Budapest, 1901. február hó 13.
XI. Évfolyam.
13 (972.) szám.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. AM w u i f M •>gyár gudasá«i sgreaülM tagjai iHyw topják.
Ax Orixfcgos Magy. Oasdasagri Egyaeület tulajdona.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI Ülésnapok a Köztelken.
fiUül-it
SS. szám.
Köriratokat a nserkaartlaér acm küld VÍSSML
Miiszaki bizottság ülése. (1901. február 4.)
Jelen voltak Bolla Mihály elnöklete alatt Andaházy Pal, Károly RHZSŐ, Kalmár Sándor, LSherer Andor, Melegh Béla. Perczel Ferencz, Pro-.per Samu, dr. Szilágyi Gyula, Schwurz „ Jakab, Zórád István biz. tagok, a tisztviselő kar részéről Forster Géza igazgató. Rubinek Gyula titkár és Jeszenszky Pdl titkár mint „ előadó. Bolla Mihály elnök megnyitja az ülést, üdvözli a megjelenteket s bemut tja a bizottságnak a Liptómegyei g. e. kiküldöttjeit: AndaXVIII. tenyészállatvásár. házy Pál alelnököt és Schvarz Jakab trkart. Az Országos Magvar Gazdasági Egyesölet Bejelenti ezu'án, hogy Lázár Pál biz. tag elXVIII. tenyé*zállatvásárját 1901. évi márczius foglaltsága miatt kimenti az ülésről való elhó 10. és 11-ik napjain tartja Budapesten, a maradását. A mai ülés tárgva a Liptómegyei gazdaTattersall részvénytársaság istállóiban (szemben sági egyesülettel közönén rendezendő gépbea keleti pálvaudvarral). mutatás és ezzel kapc-olatos ügyek megbeszéA tenvészállatvásárral kapcsolatosan géplése. A titkár ur szíves lesz az erre vonatkozó ég eszközkiállítás is tartatik. A tenyészállatvásár tervezete a bejelen- felvilágosításokat előterjeszteni. tési ivekkel egyetemben már szétküldetett az Jeszenszky Pal titkár: A Liptómegyei ismertebb tenyésztők és gépgyárosok czimére. Gazdasági Egyesület a mult év közepén azzal Akik tervezetre igényt tartanak, ezek szí- a kérelemmel járult az OMGE. illetve Szövetveskedjenek ilyennek küldését levelező-lapon séghez, hogy vele karöltve aratógépverser yt az OMGE. titkári hivatalától kérni. rendezzen. A verseny előkészítésére azonban az idő kevésnek bizonyult s erről az illető A rendezö-bizoltság. gazdasági egyesület értesíttetett is. Igy került az ügy a mult évi szövefségi nagygyűlés elé, mely elhatározta, hogy a fo yó év folyamán a Liptómegyei gazd s-gi egyesülettel karöltve Meghívó gppversenyt, ílietve gépbemutatast rendez. Ez az Országos Magyar Gazdasági Egyesület irányban érintkezésbe léptünk a L ptómt-gyei gazd. egyesülettél, honnan azt a kívánságot űohánytermesztési bizottságnak fejezték ki, hogy egy ara'ógépverseny lehető1901. évi február hó 3ő-én (hétfőn) d. u. 4 órakor leg kombinálva egy burgonvakieme'ő gépvers^nynvel rendeztessék. Későbbi tárgyalások a Köztelken tartandó ütésére. során az a megállapodás jutott érvény re, hogy Főtárgyaié : mivel a Kerpely Kálmán előadása romániai dohány- aratógépbemutíitás rendeztessék, gyárosok szívesebben vesznek részt ezen a termesztési tapasztalatairól. versenyen. Gróf Desíewffy Aurél s. k., Szóló is abban a véleményben van, hogy bizottsági elnök. gépbemutatás rendeztessék s az volna a bizottság által eldöntendő, vájjon az arató- és 1901.
SzurkeaztSaAg éa Ha4«hrratal: • • t e v é i t (Kistelek.),
Smb U|ckiik •léflz»r.éíl <S|i I f f a i «*m M kwroma, féléTM ! • korona, notfysdérM
február hó 16-án d. u. 4 órakor. Szövetkezeti bizottság ülése. február hó 18-án d e. 4 órakor. Kivándorlási bizottság ülése. február hó 2o-én d. u. 4 órakor. Dohánytermesztési bizottság ülése.
M a i számaink 2% o l d a l .
kiemelő-gépbemutatás egyidejűleg rendeztessék-e vagy sem. Andaházy Pál azon véleményének ad kifejezést, hogy mindkét bemu atás egyszerre rendeztessék. Az időpontra nézve azt tartja, hojjy augusztus végén vagy szeptember elején kellene a versenyt rendezni Egyesülete ré-zéről kijelenti, hogy a bizottság megál'apodásaba belenyugszanak, akár verseny, akár bemutató rendezé-e vétetik tervbe. Ifj Sporzon Pál amellett van, hogy gépbemutatás rendeztessék, mert az előző versenyek tapasztalatai után ez löbb sikert ígér s a gyárosok is szivesebben vesznek részt a gépbemutatáson. Schwarz Árpád: A Liptómegyei gazd. egyesület azért proponálta a verseny rendezését, mert abban a föltevesben vo t hogy ezen a gyárosok szive-ebben vesznek részt. Propper Samu a verseny rendezése mellett van, mert az adott viszonyok között ezt megfelelőbbnek tartja. A ben utatáso*nil e-zközö t bírálat eredménye későn herül napvilágra s a gazdtközönség a bemuta ott gépek minősége tekintetében később kap tájékozást, mig a versenynél az értékszámozas al pján azonnal, a verseny szinterén tájékozást nyertiet. Ifj. Sporzon Pál azért emel szót a gépbemutatás mellett, mert kivált az aratógépeknél a. verseny eredménye j fo>mán a sze>eléstol fdgg s könnven megtörténhetik, hogy szerelési hiba következtében a rosszabb gép leveri a jobbat s megtörténik, högy egy előbbi versenyen e ső , dijat nyert gép egy későbbi versenyen helyhez sem jut. Bolla Mihály elnök a gípbemut tásnak az a karakterisztikooja, hogy kiemeltessék a gépek jó tu'Hjdonsága; ez volt dön'ő szempont tavaly, midőn a bizottság a gépbeuiutatas mellett döntö't Perczel Ferencz amellett szólal fel, hogy gépbemutatás rendeztessék, mert a külföldi péld% is arra mutatnak, hogy a gépversenyek nem egyszer egymássaL homlokegyenest ellentétes bírálatai bizonytalanságban hagyjak a gazdákat.
266 Ifj. Sporzon Pál szerint az a körülmény is indokoltá teszi a g*pbemu'atás rendezését, hogy e gépek már a többizben rendezett versenyeken kellőleg kipróbálva lettek, ismeretesek s versenyképességük eléggé kidomborodott. Igazat ad Proppernek abban hogy a gApbemutatás eredménye nem kelt oly érdeklődést, mint a gépverseny eredménye, de szóló kéri, hosry a bizottság a gépbemutatás rendezése mellett foglaljon állást azzal, hogy annak eredményét ép oly gyorsan, részletesen ismertesse meg a gazdaközönséggel, mint az a versenyeknél szokásban van. Károly Rezső szintén a gépbemutatás rendezése mellett szólal fel, melynek szerinte csak az lehet a jelen esetben czélja, hogy a gazdaközönség megismerje, hogy melyik az ottani viszonyoknak megfelelő legjobb gép. Többek felszólalása után a bizottság elhatározza hogy a Szövetség a f. év folyamán a L ptómegvei Gazdasági Egyesülettel karö tve Liptómegyébeu aratógépbemutatást rendez marokrakó arató és marokrakó készülékkel fölszerelt fűkaszáló gépekkel. A bemutatas programmjának elkészítésére a bizottság ifj. Sporcon Pál tanárt kéri fel. A gépbemutatást rendező bizottságba Forster Gaza, Bolla Mihály, ifj. Sporzon Pál és Jeszenszky Pál tagokat, miga biráló-bizo'tságba Bolla Mihály elnöklete alatt Cserháti Sándor, Karkoványi Ákos, Lázár Pál, Nick Ede, Renner Gusztáv, Sporzon Pál, Thalmayer Viktor tagokat küldte ki a bizottság s felkéri egyúttal a Liptómegyei gazd. egvesüietet, hogy a maga részéről a rendező-bizottságba nyo'cz tagot szintén kiküldeni szíveskedjek. A bizottság javaslatba hozza az igazgatóválasztmánynak, hogy a földmivelésügyi minisztériumból a gépbemutatás költségeinek fedezésére segély kéressék. A bizottság elhatározza, hogv a, gépbemu-
tatás alkalmával a burgonyamüvélögépek és
közök is bemutattassanak. Beck és Gergely czég beadványára, melyben egy általa konstruált uj rendszerű gőzszántóg^pre hivja fel az egyesület figyelmét, a bizottság nevezett czéget különösen felkéri, hogy az uj gépet munkában mutassa be.
A szesz műszaki alkalmazásának jelentősége a mezőgazdaságra. E cz'mmel Károly Rezső gazd. tanár tartott érdekes előadást (melyet legközelebb egész terjedelmében közölni fogunk), hatarozati javaslatot terjesztve a bizottság elé. A javaslathoz hozzászólottak: dr. Szilágyi Gyula: igen érdekesnek tartja előadó összefoglaló előadását, melyért köszönetet szavaz előadónak. Jelzi egyúttal szóló, hogy a Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesüleie legközelebb bemutatást rendez a szeszvilagitó eszközökkel. Előadó javaslatához azon módosítást teszi, hogy necsak a földmivelésügyi miniszter járuljon hozzá ezen kérdés tanulmányozásához, hanem a pénzügyminiszter is, mert ez iparág, t. i. a szesztermelés az államháztartásban 50 millió frttal szerepel, megérdemli tehát, hogy tanulmányoztassék. Ajánlja, hogy a műszaki bizottság a szesztermelők egyletével karöltve foglalkozzék e kérdéssel. Propper Samu e kérdést a mezőgazdaságra nézve ép oly fontosnak tartja, mint a börzereformot, indítványozza, hogy a pozsonyi kiállítás keretében nemzetközi verseny rendeztessek szeszvilágitó és erőfejlesztő gépekre s kéressék fel a kormány dijak kitűzésére, melyekhez társadalmi uton is hozzá kell járulni, szóló a maga részéről dijul 100 koronát ajánl fel. Kalmár Sándor fölhozza a nehézségeket, melyek a mezőgazd. szesztermelő elé gördülnek, ha szeszt denaturálni akar, melyhez a pénzügyigazgatóságok adják az engedélyt, ami magában véve is anomália. Hivatkozik arra, hogy Németországban már lassanként kiszorítja
KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HO 13. a szesz a petróleumot a közfogyasztásból, ez nekünk is érdekünk, mert a petróleumbehozatalra vagyunk utalva s a behozatal összege itthon maradna, ha a denaturált szeszt bevezeihetnénk. Babinek Gyula az exkontingensnek műszaki czélokra való termelésének nagy akadályát látja abban, hogy 1907-ig nem leh !t az érvényben levő szeszadótörvényt megváltoztatni. A denaturálás költségei pedig megdrágítják a szeszszel való világítást. A szesztermelők egvesülete, mely ily szeszfőző gépekkel, szeszlámpákkal a jövő hó folyamán bemutatás rendez, legközelebb foglalkozni fog a fölvetett Kérdéssel s fel fogja kérni a szövetséget, hogy ezirányu javaslatait a kormánynál Umogassa. Többek hozzászólása után a bizottság elhatározza, hogy a pozsonyi kiállítás keretében egy a szesz műszaki fölhasználását feltüntető nemzetközi gépkiállítás is rendeztessék s erre nézve a kormányzat is felkérejsék : dijak kitűzésére. Az előadó javaslatait a felmerült indítványokkal együtt azzal fogadja el a bizottság, hogy a szesztermelők egyesületének és a kereskedelmi és ipari szakosztálynak ez irányban teendő javaslataival együttesen fognak a választmány elé terjesztetni. Ezzel az ülés véget ért.
Emlékirat a tőzsde törvényes reformja tárgyában. (A. Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének felterjesztése a magyar országgyűlés képviselőházához.)
Tisztélt Képviselőház! A magyar földnek legértékesebb é s legnemesebb terménye a buza. Nagyítás esznélkül állíthatjuk, h o g y az ország jóléte okozati összefüggésben van a búzatermés m e n n y i s é g é v e l és értékesítésével. H a a b ú z á n a k nincs ára, v a g y h a a búzatermés n e m jól ü t be, nemcsak a gazda, d e az ő f o g y a s z t á s á n és fizetőképességén felépült egész gazdasági életünk sínylődik. Országos fontosságú feladat tehát közrehatni arra, h o g y a b u z a áralakulása okszerű összefüggésben legyen a termés mennyiségével, h o g y silány termés esetén a m a g a s a b b á r a k b a n találjon agazda kár pótlást. A kínálat é s kereslet törvényének szabad érvényesülése esetén a buza áralakulás eló'bb v á z o l t t e r m é s z e t e s fejló'dése minden esetben várható volna. A tapasztalat, sajnos, meggyó'ződtetett arról, h o g y ezen természetes áralakulás törvénye sohasem érvényesül, nemcsak a z a v a r ó m e l l é k k ö r ü l m é n y e k , h a n e m az azzal ellenkező s legkevésbé sem természetes behatások folytán. Szerencsére elavult m á r a túltermelés elmélete, m e l y közel másfél évtizedig a búzaárak sülyedésének köznapi magyarázata volt. Az elmúlt évtized utolsó éveinek silány világtermése h a l o m r a döntötte a túltermelés theoriáját nemcsak annyiban, h o g y az előállott buzahiány élénk czáfolata volt a kiapadhatlannak jelzett búzakészlet e k n e k és a z o n állitásnak, h o g y a b u z a világtermése jövőben n e m csökkenhet, h a n e m f ő k é n t a z é r t is, m e r t a h a t á r o z o t t a n s i l á n y t e r m é s ű é v e k b e n is s i k e r ü l t a
13. SZÁM. li-IK ÉVFOLYAM. természetes áralakulást befolyásolni s a búzaárak emelkedését megakasztani. M á r a túltermelés elméletének m e g dőlte előtt voltak g o n d o l k o d ó fők, a m e l y e k a buza áralakulását tanulmányozva reám u t a t t a k a kínálat, és k e r e s l e t e n kivül és felül álló t é n y e z ő r e a tőzsde által m e g honosított fedezetlen határidőüzletre, mint olyanra, amelylyel az áralakulást befolyásolni lehet, s a m e l y befolyás az áralakul á s b a n k i m u t a t h a t ó l a g é r v é n y e s ü l is. A fedezetlen határidőüzlet fokozatosan. f e j l ő d ö t t a z z á a m i , s a g a b o n a k e r e s k e d e l e m egész irányát alapjában változtatta m e g . A régi gabonakereskedőnek érdeke a gazdáéval azonos volt. A gazdától átvett g a b o n á t b e r a k t á r o z t a és spekulált a természetes áremelkedésre, a m e l y őszről tavaszra valószínű bizonyossággal bekövetkezett, s igy a g a b o n a k e r e s k e d ő befektetett tőkéje k a m a t j á t é s a raktározással járó veszteséget a z á r emelkedésével visszakapta. A közlekedési eszközök fejlődésével a z o n b a n a g a b o n a k e r e s k e d e l e m helyi jelentőségéből kivetkőzött, s n a g y o b b tőkeerővel, nemzetközi alapokon szervezkedve kevés egyesek kezében összpontosult. A gabonaár ingadozása azonban néha kellemetlen meglepétéseket szerzett a különben j ó l tájékozott s nemzetközi alapon á l l ó g a b o n a k e r e s k e d e l e m n e k is s i g y é r v é nyesült a törekvés az áringadozás koczkázatát áthárítani a nagyközönségre. E n n e k kitűnő eszköze a fedezetlen határidőüzlet, amely a gabonakereskedelem, de k ü l ö n ö s e n a behozatallal foglalk o z ó g a b o n a k e r e s k e d e l e m rizikóját áthárítja a nagy tömegre. A reális g a b o n a ü z l e t mellett ilykép p á r h u z a m o s a n e g y tisztán a z árkülönbözetre spekuláló üzlet fejlődik, a m e l y n e k t e r m é s z e t s z e r ű t ö r e k v é s e a reális g a b o n a üzlettel s z e m b e n az áringadozás g y a k o r i sága és fokozása. S ő t az a d d i g reális a l a p o k o n fejlődött g a b o n a k e r e s k e d e l e m is c s a k h a m a r a r r a a tapasztalatra jött, h o g y az ü z l e t b e n járatlan t ö m e g kizsákmányolása egy sokkal jövedelmezőbb, gyorsabban lebonyoluló s c s e k é l y e b b b e f e k t e t é s s e l is s i k e r r e l ű z h e t ő üzlet, m i n t a tisztán g a b o n á v a l való kereskedés. A z utóbbi a fedezetlen határidőüzlet mellett alárendelt, szerepet játszik s csak arra jó, h o g y a fedezetlen hátáridőüzlet sikeres lebonyolításához szükséges fedezetet m e g f e l e l ő m e n n y i s é g b e n s kellő biztonsággal szolgáltassa. Igen, mert a fedezetlen határidőüzletb e n is v a n f e d e z e t , — s ő t a z n é l k ü l ö z h e t l e n eszköze a sikeres lebonyolításnak. A t ő z s d é n kivül álló spekulálók t ö m e g e u g y a n i s l e g t ö b b n y i r e vesz, a tőzsdén belül levő beavatott kevés kivétellel m i n d é g elad. A t ő z s d é n kivül álló s e m az üzlet kötésekor, s e m az üzlet lebonyolításakor, a g a b o n a tényleges átvételére n e m gondol, mert legtöbbnyire sem n e m gazda, sem n e m kereskedő, sem n e m malomtulajdonos,
13. SZAM. 11-ÍK ÉVFOLYAM. S ép ez a tőzsdén belül álló spekuláns erőssége. Ha a buza ára leszáll s igy a vevő vészit, behajtja rajta áz árkülönbözetet. Ha a buza ára emelkedik s a vevő nyer, akkor az eladó szállít, illetve felkínálja a fedezetet, az usance árut. A legtöbb esetben a vevő eláll az üzlettől, vagy csekélyebb árkülönbözettel elégszik meg, vagy ha az usance árut átveszi, ép ugy jár vele, mint amint Rohonczy Gedeon képviselő ur azt a tisztelt Képviselőház mult évi ülésén interpelláczió alakjában előadta, hogy oly árut kap, mely nem értékesíthető, mert azt a malomipar fel nem dolgozhatja. A tőzsdén belül álló spekuláczió természetes törekvése — mert közvetlen érdeke — az, hogy az üzlet kötésétől az üzlet lebonyolításáig terjedő időközben az ár sülyedjen. S ez adja meg a magyarázatát annak, hogy a tőzsdekörök s illetve az ottani közvéleményt főként irányító arbitrage oly kitartással küzd mindenütt a fedezetlen határidőüzlet fentartása mellett. Tehát nem azért foly a küzdelem, mintha az effectiv gabonakereskedelem nem lenne lebonyolítható fedezetlen határidőüzlet nélkül, hanem azért, mert a mai gabonakereskedelem, mely az utolsó, tizenöt év alatt nemzetközivé fejlődött, csak ugy űzhető, ha abba belévonhatók mindazok, a kik játékszenvedélyük kielégítése czéljából a fedezetlen határidőüzlet segélyével a tőzsdére csábithatók s a kik veszteségeikkel lehetővé teszik, hogy az arbitrageur, a papirosbuza termelője, még akkor is nyerhessen, midőn drágábban vett kész búzáját olcsóbb áron dobja a piaczra. Ha a játékosok serege távoltartatnék a gabonatőzsdétől, ha ezek naponta milliókra menő összegeket nem áldoznának a játékrendezők javára, akkor megszűnnék annak a lehetősége, hogy az arbitrageur nyereségre tegyen szert még akkor is, a midőn olcsóbban ad, mint vett. A dolog magyarázata igen egyszerű. Aratás után az arbitrageur vesz bizonyos mennyiségű búzát fedezetül s elad papiroson kétszer, háromszor s illetve a körülményekhez képest sokszor annyit az ügynökök légiója által tőzsdejátékra csábított, nyereségsóvár s az árak emelkedésében bizakodó közönségnek. A papirosüzletben, a fedezetlen határidőjátékban erősebben érdekelt arbitrageurnek természetes érdeke, hogy a kötött üzletek lebonyolításakor a buza ára alacsonyabb legyen, mint volt az üzlet kötésekor. S tiz eset közül kilenczben a számítás sikerül, mert a tőzsdén belül álló egész érdekeltség törekvése egy, az árak lemorzsolása, a mit megkönnyit a spekuláczió czéljait szolgáló raktározott usancebuzakészlet. Ha a buza ára esett a lebonyolításig, akkor a fedezetlen határidő-üzletkötések árkülönbözete az arbitrageur javára esvén, könnyen kárpótolhatja magát azért a kisebb veszteségért, amely őt ezen üzletek kis részének buzaszállitás utján való le-
KŐZTELEK, 1901. FEBfiUÁR HÓ lg. bonyolításánál éri, mert mint előzőleg már kiemeltük, a spekulálók túlnyomó többségének a búzára szüksége nincs, sőt annak felkínálásától az usance-buza silánysága és kellő tőke hiányában még akkor is irtózik, ha a buza ára emelkedett, ha tehát ő a nyeró' fél. Olyan eset, hogy a vevők a buza szállítását tömegesen követeljék, csak akkor következik be, ha a gyenge kezekben levő kötéseket erős kezek összevásárolják s a szállítás követelésével á la hausse spekulálnak, amint az 1898-ban történt. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha nem csak az országban, de világszerte rossz búzatermés van s , nem kell attól tartani, hogy a baissier a követelt árut könnyen beszerzi. Az ily á la hausse spekulácziónak sem látja a gazda hasznát, mert rendszerint olyan időben következik be, a midőn a gazda már eladó búzával nem rendelkezik, mire pedig az uj termés a piaczra kerül, akkorra a hausse-spekuláczió sikerrel vagy sikertelenül lelanyhult s a tömeges átvétel folytán a fogyasztás által nem igényelt mennyiségben összehalmozott usance-készletek bénitólag hatnak áz árfejlődésre. Igy történt ez nálunk 1898-ban, a midőn a hausse-spekuláczió 2 miliió métermázsa búzát halmozott fel Budapesten a tavasz folyamán, amely készletek bénitólag hatottak az őszi áralakulásra. A fedezetlen határidőüzletnek az arbitrageurre nézve előnyös lebonyolítását megkönnyíti a buzabehozatal, mely a fedezetlen határidőüzlet segélyével akkor is lehetséges, ha a belföldi árak a buzabehozatalt nem indokolják. A régi, kizárólag készáruval spekuláló gabonakereskedő, csak akkor vett gabonát a külföldön, a mikor a belföldi ár a vételár, vám- és szállítási költségeknél magasabb volt, tehát a buzabehozatal hasznot biztosított. Az arbitrageurnak azonban érdeke lévén a búzaárak csökkentése, a külföldi búzát előszeretettel fogja behozni akkor is, mikor nincs meg a behozatal paritás, mert a kereslet által nem igényelt búzakészleteknek a központban való felhalmazódása a kinálat mesterséges növelésével kedvez az árhanyatlásnak. Habár tehát az arbitrageur veszteség árán importál, a fedezetnek import utján való beszerzésének veszteségeért ismét bőven kárpótolja őt az árkülönbözettel lebonyolított üzletek nyeresége. Igy magyarázható meg az a jelenség,, hogy az arbitrageur akkor is haszonnal importálhat, a mikor a kereskedelem legelemibb törvényei alapján ez lehetetlenség, igy érthető a reális gabonakereskedelem pusztulása. Ez a lényege a fedezetlen határidőüzletnek. S miután a fedezetlen határidóuzlet ma elválaszthatlan a gabonakereskedelemtől, sőt azzal természetszerűleg összefügg, a jelen gabonakereskedelem iránya és érdeke homlokegyenest ellenkezik azzal, amely a
261 régi gabonakereskedelemnek megfelelt s amely a gazda érdekével is azonos volt. Igy magyarázható meg a gabonakereskedelem és a mezőgazdaság, e két különben természetszerűleg egymásra utalt kereseti ág közötti eltávolodás, mely párhuzamosan fokozódik a fedezetlen határidőüzlet térfoglalásával s illetve ennek az áralakulásra hátrányos befolyásának felismerésével. A fedezetlen határidőüzlet eleinte alárendelt szerepet játszik, azonban alig egy évtized alatt már az effektív üzlet irányitója. Csak lassanként jut köztudomásra a tőzsdén folyó veszedelmes játék. Az alacsony gyapotárak s azok természetellenes alakulása Angliában hozatott első izben okozati összefüggésbe a fedezetlen határidőüzlettel. Majd Németország gazdái inditanak mozgalmat a tőzsdei visszaélések megszüntetése s a fedezetlen határidőüzlet eltörlése tárgyában, amely mozgalmat 1896-ban siker is koronázta. A legutóbbi időben az osztrák gazdák tőzsdeellenes mozgalma késztette arra az osztrák kormányt, hogy atőzsde reformját s a fedezetlen határidőüzletkérdését napirendre tűzze s a még folyó széleskörű tanácskozások nemcsak kihívják érdeklődésünket, de remélni engedik, hogy a kereskedelem és a mezőgazdaság közötti érdekellentét a fedezetlen határidőüzlet eltörlésével ki fog küszöböltetni. Nálunk az 1895. évi III. országos gazdakongresszus érinti először a tőzsde törvényes szabályozásának kérdését, majd az 1896. évi IV. országos gazdakongresszus, amelyen a fedezetlen határidőüzlet eltörlésének követelménye már határozott alakban jő kifejezésre. Azóta nincs gazdaösszejövetel, mely a tőzsde törvényes reformját s ennek keretében a fedezetlen határidőüziet eltörlését ne követelné. A magyar gazdák mozgalmával már maga a magas/kormány is számot vetett egy izben akkor, amidőn a tőzsde törvényes reformja tárgyában 1896-ban egy ankettet hívott egybe, amelynek sajnos, eredménye nem lett, bár a gazdaközönség kívánsága a fedezetlen határidóuzlet eltörlése tárgyában elég nyomatékosan jutott kifejezésre. Hogy a tőzsde törvényes szabályozása és a fedezetlen határidőüzlet eltörlése nem pusztán egy helyi jelentőségű kívánalom, hanem egy tudatos és általános követelmény, igazolják az 1896, évi budapesti és az 1900. évi párisi nemzetközi gazdakongresszusok, melyek állásfoglalásának e követelményegyik sarkalatos tétele. De nem csak ^gazdák, de iparosok és kereskedők köréből ismételten hangzott fel a kívánalom a fedezetlen határidőüzlet eltörlése tárgyában, természetesen nem oly egyhangú követelménykép, mert az érdekek ez utóbbiaknál igen elágazók. Oly törvény alkotásáról kell tehát gondoskodni, amely az ország legfontosabb piaczának, a tőzsdének alakulását, működését és szervezetét szilárd alapokra
268 fekteti' s megfelelő befolyást biztosit az üzlet ellenőrzése és vitelében s a tőzsdei jogszolgáltatásban nemcsak a kereskedelemnek, hanem a termelésnek s első sorban a mezőgazdasági termelésnek, de gondoskodik egynttala kormányfelügyelet mikéntjéről és biztosításáról. A jelen állapot teljesen tarthatatlan. A z autonómiának jelen alakjával a tőzsde külön állam az államban, melyre kormánynak vagy törvényhozásnak befolyása nincs. A tőzsde autonómiája ellen elvileg nincs kifogásunk, sőt azt a törvényben is biztositandónak tartjuk, de megfelelő korlátozásokkal, az érdekelt összes tényezők befolyásának törvényes biztosításával, a jogszolgáltatás reformjával s főként a kormány ellenőrzési és felügyeleti jogának pontos megállapításával. A tőzsdetörvény megalkotása a magyar gazdaközönség egyik sarkalatos követelménye . s a jelen autonóm szervezet keretében létesülő bármily újítások bennünket ki nem elégíthetnek, mert amit ez újítások ma megalkotnak, ugy azt holnap egy ujabb határozattal hatályon kivül helyezhetik. Nekünk csak törvényes alap nyújt kellő megnyugvást és biztosítékot a tekintetben, hogy a ma alkotott és szükségesnek mutatkozó rendelkezéseket egy holnapi ellenkező erősebb áramlat nem fogja megdönteni. Ezen törvé.iyes szabályozás keretén belül követeljük a fedezetlen határidőüzlet eltörlését és pedig azért, mert a) erkölcstelen hazardjáték, mely a hiszékeny és járatlan nagy tömeg kizsákmányolásával halmozza fel nagy vagyonná mások munkája gyümölcsét, mely a könnyű vagyonszerzés vágyának felkeltésével megmételyezi a közfelfogást, bénitja a munkakedvet s a tisztességes kereseti módok iránti tisztelet és szeretet csökkentésével, s tenyészti a léhaságot; b) károsan befolyásolja a természetes áralakulást s igy közveszélyes, mert az árkülönbözettel való játék nemcsak a játszókat érinti, de károsan befolyásolja a játéktól távol álló termelők és fogyasztók millióit; c) meghiusítja a vámvédelmet, mert a fedezetlen határidő-üzlet segélyével a buzabehozatal akkor is lehetséges, a mikor az egyébként veszteséggel jár; d) az effektív üzlet lebonyolításánál teljesen nélkülözhető, amint ezt igazolják azok az államok, mint Olaszország, Oroszország, keleti államok stb. hol szervezett vagy épen fedezetlen határidó'üzlettel foglalkozó tőzsde nincs, s nálunk az árpakereskedelem, mely téren fedezetlen határidőüzletet sehol sem ismerünk s állandó nagy kivitelünk daczára az árak általában kielégítők, nagy ingadozásoknak nincsenek alávetve; e) eltörlésével a termelő és kereskedő osztályok közötti érdekellentét megszűnik, mert az árak emelkedésének s illetve az áringadozások lehető mellőzésének közös érdeke fűzi őket egybe s a
&OZTKLEK, 1901
PFBBÜAR HO Í 3
majd csak tényleges eladás és vétellel foglalkozó kereskedelem, megfelel nemzeti és gazdasági hivatásának; f ) kútforrása sok társadalmi bajnak, miután oly üzlet, mely nem termel uj értéket, hanem a meglevő s eloszlott vagyon kevés kézbe való összpontosításával a vagyonmegosztás aránytalanságát növeli s a becsületes munkával és szorgalommal szerzett vagy öröklött vagyon iránti tiszteletet — amely pedig a jelen társadalmi rend alapja — csökkenti; %) a spekuláczió által ma lekötött tőkék felszabadulva, a produktív termelés a nemzet igazi vagyonosodásának forrásává válhatnak. A különben hiszékeny nagyközönség is kezd már öntudatra ébredni, kijózanodni s a tőzsdei körökben általános a panasz, hogy a spekuláczió — megfelelő s könnyen kizsákmányolható anyag hiányában — pang nemcsak nálunk, de világszerte. A sok csalódás végre is legalább óvatossá teszi az embereket s igy lassanként köztudomásúvá lesz, hogy a tőzsde által bemutatott fellendülés rendesen rövid ideig tart, azután évekre terjedő hanyatlás áll be s mig amabból rendesen csak a tőzsdé hez közel álló s nagy ingó tőkével rendelkező körök veszik ki busás részüket, addig az árhanyatlás hatása kiterjed mindenkire. A fedezetlen határidőüzlet aranynapjai tehát amúgy is múlóban vannak, mert a közönség okosabb vagy legalább óvatosabb s mert a kizsákmányolás mértéktelenségével nem tart lépést az uj értéktermelés. De külömben is a hiteleszközök ma annyira fejlettek és fejlesztendők, különösen a gazda szempontjából, hogy a vásárlási koczkázat meg fog oszlani a termelő, kereskedő és fogyasztó között. Különösen ha megfelelő védvám s a közraktári szövetkezetek alakulásának előmozdítása mellett érvényesülhet az önálló, az aratástól az uj aratásig fokozatosan emelkedő áralakulás. A gazda az árak emelkedése reményében s különösen ha raktározott búzájára hitelt kap, nem árasztja el gabonával az őszi piaczot, hanem az eladással várni fog. A kereskedő ugyancsak az áremelkedés biztos reményében szívesen fog vásárolni és raktározni ép ugy, mint a fedezetlen határidőüzlet korszakát megelőzőleg; a malmok ugyanezen szempontokból igyekszenek szükségletüket erejükhöz képest részben már őszszel beszerezni s illetve készárú szállítására szóló határidőkötésekkel fedezni. A fedezetlen határidőüzlet eltörlésével tehát a gazda, kereskedő és malomtulajdonos érdeke azonossá válik, mindnyája az ár emelkedésében találja meg számítását, mindnyájának közös érdeke az önálló árképződést biztosító vámvédelem. Szinte fölösleges ezek után a tőzsdekörök azon ellenvetésére nyilatkozni, hogy a fedezetlen és fedezett határidőüzlet meg nem különböztethető s a törvény tilalma daczára a fedezetlen határidőüzlet fen fog maradni.
IS
SZAM
N ÍKT ÉVFOLYAM.
A határidőre kötött üzleteknél a kritériumot a szándék fogja képezni, amelyet kutatni megfelelő esetekben, a kormány felügyeletnek s illetve a megfelelőleg reformálandó tőzsdei bíróságnak leend feladata. Feltételezendő, hogy minden határidőkötés tényleges szállítással bonyolittatik le, aki tehát nem szállít — a vis major esetét kivéve —• feltétlenül azzal a szándékkal kötötte az üzletet, hogy azt különbözettel bonyolítsa le, valamint az is, aki a neki átvételre felkínált árut át nem veszi. A z üzlet lebonyolításakor tehát, mindenkor ki fog tűnni, hogy a határidőüzlet a szállítás szándokával köttetett-e, vagy czélja csak az árkülönbözetre való spekulálás volt. Ha pedig a határidőkötések tényleges szállítással bonyolíthatók le, ha ugyanaz a gabona nem lesz korlátlan számú üzlet lebonyolításánál felkínálható akkor a lidércznyomás megszűnik, a fiktív gabonatömegek eltűnnek s a szabad-árfejlődés érvényesül. Nemzeti, gazdasági és társadalmi szempontok parancsolólag hívják fel tehát figyelmünket a tőzsdén uralkodó állapotokra, a tőzsdei üzlet törvényes szabályozásának szükségességére. A gazdasági élet hasznos és szükséges tényezője a tőzsde, mai szervezetében azonban nehéz megítélni, hogy vájjon nem nagyobb mérvben káros-e, mint hasznos. A szabad kereskedelmi irányzat utolsó, de legerősebb mentsvára ez, melynek eddig világszerte sértetlenséget biztosított az a nagy politikai befolyás, amelyet a tőzsdében csoportosult spekuláló ingó tőke érvényesíteni tudott. Ez a befolyás azonban erősen csökkenőben van s az önzés alapján, de tetszetős jelszavakból épült védfalak, az eddig félrevezetett s most öntudatra ébredt közvélemény ostromától ingadoznak, itt-ott düledeznek s mind. nyilvánvalóbbá lesz, hogy a tőzsde mai szervezete nem annyira sérthetetlen, mint inkább tűrhetetlen az ott uralkodó állapotok miatt. L e kell tehát nekünk is számolni a tőzsde törvényes szabályozásának szükségességével, szakitanunk kell minden suggerált előítélettel, mely a tőzsde sérthetlenségét hirdeti. A tőzsdét egyszerűen összhangba kell hozni a gazdasági élettel. Meg kell szüntetni azt a lehetetlen állapotot, hogy a tőzsdén más jog, más igazság, más erkölcsök legyenek mérvadók, mint a gazdasági élet egyéb terén,hogy a tőzsde vezetéséből az üzlet ellenőrzése s irányításából kizárassék a legfontosabb, legközvetlenebbül érdekelt tényező — a termelő, hogy ott felelősség nélkül s büntetlenül üthessen tanyát a legszertelenebb spekuláczió, hogy a spekuláczió virágzásától függjön gazdasági életünk fellendülése, holott e mű fellendülés az alap egészségtelen voltánál fogva magában hordja a gazdasági hanyatlás csiráit.
13
SZÁM.
-1-ÍR :
:
;
FEBRUÁR
'
13
és háború. S ha ők ezeket testükről lehámozva, a tisztességes ;p;srí és kereskedelmet eme (Malfálvay Géza képviselő úrhoz intézd nyilt levél elemektől Írómegtisztítják, azonnal észlelni fogják idhoz : Sós Márton gazdatárshoz — a szili választóa kereskedelem, ipar s mezőgazdaság felvirágkerület több száz választópolgára.) zását. És hogy e törekvésünkben megértjük A „Köztelek" 30-iki számában nyilt levél egymást s ebb n hü támaszra fogunk találni jelent meg Makfaivay kepviselő uihoz intézve, a tisztességes kereskedelem és ipar részéről — állítólag kerületűi kbeli polgártársunk — Sós egy pillanatig sem kételkedünk. Ép azért Márton tollából. Meg fogja engedni tisztelt pol- nekünk, a képzelt ellenségnek,1 minden erőnkgártársunk, ha az ő leveléhez mi aluliro:tak is ből oda kell törekedni, hogy a tisztességes és pedig számos polgártárs nevében hozzá- kereskedelem és ipar vezető egyéneit megszólunk. M ndenekeiött köszönettel adózunk a nyerjük s jogos álláspontunkról őket meglevél írójának, bárki legyen is az a Sós Marton győzzük és bebizonyítsuk, hogy mi nekik ellenpolgártár.-unk, hogy ama nyílt levelet szeretve ségeik nem vagyunk, nem is voltunk s nem tisztelt képviseiőakhöz intézte, mert igy alkal- is leszünk. Azért tehát, midőn igen tisztelt mat nyújtott alulírottaknak arra, hogv kifeje- képviselőnket az előadói tisztségnél ez a zést adjunk véleményünknek képviselőnk leg- nemes íntenczió vezette,-felőle feltenni is bün utóbbi működése fölött. És ezt időszerűnek volna részünkről azt, hogy ő az agrár elveitartjuk tna annyival is inkább, hogy a közelgő ből egy hajszálnyit is engedett volna. Hisz választások előtt egymást jói megértsük. Sze- nem azért lépett a közelmúltban szép birtoka rintünk, tisztelt Sós Marton polgártárs, hibás vételével abba az osztályba, amely eddig a uton ha'adna az az agrár képviselő, ki a gazdák legmostohább fia volt ennek a hazanák, hogy érdekeinek védelmében a tisztességes kereske- most meg elpártoljon azoktól, kiknek érdekeit delemnek és iparnak hadat üzenne. Mi nem eddig önzetlenül, ambiczióval védelmezte. akarjuk törekvésünket más, jogosult érde- Makfalvayról ilyent feltenni nagy háládatlankek rovására érvényesíteni. És igy, amikor ság lenne ép a mi részünkről. Nekünk az ily Makfalvav képviselőnk a kereskedelmi minisz- önzetlen képviselőt meg ke'l becsülnünk s ternek előadójaként fellépett, legkevésbé sem ameddig csak lehet magunknak megt rtani. követett él ezzel hibát, ha tévedett, tévedése Nézzen csak Soós barátunk körül, hánvat csak abban állhat, hogy nem gondolt arra, talál még ohan képviselőt, aki teljesen a miszerint az ő szép ínteaezióiból a merka-tilis hazafiság érzetétől áthatva, kitartóan csak a sajtó a félremagyarázások tő»éj ét kovácsolj*. kerület altalanos gazdasági érdekekért küzdDe hogv agrár elveiből ő egy jottát is_ enge- jön? Pedig higyje meg tisztelt polgártársunk, dett volna, ezt mi, kik működését 10. év óta Só-; Márton, ha a közelgő választásoknál a mi figyelemmel k'Sériük s feiknek biza'mával vissza magyar gazdáink tovabbra is ragaszkodni fognem élt, róla netn elhinni, de meg feltételezni nak .azokhoz, kiknek csak az a czé juk, hogy is képtelenek vagyunk. Abból a körülményből, a képviselőséggel b» folyásukat szeméhes értéhogy az ország gazdaközönsége a tisztesség- küket, a maguk javára értékesítsek : a mi jajtelen elemnek hadat üzent s lépten-nyomon s .»vunk ép ugy el fog az ő füleik me lett hite!-, önsegély- és fcgyasztá^i szövetkezetek repülni, mint elrepült az elmúlt évtizedeken felállitásá1 sürgette, azt a törekvést ig\ ekeznek keresztül s vajmi kuveset fognak törődni azzal, nekünk tulajdonítani, hogy a gazdaosztály az bogy gabonáink ára két vagy három forinttal általános kereskedelem és ipar ellenségévé csökken vagy állataink ára potom pénzen kel, szegődött! lyet híresztelni csak a czélzatos mert ezt a kis árkülönbözetet elég busásan naegíévésztés szándékával 1< het! Ha már most karpótolja ama 25—30 ezer frt évi jövedelezen ellentétek s félreértések kiegyenlítése mük, msiyet önzetlen honatyas&guk révén meg, végett, a mi igen tisztelt képviselőnk, mint szereznek. Ép azért legyük k a közelgő válaszegyik nevesebb agrárpárti képviselő, a keres-# tásnál gazdás r^sen s csakugyan tudjuk meg kederni miniszternek előadója lett, ezért őt elébb — j ó l mondta Sós M-irton polgártárs — nem kárhoztatni kell, hanem háláukat kell kik azok a képviselő jelöltek, akik ismernek e .előtte kifejezni, hogy az ország közgizdasága- hazában még fon osabb és égetőbb érdeket, nak felvirágoztatására törekszik a képze't mint az ország gazdái boldogulásának előmozellenségek kibéftité-ével és egybeolvasztásával. dítását? És kik azok a képviselőjelöltek, kik a képviselőséget jövedelmező üzletnek tekintik? A józan magyar gazda a kereskedelem s S ha ezzel tisztába jöttünk és képviselőnek az iparnak általánosságban ellenségévé nem sze- érdek nélküli önzetlen hazafiakból válogatunk, gődhetik. Nem tagadjuk azonban, hogy ellen- ugy mindjárt kevesebb lesz Sós Márton gazdaségei vagyunk a kereskedelemnek és iparnak, társ az ön községében is a birtokok elárverede minőnek? Olyannak, amely a tisztességes zése — s mindjárt fogyni fog azoknak az Engekereskedelem leple alatt üzérkedik, uzsorásko- leknek a száma - - kik a rohamos vagyondik és a nép testén, mint rákfene élősködik; gyarapodás folytán a megye székhelyén a amely pióeza módjára népünk vérét, erejét palotákat emelik! Akkor bizton hiszszük, hogy szivja s mig ő hizik, addig népünk pedig a ha földmivelésügynek tárgyalása lesz kitűzve, folytonos munkás szorgalma daczára is sorvad nem fog a tisztelt ház minden ily alkalommal s elvész ! Ellenségei vagyunk az olyan intéz- kiürülni ugy, mint eddig sok éven keresztül. mén\nek, mely kebelében megtűri az oly tisztességtelen elemeket, akik a spekuláczióval, A magyar gazdák sorsának javításáért üzérkedésül, a mi terményeink árát mester- küzdött ami szeretett képviselőnk 10 év óta, séges uton lenyomni törekesznek és azt a odaadó munkássággal, önzetlenül s mi a szili temérdek milliót, amaly igy is árveszteség választókerület polgársága teljes bizalommal folytán előáll, elzsebelni akarják. Igen az tekintünk az ő jövő működése elé s hiszszük, ilyen intézménynek s benne az oly elemeknek hogy tehetségének minden erejével fog odas minden oly összebeszélésnek, karteinek, tőrekedoi, hogy a közel jövőben kötendő vámamely a magyar gazda s a fogyasztó közön- szerződések, a melyektől a gazdák sok javulast ség kizsebelésére irányul, ellenségei vagyunk, várnak, minél kedvezőbben alakuljanak a mi de nem annak a kereskedelemnek és ipwrnak, javunkra. Ily körülmények között hiszszük, hogy amely a tisztességes polgári haszon elérésére a mi táborunkból, mely mint egy sürü erdő áll velünk együtt fárad. Fogjon a tisztességes szeretett képviselőnk mellett, ön sem fog kereskedelem és >p»rososziály kezet a gazdával tisztelt Sós polgár'ársunk hiányozni?! S ha wz s ő maga iparkodjék kebeléből a salakot ki- ország kerületeinek minden polgára oly éber vetni s meglássák, hogy az a képjelt ellenség figyelemmel kiserí képviselője működését, mint minő jó barátjuk lesz nekik. Ha ők erre ön, akkor lehetetlen, t ojy Magyarországra uj szövetkeznek velünk és a tís-titó mjikához éra ne nyíljon, leh ><etlen t>ory az ily íózan ők magú'; is hoz/áí :>n* k, tapa z alní fogjak', !fondölt;ozas
levél.
26§ képes polgártársainkat elcsalni abba a táborba, hol a haz&fiságát s a nép érdekeinek a képviseletét — a képviselő saját zsebjeinek a betömésére iparkodik felhasználni. A-ért minden kerület tisztelt választópolgára K-g. en olyan éber, mint Sós Márton, képviselő]a pedig oly jó hazafi, mint Makfaivay G^za, aki ; feltűnik majd a magyar gazdaos- iály boldogulásának várva-várt csillaga is! Hazafiúi üdvözlettel maradtunk. Igal, 1901. február 6. A szili választókerület több száz választópolgára nevében : Bogyay Emil, Karai József, Tinta János, Szolcoli János. Tisztázzuk az eszméket. Sós Márton nyilt levele azt a kérdést vetette fel, vájjon szükségképpen engednie kellett-e elveiből annak az agrárius képviselőnek, aki a kereskedelmi tárcza előadói tisztét elvállalta ? Mely esetben kellett volna az elveiből engednie? Ugy-e akkor, há a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem tisztes érdekei között ellentétek állanának fenn? Aki az ipar és kereskedelem jogosult érdekei ellen küzdött, az nem állhat sikra ezen érdekek nevében, vagy ha megteszi ezt, akkor az elveiből enged. Sós Márton sokat hallott és olvasott arról, hogy az agráriusok az ipart és kereskedelmet agyonnyomni akarják. Most meglepetve kérdi: hogyan lehet ezek u'án egy agrárius képviselő a kereskedelmi tárcza előadója? A képviselő engedett-e elveiből vagy pedig azok igyekeztek mindeddig felrevezetni Sós Mártonékat, akik az agrariusokat az ipari és kereskedelmi érdekek ellenségének hirdették? Ez a felvetett kérdés őszinte, jogosult és időszerű volt. És még csak bizalmatlanságot sem fejez ki, mert Sós Márton megadja aztán a feleletet önmagának abban, hogy biz itt nem uz agráriusok a ludisöfc, hiszen az ipar és kereskedelem elnyomva ni cs. hanero az a ludas, aki az agráriusokról ilyen elIe sségeskedő szándékokat híresztelt, hogy ezzel törekvésüket túlzónak és jogosulatlannak mulassa be a nagy közönség előtt. Az az agrárius lcépvisélö tehát, aki a kereskedelmi tárcza előadója volt, nem esett elvtagadásba, senkivel békét nem, kötött és semmiről le nem mondott, mert erre szükség nem volt, hanem lerántotta az álczát egy nagy hazugságról és közmegnyugvásra demonstrálta, hogy az agráriusok nem az ipar és kereskedelem jogosult érdekeinek rovására akarnak boldogulni. Ez volt a Sós Márton gondolatmenete és ennek igazolására megnyugtató választ kért. Aki ezt a felszólalását helyteleníti, az abban az illúzióban él, hogy Sós Márton egyedül áll az országban. Pedig sok ezer Sós Márton él közöttünk, akik a napi sajtó hatása által megtámadva érezvén valamely ügyről formált nézetüket vagy bizalmukat, egészséges észjárásukkal igyekeznek az ellentétes benyomások közül kibontakozni, hogy az igazságot megtalálják. Ezekkel a Sós Mártonokkal érdemes néha szóba állani, de nem kell félreérteni szándékukat, mert ezek jóindulatu, egyene3 emberek. Egyebekben a szili választópolgárok levele a Sós Márton levelével egyetlen pontra Dézve sem áll ellentétben, ezt még csak helyre sem igazítja, c-ak az okoskodásait pecsételi meg bizalmi nyilatkozatával, amelynek alkalmazása fölött jelen esetben csak örvendeni tudunk. Disharmonia áfncs közöttünk, nem volt egy perczig sem és ne is legyen! Szerk,
13 SZÁM. Ü-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HÓ 13.
270
ÜZEMTAN. Rovatvezető : Hcnsch Árpád,
A marhahizlalás mérlege, i. A múltkoriban szó volt a „P< óbavágások" czim alatt arrói, hogy a szegény tengeri nem olyan bűnös, mint azt némely mészárosok hitték, ez most már csaknem kétségen kivül áll, de az is bebizonyosodott, hogy milyen perczentre dolgoznak a mészárosok. És midőn a dolog igy áil, azt hiszem, hogy a fentemiitett czikk mintegy kiegészítő részéül tekinthető az, ha a hizlalás gazdasági mérlegével foglalkozzunk. A hizlalás gazdasági mérlegénél egészen másként áliunk, mintha pozitív adatokkal rendelkezünk, mert igen bajos azt helyesen megítélni, hogy állatjaink a beállításkor mit is értek, vsgy azt, hogy hogyan is vegyük fel a szalma, polyva, tengeriszár stb. értékét, melye-
ket gazdaságunkon kivül igen kevéssé, vagy egyáltalában nem tudunk értékesíteni; «z , legnehezebb és igen körültekintőnek keli lennünk, nehogy mérlegünk hamis képst mutasson, miáltal csak ím káro-odnánk, illetve csak is látszólagosan nyerünk; már pedig a helyes mérleg a jövedelmezőség legtisztább képe, a meiy cs .kis a helyes adatokon nyug'idhatik. Ezt tudv.i ős eiőre bocsájtva, tulajdon-epeni tárgyamra térek és ha netalan fejtegetéseim fonalán éppen a legnehezebbet, a helyes adatokat nem találom meg, a szives olvasónak nemcsak bírálatát, de szives felvilágosítását is kérem. Mint emlitém, csakis a hizlalás gazdasági mérlegével foglalkoztam, tehát eltekintek attól, hogy vájjon helyesen vezettetett-e vagy nem, mert akkor azon helyes és jónak bizonyult szabály szerint is — v a g y mondjuk arány — mely a feletetett takarmányfehérje és nifrogénmentes alkatrésze között fenn kell, hogy álljon — nemhogy törlendő volna a tengendara, hanem neki jutna, ha nem is a pó
i
m
u
t
a
t
á
Alapul kőt esetet veszek fel és pedig első esetben rendszeres a hizlalás; a másikban pedig olyannyira általános alkalmi hizlalással állunk szemben, midőn czélunk az, hogy hizlalás által állatjainkat jobban értékesítsük. Az első mérleg az összevásárolt elsőrendű, nagytestű állatok hizlalására vonatkozik. Ezen rendszeres hizlalás indító oka a tragyanyerés és a keménvitőgyári hulladék — burgonya, törköly — és egyéb takarmányfélék értékesítése. Magát a mérieget sokféleképpen lehet szerkeszteni és én leghelyesebbnek tartom, ha a tu'ajdonképeni mérleghez két kimutatást csatolunk; egyet a takarmányozás mikénti keresztülviteléről s vele együtt a feletetett takarmány mennyiségéről, a másikat pedig a takarmányban foglalt száraz alkatrészről s vele kapcsolatosan a nyert trágyamennyiség kiszámításáról ; amelyekhez, ha még a mázsálási jegyzék masoiatát is csatoljuk merlegünk nemcsak szemléletes és meggyőző, de tanulságos is. Igy tehát én is mielőtt a mérlegre áttérnék, mindenekelőtt közlöm előbb az emiitett kimutatást.
s
a hizlalási idő alatt 71 darab vásárolt nyugati hízó ökörrel feletetett takarmányról.
III. 7 III. III. ? III IV. 1 IV. IV. 1 IV. V. 1 V. V. 1 V. VI. 1 VI. VI. 18 VI. VI. 1 VI. VI. 18 VI.VII. 1 VII. VII. 1 VII. VIII. 1 VIII. VIII. 1 VIII. IX. 1 IX. IX. 1 IX. X. 1 X. X. 8 X. X. t X X. 21 X. XI. 1 XI. XII. 1 XII. XII. 2 XII.
31 25 31 30 30 ao 31 31 31 31 17 17 80 13 17 17 30 13 31 31 31 31 31 31 30 30 3J 30 7 7 20 13 20 31 11 30 30 1 9 8
i 4 ' 5— 30 5 — 40 30 5 40 5 31 5 40 5 5 31 5 31 5 40 5 31 5 40 3 30 31 30 4> 5 31 5 5— 19 — 31 5 15 5 15 7 — 15 7 — 15 7 —
1 o 22 4 — 22 5 —•
-
2 1-5 05 2 1 — — 0-5 3 0-5 05 — — 05 — 0-5 •5 3 2 — 1 0-5 4 4'5 3
4-5 1 5 4-5
___
Összesen
A fenti kimutatásból nyomról-nyomra menve nemcsak azt tudjuk meg, hogy a 7—9 hónapig hizlalt ökröknek mivolt a napi adaga, hanem tisztába vagyunk azzal is, hogy mennyi volt ugy az időkinti, mint az egész időben feletetett összes takarmány, s ha most nem forogna fenn az áraknak bizonytalansága, akkor számadásuntnak helyessége kétségen kívül állhatna. A másik kimutatás a szárazanyagtartalom s az tbböl folyó trágyakiszámitásra vonatkozik. Kimutatás a feletetett takarmányban foglalt száraz alkatrészről. Nevezetesen
S?éna Zöldtakarmány Takarm.-szalma Polyva Tak.-répa
43 8 Száraz alkatrész ®S g •2-^ -í: egyenkint őizzesen q 797 660 72 115 832
kg. 62 30 78 38 65
% q kg. 85 677 97 20 132 06 86 62 59 86 99 22 16 133 22
q — — — — —
kg. — — — — —
20 20 20 20 20 20 30 30 30 30 30 30 30
s
e
t gui nős
1 1
t
e
e
t
a b r a k :i a k iÍ r m á n y d a r í
1" q —
malátacsira
_
a
bükköny
1
1
tengeri
s gs
1
e
á
burg. törköl
g z
5 t 43 S
m m gr. a 1 — — 1-5 20 1 — 2 20 1 5 — 0-520 0'5 0-5 — 1-5 20 1-5 1-5 —
0 -
F
g
tak.-répa
S
g 5 5 5 -
5 — 0 5 — 0 5 — 0 5 — 5 — 20 5 — 2!0 5 — • — 5 — 2 5 20 2 5 20 • 2 2 5 20 • 2 2 5 20 • 5 20 5 20 • 2 2 5 25 2 2 5 25 • 2 %2 5 25
a
zöldtakarm.
fik1
S
d
Abraktakarmány d a r a
tengeri
1 •V
a
i
tak-répa burg. törköl
I 1 1 hó nap
P
á 1 a s gumós
zöldtakarm. tak.-szalma polyva
tó 1 hó nap
a
sz
bükköny malátacsira
N 1 1
1 d ö
|
_ _
kgr. q 15 20 7-50 15 15 12 18 24 135 4-50 ' 4-50 13-EiO 18 18-60 18-60 24-800 9 61 19-22 19-220 68 .20 40 6 80 13-600 52 10 40 5-20 5-20 26 10 400 52-70 7 90 10 54 10 540 527 26 35 40 30 403 20 15 2 01 8-06 8 060 248 49 60 6 20 1240 62 24-800 48-05 — 28-83 4 80 480 192 20 19-220 961 48-05 62 — 18 60 37-20 1240" 37-20 :372 6-20 24-8- 0 9 61 288 48 05 — 4 80 961 19*220* 60 240 18 36 9-30 12-— 24 60 24 9'30 18-60 4-C55 1 8-600 930 46:50 18-60 46-50 186 ' 56 2-80 11 20 5-00 5-60 14 8 400 280 . 2-47 4-94 ' 4-94 12-35 49-40 7-410 247 12 35 620 18-60 620 31 12-40 12-40 31 124 18-600 1-65 6 60 4-950 165 825 . 3 30 3 30 2025 22-50 112-50 6 75 13-500 450 31-50 9 9 0'22 0-75 3-75 0-67 030 0 450 15 1-05 0-30 1 68 5 04. — 2 24 2-24 5 60 28 lf2 7 84 — — — — 3 360 18602 797-62 660 30 72-78 115-38 812-60 832 65 1450-8Üi 77-26 367-95 108V2 47-73 54*.15 350 930
adag 1000 750 1200 900 12 0 . 961 680
q
50 37-50 60 45 62 48-05
js 5
q
g
q '0 15
q 20
q 40
q 150
q 10
q
q
60 — 45 — 62 — 48-05 — 34 — 26 — 26 25 — 20-15 » —
Siáraz alkatrész egyenkint összesen
q kg. o/o q Burgonyatöriöly 1450 80 14 2u3 77 28 Árpadara... 367 95 87 320 Tengeridara Bükkönydara ... 108 02 86 92 47 73 90 42 Malátacsira ... Korpa 54 15 87 47 812 60 85 690 Alomszalma
q —
kg. 11 11 — 89 - — 95 — 11 1880 71 690
E g y ü t t . . . . . . 2570 71 Kimutatás a nyert trágyamennyiségről. Nyeretett N e v e z e t e s e n trágya q kg1880 q takarmány alkatrész X 2 = 3760 — Alomszalmában foglalt száraz alkatrész 690 71 kg. X 3 4 ... 2348 41 ... 6108 41 Mielőtt tovább folytatnám, megjegyzöm ezen utóbbira nézve azt, hogy a trágyakiszá-
mitás igen egyszerűen ugy oldatik meg sok helyen, hogy vagy abból indulnak ki, hogy egy számos állat után egy bizonyos idő alatt, mondjuk egy év alatt ennyi és ennyi trágya nyeretik, vagy pedig felveszik 100 kg. szárazanvagtartalomnak 380 kg. trágya nyerését, jő lehet mindkettő gyakorlati is, de mégis, különösen az első nagyon is bizonytalan, sokkal helyesebbnek tariom az általam közölt és manapság általánosan használtat. Ezen számitásunk után a mérleg szerkesztőséhez foghatunk, miről azonban csak a következő számban lesz szó. Páll Béla.
NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Cserháti Sándor.
A csontlisztfoszforsav trágyahatása. A csontliszt-foszforsav hatásáról a nézetek mésr eltérők *) ez okból 0. Kellner és 0. fíöttcher
14, SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM. újból megvizsgálták e dolgot, tiz különböző csontliszttel kísérletezveHa az efféle kísérleteket olyan edényekben hajtjuk végre, mint a minőket Wagner ós Mercker használnak, akkor az egész kísérletet Liebig minimumtöevénye uralja; ennélfogva a csontliszt-foszforsav kísérleteknél mindig nitrogén-, kálit és méss-feleslegről gondoskodunk. Wagner olyan talajokat használt, melyek jelentékeny mennyiségű szénsavas meszet tartalmaztak (5 40, 6'70, 2 90%) s Marcker egy-egv, 6 kilogramm száraz talajt tartalmazó edénybe 10 gramm szénsavas meszet adott. Miután az volt feltételezhető, hogy a mé-z a humuszszal és egyéb oldó alkotórészekkel könnyen vegyül, valószínűnek látszott, hogy a talaj feliáró>épessége ezen kísérleteknél vagy már kezdettől fogva csekély volt vagy pedig a mész csökkentette azt. E nézetet szerzők kísérletileg vizsgálták és három év óta különböző kísérleteket oly módon végeztek hogy a csontliszt részben mészszel, részben mész nélkül lett használva.
KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HÖ 11.
sav oldható P2 05 ... 35*10 41 8 6 70 Csontliszt 0'40 jtramm P2 OB mind a X. kísérlet atiöga 20 65 407 5 20 10 Az összes edények, amelyek még egv szer annyi foszforsavat kaptak, valamivel nagyobb hoaamot adtak (szárazanyag) és pedig mészszel mész mész nélkül nélkül több Trágyázatlan . 1370 20'2 6 50 Szuperfoszfát 1/2 gr. vízben o'dható Pa 0s ... 43*90 46 40 2*5 Thomassalak Vagr. czitrom-av oldható Pa 0s 44*50 46 80 2*3 Csontliszt 0'8 gr. összfoszforsav mind a X. kísérlet átlaga ... ... 24 42 52*18 2776 A szénsavas mész tehát mindenütt többékevésbé csökkentette a hozamo" és pedig a trágya satlan idények hozan a 32% volt. A szup ?rfoszfát es Thomassslakrál a hozam csökkenése jóval kisebb volt, amennviben egyszeri foszforsavtrágyázásnál csak 12%, a kettesnél 4% volt. Igen jelentékeny volt az eredmény a csontliszteknél a meszezés következtében, t. i. 49 4% egyszeri és 47*80% a kettős fo zfortavírágyázásnál.
299 Lehet, hogy a humuszanyagok feltáró hatása, a talajvízben többnyire jelenlévő vízben oldható korasav, talán a nitrogéntartalmú anyagokból képződő salétromsav, valamint a korhadó anyagokból bőségben fejlődő szénsav mind olyan tényezők, melyeknek ezen folyamatnál szerepök van. Nem lehetetlen, hogy egyik-másik foszfát feltárásánál a taiajbakteriufj.oknak is van szerepük, melyeknek tevékenységét a mész megakasztja. A kísérlet alkalmával használt trágyafélék hatásának összehasonlítására szerzők a szokásos módon a vizbeí) oldható foszforsawal elért terméstöbbletet 100-al vették egyenlőnek s ez al«pon végezték a számítást a Thomassalak ós a 10 csontliszt hatásanak a kiszámításánál. Ily módon eljárva a következő számokat kapjuk: egyszeri kettős foszforsavmennyiség
100 100 Thomassalak Tíz csontliszt átlaga 60 64 A kísérletekhez oly talajt használtak, E kísérleti eredményekből az tűnik ki, melynek humusztartalma nem volt nagyobb a hogy az olyan minőségű talajokon, mint a miközönséges szántófö di talajokénál. A szénsavas n< k e kísérlet alkalmával használtattak a mész az összes kísérleti talajokban csak nvocsontliszt foszforsav őszszel alkalmazva eléggé mo«ban volt jelen. A legutolsó évi kísérletekjelentékeny hatást képes kifejteni. hez szelíd vályogtalaj szolgált, mely r91°/o vízKitűnik továbbá més? az, hogy nem tanámentes humuszt és csak 0'02°/o szénsavat tarcsos mészszel megtrágyázott, vagy természeténél talmazott s már megelőző kísérleteknél is fogva mésztartalmú talajon feltáratlan csontlisztet nagyon foszforszegénynek bizonyult. elszórni. Miután rendesen a mésztragyázás A tenyészedények, melyekben a kísérletet nem hosszantartó, mert a mész rövid idő alatt végezték, négyszegietüek voltak, vasból készülMég feltűnőbben fejezhető ki ezen arány, a talajalkotórészekkel átalakul s részben kitek és 6 kgm. légszáraz talajjal töltettek meg, ha az alkalmazott foszforsav 1 grammja áltai lugozódik, valószínűnek vehető, hogy a meszezés mely kavicsrétegre került szellőztetés és öntözés czéljából, minden edény keskenyebb oldalán előidézett termé többletet számítjuk ki. A kő- utan 1 — 2 évre alkalmazva a csontliszt teljes két üvegcső volt elhelyezve, mely alul a vetkezőkben ezen számítás a meszezetlen és foszforhatását képes lesz kifejteni. Ehhez meszezett edényekre van külön kitüntetve. hasonló és ilyen kérdések további kísérletekre kavicsba ágyazott vasból készült rostászerüleg Szárazanyagterméstöbblet, melyet az adott utalnak, melyeket szerzők a to/ábiakban is átlyukasztott félhengerben végződött. foszforsav 1*1 grammja létesített folytatni szándékoznak. A véletlen kizárására a kísérletekhez is Windisch Bihárd. különböző, többé-kevésbbé jól enyvtelenitett Á ) Egyszeri foszforsavadagolás csontlisztet használtak, melyek oly finomra mészszel mész voltak megőrölve, hogy 1 mm. szitán átbocsatva nélkül gramm maradékot nem hagytak hatra. Nitrogéntartalmuk 1—2%, foszfortartalmuk 29—33% volt. Vízben oldható P 2 0s szuperGAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. E csontlisztek mindegyike oiy mennyiségfoszfaiban 90 8 85"2 Rovatvezető: Mezcj Gyula, ben alkalmaztatott, mely edényenkint 0*4 és Czitromsavban oldható P 2 0 » 0 8 gramm foszforsavnak felelt m
272 hízelgőbben nyilatkozik az előadó felől s igen gyakran kapunk kérdéseket, vájjon nem tartozik-e az előadó ilyen esetben káriéritéssel. Határozottan nem! Az arankamag a legkülönfélébb, az eladótól teljesen nem függő utakon kerülhetett a vetésbe. Igy odahozhatta valahonnan a szomszédból a szél, a madár stb. s legvégső esetben lehetett a vetőmag között is. Ki érte a felelős? A kereskedő nem, mert ő tisztította s azután megvizsgáltatta s a hivatalos vizsgálat alkalmával arankamentesnek tálalt árut bocsátotta ilyen czimen a forgalomba. Aki vizsgálta átlagmintát vett minden egyes az előírás sze ríni előkészített zsákból s ha e mintának arank amentességét konstatálja, bizonyítja az ólorczár alatti bárezákon. Az egész, amit igy vizsgálni meg, mint a vett átlagmintát, lehetetlen. mivel igy 100 q heremag megvizsgálása heteket venne igénybe. Ilyen körülmények között könnyen érthető, ha a gazdi mmdt-féle szerrei megpróbálkozik, hogy veszedelmes ellenségétől megszabaduljon. Az e czélra ajánlott s?erek közül egy a most szóbanforgó sós vízbe való áztatása a veiőmagnak. Mivel a kérdések ismételten előfordulok. a ir>ag\ar-óvári m. kir. ál ami vetőmagvizfgaJó, í övei yéJet- es kór ani állomás szüksegesr ek látta az irányban kísérletet vé g f zni. Amint előre látnató volt, a kísérletek nem vezetttk a kívánt eredményre. A konyhasó itt, mint olyan, nem játszik szerepet, mivel az oldatnak ihen rövid idő alatt, mig a mag benne van, semmiféle hatása nincsen s a csiraképességet egváltalán nem befolyásolja. A ki először ajánlotta, az bizonyára csak a könnyen oldhatóságot, az any ig olcsóságát, ártalmatlan voltát vette tekintetbe s mivel a gazdára nézve ez könnyen hozzáférhető, ajánlotta a kísérletre. A tulajdonképpeni czél az volt, hogy egy olyan ártalmatlan á'dozatot a,Hittünk elő, amelynek sűrűsége nagyobb mint az arankamagé, de kisebb mint a herefélék megváé.
KÖZTELEK, 190 J FEBRUÁR HO 13 verticillata. Beauv. Alopecuriis agrostis L. stb.) szemetet, szár, levéldarabkákat stb. Ugyanezen oldatba tett aranka közrül egyrész a viz alá merült, mig a másik úszott a vizszinén. Ha az egészet erősen összerázzuk, az utóbbiak ismét a vizszinére kerültek. Ezeket megkisérlettük esiráztatni, eredménytelenül, mert a vizszinén uszó arankamagvak mind esiraképtelenek voltak. A 10°/o-os oldatban hasonló volt az eredmény, azzal a különbséggel, hogy több g\ommag került össze, mig az arankából ismét csak a csiraképtelen magvak lebegtek a viz felszínén. Igy folytatódott ez a 25%-os oldatig az eredmény mindig ugyanaz, hogy t. i. az ép arankw magvak a herével együtt a viz alá kerülnek. Tehát a 25%-ös konyhasós oldatba, a mely kb. megfelel a desztillált vízbe késziteü 26 4%-os oldatnak, nem lehetett egymástól elválasztani a heremapot és arankát. Ennek az oldatnak 15°C-náI 1-20333 a töménysége. Amint a kísérletből látható, nemcsak az egyszerű sós viz, de a konczentralt sóoidat sem használható az arn»kamentesité«re s ez irányban tovább folytatott kísérleteink, amikor más anyagokból előállított töményebb oldatokat használunk, a gyakorlati gazdák mar nem érdeklik s inkább c c K laboratóriumi érdekkel bírnak.x Ennyit óhajtottam a arankamentesités e módjánál a gazdaközönseg ti domasara hozni, hogy igy a kinek ezt a dolgot ajmljak, meg legyen kímélve a kísérletezés fáradságából vagy esetleg jóhiszemüségések kárát ne vallja. Barna Balázs.
Az amerikai „farmers' institute"-ok.
Az utolsó négy öt .évben földmivelési kormányunk kiváló gondot fordit a mezőgazdasági ismeretek népies terjesztésére s e czélb d nemcsak számos szakmunkát adott ki, melyek a Ha megnézzük az arankamagot, ez a kis mezei gazdaság egyes ágait népies nyelven szürke, igénytelen mag, határozottan azt a ha- tárgyalják, de azért a magasabb miveltségű tást .teszi rár>k, mintha rendkívül könnyű volna gazdaközönség igényeit is kielégítik; hanem s hasonlitbatlanul lazább s.övetü, mint a here- ugyané czél elérésére gondoskodott népies mag. Ez utóbbi dolog áll is, hanem a mi a gazdaság! előadások tartásáról is, melyek azonsúlyt illeti, a te jesen egészséges ép aranka- ban jóllehet gazdáink által eléggé.vannak látomag nagyságához merten elég súlyos. A here- gatva, még mindig nem foglalják el azt a hemag között levő arankának egy jó °/o-a éretlen lyet gazdasági oktatásunk rendszerében, melyre könnyű, kiszáradt ~s csak kevés benne a csiraké- ped'g hivatva volnának. E mek oka természepes érett mag. Termeszei esen az ilyen magvak tesen elsősorban gazdaközönségünkben rejlik, már a közönséges kr;tvizbe téve is a viz színén melynek nagy részében meg nines ínég az marac . t.: F,z azonban nem haszon, mert ezek érdeklődés a gazdasági kérdések iránt, sőt biugy se- ki Itek volna ki, bármilyen kedvező zonyos ellenszenvet és előítéletet tanusit minkörülménye'- i.özé jutottak volna is a szántó- den elmélet és szaktudomány iránt. Gazdasági földön. .»,-• egészséges, csiraképes ép aranka- oktatásunk egyik főczéljának kellene lenni, mag szépen a viz alá merül. hogy gazda közönségünkből ezen bkaimatlnnKülönbség azonban mindenesetre van a ságot és közönyösséget kiirtsa. Mert hiába két mag tömcntsésie között s ha az oldatot manapság már, ha ki akarjuk á'lani a verfokozatosan sűrűbbre csináljuk elélünk egy senyt a több- európai «liamokkal, de külöhatárt, a hol az ép herém >gvak az oldatban nösen Amerikával, nem szabad ev.árkóznuni a elmerülnek, az aranka pedig a vizszinén* marad. me^őg. zdasáfd kérdések sz»ksserü laiiusmáIlyen sűrűségű f o y ; d e i o t koi
13, SZÁM, 10-ik ÉVFOLYAM A farmers' institut intézménye tulajdonkép a hetvenes években kezdett határozott és önálló formát nyerni, a midőn az EgyesüiíÁllamok több állama elhatározta, hogy népszerű mezőgazdasági felolvasások rendezése czéljából farmer-meetingeket fog tartani. Ezen a farmerek oktatására szolgáló vándor-felolvasások rendszerének eredete ' azonban visszavihető az 1842—3 évekre, midőn a New York állami gazdasagi egyesület (State Agricultural Societv) kezdett ilyen felolvasásokat tartani. Majd 1859-ben Massa ebusetts állam mezőgazdasági hivatala küldött, ki egy bizottságot annak a kérdésnek a tanulmányozására, hogy miként lehelne ily felolvasások tartását rendszeresíteni. 1871-ben pedig már ugyanezen hivatal elhatározta, hogy az összes állami gazdasági egyesületek felkéressenek, hogy ily felolvasások és vitatkozások czéljaira oly időben és helyen, a mikor és a hol az illető egyesületnek a legalkalmasabb — meetingeket tartsanak. Az 1879. évben kiadott rendelet értelmiben azonban már valamennyi gazdasági egyesület köteles évente legkevesebb három ilyen farmers' ínstitutot tariani. Mössaehusetts állam példáját csakhamar követték a többi államok ís ugy, hogy manap már az Egyesüit-ÁHamok csaknem minden államában és tartományokban tartatnak hasonló jellegű meetíngek vagy farmers' institutok. töbi-kevesebb rendzeres-éggei és látogatót-ság mellett ugyan, de a legtöbb allamban ezen mozgalom mar tul van a kísérletezés stádiumán, sőt a legtöbbje egy elismert része lett az állam gazdasági szakoktatási rendszerének. A ,farmers instíiute" tulajdonkép a felnőtt farmerek iskolája, a melyekben a farmerek tudós szakferfiak és kutatók előadásaiból megismerhetik a mezőgazdasági tudomány alapelveit és a gyakorlat terén kivált farmerektől ezen alapelvek alkalmazásának legjobb módját. A szakemberek viszont megismerik a farmerek szükségleteit és hogy a gazdálkodás terén mely kérdések megoldása vált égetővé; úgyszintén a gyakorlatban elért eredményekből levonhatják a következtetést a tudományos kísérletek alapján megállapított elvek helyességére vagy helytelenségére nézve, Ezen intézmény egyik föhaszna, hogy a szakférfiak és a gázdaközönség ezen sürü érintkezése folytán, mindegyik látóköre tagul s köztük rokonszenves viszony jön létre. Jóllehet e farmers' instiíutok nincsenek az Egye>üit-Áilamok egész területén egyformán rendszeresítve, azok főjellemvonásaikban megegyeznek csaknem minden államban. Ugyanis a farmerek a helyi viszonyokhoz képest, vagy minden hónapban egy egy napra, vagy pedig ritkábban, de hosszabb időre összejönnek; és pedig rendesen csak a téli hónapokban, mj^őn a mezei munka jobbára szünetel. Ily összejövetelükre programmjaik akként vannak összeállítva, hogy az eszmecserére bő alkalmat szolgáltassanak és a tudós szakfévfiak vagy a gazdálkodás terén kivált és hírnevessé lett farmerek áltrl felvetett kerdések teljes és szabad meg beszélő- tárgyit képezik. As összes jelenlevők, a ieges-'yszeroüb farmerek ugy, mi-1 a legelőkelőbben felhivatrzák, hogy tegyenek kerdésesei, vagy pedig adják elő esetleges személyes tapasztalataikat. Gyakran ,kérdő könyvek* is kitétetnek használatra és a feleleteket vagy a .farmers' institute* vezetője adja meg, vagy más oly egyén, ki különösen hivatott a kért felvilágosítás megadására. Az esti üléseken rendesen népszerű felolvasás tartatik valamely általános érdekű mezőgazdasági kérdésről, azonban az ilyen felolvasás kell, hogy valamivel kidolgozottabb és befejezeítebb mű legyen, mint a nappali ülések előadasai, és kevesebb eszmecserere szolgáltasson alkalmat. Az Egyesült-Államok számos mezőgazdasági kollégiumai és kísérleti állomásai szoros kapcsolatban vannak a , farmers' institu te "-okkal, és még ott is a hol semmi hivatalos vagy
13. SZAM. il-IK ÉVFOLYAM. törvényes kapcsolat nincs köztük, a kollégiumok tanáraitól elvárják, hogy érdeklődjenek ezen külső működés iránt. A „farmers' institute" működése épen ezért némelykor ugy tekintetik, mint a „ University Extension" egy vendszere, válfaja. Az amerikai hivatalos jelentések szerint ugylátszik, hogy jelenleg ezek a „farmers' institute"-ok némi átalakuláson mennek keresztül, a farmerek azon kívánsága folytán, hogy több specziális oktatásban részesüljenek. Kérték többek közt, hogy különféle technikai kérdésekről is tartassanak felolvasások. A „farmers, institute"-ok igazgatása kétféle, amennyiben vagy a kormány felügyelete alatt állanak, vagy pedig valamely szakoktatási intézet kezében vannak. A kormány felügyelete négy különböző módon gyakorolható: a) az állami mezőgazdasági hivatal által, b) egy állami hivatalnok által, c) a megyei vagy kerületi szervezet keretében, d) vidéki gazdasági egyesületek utján, melyek állami segélyben részesülnek. Közvetlen a kormány felügyelete mellett működnek: a 19 keleti állam institute-jai, köztük New-York és Pennsylv mia államokéi. A tizenkilencz déli és nyugati államban pedig közvetlen a mezőgazdasági kollégium vagy kísérleti állomás felügyelete alatt állanak. Némely államban különleges rendelkezések állanak fenn az „institute"-ok működési költségeinek fedezésére nézve, mig más államokban az e czélra rendelt alapok az állami mezőgazdasági hivatal kezelése alatt állanak és nagyságuk az institute-okon résztvevők számától függ, vagy pedig a kollégium vagy kísérleti állomás alapjainak nagyságától. A kísérleti állomások által összegyűjtött statisztikai adatok szerint az Egyesüít-Álla mokban 1899-ben körülbelül 2000 institute tartatott és azokon körülbelül fél millió farmer vett részt. A farmerek érdeklődését e gazdasági előadások iránt bizonyítja az is, hogy mily kelendősége van az ezen előadásokról szóló jelentéseknek. A farmers' institutokon tartott felolvasásokról és előadásokról ugyanis a legtöbb államban csak a helyi napi- és szaklapok hoznak tudósításokat; némely államban azonban teljes szövegükben közzététetnek. Igy Minnesota államban, hol az ezen jelentéseket magában foglaló „Institute AnnuaP 25—30 ezer példányban adatik ki, vagy Wiscontinban, hol a „Farmers Institut Bulletin* évente 50.000 példányban kél e l Az amerikai hivatalos jelentősek szerint a falukban vagy kisebb városokban megtartott ily meetingek rendesen jobban sikerülnek, mint a nagyobb városokban, hol a hallgatóság nem csak azokból áll, a kik gyakorlati ismeretek szerzése végett jönnek el, hanem sok van köztük olyan, a ki csak puszta mulatságból jön el az előadásokra s zavarja a többi komolyan érdeklődőt is. A farmers' institut intézményének ily méretekben való kifejlődése mutatja, hogy mily fontos szerepet töltenek azok be Amerikában a mezőgazdasági szaktudomány népszerűsítése terén s mily jelentőséget tulajdonítanak annak maguk a farmerek. Vdsáshelyi Zoltán.
KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HÓ 13 zését, illetve megalakulását a kartelhivatalnak bejelenteni, mely bírósági szervezettel bir s a kartelek nyilvántartását is vezeti. 3. Ennek a hivatalnak feladata lenne a kartelek létesítéséből és működéséből származó magánjogi perekben bíráskodni. 4. A szabadverseny bírálásával jogosulatlan árversenyre, avagy monopoliumok létesítésére törekvő irányzatok leküzdése végett a vámtör vény hozás és a tarifaügy terén kell megfelelő intézkedéseket életbeléptetni. 5. A szükséges rendszabályok kidolgozása és megvitatása czéljából karteltanács állítandó fel, mely mint a kereskedelmi minisztérium konzultatív orgánuma működik. Franciaország. Az uj szeszadótörvény. Franczísországban f. évi január, hó 1-én uj törvény lépett életbe, mely a pálinkák és likőrök adóját emeli és az egészséges italok (boissons hygiéniques) adóját leszállítja.1 Igy nevezetesen a bor-, az alma- és körtemust és a mézbor fogyasztási adóját megszünteti, a sörgyártási adót hektoliterfokonként 0'50 frankról 0'25 frankra, a bor forgalmi adóját hektoliterenként 8'50 frankról 1'50 frankra, a gyümölcs- és a mézborét 4'50 frankról 0 80 frankra szállítja le. Ellenben a pálinka, szesz, likőrök, pálinkában konzervált gyümölcs és más külön meg nem nevezett szeszes italok fogyasztási adóját a szesz hektoliterje után 156-25 frankról 220 frankra emeli. A denaturálási illetéket (hektoliterenként 3 frank) megszüntették, e helyett 0'25 frank statisztikai illetéket kell fizetni. A mezőgazdasági szeszfőzők a saját termésükből saját fogyasztásukra adómentes szeszt főzhetnek, de ha 24 óránként 2C0 liternél többel gyártanak, szintén megfizetik a.', adót. Különösen a törvény e két utóbbi rendelkezése bir nagy fontossággal amennyiben nagyban fog hozzájárulni a mezőgazdasági szeszgyártás fellendítéséhez és még jobban fogja megkönnyíteni a szeszgyárosok abbeli törekvését, mely a denaturált szesznek műszaki czéiokra való felhasználásának minél nagyobb arányú kiterjesztésere irányul.
Szerbia- Szövetkezeti mozgalmak. Szerbia mezőgazdasági állapota az utóbbi években rohamosan javult; mindenütt a gyors fejlődés határozott jeleit észlelhetni. Ez a kedvező fejlődés a mezőgazdasági egyesületek buzgalmának köszönhető. Az első ilyen egyesület csak 1894-ben alakult Vravonóban. Ez egyesületek a Raiffeisen-féle takarékszövetkezetek mintájára alakultak, de nem szorítkoznak mint a magyarországi legtöbb hitelszövetkezet, csupán tagjaik hitelszükségletének kielégítésére, hanem a svájezi szövetkezetek mintájára a mezőgazdaság általános érdekeinek ápolásával, a mezőgazdasági tevékenység szervezetével a szükséges anyagok és eszközök közös számlára való beszerzésével is foglalkoznak ; időközönként mezőgazdasági kongresszusokat rendeznek. A szerb szövetkezeti mozgalom maguktól a parasztoktól indult ki. A szerb paraszt ugyanis nem váltóképes s igy hitele nagyon korlátolt volt mindig. E bajon azután több község RaiflVisenrendszerü, kölcsönösségen és egyetemlegesen felelősségen nyugvó gazdasági segélypénztárral igyekezett segiteni. E pénztárak csak teljesen meghatározott czélra adnak kölcsönt. Ellenőrzik a kölcsönösszeg hovaforditását. E szövetkezetek gyorsan elterjedtek az egész országban, számuk meghaladja ma már az ezret, tagjaik száma mintegy százezerre rug s körülbelül egynegyed millió frank tőkével rendelAusztria. A Jcartelügy szabályozása. Az keznek, melyben a szerb állam körülbelül osztrák ipartanács tagjaiból megalakított kartel- ötven-hatvanezer frankkal részesedik. E szöbizottság előadója Urbán dr. országgyűlési vetkezetek központot létesítettek, mely a tőkeképviselő, előterjesztette a bizottságnak javas- szerzést nagyobb arányban műveli s a korlatait, melyek czélját a karteleknek a köz- mánytól tetemes támogatásban részesül, igy érdekkel való összeegyeztetése képezte. Előadó a pl. az osztálysorsjáték jövedelméből eddigilé következő pontokban foglalta össze javaslatát; 155,000 frankot kapott. E szövetkezetek mel1. A kartelek jogosult szervezeteknek lett alakultak egyéb gazdasági és iparszövetismertetnek el s ennek folytán törvényileg kezet is, főleg fogyasztási és termelési szövet•szabályozandók. 2. Minden kartel köteles léte- kezetek. Vannak raktárszövetkezetek is közös
KÜLFÖLDI SZEMLE.
273 beszerzésre és értekesitésre; számuk meghaladja a 40-et és külön központjuk van. De nemcsak a szövetkezeti eszme terjesztésével, hanem a mezőgazdasági ipar egyes ágainak felkarolásával is iparkodnak szerb szomszédaink mezőgazdaságukat intenzivebb irányban fejleszteni. Mezőgazdasági ipar. Belgrád mellett nagy ezukorgyár épült, melynek évi üzeméhez szükséges nyers ezukorrépaanyagot a felsőszávamenti kisgazdák szolgáltatják. A szerb kormány e czélra termelé si prémiumokkal igyekszik a földmivelőket megnyerni, bogyarnpgyar ezukrot kiszorítsa. A gyár maga is oly állami kedvezményeket élvez, hogy Magyarország a versenyt nem fogja vele kiállani. A szerb közgazdasági társaság továbbá nagymennyiségű len- és kender vetőmagot hozatott, melyet ingyen oszt ki a termelőknek. Ezzel egyidejűleg Belgrádban nagy textil ipari gyár épül, melyet szintén a közgazdasági társaság visz dűlőre részvénytársaság alapon. E nagyszámú gyáralapitások, melyek most Szerbiaban folynak, mutatják legjobban az osztrák-és magyar iparköröknek abbeli törekvéseinek illuzóris voltát, melyek szerint iparosaink azon reményben, hogy a Balkán államok ipari czikkek értékesítésére igen alkalmas p'aezot képeznek, azt követelik, hogy a megújítandó kereskede* szerződések megkötésekor e Balkán ' " mezőgazdasági terményeit okvetle^*" kezvezményben részesítsük, hc ipari czikkeink számára ann' engedményeket biztusitsunk. kettős kárt vallanánk, me czikkeink értékesítése ütközn nehézségekbe a hazai szerb lesztése folytán, hanem rajtt szerb mezőgazdasági terű ajándékba nyújtott kedvesim az uj kereskedelmi szerződése alatt, mint uj teher fognak hí gazdasagunk különben is túlterhelt válaira. Kelet India. Bizottság a ezukoripar tanulmányozására. Az indiai indigó-iparnak már huzamosabb ideje tartó kedvezőtlen helyzete és az érdekelt körök felszólalása az indiai kormányt a kérdés komoly megfontolására indította. Az „Indigó Planters-Association" ugyanis két tervezetet nyújtott be: az egyikben államsegélyt kérnek arra a czélra, hogy az indigó-növény mivelésének és feldolgozásának javítása iránt kísérletek végeztessenek,, a másikban pedig jobban jövedelmező mezőgazdasági termények müvelését hozzák javaslatba az indigó helyett s erre a czélra a nádezukrot ajánlják. A vegyészeti ipar fejlődésére való tekintettel a kormány az első tervet nem vett6 figyelembe. A második tervezetet azonban, mely annyival is fontosabb, mert az indiai, teljesen kedvezőtlen ezukoripart érinti, a;, indiai kormány a bengáliai helyettes kormányzó utján egy bizottságnak adta ki, melynek kérdéseket kell megoldania, lesz hivatása az összes tekintetbe jövő körülmények és eddig e téren szerzett összes tapasztalatok mérlegelése után megállapítani, vájjon: 1. A ezukornád, melyik fajtája alkalmas leginkább a ezukortermelés szempontjából? 2. Kivánatos-e központi ezukorgyárak alapítása? 3. Mely helyek volnának ez utóbbi czélra legalkalmasabbak. 4. Mennyi tőke szükségeltetnék egy-egy megfelelő ezukorgyár alakítására és üzemben tartására ős 5. Mely fogyasztási piaezok jöhetnek tekintetbe a kész ezukorgyártmány tekintetében ős milyen az illető piaezok fontossága ? A bizottság tagjai államhivatalnokok és szakemberek, kiknek a fentebb felsorolt kérdéseken kivül még gyakorlati tekintetben is javaslatokat kell tenniök a raffinált ezukorkereskedélem fejlesztése érdekében. Ha e bizottság jövőbeli működésének tényleges eredménye lesz, ennek hazai czukortermelésünkre és ezukorgvártásunkra igen káros kihatása lehet.
274 MutfUják ezt a legújabban megjelent statisztikai adatok, melyek szerint monarcsiánknak czukorbevitele rohamosan növekedett, 1900 ban a rafflaalt czukor bevite'e 5 és fél millió rúpiát tett ki, ellenben 1898-ban ez mégcsak 3-2 millió rúpia volt. Amilyen örvendetes czukorkivite ünk e gyors fejlődése, mely szerint moriareniánk a Kelet-íudiába czukrot bevivő államok közt az első helyet foglalta el, ép oly végz> tes volna kivitelünkre az akörülmény, ha Kelet Indiában tényleg sikerre vezetne eza törekvés, mely a nádcLukor-termesztés nagyobbszabású kiterjesztésire irányul. Északamerikai Egyesült Államok. Csak nem rég h.lkntuk, hogy az Egyesült-Államok Németországgal vámügyi egyezményre lépett, s most ismét hire jön annak, hogy az EgyesültÁllamok és Kanada közt ezidőszerint több fontos közgazdasági ügyről folynak a tárgyalások. Elsősorban a Dmgley-Bill viszonossági paragrafusa alapjan a kormány recipros szerződést akarna kötni. Jelenleg ugyanis a kanadai áruk az általános vámtarifa alá esnek és még nem élvezik azokat a •Tönnyitéseket és engedményeket, melyeket az Egyesült-Államok azon országnak nyújtott, melyekkel csak nem rég egyezményekre lépett. As Egyesült-Államok ez ujabb törtkvése matatja legjobban korivának erélyét és következetességét, ' külkereskedelmi szerződéseiben veiben vámrendszerének kö^wesztülviszi. Az ' emiitett Frfincziaországon kivül zor-izággal, Portugáliával onló egyezményekre lékettős vámtarifa alapján. t-Államoknak a közeli *•>g mag egy pár országo l ó megegyezésre jutni entené, hogy vámrendaz államok többsége már . . . . az uj kereskedelmi szerződések tárgyalásánál alapul szolgálni. Addig pedig a kettős vámtarifa egész rendszerré fog k fejlődni, s miután nekünk számítanunk kell ez eshetőséggel, ez képezi fookát annak, hogy a kettős vámtarifával és annak rendszerével a jövőben nekünk is minél többet kell foglalkoznunk. Az uj margarin-törvény. Az Egyesült-Államok képviselőháza 198 szavazattal 98 ellenében margarmtörvényt hozott, mely által a vajhoz hasonló feste t margarin után járó illeték fontonként 2 centről 10 centre emeltetett, a festetlen margarin után járó illeték azonban 1 k centre szállíttatott le. Ez igen helyes és gyakorlati eljárás. A margarint akkor, ha tisztán és festetlenül kerül a forgalomba. a szegény ember számára nem gjzabad megd ágitani, azonban nagy adóval terheltessék meg akkor, ha vajhoz hasonló festéssel a vevőt tévedésbe hozni iparkodik. Amerikát sokan még a teljes versenyszabadság eldorádójának tartják ós ezért igen érdekes, hogy ott ily törvény kétharmad szótöbbséggel elfogadta'o t. Még érdekesebb azonban, hogy a kisebbség is ellenezte a margarinnal űzött tisztességtelen versenyt, csakhogy azt nem magasabb ületékkel, hanem a büntetés emelésével akarta korlátozni. Ezzel s z e g e n a többség az illetékek felemelésének szu kségessétfét azzal okolta meg, hogy a marfccringyarosok haszna már oly óriási, hogy még a legmagasabb pénzbüntetések sem igen használnának többé.
A Pozsonymegyei Gazdasági Egyesület jubileuma. Márczius 4-én telik le negyven esztendeje annak, hogy P o z s o n y m e g y e lelkes gazdái az ország legszomorúbb
KÖZTELEK, 1901. F E B U Á R HÓ 13.
13. SZÁM. 11 -IK É V F O L Y A M ,
politikai viszonyait követő ébredés hajnalán a gazdatársadalmat egy gazdasági egyesületben tömöritették, hogy e semleges téren egymással érintkezve az elhanyagolt gazdasági érdekek istápolásával egyidejűleg a nemzeti öntudat ébredező szellemét is ápolják s a jobb j ö v ő bekövetkeztét előkészítsék. Az egyesület múltjának negyven esztendeje kezdettől fogva a czéltudatos és szorgalmas munka idejét képezte, a melynek eredményei a pozsonymegyei mezőgazdaság haladásában és a szomszédos vármegyéknek nyújtott példa adásában jelentkeznek, mert bár P o z s o n y m e g y e gazdasági tekintetben már Ausztriával valő szomszédosságánál fogva is aránylag mindig magas színvonalon állott,
Gróf Pálffy István. ennek a színvonalnak emelésében a 40 év óta működő gazdasági egyesületnek oroszlánrésze volt és az ö példája a szomszédos vármegyéknek mindenkor buzdításul szolgált a követésre. És ha egy egyesület 4Ü évi buzgó működését megünnepelni egyáltalában okunk lehet, kétszeresen áll ez Pozsonymegyére, mely mint határszéli vármegye a külföld szemléletének is kitéve nemzeti erőnket és alkalmatosságunkat a külföld felé van hivatva bizonyítani. Hálás szívvel fordulunk tehát a Gondviseléshez, amidőn a Pozsonymegyei Gazdasági Egyesület fennállásának 40-ik évfordulóját a f. hó 14-én tartandó díszközgyűlésén az ország kormányának, a magyar gazdatársadalomnak és a vármegye közönségének részvételével meg-
ünnepli, hogy ezen tevékeny gazdasági egyesület működését az eredmények elérésévet megsegítette és méltó példaképül állítjuk az ország szeme elé a pozsonyi egyesületet, amely a legnehezebb viszonyok között születve erőben és munkásságban folyton gyarapodott s az országnak nemcsak korával, hanem munkásságának eredményeivel is egyik legelső egyesületévé vált. De amidőn az egyesület hasznos működéséről megemlékezünk, lehetetlen szemünket elfordítani azokról a férfiakról, akik az egyesületet hosszú pályafutása alatt vezették és ezek között első sorban kell megemlékeznünk az egyesület érdemdús elnökéről, gróf Pálffy Istvánról, aki a?í egyesület kormányát 30 esztendeje irányítja. A szorgalmas és lelkes munkássága az egyesület nagyrafejlödésével a legszorosabb kapcsolatban áll. Önzetlen és szerény jelleme a feltűnést soha se kereste, csak a munkát, melynek eredményeiben magát megjutalmazva látta. Pálffy István gróf azok közül a régi magyar főurak közül való, akik a közélet munkásságának n e m csillogó dicsőségét, hanem verejtékes fáradozásait választják és törekvésük nem a saját egyéni vagy családi érdekeik szolgálata, hanem a közérdek diadalra juttatása. Ez az önzetlen működés szerezte meg azt a bizalmat, közbecsülést és népszerűséget, amely a pozsonyi gazdasági egyesület élén 30 év óta megtartotta és méltó vezérének elismerte. Ott ahol ilyen férfiak állanak az ügyek élén, az ügynek is diadalmaskodnia kell és Pozsonymegye egész gazdaközönsége a szeretet és hála legnagyobb mértékével méltán adózik az egyesület ünnepének napján harminczéves elnöki tisztét ünneplő elnökének. A z egyesület és érdemdús elnökének fényes példája legyen vezércsillaga gazdatársadalmunknak, amely ezekből a példákból bizalmat és erőt meríthet, hogy ujabban hathatósabban jelentkező működésének hasznos eredményei bizton be fognak következni. A Pozsonyinegyei Gazdasági Egyesület működése.
A jubiláló Pozsonymegyei Gazdasági Egyesület megalakulására 1860. őszén tartotta a vármegye gazdaközönsége értekezletét, melyen az alakulás elhatároztatott és a következő tavaszon 1861. évi márczius 4-én az egyesület megalakult. Zichy Ferencz gróf volt az első az elsők között, aki nemes buzgalommal még az első értekezlet megtartására vonatkozó engedély kieszközlése előtt megindította a gyűjtést a pozsonymegyei birtokos arisztokráczia között. Az első aláirók: Batthyány József, Esterházy Antal, József, Mihály, Pálffy János, Józ-ef, Pál. Fidél, Zichy Ferencz, József grófok, Pálffy - Daun Lipót, János, Károly, István és Gyiokó Szilárd 11,200 korona összegű lI alapítványt irtak alá az egylet részére, mely-
13. SZAM. II-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK. 1901
275
F E B R U Á R HO 13.
hez még az értekezleten 72 alapító jelentke- a kormány az egylet felterjesztéseire, melyben főbb semmitőszéknél, majd a helytartóságnál zett 21,200 korona tőkével. az egylet egy 300 koronás ösztöndijat ala- alkalmaztatott. 1857—1859 ig mint Bars vármegye megyeMagszerkesztvén az alapszabályokat, az pított. 1890 óta az egyesület zöldojtási tanfőnöke működött. elnökséget Olgyay Titusz vette kezébe és az folyamokat rendez. 1859 ben mint királyi helytartósági taná1861. márczius 4 én megtartott alakuló közGyümölcsfatenyésztés és gyümölcstermesztés gyűlésen az egyesület 72 alapító és 690 ren- érdekében az egylet jelentékeny tevékenységet csos leköszönve állásáról a hivatalosKodástól des taggal megalakult. fejtett ki és az egyes fajok szaporítására, a visszalépett s az anyai és saját birtokok kezeléséhez látott, s mintaszerű szorgalommal legjobban diszlő gyümölcsök nagyobb arányú Az egyesület elnöke 1861 —1866-ig gróf Pálffy János volt, kinek lemondása után gr. termesztésére nézve is megtette az első s kiváló sikerrel kezeli azt házilag ma is. 1861-ben részt vett mint alapító tag, a Pálffy István választatott az egylet másod- lépéseket. elnökévé, 1871-ben első elnökké választották Selyemhernyó tenyésztése érdekében föl- „Pozsonyvármegyei gazdasági egyesület* alaés azóta 30 évig buzgólkodik elnöki tisztében. hívásokat terjesztett, de tettleg is támogatta kulási munkálataiban s már 1864-ben az egyMásodelnöM tisztet viseltek még Gyiokó azáltal, hogy 10,000 darab szederfacsemetét let II od elnökévé választja s mint ilyen 1871-ig osztott ki. A községi faiskolákat kezelő tanítók működik, amidőn is elnökké választatik, amely Szilárd, dr. Czilchert Róbert, gróf Esterházy Ernő, Bittó Béni, Bartal Aurél. Mint titkárok között buzditáskép több dijat osztott ki az tisztet a mai napig lankadatlan buzgalommal viseli is. működtek: Kiripolszky Károly, Földes Gyula, egylet. 1865 ben a bazini választókerület országKiss Mihály, Horváth Jenő. Pénztárnokok: Kiállítások, versenyek és díjazásokról leggyűlési képviselőnek választja, 1866 ban azonGsenkei Albert, Baján Ferencz, Erényi János, jobban beszámol az egyletnek e czélokra Bérczy Szilárd és Nagy Miklós. irányuló kiadásainak kimutatása, melyet alább ban családi körülményei folytán a mandátumot leteszi. A jubiláló egyesület negyvenéves mun közlünk: Védnöke: a „Pozsonyi művészeti társakásságának terjedelmesebb méltatását terünk Év A kiállítás, verseny vagy díjazás, Korona jutalmazás megnevezése ságnak". nem engedi meg, hanem e nagy munkakör főbb Elnöke: a gazdasági egyesületen kivül a mozzanatainak följegyzéseit igyekezünk lehe1861. Gyapjunyirési verseny dijai 112.— „Pozsonyi közművelődési egyesület*, a „Pozsonyi tőleg összeállítani és az egyesület által léte1862. Szempczen lókiállitás, pozsonyi sített intézményekről számot adni. terménykiállitás 2315'36 szép tő egylet" és a Magyar földhitelintézet vidéki bizottságának. Mintaszölötelepet létesített a Pozsony város 1863. Király fán lókiállitás, eke- és A csaladi koridősbségi hitbizománynak és környékén oly nevezetes kereseti forrást szántásverseny. 1009 32 42 éven át gondnoka. A megyei törvényhatóképező szőlőmivelés és bortermelés érdekében 1864. Somorján. Dunaszerdahelyen és 1868 ban. A mintaszőlőtelepet 1886 ban a Nagyszombaton állatkiállitás... 1918*— ság és a közigazgatási bizottság s több albizottság tagja. filloxera elpusztította, minek következtében az 1865. Sertéshizlalási és kenderterA „Vöröskereszt" a „Felsőmagyarországi egyesület a vármegyei szőlők elpusztulását megmesztési verseny 800'— Közművelődési Egyesület", a „Kárpát-Egylet" előzendő, a mintatelepet kiirtotta. 1867. Pozsonyi lókiállitás, tejelési Terményvásárok tartására 1864-ben naverseny 1360'14 és a városi védúri bizottság tagja es különféle kaszinók igazg. tagja. gyobbszabásu intézkedéseket tett, melyek hi- 1871. Pozsonyi termény-és állatkiálvatva voltnk a felvidék gabonatermésének küllitás 1644*— földre irányuló kivitelét előmozdítani. 1872. Pozsonyi el. termény és NagyKiviteli hizómarhavásárok tartását 1881 -ben szombaton lókiállitás 690'— kezdeményezte az egyesület és ennek támoga- 1873. Bécsi nemzetközi kiállítás 2i26'82 tására megkereste fölszólitás utján az összes 1877. Pozsonyi terménykiállitás 2353 74 Mai gzámnnk tartalma: észak-megyarországi vármegyéket. 1878. Párisi kiáll, és beketfai aratóOldal Közös csikólegelök létesítését kezdemégépverseny.. 3410'— Az OMGE. közleményei. 267 nyezte az egyesület az 1890-ík évben, felállítván 1879. Székesfehérvári kiállítás 480 — Emlékirat a tőzsde törvényes reformja tárgyában. 268 a csécsény-pozsonyi csikólegelőt, mely hasznos 1882. Diószegi gép- és ekeverseny, Nyilt levél ... 271 c-ok Az amerikai „farmers' institute 274 intézménynek követitői voltak, miáltal a lóNagyszombat állatkiáll. ... ... 2110 — tenyésztés fellendülését ápolták. 1883. Bazinban terménykiállitás ... 1702 — A Poysonymigyei Gazdesági Egyesület működése. 276 Takarmányozási kísérleti állomás 1864-ben 1884. Malaczkai állatkiállitás 1098 — Üzemtan. 282 állított fel, hogy az allatok táplálásának kér- 1885 Budapesti kiállítás költségei... 2794 — A marhahizlalás gazdasági mérlege dését ujabb tudományos nyomozások alapjan Növénytermesztés. 1886. Szempczi és somorjai szarvasa gyakorlati téren hasznosítsa. marhadijazás ... 1222 46 A esontlisztfoszforsav trágyahatása 272 Járásonkénti bikaállomások szervezését 1887. Kisgazdák jutalmazása ... ... 100 — Gazdasági növénytan. 1867 ben a szarvasmarhatenyésztés emelésére 1888. Pozsonyi termény- és állatkiálliA herefélék arankamentesitése 273 határozta el az egyesület. Az egyes b ka-állotás, lódijazás ... 5107 62 Külföldi szemle 275 másokat megbízható egyleti tagok vették keze1889. Dunaszerdahelyi lókiállitás ... 1082'40 Vegyesek. 277 lés alá. Az anyagi áldozatokat és nagy befek1890. Bécsi kiállítás, somorjai lótetéseket nem bírván az egyesület, az államtól dijazás 1913-68 Kereskedelem, tőzsde ... ... 280 nyert segélylyel folytatta a hasznos irányt. 1891. Nagyszombati lókiállitás és Szerkesztői üzenetek. _ _ 281 A lótenyésztési bizottságot a megye részére szarvasmarhadijak ... 210Q-— 1868 ban alakította meg az egylet és a lóteÖsszesen 3744977 X magyar kir. földtani intézet mzeuma a nyésztést nagy buzgalommal vezette. asirnap és Az egyesület elméleti irányban tett mű- közönségnek díjtalanul nyitva áll mindé A sertéstenyésztés emelésére 1880-ban 24 ködéséről fölemlitendők: 1862—65-ig kiadott csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek . ível, délkant osztott szét ugyanannvi községben, a évkönyv, 1865—72-ig a „Gazdasági Lapok" előtt 10—l-ig, egy korona személyer' -... belépő dij következő évben 33-at 1882-ben 9 darabot. vették át az egylet közleményeinek közlefizetése után tekinthető meg. A következő években folytatták a szép ered- lését, 1873-82 ig ismét évkönyveket adott ménynyel járó intézkedést, ami nagyban előki, 1883—85ig „Gazdasági Értesitő*-t, mint A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteménye mozditta a megye sertésállományának javítását. a Pozsonyvidéki Lapok mellékletét adta ki, a 711. ker., Kerepesi-ut 72. státit alatti házban megMütrágyázási kísérleteket 1865-ben kez- mig 1886-tól az „Értesítő" minden gyűlés tekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napon dette meg az egyesület ugyancsak a takarmá- után megjelenik, melyet a tagok és testvér- kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. nyozási kisérieti állomáson, minek ered- egyletek díjtalanul kapnak, 1899. óta .Pozsonyi Eétfői ét az ünnepeket küvetö napokon a muzeum ménye a megyeszerte elterjedő műtrágyá- Gazda" czimü szaklapot adja ki. Az egylet zás lett. A kísérleteket éveken át folytatták és minden nagyobbszabásu országos gazdasági A muzeum látogatása ingyenes. kiterjesztették a fiók egyletekre is. Közben a A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a kérdéshez hozzászólott és több javaslatot terKerepesi-uton : a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősorszomszédos megyékben történt ezirányu intézjesztett a minisztérium elé, közgazdasági indít- utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezökedéseket tanulmányoztatták. utcza sarkán van. ványokat tett Pozsonymegye és Pozsony város Mintaszőlő- és pinczetársulatot 1868-ban törvényhatóságánál. tervezett az egylet, de ez a mostoha viszonyok Személyi hir. Szilassy Zoltán az OMGE. Gróf Pálffy István életrajza. miatt meg nem alakulhatván, az egylet egy Született 1828 junius 3-án Vöröskő várá- szerkesztő-titkárja Pozsonyba utazott, ahol a növendéket egyleti költségen küldött a budai folyó hó 12., 13. és 14-ikén tartandó gazdavinczellérképző intézetbe. A következő évek- ban, Pozsonymegyében. Otthon nevelkedve elsági előadásokon az egyesület képviseletében ben több intézkedés tétetett a szőlőfajok javí- végezte a gimnáziumi tanulmányait s 1846-ban vesz részt. tására, úgyszintén a filokszera elleni óvintéz- a jogtudományi vizsgálatot Pozsonyban tette le Eljegyzés. Gramling Alajos intéző Korkedéseket is szigorúan foganatosították. 1882-ben nyilvánosan a legjobb sikerrel. nyestről eljegyezte Berthe Adélé kisasszonyt, a régen tervezett szőlőszeti szakiskola is Még ugyanezen év augusztusában Pozsony- Berthe G örgy ujar»di nagykereskedő leányát. közeledett a megvalósuláshoz, de a szőlőket vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választatott A földuiivelé-üsyi tárcza költországszerte fenyegető veszély elleni védekezés s mint ilyen 1848 ig működött, amikor is a miatt ez évben nem létesült. földmivelésügyi tárcza magyar belügyminisztériumhoz fizetéses minisz- ségvetése. A Szőlőszeti szakiskolát 1883-ban állított fel teri fogalmazóvá neveztetett ki. Később a leg- költségvetési vitája tulajdonképpen csak
VEGYESEK.
KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HO 13, most kezdődött, miután a Ház vihara lecsendesült. Alapos és tárgyilagos hozzászólásokat hallottunk már eddig is és Darányi miniszter szokása szerint a felvetett kérdésekre mindjárt elején megadott részletes felvilágosítások alakjában fejtette ki működési programmját, amely osztatlan tetszéssel találkozott. A földmivelésügyi vita részletes méltatására kötelességünknek fogjuk tartani rátérni; egyelőre is örömmel regisztráljuk, hogy Darányi sikeres kormányzása előtt nem csak az országgyűlés, hanem a napisajtó minden organuma is pártkülönbség nélkül meghódolt. Bizonyítéka ez annak, hogy Darányi miniszter a gondozására bizott ügyeket nemcsak előre vinni tudta, hanem rokonszenvessé és népszerűvé tenni is képes volt azokat, ami mindenesetre legnehezebben megszerezhető sikere a múltnak és legértékesebb biztositéka a jövőnek. Nincs is az országban egyetlen gazda sem, aki Darányi minisztert ne szívbeli örömmel látná a népszerűség és elismerés tekintélye által megerősített pozicziójában s éppen a gazdaközönségnek ez az elismerése fényes bizonyítéka annak, hogy a Darányi hatályos, de jogosult érdekeket nem sértő s igazságosan megosztott figyelemmel gyakorolt gazdasági politikája hü és tiszta kifejezője egyúttal az agrárius törekvéseknek is. Alapítvány telepítési czélokra. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter e hó 11 iki nagyszabású beszéde során bejelentette a képviselőháznak, hogy Eczgen Sándor mezőségi agg földbirtokos Maros Ludas község közelében levő 1300 holdas birtokát felajánlotta az államnak, hogy oda dolgos magyarnépet telepítsen. A nagylelkű alapítvány bejelentését lelkes éljenzéssel fogadta a képviselőház. Eczgen Sándor, aki 64 éves, magános öreg, csak öt százalékot kér az államtól a birtok értéke után, melyet ő maga igen alacsonyra 206,000 koronára taksált, holott szakértők szerint a birtok közel félmilliót ér. A birtokot a nemzetnek adományozta s halála után még az öt perczentnyi járadékot is. Biztositani akarja, hogy az sohase a kincstárt, hanem mindig a tser -t kis embereit szolgálja jövedelmével. Hala,., után, úgymond vásároljanak az ő ötszázalékos évi járandóságából uj földeket a telepítési alap növelésére. Az Eczgen Sándor nemeslelkü elhatározását felesleges dicsérni is, oly magasan áll az a közeiismerős f^ött. Ezen tettben való beszéd előtt bizoi.íyára elnémulnak azok, akik a közgazdasági nyomorúság egy-egy problémájának felvetése alkalmából minduntalan azt hangoztatják, hogy a vagyonos földbirtokos osztály mit sem ad, csak panaszkodik. A Pálffy gróf fényes ezáfolata után rövid hónapok múlva következett az Eczgené, nem is említve azokat, akik birtokuktól nem válnak meg ugyan, de legjobb erejüket a közügyeknek szentelik. A magyar föld hagyományos ősereje valamikor fegyverhez való vasat adott, most gyógyító források fakadnak belőle s a hazafiúi kötelességteljesítés nagyszerű tényei mindenkor a magyar föld és faj szeretetének erejéből táplálkoztak. Hajoljunk meg e szent érzés előtt, mely vigasztaló fény-
13. SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM.
sugarakat vet e sivár korba és jegyezzük fel területére ar. 1900. év folyamán 1.397,221 db. és 31.158,788 mm. áru hozatott be, a kivitel elménkbe az Eczgen Sándor nevét. Díjkedvezmény a folyó évi márczius mennyisége pedig 7.961,059 dbot és 63.269,607 mmát tett. Mult évi behozatalunk az 1899. évi havában Budapesten tartandó tenyészállat vásár alkalmából Az Országos Magyar Gazda- behozatalhoz képest a darab szerint számított sági Egyesület által folyó évi márczius hó 10. áruknál 1.048,635 dbbal emelkedett, mig a és 11 én Budapesten tartandó tinyészállatvásár suly szerint kimutátott áruczikkeknél 4.141,338 alkalmából Budapest keleti pályaudvarra szállí- mmval csökkent, kivitelünk pedig a darab tandó és onnBn visszaküldendő állatszállít- szerint feltüntetett áruczikkeknél 1.432,073 mányok után a m. kir. államvasutak és az ezen darabbal, a suly szerint számba vett áruknál vasutak kezelésében álló helyiérdekű vasutak pedig nem kevesebb mint 11.468,213 mm.-val és a pécs barcsi vasúton folyó évi márczius emelkedett. Az 1899. évben ugyanis behozata31-ig terjedő érvénynyel következő viteldijmér- lunk összege 348 586 dbot és 35.300,126 mm.-t, séklések alkalmaztatnak: 1. Teherámként kivitelünk pedig 6.528,986 dbot és 51.801,394 való szállításnál a díjszabás I. rész B) sza- mm.-t tett. Ha a behozatalnak már a mult kaszának CX. fejezet b) pontja alatt a kiállí- éven is csökkenő és a kivitelnek két év óta tási állatokra megállapított kedvezményes díj- következetesen emelkedő irányzatát vizsgáljuk, tételek. 2. Gyorsáruként való szállításnál pedig a jelenségek okát a kőszén és barnaszén forugyanezen díjtételek 50%-al felemelve. A galmának az előző évektől eltérő alakulására, terjyészállatvásárra való szállítás alkalmával az továbbá gabonaforgalmunk viszonyainak az illető fuvarlevélhez az OMGE. által kiállított előző évekhez mért javulására vezethetjük vissza. Gabonaforgalmunknak mult évi adatait igazolványnak kell csatolva lennie, a visszaszállításnál pedig a visszaszállításra vonatkozó az 1899. évi eredménynyel szembeállítva, a fuvarlevélhez azon fuvarlevél is Csatolandó, következő kis kimutatást tünteti fölt melylyel az állatok a vásárra küldettek és A behozatal A kivitel mennyisége métermázsákban mindkét fuvarlevélnek záradékkal kell ellátva 1899-ben 1900ban 1899-ben 1900-ban lennie, melyben az OMGE. igazolja, hogy az 2&9,972 3.695,315 5.44B;829 illető állatok a vásáron nem adattak el. A 9,538 2.062,271 3.429,608 Rozs küldemények Budapest keleti pályaudvarra 122,742 4.240,460 3.720,321 szállíttatnak ugyan, de a fuvarlevelek kiváltása 51,596 2.43«,34i 2.713,767 467,890 1.991,580 2.662,578 budapest-józsefvárosi állomáson történik. Ha544 020 5,889 426,914 sonló az eljárás a visszaszállításnál is. A ked82,241 234,404 263,983 Rizs fejtett 67,792 vezmény rovatolás utján nyer alkalmazást. 60,956 5.669,821 6 799,924 Liszt gabonából 85,
A
iimnkáspénztár. A gazdasági
munkás- és cselédsegélypénztár ügyében egymást követő kérdezősködések jutnak hozzánk, különösen ezen intézmény előnyeinek gyakorlati igénybevételét illetőleg. Eleve is felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy a „Köztelek" legközelebbi számában a legilletékesebb informácziők alapján egy gyakorlati irányú közlemény fog megjelenni a munkáspénztárról, amely közlemény a praktikus szempontból mindezideig felmerült kérdésekre nézve is kimerítő feleletet tartalmaz. Szőlőtermelők értekezlete. A szőlőtermelők országos értekezletének végrehajtóbizottsága e hó íl-ikén Rohonczy Gedeon elnöklete alatt ülést tartott a Köztelken. Az elnöki megnyitó után a bizottság előadója Rubinéi Gyula terjesztette elő az Országos szőlő- és gyümölcsértékesitő szövetkezetre vonatkozó tervezetét. A szövetkezet 100 koronás üzletrészekkel alakulna, és pedig minden 5 hold szőlőterület után egy üzletrész jegyzése lenne kötelező. Ez a szövetkezet intézné a csemegeszőlő külföldön való értékesítésével kapcsolatos teendőket; ellenőrizné a vasúti szállítást, az OMGE. erkölcsi támogatásával szállítási kedvezményeket eszközölne ki, sürgetné a czélszerü szállító eszközök meghonosítását. Az előadó javaslata fölött hosszabb vita indult meg, melyben az elnöklő Rohonczy Gedeonon kívül Nagy György, Szeged város polgármestere, Oppenheim Henrik, Forster Géza, Rácz György, Szobonya Bertalan stb. vettek részt. A vita eredményeként az értekezlet általánosságban elfogadta az előadó tervezetét s letárgyalta azt részleteiben is. A végrehajtó-bizottság legközelebbi teendője lesz, hogy kikérvén az ÓMGE. erkölcsi támogatását, az országos szőlő- és gyümölcsértékesitő szövetkezet alakítása érdekében felhívást bocsát ki s országos mozgalmat indít meg, ugy hogy a szövetkezet a folyó évi szőlőszállitási időszakban működését már felvehesse. Külkereskedelmi forgalmunk 1900. évben. A m. kir. közp. statisztikai hivatal kiadásában megjelenő „Statisztikai Havi Közlemények" legutóbbi füzete szerint az elmúlt év 12 hónapjában a magyar korona országainak
Összesen 2.573,684 1.062,988 21,856,186 25.701,118 E kimutatás szerint a foütosabb gaborianemüek és hüvelyesekből, valamint a lisztből az elmúlt éven 1.510.696 mm.-val kevesebbet hoztunk be, ellenben 3.844,932 mm:-val többet vittünk ki, mint az 1899. évben. A behozatal már abban az évben is sokkal csekélyebb volt, mint a korábbi években, mig a kivitel nagy mértékben növekedett. Legszembetűnőbb a behozatal csökkenése a búzánál, mig a kivitel legerősebben a búzánál, rozsnál és lisztnél emelkedett. Ellenben az ára és kukoricza kivitelében csökkenés mutatkozik. Vágó és igás állataink mult évi forgalmának adatait az 1899. évi adatokkal szembeállítva az alábbiakban adjuk; A behozatal Akivitel mennyisége darabszámban 1899-ben 1900-ban 1899-ben 1900-ban Vágó ökör 65,593 57,275 " 215,024 224,443 13,675 18,507 Vágó bika ... 1,314 1,012 • Vágó tehén— 6,316 4,676 21,954 26,244 Borjú 923 1,899 13,288 18,629 Juh, kecske... 15,007 14,931 319,633 131,595 Báránygödölye 10,368 7,550 47,778 11,396 Sertés, hizott 66,184 80,153 311,240 346,023 Sertés, sovány és félig hizott 24,113 4,975 79,967 129,225 Igás, kocsi és hátas ló ... 561 468 36,031 48,980 Ezen adatok szerint a vágó ökrökből a mult évben valamivel kevesebbet hoztunk be, mint 1899 ben, szintúgy a vágó tehenekből, juhokból, bárányokból s a sovány és félig hizott sertésekből is, mely utóbbiak behozatala csaknem ötödrésznyire szállott le. Ellenben kivitelünk a legtöbb csoportnál emelkedett. Igy a vágó ökrök kivitelénél mintegy 9000 drb, a vágó bikáknál 5C00 drb, a vágó teheneknél 4300 drb, a hizott sertéseknél "35.000 dríí, a sovány és félig hizott sertéseknéi 49,500 darab, végül az igás-, kocsi- és hátaslovaknál 12 950 darab az a többlet, mely az 1900. évi kivitelnél az 1899. évi eredményekhez képest mutatkozik. Csupán a juhok és bárányok kivitelénél állott be csökkenés, előbbieknél a kivitel mennyisége 319.633 darabról 131.595 darabra, utóbbiaknál 47.778 darabról 11.936 darabra szállott. De ettől a kisebb jelentőségű hanyatlástól eltekintve egészben véve élő állataink mult évi kivitelének eredményeivel meg lehetünk elégedve. Általános jellemzésül már most felemlíthetjük, hogy legfontosabb nyers terményeinknél
i 3. SZAM. 11-IK nVFOLYAM.
Jobb és
fel egyesületünk közreműködését, valahányszor a t. szakosztály, vagy a t. Egyesület vezetősége rokonczéljaink érdekéhen hozzánk fordul. Gazdasági előadások Deésen. A „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége* karöltve" a „Szolnok-Dobokavármegyei Gazdasági Egyesület''-tel, a kolozsmonostori gazd. tanintézet tanárai közreműködésével, Deésen, 1901. évi márczius hó 5-én és 6-án a vármegyeháza nagytermében gazdasági előadásokat rendez. Az előadások azzal a kérdéssel fognak foglalkozni, hogy miként növelhetjük gazdaságunk jövedelmét a gazdaság okszerű berendezésével, a növénytermesztés biztos alapra való fektetésével és az állattenyésztés bevételeinek fokozásával. Az előadások folyó évi márczius hó 5 én és 6-án délelőtt 10—12 óráig és délu'án 2—4 óráig tartatnak a következő rendben : 1. Szecsey István gazdasági tanintézeti tanár, a gazdaságok berendezéséről és a könyvvitelről. 2. Bázsó Imre gazdasági tanintézeti tanár, a talaj termőerejének fentartásáról és fokozásásáról. 3. Dr. Szentkirályi Ákos gazdasági tanintézeti igazgató, a szarvasmarha-tenyésztésről és juhtenyésztésről. A magyar-óvári gazdasági akadémia hallgatóinak gazdasági egylete január hó 28 án tartotta legutóbbi szakgyülését számos tag jelenlétében. A tárgysorozat első pontja „Beszámoló az ürgédi kirándulásról'' volt, melyet Sziebert Károly II. éves hallgató "tartott meg. Az akadémia II. éves hallgatói ugyanis Kosutány Tamás dr. akadémiai tanár vezetése alatt január 20-án az ürgédi szeszgyárat tekintették meg. Ezután Tillmann Károly I. éves hallgató tartott felolvasást a „Bóni eketalyigá"-ról, a melyben ennek egyébb eketalyigáink fölötti előnyeit fejtegette. Majd Vitolics Zsiva II. éves hallgató „A búzatermelő magyar gazda a mennyiségre vagy a minőségre dolgozzék-e ?" czimü vitakérdést vezette be. A tárgyhoz számosan hozzászóltak, különösen Széli dr. akadémiai segédtanár mutatott mélyebb érdeklődést e tárgy iránt. A vitákéidés befejezte után a mulatságos részre tértek át, a mit Kátay Ferdinánd humorisztikus szavalatával igazán élvezetessé tett. Ujabb itélet az Engel féle borhamisítási ügyekben. A belügyminiszter az Engelféle borhamisítási ügyekben ujabb Ítéletet hozott. 2735/V-a kih. szám alatt Pestvármegye közönségéhez intézett leiratában jóváhagyta a vármegye alispánjának az ítéletét, mely ifj. Engel Ádolfot és Engel Mihályt mesterséges borok forgalomba hozataláért egyenként 600 korona pénzbüntetéssel esetleg 30 napi elzárással sújtotta. Elrendelte továbbá a lefoglalt borok denaturalizálását s felerészben Pestmegye, felerészben Budapest városa szegényalapja javára történő értékesítését. Elmarasztalta továbbá a vádlottakat az összes költségek viselésében. Az Ítéletet a „Köztelek" mai számában közöljük. A munkás- és cselédpénztár népies ismertetéséről Vetési Lászlótól a Méhner-féle könyvkiadóhivatalnál (Franklin-Társulat Budapest, IV., Egyetem-utcza 4) , A mi segitő pénztárunkról" czim alatt, magyar, német, román,
y
H
tót, szerb és ruthén nyelven egy könyvecske jelent meg, amelynek ára 6 fillér (100 példány 5 korona, 1000 példány 40 korona). Azon gazdatársainknak, kik mint a nép hivatott vezetői azon buzgólkodnak, hogy a segélypéuztár áldásos intézményeit cselédeikkel s a községek munkásnépével megismertessék, melegen ajánljuk e müvecskét, melynek terjesztése által mindenki bizonyára a közügynek tesz szolgálatot. Délmagyarországi mezőgazdasági kiállt tás. A „Délvidék' földmivelők gazdasági egyesülete' mezőgazdasági kiállítást rendez. Föczélja a tenyészállat- és borkiállítás és vásár áltel Délmagyarországon az állattenyésztést és bortermelést előmozdítani, a termelőket a vevőkkel közvetlen összeköttetésbe hozni. (E czélra kérjük főleg délmagyarországi, nevezetesen Temes, Torontál, Krassó-Szörény, Arad és Bács-Bodrog vármegyék összes gazdasági, társadalmi és hatósági tényezőinek közreműködését és támogatását.) A kiállítás helye: Temesvár, Erzsébet külváros, a püspök-hid mellett. A kiállítás tartama: Megnyílik 1901. évi május hó 26-án délelőtt 10 órakor. Bezárul 1901. ávi május 30-án. Kiállítási csoportok: I. Élőállatok csoportja. A) Szarvasmarha-kiállítás. B) Sertéskiállitás. G) Baromfikiállitás. II. csoport. Borkiállítás. A) Hegyi borok. B) Kerti és homoki borok. G) Gyümölcsborok. D) Mézbor. E) Pálinka vegyes. III. csoport. Disz- és konyhakertészet. IV. csoport. Háziipari czikkek kiállítása. V. csoport. Mezőgazdasági gépek, eszközök, műtrágyák és fogyasztási áruk kiállítása. Minden csoport részére több jutalom lesz kitűzve. A legfőbb jutalom díszoklevél; azonkívül pénzdijak és elismerő oklevelek is kerülnek még a kiállítás megnyitása előtt kiosztásra. A kiállításon való résztvevés feltételei, továbbá a helypénzek magassága, eladás és vétel tekintetében szükséges felvilágosítással a hozzáfordulóknak a „Délvidéki földmivelők gazdasági egyesülete" titkári hivatala szolgál. A kiállítással sorsjáték is egybe lesz kötve; a kiállításon való résztvevés 1901. évi márczius hó 31 ig jelentendő be. Az állatok világa. Brehm Alfréd nagy müvének magyar kiadásából most került ki a sajtó alól al2-ik,három ivnyi füzet, mely már messze bent jár a szárazföldi ragadozók tár gyalásában. A gazdag tartalmú füzetben mindenekelőtt a tigris, a ködfoltos párduez és a márványfoltos macska hü leírását és életszokásaiknak művészi ecsetelését veszi az olvasó. Ezek után a vadmacska és nemzetségbeli vérrokonai: a pusztai, a kaffermacska és a házimacska következnek. Mint mindenütt, ugy ezekben a szakaszokban is kitűnik, hogy a magyar kiadás nemcsak méltó társa a német nek, hanem jóval fölötte is áll. Megvan benne minden, ami a német eredetiből a tudomány mai állása szerint át volt ültethető, de emellett számos uj és eredeti szempont, adat és meg figyelés teszi a képet teljesebbé, igazabb;'' Méhely Lajos, a magyar kiadás szerkesztője, igazi hangyaszorgalommal gyűjtött össze mindent, amit az ujabb irodalom felmutathat; mindezt kibővítette saját tanulmányaival s a
megbízhatóbb magvakat
nem is ajánlhatunk, mint a minőket n
277
KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HO \ 3
árhanyatlás mutatkozott, a megelőző évvel szemben, ellenben az iparczikkek túlnyomó részénél jelentékeny áremelkedés állott be. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdának kétszeresen rosszabbodott a helyzete. 1900. évi külkereskedelmi forgalmunk összértékét az 1899. évvel egybevetve, az utóbbi évre vonatkozó értékegységek alapján sáámitva a következőkben mutatjuk be: A behozatal Akivitel értéke koronákban értéke koronákban 1899-ben 1900-ban 1899-ben 1900-ban 1.198,764,151 1.130,560,000 1.200,500,494 1.397,230,000 Ez adatok egybevetéséből azt látjuk, hogy 1900. évi behozatalunk értéke az 1899. évhez viszonyítva 68.204,151 koronával csökkent, kivitelünk értéke pedig 196.729,506 koronával emelkedett. Ez előleges, de a mint emiitettük a valóságnak nem egészen megfelelő számítás szerint kereskedelmi mérlegünk tehát, mely az 1899. évben 1,736,343 korona kiviteli többlettel zárult, a lefolyt évben nemcsak megőrizte aktivitását, hanem kiviteli többletértékünk 266.670 000 koronára emelkedett. Az OMGE. ipari szakosztálya és az Országos Iparegyesület. Az OMGE. ipari és kereskedelmi szakosztályának megalakulásáról átiratban értesítette az Országos Iparegyesület elnökségét, mely értesítésre az Országos Iparegyesület a következőképen válaszolt: Hazafias örömmel vettünk tudomást a tekintetes Elnökség 407/1901. számú átiratából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ipari és kereskedelmi szakosztályának megalakulásáról és köszönettel fogadtuk a tekintetes Elnökségnek azt a lekötelező figyelmét, a melylyel az uj szakosztálynak nemcsak megalakulását, hanem munkaprogrammját is méltóztatott velünk közölni. Már magában az alaku'ás ténye is, de még inkább az uj szakosztály munkaterve azt a meggyőződést keltette bennünk, hogy azoknak a faktoroknak a száma szaporodott ismét, a melyek nemcsak üdvös nemzeti munkát végeznek, hanem egyszersmind a különböző gazdasági és társadalmi osztályok közt való összhangot ápolják erősitik és kifelé is dokumentálják. Igazgatóságunk legutóbbi ülésének határozatából ezennel meleg üdvözletünket küldjük az uj ipari és kereskedelmi szakosztálynak, vezetőségének és tagjainak egyaránt, valamint a t. Egyesületnek is, szerencsét kívánva ez uj, üdvös kezdeményezéshez. És mert valóban üdvös eredményeket várunk a szakosztály működésétől, ezért tartjuk igen becsesnek és fogadjuk bálás köszönettel azt a szives Ígéretet, hogy adandó alkalommal bennünket támogatni kész leend; különösen kérjük ezt programmjuk meszeható fontossággal biró első pontjának végrehajtása tekintetében, mely föladatukká teszi odahatni, hogy a magyar gazdaközönség vagyis a magyar ipar legnagyobb, leghálásabb és legállandóbb fogyasztóközönsége szükségleteit a honi ipar utján fedezze. Ezen a téren az Önök hatalmas szövetsége megbecsülhetetlen szolgálatokat van hivatva tenni a magyar ipar existencziális föltételeinek hathatós biztosítása és általában a magyar iparfejlődés örül. Másrészt pedig mi is örömest ajánljuk
m sggj
MSllltllIlCI
1
jgé!?
ÍW
fgp
2 7 év óta
• •
Ó n o n
53
csász. és kir. udvari magkereskedése
Budapesten,s z
á 1 1 i t.
278
KÖZTELEK, 1901
hazai szakirodalom kellő kritikával fogadott adataival. A füzet utolsó harmadát a házimacska ismertetése tölti be. Ez a szakasz sok eredetiségének daczára is, nyomon követi a Brehm felfogását, ki talán müvének ebben a részben volt a legnagyobb. Vonzóbb, bájosabb és igazabb állatjellemeket kívánni nem lehet. Mindenki, akinek alkalma volt a mi házimacskánk lényegének jellemfő vonásait megismerni, benső gyönyörűséggel fogja a szép képet élvezni. A füzetet Speckt Frigyes utolérhetetlenül szép csodálatos élességgel megfigyelt és potraitszerü hűséggel megrajzolt hangulatos képei ékesítik. „Az állatok világa" a Légrády Testvérek kiadásában jelenik meg. Egy füzet ára 80 fillér.
NYILTTÉR.*)
szervezese Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA
FEBRUÁR HO 13
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Gutlmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1901. február 9. Az időjárás e hét folyamán is borús és enyhe volt. Emelkedett hőmérséklet mellett rövid időre kiderült ugyan az égboltozat, a hét végével azonban ismét boius csapadékos idő van. A vetések legnagyobb részt hótakaró nélkül vannak, a mi február elejére éppen nem kedvező. A vízállás emelkedett és a Dunán helyenkint a jég elicdult. A külföldi piaezok üzletmenetéről kevés ujat jelenthetünk. A forgalom továbbra is korlátolt, az irányzat túlnyomóan csendes Csak az utóbbi napokban nyilvánult valamivel jobb érdeklődés, mi mellett az árak mérsékelten emelkedtek. Az amerikai jegyzések csak csekély váltoiásnak voltak a'ávetve és egyenlegként a mult héthez viszonyítva alig változtak. A kiviteli forgalom továbbra is csak mérsékelt maradt; a látható készletek búzában 1.029,0( 0 bushellel csökkentek. Angliában gyenge forgalom mellett az áraknagyobbára változatlanok. A franczia piaczokon az üzlet túlnyomóan lanyha volt és csak az utóbbi napokban érvényesült valamivel barátságosabb hangulat; mi mellett az árak ugy búzában mint lisztben némileg emelkedhettek. Ugyanezen viszonyok uralkodtak a német piaczokon is, daczára annak, hogy a fogyasztás csak csekély beszerzéseket eszközöl és a felemelt követeléseket megadni alig hajlandó. A többi continentális piaczokon az irányzat inkább szilárd, a forgalom azonban szük keretben mozog és árak változatlanok.
13 SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM csak kevés van kinálva és szilárd irányz&tu. Budapesti paritásra kb. 17.——18.— koronán jegyez. Muhar budapesti paritásra 16.— korona. Heremagvak. Vörösherében a kereslet tartósan gyenge, a forgalom csak mérsékelt és az árak alig tartanak. Minőség szerint 104—110, jobb és finom minőségű árut 120 K.-igfizettek.Luczerna csak kis mennyiségekben kerül a piaczra és az irányzat e czikk iránt tartósan szilárd. Helyben 80—96, finom árut 108 k. jegyzünk.
Napi jelentés a gabonafizletröi. 1901. február 12. Hetijelentésünk kiadása után hidegebbre fordult az idő, erősebb havazásokat jelentenek az ország egyes részeiből és most már legtöbb helyen jó hótakaró fedi a vetéseket. A külföldi piaczokon inkább csend honol és nálunk is csak a takarmányáruk szilárdsága tartja a jelenlegi búzaárakat, mert például rozsban alig talál az ember vevőkre, pedig aránylagosan ezen kenyérmagnak is szilárd irányzatot kellene követni. Valószínű azonban, hogy a jelenlegi kellemes hangulat csakis enyhébb idők által fog eltartani. Készbuzában ma jó kinálat és a malmok ugyanolyan vételkedve mellett tartott irányzat uralkodott. Elkelt körülbelül 21,000 métermázsa változatlan árak mellett, finomabb minőségű búzákért 5fillérigmagasabb árakat fizettek.
(Az árak 100 kg.-ként koronaértékben értendők : Eladatott: Buza: Nálunk kenyérmagvakban csökkenő árak mellett ). 795 kg K. 15 65 8 hóra gyenge volt a forgalom, takarmányezikkek keveset Tiszavidéki \ 79 „ „ 15-65 „ „ változtak, csupán zab volt szilárd. 78 . „ 15-70 , „ Az üzleti forgalomról e héten a következőke az O. BE. ür. E . t i t k á r a . 79 , , 15-60 , „ jelenthetjük : 78' . , 15.60 „ , 2400 Buza a hét nagyobb részében el volt hanyagolva 500 „ 785 . . 15 65 . „ és alig találkozott érdeklődései; e mellett az irányzat A r a : 2 k o r o n a . 500 „ 785 n n 15.60 „ H is, a gyenge hozatalok daczára, lanyha volt. A napi100 mm. 78 kg. K. 15-60 , , Megrendelhető forgalom tartósan nagyon szerény maradt -és az árak , 15-20 , „ a tulaj onosok engedékenysége mellett naponként csökkenaz O. M . G. E . t i t k á r i h i v a t a l á b a n . tek. 15-25 „ „ A hét vége felé azonban hirtelen fordulat állott be. 3.0 77 5 50 A malmok jó vételkedvet tanúsítottak; tételek is könnyen voltak elhelyezhetőek és az árveszteség 503 mm.^77 kg. K. 15-05 3 hóra egyrésze is pótolható Jőn. A javult irányzat azonban 200 . 77 . . 14.00 . . csak tövid ideig tartott és csendes hangulatban az 100ram.76 kg K. 15-— „ „ Megjelent az „Országos Magyar Gazda- árak egyenlegképp a mult héthez viszonyítva ismét sági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom 20fillérrelolcsóbbak. Az összforgalom 80,010 mm., a Fehérmegyevidéki: 300 mm. 77 kg K. 15-30 3 hóra Üzleti berendezése a , Köztelek" szerkesztősége heti hozatal nettó 65,000 mm.-át tesz ki. 100 , 76 , , 15"— . , által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Rozs e héten is csak gyengébb kereslettel Erdélyi-. 10C0 „ 78 ,. „ 15.40 „ . Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes találkozott és az üzlet menete nehézkes maradt. A 420 „ 78 „I „ 15.25 „ „ helyifogyasztás éppúgy mint az export inkább tartózuradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és kodást tanúsított és korlátolt forgalom mellett az Rozsban gyenge az érdeklődés, az irányzat és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó árak 10—15 fillért vesztettek. Minőség szerint helyben árak változatlanok. Helyben és helypeli paritásra azonrészletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos és helybeli paritásra 14.20—14.40, finom áruért 14.50 nali szállítás mellett 14.20 koronás készpénzárakat K.-igfizettek.Nyíri származékokban alig fordult elő üzlet könyv ára portómentes megküldéssel : 55 és csak névlegesen jegyzünk 12.50 K. Debreczen jegyzünk. Prima minőségű áruért 14.50 korona volna krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba paritásápan. A hét vége felé a hangulat valamivel elérhető. intézendők. barátságosabb. Takarmányárpában alig van kinálat, a hangulat krpa (takarmány és hántolási czélokra) továbbra az árakkal egyetemben szilárd. Helyben jobb áruért is csak mérsékelten van kínálva, mig a kereslet ugy 12.60 koronát jegyzünk. gyárosok mint hizlalói részéről élénken alakult. Az IHóst j e l e n t m e g Zabban szintén szilárd az irányzat, a forgalom árak igy szilirdak voltak és minőség szerint 12.—12.60 K. között alakulnak helyben. Állomásokon átvéve, kissé élénkebbnek mondható. Minőség szerint helyben sör és maláta árpkában a hangulat ugyancsak szilárd 12.40 korona, a vásáron hiányzó prima minőségű áruért és jó minőségű áru iránt kereslet mutatkozik, megfelelő névleg 12.80 korona volna elérhető. az 0. M. G. E. titkárjai áru azonban alig kerül a piaczra és igy csak ehétve Tengeriben kevés az eladó, az árak ma ismét nétörténnek eladások; tiszavidéki áru 12.—13.—, felvidéki áruban 14.—15.50 koronás árak mellett hányfillérrel emelkedtek. Prompt áruért budapesti paritásra 10.40 koronát, Kőbányán pedig 10.50 koronát jegyez. fizetnek. Zab bővebben volt ugyan kínálva, az irányzat azonban szilárdan maradt. Erre egyrészt jobb kereslet, másrészt az e czikk iránt tovább emelkedő határidőpiacz volt befolyással és az árak 20fillérrelemelkedtek 1901-re. is. Jegyzéseink szin és tisztaság szerint 11.60—12.20, K., finom urasági áru néhány fillérrel többet is ért el. A „Köztelek Zsebnaptár" ezen h e t e d i K évTengeri továbbra is csak gyengén van kinálva, folyama régi köntösében, javított ős tetemesen a kereslet azonban ugyancsak némileg korlátoltabb bövitett tartalommal bír. A hét elején a szeszüzletben az irányzat váltoés elég könnyen talált kielégítést. Az árak 10.—10.20. A ..Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnapK. közölt változtak Budapesti paritásában, mig tisza- zatlan volt és a szeszárak a gyérebb forgalom daczára tárt teljesen nélkülözhetővé tesz. vidéki állomásokon 8-80—9'60 k. fizettek. Kiviteli czé- a multheti jegyzés szerint záródnak. Elkelt finomitott szesz nagyban adózva 116. 116.50 korona, adólokra csak kis mennyiségek keltek el. Kőbányán a A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. 46.50 K. helybeli finomitógyáraktól, mutatkozó szükséglet szerint 10.20—35 K. között zatlanul 46. tagok és a .Köztelek" előfizetői részére bérmentes kicsinyben az árak 2 - 3 koronával drágább. fizettek. küldéssel együtt Vidéki finomitógyárak részéről finomitott szesz Olajmagvak: Készáru káposztarepcze nincs kinálva. Káposztarepcze 1901. augusztusra ugyancsak e hétnek elején gyéren volt ajánlva és csak néhány — = 3 k o r o n a 50 fillér. = üzlettelen és névleg jegyez 25-40—25-60, vadrepeze tétel kelt változatlanul a budapesti jegyzés szerint. Megrendelhető 1415-—, gomborka 28" 2G, lenmag keresett Élesztőszesz szilárd és adózva 117.— kor., adó36-—, Kendermag budapesti paritásra 19.— zatlanul 47 kor. kelt el. a „Köztelek" kiadóhivatalában, 3219-50 K. jegyez helyben. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens Hüvelyesek : Babban a kereslet megszűnt, és nyersszesz valamivel élénkebben volt ajánlva és jobb B u d a p e s t , az árak inkább névleges jellegűek. Fehér törpebabot vételfe edv mellett tartott áron kelt el. Gyöngyösön, Félegyházán 20, fehér gömbölyű bab IX., Üllöi-ut 2 5 . (Köztelek). Finomitott szesz mezőgazdasági finomítóktól 25 Mohács, Baia, Zomboron 17 korona Barnabab Kalocsán 13-50 K., Nagy-Károly 12 K. jegyzünk. Erdélyi bab fillérrel olcsóbban kelt. minőség és relaczió szerint 14—16— korona között jegyez. Köles e héten nem volt forgalomban, hazai árut 10 20—10-50 kor. készpénzen, oláh kölest 9-80—10-20 K. körűt jegyzünk tranzité 3 hóra helyben. Bükköny
Jeszenszky Pál
Minek Gynla és Szilassy Zoltán
Köztelek Zsebnaptár
279 Prágai iegyzte 111.— korona adózott és sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 112-116 korona, szalonna zsirnak 1 kg. 100 — 1C4 fillér, 1 q korona, 37-75 .— korona adózatlan szeszért. füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q Trieszti jegyzés 2020.25 korona kiviteli korona, báj 1 kg. 108-112 fillér, 1 q szeszért, 90°/o hektoliterje. korona, disznózsír 1 kg. 120—120 fillér, 1 q — Kivitelre e hétnek elején több tétel finomított korona, kocsonyahús 1 kg. 60—64 fillér, 5 q szeszt vásároltak, mely Dél-Törökország felé lett szál- korona, füstölt sonka 1 kg. 136—140 fillér, 1 q lítva. korosa, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. , töpörtő 1 kg. fii 1' Budapesti zárlatira!: e hiten: Nagyban: Finomítottburka —, 1 drb szesz 116118-50 K., élesztöszesz 116116-50 K„ 114 50 korona, nyersszesz nyersszesz adózva 114adózatlan (exkontingens) —• •— korona, denaturált illdegbunvésár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1901 szesz 3636-SO korona. Kontingens nyersszesz február hó 12-én. (A székesfővárosi vásárigazgatósfe jelentése a .Köztelek• részére). Felhozott Budapestről Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér- 47 árus 264 db sertést, 2 árus 7 db süldőt, 3000 kg. friss hust, 700 kg. füstölt hust, 2000 kg. szalonnát, 900 mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz kg. hája», 700 kg. kocsonyahúst. fizetés mellett értendők. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss téshus 1 kf. 96—108 fillér, 1 q K,, süldőhus 1 if. 112—136 fillér, 1 q K., füstölt Heremagvak ólomzárolása, *) sertéshús 1 kg. 112—128 fii, 1 <j korona, szalonna zsirnak 1 kg. 96—104 iill., 1 q K., Budapest, 1901. február 10-én. füstölt szalonna 1 kg. 104—112, 1 q fillér, A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állo- háj 1 kg. 100—113, 1 q fillér, disznózsír más az 1900/1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó 1 kg. 112—120,1 q fillér, kocsonyahús 1-től a mai napig az alant megnevezett magkeres- 1 kg. 40-64, 1 kg. fillér, füstölt sonka kedőknél és termelőknél a következő vetőmagmeny1 kg. 136—144 fillér. 1 íj korona, kolbász 1 kg. nyiségekei ólomzároíta: fillér, disznósajt 1 kg. fillér. Luczerna Lóhere Összesen ni é t > t r m áz s a 973 2864 Mauthner Ödön Budapest .. . 1891 Budapesti takarsuányvásíSr. (IX. kerület, Mester601 757 1469 Magy. mezög. szöv. Bpest — utcza. 1901. február 12 én. A székesfővárosi vásár736 663 1399 Haldek Ignácz, Budapest — igazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére.) 623 612 Ifi. Freund Sámuel, Szatmár Felhozatott a szokott községekből 98 székár 556 274 282 Deutsch Gyula, Budapest ... réti széna, 23 szekér muhar, 35 szekér zsupszalma 542 265 277 Frommer A. H. utóda Bpest— 5 szekér alomszalma, 6 szekér takarmányszalma, 461 48 Klein Vilmos Szatmár — szekér tengeriszár, 14 szekér egyéb takarmány 345 243 102 Boross és Szalay Budapest (zabosbökköny, sarjú stb.) 300 zrák szecska. 338 •>27 11 Kohn Mór fiai Uzon ... ... 99 25 A forgalom lanyha. Gr. Teleki Arvéd,*J Drassó— 120 58 Radwáner és Rónai Bpest... Árak fillérekben, q-ként, a kővetkezők: réti 119 45 74 Lamberger Károly Bpest ... széna 450—540, muhar 500—E80; zsupszalma 260—280, 94 47 47 Beimel és fia Budapest alomszalma 220—300, egyéb takarmány , 18 Nötliling Vilmos Budapest... lóhere , takarmányszalma 250—300, 100 kévo 8 8 Kramer Lipót Budapest — — tengeriszár , iuczerna , sarjú 340— 420. szft'maszeeska 300—3C0, széna — , uj , 48 iO 9035 összesen— ... 4129 » — , zabosbükköny 460—530. Összes kocsiszám 183, *) A hazai mezőgazdaságra káros amerikai suly 237,900 kg. hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem ólom-
angol kereszt , — K-ig élősúly szerint, K. páronkint. romániai — páronkint, raczkajuhok —• .— K. páronkint, —, .— K.-ig 100 kiló élősúly szerint. Bécsi vágömarhavásár. 1901. febr. hó ll-én. (Vass Jenő tudósítása a ,Köztelek' részére.) Összes felhajtás 4312 db. Ebből magyar 2949 db, galicziai 933 darab, bukovinai —, német 693 db, hizott 3405 db, legelő 907 db, fiatcl — db, ökör 3084 db, bika 558 db, tehén 633Jdb, bivaly 37 db. Á kisebb felhajtás daczára az árak csak egyes esetekben a prima áruknál emelkedtek valamit. A többi a közepes és silány minőségű a multheti árakon kelt. Árak: príma magyar 70—73-— (—• ), szeminda 58—68, tertia 50—57. Galicziai prima 7076-— l— ), Bzekunda 60—69, tertia 50—58. Német príma 80—85-— ( ), szekunda 70—79, tertia ős-69. Legelőmarha : szerb és magyar —• —, rosszabb minőségű 46—5-V—. Bika és tehén 40—86 ( ) és bivaly 38" 58'—. Az összes eladások, éldgríybao, ICO kilogrammonként, fogy. adó nélkül értendők. Bécsi Bznrémarhavásár. 1901. febr. 7-én. Felhozatott: 3600 borjú, 1711 élő aortás, 2700 kizsigfí íli sertés, 525 kizsigerelt juh, 1003 bárány. A kereslet valamennyi árura élénk volt. Az árak a multhetinél kedvezőbbek. Arak kilogramiaoiikint: kizsigerelt bojje 85—92, prima 90—110, prirnistíma 112—120 ( ), élő borja , príma (——), primissima (—), fiatal sertés 56—74, kizsigerelt sertés, nehéz 96, hizó sertés, süldő 92—104 (—), kizsigerelt juh 5P pr. kiló fillérekben, bárány páronkint 10—24 (-—)' Bécsi serfósváKár. !90i. febr, 12-én. der és társai bizományi eség távirati jele"' telek" részére). Pelhaitás: 5728 lengyel, . • -'.seri 11523 A vásí.r élénkebb volt Arak kilónkén! élő « i l : prima 90—92 filléi 70—88 fillér, könny;. -
Bécsi juhvásár. 190 1689 db juh. A kisebb felhajtás élénk volt, az árak. 2 fillé r Irak : juh 42—46, k Saáapesti síarömarharásár. 1901. febr. hő 8-án. fillér pr. kiló élősúlyban. Á uékesfSvávoiit közvágóhíd é$ marhavásár igazgatóséjának ieUntése. FelhajtaíotS, *. biifölffi ;3 • db, eladatott 439 db, Szerkesztői üzenetek. galicziai - díb, eladatott — drb, tiroli — (irb, eladatott - 1 drb, növendék élő borjú — db, eladatott — drb, élő bfti-ány 50 db, eladatott 50 drb; ölött belföldi 14 drb, eladatotí 14 drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott —- drb, növendék borjuk — drb. eladatotí drb, ölött bárány 39 drb, eladatott 39 tlrb, élő kecske -- drb, eladatott — drb. Borjüvásár hangulata élénk volt. Arak a következők: Elő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 74- 92' koronáig, kivételesen Cfi koronáig súlyra, galicziai koronáig drbonkint, kor.-ig, f kiv. kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék boi-ju , koronáig, kiv. koronáig drbkint, korosáig, kiv. koronáig súlyra. Olött borjú: belföldi £9 —93 koronáig, kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. horonáig gazdasági gépgyár drbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. RÉSZ V É N Y T Á R S U L A T koronáig drbonkint, élő bárány 1416 — koronáig jráronkint, ölött bárány 1315-— koronáig párja. BUDAPESTEN, Allatyásárok.
A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban (en gros) eladott élelmieídkkek árairól.
A hét második felének forgalma valamivel élénkebb lefolyású volt. Hozatalaink tulnyomólag vidéki sertésekből, birkákból és bárányokból állottak. Vadfélék közül csak vadsertések és nyulak kerültek piaczra. A vajüzlet szilárd jellegét megtartotta. Kiemelkedő mozzanatként feljegyezzük, hogy az utóbbi napokban rendkívül nagy mennyiségben érkezett tojás a piaczra, és a vevők tartózkodó álláspontja folytán ennek ára egy nap 10 koronával esett. Eladtunk vidéki marhahús hátulját 80—i elejét 66—76, fillérrel klgként. Hizott sertések szalonnástól 80—84 fillérren keltek kilónkint. Olvasztani való szalonnát 80—90, kassai sódart 160—180, prágait 190 filléren ad.unk kilónként. A birkahús hátulját 60—70, elejét 56—64 filléren értékesítettük. Közép minőségű bárányokért, 12-16 koronát ériünk el páronként. Vadsertések közül fiatal példányok 80—100, nehéz öreg példányok 63—70 filléren értékesítettek egészben és kilónként. Nyulak darabját 2.10—2.20 koronával adtuk. Prima teavaj 180—200, főzövaj melyben hiány van, 140 filléren kelt el klgként. Túró Ausztriába 12—20 fillérért értékesitotett. Prima bácskai tojásért 82—84 koronát kaptunk (1440 dbot tartalmazó ládánként). Vágott baromfi most is élénk kereslet tárgyát képezi. Prima ludért 110—120 fillért értünk el kilónként Kappanok 240—300, csirkék 130—160 filléren keltek el darabonként. Egy kisebb tétel kifliburgonya 13 koronávnl nyert gyors elhelyezést. HldephusvíiHár a Garav-léri élelmi piaczon i901. február 12-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek' részére.) Felhozott Budapestről 62 árus 38 db sertést, 0 árus 5 db süldőt, 3000 kg. íriss hust, 800 kg. füstölt hust, 600 kg. szalonnát, 200 kg. hájat,— kg. zsírt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, kg. töpörtöt. Vidékről és pedig a szokott helyekről 31 árus 454 drb sertést és 19 drb süldőt, Összesen 492 darab sertést és 19 drb süldőt. Forgalon- élénk. Arak a következők: Friss sertéshús?! kg. 96—104 fillér, 1 q 86— 88 korona, süldőhús 1 kg. 112—120 fillér, 1 q 90—92 korona, füstölt
ELSŐ MAGYAR
Budapesti juhvásár, (A 1901. február hó ll-én. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 220 darab, eladatott 220 drb, feljavított jufcok 2C0 drb, eladatott 200 drb, kiaorolt — kosok drb, eladatott — darab, kiverő juh —• drb, eladatott — drb, bárány — drb. eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai —, eladatott — db, szerbiai —, eladatott db. angol keresztezés —. eladatott — db, romániai — , durvaszörii — dl*, eladatott — db. Birkavásár hangulata lanyha volt, a készlet elfogyott. Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 38.-K. páronkint, —42 ( - ) K . - í g 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok 27 —34 — K. páronkint, 3 4 - 4 0 - — (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok — K.-ig páronkint, —.— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juhok —• K.-ig páronkint, K-ig 100 kl. élős. sz., bárány — K., kecske —•— K. páronkint, durvaszőiü —. •— K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai —•— K. páronkint, —
K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. S Z Á M .
2»/«, 3i/«, 4, 4V», «, «, 10, IS 16,«
ü f agánjár
^
(uti mozdonyok.) Mrjaknlnden »z»kb«vágókérdiwelbizalommal hozzánk fordulni, kétnéggel adunk klmarltfl é« falvllágoaité yálaaat.
|
KÖZTELEK 1901. FEBRUÁR HO 13.
280
B o r h a m i s í t á s i
13. SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM.
í t é l e t .
Lfj. ENGEL ADOLF budapesti és ENGEL MIHÁLY pécsi borkereskedőczég elítélése. 902. s z á m . k i h . Sfolt-Kiskun varmegye alispánja, mint a közo k Ktit.-tókörébi.- .italt k i h á g á s ; ü g y é b e n v a l ó íWirfjku hatóság a hivatalból folyamaiba |. Enyel A ü o i f b u d a p e s t i e s Enr;el Mihály eskedő czég ellen a váczi járás főszolga)8. é v i 8 0 7 2 7 . s z . a . k e l t v é g z é s e m m e l • h a t ó s á g előtt m e s t e r s é g e s b o r o k készítése ¥ a m i a t t f o l y a m a t b a tett k i h á g á s i ü g y e t , f ő s z o l g a b í r ó 15 '99. kih. s z á m alatt h o z o t t I. r . v á d l o t t ifj. E n g e l A d o l f 5 3 é v e s izraelita v a l l á s ú n ő s , családos, • a g y o n o s ^ b u d a p e s t i l a k o s ( R é g i posta-utcza 5.) m e s terséges b o r készítése é s f o r g a l o m b a h o z a t a l a áltat elkövetett kihágásért büntetve n e m volt s egyébként i srovatlan előéletű borkereskedőt, valamint II. r. vádlott Engel Mihály 4 2 éves, izraelita vallású, nős, családos, vagyonos, pécsi lakos, mesterséges bor készítése és forgalomba hozatala által elkövetett kihágásért büntetve nem v ö r ~zintén rovatlan előéletű borkereskedőt — az 1893 : XXIII. • '
i. §-ába ütköző mesterséges bor készítésének vádja és ^ményei alól felmentette; azonban ugyanazon törvény .zon szakaszába ütköző — mesterséges bornak forgahozatala által elkövetett —• kihágásért az 1893: XXIII. . oz. 5. §. 6. pontja alapján, az 1892: XXVII. t.-cz. 3, §-ban megjelölt czélra 15—15 nap végrehajtás terhe alatt megfizetendő — fizetésképtelenség esetén az 1879: XL. t.-cz. 22. §-a azerint 20—20 napi önköltségü elzárásra átváltoztatandó 200—200 frt pénzbüntetésre és ugyanannyi idő alatt rancsak végrehajtás terhe mellett, Pestmegye főpénztárába: N Kemény Kálmán m. t. főjegyző réIlapitott eljárási költség czimén 178 frt 15 krnak xdny Iván főszolgabíró részére meglapított eljárási költség czimén (iratjegyzék 11.) 48 frt 50 krnak c) ítélet leírás és sokszorosítás költégei fejében (Intézkedés 19.).. 105 frt 20 krnak d) Az országos m. kir. chemiai intétnek vegyvizsgálati dij czimén 304 frt — krnak Összesen
635 frt 85 krnak
1899.
egyetemleges megfizetésére, valamint m é g a netalán felmerül e n d ő k ö l t s é g e k s z i n t é n e g y e t e m l e g e s m e g f i z e t é s é r e ítélte. E z e n k í v ü l az 1 8 9 8 . é v i n o v e m b e r h ő 2 2 - é n é s 2 3 - á n vett j e g y z ő k ö n y v e k b e n összeirt és d e c z e m b e r h ő 2 7 - é n a) az „ E n d r e s z " - f é l e p i n c z é b e n zár alá vett X . ellátott 9 h o r d ó b a n l e v ő 13 hektoliter ő - f e h é r ;
fel-
jelzéssel
b) az üslet h á z i n a g y p i n c z é j é b e n X X , jelzéssel ellátott 5 2 , 5 1 m i n t e g y ' 7 0 , 72, 3 9 , 5 7 , 3 2 , 2 8 , 2 2 é s 1 8 h e k t o l i t e r e s , összesen 10 drb h o r d ó b a n levő mintegy 4 4 1 hektoliter m e n n y i ségű homoki, valamint . c) ugyanott B. H. Z. jelzéssel ellátott 44, 43, 38, 36, 34, 38, 46 és 48 hektoliteres, összesen 8 drb hordóban levő ugyanannyi vagyis 317 hektoliter mennyiségű schiller bornak az 1893: XXIII. t.-cz. 9. és 12. §§-ai rendelkezése alapján való elkobzását és a budapesti állandó borvizsgáló szakértőbizottság által 1898. évi deczember 15-én 858/98. sz. alatt megállapított szakvéleménye és a kereskedelemügyi m. kir. minister 1897. évi 53850. sz. rendelet 27. §-a 1. pontja szerint vádlottak költségére sóval leendő denaturálását és annak Pestvármegye közegészségügyi czéljaira leendő fordítás végett nyilvános árverésen való eladását elrendelte. Azon esetben pedig, ha ezen borokat vádlottak már egészben, vagy részben eladták volna: kötelezte őket a büntetőjogi felelősségen felül, hogy a hiányzó borokért az 1893: XXIII. t.-cz. 12. §-a értelmében hektoliterenként 18—18 forintot fizessenek Budafok község szegénypénztára alapja javára 15 nap végrehajtás terhe alatt. A többször idézett törvény 8. §-a alapján elrendelte, hogy ezen marasztaló itélet és indokolás jogerőre emelkedése után késedelem nélkül a „Borászati Lapok"-ban (Budapest, Üllői-ut 25.), a „ K ö z t e l e k b e n " (Budapest, Üllői-ut 25.) a „Szántóvetők Lapjá"-ban (Budapest, Megyeház), a „Hazánk"-ban (Szentkirályiutcza 20.), a „Pesti Napló"-ban (Budapest, Teréz-körut 23.) és a „Budapesti Hirlap"-ban(RökkSziIárd-utcza4.) egyszer-egyszer vádlottak költségén közzététessék. A m. kir. kereskedelemügyi minister 1897. évi 53850. sz. rendelet 24. és 29. §§-ai alapján pedig, hogy ezen itélet éa
283. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HŐ" 9.
indokolás jogerőre emelkedés esetén az illetékes járási borellenőrző bizottság elnökével, a budapesti állandó borvizsgáló szakértő-bizottsággal, és a m. kir. budapestvidéki pénzügyigazgatósággal közöltessék. Az 1898, évi november hó 21-én felvett jegyzőkönyvben összeirt „Hensko" pinczében levő 653 literes és 41 akós „Schiller eczetes" jelzésű hordókban zár alá vett Schiller présbor, valamint a házi pinczében levő 788 literes hordókban lezárt eczetes Schiller borokra vonatkozólag a m. kir. állandó borvizsgáló szakértő-bizottság által tett azon javaslatot, hogy azok, mint élvezetre nem alkalmas romlott italok, kiöntés által semmisittesenek meg: illetékesség hiánya miatt mellőzte;
255
hanem a megromlott és élvezetre alkalmatlan italok megvizsgáltatása és e tekintetben való eljárás iránt ezen Ítélet jogerőre emelkedése után az 1880:38547. sz. belügyministeri rendelet 16. § rendelkezése szerint a biai járási főszolgabírót mint I. fokú közegészségügyi hatóságot, az ítélet egy példányának megküldésével megkereste. Engel Mihály pécsi lakos (képv. dr. Fürst Győző pécsi ügyvéd által) i f j . Engel A d o l f budapesti lakos (képv. dr. Friedmann Bernát budapesti ügyvéd által) továbbá Endrész Márton biai járási és Bálintffy Pál váczi járási borellenőrző bizottsági elnökök által beadott felebbezésük folytán felülvizsgálat alá vévén, annak eredményéhez képest következőleg
itélt: Az I. fokú Ítéletnek pénzbüntetésre vonatkozó részét megváltoztatom és fejenként 200—200 frtban megállapított pénzbüntetést 300—300 frtra emelem fel, mely pénzbüntetés fizetésképtelenség esetén az 1879: XL. t.-cz. 22. §-a értelmében 30—30 napi önköltségü elzárásra változtatandó át; továbbá az ítélet a), b) és c) pontjaiban felsorolt és elkobozandőnak kimondott boroknak árverés utján leendő eladásából befolyt összeg hovaforditása iránti részét, olyképen változtatom meg, hogy annak fele Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye u. n.
szűkölködők alapja javára, másik fele része pedig Budafok község szegénypénztára javára lesz fordítandó. Végre jelen ítéletnek jogerőre emelkedése után az első fokú ítéletben folsorolt „Budapesti Hirlap" és „Hazánk" czimü lapok elhagyásával a Bécsben megjelenő „Neue Freie Presse" cz. lapban egyszer leendő közzétételét is elrendelem, az ítéletnek többi részét pedig indokainál s még alább felsorolandó indokok alapján helyben hagyom. Jelen ítélet végrehajtásával a biai járás fó'szolgabiráját bizom meg.
Indokok: Megvolt az első fokú ítéletnek a pénzbüntetés mérvének megállapítására vonatkozó része változtatandó s a törvényben megengedett legsúlyosabb fokú pénzbüntetés volt alkalmazandó, mert vádlottak az eljárás során magok is beösmerték, s a kihallgatott tanuk is igazolták, hogy Olaszországban és Magyarországban kisebb termelőktől vásárolt borok nem voltak mindig kifogástalanok s általok egy-két eset kivételével mégis forgalomba hozattak, továbbá mert a borok vásárlásánál azon megkívánható óvatossággal és figyelemmel, mi egy intelligens s nagy borkereskedőtől méltán elvárható lett volna, nem voltak. Igazolják ezt a vegyvizsgálatról szóló s az iratok közt fekvő értesítők, melyekből kiderül, hogy a vásárolt és gyanúsoknak talált borok vegyelemzése, csak az utóbbi években (1898—99) tehát azon időtájban, midőn már a hamis bor gyártása és forgalombahozatala iránti vád felmerült, lett általuk foganatba véve. Az elkobzandó s denaturálandó borok értékének hovaforditása tárgyában az I. fokú ítéletben telt intézkedés meg volt változtatandó, mert Pest Pilis-Solt-Kiskun vármegyének közegészségügyi czélokra szolgáló oly alapja, mint a mire forditandónak a befolyandó értékeket az I. fokú ítélet rendeli, nincs és igy tekintve azt, hogy az értékek hova és mely czélra fordításánál a helyi érdek, az általános és szélesebb körű érdekek figyelembe vétele mellett sem mellőzhető, a befolyandó összeg Budafok község szegényalapja s a vármegye nagyon is igénybe vett u. n. szűkölködők alapja közt egyforma arányban volt megosztandó. Jelen I. és II. fokú Ítéletnek az I. fokú ítéletben felsorolt lapokban, a «Rudapesti Hirlap» és «Hazánk» czimü lapok elhagyásával leendő közzétételén kivül a Bécsben megjelenő
«Neue Freue Presse» czimü lapban leendő közzététele iránti intézkedés abban találja magyarázatát, hogy jelen Ítélet tartalma felől ne csak a hazai, de mindazon külföldi üzletek és bizományok is tudomást vehessenek, melyek a czéggel üzleti összeköttetésben voltak és vannak. A mesterséges borok készítésének és gyártásának tény. álladéka az I. fokú ítéletben felhozott indokokon felül nem volt megállapítható, még azért sem, mert vádlottak tulajdonát képező pécsi és budafoki pinczéjökben mesterséges borok gyártásához szükséges czikkek, készülékek feltalálhatók — daczára a többször megejtett vizsgálatoknak'— nem voltak. Abból pedig, hogy vádlott czég 1897. okt. 1-től 1898. október 30-ig nagyobb mennyiségű szeszt, czukrot és borkövet vásárolt; tekintve, hogy ez anyagoknak okszerű pinczekezelés mellett való alkalmazását s felhasználását ugy a törvény, mint a Végr. rendelet megengedi, s tekintve, hogy vádlott czég beigazolta azt, hogy a menynyiség nem egy, de két évi szüreti termés idényére vásároltatott s ugy saját termésű, mint máshol vásárolt boraiknak javítására fordíttatott s részben, hogy abból más czégnek adott el és, hogy részben készletben is feltaláltatott ; — azon vád, hogy vádlott czég az általa vásárolt borokkal oly eljárást követett, hogy azokat nagy mennyiségű vízzel, esetleg törkölyborral keverte s a beszerzett czukrot, szeszt és borkövet ezen keverékhez felhasználva mesterséges bornak iparszerü gyártására fordította volna, teljesen beigazoltnak nem tekinthető, mert következtetésekkel vádbeli cselekmények meg nem állapíthatók. El voltak azonban vádlottak a mesterséges bor forgalomba hozatala miatti kihágásban marasztalandok; mert a budapesti
KÖZTELEK, 1901 FEBRUÁR KQ 16.
2i 0
magy. tisztviselők fogyasztási szövetkezetének szállított és igy forgalomba hozott mesterséges bornak talált bor hasonminőségünek, sőt ugyanazonosnak találtatott azon borral, melyből kiküldöttem által minta vétetett. Azon védekezésök, hogy ezen bor külföldről származott, figyelembe vehető nem volt, mert a végr. rendelet 35. §-a értelmében az 1893: XXIII. t.-cz. határozmányai s az utasítás rendelkezései a külföldről behozott és. mesterségesnek jelzett borokra is alkalmazandó; irányadóul pedig nem a magánszakértő, hanem az állandó borvizsgálő szakértő bizottság véleménye szolgál. Azon kifogása felebbezőknek, hogy nemcsak azon borok denaturálása rendeltetett el, melyekből minta vétetett, hanem azok is, melyek a mintavétel alkalmával hasonfaju boroknak mondattak ki, figyelembe vehető nem volt, mert az 1898. évi nov. 22. és 23. a borminta vételek tárgyában felvett jegyzőkönyvek tanúsága szerint a denaturáltatni rendelt borok .mindenikéből minta, vétetett s mely borok a budapesti állandó borvizsgálő szakértő-bizottság 1898. deczember . 15-én tartott ülésén 858. sz. a. mind tiltott módon glycerin és víz felhasználásával készült mesterséges boroknak mondattak ki. Azon érvelése felebbezőknek, hogy az «Endresz» pinczében talált X jelzésű Ó-fehér bort vejétől vásárolta s hogy a házi nagy pinczében B. K. Z. schiller borokat Dr. Neumann Zsigmond hites törv. vegyész nem kifogásolhatónak jelentette ki, a borvizsgáló-bizottság előbbeni pontban jelzett szakvéleménye s a már eddig felhozott indokok alapján még enyhitő
Másolat
14 SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM
körülmény gyanánt sem volt figyelembe vehető, s az, hogy dr. Neumann Zsigmond ugyanazt a bort vizsgálta volna meg, mint a melyből a minták tétettek be, nem igazoltatott. Mindezeknél fogva tehát, a midőn a hamis boroknak forgalomba hozatalát a fenti indokok alapján megállapitandónak találtam, nem találtam elég indokot a mesterséges bor gyártásának igazolására. Ezen indokolás után megjegyeztetik, hogy jelen ítélettel ifj. Engel Adolf és Mihály ellen a fővárosi államrendőrség előtt 1898. évi 8753. sz. a. folyamatba tett és 1899. évi 361. sz. a. az állami rendőrség főkapitánya által illetékességi szempontból elutasított kihágási ügy egyúttal elintézést nyert. Miről jelen ítélet 15 példányban való kiadása s az iratok mellett a váczi járás főszolgabiráját oly felhívással értesítem, hogy ezen Il-od fokú ítéletet I-ső és Il-od rendű vádlottak képviselőinek, valamint a váczi és biai járások borellenőrző bizottságainak a szabályszerű 3 napi felebbezési határidő betartására való figyelmeztetéssel vétiv mellett kézbesített ki s a mennyiben; az ítélet jogerőre emelkedne, közölje azfr a budapesti állandó borvizsgáló szakértő bizottsággal és a budapestvidéki kir. pénzügyigazgatósággal is. Jelen Ítélet egy példánya Tahy Iván főszolgabírónak is kiadatik. Budapesten, 1899. deczember 13-án. Jegyzette: M a r s c h a l k ó aljegyző.
2315/900. kih. számhoz.
Beniczky
alispán
2735/kih. V—a. szám.
M, kir. b e l ü g y m i n i s z t e r . Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségének Budapesten. A vármegye alispánjának mult évi deczember hó 13-án 902. kih. sz a. kelt II. fokú ítéletét, mely szerint a váczi járás főszolgabirája által hozott I. fokú ítélet részbeni helybenhagyásával, részben megváltoztatásával I. r. v. Engel A d o l f budapesti lakost és II. r. v., Engel Mihály pécsi lakost, bornagykereskedőket mesterséges bor készítésének vádja és következményei alól felmentette, azonban mesterséges bornak forgalombahozatala által elkövetett kihágásért az 1883. évi XXIII. t.-cz. 1. §-a és 5. §-ának b) pontja alapján egyenként 600 korona pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén egyenként 30 napi elzárásban, továbbá összesen 1271 korona 70 fillér (635 frt 85 kr.) egyetemleges megfizetésében, valamint a netalán még felmerülendő költségeknek egyetemleges viselésében marasztalta el, azonkívül az alsófoku ítéletekben részletesen felsorolt bornak elkobzását, vádlottak költségére sóval leendő denaturálását és annak felerészben Pest-Pilis- Solt-KisKunvármegye u. n. szűkölködők alapja javára, másik felerészben Budafok község szegényalapja javára leendő fordítása végett nyilvános árverésen való eladását elrendelte, a hiányzó mennyiség értékének, hectoliterenként 36 koronával számítva, az emiitett község szegényalapja javára való fordítását kimondotta, továbbá az ítéletnek panaszlottak költségére a Borászati Lapok, Köztelek, Szántóvetők Lapja, Pesti Napló és német nyelven a Bécsben megjelenő Neu Freie Presse czimü lapokban egyszer-egyszer leendő közzétételét, azonkívül az itélét közlését az I. fokú ítéletekben megnevezett hatóságokkal elrendelte, végül a borvizsgálő szakértő bizottság által a részletesen megnevezett borokra, mint élvezetre nem alkalmas romMt íttóctoa vöQa&oztflag telt aztm javaslatot, hogy azok
kiöntés által megsemmisíttessenek, mellőzte és ezen rendelkezés foganatosítása czéljából a biai járási főszolgabírót, mint elsőfokú* egészségügyi hatóságot megkereste, panaszlottak és a borellenőrző bizottságok által közbetett felebbezések folytán felülvizsgálván: indokainál fogva helybenhagyom azzal a kiegészítéssel, illetve kiigazítással, hogy panaszlottak a XX. jelzésű mesterséges borból a kétszeri hatósági mintavétel alkalmával talált 53 hl. hiány értékének fejében a borvizsgálő bizottság által hektoliterenként (18 frt) 36 koronával számított értékének megfelelőleg 1908 korona összegnek Budafok község szegényalapjn javára leendő megtérítésére, továbbá arra köteleztetnek, hogy ezen ítélet a II. fokú Ítéletben megjelölt hazai lapokon kivül a Budapesti Napló és a Hazánk czimü lapokban is költségükön egyszer közzététessék. A külföldön megjelenő hírlapban leendő közzétel mellőztetik. Végül az alsóbbfoku Ítéletek indokolásának azon részeit, melyek a panaszlottak pécsi telepén tartott pinczevizsgálat és a póteljárás során beszerzett adatok bírálatára vonatkoznak, — miután azok az adatok a vádlottak ellen mesterséges bor készítésének vádja miatt külön folyamatba tett kihágási ügy elbírálásánál veendők mérlegelés alá, — mint jelen kihágási ügy keretébe nem tartozókat megsemmisítem. Erról a vármegye közönségét folyó évi április hő 21-én 22297. sz. a. kelt alispáni jelentés mellékleteinek visszaküldése mellett, további eljárás végett értesítem. Budapest, 1900, évi deczember hó 18-án. A miniszter meghagyásából: Dr, Sélley, s. k. roíoísztfetí taijácsos.
13 ^ z A M
11-ik É V F O L Y A M .
KÖZTELEK
1 9 0 1 . F E B R U Á R HO
z országos
Etetési
13
283
chemiai intézet a központi vegykisérleti állomás vegyelmezése alapján,
czélokra = legjobban ajánlható saját gyártmányú
rizstakarmányüsztttnk
Királymalmi ~==derczénk vegyi
vegyi összetétele: Ksir
,,
13.74%
Zsir
Protein
15.40%
Protein
W. mentes a n y a g
47.55%
N
M i n t á k k a l és felvilágosítással szívesen szolgálunk.
lelmi szerek értékesítését eszközlik az előirt o/o mellett Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nynjt tagot és nem tagoknak.
É
KÖZVETÍTŐ
BUDAPEST S Z É K E S F Ő V Á R O S KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKABAN. J p SargOnyczim: Aurora—Budapest. (jp
Azonnali készpénzei-
W. K L E N E R T , GRAZ
Eladó gőzeke.
ingyen. " W
Szétküldés Ausztriába Magyarországba és külföldre.
Atif/yin
éltóságu
KÁLMÁN
úr
Rátót-héraházi tiszta vérű
simmenthali törzstenyészete 22 darab
mentes anyag
fiatal
tenyészbikát
és 14 db fiatal tehenet és bocsájt
tenyészüszőt
eladásra
1901. évi f e b r u á r hő 25-én reggeli 10 órakor a héraházi majorban ( t á v o l s á g : a kis-unyomi vasúti
ál-
lomásról 10 perez, Szombathelyről 3/4 óra) tartandó árlejtés utján. Posta-, távirda- és vasút állomás:
57.78%
Kis-Unyom,
(Vasm.)
Pintér Mihály, számtartó.
33i9
(A „máv." helyi árudijszabása Vlt. kivételes díjszabásának kiterjesztése a Budapest—Ferenczváros állomáson leadott sertésekre), magy. kir. államvasutak vonalain érvényes helyi árudijszabás VII. kivételes díjszabásának érvénye a Budapest— Ferenczváros állomáson leadásra kerülő rólakizág helyi fogyasztásra rendelt sertésekre kiterjesztetik.
minőségű
tölgymakk-Dt nemkülönben mindenféle e r d é s z e t i f a c s e r j e és gyümölcsmagot 3290 ajánl a
Magy. N
(Tulajdonos: Klenert Vilmos, ezelőtt Klenert és Geiger) ajánl gyümölcsfákat minden nem és formában, nemes gyümölcscserjéket, gyümölcsvado ezokat és bogyógyümöicsöket; fasorfákat, erdei fákat, tűlevelűeket és rózsákat; sövénynövényeket, spárgaféléket stb.
S Z É L L
13.75%
Kitűnő Hnsnemttket, füstölt húst, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségfélé. ket, gyUmölcsöt stb.
A legjobban ajánlható
^gyümölcs- és erdei faiskola
M T Árjegyzékek kivánatra
6.14% „
M i n t á k k a l és felvilágosítással szívesen s z o l g á l u n k .
"S" Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete HATÓSÁGI
összetétele:
magpergető-gyár
Faragó Béla Zala-Egerszegen; minden kiátlitáson k i t ü n t e t v e , legutóbb Párisban ezüst éremmel. Árjegyzék bérmentve.
Dinnyemag.
Gondosan elkülönítve termelt, következő fajtiszta, kitűnő minőségű válfajokban kapható : Sárga dinnyék: Algieri, Ananász zöld husu, Ananász vörös husú, Bem tábornok, Bellegarde cantaloup, Bomba sárga husu, Composité, Korai Preseott cantaloup. Lind Jenny, Margit, Muscatello, Muscat orange, Nonplus ultra, Párisi preseott cantaloup, Sirinpécsek, Tiszagyöngye, lurkesztáii cserEnnélfogva a nevezett héj u, Turkesztáni gömbölyű, Turkesztáni zöld, Turkivételes díjszabás „Hová" kesztáni nagy zöld, Terkesztáni rózsa husu, Turrovatába „Budapest— kesztáni' sárga husu, Turkesztáni Pósa-féle. Ferenczváros"bejegyzendő Görög dinnyék: Apafai, Aranysárga bélft, a szóban levő díjszabás Halasi, Hevesi, Hortobágy, Luby-fele, Marsovszkyféle, Ónódy-féle Páratlan, Sámsoni. Fajtánkint: 61. oldalán alul 2. alatt 5 fészeknek kétizbenl vetésre — foglaltBudapest—Ferencz1.60 50 város állomásra vonatkozó 1000 megjegyzésben pedig a 2500 „ „ 250 „ (V« holdnak) „ 7.— „szamarak" szó után be5000 '„ , 400 , (i/2 , ) „ 12.— iktatandó, „továbbá kizá10000 „ „ 1000 , (1 ) „ 20.— rólag helyi fogyasztásra öt holdon felüli rendelésnél külön árkedvezmény. •rendelt sertések." A megrendeléshez nyomtatott utasítást csatol s Az igazgatóság. kivánatra árjegyzékkel szolgál 3321 (Utánnyomás nem díjaz- | BIRÓ PÁL kertgazdasága Debreczen. tátik). |
„
KAINIT nagyban és kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalánál (Budapest Köztelek). Arak: — ——
titkári
nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból e g y e sületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénítárához beküldeni kériük, a szállítási költségek a küldemény átvitelénél fizetendők.
^
284
•
.
A
s z ő l ő
KÖZTELEK
é s
"
1901. F E B R U Á R HÓ 13.
b u r g o n y a
p e r o n o s p o r á j á , n a k a legbiztosabb, kényelmesebb és olcsóbb ellenszere
a dr. Aschenbrandt-féle
*
A
szőiö
13. SZÁM 11 -IK É V F O L Y A M .
O I B I U W 1 (lisztharmat) b e t e g s é g é n e k ,
legbiztosabb, olcsó és a szelőt egyéb bajoktól is védő ellenszere
bordói-por: a dr. Aschenbrandt-féle
réz-kénpor.
Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rakAra Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : tárában : 50 kgos zsákokban a kg. 76 űller. 50 kg. zsákokban : ... á kg. 52 fíílér. 10 kgos zsákokban á kg. 80 , 10 kg. zsákokban „ £ . á kg.. 56 „ 5 kgos zsákokban á kg. 80 „ 5 kg. zsákokban ... ... á kg. 56 „ H T A szőlő első perm' tezéséhez P/o—lVsfi/o, második permetezéséhez B«- A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a Ph—2°/o; harmadik permetezéséhez 2°/o-os oldatott használjunk. — Egy mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk s másodszor janius hó vékat. holdra kell 3 permetezéshez 22—25 kg. bordói por, 25—30°/o-algén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra k^ll 3 porozáskevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. hoz 15—18 kg. rézhénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a köIMF" A port konyhaszitán a vizbe szitáljak és kész az óidat. zönséges kénporbóí. M e g r e n d e l é s e k a pénz b e k ü l d é s e , vagy u t á n v é t e l e l l e n é b e n a
„Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez11 intézendök, Budapest, Alkotmány-u. 31. 00" A g y á r t á s korlátolt, t e s s é k idejekorán r e n d e b i , ÍOOO. i. A dr. Aschenbrandt-féle b o r d ó i - p o r elismerő levelei.
2. A
dr.
Aschenbrandt-féle
p é z k é n p o r
elismerő
levelei.
V i l l á n y (Baranya vm.). Idejekorán védekezvén a peronoszpóra ellen, az szőlőmben semminemű N a g y - V á r a d (Bihar' vm.). kárt nem okozott, pedig mindig gyenge (első izben l0/o, másod- és harmadRézkénport az idén május végén és julius elején használtam és az ízben lVa°/o-os) oldatot használtam és a sűrű esőzés mellett a. perme mind- oidium ennek folytán a szőlőben egyáltalán nem lépett fel, a mellett való-, végig a levélzeten látható volt. Nagy előnye ezen szernek, hogy könnyebben színűnek tetszik, hogy a rézkénpor a fürtök és vesszők érését előmozdította, oldódván, kevesebb munkát igényel elkészítése, az eszKŐzök romlása nemmert ész-sehol más szőlőben a must oly nagy czukortartalmat nem mutatott, mint lelhető és azért aránylag olcsóbb, mint a többi anyag. Szakszerű ismertetések nálam. Káros utánhatása a fürtök és a kierjedt bor izére „rézkénpornak" által remélhető volna, hogy ezen kitűnő szer általános elterjedésnek fog örvendeni. nem volt. Az első, illetve harmadik permetezés megtakarítása miatt csak . Nagyréthi és kisgyimóthi Gyimóthy Jákó, szőlőnagybirtokos. ezután fogok kisérletet tenni a rézkénporral. Molnár Lajos, szőlőbirtokos. V i l l á n y (Baranya vm.). Az Önök által küldött dr. Aschenbrandt-féle „bordóiport" háromszor M e z ő - K o v á c s h á z a (Csanád vm.). mindig lV2%-os oldat alakjában permeteztem és igyaz erősen fellépett peronoszpórától teljesen biztosítottam szőlőmet. Kiemelendő ezen szernek kitűnő tapadása A nem porozott szőlőkben az idén sok volt a kár. Én augusztus és hogy tekintettel arra, hogy gyengébb oldatokkal •is jó eredménynyél lelietelején véde- „rézkénpor-"ral poroztam s szőlőmön nagyon meglátszott a porozás hatása, mert még a beteg bogyók is meggyógyultak és a betegség többé kezni, határozottan olcsóbb, mint a bordói lé. Azért is ezen szert minden tovább nem terjedt. Konstatálhatom, hogy daczára a nagy szárazságnak, a szőlősgazdának teljes lelkiismerettel ajánlhatom. Dr. Róth László, szőlőbirtokos. bogyók a rézkénpőr hatása alatt szembeötlően jobban érték. Ifjú Nagel Vilmos, szőlőbirtokos. IVémet-Ürög (Baranya vm.). A peronoszpóra ellen ezidén a dr. Aschenbrandt-féle „bordói pornak" Csongrád lVa%, illetve 2%-os oldatával védekeztem. A perme kitűnően tapadt a Lisztharmat ellen az idén rézkénporral védekeztem és ez oidiumlevélzethez, ugy, hogy még szüretkor is látható volt a lombozaton. Ezenmentesen uj tartotta meg mindvégig a szőlőt. Örömmel tapasztaltam azonkívül szernek általában igen jó hatását észleltém, ugy, hogy véleményem szerint hatáazt is, hogy a rézkénpor a fenésedés (antraknosis), ellen, is kitűnő eredménynyél rozottan jobb a rézgálicz és mészkeveréknél. Biztosra lehet venni, hogy használható. Hogy nálunk antraknósis mutatkozott ezen diagnózist a „Gyüa jövőben a kedvező tapasztalatok után ezen szert általánosabban fogják mölcs hasz- Kertészet" szerkesztősége állapította meg még 3 évvel előbb és azóta is minden esztendőben jelentkezett a baj. Mig szomszédjaimnál az nálni. Viliinger József, szőlőbirtokos. , idén is észlelhető volt ezen betegség, addig nálam, ki mihelyt a bajt H e l e s f a (Baranya vm.). észrevettem, háromszor, 8 napi ídőzökben, rézkénporral az egész tőkéket bepoAz idén a dr. Aschenbrandt-féle „bordói porral" védtem meg szőlőmet roztattam, nemcsak, hogy a betegség tovább nem terjedt, hanem uj haja peronoszpóra ellen. Első izben 1 kg., másod- és harmadízben 2 kg. port tások fejlődtek annak nyomában és a betegség semmi o/o-ban kifejezhető vegyitettem 1 hl. vizhez. Ezen uj szernek nagyon jó hatását észleltem, mert kárt nem okozott. HemUzky József, szőlőbirtokos. egészséges és jól megérett fürtök maradtak meg szüretig. Nagy előnye M o é r (Fehér vm.). ezen pornak, hogy kezelése könnyebb és hibát nem lehet véle elkövetni. Fölt Kétszer alkalmazott „rézkénporozással" szőlőimben a lisztharmat Károly, szőlőbirtokos. tovább terjedését tökéletesen megbírtam akadályozni, a mellett a porozott Pécs. Mig a nem permetezett szőlőben a peronoszpóra elég erősen pusztított,vesszők és fürtök gyorsabban érnek meg. Eddigi kísérleteim szerint a közönséges kénpornál is van ugyan hatás, de a rézkénpor határozottan jobb. Zacher addig nekem sikerült kétszeri védekezéssel szőlőmet mindvégig ezen betegség János, szőlőbirtokos. ~ Czecze (Fehér vm.), ellen megvédeni. A pornak jó hatását tapasztaltam és főelőnyeül tartom, hogy Két izben használtam „rézkénport" ; először virágzás előtt, másodszor az eső nem mossa le könnyen a permét. Hanga János, szőlőbirtokos. azonnal virágzás után és oidiumkárról az idén nem panaszkodhatom. TapaszM á g é c s (Baranya vm.). Az idei rendkívüli erős peronos2póra-ykr\kay négyszeri permetezésttalataim alapján a rézkénpor alkalmazását igen hasznosnak tartom, mert azok, tett szükségessé. Annál is jobban figyelhettem meg a bordói por jó hatását, a kik nem poroztak nemcsak oidium által szenvedtek kárt, de szőlőjük sem érett meg annyira, mint a porozottak. Molnár Lajos, szőlőbirtokos. mely minden eddig ismert anyagnál jobban tapad a levélzethez, amellett elkészítése könnyen megy, a gép tisztán marad, a permetező dió nem dugul be Czecze (Fehér vm.). tőle. Krammer János, szőlőbirtokos. Dr. Aschenbandt-féle „rézkénport,11 bárom izben használtam. Először M á r i a - K é m é n d (Baranya vm.). közvetlenül virágzás után, másodszor junius, harmadszor augusztus elején. A dr. Aschenbrandt-féle bordói por hatásával ugy én mint azon szőlős- Minthogy már az első porozás után sem mutatkozol ttisztharmat, megfigyelgazdák, a kiknek ezen szert ajánlottam, általában igen meg voltunk elégedve. hettem, hogy a rézkénpor a betegség továbbterjedését megakasztotta. Egyébb A por könnyen oldódik és kellő keverés mellett semmi üledéket sem hagy ként is észrevehető volt a rézkénpornak jó hatása, mert a fürtök és vesszők hátra. A perme oly kitűnően tapadt a levélzethez, hogy késő őszig látható érését előmozditja, káros behatása pedig a fürtök izére és a kierjedt borra volt a lombozaton. Minden olyan szőlőben, mely idejében lett ezen nincsen, miért is a rézkénpor alkalmazását nagyon ajánlatosnak tartom. Babay anyaggal kezelve, az idény végéig peronoszpóra egyáltalán nem mutatkozott. Sándor, szőlőbirtokos. Tuna Károly, szőlőbirtokos. (Folyt, köv.) (Folyt, köv.)
H T Használati utasítást vagy a porok részletes ismertetését tartalmazó füzetet az 500 elismerő bizonyitványnyal kívánatra bárkinek megküldi a szövetkezet.
T
*
M e g b í z o t t a k k e r e s t e t n e k a k ö z s é g e k b e n szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. — A m e g b i z o t t a k k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.
-
13 SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901, FEBRUÁR HÓ lg
Hirdetmény.
Gulyaárverés.
A Bakony e g y i k kies k ö z s é g határában elterülő
A mezőhegyesi ménesibirtokon a következő nagyobbrészt számfeletti, részint pedig kisorolt, tenyésztésre alkalmas magyar fajta gulyabeli szarvasmarha
kizárása
mellett
szabad
kézből
szántó
belsőség urilak, gyümölcsös kert és
és gazd.
2 darab öreg tenyészbika 20 „ 3 éves 12 „ öreg tehén 47 „ 3 éves üsző.
M. kir. földmivelésügyi miniszter.
14
A
hold
épületek
és
erdőben j ó
vadászat.
50 éves töri. kölcsön. B ő v e b b íelvilágositást ad Zirczen a tulajdonos
Zirczyidéki Takarékpénztár. H i r de t m é n y . (Legolcsóbb utazás Bécs és Fiume között vagy viszont Budapesten át.1 Abbáziába, Lussin-picoló és Czirkvenica üdülőhelyekre, továbbá a dalmái partvidékre, valamint Olaszországba való utazások megkönnyebbítése czéljából' Bécsből Fiúméba és viszont Budapesten át, igen mérsékelt áru menetjegyek adatnák ki és pedig az I. osztályban 36.70, a II. osztályban 24.40 és a IIIÍ osztályban U.80 koronáért. Ugyanezen árakon Bécs—Zágráb és Károlyváros között is adatnak közvetlen menetjegyük Budapesten át. "••",.) Ezen menetjegyek, melyekből az I. és II. osztálynak a gyorsvonatok használatára is jogosítanak, 8 napig érvényesek és azokkal ezen időtartamon belül az utazás Budapesten láttamozás nélkül megszakítható. Egyúttal felemlittetik, hogy Fiúméból a dalmát vidékre, nevezetesen Ragusába, a hová Bécsből közvetlen menetjegyek is adatnak ki és a podgyász is közvetlen, felvétetik, a közlekedést a magyar-horvát hajózási társaság kényelmes hajói, Fiúmé ból Velenczébe és Anconába pedig az Impresa-Fiume-Venezia kényelmesen berendezett termes gőzhajói igen olcsó viteldíjak mellett közvetik. Bővebb felvilágosítás Budapesten a városi menetjegyirodában (Hungaria szálloda) és Cook Tamás utazási irodájában (Vigadó-tér) nyerhető, továbbá Nagel és Wortmann czég utazási irodájában Abbaziában és Bécsben, valamint a Cook Tamáséle, Schenker és társa utazási irodáiban Bécsben, Stangen Károly utazási irodájában Berlinben és Antoni Paolinál Velen -"Budapesten, 1901. január hóban. Az igazgatóság.
MEGHÍVÓ. A „Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai részv.-társaság 1901. é v i m á r c z i u s hó 3 - á n , v a s á r n a p d. e. 11 ó r a k o r nagytermében (IX., Üllői-út 25. szám)
évi
Budapesten, a „Köztelek"
közgyűlést
tart, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak.
Tárgysorozat: 1. 2. 3. 4. 5.
eladó. rét,
400 holdnál valamivel több erdőből áll.
Magv. kir államvasutak. Igazgatóság.
Yenni szándékozók a Szeged, Arad, Kétegyháza és Szarvas felől közlekedő* vonatokkal az árverés szinhelyére érkezhetnek, megfelelő ellátásról gondoskodva van. Budapesten, 1901. évi február hő 5-én.
rendes
Csesznek 3346
A birtokon van 44.000 kor. kisbirt. földhitel intézeti
nyilvános szóbeli árverés utján készpénzflizetés mellett el fog adatni u. m.
3347
alkuszok
fekvő
birtok
.birtok terjedelme 250 m. hold
Az
folyó évi márczius hó 18-án délelőtt 9 órakor
völgyében
nemesi
Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság évi jelentése. Az 1900. üzletévről szóló vagyonmérleg bemutatása és a felmentvény megadása. A nyereség felosztása. 6 igazgatósági tag és 4 felügyelő-bizottsági tag választása 3 éyre. A felügyelő-bizottság 1901. évi tiszteletdijának megállapítása.
A részvényesek azzal hivatnak meg a közgyűlésre, hogy részvényeiket az ülés megnyitása előtt legkésőbb egy órával a pénztárnál letenni szíveskedjenek. A mérleg a társaság üzlethelyiségében a közgyűlést megelőző nyolcz napon át az alapszabályok értelmében betekinthető. Budapest, 1901. február hó 11-én. ioasgatóság. M é r l e g az 1 9 0 0 . év végével. Vagyon: Pénz- és értékpapirkés/:let 104.276 K. 73 fill. Egyéb készletek 10.105 K: 49 fill. Felszerelések 132.610 K. 76 fill. Anyagok 138.329 K. 66 fill. Adósok 172.055 K. 16 fill. Átmeneti tételek 18.557 K. 98 fill. Összesen 575.935 K. 78 fillér. Teher: Részvénytőke 375.000 K. Tartalékalapok 43,562 K. 11 fill. Szenvedő váltók 12.560 K. 62 fill. Hitelezők 100.734 K. 45fill.Átmeneti tételek 13.752 K. 41fill.Nyereség áthozat 1899. évről 3037 K. 86 fill. Nyereség 1900 évről 27.288 K. 33 fill. Nyereség összesen 30.326 K. 19 fill. Összesen 575.935 K. 78 fill. V e s z t e s é g - és n y e r e s é g - s z á m l a . Veszteség: Nyomda kiadása 295.289 K. 12 fill. Vegyesek 44.577 K. 62 fill. Nyereség 27.288 K. 33 fill. Összesen 367.155 K. 07 fill. Nyereség: Nyomdai munkák 350.317 K. 38 fill. Kiadványok 6115 K. 24 fill. Vegyesek 10.722 K. 45 fill. Összesen 367.155 K. 07 fill. Elek Emil s. k., főkönyvelő. A a igasgsi-tsóeág-: Kiss István s. k,, elnök. Fábián János s. k., vezérigazgató. Czigler Győző s. k., Edvi Illés Aladár s. k„ Hutyra Ferencz dr. s. k., Perczel Ferencz s. k. Jelen mérleg számlát és nyereség-veszteség számlát a társaság könyveivel összehasonlítván, teljesen megegyezőnek és helyesen összeállítottnak találtuk. A felügjrOlő.'biso'fcts&S'; Mcturer Vilmos s. k„ elnök. Mezey Béla s. k., Rubinek Gyula s. k„ Zachár Gyula s. k.
286 '
KÖZTELEK 1901.. FEBRUÁR H0 13 'tit/j/,','///£///////////////////////////
13 SZÁM. 1 M K ÉVFOLYAM.
wmmmwmmmmmm
Importált amerikai -ügető mén
Mc. MEEKIN
isiiét
R e c o r d . 1'3;
9-éves, 163 cm. magas jegytelen, sötét pej, apja Róbert Mc. Gregor 647. (rec. 2*17) anyja Lena W i l k e s idegen kanczákat a kisjenei ménesben
(rec. 2 29.) fedez
Biharmegyében, hol a
Dr.
FABINYI
v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál.
kanczák tartásra és gondozásra is elvállaltatnak.
Rendelés »—3-igr; este 6—8-igr.
F e d e z é s i d i j : ÍOO k o r o n a .
V I I . k e r . , E r z s é b c t - k ü r n t 12. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kivánatra gyógyszerek.
Közelebbi felvilágosítással szolgál a tulajdonos:
Olasz Elemér, Nagyváradon. Tavaszi vetésre Hanna-árpát.
Gutsverwaltung
BUDAPESTEK,
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
A sertés javitásaés hizlalása
gazdák és hizlalók használatára. Irta K . R u í f y F á i . Ara portómentes küldéssel I f o r i n t iO k r a i o z é r .
4—600 holdas
S t á b n o , Galizien.
Minta ingyen és bérmentve
Kubicek Ferencz
földbirtokos, Czellochovitz, (Hannavidék)
Duppaui vetözab eladás.
Párisi kiállítás: Grand Prix:
ITetőmagvak, lóhere, nyulszapuka, oberndorfi
Tóth János földbirtokos jankamajori gazdaságában (u. p. Halas, Pest-m.) a magyar-óvári m. kir. növénytermelési állomástól beszerzett mag után köz- répamag és a hazánkvetlenül termelt ban ennél i s jobban bevált
duppaui zab
korán-érő, bőtermő, legjobb zabfaj tisztán megrostálva
vetőmagul <eladó.> Egy métermázsa zsák nélkül 14 korona. 3305 Minták posta Mí'taL
2 marhamérleg
5 M »ak) Bugányl F. Xavér Bi
Gazdák 400—600 holdas
50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. Próbaküldeirények 2 korona utánvét mellett. Kivánatra prospektus ingyen és bérmentve.
. . .
eredeti Kwassitzi első utántenyésztése Barsmegyei gazdaságomból. Ezen árpafaj már évek óta ugy bőtermőségre, mint koránérésre és kvalitásra kitűnően beválik.
kaphatók
. . .
uradalmában, Komza.
Hanna Pedigree árpát
Eredeti Kwassitzi Hanna Pedigree árpa vagy Duppaui zabból szintén szolgálok
Gnünwald Sándor gabonakiviteli üzlete B-udapost, IV., Aranykéz-utcza 7.
Hanna árpa után termés e:«dó^ Maár
Pál,
axrO. M. G. E. titkárja. Ára: O. M. G. E. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, valamint a Tejtermelőt Egyestilete tagjainak ajánlott kül3 kor. 30 fill.
Magy. kir. államvasutak.; Üzletvezetőség Szeged. 37821/1900. IV. szám. . Á r v e r é s i és Megrendelhető a^tíadóhieladási hirdetmény. Orsován, a Magyar folyam Vetőmaglrargonya és tengerhajózási részvényn&rkische Zwiebel, Maguum társaság hajómühelyében Donum, Odine, Hannibal eladó. U Keiszler Gusztáv, Bicske. a magyar, kir. államvasutak tulajdonát képező 122'. számú vasuszály, melynek önsúlya. 55,000 kg. és XXI. icsóháti uradalmában p számú faálló hajó, folyó 1901. évi márczius hó 18-án árverés utján egyenként eladatni fog. Az árverezni kívánót kötelesek a helyszínén bánatpénzül' 200, szóval kettőszáz koronát az egyes hajó árverezése előtt, az árverező, biztos kezeihez letétbe helyezni, mely bánatpénz az árverezés alkalmával a vételtől elesüknek azonnal, mig a legtöbbet Ígérőnek az árveG ö d ö l l ő . rezési összeg teljes kifizetése, és a hajónak a' hajó műhelyből való eltáOlasz Rizjing^2* é' volítása után fog visszafizettetni. A m. kir. államvasutak részéről egyidejűleg jeleztetik, hogy Orsován ugyancsak az említett hajómühely E ladé nem esi b irtok. ben, egy még jókarban 10 filér. G^mörmegyebeli Zabar község ben 124 holdnyi nemesi birtok, levő XXVIII. sz. fa állóMegrendelhetők hajó is kedvező árajánlat a szerzőnél, legáll 61 hold elsOosztályu (ielenmellett eladásra javasegyszerűbben a latba hozatik, miért a szántóföld'böl, 59 hold erdObOl, pénz előleges bevenni szándékozó f. 1901. küldése mellett. Hozzáartozik 3 szobából^álló évi február hó 25. napjáig kényelmes lakház (melyben tegye meg alulírott üzletCsillagfürt* me1fé1képifletekk^hÍ^stetIega?í vezetőséghez ajánlatát. míg kerestetik zíidtrágyázási erd6 faállománya e adi. B6Szeged, 1901. évi január vebb felvilágosítást ad Zlatnik pélyil'ura dalom, n. p'hobszu- Leopoldina Mehalán (Temespályi, Biharmegye. 3333 megye) templomtér. 3279
Hanna vetőmag Burián Vilmos veje, árpa.
Budapest, IX., Soroksárl-u. 10.
G r ó f
Jeszenszky
Törös l ó h e r e m a g
óvári répamag, duppaui zab, tavaszbuza, lóbab, magtengeri, csemeték és pekingi kacsák
•gyenként 1000 kgr. hordképenségt<el, rácsozattal ; 2 hldm*rleB egyenként 4000 kgr. hordképességgel (scálival és futósulyokkal, vastOkével és d r a s s ó i vasgerendákkal mind a négy még uj- és használatlan, kitiiu. p. nOen játszik, orósen építve és az előnyösen ismert Bugányl nagyobb gazdaságban, gyárban, gőzmalomban szesz- és lezően küiSnbeni 2<X) koronáig terjedhető birság mellett, tör„ elOirva 19C0. hatóságilag hitolesi
11. évfolyam. Szerkeszti és kiadja
Bolti ára 4 korona.
13
SZAM. Í1-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901. F E B R U Á R H O
13.
287
KIS HIRDETÉSEK °*
a l t
°ljr
1""rol*,h*~*
BETÖLTESD^ÁLLÁS, I
Csak mezőgazdák é* a szakirodalom terményei, továbbá állást torsaik és adók hirdetményei Tétetnek fel e kedvezményes rovatban és Árban.
m e l y e k k e l • á l a a z a r a m n k g é g e n l«rré>ll>fely«> g et v a ( f y ! « v e l « i r . f i ! B p o t k O l d c n e b . fiiUmÍEi
írnok.
AlLATOK.
sas* áUPS
Vöröstarka
tinó ü s z ő
Eredeti
Rambouillet
SSSa®**
!§ll: W E I L E | ég
ElSNEíj
Magyar ÖZ7. Szalacsy Fartaé a
l
g
a
u
i
Iák HALDEK B U D A P E S T ,
al|aui;faj " felvilágositáTsai szolgál HORVÁTH
KÁROLY
iríf Vesz lóbabot. novenooK ökör éa űszö
Nagyobb területek szántását gözekével i^jlandó vagyok tlyílaUii; tpígy m é l y r i g o l o z á s t
s z ő l ő - t e l e p í t é s e k h e z .
n a
r
c
Ü L r r
p
D u
n
g»M«intád váiiaito** ..
L n n U ,
Az Országos
Magyar
Gazdasági
Egyesület
tulajdonát képező Istvántelki szőlőtelepen kisajátítás folytán a következő felszerelések és ojtvány szőlővesszők az alább jelzett árban
ELADÓK:
Bérleti hirdetmény. vallás
alap
urad.
tulajdonához
tartozó, Veszprémmegyében
Kis-Acsád község határában fekvő 044,"Z kat. hold kiterjedésű „Újfalu" pusztai birtok a rajta lévő gazdasági épületekkel együtt az alőlirott minisztérium IX-ik ügyosztályában (V. kerület
5000 drb 15000 „ 3000 , 1000 » 1000 „ 1 „ 1 „ 1 „
180 cm. hosszú gömbölyű fenyőfa karó kevéssé használt ezre kor. 36.— 160 cm. . „ „ , , , „ 32.— Ripária Sauvage alanyra ójtót 1 éves mézes fehér ojtv. dbkint , —.20 „ , „ , 2 „ „ , , „ —.26 , » » „ 1 éves Chasselas blanc ojtvány „ —.20 Eclair permetező gép használt „ 20.— ; „ kévésé használt ... „ 30.— Mabil rendszerű borprés lVa hectoliteres űrtartalommal kevéssé használt ... „ 110.— Az árak a Palota-újpesti állomásra állitva értendők, az ojtványok csomagolásáért ezrenkint 2 koronát számítunk. Megrendelések az
OrszágosMagyarGrazdaságiEgyesület igazgatójához intézendők.
Vadász-utcza 33. szám)
folyó 1901. évi márczius
hó
27-én
tartandó nyilvános zárt ajánlatu verseny utján 1 9 0 1 . Október h ó 1-től kezdődő
15
évi
Bóni g y á r t e l e p
évi
bértartamra
haszon-
letételét igazoló
pénztári
>1 •uS
bérbe f o g adatni. A 2000 korona bánatpénz
nyugtával, felszerelt és 1 koronás
bélyeggel
Írásbeli
zárt
ajánlatok a fent jelzett nap délelőtti 10 órájáig a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A részletes haszonbéri és versenytárgyalási feltételek ministerium
É V F O L Y A M .
érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72°/o-os szénsavas égetett méazporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű referencziák I Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállít ELSŐ B A K O N T - S Z E H T O A L I M É S Z T E L E P E K
BÜDAPEST-KELEMOLD.
6686/901. számhoz.
A somlyóvásárhelyi
ii-IK
KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál (Veszprémmegye.)
Érdeklődők kéretlek, kogy alanti enmeMkez forduljanak.
W
SZÁM.
50"o terméstöbblet
GftZMIVELÉS.
a
13
K Ö Z T E L E K , 1901. F E B R U Á R HO 13
288
segédhivatali
igazgatóságánál,
valamint
a
i ® „ fl |
és
mezőgazdasági
részvénytársaság
Nyírbátorban
í ! |
ajánlja előnyösen ismert, szabadalmazott
e|
két tengelyű eketalyigáit
ff
Megrendelhetők: Nyírbátorban fenti czégnél Budapesten Kann és Heller gépgyárában, valamint a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél."
Gróf Zsélénski Róbert salitikl uradalma.
f
Gróf Károlyi Tibor uradalma.
somlyóvásárhelyi közalap, kir. gazdasági felügyelőségnél a hivatalos órák alatt betekinthetők.
3328
Budapest, 1901. évi február hó.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól.
I" Lapunk bekötési táblája 2 kor.
72 fill.
{portómentesen)
k-HFiSnatíS teifirirttiívsítsihinlrhsin. 196/901.
Pályázati hirdetmény.
Pinkafő szeresített
nagyközség
k ö z s é g i
képviselőtestülete
á l l a t o r v o s i
által
rend-
á l l á s r a
évi 1000 korona fizetéssel pályázat hirdettetik és lásnak betöltésére nézve a választás Pinkafőre
az
ál-
márczius hó 2-ik napjának délelőtti 10 órájára kitüzetik. m Pályázni kívánók, hogy az 1888. évi VII. t.-czikk 303. §-ban megkívánt kellékeknek megfelelni képesek, ennek igazolása mellett kérvényeiknek a választást megelőzőleg 3 nappal előbb ide hozzám beadására felhivatnak. Felső-Eőr, 1901. január hó 31-én. 3329 S z a b ó E l e k , főszolgabíró.
Hirdetmény. Magyar vasúti kötelék. Uj díjszabások életbeléptetése. A magyar vasúti kötelék forgalomban 1901. évi január hó 1-én II. rész 3. füzet, illetve II. rész 8. füzet megjelöléssel uj díjszabások lépnek hatályba, melyek közül az előbbi különböző áruczikkekre, az utóbbi pedig ásvány-szénküldeményekre tartalmaz kiterjedtebb mértékben közvetlen mérsékelt díjtételeket. Ezen díjszabások által a folyó évi január hó 1-től érvényes II. rész 3. füzet I. pótlékával, továbbá az 1899. évi január hó 1-től érvényes III. rész 3. füzet I. pótlékával együtt hatályát veszti. E díjszabások közül az előbbi egy koronáért, az utóbbi pedig 50fillérértlesz a magy. kir. államvasutak igazgatóságánál (Csengery-utcza 33), valamint a részes vasutaknál megszerezhető. A magy. kir. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is
A. „Balaton Halászati Részv é n y - T á r s a s á g 1 " vesz nagyobb mennyiségben gömbölyű és ovál alakú különböző nagyságú
halszállitó kosarakat
héjazatlan fűzfából tetőkkel. Szives ajánlatot kér
3377
A Balaton Halászati Részv.-Társ. Siófokon.
.Pátria' irodalmi éa nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)
