KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS. Megjelenik minden szerdán és szombatén

XI. Évfolyam.

11. (9/0.) szám.

Budapest, 1901. február hó 6

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S

KÖZLÖNYE.

M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombatén. ÁM eras&gas saafyar faaduági agyasillet tagjai bsywtatpjik.

Az ©rsEfejyos Mígy. Oasdasági Egyesülői tulajdona.

SserkeaztSaég és kiadóhivatal:

Budapest (Kéltelek), fillői-át 35. szám. Ben tatckitb aMzstést fiSJs rgaaarkeazM ta Modáaért ralalSa: Forater Géza aa OMOE. liue»tója. Égin tm M kanna, félévre 1« korona, D agyadért* Falaifia aaarkaait»: MzilJiaay Zolt&n aa OHOB. nark.oztS-títkiri. Kéairatokat & sserkeastleég nem küld viaaaa.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1901. „ „

„

február hő 6-án d. u. 4 órakor. Egyesületi tanács ülése. február hó 7-én d. e. 10 órakor. Halászati kongresszus. február hó 7-én d. u. 4 órakor. Szesztermelök országos egyesületének választmányi ülése. február hó 9-én d. u. 4 órakor. Földmivelési és növénytermesztési szakosztály ülése.

A tenyészállatvásár tervezete a bejelentési ivekkel egyetemben már szétküldetett az ismertebb tenyésztők és gépgyárosok czimére. Akik tervezetre igényt tartanak, ezek szíveskedjenek ilyennek küldését levelező-lapon az OMGE. titkári hivatalától kérni. A rendezö-bizoltság.

Ipari és kereskedelmi szakosztály alakuló ülése. (1901. január 29.)

Jelen voltak : Abonyi Emil, Bernát István, Bolla M hály, dr. Oaal Jenő, Károly Rezső, Keller György, Kodolányi Antal, Lázár Pál, Löherer Andor, Perczel Ferencz, Pless Mór, Meghivó Beusz Heinrik, Beiner K., gr. Széchenyi Imre, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Szterényi József, Szevera Károly, Szönyi Z-igmond, dr. Bodiczky Jenő, gróf Zselénshi földmivelésügyi és növénytermesztési szakRóbert tagok, a tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Szilassp Zoltán szerkesztő-titosztályának kár, Jeszenszky Pál titkár és Zórád István a 1901. évi február hó 9 - é n (szombaton) szakosztály titkára. d. u. 4 órakor a „ K ö z t e l k e n " tartandó Az ülést Forster Géza az OMGE. igazgatója nyitotta meg : előadja, hogy az egyesüülésére. let igazgató-választmánya a mult év folyamán Fő-tárgyak: foglalkozott azzal, hogy az egyesület az ipari 1. A z ugar és az azzal kapcsolatos ügyek ápolását is felvegye működési körébe. Szóló javaslatára érintkezésbe lépett az egyekérdések defmicziója. sület a kereskedelemügyi minisztériummal, 2. A budapesti piacz ellátása burmely igen kedvezőleg fogadta azon javaslatot, gonyával. hogy az egyesület is óhajt a jövőben ipari Gróf Szápáry Gyula, ügyekkel foglalkozni. A mi teendőink közé sz. elnök. tartoznék, hogy a mezőgazdasági iparok ügyét fejleszszük, továbbá a magyar iparnak pártolását gazdáink körében előmozdítsuk, e tekinXVIII. tenyészállatvásár. tetben hivatva lesznek a gazdasági egyesületek is, hogy a gasdaközönséget ezen szép czélAz Országos Magvar Gazdasági Egyesölet XVIII. tenyészállatvásárját 1901. évi márczius nak megnyerjék. Az egyesület feladatát képezhó 10. és 11-ik napjain tartja Budapesten, a hetné ezen szakosztálylyal a mezőgazdasági Tattersall részvénytársaság istállóiban (szemben ipar fejlesztése, a félgyártmányok készítése végül a hazai ipar fejlesztésének előmozdítása a keleti pályaudvarral). és az értékesítés. E programm méltóan fog A tenyészállatvásárral kapcsolatosan gépfoglalkoztatni egy szakosztályt, melyet egyesües eszközkiállítás is tartatik.

M a i s z á m u n k 16 oldal.

létünk kebelében meg akarunk alakítani. Egyesületünknek az ezen szakosztály alakitásabol eredő költségeit szíves volt a kereskedelemügyi mini>zter ur Ö nagyméltósága magára vállalni (Éljenzés); miután e tekintetben fedezettel nem bírtunk, igy tehát lehetővé vált az, hogy egyesületünk ujabb megterheltetés nélkül ezen szakosztályt felallithatja. Igazgatóválasztmányunk e szakosztály titkári teendőinek ellátására Zórád István urat választotta meg, s elhatározta választmányunk azt is, hogy e szakosztály működését ez év folyamán megkezdheti. Ezután nem marad más hátra, minthogy ezen értekezletből foyólag kimondatnék a szakosztály alakulása és az elnökség megalakittatnék; javaslatba hozza, hogy a szakosztály elnökéül dr. Gaal Jenő Ö méltóságát, alelnökéül pedig B mát István tagtársunkat megválasztani szíveskedjenek. (Helyeslés.) Dr. Gaal Jenő elnök, elfoglalja az elnöki széket és meleg köszönetet mond a megtiszteltetésért, melyben részesült. Nagy köszönettel fogadja e megtisztelteié t azért, mert azon véleményben van, hogy ha a köztevékenység terén az egyénnek szolgálati képességét a közönség nem látja, vagy nem óhajtja, az leghelyesebben teszi, hogy ha oly térre megy, ahol a bizalmat nem kell előlegiépen kérni, hogyha csak közvetve használ is polgártársainak, de mégis használ valamely tekintetben. Ha azonban valaki felszólittatik egy hasonló tiszt elvállalásra, nézete szerint annak kötelessége is ezen tisztet betölteni. Idézi az egyesület nagy alapitójának szavait, melyeket egy müvében olvasott, aki azt mondja, hogy „ki netán valahol szerzett készültségét vagy tapasztalatait polgártársai elől elzárja, az ép ugy vétkezik, mint az, ki midőn valamely közhasznú, vagy erején tul nem terjedő adakozásra szólittatik fel, pénzét elrejti". Engedelmeskedik tehát a kívánságnak és nagyon szívesen veszi e megtiszteltetést két okból, melyek közül az egyik az, hogy ugy érzi, miszerint nem idegenszerű térre helyeztetett

224 ez által s másodszor, mert ezen feladatot melyet ezen szakosztálynak meg kell oldania, igen fontosnak tartja. Nem idegenszerű tér ez előtte azért, mert habár gazdák között született és nevelkedett, velük együtt küzdött s érdekeinek javarésze a gazdák közé is utalja de életpályája oly térre vitte, ahol az ipar és kereskedelem szolgálatában közvetlenül hivatásszerűen évtizedeken át kellett működnie és e tekintetben tapasztalatokat volt alkalma szerezni, melyeket nagyon szívesen értékesít a közügy és gazdatársai érdekében. Fontosnak tartja e szakosztály feladatát azért, mert erős meggyőződése, hogy hova-tovább ipari ismereteket kereskedelmi ügyességet kell a gazdaközönségnek szereznie, ha helyzetén javítani akar. E tekintetben az iparhoz és kereskedelemhez egy lépéssel az olyan érdekeket képviselő testületnek, mint az OMGE. közelebb kell lépni, ez azonban nem jelenti még azt, hogy ez a szakosztály ipari vagy kereskedelmi osztályérdekeket volna hivatva előmozdítani. De az iparral és kereskedelemmel igenis törődnie kell az OMGE.-nek, mert e két ág sok tekintetben a nyerstermelés fejlődésére is kihat s midőn egyesületünk és annak egyik közege azok egyikét gondozza, akkor a saját érdekeit is előmozdítja. Igy fogván fel a dolgot, azt hiszi, hogy ezen szakosztálynak igen fontos feladata lesz s abban az irányban, melyet az egyesület igazgatója felsorolt, fontos teendők várják ; midőn ezt hangsúlyozza, azt hiszi, a jelenlevők mindnyájan kiérzik e nyilálkozatából azon igéretét, hogy az e szakosztáy által reáruházott tiszt fontosságát nem csak szóval, de majd tettekkel is elismerésre juttani igyekezend. (Éljenzés.) Bernát István: Szintén meleg köszönetét fejezi ki a megtiszteltetésért s tőle telhetőleg meg fog tenni mindent, hogy a szakosztály működését eredményesebbé tegye. Örül ezen szakosztály létrejöttének azért, mert hiszen ugyanezen szakosztály működése élesen és határozottan fogja megczáfolni azon állításokat, melyek Magyarországon a gazdák, vagy mondjuk agráriusok ellen az utóbbi idő ben felhangzanak, mint hogyha ezek a jogos érdekek szolidaritását szándékosan nem ismernék, vagy félreismernék, melyek az ipar és kereskedelem részéről fennállanak. Szóló azt hiszi, hogyha ezt a szakosztály eléri, akkor nem fog hiába működni. Löherer Andor : Lelkesedéssel üdvözli a szakosztály megalakítására vonatkozó törekvést, mert megvallja, hogy ő Magyarország jövőjét nem annyira a nagyipar, mint inkább a mezőgazdasági ipar fejlesztésétől várja. Elismeri, hogy kevés történt a mezőgazdasági osztály részéről eddig azirányban, hogy a kereskedelmet is a saját érdekében kielégítse. Üdvözli az erre vonatkozó elhatározását s azt hiszi, hogy a jelenlevők egyhangúlag ki fogják mondani azt, hogy a szakosztály megalakítása feltétlenül szükséges, mert ezáltal azon zárókövet látja beillesztve az OMGE. alkotásaiba, amely az összes érdekelt körök körforgását és együvé tartozását befejezik. Elnök kijelenti ezután, hogy a szakosztály megalakult s errőljaz OMGE. és a kereskedelemügyi miniszter is órtesitendők. Egyúttal bejelenti, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur képviseletében Szterényi József miniszteri tanácsos jelent meg, akit üdvözöl. A szakosztály czimének megállapítása. Elnök javaslatára a szakosztály czimét „Ipari és kereskedelmi szakosztály" elnevezésben állapítja meg. Ezután következett a szakosztály működési körének megvitatása. Elnök a programm előmunkálatát általános tárgyalásra bocsájtván, különösen a programúinak 3-ik pontja körül merült fel nevezetesebb vita ; e pont szerint „egyenes felhívásra a szakosztály a magyar ipari gyártmányokat a

k ö z t e l e k , 1901. f e b r u á r h o 2, gazdák részére nevükben megrendeli ; e végből egy ipari közvetitő-irodát létesít". Lázár Pál, gróf Széchenyi Imre e pontnak elejtése mellett érvelnek, különösen abból a szempontból indulva ki, hogy ebben az OMGE.-nek intencziói könnyen félreértéseknek eshetnének áldozatául. Forster Géza behatóan ismerteti azokat a szempontokat, amelyek e pontnak felvételét indokolttá teszik. Szterényi József szerint az intenczió, amely ezen pontban kifejezésre jut, oly tisztességes, nemes és szép, hogy áthat mindenkit annak szükséges volta, amit Forster igazgató hangsúlyozott. De amit egyrészt Lázár Pal a félreértések szempontjából és gróf Széchényi Imre az „OMGE" intencziója szempontjából hangoztatott, készteti szólót arra, hogy példát hozzon fel arra nézve, hogy a harmadik pontban foglaltak keresztülvitele ezen szakosztályban lehetetlenség, mert ezáltal oly térre kerülne a szakosztály, amely teret szóló feltétlenül elkerülendőnek tartja. Ilyen szempontok vezették a kereskedelmi minisztert is arra, hogy magából az állami intézetből, amelynek feladata a termelők és fogyasztók közötti kapcsolat létesítése, t. i. a magyar kereskedelmi muzeumból kiküszöbölje a közvetítést, hogy semmiféle anyagi érdekeltség az intézetben ne legyen. Bármily részrehajlatlanul teljesítené a szakosztály feladatát, az érdekeltség vádját ki nem kerülhetné. S igy maga is kéri, hogy ezen pontot hagyja ki a szakosztály. A szakosztály a programm harmadik pontját elejti. Ezután a programm részletes tárgyalás alá vétetvén, az 1-ső és 2-ik pontoknak a következő szövegezésben: 1. pont: „A gazdaközönség serkentése arra, hogy lehetőleg magyar iparczikkeket használjon és fogyaszszon". 2. pont: „E czél elérése szempontjából a gazdáknak felvilágosítást nyújt, hogy szükségleteiket magyar ipari gyártmányokból hol szerezhetik be" — változatlan elfogadása után: A negyedik pontnál felszólal Szterényi József szólal fel, kiemelve, hogy ezen pont és a nyolczadik pontnak kapcsán a kereskedelmi miniszter ur megbízásából, — kit itt képviselni szerencséje van s akinek üdvözletét terjeszti elő, a szakosztály elé egy kérést terjeszt. A magyar ipar fejlesztésének alapja a mezőgazdaság kell, hogy legyen ilyen országban, amely túlnyomó mértékben agrárjellegű; ez az irányzat dominál az iparfejlesztési politikában is, ezt követi a kereskedelemügyi miniszter ur is s hogy mily súlyt fektet a gazdasági érdekeltség közreműködésére, semmi sem bizonyítja jobban, mint az a készséges előzékenység, a melylyel az „OMGE." e szakosztály létesítésére irányuló ajánlatát fogadta. Az emiitett két pontban van a szakosztály programmja, az az alap, hogy a kereskedelemügyi kormányzatot a mezőgazdasági iparok fejlesztésére irányuló törekvésében támogassa, az az alap, hogy ez a szakosztály mutasson rá minden alkalommal s vegye igénybe a kereskedelmi minisztériumot minél gyakrabban, hogy iparpolitikájában ezen téren súlyt fektetve tovább haladjon. Azt a kérést tolmácsolja, hogy Ő nagyméltóságát a kereskedelemügyi miniszter urat a szakosztály minél gyakrabban keresse fel. A kereskedelmi miniszter képviselőjének kijelentését a szakosztály köszönettel véve tudomásul, a programmnak többi pontjai tárgyaltattak; Kodolányi Antal, Bernát István, Bolla M hály, Löherer Andor, Forster Géza és Szterényi József hozzászólásai után a többi pontok változatlanul a következő szövegben állapíttattak meg. 4. „A meglevő mezőgazdasági iparok fejlesztésén közreműködik és uj iparok meghonosítását kezdeményezi." 5. „A mezőgazdasági terményeknek, mint félgyártmányoknak feldolgozására figyelmet fordít."

11 szám. 11-ik é v f o l y a m . 6. „Gyárak felállításához szükséges szaktanácsokat közvetíti." 7. „Gyárosokat mezőgazdasági termények befejezésében támogatja." 8. „A háziipar fejlesztését előmozdítja." 9. „A kereskedelmi és földmivelésügyi miniszterekkel a mezőgazdasági iparok fejlesztésére (idaértve a háziipart is) ős a hazai termelés fogyasztásának a gazdakörökben való terjesztése s előmozdítása tekintetében az állandó érintkezést fentartja és a minisztereknek ezirányu kérdéseit tanulmányozza ós azokra véleményt ad." Végül a szakosztály Forster Géza javaslatára egy ipari-bizottságot alakított, melynek? tagjai az elnökségen kívül : gróf Zielénski Róbert, dr. Horváth János, Hegyeshalmi Lajos, Keller Gyula, Beiner Kálmán, Forster Géza, Bolla Mihály, Perczel Ferencz és Bogdányi Mór, Miután még gróf Zselénski Róbert javaslatára a szakosztály a kereskedelemügyi miniszter Őnagyméltóságának köszönetet szavaz azon előzékenységért, amelylyel nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is e szakosztály megalakításához hozzájárul, elnök a ülést berekeszti.

Expozé. T. H á z ! Mikor n é g y évvel ezelőtt a földmivelésügyi tárczát elvállaltam, tele volt az az élet súlyos gondjaival. Olyan érzés támadt bennem, mintha egy nagy kórháznak az orvosává neveztek volna ki. Csakhogy az én helyzetem nehezebb volt, mint egy közönséges értelemben vett közkórházi orvosé. Mert ebben az országban minden ember reczepteket ír a közélet számára és mindenki a magáét tartja a legjobbnak. Á m nincsen olyan patikus, aki elkészítené azokat a reczepteket. Higyjék el, az én működésem előtt is az volt a legnagyobb akadály, hogy reczeptjeimnek nemcsak hatását kellett kiszámítanom, de szükséges volt tekintettel lennem az orvosszerek árára is. Nekem tudniillik úgynevezett büdzsém van, amelynek határait az országgyűlés határozza meg s én azokat át nem léphetem. Voltaképpen nem is arról kellene beszélniök a t. képviselő uraknak, hogy az ország gazdasági boldogulása érdekében mit kellene tenni és mit nem. Milliós és százmilliós tervezeteket én is teljes elragadtatással dolgoznék ki a törvényhozás számára. Csakhogy a törvényhozás a szükséges százmilliókat rendelkezésemre bocsájtani nem tudná. Én tehát csak addig nyújtóztatom az örizetemre adott érdekeket, ameddig a takaró ér. S igazában v é v e a takarón kivül maradt közügyek kritikája nem engemet illet; reám csak az tartozik, hogy az ország mezőgazdasági érdekében j ó l használtam-e fel a rendelkezésemre bocsájtott közvagyont vagy sem. Megnyugtató reám nézve, hogy bírálat soha, még az ellenzék soraiból sem sújtott amiatt, hogy rendelkezési alapomat ne czélszerüen és okosan hasznosítottam volna. Miután pedig tárczám kiadásainak czélszerü hovaforditása tekintetében teljes bizalmát élvezem a t. Háznak és az érdekből még csak kifogások sem tétettek, kétségen felüli jogosult-

11. SZAM, 1Í-1K ÉVFOLYAM. Sággal mellőzhetném azokat a felszólalásokat, amelyek az én tárczám költségvetésének és az én tevékenységem hatáskörének keretein belől meg nem oldható feladatokra vonatkoznak. Hogy most mégis éppen ezirányu felszólalásokra reflektálok röviden, ezt t. Ház teszem azért, mivel beismerem, hogy vannak igenis olyan nagy horderejű, országos kérdések, amelyek a maguk nagy igényeinél fogva n e m férnek ugyan bele az én szerény tárczámba, amelyek azon bizonyos takarón kivül maradtak ugyan és szorosan v é v e nem is tartoznak alája, de amelyeknek érdeméből midezen körülmények — bevallom — mit sem vonhatnak le. Ilyen mindenekelőtt a gazdasági kiegyezés kérdése. Hát amit én ennél a kérdésnél tapasztalok, t. Ház, az nem egyéb, mint a gazdasági függetlenségnek rendkívüli balul való értelmezése. Nagyon tévesen azonosítják a tisztelt ellenzéki képviselő urak az állami függetlenség eszméjét a gazdasági különválás és elszigetelődés törekvésével. Mert hiszen gazdasági értelemben a függetlenség azonos a biztosított fogyasztó piaczczal. Ma, t. Ház, kiviszszük nyersterményünket vámmentesen Ausztriába, annak kenyérre és húsra okvetlenül szüksége van s mert tőlünk kapja legolcsóbban, bizonyosan meg is veszi. Ö a szükség • törvényénél fogva van a mi gazdasági érdekeinkhez lánczolva. Ausztria viszont az ipari termékeit adhatja el nálunk szabadon. Reánk nézve azonban a kényszer esete n e m forog fenn arra nézve, hogy megvásároljuk a portékáját. Nekünk a dolog természeténél fogva a helyettesithetés határán tul nem szükséges osztrák árut vásárolnunk s ennélfogva t. Ház nem arról van szó, hogy milyen vásárt kötöttünk és kötünk egymással. Hanem arról van sző egyenesen, hogy a kicserélt áruk helyettesithetlen voltánál fogva, ki biztosabb a piaczára n é z v e : mi-e, akik létszükségleti czikket adunk, vagy Ausztria, aki fényűzési és kényelmi czikkeket árul ? A felelet erre a kérdésre igen egyszerű. Ipart parancsszóra is lehet teremteni ott, ahol helyben van a nyersanyag és a fogyasztó. De hiába van pénz és fogyasztó, a nyersanyag termesztését jövedelmezően űzni már csak ott lehet, ahol kedveznek a talaj- és a klimatikus viszonyok. R ö v i d e n : Áusztria a közösség mellett biztosabb fogyasztója ami mezőgazdaságunknak, mint mi az ö iparának. Ö jobban függ tőlünk, mint mi őtőle, mert mi a nem helyettesíthető áruk termelésére n é z v e a versenyképesség több feltételével rendelkezünk nálánál. S hogy ezeket a feltételeket tudjuk-e kiaknázni, vagy sem, ezt egyedül a nemzeti élelmesség erömérközése dönti el. Én t. Ház, a közös vámterületet az erőmérkőzés kedvező talajának tartom s a hibát n e m a mi erőnk csekélyebb voltában, hanem alkalmazásának tökéletlenségében találom fel. Sörfözöinknek nem kell a magyar árpa és a magyar komló,

KÖZTELEK, 1901. F E B R U Á R R O 6.

231

a t. képviselő urak pedig brünni vásznat és angol posztót viselnek. A nemzeti termelés védelmének ilyképpen alkalmazott elvei mellett boldogulni nem fogunk sohasem semmiféle vámpolitikai művészettel. Ott, ahol a függetlenség anyagi érdekeit a nemzeti összetartás megvédelmezni nem képes, ott ezeket az érdekeket az elszigetelődés és a vámkörülsánczolás kényszer védelme alá helyezni: ez nem az öntadatos függetlenség után való törekvés. Ez az elszigetelődés a minden vonalon legnagyobb szigorral megkötött állapotot fogja maga után vonni és ennek még nagy ára is l e s z : az általános drágaság; holott jól méltóztatnak tudni, hogy a létfeltételek drágulása az egyéni függetlenség alapjait támadja meg. A helyzet ugy áll előttem, hogy miután az élelmesség fegyvereivel küzdeni a mi nemzetünk nem tudott, most könnyítendő rajta, súlyos pánczélba akarják öltöztetni. Csakhogy félek t. Ház, hogy nem az aczéling hiányzik nálunk, hanem az önvédelem aczél erélye. Ennek hiányában a függetlenségi eszményhez intézhetnek a t. képviselő urak szép szerelmi versezeteket, de gazdaságilag boldogulni nem fogunk és függetlenek nem leszünk. Ennyit kívántam elmondani a gazdasági kiegyezés kérdéséről, a függetlenségnek e kérdésbe vegyitett szempontjaiból.

újságokban megjelentek, én, két miniszter társammal együtt pironkodva néztünk egymásra, mig rajtunk kivül talán m i n denki az országban bizonyos kielégített ítélkezési vágygyal ismételte, hogy valóban a mi közgazdasági politikánk a rendszeres baklövések vadászterülete. Igen különös ebben t. Ház az, hogy a baklövések miatt a valóságban csak kéthárom miniszter viseli a megszólást, pedig a vadászterületet az egész ország közvéleménye élvezte s az elhibázott vad ezer fegyvercső előtt szaladt el. Senkiben azonban a felelősség érzete abban az irányban vissza nem maradt, hogy ö valamely hibás intézkedésben közvetlen, vagy közvetve részes volt. Hát t, Ház, a felelősségnek ez az áthárítása a közélet, hogy ugy mondjam a népélet köréből egy hivatalos főnökre, ez m e g tagadása a népképviseleti rendszernek, mert hisz ezen rendszerben az egyének százezreinek akarata szabja meg a végrehajtó hatalom ténykedéseinek irányzatát. Ha a t. képviselő urak közgazdasági botlásokról beszélnek, ezzel azt mondják, hogy rosszul, vagy legalább is n e m elég tudatosan képviseltettek az illető közgazdasági érdekek és azt mondják, hogy a botlások megrövidültjei rosszul választották meg a maguk képviselőit. Röviden a nemzeti öntudat tévedéseire utalnak.

Évről-évre sokat hallok t. Ház a földtehermentesités tervezetéről, kapcsolatban a magyar földbirtok eladósodásával és helytálló emlegetésével a középosztály pusztulásának. Mindezt beismerem és a földtehermentesités eszméjének részemről is hive vagyok. Pusztán arra kérem a t. Házat, méltóztatnék az e czélra szükséges néhány száz millió koronát megszavazni és kiteremteni. Tudniillik az egész tehermentesítés nevetségesen egyszerű pénzkérdés és ezt mindnyájan valószínűleg j ó l tudjuk. Annál teljesebb csodálkozásomat kell kifejeznem a fölött, hogy a t. képviselő urak évtized óta — hogy ugy mondjam — kaczérkodnak a földtehermentesités szép ideáljával és végre is megelégesznek vele, hogy egy csókot intsenek feléje a bizonytalan időre való elválás alkalmából. Hogy pénzre van-e szüksége, hogy hol kellene venni és hol megtakarítani ezt a p é n z t : azt nem kutatják. Amiből szabad legyen azt következtetnem, hogy ennek a szép ideálnak komoly és kitartó kérője a t. képviselő urak soraiból nincsen, Hiszen mindnyájuknak joguk van törvényjavaslatot szerezni, benyújtani és tárgyaltatni. Ezzel a fáradságos munkát feltételező, terhes joggal még nem éltek, hanem csak a dologra intés könnyű jogait alkalmazták olykor-olykor. Fordítsuk meg ez egyszer a szerepet s engedjék meg a törvényhozás t. érdeklődő tagjait felkérnem, hogy mielőbb egy tehermentesítési törvényjavaslatot a ház elé benyújtani méltóztassanak.

Készséggel beismerem, hogy nemzeti öntudat a gazdaságpolitikai kérdésekben nem volt s csak ma kezd ébredezni. Ilyen körülmények között persze a téve T dés könnyű volt. Hogy ez kikerültessék a jövőben, ajánlom evégből, méltóztassanak szétnézni a kerületeikben és tisztába jönni a gazdaságpolitika igazi czéljaival és eszközeivel. Ha hangulatos ábrándozások, sablonos ismétlések és közgazdasági eszmékkel való kaczérkodás helyett egy komolyan átgondolt és kidolgozott gazdasági program keretében érvényesilik a t. képviselő urak képességüket, de nyomatékkal és kitartással, ugy bizonyára czélhoz fognak jutni. És a most saját szakállára s az erkölcsi felelősség n y o masztó súlya alatt működő kormány egy ilyen, a nemzeti közvélemény erejéből áthatott óraműnek nagy megkönnyebbüléssel és hazafias örömmel lesz idömutatója.

Legtöbbet beszélnek a t. képviselő urak a közgazdasági politika hibáiról s amint ezek a sikerült kifakadások az

Természetes ezt az expozét a földmivelésügyi miniszter nem mondotta el. De nem volna benne semmi rendkívüli, ha ilyent, vagy ehhez hasonlót csakugyan elmondana. B. B.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz.

Az állatorvosi magángyakorlat szabályozása. Az állatok betegségeinek okszerű kezelése széleskörű szakismereteket tételez fel. Ismerni kell tüzetesen az ép állati szervezet alkatát s minden szervének élettani funkczióját, valamint

232 azokat a kóros elváltozásokat, melyek a nagyon változatos betegségek folyamán azokban kifej ődnek ; tudni kell a betegségek folyamán az élő állaton jelentkező kóros tüneteket, melyeknek h-Iyes megészlelése is különös vizsgálati módszerek alkalmazását igényli, jelentőségük szerint elbírálni; tájékozva kell lenni az egyes betegségek lefolyása módjáról s végül ismerni kell azokat a különféle szereket és eljárásokat, melyek segélyével a betegségek kedvező lefolyását illetőleg gvógyulását biztosítani vagy legalább előmozdítani sikerül. Az idevonatkozó ismeretek hosszas specziáiis tanulmányok utján sajátíthatók el, melyek végzése azonkívül magasabb előképzettséget tételez fel. Az állatorvosi szakoktatás feladata módot nyújtani azoknak, akik az állatok gyógyításával szakszerűen foglalkozni óhajtanak, hogy az említett ismereteket a megfelelő sorrendben és minél gyakorlatiasabb irányban elsajatithassák. Az állatorvosi tudománynak ezidőszerint már magas fejlettsége mellett az állatorvosi tanulmányok nosszu időt, sok költséget és fáradtságot igényelnek, amit eléggé igazol az a tény is, hogy ma már Magyarországon is előképzettségül a középiskolai érettség szükséges, maga az állatorvosi tanfolyam négy évig, az állatorvosi oklevél elnyerése pedig még külön szigorú, elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres letételéhez van kötve. Amíg ezek a nehéz és szigorú feltételek biztosítékot nyújtanak abban az irányban, hogy csakis erre megfelelően képesített és erre hivatott egyének szerezhetik meg az állatorvoslásra jogosító oklevelet, ugy másfelől az állattartó közönség, valamint általában az ország állategészségügyének érdekei indokolják és kívánatossá teszik, hogy a kuruzslók kirekesztésével, kizárólag ilven megfelelő szakképzettség fölött rendelkező egyének foglalkozhassanak az állatok gyógyításával, egészen eltekintve attól, hogy a hosszas különös tanulmányoknak csak az állato'rvosi gyakorlatra való jogosultságnak kizárólagossága képezheti a megfelelő ellenértékét. Az állatorvosi gyakorlatot Magvarországon első izben az állategészségügy rendezéséről szó ó 1888. VII. t.-cz. szabályozta mindenekelőtt azzal, hogy kimondotta, hogy : állatorvosi gyakorlatra csak annak van joga, a ki a m. kir. állatorvosi tanintézet által kiállított vagy ez?el egyenlőnek elismert oklevéllel van ellátva (117. és 118 § ) s hogy álUtorvosi gyakorlatra nem jogosított egyénn kü/.le»szerüen állatorvosi teendőket végezni tilos. (123 §.) Ezenkívül a törvény az okleveles állatorvosok részére biztosítja a szabad letelepedés és a gyógyító mód szabad megválasztásának jogát (az utóbbit azonban azzal, hogy az állatorvos müködésere nézve az áQam ellenőrködése ala't áll és az általa elkövetett műhibákért felelős. (119 és 120. § ) Ezen utóbbi intézkedésnek már nyilvánvalóan czélja bi>tositani azt. hogy a gyakorlatra jogosított állatorvosok ezt a ténykedésüket a tud >mány elvei és a közügy érdekei szem előtt tartásával érvényesítsék, ezenkívül azonban a törvény még különösebben is védi az állattartó közönség és kö ügy érdekeit azzal, hogy szigorú büntetés terhe alatt egyenesen kötelezi az á latorvost, hogy szaktudását, különösen sürgős esetekben, rendelkezésre bocsássa. (147. § ) A törvény tehát az állatorvoslás kizárólagos joganak b ztositása ellenében az állattartók részére viszont azt a lehetőséget bizto sitja, hogy fe'merülő szükség esetén beteg állatjaik részére az állatorvosi segítséget igénybe vehessék. Beteg állatok gyógyítása, eltekintve bizonyos járványos betegségektől, természetszerűleg az orvosi képességet igénybevevő állattulajdonos magánérdekét képezi és ennek megfelelőleg az állatorvos és pedig nemcsak a magánállatorvos, hanem a hivatalos alkalmazásban levő is, ki

KÖZTELEK, 1901 F a B R U Á R

ÜÖ 6

ezen magánérdek javára szolgálatot teljesít, ezen működésért megfelelő díjazásra tarthat igényt. Az állategészségügyi törvény ennek a jogosultságát kifejezetten elismeri, midőn kimondja, hogy a megánorvoslás díjazása kölcsönös megegyezéstől függ s hol ilyen létre nem jött, peres esetekben, szakértők meghallgitásával a bíróság határozza meg a dijat.

(121. § )

Tizenkét év óta az állategészségügyi törvénynek ezek a határozatai szabályozták az állatorvosi magángyakorlatot és az ott lerakott alapelvek ezen idő alatt általában helyeseknek és czélszerüeknek bizonyultak. A gyakorlatban inkább csak bizonyos részletkérdések tekintetében merültek fel itt-ott kételyek és ezek közül különösen a magánorvoslás díjazása volt az, melynek részletes szabályozását a gazdaközönség kivánatosoak jelezte, a mi kifejezést nyert abban is, hogy egyes törvényhatóságok külön szabályrendeleteket alkottak, melyekkel bizonyos állatorvosi ténykérdések dijait szabatosan meghatározták. A kérdés jobban előtérbe nyomult az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvény megalkotása alkalmával, mely törvény a hazai állatorvosok nagyobb részét állami szolgálatba állítja, a midőn czélszerünek mutatkozott ezek viszonyát az állattartó közönséghez a magángyakorlat szempontjából is lehetőleg szabatosan körvonalazni s ezzel a gazdaközönség, illetve egyes törvényhatóságok korábban nyilvánított óhajának megfelelni. Ehhez képest az uj törvény külön felhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, hogy a m. kir. állatorvosok magán állatorvosi gyakorlatát a belügyminiszterrel egyetértően kibocsátandó rendeletben szabályozza és a törvénv végrehajtása tárgyában m. é. november hó 29-én 95,000 sz. a. kibocsátott földmivelésügyi miniszteri rendelet tényleg a m. kir. állatorvosok magángyakorlatára is kiterjeszkedik, külön sorolva fel ezen gyakorlat alapelveit és külön az állatorvosi díjszabást. Az alapelvek, illetőleg általános határozatok közül, mindenekelőtt figyelmet érdemel annak kimondása, hogy az állategészségügyi felügyelők állatorvosi magángyakorlatot nem folytathatnak, viszont a többi m. kir. állatorvosoknak ez meg van e rged ve, sőt az első fobu hatóságoknál működő járási és városi m. kir. állatorvosok saját működési területükön kötelesek a beteg állatokat gyógykezelni, ha erre felszólittatnak s ha a gyógykezelés hivatalos teendőik végzését nem akadályozza. A hivatalos alkalmazásban levő állatorvosok teljes függetlenségének biztosítása érdekében fontos annak kimondása, hogy a m. kir. állatorvosok állatok gondozása, állatorvosi felügyelete vagy gyógykezelése czéljából magánfelekkkel szerződéses viszonyba nem léphetnek. Jövőben tehát m. kir. állatorvos ebben az irán ban nem vállalhat magára állandó kötelezettséget, másfe ől azonban ez nem zárja ki azt, hogy az állattulajdonos ós az állatorvos a meghívás esetén teljesítendő állatorvosi működés díjazására nézve előzetesen megegyezzenek. A jelen szabályzat is ugyanis, egyezőleg az állategészségügyi törvény fentebb idézett intézkedésével, kimondja, hogy a m. kir. állatorvosok magángyakorlatának díjazása a felekkel való kölcsönös megegyezés tárgyát képezi, mely megegyezés ugy esetről esetre, mint előzetesen a latogatások egész sorozatára nézve lehetséges. A most kiadott szabályzatnak leglényegesebb részét az „állatorvosi díjszabás" és a dijak felszámításának módjára vonatkozó határozatok képezik. A megállapított díjszabás teli it a mondottak szerint csak azokra az esetebre nézve mérv«dó, melyekben a díjazásra vonatkozólag az állatorvos és a fél között előzetesen nem jött létre megegyezés és amennyiben ilyenkor a dijak felszámításának helyessége iránt nézeteltérések merülnének fel, a

11, SZAM. íö-ik É V F O L Y A M dijakat az állategészségügyi törvény értelmében a kir. bíróság határozza meg. Maga a díjszabás az állatorvosi látogatásokért, operácziókért és egyéb állatorvosi miveletekért az egész ország területére egyforma átlagos dijakat állapit meg, némely miveleteknél külön a szerint, hogy nagy vagy kis házi állat képezte-e a kezelés tárgyát. A kérdésnek ezt a megoldását némelyek első tekintetre talán kevéssé megfelelőnek fogják találni, a mennyiben a d Íjazást legtöbbször az állattulajdoaos vagyoni viszonyaival és a beteg állat értékével szokás bizonyos arányba hozni, ezek tekintetében pedig az ország egves vidékei szerint jelentékeny különbségek léteznek. Az állattulajdonosok vagyoni viszonyai azonban, épugy mint az állatok értéke is, kisebb földrajzi területeken, pl. törvényhatóságonkint is szeles határok között mozognak s azért ezek tekintetbevételével sem lehetett volna minden egyes esetre nézve teljesen megfelelő dijakat megállapítani. Egészen objektív szempontból tekintve a dolgot, ezek a mellékes körülmények nincsenek az állatorvos eljárására befolyással, mert az állatorvosi munka, a gyógyítás, operálás vagy bonczolás ugyanaz, egyforma tudást és fáradságot igényel, akár nagy, akár kis értéket képvisel az illető állat és az állatorvostól méltán elvárhatni, hogy erre való tekintet nélkül, egyforma gondossággal járjon el; mindazonáltal a valóságban az állat értéke mégis számba jön itt annyiban, hogy értékes állat kezelése esetén az álla'orvos koczkázata és felelőssége, legalább a közönség felfogása szempontjából, jobban előtérbe lép, mintha az állat csekélyebb értékű. Mindazonáltal a díjszabás megállapításánál az állatok értékének alapul vétele nem volna czélszerü, mert épen az érték mérlegelésénél igen könnyen merülnének fel nézeteltérések az állat tulajdonosa és az állatorvos között, ami aztán kelletlenkedésekre és súrlódásokra adhatna alkalmat. A dijak áttekintése mindenkit meg fog győzni arról, hogy azok, mint átlagos dijak, mindenképen méltányosak, illetőleg inkább alacsonyaknak, mint tulmagasaknak tekinthetők. Egyes esetekben, szegény tulajdonosok csekély értekü állatok kezelése esetén, talán alacsonyabb dijak volnának megfelelőbbek, a mint másfelől jómódú tulajdono ok nagyobb értékű állatjainak kezelése viszont tetemesen magasabb dijak megállapítását indokolná. Ebben a tekintetben azonban a felek kölcsönös méltányossága, melynek szemelőtt tartása egyaránt áll érdekében az állattulajdonosnak és az állatorvosnak, bizonyára meghozza majd a kívánatos kiegyenlítődést. Amint egyfelől a jómódú tulajdonos az állatorvos fáradozását, melylyel legjobb tudása latbavetésével, nagyértékü állatot sikeresen gyógyított, előreláthatólag megfelelően méltatni foiíja, ugy másfelől az állatorvostól is el lehet várni, hogy teljesített munkája diiának megállapításánál tekintettel lesz a fenforgó viszonyokra, a tulajdonos vagyoni viszonyaira és munkájának a tulajdonos szempontjából is mérlegelendő értékére. Várható ez annál inkább, mert az állatorvosnak egyenesen érdeke az ilyen méltányos eljárás, mert csak ilyen módon keltheti fel és biztosíthatja maga részére a közönségben azt a bizalmat, mely nélkül működése területén kiterjedtebb magángyakorlatra nem számithat vagyis a díjazás a jövőben is ugy, mint eddig, lényegesen a helyi viszonyok szerint fog a gyakorlati életben alakulni. A most megállapított hivatalos díjszabás mindenekelőtt arra fog szolgálni, hogy irányításul szolgáljon a kir. bíróságok részére az idevonatkozólag, jövőben is bizonyára csak ritkán felmerülendő peres ügyek elbírálásánál. Ezenkívül a díjszabás az egyes állatorvosi ténykedések díjazása felől jól fogja tájékoztatni az állattulajdonosokat, kik azután adandó alkalommal ezt irányitóul vehetik s ha a díjszabás közzététele hozzá fog járulni annak a

11. SZAM. < 1-lK ÉVFOLYAM.

R'OZTEL?K, 1901 FEBRUÁR HÓ 6

ma még széltében elterjedt szokásnak fokozatos megszüntetéséhez, mely az állatorvos, ugy mint az emberorvos munkájának anyagi elismerését sajatszerü titokzatossággal veszi körül, ugy ez mindkét félre c-ak előnyös lesz. A díjszabás egyébiránt ezidőszerint kizárólag csak a m. kir. állatorvosok magángyakorlatára vonatkozik és ebben a tekintetben a rendelet akképen intézkedik, hogy a m. kir. állatorvos a megállapítottaknál magasabb dijakat nem követelhet, a mi természetesen nem zárja ki azt, hogy a tulajdonostól önkényt felajánlott magasabb honoráriumot elfogadhassa, a mint hogy ellenkezőleg jogában áll alacsonyabb díjért is nyújtani segítséget. Hogy mennyiben volna a jelen díjszabás más hatósági alkalmazásban levő, valamint a magán állatorvosokra kiterjeszthető, az még különös megfontolást igényelne. Amennyiben az ilyen általánosítás tervbe vétetnék, már eleve a megoldásnak az a módja látszik méltányosnak, hogy legalább a magánállatorvosokra nézve, akik állandó fizetést és egyéb illetményeket nem élveznek, a magángyakorlat dijai bizonyos, közelebbről meghatározandó százalékkal felemeltessenek.

Országos Törzskönyv. Az Országos Törzskönyvelő-Bizottság a napokban küldte szét a tenyésztőknek legújabb kiadványát, a ,Pinzgaui fajtaszarvasmarhák Országos Törzskönyvét'. Ezen müve), mely az Országos Szarvasmarha Törzskönyv V-ik könyvének tartalmát foglalja magában, befejezést nyert a Törzskönyv kiadasának első cziklusa, mivel az Országos Törzskönyvbe bejelentve volt egyéb fajta szarvasmarhatenyészetek, úgymint a kuhlandi, freiburgi, máriahofi, angelni és hollandi tenyészetek részben megszűntek, részben a nyilvántartásból töröltettek s igy ezek közzététele semmi érdekkel nem bírna. A Bizottság feladata most már az egyes könyvek megjelenése óta az Országos Törzskönyvben följegyzett ujabb adatokat is pótfüzetekben a közönségnek hozzáférhetővé tenni, mely pótfüzetek a nagymérvű bejelentések folytan némelyik fajtánál bizony az első kiadványnál is nagyobb terjedelműek lesznek. Az eddig megjelent füzetekben közzétett tenyészetek és állatok száma ugyanis a következő :

I. Magyar fajta (1895) II. Borzderes (1895) ... Ül. Szimmentháli (1S98) IV. Berni (1899) V. Pinzgaui (1900) ... Összesen

f

Jj

d 18, 35 123 16 27 219

a 72 111 417 67 63 730

1

1 1

SO r a b 1208 1280 1358 1469 2118 2535 449 516 562 625 5695 6425

Közlésre vár pedig, már ez idő szerint is: a

8

§ I. Magyar fajta II. Borzderes III. Szimmentháli IV. Berni V. Pinzgaui Összssen

. _

d 14 9 32 — 59

3 a 51 63 216 13 — 343

1 1 r a 845 716 1094 109 — 2764

b 896 779 1310 122 — 3107

mely számok a pótfüzetet megjelenéséig még tettemesen nagyobbodni fognak. Az Országos Törzskönyvelő-Bizottság a nála feljegyzett adatok közrebocsátásával hasznos feladatot teljesít, mert, mig egyrészt, a kiadványokat a tisztavérü tenyészetek czimtára gyanánt tekintve, utmutatást nyújt a tenyészállatbeszerzési források iránt, tehát megkönynyiti és előmozdítja a tisztavérü tenyészanyag forgalmát, addig másrészt a közölt tenyészete-

233

A most megbeszélendő kísérlet mene+e ket buzdító például állítja oda, a tisztavérben való tenyésztést még nem kellőképen méltá- különben következő volt. Az állatok (2 ökc ) nyoló számos magyar ganda elá, ki ezáltal táphatására vonatkozólag kipróbált alaptakargondolkodóba esvén, talán mégis annak hívévé mányt kapt-k, mely egymásután szalmával, szegődik s belátva a törz*könyvelés használ, a szénával stb. lett megtoldva s ezután az államaga bej-leütéseivel is szaporítja a Tör/.s pitatott meg, hogy utóbbiak mennyire fokozzák kö iyv adatait, ezáltal Í3mét másoknak adva az alaptakarmány táphatását. A kísérlet tehát okos példát. több időszakra oszlott, melyekben az alapAz Országos Törzskönyv legfőbb hasz- takarmány következőkép lett más anyagokkal nossága azonban mégsem ezekben áll. Mert megtoldva: azzal, hogy a tisztavérben való állattenyészI. időszak alaptakarmány -f- zabszalma. tést propagálja, eziránt tájékoztat és bizonyos II. „ „ -j- réti széna. ellenőrzést is gyakorol feleííe, megtett ugyan III. „ „ — — a maga részérői mindent, amit egy ily intézIV. „ „ + keményítő. ménytől méltán elvárni lehet, de a tulajdonV. , + földidióolaj. képeni üdvös hatása csak közvetve nyilvánul VI. , -j- melassze. s ez: a tenyésztői szakértelemnek a gazdák széAz alaptakarmány táphatása — mint látlesebb köreiben való felébresztése és annak a juk — nem a kísérlet elején, hanem csak gyakorlás által való fejlesztése. közepetáján lett megállapítva, ami czélszeUgyanis, az Országos Törzskönyv sza- rüségi szempontból történt igy. Miután minbályzata megköveteli, hogy a bejelentők magán- ket e kísérletnél is csak az ereredmények törzskönyvet is vezessenek, melynek bereude- érdekelnek, nem foglalkozunk a részletekkel, zésére és kezelésére nézve részletes útmuta- hanem csak az eredményt közöljük, mely tással is szolgál. Aki tehát eddig csakúgy gon- pedig következő volt. Ugyanis 1 kg. em. szerdolomra, vagy épen gond nélkül folytatta az vesanyagból termeltek hust és zsirt grammokban: állattenyésztést, az most kénytelen, allatait a 1 ökör 2 ökör átlag bejegyzések foganatosítása végett jobban és a zabszalma után 155"5 140"8 1487 gyakrabban szemügyre venni, egymás között a réti széna „ 162'5 136"8 1497 összehasonlítani, bírálgatni s e közben, talán a keményítő , 246 8 2647 255'8 már az első felvételkor, különösen a méretek a földidióolaj , 440 9 391'3 416" 1 vételénél, feltűnnek neki oly dolgok, melyeket a melassze , 258'0 — 258'0 eddig észre sem vett. Többet foglalkozván állataival, csekélyebb jelek sem kerülik el a Amint e számokból látjuk, a földidiófigyelmét, szeme élesedik, meglátja az apróbb olaj itt is a leghatásosabb volt, de a keméhibákat is, elébb a saját, később, persze, még nyítővel szemben mégsem volt olyan hatásos, inkább a más marháján. mint a mult közleményünkben megbeszélt kíA magántörzskönyvi feljegyzések segít- sérleteknél mi annak tulaj donitható, hogy az ségére jönnek az emlékező tehetségnek s a állatok most más alakban kapták a földidióvisszamenő adatok szembeállításánál a tenyé- olajat, mint előbb. Ugyanis elsőizben nátronszet előaaladását, vagy hanyatlását fogja ta- szappannal emulziónálva s vizbe keverve mint pasztalni. Gondolkozni fog, miképen tarthassa italt kapták s igy nagyon szívesen fogyasztotfenn az észlelt jó tuiajdonságokac és miként ták is, most pedig mészvizzel emulziónálva a tüntesse el a felfedezett hibakat. S mindez takarmányhoz lett a földidióolaj keverve, de észrevétlenül, szinte magától következik be. igy hiányosabban emésztették meg az állatok Aki eleinte közönyös volt, idővel szenvedélyes s ez okozta azt, hogy ez alkalommal több tenyésztővé lesz, ki örülvén ismeieteinek, most földidióolaj kellett ugyanakkora gyarapodás már a maga akaratából is tudásának gyarapí- elérésére mint első esetben. tására törekszik. Wilfing Nándor. Ami a melasszét illeti, azt csak az egyik ökörnél sikerült kipróbálni, de ez épp oly jól értékesítette is, mint a keményítőt, vagyis a melassze emészthető szervesanyagai itt épp oly TAKARMÁNYOZÁS. hatasosaknak mutatkoztak, mint ugyanannyi tiszta keményítő; miután pedig a melassze átRovatvezető: fcselkó István. lag 65—70% emészthető szervesanyagot tartalmaz, 1 q. melassze mint hizlaló takarmány A marhahizlalás theoriája 65—70 kg. tiszta keményítővel mutatkozott egyenértékűnek. praktikus szempontból, Végre a réti széna s zabszalma emésztii. hető szervesanyagairól azt látjuk, hogy azok Mult közleményünkben a möekerni kísér- sokkal kevésbé hatásosak, mint a keményítő, leti állomás azon etetési kísérleteit ismer; et- ami kétségtelenül azzal függ össze, hogy az tük, melyek föntartó takarmánynyal és egyszerű állatnak a szálas takarmány rágása s emésztápanyagokkal, nevezetesen keményítővel, si- tése nagyon sok munkájába kerül, a fokozott kérrel és földi dióolajjal eszközeitettek; de a munka véghezviteléhez szükséges erők pedig csak ugy szerezhetők meg, ha a takarmánykérdéses állomás ezután már egyes takarmányok táphatásának kipróbálásával foglalkozva, nak egy része szétbontatik. (Hogy a rágás és azt igyekezett megállapítani, hogy mily vi- emésztés, illetőleg a takarmánynak a hosszú bélszonyban áll a széna, szalma és melassze em. csatornán való továbbítása mennyire fokozza a szerves anyagainak hizlaló hatása a kemé- szétbontást, kitetszik abból, hogy a ló a tápnyítő hizlaló hatásához, vagyis hogy hány szegény buzaszalma em. alkatrészeit egyálrész em. szervesanyag tekinthető a szénában, talán nem tudja hasznos munka teljesítésére szalmában és melasszeban 1 rész keményítő- fordítani, mert azok legföljebb csak azt az erőt tudják szolgáltatni, melyre a lónak a vel egyenértékűnek ; ugyanitt a földidióoiaj táphatása is mégegyszer lett kipróbálva. Ez a buzaszalma rágása s emésztésénél szüksége kísérlet gyakorlati szempontból talán a mult van. A lónak a buzaszalma evéséből csak az közleményünkben megbeszélteknél is fontosabb, a haszna van, hogy a szalma előnyös életrendi mert nagyon becses útbaigazítással szolgál hatásokat fejt ki, s hogy a rágása s emésztéarról, hogy a hizlalótakarmány czélszerü össze- sére fordított erők az anyag és erő örökkéállításánál minő szempontokat kövessünk. valóságának törvénye szerint hővé változnak Ezért kívánatos lenne, ha minden takarmányt át, mely a ló testimelegének fönntartásához járul.) igy próbálnának ki, ami idővel talán meg is A keményítőhöz viszonyítva 1 r. keményítő fog történni, ámbár sok idő fog eltelni, mig oly hatásosnak mutatkozik itt, mint 27 r. em. óhajunk megvalósulhat, mert a kalorimetrikai szervesanyag a réti szénában vagy zabszalmáalapon eszközölt hizlalási kísérletek végtelen ban. Utóbbi kettőben azonban nagyjában véve sok munkával járnak s emiatt nagyon lassan egyenértékűek az em. szervesanyagok, vagyis haladnak előre. 1 r. em. szervesanyag a zabszalmában körül-

KÖZTELEK, 1901. FEBUÁR HÓ13.6

274 j,belül ugyanakkora hizlaló hatást fejt ki, mint a r. szénában, minélfogva a r. szénát gyakorlatilag főleg csak az teszi értékesebbé, hogy több em. szervesanyagot tartalmaz mit a zabszalma, E kiséfletnél továbbá azt is látjuk, hogy az állatok takarmányértékesitő képessége bizonyos mértékig individuális tulajdonság, ami a föntartó takarmányra is vonatkozik, mert azzal is ugy vagyunk, hogy a hasonló nagyságú s kondiczióju állatunk némileg eltérő mennyiségű föntartó takarmányt igényelnek, amiből az következik, hogy a már megbeszélt és még megbeszélendő kísérletek számbeli eredményei, melyek csak két-két állattal nyerettek, nem tekinthetők teljesen megbízható átlagoknak, hanem csak oly adatoknak, melyek a valódi átlagot többé-kevésbbé megközelitik, minélfogva több hasonirányu kísérletre van még szükségünk, hogy megbízható átlagot vonhassunk belőlük; de kezdetnek mostani adataink is igen becsesek. A változó individuálitás okozza különben azt, hogy az ugyanazon takarmánynyal hizlalt állatok nem gyarapodnak egyenlően, mert az egyik több hust és zsirt képes ugyanazon takarmányból készíteni mint a másik. Möckernben végre még egy — a most megbeszélthez hasonló — kísérletet végeztek, melynél szintén az alaptakarmány ós a keményítő táphatásából kiindulva, ismét a réti szénát és melasszet, de azonkívül még a buzaszalmát és a rozsszalmából kiválasztott nyersrostot hasonlították össze a keményítővel. A nyérsrostot a rozsszalmának nagyobb nyomás mellett lúgokkal való kifőzése által nyerték s ez a papírgyárak úgynevezett szalmaanyagával mutatkozott azonosnak, valódi nyersrostanalma pedig 90%-ra volt tehető. A két ökörrel egyenkint eszközölt kísérlet különben a következő időszakokra oszlott: I. időszak alaptakarmány + 4 kg. buzaszalma. II. „ „ + 4 » réti széna. III. „ „ 4 - 2'5 „ keményítő. IV. „ , — — — V. „ „ 3 kg. szalmaanyag. VI. » „ 2-5 , melassze. Átlag termelt a két ökör hust és zsirt

grammokban :

1 kg. em. a keményítő szerves hatását anyagból 100-nak véve a buzaszalma után 68-2 31 a réti széna , 159-7 74 a keményítő „ 217*2 100 a szalmaanyeg „ 247*1 114 a melassze „ 264-9 122 Itt különösen a szalmaanyag nagy táphatása tűnik föl, amennyiben ugyanis a benne foglalt czellulóze épp annyira, sőt jobban gyarapította az állatokat, mint a keményítő. Ez azért csodálatos, mert a nyers rostban szintén gazdag szálastakarmányok, u. m. a buza- és zabszalma, valamint a rétiszéna < . _ „ nagyon is messze elmaradtak a keményítő hizlaló hatásától, mi Kellner szerint két oknak tulaj donitható, u. m. először a szálastakarmány evése s emésztésével járó nagyobb munkának és másodszor annak, hogy a szálastakarmány sok időt töltvén az állat emésztőszerveiben, a vastag belekben erősen erjed, minélfogva a zsirképzésre alkalmas nitrogénmentes tápanyagok jelentékeny része elvész. E veszteség rendszerint annál nagyobb, minél keményebb, elfásultabb a szálastakarmány, mit a jelen kísérletnél különösen a buzaszalmáról tapasztalunk, melynek em. szervesanyagai félakkora hizlaló hatást sem voltak képesek kifejteni, mint a réti széna em. szervesanyagai, mig ellenben a zabszalma em. szervesanyagai az előző kísérletnél a r. szénával majdnem egyenértékűeknek mutatkoztak. Ezzel szemben a szalmaanyag nagy táphatása arra vezethető vissza, hogy a lúgos anyagokkal kifőzött rozsszalmáhól a lignin s az inkrustátó anyagok

részint ki voltak oldva, részint a cellulózehez közel álló anyagokká voltak átváltoztatva, s miután az állatok a szalmaanyagot azonfelül lisztté őrölve kapták, a rágása s emésztése könnyen és gyorsan ment, minélfogva nem kellett a bélben sokat erjednie. Ezzel a möckerni kísérleteket annyira megbeszélve, amennyire azokat egy 470-nél több nyomtatott lapra terjedő jelentés alapján néhány rovatba lehet szorítani, lássuk még, hogy Kellner minő gyakorlati következtetéseket von le belő:ük. Azt már említettük, hogy az állat a föntartótakarmínyon fölül etetett úgynevezett termelőtakarmánynak egy részét szétbontja, másik részét pedig hússá és zsirrá változtatja át. Kellner kiszámította, hogy az állatok az általa kipróbált tápanyagok és takarmányok emészthető szervesanyagának fölöslegéből hány százalékot voltak kénytelenek szétbontani s hány százalékot fordítottak termelésre s e számításánál a következő eredményhez jutott: szétbontott termelésre használtatott s z á z a l é k sikerből 54'8 45'2 földidióolajból 437 56"3 keményítőből 41 1 58 9 szalmaanyagból 36 9 63 1 melasszéból 36 4 63 6 réti szárából 58 5 41 5 zabszalmából 62*4 37 6 buzaszalmából 82 2 17'8 A számokból, melyek a melasszét és szalmaanyagot a legelőnyösebb színben tüntetik föl, az tűnik ki, hogy az állat még a fölöslegben etetett takarmányzsirt sem tudja mind lerakni, hanem hogy annak ép oly jelentékeny részét oxydálja, mint a fölöslegben etetett keményítőt, ugy hogy a takarmányzsírnak csak az az egy előnye van, hogy a termelésre tényleg fölhasznált takarmányzsírból több állati zsír képződik, mint "a termelésre tényleg fölhasznált keményítőből, mint ahogy azt a megbeszélt kísérletek egyikénél már föl is emiitettük. A szalmaanyagra vonatkozólag pedig különösen kiemeljük, hogy annak főanyaga t. i. a czellulóze, melynek a szakírók utóbbi időben már alig tulajdonítottak tápértéket s melyről tagadták, hogy állati zsirrá képes átváltozni. Kellner vizsgálatai szerint semmivel sem ér kevesebbet, mint a keményítő vagy más szénhydrát, ha könnyen emészthető alakban etetjük, mert a nyersrost emészthető része ugyana .on föladatokat tudja teljesíteni, mint a szénhydrátok egyáltalán, vagyis épp ugy óvhatja a fehérjét a szétbontástól és épp ugy ugy átváltozhat állati zsirrá, mint a többi szénhydrátok. Hogy a nyersrostnak a szálastakarmányokban mégis aránylag csekély tápértéke van, sőt hogy a szálastakarmány tápértéke úgyszólván fordított viszonyban áll nyersrosttartalmával, azt főleg az inkrustáló anyagoknak (lignin stb.) kell tulajdonítani, melyek a czellulózét az emésztési nedvek számára kevésbbé hozzáférhetővé teszik. Ebből az következik, hogy a nehezen emészthető takarmányok táphatása bizonyos elkészítések által jelentékenyen fokozható, pl. ha a szálastakarmányt lisztté őrölve etetjük, akkor sokkal hatásosabb mint természetes minőségben. a a a a a a a a

Kellner kísérleteiből továbbá az is kitűnik, hogy ugyanazon em. takarmányalkatrész, pl. a keményítő, a sikér, a nyersrost a különböző takarmányokban nagyon eltérő táphatást fejt ki s igy nagyon eltérő értékkel is bir. E szerint tehát pl. a hizlalásnál nem elégséges az, hogy az állattal bizonyos mennyiségű em. szervesanyagot etessünk, hanem arra is kell ügyelnünk, hogy ezek jelentékeny részét oly takarmányfélékkel adjuk meg, amelyekben nagyobb táphatást képesek kifejteni, ilyenek pedig a nemszálas takarmányok egyáltalán, de különösen a könnyen emészthető nemszálasak, mint pl. a melassze, répa, burgonya, gabona stb.

. SZÁM. 11 -IK ÉVFOLYAM, Kellner különben a termelő takarmány" ban az általa kipróbált anyagok emészthető alkatrészeinek értékviszonyát a következőnek találta. Ugyanis 100 rész emészthető keményítővel egyenértékűnek mutatkozott: 99 rész emészthető sikér, 45 rész emészthető földidióolaj, 96 rész emészthető szalmaanyag, 97 rész emészthető szervesanyag a melasszéban, 147 rész emészthető szervesanyag a réti szénában, 157 rész emészthető szervei-anyeg a zabszalmában, 374 rész emészthető szervesanyag a buzaszalmában. E számok ugy értendők, hogy pl. 45 rész emészthető földidióolaj, vagy 147 rész emészthető szerves szénaanyag 100 rész keményítőt képes a termelőtakarmányban helyettesíteni; vagy pl. a buzaszalmával kétszernél több emészthető szervesanyagot kell a hizó állattal etetnünk, hogy ugyanakkora táphatást érjünk el, mint a zabszalma emészthető szervesanyagaival; ellenben a zabszalma s a kőzépminőségü réti széna emészthető szervesanyagainak tápértéke keveset különböznek egymástól, miután pedig 100rész közepes réti széna körülbelül annyi emészthető szervesanyagot tartalmaz, mint 115 rész zabszalma, a rétiszéna szerves anyagai azonban mintegy 7°/o-al hatásossabbak, 100 r. közepes rétiszéna mintogy 122 r. zabszalmával tekinthető egyenértékűnek, vagyis a hizlalásnál 122 r. zabszalma körülbelül ugyanakkora táphatást képes kifejteni, mint 100 r. kőzépminőségü r. széna stb. Amint látjuk, Kellner a modern takarmányozástannai megférhetetlennek vélt szénaértékelméletet kezdi újra föléleszteni, ami a kifejlődött állatok hizlalásánál jogosult is akkor, ha csakugyan igaz az — amin persze kételkedni már nem lehet, — hogy a fehérje zsirtermermelési szempontból semmivel sem fontosabb mint a szénhydrát. Ugyanis Kel'ner mostani kísérleteivel nemcsak azt bizonyította be, hogy állati zsirrá a takarmányban foglalt fehérje, szénhydrát és nyersrost egyaránt képesek átváltozni, hanem azt is, hogy azon esetben, ha az állat az említett anyagokat az emésztési nedvek számára egyenlően hozzáférhető alakban kapja, azok zsirtermelőképessége is úgyszólván egyenlő. Nevezetesen a keményítőre vonatkozólag még azt a képletet is megállapítva, mely szerint zsirrá változik át, ugy találta Kellner, hogy abból 23%-nál valamivel több zsír keletkezhet, a czellulóze pedig mely kémiai szempontból szintén a szénhydrátok közé tartozik, Kellner szerint ugyanolyan arányban változik át zsirrá mint a keményítő, végre a sikércek azon részéből, mely a kifejlődött állatoknál csak kis mértékben mutatkozó hústermeléshez nem járul, mintegy 20°,o zsir keletkezik. Miután tehát a takarmány főbb szervesanyagai úgyszólván egyenlő zsirtermelő képességgel vannak fölruházva, némi jogosultsága van annak, ha a régi szénaértékelmélethez hasonlóan egy kalap alá fogjuk őket. Amit most mondtunk, azonban csak a föntartó takarmányon fölül etetett úgynevezett t.rmelő takarmányra vonatkozik, mig a fönntartó takarmánynál egészen más viszonyok forognak fönn. Itt ugyanis távolról sem mutatkozik a különféle takarmányok em. szervesanyagainak értékében oly nagy eltérés, mint r. termelőtakarmánynál, amenynyiben ugyanis a Kellner által kipróbált takarmányok em. szervesanyagainak értéke a keményítőhöz viszonyítva a következőnek találtatott: keményítő földidióolaj sikér szalmaanyag melassze réti széna zabszalma buzaszalma

100 43 76 103 103 103 100 113

11. SZÁM. Í I - I K

ÉVFOLYAM.

E számok szerint tehát lényeges külömbség van ugyanazon takarmány föntartó értéke s termelő értéke között, mit legszembetűnőbben a szálastakarmányokon észlelünk, mert utóbbiak emészthető szervesanyagainak értéke hasonlithatlanul nagyobb a föntartó takarmányban, mint a termelőben, minélfogva a szálastakarmányok nagyon is alkalmasak arra, hogy az állat föntartó takarmányát képezzék, de kevésbé alkalmasak arra, hogy a termelő takarmányt vagy annak csak egy részét is alkossák. Ez más szavakkal mondva annyit jelent, hogy a hizlalásnál rendszerint csak annyi szálastakarmányt czélszerü az állatokkal etetni, amennyi 1000 kg. élősúlyra számitva 7—8 kg. em. szervesanyagot, vagyis annyit tartalmaz, amennyivel az állatok élősulyukat változatlanul tudnák föntartani, míg a termelést (súlygyarapodást) czélzó 10—12 kg. em. szervesanyagot lehetőleg a nem szálas takarmányok segélyével tanácsos födözni.

235

KÖZTELEK, 1901. F E B R U Á R HÖ ( formát, amilyen alakúnak a szarvat kívánjuk s az bele fog nőni, azt az alakot veszi fel, amelyet neki a forma ad. Innét van azután, hogy a szarvalakitók használata külföldön már akkor is el volt terjedve, mikor mi még nem is ösmertük. Ezek a szarvalakitók külföldön a legkülönbözőbb formában és szerkezetben vannak

Ezzel ismertetésünket befejezve, azt látjuk, hogy Kellner egészen uj szempontokkal gazdagította a modern takarmányozástant és a hizlalás fiziológiai oldalát oly világításba helyezte, hogy ebben az irányba tovább épitve, idővel talán egyszerű számfejtvénynyé fog a hizlalás válni. CselJcó Istváa.

Legnagyobb méretnél a szarvalakitó két végpontjának egymástóli távola 50 cm. Az A B méret (24. b ábra) távola 28 cm. A közép nagyságúnál a szarv végek egymástóli távola 45 cm. Az A B méret 25 cm. Legkisebb nagyságnál a szarv végek egymástóli távola 40 cm. Az A B méret 23 cm. Alkalmazásuk igazán eredményes csak akkor lehet, ha a szarvak növekedése még nincs teljesen befejezve ; minél korábban kezdjük a szarvak alakítását annál bizonyosabban kedvező lett az eredmény. Mihelyt tehát észre vesszük, hogy a szarvak egyike, vagy másika, avagy mindkettő nem a kivánt irányban nő, azonnal alkalmazzuk a szarvalakitót s ilyen esetben a legegyszerűbb szarvalakitó is megteszi a szolgálatot, az olyan, amely a szarvat fele részben körülvevő válu alakot képez s ezáltal kényszeríti a szarvat, hogy ezen válu mentén haladjon növekedés közben. A már félig, vagy háromnegyed részben kinőtt görbe szarvat azonban csak az olyan csavaros szarvalakitóval lehet helyre húzni, mint a minőt 24 ik ábránk mutat, amelynek csavarjával naprólnapra huzhatjuk közelebb és közelebb a szarvat az idomitóhoz.

22. a, b ábra. Közönséges szarvidomitó.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovács; Béla.

Hibásan növő szarvak alakítása. (Félelet egyszersmind ily irányú lcérdésre.) A magyar-erdélyi szarvasmarha szarv alakítását szigorúbb kritika tárgyává teszi a gazda, akár a far, avagy egyéb testtáj alakulásánál is s meg sem veszi azt a tehenet, amelynek szarva kifogásolható, habár testének egyéb tája talán kifogástalanul van is alakulva. S mert a csúnya szarvú szarvasmarhát, ha csak lehetséges ki is küszöböli tenyészetéből, azért a magyar-erdélyiek között csak ritkábban akad csúnya, hibásan nőtt szarvú állatt. Persze arra nem igen gondolhatott a magyar gazda, hogy a hibás szarvat növekedés közben esetleg meg is lehet korrigálni, nem gondolhatott erre azért, mert a magyar szarvasmarhának sokalta nagyobb szarva van, semhogy könnyedén korrebcziónak volna alávethető. Ez az oka tehát annak is, hogy a szarvalakitó eszközöket mi nem igen ösmerjük, nem igen használjuk, holott azok használata külföldön már nagyon el van terjedve. Azt gondolná az ember, hogy a külföldről ide származott u. n. nyugati fajta szarvasmarhánál a szarv alakja már kevésbé fontos, úgyannyira, hogy azzal a gazdának törődnie sem kell. Pedig nagyon is nem ugy áll a dolog, mert aligha van valami a mi jobban eléktelenítse a szarvasmarhát, mint épen a hibásan növő szarv. Képzeljünk csak egy szimmenthali istállót, melyben mindenik tehénnek szarva más és más alakú; az egyiké felfelé, a másiké oldalt, a harmadiké előre, lefelé, majd az ötödiknek egyik szarva előre, a másik lefelé van nőve s képzeljünk egy másik istállót, melyben a tehenek mindannyian csupa egyforma kis csákó szarvval bírnak; a különbség a kettő között óriási nagy s mig az előbbeni istállóban borsodzik a hátunk s a sok mindenféle szarv látására valósággal idegesek leszünk, addig az utóbbaniban a szép egyforma szarv alakulások látása önkéntelenül dicséretre nyitják ajkainkat. De sőt tenyésztési ' czélokra csakis jól alakult szarvval biró állatokat lehet eladni, tehát a szép szarvalakulást a nyugati származású állatoknál is megbecsülik, azoknál is a szép és jól alakult szarv jelentékeny értéket képvisel. S mert a nyugati marha szarva mindig kisebb, mint a magyar-erdélyié, könnyen is íüUkitható az, csak reá kell huznunk azt a

elterjedve ; lényegileg azonban olyan egyszerűek, hogy egy ügyesebb esztergályos házilag is elkészítheti. Beszerezhető különben bármely müszerárusnál, így pl. Fischer Péternél a Kossuth Lajos-utczában Budapesten, vagy Veszely Istvánnál ugyancsak Budapesten a Váczi-utczában. Többnyire fából készül az alábbi ábrák mintájára s a szarvtartók, vagy olyan behajlással bírnak, hogy a szarv háromnegyed részét egész hosszában körülveszik s ez esetben egy szíj segélyével magához a fejhez csatoltatnak e fej él alatt (22. a, b ábra), vagy pedig a szar?tartók csupán egy hosszan futó bemélyedéssel bírnak, melybe a szarv belefekszik s szij avagy csavarra járó fémhorog segélyével hozzászorittatik a szarvvezetőkhöz, miként azt a 23. a, b és 24. a, b számú ábra elég érthetően tünteti fel. Vannak azután olyan fémből készült szarvalakitók is, melyek közepükből széjjel húzhatók, avagy egy csavarszerkezet segélyével (23. a, b ábra) a szarv növekedéséhez mérten tágíthatok. Ilyen széjjel húzható készülékkel ellátott szarvidomitót be lehetne szerezni darabonkint 5 frankért Bertschinkon-Aathalban Zürich mellett L. Spalti gyárában. Ezek a szarvidomitók, amelyek közül egy széjel nem huzhatót mutat a 24-ik a, b ábra, egy horog segélyével szorítják magukhoz a szarvakat, amely horog csavarra

24. a, b ábra. Csavaros szarvidomitó. Lehetőleg kis csákóalaku szarvalakitókat szerezzünk, vagy készítessünk, mert a kis csákószarv az, amely a nyugati szarvasmarhánál is legkedveltebb.

LÓTENYÉSZTÉS. Katonai lovak tenyészetbe vétele.

23. a, b ábra. Tágítható szarvidomitó. jár s ezzel mindig jobban és jobban lehet a szarvakat a szarvalakitóhoz szorítani s igy ez a még fejlődésben lévő leggörbéb szarvnak is megadja a kivánt alakot. Ha azonban a szarvalakitó középütt nem húzható széjjel, akkor bizonyos szabályos nagysággal és méretekkel kell azokat fából készíteni.

Ifj. Móricz Pál ezen a czimen felveti az eszmét, hogy a katonai kincstár egyéves csikó* kat vásároljon. Ez ellen sietek tiltakozni, mert én azt tartom, hogy mindenki olyan állatfélét tenyészszen, mihez megvannak viszonyaiba az alapföltételek, de semmiesetre sem kívánok a katonai kincstárak, tehát közvetve az adózók zsebére olyan intézményt, mely megengedem, a lótenyésztőket megszaporítaná, de pénzpocséklással járna. Tudtommal jelenleg a háromról négyré menendő csikók a kincstárnak 250—300 koronába kerülnek évenkint, mi nem is lehet másképen nehézkes kincstári kezelés mellett. Ha már most igy nevelik három éven át, akkor a 200 koronán vett csikó legalább 950 koronában fog állani.

236

KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HÓ é.

Megengedem, hogy a tartás nem kerül épen annyiba, mint számitásom alapjául vettem, de lenne annál több mustra, mert legpontosabb pedigré-hajhászat mellett sem tud senki ugy vásárolni egyévest, hogy annak csak 70°/o-a is beváljon. Mi magát a lótenyésztés fellendítését illeti, különös tekintettel a katonai anyagnak további tenyésztésbe visszakerüléssel, következőkben vélném összefoglalni: 1. Honvéd keretlónak csak heréltet szabad visszatartani, a közös hadsereg amennyiben lovat vállálkozónak ki ad, csak kanczát adhasson. 2. Jól kifejlett nemesebb lovak teljesen betöltött hároméves korral, ha kanczák, már csapatok számára soroztassanak, de ezeknek a csapatnál 1 kg.-mal több széna utaltassák élelmezésre. 3. Csikótelepek szukszeszive szüntessenek be s amibe kerültek időről-időre csatoltassék a remonda-árhoz, vagy pedig annyival több asszentáltassék; ezzel két dolgot lehet elérni: á) ha magasabb a remonda-ár, akkor az jobban ösztönöz a lótenyésztésre s talán arra is, hogy a jó kanczát vonja ki a tenyésztő a kézből; b) ha több ló vétetik, akkor többet lehet kiadni vállalkozónak s akkor meglehet engedni, hogy azok, kik a kincstári lovat jól tartották, már egy évvel előbb, mint ahogy tulajdonokba megy, kifedeztessék s igy a 3. pont kombinálva, ezzel lehetővé tenné, hogy már 71/a éves lecsikózott vagy vemhes kanczák maradjanak vissza. Ezeket az irányelveket azt hiszem meg lehet valósítani, ugy, hogy több kiadás se legyen, a harczképesség se szenvedjen. Minthogy a remondázás módja is sokat teszen a lótenyésztők hasznának öregbítésére, az ott észlelt hibákra is felállítok nehá,ny követelményt : Körültekintőbb kiválasztás, hogy kik bízatnak meg a sorozással, mert bizony a mi panaszt hali az ember, az sok, de azt is tudom hogy nem mind igaz. Volt egyszer késő őszön egy kiváló nemes és alkalmas szép lovam. Én 800 koronát réméltem érte, az ezredes 600-d.t ígért, Tudva, hogy a ló a közepes átlagon felül van, egy szóra azt mondtam: Kérem fizesse a re monda-árt. .Tartsa tavaszig, addig senkisem viszi el meg is eszik 50 K." Ez volt az indító ok, miért kanczáimat évről-évre apasztottam. Kupeczvásárt előszeretettel űzik, mert az kicseréli a felülvizsgáló által kifogásolt lovat. Ez lenne megtiltva. Ezzel szemben engedtessék pár százalék hibás ló a közvetlen tenyésztőtől vetteknél — mert tévedni emberi dolog, még egy ezredesnek is. Ennek a költségét is ki lehet keríteni abból, ha azok a remondavásárok megszüntettetnek, hol kétszer egymásután nem vesznek 4 lovat, mert azt csakugyan nem kívánhatja a tenyésztő, hogy a kincstár 1—2 lóért sokszor 50—100 km. utaztasson napidíjjal ellátott 3—4 tagu komissziót. Sorozó állatorvosoknak tiltassák el reczepteket pénzért vagy ajándékért irni. Ezekben látom összeegyeztetve a kincstár és a lótenyésztő érdekét, továbbá felvetem még a kanczára a kiviteli vám eszméjét, mert nem egy állam a bevitelnél kedvezményt ad, miáltal a kanczaanyag kivonatik az országból. Ugrón Zoltán.

LEVÉLSZEKRÉNY.

ii

SZAM. Il-IK ÉVFOLYAM.

Felelet.

Tejlefölöző és vajkészitő gépek. (Felelet a 99. sz. kérdésre.) Eaidőszerint a legjobb fölözőgépék az „Alfa-Separatorok", egyébként a legközelebbi időben egy fölözőgép-verseny 99. kérdés. Melyek manap a legjobb tej fog rendeztetni, amikor majd kitűnik, hogy fölöző és vajkészitő gépek? Dr. B. S. 100. kérdés. Mit tegyek, majorságom oly nincsen-e az Alfához hasonló jóságú gép fornagymértékben szenved himlőben és nem tu- galomban, dom orvosolni. A baj egyiktől a másikra átA vajköpülők közül ajánlhatók aVictoria ragad, megvakulnál; és hogy hideg van, kény- vagy Holsteini rendszerűek, melyeket bármely telen vagyok őket bentartani. Nem-e ves/élves tejgazdasági gépeket .árusitó üzletben lehet ez? Szeretném tud:>i, mivel orvosoljam őket beszerezni. L. Gyné. Himlő gyógyítása. (Felelet a 100. kér101. kérdés I. Hol szerezhetők be, mely désre) a kerdes szövege sem a megbetegedett vidéken és esetleg mely nagyteny észtőnél állatok fajáról, sem a betegség természetéről Magyarországon a legjobb bivalytehenek, 2. nem tájékoztat és csak az valósziriü, hogy nem Hol szerezhetők be, mely vásáron bivaly nö- himlőről van szó, mint a mely betegseg majdvendék állatok legjutányosabban ? Sz. I. nem kizárólag csak juhokon fordul elő. A 102. kérdés. Kecskeméti, ide' rigolozásu mennyiben talán baromfiak valamely nemének homokföldembe paradicsomot es babot szerel- megbetegedéséről van szó és a betegség talán nék nagyban ültetői. A paradicsomot átveszi a difteritisz vagy az u. n. gregarinosis, mely az uj konzerv gyár, a babot az újvidékiek pél- utóbbit baromfihimlőnek is neveznek, utalunk dája szerint 5 kg.-os zsakokban szeretném kül- a b8romfidifteritiszről ezen a helyen nemrég megjelent válaszra. Legczélszerübb volna azonföldi piaczon értékesíteni. Kérek útbaigazítást, hogy a mondott tala- ban hozzáértő szakember véleményét a helyszínén kikérni, aki megállapítaná a betegséget jon melyik babféleség volna a legjobb s a s egyben a védekezés és az orvoslás iránt is vetőmag hol szerezhető be ? —y— Végül van-e olyan füzet vagy könyv, mely megadná a szükséges utasítást. a babtermesztést tüzetesen ismerteti. Bivalytehenek beszerzése. (Felelet a 101. 103. kérdés. Melyik a legczélszerübb sz. kérdésre.) Hazankban a bivaly főleg Erdélygőzerőre alkalmazható, gazdasági daráló gép hen, a Dunántul déli vidékén s a délkeleti ós hol kaphitó ? B. L. határszél egves területein van elterjedve. A 101. kérdés. Árpa-buza keveréket mily Dunán tul különösen Zala és Somogy megyékkészülék segélyével lehet egymástól teljesen ben van elterjedve, s legnagyobb számban a vagy legjobban elválasztani s ha erre külön kaposvári országos vásárokon szerezhető be. Tenyésztésével a lengyeltóti uradalom foglalgép szolgai, ho! szerezhető az be? 105. kérdés. Vadászterületet lehetséges kozik, hol Varga intéző ur levélileg is bizonyára volna-e 50 — 25 vagy ennél kisebb parezellákból megadja a kívánt felvilágosításokat. Szilagya kisgazdáknak összeállítani, akik közvetlen megyében is a zilahi vásárokon szép anyag szomszédságban vannak, ugy, hogv ezen saját szerezhető be, de talán a kolozsvári vásárokra —csy. területükön a törvénynek megfelelően vadá- hajtatik fel legnagyobb tömegben. szati jogot gyakorolhassanak ? Paradicsom és babtermesztés (Felelet a N. Ss. Gazdakör. 102. sz. Jcérdésre.) Az újvidéki zöldbab-termesz106 kérdés. Melyek az eddig legjobbnak tésnek nevezetes előnye, hogy talaja nyirkos bizonyult burgonya-osztályozók, tekintettel a és ennek folytán a hüvelyek nem lesznek szálmunka minőségére, mennyiségére és arra, hogy kásak, továbbá, hogy melegebb éghajlatánál vetőmagosztályozásnál mennyire okoznak a fogva korábban lesz terményük piaczképes, termést esetleg hátrányosan befolyásoló sérü- mint az ország északibb részein. Kecskemét léseket. J. M. határa száraz, azt hiszszük a minőség ennek 107. kérdés. Melyik rosta a legjobb az folytán nem les^ megfelelő, hacsak nincs módösszes létező magvak tisztítására és osztályo- jában az öntözés, Tessék előbb kicsinyben kísérletezni. Á babtermesztés módjait röviden zásara (lóhere tisztításra is). Hallolvam dic-erni a Behán Sámuel által készített .Diadal* rostát. ismerterteti Grabner Emil ,Kerti vetemények Van-e ennel jobb gép és honnan szerezhető szántóföldi termelése" czimü müvében (Ára b , czélom nem a nagy munkaképesség, hanem 1 kor.) és Bárányi István konyhakertészete. A a >z>p munka teljesítés. Mik a Behán-fele termesztés, különben nagyon egyszerű. Tessék talán Újvidéken tHnulmányozní és vetőmagot is rostának előnyei esetleg hátránvai? Bz. 108. kérdés. A gőzmalmomban igen rossz, ottani termelőktől szerezni be. kemény gőzkazantápvizem van, és nem elég. Gőzerőre alkalmazható darálógép. {FeleAz egyik kutamba, mely 11 méter mély, annak let a 103. sz. kérdésre.) A daralógépes, melyek fenekéről befurattam egy spirál fúróval még manapság kerülnek forgalomba, úgyszólván 25 méter mélyre, az egész, talaj kék agyag mind jók. Abszolúte legjobbat nehéz lenne palából áll. Azt kere-.ztülfurni a nevezett fúró- kiválasztani. Ha a gép jó anyagból\Jsészült, val nem tudtam,, mivel oly magas állványt tárcsái élesen rovátkoltak s főleg ha van megállítani nem tudok. Szándékom artézi vizet felelő erő a hajtásra, akkor bármelyik ujabb nyerni. Hol lehet oly fúrót venni, amelylyel darálógép megfelelő munkát fog végezni. egy mélyebb kutat fúrhatnék, amely viznyoNálunk minden nevesebb gépgyáros, vagy mással dolgozik. És mennyibe kerülhet egy gépkereskedő gyárt, vagy közvetít darálógépeily furó ? A palaréteg még mily vastag lehet ket. Ismertebbek a Clayton & Shuttleworth a 35 méternyi fúrás alatt? Milyen vastagon darálógépei, Graepel Hugó .Albion* darálószokott a pala előfordulni? Továbbá milyen gépei, Kühne E. Bamford féle „Rapid" darálói. földrétegek szoktak oly vastag palaréteg alatt Egyaránt jól dolgoznak, csak legyen megfelelő előfordulni? Van-e remény, hogy vizetvezető hajtógép hozzá, mert a nagyobb darálógépekrétegre fogok találni? és hogy ha igen, az a nél nem ritkán 6 lóerő is kell a gép tengelyére, méiy viz lágyabb lesz-e, és nem fog-e rakni hogy teljes erővel do'gozhasson. E darálókazánkövet ? gépekkel óránként egész 500 kg. munkabírásig i S P. 109. kérdés. Az öntöttvasforrasztónak lehet felmenni. hirdetett „Ferrofix" (Köztelekben is volt hirKészülék az árpa-buzakeverék szétvádetve) mennyiben felel meg és kisebb kovács- lasztására. (Felelet a 104. kérdésre) Oly kéműhelyben használható-e? B. V. szülék, mely az árpa-buzakeveréket szét tudná 110. kérdés. Hasas szarvasmarhák elve- választani, eddig nem készült s nagyon valótélése ragályos baj e ? avagy ezen baj okozója színű, hogy á jövőben sem fog készülni. A helytelen vagy romlott takarmányozá-ban kere- gazdasági magvak szétválasztása ugyanis hásendő, avagy meghűlésre vezetendő vissza? s romféle módon végezhető, u. m. suly, nagyság és alak szerint. Ha oly árpa keverednék össze minő óvó rendszabályok követendők ? K. F.

Kérdés.

KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HÖ 254.

14, SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM. búzával, hogy az árpaszemek telt, gömbölyűek lennének s a buza sovány, aszott szinü lenne, akkor talán sikerülne őket egyik-másik mód szerint szétválasztani. Ez azonban rendszerint nincs igy. Bár az árpa- és buzaszem közt ugy alakra mint súlyra, ds nagyságra nézve is van különbség, e különbség mégis oly csekély méretekben nyilvánul, hogy ezek alapján a szétválasztást gépileg eszközölni nem lehet. Sokan megkisérlették ezt már, ujabban a Kayser-féle gabonaczentrifugon — mely a legérzékenyebb s legpontosabban működő gabonaszétválasztógép jelenleg — magam is kísérleteztem ez irányban, de eredménye nem lett. Itt nincs más mód hatra a kézzel való kiszedésnél, csakhogy ez . nagyon lassú és drága munka mely csak a legritkább esetekben Jehet indokolt. i. 8 P. Egyesitett yadászterületek. (Felelet a 105. sz. lcérdésre.) A vadaszatról szóló 1883. évi XX. t.-c«. 2. §-nak 3. pontja igy szól: „az egy tagban legalább — ho d át 1600 • öllel számított — 50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosai összefüggésben levő földjeikre nézve a vadászati jog gyakorlására egyesülhetnek, amenynyiben az egyesitett területek együtt a 200 kat. holdat megütik." Ebből egészen világosan kitetszik, hogy az egyesitett birtokok egyikenek se szabad 50 holdon alul lennie, azok tehát, akik egy tagban 50 holdnál kevesebbet birnak, ilyen egyesülésben részt nem vehetnek. Burgonya osztályozók. (Felelet a 106. sz. kérdésre) Burgonya-osztályozók közül a Kühne E. által gyártott burgonya-osztályozó megfelel a czélnak. Ennél a burgonya lengő sima szitában megy végig, ütődősnek keveset van kitéve s a gépből sértetlenül kerül ki. Rendszerint három szitát adnak a gyárban a géphez és pedig 50, 40 és 34 mm. lyukbőségüt. Ez azonban nem felel meg minden burgonyaféleség osztályozásáraAzért kérdésttevő jól teszi, ha maga állapítja meg termesztett burgonyája alapján a kívánt lyukbőséget. Ha vetőgumónyerés czéljából óhajt burgonya-osztályozó gépet beszerezni, a nyerendő vetőgumó nagyságának megfelelően szabja meg a lyukbőséget ugy, hogy a legnagyobb lyuku szitán ne hulljon át a nyerendő vetőgumó. A külföld többféle burgonya-osztályozót használ, pl. Eckert berlini gyár hengeralaku, sodronyfaiu osztályozóját, de ezek semmivel sem jobbak fent említettnél. Valami kiválóan jó burgonya-osztályozó gép eddig nem került forgalomba. i. 8. P. Melyik rosta a legjobb 1 (Felelet a 107. sz. kérdésre.) Olyan rosta, mely az összes létező magvak tisztítására és osztályozására egyaránt legjobb lenne, nincs. De a rendes gazdasági magvak, főleg gabonanemüek és herefélék tisztítására az emiitett Behán-féle „Diadal" rosta igenis megfelel. A Behán rosta előnyei más rostákkal szemben azok, hogy ugy a szeielés — tehát tisztítás — mint az osztályozás egyszerre s jól végezhetők. A nagyságszerinti szétválasztást a különböző szitasiövetek végzik, a szelelést és a suly szerint való osztályozást pedig a széláram

Jobb és

végzi. Mivel a nagyságszerint osztályozott mag a széláram irányával szemközt esik le, a széláram sokkal előnyösebben érvényesítheti erejét, mint azon rosták szélárama, melyeknél a mag szél után esik le. A rosta könnyű, zajtalanul működik, méretei ugy vannak megválasztva, hogy szállítása szűkebb helyeken sem okoz nehézséget. Hátrányairól eddig nem hallatszott hír. i. 8. P. Artézi kut fnrása. (Felelet a 108. kérdésre.) H Í ártézi-kutat akar fúratni, sokkal czélszerübb azt megbízható szakemberre bizni, mert a szükséges szerszámkészlet, melylvel 50 méter mélységig lehet fúrni, körülbelül 1000 koronába kerül, mely beruházás egyszeri fúrásra nem fizetheti ki magát. Ily furó-készletet kaphat Bauer és Tarsa debreczeni kútfúró czégnél. Hogy a palaréteg mily vastag lehet még s hogy alatta minő réteg következhetik, valamint a többi idevágó kérdéseire is csak helyszíni szemle után lehetne választ adni. Praktikus kútfúrók, arra nézve, hogy artézi vizet a kérdéses helyen kaphat-e vagy nem, fognak tudni felvilágosítást adni. Ha azonban rétegzésekre kiván pontos felvilágosítást, akkor a helyszíni szemle megtartására kérjen fel geológust. Az ártézi-kutak vizei rendszerint lágyak szoktak lenni s mint ilyenek kazánkövet nem raknak le. A „Ferrofix" használhatósága. (Félélet a 109. sz. kérdésre.) A „Ferrofix" név alatt hirdetett forrasztó anyagot kisebb kovácsmühelyekben is jól használhatják. Kezelése egyszerű s a vele jól megforrasztott öntöttvas részek a forrasztás helyén szilárdan állnak össze. i. S. P. Hasas szarvasmarhák elvetólése. {Felélet a 110. sz. kérdésre.) Egészen hasonló tartalmú kérdésre pár nap előtt adtam véleményt. Dr. H.

299 nagykorú polgára, ki feddhetlen hírnévnek örvend ; sehol a legcsekélyebb nemzetiségi vagy szepartisztikus vonatkozást azokban nem találhatni. A gyakorlatban a dolog pedig ugy áll, hogy nemcsak akárhány fiókegyesületünkben és szövetkezetünkben (Bikity, Magy.-Szt-Márton, Homolicz, Kis-Becskerek, Királykegye, Parácz, Rékás, Sztárcsova, Beresztócz, Vinga, NagySzreuistye stb.) különféle nemzetiségűek a tagjaink, hanem Perlaszon külön szerb fiokegyesületünk is van. Végül egyelőre tartózkodna minden bírálattól, csak arra figyelmeztetjük az illető czikkirót, hogy talán valamivel könnyebb a különböző nemzetiségüeket egy hitelszövetkezetbe összehozni, a hol pénzt kapnak és egymással nem szükségkép érintkeznek, mint egyesíteni őket egy gazdasági egyesületbe, ahol fizetniök kell és egymásnak megértése, az általános és helyi gazdasági kérdések megbeszélése, a központtal való könnyű érintkezés, előadások •ÍS gyűlések tartása képezik az eredményes működés alapfeltételeit! Avagy miért végez czikkiró a gazdakörökkél oly rövidesen? Temesvár, 1901. évi január hó 28-án. >. A Délvidéki földmivelök gazdasági \ egyesülete. i«

E nyilatkozatra, mint az inkriminált czikk szerzőjének, mindenekelőtt kötelességem azt a helyreigazítást a magamévá tenni, hogy a Délvidéki gazdasági egyesület működési hatáskörének kizárólag a délvidéki németségre való kiterjesztése alapszabályilag kikötve nincsen. Ez tény, a gyakorlat azonban azt mutatjp, hogy a délvidéki földmivelök gazdasági egyesülete kötelékébe tartozó 10.000-nél több kisbirtokos túlnyomó része német-ajku. S bár az alapszabályok szerint az ország birmely polgára lehet az egyesület tagja, de ismét tény, hogy áz egyesület fiókegyesületei főleg oly vidéken és irányban szaporodnak, ahol csak német-ajku lakosságot találnak, igy jelenleg különösen a távoleső bácskai németeket vonják be érdekszférájukba. Ha mindez puszGazdasági egyesületek mozgalma. tán esetlegesség, szavunk sem lehet ellene; de Rovatvezető : de Pottere Brúnó. ha az egyéb nemzetiséggel szemben való elszigetelődés czélzatos, akkor kritikai megjegyzéseinket fentartjuk, a délvidéki gazdasági Nyilatkozat. egyesület buzgó ténykedéseinek teljes mélA „Köztélek" f. évi 8-ik számában a tánylata mellett is. A nemzetiségeknek a „Temesmegyei gazdasági egyesület újjászervekülön elszigetelt szervezkedéshez példát adni zése" czimén megjelent egy czikk, melyben a nem szeretnénk, már pedig a nemzetisékövetkezők foglaltatnak: geknek a gazdasági szervezkedésből való ki, A „Délvidéki földmivelök gazdasági egye- hagyása biztosan előkészíti azoknak hasonló sülete" egész működését alapszabáiyilag csakis irányú szervezkedési mozgalmát, ugyancsak az a lakosság egy részére, a németségre terjeszti elszigetelődés czélzatával. Igy aztán könnyen ki és ezzel inkább szeparatisztikus jelleget megeshetik, hogy a Délvidéken előbb-utóbb öltvén, sajnos, a nemzetiségi ellentétek mér- gazdasági szervezetek létesítéséről fogunk hírt séklését, lehetőleg való kiegyeztetését programm- hallani, melyek alapszabályaiban szintén fel , jába fel nem vehette." lesz véve, hogy tagjaik az ország bármely Kötelességünknek tartjuk ezen állitások polgára lehet, de melyeknek működése a valóellen a leghatározottabban tiltakozni és csodál- ságban szintén vagy csak rumán, avagy a koznunk kell azok fellett annál inkább, mert szerb lakosságra terjedne ki. Hogy az ily ezen beküldött czikk szerzőjének mindenesetre törekvésű gazdasági egyesületek mennyire alkalma lehetett egyesületünknek ugy alapsza- megnehezítenék a kiegyenlítődés folyamatát bályait mint működését ismerni. nemzetiségi téren, erről beszélni is fölösleges. Alapszabályainkból bárki meggyőződhetik, É3 épp ezért tartottuk annyira szükségesnek a hogy egyesületünk tagja lehet hazánk minden

megbízhatóbb

magvahat

még kívánni sem lehet, mint a minők fgp 27 év éta

HEauthnex- Ö d ö n

á é k udvarí á

csász. és kir. uch magkereskedésében

k a p l i a t ó k .

KÖZTELEK, 1901 FEBRUÁR Hp 6.

238

Halálozás. Pallini InJeey László 1848/49-iki honvédtiszt, a nagykanizsai kerület volt országgyűlési képviselője, az OMGE. alapító tagja, Zala vármegye bizottsági tagja és Zalamegye nemesi pénztárt kezelő bizottságának elnöke 71 éves korában folyó hó 4-én meghalt Budapesten. A magyar gazdaszövetség igazgató-választmányi ülése. A Magyar Gazdaszövetség f. hó 1 én Bujanovies Sándor elnöklete alatt igazgató-választmányi ülést tartott. Est megelőzőleg Bernáth István tartott nagy érdeklődést keltő előadást : a római latifundiumokról. Vázolja különösen azt a viszonyt és küzdelmet, amelyet Róma alapítása óta a pénz és ingatlan vagyon egymással folytatott. A pénz urainak törekvését a hegemóniáért s a milliók küzdelmét ezekkel szemben. Azzal, hogy a proletárokat Bóma helótáit, valamint a légiókat olcsón lehessen élelmezni, beszabaditották az idegen búzát Szicziliából, Afrika északi részéből s a mai Spanyolországból, ugy hogy a római paraszt és földbirtokos jövedelme fokozatosan alabb szállott, végül a minimumra csökkent. Próbáltak ezen azzal segíteni, hogy a gyarmatokból hozott olcsó rabszolgákat alkalmazták Itáliában a földmivelésre. Ez azonban még rosszabb volt, amennyiben a szabad paraszt munkájának végletes versenyt csinált. Igyala kultak meg lassankint a rabszolgákkal mivelt nagybirtokok, amelyekről Plinius azt mondta, hogy elveszítették Itáliát. Ezek a nagybirtokok azonban plutókratikus poiitika nélkül létrenem jöttek volna, annak teremtményei. Igy tehát Bóma bukása azon inhumánus és plutoratikus politika következménye, m»ly a parasztságot kiűzte ós végül a birodalmat odajuttatta, hogy sem parasztja, sem benszülött katonája nem volt. Ily körülmények között a bukás csak természetessé vált és nagy tanúság lehet ez a modern népeknek, amelyek mint tudjuk, szintén idegen olcsó buza-importjával igyekeznek a belföld termesztését lehetetlenné tenni. Burovatban is hirt adni. Bavatvezetö. janovies Sándor elnök az ülés köszönetét fejezvén ki az előadó fáradozásaiért, Kodolányi Antal érdekes adatokat terjeszt elő a plutokráczia térfoglalasáról Olaszországban. Ezután a tárgysorozat elintézése következett. Ennek során Bernát István ügyvezető bejelenti, hogy Mai számunk tartalma: gróf Majláth József és Ivánka Oszkár buzgólOldal kodása következtében több uj tag jelentkezett Az OMGE. közleményei. ... .„ ._ 229 felvételre, kiket a választmány a tagok sorába Expozé ... 230 iktat. Bernát István ügyvezető bemutatja a Gazdasági egyesületek mozgalma 237 roubaixi gyapjú-határidő üzletre vonatkozólag Állategészségügy. beszerzett adatokat, ezek kapcsán az odaAz állatorvosi magángyakorlat szabályozása. 231 való kereskedők kérvényét a franczia törOrszágos Törzskönyv _ 233 vény kapáshoz, a melyben a fésült gyapjúra való fiktív határidő kizárását kérik. Kifejti a Takarmányozás. A marhahizlalás theoriája praktikus szempontból. 233 kérvény, hogy ez az üzlet tönkreteszi a termelőt, a szolid kereskedőket, az tisztán a Állattenyésztés. Hibásan növő szarvak alakifása.... 235 spekulációnak szolgai s rámutat »rra, hogy a német kormány belátva ennek az üzletnek káros Lótenyésztés. hatását a lipcsei gyapjuspekulácziós piaezot Katonai lovak tenyészetbe vétele. 235 bezáratta és utai arra is, hogy már Ausztriában Levélszekrény 236 is megmozdultak az iparosok és kereskedők a Vegyesek. _ ... 238 határidőüzletek ellen. Többek hozzászólása után „ 2 3 9 az igazgatóválasztmány tudomásul veszi az Kereskedelem, tflzade ... adatokat s abban egyik bizonyságát látja annak, Szerkesztői üzenoiek. 240 h igy a szolid iparosok és kereskedők világszerte szervezkednek a fiktív határidőüzlet ellen. A magyar Mr. földtani intézet mnzeuma a Az udvarhelymegyei gazdasági egyesületnek közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és erdélyrészi e^rár-kongresszus tárgyában kelt csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. átiratára nézve a választmány azt határozza, Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délhogy elvileg helyesli a kongresszust s a végreelőtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij lefizetése után tekinthető meg. hajtás módozatait illetőleg a szövetség érintkezésbe lép a megkereső egyesülettel. A m. kir. mezőgazdasági mnzema gyűjteménye a VII. ker., Kerepesi-ut 72. szám alatti házban meg- Borvizsgáló bizottságok. A m. kir. földtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követS napon mivelésügyi miniszter a mesterséges borok kékivételével: szítésének és forgalomba hozatalának tilalmanaponkint d. e. 9 érától fi, n. 1 éráig. zásáról szóló 1893. XXIII. t.-cz 11. § a értelHétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum mében alakított állandó borvizsgáló szakértő A muzeum latogatasa ingyenes. bizottságok tagjává 190l-re a következőket A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton : a városból jövet VII. ker., Aísó-erdősor- nevezte ki, úgymint: a) a budapesti borvizsgáló utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezö- bizottságba: Ágoston József kir. tanácsos utcza sarkán van. országgyűlési képviselőt, Forster Gézát, az Országos Msgyar Gazdasági Egyesület igazga-

temesvármegyei mezőgazdasági bizottság ezirányu hézagpótló és igen helyénvaló törekvéseit különösen kiemelni, ezekkel szembeállítván az ugyanazon területen különben igen szép eredményekkel működő másik egyesület gyakorlati programmjának hiányait. Tekintsünk el attól, hogy a délvidéki egyesület gyakorlati működésének szeparatisztikus látszata csak esetleges ; annyiban azonban kétségtelenül megállapodhatunk, hogy az egyesület fontos hivatását csak emelné az, ha müködédését jövőben egyformán megosztott figyelemmel és a gazdasági összeolvasztás czélzatával tényleg kiterjesztené a többi nemzetiségekre is. Nemzetiségi vidékeink jelenleg nagyrészt oly áliapotban vannak, hogy ezeket ugyszólva újból kell meghódítanunk, ha örök időkre akarjuk azokat megtartani. E második hódítás azonban nem fegyverrel, nem erőszakkal fog megtörténni, hanem kulturális alapon a megfeszített közgazdasági tevékenység és munka fegyverével. Mely fegyver jobban fog illeni a hódító méltóságához is és boldogitóiag, emelőleg fog .atni a meghódolókra is. De e kultura fejleszése s a közgazdasági tevékenység kifejtése közjen a nemzetiségekkel éreztetni kell, hogy a íagyar állam az, melynek a kulturát, az egyes sorsukat javitó uj közgazdasági intézményeket köszönhetik. És ez egyszersmind oka annak, hogy nemzetiségi vidékeken miért van nagyobb szükség a hivatalos köröknek a közgazdasági tevékenység terén nagyobb tért és befolyást biztosítani a szükség ,s tekintély emelése czéljából. Hiszem különben, hogy néhány jóindulata megjegyzésünk semmiféle neheztelésre okot nem adhat, mert hisz a .Délvidéki földművelők gazdasági egyesülete* egész működése, úttörő munkássága s kiváló eredményessége részünkről a „Köztelek" hasábjain is mindig a legnagyobb elismerésben és kellő méltatásban részesült s reméljük, hogy a jövőben is sokszor lesz alkalmunk buzgó tevékenységéről e

VEGYESEK.

11. SZÁM: i i - K

ÉVFOLYAM;

tóját, Görgey Gyula cs. és kir. kamarás tállyai földbirtokost, Lindmayer Ferencz székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tagot és Szily Pongrácz országgyűlési képviselőt; b) a kolozsvári borvizsgáló bizottságba pedig: báró Jósika Gábor cs. és kir. kamarás, országgyűlési képviselőt, Simay Ferencz földbirtokost, dr. Szentkirállyi Ákos gazdasági tanintézeti igazgatót, Tokaji Lászlót, az. erdélyi gazdasági egyesület titkárát és Weisz Józsefet, az erdélyi pinczeegylet igazgatóját. Uj gazdasági tudósítók. A magyar kir. földmivelesügyi miniszter Both István nagyberezni lakost Ung vármegye nagy-bereznai járására nézve, Wosching J. György zichvfalvai lakost Torontál vármegye bánlaki járására nézve, Kecskeméthy Béla jászfalui lakost Komárom vármegye udvardi járására nézve a a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A Duna legnjabb csatornája. A Duna Kilia nevü ágán az orosz kormány uj torkolati csatornát ásatott, melynek munkálatai nemrég fejeztettek be. Oroszország kij átszotta ezzel az európai Duna bizottságot, mivel az építkezés titokban folyt. Ezen uj csatorna által Oroszország dunai kikötői u. m. Reni, Is mail, Küia és Vilkov közvetlen összeköttetést nyernek a Fekete tengerrel. Bessarabia gabonatermése, mely eddig a Dunán fölfelé menet jutott kivitelre, ezentúl a Fekete tengernek fog menni. A csatornán a forgalmat 1900 október 6-án nyitották meg és november 17-éig 31 gőzös és 27 vitorlás hajó ment a csatornán. A hajók maximális merülése 7'5 láb, minimális merülése 4*5 láb volt. Az uj viziut jelentékeny forgalmat terel el a román kikötőkből. Nyitra vármegye a pozsonyi kiállítás érdekében. A Nyitramegyei gazdasági egyesület Emödy József elnöklete alatt igazgatóválasztmányi ülést és értekezletet tartott a pozsonyi országos mezőgazdasági kiállításon való részvétel tárgyában. A kiállítás czéljairól, annak beosztásáról és mikénti rendezéséről Bubinek, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető titkára tartott előadást. Az egyesület egy 150 tagu rendező-bizottságot küldött ki, melyben képviselve vannak az összes uradalmak és bortermelők, a gépgyárosok, a vármegyei lótenyésztő bizottmány s képviselve van a vármegyei hatóság is. A központi rendező-bizottságba Meskó Pál küldetett ki. A megyei kiállítást a vármegyei gazdasági egyesület és a Nyitravölgyi gazdasági egyesület karöltve rendezik A népies csoport rendezési költségeinek fedezésére a földmivelésügyi minisztérium és a megyei hatóság fog felkére-ní. Vasúti kertészet hazánkban. Ujabb időén igen szép lendületet vett hazánkban a vcisuu rr.eszet, s miként a „Vasúti és Közlekedési Közlöny" irja, a vasút épitési'költségek előirányzataiban mindinkább nagyobb összeget vesznek föl külön azon czélra, hogy a vasúthoz tartozó több ezer holdnyi területet gyümölcsös díszfákkal lássák el. Az élősövények szaporítását ujabban hófúvások ellen alkalmazzák védő müvek gyanánt. Parkozások, pázsitok és virágágyak csak központi és egyes kiválóbb vidéki pályaudvarokon fordulnak elő, mert a vasút, mint üzleti vállalkozás a diszkertekkel járó nagyobb költségeket nem tesz, mivel azokból haszon nem várható. A vidéki állomások virágokkal és diszitésekkel való ellátását a személyzet magán'evékanysége buzgón felkarolja és némi támogatassal a vasúti intézet is hozzá járul. Mindezek daczára ültetvényezésünk, illetve vasúti kertészetünk még, korántsem jutott el a fejlődésnek azon fokára, melyet a nyugoteurópai államok elértek. Igy például még a merőben praktikus angol királyság vasutai is sokat adnak állomásaik külcsinjára és különösen az ültetvények fentartására. Személyzetük buzdítására évenkint pályadíjakat tűznek ki, melyet egy „jury" a legcsinosabb állomásnak itél oda. A mult évben jelesen csak a Midland Raiíway 13 000 forintnál többet

11. SZÁM. LÍ-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1901. F E B R U Á R HÖ 6.

239

fillérrel olcsóbbak, e mellett az összforgalom csupán 60,000 mm. tesznek ki. Rozs e héten csak gyengébb kereslettel találkozott és az üzlet menete is csendesebben alakult. A SZMÉM*ÉM£ÉM££*lt£MZ£*M***É£± helyi fogyasztás éppúgy mint az export inkább tartózkodást tanúsított és korlátoltabb forgalom meliwtt az ^v ' \ >' k. Mino-e-g szerint helyben és ->r / ) —14 üO, fii om áruért 14-60 K.-ig fizettek. Nyíri származékokban alig fordult elő üzlet és Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. csak névlegesen jegyzüak 13-50 K. Debreczen paritásában. miniszter megbízásából: Ausztria, NémetÁrpa (takarmány- és hántolási czélokra) továbbra ország és Dániában tett tanulmányútja alapján is csak mérsékelten van kinálva, a kereslet azonban a gyárosok részéről éppúgy mint hizlalóknál ugyancsak IRTA gyenge és az árak 10 fillért vesztettek. Minőság szerint 11-90 -12-40 K. fizetnek helyben Állomásokon átvéve, sor- és malit f elek közönként multMagyar lovak kivitele Délafrikába. A heti árakon adattak el, megfelelő áru azonban alig az O. US. ©. E. titkára. kerül a piaczra és igy a forgalom is korlátolt. A hanmint a napi lapok közlik, a legközelebb hagyja gulat-egyébként ily minőségű áru iránt szilárd. el a fiumei kikötőt „Sussex" angol gőzös, Zab is szilárd irányzatú, ami azonban nem annyira élénkebb keresletnek, mint inkább a határidőpiaezon e ÁP a: 2 k o r o n a . amely 950 lovat visz Dél-Afrikába a Fok városba. czikkben végbemenő áremelkedésnek tudható be. A Megrendelhető Ugyancsak arról értesülünk, hogy február hó hozatalok gyengék ugyan, a tulajdonosok felemelt árkövetelései azonban csak nehezen adattak meg. Csufolyamán még 5 külön hajó 6000 drb lovat fog az O. M . G . 13. t i t k á r i h i v a t a l á b a n . pán prima áru, mely hiányzik, ért el néhány fillérrel Fiúmén keresztül az angolok részére Dél- Ü S S magasabb árakat. Jegyzés ink szin és tisztaság szerint 11-80—12-20, jobb áruért 12-50 és finom urasági áruért Afrikába vinni. Ezeket a lovakat is Magyar12-80 K. helyben. országon fogják az angolok bevásároltatni. Ezt Tengeri továbbra is élénk érdeklődéssel talá'koMegjelent az „Országos Magyar Gazda- zott, mig a kinálat gyenge maradt és a keresletnek azzal a figyelmeztetéssel hozzuk a gazdaközönmeg nem felelt. Az árak igy emelkedőek voltak é3 fosági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom kozatosan 20 fillérrel javultak. Budapesti paritásra ség tudomására, hogy igyekezzék ezen ked Üzleti berendezése a , Köztélek* szerkesztősége 11-10—10 20 tiszavidéki állomásokon 8 95—9-50, Kővező alkalmat kihasználni, mert az a selejtes által kitüntetett pályamű. Kéttábla hat ábrával. bányán 10*30—10'40 K.-ig fizettek prompt áruért. anyag, amely eddig főrészét képezte az Afrikába Olajmagvak-. Készáru káposztarepeze nincs kiIrta: Wiener Moszbó. Egy hazai belterjes kivitt lovaknak, ugy hisszük, már elfogyott és uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és nálva. Káposztarepcze 1901. augusztusra ugyancsak üzlettelen és névleg jegyez 25-40—25-60, vadrepeze az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó most már a kereskedők kénytelenek lesznek a 14 15'—, gomborka 28' 26, lenmag keresett 36-—, Kendermag budapesti paritásra 19— jobb minőséget is összevásárolni, hogy kötele- részletes adatok ismertetés e. 104 oldalas csinos 3219-50 K. jegyez helyben. könyv ára portómentes megküldéssel : 55 zettségüknek eleget tehessenek. Ha a gazdaHüvelyesek: Babban a kereslet megszűnt, a krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba tengerentúli megbízások is hiányzanak és igy forgalom közönség nem fogja a minden áron való el- intözendők. alig volt. Az árak inkább névleges jellegűek és adást forszírozni, az esetben a kereskedők jegyzünk fehér törpebabot Gyöngyösön, Félegyházán 20, fehér gömbölyű bab Mohács. Baja, Zomboron kénytelenek lesznek magasabb árakat adni a 17 korona jegyzünk. Barnabab Kalocsán 13-50 K., Nagy-Károly 12 K. jegyzünk. Erdélyi bab minőség és lovakért, hogy a szükséges mennyiséget ily relaczió szerint 14—16-— korona között jegyez. rövid idő alatt egybeállíthassák. Végre már a Köles e héten alig volt forgalomban, hazai árut '0 20 —10-50, oláh kölest 9-80—10-20 K. körül jegyzünk magyar gazdák is legyenek élelmesek és ne tranzité 3 hóra helyben. Bükköny csak kevés van Sc/hjeaii sabenatőzsd*. hagyják magukat lefőzetni a lócsiszárok rákinálva és szilárd irányzatú. Budapesti paritásra kb. 17-50 koronán jegyez. Muhar budapesti paritásra 16.— beszélő képessége által. (Guttmann és Wahl budapesti termény- korona. Agrár-bál. A „Pozsonyvármegyei GazdaHeremagvak. Vörösherében a külföldi kinálat erős aízományi czég jelentőse.) sági Egyesület" a .Magyar Gazdatisztek és volt, mig a kereslet gyengült. A forgalom csak mérséErdőtisztele Országos Egyesülete" javára Bartal kelt és az árak inkább csökkenőek. Minőség szerint Bud ipest, 1901. február 1. 104—110, jobb és finom minőségű árut 124 K.-ig Aurélné, Bartal Kaim áruié, gróf Csáky Jenőné, Az időjárás e bét folyamán is túlnyomóan borús fizettek. Luczerna csak kis mennyiségekben kerüi a gróf Esterházy Imréné, báró Fekete Aladárné, és nedves volt, mi mellett a hőmérséklet továbbra is piaczra és az ir nyzat e czikk iránt tartósan szilárd özv. Hubert Jánosné, Nagy Ignáczné, Palugyay aránylag enyhe miradt. C-iapadék esak elvétve fordult Helyben 80—96, finom árut 108 k, jegyzünk. Józsefné és báró Vay Dénesné úrasszonyok elő, da bőségesebb volt, ami annál kívánatosabb, mert i >pn a vetéseknek nem védnöksége alatt f. évi február hó 14-én 1 L<> "k. A vízállás némiPozsonyban a „Bellevue* mulató összes helyi- leg emelkedett és helyenként a jég is megindult. Napi jelentés a gabonafeletrdi ségében zártkörű agrárbált rendez. A külföidi piaezokon az irányzat nem alakult 1901. február 5. A muraszombati gazd. téli tanfolyam egyöntetűen, a forgalom azonban majd mindenütt korlátolt és az árviszonyok sem fordultak kedvezőbre. A A földmivelésügyi minisztérium tegnap kiadott záróünnepélye. Folyó év január 31-én záródott tengerentúli piaczokról az eddigi emelkedések után vetési jelentése a gabonacsarnokban csak kevés érdekbe a muraszombati gazdakör által rendezett gyakrabbi visszaesést jelentettek, miután a \ kötött — ma is lanyha az irányzat kenyérgazd. téli tanfolyam, melyen a járás gazdái hauseklikk jelentékeny realizácziókat eszközölt; később magvakban. Ná uak Budapesten most a meteorológiai igen nagy számban, a hatóság részéről pedig azonban a hangulat megint barátságosabb lett és az hivatal jelentéseit kisérik nagy figyelemmel és mivel árak is inkább tartottak maradtak. A kontinentális Pósfay Pongrátz főbiró és dr. Kiss Elemér piaezok az amerikai impulzusokkal szemben, teljesen hogy enyhébb időjárárst jósólnak, az árak csak nem szolgabíró voltak jelen. Darányi miniszter az tartózkodóak maradtak. Miként az eddigi emelkedések- akarnak szilárdulni; kivételt képeznek a takarmányczikkek, ezeket egy bécsi konzorczium tartja. ünnepélyre Czakó Béla keszthelyi gazd. int. nek ugy a csökkenéseknek sem tulajdonítottak nagyobb A búzaárak fejlődésére befolyással lesz még a tanárt küldte ki. A megjelenteket meglepte a fontosságot, annál kevésbbé, mert a hangulat minden malmok által komolyan tervbevítt üzemredukezió (az részvétel hiányában a nélkül is már hosszabb ideje Első Budapesti Gőzmalom* hetenként már két napi növendékek készítette rengeteg kosár és seprű bágyadt. Angliában a forgalom korlátolt és az árakban s az ifjak értelmes felelete. A vizsga után alig van valamelyes változás, mig a franczia piaezok szünetet tartj, mert a lisziüzlet a lehető legrosszabbul megy és javulásra kevés a kilátás. gróf Batthyány Zsigmond a gazdakör fárad- határozottan lanyhák voltak. Erősebb hozatalok és Készbuza ma jó kinálat, de gyenge vételkedv hatlan elnöke Darányi Ignácz földm. miniszter gyenge kereslet, valamint jelentékenyebb realizácziók mellett lanyha irányzatot követett. Elkelt körülbelül kiváló érdemeit tolmácsolta, bit ajánlatára, 6000 mm. 10 fillérig olcsóbb árakon. Rozsban ugyancsak gyenge az érdeklődés, az lelkes éljenzés közt sürgönyileg üdvözölni haeddigi tartózkodása sem változott mee. Az Egyesült- árak 5 fillérig engedtek. Helyben és helybeli paritásra tároztak. Ugyancsak a miniszter érdemeit mél- Államok látható búzakészlete e héten 405,000 bushellel 14—14-30 korona, prima minőségű áruért 15.50 korona tatta a tanfolyam egyik hallgatója is, egy másik csökkent, mi azonban a várakozásnak nem felelt meg. érhető el, azonnali szállításra készpénzfizetést értve. pedig gróf Batthyány Zsigmondhoz intézett szép Nálunk a kereslet ugyancsak gyengült és az árak Takarmányárpában gyenge a kinálat, a hangulat beszédet, a melyben társai nevében is hálás kenyérmagvakban alig voltak tarthatóak. Csupán takarnyugodt. Príma áru kerestetik. Helyben 12-60 korona, köszönettel adózik a nemes grófnak, ki a mányezikkek — tengeri és zab — voltak korlátolt kí- érhető el. nálat mellett szilárd irányzatúak. Zabban változatlanul szilárd az irányzat, a forgazdák sorsát szivén viselve, folyton azok helygalom korlátolt; inkább áruhiány volna konstatálható. Az üzleti forgalomról e héten a következőket zetének javán munkálkodik. Minőség szerint helyben 12.20 koronát, a hiányzó prima jelenthetjük: minőségű áruért pedig névleg 12.50 koronát jegyzünk. Buza az egész hét folyamán csak korlátolt keresTJtmutatás a must és a bor okszerű letre talált. A malmok az előre vásárolt waggonáru Tengeri mérsékelt kinálat mellett ma csendes kezelésére czimü kézikönyvet 50 fillér bekül- beérkezése folytán elegendő készletek felett rendelkez- volt, az árak változatlanok. Prompt áruért Kőbányán 10.30 koronát fizetnek. dése ellenében portőmentesen szállítja sz nek, mig a lisziüzlet különösen a fehérliszt fajok nehéz eladási viszonyai folytan, kedvezőtlenül alakul. A vételOMGE. Utánvételezések minthogy többe kerülkedv tehát nagyon korlátolt volt és a gyenge kinálat nek és megnehezítik a kezelést, nem fogad- sem volt képes az árak, habár csak. mérsékelt visszaSzeszüzlet. tatnak el. esését feltartani. Tartósan lanyha iráayzat és kismérvű forgalom mellett az árak a mult héthez viszonyítva 10 Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e hétnek elején az irányzat válto;i közöltekért a sserkesiííiség zatlan volt és az árak a multlieti zárlatjegyzés szériát fordított a jutalmakra, melyek közt a két legelsőt Metlaek-Bath és Wickwar állomások nyerték el, mivel kertjeiket és ültetvényeiket „valóságos kis paradicsomokká" varázsolták. Búzánkban még sok a tennivaló ezen a téren is, különösen az Alföldön és a tapasztalat azt mutatja, hogy az ültetvényezés terén a vasutak birtokában levő, ma még jobbára p ülagon heverő, több ezer holdnyi területen sznmottevő eredményt csak ugy lehet elérni, ha a kertészeti szolgálatot a vasutüzleti szolgálattól elkülönítjük és ellátására szakavatott rendes kertészszemélyzetet szervezünk.

NYILTTÉR*)

A

feértilrafís

szervezése

Jeszenszky Pál

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

240

KÖZTELEK, 1901. FÉBRUAR HO 6.

11. 8ZAM. 11-IH BÍVFOLYAM.

záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 47 árus 284 sertést. 2 árus 7 db süid5t, 2600 kg. Az üzlet változatlan volt. 116. 116 5'> kor., adózatlanul szabadraktárra szállítva riss hust, 700 kg. füstölt húst. 2000 kg. szalonnát, 900 Arak: príma magyar 70—73-— (—• ), szekund* 46. 46.50 K., kicsinyben az árak 2 - 3 koronával tg. hájat, 650 kg. kocsonyahúst. 58—68. tertia 50—57. Galicziai príma 70 76-— drágább. Vidéki finomitógyárak részéről kontingens Vidékről és pedig: Soltról 2 árus 15 drb sertést, ), szekunda 60—69, tertia 50—58. Néme- rima finomított szesz e hétnek elején gyérebben volt ajánlva, ), szekunda 6d—76, tertia 56—66. dg minthogy a vételkedv élénk a piacza került tételek Dunavecseről 2 árus 17 drb sertést, összesen 4 árus 78—84 — (85 32 drb sertést, helybeli árus 284 darab sertést, Legelőmarha : szerb és magyar 46 —54 —. rosszabb budapesti árjegyzés szerint találtak vevőre. mindos ze 316 darab sertést. minőségű 46—54- - . Biká és tehén 40—64 (65 ) Elesztőszesz helybeli gyárak által változatlanul és bivaly 3640-—. Az összes eladások, élősúlyban, Forgalom élénk *rak a következők: Friss seradózva 116 50— 117.— kor., adózatlanul 47 kor. kelt. Az adózott nyersszesz ára változatlan. Denaturált téshús 1 kg. 96—104 fillér, 1 q 84—88 K., süldő- 100 kilogrammonként, fogy. adó nélkül értendők. hus ! kg, 112—136 fillér. 1 q K., füstölt szesz ára 37.— korona. korona, Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers- sertéshús 1 kg. 112—128 fii, 1 o Bécsi nzitrómarhavá'iir. 1901. jan. 31-én. Felszalonna zsírnak 1 kg. 96-104 fill., 1 q K., szesz e hétnek elején kisebb tételekben volt ajánlva és fillér, hozatott 3730 borjú, 2336 élő sertés, 2822 Kizsigerelt fix áron 40 50 koronáig kelt el azonnali, valamint füstölt szalonna 1 kg. 108—112, 1 q háj 1 kg. 104—118, l q fillér, disznózsír sertés, 464 kizsigerelt juh, 1078 bárány. későbbi szállításra. A borjuvásár irányzata élénk volt, az árak azoní kg. 112—128,1 q fillér, kocsonyahús A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42' t kg. 48—64. 1 kg. fillér, füstölt sonk* ban változatlanok maradtak. Juhok élénkebb kereslet42-50 korona. korona, kolbász 1 kg. nek örvendettek, az irányzat a többi áruban lanyha volt. Bécsi jegyzés 40' 40-20 korona kontingens t kg. 128—144 fillér. 1 q Arak kilogrammonkint: Kizsigerelt oorju 72—84, fillér, disznósajt 1 kg. fillér. nyersszeszért. prima 86—106, primissima 108—116 ( ), élö borjú — korona adózott és Prágai iegyzés 111-50 , prima ( ), primissima — (—), 28 50 .— korona adózatlan szeszért. fiatal 54—70, kizsigerelt sertés, nehéz 84—96, hizó Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mester- sertés, sertés Trieszti jegyzés 2020.25 korona kiviteli süldő 80—104 (—), kizsigerelt juh utcza. 1901. február 5-én. A székesfővárosi vásár- pr. kilófillérekben,bárány páronkint 10—24 (—) 56—76 szeszért, 90% hektoliterje. korona. igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Kivitet e hétnek elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak közül: Barcs, N.-TapoJcsány Felhozatott a szokott községekből 97 szekér Bécsi sertésvásár. 1901. febr. 5-én. (ScAleifel50 fillérrel drágábban, a többiek változatlanul jegyeznek. réti széna, 41 szekér muhar, 35 szekér zsupszalma iítr és társai bizományi czég távirati jelentébe a „2sf<3*. 11 szekér alomszalma, 4 szekér takarmányszalma, tetei" jészére). Budapesti zárlatárak e héten : Nagyban: Finomított szesz 1161)6-50 K., élesztőszesz 116136-50 K., 1 szekér tengeriszár, 5 . szekér egyéb takarmány Felhajtás: 5172 lengyel, 5180 magyar, összenyersszesz adózva 114114 50 korona, nyersszesz (zabosbükköny, sarjú stb.) 500 zsák szecska. sen 10252 drb. adózatlan (exkontíngens) —• •— korona, denaturált A forgalom közepes. A vásár élénkebb volt szesz 3636-SO korona. Kontingens nyersszesz Árak fillérekben, q-ként, a következők: réti Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél—• korona. széna 360—560, muhar 460—540, zsupszalma 260—280, kül : prima 88—90 fillér, kivételesen 92fillér,köínpen Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül béralomszalma 250—280, egyéb takarmány , 68—86 fillér, könnyű fillér, süldő 56—74 fillér. mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz lóhere , takarmányszalma 200- 280, 100 kéve fizetés mellett értendők. tengeriszár 1700—1700, tuczerna , sarjú 380— 420, szalmaszecska 250—280, széna —— , uj , Bécs! jnhvásár, 1901. jan. hó 31 , zabosbükköny 480-540, összes kocsiszám 199 2497 db juh. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban suly 238,800 kg. Az üzlet ismét igen lanyha volt (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. fillérrel esett. Állatvásárok. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezet üzleti jelentése. 1901. febr. 1. fiaűapesti SMrwnsraaTásár. 1901. febr. hó 1-én A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár iqazaaíósá. , , Üzletmenetünk a hét második felében kedvezően idnak jelentése. indult meg. különös élénk pénteken, melyen a kettős Felhajtatott: belföldi 460 db, eladatott 460 db, ünnep beállta előtt nagyobb vásárlások eszközöltettek. drb, tiroli — drb, elSzerkesztői Szenetek, Az üzlet részleteire vonatkozólag feljegyezzük, hogy vai- a&Iicziai — drb, eladatott adatott — drb, növendék élő borjú 1 db, eladatott ban nagyobb eladást eszközöltünk Berlinbe A kivitel B. J. urnák, Somogy-Kapoly. A felsorolt panaszos 1 drb, élő bárány 67 db, eladatott 67 drb; ölött belföldi oda egy hét alatt 15C0 kg -ot tett ki. Húsfélék közül 10 dib, eladatott 10 drb, galicziai — drb, eladatott — esetekben miképen és hol keressen orvoslást, azt nehéz leginkább bárány, vadfélék közül száraz nyul volt megállapítani. A csikóknak januárban való átvételére írb, űroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, keresett. A tojásüzletben lanyha. A vágott baromfii»datott — drb, növendék borink — drb, eladatott pltételes ígéret tétetett. Miután a megállapodás csak uzlet kedvező. drb, ölött bárány 10 drb, eladatott 10 drb, élő szóbelileg történt szeptemberben, igy felebbezés vagy Eladásaink: pör esetén nem lehetne czétt érni. A pótlovakat váecske — drb, eladatott — drb. Húsfélék : Középminőségü bárányok párja 15—16 sárló bizottságot felsőbb hatósága sem kényszeritheti, koronávp], vidéki sertés szalonnával 76-80 filléren Borjuvásár hangulata élénk volt. hogy olyan csikókat megvegyen, amelvek a bizottság Malaczok iránt nincs érdeklődés, 120-150 filléren árak n (Kivetkezők: Elő borjuk: belföldi részéről alkalmasaknak találtatnak. Miután pedig a találtak vevőre. A prágai sonka kilóját 180, a kassait toronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 68-—38-~ 160—18 filléren adtuk. Csemege-szalonna 180—200 "~oronáig, kivételesen 92 koronáig súlyra, galicziai fillér kilónként. , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, Vadak közül eladtunk vadsertést 110, szarvast iv. koronáig súlyra, tiroli koronáig 60 fill.ren kilóját egészben mérve. Szép száraz nyulakért iv. koronáig drbonkint, koronáig 200-240 fillért értünk el darabonként. iv. koronáig súlyra, növendék borjú , Tejtermékek - Elsőrendű teavaj 170, másodrendű - Hexfiraxdák Bgyelmébe! « koronáig, kiv. koronáig drbkint, 140 fillér. Főzővaj 120-1SO fillér. Édes tehéntúró ioronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú: 16—20, másodrendű 1> —12 fillér. elföldi 90—92 koronáig, kiv. — koronáig súlyra. Tojás. Príma bácskai tojásért 90-92 K. volt el:alicziai — koronáig, kiv. koronáig érhető, az árveszteság ennel két nap alatt 6 K. tesz ki Elismert ktfQnő tel gyártmány! julyra, tiroli — koronáig, kiv. — - koronáig Vágott baromfiból elkelt csirke 1—1-40, kappan Irbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig kappan 4-4-80 K-val párja. A pulyka kilóját 120, a •súlyra, növendék — koronáig, kiv. hízott Judét 110 filléren adtuk. korjnáig drbonkint, élő bárány 10 12-— koronáig , , Élőbaromfiból eladtunk nagyobb tételben sovánv öíronkint, ölött bárány 813 — koronáig párja. ludat 6, pulykát 8-10 K.-ért párját.

1690 gőzcsépiökészEet üzemben!

,QA1 Hlde^hMvágár a öaray-téri élelmi piaczon 1901. február 5-én. (A svrékesfőv Irosi váeárigazgatóság jelentése a „Köztelek' részére.'' Felhozott Budapestről 63 árus 84 db sertést, 0 árus 10 db süldőt, 3500 tor. friss hust, 1000 kg. füstölt husi, 600 kg. szalonnát, 20° kg- tóját, - kg. zsírt, - kg. kolbászt, - kg! fü ? tö ! t szalonnát, w, ' T kg. kocsonyakg 1töpörtőf dlSZEÓSa-ít0t' - k « «">) sonkát, .. Vidékről és pedig: N.-Kőrösről 12 árus 174 drb sertést, Ceglédről 11 árus 186 darab sertést, NagyDorogrol 1 árus 13 drb sertést, Kis-Kőrösről 1 árus 10 drb sertést, Monorról 2 árus 12 drb sertést és ZO drb süldőt, összesen 37 árus 479 drb sertést és 20 drb süldőt. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 96-t 10 fillér, 1 q 86 korona, süldőJ A * * ' n l ~ 1 2 0 filIér. 1 1 94-94 korona, füstölt sertéshús 1 kg. 128- 136 fillér, t q 112 116 korona, szalonna zsírnak 1 kg. 100-104 fillér, 1 q korona fustoii szalonna 1 kg. 120—136 fülér, 1 CÍ korona, háj 1 kg. 100-112 fillér, 1 q korona, disznózsír 1 kg. 116—120 fillér, 1 q korona, kocsonyahús 1 kg. 60—64 fillér, 1 q korona, fűstölt sonka 1 kg. 136—140 fillér, 1 q korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. fi! tér.

Bnüapertí Jnhyásár. (A 1901. február hó 4-én. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósás jelentése a ,Köztelek' réseire). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürfl 250 darab, eladatott 250 drb, feljavított jufiok — drb, eladatott — drb, kisorolt — kosok drb, eladatott — darab, kiverő juh — drb, eladatott — drb, bárány — drb. eladatott —, kecske — db, eladatott — db, boszniai —, eladatott — db, szerbiai —, eladatott db. angol keresztezés —, eladatott — db, romániai — durvaszőrü — db, eladatott — db. Birkavásár hangulata élénkebb volt, az árak t fillérrel emelkedtek. K. Arak a követeezös: Belföldi hizlalt ürü —. páronkini, 42- 44 (—)K.-ig 100 kiló élősúly szerint, középmin. ürü — •— K. páronkint, 34—40-— (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok K.-ig páronkint, .— K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juhok —• K.-ig páronkint, K-ig 100 ki. élős. sz., bárány — K„ kecske —•— K. páronkint, durvaszőrü —. •— K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai —•— K. páronkint, angol keresztezés — K-ig élősúly szerint, K. páronkint. romániai — K. páronkint, raczkajuhok —• .— K. páronkint, —. .— K.-ig ICO kiló élősúly szerint.

Bécsi vágómarha vásár. 1901. febr. hó 4-én. (Vass Jenő tudósítása a ,Köztelek" részére.) Összes felhajtás 4593 db. iibbői magyar 3103 db, Hídeghusvésár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1901 jjalicziai 910 darab, bukovinai —, német 580 db február hó 5-én. (A székesfővárosi vásárigazgatósá- hízott 3809 db, legelő db, fiaíai 804 db, ökö» jelentése a .Köztelek" résaére). Felhozott Budapestről 3395 db, bika 479 db, tehén 617 db, bivaly 53 db.

ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár

RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, K Ü L S Ő VÁCZX-ÜT 7. SZÁ.M.

2V«, 3»/«, 4, 4V«, 6, 8. 10, 13 lóerejttek.

M

agánjárók (uti mozdonyok.)

Kérjdkmlnden azakbavágd kérdiaaal bizalommal hozzánk fordulni, kénzséggal adunk klmarltó éa falvllágoaltó válaazt.

11

S Z Á M . 11-IK É V F O L Y A M .

C í w í Á x !

r v

K Ö Z T E L E K , 1901. F E B R U Á R HÓ2.209

A l n b n a (i

a z

országos

ehemiai intézet a központi vegykisérleti állomás vegyelmezése alapján,

— legjobban ajánlható saját gyártmányú:

rizstakarmánylisztttnk

Királymalmi = = = d e r c z é n k vrgvi összetétele:

vegyi összetétele: Zsir ,

i-

Protein N. mentes anyag

... ...

13.74

Zsir

15.40%

Protein

l».7«°/o

*

57.78°/o

<17.55

lelmi szerek értékesítését eszközltk az előirt % mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.

I s^&wwmimtmimmam

\

"S" Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete

HATÓSÁGI közvetítő

BUDAPEST S Z É K E S F Ő V Á R O S K Ö Z P O N T I V Á S Á R C S A R W B A N . Q Siirgönyczim: Aurora—Budapest. ^

Párisi Grand

kiállítás: Prix:

répamag és a hazánkban ennél is jobban bevált

eredeti Kwassitzi első utántenyésztése Barsmegyei gazdaságomból. Ezen árpafaj már évek óta ugy bőtermőségre, mint koránérésre és kvalitásra kiitünően beválik. Eredeti Kwassitzi Hanna Pedigree árpa vagy Duppaui zabból szintén szolgálok

mentes anyag

Kitűnő Hnsnemfiket, füstölt hust, vadakat, szárnyasokat—élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.

minőségű

tölgymakk-Dt nemkülönben mindenféle e r d é s z e t i f a c s e r j e és gyümölcsmagot 3290 ajánl a

Magy. magpergető-gyár

Vetömaglburgonya bonum" Odine! HanMba^eladó

Vetőm a g v a k , Hanna lóhere, Pedigree nyulszapuka, árpát oberndorfi

6.14°/o

M i n t á k k a l és f e l v i l á g o s í t á s s a l szívesen s z o l g á l u n k .

M i n t á k k a l és f e l v i l á g o s í t á s s a l szívesen szolgálunk.

É

=

állattenyésztési m. k. fe!ügj eo G ö d ö l l ő . Baromfi tenyésztésre vonatkozó tudnivalók 1 kor. Tyuktenyésztés 2 korona.

Faragó Béla Zala-Egerszegen; minden kiállításon k i t ü n t e t v e , legutóbb Párisban ezüst éremmel.

Gazdák

Árjegyzék bérmentve.

s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba már bevezetett

A legjobban ajánlható

gyümölcs- és erdei faiskola

W. KLENERT, GRAZ Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.

óvári répamag, duppaui zab, tavaszbuza, mellett írtad ^jel ^alati lóbab, Gnünwald GyöKeres európai magtengeri, 3115 Sándor csemeték és gabonakiviteli üzlete Budapest, pekingi kacsák

(Tulajdonos: Klenert Vilmos, ezelőtt Klenert és Geiger) ajánl gyümölcsfákat mindsn nem és formában, nemes gyUmölcscserjéket, gyümölcsvadonczokat és bogyógyümöicsöket; fasorfákat, erdei fákat, tűlevelűeket és rózsákat; sövénynövényeket, spárgaféléket stb.

50%-al olcsóbb mint bármely más világitó anyag. Próbakiildeirények 2 korona utánvét mellett. Kivánatra prospektus ingyen és bérmentve.

OTT" Árjegyzékek kivánatra ingyen. Szétküldés Ausztriába Magyarországba és külföldre.

Burián Yilmos veje, Budapest, IX., Sorokslrl-u. 10. Számos elismerO levél nálam 1818 betekinthető.

Liapuiu. KittaomvaituaDan mugrenaeineio.

A sertés javitásaés hizlalása

H

gazdák és hizlalók használatára. • » Irta K . R u f f y F á i . Ara portómentpg Vüldéssnl I fin< 10 kraiezAr,

ftazflasil

IV., Aranykéz-utcza 7.

. . .

kaphatók

. . .

G r ó f

Teleki Arvéd ír drassói uradalmában, u. p. K o n c z a .

2 marhamérleg

h János aegédintőzőliöz II. Eladó nemesi birtok.

p^ség/el, rácsozattal hídmérleg egyenként 4000 kgr. fntó8ulPokka?SeVast5kéveí és vasgerendákkal mind a négy

az 6eISnySsen ismert é Bugán^ és társa ozégtOl való, m nden nagyobb gazdaságban, gyárban, gőzmalomban szesz- és községben kötez a á k k e r e s k e d ö ^ u'dap est,' sörfőzdében, % H .* különbeni 200 koronáig Hár.fa-utcza 27. Közvetítők lezően terjedhető bírság mellett, tördijaztatnak 3144 vényileg előirva 1900. es. és kir^hatóságilag hitelesítve, •«£ Akáczfa eladás. akáozfik eladók száz d rabon- gf^Uenő'raések ép' m.»i*folyként Zaleski Jenő gazdaságá- nak) Bugányi F. Xavér Bécs, 1., ban. 10 koronáért, Tótgyöik, Schönlaterngasse 4. (utczai Pestmegye. 3280 bolt). 3240

évfolyam.

Szerkeszti és kiadja

Jeszenszky Pál,

titkárja.^ sdatisztek Orsi. Egyest tagjainak" ajáiettTküldésael 3 k o r . 30 m i .

Zsákok.

vebb fel világosi

Bolti ára 4 korona.

Kazalozó (Staeker) használt, de jó álla- Megrendelhető a kiadóhiBpest, IX., ÜllőiAjánlaok ár és gyártmány vatalban, ut 25. szám. megjelölésével az uradalmi tisztséghez Báttaszékre (Tolna- |

gyökeresen gyógyit számos évi kórházi működése alatt nyert gazdag tapasztalatai alapján med. unlv.

Dr. F A B I N Y I •. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés 9—3-ig; este 6—8-ig. BUDAPESTEN, V I I . ker., E r z s é b e t - k ö r u t IS. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kivánatra gyógyszerek.

—

242

KÖZTELEK

A p

e

r

é s

s z ő l ő o

i

i

o

s

p

o

1901, F E B R U Á R HO 6,

b u r g o n y a r

á

j

á

i

i

A a

^

Ára Budapesten a „Magyar

Mezőgazdák

11 SZÁM. 11-1K É V F O L Y A M .

OIDIUM (lisztharmat) betegségének,

a legbiztosabb, kényelmesebb és olcsóbb ellenszere

a dr. Aschenbrandt-féle

SZŐIÖ

k

legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő ellenszere

bordói-por: a dr. Aschenbrandt-féle Szövetkezete"

—

réz-kénpor.

r»k-

Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : 50 kgos zsákokban ... á kg. 76 fillér. 50 kg. zsákokban á kg. 52 fillér. 10 kgos zsákokban a kg. 80 10 kg. zsákokban ... ... á kg. 56 „ 5 kgos zsákokban á kg. 80 „ 5 kg. zsákokban ... ... á kg. 56 „ MT A szőlő első permetezéséhez l°/o—l1/'J>/o, második permetezéséhez ir A hol az 1900-ik évben volt oidium először április hóban, a P/i—2«/o; harmadik permetezéséhez -2%-os oldatott használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permetezéshez 22—25 kg. bordói por, 25-3Qf>/o-al mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk; másodszor Junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozáskevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. hoz 15—18 kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a köI f f i " A port konyhaszitán a vizbe szitáljuk és kész az oldat. zönséges kénporból. M e g r e n d e l é s e k a pénz b e k ü l d é s e , vagy u t á n v é t e l ellenélben a

„ M a g y a r Mezőgazdák S z ö v e t k e z e t é h e z " intézendók, Budapest, Alkotmány-u. 31. I W A gyártás korlátolt, tessék idejekorán rendelni. l O O O . 1. A dr. Aschenbrandt-féle b o r d ó i - p o r elismerő levelei.

2.

A

dr, Aschenbrandt-féle

r é z k é n p o r

elismerő

levelei.

Bács-Kelebia. H e l e s f a (Baranya vm.). En a szőlőmben kizárólagosan dr. Aschenbrandt-féle „bordói port" A „rézkénport" az oidium ellen előzetesen használtam, még pedig használtam az idén és mondhatom, szőlőm a peronoszpórától teljesen ép akkor, a midőn a hajtások még csak 15 cm. magasak voltak és igy az maradt, mi amellett bizonyít, hogy a ki kellő időben és előírás szerint idén a porozás megismétlése nem volt szükséges. Miután a por hatásával használja a port, ezen szerrel kitűnő eredményt érhet el és azért előnyö- megvoltam elégedve, a jövőben ismét alkalmazni fogom. Pölt Károly, szőlősebbnsk tartom minden eddigi szernél. Illés Antal, szőlőbirtokos. birtokos. — C s e r v e n k a , (Bács vm.). Baranya-Mágocs. Az idén bárom izben permeteztem a „bordói por" 1, 2, 3%-os oldaAz igen erősen jelentkező lisztharmat ellen egyszer virágzás előtt, egytával. Az oldat a levélzeten szüretig jól tartotta magát. Határozod előnye ezen szer pedig virágzás után poroztam Rézkénporral. A betegség ennek folytán szernek, hogy nem kell elkészítéséhez annyi ellenőrzés, mint a régi eljárásnál, csak csekély mértékben lépett fel és utólagos porozás annak terjedését ahol a munkás majd több meszet, majd több kékkövet vett az oldathoz. Per-azonnal megakasztotta; a fürtök és vesszők érését gyorsította. Nagy baj, zselést az uj szer soha nem okoz. Rauch Péter, szőlőbirtokos. hogy az eddig ismert fúvók nem dolgoznak tökéletesen. Krammer Kacs-Feketehegy. János, szőlőbirtokos. A peronoszpóra ellen előírás szerinti időben háromszor permeteztem Mária-Kéménd. meg szőlőmet és azt tapasztaltam, hogy ennek oldata a fecskendőt mindig Vidékünkön az idén először használtak szőlős gazdáink rézkénport tisztán tartja, el nem dugaszolja és az eső a permét egykönnyen le nem az oidium ellen, melyeknek fő előnye, hogy a porozott tőkékről a szél és mossa. Szikes Ignácz, szőlőbirtokos. eső a port nem egyhamar távolítja el, s már egyszer-kétszeri védekezéssel is teljesen meg lehet a szőlőt a lisztharmat ellen védeni. Jövőben bizonyára még V i l l á n y (Baranya vm.). nagyobb mértékben fogják szőlősgazdáink ezen szert használni. Tuna Károly, Idejekorán védekezvén a peronoszpóra ellen a szőlőmben semminemű szőlőbirtokos. kárt nem okozott.Első izben F/2%, másod izben 21/a%-os oldatot használtam, P u s z t a - C s á k é (Békés vm.). mely oly kitűnően tapadt a levélzethez, hogy még most is látszik a perme, vesszők, Lisztharmat ellen az idén először védekeztem rézkénporral kitűnő sikerrel szőlőfürtök pedig egészségesek maradtak. Ezen szernek nagy előnye, hogy jóls igy a jövőben is ezen szert kívánom használni. Kiss Pál, szőlőbirtokos tapad, tehát eső le nem mossa, a permetező gépeket nem rongálja annyira, mint a É r s e m j é n (Bihar vm.). többi anyag, gyorsan elkészíthető és amellett aránylag olcsóbb, mint bármely A lisztharmat az idén csak szórványosan lépett fel és azért én csak más anyag. Daczára annak, hogy néhol kisérlet czéljából erős oldattai permeteztek, perzselést sehol nem észleltek. Kiss Vilmos, gazd. isk. tanár az oidium fellépése után poroztattam be a beteg tökéket. Tapasztalatom szerint, a hol a betegség csak kezdetén volt, porozás folytán az éretlen és fej—— Baranya-Baán. Az idén mind a három permetezést „bordóiporral" végeztem és pedig letlen bogyók rövid időre normális fejlődésnek indultak és szüretig teljesen 1%, illetőleg 2°/o-os oldatokkal. A ^bordói por" olyan jól tapad, hogy meg- beértek, ugy, hogy kárról egyáltalában nem lehet beszélni. Az egyik szőlőtáblát kisérletképen az első permetezés helyett beporozta,ttam és ezen kisérlet figyelésem szerint még a harmadik permetezéskor Is rajta volt az első perme teljesen bevált, mert ezen tőkék is késő őszig megtartották üde kinézésűket. a levélzeten. .Mayer József, szőlőbirtokos. Óvatosságból minden évben rézkénporból készletet fogok tartani, hogy szükség Pécs. esetén azonnal alkalmaztathassam. Farkas Ákos, szőlőbirtokos. A peronoszpóra ellen az idén kétszer védekeztem. Először május végén l°/o-os, másodszor julius elején 2%-os „bordói por" oldattal. A perme ]Vagy-L.éta (Bihar vm.). _ igen hosszú ideig tartotta magát a lombozaton. Ezen szernek tagadhatlan Az idei gyenge lisztharmat támadása miatt julius és augusztus elején előnye, hogy könnyebb, gyorsabb és tisztább munkát lehet vele végezni, mint a ,rézkénporralil poroztattam be csak szőlőmet, de annyit most is tapaszrézgálicz- és mészkeverékkel. Eger Zsigmond, szőlőbirtokos. taltam, hogy ezen szer feltétlenül jobb mint a közönséges kénpor. Weber V i l l á n y (Baranya vm.). Sándor, szőlőbirtokos, Az idén először védekeztem „bordói por" oldattal. Permetezés után N a g y - K á g y a (Bihar vm.). azt tapasztaltam, hogy a „bordói por" minden más anyagnál jobban Dr. Aschenbrandt-féle „rézkénport11 az idén kétszer használtam. Május válik be. E szer főelőnye, hogy könnyen oldódik, kitűnően tapad és elején és junius közepén. Ott a hol már májusban poroztam többé egyperzselést nem okoz. Véleményem szerint czélszerü volna ezen főleg kisbiráltalán nem lépett fel az oidium, mig a nem porozott szőlőben kárt tett. tokosoknak nem eléggé ajánlható szert helyszínén tartandó előadások által a Érdekes volt megfigyelni, hogy azok a sorok, melyek rendesebb munkás nagy közönséggel megismertetni. Schuth Vilmos, szőlőbirtokos és bornagyáltal lettek porozva, sokkal érettebb fürtöket mutattak és a vessző is hamarabb kereskedő. érett be. Tavaly kisérletképen közönséges kénporral poroztattam be lugasomat, d V i l l á n y (Baranya vm.). az idei tapasztalatok után mondhatom, hogy a „rézkénpor" minden tekintetben A dr. Aschenbrandt-féle bordói pornak minden tekintetben jó hatását jobb észleltem és más anyagokkal szemben előnyösebbnek találom. Csathó Gyula, eredményt ad. Nagy Gábor, szőlőbirtokos. gyógyszerész. (Folyt, köv.)

(Folyt, köv.)

W Használati utasítást vagy a porok részletes ismertetését tartalmazó füzetet az 500 elismerő bizonvitváiiynyal kivánatra bárkinek megküldi a szövetkezet.

M e g b í z o t t a k k e r e s t e t n e k a k ö z s é g e k b e n szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. — A m e g b í z o t t a k k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.

11. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM,

KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HO 6

KIS HIRDETÉSEK

Csak mezőgazdák éi

••lekra Táluzolnnk, melyeidre! r á l a i z r a gzfite»égc» leTélbélyeget

v a g y lerelezfilapoí küldenek.

BETÜLTEHDŐ ÁLLÁS. Mikosdi uradalomban azonnal betöltendő egy segédtia

hogy az Irodai és migtári korWtsáSggalTebirjon.JnFo1ya"nwzőség'wikösd, pe?Zal»bér küldendők. 3190 Gazdasági gépész, ki szakmájában teljes jártas sággai belépésre alkalmazást nyer Előnyben részesülnek, a ktl villanyos világítási berendezé!

másolataivá é^ajánl'atokkaí a zalabéri^uradalom intézőségéA bácsi teeendőkbengte1j"es\nyjártas°

jő gazdasági irnok f. év április 1-éni betöltésre, alkalmazást és eUátássalf Kéziratok vissza keresés ' Grób Jenő tiszttartóhoz Bácsba czimzendő. Utánnyomat nem dijaztatik. 3271

Egy uriházhoz falura _ kerestetik egy kSzépurlnő házvezetőnének. Pályázni kívánók bizonyitványmásoBéláné czimére KavnáraJ"^™* Silingyla Aradmegye. 8292 tfőtlen kertészt keresek azonnali beéí^Sldségtermefés^en yk™üí'°a szőlő kezelését is értik, előnybe részesülnek. Bizonyítványlatok özv. Szacsvay Béláné czimére Kavna u. p. Silinary a, Aradmegve küldendők. 3292> Szakképzett vinczellér homokszőlőkezelésápr'ilis 24-re kerestetik. Ajánlatok fizetési Igények megjelölésével és bizonyltványmásolatokkal Nagy* Korpád! bér. uradalomban Nagy-Korpád czimére küldendők. 3284 írnok, gazdasági intézetet végzett, némi gyakorlattal, felvétetik ságba. Fizetés évi 300 korona és teljes ellátás. Ajánlatok bizonyítván ymásolatokaa', .Györgyei ödön^ Tisza-Szőlős" Pályázat. Méltóságos gróf Berchtold Lipdtné szül. gróf Károlyi Feidínanda őméltósága árpádhalmi uradalmában fölvétetik mosáson kivül "eJje™ "ellátásban részesül. Pályázatok az uradalmi tiszttartósághoz Árpádhalom u. p. Orosháza adandók be. 3201

ÁLLÁST

KERESŐK.

gazdatiszt, aki az összes gazdasági teendőkből, különösen a czukorrépa és dohánymivelésből, továbbá az állattenyésztés és hizlalás! ágazatokból, valamint a gazdaság adminisztrális

gazdaságban 4 évi gyakorlattal bíró, a gazdaság minden ágában jártas, 2> éves,-róm. kath. segédtiszt, azonnali vagy legkésőbb junius l-re való belopésre, mint pénztárkerés.^cfim a^adóhívátalban.

főtiszt — nagyobb uradalmakzett. Rendkivüli szorgalma-, beosülete-, erélye- és szak avatottságáról a lehető legjobb bizonyítványok és tekintélyes Felsőbb gazdasági

Megjelent és feltételek megjelöléi "almi Tisztséghez m (Tolnamegye)

a világhírű e r f u r i magvak árjegyzéke. I Ingyen fe^bérmentve

850—500 darab prima^gyapias merino

Radwaner és Rónai magkereskedők

prima tenyészanya^ pedi^

BIÍDAPE§T, V., líádor-u. 8. J. C. Schmidt erfurti magtermeis, német^csász. udv.

Vöröstarka

magyarországi főraktára. Ugyanott az összes gazda-

iránt a kereslet meg-

Ispánt ragy intézői állást keres hitbizományi uradalomban

t

i

n

ó

indulván, azon tisztelt vevők, kik az idei fel-

ü

Megfelelő állást keres, reprezentáló, 20 évi praxissal biró gazdatiszt, kimegy 3000 holdas^ birtokot nyelet' tökéSteBen" b i ^ é s biz' ositékot is képes nyújtani. Ajánlatok „P. A.- jel alatt Sikray hirdetési irodájába, Budapest küldendők. 3262 Gazdatiszt, 33 éves, nőtlen, keresztény gazdasági tanintézetet végzett, — Tőtmegyeri hét, erdődi uradalomból egy évi gyakorlattal hol jelenleg is mint segédtiszt működik, - Jártas az összes gazdasági és iiodai teendőkben, gépkezelő, mint gépész, 2 évi gyakorláttal, gőzeke, gőzcséplő mé™nS jó&gytkoílafw6 rendelkezik, — nagyobb gazdaságokhasonló>íállá1stZtlkereff sfivts megkeresések a kiadóhivatalha kéretnek. 3949

^lVyagdUaS

tt

^

"müködm^'kitünő1 bizoányai mellett legjobb Snoziák. Magyar és német

Kezelőgazdatiszt , középkorú, olméleti és 24 évi gyakorlati képzettséggel, a legjobb ajánlatokkal, a tavasz folytán állását változtatván, nagyobb gazdaságba ajánlko-

z

ő

legprimább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre

Irodában, administratioban, pénztárkezelésben, számvitelben, magyar német fogalmazásban kitűnően,

dasági szakirodalom terén ér- leg jártas,^valamint románul Számtartó vényesíthetném. Jelenlegi ál- és horvátul is beszélő, csinos, mérlegképes, a kettős könyv- lásomat bármikor elhagyhatom. nőtlen, katholikus, nyugalmavitelben, magyar és német le- Megkereséseket zott katonatiszt, rendezett továbbit a velezésben teljesen jártas, több magánvagyonnal, év óta egy nagyobb uradalom- „köztelek" kiadóhivatala. 3265 anyagiakkal, bárhol, főúrnál, uradalombán, ban van alkalmazva, izr., nős, bizalmi állást keres. Levelek megbízható, f. évi április l-re Irnofci megfelelő állást keres. Szives állást keres, azonnali belépésre februá^végéig ,,Katon^jeligémegkeresések a kiadóhiva- vagy márczius elsejére gazda- Dijazás egyezésre; Pesten betalba intézendők „Számtartó sági iskolát végzett és katonai 3181" jelige alatt. 3181 kötelezettségének mint huszár mutat. 3283 lovas a segéd állás' mellett elE g y megbízható és lelkiismeretesfiatalember vállal lovász mesteri teendőÁLLATOK, ág. ev. nőtlen földmives isko- ket : - és fiatal hátas lovak lát jő sikerrel végzett egyén, ido itásátis, jó^ajánlatokkal Ódorfai ki már gazdaságba is műkögazdaságban eladó 4 darab dött, beszél magyar és tót nyelven gízdai állást keres. Az ál- hány,mozukor, répaf kender- muraközi kancza, melyek lást azonnal elfoglalhatja. Szí- termelést, állattenyésztést, gaz- közül 3 darab vemhes (posta ves megkeresések a kiadóhi- dasági könyvvezetést ok ze- és vasút Jánosháza, Vasm. 8139 vatalba kérataek. 3291 1 rUleg tudom kezelni. 3276

állítás javarészét együtt látni kivánják,

posta távirda és vasúti állomáson kiszállva

kocsijában Koncza

Tavaszi vetésre

Btf

ajánlok: elsőrendű, számos, legutóbb a P4tj.isi világklíülitá-

Teli Árak drassói uradalmát meg-

Eladó Nagyságos Dőry József ur bonyhádi^keresztezésig félvér ííkaímastY-l—íéves^lsző és Hainrikffy Pál gazdatiszthez (posta éa vasútállomás helyben) intézendők. 3261 Bábolnáról thali tenyészállatok kaphatók nagyméltóságú gróf Haller Jenő örökösei uradalmi intézőségénél, Balázstelkén, Kisküküllőmegye, vasútállomás Medgyes. Eladó lovak. Tenyésztés felhagyása folytán 20 használatban lévő félvér é3ye^aUmén('eÖÍad1í '^világosítást nyújt a gazdasági intéállomáa Simontornya. 3206 Csikó és b i k a

hároméves tenyészképes hidegvérű mén ; egy darab másfélbika'. Czim a kiadóhivatalban. • ' 3285

és űszö

Hanna-árpát. Kubicek Ferencz Czellochovitz, (Hannavidék)

Sürgönyre

állomásnál kocsi vár.

Eredeti fíambouil/et kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dits választékban kaphatók

Gróf Herberstein Albert ím uradalmi igazgatóságánál Sírilek, Morvaország.

Hanna vetőárpa mig akészlettart 100kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól. 60 darab 38 erdélyi fajta prin orju jutányos áron elac

HALDEK József főherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója

B U D A P E S T , Károly-körnt

Hanna-pedigreé árpát, kiváló minőségű

tavaszbuzát, tavaszrozsot, eredeti északnémet

takarmányrépa-

magot, eredeti franczia

arankamentes, allamüag ólomzárolt

heremagvakat

jutányos árban.

ökör

SÖYényültetésre m acíura - a u ra ntia c a',6 fe n ^ö nagoncz, mindegyikből több zer; sorfának alkalmas f - ' -

borjakat

úgyszintén lejsprfm&bb lekötni való és j á r m o t SkrSket legjutányosabb : rákon ajánK l e l n és S p i í z e r Kis-Czelli kereskedők. Megrendelések egyezség szerint btrmlfcorrs is elfogadtatnak.

9.

Ajánl eredeti

takarmányczukorrépamag, Áll. Kitüntetett

Igen szép, válogatott víröstarka simmenthali jellegű 1—2, (8) éves « 1346

növendék

látogatni.

VEGYESEK,

3 B

euyíosemete ^ 40000 é^

kedő gyorsvonat direct

Kis-Czelli kereskedők.

bátlan, magas vérű, mintegy 75 ko. suly alá. Szives ajánlatok „R. R." jelige alatt a kiadó-

Eladó

kéret-

nek az Aradon át közle-

legolcsóbb árért vállalkoznak WEILE^ EISIE^

WŐS, gazdaság minden ágában jártassággal^ bir, áUást ker-ja.

Gazdasági főtiszt, Földművesév? praxissal, elsőrendű erő, a kereskedelmi téren tökéletes, gazdaságban alkalmazást tapasztalt, ^megfeMŐ állást ^ keres. 21 éves, nőtlen, katonai kötelezettségének eleget tett. alatt Sikray hirdetési irodájá- Szives megkeresések 4857 jelige hoz Budapest, Váozi-körut 33. alatt a kiadóhivatalba kéretintézendők. 3263 Mftkertész Önálló intézői állá't keres 28 éves, ág. hit- nál.V M.'5jelfgiíaiatt'a1 kiadóhivatalban. 3280 magyar, német és tót nyelvet biró egyén, a gazdaság minden Felsőbb ágában Jártas, 9 évi gyakorlat- gazdasági tanintézetet és a tal, mely idő alatt egy és Bárvári tejgazdasági szakiskougyanazon nagyobb grófi lának üzletvezetői ágát véggazdaságban mint kezelőtiszt zett erőteljes középkorú Wbb évi gyakorlattal és kitűnő ajánval szolgálhatok. Óvadékot le- latokkal rendelkező a mezőgazdaság minden ágában gyakortehetek. Czim a kiadóhivatalban. 3264 lott gazdatiszt szerény feltételek mellett bármilyen alkalmazást keres. Szives megkereséKeszthelyi seket „P. P. P." jel alatt a kiadóhivatal továbbit. 3097 magy. kir. gazdasági tanintézetet végzett, teljesen szakképSfükertész, ^ biró' családos, 34 Jves gazdatiszt, aki Jelenleg két és félév tökél itesen szakképzett, 88 éves, nős, kiscsaládu, állást holdas felsőmap'arországi ura- keres. Szives_ megkereséseket tes nem bírása' miatt felmondatott, gazdatiszti, vagy egyéb állást keres, ahol magát szorgalmas és becsületes munkásságával érvényesíthetné. Szívesen vállalnék el olyan állápt

s

1500 darab őnájukkal* együtt 2Va m

Vesz

stb,

lóbabot

köztelek

1901. f e b r u á r

GŰZM1VELÉS. Nagyobb területek

szántását

szőlő-telepítésekhez.

Érdeklődők kéretlek, hogy alanti czimeaihez forduljanak. A| r r ü L r r

W

r t

D i ri u

á U,

10. s z á m

2.

11-ik

évfolyam.

!Pártoljuk a hazai ipart!

gözekével

i^Iandó vagyok •lvílaUai; épúgy

mélyrigolozást

hó

gfizszántisi váüalkozí BUDAPEST-IELMFOLD.

Haszonbérlet.

A „Szegedi

hordógyár"

ság

méretű

szerinti

ajánlja olcsó és szép, kíván-

vajhordóit,

szerinti g y ü m ö l c s s z á l l i t ó

készít

hordókat

megrendelés

és minden szak-

májába illő czikket.

IGyors

és

pontos

szállítási

5O 0 l»

terméstöbblet

érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72%-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű referencziák I Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállít ELSŐ B A K O N ? - S Z E N T G Á L I

MÉSZTELEPEK

1. Zemplénmegyében a vasút mellett és a szerencsi czukorgyár szomszédságában egy 2 6 5 0 holdas birtok ( 1 2 0 0 • ö l é v e l ) k i t ű n ő s z á n t ó f ö l d e k , r é t e k , l e g e l ö k , elegendő és j ő állapotban lévő épületekkel 1 9 0 2 . j a n u á r hó l - t ö l ;

K L E I N MÁRKUS F I A I Szentgál

2. Szabolcsmegyében két vasúti állomástól mintegy 8 — 1 0 kilométer távolságra és j ó köves úttal összekötve egy 1 9 4 5 h o l d a s b i r t o k ( 1 2 0 0 • ) ö l é v e l k i t ű n ő s z á n t ó f ö l d e k , r é t e k , l e g e l ő k , 8 5 k a t . bold d o h á n y t e r m e l é s i e n g e d é l y l y e l , elegendő és j ó állapotban lévő épületekkel a z o n n a l is Í 2 é v r e h a s z o n b é r b e k i a d a n d ó .

A „Balaton Halászati Részv é n y - T á r s a s á g 1 " vesz nagyobb mennyiségben gömbölyű és ovál alakú különböző nagyságú

'

Czim megtudható a kiadóhivatalban.

halszálliió kosarakat

héjazatlan fűzfából tetőkkel. Szíves ajánlatot kér Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak Pozsony-Ujváros állomásán a pályavendéglői üzletre, valamint Kecskemét állomás I. II. és III. osztályú várótermeiben berendezett buffet-üzletre 1901. évi május hó 1-től számított három évi időtartamra ezennel nyilvános pályázat hirdettetik. Az ezen üzleteket bérbe venni óhajtók felhivatnak, hogy szabályszerűen bélyegzett, valamint kellő bizonyítványokkal felszerelt ajánlatukat folyó évi márczius hó 1-én déli 12 óráig a m. á. v. budapest-balparti üzletvezetőség általános osztályához a következő megjelölés mellett nyújtsák be. „Ajánlat a pályavendéglő bérletére 46678—1900. számhoz."1 ' Az ajánlattevő köteles ugyanazon üzletvezetőség gyüjtöpénztáránál folyó évi február hó 28-án déli 12 óráig bánatpénz fejében a pozsony-ujvárosi vendéglőre nézve 300 koronát, a kecskeméti buffetre 200 koronát készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban letétbe helyezni vagy oda posta utján külön beküldeni. Bánatpénz letétele nélkül az ajánlat nem vétetik figyelembe. A bánatpénzről nyert pénztári elismervény az ajánlathoz nem csatolandó. A bérletekre vonatkozó részletes feltételek az alulírott üzletvezető ség forgalmi és kereskedelmi osztályában (Teréz-körut 62. szám, félemelet ajtó 12.). sétköznapon a hivatalos órák alatt (reggel 8-tól délután 2-ig) megtekinthetők, miért is az ajánlattevőkről feltételeztetik, hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A bérbeadó üzletvezetőség fentartja magának azon jogot, hogy az ajánlattevők közül, a magánlott összegre való tekintet nélkül, szabadon választhasson. Budapest, 1901. január havában. Budapest-balparti üzletvezetőség.

Egy kétezer holdas homoki nagybirtok önálló kezelésére egy minden tekintetben alkalmas praktikus

gazdatiszt

• H P mám

kerestetik, a ki tiszteséges ellátásra számithat, ha szolgálatai megfelelőnek fognak bizonyulni. A szolgálatba lépés időpontját kölcsönösen meglehet m a j d állapítani, kívánatos lenne azonban, ha az illető ez év tavaszán már megkezdhetné működését. Ajánlatok C s á n y i J á n o s h o z , a szegedi kereskedelmi és iparbank vezérigazgatójához Szegedre küldendők, figyelembe azonban csak olyan ajánlkozók fognak vétetni, a kik több évig homokföldön eredményesen gazdálkodtak és ezt j ó bizonyítványokkal igazolni ÍS tudják. 3039 ;

A Balaton Halászati

,3277

Részv.-Társ,

egy érdekszövetkezet részére Tolnamegyében, Hagy-Dorogli község központtal. Az érdekszövetkezethez tartozik a nagydoroghi és a központtól kocsin ca. 3/é órányira eső kajdacsi uradalmak, 2 A órányira lévő kiskajdacsi, 2/i órányira lévő bikácsi, 1 óra távolra első alsópéli és ugyancsak oly távol eső gyapai gazdaságok. Évi fizetés 2000 korona készpénz, továbbá elnyerhető a helybeli község husszemléje és vasúti marharakodója, nemkülönben, Nagydorog, Sárszentlőrincz, Kajdacs, Bikács és Györköny községek kisgazdáinál a magángyakorlat. Bizonyítványokkal felszerelt kérvények

f . é. f e b r u á r hó végéig Őnagyméltósága Gróf Széchenyi Sándor úr urad. jószágfelügyelőségéhez Uagy-Doroghra (Tolnamegye)

küldendők.

Az állás f. é. ápril 1-én elfoglalandó.

Gróf Széchenyi

Sándor

Jószágfelügyelösége.

.Pátria- irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)

1