X. évfolyam
Bnflapest 1900. deczember hó 1.
9 5 . (953.) s z á m .
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I
LAP.
AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S
KÖZLÖNYE.
M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és s z o m b a t i n . Ái ortx&goa magyar gasdasági sgyesfilet tagjai A% Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona. ingyen kapjik.
SzerkesztSség és kiadóhivatal:
Budapest (Kftztelek), Üllői-út SS. szám. H » tagoknak elifizetftsl dl): F6.zerke.zt6 ÍM kladiaért feletós: For.lcr Géza az OMGE. Igazgatója. Rgéss i m 80 korona, félévre 10 korona, negyedévre Felelő, szerkesztő: Sxiíasay ZoltAn az OMGE. szerkeszt6-Mtk*ra. Kéziratokat a szerkesztésig nem küld viasza. T0Lrs.zerke.zt6: Bnda 7 Barna az OMOÍ. ötkira. 5 korona.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI
ván, Révay Antal, Reusz Henrik, Siegler Gyula Somssich Géza, Scítovszky Jínos, Skublics József, Szabó Ferencz, szántói Szalay Géza, Szilassy Zoltán, Szőnyi Zsigmond, Tahy István, Országos Magyar Gazdasági Egyesület Varga János, Wilfing Nándor és Zselénski l ó t e n y é s z t é s i é s d í j l o v a g l á s t r e n d e z ő Róbert gróf. bizottságának Magyar Gazdatisztek és Erdötisztek Or1900. évi deczember hó 6-án (csütörtökön) d. u. szágos Egyesülete részéről-. Fromm Antal, Nick Ede, Gressler Vilmos. 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete részéről: Tárgyak: Perczel Ferencz, Harsány Oszkár. Bizottsági elnök választása. Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Kisorolt katonalovak tenyésztésbe vétele. Szövetkezete részéről: Schlichter Izidor. Javaslat kisebb földmivelő-gazdák lovai Magyar Mezőgazdasági Szesztermelök Orrészére leendő esikótelep létesítése tárgyában. szágos Egyesülete részéről: Szevera Károly. Zoltán Elek ny. altábornagy javaslata dijAradmegyei g. e. részéről: Ifj. Kintzig lovaglási versenyekben, első dijat nyert lovaJános, Kokas, József, Laehne Hugó és Vásársok részére alapítandó külön díj tárgyában. helyi László. Intézkedés a jövő évi dijlovaglási verAbauj-Tornamegyei g. e. részéről: Bukusenyek rendezése ügyében. resti B. János, Jakabfalvy Kornél és Pállaghy Gr. Dessewffy Aurél s. k., Gyula. bizottsági elnök. Barsmegyei g. e. részéről-. Rudnyánszky Titusz és Zongor János. A Gazdasági Egyesületek OrszáBékésmegyei g. e. részéről: Geiszt Gyula, Léderer Rudolf és Zlinszky István. gos Szövetségének V. rendes Borsodmegyei g. é. részéről: Melczer nagygyűlése. Gyula. Csanádmegyei g. e. részéről: Tőkey Jenő. (1900. november 26.) Debreczeni g. e. részéről: Hutflesz KázJelen voltak: Gróf Dessewffy Aurél elmér, Kerpely Kálmán és Rickl Antal. nöklete alatt Bujanovics Sándor és Zselénski Délvidéki fóldmiveUk g. e. részéről: Bla> Róbert gróf alelnökök. A földmivelésügyi m. kir miniszter képviseletében nemeskéri Kiss kovich Ferencz és Frecot Menyhért dr. Pál államtitkár. Gömör-Kishontmegyeig.e. részéről: Farkas Az ,Országos Magyar Gazdasági Egye- Ábrahám és Lakner László. sület részéről: dr. Baross János, Balázs Árpád, Fejérmegyei g. e. részéről: Koller Pá1, Blaske László, Bernát István, Buday Barna, br. Manndorf Géza és Truka József. Bujanovics Sándor, Cséry Lajos id., dr. DaGyőrmegyei g. e. részéről: Milkóvics Imre. rányi Gyula, gr. Dessewffy Aurél, Forster Géza, Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyei g. e. részéFörster Aurél, Gaál Jenő, Galgóczy Károly, réi : Kovács Albert. Géber Kornél, Hegedűs József, dr. Hutyra Mosonmegyei g. e. részéről: Cserháti Ferencz, Ivánka Oszkár, Jeszenszky Pál, gróf Sándor. Károlyi Sándor, Kirchiier Lajos, Kodolányi Nógrádmegyei g. e. részéről: Br. Buttler Antal, Leitgeb Imre, L'pthay Béla, Mácliy Izidor, Ervin, dr. bocsári Mocsáry Sándor, Ruszinkó Oidódy Pál, de Pottere Brúnó, Rakovszky Ist- Antal.
Meghívó az
Ülésnapok a Köztelken. 1900.
deczember 4-én d. e. 1 0 órakor. Tej termelök Egyesületének igazgató-választmányi ülése. „> deczember 5-én d. u . 4 órakor. Egyesületi Tanács ülése. „ . deczember 6-án d. u . 4 órakor. Lótenyésztési és díjlovaglást rendező bizottság ülése. „ deczember 7-én d. u. 4 órakor. K i v á n d o r l á s kezdésének tanulmán y o z á s á r a kiküldött bizottság ülése. „ deczember 14-én d. u. 4 órakor. „
„
Kodifikáczionális bizottság ülése. deczember 19-én d. u. 4 órakor. Állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály ülése. ' deczember 20-án d. u. 4 órakor. Igazgató-választmány ülése.
Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület á l l a t t e n y é s z t é s i és á l l a t e g é s z s é g ü g y i szakosztályának 1900. évi deczember hó 19-én (szerdán) d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Főtárgyak: Katonai posztógyártás és a kétnyiretü gyapjú (előadó: dr. Bodiczky Jenő). Javaslat tenyészállatszáltitási tarifák megváltoztatása tárgyában. Sopronmegyei gazd. egyes, átirata kiviteli marhavásár létesítése tárgyában. Tormay Béla, szako. elnök.
M a i s z á m u n k 20 oldal.
1804
KÖZTELEK, 1900 DECZEMBER HÓ 1. iratnak a szövetségi határozta el.
95. SZAM. 10-ik ÉVFOLYAM
tagokkal való közlését működése el nem választható, — mert az Nyitramegyei g. e. részéről: Bárány Mihály, Császár Ignácz, Császár Sándor, Emődy „OMGE* a végrehajtó közege a Szövetségnek József, Engel Henrik, Etter Kálmán, Freund — ezen két testület működése összeforrott és Uj szövetségi tagok bejelentése és Gyula. Karsay Vilmos, Kubinyi Endre, Leidenelválaszthatatlan, azért tartottuk szükségesfelvétele. frost Károly, Markovics János, Mérey Lajos, nek a Szövetség évkönyvében lenyomatni az Meskó Pál, Mezey Gyula, ojtics Horváth Dezső, Szövetség tikára : A legutóbbi szövet- „OMGE." működéséről szóló jelentést is. Tully István, Zhorelló István. ségi nagygyűlés óta két uj tag jelentkezett, Méltóztassék ezt tudomásul venni. Pozsonymegyei g. e. részéről: Baján László, u. m. a Gazdák Biztositó Szövetkezete 200 A szövetségi nagygyűlés a Szövetségi korona tagdíjjal és a Délvidéki Földmivelők Iroda mult évi működéséről szóló jelentést tuBartal Aurél, Berecz János, Boronkay László, Gazdasági Egyesülete szintén 200 korona tagdr. Csilag Gyula, Brolly Tivadar, Fantzler domásul veszi. Gottfrid, Frideczky Árpád, Gruner Lipót, Heim díjjal. Mindkét jelentkezett kéri az alapszaGyula, Hirschmann Kristóf, Horváth Jenő, bályszerü tagdijilleték leszállítását. Az alap- Az 1899. év zárszámadásainak bemutatása s a felmentvény megadása. Klempa Bertalan, Kovács Lajos, Mayer Henrik, szabályok értelmében ugyanis a Gazdák BizOtocska Bezső, Ozmics Géza, Popper Géza, tositó Szövetkezete 1000 koronát volna köteles Szövetség titkára: az 1899. év zárBovara Frigyes. Sághy Gyula, Stillfer Henrik, fizetni, de tekintve, hogy csak most indult számadása a meghívóval kapcsolatosan a számmeg és a kezdet nehézségeivel küzd, tagdij- vizsgáló-bizottság jelentésével együtt megküldeSzanek Dávid, Wurm Mátyás. illetékét 200 koronában kéri megállapítani. A tett a szövetségi tagoknak és a szövetségi Sárosmegyei g. e. részéről: Fest Lajos. Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesülete Somogymegyei g. e. részéről: Makfalvay 500 korona tagdijat volna köteles fizetni, de tagok által kiküldött összes képviselőknek. A bizottság ezen jelentéséből méltóztatnak Géza, Somssich Andor. tekintve azt, hogy kisgazda tagokkal ren- látni, hogy a Szövetségnek ezidőszerint 4600 Szabolcsmegyei g. e. részéről: Propper Samu.delkezik s a tagdíj fejében csak 2 frtot szed korona 20 fillér vagyonmaradványa volna. Szatmármegyei g. e. részéről: Szentpály tagjaitól, szintén csak 200 korona tagsági Nem mulaszthatom el a nagygyűlés illeték megállapítását kéri. A végrehajtó-bizottJenő. Szilágymegyei <]. e. részéről: Bideskuty ság javasolja a két jelentkezett felvételét a figyelmét ráirányítani a számvizsgáló-bizottság Szövetség tagjai közé az általuk vállalt tagdij- jelentése alapján is arra, hogy a szövetségi György, Kéthely István. tagok egyrésze a csekély tagdijat is igen neSzolnoTc-Dobohamegyei g: e. részéről: Szem-illeték fizetése mellett. hezen és egyrésze egyáltalában nem fizeti, A nagygyűlés a végrehajtó-bizottság ja- ugy hogy daczára az ismételt felszólításnak, máry József. vaslatához hozzájárul. Tolnamegyei g. e. részéről: Molnár József egyes vármegyei gazdasági egyletek, mint p.o. és Kovács Sebestyén Endre. Jelentés a Szövetségi Iroda működéséről s a a Veszprém-, Nógrád- és Maros-Tordamegyei egyletek eddig nemhogy nem fizettek, de a Ungmegyei q. e. részéről: Thuránszky Szövetség évkönyvének bemutatása megkeresésekre egyáltalában nem is válaszoltak. Tivadar. Szövetség titkára: A jelen szövetségi Veszprémmegyei g. e. részéről: Lintner nagygyűlés alkalmából vagyunk azon szerencsés Ugy, hogy szüksége merült fel a hátralékosok beperlésének, vagy azok törlésének. MegjegySándor, Rainprecht Antal. helyzetben, hogy egyik régi programmpontunkat, zem, hogy ezen egyletek mindegyike olyan Zalamegyei g. e. részéről: Gruner Lajos, melyet a Szövetség megalakulásakor maga elé anyagi helyzetben van, hogy az önkényt maHertelendy Ferenez. kitűzött, megvalósíthattuk, amennyiben a jelen gára vállalt tagdij-illetéket be is tudja fizetni. Zemplénmegyei g. e. részéről: Baján Imre, nagygyűlés elé voltunk bátrak a Szövetség A Szövetség meglehetős szerény anyagi eszBernáth Béla, Dókus Ernő, Kun Frigyes. első évkönyvét beterjeszteni, amely már az közökkel dolgozik és én kötelességemnek tarGróf DessewffyAu; él elnök : Tisztelt Nagy- első alkalommal is 42 gazdasági egyesület, tom azt, hogy a nagygyűlésen megjelent képgyűlés ! Amidőn a szép számmal megjelent illetve szövetségi tag mult évi működését tar- viselőket is különösen felhívjam arra, hogy kiküldötteket üdvözölném és az ülést meg- talmazza. Ez a körülmény felment ezúttal saját egyleteiknél közrehatni szíveskedjenek, nyitnám, először is Örömömnek akarok ki- attól is, hogy bővebben és részletesen vázol- hogy az egyletek által elvállalt csekély tagdíjfejezést adni afelett, hogy nemeskéri Kiss Pál jam a szövetségi iroda mult évi működését. illetékek pontosan beszolgáltassanak. ur, földmivelésügyi államtitkár a földmivelés- Miután az évkönyvben részletesen helyet foglal. Dr. Csillag Gyula: A meghívóhoz csatolt ügyi miniszter ur képviseletében körünkben meg- Egyes dolgokat mégis szükségesnek tartok kiköltségvetésre nézve kér felvilágosítást. Eddig jelent és őt itt melegen üdvözlöm. (Éljenzés.) emelni, melyek a Szövetség mult évi működé- a Szövetség legfontosabb életnyilvánulása volt Örömömnek óhajtok afelett is kifejezést sét különösen emlékezetessé teszik s amelyek a szegedi kiállítás, melynek költségvetése a adni, hogy ami Szövetségünk mindinkább a szövetségi irodát nagymértékben elfoglalták. meghívóhoz van csatolva. A pénztárforgalmi megerősödik s ma már 49 tagja van. Nézetem Ilyen volt a szegedi kiállítás zárszámadása és kimutatás szerint 3885 korona 58 fillér hiány szerint ami ügyeink előmozdításának egyik a kiállítási munkálatok végleges lebonyolítása, a Szövetség pénztárából fedezendő. Ezt a mely a szövetségi irodát jelentékenyen igénybe föltétele az, hogy a szövetségi tagok, a vidéki vette. Ilyen volt a nagygyűlés határozatából tételt szóló a Szövetség költségvetésében nem gazdasági egyletek minket működésünkben tákifolyólag a II. mezőgazdasági kiállítás munká- találta, van ugyan egy tétel szövetkezeti czélokra, mogassanak és pártoljanak, mert csak igy latainak előkészítése, illetve a hely megválasz- kérdi, hogy ez összegből fedeztetik-e a hiány'? fogjuk elérhetni azt, hogy miután hivatalos tása. De legfontosabb működése volt az a Gróf Dessewffy Aurél elnök: Ez a tárgyérdekképviseletünk nincs, ezen társadalmi munkálat, amely a vámkérdésekkel kapcsola- sorozat későbbi pontjához tartozik. egyesülésünkben s évenkénti megjelenésünk- tosan a szövetségi iroda részéről végeztetett, Makfalvay Géza : Előadó jelentette, hogy ben mutatjuk ki összetartozandóságunkat s a mely három hónapot vett igénybe, amikor a Szövetség kötelékébe tartozik három egyesüáltalában ügyeink iránti érdeklődésünket. áz egész iroda a statisztikai adatok feldolgozáÜdvözlöm az itt megjelent tag urakat sával volt elfoglalva. A szövetségi iroda a f. let, mely a tagdiját még nem fizette be és a megkeresésre sem felelt s olyforma indítványt és az ülést ezennel megnyitom. évben más igen jelentékeny lépést is tett a terjesztett a közgyűlés elé, hogy ezek még Mai jegyzőkönyvünk hitelesítésére felké- szellemi téren, nemcsak az évkönyvet hozta egyszer felszólittassanak és ha ezek még akkor rem Oalgóczy Károly és Ordódy Pál tagtár- létre, amely nagyban közrehat arra, hogy a sem tesznek eleget, töröltessenek a tagok sakat. És ezzel áttérhetnénk a napirendre. gazdasági egyesületeket a közös működés sorából. Szóló ily értelemben nem volna hajérdekében összehozza, hanem gondja volt arra landő az indítványt elfogadni, mert az alapKépviseletek bejelentése. is, hogy lehetővé tegye a gazdasági egyesüle- szabályok kötelességévé teszik a tagoknak, Rubinek Gyula a Szövetség titkára: teknek a kisembereket maguk köré csoportohogy anyagi erejükhöz képest 100 korona bejelenti, hogy 49 szövetségi tag közül a sítani. Ennek ugy vélt megfelelni, hogy felszótagilletéket fizessenek. Azt indítványozza, hogy mai nagygyűlésre 43 szövetségi tag jelentett lította a szövetségi tagokat gazdakörök alakí- ragaszkodjon a nagygyűlés az alapszabályokbe képviselőt 230 kiküldöttel. Nem képvisel- tására, s hogy ezt megkönnyítse, egyúttal hoz és amennyiben a fizetésnek eleget nem tették magukat a Baranyamegyei, Debreczeni, lehetővé tette, hogy a gazdakörök tagjainak tesznek, per utján szoríttassanak kötelezettHeves-, Komárom-, Maros-Torda- és Szabolcs- kedvezményes áron lapot juttasson a kezébe. ségeik teljesítésére. Szerződést kötött a „Független Újság" kiadóvármegyei gazdasági egyesületek. Gróf Dessewífy Aurél elnök: MéltóztasFöldmivelésügyi miniszter köszönő leirata. jával, mely szerint a gazdakörök tagjai 3 sék a végrehajtó-bizottságot utasítani, hogy koronáért e lapra előfizethetnek. Ezen hetenSzövetség titkára: A szövetségi vá- ként 16 oldalon megjelenő lap oly kedvezmény, szólítsa fel ezen egyesületeket újból és hogyha lasztmány a földmivelésügyi miniszter úrhoz melynél nagyobbat semmi téren sem lehet ennek sem volna eredménye, akkor térnénk át az őt ért megtámadtatásokból fölyólag üdvözlő nyújtani s alkalmas eszköz lesz arra, hogy a a peres útra. (Helyeslés.) feliratot intézett, kifejezvén bizalmát és el- gazdasági egyesületek részéről felhasználva, A nagygyűlés Makfalvay Géza indítványát ismerését a miniszter működése iránt. Ezen gazdaköröket tényleg nagy számban létesíteni elfogadja s az 1899-dik évi zárszámadásokat feliratunkra a földmivelésügyi miniszter le- lehessen. a számvizsgáló-bizottság jelentése alapján iratilag fejezi ki köszöíetét. jóváhagyja a felállitött költség- és jövedelemEzek voltak vázlatosan előadva a Szö- számát elfogadja és helyben hagyja s a Felolvassa a miniszter válaszát, mely lapunk mult számában egész terjedelmében vetség mult évi működésére vonatkozó adatok Szövetség végrehajtó-bizottságának, valamint azon megjégyzésem kapcsán, hogy a részletek az „OMGE." igazgatójának és pénztárnokának közzé volt téve. A nagygyűlés a miniszter meleghangú a Szövetségi évkönyvben foglaltatnak s amennyi- a felmentvényt megadja. leiratát köszönettel veszi tudomásul és a le- ben az „OMGE." működésétől a Szövetség
95. SZÁM. 10-IK AVFOLYAM. Az
1901.
évi
költségvetés
megállapítása.
Szövetség titkára : Az 1901. évi költségelőirányzat ugyancsak megküldetett az összes szövetségi tagoknak és kiküldötteknek a nagygyűlés meghívójával együtt. Azóta a költségelőirányzat némi változást szenvedett, amennyiben a Fáfearasvármegyei gazdasági egyesület bejelentette, hogy a Szövetségnek tagja nem óhajt lenni. Ehhez teljesen joga van és igy az egylet 20 koronás tagdija törlésbe hozandó. Ezzel szemben a ma fölvett Délvidéki Földmivelők Gazdasági Egyesületének 200 korona tagdija az előirányzatba felveendő s igy a bevételi többlet 768 koronát tüntet fel. Dr. Csillag Gyula kérdését illetőleg, amely kapcsolatos a szegedi kiállítás zárszámadásával, van szerencsém jelenteni, hogy a zárszámadás az évkönyvben foglaltatik, mely szétküldetett a szövetségi tagoknak s az eddigi eredmény azt mutatja, hogy 3384 korona és 58 fillér volna fedezendő. És azért nem vétetett fel a költségelőirányzatba, miután a jelen nagygyűlés hatáskörébe tartozik határozni ezen összeg fedezése tárgyában. A végrehajtó-bizottságnak erre nézve az a kérelme, hogy ez vitessék át a Szövetség folyó számlájára, miután ez fedetet talál azon 4600 korona mult évről maradt vagyonban, ami nincs az előirányzatban s amelyet a számvizsgáló bizottság zárszámadási egyenlege kimutat. A végrehajtó-bizotttságnak tebát az a javaslata, hogy ez összeg, a Szövetség vagyonából s folyó bevételeiből fedeztessék és igy ez összeg a folyó számlára vitessék át. A nagygyűlés a végrehajtó bi ottság javaslatához hozzájárul s a bemutatott 1900. évi költségvetést elfogadja és a kiállítás zárszámadásaira nézve a felmentvényt megadja. Az 1901. évi programm megállapítása. Szövetség titkára: A Szövetségnek azon czélja, hogy jövő működésére nézve egyöntetű programm állapitassék meg, ezideig szerény óhaj maradt. Három évi időt igényelt az is, mig az egyleteket az évkönyv kiadására is meglehetett nyerni. A tervszerű programm lehetősége ki is van zárva, miután a Szövetség nagyobb összegekkel nem rendelkezik s az egyöntetű programm megállapítása csak akkor lesz lehető, ha a kapcsolat az egyesületek között szorosabb lesz. Most előkészület alatt állanak a gazdasági előadások, amelyek a jövőben több helyen fognak tartatni, mint a mult években, előkészület alatt áll a pozsonyi kiállítás, melyre nézve későbben leszek bátor előterjesztéssekkel élni, úgyszintén előkészület tárgyát képezi egy a Liptómegyei Gazeasági Egyesülettel karöltve rendezendő gépverseny. Egyébként is azonban, amint valamely kívánalom nyilatkozik meg a szövetségi tagok részéről, az iroda kötelessének tartja, hogy az illetők által felvetett eszmét felkarolja s a közös akczióhoz tőle telhetőleg hozzájáruljon. Gróf Dessewffy Aurél elnök: Az 1901. évi működési programmhoz fűz propozicziót. Nézete szerint igen fontos munkálat volt, amit a szövetségi iroda készített a mult évben a jövő vámtarifája ügyében. Ezen statisztikai adatok gyűjtése csak 1898-ig terjedt ki s szóló kívánatosnak tartja, hogy az 1899 évi adatok is összegyűjtessenek, mert ez adatok tudományos becscsel fognak birni a jövőben. A szövetségi nagygyűlés az 1901. évi működési programmot elfogadja és egyúttal hozzájárul elnök azon javaslatához, hogy a vámtarifa ügyében gyűjtött adatok az 1899. évre is kiegészíttessenek a szövetségi iroda által. I I . mezőgazdasági országos kiállítás. Szövetség titkára: A május hó 6-iki nagygyűlés, támaszkodva a Szegeden elért sikerekre, elhatározta, hogy 1902-ben II. mezőgazdasági kiállítást fog rendezni s egyúttal
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 1. felhatalmazta az elnökséget, hogy puhatolódzon a vidéki városok közül, melyek volnának hajlandók a megfelelő támogatásban részesíteni a Szövetség ezen kezdeményezését s melyek volnának hajlandók a rendezésben erkölcsi és anyagi támogatás utján résztvenni. Örvendetesen jelenthetem, hogy alighogy közzététetett a határozat, már is két város jelentkezett, még pedig Pozsony és Miskolcz. E városokkal a tárgyalások a dolog természetének megfelelőleg bizalmasan folytak, mert nem lehetett szándéka a Szövetségnek, hogy az egyik város ajánlatával a másikra nyomást gyakoroljon, hanem az ajánlatok mérlegelésével spontán kellet határozni az egyik vagy másik mellett. Az összes körülmények és tárgyalások arról győzték meg az elnökséget, hogy az 1902 ben rendezendő mezőgazdasági országos kiállítás helyéül a két versengő város közül Pozsony városa az alkalmasabb és ez értelemben teszünk a mai szövetségi nagygyűlésnek előterjesztést. Bátor vagyok jelezni, hogy a Szövetség ezen kezdeményezése Pozsony városa részéről a legmelegebb támogatással és rokonszenvvel kisértetett. Pozsony város törvényhatósága 20,000 korona összeggel járul a rendezési költséghez, mig az ottani gazdasági egyesület 10,000 koronával s a megyei törvényhatóság is ígéri, hogy ugy anyagilag, mint erkölcsileg a lehető mértékben fogja támogatni a kiállítást. De maga a város az elszállásolással járó összes teendőket magára vállalja, már pedig a zárszámadásokból és jelentésekből méltóztatnak tudomással birni, hogy a szegedi kiállításnál éppen ez okozta a deficzitet, mert 7500 frt költséggel járt az elszállásolás. Ez mindenesetre oly jelentékeny tényező, amely nagyban engedi reméleni, hogy a kiállítás anyagi sikerrel fog járni. De tovább menve, Pozsony város a kiállítás területére bevezeti a vízvezetéket s a villamoserőt a világításhoz és a gépek működéséhez ugyanezt önköltségen szolgáltatja s egyébként is a város részéről oly előzékenységgel találkozik a Szövetség, amely amellett szól, hogy a szövetségi nagygyűlés örömmel vegye tudomásul Pozsony város készségét és egyhangúlag elhatározza, hogy ott fogja rendezni a II. mezőgazdasági országos kiállítást. Amennyiben ehhez méltóztatnak hozzájárulni, akkor a kapcsolatos teendők merülnek fel, melyekre nézve a szövetségi nagygyűlés elhatározását kell provokálni. Bátor vagyok tehát határozati javaslatot erre nézve felolvasni. Gróf Dessewffy Aurél elnök kérdi, vájjon kíván-e a tárgyhoz valaki általánosságban szólani, mielőtt a határozati javaslat pontonkénti tárgyaláshoz fogna a nagygyűlés. Lakner László: Tisztelt Nagygyűlés! A Pozsonyban tartandó kiállításnak eddig csupán az anyagi oldalait hallottuk s ezek szerint az anyagi oldalak fényesen meg volnának oldva, de még eddig valahány kiállítás tartatott, ennek a költségelőirányzata mindig nyereséggel zárult, de mégis a végén a kiállítás deficzittel járt. A kiállításnak pedig szerény nézetem szerint nem csupán az a czélja, hogy anyagi haszonnal, vagy deficzit nélkül záruljon, de annak kulturális missziót is kell teljesítenie, tehát nézetem szerint mérlegelni kellene azt is, hogy melyik városban teljesítene ezen kiállítás nagyobb kulturális missziót. Ugy gondolom, hogy Pozsony város és vidéke sokkal magasabb fokán áll a kultúrának és czivilizácziónak, mint az ország keletén fekvő Miskolcz és vidéke. Azt kérem figyelembevenni a két város ajánlata elbírálásánál. Ságliy Gyula: Előttem szóló arraakonluzióra jutott, hogy a mérleg Pozsonynyal szemben Miskolcz javára esik. Én az ő buzgalmát és Miskolcz kulturális misszióját mérlegelem és ha a legközelebbi gazdasági kiállítás Pozsonyban tartatik is, ezzel nincs elvetve a későbbi lehetőség, hogy ily kiállítás Miskolczon is rendeztessék, amit én annak
1805 idején szivesen fogok támogatni. Kérem a borsodmegyei tagtársakat, ezúttal bennünket támogatni. Elismerem, hogy pusztán az anyagi kérdés egy kiállításnál nem lehett döntő, de másrészről figyelembe kell venni azt is, hogy a Szövetség szerény anyagi viszonyai mellet nem lehet pusztán a kiállítás rendezésénél a Szövetségre támaszkodni és az előadói előterjesztésből valószínű, hogy ezen kiállítás nem fog deficzittel végződni. Ez lényeges momentum, de a gazdasági kiállítás nemcsak kulturális, de összes gazdasági jelentőségét is figyelembe kell vennünk és azt gondolom, hogy ép most, amidőn a külföldi vámszerződések megújítása előtt is állunk, érdekünkben áll, hogy az ország ily határszéli városában tartassék a kiállítás, ahol a külföld könnyebben megtekintheti, mert érdekünkben van, hogy az ily gazdasági kiállításokkal a külföld érdeklődését is magunkra vonjuk és tekintettel arra, hogy 1902-ben indul meg a vámszerződés tárgyalása, ez hatalmas indok arra, hogy e kiállítás 1902-ben Pozsonyban tartassék meg. Horváth Jenő: Tisztelt Szövetségi Nagygyűlés! Amikor a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége programmul tűzte ki magának, az ország nagyobb vidéki góczpontjaiban kiállításokat rendezni, akkor szem előtt tartotta azt is, hogy különösen az első időkben oly helyen rendezze a kiállításokat, ahol azok bizonyos haszonnal is kecsegtetnek s amely jövedelem, vagy haszonból hivatott magának a Szövetség egy alapot képezni, amely arra szolgál, hogy majd a későbbi időkben oly helyen is kiállítást rendezni tudjon, ahol a kiállítás jövedelemmel nem kecsegtethet. Tudjuk, hogy a szegedi kiállítás mint első kiállítás a lehető legnagyobb sikerrel járt, és ennek a sikernek daczára mégis bizonyos dtficz'tet mutatott fel. Ezután a Szövetségnek kiváló gondot kell fordítania arra, hogy a második kiállítást oly helyen rendezze, holg nem lehet kilátás deficzitre, mert ha ezentúl is deficzit lenne, akkor a Szövetség nem volna abban a helyzetben, hogy ily kiállításokat rendezzen. Éa pedig, szemben Lakner László kollegám véleményével, azt tartom, hogy ily sikerrel feltétlenül kecsegtet a pozsonyi kiállítás. A hírlapok révén méltóztattak tudomást szerezni arról, hogy a Pozsonymegyei Gazdasági Egyesület mult hó folyamán hat napra terjedő gyümölcskiállitást rendezett s ezen kiállítás hat nap alatt 7000 korona tiszta jövedelmet eredményezett. Hogyha ezt tekintetbe veszszük s ezen dologgal feltétlenül számolni kell, ugy Pozsony mellett ezidőszerint más város szóba sem jöhet. Emődy József: Teljesen meghajlik előtte szóló érvei előtt s teljesen meggyőződött szóló is arról, hogy a legközelebbi jövőben rendedezendő kiállítás helye másutt nem lehet mint Pozsonyban. Szólónak aggályai vannak mégis az időpontra nézve. Utal arra, hogy az ily kiállítás szervezése mily óriási munkát igényel s szerinte itt erre nézve az idő csekély, a másik indoka az, hogy köztudomás szerint 1901-ben lesznek a képviselőválasztások. A harmadik indok, hogy bármily fényesek is a dolog anyagi oldaláról felhozott kilátások, szóló azonban még nem látott kiállítást deficzit nélkül s másrészt, mivel a Szövetség anyagi erejét még mindig sújtja a szegedi kiállítás deficzitje, szóló ezt nem mint indítványt, hanem mint megvitatandó kérdést veti fel, vájjon nem volna-e czélszerü a kiállítás terminusát 1903 ra elodázni. Bartal Aurél: Előtte szóló által felvetett kérdésben a vita ma már meddő, mert a tavaszi nagygyűlés kimondta határozatképpen, hogy a kiállítás 1902-ben fog megtartatni. Itt a vita csak a fölött folyhat, hogy hol tartassék meg, Pozsonyban-e, vagy más helyütt. Azt méltóztattak mondani, hogy kiállítás nincs deficzit nélkül s igy a pozsonyi kiállításon is számithatunk deficzitre. Ezt előre jósolni nem lehet, de ha valószínűséggel számítunk,
1806 akkor Pozsony az egyedüli hely, ahol remélhetjük, hogy deficzit nem lesz. Pozsony mellett még egy körülmény szól. A szegedi kiállítás Magyarország extenzív viszonyait tüntette fel gazdasági téren, mig a pozsonyi az intenzív nyugati részek kiállítása lesz, amely oly érdeklődést fog kelteni, hogy nemcsak Magyarországról, de a lajthántuli tartományokból óriási nagy látogatottságra számithatunk. Ha azt veszszük tekintetbe, hogy kulturális missziót teljesítsen egy kiállítás, azt hiszem' Pozsony ugyanezt a missziót teljesiti, az ország más részében. Kérem az 1902. évben rendezendő mezőgazdasági országos kiállítás helyéül Pozsony városát elfogadni. Szövetség titkára: Örömmel konstatálja az érdeklődést, amely minden oldalról ezen kérdés iránt megnyilatkozik s a nagygyűlés csak elismeréssel adózhatik annak, ki egy más vidéket pártol, mert ez megnyugtató arra nézve, hogyha a jövőben ily ujabb kiállítás rendezésének szükségessége felmerül, akkor az illetők hasonló érdeklődést fognak tanúsítani az irányban, hogy az illető város mellett magukat exponálják és amellett foglaljanak állást. Igen sok pro és kontra adatot lehet felhozni s ez igazolja azt, hogy az ily kérdés megvitatása a plenumra nem tartozhatik, ép azért terjesztettük elő, hogy az elnökség szerezze be az informácziókat. Méltóztassék teljesen megnyugodni abban, hogy az elnökség részéről a legnagyobb körültekintéssel történt a volasztás és remény van arra nézve, hogy a kiállítás nem fog deficzittel záródni. Bár helyesen jegyezte meg Emődy, hogy előre ezt nem lehet látni, mert hisz Szegeden is biztosan reméltük, hogy nem lesz deficzit. Ami az elhalasztást illeti, ez tárgytalan, a tavaszi nagygyűlés e tekintetben már határorozott, de megnyugtatásul azon kijelentést tehetem, hogy a rendező-bizottságnak, amennyiben 1902-ben rossz termés állana be, módjában lesz elhalasztani a kiállítást. Ámbár az ország ezen vidékére nézve egy gyenge, vagy közepes termés nem bir jelentőséggel, ugy mint Szeged vidékére. A kiállítás megtartásától még két év választ el, tehát elegendő idő van annak előkészítésére, mert tudjuk, hogy a szegedi kiállítást jóformán fél év alatt készítettük elő s igy remény van arra, hogy a a helyi érdekeltek támogatása mellett sokkal nagyobb sikereket fogunk elérni a kiállítás nagysága és béltartalma tekintetében, mert Pozsonyban a rendezni szokott kiállítások külömben is mindig nagy sikerrel jártak a múltban, hogy példát említsek, épp a szegedi kiállítás idején rendeztek Pozsonyban egy helyi ipari kiállítást, melynek 130000 látogatója volt mig a szegedi kiállításnak csak 78,000 látogatója volt. Ezután felolvassa előadó a határozati javaslatot, mely alábbi szöveggel fogadtatott el: Kimondja a szövetségi nagygyűlés, hogy: 1. A terbevett II. mezőgazdasági országos kiállítást 1902. év őszén Pozsony szab. kir. városban rendezi. 2. Felkéri az elnökséget, hogy a kiállítás védnöksége tárgyában szükséges lépéseket idejében megtegye. 3. Utasítja a végrehajtó-bizottságot, hogy az I. szövetségi nagygyűlés által jóváhagyott kiállítási szabályzat rendelkezése értelmében a kiállítás rendező-bizottságát megalakítsa. 4. A kiállítás megtartására vonatkozó határozat közlése mellett feliratilag kérendő fel a földmivelésügyi miniszter a kiállítás anyagi támogatására, ugy a rendezési költségekhez való hozzájárulás, mint dijak adományozása és a kiállítás körül buzgólkodó állami szakközegek uti és napi költségei fedezésének saját tárczája terhére való elvállalására. 5. A kiálíitás rendező-bizottsága a földmivelésügyi miniszteri válasz beérkeztével részletes költségvetést terjesszen jóváhagyás végett a Szövetség végrehajtó-bizottsága elé,
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 1. azonban addig is az elkerülhetlenül szükséges intézkedéseket tegye meg. 6. A földmivelésügyi miniszter felirat utján kérendő fel, hogy a kiállítási körzetbe eső vármegyék törvényhatóságait leiratilag megkeresni s a pozsonyi kiállítás ügyét figyelmünkbe ajánlani s támogatásukat kikérni szíveskedjék. 7. Jelen ülésből folyólag felkérendők Pozsony, Nyitra, Trencsén, Bars, Hont, Esztergom, Komárom, Győr, Fejér, Moson, Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyék gazdasági egyesületei, hogy a kiállítás rendezésében részt vegyenek, s ennek megfelelőleg önálló rendező bizottságot alakítsanak, amely egy taggal a központi rendező bizottságban képviseltetné magát. 8. Ugyanezen vármegyék törvényhatóságai a Szövetség részéről is megkeresendők a tekintetben, hogy a megyei gazdasági egyesületek által alakítandó kiállítási bizottságok működését megfelelő anyagi támogatás nyújtásával elősegítsék. 9. Felkérendő a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara, hogy a kiállítás mezőgazdasági házi- és népipari osztályának önálló rendezését magára vállalni szíveskedjék. A Szövetség segélyezése. Szövetség titkára előrerjeszti, hogy a földmivelésügyi miniszter ur 1900. évre 4000 korona segélyt engedélyezett a Szövetség részére (Éljenzés). Midőn ezt a nagygyűlés köszönettel veszi tudomásul s köszönő feliratot intéz a miniszterhez, ehhez azt a kérelmét fűzi, hogy a jövőben is rendszeres segélyben részesítse a földmivelésügyi miniszter a Szövetséget. A nagygyűlés ily értelemben határoz. Nógrád-, Arad-, Bihar- és Nyitramegyei gazdasági egyesfiietek indítványa a börzereform tárgyában. Zselénski Róbert g r ó f : Tisztelt Szövetségi Nagygyűlés ! Nógrád vármegye gazdasági egyesületének igazgató választmánya azt kéri 1900. jul. 28 án tartott ülésében, hogy „buzapiaczainkon határidőüzletet csak belföldi búzára lehessen kötni.' Bihar vármegye gazdasági egyesülete 1900. szept. 19 én tartott igazgató választmányi gyűlésén egy föliratot szerkesztett, melyben azt mondja, hogy „nem kívánja a budapesti piacz nemzetközi jellegét csorbítani . . . de feltétlenül szükségesnek tartja azt, hogy azon üzleti körök, melyek a magyar buza értékesítésével foglalkoznak . . . fedezési üzleteiket belföldi búzában köthessék s csak oly typust szállíthassanak, illetőleg tartozzanak átvenni, melyek készáru üzletük természetével összhangban áll s abba nehézség nélkül beilleszthető. Ezen magyar typusra nézve is megmaradhatna a 76 kilogramm minimális suly gyanánt, de azon hozzáadással, hogy amennyiben az átadó, magasabb minőség-sulylyal biró terményt szállít minden kilogramm fajsulytöbblet után megfelelő bonifikácziót igényelhessen." Aradvármegye gazdasági egyesületének igazgató-választmánya, 1900 szept. 29-én ugy nyilatkozik, hogy elfogadja ugyan a Biharvármegyei gazdasági egyesület szerény javaslatát, de azt ajánlja, hogy — hangsúlyozva azt — miszerint mennyire kevéssé fog enyhíteni a fedezetlen határidőüzleti játék vészes következményein a kért két reform, követeljük a fedezetlen határidőüzleti játéknak teljes eltiltását gabonanemüekben és őrleményekben, kérve azt is, hogy a tiltalom egy poenális sankczióval látassék el. Nyitravármegye gazdasági egyesülete, 1900 okt. 14-én tartott igazgató-választmányi gyűlésén „nem támogatja a biharvármegyei társegyesületnek . . . kérvényét . . . mert a helyzet megítélésénél már kiinduló pontja, a
95. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. fedezetlen határidöüzlet föntartása is téves s ennélfogva a következtetések és az ezeket; támogató indokok is tarthatlanok." A Sárosvármegyei gazdasági egyesület, november hő 14 én tartott igazgató-választmányi gyűlésén szintén rosszalja a Biharvármegyei gazdasági egyesületnek indítványát és az Aradi gazdasági egyesület föliratához hasoDló végzést hoz. Ép ugy nyilatkozik Bars vármegye gazdasági egyesülete, 1900 november hó 11-én tartott közgyűlésén. Ezekből láthatjuk, hogy a legközelebb elhangzott 6 nyilatkozat közül, a biharmegyei a gabonatőzsdét partialisan reformálni óhajtja ugyan, de oly módon, mely sem a szövetségi nagygyűlések eddigi nézetével, sem a mostanáig tartott gazdaszövetségi gyűléseken kifejezett óhajokkal, sem az előbb idézett öt gazdasági egyesület nyilatkozatával össze nem egyeztethető. Köztudomásu tény, hogy a Biharmegyei gazdasági egyesület föliratát Tisza István gróf fogalmazta. Érdekes tehát megtudni, hogy eddig mikép nyilatkozott a szóban forgó fölirat szerkesztője a fedezetlen határidőüzlet tárgyában. Tisza István gróf a tőzsde tanácskozmányon azt mondta: „Előttem szólott t. barátommal egyetértek abban, hogy ránk gazdákra nézve ez a legfontosabb kérdés az összes kitűzött kérdések között, de ezzel a kijelentéssel előadtam mindent, miben gróf Zselénskivel megegyezem. Tovább folytatva, beszéde végén a következőket mondta: „Méltóztassanak megbocsájtani, hogy ilyen soká vettem igénybe szives türelmüket; már most igazán befejezhetem felszólalásomat. Én azt hiszem, hogy egyenesen a gazdák szempontjából ítélve meg a dolgot, először is a határidőüzlet abszolúte nem hathat rendszeresen sem lefelé, sem felfelé tendencziózusan az áralakulásra ; másodszor a határidőüzlet nélkülözhette n fegyver minden modern gazda kezében arra, hogy saját termését czélszerüen értékesítse; harmadszor a határidöüzlet sine qua non arra, hogy szolid gabonakereskedés legyen, arra, hogy valódi gabonakereskedővel álljunk szembe és ne spekulánssal és ebből a szempontból épen a gazdára nézve valósággal öngyilkosságnak tartanám a határidöüzlet megrendszabályozását." A Biharvármegyéi gazdasági egyesület föliratában pedig, egy hosszú kárhoztató praeambulum után azt olvasom: „Ha már most a budapesti gabonatőzsde szabványait s az ezek alapján kifejlődött viszonyokat ezen szempontból vesszük bírálat alá, nem térhetünk ki a helyzet tarthatatlan voltának beismerése elől." Tehát teljesen tévesek a föliratnak bevezető mondatai, melyek igy szólnak: „Ha azon mozgalmat figyelemmel kisérjük, mely főleg mezőgazdasági körökből kiindulva, a budapesti gabonaüzlet reformálására irányul, bizonyos fordulatot fogunk abban észrevehetni. Mig ugyanis, kezdetben, az egész hátáridőüzletnek eltörlése állott előtérben, addig a legújabb reformtörekvések a határidöüzlet megtartása mellett az erre vonatkozó részletes dispositiók átalakítását tűzik ki czéljokul." Ha tehát valakinek nézete változáson ment keresztül, ez a valaki nem más, mint Tisza István gróf, mert a gazdaközvélemény ugy Kaposvárt mint Nyitrán, ugy Aradon mint Budapesten és Kassán egyre egyhangúlag hozzájárult conclusiomhoz, Aradon pedig, nemcsak a gazdaközönség, de még előkelő iparosok és kereskedők is helyeselték érvelésemet, mely abból állott és most is abból áll, hogy azon nyers termények árképződése, melyekben fedezetlen határidőüzleti játék űzetik, mint a g- apot, gyapjú, kávé, gabona és számtala-i ••••<< czikk, csak akkor fog ismét normálissá v.....,
321 96.
SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
ha a fedezetlen határidőüzleti játék ezen tárgyakban lehetetlenné tétetett. A Biharmegyei Gazdasági Egyesületnek fölirata azt kívánja, mint már emiitettem, hogy a budapesti tőzsdén a fedezetlen határidőüzleti eladások és vételek nemcsak internaczionális, hanem magyar búzában is eszközölhetők legyenek és hogy szállítás esetében, a szokványnál jobb minőség bonifikáczióban részesüljön. Ha a Biharvármegyei Gazdasági Egyeegyesület reáállott volna a Nógrádvármegyei Gazdasági Egyesület álláspotjára és azt kérte volna, hogy gabona-tőzsdéken, fedezetlen határidő-üzletet kizárólag csakis belföldi búzában lehessen űzni, akkor ez egy megfontolást érdemlő propoziczió lett volna. A követelés azonban, amint formulázva lett, alig fog a jelenlegi tarthatatlan helyzeten változtatni és majdnem ott leszünk a kért reform után a hol jelenleg vagyunk. Visszatérve a Biharmegyei Gazdasági Egyesület föliratára, azt az észrevételt kell, hogy tegyem, hogy abban egyre összezavartatik a határidő üzlet a fedezetlen határidő üzleti játékkal. Ebből olyan konfúzió származik, melyből alig lehet kibontakozni. A határidő-üzlet, vagy szállítási üzlet ellen sohasem emeltünk szót, tehát erről kár beszélni és az eszmék tisztázását lehetetlenné teszi az, ki e kérdést fejtegetve, nem külömböztet határidő-üzlet és fedezetlen határidő-üzleti játék között. Azt mondja továbbá a felirat, hogy a búzaárak aratás után leszállanak, tavaszszal pedig aránytalanul emelkednek, a gazda pedig kénytelen eladni búzáját őssszel s tavaszkor, a drágaság csak a gabonauzsorásoknak kedvező. Ennek épen ellenkezője áll. Mielőtt internaczionálissá vált volna a fedezetlen határidő-üzleti játék, akkor igenis, rendszerint drágább volt a gabona tavaszkor, mint őszkor. Mióta azonban az egész gabona-forgalom a fedezetlen határidő-üzleti játék lidércz -nyomása alatt áll, azóta, ha nem alakul valahol tavaszkor egy ring, vagy korner, mely támaszkodva az olcsó árak szülte áruhiányra, az árakat rövid időre fölveri, olcsóbb a gabona tavaszszal, mint őszszel. Azt mondja a fölirat, hogy „a határidőüzlet a szolid kereskedőt abba a helyzetbe hozta, hogy a későbbi eladásra vett búzát az áringadozás koczkázata ellenében költségmentesen biztosithatja." Erre az a megjegyzésem, hogy költségmentes biztosítás nem létezik. Valakinek a biztosítási költségeket okvetlen meg kell fizetnie és ez esetben az a valaki nem más, mint a fedezetlen határidő-üzleti játékkal ellátott tőzsdékre csábított tömeg. Mondhatom szép és erkölcsös alapon nyugvó egy biztosítás S Az, akit a fölirat szerkesztője gabonauzsorásnak nevez, nem más, mint egy tisztességes gabonakereskedő, ki vesz, raktároz és és elad árut és nem gyárt papiros-buzát, az pedig, kit szolid kereskedőnek hiv, nem más, mint egy olyan egyén, ki a kereskedői minősítéssel fedi valódi üzletét, mely abból áll, hogy egy játékház révén filléreitől megkönynyiti az odacsábított nagyközönséget, a vett kész búzát pedig legtöbb esetben csak eszközül haszálja föl a játék sikere érdekében. Ugyanis, ha csakis hazai búzában lehetne a budapesti tőzsdén fedezetlen eladásokat ós vételeket eszközölni, akkor igen hamar megszűnnék a papir-buza korlátlan kmálása,; mert a legelső magyar buzábani ring, rövid időn belől megtanítaná a contreminet, az arbitrageuröket arra, hogy ha gyakorlatilag véve, korlátlan az internatioEális szokvány-buza tömege, igen korlátolt a magyar búzának játékra használható mennyisége. Magamat röviden kifejezve, ha, amint azt a Nógrád vármegyei Gazdasági Egyesület kérte, a
KÖZTELEK,
1900. D E C Z E M B E R
HÓ
5.
budapesti gabona-tőzsdén csakis magyar búzában lehetne fedezetlen üzleteket kötni, akkor, minden valószínűség szerint, előbb-utóbb megszűnnék a mondott tőzsdén a fedezetlen határidőüzleti játék búzában. De ha, mint azt a Biharvármegyei Gazdasági Egyesület kívánja, a jelenlegi állapot föntartatik, azzal a különbséggel, hogy ezentúl magyar búzában is fog folyhatni a játék, ezzel azt fogjuk elérni, hogy a magyar papiros-buzának értéke névlegesen jegyeztetni fog ugyan, hogy továbbá egy pár kedvezményezett egyén fog talán ilyen papiros-buzára eladót találni, de a gabona-tőzsdén játszók legnagyobb része magyar papiros búzára szert nem fog tehetni, mert abban az áruban igen korlátolt lesz a kinálat és ezek ezentúl is internationális búzában fognak játszani, a buzaáralakulás legnagyobb kárára. Ami pedig a többletsúly után járó bonificatiót illeti, tudtommal, eddig is minden elővigyázó gazda ezzel a kikötéssel adta el előre eladott termését és az ilyen eladás egy fedezett határidőüzletet képezvén, nem tárgya annak a kéidésnek, melyet jelenleg pertractálunk. Ezek után van szerencsém a szövetségi nagygyűlésnek a következő határozati javaslatot benyújtani és elfogadásra ajánlani: Kimondja a szövetségi nagygyűlés, hogy t 1. Teljesen osztozik a Bihar-megyei gazdasági egyesületnek a tőzsdeszabályok rész leges módosítása tárgyában a képviselőházhoz intézett memorandumának azon kijelentéseiben, mely szerint a tőzsdén folyó fedezetlen határidőüzlet folytán a mai helyzet tarthatatlan s törvényes intézkedések szüksége fennforog, ebből folyólag 2. bár a memorandum azon javaslatait, hogy: „a) a budapesti tőzsdén a magyar buza usance typus állapittassék meg, b) hogy amennyiben az átadó magasabb minőségi sulylyal biró terményt szállít, megfelelő bonifikácziót igényelhessen. A nagygyűlés elfogadja ugyan, de az intézkedések életbeléptetésétől a memorandumban is helyesen vázolt s a tőzsdei üzlet körében tapasztalható bajok orvoslását nem várja hanem 3. támaszkodva saját régi, valamint ujabban a Nógrád-, Arad-, Nyitra-, Bars-, Sáros-, Somogy-, Pozsony- és Zala megyei Gazdasági Egyesületek által elfoglalt álláspontra, feliratilag kéri fel az összkormányt és képviselőházat, hogy a III. szövetségi nagyülésnek a tőzsde reformja tárgyában hozott határozatát érvényesítse. Gróf Károlyi Sándor: Zselénski Róbert gróf által benyújtott határozati javaslathoz szabadjon nekem is némely észrevételt tenDi. Én aprecziálom azon irányát tisztelt javaslattevő barátomnak Zselénskinek, hogy a lehetőségig együtt működésre hajlandónak mutatkozik, amidőn a gróf Tisza István-féle pontokból a mai határozati javaslatban felhozott két pontot elfogadásra ajánlja, mégis maga is nem tud ellentállani annak, hogy ezen két pontot éles kritika alá ne vegye, sőt a határozati javaslatában kimondja azt, hogy e két pont tulajdonképen nem szükséges, mert mult évi határozatunk mást mond. Gróf Tisza István két pontja közül az egyik azt mondja, hogy: a többlet-suly bonifikálandó. Ez a fedezett határidőüzletre vonatkozó dolog, ez nem a fedezetlen üzletnél fordul elő, mert a fedezetlen határidőüzletnél nem szoktunk rendesen szállítani, csak a differencziát kifizetni, tehát Tisza István gróf ezen kitétele egy pleonazmus. Ha én eladok búzát, amely nincs learatva, akkor kikötöm, hogy mennél súlyosabb, annál többet kapok azért. Ez valami ezen határozati javaslatban, ami nem uj, mert megvan. A másik része a dolognak s ez igen fontos : a határozati javaslat azon második posztulátuma, hogy magyar búzát kell nekik szállítani a fedezetlen határidőüzletben. Ez egy felette jó dolog, de attól függ, hogy hogyan
interpretálják azok a tisztelt urak a tőzsdén. Ma másként interpretálják. Tényleg van magyar és internaczionális határidő-üzlet, tehát kétféle játék folyik jelenleg a börzén, magyar és internaczionális. Megjegyése, hogy magyar búzában határidő-üzleti játék alig folyik a tőzsdén, ellenben internacziónális búzában igen is folyik és ennek nagyon természetes oka van. Ha határidőüzletben folyik a játék az mindig oly nagy tömegű áruban szokott történni, amelyeknek mennyisége majdnem korlátlan. De az a buza, amely Magyarországon terem és létezik, az nagyon korlátolt mennyiségű s a végén hamar bekövetkeznék az, amit tisztelt barátunk az alelnök ur jelez is, hogy egy ring alakulna, mely az egész készletet lefoglalná és meg : semmisítené a kontreminet. Ez állana elő a határidőüzletnél, hogyha tisztán csak magyar határidőüzlet léteznék. Tehát ki kellene mondani azt, hogy internaczionális búzában magyarban fedezetlen határidőüzletet kötni nem szabad, legfeljebb csak magyart, de ez esetben a határidőüzlet mai alakjából teljesen kivetkőztetnék. Akkor minek gróf Tisza István két tételét elfogadni, mikor az első, mely a t öbbletsulyra vonatkozik, már évek óta szokásban van és semmi köze a fedezetlen határidőüzlethez, a másik pedig, a fedezetlen határidőüzleti játék megtiltása nélkül, hasznavehetetlen. Helyesebb tehát, hogy gróf Tisza István javaslatait nem fogadjuk el és ehelyett egyszerűen megmaradunk régi álláspontunknál. Lényegére gróf Zselénski Róbert határozati javaslata ép oly merev, mint amit én proponálok, csak az a különbség a kettő között, hogy az ő javaslata simulékonyabb. Én magam is helyeslem, hogy a társegyesületekkel iparkodjunk simán és minden él nélkül vitázni, de azért mégis bátorkodom javasolni, hogy a határozati javaslat oda módosittassék, hogy kifejezésre jusson, miszerint mi a mult évi álláspontunk mellett maradunk meg, és attól el nem térünk. Gróf Zselénsky Róbert: Hozzájárul gróf Károlyi Sándor módosításához. Sághy Gyula: Osztja ugyanazon aggályokat, melyeket előtte szólók felhoztak, de egyúttal méltányolja azt a törekvést is, hogy oly pontoknál, amelyeknél egyetérthetünk, ne váljunk szét, tehát az áthidalást ugy kell megkeresni, hogy a dolog lényege ne szenvedjen. E kérdésben teljesen osztozik mindkét felszólalóval, hogy magában a dolog lényegében az előbbi álláspontunkat fel kell tartani, mert ez felel meg egyedül a magyar mezőgazdaság érdekeinek. Ebben a körben nincs kétség az iránt, hogy a fedezetlen határidőüzlet gazdaságilag általában nem előnyös. S bámulatosnak tartja, hogy az államok, amelyek eddig más téren a játékot korlátozni iparkodtak, ezt a játékot, amely anhyi tőkét von el a produktív gazdasági befektetésektől, az államok mégis támogatták és a jelenben is tűrik, habár több külföldi állam már korlátozására és megszüntetésére törekszik is. Azt senkisem mondhatja, hogy a fedezetlen határidöüzlet emeli a termény árát, hanem vagy nyomja igaztalanul, miután a viszonyok által nincs indokolva, vagy felhajtja akkor, mikor az nincs indokolva a gazdasági viszonyoknál fogva. Ezt tapasztaltuk akkor, mikor 14—16 forintra szökött fel a buza ára s a felszökés a játékos előnyére vált. Szóló is csatlakozik azon felfogáshoz, melyet Károlyi Sándor gróf felhozott, de egy hozzáadással. A törekvés, amelyet az előadói javaslat szerkesztésénél az előadó ur kifejtett, az a bizonyos kurtoazi bizonyos méltánylást érdemel, mert igaz, hogy bámulatos az, hogy az „OMGE." és a többi gazdasági egyesület közül az egyetlen Biharmegyei Gazdasági Egylet külön álláspontot foglal el a gazdaközönség állásfoglalásával szemben, de szépen kifejtette Zselénski, hogy bizonyos simulással és közeledéssel ; ezt méltányolni kell és ezt megtehetjük akként, hogy a javaslatot azon értelemben
1808 formulázzuk, mint azt Károlyi gróf kifejtette s megbízzuk az elnökséget, vagy végrehajtóbizottságot, hogy ezt preczizírozza. Az a módosítás, ahol az a) és 6) pontok kiemelve vannak, annyiban megtartandó, hogy mondjuk meg őszintén, miszerint a Szövetség, igenis méltányolja azt a törekvést, hogy a Biharmegyei Gazdasági Egylet is belátja azt, hogy a helyzet tarthatatlan és ennek folytán ezen két pont emeltessék ki, de nem m'nt olyan, melyet egészségesnek tartunk, nem mintha annak nagy jelentőséget tulajdonitanánk, hanem kimondjuk, hogy: a Biharmegyei Gazdasági Egyesület azon véleményében osztozunk, hogy a helyzet tarthatatlan. Forster Aurél: Semmiben sem osztozzunk vele, mindig mi huzzuk a rövidebbet. Ságliy Gyula: A közeledést méltányosnak találja ós ezzel álláspontunkat nem módosítjuk s elfogjuk érni azt, hogy azon oldalon, ahonnan a közeledés történt, annak továbbra útját nem vágjuk. De hibás volna elfogadni egy gazdasági egylet oly memorandumát, amely az egész gazdaközönséggel bizonyos tekintetben ma is ellentétbe helyezkedik indokolatlanul. Hozzájárul gróf Károlyi Sándor javaslatához és a formulázást kéri a bizottságra bizni. Ivánka Oszkár: Nézetem szerint nem lehet egy javaslatnak a czélja, hogy egy a vitában felmerült nézet és állásfoglalás felett kritikát gyakoroljon. A javaslatnak mást nem szabad tartalmaznia, mint azon nézetek kidomboritását, amelyeknek érvényesülését az a fórum, amely elfogadja a javaslatot, kivánja. Én teljesen helyesnek tartom azt az álláspontot, amit gróf Károlyi Sándor felszólalása után Zselénski Bóbert gróf is elfogadott. Fogadjuk el tehát a javaslat harmadik pontját. Mérey Lajos : Bendkivül méltányolandónak találom azt az előzékenységet, amelylyel tisztelt tagtársunk Sághy Gyula egy gazdasági egyesületnek oly irányú tevékenységét akarja előzékenységgel, vagy hogy az ő kifejezésével éljek, simulékonysággal tárgyalni, amely egylet mégis ezen Szövetségnek is egyik tagja, amely eddig a gazdasági egyesületek többségével, legalább tudomásom szerint nem haladt egy irányban. De bocsánatot kérek, vannak egyes dolgok, a gazdasági életben is, amelyekre rámondható a német mondás: in Spiel kein Brúder. A fedezetlen határidőüzlet kérdésében a magyar gazdatársadalom vagy fogad el egy határozott irányt és itt nem alkuszik, nem simul senkihez, de rálép egy alkudozó téire és megtörténhetnék, hogy egyszer elfogadnánk a Biharmegyei Gazdasági Egyesület szegreakasztott gazdasági elveit, máskor pedig egy más gazdasági egyesületét. S habár !én is méltányolom, hogy Biharmegye Gazgasági Egyesülete enged e téren s megvagyok róla győződve, hogy a megye gazdaközönsége a mi javaslatunk jóságát rövid időn át befogja látni, mégis szivem egész mélyével járulok azon férfias kijelentéshez, melylyel gróf Károlyi Sándor, gróf Zselénski Bóbert javaslatát módosította. Sághy Gyula: Személyes kérdésben szólal fel s kijelenti, hogy ő is az „OMGE.* álláspontját osztja s csak a formulázást kérte a végrehajtó-bizottságra bizni. Hazzájárul gróf Károlyi Sándor javaslatához. Makfalyay Géza: Örömmel üdvözli a hangulatot, amely itt nyilvánult, hogy az ellenfél irányában előzékenyek legyünk és fehér kesztyűvel vivjuk meg a párbajt, de mikor a nagygyűlésnek e kérdésben állást kell foglalnia, annak egészen határozottnak kell lenni, nehogy félremagyaráztassék. Ott, ahol a küzdelmet meg kell vivni, ott előzékenyen és simán vivjuk meg. Itt ennek helyét nem látom, én csak határozott akarok lenni és épp ezen szempontból pártolom gróf Károlyi Sándor javaslatát. De valami csekély indokolásnak mégis hozzá kell jönni és azért bátor vagyok azt javasolni, hogy a határozati javaslat igy szóljon : kimondja a nagygyűlés, hogy : a tőzsdén folyó fedezetlen
KÖZTELEK,
1900. D E C Z E M B E R H O 1.
határidöüzlet folytán a mai helyzet tarthatatlan és törvényes intézkedések szükségessége forog fenn. Ebből folyólag támaszkodva a saját régi ős ujabban a Nógrád-, Arad ,Nyitra-, Bers-, Sáros-, Somogy-, Pozsony- és Zalavármegyei gazdasági egyesületek által elfoglalt álláspontra, feliratilag kéri ez összkormányt és képviselőházat, hogy a harmadik szövetségi nagygyűlésnek a tőzsde reformja tárgyában hozott határozati javaslatát érvényesítse. Gróf Dessewffy Aurél elnök: A vitát be zárja és kimondja a nagygyűlés határozataként, hogy: a határozati javaslat a Makfalvay által felolvasott szövegezésben fogádtatik el. Nemzetközi mozgalom megindítása a gabonaárak szabályozása tárgyában. Bernát István: Tisztelt, nagygyűlés! A gabonatermelés az utóbbi időben nagymérvű változáson ment keresztül, kü'önösen nálunk, amennyiben gazdáink részéről jelentékeny erőfeszítések történtek a buzafajták javítása, valamint a mennyiségnek fokozása érdekében. Egyrészről nagyon érdekes, másrészről szomorú, hogy ezen erőfeszítéssel szemben a jutalom, ami a gazdáknak jut, igazában véve naprólnapra hanyatlott, egyrészt azért, mert a gabona ára csökkent, másrészt azért, mert a terhek, amelyek a mezőgazdát és a mezőgazdaságot terhelték, rapróbnapra nagyobb mértékben fokozódtak. Sokáig a gazdák közül alig jutott valakinek eszébe, hogy az árak alakulását, amelyen az utolsó két évtizeden keresztül mentünk, gyökerében megvizsgálja ; kevesen gondoltak arra, hogy az ürügyek alatt, amelyeket az áralakulás indokául odavetettek, tulajdonképpen valótlanságok rejtőztek, amelyek a magyar gazdának a bukását előidézték, de valóságban nem indokolták meg azt, hogy mikép lehet az, hogy a kínálat és kereslet annyira megromlott. E czélból egy mumus, egy ijesztő kép volt a gazda elé állítva, a túltermelés meséje. Erről beszéltek akkor, midőn KeletIndiában éhség volt, túltermelésről beszéltek akkor, midőn Oroszországban a rossz termés folytán százezrek és milliók voltak kitéve az éhhalálnak. Az 1896. évben tíudapesten tartott nemzetközi gazdakongresszus nyúlt a dolgok mélyébe és merte kimondani, hogy túltermelés nem létezik, mert igazában véve hosszabb időn keresztül nem is létezhetik. De mint minden állításban, a túltermelésben is volt egy szemernyi igazság és van ma is. Nem a világon van túltermelés, de bizonyos körülmények fejlődése mellett lokális túltermelést lehet csinálni, nem is annyira a valóságban, mint inkább a papíron. Bizonyos, hogy a kínálat és kívánat egymáshoz való viszonyát igy meghamisítva, jutott a gazdaosztály abba a helyzetbe, amelyben az áralakulás rá nézve a legkedvezőtlenebb, annak feltüntetése végett, hogy ennyire kedvezőtlen és abszurd dolgok kerülnek felszínre, méltóztassék megengedni, hogy néhány adatot említsek fel. 1894 szeptember havában Budapesten egy q. búzának az ára csak 12 86 korona volt, s a mostani árak sem sokkal kedvezőbbek a gazdára nézve; a termelés és az ár megfordított viszonyba jutott. Ezt láthatjuk a következő számokból. 1898 ban a világ búzatermése volt: 76 millió tonna, 1899 ben : 72 millió, 1900 ban : 68 millió, az áraknak tehát folyton emelkedniük kellett volna, holott a valóságban épen az ellenkező történt, ugy, hogy az amerikai főbb piaczokon 1898-ban egy tonnabuza ára: 144 márka volt, azaz métermázsánként körülbelül 18 korona. 1899 ban az ár leesett 115 márkára tonnánként, illetőleg 14 koronára métermázsánként. 1900 ban a tavaszi és őszi ár 112 márka, illetőleg 13 5 korona. Az esés tehát folytonos és ezt sem a kinai, sem a transzváli háború, sem pedig a Kuba ellen intézett hadjárat nem befolyásolta, holott más időkben
95. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. a háborúnak már csak hirére is fel szokott szökni a gabona ára. Ez kétségtelenné azt teszi, hogy meg van hamisítva a kinálat és kívánat, meg van hamisítva különböző eszközökkel, amelyekre utaltak. Oda kell törekednünk, hogy az áralakító tényezők régi egészséges viszonya helyreállíttassák. Ez másként nem lehetséges, mintha a termelők éppúgy szervezkednek, mint a másik oldalon levők már megtették. Ez nem olyan dolo/?, amely Magyarországon kelt ki csirájából. Évek óta Amerikában és másutt is jelentékeny erőfeszítés történik a gazdaoszlály részéről, hogy elsősorban helyiértékesitő szövetkezetek alakíttassanak; ezek aztán egy nagy központban egyesittessenek. Fel kell említenem a legutolsó párizsi nemzetközi gazdakongresszus eredményeit és megállapodását is, mely ugy szól, hogy a gazdaosztály s a búzaárak tekintetében okvetetlenül szükséges, hogy az egyes nemzetek irányadó férfiai között nemzetközi egyesülés létesüljön, amelynek segélyével a szervezett gazdaosztály győzedelmesen állja meg a versenyt az ellentétei érdekkörökkel szemben. Erre nézve hozott a párizsi kongresszus egy határozatot. Ennek hatodik pontja kimondja, hogy a kongresszus állandó bizottsága utasittatik, hogy kezdeményezze a nemzetközi állandó bizottság alakítását, amelynek tagjait az országos gazdasági egyesületek választanák meg. A helyi értékesítő szövetkezetek alakítása tekintetében nyüt titkot árulok el,ha elmordom, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Hangya részletes tervezetet dolgoztak ki, amely a helyi szövetkezetek létesítését és módozatait megszabja ós eszméket tartalmaz arra nézve, hogy miként volna lehetséges a központi intézet létesítése. E tekintetben mégis van egy nagy feladata ezen nagygyűlésnek, t. i., hogy a gyűlés jelenlevő tagjai szétmenvén megyéikbe, karolják fel az ideát, terjeszszék, népszerűsítsék és a szövetkezet létesítését támogatni szíveskedjenek. Azzal az ámítással szemben, mintha a gazdák ezen szervezettel alaptalan árakat és előnyöket igyekeznének maguknak biztositan5, amelyeket igazában véve meg nem érdemelnének, legyen szabad csak azt felhozni, hogy ez senkinek sem e.zében sem szivében nincs. Az egyetlen, amit biztosítani akarunk az, hogy a becsületes polgári hasznot biztosithassa magának a gazda. Enélkül egy bizonyos időn tul úgyis lehetetlenné válik a termelés. A másik, amit ki akarok még emelni, az, hogy a földmivelésügyi minisztériumnak jövö évi költségvetésében egy nagyon tetemes összeg, 200,000 korona van előirányozva e ezélra s miután valószínű, hogy ezért ugy a földmivelésügyi minisztérium, va'amint azok, akik az ő álláspontját elfogadják, megtámadtatásoknak lesznek kitéve, kijelentem hogy az állami támogatás nézetem szerint ezen mozgálomnál nagyon fontos és nagyon megokolt azért, mert a kisgazdák, de a középbirtokos osztály is azon helyzetből, amelybe az értékesítésnél tulajdonképen a politikusok és az állam mulasztása folytán jutott, maga erejével kiemelkedni aligha bír. Nagyon szükséges tehát, hogy az állam által is segitessék. Egyébként bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani. Mondja ki a nagygyűlés, hogy: 1 . a magyar gazdáknak termékeik értékesítése végett való tömörülését s e czélból értékesítő szövetkezeteknek alakítását és egy hálózatba vonását szükségesnek tartja s az eszme terjesztésére, valamint tényleges megvalósítására a vidéki gazdasági egyesületek figyelmét lehető nyomatékkal felhívja. 2. Tekintettel arra, hogy a kormány beavatkozása múlhatatlanul szükséges, hivatkozással az érdekelt minisztereknek e tárgyban tett nyilatkozatára, mielőbb egy értekezlet volna összehívandó, ugy a kormány képviselőiből, valamint az érdekelt szaktestületek
95. SZÁM.
ÍO-IK
ÉVFOLYAM.
megbizottaiból; az értekezleten megállapítandók az állami beavatkozás modozatai s a magyar államvasút által nyújtandó kedvezmények részletei is. Ugyanez alkalommal a szövetkezeti hálózat fejlesztésének és kiépítésének módozatai, hivatkozással a szövetségi nagygyűlés 1898 ban ide vonatkozólag hozott határozatára kifejtendök. Az értekezlet összehívása iránt a földmivelésügyi miniszter úrhoz felterjesztés intézendő. 3. Utasítja a naggyülés a végrehajtó bizottságot, hogy a párisi nemzetközi gazdakongresszus állandó bizottságával magát a tervezett nemzetközi bizottság szervezése végett érintkezésbe s az eredményről annak idején jelentést tegyen. Emődy József: Teljts mértékben osztom Bernát István indokolását és előterjesztett határozati javaslatát annál is inkább, mert az a mumus, melyet ő felszólalásában megemlített, t. i. a túltermelés hangoztatása, már ismét napirenden van s nem volt elegendő a kereskedőknek az a leczke, amelyet 1897-ben kaptak, amidőn szintén nagy garral hirdették, hogy a gabonaáraknak emelkedni nem lehet, mert az egész világon túltermelés van. Midőn ezt hangoztatták, teljesen figyelmen kivül hagyták azt, hogy amidőn ők túltermelésről beszéltek, akkor halomszámra haltak ében az emberek s nem is kell messzire menni, mert itt hazánk északkeleti részén, ahol a ruthén akczió megindult, a nyomornak legnagyobb fokát látjuk. Ez elől a mi tisztelt ellenfeleink kitérve hangoztatták a túltermelést s az óriási készleteket, amelyek mesterségesen vannak csinálva, összehalmozva, ennek segítségével sikerült nekik ma is, daczára a rossz termésnek, a búzaárakat oly mérvre sülyeszteni, amely árak mellett a gazdaember megélni nem képes. Szó volt itten ma a fedezetlen határidőüzletről s a bihari egyletnek előterjesztésében volt egy plauzibilis ok, hogy a fedezetlen határidőüzlet fentartassék. Ezt a nézetet én nem osztom, mert a határidőüzlet képes megakadályozni azt, hogy őszkor a gabona össze ne torlódjék és akkor az árak bizoayo3 kiegyenlítést nyerjenek. Felfogásom szerint ezt nem a gabona-határidőüzlet fogja orvosolni, hanem orvosolni fogja a közraktári intézmény ós éppen ezt kifogásolom én Bernát István javaslatában, hogy amidőn ő megemlékezett az értékesítő szövetkezetekről, meg nem emlékezett a közraktári intézményről, arról t. i., hogy a magyar királyi kormánynál sürgessük meg az erre nézve tett előterjesztésünket, hogy végre-valahára eme megállapodásunkat a megvalósítás stádiumába juttassa. Megállapodásunk az volt, hogy miután a magyar kormány rendelkezik kiterjedt vasúti hálózattal, amelyet az egész külföld irigyel, terjeszsze ki tehát egy kis jóakarattal, hisz az semmi nehézségbe nem ütközik a vasúti hálózatok mentén a közraktári intézményt. Azzal fogadom tehát el Bernát István javaslatát, hogy az egészíttessék ki azzal, hogy ezen alkalommal hívjuk fel a magas kormány figyelmét ezen rég hangoztatott kívánságunk teljesítésére is. Károlyi Sándor gróf: Tisztelt Nagygyűlés! Keveset akarok ahhoz hozzátenni, amit Bernát István tagtársunk ezen kérdésben előterjesztett, mert ő mindent elmondott, ami e tárgyra vonatkozik s ahhoz lényegébe sem ni hozzátennivaló nincs. Fontosnak tartom azonban felemlitését annak, hogy mai nap m'ntha a levegőben volna az, hogy mindenfelől iparkodnak közraktárakat létesíteni, amelyek esetleg nem a termelőknek, hanem a kereskedelemnek jutnáDak a kezébe. Ez uraim a fedezetlen határidőüzlettel szoros összefüggésben áll. Ha a közraktárban egy félmillió qgato iá olyan emberek kezében és tulajdonában van, akik határidőre akarnak játszani, ezzel a készlettel egy perez alatt is képesek az árak hanyatlását és esését előidézni. Szükséges tehát, hogy ezen készleteket a közrak-
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 1. tárak utján maga a termelő uralja, nem pedig annak ellenségei. Erre kell tehát a súlyt fektetni nem arra, hogy közraktárak legyenek, hanem hogy szövetkezeti közraktárak legyenek. Utal szóló az amerikai viszonyokra, hol az összes közraktárak ma a nagy amerikai gabonanagj kereskedők kezében vannak és ez a pár száz ember rendelkezik az Unió gabonakereskedelmével. Ezen mozgalom ellen Amerikában most a termelők állanak össze és azt mondják, hogy ők akarnak közraktárakat csinálni s ők raktározzák be a gabonát, melyre előleget vesznek s a raktári készletet lassanként fogják a piaezra szállítani a fogyasztás szükségleteihez képest és a közvetítők elkerülésével adják el. Ez az a példa, ami ránk is vonatkozik, nem mondom, hogy vegyük ki a a kereskedők kezéből a gabonakereskedést, mert az abszurditás volna, hanem a kereskedőknek túlkapásai ellen kell védekeznünk azáltal, hogy szövetkezeti uton összetartozandóságunkat kifejezésre juttatva védjük magunkat. Bernát Ltván előadó: Emődy szavaira reflektálva megjegyzi, hogy a közraktárak szervezése benne van a határozati javaslatban s benne van a Hangyának a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztett előterjesztésében is. A nagygyűlés Bernát István javaslatát egyhangúlag elfogadta. Husértékesités előmozdítása liuskiviteli vágóhidak szervezése utján. Jeszenszky Pál előadó behatóan ismerteti a hazai állatértékesitési viszonyokat s azokat a nehézségeket, melyeket a külföld, főleg azonban Ausztria, élőállatkivitelünk, elsősorban élősertéskivitelünk ellen támaszt; részletes statisztikai adatokkal mutatja ki, hogy Németország mily óriási erőfeszítéseket tesz, hogy husszükségletét saját tenyésztéséből fedezni legyen képes, aminek az a konzekvencziája az oda exportáló államokra, hogy Németországban ezentúl oly biztos fogyasztó piaezra nem számithatnak mint edd'g, már csak azért sem, mert az uj husszemle-törvénynyél Németország akkor teheti lehetetlenné bármely államnak a husbevitelét, a mikor ezt megtenni jónak látja. E őadó oda konkludál, hogy a húskivitelre való berendezkedésnek a legmelegebb feltétele a biztos fogyasztó piacz lévén, ilyennek hiányában veszedelmes vállalkozás volna nagyobbszabásu berendezkedéseket létesítenünk szarvasmarhaértékesitésünk javítása érdekében. Mindaddig, mig Ausztria és Németország élőszarvasmarhakivitelünk elé az eddiginél nagyobb akadályokat nem gördít, előadó nézete szerint legczélszerübb, ha az értékesítés mai módja mellett maradunk meg, intézkedéseket téve azonban, a belfogyasztás fokozására, az állatszállítás megfelelő reorganizácziójára. Előadó sürgeti, hogy a megújítandó kereskedelmi szerződések alkalmával a szerb állatbehozatal lehetetlenné tétele czéljából a behozatali vámok oly magas összegben állapíttassanak meg, hogy a szerb állatok ne okozhassanak káros konkurrencziát ami állatainknak a saját piaczainkon, miáltal értékesítési viszonyaink egy csapásra jelentékenyen megjavulnának. , Egészen másként alakulnak a viszonyok a sertésértékesités terén. Sertéseinkkel a vámkülföldről teljesen ki vagyunk zárva és semmi raményünk sincs arra, hogy sertéskivitelünknek a külföld a belátható jövőben kaput nyitna. Igy teljesen Ausztriára vagyunk utalva sertéskivitelünkkel s kilátásaink az Ausztriába irányuló élősertéskivitel zavartalan lebonyolítások igen rosszak. Előadó a fenforgó viszonyokra való tekintettel a sertésértékesités javítása és biztosítása érdekében okvetlenül szükségesnek tartja, hogy húskivitel utján igyekezzünk sertéseinket értékesíteni. Ezt meg-
1809 felelő, még pedig szövetkezeti alapon létesítendő sertésvágóhidak szervevésével látja biztosithatónak. Ezután előadó titkár a külföldöa tett tanulmányútja alapján ismerteti első sorban Dánia s'ertéskiviteli telepeit, azok szervezetét, berendezését, működését az azok által elért s évről-évre fokozódó birá'ó eredményeket. Szóló nagyon helyénvalónak tartja, hogy e telepeket természetesen ami viszonyaink figyelembe vételével fogadjuk el követendő mintákul s igyekezzünk idehaza a kezdeményező lépéseket ezek szervezésére mielőbb megtenni. A következő határozati javaslatot terjeszti elő: Kimondja a nagygyűlés, hogy: 1. A velünk szerződéses viszonyban álló államoktól, különösen Németországtól a megújítandó kereskedelmi szerződésekben, vagy külön egyezményben, ki nem játszható biztosítékok szerzendők állatkivitelünk biztosítására. -2 Sertésvágóhidak létesítését szövetkezeti alapon. Ezek létesülésének anyagi támogatással leendő elősegítését a kormány által. Felkérendőknek tartja a gazdasági egyesületeket arra, hogy ott, ahol erre a viszonyok megfelelőek, szövetkezeti seriésvágóhidak szervezése érdekében a szükséges propagandát társadalmi uton megindítsák. Gróf Dessewffy Aurél elnök: Tisztelt Nagygyűlés I Abban a véleményben vagyok, hogy előadó érdekes előadása, mely itt a husértékesitésről tartott teljes elismerésünket érdemli ki; s miután előadó az előadott becses anyagot könyvben is megjelentette, indítványozom, hogy a nagygyűlés nevében e jeles munkálat megírásáért elismerésünket fejezzük ki előadónak. Emődy József: Legnagyobb örömmel csatlakozik elnök ur Ö nagyméltóságának nézetéhez, mert Jeszenszky titkár urnák ezen könyve, mely a nagygyűlés előtt fekszik, ép oly alapos, mint amilyen alapos volt mostani előadása. Szóló áttanulmányozta a munkát és meg van győződve annak tartalmas voltáról, mert abban nemcsak benne van az ő tanulmányutjáDak leírása, hanem egy egész programmot nyújt arra nézve, hogy a husértékesités tekintetében mily irányban haladjunk. Nézetem szerint oly értékes munka ez, amelynek megírásáért a nagygyűlés előadónak jegyzőkönyvi elismerést fog szavazni. (Helyeslés.) Az ő előadásának és munkálatának hatása alatt engedjék meg, hogf egy indítványt tegyek. Ugyanis nagyon szép és megkapó a dán értékesítő szövetkezetek leírása és ezeknek szervezése oly egyszerű, hogy ez arra késztet minket, gondolkozzunk a felelt, hogy miért ne lehetne nálunk is létesíteni ily szövetkezeteket. Konkrét indítványa szólónak oda terjed, hogy miután az „OMGE." illetve a gazdasági egyesületek országos szövetségénél van egy alap, amely ezen czélt szolgálja, hogy a szövetkezeti eszmét propagálja az országban: ezen alap akár teljes egészében ezen husértékesitési szövetkezetek alakítására fordittassék, mert ily szövetkezetek létesítésére nálunk a talaj megvan. Gróf Dessewffy Aurél elnök: A nagygyűlés határozataként kimondja, hogy előadó és Emődy indítványa a szövetkezeti bizottsághoz utasittatik. Mezőgazdasági
érdekképviselet tosítás kérdése.
és a jégbiz-
Rubinek Gyula előadó: (Az előadás anyagát lásd lapunk 93. (951.) számában.) az alábbi határozati javáslatot terjeszti be: Mondja ki a szövetségi nagygyűlés, hogy : 1. a mezőgazdasági érdekképviselet törvényhozási uton való mielőbbi szervezését, valamint a Gazdák Biztosító Szövetkezetének nagyobb arányú és rendszeres állami támogatását szükségesnek tartja. 2. fölhívja a végrehajtó bizottságot, hogy
1810
KÖZTELEK,
az előadói munkálatban kijelölt eszközök figyelembevételével, illetve a Gazdák Biztositó Szövetkezete igazgatóságának bevonásával mindkét irányban részletes tervezetet dolgozzon ki és azt a földmivelésügyi miniszterhez terjessze elő. A nagygyűlés az előadó által beterjesztett javaslatot elfogadja. Meskó P á l : Tisztelt Nagygyűlés: A gazdasági egyesületek szervezkedése kérdésével kapcsolatosan engedjék meg, hogy egy oly körülményre hivjam fel a nagygyűlés és az elnökség figyelmét, amely az egész ország gazdaközönségét, különösen pedig az ország egy jelentékeny részének gazdaközönségét felette érdekli és foglalkoztatja. A gazdasági egyesületek azért szervezkednek, hogy a gazdák érdekeit minden körülmények között megoltalmazhassák. Egyesületünkhöz, a Nyitramegyei Gazdasági Egylethez tömérdek panasz érkezett be a tekintetben, hogy a répatermelők, különösen pedig a kistermelők a czukorgyárak részéről a legnagyobb sikaneriáknak vannak kitéve, ebben az ügyben kötelességünknek tartottuk szót emelni és azt határoztuk el, hogy itt fogjuk ezt a sérelmet felhozni és felkérjük elnök ur Ő nagyméltóságát és a Szövetséget, hogy szíveskedjenek ezen kérdést becses figyelmükre méltatatni olymódon, hogy méltóztassék a földmivelésügyi minisztériumot alkalmas formában megkeresni aziránt, hogy a répabeváltás tartamára minden czukorgyári körzetbe rendelne ki egy biztost, ki a beváltást ellenőrzi, ki egyik állomástól a másikra megy s a tapasztalt visszaéléseket megtorolja s konstatálja, hogy a beváltásnál óriási visszaélések fordulnak elő. Engel Henrik: Kiváltképen a nagysurányi czukorgyárnál. Meskó Pál: Én tisztelettel emlékezem meg azon gyárakról, melyekről ily panaszokat nem hallok, p. u. báró Stummer tavarnoki és nagyszombati gyárairól. Nem akaiom ugyan egy gyár nevét sem említeni, hol visszaélés történt, de ha már Engel Henrik tagtársam nyilatkozott, kénytelen vagyok én is felemlíteni, hogy a nagysurányi czukorgyárról ugy beszél mindenki, mint'a halálos ellenségéről. A gazdasági egyesületek szervezkedéséről lévén szó, most a biztositó szövetkezet támogatása révén jelentékeny előnyökben részesülhet minden egyleti tag és egylet. Mi szervezkedtünk és védelmezzük a gazdák érdekeit, de ennek következtében előnyünk nincs, csak hátrányunk. Felkaroltuk a fogyasztási szövetkezeteket, most ellenségünk minden kereskedő. Felkaroltuk a hitelszövetkezeteket, most ellenünk fordul minden pénzintézet, felszólaltunk a répatermelők érdekében, kilépett egyletünkből minden czukorgyár. Hát lassanként magunkban maradtunk, azért van szükségünk a központ támogatására, hogyha ezek ott hagynak bennünket, akkor a központ legyen szives az ilyen ügyeket felkarolni. Kérem az ügyvezetöséget, méltóztassék ezt alkalmas formában akár a legközelebbi végrehajtó-bizotlsági ülésen napirendre tűzni, vagy pedig innen felterjesztést intézni a földmivelésügyi minisztériumhoz, hogy minden czukorgyári körzetbe miniszteri biztost küldjön ki és • K f l i
h
h J
V
JS
U
1900. D E C Z E M B E R H 0
1.
én megvagyok győződve, hogy mindjárt más lesz az eljárás. Ez azonban tisztelt nagygyűlés, csak a beváltásra vonatkozik, a czukorgyárak kartelje ellen másként kell védekeznünk, mivel látjuk, hogy hiába hozunk mi határozatot, a kartellel szemben boldogulni nem fogunk s csak az ő kezükben leszünk, mert terrorizálják a gyárak a gazdákat s azok nem mernek tevékenységünkben és akcziónkban résztvenni s nincs más mód, mintba innen támogatnak és innen hivatik fel a figyelem a visszaélésekre. Még arra akartam kitérni, hogy a kartel ellen másként nem birunk küzdeni, mint szövetkezeti czukorgyárak létesítésével. Ha egy-egy vidéken a szolid elemek összeállnak és hatnyolcz ezer holdat jegyeznek, létesülhet a czukorgyár. Igaz, nem akarom megmondani, hogy hol és merre, de megtörtént Magyarországon, hogy létrejött szövetkezeti czukorgyár és mikor már létrejött, a legfőbb matadorokat megvásárolták a kartelisták. Kérem a nagygyűlést, hogy ezen szövetkezeti mozgalmat is támogassa tőle telhetőleg.
A nagygyűlés ily értelemben határoz. Ezzel a nagygyűlés véget ért.
VEGYESEK. Mai számnnk tartalma: Az OMGE. közleményei Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde
Indítványok. Szövetség titkára előterjeszti, aMosonyvármegyei gazdasági egyesületnek a bécsi marhavásárokon az eladók által fizetendő fogyasztási adók tárgyában intézett átiratát. E kérdésben a végrehajtó-bizottság már határozott, méltóztassék belenyugodni abba, hogy ez irányban a szükséges intézkedések a végrehajtó bizottság részéről már megtétettek. Emődy József nem osztja előadó vélemé1 1
UttOll
Eljegyzés. Almási Almay Olivér aradi földbirtokos eljegyezte gyoroki Ándrényi Pauline kisasszonyt Budapesten. A pozsony megyei gazdák Darányi miniszternek. A Pozsony vármegyei Gazdasági Egyesület 15 tagu küldöttsége Bartal Aurél vezetése alatt e hó 26-ikán d. u. tisztelgett a képviselőház elsőemeleti elnökj termében Darányi földmivelésügyi miniszternél, hogy megköszönje azt a jóindulatot, amelylyel a pozsonyi gyümölcs-, szőlő- és konyhakertészeti kiállítás védnökségét a miniszter elvállalta. A küldöttségben részt vett Brolly Tivadar pozsonyi polgármester és Klempa megyei alispán is. A tisztelgés alkalmával a pozsonyiak köszönetüket fejezték ki az ép jelenlevő nemeskéri Kiss Pál államtitkárnak is, aki a kiállítás megnyitásán a minisztert képviselte. Egyben fel kérte a küldöttség a minisztert arra, hogy az újra építendő pozsonyi szőlőszeti iskolát ne 20, hanem 40 tanuló számára rendezze be s a gyümölcsészeti kiállításról felvett képeket is átnyújtották a miniszternek. Darányi miniszter kitüntető szívességgel fogadta a küldöttséget s kijelentette, hogy a gazdasági egyesület működésével igen meg ven elégedve s reményét fejezte ki, hogy a jövőben is csak megelégedését tolmácsolhatja az egyesületnek. A szőlőszeti iskolára vonatkozólag kijelentette, hogy maga is fontos dolognak tartja azt a nyugati megyék szőlőtermesztésére nézve, hogy e a z iskola a mai viszonyok követelményeinek megfelelőleg építtessék újra ós rendeztessék be s °8- és
kir
V • 9 fm
"
udvari 8zállitó
magkereskedése
BUDAPESTEN,
minták beküldése és az ár közlése mellett a l e g m a g a s a b b n a p i s á g i m a g o t , és pedig :
^ ^ ^
Oldal 1803 ... _ ... 1810 ... 1812
A m. kir. mezőgazdasági mnzenm gyűjteménye a VII. ker., Kerepesi-ut 72. stám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napon kivételével: naponkint d. e. 9 érától d. n. 1 óráig. Hétfői ég az ünnepeket követő napokon a muzeum tárva van. A muzeum latogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton : a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősorutcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezöutcza sarkán van.
Szemmáry József helyesli előtte szóló javaslatát s kéri azt kiterjeszteni az erdélyrészi vármegyékre is, ahol szintén vannak ilyen meddő működésre kárhoztatott egyletek. A nagygyűlés Forster Géza és Szemmáry József javaslatait elfogadja.
V
...
A magyar kir. földtani intézet mnzenma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij lefizetése után tekinthető meg.
Gróf Dessewffy Aurél elnök: Meskó tagtárs ur által felhozottakat talán a végrehajtóbizottsághoz tegyük át tárgyalás végett. (Helyeslés.) Forster Géza: Tisztelt Nagygyűlés! Méltóztassanak megbocsájtani, hogy visszatérhessek azon tárgyra, melyet Rubinek előadó ur előadott a gazdasági egyesületek szervezkedésére. A dolog ugy áll, hogy .némely gazdasági egylet, különösen azok, amelyek a Felvidéken vannak, oly szomorú anyagi helyzetben vannak, hogy nem képesek anyagi erő hijján adminisztratív ügyeiket sem intézni azért, mert az egyletet nem pártfogolják, az alsó néposztály kivándorolt és a középbirtokosok tönkrementek. Hogy mily hibi ez kivált a nemzetiségi vidékeken, azt fJesleges iit magyarázni s csak arra akarok utalni, hogy itt sürgős intézkedésekre van szükség. Az a javaslatom, hogy a földmivelésügyi miniszternek jóakaratát kellene kikérni, hogy ezen felvidéki vármegyékben a gazdasági egyesületeket oly segélyben részesítse a földmivelésügyi miniszter, hogy azok kellő működést fejthessenek ki. Méltóztassék felhatalmazni a végrehajtó-bizottságot, hogy ezirányban felterjesztést intézzen a miniszterhez. (Helyeslés.)
ilFtÉk
95. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M . nyét, mert e kérdést folyton napirenden kell tartani, a bécsiek is folytonosan napirenden tartják s czéljuk az, hogy a gazdákat érzékenyen megkárosítsák. Előadó indítványával szemben javasolja, hogy a nagygyűlés a kér dóst az állattenyésztési szakosztályhoz utalja.
áron
mindenféle
gazda-
luczernát, nyulszapukát, lenmagot, napraforgót, lóheremagot, + b a l t a c í m e t , f e h é r kölest, c s i b e h u r t stb _ m _ * t a k a r m a n y repamag woros k ö l e s t , , , továbbá t e h e r h e r e t , t a v a s z i bükkönyt, k e n d e r m a g o t biborherét, mustármagot, gomborkát,
KÖZTELEK,
95. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM-
1900. D E C Z E M B E R
H O 1-
most az orosz, román és amerikai buza helyett is magyart dolgoznak fel, gabonakivitelünk fellendülése könnyen érthető. De hogy ez nem történt ami malomiparunk kárara, a lisztkivitel egyidejű emelkedése mutatja. Általában javulniok kellett a lisztértékesitési viszonyoknak is. Épp most iria az osztrák sütők szakközlönye, hogy az őrlési forgalom beszüntetése óta sokat i javult a magyar liszt minősége s hogy a pékipar ez okból meg lehet az uj állapottal elégedve. De megtartot-
ennek tudatában vásárolta is meg az uj iskola számára szükséges területet. Biztositotta a küldöttséget, hogy a rendelkezésére álló összeghez mérten az uj iskolát a legmodernebbül fogja berendezni. A Köztelek mai számában a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének nagygyűléséről szóló jegyzőkönyvet teljes terjedelmében közöljük, miért is a szokásos szakszerű tartalom a jelen számból kimaradt.
Terményszállitások a hadsereg részére a m. kir. budapesti honvéd élelmező-raktár 1901. évi önkezelési szükségletének és pedig: 2700 mm. rozsnak és 1000 mm. zabnak szerződésszerű bevásárlás utján való biztosítása czéljából a m. kir. honvéd élelmező raktárnál 1900. évi deczember hó 6-án délelőtt 10 órakor kizárólagosan írásbeli ajánlatok elfogadása mellett nyilvános versenytárgyalás fog tartatni. A bevásárolt zikkek
1901. évi január hó első tiz napján 1901. „ február „ „ 1901. „ márczius „ , „ „ 1901. „ április „ „ „ , 1901. „ május „ „
i következő részletekben szállítandó be métermázsákban
be
M. kir. honvéd élelmező-raktár . „ „ Budapest III. ker. ... ... ... Vörösvári utcza 105. szám ... » » 105.
600 600 500 500 500
200 200 200 200 200
Összesen mint fent...
2700
1000
Az őrlési forgalom megszüntetésének hatása. Tudvalevőleg azt hangoztatták mindig a tőzsde és malomkörök képviselői, hogy az őrlési forgalom beszüntetésének legelső következménye lesz, hogy az olcsó idegen buza inportja megszűnvén, a kivitel nem lesz fenntartható s a malmok — nehogy a finom lisztek a nyakukon maradjanak — az üzemet általában redukálni fogják és kevesebb magyar búzát fognak feldolgozni. Ez az argumentáczió csütörtököt mondott. A tapasztalat egészen mást mond. A kivitel emelkedett, még pedig ugy búzából és rozsból, mint lisztből, mig a gabonaimport, ha nem is szűnt meg egészen, természetesen sokkal jelentéktelenebb, mint volt 1899-ig. A statisztikai hivatal adatai alapján ismertetjük a folyó évi július 1-je óta lebonyolított forgalmat, minthogy az őrlési forgalom megszüntetésének hatása csak azóta jeForgalom julius—szeptemberben. 1900 1899 Buzabehozatal 68.996 mm. 197.320 mm. Rozsbehozatal 2.852 „ 2,512 „ Lisztbehozatal 16.029 „ 22.486 „ Buzakivitel 1,690.827 „ 1,229.455 „ Rozskivitel 1,113.001 „ 670 307 „ Lisztkivitel 1,661.043 „ 1,474.971 „ A buzabehozatal tehát az őrlési forgalom eltörlése óta is folyik és elég jelentékeny, de relativa jóval csökkent. Nevezetesen Szerbiából jött megint 66.360 mm. az 50 arany krajczár vámmal terhelve. A rozsbehozatal jelentéktelen maradt, ellenben az osztrák liszt importja további 6457 mmázsával csökkent. A buzakivitel az uj állapot első negyedévében 461.372 mm.-val = 371/2%-al; a rozskivitel 442.694 mm.-val = 66%-al; a lisztkivitel 186.072 mm.val = 13°/o-al emelkedett. Kereskedelmi mérlegünk a buza és rozsforgalmat illetőleg 970.086 mm.-val és a lisztforgalmat illetőleg 192,529 mm.-val javult. Az év első három negyedében összesen 3.621.133 mm. a javulás a gabonaforgalom és 1.035.134 mm. a lisztforgalom mérlegében. Érték szerint ez mintegy hetvenmillió koronának felel meg. Szinte felesleges mondanunk, hogy a mérleg javulása ez esetben körülbelül egyértelmű azzal, hogy megfelelő mennyiséggel több magyar gabona került őrlés alá a monarchiában. Gazdasági helyzetünk ez elvitathatatlan javulása az őrlési forgalom eltörlésének a következménye. Minthogy az osztrák — gácsországi és tengermelléki — malmok, amelyek az őrlési forgalommal éltek,
ták malmaink a külföldi piaczokat is ; juliusszeptemberben 223.487 mm. liszt ment hazánkból a rendes — angol, francz'ia, brazíliai, német, svájczi, olaszországi stb. — piaczokra. Igaz, hogy a külföldi viszonylatok forgalma a mult évvel szemben 43.997 mm.-val csökkent, de ennek nincs jelentősége, mert viszont az osztrák és boszniai kivitel 230.069 mm.-val emelkedett. A növekedő belföldi kereslet feleslegessé tette a külső piaczok felkeresését. Helyreigazítás. A ,Köztélek" f. évi 93. számának 1764-ik lapján a harmadik hasáb közepén egy passzus foglaitatik, amely Krausz Lajos urnák következő kijelentést imputálja: „Tessék végig nézni a 40 tagu testületen (tőzsdetanácson) s nagyon keveset fognak találni olyant, aki ezt az epitetont, hogy tisztességes ember, meg nem érdemli". Krausz Lajos ur felkért bennünket ezen kitétel következőleg való helyreigazításra: „Tessék végig nézni a 40 tugu testületen és egyet sem fognak találni stb.* Készséggel adjuk közre a helyreigazítást, meg lévén részünkről is győződve arról, hogy a Krausz ur intenezióinak az igy kiigazított kijelentés felel meg.
Szuperfoszfátot, k e n savas-kálit,
kénsavas-ammont,
Kovasavas-kálit, (dohánytrágyázásra)
Chilisalétromot, Kainitot, kálitrágy&sót
4Q°|0-o3 és
egyéb
mütrágyaféléket
„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság B U D A P E S T , V. k e r , , F ü r d ő - u t c z a 8.
r-
1899.
m t. c z .
Felhívjuk gazdaközőnség figyelmét
melyek az év folyamán több sorozatban,
jnlius és szeptember hónapokban Az aukcziókra felküldött és „Gyapjuárveróai vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a M. Á.
Gyapjnárrerési
Jeszenszky Pál az O. M. Gk E. titkára. — Á r a s
2
k o r o n a .
Megrendelhető az O. M .
G.
E. titkári
hivatalában.
vállalat T Á R S A ,
V.. Erzsébet-tér 13.
Pályázati
Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m . kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA
szám.
évi forgalom: 26,480 bá!.%
H E L L E R M . s
NYILTTÉR*)
elismert
kitfinő minőségben legolcsóbban szállít
t
kiírás.
Az alőlirott igazgatóság a magy. kir. államvasutak részére a jövő 1901. évben, illetőleg 1903. év végéig a távirdai anyagokból, villamos izzólámpák és szénpálczákból felmerülő tényleges szükségletnek szállítását biztosítani kívánván, erre ezennel nyilvános pályázatot A kiírás tárgyát képező czikkeket 'előtüntető jegyzék, mely egyszersmint ajanlati mintául szolgál, valamint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok, valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamránál megtekinthetők és a magyar királyi államvasutak igazgatósága anyag és leltárbeszerzési (A. III.) szakosztályánál (Budapest, VI. Andrássy-ut 83. szám alatt.) kaphatók. Szabályszerűen kiállított, ivenkint egykoronás magy. kir. okmánybélyeggelt ellátott ajánlatok lepecsételve, legkésőbb folyó évi deczember hó 6-iki déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag- és leltárbeszerzési szakosztályában átadandók, illetve pósta utján oda küldendők és a boríték ezen külczimmel látandó el. Ajánlat 158833/900. számhoz. Bánatpénzül az ajánlott áru értékének 5%-a a legkésőbb 1900. évi deczember hó 5-dikéig a magy. kir. államvasutak főpénztáránál leteendő. Később benyújtott ajánlatok, valamint olyanok, melyek nem pontosan és a részletes módozatok betartása mellett állíttatnak ki, végre azok, melyek után nem tétetett le az előirt, bánatpénz nem vétetnek figyelembe. Budapest, 1900. évi november hóban. Az igazgatóság.
1812
KÖZTELEK, 1900 DECZEMBER HO 5.
96.
SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
Hedrich és Stranss „Királymalom" üzleti tudóSzeszüzlet. sítása a .Köztélek' részére. 1900. nov. 30-án. \ Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő Most jelent meg tudósítása.) Rozsliszt A lefolyt héten a szeszüzletben az élénk irány0 0/1. I.. WR. II. II/B ffl. zat változatlan szilárd volt és a szeszárak ugy azon- Szám: nali, valamint későbbi szállításra a legutóbbi zárlat- Ár : Kor. 22.80 22.— 21.20 20.80 : az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében 19 40 17.40 14.4) jegyzés szerint záródnak, ügy a budapesti piaczon, valamint vidékről a vételkedv és fedezési vásárlások Köleskása: élénkek és több nagyobb tétel finomitott szesz adózva Szám 0 1 2 3 4 116-50-117-50 K, adózatlanul 46-50—47-50 kor. el is kelt helybeli finomitógyáraktól. Ár: Kor. 25.— 24.— 23.— 22.— 20.50 Élesztőszesz gyérebben fogyott és adózva 117-50 K.-ig, adózatlanul 47.50 koronáig jegyeztetik. Rizstakarmányliszt Árpadercze Takarmánydara 1901-pe. A denaturált és adózott nyersszesz ára változat— . - K. 11.- K. 10.20 K. lanul szilárd. A .Köztelek Zsebnaptár" ezen h e t e d i k évVidéki finomitógyárak részéről finomított szesz Rozskorpa budapesti vevőknek 1 koronával olcsóbban volt ajánlva f o l y a m a régi köntösében, javított és tetemesen a kartell árjegyzése szerint és több tétel ugy azonbővített tartalommal bir. nali, valamint deczemberi szállításra zárulva is lett, Araink 100 kgonként, helyben, elegysulyt tisztaA „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnapkedvezőbb fizetési feltételekkel, mint a budapesti fino- sulynak véve, zsákkal együtt értendők. tárt teljesen nélkülözhetővé tesz. mitógyárak feltételei. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens és exkontingens szeszt e héten gyéren ajánlottak és csak A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban tagok és a ,Köztelek" előfizetői részére bérmentes néhány tétel kelt el változatlan áron azonnali szállíküldéssel együtt (en gros) eladott élelmiczikkek árairóL tásra és kötésre. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42' — = 3 korona 50 fillér. = — A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövet42 50 korona. kezet üzleti jelentése. 1900. nov. 28. Megrendelhető Bécsi jegyzés 42-20—42 80 korona kontingens Forgalmunk a hét első felében kielégítő volt. a „Köztelek" kiadóhivatalában, nyersszeszért. Vaggontételeink voltak: burgonyából romániai, élőPrágai jegyzés 112-75—113— korona adózott és baromfiból és alvidéki káposztából. A két első czikk Budapest, 39-75——-— korona adózatlan szeszért. rendes iranyzat mellett változatián árakon értékesítTrieszti jegyzés 20' *— korona kiviteli tetett, az utóbbinál a hangulat kellemesebb lett és IX., Üllői-ut 25. (Köztelek). szeszért, 90% hektoliterje. ennek hatása alatt 50 fillérrel magasabb árt lehetett Kivitelre e héten több nagyobb tétel finomitott 103 kg.-ként elérni. A hozatalok vadféléknél csökkenszeszt vásároltak,| mely Dél-Törökország felé lett tek, részint ezért, részint mert az időjárás is hideszállítva. gebbre fordult, a vételkedv fokozódott s az árak is Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. behozták multheti vesztességüket. Tejtermékek közül Budapesti zárlatárak e héten : Nagyban: Finomitottteavaj 10 fillérrel olcsóbbodott, ugyanannyival főzővaj szesz 116-50—117-50 K., élesztőszesz 116-50—117-50 K., mig turó ismét teljesen elhanyagolt, nehezen értékeMegjelent az .Országos Magyar Gazda- nyersszesz adózva 114-50—115-50 korona, nyersszesz síthető. Tojisnál az irányzat nagyon szilárd, primaáru korona, denaturált nagyon kevés kerül elfdásra és ezért 90—94 koronát sági Egyesület" kiadásában Az TJjlaki Uradalom adózatlan (exkontingens) —'— 3636-50 koróna. Kontingens nyersszesz eredeti ládánként könnyen elérhetni. Vágott ludnál a Üzleti berendezése a ,Köztélek" szerkesztősége szesz —*— •— korona. hozatalok mérsékeltek, daczára a megváltozott időáltal kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér- járásnak az árak még sem emelkedők, a mult heti Irta : Wiener Moszkő. Egy hazai belterjes mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz nivón állnak. Gyümölcsnemüeknél a forgalom nem volt nagy arányú a beérkezett kisebb tételű almák aradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és fizetés mellett értendők. változatlan árakon nyertek elhelyezést. Eladásaink: az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó Vad: Szarvas 56—62, őz 110—120, vadsertés VetBmasrvai. (Mauthner Ödön tudósítása.! részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos 80—110 filléren kelt egészben és kilónként. Nyul Vörös lóhere. A lefolyt héten a kinálat és vétel-210—229 filléren értékesíttetett darabonként. Fáczán könyv, ára portőmentes megküldéssel : 55 hez való hajlam lépést tartottak egymással. Szórvá- 280—300 fillér dbonként. krajceár. Megrendelések a kiadóhivatalba nyosan a hangulat ianyhaságáról lehet hallani, de az : Prima alföldi áru 90—94, apadt 84—86 intézendök. elfogulatlan figyelő aligha bir lanyha irányzatú idő- koronaTojás eredeti ládánként, szakot felfedezni, hogyha az évad kezdetétől egész mai Tejtermékek: Prima teavaj 200—220, főzővaj napig felmerült eseményeket sorra veszi, Ez alkalommal az eddigi és jelenlegi árakról akarunk beszélni. 150—160, turó 16—18 fillér kilónként. Vágott lud 90—100, kacsa 112—114, pulyka Olyan mennyiségek kimaradása, mint amelyek más 112—116 fillér kilónként. években közepes termés esetén a Bánságból szoktak Élőbaromfiak: Kappan 300—320, tyúk 220—230 kerülni, teljesen igazolta a kezdetbeli árakat, melyeket fillér, pulyka minőség szerint 5'60—6'00 korona páronerdélyrészi és északmagyarországi vörös lóhereért Budapesti gabonatőzsde. jegveztek és a magas árak csak akkor csökkentek, ként nagyobb tételeknél. Rózsaburgonya minőség szerint 270—320, fejesmidőn a Dunántul vidéke uj termelőkkel, uj készle(Guttmann és Wahl budapesti termény káposzta 440—480 filléren kelt el vagontételeknél 100 tekkel állítottak be. De ezen árcsökkenés is mindig bizományi czég jelentése.) normális mederben folyt, a lanyhaság képét soha kg.-ként, foghagyma Il-od osztályú 15—16, torma édes sem nyújtotta, a forgalom mindig megfelelőleg élénk 18—28 korona 100 kg.-ként. Napi jelentés a gabonaözietről. volt és különösen jobb minőségű tételek gyorsan elHideghnsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1900. keltek. Az üzlet jelen helyzete is kellemes hangulatot 1800. november 30 tanusit, a livitel mindinkább kibontakozik passivitásánovember hó 30-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság „Üzlettelenség az egész vonalon", ez a rövid ból és ami a piaezra került, az könnyen volt eláru- jelentése a ,Köztelek« részére). Felhozott Budapestről 69 árus 217 db sertéat, 2 árus 9 db süldőt, 3800 kg. összefoglalása a naponta a világ összes részeiből és sítható. gabonapiaczairól beérkező üzleti jelentéseknek. SzomLuezerna. Provence vidékéről folytatólag is olyan friss húst, 1400 kg. füstölt hust, 3000 kg. szalonnát, 1000 kg. hájat. szédos osztrák barátaink ugy látszik már csak fele mustrák érkeznek, melyek nem annyira szem- mint árakon hajlandók búzákat venni, mert bármily olcsó inkább szinre nézve esnek kifogás alá. Magyar áruból Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 3 árus 69 ajánlatra a drágaság bélyegét ütik. Külömben, a bécsi kisebb tételeket ajánltak, melyek a mult heti jegyzések drb sertést, Czeczéről 2 árus 34 drb sertést, Németlanyha irányzatra nagy befolyással vannak az idei mellett keltek el. Baltaczimet kerestek, ára emelkedik. Kérről 1 árus 16 drb sertést, Soltról 4 árus 28 drb igen jól sikerült cseh-és morvaországi krumplitermések. Bükkönyt szintén. Muharmaq folytatólag is fentartja sertést, Duna-vecséről 2 árus 21 drb sertést, DunaA külföldi tőzsdék szintén lanyha irányzatot követnek, szilárd irányzatát. patajról 5 árus 37 darab sertést, Ráczkevéről 1 árus az amerikai kikötőkből pedig 3.250,000 q. (egy q. 7 drb sertést, összesen 19 árus 202 drb sertést,. helyJegyzéseink 50 klgrmmonként Budapesten : beli árus 217 drb sertést, mindössze 419 drb sertést. 217V2 kg. buza úszik Európa felé, mig az elmúlt év Vörös lóhere elsőrendű öregszemü 72—74 korona hason időszakában csak 2.980,000 q.-rcl szerencséltetForgalom élénk. Arak a következők: Friss serVörös lóhere középminőségü ... 68—71 tek bennünket a farmerek képviselői. Az Argentiniából téshús 1 kg. 84—100 tíllér, 1 q K., süldőVörös lóhere gyengébb minőségű 62—64 jövö kábeljelentések az aratási kilátásokat a legszebb hus 1 kg. 120—128 fillér, 1 q K., füstölt Luezerna magyar elsőrendű ... 45—50 „ színekben tüntetik fel, mig a ma beérkezett Buenossertéshús 1 kg. 112—120 fii, 1 q korona, Luezerna magyar középminőségü 41—44 „ Ayres-Standard október 29-iki számában arról panasz1 kg. 96—104 iill., 1 q K., szalonna zsírnak Muharmag 7—7'50 „ kodik, hogy a tartós esőzések egy-két provincziában füstölt szalonna 1 kg. 104—104, 1 q fillér, Baltaczim 12-50—14 „ tönkre teszik a termést. A lenmag learatásához már háj 1 kg. 108—112, 1 q fillér, disznózsír Bükköny _ 77-50 . hozzáfogtak es kitűnőnek mondják az eredményeket. 1 kg. 120—124,1 q fillér, kocsonyahús A Mauthner Ödön czég e lap gazdaelőfizetőit A buza aratáshoz a jövő hét folyamán fognak. 1 kg. 48-64, 1 kg. fillér, füstölt sonka kívánatra akár levélben, akár sürgönyileg teljesen Készbuza jobb kinálat, de gyenge vételke'dv költségmentesen értesiti az összes magfélék napi 1 kg.-128—140 fillér. 1 q koroná, kolbász 1 kg. mellett nálunk ma változatlanul csendes irányzatot fillér, disznósajt 1 kg. fillér. követett. Elkelt körülbelül 18,000 mm. gyengén tartott árakon. Hideghnsvágár a Garay-téri élelmi piaczon Az Erzsébet Gőzmalom-Társamig üzleti tudósíRozsban ugyancsak kevés a forgalom, árak alig 1900. november 30-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság változtak. Minőség szerint helyben és helybeli paritásra tása a .Köztelek* részére. Budapest, 1900. nov. 22-én. jelentése a ,Köztelek" részére.^ Felhozott Budapestről Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta 45 árus 62 db sertést, 0 árus 15 db süldőt, 3500 kg. 13-20—13-80 fillért jegyzünk készfizetés mellett. Takarmányárpában minimális kinálat mellett súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajó- friss hust, 1400 kg. füstölt hust, 600 kg. Bzalonnát, nyugodt a hangulat. Helyben 11-60 koronáig. Kőbányán állomáshoz szállítva: 200 kg. hájat, — kg. zsírt, — kg. kolbászt, — kg. pedig jobb áruért 11-80 koronát fizetnek. Búzaliszt hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyaZabban az irányzat csendes és mérsékelt forgahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — 1 2 8 4 S 6 7 7V» lom mellett árak nem változtak. Minőség szerint hely- Szám: 0 kg. töpőrtöt. ben 10-50—11'20 koronáig jegyzünk. Ár K.: 25.20 24.— 22.80 21.80 21.40 20.—18.8015.2014.— Vidékről és pedig: N.-Kőrösről 11 árus 131 drb ujtengeri szintén csendes. Kőbányán 9'60 K.-ig, buzakorpa sertést, Czeglédről 9 árus 119 darab sertést, Nagydeczemberre 910—20, januárra 9-20—30 korona érhető Székelyről 4 árus 88 drb sertést, Szabadszállásról 1 8-as takarmányliszt finom goromba al budapesti paritásra. árus 4 drb sertést, Kis-Kőrösről 2 árus 13 drb sertést, Madocsáról 0 árus 52 drb sertést, Dunapatajról 3 árus korona 11.40 8.40 8.60
M i n e k Gyula és Szilassy Zoltán
Kőztelek Zsebnaptár
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
95
SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .
12 drb sertést, Fehérvárról 1 árus 15 drb sertést, Albert-Irsáról 1 árus 4 drb sertést, Duna-Vecséről 1 árus 5 drb sertést, Tassról 1 árus 7 drb sertést, Monorról 4 árus 153 drb süldőt, összesen 44 árus 450 drb sertést és 153 drb süldőt. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 96-100 fillér, 1 q 78—84 korona, süldőhus 1 kg. 112—120 fillér, 1 q 78—84 korona, füstölt sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, t q 112-116 korona, szalonna zsírnak 1 kg. 100—104fillér,1 q korona, füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fillér, 1 q korona, háj 1 kg. 100—112 fillér, 1 q korona, disznózsír 1 kg. 120—120 fillér, 1 a korona, kocsonyahús 1 kg. 60—64 -o* fillér, unt.!, _i q, korona, füstölt sonka 1 kg. 136—140 —140 fillér, 1 q — korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hurka —, 1 drb , töpörtő5 1 kg. fii lér. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1900. november 30-án. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztélik' részére.) Felhozatott a szokott községekből 179 szekér réti széna, 53 szekér muhar, 36 szekér zsupszalma 12 szekér alomszalma, — szekér takarmány szalma, l szekér tengeriszár, 11 szekér egyéb takarmány {zabosbükköny és^ sarjú stb.) 400 zsák szecska. A forgalom közepes. Árak fillérekben, q-ként, a következők : réti széna 520—560, muhar 500—520, zsupszalma 280—320, alomszalma 240—280, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma , 100 kéve tengeriszár 1000—ÍCOO, luczerna , sarjú 460— 460, szalmaszecska 360—380, széna , uj , , zabosbükköny 460—520. Összes kocsiszám 296, suly 370,000 kg.
KÖZTELEK.
1900. D E C Z E M B E R
HO
1.
A vágómarha felhajtás 600 drbbal kevesebb volt, mint a mult héten, minthogy a kereslet csekély volt, az árak változatlanok maradiak. Konzervgyári ezélokra vettek mintegy 3C0 drbot. E czélra a jövő héten, valószínűleg már nem vesznek. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 6065-—, kivételesen —• rábízott magyar ökör középminőségü 5258—, alá50 —, jobb minőrendelt minőségű magyar ökör 48ségű magyar és tarka tehén 38—62 —, kivételesen tarka tehén —•—•_, magyar tehén középmin. 38—62'— (—), alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 3862-—, szerbiai ökör jobb minőségű 4660 —, kiv. —•—, szerbiai ökör középminőségü 36-—44-—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 44-68 —, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 30 —44'—, Wv. ——, magyar legelőmarha I. rendű 40—54, II. rendű — koronáig métermázsánkint élősúlyban.
1813 Decz, 10. Decz. 12. Decz. 12. Decz. 13. Decz. 13. Desz. 15. Decz. 17. Decz. 21.
a tkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság jbiróság a tkvi haBudapesti tóság kir. tvszék Bpesti I—III. ker. a tkvi hatóság kir. jbiróság a tkvi haBudapesti tóság kir. tvszék Debreczeni a tkvi hakir. tvszék tóság Budapesti a tkvi hakir. tvszék tóság
lóvásár. Budapest, 1900. nov. 29-én. Decz. 21. Budapesti (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" kir. tvszék részére). Decz. 22. Szabadkai kir. tvszék
a tkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság alkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság a tkvi hatóság
Prohászka 402295 Ferenez Fekete 317821 Vilmosné Szmetana 63529 Antal Van Royen 217843 Heinrich Mária Szél 150649 Samu Vigassy 59471 János István Szikszay 56724 Gyula id. Men162342 delssohn J. Gyula csődtömege Nóvák 607200 Tibor Miatov 68816 Jeftó Jiraszek 502902 Nándor Stefanovits 73558 Miklós Kinszky 53080 sz. Politzer Eszti Krell 288077 István Perich 290009 Károly Kroó 45728 Mina Egri keres- 60000 kedelmi és
Felhajtatott összesen 738 db. Eladatott 401 db. Decz. 22. Jobb minőségű lovakból hátas 10 drb, eladatott 4 db, 300-360 K.-ért, könnyebb kocsüó (jukker stb.) 40 db, Decz. 22. eladatott 18 db, 260-400 K.-ért, nehezebb kocsiló (hintós) 30 db, eladatott 10 db 280—380 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti iaj) 50 db, eladatott 17 db 180— Decz. 27. 220 K.-ért, ponny 4 db, eladatott 2 db 50—74 K.-ért; közép min5ségü lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló Decz. 28. stb.) 120 db, eladatott 50 db 120—195 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 400 db, kiadatott 260 db 55—98 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 84 db, eladatott Decz. 28. 40 db 12—30K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 116 db, az állatkert részére vásároltatott 8 darab, tu- Decz. 28. Munkácsi lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos bekir. jbiróság Állatvásárok. tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt Decz. 31. Egri Budapesti szurómarhavásár. 1900. növi hó 29-én. a gyepmesterhez küldetett — db. kir. tvszék A székesfővárosi közvágóhíd ét marhavásár igazgatósáiparhitelintézet gának jelentése. Kőbányai sertésvásár. 1900 évi nov. hó 30-án. a tkvi ha- Schmidt 46963S Felhajtatott: belföldi 222 db, eladatott db, Budapesti (Első magyar sertéshizlaió-részvénytársaság telefon jetóság Ödönné galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, elkir. tvszék lentése Köztélek" (észére.) Az üzlet csendes adatott — drb, növendék élő borjú 3 db, eladatott a tkvi ha- Wodianer 192897 volt. Heti átlag-árok : Magyar válogatott 320— Jan. 11. Budapesti — drb, élő bárány — db, eladatott — drb; ölött belföldi tóság Arthur 380 kgros nehéz 97—98 fii., 280—300 kgrammos nehéz kir; tvszék 18 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — atkvilíaMelenczei 40327 96-97 fii., öreg 300 kg. tuli fii., vidéki sertés Jan. 16. Törökbecsei drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, könnyű f. Szerb 86—93 f. Román tóság gör. kel. szerb kir. jbiróság eladatott —' drb. növendék borin — drb, eladatott tiszta klg. páronkint" 45 klgr. életsulylevonás és 4% egyházközség drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri 13 50 kecske — drb, eladatott — drb. — korona, árpa uj 12-40 kor. Kőbányán átvéve. Belyi Borjuvásár hangulata lanyha volt. állomány: november 23-án maradt 36158 darab. FelSzerkesztői üzenetek. hajtás : Belföldről 2297 darab, Szerbiából 1371 darab, Arak a következők: Elő borjnk: belföldi Romániából drb, egyéb államokból darab. koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 68-—90'— Ny. József urnák, Nagy-Kemencze, Tessék megÖsszesen 3668 db. F ő ö s s z e g 39826 db. Állománv rendelni a szesztermelésről Lázár és Kosutány-féle koronáig, kivételesen 96 koronáig súlyra, galicziai drb. Elhajtás: budapesti fo- könyvet az Egerberger-féle könyvkereskedésből (Hof, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, és felhajtás együtt gyasztásra (I—X. kerület) 1575 drb, belföldre Budapest mann és Molnár, Budapest, Ferencziek-tere). kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig környékére 848 drb, Bécsbe 42 drb, osztrák tarkiv. koronáig drbonkint, koronáig tományokba 1202 drb, Ausztriába — db. Német birokiv. koronáig súlyra, növendék borjú , dalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen koronáig, kiv. koronáig drbkint, 3675 db. A szappangyárakban feldolgoztatott : szállákoronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú: - mezőgazdáit ügyeimébe! " belföldi 110—112 koronáig, kiv. 114 koronáig súlyra, sokban elhullott 0 darab, vaggonokból kirakott hulla galicziai koronáig, kiv. — koronáig 2 darab, borsókásnak találtatott 5 darab, bolyra, tiroli koronáig, kiv. — koronáig 7 db. Maradt állomány 36151 drb. A részvény-szállá•drbonkint, bécsi koronáig, kiv. — koronáig sokban 12378 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranElismert kitűnő hazai gyártmány! súlyra, növendék koronáig, kiv. zitószállásokban maradt XI/23. 6525 db. Félhajtás: Szerkoronáig' drbonkint, élő bárány —• •— koronáig biából 1371 db, Romániából drb, összesen 7896 drb. píronkint, ölött bárány —• •— koronáig párja. "" "' ' * maradt állomány 6527 drb és
1600 gőzcséplőkészlet üzemben!
Budapest! gazdasági és tenyészmarUavásár. 1900 vonatott és technikai ezélokra feldolgoztatott. évi november hó 29-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére. Felhajtatott: 132 db, úgymint: jármos ökör elsömin. — Ingatlanok árverései (40000 korona becsdb, közép — db, alárendelt. — db. Fejőstehén: fehér értéken felül.) — db, tarka 92 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 40 db, (Kivonat a hivatalos lapból.) hizlalni való ökör — db, üsző fehér — db. Stadt42715 Fejőstehenekre az üzlet lanyha volt. „ tóság ^ drucker Károlyné Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos a tkvi ha- Lechner Gyula ökör , középmin. jármos ökör pár., alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos tóság 233527-25 bivaly é. s. mm.„ K-.ig páronkint. Blumen42925 jobb minőségű jármos ökör — mm.-kint é. s., tarka tóság h a schein Józsefné bekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekőrt és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka a tkvi ha- ö kevert származású tehén 130—220 koronáig darabonkint, bonyhádi tehén ,230—330, kiv. koronáig a tkvi hadarabonkint. tóság
ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, K Ü L S Ő VÁCZI-UT 7. S Z Á M .
2V«, 3»/i, 4, 4«/i, 6, 8, 10, 12 lóerejűek. Budapesti vágómarhavásár. 1900. évi nov. hó 29 én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság Decz. 5. jelentése a „Köztélek" részére.) Felhajtatott: 3029 db nagy vágómarha, nevezetesen: 967 db magyar és tarka ökör, 419 db magyar és tarka tehén, 1334 db szerbiai ökör, 136 db szerbiai tehén, — db boszniai ökör, — db toiiniai tehén, 104 db bika és 69 db bivaly. Minőség szerint: 16 darab elsőrendű hizott SÍ db középminőségü és 11 db alárendelt min. bika 174 db elsőrendű hizott ökör, 2104 db középminőségi ökör és 44 db alárendelt min. ökör; 50 db elsőrendű hizott tehén, 463 db középminőségü tehén, * 86 db alárendelt minőségű tehén.
tóság Budapesti
tóság
ha
tóság h a a tkvi ha- Heller 438909 tóság Lipót gr. Pallavi- 63530 vieini Hippolit a tkvi ha- Susa tóság Manőné
Magánjárók (úti mozdonyok.) Kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimerítő és felvilágosító választ.
—
"
1814
328 K Ö Z T E L E K ,
1900. D E C Z E M B E R H O
5
96.
SZAM.
10-IK E V F O L Y A f l
Legújabb és szabad.
„HYDRA"
vetSgéptölcsér
hajlékony aczéltömlőből, mely végét jelenti a vetőgéptölcséreknél eddig előfordult kellemetlenségeknek.
S z a H réleiénye szerint a legczélszerül és leitartósai tölcsér.
impartáK aredeil
angol kosok kaphatók: PICK
OSWlLB-aál BUDAPEST,
¥111., ICa/sö-Kerepesi-ut 1. tz.
Élelmi szerek értékesik tését eszközlik az elől i Irt o/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasitást ingyen nyújt tagot és nem tagoknak.
Értékesítésre elfogad: Magyar Gazdák ^ Husnemüket, füstölt Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete hust, vadakat, szárnya-
HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKBAN,
Azonnali készpénzeiszámolás.
Hajlékony mint a gummi, ruganyosabb mint bármely más vetögéptölcsér. Soha sem törik vagy szakad és ellentáll minden elgürbülésnek. — A tömlő fala teljesen zárt lévén, a vetőmag csakis a rendeltetési helyére juthat. Ezen tölcsérekkel felszerelt vetögépek kaphatók : Nicholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, VI., Külső Váczi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Moson—Budapest. — Ezenkívül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. N a g y b a n i e l a d á s : Pforzheimi fémtömlőgyár társ. Magyarországi vezérképviselőjénél F O D O R Ö D Ö N műszaki irodájában 1399 Budapest, V I I . , Kertész-utcza 41. L e í r á s o k k í v á n a t r a készséggel k ü l d e t n e k .
Sürgönyczim: Aurora—Budapest. ^ ^
SJACK. I t l r l ) O L F egyedüli képviselője Magyarországon
P R O P P E 1
sokat—élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségfélékét, gyümölcsöt stb. A ságlú rda'áUomás Sigh-K
szecskavágó-, répavágó gépeimet. Kézi, járgány- és gözhajtásra
tölgymakk-ot nemkülönben mindenféle erdészeti magot ajánl a
Magy. magpergető-gyár Faragó Béla Zala-Egerszegen;
S A 1 Ü
B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 52. s z á m . Előre bocsátva, hogy Sack Kudolf világhírű gyártmányai eredeti minőségben csak nálam kaphatók: ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet
Kitűnő minőségű
minden kiállításon kitüntetve, legutóbb Párisban ezüst éremmel.
kiültetés vagy sorfáknak alkalmasat bármily mennyi- és minőségben elad: 1825
Dr, Pajzs Gyula hevesi gazdasága (Hevesm.)
készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerítő árjegyzék, és készséges felvilágosítások.
Vészen á t m e n t m á s f é l é v e s
tenyészkanok kaphatók
Nagy-Szalonta,
(Pata-puszta).
Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak igazgatósága nyilvános pályázatot hirdet a. tulajdonában levő 6587 darab vizmentes teherkocsi takaró ponyva közül közül a használat közben megsérülteknek 1001, 1902. és 1903. években leendő foltozása és egyéb módon való alapos kijavítása, bőralátétes uj sárgaréz karikákkal való ellátása és helyreállítása iránti munkálatokra. Ezen munkálatokra a 151023/900. szám alatti pályázati felhívásban foglalt határozmányok és a magy. kir. államvasutak 122.291/900. számú általános szállitáci feltételei mérvadók és kötelezők. Ezen határozmányok, — valamint az ajánlati űrlapok a magy. kir. államvas' utak igazgatóságának anyag és leltár beszerzési „A III. szakosztályánál, Budapest, VI., Andrássy-ut-73. szám II. emelet 43. ajtó, — a ponyvák pedig a budapest-józsefvárosi állomáson lévő ponyvakezelési raktár vezetőségénél, — a pályázati határidőig naponhént, a hivatalos órák alatt megtekinthetők, különben pedig a határozmányokat feltüntető pályázati felhívás és az ajánlati űrlap 1—1 példánya az igazgatóság anyag és leltárbeszerzési szakosztályánál díjtalanul megszerezhető; a hivatkozott szállítási feltételek pedig az igazgatóság nyomtatványtáránál 50 fillér befizetése esetleg 50 és 20 fillér postadíj előzetes beküldése ellenében megszerezhetők. Minden ajánlattevőről feltételeztetek, hogy a pályázati feltételeket ismeri és kötelezőleg elfogadja. Az ajánlat kizárólag az e ezélra készült és az igazgatóság anyag és leltár beszerzési szakosztályánál 1—1 példányban ingyen kapható űrlapon állítandó ki. A lepecsételt, aláirt és kellő bélyeggel ellátott ajánlatok: „a magyar kir. államvasutak igazgatóságának anyag és leltár beszerzési (A III.) szakosztályához" czimezve, legkésőbb 1900. évi deczember hó 15-én délelőtt 12 óráig beküldendők, illetve ott átadandók és ezek boritékára világosan reá vezetendő: .Ajánlat 151023/900. számhoz ponyvák foltozása és javítására." Az ajánlathoz 2000 korona készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas érték papírokban bánatpénzképpen, legkésőbb 1900. évi deczember ho 14-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak főpénztáránál leteendő. Nyertes ajánló ezen bánatpénzt a pályázati felhívásban foglalt feltételek értelmében köteles kiegészíteni. A bánatpénz letétele az ajánlatban ugyan felemütendő, a letett bánatpénzről szóló letéti jegy azonban nem csatolandó az ajánlathoz. Budapest, 1900. éai november hóban. Az igazgatóság.
95. SZÁM.
10-IK
KÖZTELEK,
ÉVFOLYAM-
1900. D E C Z E M B E R
Gözcséplökészleteknek szakszerei % javítását elvállalja. Költségvetéssel díjmentesen s z o l g á l . . , | = Qjdnlja ás raktáron tartja az $ •Slsö magyar gazdasági gép* §| gyárban l?észülí gőzcséplő- $ garnitúrádat Ktiitáon nagv* & j; * A *. *. ságban. * * * * |
* Takács Oszkár 1 =
1 y
g é p g y á r a
BUDAPEST-KÖZTELEK | Üllői-ut mellett.
őgazda- * Csereüzletek k ö t t e t n e k . l sági gépeket | gáuyos és tisztító cséplökészle m. jár- S,Mérsékelt árak és legkedvezőbbfizetésifel| gépoket, rostákat, ekéket, sz kavágó- Á tételek mellett 5 kat, borpréseket, et
HÓ 1
E l a d ó
1815
ü k ö r ü n ó .
4 0 d a r a b i d e i e l v á l a s z t o t t ö k ö r b o r j u és 3 0 d a r a b egy és f é t éves ö k ö r t i u é (Magyar Erdélyi faj) eladó M é l t ó s á gos B á r ó B o r n e m i s z a E l e m é r u r H a d r é v i g a z d a s á g á b a n . — Közelebbi felvilágosítást nyújt
Neményi József intéző utolsó posta G e r e n d , E r d é l y .
Hadrév, 1900
Gazdák Biztosító Szövetkezete B u d a p e s t , V . , M á r i a V a l é r i a - u t c z a Í O . (Thonet udvar)
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége e r k ö l c s i támogatásával.
„KÖZTELEK" kiadóhivatalában
A l a k u l t : 1900.
Biztosítéki
Budapest, Köztelek
alap:
Összesen: l,600,0Qü kor. Biztosításokat elfogad tűz- és j é g k á r ellen. Az iizlet eredményében biztosított tagok a dijarányában résziilnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 az igazgatóság.
Magy. kir. államvasutak.
Üzletvezetőség Szegeden. Pályázati hirdetmény. Temesvár Józsefv. állomásunkon megüresedő pályaudvari vendéglő bérletére ezennel nyilvános pályázat hirdettetik. A bérlet 1901. május hó 1-ével veszi kezdetét és tart ezen időponttól számított három éven át, vagyis 1904. évi április hó 30-ig. Bérlőnek következő helyiségek bocsáttatnak rendelkezésére u. m. 3 lak-, 3 cselédszoba, 2 éléskamra, 2 árnyékszék, 2 konyha, 1 edénykamra, 1 mosogató, 1 mosókonyha, 1 mángorló, 7 pince, 2 padlás és 1 jégverem. Az üzem czéljaira átengedtetik az I., II. és III., osztályú étterem és a fedett perron egy része. Az egy koronás bélyeggel és „Ajánlat a m. kir. állomvasutak fent kiirt Temesvár Józsefváros állomása pályaudvarán levő vendéglő üzletére" felirattal ellátott, lepecsételt borítékba zárt, nemkülönben kellő okmányokkal felszerelt ajánlatok 1900. évi decz. hó 5-én déli 12 óráig az alulirt üzletvezetőség általános osztálya főnökénél (üzletvezetőségi palota, I. emelet 21. sz. ajtó) vagy személyesen, vagy kir. posta utján benyújtandók. Bánatpénz fejében a bérletre 800, azaz nyolezszáz korona készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban a szegedi üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál 1900. évi decz. hó 4-én déh 12 óráig vagy személyesen leteendő, vagy kir. posta utján beküldendő. Az értékpapírok a bpesti vagy bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett 14 napnál nem régibb, a névértéket meg nem hnladó napi árfolyam czak 90°/o szerinti éltékben számit.Készpénzben letett összeg után kamat nemfizettetik.Az ajánlaiban a letétel megtörténte megemlítendő ugyan, de a letétről nyert elismervény nem csatolandó. A vendéglő bérletére vonatkozó feltételek a nevezett üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztályában (II. em. 17. szám.) a hivatalos órák tartamé alatt megtekinthetők, miért is az ajánlattevőkről feltételeket ismerik s anokat magukra nézve egész terjedőimükben kötelezőknek elfogadják. A fentebbi feltételektől eltérő, vagy a kitűzött határidőn tul beérkezett ajánlatok, továbbá olyan ajánlatok melyek táviratilag tétetnek s végül olyanok, melyekre nézve az előirt banatpénz le nem tétetett, figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlatok között a választás a bérösszegre való tekintet nélkül szabadon történik. Az Űzletvezetőség.
G É P O L A J A T , disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót.
a következő g - a z d a s á g - i s z a . k s n . u . E i k á . l s kaphatók: E g y s z e r ű g a z d a s á g i s z á m v i t e l . Irta Suschka Richárd. Az Orsz. Magyar Gazd. Egyes, ált^l 2000 korona pályadíjjal koronázott pályamű. Bolti ára csinos vászonkötésben 6 korona. A «Köztelek» előfizetőinek és az 0. M. G. E. tagoknak portomentesen megküldve 4 korona 6 0 fillér. A B a r o m f i h i z l a l á s a és a h í z o t t b a r o m f i é r t é k e s í t é s e . Irta Hreblay Emil állattenyésztési felügyelő. Ára portomentes küldéssel 1 korona 7 0 fillér. G z a d a s á g i S z á m v i t e l i I V a p t á r . Szerkeszti Szilassy Zoltán, az 0 . M. G. E. szerkesztő-titkára. Mégjelenik minden évben. Bolti ára 1 korona 5 0 fillér, portomentes küldéssel 1 korona 9 0 fillér. A m e z ő g a z d a s á g r ó l és m e z ő r e n d ő r s é g r ő l szóló 1894-ík évi Xll-ik törvényezikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben bérmentes küldéssel 2 korona 20 fillér. A s e r t é s j a v í t á s a é s h i z l a l á s a . Gazdák és hizlalók használatára. Irta: K. Ruffy Pál uradalmi főtiszt. Ára portomentes küldéssel 2 korona 20 fillér. A m e s t e r s é g e s b o r o k k é s z í t é s é n e k , forgalomba hozatalának tilalmáról szóló t ö r v é n y . Magyarázó jegyzetekkel ellátta: dr. Lónyai Ferencz. Ára 1 korona 6 0 fillér.
HIRDETÉSÜK
A J Á N L O K :
Kocsikenőcsöt, Petroleumot, Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot,
felvétetnek a kiadóMratalbsü BUDAPEST! B i m - l t 9S-C1K
Luceraát,lólierét, fnmaflTakat
minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket.
MŰTRÁGYÁT
Y e t ő m a g o t * F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb. M T mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luozernát és egyéb magvakat és kérek mintázott szíves ajánlatokat.
K R A M E R LIPÓT,
Telefon.
BUDAPESTEM,
V. ker., Akadémia-utcza ! • . sz. Telefon. Sürgönyczim i „CERES" Budapest. Á r j e g y z é k k e l és ré«l«
330 KÖZTELEK 1900, DECZEMBER
HÖ 5. 96. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.
Első érmek, arany kitüntetések, államdijak stb.
Á BALAJVCE SEPARATOR lefölöző-gépek h a t h ó n a p a l a t t kifizetik
önönmagukat.
E L S Ő M A G Y A R T E J G A Z D A S Á G I GÉP- É S E S Z K Ö Z G Y Á R
FUCHS ES SCHLICHTER B U D A P E S T , V I . , A N G Y A L F Ö L D , J Á S Z - U T C Z A 7. erőliajtásu tejgazdasági telepek kezetek teljes berendezése.
é s szövet-
00T Tiszteli vevőinknek hosszabb időre biztos vajpiaczot biztsitunk. "Effl T é l i i d é n y . -9ig
1900. Párisi világkiállítás j n r y tagja.
ggpr T é l i
idény.
Magyarország legrégibb gazd. gépgyára Mosonban (1856.) A beálló téli idényre ajánlja legjobb rendszerű és leggondosabb kivitelű: R é p a v á g ö i t ,
S
z
e
o
s
k
a
v
i
g
ó
i
t
minden nagyságban. E r e d e t i ang-ol, f t a p i d kukoricza morzsolok, Gyökmosók
teljes takarmánykamra berendezések
=
v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. R e n d e l é s »—3-ig; este 6—8-ig.
Fapagó-féle
Csüdsömör- kenőcs.
Budapest, VI., Váczi-körnt 57|a.
Részletes árjegyzékek rendelkezésre
Dr. FABINYI
V I I . ker., Erzsébet-körut 13. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.
t e r v e z é s é r e és e s z k ö z l é s é r e .
Főraktár:
gyökeresen gyógyit számos évi kórházi működése alatt nyert gazdag tapasztalatai a,lapján med. univ.
BUDAPESTEN,
Ventzky-féle takarmány fiillesztők. Burgonya zúzok, „ .,. . . Burgonya valasztok. A czég a j á n l k o z i k :
— -
=
d a r á l ó k
liésiíiicigiÉt
Biztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtörés ellen. Faragó-féle
állanak.
Versenyfluid.
S' ZIVATTYÚK MÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. Logjobb gnmmi- és kender t ö m l ö k Mindenféle csövek. I
*' , , 9 " 4 k - k
íagyen és bérmentve.
legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barammérlegek. Gommandit-társasig szivattyú- ét mérle||yirtá«ra.
W. GARVENS, W i e n5 ,Scliwarienberg»tr»M« ^ " " 5 ™ " 4 -6.
Izom, izület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. 1258 Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év óta igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél
F A R A G Ó
Ö D Ö N
gyógyszerésznél Tőt-Komlés Békés-megye. 1 nagy tégely Csüdsömörkenöcs 2 korona. 1 kis „ „ I „ 1 üveg Versenyfluid 3 deciliter 2 „
Kwizda Ferenc János S,', 8 , bo^L^SlZ: - rulett gyógezerisz Korneuburg, Bécs
H O T T E R F
F . J . R . gyógyszertár a sz. Józsefhez BÉCS, XII/2., Schönbrunnerstrasse 182.
i palaozk frt «.—, Va palaozl ;itíTOlit mindennemű kinSvé; néf Erősíti a megtámadott és gyenge kat, eltávolít éa tönkre tesz minden cso__JtőT; kSsn8senébeTáÍfŐeDe?áj1nM" CTülöí daganatnál, patabütyköknél, vastag térdnél, csomóknál 'az Ínakon, vastag bokánál, daganatoknál, a hol ilyenek feUépnek. A térdek miegését megszünteti és meggyógyítja a
HOTTEB-FÉLE TEAHíüTG-FLUID 1 palaczk 1 frt 20 kr. ndó " erőben és°frissm^fenntartja"a? .dalmak^é^TOnWtásraképeíftí'A^tnltetés következményeinél, bénulás, sz—
EOTTIB 1. ÉS II. SZ. DISZHÓPOEA 1 kilő 1 frt 20 kr. Bgjobb étrendi szer a disznók étvágyáés az azzal járó emésztésnek elSmo.-J* nu hasmenésnél alkalmazandó. HOTTXB-TZLI EOUIA ELLEHI SZU ban és drogériákban. I üveg 1 frt 50 kr. FGraktár : BUDAPESTEN : Br. BUDAI EMIL Lovaknál mindennemű kolika és hugy fel'- ' Dfeni. Városhístér, dr. Egger Lo« & .1. Nídorgy6gysi . VI., Váeri-iürjt :«!:fídorgy igyz7.il' ii - 17. éi akadás, szarvasmarháknál pedie puffadtság IBOE JÓZSEF gyógrtartirt SÍ
Közel 40 éT óta udvari Ii katonai és polgári istállókban hL •ttl nagyobb erőmegfeszitések előtt floamodások, rindnli.ok és Inak merev.égéné lovakat kiváló teljealtvényekre az ldon ffintt Tédjegygyel kapható az Osztrák ff gy«gy«fertára Budapest, Klri
95. SZAM.
10-IK
KÖZTELEK,
ÉVFOLYAM.
1900. D E C Z E M B E R
H O 1.
1817
Sazdasági Számviteli kaptár 1901 évre. SZERKESZTŐi
SZILASSY
ZOLTÁN.
az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület szerkesztő-titkára.
Kiadja az Országos Magyar Gazdásági
Egyesület
Á r a p o r t o m e n t e s k ü l d é s s e l e g y k o r o n a 8 0 fillér ( 9 0
krajczár).
INT Egy diszesen s teljesen vászonba kötött, naptár részszel és gazdasági tudnivalókkal ellátott nagy alakú egyszerű számviteli könyv, a melyet minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat. "ma
Megrendelések
a „Köztelek"
kiadóhivatalába
BUDAPEST,
IX.,
Üllői-ut
25. sn.
intézendök.
1818
KÖZTELEK
1900. D E C Z E M B E R H Ö 1
95
SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
Mindennemű tejgazdasági eszköxt él gépet szállít, tejgazdasági telepek*! éa tejszövetkezeteket rendez ba u
Separaíor Részvény-Társaság ezelőtt
P f a n h a u s e r A.
Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám.
Eladó s z ő l ő v e s s z ő .
^MA6YARH0N ELSÓ'LEÓNAGYOBB É5 tE(WOB*B~H"ÍRNEU0riRÁUZi-ETE i V
flRAUSWETTER
JÁNOS
CS- ÉS KIR KIZA HÖLAGÖSAN szab* . KRONOMÉTER- és MÜ-ÓRÁS FEU1 ALAUOJA • REMOMTOIB
ORAK, EKSZEREK , 10-EVI J O T A L I A S S A L K E 5 Z P É N Z É R X V A LA M I N T,
l gi í
RÉSZLETFIZ ETESSE I JAVÍTÁSOK 5 ÉVI JÓTÁLLÁS MELLETT. E> Magyar kir. államvasutak igazgatóság. 161934. szám. C/IIl. Hirdetmény, (Tanulóbérletjegyek életbeléptetése Szár állomásról Bicske állomásra). A magyar királyi államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint f. évi november bó 15-től kezdve Szár állomásról Bicske állomásra egy és három hónapig érvényes tanulóbérletjegyek fognak kiadatni, melyek a Szaár állomáson díjtalanul kapható tanulóigazolványok alapján váltandók. Budapest, 1900. október hó 31-én. Az igazgatóság. (Utánnyomat nem dijaztatik.)
A z „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t „ i s t v á n t e l k i i m m ú n i s " h o m o k t a l a j t ! s z ő l ő j é b ő l k i s a j á t í t á s f o l y t á n feleslegessé v á l t k ö v e t k e z ő
európai szőlővesszők, e adók.:
Sima vesszők. Olasz Rizling ... ._ 40,000 ezre Nagy Burgundi ... 10,000 , Mézes fehér ... 20,000 „ Szent-Lőrincz._ ... 5,000 ,
6 kor. 6 , 6 kor, 6 ,
Chasselas Rouge... Blanc ... Veltelini piros Tramini piros... ... V e g y o s c s e m e g e rajta —
10,000 5,000 5,000 4,000 10,000
OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület igazgatójához Budapest „ K ő z t e l e k " intézendők. A vesszők elszállításának még az ősz folyamán kell történnie. „Ezrenkint csomagolás és vasútra szállításért külön egy koronát számítunk."
RENDSZERES
MALOM-berendezések és egyes
LOM U A L M GG ÉEPPE EKI I, ,
termény-tiszti-művek gabonaraktárak (silos) részére.
GRAEPELHUGÓ gép- és rostalemezgyár,
malomépitésiet
Marshall, Sons & Co. L m t d angolországi gépgyár vezórügynöke
BUDAPESTEN, V. ker., Külső váczi-it 46.
7«m
95. SZÁM. ío-iK ÉVFOLYAM.
1819
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 1.
Rendkívüli
árleszállítás!
A magyar gazdasági irodalom szine-java leszállított áron c s e k é l y h a v i r é s z l e t e k r e . A szarvasmarha és annak tenyésztése. Irta Tormay viszonyokra alkalmazta Benes János. Második magy. kiad., Kiadja az orsz. magyar vadászati védegylet. Négy képBéla. Számos a szövegbe nyomott ábrával. Ára 4 kor. pel. Ára 4 kor 252 fametszvénynyel. Ára diszes vászonkötésben 8 kor. Pabst kalauza a szarvasmarhatenyésztésre, Magyar- A trágyakezelés népszerű kézikönyve. Magyar gazdák Magyar-német és német magyar Vadászmííszótár és országot érdeklő jegyzetekkel ellátta Galgóczy Károly, számára. Irta Kenessey Kálmán. Ára... - ... — 1 kor. 60 fill. — 1 kor. magyarázata. Ára ... 10 kőnyomata színezett ábrával s a szövegbe illesztett Szőlőink újjáalakítása amerikai szőlőfajok segé- Vezérkönyv a gazdasági fanevelés, szaporítás és ren52 fametszettel. Ára ... 10 kor. lyével. Irta_ Molnár István, a budai vinczellérképezde dezés, valamint a kiültetett fák évenkínti kezeléRészletes állatkór és gyógytan, különös tekintettel a igazgatója. Ára— 2 kor. 40 fill. séről. Irta Fuksz Emil. Uj, olcsó kiadás. Ára 50 fill. járványos kórokra s az állatorvosi rendészetre. — Állat- A szőlőmivelés és borászat kézikönyve. Irta Molnár Halaink és haltenyésztésiink. Vitéz-féle pályamunkák orvosok, valamint tiszti orvosok s miveltebb gazdák István. 159 ábrával, 3-ík kiadás. Ára 8 korona, 1867-re. Három részben: Kriesch János, Kenessey Albert számára. Irta Dr. Zlamál Vilmos. Ára__ 11 kor. kötve 9 kor. 60 fill. és Tasner Dénestől. Közrebocsájtja a m. t. Akadémia. A juh és gyapjú ismertetése. Számos a szövegbe nyom- A szénkéneg alkalmazása. Phylloxera elleni védekezéstatott ábrával. Irta Dr. Rodiczky Jenő. Ára 4 kor. ről. Irta Roboz Zoltán. Ára 3 kor. A mezei munkásviszonyok hazánkban. Irta Milhoffer Tyúkok és egyéb szárnyas állatok tojásai mesterséges A rózsatenyésztés a szabadban és cserepekben. Ottó Sándor. A m. t. akadémia által az Első Magyar Általákiköltéséröl. Angolul irta Cantelo W. J. Magyarra fornos Biztosító Társaság dijával jutalmazott pályamunka. ily czimü munkájának teljesen átdolgozott második dította Oettl Róbert, kivonatos német fordítása után Ára — — — - — — 6 kor. kiadásából fordította Benes János. Tíz képtáblával. 60 fill.' Vászonkötésben. Ára Grubiczy Géza. Ára Növénytan. Felsőbb tanintézetek és magánhasználatra. 1 kor 80 fill. A baromfitenyésztés. Irta Grubiczy Géza. Negyedik át-Alapos útmutatás a szeszgyártás üzletéhez. Irta MitIrta Prantl K. Fordították Páter Béla és Lass Samu 336 dolgozott kiadás, 72 a szövegbe nyomott ábrával. Két a szöveg közé nyomott ábrával. Ára 6 kor. termaier Frigyes. Ára 2 kor. csinos vászonkötésben. Ára 3 kor. 60 fill. A gazdasági szeszgyártás közikönyve. Számos a szö- A mezőipar nemzetgazdaságiam elmélete. Irta Roscher A takarmányozás gyakorlata. A takarmánynemüek elővegbe nyomtatott ábrával. írták Dr. Kossutány T. és készítése az etetésre, különös tekintettel a takarmányLázár L. Pál. Ára 7 kor. Törvényszéki állatorvostan állatorvosok és gazdák szábesavanyitás legújabb haladására. Irta Brümmtr J. For- A városi hulladékok értékesítése és a komposzt-kémára. Irta Eisenmayer Sándor. Ára 2 kor. 80 fill. dította Krick Aladár. Ára 4 kor. szítés. Irta h. Gothard Sándor. Ára 3 kor. A takarmánytermesztés kézikönyve. Tekintettel a ta- Az okszerű borászat népszerű vezérfonala. Irta Molnár Táblázatok az ásványok meghatározására. írták Köbeikarmánynövények történetére, élettanára, betegségeire István. Ára 1 kor. 20 fill.. ig gazdasági ™\&i%,~mya~~Jakluil. 77 77 "Ára 7 kor! és ellenségeire, valamint a takarmányozásra. Irta dr. Tejgazdaság. A jelen idő követelményeinek megfelelő tejRodiczky Jenő. Második olcsó kiadás. Ára 3 kor. gazdaság. Irta Kirchner Vilmos. Fordította dr; Szent-A házi állatok boneztana. Irta Dr. Szabó Alajos. Ára A gazdasági haszonállatok okszerű takarmányozása. 8 kor. királyi Ákos. Ára 4 kor. Irta Wolf E. Fordította Kossutány Tamás. Ára 4 kor. A jelen időkövetelményeihek megfelelő tejgazdaság. A csalamádé és egyéb takarmányok művelési és be- Az aratás és betakarítás segédeszközei. Számos a szöKirchner Vilmostól. Ára 4 kor. savanyitási módjai. Irta Lecouteau Ede. Fordította vegbenyomott ábrával. Irta Lázár L. Pál. Ára 3 kor. 60 fill. Gazdákat érdeklő törvényezikkek: Egyszerű és kettős gazdasági számviteltan (könyvOrdódy Lajos. Ára... 4 kor. Titeltan) alapvonalai. Irta! Sporzon Pál. Ára 5 kor. 60 fill. A fii-féle takarmánynövények és termesztésük. A Az állategészségügy rendezéséről szóló. 1888; évi VIIMezőgazdasági üzemtan tudományos és gyakorlati szöveg közé nyomott 46 képpel. Irta Szilassy Zoltán. Ára ..'„ 80 fillalapon. Vezérfonal gazdaságok megalapítása, felszere- Azt.-cz. állategészségügy rendezéséről szóló t.-cz. végrehajtáA búzavetőmag nemesítéséről. Irta Kenessey Kálmán. lése berendezése és kezelése körül. Irta Sporzon Pál. sára vonatkozó összes rendeletek gyűjteménye. Ára Ára 1 kor. 20 fill. 2 kor. 40 fill. Gazdasági becsléstan. Vezérfonal szántóföldek, rétek stb. Az ipari és kereskedelmi növények ismerete és ter60 fill. Az nj cselédtörvény (1876. XIII. t.-cz. Ára mesztése. Irta Dr. Sippi Rodiczky Jenő. Két kötet. valamint egész gazdaságok és fölszerelvényeik értékbecs- Dohányjövedéki törvények (1887. XLIV. t.-cz. és törvélésénél. Irta Sporzon Pál. Ára 4 kor. Ára 4 kor. 80 fill. szabályrendeletek módosításáról. Ára 40 fill. Jószágaink rendezésének fontosabb kérdéseiről. Irta Aznyesített Szikes talajok öntözése és alagcsövezése. Hilgard uj erdőtőrvény (1879. XXXI. t.-cz.) Ára ... 1 kor. Schmidt József dr. Az orsz. magy. gazd. egyesület által után fordította Treitz Péter. Ára 2 kor. a »Lyka<-félé pályadíjjal jutalmazott gazdasági munka Fegyveradótörvény (1883. XXIII. t.-cz.) Ára ... 30 fill. A dohánytermelés és kezeléstan. Irta Práznovszky Ára , 60 fill. — 2 kor. 60 fill. A halászatról (1888. XIX. t.-cz.) ... Ágost. A szövegbe nyomott ábrával. Ára 2 kor A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről (1898. Eépatermelés. Szerzője az országos gazdasági egyesület A hitelszövetkezetek mint eszközök a falusi népség XXIII. t.-cz.) Ára 60 fill. bajainak elhárítására. Gyakorlati utmutatás az ily Ipartörvény (1884. XVII. t.-cz.) Ára .. által kiirt pályázat nyertese. Rovara F. Ára 5 k. 20 fill. 60 fill. szövetkezetek alakítására. Irta Raiffeisen F. W. FordíA burgonya termelése. Irta Szalay János. Számos faAz állami italmérési jövedékről szóló 1888. XXXV., totta dr. Szabó F. és Pólya J. Ára 2 kor. metszetü ábrával. Ára 1 3 kor. XXXVI. törvényezikk. Ára ... 80 fill. A lentermelés és kikészítés kézikönyve. Irta Bakay Az állami italmérési jövedékről szóló összes törvé- Az állami italmérési jövedékre vonatkozó rendeletek Dezső. Ára _ ... 2 kor. 40 fill. nyek és rendeletek gyűjteméuye és magyarázata. gyűjteménye I. rész 1 kor. 20 fill. II. rész 1 kor. 20 911. 4 kor. Közutakról s vámokról szóló 1890. t.-cz Ára 2 kor. Kenderterinelés. Irta Bakay Nándor. Ára 3 kor. Irta Osváth Imre. Ára A gyümölcsértékesítés és gyümölcstermelés emelése. A vizsla idomítása. Irta Fónagy József. Függeléke a be-A mezőgazdaságról és mezőrendörségről (1894. XII. Irta Semler Henrik. Fordította Gamaul Vilmos. A szö- teg ebek gyógykezelése. 2. javított és bővített kiadás, t.-cz.) Ára ... 1 kor. képekkel, vászonkötésben. Ára 6 kor. A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogvegbe nyomott ábrával. Ára — ... 2 kor. A konyhakertészet. Irta Baranyay István. Ára 2 k. 40 fill. viszony szabályozásáról (1898. II. t.-cz.) Ára 60 fill. A vizsla parforce idomítása. Oswald és Wörz módszere A kertészet általános kézikönyve. Kertészek, kert24 kor. nyomán irta Mika Károly. Képekkel vászonkötésben. Az uj vadászati törvény. Ára kedvelők és mezőgazdák számára. Irta Jager H. A Ára 2 kor. 40 fill. Ugyanaz magyar-német nyelven. Ára ... 60 fill. negyedik bővített kiadás után fordította és a hazai Az angol vizsla és fajbeli tiszta tenyésztés. Irta Kynophil. A vizjogról szóló 1885. XXIII. t.-cz. Ára 1; kor. Ezen könyvek egyenkint rendelve csakis a rendes bolti áron kaphatók. Nagyobb megrendelésnél a következő árleszállítást nyujtjuk: 60 korona bolti áru könyvet 36 koronáért, 100 korona bolti áru könyvet 50 koronáért, 100 koronán felül egyszerre megrendelve szintén 50% "kedvezmény. A havi részlet a rendelt összeg tizenkettedrésze. Az első részlet a szállításkor utánvétetik. Egy-egy könyvből egyszerre csak egy példány rendelhető. A czég fentartja magának a jogot, hogy azon könyveket, melyek készletei bizonyos mértékig elfogynak, a megrendelésekből utólag kizárja.
'beküldeni?" Gárdonyi és Társa könyvkereskedése Budapesl Ezen árleszállítás csak 1901. évi február hó elsejéig marad érvényben.
Levágandó és boritékban alanti czégnek beküldendő.
T. Gárdonyi
és Társa
czégnek Budapest, Ifll., Miksa-utcza
A fenti
előrajz
alapján
megrendelem
a következő
müveket:
kor. bolti ár helyett ...
—koronáért
fizetendő— _koronás havi részletekben a szállítástól kezdődőleg a Gárdonyi és Társa czéff pénztáránál Budapesten mindaddig mig a müvek teljes ára törlesztve nincsen és kérem a könyvek megküldését. Jogában áll a czégnek az esedékes és le nem űzetett részleteket, portóköltség hozzászámitása mellett, postai megbízással bevonni. A részletek be nem tartása az egész számla összegét esedékessé teszi. Áz első részlet a szállításkor utánvétetik. Lakhely
és kelet:
Név és állás: Részletes árjegyzék kívánatra ingyen.
1820
K Ö Z T E L E K , 1900
DECZEMBER HO
Gazdaságok, Iparosok éi malmok részéra aj&nlja a
DREZDAI MOTORGYÁR 1
"SMET
ÍSmST gáa-, benzin-, petróleum- ós acetylen-motorait
és locomebiljak.
5.
96.
SZ AM. 10-IK
ÉVFOLYAM.
Knuth Károly — m é r n ö k
és gyáros.
- O T l B SSS I R O D A I . k e r . , earay-utem 6 - t . M á m . j
•itt/Síig: gallért I ^ n i o z «• B — yiáKMÚHBIL Szölömivelök
és mezőgazdák
stárnára! •-ölből, egy darabba, igen tlsSbélyen fekszik,8'al^egész
lég- és gSzflttések, lé csatornázások, szelli , szivattyúk, vlzerömüvl enelg-j gépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- ' róleum váladékból nyert gázok értékesít czélzó készülékek létesítését, városok, i.— . házak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, Jüvedelnl elílrisyzstek gyorsan készíttetnek. | IteíJabl miniséfB kH(;>|-oiÍTik raktárra.
p l a t t o n & Shuttleworth g) mezőgazdasági gépgyárosok Q ) B u d a p e s t által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak:
Mayfarth
Ph.
ós
BaltacMmmagot agyobb mennyiségben megételre keres Dr. Pajzs Gyula evési gazdasága Heves. 1905
„LUCZIFER
Béi-let
átadás.
2100 magyar holdnyi bérgazdaság, teljes felszereléssel, halálozás miatt újévre átadandó. Felvilágosítással szívesen szolgál:
Lévai
alágyujtó. MalecaKy ssabadalma. Legjobb, legkényelmesebb és legolcsóbb. — Alágyújtóshoz f a teljesen felesleges. Százankint 90, ÍOO, illetőleg 300 fillér. 2 koronától kezdve házhoz szállíttatik. Gyári főraktár: VII., Rottenbiller-utcza 15. Viszontelárusitőnak árengedmény. 1746
1815
vasút állomás Siófok.
szik, vadászata 6z, nyul, fogoly, közbe szarvas is. A vidék jóravaló munkásnéppel bir, közvetlen nagyközség mellett, fele olcsó kézi műnk er6.' Bármily 1 alkalmas, 'd6nek50tul^donoT°MvilágoBitással szolgál, kivánatra irtokfényképpel is, közvetítik Lzárásával. Czim e lap kiadó1846 Akáes, sorfának alkalmas Jegenyenyár jutányos árban kapható.
L o c o m o b i l és g ő z c s é p l ő g é p - k é s z l e t e k " Í ^ S Ö J L J K ? * „vábbá l ^ y - e s e p i w p ^ konkolyozók, kasziló- <.
5, mig a Gőzcséplőkészleteket m. kir. államvasút! és Olaytonerejilt, egy 10-es és egy 20-as Garret Oompound lokomobilt kedvező lefizetésre ajánlok. Régi gépeket a legkedveltebb uj gyártmányuakra cserélek. Czim : Tyrman Kde, Budapest
Llncolni tSrzsgyárunk « világ legnagyobb j locomobil- és caéptágép-gy&ra.
Fairbanks
Gazdáinak fontos! |W
Mérleg és gépgyárrészvénytársaság. Városi iroda és raktár Budapest, A n d r á s a y - u t 14
c. Birtoktulajdonosok kék ajánlataikat Bacher Kángatlan-ügynök Budapest
Ernő
birtokbérló
Tal>, (Somogymegye)
M; k sz. r Ű t
társa
I, és kir. kiz. szabadalmazott mezögaadaágl gépgyárak BÉCS, II., Taborstrasse 71.
Jutányos árban eladó 5 drb 3000 kiló hordképesség!!, 4 méter hosszú és 2 méter széles tolósulyrendszerü uj hídmérleg-! 8 drb 1500 kiló hordképességtt, erős vaskorláttal ellátott marhamérleg! 7 drb 1000 kiló hordképesség éi _ drb 500 kiló hordképességü tizedes lérlesf az összes sulyokkal — minden mérleg hitelesítve I Becserélek! ócska marhamázsákat uj hídmérlegre vagy uj marhamérlegre ! MT Javításokat pontosan eszközlök! 1 4 D É N E S SIA1VÓ mérlegmiiszerész Budapest, í m . , I>oh;in}-H. 78.
Vá
iter nagyságú, czélszerü,
G ö d ö l l ő . 1876 M u n k á i : Baromfi hizlalás 1 kor. 50 fillér. Baromfi tenyésztésre vonatkozó tudnivalók 1 kor. Tyuktenyésztés 2 korona. Lud- és^ kacsatenyésztés Pulykatenyésztés 2 kor. Baromfi és tojás értékesíts szövetkezetekről 1 korona 60 fílér. Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.
N o f e j t t iftléli Elvállalom — egyezségileg megállapítandó' évi tiszta jövedelem biztosítása mellett, egy oly nagyobb uradalom önálló kezelését, melynek eddigi évi tiszta jövedelmével a tulajdonos megelégedve nincs. Ily mo'don 25 éven át egy nagyobb uradalmat kezeltem. Referenoziákkal szolgálhatok. Czim a kiadóhivatalban. i885
95 SZAM. io-ik ÉVFOLYAM.'
KÖZTELEK 1900. DEGZEMBER HO 1.
1821
Hirdetési ír 15 szóig 60fillér,e: a felül minden szó 4fillér,kövér betűkkel mim beiktatásonként. Kishirdetések s
KIS HIRDETÉSEK
tezőgazdák és a szakirodalom terményei, I állást keresők ég adók hirdetményei k fel e kedvezményes rovatban és árban.
O w J i o l y lo-reloUi-o -r<iH^oliiiiU. m e l y e k k e l v á l a s z r a . gg=ttlc»6gea l e v é l b é l y e g e t Tag-y l e v e l e z ő l a p o t l t n i a c n o l g .
BETÖLTENDÖ ÁLLÁS. Segédtiszt ki a gazd. iskolát végzett és néhány évi gyakorlattal Wr, azonnali belépésre kerestetik. Folyamodványok, bizonyítvány
J ó családból való debreozeni földmivesiskolát és szeszfőzői tanfolyanyelvet beszélőfiatalember, ki jelenleg egy nagyobb gaz- latot fefmutató egyén^ mely időt egy helyen töltötte, hol szeszgyár és 110 kat. dohány-
Házvezetőnől ikoruhölgyf Czime'a'ki
Pályázat stgba január 1-ére. Fizetés 400 korona és teljes^eUátás. ElőnyKezelőtiszti szerti szőlőmüvelésben jártasak. gazdaság minden ágában járFolyamodványok — melyek tas, 18 évi gyakorlattal, földvissza nem küldetnek—" ' " mives és tejgazdasági szakiskola üzletvezetői tanfolyamát végzett36 éves, nős gazdatiszt. Torontálmegye. 1819 ispán kerestetik 30 éven tuli, nős, Fiatal keresztény, gazdasági tanintézetet v. földmives iskolát vég- ember, izr. kiszolgált katona, zett, tapasztalt, szerény igényű, jó Írással, gazdaságban rakmegbízható és szorgalmas, a tárnokr vagy hasonló állást
3zives megkeresések a kiadóHivatalba kéretnek „B" jellséA Upté-ujvárl a kiadóhivatalban.
' 1887
Okleveles gazdász
Anyakanczák a petlendi ménesből több i( sebb angol telivérkanoza, da: adatik. Bővebbet méneskeze ségnél Pettend, Fejérm. lg
Vöröstarka
tinó üsző
az 1901. évre II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja
VEGYESEK.
legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre
A sárvári m. kir. tejgazdasági szakiskola legközelebbi tanfolyama a jövő évi január 15-én kezdődik^ és
legolcsóbb árért vállalkoznak
szám Kassán.B4lTtay UtCZ i gfg WEILE^fi*EISNE^ nál megtudhatók '^Sárvár-Pa.Segédtiszt, Kis-Czelli kereskedők. kl egy^nagy hitbizományi uramint számvitelben teljesen' jártas, oly állást keres, melyben megnősülhetne. 0>im a kiadóls adhat. Szives megkeresések hivatalban. 1882 Sch. J. jelige alatt a kiadóajánlok öszi és kora1818 terfdö .^ánlatokíizo ny I tvátty- hivatalba kéretnek. Földmivesiakolát tavaszi szállításra egymásolatokkal fölszerelve külkítünö sikerrel végzett, katonaIgen szép, válogatott vörös- és kétnyaras, gyorsnöGazdatiszt dendők: Jerfy Adolf nagykötelezettségének eleget tarka simmenthaUjeUegül-, bérlőhöz, Nagy.Réctén, Zala- állást keres, 32 éves, nős, csa- 32 éves, nős, családtalan, tett, vésü csehponty-, süllő-, rém. ládtalan izr. egyén. Jártas a csuka és ozompó-ivadégazdaság minden ágában, 14 kot, továbbá megterméévi gyakorlattal. Jelenleg fel- vefetésbendiffártaségazdatí5", kenyített fogas-süllő5 évi gyakorlattal újévre álikrát. 60 jelige' alatteSamWadóhiva- lást keros, jelenleg is mint gazdaság vezető van alkaltalba intézendők. 1821 Corchus Béla, ngyszlntén legprímább mazva^ Czim^Oswald Mihály Budapest, IV. kerület Tiz évi tokban alkalmazva volt s o Molnár-utcza 17. Ispán gyakorlattal biró nős ispán, nan jó bizonyítványt nye: ki az összes gazdasági teendők- vagy segédtiszti állást keres Ajánlatok fizetési föltétel ben teljesen jártas, mielőbbi megjelölésével Pazonyi El Bérletet keresek belépésre állást keres. Szíves egy kellő képzettséggel és sok K l e i n és Spitzer János Demecser, Szabolc tavaszra átvehetőt, saját magam évi tapasztalattal biró, gyakorKis-Czelli kereskedők. számár a,^répatermelésre alkal187 Palotás,^u. p. Hóvesm czimen ta! ban ' 1893 Megrendelések egyezségszerint 1 /« kaszáló legelő, jő é's elegendő Gazdatiszti épületekkel, közel az állomásÁllást nyer állást óhajt nyerni 1901 január Állást k e r e s hoz és lehetőleg közel a főazonnali belépésre, legalább jó ajánlattal, földm. iskolát 1-ére, földmives iskolát jé si^Ajánlatok Waizner 5—6 évi gyakorlattal biró, nőtlen végzett, ev. ref. vallású, 26 Eredeti rnold : gazdatiszt, ki a gazdasági könyvvezetésben jártas. Bizo- éves ispán újévre, ki hat évig nyitványmásolatok , a bánok dött s ezt minden gazdasági ág 1 nem dijaztatuak. 6 í Ba a Szt.-Györgyi bérgazdaság cziágáb an%z 616 és te?gazdáságmére küldendők Bánok Szt.répa, dohánytermelés, tejban jártas, beszél magyarul ós tehenészet, hizlalás, hMnyTj tótul. Szives megkereséseket 7 * ^""ISlfi aiíbitiősus megbízható tisztet íaíba kér ^ mindenkor nagyobb óhajt, írjon czimemre: Tay ÁLLÁST KERESÖL mennyiségben, dus Bertalan János Ajnáoskő, Intézőnek, Gömörmegye. 1806 választékban kaphatók Nős k e r t é s z a a'vógzett kOz^ ^Mag^r-Óvártt állást keres, a ki a kertészet méhész, oki. gazdatiszt, szerény felminden ágában teljes jártas- kiOkleveles Gróf Herberstein már 13 éve, hogy tagja a sággal bir, szőlő telepek, na- méhészeti egyesületnek, 20 éve, tételek mellett, 39 éves, ref , egyén, mielőbbi belépésre. 18 gyobb kertalakitásokat, üvegAlbert 167 gyakorlattal, még nőtlen, házak czélszerü építéseit-is elminden rendszerű kaptár évi de a ki egy jő álláshoz juttatja, valtai vagy nagyobb uradalom- jártas uradalmi igazgatóságánál ban főkertészi állást is elfogad kezelés és^ készítésben,^érti az kívánatára azonnal megnősül. Czime a kiadóhivatalban. 1888 uj évre vagy elébb. Franczia Strllek, Morvaország. 8 k atya 42 méhékitűnő minőségben, a jel- WsábaC^m'indennemü szeti eszközöket készit, aszÁLLATOL legolcsóbb gyári áron talos, lakatos, bádogos és távkaphatók, a FISC'HER1 törzs emdeni kapoes-készitő szerszámmal el féle zsák- és ponyvavan látva, egy nagy méhészetgyárban, Budapeit, nél Jelenleg is alkalmazva van, kapható ^Berger Rezső gazdaNagykoron a-u t c z tv 18. sz. helyzete javítása végett állását Minták kívánatra inváltoztatni óhajtja. Ozime: gyen bérmentve külHubeezki Dániel, Budapest, detnek. Alapíttatott Tihanyi apátság szántódi méneséből két párfiataljokker fogat eladó. Bonyhád vidéki Bérletet k e r e s e k Tudakozódhatni • Bors Mihály Gazdatiszt frissen ellett borjas és hasas belterjes gazdálkodásra alkal' 1900 év* óta' önállóan' gazdálkodik don. Megkeresések a sárv masat 1000-1500 holddal & nagyobb uradalmakban, jelentehén, kir. tejgazdasági sza 1200-01. Jó és elegendő épüleleg is szeszgyárral egybeköigazgatóságához intézel » drb. tött gazdaságban önállóan mű- ménosikó setétpej semmi jegy üsző és Báró Berg ködik, 1901. áprilisra állást Ottó Pozsony, I keres. Beszél magyarul, né- guak teljesen hiba nélküliek, tarka tinó . 1901 metül és tótul. Ozim a kiadóhivatalban. 1837 származása XXI. Furioso és továbbá 3 drb berni bika tiszta Gazdasági T a v a s z i büktanintézetet igen jő eredmény3 drb gyengefias tehén nyel végzett, gyakorlattal biró fajú k ö n y t , museladók. Bakucz Tivadar, MezőP B b r ö k ő z , (Tolnám.) igények mellett Írnoki állást t á r m a g o t , feMegvételre h é r kölest, 1867
Tógazdaságaimból
SS
Jeszenszky Pál,
az O. M. O.K. titkárja. Ára: O. M. G. E. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott küldéssel 3 k o r . 30 f i l l . Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőir ut 25. szám.
növendék ökör és üsző borjakat
Rambouillet kosok
Mik
I
jelenleg nagyobb uradalomban ily minőségben több év óta van alkalmazva felmondatlan állásban, nős, izr. teljesen megbízható, állását egy jobban javadalmazott helylyel óhajtja felcserélni. Szives megkeresést ,,8zámtartó 1644" jel alatt e lap kiadóhivatalába kérek.
Kulcsár iöldmives-iskolát végzett, nős, cSHládos, szerény igényű, alföldi hírneves gazdaságban vau8Zalnattenyészté1í,khSlatós és könyvvezetésben jártas, január elsejére állást keres. Ozim a kiadóhivatalbah. 1792
Jószágfelfigyelői vagy ehhez hasonló önálló gazdasági alkalmazást elfogad, egy a magyar-óvári gazdasági akadémiát végzett és 10 évi gyakorlattal rendelkező gazda, vallású nős kis osaládu egyén. ki az utóbbi 12 év alatt 1200 Jelenleg egy nagyobb bérgaz- holdas bérgazdaságot önállóan daságban mint ispán van alkal- vezetett és mint jószágfelmazva. Katonakötelezettségé- ügyelő is működött. Óvadék mellett megfelelő évi jövedelmet biztosit. Ozim a kiadó-
sztoü^hetőIeg^Mza és6an-
Vöröstarka tinó és üsző
rppetes0leirá°sTés árm^je'lö- teljesen prima, 1—2 esetleg 3 minden mennyi. birtokos czimére Szent-Deme- éves, nálam terre u. p. Nagy-K&nd intézen- Későbbi, ku^szinténCjérmos°és dők. 1917 beállítási ökrök szállítására válFiadé W t W M t e faj agár. Szegedi kiállításon I. és II. díjnyertesek. Bővebbet Dávid Pál intézőnél SzilasBalhás. 1919 előleges jelentés után, nálam mindonkor megtekinthetők, köFiadé tenyészirányváltozás niiatt egy telezettség nélkül. Vevő tethároméves, kitűnő, hibátlan szése szerint választhat tenyészképes telivér simmonH e n r i k I g n á c s fia thali bika. Bővebbet Dávid Pál Szalónak (Vasm.). intéző, Szilas-Balhás. 1880
akáczmagot, gledit schia
magot a legmagasabb
napi áron vásárolnak és mintázott ajánlatokat kérnek
Radianer és Rónai
I
HALDEK magnagykereskedése
József főherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója
BUDAPEST, Károly-körut 9.
Gazdák s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett
50%-al olcsóbb mint bármely más világitó anyag. Próbaküldemények 2 korona utánvét mellett. Kiyánatra prospektus ingyen és bérmentve.
Burián Yilmos veje, Budapest, IX., Soroksári-u. 10.
m a g o t és minden egyéb g a z d a s á g i
magkereskedők
vásárol
•
Budapest, I V.,Nádor U.8.SZ. |
KÖZTELEK,
1900. D E C Z E M B E R
GŰZEKÉKET,
5 O
GÍZ-UTIHENGEREKET és
legtökéletesebb
szerkezettel
és legolcsóbb
árak
l .
1.
95. SZAM.
10-IK É V F O L Y A M .
t e r m é s t ő b b l e t
érhető el, ha a talaj 99%-os daraboa égetett maró mészszel vagy 72°/o-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű refereneziák! Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér épitkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállit ELSŐ BAKONY-SZENTGALI
MÉSZTELEPEK
K L E I N MÁRKUS FIAI Szentgál
6ÖZ-UTIMOZDONYOKAT a
0
HÖ
mellett
szállít Kitüntetve: J897. Kisbér nemzetközi vetőgípverseny első dij : állami arany érem. Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: nagy üzemre arany érem.
JOHN FOWLER & Go.
i S i ^ BUOAPESTKELENFŰLD1
Wt 'SER J. C. gazdasági gépgyára
Iroda, raktár, javítóműhely. KXzlakedét
vemton
é* v i l l a m o s
Nagy-Kanizsán. Ajánlja: Magyarország legújabb és
vatutoa.
Ealniár Vilmos
legjobb "
B u d a p e s t ,
VI. kerQíet, Teréz-körut 3. szám.
Z A L A - D R I L L
a csehországi Thomas-müvek magyarországi vezérképviselője a j á n l :
ffeomsfoszfátliszfet
(Tlwmmlak),
®
e
„Marielliia" d o h á q ytrágyát, K a l c i t o t MMHum A
műtrágyák
Legújabb
a m
a
béltartalmáért
szerkezetű
kitűnő
legolcsóbb
szavatolok,
trágyaszóró
sorvetó'gépét, továbbá szab. „Perfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, legjobb szerkezetű Sack-rendszerü aczélekéit, boronáit, járgányait, szénagyüjtöit, rostáit és mindenféle gazdasági gépeit. A homokos talajhoz a ZALA D R I L L különösen e ezélra készített és kitűnőnek bizonyult vetösarukkal lesz ellátva. Á r j e g y z é k ingyen és bérmentve.
n gépek
áron.
éu l e l k i i s m e r e t e s
PMtai
«o
kititlsálái.
A j á n l j á k nagy raktárukat minfaggg d e n p a t k o l á s i c z i k k b ő l és e z e n . z a k m á b a v á g ó k ü l ö n l e g e s s é - BiBIiP gekb31. - - Továbbá ajánlják szaba- i l B j d a l m a z o t t , kiváló szakféríiak által ^ ^ H B legjobban ajánlott patkóikat i g á s l o v a k és p a r i p á k , úgyszintén n V
n
Méhai báró Nyáry Béla örökösei hootvarsányi gazdaságában 60 drb 5—6 hónapos tiszta vérű
berkshire tenyészan és kocza B W darabonként
e l a d ó
10 k o r o n á é r t .
vetogépót,
szabad, kiváltható kapacsuklyókkal ellátott s í k és hegyes t a l a j h o z egyaránt a l k a l m a s
ökrök vasaBására.
V
Különösen kiemeljük czégünbnek legújabban szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit.
T & i 1861
Bővebbet a Gazdasági kasznárságnál Hont-Varsányon.
M .
H M H '
S
S Ö H N E
cs. és kir. udvari patkolási eszköz-szállitók W I E N , II., R E N N 6 A S S G 6. S Z Á M .
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépöntvényeket gépműhelyek részére gyárt és szállit:
Wörner J. és Társa
ilomépitő g é p g y á r a éts vasöntödéje
B u d a p e s t e n , K ü l s ő váezi-ut 54—56. sz. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)
