székesfehérvári káptalan 20 darab, br. Schossberger Zs. Valkó 38 drb jár. ökör. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos ökör , középmin. jármos ökör 250—350 párja, alárendelt minőségű jármos ökör , hizlalni való, jármosbivaly — é. s., frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., tarka bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén —-——, tarka kevert származású tehén 70—110, ' bonyhádi tehén 110—160 kiv. — frtig, bika frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár. 1898. szeptember hó 15-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a Köztelek" részére.) Felhajtatott: 4712 db nagy vágómarha, nevezetesen: 849 db magyar és tarka ökör, 569 db magyar és tarka tehén, 2436 db szerbiai ökör, 35 db boszniai ökör, 1 db boszniai tehén, 33 szerbiai tehén, 146 db bika és 343 db bivaly. Minőség szerint: 685 darab elsőrendű hizott 3121 db középminőségü és 906 db alárendelt min. bika db elsőrendű hizott ökör, db középminőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, — db alárendelt minőségű tehén. Miután a felhajtás vágómarhában mjntegy 1000 drbbal többet tett ki, mint a mult héten, az árak általánosságban lanyha irányzat mellett 100 kgkint 1 frttal hanyatlottak. Csak jó minőségű hizott marha ára maradt változatlan. A megjavult helybeli fogyasztásnak és a nagyobh számban megjelent idegen vevőknek köszönhető, hogy a nagy felhajtás mellett nem volt jelentékenyebb áresés. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 30" 32"—, kivételesen — , hizott magyar ökör középminőségü 27' 29 —, alárendelt minőségű magyar ökör 2426-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 20—32-—, kivételesen tarka tehén 33" •—, magyar tehén középmin., 20 32'—, alárendelt minőségű magyar és tarka tebén 20— 32' , szerbiai ökör jobb minőségű 24-—29-—-—, kiv. —•—, szerbiai ökör középminőségü 19'—23—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• ••—, szerbiai bika 20" 32'—, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 16.—20, kiv. —•— frtig métermázsánkint élősúlyban.

SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

hullott 4, vaggonból kirakatott hulla 2, borsókásnak találtatott 12, összesen 18 db. Összes elhajtás 3259 darab. Maradt állomány 46776 drb. A részvény-szállásokban 11508 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt 4012 drb .Felhajtás: Szerbiából 1308 db, Romániából —— drb, összesen 5320 drb. Elhajtás: 1657 drb, maradt állomány 3663 drb és pedig 3663 drb szerb és — db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 429 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Sovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitó részvénytársaság héti jelentése. 1898. szept. í6-án.) A kész 'sertések tartós árcsökkenés következtében a sovány sertésüzlet is korlátolt és alacsonyabb árak mellett is csak. kevés üzlet jött -létre. Sertésvészen átment malaczok árai : 100—130 kg. (páronk.) súlyban 57—60 krig. 130—180 ; „ „ 53-57 , 180—200 ,. „ ;, 52—54 „; Tarlóra való vészén átment malaczok 60—64 kr. Sertésvészen keresztül nem ment malaczok40-44 kr 4°/0 levonással.

Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) (:Kivonat a : Nyíregyházi kir. tvszék Kassai kir. tvszék Zsombolyai kir. jbiróság Enyingi kir. jbiróság M.-ludasi kir. jbiróság Nagyváradi kir. tvszék Halmii kir. jbiróság Budapesti kir. tvszék Szabadkai kir. tvszék Pécsi kir. tvszék Kassay kir. tvszék N.-szt'-miklósi kir. jbiróság Székelyhídi kir. jbiróság M.-Szigeti kir. tvszék Tasnádi kir. jbiróság Német-bogsáni kir. jbiróság Szombathelyi kir. tvszék Vámosmikolai kir. jbiróság Kecskeméti kir. tvszék Budapesti kir tvszék

hivatalos lapból.) a tkvi híi- Soldos . 32000 Ferencz - BáíCzay 45607 k Íha tós ág ' Ödön a tkvi ha-• Jellasich 53705 tóság Adalbert - gr. Festetics 25460 ha tóság a tkvi ha- Betegh .26893 tóság Ferencz a tkvi ha- Diámándi 93000 tóság Miklós a tkvi ha- Brezina 384-72 tóság Tódor a tkvi ha23408 tóság Kálmánná a tkvi ha- dr. Vermes 54307 Gedőné a tkvi ha- Obetka 29550 tóság Zsigmond és neje a tkvi ha28471. tóság Károly i- Csonka 20000 tóálha Mihály a tkvi ha- Szeremlev 71220 i tóság Sándorné Dr. Hollósy 60^64 tóság a tkvi ha- Helley 113387 tóság János 59063 a tkvi ha- Keil tóság Gyula a tkvi ha- Stieder 36J56 tóság György a tkvi ha- Rakovszky ' 241,84 tóság Béla a tkvi ha- Weisz 27677 tóság " Mór a tkvi ha- Heidinger 20000 tóság Lipótné

Budapesti lóvásár. Budapest, 1898. szept. 15-én. Okt. 22 (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). Okt. 28 A vásár forgalma, közepes volt. Felhajtatott összesen ,589 db. Eladatott 308 db. Okt: 31 Jobb minőségű lovakból hátas 35 db, eladatott 14 db 130—250 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 40 db, eladatott 20 db 100—220 frtért, nehezebb kocsiló Nov. 10 (hintós) 26 db, eladatott 12 db 120—205 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti taj) 60 db, eladatott 24 db 80— Nov. 22 120 frtért, ponny 4 db, eladatott 2 db _ 30—46 frtért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 100 db, eladatott 47 db 42—76 frtért, könnyebb Nov. 25 félék (parasztló stb.) 140 db, eladatott 63 db 21—38 frtért; alárendelt minőségű lovakból 184 db, eladatott 126 db 7—15 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 41 db, az állatkert és- kutyák részére vásároltatott 7 db, tuSzerkesztői üzenetek. lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt A. Zs. urnák, Komeát. A gazdatisztnek 6 havi a gyepmesterhez küldetett — db. felmondás jár s igy a felmondás csak január l-re szólhatott. Az illetmény tehát e napig akkor is kiszolKőbányai sertésvásár. 1898. szeptember 1-6. (Első gáltatandó, ha a szolgálátadó az ispán szolgálatát magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a mindvégig nem akarja igénybe venni. Gazda és ispán „Köztelek" részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlag- közt mégis van és kell, hogy legyen egy kis küárak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 55-0—56-0, lönbség. 280—300 kg. nehéz 56 00—56'bO kr, öreg 300 kg. túli S. A. urnák, .Podlurány. Ha, — mint jelen eset• kr, vidéki sertés könnyű kr. Szerb 54 0—56 0 kr. Román — tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet- ben, — a vevő a vételtárgyát megszemlélte és ezt a sulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleség- vételi szerződésben elismeri: később minőségi kifogást árak: Tengeri ó '5'50—•— frt, árpa 6-00 frt Kőbányán sikerrel nem tehet, annál kevésbé, mert az átvételben átvéve. Helyi állomány: Szept. 9. marad'. 47883 drb késedelmes volt. Felhajtás: Belföldről 844 drb, Szerbiából 1308 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. A% Orsz. m&gj. gazd. egyesület t u l a j i o u . Összesen 2152 db. F ő ö s s z e g 50035 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fo- Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és gyasztásra (I—X. kerület) 1182 drb, belföldre Budapest kiadásért felelős: Forster öéza az 0. M. G. E. igazkörnyékére 1010 drb, Bécsbe 524 drb, Csehországba, gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 525 db. Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, I 0. M. G.E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Bnday A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elBarnabás, az O. M. G. E. titkára.

7 5 . S Z A M 8-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1 8 9 8 , S Z E P T E M B E R HO 1 7 .

Országos iagyai Kölcsönös M i s i i é Szövetkezet. BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8.

BUBINEK CTULA, í

• TELEKI S Á N D O R graf. VezéPlemteató: SZONYI ZS

AZ ©RSZÁSOS MA.6YAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség .általános elismerése -szerint ugy a tüz- nia't a jégbiztosítás terén híven megfelel hivatásának, folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett é« a. károknak gyors és méltáinyos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vívta ki magának, az é p ü l e t é sá t a l á n y

(pausclis&t)

b i z t o s í t á s n á l

rendkívül mérsékelt •dijaival tetemes megtakarítást tesz lehet&vé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték Kizárásával.

A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intéaetnél sem eszközölhető oly -olcsón és oly kedvező feltételek melle
Foxterrier kutyákat igen jó patkány, vakond írtét és egyéb kár tékony vad pusztítót, rókáknak a lyukból való kiűzésére ís alkalmasat szállit jótállás mellett.

PICK OSWALD tenyészállat importeur

V I I . kerület K ü l s ő kerepesi - ut 1. szám

m

E

L

A

D

Ó

•

m

Electoral-Negretti törzsjuhászat. A N a g y m é l t ó s á g ú gróf F e s t e t i c s T a s s i l ó u r t u l a j d o n á t képezett „Kétnyári" törzsjuhászat, mely jelenleg tOO d a r a b 2, 3 és 4 éves anyáiból, 3 0 0 darai* nőstény t o k l y ó b ó l és d a r a b liágó kosból áll, úgyszintén liiO k ü l ö n f é l e k o r ú ű r ű b e á l l o t t legelő h i á n y v é g e t t .

eladásba kerül. A n y á j teljesen egészséges. P r ó b a v á g á s Bővebb felvilágositást a d a

Sorvetőgépeket

engedélyeztetik.

„Perdócz-Kétnyári" bérgazdaság, u. p. S o m o g y - B e r z e n c z e .

a l e g ú j a b b és l e g j o b b a n bevált szerkezetben,

e g y e t e m e s - és többvasu e k é k e t pánczélaczél-kormánylemezekkel, b o r o n á k a t , h e n g e r e k e t , konkol y o z ó k a t , g a b o n a i i s z t i t ó - r o s t á k a t és teljes t a « k a r m á n y k a m r a - b e r e n d e z é s e k e t , nagy választékban és jutányos arakon szállítanak

Umrath és Társa mezőgazdasági gépgyárosok

Budapesten V. ker., Árjegyzékkel

Vácsi-kör-ut és költségvetéssel és bérmentve

SO.

kívánatra

szám, ingyen

Elhelyezés. M ű - és segédkertészeket, kerti s z a k m u n k á s o k a t b á r m i f é l e i g é n y és k í v á n a l m a k n a k , m e g f e l e l ő l e g , n a g y o b b kisebb uradalmak és kereskedő-kertészek részére a „ M a g y a r M ű k e r t é s z e k és K e r t g a z d á k K é p z ő - és Segélyző E g y e s ü l e t e " e l n ö k s é g e Szegeden,, b á r k i r é szére elhelyezéseket d í j m e n t e s e n eszközöl, v a l a m i n t h i r d e t é s e k e t j u t á n y o s á r o n s z a k l a p j a részére elfogad. A z é r t egész b i z a l m a s a n f e l k é r j ü k a z u r a d a l m a k é s k e r t t u l a j d o n o s o k a t s a z o k intézőit, h o g y e c z i m E l n ö k s é g é h e z S z e g e d e n b á r m e l y időben f o r d u l h a t n a k , szolgálatukra készen állunk. S z e g e d , 18*98. s z e p t e m b e r

13-án.

szolgálunk.

Mayer

U . i . B o r s a j t ó k ( S y s t e m Mabille é s s z ő 9 ö z u z ó k kitűnő kivitelben és mindenféle n a g y s á g b a n .

Miklós,

egyl. elnöli. • I I lilüii"

' Iliin

Önműködő egér- és patkáayfogofe B E N D E B SZABADALMA a férgeket jótállás mellett néhány nap alatt teljesen kipusztítják. XöJjb ezer elismerés a hadsereg és a tengeri hatóságok, iparosok, gazdaságok, gazdák, malmok stb. részéről. E g é r f o g ó d a r a b j a 1 f r t S O Jer. — P a t k á n y f o g ó d a r a b j a 1 3 f r t . egyszeri

KARL

BENDER

I., W I E N ,

IYAF.

8 r ö k ö s o

™ <

KÖZTELEK,

1 8 9 8 . SZEPTEMBER

HÓ

GANZaTÁRSA vasöntöde

és gépgyáp

részv.-társ.

BUDAPESTEN.

Petróleummal és adómrates benzinnel hajtott motorok

(Bánki, é s C s o n k a s z a b . r e n d s z e r e . )

Mechwart-féle gőzekék és petróleum ekék.

7 5 . SZÁM. 8 - i k

17.

ÉVFOLYAM.

kötéláruk. ZSÁKOK, PONYVÁK,

f

zsinegek, hevederek, tömlBk, fehér ruhateritők. Tornaszerek, függöágyak és mind e n n e m ű hálók i p a r t e l e p e .

SEFFER ANTAL Budapest, IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz.

H Gondos T L Akiszolgálat. W N - Vidékre T E Nárjegyzék N I S szerint. " M

Henger székek, kő j áratoíeTF

gZIVATTYÖK MERLEGEK minden neme, neme. házi, házi. nyilvános, mezőiazdamezőgazdasági és iparczélokra. BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda

i

W

.

legújabb százaleeuiabb javított iávitott rendszerű tizedes, száz dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, u

^JPBifíi t/

ezelőtt

TOIVHAIÍ5ER

GARVENS, Wien,1^1

45 i fs

s

Gazdaközönsé^ A sertés javitásaés hizlalása Irta K. Ruffy Pál. Li í

N A G Y K R A C H II v-York é s L

ISI

K A L M Á R VILMOS, V1, Á

f

1-

bé ' • d ' h ' t ' l

áll't

1 r^r^fr^Tt 1 SO kiló, Mlónként

35 Jer.,

1| Kaucsukkal 50kr., 4 vegyitve^ilonkent kiló 4 pléhszelen-

| lI'ílJfHSsSilSSr"

Í

'

JustKA?ésfársa J BÉCS XII/2, ;

jg^sssaiiMzxr*^^

KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 17.

7 5 . SZÁM. 8-ik ÉVFOLYÁM.

Folyó évi november hó 17 és 18-án

1359

SEIFERT JÓZSEF, Pozsony,

Halászkapn-ntcza 4.

cs. és kir. udv. fegyverszállító

tartatik meg a ni. kir. szab. osztálysorsjáték

III. sorsjátékának első húzása. A játékterv marad a régi, azaz hogy 100,000 db. kibocsájtott sorsjegy közül

50000 db. 13,160.000 korona nyereménynyel sorsoltatik ki. A főnyeremény legszerencsésebb esetben

Egy millió korona A z

első osztály

\ - 6 frt. % - 3 frt \

T

J. P. Sauer & Sohn czég

Krupp czélszerü (Hemmería-féle) fegyverekből

eredeti gyári sírakon. fe 7T rek , 5b 4 kim Ita^Tá f i árjegyzékkel - t le'ároarkészséggel í«5S , b h ÍSszolgálok. S k ; ' lfJíbbhT' IEya úgyszintén czlájával,

"

"

Eredeti-EI^ t ^ T " Vadászati, utazási és sportkülönlegességek.

árai:

1 frt 50 ki. ^ = 75 kr.

Lapunk bekötési táblája

Zsigmond

1 frt 36 krért (portómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

a m. kir. szab.

58.389/98. szhoz.

vadi feEyv,!rel

Kész vadásztöltényeket, ssST

Szíves megrendeléseket postautalványon kérek, Minden megrendelő hivatalos játéktervet és minden húzás után hivatalos sorsolási lajstromot kap.

TeBeki

Frigyes-féle

1 MliMepS aCZÉ C iSÖVÜ ffflTfflelM

36í 1 liriEtiÉif.

tése mellett legTéIőbbri899. a évrfaiiu^Vó %-ig! a f e z e m b e / h ó b L Ms^anyert sinek pedig legkésőbb 1899. évi január hó végéig feltétlenül átveendők. A sinekminden kötelezettség nélkül az egyes darabok szelvényre és minő-

A magy. kir. állami ménesekből kisorolt

anyakanczák, fiatal valamint a fogarasi ménesből származó h e r é l tek; és a méntelepek állományából kisorolt heréltek;

tartozik. Ezen feltételek 15 krért a nyomtatványtártól megszerezhetők. Vidéki me S -

árverése f. é. október hó 3-án

50 k r o s ^ a g y ^ k L Mlyeggel"ellátott a f ^ ^ ^ ^ M e ^ í S l t e a t i a ^ ^ t á ú t ó f

ónsk a

és folytatólag Budapesten, a Tattersall kerepesiuti helyiségeiben fog megtartatni. A lovak leírását és a részletes feltételeket tartalmazó árverési jegyzék, a póstabélyeg beküldése mellett a Tattersall igs Budapesten, 1898. évi

ÉMvelésifeí E kir.

ge°It is Í X e s r teheSe

á

7 r v t l r

S

f a c z I l ^ L T w ^ t

i S e S l i

H a ajánló a kiirt egész mennyiségre, vagy annak bizonyos meghatározott

KÖZTELEK; I 8 9 8 . S Z E P T E M B E R HO

1360

K

Ü

H

N

E

E

L g a z d a s á g i

75.

\1.

g é p g y á r a

SZÁM

8-1K É V F O L Y A M .

M O S O N

M N ,

A j á n l j a a b e k ö v e t k e z ő őszi é v a d r a : Sack r e n d s z e r ű aczélekéit, egyes-, k e t t ő s - és liármasekéit, I j a a c k e - f é l e szántóf ö l d és rétboronáit, hengerelt,

eredeti „ H u n g á r i a D r i l l " , h e g y e s vidékre „Mom&m kisgazdáknak „ J u b i l e i i m

Drill", Drill"

sorvetőgépeit leszállított á r a k o n . 18500 d r b . h a s z n á l a t b a n . M i n d e n n e m ű rostáit, szelelőit, konkolyozóit. U j ! B u r g o n y a osztályozó g é p e k ! U.j! I t é p a f e j e l ő gépek, c z u k o r r é p a t e r m e l ő k r é s z é r e ! L e g j o b b : . . R a p i d " darálóit, szecska és répavágóit, morzsoló és t a k a r m á n y f ü l l e s z t ő i t . K ü l ö n l e g e s s é g : T a k a r m á n y k a m r a berendezések. Uj, teljes nagy árjegyzékek kivánatra bérmentve.

F ő r a k t á r :

U U I>

I * ÍZ fS r I \

VI.,

V á c z i - k ö r u t

57|a.

A mozsgói uradalomban 300 mm. kitűnő minőségű, igen bőven termő, teljesen f a j azonos

és kir. 12. számú szekerész-ezred.

m a s t o d o n tengeri, vetőmagnak

T Hirdetés. Az 1898-ik év o k t ó b e r 1. és 3 - i k n a p j á n m i n d e n k o r r e g g e l i 8 órától k e z d v e

f p B T

e l a d ó .

"fiM

" B i i

A szigetvári vasútállomásra szállítva 1 mm. 8 frt. Kivánatra mintát küld

az uradalmi intézöség Mozsgön,

j (a n a g y g y a l o g s á g i l a k t a n y a előtt levő t é r s é g e n ) k ö r ü l b e l ü l J 1 7 0 d r b . k i n c s t á r i , többnyire) t e h e r v o n á s i c z é l o k r a fölI használt,

per S z i g e t T á r .

r kimustrált lova | a szekerész c s a p a t n a k

árverés utján el fog adatni.

m a g á n g ^ a k o r n o k

A lovak a legtöbbet ígérőnek, azonnali készpénzben | eszközlendő lefizetés e l l e n é b e n és a m e g h a t á r o z o t t s k á l á ul szerű b é l y e g i l l e t é k m e g t é r í t é s e u t á n f o g á t a d a t n i . | K e l t N a g y - S z e b e n b e n , 1898. s z e p t e m b e r h a v á b a n .

L cs- és k i r . 12. s z á m ú eladó-bizottsága.

6435

U g y a n e z e n uradalomban, a hol komló-, szőlő-, ezukorrépa termelés, tehenészet és ménes van, egy felvétetik.

Gyümölcs é s s z ő l ő b o r k é s z i t é s i gépek.

Gyümölcs és szölö s jtók

i-ezred

folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, és nyomerő szabályzóval. A munkaképesség 20°/o nagyobb mint bármely más sajtónál.

Szőlő és gyümölcs zúzok

és b o g y ó xnorssolók. Teljesen felszerelt szüretelő készülékek.

Hirdetmény. Osztrák-magy ár-román vasúti kötelék. — (A különleges határozmányoknak kiegéA fenti kötelékben 1895. évi január hó 1-tőí érvényes dijszabás II. rész 1. és 2. füzete 8. oldalán I. alatt foglalt különleges határozmányoknak 1. pontja, folyó évi Szeptember hó 20-tól való érvénynyel következőképen kiegészíttetik. A .9. sorban felülről a „hajóval" szó után beszúrandó : „nem román kikötőállomásokról." A 10. sorban felülről a .hajóval" szó után beszúrandó: „nem román kikötőállomásokra." Budapest, 1898. szeptember 7-én. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes Utánnyomat nem dijaztatik.) vasutak nevében is.

G É P O L A J A T , u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repezeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.

Kocsikenöcsöt, Petroleumot zsákokat, takaré» és sietérponyrátat, bátrányfestékeket, fedéllakot és minden egyéb gazdasági czikket

Mm. A Telefon. —

IWf Í ^ H 1 I w . JSSrf MM. —

k

MAYFARTH PH. é s TÁRSA

BÉCS, II. Taborstrasse 76. Kitüntetve 390 arany, ezüst és bronz éremmel. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. Képviselők és viszontelárusitók felvétetnek.

Szalonnát Fertőtlenítő Szereket, u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.

fi U Y K á® Y

á ¥ „

Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok : gazdasági és erdei vetőmagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot kérek. s z f t n n : -ssg

T J P Í J U JL JT

I

Laicseraát,

létserét,

f ü m a g v a k a t , minden czélra és e g y é b vetőmagot a legjutányosabb áron ' tált jó minőségben.

T BUDAPESTEM, JL 9 v . k e r . , A k a d é m i a - n t c a a I O . s®.

Sürgönyczim s „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.

Telefon. —

75. SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.

A vetési idényre ajánlom S s I C l C

1361

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 17.

H l l d S S l f legnjablb r e n d s z e r ű

sorbavetőgépeit,

Az Országos Erdészeti Egyesületnél B U D A P E S T , V. kerület, Alkotmány-utcza 10.

melyek KISBÉREN és LÉVÁN mult év őszén tartott nemzetközi versenyek alkalmából e l s ő d í j j a l lettek kitüntetve. (IV-it osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sik vagy dombos talajon minden magfélét tetszésszerinti mennyiségbentökéletes egyenl e t e s e n lehet elvetni, anélkül, hogy a vetőszekrényt heigazitani, merítő vagy fogaskerekeket cserélni kellene. Sack Rudolf valamennyi sorbavetőgépei felette könnyen 1járnak, nagyon szilárdan vannak készítve, igen tartósak és kívánatra elö íormánvnyal is kaphatók. Mindennemű Sack eke, borona, szórvavetőgép és talajmivelési eszköz dus választékban van raktáromon és eredeti minőségben az itt látható törvényes védjegygyei [KP] csak nálam szerezhető be. Legújabb árjegyzékem éppen most IVLI jelent meg és kívánatra legszívesebben szolgálok azzal ingyen és bér- I S a mentve.

PROPPER SAMU, S a c k R u d o 1 f m a g y a r o r s z á g i kizárólagos k é p v i s e l ő j e ,

S Ü D A P E S T , V., Váczi-körut 52. sz.

megrendelhetők a következő szakmunkák: Erdészeti Lapok.

|

w

Erdészeti Zsebnaptár. l^Tt'so"^!^ o?S°s S J l a Erdészeti Növénytan. Sfi^í^^síeti ^Isüit j Delt Fe^n?zy"a!ap!tv!ny4MÍ 200 aranynyal jutalmazott pályamunka. I. kötet. Általános Növénytan 530 oldal, 553 képpel. Ára. 4 frt. Az országos erdészeti ^ ^ ^ ^ ^ ^ T M i ^ a k ^ ^ j ^ t ^ ^ ^ g f a m j Sg^jy," ÍSMrajz. 1208 oldal, 613

Magyar Erdészeti Oklevéltár. kötet. Ára 2Ö frt. Az országos erdészeti egyesület tágjai részére 10 frt. Az Erdóőr,

T a g y az

erdészet alapvonalai. Irta: Bedő Albert. Hetedik kiadás. Ára 3 frt.

Az erdörendezés kézikönyve. LmSot'ptiyamunS a ? » ^ S f i ^ erÖI A, ,fJilegelő erdők. etefct é . ' r a 1 í r t 20 kr ^»:8o'kr! Az Erdőkasználattan kézikönyve.

országos ei dészeti egyesület tag-

A Selmmbányai m. kir. erdőakadémia története és ismertetője. Magy. kir. államvasutak. Vzletvezetöség Miskolez. 24503/11. szám. Pályázati hirdetmény. A magy, kir. államvasutak miskolczi űzletvezetősége nyilvános ajánlati tárgyalást hirdet Ipolyság állomáson a jelenlegi felvételi épületben eszközlendő átalakítás továbbá a pályafentartísi raktál- meghosszabitása, egy uj váltóőrház mellét épülettel, kúttal és sütő semenfezével, egy két állású 218 m5 területü favázas mozdonyszin, belső tisztító gödörrel, kézi műhellyel, laktanyával és viztoronynyal, külső tisztító gödör oldenburgi daruhoz való aknával, munkás árnyékszék, csatornázás s belső és" külső tisztító gödrök víztelenítése is, végre szabványos szénraktár épitéSe végett szükséges munkák végrehajtására. A tervek, a pályázati föltételek, valamint, a munkák végrehajtásához kötött feltételek Miskolczon a magy. kir. államvasutak az üzíelvezetőség pályafen! artási osztályában Szemere-utcza 29. sz. I. emelet a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlatokat legkésőbb 1898. évi szeptember hó 15-én déli, 12 óráig kell benyújtani alulírott üzletvezető h m mai Az ajánlatokat 50 kros' az ajánlat mellékleteit ivenként 15 kros bélyeggel ellátva, lepecsételve és következő felirattal kell bejlyujtani: .Ajánlat Ipolyság állomás bővítése folytán végrehajtandó magas építményi munkákról," Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánlat benyújtását megelőző napon vagyis 1898. évi szeptember 14-én déli 12 óráig 800, azaz nyolezszáz o. é. frt bánatpénzt kell a magy. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál akár készpénzben, akár állami letétekre alkalmas értékpapírokban íetenni. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó. Az értékpapírok a legutóbb jegyzett árfolyam szerint számíttatnak, de névértéken felül számításba nem véte-.nek. Csak idejekorán, beérkezett írásbeli ajánlatok szolgálhatnak a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek tértivevénynyel adandók fel. Miskolez, 1898. évi szeptember hó 6-án. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Az erdei facsemeték nevelése. tagjai részére 1 frt 80 kr.

A Magyarországon előforduló főbb fanemek csemetéinek termesztése <:S Ülleíése.

hozzánk

intézendők. L e g ú j a b b

-

Irta: Feketa

ff K A I N I T sssfjfSsate é s Héwrmdelhctó

az Országos hivatalánál

^

kiesses^Ssen.

Magyar Gazdasági BgyeaHU* (liudapesl Köztelek).

titkári

A r a W;

KnoámeM-. Spodium-, Golatine- und Leimfabik, BrecMsliof, Preuss. Sclfern közvetlenül

munka

HIRDETMÉNY.

TAKARMÁNYMESZET,

és megrendelések

népszerű munka. Irta: Fekete Lajos. Ára 1 frt.

Osztrák-magyar-franczia vasúti kötelék. (Díjszabás életbeléptetése). A fenti kötelék forgalomban f. évi október hó 1-én magyarországi állomásokról, Párisban továbbítandó lovak és állatkisérők szállítására uj kivételes díjszabás lép életbe, melynek példányai annak idején a részes vasutaknál lesznek megszerezhetők. Budapest, 1898. szeptember 5-én. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes (Utánnyomat nem dijaztatik). vasutak nevében is!"

szavatolt 40—42% phosphcrsav tartalommal, tiszta, ártalmas alkotó részektől ment, a r s e n s n e n t e s , ajánlunk hrünni raktárunkból a pénz előleges beküldése vagy utánvét mellett 50 kiló 7 frt, 100 kiló 13 frt 50 kr. 5547

Kérdezősködések

P4iyadijnyertes

Az erdei vetésről és ültetésről.

nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b L e o p o l d s h a l l - S t a s s f u r t , ö m l e s z t e t t á l l a p o t b a n 106 f r t , z s á k b a n szállítva 130 f r t . A va«uti s z á l l i t á s i k ö l t s é g a k ü l ö n b ö z ő t á v o l s á g ú r e n d e l t e t é s i állomások s z e r i n t 130—140 f r t k ő z ö t t v á l t a k o z i k . Kicsinyben m m . - k é n t z s á k k a l e g y ü t t b u d a p e s t i r a k t á r u n k b ó l egyesületi t a g o k részére 2 f r t 80 kr., n e m t a g o k n a k 8 f r t . A megrendeléssel egyidejűleg s kainit árát egyesületünk pén* t á r á h o z b e k ü l d e n i k é r j ü k , a szállítási k ö l t s é g e k a k ü l d e m é n y átvételénél fizetendők.

s z e r k e z e t ű

szabadalmazott terményrosta többszörösen első kitüntetést nyertek és minién gazdaságban a legjobbnak elösmerve. Legolcsóbb árak.

Az eddig látottakat felülmúlja ugy munka, minősége, mint egyszerű szerkezetében,

K a l m á r Zsigmond, A r j e g y s é l c isig-yen. é s

Tsérsaaesittre.

Turkeve.

1362

KÖZTELEK,

1898.

P

—

WEISER J. C.

BfflH®

Értesítés.

gazdasági gépgyára és vasöntödéje XT JS. G "3T-XS: R . X T I Z S A XT, tudomására hozza a.nagyérdemű gazdaközönségnek, hogy Hagyarország legjobb sorvetcgépe a

Z

7 3 . SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.

S Z E P T E M B E R HO 1 0 .

A pozsonyi 5. hadtest cs. és k i r . hadbiztosságnál, t o v á b b á a k o m á r o m i és soproni cs. és k i r . k a t o n a i élelmező r a k t á r o k n á l é s p e d i g

A L Á - D R I L L

Az Orsz. Magy. Gacd. Egyesület 1897. október hóban Kisbéren rendezett nemzetközi vetögépversenyén a legelső díjjal, a •3 Állami aranyéremmel

Pozsonyban

1898. évi október

6-án,

Sopron-

b a n 1 8 9 8 . é v i o k t ó b e r h ó 3 - á n és K o m á r o m b a n 1896,

é v i október

11-én

délelőtt

1 0 órakor

az illető élelmezési k e r ü l e t e k s z á m á r a 1899. évi h ó 1-től d e c z e m b e r h ó 31-ig t e r j e d ő időre

január

kenyér és iú élelmezési szükséglet bérbeadása n y i l v á n o s t á r g y a l á s b a n l e p e c s é t e l t a j á n l a t o k k a l f o g biztosíttatni. A z e g y e s c z i k k e k és a z o k n a k a k ü l ö n f é l e á l l o m á s o k b a n való s z ü k s é g l e t e a z erre v o n a t k o z ó részletes 3794/A. és B . s z á m ú t u d ó s í t á s o k b ó l észlelhetők, v a l a m i n t m i n d e n ezen b é r l e t i ü z l e t r e i r á n y u l ó feltételek, a pozsonyi, k o m á r o m i é s s o p r o n i cs. é s kir. k a t o n a élelmezési r a k t á r o k n á l m e g l e v ő feltételi f ü z e t e k b ő l n a p o n t a a h i v a t a l o s ó r á k alatt kivéheiők. A z 5 0 k r o s b é l y e g e k k e l ellátott é s l e p e c s é t e l t a j á n l a t o k a b á n a t p é n z z e l e g y ü t t é s e g y i d ő b e n a p o z s o n y i 5. . é s kir. h a d b i z t o s s á g n á l , illetőleg a k o m á r o m i és s o p r o n i cs. é s kir. k a t o n a élelmező r a k t á r o k n á l a t á r g y a l á s i n a p o n l e g k é s ő b b l O ó r á i g délelőtt b e n y ú j t a n d ó k . K e l t P o z s o n y , 1898. évi s z e p t e m b e r h ó 5-én. 1

s mindenféle gazdasági gépeit

,Planeí jr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á11 frt.

utczai

lokömotiyok,

gőzcséplőgépek hajtására a f o h e r c a e g r i vasmiivclibó'I. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szíves tudakozódások

Az 5. h a d l e s t

Erzherzogliche Camer»ai - Dis*eciion 1

i n

Teschen

i n S c f o l e s i e n , czimen.

Magy. kír. államvasutak. HIRDITMÉM. (Pécs-külváros állomásnak, a személy-, podgyász- és kocsirakományi teheráruforgalomra való megnyitasa). A.baranya-szent-lőrincz-villányí vonalon Pécs és Üszög állomások között, az előbbitől 2, az utóbbitól 4 kilométernyi tááolságra fekvő ^Pécs-külváros" nevü állomás 1898. évi szeptember hó 15-éö a személy-, podgyász-kocsirakományi teheráru forgalomra meg fog nyittatni. . . . • . ' : . , . . Ezen állomásra, illetve állomásról gyors és garabáruk, élő állatok és oly küldemények, melyeknek be vagy kirakásához külön berendezések vagy segédeszközök igényeltetnek, nem szállíthatók; a fentiek értelmében szállithótó kocsirakományi t.eherárukvbe és kirakására nézve pedig. á magy. kir. államvasutak vonalain érvénye? helyi árüdijszabás (II. rész) III. fejezeté B) szakaszának 7: b) pontjában (21" odal) foglalt h'atározmányok mérvadók. Az áruk berakásához szükséges kocsik megrendelése és a küldemények szabályszerű feladása illetve kiváltása Pécs-külváros állomáson eszközlendő. Az- ezétt állomás'on fel- és leadásra kerülő kocsirakományi teheráruk díjszámítása'tekintetében a Pécs állomásra nézve megállapított díjszabási határozmányok illetvf kilométertávolságok és díjtételek mérvadók. . A személyforgalomra nézve pedig a szomszédos forgalomban külön táblázatban megállapított menetdíjak fizetendők a távolsági forgalomra nézve pedig Pécs állomás vonalszakasz táblázata érvényes. • Egyrészt Pécs-külváros, másrészt á vele szomszédos Pécs állomás helyben lözötíi forgalom a dijssámitásí táblázatokban 1 — 10 kilometerre megszabott díjtételek jszámmittatnak. .... ';. Budapest, 1898: augusztus hó 24-én. . ••:. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem 'dijaztatik.)

32414/1898. számhoz.

Bérleti hirdetmény. A z e g y e t e m i a l a p p é c s v á r a d i u r a d a l m á h o z t a r t o z ó ji | B a r a n y a v á r m e g y é b e n fekvő 7951232/i6oo k a t a s z t r . h o l d j S k i t e r j e d é s ű m ű v e l é s i á g a i r a n é z v e a b é r l e t i f e l t é t e l e k b e n j: | részletezett

j Trefort és Gyula pusztai i a rajta levő g a z d a s á g i é p ü l e t e k k e l \ m i n i s t e r i u m IX-ik ü g y o s z t á l y á b a n

e

g

j

e

l

e

n

t

és a „ I Í Ö Z T E I j E K ' ' kiadóhivatalánál, n e m k ü l ö n b e n a S Z E R Z Ő M É I / M . - Ó v á r o t t megszerezhető

Ujabb tapasztalatok m m m m m ® a trágyázás köréből.

együtt a z alulírott \

11898. éyi október hó 17-ik napján jj t a r t a n d ó z á r t á j á n l a t u v e r s e n y u t j á n 1 8 9 9 . é v i o k t ó b e r \ I h ó 1 - t ő l 1911 é v i s z e p t e m b e r h ó 3 0 - i g t e r j e d ő 1 2 | | évi időtartamra | h

M

cs. é s kir.

foadhiztossága.

4

\ | I | \ \ \ l |

a

s

z

o

n

b

é

r

b

e

f

o

g a d a t n i ,

IRTA:

Cserháti

Sándor.

A vallásI 6408

ÁRA 1 FRT.

ÁRA 1 FRT.

j

A 7 7 6 f r t b á n a t p é n z letételét igazoló pénztári n y ű g - g t á v a l f e l s z e r e l t é s 5 0 k r o s b é l y e g g e l e l l á t o t t í r á s b e l i , a j á n - js latok a f e n t jelzett n a p délelőtti 10 ó r á j á i g a m i n i s t e r i u m \ segédhivatali igazgatóságánál uyujtandók b e . A r é s z l e t e s h a s z o n b é r i é s v e r s e n y t á r g y a l á s i f é l t é - ;; t e l e k a m i n i s t e r i u m s e g é d h i v a t a l i i g a z g a t ó s á g á n á l jj é s a p é c s v á r a d i g a z d . f e l ü g y e l ő s é g n é l (Pécsváradon) \ a hivatalos ó r á k alatt betekinthetök. B u d a p e s t e n , 1898. évi a u g u s z t u s h ó 3 1 - é n . | ós közoktatásügyi ministeriumtól.

m . kir.

i ö . SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1 8 9 8 . S Z E P T E M B E R HO

L e g ú j a b b szerkezeti!

m

g ő z m o z d o n y o k 2Va lóerőtől 30 lóerőig f a . - , s z é n - és s z a l r a i a f ű / b é s r e Egy- és többvasu, valamint egyete-

&

<<

TT

o t i U

I i e g n j a b b szerkezeti!

T p r ^

C \ VJ

^ '

g ő z c s é p l ő g é p e k ^

K kettős szalmarázókkal és megnagyobbitott Pb?" rostákkal. " Q K a z a l o z t í k ,

mezőgazdasági gépgyárosok

mes aczél-ekék és Columbia-Driil könnyű sorvető-gépek, szórvavető-gépek.

1363

17.

arató és kaszálógépek, T

X T

továbbá mipdonnoTYiri mindennemű gazdasági dardacádl g é p e k é s eszközök a legjobb kiáltásban és legkitűnőbb legki legjutánycsabb árakon. a legju

Főraktára Budapest, váczi-körutt

mérlegszerkezetek. A szabadalmazott Fairfcanlts-mérlegek százados rendszerűek, tolósélyos fémmérőkarral bírnak s a hidra tett terhet minden ponton egyenlően mérlegelik. Tartóssás:, pontosság és Kfinnjü Kezelésüknél fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek.

Gazdasági*,

szekér-, marha-, zsákmérlegeinket

és

Dió§zeg^hi

raktári

„ Ó r i á s

czélszerü és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva különösen a gazdák, gazdaságok és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tizedes mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.

h u t á i " .

mely rozsdának képes ellenállni és igy b i z t o s

t e r m é s t

i g é r

s m e l y n e k s ú l y a hektoliter énként 81—83 kiló, a j á n l őszi vetésre a

FÁIRBANKS MÉRLEG és GÉPGYÁR részvény-társaság, •

Diószeghi CzukorByár,Pozsony-Diószeghen.

BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-ut 156.

m

Haszonbéri hirdetés. Á M é l t ó s á g o s egri F ő k á p t a l a n t u l a j d o n á h o z tartozó P e s t Pilis-Solt-Kis-Kunmegyében fekvő úgynevezett

matkói-puszta birtok, melyben van

22QQ hold 1282 | i Öl SBántó, 4 hold 1069 • öl kert\ 208 hold 1541 • öl rét, 2119 hold 364 • öl legelő, j2 hold 1450 • öl nádas, jJq hold 9jj • öl hasznavehetetlen, mindösszesen 504-5 hold 640 • öl \ 1600 o ölével számított hold.

Magyar kir. államvasutak. 132565/98. CIV.

Igazgatóság..

Hirdetmény. A) Mérsékelt áru közvetlen jegyek életbeléptetése Fiume és Bécs közt Budapesten át. A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint Fiume és Bécs között Budapesten át szóló igen mérsékelt áru I. és II. oszt. gyorsvonatu és III, oszt. személyvonatu közvetlen jegyek adatnak ki a következő árakon: u. m. I. oszt. 18 frt 35 kr., II. oszt. 12 frt 20 kr., III. oszt. 5 frt 90 krajczár. Szolgálaton kivül utazó katonák és gyermekek részére I. oszt. 12 frt, II. oszt. 7 forint 50 kr) és gyermekek részére III. oszt. 2 frt 95 kr. A menetjegyek 8 napig érvényesek, s azokkal az utazás ezen időtartamon belül Budapesten tetszés szerinti időre megszakítható. Budapest, 1898. szeptember 7-én. (Utánnyomás nem dijaztatik.) Az> igazgatóság.

F u c h s [email protected] füST

tejgazdasági edények gyára " 1 5 3 0

VI., Szondy-utcza 35. sz. Edény

E z e n birtok az

1900-ik év január 1-sö napjától több évre haszonbérbe kiadó. A k i k ezen b i r t o k o t b é r e l n i ó h a j t a n á k , erre v o n a t k o z ó | ajánlataikat f o l y ó é v i s z e p t e m b e r h ó 3 0 - i g Egerbe í I e g y e n e s e n Méltóságos P á n t h y E n d r e P ü s p ö k és Bíagyi prépost u r n á k t e r j e s z s z é k be. E g e r b e n , 1898. s z e p t e m b e r h ó 6 - á n .

3

Póka István,

4700

BUDAPEST, ségben, nos

gyártmányaim mint

á/r

részesülnek.

Rendes vevőim I M I felsorolom: a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", a „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gazdaságot. ReferenczlAkkal szívesen Telefon-szám

ugy

tekintetében

elismerésben

17—35.

minőáltalá-

1364

KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 14.

K^H H ^ l l

Lanisfóerg A/W.

B

P I I I 1 1 |]|\M j | g

74. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.

l

|ij

^

^

B

Berlin

BUDAPEST. Yárosi iroda: Muzeum-körut 3 5 .

y

Gazdasági ipartelepeket berendező gyári részvénytársaság F Ő O S Z T Á L Y O K :

AJ Szeszgyárak, B) Sörfőzdék, C) Malátagyárak, D) Keményítőgyárak. T.

l É A É ^

I i e o p o l d A d o l f b ő r g y á r a l| Tata-Tóváros.

Vesz mindennemű állati bőröket, szerződésileg is.

f>

K é s z í t szarvasbőrt, mosó-, t ö r l ő bői t, cseres, f e h é r K vágó m u n k á k a t .

6446

kocsányos és kocsánytalan vető-makkot j : válogatott minőségben és garantált csírázó képeséggel.

1

Vágó- és tenyészállatok eladását és vételét

Goldschüiidt és Reieh, Sziszek.

HIRDETÉSEK

legezélszerübb hirdetni a

„Mészárosok és Hentesek Lapjá"-ban. 5741

Ezennel ajánlunk:

|

irliát, ezekből állandó raktár. Elvállal minden e szakba |>

6447

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, ŰllSi-ut 2 5 - d i k szám.

Budapest, VIII. Csolionay-ntcza ÍO. sz. — Hirdetések díjszabás szerint számittatnak. = = = = =

KONKOLYOZOK (trieurök)

minden

gabonanem.

osztályozására

Most jelent meg

Gazdaságikisbiblia.

Amerikai 5 8 A jj

A mai szőlőmivelés, borászat, növénytermelés, állattenyésztés, tejkezelés, gyümölcs- és konyhakertészet és Stb. 6762

gyaMati iéziköuyye. különleges trieür készíttetik. 6442

Malomberendezési osztályomat a t. cz. nagy közönség szives figyelmébe ajánlom, Árjeg-yséJ*ingyen, és bómisntiie.

trágyáit

faecáliák, faecál-superphosphát, tözegphosphorsav stb. stb.

MÁSODIK

|

ajánlja losonczi gyárából, kitflnő minőségű

f a e c á l 4*

mezőgazdasági

Irta: Kecskeméthy Géza, kir. borászati felügyelő. — 1898. Kapható-a szerzőnél DELIBLATON, Temesmegye. Ára ajánlott bérmentes küldéssel : I frt 15 kr.

Magyar tőzeg- és mütrágya-ipar részv.-társ. I

feltárt

CZ.

horvát-szlavon származású tölgy-

SZILASSy ZOLTÁN

15 ?

ára 4 frt

| OMGE. tagoknak és a „ K ö z t e l e k 4 ' előfizetőinek

teflYBzményes ára 3 frt 50 kr. vécj.a-y.

j

Részletes árjegyzékkel és felvilágosítással készséggel szolgál J ISIT a z i g a z g a t ó s á g 3138 {

| Budapest, YI., Ándrássy-út 30. szára, II. emelet 8. ajtó.

| |

Í^

| az OMG-'E. szerkesztő titkárja, a „Köztelek" felelős szerkesztője. f r | j Eredeti fényképek és Yladár Ernő festőművész rajzai után §j| készült számos képpel. f

M I —Solti

i

KIADÁS.

Irta:

|

| |

|

Megrendelhető a

| „Köztelek" |

•

kiadóhivatalában |j

(Budapest, IX. Üllői ut 25. sz.)

^

tmm mmmmmmmiM

75. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK 1898: SZEPTEMBER HO 17.

KIS HIRDETÉSEK. C s a k

ol

vitetnek lel e keÍTMonénTe« írntkm.

y W e l e k r e válawitolmik, m e l y e h k e i y á l a s z r a s a ü k s é g ' e a levélí>él.T e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t

Az állások betöltésére natkozó ugy nagy, mint kishirdetéseket lipunkban ezentúl csakis a cziwa k i t é telével f o g j u k közölni, hogy ezáltal elejét vegyük az esetleges visszakőltséges A kiadóhivatal.

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.

írnoki,

10 daralb

Földmlvesiskolát

mában. Po°sta°és szeSé]yVonatoknak vasúti megállóhely helyuradalmi, tiszttartósághoz inté-

gált^oVfs^Siszt^az ^'^lattenyésztéshez is ért, beszél T éfesr'nSsmegyéén^'"Satai kapni8,hol jflvőjM további időkre telek meUett,n|uásátéYzonnalÍ l-re:Pszl7etneS^eiefogadni° Cám

21 tiállitásft!i eM píljilijat njdt'.

0

EKT

VEGYESEK.

33 éves

Akáczfa. Mayer Nándor bönyi-(Győrm.) gazdaságában^, 6000 drb kiül-

gyakorlattaf,a dohány'-, ozukor! répatermesztés, könyvelésben

fekító'díó dararonkint°20dtoS

Okleveles,

Repcze, árpa és buza aratásra

Szabadalmazott

ameriíai Kézi VETOGÉP

Veszünk: Lenmagot, Dactylis glomeratá-t, Vörösherét, Luczernát, Mustármagot, Baltaczim és mindennemű egyéb Olaj és gazdasági magvakat l e g m a g a s a b b árakon 6265

Tölgyfa-eladás.

Földmivesgált katona® nő's.Tó9 o'saWdból származó, megbizható. józan, áíS^kMe^bírm^k^^b®^

? kittet8 - z ' á b E ' ye l Tet ~6 rmelésben jár íatafvaCmtíyrt nyék a Botfalv aságl felügyelő

írnoki vagy más efféle alkalmazást keres valamely gazdaságban egy földmives iskolát végzett bi"'és a dohánytermelésT'éS!

Gazdatiszt, ki több évi gyakori 400 frt készpénz fizeti liter buza, 1260 liter

és

Mos kertész, dSmakífaíolt aSlmazva™a íand?a|k^aSst1foíel r Ozto Gazdasági ^gy SSJVes^nőa, \eJeszttn7, tiszt, a° gazdaság n|nden

Október 1 - é n

Lóhere luczerna

PHlt előnyük^ miatt Scsóbbak™4!

Cziroktermelők

dőben. Tudakozó< Erélyes, ép, erőteljes, 42 éves, r: katt végzett gazdász,magyar, német

HALDEK takaró

a legmagasabb áron vásárol

:

ÁLLATOL

Ma ^FÉNYES KÁROLY, Krassó-

FJadó :

ÁLLÁST KERESŐK.

bonyhédí"wtéves 'tenyészbika. Szíves megkeresések^ Szenteségéhez^ intézéndők?' Síita]

Gazdatiszt, Fladó 37 éves, izr., nős, 20 évi gyakorlattal, ki 12 év <5ta egy 2400 a Nagymihályi uradalomban 10 holdas bérgazdaságot önállőan kezel, állását változtatni óhajtja. Czim a kiadóhivatalban. 62B5 dás az igazgatósághoza intézendő. 4621 Gazdatiszt,

Vészen átment ...

S

k

S

tdájába küldendő Bpest,

Sc tokban is teljesen jártas, s: belépésre állás "keres. "cTin

tenyész kanok és koczák eladók Kornstein testvérei

SegrÍnHők^01??^^8!^ Eladó gyök.

sBazj^óor^' Jlóőzseof jállami t v áfelügyelet nyok

| kölcsön-ponyvák bb ktilcsöndij mellett, egyszer használt viziponyvák.ni és hasz-

bámulj nagy ínmnjisigkii

és mintázott ajáolaaht tér F I S C H E R J. heremagkiviteli üzlete Budapest, HagyKorona-n. 18.

Veszek

többszörösen kitüntetett tenyészetükben.

teban^levő' és" haIJ686IL í 6 erős, kötött talajhoz való 17 kerelőraÍMká áíé"^ bani felelősséget tudathatiák Fejér ..József^ gazdaságáéval^

Pa.-PATA (N.-Szalonta).

Az őszi ültetésre

Egy növtayek\'e?me'léséreautLiétást kiválóan szép és tiszta magyar küld gratis és franco, Agnelli faj 70 darabból álló tehéngulya, .rúzséi plébános Csári, via: három gyönyörű tenyészbiká- Sasvár (Nyitramegye). A gyógy val együtt eladó. Ozim a kiadóhivatalban. _ 6372 1lője.mU8Za 1 ° 0 T n y e k te6438

biborherét,

őszi bükkönyt, őszi borsót,

szöszös bükkönyt, stb. v á s á r t ® !

luczernamagot, mustármagot,

csomós ebirt, biborherét,

baitaczimet - és egyátálöban

mindenféle gazdaági magot jó minőségben. Minták b e k ü l d é s e a l k a l m a v a l a menynyiség és á r szives közlése kéretik.

jEOHNcsSTEIN Magyarország ámiéke, Ezerjó8 Furmint^ Kadarka, Kövidinka, drine, Nagyburgundi, Olasz niling, Passatutti, Szlankam enka. ^

a j á n l s

és

ofesí árba'h^s'kedre^fi: letes ajánlattal szívesen sz'öígál

Budapest, Károly-körut 9.

„Gazdasági Mozaik"

magkereskedés© BUDAPESTEN

lóhere-

Lóheremagot

magkereskedésében

csász. és kir. udvari szállító

legmagasabb árakon :

,6418 legjobban értékesíthető

Mauttiner Ödön

RadwanerésRónai luczernát lóherét

használható : buza-, árpa- zabrozs-, k e - r ^ m és W ürankint lVs-8 magyar holdat S c h m i d t J. C. iát el vetőmaggal. A magot mintegy 12 méternyi tá- erfurti magtermelö magyarvolságra szórja el. J /5-résznyi munkameetakaritás! országi főraktára ..'/2-resznyi magmagtakarltés! Könnyen kezelhető oV lv eovének B U D A P E S T , 4lt II k k ü n kézzeli V. ker, Fürdő-utcza 4. sz.

változtatni óhajtja. A gazdaság megkeresések a kiadóhivatalba

Gazdasági J elméleti és gyakorlatUa; >ezve, több Vévi gyakoi

küldenek.

Bit- és jonjvagyári raktárában BUDAPEST, V. Béla-utcza 5.

Törleszt, kölcsön 1

földbirtokokra.

Oszi és tavaszi szállításra ajánlok, tavak.és folyók benépesítésére, gyorsnövésü, csehfaju egy és két éves

tmr p o n t y o t ~m és ivarérett

továbbá 6429 tény észsüllőt, csukat, czompot és rákot.

Corchus

Béla

BUBAPEST, IV-, Molnár-utca 17,

Ingatlan- és JelsáJog1Forgalmi-Intézet, Budapest, VAcxi-fe&rnt 89. Legnagyobb Ingatlan- és Jelnarehiában, ' egyedüli, mely hatóságokés a legtekintélyesebb faidblrtokoso'ctn ajánlva vm.

1363

KÖZTELEK, 1898. SZEPTEMBER HO 17.

Gözekéket,

75. SZÁM. 8-Ik ÉVFOLYAM.

Legújabb szabadalmazott EGYETEMES SORVETŐGÉP

99

Gőz-utlhengereket

T R I U M P H III."

és

Hegy és lapályra.

Gőz-utimozdonyokat

Minden gabona-

és

valamint minden

magmennyiséghez

magnemühöz,

egy és ugyanazon vetőkészülékkel alkalmas. Csekély önsúly, a gép legjobb kivitele mellett. Futó" kerekei 1280 mm. magasak. Eddig már 5000 drb. üzemben.

a legtökéletesebb szerkezettel, és legolcsóbb árak mellett szállít

John Fowler & Co.

I A k T I ^ N Á N D O R a F r i e d l a e n d e r gépgyár I l M l l ü U n , magyarországi főraktára BUDAPEST, VIII., Külső Kerepesi-ut I.

Jbol is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be, Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn.

H T

a központi pályaudvarral szemben. Á H J S S T Z S K HTGYEIT É S B É R M E N T V E .

-Jpg

N S A L O N I berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint

gépöntvényeket

gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:

Wőrner J. és Társa " ' " s * , Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.

SANGERHAUSEHTI GÉPGYÁR! Magyarországi gyártelepe ÍBadapest, Külső váczi-ut 1 4 4 3 . Első é s egyedüli m a g y a r s p e c i a l g é p g y á r . GYÁRTMÁNYOK: ! mezőgazdasági iparágak séges gépek. Nevezetesen:

Czukorgyárák, Sörgyárak, l rak és Szeszgyárak

Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a j számára szük-

>{q ffmeiste^gő^nzotoF j

Malátagyá-

a legjobb, legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet berendezése és locomobilt. — Cséplésre és minden és átalakítása. egyéb gazdasági gép hajtására a legalj Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyarak és kalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. —• czukorgyárák terén. Minden nagyságban, \ lóerőtől kezdve Q v o c v m / á vcx V b e r e n d e z é s e h o s s z a b b lejáratú egész 30 lóerőig gyártjuk. • O Z . t 3 0 Z . g y d r d l \ törlesztéses kölcsön mellett. • Minden

szakbavágó

teljes

felvilágositással,

i

tervekkel, szolgálunk.

költségvetéssel

wmmmmmmm^mmmM .Pátria' irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).

készségesen