KÖZ- ES MEZŐGAZDASÁGI LAP

I. évfolyam.

KÖZTELEK Budapest, 1891. évi október hó 10-én.

\

u,

IK'

5

:

4. s z á m .

7

KÖZ- ES MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési d i j : Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

Az országos

Budapest,

1891.

október 9.

(Az 1892-ik év költségvetése. — A mire eddig nem volt, de talán már lesz fedezet. — A földmívelési budget. — Wekerle és a «Kis emberek.. — Az uj hitelszövetkezeti törvény.)

E l ő t t ü n k fekszik a m a g y a r állam 1892-ik évi költségvetése. Tüköré annak, a m i anyagilag vagyunk, m é r t é k e gazdasági erősbödésünk, hitelünknek, önmagunk ugy, m i n t a külföld előtt. Egy bizonyos türelmetlenséggel várta mindenki, de leginkább mi gazdák a pénzügyminiszter f. hó 7-én t a r t o t t exposéját. Minket érdekel talán első sorban is leginkább az állam rendezett vagy rendezetlen pénzügyi helyzete, nemcsak m i n t olyanokat, a kik az á l l a m h á z t a r t á s terheihez a legnagyobb a r á n y b a n j á r u l u n k hozzá, m á r eddig is, s minden deficzit közvetlen vagy közvetve első sorban szintén csak a mi t e r h ü n k e t e m e l n é ; de m e r t csak rendezett pénzügyi viszonyok között várhatjuk mindazon közgazdasági tényezők állandósítását, melyekkel a m i termelésünk lényegileg egybefügg, g y a r a p í t á s á t és m á r régen nélkülözött öregbitését mindazon intézményeknek, a melyek közvetlenül is hivatva vannak emelni mezőgazdasági termelésünket és a melyek életre hivása állami feladatot képez. Érdekkel vártuk, m e r t mi türés-tagadás benne, az agrár Magyarország mezőgazdasági érdekeinek emelésére eddig mindig legkisebb összeget hozott javaslatba az a költségvetés, melynek bevételi tételei közé a leghatalmasabb pozicziókat, közvetlenül vagy közvetve, a mezőgazdaság, a földbirtok szolgáltatta. Sem a kormányzat, sem a nemzet törvényhozása nem t a l á l t a a mezőgazdaság érdekeinek előbbre vitelét, segitését égető kérdésnek s csak a legutóbbi években észlelhetünk e téren is némi javulást. Úgyszólván számbavehetősegély nélkül hagytuk tönkre menni egyik fő mívelési á g u n k a t a szőlészetet, a gazdasági tanügy, a mezőgazdasági kisérloti ügy, vizi ügyeink, állategészségügyünk régóta várják reformjukat, a mezőrendőrség és vele a földmívelési egyéb ügyek szervezése, a mezőgazdasági érdekképviselet megteremtése, évek óta szenved halasztást és akkor, midőn a kereskedelmi ós ipari statisztika már a legutolsó szegre is kiterjed, magáról az országról arról a földről, a m i t hazánknak nevezünk, nem tudjuk, hogy van felosztva, kié, és hogy

Megjelen minden szerdán és szombaton.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t , ( K ö z t e l e k ) ü l l ő i - u t 25. s z á m . Levelekre csak beküldött postabélyeg ellenében válaszolunk.

változnak tulajdonjogai, viszonyai. Minden feladata csak az legyen, hogy némely kérésre, sürgetésre az volt a refrain, szükséges előintézkedéseket megtéve, a hogy . . . nincsen fedezet, ós n e m volt dolgok m e n e t é t irányítsa és a r r a felhadügyminiszteri h a t a l m u n k , hogy azt ügyeljen. Ily értelemben leszek bátor a elő t u d t u k volna teremteni. Az uj költ- hitelszövetkezetekről szóló törvénységvetésben h a t á r o z o t t a n j a v u l t a k az javaslatot remélem még a tél folyamán állapotok. Nem é r t ü n k el mindent, de a t. ház elé terjeszteni." (Általános élénk m á r többet, m i n t tavaly és még többet, helyeslés.) m i n t két óv előtt, reá léptünk a terH á t m i is csatlakozunk a t. ház á! mészetes fejlődés ú t j á r a , a hol m a j d lép- talános ós élénk helyesléséhez. Mert azon teinket, talán legközelebb már, gyorsitani a „kis ember"-en, a ki most az uzsora is lehet. Addig pedig megnyugvással fo- körme között van, a ki adója kifizetése, gadjuk el a pénzügyminiszter azon kije- legszükségesebb kenyere megszerzéseért lentését, melylyel, midőn k o n s t a t á l t a a nem r i t k á n 20—40'/ 0 veszteséggel köti konsolidált pénzügyi állapotot, óva i n t e t t le előre t e r m é s é t a falu b a n k á r j á n a k , a „helyzet vérmes megitélése, s a mód- vagy a kész életet kénytelen eladni rögtön nélküli igények felkeltésétől." No mine- aratás után, ugy a hogy a vidéki hetikünk gazdáknak nincsenek vérmes remé- vásár krözusa veszi, vagy ha m á r j o b b nyeink, sem felcsigázott igényeink, csak módú, a vidéki t a k a r é k p é n z t á r a k 10—12o/ 0 bizunk mezőgazdasági intézményeink kölcsönével boldogittatik, ezen kell legelőlegszükségesebb fejlesztésében, 'és csak ször és leggyorsabban segíteni, m e r t ez azt igényeljük, a mi égető, a m i elha- a kis ember, a földmívelő paraszt, a laszthatatlan. Hogy ez irányban mennyire középosztálylyal egyenértéküleg a haza, elégiti ki várakozásunkat a földmívelési legéletrevalóbb, legmagyarabb és nemzeminiszter költségvetése, elmondjuk leg- tibb alapelemét képezi. közelebb. A segély legfőbb része az olcsó és Tartalmaz azonban a pénzügyminisz- könnyen szerezhető személyes hitel, a teri exposé egy olyan kijelentést, a m i mit csakis az egyedül helyes irányban, felett nem sikamolhatunk el; abban a az önsegély elvéti alapuló hitelszövetpassusában, a melyben a m a g á n h i t e l kezetek életrehivásával adhatunk meg. kielégítéséről szól s a hitelszövetkezeKissé ugyan késett m á r e törvény, t e k r e v o n a t k o z ó törvényjavaslat mielőbbi m e r t sok helyen fogyatékán van az a előterjesztését ígéri meg. „Magánhiteli soha vissza nem térő alap, a mit a közviszonyaink lényegesen j a v u l t a k . . . de ségek regále-váltságaikban bírtak, de ez csak a magasabb és középosztály még megvan a töredéke saz is nagy őszhiteligényeire nézve áll, a b a j n a k tulaj- szeg a „kis ember" kezében. Igaza van a donképeni kútforrása mégis ott lenn van, pénzügyminiszternek, i t t nem lehet „nagy annál a kis embernél, a ki hiteligényeit elvekproklamálásával" segíteni, de viszont csak a kisebb pénzintézetek súlyos, nem is kell hozzá más, mint egy erélyes gyakran elviselhetetlen feltételei mellett, kéz, egy kis j ó a k a r a t és egy a gyakorgyakran pedig egyáltalában nem képes l a t n a k megfelelően szerkesztett s z ö v e t kielégíteni. Tiltó intézkedéseknek beho- kezeti törvény. Ennek a törvénynek a zatala i t t czélhoz nem vezetne, sőt t^lán hivatása életre ébreszteni azt az óriási erőt, csak rombolólag hatna. Arról van itt a m i a természetes józan észszel és szívósszó, hogy a nemzetnek, a közgazdaság- sággal bőven megáldott m a g y a r népben nak ezt a szunnyadó erejét felköltsük. szunnyad, s a mely a helyes útra terelve, hogy a/.t öntevékenységre sarkaljuk, hogy önmaga felemelésére összesítve, azokból a nagyobb pénzintézetekkel a kisebb a „kis emberekből" egy olyan osztályt pénzintézeteket helyes tagolatba és össze- teremt, melyre ugy közgazdaságunk, m i n t köttetésbe hozzuk ugy, hogy ne, m i n t a haza mindig bizton számithat, s mely azok ellenében felállított intézetek sze- hivatva leszen sokakat pótolni, a kik m á r repeljenek, hanem azoknak lefolyó csa- kidőltek a m e g r i t k u l t sorokból. tornáit képezzék. N e m lehet i t t t. ház, N e m kellenek ide az államnak százbajokon nagy elvek proklamálása által ezrekre menő áldozatai, nem a könyöegyszerre segíteni. Következetes, k i t a r t ó rületes társadalom aláírása az üzletrémunkálkodásra van i t t szükség, a melynél szekre, csak egy vezető kéz, a melyet a a törvényhozásnak és k o r m á n y n a k a jó a k a r a t irányit, s ebből a j ó a k a r a t M a i s z á m u n k 12 o l d a l r a t e r j e d .

2 KÖZTELEK, 1891. OKTÓBER 10.

KÖZTELEK, 1891. OKTÓBER 10.

ból sem több, mint a mennyit az államtól a közgazdasági élet más faktorai élveznek. Mikor a pénzügyminiszter az aratás után, az állampénztárak milliónyi kölcsöneivel a bankok:.ak segélyére sietett, nem hozott áldozatot, csak a megszorult „piaczot" támogatta A piaczot pedig azért kellett támogatni, mert a „kis ember" rohanta meg a régen várt Isten áldásával, annak kellett végelemzésében a pénz. Csakhogy ama bizonyos csatornák tultekervényesek, falaik ragadósak, megragasztják a bankót s a „kis ember" ölébe csak a rézgaras hull. És ezeknek a tekervényeknek a kisimításán, kiegyen esitésén fordul meg a szegény ember sorsa. Wekerle

pénzügyminiszter vállalkozott

a nem lehetetlen, de nehéz szerepre, hiszszűk, hogy sikerülni is fog neki. És ha ilyen intézkedéseit látjuk, könnyebben nézünk eléje a sokat emlegetett valutakérdésnek is. Mert bizony, bármint

é r e z z ü k is s z ü k s é g é t a

pénzren-

dezésnek, azt hiába tagadjuk, hogy az operácziónak, egyidőre legalább, mi gazdák megadjuk az árát. Az csak a kérdés, hogy mily mértékben s mennyi fáradságba kerül, mig kiheverjük. A mostani, aránylag jó gabonaárak, deficzit nélküli s a rendezésre előre készülő állami pénzügyek s erélyes intézkedések a személyi hitel terén mindenesetre jó auspiciumok ebben az irányban is. B. K. A huskérdés. (—ss, — y) A bécsiek.megkezdették, folytatják a budapestiek. Drága a marha, drága a hus, ezt a nagyközönség könnyen megérti és nem nehéz a hangulatot a mai ha eladója, a gazdaközönség ellen irányítani. Igyekeznek is erre a bécsi mészárosok. önmagukat és a közönséget a gazdák tulköveteiéseinek tüntetvén fel áldozataiul. — Kívánságaikat pedig körülbelül a következőkben fejezik k i : 1. Bár csak egyelőre ideiglenesen, de kivánják a román marha behozatalát. 2 A vásárcsarnokok husárusitásának korlátozását. 3. A fogyasztási adónak az eladóra való áthárítását. 4 A sovány marha kitiltását a vásártérről. 5. A bécsi Fleischcassa kötelező igénybe vételének átváltoztatását fakultativre. Hát a lóláb bizony kilóg e követelésekből, mint a hogyan ezt látjuk abból a brosürből is, a mit Weissenberger bécsi kereskedelmi tanácsos «Die Fleischversorgung Wiens» czim alatt köröztet. Budapesten szintén szóba került a huskérdés főváros közgazdasági és közélelmezési bizottmányának f. hó 5-én tartott ülésén, de már szelídebb alakban. — Suttogtak nagyon a román marhabehozatalnak hivatalos szőnyegre hozásáról, de nem volt bátorságuk nyíltan fellépni vele. — A helyett elhatározták javasolni a tanácsnak, hogy a budapesti piaczon a lóhus V á g á s a kellő ellenőrzés mellett megengedtessek. — Hat ez ellen semmi kifogásunk. Ha a bécsi lóhus-vágószékekből a nép alsóbb rétege megbírja szerezni mindennapi kenyere mellé a hust, hozzá fognak szokni a budapestiek is. De ezzel a huskérdésen sem Bécsben, sem Budapesten segítve nincs De nem is ott kell keresni az okot, a hol a mészárosok azt mindig találják t. i. a magas marhaárakban, de igenis azokban az óriási költségekben, a melyek felmerülnek addig, a meddig a kész marhából a nagyvárosok lakosai talaiban párolgó hus lesz, a vágatási, vásári és a mészárosok |

költségeiben. A mészárosok ama kívánsága, hogy a bécsi vásárcsarnokok husforgalma korlátoztassék, lehet az ő magánérdekük, de a fogyasztóközönség haszna ép e forgalom kiterjesztése. Talán az akuttá vált huskérdés, Budapest fővárost is reá fogja birni, a már évről-évre, halogatott vásárcsarnokok felállítására, a hová majd a talán minőségileg egy, mást kívánni hagyó, de mindenesetre egészséges és olcsó hus a vidékről összegyűlhet. Rendszabályozzák meg a nagyvárosok a mészáros-ipart, ne tűrjenek meg minden 7—800 lélekre egy mészárszéket, mert 7 — 8 0 0 ember húsfogyasztása nem birja meg egy önálló üzletnek helyiségi és személyzeti kiadásait, adóit stb. Szállítsák le a fogyasztási adót, a vásár- és vágási dijakat és akkor ugy Bécs. mint Budapest lakosságának húsfogyasztása olcsóbban elégíttetik ki, mig a gazdaközönségtől nem fogja kívánni senki, hogy elpocsékolja állatállományát. Arra a kívánságra, hogy a román marha beeresztessék-e, nem is reflektálunk. Eltekintve az állategészségügyi szempontoktól, fel kell tételeznünk földmívelési kormányunk erélyéről azt, hogy az ilyen czélzatoknak, már előre csiráját fojtaná, már fejlődő állategészségügyünk érdekében is. Egyet azonban csodálunk, a mi a huskérdessel felmerült kombinácziókból kimaradt és az a nagyközönségnek rászoktatása a birkahús fogyasztásra. A mint a nyári idő elmúlik, a fővárosban alig lehet birkahúst kapni. Ebben az irányban tegyenek a . mészárosok lépéseket. A változó idők kényszere befolyásolja a publikum ízlését is s a mint a németek megeszik majd az idén a rozs helyett a búzakenyeret, ugy volna könnyen elterjeszthető a birkahús-fogyasztás Budapesten és Bécsben is. A mi Ízlésünk legalább inkább e, mint a lóhus felé hajlik. Juhtenyésztésünk hanyatlik, alig lehet a birkát értékesíteni. Keresse mészáros-iparunk és keressék fővárosaink husszükségleteiknek kielégítését abban az irányban, mely nemzeti produktiónknak megfelel s a mely hazai mezőgazdaságunk által kielégíthető. s,

A tengeri nemesitése. (Vége.) A termés mennyiségére legfontosabb a tengeri cső tulajdonságai közül azon viszonylat, a mely a tengeri cső csutkájának és a rajta levő magvak súlya között létezik, vagyis a csutka és mag súlya közötti arány. A különböző tengerifélék között e tekintetben igen nagy külömbség tapasztalható. Az általam megvizsgált 28 féle között a csutka legkevesebbet 11.23%-ot tett ki a m. óvári gazd. akadémia gazdaságából származó cinquantinónál, legtöbbet 28.57%-ot pedig a Félegyházáról származó magyar tengerinél átlagban. Az egyes csöveket véve azonban a minimum 7.62°/o v olt az emiitett cinquantinónál, a maximum pedig az említett magyarnál 3 6 . 4 6 % volt. 1 ) Az említett dolgozat alapján tehát nemcsak az bebizonyított teny, hogy a különböző tengerifélék csutkája és magja közötti arány eltérő, hanem az is, hogy az egyazon féleséghez tartozó csövek is különböző arányt mutatnak e tekintetben. Ellenben a csutka és mag közötti arány bizonyos fokig fajta tulajdonságnak tekintendő, mert mint a hivatkozott, vizsgálatok mutatták az egyazon fajtához tartozó tengerik megközelítő aránynyal bírtak ; az egyes fajták között a külömbség azonban nem, olv határozott, hogy biztos számmal kifejezhető volna s mint fajta tulajdonságot általános értékűnek lehetne venni, miért is az egyes fajták e tekintetben csak mint rossz, vagy jó aránynak különböztethetők meg. Előbbiekhez azok sorolhatók, melyek 20 : 7o-nál kevesebb, utóbbiakhoz, melyek 2 0 % - n á l több csutkával bírnak. A csutka és mag közötti arányra nincs befolyással sem a tenyészidő tartama, sem a cső hosszúsága, vagy egeszbeni súlya, ugy hogy a csutka mennyiségének apasztását s ez által a tengeri cső magvai súlyának öregbítését a tengeri kiválasztás által jelentekeny mértékben erhetjük el. 1

) Id. m. 86. 87. l.

A tengeri nemesítésénél tehát legfőbb figyelmet a tengeriféleség ezen tulajdonságára kell fordítani, mert ezen tulajdonságtól függ első sorban a tengeri termés nagysága, mivel a csutka és mag közötti arány tapasztalásom szerint azon csöveknél legkedvezőbb, melyek a fajtának megfelelőleg legnagyobbak melyek tömött sorokkal bírnak és magvakkal tökéletesen benőttek. Ha tehát a nemesítésnél a csutka és mag mennyisége közötti legkedvezőbb arány elérésére töreks/.ünk, ugy a tengeri egyéb kívánatos tulajdonságainak javítását is eszközöljük. Ezekben röviden vázoltam azon elveket, melyeket a tengeri nemesítésnél követni kell; ha tehát tisztában vagyunk velük, a tengeri nemesítésének gyakorlati keresztülyitele semmi nagyobb nehézséggel nern jár s a tengerinek minden esetben hülönben is megadandó jó mívelésen kivül egyedül a vetőmagot szolgáltató tengericsövek helyes kiválasztásából áll A tengeri nemesítését gyakorlatilag a következőképen vihetjük keresztül. A nemesíteni szándékolt tengerit külön, távol egyéb más tengeriféléktől, hogy a keresztezés által elfajulásnak kitéve ne legyen, terület optimumának megfelelő sortávolságra elvetjük és a nyáron át csak a szokásos rendes mívelésben részesítjük, főleg arra ügyelvén, hogy a gyom föl ne verje. Mihelyt a tengeri érni kezd, az ültetvénybe ügyes munkásokat küldünk, kik a legkorábban megérett csöveket szedik le és pedig csak azokról a tengeritövekről. melyeken egynél több tökéletesen kifejlődött cső volt. Az így nyert csövek közül azután kiválasztjuk először azokat, melyek bizonyos, a fajtatulajdonságának megíelelőleg megállapított minimalis hosszúságot megütik, ezekből ismét kiválasztjuk azon csöveket, melyek tökéletesen zárt sorokkal bírnak, melyek egészen benőttek, még a hegyükön is s a melyeken a magvak a kívánt s a fajta tulajdonságának megfelelő nagysággal bírnak, az így kiválasztott csövek közepéről lemorzsolt magvakat használva vetőmagul s a vetőmag nyerést egypár éven át ezen mód szerint előállítva, pár év alatt igen jó tengerire teszünk szert. Ha azonban a tengerinek nemcsak külsőleg látható tulajdonságaira, hanem belső értékére nézve is czélunk a nemesítés, akkor a fenti eljárásnál egy lépéssel még tovább kell mennünk. U. i. a korai érés, megfelelő csőszám kívánatos csőhosszuság, tökéletes sorok és benőttsé gen kívül meg kell határozni még az egve's csövek csutkája és magja közötti arányt is. Ez ugy történik, hogy külön lemorzsolván a cső két végén lévő magvakat és a cső közepén lévőket, ezeket külön lemérjük, valamint a csutkát is az így nyert adatokból meghatározzuk az illető cső csutkája és magja közötti arányt, vetőmagul pedig csak azon csövek középrészéről származó magvakat használjuk fel, a melyek a legjobb arányt mutatják, de legalább is egy a tengeriféleségnek megfelelő minimális arány fölött állanak. Ilyen módon természetesen csak kevés vetőmagra teszünk szert, ugy, hogy a nagyban való termelésre, vetőmagot ezen módon előállítani nem volna tanácsos, azért az ily módon nyert vetőmagot nem a nagybani termelésre, hanem a nemesítő tenyésztelep részére használjuk fel. Ezen vetőmaggal tehát mindig csak egy kisebb területet vetünk el, a melynek terméséből először a tenyésztelep részére választjuk ki a fenti módon a legkiválóbb vetőmagot, a többit pedig az először leírtam módszer szerint bíráljuk meg s alkalmazzuk a nagybani termelés vetőmagjául. A két módszer között csak a csutka és mag közötti arány meghatározásában vagy elhagyásában van a külömbség, az azonban mégis tetemes az eredményre nézve, mert ezzel igen hamar és biztosan, enélkül azonban csak- hosszabb idő múlva és nem biztosan jutunk czélhoz, miért is daczára a több munkának és pepecselésnek a tengeri nemesítésnél a csutka és mag közötti arány meghatározását és' ezáltal külön nemesítő tenyésztelep alkalmazását okvetlenül szükségesnek tartom. Hazánk kiválóan alkalmas a tengeri termelésére, a tengerinek nemesítése is itt foganatosítható legkönnyebben és legbiztosabb eredménynyel, s a ki a hazánkban termelt tengeriféléket ismeri,

igazat lóg nekem adni, midőn hangsúlyozom, hogy tengeri termelésünk jövedelmezősége tengerink javítása által tetemesen növelhető volna, ilt az idő. hogy ehhez is hozzáfogjunk s ha a ! tengeri termésének átlagát holdankint csak 25. klg.-al sikerül a nemesítés által emelni, az évenkint bevetett 3.366,244 kat. hold tengeri ültetvénynél, 841,561 klg. termés többletnek, tehát a nemzeti vagyonosodásnak évenkint 50,493 frttal való emelésével egyenlő. Hogy ezeu összeg megszerzése az általános fáradságot nagyon is megérdemli, abban nem kétlem, hogy mindenki egyetért velem. Szilassy Zoltán.

Közlemények az orsz. magy. gazdasági egyesület köréből. Meghívó az országos magyar gazdasági egyesület irodalmi szakosztályának 1891. évi október 13-án d. u. 4 órakor a "Köztelken" tartandó ülésére. Fő-tárgvak: 1. Igazgató jelentésé az egyesületi könyvtár rendezéséről. 2. Jelentés a könyvviteli és becsléstani pályázatokra beérkezett pályamüvekről. 3. írói és bírálói tiszteletdijak megállapítása. 4 Bírálók felkérése. 5 A könyvkiadó vállalat továbbfolytatása iránt intézkedés. 6. Braun Ignácz "korunk és közgazdasági tévedései" czímü munkáját kiadatni kéri. 7. Apróbb ügyek. Felkérjük az alább megnevezett egyesületi tagokat, vagy azok ismerőseit, hogy velünk lakásuk czímét tudassák: 1. Lepényi Pál ezelőtt Geletnek. 2. Ónody Dezső ezelőtt Gömör-Panyit, 3. Virágh Gyula ezelőtt Budapest, 4. Lovász Antal ezelőtt Üllő, most állítólag Amerikában van, 5. Gyenge Gyula ezelőtt Réte, Pozsony m., 6. Kohn Sámuel ezelőtt "Adria" bizt. társ , 7. gróf Jankovich Gyula ez előtt Pozsega.

Ke'rde'sek a gyakorlat köre'bó'l. 5. k. Az őszi hadgyakorlatok alkalmával egy lovassági rohamot kukoricza-táblámon át vezényeltek. Hol és mily módon nyerhetek kárpótlást? P. K. 6 k. Az állatok megjelölésére többféle módszert ajánlanak, melyek némelyike egész rendszerré fejlődött. Kérem t. gazdatársaimat, melyiket tartják a legczélszerübbnek ? F. K. 7. k. Kerületem egyik birtokrészét fgy nagyobb szikes folt csúfítja, ugy, hogy e miatt a táblák helyes beosztását nem eszközölhetem. Kérdem, mily földmelioratio utján volna e talaj rész átalakítható s rendesen mivelhető ? R. K. 8. k. Nagyobb szesz-gyár közelében gazdálkodom, mely a szeszmoslékot maga nem hasz nálja fel mind. Etethetek-e birkáimmal szeszmoslékot a nélkül, hogy az akár a test fejlődése, vagy a gyapjú növekedésére hátrányosan hatna, avagy emésztési zavarokat, sőt gyomor és bélbetegséget idézne elő ? Sz. G. 5. f. K á r p ó t l á s k a t o n a i k á r o k é r t Az itt felhozotthnz hasonló kártérítési igényeket az 1879. XXXVI. t.-cz. 56. §-a alapján minden fegyvergyakorlat befejeztével a földtulajdonosok meghívása és fölesketett becslők alkalmazása mellett egy vegyes bizottság azonnal kideríti és közigazgatási hatóság megállapítja. A megállapított teljes kárpótlás a katonai igazgatás által lehető legrövidebb idő alatt kifizetendő. Ha még ez ügyben nem történt semmi, a községi elöljáróság utján, vagy közvetlenül a jár. szolgabíróhoz, rend. tanácsú városokban a polgármesterhez kell fordulni az eljárás megindítása végett. Dr. Sz.

6. f. A z állatok j e g y z é s e . Ismeretes, hogy részint a törzskönyvezhetés szempontjából, részint pedig a tulajdon felismerésének czéljából az állatokat különféleképen megbélyegzik vagy bizonyos jelekkel megjegyezik. Tudtommal ezek közül hazánkban is szokásos 1. az izzó vassal, 2. a festékkel való szarv-, köröm- és bőrbélyegzés, 3. a fül tetoválása, 4. tábláknak a nyakba való akasztása, 5. a fülek kicsipkedése és kilyukasztása és végre 6. különféle fülbevalóknak alkalmazása. A mi a két elsőt illeti, tagadhatlan, hogy bizonyos esetekben igen megfelelők. így pl. a szarv vagy bőr bélyegzése tüzes vassal egy egész életre szól, de más bélyeg rásütésével hamisítható s illetőleg felismerhetlenné tehető. Baj az is, hogy szarv nélküli állatokat e testrészen bélyegezni önként érthetőleg nem lehet, a bőr pedig a sütés folytán értékéből gyakran sokat vészit, a köröm bélyeg pedig á mellett, hogy a láb ezen részét rongálja, még hamar el is tűnik, a szarv utánpótlása következtében. A festett jegyek sokáig nem tartják magukat s azért csak vágó állatokra alkalmasak. A fül tetoválása, habár meglehetősen pecsmetelő munka, megállná helyét, ha nem volna elég gyakori az eset, hogy a festőanyag a fül bőréből kikopik. Baj azután az is, hogy nem alkalmazható mind a 4 hasznos házi állatnál. Tábláknak a nyakbavaló alkalmazása legfeljebb ideiglenes jegyzésre alkalmas, általánosan czélszerünek tehát nem mondható. A fülek kicsipkedése és kilyukasztása már igen figyelemre méltó jegyzési mód s a ló kivételével minden házi állatnál alkalmazható. Ennek is meg van azonban az a hatránya, hogy kutyaharapás, kiszakadás s mi egyéb által könnyen zavarttá válik, vagy teljesen hamissá lesz. A fülbevalók alkalmazása nézetem és tapasztalásom szerint nemcsak azért legczélszerübb, mert mindegyik állatnál alkalmazható s egyiket se ékteleniti, hanem azért is, mert, ha levehetetlenül van a fülbe téve, elveszése, lekopása, meghamisulása nem igen lehetséges. De persze levehetetlenül eddig még nem sikerült a fülbe jegyet alkalmazni, ha csak annak nem tekintjük a Monostori tanár által a «Gyak. Mezőgazda» 1889. évi 17-ik számában leirt és lerajzolt kautsuk fülbevalókat, melyekről hallomásom szerint többen meggyőződtek, hogy csak levághatok, de le nem vehetők. Ezek a fülbevalók anyaguknál fogva legkevésbbé izgatják a kilyukasztott fület, nagyon könnyűek, tartósak, olcsók, könnyen alkalmazhatók s színes minőségben is előállíthatók. Mind oly előnyök, a melyek a többi, általában valamely érczből készült fülbevalókra nem mondhatók. De itt is van baj, az, t. i, hogy ennek a fülbevalónak az előállítási és alkalmazási módja fel van fedezve maga, a használhatóság némileg ki is van próbálva, de nincs széles Magyarországon, a ki nagyban való előállítására vállalkozna. Nos ez elég baj, mert ebből foly, hogy ezek a fülbevalók nincsenek közkézen. A számos más, közkézen forgó fülbevalók közül többen dicsérik az amerikai eredetű, ugy nevezett Tcrotalia markokat, melyeket a budapesti Dréher Ignácz-féleczég is a hatvani utczában, árul. E vázlatos ismertetés eléggé mutatja, hogy igazán czélszerü állatjegyzési mód nincs, teljesen kifogástalan sohase is lesz s hogy a körülményekhez és a különféle czélokhoz képest válamenyi eddig ismert jegyzési mód megfelelő lehet, de a legczélszerübb közöttük valószinüleg az, a mely ott kénytelen heverni a feltalaló fiókjában. A ki e kautsuk fülbevalók iránt érdeklődik, megtekintheti Monostori Károly állatorvosi akadémiai tanárnál, a ki szabadalmazás czéljára az előállítás titkát kész felfedezni. r. r. 7. f. A szikes talajok j a v í t á s a . A szik-, vagy széktalaj, melyet a közéletben egy fogalomnak

3 tartanak, holott igen nevezetes külömbség van közöttük, mivel sziktalajnak csak az nevezhető, meiy egyszersmind szikes-só ki virágzásokat szokott létrehozni, mig a szekes talaj szikes-sókat nem virágzik ki; a legtöbb esetben vagy épen nem, vagy csak igen nehezen és nagy költséggel javítható, főleg azon okból, mivel a teljesen terméketlen u. n. vakszék talaj terméketlenségét, mint azt dr. Szabó-nak elemzései mutatták nem annyira az ezen talajban hiányzó növényi tápanyagok hiánya, illetőleg csekély mennyisége, mint inkább a vakszeknek rendkívüli kedvezőtlen physikai összetétele és tulajdonságai okozzák, melynél fogva nedves időjárás mellett tökéletes pépszerű anyaggá ázik föl, száraz időjárásnál ellenben annyira kiszárad és összeáll, hogy mintegy asphaltszerüvé válva csákánynyal is nehezen vágható, miért is egyik esetben sem mivelhető meg rendesen. A széktalaj melioratiojának tehát csakis a physikai állapot kedvezőbbé tételére lehet szorítkoznia. Erre nézve hazánkban már többen tettek kísérletet és pedig a meszezéssel, alagcsövezéssel, nagy mennyiségű szalmás trágya alkalmazásával, sőt kisebb vakszék foltokon a széktalaj kiásásával és elhordásával i s ; mindezek, az utóbbi eljárás kivételével, eredményteleneknek bizonyultak, emez pedig oly költseges eljárás, hogy lehetetlen a miatt keresztülvinni. Ujabban Rovara tett kísérleteket, melyek a széktalaj javítására alkalmasnak bizonyultak. Ő u. i. a székfoltokat homokos, vályogos talajjal mintegy 15 cm. vastagon felhordatta és ezt a székkel összeszántatta, a rendkívül kötött szék közé kevertetve a homok annyira megjavította a széket, hogy rendes termést adott, a gabona benne ki nem sült, hanem a szék heves természetének megfelelőleg csak korábban érett. Természetes, hogy minél több földet hordathat a székre, annál biztosabb és kedvezőbb lesz az eredmény. Nagyobb székterületek ilyetén melioratiója azonban rendkívül nagy költséggel jár, a mi még a fokozatos keresztülvitel mellett is csak kevéssé mérsékelhető, ugy, hogy az Alföld nagy székterületeinek melioratiójára nem is gondolnak, hanem a jobb széket, me'y terem, ha kedvező időjárásnál megmívelhetik, egyszerűen bevetik, a rosszabb széket legelőnek használják, melyet itt-ott dicsérnek is, a legrosszabb vakszéket pedig egészen parlagon hevertetik. A m. kir. geologiai intézetnél ujabban szervezett agronomgeologiai osztály feladata volna a többek között a széktalajok tulajdonságainak tanulmányozása és kísérletek tétele a melioratiók módjai tekintetében. Az intézmény azonban eddig még oly fiatal, hogy eddig mit sem tehetett ez irányban, pedig igen nevezetes mennyiségű földterület válnék hasznavehetővé, ha a széktalaj melioratiojának kérdése megoldatnék. Szilassy

Zoltán.

8. f. S z e s z m o s l é k e t e t é s e juhokkal. Jó minőségű nyers anyagból nyert, teljesen jó minőségű moslékból keveset bátran lehet a birkáknak adni, a nélkül, hogy ennek hátrányos befolyása lenne, akár a fejlődésre, akár a gyapjúra, akár az emésztésre és emésztési szervekre. Növendék állatoknak valamint szoptató és vemhes anyáknak azonban jobb, ha nem adunk moslékot, még keveset sem. Egy darab birkának naponta 1 liternél nem adnék többet (hizlalásról nincs szó) s ezt is szecskára öntve etetném, már csak azért is, mert ivósnak adva, a bunda helyenként könnyen berondittatik. Sz. A. A r u g ó s l o v a t igen egyszerű módon megjavíthatjuk. A ló háta mögé csánkjával egyenlő magasságban egy fenyő galyakkal megtömött zsákot akasztunk fel. Ha a ló hátra lép a zsákból kibúvó tűk megszúrják, mire természetesen rúgni kezd, de a hányszor kirúg, ép annyiszor esik vissza megint a szabadon függő zsák a szúrós fenyü tűkkel. Rövidebb vagy hosszabb idő múlva a ló végre is kifárad s megunja a folytonos rugdalódzást s később még akkor sem fog kirúgni, ha a zsákkal készakaratosan érintjük lábait.

4

TALAJJAVÍTÁS ÉS

VIZSZABÁLYOZÁS.

Rovatvezető: K V A S S A Y A t a l a j j a v i t á s i hitel életbeléptetése. Az 1 8 8 9 : XXX. t.-cz. által rendezett talajjavitási hitel tekintetében a tárgyaiások a földmívelésügyi, pénzügyi és igazságügyi miniszterek és a magyar földhitelintézet között immár be vannak fejezve és a legközelebbi napokban várható az erre vonatkozó rendelet megjelenése a hivatalos lapban, ügy, hogy a jövő évtől fogja a gazdaközönség már igénybe veheti e hitelt. A mint tudva van, a talajjavitási hitelnek megállapítása igen nagy nehézségekbe ütközött, a mennyiben az elsőség ezen hitelnek minden betáblázott és be nem táblázott követelés előtt a hitelezők felszólalása esetére is megadatott, kivéve az egyenes adókat és ezek módjára behajtandó állami és községi illetékeket; miért is a talajjavitási záloglevelek a legbiztosabb papirok közzé sorolhatók, a mennyiben még az általános földhitel alapján kibocsátott zálogleveleket is megelőzik. Ez óriási vívmány, gazdasági szempontból azonban, a régi hitelezők érdekében a talajjavitási kölcsön igen szigorú feltételekhez lett kötve, nehogy az egész intézmény, czéljából kivetkőztetve, visszaélésekre vezethessen. Nevezetesen a törvény kimondotta, hogy *a kölcsönök kiszolgáltatása minden esetben akként szabályozandó, hogy a kiszolgáltatás ne élőre a kölcsönvevő kezéhez történjék, hanem hogy a kölcsön csak a munka teljesítésének arányában legyen a kultúrmérnöki hivatal láttamozása ellenében egyenesen a kitűzött czélra fordítható». A mi igen helyes, mert külömben a talajjavitási hitel nem ritkán régi adósságok visszafizetésére vagy ujak csinálására is alkalmul szolgálhatna. További feltétel, hogy *az esetre, ha talajjavitási munkálat czéljából kölcsön vétetett fel, mindazon telekkönyvi jószágtestnél, a melynek habár csak egy' parczellája is a műveletbe esik kitüntetendő azon körülmény, hogy az illető terület talajjavítás tárgyát képezi.•> Ezen feltétel az általános földhitel szempontjából szükséges, mert ha a talajjavitási hitelnek elsősége van minden betáblázott és be nem táblázott követelés előtt, szükséges, hogy a hitelező, vevő erről magának tudomást szerezhessen, hogy a vásárló előtt rejtett terhek és kötelezettségek ne lehessenek a földbirtokon, mert ez az általános földhitelt rontaná meg. Azonban telekkönyvi rendezetlen állapotaink mellett éppen e feltételnek iáén nehéz megfelelni. Úgyannyira, hogy számos hitelmüvelet e miatt nem fog létrejöhetni, kivált társulatoknál, hol ezer és ezer telekkönyvben kell az előjegyzést és bekeblezést végrehajtani, mielőtt a kölcsön kiszolgáltatható lenne. Miért is még hosszú ideig a talajjavitási kölcsönöket csakis rendezett telekkönyvi viszonyok között élő egyes birtokosok fogják igénybe vehetni, mig a társulatoknak erről jóformán le kell mondaniok. Hacsak a telekkönyvek és a kataszter összeegyeztetése, a mely munkálat az egész országban még igen hosszú időt fog igénybe venni, azon a vidéken vagy községben meg nem történt. További feltétel a talajjavitási hitelre nézve, • a hitelképesség azon határa, a meddig talajjavitási kölcsön engedélyezhető, azon egész telekkönyvi jószágtest kataszteri tiszta jövedelmének hatszorosa, mely a kölcsön biztositékául szolgál.» így pl. ha azon egész telekkönyvi jószágtestnek a kataszteri tiszta jövedelme, melybe a javítandó vagy öntözendő birtokterület beléesik 400 forint, akkor az engedélyezhető kölcsön maximuma 2400 frtot tesz ki. Ez a legtöbb esetben elégséges is lesz, azonban előfordulhat, hogy az egész telekkönyvi jószágtestnek az értéke és igy a kataszteri tiszta jövedelem is igen csekély, jóformán semmi, mert az egész telekkönyvi jószágtest lecsapólásra s z o r u l : ebben az esetben az engedélyezhető kölcsön jóformán semmi, hacsak a birtokos ezen

JENŐ.

jószágtestét más értékesebb jószágtestekkel egygvé nem olvaszttatja telekkönyvileg, a mi neki azonban jogában áll. A negyedik fő biztosíték a talajjavitási kölcsönökre nézve, hogy «a talajjavítás czéljából engedélyezett kölcsönök álapján foganatosított munkálatoknak az illetők jó karban váló tartását azon egész idő alatt, mig az engedélyezett kölcsön teljesen vissza nem fizettetik — az ez iránt részletesen megállapítandó szabályok szerint az orsz. kultúrmérnöki hivatal tartozik ellenőrizni. Ha valamely társulat vagy birtokos. a jó karban tartást elhanyagolná, az e czélból szükséges összegeket a földmívelésügyi miniszter veti ki és azok beszedése illetőleg behajtása a törvényben előirt módozatok szerint történik.» Miután a talajjavitási hitelnek nyújtott elsőbbség minden bekeblezett és be nem "keblezett követelés előtt azon föltevésből kiindulva adatott meg a törvényhozás által, hogy az illető talajjavitási mivelet sokkal többel emeli a birtok értékét, mint a mennyibe annak létesítése kerül, tehát a talajjavítás végrehajtása magukra a megelőzött hitelezőkre is előnyös, azért gondoskodni kellett arról, hogy ezen feltételezett haszon állandó is maradjon, mert külömben a megelőzött hitelezők károsodást is szenvedhetnének. Az ötödik feltétel a talajjavitási munkálatokra nézve, hogy ugy a tervek elkészítése, mint a végrehajtás az országos vízszabályozási és talajjavitási hivatal vezetése, annak szoros felügyelete és ellenőrzése alatt történjék. A mennyiben a törvényhozás és a magyar földhitelintézet csak ezen intézményben találták meg ama garantiát, hogy sem a terveknél, sem a foganatosításnál semmi olyan hiba nem fog elkövettetni, a mi a talajjavitási hitel szolidságát és vele együtt az általános földhitelt is veszélyeztethetné. Ezen a törvény által megállapított feltételek tekintetbe vételével készült a már emiitett miniszteri rendelet, mely a talajjavitási hitelt tényleg életbe fogja léptetni, ugy, hogy a gazdaközönség a jövő évtől fogva e czélra már 4 % pénzt fog kaphatni, %%-os törlesztéssel. Mivel azonban a kibocsátott záloglevelek névértéken alul állanak és a pénzpiacz kedvezőtlen viszonyai közepette egyhamar nem is remélhető, hogy a névértékre emelkedjenek, azért tényleg a kölcsön a napi árfolyam ingadozása szerint mintegy 5 l / 4 —5V 2 °/o fog jönni törlesztéssel együtt, még igy is azonban a legolcsóbb pénz lesz, a mihez a gazdaközönség hozzájuthat. A birtokosságon van tehát a sor, hogy a maga részéről megmutassa, hogy a törvényhozás által részére kivívott előnyöket csakugyan képes felfogni és saját sorsának javítására felhasználni. A kibocsátandó rendeletet annak idején egész terjedelmében közölni fogjuk. Az arad-csanádi öntöző-csatorna. Folyó évi szeptember hó 26 án gyűlt össze Mezőhegyesen Arad- és Csanádvármegvék életrevaló gazdaközönsége, hogy a Tomka Emil kulturfőmérnök, mint a VI. kerületi kultúrmérnöki hivatal főnökének vezetése alatt készült öntözőcsatorna tervezetét magának bemutattassa. A megjelent érdeklődők száma a két megyéből meghaladta a 100 at és a tárgyalás alatt nyilvánult általános hangulat, nemkülönben a hozott határozat méltó volt ezen intelligens és vállalkozó birtokossághoz. Nemcsak nem riadtak vissza a kataszteri holdankint 130 frtra számított tekintélyes befektetéstől, hanem látva azon hasznokat, melyeket Mezőhegyesen a máris 250 holdra berendezett öntözés nyújt, egyhangúlag elhatározták egy végrehajtó bizottság megválasztását, melynek feladatául tűzték ki a szükséges 20,000 holdnyi terület aláírását megszerezni és annak megtörténte után, a részletes terveket az aláirtak birtokára elkészíttetni, az alapszabályokat kidolgozni és az összes teendőkre nézve az

5

KÖZTELEK, 1891. OKTÓBER 10.

KÖZTELEK, 1891. OKTÓBER 10.

összehívandó alakuló közgyűlésnek javaslatot terjeszteni elé. Üdvözöljük Arad- és Csanádmegyék birtokosságát ezen, a kor szellemét felfogó tényeért és őszintén óhajtjuk, hogy a zászlót, melyet elsőnek ragadott kezébe — mielőbb diadalra is jutassa. A csatorna ismertetését a következőkben foglalhatjuk egybe: Kvassay Jenő, az orsz. kultúrmérnöki hivatal főnöke a Gazda-körben 1887. év deczember hó 8 án a hazai öntözésekről szóló felolvasásában a következőket mondotta: «A Maros és Körösök mindkét partjain fekvő óriási vidék öntöző-csatornák dolgában oly kedvező fekvéssel bir, milyennel kevés ország dicsekedhetik. A Marosnak Aradtól Szegedig több mint 30 méter esése van és a szomszédos jobb- és baloldali területet tekintve, csapra ütött hordóhoz hasonlíthatnám, melyet csak ki kell nyitni, hogy kitűnő iszapos vizével csodákat miveljen. Nem sokkal több nehézségbe kerül a Körösökből is öntöző csatornákat kiágaztatni. A mint Lombardia Olaszország leggazdagabb tartománya, éppen ugy lesz egykor a Maros és Körösök környéke Magyarország legboldogabb vidéke, ha a természet nyújtotta előnyöket okosan kihasználni megtanulta. Meleg éghajlat, kitűnő talaj és kitűnő viz együttesen közre fognak hatni a nagy eredmények elérésében, ha csak az emberek közönyössége a természet pazar kincsei mellett bekötött szemekkel el nem halad, mig egy élelmesebb nemzedék azok becsét felfogva, nem késik kellőleg ki is zsákmányolnia A fentebbi szavak nem hangzottak el hiába a pusztában, mert még mielőtt a mezőhegyesi élőviz-csatorna létesült, Aradmegyének néhány lelkes és buzgó fia már is lépéseket tett egy Paulistól kiinduló öntöző csatorna tárgyában. Az egész mozgalomnak a határozott medret pedig a mezőhegyesi élőviz-csatorna kiépülte adta meg, mikor is Aradmegye gazdasági egyesülete, karöltve az arad-csanádi egyesült vasutak igazgatóságával, az öntöző - csatorna terveinek elkészítésére 1000 frtnyi összeget bocsátott a dologi kiadások fedezésére a VI. kerületi kultúrmérnöki hivatalnak. Miután az öntözendő területek még nem ismeretesek, természetszerűleg csakis a főcsatorna terve készülhetett el és azon terület van rajta kimutatva, mely abból viz alá bocsátható, minden mesterséges emelés nélkül, egyedül a csatorna vizszinének magasabb volta következtében. Az öntöző-csatorna Paulis alatt ágaznék ki a Marosból, olyképen, hogy annak eddigelé észlelt legkisebb vízállása mellett is teljesen biztosan legyen táplálható; áthaladva a Maros és Szárazér vízválasztóját képező földháton, ez utóbbinak a medrében folytatódik egész a 12-ik kilométerig, honnét a Szárazér és Fehér-Körös vízválasztójára tér át és azon megmarad egész a 70-ik kilométerig; ezen ponttól kezdve a csatorna a Szárazér medrébe tétetnék át Batonya alatt és annak medrében folytatódnék egy e czélra kiásandó vályúban egész Sámsonig, majd Sámsontól Apátfalváig az újonnan épült szárazéri társulat csatornáján térne vissza a Marosba; összes hossza e szerint a Marostól a Marosig 165 kilométert tenne ki. A terep magassága Paulisnál 121 méter az adriai tenger felett; innét az esés nyugotra Szegedig mindegy 4 4 m é t e r ; északi irányban a Nádormalom-csatornáig mintegy 18 méter ; északnyugoti irányban Szentesig mintegy 42 méter, ugy hogy a csatorna vizszinével nemcsak a Körös-, Tisza- és marosi társulat összes árterét, hanem Paulisnál egy keskeny fensikot kivéve, onnét északnyugot felé több mint egy millió kataszteri holdat lehet a csatorna vizszinével dominálni. A tervezett csatorna esése a kezdő

ponttól a végpontig 34 méter. A csatorna felső 25 kilométer szakaszán a fenék-esés kilométerenkint 0 1 2 5 méter; a fenékszélesség 3 méter, a tervezett vízoszlop 2 7 méter, mely méretek mellett e csatorna 12 köbmétert emészt másodperczenkint. Miután a terep esése helyenkint igen nagy, ugy, hogy a csatorna a nagy sebesség következtében rongálásoknak lenne kitéve, azért nyolcz fenéklépcső, illetőleg bukó beillesztése vált szükségessé. A csatorna által öntözhető terület nagysága 20,000 kataszteri hold; önként értetődik, hogy a csatorna méreteit növelni nemcsak semmiféle akadályokba nem ütközik, hanem ellenkezőleg, pénzügyi szempontokból a tervezet annál előnvösebb, minél több vízmennyiségre ássuk ki azt, mert annál kevesebb jut annak költségeiből egy-egy kataszteri holdra hozzájárulás czimén. A csatorna költsége — tekintetbe véve a mezőhegyesi élöviz-csatornánál szerzett tapasztalatokat — 1.300,000 frtra irányoztatott elő, ugy, hogy a főcsatornának költségei kataszteri holdankint 65 frtot tennének ki, 20,000 holdnyi öntözött területet véve számításba. Ezen, már most előre megállapítható költségekhez járulnának m é g : 1. az öntöző mellékcsatornák költsége ; 2. a csurgalék-vizet elvezető

Miért is 130 Irt tőkének évi 6 frt 50 kr. tökekamat és törlesztés felel meg, mihez járulnak még az évi fentartási költségek, melyek a fő- es mellék csatornákhoz, vagyis a közösen fentartandó művekhez 1 frt, egész 1 frt 50 krra tehetők ugyancsak 20,000 holdnyi területet véve számításba. E szerint tehát az évi költségek a tőke törlesztéséig kataszteri holdankint 7 frt 5 0 kr., egész 8 frtra tehetők a legszigorúbb számítás szerint. Kérdés már most, hogy hoz-e a gazdának minden körülmények között ezen befektetés annyi hasznot, hogy abból a fentebbi, kétségen kivül igen tekintélyes évi járulekot fedezhesse és ezen felül még birtokának értékét is emelje? Számos külföldi példát hozhatnánk fel annak illusztrálására, hogy vannak öntöző-csatornák, melyeknél egy hold után a birtokosok háromszornégyszer magasabb évi bért fizetnek a fenteb > kimutatott összegnél és hogy mégis az illetők igen szép jövedelmet elveznek mellette. De hazai példákkal is illusztrálhatnék, hogy az alföldön vizemelésre berendezett öntözéseknél tisztán a vizemelésnek gőzgéppel való költsége évenkint és kat. holdankint közel 10—12 frt között ingadozik és hogy ezen öntözések mégis kifizetik magukat, mert háromszori biztos kaszálást tesznek lehetővé.

nem sága idézi tékig

terem. A takarmány-termelés bizonytalantehát az állattenyésztés bizonytalanságát elő és a mezőgazdálkodást bizonyos méra koczkajátékhoz teszi hasonlóvá. Az öntözés behozatala által a takarmánytermelés bizonytalansága teljesen megszűnik, a k á r mesterséges takarmányt kívánunk termelni, akár természetes réteket alapítani. Ezen czélra kívánjuk első sorban a tervezeit öntöző-csatornát felhasználni. A tapasztalat megmutatta, hogy öntözés által ugyanazon területről legalább három takarmány-termést lehet évenkint alföldi klímánk és talajunk mellett biztosan levenni. A katasteri holdankint várható termés természetszerűleg függ a talaj minőségétől, a viz jóságától és a termesztett takarmány fajától. Természetes réteknél, székes talajon a gyomai uradalom kat. holdankint már elérte a 30 métermázsát. Jobb talajnál és jobb víznél — milyen a Marosé — ennél nagyobb eredmény is várható. Negyven ötven métermázsánál azonban termést magasabban semmi esetre sem szabp még kitűnő talaj mellett sem becsülnünk. Az a kérdés már most, megéri-e ezen termés azon 7 frt 50 krt, esetleg 8 frtot, mibe az öntözés évenkint és kat. holdankint kerül? Ezen kérdés eldöntését az egyes birtokosokra bizzuk.

Az arad-csanádi öntöző-csatorna. lecsapoló csatornák költsége és végül 3. a részletes berendezés költsége. Az öntöző mellék- és lecsapoló-csatornák költségeit természetszerűleg csak akkor lehetséges megállapítani, ha ismeretesek a területek, melyeknek öntözésre való berendezése kívántatik. Mentül tömöttebb, zártabb csoportok jelentkeznek és mentül közelebb feküsznek azok az öntöző főcsatornához, aránylag annál kevesebbe jönnek ezen kiadások. A részletes berendezés költségei hasonlólag csak akkor állapithatók meg teljes pontossággal, mikor a kérdéses területek fel lesznek véve, azonban e tekintetben a szerzett tapasztalatok után annyit már is mondhatunk, hogy ezen költségek kataszteri holdankint 30, egész 40 frt között változnak nagy átlagban. Hogy azonban mégis közelebbi tájékozással szolgáljunk, ezen utóbbi költségeket együttvéve, vagyis a melléköntöző és lecsapoló-csatornákét és a részletes berendezést kataszteri holdankint hasonlólag 65 frtra tehetjük, ugy, hogy 20.000 k. h. berendezésénél a maximalis költségek kataszteri holdankint 130 frtra tehetők. Hogy ezen költség átalában véve magas-e, arra nézve első sorban az ezen tőkének megfelelő évi járadékot kell figyelembe vennünk. A földhitelintézet altal nyújtott talajjavitási hitel 4 % kamat és 3 / 4 °/o törlesztes mellett, tekintetbe véve a papíroknak al pari alatt álló értéket is, valamivel 5 % - o n felül kerül.

De mindezeket mellőzni kivánjuk. mert külföldi vagy egyes hazai példákból általános következtetést tenni nem a k a r u n k : hogy kinekkinek mit érhet a viz, azt ki-ki maga képes magának legjobban kiszámítani, ha tudja, mire használhatja azt legnagyobb sikerrel és miféle termésekre számithat. Azonban e tekintetben sem lehet határozott számokkal előállanunk és első sorban azt az alapigazságot kell kimondanunk, hogy az öntözés csak annak a gazdának való és csak annak fizeti ki magát, mint egyáltalán minden befektetés, a ki azt képes ki is aknázni, a ki bir azzal a szellemi és anyagi tőkével, hogy a neki nyújtott eszközt czéljai elérésére képes felhasználni. A ki ezekkel az erkölcsi és anyagi képességekkel nem rendelkezik, az az öntözésbe ne fog jon belé: nem azért, mintha az öntözés valami rendkívül magas képzettséget igényelne, hisz Olaszországban minden paraszt ép ugy ért hozzá, mint a szántás-vetéshez, hanem azért, mert erős akarat, életrevalóság és kitartás nélkül ma egyáltalán sikerrel gazdálkodni alig lehet. Nem akarjuk azt, hogy az öntözéssel alföldi gazdáink experimentáljanak, miért is első sorban a rétöntözésekre fektetjük a fősúlyt. A mezei gazdálkodásnak mai napság alapját az állattenyésztés és igy közvetve a takarmány-termeles képezi. A magtermelésben beálló hiányok a gazdát nem sújtják annyira, mintha takarmánya

Ónként értetődik, hogy a víznek egyébnemü kihasználása sincsen tervezetünknél kizárva, nevezetesen szükség esetén a szántóföldek öntözése sem. Éppen igy lehetségessé válik elárasztás által uj szőlőtelepeket létesíteni, habar sietünk kijelenteni. hogy a francziaországi ez irányú tapasztalatok azt mutatták, hogy igen kevés szőlőfaj bírja ki hosszasabban az elárasztást, mert utóvégre is a szőlő nem vízi növény. '.. Végül nincsen kizárva a rizstermelés sem, melyre nézve a Ferencz-csatorna mellett már több mint egy évtizedre visszamenő és sikert felmutató telep létezik Puszta-Péklán, mindezek azonban a kérdéses csatorna létesítésénél csak mellékesen jöhetnek számításba és óva intünk minden gazdát, hogy hozzájárulását ily előtte ismeretlen faktorokra alapítsa. Ha kicsiből merített tapasztalás alapján meggyőződött, hogy más mivelési ágakat is haszonnal hozhat be gazdaságába az öntözés által, ez csak mind számításon felüli eredmény legyen, azonban egyelőre ezeket tekintse csak valódi mivoltukban vagyis teendő kísérleteknek. Egyáltalán ezen öntöző vállalatnál ugy magunk. mint a birtokosság irányában a legszigorúbb mértéket kivánjuk alkalmazni, mert e csatorna jövőjétől függ az alföld öntözésének kérdése. E vállalat virágzásával meg lesz nyerve az egész ország az öntözés ügyének, ennek buká-

KÖZTELEK, 1891. OKTÓBER 10. savai, ha nem is örökre, de igen igen hosszú időre hitelét vesztené minden ily irányú kezdeményezés. A midőn tehát mégis felemeljük szavunkat e vállalat érdekében és apellálunk Arad- és Csanádmegyék birtokosságára, teszszük azt azzal az erős hittel, hogy azon rendkívül kedvező ésési, talaj, éghajlati viszonyokhoz, melyek a Maros mentén az öntözésre önként kínálkoznak, hozzájárul még e vidék gazdaközönségének életrevalósága is, mely képes leend nemcsak arra, hogy egy eszmét lelkesen felkaroljon, ha meggyőződött annak helyességéről, hanem teljes diadalra is juttasson, ha mindjárt útjába kisebbn agy obi. akadályok gördülnének is, melyek minden vállalatpál többékevésbbé előfordulnak.

A házi állatok táplálkozása e szerint nem igen jó és nevezetesen az igavonó marha szenved a rendkívüli nehéz földmunka mellett. Az állatok egészségi állapota, a bárányok kivételével, eléggé kielégítő. Ezeket ez idén a bélgiliszta és szőrféreg nagyon meglepte. Az idei aratás eredményéről kevés jót lehet mondani. Az ősziek átlag 8—12 hektoliter szemet adtak 1 2 0 0 Q öles holdanként, a tavasziak 10—12 hektolitert igen gyönge minőség meilett; a zabok sulyja hallatlan csekély, miután hektoliterenkénti 3 0 klgrmu minőség is elő fordul, holott más években az e vidéki zab 4 4 — 5 1 krg-ot nyom. A termények ára folytonosan változik. Általában a búzát 9 frt 50 kr, a rozsot 9 frtért vásárolják. Takarmány árpa nagyobb mennyiségben 6 frt 25 krral, sörnek való 8 frt 4 0 krral fizettetett. Februárusi malaczokért páronkint 28 A „Köztelek" tudósításai, frtot kínáltak és egy kisebb mennyiség ártány és T ö m ö r d (Vas m.), október 2-án. (Chernel kocza 35V 2 krért adatott el egy kilo élő suly György tudósítása.) (A szárazság. — Makktermés. szerint 12 órai koplalás és 4 % Rabatt mellett. — Szüret. — A nori faj kedvezőtlen befolyása A hizó — és selejtezett — juhok a lapálylóállományra. — A simmenthali marha terjedése. földi réteken kitűnő legelőt találnak és igen jó karban vannak, de a vásárok kedvezőtlen viszoBárányhizlalás. — Mütrágyázási kísérlek.— nyai miatt, nincsen kereslet. A szőlők igen szomorú Munkásviszonyok. — Gyümölcstermés.) Időjárásunk látványt nyújtanak! A mit a filloxera eddig megmostoha, nemcsak a gondosan előkészített föld kímélt, azt a peronoszpóra tette tönkre és helylyel vetési munkáját nehezíti s részben egészen is közzel ismételt jégverések a végpusztulást befeakadályozza, hanem a legelő állatokat is rövid iiiő múlva istállóba fogja szorítani a szárazság. jezték. A szüreti kilátás e szerint nagyon csekély. Némely gazdaságban a vetést félbeszakították s T á p i ó - S z e c s ő , 1891. október hó. (Kláraaddig, míg eső nem jön, nem kezdhető újból. major Hajdú István tudósítása). (Időjárás. — Az idei makktermés alig érdemel figyelmet és Uj vetések. — Szőlő. — Sarjú. — Cséplés. — csakis kevés cser-makk várható. — Borunk kevés, Tengeri-termés. — Czukorrépa, burgonya. — az árak emelkednek. — Állattenyésztésünk egyik Dohány.) A mily kedvező volt az időjárás e főágát, a lótenyésztést illetőleg nem hagyhatom hó első felében minden folyamatban lévő munemlítés nélkül, hogy az nálunk a szakértelem és kára, olyan kedvezőtlen az most. A repcze, őszi egyöntetű tenyésztes hiányában, az egyes magánborsó s az első vetés rozs és buza szépen kikelt, ménesek kivételével, rohamosan hanyatlik s ma de helylyel-közzel sinylik már a szárazságot és a kisebb tenyésztő kezében alig találunk jó lovat. szeleket, legkivált a homokon. Itt-ott a féreg is E baj fő okát a nori faj invasiójában találom, pusztít a gazosabb ugarokban s a bükkönytarlómely nemes fajú, katonalónak is igen alkalmas törésekbe vetett ősziekben, de az utóbbi napokkal tenyészanyagunkat is tönkretette. Ennek tulajdováratlanul beköszöntött hideg időjárás és derek nítom, hogy a nálunk megejtetni szokott pótló azt hiszem tönkre fogják tenni. A mi nagyon vásárlások ugy a vevőket, mint az eladókat nem kívánatos is. Mert ezidén busásan kijutott minelégiték ki. — A szarvasmarha-állomány, melynek den jóból. Takarás idején a sok eső, vihar, üszög, m a g a s ára csak szilárdul, kitűnő karban van, rozsda, szorult szemű gabona, perenoszpóra a kedvező takarmánytermésünk módot nyújt a répán, szőlőn és burgonyán, jég és most a féreg. jó t a r t á s r a ; a megyei gazdasági egyesület is A mit a szőlőből épen hágyott a peronoszpóra meg jotékonyan hat a helyes irányú tenyésztésre a az oidium. azt megcsípték a derek. Igazi rabvalkifogástalan apaállatok beszerzése által. A bikák lató vinkó lesz az idei mustból, mégis helyben többnyire tisztavérü siementhaliak. A száj- és 13—15 frton kél, sőt jobb minőségű mustért körömfájás megyénk némely részén még uralkohallatlan árakat 20 —25 frtot fizetnek a budadik. A juh és sertés egészségi állapota kedvező, pesti borkereskedők. Exportszőlőt mindenfelé kea mi a száraz, de egészséges legeltetési viszo- resnek, mázsánkint 20 —25, sőt 30 frt is az ára. nyoknak köszönhető. Megyénkben a juhtenyésztés Csak volna. De a kisgazda, a mint a perenoszis belterjesen űzetik, ott, a hol még juhállomány porát meglátta, egy kapavágást sem tett többé tartása elkerülhetlen. így jobbára a bárányhizszőlejében; és ezzel nem csak az idei, de a jövő lalás angol husjuh keresztezése által tétetik jöve- évi termését is eljátszotta. Különös, kogy a szőlődelmezőbbé a külömben viszonyainkhoz mérten kereskedők az export-szőlő közül legjobban fizetik kevés hasznot hozó gvapjutermelés. — Gabona- és keresik az eléggé közönséges «Sárga Margit» termés középszerű, a mütrágyázási kísérletek a fájtát (vulgo Hönigler). Chasselasok, dinkák, slankagabonanemüeknél kedvezőtlen eredményt mutatmenka s a sok jobbnál jobb asztali faj tőlük nak az elmúlt évekhez képest. A gabonaárak hamaradhatnak. Az igaz, hogy ezidén a legszebb s nyatlását nem tartjuk állandónak s igy a piaczok aránylag legjobb termés is a «sárga Margit» fajsincsenek a kínálat által elárasztva-, az különben tán mutatkozik. — Az idei takarmánygazdag eszegyrészt annak is tulajdonitható, hogy a gazda- tendőt áldásaival betetézte a rét igazán az anyasagi erők vetéssel és répakiszedéssel vannak el- széna mennyiségével és minőségével vetekedő foglalva — Munkásviszonyaink a jelen évben az sarjúhozama. És az idő is pompásan kedvezett épülő pozsony-szombathelyi vasút által igényelt a betakarításnak. Bár szénahordáskor lett volna kézi napszám túlságos magassága (1 frt 50 krig is) olyan. — A cséplés mindenfelé be van fejezve. miatt kedvezőtlenek voltak, de reméljük, hogy Buza holdankint (mindig kat. holdról beszélve) rövid idő múlva nevezett vasút megnyitása után 10 — 12 hectoliter köménymagot adott. Szine fe(október hóban) a munkabér kevesbedik. — hér, a nem szorult, súlya alig több a jó rozséSzalmában középtermés lévén, nem félünk az nál. Rozs 6 — 8 hl. közt változik, kitűnő minőalomhiánytól. — Gyümölcstermés kevés. ségű. Árpa 10—12 hlitert adott holdankint Munkács, 1891. október hó (Günther Ágoston tudósítása). (Időjárás. — Állategészségügy. — Termés eredmény. — Gabonaárak. — Eladó juhok. — A szőlő.) Az időjárás a kapás növények betakarítására kedvező, az ősziek vetésére azonban, mely munkával még nagyon is a kezdetnél vagyunk, kedvezőtlen. Állandó derült ég, csapadék nélkül, a déli órákban égető hőség és a hőmérsék leszállása egész f-3" Cel-ra a nap nyugta után jellegzik időjárásunkat, ugy hogy hajnali derektől lehet tartani. Az állandó legelők teljesen ki vannak sülve és csak a kaszáló rétek adnak jó sarjulegelőt.

minőségre nézve a lehető legrosszabbat. Sörárpának valót ez idén sehol sem láttam. A zab 12—15 hl. jó árút adott. Persze mindez csak uradalmi birtokon áll igy. A kisgazdák termése desperatus. Ha a tengeri nem sikerült volna ugy, a mint mindenfelé mutatkozik, igazán ínséges télnek néznénk elébe. Tengeri termése holdankint 13—15 hl. uradalmi birtokokon, kivált gőzekével mivelt talajon hallatlan termésről beszélnek. Magam 75—85 hl. erős tengeritermésről szereztem meggyőződést. Mázsáját a csutás tengerinek 1 frt 8 0 — 1 frt 90-ért veszik és. adják. —

KÖZTELEK. 1891. OKTÓBER 10. Czukorrépát javarészben kiszedték, vagy még szedik. 120—150 q. közt változik termése. A takarmányrépa szedésre azonban a jövő hónapra marad. — A burgonyát mindenfelé kiszedték. 3 5 — 4 0 — 4 5 q. termést adott, s a hol a perenoszpóra nem bántotta, kitűnő minőségűt. Ara 0.90—1.00 frt. mázsánkint, sőt válogatott árút a fővárosba 1 . 3 0 - 1 . 6 0 frtért szállítottak. — A hol jégkár nem volt a dohányban, ott az idei termés messze túlhaladta a tavalyit. Holdankint 3 5 0 — 4 0 0 füzért adott. Egyes helyeken egész 13 mmázsáig ment fel a holdankinti átlag, de átlagban is 7 — 9 mmázsára felvehető. Az utolsó n a pokig pompás harmatos éjszakáink voltak, a dohány szépen száradt, pirult és színesedett. De pár nap óta absolute semmi harmat nincs. A szelek a száritókon zöldre szárítják és törik a künnrekedt másodrendű füzéreket. Szerencse, hogy a java fel van verve, annak pedig a pajtában már semmi baja. — A vetést e hónapban uradalmi birtokokon mindenfelé bevégeznék, ha a szárazság miatt agyagos területen egyátalán vetni lehetne. A homokon még csak járja valahogy, legalább vigasztal az a régi, de nem egészen igaz közmondás, hogy «őszit porba, tavaszit sárba» ! Egy kiadó jó esőre vár minden gazda, de a mosolygó, verőfényes égbolt csak nem akar beborulni. Kömlőd, Komárom m., október hó. (Kövesdy Lajos tudósítása) (Termés. — Időjárás. — Vetések. — A must.) Termésünk a gabonafélékben közepes, a rozs kivételével, mely bizony sok kívánni valót hagy hátra. Kukoricza és bab bőven termett, a korai burgonya jó földben 15 magot, mig a késői 5 — 8 magot adott. A gümők nem rothadnak. Széna és sarjú, ugy egyébb takarmány termésünk kielégítő. Időjárásunk száraz, szeptember eleje óta nem volt esőnk, mi miatt a vetéssel késünk. Az eddigi őszi vetések egyenletesen keltek ki és szépen zöldülnek, különösen a homokos talajokon. — A must akója 2 2 — 2 4 frton kell oly helyeken, hol a peronoszpóra ellen ellen kellően permeteztek. B á c s - A l m á s (Bács m.), október hó 2-án. (Jeszenszky B. tudósítása.) Termés. — Szüret. — Dinnyetermés. — Gyümölcs, szőlő, tojás és baromfikivitel. — Piaczi árak.) Mig alsó Bácskában az aszályról beszélnek, nekünk felső Bácskában volt elégséges esőnk, mi pótolta részben a tavasziakban azon hiányt a mely a szigorú tél folytán az ősziekben volt. — Buza vetéseink mult télen a 1V 2 méternyi magasan fekvő hótól, junius hóban pedig a jégtől sokat szenvedtek, Rozs vetéseink végkép kivesztek; árpa és zab jó közép termést adott; azon körülmény folytán, hogy sok kipusztult buza és rozs vetést kiszántották s ezen területeket tengerivel vetették el, de meg hogy elegendő esőnk volt, annyi termett e vetemény bői, a mennyi már rég nem, a szára oly magas, hogy a lovas ember nem látszott ki belőle s minden száron 2 —3—4 drb 8 — 1 2 " - o s cső, a szedés már szeptember 10 óta folyton t a r t ; répa meglehetősen termett, ellenben a burgonya csekély s apró gumókat hozott, sok helyen rothad. — Takarmánytermésünk jó, a minőség azonban szenvedett az esőzések által. Szüretünket a peronoszpóra végezte helyettünk, a csekély maradékot nagyobbrészt leszedték, az eredmény 5 — 1 0 akó 1 kat. hol_dról. Igen jó termést adott a dinnye, mely mesés olcsón kelt píaczainkon, 1 kocsi görög dinnye 150 - 2 0 0 drbbal 1 frt 2 frtig adatott ; jól termett az alma is, mi vidékünknek nem megvetendő jövedelmét képezi s gyümölcstermelésünk egyátalán szép jövőt ígér s máris forgalomba j ött a szőlő, burgonya, tojás és b a romfival együtt a világpiaczra. A külkereskedelmet Sahl József teremtette meg, ki mint első a mult nyáron több vaggon dinnyét s pár száz q almát szállított, ki mig, a tojás és baromfi s jelenleg a a szőlőszállítás is rendesen szervezte. Piaczi áraink á q buza 10 frt, árpa 5 frt, zab 5 frt, tengeri 6 szemes 5 frt, 4 0 kr, tengeri uj csöves 2 frt 40 kr, bab 7 frt. alma 6 — 1 2 frt. szőlő a kg. 14 kr. óbor literje 20 kr, ujbor literje 16 kr, tojás 40 drb 1 frt, Ludnak párja 2 frt 4 0 kr, Pulyka párja 3 frt, csirke párja 70 kr, kácsa párja 1 frt.

Vegyesek.

Vámügyek. A remélt kereskedelmi szerződések végleges megköMai s z á m u n k t a r t a l m a : tése ugy látszik, még sem fog oly gyorsan bekövetkezni, mini azt előre híresztelték. Minél inkább szaporodik azokVezérczikk B. K.-tói. — (—s — y) A húskérdés. — nak az államoknak a száma, melyekkel Ausztria-MagyarA tengeri nemesítése. Szilassy Zoltán-tói. — Közlemények ország és Németország uj kereskedelemügyi tárgyalásokba az orsz. magy. gazdasági egyesület köréből. — Kérdések bocsátkoznak s minél lassabban haladnak ezek a tárgyaláa gyakorlat köréből; Kárpótlás katonakárokért; Az álla- sok, annál valószínűtlenebb, hogy ezt a nagyszabású akcziót tok jegyzése; A székes talajok javítása; Szeszmoslék a következő január végéig befejezzék s az uj kereskedelmi etetése juhokkal. — Rugós ló. — A talajjavitási hitel politikai érát 1892 évi febr hó 1-én megkezdjék, s igy valóéletbeléptetése. — Az arad-csanádi öntöző-csatorna. — színűleg marad még egyidőre status quo. A Németországgal Tudósítások: Tömörd, Munkács, Tápió-Szecső. Kömlöd, 1881. évi május 23-án kötött kereskedelmi szerződés és az Bács-Almás — Vegyes hirek. — Kereskedelem és tőzsde. — 1887-ik évi decz. 8-án kelt meghosszabbítási egyezmény a Állatvásárok. — Hirdetések. felmondás után még egy évig érvényes. A Francziaországgal 1884-ik évi február 18-án kötött szerződésben hat havi A z 1892-ik é v i k ö l t s é g v e t é s . felmondás van kikötve. Az 1887-dik évi április 11-én kelt A f. hó 7-én a képviselőház elé terjesztett ideiglenes görög kereskedelmi szerződés a felmondás után még egy évig érvényes; ugyanilyen felmondási határidő állami költségvetés összegezett tételei a követ- van az 1876. évi deczember ő-én kelt angol kereskedelmi szerződésben kikötve. Az 1887-ik évi deczember 7-én kelt kezők : 1891. 1892. kereskedelmi szerződés az 1892-ik év végén jár le. A Németalfölddel 1867. évi márczius 16-án megkötött keresÖsszes bevételek : 395.353,936 frt 369.008,583 frt kedelmi szerződésben egy évi felmondás van kikötve; Összes kiadások : 395.340.941 frt 368.969,382 frt ugyanilyen felmondási határideje van az Oroszországgal 39,201 frt Fölösleg: 12,995 frt 1860. évi szeptember 2-án és Svéd- és Norvégországgal 1873. évi november 3-án kötött kereskedelmi szerződés. A földmivelési minisztérium költségvetése, melynek részletesebb méltatására legközelebb A Szerbiával 1881. évi május 6-án megkötött kereskedelmi szerződés 1892. évi szept. 16-ig érvényes. Egy évi felmonvisszatérünk, a következő: dási határidő van még kikötve a belga 1867-ik február 23 ki és az 1887-ik évi márczius 14-ik dán kereskedelmi 1. Rendes kiadások. szerződésben. A nevezett országokkal kötött kereskedelmi 1892. 1891. szerződésekét tehát akadálytalanul fenn lehet az 1892-ik 421,382 418,737 február 1-én tul tartani, ugy szintén a Bulgáriával és 1. Központi igazgatás •1.009.8,")1 4.611,630 Törökországgal 1882-ben május 10-én 28 esztendőre megÁllami erdők 117,000 117,000 kötött szerződések is a status quoban maradhatnak Csak 3. Erdőfelügyelőségek 100,000 75.000 Spanyolország, Portugália, Svájcz és Szerbia mondták fel 4. Országos erdei alap . . . . 3 943,188 kereskedelmi szerződésüket 1892 iki évi február 1-jére ; 5. Állami lótenyészintézetek . . ezekkel az országokkal tehát provizóriumot kell kötni, 6. Mezőrendőrség s mezőgazdasági statisztika 32.600 27,000 hogy a kereskedelmi politikai viszony meg ne zavartas208.106 sák. A mit pedig a franczia autonom vámtarifa kihirde213.213 7. Állategészségügy 62,794 tését illeti, az 1892-ik évi február l-jén ez is aligha fog Budapesti állatorvosi akadémia 71,700 99,210 életbe lépni, mert a szenátus retortáján még nem meni 99,236 9': Vinczellér-iskolák 10.945 keresztül, ez pedig csat november közepén kezdi tárgyalni. 10.945 10. Borászat. . 446,248 A szerbekkel a tárgyalások valószínűleg Bécsnen még e n . Gazdasági tanintézetek . . . 490,014 36.626 hóban megkezdődnek, mig az olasz feltételeket m^st tár12. Gazdaság emelése 28,690 gyaljak a 3-ik olvasásban 52,700 13. Orsz. közgazdasági alap. . . 14. Selyemtenyésztés emelése . . 1.845,000 1.745,000 174,690 187.000 15. Állattenyésztés és tejgazdaság Kiállítási ü g y e k . 291,374 294,552 16. Kincstári birtokok 5,300 15,000 17. Perköltségek Kormányunk egy legutóbb tartott miniszter40.220 42.019 18. Földtani intézet 48.600 tanácsban elhatározta, 1895 ben a millenium 68 700 19. Vizépitészeti hivatal kiállítás 168,171 megünneplése alkalmából egy országos 166.821 20. Folyammérnöki hivatalok . . 394,100 rendezését. Meg vagyunk róla győződve, hogy 473.100 21. Vizi munkálatok 101900 108.400 Magyarország gazda és iparos közönsége öröm22. Kultúrmérnöki intézmény . . 5.500 8.500 23 Halászat mel fogadja kormányunk terveit és társadalmi Együtt: 13.832.395 intéző köreink oda fognak hatni, hogy a kiállítás 2. Átmeneti kiadások. nemzeti haladásunk és fejlődésünknek teljes be186,310 150,000 mutatásával fénypontja legyen a nemzet ezredFilloxera védekezés 50,000 2. Ragadós tüdőlob kiirtása éves ünnepélyének. Az ily nagyobb szabású ki6,000 állítás azonban előkészületeket igényel, a melyek3. Uj földmives-iskola 6,000 6,000 4. Kertészeti iskola felállítása . nek megtételére felhívjuk már különösen vidéki Agronom geologiai felvételek. 3,000 gazdasági egyleteink figyelmét is. — Igen jól 790 6. Kolosi sajtműhely 12,000 18,000 .7. Telepítési műveletek . . . . tenék, ha tevékenységüket és ambitiójukat fentar(Kisbéri iskola építésre; . . . 5,000 tanák 95-re és nem forgácsolnák el ugy a maguk, (Ornithologiai kongressus) . . 2.500 mint tagjaik erejét és munkakedvét talán vidé181,500 Együtt: 270,100 kükre tanúságos, de mégis kisszerű vidéki kiállí3. Beruházások. tások rendezésével. 122,946 168.100 Állami erdők. A chicagói 1893-ban tartandó világkiállításon való 184,500 100,500 2. Állami lótenyészintézetek . . részvételt határozta el közösen a magyar és bécsi kormány. 15.400 Állatorvosi akadémia . . . . 15,000 15.356 A mint hirlik, a bécsi kormány e czélból 180,000 forint i Gazdasági tanintézetek . . . 50,000 50,000 póthitell akar kérni. Mindenesetre különösen ipari szem. . . 5. Selyemtenyésztés . . pontból kívánatos, hogy hazánk is részt vegyen a chicagói 6.640 8.800 Állattenyésztés kiállításon, mert Amerika mind nagyobb és nagyobb fo57.000 Kincstári birtokok 2.714.000 2 447,920 gyasztási piacza egyes termelési ágainknak. A földmivelési 8. Vizi munkálatok minisztérium figyelmét pedig különösen a borászat szem3,000 (Nagyenyedi vinczellér-iskola) hívjuk fel a chicagói kiállításra, a melynek se(Kecskeméti szőlőtelep) . . . 4.000 pontjából gélyével Amerikában különösen finomabb borainknak nagy Együtt: 3.126,640 2.836,522 piaczot szerezhetnénk. A gazda-közönség körében tanulmányi ut rendezésére indult meg mozgalom, mely a chi4. Rendes bevételek. 7.616.916 7.199,570 cagói kiállítás megtekintését tűzi ki czélul. 1. Állami erdők Legközelebb e tanulmány ut hasznára vissza térünk, 100,000 75,000 2. Országos erdei alap abban azonban előre is mindenki egyet fog velünk érteni, 3406,471 3.277.690 3. Állami lótenyészintézetek . . 33.000 30.000 hogy reánk fér egy kis tanulás, a practikus amerikaiaktól. 4. Állategészségügy 16,500 13,400 5. Budapesti állatorvosi akadémia A budapesti kereskedelmi muzeum, a vidéki 31,340 25.692 6. Vinczellér-iskola 195.174 188,034 kiállításokat úgymint a komáromit, temesvárit és Gazdasági tanintézetek . . . 4,500 4.500 zágrábit tanulmányozva, körlevélben felhívta a 8*. A gazdaság emelése 52,700 fontosabb czikkeket kiállított iparosokat, hogy Országos közgazdasági alap . io! Selyemtenyésztés emelése . . 1830,000 1.730,000 készítményeiket helyezzék el a budapesti keres51,475 40,042 u . Állattenyésztés és tejgazdaság 451.437 427,192 kedelmi muzeum állandó kiállításán. A már sok 12. Kincstári birtokok 7.100 6,900 tekintetben hasznos solgálatokat tett kereskedelmi 13. Perköltségek 10 500 muzeum, e figyelme által csak az illető iparosok 14. Orsz. vizépitészeti hivatal . . 960 960 hasznára válhat. 15. Vizi munkálatok . . . . . . 27,052 33,740 16. Alapok s különféle bevételek. A kremsi gyümölcs- és zöldség-kiállítás f. hó 2-án 10,200 megnyittatott (Folyammérnöki hivatalok)'. . Ferdinánd főherczeg védnöksége alatt. Együtt: 13.835,125 13.062,918 Baselben nemrég volt meg a halkiállitás, 5 Átmeneti bevételek. a sok élő s praeparált hal, halászati eszköz, s A mezőhegyesi czukorgyártenyészeszközök mellett kiállították, a halak be6,000 részvénytársulat járuléka. . 10.000 s kivitelét előtüntető táblákat, melyek tanúsága 10,000 3. Állami szőlőtelepek bevétele . 10.000 szerint Schweiz évenkint nagymennyiségű élő Együtt:

7 halat és ikrát importál, hogy benépesíthesse kipusztított tavait s folyóit. Nagy nemzetközi kutyakiállitást rendeznek Berlinben. 1892-ik évi május hó 26-29-ig. A jövő év február hava folyamán Lipcsében tápszer-kiállitást rendeznek. A kiállítás III. és IV. csoportja a tejgazdasági eszközöket és termékeket foglalja magában, különös súlyt helyeznek a gépekre, ezek közül is azokra, melyek a kis üzemnél is előnynyel használhatók. A tejtermények közül a tej konzerválása hő által, képezi közérdeklődés tárgyát, mely a kisdedek táplálásánál oly nevezetes egészségügyi szerepet tölt be. A kiállítás élén Frigyes Ágost szász és Károly Tódor bajor herczegek állanak. Iparügyek. New-Yorki consulunk jelenti, hogy amerikai czukorkivitelünk folyton kedvezőbben alakul. Januártól szept. hóig 50,000 tonna czukor vitetett ki monarchiánkból. Az amerikaiak a mi szállítmányainkat többre becsülik tisztaságuk folytán a német gyárak küldeményeinél. F r a n c z i a o r s z á g idei b ú z a t e r m é s e . (A. A.) A franczia kormány e napokban tette közzé az idei aratásra vonatkozó adatait. E szerint 5.819.507 hektáron termett 81.889,070 hl. b u z a ; hljét átlag 7 6 2 7 kgrra becsüli. A tavalyi termést végleg kb. 117 millió hlben állapítja meg. — Szakkörökben túlzottnak ítélik a kormány becslését és kb. 2 - 3 milliónál kevesebbre becsülik a búzatermést. E szerint tavalyhoz képest a hiány 37—38 milliót tenne ki. Ezen adatokhoz szakkörök a következő számítást fűzik : Francziaország rendes évi szükséglete 120 millió hl., az idén az azonban nem tehető magasabbra 115 milliónál, minthogy rossz aratási években a fogyasztás jelentékenyen megcsappan. E szerint a fogyasztáshoz képest még vagy 35 milliónyi beviteli szükséglet mutatkozik. Minthogy augusztus 1-je óta kb. 10 millió hl.-t már importáltak, még 25 milliónyi bevitelre van szüksége Francziaországnak. Ezen számításban a rozs és kétszeresben meglevő idei aratási hiány, melyet 4 millióra becsülnek, nem jött tekintetbe. Muszka állapotok. Az orosz rubel a mult hóban újra esett. A londoni jegyzések szerint 10 font ára 94-től 9 9 rubelre emelkedett. Az orosz valutának eme csökkenése a mihez még az általános rossz termés is járult, az orosz üzletekben a legnagyobb pangást idézte elő. A consuli jelentések szerint az augusztus 27-én kiadott rozs kiviteli tilalom kifolyásakép a tilalmat legutóbb azzal a rendelettel toldották meg, hogy a határon kivitt búzának legfeljebb 8, egyéb gabonának pedig csak 3 % rozsot szabad tartalmazni. Az orosz kormány az egész birodalomra kiterjedő Elevátor hálózatok építését tervezi, a melyek fölépítése a terv szerint több millió rubelbe tog kerülni. A költségek födözésére a kormány a pud 1 / 2 kopek gabona kiviteli adót tervez, melyből 20 millió bevételre számítanak. Odessza kikötőnek rozsforgalma a kiviteli tilalom folytán a mult évi 1,800,000 q-ról 600,000 q-ra esett. Kiew vidékén a szép eredményekre kecsegtető czukorrépa termést az utóbbi idők óriási szárazsága redukálta, a gazdasági munkák is hátrányt szenvednek. Kiewből az idei összes gabona kivitel a mult evieknek alig Vő részét teendi ki. A katonaság rozs szükségletei 7* részben búzával fedeztetnek. A házi ipar emelésére Peru tartományban, hogy a fejlődő házi ipart a kereskedelem és nagyobb gyáraktól függetlenítsék, házi ipari bankot állítanak föl. 1893-ban Moszkvában ipari és mezőgazdasági kiállítás rendezését tervezi k, a kiállítást minden 10 évben ismételni óhajtják. Poltavában gazdasági kiállítást nyitottak meg, a melytől az intéző körök a mezőgazdasági termelés lendiilését várják. A kötelező munkás biztosítás törvénynyel elkészültek s azt a foglalkozások legkülömbözőbb ágaira terjesztik ki. Fővárosi vásárügyek. Budapest főváros közgazdasági és közélelmezési bizottsága e hó 5 én tartott ülésében tárgyalta a fővárosi tanács ama, a gazdaközönségre sérelmes rendeletének módosítását, mely a vásárra felhajtott és vásártér területere beállított marhák,

8

KÖZTELEK, 1891. OKTÓBER 10. KÖZTELEK, 1891. OKTÓBER 10.

a vásár napját megelőző nap esti 8 óráján tul, való itatását és etetését eltiltja. A bizottság e rendelet változtatását oly módon ajánlja, hogy a marhák a vásár megnyíltáig szénával etethetők és megitathatók de sem sózni, sem pedig nehezen emészthető takarmánynyal etetni nem szabad. Az orsz. gazd. egyesület e tárgyban különben szintén megkereste ugy a földmívesügyi minisztériumot, mint a fővárost s csak örvedünk, hogy átirata oly gyors elintézésben részesült.

A p r ó közlemények. Hír szerint, a magyar-osztrák gyepek egyik jeles telivér tenyésztőbe az angol 3 éves Common-ért, a St. Legen .győzteseért, melyet1 mostani tulajdonosa a győzelem előtt 14,000 fontért vett meg. 20,000 fontot, vagyis kerek % millió forintot igért. —De mr. Maple London legnagyobb butorgyárosa és a ló tulajdonosa az ajánlatra ezt a lakonikus távirati választ küldötte : « köszönöm az ajánlatot, de Angliának magának szüksége van Common szolgálataira. — Pénz e dologban nem befolyásol.® így a ló megvétele elmaradt. — Pétervárott ez évadban nem tartatnak udvari bálok, az e czélra szánt összegeket a rossz termés által sújtott vidékek ínségben levő lakosainak segélyezésére fogják fordítani. — A Laskó patak (Heves m.)'szabályozására alakult társulat alakuló gyűlését a megye alispánja Füzes-Abony községbe f. hó 17 ére hivta egybe. A fővárosi közgazdasági bizottság legutóbb tárgyalta Herzl Adolf és Markovics Jakab kérvényét egy a fővárosban felállítandó selyem és mesterséges baromfitenyésztőintézet iránt. Ezen intézmény támogatását illető szakvélemény adására az országos gazd. egyesület kéretett fel.

A világ a r a n y t e r m e l é s e . Az egész világon évenkint termelt arany értéke — az erre vonatkozó legújabb hivatalos kimutatások — alapján átlag 508.357,000 frankra, vagyis körülbelől 200.000,000 arany frtra becsülhető, 1888-ban az átlagos értéknél 20 millió írttal vagyis összesen 220.000,000 frt értékű arany termeltetett. Az aranytermelő államok között Időjárás. legelső helyen az Észak-Amerikai Egyesült-államok Az időjárás jellege hazánkban általában állanak, a melyek 1888-ban 49.917 kilogramm szelid, ború-derűvel változó, helyenkint csekély aranyat termeltek, melynek értéke 68.400,000 csapadékkal. Oroszországban száraz és hideg, mig frt volt. Ezután közvetlenül Oroszország követke Nyugat-Európában esős, ködös, de lágy. A mezik, melynek aranytermelése ugyanazon évben teorológiai állomás szerint keleti szeleli mellett 33,740 klg.-ra rúgott 46.000.000 frt értékben. lágy idő várható helyi csapadékkal. Ugyanakkor Ausztráliában 36,626 klg. termeltetett 44.800,000 frt értékben, a Dél-Afrikában Kereskedelem e's tőzsde. termelt arany értéke pedig 8.000,000 frt volt, de ennek aranytermelése az utóbbi években rohamoBudapesti gabonatőzsde. san emelkedett. A többi aranytermelő államok Október Búza 9-iki jegyzések 100 kgként. közül megemlitjük még Uj-Seelandot évi 8.000,000 3 hóra frt, Chilit-t évi 3.200,000 frt Columbiát évi Tiszavidéki 74-75 kilós. . 9.90 - 10.40 3.080.000 frt, Magyarországot évi 2.566,000 76-77 10 15 - 10.70 frt. Guyanat évi 2.468,000 frt és Canadát évi 78—79 10.35 - 10.85 80-81 10 60 - 10.90 2.450,000 frt értéjm arany termeléssel. Az Egye. . 10.40 74-75 sült-Államok a kaliforniai aranybányák felfedezése Pestvidéki 10.15 — 10.70 76—77 óta eddig körülbelül 3600 millió forint értékű 10 35 — 10 85 78-79 10.60 — 10.90 aranyat szolgáltattak, az egész világon jelenleg 80 - 81 9.90 10.40 Fehérmegyei 74-75 forgalomban lévő arany értékét pedig 10 milliárd 10.15 - 1 0 . 7 0 76—77 forintra becsülik. 10 35 — Í0.85 78 - 79 80-81 10.60 — 10.90 Beteg állatok v á s á r l á s a . 9.90 — 10.40 A budapesti állatorvosi akadémiában ritkáb- Bácskai 76-77 10.16 — 10 70 ban előforduló betegségekben szenvedő szarvas78 7!) 10 35 —10.85 10.60 — 10.90 marhák, juhok és sertések a rendelkezésre álló 9 90 • 10 40 7 4 - 75 összeg erejéig megvétetnek. Ide vonatkozó aján- Bánsági 10 15 - 10.70 76—77 latok a beteg állat fajának, betegségének és 10.35 - 10.85 78- 79 árának megjelölésével az állatorvosi akadémia 10 gij — 10.90 Északmagyarorsz. 74 - 75 9.80 - 10.30 belgyógyászati osztályához intézendők. 76-77 9.95 10 60 Kivándorlás. 78-79 10.25 —10.75 Veszprém megye 18 magyar községéből még 10.50 - 10.85 80 81 a tavaszszal mintegy 300 család kelt útra Ame9.10— 9.65 5.85— 6.25 rikába, most pedig a denesztri, és pápai járások Árpa, takarmány — maláta - sör 7. 7 75 községeiben indult meg, sajnos még az előbbeninél 7.75— 9.50 is nagyobb mértékben a kivándorlási mozgalom. Zab 5.75— 6.25 6 6.15 Tengeri Budapesti g a b o n a á r a k . Káposzta-repcze 13. 14.75 Érdekelni fogja olvasóinkat az alábbi össze- Bánsági-repcze 12.50 — 13.75 6 . 5 0 - 7.50 állítás, mely a helybeli tőzsde hivatalos jelenté- Vadrepcze Lenmag 10.75 - 11.75 séből van véve és a helybeli tőzsde átlagárait Kendermag 9. 10.— tünteti fel 20 év ó t a : Lencse Botsó 8. 16.— 8 . - - 9.— rozs buza árpa zab tengeri Bab, fehér - " törpe nagyszemű 7-85 7-46 12-18 6-30 1871 7.-08 - barna 8.' 8^25 8-26 6-87 1332 6-66 7-92 1872 7.75- 8 6-64 1873 ' 14-76 10-69 8-03 5,50— 5.90 Köles 7-82 Bükköny 6. 6.50 8-06 1874 1 3 0 8 10-35 8-53 8-70 50. 58.— 6 13 7-67 9-72 7-74 5-68 1875 Luczerna..', Esparsette 40 — - 47.— 6-44 8-24 5-57 1097 1876 8-38 12. 13.— l á 30 8-17 Mohar 187,7 9-06 7-08 5 50— 6 . 6-77 Mák, kék 33.- - 36.9-96 6-54 6'11 6-22 6-75 1878 - szürke 29 31— 10-85 6-19 6-03 5-77 1879 7-26 17. 18,Köménymag 12-44 6-94 7-05 7-32 1880 9-95 6-93 12-73 9-64 6-23 1881 7.— (A. A.) Budapesti gabonatőzsde október 8-án. Az e 11-22 7-21. 7-29 1882 9-44 6-31 heti kis esőre újból derült, verőfényes napok jöttek. To7-18 6-58 10-12 7-46 6-40 1883 vább tart a szép idő, mint a mennyire kívánatos, a nagy szárazság aggodalmakat kelt a gazdában, mert szántási s 6-96 692 911 6-58 1884 7-59 vetési munkálatait késlelteti, de meg a korai vetések is 1885 6-85 6-21 6-65 5-78 8-39 rég kívánják az esőt. Tán e körülménynek is tulajdonit8-39 6-41 6-04 6-40 5-63 1886 ható piaczunk szilárd hangulata, mely a buza árának egy 6-14 5-86 5-92 5-78 1887 8-20 kis 5—10 krnyi emelkedésében nyilvánult. A malmok tegnap és ma kb 80.000 q-t vettek, növelik készleteiket, ám5-62 5-91 7-44 5-57 5-39 1888 bár másrészt a . fölött tanácskoznak, hogy üzemüket két 6-09 6-21 4-80 8.— 6-46 1889 nappal redukálják. Ennek azonban aligha lesz hatása az 7-51 5-54 1890 8-26 7-30 6-55 áralakulásra, mert nagy hozatalokra nem lehet számítani, Hogy fogalmat adjunk a helybeli gabona- miután az eladók mindenütt tartózkodnak s jobb árakra várnak. A fenti 80,000 q között sok volt a még csak ké tőzsde forgalmának nagyságáról, azt is felemiitjük. sőbb szállítandó áru, többnyire uszó hajók és ezeknek hogy az az 1890-iki évben: búzában 6.110,000 q-t, nagy részét román, bolgár és szerb buza képezi. Kivitelre rozsban 317,500 q, árpában 468,500 q-t, zabban is vettek néhány idegen hajórakományt, melyet transitó Németországba szállítanak. A külföldi tőzsdék szintén szi170,100 q-t, tengeriben 672,000 q-t tett ki.

lárd hangulatot jeleznek. Még mindig az orosz buzakiviteli tilalom tartja azokat izgatottságban, ámbár hivatalosan tagadják az ilyen szándékot. Amerikában a készletek még egyre nagyobbodnak. A visible sipply megint 900,000 bushelnyi emelkedést tüntet fel a mult beti készlethez képest, a mennyiben 27.755,000 bushelt mutat ki. A mult év megfelelő hetében 17.060,000 bushelnyi volt a készlet De ugy látszik, mintha az amerikai termelők szállítási képessége meghaladta volna már a tetőpontot, mert utolsó napokban lényegesebb árjavulást jelentettek onnan. Ez ugyan összefügg az Angliában szintén kifejezésre jutott szilárdabb irányzattal, a hol a saját termésüknek rosz minősége szükségessé teszi a nagyobb mérvű behozatalt. Németországban folytonos az árhullámzás. Egyrészt a burgonya termés gyengesége biztatólag hat, másrészt az érkező óriási gabonamennyiségek, melyeknek elhelyezése csak áldozatok árán biztosíttatott, nem engedi az árak nagyobb emelkedését. Franciaország szintén a külföldi búzák nyomása alatt áll, a termelők azonban tartózkodók és ^biztosan számítanak későbbi áremelkedésre. A határidő üzletben szintén emelkedő irányzat érvényesült. Érdekes az. hogy kivált az őszi buza emelkedett, ugy. hogy a külömbség e közt és a tavaszi között, igy 20—22 krra redukálódott, mig egy pár nappal ezelőtt még 40 kr volt. Ez annak tulajdonitható, hogy a contremine most a határidő vége felé fedezi magát, minthogy kellő minőségű kész búzát találni nehéz a hausse-párt minden felmondott kötést átvenni kész. Még heves küzdelmek fejlődhetnek ki e hónapban e két párt közt, a mi a, buza-üzletre ugyan emelkedőleg hat. de azután a terminus lejárta után annál nagyobb lehet a reakczió. A rozs-üzlet irányzata továbbra is szilárd maradt, de csak finomabb áruban. Eladatott Debreczenben átvéve 8 92% frton, jó minőségű áru. Az árpa-üzlet lanyha. Takarmány ára 710 krrál olcsóbbodott ; középfajokban alig volt üzlet, csak a Dunán tul volt némi forgalom a múltkor jelzett árakon. Tengeriben is korlátolt a forgalom, az irányzat lanyha, árak változatlanok. Zab emelkedett vagy 10 krral; a hozatalok kicsinyek, a fogyasztás szívesen veszi fel a megérkezett árut. Káposztarepczében az üzlet egyes apró tételekre szorítkozott, változatlan árak mellett. Heremagvak. A kivitel csak a finom fajok iránt mutat érdeklődést. Vörösherét fizetik 60 frtig, luczernát 50 frtig. (A. A.) Budapesti gabonatőzsde, október 9-én. Búzát ma bőségesen kínáltak, malmok jó vételkedvet mutattak és kb 40,000 q vettek. Árak. kivált jobb minőségű búzákban 2%—5 krral javultak. Az irányzat szilárd. Az eladott hajórakományok többnyire későbbi szállitásuak ; köztük volt egy 12.000 q szerb és román buza. Határidők csak keveset változtak, délben zárul, buza őszre 10-47—49, tavaszra 10'66 -68. Rozs szilárd irányzat mellett 10-55— 65-ig fizetik. Tengeri, árpa változatlanul lanyha. Bécsi gabonatőzsde október hó 9 én (a «Köztelek» eredeti távirata. ) Buza tavaszra 10'87, rozs 1035, zab 6-47, buza őszre 10'47, rozs 9-93, zab 6'46, tengeri 6:02. H a t á r i d ő k á r f o l y a m a a külföldi g a b o n a tőzsdéken. ; Okt.

Bécs. (100 kgrként frtban.) Búza őszre tavaszra Rozs őszre tavaszra Zab

őszre tavaszra

! ! ; !

10.39 i 10.78 9.81 10.26 I 6.39 6.41 5.97

Okt. 7.

Okt. 8.

10.46j 10.48 9.98 19.97 10.37 10.35 6.49 : 6.50 6.51 1 6.50 6.03 6.03

Tengeri május-juniusra Berlin. (1000 kgrként márkában.) [225.- ; 229.25 j228.50 Búza okt 224.25 228.Rozs okt (232.25 238 • • 237.50 1227.50 [2:12.75 [231.75 1159.75 161.25 161.— Zab okt nov.-decz 1 5 8 . - [159.75 159.75 Páris. (100 kgrként francs-ban.) Búza folyó hóra 26.75 26.80 26.90 27. 27.10: 27.30 27.50 27.60, 27.80 első 4 hó 28.10; 28.30 [ 28.50 Liszt folyó hóra 59.901 60.30 60.60 60.75 61.10; 61.30 nov.-től 4 hó '. 1 61.40 61.90, 62.25 — első 4 hó 62.50: 63.— ; 63.85 New-York. (bushal-ként cents-ben.} Búza okt i 104.' „! 106.'/ s , 105.7, 105.% 106.% ! 105.% 107. %1107.%| 107.— Tengeri nov j 59.% 60.'/a ! 60.%

H a t á r i d ő k á r f o l y a m a Budapesten. Okt.. 8 okt. 7. okt. 6. lígalaes. ! legmae.lesalíts. Itgmg. legtUr: | legmag. 1891 szept. okt.-re 10.24 10.32 10.28 10.41 10.39 10.46 1892. márcz. ápr.-ra 10.55 10 66 10.57 10.69 10 65 10.72 1892. május-junius 5.56 5.66 5.58 5 66 Zab 1891.szept.-okt.-re 5.86 5.92 5.90 6.08 1892, márcz. ápr.-ra 6.04 6 10 6.05 6.15 ! 1 Káposzta repeze 1892. aug.-szept.-re ;13.15 13.25 |13-20 13.30

5.62 5.67 6.02 6.12 6.08 6.14 13.15 13.20

Gyapjuüzlet. (Altschul és társa bizományos czég heti jelentése a „KözteUk" részére.) A lefolyt héten körülbelül 800 mm. adatott el. A finom gyárilag mosott és a középminőségü egvnyiretü gyapjúk Németországba, míg a többi fajta, főleg a belföldi katonai posztógyárosoknak adattak eí. A londoni auctió változatlan szilárd irányzattal zárúlt. Az árak az ausztráliai gya, juknál. a juliusi árakkal szemben 8% - 10%-kal és a keresztezéseknél 5%—6%-kal csökkentek. A határidő árak Lipcsében és Antwerpenben a legutóbbi jegyzésekkel szemben 5°/ 0 - 6/„-kai javultak, míg itt az irányzat változatlan. Az árak a következők : Finom és igen finom gyárilag mosott gyapjú 190 frttól 210 forintig 56 kgrjá.'al, fehér középminőségü gyapjú 71—74, bácskai gyapjú 58 60, fehér hegyvidéki nyári gyapjú 66 frttól 70 frtig, hevesi nyári gyapjú 65- 66, silányabb minőségű nyári gyapjú 52 és 59 frt, raczka gyapjú 38-39. Konczentrált takarmányok. Korpa. Vételkedv a búzaárak emelkedésével élénkül, kivitel némileg növekedik. Az egyes malmok jegyzései: innom durva rozs Luiza gőzmalom Budapest Erzsébet gőzmalom » Borsod miskolczi gőzmalom Miskolcz Pannónia gőzmalom Temesvár Mümalom Kassa Gőzmalom Szatmár Schmidt és Császár Budapest Neumann testvérek Arad '/ló Szatmári gőzmalom Nagysárosi mümalom

5 50 5-50

5-50 5 50

5 70 5-00 5 60 500

5.40 4-80

540 460 5-70

_

620 5 80

4-60 650 4-60 - 5 90

Szilva és szilvaiz. 1891. október 8. Markó Albert budapesti czég heti jelenlése a «Köztelek> részére A termelő országok piaczain a lefolyt héten a hozatalok gyengébbek voltak, mint a mult hetiek, és mivel a kötések fedezésére szilvában nagyobb szükséglet mutatkozott, az árak a hét elején emelkedtek, s néhány ezer métermázsa magasabb árakon lőn eladva. Az utolsó küldemények minősége már sokkal jobb az előbbiekénél, a mihez a tartósan szép meleg időjárás is hozzájárult. A fnrealom éíénk volt és ugy azonnali, mint novemberi szállitásra szokvány minőségű 8, 100 á q. és 85'10 frtba került 56 kilónkint. A hét végén az árak valamivel visszamentek. Sziltaizben a forgalom néhány száz métermázsára tehető, s szlavóniai áru 19, szerbiai transito pedig 18% frtjával lett eladva. Kötési áru élénk keresletnek örvend, mivel az előállítás sokkal csekélyebbnek bizonyult, mintsem várták, másrészt pedig kötési szállítások fedezésére az áru ír nt nagyobb érdeklődés mutatkozik Zsimemüekben a fogyasztás tartósan nagy. mihez hozzájárulván a bécsi piacz szilárdsága ugy a zsír, mint a szalonna árai a mult hetiekhez képest egy teljes frttal emelkedtek. Nyers börök. (Wolfner Gyula és társa jelentése a «Köztelek» részére.) A juhböröknél az irányzat nem változott, folyton szilárd. Mindazonál.al leginkább keleti eredetű bőrök vásároltatnak, mig az ürü és dngbőrökre nézve a hangulat a rossz gyapjuárak következtében lanyhább. Az árak külömben Itt is alig változtak. — A marhabőr továbbra is élénk keresletnek örvend. Fizettek 8 - 10 kgros száraz tehénbőrökért 83—86 frtot, ugyanilyenért 10 kgr. súlyban 74 76 frtot, nehéz ökörbürökért 78 82 frtot, könnyűekért 72—74 frtot, pittlingekért 90— 95 forintot pr. 100 kgr. 2°/0 levonással. Nehéz lóbőrök páronkint 9 9 50 frttal és könnyűek 7 - 9 frttal fizettettek. Budapesti takarmányvásár (a VIII. ker. Teleky-téren) 1891. okt. hó 9 én. A vásárigazgatóság jelentése a ^Köztelek* részére. Felhozatott 95 szekér réti széna, 115 szekér muhar széna, 40 szekér zsuppszalma, 3 szekér alomszalma. 10 szekér szecska, 15 szekér zab. 88 szekér kukoricza, 3 szekér árpa. A kereslet eléggé élénk. Árak, az emelkedő réti szénaárak kivételével változatlanok. Jegyeztetett : Réti széna mmázsája 2-40-290 frtig, muhar széna 200 - 230 frtig. szecska 2'50-2'70 frtig. árpa hlterje 3'30 - 2 30 frtig. (56-57 kgos) zab. hlterje 2-70—2 90 frtig. kukoricza hlterje 3 00—3-30 frtig. Alomszalma mmázsája 200 —2-10 frtig, zsuppszalma 100 kévéje 120—130 friig; 1 kéve 14-16 krig.

Elelmiczikkek a budapesti hetivásárokon 1891. október 9-én. (A vásárigazgatóság jelentése a < Köztelek* részére I Hus és husnemüek, vad és hal. A nagybani husbéhozatal vásári czélokra még nem indult meg Egy főv. vendéglős (Petanovics) bejelentette, hogy közfogyasztásra bár, de nem vásárra a jövő héttől kezdve rendszeresen fog hetenként egy-egy szállítmány hust behozni. Ez lesz a nagybani marhahús behozatal első kezdete a fővárosban A sertéshusbehozatal és vásár jövő hó elején kezdődik az István-téren. Vadból mindössze 15—20 db. Nyul hozatott a fővámtéri piaczra. Ezek azonnal elkeltek á 2—• 2 30 frt drbonként. — Gyümölcs, zöldség és hüvelyes. Gyümölcsből 5 - 600q hozatott a Ferencz József rakparti piaczra részint vasúton, részint hajón a gyümölcs egy részét m. e. lOOq gesztenye képezte, melynek ára 13 15 frt q-onként vagy szokásos 20 literenként 130—1-80 frt. A többi piaczokon leginkább felső vidékről szekérrel hozott gyümölcsöt túlnyomó részben szilvát kínálnak élcnk kereslet mellett. Árak változatlanok. Zöldséoből. Káposzta 120-130 kocsin m. e. 9000 fő érkezett a Fővámtérre. A kereslet még mindig gyenge Árak kocsi rakományonként (á 200 - 300 fő) 6 - 1 0 frt. Egyébb zöldségből csak a burgonyának van még vásári forgalma, (répa félék stb-vel a környékbeli kertészek látják el a piaczokat). Burgonya iránt élénk kereslet mutatkozott s a nagy készlet emelkedő árak mellett kelt el. Baromfi és tojás Élőbaromfi -, a fővámtérre vaspályán Szabadka, Szolnok, Szeged és Nagy Körös vidékéről 7000 drb, gőzhajon D Földvár, Paks és Dunamenti községekből 650 drb, 42. kocsin Jász-Kun és Fehérmegyékből 2000 drb, és háton a közeli falvakból 250 drb, összesen: 10.000 drb hozatott. Az árak erős kínálat mellett szállottak. A kereslet, mely a kora reggeli órákban élénknek mutatkozott, már a délelőtti órákban csökkent. Nagybani árak, egy-egy kocsi rakmány: 60 drb csirke 36 frt, 30 drb kappan 19,50. 11 drb bízott récze 9,60. 30 drb sovány récze 19,50 25 drb hízott liba 45 frt, 24 drb hízott liba 63 frt, 30 drb sovány liba 45 frt, 45 drb pulyka 56 frt. Tisztított baromfi vásárra István téren m. e. 3000 drb hízott lud hozatott melyek darabonkint 2—3 frttal gyorsan keltek el. Többi piaczokon is a vásár lefolyása eléggé élénk — Tojás: A fővámtérre vaspályán 56,000 és 3. kocsin kb. 21,000 összesen: 77.000 drb hozatott. Árak változatlanok, nagybani ár: 1. láda (á 1440 drb) 34 frt. Állatvásárok. Budapesti marhavásár, f Wilheim Jgnáez fővárosi állatorvos jelentése a „Köztelek" részére.) Október hó 8-án (Gazdasági és tenyészmarha.) Felhajtatott: mintegy 640 drb gazdasági ökör (100 drb elsőrendű, 22U drb közép minőségű, a többi alárendelt minőségű jármos és bekötni való ökör); 169 drb fejőstehén (16 drb fehér szőrű magyar, . 75 drb tarka kevert származású és 78 drb bonyhádi (tolna megyei) tehén.) — A gazdasági ökrökre az e heti vásár általában kedvezőtlen irányzattal folyt le, a mennyiben az üzletek — a kevés számban megjelent nagyobb birtokosoknak a vásárlástól történt tartózkodása folytán — nehézkes hangulatban kötettek. A felhajtott mennyiségből mintegy 200 drb eladatlanul maradt — Miután e héten ugy a nagyobb tejgazdasággal foglalkozó birtokosok, mint a kisebb tehenészek ismét nagyszámban jelentek meg, a felhajtott mennyiség pedig a mult hetinél is kisebb volt, ennélfogva a vásár a mult hetihez hasonlóan igen élénk hangulatban gyors irányzaltal nyert lebonyolítást. — Az egyes vevők közül említhetők : Schossberger Henrik (Tornamera) 30 drb jármos ö őrrel párja 370-385 frtig, Katser Henrik (N.-Szombat) 10 drb j. ö. párja 320-340 frt. Boronkay György (Tass) 22 drb j ö 295 frt Lamm B és fiai (Pinczehely) 20 drb bekötni való ökörrel - . — gróf Brunzwig N. (Martonvásár) 10 drb párja 320 frt, Linczer Károly és fia (Budapest) 148 drb párja 270-325 frt, és 28—29V2 f r t i g métermázsánként (élősúlyban). — Pannonhalmi főapátság (Varsány) 30 drb bekölni való ökörrel 25—26 frtig, métermázsánkint (élősúlyban). — Schwarcz Bernát (Pa. Homok) 9 drb fejős tehénnel darabja 150—170 frtig. Reinfeld Mátyás (Mács) 12 drb f. t. darabja 150 frt, Neuwelt József (Domony) 4 drb f t. darabja 105 frt. Egyedi Lajos (Újpest) 4 drb f. t darabja 170—240 frt, Niederkirchner József (Budafok) 6 drb f. t. drabja 110 frt, Heckler György (Pozsony) 8 drb f. t. darabja —.— Következő árak jegyeztettek : Pármiként: Első rendű jármos ökör 320—385 frtig, Közép minőségű j. ö. 230 300 frt. Alárendelt minőségű j ö. 160-205 frt, Bekötni való ökör 240-325 frt. — Suly szerint-. Bekötni való ökör 23 — 29% frtig métermázsánkint (élősúlyban) — Fejős tehenekért: Fehér szőrű magyar tehén 68—96 frtig, Tarka, kevert származású tehén 75- 135 frt. Bonyhádi (tolna megyei) tehén 90—180 frt, kivételesen 1 drb 200 — és 1 drb 240 frtig, fizettetett darabonként. •.;; Budapesti heti lóvásár. Okt 8. (Bembach Gyula jelentése a « Köztelek* részére.) Felhajtatott 648 drb. Eladatott 269 drb. A mai vásáron a nagyobb felhajtás daczára a szép számmal megjelent külföldi és vidéki vevő jó minőségű anyag hián szükségletét fedezni nem tudta, összesen vétetett jó minőségű ló 44 darab. Kivételes áron elkelt 7 drb, melyből 4 drbot Moschek József, mechnitzi lakos (Poroszország) vásárolt és pedig egy párt 1000 forintért. 1 párt 940 frtért Fischer Miksa és Steiner Lipót budapesli lakosoktól, 3 drbot pedig Brocbmann br. Nógrád-Ludányból vett 500 - 775 frton. Vásároltak még jobb minőségű lovakat : Nemsits Gyula Szombathely, Száraz József Udvard, Neufeld Kati Bécs, Kohn Gyula Nagy lgmánd, Kohn Mátyás Ó-Szőny, Emon Lajos Tata, központi tejcsainok Budapestről stb. A kiváló szép példányok árainak kivéte-

9 lével, jó minőségű anyag ára szilárd maradt, mig a selejtes minőségű anyag ára túlságos keresettségénél fogva emelkedett Következő árak jegyeztettek: Hátas 135-210 forint, könnyű kocsiló (jukker) 110—225 frt. nehezebb kocsiló (hintós) —.— frt, nehéz igás (fuvaros ló) 95—160 forint, ponnyló 35-60 frt, közönséges igás (parasztié) 24 - 7 5 frt, bécsi vágóraN^%Jrb 23-70 frt, állatkert részére levágásra 5 drb 10—16ít;int fizettetett darabonkint. Bécsi juhvásár. 1891. október 8-án. (A «Magyar Aqricola* jelentése a
10

KÖZTELEK, 1891. OKTÓBER 10.

Kiadóhivatali üzenetek. K. L. Beodra. Intézkedtünk, hogy lapunk következő számai az uj ezimre küldessenek. H. J. Királytelep. Lapunkat az uj ezimre indítjuk. V. J Nagy-igmánd. Lapunkat megindítjuk, a már megjelent számokat elküldtük. D. B. Bátyán Az uj czimet előjegyzésbe vettük. , D. B. Vinczefó Vettük az előfizetési dijat és lapunkat megindítottuk. Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei. továbbá állást keresőkés adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban.

Betöltendő állások.

Állást keresők. Magyar-óvári gazd. akadémiát jeles sikerrel végzett, katonai kötelezettségének, mint egyéves önkéntes eleget tett fialal ember, gyakornoki vagy Írnoki állást óhajt nagyobb gazdaságban elnyerni Czím Sz. Gy. jegy alatt a kiadóhiyatalban.

2 gazdasági irnok, ki szakiskolát végzett, gyakoriatban is volt akalmazva, magyarul és németül beszél és ir, és némi jártassággal bír a gazdasági könyvvitelben. Kellőleg felszerelt jelentkezések írásban intézendők gróf Zichy Andor, Upor, Zemplén megye czím alatt Kerestetik okleveles gépész, ki az összes mezőgazdasági gépekhez ért és kellő szakképzettséggel bir. — Bizonyítvány-másolatokkal ellátott ajánlatok a Pa.-Csányi Gazdaság Intéző égéhez, Hevesm., Csány, intézendők.

Egy a magyar-óvári gazda sági akadémiát jó sikerrel végzett nőtelen ember, ki több éven át a gyakorlatban működött, állást keres. Ajánlatok Z. alatt. Egy a magyar-óvári gazd. akadémiát jól végzett fiatal katonamentes gazda, Írnoki vagy gazdasági segédi állást keres. Czím W. L. jegy alatt a kiadóhivatalban.

Eladó állatok. Eladó tenyész

T. T. és V. Tiszafüred. A cserepéldányt meginditottuk. Az Országos magyar gazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Dr. Darányi Ignácz. Forster Géza, Kvassay Jenő, Máday Izidor, Rakovszky István — A szerkesztés- és kiadásért felelős: Forster Géza. - Szerkesztéssel megbízva: Baross Károly. Társszerkesztő: Rubinek Gyula.

KIS HIRDETESEK.

Katonaságtól ment, gyakorlatilag is képzett gazdasági segéd kerestetik. Hali puszta, u p. Gyömöre, (Győrmegye), Matkovich László. Kerestetik l. kezelőtiszt 1000 holdas birtokra Megkívántatik theoretikus qualificátio, valamint több évi praxis belterjes gazdaságban, a magyar és tót nyelv ismerete és tájékozottság gazdasági építkezésekben

KÖZTELEK, 1891. OKTÓBER 10.

N. A. Surány. Lapunkat az uj ezimre küldjük. I M. Ö. Budapest. Válasz ment; egy példányt beszüntettünk S. J. Polgárdi. Intézkedtünk, hogy mindkét lap helyes módon küldessék. K. L. Komlód Mihelyst jelen czimszalagjaink kifogynak, kívánságának készséggel eleget teszünk L. B Bar.-Szabolcs. Válasz ment. Gondoskodtunk lapunk pontos küldetéséről.

kanok,

kisjenői fajta — 10 darab 3 éves, 4 darab 4 éves a tarna-mérai uradalomban, (Hevesmegye), vasúti állomása Ludas.

IlmlH.rsi l- 15 kr.. ezen -'etilt ru íulm szó 2 kr.. feltűnő betűkkel 4 kr. Czím közlésénél minden beiktatásnál 30 kr bélyegilleték.

Paduai fehér (koránérő) és. S z e n t I v á n r o z s Utak mellé s o r f a , florentini és 2 méter magas, száza 20 tengeri frt, befásitásra 3—4 éves m o n t a g n i rozs, a cső közepéről morzsolva, magonczok, száza 3 forint, i Ét q 8 írtért eladó 115 sz trieurözött, kiváló minőségű ezre 25 frt. Megrendelések alatt választ ad a kiadó- vetőmagváltozás czéljaira. intézendők a kiádóhivataleladó. Hol ? megmondja a hivatal. boz L. alatt. kiadóhivatal R. jegy alatt. Gyöngybab, Argenteuili válogatott, magnak eladó Eladó egy 3'/,, éves spárgagyökér, — á q 10 frt. Hol? megménló. mondja E. betíi alatt a kiDíszcserjék 2 és 3 éves, kapható báradóhivatal. Weigelia, Spirea, Denta, 165 cm. magas, sötét pej, mely mennyiségben 100 db. Juniperus Sabina, Cidonia jegytelen, könnyebb jukker, 2 frt 1000 drb. 15 frt. BőŐszi á r p a japonica, Buxus Tamarix, apja Ostreger 4·2, anyja kivebben értesít G. K. jegy tűnő félvér-kancza. Ára 800 vetőmagnak napi áron eladó, Thuja nagy választékban alatt a kiadóhivatal frt Megtekinthető a comó- M jegy alatt megmondja a eladó s kívánatra árjegyháti gazdaságban. U p. és kiadóhivatal, hogy hol. | zéket küld a kiadóhivatal Díszfák vasútállomás Ács, Komá(C. B) Acacia piramidalis, Gömbrgm megye. Narbonnei bükakácz, Acacia monophilla, köny, Őszi b a r a c z k f a , tarka levelű juhar, Acer kitűnő csőtakarmány vető- amerikai és európai legkinegundó, Beonina Catalpa, magnak eladó. Ára á q 10 tűnőbb fajokban, darabja Rhus glabra, Populus Eufrt. Hol P megmondja S. j 60 és 40 kr . eladó. Kivá genie, Populus piramidalis, Morus Fegyvernekiana •alatt a kiadóhivatal. I natra. árjegyzék küldetik, (gömb szeder) eladó, hol? megkeresések K M, jegy megmondja G. alatt a kiRiparia alatt a kiadóhivatalhoz inadó'hivatal tézendő.". sauvage- és portaliskeverék, kitűnően gyökereEgy pár 16 markos zett szőlővessző eladó, á jukker ló, 1000 drb 40 frt Hol ? megvilágos pej, félvér, jómenő. mondja B. jegy alatt a kiadóhivatal. Ostreser és Ferisbég eladó Ára 800 frt Ajánlatok A. Dohánycsomagolásnak való Szőlővessző, jegy alatt kéretnek a kiadónemes kadarka és mézes Dohánypalántokat fagy ellen védő hivatalba. Cserhéjazáshoz szükséges fehér, szavatolt fajtisztaság. Szalonnát épség és 50 cm hosszúságCarbolineumot mérsékelt árak mellett szállítunk ban ezrenként 8 írtért vasútállomásra őszi szállításra Lóbab eladó ; csomagolás önköltséeladó á q 12 frt. — Felvi- gen számíttatik. Félvilágosilágosítást ad K. jegy alatt a ást ad L. jegy alatt a kiadó kiadóhivatal. | hivatal SZEGEDEN.

Élő fák és növények.

Uradalmak figyelmébe. gyékényeket

Eladó t e r m é n y e k .

Reitzer Lipót és társa

GULYAMARHA-ELADÁS.

Kitüntetve: 1881-ikí budapesti országos kiállításon - 1890. sir. országos iparegyestllet által, nagy arany éremmel. 1890. bécsi gazdasági és erdészeti kiállításon nagy disz-oklevéllel

Nyilvános műszaki

chemiai laboratórium

A mindszent-alagói uradalom P.Zeri gazdasagában (vasut-állomás Kistelek) f . hó 22 én

Fischer és Heidlberg, Budapest

BUDAPEST, Bálvány-utcza 18., I. e m . Karbololeum Creolinum Hungaricum Az orsz. gazdasági egyesület részéről ajánlva. vegyészeti t e r m é k e k gyára. Jutányos díjazás mellett a keresGyár: IX., Soroksári-ut 52, — Városi iroda: Arany János-utcza 25. kedelem, ipar és m e z ő g a z d a s á g t e r é n e l ő f o r d u l ó a n y a g o k a t , ter- Ajánlják Karbololeum gyártmányukat, legolcsóbb dióbarna szinü fatelitfi szer, zsindelytetőkre, kerítésekre és gazdasági eszközökre, ményeket és áruczikkeket gyorsan és s z a b a t o s a n m e g v i z s g á l j a és melynek használata folytán elpusztíthatatlan tartósságot nyer a fa; a mázolást akárki végezheti. — Creolinum Hungaricum és annak azokról hiteles elemzési értesitfajai, az állatoknál előforduló száj- és körömfájás, valamint orvosi vényt állit ki. és házi czélra a leghathatósabb fertőtleníts szer. Ajánlják egyszersmind bármily szinü finom kátrány-festékeiket és fedél-lakot, zsindelytetők, bádog-, vas- és fatárgyak mázolására. kir. keresk. törvsz. hiteles vegyész. _ Árjegyzékek és utasítások ingyen és bérmentve.

árverést tart a következő selejtezett és számfeletti tenyésztésre alkalmas tiszta magyar fajú marhára: 18 tehén, 20 három éves üsző, 3 két 18 egy 6 idei üsző. Csongrád-Sándorfalva, 1891. okt. 6 án-

Dr. NEUMANN ZSIGMOND,

Uradalmi

Egeresi gypsz-műtrágya- és vegyi termékek gyára. Szabadalmakat KRAMER J.

uj találmányokra kieszközöl és értékesít és

A j á n l j a : párolt csontliszt, szuperfoszfát, T h o m a s - s a l a k , egeresi trágyafősz-térmékéit szavatolt t a r t a l o m mellett. Levelek é s m e g rendelések a központi irodához

védjegyeket lajstromoztat

Huszár

felvilágosítással is.

UMRATH és TÁRSA mezőgazdasági gépgyár és vasöntöde

BUDAPEST,

á r o r»

v á i s á r o l t a t i k

Saját gyártmányú CARBOLINEUM világos és sötét.

gazdasági és gyári építkezésekhez különösen a j á n l h a t ó ; továbbá f a c z e m e n t - b e f ö d é s e k e t egészen lapos tetőkre és mindennemű a s z f a l t o z á s o k a t jótállás mellett elvállal

Ajánlja kitűnő szerkezetüeknek elismert sorvető és szórvavető gépeit, egyetemes és mélyítő aczél ekéit, 2-ös, 3-mas és 4-es vasekéit, különféle vasboronáit, minden fajta szecskavágó-, répavágó-, kukoriczamorzsoló- es darálógépeit kézi-, járgány- és gőzhajtásra, úgyszinte takarmányfüllesztő gőzkészülékeit a legjutányosabb árak mellett. Képes árjegyzékek kívánatra bérmentve küldetnek.

Bécsi áruház a magyar koronához

Megrendeléseket postautánvéttel vagy a pénz előleges beküldése mellett eszközöl Fekete föltalálók bizalmába ajánltati.tt és évenszabadalmat eszküzöl ki.

KWIZDA

KWIZDA JÁN. FERENCZ cs. és kir. osztrák és román királyi udvari szállító, kerületi gyógyszerész

mellett

in Pongau,

Salzburg.

Legjobb ajánlatok.

Gyár:

MOSONBAN (alakult 1 8 5 6 ) .

KÜHNE E.

gazdasági ajánlja a t gazdaközönségnek a bekövetkező őszi idényre, legújabb szerkezetű szecska és répavágóit, ugy kézi mint eröhajtásra Répa és burgonyamosóit, darálókat, kis óriás csutkás tengeri darálót tengeri morzsolókat.

L a k á s v á l t o z á s . é s telepünk e h ó 1-eje

Mid/ín e lakváltozást a t. földbirtokosok és gazdák tudomására hozzuk, egyúttal ajánljuk magunkat

F A J T E H E N E K , bikák,

s e r t é s e k , j u h o k és b a r o m f i a k leendő szállítására.

első rendű

minőségben

Duller és Társa Budapest, Szövetség-utcza

11. s z .

(a m. kir. gazdasági tanintézetek és a budapesti, valamint a drezdai állatkert szállítója.)

Felette fontos m e z ő g a z d á k , iparosok, h á z t u l a j d o nosok, g y á r o s o k n a k .

Főraktár:

30 évi gyakorlat után sikerölt a patkányok és egerek kiirtására oly szert feltalálnom, mely utasításaim szerint alkalmazva feltűnő és biztos VI. Váczi körút 21. eredményt a d A szer chemiailag a H i b o n r i i i patkányok falánk természetének megfele gépgyára lőleg van összeállítva és mivel részükre Hungaria Drill, Balance nyalánkságot képez, azt maguk keresik fel. — Az eredmény oly bizonyos, ho>y a hol személyesen vezetem az irtást, csak teljes Drill sorvetőgépeit, siker után igénylek fizetést. De szeremet épen olyan biztos eredszórvavetőket, Laake- ménynyel bárki is, szakember nélkül alkalmazhatja. A szer biztos voltát kitünö és hízelgő bizonyítványaim igaféle boronákat ugy zolják. E szerből 25 dkgr. 1 frtért egy körülbelül 100 D-ölnyi térségre szántóföldre mint rétekre

BUDAPEST

Árjegyzékek bérmentve küldetnek!

óta

VII., Szövetség-utcza 11. sz. a. létezik.

Az összes idei kiállításokon u. m. Nagy-Szombat, Komárom, Temesvár, Zágráb és Váczott legelső és legmagasabb kitüntetés : nagy diszokmány !

St.-Johann

Eberhart György,

üszőket

olcsón és legnagyobb választékban szállít

továbbá

Budapest, huszár-utcza 6. — Bécs, Favoritenstrasse Nr. 17.

bikákat

Alapíttatott 1865.

fajú

WOJACZEK J. H.

Cs. és kir. szabadalmak tulajdonosa körkemenczékre, épitési vállalkozó és speczialista műszaki közeg téglaégetők, czementmész-gyárak és tűzhely-telepekre-

KORNEUBURGBAN, Bécs

é s v e g y é s z e t i k á t r á n y - t e r m é k e k gyára BUDAPESTEN.

tenyészmarha és fejős teheneket,

Kamra körkemenczék tégla-, mész- és czementgyárak számára, nagy és kicsinyben! termelésre. Kezeskedik, hogy 1000 drb téglánál nem több, mint két métermázsa és 100 métermázsa mésznél nem több, mint 20—25 métermázsa kőszén használtatik el. Előállít gőztéglasajtókat stb. is. Prospecius ingyen. Legjobb referencziák. Díjazás a siker után.

Pinzgaui

tégla- és mészégetők.

aszfalt-

Wien, Margarethen, Rüdigergasse 1/65.

irodánk

30 év óta a legjobb eredménynyel, több udvari istállóban, katonai és magán legnagyobb istállókban használtatik erősbülésre és hosszabb strapácziók utan felépülésre.Nélkülözbellen szer ficzamodások, inmeredések. köszvény bénulás es dagadások gyógyításánál. A lovat megerősíti és kiváló munkásságra képesíti. Egy palaczk á r a 1 f r t 40 kr. Csakis fenti védjegygyei ellátva a valódi, s kapható minden gyógyszertárban és drogueriakereskedésben Ausztria Magyarországon. N a p o n t a p o s t s x - s z á l l i t á s t liiiWl a f ő r a k t á r o s

BIEHN JÁNOS

Eredeti

K á r o l y - k ö r u t 9. s z .

vászon-ágylepedő á 1 frt darabja 2 méter hosszú. 145 cm. széles, ezelőtt 2 frt volt.

HALDEK IGNÁCZ magnagykereskedésében, Budapest,

3frt30fa\

továbbá 4500 db kitűnő minőségű, óriási nagyságú

Magyarországi főraktára: BUDAPESTEN, Váczi-körút keresk.60. minisztérium 24324/86.muzeum-körut sz. körrendelet 10.

restitutionsfluid (mosóvíz) lovak számára. Prima

n a p i

fekete és vörös

l e g j o b b

FEDÉLLEMEZEK

lóhere-luczernamag

FEDÉLLAKK,

M o n t a g n e - r o z s , ő s z i b ü k k ö n y stb. legjutányosabban kapható

ló-pokróc

lfrtBBkr.

BENEDEK LAJOS és Társai szabadalmi irodája

kiz. szab.

Ő s z iv e t é s r e

Ezennel közhírré tétetik, hogy a liferálásokból kimaradott 3000 darab nagyszerű, úgynevezett minden államban gyors pénzszükség miatt a gyári áron alul adatik. Ezen kitünő pokróczok 190 cm. hosszúak és 130 cm szélesek, színes csíkokkal vannak ellátva, v a s t a g mint a deszka, meleg mint a bunda, mig a készletben tart, most csuk darabja párja

Budapest, Dorottya-utcza 9. szám, i n t é z e n d ő k , m e l y szivesen szolgál

felügyelőség'

Homoki szőlők telepítése. Irta: R á c z S á n d o r , Ára : 1 f. t. ÖO kr.

Szőleink újjáalakítása. Irta : B a r o s s Károly. Ára: 1 frt.

rovarporom ürgék, hörcsögök, mezei egerek irtása

Kapható a kiadóhivatalban.

vegyész, cikkek készítője

RAABER FERENCZ

Váczi-körut 31.

KÖZTELEK, 1891. OKTÓBER 10.

12

FAIRBANKS MÉRLEGEK a legtökéletesebb mérlegszerkezetek. zados

rendszerűek,

A szabadalmazott Fairbanks-mérlegek tolósúlyos fémmérőkarral bírnak és a hidra

terhet minden ponton Tartósság, pontosság mint

a

külföldön

a

egyenlően

mérlegelik.

és k ö n n y ű k e z e l é s ü k n é l f o g v a u g y legelső

dijat

nyert

szátett

legkitűnőbb

hazánkban

mérlegek.

Gazdasági, szekér-, marha-, zsák- és raktári mérlegeinket

c z é l s z e r ü és a c z é l n a k m e g f e l e l ő s z e r k e z e t ü k n é l f o g v a k ü l ö n ö s e n a g a z d á k , d a s á g o k é s u r a d a l m a k részére a legmelegebben a j á n l h a t j u k . A j u t á n y o s á r a k b a n , m e l y e k s u l y o k k a l s z á m í t o t t j o b b k i v i t e l ű tizedes m é r l e g e k á r a i n á l n e m m a g a s a b b a k , a h i t e l e s í t é s , c s o m a g o l á s és loco v a s ú t r a való f e l a d á s k ö l t s é g e i m á r b e n f o g l a l t a t n a k . - Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. M e g r e n d e l é s e k k ö z v e t l e n k ö z p o n t i i r o d á n k h o z , A n d r á s s y - u t 12, c z l m z e n d ő k . Á r j e g y z é k k e l , felvilágosításOsztr.-magyar

gaz-

FAIRBANKS-TÁRSASÁG mérleg- és gépgyár Budapest, Andrássy-út GYÁR:

RIGLER JÓZSEF EDE

CSÁSZ. ÉS KIR. UDVARI PAPIRNEMÜGYÁRA

A

12.

UJ-PEST.

bécsi 1890. évi mezőgazdasági és erdészeti kiállításon a nagy díszoklevéllel kitüntetett

Thomas-salakból készült

Phosphát-liszt

BUDAPESTEN.

legjobb és legbiztosabb műtrágya, több évi hatással, p h o s p h o r t a r t a l o m 2 0 — 2 4 % , p o r f i n o m s á g a 75% ajánlja jutányos áron azonnali vagy későbbi szállítással p h o s p h á t l i s z t - g y á r a

Sátori Miksa ós MórBudapest, I X . , D a n d á r - u . 2 5 . Peronospora Viticola. Irta: S a j ó K á r o l y . Á r a : 1 f r t 5 0 k r . — Kapható a kiadóhivatalban.

Raktár Ausztria részére:

Bécsben, I., K ä r t n e r s t r a s s e

Városi raktárak

48

Gőzszántás.

Mindazop t. gazdák, kik eredeti F o w l e r - f é l e g ő z e k é i n k e t vásárolni óhajtják, vagy a gőzszántás előnyeit Fowler-féle legújabb javított gőzekemozgonyokkal és eszközökkel kibérlés általi használat mellett kipróbálni Raktár Bulgária részére: kiványák, az igen kedvező feltételeket megkeresésükre nálunk azonnal megtudhatják. — Néha használt Fowler-féle gőzekéket is veszünk át ujak szállítása alkalmával, tehát néhány általunk legjobb karba helyezett Rustsukban. h a s z n á l t g ö z e k e - g é p e z e t nálunk mindig igen olcsón és pedig osztr. ért. 10,000 írtért rendelkezésre áll. VI. Rózsa-utcza 55.

Gyártelep:

B u d a p e s t e n , V , E r z s é b e t t é r 19. s z á m é s IV., K e c s k e m é t i - u t c z a 13. s z á m . Gazdasági nyomtatványok és könyvek. - Dús választék irodai felszerelésekben,

John F o w l e r & Co. Budapesten V. ker. váczi-körút 76. szám a.

Hungaria könyvnyomda nyomása, Budapest váczi-körut 34,