X. Évfolyam
Budapest 1900. deczember hó 5.
96 $54.) szám.
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I
AZ O R S Z Á G O S
MAGYAR
GAZDASÁGI
LAP.
EGYESÜLET
HIVATALOS
KÖZLÖNYE,
M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és s z o m b a t é n . Ai »r»ágo* magyar gazdasági egyesület tagjai i„y M kapják.
Az Országos Hagy. Oazdaiságl Egyesület tulajdona.
R»n tajcknak eléflzetéil dij: Kr*»« t-m ao korona, félévre 10 korona, negyedévre
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Köztelek), Ülldl-tt 35. mám. Kéziratokat a szerkesxtfség nem küld vissza.
AZ OMGB. KÖZLEMÉNYEI.
Dohány be váltási szabályok és árak.
Meghívó
Szilassy Zoltán előadó: A folyó évi bevá'tással letelik azon 3 éves cyklus, amelyre Országos Magyar Gazdasági Egyesület nézve a legutóbb megállapított dohánybeváltási árak és érvényessége tart. A február lótenyésztési és díjlovaglást rendező hó 14-énszabályok tartott dohánytermelési bizottsági bizottságának ülés egy albizottságot küldött ki, hogy az uj 1900. évi deczember hó 6 án (csütörtökön) d. u. hároméves eziklusban érvényesítendő dohánybeváltási szabályzat és árakra nézve a bizott4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. ságnak javaslatot tegyen. Tárgyak: Azóta, hogy a jelenleg érvényben levő Bizottsági elnök választása. beváltási szabályzatot megállapították, a dohányKisorolt katonalovak tenyésztésbe vétele. termelők helyzetében javulás nem állott be, Javaslat kisebb földmivelő gazdák lovai legalább ezt bizonyítják a panaszok, melyek részére leendő C3ikótelep létesi'ése tárgyában. még ma is a termelők köréből felhangzanak. Zoltán Elek ny. altábornagy javaslata dij- Szóló nem akar a panaszokkal foglalkozni, lovaglási versenyekben, első dijat nyert lova- mert a mai tárgyalás során a jelenlevő termelőknek lesz alkalmuk e tekintetben nézetüket sok részére alapítandó külön dij tárgyában. Intézkedés a jövő évi dijlovaglási ver- nyilvánítani, de kötelességet teljesít akkor, midőn mint a dohánytermelőkre örvendetes senyek rendezése ügyében. momentumokat kiemeli, melyek a legutóbbi Gr. Dessewffy Aurél s. k., időkben történtek. Ezek a dohánytermelési állobizottsági elnök. más működésének megkezdése és a dohánytermelők és kertészek közötti jogviszonyának A dohánybizottság 1900 novem- szabályozásáról szóló törvény. Mindkettő az egyesületnek régi kívánságát képezte s ma ber hó 24-én tartott ülése. már a megoldás stádiumába jutott. Mindkét Jelen voltak: gróíDessetvffy Aurél elnöklete intézkedés életbeléptetését a földmivelésügyi alatt Kállay András alelnök, Antal Sándor, Gzobor miniszternek köszönhetjük. Gyula, Cserháti Sándor, Forster Aurél, dr. Ami a beváltási szabályzatot illeti, erre Haracsek László, Kerpely Kálmán, Kintzig nézve az albizottságnak ma tartott üléséből János, Kodolányi Antal, Küszler Henrik, Láng folyólag beterjeszti az alábbi határozati javasFerenez, Laehne Hugó, Löherer Andor, Mosko latot : vitz N., báró Natorp Tivadar dr.. Perleberg Határozati javaslat. Arthur, Propper Samu, Ráth János, dr. Szabó László, Uhlyarik Titus, Vásárhelyi László biMondja ki a bizottság, hogy a magyar zottsági tagok, a tisztviselőkar részéről Forster dohánytermelés minőségi emelése és ezáltal Géza igazgató, Buday Barna és Jeszenszky a termelt anyagunk hasznavehetősége és . kiPál titkárok és Szilassy Zoltán szerkesztővitelének biztositása érdekében föltétlen titkár, mint előadó. szükségesnek látja, hogy a m. kir. dohányjövedék az eddigi egyoldalú, pusztán fiskális Gróf Dessewffy Aurél elnök üdvözli a érdekű dohánybeváltási rendszerrel szakítmegjelent tagokat, az ülést megnyitja. Bejeson ; különösen pedig szükségesnek tartja: lenti, hogy Szapáry Gyula, Keglevich Gábor, az
Ülésnapok a Köztelken. 1900. B
„
„
„ „
»
deczember 5-én d. u. 4 órakor. Egyesületi Tanács ülése. deczember 6-án d. u. 4 órakor. Lótenyésztési és díjlovaglást rendező bizottság ülése. deczember 7-én d. u. 4 órakor. Kivándorlás kezdésének tanulmányozására kiküldött bizottság ülése. deczember 12-én d. e. 10 órakor. Országos Törzskönyvelő bizottság ülése. deczember 14-én d. u. 4 órakor. Kodifikáczionális bizottság ülése. deczember 19-én d. u. 4 órakor. Állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály ülése. deczember 20-án d. u. 4 órakor. Igazgató-választmány ülése.
Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület
állattenyésztési és állategészségügyi szakosztályának
1900. évi deczember hó 19-én (szerdán) d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére. Főtárgyak: Katonai posztógyártás és a kétnyiretü gyapjú (előadó: dr. Éodiczky Jenő). Javaslat tenyészállatszállitási tarifák megváltoztatása tárgyában. Sopronmegyei gazd. egyes, átirata kiviteli marhavásár létesítése tárgyában. Tormay Béla, Mailáth József grófok kimentik az ülésről való szako. elnök. elmaradásukat.
:
^vwii vtwwcU-W /WWÍVO k
t(A\Á/[P
(
Cwí/uvuv
JxZ^CÍ^c^UÁ^^-
CA,t-vf
M a i s z á m u n k 1 6 oldal.
1. a dohányáruk következő megállapítását, u. m.:
1824
KÖZTELEK, 1900 DECZEMBER HÓ 1.
I. szivarlevél 100 korona II. közönséges levelek: válogatott 75 korona l. oszt 65 II. 40 III. 2.8 III. kerti levélek és mindenféle muskotály...
110 korona
IV. kapadohánylevelek : I. oszt. ... II. „ 40 III. 24 V. kihány ás csomózva, de - simitatlanul 16 korona VI, csomőzatlanul, tiszta hulladék 6 korona. 2. hogy a dohánybeváltási szabályzat az OMGE. dohánytermelési bizottságának javaslata alapján akként módosítassák, hogy a félreértéseket előmozditó általános kitételek és a gyártási hasznavehetőségre vonatkozó hivatkozások mellőztessenek. A szabályzaton és beváltási árakra vonatkozó eme javaslatok azonban a kérdést véglegesen meg nem oldják, ezért szükséges, hogy a beváltás és termelés újjáalakítását a legközelebbi 3 évi cziklus alatt a m. kir. és az osztrák cs. kir. dohányjövedék, a m. kir. földmivelésügyi miniszter és a Gazd. Egyesületek Orsz. Szövetségének kiküldöttjeiből álló szaktanácskozmány végezze; 3. hogy a m. kir. dohánybeváltó tisztviselők már a legközelebbi beváltási idényen szakszerű gyakorlati és elméleti biképeztetésben részesittessenek, hogy feladatuknak megfelelni tudjanak; 4. hogy a beváltás igazságosságának és méltányosságának ellenőrzésére a jelenlegi polgári biztosok mellőzésével a gazd. egyesületek által javaslandó szakértő dohánytermelő gazdák közül ellenőrök már lehetőleg a folyó évi beváltásnál alkalmaztassanak, a minek költsége a beváltásnál a termelők járulékából aránylagos kulcs szerint levonandó ; 5. hogy a jobb dohánytermelőknek a dohány minőségének emelése érdekében alkalmazott különleges szárítási és kezelési eljárását, vagy különleges műtrágyák felhasználatát esetről-esetre magasabb árak engedélyezésével honorálja, ez azonban legyen előre közösen megállapítva; s a kísérletek eredményét a gyártásnál is próbálják ki; 6. a külföldi kivitel számára azelőtt engedélyezve volt szabad termés- újra meg7. hogy a m. kir. dohányjövedék igazgatósága tegyen tanulmányokat, hogy egyes nagyobb dohánytermelő vidékek igényeinek megfelelőleg vidékenként állapíttassanak meg a dohánybeváltási szabályzat és a beváltási árak, valamint tanulmányozza a dohány simitatlan állapotban való beváltásának kérdését, úgyszintén a dohánytermelésre alkalmatlan területeknek a termelésből való fokozatos kizárását és uj megfelelő területeknek a dohánytermesztésre való felhasz nálását; 8. gondoskodjék a jövedék a beváltó hivataloknál nagyobb számú és terjedelmű uj dohányraktárak felállításáról, hogy a beváltott anyag kellőleg kezelhető és a romlástól megóvható legyen; a fenti javaslatok elfogadására és végrehajtására a nagyméltóságú pénzügyi és földmivelésügyi miniszter urak feliratilag kéressenek föl, valamint arra is, hogy ezen határozatok az osztrák jövedék részére történő beváltásoknál is _ érvényesítessenek. A tárgyalás menetére nézve czélszerünek tartaná, hogyha a határozati javaslat pontonként tárgyaltatnék, mert ekkor megvilágittat-
95. SZAM. 10-ik ÉVFOLYAM
nék, hogy mily indokok vezették az albizott- az I. osztály a kerti leveleknek oly ideálja, ságot javaslatai benyújtásánál. amelyet a termelő sohasem fog elérni a legGróf Dessewffy Aurél elnök : Ahhoz, jobb akarat és igyekezet mellett sem. Ennek amit előadó mondott, még egy örvendetes momen- következtében a kerti dohányok minősítése tumot emlit fel; amint ugyanis értesültünk, egyszerűbben és ennek megfelelőleg az árak az utóbbi években a dohánytermelési terület is oly módon állapíttassanak meg, hogy a kerli is szaporittatott és annak szaporítása tervbe dohánytermelők megélhetése lehetővé tétessék. van véve. Hozzájárul ahhoz, hogy az albizottA kapadohány-levelekre nézve, miután ság javaslata pontonként tárgyaltassék. az albizottságba nem volt oly dohánytermelő, Előadó a javaslat első pontjában foglalt aki kapadohány termelésével foglalkoznék, a dohányárakra nézve a következőket terjeszti bizottság a jelenlegi állapotot vette azért is, elő. A szivarlevél-osztályban aránylag legkeve- mert ezt annak idején az egyesület felterjeszsebb dohány váltatik be. Számításai szerint tése folytán vette fel a jövedék az árszabályaz ez osztályban beváltott dohánymennyiség zatba. az összes beváltott dohánymennyiségnek egy A kihányás dohányra nézve furcsa helypromille mennyiségét teszi ki. zetben vagyunk. Annak idején három évvel Ezen dohány előállítására oly fáradtságot ezelőtt, mikor az árszabályozásra nézve javasfordít a gazda, hogy megérdemli, miszerint latot tett a szakoszlály, azon nézetben volt, jelentékenyen magasabb árral bonifikáltassék hogy ezen osztályt el kellene törülni, mert az anélkül, hogy a jövedékre ebből számbavehető az általános tapasztalat, hogy a jövedéki tisztáldozat háramlanék. viselők a beváltásnál igen nagy hajlandóságot Megjegyzi különben, hogy a bizottság mutatnak arra, hogy a kihányásba belevágjaa közönséges levélek osztályainál áremeléseket nak minél több dohányt. Tehát czélszerü volna proponál, ami indokát abban leli, hogy ha a ezen kihányás-dohány osztályozását megszündohány minőségi termelését emelni akarjuk, tetni, de akkor egyúttal az az aggodalom is akkor a termelők fáradságát megfelelőleg kell felmerült, hogyha ezt az osztályzatot megjutalmazni is. Hogy lehet ezt elérni, amidőn szüntetjük, akkor sok termelő érdekeiben sértve jó dohányos maholnap alig lesz kapható, mert lesz azáltal, hogy nem lesz osztály, hova azon dohányok soroltassanak, amelyek nem képezmeg nem élhet. A legutóbbi statisztika szerint a közön- nek még hulladékot, de a III. osztályba mégsem séges levelek termelésénél — öt hold megmi- sorolhatók, hogy tehát ezért kárpótlást nyerjevelésénél — egy kertészcsaládra átlag 291 frt nek, a szakosztály annak idején azt a javas67 kr. jut. Ez oly csekély összeg, hogy épen latot tette, hogy a kihányás ára 12 koronában egyik oka annak, hogy a termelők évről-évre állapíttassák meg. A dohányjövedék ezt szives nehezebb helyzetbe jutnak a tekintetben, hogy készséggel elfogadta, de egy dolgot nem fogajó dohányosokat kapjanak. Ha tehát a jöve- dott el, melyet proponáltunk s amely az árdék súlyt helyez arra, hogy a termelés minő- leszállítás indokolását képezhette volna. ségileg emeltessék, oketlenül súlyt kell heEz pedig az, hogy ugyanekkor javasoltuk, lyezni arra is, hogy azok, akik dohányterme- hogy a kihányást a jövedék csomőzottan de simitatlésből élnek, exis.'.tencziájukat megtarthassák. lanul vegye át. A jövedék tehát elfogadta az Az emelések jelentékenyeknek látszanak ugyan alacsony árat, de kimondta, hogy simitatlanul, a jelenlegi helyzettel szemben, de szóló szá- de csomózott állapotban is a hulladékok megmításokat tett ismét az utolsó statisztika alap- szabott árak mellett vehetők át. Mikor a ján s az esetben, hogyha az össies proponált bizottság ezt a javaslatot jóhiszemüleg tette, a árak fogadtatnának el, a különbség mindössze jövedék akkor a reá nézve kedvező részt el1.060,000 koronára rúgna. fogadta, de a kedvezőtlent nem s igy a terMidőn azt látjuk, hogy a jövedék évről- melő, illetve az egyesület reményeiben a dohányévre növekedő mennyiségben vásárolja a kül- jövedékkel szemben csalatkozott. földi dohányt s azok közt oly anyagot is váEnnek folytán, hogy ilyesetbe ne követsárol, amely hogyha megfelelőleg dijaztatnék, kezzék a jövőben, az albizottság javasolja, idehaza is nagyrészben előállítható volna és a hogy a kihányás ára, miután azt a jövedék külföldi dohány egyrésze kiküszöbölhető volna, maga is ugy határozza meg, hogy az még azt hiszi szóló, hogy az áldozat, ami a jöve- gyártási czélokra alkalmas s ennek következdékre háramlanék, csak látszólagos volna, tében bizonyos értéket képvisel, ennek árát mert a külföldi dohány behozatalának csökken- tehát az albizottság 16 koronával javasolja, tése által a hazai termelést emelné. azzal a feltétellel, hogy csomózva, de simitatlan A kerti leveleknél az albizottságnak az a állapotban ez a kihányás-dohány beszállítható javaslata van, hogy tekintettel ama körül- legyen. ményre, hogy a fehér muskatálylevelek ugyan Az albizottság a csomózatlan tiszta hullaoly minőséggel és használati értékkel birnak, dékra nézve a most érvényben levő árat mint a kerti levelek, állittassék helyre a régi javasolja. állapot, amidőn a muskatálylyal együtt egyenlő Éerpely Kálmán: Az előadó által előterértékben váltattak be. Ez fontos annál is jesztett és az albizottság által proponált beválinkább, mert a fehérvirágu muskatálynak a tási árak mellett sem tartja lehetőnek azt, hogy kerti dohánytól való különválasztása és ezzel a dohány minőségi termelése emeltessék ugy, egyidejűleg alacsonyabb árakon való beváltása amint annak emeltetnie kellene. Megmuta tta ezt egyenesen ezen termelők exisztencziáját támadja a legutóbbi három év tapasztalata, amikor a meg. Majláth József gróf e tárgyban levelet válogatott és első osztályú dohányokra nézve intézett a bizottsághoz, amelyben ezen méltat- magasabb beváltási árat állapított meg a jölanság ellen kikel. Dr. Szabó László a Gömör- vedék, ennek daczára a termelők nagyobb bemegyei gazdasági egyesület nevében is ugyanezt váltási átlagot, mint az előző évben nem értek a dolgot panaszolta. el. Szóló azt hiszi, hogy az esetben is, hogyha Ennek folytán az albizottság abban a a beváltási árak egyöntetűen az összes nagynézetben van, hogy a fehér muskatály bevál- levelű dohányokra egy szabvány alapján állatási szabályzata és ára a kerti dohánynyal pittatnak meg, végeredményben a minőségi termelés nem fokoztatik, mert legalább is egységesen állapíttassák meg. A kerti és muskotály dohánylevelek be- furcsa dolog, hogy Magyarország összes közönváltására nézve azon nézetben van a bizottság, séges dohányai, melyek az egyes vidékek hogy az eddigi négy osztály a régi három szerint igen eltérőek, egy egységes beváltási osztálylyal helyettesittessék azért, mert mint a ár alapján váltassanak be. Nézete szerint a statisztika mutatja, az első osztályban oly minőségi termelést csak olymódon lehetne csekély a beváltás, hegy az szóba sem jöhet. emelni, hogyha a beváltási árak körzetenként, A kertileveleknél a mult évben 1. oszt. bevál- illetve vidékenként a termelt dohánynak vatott anyag az összes anyagnak 4°/oo, a muska- lódi minősége szerint állapíttatnának meg, tálynál 7%o és a fehérvirágu muskatálynál mert ott, ahol a termelési viszonyok mosloha3°/oo, ugy hogy bátran lehet mondani, hogy sága következtében jó dohányt előállítani nem
96. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. lehet, ott nem lehet fokozni a minőségi termelést, viszont ott, ahol egyoldalú árszabályozás következtében minőségre dolgozott a gazda, ott megfelelő árszabályozással nagy eredményeket leszünk képesek elérni. Igy van ez egyéb növények termelésénél is, igy a sörárpánál, komlónál stb., ahol a vidék viszonyai szerint a termelt növény minősége nem egyforma s az ár ehhez alkalmazkodik és ez alól a szabály alól a dohány sem tesz kivételt. Azt megállapítani, hogy mely vidéken mily minőségű dohány termeltessék, a jövedék dolga, mert neki áll legtöbb adat rendelkezésére a beváltás, feldolgozás, kezelés stb. eszközlésénél. Neki kell megállapítani, hogy az egyes vidékeken termelt dohány mily czélra, mily anyagra használható fel s ezen dolgok egybevetésével kellene megállapítani az illető vidék árszabályozását, mert nyert ügye van a jövedéknek akkor, hogyha a gazdák nagyrésze látja, hogy igazságosan járnak el és elsősorban minőségét veszik figyelembe a dohánynak a beváltásnál. Hogy ez nem ütközik nehézségekbe, szóló hivatkozik Románia és Olaszország példájára. Romániában három év óta, Olaszországban 5 év óta a minőségi termelés képezi a lőczélt s a jövedék e két országban mindent elkövet a minőségi termelés emelésére. Olaszország jövedéke nem volt a termelt dohányokkal megelégedve, belátta, hogy valamit tenni kell és tett is. A saját kebeléből tisztviselőket küldött ki Amerikába és Törökországba, hol ezek a szakszerű dohánytermelést tanulmányozták. Továbbá egy állomást rendezett be Nápoly mellett, melyen ezen tisztek vezetése alatt eszközöltek kisebb kísérleteket a minőségi termesztéssel s mikor már ezek beváltak, akkor mentek ki a gazdák körébe a kísérlettel. És igy az olasz jövedék elérte czélját, hogy jó minőségű dohányokat termel. Az olasz jövedék ezen igyekezetét a gazdák nem honorálták volna, hogyha a jövedék ugyanoly árszabályok mellett váltotta volna be, mint az Olaszországban termelt belföldi dohányokat. De a jövedék belátta azt, hogy ha kiváló fajták termelését fokozni akarja, akkor a beváltási árakat is ezekhez kell szabaia, s ezért Olaszországban vidékenként a szerint, amint az illető vidék egy a gyártási czélokra jobb, vagy kevésbé jobb dohányt állit elő, különböző beváltási szabályzatot állított fel és pedig a nagylevelü dohányra nem egységeset, hanem körzetenként külön.
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER H Ó 5.
ték métermázsánként, addig e Maczedoniából származott török dohányokért 70—80 forintot fizetett a román jövedék. Ezekkel illusztrálta szóló azt, hogy ha a minőségi termelésre akarunk rátérni, akkor a dohány valódi minősége szerint kell az árakat megszabni, ami utóvégre nálunk is lehető épugy, mint más a mienkhez hasonló egyedárusággal bíró államokban nehézségbe nem ütközött. Szóló kénytelen itt kiterjeszkedni a kezelésre is, mert ez rendkívül fontossággal bir. E tekintetben Olaszországban ugy értek el eredményeket, hogy a dohányt természetének megfelelő módon kezelték. A dohányt beváltása után oly kezelésben kell részesíteni, mint az eredeti hazájában kezeltetett. S ezzel szóló rámutatott arra is, hogy nálunk a dohánybeváltásnál működő tisztviselők szakképzettségére nagy súlyt kellene helyezni. Azt hiszi, hogy nem sérti meg a dohánybeváltó tisztviselőket, ha azt mondja, hogy azok kellő szakképzettséggel nem bírnak. De hol is szerezhették volna a szakképzettséget ? A dohányosoktól ? Hisz azok ugy csinálnak, mint az öregapjuktól látták. Náiuak a jövedék a dohányt a raktárakba összezsúfolja és szakszerű dohánykezelésről szó sem lehet. Nézete szerint mindaddig, mig a jövedéki tisztviselők a kellő szakképzettséggel nem birnak, a dohánytermelésben a minőségre való törekvés csak féleredményeket fog szülni. Olaszországban a dohányjövedéki alkalmazott addig magasabb állásra nem tarthat igényt, mig Skaífatiban a jövedéki tisztképző iskolát el nem végezte, a dohánykezelési dolgokban jártasságát meg nem szerezte. Romániában is kiképezik a dohányjövedéki tisztviselőket, sőt a paraszt emberek gyermekei a vakáczióban be lesznek rendelve, ahol a török módszer szerinti osztályozást tanulják, dolgoznak, a dohány kezelésben teljes jártasságot szereznek és munkájukért 15 frtot kapnak. Szóló mindezzel jelezni akarta azt, hogy rendkívül fontos dolog a jövedéki tisztviselők kiképeztetése. Fölmerül a kérdés vájjon a tisztelt jövedéknek egyáltalán van e szüksége finomabb minőségű dohányra, vagy nincs? Merthaninc3 szüksége, azt sokkal jobb megmondani, ha pedig van szüksége, akkor meg miért ne követhetne el mindent a minőségi termelés fokozására ? Szóló kénytelen felszólalni a kertidohánytermelés ügyében tett tapasztalatai alapján. MaOlaszországban belföldi dohány I-sö osz- holnap büntetés a gazdára nézve, hogyha kerti tály beváltási ára 69—120 lira között inga- dohányt te'rmeszt, mert dohányost kötéllel is dozik, a II. osztályé 46-90 é3 a III. osz- alig tud fogni. Ö.-zintén sajnálná szóló, hogy tályé 39-60, a IV. osztályé 23—48 lira ha nálunk a kertidohány termelése csökkenközött. A külföldről hozott magvakból ter- tetnék. Magyarországon a pipadohány finom mett dohányoknál a kentueky I. osztálya volt régente s meggyőződése az, hogyha 130 — 110, 80—65 lira. A brazíliai dohány kellőkép kezeltetnének, kellőkép honoráltatná200—180, 150—100 lira. A sumatra dohány nak a kerti levelek, akkor egy külön magyar 230 —210, 200—160 líra. A szegedi rózsa- dohánytipust tudnánk alkotni és azzal a kondohányt itthon nem becsülik; sokkal több kurencziát sikerrel felvenni; de a kerti dohány II. és III, osztályút váltanak be, pedig hanem termesztésénél sokkal nagyobb körültekintéssel szivaranyagnak való, akkor ne tessék szivar- kellene eljárni. Finomabb kerti anyagot síksáanyag szerint beváltani. Olaszországban is a gon nem lehet termelni, csakis dombos vidészegedi rózsadohányt termesztik és az első- ken, igy Erdélyben sok helyen lehetne kitűnő osztályut beváltja a jövedék 100, 70—56 líráért. minőségű kerti dohányt termeszteni, erre Az Olaszországban termelt török dohányok példa a Karsztvidék Törökországban és ezt ára 200—150, 90-40 lira között mozog. A mutatja az osztrák jövedék, amely két-három kapadohányoknál a különböző vidékek szerint év óta Dalmácziában kitűnő eredményeket ért I. osztály 135, 125, 84 lira, II. osztály 105, el kerti dohányok termesztésével. Ezzel a kis100, 43 lira, III. osztály 60, 50, 28 lira, IV. termelők felsegitését is elérnénk, mert a nagylevelű dohányok sokkal jobb kezekben vannak 03ztály 48, 40, 22 lira. Ugyanilyenek a viszonyok Romániában, a nagytermelőknél, mig a kerti dohányok terhol 3 év óta tért rá a jövedék a minőségi ter- melésére a kistermelő alkalmasabb, ki nagyobb mesztésre. Természetesen ott csak czigaretta- gonddal mivelheti családjával a kerti dohányt. Dr. Perleberg Arthur: Előre boesájtom dohányról van szó. Ott is, több tisztviselőt küldtek ki Maczedoniába, sőt munkásokat hozat- azt, hogy amit a tárgyalás kezdetén előadó tak onnan, kik a termelőket a török dohány- ur felhozott, ad referendum veszem, de engedtermesztésre kitanították és Romániában a jék meg, hogy még egy-két megjegyzést tegyek filloxera sújtotta vidéken kitűnő török dohányt arra, amit előadó ur az árakra proponált. Azt termesztelek. S mig a Romániában termesztett méltóztatott mondani, hogy mi a minőségre közönséges czigarettadohányokat átlag 15—28 abszolúte nem törekszünk. A pénzügyminiszforintjával, a jobbakat 40—45 forintjával fizet- ter utalt a pénzügyi bizottságban arra, hogy
1825 ezirányban kísérletek tétettek, melyek szép eredménynyel kecsegtetnek. Az árakra nézve megjegyzem, hogy a kerti levelek árai mostan tényleg magasabbak, mint azelőtt voltak. A kilenczvenes évek elején kiadott beváltási szabályzat szerint a kerti levelek két részre voltak osztatva, középfinom és finomakra. Az árak a következők-voltak: finom : 50—38—20 frt, középfinom: 34—25—16 frt. Méltóztatnak tudni, hogyha ez a kettéosztás fennállana, akkor a kerti levelek legnagyobb része csakis középfinom levélként váltatott volna be. Ez bizonyítéka annak, hogy a kerti leveleket a jövedék most jobban fizeti mint azelőtt. Kerpely igazgató megjegyzésére bátorkodom válaszolni, hogy a minőségemelést ugy lehetne elérni, hogyha körzetenként váltatnék be s vidékenként állapíttatnának meg az árak. Ennek két módja van, vagy beváltjuk levélfajok szerint, vagy vidékenként levélfajok szerint, hogy bizonyos értékesebb és a jövedék által jobban használható levelekért többet fizetünk és a kevésbé értékesebbek árát leszállítjuk. Nem hiszem, hogy ezen eljárás által a minőség emeltetnék, mert ezen levelek is különbözők az értékükben. Megtörténik, hogy rosszabb dohány többet kap, mint a jobb dohány, az osztály megállapítja a levél tulajdonságait és a tisztviselő kén/telen a leveleket osztályozni, ha e tekintetben nem nyújt remédiumot az osztály. Ami azt illeti, hogy a tisztviselők szakképzettsége nem felel meg a hivatásnak, amelyekre azok rendeltetnek, erre nézve azt válaszolja, hogy Magyarországon alig volt mód arra, hogy a tisztviselő kiképezhesse magát. Most kezdődött a kísérleti állomás mőködése és a jövedék azon lesz, hogy a kísérleti állomáshoz a tisztviselők kiküldessenek a praktikus ismeretek elsajátítására. Méltóztatik azt is tudni, hogy a debreczeni gazdasági tanintézetnél dohány-kurzus lesz s én javasolni fogom őnagyméltóságának a miniszternek, hogy a tisztviselő-gyakornokokat ezen kurzusra küldjük és kineveztetésük feltétele lesz az, hogy a gazdasági kurzust végzik és a vizsgát leteszik. Dr. Szabó László: Hogyha a jövedéknek 30 millió haszna van a dohánytermelésből, akkor jogos a termelőknek az a kívánsága, hogy jobb árat kapjanak a dohányért, melynél a termelő tőke befektetése sokkal nagyobb, mint egyéb gazdasági czikkeknél. Méltányos, hogy a dohányos an lyit kapjon, a miből meg bir élni. Mostan az az eset áll, hogy az ország jelentékeny részében, miután a termelők veszteséggel dolgoznak, a dohányosok el vannak adósodva. Szóló saját vidékéről beszél csak, hol ezelőtt a csetneki muskotályt termelték, mely adott 6 —7 métermázsát holdanként. Most csak a szentandrásit termelhetik, mely kényesebb faj, kevesebbet ad, 5 q. holdanként. Kérése az, ho*y engedje meg a jövedék a csetneki fajtát termeszteni az előbbeni árak mellett vagy pedig emelje fel a szentandrási dohány árát 120-90-60 koronára. Szóló fölemlíti, hogy nem termelne dohányt, ha pajtái leégnének; báró Kemény Géza 60 holdon hagyta abban a termelést, Vattay Putnokon szintén abbahagyta, úgyszintén gróf Serényi Béla is. Mindez elég bizonyíték arra, hogy a mostani árak mellett a gazdának haszonnal dohányt termelni nem lehet. Annak igazolására, hogy veszteséggel termel, szóló felhozza a dohány termesztéséből 'eredt három évi veszteségeit. Megemlíti még azután, hogy vidékén sokkal nehezebb viszonyok között van a dohánytermesztés és ha a jövedék minőségi emelésre kényszeríti a termelőt ezt ne büntetéssel, hanem jutalommal segítse elő. Vásárhelyi László szintén annak ad kifejezést, hogy mig az árak emelése zóna szerint megállapítva nem lesz, addig a minőségi termesztésre átmenni nem lehet, mert a jobb minőséget jobban, a rosszabbat gyengébben kell megfizetni. 0 méltósága azon érvelése,
1826
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 1.
95. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
hogy a különböző minőségi osztályok az árak- mesztés jövedelemmel űzhető. A dohányjövedéki sárga, nemkülönben a sárgásvörös színezetű ban nyernek megoldást, nem felel meg a igazgató ur hangoztatta itt, hogyha a termesztés kerti csekély mértékben petrezselymes vagy valóságnak, mert az osztály lehetetlenné teszi, nem járna jövedelemmel, akkor nem kérne a barnapiros muskatály, nem erősen sérült hogy a jobb minőségű dohány kellőleg dijjazva gazdák nagy tömege termesztési engedélyt. anyalevelek, továbbá az ugyanily szinü ép legyen. Szóló párhuzamba állítja a dohánytermesztést és teljesen tiszta alj-és az érett hegylevelek, c) A harmadik osztályba tartoznak az Tetjes bizalommal fogadja a javaslat 2-ik a czukorrépatermesztéssel és jelzi, hogy a egészséges, nagyobb mértékben szakadozott, pontjának azon intézkedését, hogy jövőre nézve czukorrépa termesztésére is van mindig vállalerősebben petrezselymes érett kerti finom vegyes bizottság állapítsa meg ezen határoza- kozó, daczára a panaszoknak, mert az előleg és középfinom, illetőit tőleg muskatály jelegtokat, de a három évet megvallja, soknak nagyon csábító, a dohánytermesztésnél is ez áll, holott a termesztő a jövedeknek inkább ki gel biró levelek. tartja. Kállay András : Szégyenkezve áll fel, mert van szolgáltatva és igy még rosszabb helyIV. Erdélyi kerti-, csetneki, vagy szentnem volt tájékozva arról, hogy a mai ülésen helyzetben van, mégis akad vállalkozó, mert andrási muskatálylevelek. Egészen elmarad. vannak még mindig, akik a kezüket a dohánymiről lesz szó és nem tudta, hogy a három V. Fehérvirágu muskatálylevelek. Egészen évi árak megállapításáról lesz szó és arról, termesztéssel még meg nem égették. elmarad. A bizottság a lefolyt vita után a hatáhogy a minőség szerinti termesztésnek nagyobb VI. Kapadohánylevelek. Marad, mint mértékben való fokozása hozassék be. Szóló a rozati javaslat 1. pontját változatlanul elfogadta. van. 60, 40. 24 korona. tárgyat kétfelé osztaná és előbb a minőség Ezután a bizottság az albizottság által VII. Valamennyi dohány nembeli kiszerinti termesztésről kiván beszélni s tapasz- előterjesztett javaslatokat pontonként tárgyalás hányás. Kihagyandó a meghatározásból: .a talatai alapján kijelenti, hogy az ő vidékén a alá véve alábbiakban állapodott meg : mennyiben még a gyártásnál felhasználhatók" gyakorlatban a minőség szerinti termesztést A beváliási szabályzatra nézve a követ- és ,de ezen esetben (t. i. simitatlanu!) csakis a a beváltásnál kizártnak eddig se lehetett kező módosításokat fogadta el és határozta a tiszta hulladékra megszabott áron vehetők át.* tekinteni. m. kir. pénzügyminisztériumhoz fölterjeszteni: VIII. Valamennyi dohánynembeli csomózatlan levél és tiszta hulladék. Marad, mint van. Szerinte a beváltótisztviselők a beválA) Általános határozmányok. A határozati javaslat többi 3—9. pótjait tásnál nem nézték egyedül csak a dohány Az 5. pont c) bekezdésben betoldandó a a bizottság az előadó által előterjesztett indoformáját, a tetszetős szint, hanem a béltartalmát, aromáját, éghetőségét is megvizsgálták. „rosszakaratú* szó a „bevegyitve" előtt; ugyan- kolás alapján változatlanul elfogadta és azoknak megfelelőleg a pénzügyi és földmivelésügyi Természetesnek tartja, hogy e téren azért csak: az 5. pont d) bekezdésében betoldandó a miniszterekhez a fölterjesztés intézését elhatátovább kell menni, s azért helyesli azt az eszrozta. mét, hogy a dohánynak minőségek szerinti ,rosszakaratú* szó a „keverve" előtt. osztályozása az egyes vidékekre nézve megA 7. pont második bekezdésében kihaállapittassék. Bár szóló teljesen meg van elé- gyandó a „köd által átjárt" kifejezés és helyette gedve a mostani beváltással is, mert holdan- fölveendő, hogy ,A köd által átjárt levelek az A kivándorlásról. ként 78—80 frt tiszta jövedelme van a dohány- I. osztály kivételével minőségük szerint osztályozandóku. termesztésből. A 7. pont utolsó bekezdése akként móA beváltási árak módosítására nézve Magyarországból két évtized óta javasolja, hogy az I. oszt. 52—60 koronára dosítandó, hogy „Előrelátható megromlás ezimén óriási államfentartő és munkaerő vándoemeltessék, a II. osztályú dohány 36 korona sulylevonás nem alkalmazható*. A 8. pont második bekezdése után pót- rol ki az idegenbe. Három főiránya van maradjon, mig a III. osztályú dohány beváltási árát 20 koronára kéri leszállítani, ugy- lásként fölveendő, hogy KZsinórégett (szivégett)-a kivándorlásnak. Az erdélyrészi székelyszinte a kihányás beváltási árát is 10 koronára, nek nem tekinthető az a levél, amely csak azért ség Románia és Moldva felé özönlik; a a csomózatlan tiszta hulladékot pedig 6 koroná- törik, mert száraz állapotban simittatván, nem DunántulrólHorvát-Szlavonországba vánelég nyirkos ról 5 koronára véli leszállithatónak. dorolnak ki, a felvidéki vármegyék lakóiAntal Sándor nem emelné az első oszB) Osztályozási határozmányok. nak utja Amerika felé visz. A három tályú dohány beváltási árát, hanem a közép és alsó osztályúét. Jász-Nagykun-SzolnokI. Szivarboriték-levelek. Szivarbori- között legnagyobb arányú és legkárosabb megyében a termesztők a három évvel ezelőtt tékleveleknek a sérületlen, kellően szívós, az Amerikába irányuló kivándorlás. megállapított beváltási árak mellett rosszabul vékonyéra, egyenletes szép szinü, tökéletes Ez a 80-as években indult meg feljöttek ki, a harmadik osztály és kihányás árát érett és jól égő anyalevelek veendők át. tűnőbb arányokban. És közel két évtized kéri emelni. Hozzájárul ahhoz a javaslathoz, II. Közönséges levelek. hogy a beváltási árak vidékenként állapíttasa) A válogatott osztályba tartoznak azonóta szakadatlanul folyik. Az utolsó 10 sanak meg. szép, teljesen érett, tökéletesen szárított, évben évenkint átlag 25.000 magyar emCserháti Sándor szerint a beváltási árak egyenlő szinü és jó égésű anyalevelek, ber lépett át a német kikötőkön Amerika három évvel ezelőtti fölemelésének nem volt melyek szivarburok levél minőségével birnak. felé. Mult évben végre a tengerentúlra meg az eredménye, mert a dohányjövedéki b) Az első osztályba tartoznak azon statisztika szerint az átlagár nem érte el a sérületlen vagy legfeljebb szélén sérült tet- vándorlók száma meghaladta a 43 ezeret 18 frlot s eszerint nem javul, de romlik a szetős szinü kifejlett anyalevelek, melyek s ez idö szerint Amerikában élő honfidohány. Sokkal jobb eredményt vár tehát szóló szivarburok és szivarbélnek vagy jó burnót- társainkat fél millióra becsülhetjük. attól, hogyha vidékenként állapittatik meg a anyagnak, kiválóan azonban jó pipadohányA kivándorlási mozgalomnak ily beváltási ár. anyagnak használhatók. Forster Aurél hozzájárul az előadó által Ezen pont második bekezdésének el- nagymérvű emelkedése minden vonalon előterjesztett javaslathoz és ahhoz is, amit hagyása helyett felveendő a következő hatá- felköltötte az aggályos figyelmet. A III. országos gazdakongresszus már 1895-ben Vásárhelyi javasolt, hogy az árak vidékenként rozmány: állapíttassanak meg. Fölemlíti, hogy a bevál„Ezen leveleknél nem tesz különbséget akár foglalkozott a kivándorlás kérdésével; a tásnál, a kihányás átvételénél fordul elő a nagy, akár kicsiny a levél, ha a fenti tulajdon-felvidéki kivándorlást ekkor Bornemissza legtöbb visszaélés. ságoknak megfelél.'' Lajos ismertette. Elfogadott határozati Küszler Henrik szintén abban a vélec) A második osztályba tartoznak az érett, ményben van, hogy tiszai leveleknél a II. és jelentéktelenül sérült anyalevelek, továbbá a javaslatai oda irányulnak, hogy a kivánIII. osztályú dohányok árát kell emelni, annál nagyobb érett sérületlen hegylevelek, végül dorlást előidéző gazdasági bajokat orvois inkább, mert a legutóbb midőn az I. oszt. solni kell, a kivándorlottaknak pedig a tiszta száraz jobb minőségű aljlevelek. dohány ára emeltetett, a II. és III-é leszállitd) A harmadik osztály meghatározása legalább megvédelmezni igyekezzünk az tatott, holott ebből a termesztőnek haszna teljesen megmarad. érdekeit az idegenben, ha már visszanem volt, mivel az I. osztályba oly kevés III. Kerti- és muskatály-levelek. A dohány váltatik be, hogy az áremelésnek semmi kerti- és muskatály-levelek alatt azon dohány- tartani őket nem tartjuk. A kongresszus végrehajtó közege az hatása nem volt. A termesztő 16 frt átlagárral levelek értetnek, melyek jó illat, finomság, a határozatainak meg nem élhet, ezért az összes osztályok ára kerti leveleknél pedig még világos szín által OMGE. Az OMGE. tehát határozott manemelendő és pedig szerinte I. oszt. 54, II. is kitűnnek. dátumot kapott 1895-ben a gazdatársadaoszt. 38, III. oszt 26, kihányás 16 koronára a) Az első osztályba tartoznak a leg-lom részéről, hogy a kivándorlás kéremelendő. tartalomdusabb világossárga, aranysárga, vagy Ráth János, dr. Perlebery Arthur és Kállay sárgavörös színezetű kerti és a barnapiros désével foglalkozzék. Azóta dr. Thirring Gusztáv és Hegedűs András felszólalása után Előadó néhány szóval színezetű muskatály finom, sérületlen, vagy kívánja még megvédeni az albizottság jacsak kissé szakadozott anyalevelek. Ezen Lóránt mulattak rá a tengerentúli kivaslatát azok ellen, amik fölhozattak. A bileveleknél nem tesz különbséget akár nagy, vándorlás káros következményeire, igen zottság szer.nt a minőségi termesztés emeakár kicsiny a levél, ha a fenti tulajdonsáértékes tanulmányokban 1899-ben a kérlése csak a magasabb dijazzással volna elérgoknak megfelel. hető. Az árakat olymódon kell megállapítani, b) A második osztályba soroztainak adést az országgyűlési vitákban is meghogy oly á'lflgár jöjjön ki, mely mellett a terszínben kevésbé egyenlő, világossárga, arany- forgatták; majd a sajtó teritékére került
í6
SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.
és ma már úgyszólván közhelylyé vált. Az érdeklődés megnyilvánult minden vonalon, de minden gyakorlati eredmény nélkül Erre legszomorúbb tanúság az, hogy 1899-ben az Amerikába kivándorlottak száma már 43,394 volt. Ugyancsak 18 i? 9-ben Bálás Árpád a kivándorlás iránt megnyilvánult érdeklődést kihasználni igyekezett arra, hogy a kérdéssel való foglalkozásra serkentse mindazokat a társadalmi intézményeket, a melyek a baj orvoslására egy, vagy más uton illetékesek. A Bálás indítványára vette most kezébe az OMGE. a kivándorlás ügyét, azzal a szándékkal, hogy azt a gyakorlati megoldás útjára terelje. Külön bizottságot szervezett tehát, amely a kérdést tanulmányozza, anyagot gyűjt s ezeket feldolgozva, előkészíti a szélesebb körű megvitatás számára. Ez a bizottság f. hó 7-ikén lép munkába; ebből az alkalomból szükségesnek tartottam a kérdés előzményeire röviden rámutatni. A kivándorlás káros következményei közismertek. Jelentkeznek ezek a káros következmények népesedési szempontból a Felvidék kiürülésében, morális szempontból a törvénytelen gyermekek számának tulon-tul szaporodásában; mezőgazdasági szempontból a legjobb munkaerők elvesztése nyilt hátrány, amely máris érezteti hataeát az emelkedett munkabérekben; nemzetgazdasági szempontból pedig minden produktív munkás értéket jelent, mert értéket állit elő és keresménye erejéig támogatja a belfogyasztást. Mikor tehát 30,000 munkás távozik a hazából, ugyanakkor óriási értékkel szegényedünk. A német Becker adatai alapján Hegedűs Lóránt 350 forintra becsüli egy munkás kéz évi értékét. A mi szempontunkból a Felvidéken egy munkás ennyit nem ér, mert sajnos, évenként alig, ha 150—200 forintot megkeres. Azonban igy is mintegy 5 millió forint értékű emberanyagot vesztünk évente, ha ugyan ezt a veszteséget számokban kifejezni egyáltalában lehetséges. Ezzel a veszteséggel szemben áll a kivándorlottak által hazaküldött megtakarított vagyon. Évenkint 7—10 millió forint amerikai pénz érkezik Magyarországba. Ez az összeg minden bizonynyal jóval nagyobb annál az összegnél, amit a kivándorlók a mai viszonyok között idehaza megkeresni bírnának. Bornemissza egyenesen azt mondja, hogy a Felvidék elszegényedett lakói egyáltalában nem tudnának eleget tenni állami kötelezettségüknek, ha Amerikából pénzt nem kapnának. Aki ismeri a Felvidék nyomorúságos viszonyait, az az első pillanatra csakugyan nem tartja nemzeti veszteségnek azt, ha évente néhány ezer rongyos tót kimegy s helyettük néhány millió forint bejön. Azonban arra kell mindég gondolni, hogy ma már egy fél millió magyar él Amerikában; vájjon az ő évente hazaküldött tiz millió forintjuk pótolhatja-e produktív képességük értékéti Arra kell gondolni mindég, mily
í 827
KQgrfiLEK. 1900. DECZEMBER HO 3. óriási értéket képviselne fél millió aczélkaru munkás, ha azokat a nemzeti termelés érdekében visszatarthatná és gyümölcsözően foglalkoztatná az okos gazdasági politika! Jő telepitési rendszer mellett egyetlen munkáscsalád legalább 2000 forint értékű javat képes előállítani a földből, sőt az „Agrária" sokkal magasabb kalkulussal illeszti be számításaiba a munkaerőt, jeléül annak, hogy czélszerü felhasználás mellett a munkaerő, mint termelési tényező igen jelentékeny értéket képvisel. Öreg hiba, hogy hazai munkaerőnket kihasználni nem tudjuk, értékét ennek mindazáltal kicsinyelnünk nem szabad. Az az évenként hazaérkező 10 millió forint tehát alamizsnaszámba menő rekompenzácziő s amelyik nemzet azt. elfogadná kárpótlásul, félmilliónyi polgárának elvesztése árán, az a nemzet Önmagát vetné 'meg. De a kivándorlás nemcsak azért aggasztó, mert ez elvitathatatlan jelensége az erősorvadásnak. Aggasztó ennek a népmozgalomnak a háttere is, mert méltán felkiálthatunk, hogy mily nyomorúságos állapotok lehetnek abban az országban, amelyből egyetlen évben 40,000 ember menekül! Hegedűs Lóránt ugyan azt áliitja, hogy a magyar kivándorlás egyenesen az amerikai munkásbörzével van okozati kapcsolatban. Minél magasabbak ott a munkabérek, annál nagyobbak a tőlünk kiinduló népáramlatok ; ami azt jelenti, hogy nem annyira a nyomorúság, mint inkább a relatíve jobb után való törekvés volna fő rugója a tengerentúli kivándorlásnak. Emellett azonban nem nehéz kimutatni azt sem, hogy a kivándorlás szoros összefüggésben van a Felvidék gazdasági életében beállott válságos fordulatokkal is. Egyformán megtaláljuk az inditó okok között a nyomorúságot épugy, mint az elégedetlenséget, csakhogy sajnos, ezek egymáshoz nagyon közel fekszenek, mert állithatjuk, hogy a Felvidéken a jólét miatt csak legritkább esetben elégedetlenkednek az emberek. Általában és leginkább azért mennek ki, mert helyzetüket tarthatatlannak Ítélik. Visszatartani erőszakosan nem volna jogunk ezeket az embereket még akkor sem, ha idebent jólétnek örvendenének, még kevésbé a nélkülözés számára. Legfontosabb feladat tehát, hogy megállapítsuk a programmját azoknak a teendőknek, amelyek a felvidéki nép helyzetének javítására alkalmasaknak ígérkeznek. Ezek megállapítása előtt az orvoslandő gazdasági bajoknak őszintén a szemébe kell néznünk. Kezdessék meg ez a feladat a hazaszeretet nevében, keressük a magyar föld visszatartó s lekötő erőinek forrásait, de ne keressünk támadási pontokat és ne keressük felelősségre vonandó bűnbakjait a felvidéki nyomorúságnak. Hiszen a Felvidékre ránehezedik a ter-
mészet mostohasága is, holott mély gyökeret vert gazdasági bajok áldott termékenységü vidékeinken is vannak. Magyarországban a mult év minden egyes napján 50 birtok cserélt gazdát dobpergés mellett. Méltán tolul előtérbe az a kérdés, hogy az általános gazdasági válságnak ily megdöbbentő jelei között van-e balzsam annak a szegény országrésznek a bajaira, amelynek természeti mostohasága is ellenünk küzd? A felelet az, hogy muszáj ilyennek lennie. Ahhoz, hogy egy országrész gazdasági nyomoruságába belenyugodva, jobblétének minden reményéről lemondjunk, ahhoz mégsem vagyunk elég szegények. Mert egy olyan országban, amely 17 millió lakos mellett ezer milliós állami költségvetéssel dolgozik, munkaképesség és tettvágy birtokában koplalni senkinek sem szabad. B. B.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla.
A helyes patkóról és a patkolásról. A patkolás alkalmával annyi mindenféle bajnak van kitéve az állat, hogy épen ezért, azt hiszem, nem végzek fölösleges munkát, ha a következőkben felsorolom azokat a dolgokat, amikre a patkolás alkalmával különös gondot kell ford.tani s £ melyeknek szemelőtt való tartásával megóvhatjuk egyrészről állatainkat különféle betegségektől és hibáktól, magunkat pedig, mint állathasználókat, sok kártól boszankodastól. A patkolásról lévén tehát szó, elsősorban az a kérdés, vájjon egyátalán czélszerü-e az állatokat patkóval járatni, vagy sokkal jobb volna, ha azok patkó nélkül tennének szolgálatot ? Tekintve ez állatok lábának állását, a patának a patkolás következtébeni esetleges deformálódását, a szarutok átlyukgatását, a pata faragását, a rossz kovácsot s a patkolásra felhasznált időt, továbbá a patkolással járó kiadásokat s a gyakori kalamitást, melylyel a patkolás jár: azt kell mondanunk, hogy bizony legjobb volna, ha lovaink patkó nélkül végezhetnék munkájukat. Viszont azonban, ha az állatoknak köves, sikamlós és rossz utakon való használatát, a pata szarujának gyors kopását tekintjük és nem feledjük azt sem, hogy az állatok labának esetleges hibás alakulását s sz ezzel járó kalamitásokat. alkalmas patkóval ellensúlyozhatjuk, illetőleg a hibás pata alakulásokat, ha másként talán nem is, de legalább látszólag megjavíthatjuk és végül alkamas patkóval oly állatokat is használhatunk munkára, melyeknek patája esetleg valamelyes betegségben szenved, ugy az elébb felsoro t dolgokkal szemben, mégis azt kell mondanunk, hogy á patkó oly szükséges valami, amit nélkülözni ma már egyátalán nem lehetséges. Fődolog azocban, ha t. i. a patkónak itt felsorolt s egyéb előnyeit hasznunkra akarjuk fordítani az, hogy maga a patkó olyan legyen, mely a czélnak minden tekintetben megfelel s nem hozza létre a patkolás miveletével egyetemben azokat a hibákat és bajokat, melyektől épen a helyesen alkalmazott patkolás által állatainkat megkímélni képesek vagyunk. Egyszóval kifogástalannak kell lenni ugy a patkónak, mint a patkolás miveletének. , Arra a kérdésre feleljünk meg tehát elsősorban, mikor készült helyesen a szabályos patára aljaim a? andó patkó, hogy ezután
1828 a patkolás helyes keresztülvitelét is elmondhassuk. Helyes ős jó az a patkó, amely a jpata alakjának megfelel. Tehát, ha a patára készített patkó kerekded, a hátsó patára készíttetnek alakja pedig szív idomú. Vastagabb lehet azon patkóvas, amely nehéz, nyugati lovakra van szánva, mig a könnyebb és gyorsabb mozgású keleti lovak inkább vékonyabb vasból készült patkót hordjanak. A nyugati és keleti lovakat tekintve, a nyugati lovak patájának szaruja vastagabb, mint a keletieké s ennek következtében ezeknél az úgynevezett fehér vonal is, melyen kivül kell a szegeket a szaruba verni, a pata központjához közelebb esik, vagyis a szögnek beverésére szélesebb tőr áll rendelkezésre, mint a keleti lovak patájánál, ezért a nyugati lovakra alkalmazott patkón az árok közepe a patkó szélétől befelé 8—9 mm.-re eshetik, mig a keletieknél e távolság csak 7—8 mm. lehet. Eltekintve ezen általában mondott számadatoktól, fődolog az, hogy a patkón az árok ugy legyen elhelyezve, hogy a szarufal vastagságára figyelem fordítassák, hogy t. i. az árkokban elhelyezett széglyukak a fehér vonalon kivül álljanak, hogy ennek következtében a szegek is a fehér vonalon kivül juthassanak a szarutalpba. Az árkokba készített szeglyukák ne legyenek egymáshoz nagyon közel, mert ilyenformán a szarufal nagyon meggyöngül. Közepes távolság 3^/2— 4 cm. Alkalmazhatunk a patkó mindkőt ágába 3—3 szeglyukat s igy összesen 6-ot, de lehet 5 szeglyukkal is ellátott a patkó, mely esetben a belső ágba kettő, a külsőbe pedig 3 nyílás jön, amennyiben a belső falon a szaru vékonyabb szokott lenni s igy a hátrább vert szegek esetleg megsérthetnék a húsos részt. Különös fontossággal bir továbbá a patkó felső lapja, u. n. hordozó lapja is, az t. i., melyen a pata hordozó széle nyugszik. Ennek egyenletesnek és ha nem sarkas a patkó, vízszintesnek kell lenni, vagyis ne legyenek rajta kiemelkedések és bemélyedések, de olyan legyen, hogy a pata hordozó széle biztos támpontot találjon rajta. Legjobb ha IV2 cm. szélességű. A hordozó lap belső széle lejtős legyen, ugy, hogy az a pata talpi felületét ne nyomja. Ennek a kívánalomnak megfelel a patkó akkor, ha külső oldalán 3 mm.-rel vastagabbra van készítve, mint belső oldala. Ha sarkos patkót készíttetünk, akkor a saroknál nem lehet vastagabb a patkó a patkó vastagságának egyszeresénél, mert különben a pata s igy a patától fölfelé eső részek is, abnormis helyeződésbe kerülnek. A sarok, továbbá akkor mondható jónak, ha derékszöget képez a patkóval és nem négyszegletes, hanem háromszegletes, mert ez esetben a szarunyirt nem nyomja még akkor sem, ha a testsúly egészen egyik vagy másik patára esik, mikor t. i. a szarunyir szét szokott tágulni. Ha a patkón köröm is van, akkor az is merőlegesen álljon a patkóra ős ne legyen vastagabb, mint a patkó ágának vastagsága és szélesebb, mint a patkó ágának szélessége. Ha a patkón kápa is van, az elől foglalhat helyet, illetőleg a második kápa a külső ágon a 2-ik és 3 ik szegnyilás között. Magassága 1—IV2 cm. lehet. Mellőzve most itt a különböző patkó alakok ismertetését s nem emlékezve meg itt arról sem, hogy mikor czélszerü egyik-másik patkóalakot használni, most még csak a patkószegről kívánok megemlékezni, mielőtt a vasalásnál követendő eljárásra térnék át, minthogy ez is kiváló gondot érdemel, mert hisz tudvalevő dolog, hogy épen ez az, mi sokszor okoz kellemetlenséget. A patkószegnek alakja akkor helyes, ha feje elég erős, négyszegletes, lejtősen megy át a pengébe a vastagabb fej, ha továbbá a hegye (gyík oldalon le van csapva, ha anyaga egyneműnek, nem pedig rétegesnek látszik s
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 5
96. SZAM. 10-IK EVFOLYAfl
végül, ha nagysága a pata szarujának meg- zik. A faragás alkalmával csakis a holt szarut szabad eltávolítani. E végből a patahántófelelően van megválasztva. Hogy anyaga egynemű legyen, azért ki- késsel a szarunyirt, a talpat és a hordozó vár atos, mert a réteges szerkezetű patkószeg szélt gyengén lefaragjuk, oly módon, hogy a — különösen a vigyázatlan, gyors beverés al- fehér vonal mentőn befelé 4 mm. egyenletes kalmával — könnyen kettéválik, egyik része sik maradjon, melyen majd a patkó fog nyukifelé halad, a másik pedig a húsos részhez godni. A szarufalon lévő fölös szarut harapótartva, megnyilalást hozhat létre. Az arányo- fogóval távolítják el olyformán, hogy a saroksan erős patkószegfejre pedig azért van szük- falnál megkezdve, lecsipik a fölösleges részt ség, mert csak ez tudja a patkót szilárdan a előbb egyik oldalon a fokfalig, aztán a másik patához erősíteni s ez az, amely qem kopik oldalon kezdve, szintén idáig. A lecsipés után előbb el, mint ahogy kopik a patkó. A patkó- következik a lecsípett résznek köröskörül való szegnek nagyságát azért kell a patához mérni, reszelése. mert a tulnagy patkószeget, mely tehát széles A pata faragásánál különösen arra kell is, vastag is, ha a vékony szaruba beleütjük, figyelmet fordítani tehát, hogy a pata ugy azt könnyen megrepeszti s igy gyöngíti. legyen megfaragva, hogy a hordozó széle Ami a lovakkal való bánásmódot illeti egyenletes sikot képezzen s aztán, hogy az t " a patkolás alkalmával, legyen az szelid, de ha elhalt szarunál többet el ne távolitsunk. kell erélyes, anélkül azonban, hogy az erélyes Ugvanis, ha tulon-tul elvékonyítjuk faragás bánásmód egyszersmind kinzó is legyen. által a szarut, akkor az nem képes a belső A fiatal lovat szoktassuk a vasaláshoz lágy részeket kellőleg megvédeni a külső bemár jó előre olyformán, hogy lábát hőbe-hóba hatásoktól s igy könnyen zúzódások jöhetni k felemelgetjük, patáját ilyenkor kitisztogatjuk s létre. A szarunyirnak nagyfokban való eltávohogy pedig a vasalás alkalmával a kalapács- lítása pedig a patatágulását szünteti meg, mely ütés miatt beálló zajhoz is hozzá szokjék, a végeredményként mindig szükült, tehát deforfiatal csikó patáját valamely keményebb tárgy- má'ódott patára vezet. gyal veregethetjük. Fiatal állatok vasa'ását ne A kifaragot palára aztán ráteszszük a végezzük egyfolytában, hanem faragjuk meg a patkót, melynek azonban tulmelegnek (vörös patáját s ezután hagyjunk időt arra, hogy az vagy fehér izzónak) nem szabad lenni, hanem állat elfáradt lábát kipihentesse. Különben is legfeljebb fekete melegnek. fiatal állatokat vasalás alkalmával ütögetéssel, Sok kovácsnak ugyanis megvan az a simogatással, szép szavakkal, legyezgetéssel rossz szokása, hogy a patkót tüzetesen teszi a nyugtassuk meg, mintegy értésükre adván patára, azért, hogy az beleégetvén magamagát ezáltal, hogy a vasalás alkalmával tulajdon- a patába, annál biztosabban állhasson. Lustaképen semmi bántódásnak nincsenek kitéve. ságból szokás ezt tenni, t. i. azért, mert nincs Oly lovak, melyek egyébként is rossz ter- kedve a patát kellőleg megfaragni, ille'őleg a mészetűek, harapnak, rúgnak, vagy csiklandó- patához a patkót hozzáigazítani. A tüzes vas sak, a vasalásnál még jobban kitűnnek ezen ős igy az égetés, a pata szarujára pedig rendrossz szokásaikkal. A harapós lovakra száj- kívül rossz behatással van, amennyiben a kosarat teszünk; a mellső lábaikkal vágó lovak szaru emiatt kiszárad, törőkenynyé válik s a csüdjére kötelet hurkolunk, melyet a marnál fehér vonal mentén a szarufal és a szarutalp ellenkező oldalra vezetünk, mely eljárás a egymástól elválhatik vagyis üres fal keletkezvágást lehetetlenné teszi. A rugós lovaknak hetik. meg hátsó csüdjére erősitünk köteléket, melyet Ha a patkó a patára teljesen rá illik, meg a ló hátán keresztül vezetve a másik ol- azaz a pata hordozó széle teljesen rá fekszik dalon tartatunk. A csiklandós ló farának és a patkóra, maga a patkó pedig sehol sem áll hátának érintését kerülve, a csüdre erősitett jobban ki a kelleténél ha a szarunyir éppen kötéllel emeljük fel lábát. Egyátalán ily rossz a patkósarkak közepére került, akkor követszokású állatok vasalásánál a kényszerfők al- kezik a tulajdonképpeni vasalás, vagyis a patkó kalmazását, a fejnek ütögetősét (hogy a figyel- felszegezése. mét elvonjuk) a merő szembe nézést, a kopA szegezés alkalmával arra vigyázzunk, laltatást oly eljárásoknak tartják, melyekkel az hogy a szegek ahordózószél és a fehér vonal állatok megfékezhetők. között veressenek be a patába és pedig nem Ha mindez nem jár sikerrel az állatok gyors, hanem határozott ütéssel akkor, ha már megfékezésénél, ugy végül elővehetjük a utol- meggyőződtünk arról is, hogy a szeg nem sót, a kalodát is, mely előtt azonban még czél- halad hibás irányban, a husosrészek felé- Ha a szeg nem a helyes irányban halad, akkor szerü lesz a következő eljárást megpróbálni. A lovat, ellenkező oldalával,mintamelyik az ütős alkalmával a ló lábát elkapni igyekoldalon vasalni akarjuk, a falhoz állítjuk, vagy szik, mikor is a hibás irányú szeg azonnal a ló farához ezen oldalon egy embert állítunk, eltávolítandó. A beverés után következik a azért, hogy ne tudjon a másik oldala felé szegek levágása, csonkolása, a pata szarujádűlni. Egy ember a ló fejénél állva, annak nak a szögcsontoknál való lereszelése és a figyelmét elvonni igyekszik, a másik ember szegek meghúzása. pedig a czombját karolja át, hogy izmai ne Ezen műveleteknél különösen a reszelésműködhessenek kellőleg, miáltal a kirúgást nél szoktak a kovácsok hibát elkövetni. T. i. akadályozzuk meg. A harmadik ember pedig a a pata szarufalát egész körben felületesen lábat — mint szokás — felveszi ős tartja, megreszelik. Ezen reszeléssel pedig a mázmely miveletben a második ember is segéd- réteget távolítják el, melynek pedig védőszekezésére van. repe van, s éppen ezért eltávolítása kerülendő. A patkolás alkalmával első dolog a régi Az e'mondotíak befejezéseül arról kívánok patkónak levétele, ha ugyan az már előbb le megemlékezni, hogy tulajdonképpen mikor van nem esett volna. Első dolog a levételnél, hogy helyesen megvasalva egy szabályos állással és a visszahajtott szegcsonkokat, melyek tulajdon- patával biró állat. képen tartják a patkót, kiegyenesítsük. Ennek Szabályosan áll a patkó ; ha a pata megtörténte után a harapófogóval a sarok középvonalától jobbra is, balra is egyforma tájon a patkó ős pata közé nyulunk s gyen- nagyságú; ha a patkó valami csekélylyel kijebb gén a patkót kissé felfelé emeljük, mikor is a áll, mint a pata hordozószélének bereszelt szegek is kiemelkednek. Most az igy kiálló része; ha a patkószegek egyenlő távolságban szegfejeket harapófogóval megfogva, egyenként s a hordozó széltől egyenlő magasságban (2— 3 távolitjuk el a szaruból. Hibás tehát azon cm ) vannak s a szegcsonkok a szarufalba be patkólevevési módszer, midőn a patkót a sze- vannak eresztve ugy, hogy azok nem sérthetgekkel együtt egyszerre mintegy leszakítjuk a nek. Hátulról nézve pedig akkor van szabápatáról, mivel ilyenkor a szarurészlet ki csor- lyost n felverve a patkó, ha a szarunyir közepe bulásnak, megrepedősnek van kitéve. éppen a két patkóág közepébe esik, ugy azonA patkó levevése után a patának kifara- ban, hogy a patkó ágai a szarunyirt nem gása, a patkoláshoz való előkészitése követke- nyomják; továbbá ha azon lovaknál, melyeket
95. SZÁM. 10-IK AVFOLYAM. gyorsabb mozgásba használunk, a patkó szárának hossza éppen megfelel a pata hosszának, teherhordó lovaknál ellenbea 1/a cm.-rel hoszszabb lehet. Felvéve a ló lábát, akkor áll helyesen a patkó, ha az mindenütt rajta fekszik a pata hordozó részén ós ha a patkó nem nyomja a szarutalpat, hanem attól oly távolban van, hogy ujjunkkal mindenütt a pata és patkó közé férhetünk. Végezetül pedig akkor helyes a patkó és volt helyes a patkolási eljárás, ha a lovat megjártatjuk és ez mind a négy lábával szabályosan, fájdalom nélkül mozog. Sztankovics János.
GAZDASÁGI IPAR. F.ovttvmtS: Zalka Zsigmond.
Amerikai boros pinczék. Dr. R. S. az alábbi kérdést intézte hozzánk : Bornak való- pinczét szeretnék építtetni, de birtokomon földalattit nem épithe.tek altalajviz miatt, szőlőm pedig birtokomtól távolabban fekszik, hogysem czélszerünek tartanám a pincéét ott emeltetni. Kérdem, megbízhatóan jók-e az amerikai földfeletti pinczék, milyen módszer szerint épültek a legjobbak s hol kaphatnám az ilyen amerikai pinczének a rajzát ?
Az amerikai rendszer szerint épített pinczék az idevonatkozó szakközlemények szerint
128. ábra : Földföiött épitett pincze keresztmetszete. igen jól beváltak és a borok ászákolására kiválóan alkalmasak az oly helyeken, ahol bármely okból a pinczét nem lehet sziklába vágni vagy a föld alá épiteni. Az amerikai rendszerű pinczék építése igen olcsó és egyszerű. Két ily pinczének keresztmetszetét a mellékelt ábrák tüntetik fel. A 128. számú ábra teljesen a föld fölé, a 129. számú ábra félig a földbe épitett pincze keresztmetszetét tünteti fel. A teljesen földfölé épitett pincze oldalfalai két, egymástól Va—1 méternyi távolságra elhelyezett deszkafalból állanak. A két deszkafal közötti tér kitöltetik rossz hövezetőanyaggal, mint p. o. szalma, polyva, tőzek, fürészpor, eserleg finom kőszénporral olymódon, hogy a töitelékanyag minél erősebben legyen a két fal közzé bedöngölve. A falnak földfeletti része alá alapzatot készíttetünk, de nem kőből, hanem olymódon, hogy a földet 1—2 méternyi mélyen és 1 méternyi szélességben kiásatjuk és rossz hővezető, de szervetlen anyaggal, mint p. o. a hamu, kőszénpor tömetjük ki. A pincze teteje szintén deszkából készül amint azt a rajz feltünteti és a tetőköz ugyancsak szalma, tőzeg, polyva vagy törekkel lesz kitöltve s még esetleg nád vagy szalmafedővel ellátva. A
129.
számú
ábra
még egyszerűbb,
1829
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER HO 1. azonban félig a földbe mélyített pinczét tüntet fel. Ezen pinczénél is két deszkafal készíttetik s ennek közei az emiitett anyagokkal töltetnek ki. A fal ikra léczekből készíttetik a tetőzet s ez 1 méter vastag szalmafedővel Jesz ellátva. A szalmatetö egész a földig leér s a tető és falközti hézag ugyancsak rossz hővezetőanyaggal lesz kitöltve. Mindkét pinczét a napsugarak ellen védendő, fákkal kell körülültetni s hogy a külső hőmérséklet ne hatolhasson be könnyen, kettős ajtóval kell ellátni, amint azt a jégvermeknél is szokás tenni. A pinczék nagysága attól függ, hogy mennyi bor lesz abban eltartandó. Azáltal, hogy a pinczék falai rossz hővezetőanyagból készültek, elérjük azt, hogy a pinczék hőmérséklete télen-nyáron egyenletes 10—12° G.-nyi hőfokú, vagyis olyan, amely a borok kezelésére megfelelő. —a—a.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 499. kérdés. Magyar mustraökröket öt hónapi hizlalásra kötöttem be répa helyett zsombolyázott csalamádét kell alkalmaznom. Kérném a helyes arányt megállapítani, rendelkezésemre áll még luczerna, lóhere és kukoriczadara. F. Z. 500. kérdés. Rozsvetésemben a növények egyes foltokon fakulni kezdenek s a leveleken sürün rozsdaszerü pettyek láthatók. A növények tövében fehéres kukaczot észleltem s számos apró légy ugrál ide-oda a
129. ábra : Félig földbe épített pincze keresztmetszete. vetésen; ez utóbbiakból 2 darabot ide mellékelek. Talán ez a légy a kártevő s a rozsdaszerü foltok a leveleken a légynek a petéi ? A kártétel igen tetemes, kérek szives felvilágosítást. T. Gy. 501. kérdés. A mellékelt buza szeptember hó 20-án vettetett részben kender, részben pedig tengeritarlóba. Ezen, mintegy 20 holdnyi területen a buza levele elkezd száradni s végül a szárnak földalatti részén körülrágatván, teljesen kiszárad.
tem fel a fentemiitett zabot, hogy teheneim azt étvágvgyal egyék? 2. 15 mm. burgonyát egy nem száraz pinczébe voltam kénytelen elhelyezni, 4 polczra 20" vastagon raktam, a polczok a levegőben függnek, minden szép nap a pincze ajtait nyitva tartom, ennek daczára a burgonya kezd penészedni. Kérdem, mit kövessek el, hogy a rothadástól megóvjam ? illetve tavaszig eltarthassam ? N. 8. 504. kérdés. Tarlórépa alkalmas-e a tejképzésre ? Fejős teheneknek, hogy tejeljenek, lehet-e adni és mily adagban ? Igaz-e az, hogy a tehenek a tarlórépától elzüllenek ? K. 8. 505. kérdés, ü j bérlet földemben van 20 hold 1200 • - ö l vizenyős kötött fekete talaj, mely daczára a mély szántásnak és czukorgyári mésziszapolásnak nedves, sőt jelenleg is víz fakad a barázdákban. Nedves időben sáros, száraz nyári hónapokban cserepes és a kapás növény benne sehogy sem díszlik, mig a kalászos megdől, lerothad. Vájjon érdemes-e"5! ezen 20 hold ^földet alagcsövezni, ha a bérlet 12 évre terjed és körülbelül mibe kerülhet holdónként jó sürü alagcsövezés mellett? Csövek itt a közelben kaphatók ugy, hogy annak oda fuvarzása vaggonként 6 frtba kerül, csak azt nem tudom, hogy a csöveknek ára ezrenként hogy szokott lenni? Továbbá igaz e az, hogy az ily alagcsövezéshez az állam ingyen ád mérnököt, ha igen, hova és hogy kell érte folyamodni? J. 8. 506. kérdés. 1—2 éves borjuknál a rühet milyen gyógyszerrel legczélszerübb gyógykezelni, hogy azzal gyökeres és gyors gyógyulást érhessünk el. Ilyen rühes borjú mintegy 40 drb van. U. B. 507. kérdés. Van gazdaságomban 4 drb öreg (1400 kgr. sulyu) és 6 drb fiatal (2400 kgr. sulyu) kiverő igás ökröm, amelyeket télen át kihizlalni akurnék. Rendelkezésemre áll--. 5 vaggon oberndorfi takarmányrépa és elegendő* azaz nagymennyiségű zabpolyra és kukoriczaszár, szénám nincsen. Kérdem, hogy kihizlalhatom e ezen ökröket e takarmánynyal széna nélkül darával ős mennyi darát számítsak és milyen volna a legolcsóbb és a legelőnyösebb, mert azt be kell hogy szerezzem, esetleg hol lehetne azt a legolcsóbban beszerezni ? Végül kihizlalhatom-e ökreimet 4 hónap elteltével ? M. M. 508. kérdés. Kérek összeállítani 72 drb főleg verestarka 7 éves tehenekből álló tehenészetem számára egy okszerű takarmányozást. Czélom minél több tejet nyerni. Rendelkezésemre álló erő- és póttakarmányok: tengeri és árpa-dara, repczepogácsa, széna, árpa és buza-polyva továbbá a mezőgazdasági szeszgyárból nyert moslék. B. A.
Felelet.
Hizlalás zsomlbolyázott csalamádéval. (Félelet a 499. kérdésre.) Miután a zsombolyázott csalamádé emészthető tápanyagtartalomra alig tér el a takarmányrépától, előbbivel ép ugy lehet hizlalni mint utóbbival, csak az adagnagyságban kell a kettő között azt a külömbKérdem, melyik féreg támadta meg, séget szem előtt tartanunk, hogy a zsombolyázott van-e ellene védekezési mód s ha nincsen, csalamádéból kevesebbet etessünk, mert utóbbi nem volna-e tanácsosabb a kiszántás? nagyon sok szerves savat tartalmaz, mely az Istvánmajori gazdaság. Cs. Gy. állat fogait vásitja el és hasmenést és étvágy502. kérdés. Mi az oka annak, hogy mig talanságot okoz, ha etetését tulozzuk. Míg Németországból akadály nélkül lehet élöbaromfit tehát a takarmányrépából 60, sőt 100 is etet•Magyarországba a postán küldeni, addig meg- hető 1000 kg. élősúlyra, zsombolyázott csalafordított irányban az élőbaromfiak a postai mádéból csak mintegy 40 kg.-ot czélszerü szállításból kivannak zárva? E. M. maximális adagnak tekinteni, különösen ha a 503. kérdés. 1. Mi oka lehet annak, hizlalás egész tartama alatt bőségesen akarjuk hogy teheneim nem akarják enni a félig meg- etetni. érett kicsépeletlen zabot összeaprítva, melyből Megfelő hizlalótakarmány pl. a következő, 1 kilogramm buzakorpával, 5 deka sóval mely 1000 kg. élősúlyra vonatkozik: összekeverve, forró vizzel leöntve adtam reg40 kg. zsombolyázott csalamádé, 8 kg. gel és este, egy párszor megették, de azután luczerna, 8 kg. lóhere és 7"5 kg. tengeridara. már nem eszik. Kérdem, mily módon etethe- Ebben van 27'2 kg száraz anyag 2 4 kg. em.
1830
KÖZTELEK, 1900 DECZEMBER H O 5.
96. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.
A szállítási tilalom kimondásánál az azok legalább is kevésbé érezhetőkké válnak, fehérje, 0 8 kg. en zsír é3 14 3 kg. em. indokolás az volt, hogy az élőbaromfi külde- de ez távolról sem oly alapos izjavitás, mint szőnhydrát; táparány 1:6 7. Egyúttal föthivjuk figyelmét a .Köztelek" mények a németországi mozgó postákon és a vízben föloldott melasszeval való leöntés. 92. számának 477-dik feleletére, mely arról átrakó postahivataloknál a szolgálat rendes Ha burgonyáját okvetlenül pinczében fogja meggyőzni, hogy a fölületes kérdésre menetére bénitólag hatnak és az alkalmazot- akarja átteleltetni, akkor azt ajánljuk, hogy tak egészségét is veszélyeztetik. adott feleletnek kevés hasznát lehet venni. vegyítsen közíéje száraz hamut, ellenben ha Cselló. A magyar postaigazgatás mindenkor azon nem ragaszkodik a pinczéhez, akkor vermelje í Pusztuló rozsvetés. (Felélet az 500. kér- volt, hogy a baromfikivitelt megkönnyítse s el szabad földbe, illetőleg ásasson egy k m. désre.) Azon a rozsvetésen, a melyet T. Oy. ennélfogva a szállítási tilalom kimondása al- mély s akkora átmérőjű kerek vermet, melybe küldött be, a rozsdanemü foltok nem légy- kalmával is kísérleteket tett, hogy kivitelünk 15 q burgonyája belefér s most beleöntve a peték, hanem igazi rozsdafoltok. A Puccinia érdekében a szállítási tilalom visszavonassák, burgonyát, takarja le Va m. vastagon száraz Bubigo vera nevü rozsdagomba igen erősen azonban ismételt megkeresések daczára sem földdel. Oly kisgazdák és cselédeknél, kiknek támadta meg a rozsot, s a rozsdabarna, sürün lehetett a német birodalmi póstaigazgatást a nincs pinczéjük, többnyire igy láttam a burálló foltok a leveleken e gomba nyári spórái- szállítási tilalom visszavonására bírni s kény- gonyát átteleltetni, mi mindig nagyon jól sitelen-kelletlen belekellett nyugodni, hogy a került is. Az elvermelést természetesen valanak (uredo spóráinak) a csomói. De a rozsda mellett a fritlégy is pusztit német birodalomba, az élőbaromfi ik postán mely dombosabb helyen kell eszközölni. a vetésben, amelynek sárgásfehér álczái a többé nem, hanem csak vasúton szállíthatók. Cselló. legtöbb beküldött tő szivét szétroncsolták. E A magyar postaigazgatás 1894 ben oly A tarlórépa mint tejtakarmány. (Felelet piczi lábatlan, ugy 3 mm. hosszú álczák irányban is tett kísérletet, hogy a német biro- az 504. sz. kérdésre.) A tarlórépa több vizet, egyenként, vagy kettesével, hármasával, fel- dalmi postaigazgatás legalább a nemes barom- de kevesebb tápanyagot tartalmaz mint a találhatók a levélhüvelyek mögött s velük fiak kivételes és korlátolt szállításába egyez- takarmányrépa, átlag föl vehetjük, hogy 100 együtt néhány báb is. Ez utóbbiak barna- zék bele. kg. tarlórépában annyi a tápanyag mint 70 kg. szinü, keresztben ránczolt, hengeres testek, A német birodalmi postaigazgatás abbeli takarmányrépában. A tarlórépa továbbá csípős amelyek nagysága, körülbelül szintén 3 mm. aggodalmának adván kifejezést, hogy a szállí- izü anyagokat is tartalmaz, melyek hasmenést Az e.yik ilyen báb nem is a földfölötti ré- tás ismét nagy arányokat veend, oly feltételt és emésztési zavarokat okozhatnak, de csak szen, hanem a földalatti szárban — mindjárt szabott, hogy a nemes baromfiküldemények akkor, ha nagy mennyiségben etetjük. Ezért a kicsirázott mag fölött — foglalt helyet. kizárólag Oderbergen át irán/ithatók s egy- középnagy tehenekkel csak mintegy 10 — 15 Az a két rovar, amelyet T. Oy. bekül- egy német mozgópostával legfeljebb öt ily kül- kg.-ot, sőt szoptató tehenekkel még kevesebbet czélszerü naponta etetni. Azt is mondják a tarlódött s amelyekről azt irja, hogy e legyek demény elszállítása engedtetik meg. ide oda ugrálnak a vetésen, nem légy. ami (Ezen feltétel kikötése épen egyenlő ér- répáról, hogy a tej csipős kesernyés ízt és szagot nyer tőle, de ez is csak tulnagy menymár onnét is kitűnik, hogy négy szárnyuk tékű a kérelem megtagadásával.) váK, holott a legyeknek csak kettő szokott Az a kérdés is fel lett vetve, vájjon a nyiségben való etetésnél szokott bekövetkezni, lenni. Apró czikádák ezek, melyeket, mert német birodalmi postaigazgatás merev állás- s akkor is nem annyira az állat vére, mint összenyomva, sérülve érkeztek meg, nem le- pontjával szemben nem kellene-e retorzióval inkább az istállói levegő az, mely a répaszagot hetett meghatározni. élni? vagyis az élőbaromfiaknak a német a tejre átviszi. Szíveskedjék ezt illetőleg a Az elmondottakból kitűnik, hogy a birodalomból postán való behozatalát viszont .Köztelek" 93. számának 482-dik kérdésére adott feleletünket is elolvasni, mert amit a tej szóbanforgó vetést két kártevő pusztítja. Az eltiltani ? egyik a rozsda, a másik a fritlégy. A tárgyalások arra a tényállásra vezet- mellékizéről ott mondtunk, a jelen esetben is Mostan sem az egyik, sem a másik ellen tek, hogy tekintettel a mi nagy élőbaromfi- érvényes. Egyébként bátran adhatunk a teheneknem tehetni semmit. Ez esetben csak a gazda kivitelünkre és annak remélhető, hova-tovább nek mérsékelt mennyiségű tarlórépát, s attól szeme határozhat. Ha a pusztulás oly nagy- való fejlődésére, határozottan káros lenne legkevésbé sem kell tartanunk, hogy a tehenek mérvű, hogy érdemes termésre már nem lehet retorzióval élni. Tekintetbe kell venni, hogy el fognak tőle apadni, vagy hogy kevesebb kilátás, más teendő nincs, mint a vetésnek pl. a mult félévben kivittünk vasúton Német- tejet fognak adni, feltéve hogy ügyelettel vagyunk kiszántása, vagy már most, vagy kora tavasz- országba másfél millió darab élőbaromfit s arra, hogy a tarlórépa tápszegénységét más takarmányfélékkel pótoljuk. Hiszen Angolszal, mielőtt a fritlégy a bábokból kibújna. behoztunk: 150 drbot. országban ősidőtől fogva tarlórépát (turnips-et) Mezey Gyula. Világos tehát, hogy a német birodalometetnek a fejőstehenekkel, imit az angolok Száradó buzavetés. (Felelet a 501. sz. ból évente ide érkező pár darab nemes baromfi bizonyára nem tennének akkor, ha ártalmaskérdésre.) Az istvánmajori gazdaságból küldött postán való szállításának betiltása semmi nak tapasztalták volna. Igy tehát azt mondbuzavetés levelei már csaknem egészen el arányban nincs azzal a veszélylyel, mely ez hatjuk, hogy a tarlórépa csak akkor válik a vannak száradva. Parazita gombák nem talál- esetben minket fenyegetne, mert jól tudjuk, tejelválasztásra ártalmassá, ha nagyon sokat hatók rajtok, hanem e helyett egyes helyeken hogy Németország az ürügyek keresésében etetünk belőle. Igen ajánlatos a tarlórépát már a levél szét van roncsolva és megbarnulva. épen nem válogatós. több órával etetése előtt fölapritani, s szabad Lehuzogatva az alsó levelek hüvelyeit, apró, A változatlanba t. tenyésztőink nyugod- helyen kiteríteni, hogy a benne lévő szagbarnaszinü, laposas, két végén hegyes, körül- janak bele s élőbarömfiaikat szállítsák vasúton anyagok elpárologhassanak, mely esetben tisztább belül 3 mm. testeket találunk: ezek a hesszeni Németországba, az valamivel többe kerül, marad az istállói levegő, minélfogva a tej légy bábtokjai, az egyik bábtok még egészen az igaz, de fizesse a szállítási költségeket a kevésbbé veheti föl a tarlórépa kellemetlen fehér fejetlen volt a kifejtés idejében. vevő s azzal az ügy el van intézve. szagát. Cselkó. A kárt tehát a hesszeni légy okozza, Hogy ezzel a kérdéssel oly bőven foglalamely parazita sokszor egészen tönkreteszi a koztunk, az egyszer ennek oka az, hogy igen Alagcsövezés.{Felelet az 505. sz. kérdésre.) fiatal őszi vetést. gyakran jön e tárgyban kérdés, tehát köztudo- A feltett kérdés azon pontjára, hogy érdemes-e bl. Most már a baj ellen nem tehetni semmit, másra hozni az ügyet jónak láttuk. a szóban forgó területet alagcsövezni, határoha a táblán a növények túlnyomó része olyan, Csépeletlen zab etetése. (Felélet az 503. zott választ csakis egy megejtett helyszíni mint a beküldöttek, ugy legjobb lesz a vetést sz, kérdésre.) Ha az állatok nem akarják a szemle után lehet adni annál is inkább, mert mélyen alászántani. szálastakarmányt megenni, akkor bizonyosan kérdéses, hogy vájjon alagcsövezés, avagy leA hesszeni légy elleni védekezésről a valami hibája van, nevezetesen vagy meg- csapolás más neme válik-e szükségessé. Arneny„Köztélek" sokat irt már s ajánlotta a lehető- ázott, vagy gomba lepte, vagy nyirkosán ke- nyiben a helyszíni szemle arról adna megleg kései vetést és a csalogató vetéseket. A rülve a kazalba, ott romlott meg A zabszal- győződést, hogy a föld tulnedvessége talajszeptember 20 iki vetés a legyeknek nagyon máról továbbá azt is tudjuk, hogy az nagyon vízből ered s ennek elvezetése alagcsövek könnyen válik keserűvé akkor, ha kazalozás- utján nagyobbszabásu árkok készítése nélkül kedvezett. 214. Gy. Élöbaromfit Németországiba postán szál- kor nem volt kellően kiszáradva s e tekintet- is lehetséges, ugy a kat. holdankénti költség lítani nem lehet. (Félélet az 502. kérdésre.) tetben különösen a szalmán levő bütykök átlagosan 120 koronára tehető, mely összegA dolog a tényállásnak megfelel. A német azok, melyek nehezebben száradva, a leg- ben a csövek fuvarozásán kivül minden költbirodalmi postaigazgatás még 1892-ben kizárta keserűbb ízt szokták fölvenni. Miután a jelen ség, tehát a csövek beszerzési ára is benna hazánkból (egyszersmind az Ausztriából) esetben is valószínűen ez az oka annak, hogy foglaltatik. Megfelelő talajon e költség már a eredő élöbaromíi-küldeményeket a területére, a tehenek vonakodnak a zabszalmát megenni, negyedik esztendőben megtérül s ép ezért egy legradikálisabb javitószerül a czukorban na- 12 évre terjedő bérletben indokolt annak fovagy az azon át való postai szállításból. A jelzett időig akadálytalanul lehetett gyon gazdag melasszet ajánlhatjuk, melynek ganatosítása; de miután annak hatása nemhazánkból a német birodalomba és azon át alkalmazási módja és hatásáról szíveskedjék a csak rövid időre, hanem évek, sőt évtizedek élőbaromfiakat a postán szállítani s a kivitel „Köztelek* idei évfolyamának több számában hosszú sorára szól, természetesen nemcsak e gyors és olcsó szállítási eszköz mellett, szé- róla megjelent közleményekben utána ol- méltányos, hanem jogos is, hogy a bérbeadó vasni. Ha pedig azt a legajánlatosabb javító- is hozzájáruljon a költségekhez. Egyébként e pen virágzott és nagy lendületet vett. De épen az a körülmény t. i., hogy az anyagot, mely egyszersmind igen jó tejtakar- tekintetben általánosan az a szokás, hogy a élőbaromfitik postai szállítása nagy arányokat mány is, nem akarja beszerezni, akkor kisértse munkát a bérbeadó készítteti el s ily időtartamú meg a zabszalma füllesztését vagy gőzölését bérletnél a bérlő, az alagcsövezésbe fektetett öltött, bírta a német birodalmi postai igazgatást előbb a szállítás korlátozására, majd pedig (1. a .Köztelek" 79. számát), mert igy is összegnek 6—8%-át fizeti évenként. megfogynak benne a keserű anyagok, vagy 1892-ben a szállítási tilalom végleges kimondására. A csövek ezrének ára 24—32 korona,
96
SZÁM.
10-IK É V F O L Y A M .
aszerint, amint szivő avagy különböző átmérőjű gyüjtőcsövekről van szó. Kat. holdanként összesen körülbelül 1000 drb különböző átmérőjű csövekre van szükség. A helyszíni szemlét, illetve a foganatosítandó munkálat terveinek s költségvetésének elkészítését, nemkülönben a munka kiviteli módozatának megállapítását a birtok fekvésére illetékes kultúrmérnöki hivatal, jelen esetben a Miskolczon székelő III. kerületi hivatal díjmentesen eszközli ; de e czélból kérvény nyújtandó be a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez. Ha azonban a hivatal a munkálat végzésére, ellenőrzésére vizméstert rendel ki, ugy ennek élelmezési és szabályszerű napidíj adandó; e költségeket azonban már magában foglalja a fentjelzett átlagos összeg. Gerlóczy Géza. Marhahizlalás széna nélkül. (Felelelet az 507. sz. Jcérdésre.) A marha mint füevő állat nem nélkülözheti a szá'aslakarmányt, mert esak azt kérődzi, mig a nemszálas takarmányt egyszer rágva, mindjárt, emészti is. Téli szálastakarmányunk pedig csak kétféle van, u. m, széna és szalma (polyva), melyek között a főkülönbség az eltérő táptartalomban mutatkozik, mig életrendi szempontból egyenlő értékűek. Ezt tudva, beláthatjuk azt, hogy azon esetben, ha bizonyos mennyiségű szalmához annyi konczentrált takarmányt keverünk, hogy a kettőnek együttes táptartalma megegyezzék ugyanannyi széna táptartalmával, hogy akkor
KÖZTELEK.
1800. D E C Z E M B E R
1831
HO 5
kent zöld szappannal fel kell puhítani, majd román határzárat megszüntesse, illetve a roszappanos vizzel lemosni és a beteg bőrfelüle- mán szarvasmarha- és sertésbehozatalt a bécsi teket, valamint azok szomszédságát is 10%-os vásárra szabaddá tegye. Ezeket a határozatokat ugy a mészárokátrány-, vagy napthalinkénőcscsel bekenni, a bekent felületeket 3—4 nap múlva lemosni és sok, mint a hentesek egyhangúlag elfogadták a kenést a szükséghez képest többször ismé- és e határozatok következtében teljes számban telni. Mindenekelőtt tehát biztosan meg kell megjelentek ugyan a tegaapi marhivásároi, állapittatai szakértővel a betegség természetét. de a csarnokba senki sem lépett és kötős nem történt. Dr. M. J. A 4200 drb felhajtott szarvasmarha közül Fejőstehenek takarmányozása. (Feléieta 508. sz. Jcérdésre.) A „Köztelek, f. é. 13. és a vásári nap dőli 1 órájáig egyetlen egy darab 14. számaiban két terjedelmesebb közleményt sem adatott el. Ez a mozgalom érthető konsternácziót talál a fejőstehenek téli etetéséről; ott azt is olvashatja, hogy a fejősteheneket nem czél- keltett Bécs városában, amely attól fél, hogyha szerü egyenlően táplálni, mert a gyengébb a mészárosok elhatározásuk mellett kitartanak, vagy az elapadó tehén nem képes annyi táp- nem fog hust kaphatni. E mozgalmukkal anyagot tejjé átváltoztatni, mint a jobb vagy sikerült már eddig is a mészárosoknak nyomást a friss fejős tehén. Ezért nagyon bajos vala- gyakorolni a bizományosok és marhakereskemely tehenészet számára reczeptszerü adago- dők egy részére, akik a fogyasztási adó fizelást ajánlani, annyit azonban mégis mondha- tősre vonatkozó határozatot elfogadni hajtunk, hogy azon esetben, ha elegendő szénája landók. és szalmája van, ne sok árpa s tengeridarát A bécsi polgármester intervencziójára a vesztegesen tehenészetére, hanem támaszkod- mészárosok délután megszüntették a bojkottot jék inkább az említett szálastakarmányokra, és hozzáfogtak a vásárláshoz s ezzel a mozvalamint az olajpogácsára ős szeszmoslékra, galom egyelőre lecsilapodjtt, de megszüntekmert azok hathatósabban támogatják a tőgy- nek egyáltalában nem tekinthető. Az osztrák müködést mint a dara. Ha részletesebb ada- tenyésztők már is akczióba léptek, hogy a tokat óhajt, forduljon a m.-óvári gazd. aka- mészárosok ezen veszedelmes mozgalmának démiánál fönnálló tanácsadó-bizottsághoz, mely élét vegyék s okvetetlenül szükséges, hogy a díjtalanul szolgál fölvilágositással, de az is magyar tenyésztők érdekében a magyar korcsak akkor látja kérdését szívesen, ha bővebben mány is minden befolyását latba vesse, hogy informálja tehenei tejelőképességéről ős takar- a husfogyasztási adóval a bécsi marhavásáron mánykészletének nagyságáról, mint ahogy azt megjelenő tenyésztők ne sújtassanak. A román velünk tette. . Gselkó. határzár feloldására vonatkozó kívánság a fennálló szerződésünk értelmében egyelőre nem veszélyes. Értesüléseink szerint e mozgalommal A bécsi mészárosok bojkottja. szemben, amely határozottan a magyar szarvasA bécsi mészárosok a legnagyobb erő- marhabevitel ellen irányul, a bécsi marhafeszítéssel dolgoznak azon a tervükön, hogy- a kereskedők nagy része nem marad tétlen ős hécsi marhavásáron a husfogyasztási adót ezen- ellene agitácziót tervez. Állítólag az a terv merült föl, hogy hizott marhát többé nem túl a beküldők, illetve a termélök fizessék. Ez a terv nem uj s már hónapokkal szállítanak Bécsbe, hanem Budapestre és így ezelőtt maga a bécsi községtanács terjesztette ezentúl azok a mészárosok, akik hizott marhát be az osztrák kormányhoz az ottani mészáro- óhajtanak vásárolni kénytelenek lennének a sok agitácziója folytán azt a javaslatot, hogy budapesti phczot felkeresni. A bécsi mészárosok által megindított a husfogyasztási adó a beküldők által fizettessék. A bécsi községtanács ezen javaslata ellen ezen mozgalom nagyon Jsomoly és ismét egy az osztrák gazdák nagyon természetesen állást bizonyítékát képezi annak, hogy daczára az kötött állategészségügyi egyezfoglaltak; sőt mint ekérdésben a legközelebb- Ausztriával ről érdekeltek, a magyar gazdák és a magyar ménynek, állatforgalmunkat a jövőben egyálkormány is állást foglalt, mert hiszen ha e talában biztosítva nem láthatjuk. terv testet öltene, az esetben a magyar termeEz a mozgalom egy lépéssel ismét előbbre lők a bécsi vásárra fölküldött állataik után viszi a magyar gazdának évek óta tervezett fizetendő fogyasztási adóban 3 millió koronát azon eszméjét, hogy Pozsonyban egy kivitéli meghaladó összeggel terheltetnének meg. marhavásár létesittessék. A viszonyok kényszerítő Ugy az „OMGE", mint az összes vidéki hatalma sodorja ezt a tervet a megvalósulás gazdasági egyesületek is sürgős feliratban kér- felé, amely egyik hatalmas tényezője lesz az ték föl a magyar földmivelésügyi minisztert, osztrákok vekszatórius eljárása alul való szabaJ. hogy a bécsi községtanács e terve ellen állást dulásunknak, foglaljon, ami meg is történt, és az osztrák kormány mindezideig nem is járult a bécsi községtanács fentemiitett javaslatához. A bécsi mészárosok azonban nem nyugszanak és e hó 3-án népes értekezletet tarMai számunk tartalma: tottak, amelyen ugy a mészárosok, mint a Oldal hentesek egyhangúlag elhatározták, hogy a 1823 bécsi marhavásárt bojkottálják s egyelőre minden Az OMGE. közleményei A kivándorlásról. ... ... 1826 vásárlást beszüntetnék. A bécsi mészárosok bojkottja '_. 1831 A bécsi mészárosok azzal indokolják köÁllattenyésztés. vetelésük jogosult voltát, hogy Bécsben min- A helyes patkóról és a patkolásról . 1827 den fogyasztási ezikk után az eladó fizeti a Gazdasági ipar. fogyasztási adót, csakis a húsnál nem. Amerikai boros pinczék 1829 A tegnapi gyűlés három pontban fog- Levélszekrény 1829 lalta összes kívánságát. Yegyeseis. _ _ ... 1831 1. hogy a bécsi marhavásártéri rend- Kereskedelem, tőzsde 1833 tartás oly módon változtattassék meg, hogy a szarvasmarha adás vétele teljesen szabaddá A snagyar Mr. földtani intézet mnzeuma a téttessék ; vagyis, hogy meg legyen engedve közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és akár élő, akár holt súlyra állatokat venni és csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, déleladni. előtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő díj 2. Követelik továbbá, hogy a fogyasztási lefizetése után tekinthető, meg. A m. Mr. mezőgazdasági muzeum gyűjteménye adó 'teljesen megszüntettessék, ami ha lehető nem volna, az esetben a fogyasztási adót a a 711. ker., Eerepesi-ut 72. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napon termelő, illetve a beküldő tartozik fizetni. kivételével: 3. Követelik végül, hogy a kormány a naponkint d. e. 9 érától d. n. 1 óráig.
VEGYESEK.
KÖZTELEK, 1900. DECZEMBER H0 5
1832
Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum binálva, évek óta valóságos rákfenéje az ertárva vem. délyi bortermelésnek. Ezzel a legújabb vámA muzeum látogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a tarifái panamával a Baross Károly előadása Kerepesi-utón : a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor - alapján az OMGE. szőlészeti szakosztálya e hó utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezö- 15 én fog foglalkozni. utcza sarkán van. Az erdélyi gazdasági egyesület és a Eljegyzés. Balogh Elemér, a fogyasztási gabonahatáridöüdet. Az Erdélyi Gazdasági szövetkezetek „Hangya" központjának vezér- Egyesület legutóbbi választm inyi ülésének egyik igazgatója a napokban váltott jegyet Magurányi főtárgya a gabonahatáridőüzlet dolgában való Olgával, Magurányi József esztergomi főkápta- állásfog'alás. Az ülés épp ez ok miatt rendlani ügyész bájos és kedves leányával. Őszin- kívül látogatott volt s a választmány hosszabb tén üdvözöljük B jloghot eljegyzése alkalmából; vita után a Nyitramegyei gazd. egyesület, valaaki nemcsak a szövetkezeti téren fejt ki elis- mint az OMGE. álláspontját tette magáévá. Az merésre méltó, buzgó munkásságot, de a idevágó határozat igy szól: 1. Az áru közbengazdaság és szocziálpolitikai irodalom terén is jötte nélkül lebonyolított úgynevezett fedezetlen egyike a fiatal irógeneráczió kiváló tagjainak. határidöüzlet vagy különbözeti játék lehetetlenné llomán szőlő beözönlése. A szőlővel tétessék, egy olyan jogi forma által, mely neműzött vámvisszaélésnek egy különleges nemé- csak a fedezetlen határidőügylet kötését tiltja ről rántotta le a leplet a „Borászati Lapok". meg, hanem az abból származó követeléseket is semmisnek mondja ki; 2. A határidőüzletArról van szó, hogy a román határon át kétforintos vámmal potom áron nagymennyiségű ben magyar buza usance-typus állapittassék szőlő jön be Erdélybe, amelyet rögtön borrá dol- meg és jegyeztessék; 3. Ha a határídőüzletgoznak. Csupán Sósmező vámbelépő állomáson ben az átadó a szokványnál nagyobb minőség14 nap előtt 1200 q szőlőt hoztak be. 1899 ben sulyu gabonát ad át, ezért mígfelelő bonifipedig összesen nem kevesebb mint 20,724 q káczió állapittassék meg. Tárgyalták ezenfelül szőlőt hoztak be 2 frtos vám mellett, amibői az őrlési forgalom ügyében kiküldött bizottság romániai volt 14,263 q. Ebből a szőlőből leg- jelentését is. A bizottság jelentése alapján az alább 16,000 hektoliter bor készült. Még pedig igazgató-választmány a következő határozatot igen olcsó bor, mert, mint a ,B. L* tudósí- hozta : Hangsúlyozásával annak, hogy az őrlési tója jelenti, a behozott román szőlőt kilo- forgalmi kedvezmény eltörlése a mezőgazdasági grammonként 15— 2'5 krért veszik a kereske- és gabonatermelők érdekében történik, az igazdők, ugy hogy vámmal és költséggel együtt gató választmány nem tartja már most szüksésem kerül 4—6 krnál többe. Ilyen olc3ó sző- gesnek ezen már korábban is elfoglalt álláslőből készült borral persze olyan versenyt tá- pontjának fölirás által ujabban is kifejezést maszthatnak, ami épen elég arra, hogy Er- adni. Végül a választmány kifejezést adott délyben a borárakat s ezzel együtt a nehezen abbeli óhajának, hogy a tőzsdei árjegyzés az feltámasztott szőlőtermelést tönkre tegye. A ha- ország valamennyi posta- és távirdahivatalátása tehát a 2 frtos vám mellett való román ban kifüggesztessék. szölőbehozatalnak nyilvánvalólag rendkívül káMiskolcz haragszik. Egy fővárosi napiros; az a kérdés most már, vájjon a borkélapban a következőket olvassuk : szítés czéljából behozott román szőlőnek ez „A. Gazdasági Egyesületek Országos Szöaz inváziója jogos-e vagy jogtalan. A feleletet vetsége november 26-án a fővárosban tartott könnyű megadni. A román szőlő 2 forintos vám közgyűlésén elhatározta, hogy Miskolcz helyett mellett való behozatala tulajdonképen a legPozsonyban tartja meg a jövő évi mezőgazdasági nagyobb kedvezmény elvén alapszik. Általános kiállítást. A miskolczi közönség körében nagy vámtarifánk ugyanis a friss étkezésre váló visszatetszést szült a határozat, melyet arra szőlőre 10 frt, a borkészítésre való szőlőre vezetnek vissza, hogy Miskolcz város fölhívápedig 6 frtban van megállapítva. Vámszerzősára tartották meg ott a kereskedelmi kondésünkben azonban Németországnak azt a kedgresszust. E tárgyban deczembar 14-ére gyűlést vezményt adtuk, hogy friss, étkezésre váló hívtak egybe, melyen azt akarják kimondani, szőlőt (5 kgrammnál nem nehezebb csomagokhogy Miskolcz városa a Pozsonyban tartandó ban) 100 kgrammonkint 2 arany forint vám mezőgazdasági kiállításon részt ne vegyen." mellett hozhat be. A legnagyobb kedvezmény Meglepetéssel olvassuk ezt a hírt. Tény, elvénél fogva a Németországnak adott vámkedvezményt Románia is igénybe veheti és él hogy Miskolczon volt egy kongresszus s annak is vele derekasan. De nem étkezésre, hanem volt néhány tagja, ki olyat is mondott, amivel borkészítés czéljából hozzák be a román szőlőt. mi egyet nem értünk. De ebből csak nem következtetik azt, hogy a magyar gazdák MisMár pedig a borkészítésre való szőlő vámja minden állammal szemben ma is 6 frt. Nyil- kolczczal haragba jöttekés most daczból tették vánvaló ebből, hogy a 2 frtos vámkedvez- át a kiállítás színhelyét Pozsonyba?! Hiszen ha ini aszerint változtatnánk a pátriánkat, hol ménynek czélja nem lehetett a borkészítésre való szőlő behozatalának mesterséges támo- szidnak és hol nem szidtak már bennünket, gatása, ezt a vámkedvezményt tehát kézzel akkor Budapestről haladéktalanul el kellene foghatólag a törvény intencziónak ellenére hasz- költözködnünk, mert itt vannak összes ellenenálják ki. A jogszerű formák meg vannak seink. És lám, a magyar gazdák ezt a főmentve, de ezek leple alatt a visszaélés elvitat- várost mégis csak szeretik valamennyire. A bajor állami jégbiztositó hivatal folyó hatlan. A „B. Z . " konkrét eseteket ismertet, amelyekből kitűnik, hogy ez a jól leplezett bor- évi üzletéve igen balul ütött ki. Az intézmény csempészet a visszaélések több nemével kom- működése Bajorország 8000 községéből 7000-re terjed ki s ezek közül 1800 községet ért 1—5^pggLi P
agi «
§
i n
96
ször jégverés. Különösen egy julius 3 iki és augusztus eleji jégverés okozott óriási károkat, amennyiben az egyik 900, a második pedig 500 község határit érintette, s 20—100°/o kárt okozod. Ily rossz üzletéve az intézménynek 18 évi fennállása óta nem volt s ennek tulajdonitható, hogy folyó évben a kárnak csakis 67%-át téritette meg. Az intézet fix dijakkal dolgozik, utánfizetés nélkül, de kárredukezióval. H í tehát a befolyt dijak és a tartalékalap egy negyedrésze a költségeket és a kárt nem fedezi, akkor a károsultak kárigényeit egyszerűen a megfelelő mértékre redukálják. Ez lehetővé tette, hogy az intézmény igen alacsony dijakkal dolgozhatott, azon elvből indulva ki, hogy a jégkárbiztositásnak a czélja nem teljes kárpótlást nyújtani, hanem a gazdát egy teljes jégverés esetén a tönkre jutástól megmenteni. A folyó évban mégis mozgalom indult meg a gazdák körében, amelv arra irányul, hogy az intézmény legalább 80°/o-nyi kártérítést feltétlenül biztosithasson. Az erre vonatkozó reformjavaslatok között olvashatjuk azon kívánalmat is, hogy az utínfizetés is behozassék, miután ez sokkal kisebb hátrány a biztositókra nézve, mint a korlátlan radukezió s különben is az ilyen utánfizetés csakis oly abnormális évben lép érvénybe, mint a folyó évben volt. Drága a gyümölcs Angliában. Mig a nyugot európai államok piaczain rengeteg sok gyümölcs volt az idén forgalomban, Anglia szükségletét mégse volt képes fedezni, mert az angolok rendes piaczárói, Kaliforniából és Amerikából a folyó évben 50% kai kevesebb gyümölcs, különösen alma érkezett, aminek folytán az árak is 50°/0-kal emelkedtek, anélkül azonban, hogy a forgalom (behozatal) csak valamikép is növekednék. Mindenesetre csodálkozni lehet azon, hogy egyetlen egy államból sem tesznek e tekintetben irányadó kísérletet, nem keresik fel az angol piaezokat, amelyek pedig mindenkor első rendű vevők volnának alma, körte, baraczk, meggy és cserésznyére nézve. A dió hiánya is szembetűnő az idén; ez is emelkedett értékben, de emelkedeét a déligyümölcs is, melyből ssintén jóval kevesebb áru érkezeit piaczainkra, mint a mult évben. Egyszóval nincsen gyümölcs és a mi van, az Í3 méreg drág-i. Mig ugyanis a mult évben egy bushel alma ára 6 — 6 5 korona volt, ma legíöbbnyire 12—13 korona azaz hektoliterenkint 33—35 korona. Ilyen árak mellet talán érdemes lenne Magyarországból is szállítani alakt. A magyar almának az ára volt pár héWlőtt a termelőknél hektoliterenkint 6—10 korona, tehát a londoni illetve az angolországi árakhoz viszonyítva óriási a külömbség. Gazdasági téli tanfolyamok a Muraközben. A földmivelésügyi miniszter a gazdasági ismeretek terjesztése czéljából Muraköz és a közeli környék gazdaközönsége számára két, egyenkint hat hetes gazdasági téli tanfolyam tartását engedélyezte, amely tanfolyamon a gazdaság minden ágát lehetőleg könnyen érthető, népies nyelven adják elő; egyúttal ahhoz értő mester a kosárfonást és seprükötést is fogja tanítani. A tanfolyamot Búzáson, Csáktornya külközségében tartják, ahol a tanulók ós. és kir. udvari szállító magkereskedése
M
BUDAPESTEN,
minták beküldése és az ár közlése mellett a l e g m a g a s a b b n a p i s á g i m a g o t , és pedig:
_ I S
mm M
guezernát, lóheremagot,
SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .
nyuSszapukáf, baltnczimet,
áron
Z l
1
; ' ^ ^
mindenféle
gazda-
Senmapt, napraforgót, f e h é r k o B e s t , c s S i s e h w r t stb. m . . . .. takarmany repamag t r o r o s k ö l e s t , . , toTább4 . f e B , e r h e | , e t » tavaszi bükkönyt, kendermagot akaezmagot, biborherét, mustármagot, gomborkát, j M l M l HOt.
97. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. teljes elhelyezést nyernek és. a szükséges tankönyveket a minisztérium adja. Az előadások a háziipari oktatással együtt le^gel 8 órától e3ti 7 óráig tartatnak. Az első hat hetes tanfolyam november 26 tői 1901. évi január 12-ig, a második pedig január 16-tól február 23 ig tart. Ugyancsak a földmivelési miniszter engedélyével és támogatásával a nép számára kosárfonó-műhelyt rendestek be Nagy-Récsén. A műhely vezetését Pesti Lajos nagy-récsei kántortanító vállalta el.
NYILTTÉR.*)
A husértékesitás szervezése Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA
Jeszenszky Pál az O. II. G. E. titkára. Á r» n z
2
b o r o n a .
Megrendelhető O. M .
G.
E. titkári
hivatalaiban. ülesJKSK*
l ö s t Jelent meg
Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. 6. E. titkárjai szerkesztésében a
Kőztelek Zsebnaptár Í901-re.
A „Köztelek Zsebnaptár* ezen lietedlK évf o l y a m a régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptáp" ára az 0. M. G. E tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmenter küldéssel együtt — =
3 k o r o n a 5 0 fillér. Megrendelhető
= —
a „Köztelek" kiadóhivatalában. Budapest,
IX., Üilöi-ut 25. (Köztelek),
Megjelent az „Országos Msgyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti lerendezése a ,Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 1C4 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 Irajczár. Megrendelések a kiadóhhivatalba
KÖZTELEK, 1900. DÉCZEMBERT.J8347
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde.
ban kellemes az irányzat, a forgalom is jobb volt és 76—96 korona között fizettek helyben. Bükköny helyben átvéve 14.— K. jegyez.
{Quttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Az időjárás a lefolyt hét folyamán nagyobbára borús volt, csapadék azonban csak szórványosan fordult elő. A hőmérséklet már tetemesen sülyedt és köd, valamint gyenge éjjeli fagy gyakrabban volt észlelhető. A vetések állásával országszerte meg vannak elégedve. A vízállás mérsékelten csökkent. A külfö'di piaczok üzletmenetéről csak kevés ujat jelenthetünk. A forgalom tartósan korlátolt, az áralakulás pfdig alig van változásnak alávetve. Amerikában a hangulat lanyha maradt és egyenlegként az árak 3 c. csökkentek. A láthható készletek némileg csökkentek ugyan — a Bradstreets becslése szerint az apadás 712,000 bushel — hátrányos befolyással volt azonban a világkészletetekről szóló kimutatás közlése, mely szerint ezek nagyobbak, . mint a legutóbbi 5 év óta ez idő tájt egyáltalán. Az argentiniai kedvezőtlen hírek is ugy látszik túlzottak voltak és a legközelebb meginduló aratás felől beérkező jelentések bizalomteljesen hangzanak. Hozzájárul ehhez, hogy Ausztrália is jó termésnek néz elébe és hogy a búzából rendelkezésre kerülő exporlfölösleget 15 millió bushelre taksálják. Angliában a vevők és eladók egyaránt tartózkodóak voltak, a forgalom csak mérsékelt, az árak azonban nem változtat. A franczia piaezokon csak lényegte'en változások voltak. Oroszországból ugyancsak korlátolt üzletet jelentettek. A tulajdonolok a hajózási évad megszűntével jobb árakat remélnek és igy várakozó álláspontot foglalnak el, habár kereslet is alig mutatkozik. A többi kontinentális piaezokon a forgalom szintén korlátolt, az árak pedig alig tüntetnek fel változást.
Napi jelentés a gabonafizletről.
1900. deczember 4. Készbuza ma jó kinálat és jó vételkedv mellett szilárd irányzatú volt; elkelt körülbelül 45,000 mm. jól tartott árakon. (Az árak 100 kg.-ként koronaértékben értendők) : Eladatott: Tiszavidéki :
100 mm. 80 kg K. 15-60 8 hóra 400 79 „ 15-30 100 79 . » 15-15 78B , 15-15 300 78 , 500 15.40 400 1525 79 . 200 785 „ * 15-25 100 :. 78 kg. K., 1520 785 f 15-05 500 100 78 . 15 05 15-50 1000 78 , 1030 77' „ 15.50 150 ] . 775 kg . K. 100 773 „ 1510 500 15- 200 • 77 ] • 100 77 „ 15 — 765 n 100 14.70 100 78 „ 14-85 200 78 , 14-60 200 14-60 77 „ 765 _ 100 14 40 76 , 200 14-65 755 M 450 14-65 748 t 110 14-65 Nálunk a forgalom szintén korlátolt volt; a han2000 14.40 74 » gulat az összes czíkkekben lanyha és mig kenyérmag76 „ 100^ 13.50 vak inkább változatlanok voltak, addig takarmányezik1300 772 , kek csak néhányfillérrelolcsóbban voltak elhelyezhetők. 14-60 1200 74 . 13.50 Az üzleti forgalomról e héten a következőket 3000 75' , 14-25 jelenthetjük. 430 75 „ 14.10 Buza az egész hét folyamán csendes maradt és 14C0 77 . 14 40 a forgalom nehézkesen alakult. A kinálat elég jó ugyan, de nem sürgető. Az eladott mennyiségek pedig csak korlátolt volt a forgalom, á csekélyek levén, bizonyára csupán ennek tulajdonit- változtak; helyben és helybeli paritással 1340—13-80-ig ható, hogy az árcsökkenések néhány fillérre szorítkozhattak. Alárendelt áru egyébként egyáltalán nehezen jegyzünk promt szállítással. értékesíthető. A hét végével az irányzat némileg baTakarmányárpában gyenge a kinálat, a hangulat rátságosabban alakult, egyenlegként a mult héthez vi- nyugodt. Helyben 11-20—11-60 Kőbányán jobb áruért szonyítva azonban mégis 10—15 fillér visszaesés konstatálható. Áz összforgalom nem egészen 103,000 11'80-ig jegyzünk. Zabban ar irányzat mérsékelt forgalom mellett mm., a hetihozatal 142,000 mm.-át tesz ki. Eozs e héten is csak gyengén volt forgalomban. változatlan. Minőség szerint helyben 10-40—11-ig A fogyasztás tartózkodó maradt és elszállítási czé- jegyzünk. lokra is csak csekély beszerzések eszközöltettek. Finom Tengeri szintén változatlan; Kőbányán ma 9.10-ig, áru mindazonáltal teljes multheti árakat ért el, csupán alárendelt áru volt elhanyagolva. Minőség szerint deczemberre 9—9'05-ig, januárra 9-20—9-25-ig érhető el 13-30—13-60, finom áruért 13-80—13-90 K.-ig fizettek budapesti paritásra. helyben és Budapest távolságában átvéve. Nyíri származékok jobb keresletnek örvendtek; a kinálat azonban korlátolt és Debreczen-Nyiregyháza paritásában Szeszüzlet. 12-95 K.fizettekkisebb tételekért. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő Árpa (takarmány- és hántolási czélokra) gyenge tudósítása.) érdeklődes mellett csendes maradt és habár a kinálat A szeszüzletben e hétnek elején az üzletmenet a is mérsékeltnek nevezhető, a mult heti árak alig volnagyobb kinálat folytán valamivel gyérebb volt és a tak elérhető. Minőség szerint 11 — 11-60 K. jegyzünk szeszárak azonnali és deczemberi szállításra nagyban helyben, hizlalóknál Kőbányán 11-80 K.-ig volt elérE O fillérrel olcsóbban jegyeznek, míg ellenben később hető. Állomásokon átvéve forgalom alig van ; elvétve zárlattokra változatlan az ár. Elkelt finomított szesz kerül egy-egy kisebb tétel nyomott árak mellett eladásra. nagyban adózva 116—117 K., adózatlanul 46—47 K.-ig Zab mérsékelt kereslet mellett jobb minőségű helybeli finomitógyáraktól. Vidéki finomitógyáraktól áruban változatlan maradt; középminőségü és alá- finomított szesz nagyban helybeli vevőknek házhoz rendelt áru azonban csak 10fillérrelolcsóbb árakon szállítva változatlan áron lett ajánlva és több tétel volt elhelyezhetők. A hozatalok e melllett elég bővek. budapesti jegyzésen alul el is kelt. Szín és tisztaság szerint az eladott 4000 mm 10-40—10-90, Élesztőszesz változatlan és adózva 116—117 K., finom áruért 11-30 K.-ig fizettek helyben átvéve. adózatlanul 46-47 K. kelt. Tengeri jobban volt kínálva és állomásokon átA denaturált szesz ára nagyban 36 K. véve épugy mint helybeli viszonylatokban 10fill.olcsóbMezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens ban volt beszerezhető. Különösen Kőbányára érkeztek nyersszesz e hétnek elején gyérebben volt ajánlva és nagyobb mennyiségek, melyek fokozatosan 40 fillért igy csak néhány kisebb tétel lett zárulva. vesztettek. Budapest távolságában átvéve prompt szálA kontingens nyersszesz ára Budapesten 42lításra 9. 9.05, januárra 9.20—9.25, Kőbányán 9.— 42 50 korona. 9.10, tiszavidéki állomásokon 8 50—8.85 K.-ig fizettek. Béén jegyzés 41'41-40 korona kontingens Olajmagvak : Káposztarepcze nincs kínálva és nyersszeszért. csak névlegesen jegyzünk 30—31. Káposztarepcze 1901. Prágai iegyzés 112-75 •— korona adózott és augusztusra alig köttetett és ugyancsak névlegesen •— korona adózatlan szeszért. 25-80—26-— K. jegyez. Lenmag hiányzik 31, gomborka 39 25 Trieszti jegyzés 20•— korona kiviteli 25—27 K. jegyez. Kendermag szilárdabb és 18-50 K. szeszért, 90% hektoliterje. körül jegyez budapesti paritásra. Kivitelre e hét elején néhány tétel finomított Hüvelyesek : Bab iránt áz érdeklődés e héten is némileg jobb volt és a hangulat azonban csendes, és szeszt vásároltak. Budapesti zárlatárak e héten : Nagyban: Finomított az árak változatlanok. Gyöngyös-Félegyházán fehér 117-— K., élesztőszesz 116117-— K., törpebabot 17.50, fehér gömbölyű babot Mohács, Baja, szesz 116115-— korona, nyersszesz Zomboron 15-20—15-40, barnababot Kalocsái? 13'4 >, nyersszesz adózva 114adózatlan (exkontingens) —• •— korona, denaturált Nagy-Károly 12-80 K. jegyezünk. Erdélyi bab minőség 36-60 korona. Kontingens nyersszesz és relaczió szerint 12-80—13 60 korona között jegyez. szesz 36—•— korona. Köles csendes, hazai származék 10 40—10-50 készp., —• Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérromán áru átmenetileg 10.— K. 3 hóra kelt el helyben. Seremagvak. Vörösherében a hangulat és árak mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz mérsékelt érdeklődés mellett változatlanok és kb. fizetés mellett értendők. 16—126, finomabb 136 K.-ig jegyez. Luczernában azon- ,
;
„
1834
KÖZTELEK, Í9OO. DECZEMBER HO 5.
Heremagyak ólomzárolása. *) Budapest, 1900. deczember 2-án. A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1900/1901. idényben, azaz 1900. évi julius hé 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a kővetkező vetőmagmenynyiségeket őlomzárolta : Luezerna Lóhere összesen m é t e r m á z s Magy. mezőg. szöv. Bpest 170 185 : Haldek Ignácz, Budapest 205 99 : Mauthner Ödön Budapest ... 94 5 Deutsch Gyula, Budapest ... — 55 Radwáner és Rónai Bpest... 28 18 Boross és Szalay Budapest — 29 Frommer A. H. utóda Bpest 6 — Nöthling Vilmos Budapest... — 1 összesen— ... 503 392 í *) A hazai mezőgazdaságra káros amerikai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem ólomzárolja.
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezet üzleti jelentése. 1900. decz., 1. Üzletmenetünk nem volt kedvező. Az egyés üzletágakra vonatkozólag kiemeljük, hogy prima tojásban hiány van, vajüzlet meglanyhult, az árak tízfillérrelalacsonyabbak leltek. Vad kevés érkezik, árak változatlanok maradtak. Deczember közepére nyúlszálitásra rendeléseink vannak Párisból és Berlinből, bekü'dőinket felhivjuk ezen időre nekünk ajánlatokat tenni. A husüzletben lényeges változás nem fordult elő. Érdeklődés leginkább szopós malaczokban nyilvánult. A gyümölcsüzlet csendes, szőlő csak elvétve kerül eladásra. Eladásaink: Húsfélék: Vidéki marhahús hátulja 96 eleje 80, borjú hosszan mérve 10C—120, sertés szalon, nával 100—120, anélkül 78-80, Büldő 100-120, malacz 140- 160 fillér kilónként, füstölthus 100—140, sonka 120—160 fillér. Vadak : Siarvastehén 56—64, bika 50-60 fill. Őz 100—120 fill., mindjen egészben és kilónként. Fáczán 260—300, Fogoly 120—140 fill., Vadkacsa 100— 140. Vadlúd 120—200. Fenyvesmadár 30-40 fillér drbonként. Tejtermékek: elsőrendű teavai 200—220, főzővaj 150—160, turó 16—24 fillér kilónként. Vágott libából a hozatalok terjedelmesek voltak és ennek, valamint a lanyha időjárás hatása alatt az árak lefelé törekvők. Prima Iád 90—100, másodrendű 76-80 fillér kilónként. Vágott kacsa 98- 104. Pulárd párja 140—160 fillér. Élő baromfiból elkelt elsőrendű hizott lud 10—11, másodrendű 8—9 koronán párja; rántani való csirke 120—140, tyúk 180—220 fillérért kelt páronként. Tojás alföldi prima áru 96 kor., apadt 88 kor. i eredeti ládánként. Konyhanemüek : fejeskáposzta 4.4C—4.80. rózsa- I burgonya minőség szerint 2.60—3.00 kor. 100 kgként vagon rakományokban. Gyümölcsnemüek: prima fajalmák 40—80, alsórendüek 20—24 koronával értékesíttettek 100 kgként, dió papirhéju 60—64, kemény 48—50 koronával kelt 100 kgként. Beküldésre sürgősen ajánlunk nyulat és prima tojást. Hideghnsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1900. 73 árus 324 db sertést, 3 árus 14 db süldőt, 4000 kg. friss hust, 1200 kg. füstölt hust, 3600 kg. szalonnát, 2000 kg. hájat. Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 3 árus 79 drb sertést, Gzeczéről 7 árus 57 drb sertést, Dunapatajról 9 árus 49 darab sertést, Duna-vecséről 3 árus 24 drb sertést, Soltról 7 árus 51 drb sertést, összesen 29 árus 260 drb sertést, helybeli árus 3°4 drb sertést, mindössze 584 drb sertést. Forgalom élénk, árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 84-r-lOO- tillér, 1 q K., süldőhus 1 kg. 112—128 fillér, 1 q K., füstölt sertéshús 1 kg. 108—128 fii, 1 q • korona, szalonna zsírnak 1 kg. 88—104 fill., 1 q K., füstölt szalonna 1 kg. 1C4—108, 1 q fillér, háj 1 kg. 104-118, 1 q fillér, disznózsír 1 kg. 120—128, 1 q fillér, kocsonyahús 1 kg. 48-64, 1 kg. fillér, füstölt sonka 1 kg. 136—140 fillér. 1 q korona, kolbász 1 kg. - fillér, disznósajt 1 kg. fillér. Garay-téri élelmi piaczon 63 árus 113 db sertést, 0 árus 12 db süldőt, 5000 kg. friss hust, 1400 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonnát, 300 kg. hájat, - kg. zsirt, - kg. kolbászt, - kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahust,_-kg. disznósajtot, - kg. ( - db) sonkát, -
Vidékről és pedig: N.-Kőrösről ll'árus 137 drb sertést, Czeglédről 10 árus 113 darab sertést, NagySzékelyről 5 árus 14 drb sertést, Monorról 2 áns 28 drb sertést, Madocsáról 7 árus 52 drb sertést. Ordasról 2 árus 8 drb sertést, Kis-Hartáról 1' árus' 6 drb sertést, Német-Kérről 2 árus 17 drb sertést, Zombáról 1 árus 24 drb sertést, Doroghról 5 árus 26 drb sertést, Dunapatajról 3 árus 14 drb sertést, Kis-Tamásról 2 árus 28 drb sertést, Kun-Szt-Miklósról 4 árus 22 drb sertést, Pinczehelyröl 2 árus 10 drb sertést, Duna-Földvárról 2 árus 16 drb sertést, SzentLőrinczről 1 árus 10 drb sertést, összesen 60 árus 625 drb sertést. Forgalom élénk, árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 96-100 fillér, 1 q 74—82 korona, süldőhus 1 kg. 112—120 fillér, 1 q 80—82 korona, füstölt sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 112-116 korona, korona, szalonna zsírnak 1 kg. 100—1C8fillér, 1 q füstölt szalonna 1 kg. 128—136 fülér, 1 q — korona, háj 1 kg. 100—112 fillér, 1 q korona, disznózsír 1 kg. 120—120 fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg. 56-64 fillér, 1 q — korona, füstölt sonka 1 kg. 136—140 fillér, 1 q — korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. — hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. fii lér. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1900. deczember 4-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 118 szekér réti széna, 42 szekér muhar, 28 szekér zsupszalma 6 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, — szekér egyéb takarmány 6 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak fillérekben, q-ként, a következők : réti széna 300—360, muhar 440—520, zsupszalma 320—340, alomszalma 280—280, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma — , 100 kéve tengeriszár , luezerna , sarjú , szalmaszecska 300—320, széna , uj , , zabosbükköny . Összes kocsiszám 200, suly 280,000 kg.
96. SZÁM. 1 O A
EVFOLM,
Bécsi vágémarbavágár. 1900. decz. hó ;-án (Vass Jenő tudósítása a ,Köztelek" részére.) összes felhajtás 5147 db. Ebből magyar 3534 db, galicziai 690 darab, bukovinai 37, német 886 db, hizott 3784 db, legelő 381 db, fiatal 982 db, ökör 3994 db, bika 486 db, tehén 483 db, bivaly 50 db. Miután a mészárosok a tegnap megtartott gyűlés határozata alapján a vásárt bojkottálták, délutáni két óráig egyetlenegy eladás, sem történt, árjegyzésről tehát ma szó nem lehet. Délután néhány mészáros mégis vásárlásra határozta el magát, az előfordult néhány vétel ez alkalommal a mult hetinél magasabb árak alapján történt. Árak: prima magyar •— (—• ), szekunda , tertia . Galicziai prima —• •— (,—-—), szekunda , tertia .Német prima •— ( ), szekunda , tertia . Legelőmarha : szerb és magyar —• •—, rosszabb minőségű •—. Bika és tehén ( ) és bivaly —• •—. Az összes eladások, élősúlyban kilogrammonként, fogy. adó nélkül értendők. Bécsi sertésvásár. 1800. decz. 4-én. (Schleijfelder és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Köztelek" részére). Felhajtás:" r4347 lengyel, 6470 magyar, összesen 10817 drb. A vásár élénkebb volt Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima , 86—99 fillér, kivételesen 90fillér,közepei 64—84 fillér, könnyű fillér, süldő 56—76 fillér. Bécsi szórómarhavásár. 1900. nov. 29-éa. Felhozatott: 3438 borjú, 3696 élő sertés, 2191 kizsigerelt sertés, 408 kizsigerelt juh, 379 bárány.
Borjuvásár a mintegy 300 darabbal kisebb felhajtás daczára lanyha. Sertések a kedvezőbb időjárás folytán élénkebben kerestettek. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 68—88 prima 90—106, primissima 108—120 ( ), élő borjú lllatvásárok. , prima — ( ), primissima — (—), Boáapest! srarómarhavásár. 1900. nov. hó 30-án. fiatal sertés 54—74, kizsigerelt sertés, nehéz 88—96, hizó sertés, süldő 80—100 (-—), kizsigerelt juh 52—72 A. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósápr. kiló fillérekben, bárány páronkint 10—24 (—) korona. gának jelentése. Felhajtatott: belföldi 290 db, eladatott 290 db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, elBécsi jnhrásár. 1900. nov. hó 29-én. Felhajíál adatott — drb, növendék élő borjú — db, eladatott 760 db iuh. drb, élő bárány — db, eladatott — drb ; ölött belföldi Miután néhány .csehországi vevő jelent meg a drb, eladatott 1 drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött 27 drb, vásáron, a kis felhajtás csakhamar realizálva lett. Arak : juh 42—44 kiv. 47 per kiló fillérekben, eladatott 27 drb, növendék borin — drb, eladatott •— korona páronként. drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő raczka —• kecske — drb, eladatott — drb. Borjuvásár hangulata lanyha volt. Árak a következők: Elő borjak: belföldi " SEeiőjrardátí Í3 gyeimébe! " koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 76'- 90'— koronf ip, kivételesen 94 koronáig súlyra, galicziai — . kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kjv. koronáig súlyra, tiroli koronáig Elismert kitűnő hazai gyártmány! kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. — koronáig súlyra, növendék borjú , — — koronáig, kiv. — koronáig drbkint, — koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú: belföldi koronáig, kiv. 114 koronáig súlyra, galicziai koronáig, kiv. koronáig súlyra, tiroli —— koronáig, kiv. — koronáig drbonkint, bécsi 100-104 koronáig, kiv. 108 koronáig súlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élő bárány —• •— koronáig páronkint, ölött bárány —• . koronáig párja.
1600 gözcséplökészlet izemben!
ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár
jnhvásár. (& 1900. deczember hő 3-án. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü darab, eladatott drb, feljavított jubok 137 drb, eladatott 137 drb, kisorolt — kosok drb, eladatott — darab, kiverő juh f — drb, eladatott — drb, bárány — drb, eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai —, eladatott — db. szerbiai —. eladatott db. angol keresztezés —. eladatott — db, romániai —, durvaszőrü 70 db, eladatott 70 db. árak a következők: Belföldi hizlalt ürü.—K. páronkint, (-)K.-ig 100 kiló élősúly szerint,feljavított juhok ——28-— K. páronkint, —34-— (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juhok —• K.-ig páronkint, K-ig 100 kl. élös. sz., bárány — K., kecske —••— K. páronkint, dürvaszőiü 18. 19'— K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai —•— K. páronkint, — K-ig élősúly szerint, angol keresztezés — K. páronkint. romániai — K. páronkint, raczkajuhok —• K páronkint, —. .— K.-ig ICO kiló élősúly szerint,
RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, K Ü L S Ő VÁCZI-UT 7. S Z Á M .
2Ví, 3»/«, i, 4V«, 6, 8, 10, 12 Ióerejüek.
Magánjárók (ufi m o z d o n y o k . ) Kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk klmerltfl és felvilágosító választ.
Árjegyzék kívántra dljMateeea küldetik.
95. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M -
lelmi szerek értékes!tését eszközlik az előirt o/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nynjt tagok és nem tagoknak.
É
KÖZTELEK,
Ü T Magyar Gazdák Ü T Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. Sürgönyczim: Aurora—Budapest. ^ ^
H O T T E K
F.
J.
1900. D E C Z E M B E R
HÓ 1
Uusnemiiket, füstölt liust, vadakat, szárnyasokat — élő és leölt állapotban, tojást, vajat, lialat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
dástóT; k™önS8enb6™4U%e™áj1náC csülök daganatnál, patabütyköknél, vastag térdnél, osomóknál az inakon, vastag bokánál,^dagarem°egé»ét megszünteti és meglágyítja a Hotter—féle Agril táppora lovak és szarvasmarháknak, 1 osomag 80 k Kitünö pótlék a takarmányhoz az állat ere. és egészségének fentartására ; minden vese máj-, hólyag- ée Idegbajnál alkalmazandó.
S ? b e H i r S saját ipari telepe, iparvágány mérleggel ellátva, keskeny ló-
állandó erőben és frissen fenntartja, az
tti^^^kép
b5IU'eladó.m!lBC Alfréd vm. áll
tfséShé)yen fetalík,8'az'egész fásitva, nemes gyümölcsös és
gyógyszertár a sz. Józsefhez BECS, XII/2., Schönbrunnerstrasse 182.
Hotter-féle Absorblnol i/i palaczk frt 6.—, V« palaczk frt 3.50. Eltávolít mindennemű kinövést óa zsiros je«ttapadékot, a nélkül^hogy a^szSrt tönkre
1835
iamt
erőltetés következményeinél, bénuMs, szaggatás és merevedésnél meglepő sikerrel alHOTTEB I. ÉS n. SZ. BISZHÓPOSA
:a nyáron háromszor, áf3lakás' pókban,1
1876 M u n k á i : Baromfi hizlalás 1 i 60 fillér. Baromfi tenyésztésre
Bitek. ^Raktárak a^ gyógyszertárakEtOTTES-FÉLE ZOLIKA ELLESI SZEB 1 üveg 1 frt BO kr. raktár : BUBAPEStÍn" Dr. BOTAI XUL, ..Hl gyógysz. Városháztér, dr. Eggsr Lsú és Lovaknál mindennemű kolika és hugy felEggor.J. Náiorgyógysi. VI., Váezl-könit 17. és ikadás, szarvasmarháknál pedig puffadtság TOBOZ iCZSEF gyógy szarták Slrály-»tcz» 18.
Pulykatenyésztés 2 b
| Takarmány!"üllesztő ir nagyságú, ozélszerü, olcaó- Ujfalusi szab. Német Gyulánál Er-
gyártelep hely, a I megtere. íe 4601fold.°KomolyS|fdeknek tulajdonos felvilágo-
Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.
Ozim e lap kiadóhivatalában
Földbirtokosai ég Bérlői" („Grundbesitzer und Gutspachter U n g a r n s ' ) czimü munkában 30.000 gazdálkodó pontos czime található. Ára
15
korona.
a „KÖZTELEK" kiadóhivatalában, Budapest, IX. ker. Üllői-ut 25. 82.
Eladó szőlővessző.
A z ..Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t „ i s t v á n t e l k i i m m ú n i s " l i o m o k t a l a j u s z ő l ő j é b ő l k i s a j á t í t á s f o l y t á n feleslegessé v á l t k ö v e t k e z ő
európai szőlővesszők, e adak. :
Sima vesszők. Olasz Rizling 40,000 ezre Nagy Burgundi ... 10,000 , Mézes fehér 20,000 , Szent-LSrincz._ ... 5,000 ,
6 kor. 6 , 6 kor. 6 »
Chasselas Rouge... Blanc „_ Veltelini piros— — Tramini piros Yegyos csemege falta...
10,000 5,000 5,000 4,000 10,000
OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület igazgatójához Budapest „Köztelek" intézendők. A vesszők elszállításának még az ősz folyamán kell történnie. „Ezrenkint csomagolás és vasútra szállításért külön egy koronát számítunk."
íloori szőlő telepünk
,61öo zlo^kMTdehféle^mé
kezdődik és lóság-
A ságlii daságban, vasút, postarda állomás Ságh-Kónyi,
Baltaezimmagot yobb mennyiségben megilre keres Dr. Pajzs Gyula
KUNIT nagyban és kicsinyben. Megrendelheti ae Országos Magyar Gazdasági Egyesül* titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Staasfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A tmuti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mtn.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pén*táráhoe beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény át* Helénái fizetendők
Eladó. Grőf Esterházy Béla Magyar-Bakony-Szomliatl i e l y i , (Veszprém megye) uradalmában
6 db hasas tehén 4 évtől 7 évig 3 db 2 éves és 5 db egy éves üsző; ezek magyar fajuak a czifra gulyából, továbbá
5 d a r a b másfél éves törzskönyvezett telivér
s i m m e n t h a l i teeiyész b i k a . Tudakozódhatni az 1926
uradalom
intézöségénél.
1836
KÖZTELEK
1900, D E C Z E M B E R
HÖ
5.
96. SZÁM.
10-IK
ÉVFOLYAM.
Sazdasági mmmteti kaptár 1901 évre. SZERKESZTŐI
SZILASSY
ZOLTÁN.
az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület szerkesztő-titkára.
Kiadja az Országos Magyar Gazdasági
Egyesület
Á r a p o r t o m e n t e s küldéssel e g y k o r o n a 8 0 fillér ( 9 0
krajczár).
SMT Egy diszesen s teljesen vászonba kötött, naptár részszel és gazdasági tudnivalókkal ellátott nagy alakú egyszerű számviteli könyv, a melyet minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat. ~wm
Megrendelések
a „Köztelek"
kiadóhivatalába
BUDAPEST,
IX.,
Üllöi-ut
25. s%. int
esendők.
96 SZAM. 10-ik ÉVFOLYAM. Hirdetési ár IS sióig 60fillér,ezen : sző 4fillér,kövér betűkkel minden
1837
KÖZTELEK 1900. DECZEMBER HO 5
KIS HIRDETÉSEK
C i k k o l y le-relelcr« r á l a s z o l i i n k , m e l y e k k e l v á l u x z i a s z f l k s é g r e s l e v é l b é l y e g e t v a g y l e r e l e z A l a p o t
8KTÖLTKHDÖ ÁLLÁS,
Fiatal 1, gazdaságban rak
Gépész-kovács szakértelmes, több évi gyako györgyi** belépéssel* felvéteti
megbízható és szorgalmas,7 ki egy nagyobb bérleten bérlő mellett gazdálkodik. A állás 1901. január 1-től betö tendő. Ajánlatok bizonyitvánj másolatokkal főiszerelve kü
Gazdasági Könyvelő
ÁLLÁST KERESŐK, Hős k e r t é s z állást keres, a ki a kertészet minden ágábau teljes jártassággal bir, szőlőtelepek, nagyobb kertalakilásokat, üvegházak czélszerü építéseit is elbán'Vkwtész^állást is^lfogad Nős^ogy gye?mekTatya42Zéves;
Rambouillet kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
Krassö-Szörény, jelenleg mS Tiz éTl idspánszoígál.r akorlattal birő nős ispán. jiegfee o s^k »z összes gazdasági teendőki teljesen jártas, mielőbbi
ALLATOK. Állást nyer azonnali belépésre, legalább 5—6 évi gyakorlattal birő, nőtlen gazdatiszt, ki a gazdasági könyvvezetésben jártas. Bizonyitványmásolatok a bánok Szt.-Györgyi bérgazdaság czlGyörgyre. ° ^ 1918
Eredeti
A l k a l m i .Tétel. ^
Állást k e r e s vég^ett^e'v.1' ref.^vallásu^^fe éves ispán újévre, ki hat évig intensiv gazdaságokban működött s ezt minden gi zdasági ág répa, dohánytermelés, tfjtehenészeit, hizlalás^ óhajt"Öií-onmcfimemre r^Tay Bertalan János Ajnácskő, Gömörmegye. 1806 Jószágfelügyelői vagy ehhez ^hasonló önálló egy a magyar-óvári gazdasági akadémiát végzett^és^ 16 évi holdas ^érgazdaságot'önállóan vezetett és miot jőszágfelflgyelő is működött, óvadék
A sárvári J ó esaládbtil Végzett '^nulórlfk " a é iS b°'a Tskolát és szeszfőzői tanfolyaT 20-22 éves (és előzőleg már fefmutátó° egyé/7mely földműves iskolát végzett) fia-Eatot egy helyen töltötte, hol tal emberek, részben 30—35 időt szeszgyár és 110 kat. dohány. Megkeresések 'a sárvári m! kir. tejgazdasági szakiskola dékból január elsején állását igazgatóságához intézendők1912 hivatalba^éretifek ^B* jeUjéOépész-kovács, ^ A llptó-nj vári ^ dasági, valamint oondensátoros gépek kezelését teljesen érti, állást keres. CzimeWeiszbrunn Miksa, Újpest, Józsefutcza 6. 1910 Segédtiszt, Mérlegképes kl egy nagy hitbizományi uraszámtartó, teljesen jártas a ketugy a gazdaságvezetésében, jelenleg^nagyobb uradalomban jártas^ oty állást keres, melyben alkalmazva felmondatlan állásható "állását'' telj'?8®b me?biz" Földmivesiskolát dalmazott helylyel óhajtja fel- kitünö sikerrel végzett, katonakötelezettségének eleget tett,
Gróf Herberstein Albert 167 uradalmi igazgatóságánál Strilek, Morvaország.
Vöröstarka tinó és üsző teljesen prima, 1—2 esetleg 3 éves, nálam minden mennyi.
Tihanyi páfüÍtó?j°kktrmAgatébeMó' jószágkormányzőnál, Szántó^
is/-letes leírás és ár osegjel sével Sperker Ferenez föl ríokos czimére Szent-Dem rre u. p. Nagy-Kend intéze
51eges jelentés Indonkormegt
1 törzs emdeni teresztezísü idei liba 7 frtért
Több e l s ő r e n d ű Földbirtok 2000, 4000 és•6000 irosl palota, kizárólag urasági kul alkalmas, eladd. Komoly ánd%u vevőknek felvilágoTejet 1000-1200 litert nap óhajtok kisebb árusitá Bérletet k e r e s e k belterjes J^dUkodfera^alkal1200-01. Jó és elegendő épiile.
kMdenek.
MMjtár a z 1901. é v r e II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja
Jeszenszky Pál, Bweaüiíe* 3 kor. 30 f i l l .
Bolti ára 4 korona. T a v a s z i bükk ö n y t , must á r m a g o t , feh é r kölest, akáczmagot, gledit schia
Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám.
m a g o t és minden egyéb g a z d a s á g i magot a legmagasabb napi áron vásárolnak és mintázott ajánlatokat kérnek
Radwaner és Rónai I Budapest, | V.,Nádor-u.8.sz. |
Eladó tenyésztés felhagyása faí agár.'szegedi kiállítás
bükkönyt vásárol
HALDEK
Százharmincz
magnagykereskedéso
Vöröstarka
tinó és
Ü
S
Z
Ő
legprímább, 1—2 esetleg 3 sági" teendőkben és könyv- évesek és pedig hizlalni vezetésben is jártas gazdatiszt, való ökrök eladására és 5 évi gyakorlattal újévre állást keres, jelenleg is mint későbbi szerződésre gazdaság vezető van alkalmazva. Czim: Oswald Mihály u. p. Lemes Sirosm. . 1890 WEILE^ ég EISME^ Gazdatiszti Kis-Czelli kereskedők. l-ére, fö°dmive™iskoIát j ó V kerrel végzett 28 éves, ev. ref. vallású nős egyén, 7 évi gyaszerezte, a gazdaság minden ágában, szőlő és tejgazdiságFöldmives jártas, beszél magyarul és iskolát kitűnő sikerrel végzett ban Szives megkereséseket róm. k»th. magyar és szerb tótul. „M" jegy alatt a kiadóhivanyelvet beszélőfiatalember, talba kér. 1896 ki jelenleg egy nagyobb gazdaságban mint irnok van alFöldmives-iskolát kalmazva, január l-re állást végeztem, az összes gőzgépről vesmegye kéretaek^'1''8' W07 oklevelem és egy mintagazdaelsejére 7 gazdaságban nőtlen Házvezetőnői állást keres egy intelligens ispáni s. liszti, jó írnoki állást középkorú hölgy. Ozime a ki- keresek, főgépészi állást Is elúgyszintén legprímább fogadok. S,ives megkeresések lekötni való és Kezelőtiszti állást keres január 1-ére a (Töhötöm-utcza 377. szám).1930 j á r m o s ö k r ö k e t legjutányosabb árakon ajángazdatág minden ágában jártas, 18 évi gyakorlattal, földBognári mives ^és ^tejgazdasági^ szak- állást keresek gazdaságba új- K l e i n és S p i t z e r évre, esetleg azonnal is, kitűnő Kis-Czelli kereskedők. végíei "tévest nős'gazd'atíTzk bizonyitványnyal. Kovács Elek Megrendelések egyezség szerint bármikorra is elfogadtatnak. Torontálmegye. 1819 íkpZkMÓMvL6ttwbai kérek!' 6 1644 Gazdatiszt! állást keres földmives-iskolát és szőlöszeti szakiskolát jó siTl Sal'biró^O éves e v ^ 0 ? Jelenleg egy nagyobbVé^gMdaságban mint ispán van alkalmazva. Katonakötelezettségének eleget tett. Beszél magyahlv j™™4™1' Czim a Wadö-
növendék ökör és üsző borjakai
Mágocsi uradalom tenyészállomány reducálása miatt áruba bocsát i927
anyabirkát, hozzávaló kosokkal egyetemben.
József főherczeg ö cs. és kir. fensége udvari szállítója
BUDAPEST, Károly-körut 9.
„
9 drb 500 kiló hordképesség-ü tizedes mérlegr az összes sulyokkal együtt minden mérleg hitelesítve! Becserélek! ócska marhamázsákat uj hídmérlegre vagy uj marhar Javításokat6 pontosan
Gazdák s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett
Felvilágosítással szolgál D Á N I , felfigyelő. Anyabanczák sobb angol tellvérkancza, da bonként kétszáz forintért ségnéí Pettend, Pejérm. IS
VEGYESEK,
Tó-
gazdaságaimból ajánlok őszi és koratavaszi szállításra egyés kétnyaras, gyorsnövésü osehponty-, süllő-, csuka és ezompó-ivadékot, továbbá megtermékenyített fogas-süllőikrát. Corchus Béla, Budapest, IV. kerület Molnár-uteza 17.
Budapest, VII., Dohány-n. 78.
Bérlet
átadás.
2100 magyar holdnyi bérgazdaság, teljes felszereléssel, halálozás miatt uj évre átadandó. Felvilágosítással szívesen szolgál:
Lévai
Ernő
birtokbérlő 1 8 i 5 Tal>,
(Somogymegye)
vasút állomás Siófok.
50°/o-al olcsóbb mint bármely más viiáató anyag. Próbaküldemények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus ingyen és bérmentve.
Burián Vilmos veje, Budapest, IX., Soroksári-u. 10.
KÖZTELEK,
1838
1900. D E C Z E M B E R H O 1.
GÚZMIVELÉS.
SZAM.
10-IK É V F O L Y A M .
50"» t e r m é i t ö b b l e t
Nagyobb területek szántását gözebével hajlandó vagyok elválallni; épúgy
méíyrigolozást
95.
szölö-telepitésekhez.
Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. Hl a s» P P Ü t Ö l gfizszántási vállalkozí VI II L r r t h II II, BUDAPEST-KELJENFÖLI). Önmüködö
„ »
érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72°/o-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázás! módszer. I. rendű referencziák I Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállit ELSŐ BAKONY-SZENTOALI MÉSZTELEPEK
KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál (Veszprémmegye.)
E l a d ó
ö k ö r t i n o .
l O d a r a b i d e i e l v á l a s z t o t t ö k ö r b o r j u és 3 0 d a r a b egy és f é t éves ö k ö r t i n ő (Magyar Erdélyi faj) eladó M é l t ó s á gos B á r é B o r n e m i s z a E l e m é i ' u r H a d r é v i g a z d a s á g á b a n . — Közelebbi felvilágosítást nyújt
N e m é n y i J ó z s e f intéző Hadrév, utolsó posta G e r e n d , E r d é l y .
M. kir. államvasutak.
URDITÉIEÜ 93585/11. 2a. 1900.
Mvóteiaek a kiadóhivatalba? BUDAPEST,
szám.
Hizösertés-eladás. A
mezőhegy esi
m.
kir.
k o n elhelyezett mintegy 377
állami darab
ménes-birtoöreg
és
827
drb. süldő hizott sertés
f. évi december hó 19-én d. e. II órakor a vezetésem alatt álló ministerium második
eme-
leti
utján
tanács-termében zárt Írásbeli ajánlatok
oly feltétel mellett fog nyilvános árverésre bocsáttatni, hogy az öreg sertések u t á n l o n n a az u r a d a l o m t u l a j d o n á b a n
származó
sza-
marad.
A részletes eladási feltételek értelmében, melyek ugy
a gazdasági
főigazgatónál
(Budapest
földmi-
velésügyi minisztérium), mint a mezőhegyesi ménesbirtok igazgatóságánál a
szokásos
hivatalos
órák
alatt betekinthetök, kellőleg felszerelt, b á n a t p é n z z e l és egy koronás bélyeggel ellátott ajánlatok a mondott határidőig a magy. kir. földmivelésügyi minisztérium h á z i p é n z t á r á n á l (1. em. 49.
ajtó)
nyújtan-
dók be. Az eladásra kerülő sertések a mezöhegyesi ménesbirtokon Budapest,
megtekinthetők. 1900. november 25-én.
M. kir. földmivelésügyi
miniszter.
1900
lgazgatósá g
L e g r ö v i d e b b és l e g o l c s ó b b u t a z á s O l a s z o r s z á g b a . A Fiume-Velence és Fiume Ancona közt közlekedő termes gőzhajók menetrend;e. Érvényes 1900. évi november 1-től 1901. évi október 31-ig. Fiume-velencei vonal : Éjjeli járatok. Fiúméból indulás minden kedden és szombaton este 8 órakor Velencéből indulás minden hétfőn és cstitörtököu este 7.30 órakor Nappali járat: március 15-től október 31-ig Fiúméból indulás minden csütörtökön reggel 7 órakor Velencéből índuás minden szombaton reggel 7 órakor Velencében érkezés és indulás a Szt. Márk-téren. Meneltartam 10 óra. Fiume-anconaí vonal. Nappali járat: Fiúméból indulás minden Hétfőn reggel 7 órakor Anconából indulás minden szerdán reggel 7 órakor Éjjeli járat: . Fiúméból indulás minden csütörtökön este 8 órakor Anconából indulás minden szombaton este 8.30 órakor Menettartam 10 óra. A gyorsvonatok Fiúméban a gőzhajók kikötőhelyéig és onnan közleÁ termes gőzbajók mindkét vonalon egész éven át (tehát a téli időszak tartama alatt is) hetenként kétszer közlekednek. A nyári hónapok tartama alatt, március i 5-t öl október 31-ig a fiume-velencei vonalon ezenkívül nappal " való utazással hetenként még egy harmadik járat is berendeztetik. A termes gőzhajók csatlakozásban közlekednek a BudapestFiume közt forgalomban levő gyorsvonatokkal, valamint a Róma, Nápoly, Bari, Briudisi, Bologna, Milano stb. leié induló, illetve onnan érkező vonatokkal. Menetdijak: A gyorsvonatok használatára jogosító menetjegyek árai a hajó átkelési díjjal együtt: aj Budapestről Djmbovár-Fiumén át Velencébe vagy Aneonába vagy gyorsvonaton I. oizt. és a gőzhajón I. < szt. 34 korona ,i jegyeknél a gőzhajókon egy ágyért A budapest-velencei vag^ 2 korona utánfizetendő. b) A gőzhajókon FiumébóLVelencébe v•• Aneonába vagy viszont: diszterem, bálóhelylyel együtt 1" II1°Osztály, (fedélzet) * 6 Továbbá kaphatók még ezen útirányon érvényes Olaszországba szóló combinálható mérsékelt, körutazási jegyek is. A gyorsvonatok használatára jogosító közvetlen menetjegyek árai a hajó átkelési dijával együtt: II. < Budapesről: 54 fre 05 c ~ 73 -fre! 75 c Romába vagy \ . 100 , 55 , Nápolyba „ Flórenzbe „ Geauába , , ; »w , 2 9 , 04 , , Milánóba » „ -69 , 9b , 51 . 40 . Turulba , „ 89 „ 10 „ Ö* „ 00 . N.zzába „ „ -.113 „ 75 „ 81 » 90 , Marseille-Saint-Charlesba vagy viszónt ... ...138 , 80 „ Ü8 , 90 , Í.yon-Perracheba vagy viszont - —128 , 25 „ 91 „ 50 „ Ezen jegyeknfil a gőzhajókon egy ágyért 2 korona utánfizetendő. Menetlegyeket kiadnak ós küzolobbí felvilágosítássá! szolgálnak a m kir. államvasutak állomásai és válási menetjegyirodái, valamint a Cook Tamás és Fia cég összes utazá-i irodái. Budapest, 19.0. novembír 22. A m. kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)
