KOZ- ES MEZOGAZDASAGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

Budapest, 1891. évi deczember hó 19-én.

I. évfolyam.

.24.

szám.

KOZ- ES MEZOGAZDASAGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI E G Y E S Ü L E T HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köitelekj^ üllöl-ut 25. szám. Levelekre csak beküldött postabélyeg ellenében válaszolunk.

Közlemények az orsz. magy. gazdasági egyesület köréből. A borászati szakosztály ülése. (Deczember hó 14-én.) Jelen voltak Miklós Gyula elnöklete alatt Abéles Zsigmond, Altstock Bódog, Altstock Gyula, Engél József fia, Lobmayer János Ferencz, és Oppenheim Henrik borkereskedők, Engelbrecht Károly, Tolnay Lajos, Rubinek Gyula, Elek Emil, dr. Szilárd Ferencs. Az egyesület tisztikara részéről, Forster Gém igazgató, Baranyay István titkár, ifj. Paikert Alajos s. titkár. Előadó : Baross Károly. Elnök az ülést megnyitván, tárgyalás alá kerülnek az olasz és német kereskedelmi szerződések, melyeknek a borkivitelre vonatkozó intézkedései oly erős hullámokat vertek fel, ugy a termelők, mint a borkereskedők körében. Szakértői körökből két memorandum is terjesztetett a szakosztály elé, melyeket előadó ismertetett. E memorandumokhoz a jelenlevők, majd mindenike hozzászólott. Ösmertetjük azok tartalmát a következőkben. Hazai bortermelésüknek közös faktorai a termelők ép ugy, mint a kereskedők. Egyik érdek a másikat egészíti ki. s mig a termelő konszolidált kereskedelem nélkül nem képes borának biztos piaczot teremteni, addig a kereskedelem tönkremenését vonja maga után a termelés szünetelése. A külfölddel való viszony rendezése is teljesen egyenlően érinti a kereskedelmet és a termelést, s egy czél felé kell, hogy törekedjenek mind a két osztály képviselői. Egyenlő szempontok az irányadók, tehát a képviselőház asztalán fekvő vámszerződések elbírálásánál is. A Németországgal kötendő szerződés tételeiről borkivitelünket illetőleg, felette előnyös hirek terjedtek el. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk a kérdést, látjuk azt, hogy az uj állapotból hazánk vajmi kevés hasznot huzand. Nemcsak azért, mert termelésünk mai helyzetében számottevő kivitelünk nincsen, de különösen, mert sem a házasitásra alkalmas könnyű vörös, sem pedig a konyalifőzésre alkalmas könnyű fehér borokkal, a melyek vámja a német forgalomban 10 már kára szállíttatott le. nem rendelkezünk. Ez a kedvezmény, mely Olaszországnak is megadatott, kizárólag ennek használ s ki is fogja óriási feleslegeivel, melyekkel e nemű borokban rendelkezik, használni s meghódítani oly mértékben, hogy ha termelésünk fejlesztenénk is idővel, e téren a német piaczokon az olaszoktól tért bódítani nehezen birnánk. A német borvámleszállitások tehát hazai termelésükre értékkel nem bírnak, de felette nagy veszedelmet rejt magában az olasz szerződés. Nem szállíttatott ugyan le az olasz bor beh ozatali vámja, de fentartatott a régi állapota, minél talán jobb lett volna akár 50%-os vámleszállitás. A még 1867-ből datáló régi olasz egyezség szerint, a mint Olaszország saját beviteli borvámjait 5 frk 77 ct.-re szállítja, jogában áll hozzánk is 3 frt 20 krért aranyban hozni be borait.

I

1878-ban megtartottuk e rendelkezést, külömben 20 frtban állapítva meg az olasz borok behozatali vámját s a szerződések e részén a mostani tárgyalások sem változtattak. Igaza volt tehát a kereskedelmi miniszternek, midőn azt jelentette ki, hogy «maradt a régi állapot*, de már abban nagyon tévedett, hogy ez nem ad panaszra okot. Maradt a vámegyezség régi szövege, de megváltoztak gyökeresen termelési viszonyaink, melyek nagyon is más értéket adnak az egyforma szavaknak. Mikor megkötöttük első izben, s mikor meghosszabbítottuk 1878-ban azt az olasz egyezséget, akkor a két állam kivitelének egyenlő kilátásai voltak. Ma azonban nekünk nincs bortermelésünk, míg az olaszoké évről-évre emelkedik, az érdek tehát teljesen egyoldalú. S ha Olaszország máig nem élt jogával, melylyel a furcsa egyezség folytán a mi vámjainkat is minden rekonpenzáezió nélkül leszállíthatja, kizárólag a vámszerződések küszöbön állásának volt tulajdonitható, mert ha időnek előtte hivja fel ez óriási előnyére kormányaink figyelmét, reményei könnyen meghiúsulhattak volna. így elkerülte a figyelmet e passzus éle, s az olaszok joga 12 esztendőre biztosítva van. Hogy fognak vele élni, biztosit az olasz sajtó magatartása, a Rómában megjelenő *Tribuna» már üdvözölte is a régi előny megtartását, mint a szerződések legnagyobb vívmányát, és ama reményének ad kifejezést, hogy Olaszország e részére adott előjoggal mielőbb élni fog és megnyitja az olasz borok részére az osztrák-magyar piaczot. Biztosra is vehetjük, hogy ez bekövetkezend. S az olasz borok elözönlik, ugy a hazai, mint az osztrák piaczot. Hogy az mit jelent, tisztában van az, ki az olasz borpiaczot ismeri. Olaszország klímájának és talajának alkalmas volta, az erélyes kormánytámogatás mellett évről-évre több bort termel. (1890-ben 27.8 millió hl.). E nagy tömeg bornak biztos piacza volt eddig Francziaország, az olasz-franczia vámháboru kitörése óta azonban teljesen megkopott az olasz borkereskedelem, melynek elhelyezést Németország és Svájczban csak aránylag kis mennyiségben sikerült találnia. Ma tehát Fasanano, Maletta, Birletta és egyéb bor-emporiumokban és a termelőknél óriási mennyiségű borok vannak felhalmozva, melyek az évről-évre dúsabb terméssel szaporodva, állandó elözönléssel fenyegetik a piaczot, melyre egérutat kaptak. E bormennyiségek nagy részben közepes minőségűek, de van közöttük kitűnő is és 2 — 4 írtért á hl. kaphatók. Az olcsó tengeri szállítást 1 frtra véve fel, a 3 frt 20 kr vám, ázsióval együtt való felszámításával, az olasz borok ab Fiume 7-9 frtba fognak kerülni. Egy kitűnő minőségű borminta mutattatott be a szakosztály előtt, melyet ab Fiume 10 frtért kínáltak, a mely árért hasonló magyar termék még a régi jó időkben sem volt kapható. Hogy a mai viszonyok között midőn a filloxera elleni védekezés ugy az amerika szőlők, mint a homoki szőlők kultúrájánál a termelést legalább 100%-al megdrágította, a magyar bortermelés nem versenyezhet az olasz borokkal, Mai iiámnnk

18 o l d a l r a

terjed

az könnyen érthető. E versenyképtelenségnek pedig igen szomorú következményei lehetnek. Megakad az örvendetesen fejlődő filloxera elleni védekezés, mely az amúgy is tönk szélért jutott szőlőtermelőknek már millióiba és az ál lamnak már százezreibe került s a megakad; védekezéssel eltűnik reménye is annak, hogy virágzó. bortermelésünk valaha helyre legyen állit ható, a népek óriási számának s az államkinc: tárnak kiszámithatlan kárára. Tönkremegy borkereskedelmünk. Mert a külföld a beözönlő borokat direkt fogja kézhez kapni s tudatában annak, hogy Magyarországbó: sem kaphat mást, elveszíti hazai kereskedelmünk régi rendelőit, meglévő terményeink hitele és értékesítésének nem csekély kárára. Első sorban is a Trieszten keresztül birt direkt összeköttetés folytán elvész az osztrák piacz a közös vámterület terheiért. a mi természetes fogyasztónk. Hazai még meglevő készleteink, melyeket a nagykereskedők 8 millió hektoliterre becsülnek s mely hírnevünket s forgalmunkat az uj termésekig valahogy még fentarthatta volna, okvetlen bekövetkező érték csökkenése is nagy nemzeti vagyon elvesztését jelenti. A mai 30—40 frtos árak daczára csak 20 frt átlagos értéket véve fel, a ' meglevő készletek 160 millió frtot képviselnek. Az olasz borözön bekövetkeztével csak 2 0 % értékcsökkenést véve fel (bár lehet 5 0 % is), ez maga 32 millió forintnyi vagyon teljes elvesztését jelenti. Ki tudja kiszámítani azt a veszteséget, mely homoki bortermelésünk fellendűltével, rohamosan emelkedő, eddig értéktelen homokterületeinknek isméti árcsökkenéséből fog előállani, mely a bortermelés jövedelmezőségével szintén beköveikezend ? A kereskedelemre pedig rögtönös hatással leend az olasz vámszerzödés törvényre emelkedése, mert a mai magas borárak mellett, akkor, a midőn Damokles kardjaként függ feje felett a* olasz önkénytől függő vámleszállitás, nagy készleteket vásárolni nem mer egy borkereskedő sem. Ha pedig vesz, növekedett risikóját csak a termelővel fizetteti meg. még pedig a áolog természetéből kifolyólag busás áron. — Amúgy is elszegényedett termelőinknek szüret után rögtön kell a pénz. vesztegetik majd hát a drága nedvet, ugy mint 3 — 4 évvel még ezelőtt, vagyis a hogy veszik. Ezekben foglalhatjuk össze a helyzet megvilágítására, az ülés alatt keletkezett hosszú diskussziók felhozott adatait, melyek az előadói javaslat elfogadására vezettek. — Kimondotta a szakosztály :

1. Hogy a képviselőház előtt fekvő olasz kereskedelmi szerződésnek ama részét, mely a borvámokra vonatkozó régibb intézkedéseket fentartja, helyteleníti és azt mivel megváltozott termelési viszonyaink folytán az olaszok vámleszállitása minden valószínűség szerint be fog következni, károsnak tartja. 2. Az olasz borok behozatala által ugy meglévő borkészleteink veszítenének

KŐZTELPK.

1891

BECZEMBKR

19.

KÖZTELEK. 1891- DECZEMBER 19

nagy összegeket értéköbből, mint veszély ben még a legnagyobb szükség idején fenyegetné a sikeresen megindult filloxera is nélkülözte ugy a permetező készüléelleni védekezés eredményességét. ket, mint a fecskendezési anyagokat, 3. Elhatározta egy feliratban keresni intézkedjék a minisztérium az iránt, hogy meg ugy a földmivelési, mint a keres- a szénkéneg és szénkéneg-fecskendő rakkedelemügyi m. kir. minisztériumokat, tárakban, a gazdaközönség rendelkezéa mely felirat kifejtené a kérdés részle- sére kellő mennyiségű peronoszpóra elteit és kérné a kormányt, hogy hatás- leni védekező eszközök ós anyagok állkörében diplomácziai uton stb. igyekez- janak. zék a fenforgó veszély enyhítésére. Szakosztály végre tudomásul vette a föld Csemegeszőlő-kivitel. Amaz óriási hátrányokkal szemben, melyeknek bortermelésünk és kivitelünk eléje néz, foglalkozott a szakosztály a német, kereskedelmi szerződés a m a z előnyével, hogy az 5 kg.-os postakosarakban kivitt csemegeszőlőt vámmentesen ereszti be Németországba, s e körülmény örvendetes tudomásul szolgált. Mivel azonban ez előnyt a magyar szőlőtermelők csakis a kivitel és értékesítés tökéletes szervezése mellett birnák érdemlegesen kihasználni, határozatba merít

behatóan foglalkozni egy csemegeszőlő-kiviteli szövetkezet létesitésével, mely aránylag csekély költséggel volna szerezhető, mely nemcsak biztosítaná csemegeszőlőtermelőink kivitelét, de e termelési ágnak uj piaczokat teremteni ós még eddig nem létező lendületet volna hivatva adni. Tárgyalás alá került a földmivelési tériumnak a szölövesszö-forgalom

minisz-

szabályozása tárgyában az egyesülethez intézett leirata. A szakosztály, midőn örvendetes tudomásul vette a szölővessző-forgalom felszabadítását czélző intézkedéseket, elhatározta felkérni a földmivelési minisztériumot, hogy

a régi intézkedésekből egy fennmaradt nehézség, a szőlővessző szállitási igazolványok kötelező beszerzésére is tekintsenek, a mely három példányban beszerzendő igazolványoknak ma már, a mikor a behozatali tilalom fentartása, vagy megszüntetése a községeknek van fenhagyva, czólja ugy sincs. A földmivelési minisztérium által a peronospora viticola és a

coniothyrium

diplodiella

elleni védekezés tárgyában érkezett leiratai felolvastatván, a szakosztály elhatározta felkérni a minisztériumot.

1. Hogy tegye beható megfontolás tárgyává a peronoszpóra elleni védekezés kötelezővé tételét, a melyben a szakosztály nem látna a gazdaközönségre jogsérelmet, sőt azt tartja az egyedüli módnak, a vész gyökeres leküzdésére. 2. Tegye szakközegeivel a legközelebbi tavaszszal már ugy a coniothyrium, mint .a peronoszpóra terjedése, életmódja, az ellene való védekezés a szőlők egész tenyészideje alatt, a permetezett szőlő hatása az egészségre, a permétezett szőlők kezelése, az eső befolyása a permetezett szőlőterületekre stb. még igen sok nyilt kérdést alapos tanulmány ós megíigyelés tárgyává. 3. Tekintettel arra, hogy a földmivelési minisztérium a szénkéneg és szénkéneg-fecskendők kiosztására már kellő számú raktárakkal úgyis rendelkezik, s hogy a gazdaközönség a mult esztendő-

* ^Vbasu----

mivelési minisztériumnak leiratát a Black roth tanulmányozása végett Francziaországba küldöttek jelentéseiről, a Francziaországból behozandó szőlővesszökről és a kereskedelmi miniszter leiratát a rézgálicz vámjáról. Musiczky Lucáién előterjesztése a vadszőlő , ojtásáról, mivel ez irányban m á r igen sok eredménytelen kísérlet történt, levétetett napirendről, j Az országos magyar gazdasági egyesület könyvkiadó-vállalatának felügyelő-bizottságába pe dig Miklós Gyula választatott meg.

Budapest, 1891. deczember hó 18. (Kergetett vámtárgyalások. — Az olasz borvámok. — Bismarck a szerződésekről. — Csemegeszőlő kiviteli szövetkezet. — Kereskedők — termelők. — Peronof pora és coniothyrium. — A sokat emlegetett növénykórtani állomás. — Uj sertésvesztegintézetek Zimonyban és Barcson.)

Tárgyalják Európaszerte a vámszerződéseket, de sehol sem oly óriási gyorsasággal, mint minálunk Magyarországon. A vámszerződósekkel egy nap alatt végezett a képviselőház közigazgatási bizottsága, s mikor e sorokat olvasóink kézbe veszik, folyik a tárgyalás a plénum előtt, mire megszárad legközelebbi számunkon a nyomdafesték, alighanem törvénynyé váltak a 12 hosszú esztendőre szóló s egy teljes év óta készülő vámszerződések. Nagy munkát végzett a képviselőházi előadó, mikor 2 nap alatt a szerződések szövegét csak egyszer is átolvasta, annak a sok ezer tételből álló pontozatnak az alapos áttanulmányozása pedig sisiphusi dolog volt. De nem is mentek be sehol sem a részletekbe, lapunk más s bizony aránylag igen szük helyén közöljük a bizottság jelentését e nagyfontosságú törvényjavaslatról, mely alapját képezi a képviselőház tárgyalásainak. Pedig már eddig is akadt több olyan pont, amelynek kissé alapos részletezése nem ártana ós amelyen, ha talán egy hónapi késedelmet okozó uj tárgyalások után is, de érdemes lett volna változtatni. Az országos magyar gazdasági egyesület borászati szakosztálya foglalkozott e gy ily ponttal, mely az olasz szerződés zárjegyzőlíönyvében foglaltatik. Lapunk hivatalos részében a tárgyalás lefolyásáról szóló jelentésünk ismerteti a kérdést részleteiben is és ebből könnyű meggyőződni arról, hogy ez a borvámokra vonatkozó passus lerontja az olasz szerződések összes értékét, Olaszország kénye-kedvére bizván megadni, a halálos döfést a bortermelésben egy olyan gazdasági ágára Magyarországnak, mely még 1889-ben is 212 millió frt jövedelmet hajtott kivitelünkben. Kiadjuk, még hozzá minden ellenszolgáltatás nélkül ezt a fontos termelési ágat, melynek fenmaradása már úgyis

csak a legnagyobb erőfeszítés, munka és a társadalomnak az állammal karöltött nagy áldozatai árán lehetséges, tőnkretevé nemcsak megrendített jelenét, de a jövőt is, melynek az uj kiadások a mentőmunkálatokba fektetett milliók kamatait is bekellene hozni. Tekintélyes, a vámügyekben jártas emberek mondják azt, hogy itt egy hiba s a szószerinti szövegnek elnézése történt. — S a képviselőház közgazdasági bizottságában tett miniszteri nyilatkozat, magának a bizottságnak jelentése is erre enged következtetni, mikor a megindult mozgalomra csak azt mondja, hogy panaszra nincsen ok, mert fenmarad a régi szövegezés. Ezek a nyilatkozatok csak kellő informácziók hiányán, csak az ügy félreismerésén alapulhatnak, és nem válna sem a kormánynak sem a törvényhozászásnak szégyenére, ha e csak az olaszszerződést érintő paragrafuson változtatna, illetőleg erre nézve ujjolag felvenné az alkudozás szálait, — és helyreütnó a hibát akár az olasz borvámok 20 frfcról 10 frtra eszközölt leszállításával is, ami ugyan szinte nem a legelőnyösebb dolog volna, de megközelítőleg sem olyan baj, mintha kónyre-kegyre kiadjuk magunkat, állandó bizonytalanságnak téve ki (pedig hát a szerződések legfőbb czélja a biztonság) borkereskedelmünk és termelésünket, az olasz boroknak 3 frt 20 kr. vám melletti inváziójával szemben. Ha legalább ugy tettünk volna, mint az osztrákok, akik a parlamenti tárgyalásokat a jövő hónapban fejezik csak be lehet, hogy ebben a fontos kérdésben kedvező megoldást nyertünk volna. Bizonybizony önmagunkon tapasztalhatjuk, hogy nagyon sok igaz van Bismarck hg.-nek, abban a Németországban nagy szenzácziót keltett beszédében, melyben oly élesen kel ki a vámszerződósek kergetett tárgyalásai ellen s melyet ép ez okból lapunk más helyén kivonatoltunk. Ebben a kérdésben együtt érezünk a németekkel, mint ahogy teljesen egyforma állást foglalt a bortermelés a borkereskedelemmel az országos magyar gazdasági egyesület ülésén, a hol még a csemegeszőlő kiviteli szövetkezet létrehozásának eszméje sem okozott nézeteltérést. A dolognak egyszerű magyarázata az az örvendetes jelenség, hogy a nagv tőkével rendelkező borkereskedők, nagyban fogtak hozzá a szőlőtermeléshez. —Borkereskedésre nincs anyaguk, ültetnek egyes czógek tehát maguk 100—300 kat. hold szőlőt s termelik a bort meg a kivitelre szánt csemegegyümölcsöt. Ebből az országnak kettős haszna ván. Megérti a nagy kereskedelem is a termelés érdekeit ós simulnak az oly sokszor felmerült ellentétek közöttük, másrészt érdeklődni kezd a tőke a termelés iránt, ami oly országban mint hazánk, hol mindenre van pénz csak gazdasági befektetésekre nincs, szintén kiszámithatlan előnyökkel bir. —/Örülünk'e jelenségnek,-

de viszont ne riaszszuk el .az olasz szer- iránt, akárhogy fordítsuk is a dolgot elsőződéshez hasonló kormányintézkedéssel, sorban is a kőbányai vesztegintézet mintamert ezek a jó urak, akik eddigi élet- berendezésének köszönhetjük, ahol a külmódjuk ós befektetéseiknél sokkal kü- földi vendégek már többször meggyőződlömb támogatáshoz voltak szokva, csak- tek a szigorú felügyelet, szakszerű ellenhamar elfordulnak ismét az ősterme- őrzés stb. pontos végrehajtásáról, aminek ily pedanteriával való keresztülvitele biléstől. Szőlőről lóvén szó, nem hallgatha- zony elsősorban is csak ily nagy szeltunk a borászati szakosztály ama hatá- lemi ós anyagi központokon lehetséges. Egybe tereltük disznainkat Kőbározatairól sem, melyben a peronospora csináltunk ott egy világpíaczot, viticola és coniothyrium diplodiella nevü nyára, uj és igy ismeretlen szőlőbetegségek alapos amelynek árai függetlenek a helyi befotanulmányozását és megfigyelését kéri, lyások és a mi fő Bécstől. Mindez csak — még pedig teljesen jogos alapon. — az óriási forgalom és a központosítás Bejött nrndakettő az országba, az első folytán volt leketséges, mint a hogy csak a folyó és a mult évben tönkretette akkor sikerülhetne Bécstől marha-és juhvagy 200,000 hold szőlőnek a termését, árainkat is . függetlenné tenni, ha ideós mi összetett kezekkel nézzük a pusz- haza volnánk képesek égy ily nagy tulást ós daczára annak, hogy tudomásunk arányú központi piaczot létrehozni. Ha van a biztos védekezésről, annak általá- most Zimonyban és Barcson szintén vesznosítására nem teszünk semmit s még tegintézet állíttatik fel, legelőször is elcsak arra sem terjed ki figyelmünk, hogy veszítjük a nagy áldozatok árán létesía veszedelmes gomba életmódja a véde- tett kőbányai piacz túlsúlyát és függetkezés részletei, a permetezett szőlők él- lenségét a bécsi sertésvásároktól, amit vezhetősége, borkezelés stb. a még mindig bizony sem a zimonyi sem a barcsi hizsok nyilt kérdésnél beható megfigyelé- lalók nem fognak bírni mégszerezni. seket, kísérleteket tegyünk és irányítsuk Másodszor pedig előidézzük a három ina sötétben tapogató termelőket. — De tézet konkurrentiáját. — Látszólag éz különben nincs is orgánumunk erre a czélra. haszon is a termelőre, csakhogy az a Bármennyire sürgette már eddig is a bibi, hogy a verseny legelőször azon szaksajtó, az országos magyar gazdasági a téren fog kifejlődni, ami nem érint egyesület, míg került a növényterme- anyagiakat vagyis a rigorozitásnál állatlési vegykisórleti, magvizsgáló állomá- egészségügyi szempontokból. Hogy pedig sok stb. felállítására, nem jutott egy ez mit jelent a kémkedési jog mellett, olyan intézet szervezésére, mely a ha- melyet az uj állategészségügyi konvenzánkban évenként oly busás adót szedő czió a szövetséges államoknak megadott, és gyakran csapásokat okozó gombabe- hogy már maga a ví&ztegintézet decentegsógeket és az ellenök való védekezést traüzácziója milyen hatalmas ürügy lehet tanulmányozná, még ma sincs növény- az esetleg politikát fordító németeknél, kórtani állomásunk. Pedig a szőlő veszt- a kiviteli nehézségek ismét életbeléptehozó ellenségeitől eltekintve gondoljunk tésére, tehát hogy mily fontos érdeket csak a phitophtora infestans a burgonya érint a dolog, bővebben fejtegetni felesrészre, a rozsdák és üszögök, répabeteg- leges. Mi eddig előnyét nem, csak hátráségek számos fajára s rögtön belátjuk, nyát látjuk tehát a tervezett ^ uj veszhogv mily abnormis állapot az,, hogy tegintézetek felállításának. — Erdekünknyáron, mikor mind e bajok fellépnek s ben sem áll nekünk, legfeljebb a horváaz idejében megkezdett védekezés a ter- toknak, de kivált és különösen a szermést mentheti meg, a gazda még csak beknek, az meg már mégis csak túlságos az iránt sem fordulhat sehová, hogy áldozat volna a szabadkereskedelem olmeghatároztassa a bajt, mert az a né- tárán, ha nemcsak a nyakunkra ereszthány tanintézeti professor, aki ért a do- jük a külföldi disznót, de még beezézzük loghoz akkor élvezi úgyis keservesen is és megrontjuk miattuk, úgyis oly kemegérdemlett szünidejét s hogy mily vi- vés mintaszerű intézményeinket. B. K. tális kérdés volna egy ily állandóan működő s kizárólag e kérdésekkel foglalkozó állomás szervezése. A zsombolyai kazal takarmánya. Már mindenesetre fontosabb szükséA zsombolyai kazalkészités módjáról első get elégítene ki mint a zimonyi és barcsi sorban Sierb&n János ur, másodsorban csekélysertésvesztegintézetnek a kőbányai mellettségem irtunk m á r a hazai szaksajtóban. Sierbán urnák a «Mezőgazdasági Szemlében* megjelent való felállítása, amit mint biztosan ér- ujabb czikke (1891. deczemberi szám) m á r teljes tesülünk, illetékes helyen nagyonis nyo- világításba helyezi a zsombolyai kazal készítésének módját. Megjelölte azon rendkívüli előnyt, matékosan sürgetnek. Ez is olyan dolog volna, aminek okát melylyel ezen rendszer dicsekszik a többi összes ensilage rendszerek fölött eddig legalább nem tudjuk adni. SikeA z olcsóság m á r magában megbecsülhetlen, rült végre megkötni a német állategész- mert a költségek úgyszólván hasonlithatlanul alaségügyi konvenciót, azok akik csinálták csonyak. tudják, hogy mily munka és áldozatok Másrészt azonban nem hangsúlyozható eléggé árán, szemben az alig egy éve megszün- az eljárásnak helyhez és időhöz nem kötöttsége. Felállítom a kazalt ott a hol tetszik, beföltetett sertéskiviteli tilalommal és csakis delem az első naptól a 6-ikig, a mikor tetszik, a lehetőleg szigorú állategészségügyi vagyis mikor időnk van rá. felügyelet teljes biztositása mellett. — Sierbán ur szerénysége igyekszik a zsomA bizalom megszilárdítását sertéseink bolyai kazalkészités módjának feltalálói dicsősé-

gét elhárítani a zsombolyai uradalmi tisztikarról, sőt még én r á m is igyekszik egy részt disputálni belőle. H a ő nem akarja, ne keressük kié az érdesa, A j ó nyugati szomszédok m a j d jobban kihasználnának egy ily horderejű találmányt, saját dicsőségük növelésére. És most midőn egyidőben egy verem es az első zsombolyai kazalom tartalmát, etetem jármos ökreimmel össze akarom hasonlítani a két rendszer gyakorlati eredményeit. Vermemet május végén töltöttem meg, -egy réteg rozsos őszibükköny, egy réteg kertiszéna, és egy réteg luczernával. A töltés nagyon meleg napokban történt és két napot vett igénybe A negyedik nap reggelén 50° G. volt a verem tartalma, ekkor beföldeltettem 1 m. magas földréteggel. Á m b á r a föld fölé 2 m. magasan volt hordva a zöldtakarmány, a verem ugy beesett, hogy a nyomtatékot képező földrétegből is mintegy 80 cm. a föld alá sülyedt, maga alá szorítva a zöldtakarmányt. A kibontásnál a felső réteg luezerna gyönyörű zöld volt és kifogástalan minőségű ensilage. A kerti széna, mely m á r félig szárazon erősen átázott és a fák árnyékából igy szedetett fel s rakatott a verembe, elrothadt anélkül, hogy az alatta levő őszi bükköny vagy a felette levő luczernában kárt tett volna. A középréteg tehát hasznavehetlen. A fenéken levő őszi bükköny, mely három negyedrészben rozsból állott, világos sárgás-zöld szinü volt. Az ökrök 3 — 4 napi finyáskodás után rákaptak a szecskázott ensilagera, s azután mohón ették. A készletből mintegy 2 0 % elromlott a falak mellett és a fenéken. A szélek penészedése nyilván attól ered, hogy a függélyes part sem enged annyira a nyomásnak mind pl. a kazal szabad fala és ott a nyomás kisebb, miáltal levfgő marad benn, A verem átmetszete ezt világosan mutatja. A verem közepe a berakodásnál legalább egy méterrel magasabban volt tartva az oldalrészeknél és mégis a szétmetszésnél most az ensilage teknőszerüen fekszik a veremben, mert az oldalfalaknál a nyomás több ellenállásra taiáii mint a középen. Innét magyarázható az, hogy a verem oldalfala köröskörül legalább egy láb vastag penészes ensilaget tartalmaz, míg a zsombolyai kassai ban n á l a m penészedésnek nyoma sem található. Hogy az 1 m. magas földréteget a veremből kiszedhessük, ahhoz épen oly munkaerő kell, mint kezdetben a gödör megázásához. Nekem minden másodnap félnapra napszámost kelle állítanom e munkához, míg a kazal tetejéről a 60 cm. földréteget játék ledönteni s igy a kazalt hozzáférhetővé tenni. Ugy a verem, mint a kazalból egy-egy n a p egy méter széles sávot földeltetek le, az alatta levő réteg 2 — 3 nap tart el. A m i az ensilage tömegét illeti, a verem tantalma nem oly tömött, mint a kazalé, daczára annak, hogy a vermen 1 m. föld volt, holott a kazalon átlag csak tele. Mit ismét csak azon kö rülménynek tulajdonitok, hogy a verem földelése nem fejtheti ki szabadon teljes nyomását az oldalfalak miatt. Es ebben a pontban l á t o m megoldva azon rendkívüli horderejű előnyét a zsorobolyai kazalnak, miszerint abban a csalamádéböi absolute semmi sem romlik el, penészedés ez. az ensilage réme, nem állhat elő. A suly, mely a föld vonzását ellenállás nélkül minden rétegében egyenletesen és szabadon, mathematikai pontossággal követi, egyformán működvén a kazal szélén és közepén, megoldása a besavanyitás rég keresett titkának. A kazal e tekintetben hasonló a sajtókhoz és a Johnston-íé\e kazalhoz, csakhogy ezek romd drágák és e mellett folytonos felügyeletet igénylők. Épen azért, mert a folytonos utánnéZés nehezen kivihető, igen gyarlók. De vegyük csak a nyomást magát. A lindenhofi présnél az összes lánczok és

KÖZTELEK, 1891. DECZEMBÉR 19. kampók nem bírnak meg eroelytyü páronként 15—20 q terhelést. Mig a zsombolyai kazal terhelése egy 10 m. hosszú és 6 m. széles kazalnál legalább is 3 — 4 0 0 métermázsa. Hogy ennek a nyomása sokkal intensivebb, mint a sajtó ládájába rakott káposztás köveké, azt talán felesleges is említeni. A föld amúgy is a legolcsóbb sajtó, mert felrakása nem kerül annyiba, mint egy 100 frtos sajtóban fekvő pénz ötös kamatja. A kazal a leghozzáférhetőbb takarmányéi- j tartási mód. E tekintetben is felülmulhatlan. Ügy a he-, mint a kirakodást a legjobb kényelemmel | eszközölhetni. A z először elrakott csalamádét etetem jelen- I leg. Ez augusztus 18-án épült, szélessége -6, hossza 10 méter. Beföldeltetett aug. 24 ikén, tehát a hatodik j napon, midőn hőfoka 66° G. volt. A benn levő tengeri majdnem olyan zöld, i mint midőn levágták, csak kissé sárgásabb és j így talán valamivel világosabb színű, mint a levágáskor volt. Szaga kellemes. Mindenesetre a lehető legtökéletesebb ensilage, a mit csak eddig csalamádéból készíteni sikerült. Ökreim fele rész szecskázott ensilaget és felerész polyvát s tavaszi tőzeket kapnak keverve. Mohón falják és igen jól néznek ki. ü g y hiszem, hogy a kazal 30 napig bőven elég lesz 30 ökörnek. Tartalma közel 80 szekér tengeri-csalamádé. Oly rendkívül tömött, hogy egy köbláb jól felrázva egy hátaskosár takarmányt ad. Egy pár ökör teljes adagját szilárd koczkában a béres beviszi hóna alatt. A szeeskázást csak azért teljesítem, hogy polyvával keverhessem meg. Az ökör, ha a jászolban ensilage, a saraglyában pedig rétiszéna van, mindig az ensilaget eszi meg. De kezdetben 4 — 5 nap kell mig rá állanak e szokatlan takarmány fogyasztására, és részemről csak azt ajánlom, hogy a szoktatásnál egy szál takarmányt se adjunk, hanem csak ensilaget, akkor gyorsan rá áll az ökör fogyasztására. A lovak szintén szívesen eszik, bár csak próbára alkalmaztam náluk luczernás ensilaget. Én jövőre a luczernát, és a zabos bükkönyt okvetlen zölden teszem el, természetesen a csalamádét is. Főleg a bükkönynél nagyon sok előnyét látom. Úgyis ezen eljárás mellett jobban bevárhatjuk a zab és bükköny szemesedésének kezdetét, mert a szár a kazalban porhanyó marad, mig az elkórósodott erős szár megszárogatva igen kevés értékű. Viszont ha korán vágjuk a bükkönyt, ugy nagyon összeesik. De áll ez a luczernára is. Réti szénát és lóherét csak nagy esőzés esetén tennék el zölden, ámbár nem hiszem, hogy a tápértékben veszteség állana be az ensilage ezen uj módja mellett. Értéktelen kertifüből, árnyékban nőtt gazból sohasem lesz takarmány, mert a zsombolyai kazalnak nincsen csodatevő ereje. Az ilyet legjobb azonnal a trágyahalomra hordani. Sierbán urnák teljesen igaza van abban is, hogy a csalamádét azonnal a levágáskor legjobb kazalozni. A beföldeléssel várhatunk bátran az időjáráshoz mérten 3 — 4 napot, mig a kazal teteje intensiven meleg. Én ezt jobbnak tartom bevárni, bár nem feltetlen szükséges. Második számú zsombolyai kazalomat egyik nap hordták, este azonnal beterítettem szalmával, másnap beföldeltettem. Öt héttel a készítés u t á n szept. hó 15-én összes jármosaimon kiütött a száj-és körömfájás. Nem tudtak semmi szárazat enni, a tarló lóher pedig m á r lábán kezdett elszáradni, igy ezt sem ették meg. Ekkor felnyitottam a zsombolyai kazalt, mely külső majoromban van elhelyezve. Ezen kazal akkor meg forró, közel 50° meleg volt. Az ökrök megették volna az ensilaget, azonban a csalamádé akácz irtásban termett és igy tele volt fiatal hajtású akáczágakkal, melyek a nyomorult beteg szájú állatok száját megbökték. Tehát mind meg kellett volna válogatni az ensilaget és azután szecskázni. Erre pedig a

nyári dologidőben ráérő munkást nem kapni. Igy egy vékony sáv levágása után abban hagytam az etetést. Azonban azt láttam, hogy azon kazalom ensilágeja sokkal sötétebb szinü volt, mint a másik kazalé, melyett később földeitettem be. Lehet azonban, hogy a kazal belseje ép oly szép világos szinü lesz és teljesen zöld, mint a most szeletelés alatt álló első számúé. V a n még egy kölesből épült zsombolyai kazalom. Hogy ez milyen lesz, arról is hirt fogok adni annak idejében. A zsombolyai kazalba való savanyitásra nagy reményekre jogosít fel engem a durra, ezen uj takarmánynövény. Mert állítólag magot lehet venni róla ott is, hol a tengeri m á r nem érik be (mint pl. nálam), vetőmag holdankint csak 5 kg. kell belőle (a tengeriből 100 kg. sem elég) és két kaszálást ad : továbbá, mert szára porhanyóbb, levele sokkal gazdagabb, mint a tengerié; no de sok rosszat is olvastunk róla, tehát erről csak egy év múlva beszélhetek majd a gyakorlat alapján. A zsombolyai hazairól azt mondtam, hogy a takarmányozás üdvös reformját, az állattartás egyensúlyát is foglalja magában. M a midőn sok fáradsággal s nem kevés költséggel minden képzelhető ensilage készítési módszert, az összes kül és belföldi irodalom folytonos figyelemmel kisérésével alkalmaztam gazdaságomban, midőn a zsombolyai kazalt m á r nemcsak kívülről, hanem belülről is ismerem, csak annyit tehetek hozzá az eddigiekhez, hogy a zsombolyai kazal a fin de siécle által felszínre hozott és a takarmányozástan keretébe vágó gyakorlati találmányok legnagyobbika.

Ezt a gombát azonban nem csupán a körteleveleken találni, de sokszor a fiatal 'gyümölcsöt is ellepi s ezáltal tetemes kárt okozhat. Ha ez a gomba a körtefát megtámadja, akkor az illető ágon alig van egy ép levél is. Kérdés m á r most honnan kerül a gomba a körtefa leveleire és gyümölcs fcire? Sajátságos, hogy a körtefa ezen betegsége összefügg egyes díszcserjék behozatalával. Nevezetesen Oerstedt tapasztalta Seelandban, hogy a körterozsda a nehézszagu boróka (Juniperus sabina) behozatala óta minden évben tömegesen lép fel. Ezen szép díszcserjén ugyanis ápr. havában sajátságos sárga, egész barna szinü kocsonyás, tompa kúpalakú tömegeket találni, melyek szintén e gombának a szaporodási részei. E csomók a boróka ágain nedves időjárásban néha igen nagy kocsonyatömegekké duzzadnak fel, száraz időben pedig megint összezsugorodnak. A mint beköszönt a nyár, akkor a borókán m á r e kocsonyahelyek maradványait látni csak az ágak kérgén levő forradások és sebhelyek képében. E kocsonyás gumók a Gymnosporangium vagyis a körte rozsdagomba egyik fejlődési alakja. E kocsonyás gumókban ugyanis spórák képződnek, úgynevezett teleutospórák, melyek nagy tömegben előtörnek a kocsonyás anyagból. A kocsonya

Tartson róla Sierbán ur és a zsombolyai i. t. tisztikar bármit, takargassák be érdemeiket a hogy csak tetszik, azért mégis ők nyitottak ezzel egy uj utat állattartásunk emelése felé. A magyar gazdák, ha oly gyorsan felfogják e dolog horderejét, mint csekélységem, oly gyorsan követik az eljárást mint én, akkor rövid időn sok gazda áldása kíséri a feltalálókat. A mód meg van az eltevésre, csak az ég adjon jövőre bőséges csatornáiból kissé több esőt, hogy legyen mit eltenni. De a módot, melyet önök nyújtottak nekünk igen tisztelt tisztikara a zsombolyai uradalomnak mi gazdák önöknek köszönjük! Herényi Gothard

A körterozsda tehát, mint a vizsgálatokból kiderült, fejlődése folyamán gazdát cserél; egyik fejlődési alakja a körteféléken, a másik pedig a fenyőfeléken él, tehát ivadék cserével biró heterőgikus gomba. Azelőtt a hatvanas években a körtefán mutatkozó alakját a gombának külön gombafajnak vették Roestelia név alatt, de Oerstedt a gomba egész fejlődését kikutatván, kimutatta, ezen alaknak a borókán élő alakkal való össze tartozását, s elnevezte a gombát Gymnosporangium fuscum nak. Kérdés m á r rnosf, hogyan lehet'e gombát kiirtani? Első sorban őszszel gyüjtsük össze a le hulló rozsdás leveleket és égessük azokat el, mert igv a gomba terjedését meggátoljuk. Másodszor a boróka ágain április hónapban képződő élénk szinü kocsonyás spóratelepeket pusztítsuk el. mert különben e helyekről átterjednek a gomba spórái a körtefára s a boróka a körtefa fertőző fészkévé válik. Több helyütt pedig e bajt azáltal sikerült megszüntetni, hogy a nehézszagu borókát a gyümölcsös kert környékéről eltávolították. Ráthay ojtási'kísérletei körül azt tapasztalta, hogy a körtefán egy másik faj, a Gymnosporangium ciavariaeformis is él, melynek kocsonyás teleutospóra alakja a közönséges gyalogfenyő borókán (Juniperus communis) él. Páter Béla.

A „Köztelek" tudósításai.

Sándor.

A körtefa rozsdája. Több izben küldtek be hozzám, ugyanegy betegségben szenvedő körtefaleveleket megvizsgálás czéljából. E betegség nagyon sajátságos, egyrészt mert a körtefa levelein igen szembeötlő elváltozásokat okoz, másrészt, mert a baj teljes J kifejlődése folyamán a körtefán kivül, másféle növényt is meg szokott támadni. A mellékelt ábra mutat be egy ily beteg körtefalevelet. E bajt a körtefa rozsdájának (Gitterrost) nevezzük, mert tényleg a baj okozója egy gomba, mely a gabonarozsdát okozó gombával közel rokon; neve Gymnosporangium fuscum Oerst. Rendszerint juniusban vagy juliusban támadnak a körteveleken sárga utóbb megvörösödő fénylő foltok. Előbb a levél felső lapján találni vörös foltokat, melyek kerületében még uj foltok támadnak. E foltokban finom por képződik. E foltokat spermogoniumoltnak nevezik, a bennök képződő port pedig spermatiumoknak. E por kiszóródása után a foltok elszáradnak s erre nemsokára a levél alsó lapján sárga szinii dudorok nőnek ki, melyekben apró, 6 — 8 m m . hosszú, csövecskék vagy nyitott palaczkalaku serlegecskék állanak ki, melyek nem egyebek, mint a gomba serlegalaku terméstestjei, sporocarpiák. Ezen termésserlegek fehér burokkal vannak körülvéve s belsejökben a gomba spórái képződnek. A spórák több rétegben vannak itt egymás fölött és kemény fás falúak. E serlegekről könnyen fel lehet ismerni ezt a gombát.

hogy tényleg a borókán élő gomba és a körte rozsdája égy és ugyanaz a gomba, melynek ez a két eltérő fejlődési alakja van. Ezt a gombát a körtén kivül még az almán, berkenyén, naspolyán, birsen és egy galagonyafajon is találták, mig a kocsonyás teleulospóraalakot a nehézszagu borókán kivül még a Juniperus oxycedruson, a .1. virginián, a J. phoeniceán és egy görögországi fei.yőn, a Pirus halepensisen is. Egy drezdai kertbén ez a gomba a naspolyán (Mespilus germanica) és,az egy bibéjü galagonyán (a Crataegus monogynán) lépett fel, mig a közönséges galagonyán (Gr. oxyacantha) nem lépett fel s itt a nehézszagu boróka kipusztítása után eltűnt e gotnba.

Rozsdagombás körtefalevél. pedig a spórákat viselő nyelek felduzzadásából származik. A gomba azonban nem csupán a boróka külsején telepszik meg, hanem tulajdonképeni teste, a mycelium a boróka ágainak belsejében tenyészik, ott dúsan elágazik és egyik évről a másikra kitart, tehát évelő. Innen az ágak belsejéből ereszti a gomba spóraviselő ágait a boróka kérgén keresztül annak külső felületére. Az itt képződő spórák egy-egy nyélen állnak és kétsejtüek és egészben véve hasonlók a gabonarozsda téli spóráihoz. Ha ezen teleutospórák megértek s a borókáról leválva nedves helyre kerülnek, akkor kicsiráznak ; hosszú nyúlványt növesztenek, melyet promycéliumnak nevezünk, s ezen apró sejtecskék a sporidiále fűződnek be. A sporidiák csírázni képesek s ekkor tömlővé kinőnek, mely az uj gomba myceliumává válik. De a spóridiák sohasem csíráznak a borókán, hanem csak akkor fejlődnek uj gombává, ha az aimafélék s köztök első sorban a körtefa leveleire kerülnek s ekkor behatolnak annak leveleibe, vagy fiatal gyümölcseibe s ott létesitik azokat a rozsdaszerü foltokát, melyekről fentebb szó volt. A gomba ugyanis a körtelevélbe való behatolása után 8 nappal rá sárga foltokat okoz, melyekben 4 nap múlva már a finom spóranemü por képződik. Oerstedt

ojtási kísérletekkel bizonyította be,

Békés-Csaba, decz. hó. (Zlinszky .István tudósítása.) (Vetések állása. — A lágy idő és a disznóölés. — Hízott sertésárak. — Gzukorrépatermelési kísérletek. — Állategészségügy. — Gyermekhalandóság.) A vetések általában szépen és hibátlanul keltek ki, s m a m á r bokrosodni is kezdenek. — Az esőzésből most már elég is lenne, mert a föld kellőleg megázott, s nem lenne baj, ha hidegebb idő állana , be. Nem pedig azért, mert- szomorú emlékünkben van még az 1872-iki tél, mely épen ilyen enyhe és nedves itolt, s a rozsda m á r a tél folytán fellépett, s azóta alig van termés, melyben a rozsda kisebb-nagyobb kárt ne tett v o l n a ! De máskülömben is felette kívánatos lenne a fagyosabb idő, mert itt m á r a disznóölés j a v á b a h folyik, a szegényebb emberek hizlalóanyaga fogytán van, vagy végkép elfogyott, s igy kénytelen leölni hizóit. Látni is reggelenkint száz és száz tüzet, melyek mindenike alatt egyegy hizott sertés piroslik, s ha az időjárás ilyen enyhe marad, sok hus fog elromlani. — A hizott sertés igen olcsó, mert eddig 34 krnál magasabb kilónkénti árat nem hallottam; kisebb darabokat 30 forintjával is lehet venni, kilónkénti tiszta súlyt értve. — A nagyobb lábas jószág természetesen már jászolra került a mult hó folyamán, de a-birka még legtöbb helyen kint jár az igazi dus legelőkön, s ha h ó nem' lesz, újévig is bőven fog táplálékot találni ott, hol természetes legelők vannak. — A czukorrépnlermelesi kisérjet, mely ez évben vett megyénkben némi lendületet, tekintve a meglehetősen kedvezőtlen időjárást, elég kielégítő, mert a hol a vetés és kelés szabályos volt, adott egy kat. hold 2 0 0 — 2 4 0 mmázsa lefejezett répát. A hatvani czukorgyár 8 1 — 8 7 krt fizet helyben, vasúti állomás, mmázsájáért, s igy az ezzel kísérletezők eiég szép jövedelemhez jutottak, s mégis csudálatos, hogy ujabb termelésre, vagy több évre leendő szerződésre nem

igen akad vállalkozó! Persze konzervatív szellemű gazdáink nehezen térnek el az ősi szokástól, s most annyival inkább nem, mert a gabona ára emelkedett, s számítását itt is megtalálja. — Az állategészségügy semmi kívánni valót sem hágy a vármegyében, de annál aggasztóbb a gyermekek között • uralkodó difteritisz, sarlach s egyéb járványos kórok, melyek százával ragadják el a jövő reményeit, 3 —6 éves gyermekeinket A hatóság minden lehető intézkedést megtett a csapás enyhítésére, ámde nagyon nehéz a mi népünkkel megértetni a közegészség érdekében tett intézkedések fontosságát, s épen ezért tesz azután egy égy ilyen ragályos kór oly óriási pusztítást, hogy egy-egy községben százával temetik el az áldozatokat! Ács (Komárommegye), deczember hó. [Mészáros Sándor tudósítása.) (Foltos vetések.-— állategészségügy. — Marhaárak. Hizlalás. — Termés eredmény. — Rohad a burgonya s répa.) Enyhe őszi időjárásunk felette kedvező befolyással volt ugy a korábbi mint még inkább a későbbi vetések fejlődésére és megerősödhetésére sőt sok helyen azok kikelésére is, mert elvetettünk eső nélkül és á m b á r talajunk könnyebb miveletü, mégis a borzasztó állatkínzással és géprongálással földbe erőszakolt vetemények, minden nedvesség nélkül senyvedve-rosszul keltek és folto sok maradt ah. A ki nem kelt magvaknak csak mintegy 50'/ o -a tartotta r/ieg csiraképességét, a, többi elpenészedett elrothadt, s valóságos csoda, hogy a másik rész a november 7 — 8 án esett hó nedvességének behatása alatt ki tudott kelni. Köszönéttel tartozunk tehát ezen korai hónak mert nem maradtak oly nagy faltok a vetésekben mint azt eleve hinni lehetett S í k k a l jobban jártak azok, kik még csak ezután vetét-ték el rögös földjeiket, mert ezek sokkal szebben keltek és elérték részben a korábbi vetéseket ; Hogy jobbak lesznek-e az már más kérdés, az idén lesz alkalom összehasonlítani a végeredményeket. A nagy szárazság miatt sokan a búzákat páczolni se merték, nálam is egy részét páczolatlanul ve tettem, de számot tevő külömbséget nem tudok felfedezni, mindkétfélének kelése egyforma rendetlen volt. Hátráltató volt ezen őszön a nagy szárazság a tavasziak alá való szántásra nézve is; 3"nálmélyebben le nem ment az eke, ez pedig még a gazokat sem volt képes eltakarítani, ugy hogy legtöbben nem is folytatták, hanem a kinek volt ezukorrépa hordásával foglalkozott. A fentemiitett havazás végre lehetővé tette a rendes megmunkálást éá az enyhe hoss2u ősz következtében most már a tavasziak alá a szántás általjában befejeztetett, sőt sok helyen a trágya is kihordva van-vagy legalább folyamatban. Állataink egészségügyi állapota általában jónak mondható, a nyár folyamán a sertések között lépfene és orbáncz jelentkezett és sokat elpusztított, de már a beállott hűvösebb időjárás előtt megszűnt. Jármos ökreink a huzamos munkától meglehetőseit megviselődtek, az a szerencse, hogy ez évi bő takarmánytermés folytán jobban etethetünk s ez lehetővé tette a forszirozottabb munkát is. A marha ára elég magas, jobb formájú jármos ökör 3 5 0 — 3 8 0 frt között, bekötni való 2 0 0 — 2 6 0 frt páronkint, aránylag legdrágább a fejős tehén, borjúval együtt 150—180 frtig tartják a \ ásárokon. Hizó ökrök m á r jobbára fel vannak állítva, ugyszinte a kiviteli czélra hizlalandó ürük is sok helyen azonban ez utóbbiak mostani rossz ára következtében ez évben birkáikat nem hizlalják meg, azon reményben, hogy tán jövőre kedvezőbb kilátások között tehetik, az idén úgyis könnyen kiteleltetnek, .mivel mindennemű szalma között elég gaz van és igy majdnem szénául számitható, sőt a tarlókat is a rajt levő vad muharért érdemes volt megkaszálni. Az aratás eredményére nézye vidékünkről m á r több tudósítás jelent meg e lapok hasábjain, én sem tudok ujabbat csak a magamét emlitve, az a középen alulinak mondható, csupán' kukoriczából volt mint másutt is kitűnő termésem, a páduai fajtát termelem és adott 1200 n ü enket 259 q csöves kukoriczát. •A ezukorrépa ugyanekkora területen átlag 101 q termést adott részben az ormányosok pusztí-

tása folytán kétszer kellett, vetni s ott holdja alig adott 60 q reszben azonban igen j ó volt és ott a termés 200 q felül volt s igy j ö n ki a föntemlitett átlag eredmény. A gyárba szállítva 5°/ 0 levonással 90 krral fizetik métermázsánkint. A csöves tengeri igen keresett volt ez őszőn és kivált kisebb gazdák és cselédek, sokat is eladtak, még most is igen szívesen veszik és egy q 2 ' 2 0 — 3 frtig fizettek. Répa és burgonya az idén nem igen lesz tartós, először is a szedéskor megfonynyadt azután a beállott nagy hidegben hamar be kellett földelni, igaz, hogy a mint a hidegek elmultak a földet a vermekről rögtön lehuzattam mégis penészedik és rothad.

Irodalom. A gyiimölcsfatenyésztós Irta

Erdmann

kézikönyve.

Róbert és Velbavszky Lippa, 1891. Ára ? ;

Gyula.

Szerzők müvüket
6 gyümölcsészeti abcében az teljességgel nem való. Épen ugy nincs helyén a sokféle ojtásmód variáczióit ismertetni; mert a népnek erre nincs szüksége, de arra igenis, hogy néhány olyan ojtásmódot ismerjen és pedig alaposan, a melyet minden körülmények között használhat. Ilyen szempontból vizsgálva a bemutatott ojtásokat feleslegesnek tartjuk a szemzések variáczióit, a
KÖZTÉLÉK, 1 8 9 1 . DECZEMBER

KÖZTELEK, 1 8 9 1

19..

általában nem intézhető el, miért is az egész erre vonatkozó rész elhagyható lett volna a mellékelt I X . táblával együtt, mert ha egy községi faiskola tervezetét értik szerzők, «a csemete kert> elnevezés alatt, akkor fogalmuk sincs arról, hogy m i egy községi faiskola ; ha pedig egy privát «csemete-kert-»re gondoltak, akkor meg alig fogja megköszönni utasításukat az, ki nyomukban halad. Ép ugy kár volt szerzőknek a homlitás szót a bujtással összezavarni; mert azt minden gatyás vinczellér tudja, hogy a homlitás egyenlő a döntéssel, már pedig a bujtás és döntés két nagyon is különböző müvelet!

A pécsi borkereskedők és borter meló'k küldöttsége tisztelgett pénteken Falk Miksa képviselő vezetése mellett Baross Gábor miniszternél. Falk Miksa beszédében arra kérte a minisztert, hogy a borvámok leszállitása, annak hatályba lépését megelőző legalább félé/vei előbb, még pedig a vámmérséklés hatályba lépésének évét megelőző évnek legalább julius l-ig közzétegyék, hogy lehetővé tegyék a borkereskedőknek, hogy vásárlásaiknál számitásba vehessék a küszöbön álló változást. Falk után Zárat/ Károly dr. a pécsi kereskedelmi és iparkamara titkára ismételte a Falk által előadott kérést. Baross miniszter válaszában kijelentette, hogy meg van győződve, miképp a borkereskedőknek rendelkezésére fog állani az a fél év is, mely az előzetes tudomásra hozatalra kivánatos. De külömben meg fogja tenni a szükséges lépéseket, melyek valószinüleg képesek lesznek az ez irányban táplált aggodalmakat teljesen megszüntetni.

A dugványozás által való szaporítást alig érti meg valaki és ebben még az ábra sem ad útbaigazítást; mert a II. tábla 2. ábráján egy nyitott fészkelő szekrényben valami kolibri-madárféle szomorkodik; de ha ezt nyomdahibának veszszük is és az I. tábla 2-ik ábráját tekintjük is, akkor sem sokkal leszünk okosabbak. A gyümölcs értékesítése — szerzők szerint — különféle és ezt igy definiálják: «A csontármaguakat — megeszszük, vagy friss állapotban eladjuk, vagy télire befőzzük, vagy szeszt égetünk belőlök vagy megaszaljuk. A lágymaguakat a fogyasztáson kivül vagy friss állapotban vagy mint aszalványt adjuk el.» Ebből az egyenes észjárású magyar azt a konzekvencziát fogja | levonni, hogy a legjövedelmezőbb értékesítési Bismarck herczeg és a vámszerződések. mód marad utoljára is, ha sorban, a mint gyüSiegen város küldöttségéhez, mely a díszpolgári mölcsei érnek, elfogyasztja őket. oklevelet adta át neki, tartott beszédében NémetA közlekedési utak befásitásáról a 35. la' országnak nagy, nyugalomba vonult kanczellárja, pon kidolgozott tervezet rendkívül rózsás hangua kiuek politikája a német egységet megteremtette, latban van tartva, hol van a trágya ára, a fák s a német birodalmat gazdaságilag is nagyyyá kezelésének és gondozásának munkája a termés tette, a vámszerződésekről nyilatkozott. — Bár őriztetésének, leszedetetésének és eladatásának ma már a sajtó és az irányadó, többnyire az összes költsége? hol vannak az elemi csapások, érdekelt körök legtöbbje ellentétes állaspontra a természetes és mesterséges károsodások számhelyezkedett az egykor oly hatalmas férfiú erebavétele? No de buzdító példánál megengedhető lyes politikájával, mely a nepek elelenek biztoaz ilyen számítás is, egyéb igénynyel meg nem sítását gazdasági önállóságukban és abban látja, ha lép fel. ugy nyers termény, mint ipari szük égletüket Es ezzel eljutottunk a könyv végére, a hol maguk állítják elő és sem piacz, sem fogyasztás ismét az ábrák kezdődnek. Ha ezeken végigtetekintetében nem szorulnak idegen segelyre ; mi, kintünk sok ismerősre akadunk, a melyek eddig kik igen sok tekintetben követjük elveit érdekestisztességes fekete ruhát viseltek, most azonban nek, sőt fontosnak tartjuk minden esetre hivatott színes köntösbe bujtatvák; de van néhány uj bírálatát. — Először is menti magát, hogy falusi abra is, mint pl. az 'Elhanyagolt körtefa* és az birtokán marad és nem követi mandatumával »Ápolt körtefa* ezek azonban nem sok tanulsáj á r ó kötelességét akkor, a midőn oly fontos kérgot nyújtanak. Külömben pedig az ábrák színedéseket tárgyal a birodalmi ülés. — Nem megy zése sikerült és ez az egyedüli, melyért elismeoda, — úgymond — mert vagy ugy kellene réssel adózhatunk nekik. beszélnie a mint gondolkodik, vagy hallgatnia. Nincs szerencsénk szerzőket i s m e r n i ; de Első esetben szokatlanul éles ellentétbe helyezmunkájuk után ítélve határozottan állithatjuk, kedne a kormánynyal, a mi hullámokat vetne hogy nem szakemberek; hanem csak dilettánsok ugy a bel-, mint a külföldön, a nélkül hogy a kertészet szép, de h a j ! tág mezején, kik töbtényleges eredményeket érhetne már el. — H a a bet nézegették Gaucher, Lauche és más némezőgazdaság érdekében szólalna fel, szemére met szerzők illustrált munkáit, mintsem tavetnék önző voltát s azért nem is ezt, de inkább nulmányozták a hazai e nemű jobb műveket, az ipari érdekeket venné védelmébe. «A mezőerre vall könyvük nyelvezete is, mely nem dicsegazdaság úgyis megszokta már, hogy a bürokrakedhetik magyarossággal; de mutatja ezt maga a tismus mostoha gyermeke legyen, a mely jóakarat czimlap is, melyen magyar motívumot még a j ó és szakértelem nélkül rakja reá folytonosan terakarat sem fedezhet fel. heit.» Érthetetlen előtte, hogy a német parlament Tisztán az önzetlen buzgalmat és jóakaraa bizottsági tárgyalások elkerülésével néhány tot, melylyel szerzők a hazai gyümölcstermelés rövid nap alatt jóváhagyja és állandó érvényre ügyének használni véltek, méltányolva, ajánljuk e emeli azt, amit a zöld asztalok mellett ülő urak munkát az érdeklődők figyelmébe. —al. egy évi tanácskozások alatt állapítottak meg. • Kik állapították meg e változásokat és pontozatokat? Titkos tanácsosok és főhivatalnokok, Vegyesek. kizárólagosan csak fogyasztók, a kikre illik az a bibliai mondás:
az ellenvélemények nyilatkozásait s ha a kormány által titokban készített nagy munkálatok felett néhány nap alatt ítél, tekintélyén fog csorbát ejteni. Fiktiónak mondja azt a feltevést, hogy a parlamentnek nincs már módjában változtatni a szerződéseken. Minden paragrafusra elmondhatja: ezt elfogadom, ezt visszautasítom, ha meg nem változtatik. — A parlament ép ugy törvényhozó testület a vámszerződések, mint egyéb törvénynvel szemben. Az országgyűlés közgazdasági bizottságának jelentése, „a német birodalommal. Olaszországgal, Belgiummal és a Svájczczal kötött kereskedelmi szerződések beczlkkelyzéséröl" szóló 837., 838.. 839 és 840. számú törvényjavaslatok tárgyalásáról. A közgazdasági bizottság f. hó 12-én két ülésben letárgyalván a fent elősorolt nagyfontosságú törvényjavaslatokat, azokat általánosságban egyhangúlag megelégedetten elfogadta. A szerződések alapjellegére nem nyomhattuk el ugyan sajnálkozásunkat a felett, hogy azok még mindig szerintünk túlságosan védvámos irányúak; azonban őszinte örömmel hatott mindnyájunkra annak felismerése, hogy azok ama merev védvámos-irányon, mely az utóbbi években Amerikában, Franczíaországban és Németországban is oly nagy mértékben túlsúlyra emelkedett, már is egy jelentékeny rést ütöttek, melyen át a mérsékeltebb vámrendszer remélhetőleg következetesen mind nagyobb tért fog elfoglalni. Messzeható nagy jelentősége tehát ezen vámszerződéseknek azon győzelem, melyet a szabadelvűbb vámpolitika a prohibitiv rendszer felett kivivolt. Ehhez méltóan sorakoznak az ezekben megkötött tarifatételek nagy száma, a szerződések hosszabb tartama, a tarifa stabilitásával, mint szintén a biztosított forgalmi szabadság és a legszigorúbban keresztülvitt loyalis viszonosság, mint az eddigi állapotokhoz képest mindmegannyi nagyfontosságú javulások. Mindezen előnyök pedig általánosak, szerintünk a szerződő államok mindegyikére kiterjedők s azokból bizonynyal mi is kivehetjük a minket megillető részt, ha viszonyainkat és közgazdászati helyzetünket nem fog juk túlbecsülni és ha kereskedőink és gazdáink elég éberek lesznek az itt nyújtott előnyöket kihasználni. Ugyan a mi érdekünkből cs azt hiszszük, általában ugy közgazdászati, mint humanistikus tekintetből is nagyon óhajtandó lett volna, hogy a nyers termények és gazdasági állatok vámja lejebb szállíttatott volna. Sajnos, a fentartott vámtételek egynémelyike még mindig magas. Ehhez járul, hogy azon esély sem hagyható figyelmen kivül, mely szerint a német birodalom egyfelől és Amerika és Oroszország közölt másfelől létesülhetnek megállapodások, melyek az elért eredményt érintik. Mindamellett az engedmények, melyeket nyers terményeinkre és állatainkra nagy nehezen elértünk, hozzájuk véve még különösen az állategészségügyi egyezményt is, mely állatainknak kivitelét lehetővé teszi, teljes figyelemre érdemesek. Kiváló fontosságú továbbá mindezen szerződések intézkedése a vasúti díjtételek szabályozása körül. A nélkül, hogy a kormányok kezét a hazai vasúti tarifák megszabásánál a legkisebb mértékben is megkötnék, biztosítják a szerződő feleket, hogy áruik szállítása mindenütt ugyanazon kedvezményben fog részesülni, melyben ugyanazon irány, ban és feltételek alatt a honi áruk részesülnek, a mely megállapodás ismét a nyers terményekre bir kiváló előnynyel, mikre a szállítás költségei sokkal súlyosabban nehezednek, miDt az iparárnkra. Végre a bizottság teljes mértékben méltatta ezen szerződések rendkívüli politikai jelentőségét. Valóban visszás helyzet volt az, hogy nemzetek, melyek egymással szoros politikai szövetségben állottak, kereskedelmi viszonylataikban a legellentétesebb irányi kövessék és egymást folytonos retorsiókra kényszerítsék. Már-már közel állottunk a vámháboruhoz. E szerződések tehát közgazdasági békekötést jelentenek, legalább is 12 évre, mely bizonynyal a politikai szövetséget is bensőbbé és becsesebbé teendi. És ezen béke állandóságára annyival inkább számithatunk, mert ezen szerződések egy oly kölcsönös méltányosság alapján épültek fel, mely a szerződő államok különleges érdekeire gondos figyelmet fordit, s igy azokból az általános haszonnal szemben kár egyikre sem származik. Az egyes szerződéseket véve, mi ránk a legnagyobb jelentőséggel a Németországgal kötött vámszerződés bir, miután kereskedelmi forgalmunk oda és onnét a legnagyobb, és pedig a 12 évi átlag 708 millió forintnyi kivitelünkben az összes forgalomnak közel 38%-át és 587 millió forintnyi behozatalunkban közel 33%-át teszi. Itt történtek a legnagyobb engedmények is, ellenben Olaszországgal és a Svájczczal csekély kivétellel a status quo alapján maradtunk ; Belgium pedig egy uj piaczszerzés, mely mindinkább jelentőségre emelkedik. Áttérve ezután a részletekre, a bizottság beható figyelembe vette a szerződések várható hatását, bor- és hus-exportunkra, tekintettel különösen azon mozgalmakra, melyek ezek érdekében hazánkban felmerültek. Azon aggályokkal szemben, hogy marha- és hus-exportunkat jelentékenyen nyomni fogja az amerikai sertéshús behozatalára eddig fennálló tilalom megszüntetése, constatáltuk, hogy ezen tilalom, miután az tisztán csak állategészségügyi policzialis szempontból tartatott eddig fenn, Amerika eleget tevén az e tekintetben támasztott minden igénynek, továbbá fentartható nem volt s a mint Németország megengedte annak behozatalát, mi annál kevésbbé tehettük ennek ellenkezőjét, mert ezzel bizonynyal mit sem nyerhettünk volna, ellenben kényszeritettük volna Amerikát irányunkban retorsiókra, melyek már is szépen megindult czukor- és lisztiparunkra a legkárosabb hatással lettek volna. A bor behozatali vámját illetőleg ugy találtuk, hogy az az eddigi-

OECZ EMBER

19.

hez képest mit sem változott, panaszra tehát ezen szerződések e tekintetben okot nem adhatnak. Ellenkezőleg, nem csekély előny rejlik a hor és szőlő kiviteli vámjának mérséklésében. Az ipari czikkekre nézve másrészt vagy semmi változás nincs, vagy csak oly csekély, hogy ez a szerződő felek eddigi összeköttetéseikben alig teend különbséget. Azonban az ipar feldolgozására szolgáló nyers anyagok vámjában méltányos engedmények adattak, melyek a mi serdülő iparunkra is kétségtelenül jó hatással lesznek Becses előnyt lát ezenkívül a bizottság az aprómarhának és tojásnak adott vámmentességben, a mely czikkekben kivitelünk már is igen jelentékeny s még tetemesen fokozható. Végül behatóan méltattuk a tengeri kereskedésnek nyújtott kedvezményeket is, a melyekben tengeri kikötőink érdekét is kellően megóva látjuk. Mindezeket figyelembe véve, a bizottság hangsúlyozni kivánja, hogy e szerződések nagy jelentősége nem annyira az egyes részletekben, hanem ezek összegében s azok összhatásában rejlik, s hogy azok e szerint itélendők meg. Nem kerülhette ki a bizottság figyelmét a törvényjavaslathoz csatolt indokolások kitűnő és kimerítő volta, melyek a statistikai mellékletekkel együtt minden támasztható fontosabb kérdésre a kellő választ megadják s nem mulasztottuk el ezért a miniszter urnák teljes elismerésünket és köszönetünket kifejezni. Ezen indokolásokban világosan meg van jelölve a kormány egész kereskedelmi politikája, különösen pedig azon irány, melyet kormányunk a jelen kereskedelmi szerződések megkötése körül folytatott küzdelemben szem előtt tartott s lehetőleg érvényesített is, s mely a következőkben kulminál: törekedett, hogy nyersterménveinknek kivitele megkönnyítessék, illetve ez egyáltalában lehető legyen és ezen terményeink számára piacz biztosittassék ; továbbá, hogy azon czikkek, melyek nálunk még e gyáltalában nem, vagy nem elégséges mennyiségben termesztetnek, a melyekre nézve tehát, mint fogyasztók, a külföldre vagyunk utalva, köny nyebben és olcsóbban legyenek beszerelhetők, és végre, hogy azon czikkek, melyek előállítására magunk is már kifejlettebb iparral birunk, oly mérvben megterheltessenek, mely mérv megvédi ezt, hogy a külföld hasonló termékei által el ne nyomassék. Miután pedig ezen irányt, mint hazánkra nézve egyedül üdvöset, a bizottság osztatlanul magáévá tette s azt a jelen szerződésekben örömmel felismerte, ennek alapján a törvényjavaslatokat ugy általánosságban, mint részleteiben egyhangúlag elfogadta s azokat a t. háznak elfogadásra ajánlja. A részletekben a bizottság még a következő módosítást találta szükségesnek: és pedig a német birodalommal kötött kereskedelmi és vámszerződés zárjegyzőkönyvének a B) melléklethez (Bevitel az osztrák-magyar vámterületre) tartozó részében a 14 pont alatt a 169 b) számra vonatkozó határozatnak első bekezdésében a 6. sorban ezen szavak : •több nyüstök segélyével előállíthatók» ezen szavak által : «több nyüst segélyével állíthatók elő» helyesbittettek. Ugyanezen bekezdés -második pontjában «Uyenek> után a következő szavak beszurattak : -a tafota és minden nyüstös szövet jelesül., ügyszintén az idézett határozat második bekezdésében, a második sorban e szavak után: «a melyek» a következő szavak vétettek fel: «nem egyszerű és szabályos felületűek, hanem két vagy». E módosítások a magyar szövegnek a német szöveggel való megegyezése végett váltak szükségesekké. Budapesten, 1891. évi deezember hó 14-én. Falk Miksa s. k.. a közgazdasági bizottság elnöke. Perlaky Elek s. k., a közgazdasági bizottság előadója. Nagyobbszerü árucsarnokok felállítását tervezik Nagyváradon a vásártereken, melyeknek c-zélja volna kereskedőknek és iparosoknak a szokásos sátrak és vásári bódék helyett olcsó és állandó helyiséget nyújtani. Az árucsarnokok fából s készülnének s az előirányzat szerint 6 0 — 70,000 frtba kerülnének. Liptói juhturó szállítása Olaszországba A kereskedelmi miniszter következő rendeletét olvassuk a posta- és távirdai rendeletek tárában: «Kérdés tétetvén, vájjon liptói juhturót tartalmazó küldemények az olaszországi forgalomban elfogadhatók-e vagy sem: értesítem a kir. postaés távirda-hivatalokat, hogy kisérletképen Olaszországba czimzett juhturót tartalmazó küldeményeket az őszi, téli és tavaszi hónapokban a föladó veszélyére fogadják el s akadály nélkül továbbítsák. Egyelőre ily küldemények csakis mint «nemzetközi csomagok» fogadandók el, a feladók pedig figyelmeztetendők, hogy a túrót, csak jól elzárt és elég tartós fahordócskákban vagy bödönökben adják fel.»

Románia és a vámszerződések. A középeurópai vámszerződések megkötése óta Komániában élénk mozgalom észlelhető a vámunióhoz való csatlakozást illetőleg. Mint hirlik legközelebb a román képviselőházban ez ügy interpelláczió tárgyát fogja képezni. Maga az uj kormány sem zárkózik el a közóhaj elől és igy csak rövid idő kérdése, hogy Romániával is a tárgyalások felvétessenek.

7 Regálebérlok értekezlete volt Budapesten. Elhatározták, hogy memorandumot készitének s küldöttséget indítanak a pénzügyminiszterhez, kérve, hogy a múlt. évi május hó 31-én kelt rendeletét, a mely szerint a pálinkát alkohol-fok szerint fokonkint 1 krnál drágábban árulni nem szabad, módosítaná; mert azóta a szesz ára emelkedett s igy a regálebérlok tetemes károkat szenvednek. A küldöttség e hó 22-én megy a miniszterhez. Amerikai disznóhús. Biztató híreket hallunk Németországból. A hamburgi vizsgálatok kiderítették, hogy 560 amerikai eredetű sonkából 8, 2650 oldalasból 32, 1082 nyelvből 4 trichinás volt, az átlagos «eredmény* tehát 1 ' 0 2 % . Megjegyzendő, hogy mindezek a húsárak az amerikai közegek egészségügyi vizsgálatán már keresztül estek. Megítélhetjük az ilyen adatokból, hogy mit kelljen tartanunk ama vizsgálatok felől. Uj sürgönytarifa. A kereskedelmi miniszter deezember 10-iki rendeletével új sürgönydijszabást adott ki, melyek 1892 évi junuár hó 1-én lépnek életbe. Az alapdíj megszűnik s ezentnl minden szó 3 krba fog kerülni, 30 kros dijminimummal. — Ugyanezek a dijak a vasúti távíróknál is. — A távirat-űrlapok ára ezentúl is 1 kr. lesz. — Oly helységekbe szóló táviratoknál, ahol csak vasúti táviró van, 15 kr., küldönezdij is szedetik, kivéve, ha a sürgöny a pályaudvarra van czimezve. — Egyebekre nézve az eddig fennállott szabályok épségben maradnak. A kereskedelmi szerződeseket egyszere largyalják a német birodalmi gyű esben, az osztrák képviselőház bizottsága előtt és nálunk. — Hogy nálunk hogyan sietnek vele és mikép folyik a tárgyalás — arról olvasóink a napilapok JÓÍ kellőleg értesülnek, s mi lapunk más helyén szólunk róla. Az osztrák képviselőháznak e czélra kiküldött bizottsága f. hó 15-én állapította meg munkaprogrammját s az ünnepekig be fogja fejezni tárgyalásait. A felszólamlások egytől-egyig kiemelik a vámszövetség óriási fontosságát, de az egyes tételek tekintetében nem egy kifogást hoznak fel. Hallwicli a vászonyiparra lát veszélyt a szerződésben, Gomperjs a homály eloszlatásának fontosságát fejtegeti, s azon előnyt, melyet a szerződések tartama s az általa alkotott biztos számítási alap nyújt. A német birodalmi tanács belement a közvetlen tárgyalásba a plénum előtt s Boetticher államtitkár szállt sikra az elfogadas mellett. Menzer panaszkodik, hogy a szakértők és érdekeltek meghallgatása mellőztetett s a borvámtételekben lát hibát. Azt kérdi, miért nem nyitottak utat a német dohánynak Olaszországba s a finom boroknak az Osztrák-magyar monarc h i á b a ? A 15-iki ülésben Stauffenberg a délnémet vidékek nevében, melyek, minthogy gazdaságuk a marhatenyésztésre van alapítva, sokat szenvedtek a gabnavámok miatt, köszönetet szavaz. Mirbach csak konszolidált valutaviszonyok mellett látja a mezőgazdaság érdekeit biztosítva. Gaprivi többszörös felszólalásai közül a legérdekesebb az, melylyel kijelenti, hogy attól, miszerint az orosz gabona az osztrák-magyar határon, tehát olcsóbb vám mellett, jöjjön be, nem kell tartani, — mert az osztrák-magyar határon a v á m sokkal magasabb, hogy sem ily vállalkozás kifizethetné magát. Grunibt és Amim az osztrák és magyar fa konkurrentiájától félnek. — Föltűnést keltett Schönaich-Carolath hg. beszéde, ki — maga is nagybirtokos — elkeseredett beszédet tartott a latifundiumok ellen. Konklusiói a gabnavámok leszállítása mellett szólottak. Kultuszminiszter a méhészetért. A valiás és közoktatásügyi miniszter az egyházi főhatóságokhoz és a kir. tanfelügyelőségekhez az okszerű méhészet gyakorlása és terjesztése tárgyában köriratot intézett, melvben örömmel konstatalja. hogy az 1890. év őszén 3 7 1 8 2 0 méhcsalád volt az országban, tehát 28.823 családdal t ö b b : a méhtermékek összes értéke 652,185 frt volt, tehát 37,933 frttal több mint a megelőző évben s egyúttal felhívja az illetőket, hogy saját hatáskörűkben a népiskola felső osztályaiban, de főleg az ismétlő iskolában való tanítására a méhészetnek különös gondot fordítsanak s hogy különösen a tanító képezdékben e tantárgy tanítására nagyobb suly helyeztessék.

8

KÖZTELEK, 1 8 9 1 . DECZEMBER 19.

Oroszország tojáskivitele 1890 ben 727 Az északamerikai egyesült államok czukorprodukcziója. A czukorvám megszüntetésével millió darabra rúgott, ami egy évtized alatt 11egyidejűleg az egyesült államok kormánya a szeres emelkedést tanúsít. A szállítmányok legkivitelre kerülő belföldi czukor részére kiviteli nagyobb része Németországba és az osztr.-mapraemiumokat állapított meg, amelyek fontonként gyar monarchiába ment. Tengeren még körűibe ül 2 centre rúgnak és czéljuk, az amerikai czukor- < ennek a fele szállíttatott ki. — Az idén valóipar fejlődésére hatni s némileg pótolni a vám- színűleg megcsappan az export, — mert nem rnegszüntetés okozta árcsökkenést. A práemiu- termett elég — ocsú. mokra fordítandó összeget a Mac Kinley bili Phylax. A németek az egyesületi szellemet 10 millió dollárban állapította meg, s átalános a végletekig viszik. Igazuk is lehet, nem is. — • volt a vélemény, hogy ez az összeg fölösen elég Egy ilyen egylet-kuriózum, mely a német jnlesz. Már az első félévben kitűnt, hogy nemcsak hászebfajtának és a «spiezli» kutyáknak fajbeli nem elég, de ha a kivitel ugy megy tovább, igen tenyésztésére alakult és a fenti czimet viseli, jelentékeny póthitelt tesz szükségessé. Ezt az decz. 16-ikán Berlinben a színházi étkez >ben eredményt a répaczukor- termelés óriási fellen közgyűlést tartott. Az ülés lefolyásáról még nindülése okozta, mely immár- akkora mérveket csen közelebbi értesülésünk. öltött, hogy a kiviteli praemiumokra kiadott öszAz orosz hivatalos körökben a
KÖZTELEK, 1891. DECZEMBER 19. mult évi november havi kivitelnél. Az év eleje Francziaörszág behozatala nyers anyagokban 212 millióval haladta meg a mult év hasonló időszakának behozatalát. — Kanitz Jenő Egerben, a régi Kanitz-féle keményitö-gyárat kibővítve újra üzembe helyezte. A gyár jelenleg 30 —40 munkást foglalkoztat s üzemét kivállkép külföldi kivitelre alapítja. Időjárás. A délnyugotról érkezett légnyomási maximum északi irányban eltolódott s ma az Északi-tenger fölött van. Alacsony légnyomású területek az Adria és Közép-Oroszország között vehetők észre. Európában az időjárás nyugati részének kivételével esős (havas) volt. A hőmSr.séklet alig változott. Nálunk többnyire borult, enyhe és esős (havas) időjárás uralkodott alacsony légnyomás mellett. Élénk északi szelelc mellett-hidegebb, havazásra hajló időt várhatni. Mai számunkhoz a jóhirnevü Kranter J. (V., Dorottya-utcza 9 sz ) budapesti czégeiyeresi qipsz-, mütrágy iés vegyészeti-termékele gyárának árjegyzéke van mellékelve, melyre t. olvasóink figyglmét felhivjuk. Vasút- és közlekedési ügyek. (Az osztrák-magyar-svájczi vasúti kötelékben érvényes ideiglenes díjszabás hatályon kivül helyezése. — Az osztr. magy. vorarlbergi és lindaui vasúti kötelékhez 1. pótlék adatik ki. — Keletnémet-osztr.-magy. < vasúti kötelék II. vész 2 füzet és annak függelékéhez megjelent helyesbitési lap. — Bosznia-adriai forgalom díjszabási pótlékok életbeléptetése, illetve a köteléki díjszabások hatályon kivül helyezése. — A zóna-díjszabás életbeléptetése a gácsországí Károly Lajos-vasuton. — Menetdíjleszállítás a varasd-golubovczi 'h. é. v. Várasd és Lepogleva álloniásai között, továbbá a bács-bodrogi h. é. v, Ada és Ó-Becse állomásai között. — A rendes fekbérilleték visszaállítása a m. kir. államvasutak helybeli nyugoti pályaudvarán. — Személy-, és áruszállítás a Danán és mellékfolyóin, az I. cs. és kir. szab. Dunagözhajózási-társulat hajóin. — Szarvasmarha, fa, bor, czukorrépa répaszelet és mésziszap, továbbá dohányküldemények kedvezményes szállítása.) Az osztrák-magyar-svájczi vasúti kötelékben 1886. évi január hó 25-ikétől gyümölcs stb. szállítására érvényes ideiglenes kivételes díjszabás, 1892. évi január hó 10 ikével hatályon kivül helyeztetik. Az osztrák-magyar vorálbergi és lindaui forgalmakban 1891. évi június hó 1-én életbelépett kivételes gabonadijszabáshoz 1892. évi jan. hó 1-től való érvénynyel az 1. pótlék jelenik meg. Ezen pótlék által, mely újonnan felvett állomások díjtételeit is tartalmazza, a csáktornyai tárházak a betárolási helyek sorába felvétettek. Egyszersmind a fődijszabás kilométermutatója saját állomásainkat illetőleg hatályon kivül helyeztetett, illetve az újonnan felvett állomások távolságaikkal az e pótlékban foglalt uj kilométermutatóban felvétettek és a póthatáridők beállittattak. A szóban forgó díjszabási-pótlék a részes vasutaknál megszerezhető. A keletnémet-osztrák magyar vasúti kötelék 1891. október 15-ikétől érvényes II. rész, 2 füzet és annak függelékéhez megjelent helyesbitési lap által előidézett díjemelések az 1892. január hó 3-tól kezdve lépnek hatályba. Bosznia adriiii forgalom. Az 1892. február hó l-jével a következő díjszabásokhoz 1. sz. pótlékok lépnek hatályba. a) Az 1887. október l-jétől érvényes díjszabáshoz gyors és teheráruk közvetlen szállítására nézve egyrészt Fiume (m. á. v.), másrészt a cs. és kir. Boszna-vasut állomásai közt Károlyváros-Zágráb-Sziszek-Siekováczon át. b) Az 1887. évi október l-jétől érvényes díjszabáshoz gyors- és teheráruk közvetlen szál lítására nézve egyrészt Trieszt és Fiume (d. v.), másrészt a cs. és kir. Boszna-vasut állomásai közt Steinbruck-Sziszek-Siekovacon át. c) Az 1887. október 5-ikétől érvényes kivételes díjszabáshoz mindennemű teheráru, aszalt szilva és fa közvetlen szállítására nézve kocsirakományokban, egyrészt Fiume és a cs. és kir. Boszna-vasut állomásai között, másrészt ÜszögVillány-B.-Bródon át. d) Az 1887. október 5-ikétől érvényes kezd. díjszabás, mindennemű teheráru, aszalt szilva és fa közvetlen szállítására nézve egész kocsirakományokban egyrészt Trieszt, másrészt a cs. és kir. Boszna-vasut állomásai közt Pragerhflf ÜszögVillány-B.-Bródon át.

GAZDASAGI

EPITESZET.

Rovatvezetők: B A R A N Y A Y I S T V Á N ÉS K I S S I S T V Á N . A szabadon álló pillérek számitásáról. A gazdasági építészetben igen sok esetben szabadon álló pillérek képezik az építmények alátámasztó szerkezetét; (ily építmények a csűrök, színek, kukoriczagórék stb.) Állóság dolgában a szabadon álló pillérek kétszeresen kedvezőtlenebb viszonyok közt hordják a reájuk nehezedő terhet, mint az összefüggő faltömegek: 1. alaprajzi méreteik megkövetelt minimumánál, 2. pedig azon körülménynél fogva, hogy függőleges helyzetükben semminemű oldalsó támasztás által nem gyámolittatnak (mint pl. a nagy hosszanti falak a keresztfalak, falkapcsok stb. által gyámolittatnak). Ugyanazon okokból teherhordóképességüknek kiszámítása nem történhetik azon módon, mint az összefüggő faltömegeknél, a midőn t. i. az összes terhelő súlyokat (kgmokban) elosztjuk az alkalmazott fal minőségének megfelelő 1 em.a-nyi teherhordó képességgel (kgmokban) és a nyert hányados adja a fal szükséges keresett alapterületét. Pi. egy 9 00 m. széles s 21 00 m. hosszú fedelű és 5 00 m. magas nyitott fészer 8 pillérre van építve; a födélszék üres vagyis padlásdesz kalása nincsen, a födélhajlás 45°. A terhelések m.2-kint következők : 1. A födélszék önsúlya (összes gerendázat, léczezés, zsinde yezés) kb. . 80 kg. 2. Á szél nyomás 95 » 3. A hónyomás.55 > 230 kg.

a pillér magasságával. Szintúgy természetes, hogy a pillér alapterülete arányos a reánehezedő súlyhoz is; . . . de visszás arány áll fenn a fal anyag szilárdságára nézve, vagyis minél szilár- ; dabb a pillér anyaga, annál kisebb alapterület szükségeltetik abból. E mellett megjegyzendő hogy egy ily szabadon álló pillérben a reá nehe- ! zedő terhelést összpontosító erőnek szigorúan a pillér közepén, annak úgyszólván belső magjában keli függőlegesen lefelé hatni, hogy az csakis nyomásra vétessék igénybe. A fenti föltételeknek igen közel megfelel a következő tapasztalati képlet:

Ennélfogva a födél összes terhelése (900 x 21-00)-.x 230 = 43470 kg. Egy pillérre tehát 43470 : 8 = 5433 75 kg. vagyis kerek számban 5450 kg. esik. Az építkezők a gyakorlatban a számítást ezen stádiumig ugyanígy végzik; a pillérek dimensionálását azután ugy eszközlik, hogy a talált súlyt elosztják a pillér anyagának ismert szilárdságával pl. mészhabarcsba rakott tégláknál 7 kgmmal (e mellett már a 7-10szeres biztonság figyelembe vétetett). Az eredmény jelen esetben 5450": 7 — 778 57 cm.2, ez volna tehát a pillér alapterülete cm.2-ekben! ? Egy oly négyzet, a melynek egyik oldala kb. 27—28 cm ! Hogy ezen eredményezett alapterület hasznavehetetlenül kevés, a bizonyításra nem szorul. Az empiristák sem hiszik el azt, hogy a leirt csűr 8 ily vékony pillérre ráállitható lenne s tekintetbe véve a magasságot is és a pillérek önsúlyát is «érzés* ( ! ! ! ) szerint többszörösen vas' tagabbra veszik a kiszámított pillért.

a pillér alapterületének arányosan kell növekedni 1 18 x 1-18 x 5 00 x-1600 = 1.L136 kgm. A pillér legalsó retegeibeti tehát az összes terhelés 5450 x 11136 = 16586' kgm. Most van helye az egyszerű nyomási szilárdság szerint való vizsgálódásnak, hogy vájjon a pillér 118—1-18 m. alaprajzi méretekkel legalsó rétegeiben a 16586 kgm. terhet (7 kgm cm2nyi igénybevétel mellett; elbirja-e ? Egy pillantás a számokra s meggyőződünk, hogy a pillér önsúlya az alsó rétegek teherhordó képességét távolról sem veszi igénybe. Hi a tégladimenzíók olyanok, hogy a téglákból a 15—30—45-60-—75 cm.-et progreszszio szerint képezhetők a falvastagságok (külső vakolás nélkül), ugy a számitásnál a pillér ol dalaira nézve nyert adatokat legczélszerübb a legközelebbi egész a fél tégladimenzióig kikerekíteni jelen esetben 120—120 cmre. Válogatott téglák cementmészhabarcsba rakca. cm2-enkint 10-11 kgrnyi igénybevétellel bíró falakat nyújtanak ; az ily anyagokból épített szabadon álló pillérek — külömben ugyanoly terhelés és ugyanoly magasság mellett — természetesen kisebb alapfelülettel bírnak, mint az előbbiek. Ez esetben ugyanis a felület f = 500 J = 500VÍÖRF = 500.22-28 = 11140 cm2 s ha a felület^ ismét négyzet alakú, ugy egyik oldala y n i i y s= 105-5 cm. vagyis kerek szám bari 105 cm. Kitűnő kemény téglák, portland cementhabarcsba rakva- cm2 enkiut, 14 kgrnyi

.

f

r

ra

I r

a f m T i

mely képletben = jelenti a keresett felületét a pillérnek cm2ben = > a pillér magasságát cmben = » az összes terhelést kgmokban — • a cm2kint megengedhető igénybevételt kgmokban Lássuk most ugyancsak az előbbi példát, f = ? , m ==500 cm; — T = 5450 kgm; i = 7 00 kgr f = 500. y §i52 — 500 V~778'57 =,-600 27-9 = 13950 cm2. vagyis négyzetes alapterület mellett egyik oldal 118 m . ; Miután a pillér dimensióit most már ismerjük tekintetbe kell vennünk a pillér önsúlyát is (a fal fajsúlya száraz állapotban 1600 kgr). A pillér súlya tehát kiadódik, ha köbtartalmát a fajsulyával szorozunk, vagyis =

igénybevétellel bíró falakat adnak; ily anyagok alkalmazása mellett a pillér alapfelülete csak: f =

500 } / 5 « =

9850 c m 2 ;

egy oldala pedig négyzetes alaknál 99 ctft. Miután a téglaméretre való kikerités nehézségekbe ütközik, az esetben alkalmasabb lesz 105 cm. hosszúság mellett 90 cm. szélességet adni a pillérnek. Ugyanily uton megejtett számítás szerint a quadratikus alaprajzú, szabadon álló pillérek egyegy oldala (500 m. magasság mellett). Kemény, faragott kőből (20 m. igénybevétel mellett) 90 cm.', terméskőből pedig (maximum 4 kgr. igénybevétel mellett) 135 cm. leend. Utóbbi anyagok alkalmazása mellett a téglaméretekre való kikerekités nem okvetlenül szükséges, de szükséges a téglapilléreknél, miután fölötte növeli a pillér szilárdságát, ha abban csak egész faragatlan téglák fordulnak elő. Az ily szabadon álló pillérek kivitelénél az alapozás szoliditására különös gondot kell fordítani; szükséges továbbá, hogy maguk a pillérek fölötte szorgosan építtessenek; a habarcs mind az álló, mind a fekvő hézagokban egészen a külső téglaélekig legyen falazáskor elterítve. A koszorugerendák, a melyek a födélszéket hordják, lehetőleg párosan és a pillér felső felfekvő lapjára szigorúan részarányosán legyenek fektetve. Figyelmébe ajánljuk tehát t. olvasóinknak a

1. ábra. Pilléres szin alaprajza ás keresztmetszete.

Az eredmény azután az, hogy az első szélvihar, vagy az első szigorú tél kigörbiti vagy eltöri a pilléreket, annyi kétségtelen, hogy szerte az országban az ily nyílt szinek pillérei legnagyobb részben kihajtott vagy utólagosan megtámasztott állapotban vannak. •feléül annak,, hogy a pillérek hibásan voltak építve. Hogy az ily szabadon álló pilléreket helyesen számítsuk, figyelemmel kell lennünk a pillér magasságára is és nyilvánvaló, hogy minél magasabbra épül a pillér, annál nagyobbnak kell lennie az alap felületének is; vagyis más szóval

fent közölt számítási módot és a kivitelre vonatkozó ujjmutatásokat; adandó alkalommal kísértsék meg a szabadon álló pilléreket ily módon építeni s meggyőződhetnek majd önmaguk a felől, hogy afcok sem kihajolni, sem derékon törni nem fognak. A mellékelt ábrák a fentiek illusztrálására szolgálnak. A terméskőből és faragott kőből való pillérek alaprajzai, szintúgy a ku önféle habarcsba téglából falazott pillérek alaprajzai egymás fölé rajzolvák. (L. 2. és 3. ábra.) Méreteik faragott kőből 0-90--0-90 téglából porti. c. hab. 090--105 c. hab. 1-05--1-05 mész hab. 1-20--1-20 1'35--135 terméskőből A jelen felvett peldaban az összes terhelést 8 részre osztottuk; a talált Vs-résznvi suly képezte az egy pillérre eső terhelést. Miként a>; 1. ábra mutatja, ezen eljárás nem volt egészen pontos, a mennyiben a közbülső pillérek nagyobb a sarokpillérek pedig kisebb terhelést kapnak 7s-részénél, vagyis a közbülső pillérek az összes teher kelleténél valamivel gyöngébbre, a sarok pillérek pedig erősebbekre számíttattak. Egészen pontosan ugy fogunk számítani, ha a közbülső pilléreket a reájuk eső körülbelül l,'7-nyi teher szerint számítjuk . . . ámde a dimenziónálásnál nyert eredményt a sarokpilléreknél is felhasználjuk, mivel nagy szél és hónyomás esetén a koszorugerendák könnyen behajtanak, miközben a pillérek fejeit eltolni igyekszenek ; a közbülső pilléreknél ezen oldalnyomások részarányosak s egymást egy függőleges nyomásban összegezik,

KÖZTELEK, 1 8 9 1 .

10 melynek a pillér abszolút szilárdsága ellenáll, ellenben a sarkokon a fellépő oldalnyomások átlós irányú oldalnyomássá összegeződnek, e helyütt tehát nem árt, ha a pillérek valamivel erősebbek. Ezen felléphető oldalnyomások ellen egyébként még vaskapcsokkal is ajánlatos a sarokpilléreket megvédeni. Kiss István, építész. A tehénistálló. (Folytatás.) e) As

istálló

méreteiről.

Mint tudjuk, állataink az elfogyasztott takarmáuv egy részét höképzésre, vagyis a testben szükséges melegség fentartására, illetve azon hőmennyiség utánpótlására fordítják, melyet a légzen és testük párolgása által elveszítettek. Minél alacsonyabb azon helyiség hőmérséke, hol az állatok elhelyezve vannak, ezen veszteség annál jelentékenyebb; s ha az adott takarmányban a hőképző -anyagok mennyiségének emeléséről nem gondoskodunk, rövid idő alatt tapasztalni fogjuk. hoj?y állataink napról-napra soványabbak lesznek Ha pedig a hőképző anyagok külőmben elégsége-s mennyiségének felemelése megtörtént, pazarlást követtünk el a takarmányozásban. Ha magasabb az istálló hőmérséke a szűk ségesnél, az ismét hátrányos az állatok egészségére a mennyiben túlságosan fokozza a bőrtevékenységet s az állatok izzadását s e mellett bágyasztólag és étvágycsökkentőig hat az állati testre. Legmegfelelőbb hőmérséke levegőjének a 1 0 - 1 4 " K.

a

tehénistállók

DECZEMBER

19.

és nyugodalmas tartózkodási helyül szolgáljon az állatoknak. A bő tej-elválasztás egyik leglényegesebb feltétele a teljes kényelem és háboritlan nyugalom. Soha sem ér sikerhez az a gazda, ki tejelő álla tai számára ezekről netn gondoskodik. Ezeknek jelenléte annyira szoros összefüggésben van a tejelválasztással, hogy tapasztalat szerint, azon állatok nem is lehetnek bő tejelők, melyek élénkebb véralkatuknál fogva bizonyos magasabb fokát a nyugalomnak elvezni nem tudják. Az istálló ezen kellékének leginkább az épület mére teiben és a berendezés egyes részleteiben rejlenek feltételei. «) Megfelelő méretek nélkül az istállóban lakó állatok kényelme és nyugodalma nem kép zelhető. A tehenek számához és testök nagyságához mérten, kellő szélességgel és hosszúsággal kell birniok, különösen az álláshelyeknek, hogy rajtuk az állatok ne csak fenn állva, hanem lefekve is kényelmesen elférjenek. Álláshelyek méreteiül szélességben TOO — 1 4 0 m. hosszúságban 2 2 0 — 3 00 m.-t ajánlanak az ide vonatkozó szakmüvek. Ismét kérdésbe j ö n itt az épület belmagassága is, a mennyiben sem egy túlságosan magas, sem egy igen alacsony istálló nyugodal mas tartózkodási helyül nem szolgálhat; utóbbi a benne otthonos nagy melegség és szénsavval s ammoniakkal telt levegő, előbbi a téli nagy hideg miatt. b) A berendezés némely részletei, mint az álláshely és burkolatának és a jászlaknak minősége, továbbá a szellőztető készülékek czélszerüsége, az ablakok elhelyezése és felszerelése stb. szintén bírnak befolyással az állatok kényelmére és nyugodalmára.

Életünk nagy részét lakásainkban töltvén, első sorban azok lakhatósága, egészséges volta, érdekel bennünket. Nedves lakástól irtózunk s ha nem menekülhetünk előle, elkövetünk mindent, a mivel a bajon segíteni gondolunk. Pedig mennyivel könnyebb dolog lett volna ennek építés előtt m á r elejét venni 1 A talajvíz, melynek jelenlétét az épületek alapfalai számára á-sott árkokban számtalan esetben konstatálhatjuk, ismeretes leggyakoriabb okozója a falak átnedvesedésének. S daczára annak, hogy általánosan ismeretes a nedves lakások tarthatatlansága, daczára a nap-nap mellett e körül szerzett sajnálatos tapasztalatoknak, valóban csodálkozni lehet, hogy még mai napság is az épitő közönség oly keveset törődik avval száras vagy nedves e a talaj, melyre épületét vagy kastélyát emelteti. Készebb inkább tőkéjét koczkára tenni s a saját maga vagy embertársának egészségét veszélyeztetni, semhogy valami — az építési költséghez viszonyítva számot nem tevő — csekély költségtöbblettel házának sorsit a jövőben is biztosítaná. Előfordulnak ugyan elvétve egyes esetek, a midőn a beépítendő telek alapvetés előtt megalagcsőveztetik, de mondhatni, hogy ez mindé/, ideig ritkaság számba megy. A legtöbb esetben, a midőn már a nedvességgel nem bírnak, a tulajdonos azon tulád és elfoglalja a szegényebb néposztály, mely csak az olcsóbbat keresi. Tudjuk tapasztalásból, hogy a járványok fészkei rendszerint a szegényebb nép laki a részekben vannak és ott dühöngnek azok leg inkább. Innen terjed át a baj a műveltebb, jobb

Ugy készítsük az álláshelyek burkolatát, hogy az szilárd és teljesen száraz álló és fekvő helyét biztosítsa állatainknak s lágygyá, süppedékessé sohase válhassék. Felületének egyenletessége által nyugodalmas pihenő helyül szolgáljon és lefolyást engedjen a hig ürüléknek; de egyenletessége mellett egyszersmind sima ne legyen, mert ez esetben (kivált nedves állapotban könnyen csúszóssá válhatik és ezáltal veszélyessé az állatokra azok felkelése és lefekvése közben.

2. ábra. Fézesrpillér. Minthogy a hőmérsék szabályozhatására rendkívül nagy befolyással van az istálló térfogata, ennek megállapítása kirnondhatlan fontossággal bir. A szükségesnél kisebb térfogat mellett különösen a nyári idő, nagyobb térfogat mellet! ellenben a téli idő viszontagságai ellen nem vagyunk képesek megvédeni állatainkat. Egy túlságos magas és vízszintes kiterjedésben is igen nagyra szabott istállóban, p. o. a téli hideg alkalmával, a legpazarabb takarmányozás mellett js soványodni fognak állataink, habár az épület máskülömben a legmegfelelőbb is; míg egy, kelletettél szűkebb és alacsonyabb istálló télen is hátrányos ugyan, de különösen nyáron lesz szenvedhetetlen. A vízszintes kiterjedés mekkorasága első sorban az állatok számától és nagyságától függ, igaz, de oly befolyással van erre nézve az istálló berendezése és az állatok különféleképeni fel állítása is, mikép e kérdéssel már egy más al kalommal megelőzőleg foglalkoztunk A magasság megállapításánál már csak az áliatok száma s azon kérdések jönnek tekintetbe, vájjon az istálló padlásolt vagy padlás nélküli szerkezetű-e, s hogy kihordatik e belőle a trágya minden nap, vagy hosszabb időn keresztül bent kezeltetik? A lepadlásolt istállóknál, a trágya naponkinti kitakarítására számítva, 3 5 — 4-0 m. szokott leírni a belmagasság. ~ II-ik főkelléke a j ó istállónak, hogy kényelmes

Nagy kényelmére szolgál az állatoknak, ha a jászlak oly anyagból s ugy vannak készítve, hogy az itatás benn történhetik. Felületesen tekintve a dolgot, első pillanatra talán nem is tűnik fel, mily nagy értékkel bírnak az ily berendezésű jászlak egy tehenészetben; de a ki huzamosabb időt töltött tejgazdasági gyakorlatban tudni fogja, mily gyakori azon szerencsétlenségek száma, melyek téli időben a tehenek itatása alkalmával, a rendesen csúszós, jeges kütkörnyék által előidéztetnek. Hány tehén vetél el, sőt hány kerül e miatt vágóhídra i s ! A szellőztető készülékek minősége annyiban bir befolyással az állatok nyugodalmára, a menynyiben az csak oly istállóban képzelhető, hol a levegő romlottsága, vagy hőmérsékének szélsőségei által, továbbá az annyira kellemetlen legyek, a j ó ventillátorok következtében nem válnak az állatokra nézve tűrhetetlenekké. «A világosság éltető és erősítő, a sötétség pedig, lehangoló befolyást gyakorol az egész állati szervezetre* mondja egyik gazdasági iró. E« áll, az kétségtelen, azonban tejelő állatokra nem előnyösek az erősen bevilágított istállók: zavarólag hatnak a tej-elválasztás folyamatára, ezenkívül ártalmára vannak a szemeknek is. Ennek következtében az ablakok, mint a világosság közvetítői oly elhelyezést nyerjenek az istállóban, hogy rendeltetésüknek megfeleljenek ugyan, de rajtuk betörő fénysugarak kellemetlenné és ártalmassá ne váljanak. Tehénistállók ablakait nem felesleges egyszerű függönnyel (közönségesen zsúpból készítve) ellátni, mely szükség szerint lebocsátható és ismét felvonható. A nedvesség mint a lakóházak ellensége. Tagadhatatlan, hogy mi sem bir nagyobb fontossággal mindnyájunkra nézve,, mint egészségi állapotunk és ebből kifolyólag mindazon körülmények, melyek arra befolyást gyakorolnak.

3.- ábra. Fészerpillér. módú osztályokra, hol ugyan a fennforgó sokkalta kedvezőbb viszonyoknál fogva az oly mérvet nem ölt, de figyelmen kivül korántsem hagyható s áldozatait magának innen is kiköveteli. S itt állva, a magánérdekek sférájából észrevéllenül a közérdekebe jutottunk, mely ellen az egyesnek véteni meg nem engedhető. Nagy városokban, hol a fejlődéssel együtt járó területi terjeszkedés oly rohamos, hogy ott. 'hol ezelőtt 1 0 — 2 0 évvel még szemétlerakodó hely volt, megeshetik, hogy ma palotát építenek, a talajvíz magas állási felette komoly — minden körülmények kőzött számba veendő — tényéző, melynek semmibe vétele a közegészségügy rovására nagy hiba volna. Nem szólok a falvakról, a hol a népesség a területhez mérve csekély s egy emberre aránylag nagy földterület jut, sem egyes átbocsátó talajú s kedvező fekvesü városokról, hol a talajviszonyok ily preventivák alkalmazását fölöslegessé teszik, de szólok a városok százairól és kevés kivétellel a felvidék majdnem minden városáról, hol megesik, hogy néha egész utczák házai mind nedvesek. Utciai csatornák itt nincsenek és a hol csupán egy, — az utcza felszíne alatt a házsorok mentén végig fektetett — egyetlen csővonal m á r óriási javulást eredményezhet. Ily helyeken valóban szükség lenne a közérdek szem előtt tartásával a hatóságnak személyre való tekintet nélküli erélyes beavatkozása. Dtinscher Miklós. (Fo'yt. köv.)

Ezen I számú pótlékok által az o)—á) alatt felsorolt közvetlen díjszabások 1892. évi február hó 1-től hatályon kívül helyeztetnek. A gácsorsz. Károly Lajos vasútnak 1892. január l-jén történő államosítása alkalmából, e naptól kezdve annak fő- és mellékvonalain a cs. és kir. osztr. államvasutak személy- és podgyász szállítására szolgáló 1890. junius 16-ikától érvényes díjszabása fog életbeléptetni. A in. kir. államvasutaktól nyert értesülés szerint 1892 január l-jétől kezdve a varasdgalubovczi h é. v. Varasd és Lepoglava állomásai közötti menetdíjak a távolsági forgalomban II. vonalszakasz helyett az I. szerint fognak számíttatni, minélfogva Varasdról Lepoglavára, valamint viszont a személyvonatoknál a II. osztályban 30 kr. és a III. osztályban 25 kr. menetdíj fog beszedetni. Ugyancsak 1892. január hó l-jétől a bácsbodrogmegyei h. é. v. Ada és Ó-Becse állomásai közötti menetdijak a távolsági forgalomban szintén II. vonalszakasz helyett az I. szerint fognak számíttatni és fönti dijak szedetnek be. A magy. kir. államvasutaktól vett értesítés szerint a Budapest nyugoti pályaudvarra vonatkozólag f. év november hó 10 ével életbeléptetett azon intézkedés, hogy a fekbér dijszabásszerü illetékének kétszerese szedendő f. hó 10-ikével hatályon kivül helyeztetik. A fekbérmentes időnek f. évi deczember 3-ikával közlött leszállítása azonban egyelőre még érvényben marad. As I. cs. és kir. szab. dunagőzhajózási társulat közzéteszi, hogy f. évi deczember 1-től további intézkedésig a személyhajók járatai a Dunán és azok mellékfolyóin a következő: a) a Dunán Turn-Severintől az összes közbeneső állomások érintésével Braila—Galaczi^ vasárnap és péntek reggel 9 ó r a ; Galacz-Brailá rólTurn-Szeverinrekedden és szombaton 9 ó reggel Galaczról Odesszára indul hétfő reggel 7 órakor. Odesszáról Galaczra csütörtök délután 4 órakor, Galaczról Tultscba-Ismailra szerda, péntek és vasárnap reggel 8 órakor, megfordított irányban csütörtök, szombat és hétfő reggel 8 órakor ; — a «Medea D.» utolsó utja Galaczról Batumba deczember elején, a visszautazás deczember kö zepén. b) a szerb partokon Belgrádról Orsovára indul kedd reggel 7 órakor ; Orsováról Belgrádba szerdán 6 órakor reggel; Belgrádról Kostoláczra csütörtök 7 órakor reggel, visszafelé péntek reggel 7 óra ; Belgrádról Golubaczra szombaton 7 órakor reggel és innét vissza vasárnap reggel 6 órakor. c) a Száván Brcskáról Belgrád-Zimonyba . szerdán déli 12 órakor, éjjelezés Sabáczon: visszafelé kedden reggel 6 órakor; Sabáczról Belgrádba hétfő, csütörtök és szombaton reggel 7 órakor visszafelé «Vasárnap és pénteken reggel a Z monyból érkező első helyi hajó érkezése után és kedden 6V2 órakor reggel. Az árufelvétel és szállítás számára f. év november hó 30 án tul is további rendelkezésig az alábbi hajóforgalmi viszonylatok tartatnak nyitva. 1. Lefelé mindennemű kereskedelmi áruk tekintetében Regensburg-Passau és Linzből Bécsbe (beleértve Korneuburgot, az északi vasút rakodóját, a dunaparti pályaudvart), továbbá Pozsony. Gönyő, Győr, Budapest, Baja, Mohács, Vukovár, Újvidék, Zimony, Belgrád, Pancsova valamint Szendrő, Dobrovicza. Báziás, Gradistye és végül a Száva sziszek-zimonyi szakaszának állomásaira. 2. Le- és felfelé mindennemű kereskedelmi áruk tekintetében Bécs (beleértve Korneuburgot, az északi Vasút rakodóját és a budapesti pályaudvart) Pozsony, Gönyő, Győr, Budapest, Baja, Mohács, Vukovár. Újvidék, Zimony, Belgrád, Pancsova, továbbá Szendrő, Dobrovicza, Báziás, Gradistye valamint a Száva sziszek-zimonyi szakaszán fekvő állomások, végül Szeged és N. Becskerek állomásai között. 3. Az uszályrakományok forgalma teljes folyamatban marad és a D u n á n meg mellékfolyóin az időjárás és a vízálláshoz képest ezentúl is fognak uszályokat rakodás végett kirendelni. Ki vannak zárva oly rakományokra szóló uszály-

rendeletek, a melyek Budapestről és Budapesten felül fekvő állomásokról Bécsen (Korneuburgon) felül fekvő rendeltetési állomásokra irányulnának. Kocsirakományokban feladásra kerülő szarvasmarhaszállitmányok kedvezményes szállítása a déli vaspálya Barcs állomásáról Bécs-Ujhelvre 39 frt 09 kr, Steinfeldre 39-59, Szombathelyre 26 07, .Bükkre 29 23, Lövőre 3 0 7 4 , Czenkre 32-39, Sopron állomásra 34 45 A kedvezmény f. év végéig rovatolás utján alkalmazva érvényes. A cs. és kir. osztrák államvasutak, a cs. és k. szab. Nándor császár éjszaki vasút és a gács országi Károly Lajos-vasút több állomásairól Triest, Fiume és Cormons átm. szőlőallomásokon rovatolás utján alkalmazandó f. év végéig leendő érvénynyel faküldvményekre vonatkozólag jelentékeny árleengfdélylyel biztosított kedvezményes szállításban részesülnék. A déli vaspálya Budapest és Promontor állomásairól Görzbe és megfordított irányban 10.00Q kgr. feladásra kerülő borküldemények rovatolás u t j á n ' a f. év végéig 126"6 kr kedvezményes szállítás engedményében részesülnek. A brassó-háromszéki h. é. v. N.-Borosnyi állomásáról Brassó átm.-re (botfalusi ezukorgyár rendeltetéssel) szállítandó ezukorrépa ás megfordított irányban feladásra kerülő répaszelet és mésziszap küldemények az 1892. év deczember végéig 9-5 kr kedvezményes szállítás engedményében részesülnek. Legalább 5000kgbanfeladásra kerülő dohányküldeményekre Félegyháza állomásról Schwaz állomásig a f. év végéig 255-2 kr díjtétel engedélyeztetett rovatolás utján 100 kgronkint.

Kereskedelem e's tó'zsde. Budapesti gabonatőzsde.

kifejtett viszonyok és tényezők, melyek az üzletnek jelenlegi'jellegét adják, még mindig változatlanul fennállanak ós ezek azt eredményeztek, hogy a lanyhaság még határozottabban különösen a határidőüzetben — nyilvánult. A hozatalok azaz a kínálat, ma és tegnap ugyan csökkent, ugy. hogy főleg a kedvező időjárásnak azaz a javult v. tésekuek tulajdonitható az árak esése. Az időjárás enyhesége olyannyira abnormális, annyira ellentétben van az időszakkal, hogy tulajdonképen már fel kéne merülnie annak a kérdésnek, vájjon csakugyan előnyos-e még a vetésekre, a melyek az ily idŐtájt, főleg ÉszakEurópában, rendesen már hótakaró alatt szunyadoznak. De ugy látsz.k, ez a körülmény még nem aggasztja a piaezokat, melyek mind olcsóbb árfolyamokat jelentenek. Ame'ikában is utóhb lényegesebben estek az árak, a mi valószínűleg a javult vetéseknék tulajdonítható, ámde nem keU szem e'ől téveszteni, hogy azok hivatalos jelentés szeriut gyengébben állanak, mint tavaly ez időtájt. Tavaly 98"/0 tel jelölték a vetések állását, az idén nov. végén 81% tel. de az árak eséséből következtethető, hogy azóta javutak A visitle supply 600,000 bushellel szaporodott Ez ugyan nagyon jelentéktelen, de tekintetbe kell • venni, hogy ez idő zakban a hozatalok mindig megcsappannak és hogy azért mégis oly jelentékenyek, hogy minden eddigi hosatalt felülmúlnak. A kivitet is óriási és az eddigi magasságon tartja magát. Ez természetesen befolvásolja a nvugat-európai piaezokat. de azért felemlítendő, hogy Anniidban, daczára a nagy hozataloknak, tulajdonosok nagy és részben eredményes ellentállást fejtenek ki az árak hanyatlásával szemben. Vraneziiwszdyban kevésbbé. a hol különösen a liszt folyton vészit árából. Németországban főleg a későbbi halandók veszítettek. A folyó, terminus arány'ag tartja mag.it a mi a szállítási nehézségeknek, melyek a lebonyolításnál felmerültek, tulajdoni ható. Helyben a lefolyt két napon kicsi volt a forgalom. Malmok is tartózkodtak, tulajdonosok is és így a forgalom tegnap csak 9000 q-ra. ma 4 - 5000 q ra rúgott. A rozs-üzle ben is beállott a pangás. Úgyszólván alig van üzlet, miután vevők oly olcsó árakat kínálnak, melyeken tulajdonosok nem hajlandók eladni. Ugyanez mondható az árpáról. Takarmány árut is csak olcsóbban veszik. A tengeri vagy 20 krral hanyatlott A kinálat szaporodik. de a vevők állomásonkevesbednek Budapestre meg nág.on sok érkezik, és hizlalók nem kínálnak többet 5-60. írtnál. A zab ; s 5 krral olcsóbbodott. A tavaszi határidő hanyatlása befolyásolja a készáru árát, de fogyasztók különben is tartózkodók.

Decztmber S-iki jequzá,ek IOO kakim tiszavidéki

Pestvidéki

Fehérmegyei

Bácskai

Bánsági

Északmagyarorsz

Árpa, takarmány — malája Zab Tengeri ó ,, » uj • •' Káposzta-repeze Bánsági-repcze Vadrepcze

73-74 kilós.. 10 50 —10.95 10.75 - 11.25 75-76 77—78 11 11.45 73-80 11.20 - 11.60 73-74 10 öO — 10 95 75-76 10.75-11.25 77-78 11. 1145 79 80 ' 11.20 - 11 60 73-74 10.50 - 10.95 75—76 10.75 — 11.25 77 78 11. 11.45 79-80 1120 — 11.60 73-74 10.50 — 10.95 75-76 10.75 — 11 25 77—78 11. 11.45 79- 80 1120—1160 73-74 10.50 - 10 95 75—76 10 75 - 11.25 77—78 11. 11.45 79- 80 11.20-11SO 73 74 10.40 - 10 85 75 - 76 10.65 1120 77—78 10.90—11.40 79 80 11.15 - 1155 10.10 — 10.50 6.20- 6 50 7 8.7.75- 9.25 6.10 - 6 50 6.50 - 6 65 5.60- 5.75 13. 14.75 12.50 - 14.6.50 — 7-25 11.25— 12.-

(A. A.) Budapesti gabonatőzsde, decze.nber 18-án. Az időjárás mult éjjel hirtelen változott és ugy látszik országszerte beállott a fagy. Evvel a buza-üzlet hangulata is változott és határozott szilárd irányzat kapott lábra. A malmok tartózkodása daczára, 5 krral emelkedett a buza ára kb 12,000 q forgalom mellett. A tmaszi h ttaridő is emelkedő irányzattal indult és délkor 10 áo -27 frtot jegyez. Egyéb gaboianemUekben is a javulás jelei mutatkoztak, ámbár az üzlet még csak szük határok közt mozgott. Délkor jegyez: tengeri ináj-jun.-ra 6 07—09, zab tavaszra 6 41 43, k-ápositarepcze aug szept.-re 13-80 -90 frtot. Béesl gabonatőzsde deczember 18 (A vKüztehk* eredeti távirata) Buza 1148. rozs 11 16, kukoncza 6 48. zab 6 79 frt mm.-kint. Heremagvak. Deczember 18. (IlaWk IgnAei magnagvkereskedő h'tijelentéie a «Knztelek> részére.) Vórosheré.mag. Az amerikai jegyzések újra emelkedvén, a kiilföld az utolsó napokban több vételkedvet mutatott A kínálat azonban gyön?e miradt. u;;y\ hogy daczára a szilárdabb hangulatnak cs ik néhány említésre méltó üzlet jöhetett létre. Eladatott 1890-iki bánáti áru 45 -52.1891-iki I-ső rendii áru 54-56i/2. 1891-iki kiváló mmffségll 6u»/ 4 62 írton. Luczernam iq. Az idei aprószemii minőségek lehetetlenné teszik a kivitelt, sőt raég belföldön is alig versenyezhetünk az olasz luczernxmagg.il, mely olcsó árban kináltatik. Énnek következtében nagyon korlátolt a vételkedv és piaezunkra érkező áruk alig találnak vevőt, ezen körülmény a csekély forgalomban és alacsonyabb árakban nyer kifejezést. Eladatott tavalyi elsőrendű áru 45 frt, 189t-ki középminőségS 40 -41 frt.

Kendermag Borsó Bab, fehér nagyszemü Köles arDa .'.'.'.' .'.'.'.'.'.',','.'.'.'.'.' Bükköny Vöröshere Luczerna Esparsetié Mohar Mák, kék Köménymag

8. 18 — 11.50 - 12.50 7. - - 7.50 8. 8 50 8.— - 8 50 6 6 75 52. 60.40.— - 4 9 11 75 - 12.50 5.50- 6 . 32. 34 — 29. 31.— 18. 19.-

Határidők árfolyama Budapesten. dec7. 15. | decz low.,

[ decz 17. 1 "1 > w M M - 1>f»»L

Búza 1892 márcz, ápr.-ta í t . t e 11.22 11.16] 11.20 11.131 11.21 1892. május-junius

6.08 6.111 0.06 6 10! 6.0

Zab 1892. márcz.-ápr.-ra 6.3 > j 6 11

6 35 6.39

606

6.35 6 39

Káposztarepcze 1892. aug-szep.-re 1 13.751.1.851 13.75 13.85 13.75 13.8

.

decz. j decz. | decz. 15. 16. i 17.

Bécs. (100 kgrként frlbaa.) 11.46; 11.43 11.42 Búza tavaszra 11.22! 11.14 11.12 Rozs » 6.80 Zab » 1 6.76 6.78 6 44 Tengeri május-juniusra ; 6.47 6.47 Berlin (1000 kgrként. márkában.) 225.50 225.50 224.50 Búza decz.-jan 222.- 222.25 221 — ápr.-máj ! Rozs decz-jan - . - 1237.50 — ápr.-máj 230.50 230.10 228.75 Zab decz.-jan 163.75 165.50 165.75 — .ápr.-máj 168.50 179 — 168 25 Paris. (100 kgrként francs-ban.) Búza - folyó hóra 26.50 26.50 26.40 26 90 26 90 26.75 — jan 27.40 27.25 27.10 első 4 hA — márcz.-tól 4 hó 27.90 27.80 27.75 Liszt folyó hóra 57.60 57.30 57.25 58.60 58.25 57.90 — jan. 59 50 58.80 58.80 — márcz -tói 4 hó!..... 60.50 60 — 59.90 New-York. (bushel-ként cents-ben.) 105. Vi 104.12 105. V, Búza decz 106 — 105 — 1105. — jan 107.l8 106. V,i 106. V. — febr Tengeri 58.1/, 1 57.7,

Budapesti takarmányvásár (a VIII. ker. Teleky-téren.) 1891. decz. 18-én. (A fővárosi vásárigazgatóság jelentése a «Köztelek» részére.) Felhozatott 98 szekér rétiszéna. 129 szekér muliar, 61 szekér zsupszalma, 14 szekér alomszalma, 8 szekér szecska. Közepes forgalom mellett jegyeztetik : rétiszéna 2'25 -2'55, muhar 2 20-2 30, alomszalma 165—200. szecska 250 -2 60 frtig mm.-kint. Zsupszalma 100 kévéje 13-00—17 00 frt, 1 kéve 14-18 kr. Szecska' 1 zsák 28-30 laig (súlya 11—13 kg.). Tengeri felhozatott a kőbányái mázsatérre a csütörtöki hetivásárra 103 szakérrel, mely közepes forgalom mellett q-kint 5 80-595 frton, hektoliterenkint 4 20-4'40 frton kelt.

3 db 120—150 frt, könnyű kocsi-ló (jukker) 100—175 frt, nehezebb kocsi-ló (hintós) , nehéz igás (fuvaros-ló) 70 -155 frt, közönséges igás (paraszt ló) 23 - 72 frt. ponny 32—41 frt, bécsi vágóra 49 db 16—50 trt. állatkert és több uradalom (Tata, To'tmegyer) kutyái részére levágásra 6 db 7-12 frt, katonai mustra 3 db 36-71 frt fizettetett darabonkint. Élősertés-vásár. (VIII. ker. Teleky-tár) 1891. decz. 18-án A fővárosi vásárigazgatóság jelentése a »Köztelek. részére.) Felhozatott: 28 szekéren 108 db élősertés, melyből elárusittatott minőség szerint süldők egyenkint 7—14 frt páronkint 14-24 frt. félkövér egyenkint 30-50 frt, páronkint 60-95 frton. Élősúlyra 41—43 kr. a szokásos 45 kg. életsuly 1 evonással páronkint.

Kőbányai sertéavásár deczember 18. (Első magyar sertéshizlaló részvénytársaság telefon jelentése a ^Köztelekrészére.) Az üzlet e héten csökkenő árak mellett lanyha volt. Heti átlagárak: magyar válogatott 320-380 kg. nehéz 45 4612 kr; áru 280 -300 kilogr. nehéz 45-45V, krajczár. Öreg '300 kg tuli 44-45, vidéki sertés könnyii Állatvásárok. 42-44 kr. Szerb 40—44'/, kr; páronkint 4o kgr. életBudapesti marhavásár. (Wilheim Ignácz fővárosi sulylevonás és 4% engedmény szokásos Eleségárak: állatorvos jelentése a „Köztelek 11 részére.) Deczember hóTengeri 675 frt, árpa uj 6 80 frt. Kőbányán átvéve. — 17 én. (Gazdasági- és tenyészmarha.) Félhajtatott: mintHelyi ál'omány decz 11-én maradt 128.534 drb.- Hozzáegy 300 db gazdasági ökör (mintegy 38 db elsőrendű, jött felhajtás belföldről 13378 drb. Szerbiából 2781 drb. ÖO db középminőségü, a többi alárendelt minőségű jármos Romániából 266 darab; egyéb államokból — darab ; és bekötési czélokra alkalmas sovány ökör); 192 db fejős azaz • 16425 drb, összesen 144,959 db — Elhajtas : budatehén (28 db fehér szőrű magyar-, 112 dl) tarka, keveri pestifogyasztásra (I-X. ker ) 3820 drb, lbelf«dre 231 drb. származású és 52 db bonyhádi [tolnamegyei] 'tehén). A Bécsbe 1008 drb, Cseh Morvaország és Szileziába 2838 drb, gazdasági ökrök. a reggeli órákban alig részesültek valami Ausztriába 338 drb, Németbirodalomba 3447 drb, egyeb figyelemben s csak később történt ezeknek adás-vevése ne-> birod. Svájcz — db. Szappargyárakban feldolg. 76 db. hézkes irányzat mellett, ugy, hogy a vásár zárásáig még összesen 11,808 db, e szerint maradt állomány Iá i,lol db. mintegy 100 db eladatlanul maradt. Miután a fejős tehe- A részv.-szállásokban 20,960 drb van elhelyezve. Az nek e héten nagyobb mennyiségben hajtatlak fel a vá- egészségi és transitó szállásokban maradt deczember ll-en sárra, a nagyobb tejgazdasággal foglalkozó birtokosok 6744 drb Felhajtás : Szerbiából 2780 drb, Romamabol pedig ezen minőségből felmerült szükségletük fedezése 266 drb összesen 9790. Klhajtás 1979 drb; maradt álloÉlelmiczikkek a budapesti hetivásáron 1891. évi deczember hó 18-án. (A fővárosi vásárigazgatóság jelentése végett csak igen kevés számban jelentek meg. ugy hogy mány 7811 db ; 6954 szerb. 857 román. Az egészségi szemaz eladók áruikat leginkább a kisebb tehenészeknek voltak lénél jan 1-től máig 1204 drb. a fogyasztás alol kivonaa «Köztelek* részére) Husvásár. A mai István-téri hidegsertéshusvásárra kénytelenek eladni, ennélfogva a vásár vontatott hangu- tott és technikai czélokra feldolgoztatott. hozott 39 vidéki árus (Czegléd, N.-Kőrös, Monor, Rácz- latban, csökkent árak mellett bonyolittatott le Az egyes keve, Gyönk. Vecsés, Ordas és Albert-Irsa községekből) vevők közül említhetők: Viznik Károly (N.-Mánal lt> db .161 db hizott ser est. 53 db süldőt és 1839 kg. sertéshúst : jármos ökörrel párja 365 frt, Hunyady Arthur (Abony) Nagyváradi marhavásár, deczember 13. és 14-én. a helybeli hentesek (22-en) 139 db hizott sertést hoztak. 8 db bekötni való ö. p. 260 - 280 frt, Spitzer László {Sarkaii Ignácz ludósitásaa cKöztelek» részére.) A marhaÁrak reggel nagybaa 43—44 frt, kicsinyben 46 kr, a nagy- (Domoszló) 22 db b. v. ö 23 -24 frt mm. (élősúlyban). vásár középszerű. Felhajtás I. osztályú urasági igas ókor hozatal következtében, bár a kereslet élénk, későbbre némi Linczer Károly (Budapest) 40 db b. v. ö. p. 260 frtig. 300 db. párja 360-380 frt, II. osztályú 520 db párja Pannonhalmi főapátság 32 db b. v. ö. 24 frt mm (élősúlyárleengedés várható. 60 db b v. ö. 25 -26 frt 320-340 frt, kisbirtokos czéljaira 660 db, parja 180-200 Vadvásár a fővámléri piaczon. Alig állott be a hideg ban) Csetke Béla (Grebics) Schwarcz Bernát (Pa-Homok) 17 db frt. Magyar tinó 1 éves 160 db, párja 120-130 db. Maidő, a vadvásár máris megindult, bár ma még csak cse- mm. (élősúlyban) tehénnel darabja 135 frt, Kégl Sándor (Szt.-Király) gvar mustraökör 215 db, párja 240 - 260 frt Magyar tehen kély felhozatallal, de a tél folyamán valószínűleg folyton fejős db f. t. dbja 160 frt, Varga testvérek (Soroksár) 6 db tenyésztésre 62 db, párja 230 - 250 frt, levágásra 150 db. erősbödő kínálattal és illetve forgalommal. A vad ez idő 3 párja 180 -200 frt. Magyar üsző 1 éves 80 db, párja szerint igen élénk keresletnek örvend és a mai napra f. t. dbja 133 frt. 110-120 frt. Bivaly-ökör 8 db, párja 250 -300 frt, bivalyfelhozott készlet magas árakon gyorsan kelt el. FelhozaKövetkező árakraJegyeztettek, páronként : tehén 20 db, párja 200-220 frt. Az itt kitüntetett felhajtott a fővámtéri piaczra kb. 120 db nyul és 3 db őz. Elsőrendű jármos ökör 330—365 frt táson kívül még borjuk, meddő tehenek 582 dbban lettek Nagybani árak: nyul dbonként 160—1 70, őz szintén Középminőségü j ökör 200—290 » felhajtva. Az őszes felhajtás 2757 db, eladatott összesen egészben dbonként kelt, de suly szerint kgj'át 75 krjával Alárendelt minőségű j. ökör 1560 db A lóvásáron is a forgalom középszerű volt; fel168—185 » számítva. Az ujvásártéri piaczra felhozott m. e. 40 db Bekötni való ökör . . . . '} hajtatott könnyebb igás ló 362 db, 180 -200 frt dbja, 220 -280 > nyul helybeli elárusítók által 180 2 20 frton adatott el. kocsis-ló 365 db, dbja 130-160 frt, paraszt-lo 18<0 db. Suly szerint : Balvásár a haltéren. A mai vásáron élénk keres- Bekötni való ökör . . . "23—28 frt dbja 60 - 80 frt. Elkelt 859 db. A felhajtás nagyobbrészt lettel szemben a helybeli halkereskedők által hozott mintfiihar-. Szilágymegyéből és Erdélyből történt Vevők Budamétermázsánként (élősúlyban). egy 15 q jegelt és 15 q élőhal, továbbá vidéki (Fehérvár, pestről. Aradról,Szegedről, Jász-Nagy-Kun-Szolnok-, Bihar-, Fejős tehenekért. Ráczkeve, Velencze) halászok által 4 kocsin hozott 7 q Febér szőrű magyar tehén 72—115 frt Békés- és Hajdumégyéből jelentkeztek. élőhal kevésnek bizonyult, miért is a halak ára ugy a Tarka, kevert származású 67-130 » nagybani, mint a detaileladásnál emelkedett. A vásár reg- .Bonyhádi (tolnamegyei) 80-165 » geltői délig igen élénk volt, készlet mind eladatott. kivételesen -. . 200 » B-csabai országos vásár, november 28-29 én. fizettetett darabonként. Baromfi. Hozatott a Fűvámtérre a szokott vidékek(Soisiák János tudósítása a * Köztelek* részére.) Szarvasről vaspályán kb. 7500 ab ; koesin kb. 3800 db ; háton marhavásár. A vásár a sáros idő következtében a felhajkb. 15,500 db, helybeli elárusitóktól kb. 3500 db, összesen tás, valamint a forgalom gyenge volt; leginkább a hízott Budapesti vágémarhavásár deczember 17. (Wilheim kb.300 db. A vásár igen élénk és a nagy készlet az erős Ignácz fővárosi állatorvos jelentése a « Köztelek» részére.)sertésvásár jöhet szóba, mely bár nem mondhato kitűnőkereslettel szemben változatlan árakon gvorsan fogy. 2975 db. vágómarha és pedig 1029 db magyar nek, mind a mellett kielégítő, az alku majdnem általanosan Nagybani árak páronkint: tvuk 1.00-1.20 ; csirke 50 - Felhajtatott 722 db magyar tehén, 1086 db szerbiai ökör. 20 db élősúlyban köttetett A szarvasmarha- ló és juhvásár 90 ; kappan hizott 1.40—1.80. sovány 1.20—140 ; lud hi- ökör. szerbiai tehén, 33 db boszniai ökör, 66 db bika és 19 db gyengének bizonyult. Igás ökör urasági 11. osztályú 30 par, zott 5.40 - 6 50. sovány 3.00—3.60 ; récze hizott 1.90— bivaly. Az e heti vásár a vágómarhára általában vonta- párja 200 - 300 frt, magyar tinó 20 pár, párja 70 -140 2.40, továny 1.50—1.80; pulyka hizott 4 80—5.20; sohangulat mellett, élénktelen irányzatban nyert lebo- frt, mustraökör magyar 15 pár, párja 200 - 240 frt, magyar vány. 300—3.50. Az ujvásártéri piaczra felhozatott mint- tolt A vásár ezen irányzatára befolyással voltj lrogy tehén tenyésztésre 40 db, dbja 60-120 frt, levágásra 60 egy 26,100 db baromfi. Élénk kereslet mellett jegyeztetik nyolítást. a helybeli szükséglet igen csekély volta miatt, a helybeli db, dbia 60—10 ) frt. Lóvásár. Remonda-ló 80 db, dbja páronkint tyúk 120-140, csirke 65-100, hizott kappan mészárosok a vásárlásban nem nagy tevékenységet fej- 150-200 frt, igás ló könnyebb 200 db, dbja 80-160 frt, 170 -210, sovány kappan 130—140, hizott récze 240— ki, sőt a kevés számban megjelent vidéki vevők kocsis-ló (hintós) 40 db, dbja 300 -500 frt, paraszt-lo 280, sovány récze 130-140, hizott lud 480 - 600, sovány tettek szintén tartózkodtak a vásárlástól. Az árak ennélfogva 300 db, dbja 30- 70 frt, vágóra 5 db, dbja 50—75 frt lud 310-350, hizott pulyka 450- 550, sovány pulyka a jobb minőségüeknél l-l»/, írttal, a silá- Juhvásár. Bárány 300 db. párja 8—12 frt. Sertésvásar. 320—360 krajczáron. Az István-téri tisztított baromfivá- métermázsánként minőségüeknél 2-3 írttal apadtak. — Következő Süldő 1 éves II minőségű 200 db, süldő l'/s éves 250 sáirra felhozoit 1800 db középszerű forgalom mellett vál- nyabb árakra jegyeztettek: Magyar ökör I. rendű 29—32 frt,db. süldő 2 éves II. minőségű 450 db, élősúlyban 26-33 tozatlan árakon talál vevőre. • kivételesen 33 frt, magyar ökör középminőségü 26 -28 frt, kr. kgonkint. Tojás. Hozatott a Fővámtérre vaspályán kb. 50,400 magyar ökör alárendelt minőségű 20'/2 -24 frt, magyar db ; 5 kocsin kb. 48,000 db ; helyb. elárusitóktól kb. 40,000 tehén I rendű 24 - 26*/a magyar tehén középminőségü db, összesen kb. 138,400 db. A vásár igen élénk és a 227a—23'/,, frt, magyar tehin. alárendelt miiiőségü 21 22 Kiadóhivatali üzenetek. nagy készlel, erős kereslet mellett gyorsan fogy. Nagy- frt, szerbiai ökör I. rendű 29-31 frt, szerbiai ökör középbani árak: 1 láda (á. 1440 db) friss 35 frt, meszes 31 minőségü 24'/s—27 frt, szerbiai ökör alárendelt minőségű fís. J. Eszterházán. Lapunkat uj czimén megindífrt. Egy frtért friss 38 db, meszes 45 db 40 krért friss 22-23 frt. bika 20 - 29 frt, kivételesen 30 frt, bivaly tottuk. 15 db, meszes 18 db. Az ujvásártéri piaczra felhozatott 16-22 frt métermázsánként élősúlyban. J. O Nagy-Várad. Régi czimén a lapot beszüntetm. e. 13,000 db friss és meszes tojás. Élénk kereslet tük és az uj czimén megindítottuk. mellett jegyeztetett friss tojás száza 270—280, 13-14 V. B. Csorváson. Az elmaradt számokat postára db, 40 kron, meszes tojás párja 250-260, 15 db 40 kron. Budapesti lóvásár, 1891. decz. 17. (Hembach Gyula Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-József rakparti piaczra vásárfelügyelő jelentése a « Köztelek* részére.) Felhajtatolt F. Gy CsegÖld. A nyomda hibája folytán történt vaspályán kb. 360 q alma és kb. 50 q maroni, összesen 611 db és pedig jobb minőségű hátas 10, könnyű kócsi-ló és intézkedtünk, hogy lapunk pontosan küldessék. kb. 410 q gyümölcs — A vásár igen élénk és az árak (jukker) 75, nehezebb kocsi-ló (hintós) 4, Ponny 5, nehéz Br. B. S. Alsó-Hrabácz. Elintéztük. a hideg idő beállta és nagy kínálat miatt kissé estek. — igás (fuvaros-ló) 90, közönséges igás (paraszt-lrf) 110 db, alárendelt minőségű lovakból 317 db. Eladatott: 220 db Nagybani árak : 1 q alma 60—10 frt ; 1 q maroni 11 — és pedig használatra 165 db, levágásra 55 db Az e heti Az Országos magyar gazd. egyesület tulajdona. 18 frt. Az úgynevezett 'karácsonyfa vásár» a Ferencz- lóvásáron szép számmal megjelent helybeli, vidéki és Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Dr. József rakparti piaczon tegnapelőtt kezdett élénkülni s bécsi vevők a szükségletet a nagy kinálat folytán gyorsan ma már alig van a közvetlen szállítók kezében néhány és olcsó árak mellett szerezhették be, mi ama körül- Darányi Ignácz, Forster Géza, Kvassay Jen8, Máday Izidor. ezer darab, mert nagyobbrészt helyb. ismét elárusítók ménynek tulajdonitható, hogy sok kisebb gazda takarmány Rakovszky István. — A szerkesztés- és kiadásért felelős: vették meg a készletet. — Mai napon ujabban érkezett hiánya miatt kénytelen volt állatjain túladni. Általában Forster Géza. - Szerkesztéssel megbízva: Baross Károly. az árak hanyatlottak. Következő árak jegyeztettek: hátas Társszerkesztő:flubinekGyula. vaspályán Honi megyéből kb. 1 200 drb. karácsonyfa.

—*

HIRDETÉSEK. ü f f t ü ; ;TiTT? >:rt .Ti

Falusi könyvtár.

és mindennemű gazdasági magvak a legmagasabb napi áron vásároltatnak

Ára egy-egy füzetnek 50 kr.

HALDEK IGNÁCZ

Legújabban megjelentek:

magnagykereskedésében Budapesten, Károly-körut

40. fűzel. A kis gyümölcstermelő. Irta Pali bácsi. 32 ábrával. 41.

«

9. szám.

A s z á r a z é p í t é s z e t e l e m e i . Gazdák, építészek és gazdasági tanintézetek hallgatói számára. Irta Mika Károly. 130 ábrával.

42.

«

43.

< A k i s k o n y h a k e r t é s z . Irta Pali bácsi. 18 ábrával.

Fontosabb ipar- és kereskedelmi növények és azok okszerű termelése. Irta Miha Ottokár.

r-

KSSSETi

Lóheremag, tavaszbúza

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, (Egyetem-utcza 4. sz.) legújabban megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:

Heilinger János és társa

3 gőzgép, 2 Cornwall-kazán,

Gácsi posztó-gyár

műtrágyagyárosok

BÜDAPKST, FÜRDÖ-UTCZA 10. Van szerencsénk ezennel a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy miként az előző években, ugy az idén is mindennemű posztó és gyapjú divat-kelmén kivül pokróczokat is gyártunk tiszta gyapjúból, melyek a közforgalomban előforduló silányabb árukat tartósság tekintetében jóval fölülmúlják. A lopokróczokat 136 cm. széles, 3 párnagy vagy 4 pár kisebb lóra való sima szürke és koczkás színben, valamint 155 cm. széles 5 legnagyobb lóra való sima és szürke, vörös csíkos szinü végekben gyártjuk, melyek ára végenként 26 forint, bármely vasúti vagy gőzhajó-állomásra bérmentve szállítva, úgyszintén finom drapp szinü (úgynevezett angol) lovagló takarókat darabonként 9 forintjával, kék vagy vörös posztóval szegélyezve 10 forint.

B É C S , Zwischenbrűcken és Oderberg (Osztrák-Szilézia). Fióküzlet: B U D A P E S T . Ajánlják a legjobb konczentrált

műtrágyáikat,

u.m : guanó, spódium és csontszuperfoszfát, kénsavas ammóniák és káli, chilisalétrom, Thomas-sslak, kalnit, csontliszt ésPeruguano stb. a legjutányosabb árak mellett. Leveleket és megrendeléseket a közponli irodához, Bécs, Neubau, Lindengasse 2. intézni kérjük. - Magyar levelezés.

6

különböző nagyságban olcsón eladók.

gőzszivattyu

Wertheím J.-nél, B é c s X .

Irta Dezső

•

Zöldség. Hozatott a Ferencz József rakparti piaczra helybeli kertészektől' kb 100 q. mely lanyha forgalommal, és gyönge kereslet mellett, változatlan árakon, csak lassan fogy. — Burgonya szintén csak m. e 10 kocsin hozatott R.-Palota és Sári községekből kb. 50 q, mely szintén lassan fogy. — A burgonya nagybani ára 1 q — 2.60-2.70.

Baranyai zöld szőlő-ojtás*

Határidők árfolyama a külföldi gabona tőzsdéken.

FAIRBANKS MERLEGEK a legtökéletesebb mérlegszerkezetek.

A szabadalmazott Fairbanks-m ériegek százados rendszerűek, tolósúlyos fémmérőkarral birnak és a hidra tett terhet minden ponton egyenlően mérlegelik. Tartósság, pontosság és könnyű kezelésüknél fogva ugy hazánkban mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek.

Gazdasági, szekér-, marha-, zsák- és raktári mérlegeinket

ezélszeiii és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva k ü l ö n ö s e n a g a z d á k , d a s á g o k é s u r a d a l m a k részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számitott jobb kivitelű tizedes mérlegek á r a i n á l nem magasabbak, a liitelesités, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei m á r benfoglaltatnak. - Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 12, czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi i r o d á n k szolgál. Osztr.-magy. I A IltlLV N K S-T A R S A S A G m é r l e g - és gépgyár

J

O

H

I

M

B t H a p a s t , A n d r A s s y - ű t 12. — G y á r :

Újpest.

gaz

1891

KÖZTELEK,

1853.

«.felir.razlr-ntjgj it kir. ion. udi. szállíts. E l s ő és 1 cg'idősb á l l a t g y ó g y s z e r - ü z l e t A u s z t r i á b a n . Kitüntetett ÍJ éremmel. 6 oklevéllel és számos elismeréssel.

CVizák János mügipész szabadalma)

mosóvíz lovak számára. Több udvari és a nagyobb katonai és polgári istállókban 30 év óta lasználatban. a lovaknak lins-zas megerőltetés előtti ertísbődésére és a strapácziók utón a felépülésre szolgai;ficzamodások,immerevedések, bénulás ellen jó szer és a Training-ben az állatot kiválóan tehetségessé teszi Egy palaezk ára 1 frt 40 kr.

mely a cséplőgéphez kapcsolva önműködőlég végzi feladatát és annyira 1 aszrtós; sőt nélkülözhetlen alkatrészének bizonyult, hogy annak alkalmazásával minden cséplőséptalajdonos naponta 3-4 zsák gabonát takaríthat meg. Szerkezete egyszerű, a géppel együtt mttködik semmi eröt nem absorbeál, nem kíván semmi különös kezelést vagy felSgvelet»t és továbbítható a nélkül, hogv a cséplőgépről levétetnék. - Megrendelhető: Vizák János tulajdonosnál, Budapest, IX. ker. Pipa-utcza 7. sz. - Arak: 6 lóerejü cséplőgéphez 160 frt, 8 lóerejühöz 180 frt és 10 lóerejühöz 200 frt. Midőn ezen közgazdaságilag is fontos és hasznos találmányt a t. gazdaközönseg szíves figyelmébe ajánlom ,egyszersmind kérem, hogy esetléges megrendeléseikkel minél előbb felkeresni szíveskedjenek, nehogy a már is megindult megrendelések felhalmozódása által a pontos időre való kiszolgálásban akadályozva legyünk.

Megrendelhetők a 'Köztelek

Szab. b o k a v é d ő g u m m i b ó l . H£ Friedl-Müller-Kwizda szabadalma. ' A szürkeszinü bokavédők, árai: 20-21 cm átmérőjű bokára (a Uljszárcaont alsó végétől számítva a boka hajtásáig Áré, darabontot?*™ szám™6®'!}frt50 Ír. 22-24 cm Atmérö^ü bokára a n.^sz.^felel 24-27 cm.aMmé^ttboWraSa JÍI^sz.^Mei meg "mi"í™ínkínt a''J V* sz.^3 frtWkr' A bokavédők ára fekete, barna és fehér szinben. darabonként minden nagyságúnál 20 krral drágább Megrendelésnél kéretik a nagyság c z á m a , a bokavédő színe, s a jobb vagy bal lábra kivántatik-e, szíves meghatározása. Egeresi

gipsz-,

műtrágya-

és

vegyitermékek

gyára.

K R A M E R J. Ajánlja : párolt csontliszt, s/.hperfoszfát. Thomas-salak, egere«i trágyafősz, chilisalétrom és egyéb különleges műtrágya-termékeit, siavatolt tartalom mellett. A t gazdaközönségnek rendelkezésére áll a gyár vegyészeti laboratóriuma is, mely vogyi vizsgálat nyomán megállapítja és Javaslatba hozza az alkalmas műtrágyát. Ily vegyi vizsgálatokat a gyár díjmentesen eszközöl, szükséges hozzá 5 kiló talajminta és megjelölése annak, mi fog azon talajba vettetni — Mindennemű felvilágosítással és részletes árjegyzékkel szívesen szolgál a gyár központi irodája:

Budapest, l ker., Dorottya-utcza 9. sz. A

G

Y

A

R

A

L

F A L Á N O S

H

I

T

E

L

H

Budapest,

6, !i Bécs, Favorítenstrasss 17,

taár-utcza

mezőgazdasági

g é p g y á r és

Ábráham Lajos s. k, Klug Lajcs s. k.

KORSEX-T

vasöntöde

havában.

A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága.

„Kosmos-lámpás."

Egyedüli

P

M

lll/l. SechskrQgelgasse

raktára

az

eredeti Ailweiler- szölökészüléknek.

f

l

ü

f

^

—

a

i

Szüleink újjáalakítása. Irta: B A R O S S

16.

permetező-

M

S

Nagy választékban ajánlanak az őszi és tavaszi idényre: gyümölcsfákat, bogyós bokrokat, díszfákat, erdei fákat, gyiimölcsvadonczokat és keritésnövényeket, coniferákat, rózsákat stb., továbbá elsőrendű friss minőségben mindenféle fajta

•§* kerti, mezei és erdei magvakat.

Tarnóczy Budapesten.

K Á R O L Y ,

Gyár:

1

h. •biró.

3

C=> O

I? I

EH 5 1 >

S «t * ec3 -o «Í C=s—. » c n <=> 5 = -£ C=>

« 3 ! á .

W P-.

« 4í

£ o » S

Minek. Teljes tűzoltói felszerelések, tömlők, szabadalm. szerkezetű tűzi fecskendők, községek, tűzoltóságok;, gazdaságok és gyárak részére, legkitűnőbb minőségben, jótállás mellett, jutányos árban kaphatók

tfizoltószer- és gépgyár részvénytársaságnál

A r a 1 f i t . — Kapható it l d a t l ó h i v a t a l b a i i .

M M M M ^ i i i e i i i *

Co

Illustrált árjegyzékek német és cseh nyelven ingyen és bérmentve.

Ausztria-Magyarország és az összes államokban szab., teljesen vihar- és tűzmentes petróleum-, kézi és istállói lámpa Kívülr ő l m e g g y ú j t a n d ó és i g a z í t a n d ó j teljesen korommentes és világos lánggal. — Az egves részek réz-kapcsokkal vannak összeillesztve és nem forrasztva, mi szerfölött fontos, mivel a forrasztott lámpások a hőség folytán könnyen elolvadnak és esetleg leesnek, miáltal tűzveszély támadhat. — A lámpa eloltása forgatás, lökés által lehetetlen, egyáltalán a legnagyobb szélvészben sem alszik el. Bécs,

jegyző.

faiskolát ii híjdonosok, mft- és kereskedelmi kertészek, magkereskedés T u n n a u (Böhmen).

Ajánlja kitűnő szerkezetüeknek elismert sorvetö és szórvavető gépeit, egyetemes és mélyitö aczél ekéit. 2-ős. 3-mas és 4-es vasekéit, különféle vasbo rónáit, minden fajta szeeskavágó-, répavágó-, kukoriczamorzsoló- és darálógépeit kézi-, járgány- és gőzhajtásra, úgyszinte takarmányfiillesztö gőzkészülékeit a IegjutányosalJb árak mellett. Képes á r j e g y z é k e k k í v á n a t r a b é r m e n t v e k ü l d e t n e k . ~

HENCKEL GYÖRGY,

kertészi állásra

ezennel pályázat hirdettetik. Felhivatnak pályázni szándékozók, hogy képzettségüket s magaviseletüket igazoló biz.j nyitvámaikat alulirt községi elöljáróságnál f. évi deczember hó 25-ig bezárólag benyújtsák Kelt O-Dombovárott, (Tolnamegye) 1891, deczember hó 11-én.

Magyarországi főraktára: BUDAPESTEN, Váczi-körút 6 0 .

A régi részvények Budapesten egy, a többi helyeken pedig két számjegyzék kíséretében, a melyekhez minták a bejelentési helyeken ingyen kaphatók, teendők le. A z uj részvények, az 1892. május i-én lejáró és következő, összesen 12 darab szelvénynyel é s egy szelvényutalványnyal ellátva, Budapesten a régi részvények letételekor azonnal, a többi kicserélési helyeken a régi részvények letételét tanúsító számjegyzék egyik példányának visszaszolgáltatása ellenében a letételt követő nyolczadik napon fognak kiadatni. A német birodalmi helyeken csak német birodalmi 'b,élyeggel ellátott uj részvények adatnak ki; e bélyeg költségeit a részvényes viseli. 1892. április i-én túl a régi részvények letétele csakis a Magyar Általános Hitelbanknál, Budapesten eszközölhető;' e naptól kezdve a tőzsdei forgalomban csak az uj részvények lesznek szállíthatók. Tekintettel e körülményre az uj részvények és az uj szelvényivek csakis a régi részvényeknek és szelvényutalványnak együttes beszolgáltatása ellenében, nem pedig csupán a régi részvénynek, illetve a szelvényutalványnak egyedüli beszolgáltatása ellenében adatnak ki. Budapest, 1891. november

H.

Hirdetmény.

Mely szerint alulirt községi elöljáróság által a községünkbeli 1892. évi január hó 1-ér elfogadandó — 120 frt évi készpénz fizetéssel, valamint a 2 holdra terjedő (üvegházzal ellátott) faiskola utáni jövedelem fele részével és egy szoba, egy konyha, egv kamara és egy padlásból álló (a faiskola' területén levő) lakással egybekötött községi

" k ^ D M R A T H és TÁRSA

A N K .

Hirdetmény. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága ezennel közhírré teszi, hogy a Magyar Általános Hitelbanknak 1867. évi augusztus 24-iki kelettel kibocsátott, 200 írttal teljesen befizetett 50,000 darab részvénye, az uj szelvényiveknek szükségessé váló kiszolgáltatása alkalmával, tekintettel a forgalomban levő összes részvények egyöntetűségének a. részvénybirtokosok érdekében álló voltára, a forgalomból kivonatik és azok helyébe az alapszabályok 18, cz. határozmányainak megfelelően kiállított, az 1.890. deczember i^-iki közgyűlés határozata értelmében kibocsátott 20,000 darabbal t e l j é s e n egyező részvények bocsáttatnak ki. Felhívatnak ennélfogva a M a g y a r Átalános Hitelbank fentebb emiitett részvényeinek t. cz. birtokosai, hogy részvényeiket az azokhoz tartozó szelvényutalványnyal együtt 1 8 9 2 . j a n . 2 - 1 6 1 á p r i l i s l - i g uj szelvényekkel leendő kicserélés végett: B u d a p e s t e n : a társaság pénztáránál. Bécsben: a «K. K . priv. Oesterr. Credit-Anstalt für H a n d e l und Gewerbe* cz. intézetnél «S. M. von Rothschild» cz. bankháznál. Berlinben: a «Direction der Disconto-Gesellschaft» czimü intézetnél, «S. Bleichröder» czimü bankháznál, M111. F r a n k f u r t b a n : «M. A . von Rothschild und Söhne» czimü bankháznál, a szokásos üzleti órákban tegyék le.

J.

gőzkazán

Pannónia gőzmalom-társaság Budapest.

építési íállalkozó, specialista tégla, czement és mészégető-telepei építésében. Aiiipittatost 1865-ben. -*»

a hová a levelek és megrendelések intézendők. M

Tizenegy drb sokhengerü

125 Cl-méternyi tüzfelületü ós 71/* légnyomású erőkilejléssel, mindannyian üzemben és kitűnő karban, átalakítások okából eladd

F U L K E - K Ö R K E M E N C Z É K nagy és kis üzemre. Téglagyárt berendezések es epi lések átvétele, tervek és gépezetek szállítása, felügyelő és munkasze* mélyzet. közvtetitése. Elvállalok egész, gyártást kikötrttt mennyiségre és kezeskedem, hogy 1<XH> drb jól égetett téglához (törés nélkül) 2 mm. aprószén, 100 mm. mészhez 26 mm. szénpor elegendő. Szállítok hozzátartozó gőztéglasajtókat stb. Száz meg száz elismerő és ajánlólevelet előmutathatok, többek közt: Zichy, Lónyay Menyhért. Majláth Gergely .grófoktól. Tenola műépítésztől. Luozenbacber Páltól. Mezőtúr es H.-M.-Vásárhely városoktól, Zsoldos Ferencz szentesi gyárostól. Viktorin, meiniki bányatulajdonostól. Lobkowitz hercegtől, Hoffmannlól Prágából, Riede^au lovaglói Bécsből; Zala-Egerszeg és Kopreinitz városoktól, Aigner földbirtokostól Salzburgból. Kvitra városától stb.

WÓÍACZE&

gőzgép.

Egy duplanyomós hidegviz-szivaliyu duplán működő, közvetlen gőzerőre berendezve, külön-külön 12, összesen 24 lóerejü, 500 kubikméter vizre óránként.

kiadóhivatalában.

H1

gőzgép

700 névleges lóerejil.

á:1000 drb Merlot... ... ... 500.000 drb sima 10 frt. 150 000 « gyökeres 15 8 Kis burgundi — '200 000 « sima 50,000 « gyökeres' 12 10 Carbenet 100,000 50.000 « gyökeres 15 8 Oportó — ... 200.000 « sima

Kwizda kiz. szab. Restitutions-Fluid-je

A gép sikeres működéséről szóló körülményes leírást s az eddig alkalmazásban levők hasznos voltáról szóló érdemleges bizonyítványokat, kívánatra ingyen

Egy Corlisz-féle d u p l a h e n g e r ü

Egy C o r l i s z Wooif-féle 5 0 0 n é v l e g e s l ó e r e j ü

Minden a hirdetések állal igénybe vett négyszögezen ti méter terület dija egyszeri beiktatásnál 8 kr. 2—3-szori » 7-5 » 4-6 » 7 . 7-12 . » 65 . 13-24 » 6 > 25-53 » 55 » 54-106» 5 » Egy egész oldal nagysága 800 ••cm. A hirdelések változatos betűkkel nyomatnak. Hírlapi melléklésekért példányon ként 1 kr. és a postadíj számíttatik. A postadíj páldányonként : 25 grammig 0 5 kr. 25-50 » I » 50 75 > 15 » 75 — 100 » 2 » Hirdetések közvetlen a kiadóhivatal, vagy ennek megbízottja útján, de mindét csak inásbeii nyilatkozat alapján fogadtatnak el. A mellékiési és hirdetési dijak előre, egész éves hirdetéseknél negyedévenkén és utólag fizetendők. A hirdetések minden beigtatásánál a kincstári bélyegilleték külön térítendő meg A hirdetések szövege bármikor változtatható. Megrendelések, a hirdetések szőve gével, a «Köztelek» kiadóhivatalához Budapest intézendők.

A magyar királyi kormány által szabadalmazott

ismétlő szaimarázó

Eladó szőlővesszők.

Alapíttatott

A „SÉt" liitti ftiie.

KWIZDA FER. JÁNOS

Dj találmány II

Mintatelep:

Külső váczi ut 1527. sz, Váczi körút 78, sz.

IBII

MD

ingatlan Qgynökéége

Pozsony, sétatér 4 , Ajánlja pontos és titoktartás melletti közbenjárását jószágok vétele, eladá sa és bérbeadásánál Mindennemű tudósításokkal levélbélyeg becsatolása ese tén, szikesen szolgál.

Y KÖZTELEK, 1891. DECZEMBER 19

KOZTFLKK. 1K91 . DF.CZP,MB".R 19. Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei. továbbá állást keresőkés adók hirdetményei véielnek fel e kedvezményes rovatban.

talaj. — Csinos uri lak, uj s szilárd és kellő mennyiségű gazdasági épületek. A birtok nagyobb tehenészetek berendezésére alkalmas. Instrukczíó átvehető. Jelenleg belterjes gazdálkodás űzetik. Eladási ár 160,000 frt.

,Huszár ló-pokróc

wiwéfglkmwiémmmi

A

k é z i k ö n y v <§.

1 frt 68 kr. ; 3 frt 30 kr. továbbá 4500 db kitűnő minőségű, óriási nagyságú

M O R Y A Y

2 méter hosszú, Hő cm. széles, ezelőtt 2 frt volt.

208 ábrával.

Megrendeléseket postautánvéttel vagy a pénz előleges beküldése mellett eszközöl Fekete

Karbololenm 4, Creolinum Hungaricum vegyészeti termékek gyára,

aj'ár: IX., Soroksári-ut 5 2 . — Városi iroda: Arany János-utcza 2 5 . Tűzmentes, vi^mgntes, olcsó •gazdasági és íjyárj épületekhez.

Tűzmentes, vízmentes, olcsó gazdasági és gyári épületekhez

FedéUemez-tetBzet, Fedéseket sima fedéllemezzel és facement-befödéseket teljes jótállás mellett elvállalnak. Árjegyzékek és Utasítások ingyen és bérmentve.

a kiadóhivatalban.

Fischer és Heidlberg. Budapest

mulaszsza el a világhírű, többször díjazott és egyedül valódi

svájczi tejpor

Vegyesek.

BERKOWITSCH LL és társa magnagykereskedése H

É

C

S

,

I . , H e g e l g a s s e

! S S F " A j á n l a t o k k a l és á r j e g y z é k k e l k í v á n a t r a b é r m e n t v e s z o l g á l u n k . - ^ ®

szabadalm.

mely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban

Watterich Arnold-nál

Az összes idei kiállításokon u. m. Nagy-Szombat, Komárom. Temesvár, Zágráb és Váczott legelső és legmagasabb kitüntetés : nagy diszokmány !

(alakult 1856).

KHHIF F BUDAPEST

! \ U I 8V 1

L L a VI, Váczi körút 21.

gazdasági gépgyára ajánlja a t. gazdaközönségnek legújabb szerkezetű szecska- és répavágóit, ugy kézi mint erőhajfásra. Répa és burgonyamosóit, darálókat, «kis óriás, csutkás tengeri darálót, tengeri morzsolókat.

Hungaria Drill, Balance Drill hegyi s o r v e t ő g é p e i t , szórvavetőket, Laacke féle b o r o n á k a t ugy szántóföldre i rétekre, stb

mint

Árjegyzékekbérmentve küldetnek.

BUDAPEST, Gyártelep: külső váczi-ut 7. szám,

készüléke, minden cséplő géphez alkalmazható. 25 százalékkal nagyobb munkaképes-

czikkek és eszközök

ELSŐ MAGYAR GAZDASAGI GÉPGYÁR R É S Z V É N Y - T Á R S U L A.T

l ó H e r e - tolcászoló-

Borkezeléshez

használatát. Nélkvilözhetlen segédeszköz minden tejgazdaság számára. A tehenek élvágyát, egészségét és üdeségét való jutalomdijazott fentartja és a tejmennyiséget szerfelette gyarapítja és a ejet szépíti, jóizüvé teszi es annak sajt- és vajtartalmát gyarapítja. Minden takarmányadagba csak egy főzőkanállegjobb minőségben és leglal hintendő ; a tehenek ezen fűszeres port szívesen veolcsóbban kaphatók szik. —{• H a t á s é r t l í e z e s l í e d e i n 5" 1 doboz \ ( Iont) 50 kr, 10 doboz ára 4 l'rt 25 kr. díjmentesen. — Nagyobb gazdaságok számára zsákban 120 etetésre elegendő H frt 50 kr., bérmentve. — Csak akkor valcdi, ha Budapest, Dohány-u, 1, GROBSTEIN gyógyszertárából Gmundenben (felső Árjegyzék és kezelési könyv Ausztria) származik. — Díjazva 1887. évben az állami ingyen. díjjal ; Welsben 1886 ban; Linzben 1879 és 1887-ben a nagy e üst éremmel.

Élő fák és növények.

17.

Ajánlja a vetési idényre arankamentes, igen finom, egész tiszta és első minőségű lierefajainak. — csiraképes és legtisztább fflmagvak — a talajhoz mérten összeállított magkeverékeknek és végül takarmányrépa-magvaknak készletét legolcsóbb árak mellett. — Arankamentes heremagot a bécsi cs. kir. gazdasági társulat magMsérleti állomás bizonyítványával ellátva szállítunk. — Végül olcsón szállítunk fertőztelenitő szerek minden fajait, carbolsavat, oreolint, carbolport, valamint a szőlő- és buza-páczo ásra alkalmas vasmentes rézgáliczot A czég takarmánymagvak minden fajait megveszi. Mustrák és ajánlatok bérmentve czégiinkhöz intézendők.

GRAEPEL HUGÓ

Egy gazda s e

Allatok.

Acernegundó, Blgnonia Ca- magonezok, száza 3 forint, Eladó szőlővessző-^ i talpa, Rhus glabra, Populus ezre 25 frt. Megrendelések j rók. 100,000 drb elsőrendű Eugenie, Populus piramida- intézendők a kiadóhivatalKerestetik gazdasági Fökertész, középkorú, nős 6 láb hosszú akáczfa-kaó, 1 írnok, ki szakiskolát vég- gyermektelen, 1000 frttal lis, Morus Fegyvernekiana hoz L. alatt. 107 j ezrenként 25frt.100,010 tevékenyen akar részt venni zett és a gyakorlatban is ij (g >mb szeder) eladó, hol? jj drb másodrendű, 4—5 láb volt alkalmazva. Megkíván- egy házi kertészetben vagy |j megmondja G. alatt a ki- I tatik elméleti s gyakorlati fentebbi óvadék fejében fehosszú, gömbölyű akácztaArgenteuili spárgagyöadó hivatal képzettség, szerény maga- lelős üzletvezetést vagy bérI letet keres'; esetleg urasági 105 kér, 2 és 3 éves, kapható bár- ||karő, ezrenként 15 frt, — viselet, feltétlen megbízhaszolgalatot humánus bánástóság. Az állás február 1-én mely mennyiségben. 100 db. jl Megrendeléseket elfogad a mód mellett. Számos évi foglalandó el. Hol? Meg- szolgálat, kitűnő bizonyítvá2 frt 1000 drb. 15 frt. Bő- P kiadóhivatal, Budapest, Közmondja B. G. jegy alatt a ! nyok. telek. Ajánlatok Radike Ottó Eladó egy 3'/, éves ménlÓ, Díszcserjék. Weigella, vebben értesít C.' K. jegy J kiadóhivatal. 275 165 cm. magas, sötét pej, Spirea, Dentia, Juniperus kereskedőhöz intézendők alatt a kiadóhivatal. 106 ! j Kőszegre, Vas-megye. 282 | jegytelen, könnyebb jukker, Sabina, Cidonia japonica, I 276 | apja Ostreger 4 2, anyja kiEgy vinczellérképezdét ! tiinő félvér-kancza. Ára 800 Buxus. Tamarlx, Thuja nagy végzett egyén, ki több Kádár, ki minden más| frt Megtekinthető a concó- választékban eladó s kívá- Öszi baraczkfa, amerikai Löhnert H.-féle évi gyakorlattal bir és a szakmában, ugy szőlő, mint i háti gazdaságban. U. p. és és európai legkitűnőbb fabor kezelését alaposan érti, mezei munkálatban jártas, vasútállomás Ács, Komá- natra árjegyzéket küld a jokban, darabja 60 és 40 here- ós luczernams,| hámozó-dob 4\y sz».. kiadóhivatal (C. B.) azonnal kerestetik. Czim a 38 éves, nőtlen, óhajtana rom megye. 101 uradalomban bármily állást kiadóhivatalban. 103 kr. eladó. Kívánatra ár- : angol gőzcséplő - gépbe, a jegyzék küldetik, megkere- j hozzávaló here - rostákkal 287 nyerni. Czim a kiadóhiva| együtt, kevéssé használt, talban. 294 sések K M. jegy alatt a Fehérmegyében, ercsi ura Riparia sauvage- és kiadóhivatalhoz intézendők. 1 beszerzési ár. feléért eladó. További felvilágosítást nvujt dalomban a rendszeresített Csiraképes, vetésre alkalmas portalis - keverék kitűa kiadóhivatal. 109 állatorvosi állás jövő évi tölgymakkra 2 kg. minta ! január hótól kezdve betölbeküldése melleit'-ajánlatot nően gyökerezett szőlőA gyümölcsfa-tenyé?i tendő. Ezen állással, lakái kér a „Magyar Mezőgazdák vessző eladó, á 1000 drb tés és kézikönyve son kivül, készpénz és A rimaszombati vasútállo- : Szövetkezete" (Köztelek). : 40 frt Hol ? megmondja B. terményekbeli járulékok ér- mástól 5 kmnyire 200 kat. 10 szines táblával vagy > 297 jegy alatt a kiadóhivatal. tékével együtt mintegy 1000 hold cser és tölgy vegyes szines fali táblával. 40,000 szőlőkaró kefitra menő évi javadalma- állabú erdő eladó. Az errestetik megíételre, akár zás van egybekötve. Aján-\ dőt a vasútállomással első Kapható 1 frt 20 kr. bér! i tavaszi szállításra. Gömbö- l; mentes beküldése melleit latok az uradalmi igazgató- osztályú államút köti össze. | lyü fenyőfa-karó, erős,—65, ; Erdmann Róbertnél Lippán, sághoz Ercsibe intézendők. Értekezhetni a tulajdonos Utakmelléakácz-sorfa, jj hosszú. — Ajánlatok e lap i (Temesm.) német-magyar Több évi gyakorlati jártas- Somarjay Jánossal, Rima- Díszfák. Acacia piramida lis, Gömbakácz, Acacia mo 2 méter magas, száza 20jj kiadóhivatalához küldendők. ság megkívántatik. szombat. 299 nophilla, tarka levelii juhar, frt. befásitásra 3-4 éves 278 I

Földbirtok.

05.

HIRDETESEK

Kitüntetve : 1885-ifci budapesti országos kiállításon - 18»0. aa országos Iparegyesíllet által, nagy arany éremiael. — N!><>. bécsi gazdasági és erdészeti kiállításon nagy díszoklevéllel.

1

felvétetnek

Wien, Margai etlien, Rttdigergasse

Állást keresők.

Hirdetési ár 15 szóig 30 kr., ezen felül mindet: szó 2 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Gzim közlést nél minden beiktatásnál 30 kr. bélyegilletél

Termények,

Á r a f ű z v e I f r t 6 0 k r . , kemény kötésben 2 f r t .

Bécsi árnház a magyar koronához

MOSONBAN

KÁROLY.

vászon-ágy lepedő á 1 frt darabja

Ára 1 forint 50 kr.

szőlőtelepítésre alkalmas homok

kedésben kapható:

c

gyors pénzsziikség miatt a gyári áron alul adatik. Ezen kitűnő pokróczok 190 cm. hosszúak és 130 cm szélesek, szines csíkokkal vannak ellátva, v a s t a g mint a deszka, meleg mint a bunda, mig a készletben lart, most csak darabja párja

Betöltendő állások.

kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvkeres-

Irta Rácz Sándor.

Budapesthez két órányira, vasúthoz {U órányira, 1400 hold, ebből 600 szántó, 200 hold rét, 30 .hold kész szőlő és többi

A FRANKLIN TÁRSULAT Ezennel közhírré tétetik, hogy a liferálásokból kimaradott 3000 d a r a b nagyszerű, úgynevezett

Homokszőlők te lepitése

Homokbirtok eladó.

KIS HIRDETÉSEK.

a n y u g o i i p á l y a u d v a r közelében.

GKAKPEJj HUGÓ gépgyárosn&I, Budapesten, r V. KtllsS viczi nt 46. 3Z. a., volt Brogle-íéle gyár.

„ H I B O U R I

W."

—

A j á n l mindennemű

F e l e t t e fontos mezőgazdák, iparosok, h á z t u l a j d o nosok, g y á r o s o k n a k . 30 évi gyakorlat után sikerült, a patkányok és egerek kiirtására oly szert feltalálnom, mely utasításaim szerint alkalmazva feltűnő és biztos eredményt ad. A szer cherníailag a patkányuk falánk természetének megfelelőig van összeállítva és mivel részükre nyalánkságot képez, azt maguk keresik fel. — Az eredmény oly bizonyos, hogy a hol személyesen vezetem az irtást, csak teljes siker után igénylek fizetést. De szeremet épen olyan biztos eredménynyel bárki is, szakember nélkül alkalmazhatja. A szer biztos voltát kiiftnö és hizelgő bizonyítványaim igazolják. E szerből 25 dkgr. 1 fitért egy körülbelül 100 D-ölnyi térségre elég, ezen kiszámítás mérvadó nagyobb területekre nézve is.' Kiliiiid lovnrpnrom lei)ója 4 Írtért kapható, legkisebb szállítható menynyiaégBdkgr. Az Általam f. Ital Ir iiriiok, Hörcsögük, mezei egerek IrtiaAra Mzios lioczkaalftku ««.r, mely egyszerűen kirakandó, á Kgr. 4 frt, évekig

RAÁBER ADOLF v S S , .

GÉPEK. Schmeja 6a sz. eseröriő, kettős gőzfavágó, vasállványu körfürész, 4 lóerejü Röck-gftzmotor, 2 lóerejü motor. 16 l ó e r e j ü Compound-locomobil. Egyjáratu, kétjáratu malmok. Több 4, 5, 6, 8. 10, 12 lóerejü locomobilok olcsó árban kaphatók

Hercz Zsigmond srépayárosnál MISKOLCZON.

hazai gyártmányú gazdasági gépeket és talaj mívelő-eszközöket;

k ü l ö n ö s e n k ö n n y ű m i n t kötött talajhoz a l k a l m a s l e g ú j a b b rendszerű

sorvetögépet.

UJ^T" á r j e g y z é k e k k í v á n a t r a k é s z s é g g e l

megküldetnek;

1 KÖZTELEK, 1891. DECZEMBER 19.

Gözsz&ntás.

Az általánosan mindenütt bevállt Fowler-féle eredeti Compound gőzeke mozdonyok és gözszántási eszközök jelenleg általunk különböző nagyságban gyártatnak, ugy. hogy bármily terjedelmű gazdaságok a' legjobb gőzeke-készletekkel láthatók el. Egyhengeres gőzeke mozdonyokat kívánatra, mint eddig, szintén gyártunk. Gyárunkból származó használt, de teljesen jő karba helyezeit gözeke-gépezetek alkalmilag olcsón eladók. Legpontosabb kivitelre elvállaljuk a tőlünk vett gőzeke gépezetek javitasat és az egyes alkatrészek pótszállitását. Gőzekéink százai felett kitűnő elismerésekkel rendelkezünk. Katalogusok, árjegyzékkel és a gőzmívelest tárgyazó leírások kívánatra megküldetnek.

John

&C a -

SZEGEDI KPDERFÖNÖ-GYÁR

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.

Kötéláruk gazdaságok részére, Istráng, kötöfék, marhakfiííi, kocsi- és széna-kfltél, Kiterheli, ruhaszAriirttovábbá felhúzó-, csiga- és hajtó-kötelek, sodrony-kötelek, kenderszijak, lior, szürőzsákok. tömlök.

Kéve-kötó' fonalak, finom hosszú kender- e's géptisztitó-kócz válogatott I-ső rendű kenderből kivételes jutányos áron kaphatók, a

Szegedi kenderfonö-gyár részyény-társaságnál.

B u d a p e s t , V., v g c z l - k ö r n t 7 6 . sz. a .

„bécsi creolin"

Ezen csalhatatlan gyógyszer használati utasítása minden 5 kiló elegysulyu postaküldeményhez - mely 2 frt 50 krért mindenhová díjmentesen szállíttatik — Z m e r z csatolva l i k a rvanF és erencz, vegyész Bécs melletti DKUTSCHWAGB1MBAN lévő I-sö osBtr.-magy. creolln-gyílra által szétküldetik.

Kinek kell viz?

KÜNZ ANTAL gyáros Málsrisch-Weisskimhen. Pontos ajánlatok esetén dij- és bérmentes költségelőirányzattal szolgál.

J U S T és Társa, WÍM, Moidlins, Franini«íiW«. ' mberek és állatoknál tetveket és kiütéseket eltávolít a

Legelső kitüntetések: Bécs, Vácz, Komárom, Gyöngyös, Temesvár. Olcsó önműködő vízvezetéki telepeket létesít ipar és mezőgazdasági czólokra

Nyeps>vazeSine pata és bőr számára, a közös hadseregnél al kalmazva. — Szétküldés posta utián, csomagolásés postamentesen. \ kiló, 4 1 kilós szelenczében 3 forint 4 , 1 4 , » 2 fit 50. Vaspályán: hordó á 25 kiló, kilónként 40 kr. Bécsből díjmentesen.

Thomas-salak, kénsavas

kálival és chili salétrommal ó r i á s i h a t á s elérhető, különösen r é t e k n é l , r é p á n á l és s z ő l ő n é l . Felvilágosítással szívesen szolgál

S Á T O R I M I K S A és H Ő I 2 hídmérleg külön-külön 80 mázsára j4L00 kiló) vasrudakkal, fokozat- és sulyokkal ellátva, uj és használatlan állapolban, nagyobb telepek-, községeknek és mezőgazdaságoknak megszabva, nemkülönben 2 marhamérleg külön-külön 1000 kilós fokozat- és sulyokkal, lépcsővel és rácsozattal ellatva, e»észen uj és használatlan állapotban, a htrneves Bugányi és t á r s a czég erős gyártmányai. Magyarországban hitelesítve, térszüke miatt olcsón egyenkint is eladó. Eisenmöl.el- St Waageiilager, I., Seilerstiitte lí. HofsewMbe reclits. Wien.

phospliát-lisztgyár

B u d a p e s t , IX. k e r . , D a n d á r - u t c z a

25.

szám.

Fejős teheneket minden fajú, közvetlen importált elsőrendű állatokat

Segj u t á n y o s a b b

árakon,

mindennemű jótállás mellett szállít

DIILLER és társa ' É S ' Budapest, VII. szöYetség-utcza 11. 4 magyar kir. gazdaMáci tanintézetek szállítója.

Nechvíle testvérek

é r c á r u k , p i n c z é s z e t i g é p e k , s z i v a t t j ués t e c s k e i i d ő - g j á r a

Bécs, Y / I . Ziegelofengasse 1. K. Ö.

peronospora-permetezőkészülék, dupla nyomós permetezővel, a bécsi cs. kir. mezőgazdasági társulat rendszere szerint készülve. SjB§r Szakavatott vélemények tanúsága szerint a korszak legjobb permetezője. — Eladás jótállás mellett. Mindennemű és bárini ozélra szolgáló szivattyúk, gépek, és pinczészeti készülékek Képes árjegyzékekkel és szivattyú-telepek költségelőirányzatával dij- és bérmentesen szolgálunk.

A Kőolajfinomitógyár-részvénytársaság Budapesten, V., Zrinyi-uteza 4 . ajánlja elismert jó minőségű

phosphorsavas műtrágya-gyártmányait úgymint

phosphorit-superphosphat é s csontliszt-superphospliat jutányos feltételek mellett Ismertető iratok kívánatra ingyen és bérmentve megküldetnek. llungaria könyvnyomda nyomása, Budapest váczi-körut 34.