KÖZ- ES MEZŐGAZDASÁGI LAP

Budapest,

I. é v f o l y a m .

1891. é v i

november hó

11-én.

í[EPM'h^^wmr

,

3.

szám.

KÖZ- ES MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési flij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr.

Közlemények az orsz. magy. gazdasági egyesület koréból Az

Országos?

Magyar Gazdasági

egyesület

műszaki szakosztálya november hó 13-án pénteken d. u. 4 órakor a Köztelken ülést tart. Az ülés tárgysorozata : 1. A kiállítások és gép-versenyek szervezéze. 2. A gépkisérleti állomás létesítése. 3. Az 1892 ik évben a felső-tiszavidéki gazd. egylettel rendezendő aratógép-verseny.

4. Folyó ügyek. Ifj.

gr. Széchenyi

Imre, elnök.

Az országos törzskönyvelő-bizottság nov.

5-én Kostyán Ferencz elnöklete alatt ülést tartott. Jelen voltak: Báni József, Lejthényi György, Máday Izidor bizottsági tagok. Baranyay István titkár mint jegyző. Elnök az ülést megnyitva, üdvözli a tagokat és azon reményének ad kifejezést, hogy az eddigi buzgalommal fog a bizottság tovább is működni. Első tárgy a bizottság kiegészítése. Égán Ede a földmivelési minisztérium által kinevezett tag állandó lakását külföldre tevén át, midőn erről az igazgató-választmány utján a földmivelési miniszter értesíttetni határoztatott, egyúttal fel fog kéretni, hogy ha szükségét látja, helyette más tagot nevezzen ki és elhatározásáról az egyesületet értesítse. Az egyesület által választott megüresedett tagságra pedig Forster Géza megválasztása hozatik javaslatba az igázgató-választmánynak. Ezek után a bejelentett uj tenyészetek vétettek elbírálás alá, melyek közül a szarvasmarhák törzskönyvébe: Szentiványi Farkas inthali tenyészete Apezon 1 db apa-, 34 db anyaállattal, 8 hím, 4 2 nőstényutóddal. Huszár Béla simmenthali tenyészete Keszegen, 1 db apa-, 12 db anyaállattal és 1 hímutóddal. Lipthay Guidó Garam Újfaluban, 1 db apa-, 3 db anyaállattal. Ifj. gr. Dessewff'y Miklós kuhlandi tenyészete Vencsellőn, 1 db apa-, 4 db anyaállattal a törzskönyvbe felvétetni határoztattak. Br. Scríbensky Antal berni tenyészete Elefánton, 2 db apa-, 16 db anyaállattal és - 6 db nőstényutóddal. Lipthay Guido fenti tenyészetéből 1 db tehén. Ifj. gr. Dessewfy Miklós fenti tenyészetéből 6 db tehén előjegyzésbe vétetni határoztatott, mig azok tisztavérüsége igazoltatik. A juhok törzskönyvébe: Stephani Lajos rambouillet tenyészete Füleken ; — br. Scríbensky Antal shropshire tenyészete Elefánton előjegyzesbe vétettek és tisztavérüségüket igazoló bizonylat bekéretni határoztatott : Guary István simmenthali tenyészete feloszolván, a törzskönyvben töröltetni határoztatott. A változásokat ugy, mint a szaporulatot és fogyatkozást a következő tenyészetek jelentették be: A szarvasmarha-törzskönyvbe: M. k. állami gulya Kolozs . . . ._. magyar fajta ?r. Sztáray Antal ... — »

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek),

Megjelen minden szerdán és szombaton.

gr. Forgách Sándor Benedickty Gyula Dőry Zsigmond Geisz László . . . . . . Lozerl Kálmán ... gr. Zichy Béla gr. Pálfy József . . . gr. Forgách Sándor Otoeska Géza . . . . . . Dőry Vilmos . . . . . . Radó Kálmán . gr. Nádasdy Ferencz özv. báró Jeszenszky gr. Chorinszky Igó gr. Pálfy József . . . Dőry Dénes . Kovács László . . . .

._. . . . — — — ... ... ... ... ... ... ... . . . . . . ... ... . . . ... ... . . . ._ ... ....... . . . . . . ... . . . . . . . . . ..1 Agárd Jánosné . . . ... . . . . . . ... ... ... ... ... ... ... ...

i i I I 6 i - u t

algaui fajta inthali » simmenthali » » » » » » » > » » » berni fajta > » simmenthali

A juhok törzskönyvébe: gr. Palfy József . . . ... . fésűs gyapjas báttaszéki terézianumi uradalom » > Mely változások keresztülvitele a törzskönyvbe elrendeltetett, egyedül a Kovács László által bejelentett, külföldről importált simmenthali bikájára vonatkozólag annak tisztavérüsége kétséget kizáró bizonylattal utólag igazolandó. Ezek szerint a törzskönyv mai apitMíjísilt

anya-

állat

hím-

utód

2 5 ,

s z & m .

-

Levelekre csak beküldött postabélyeg ellenében válaszolunk.

állománya : Mstéiyösszesen

Szarvasmarha 110 145 2626 1365 2480 6616 Juh 17 269 3633 663 1002 5567 Sertés 19 212 1196 1998 2134 5540 Főösszeg 146 626 7455 4026 5616 17723 Felmerült a bizottságban azon kérdés, hogy miután mind nagyobb számmal jelentetnek be bonyhádi keresztezési tenyészetek, nyujtassék mód arra nézve, hogy jeles és* megállapodott hazai tájfajta szarvasmarháink a törzskönyvbe szintén felvételt találjanak. Erre a bizottság megbízta Pirkner Jánost, Forster Gézát és a bizottság titkárát, hogy erre nézve javaslatot terjeszszenek elő s szükség esetén helyszíni szemlét is tartsanak. Végül a bizottság helyeslőleg tudomásul vette, hogy a választmány határozata értelmében a lovak törzskönyve az egyesület kebelében újonnan alakult lótenyésztési szakosztálynak adandó át továbbvezetés végett.

A földmivelési költségvetés és a „Köztelek". i.

Lapunk 7-ik számában szigorú kritikát olvastunk Máday Izidor ur tollából azon czikksorozat ellen, melyben csekélységem az 1892-ik évi földmivelési költségvetést ismertette és méltatta. Igazságtalansággal és méltánytalansággal vádol e kritika s ily súlyos váddal szemben nem kárhoztathatván magam passzív szerepre, azzal az őszinteséggel, mely először adta kezembe a tollat, kötelességem rámutatni, hogy mennyire félreértette a czikkiró ur intencziómat s mily kevés ^megjegyzéseiben* azon komoly érvek száma, melyek a költségvetés számadataiból s az indokolásból levont következtetéseim megdöntésére alkalmasak.

M a i s z á m u n k 14 oldalra terjed.

I. Az első és fővád, mely az egész közlemény tenorja, az, hogy a czikksorozat egyszerűen kiválasztja a főldmivelés fejlesztésére fordítandó összeget a budgetből s azt a többi kiadásokhoz való arány szerint birálja. Czikkiró ur szerint ez nem helyes dolog, mert viszonyaink közt az ipar és kereskedelem, másrészt a főldmivelés fejlesztésére szánt összegeket azért nem lehet igy szembeállítani, mert magyar ipart és kereskedelmet most kell csak igazán teremteni, földmivelésünk pedig van és hála Istennek megáll a maga lábán. Hát ha igy is volna, helyes és okos dolog-e azt, a mi van, koezkára tenni és az államhatalom eszközeivel csak olyasmi után törekedni, a mit a jövőtől remélünk? Mezőgazdaságunk tengődő helyzete s a válság, mely ezt a magára hagyatott közgazdasági ágat fenyegeti, ugy látszik, teljesen kikerülték a czikkiró ur figyelmét. Mi azt hiszszük és tudjuk viszonyaink közt elsőrendű feladatnak, hogy a hanyatlás ellen és versenyképességünk kivívásáért első sorban azon a téren küzdjünk és azon a téren fejtsük ki a rendelkezésre álló erőket, a melyen eddig pozicziót foglalnunk sikerült, s ha csalhatatlan számszerű bizonyítékok szólnak a mellett, hogy éppen ezen a téren történik a legkevesebb, ez a körülmétiy egyenesen kihívja a kritikát s a panasz, melyet ily számadatok támogatnak, teljesen j o gosult. Hiszen szemeink előtt történik s naponkint meggyőződhetünk róla, hogy hány gazda és miként megy tönkre, egyedül a hitelviszonyok rendezetlensége, elégtelen szakértelem, megakadályozható csapások s egyéb oly okok folytán, a melyeknek elhárítása állami feladatot képezne, vagy államsegélyt igényel, úgyannyira, hogy ma már több mezőgazdasági ág fentartása, semmint annak emelése látszik elkerülhetlen szükségnek. Veszélyes optimizmus ily körülmények között azzal hajtani nyugalomra fejünket, hogy van hála az égnek földmivelésünk, mely megáll a maga lábán. Ilyen axiómák mellett könnyen odajuthatnánk, hogy mire az az ipar, a mely terményeink belföldi fogyasztására van hivatva, állami tejen megerősödnék, a mostohán táplált főldmivelés sorvadna el. A második igazságtalanság azon számadatok csoportosításában feküdnék, a mely szerintünk egyedül fordittatik igazán a főldmivelés emelésére. Ez az a 2'84 millió, a melyet a czikkiró ur szörnyen kevesel és az aránytalan csekélység okát a mi czélzatos számításunkban, nem pedig magában a költségvetésben keresi mondván, hogy helytelen alapokból indultunk ki csak azért, hogy ezt az összeget minél jelentéktelenebbnek tüntethessük fel. — Az ellentét külömben a czikkiró ur és köztünk abban fekszik, hogy ő a ménesbirtokokra, állami erdőkre és selyemtenyésztésre kiadott körülbelül 11*1 millió forintot is egészben mint a főldmivelés emelésére hozott állami áldozatot kívánja tekinteni. Megjegyezzük, hogy ezeknek a kiadásoknak fontosságát és gazdaságilag hasznos voltát velünk szemben bizonyítani teljesen fölösleges, mert magunk is hangsúlyoztuk, hogy mindezek emelkedő kultúrájúknál mily kedvező befolyást gyakorolnak a mezőgazdaságra is, •a selyemtenyésztés emelését pedig egyenesen mint «fénypontot» emeltük ki s ép ezért leczkét egyáltalán meg nem érdemeltünk.

KÖZTELEK, 1 8 9 1 .

XOVEMBBR LL.

De abban már csak teljesen igazunk van, nak köszönhető, a második körülmény meg épen már arról van szó, hogy az a fél rész a föld hogy mindezek első sorban üzleti vállalkozásai semmitmondó; hisz a tanárok egy-kettő kivéte- mívelés javára essék, bajos megelégednünk, ha az államnak s a reájuk szánt összegekből csak lével mind a két nyelven adtak elő, a mint tehát azt oly ipari vállalatok kapják, a melyek ha az állami lótenyésztési intézetek 600,000 frtos megszűnt a német tanfolyam, megmaradt amúgy magántőkékkel alakulnak is meg, ép oly jó haés a selyemtenyésztés 15,000 frtos deficzitjét ve- is csekély létszámuk s azóta sem emelkedett. tással, lehettek volna a mezőgazdasági viszonyokra, hetjük oly kiadásnak, a melyek közvetlenül vaMi az akadémián kifogásoltuk, hogy egysé- mint igy. Ez körülbelül olyan ajándék — minden lamely termelési ág emelésére hivatvák, de viszont ges t a n t e r v e nincs. Ezzel szemben a czikkiró ur hasonlat sántikál — mintha valakinek egy almát ezeket bele is számítottuk a 2 84 millióba. — arra hivatkozik, hogy de igenis az akadémia ajándékozunk ugy, hogy azt egy harmadik egye Mindezt a czikkiró ur feledte és ugy itélt fölöt- maga már megállapította t a n r e n d é t . meg, de a megajándékozottnak jusson a — héja. tünk, mint a kik a ménesbirtokokat és a selyem Nem tudjuk hamarjában, szójátékkal vagy Hogy ezt mi földmívelési érdekeink sérelmeként tenyésztést «jövedelmező üzletnek > jelentettük tévedéssel van-e dolgunk. Az utóbbit teszszük fel tüntettük föl: igazságtalanságot és méltánytalanvolna ki. Üzleti vállalkozás és jövedelmező üzlet és fölvilágositásul megjegyezzük, hogy mi tanrend ságot követtünk el? Hát bizony ezt mondja a közt nagy a külömbség s ha mi egy állami üz- alatt a napok és óráknak olyatén beosztását birálat t. irója, de helytelenül. Szerény nézetünk leti vállalkozás deficzitjét mint valamely termelési értjük, a melynek czélja meghatározni, hogy mely szerint túlságos érzékenység adta kezébe a tollat, ág javára hatott áldozatot vettük számításba, tárgyat melyik tanár mely órákban ad elő. Ez az, mely nem engedte elnéznie, mint turjuk mi föl vájjon hol van a. " '•"•'nlanság, a melylyela mit a gimnáziumok nebulói a semesterek ele profán kezekkel a budget tetszetős számcsoportjait vádoltatunk? A vitás j I I millió javát azonban jén dietando szoktak leirni. A tanterv, az egészen s mint ragadjuk ki azokból a kérlelhetlen valóaz állami l. sesbirtokok más dolog. A tanterv az a rendszer, a mely az ságot, mely meztelen, de igaz, és ez a fő. — veszik igénybe, ezek pedig épen a költségvetés előadandó tárgyak okszerű egymásutánját szabja Mi meg tudjuk magyarázni ezt az érzékenységet, szerint nemcsak üzleti, hanem mar igazán jövemeg és pedig azon elv alapján, hogy az egyik — nem a t. czikkiró ur állásából, melynél fogva ő delmező vállalatok is, teljes joggal cselekedtünk tárgygyal a másik tárgy megérthetésére a tanuló a földmívelési tárcza költségvetésével szoros kaptehát, midőn tekintet nélkül a czikkiró ur által értelmét előkészítse. A tanterv a tanítás sziszté- csolatban áll, mert azt kötelességünknek tartjuk annyira kiemelt közvetett haszonra, a reájok mája és ilyen szisztémát a m.-óvári akadémián figyelmen kivül hagyni és fegyverül fel nem haszfordított kiadásokat, az őket teljesen ellensúlyozó hiába keresünk, mert akkor nem történhetnék nálni — hanem abból a hagyományos módból, . bevételekkel egyetemben,számításon kivül hagytuk. meg, a mi gyakran megesik, hogy sokszor két melylyel a földmívelési költségvetést eddig tárMert ép annyi joggal bármely magánvállalat köz- tanár ugyanazon thémát, mindegyik mint a saját gyalni szokásban volt. Eddig ugy közönségünk, érdekűnek tarthatná gyümölcsözőleg befektetett tárgyához tartozót, egyidejűleg és egyforma bőven mint az illetékes körök, a napilapok, pro vagy kiadásait. Kérdezze meg a czikkiró ur a 4 állami adja elő, mig máskor ily és nem ritkán fontos contra, de mindig csak kurta megjegyzéseihez ménesuradalom igazgatóitól, vájjon nem első thémák terra incognita maradnak a hallgatók voltak szokva, talán meglepő is volt tehát, hogy sorban az állam üzleti vállalkozásának tekintik-e előtt, mert a rokontárgyak tanárai közül mindakadt egy lap, mely bonczoiás alá vette a költséga gazdálkodást s csak másodrangú kérdés előt- egyik tárgyán kivül esőknek találja azokat. — vetést és behatolni igyekezett az indokolás szeltük a magyar mezőgazdaság emelése. Majd meg- A mig tehát egy tanrend létezését a m.-óvári lemébe, arról következtetvén a tárcza jelenlegi látja, mily választ fog kapni. Nekem legalább a akadémián elismerjük, sőt megerősítjük, meg- helyzetére és egyes kulturágaink jövő fejlődésére. négy közül kettő igy magyarázta már meg a maradunk a mellett, hogy tanterve, a milyen egy De kötelességünk volt ezt tenni, melynek ménesbirtokok feladatát. De hát nem is lehet ez ily főiskolát megilletne, ma sincs az akadémiának. legjobb tudomásunk szerint megfeleltünk s meg máskép s mi nem is akartunk ebből fegyvert fogunk felelni a jövőben is, tekintet nélkül minA tanári székek betöltésének módjára akakovácsolni a minisztérium ellen, de számításun- runk még néhány szóval visszatérni. A czikkiró denre, a mi az ügy érdemén kivül áll, kat a dolog természete szerint kelle tennünk. ur ugyanis arra a konklúzióra jut, hogy mindA számadatok tanúságához pedig ragaszko- össze néhány mellékiparág előadásánál fordulhat II. dunk s a földmivelés emelésére irányuló állam- elő az az eset, hogy egy-egy tanár ilyesmit előCzikksorozatunkban, a melyben a földmívetevékenységet mindig afinancziálisáldozatkészségadni kényszerül, a nélkül, hogy maga azzal belési minisztérium költségvetését méltattuk, megaránya szerint fogjuk megítélni, mert puszta jó- hatóan ioglalkozott vei,na. Hát ebben határoemlékeztünk a «közgazdasági alap» ról is s itt elakarattal még senkinek sem sikerült közgazdasági zottan téved czikkiró ur. a kiről nem teszszük sősorban ama véleményünknek adtunk kifejezést, problémákat megoldani. fel, hogy pl. a nemzetgazdaságtant, e kétségkívül hogy a mindössze egy millió 3—4 százezer foII. A leghatározottabban azt kell azonban I főfontosságu tárgyat is a mellékiparágak közé rintot kitevő alapból jobb szerettük vrlna látni fentartanunk, a mit a gazdasági tanügyről irtunk. sorozza, pedig ez a tárgy az óvári akadémiának igen sok mezőgazdasági égető szükségletünk kiBírálatunk ellenbirálata is e körül a pont körül egy oly mostoha gyermeke, melyet nem hiszszük. elégítését, minthogy abból 900,000 frt a magyar válik legélesebbé, a miért mi külömben hálával hogy évtizedek óta csak olyan tanár is adott czukoripar részvény társaságnak adatott kölcsön. tartozunk, mert nem ismerünk egyhamar ennél j volna elő, a ki maga is hallgatott volna valaha Czikksorozatunkat, a melyet csak a félreérfontosabbat s örvendünk minden alkalom fölött, I nemzetgazdaságiam. Szolgálhatnánk adatokkal tés és túlérzékenységnek vehetett támadásnak, mely okot ád nézeteink kifejtésére. A tanügy egyébiránt arra nézve is, hogy két más taninté- már a második oldalról igyekeznek czáfolni még fejlesztése sarkpontja a haladásnak, a mit édes zetünkben a növénytermelést is a fennebbi érte- pedig most már hivatalból. A pénzügyminisztérium mindnyájan kívánunk és sürgetünk, de e hala- lemben vett mellékiparágnak tekintették, sőt elnöki osztályának átiratával ugyanis a következő dásnak csak a hibák és hiányok feltárásával s tekintik. sorokat vettük: nem szépitgetésével teszünk jó szolgálatot. MezőIII. Harmadik bününk az, hogy tiltakozni «A «Köztelek» 6-ik számában B. K. űr gazdasági tejlődésünk megfeneklésének egyik fő- mertünk a gazdasági egyesületeknél biztosítandó ismerteti és bírálja, helyesebben hevesen megtáokát, az átlagos szakértelem alacsony niveauja kormánybefolyás ellen. De már ennek a vétkünk- madja a földmívelési tárcza 1892-ik évi költségképezi s ezen a bajon a mezőgazdasági tanügy nek bátran a szemébe nézünk. Éppen azért, mert vetését s többek közt helyteleníti azt, hogy a reformja segíthet csak, a mi szintén pénzbe kerül itt a gazdaság emeléséről és nem politikáról van közgazdasági alapnak 900,000 forintja van köls nem, mint a czikkiró ur gondolja, az ipar szó, kellett a kormánybefolyás ellen tiltakoznunk. csön a magyar czukorgyár-részvénytársulatnál. megteremtése és az ipari szakértelem emelése, a Nemcsak hogy mi nem keverünk politikát a Helyteleníti ezt azért, mert a czukorgyár ipari mi csal későbbi követelmény. Helyesen következ- dologba, de éppen azt követeljük, hogy a gazda- vállalat, mert, ha már a kormány czukoripari tettünk íehát, midőn párhuzamot vontunk a föld- sági egyesületek távoltartassanak a politikától. vállalat támogatására 900000 forintot szánt, művelési i ipari szakoktatásnak hozott állami Ennek egyedüli módja pedig a kormánybefolyás ezt a vállalatot a gazdák szövetkezeti alapon áldozatok mérve között s felpanaszoltuk a költség- kizárása, mert a kormány iránt érdekelt magyar legalább is oly. eredménynyel csinálták volna meg, vetés számaiban nyilvánuló felfogást, mert itt emberben könnyen támadnak politikai ambicziók mint a minőt a részvénytársaság eddig elérte. tényleg nem lehet «filius ante patrem» féle elmé- és a politikus gazdasági egyesület minden csak Ezt a támadást válasz nélkül hagyni nem letek szerint eljárni. Igenis áldozatokat kívánunk nem az, a minek nevénél fogva lennie kell. — lehet azért, mert czukoriparunk fejlesztése neme téren az államtól s a földmivelési kormánytól Hogy mit értettünk és értünk mi olyan kormány- csak kiváló mezőgazdasági, hanem, — a mi s vonatkozással a két szakoktatás közt vont pár- befolyás alatt, a mit az egyesületeknél kívánakülömben nálunk a legtöbb esetben egy és huzamra, a földmivelés jayára követeljük azokat tosnak tartunk, azt czikksorozatunkban kellőleg ugyanaz, — általában nagyfontosságú közgazés ebben nem kisebb tekintély, mint Roscher ád kifejtettük. dasági, igazi országos érdek és mert czukoripanekünk igazat, a ki nyíltan kimondja, hogy a IV. Kimutattuk czikksorozatunkban, hogy a runk helyzete éppen nem mondható rózsásnak mezőgazdaság sokkal inkább van az államsegélyre közgazdasági alap bizony-bizony kizárólag ipari s ezt a helyzetet még sulyossabbá tenné az a utalva, mint az ipar és kereskedelem. vállalatoknak jutott, ezzel szemben arra, hogy körülmény, ha ezen iparunk legkiválóbb tényeKülönösen a m.-óvári akadémiára nézve egy ily ipari vállalatnak micsoda közvetett hatása zője, a magyar czukoriparrészyénytársulat ellen mondottakon botránkozik meg a czikkiró ur és lehet a mezőgazdaságra, igen nagy útvesztő volna sikerülne hangolni a magyar gazdaközönséget, ket érvvel lép ellenünk sorompóba. Először, hogy visszamenni. Maga a czikkiró ur is elégnek találta melynek érdekeit ez a társulat első sorban mozaz akadémia az alkotmányos aera alatt, jelenté- a magyar czukorgyár-részvénytársaságra hivat- dítja elő. keny bekeijes fejlődést mutat, másodszor, hogy kozni, de azt, a mit mi erre nézve egyéb fontosat Tehát helytelen dolog volt a közgazdasági alapi a tanárok száma annyi, mint a régi magyar és mondottunk, hallgatással mellőzte. Nem adott fel- 900,000 forintját a jelzett társulatnak adni kölnémet kurzuson együttvéve. Az elsőre nézve világosítást főleg aziránt, hogy miért nem jutott csön, mert az * csalt egy ipari részvénytársaság» annyit jegyzünk meg, hogy az akadémia gyarapo- hát az alap «földmivelési részéből» semmi gazNem akarjuk erre egyszerűen azt mondani dása és kísérleti állomásai, szintúgy az akadémiai dasági szövetkezetek és oly vállalatok támogatá- hogy az idézett csikkben is hivatkozott 1889 j folyóirat egyedül és kizárólag néhány buzgó tanár sára, a melyek alapjukban már a gazdák köz- XXXI. t.-cz. 10. 5-a nem azt rendeli, hogy 1 tudományszomjának s egyéni nemes ambicziójá- vetlen segélyezésére vannak hivatva? Mert ha a közgazdasági alap pénzei mezőgazdasági, ha-

KÖZTELEK, 1 8 9 1 . NOVEMBER

11.

pedig a «csak hosszú gyakorlat után megszereznem «egyes közgazdasági czélok elérésére s vál- Igyárak egyátalán alakultak s még merészebb- , hető különleges ügyességre* szükségök nincsen. lálatok létesítésére legyenek fordíthatók»; már I nek, hogy legalább is oly eredményeket értek I volna el, mint a minőt a részvénytársaság eddig j Ha a kezelő hivatalnokok lelkiismeretes, hozzápedig azt ki sem vonhatja kétségbe, hogy az itt értő emberek, ha a viszonyok egyátalán kedveszóban forgó vállalat közgazdasági vállalat. De | elért. Mit is ért el ez a részvénytársaság ? | zők, sikerül a gyár, ha nem, hát egyformán megy valónak ismerve el még azt a feltevést is, hogy Azt érte el, hogy van egy-egy mintaszerűen i rosszul a dolga, akár részvények, akár üzletréa közgazdasági alap pénzeit, vagy annak éppen szék képezik alapját. Sőt ez utóbbi esetben a ezt a 900.000 forintját mezőgazdasági czélok berendezett, a czukorgyártási technika legújabb i részvények még csak ronthatnak helyzetén, léelérésére vagy vállalatok létesítésére kell fordí- és legmesszebb menő kívánalmainak megfelelő vén ezek maguk is árutárgyak és árfolyamaik az tani, kérdezzük váljon czukorgyárak felállítása gyára Szerencsen és Botfalun, hogy ebben a két j gyárban képes évenként feldolgozni 3.000,000 | érzékeny börzén, csakhamar a gyár hatáskörén nem a mezőgazdasági czélok elérésére történik ? métermázsa répát s előállítani 300,000 méter- | teljesen kivül állóan is, befolyásolhatják hitelét, Ezek a gyárak tömeges mezőgazdasági termázsa finomított czukrot, azt érte el, hogy az I Ívrét stb. ménynek előállítását és jó áron való értékesítését Meghajtunk teljesen a fináncz-politika érvei teszik lehetővé, sok és jó takarmányt olcsón első 1889—90 iki üzletévben, a kezdet óriási neelőtt, mely a gyárnak gyors létrejöttét kívánta, szolgáltatnak, a gazdasági termelést több oldalúvá hézségeivel küzdve, 7500 kat. holdon tette a elismerhetjük még az indokok alapos voltát is, czukorrépa termesztését lehetségessé, hogy feldőlj s igy biztosabbá változtatják, okszerű vetésforamelyek a pénzügyminisztériumot ily nagyszagók alkalmazása mellett, a répa aránylag kis gozott 706,284 métermázsa répát, hogy már az ; bású, óriási arányú vállalat létrehozására kénvmérvben von el területet a többi kultúrnövények- idén 16,000 kat. holdon termeltek részére répát, szeritették. től, azok közül soknak, különösen a répatala- hogy az a termés előreláthatólag 1.500,000 méLehetnek a gyáraknak, mint olyanoknak, igen jon kiválóan értékes árpának igen jó elővetemé- termázsára fog rúgni, hogy ma a két gyár 2000szép anyagi eredményeik, elismerjük a hasznot, nyét képezi s csakis a czukorrépatermesztés nél több munkást foglalkoztat, azt érte el, hogy amit a fiskusnak és amit az 'általános ezukoráltal lehetségessé vált jobb művelés az összes az osztrák és magyar ezukorgyárak által a beiforgalomnak okoztak, közvetve, a répatermelés többi növények termését tetemesen emeli. Ha a fogyasztás részére mintegy 1.200,000 métermámezőgazdaságnak ezeket az előnyöket biztosító zsában megállapított czukormennyiségből Magyar- előmozdításával, lendítve vidékük mezőgazdasáországra 450,000 mm., ebből egyedül a magyar gán is. De túlzottnak mondjuk a «válasz» azt vállalat nem mezőgazdasági vállalat, akkor nem czukoriparrészvénytársasá| gyáraira 195,000 mé- az állítását, hogy ezek a ezukorgyárak «mezőtudjuk mi az. gazdasági vállalat», mert vezetésüknél a részvétermázsa jutott. Külömben ezt nem éppen kifogástalan loHogy mindebből az első sorban érdekelt nyesek haszna és érdekei a döntők, a mezőgazda gikával és olyan feltétel alatt, a mihez sok szó csak eszköz, mely az elkerülhetetlenül szükséges gazdaközönségnek mi a haszna, annak megállafer, az idézett czikk is utóbb ilyennek ismeri, pítását egyelőre azt hiszszük, hogy a tisztelt nyersanyagot előállítja s az elbánás, amiben álilyennek ismeri akkor, ha a gyárakat gazdák taluk részesül, tisztán és kizárólag a répa keszövetkezeti alapon állítják fel, mert ebben az czikkiró úrra és szakértelmére bízhatjuk. S ha reslete és kínálatának mérvétől függ, éppen ugy, esetben helyesnek tartja a 900,000 forint áten- ez a haszon meg van állapítva, mindenki előtt világos lesz, hogy az a földmívelési miniszter, a mint minden más üzletnél. gedését. A gyárak támogatását tehát minden körülGazdák szövetkezeti alapon ?! Mi nem akar- ki ennek elérését a közgazdasági alapból, teljes mények között ipari természetűnek kell tekintejuk kétségbevonni, hogy a tisztelt czikkiró úr biztosíték mellett, tisztességes kamatra adott nünk, amely czélból, igen helyesen, messzemenő nagyon jól tudja, hogy olyan gyárak felállításá- 900,000 frtos kölcsönnel lehetségessé tette, a eszközök állanak kormányunk rendelkezésére s hoz és üzemben tartásához, melyek annyi czu- magyar országos gazdasági egyesület hivatalos közlönye részéről más méltatást érdemel, mint a ha a pénzügyminisztérium még ezenfelül külön is korrépát tudnak feldolgozni, mint a magyar czukoriparrészvénytársulat gyárai, még a 900,000 melyben ezúttal részesült, a magyar czukoripar- akarta pénzzel segíteni a vállalatot, örömmel forészvénytársaság pedig megérdemli azt, hogy mi- gadtuk volna ezt is, akár az állami költségvetés frton felül is igen sok pénz kell. Gazdáinknak, — előtt ügyeivel a nyilvánosság előtt foglalkoznak, önálló tételekép, vagy bármi más, csak ne az nagy sajnálatunkra és igen sok jó dolog nagy amúgy is kicsi és felette szegény közgazdasági azokat legalább megismerni igyekezzenek.» kárára, — mindenük inkább van, mint pénzük, alapból. kivált akkor, mikor a czukorrépának haszonnal Mert viszonyaink között arra a néhány százvaló mivelhetése már magában véve is igen Erre az érzékenykedő, aprehensiv válaszra ezer forintra, ami az 1889. XXI. t. cz. megtetemes költtséggel járó befektetéseket igényel. legelőször is kijelentjük azt, hogy mi őszinte el- alapította közgazdasági alapból a méltányosság Hogy ilyen körülmények között tőlük ez a szükséges sok pénz beszerezhető legyen egy olyan, ismeréssel kisértük figyelemmel és veszszük most megkövetelte legalább felerészben mezőgazdasági a mi viszonyaink közt mindig vagy koczkázattal is a pénzügyminisztérium mindazon intézkedéseit, czélokra jutna sokkal közvetlenebb, sokkal égetőbb járó vállalatra, mint a czukorgyár, melynél a si- amelyek közvetve, vagy közvetlenül mezőgazda- hiányok fedezésére van szükség. Igen sajnáljuk, ker legnagyobb részben a gyártásban való külön- sági termelésünk javára szolgálnak. Ezek között hogy özikksorozatunkra megjelent egyik válasz leges szakképzettségtől s az értékesítésnél csak legelső helyen emiitjük fel a minisztériumnak a sem reflektál arra, amit mi az alap egyik rendeltetéseképen filloxera elleni védekezés terén hosszú gyakorlat után megszerezhető, ismét kü magyar czukoripar megteremtése körül kifejtett lönleges ügyességtől függ, a mely tulajdonságok erélyes akczióját, melyet az egész gazdaközönség felhoztunk, ahol tönkrement milliók megmentése, felett természetesen legkitűnőbb gazdáink sem is osztatlan hálával fogadott. Kissé felesleges te- s a lakosság koldusbotra jutott ezrei kenyf ánek rendelkezhetnek, legalább is igen kétségesnek hát fenti sorokban velünk szemben a czukorgyá- visszaadása >ölna a nemes feladat.. Ha ez és hasonló czélok előmozdítására fog tartjuk. De engedjük meg még azt is, hogy a rak fontosságát vitatni, tessék meghinni, hogy mi szükséges pénzt a gazdáktól szövetkezeti alapon ennek nagyon is tudomásával bírunk, ép ugy tisz- fordittatni'a közgazdasági alap földmívelési része, be lehetett volna szerezni. Bizonyosan tudja a tában vagyunk a czukorrépa-termelés befolyásá- akkor méltóztassék meggyőződni, mi volnánk az tisztelt czikkiró ur, — hisz azt ma már min- ról is egyébb kulturágakra, — a vetés for- elsők, akik felhasználásáért lerónánk az elismedenki tudja s a mennyiben nem tudja, igen harés adóját, ha az ipari felén akármilyen gyár dára stb. mar meggyőződést szerezhet róla, ha most kísérli Sőt a czukoripar e hasznosságát elismerjük épittetik is. A ^hasonló» czélok közé soroljuk a . meg egy czukorgyár felállítását, — hogy nálunk a részvénytársulati alapon létesült gyáraknál is, szövetkezeti eszme terjesztését és ezért modottuk, czukorgyárak létesítésére a legkedvezőbb con- és mindenkor örömmel fogjuk üdvözölni, ha a hogyha már a közgazdasági alap ily nagy része junctura, a most érvényben lévő czukoradó életbe- nagytőke, indirekt a mezőgazdaságnak is hasz- minden körülmények között a czukorgyártás előléptetésekor, akkor volt, mikor a magyar czukormozdítására volt praedestinálva, inicziáltak volna nothozó ipari vállalatokba fektettetik be. ipar-részvénytársulat gyárait egy év alatt feléA többi között kissé tendencziozus tehát a vele szövetkezeti gyárat. Nem mondottuk, hogy pítette és üzembe hozta. Ezt a conjuncturát fel válasznak az a része is, amely azt akarja ne- a szerencsit vagy a botfalvit, de - talán kisebkellett használni s legalább is annyi czukornak. künk vindikálni, hogy mi a czukorgyártás hasz- bet és nem oly rettenetesen siettető viszonyok még abban az évben leendő előállítását kellett között. biztosítani, mint amennyit az akkor keletkezett nait csak termelői szövetkezeti alapon ismerjük el. Hogy az ilyen vállalatoknál a gyártási nyeAz már azután egészen más kérdés, hogy uj gyárak segítségével Magyarország termelni kéremény is a termelőké lévén, mezőgazdasági szempes, ha azt akartuk elérni, hogy Magyarország a ha már a közgazdasági alap háromnegyed részé- pontból, a részvénytársasági gyáraknál mindennekelkerülhetlen fátuma volt a ezukorgyárak czukoripar terén az ausztriai s a többi külföldi esetre nagyobb eredmények érettek volna el, — gyárakkal a versenyt felvehesse, hogy e téren gyámolitása, ez államsegélyt szövetkezeti alapon azt talán mindenki megértheti. Ép ugy, mint a létesülő gyárnál szerettük volna látni. egyátalában számot tegyen, hogy részére a haMert azt a sok kifogást a szövetkezetek el- hogyan mi tudjuk, hogy a magyar ezukoriparladás hosszú időre, talán egyátalán biztosítva lerészvénytársasághoz a 900,000 frtnál igen sokgyen. Az országos gazdasági egyesület s első sor- len. nem ismerjük el. A gyár szakszerű vezetése kal több pénz is kellett, mondják, hogy 9 millió, ban czikkiró ur közvetlen tapasztalataikból tud- a gyártmány értékesítését illetőleg mindegy akár ép annál inkább sajnáljuk, hogy a mi alapunk ják, hogy szövetkezeti uton sokkal könnyebben, részvényesei vannak annak a vállalatnak, akár különösen gazdák által sokkal könnyebben ke- üzletrészekkel biró tagjai, ezek egyformán csak garasai is, ebbe a nagy garmadába öntettek, ahol ugy se tesznek számot. zelhető s aránytalanul csekélyebb befektetést az ellenőrzést gyakorolhatják a fizetett szakértő Eonvit a dolog érdemére vonatkozólag. igénylő vállalatoknál, mint a minő a czukor- gyárigazgató és a kezelő hivatalnokok felett. Az Most még csak a szövetkezeti ügyre néhány gyártás, eddig, — ezentúl reméljük, hogy más- értékesítés szükségelte szakértelem felemlítése küként lesz, — mit voltak képesek elérni. S mind- lönben is e helyen épen nem találó, mert nem megjegyzést. Bizony az országos magyar gazdasági igen irható a szóban forgó részvénytársasági gyá- egyesület és némileg e sorok Írójának csekély azt tudva, igen merész állitásnak és semmi egyébbnek, mint állitásnak kell azt tekintenünk, hogy rak javára sem, hiszen összes termékeik eladá- személye is közvetlen tapasztalatból tudják, hogy Magyarországon a szövetkezetek még vajmi kevés szövetkezeti alapokon ennyi idő alatt czukor- sát előre lekötve, egy tőlök távol álló bank által eszközlik, amihez pedig sem szakértelem, sem eredményt értek el. De elértjük a czélzást . . .

-

»

:

5

KÖZTELEK, 1 8 9 1 . NOVEMBER 1 1 .

és ezentúl mi is reméljük, hogy máskép lesz. Máskép, mert eddig a magyar gazdaközönség egy előtte teljesen ismeretlen téren mozgott, a melyen nem követendő, de a hiányos szövetkezeti törvények alapján kényük-kedvük szerint létrejött svíndli-szövetkezetek csak elriasztó példák gyanánt állottak. — A megalakult szövetkezeteknek tehát nemcsak a közönynyel, de ellenszenvvel kellett küzdeniök a gazdaközönségnél, sőt — odafönn is. Ma már azonban a hosszas kísérletek ered mpnye gazdagabb tapasztalat, gyakorlatibb és üzletiebb felfogás a berendezésben és mondhatjuk a nagy körben felkeltett érdeklődés. Hiszszük is, hogy újonnan alakult szövetkezeteink elérik a kivánt eredményt. É s e hitünkben erősit a pénzügyminiszter ígérete, a mely szerint a hitelszövetkezetek ügyeinek törvényes rendezését és anyagi támogatását várhatjuk legközelebb. És ezzel meg leend szüntetve szövetkezeti ügyeink legnagyobb akadálya, részesülvén ez az eddig elhanyagolt ügy a teljesen hiányzó kormánytámogatásban ugy a törvényes szervezés, mint az anyagiak terén. És ezzel az óhaj, jobban mondva már szebb remény kifejezésével befejezzük talán már kelleténél hosszabbra nyúlt sorainkat s feleletünk a válaszra következőkben összegezzük: 1. Czélunk nem volt sem a magyar czukoripar-részvény társaság ügyeit, sem a pénzügyminisztérium ipari czélzatait, sem a földmivelési minisztériumot támadni. 2. De ama kötelességnél fogva, mely reánk, az országos magyar gazdasági egyesület hivatalos közlönyének szerkesztésével háramol, figyelemmel kisérünk és érdemileg méltatunk minden olyan eseményt és faktort, mely előmozditani hivatott, még inkább a mi volna hivatott, mezőgazdasági érdekeinket. 3. Ez okokból foglalkoztunk a közgazdasági alappal is és nem a mi hibánk, hogy ennél a pénzügyminisztérium legelismerésreméltóbb törekvései a czukoripar fejlesztése terén és az általa kreált czükorípar-részvénytársaság ügye is szóba került. Meggyőződésünk álláspontunkon megmaradni kényszerit; hogy sokan félreértették, nem tehetünk róla, ez ellen csak azt a hires mondást idézhetjük: «Honny sóit qui mai' y pense.» Baross

Károly.

A gabonazsizsik. (Calandra granaria, L.) Irta Jablonowszki József. (Vége.) V. Ha a gabonazsizsik már a gabonában nagy mértékben van elszaporodva s egyelőre csak arról van szó, hogy azt minél hamarább megszabadítsuk e bogártól, akkor erre legczélszerübb mai nap a szénkéneg alkalmazása. Mióta e szer a filloxeragyérítésnél olyan becsesnek bizonyult be, azóta azt majdnem minden nagyobb számban előforduló kártékony rovar ellen megkísértették. A zsizsik ellen is teljesen j ó sikerrel lehet alkalmazni. És pedig ajánlják azt először a Rohart-féle koczkával*), másodszor csepüre öntve. 2 ) és harmadszor tisztán magát a szénkéneget. 3 A Rohart-féle koczkát, mely egy kcm. nagyságú és puha fából készül, elébb a szénkénegbe mártjuk s aztán, mikor az így magába szívta a szénkéneget, rongyba takarva a fertőzielenitendő gabonanemübe teszszük. A megtisztítandó gabonamennyiséghez arányítva néha több koczkát is kel! alkalmazni, s azokat a gabonában egymástól aránylag egyforma távolságban elhelyezni. Ép ugy kell használni a csepüt is. A szénkéneg rendkívül illékony természeténél fogva azonnal párologni kezd, s igv kifejlődő és j g e n fojtó gázok elterjednek a;; egész gabonarakásban s megölik ugy a kifejlődött bogarat, mint annak álczáját és bábját ós megsemmisítik a petéket is. ') L. Henschel i in. p. 128; Girard i. m. i. h. U. o. Decaux i, tn. p. 28.

2)

3)

A Rohart-féle koczka és csepü helyett a z o n ban czélszerübb inkább a tiszta szénkéneg használata és pedig azért, mert ez kevesebb munkával jár. s az ember annyira-mennyire tájékozódva van mindig arról is, hogy mennyit használjon az irtó-szerből, ha teljes sikerrel akar dolgozni. A z eljárás igen egyszerű. A fertőztelenitendő gabonát egy, a mennyire csak lehet jól zárható, vagy befedhető kádba, hordóba, vagy ezek helyett alkalmazható másféle edénybe töltjük és pedig annyit, hogy a gabona az edény térfogatának csak 9 /io részét foglalja e l ; a többi üresen marad. Erre aztán ráöntjük a szénkéneget és pedig hoszszabb c s ö v ű tölcsérrel ugy, hogy a szénkéneg, a mennyire lehetséges, az edény aljára is jusson, hogy a kifejlődő gázok hassanak az alsó rétegre is. Egy-egy hektoliter gabonára lehet Vio l i t e r szénkéneget használni: e mennyiség igen elég, ugy, hogy ha valamivel kevesebbet is használunk, a siker még ugy sem marad el*). A szénkéneg ráöntése után aztán az edényt jól, a mennyire azt csak lehet, lésmentesen elzárjuk s igy hagyjuk 24 óráig. A közben pedig egyszer-kétszer meghengergetjük az edényt, hogy a gabona keveredjék. E z az egész eljárás.

még a legutolsó szemet is és aztán azonnal tűzben megsemmisíteni. Ki kell seperni minden zugot ; ki kell kaparni minden hasadékból és repedésből ugy az ott lévő magot, mint az ott lerakódott piszkot. A padló, a falburkolat és a gerendák minden hasadékát gondosan kell betömni, a mire, ha a padló is fából való, legczélszerübb enyves fürészport használni; a fal repedéseit vakolattal, hydraulikus mészszel, vagy — ha e repedések nem nagyok — gipszszel kell betömni. Természetes, hogy az csak ott ajánlható, a hol a magtár még nincs igen rossz karban, mert ott az ilyen eljárás nemcsak hogy többe kerülne, mint a mennyit talán alapos tataroztatásáért fizetni kellene, hanem ezenfelül még sikere sem volna. Ott nincs más hátra, minthogy ezen repedéseket, ha pl. azok a padló- vagy a falburkolatnak igen rossz állapota miatt maradandólag már be nem tömhetők, minél gyakrabban tisztogassuk, s a netalán ott meghúzódott bogarakat részben összegyűjtsük, részben onnan kizavarjuk. Ha ezen alapos tisztogatás megtörtént — és ez igen ajánlható, hogy az évenként az aratás előtt történjék — gondoskodni kell róla, hogy a Megjegyzendő azonban, hogy ezen eljárás magtárba került gabona ne maradjon sokáig alkalmával az embereknek igen óvatosaknak kell nyugton egy halomban. A zsizsik nem szereti a lenni s vigyázniok kell arra, hogy pipával, szizavargást: tehát ne járjunk el kedvében, hanem varral, égő gyertyával vagy bármely gvujtó anyagcsak azért i s ! rostáltassuk, lapátolta?sük minél gal ne jöjjenek még csak közelébe sem annak a gyakrabban a gabonát, s nemcsak akkor, mikor helynek, a hol ezen szénkénegezés folyik, mert már annak felmelegedésétől kellene tartanunk. a milyen illékony, ép olyan gyúlékony anyag is Az egy-kétszeri zavarás miatt a zsizsik még el a szénkéneg és igen könnyen felrobban. L e g j o b b nem veszti a türelmét: de ha ez még ennél is ilyenkor a pipázást teljesen megtiltani. r s a gyugyakrabban történik, akkor csakhamar fog másutt fát, pipát az emberektől egyszerűen elszedni: ne keresni olyan helyet, a hol békességben elélhet. jusson akkor eszökbe még csak a pipálásnak A gazda bizony aligha fog búsulni e «hütlenség» gondolata sem. miatt I Miután a szénkéneg-gázok némileg fojtók is és A rostálgatás- és átlapátozásnak azonban ha a levegő igen megtelnék vele pl. a magtárban, nemcsak azon j ó oldala van, hogy megzavarjuk mikor a munkásoknak is benn kellene még maa zsizsiket, hanem az is, hogy azon része a garadniok, az ártalmas volna az emberre nézve bonának, mely talán a garmada alján, vagy k ö i s : tanácsos az egész szénkénegezést egy nyi- j zepén volt, tetejére, azaz világosságra kerül; tott pajtában elvégezni s ugvanott is hagyni a ámde a zsizsik nem kedveli a világosságot: a k már kezelt gabonát, hogy igv a levegő tova- | kor az csak egy okkal több, hogy legyen miért vigye minél elébb a már kiszabadult szénkénegtovább vándorolnia. E miatt czélszerü a magtárt, gázt. Ilyen helyen aztán nem kell félni, hogy a a mennyire lehetséges, világosan tartani. szénkéneg kárt tesz az emberekben, vagy netalán Továbbá, ha esetleg a gabona kezelése azt a közelben lévő állatban. hozná magával, hogy azt zsákolni, mázsálni kelHa 24 óra múlva az így kezelt gabonát lene, akkor vigyázni kell ilyenkor, hogy az elhulmegrostáljuk, akkor az teljesen elveszti azon kellott, szerte-szétperegett mag ne maradjon sokáig lemetlen szagot, melyet a szénkéneg kezdetben igy szétszórva, mig az az egyes zugokban, elhagyott kölcsönzött neki. S e kezelés semmi tekintetben helyeken, vagy a mérleg körül felhalmozódva, sem ártott a gabonának : az nem veszti el csírázó újra zsizsik-tanyává nem változik. Azon legyünk, képességét, s lisztnek is felhasználható; vagy ha hogy a tisztaság mindig fön legyen tartva. Ennélesetleg zabról van szó, azt bátran föl lehet etetni fogva nem szabad megtűrni azt sem, hogy az az állatokkal: nem árt azoknak sem 5 ). aprómarhának eledelül szolgáló silánygabona, ocsu A mi pedig azt illeti, hogy a magtárt is vagy másféle néven nevezett hulladékmag egy megszabadítsuk e hívatlan látogatótól, az sem perczig is maradjon a gabonaraktárban: el lehet jár különös teendőkkel, hanem ha figyelembe azt tartani másutt is, a nélkül, hogy veszélybe veszszük az állat életmódját s csak azt követjük, hoznók a nagy gabonakészletet. mi az ő szokásaival ellenkezik: akkor a rovar Aztán nem szabad az sem, hogy a gabona meggyérül, majd annyira elpusztul, hogy csak éveken át a magtárban maradjon. Azt hiszem, igen nagy és gondos keresés után lehet egy-egy hogy a spekuláczió nem gazdálkodás és némi lehetpéldányára akadni. A z sokszor lehetetlenség is séges nyereség reményében elveszíteni a termés volna, hogy a zsizsiket tökéletesen lehessen kiirériékének 2 0 — 3 0 % - á t , nem vall j ó z a n gazdára. tani : a míg csak a földön megterem a gabona, Pedig — sajnos 1 — tudunk eseteket, a hol s míg a zsizsik csak gabonával fog élni, addig egyes birtokosok 8 — 9 esztendeig is eltartják a mindig fog akadni egy-egy zsizsik a gabonában gabonát s a helyiség dolgában már annyira is is. Aztán egy zsizsik még nem jelenti azt, hogy megszorulnak, hogy ujabb évi termésüket nema gabona már (a szó igazi értelmében) zsizsikes csak ólpadlásra, de még tyukketreczbe is kénylegyen. telen elhelyezni és ezt mind csak azon édes reA zsizsik — mint már láttuk — leginkább mény fejében, hogy megjön még az az idő, hogy a a szemétül elhányt gabonamaradékokban, félretett kupecz megadja annak még a kétszeres árát is! ocsuhalmokban és egyéb, piszokkal telt helyeken Elfelejti azonban azt, hogy a mit nyer a kupeszaporodik el, és így, ha a zsizsiktől meg akaczen, azt már duplán elvesztette a zsizsiken ! runk szabadulni, akkor legelső teendőnk legyen A zsizsik ilyen helyen és ilyen idő alatt iszoa í , hogy ezen szemétet minél hamarább kitakanyúan elszaporodik! rítsuk. Óssze kell gyűjteni és össze kell seperni Ennyiből áll azon eljárás, melyet követnünk kell, hogy a magtár el ne zsizsikesedjék; nem egy 4 ) Girard mondja (i. m. p. 697), hogy Algier-ban perez müve az, de a folytonos figyelem és fel1857-ben egy hektoliterre 15 grammot használtak, mert vigyázat eredménye. kisebb adag mellett a bogár csak elkábul s rövid idő Hogy ilyen módon megmenthető a magtár, múlva újra feléled. arra csak egy példát akarok felhozni. ') A szénkéneg megszerezhető Budapesten a hudai Egy hivatalos kiküldetés alkalmával m ó d o m vinczellérképezdve budafoki szénkénegraktárában, több vidéki vinczellériskolában és sok megyei gazdasági egyeban volt egy igen nagy kettős malmot megvizssületnél. gálni, A malom Kisküküllőmegyében fekszik M.

U. községben a Maros folyó partján. A környék kisebb-nagyobb földbirtokosai, kiknek zsizsikes magtárában megfordultam, a zsizsikcsapás miatt csak a malmot okolták! Ez az oka mindennek — m o n d t á k ; onnan terjed a zsizsik mindenfelé! S ki irja le bámulatomat, mikor legrészletesb és J^gbehatóbb kutatás daczára az egész malomban egyetlen egy zsizsiket, de még csak nyomát sem bírtam megtalálni! A 7 ' 8 méter magas, ugyanannyi széles és mintegy 1 2 — 1 5 férfilépés hosszú nagy hombárban,, melyben a molnár az örletőktől szedett részeket összegyűjti, még csak nyoma sem volt a zsizsiknek : hiába bújtam bele, hiaba kuiattam fel még a legapróbb zugocskát : zsizsik nincs ! Pedig e hihetetlen ténynek magyarázata igen egyszerű, természetes és mindenek felett tanulságos is arra az emberre nézve, ki azon okulni szeretne Hogy a malomban öszszegyüjtött gabona minősége (legnagyobb részt buza es rozs, tehát u. n. «kétszeres») nem sokban különbözik a koldus közmondásos lisztjétől, az könnyű belátni, s a molnár, hogy az így öszszegyüjtött őrlető részt mégis értékesíthesse, kénytelen azt alaposan s — hogy minősége egyenletes legyen — gyakran is összekeverni, rostálni, s minden áron azon igyekezni, hogy minőségét javítsa. Ő tehát nem is küzd közvetlenül a zsizsik ellen, de a vázolt eljárás által megmenekül tőle, sőt elriasztja azt akkor, ha azt az őrletők a malomba már behurpzolták volna, mert a folytonos zavaras csakhamar rábírja a nyugodalom és béke iránt kiváló előszeretettel viselkedő bogarat, hogy másutt keresse nyugvó helyét és békés tanyáját. De a malomban nem találtam még azokat a piszkos zugokat sem, melyek a zsizsik főtanyái szoktak lenni: mert ott az elhulajtott magot nemcsak hogy a szabadjára eresztett nagy tyuksereg összegyűjti, de összesöpri azt maga a bérlő, vagy annak cselédsége, mely a lerakódott lisztport a szarvasmarhával feleteti. E tapasztalat bizonyítja azt, hogy a tisztaság és .a gyakori zavarás milyen hathatós tényező a zsizsik ellen való küzdelemben. És ezen igen egyszerű eljárást, mely a bekövetkezhető kellemetlenségeknek útját zárja, annál inkább kell most ajánlanunk a gazdaközönségünknek, minél több aggodalomra ad okot ujabb időben a zsizsik szaporodása. Mert a zsizsiknek épen a legnagyobb uradalmakban való aggasztó mérvű elszaporodása lehetetlen, hogy félelmet ne okozzon a j ö v ő r e nézve, s ha annak híre külföldön is elterjedt, lehetetlen, hogy az a kivitel alkalmával — a kereslet és kínálatnak, s azok melléktényezőinek kölcsönös törvényénél fogva — a gabonakereskedelmünknek igen jelentékeny kárát, és pedig igen nehezen helyrehozható kárát, ne okozza. Itt a bajon senki sem segít, hacsak a tulajdonos n e m : és itt kell, hogy a nyomás felülről jöjjön, azaz lássa be a dolgot maga a nagybirtokos és ő maga kényszerítse a gazdálkodó embereit, hogy tegyék meg azt, a mit a zsizsik ellen megtenni okvetetlenül kell. Mert hiába ajánl juk mi itten a fennebb közlött eljárást, és hiába fogadja azt meg az egyik, vagy másik gazdatiszt, hogy <de bizony én megteszem !> mind ezen intézkedést. Én nem hiszem ; s meg vagyok győződve, hogy abból alig lesz valami, hacsak a kenyéradója, vagy annak felügyelő helyettese nem áll a háta mögött és nem ellenőrzi mindig. Aztán van egy igen rossz szokás, mely szintén a zsizsik elterjedését elősegíti. Ez abban áll, hogy miután a termelő meggyőződött, hogy gabonája — mint mondják — «magtárképes» és annak felmelegedésétől, így tehát elromlásától nem kell tartania, azt — néha éveken át i s ! — halomban hagyja s csak néha napján mártja bele a kezét — ezen egyetemes és csalhatatlan h ő m é rőt — a garmadába, hogy nem meleg-e a z ? Pedig — mint azt már annyiszor megemlítettem — a zavartalan nyugalom csak kedvez annak a néhány zsizsiknek, mely a szemét eltakaritasa után mégis megmaradt v o l n a ; ismétlem, nem szabad ott sem hagyni nyugtot neki, de zavarni kell folyvást, vagyis a gabonát kell minél gyakrabban keverni,

hogy a bogár az összecsoportosulásában, szaporodásában folyvást meg legyen akasztva. Ehhez nem kell drága Herpin-féle készülék, 6 ) melynek czélja az volt, hogy a sebes forgásával megtisztítsa a zsizsiktől az ellepett gabonát: megteszi azt a mi közönséges gabonarostánk, vagy részben a gabona-garmadának egyszerű átlapátolása is. — Ez nem olyan költség, hogy e munkát nagyobb uradalmakban — a hol nagy a gabona mennyisége is — a cselédség nagyobb számához mérten minden nagyobb költekezés nélkül igen könnyen meg nem lehetne tenni a nélkül, hogy a gazdaság egyéb ága a kellő munkaerőtől meg ne legyen fosztva. Erre csak rá kell szoktatni a termelőket és csakhamar megbarátkoznak ezzel az eljárással és nem leszünk kénytelenek hallani, hogy a zsizsik magától, vagy a naptól, vagy a széltől, vagy semmitől sem lesz! Hát még mitől nem ? . . . Ha a mulasztás, mitsemtevés, a saját érdekével, v a gyonával való nem törődés egyenlő a semmivel, akkor legkészségesebben elismerem en is, hogy a zsizsik csakugyan ilyen semmiből, de csakis ilyenből —- származik.

Utoljára meg kell emlékeznem ama hasznos parányi rovarkákról is, melyek a természettől arra vannak hi hogy ott, a hol az ember saját tehetlenségenél fogva mit sem követ el a zsizsik elterjedésének meggátlására, közbevessék magukat és mintegy határt szabjanak e rovar szaporaságának: értem a zsizsik élősdi rovarait. Goureau 7 ) mondja, hogy van a zsizsiknek egy természetes ellensége, mely néha annyira megszaporodik, hc,£y a magtárt több évre is megszabadítja e bögártól: és ez a Pteromalus tritici G. nevü parányi Ghalcididadarázs (Micro hymenoptera). E darázs nősténye felkeresi a zsizsik által megfertőzött szemeket és ezekbe tojja petéit. Legújabb időben azt tapasztalta Decaux,*) hogy e darázska a zsizsik petéje mellé leteszi a magáét is. A zsizsik-fi már rég kibujt és szinte már elérte nagyságának 2 / g részét, mikor a kis darázspete kikel s az álczácska bele furakodik a zsizsik áleza zsiros testébe, de szerfelett óvatosan, nehogy azt megsértse s annak megöletésével a maga vesztét is o k o z z a : mert e darázs-áleza csak az élő állat nedvével táplálkozik. Csak akkor semmisiti meg zsákmányát ezen parazita, ha már közel van a saját bebábozódásához is, de akkor a zsizsik-álezának már csak a száraz bőre maradt meg. Ebben van a darázs kis báb-gubócskája, melyből a kifejlett rovar 5 — 6 nap múlva kirepül. E rovar életviszonyai rendszerint összeesnek a zsizsik fejlődésével is és ebben rejlik annak fontossága, hogy mintegy korlátolja ez utóbbinak nagymérvű elterjedését. A Pteromalus tritici darázskának kifejlett alakja 2 milliméter hosszú és teste kékes sötétzöld ; csápjai feketék, szeme vörhenyes, szárnyai áttetszők és lábai fehéresek. Néha olyan nagy mértékben lepi el a gabonaraktárakat és gabonazsákokat, hogy azok a sok darázstól zöldeknek látszanak. Egy-egy zsizsik-álezán néha 2 — 4 darázálcza is élősködik : és pedig ezek néha nem egy és ugyanazon fajhoz tartoznak. Decaux az említett B) Dr. Herpin a zsizsik kiirtására ajánlott egy géprostát, mely perczenkint 2000 méter sebességgel dolgozott. E gép — bogártörő rosta (tarare brise-insectes) azonban nem került forgalomba, valamint az elébb emiitett Vergierféle készülék sem. Mert a m. kir. rovartani állomás, mely — mint a földmívelésügyi minisztérium közege - a zsizsikkérdést közelebbi tanulmány tárgyává tette, V. Vermoreltől, az ismeretes franczia gazdasági gépgyárostól, csak azt tudta meg, hogy e gépek jelenleg már sehol sem kaphatók és az ismeretes leírások pedig sokkal hiányosabbak, mintsem hogy a közölt adatok alapján e gépeket újra megszerkeszteni lehetne. Ugy látszik tehát, hogy a gyakorlatiasság volt e gépek birája: nem feleltek meg a gyakorlatnak s igy csakhamar kimentek a divatból is. Herpin gépének leírását különben a már idézett füzetkéjében p. 9—12. közli. •) L. des Insectes Nuisibles etc. p. Ch. Goureau. Auxerre 1861. p. 252—53. és Brochi: Traité de Zoologie agricole p. 371. •) L a többször idézett míivecske p. 22— 23.

Ghalcididá-kon kivül, talált Braconidá-kdX is. Sajnos, hogy azok meghatározására ez idő szerint még nem akad ember.

Az őszi szántás haszna. Ma már nincs hazánknak talán egyetlen nag y o b b vidéke sem, a hol az őszi szántás hasznossága többé-kevésbbé elismerve ne volna. Viszont azonban tény az, hogy kellőleg méltányolva, vagyis a gyakorlatban alkalmazva oly mértékben, mint azt a modern mezőgazdasági elvek m e g k ö vetelnék, csak nagyon ritka helyen találjuk. A tudomány kiderítette, miszerint a talajban levő növényi tápanyagok csak azon esetben alkalmasak a növények táplálására, ha azok feloldódnak, vagyis a növények által fölvehető alakba hozatnak. A növényeknek a táplálék felvehetése iránt támasztott igényeik ugyan nagyon sokfé. .k, de általánosságban áll az, hogy sem az o l d a t o n , tehát elkészitetlen tápanyagot, sem a nagyon hig oldatban levőt kellőleg kihasználni nem képesek. A gazdának kell tehát odatörekedni, hogy ha talaja absolute szegény, trágyázással, ha pedig csak kész tápanyagokban szegény, j ó talajmíveléssel segítsen magán. A talajmívelés külömböző nemei között, egészen bátran, lehet állítani, hogy a talaj őszi megmivelése van legnagyobb hatással a nyers tápanyagoknak kész tápanyagokká való átváltoztatásánál. Miután az őszi szántásnak főképen ez irányú hasznáról szándékozunk beszélni, meg kell azt is mondani, hogy miért van ez i g y ? A dolog egyszerűbb, mint hinnők, ugyanis a talajrészecskék összeállóságát s a bennök található külömböző alkatrészeknek az elmállás ellen való ellenállását misem veszélyezteti annyira, mint a folyton változó hőmérsékleti ingadozások, n a gyon természetes tehát, hogy ha télen át a talajt felszántva a fagynak teszszük ki, ez olyan fizikai és vegyi változásokat idéz elő, a mely a gazdá nak csak hasznára lehet. A fizikai átváltozás azon erőmüvi hatásban nyilvánul, hogy még a k o n o kul összeálló agyagtalajok részecskéi között is megszűnik a szorosabb összeköttetés s a talaj porhanyó lesz, a vegyi hatás pedig a lég és viz együttes befolyása alatt a növények táplálására alkalmas oldatok keletkezéséből áll. Az elmondottak után könnyen beláthatjuk, hogy az őszi szántás egyik leghatalmasabb eszköz a gazda kezében, melyet czéljaira tetszés szerint fölhasználhat. Kitűnő szolgálatot tesz például a uj törésű földek, valamint a mélyítő szántás alkalmával fölhozott nyers, vad talaj megszeliditésénél, úgyszintén a tavaszi vetemények alá való talajelőkészitésnél stb. S végül számtalan előnyei mellett nem kell megfeledkeznünk a r ról sem, hogy a gyomirtás szempontjából sem kicsinylendő hasznot hajthat, a téli nedvesség megkötése körül pedig megbecsülhetetlen szolgálatot tesz. Azt hiszem, hogy növénytermelésünk az őt megillető helyre csak akkor fog felemelkedni, ha az ősszi szántás hasznát annyira fogjuk méltányolni tudni, hogy az igazi tél beálltával, keresye sem találunk megmiveletlenül maradt szántóföldet. Szalay János.

Kérdések a gyakorlat köréből, 32. k. Előfizetői minőségem egy kérdéssel vezetem be. melynek szives figyelembevételét annyival is inkább merem reményleni; miután a beköszöntött abnormis időjárással, azt hiszem, közérdekű gazdasági kérdéssé lett, melynek tüzetesebb, tapasztalati alapon leendő tárgyalásával, a «Köztelek» kétségkívül lényeges szolgálatot tehet: * Vidékünkön, a minden átmenet nélkül jött erős fagy, a takarmányrépa nagy részét földben, kint a földön kupaezokban s beszalmázott k a z lakban érte. A kiszedetlen répa földfeletti része, a kupaezokban levő teljesen átfagyott, a kazlaknak pedig csak a közepe maradt épen. Önként merülnek fel a következő kérdések: 1. Beföldelendő-e a megfagyott répa, vagy

KÖZTELEK, 1 8 9 1 . NOVEMBER KÖZTELEK,

kazalba rakva s beszalmázva maradjon a fagynak tovább is kitéve, mi a rothadást tavaszig megakadályozhatja ? 2. A megfagyott, de takarmányos kamrákban kiengedett répa meddő jószággal (szarvasmarha, ló, bika, sertés) etethető-e a nélkül, hogy gyomor- vagy egyéb bajoktól tartani lehessen ? Nem un-e rá a jószág? Tejelő marha s vemhes álattal általában etethető-e? 3. A fagy folytán a répának mily alkatrészei mennek kóros átváltozáson keresztül? 4. Közönséges füllesztés (zúzott répa s szecskázott takarmánynyal) vagy gőzzel való főzés után ily répa nem előnyösebben etethető-e, mint hidegen zúzva s szecskával keverve ? 5. Savanyitás lehető-e s mi módon ? F. B.

1 8 9 1 . NOVEMBER

11.

11.

konyan hatott a már nagyrészt bevégzett őszi mégis felmelegedett annyira, hogy beföldeltetem, vetésre, de a rá következő hideg szeles idő az Ha nem sikerül nem írom a módszer rovására, eső nedvességét felszikkasztotta s igy a csírázásra mert nem tartatott be annak egy főszabálya, alig marad belőle, különösen a répaszedés és el- hogy nedvdúsan kell berakni az illető takarrakásra rossz ezen hideg, fagyos, széles idő. Sze- mányt ; de ha igy is sikerül, a módszer előnyei rencsére már nem sok van hátra a czukorrépa • ismét szaporodnak egygyel. A répával, takarmáés még kevesebb a takarmányrépa szedés és ] nyokkal végződvén, e szárazságban csak a trágyaelrakásból. — A bevégzett tengeriszüret elég hordás eszközölhető Mostanában vidékünkön jó eredményt mutatott, főleg minőségre kitűnő eléggé nagyban kísérleteznek a műtrágyákkal, s a piaczra szállított mennyiségek jelzik, hogy | valami különösen biztató eredményeket azonban a népnél is jó eredményt adott mennyiségi- I eddig még senki sem konstatált, vannak ugyan, leg. Métermázsáját a szeszgyárak 5— 5 25 frtig j kik dicsekednek vele, de sehol sem történnek e veszik beszállítva a gyárba száraz minőségben, j kísérletek oly pontossággal, hogy azok teljesen A szeszgyárak egyesültek itten trágyájuknak a megbízhatók lennének. Áz ily kísérleteket legföltemesvári és aradiak mintájára való feldolgozd- jebb a nagy uradalmak tehetnék teljes pontossára és értékesítésére, hogy ezen tetemes, eddig sággal, de tenni kellene a vidéki gazdasági egykárbaveszett tőke nemzetgazdaságilag is érvénye- leteknek; ezeknek volna hivatásuk évről-évre, süljön. Ejárásuk azonban külön szabadalom más és más vidéken kísérletezni, hogy a különtárgya s 3 heti kezelés után 3 waggon nyers böző talaj és égalji viszonyok mellett gazdálkodók . A „Köztelek" tudósításai. trágyából olyan minőségű műtrágyát állit elő, is teljés bizalommal vehessék a kísérletek hasznát, Ada (Bácsmegye), november hó. (Szóbonya mint 2 évi kezelése után a fentérintett szeszgyá- mert a mi az Ipolyvölgyén jó, lehet, hogy a mi Bertalan tudósítása.) (Az idoj irás és jövő termé- rak 6 waggon nyers trágyából; tehát a várad i hegyeinken hiábavaló. J. J. sünk. — Mammuth-répa, buczok-répa. — Kevés aeljárás tetemes anyag 1 0 0 % és idő V30 megkiCsepreg (Vasmegye), november hó. (Chernél takarmány. — Munkásviszony ok. — Népjellem.)mélést mutat, azért a trágyáját jutányosabban György tudósítása.) (Eső és orkán. — Hibás Példátlan szárazság, állandó szélvihar és nagy is fogja árusítani amazokénál. vetések. — Jó utak és a czukorrépa. — Száj-és hideg, ez a helyzet signaturája. Elvetettük a repezét Békés S z t . - A n d r á s , november hó. (Hutiray körömfájás. — Apaállatok.) A várva-várt eső augusztus közepén s még ma sincs kikelve ; nem László tudósítása.) (Ritka száraz ősz. — Késik megjött azonban sem elég sem hasznos, mert csoda. Félév óta nem tudjuk, hogy milyen a a munka. — Állategészségügy. — Gabonaárált.) orkánszerü szél~ követte nyomban. Időjárásunk harmat, esőről pedig már fogalmunk is alig van.Már tizenegy hete, hogy az oly sok kárt okozott kedvezőtlen hatása alatt a vetések nagyon hibásan A czUkorrépát, melyet a hatvani czukorgyár jégverésünk volt, azóta folytonos a szárazság s kelnek, igy félni lehet, hogy a tél bekövetkeztéig számára termeltünk csákánynyal kellett kiszedni 35 éves gazdasági praxis után mondhatom, hogy sem javulhatnak meg. Majd mindenütt göröngyös a földből, őszi árpa, borsó, buza minden el van ily abnormis őszt nem éltem. Hogy e rendkívüli az elvetett föld a legszorgalmasabb munka daczára vetve, de eső hiányában semmiféle termény kiszárazság daczára szánthattam, részint a korai is. A száraz időjárásnak egy nagy haszna vidékelni nem tudott. A takarmány, valamint a czuugarlás, részint a nehéz hármasvasu ekéim künkre mégis van s ez a közlekedési utak kitűkorrépa termése tűrhető jó volt; daczára az óriási nősége, mely reánk czukorrépa termelőkre nagy szárazságnak, daczára annak, hogy a föld tavasz munkaképességének köszönhetem. A répaföldet fontosságú, ép ezért ma már a termelt mennyióta 5 cmnyire át nem ázott, a mult évi termés- azonban nem vagyok képes megszántatni és ezt ségnek 2 / 3 része elszállítható volt átlagban mindehez képest 5O°/0-kal nagyobb volt. Most látszott annak tulajdonítom, hogy tavaszszal munkálását nütt. A répatermés középszerű. A mezei gazdameg a buczok-répának a kitűnősége, szemben a lágyba végeztem, sok gazda, még felibe sincs a Mammuth-répával, melyet szintén csákánynyal kel- munkával, sőt vannak kisebb gazdák, kiknek ságban a szántás főleg a kapásnövények alá lett kiszedni, hogy V3-da minden darabnak vissza ne gyenge az igájuk, hogy még nem is voltak képe- I való mélyítés mindenütt folyamatban van, munsek szántani. Ki tudja pedig, még mikor kapunk kája igen nehéz. A száj- és körömfájás nagyon maradjon. Az október 26-ig tartó igazi kánikulai meleget egyszerre rettenetes szél, majd 4—6 fokos esőt. A napszám férfinál 50 kr, leány és flugyer- | terjed. Nem szükséges említenem, hogy ezáltal a hideg váltotta fel, szerencsére a répatakarással meknél 40 kr. A szarvasmarha-állományunkmarhavásárok, ugy a kereslet, mint kínálatban elkészültünk s igy a fagy káros hatását nem ta- egészséges, igaz, hogy az összes jószág jászlon sokat veszítenek. A legelő állatok még elég táppasztaltuk Az időjárás ezen kétségbeejtő kedve- van, legelőről szó sincs. A lóállomány szintén j lálékot találnak A szüret általánosságban rosszul zőtlensége tehát komoly aggodalmakra ad okot aegészséges, a sertések közt egyes helyeken az ütött ki, ez által boráraink folyton emelkednek, jövő év buza s egyéb őszi termését illetőleg. orbáncz pusztít. Répatermésünk gyenge közép. közönséges asztali bor 20 kron alul idei mustképen Jelenleg az őszi mély szántást végezzük nagy A gabonaárak őszi buza helyben 9 frt 70, ha jól nem kapható, Somlón, must 30—35 kr. Megyénk erővel s aránylag kevés eredménynyel. Mélyítés- kezelt 10 frt. Árpa 6 frt mm. Zab, a mit itt gazdasági egyesülete megkezdte bikavásárlásait,' ről szólni sem lei > a föld olyan kemény kevesett termelnek, 5 frt mm. Csöves tengeri mely apaállatok a tavaszig a tenyésztőnél mas annyira száraz, ho nyíre 16 ökörrel sem mm. 2 frt 5 0 - 3 frtig. radnak és csak akkor árvereztetnek el a megye P a l á s t (Hontmegye), november hó. (Nem j több nevezetesebb városában. lehetne dolgozni. Te I az uralkodó száraz- vethetünk. — Répatermés. — Oberndorfi vagy Z a l a - B a k s a . november hó. (Gáyer PiíMudóságra. a takarmány/ • meglehetősen kevés s olajbogyó? — Zsombolyai páczolás. — Műtrá- sitása). (A vetési munkák. — Pusztít az egér. — nem egy gazda aggódva néz a teleltetés elé, gyázást kísérletek.) Az eső már szeptember közepe A termés. — Állategészségügy.) — A vetéssel miután az istállózátt o!t, hol legelőre nem volt óta késik, s ma már se nem vethetünk, se nem nagyobbrészt végeztünk; esik helyenkint kelaz állat bocsájthai >. már aug. hó közepén meg szánthatunk. Lóheretörésem, a mibe búzának lett azt megszakítani, mert a föld oly száraz, kellett kezdeni. Eltekintve a járványos száj- és kellene jönni, ugy áll, feléje sem merek menni, hogy szántani nem lehet. A korán vetett rozsok körömfájás a mult évihez képest csak enyhe fel- de mit is csinálhatnék azokkal az aczélhantokkal ? szépen kikeltek, de a szárazság miatt nehezen lépésétől, az állategészségügy kedvezőtlennek nem Az árpatarlóm pedig be nem veszi az ekét, ha fejlődnek. Buza hiányosan kel, helyenkint az egerek mondható. A munkáskéz aránylag olcsóbb' itt, négy marhát üt is a béres benne. Neki fogtunk i pusztítanák. Termésünket hol a nyári sok esőzés mint a szegedvidéki homokok felé, hol a szőlőhát a répaásásnak, a mi ugyan még igen szépen folytán fellépett rozsda pusztította, hol pedig az telepítés hatalmas erővel folyik s a hol éppen ez fejlődhetett volna e meleg időben, kivált egy kis érés előtt beállt nagy meleg miatt, a szem megokból a napszám magas. Nálunk a munkásviszoeső után, de most ráértünk, s eső után más szorult. Buza termett magyar holdankint 8—10 nyok nem egészen kedvezőtlenek. Igaz, hogy aradolgunk lesz. Répatermésünk, a hol tavaszszal hl., súlya 7 2 - 7 6 kgr. Rozs 5 - 8 hl. Árpa 7—9 táskor, csépléskor, tengeritöréskor nem ritka a 2 frtos napszám és koszt, de ezen idő néhány, a jól kikelt, igen kielégítő, mert nálam például a hl. Zabból jobb termésünk volt; mennyiségileg 14—16 hl., minőségileg azonban könnyű, hl.-kint tengeritörésnél pláne 2 hétnél tovább nem tart, mostani szárazság daczára 3Ó0 mm. adott kat. 23—25 kiló. Tengeri várakozáson felül fizetett; s akkor az ismét leszáll a 40—50 krra s mun- holdja s a mellé igen egészséges és tápdús, kükáshiányról panaszkodni nem lehet. El kell azon- lönösen az úgynevezett olajbogyó alakú takarmány- holdankint adott 20 hit. csövesen ; nagyon szépen ban ismerni, hogy mindezek daczára nagy ur répa. Már másodízben teszek kísérletet a sárga beérett. A takarmányrépa bő termest igér. Széna nálunk a napszámos, mert ha betakarította bu- oberndorfi, s az olajbogyó-fajtákkal, de nálam és sarjú 50%-al több termett, mint tavaly, a zácskáját s volt egy pár láncz feles tengeri földje ugy tavaly a nagy szárazságban, mint ez idén mesterséges takarmányok is jó termést adtak, mivel egy malaczkát felhizlalhat, ha az általa az olajbogyó sikerült jobban, s ezentúl csak ezt ugy, hogy csalamádé bevermelésre is került elég ; kért 55 kr. helyett csak 50 krt Ígérünk neki fogom vetni. Takarmányunk elég bőven volna, igy könnyen kiteleltetünk. Gyümölcs, különösen alma, bőven termett. Burgonyából is jó termésünk napszámul, képes a háza előtt tétlenül pipálni. de sokat levon értékéből, hogy, kivévén az idei Az itteni köznép sajátos jellemvonása még az is, vetésű lóhere és luczernákat, a miket e száraz- volt és nagyobbrészt szép egészséges gumókat hogy dolgozni csak akkor megy, ha feltétlenül ság alatt kaszáltattunk, valamint az.öreg luczer- adott m. holdankint a termés 30 mm. Svájczba nások 4-ik kaszálását, egyszer sem tudtuk magvaló szállításra sokat szednek össze vasútállorá van szorulva a pénzre, iparkodik azonban mindegyik, hogy egy kis házra szert tegyen, ázás nélkül bekapni. Nálam az uj lóherét har- máshoz szállítva mm.-ját .2 frt 50 krért veszik. azért a legtöbb napszámos többnyire háztulaj- madából kaszálták és hordták, az öreg luczernát Szőlő, a hol a jég el nem verte is, gyenge 5-déből. Kísérletet tettem a zsombolyai uradalom- termést adott; különösen a hol a peronoszpóra donos is. ban dívó páczolási móddal is. Egy kis C3alamádét ellen nem fecskendeztek, nem érett meg. A megye N a g y v á r a d , november hó. (Eleméry Aurél raktam ugy be, de nem igen bizom az eredmény- területén uralkodott száj- és körömfájás végre tudósítása.) (Jött eső, de széllel. — A tengeriben, mert a csalamádé már nagyon is érett volt szűnni kezd. Ez sok bajt okozott gazdáinknak termés és ára. — A nagyváradi szeszgyár szá- levelei teljesen szárazak. Lassan is melegedett. ugy a munkálatokat megakasztotta, mint az elntott marhatrágyája.) A bekövetkezett eső jótéMár azt hittem föl sem melegszik, de ma már adást, mert a marhavásárok meg sem tartattak.

G A Z D A S Á G I

G É P É S Z E T Rovatvezető: L Á Z Á R

S z é n a - és s z a l m a s a j t ó k . Fontos törekvése a gazdának, nagyterjedelmü termékeit minél kisebb térfogatura tömöríteni, hogy igy azok alkalmasabbak legyenek nagyobb távolságra való szállításra. Ennek szüksége különösen a terjedelme mellett aránylag kis értéket képviselő széna és szalma szállításánál lép előtérbe, mert a mint már az 1888. évben Nagykörösön megtartott szénasajtó-versenyről irt jelentésemben kiemeltem: taposott szénából vagy szalmából 25 métermázsánál alig rakható több, a nagy parasztházalaku zárt vasúti kocsikba ; nyitott kocsikra 35 q is felfér, csakhogy ekkor a szükséges takaróponyváért 5—7 frt kölcsöndijat kell fizetnünk. Miután tudvalevőleg ily szállítmányoknál az egész kocsit meg kell fizetnünk, akár raktunk arra többet vagy kevesebbet, belátható, mily rendkívüli fontos az, hogy a szénát és szalmát annyira összesajtolni képesek legyünk, hogy a vasúti kocsikba 100 q is beleférjen, mert ennyi á vasúti kocsik hordó-képessége.

1. áb;a. Bamber kézisajtója. De nemcsak abban rejlik a szénasajtók nagy fontossága, hogy a fuvarozási költségeket y 8 —V 4 -re redukálják, hanem miután a sajtolt anyag az eredeti térfogatnak csakis mintegy l / 4 —Vo dát foglalja el, annak sokkal kisebb raktár kell, mint a lazának, a mi különösen nagy városokban rendkívül fontos; azonkívül a sajtolt széna és szalma átrakásánál az nem porlódik el, igy ekkor semmiféle veszteségünk nincs. Már régebben használnak különféle szerkezetű széna- és szalmasajtókat, melyek többé kevésbé jól végzik feladatukat; vizsgáljuk meg mindenekelőtt milyen feladat vár tulajdonképen a sajtóra és ha ezt megállapítottuk, lássuk, hogy az eddig a gyakorlatban legjobbnak ismert sajtók mennyire felelnek meg.kitüzött feladatuknak. Miután a vasúti kocsik űrmérete a csomagok elhelyezésénél kihasználatlanul maradó tér leszámítása után, mintegy 50 m3 s minden kocsira 100 q-át lehet felrakni, a sajtóktól megköveteljük, hogy az anyagot legalább annyira tudják össze szorítani, hogy 1 mB sajtolt széna vagy szalma súlya legalább 2 q legyen. A vasúti kocsik kihasználása szempontján kívül azonban még az is figyelembe veendő, hogy a préselt csomagok megkötésére ez idő szerint drótsodronyt használunk és világos, hogy 100 q sajtolásánál annál több sodronyt használunk el, minél könnyebbek az ugyanazon köbméretü csomagok, így (elvéve, hogy a csomagok köbtartalma 0 245 m3 és különböző erős sajtolással 40, 50, 60 kgr.-ot

É S

T E C H N O L O G 1

A.

PÁL.

sajtolunk ezen köbtartalomra össze ugy 100 q-ához rakodmány tehát 100 métermázsa sajtolása és 250, 200, 166 csomag kell s minden csomaghoz kötése. 3 drb sodröny ít 3 kr, ugy a különbség a 40 A gyakorlatban kézi-, lóerőre és gőzerőre kgros és 60 kgros csomagok kötözési költségei szerkesztenek széna- és szalmasajtókat, minközt 7 frt 56 kr. És habár az erősebb sajtolás j den fajtából 1—2 szerkezetet itt mutatunk be nagyobb erőszükséglettel jár, a gép abszolút olvasóinknak, azon sajtók közül, melyek 1888. munkabírása mégsem fog sokkal csökkenni, mert év végén a Royal Agricultural Society of England 250 drb 40 kgros csomag helyett csak 106 drb ; által Nottinghamban megtartott versenyen leg60 kgr.-ost kell készítenünk. Igy a lcötözési költségjobbaknak j bizonyultak. szempontjából annál jobban megfelel a sajtó, minél \ Bamber J. (of Saul Street, Preston, Lancastömörebb csomagokat képes késziteni. Természekési sajtója. Az 1. ábra szerinte sajtó rendkívül hire) tesen nem szabad a sajtolást az észszerű hatá- 1 egyszerű szerkezetű, a mennyiben gépezete csak rokon tul hajtani, mert különben a széna minőcsavarorsóból áll, melynek körülforgatására 4 kar sége szenvedhetne kárt. A szecskának és alomnak ! van ahhoz erősítve. A gyors visszaforgatásra a szánt szalmánál nem árt, ha az a sajtolás által forgató karok alatti csiga szolgál, mely végnélküli kissé össze is töretik. kötéllel forgatható körül. A kötő-sodrony áthúzására megfelelő vezetékek láthatók a sajtó nyomó A megkívánt tömöritést most már a különböző sajtók többé-kevésbé jól és többé-kevesebb lapjában és talpfájában. A sajtó szállítására külön költséggel képesek elérni; és ha módunk van kis taliga szolgál. több gép között választani, első sorban erős, E sajtó 9 versenytársa közül első dijat nyert tartós, de e mellett egyszerű szerkezetre nézzünk. rendkívüli egyszerűsége és olcsó munkája követ-

2. ábra. Stephenson lóerőre való sajtója. keztében; de szalma préselésnél munkája alig mondható kielégítőnek, mert miután tömörítő szekrénye nincs, a szalma csomagokat még körülmetszeni kell, hogy kellő alakjuk legyen ; a mi pazarlással jár. Szénasajtolásra azonban a mi viszonyaink között is elég jól lehetne ezen egyszerű A legtöbb sajtó oly méretű és sulyu csomasajtót használni. Ára kb 170 frt és vele 2 munkás gokat készít, melyeket könnyen lehet kezelni, s naponkint kb 4 tonna szénát sajtol, a csomagok melyek a vasúti kocsit jól kitöltik. Oly sajtók, tömörsége m3-ként kb. 140 kg.; a kazalból vágott melyek ezen igényeknek meg nem félelnek, egy szénából 2 munkás kétszer annyit képes elvéáltalán nem használhatók. Jó sajtóktól elvárjuk, gezni s a csomagok tömörsége ekkor m8-ként kb. hogy az egyes csomagok súlya egymással közei 160 kg. megegyezzék s hogy munkájuk alatt a sajtolandó Szalmasajtolásra csak azon kézisajtókat lehet anyagot meg ne rongálják. ajánlani, melyek tömörítő szekrénynyel bírnak, Végre a gyakorlat embere mielőtt vásárol melyből a csomagok helyes alakban kerülnek czerüzát vesz kezébe és a gép birálgatásánál o ki. Ily rendszerűek az Ingersoll-féle kézisajtók, a munka költségeit is számítja. A sajtolás költ- melyek nálunk eléggé ismeretesek s igy bővebb ségei megállapítására számításba veendő: leírásra nem szorulnak. Az idézett nagykőrösi versenyen ily rendszerű sajtóval versenyzett Clayton 1. Kamat fejében a sajtó beszerzési árának és Shuttleworth is 0 4 6 m 3 köbtartalmu és átlag 5%-a munkanaponként. 2. A sajtó törlesztésére és karbantartására, 52 kgr sulyu csomagokat készítve. E sajtók ára kb 200 frt s naponként kb 50—60 csomagot a szerkezet szoliditása szerint annak mindenkori képesek készíteni. értékének 15—20% a. A lóerőre való sajtók kötül Nottinghamban 3. A szükséges kötőanyag' költsége. első dijat nyert,. Stephenson G. (of Trentbridge 4. Az erő költsége munkanaponként. Works. Néwark) sajtója, melyet a 2. ábra tesz 5. A segédmunkások költsége munkanapon szemlélhetővé. A sajtolandó széria vagy szalma ként. felvételére egy függőlegesen állított erős szekrény Tudva, hogy egy bizonyos géppel munka szolgál, melynek födele ki- és betolható deszkából naponként, azaz 10 órában mennyit lehet saj tolni, az öszszehasonlitás alapjául kiszámítjuk, készül, erős feneke pedig dugattyu módra két könyökkarral föl- és lefelé mozgatható. A sajtó mennyibe kerül minden gépnél egy vasuli kocsi

mert e sajtók erős munkájuk következtében — könnyelmű kivitelnél — csakhamar szétesnek. A jó sajtó egyik alapfeltétele még, hogy azt könnyen lehessen szállítani és munkára felállítani s annak kezelése lehetőleg egyszerű legyen.

felső részét asztal futja körül, melyről a szekrény telső részében levő .csapóajtó könnyen nyitható és zárható. A nyomó könyökök alól kis karikával birnak, melyek a kocsi hosszgerendáján ide-oda elmozgathatok. A munka kezdetén a könyökkarok a hosszgerendán megfeküsznek ugy hogy a dugattyu legalul . van. Ekkor az asztalon álló két munkás villával adagolja a szalmát vagy szénát a szekrénybe, vagf fölülről tiporja bele; a szekrény megtöltése után a csapóajtó elzáratik, a födél betolatik és ,a nyomókarok, illetve a dugattyu felszoritása megkezdhető. Ezen czélra a kerethez kötött láncz van a karok alján levő csigák körül Vezetve, mély láncz égy lóval körüiforgatott motollára lesz felggmbolyitva.- Az összeszorított csomag, megkötése után, az etető asztalról ledobatik, időközben a motolazáró kilincsét félretoljuk és a dugattyu saját súlya következtében alásülyed s a munka folytatható. Folytatólagos munkánál mintegy 4 percznyi idő kell a szekrény megtöltéséhez és a' csomag megkötéséhez, 1 perez pedig az összeszoritásra, ugy hogy a ló minden percznyi munka után 4 perczig pihenhet és igy. egész napon át könnyen győzi a munkát. E sajtók ára motolával együtt kb 850 frtj naponkinti munkabírásuk mintegy 8 tonna szalma vagy 13 tonna széna, a csomagok tömöttsége szalmánál 150 kg. m.3-ként, szénánál 240 kg. m.3-ként. A könyökös emeltyős sajtóknak meg van azon általános előnyük, hogy eleintén csak kisnyomást gyakorolnak és 'a maximális nyomást a

végnélküli szalag faléczekbő! alkotott fogai azt befelé húzzák, mindinkább tömörítve a sajtolandó anyagot, ugy, hogy az kitűnően tömöritett állapotban kerül a szalagok végén levő négyszögletes csatornába, hol szalmánál mintegy 3Q0 mm., szénánál 200 mm. közökben lesz a csomag megkötve. A végnélküli szalagok hossza kb 1 8 m, a száj-, nyílás 1 2 m, a csatorna 3-50 m. széles és 450 mm. mély. A felytono'san kitóduló csomag tetszőleges hosszban metszőkészülékkel vágandó 'el. A gép aránylag a leghelyesebb sajtolási princípiumon van szerkesztve s ha kötő- és metsZőkészüléke tökéletesítve lesz, bizonyára gyorsan fogja társait túlszárnyalni. L. P.

A c z e f r é z é s i viszonyról s a s z e s z n y e r e m é n y helyes k i s z á m í t á s i módjárói. Gazdasági szeszgyáraink üzembehozatalánál csaknem kikerülhetetlen, hogy kisebb-nagyobb üzemi akadályok elő ne forduljanak s legtöbbnyire egy-két hét is eltelik, mig az üzem rendes menetbe jutott, Nagyfontosságú az üzem kezdeténél amaviszonyt megállapítani, a-melyben az egyes anyagok beczefrézendők lesznek. Eleinte -czélszerü valamivel több malátát és élesztőt "venni s csak fokozatosan 1 leipenni azon határig, a melyet rendes üzemmenetnél alkalmazni szoktunk:

nincsenek tekintettel a nyersanyag minőségére, hanem gyárvezetőiktől azt követelik, hogy tekintet nélkül a termés minőségére, pl. a burgonyából mindig egyforma szesznyeremény éressék el. Pedig ez nem lehetséges, mert vannak esztendők, midőn a burgonya keményitőtartalma csekélyebb s miután csak a keményítő a szesztadó anyag, az ilyen burgonyából silányabb eredmény érhető el. így, ha a fennfebbi emiitett példát tekintjük keményítővel kitesz 'kgr- • • . • ' ' ' kgr. keményítőt 2350 burgonya 'á 18 7 % 439 45 - 86 árpa. a ezukrositáshoz á 6Q% 51-60 50 élesztő-anyag {fele rozs, ,_ fele árpa) h 60 j 0 ' .24-00 2476 mm. anya?, melyben be van czef" r,ézve összesen 515-05 „ Ha azonban a burgonyatermés silányabb, vagyis inkább ha a burgonya keményítőben szegényebb, mint az a jelen évben is van, —; külö- . nősen a nemet szesztermelők 'panaszkodnak nagyon — akkor sokkal kevesebb szesztadó anyagot czefrézünk be hasonló súlyban. Ha a burgonya 1 6 % keményítőt tartalmaz, akkor a 2476 kgr.

A helyes czefrézési viszonyra nézve álljon itt egy gyakorlati példa. Egy gazdasági szeszgyár naponkint beczefréz:

3. ábra. Ladd & Co. gőzerőre való sajtója. löket, végén fejtibki, s miután az egész szerkezet lehetőleg egyszerűen készíthető, e sajtót különös figyelmébe ajánljuk gépgyárosainknak. A gőzerőre való sajtók közül legjobbnak vált be J. H. Ladd & Co. (Queen Vietoria Street, London) által bemutatott Sajtó, melyről átnézetes képet ad 3. alatti ábránk. E sajtó elve ugyanaz mint a Dederick-lé\e lóerejü sajtóé, melyet szintén már a n.-kőrösi kiállításon láttunk, csakhogy azóta Cfápel lényeges javításokat tett rajta. A nagy etető garatba adagolt szalma vagy széna a forgattyú és hajtórud által ide-oda mozgatott dugattyu által a sajtó előrészén már összetömörült anyaghoz hozzá szorittatik, az összeszorított csomó pedig ugyanazon mérvben kifelé szorul. Az egyes csomagok különválasztására választó-deszkákat helyez az etetető a sajtolandó anyag közé és a csomók még a sajtóban köttetnek közbeillesztett drót-sodronynyal össze. A csomók tömörségét könnyen szabályozhatjuk a szekrény-falak összeszofitásával. Ha szalmát préselünk, azt a cséplő szalmarázóiról közvetlenül a sajtó garatjába vezethetjük. A forgatty u-tengely forgatására fogaskerék pár és kötéldob szolgál, mely lokomobiltól nyeri hajtó erejét.

2350 kgr. burgonyát, 86 > árpát, a mi zöld malátába 130 kgrot tesz ki, 40 > élesztő anyagot (fele rozs, fele árpa) 2476 kgr. nyers anyagot. Ilyen beözefrézés mellett a czefrézési viszony perczentekben a következő.;

4. ábra. Hovvard gőzerőre való sajtója beczefrézendő any agban viszony mellett lesz:

ugyanilyen czefrézés

kemériyi tő 2350 ,kgr. burgonya . . . 94 9 % a 2350" kgr. burgonyában á 1 6 % 376-00 kgr. 86 ' » árpa a ezukrositáshoz 3-48% 86 > árpában h 60% 5.1-60 40 >, élesztő-anyag • 1-62% 40 » élesztő anyagban j60% 24-00 10000 2476 kgr. anyagban , 45160 kgr. Bizofayára a gyakorlat emberei közt lesznek, J ermeszetes dolog tehát, hogy o l 5 kgr. beczefkik ezen czefrézési viszonyt kifogásolják. Nem rézett keményítőből több szeszt fogunk nyérni, állítom én -sem, hogy ehhez ragaszkodjék minmint 451- kgr. keményítőből, daczára, hogy a denki, sőt ellenkezőleg, szükségesnek tartom a feldolgozott anyag quantuma egyenlő. czefrézési viszonyt a körülményekhez képest válEzen két, a gyakorlatból vett példánál, a toztatni. Különösen figyelemmel kell kisérni az következő eredményeket nyertük: árpa minőségét. Kitűnő malátából bizonyára • A szeszmérőgép jelzése alapján nyertünk a. kisebb mennyiség lesz elegendő, mint kevésbé jó 2476 métermázsa agyagból, melyben 515, kgr. malátából. Azonban nem tudom eléggé hangsú- keményítő volt beczefrézve: 335 liter 91%-os lyozni, hogy minden gyárvezető őrizkedjék a ma- szeszt = 304-85 1. abs. szesz,. A beczefrézetí láta túlságos takarékoskodásától, mért ez drágán keményítőre számítva; az eredmény a következő A leirt sajtó sókkal jobb minőségű szahna- lesz majd megfizetve. 515 : 304-85 = 1:x 5919 1. % 1 kgr. csomagokat készített, mint £t Filter sajtó, mely Hogy milyen czefrézési viszonyt használjunk, keményítőből. a szalmát jórészt törte és azért második helyre az a legszorosabb összefüggésben van a beczefA, midőr) pedig a feldolgozott 2476 méterszorult. A sajtó naponkénti munkabírása szalmánál rézett keményitőmennyíséggel, vagyis általános mázsa anyagban csak 4 5 1 6 kgr. keményítő volt, 14 tonnára, • szénánál 28 8 tonnára állapíttatott szabály legyen az, hogy az anyagok minősége a következő eredményt nyertük: meg, a szalmacsomagok tömöttsége 180 kg. ma- szerint változtassuk meg a• czefrézési- viszonyt. A szeszmérőgép jelzéze alapján nyertünk ként,-a szénánál m.3 ként 260 kg. volt, mindkét Ez természetes is; mert minél több keményítő 297'1. 90%-os szeszt = 267*3 1. abs. szeszt, esetben a sajtó működésére 5 lóerő kell. van a feldolgozott anyagban, annál több malátára vagyis 451*6 : 267*3 = 1 : x = 5918 1. »/„ lesz szükség, hogy ugyanazon hatást érjük el, 1 kgr. keményítőből; vagyis daczára annak, hogy Bár nem lett kitüntetve, de érdekes szerke37"5 1. abs. szeszszel kevesebbet kaptunk a bezete miatt 4. ábránkban Iloward széna- és szalma- és az elerjesztésre annál hatásosabb élesztőre les/ szükség. czefrézett anyag összegéből, mégis a kihasználás sajtóját is be akarjuk mutatni. A széna vagy ezen két esetben egyformának mondható. szalma a sajtóhoz oldalt erősített nagy étető gaIgen sok félreértésre ad alkalmat azon köratba hányatik, honnan két egymásfelé hajlott rülmény, hogy különösen a szes^gyártulajdonosok Dr.Sz.Qu.

és éberségéről lapunk olvasói a részükre küldött | vagy az általa kreált ipari és kereskedelmi bank Vegyesek. vásári jelentésekből is meggyőződhetnek. A vásár- | utján. A miniszter maga hívja fel továbbá hiteligazgatóság szervezetében alkalmazott 18 egyén | nyújtásra az illető vidéki pénzintézeteket s mint Mai számunk t a r t a l m a : személyi járandósága czimén 30,518 frtot tüntet i ez Brassóban történi a legszebb eredménynyel. Közlemények az orsz. magy. gazd. egyesület köréMikor gondolkoznak majd igy intéző köreink a böl. — A földmívfclési költségvetés és a Köztelek. Baross fel a költségvetés. hitel-, fogyasztási-, értékesítési stb. Károlytól. — A gabonazsizsik. Jablonovszky Józseftől. — j 6. A régen várt vásárcsarnokok is eljutottak mezőgazdasági szövetkezetekről s mikor fog annak a közgazdaAz őszi szántás haszna. Sznlay Jánostól. — Kérdések a már odáig, hogy szerepelnek legalább a költséggyakorlat köréből — A «Köztelek> tudósításai. (Ada. — sági alapnak a «földmívelési!» fele hasonczélokra Nagyvárad — Békés-Szt.-András. — Palást. — Csepreg. — vetésben. Egy központi és 6 detail vásárcsarnok | fordíttatni. Zala-Baksa) — Gazdasági gépészet és technologia. Rovat- kiadásai 6 millió forintra terveztetnek, de sajnovezető Lázár L. Pál (Széna és Szalmasajtók. — A san látjuk, hogy 1892 re csak 900,000 frt van 1 A budapesti mészáros-ipartárulat a nyáron egy nagy czefrézési viszonyról s a szesznyeremeny helyes kiszá- e czimen tényleges kiadásnak felvéve, a miből i bőrszáritó-telepet épitietett a kiilső soroksári-uton, melyben mítási módjáról) — Vegyes. — Kereskedelem és tőzsde. láthatjuk, hogy maga a tanács sem hiszi, hogy a tagok a levágott állatok nyers bőrét körös üzletkötés mellett megszárítják és így sokkal jobban értékesíthetik, 1892 ben a csarnokokból legyen valami. Pedig mintha a bőrt levágás után nyers állapotban kénytelenek ez a luezaszéke folt mindaddig, mig el nem készül ! eladni. Az épület a mult napokban elkészülvén, az iparSzemélyi hirek. A földmívelésügyi m. kir. miniszter testületi elöljáróság Horváth János iparhatósági biztos Gelencsér Gyula cs. és kir. állalorvost, a budapesti m. a főváros dolgaiban. Érdekes tétel vezetése alatt megvizsgálta és átvette az épüleiet. kir. állatorvosi akadémia boneztani tanszéke mellé két év 7. a filloxera elleni védekezésre kiadott öse- ! tartamára tanársegéddé, Bossberger Józsefokleveles gyógy- szeg. A fővárosnak van ugyanis már régen igen 1 Az e r d é l y i s z á s z - s z ö v e t k e z e t e k Nagy-Szeszerészt, a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet vegytani szép amerikai szőlőtelepe, legutóbb pedig nagy j benben nagy szövetkezeti ülést tartanak, melyre tanszéke mellett rendszeresített tansegédi állásra ideiglenes minőségben kinevezte, és Szombati Adolf ideigle- homoki mintaszőlőt létesített körülbelül 50,000 | gróf Bethlen András földmívelésügyi minisztert is nesen kinevezett II. osztályú állami állatorvost ezen állásban frt kiadással. 1892-ik év rendes kiadásai között , meghívták. A miniszter dr. Wolf Károlyhoz invéglegesítette, továbbá Győrösy Móricz Hajdu-böszörinényi egy rendszeresített szőlő és gyümölcsészeti fel- tézett levelében sajnálkozását lejezi ki a felett, lakost és birtokost Hajdu-vármegye, hajdu-böszörményi. — id. Szent-Iványi Károly, liptó-szent-iváni lakost és föld- ügyelői állás dotácziójára 2300 frt van felvéve. hogy több oldalon hivatalos elfoglaltsága miatt a Raiífőisen féle szövetkezetek nagy ülésén, melyekbirtokost, Liptóvármegye liptó-ujvári, — Békefy Gyula Ez intézkedésért csak hálával lehetnek a budai szentmihályfalvi lakost és uradalmi tiszttartót, Somogy- filloxerapusztitott szőlősgazdák. nek hazánk mezőgazdaságának fejlődesével és küvármegye szigetvári, — Gille József jánosföldi lakost és 8. Lóversenydijra ad a főváros évenkint lönösen a kisbirtokosok érdekeinek ápolásánál jegyzőt, Torontál-vármegye párdányi, Ajtay János sztavnai lakost, üng-vármegye bereznai és végül Kayser Lajos 5000 frtot. Messze vezetne a főváros egyéb gaz- maga is nagy fontosságot tulajdonit, részt nern vehet. Hogy a miniszter képviseltetésével, kit bíujudvari lakost és uradalmi kasznárt Zalavármegye csák- dasági czélzatu kiadásait felsorolnunk, még csak tornyai járására nézve az állandó gazdasági tudósító tiszttel egy érdekes részt, t. i. azt, mely az ipar és kezott meg, arról még nem értesültünk. megbízta. — Haan Sándor kisturi földbirtokos 4G éves korában, — Pertl István földbirtokos 69 éves korában reskedelem fejlesztését czélozza, emiitjük fel. Állami méntelep Csabán A földmívelésügyi Mihalin elhunyt. 9. Iparrajziskola építésére fel van véve 234,300 miniszter Csaba városához leiratot intézett, hogy frt. Segély az országos iparcgyletnek 2000 frt. hajlandó volna-e a Mezőhegyesről kitelepítendő (—ss) A f ő v á r o s 1 8 9 2 - i k i költségvetésében Polgári és ipariskolákra (csoportos tétel) 323,580 ménosztály részére, mely 250 ménből, 150 legény igen sok, bennünket mezőgazdákat is felette érfrt. iparrajziskolára 34,380 frt. iparos t.anonczés 5 tisztből áll a szükséglendő istállókat és lak deklő tétel foglaltatik, a melyek leginkább Buda- iskolára 85,670 frt, alsófoku kereskedelmi iskotanyát felállítani, melyért a kormány megfelelő pestnek, mint fő fogyasztó és forgalmi piaeznak, lára 8470 frt van felvéve a főváros 1892. évi bérösszeget fizetne. A város, mely már ez ügyaz értékesítést és a forgalmat szolgáló intézméköltségvetésébe. ben kérvényezett a miniszternél, az ajánlatot elnyeivei vannak összeköttetésben. — Dicséretére A zemplénmegyei gazd. egyesület újjáala- fogadta és igy a ménosztály áttelepítése csak rölegyen ^megemlítve a fővárosnak az, hogy ez első sorban saját, de, a termelés érdekeit is fontosán kult. F. hó 8-an Andrássy Sándor gróf elnöklete vid idő kérdése. alatt megtartott választó közgyűlésen meg válaszAz orosz gabonatilalom. A német érdeklő intézményeit évről-évre jobban fejleszti s e fejlesztésnél nem riad vissza a nagyobb anyagi tattak :. alelnökökké : dr. Molnár Béla és Meczkereskedők felszólítására Üaprivi b i r o d a l m i ner Béla, választmányi í tagokká: gr. Andrássy áldozatoktól sem. A költségvetés külömben arról Géza, Harkányi János, br. Waldbot Frigyes, kanezellár Sehweinitg g r ó f pétervári n a g y is tanúskodik, hogy Budapesten a közönség egyéb Dokus Ernő, gr. Majláth József, Szentiványi, k ö v e t utján f ö l k é r t e az orosz k o r m á n y t , gazdasági érdekeire is figyelemmel vannak. László, Szervicky Ödön, Vladár Emil, gr. Zichy h o g y l e g a l á b b a m á r ú t n a k i n d í t o t t g a • 1. közvágóhíd és marhavásártér, melynek Andor, Lpnyay Gábor jóformán egyhangúlag. b o n a k ü l d e m é n y e k szállítását engedné meg. fejlesrt^ \'e, kényelmes berendezésére a főváros Az egyesület pénzkezelését a s.-a.-ujhelyi takarékMint a „National-Zeitung"-nak Königsbergévről-'ö többet áldoz. Felesleges volna áilatI pénztár vállalta el csekély illetményért, mig a ten^ésí " ik e fontosabb piacza tökéletesítésének | hivatalos közlöny ügyében a «Zemplén» helyi b ő l j e l e n t i k a b i r o d a l m i k o r m á n y n a k e szüksé ' fejtegetni, ez külömben a fővárosnak | lappal tárgyalnak. Miután az alapszabályok mó- felszólítása sikertelen m a r a d t . finánc; Bmpontból is érdeke, zárulván a közvágój dositása vált időközben szükségessé, az egyleti Uj g y á r a k Erdélyben. Örvendetes fejlődésnek híd és 'ha vásártér évi mérlege, a rendes költségj elnök, gr. Majláth József, Szerviczky Ödön és indult az intensivebb termelés is Erdélyben. Mint vetésbe 173,532 frt kiadás és 388,085 frt bevétel, dr. Kossuth János egyleti tagokból álló bizottság értesültünk Brassóban czementgyárat állit föl két vagyis . 15,553 frt tiszta haszonnal. A bevéte| küldetett ki a módosítás eszközlésére, mi fölött norinbergi mérnök,. Torján Apor Gá,bor báró lekbe' i7,6ü0*frl vásárdíj és 101,250 frt vágóI a legközelebb egybehívandó alapszabálymódositó főispán sűrített szénsavgyárat. Gelenczén Miklós díj. jövedelem ez, mely meg is érdemel némi j közgyűlés lesz hivatva hatarozni. Ármin gróf gőzfürészt és Kovussnán Salzer Mihály be lést. Az első ilynemű befektetés 38.970 gyufaszárgyárat építenek. Ez a helyes módja az f . szerepel, melyből 18,970 frt kövezesi munA H e v e s m e g y e i Gazdasági Önsegélyző ország jólétének emelésére, nem pedig a delegaüra és 20,000 frt a felépített marhaistállókra H i t e l s z ö v e t k e z e t , f. hó 8-án tartá.Gyöngyösön jrdittatik. A 4500 darab marha befogadására j alakuló közgyűlését. E szövetkezet a Hevesmegyei czió küldés dohánygyárért, királyi tábláért és készült fedett csarnok összes költsége 248,000 frt, Gazdasági Egyesület erkölcsi támogatása mellett a hasonló sült galambért. melyből 1892-re már csak 40,000 forint esik. Gyöngyösi Bank-Részvénytársaság közremüködéAmerika felfedezésének négyszáMeghallgatta a főváros a gazdák kérését és a | sével alakíttatott. Az egyes üzletrészek nagysága zados évfordulóját' f o g j a 1 8 9 2 . őszén ü n gazdasági haszonmarhák elkülönithetése czéljából I 100 frtban állapíttatott meg, de az üzletrészek n e p e l n i S p a n y o l o r s z á g Madridban. A k i 150,000 frt költséggel ezek részére szintén egy | kisebb hányadának megfelelő, egyelőre V8 üzlet- állításnak két fő -része lesz, ú g y m i n t külön fedett csarnokot épit, melynek czéljaira I részek is jegyezhetők. A megalakulás alkalmával a m e r i k a i t ö r t é n e l m i , a mely az Ú j v i l á g 1892 ben 50,000 frt folyósittatik. Egy kezelési j 60 ezer forinton felül jegyeztettek üzletrészek, épület és vendéglő összesen 185,000 frt előirányI mely összeg a további gyűjtés folytán remélhe- f e l f e d e z t e t é s é t ós k é s ő b b i fejlődését tárzatából 50,000 frt adatik ki a jövő évben. Mind I tőleg még emelkedni fog. A hitelszövetkezet elnö-. g y a l j a és egy európai t ö r t é n e l m i , a mely oly befektetések, a melyekért a főváros tanácsát ' kévé Beretvás Endre a gazdasági egyesület elnöke E u r ó p a kulturális h e l y z e t é t a f e l f e d e z t e csak dicséret illeti meg, épugy, mint a hogy ! választatott, vezérigazgatóvá pedig Bende Dezső. t é s ' i d e j é b e n és k é s ő b b i f e j l ő d ó s é t a f e l 2. a pesti oldalon felállítandó sertésvágodá- A hitelszövetkezet az üzletrészek befizetésének fedeztetés után egész a 1 8 - i k századig s működése megkezdésének határidejét deczember va1 csak szükséget pótol a főváros, a melynek jelképezi. A kiállítás l e g n a g y o b b részben 1-jére határozta. tervei 400,000 frttal vannak előirányozva. Spanyolország kulturális fejlődésével f o g 3. 1892-ben felállítják a régóta sürgetett Ipari s z ö v e t k e z e t e k . A kereskedelemügyi m. u g y a n foglalkozni, de fel lettek az összes jobb parti (budai) marha- és sertés-kösvágóhidat, kir. miniszter által kezdeményezett ipari raktármelynek 300,000 frttal összes költségei ez egy szövetkezetek iránt ugy látszik megindult ország- európai k o r m á n y o k is szólítva a részvéévre vétettek fel, jeléül annak, hogy gyorsan szerte az érdeklődés, alig van hét, hogy egyik- telre és Ausztriában m á r k ü l ö n b i z o t t készülend el. másik megalakulásáról hírt ne adhatnánk. Leg- ság alakult, m e l y az o s z t r á k - m a d r i d i k i 4. A főváros állategészségügyi kiadásai a utóbb Aradon indult meg a mozgalom 3 ily állítás rendezésével f o g l a l k o z i k . külömböző iparágakhoz tartozó szövetkezetek «közegészségügy > 121,166 frt kiadási tételében megalapítására, a negyedik pedig Nagyváradon Galicziai h a t á r z á r . Krakkóból jelentik, hogy szerepelnek ugyan, de hogy tekintélyes summává; létesül. A kereskedelmi miniszter nemcsak erkölmiután a magyar hjtármegyékben a raaadós az első czimen megjelölt 33,300 frt bevétel enged csileg támogatja a szövetkezeteket, de anyagilag tüdőlob lépett fel, a" helytartóság az 1882-ik reá következtetni. is. Ha a jegyzett üzletrészek 20%-a befizettetett, évi 45. t.-cz értelmében büntetés terhe alatt til5. Figyelmet érdemel a költségvetésnek a vásárigazgatóság czimén kimutatott összege, a a miniszter az egész jegyzett tőkét hitelezi a szö- totta be a vészlepett megyéiből a marha bevivetkezeteknek 4 % - a , vagy a közgazdasági alapbóltelét, vagy átvitelét. Gaüczián. mely intézménynek mindenre kiható figyelméről

KÖZTELEK, 1 8 9 1 .

NOVEMBER

11.

KÖZTELEK, 1 8 9 1 . NOVEMBER

időben még inkább ellanyhult a t rtós havazásra és az A p r ó hirek. A budapesti kereskedelmi museum Malta szigetén főögynökséget szervezett, az ügynökség vezeté- enyhe, időre, kivált midőn a külföldi tőzsdék is a hosszú sével Vasvári László volt tengerésztiszt bízatott meg. A áramlat megakasztását jelentették. Mint már többször Gazetta di Malta olasz - újság szerint, ez uj ügynökség emiitettük, nem hiszünk egy tartósabh reakczióban A különösen hivatva lesz ásványvizek, ienderkitelek, hintók, mostani időjárás kétségtelenül kedvező a meglevő vetésekre, pianinók, majolika- gyártmányok, borok, likőrök, vasipari de váljon lehetővé fogja-e tenni, az eddig elmaradtaknak tárgyak,, fa- és üvegáruk forgalomba hozatalára, a mely a pótlását, az még kérdés. És aztán sok körülmény jöi zikkek részére a maltai vagyonos lakosságnál jó piaczra het még addig közbe — igy a buzakiviteli tilalom — számíthatni. — Betiltattak a vásárok a privigyei kerü- a mi az üzletvilág nagy részének rendithetlen bizalmát az letben száj és körömfájás piiatt. — A gr. Wenckheim árak további emelkedésében, megvalósítani fogja. A kaltulajdonát képező borossebesi, kertesi és lurikai nagy föld piaczain az ittenihez hasonló árféjlődések történtek, erdőségeket megvette az Union bank árverésen 184,000 a hangulat mindeddig-szilárd, daczára a nagy hozatalokírtért. — Közraktárat akar Miskolczon az odavaló * Hitel- nak és készleteknek. A rozs ára még hathatósabban vett részt az emelkeintézet* fölállítani, melynek ezéljaira 4160 • öl telket désben. A megriadt fogyasztás hozzálátott a vásárlásokhoz vásárol meg a várostól. és miután a kínálat csak gyenge, 30 krral drágábban I d ő j á r á s . Noha a légnyomás csak keveset fizették mult jegyzéseinkhez képest. E czikkben ellanyesett 67—71 mm, az idő borús, esőre hajló. hulásnak nyoma nem mutatkozott. A Károlyi-uradalom Budapesten & áz ország- több részén nagyobb nagy tétel rozsot n.-lcárolyi állomáson állítólag 10 10-20 fiton adott el. mennyiségű hó esett, mely azonban csakhamar Árpáról ujat nem mondhatunk. A viszonyok, árak elolvadt: A nappalok enyhék az éjek hidegek mult jelentésünk óta nem változtak. Tengeri, uj áruban képezi még mindig a legkere2—10° C. a fágypont alatt, söt Kolozsvárt 16° C. A hiányosan beérkezett adatok szerint túlnyomóan settebb kiviteli czikket. Külföld részéről jön a sok megbízás, szombaton nagy forgalom volt 20—30 krral magafelhős idő hőemelkedéssel és délkeleten havazással sebb árakon, de ma megakadt az üzlet, mert a tulajdonovalószínű. sok tartózkodók, az eddigi nem várt árak még nagyobb várakozást keltettek fel bennök és vagy nem adnak el. vagy oly magas árakat követelnek, hogy üzlet nem igen Kereskedelem e's tőzsde. létesülhetett. Zab szilárd; a hozatalok kielégítők, árak változatBudapesti gabonatőzsde. November104U jegyzések 100 kgkint. 74-75 kilós. . 76—77 » . . 78—79 » . . 80-81 » . . 74-75 » . . Pestvidéki 7.6-77 » . . 78-79 » . . . 80- 81 74—75 » . . Fehérmegyei 76—77 » . . 78-79 » . , 80-81 > . . 77-75 » . . Bácskai 76—77 . . , 78-79 »- . . 80- 81 » . . 74-75 » .., Bánsági 76—77 » .., 78—79 » .,, , 80-81. » Észskmagyarorsz. 74 - 75 » .. 76-77 » .. 78—79 » .. 80-81 » .. Bózs V Árpa, takarmány . Tiszavidéki .

Zab . . . : Tengeri ó uj Káposzta-repcze. . . Bánsági-repcze Vad repcze Kendermag Lencse Borsó Bab, fehér nagyszemü Köles Bükköny Vöröshere Lnczerna Esparsette Mohar Mák, kék Köménymag

••v

10.90 - 11.35 3 hóra 11.10 - 11.65 . 1136 — 11.75 » 11.55 - 11,80 » 10.90 — 1135 » 11.10 — 11.65 » 11.35 — 11 75 » 11.55 — 11.80 » 10.90 - 11.35 11.10 — 11.65 » 11.35 — 11.75 » 1155 — 11.80 » 10.90 — 11.35 > 11.10—1165 » 11.35 — 11.75 > 11.55—11.80 » 10.90 - 1135 » 11.10 — 11.65 » 11.35-11.75 » 11.55—1180 » 10.80 - 11.20 » 10.95 - 11 55 » 11.25—11.65 » 11.45 — 11.70 » 10.40 — 10.75 készp. 6.30 - 6 70 > 7. 8.— . 7.75 — 9.25 » 6.30 - 6 70 , 6.70 - 6.80 » . 5 9 0 - 6.10 > 13. 15.— 12.50 - 14.25 » 7. 7-75 » 10.75 - 11.75 » 9.50 — 10.25 , 9. 18.— » 9. 10.— » 6.75 — 7.50 » 8. 8 50 . 7.50- 8 » 5.40— 5 85 . tí 6.60 - » 50. 61.- » 42. 50.— » 1150 — 12.— » 6. 6 75 » 32. .34.— » 29. 31.— » 18. 19.— »

(A. A.) Budapesti gabonatőzsde november 9-én. Múlt jelentésünk óta a buza áralakulására főleg az időjárás volt befolyással, ámbár hitek egy orosz buzakivitelrűl és a rákövetkező dementik szintén hozzájárultak az árváltozásokhoz. Szombaton a száraz, erős fagy nagymérvű áremelkedést eredményezett valamennyi gabonafajban. A buza heti hozatalának csekély volia kb 113 000 q, ebből elment 17,000 q — szintén meglepte az embereket, a külföldi piaezok is áremelkedést jelentettek, tulajdonosok többet követeltek, malmok jó kedvvel vásároltak és vagy 40-45000 q kelt el 15—20 krral magasabb árakon. A tavaszi határidő is lényegesen emelkedett. Uj ietre kelt a spekuláczió, a jövő termés veszélyeztetését látta a kedvezőtlen időjárásban és a kis számú eladókka) szemben felhajthatta az árakat. Ma reggel azonban enyhült az időjárás, havazásunk is volt, mely a mint a földre ért, vizzé vált, és ez jobb kilátásokat ébresztett a jövő termés iráni, a hangulat, legalább a határizletben, mindjárt kezdetén némileg ellanyhult. A kész áru-üzlet azonban nem változott, malmok jó vételkedvet - -attak - ygylátszik a lisztüzlet kielégítő — és kb. 80000 q-t vettek. A nap folyamán a hangulat a határ

Lisztüzlet. November 9-én — Az általános emelkedő irányzat következtében a lisztüzlet is a lefolyt héten nagyon élénkült. Finom fajták nemcsak a rendes (belföldi fogyasztás részéről voltak keresettebbek, de Anglia is vásárolt, ámbár még egyelőre még nem nagy mértékben, de kilátás van, hogy nagyobb forgalomfog létrejönni. A sötétebb fajtákat oly nagy mérvben keresik, hogy malmaink alig képesek a rendelményeknek eleget tenni. Átlagos árak: íeSTTaió

16- i5«o i5.t»

Ü.'• iü.H> 8.-2Ó

Ipartermények. — Szesz Tartós kereslet következtében árak emelkedők. Jegyzések: nyers szesz, nagyban 21— 21-60, finomított, adózva 58 - 59 frt. — Kőolaj ban változatjanul élénk az üzlet. Jegyzések : elsőrendű amerikai 2150, elsőrendű orosz 20'75, elsőrendű szalon 19 75 frt. -Repczeoiaj változatlan 39-50—40 frton jegyeztetik. . Konczentrált takarmányok. — Korpa nagyon keresett, ára vagy 20 krral emelkedett. Átlagos árak : finom 5'30, goromba 520, rozskorpa 6 40 frt. Árpadara zsákostól 5 75 6'20 frt. Malátacsira 4-50-5-25 frt Olajpogácsa ; 6-75—7 frt. Az egyes malmok jegyziísei: Fino

Luiza gőzmalom Budapest 5-50 6-50 Erzsébet [gőzmalom » 5 70 5-70 Borsod-miskolczi gőzmalom 5-90 560 6-40. Miskolcz 5.40 6 2n Pannónia gőzmalom Temesvár 5-00 4-80 Mümalom Kassa 5 50 5 80 5-90 Gőzmalom Szatmár 5-00 4-60 (A. A) Budapesti gabonatőzsde, november 10-én. Schmidt és Császár Budapest 6-50 A buza-üzletben ma is bágyadt hangulat uralkodott; malmok Neumann testvérek Arad 5-60 5 60 7„ tartózkodóbbak voltak, a kínálat sem volt ugyan bőséges Szatmári gőzmalom 460 5-50 710 és kb. 25,000 q kelt el, finomabb áru változatlan, alsóbb- Nagysárosi mümalom v5-70 5 90 rendű 27a—5 krral olcsóbb árakon. Tavaszi határidő is Krieser-féle malom, Soroksár 6.— eső irányzatot követett, délkor jegyez 11-52—54 frton. Pesti molnárok és sütők 5-70 5 70 6-60 Rozs állandóan keresett és ma megint 5—10 krral drá- Szegi gőzmalom 5-70 5-50 6-40 gábban fizették. Debreczenben elkelt 9 95 frlon'Arpa is szilárd irányzatot követ, mintha a középfajták iránt is Heremagvak. (Haldek Ignác: czég hetijelentése a némi érdeklődés mutatkozna. Tengeriben kevés a forgalom offertek hiján. Az irányzat tartósan szilárd Zabban a han- « Köztelek* részére.) Vörös heremag. Ezen czikkben a külföldi vevőknél még mindig tartózkodó magatartást észlegulat és árak nem változtak. lünk, melylyel szemben a tulajdonosok szintén várakozó álláspontot foglalnak el. Ez okból a héten az üzlet csak szűk körben mozoghatott, és csak néhány partié adatott Bécsi gabonatőzsde november 10 (A «Köztelek* el, melyekért minőség szerint 53-57 frt fizettetett. Hogy • eredeti távirata.) Buza tavaszra 1186, rozs 1133, tengeri további árcsökkenés fog-e beállni, vagy a külföld lesz-e 6-80, zab 7-23 frt. Az effektív üzlet korlátolt, az irányzat kénytelfn alkalmazkodni árainkhoz, az legközelébb megszilárd. válik. Luczemábat} a lefolyt héten több üzlet köttetett. Á tulajdonosok ugyanis látván spekuíácziójuk eredménytelenségét. túladnak áruikon á nekik kinált árakon. Egy H a t á r i d ő k á r f o l y a m a Budapesten. nagyobb partié legelsőrendü urasági áru 45 frttal adatott el. Kisebb mennyisegek mmoseg szermt 40—42 frtig fizetnov, 9. I nov . 6. tettek. Tavalyi 40 frton kelt. ' 7' ' 1 leealacs. I.?mae.| leealacs.i*«r;|legaUtírj

^

' .. Búza 1892 márcz.-ápr.-ra 11.32 11.50 11.59 11.72 Tengeri 1892. május-június 6.17 6.29 6.31 6.44 Zab 1892.márcz.-ápr.-ra 6.58 6.70 6.70 6.82: Káposztarepcze 1892. aug-szep.-re | 14 Jk,i14.60 ] 14.70 J4.8U

Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron 1891. évi november 10-én. (A fővárosi vasárigazgatóság jelentése a
Sl'- _ \ _.

11.

láda meszes 35-p8 frt, - egy írtért- friss 35 - 37 db, meszes Ecsed) 15-db 1% éves tarka tinó —, Cajetan Taris (Füss) 38-40 db. Kisebb piaczokon is az üzlet változatlan. 36 db 1% éves t. t. p. 140 -185 frt, Spitzer Simon íNyék) 38 db 1% éves fehér t. p. 110 frt, Stein testvérek (Emőd) Zöldség. Káposzta hözátott a fővámtéri piaczra 180—200 kocsin kb. 40,000 fej, a Ferencz József-rakparti 46 db 1% éves f. t . - , gróf Harrach (Parndorf) 40 db bepiaczra hajókon kb. 130,000 fej, összesen kb 170,000 fej." kötni való ökörrel párja —, Kalázdy uradalom íVámi gazdaság) ál db b. v. ö. p. 226% frt, gróf Teleki T. (Pomáz) A vásár a Ferencz-József-rakpárton meglehetős élénk, mig a fővámtéri piaczon lanyha, miért is a készlet nagy része 19 db fejős tehénnel darabja 126-155- -fit£->'visszamaradt. Nagybani árak 1 kocáí"'(20Ö - 250 fej) 6—11 Következő árakra jegyeztettek, pároi Mnt: ^ E 100 db 3 - 6 frt. Burgonya éykezett a Ferencz JózsefSít) -430 tw rakparti piaczra kb. 20 kocsin q. nagybani árak : 1 q 'Elsőrendű jármos ökör 240—290 2 50 - 2 60. Egyéb zöldség érkezett a Ferencz József-rak- Középminöségü j ökör 160 .,20b parti piaczra vizijármüveken kb. 8000 csomó A vásár Alárendelt minőségű j. ökör JíT'l - ' KI élénk ugyan, de a készletből jó rész visszamaradt; nagy- Bekötni való ökör 3 - 4 éves tinó fehér szőrű 124 - 288 bani árak : 100 csomó 2^45 frt. 95-140 Affyiimölcsvágdrmár egészéri téli színezetű. Csak- 1% —2 » » tarka » .' .' .' .' .' .' .' .' -142 nem kizárólag alma, körte és gesztenye képezi a vásárlás Jármos bivaly 250-305 tárgyát. -Egyéb; finomabb gyümölcsök égészen a -bolti Suh) szerint: üzletre szorulnak. Érk. a Fer. Józs. rakparti piaczra Bekötni való'ökör (fehér szőrül ' 24-29 hajón* 3 q. vaspályán 400 q, összesen 403 q. A vásár » *• • (tarka szőrű) , . . . . 35 élénk, mindamellett lassan kel; az almai nagybani ára riiétermázsánként (élősúlyban). 1 q 6—'10 frt. Gesztenye és maróni érkezett kb. 50 - 50 q ' • Fejiís tehenekért. a szökött vidékekről. Az elénk kereslet daczára lassan Fehér szőrű magyar tehén . . . . . . . 60-96 frt fogy ; nagybani árak: gesztenye 20 liter 1 40- 1'50 maroni Tarka, kevert származású 82 -128 1 q 14 -20 frt. Kisebb piaczokon a gyüolö'csvás ár már Bonyjjá® (tólnamégyei). . 1 . , . . . . -155 egészen lényegtelen ^ fizettetett darabonként.

Nagyváradi hetivasár november hó 2. és 3-án (Surkadi Ignácz tudósítása a
MarczaltSi (Veszprémmegye) marhavásár november hó 5-én (A körjegyzői hivatatal tudósítása a Köztelek* számára.) A szarvasmarha és lóvásár lanyha volt és egyike a legrosszabbaknak, mert részint a kellemetlen idő miatt, részint pedig azon okból, hogy Marczaltőn a szájBudapesti takarmányvásár (a VIII. ker. Teleky-téren.) Országos sertésvásár Budapesten, nov. 8 és 9-én. és körömfájás ezelőtt csak néhány nappal szűnt meg, csak 1891. nov. 10-én. (A fővárosi.vásárigazgátóság jelentése fővárosi vásárigazgatóság jelentése a « Köztelek* részére ) kevés ló és szarvasmarha hajtatott fel a vásárra. Juh és sertés a * Köztelek* részéré.) Felhozatott 165 szekér rétiszéna, 74 (A a vásárra ez alkalommal felhajtva nem lett. de máskor sem A Közvágóhid-utcza mentén fekvő sertés vásártérre felhajszekér muhar. 67 jzekér zsupszalma, 6 szekér alomszalmá, ított 725 db nagyobbára sovány sertés és malacz: ebből igen szokott ielhajtatni. Felhajtás: 10 drb ökör, 40 drb tinó, ,7.szekér szecska. Gyenge kereslet mellett a forgalom db adatott el a többi eladatlan elhajtatott. A vásár, 29 tehén, 110 drb ló. Árak : igásökör 250—350 frt, magyar lanyha, s a zsupszalmánál az árak estek. Jegyeztetik : 331 megjelent csekély számú vevő s kis kereslet mellett tinó, 2 éves-120 frt páronkint. Magyar tehén 30-130 frt, mm. réti széna 2-10 - 2-40, muhar 2-00 - 2 30, alom- a,olyt le, a minthogy az egész orsz. sertésvásároknak a tarka tehén 80-120 frt darabonkint, igásló 50-250 frt, szalma .1-90- 2-00. szecska 2-65-270 frt, zsupszalma kőbányai vásároktól elkülönítettem alig lehet létjoga a parasztló 40-250 frt darabonkint. 100 kévéje 12-50-15-50 frt, <1 kéve 13-16 *r. főváros területén. 3—4 hónapos malacznak párja 8—12 frton; 6—12 hónapos 24—40 frtig páronként; öreg Czeglédi marhavásár november hó 1-én. (A városi 24 - 36 frtig darabonkint adatott el. Állatvásárok. rendőrkapitány tudósítása a
Árverési hirdetmény.

Heilinger János és társa

B É C S , Zwisciienbrücken és Oderberg

MEDUM J.

(Budapest—$öbánya.

POSCHINGER FÜLÖP

első magyar gőzszalámi és zsiradék gyára.

HAHN MÓRITZ

Sertéshúst minden mennyiségben vesz

SACCHARIN

A vidéki gazdaközönség figyelmébe!

műtrágyáikat,

Anyarozs

gazdasági alkalmazást keres Beszél és jr kitűnően magyarul is. A nevezett iskola igazgatója ugy őt, mint egy teleséges növendékét melegen ajánlja. • - 187

Hirdetési ár 15 szóig 30 kr., ezen félül minden szó 2 kr.. feltűnő belükkel 4 kr. Czim közlésénél minden beiktatásnál 30 kr bélyegilleték.

Termények,

D í s z c s e r j é k . Weigelia, H a s z n á l t gépek, gazd. Spirea, Dentia, Juniperus gépek, mozgonyok, gyári beBurgonya, k u k o r i c z a Sabina, Cidonía japonica, rendezésed, kazánok stb. Tamarix, Thuja nagy becseréltetnek, vétetnek és waggonskban, valamint na- Buxus választékban eladó s kívá- eladatnak. Ajánlatot kérünk gyobb mennyiségű méz vá- natra árjegyzéket küld a «Gőz» jel alatt e lap kiadói sároltatik készpénz fizetés kiadóhivatal fC. B.) 103 hivatalához. 210ln í [ mellett. Ajánlatokat kérünk r "Quantum • alatt e lap kiadó- Díszfák. Acacia piramida Löhnert H.-féle r hivataléhoz. 210a)lis, Gömbakácz, Acacia mo h e r e - és l u c z e r n a m a g : nophilla, tarka levelii juhar, hámozó-dob 4v2' széles Eladó t a k a r m á n y . Kisbérlet. 5 szobából álló Acer negundó, Bignonia Ca Ménes-eladás. Ménesem kényelmes úri lak, pinczék. (nagyobbrészt Harry Hall Puszta-köbön, Üllő vasut- talpa, Rhus glabra, Populus angol gőzcsépló' - gépbe, a állomáshoz félórányira, 40, Eugenie, Populus piramida- hozzávaló here - rostákkal 25 drb nngy állatra istállók, és Bíbor Gidráh állami mé- | színek, nagy pajta teljesen nektől származván) felosz- ! 50 darab gulyamarha ki- lis, Morus Fegyvernekiana együtt, kevéssé használt, bekeritetí, nagy gyümölcsfa latom és következő állomány teltetcsére elégséges széna, (gömb szeder) eladó, hol ? beszerzési ár feléért eladó. További felvilágosítást nyújt törek, szalma és kukoriczaI 31 éves, 15 évi gyakorlat árnyékos udvaron, 2 >— 30 szabad kézből eladó : 2 db szár helybeni feletetésre megmondja G. alatt a kia kiadóhivatal. adó hivatal. lOö | tai biró nős g a z d a t i s z t , hold szántófölddel együtt, 7 éves, 4 db 5V/S éves, 2 db | jutányos áron eladó. A rövidebb vagy hosszabb 47s éves vemhes kancza. 109 : a gazdászat minden szak- időre marhák elhelyezésére szükberbi adó. — A kismájában jártas, keres ápri- birtok a fővárostól l'/ 2 óra 5 db 3>/2 éves. 7 db 2'L séges istálló díjtalanul en- Utak mellé a k á c z - s o r f a , éves, 4 db 1V2 éves és 10 2 méter magas, száza 20 A :- lis hó 1-ére megfelelő állást, kocsijárásnyira fekszik, na- db csikó, összesen 34 db. | gedtetik át. Bővebb értesí- frt, befásitásra 3—4 éves f;: Czim L. jelige alatt a ki- ponként társaskocsi közle- A idei tés szerezhető a tulajdonos venni szándékozók a magonezok, száza 3 forint, adóhivatalban. kedéssel. Kiválóan alkalmas lovakat Pusztaszeren Cson- Serák Károly, állatkerti igaz- ezre 25 frt. Megrendelések 211 pensionatusok vagy nyuga- grádm., posta- és vasút- I gatónál, Budapest, Város- intézendők a kiadóhivatallomba vonuló s a gazdál- állomás Kistelek, megtekinthoz L. alatt. . 107 C S E R H Á T I SÁNDOR. liget. 213 kodást és falusi életet kel- hetik és megvehetik a tulaj- = = = = = = = = | Gazdasági iskolát v é g z e t t yelők részére, esetleg tehé.-. donostól. Szobotka Adolf. Argenteuili spárgagyöBolti''ára 2 frt. gazdatiszt, ki 12 évi gyakér, 2 és 3 éves, kapható bár- Me.gr, ndelhetó a kiadóhioanészet felállítására. — 200 korlattal bir. magyar helyen mely mennyiségben 100 db. talban. 212 I. alkalmazást keres. Szives Bővebbet a kiadóhivatal B. j A kökai g a z d a s á g b a n 2 frt 1000 drb. 15 frt. BőP. jegy alatt. 149 ji megkeresések Nagy-Sallóra, részben hasított, részben vebben értesit C. K. jegy Homokszőlők t e Barsmegye, posle restante alatt a kiadóhivatal, lm; gömbölyű akácz, 2 méter f küldendők G. P. jegv alatt. lepítése. hosszú, szőlőkaró és fasorok 193 ültetésére alkalmas 5 — 6 ÖSZÍ baraczkfa, amerikai Irta és európai legkitűnőbb faéves a k á c z f a eladó. jokban,. darabja 60 és 40 Egy keresztényfiatalember, Rácz Sándor. Az előbbinek ezre 30 frt, 1 r. eladó. Kívánatra árki már 3 évig mint gazdaÁra 1 frt 50 kr. az utóbbina.k pedig, száza jegyzék küldetik, megkeresági írnok működött és kaszalma közé csomagalva, sések K M, jegy alatt a ; tonai kötelezettségének eleló frt. Sttly-Sáp vasúti álget tett. írnoki á l l á s t Eladó egy 3'/„ éves ménló, lomáson. Megrendelések az kiadóhivatalhoz intézendő;. i keres. Levelek «77» jegy 104 __ 165 cm. magas, sötét pej, «lntézoség> czimére Kókára, alatt a kiadóhivatalba külPestmegye, kéretnek jegytelen, könnyebb jukker, dendők. _ 20G' 173 Gyönyörűen nappal és éjjeli apja Ostreger 4-2, anyja kiéneklő h a r z i k a n á r i k tűnő félvér-kancza. Ára 800 R i p a r i a s a u v a g e - és 4 0 , 0 0 0 szőlőkaró k e eladása 20%-al olcsóbban p o r t a l i s - k e v e r é k kitűEgy a z adai m. k i r . eddigi árnál ; kiállításokon Irt, Megtekinthető a concó- nően gyökerezett szőlőd r e s t e t i k megvételre, akár tavaszi szállításra. Gömböháti gazdaságban. U. p. és földmives-iskolát jó si- többször kitüntetve 1-ső díjvessző eladó, k 1000 drb lyű fenyőfa-karó, erős. 5—6' j vasútállomás Ács, Komájal, arany éremmel. Árjegyj térrel, végzett és jelenleg 40 frt Hol ? megmondja B, hosszú. — Ajánlatok' e lap rom megye. Ara: 1 frt. t 18 éves. erős, egészséges zék bérmentve — Lipótvár, jegy alatt a kiadóhivatal. kiadóhivatalához küldendők. I testalkatú, szerbajku ifjú Demeter W. 203 101 102 108 kapható a kiadóhivatalban

Földbirtok.

gabonafélék termesztése

Elő fák és növények,

Vegyesek.

Szüleink újjáalakítása.

irta: Baross K á r o l y .

Kitüntetve: lSSS-Uti budapesti országos kiállításon. - JSUO. az országos iparegryesttlet által, nagy arany éremmel. 1890. bécsi gazdasági és erdészeti kiállításon nagy disz-

Fischer és Heidiberg,

BADACSOHYI

saját termés-bor, szőlővessző, és két drb kitűnő lóeladás Herczeg Eszterházy-féle bérleten. 100 hektoliter 18W ite évi faj-borok, tiOO « 1891-ik évi rizling. 70 « 1891 ik évi burgundi, - általában nehéz minó'ség.

Magyar kir. államvasutak. 30056. III. szám.

Üzletvezetöség Kolozsvárit.

Pályázat.

A magyar királyi államvasutak Maros-Vásárhely állomásán jövő 1892. évi április hó 30 án megüresedő vendéglői üzletnek ugyanazon időponttói számított három évi időtartamra ezennel nyilvános pályázat nyittatik. — Kik nevezett vendéglőt bérba venni óhajtják, felhivatnak, Karbololeum 4, Creolinum Hungaricum szabályszerűen bélyegzeit és a kellő bizonyítványokkal vegyészeti termékek gyára. felszerelt ajánlatukat folyó évi november hó 28-ig d. e. 10 óráig a magy. kir. államvasutak kolozsvári üzletvezeGyár: IX., Soroksári-ut 52. - Városi iroda: Arany János-utcza 25. 300,000 drb riz'in<j. tőségének titkári hivatalához czimezve benyújtani vagy Ajánlják Karbololeum gyártmányukat, legolcsóbb dióbarna szinii 30.000 • < burgundi, posta utján beküldeni. — Az ajánlatok lepecsételt borí10.001 * muskat lutiell és alexander fatelitő szer, zsindelytetökre, kerítésekre és gazdasági eszközökre, tékban küldendők be s a boríték következő felirattal melynek használata folytán elpusztíthatatlan tartósságot nyer a fa; 10,000 « slankamenka sima vessző, tavaszi- látandó el: „Ajánlat a marosvásárhelyi álloa mázolást akárki végezheti. — Creolinum Hungaricum es annak vágással, 50 centiméter hosszú, fajtisztán, cso- mási vendéglő bérletére." Az ajánlattevő kötefajai, az állatoknál előforduló száj- és körömfájás, valamint orvosi magolva, a tapolczai vasúti állomáshoz szállítva les a kolozsvári üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál folyó 6 frt 1000 drb. évi november hó 27-diki déli 12 óráig bánatpénzképen és házi czélra a leghathatósabb fertőtleníti) szer. 100' forintot készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas Ajánlják egyszersmind bármily szinii finom kátrány-festékeiket és Badacsonyi Jachttársaság értékpapírokban letétbe helyezni, vagy oda posta utján fedél lakot, zsindelytetők, bádog-, vas- és fatárgyak mázolására. külön borítékban beküldeni, mivel különben az ajánlat Árjegyzékek és utasítások inqven és bérmentve. ^TT Nagy Sándor. figyelembe vétetni nem fog. A vendéglő bérletére vonatkozó feltételek a nevezett üzletvezetöség III. (forgalmi és kereskedelmi) osztályában megtekinthetők. A magy. kir. államvasutak kolozsvári üzletvezetősége fentartja magának a jogot, hogy az ajánlattevők közül, tekintet nélkül az ajánlott bérösszegre, szabadon választhasson.

Budapest

Fejes

teheneket minden fajú, közvetlen itnporíált elsőrendű állatokat

legj u t á n y o s a b b k j

árakon,

mindennemű jótállás mellett szállít

DÜLLER é s társa ' S S ' Budapest, Yil. szövetség-uteza 11. ; A magyar kir. gazdasági tanintézetek szál litója.

« K ö z t e l e k » kiadóhivatalában. Ára 30 kr.

Téli és nyári pata- és körömvasalás. Észszerű, tartós és olcsó.

Állást keresők.

Ispáni állást k e r e s egy nőtlen fiatat ember, ki a magyar-óvári gazdasági akadémiát jó sikerrel végezte, a zsombolyi uradalomban 6'/, évig volt alkalmazva, «t>épkezelő» bizonyítvány alapján, cséplőgépet önállóan vezethet. — Becses tudósítások a kiadóhivatalba «J,» jegy alatt küldetni kéretnek 209

Irta: Dezső Miklós.

A m. kir. államvasuta!; igazgatósága mintegy 1820 tonna használt, A nagyméltóságú földmívelésügyi m. kir. minisztérium 1890. évi de ipar, vagy gyári vágányok előállításához még felhasználható I. és II47351.1./4. sz. alatt kelt engedélye folytán Ungmegye, nagy-kaposi járásába rangu különböző rendszerű és méretű vasínt és mintegy 488 tonna, a kebelezett Szürthe község volt urbéretek, a Latorca pariján és a csapi mondott czélra szintén alkalmas sínkapcsoló anyagot eladni óhajtván, vasúti állomáshoz egy fél órányir.i fekvő országút mentén fekvő erdejében ezekre nyilvános pályázatot hirdet. 1169 db. 2052 m3 épület és müfára összesen 17906 frtra becsült ; Az eladásra kerülő felépítményi anyagok méreteire nézve a m. kir tölgyfa ; — valamint 908 db 615 m8 épület- és műfára, összegen 3332 frtra államvasutak anyag- és leltár-beszerzési szakosztálya nyújt felvilágosítást, becsült kőris-, juhar-és szilfa a körülbelül 6000 üm3 és 3000 frtra becsült a mely az anyagokról szóló kimutatást kívánatra postán is megküldi. galy- és hulladékfával együtt f. évi november bó 24-én, délelőtti 10 órakor A sinek és kapcsoló-szerek a m. kir. államvasutak valamely álloa nagy-kaposi szolgab'rói hivatalnál megtartandó zárt ajánlatokkal egymásán fognak bérmentve kocsiba rakva és hivatalból bemázsálva átadatni. bekötött nyilvános árverés utján el fog adatni. Az eladandó sinek és kapcsoló-szerek 1891. évi november hó végevei Venni szánijékozók felhívatnak, hogy szabályos és 1 0 % bánatpénzzel lesznek készletben és ekkor rendelkezésre is bocsáthatók. Ezen időpontban ellátott zárt ajánlataikat legkésőbb f. év november hó 24-én, délelőtti 10 készletben levő pontos mennyiség vevővel közöltetni fog, ezen sinek után óráig a nagy-kaposi szolgabírói hivatalhoz terjeszszék be. Azjárverési fela befizetés 8 nap alatt teljesítendő és a sinek 14 nap alatt okvetlen áttételek alulírott m. kir. erdőgondnokság irodájában, nemkülönben a szürthei veendők olyként, hogy az ügylet legkésőbb 1891. évi deczember 2 5 - é v e l községi bírónál a hivatalos órák alatt bármikor megtekinthetők. végképen lebonyolítva legyen. A sinek eladása, kötelezettség nélkül a mennyiségre, mely kisebb vagy nagyobb is lehet, azok szabványára, hosz$ngvári m. kir. erdő gondnokság. szára és minőségére történik, ba csak ajánló határozottan nem nyilvánítja kívánságát, hogy bizonyos mennyiségű, szelvényű és hosszúságú síneket akar venni. K i k ö t t e t i k , hogy minden ajánló a j á n l a t á v a l a z a f e l e t t hozandó h a t á r o z a t i g k ö t e l e z e t t s é g b e n m a r a d j o n . Ajánlat részmennyiségre is tehető. Az ajánló a jelen hirdetésben fel nem sorolt fel'ételekre nézve kötelezőknek elismeri a m. kir.|államvasutaknak az ócska anyagok eladása iránt fennálló 12789/80. számú" általános feltételeit, melyek 15 krjával a nyomtatvány tárból megszerezhetők s melyek aláírásával ellátva, okvetlenül Normális kőrömvasalás ajánlatához csatolandók. Az ajánlatban az átvételi állomás, továbbá az ajánlati ár számmal és betűvel, végre a fenti feltételek elfogadása világosan S z a b a d a l m a z o t t lópatkók kileendő. Felhivatnak tehát a pályázni szándékozók, hogy ide vonatkozó, Német és angol szerkezetű patkók. kellően lepecsélelt s egy 50 kros m. kir. bélyeggel ellátott ajánlatukat ezen külfelirattal: ^Ajánlat ócska sinek megvételére 123589/91. számhoz*. 1891 I.ovagló . vadász . futlaló-patkók, évi november 2 0 - á n a k , déli 12 ó r á i g az anyag-és leltár beszerzési szakgurnmi- és kötélbetétes patkók, kcngyelvíisaU s t b osztályunknál (Andrássy-ut 73 sz., II. emelet) benyújtani szíveskedjenek. Pataés körömszögek, csavartámszeg, patkoló szerszámok és eszközök. Bánatpénzképen az ajánlott egységi ár szerint kiszámított értékösszeg Árjegyzékek, rajzok és minlák Ingyen és bérmentve. 10'Vo november 19-ére, déli 12 óráig a főpénztárnál készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban leteendő. Az értékpapírok elM H A A !>'« S Ö H N E , fogadtatnak a budapesti, illetve bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett 14 napnál ts. és kir. udvari szállítók. nem régibb utolsó árfolyam szerinti értékben, de nem a névértéken felül, (A czég 17!)5 ó',a áll fen". Bécs, I., S t r a u c h g a s s e 2. (A czég 1795 óla áll fenn.) ugyanily értékben számittatnak az óvadékul leteendő értékpapírok is. Bánatpénz és a l á i r t f e l t é t e l e k nélkül, vagy a h a t á r i d ő n t u l t e t t a j á n latok, figyelembe v é t e l r e nem s z á m i t h a t n a k . Egyébként a m. kir. államvasutak igazgatósága fentartja magának a jogot, hogy az ajánlatok között tekintet nélkül az ajánlott árra, szabadon választhasson, továbbá, hogy az műtrágyagyárosok ajánlott mennyiségből tetszés szerinti részmennyiséget engedhessen át, a mennyiben ennek ellenkezője az ajánlatban ki nem köttetett volna, mely (Osztrák-Szilézia). esetben ajánlattevő' az átengedett részmennyiséget is köteles átvenni s végre, •Fióküzlet: BUDAPEST. hogy a czél elérésére más intézkedéseket is tehessen. Ajánlják a legjobb konczentrált Budapest, 1891. november hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomat nem dijaztatik.) tenyészmarha és fejős teheneket, továbbá bikáu.m : guanó, spódium és csontszuperfoszfát, kat és üszőket olcsón és B i r t o l i e l a d á s i h i r d e t m é n y . kénsavas ammóniák és káli, chilisalétrom, legnagyobb választékban Thomas-salak, kainit, csontliszt ésPeruguano .,. • A magyar vallás alap tulajdonához tartozó és Czegléd város határászállít stb. a legjutányosabb árak mellett. ban fekvő alább elősorolt birtokrészek a -mgs. vallás- és közoktatási miEberhardt György, Leveleket és megrendeléseket a központi nisztérium f. é. 39061, sz. a. kelt magas elhatározása folytán Czegléden, irodához, Bécs, Neubau, Lindengasse 2. St.-Johaim Marlinovich Gyula közalap tiszttartónál a f . é. november 16-án és esetleg intézni kérjük. - Magyar levelezés. in Foneau, Salzburpr. következő napjain d. e. 9 ó r a k o r tartandó nyiivános árverésen őrök áron el fognak adatni és pedig: 1. Czifrakerti birtok épületekkel 47108/, 100 hold; kikiáltási ára 15102 frt 1428«/ 2 Kőhalmi birtok épületekkel . 18074 frt 67771) « « 12161 frt 3. Szőkehalmi birtok épületekkel 300-szor édesebb a czukornál, teljesen ártalmatlan, tör. * « 5117 frt 4. Durahalmi birtok épület nélkül 82"/iioF' vényileg is megengedett, nélkülözhetlen bor és must • 728 W 5. Madarászhalmi föld « « javításánál, a virágosodást és eczytképződést megakadá« 15756 frt 6. Nagy Kengyeli föld .« « lyozza. zamatát nemesiti, alkalmazása könnyű, eredmény« 7248 frt 7. Kis Kengyeli « «_« ért jótállunk. Ára : 1 kiló 65 frt, '/, kiló 34 frt, »/, kiló 8. Madarászhalom melletti föld 14 frt 62 kr. Fizetés rögtön vagy utánvéttel. X 2439 frt 18m/' épület nélkül 2500 frt 9. Kisvarjasi föld épület nélkül « 6858 frt 10. Átalszéki föld 1 kúttal 51*8%10Ö' 941 frt 11. Belmajorból a herényi útnál : S100 f i m nemzetközi kereskedelmi bizományi üzlete 12. Házhely Újvároson korona-uteza 288D-Ö1 . « « 60 frt B É C S , I I . , F r a n z e n s b r ü c k e n s t r a s s e I 7. 13. 2 házhely a magtár- és akáczfa•685nT.öl utcza sarkán Elvállalja mindennemű áruk és termények beszerzését és el548 frt Bánatpénzül a becsérték 10%-tólija teendő le. adását, pénzközvetitést a legelőnyösebb feltételek mellett. A szóbeli árverés megkezdéséig szabályszerűen kiállított s a fentjelzett bánatpénzzel ellátott Írásbeli ajánlatok is beadhatók. Azok boritékán a tárgy, melyre az ajánlat vonatkozik, kiírandó. — Az ajánlatokban a beígért vételár számmal és betűvel tisztán kiírandó és kijelentendő, hogy ajánlattevő az eladási feltételeket ismeri és azokat elfogadja. A tett vételár igéret az árverelőre illetve ajánlattevőre azonnal köfegyvergyáros telező erővel bír, az eladó vallás alap kötelezettsége azonban csak a mgs. Fe r I a c h vallás- és közokt. minisztérium jóváhagyásával kezdődik. (Kariiilia) Fenlartatík a mgs. vallás- és közokt. minisztérium részére azon jog, hogy a tett ajánlatok bármelyikét, tekintet nélkül a beígért vételárakra éremmel é "a koro" — elfogadhassa, vagy azokat egyenkint és. összesen minden indokolás naayobb .mennyiségekben J nélkül visszautasíthassa. A birtokok bérbeadva lévén, a vevő a szerződések v á s á r o l t a t i k . Mintákéi fentartására köteleztetik. A feltételektől eltérő 'vagy elkésetten beadott ajánlatok intézendők *• hivatalból kipróbált G. & R. FRITZ, Bécs ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A részletes árverési és eladási feltételek és Dancaster-fegyI. B r a u n é r s t r a s s s 5, nevezett tiszttartónál betekintlietük, hol egyéb felvilágosítások is megadatnak. Droguista czéghez. J ÁRJEGYZÉK K 6 Y E K . + + * + Kelt Vág-Selyén, 1891. okt. 17. A czegléd-selyei közalap, k e r . f ö t i s z t s é g .

Pínzgaui fajú

KIS HIRDETESEK.

Kapható a

h i r d e t m é n y .

Csak mezőgázdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresőkés adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban.

Baranyai zöld szőlő-ojtás,

123589,91.

KÖZTELEK, 1 8 9 1 . NOVEMBER 1 1 .

KÖZTELEK, 1 8 9 1 . NOVEMBER 1 1 .

mint a magyar szőlőgazda legsürgősebb teendője.

12 Magy. k i r . á l l a m v a s u t a k .

Kolozsvár, 1891. október 27. Utánnyomás nem dijaztatik.

, . . . .„ , AZ UZletYeZetOSBg,

TAVIRDA-SODRONYOK

bekeritési czélra, használt borszivattyuk, kutak, vízvezetéki csövek, ócska gépek és mindennemű gépalkatrészek, vasúti és bányasinek jutányosán kaphatók

Budapest, VI. m o z s á r - u t e z a 9 .

„WeB*ndI", nem Wenzt-féle puskák igen olcsó áron kaphatók.

KÖZTELEK, 1 8 9 1 . NOVEMBER 1 1 . 5

A bécsi 1890. évi mezőgazdasági és erdészeti kiállitáson a nagy díszoklevéllel kitüntetett

Thomas-salakból

készült

Phosphát-liszt

legjobb és legbiztosabb műtrágya, több évi hatással, p l i o s p l i o r t a r t a l o m 2 0 — 2 4 % , porfiitoinsága 7 5 % ajánlja jutányos áron azonnali vagy későbbi szállítással

Sátori Miksa és Mór Budapest, IX., Dandár-u. 25. p l t o s p h á t l i s K t - g y á r a

F e r o n o s p o r a

Viticola.

Irta: S a j ó K á r o l y . Á r a : 1 f i t 5 0 kr. — Kapható a kiadóhivatalban.

TEHENEKET Felsöinnthali

. —

Alsóinnthali . . .

...

-

szállítok kocsirakományban,

175 f r t é r t 200 «

Etschthali

230 « bármely

magyarországi

vasúti

állomáshoz

Újdonság

minták kívánatra kész séggel küldetnek, Divatos alakú és szinti

Poland

levélpapírok

P I C K t e n y é s z-

é s

j^jteg^y-

O I W á L D h a s z o n á l l a t - ü z l e t

Megrendeléseket postautánvéttel vagy a pénz előleges beküldése mellett eszközöl Fekete

Bécsi áruház a magyar koronához

f

Bankkölcsön.

KECZER BERTALAN, földbirtokos,

Egeresi gypsz-műtrágya- és vegyi termékek gyára. S B A U B H O8. Ajánlja: párolt csontliszt, szuperfoszfát, Thomas-salak, egeresi trágyafősz-termékeit szavatolt tartalom mellett. Levelek é s m e g rendelések a központi irodához

Ajánlatok a kiadóhivatalhoz intézendők. ]

vászon-ágylepedó'á 1 frt darabja 2 méter hosszú, 145 cm. széles, ezelőtt 2 frt volt.

^

intézendők, mely szivesen szolgál felvilágosítással is.

nagyobb mennyiségű

3 írt 30 kr.

1 f r t . "

Törlesztéssel együtt 45 évre 5 3 4 esetleg 5'í2°/0. minden 100 frt után 97 frt 50 kr. fizettetik ki készpénzben. B e c s k ö l t s é g 150 250 f r t i g . — Ez nem látszik előnyösnek, pedig mégis az, mert ha az összes bankokat Ausztriában és Magyarországon összevéve taglaljuk, becs alapján egy sem ad oly magas kölcsönt mint ez, pedig fő, hogy a birtokos összes tartozásait egy helyen convertálhassa.

Szent-Lőrincz sima szőlővessző.

1 í r t 58 kr.

továbbá 4500 db kitűnő minőségíi, óriási nagyságú

Megvételre kerestetik

,Huszár' ló-pokróc gyors pénzszükség miatt a gyári áron alul adatik. Ezen kitűnő pokróczok 190 cm. hosszúak és 130 cm szélesek, színes csíkokkal vannak ellátva, v a s t a g mint a deszka, meleg mint a bunda, mig a készletben tart, most csak darabja párja

' d o b o z

Budapest, Dorottya-utcza 9. szám,

BUDAPEST, VII. HÜSZÁR-ÜTCZA 10.

Ezennel közhírré tétetik, hogy a liferálásokból kimaradóit 3000 d a r a b nagyszerű, ugy-

E g y

Károlyi György papirkereskedésében, Budapest, V., Dorottya-u, 10.

Sáros-Bogdáiiy, via Abos.

China

és Y o r k s h i r e kan, k o c z a é s m a l a c z o k — bármily korú készletben van és legjutányosabban eladók.

fovéXpaplscMv,

a l e g s z e b b é s l e g o l c s ó b b , azonkivül j ó t é k o n y s á g o t is teszünk a n n a k v é telével.

ugy hölgyek, mint leányok és férfiak számára.

szállítva hasas vagy borjas állapotban.

bérmentesen

E. M. K. E.

névjegyekben,

Tizolttaret ZIVATTYÚK es |U| ÉRLEGEK egér mérget

Wien, Margarethen, Küdigergasse 1/65.

S

Mezei egerek

Teljes tűzoltói felszerelések, tömlők, szabadalm. szerkezetű tiizi fecskendőt községek, tűzoltóságok, gazdaságok és gyárak részére, legkitűnőbb minőségben, jótállás mellett, jutányos árban kaphatók

m i n d e n fszivattyúk, ajtájúak Inoxydált

minden czélra. •I •I •ICommandU-Gesellschaft

* * " * * * K < « i s a a m c n t o s . P u m p e n - und Maschinen-Fabrication.

W . GARVENS, WIEN, I. Bez.. Waflfischgasse 14. W

ÁKJEOYZÉK. IN (ÍVEK ÉS BÉRMESÍVB.

Tarnóczy

tOzoltószer- és gépgyár részvényt ársaságuál

Budapesten.

Gyár: Külső váczi ut 1527. sz.

Mintatelep: Váczi körút 7 8 , sz.

Hungaria könyvnyomda nyomása, Budapest váczi-körut 34.

tömeges és biztos kipusztítására, ajánlom az általam készített és már eddig is sok előkelő uradalmakban, nagyobb gazdaságokban, ugyszinte több községekben a legjobb sikerrel használt

labdacs alakban, eddigi tapasztalatok sze rint 1 holdra 1 2 elegendőnek bizonyult ; 100 kiló ára 45 frt, egy 5 kilós láda 3 frt q. é. Bővebb értesítéssel bérmentve szolgálok

SIFŐCZ

ISTYÁN

gyógyszerész

PÉCSETT, (Baranyamegye).