KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

XI. Évfolyam.

Budapest, 1901. junius hó 22.

48. (1008.) szám.

KÖZTELEK

KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és

szombaton.

Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.

Az O r s z á g o s SSasry. Gazdasági E g y e s ü l e t tnlaj&ona.

Rem tagoknak előfizetési díj: Egész érre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre fi korona.

Aa .gye.üloti tanács íelügyel.te alatt: Főszerkesztő éi kiadóért felelős: Fonter Oéza a I. igazgatója. Felelőd szerkesztő: Bal (»•«}• Zoltán az OMGB. i

Véreink Amerikában. A kivándorlás ijesztő mértékű növeke : dése a magyar közvélemény figyelmét mindnagyobb mértékben tereli erre a fontos nemzeti kérdésre. Mig eddig azonban j ó f o r m á n csak sopánkodtunk a kivándorlás növekedésén, addig az u j a b b időben, kivált mióta az OMGE. kivándorlási bizottsága a kérdés- tanulmányozását a legszélesebb alapon megindította, napróln a p r a u j a b b becses adatok kerülnek a nyilvánosság elé, melyekből már eddig is n e m egy életrevaló eszme merült föl a bajok orvoslására. Az eddigi tanulmányok — bár tökéleteseknek és kimerítőknek még egyáltalában nem mondhatók — annyit már is bebizonyítottak, hogy a kivándorlás csökkenését mindaddig egyáltalában n e m remélhetjük, ameddig a kivándorlás okai részletesen felderítve nincsenek s ameddig a kivándorlók tömegeit szolgáltató vidékek gazdasági helyzete j o b b r a n e m változik. De az is bizonyos, hogy a kivándorlással szemben a magyar közvéleménynek nem csak az a kötelessége, hogy a kivándorlás csökkentését sürgesse, h a n e m az is, hogy az idegenben levő több százezer lélekszámot tevő véreinknek egyrészt az idegenben való boldogulását, megkönnyítsük, másrészt h a z á j u k b a való visszatértüket előmozdítsuk. Ha az eddigi tanulmányoknak egyéb eredményük nem volna, mint az, hogy egész tisztán megállapítottuk a kivándorlás kérdésében követendő eljárás két főirányát, hogy egyrészt a kivándorlás • csökkentésére, másrészt a kivándorlás irányítására, a kivándorlóknak az idegenben való segélyezésére és h a z á j u k b a való visszatértük előmozdítására alkalmas eszközöket kell fölhasználnunk, máris jelentékeny haladást konstatálhatunk, mert világosság nyilt a kivándorlás kérdésének sötétjében, melybe eddig néhány theoretikus tanulmány gyönge fényű szövétnekén kivül, más fénysugár alig világitottbe. A világosság terjesztésre első sorban a kivándorlókat nyújtó vidékeken lakók, másrészt az idegenbe kivándorlottakkal együtt élők, mint a gyakorlati élet közvetlen megfigyelői, a legMAGYAR

MEZŐGAZDÁK « ! \

f

"ggjl 1

jBbggM3 / II

A

^ ^

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld v

illetékesebbek. Épen ezért az egész közvéle- jainkat belesodorják a pánszláv propaganda k a r mény köszönettel adózhat az Egyesült-Államok- jaiba, amelyet odahaza még hirből sem ismert b a n több mint egy évtizede lakó Kohányi A propaganda számos tót egyesületet alapított. Tihamér lapszerkesztő honfitársunknak, aki A papok vagy.-a maguk szántából, vagy, pedig kényszerűségből szintén csatlakoznak a propah a z á j á n a k meglátogatására szánt idejét arra is gandához s i hirdetik a magyargyülöletet. A fölhasználta, hogy az Amerikába kivándorlott hazatért pánszlávok aztán folytatják a veszedelvéreink helyzetéről az OMGE.-ben érdekes fel- mes izgatást a magyar földön is. olvasást tartson és egyúttal közvetlen tapaszMás veszedelem is fenyegeti a kivándortalatai alapján javaslatokat tegyen. Kohányi lókat. A falusi uzsorás, aki idehaza a vérüket felolvasása oly adat a kivándorlás kérdésének szíjjá, az idegenben is követi kivándorló hazatanulmányozásában, amely az ügy iránt érdeklő- fiait. Az ügynökök és bankárok hálójába jutnak, dőket sok eddig ismeretlen tényezővel ismer- akik elvállalják az amerikai magyarok pénzét, teti meg és egyúttal igazat ád az OMGE. ki- h o g y majd hazaküldik, ehelyett v a g y elsikkasztvádorlási bizottságának, mely ebben a kérdés- ják, v a g y pedig hosszú ideig halogatják az elben eddig is a felolvasóval lényegileg meg- küldését s azalatt spekuláínak a más vagyonával. Felső-Magyarország már szinte lakatlan, a egyező álláspontot foglalt el. Kohányi felolvasását az OMGE. fölkéré- Dunántul néptelenedik és az Alföldön is mozsére junius hó 15-én tartotta meg Pestvármegye golódnak. Kanada, Brazília, Argentinia és Hondurasz csábítgatják a magyart hangzatos nyomszékházának üléstermében. tatványokkal. Braziliában kétségbeejtő helyzete Az elnöki széket az OMGE. képviseleté- van a kivándorlóknak s a magyar kormány ben Bujanovics Sándor alelnök foglalta el. A sürgő s föladata, h o g y hazaszállítsa őket. Hasonló közönség soraiban megjelentek : Mailáth József a helyzetük Argentiniában és Honduraszban. gróf, Máday Izidor miniszteri tanácsos, Bernát Kanada kormánya, be akarván népesíteni lakatIstván, Hegedűs Lóránt és Barta Ödön orsz. lan és zord vidékét, K á n a á n t . igerő proklamáképviselők, Buday Barna, Löherer Andor, czióval árasztotta el Magyarországot, amelyben Daróczy Vilmos, dr. Baross János, Zórád István, 160 hold földet ígér minden letelepülőnek. A De Pottere Brúnó, az OMGE. tisztviselői kara kivándorlók, igaz, megkapják a földet, de nincs benne köszönet, mert az ingyennél is kevesebbet és még m i n t e p - 50 érdeklődő. ér. Inteni kell a magyart, h o g y el ne menjen Bujanovics Sándor bemutatván a felolvasót, Kanadába. felkérte előadása megkezdésére. A fölolvasó rátér most arra a kivándorKohányi felolvasása bevezető részében a lásra, amely harmincz év óta az Egyesült-Átlalegteljesebb elismerés szavaival aposztrofálta a mokba gravitál. A legtöbb kivándorló a keleti hallgatóság'' soraiban jelenlevő gróf Mailáth Jó- államokba jut, a nyugati államokba csak kevezsefet, aki márczius 15-én az Országos Nemzeti sen jutnak el, mert oda rengeteg az útiköltség. Szövetség ülésén a kivándorlás kérdéséről tartott A keleti államok bányáiban és gyáraiban 1'5—2-5 s általunk a „Köztelek" 30. számában részletesen dollár a napi munkadíj. A lakás és élelem nem ismertetett felolvasásáért a hazafias magyar drága s tisztességes életmód mellett is megtakaközönség legnagyobb háláját érdemli. Mert a rítja a munkás bérének egyharmadát. A hazakivándorlás a legsúlyosabb nemzeti problémák térés vágya fejleszti a takarékosságot. A megközül való. Harmincz évvel ezelőtt kezdődött takarított pénzre nagyon áhítozik a magyarokon Magyarországon a kivándorlás s azóta alig élősködő bankár. A szegény kivándorló letétbe történt valami a b a j orvoslására,pedig az Egyesült- helyezi nála a pénzét s ahelyet, hogy kamatot Államokban annyi magyar van, hogyha mind kapna rá, még ő fizet érte., A postatakarékpénzvisszatérne hazájába, egyszerre nyolczszázezer tár intézményét meg kellene honosítani Amerilélekkel megszaporodna a magyarság. Szólt arról kában. a lelketlen zsarolásról, amely a kivándorlót már Az amerikai magyarok egyesületi élete .útközben kiszipolyozza. Amerikába érve, ren- rendkívül ki van fejlődve. 250 tiszta magyar, desen rossz kézbe kerül a kivándorló. Tót- .500 tót, és 1.50 görögrkatolikus egyesület van

SZÖVETKEZETE,

BUDAPEST,

V. Vermorel villefranchei gyár világhírű „Edair peronospora fecskendőinek, „La Torpille" n orző- és „Excelsior szénkénegezö

V.

kizárólagos magyarországi

ker.,

ALKt>TMÁJ\Y-UTCZA

A j a n l l X l l l t

a

kenőcsöket olajokat

ké P

s L la. aussiQi is Hungária RézQálicz i

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e t ) , lllől-út 8 5 . szám

gépeinek

képviselete.

la. suliMIt Kéipr

és

cs «»i>lési

31.

kőszeneket ponyvákat zsákokat

legelsőrangu min őségb en.

Dr. M e a t a M e bordói és M m

és mindennemű szölövédekezési czikkek és anyagok bevásárlási. forrása. M a i s z á m u n k 2 1 oldal.

szám.

i d é n y r e mindennemű

1002 most Amerikában. A tagok heti 4—6 dollárt fizetnek be, amiért 3000 korona segitséget kapnak ha a családfő meghal. A magyar egyesületek hazafisága páratlan. Gyűléseiken osak magyarul szabad beszélni s ha kivonul valahová az egyesület, nemzeti lobogóval megy. A tót egyesületek közül csupán kettő használ magyar lobogót, a többi orosz jelvények alatt lelkesedik. A magyar-tót elenségeskedést nemcsak a tót sajtó, hanem a pap is szitja. Égető szükség volna arra, hogy a magyar püspöki kar csak olyan papot bocsásson el Amerikába, aki magyar érzésű s akinek lelkére kötik, hogy visszatérése után csak akkor kap parókiát, ha nem vétett a magyar állam ellen. Egy-egy papot csak öt évre kellene Amerikában hagyni. A pánszláv propaganda a főoka a tótok nagymértékű kivándorlásának. Most már a ruthenek is csatlakoztak a pánszlávokhoz, mert az orosz szent szinódús évente 50,000 dolárt költ Amerikába vándorolt ruthénjeinkre. Az amerikai magyarok megrontójául ujabban a szocziáíizmus is hozzájárult. Az amerikai kivándorlást a vagyonszerzés szülte, amelyre azonban rácsábitották a felsővidéki magyarokat. Ki fedezte föl számukra Amerikát ? A penszilvániai bányatulajdonosok és a német hajóstársaságok: Azoknak olcsó munkaerő, emezeknek meg drága utas kellett. Nálunk harmincz évvel ezelőtt szimpátia kisérte a kivándorlókat. Azt gondoltak, elmennek üres kézzel, aztán majd megjönnek gazdagon. Ez a téves hit évekig tartott, majd a nem törődés lépett helyébe. Nem csoda tehát, ha a kivándorlást semmi sem gátolta. Most már a nyakunkon a veszedelem, amelyet még tetőz az a körülmény, hogy a kivándorlók helyét galicziai bevándorlók foglalják el, akik kiszipolyozzák a még. itt maradt népet. Gyors reformmal lehet csak segíteni a kivándorlás mizériáin. Sok oka van arra a szegény embernek, hogy kivándoroljon, de alig valami, ami visszatartsa. Panaszkodott a fölolvasó, hogy kevés Amerikában az osztrák-magyar konzul. New-Yorkban, Chicágóban és Pitteburgban van konzul, de területük óriás s alig érintkezhetnek az amerikai magyarokkal. Szükség van arra, hogy erős magyarérzésü embereket nevezzenek ki konzuloknak, minthogy odakünn főképpen magyar állampolgárok jogait és érdekeit kell védeniök. Hangoztatta, hogy nem szabad elejteni a latimeri ügyet. Martin seriff néhány évvel ezelőtt a sztrájkoló magyar munkásokra valóságos hajtóvadászatot rendezett. A dologból diplomácziai eljárás lett, de mégis megtörtént, hogy az esküdtszék fölmentette a seriffet. Ha a mi külügyminiszterünk csak egy kis rekompenzácziót szerez is az áldozatok családjának, megnő ezzel a pánszláv tótok szemében a magyar állam tekintélye. Látni fogják, hogy a magyar haza még az idegenben is oltalmazza őket. Amig a latimeri-ügy alszik, ébren marad a pánszlávizmus. Nemzeti problémává ' kell tenni a kivándorlás kérdését. Csak akkor független valamely állam, ha nem adózik egy más országnak sem pénzzel, sem emberrel. Már pedig' mi adózunk sok százezer emberrel. A kivándorlás csökkentésének főföltétele, hogy keresetet, munkát adjunk a népnek. Két évtizeddel ezelőtt még a tót lejárt az Alföldre aratni s ma már annyira néptelen a felsővidék, hogy az alföldi ember megy oda napszámba. Védekezzék Magyarország az improduktív idegenek inváziója ellen mert a kivándorlást előidéző okok között ez nem a legcsekélyebb. Éppen olyan nagy szükség van bevándorlási törvényre, mint kivándorlási törvényre. A megalkotandó törvénynek védelmezni kell a kivándorlót nemcsak útjában, de még az u j hazában is. Az ilyen ember nem lesz hálátlan soha. A kivándorlás összes dolgait egy Budapesten székelő kormánybiztos intézze teljes hatalommal, aki az egész világra kiterjedő hálózatott teremtsen, amelynek minden szála Magyarországhoz fűzze a kivándorló magyart. Hogy a kivándorló ne jusson zsarolók kezére, az utazást és elhelyezést egy budapesti kivándorló ügynökség intézze becsületesen a kormánybiztos felügyelete alatt. Gondoskodjék a kormánybiztos az Amerikába szakadt magyarok kellő jogi védelméről, mert nem tudván angolul, sokszor ártatlanul elitélik őket. A fölolvasó végül összegezte a kivándorlók számos baját és az orvoslásra szánt javaslatait.

KÖZTELEK,

1901.

JUNIUS

HÖ 22.

Kivánja Kohányi kivándorlási kormánybiztos kinevezését, Budapesten székelő kivándorlási ügynökség szervezését, amelyet' azonban csak olyan emberre lehetne bizni, akinek múltja, neve, jelleme és tevékenysége elegendő garancziát adna, hogy a rája.bizott pozicziót nem anyagi nyerészkedésre, hanem a fontos nemzeti czélok szolgálatára fogja fölhasználni. Kivánja továbbá a kivándorlási és bevándorlási törvény alkotását és hogy a monarkia t amerikai képviseletét arra termett hazafias magyar férfiakra bizzák. A felolvasás nagy hatást keltett s hol a, lelkesedés, hol megdöbbenés érzéseit váltotta fel a jelenlevő hallgatóságban. Kohányit végül lelkesen megéljenezték. Bujanovics Sándor elnök záró szavaiban megköszönte a felolvasó fáradozásait s tudomásul vette az amerikai magyarok nevében tett igéretét, amelyet az ország alkalomadtán igénybe is fog venni.

A viziutak kérdése. (IV.) Mindezen körülményekkel számot kell vetnünk, ba mérlegelni kivánjuk az Ausztriában tervezett létesitvények jelentőségét mezőgazdaságunk szempontjából s meg akarunk ismerkedni annak a nálunk is, de főleg a Lajtán tul élénkén hangoztatott állitásnak a valódi értékével, hogy az osztrák csatornáknak Magyarország látja hasznát. Két figyelemre méltó tanulmányt olvastunk erről a kérdésről. Az egyik Ehrenstein Tivadarnak Bécsben április 18-án, a másik Hieronymi Károlynak Budapesten május 14-én tartott felolvasása. Mind a kettő megegyezik abban, hogy az osztrák csatornák létesítése a magyar termelésnek javára fog válni, de Ehrenstein szerint csak addig, amig Gácsország fokozottabb gabonatermesztése a viziutak segélyével a nyugati osztrák tartományok szükségletét fedezni nem fogja. Szemben azzal, hogy Ausztria népessége oly mértékben növekedik (a legutóbbi 10 év alatt 9%), amily mértékben aligha lesz a mezőgazdasági termelés fokozható, Ehrenstein kizártnak tartja, hogy buzakivitelünk Németország felé, mely a tengerről . olcsó amerikai búzát kap, jelentékenyen gyarapodhassék. Ellenben arra számit, hogy Csehország és Morvaország finomabb és nehezebb árpáját Németországban értékesítheti, azt olcsó magyar árpával helyettesitvén; hogy továbbá a délcsehországi zab versenyezhetni fog Bécsben a magyar zabbal s a morva hüvelyesek olcsó viziuton (a megépítendő porosz Mittélland-csatornán) jutnak a franczia piaczokra; a morva-cseh-sziléziai mezőgazdaság pedig hizlalási czélra olcsóbban fogja kapni viziuton a tengerit mint eddig s az osztrák fogyasztók általában a magyar lisztet, búzát és rozsot. Az alsó-ausztriai és a magyar árpát talán a délnémet piaczokra is olcsóbban juttatja a viziut, mert a bajor és würtembergi drága vasutakat via Hamburg elkerülheti, föltéve természetesen, hogy a felső-Elbe kisvizre is hajózható lesz és a csatornailletékek meg nem drágítják a hosszú viziutat. Ezek szerint tehát a csatornáktól azt reményli Ausztria, hogy jövőre kevésbé fog a magyar terményekre szorulni s amennyiben azokra mégis szüksége lesz, olcsóbban fog hozzájuk jutni. Magyarán mondva ez volna az a rendkívüli előny, melyet Magyarország az osztrák csatornákból, minden ellenszolgáltatás nélkül húzni fog s mely ezentúl — az osztrák politikusok nézete szerint — annál szorosabban fog bennünket Ausztriához csatolni. Hozzátehetjük még azt, ami minden eshetőség között leginkább valószínű, hogy a Duna-Odera-csatorna segélyével a jóminőségü sziléziai kőszén roppant tömegekben árasztja el a Dunát és erős versenyt támaszt a magyar szénnek, a hazai bányatermelésnek.

48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. Mig ilyenformán Ausztriában a fogyasztás számit arra a haszonra, mely a magyar gabona és liszt szállítási költségein való megtakarításból a viziuton elérhető, sőt azon aggódnak, hogy az olcsóbban nyert magyar gabona és liszt az osztrák termények árát le fogja nyomni, addig Hieronymi Károly a magyar termelés javára foglalja le az olcsóbb szállítás hasznát s azt állítja, hogy az orsztrák csatornák által teremtendő uj helyzet előnyei a magyar gabonának emelkedésében fognak érvényesülni s általában az osztrák viziut létesítése reánk csak előnyös lehet. Hieronymi szerint gabonanemüekben az 1895-től 1879-től 1899-ig terjedő öt év átlagában 17'6 millió mm. a kivitelünk Ausztriába s minthogy Alsó-Ausztria, Csehország, Morvaország és Szilézia a legsűrűbb népességgel biró tartományok, melyek az osztrák állami szolgáltatásokhoz 80%-kal járulnak,, gabonakivitelünk 70—80°/o-a, tehát mintegy 13 millió mm. valószínűleg ezen tartományokba vitetik ki. E föltevés azonban aligha helyt álló; mert a jelzett négy tartományban Ausztria népességének csak 46"87°/o- lakik, ugyanezen tartományok gabonatermelése ellenben az osztrák termelés 55'1%-ának felel meg. Valószínűnek látszik e szerint, hogy gabonakivitelünknek jóval kisebb hányada talál a jelzett tartományokban fogyasztókra, s különben is köztudomásu, hogy dunántuli egész termelésünk a déli osztrák tartományokba jut, melyekben sokkal nagyobb a gabonahiány. Az a föltevés tehát, hogy az Ausztriába exportált magyar nyersterményekből mintegy 10 millió mm., a Németországba exportált nyersterményekből pedig mintegy 3 millió mm. az osztrák csatornákon fog szállíttatni, vérmes számitásnak látszik s a hozzá fűzött következtetések értékét is alterálja. Hieronymi bizonyosnak véli, hogy a magyar piaczokon a buza a szállítási költségeknek legalább egy részével, sőt valószínűen az egész különbözettel drágább lesz. A szállítási költségekben való . megtakarítást métermázsánként mintegy két koronára becsüli s azt reményli, hogy az ebből Magyarországra háramló haszon nemcsak a tényleg kivitt gabona árának emelkedésében, de piaczra kerülő összes gabonánk áremelkedésében fog érvényesülni, Ezt a jelentékeny előnyt a Duna-Elbe összeköttetés létesítésétől, tehát a távolabbi jövőben, várja Hieronymi; de figyelmen kivül hagy két lényeges körülményt. Egyik az, hogy mint fentebb érintettem, minden valószinüsóg szerint a Duna-Elbe-csatorna fog légkésőbb kiépülni az osztrák csatornák között s mire elkészül, akkorra már a gácsországi viziuton, a Duna-Odera-csatornán a prerau-melniki transzverzális hajóuton a gácsországi gabona is tényezővé vált AlsóAusztria, Csehország, Morvaország és Szilézia piaczain. Przemysl-től Bécsig ma 2 K. 68 f. a vasúti fuvar; a vizifuvar ellenben semmiesetre sem lesz több egy koronánál. A csehországi gabona tehát részben mindenesetre visszafogja szorítani a mi gabonakivitelünket s nem vár a Duna-Elbe-csatornára vagy a prerau-melniki transzverzális hajóútra, hanem a Duna-Oderacsatornán fogja Szilézia, Morvaország és AlsóAusztria piaczait elárasztani. A másik lényeges körülmény az, hogy az osztrák termelés védelme érdekében kiszabandó csatornadijak és illetékek épen a Duna-Elbecsatornán fognak érvényesülni, mert e csatorna építési és üzemköltségei lesznek a legnagyobbak s a dijak és illetékek, emeléséhez ezen a csatornán, melynek a nemzetközi forgalomban is lesz' bizonyos jelentősége, legkevesebb szó fér. Az pedig csak valószínű, hogy a drága illetékekkel Ausztria nem a saját belforgalmát, hanem egyrészt' a Dunáról, másrészt a Németországból érkező szállítmányokat fogja megterhelni s minkét attól, hogy az általa nagy költséggel létesített viziutnak használatáért megfelelő dijakat fizessük, fölmenteni hajlandó nem lesz.

48. SZÁM il-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 22.

E szerint nem valószínű az a föltevés • sem, hogy a szállítási költségekben métermázsánként átlag két korona lesz a megtakarítás, sőt az osztrák parlamenti tárgyalások folyamán m a g a Koerber miniszter nyugtatta meg az aggódókat, hogy a várható igen szerény szállítási költségkülönbözet a cseh és morva terményekre válságos befolyást nem gyakorolhat. És ha mindezekből kétségtelen, hogy az osztrák északi tartományokba való kivitelünket a gácsországi gabona beözönlése nemsokára érzékenyen csökkenteni fogja, az igen szerény szállítási költségkülönbözet hasznát pedig az osztrák fogyasztás teljes joggal a saját j a v á r a követeli, mert a viziutak az ő költségén és n e m a mienken létesülnek: akkor méltán kérdezhetjük, hol az a jelentékeny haszon, melyet Magyarország s főleg a magyar mezőgazdasági termelés az osztrák csatornáktól r e m é l h e t ? lehet-e és szabad-e erre bizton számintanunk ? Krisztinkovich

Ede.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovács; Bél*.

Magyar vagy nyugati ökröt használjunk-e ? Hogy a nyugati származású tarka ökör még nem nagy tért foglalt a magyarországi nagy gazdaságokban, azt a többek között az is bizonyítja, hogy az a. vita, amelyet a magyar és tarka ökör összehasonlítása érdekében a „Köztelek"-ben provokáltam, nem valami nagy hullámokat vert. Alig egynehány közlemény érkezett be e tárgyban, a melyeknek közlésétől egyrészt térszüke, másrészt azért is el kell állanunk, mert czélszerübbnek véltük azokat összefoglalva, a legfontosabbakat egy egészszé kerekítve, tudomására hozni olvasóinknak. A közlemények — egyetlen egy levél kivételével — nem is mondanak ujat. Feldicsérik a magyar ökröt mint kitűnő, jóformán elnyűhetetlen igásállatot,, rovására irják, hogy hizóképessége n e m állja meg a versenyt a nyugati ökörével, javára irják utóbbinak azt is, hogy könnyebben, mindig magasabb áron értékesíthető, mert mint hizott árut a külföldre is inkább keresik, mint a magyar ökröt s sokszor 10—12 koronával-is magasabban fizetik métermázsánként. A beérkezett közlemények és levelek közül legérdekesebb azonban Szándtner Ernő Nyitramegye románfalvi bérlő urnák levele, kit az ország egyik legjobb gazdájának, s legszámitóbb bérlőjének — ugyhiszem — általánosan elösmerhetünk. Ő a - m a g y a r ökröt n e m használja 10^—15 évig, h a n e m csak 3 évig; ilyen használat mellett az u j beszerzések alkalmával n e m szükséges az egyszer befektetett tőkét megtoldania, sőt némi feleslege is van. De álljon itt — szives engedelmével — é r d e k e s levele egész „Gazdaságomban mint állandó jármosökröt a magyart, leginkább erdélyi fajtát használom. Ennek munkaképessége össze n e m hasonlítható a tarka ökör munkaképességével; a jól tartott magyar ökör ugy lép, mint a jó igásló, ellenben a tarka lassú és főleg a nyári nagy melegben n e m szeret mozogni, erős használat után inkább lefekszik a jászol mellé, semhogy egyék. Igaz, hogy a magyar jármosökör bevásárlásánál főleg arra kell ügyelni, hogy ne csak a pillanatnyi erőtermelési kívánalmaknak feleljen meg, hanem, hogy három év múlva is nem mint öreg elcsigázott ökör köttessék le a hizóba, hanem aránylag fiatalon kerüljön hizóba, ahol kihizlaltatván, legalább is annyiért legyen eladható, mint ahogy véve lett, avagy hogy 2—3 koronával magasabb árt is érjünk el. Ahol nem tartanak ökröket állandóan, h a n e m csak a szükséghez mérten vásárolnak s 3—6 havi használat után hizóba adják, avagy a kisgazdának 10—15 holdas birtokára a tarka ökör nagyon megfelelő.

A hizlalást üzleti szempontból Ítélve meg, a tarka ökör határozottan előnyben részesítendő, mert jobban hízik, drágább azért, mert a külföld is vevője. A magyar ökör hizlalása is haszonnal fog járni abban az esetben, h a minden egyes példány jól lesz megválogatva s a bevásárlásnál n e m lesz tulfizetve. A magyar ökör tehát mint j á r m o s állat nagyobb előnyt nyújt a gazdának, m e r t : 1. Egyforma tőkével és takarmáuynyal több munkaerőt szolgáltat és kitartóbb. 2. A mellé állított cseléd jobban használtatik ki. 3. Három évig biztosan kihasználható erő, mely a takarmányhoz, vízhez és emberhez hozzászokott. 4. Ha évente 3 3 % hizóba jut, még mindig számitható hizlalási haszon. 6. Munka torlódás alkalmával fokozott munkával terhelhető meg, ami kiszámíthatatlan előny." Eddig tart Szándtner urnák levele, melyből két körülmeny domborodik ki, u. m. 1. a magyar ökör bevásárlásához igen nagy gyakorlati ösmeretre van szükség, 2. hogy csak akkor remélhető kihizlalásából haszon, ha aránylag fiatal korban kerül hizóba. Nem az j á r tehát el helyesen és takarékosan, a ki magyar ökreit 10—12 évig használja, h a n e m az, aki h á r o m évi használat után már hizóba a d j a azokat. S itt visszatértünk arra az eszmére, amelyet annak idején e lapok hasábjain én vetettem fél s amely egyik laptárs részéről kifogásoltatott is, hogy t. i. az ökörtartásban nem ott van a haszon, ha az ökör 10—12 évi igázás által' annyira lezsaroltatik, hogy többé jóformán ki sem hizlalható s így u j ökrök beszerzésekor igen nagy összegeket kell pótolni a mustraökrök árához, h a n e m ott, ahol az ökrökbe egyszer befektetett tőkét többé pótolni nem kell, vagyis a kihizlalt állatok árán fiatal és u j ökröket lehet beszerezni. Ez pedig — miként Szándtner ur tapasztalatból m o n d j a — elérhető magyar ökröknél is abban az esetben, ha csak három évig lesznek igázva. Nos tehát, mennyivel inkább elérhető volna abban az esetben, ha n e m öt, h a n e m már 4 vagy 3 % éves korában jármolható lenne,' anélkül persze, hogy edzettségéből, szilárdságából veszítsen. A magyar ökör lassú fejlődésének leglényegesebb oka a silány takarmányozás s ez többnyire a téli hónapokra esik. Nyáron legtöbb esetben van elegendő legelője s ezért a tinó növekedése csaknem kizárólag a nyári hónapokra esik; ha télen is annyit nőne, mint nyáron, akkor 3 1 /2—4 éves korára bizonyára igázható volna. ' A legtöbb esetben azonban azt tapasztaljuk, hogy ősztől tavaszig egy-egy darab alig súlyosbodik egynéhány kilót, sőt nagyon sok esetben vészit súlyából, mert az a szalma, amelyen a tinók egész télen át rágódnak, alig szolgáltat életben tartó takarmányozást. Ha tehát ezen tinókat éppen ugy tartanók szabadban télen át is, mint ahogy eddig szoktuk s csupán téli takarmányozásában eszközölnénk annyi változást, hogy szalma helyett részben szénát etetnénk velük, esetleg egy kevés ocsudarát vagy egyéb kompaktabb takarmányt, akkor minden különös erőlködés nélkül elérnők, hogy 4 éves korára igázhatóvá váljon, annélkül, hogy edzettségéből vagy szilárdságából bármit is veszítsen, amikor elérnők velük azt az árt, amelyet most csak ötéves korban érhetünk e l ; nem szenved kétséget, hogy ez egy évi különbség is jelentékenyen esne a hizóképesség javára. Jelentékenyen esne a hizóképesség javára, mert gyakorló gazdák bizonyíthatják, hogy a tinó korában csak valamivel jobban tartott s fejlődésének tetőpontját éppen elért magyar ökör hizóba fogva, semmivel sem hízik rosszabbul az ugyanoly korú tarka ökörnél. A magyar ökör gyöngébb hizóképessége s húsának faggyusabb volta tehát főleg onnét származik,hogy egyrészt elvénülten s elcsigázott állapotban kerül a hizóba, má»részt, hogy növendékkorában igen silány takarmányozásban részesült s így emésztőkészü-

1001 léke a jobbminőségü, fehérjedusabb takarmányok kellő kihasználásához hozzászokva nincsen. Aggodalmat keltő azonban az a hiány, mely magyar ökrökben az utóbbi években, még az érdólyi vásárokon is mutatkozik, amely ha csak néhány évig is fokozódni fog, reá fogja kényszeríteni a gazdaközönséget a tarka ökrök használatára, amelyekből mindig szebb és jobb árut hovatovább nagyobb számban kínálnak. Kovácsy B.

DOHÁNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. XI. VI. Európai

dohányok.

1. Törökország. A. nemzetek utczájában levő török pavillonban, ahol minden az elárusító bazárok jellegét viselte magán, a dohány is nagyrészt ezen szempontból került bemutatásra, amennyiben a főczélt a török dohányból készült czigaretták eladása képezte, melyeket A'ala, En Ala, Ghinbek, Yaka stb. elnevezések alatt mi is ismerünk ; ezen kivül ott szerepeltek a főbb törökdohánytipusok leveles mintacsomói is, úgymint a purzicsán, kir, ghinbek (yaka) samsun, lattakia, aja-souluk stb. dohányok. A czigaretta-dohányok termesztése terén a pálma kétségtelenül Törökországot illeti meg, mely vezérszerepre nemcsak klimatikus és talajviszonyai. h a n e m dohánytermő talajainak kiváló fekvése predesztinálják. Terem Törökországban gyengébb minőségű dohány is, de viszont vannak vidékei, a hol oly kiváló. finomságú dohány nő, hogy okkáját (1"3 kgr.) 10—12 koronájával veszik a termelőtől. Dohányt ugy az európai, mint ázsiai (kis-ázsiai) Törökországban nagy kiterjedésben termesztenek és egyes vidékeknek ez képezi egyedüli jövedelmi forrását és a nép jólétének a l a p j á t ; a legszebb, legberendezettebb falvak a dohánytermesztő vidékeken találhatók s miután a termesztéssel túlnyomóan kisgazdák (parasztok) foglalkoznak, a jövedelem is a kisbirtokosság kezében marad. Európai Törökországban a czigarettadohányoknak három féleségét termesztik é s p e dig a purzicsán, kir és ghinbek (yaka) dohányt, ü g y a termesztés nagyságában, mint a termesztett anyag minőségében Maczedonia jár elől, innen kerülnek ki a legfinomabb, legértékesebb dohányok. Albánia, Thráczia már általáb a n csekélyebb minőségű anyagot produkál, minek oka részben a talajviszonyokban, részben az ott divó gondatlanabb kezelésben kereshető. A legfinomabb dohány Maczedóniának kőtörmelékes, meszes, vörös szinü agyagtalajain nő és pedig a nagy kiterjedésű, karsztjellegü hegyek déli lejtőin és domboldalain. Ezen fekvések valóban ideálisak. Észak felől magas hegyek által védve, dél, délkelet s délnyugat felé nyitva, a tenger szine felett 80—-100 m. magasságban, 15—20 kilométerre a t e n g e r p a r t jától. Ezen karsztos dombvidéken, illetve hegyvidéken kivül, a síkságokon is nagy kiterjedésben termesztik a dohányt, mely szintén jóminőségű, de azért az előbb emiitett hegyvidéki dohányoktól minőség dolgában messze áll. A siki dohányok közül a tengerpart mellékein termők n e m oly jók, mint azok, melyek a tenger partjától távolabb, 10—30 kilométerre n ő n e k ; ez általános tapasztalati tény Havannáb a n is. Mig a hegyvidéki dohányok termesztését a kiváló minőséggel kapcsolatos magas eladási ár teszi lehetővé, addig a siki dohányok csekélyebb á r á t a jóval nagyobb termés egyenlíti ki.

KÖZTELEK,

1002 Mig a hegyvidéki dohányok okkáját (1 '3 kg.) 8 — 1 2 koronával a d j a el a termelő vagyis 100 kg.-onként 600—9G0 koronáért s kat. holdanként 250—400 kg. között váltakozik a termés, addig a siki dohányok kat. holdankint 600—900 kg.-ot adnak s okkánként 2—4 koronával kelnek el, ami 100 kg.-onként 150—300 koronának felél meg. Dohánytermesztési szempontbólMaczedónia h á r o m részre osztható fel, úgymint a purzicsán, a -kir és a ghinbek (yaka) termő vidékekre, melyek Szalonikitől kiindulva, Seres, Drama,

JUNIUS

HÖ 22.

48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. származó leveleket foglalja magáben. Erre oly súlyt helyeznek, hogy a részletenként l e t ö r t levélosztályoknak külön elnevezéseik vannak és pedig alulról felfelé haladólag: 1. 2 — 3 legalsó homoklevél orta dip. 2. 3 — 4 felső „ „ orta. 3. 5 — 6 nagy anyalevél bujuk ana. . 4. 4 — 2 közepes anyalevél ikindi ana. • 5. 2 — 3 kisebb „ „ kutshuk ana. 6. 2 apró anyalevél ikindji kovalama. 7. 3 — 4 nagyobb hegylevél utschalti. 8. 2—3 apró hegylevél utsch. A leveleket rendesen az esti órakban, hajnali 5 - 6 óráig- törik, mert a nappal szedett leveleket a nap - perzselő heve. megégetné. A leszedett leveleket kosarakba rakva hazaszállítják s két levélszélességben 30—40 cm. magas sorokba rakják 14 órai füllesztés végett. A düllesztett leveleket 2 — 3 m. hosszú zsinórokra fűzik s a felfűzött zsinórt ugyanily. hosszúságú pálczákra erősitik 4 — 5 helyen felkötve. Ezzel elérik azt, hogy a felfűzött levelek n e m csúszhatnak össze és az ide-oda . hordozás alkalmával nem sérülnek meg. A zsinóros -pálczás pórékat, a három oldalról zárt, de a ' d é l i oldalon nyitott p a j t á b a n sürüen egymás, mellé aggatva, 2—3 napig árnyékban szárítják.- Ezt követi a napon való szárítás, m e l y ' 1 0 — 1 5 napig tart. Ezen czélból a pál- ' czás pórékat, a n a p szabad hevének kitett, de észak felől védett helyen alacsony ágazokon szorosan egymás mellé fektetetik és az eső ellen (ámbár ezen időben ritkaság az eső) fakarókkal védik. A n a p o n való szárítással veszik fel a levelek azt az aranysárga, sárgásbarna szint, mely a- török dohányokra oly jellegző és amely a czigarettát adó anyagnál oly keresett. A n a p o n való szárítás befejeztével a zsinórokat a pálczákról leoldják és a zsinór két végét összekötve, a szárító pajtában füzérszerüen felaggatják (mint pl. nálunk a hagymát, . paprikát) és az esős időszak beálltáig n e m bántják.

• A termesztésre vonatkozó főbb adatokat következőkben foglalhatom össze. A többször megszántott, vagy átkapált, teljesen kertszerüen előkészitett és kecsketrágyával trágyázott földön évről-évre folyton dohányt termesztenek. A dohány alá adott kecsketrágya oly érett, hogy csaknem földnemü anyaggá v á l t ; éretlen trágyát n e m használnak, mert ez a dohány minőségét rontja. A kőtörmelékes domboldalakon évenkint, a sikságokon 3 éven- . ként trágyázzák át a földet. A palántanevelés és ültetés m ó d j a a miénktől nem sokban különbözik. Az ültetés rende-" sen m á j u s hó elején veszi kezdetét s az apróRovatvezető : Dr. Hutj ra Fercncz. layelü dohányt 40— 45 cm. sortávolságra, sorban 20 cm. növénytávolságra ültetik; a nagyobb levelű purzicsánt és a síksáAz állattenyésztésnek hazánkban egyik gon növő kir-dohányt 50 — 60 legvirágzóbb ága, ugy az elért erköicsí, mint cm. sortávolban, a sorban anyagi sikereket véve figyelembe, kétségtelenül 30 emre ültetik. a lótenyésztés. Évente növekedik a lótenyészEgy-egy ,tövön a do- tés emelésére fordított összegnek nagysága. De hány f a j t á j a s a talaj fek- az anyagi áldozatok csak ugy termik meg vése szerint 22—28 levél gazdag gyümölcseiket,, h a a lótenyésztő megfejlődik; bugázni csak későn, felelő módon jár el a tenyészanyag megválasza csikók helyes nevelésében és a levelek érése felé szoktak tásában, kora ültetés és száraz idő ápolásában. Ezen két faktor figyelembe vétele e s e t é n ; ellenkező esetben elkerülhetetlenül szükséges egészséges erőteljes n e m törik le a virágzatot. állatok előállítására. Minden hanyagság vagy Kacsozni nem szoktak, de közönyösség ezen téren utóbb -keservesen megazért a törzslevelek szedé- bosszulja magát. sekor a kacsleveleket n A lónak bizonyára legfontosabb testrészei törik le a szinlevelek közé. közé tartoznak a lábak. Jó lábak, helyes láb. A levelek szedésére állás és ép paták nélkül jó ló el nem képzeligen nagy gondot fordíta- hető. Bármilyen használtatás mellett is tétenak ; a törés az érés arányá- ményképessége első sorban lábaitól függ. Ezért b a n julius hó végétől, szep- n e m lehet eléggé a íótartók és lótenyésztők pálczás pőrék. tember hó elejéig tart, figyelmét a p a t a ápolására felhívni. Hibás lábállások, pókok és egyéb bántalmak elég gyakran amennyiben a szedést dohánytő alsó levelein el- csupán a p a t a hiányos és hibás ápolásának kezdve, az érés arányában 5—7 napi időköz- következményei. ben haladnak fokozatosan . felfelé a helyleveA p a t á r a esik az egész testsúly; a súlylekig, az eltérő érték, illat, zamat szerint min- pont körülbelül a pata közepe t á j á n , a nyírnak dig csak 2—4 levelet szedve le egyszerre. megfelelően van. A p a t a csak akkor lehet 22—28 levélből álló tövet tehát 8 részletben egyenletesen megterhelve, h a a lábak állása törik. Ezzel elérik azt, hogy a zsinórokra csak egyenes, a függélyes síkba esik és a p a t a alakja egyforma minőségű anyag kerül, ami egyrészt is rendes, szabályos. a későbbi kezelési munkákat, másrészt Mihelyt a pata alakja akár egyenlőtlen dohány értékének becslését is inegkönnyiti, kopás, akár hibás' faragás következtében renmert a vevő tájékozva van arról, hogy minden des, szabályos alakjától eltér, súlypontja egyik egyes dohánybál a dohánytő mely részéről vagy másik oldalra esik, a testsúly n e m osztó-

Ghyubek dohányokat termelő Karst vidékről. (Xanthi Cavalla és Xanthi irányában, a z . aégeai tenger partjától 10—35 kilométer távolságban húzódnak el, részint terjedelmes sikságokon, részint a hegyvidékeken, a Kara-Boz, Tzegda és Rhodope hegylánczolat alkotta szép völgyekben s domboldalakon. A seresi tágas völgy központj á b a n a Takino, Dráma kiterjedt völgyében a Kerecktlii tó fekszik, Cavalla környékét nagy sziklás gránithegyek övezik, Xanthi vidékét északfelől a Rhodope hegyláncz nyúlványai határolják, mig délfelé a tengerig terjedő dombvidéket illetve sikságot a Karassu folyó és számos patak szeli át.

1901.

pedig Kurudere, Tsoban-li, Bektemis, Indsez, Kiritsiler, Bojuk-Mursal, Kizildsamursal, Dselepi, Fitschirli, Tsakirli, Saltickli, Oksilar, Dantku községek határában, melyek a Rhodope hegyláncz karsztos hegyeinek déli lejtőin fekszenek. Ezen 13 faluból kerül ki Törökország légértékesebb dohánya. A xanthividéki siki dohányok, ChariSaban, Himetli környékéről már • csekélyebb minőségűek, de azért még. mindég igen keresettek. A kir-kőrzet közelében Jasorian és Nevrokop környékén a kir-dohányhoz hasonló, de nagyobb levelű s erősen szárnyalt dohányt termeszMHÜ 1 fenek „kavakuluk" (nagyfiilü) elnevezés alatt, mely Egyiptomban igen kedvelt. Terepian é s C r o m i s t a községekben egy hosszabb, keskenylevelü féleséget, a sighirdili (tehénnyelv) dohányt termesztik,- mely túlnyomóan Oroszországba és Szerbiába vitetik ki. . A törökországi dohányok közül a legnagyobb levelű a purzicsán, ezt követi a kir, a legkisebb a ghinbek; a dohánylevelek hossza. 5— 20 cm. között ingadozik, tehát altalán véve apróleveliiek és kiképzés után igen szép sárga, sárgás-barna, vagy világos-barna szinüeV.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY.

Csikók patáinak ápolásáról.

126. ábra. A maczedon rendszerű, napon száradó Háttérben a szárító pajta. A nyeles és hosszúkás szivalaku purzicsán dohányt Persofciá, Kelikova, Kobalicka, Roszlov, Egridere és Gornica községek határában, továbbá Dráma város környékén termesztik; Doxat, Kir, Citalgia Mahala, Pravista és Cavalla környékei adják a Jcir dohányt, melyek 'közül a Kir és Mahala környéki dombvidéki dohányok a legjobbak, végül Xanti vidékén termesztik a legértékesebb, legbecsesebb ghinbek (yaka) dohányt és pedig a Karassu folyó által kettéválasztott Yaka és Karsi-Yaka dombvidékek falvaiban és

48. SZÁM U - K f ÉVFOLYAM. dik el egyenlelesen, hibás lábállások és különféle bántalmak jöhetnek létre. Lehet ugyan a hibás p a t a rendellenes lábállások következménye is, azonban ez megfelelő ápolással és faragással többnyire javítható. A p a t a ápolása az az eszköz, melylyel a pata épsége' és a helyes lábállások fentarthatók és hibás pataalakulások és lábállások javíthatók. . De nézzük, hogy. a p a t a súlypontjának megváltozása minő befolyással bir a lábállásra. Tegyük fel, h o g y . a pata ugy kopik erősebben, hogy ezáltal elől rövidül meg, sarokfalai pedig ennek következtében megnyúlnak, szóval meredek pata fejlődik. Ennek további következményei lesznek a pata-, párta- és esüdizület meredekebb hajlása, miáltal a láb megterheltetése alkalmával kevesebb rugalmassággal fog a talajhoz ütődni, zúzódások és izületek ellazulása, csonthártyagyuladás (csontkinövések) a hajlitó inak ős egyenitő szalagok gyengesége, esetleg megrövidülése stb. jöhetnek könnyen létre. Tehát az ilyen m e r e d e k p a t á j u lovak már n e m képesek ugyanazt a munkát végezni, mint az ép patájuajc. Különösen hátaslovaknak alkalmatlanok, mivel nehezebben járnak, könnyen botlanak, izületeik korán ellazulnak, a lábak struppirtak és m á s oly defektusok képződnek lábaikon, melyek használtatásukat i d ő v e r teljesen kizárják.

KÖZTELEK, 190Í. JÜN1ÜS HÓ> 22. fontos szereppel bíró nyir is összeszorittatik. Már ezekből is lehet következtetni arra, hogy mily. káros következményekkel j á r h a t a pata elferdülése. Eltekintve a zúzódás következtében létrejövő patagyuladástól, az erősebb megterhelés miatt gyakran szarurepedések keletkeznek. A pata egyik oldalának túlterhelése az izületeket összetartó szalagokat ugyanazon oldalon erősebben kitágítja, a synovia (izületi nedv) fokozott képződése indul meg, lágy izületi pókok fejlődnek. Idővel az egész láb állására is kihatással bir a ferde pata. Ugyanis ismeretes, hogy a fiatal állatok csontjai lágyabak, kevésbbé ellentállók; h a tehát most a testsúly inkább az egyik oldalukra nehezedik, a talajról jövő ellentállás is inkább az egyik oldalukat éri, kitérnek szabályos függélyes helyzetükből s igy rendellenes lábállások (tánczmester-, tehénállás stb.) jönnek létre. De elősegíti a ferde p a t a a testsúly egyenlőtlen elosztódásával a csontpókok (csonthártyagyuladások) fejlődését, bokázást.inmegvastagodásokat stb.

Ha a p a t a elferdülése még n e m annyira előrehaladott, hogy a benne foglalt egyéb képletek, főleg a patacsont is ferde, akkor ugy kezelhető és javítható, hogy az é p oldalon a szarut erősebben kell lefaragtatni; ennek következtében a testsúly inkább a pata közepe A behúzódott oldalon levő nyir felé fog A meredek pata. ugy ajavítható,, hogy b a r á z d á j a kitisztítandó és lehetőleg szélesre BJ faragása alkalmával ' " sarokfalakat, erősebben | faragható, hogy igy megterheltetés alkalmával a nyírnak elég tere nyíljék a tágulásra, később pedig az erősebb fejlődésre. A pata ezen korrekczióját 8 naponként meg kell ismételni. A leírtak képezik azon leggyakrabban előforduló hibás pataalakulásokat, melyek elhanyagolt ápolás és helytelen faragás következtében létrejöhetnek. Idősebb csikókon, bár ritkábban, észlelhető szűkült pata is, melynél mindkét sarokfék a középvonal felé behúzódott, a nyir pedig elcsenevészedett. Ez ugy javítandó, hogy a sarokfalak szaruját bővebben faragtatják le, igy ezek járás alkalmával nagyobb akczióba jönnek, a pata tágulni kénytelen. 127. ábra. Dohányt termelő török gazda majorja. A csikók patái havonként legalább egyszer volrövidítik, a fokfali szarut ellenben kimélik; nának megvizsgálandók, hogy így minden hiba javulása elősegíthető oly patkó alkalmazásával, már csirájában korrigálható legyen. A faramelynek két szára vége felé fokozatosan véko- gás ideje, igy általánosságban meg n e m állanyodik. E mellett ajánlatos a csikókat sokat moz- pitható ; függ a talajviszonyoktól, a pata szarujágattatni, hogy ezáltal is a talajjal érintkező nak k o p á s á t ó l ; esetleg hibás alakja is megsarok erősebben kopjék, a súlypont hátrább kívánja a gyakrabb faragást. A csikóknak kerüljön, az átlépés az izületekben teljesebb szabadban való tartózkodása, mozgása nemcsak a pata fejlődésére és ápolására bir jótékony legyen. Ellentéte ennek a terült pata, melynél befolyással, h a n e m az egész állat szervezetéelől fokfalon nő tul a szaru, hátul a sarkokon nek fejlődésére hasznos és szükséges. Istállóerősebben kopik, a súlypont hátrább kerül. Ez b a n nevelt csikók között mindig aránytalanul esetben főleg a sarokfalak vannak zuzódások- több hibás körmű és lábállásu lesz található, nak kitéve (vérfoltok, Steingallen); amennyiben mint a szabadban felnőttek között. Szeretik reánehezedés alkalmával erősebben lépnek át, ugyan a hibás pataalakulásokat is mindig az ennélfogva könnyebben is fáradnak ki a lovak, öröklődő szaruhibák közé sorolni, ez azonban hajlitó inaik kitágulnak és ingyuladások fejlőd- téves felfogás, mert a hibás alakú paták legtöbbször a p a t a elhanyagolt ápolásának követnek a tulnyujtás következtében. Zimmermann Ágoston. A terült patán nyilván a fokfali szarut kezményei. kell jobban rövidíteni és a sarokfalakat kímélni. Ajánlatos ezen korrekcziót minden 8-ik napon megismételni, hogy igy á testsúly inkább a pata elülső felére nehezedjék. Igen gyakran található lovainkon a pata elferdülése, amikor az egyik oldala és sarki részlete a p a t á n a k a közepe felé behúzódott. Ezen pataalakulásnál a behúzódott fél terheltetik meg erősebben, hordozószéle mindinkább beljebb és beljebb kerül, a szaru alatt levő érzékenyebb lágy részek folytonosan zuzódásoknak vannak tótéve és a p a t a kitágulásánál oly

1003 amely egyrészt a gazdaság okszerűségének leghívebb kifejezője, m á s r é s z t — átlagosságát tekintve — a mezőgazdasági kormányzat ismertetése, mely okokból a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségének részletes ismerete nemcsak

128. ábra. Részlet a Kir dohányokat, termelő vidékről. magángazdasági, de különösen közgazdasági tekintetben is kiválóan fontos. Amennyiben pedig általános az a föltevés, hogy a mezei gazdálkodás n e m jövedelmez kellőképen, az ezirányu föltételeknek kettős az ezirányu feladata, t. i. először föltárni a tényleges állapotot, másodszor pedig, hogy kedvezőtlen eredmények esetén ezek okai kiderit-

ÜZEMTAN. Rovatvezető : Hensch Árpád.

Mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége Ausztriában és Németországban. A mezőgazdasági állapot tulaj donképi fokm é r ő j e az egyes gazdaságok jövedelmezősége,

Aki valaha idegen gazd. üzemek jövedelmezőségébe bepillantást nyerni iparkodott, bizonyára tapasztalhatta, hogy ez mily nehézségekbe ütközik, egyrészt mert nagy azon gazdák száma, akik gazdaságuk jövedelmét maguk sem ismerik, másrészt mivel olyan gazdák, akiknek

1ÓÓ4

KÖZTELEK, 1901. JUNIÜS HÓ 22.

gazdaságuk keveset jövedelmez, azt sziveseri be n e m vallják, azok pedig akik jövedelmökkel meg vannak elégedve, főképen az adófelemeléstől való félelem miatt tartózkodók. Nyugati szomszédainknál mindazáltal sikerült ezeket a nehézségeket is legyőzni, mi tekintetben különösen a német gazdasági tanács fölvételei kiemelendők, mig Ausztriában a multévi párisi kiállítás szolgáltatott erre alkalmat.

Jll

Osztrák

kisbirtokok A

hektár 19-97 32-75 17-10 Felső-Ausztria 10-10 16-77 27-2! 5-63

Alsó-Ausztria

Stiria .. Karinthia ... 11-5--64 Krajna ... .. Tengermellék 41-57 80-06 Dalmáczia ... 24'57 Csehország... 31-02 ... 50-85 ... 32-53 Morvaország 20'14 ... 15-70 ... 34-53 ... 76-54 Szilézia ... 41-25 Galiczia 9-36 ... ... 11-89 ü-00 2-50 Átlag —

a követ-

jövedelmezősége.

f ö l d b i r t o k

kor. 32000 16000 Í9000 26000 19200 29000 4000 14400 12000

68000

4800

kor. 800 700 330 520 190 254 150

kor. 27 21 20 52 . 11 27

820 ,28

21000 25600 40000 900 37 62000 •586 18-8 98000 : 91ö 18 33000 524 16 26000 850 42 41000 31720 10100 7000 1332 17 37700 15900 13046 30000 6860 — — 21-5

5-1

2-2 0-9 0-9 1-6 3-2

1-9

Ezek az adatok nagyon szomorú fényt vetnek a kisbirtok jövedelmezőségére, mért a hektárokénti tiszta jövedelem a végletektől eltekintve 10 és 52 K. közt változik és átlagban csak 21'5, vagyis kai. holdanként csak 12 3 koronát tesz, mely okból a birtokban fekvő tőkeérték k a m a t o z á s a is csak 1 és 5 % közt váltakozik és átlagban l'9°/o-ot tesz. A nemzeti vagyon legfontosabb alkatrészének eme aránytalan csekély k a m a t o z á s a méltán felhívja a szocziálpolitikus figyelmét. Szívesen feltételeznők, hogy az eszközölt felvételek egy-másik irányban hiányosak, hogy különösen a háztartásbeli kiadások n e m állanak mindég a birtokra fordított munka költségével arányban s hogy ennélfogva a tényleg elért jövedelmi eredmények valamivel kedvezőbbek, de biztos alapunk erre nincs s s a j á t tapasztalásunk is amellett szól, hogy a legtöbb kisbirtok jövedelmezősége nálunk is a kimutatott határok közt mozog csak, ellenben a közölt adafok valószínűsége mellett szól az a körülmény, hogy Németországban- eszközölt ezirányu fölvételek hasonlóan szoníoru eredményekre vezettek, mint ezt dr. Guntznek a „Fühlings Landw. Zeitung" cz. folyóirat f. évi 15-ik füzetében közölt és Thüringlára vonatkozó adatok igazolják.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.

Az Ausztriára vonatkozó adatokat Hohenbruck és Wiéninger „Beitrage zur Darstellung der Wirthschaftsverhaltnisse des Kleingrundbesitzes in Oesterreich" czimü müvéből vettük át, amely 47 parasztgazdaság üzemét irja le s azok jövedelmezőségét a részletesen felsorolt bevételek és kiadások alapján m u t a t j a ki, azon föltevésből kiindulva, hogy a háztartás kiadásai a gazdálkodó és családtagjainak munkadijait tüntetik fel. A fölvétel főbb végeredményeit . kező táblázat t a r t a l m a z z a :

48. SZÁM 11-1K ÉVFOLYAM. tékai azon agrárius-törekvések teljes jogosultságának, amelyek a mezőgazdaság nagyobbfoku védelmét követelik. Eensch Árpád,

12:7 veszteség — Átlag 36 1-94 1-17 Ezen nagy körültekintéssel beszerzett adatok szerint a gazdaságok kat. holdankénti jövedelme a szélsőségektől eltekintve, 8 és 43 K. közt váltakozik s átlagban 26 K-t tesz, tehát az osztrák gazdaságok jövedelmének több mint kétszerese, mindazonáltal a gazdaságokb a n fekvő összes tőkeérték kamatozása itt is csak 1—4, átlagban l-94°/ 0 , tehát ép annyi, mint az osztrák birtokoknál, a földjáradék pedig általában csak 1 — 2 % közt mozog, sőt 0'3°/°-ra is leszáll, s igy átlagban csak 1'17%-ot tesz. Ezen csekély kamatozásnak egyik lényeges oka bizonyára abban rejlik, hogy különösen a kisebb birtokok telekértéke magas, mint ezt nálunk is tapasztaljuk, de ehhez más körülmények is járulnak hozzá, nevezetesen a közkeletű termények aránylag alacsony ára és a gazdálkodás helytelen iránya, aminek természetes következménye az elégtelen trágyázás folytán elért csekély átlagtermések. Ezen fölvételeknél ugyanis arra az eredményre jutottak, hogy az egy számos állatra eső terület 0"5 és 8'5 kat. hold közt váltakozik s átlagban 2'8 hold, amiből következik, hogy számos gazdaságban nincs meg a kellő arány a növénytermesztés és állattartás közt, hogy továbbá a kat. holdankénti gabonatermések gazdaságok szerint felette eltérők u. m : búzánál 2'3 — 17 q között rozsnál 4*5 — 15 „ „ árpánál . . . . . . . . . 5"0 — 23 „ zabnál 2'4 — 23 „ váltakozik. Nevezetes továbbá azon tény konstatálása, hogy a nagyobb arányú állattartást folytató gazdaságok jövedelmezősége általában sokkal kedvezőbb, mint átoké, amelyek a fősúlyt a szemtermesztésre helyezik. A fentebb közölt thüringiai gazdaságok közt ugyanis 13 van olyan, amelynél a bruttójövedelemnek több mint 5 0 % - a az állattartásból ered, egyeseknél 80, sőt 90°/o-ra is emelkedik és ezen gazdaságokban az összes tőkeérték kamatozása meghaladja a 2°/o-ot, mig a gabonagazdaságok jövedelme az l-5°/o-ot alig hal a d j a meg. Az imént közölt csekély számú adatokat koránt s e m tartjuk elegendőknek arra, hogy azokból messzemenő következtetéseket levezessünk, annál kevésbé, mivel n e m is hazánkra vonatkoznak, h a b á r biztosra veszszük, hogy esetléges hazai fölvételek — amelyektől esetleg még távol állunk — sem sokkal . kedvezőbb eredményekre fognának vezetni, egyet azonban mindazáltal nem lehet tőlük elvitatni, azt t. i., hogy a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségére jellemző fényt vetve, megdönthetetlen bizonyí-

345. kérdés. Nekünk több kereskedő ajánlott porosz kőszenet. Tekintve, hogy nem az ár egyedül, h a n e m a kőszén kalóriája határ o z z a meg, hogy melyik előnyösebb, kérem a tek. szerkesztőséget lapjukban az alanti szénnemek kalóriáját tudatni, hogy kellőleg tájékozhassuk magunkat a vételnél: Charlotten grube, Myslovitz-Oberbau, Myslovitz-Tiefbau, Max, Karolina, Emmanuels-segen, Brade, Neuprenizsa. L. H. br. 346. kérdés. Egy homoki gazdaságban, hol répa n e m termeszthető, hizlalási czélra nagyobb mennyiségű burgonyát szándékozom termelni. Minthogy a burgonyát nyáron át is szeretném etetni, azt összeaprítva, szecskával vagy polyvával rétegezve elvermelni szándékozom. Alásan kérem a kérdések és feleletek rovatában velem tudatni, hogy történtek-e m á r burgonyával bevermelések, ha igen, milyen eljárás mellett és milyen épült verembe, veszitett-e a burgonya sokat tápértékéből és mennyi adagolható 1000 kg. élősúlyra. Heh. A. 347. kérdés. Elérkezvén a gazdaságokb a n a nagyobb mennyiségű szalonna beszerzésének és fogyasztásának ideje, azt hiszem, n e m egyedül állok, aki nagy köszönettel venné, ha tekintetes szerkesztő ur a „Köztelek"-ben szíveskednék alapos tájékoztatást nyújtani a szalonnáról, mint kereskedelmi czikkről kicsinyben és nagyban, annak kezeléséről a hentes, a nagykereskedő által, kereskedelmi szokványminőségek s egyéb szokásokról (sózás foka, szállítás, felelősség), az előforduló kisebb és nagyobb hibákról s azok lehető orvoslásáról; oly dolgok, melyekről nagyon sokunknak nincs kellő tájékozottságunk s igy a kereskedők külömböző fogásainak (máglyázott szalonna túlságos nedvessége stb.) védtelenül vagyunk kitéve. 8. J. 348. kérdés. Kérem a „Köztelek" kérdés és feleletek rovatában tüzetes fölvilágosítást adni arról, hogy a lefölözött tejnek (separatorral) minő tápértéke van a tengeridarával szemben, a lefölözött tej literje 3 fillérbe jön, a tengeri mm. 10 koronán kapható. Minő adagot adhatok 3 h ó n a p óta beállított hizó sertéseknek, mennyit a lefölözött tejből, mennyit a tengeridarából? naponta és f e j e n k é n t ? B.'j.

Felelet. Kőszenek kalóriája. [Felelet a 345. sz. kérdésre.) A kőszén kalóriájának meghatározása bizonyára döntő befolyással van annak értékére, illetőleg árára. A szóban forgó: Scharlotten Grube, Myslovitz-Oberbau, Myslovitz-Tiefbau, Max, Karoline, Emmanuels-segen és Brade kőszeneknek (a melyek bizonyára porosz kőszenek) a kalóriáját mi meghatározni n e m tudjuk és az erre vonatkozó adatok n e m is állanak rendelkezésünkre. Éppen azért azt ajánlhatjuk, hogy a kérdésttevő forduljon azon kereskedőkhöz illetőleg ügynököhöz, akiknél a megrendelést tette és kérje be tőlük a megnevezett szénféleségek kalóriájának hiteles bizonylatát, ame- • lyet ők kötelesek mindenkoron a vevő rendelkezésére bocsájtani; ebből azután megszerezheti magának az árkombinácziókra vonatkozó legszükségesebb adatokat. Nem lesz érdektelen a hazai kőszenekről egy kis kalóriát illető statisztikai adattal szolgálni azon czélból,' hogy m a j d összehasonlítást lehessen tenni a magyar és porosz kőszenek kalóriája között. A magyar barna szén kalóriája 250Ó-tól 7100-ig. terjed.

48. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. A fekete szenek kalóriája az egyes szénféleségek között igy váltakozik: Pécsi I. osztály 7800. Pécsi II. osztály 6907. Pécsi III. osztály 6665. Resicza 8215 (ez a legmagasabb a magyarországiak között). Steierlak 7630. Szabolcsi 7667. Vasas (Baranya megye) 8158. Ezekkel szemben állanak a következő sziléziai kőszenek: Szilézia Karwin 7073. Szilézia Osztraui 7910. m. s. Burgonya besavanyitása nyári etetésre. (Felelet a 346. kérdésre.) Németország homokos vidékein gyakran savanyitják be a takarmányul /termesztett burgonya azon részét, melyét nyáron akarnak etetni s itt különféle eljárásokat követnek, nevezetesen némelyek gőzölve, mások reszelve, s ismét mások alaposan vagy csak fölületesen aprítva- vermelik azt be, továbbá némelyek kifalazott, mások pedig csak egyszerű ásott verembe rakják a burgonyát. Legegyszerűbb eljárás az, h a dombos helyen szükségszerinti hosszúságban mintegy 2 m. széles és 2 — 3 m. mély árkot ásatunk, s ha az árok két végét lejtősre készíttetjük, hogy szekérrel végigjárhassunk benne s most rétegenkint berakva a burgonyát s késekkel aprittatjuk s. kellően letiportatjuk, mit részben a szekerek is eszközölnek. Igy a föld szirie fölé is rakhatjuk a burgonyát addig, amig megáll, s most kevés polyvával s azután Hí—s/4- m. vastag földréteggel takarjuk le, hogy állandó nyomásnak legyen kitéve, s hogy a levegő lehetőleg kiszoruljon belőle. Ennek az eljárásnak az olcsóságban s abban rejlik az előnye, hogy kevés dolgot ád, mi burgonyaszedéskor azért fontos, mert akkor munkával úgyis • el vagyunk halmozva. Körülményesebb az, h a a burgonyát géppel fölszeletelve, reszelve vagy gőzölve vermeljük be, sőt a reszelés n e m is ajánlható, m e r t igy elszivárgás által is vesztünk t á p a n y a g o k a t ; ellenben a burgonyának gőzölt állapotbán való besavanyitása kétségtelenül a legjobb, csakhogy .ez lassan megy, s ezért főleg csak akkor alkalmazható, ha kevés burgonyát savanyitunk be. A besavanyított burgonyában erjedés folytán sok tápanyag vész el, de la veszteségek nagyon változók aszerint, hogy mennyire szorítottuk ki a veremből a levegőt s hogy mennyi vizet tartalmaz a burgonya. A gőzölt burgonya rendszerint kevesebbet vészit értékéből mint a nyers, mert tiprás közben jobban tömörül, de ez ne tartóztasson minket vissza attól, hogy az imént leirt legegyszerűbb besavanyitási eljárást ne kisértsük meg, mert h a Németországban meg vannak vele elégedve, nálunk is be kell válnia azon esetekben, ha a burgonyát olcsón termesztve, nyári etetésre nagyobb mennyiségben akarjuk használni. Megemlítjük még, hogy szecskát, vagy polyvát n e m szükséges, sőt szecskát nemis jó a burgonya közé rétegezni, mert utóbbival sok levegő marad a burgonya között. Ellenben a burgonya szecskázott zöld szárát. czélszerü a gumóval rétegezve bevermelni, miáltal némileg pótoljuk azon veszteségeket, melyek az erjedő burgonyában beállanak. A besavanyított burgonya hizlalóhatása megegyezik a nyers burgonyáéval, de miután kevesebb burgonya kerül ki a veremből, mint amennyit beleraktunk, kevésbbé jól értékesítjük igy, mint ha közönségesen tartjuk el s ezért csakis a nyáron etetendő burgonyának besavanyitását ajánlhatjuk, mert nyárra bajos a' burgonyát máskép eltenni. A hizómarhával naponkint etethető mennyiség mintegy 40 kg.-ra tehető 1000 kg. élősúly után, de rövid ideig sokkal többet is képesek az állatok enni. Gselkó. Szalonna beszerzése, készítése, eltartása. (Felelet a 347. sz. kérdésre.) Az úgynevezett tábla-szalonnának elkészítése télen erre alkalmas helyiségben, nyáron pedig hűvös helyen jégen történik oly módon, hogy a szalonnát sóval bedörzsölik mindaddig, mig rajta egy vékony réteg só n e m m a r a d . Ilyen

KÖZTELEK, 1900. JUNIUS HÓ 22. bedörzsölt állapotban m a r a d a szalonna vastagságához képest, 10—14 napig, hogy a só jól átjárja. Ezután lehet és a kereskedelemben szokás is a szalonnát máglyákba rakni, a mikor is újból m a j d n e m kisujjnyi vastagságban sóval lesz behintve, hogy megnyálkásodásnak és megromlásnak ne legyen kitéve. Ilyen állapotban kerül a szalonna forgalomba ős itt bizonyos szokványok vannak érvényben az eladásnál. Kereskedelmi uzus szerint minden egyes tábla az átvételnél lemérés előtt háromszor lesz valamely kemény tárgyhoz odaütve, hogy a r a j t a levő só róla leperegjen; ami háromszori odaütés után a szalonnán marad, azt a vevő köteles szalonnasulyban elfogadni. A szalonna minőségét tekintve 3 osztályt külömböztetnek meg a kereskedelemben: 3, 4 és 5 darabos szalonnát, ami azt jelenti, hogy van szalonna, a melyből 3, van a melyből 4 és v a n a melyből 5 darab nyom legalább 100 kgmot. Természetes, hogy az 5 darabos mint legsilányabb minőségű a legolcsóbb. A csomagolás kisebb mennyiségnél ládákban szokott történni, nagyobb mennyiségnél szabadon a vasúti kocsiban gyékényre rakva. A szalonnának jó minőségben való megérkezéseért mindig a feladó felelős. A szalonnánál előfordulható hibák csak vagy megromlás vagy véraláfutás l e h e t n e k ; mindkét esetben a szállító vonható felelősségre, a mennyiben ugy a véraláfutás, mint a megromlottság — ha tényleg meg van •— a szalonna nem egykönnyen romló természeténél fogva, m á r a feladásnál is meg volt. A szalonna túlságos nedvessége, a túlságos sózásnak, illetőleg a só le nem ütésének a következménye, de tudva levődolog, hogy a szalonna rendes sózás esetén is nedves időben vagy nedves helyen bizonyos mértékig vizet ereszt, tehát annak a megítéléséhez, hogy ezen nedvesség normális vagy tulnagy, már bizonyos szakértelem k e l l ; éppen azért csak szakértők által eldönthető kérdést képez az, hogy az esetleges nedvességnek konstatált foka jogczim-e az átvétel megtagadására vagy kártérítés követelésére, vagy s e m ? ! A nedvesség azonb a n eltüntethető a szalonna-tábláknak szabad levegőre való egyenkénti kifüggesztése és az említett sóleütés által, de azt a kereskedők n e m igen teszik meg, mert mindkét esetben sokat vészit súlyából a szalonna. Sertéshizlalás lefölözött tejjel. (.Feleieta 348. sz kérdésre) Tiz koronás tengeriár mellett rendszerint elég drágán fizetjük a sertéshizlalás által értékesítendő lefölözött tejet akkor, ha annak literje 3 fillérbe kerül, mit elméleti fejtegetésekkel, de a tapasztalásból merített adatokkal is. tudunk bizonyítani. Nevezetesen elméletileg véve átlag foglaltatik százalék:

fehérje . . . . . . zsir szénhydrát . . . tápegység . . .

a tengeri- a lefölözött ben tejben 8"4 3"5 4-8 ..0-2 60'6 5'0 100-2 161

A tápegységet ugy számítottuk, hogy a fehérjét és zsírt hárommal szoroztuk és a szőnhydráttal adtuk össze. E szerint tehát 1 kg. tengerivel 6"2 kg. lef. tej tekinthető, vagyis 10 koronás tengeriár mellett 1'63 fillért őr 1 kg. lef. tej. Ami pedig a tapasztalást illeti, Amerikáb a n ugy találták, hogy azon esetben, h a 100 kg. élősúlyra 3 — 5 kg. lef. tejnél n e m etetünk többet, 6'65 kg. lef. tej képes akkora hizlaló hatást kifejteni, mint 1 kg. dara, vagyis hogy akkor a lef. tej kg.-ja 1'50 fillért ér, ellenben ha több lef. tejet etetünk, csekélyebb a hizlaló hatása. Németországban, ahol sokkal több lef. tejet adnak a sertésnek, csakugyan azt találták, hogy 1 kg. tengerivel 7'96 kg. lef. tej egyenértékű, vagyis hogy 10 koronás tengeriár mellett csak 1"25 fillért, őr a lef. tej kg.-ja. A jelen esetben azonban a lef. tejnek n e m kg.-ja, h a n e m literje kerül 3 fillérbe s miu t á n a lef. tej literje mintegy 5 % - a l több, mint

1005 a kg.-ja, föntebbi számainkat következőkép kell módosítanunk. Ugyanis 10 koronás tengeriár mellett a lef. tej literje é r : elméleti alapon . . . az amerikai kísérletek szerint a német „ „

1 "7L 1'52 1 "31

fillért. „ „

Ha tehát azt óhajtjuk, hogy az l - 5 fillérért vásárolt lef. tej ugy értékesüljön mint a 10 koronás tengeri, akkor 100 kg. élősúlyra legföljebb 3-—5 kg. lef. tejet szabad, a sertéseknek adni, s a lef. tejen kivül annyi tengeridarát. etetünk meg, amennyit a sertések jóízűen meg tudnak enni. Rendszerint 5 kg. lef. tejet és 2*75—3'25 kg. tengeridarát képesek a m á r 3 h ó n a p óta hizlalt sertések 100 kg. élősúlyra n a p o n t a fogyasztani. E tárgyról többet is lehet a „Köztelek" mult évfolyamának 872. és 985. lapjain olvasni. Gselkó.

A miskolczi IX. évi gyapjúvásárról. A miskolczi hitelintézet az 1892-ik évben felállított közraktáraiban 1893-ban kezdte gyapjuvásárainak rendezését 89,356 kg. beraktározott gyapjúval. Ezen vásárokat azóta kisebb-nagyobb sikerrel évről-évre megtartotta. A felhozott legkisebb gyapjumennyiség (54,238 kg.) 1896-ra esik, a legnagyobb az idei — junius 18. és 19-én tartott vásárra, mely az eddig felhozott legnagyobb mennyiséget (1897-ben 160,034 kg.-ót) tetemesen felülmulta. Rendelkezésre állott ugyanis 3,274 zsák 202,465'5 kg. háton mosott, illetve úsztatott és 305 zsák, illetve 33,109 kg. zsírban nyírt gyapjú, összesen tehát 3,579 zsák, illetve 235,574'5 kg. nyers sulyu gyapjú. A felhozott, gyapjak tulnyomólag B és G minőségű fésűs gyapjak voltak. Az összkészletből 365 zsák kétnyiretü, 8 zsák pedig bárány- , gyapjú volt. A kétnyiretü gyapjak közül egy miskolczi kereskedő m a g a 92 zsák mátravidéki, 36 zsák losonczvidéki és 66 zsák tavalyi mezőcsáthi gyapjút kinált. A többi kétnyiretü leginkább csak kisgazdák néhány zsákból álló árujából került ki, csak egy gömöri gazda, Fáy Árpád hozott ajnácskői és jánosdi gazdaságaiból 21 zsák kétnyiretü gyapjút, amelynek métermáz s á j á é r t Hellmann iglaui czőg 207 koronát fizetett, holott fésűs gyapját 225 koronával vásárolta meg, a mi u j a b b adat amellett, hogy nagyon idején való lenne, ha intelligensebb gazdáink a gyapjúnak évente kétszer való nyírásával szakitanának, mert ezen minőségnek piacza mindinkább szűkebb térre szorul. Azt, hogy Miskolcz a zsírban nyírt gyapj ú n a k n e m piacza, illusztrálta ugy az aránylag csekély felhozatal, mint a kevés érdeklődés, mely a zsírban nyírt gyapjú iránt nyilvánult, jólehet kiválóbb minőségben is képviselve volt. A tarna-örsi uradalom 70 zsákját Weisz Zsigmond és t á r s a budapesti czég vásárolta \< 164 koronájával métermázsáját. Zsírban nyírt gyapjakat küldtek m é g : Gosztonyi Kálmán Boczonád (53 zsák), Schwarcz Jakab Nyir-Vaja (51 zsák), Melczer Gyula SajóÖrös (45 zsák), Sturmann Lénárd Csernely (33 zsák), Lichtenstein József Homrogd (26 zsák), Wessely. Károly lovag Szilvás (11 zsák), Kőrössy Dániel Szalonta (10 zsák), Odescalchy Gyuláné herczegné Sajó-Vámos (4 zsák), Klein Zsigmond Tisza-Füred (2 zsák). Ami a mosott gyapjakat illeti, azok között egyes igen jól kezelt tételeken kivül az idén is akadtak hiányosan mosott,' részben még nedves gyapjak, valamint a raktározás viszontagságain átment tavalyi áru. A vásárnak nagyobb vidékre való kiterjesztése sem mutatkozott minden esetben szerencsésnek, m e r t egyfelől nyíri, vagy bihari gyapjakat Miskolczon n e m keresnek, másfelől az ily áru kínálatában kevés a köszönet, mint pl. a Mandel Mór-féle nyir-bátori, vagy Weinierger Sándor balkányi gyapjúiban.

1006 Bár a vevők a mostani kedvezőtlen konjunktúráknak megfelelően tartózkodó állást foglaltak el, ezen v á s á r is ujabb bizonyságát szolgáltatta annak, hogy a budapesti közvetítő kereskedést n e m nélkülözhetik az itteni főkontingenst tevő borsodmegyei és zempléni gyapjúk, amelyek a katonaposztó-gyapju típusának kiválóképen megfelelnek. A jobb minőségű, első kézbeli gyapjak elég tisztességes áron keltek e l ; igy Gröber Józsefi e k az itteni vásár piéce de resisétence-t alkotó margitai és császtai 97 zsákból álló tétele métermázsánként 250 koronán értékesült. Kielégítő áron kelt Kohn Gábor püspöki-gilvácsi 92 zsákból és Kesztenbaum Miksa 9 zsákból álló körömi gyapja, 2 3 5 7 koronán métermázsánként (66 frton bécsi mázsánként), L i p t h a y Béla tisza-kerecsenyi 12 zsák gyapjának m é t e r m á z s á j a 228'56 koronán talált vevőt. Lichtschein Sámuel 68 zsák tisza-luczi, Hegyi Zsigmond 10 zsák léhi, Horváth Bertalan 13 zsák szederkényi, Fáy Árpád 12 zsák jánosdi, Gzibur P á l 16 zsák feledi, Lichtschein testvérek 38 zsák sajó-k.azinczi gyapja métermázsánkint 225 koronán (bécsi m á z s á j a 65 frton) cserélt gazdát. Klein Dezső bazsi-pusztai 23 zsákja, Kóczán Miklós tisza-szadai 18 zsákja, Czinczár József aszalói 20 zsákja, Stein testvérek tiszaladányi és emődi 145 zsákja. Klein Dezső telektagi 15 zsák gyapjának métermázsája 221 '42 koronán (bécsi m á z s á j a 62 frton) kelt el. Kohn Miksa görömbölyi 23 zsák gyapját métermázsánkint 217'84 koronán vették; mig Melczer László hajdu-bábai 15 zsákja, Schwarcz és Hartman lászlói 22 zsákja, Austerlitz Aladár tisza-polgári 15 zsákja, Klimó Sándor sztárnyai 13 zsákja, Buchhalter Bernát puszta-szárazbői 20 zsákja, Karácsondy József tisza-keszi 21 zsákja, Groszman Ferencz f.-ábrányi 21 zsákja métermázsánkint 214 28 koronán (bécsi mázsánkint 60 frton) cseréltek gazdát. Nagyobb számú tételek, melyek közül felemlítendő az Eger-Lövőből, Poroszlóról kisebb gazdáktól, Tisza-Dadáról, T.-Füredről és Fancsalról beküldött gyapjak métermázsánkint 207 koronán (bécsi m á z s á j a 58 frton) keltek el. A hajdu-nánási és böszörményi gyapjak métermázsánkint 180 koronán értékesültek. Ennél alacsonyabb áron csak egyes többé-kevésbé hiányos, kisebb mennyiségből álló tételek keltek. A vevők között az itt rendesen megjelenni szokott budapesti czégeken kivül több vidéki gyapjukereskedő is élénkebb részt vett, azonkívül osztrák gyárosok részére is vásároltak jagerndorfi, iglaui és bielitzi bevásárlók több tételt. Nem hagyhatom felemlités nélkül, hogy a hitelintézetnek minden erőlködése mellett sem sikerült a bevásárlókat arra birni, hogy a kötéseket métermázsákban és koronákban tegyék még, mert ezek most is rendületlenül a bécsi mázsa és frt mellett maradtak meg. De azért* mégis csak a gazdaközönségről mondják, hogy konzervatív s z e l l e m ű ! Dr. EodiczTcy Jenő.

A „Megrendelések gyűjtéséről" szóló törvényczikk módosítása. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a megrendelések gyűjtéséről szóló (1884: XVII. t.-cz. 50. §.) törvényes ' rendelkezések módosítását tárgyazó 1900: XXV t.-czikknek végrehajtásáról és életbeléptetéséről m á j u s hó 10-én kelt rendeletéyel intézkedett. Minthogy a törvényczikk gazdáinkat is érdekli, jónak véljük a szükséges tudnivalókat a következőkben adni. A megrendelés-gyűjtés szabadsága lehetővé tette azt, hogy a fővárosi, de különösen a külföldi nagyipar, a gyengébb vidéki ipar és kereskedelem nevezetes kárával a m a g a előnyeit biztosítsa; a korlátlan iparszabadság tehát a vidéki ipart fejlődésében megbénította; de az

KÖZTELEK,

1901. JUNIUS

HÓ 22.

iparnak ilyetén szabad versengése mellett lehetővé vált az is, hogy a versenyzés érdekeitől is sarkalt élelmességből eredő üzleti fogások, különösen pedig az utazó ügynökök működése az üzleti tisztesség szempontjából sok panasz is merült fel; a vevőközönség sok esetbén károsodott a tisztességes kereskedő pedig ezen a réven forgalmából szintén sokat veszitett. A kormány tehát szükségét látta annak, hogy törvényes rendelkezéssel szabályozza, illetve módosítsa a megrendelések gyűjtését, megszorítsa az utazó ügynökök által leginkább terjesztett külföldi gyártmányok beözönlését, lehetőleg korlátozza az utaztatást és az utaztatásból eredő költségeknek a , vevőre való áthárítását. , De habár ilyetén módon sok kapcsolatos érdeket . megvéd a módosító törvényczikk, szabadon hagyja a megrendelés-gyűjtést olyanoknál, kik üzletkörükben az illető áru eladásával vagy felhasználásával foglalkoznak; igy szabadon hagyja a gyáros megrendelésgyüjtési tenagykereskedőnek tevékenységét a kiskereskedőnél, sőt lehetővé teszi kivételesen azt is, hogy a kereskedő vagy iparos a telephelyén kivül lakó fogyasztót is felkereshesse megrendelés felvétele végett, h a erre előzetes Írásbeli felhívást kapott. Az 1900: XXV. t.-cz. 1. §-a hatályon kivül helyezi az 1 8 8 4 : XVII. t.-cz. 50. §-ában megállapított azt a jogosultságát az iparosnak, hogy saját vagy mások készítményeire saját lakhelyén kivül bárhol minták előmutatásával megrendeléseket gyűjthet vagy gyűjtethet. E helyett elrendeli a törvény, hogy belföldi vagy külföldi iparos vagy kereskedő lakhelyén Tcivül mintával vagy minta előmutatása nélkül a megrendelés felvétele végett csak oly iparost vagy kereskedőt kereshet fel, aki az illető áru eladásával vagy felhasználásával foglalkozik. Ugyanez áll a kereskedő vagy iparos megbízottjáról akkor is, h a ez másutt letelepedett (helyi ügynök) valamint áll a vásárlátogatókra nézve a vásár helyéről. A 3-ik §. szerint azonban megrendelések gyűjtése végett az áruk eladásával vagy felhasználásával foglalkozó kereskedőn vagy iparoson kivül felkereshető az a földbirtokos is, aki a gazdasága körében ipari vagy gyári vállalatot tart fenn (malom, szeszgyár, keményítőgyár, sajt-, vajkészitőtelelep stb.) amennyiben a megrendelés az illető ipari vagy gyári vállalat körében eladható vagy felhasználható árura vonatkozik. A 4. §. szerint a megrendelés felvételére nézve intézendő Írásbeli meghívás alapján történt megrendelésnek határozottan megjelölt árura vagy munkára kell irányultnak lennie, a megrendelő önkéntes, szabad elhatározáson alapulnia ós a kereskedőhöz vagy iparoshoz már előbb intézettnek lennie, semmint a megbízott a megrendelőnél a megrendelés átvétele végett jelentkezik. Nincs tehát megengedve a megrendelés átvétele oly megkeverés alapján, amely határozatlan, általános avagy netán egyszer s mindenkorra szóló megrendelési felhívást tartalmaz, melyeket a kereskedő vagy iparos tömegesen küld a feleknek kitöltés vagy puszta aláírás és visszaküldés végett, vagy, amelyek n e m közvetlenül a kereskedőhöz, vagy iparoshoz, h a n e m annak csak megbízottjához ennek eljárása közben intéztetnek. A 6-ik §-ban a törvény megszorító intézkedése alól kivétetnek a nagyobb gazdasági gépek. Ellenben az u. n. kisebb gazdasági gépekkel a megrendeléseket továbbra sem szabad gyűjteni. Eddig a törvény, amely ezévi julius hó 1-én lép hatályba. Cséplőgépekre, mozdonyokra, lokomobilokra gőzekékre, vetőgépekre és aratógépekre a megrendelés gyűjtése tehát n e m tilalmaztatik, de korlátoztatik, amennyiben ezen nagyobb gazdasági gépekre vonatkozó megrendelés vagy

48. SZÁM

II-ÉK

ÉVFOLYAM.

szerződési okirat a községi elöljáróságnak minden esetben b e m u t a t a n d ó és ez okirat az elöljáróság által hitelesítendő. Hogy a törvénynek a hazai ipari termékek terjesztésének elősegítésére irányuló üdvös czélzata minél jobban érvényesülhessen, szükséges, hogy a gazdasági élet minden tényezője necsak vallja, de magáévá is tegye azt a törekvést, amelyet e törvény is elősegíteni kiván: a magyar iparnak pártolását és hozzájárulását annak felvirágoztatására. Z. I.

VEGYESEK. Mai s z á m u n k t a r t a l m a : Oldal Véreink Amerikában __ 999 A viziutak kérdése. __ __ 1000 A miskolczi IX. évi gyapjuvásárról ... 1005 A „Megrendelések gyűjtéséről" szóló törvényczikk módosítása _ 1006 Állattenyésztés. Magyar vagy nyugati ökröt használjunk-e? 1001 Dohánytermesztés. A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 1001 Állategészségügy. Csikók patáinak ápolásáról. ... 1002 Üzemtan. Mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége Ausztriában és Németországban • 1003 Levélszekrény... 1004 Vegyesek. 1006 Kereskedelem, tőzsde 1009 Szerkesztői üzenetek. 1010 Kitüntetés. Ö felsége a király Fülep Jónás pozsonyi ügyvéd és az ottani szőlőmivesek egyesülete elnökének a szőlőmivelés terén szerzett érdemei elismeréseül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozta. Kinevezések. A földmivelésügyi miniszter a m. kir. földtani intézethez dr. Pálfy Mór I. oszt. geológust osztálygeológussá, Timkó Imre II. oszt. geológust pedig I. oszt. geológussá nevezte ki. Halálozás. Mátyássy Kálmán az Első hazai takarékpénztár tisztviselője f. hó 17-én élete 43. évében Alsó-Dabason elhunyt. — Hatvany-Deutsch Emma asszony e h ó 19-én élete 42. évében rövid szenvedés után elhunyt. Az OMGE. tanácsülése. Az OMGE. tanácsa gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt junius 18-án tartott ülésében foglalkozott az Aradmegyei gazdasági egyesületnek a borfogyasztási adó leszállítására vonatkozó, a pénzügyminiszterhez intézett memorandumával. A felterjesztést a közgazdasági szakosztályhoz utalták érdemleges tárgyalás végett. A serfőzők egyesületének átiratát, melyben a komlókiállitás megtartását szívesen látják s a kiállítás juryjébe két egyesületi tagot delegálnak s dijakra 100 aranyforintot ajánlanak fel, a tanács köszönettel tudomásul vettte. A MÁV. az Istvántelek árát már befizette. A folyó évb e n kilátásba helyezett nagymérvű szalmakivitel szempontjából, miután Németországban" a rossz termés folytán előreláthatólag nagy szalmaszükséglet fog előállni, s . elhatározták, hogy az OMGE. egyenes összeköttetésbe lép a német „Bund der Landwirthe"-val, amelyre nézve a Bundtól már felhívás is érkezett az egyesülethez. Az ülés további folyamán a Fejérvármegyei gazdasági egyesületnek az önálló vámterület dolgában történt állásfoglalásával foglalkoztak. A Fejérvármegyei gazdasági egyesület ugyanis néhány tagja által tett előterjesztése alapján a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének mult évi nagygyűlésén a közös vámterület fentartása mellett hozott állásfoglalásával szemben bizonyos éllel az önálló vámterület létesítését, mint a magyar mezőgazdasági érdekeknek egyedül megfelelőt mondotta ki s felhívta az összes egyesületeket, hogy ezen állásfoglalást támogassák. Az OMGE. tanácsa a határozatban foglalt tendenczia ellen . tiltakozását fejezte k i ; mert .mint minden egyesületnek,

48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. ugy a fej érmegyeinek is módjában és szabadságában állott véleményét ugy a kormánynak, mint a szövetségnek nyilvánítani és a Fejérvármegyei gazdasági egyesület ezt annak idején, mikor ezen kérdés a szövetségi nagygyűlésen 42 egyesület képviselői jelenlétében tárgyaltatott, n e m tette, véleményét érvényesíteni meg sem próbálta, h a n e m most utólag igyekszik a gazdatársadalom kebelében ellentéteket szítani és magát, szemben a gazdasági egyesületek túlnyomó többségével, egyedüli tekintélynek felerőszakolni. A Gazdák Biztosító Szövetkezete működését mindjobban kiterjesztendő, a vidék m a j d nem minden p o n t j á n megkezte a biztositások felvételét s a bebiztosítottak kárbecslését, amely az utóbbi idők viharos jégverései s egyéb károk alkalmából mintegy aktuálissá vált. A kárbecsléseknél a Gazdák Biztosító Szövetkezete a kárbecslések ellenőrzésére az ország tekintélyes földbirtokosai és szakembereihez intézett felhívást az iránt, hogy a szakbizottsági elnöki tisztet elvállalják, amelyeket az illető gazdák adandó eset alkalmával igénybe vehetnek. A szakbizottsági elnöki tisztet eddig elvállalták: BenediUy Lajos földbirtokos Guraszáda (Hunyadmegye) Betegh Imre földbirtosos Felőr, u. p. Csicsó-Keresztur (Szolnok-Dobokamegye), Gzobor Gyula herczegprimási jószágigazgató Bajcs (Esztergommegye), Ferenczy Lajos földbirtokos Magyar-Újfalu (Kolozsmegye), Jekelfalussy Andor földbirtokos Miskolcz, rátonyi Éeusz Henrik földbirtokos Tápió-Sáp (Pestm.), Bothmayer Imre jószágigazgató Budapest, VII. Erzsébetkörűt 53., Székács Isván jószágigazgató Budapest, V. Vécsey-utcza 5. Il/b), Szilassy Zoltán OMGE. titkár, Budapest Köztelek, Zalesly Jenő földbirtokos Budapest, Józseftér 12. sz. Sertéskiviteli vágóhíd. Szápáry László gróf fiumei kormányzó budapesti lakásán főrangú és gazdaközönség jött össze a minap, hogy egy nagyfontosságú közgazdasági tervet megvitasson. A külföldön és főleg Dániában a sertéshús értékesítésére szövetkezeti alapon nagy sikerrel működő sertésvágóhidak m i n t á j á r a Magyar kiviteli sertésvágóhidat akarnak létesíteni, a mely Fiúmén át a külföld nagyobb városait, főleg pedig Londont ellátná a legalkalmasabb és legnagyobb keresletnek örvendő angol tenyésztésű sertésáruval. Az értekezlet elhatározta, hogy a szükséges részletes és kimerítő adatokat beszerzi, a mely után u j a b b tanácskozásra gyűlnek össze, a mikor állandó bizottság is alakul megalapítani a sertésvágóhidat. X. nemzetközi ménlókiállitás Béesben 1901-ben. Az osztrák cs. és kir. földmivelésügyi minisztérium kezdeményezésére az idén is megtartatik a bécsi nemzetközi ménlókiállitás és pedig f. é. október bó 12—14-én. Mint az előző években, ugy az idén is ezen kiállítás alkalmával fogja az osztrák államkincstár az eddig még n e m határozott számú pótfedező méneket az 1902-i idényre beszerezni. Alkalom kínálkozik tehát a ménlótulajdonosoknak eladó ménjeiket jó áron értékesíthetni. A rendezést és ügyvezetést az idén is a cs. és kir. bécsi gazdasági egyesület szakosztálya vállalta el. A már megjelent programmokkal és minden útbaigazítással a titkári hivatal (Bécs, I., Schauflergasse 6. sz.) szolgál, (czimzés: Löbl. Secretariat der VI. Section, Wien I. Schauflergasse No 6), hová a bejelentések Is küldendők. K. b. Gazdák ünnepe Pécskán. Az Aradvármegyei gazdasági egyesület a vármegye szépen fejlődő, élénk gazdaközpontján Pécskán sikerült ló- és szarvasmarhakiállitást rendezett e hó 16-án lelkes ünnepségek keretében, amelyeken Urbán Iván a megye főispánja is részt vett. Az állatkiállitáson mintegy száz darab ló s igen sok szép különféle f a j t á j ú szarvasmarha volt kiállítva. A kiállítás megnyitása, megtekintése, a jury határozata és a dijak kiosztása után, a kiállítást társasebéd követte, amelyen Urbán Iván főispán lelkes felköszöntő keretében a magyar

KÖZTELEK,

1901.

JUNIUS

HÓ

22.

közgazdaság munkásait éltette. Ugyanaz n a p délután tartatott meg az Aradmegyében létesítendő tejszövetkezetek ügyében egybehívott értekezlet a főispán elnöklete alatt, amelyen Sierbán János orsz. tejgazdasági felügyelő nagy figyelem között tartotta érdekes előadását a tej szövetkezetről, kifejtve azok hasznát, előnyeit. Az értekezlet azt a határozatot mondta ki, hogy üdvösnek és szükségesnek t a r t j a a községenként létesítendő tejszövetkezetet s azok részére Aradon egy vajtermelési központnak létesítését; minek keresztülvitelével az Aradvármegyei Gazdasági Egyesület bizatik meg. Tavaszi gyümölcskiállitás Gyöngyösön. A Hevesmegyei gazdasági egyesület a földmivelésügyi miniszter t á m o g a t á s a mellett f. évi junius 29. és 30-án Gyöngyösön tavaszi gyümölcskiállitást rendez, amelynek tárgyát képezik : friss gyümölcs, gyümölcskonzerv és aszalványok, czukrozott és befőtt gyümölcs, gyümölcsszesz és bor, friss zöldség, konzervek és aszalványok, csomagolási módok és eszközök, minden a kertészet körébe vágó eszközök és szerszámok. Gyümölcsészeti és kertészeti irodalom. Bővebb felvilágosításért és bejelentési ivekért az érdeklődők a Hevesmegyei gazdasági egyesület titkárságához Gyöngyösre fordulhatnak. Tanulók felvétele a kertészeti tanintézetbe. Ez év szeptember közepén nyílik meg ismét a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet kertészképző hároméves tanfolyama, melynek az a czéija, hogy a kertészet összes ágaiban, tehát a disz- és tájkertészetben, valamint a gyümölcstermelésben és szőlőmivelésben, nemkülönben a zöldségtermesztésben és hajtatásban, végül pedig a gyümölcs és zöldség feldolgozásában is elméletileg és gyakorlatilag egyaránt képzett kertészeket és szaktanítókat neveljen. Erre a tanfolyamra (mely egyébiránt a katonai egyéves önkéntes szolgálat tekintetében is egyenlő jogú a hazai főgimnáziumokkal és főreáliskolákkal) csakis olyan ifjakat vesznek fel, kik a középiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezvén, két teljes esztendőt kertészeti gyakorlati foglalkozásban is eltöltöttek és husz évesnél n e m idősebbek. A tanfolyamra felvett tanulók az intézetben laknak és ruházat kivételével teljes ellátásban részesülnek, melyért évenkint négyszáz koronát kell flzetniök. Vannak e tanfolyamon ingyenes alapítványi helyek is és pedig államiak (12), valamint városiak (pl. a székesfővárosé 4, Pozsony, Arad, Temesvár, Kassa és Kecskemét városoké); sőt egyes testületek és egyesületek is létesítenek időnkint ilyen alapítványokat, (mint pl. az Orsz. Magy. Gazdas. Egyesület). A felvétel iránt mostanában irják ki a pályázati hirdetést. A benyújtandó s kellően bélyegezett folyamodványok (keresztlevéllel, iskolai és orvosi bizonyitványnyal, a a szülőnek, illetőleg a gyámnak beleegyező s a tanulónak saját költségen való ellátásáról szóló kötelező nyilatkozatával, továbbá hatósági erkölcsi bizonyitványnyal felszerelve, a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez czimezendők s a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet igazgatóságához (Ménesi-ut 45., I. ker.) augusztus 1-éig küldendők be. Akik ingyenes állami alapítványi helyre folyamodnak, azok kérvényükhöz szegénységi bizonyítványt is tartoznak hozzácsatolni. A városi és egyesületi alapítványok elnyerésére nézve kikötött külön feltételeket az illető törvényhatóságok és egyesületek az általuk kiirt pályázatban .közlik. Üszőborju-, ló- és szai'vasmarha-dijazások. A SzolnoJcdoboJca-vármegy&i gazdasági egylet Deésen a deési j á r á s kisgazdái részére 1901. évi szeptember 8-án d. e. 9 órakor, Szamosujvárt a szamosujvári j á r á s kisgazdái részére 1901. évi szeptember 8-án d. e. 9 órakor és Bethlenben a betleni j á r á s kisgazdái részére 1901. évi szeptember 22-én d. e. 9 órától kezdődőleg üsződijazásokat rendez, a melyen a jelzett járások bármely 50 holdnál nagyobb területen n e m gazdálkodó kisgazda 1 és 2 éves üszőjét m u t a t h a t j a be. A díjazá-

1019 sokra 1 éveseknél 5 díj 140 korona értékben, 2 éveseknél szintén 5 dij 200 korona értékben áll rendelkezésre. — A Borsodmegyei Gazdasági Egyesület f. évi június hó 23-án Miskolczon ló- és szarvasmarha-díj ázást rendez, amelyen a vármegye minden állattenyésztő gazdája nagyés kisbirtokosok valamint községek is résztvehetnek. A díjazásra számos pénzdíj áll rendelkezésre, u. m. pénzbeli jutalmak a kisgazdák és községek r é s z é r e ; a nagyobb tönyésztök oklevelekkel fognak jutalmaztatni. Terményszállitások a hadsereg részére. A m. kir. honv.-huszárezredek által végrehajtandó uszó-gyakorlatok alatt (1901. évi jul. h ó 14-től 1901. óvd jul. 31-ig) szükségelt és ajánlati uton fedezetet nyerő gazdasági termékek beszerzéséről szóló hirdetményből az alábbi kivonatot k ö z ö l j ü k : Katonai átvevő állomások DrávaGyékényes> Győr Palkonya Termékek Zab Széna Alomszalma ... Tűzifa . . . .1.

q „ „ m8

321 214 134 8

144 98 61 3V2

160 108 67 4

Szállítási módozatok, bánatpénz és az összes feltételekre nézve részletes felvilágosítást nyújt a m. kir. székesfehérvári V. honv.kerületi parancsnokság. Terményszállitások a hadsereg részére. A folyó évi lovassági uszó-gyakorlatok alkalmával a honvédlovasság részére 1901. julius 14-től 1901. julius 28-ig terjedőleg szükségelt és ajánlati uton fedezetet nyerő gazdasági termékek beszerzéséről szóló hirdetményből az alábbi kivonatot közöljük: Katonai átvevő T e r m é k e k állomás Tisza-Ugh Zab q. 164 Széna . .„ „ 100 Alomszalma „ 50 Tűzifa m3 9 Szállítási módozatok, bánatpénz és az összes feltételekre nézve részletes felvilágosítást nyújt a m. kir. Szegedi II. honvédkerületi parancsnokság. Terményszállitások a hadsereg részére. A cs. és kir. hadseregnek az alábbi állomásokon beszállásolt osztályai részére 1901. szeptember 1-től 1902. augusztus 31-ig terjedőleg szükségelt és ajánlati uton fedezetet nyerő gazdasági termékek beszerzéséről szóló hirdetményből az alábbi kivonatot közöljük : Katonai átvevő állomások T e r m é k e k Csáktornya Újvidék . q 5650 Széna 120 Alomszalma ... .. 3490 80 Ágyszalma . . . .. 150 140 3 m 310 250 Tűzifa . . . . . . , Szállítási módozatok, bánatpénz és az összes feltételekre nézve részletes felvilágosítást nyújt a zágrábi cs. és kir. katonai élelmezési raktár. A bécsi állatvásár juhkereskedelme 1900ban. Bécs juhkereskedelme nem valami nagyszabású, mivel a helyi élelmezésre juhhust n e m igen használnak. A vásárra hajtott juhokat inkább a környék vásárolja. Tettek ugyan kísérleteket illetékes körök arra nézve, h o g y a j u h h u s konzumálását előmozdítsák, de fáradozásaikat n e m kísérte eredmény. A vásári felhajtás 1900b a n mindamellett némi emelkedést mutat 1899-hez képest. 1899-ben ugyanis 102,010 darabot hajtottak fel, 1900-ban 104,993-at, ugy, hogy a többlet 2983 darab. A felhozatal javarésze (89,830 darab) Magyarországból származott, mig az elhajtás leginkább Cseh- és Morvaországba történt. A külföldi kivitel igen alacsony számokat mutat, ami annál szomorúbb, mert még nincs 15 éve, hogy m a g á b a Francziaországba másfél millió juhot exportált ki a Monarchia. Bécs 1900. évi külföldi juhkivitele egyébként igy alakult : Magában Bécsben elfogyasztottak 20,559 darabot, Alsó-Ausztriába 33,170 dbot

1002

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÖ 22.

vittek, egyéb osztrák tartományokba 34,788-at, Francziaországba 17,977 darabot, Belgiumba 3068-at, Svájczba 922-t. A juhok ára 40—54Va fillér között váltakozott élősuly-kilogrammonkint. A tej refakcziája. A földmivelési miniszter értesitette a Vasvármegyei gazdasági egyesületet, hogy közbenjárására a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy oly viszonylatokban, melyekben a vajtermelő központhoz irányított tejszinküldemónyek szállítása két vagy több vasúton át történik a tejszövetkezetek feladó állomásairól Veszprémbe, Dombovárra Szabadkára és Temesvárra gyorsáruként szállítandó tejküldeményekre és az üresen visszamenő használt tejes edényekre nézve, az államvasutak által kezelt illető helyiérdekű vasutakkal való forgalomban csakis a közvetlen díjtételek számíttassanak. Szervezkedés. Több izben adtunk hírt a Kézdi-Vásárhely és vidéke gazdasági egyletének megalakítását czélzó mozgalomról. Most mint értesülünk, az akczió annyira befejezett, hogy az egyesület junius hó 30-án megtartja alakuló gyűlését Kézdi-yásárhelyen, a városház tanácstermében. Az alakuló közgyűlés tárgysoroz a t a : 1. Megnyitó, t a r t j a : Mika Ottokár kir. aljárásbiró és okleveles gazda. 2. Elnök- és jegyzőválasztás. 3. Az Erdélyi gazdasági egylet kiküldöttjének beszéde. 4. A gazdasági egyletek czéljáról, hasznáról és működéséről, felolvas : Kiss Jenő, polgári iskolai tanár. 5. Az alapszabályok felolvasása és tárgyalása. 6. Indítványok és a tisztikarnak s az igazgató-választmánynak 5 évre való megválasztása. 7. Elnöki zárszó.

különösen a gépészeti csoport rendkívül gazdag, míg az állatkiállitás aránylag kisebbszerü. A kiállítás 13-tól 18-ig vagyis 6 napig tartott s ez idő alatt számos vándorgyűlést ős kirándulást rendezett a Landwirtschafts-Gesellschaft. Arról az érdeklődésről, melyet a német gazdák ezen évenkint ismétlődő kiállítások iránt tanúsítanak, fogalmat nyújt az a tény, hogy a kiállítást több 100.000 ember kereste fel és tette komoly tanulmány tárgyává. A magyar kormány képviseletében a megnyitó ünnepélyen jelen volt báró Malcomes Jeromos miniszteri tanácsos, a földmivelési miniszter berlini szaktudósitója, az OMGE.-et Jeszenszky Pál titkár, a Pozsonymegyei Gazdasági Egyesület Rovara Frigyes jószágigazgató és Horváth Jenő g. e. titkár képviselték. A Gazd. Egyletek Orsz. Szövetsége által rendezni szokott orsz. mezőgazdasági kiállítások méretei egészben kisebbszerüek ugyan a németek kiállításainál, de például a két év előtt Szegeden rendezett élőállatkiállitás ugy mennyiség és minőség, mint elrendezés tekintetében messze fölötte állt az itteni állatkiállitásnak. A sertés Magyarországban. Ily czimen irta s adta ki enesei Dorner Béla a földmiv. m. kir. minisztériumba beosztott kir. gazdasági intéző egy 25 évre terjedő s 38 legnagyobbrészt egyenesen ezen czélra készült fényképfelvétellel ilusztrált munkáját, melyben a sertés tenyésztését, hizlalását, a kereskedelmet, forgalmat s a sertésbetegségeket, a sertés értékesítésének módjait tárgyalja történeti ismertetésekkel, s a gyakorlati életnek megfelelően a modern elvekkel, s tapasztalatokkal kiegé-

Terményszállitások a hadsereg részére. A m. kir. honvédcsapatok részére 1901. szeptember 1-től 1902. augusztus 31-ig terjedőleg szükségelt és ajánlati uton fedezetet nyerő gazdasági termékek beszerzéséről szóló hirdetményből az alábbi kivonatot közöljük:

Zab ,„. . . . q 120 — 120 — Széna „ 675 370 100 190 300 Alomszalma...... „ 4Í5 230 180 270 Ágy szalma . 150 75 150 75 120 Tűzifa köbm. 1100 250 630 630 250 ' Szállítási módozatok, bánatpénz és az összes feltételekre' nézve nyújt a m. kir. pozsonyi IV. honv.-ker. parancsnokság. Mezőgazdasági kiállítás Halléban. Haliéból irják a következőket: Németország hatalgazdasági egylete, Deutsche Landwirthschafts-Gesellschaft minden évben országos jellegű mezőgazdasági kiállításokat szokott rendezni és pedig váltakozva az ország más-más részében. Az idén a Saale-folyó mentén fekvő Halle városában tartották meg a kiállítást, melyet a német mezőgazdák óriási részvétele mellett nyitott meg f. hó 13-án a császár nevében Frigyes Henrik herczeg. Azt a szinpompát, mely ily alkalmakkor nálunk a szemét gyönyörködtetheti, nélkülözték a németek, mindazáltal imponálólag hatott nagy arányaival a megnyitáson jelen volt közönség óriási száma. A kiállítás a megnyitásra — bár megfeszített munkával — elkészült. Az idei kiállításon

100

75 75 100 250 360 250 részletes felvilágosítást

szitve. A munka ugy van megírva, hogy azt nemcsak az uri birtokosok, de a kistenyésztők is megértik, s abból igen sok hasznos ismeretet meríthetnek. A munka keretébe mindaz föl van véve, a mi a sertést, hazánk közgazdaságának ezen igen lényeges faktorát érinti s a mely a tenyésztőt, hizlalót s kereskedőt érdekli. A munka 4'70 korona beküldése ellenében kapható szerzőnél (Budapest, VII. Bethlen-utcza 45.) vagy a Franklin-társulatnál (Budapest, IV. Egyetem utcza 4.) Bolti ára 5 korona. Ingyen kapható füzetek. A földmivelésügyi miniszter kiadásában megjelent s rövid útmutatás a mezei egerek irtására, a gabonafutrinka elleni védekezésre és a káposzta-pillangó hernyójának irtására vonatkozó hasznos tudnivalók egy-egy füzetét, az iránt érdeklődőknek

M A U T H M E m

VESZ

100

OI>ON

48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. egyenként, vagy mind a hármat egyszerre 3 fillér levélbélyeg ellenében portómentesen küldi meg az „OMGE." Hibakiigazítás. Lapunk 46. (jun. 15-i) számában megjelent „Beteg, száradó búza" czimü czikk 16. sorában kezdődő mondat helyesen igy olvasandó: A foltos gabonarozsdát {a Puceinia Bubigo verá-t) látni rajta, mégpedig nemcsak a vörös nyári spóracsomók (az uredospórák), hanem már a barnás téli spóracsomók (a teleutospórák) alakjában is. Magyar Thomassalak. 17—20% összphosphors., ebből kb. 8 0 % czitromsavban oldható, 7 5 % porfinom, 80 kilogrammos ingyen-zsákban legolcsóbban ajánl a kartellen kivül álló Sátorigyárak központi irodája: Budapest, IX., Dandárutcza 25. A gazdaközönségnek jól felfogott érdekében áll, hogy anyagszükségletét ott vásárolja, ahol jutányos árban, megbízható jó minőségű árut kap. — Az aratási és cséplési idény alkalmából felhívjuk olvasóink figyelmét Kramer Lipót nagykereskedő (V., Akadómia-utcza 10.) hirdetésére és e czéget méltán ajánlhatjuk, mint olyat, ahol a vevő közönség mindenkor előnyös kiszolgálásban részesül. Lapunk mai számához az általánosan előnyösen ismert Kunz Antal első morvaországi vízvezeték- és szivattyú-berendezési gyár cs. és kir. udvari szállító, Mahrisch Weisskirchenben prospektusa van csatolva, melyre különösen felhívjuk olvasóink figyelmét. Uj gyorsvonati összeköttetések. Budapest—Orácz és Budapest—Berlin között. F. évi május hó 1-től kezdve a következő igen jó gyorsvonatok helyeztettek forgalomba, és pedig: Budapest—Orácz között-. Budapest keleti p. u. ind. 7 óra 30 p. reg. Győr „ 10 „ 20 „ d. e. Szombathely „ 12 „ 42 „ d. u. Fehring érk. 2 „ 01 „ „ „ Grácz déli vasút „ 3 „ 46 „ „ „ „ ind. 1 „ 15 „ „ „ Fehring 3 „ 00 „ „ „ Szombathely „ 4 „ 31 „ „ „ Győr . . érk. 9 45 „ E vonatok Budapest—Fehringközött étkezőkocsival járnak. Budapest—Berlin között: Budapest nyugoti p. u. ind. 6 óra 15 p. este Galánta „ 8 „ 51 „ , Zsolna érk. 12 „ 13 „ éjjel Boroszló .„ 5 „ 56 „ regg. Berlin-Fridrichstrasse „ 11 „ 19 „ d. e, ind. 4 „ 25 „ d. u. Boroszló ... . . . . . . 9 „ 57 „ este Zsolna... „ 3 „ 45 „ éjjel Galánta ... . . . , „ „ 7 „ 05 „ regg. Budapest nyugoti p, u, érk. 9 „ 45 „ d, e.

^jjjsajfir

-

BUDAPESTEN, VII., Rottenbiller-utcza 33. sz., VI., A n d r á s s y - u t 23. sz.

h o m o k (szöszös) b ü k k ö n y t ő s z i borsót, ő s z i b ü k k ö n y t , b i b o r h e r é t , t a v a s z i repczét, őszi repczét, Z S " '

•É. SZÁM Íl-ÍK ÉVFOLYAM. NYILTTÉR.*)

Szuperfoszfátot; kénsaras-kálit, kénsaras-ammont,

Kovasavas-kálit, (dohánytrágyázásra)

Chilisalétromot, Kainitot, 400o-os kálitrágyasót és

egyéb

mtttrágyaféléket

elismert

k i t ű n ő minőségben legolcsóbban szállít

„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság B U D A P E S T , V. k e r . , F ü r d ő - u t c z a 8 . s z á m .

L

ű

1900. évi forgalom: 26000 zsák. % Felhívjuk E. g a z d a k ö z ö n s é g figyelmét

melyek idei elsS sorozata

f. é. Julius hó 3., 4., 5. és 6-án Az aukcziókra felküldött és „Gyapjuárverósi vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar* czimzett gyapjukiildemények a M. A. V. összes vonalam tetemes díjkedvezményben, valamint Ingyen raktározásban részesülnek.

Gyapjuárrerési

vállalat

H E L L E R M . s TÁRSA, BUDAFEST, Y„ EriSÉM-lér 13. ,

Szalonna és olajpogácsa. Pörkölt nehéz 3 oldal 120 kilogrammos prima s z a l o n n a ugy olajpogácsa kapható nagy mennyiségekben is, 4107

Steiner Ármin gabona

és terménykereskedőnél

OROSHÁZÁN.

KÖZTELEK,

1901.

JÜNIUS HÖ 22.

a hűvös idő nagyon jó hatással van a magképződésre, addig tartós esők viszont mostanában nagy károkat okozhatnak, mert terjesztik a rozsdát és ledöntik a búzát. Reméljük azonban, hogy az utolsó 14 napban már nagyobb komplikácziók nem fognak beállni. A rozs aratását a jövő hét folyamán megkezdik, a növényzet jelenlegi állása szerint jó hozamokat remélhetünk. A bánsági repezét már levágták, a beérkezett minták jó és szép, többnyire száraz minőségű árut mutatnak, a hozamok a várakozásoknak megfelelnek. Bánsági hajóállomásokon minőség szerint 23'60—24'40 koronás árakat fizetnek. A káposztarepeze aratása most van folyamatban. A külföldi tőzsdék irányzata lanyha, nálunk a napi árhullámzások a minduntalan beérkező jó — roszszabb vetési jelentésekre vezetendők vissza. Fel kell említenünk, hogy Románia és Bulgária ismét nagyban szállítják a tengerit és az orsovai hajózási hatóság tegnapi távirati jelentése szerint budapesti irányítással Cernavodából 4546 mm., Cetateról 4029 mm., Turn-Severinről . 3350 mm., Widdinből 3020 mm., Passauba irányitva pedig Turn-Severin és Radujevácz állomásokról összesen 7360 mm. késztengeri haladt át a Vaskapu-csatornán. Készbuza jó kinálat és ugyanolyan vételkedv mellett ma kellemesebb irányzatot követ. Elkelt körülbelül 30,000 métermázsa tiz fillérig magasabb árakon, Mai eladások : Buza: Tiszavidéki : 100 mmázsa 79 5 ke. 16.60 korona 3 hóra. 78 „ 16.60 100 » 16.50 500 , 100 79 , 16.60 izsa 78® kg. 16.70 korona 3 hóra. 150 78 „ 16.35 776 , 16.45 2150 77B „ 16.20 100 500 mmítzsa 77 kg. 16.50 K. 3 hóra 746 , 16.— 150 76 , 16.40 100 Pestmegyei: 100 300 300 200 150

l „ „

73 8 78 „ 76' » 77 ,

15.10 16.20 16.20 16.20

Bajai ' 1710 » 73« , 15.65 Veprováczi; 748:„ 15.70 3000 . Bácskai: 100 , 76 , 16.20 Verbászi: 758 „ 16.30 4700 „ Makói: 782 , 16.75 2400 , 2200 „ 782 , 16.75 S.-m.-vásárhelyi : 78_ » 16.75 ' 1700 Szentesi: 4500 „ 776 » 16.Í6 fehérmegyei: 100 , 7?é , 16.60 Becskereki : 2900 » ?66 , 16.05 » » * (Az árak 50 kg.-ként koronaértékben értendők.)

Rozsban alig volt forgalom, az irányzat határozottan lanyha, amennyiben elsőrendű minőségű áruért is csak 14-80 koronáig kínálnak budapesti egyenértékben. TJjrozs budapesti egyenértékben julitisi szállításra 14 koronát, augusztusi szállításra pedig 18.50 koronát jegyez. Takarmányárpában áru hiányában már csak elvétve kötnek üzletet. Helyben 13"20 koronát, jobb áruért 13-50 koronát jegyzünk. Zabban az irányzat csendesebb, az árak nem változtak. Minőség szerint helyben 16 koronáig fizetnek. Tengeri ugyancsak változatlan. Azonnali szállításra 10-75 korona érhető el budapesti egyenértékben, mig Kőbányán 10'95 koronáig fizetnek.

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde

{Outtmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. junius 21. A napok óta tartósan hűvös időjárást fővárögühkban ma reggel egy kis h'ideg esfl váltotta fel, s a Vidékről kisebb mennyiségű csapadékot jeleznek. Mig

Szeszüzlet. A szeszüzletben e héten az üzletmenet valamivel élénkebb volt és jobb vételkedv folytán a szeszárak ügy azonnali, inint későbbi szállításra változatlanul szilárnan a multheti jegyzés szarint záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 115.-—116.50 kor., adózatlanul 45.50—46.50 kor. helybeli finomító gyáraktól. Élesztőszesz nagyobb tételekben adózva 117.50 kor. kelt. A denaturált szesz ára nagyban 34.50—35.—- kor. hordóstul. Vidéki finomitógyárak részéről finomított szesz nagyban adózvu azonnali szállításra 114 kor. ab állomás, adózatlanul 44 kor. tartályokban kelt el

Í009 Kontingens nyersszesz mezőgazdasági szeszgyáraktól 40.— koronáig volt ajánlva és több száz hektoliter ez áron zérutva is lett. Bécsi jegyzés 40.40—40.80 korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 110.25—110.60 korona adózott éá 37.25 .— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 16.50—17.— korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelre több kocsirakomány finomított szeszt vásároltak, mely Törökország felé lett szállítva. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona Finomított szesz ... 115. 116-50 117.50—118.50 Elesztőszesz _ 117.-—117.50 118. 119.— Nyersszesz adózva ... 114.-—114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz 34.50—35.— 36.-—37.— Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) Vörösheremag már egyáltalán nem kerestetik és a jelenlegi jegyzések csak névlegeseknek tekinthetők. A gazdákra nézve bizonyára érdekkel bír, hogy az amerikai lóhere eddigi kétes fagyállóságának kérdése a külföldi jelentések szerint most végleg eldöntetett, amennyiben a kár oly helyeken mutatkozott legnagyobbnak, ahol amerikai vetőmag használtatott. Luczernamag a fogyasztás részéről kisebb mennyiségekben kerestetett. A leginkább forgalmazott czikk továbbra is tarlórépamag maradt. Zöldtakarmányozási czikkek iránt is elég élénk érdeklődés mutatkozott. Muharmag jól kelt, biborheremag és homokbükköny iránt folytatólag is kérdezősködnek. Hedrich és Strauss „Királymalom" üzleti tüdőa a .Köztelek" részére. 1901. junius 21-én. n. Ar : Kor. 24.5!

Ar : Kor.

25.—

n/B

m.

D 23.— 22.50 21-30 18.80 16.3( öleskása: 24.—

23.—

22.—

20.50

Kukoriczadara: finom (potenta) közép göromba Kor. 17,— 20.— 20.— Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara 10.— K. 10.80 K. Rozskorpa Áraink 100 kg.-ként, helyben, elegy süly tisztasül? nak véve, zsákkal együtt értendők. Az' Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósi, tása a .Köztelek* részére. Budapest, 1901. junius 20 án„ Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszti súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: a 1 i 7V« . : 25.60 24.60 23 80 23.20 22.80(22.— 21.—18.—16.20 euzakorpa 8-as takarmányliszt finom goromba

lujza gőzmalom r.-t. jelentése a „Köztelek" részére. Budapest, 1901. niujus 20-án. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul, Kötelezettség nélkül.

17-— 10'90 Korpa: F. . G. Ar koronás 8-80 8-90 Rozslisztárak: 0 0/1. I. FR, II. II/b. III. Rkorpa K.: 25.30 24.30 23.60 23.10 22.10 19,80 16.80 10.— A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövet' kezete üzleti jelentése. 1901. junius 19. A hozatalok az elmúlt napokban középszerűek voltak. Élénk érdeklődés csak tojásban mutatkozott és

iólö ennek az ára, viszonyítva a multheti árakhoz, ládánkint 3—4 korona emelkedést mutat. Az üzlet uj burgonyában kedvező lefolyást nyert; szép, egészséges rózsaburgonyáért 6.50—6.70 korona volt 100 kg.-kint és kocsirakományonkint elérhető. Az eddigelé annyira kedvelt fözővaj teljesen el van hanyagolva. Élő baromfiban a hangulat változatlan, gyümölcsfélékben határozottan szilárd. > Eladásaink: Prima bácskai tojás 56, erdélyi 54—55 koronával kelt oredeti ládánkint. Uj rózsa-burgonyáért 6.50—á.50 koronát értünk el 100 kilogrammonkint és kocsirakományonkint. Őzért 1.60 koronát értünk el egészben és kilogrammonkint. Élő baromfiból elkelt rántani való csirke 1—1.30, sütni való 1.40—2.20, tyúk 2—2.40, fiatal liba 6—10 koronáért párja. Tejtermékek közül eladtunk prima teavajat 1.80— 2.10, főzővajat kifogástalan minőségben 1.50—1.60 koronáért, túrót 12—16 fillérért kilóját. Gyümölcsből nagyobb tételekben ribizkét 24—28, epret 30—50, lágy cseresznyét 16—20 filléren helyeztünk el kilónkint. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. junius 21-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 191 szekér réti széna, 4 szekér muhar, 22 szekér zsupszalma, 16 szekér alomszalma, 2 takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 5 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, sarjú stb.) 600 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna 380—540, muhar 560—600, zsupszalma 360—Í20, alomszalma 240—280, takarmányszalma 400—440, tengeriszár , egyéb takarmány .zabosbükköny 500—500, lóhere , luczerna , köles , sarjú 420—440, szalmaszecska 400—440. Összes kocsiszám 246. összes suly 295200 kg. illatvásárok. Budapesti szurómarliavásár. 1901. junius hó 20-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. • db, Felhajtatott: belföldi 814 db, eladatott galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élőborju 42 db, eladatott — drb, élő bárány —db, eladatott— db; ölött belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott — drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske gödölye — drb, eladatott — drb. A vásár kezdetben lanyha, később élénkebb, az árak csökkentek. Arak a következők: Élő borjuk : belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 56'—80-— koronáig, kivételesen 86 koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , koronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—48 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. - — koronáig súlyra, kecske —• koronáig, kiv. koronáig páronkint, élő bárány —• •— koronáig páronkint, ölött bárány —• — koronáig párja. vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatótt: 313 drb, úgymint: jármos ökör első minőségű 30 drb, közép 104 darab, alárendelt — darab. Fejőstehén:, fehér — drb, tarka 144 darab, tenyészbika — drb, tarka tinó — drb, fehér — darab, jármosbivaly 12 drb, bonyhádi 23 darab, hizlalni való ökör — darab, üsző fehér — darab. A jármosökör vásár meglehetősen jó, fejőstehén vásár lanyha, az árak darabonkint 10—20 koronával csökkentek. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör 950 K.-ig, középmin. jármos ökör 700—840 K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökör K.-ig páronkint, jármos bivaly — K. é. s. mm., K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör — K.-ig é. s. mm.-kint, tarka bekötni való ökör 550— K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejősszőrü magyar tehén koronáig darabonkint, tarka kevert származású tehén 140—210 K.-ig darabonkint, bonyhádi tehén 220—300 K.-ig, kiv. korona darabonkint. Budapesti vágómarhavásár. 1901. junius 20-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatósáq jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2172 drb nagy vágómarha, nevezetesen: 786 darab magyar és tarka ökör, 775 darab magyar és tarka, tehén, 321 drb szerbiai ökör, 63 drb

KÖZTELEK, 1901. JÜNIÜS HÓ 22. szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai tehén, 120 drb bika és 107 drb bivaly. Minőség szerint: 29 darab elsőrendű hizott, 77 drb középminőségü és 15 drb alárendelt min. bika, 376 drb elsőrendű hízott ökör, 693 drb középminőségü ökör és 86 drb alárendelt minőségű ökör; 78 darab elsőrendű hizott tehén, 709 drb középminőségü tehén, 109 darab alárendelt minőségű tehén. A vágómarha felhajtás 291 darabbal kevesebb a mult hetinél, az irányzat mégsem élénk, minthogy a vevők a magasabb árak miatt tartózkodtak a vételtől, az árak 1 koronával métermázsánként emelkedtek. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 60.——68.—, kivételesen 71. .— K., hizott magyar ökör középminőségü 53.—-58.—, kiv. —, alárendelt minőségű magyar ökör 48. 52.—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 42. 64.—, kivételer sen tarka tehén —.—, mag\ ar tehén középminőségü 42. 64.—, kiv. —.—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 42. 64.—, kiv. —.—, szerbiai ökör jobb minőségű 50.——62.—, kiv. —.—, szerbiai ökör középminőségü 44. 48.—, kiv. —.—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —. .—•, kiv. —.—, szerbiai bika kiv. —.—, II. réndü —. .—, kiv. —.— koronáig métermázsánkint, élősúlyban. Budapesti lóvásár. Bpest, 1901. junius 20-án. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek"

48. Junius 27. Junius 28.

Julius 4.

Julius 9.

SZÁM

11-IK

atkviha- Dobrai tóság István atkviha- Keczkés tóság Gyula atkviha- Hohenberg tóság Ferencz atkviha- Ruttkai tóság Fülöp a tkvi ha-Nehrer tóság László

Julius 13. Julius 13. Julius 19. Aug. 8. Szept, 2.

A vásár forgalma közép volt. Felhajtatott összesen 744 db. Eladatott 396 drb. Jobb minőségű lovakból (hátas) 10 db, eladatott 2 db, 450-600 K.-ért, könnyebb kocsüó (jukker stb.) 4 drb, eladatott — drb, K.-ért, nehezebb kocsiló (hintós) 45 drb, eladatott 20 drb 320—380 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 60 drb, eladatott 44 darab 190—290 K.-ért, ponny — drb, eladatott 0 drb koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 80 db, eladatott 35 db 140—240 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 460 drb, eladatott 280 darab 75—120 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 85 drb, eladatott 15 drb 22—50 K.-ért. — Bécsi vágóra vásároltatott 51 drb, az állatkert részére vásároltatott 4 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott 1 darab, takónykór miatt a gyepmesterhez küldetett — drb. Kőbányai sertésvásár. 1901. évi junius hó 21-én. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelentése a „Köztelek« részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilogrammos nehéz 82—84 fillér, 280—300 kgrammos nehéz 83—85 fillér, öreg 300 kg. túli 76—78 fillér, vidéki sertés könnyű — fii., szerb 74—81 fillér, román fii., tiszta kgr. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri (ó) 11-50 korona, árpa (ó) 14— korona Kőbányán átvéve. — Helyi állomány: junius 14-én maradt 53717 darab.— Felhajtás: Belföldről 712 darab, Szerbiából 4045 drb, Romániából darab, egyéb államokból darab, összesen 4757 drb. F ő ö s s z e g : 58474 drb. Állomány és felhajtás együtt drb. — Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 2061 drb, belföldre Budapest környékére-. 1315 darab, Bécsbe 671 drb, osztrák tartományokba 558 drb, Ausztriába — drb, Német birodalomba — darab, egyéb országokba — darab, összesen 4628 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 3 darabj szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott hulla 9 drb, borsókásnak találtatott 6 drb, összesen 15 darab. Maradt állomány 53846 darab. A részvényszállásokban 17700 darab van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt junius 14-én 4893 darab. — Félhajtás: Szerbiából 4045 drb, Romániából — drb, összesen 8938 darab. — Elhajtás: 3138 darab, maradt állomány 5800 darab és pedig 5800 darab szerb és • drb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 175 darab a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott.

ÉVFOLYAM.

atkviha- Révay 66460 tóság Manó a tkvi ha- Szilvásy 55294 tóság Aladár :. atkviha- Dubez 94418 tóság Károly atkviha- Halász 88100 tóság Adolf i atkviha- özv.Nyáry 316224 tóság Józsefné atkviha- Holvéd 110528 tóság Rezső atkviha- Walter 111150 tóság Károly a tkvi ha- Hirschtein U. 56919 tóság

árverései (40,000 korona értéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.)

Junius 25. Újpesti kir. jbiróság Junius 25. Debreczeni kir. tvszék

Junius 27. Budapesti kir. tvszék Junius .27, Pozsonyi; kir. tvszék

atkviha-Hahn tóság Jánosné a tkvi ha-Wagner tóság Manó atkviha- Paksy tóság Albert atkviha- Kis tóság Mihály a tkvi ha- Ruzicska tóság . Ferenczné atkviha- Zupka tóság András a tkvi ha- Denkeő . tóság Béláné

becs-

,g Ü T

Mezőgazdáit

figyelmébe!

Elismert kitűnő hazai gyártmány!

1600 gözcséplökészlet üzemben!

ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT V Á C Z l - U T ÍO- 8SÍÁM.

69344 51364 96418 188556 64544 43243

52624 86116 118573

Szerkesztői üzenetek. Egy felföldi gazda. Hozzánk beküldött czikkét nem közölhetjük, mert nem tartalmaz olyan uj dolgot, amely aktuális voltánál vagy más tulajdonságánál fogva közölhetővé tenné. B. ,T. urnák, Szászberek. 1. Csak a gazdasági ellenőri czimet használhatja, a többi czim használatára fel nem jogosítható. 2. Igen, áthelyezhető az, aki a 25. §-ban megjelölt időben már tényleg szolgálatban van. 3. Nem. L. J. urnák, Lelle. A kérdéses turfa-őrlő-malom beszerezhető R. Delberg gépgyár-részvénytársaságban Berlin M. Chauseé-strasse Nro 45. Ugyanitt mindenféle, a tőzeggyár körébe vágó gépek is megrendelhetők. Tessék árjegyzéket kérni. Sch. M. urnák, Pa.-Bethlen. A felmondás feltétlenül jogos, mert a szerződés utolsó pontja a 3 havi felmondás jogát feltétlenül biztosítja a főbérlőnek. Ha az eredeti bizonyítványait ki nem adja, tessék beperelni, ép ugy, mint a kert, stbbi kárpótlásáért. A gazdatiszti szerződésből eredő vita-ügyek elbírálására a rendes bíróságok illetékesek, azért tessék a rendes bírósághoz beadni a keresetet. Ebben az esetben jó lesz ügyvédhez fordulni. Ilyen ügyekben járatos : dr. Szilárd Ferencz ügyvéd, Budapest, IX., Ferencz-körut 46. szám.

BUDAPESTEN, Ingatlanok

50000 118000

2Vs, 3 4 , 4VJ, 6, 8, 10, 12 lóerejüek.

Magánjárók (uti mozdonyok.) Kérjükmlnden azakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimerítő és felvilágosító választ.

83280 Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetik.

II

KÖZTÉLEK, 1901. JÜNíUSjjIÓ ,22.

48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.

1011 T ü s k e v á r , 1901. május hó 31-én.

Tekintetes

Oberurseli motorgyár részv.-társaság fióküzletének BÉCS, VII., I i n d e n g a s s e 1. szám. Folyó hó 28-án kelt becses levelükre értesítjük, hogy az Önök által szállított 3 lóerejü „ G n ó m " petrolin-benzin-motort egy Umrathféle tisztító cséplőgéppel működésbe hozva, teljesen kipróbáltuk s annak eredményeként a következőket Írhatjuk. Összehasonlítva a „Gnóm" motort egy gőzgéppel a n n a k ellen é b e n oly nagy előnyei vannak, hogy mindenki, ki m á r ily motort üzemben látott, gőzgépet n e m fog v e n n i ; 1. a motort petrolinfogyasztása oly csekély, hogy óra és lóerőnként alig kerül 3—4 krajczárba, mi 10 órai m u n k a alatt 90—1. 2 0 krajczárba jön. 2. Olajfogyasztása naponta alig 25 kr. 3. Kezelése gőzgéppel szemben oly m e s é s egyszerű, hogy igazán felülmúlhatatlan, mert mig a gőzgépnél a g ő z fejlesztéséhez előbb befűteni, s j ó ideig várni kell m i g a g é p megindítható, addig a „Gnóm" motor a lendkerék egyszeri megforgatása s a kompresszió emeltyű visszatolása elegendő a motor megindításához, mely alig t a r t egy perczig, miután a m o t o r villamos gyújtóval v a n ellátva. 4. A vízszállítás a m o t o r n á l teljesen elesik, mert a m o t o r hűtéséhez szükséges vízmennyiség oly csekély, hogy 3 0 — 4 0 liter viz egy egész n a p r a elegendő, miután a viz, h a a gépet lehűtötte, visszafolyik a z edénybe. 5. Gépész é s fűtő szükségtelen, miután ezen motor engedély nélkül bárhol é s bármikor felállítható, m i u t á n tűzveszély ki v a n zárva, s igy mi a motorral még a szin alatt is dolgozhatunk, mely különösen esős időben megfizethetetlen. 6. A „ G n o m " motor javítása, mely eddig nálunk még n e m volt, véleményünk szerint oly csekély é s egyszerű lehet, hogy a z t minden lakatos könnyen elvégezheti. Mindezek alapján a „Gnom" motort gazdatársainknak tiszta lelkiismerettel legjobban ajánlhatjuk, s a gyárnak szolid eljárásáért úgymint pontos kiszolgálásáért köszönetünket nyilvánítjuk s egyúttal felhatalmazzuk, hogy eme sorainkat belátásuk szerint felhasználhassák s vagyunk tisztelettel 4083 B O R B Í X T FEBJEIVCZ K o v á c s m e s t e r , KOVÁCS F K R M C Z gazdáikodé.

Importált eredeti

angol kosok kaphatók: PICK

OSWALD-nál BUDAPEST,

VIII., Külső-Kerepesi-ut

Földbirtokosok,

1. sz.

gazdák és r a k t á r v á l l a l a t o k stb, figyelmébe.

Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert

ponyva-kölcsönző intézmény ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 • mtr. és 48 • mtr. nagyságú telitett

kazal ponyvákat, mezei termékek és vasúti waggonok betakarásához, továbbá 12 • mtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas s z e k é r p o n y v á k a t , miáltal saját ponyvák költséges beszerzése megtakarittatik. ügyszintén

zsákok is kölcsönöztetnek igen olesó árak és előnyös feltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt 726

telitett

X B E C K ÉS

ponyvák,

valamint s z e k é r p o n y v á k 7 korona és 9 korona, v a r r á s nélkül egy darabból szőve csinvat ponyvák 16 korona, továbbá uj és használt v

a

• B U D A P E S T , > > > é >

á m Mw a % KjT minden nemben, gabona, faszén, liszt és M « t # *» korpás zsákok stb.

fiERGELY

V . K E R . , V Á C Z I - Ű T 12. S Z . < « * * é > * é >"» * 4 •

Legolcsóbb beszerzési forrásócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.

NAGEL ADOLF

~m mm m,

vXvl

B u d a p e s t , V . A r a n y - J á n o s - u t c z a 12.

TELEFON. 35—os.

I c C O K M I C K

T

T

_ i&BGOZGEPEK

Stirgöny-czim: Nagel Adolf, Budapest.

I I A i n K » T L \ ( í jy],

T

Ki

T

T

T

T

T

T

-Tm m m

BEMZIRÍ-MOTOROK>Xv _

GOZEKEK .. .

l Y l A C i t l J l J K

U O i t t P A ^ Í I

(Chicagói aratóg-épg-yár.)

Kévekötő aratógép , 3 Fükaszálógép ! §Köszörükészülék

„Daisy" marokrakó aratógép Szénagyüjtö gereblye és Kévekötöfonal gyártmányai.

jNe 3

vásároljon,

mig

gépeinket

árainkat nem

nem

látta

s

kérdezte!

T O l c s ó tartalékrészek óriási raktára. T e s s é k

mintakönyvet

W i l l i a m J. S t i l l m a n

kérni!

B u d a p e s t , V., Váczi-ut

igazgató

30.

KŐZTELEK, Í9ÖÍ. JUNIUS HŐ 22.

93

Kévekttf él"

a 20-ik században a számító gazdának nélkülözhetetlen segédeszközévé vált, mert nemcsak olcsóbb, de még időt is takaríthatunk meg vele! g é p a r a t á s mellett, h a marokrakóval aratunk é s a gaWonát a B e l l á n - f é l e kévekötelekbe kötözzük, 3 3 % a r a t á s i költség m e g t a k a r í t á s érhető e l a kévekötff-aratőgép munkájával szemben, mert a fenti kéveköteleknek használata 7 8 % - a l olcsőblb, mint a kévekötő-aratógéphez szükséges manilla zsineg. De nagy a megtakarítás a kézi aratásnál is, mert a B e l l á n - f é l e kötelek 8 5 % - a l o l c s ó b b a k a zsuppkötőknél é s 97°/o-al o l csóbbak a gabonából csavart kötőknél. Csak a z a gazda használ t e h á t mai n a p s á g még zsupp vagy gabonakötőket, a ki a B e l l á n - f é l e köteleket n e m ismeri, vagy n e m számol a költségekkel. A számok ugyanis, melyek e tárgyban kiadott prospectusomban minutiosus gonddal és a gyakorlatnak is teljesen megfelelőleg állíttattak össze, — fényesen bizonyítják a fentebbi állítást és kéveköteleim fölényét.

T e s s é k prospektust és á r j e g y z é k e t k é r n i . Kimerítő árjegyzéket üohányzsineg é s az összes gazdasági kötélárukról u. m. istrángok, kötőfékek, rndalókötelek, zsákok és ponyvákról (háziipari készítményekről is) készségggel é s ingyen küld, nagyobb megrendeléseknél jutányos, a j á n l a t o t tesz

BELLÁN

MÁTYÁS

kender- és kötéláru ipartelepe

BACS-CSÉB.

Lapunk bekötési táblája 2 kor.

72 fill.

(portómentesen)

k a p ü a t ó MadóMvatalim&ftai}. KÁDÁR GYULA szab. X. c%. Van szerencsém a nagyérdemű gazdaközönség és géptulajdonosok becses figyelmét felhívni a szabadalmazott gyors lóhere- é s luczernamag cséplő é s gubózó gépemre, mely nemcsak magas munkaképességénél fogva múlja felül az eddig létező összes ilynemű gépeket, hanem azon előnyénél fogva is, hogy vele a cséplés és gubózás egyszerre végezhető, de egyedül a gubózást is kitünö sikerrel végzi. Ezen szabadalmazott lóhere- és luczerna-mag cséplő dob, mely minden cséplőgéphez alkalmazható, két részből van készítve, illetve a rászerelt csavarok segélyével két különböző hengerpalástot lehet képezni és pedig az etető ' " hengerpalástnak nagy "1"1" " ' * kiömlő nyílásnál le\ állítható, mi a kifejtés főtényezője. Találmányomnak nemcsak meglepő munkaképességéért szavatolok, hanem azért is, hogy bármely eddig létező heremag-fejtö ellenében kétszerannyi magot fejt majdnem félannyi erővel. Hogy ezen találmányom mily előnynyel működik a gazdászat terén, az számos elismerő levelekből, melyiket a nagyérdemű gazdaközönségtől kaptam, világosan kitűnik. Megrendeléseknél szükséges a dob hossza és körmérete, úgyszintén a nagy törekrosta hossza. Ára teljesen felszerelve 1 6 0 k o r o n a . Teljes tisztelettel

G y 113 szab. gyorslóhere-magfejtő-gépgyára Nagyváradon Ü I S U E R Ő L E T E L I KsgjTiradi lat. szert, káptalan micskei gazdasága. T. K á d á r Gyula géplakatos mester y u l a urnák Nagyváradon. Tekintetes K á d á r GNagyváradon. A küldött újonnan szabadalmazott Van szerencsém ezennel tudomáuj gyors lóheremagfejtőjét, a mai napon sára hozni, hogy a fenti gazdaság használatba vettem minden átalakítás részére Öntől vásárolt lóheremagfejtő nélkül, a cséplőgépbe használtam, ugy, dobbal teljesen meg vagyok elégedve, hogy a cséplést és gubózást egyszerre mert inig egyfelől azáltal tesz kitűnő munkát, hogy egyenesen dolgozik, s teljesiti, úgyannyira jól sikerült, hogy nem kell külön legubózni, addig mása heremagot egyenesen zsákba kap- felől érdeme az, hogy tisztán s gyorsan tam; ezt óhajtom Önnek tudomására dolgozik s a magot mind kiveszi. Kelt Micske puszta, 1897. okt. 15. adni. Tisztelettel Tisztelettel ncsó Lajos kápt. urad. gazdatiszt. Szt.-Jobbl gazdaság kezelösége. zlaalant felsorolt birtokosok és gazdaEzenkívüllevelei, birtokomban ságok elismerő melyek mind a szabadalmazott lóheremagfejtő gépem használhatósága mellett bizonyítanak. A többek között felemlítem és kívánatra megküldöm : Szunyogh Szabolcs nagybirtokos Esztár, Schwartz Gyula nagybirtokos Gyapoly, Puszta-AIcsi gazdaság, gr. Csekonics Endre uradalma HosszuPályi, Uradalom Ó-Siska, Uradalom Margitta, Uradalom Székelyhíd, Farkas Ferencz Csehtelke, Szacsvay Ákos Kigyik, Lichtenstein Menyhért Balmazújváros, Diamand Béla Nagyvárad, stb.

48.

SZÁM ÍÍ-ÍK ÉVFOLYAM.

A legnagyobb kitüntetés, s s r ^ á párisi világkiállítás alkalmával a chicagói „Deering" aratógépgyárnak és közreműködőinek jutott osztályrészéül, a mennyiben a franczia kormány által adományozható legmagasabb kitüntetések közül a

„Deering" aratógépgyár

elnyerte a „Becsületrend" (Légion d'Honeur) tiszti rendjelét, ugyancsak a „Becsületrend" lovagrendjelét, a mezőgazdaság terén szerzett érdemek íPour le merite agricole) két tiszti rendjelét, a franczia kormány külön elismerő díszoklevelét, ezenkívül a legnagyobb dijat, a GRAND PRIX-t, hat aranyérmet, hat ezüstérmet és tizenegy bronzérmet. A Deering-gyár kiz. képviselője

P R O P P E E

S A M U

B u d a p e s t , V., Yáczi-körut 5 3 .

szám.

ki állandóan nagy raktárt tart, l e s z á l l í t o t t á r a k mellett,

„DeeFlng"-féle fii kaszáló-gépek; marokrakó aratógépek és kévekötő aratógépek, valamint egészen vasból és aczélból készült

szénagyiijtőgépekből.

-

Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kívánatra készséggel szolgálok.

Magyar kir. államvasutak. 76280/901. sz. CV. Hirdetmény. Németalföld-osztrák-magyar vasúti kötelék. (Uj díjszabások életbeléptetése). A fenti kötelék forgalomban f. évi junius hó 1-én uj árudijszabások és pedig a II. rész 3. és 4. füzet lépnek életbe, melyek által az 1895. évi április hó 1-től érvényes hasonnevű díjszabások az azokhoz tartozó pótlékokkal együtt hatályon kivül helyeztetnek. Az uj díjszabások által előidézett dijdrágulások és forgalom-korlátozások csak f. évi julius hó 15-én lépnek életbe. Az uj díjszabások a részes vasutaknál megszerezhetők. Budapest, 1901. május hó 21-én. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is.

M e g j e l e n t a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi minisztérium anyagi és az Országos Központi Hitelszövetkezet erkölcsi támogatása mellett Dr. G A L O V I T 8 Z O L T Á N

A Magyar

Szövetkezeti Jog

cz. müve, mely a szövetkezetekre vonatkozó összes jogszabályokat tárgyalja és az összes szövetkezeti eszme minden barátja számára

nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál Ezen mü utmutatőul szolgál:

a szövetkezetek alapítására, a tagok jogviszonyaira, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelőbizottságra, ezek tagjainak jogaira, kötelességére, felelősségére stb. A mii ára portomentesen megküldve 6 K 20 fillér. Kötve 7 K 20 fillér. Megrendelhető

a Köztelek kiadóhivatalában Budapest, IX,, ílli-ut 25.

KÖZTELEK, IjQl. JUNIUS HÓ 22.

48. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.

1013

GANZ és xÁRSÁíasWdeésgéro4FU Budapesten!

Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira (BÁNKI

és CSONKA

szab. rendszere).

Mechwart-féle gőzekék é s petroleumekék. Hengerszékek, köjáratok és teljes malomberendezések. Turbinák. — Villamos világítási és erőátRészletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük. viteli berendezések. 79

Egy millió koronáért! készpénz lefizetése mellett keresek egy birtokot -vételre, jó minőségű földek, kastély, parkkal és gazdasági épületek kívántatnak. Közelebbit

Nagy-Kanizsán.

Lovak

Uradalmi birtok eladás. Vb. Weisenbacher Endre csődtömegéhez tartozó Nógrád megyében Karancs-Berény, Lapujtő és Karancs-Keszi községek határaiban fekvő ca. 5141 hold(pr. 1200 •») uradalmi birtok, melyben szántó 1341 h„ kert 12 h. rét 112 h., legelő 677 h„ erdő 2772 h„ szőlő 60 h. terméketlen (ut, csapás, árok) 167 h. akár együttesen, akár községek szerinti részekben szabad kézből eladó. Ezen birtokok Salgó Tarján vasútállomástól ca. 12 km Losoncztól 18 km. távolságra a Tarján-Losonczi törvényhatósági útvonal mentén fekszenek, jelenleg is házilag kezelve, teljesen felszerelt jó karban vannak. Az uradalmi birtok, mely szilárdul épült legnagyobb részt uj gazdasági épületekkel van ellátva, gazdag kőszéntelepet és üzemban lévő trachit- és bazalt-bányákat tartalmaz. Jó vadászat különösen magas vadra. A vétel fundus instruktussal vagy anélkül történhetik. A Puszta-Kutasi birtokon 56 h. a le jobb min'Jségü szőlőfajokat tartalmazó házilag kezelt szölötelep van, épületekkel, kezelési helyiségekkel, vegyészeti laboratóriummal és a szőlőmüvelés minden modern eszközeivel felszerelve. Közelebbi értesítés vagy Dr. Bene Ödön csődtömeggondnok irodájában (Budapest, VI., Váczi-kőrut 76. sz. ,11. em. 14.), vagy Villax Dezső urad. intézőnél KarancsBerényben, u. p. Lapujtő. 4106 -A- c s ő d v á l a s z t m á n y .

szarvasmarháknak. JENGS VILMOS,

Állatgyógyászati diaetetikus szer lovak, szarvasmarhák és juhok számára. 5 év óta a legtöbb istállóban van hasinálatban étvágyhiány, rosi

KWIZDA-féle Kolikapilulák erötápszer lovaknak lovaknak

ládi^llTkor1, Bo'adágol'látL

Sertéspor

Kresolin Baromfipor

Javított kreolln. Legolcsóbb, oldatokban méregtelen fertőtlenítő. - i, kosi, Máj- és körön íoslékerjedés ellen, fertő llitókocsik^ vágó-

Gilisztapilulák lovaknak [ pléhdoboz 3-20 Icor., 1 skatulya

id kiirtására 26 kis.

Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. Valódi csakis fenti védjegygyei kapható minden gyógytárban és FóraktAr:

Kwizda Ferencz

János

cs. és k. osztr.-magy.j kir. román és bolgár hcrczegi udv. szállító,

kerületi gyógyszerész Korneuburgban, Bécs mellett.

Birtokbérleti hirdetés. Budapesttől 20 kilometer távolságra, közvetlen a vasút mellett fekvő 2000 holdas birtok 1 9 0 1 . o k t ó b e r l - t ő l 6 esetleg 10 évre haszonbérbe adatik. A birtokból 1380 hold szánfóiöld ,80 hold belsösé", (jó lakház és gazdasági épületekkel) szőlő és faültetvény, 540 hold kaszáló és legelő, melyből 120 hold még szántóföldnek feltörhető. Felvilágosítást ad ű r . E n e s s e y P á l é s G i i o t h S á n d o r ügyvédek irodája B u d a p e s t e n , IV., Kaplony-utcza 7. szám. Ügynökök Kizárva. 4105

Üzletvezetőség Aradon. Pályázati hirdetmény. A m. k. államvasutak piski-petrozsényi vonalán levő Bajesd állomáson egy földszintes altiszti laképület, gazdasági udvar, kut, szemét verem és sütőkemencze, a puji állomáson két viztartányu szabványos vizállomási épület, két toldalék épület vizállomási kut és csatornák, a petrozsényi állomáson egy emeletes kezelési és laktanya épület és egy emeletes váltóállító torony, Petrozsény állomás mellett pedig egy földszintes egyszerű őrház, melléképület őrházi kut és sütő kemencze építési munkáinak előállítására ezennel nyilvános versenytárgyalás hirdettetik, melyre a jogérvényesen kiállított ajánlatok 1901. évi junius 27-ének déli 12 órájáig a m. kir. államvasutak aradi üzletvezetőségének titkárságánál nyújtandók be. Később beérkező ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. Az ajánlatok között a szabad választás jogát, tekintet nélkül a pályázás mérvére és az árakra az üzletvezetőség magának tartja fenn. A lepecsételt ajánlatok borítékai a következő felirattal látandók el: „ Ajánlat a magy. kir. államvasutak piski-petrozsényi vonalának egyes állomásain szükséges magas építmények előállítására. A létesítendő épületek tervei a m. kir. államvasutak aradi üzletvezetősége építési és pályafentartása osztályában a hivatalos órák alatt megtekinthetők s a verseny feltétel, szerzőbési tervezet, ajánlati minta és az árjegyzékek mintái ugyanott 5 korona áron megszerezhetők. Aradon, 1901. junius hó 13-án. Az üzletvezetőség.

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés j a v i t á s a é s hizlalása mm gazdák és hizlalók használatára.

KALMAR VILMOS Budapest, VI. ker., Teréz-körut 3. sz.

a

csehországi

H

I r t a K . R u l f y F&l. Ara portómentes küldéssel I forint 10 k r a i o i á r .

Thomas-müvek képviselője

magyarországi

vezér-

ajánl:

T h o m a s f o s z f á t l t s z t e t (TtaassaM), „Martellín" dohánytrágyát, Kamatot. A műtrágyák béltartalmáért szavatolok. Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszóró gépek a legolcsóbb áron. Pontos és lelkiismeretes kiszolgálás. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

1002

48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÖ 22.

Értékesítésre elfogad: ^ Magyar Gazdák ^ Hnsnemfiket, füstölt Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete húst, vadakat, szárnya-

Élelmi uarek értékestU télét eszközük az előL irt «/• mellett. Felvilágosítást és csomagolási ntasitást ingyen nynjt tagok és nem tagoknak.

HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKABAN. Azonnali készpinzdszimolis.

Siirgönyczim: Aurora—Budapest.

G)

^

I

^

1

T T

Alakült 1856.

w

G A Z D A S Á G I

T T

l^T

TI*

X X

Á l

JCJ

JB*

Nyári évad. Alakult 1856.

G É P G Y Á R A

fagombbal e ro s ,m i000 5 d r b o n ké n™ t Ti szinte nil.i
sokat— élő és leölt állapótban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.

1901. T e m e s v á r i k i á l l í t á s I a r a n y - , 2 e z ü s t - , I b r o n z é r e m . 1901. M a r o s v á s á r h e l y , e k e b e m u t a t á s . 6 d i s z o k m á n y é s I é r e m .

Nyári évad.

Kévekötelek gyorskötözéshez

M O S O N B A N

LiíijMacMsly

Gazdák figyelmébe ajánlom

az általam feltalált és készített nj rendszerű szabadalmazott

terménytisztitó rostáimat,

ajánlja:

Legjobb kézi és Iókapálókat| r ^S a Töltögetöket ÜiiS Osborne-féle hírneves fűkaszálókat, aratógépeket és kévekötőket, széna-

I. dij, állami aranyéremmel. Minden szemes termény súly és nagyság szerinti szétválasztásához, heremagrak arankamentesítéséhez, vető magkészitéshez a legmesszebbmenő, követelményeknek megfelelnek. Érdeklődőknek részletes ismertetést és árjegyzéket bérmentve küldök.

Behán Sámuel

rosta készitő, a 13413. sz. szabadalom tulajdonosa S Z A B V A S , (Békésmegye). 4096

leteket, rostákat, konkolyozókat.

Főraktár:

Faragö-féle

C s t t d s ö m ö r - kenőcs.

BUDAPEST, VI., Váczi-körut 57/a. I V Legújabb zék kívánatra

Biztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtörés ellen. Faragó-féle

árjegyingyen.

¥ e s * s e n y f luidL

SZIVATTYÚK MERLEGEK igujabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

ainaen neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. L e g j o b b S"HÍmi- és k e n d e r - t ö m l ő k . Mindenféle Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

W.GAR¥EKS,Wien

Izom, izület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. 1258 Minclkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év áta Igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél

FARAGÓ

ÖDÖN

gyógyszerésznél T ó t - K o u n l ó s Békés-megye. 1 nagy tégely Csüdsömörkenőcs 2 korona. 1 kis

L,Wallfischgasse 14. sz.

Sclwarzeilier£strasse 6.

W E I S E R

J.

gazdasági gépgyftra N A G Y - H \ >, I X S Á N .

C.

Gazdák,

Iparosok!!

Ajánlja egyetemes egyes és kétvasn aczélekéit -—- — 1

9

JRk

legkiválóbb anyagból és legjobb kivitelben, az egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvényeit, horonáit és egyéb talajmivelö eszközeit.

~ " * W

M W

® M

f

Magyarország legjobb sorvetögépeit, szabadalm. kiváltható kapacsuklyokkal. Homokos talajhoz a „ZALA DRILL" különösen e czélra készített és kitűnőnek bizonyult vetösarukkal lesz ellatva. P E R F E C T A '

!PLANET'

meritö

^

:oron

1?

os

sorv

etőgépeit

leszaUltott ár°n'

„HOLLINGSWORTH" Árjegyzék ingyen «''« bérmentve.

S

W « Í

W J

i

6 6 U

slK és üeoyes talajhoz egyaránt aMmas.

IAYER

E.

FIAI

Szombat h a l y e n | (Magyarország). Saját gyártmányú, felülmulhatlan benzln-locomoblljal.. „ .toraik vlllámdelejM gyújtóval. Teljes biztonság tüz- és Dbanás ellen. Bárhol csűrben, színben felállítható. Könnyű kezelés. Sem ftitfi, sem gépész nem szükségeltetik, rállal: malmok berendezését. S»ját gyártmánya her >a gépek, olajprések, kézi- ét vlznyomásra. Gazdi pek. Bzires ®r]jsme?6 okirat! T1 á g 0 " U a t Raktár: Budapest,

Iilpét-kőrut 18.

48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.

M o s t jelent

Érdekes!

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 22.

1019

m e g !

Hasznos!

Szép!

„Kis-Székely pusztulása'. Regény a magyar szabadságharcz idejéből. Irta: Péterfy Tamás. A teljes regény (200 oldal, 24 szép képpel diszitve) á r a 1 k o r o n a (portó 20 fillér). Szinte jól esik a magyar olvasó szivének, ha a sok selejtes idegen regény olvasása után egy érdekes magyar regényt olvashat, melynek története szabadságharczunk dicső idejében esik. Ajánljuk mindazoknak, akik az érdekes de tősgyökeres magyar olvasmányokat kedvelik. Szebb ajánló sort nem Írhatunk Péterfy ez uj könyvéhez, mint azt: hogy ez már a tizenegyedik könyve, melyeket a magyar közönség örömmel fogadott és pártolt. Megrendelhető levelező-lapon vagy 1 K o r o n a 2 0 fillér b e k ü l d é s e ellenében portómentesen.

Czim: P É T E R F Y

Stahlwerke Weissenfels ezelőtt

Goeppingsr

Co.

A hordóban levő folyadék nem vsszit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély. Petroleum, benzin, festékáruk, spiritusz, olajok, alkaliák stb. részére.

A m e r i k a i szabadalmazott

aczéllánczok r r a s z t á s nélkül.

TAMÁS,

Budapest, IX., (Köztelek)

&

Weissenfels, Oberkrain. Szab. a c z é i h o r d é k .

„ÚJDONSÁG"

Árjegyzék ingyen és bérmentve. Elektromos uton forrasztott lánczok mezőgazdák és Iparosok részére.

A magy- kir. államvasutak nyári menetrendje. É r v é n y e s 1901. A vonatok I N D P L A S A Budapestről. A keleti pályaudvaron A nyugoti pályaudvaron

é r i m á j u s hó 1 - t ő l . A vonatok ÉRKEZÉSE Budapestre. A keleti pályaudvaron. A nyugoti pályaudvaron.

üil: I Osten Palota-ÜIpeár"' Czegléd, Szoln. — ; ergo me8t algrád, Brod •assó, Kolozsvá raz, Fehring

ína^Berlin

a^Ujpest :ume, Zágráb, Eszék

Szolnok^Czegl. Zágráb, Fiume, Röma °uttka, Berlin >hrmg, Graz ZágfátvFiume, Pécs Kolozsvár^ Brassó ács, M.-Sziget

Czegléd, Szoli Palota-Újpest Nagy-Maros

ita-Ujpest ta-üjpest Lajos-Mizse

SÍ8ek >uSj™est

Palota-Uj pest Nagy-Maros .ta-Tflpest Ruttka, Berlin,

i, Graz in, Ruttka (N.-Szeben, Gyfehérv, t Kolozsvár, Stanislau

>) Közlekedik junius

Jalota-Uwest IBelgrád kef.ost

ik minden kedd, osü-

A vonatok i n d u l á s a Budapest-Józsefvárosról.

Közlekedik junius lB-t61 bezárólag it. 16-ig. Bukarestről osak junius l-t61. A vonatok é r k e z é s e Buda-Császárfürdő kitérőbe.

r

-1 9 h

1002 48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÖ 22.

HIRDETMÉNY, az alább megnevezett állomásokban elhelyezett csász. és kir. közös hadseregbeli csapatok élelemszükségleteinek biztositása iránt. A

t á r g y a l á s

t a r t a t i k Bánalpénz

A következő katonai élelem-szükségletekre nézve

mely illomás

Kézvényelési

következő czikkekre

vagy évenként

határidő

körülbelül keményfa

ahhoz tartozó

kőszén

adagonként

számára 3400|4500!5600]2 100| 850 grammal adag 1. Helyőrségi csapatok, intézetek é s a cs. é s kir. elszigetelt közös hadsereg s z á m á r a Pozsony

454 28

NagySzombat

82 Moior vagy Czajla Szt.-György

_ 88

149 145 —

_ _

TrencsénTeplitz

— Esztergon

36 Abda Böres"

369 730

Kls-Kanizsa vagyLazsnaK

24 10

Szombathely

48 652 •w

155 — 465

Győr

150

_

28 2

_ _ _

157 465 170 149 145

48 9080 4998

_ _ _ _ _

_ _ _ _ _ _ 36 _ _ — 369 _ 112 _ 842 _ _ 24 _ _ 10 _

347

2 1964 1189 5771 3564 2463 1303 1850 1142 1800 1111

Győr SzataflUegygyel Szombathely Men rentelatjl fflomásMn

149 383

_

_ _ _

7

166 375 2600 1200

93

26

135

67

15 125

.55

14

50

34

10

30

17

4

18

18

2

12

25

6

1

447 276

_ _ _ 13Jj

4579 2828

215

10900 6454

313

27

298

184

44

5

23

124

77

45

16

50

_

. 12

_ _ _ _ _ _ _

500 200 300 1600 600 200 700 200

100

500 200

40

500 200

40

20

20

_

121 623 162 212 27 •

32

167

76 649

400

100 100 200

150

120

_ _ _ _

1650 450 80 450

50 220 1300 500 450 250

72 : 6 0 1139 2900 1300 200 1100 42 250

_

_

100 50

_

50

50 200

30 200

_

3 — 1 6 10 20 2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok és p ó t t a r t a l é k o s o k számára, egészben körülbelül: A takarmányra nézve a kézvényelési határidő, h a a viszonyok vagy a csapat érdekei ezt megkívánják és h a ez által a kincstárnak több kiadás n e m okoztatik, 10 egész 15 n a p r a a területi hadbiztosság által és a szállítóval egyetértőleg meghosszabbítható. 3. Átvonulások. Az átvonulásra való élelmi czikkek szállítására a fentemiitett állomásokra az ajánlatok a feltételi füzet IV. p o n t j a értelmében teendők. 250

NagySzombat

215

100 —

5001 —

—

48. SZAM. 11 -IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK 1901. JUNIUS Hö 22

ÉSZREVÉTEL. A) A cs. és kir. hadsereg katonai közigazgatása határozottan eltérés mutatkoznék, akkor a betűkkel irott ár fog helyesnek' tekinf e n t a r t j a magának a netán rendelkezésére álló saját készleteit a szer- tetni. ződési időszakon át használatba vétetni. 5. A részletesebb feltételek Pozsonyban. Komáromban és SopB) Minden állomáson köteles a bérlő a takarmányadag javítása ronban 1901. évi junius hó 13-án keltezett, két-két összehangzó péláltal a folyó szükséglet és azontúl t a r t a n d ó negyedrész ellen eredő dányban elkészített, a szállítási feltételeket tartalmazó, füzetben foglaltatnak és a pozsonyi, komáromi, valamint a soproni cs. és kir. katonai többletet az elfogadott árért kiszolgáltatni. élelmezési raktáraknál n a p o n t a délelőtti 9 órától 12 óráig betekintC) Áz alomszalma 1 h részének zsupszalmából kell állania. D) Az ajánlatban határozottan kiteendő a f a n e m e pl. cserfa, hetők. Különben az előirt feltételi füzet a cs. és kir. élelmezési rakbükkfa stb. és a hasábok hossza, azután vájjon úsztatott vágy tárnál (árkusonkint 8 fillérért) mindenki által megkapható. 6. A községek b á n a t p é n z vagy óvadék letételétől fel vannak d s z t a t l a n - e ; a kőszénnél pedig a telep és a bánya megnevezendő. A soproni állomás részére kiválólag BreniiIicrgi kőszén mentve. Termelők és mezőgazdasági egyesületek azon vállalatokra nézve, yétetik igénybe. A pozsonyi állomásra kivetett szénszükségletbői havonként 150 q a melyet saját termelésükkel teljesíteni képesek, óvadék letétele alól a katonai élelmezési raktárban levő kemenczék fűtésére szükségel- szintén fel vannak mentve. Termelők, mezőgazdasági egyesületek é s termelők ajánlatai, tetik. Ezen szénmennyiség »Wildensteinsegea« szénben kívántatik egyenlő á r a k mellett, más vállalkozókkal szemben előnyben részesülnek. meg, miért is az a j á n l a t b a n ezen szénnemre külön ajánlat teendő. 7. Összetes ajánlatok csak akkgr vétetnek tekintetbe, ha azok a Ha valaki oly szenet akar ajánlani, a melynek tüzelési értéke cs. és kir. hadsereg szükségleteit a feltételi füzet XVII-ik czikkelyében m é g n e m ismeretes, akkor az ajánlattevőnek idejekorán — a tárgyalási n a p o t megelőzőleg — az illetékes katonai élelmezési raktárhoz kell meghatározott kereten -belül-tétetnek és b a r együttvéve" az egyenkint tett fordulnia, hogy ez a szénnek vegyi elemzését az ajánlattevő költségére ajánlatoknál előnyösebbek. T ü z e l ő f a és k ő s z é n r e a j á n l a t o k a z o k k a l széna és szalmára egyött n e m tehetők. — Nem mielőbb megszerezze. E) Pozsony, Komárom, Győr, Esztergom, Sopronban és Nezsider- egynemű czikkeknél az a j á n l a t b a n az ár minden egyes czikkre nézve ben a vállalkozó köteles az elfogadott árért a meghatározott időn át külön kitüntetendő. 8. A beszállításoknak a fentebbi táblázatban felsorolt állomásokon egy esetleg összpontositandó lovashadosztály vagy gyalogezred és pedig gyalog- vagy lovasdandárban vagy pedig egy gyalog-hadosztályban tar- kell történnie, és köteles a szállító az ágyszalmát, tűzifát vagy kőszenei tandó gyakorlatok számára szükségelt többletet is kiszolgáltatni. A nagy- a- szállítási feltételek füzetének X-ík czikkelye értelmében a laktanyákba, kanizsai állomáson az 5. számú lósorozási bizottság szükséglete, mely illetőleg a csapatok elhelyezésére szolgáló egyéb helyiségeikbe megelőre meg nem halározható és hirdetményben csak általánosan fel- térítés nélkül elfuvarozni. vétetett, a vállalkozó által az elfogadott árért beszállítandó. Ha a szállító erre vállalkozni n e m akar, ennek a j á n l a t á b a n — az F) A mozgósitás esetére vonatkozó külön határozványok a szállí- esetleg külön igényelt fuvardijak kitüntetése mellett — határozott kifejezést kell adnia, mert ellenesetben az vélelmeztetvén, hogy a fuvartási feltételek füzete XXIV. czikkében foglaltatnak. 1. A császári és kir. közös hadsereg fent kimutatott élelmi szük- díj a felajánlott szállítási á r b a n m á r benfoglaltatik, külön fuvardíjra ségleteinek biztosítása végett a táblázatban megjelölt napokon, kizáró- igényt nem támaszthat. lagosan Írásbeli ajánlatok útján, nyilvános tárgyalás fog tartatni. Az élelemszükségleteknek az állomáshoz tartozó helyiségekbe való 2. Minden ajánlattevő, a szerződési kötelezettségben már álló elfuvarozárára nézve az előkészített feltételi füzet XVII. p o n t j a értelméés teljesen jóhitelünek bizonyalt, vagy a tárgyaló bizottság előtt ben külön ajánlat teendő, mert különben feltételeztetik, hogy az elvállalatképesnek. és megbízhatóknak ismert vállalkozók kivételével, fuvarozás a követelt szállítási á r b a n m á r benfoglaltatik. üzleti képességét s erre - vagyonának elégséges voltát, a kereskedelmi Ha az elfuvarozásra többeri egyenlő árak mellett ajánlkoznának, és i p a r k a m a r a által, ha pedig a kereskedelmi lajstromba bejegyzett akkor ezek közül az, ki az illető czikkeknek szállítását elnyerte, előnyezégje n e m volna, az illetékes gazdasági egylet által kiállított bízo- b e n részesül. nyitványnyal igazolni tartozik. — Bizonyítványok, melyek a tárgyalás 9. Az ajánlkozók a hadseregigazgalás irányában ajánlatuk elfoganapjától számított két hónál korábbi kelettel bírnak, tekintetbe n e m d á s a iránli nyilatkozata tekintetében lemondanak az 1875. évi XXXVII. vétetnek. — A bizonyítványokban igazolandó vállalatképesség iránya törvényczikk 314. és 315. §§-aiban — valamely ajánlat elfogadása é s terjedelme a fentebbi táblázatban van megjelölve. iránti nyilatkozatra nézve — megállapított határidőnek betartásáról. Az ilyen bizonyítványok nem az ajánlattevő, hanem a kiállító 10. Tartalékkészletek k é s z e n t a r t á s a végett a feltételi füzet Vll-ik k a m a r a vagy egyesület által a tárgyalást megelőző napig mint »bizal- p o n t j á r a külön figyelmeztetik. mas és sürgős* a tárgyaló bizottságoknak beküldendők. Az elkésés 11. A bérlők raktárainak a laktanyáktól több mint 1'9 km. távolkövetkezményeit minden körülmények között a fél viseli. ságra fcküdniök nem s z a b a d ; azon esetben, ha ezek több mind 1-9 km. 3. Az alábbi mintának t'-ljesen megfelőleg szerkésztett, egy távolságra esnének, akkor a bérlő köteles ugy a kenyér mint a t a k a r koronás bélyeggel ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az m á n y elfuvarozását minden kárpótlás nélkül eszközölni. előirt bánatpénzekkel együtt az illető állomás szükségletének tárgya12 A j á n l a t o k k e v e s e b b m i n t 14 napi h a t á r i d ő v e l n e m lására kitűzött n a p o n l e g k é s ő b b d é l e l ő t t i Í O óráig, kell a f o g a d t a t n a k el. tárgyaló bizottsághoz beérkezniök, későbben érkező, vagy távirati 13. A szállítási feltételek füzetében foglaltak b e t a r t á s á r a m á r uton tett ajánlatok nem vétetnek tekintetbe. a j á n l a t á n a k benyújtásával minden ajánlattevő kötelezve van. 4. Ha valamely a j á n l a t b a n a számokkal és betűkkel irt ár között Kelt Pozsonyban, 1901. évi junius hó 13-án. C s . é s k i r . 5. h a d t e s t h a d b i z t o s s á g a .

Ajánlati ;

minta.

; az 1901. évi junius hó 13-án, 2260. ad. sz. kelt hirdetmény alapján kötelezem m a g a m a t , hogy az N „ . 3 az ahhoz tartozó helységekben szükséges: szénának 5600 grammos a d a g j á t f., szóval i— fillérrel alomszalmának 2100 » » szecskának 850 » » ágyszalmának m é t e r m á z s á j á t kemény tűzifának köbméterét kőszén (milyen fajtájú) m é t e r m á z s á j á t ' ' . 1-től 19 évi . az 1 9 „ — hó végéig t e r j e d ő időtartamra szállítani, továbbá az átvonuló élelmezést is a cs. és kir. közös hadsereg részére az előkészített feltételi füzet IV. czikkelye értelmében kiszolgáltatom és ezen czikkek elfuvarozását a szükséglet helyére — a fent részletezett árakba m á r beleértve — elvállalom (a szükséglet helyére való elfuvarozás nélkül) mely ajánlatomért a mellékelt, külön borítékba zárt (vagy: az idecsatolt elismervény szerint a pénztárnál letéteményezett, semmi más kötelezettségért nem szavatoló) nevezetesen _ összesen korona bánatpénzzel kezeskedem.. Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha a szállítást elnyerem, hogy legkésőbb 14 nappal az ez iránti hivatalos értesítés után bánatpénzemet a 10 százaléknyi óvadék erejéig kiegészitendem, s ha ezt elmulasztanám, a hadseregigazgatást feljogosítom arra, hogy ezen kiegészítést a kijáró szállítási keresetemből való levonás ú t j á n eszközöltesse. Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken kívül, a tárgyalásra előkészített 1901. .évi junius hó 13'án-keltezett feltételi füzetekben foglaltaknak is alávetem magamat. Az N -nek N-ben kelt, ide mellékelt értesítése szerint a megbízhatóságomról és vállalatképességemről szóló bizonyítvány közvetlenül az nek fog átküldetni. Kelt N.„_ ...-ben, 1901 : hó én. N. N. (vezeték- és keresztnév, lakhely, megye.) Az ajánlat lepecsételendő és boritékára i r a n d ó : »Ajánlat az 1901 _.-án kihirdetett s 1901 „ . . . . . „ . . „ . „ - é n t a r t a n d ó tárgyaláshoz.« A letéteményezett b á n a t p é n z az a j á n l a t b a n részletezendő, a külön borítékon pedig ennek t a r t a l m a (készpénz vagy értékpapírok) számokkal és szóval kiirandó.

1002 KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÖ 22.

isi 1 | •

B U D A P E S T , Váczi-körut 33. szám.

£

í Islfg I f f f S

.

ajánlja a m a g y . kir. államvasutak gépgyárában készült = =

gőzcséplő készleteit, szalmakazalozóit, . M i l l e n n i u m " legnjabb

l'g-'&s e

ÉVFOLYAM.

| | | } A magy. bir. államvasutak gépgyárának vesérűgynöksége

s- § = ® «=._=§ r

UU

48. SZÁM 11 -IK

======

fűkaszáló-, marokrakó-

szerkezetű

éskévekötő aratog-épeit,

továbbá: a szab. osztr.-magyar állámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzcséplőkész1997 léteit, Sack-rendszerü, aczélöntésü e k e f ő v e l ellátott ekéit és egyéb mezőgazdasági eszközeit.

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. (Legolcsóbb utazás Rohitsch füídShelyre.) Az utazó közönség figyelmeztetik, hogy Budapestről—Rohitschra legolcsóbban 2ágráb-Krapinán át lehet utazni, mely útirányon át Budapest keleti pályaudvar állomásról Krapinára és" vissza 60 napig érvényes menettérti jegyek adatnak ki következő árakon: Gyorsvonattal: I. oszt. 44 K. 40 fillér, II. oszt. 32 K. 80 fillér. Személyvonattal: I. oszt. 38 K., II. oszt. 28 K., Ili, oszt. 19 K. Rohitsch fürdőbe való utazásra azonkívül Budapest—Dombovár—Zágráb—Krapina—Föltschach— Pragerhof—Kanizsa—Székesfehérvár—Budapesten át szóló körutazási jegyek állíthatók össze, melyek árai I. oszt.-ban 47 márka 10 fillér körülbelül 55 K. 60 fillér, a II. oszt.-ban 33 márka 30 fillér körülbelül 39 K. 40 fillér, és a .III. oszt.-ban 20 márka körülbelül 24 K. kerülnek és melyek 45 napig és a gyorsvonatokon is érA fentemiitett menettérti jegyek Budapest keleti pályaudvar állomáson és a városi menetjegy irodában (Hungária szálloda), a körutazási jegyek pedig ugyancsak a városi menetjegy irodában, valamint a Cook-féle utazási irodában kaphatók. Különösen kiemeltetik, hogy Zágrábon át a legkényelmesebb vonat csatlakozás is áll fenn, a mennyiben a Budapestről 7 óra 15 perczkor reggel induló gyorsvonat használata esetén az utas ugyanazon napon 6 óra 21 perczkor este érkezik • állomi

„ Bővebb felvilágosítás a budapesti városi menetjegy irodában (Hungária szálloda) kapható, a hol a fürdőre vonatkozó leírások és egyéb prospektusok is díjmentesen kaphatók. Budapest, 1901. évi május hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak stb. körében kitűnően bevált

g P c f ' (Porcellán-Email-Festék) Falakon és fán porcellánszerü, mosható mázolatot ad.

Legnagyobb tisztaság. — Sok évi tartósság. Nincs por, piszok, penész a vele mázolt falakon. Gazdasági üzemek, mint tej-, vajkezelési és sajtkészitési helyiségek, istállók, gépházak, élesztőkamrák, konyhák, fürdőszobák, klosettek stb. részére felette célszerű. Kimerítő ajánlattal és prospectussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok: a)

• Lutz Ede és Társa, „CERES" BUIÍAFEST.

Tenyész gulyabeliek eladása. Méltóságos Gróf Almásy Dénes ur sarkadi magyar törzsgulyájából eladó: 16 drb két éves kifogástalan szép tenyészbika, 25 db három éves feifoiyatott hibátlan számfeletti üsző, 19 drb 5—14 év közti korú számfeletti részben kormustra, de tenyésztésre még alkalmas felfolyatott tehén, 7 drb kiselejtezett vegyes gulyabeli marha, Megtekinthetők Sarkadon (Biharmégye, vasút-, távirdas postaállomás) az uradalmi főintézőségnél, ahova az érdeklődők bővebb felvilágosításért fordulni szíveskedjenek, mert ugyanott a már megszabott darabonkinti becsáron meg is vehetik. Gyulavári, 1901. junius 4. 4036 Az uradalmi lószágfelügyelöség.

Gazdák Biztosító Szövetkezete B u d a p e s t , V., M á r i a V a l é r i a - u t c z a 10. (Thonet udvar)

az Országos iagyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával. Biztosítéki

összesen:

l e g j u t á n y o s a b b

1,600,000 kor.

Biztosításokat elfogad tiiz- és Jégkár ellen. Az üzlet eredményében biztosított tagok a dijarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 » • igazgatóság.

KRAMBB L I P Ó T A

Alakult • 1900. alapi

á r a k o n

V„ Akadémia-utcza ÍO. szám.

a j á n l :

Olíva gépolajat, repczeolajat, ásvány kenőolajat, hengerolajat, lámpaolajat, petroleumot, kocsikenőcsöt, sűrített gépkenőcsöt, olvasztott szinfagygyút, kenőszappant, kékkövet, kénvirágot, Raffia-háncsot, saponáriát, creolint, carbololeumot, fedAllakkot, zsákot, ponyvát, műtrágyát és minden e szakba vágó czikket. Továbbá: Disznózsírt, szalonnát a legolcsóbb napi árban. S z a l o n n á r ó l l e r á z o t t sót. M e z ő g a z d a s á g i vetőmagvakat, szavatolt j ó minőségben. ~ _ Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánságra készséggel szolgálok. - """" =

48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 22.

O R E S S T E I B m e s e i

é

1019

és E O P P E L

si p a r w a s & s ^ a k

g y á r a .

Iroda: B U D A P E S T , Felső erdősor 24. szám. Gyár: Szt.-Lőrincz nyaraló. S*:'illit a i i i » l t :

T e l j e s berendezésű mezőg azdasági vasutakat 16és mozdony üzemre. Állandóan raktáron tartanak használt, de t e l j e s e n üzemképes á l l a potban levő vasúti berendezéseket. Pályaberendezések, .valamint kocsik és gőzmozdonyok h é r h e a d a t n a k . K é p e s m i n t a j e g y z é k k e l é s részletes költségvetéssel ingyen és bérmentve szolgálunk.

Knuth K á r o l y ni

7

® r n ö k (ás g y á r o s .

I S I D M ' I S P , VII. ker., Garay-utcza 6—8. szám. • Központi-, viz-, lég-és gőzfűtések, légvízvezetékek. csatornázások, szellözvzerömíivi emelőköszén-, olaj- és petváladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára.

-^Mindennemű

tornaszereket**^

és legjobb

g a z d a s á g i

k o t é l x i e m l i e k e t ,

B L E I E R

é s

k ö t é l g y á r t ó czég

W E I S Z ,

Budapest.

Raktár és iroda: K Á B O L Y - K Ö R U T

T. S Z Á M .

Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos futószönyegrek, lábtörlők, ruhaszárító kötelek,

kézitáskák stb. tovúbhá saz- f dasásí czikkek u. m.: Istráng, á k ö t ő f é k , rudaló gabona- \ zsákok, vízhatlan ponyvák, f itató és tűzi vedrek, kender- A tömlők, hevederek, kender, \ kócz stb. a legjutányosabb eredeti r gyári árban A

Legjobb minőségű kőagyag-csövek raktáron.

H

mlnőségil

i r d e t é ^ e k felvétetnek: a kiadóhivatalban

Budapest, IX., Üllői-út 25. szám Köztelek.

A nyitrai püspökségi uradalom alant jelzett gazdaságaiban árverés utján

eladatnak

Erdélyi Tordai fehér tinók

P u s z t a - V o g y e v a d , vasutáll. N.-Kotoszlány, jul. 1-én d. e. 9 óra 10 drb 4 éves 4 » 5 > Összesen 1.4 drb Radosnán, 30 28 7 Összesen 65.

vasútállomás Pöstyén, julius 1-én d . u. 2 óra drb 2 éves » 3 •» * 4 » drb

L a k á c s o n , vasutáll. Elecske v. Üzbégh, julius 2-én d. e. 9 óra 7 drb 2 éves 24 » 3 » 30 > 4 » Összesen 61 drb Előzetes bejelentés esetén a fentjelzett állomásokon .fogatokról gondoskodva lesz. Kérdésekre bővebb felvilágosítást a d Wloc s o n o k o n vasútállomás T o m ó c z

Számtartói 4108

hivatal.

Magyar királyi államvasutak. 14787/1901. szám. Üzletvezetőség Miskolcz Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak miskolczi üzletvezetősége nyilvános ajánlati tárgyalás hirdet Takta-Harkány állomáson uj emeletes felvételi épületnek előállításához szük séges épitésí munkák végrehajtására. A tervek, a költségvetés, a szerződési tervezet, az ajánlati minta, a pályázat feltételek, valamint a munkák végrehajtásához kötött feltételek Miskolczon, a m. kir államvasutak üzletvezetőségének pályafentartási és építési osztályában (Szemere-u 29. szám L emelet) a hivatalos órák a'att megtekinthetők. Az ajánlatokat tegkésőbb 1801. évi junius hó 28-án déli 12 óráig kell benyújtani alulrrott üzletvezetőség 1. általános osztályánál. Az ajánlatok egy korona, az ajánlat mellékletei ivenként 30 filléres bélyeggel ellátva, összefűzve és lepecsételt borítékban a következő felirattal nyújtandók b e : .Ajánlat Takta-Harkány állomáson létesítendő felvételi épületre". Csak az összes munkákra tett ajánlatok fognak figyelembe vétetni. Az ajánla henyujtását megelőző napon vagyis 1901. évi junius hó 27-én déli 12 óráig 1200 K azaz egyezerkettőszáz korona bánatpénz teendő le a m. kir. államvasutak miskolcz üzletvezetőségének gyüjtőpénztáránál akár készpénzben, akár állami letétekre alkal mas értékpapírokban. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem csatolandó Az értékpapírok legutóbb jegyzett árfolyam szerint sszámittatnak, de névértéken felü számításba nem vételnek. Csak idejekorán beérkezett Írásbeli ajánlatok szolgálhat nak a tárgyalás alapjául. Posta utján beküldött ajánlatok és bánatpénzek. tért vevénynyel adandók fel. Miskolcz, 1901. junius hó 12-én. Az űzletvezetőség Kizárólag

m a g y a r igás

elsőrendű

erdélyi f a j ökör

és növendék

m a r h a

gazdag választékban kapható

LÁSZLÓ

TESTVÉREK

gazdaságában

Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében.

UMRilTHTáESilI V., V á e z i - k l S r u t

B u d a p e s t , VI., P o d m a i i i c z k y - u . GváK.: E r z s é l b e t f a b r a .

6©.

Ajánlanak minden yérsenyén felül álló

gőzcséplőgépeliéf é s ' gőzmozgonyokat

27.

Aszfalt, Fedőpapirlemez, Kátrány, CarboBineum, Cartsoisaw, Creolin«t stb.

| legjobb minőségben, jutányos

árak

mellett.

Kölcsön ponyva-intézet.

kazalozékkal,

téteMjlőkkel,

.mázott s z a l i b ; a s a j t o J k I í a l Cwőzin o z g - o n y o k csöves

vagy

mozdanycsöVcs vagy

k a z á n o k k a l

szalmda]-

kombinálva.

ipari czélokra

A Gömör-Kishont sági. Egyesület

Isilseaaíltat© 100

benzinmotor,

lóerőig.

dynamogéppel együtt, majdnem uj, igen jutányos árért Pályázati hirdetmény. , . A ma gy- k i r - államvasutak igazgatósága az Í902. évi január hö 1-161 számítandó egy esetleg három éven át egy e i u t jegyekből lelmgrulő szükségletének szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pálvá.• : , zatot hirdet. A kiirástárgyát képező vasúti kéregmenetjegyekről szóló kimutatás, mely egy, .szersmínd ajánlati mintául szolgál, valamint a szállításra vonatkozó részletes módozatok valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy kir. államvasutak igazgatósága anyag és leltár beszerzési. A III. szakosztályánál (Budapest, VI., Andrássy-ut 73. sz. II. em. 54. ajtó) kaphatók. Budapest, 1901,. évi jnnius hóban, ÁZ

Igazgatósá

__________

(Utánnomás nem dijaztatík.)

HÁLDEK

Eary hat lóerejü áliamZISKAJÓZSEF vasuti é s egy 8 lóerejü Nicholson-fele R o s t é l y G y ö r g y ajánlja a leggőzcséplőkészlet, megbízhamindkettő rövid ideig volt tóbb gabna működésben, teljesen kiminőségű javítva 4044 t i z e d e s és jótállás mellett eladó századosMdmérlesefeet. A budapesti gabna- és értéktőzsde szállítója. Gyár és iroda : Bpest, Eotvös-u. Budapest, 43. sz. Alapíttatott 1872. Javítások pontosa.n. ÁrVI., Podmániczky-u. 17. jegyzék bérmentve.

magnagykereskedése

B u d a p e s t , Károly-körut 9 . sz. ajánl: eredeti norinbergi

Tarlórépamagot magas csiraképességü

POHÁNKÁT,

S-

Horvát és Berezeg

©iádé.

AGRICOL

KÖLEST, világos hosszuszálu

R a p h i á t

* ^

2 -g fc-sj , ^ :

q z » X

Ö I P& í

3 1 0 0 hold töld

JÍI^Ü-ILII

gépgyár, m r 01 Budapest, Andrássy-ut 15. Ajánlják általánosan lsinert, mérlegaj Itat, valamint gazdam6ri agaikat.

ín^ln

Knlünlcges

kénezö-szemüveg

kitűnően bevált óvószer a szőlőkerti rovarok, levéltetvek, hernyók ellen, ugyszinte a vetemények, ültetvények és virágok, különösen a szőlővessző s z é n a f é r g e (Cochylis Ambiquella) ellen. A növényre ártalmatlan.

löherefejtő-gép. Ózta Eladó a fővároshoz közel egy szép, kényelmes urilak, gazdasági épületekkel, nagy konyhákéit és, gyümölcsössel. Esetleg évi bérletbe is kiadható- Tulaj-«<-"•» Szöllösy Gábor, Péczelea

:idék,

szar™ vadásraL is íege^líOcf'íiomí Fai feltételek!* ^gynSkök 1, Lesencze-Tomaj. 4024

Béla,

Jégeső e l l e n

a Farkas és

K o m o l y a n v é d e k e z ő hegyközségek és szőlőbirtokosok által - legjobbaknak elismerve. állattenyésztési m. k. felügyel® f. udapest, VII., Csömőri-út 15., II. 8. HSunfeái s Baromfi hizlalás 1 kor. 50 fillér. Baromfi tenyésztésre vo-

Legolcsóbb lövés!! Hatása legerélyesebb. Gyár és kísérleti lövőtelep : BUDAPEST, VI.. Jász-utcza 33, s z . I s m e r t e t ő t ü z e t i n g y e n és

Baromfi és tojás értékeMegrendelhetök a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése melletti

F.Femierf&Go, T

szappangyára 3863 I E S T , Via Limitanea 1.

szere I é s z ^ ' k ^ k,'°8abb hTitta6 maéS2gyár felálllM-

titkári állására pályázatot nyitok. Gazdasági szakképz e t t s é g g e l bir.ó e g y é n e k p á l y á z a t a i j ú l i u s h ó 10-éig f o g a d t a t n a k el. Az állás július h ő végén betöltendő. Putnok, 1901. junius h ó 17. Gróf Serinyi

szürke és,piros

|k

vármegyei

telmenyeinek megfelelóleg valódiakf* Ári' 1 ^Srona^ 2S épült, 16 lóerejü Compound, fillér. Kapható optikai és szak- teljesen felszerelt, két gépes üzletekben, vagy az egyedüli gyárosoknál Ulmann & Hahn, fobak Perencz gőzföidmivefésí

« végrehajtására vsnatkczí

Fairbanks

Mérleg é s gspgyárrészvésytf rsaság. Városi Iroda és raktár Budapest, A - n d r i s s y - n t 14

mmiszíeri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.

48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. Hirdetési ár 15 szóig 6© fillér, ezen felül minden szó 4 fillér, kövér betűkkel minden szó 8 fillér beiktatásonként. A legkisebb hirdetési dij SS fillér.

KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 22. 1019

KIS HIRDETESEK.

Betöltendő állásokra vonatkozó hirdetéseket, csakis a hirdető caiinének feltételével k ö z l ü n k . K I S M I M B E T É S E K F X Ő R I Í F I Z E T É M D O K . "gS®

Csak oly levelekre válaszolunk, melyekkel válaszra szfikség-es levéllbélyeg'et vagy levelezőlapot kiil«aemek.

TeB enész - ga z dal pár Azonnali belépésre^ ki már

mmamiikm, Urad. lííhci'lési

meíkeresLek^aTÍ ldÓ1 a 409 8 Ispánt

úváló ügyesség a par>sitésben. Értsen a kisebb >rvü virágkertészethez,

igazságos ős megbizbak Czime „Okszerű gazda" jelig

keres gőzmalomban, • holdas) gazdaságba, sági- vagy földmiv végzett és pár évi g;

állást keres október 1íbitfotus ld e m b r fsme é rv ényesité' a 3ér°e oly nőtllnreteiemtar'^ki s jövőjét'mint nős "is6 biztos^-1 hatja. Ozim a kiadóhív8 3996

3 drb üarhamérleg

ALLATOK.

3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles.

300 drb

Gazdatiszt 37 éve«, nős, gyermektelen református, okleveles 17 éves praxissal, a gazdaság minden ágában kitűnően jártas, meg-

1

uszo

legprímább, évesek és való ökrök későbbi

Ispáni állást

ágában Jártas ' vinczellériskolát Is végzett. Ezeket igénybe venni óhajtók forduljanak a bér megjelölése mellet az iskola igazgatóságához. 3892

zonyitványmásolataikat,

igé-

Héhész kerestetik, té\zetet4i^értir«vÍSflzeétéskS00 ^képzettoégröl bizonyítványok

kosok

Főtiszt. vagy gazdasáfi ^ intézetet vég-

1 1 ' amoio, a magyar írásban, a tót nyelvet legAntal Wa^Mlhttl^lmfl^ ^ malma, JVagry-MlliAly^

ÁLLÁST ffiíRSÖL ^ Földniives-

V

-ü

^^ély?)rSZeSen'

'

P

el

' 'íOM

Igen szép, válogatott ví Intézői

növendék ökör és üsző borjakat

Aratási skólát vég-zeúi f] •!;' em legitőnek ajánlkozik.

^

TAKARÓ

POSYYÁIAT, TERMÉNY

KlIn1ge™eNagyÍLapás,rNyUra-

fekvő 900 holdnyi tagositott, szép földbirtok, url kastélylyal, szép parkkal és gazdasági épületekkel. A birtok

isik és ponyta gyári raktár BUDAPEST, V. Béia-q. 5.

SSIasíSÍ S S S S H ! s í kérISfc Tej!!

Azon tejtermelők,

Tej!! k

óhajtÍnák,

Budapest,

Ignáczilál, Pfyircgrhíwiin.

II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja J e s z e n s z k y PáJ

sések „Megbízható 4044" jelige alatt a kiadóhivatalba kéret-

KOHNÍSTEÍN

Váltva f«rgratő a

Tejgazdasági

S

. egyén némi gyakori

ELASSIIE

bölcsön adunk

VRQYRSKK

Eladó

nagyobb megelégedésre, mint

Földinivesiskolát kitűnő- sikerrel végzett 4 év: gyakorlattal bir<5 86 éves nőt

i gazdaságban

vasúti állomásainktól. igazolja. Az ország legnagyobb fóbér' * fa

mérlegmttszerész B U D A P E S T ,

VII., Dohány-utcza 78.

repczeponyvákat

19 koronáért kapható

5i

dénes manó

ZSÁKOT

mig a készlet tart lOOkgként

et

Becserélek ócska marhamázsákat uj marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jókarban tar3902 tás mellett.

mindenféle nagyságban,' uj Kerestetik

uradalmi Igazgatóságánál StrileK, Morvaország.

Hanna wetiárpa

bírlő Y'nekfo aéÍS'Zt' iel 1 enl | g ' dern gazdasági tudományok színvonalán álló erélyes szakbéruradalomhoz főtisztiül ajání kőzik. Ozim a kiadóhivatalban. Kitűnő gazdálkodó, nős, gazdasági segéd, 32 éves • ban van alkalmazva, Erdélyói szág, vagy bárhol, ispáüi

ián eladó egy 2^/4 éves, ;sen kifejlődött, szépet

Gróf Herberstein Albert 31S1

Földmives-iskolát végzett, 26 éves, nőtlen egyéL, jelenleg is egy bérgazdaságban

korlata van, beszél magyarul a' kirdóhivItaSlb™eSkéretteí Állást keres egy szőlőbirtokon 27 éves nőt. len^ember^M a P°z|onyi «« ^"'aíatt'ílápho™ 1 'kéretaeí

Kls-Czaiif kereskedők. Eladó tenyészmén.

mindenkor nagyobb mennyiségben, dm választékban kaphatók

írnoki vagy segédtiszti állást keres

1—2 esetleg 3 pedig hizlalni eladására és szerződésre

'WEILE^ éji I M I \

RambouiHet

Az ujnépl uradalomban ríi* sajtosi

BW

legolcsóbb árért vállalkoznak

Eredeti

Gazdasági írnok.

gyetembef4 BfzoJyitványmí

ém

HU

Fe^ső'-Töbdrzs^őlifp^ta11

gazdasági tanintézetet végzett,

4 drb Hídmérleg

tinó

Kasznári állás A grol Esterházy-féle csák-

1500 klg. hordképesség!! erős vaskorláttal 2Va méter hosszú í y i m. széles

Vöröstarka

Földmivesiskolát >sn nevelődöt^erélfes nSttfn

ban. Ajánlatok bizonyitvány-

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.

^ Hirdetmény.

„Bakáék Boszniában" czimü humorisztikus kötet. Bolti ára 3 ko-

rona. Kapható ugy e

"julilfs^ején^Sbb'r'ész katonasoron túllévő, kői

kénes bika. Ugyanon, szái feletti 4 drb 5 éves telit JSii-ö Albert tehenészet Kupa, u. p. Kunftgota.

8 korTso fill. Bolti á r a 4 k o r o n a . Tejgazdasággal fogialkozók' bak nélkliíözhotetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllői-. Ut 25. szám.

lap kiadóhivatalában, • • mint a s z e r z ő n é l :

Laky Imrénél, BUDAPEST, IV., Szerb-utcza 3.

1002

KÖZTELEK,

1901. JUNIUS HÖ 22.

TAKACS OSZKÁR

GOZEKÉKET,

sr^parrA'-a BUOAPíST, Köztelek-utcza 6. «i. Üilői-ut mellett.

és

6ŰZ-UTIMOZOONYOKAT a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

k g . - k é n t 125 f i l l é r é r t ,

valanint egy külön eljárással a czélnak époly jól megfelelően előállított több nagy uradalomban kipróbált

kévekötő fonalat magyar kenderből kg-.-ként 115

Iroda, raktár, j a v í t ó m ű h e l y .

szabadalmazott

A M a g y . kir. á l l a m v a s u t a k g é p g y á r a gazd. gépeinek eladása.

^ S ^ B l

^ j.--

r

locomobilok és goacsíplőgépek.

• • Legtökéletesebb folözés! . . Legmagasabb munkabírás.

CSEREÜZLETEK.

T e l j e s tejgazdasági b e r e n d e z é s e k .

-

P

-

E

H

É

R

1

M

l

Árjegyzék

Mindennemű gazdasági gépek. r

T

L JÜL J L i i n g y e n

SAHKIERHAUSEH B U D A P E S T ,

1

tó^^jv

Használt é s jawifoft

Legkönnyebb hajtás! •

fillérért,

minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban. Ugyanott g a z d a s á g i K ö t é l á r u k : és v a l ó d i K e m l e r z s á k o k jutányos árban kaphatók.

vasúton.

TEJ-FÖLÖZŐGÉP.

„ M É L O T T E "

Szegeden

ajánl a r a t ó g é p e k h e z való ismert kitűnő minőségű

manila kévekötőfonalat

Tee lfon42—50, BUDAPEST KELENFÖLD

SpTl|p|

glizcséplőkésslefek

A Szegedi kenderfonógyár részvénytársaság

JOHN FOWLER & Co.

•

ÉVFOLYAM.

RAKTÁRON TART: mindennemű mezőgazdasági gépeket és eszközöket, u. m: veiSflépekat, rostákat, ekéket morzsclókat, szeeskavágékat J á r g á n y o s - é s t i s s s t i t ó cséplőkéazletelxet. Raktáron tart: kijavított gőzcséplőkészleteket, valamint az Első Magy. Gazd. gépgyáraan készült uj gözcsóplőjjarnlturákat. Csereüzletek köttetnek. — Mérsék slt árak, kedve ő fizetési feltételek.

GÖZ-UTIHENGEREKET

Közlekedés v a s ú t o n é s v i l l a m o s

48. SZÁM 11 -IK

(Külső-váczi-úl)

.<1% (S5JI í ®

j g f ^ B f ^ ™

sépgyáf részvénytársaság Budapest. V., Külsö-Váczi-út 80. sz.

é sb é r m e n t v e ,

lük

ÜSPGYARrt.

C s á k l y a - u t c z a

23.

sz.

Vasöntöde, gép- é s pézmügyáp. m r S P E C l á L - O É P G V á R TWI

=

Elvállalja mindenfajta szeszfőzde, szeszfinomitó r és élesztőgyár teljes gépészeti berendezését a legnagyobb méretekig. Átlakit meglevő gyártelepeket és száüit minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. T E R V E K K E L É S KÖLTSÉGVETÉSSEL K É S Z S É G E S E N SZOLGÁLUNK. 3453

ÍR

«PÁTRIA» irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, Üllői-ut 25. (Köztelek.)