IX.
Évfolyam.
B u d a p e s t 1 8 9 9 . s z e p t e m b e r h ó 16.
7 4 — 7 5 . (828—829.)
szám.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI
LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Megjelenít miien szerdái és szombaton.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k . ) , C l l o i - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
„Egyesült erővel/ A szegedi kiállítás egyik erkölcsi pointjaként irjuk ide ezeket a sokat j e lentő szavakat. Már a miniszterelnök beszédén, melyet a szegedi díszlakomán tartott, czélzatosan végig h ú z ó d o t t az a felfogás, h o g y a n e m z e t gazdasági előrehaladásának egyesült erővel, a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi tényezők békés ö s s z m ü k ö d é s é v e l kell történnie. H o g y a magyar miniszterelnök így beszélt, h o g y mikor S z e g e d r e jött, egyik oldalán a földmivelésügyi, másik oldalán a kereskedelmi miniszterre mutatott reá, ezt igen természetesnek találjuk. A miniszterelnök, ki maga is gazda, igen j ó l ismeri az egyes osztályok, vagy m o n d j u k , az egyes érdekeltségek érzékenységét s igy, mikor egyik oldalról lelkes gazdának vallotta magát, mikor erkölcsi elismerést szolgáltatott egy agrárius vállalkozásnak s a kitartó munkálkodásra buzdító szavakat m o n d o t t a gazdatársadalom v e z e tőinek : ugyanakkor j ó l tudta a miniszterelnök, h o g y ezekben az elismerő és buzdító szavakban hivatalosan elismerte annak a m o z g a l o m n a k a jogosultságát is, amelyet a kiállítást rendező OMGE., úgyis mint a gazdasági egyesületek orsz. szövetségének k ö z p o n t j a indított m e g és képvisel. De n e h o g y buzdító szavainak azt a m e s s z e b b m e n ő jelentőséget tudják be, h o g y m o s t m á s eo ipso egyetért az agrárius törekvésekkel s az ezekbe belemagyarázott túlzásokat a magáévá teszi;
n e h o g y t o v á b b á arra magyarázzák nyilatkozatát, miszerint a gazdaosztály érdekeit a k o r m á n y más, j o g o s u l t közgazdasági érdekek rovására is hajlandó volna támogatni, m i n d e z e n feltevések elkerülése végett igen helyesen hangoztatnia kellett a n e m z e t gazdasági t é n y e z ő i n e k egyforma létjogosultságát, békés és h a r m o n i k u s együttműködésüknek szükségességét. Bizonyára n e m lett volna szükség erre az óvatosság s z á m b a m e n ő körültekintésre, ha a magyar közéletben tisztázva volna már, h o g y mi is tulajdonképpen az az agrárizmus s h o g y t u l a j d o n k é p p e n mi tartozik a gazdatársadalom hivatott orgánumainak a programmjába azok közül a törekvések közül, amelyeket — bárhonnan és bármely tendencziával lépjenek is fel -— egyszerűen az agrárizmus b ö k ö p e n y e alá bujtatnak, e g y s z e r ű e n az OMGE. tulhajtásai közé irnak fel. Ha a k ö z v é l e m é n y előtt tisztán állana az, h o g y az u. n . agrárizmust, amely innen indult ki, átvitték már a közélet t ö b b olyan terére, ahol azokért az OMGE. felelősséget n e m vállalna, velük egyet n e m é r t e n e : ha tudnák azt, h o l kezdődik a gazdatársadalom rendes csatasora s h o l k e z d ő d n e k a szabadkézre folytatott guerilla hadjáratok, akkor a miniszterelnöknek n e m lett v o l n a szüksége arra, h o g y a Szegeden felállított mérlegnek egyik serpenyőjébe a földmivelésügyi, másik s e r p e n y ő j é b e a kereskedelemügyi minisztert ültesse. A z o n b a n , mert annak a bizonyos agrárizmusnak mivoltja,
magva, czélja, iránya felől a k ö z v é l e m é n y m é g n e m eléggé felvilágosodott, a miniszterelnök b ö l c s belátására vall, h o g y mikor egyik kezével a gazdákat, ugyan akkor másik kezével a többi gazdasági tényezőket simogatta. Á m ami igen természetes s egyszer ü észszel megérthető, annak egészen m á s magyarázatot igyekeznek adni. A z azóta történt felszólalásokon, a sajtón s a k ö z f e l f o g á s o n egy v ö r ö s vonalat húzn a k , végig, amelynek szálai a miniszterelnök nyilatkozataiból e r e d n e k ; ezl a v ö r ö s fonalat abban látják és láttatják, h o g y a miniszterelnök szavaiban megérdemelt intelem foglaltatott a gazdatársad a l o m számára. Ugy m o n d j á k , itt volt az ideje annak, h o g y az agráriusokat figyelmeztessék arra, h o g y ők nemcsak egyedül v a n n a k e b b e n az országban s dicsérik a b ö l c s belátást, mely ezt az idejében alkalmazott intést az agráriusok egyoldalú és túlzó törekvéseinek ellenéb e n határjel gyanánt állította oda. Olyannyira szemtől-szembe találkoztunk a „ n a g y tósztnak" ezzel az értelmezésével, h o g y m a g u n k b a tértünk elmélkedni a f ö l ö t t : mikor is hatalmasodtunk m i el ennyire, h o g y áradatunkkal s z e m b e n a veszélyeztetett osztályok érdekei védgátak emelésére s z o r u l j a n a k ? Gondolkoztunk a z o n , h o l v a n tehát csak egyetlen érintkezési p o n t o n is az az eln y o m o t t ipar, az az agyonfojtott kereskedelem, mely a gazdatársadalmi mozgalmakban rovására történt túlkapások miatt pa-
Vetőmagvak
értékesitsük ;
legelőnyösebb beszerzése és értékésitése
Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél\ Mai számúak
Budapest, V., Alkotmány-u. 32
oldal.
31
1376 naszkodhaí? Gondolkozni igyekeztünk, hogy voltaképpen mit is vétettünk mi az ipar s a kereskedelem tisztes tényezőinek, de sajnos, elhatalmaskodásunk semmiféle tüntetére rájönni nem tudunk. Igenis kétségtelen, hogy folyik ma egy nagy társadalmi belharcz, folyik még pedig azok között, akik a földet megtartani s a földmivelö nép érdekeit megvédeni akarják s folyik másfelöl azok között, akik a földet és mezőgazdaságot, az ipart és kereskedelmet a pénzgazdálkodás hatalma alá igyekeznek szorítani. Harczot viseltünk és viselünk a pénzgazdálkodás szertelen elfajulása ellen, amely beleköltözködik kereskedelmi és ipari vállalatokba s elölve a független kisexisztencziákat, nemzeti áldozatok számába menő privilégiumokat kaparint a karmai közé, amely a nemzetköziség elvét vallja, amely szerzett vagyonát nem adja oda a földnek, nem használja önálló egyéniségek teremtésére, nem adja át a közjőlétnek, hanem önző elszigeteltségben igyekszik az egekig nőni. Hogy konkrét esetekre mutassunk: küzdöttünk a malomipar túlkapásai ellen, de ki mondhatná azt, hogy iparellenes politika volt az, amely néhány fővárosi nagymalomnak kezéből kivette az őrlési engedély veszélyes privilégiumát ? Hiszen az egészséges vidéki malomipar volt első sorban a hátunk mögött, tessék csak ma is akármelyik hivatott képviselőjét megkérdezni. Ezen egyetlen nagyobb összeütközésnek keserű ize maradhatott azoknak szájában, akik az iparellenes törekvések vádját szórják a gazdamozgalmakra. Mert más vonalon az ipartámadásnak még czélzatát sem lehet törekvéseinknek imputálni. Támadtuk a kartelleket, támadtuk a hamisitásokat, de sem egyik, sem másik sem nem ipar, sem nem kereskedelem, hanem ezeknek a beteges kinövése. Ezeket a kinövéseket irgalmatlanul megvagdalni minden becsületes embereknek a kötelessége. Ám a borhamisítás ellen indított mozgalomban megint csak kereskedelemellenes akcziót láttattak. A hamisító szemeit törli, a kartelezö jajveszékel s akadnak ebben a beteg társadalomban olyanok, a kik ezeknek a krokodilushangoknak felülnek, akik valami közveszélyes akcziót hajlandók látni abban, hogy a hamisító nem csalhat tetszése szerint, a kartelezö nem adóztathat, a nagyiparba bujt pénzeszsák nem privilegizálhat kiváltságokat. Hát ezek az érdekeltségek és ezeknek a megtévesztettjei méltán félhetik a a veszélyét a gazdatársadalmi mozgalmaknak, hanem az a kisipar ugyan ne féljen tőlük, a tisztes ipar a magasabb fejlettség lépcsőzetén is nyugodtan alhatik felőlük, hiszen tudnia és értenie kell azt mindenkinek, hogy a mezőgazdaságnak nincsen természetesebb érdeke, minthogy biztos fogyasztót bírjon az egészséges iparban. Ezt a princzipiumot jól ismeri a gazdaközvélemény, jól ismeri a kisipar is, jól tudják figyelmez-
KÖZTKLEK, i 899 SZEPTEMBER HO 16. tetés nélkül is mindketten, hogy az egyesült erővel való haladás titka boldogulásuknak. Nem is itt van talán a fájó pont, hanem inkább bizonyos kereskedelmi érdekeken esett csorba. Ez meglehet. A követitö kereskedelemnek kiküszöbölése mindenütt ott, ahol erre okvetlen szükség nincsen, ez ismét egyik princzipiuma a gazda-programmnak. A szövetkezeti mozgalom ezt az elvet hadüzenetté változtatta. A kisember ne adózzék ezután a üzérkedők élelmességének, hanem igyekezzék „egyesült erővel" a saját javára kihasználni az értékésitésikonjunktúrákat. A gabona ne legyen prédára bocsájtott bitangáru, a kölcsönre szoruló kisember ne legyen az uzsorá^, vagy a vidéki takarékpénztárak polipkarjai közé vetett áldozat, hanem a szövetkezeti szervezkedés errejével védje érdekeit ki ahogy tudja. Tartsunk vásárokat, aukcziókat, kiállításokat, érintkeztessük a fogyasztókat a termelökkel minél szélesebb vonalon s ki vele, aki felesleges közöttük. Ily értelemben megvan a hadviselés a gazdamozgalmakban, még pedig igen szép éredménynyel. Éz fájhat a talajt veszített exisztencziáknak és a gátra talált, nagyigényű pénzvállalkozásoknak, de a nemzet szive, amelyhez a közjólét áll a legközelebb, örül ennek. A tisztes kereskedelem megtalálja azért a maga hivatását, a maga feladatait, amelyekre nézve a mezőgazdával szoros egymásra utaltságban áll. Igenis, a közvetítés terhes adóitól való felszabadítás, meg a tisztességtelen tünetek ostorozása, kereskedelmitéren is agrárius kötelesség és ennek a kötelességnek teljesítéséért emelt vádakat szívesen halljuk, azokra büszkék vagyunk. De álljon hát elő az a természetes és jogos kereskedelmi érdek, a melyen az erőszak csorbát ejtett. Mondják meg, hogy az a néhány szerény vívmány itt, az a néhány operáczió ott hol, miben és mikor akasztotta meg az ország kereskedelmi szervezetének nagy gépezetét? Kereskedelem és ipar hivatott szószólói mondják meg, mely vonalon tapasztalták a leintendő agrárius elhatalmasodást?
74—75
SZÁM. 9-lK EVKOLYÁM
közteherviselés terén élvezünk előnyöket azzal, hogy a földadó egyéb közterhekkel együtt a föld jövedelmének csak negyedrészét nyeli el? Mutassa meg már nekünk- valaki, mely ponton hatalmasodtak el az agráriusok, hol és- mikor érvényesült : csak egyetlen főben járó követelésük is annyira, hogy törekvéseik visszaverését a közérdek követelje, hogy elbizakodottságuk ördögét szigorú intelmekkel .kelljen megzabolázni, hogy ipar és kereskedelem a jogosult féltékenység- szemüvegén keresztül nézhetnék térfoglalását! Mutassák meg csak egyetlen halottunkat, megröviditettünket vagy ezekre jelöltünket a közgazdaság életre jogosult tényezői között! Mert mi mindezeket nem látjuk, az elfojtott hasznos exisztencziák fájdalmas hangjait nem tudjuk meghallani. Nem tudjuk magunkat sehogysem a nekünk tulajdonított támadás uri szerepébe beletalálni, sőt ugy érezzük, mintha nagyon is védekeznünk kellene, ilyen magyarázatok után még jobban, mint eddig; ugy érezzük, hogy még a védelem aktív szerepében is oly kevesen vagyunk, hogy nemcsak minden társadalmi erőnket egyesíteni kell, hanem még a kormány önbelátásából folyó jó akaratát sem nélkülözhetjük. Olyan képviseletünk nekünk nincsen, amely befolyását törvényhozási alkotásoknál érvényesítené. Ipar és kereskedelem egyetlen veszélyeztetett érdeke megtalálja ott a maga száz emberét; a mezőgazdaság száz, napi kérdése egy emberre is alig 'talál. Ez ,a szomorú igazság.
Rosszakarat vagy naivság sugalmazhatja csak a közvéleménynek azt, hogy a gazdatársadalmi mozgalmak már túllőttek a czélon, azok a köz érdekében már leintendök, szűkebb mederbe terelendök. Aki tisztán lát, az most is ugy látja a gazdatársadalmat: széttagoltan, egyes alkalmiságok által összecsoportosulva s felbuzdulva, de azután ismét letargiába esve s ami vívmány van egyik vagy másik irányban, az bizony nem annak a nyers erőnek az erőszakos munkája, amely tényleg él a Mert nekünk vannak megfigyeléseink, magyar gazdaközönségben; azt egy lelkes kis csoport kunyorálta vagy czivaa melyek az ellenkezőt bizonyítják. Mi vergődésnek, mint látjuk azt, hogy a körünkön kivül fekvő kodta ki, inkább diadalutnak beillő fáradságos hadakozás érdekeltségek szava előtt létesül a század legnagyobb magyar alkotása s megalakul után s ezt is csak ugy, hogy akadt egy minisztere, aki a Vaskapu-csatorna. Avagy talán nem Magyarországnak óta mezőgazdasági érdek az, hogy a keleti megértette azt, amiről évtizedek Igen lassan haladt termények beözönlésének kaput nyissunk ? hiába beszélünk. szervezkedés Az sem agrárius érdek ugy-e, hogy előre a gazdatársadalmi eredaz ország szivében vámmentesen raktá- s nagy munkával jut szerény rozhassák fel a minden pillanatban piaczra mények birtokába. Aki mást mond, az vethető idegen gabonát? Az sem a mi" farizeuskodik. érdekünk talán, hogy a népek betevő faSok idő eltelik még, mig az ipar latja : a kenyérgabona ára a börze játék- és kereskedelem hozzánk fordulhat szenvedélyének hullámtorlódásai szerint engedményekért, miként azt ma mi igazodjék? Vagy talán ott van az elha- teszszük. Addig ne állítson meg bennünket talmasodás, hogy az olasz bort a hazai semmiféle alakoskodás, hanem amint a kereskedelem a vámszerzödések egér- szegedi kiállítást megteremtettük a közös utjain nyakunkba zuditja? Hogy nyugat munka első eredményeként, haladjunk felől jobban védjük az ipart, mint kelet tovább, jobbra és balra nem, hanem csak ; felől a mezőgazdaságot ? Vagy végül a előre nézve, „egyesült erővel." B. B.
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM.
A miniszterek Szegeden. Csoportban vagy egyenként a kormánynak úgyszólván összes tagjai meglátogatták a szegedi kiállítást. Előljárt természetesen Darányi miniszter, aki már József főherczeg kalauzolása közben olyan alaposan megismerte a kiállítást, mint talán senki más. Mindjárt az első napokban Lukács pénzügyminiszter látogatta meg a kiállítást. Széli Kálmán miniszterelnök szeptember hó 8-án érkezett Szegedre. Kíséretében voltak Darányi Ignáez, Hegedűs Sándor és Plósz Sándor miniszterek, Vörösmarty ős Széli Ignáez államtitkárok, Beniczky Ferencz főispán, Beniczky Lajos alispán, Pásztélyi István, Győry Lóránt és Hollári miniszteri titkárok, Thaly Zsigmond üzletvezető és Steyskal felügyelő. A kormány tagjait Szeged városa s a kiállítási rendezőség lelkes fogadtatásban részesítette, utjok valóságos diadalut volt a kiállítás területéig. A kiállításon Bujánovies Sándor, a rendezőbizottság elnöke, üdvözölte a vendégeket a magyar gazdasági egyesületek országos szövetsége nevében, a hállgatók lelkes éljenzése közt fejezve ki, hogy ez a látogatás fokozza a magyar gázdákban a miniszterelnök iránti ragaszkodást és a kormány iránt a bizalmat. Széli Kálmán miniszterelnök erre igy válaszolt: Igen tisztelt elnök ur, igen tisztelt üraim! Mindenekelőtt fogadják őszinte köszönetemet a magam és minisztertársaim nevében azért a szives meghívásért, amelyet hozzám intézni méltóztattak. De ezen köszönethez én egy másik köszönetet is csatolok. A kormá,ny nevében köszönetet mondok a gazdaszövetség intézőinek azért á szerenesés gondolatért, hogy az első mezőgazdasági kiállítás székhelyéül Szegedet választották. Szeged a nagy, hatalmas magyar Alföldnek méltó központja; Szeged nagy gazdasági ós kulturális hivatással biró fókusza ennek a ,nagy magyar vidéknek, mondhatni, az ország egy nagy részének. Az ilyen kiállítások nemcsak gazdasági, hanem kulturális és nemzeti missziót is teljesítenek, azért nagyon szerencsésnek tartom azt a gondolatot, amely önöket ide vezérelte, Szeged szép városába. Azzal, hogy én minisztertársaimmal együtt a legnagyobb készséggel tettem eleget az önök meghívásának, bizonyítani akarom és bizonyítani akarjuk, hogy Magyarország földmivelési érdekeit Szivünkön hordjuk. Mi tudjuk és meg vagyunk arról győződve és ez irányozza lépteinket, intézkedéseinket, politikánkat, hogy Magyarország földmivelésügyét az állam, a kormány, a társadalom kell, hogy_ ápolja, védje, istápolja és fejleszsze. fÉlénk tetszés, helyeslés és hosszas éljenzés.) És hogy ezen meleg érdeklődésnek élénk bizonyítékát adjuk, azért jelentünk meg, hogy megszemléljük ezt a fényesen sikerült kiállítást, amelyet önök hosszas, nehéz munka eredményeül; mutatnak be, gyönyörködtetésül, buzdításul, oktatásul és erre fog ez nekünk is szolgálni; meg vagyok győződve, hogy ezt a hatást fogja ránk is tenni. Köszönöm még, egyszer a szives megemlékezést. (Hosszantartó, lelkes, éljenzés). Ezután a kormányelnöknek bemutatták a kiállítás rendezőségének jelenvolt tagjait s a kiállítás megtekintésére indultak. A kiállítás megtekintéséhez fűződő mozzanatokat a napilapok tüzetesen ismertették. Ezeknek ismétlésétől e helyen eltekintünk; ki kell azonban emelnünk a miniszterek tiszteletére tartott diszlakoma néhány tosztját, a melyek közöl a Széli Kálmán tósztja bátran beiliik programmbeszédnék is.
KÖZTELEK,
1899 SZEPTEMBER HÖ 16.
A Tisza szállóban tartott fényes díszlakomán az első felköszöntőt Széli Kálmán miniszterelnök mondotta a királyra. Igen tisztelt Uraim! Minden mélyebben érző ember önkénytelenül belsejébe pillant vissza, ha életében valamely számottevő esemény éri, jó vagy rossz. A benső legnemesebb érzelmei közé nyul és azokból hoz fel és azoknak nyit utat. Én ma egy számottevő napot éltem át és kihez fordulhatnék inkább, micsoda érzelmet hozhatnék fel belsőmből, a mely magasztosság, nemesség tekintetében ezzel versenyezhetne, mintha arra gondolok először és ahhoz fordulok, a kire, ha magyar ember gondol, gondolata fohászszá és áhítattá válik és a kinek, ha kíván valamit, kívánsága imává változik át, arra, a kinek minden gondolata, minden szava, minden tette magyar nemzetének, melyet nagy szivébe befogadott, boldogítására van irányítva, Magyarország koronás királyára. (A jelenlevők felállanak.) Husz évvel ezelőtt, midőn egy irtózatos sorscsapás megrendítette az országot és megrendített minden magyar embert, midőn ez a szép, ez a ma méltán az Alföld gyöngyének nevezhető nagy város elpusztult, ihletszerü jóslattal azt mondta : „Szeged szebb lesz mint valaha". És jóslata beteljesült, szebben, nagyobban, mint azt ő maga a nagy szivében megálmodta. És ezért ő megérdemli, hogy ha mindenütt, Szegeden inkább, mint bárhol róla essék az első szó, neki legyen szentelve az első gondolat. És azért én Önöket, tisztelt Uraim, arra hivom fel, hogy ürítsenek velem poharat Magyarország királyának dicsőségére. Éljen ! (Hosszantartó zajos tetszés, éljenzés és taps.) Ezután Páljfy Ferencz polgármester emelt szót, hangsúlyozva, hogy a kiállítás legnagyobb erkölcsi sikerének tekinti azt, hogy a kiállítás alkalmából a város falai között üdvözölheti Magyarország miniszterelnökét, a kinek egészségére üríti poharát. Utána Bujanovics Sándor, a kiállítás rendező-bizottságának elnöke szólalt föl. Megemlékezett a régi barátság kötelékeiről, a melyek őt Széli Kálmánhoz fűzik s lelkes szavakban a miniszterelnök egészségére ürítette poharát, kívánván neki, hogy az ő kormányzata a jog, törvény és igazság uralmát megvalósítsa. Vadnay Andor főispán konstatálja, hogy a szegedi országos mezőgazdasági kiállítás képezi gazdasági és társadalmi téren első nagy sikerét annak a politikának, a mely Magyarországon szunnyadó erőket vezetett vissza a politika mezejére és sok fényes tehetségnek nyitott utatt az érvényesülésre. Nemcsak a maga nevében, hanem a tiszaparti és az alvidéki vármegyék összes lakossága nevében beszél, midőn kijelenti, hogy ahhoz a ragaszkodáshoz és tisztelethez, amelylyel az alföld népe a miniszterelnök egyénisége, hazafisága és államférfiúi bölcsessége iránt viseltetik, azokhoz az érzelmekhez a mai naptól kezdve egy sokat jelentő bizalom csatlakozik a jövőre. Poharát Széli Kálmán egészségére üríti. (Lelkes éljenzés.) Várhelyi Rózsa Izsó Szeged város polgársága nevében élteti Széli Kálmán miniszterelnököt, a parlamenti béke helyreállítása körül kifejtett és jogainkért vívott küzdelmeiért; élteti továbbá Darányi, Plósz ős Hegedűs minisztereket és Széli Ignáez és Vörösmarty államtitkárokat. Ezután következett Széli Kálmán miniszterelnök beszéde. Széli Kálmán a gazdákhoz. Igen tisztelt uraim! Örömmel jöttem ide önök közé, hogy én is szemléljem annak a kiállításnak fényes sikerét, a melyet e szép városban egy szerencsés instituiezióként a Gazda* sági Egyesületek Országos Szövetsége létesített. Eljöttem, hogy okuljak, mint mások, gyö-
1377 nyörködjem benne mint mások és örüljek fényes sikereinek. És önök ez eljövetelt örömünneppé változtatták át avval a szives fogadtatással, azokkal a rokonszenves, megtisztelő szavakkal, melyek felém hangzottak, azokkal a jóleső, jó magyar érzéseket kifejező szavakkal, a melyeket láttam és azért örömünnep lesz nekem ez ma, a mely mindig emlékemben fog maradni, örömünnep, amely megtisztel, lelkesít ós felemel mint gazdát, mert igaza van az én fiatalkori barátomnak, az vagyok szenvedélylyel, testestől-lelkestől. Eljöttem és annak, a mit láttam, örültem és azt, a mit láttam, egy nagy munkának fényes eredményét és a gazdák szolidaritási érzésének egy nagy tanúságát, örömmel üdvözöltem és lelkesedéssel szemléltem, mint gazda; de büszkeséggel tölt el és elismeréssel fogadtam mint az országnak ez időszerint első tisztviselője, a kinek kezére vannak bizva ez időszerint az ország politikai és gazdasági érdekeinek kezelése és gondozása. Hát én szeretem a földet, én szeretem kora ifjúságomtól fogva nemcsak azért, mert azt tartom, hogy ez országban az államfentartó élem a gazda, nemcsak azért, mert azt tartom, hogy az első polgári státus, nemcsak azért; szeretem, mert szeretem a természetet ős szeretem benne a költészetet, és talán többért: mert az a foldjam a rög, a melyet szeretele, és a mélyet szeretünk, a melyhez én ragaszkodom, és a melyhez ragaszkodunk mindannyian, az a föld leheli belénk azt a szent érzelmet és önti belénk elolthatatlanul és kiirthatatlanul, a mély a magyart magyarrá, teszi, a mely a magyart hazájához fűzi és a melyből meriti legközvetlenebbül a hazájához való rendületlen ragaszkodást és hazaszeretetet. Hát igen tisztelt Uraim, megvédeni ezt a földet, megtartani a magyarnak szent kötelessége a társadalomnak és az országnak ; mert a végén is igaz az, hogy akié a föld, azé az ország. Egyiknek sem szabad cserben hagyni a másikat, a társadalomnak sem, az országnak sem. Mindegyiknek meg kell tenni a magáét és elsősorban a gazdatársadalomnak, nagy munkával, nagy kitartással, nagy küzdelmekkel, a melyek azonban eredményre vezetnek, a mint láttuk ma. De, tisztelt uraim, a modern államélet minden gazdasági erőnek állandó és hatályos funkezionálását követeli, egy ország gazdasági ereje ellentálló, nagy csak akkor lehet, ha minden gazdasági érdeknek egyeteme összhangzatos fejlesztésben részesül. Hiszen az állam a maga organizmusában nem egyéb és nem más, mint minden más organizmus; nem lehet ős nem szabad kizárólag és a többi rovására, nem szabad a testnek egy szervét sem egyoldalulag kifejteni a többinek elhanyagolásával, hiszen minden szervnek meg van a maga funkeziója, az egyiknek nagyobb, a másiknak kisebb, az egyiknek kapitális a feladata, a másiknak kiegészítő és segitő a feladata, de az a szervezet csak akkor egészséges, mert abban áll az élet, ha benne minden szerv működik és minden szerv egészséges És azért nem akarhatja a magyar gazda és nem akarhatja a magyar politikus, hógy csalt a földmivelési érdekek — bár első sorban ezek igényelhetik méltán— képezzék' az állam, a törvényhozás gondozásának tárgyát, összhangzatos fejlesztésben, minden irányú fejlesztésben, harmonikus fejlesztésben áll ennek a titka. Legelső, legnagyobb. és legfontosabb féladat az ország földmivélését és gazdasági érdekeit védelmezni. Hiszen — és ebben különbözik a magyar gazda Európa többi gazdájától —: a magyar gazda ebben is liberálisabb és ebben is türelmesebb, ebben is elfogulatlanabb és a magyar gazda tudja — és ebben igaza van — hogy joga van az államtól követelni, hogy az állam védje és támogassa; de nem akarja a magyar gazda azt a többi gazdasági érdek rovására tenni, hanem összhangzásba akarja azokat hozni, mert tisztelt uraim, a háború nem lehet végczélja senkinek sem; a küzdelemben igen, de nem a háborúban fekszik az eredmények titka;
1378 az ellentétek szembeállítása, az eltérések kidomboritása nem lehet feladata senkinek, de igenis egyeztetése, harmonikus egyeztetése minden tényezőnek, minden érdeknek, minden ágazatnak, minden erőnek; az lényegileg a feladata minden téren társadalomnak és államnak egyaránt. Én tisztelt uraim, azt hiszem hogy önök helyeslik ezeket; hogyne helyeselnék? Nem lehet az másképp, mert hiszen önök tudják azt, hogy nem szenved csorbát ezért semmi tekintetben az a főezél és az a főtekintet, hogy Magyarország gazdasági politikájában az alapvető gondolat az ország földmivelésügyének és érdekeinek minden téren és minden tekintetben való fejlesztése. És hogy én önöknek bebizonyítsam azt, hogy tényleg is ezen az uton járok, hoztam velem el önök közé az én igen tisztelt barátom, a fpldmivelésügyi miniszter mellé azt a másik minisztert is, aki szakmájánál fogva a gazdasági élet többi ágait van hivatva gondozni, hogy megmutassam önöknek, hogy összhangban és egyetértésien lehet működni és lehet gazdasági politikát folytatni és megmutassam önöknek, hogy nem szükségképpen merkantilista az, aki a kereskedelmi tárczát és kereskedelmi ügyeket vezeti, abban az értelemben, amint divik ezt néhol jelszóként kidobni, hogy megismerjék önök, hogy mily tisztelettel, mily elismeréssel adózik ennek az ügynek, amely ügynek itt ma ünnepe van és hogy viszont ő is megismerje önöket és hogy lássa, hogy önök sem követelik azt, hogy minden egyebet félre kell dobni és minden egyéb rovására csak egynek kell hódolni. Én azt hiszem, t. uraim, hogy eltaláltam a helyes utat s azért arra a harmonikus együttműködésre és egyetértő és vállvetett működésre és munkára emelem poharamat, amely hivatva van ezen ország gazdasági rekonstrukcziójában egyesíteni minden gazdasági erőt, minden gazdasági tényezőt, minden gazdasági forrást. Első sorban a legnagyobb faktorra, az ország földmivelésügyére, mint arra, amely alapvető gondolata kell hogy legyen a mi gazdasági politikánknak s amely mindenekfelett áll és emelem poharamat arra, hogy a szolidaritási érzés és az a kitartó és szakadatlan munka, amelynek fényes eredményét ma láttuk, az én gazdatársaimat és Magyarország gazdatársadalmát ezután is lelkesítse, ezután is vezesse és ezután is bátorítsa és a küzdelmekben és a munkában, amelyek előtt állanak, istápolja, segítse és támogassa; és meg lehetnek arról győződve, hogy a magyar földmivelésügynek minden legiUm érdekét és minden legitim ügyét ez a kormány, mint minden kormány — mert más magyar kormány nem is képzelhető — istápolni, támogatni, elősegíteni fogja. Nem zárhatom be szavaimat anélkül, hogy egy érzésnek még kifejezést ne adjak és az az érzés bennem él attól a pereztől fogva, midőn ennek a szép városnak falai közé jöttem. Éo is azok közé tartozom, akik annak idején megdöbbentek és siránkoztak afelett a csapás felett, amely ezt a várost érte és majd-majd kétségbe estek a felett, hogy lehet-e a magyarságnak ezt a nagy, ezt a hatalmas fészkét előbbeni erősségébe és jelentőségébe visszaállitani, amire nem neki, hanem az ország és a magyar nemzetnek szüksége van és az a könnycsepp,' amely a mi dicső királyunknak szemében ragyogott, midőn Szeged romjai felett összefacsarodott az ö nagy szive, ez adta meg minden magyar embernek a vigaszt, hogf be fog teljesülni az ő jóslata. És hála az isteni gondviselésnek, Szegednek polgársága, fáradhatatlan, hazafias és derék munkájának, amiért az ország elismerését érdemli, hála a nemzet, hála a dicsőségesen uralkodó király közreműködésének, ez a város előállott szebben, mint valaha és főnixként támadt fel hamvaiból. És hála az isteni gondviselésnek és hála a magyar állameszmé-
KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HÓ 16. nek, hála a magyar nemzet minden érdekének, hogy ez így van, mert egy nagy ország talán nincsen annyira rászorulva erre, de egy kis országnak, mint a mienk, amelynek nehéz feladatai vannak, ha megállani és fejlődni akar, annak nemcsak erős központtal kell birnia, de birni kell a nagyon erős és biztos gyupontokkal a peripheriában is, mert nem élhet meg egy ország tisztán csak abból, ami a központból kisugárzik. Egy országnak erős központja mellett külső fokusokkal is kell birnia, amelyek államfenntartó, fajfenntartó és kulturális hivatással biró gyülhelyei, éltető elemei az egész állami életnek. Az országnak ezen a pontján kiváló fontossággal bir ez a tekintet és ez az, ami engem örömmel tölt al ,és ez az, amiért én igazán, lelkem, szivem mélyéből és lelkesedve örvendezek a felett, hogy Szegedet olyannak találtam, aminő. Bámulom fényét, bámulom kulturális és gazdasági állapotát. Ugy érzem magamat itt, mint bármely szép európai városban. Szeged szebb, mint aminőnek képzelhettem, mert nem láttam, amióta rekonstruálva lett. Ennek az őszinte, hazafias örömnek adok kifejezést, ezt viszem magammal, ezzel a rokonszenvvel és annak a megtisztelő fogadtatásnak az emlékével távozom, melyben Szeged városa engem és minisztertársaimat részesített. Az ő nevükben és a magam nevében ezért Szeged városának köszönetet mondok, poharamat emelem első sorban, az én gazdatársaimért és azért a nagy ügyért, amelyet mi képviselünk és amelyet a kormány minden tekintetben a maga legitim érdemében támogatni fog, másrészt Szeged város jólétéért, felvirágozásáért és boldogságáért. (Szűnni nem akaró viharos éljenzés, tetszés és taps.) A miniszterek elutazása. Szeptember 9-én utazott vissza Széli Kálmán miniszterelnök minisztertársaival együtt kik minden alkalmat felhasználtak arra, hogy a kiállítás sikere felett legnagyobb elismerésüknek kifejezést adjanak. A miniszterek távozása alkalmából a pályaudvarnál a kiállítás és Szeged város törvényhatóságának összes vezető férfiai megjelentek. Ott voltak a többek között: Bujánovics Sándor, Malcomes Jeromos báró, Beniczky Ferencz pestmegyei főispán, Thoroezkay Viktor báró hmvásárhelyi főispán, Vásárhelyi Béla főrendiházi tag, Vadnay Andor csongrádmegyei főispán, Lázár György dr., Vészi József, Kristóffy József orsz. képviselők, Oltványi Pál prépost, Zsótér Andor, Hodossy Lajos törvényszéki elnök, Hamza Géza táblabíró, Lichtenberg Mór, Krzepelka Károly üzletvezető, Forster Géza, Bubinek Gyula, László Gyula h. polgármester, Rainer József főkapitány, Zombory Antal, Bokor Pál, Oaál Endre dr. tanácsnokok, Szarvady Lajos kamarai elnök és többen a város előkelő polgárai közül. Tiz óra előtt pár perczczel érkeztek meg a minsztereket hozó fogatok. Az első kocsiban Széli Kálmán miniszterelnök ült Kállay Albert főispánnal, a második kocsiban Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter Pálfy Ferencz polgármesterrel, a harmadik, és negyedik kocsiban Hegedűs Sándor és Plósz Sándor miniszterek, majd Vörösmarty Béla és Széli Ignácz államtitkárok. A miniszterek kíséretében voltak dr. Eollán Sándor, Oyöry Lóránt, Pásztély Gyula és Páber János titkáraik. A miniszterelnök rövid cerclet tartott, mialatt a jelenvoltaktól barátságos szavakkal vett bucsut. Darányi, Hegedűs és Plósz miniszterek is szívélyesen kezet szorítottak, a tisztelgő urakkal. Temesvár felől tiz órakor érkezett meg a gyorsvonat, melyhez három termes-kocsit kapcsoltak. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok az egybegyűltek éljenzése között szálltak föl a vonatra és még az induló vonat ablakaiból is köszönetet intettek a szegedieknek.
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. A kiállítás
berekesztése.
Szeptember 8-án érte el a kiállítás látogatottsága a legnagyobb arányt, ez a nap egybeesik a miniszterek látogatásával. Ezután a látogatottságra nézve rögtön vasárnap, azaz a kiállításnak eredetileg tervbe vett utolsó napja következik. Éppen a megnyilvánult nagy érdeklődésre való tekintettel, az igazgatóság 8-án kijelentette, hogy a kiállítást 12-ig meghosszabbítja. Ez meg is történt, azonban most már az időjárás nem járt a látogató közönség kedvére. A két utolsó napon beköszöntöttek a hideg, esős őszi idők, amelyek kivált a közeli vidék közönségét tartották vissza a kiállítás látogatásától. Egyébként az élőállatkiállitás minden csoportja egészben vagy részben már vasárnap, 10-én leszerelt, a kiállítás legfőbb "vonzó pontját veszítette tehát. E körülményeknek együttes hatása tényleg meglátszott a kiállításnak csökkent látogatottságán. 10-től kezdve csupán a sorsjegyhuzás és a berekesztés mozzanata vonzott ki nagyobb közönséget. Mutatja ez, hogy a legjobban előkészített rövid tartalmú kiállítás sikere is mennyire koczkázatos, ha kedvező időjárás nem támogatja a vállalkozást. A kiállítás látogatottságára vonatkozólag még csak szeptember 1-től 10-ig rendelkezünk kimutatásokkal; ezek szerint eladatott: napijegy idényjegy Szeptember 1—3. 7780 drb. 1002 drb. 4. 136 , 6700 j, 7975 „ 108 „ 534 „ 6. • 7298 „ 7. 6629 „ 11 M 8. 20,708 „ 137 „ — „ 9. 6511 „ 10. 8292 „ — „ Az egész idő alatt mintegy 85 ezer ember látogatta meg a kiállítást és gyönyörködött annak szépségében, Ez a számarány a rendezőség várakozását jóval túlhaladta. A kiállítást szeptember 12-én minden nagyobb ünnepség nélkül rekesztették be. Este 8 órakor fényes tűzijáték volt; a röppentyűk elsziporkázása után végezetül egy tündöklő felirat világított a sötét éjbe, amely e szavakat tartalmazta: „Egyesült erővel." Éjszaka 12 órakor tizenkét ágyúdörgés hirdette, hogy az első országos mezőgazdasági kiállítás berekesztetett. Az igazgatóság másnap József főherczeghez, a kiállítás védnökéhez a következő táviratot intézte: „A kiállítás igazgatósága a kiállítás mai napon történt berekesztése alkalmából hódoló tiszteletét bátorkodik kifejezni Fenségednek és jelenti, hogy a kiállítás, melynek 78,000 látogatója volt, teljes erkölcsi sikerrel a legnagyobb rendben folyt le." Az igazgatóság tagjai és a főcsoportbiztosok már távoztak Szegedről, a kiállítási iroda azoban néhány napra ott maradt a leszerelés feladatát lebonyolítandó. Ennek megtörténtével visszateszi székhelyét a központba, ahol mindaddig működni fog, míg a kiállítással összefüggő összes ügyeket lebonyolítja, ami még heteket fog igénybe venni.
Tanúságok. A szegedi kiállításnak nem azokról a tanúságairól akarunk megemlékezni, amelyek szakszerű szempontokból méltatandók s részletes méltatásban is fognak részesülni a .Köztelek" hasábjain. Azokból a tanúságokból merítünk itt egyetmást melegében, a melyek a kiállítás rendezése és materiális megoldása körül merültek fel. Hála Istennek fényesen sikerült a kiállítás, arra ok nincsen, hogy egyik vagy másik sikertelenség oka gyanánt bűnbakokat igyekez-
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM. zünk felfedezni, ám bátran elmondhatjuk, hogy minden még jobban sikerülhetett volna, ha az a kibocsájtott szálló ige, hogy egyesült erővel dolgozzunk, a kiállítás létesítésénél érvényesült volna. Sajnos, ez nem volt egészen igy. A kiállítás látogatói közül számosan üres zsebbel és azzal az impresszióval távoztak, hogy a kiállítással kapcsolatos többféle szolgáltatás drága és rossz volt. Ezeket a keserű hangokat a siker örömmámorában is meg kell hallani. A vasúti közlekedés távolról sem bonyolította le simán a nagy személyforgalmat. A budapesti nyugati pályaudvarnál sokan visszamaradtak és kivétel nélkül panaszkodtak a kocsik zsúfoltsága miatt. Ez csakugyan méltányos panasz volt, a melyet az igazgatóság gondoskodása hiába kivánt megelőzni. Az itt tapasztalt szükkeblüségre, nemkülönben a távírói szolgálat tökéletlen ellátására felhívjuk a kereskedelmi miniszter jóakaratú figyelmét. A panaszok javarésze a szegedi lakásuzsora ellen irányult. Szerény szobákért nagy összegeket fizettettek, már pedig azt mondják, hogy efajta sarczolások ellen a rendezőség kötelessége lelt volna biztosítani a közönséget. A rendezőség csakugyan gondoskodott a szállások előkészítéséről, amennyiben e czélból egy külön helyi bizottságot szervezett s a helyi bizottság eleget is tett feladatának, a mennyire tőle telt. Hanem itt kényes ponthoz érünk. A szegedi intelligenczia elzárkózottságába ütközött jó igyekezete. Az intelligenczia nem igen bocsájtotta lakását a látogatók rendelkezésére, igy aztán javarészt olyan elemek teljesítették a házigazdai tisztet, akik ebből ugyancsak hasznot akartak látni. Általában ugy láttuk, mintha a szegedi intelligenczia tudomást sem vett volna a kiállításról. Akik a magyar Alföld hagyományos vendégszeretetére számítottak, ugyancsak, csalatkozva távozhattak Szegedről. Mintha a garasos számitások hazájában jártunk volna, ahol a vendégnek csak a hasznát nézik, aztán hideg szívvel bocsájtják útjára. Kemény vád, vagy talán csak szokatlan szemtől-szembe mondani ilyen kemény állításokat, de egyetlen okunk sincsen arra, hogy őszinték ne legyünk. Az a nvolczvanezer ember, aki Szegeden járt, végre sem fog titkot csinálni tapasztalataiból. És ezek a tapasztalatok oda lyukadnak ki, hogy Szegeden hűvös, nagyon hűvös emberek laknak. Pedig a tartózkodás ezúttal nem volt megindokolva. A kiállítás Szegednek legkevesebb egy millió forint forgalmat hozott. Vendéglőseinek egy része meggazdagodott, fiakkeresei, kik monopolizálták a helyzetet, akár vállalkozóknak csapjanak fel, kereskedelme és ipara uj és nagy lökerőket kapott. Megjelent az ország szine előtt, nagy anyagi és erkölcsi hasznot irtunk javára, anélkül, hogy ennek megszerzéséért maga a nagyközönség a kisujját is megmozdította volna. Szeged város törvényhatóságának buzgalmát és érdemét a közbenjárásnál kisebbíteni nem akarjuk. Buzgó őre volt a lokális érdekeknek olyannyira, hogy az anyagi téren a kiállításhoz fűződő közszempontokat is alája rendelte ezeknek az érdekeknek. A városatyai kötelesség szembe került bizonyos magasabb perspektívából megítélendő kötelességekkel, a melyek bizonyos áldozatot követeltek volna. Ezekkel az áldozatokkal csínján bántak. A város 5000 frtot adott a kiállítás czéljaira; ennek az összegnek a felét csak a hídpénzeken bevette. Helyet is adott a kiállítás számára, de ennek a helynek a berendezése, utak építése, vízzel való ellátása, világítása a kiállítási alapot terhelte. A kiszolgáltatás sokféle organumának igénye megint csak a kiállítás felé fordult. A hivatalos városi apparátus egy része innen keres fáradalmaiért rekompenzácziót. Aki végig lapozgatja a kiállítás számadásait, olyan tételekre talál ott, amelyek semmiféle köz-
KÖZTELEK,
1899
1379
SZEPTEMBER HÖ 16.
hasznú intézmény tervezőjének fejében meg nem fordulhattak. Mert az ilyen tervezgetők elég optimisták arra számítani, hogy a nagy közszempontok kedvéért a kicsinyes helyi és egyéni érdekek is hajlandók áldozatot hozni. Ezúttal ez a számítás csak részben ütött be, a kiállítás szellemi munkásai, akik ezt a mozgalmat megindították s keresztül vitték, azok igenis áldoztak. Áldoztak munkát, fáradságot s áldoztak anyagiakban is. Ákik az anyagbeszerzés és rendezés feladatát hónapokon keresztül végezték, azok mind ingyen dolgoztak, nem abban a reményben, hogy ebből anyagi hasznuk lesz, hanem abban a tudatban, hogy ráadásul anyagi áldozatokat is kell majd hozniok. Pedig ezek a hallgatag muukások nagyrészt szerény hivatalnokok yoltak, tőlük a közügyek sem követelhetik meg méltán az önérdekektől való önzetlen eltekintést. És ezek a hallgatag munkások tudták jól azt is, hogy az erkölcsi siker oroszlánrésze sem az övék leend. De munkába léptek mégis a czél érdekében és munkába fognak állani máskor is, ha szükség lesz reájuk.
iskola, bortermelő országos szövetkezet; aranyérmet kaptak: Gombos László, Kecskemét város közönsége, n.-kőrösi kertészeti egylet, gróf Nádasdy Ferencz, Rajcsáni Albert, Schwabach Zsigmond Géza, dr. Szabó Gyula, herczegSulkowszky uradalma, gróf Teleky László, Tagányi Ferencz, gróf Wenckheim Frigyes, lász-nagykun-szolnokmegyei gazdasági egyesület, Gerendy István. 3. A h o m o k i b o r o k csoportjában. Aranyérmet kaptak: Jálics Géza és Bartucz István; ezüstérmet: dr. Fráter Gyula, Szobonya Bertalan, dr. Gerle Imre, Tóth Ferencz, Balási József, Rényi, Drescher Gyula, Magyari Kossá Sámuel, Michl István, Bartucz István, Lederer Sándor, Hofmeister, Lengyel, Piukovich József, Eszes Mátyás, Baráth Gyula, Csanár János, Kelemen István, Dobosfy Alajos ; bronzérmet: Irsay György, Fajka János, Kiss Gyula, Kátai László, Hertelendy József, Francsek József, Tankó Sámuel, Móczár Andor, Csillag, Szarvady Lajos, dr. Tarányi Sándor; elismerő oklevelet: Pöttle, Gál Testvérek, Pálffy Ernő, Barcsay Károly, Bérczy Mór, Rózsa Nándor, Váry Szabó István.
Erészben nem volt hibás a számítás. De az abbeli számításban hiba esett, hogy a közügyért, a közhaszonért távolabb álló, azonban 4. A h e g y i b o r o k csoportjában. a mozgalomba belevont érdekeltségek is megfelelő arányban fognak áldozni. Aranyérmet kaptak: Tarányi Ferencz, Ez nem történt meg s ennnek következ- Kicsinkó Antal, Láczay Szabó László, dr. ménye a rendezőséget végzetes zavarba sodorná, Horváth Jenő, Hammersberg Jenő, gróf Zichy ha a kiállítás nem remélt látogatottsága eset- Rezsőné, gróf Apponyi Sándor; ezüstérmet: leg kedvezőbbé nem tette volna a kiállítás Tragor Ernő, Orf Gáspár, Nádory Kálmán, mérlegét. Willinger Márton, gróf Zichy Rezsőné, Hunyadi A morál ebből az, hogy anyagi garan- Imre, Rébay Antal, Szeép László, Szigl József, cziák nélkül egy mezőgazdasági kiállítás semmi- Miklós Ödön, Rombay, Molnár János ; Bronzféle városban nem üthet tanyát. A kiállítás érmet nyertek: Grabowszky Román, Nagy rendezősége egy közhasznú intézmény vagyona Gábor, Gyimóthy Jákó, Reichl Simon, Vajda fölött őrködik akkor, amikor számol. Annak Lajos, Saxlehner Andor, br. Augusz Károlyné, fukarkodnia kell. Gyengéd tekintetek, kimé- ] Hoch József, br. Kemény Giza, Dietzl József, letességi és előzékenységi szempontok tékozlóvá br. Perényi, Fördős Dezső, Drechsler Béla. nem tehetik. Méltán elvárhatja, hogy azt az 5. A bor és p á l i n k á k csoportjában. indirekt hasznot, amelyet egy városnak juttat, megfelelően viszonozzák is. Ha erre nézve Ezüstérmet nyertek: Krishábar Lajos, biztosítékot nem talál, nem ütheti fel a sátrat. | Koppély Géza. A jövő kiállítás helyét mindenesetre ennek a tanúságnak a nyomán fogják megválasztani. Baromfi-kiállitás. Nem szívesen irtuk le ezeket a szavakat jury működésének eredménye e kös kívánjuk, ne is találják túlságosan keserűeknek. Bizonyára nem Szeged város, a kiállításTyukoknál: ban is résztvett vezetőinek egyéni buzgalmán s jóakaratán mult, hogy ez igy történt, hanem Állami baromfi-telepek gazd. intézete, azon a konzervatív, zárkózott szellemen, amely állami földmives-iskolák kiállítása versenyen előtt meg kellett hajolniok. Tcivül áll.
A kiállítás díjnyertesei. (Pótlólag a „Köztél-k" 72-73. számában közlöttekhez.) Borászat és szölőszet. A dijak megosztása következő: 1. A g y ű j t e m é n y e s
kiállításban.
Díszoklevelet nyert: Lévai Simon és Adamovics Sándor; elismerő oklevelet: dr. Simkó József, Schulz Simon, Hegedűs József, Mayerfi Zoltán, Regdon Sándor, Gönczy Sándor, a Szilágymegyei gazdasági egylet, adai földmives-iskola, Görög Gáspár, Weisz D. H., Hoffmann Vilmos, Hofímann Lajos, dr. Eltér Vilmos ; aranyérmet kapott: Emmerling Adolf, Schottola Ernő, Ottovay Károly, Szarvady Lajos, Willinger Márton, Barcsay Károly, gróf Nádasdy Ferencz, Polgár Henrik, Sulkovszky; ezüstérmet: Szigeti Sándor, Király Alajos, Ammon Antal, Gallik Alajos, Ormódi Béla, szőlőteleprészvénytársaság, Békéi Lipót, Ungvári Mór, Móczár Andor, Ivántsy Aladár, dr. Balizi Endre, Ganzer János, Rózsa Nándor, Szobonya Bertalan ; bronzérmet: Sármezey Árpád, Bán Zoltán, Forster Géza, Korosy Emil, Krausz Péter, Gál Testvérek.
Aranyérmet kapott: dr. Krausz Henrik ; ezüstérmet: Mayda János, Hreblay László; aranyérmet és díszoklevelet: Réni Erzsébet. Keresztezésekért: Aranyérmet ós díszoklevelet: Böhm Mária ; ezüstérmet: Moller Istvánné, Limgner N., Gergely András, Merkens C., Bőhm Mária, Frank János, Moller István. Koppély Géza aranyérmet és díszoklevelet nyert. Díszoklevelet nyertek: Smorl Bernát, Futner János ; Fittler Sándorné oklevelet és ezüstérmet; Hauer Béláné aranyérmet és díszoklevelet ; Hauer Géza díszoklevelet. Kiálitási oklevelet nyertek: Ádám Tamás, Balogh János, Verzár Márton. A délvidéki gazdasági egyesület díszoklevelet és emléktárgyat, úgyszintén Gudlusz Béláné is. A pulykáknál: Magra János aranyérmet nyert; Such Dezsőné, Baross László és Zacharius Dezső ezüstérmeket. A vizi s z á r n y a s o k n á l :
Aranyérmet nyert: L. Hullier ; Balogh Gergely, Moller Istvánné, Lingner A. C., gróf Teleky Arvéd és neje ezüstérmeket nyertek ; 2. A borcsoportban. báró Gudlusz Béláné és Koppély Géza bronzDobos Díszoklevelet nyertek: az erdélyi pincze- érmet nyertek. Kiállítási oklevelet: egylet, kegyes tanitó-rend, ménesi vinczellér- , Gyula és Martens Gaesár. Pénzdijakat nyer-
KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HÓ 16.
1380 tek: Ambermann Péter 20 koronát, Varga István 30 koronát, Oonáth Mihály 10 koronái.
A Indáknál: Aranyérmet nyertek: Mészáros Mihály és Koppély Géza; ezüstérmet: Knapecz János, Pipnig Istvánné, Marossy Pálné, Bogyay Zsigmond, Hus Antal, Ginder Ignáczné, Mugda János, Mészáros Jánosné, Bauer Róbertné; díszoklevelet és bronzérmet; Grasselly Miklós, Tinta Sándor, Pekulies Olga, Balogh György, Peesodí Lajosné, Pogány Ödönné, Fittler Sándorné, Grasselly Miklós, Czapáry Dénés, Moller Istvánné, Graefl-Pirnay Szeréna. A galamboknál : Aranyérmet nyertek : Frank János, Fekete Jánosné, Mészáros Zoltán; ezüstérmet-. Poholovits György; Landesberg és ifj. Karácsonyi Gyula díszoklevelet. Eszközöknél: Klinger hizlaló-telepe ezüstérmet, Igáli Szvetozárné díszokleveleket és emléktárgyat, Blum Izsák és Deutsch ezüstérmet, Villamos költőgép kiállítási oklevelet, Olonéhl Ottó ezüstérmet és oklevelet nyertek. Ebkiállitás. A kiállításban 130 kutya vett részt. Első dijakat nyertek, az agarak közül: Szécsi Illés Nyirkosa, Jakabffy Dezső Gyöngye; az orosz agarak közül: Beck Alfréd Princze; a német vizslák közül: Buzzi Géza és Profáld Ferencz Áronja ; a pointerek közül: Fónagy József Pickje, az angol setterek közül: Fónagy Lord Bergje, mely az elnök tiszteletdíját is megnyerte és ugyannak Miss IL-je; az ír setterek közül: Storez Mátyás Luczyje, a tacskók (daxlik) közül: Kosties Labud és Bedő Béla Edelrothja, Frau Katicza Corvinusa, Champion Hannes Forstja és Hannickelje, a hajtó tacskók közül ugyancsak Kosztics és Bedő négy ebe; a foxterrierek közül: Hajós Jenő Postillonja és Carryje, a bernáthegyiek közül: Kobek Kornél Lockja, a német doggek közül: Feld Kálmán Boris és Minkaja, a magyar komondorok közül: Kempner Ernő Tiszaja, a kuvaszok közül: Strasszburger Emil Hattyúja. Dr. Kohner Adolf birtokának pásztorai sepcziális magyar fajú puliikat állítottak ki, melyek közüf a Bundás nevü nyerte az első dijat. Kiállítási tárgyakra nézve első dijakat nyertek: Stephan Nándor ékszerész és Hans Fattinger husrostos eblepény-gyáros, aki a kiállítás alatt ingyen látta el az ebeket eledellel.
Máté Vácz, szép mézeiért. Roller József Szemer, mézpergetőért. Ezüstérmet nyertek: Adelmann Ádám Mácsa, szép méz és csinos kiállításért. Koller József N.-Pécska, mézpergetőjeért és jó kaptárjáért. Voyt Gergely Szamos-Ujvár, mézből készült jó italáért. Joó István Komárom, gyűjteményes kiállításáért. Hoffmann Ede Versecz, mézboráért és mézlikőrjeiért. Pindorfer Ede Komárom, kaptáraiért. Láng Lajos K.-Harta, kiállított tárgyaiért. Ludvig Ede Gerlach, méz és viaszért. Szénássy Ferencz gyűjteményes kiállításért. Veszelszky Pál Pitvaros, szép boxeseiért. Csucsor Júlia Komárom, mézeiért. Tóth János Gödöllő, a kiállítás méhészeti csoportjának rendezéseért. Forgács Lajos Arad, kiállítási csoportjának rendezéseiért. Bronzérmet kaptak: Albert Ödön CsikSzereda, Erdei Mihály Földeák, Kustér Lajos Pest-Csanád, Lengyel Antal Szolnok, Lucza Malétius Keper, SZÍVÓS Gyula Szeged, Vízhányó István Földeák. Czich Kálmán B.-Szt.-András, Debe Gábor Rahó, Gerhardt Imre K.-Harta, Illy János Üj-Pécs, Pollák József Budapest, Híves Pál Perbete, Monz Gyula Ács, Serlein János Kéthely, Verseczi méhészeti egyesület Versecz, Jaul Miklós Fehértemplom, Mladin Gergely Kurtics, Andreykovics József Fehértemplom, Kiczinger Adolf Versecz, Széli József Szeged, Vánky Imre Szeged, Schulz Pál Szőllős, Baky Vilma Békés, Komendó István Apell, Pevész Menyhért Fényes-Litke, Sárhegyi Károly Póhalom, Seres Lajos Ref.-Kovácsháza, Baralovits Gyula Tömösd, Hobert Béla TarnóVára, Szalontai Mihály Békés, Matosek Bálint Stomfa, Menko Mihály Szeged. Kiállítási oklevelet kiállított tárgyakért: Bács György Bánfi-Hunyad, Bajos Pál Földeák, Benedek Gábor és neje Csik-Szt-György, Kalauz András Királyfalva, Kovács Gábor Félegyháza, Kolozsváry János Gógánváralja, Szabó Kálmán Debreczen, SZÍVÓS Gyula Szeged, Beliczay Ignácz Budapest, Csete Károly Piros, Koproman Gusztáv Szdnok, M. kir. fegyintézet Nagy-Enyed, Vas Árpád Bodola, Wimher János Kaposvár, Czeiler Géza Kaposvár, Koczor Gyula Komárom, Schmidl Gyula Ács, Stujber József Kozló, Vojdicsek Pál Komárom, Lendler Nándor Versecz, Lendler Rezső Versecz, Milkovits János Versecz, Stankó Gusztáv Szepes, Neidinger János, Péczeli méhészkör, Tocsek Miklós Somorja, Baki István Békés, Hegedűs József, Csergő Gyula Borosjenő, Dovna Jakab Báes-Feketehegy.
Versenyen kivül maradt a selyemtenyésztési fölügyelőség. Díszoklevelet kapott 2, Pauksch H. Budapest, Röck István Budapest, arany-érmet 5. Dungyerszky Lázár B.-Szt.-Tamás, Lábdy A. és fia Szeged, Patzauer Miksa Szeged, Pálfy-Testverek Szeged, Pick Márk Szeged; ezüstérmet 9, bronzérmet 2, kiálltási oklevelet 2.
Díszoklevelet a következők kaptak: Abend András N.-Enyed, kiépített üvegharangért. Bocskay Sámuel Csap, czélszerü méhészeti eszközeiért. Bánííy Albert báró Válaszút, kiállított tárgyaiért. Jalsovszky János Dávidháza, kiállított mézeiért. Kakucsi Liebner József Kakucs, mézeiért. Kiszely Ede Takta-Harkány, jóminőségü méhtermékeiért. Kis Illést mézeiért. Magyari Kossá Sámuel Tápió-Szt.-Márton, mézeiért. Podmaniczky Géza báró Nyir-Bakta, mézeiért. Dr. Király Gáspár Jászberény, mézeiért. Pohánka Ödön Csővár, mézeiért. Komáromi gazdasági egyesület méhészeti szakosztálya gyűjteményes kiállításért. Baranyai Géza Kurta-Kesz, mézeiért. Fehértemplomi méhészeti egyesület gyűjteményes kiállításáért. Tassy Géza Puszta-Monostor, mézeiért. Bákosvölgyi méhészeti egyesület Péczel, mézpergetőért.
Pénzjutalmat nyertek : Bajusz Pál Földeák 25 irtot, Hannemann Lippai János Szatymaz 25 frtot, Kovács Gábor Kétegyháza 15 frtot, Szalontai Mihály Békés 10 frtot, Vojdicsek Pál Komárom 10 frtot, Nemes Sándor Zeno 10 frtot, Vén Árpád Bodola 5 frtot. Köszönetet mond a biráló-bizottság: a földmivelési miaiszternek a kiállítás felszereléséhez való hozzájárulásáért, mely tárgyak a Gödöllőn felállítandó méhészeti gazdaság szemléltetési eszközeivé lesznek. Báró Ambrózy Bélának saját és az Ország különböző helyeiről készíttetett, illetőleg összegyűjtött méhes-fényképekért. Továbbá Kovács Antal méhészeti felügyelőnek a kiállítás méhészeti csoportjainak csinos, ízléses és sok fáradsággal gondos rendezéséért. Tóth János és Forgách Lajos szaktanároknak a kiállítás rendezése körül tanúsított fáradhatlan buzgóságukért. Kühne Ferencznek pedig a kiállításnak és az arra küldött tárgyainak való emeléséért. Tejgazdasági kiállítás.
Aranyérmet kaptak: Matasek Bálint Stomfa, kiállított tárgyaiért. Tihi Miklós Budapest, mézboráért. Zimahy Vazul szép mézeiért. Lakatos Károly Komárom, szép mézeiért és irodalmi tevékenységéért. Kovács Antal Budapest, a kiállítás méhészeti csoportjának szakszerű és diszes rendezéseért. Balla Kálmán Ujszász, szépen kiépített boxeseiért. Molnár
E csoportban a következő dijakat Ítélte meg a biráló-bizottság: Arany-érem: Bajor herczegség sárvári uradalma puha sajt, Andrássy Géza gróf parnói sajtgyára ementáli, Kuniczer Mihály, Mosócz liptói juhturó, báró Nyáry Béla Hont-Varsány. Ezüst-érem: Tejszövetkezet Detta vaj, Galli Buttkó, Zemplén sajt, Pécsi tejcsarnok,
A méhészeti kiállítás.
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. csemegesajtok, Valló Tivadar, zólyomi juhturó, Szopkó Sándor, késmárki juhturó és Tejgazdaság, gr. Teleki, Szántó Gyula, kendi-lónai csemege juhsajt, Bernoth János, Breznóbánya, különös juhturó, Kiszter Mihály, Uj-Verbász, vaj és sajt, Guttmann Gyula, *Liptó-Szt.-Miklós, Hanusellmann Albert, Pécs-Ujfalu, grói kárpáti tejgazd., téglasajt, trappista sajt. Kiállítási oklevél \ Báró Steiger-féle jószágigazgatóság Szeptencz-Ujfalu emmentali és csemegesajt, Randel és Levkovics juhturó, Kohn József Losoncz juhturó, Grusbach Samu Rozsabély juhturó, Valló János, Ó-Tura juhturó. Házi- és mezőgazdasági ipar. A kitüntetések az egyes alcsoportok között a következőleg oszlottak meg : a) A. házi és népipari csoport. Díszoklevelet kapott 4, Szegedi áll. segélyezett nőipariskola. Magyar keresk. muzeum Budapest. Torontáli szőnyeggyár részv. társ. Nagy-Becskerek. Aradi kereskedelmi és iparkamara. Arany-érmet 15. Áll. kosárfonó iskola Békés, a debreczeni, nagyváradi és szegedi keresk. és iparkamarák, Árany Irén Szeged, Bizekné Perisics Paula Tőrök-Becse, Istvánffy Istváné Török-Becse, Kovalszky Sarolta NagyElemér, Láng Nina Sz.-Elemér, Nedelovits Lajos 'Debreczen, Sohler István H.-Nánás. Ugocsamegyei iparfejlesztő bizottság N.-Szőllős, özv. gróf Hessenstein Mórné Tur-Terebes, Csorba Samu Brassó; ezüst-érmet 11, bronzérmet 16, kiállítási oklevelet 39. b) Mezőgazdasági i p a r i csoport.
c) K a p c s o l a t o s ipari csoport. Versenyen kívül maradt budapesti kocsigyáros.
Beitter István
Bírálaton kívül helyezett a jury 4 kikiállítót. akiknek készítményei nem magyar eredetűek és igy a legcsekélyebb méltatást sem érdemlőkön és a más csoportba elhelyezetteken kivül összesen 135 kiállító nyert kitüntetést. Ezen kivül díszoklevelet kapott 7. Állami agyagipari tanműhely H.-M.-Vásárhely, Kosárfonó-szövetkezet Apatin, Salzmann és társa Szeged, Szegedi kenderfonó-gyár, ifj. Thiel Konrád Uj-Futtak, Montalion József Szabadka, Landesberg Mór Szeged; aranyérmet 16. Valkó és Viederker Szeged, Szál Testvérek Apatin, Paral Pál Szeged, Gáspár Bertalan Kistelek, Király Bernát Szeged, ifj. Hódács János Szeged, Bellán Mátyás BácsCséb, ifj. Schneider Vilmos Torzsa, Montalion Lajos Bezdán, Beocsini czementgyár Újvidék, Witz Ferencz Újvidék, Rothmann Imre Szabadka, Szegedi téglagyár, Szedi keramit- és mütéglagyár r. t., Engel Lajos Szeged; ezüstérmet 40, bronzérmet 26, kiállítási oklevelet 50 kiállító. Buzgó közreműködésért is szavazott meg az össz-jury elismerő oklevéleket. Ilyeneket kaptak : dr. Lakos Imre, szentesi polgármester, Kovács Pál szentesi ipartestületi jegyző, Ehmann Ferencz apatini ipartestületi és szövetkezeti jegyző, Lugosi Döme, a szegedi téglagyár-részvénytársaság igazgatója, Giesswein Jakab, Selyemtenyésztési főfelügyelő Szabadkán, Fábry János, a Pauksch-gyár mérnöke, Reitter Ödön kocsigyáros.
7 4 — 7 5 . SZÁM.
9-lfc
ÉVFOLYAM.
I. országos szőló'szeti és borászati kongresszus. (Szeged, 1899., szeptember hó 8., 9. és 10-én.) A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége által kezdeményezett, immár fényes sikereket felmutató első országos mezőgazdasági kiállításnak egyik jelentős momentuma az I. oszágos szőlőszeti és borászati kongreszszus, melyet szeptember 8-án és 9-én tartottak meg az uj-szegedi vigadó nagytermében. Nagy súlyt kölcsönzött a kongresszusnak az a körülmény, hogy megjelent azon Darányi Ignáez földmivelésügyi miniszter is, akinek beszéde meggyőzte a kongresszus mintegy 500 tagját arról, hogy a szőlőink felújításának kérdése a földmivelésügyi kormáDy jelenlegi vezetője kezében jó kézben van. A kongresszus lefolyásáról az alábbi tudósításban számolunk be. Első nap. Délelőtt VülO órakór teljes számban együtt voltak a kongresszus tagjai, akikhez Engelbrecht Károly országos szőlőszeti és borászati főfelügyelő intézett lelkes beszédet, felkérve, hogy elnökséget és funkczionáriusokat válaszszanak. Megválasztotta ezután a kongresszus egyhangúlag elnökül : Bernát Béla orsz. képviselőt, alélnökökül Hertelendy Ferencz, Barta Ödön és dr. Szabó Gyulát, főtitkárul dr. Drucker Jenőt, titkárok Kecskeméty Géza és Vastag János, jegyzőkönyvvezető dr. Drucker Jenő. Az elnök megköszöni a kongresszus bizalmát az ő és megválasztott társai nevében. Hangsúlyozza, hogy a szőlőszet kiváló fontossággal bir hazánk közgazdaságában. A kezdet nehézségein átestünk ugyan, de sok javítani, tenni való van még hátra. Ilyen a homoki szőlők helyes kezelése, a jégbiztosítás, a szőlők ellenségei ellen való védekezési mód stb. kívánja, hogy a szőlészeti kongresszuson felhangzó eszmék a teljesülés stádiumába jussanak. Ezután dr. Drucker Jenő főtitkár felolvassa, hogy a kongresszusra: Képviseltetésöket a következő gazdasági egyesületek jelentették b e : Biharmegyei gazdasági egylet Nagyvárad, képviseletében Molnár Lajos, Hoffmann Henrik. Erdélyi pinczeegylet Kolozsvár. Győrvármegye gazdasági egyesülete képviseletében Jaross Sándor választm. tag. Komáromvármegyei gazdasági egyesület képviseletében Ágoston Miklós g. egyl. titkár. Sopronmegyei gazdasági egyesület képviseletében Haller József kir. tanácsos, szakoszt. elnök. Szatmármegyei gazdasági egyesület képviseletében Poszvék Nándor g. egyl. titkár. Vasmegyei gazdasági egyesület képviseletében Röszler Károly ig. titkár. Beregmegyei gazdasági egylet képviseletében Czeiner Nándor és Stenczel Mihály egyl. titkárok. Ezután a kongresszus tulajdonképpeni tárgyaira tért át. Az első előadás volt: Bácz Sándor m. kir. vinczellériskolai igazgató előadása „homokszőlötelepitésröl, talajelökészitésröl." Kifejti előadó, hogy a homoki szőlők értékesítése sok ideig senki sem gondolt, a helyes ültetés, müvelésre súlyt nem fektettek mindaddig, mig az 1875. évben fellépett filloxera a hegyvidéki szőlőkben rohamos pusztítást nem vitt véghez. Ma már szőlőtermelőink 50%-a homoki, de a jövőben inkább a hegyi szőlő lesz kultiválva. A jó homoki szőlőhöz jó homokterület, jó szőlőfajták és helyes mivelési eszközök szükségesek. Ma még mindenki arra figyel, hogy a homokszőlőterület talaja immúnis legyen.
KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HÖ 16. 7 Beszél a homoki szőlők helyes kezeléséről, ültetéséről, kifejtve, hogy általános fogyasztásra alkalmas asztali borok termelése képezze gondoskodás tárgyát a homoki szőlőtulajdonosoknál. Előadása közben jő a terembe Dobokay Lajos borászati kormánybiztos, akit az elnök a kongresszusnak bemutatván, a következő beszédet intézte a kongresszushoz. „Abban a szerencsében részesültem, hogy a mai kongresszuson, illetőleg annak folytatásán is Ö Exczéllencziája Darányi Ignáez földmivelésőgyi miniszter ur képvisele-tében részt vehessek. Nem kell hangsúlyoznom, hogy a szőlőmivelés érdekei mennyire szivén fekszenek miniszterünknek és általában kormányunknak. Tekintettel arra, hogy az állam mely vidékén kellene ezen kulturális ágat támogatni, a kormány készséggel tesz meg mindent, amint már erről meggyőződhettek. Nagyon természetes azonban, hogy az a felfogás, amely az elpusztult hegyvidékek és a sikföld között létezik, bizonyos nuanceot, árnyalatot hoz létre azon tevékenységben, melyet a kormány kifejt. Amott a hegyvidéken létező és pusztuló exisztencziák biztosításáról és újra lábraállitásáról van szó, ellenben síkvidéken, nevezetesen homokon már létező/vagyonnak a fokozásáról. Ez természetesen mindkettő egyformán fontos a nemzeti vagyon gyarapítása tekintetében. Mindamellett természetes konzekveneziája a dolognak az is, hogy a kormány azokon a vidékeken, oly mélyen és azon eszközökkel előre, hol a nemlét-kérdés, mint a vagyonosodás egyik emeltyűje szerepel. Mindamellett ismétlem, hogy a miniszter ur Ö Exczellencziája a legnagyobb figyelemmel és érdeklődéssel kiséri mindkét téren való működést és jeléül ennek bizott meg engemet, hogy az ő képviseletében itt résztvehessek. Van szerencsém a kongresszust üdvözölni és egyszersmind kérni, hogy a mai ülést addig megtartani méltóztassék, mig Ö Exczellencziája személyesen üdvözli a kongresszust, miután most Széli Kálmán miniszterelnök úrral egy kis körutat tart a kiállítás területén." (Éljenzés.) , Bácz Sándor előadó terjesztette ezután elő határozati javaslatát. Mondja ki a kongresszus, hogy: 1. Kívánatosnak tartja alkalmas módon arra figyelmeztetni a homoki szőlőtelepitőket, hogy csak oly immúnis homokterületeket ültessenek be szőlőkkel, melyek minden tekintetben alkalmasak szőlő létesítésére. 2. Kívánatosnak tartja, hogy a homokon főleg általános fogyasztásra alkalmas borok előállítására törekedjenek a szőlőbirtokosok. A kongresszus az előadó javaslatát vita nélkül egyhangúlag elfogadta. Ezután Zauner Richárd a magyar szőlőtelep részvénytársaság igazgatójának előadása következett a „borkezelésről, különös tekintettel a homoki borokra." A homoki bor nagy keresletnek örvend, mely annak nagy savtartalma miatt könnyen házasítható a hegyi borokkal. Az igazi borkezelés nem a pinczében, hanem a szőlőben kezdődik s a következő elvek követendők: 1. a szőlőfajok helyes megválasztása hely és fekvés szerint, 2. tiszta ültetés, korán érő, vörös és fehérbort nem szabad összekeverni. A szüretelést akkor kell tartani, mikor a szőlőszem még friss és duzzadt. Sokáig késni nem szabad, legfeljebb az asszuborkezelésnél. Az alábbi határozati javaslatot terjeszti be : Felirat volna a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez terjesztendő, hogy ne csak% szőlőszeti felügyelőket alkalmazzon a bortermelő vidékeken, hanem a szükséghez képest oly borászati félügyélöket is, akik kizárólag a szőlők kezelésével foglalkozzanak és a kívánalomhoz képest a szőlősgazdáknak útmutatásokkal, tanácsokkal szolgáljanak, mert nemcsak jól termelni, han<m a termést jól kezelni is kell tudnia a
1381
A javaslat felett nagyobb vita folyt, melyben résztvettek Mezey Pál, Siklóssy Gyula, Szobonya Bertalan, Dobokay Lajos, Kosinszky Viktor, akinek beszéde közben nagy éljenzés közt lépett a terembe Darányi Ignáez földmivelési miniszter, a kihez Bernáth Béla orsz. képviselő a következő beszédet intézte: „A szőlőszeti és borászati kongresszus nevében üdvözlöm Nagyméltóságodat, hogy értekezletünket megjelenésével szerencséltetni méltóztatott (Zajos éljenzés.). Nagyméltóságod bölcsessége felismerte, hogy a szőlőtelepítés mily fontos szerepet játszik hazánk közgazdasági életében, felismerte azt, hogy az ország vagyonosodása ezen közgazdasági ágában mily nagy erő rejlik és ezért lelkesedéssel, hazafiúi önzetlenséggel, szeretettel maga megadta az irányt és oly intézkedéseket tett, a melyek, hazánk szőlőszetét hivatva vannak előbbre vinni. Nagyméltóságod ezen hazafias intézkedésével bennünket szőlősgazdákat nagy hálára kötelezett, (Igaz! Ugyvan! Hosszantartó éljenzés.) és a szőlősgazdák soha sem fogják elfelejteni Darányi földmivelésügyi miniszternek a szőlőszet terén .kifejtett tevékenységét, midőn tehát ezen érzelmünknek nyilvánosan itt a kongreszszus színe előtt kifejezést adni bátorkodom, felkérem Nagyméltóságodat, hogy majd hozandó határozatunkat mérlegelni és önzetlen törekvéseinket támogatni kegyeskedjék." (Éljenzés.) Darányi Ignáez földmivelésügyi miniszter a következőleg válaszolt: „Nagyságos elnök ur, tisztelt uraim! Ha a mai napon nekem csak egy perez jutott, hogy én a kiállítás megtekintésétől és tisztelt kollegáimtól elszakadjak, ezt a néhány perczet önöknek kívántam szentelni (Zajos éljenzés.) és pedig azért, hogy egyfelől azon fontosságot jelezzem, melylyel a szőlőfelujitás és szőlőtelepítés egész Magyarországra nézve bir és másfelől, hogy nyilvánosan elismerjem azokat az eredményeket, amelyeket csak az önök munkája, az önök szorgalma és az önök kitartása mellett felmutatni lehet s amely önöknek az egész ország szölősgazdaköZöriségének becsületére válik. Működésűnkben, melyet azt hiszem tisztelt uraim befejezettnek soha sem tekinthetünk (ügy van!), nekünk folyton ujabb feladatokkal kell megbirkóznunk, ujabb feladatokkal megküzdenünk és szembeszállnunk és remélem, hogy a szőlőtelepítés és felújítás nagy munkájával megfogjuk mutatni azt az életrevalóságunkat, a mely a magyar fajnak egyik kiváló tulajdonát képezi. (Éljenzés.) Én magam is szőlősgazda vagyok (Hosszantartó éljenzés és taps), amint az önök körében megjelentem, mint az önök kollégája, akinek gondolkozása érzelmei, érdekei ugyanazok, mint az önöké és legyenek meggyőződve, hogy valamint azt tartom, hogy Magyarország gazdasági fejlődésében alig van fontosabb mozzanat, mint az az örvendetes lendület, mely ugy a homoki, valamint a hegyiszőlőterületeken általánosan megindult, éppen ugy a szőlőtelepítés és szőlőfelujitás kérdése, mindazok a kérdések, a melyek ezekkel kapcsolatban vannak, ugy mint a borértékesítés, a szövetkezeti kérdés (Igaz! Ugy van!) a borhamisítások meggátlása, az okszerű és helyes pinczekezelés, ezek mind gondjaink tárgyát képezik (Hosszantartó éljenzés és taps). Kérem iehát önöket, hogy ezen hazafias munkámban, a melyet remélem a késő utódok is áldva fognak emlegetni, ezen hazafias vállalatban legyenek munkatársaim, mert én is munkatársakul tekintem önöket és iparkodni fogok azon, hogy az önök jogos érdekeit előmozdítani minél többször alkalmam legyen. (Éljenzés.) Elnök: Hálás köszönettel vettük Ö Exczellencziája imént elhangzott szavait és azt hiszem, hogy a kongresszus minden egyes tagja érzelmeivel találkozunk, midőn kinyílván íi<mh. hogy a kongresszus Ö Exczellencziáját diszelnökévé választja. (Zajos éljenzés.) Ezek útin
KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HÓ 16.
1382 kérem a vitát folytatni és felkérem Kossinszky urat, hogy megszakított beszédét folytassa. Ezután a kongresszus elfogadta a javaslatot. Délután a kongresszus tagjai két részre oszolva, Szeged város környékén szőlőtelepeket tekintettek meg. Második nap. A kongresszus másodnapi ülése a városháza nagytermében tartatott meg. Első előadó Heinrich József „a bor és csemegefajok megválasztásáról a homokon." Hazai homokszőlő müvelésünk gyönyörűen halad előre. Sok parlag föld lett szőlősitve. Kecskemét, Szabadka, Horgos, B.-Almás és mindenütt megtörtént a telepítés. A homoki szőlőtelepítés a csak mezőgazdasággal foglalkozó népnek uj kenyeret szerzett. De sok helytelen eljárás volt a múltban, többek között az, hogy olyan borokat akartak termelni, melyek csak a borminőséget vették figyelembe. Ez nem helyes, mert a hegyi borok csak jobbak bármikép, mint a homoki borok. Ezért ajánlja, hogy a homoki szőlőből csak nagy mennyiségű asztalibor termesztessék. A földnek azután immúnisnak kell lenni és különösen a következőkre kell ügyelni a homoki szőlők termelésénél: 1. a fekvés emelkedett legyen; 2. a föld ne legyen nyirkos; 3. a terület ne legyen sovány növényi anyagokban; 4. a terület ne legyen buczkás; 5. a csemegeszőlő alatti területen a humusz sok legyen. A telepítendő szőlőfajták megválasztására kell ügyelni és ezért a következőket ajánlja: A vörös borfajokat (Schiller-bor),nem érdemes a homokon termelni. A fajok a következők, melyek mégis ajánlhatók. a) nemes kék kadarka, b) oporto, c) nagyburgundi, d) aramontok. A terület fekvését és érési idejét tekintetbe kell venni. Pl. a korán érő fajok az alacsony, a későn érők, valamint a vörös borok csak a magas területen tenyésznek jól. A szegedi homokra a mustos, erdei fehért és a kövidinkát ajánlja, de ez utóbbit az előbbiekkel való összeházasítással. A csemege-fajok tenyésztése elüt a borszőlő tenyésztésétől. Mig a borszőlőt egy fajt nagyobb mennyiségben, addig csemegeszőlőt többfélét kell tenyészteni. De meg a csemegefaj szőlők sok tudást, gondot igényelnek. De ha ezt a gazda tudja, ugy a csemege-szőlőtermelése jó eredménynyel jár. Különféle csemegeszőlőket ajánl. Az ojtási eljárások sok haszonnal járnak. A korán és későn érő fajok tenyésztésére legyen főgondunk. Kéri, hogy a kongresszus szívlelje meg az ő gyakorlati irányon alapuló nézeteit. Az érdekes előadás élénk eszmecserét idézett elő. Hets Ödön a szőlőkarók miseriájáról beszél és erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújt be, melyben odakonkludál, hogy központi karó elárusitótelepek létesítendők. A tárgyhoz hozzászólott Dobokay Lajos min. tanácsos is, a ki üdvözli Hets határozati javaslatát, mint végrehajtandót, de nem az állam, hanem a társadalom segítségével. Ezután következett Bohonczy Gida, a ki hibát lát a mai kongresszusban, mert a kongresszusnak nem szabad helyi, hanem országos jellegűnek lenni. Az előadók csak a homoki szőlők termeléséről -tartottak előadást, de arról elfeledkeztek, hogy az ország többi megyéiben másnemű szőlöfajok és területek léteznek. De azt is itt kell, a kongresszus szine előtt megemlíteni: a borhamisítást. Csak nem régiben óriási mennyiségben szállították a hazai szőlőt, bort Francziaországba, Németországba, most ez nem létezik.
Saját maga tapasztalataiból beszél, értékesíteni igyekezett szőlejét és borát a külföldi piaczon, de ez minden fáradozása daczára nem sikerült. Elvesztettük hitelünket a külföldön, ugy a csemegeszőlő, mint a bor értékesítésénél. A hitelünk künn megingott, mert kupeczkedők szőlőt szedtek össze és szállítottak külkülföldre; egyideig sikerült, de sokáig nem. Oroszországba ne törekedjünk, hanem egyedül Németországba, mely örökös, állandó piaczunk lehetne. De itt az olasz szőlő foglalja el a helyet. Az olasz szőlő tartósabb, szemre szebb, de a mi szőlőink qualitásra jobb, édesebb, zamatosabb. Ausztria az egyedüli, mely nekünk utunkat állja. Ö maga is azelőtt három nap alatt küldte Hamburgba, mig most 5 nap alatt küldheti csak ki. Ha ő neki sikerült is összeköttetéseinél fogva szőlőjét, borát értékesíteni, mit csinál az a sok kisgazda, kinek nincsenek sehol érdekelt emberei, Ezeken a bajokon a riagy Országos Egyesület segíthet. Doboki Lajos Bohonczy felszólalását két részre osztja : a csemegeszőlő és a bortermelés kérdésére. A kormány, ők is félve látják azt, hogy a külföldi piacz kezd bezárulni előttünk. A kezdeményező lépés, a piacz visszahódítására meg van téve. Felszólították ugyanis a birtokosokat, hogy a csemegeszőlőkből kollekcziót küldjenek, amit azután a konzuloknak megküldöttek, hogy azok ott értékesítsék. Eddig a fölküldésre 143 birtokos jelentkezett. 1.700,000 kg. szőlő mennyiséggel. De már a csomagolási mód is kipróbáltatik. A tarifa drágaságán a kereskedelemügyi miniszter ur feg enyhíteni. Külön kocsik is készülnek a szőlő-szállitásra. A piaczot nekünk kell felkeresni, mert az nem jő hozzánk, Beregmegye például Krakkóba, Lembergbe embereket küldött, kik ott értékesitik megfelelőleg a szőlőt. A bor-kérdés közül a borhamisításról már a miniszter is nyilatkozott. De az a baj, hogy a törvény rendelkezése nem elég világos. És a földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogyha szükséges, a tőrvényhozásban felveti a kérdést, a törvény megváltoztatására nézve. De a bor értékesítése is csak szövetkezés által lehetséges; a miniszter e téren is intézkedett ugy, hogy 40,000 példányban ismertető füzetkéket küldött szét, melyekben a szövetkezésre f a figyelmet felhívja és annak előnyeit feltárja. A miniszter azonkívül pinczekezelési útmutatást is küldött szét az országban. Az elnök a vitát bezárja és az ülést 10 perezre felfüggeszti. Az elnök jelenti, hogy Jablonowszki József d. u. fogja előadását megtartani. Baross Károly „szölömivelök országos egyesületének megalakításának szükségéről és módozatairól' tart előadást. Kifejti, hogy miért tartja szükségesnek a szövetkezés létesítését. Bár nehéz ily szövetkezés megalakítása, azonban könnyű lesz ez akkor, ha mindenki ebben egyetért. Az állami szervezet csak keret, melyben a társadalom az igazi működő elem. Az állam törvényeket hoz, azokat végrehajtja, igazságot hoz, de a társadalom az, mely életbe lép akkor, ha tenni kell. A törvény csak kevéssé foglalkozott a mezőgazdasággal, kivéve az utóbbi néhány évet. Ezt mind az okozza, hogy nincs megfelelő szakegyletünk. Az utolsó évek eredményeit is csak az a kis kör csinálta tulajdonképpen, mely az OMGE. borászati és szőlészeti szakosztálya név alatt szerepel. A nagy szövetkezés a következő elveket tűzte ki magának végrehajtásul : 1. Boritaladó reformja. 2. Italmérési engedély ügyek.
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. 3. Szőlők adóreformja. 4. Szőlők telekkönyvi ügyeinek rendezése. 5. Szőlő, boreszközök olcsó tarifája. 6. Értékesítés kérdése. 7. Idegen borok forgalmának korlátozása. 8. A jövő vámpolitikájának rendezése. 9. Borhamisítás megszüntetése. 10. Szakoktatás kérdése. Az alábbi határozati javaslatot terjeszti elő : Mondja ki a kongresszus, hogy 1.a magyar szőlőtermelés érdekeinek képviseletére szükségesnek látja, hogy az egész ország szőlőtermelőinek a bevonásával egy országos egyesület létesitessék; 2. egy 20 tagu bizottságotküld ki kebeléből azzal a meghagyással, hogy az az egyesület előmunkálatait hajtsa végre és még a tél folyamán hivja össze az alakuló közgyűlést: 3. magáévá teszi az előadó által kidolgozott alapszabály tervezetet. A javaslatot többek hozzászólása után a kongresszus elfogadta. A kongresszust délután 3 órakor Landesberg szőlőtelepén folytatták, ahol a kongresszus összes tagjai megjelentek. Az ülés megnyitása után dr. Drucker Jenő a szőlő jég elleni biztositáásról szóló értekezését tartotta meg. A drótháló alkalmazása és a jégfelhők elleni lövöldözés legújabb módjai a jég elleni védekezésnek. A drótháló drága és azért nagy bortermelő szőlőknél nem generalizálható. A jégfelhők elleni lövöldözés még csak kísérlet tárgya volt Polgárdin, Badacsonyban. De ez csak számos egymásmelleit levő szőlősgazda kölcsönös érdeklődése mellett ér valamit. A szőlő jégbiztosításával csak ujabban foglalkoznak : van részvénytársasági és szövetkezési biztosítás. Alapjuk az, hogy a biztosításra befizetett összeg a kárvallottak között szétosztatik. A részvénytársaságnál fenmaradt összeg a részvényeseké, a szövetkezésnél a biztosító részére jut. A részvénytársaságok, melyek kereseti alapon nyugszanak, ujabbban lassan átalakulnak kölcsönösen biztosító szövetkezetté. Külföldi államokban a részvénytársaságok csökkennek, a szövetkezési jégbiztosítás emelkedésével szemben. A jégbiztosifás maga még nincs nagyon elterjedve, a mi részben a jégverési statisztika hiányos közzétételében rejlik. A kölföldön állami biztosító intézetek vannak, szövetkezeti alapon az állam óriási évi szubvencziója mellett. Az állami biztosító intézetek felől a vélemények a nemzetgazdák között megoszlanak. A vagyon óriási, mely a termő borban rejlik, évenkint átlag 45 millió forint. Ehhez képest a biztosítás igen kevés. De csak azért, mert a részvénytársaságok egyszerűen kizsákmányolják a biztositókat, különösen a kárvallottakat. Az ilyen viszonyok érlelték meg a gazdákban azt az eszmét, hogy a szövetkezeti jégbiztosítás életbe lépjen. A szövetkezet megalakul, mihelyt a tartalék alap 1000000 koronára gyül. A egész* tartalék alap fele a kormány 400,000 koronára terjedő hozzájárulásával, már együtt van. S remélhető, hogy a több is együtt lesz. A szövetkezeti biztosítás necsak a gyümölcsre, hanem a szőlőkárokra, a szőlőveszszők, ojtvány, szőlőiskolák termeivényeire is kiterjedjen. A jég a következő évek terméseit is tőnkre teszi, mert ha a szőlőt, mint gyümölcsöt, nemde a szőlőtőkét is megrontja ? De még a jég által meglepett szőlőknek a gombafajok elleni védekezés hatályát is meghiusítja. A gazdák biztosító szövetkezetének szőlészeti osztálya ezekre is ki fogja terjeszteni figyelmét. A biztosító szövetkezetének az államtól erkölcsi és anyagi támogatásban kell részesülni.
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM. A következő határozati javaslatot nyújtja be : Mondja, ki a kongresszus, hogy 1. tekintettel azon magas évi dijakra, melyeket ugy a hazai, mint a külföldi jégbiztosítási részvénytársulatok a szőlő jégbiztosításért a biztositóktól követelnek, a szőlőbiztositását ezen társulatoknál a birtokosokra nézve előnyösnek nem tartja. 2. Tekintve azon jelentékeny vagyont, mely biztosítás nélkül évről-évre Magyarország szőlőjének termésében koczkáztatva van, rendkívül fontosnak tartja, hogy a.szőlő jégbiztosítása szövetkezeti alapon oldassék meg. 3. A „Gazdák biztosító szövetkezetének" sokat igérő mozgalmáról örömmel vesz tudomást, ezen eszmét teljes erejéből pártolja és igyekezni fog, hogy a szőlőbirtokosok ezentúl szöleik biztosítását a többi gazdasági terményekkel együtt ezen uj szövetkezetnél jelentsék be. 4. A szőlő jégbiztosításának nagy koczkázatát csak ugy véli kisebbithetőnek, ha szőlőbirtokosok minél tömegesebben lépnek be ezen szövetkezetbe. E czél előmozdítására felkérendő a m. kir. földmivelési miniszter, hogy ezen szövetkezetet ugy erkölcsileg, mint anyagilag támogatva, rendeletileg intézkedjék, hogy az ezentúl adandó szőlőkölcsönöknél, valamint az újonnan alakítandó hegyközségeknél a szövetkezeti biztosítás kötelező legyen. 5. Tekintve azon milliókra rugó értéket, mely a fiatal termőszőlőkben, az amerikai anyatelepekben, a zöld és fásojtványokban és gyökereztető iskolákban fekszik, a jégbiztosítást ugy a fiatal szőlőkre, mint a vessző- és ojtványtermelésre is kívánja kiterjeszteni. 6. Saját kebeléből egy 5 tagu bizottságot küld ki, mely hivatva legyen azon módozatokat megállapítani, mely a Gazdák Biztosító Szövetkezetének keretén belül, a szőlő jégbiztosítását megfelelő mederbe lesz képes terelni. Drucker javaslatát elfogadták. Erre az elnök az ülést fél órára felfüggeszti, mely idő alatt a kongresszus a működésben levő fogatos eszközöket tekinti meg. Az ülést az elnök folytatólag megnyitja és Jablonowski József tart beszédet a szőlő legveszedelmesebb növényi és állati ellenségeiről és az ellenük váló védekezésről. Két ellenségéről fog beszélni á szőlőnek: 1. a lisztharmat és 2. a szőlőmolyról. A lisztharmat 3—3 év alatt pusztít, és ekkor erősen rombol. Fiumében különösen veszedelmes. A lisztharmat a körülbelül fél arasznyi hajtáson mutatkozik már, fehér petytyek alakjában. A bogyó szenved különösen, mely megáll fejlődésében és megreped. A lisztharmatot dohos szagáról ismerjük meg. A lisztharmatot elpusztíthatjuk, ha támadásának elejét álljuk. A lisztharmat különösen az éretlen bogyót támadja meg. egyedüli ellenszere a kénpor. Az eredmény erre pregnáns. Az első kénezést május végén kell tenni. A kén átalakul gázzá és mint ilyen hat. Ha ezután egy hónappal az eljárást megismételjük, a bajt elhárítottuk. A kénezett szőlő bora záptojásszagu lesz. De a záptojás szagát a bor elveszti különféle eljárásokkal. A szőlőmoly fellépése is veszedelmes. Ellene háromfélekép védekezhetünk. A legprimitívebb eljárás nehéz, de nagyon j ó : a moly kézzel való leszedése. A permetezés rovarporral (Zaeherlin) és vizzel, kenő szappannal kitűnő. A harmadik eljárás által a szőlőmolyt elpusztítjuk akkor, midőn a lepke még nem kelt ki. Ez a szőlő kibontása után annak újra homokkal való befödésében áll. Jablonowszki szerint a meleg időben nappal való kénezés a legjobb. A jegeezes kén is jó kénezésre, de csak akkor, ha nincs benne maró anyag. Az antraknosis ellen jó a kén és mészkeverék.
KÖZTELEK, 1899
SZEPTEMBER HÖ 16.
Az elnök ezután a következő szavakkal fejezi be a kongresszust. Tisztelt kongresszus! Miután a kongreszszus tárgysorozatában felvett tárgyakat letárgyaltuk, nem mulaszthatom el, hogy köszönetet ne mondjak a miniszternek, annak itteni képviselőjének, ki az ügy iránt mind eddig érdeklődött, továbbá az OMGE-nek, mely alkalmat adott nekünk, hogy a kongresszuson kifejtsük nézeteinket. Szeged városának már hiressé vált vendégszeretetéért, az előadó uraknak, kik szép magvas beszédekben sok tudással tárgyalták a fontos kérdéseket, tisztelt barátaimnak, hogy ezen nagy ügynek tárgyalására eljöttek és sokaságukkal emelték ennek fényét és a kikben az eszmék termékeny talajra találnak ós végre a mit első helyen kellett volna említenem, a sajtónak, mely az eszméket szét fogja hinteni és a közvélemény között elhinteni és végre köszönöm újra a bizalmat, melylyel e magas polczra felemeltek és kívánom, hogy ez eszmék, melyeket itt elhintettünk, testet öltsenek. A kongresszust bezárom. Az elnök ezen záró beszéde után hatalmas éljen zúgott fel, a mely a kongresszus agilis, érdemdús elnökének, Bernáth Béla országgy. képviselőnek szólott. Az eloszló kongresszus tagjait ezután Landesberg Mór vendégelte meg határtalan vendégszeretettel.
1383
közvetíteni, mig a második évben már 700 métermázsa magyar mézet adott el 32.000 frtnyi árban, az idé» pedig a negyedik kocsirakomány magyar mézet küldi ki Németországba, daczára, hogy ott 40 márka beviteli vám terheli a magyar mézet. Ebből remélhetőleg a magyar méz keresettsége a külföldön biztosítva van. A mézértékesitő-bizottság fentartását tehát •— a méhészközönség termékeinek a külföldi piaczokon való megfelelő elárusitása végett — szükségesnek tartja, miért is ennek határozatilag leendő kimondását azzal indítványozza, hogy a földmivelésügyi minisztérium a mézértékesitő-bizottságnak az évi 1000 frt szubvenczió további megadására kéressék. Ambrózy Béla báró elnök, a titkár jelentését illetőleg a mézértékesitő-bizottság működését elismeréssel honorálja, kiemelve, hógy a mézértékesités eddigi sikereiért Vámossy Mihály, országos méhészegyesületi elnököt, Liebner József alelnököt és Binder Iván titkárt illetvén az érdem, nekik elismerést, a földmivelésügyi minisztériumnak pedig a segélyezésért hálás köszönetet mond, mit a kongresszus lelkesedéssel helyesel. Végre a méhészeket a tenyésztés okszerű irányára, minél több méz termelésére lelkesítő szavakkal buzdítja. Ludvig Ede „Hogyan méhészkedjünk az Alföldön?" czimü értekezése következett. A méhészkedés sikerének első föltételéül az anya megfelelő voltát tekinti ő is és az anyanevelésről, a családoknak fiatal, jól petéző anyákkal való ellátásáról és a kedvező hordás idejére népesekké, erősekké növeléséről, a fiasitás szabályozásáról, a kaptárak helycseréjéről, az II. országos méhészeti ákácz- és lisztes füvirágzás minél jobb kihaszkongresszus. nálásának módjáról, a családok őszi egyesítéséről, a kaptár belső hőmérsékéről stb. szól. (Szeged, 1899. szeptember 4. és 5. napján.) Ambrózy Béla báró elnök — bár elismeri Védnök : dr. Wekerle Sándor, elnök: br. Ambrózy Béla. Ludvig méhészkedési ügyességét — az ő helyA méhészeti védtörvény-javaslat, előadta cserélési módját a kaptárokkal, mint nagyon Bodor László, kinek javaslata előterjesztve lesz bonyolult eljárást, nem helyesli, egyéb tekina földmivelési miniszterhez és vele a mező- tetekben azoilban követendőnek tartja az előrendőri törvény méhészetre vonatkozó része ki- adó által követett irányt. egészítendő. Következett Bálint Sándor dr. kolozsvári Ezután következett: báró Ambrózy Béla, egyetemi magántanárnak: „A méhkenyér és ki bevezetőleg azt javasolta, hogy az erdély- pótszerei" czimen tartott értekezése. A méhrészi méhészegylet egyesittessék az orszá- kenyérnek, mint méhtápláléknak nagyjelentőgossal. ségére mutat, annak növényi és állati terméAzután a Dickel-féle theoriáról szólott és kekkel való pótlásáról, a „Florin* néven gyárhathatósan pártolta dr. Dzierson János parthe- tott mesterséges himporról tárgyal s himpornogenesisét, melyet a Dickel féle elmélet meg- pótlásul a kukoriczalisztet ajánlja. dönteni törekszik. Ezután a legközelebbi kongresszust előVámossy Mihály az országos méhészeti készítő-bizottság választatott meg, melynek elegyesület elnöke, a méhlegelő javításáról szó- nöke Vámossy Mihály lett. lott kitűnő szakismerettel. A kiállítás biráló-bizottságának működéKovács Antal a méhészeti szakoktatásról séről, a dijak odaítéléséről Vámossy Mihály szólott, előadván mindama kormányintézkedé- bíráló bizottsági elnök számolt be a kongreszseket, melyek az 1896-ik év óla történtek és szusnak s felolvasta a kitüntettettek névsorát. végrehajtattak. Ezeknek nevezetesebbje a felAmbrózy Béla báró a kongresszus nevéügyelő felrendelése Budapestre, a méhtenyész- ben köszönetet mond a biráló-bizottság odatésnek rendes tantárgyként való tanítása a adó és lelkiismeretes munkálkodásáért s ezzel budapesti kertészeti tanintézetnél! a vándor- az elnök a tanácskozást befejezi. tanítói székhelynek olyan városokba ¥aló helyezése, hol tanitóképezdék vannak, hogy azoknál a méhészet rendesen ugy elméletileg, I. országos halászati kongresszus. mint gyakorlatilag tanittassék. A vándortanítók utipénzének fölemelése (Szeged, 1899. szeptember 5.) hogy több előadást tarhassanak, segélyezése Elnök : Zombory Antal. Jegyző : Szilassy Zoltán. egyes méhészeknek, kaptárak és eszközökkel Az ülés kezdése előtt Landgráf János és végül a gödöllői méhészeti gazdaság szervezése, mely a földmivelésügyi miniszternek egyik konstatálja, hogy az előadó, akinek határozati javaslatot kellett volna benyújtania, tévedés kiváló alkotása. Binder Iván a mézértékesitő-bizottság folytán nem jelent meg az ülésen. Ennek kökeletkezéséről, a működésével kezdetben járó következtében alapos munkát végezni nem nehézségekről, a magyar méznek a külföldit lehet. Elnök: Tisztelt Uraim! Miután a tagok messze felülmúló jóságáról: az ő külföldi útjáról, melyeken a magyar méznek kelendősé- sem jöttek oly számban össze, mint kívánatos get, piaczot szerezni igyekezett, szóval a méz- lett volna, az előadó ur sincs jelen, hogy jaértékesitő-bizottság történetéről, valamint a vaslatát előterjeszsz^ és az ügy fontossága is földmivelésügyi minisztérium s egyesek áldo- azt hiszem megkívánja, hogy minden irányban zatkészségéről és támogatásáról megemlékezve egy kész memorandum készíttessék és ez majd az eddig elért sikereket sorolja föl, melyekből az egyes tagokkal közöltessék, hogy az illetők kiemelendőnek véljük, hogy keletkezésének első tanulmánytárgyává tegyék : legjobb volna egy évében a bizottság alig volt képes 100 méter- előkészítő-bizottságot kiküldeni, mely az illető mázsa honi méznek a külföldön való eladását kezdeményező urakkal s a velenczei társaság
Elnök felszólalása után a bekövetkezett tanácskozás alapján a bizottságot a következőleg vélik megalakulandónak. Elnök: gróf Széchenyi Imre. Tagok : Meszlényi Benedek, a balatonvelenczei halász-társulat tagja, Buttovics József a dunavidék részéről, Zombory Antal Szeged város és tiszavidék részéről, Szabó Imre, mint jogász és egy nagy társulat képviselője, Gorkus Béla, a tenyésztők részéről. Ez a bizottság lenne hivatva javaslatot kidolgozni, hogy annak alapján propaganda indittassék. Ebbe az akczióba a már tényleg megalakult 47 társulat is bevonassák. Elnök-, méltóztassék ezen javaslatot elfogadni. (Igen 1) Méltóztassanak kimondani, hogy: 1. a jövő kongresszus helyéül Budapestet kívánja az ülés kijelölni ; 2. az idő kitűzésével ezen előkészítő bizottságot bízza meg, amely ha készen. lesz munkálataival, az időt tűzze ki és hívja egybe a folytatólagos ülést. (Helyeslés.) Ezek után t. uraim legőszintébb köszönetemet nyilvánítom megjelenésükért és szerencsét kívánok ezen ügynek.' Van szerencsém az ülést ezennel berekeszteni.
A kiállítási sorsjegyek húzása. Vasárnap délután 6 órakor kezdték meg a szegedi Erzsébet királyné-ligetben levő Vigadó nagytermében a kiállítási sorsjegyek húzását, é< hétfőn késő estig folytatták. Az első három főnyereménynek már gazdája van Debreczenben, Fiúméban és Zalában. A nyeremények a húzástól számított négy héten belül veendők birtokba, megjegyzendő azonban, hogy az összes nyereményeket kívánatra 20°/o levonással, azonnal készpénzben megváltják Budapesten a Hermes magyar általános váltóüzlet r.-t., Szegeden pedig a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank. Tekintettel arra, hogy a gazdaközönség nagyszámban vásárolt kiállítási sorsjegyeket, a sorshúzás eredményét alább teljes egészében közöljük: -S „5
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HÓ 16.
1384 elnökével, Meszlényi előadó tírral megalakítaná a bizottságot. Ennek feladata lenne egy memorandumot előkészíteni, az elnökség gondoskodik ennek sokszorosításáról s megküldené az illető uraknak tanulmányozás végett. Legjobb volna Budapesten tartani a folytatólagos ülést, még pedig az őszi vagy téli hónapok valamelyikében, midőn ki-ki időt szakitana magának erre a czélra. Ez alkalommal megvitatnék az előkészítő-bizottság javaslata, az ennek alapján elkészített memorandum a kormánynak előterjesztetnék. Ha ily irányban jónak látja a t. közgyűlés a működést megkezdeni. méltóztassanak a szűkebb körű előkészitő-bizottságot megalakítani.
§j A nyeremény tárgya
korona 1 50000 Hét hektoliteres mezőgazd. szeszgyárberendezés Egy gőzcséplőgép-garnitura kazalozóval— Egy tab armánykamra-berendezés ... ... 1 Va lóerejü petróleum' Szállítható "hid-mérleg ... Gazd. malom berend. ... Yetőgép soros ...
liOO 600 <>00 <500 600 600 400 400 400
S|
A nyeremény tárgya
korona 400 Vetőgép 4(10 400 Szórva vető gép 400 Rögtörő henger 400 Borsajto 400 Járgányos cséplőgép 400 Homokfutó kocsi 200 Egy pár lószerszám 200 Grubber 200 Kettős tengeri morzsoló 200 Gabonarosta 200 Lógereblye 200 Konkolyozó 200 Szecskavágó 200 Répazuzó 200 Gabonarosta 200 Ágygarnitura himezve (2 darab) 100 Aranyszövésü függöny 100 Kézi jégkészitő gép 100 1 darab Sack-eke 100 1 „ 100 1 ,
100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 40 40 40 40 40 40 40 40 40 40
A' kihúzott sorsjegy
f !
27,
«*if
A nyeremény tárgya
20 Millieu
A kihúzott sorsjegy
47692 28776 27246
20 Asztalfutó 19458 27331 6196 40614 13707 24757 35409 26624
1 , 1 „ 1 , Répavágó Konkolyozó rosta Fogas borona . ' Többsoros permetező-gép Jégkészitő-gép Szőnyeg Diszhimzésü futó Gobelinpárna Diszhimzésü törülköző 1 kosár művirággal 1 díszes pongyola 1 kávés garnitúra Szerb szőnyeg Földmérő taliga
Peronoszpora fecskendő
6 "
20 20 20 20 20 20 20 20 20' 20 20 20 20
6 személyes teríték 6 „ 6 , 6 6 , 6 6 Vadásztőr
15758 10635 46800 4076 8294
Kötőfék (diszes)
20 Kávés teríték 6
' 19150 2482 47640 560 19491 38190 14616 9801 45031 15044 49243 24468 9045 43340 7115 30977 26005 32151 13166 19737 15207 20896 12346 40167 l 35254
A kihúzott sorsjegy 40 Töltögető-eke
20 Peluche étagére 20 Hímzett párna 20 Vásárhelyi-féle köpülő
Marha-mérleg Járgányos cséplőgép Takarmány-füllesztő Jukker-kocsi Vetögép Szőnyeg Yetőgép soros ,
21881 13878 20484
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM.
£S
A nyeremény tárgya
A kihúzott sorsjegy
KÖZTELEK,
1385
1899 SZEPTEMBER HÖ 16.
A nyeremény tárgya
korona 20 Vásárhelyi-féle köpülő
A kihúzott sorsjegy
A nyeremény tárgya < 42!3
ko
4Í'5 4!!6 427 428 429 431 432 433 435 20 Vásárhelyi-féle köpülő
437 4i38 4;39 440 442 443 446 447 448 449 450 451 452 453 454 455 ' 456 457 459 460 461 462 4<53 464 4t>6 .467
20 Milieu 20 2 párna 20 Szőnyeg
469 470 471 473
277
475 476 477 478 479 480 4ÍSÍ 482 4í33 484 485 4Í36 487 4í38., 4í39 ' 4Í30
20 Aranyos terítő
20 Futó aranynyal 20 „ „ 20 20 Hintaszék-takaró
<4!ii 493 494 495 0 2 szőnyeg ágy elé
10 2 darab terítő
4!37 4Í38 4í39 500 501 502 5<)3 504 505 506 507 5<38 . S<39 50 5 5 5 5 55• 5 7 58 5 5;ÍO 521 5Í!2 523
0 2 kendő 0 0 0 0 0 0 o; 0 0 0 0 0 0 0 2 párna 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0' 0 0 0 0 0 Kö'ény 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Echarpe 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Párn
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 Párna 0 0 0 0 0 0 0
A kihúzott sorsjegy ketüje száma D 10099 0 44Q56 V 21639 I V 23401 p 42925 E T 34132 E 27494 B 22911 R 26552 S 14788 L 4-3765 N 34102 M 15753 N 1016M I 44454 I 17249 T 40440 K 31426 L 1623 C 49282 C 41122 T 36555 D 4065 A 46589 C 32381 F 47289 V 9809 N • 21243 P 8940 F 12876 I 3962 K 4779 L 34831 S 32390 3877;'. T 40185 H 38791 39555 K 39910 C 27304 0 9792 N S 43757 E 22239 I B 27815 ' A 44096 a 15276 E 13453 T 45821 ü 8997 E 6398 V 5560 C R 7316 C 14855 D 11202 C 7203 H 13530 R A 2265 N 35056 U 9588 " F 35256 M 36383 F 32695 E 10050 0 18032. L P 44191 D 3546 H 36019 S 13 M E 19819 0 22538 P I 41472 G 11839 N 36504 M 12583 K 26901 V 33466 H 2183 C 24367 B 9105 X 46945 c 16393 R 17565 770 G 49553 36009 M L 11946 . N 46134 G 567 D 32801 U 3469
KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HÓ 16.
1386
A nyeremény tárgya
A kihúzott sorsjegy
A nyereménv tárgya
A kihúzott sorsjegy
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
A nyeremény tárgya
Kova-tapló zacskó Zsebkendőtartó
Theakészlet és 12 tányér
0 Himzett abrosz
Rácsos hinta
0 Kova-tapló zacskó
A kihúzott sorsjegy
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM.
A nyeremény tárgya
KÖZTELEK, 1899
A kihúzott sorsjegy
37425 9643 17258 40372 6717 6787 22201 25151 38442 20204 18617 34541 14227 40374 17214 3470 49515 '41015
5359 7264 1530 37644 44097 1214 26258 20465 17764 44162 12251 15053 44656 44155
0 Csángóbimz. asztalfutó
25841 14717 13479 30629 12633 16776 6278 30487 10405 43-128 12069 45179 9917 42149 36000' 46378 3717 9026 410 35286 5456 15959 41089 31488 46988 12604
1| <1.1
SZEPTEMBER HÖ 16.
A nyeremény tárgya
A kihúzott sorsjegy betűje száma H 44288 H 3'3676 P 40682 B 2756 34348 C G 7517 V 1025 R 29066 D 22528 41075 V T 3606 B 27237 13908 O L 29638 G 43428 33028 C 34223 K 1889 C N 45935 U 712 G 17107 R 21124 K 32784 S 27418 A 44758 G 29143 C A 41989 17342 H K 34000 N 600 29206 G P 817 16807 H P 33664 U
1387 háziállatra nézve. 170 hold kiterjedésű hayasi legelő volt a kezelésem alatti birtokon, ezen legelőn 16 hold kiterjedésű terület volt, melyen a boglárka igen nagy mennyiségben tenyészett. Czélom nemcsak az volt, hogy a legelőt megjavítsam, de czélom legfőképp az is volt, hogy ezen 170 hold kiterjedésű havasi rétet oly állapotba hozzam, hogy azt legalább egyszer megkaszáltathassam is, mivel egyenes fekvése miatt rétnek is beillett. De azért a boglárkára is kiterjesztettem figyelmemet, hogy azt minden áron kipusztíthassam, mert valahányszor birkáink vagy szarvasmarháink ezen 16 holdnyi területen legeltek, harmadnapra már minden egyes darabon észlelhető volt a vérvizelés, sőt juhaink körül ezen baj annyira erőt vett, hogy egy napon 9 db birkánk elhullott. Sokféle szert alkalmaztam a baj elhárítása végett, de az mind hasztalan volt, a baj csakis ugy volt orvosolható, hogy azon területet, hol a boglárka elhatalmaskodott, körülkaróztattam és egyszer s mindenkorra megtiltottam az azon való legeltetést mindazideig, mig a boglárka teljesen ki nem lesz irtva. Első kísérletem az volt, hogy rézgáliczoldattal megöntöztettem a rétet, holdjára 9 hl. erős rézgáli czoldatot számítva és trágyalészórócsapot használva a lajtra. A kísérlet nem vezetett eredményre, hatása nem volt; az összes növényzetet elperzselte. A kezelésem alatti birtokon volt 20 k. hold kiterjedésű tőzegtelepem, melyet'trágyázási czélokra használtam. Ezen czélra deszkafedelü alacsony színeket állitattam fel oly formára, mint a téglaszáritó színeket szokás készíteni, A tőzeget téglaformáju darabokba vágattam és a szín alatt egy méter magasságba rakattam össze ugy, hogy minden egyes darab között 3 cm. hézag maradt, hogy a levegő minden oldalról könnyen hozzáférhessen. A száradás, illetve a viz elpárolgása elég gyorsan történt olyannyira, hogy ezen tőzegtéglák egy hét alatt kiszáradtak.
3163 10435 4709427281 9405 23384 45945 21785 3570 A tőzeget kiszáradás után ásókkal össze14263 8923 vágattam kisebb darabokra, azután nagy hal41190 mokba hányattam és oltatlan mészszel, illetve 45925 mészporral összekevertettem és pedig egy 12334 métermázsa tőzegre 75 kg. mészport számítva. 25920 Ezt jól összekevertettem, aztán vízzel 1280 27597 hígított trágyalével jól megöntöztettem és he3062 gyes kúpalakú kupaczokba összehányattam. •17187 A trágyaléhigitás következőképpen tör38944 29055 tént : egy tizhektoliteres lajtba 7 hl. trágyalére 33865 3 hl. vizet adtam és ezen oldattal öntöztem 34867 meg a már mészszel összekevert tőzegkupa33739 czokat, melyeket igy 8 napon átállni hagytam 7089 42941 és minden második nap átlapátoltattam. A mész a tőzeget teljesen megporhanyi3233 15428 totta olyannyira, hogy ezen tőzegkeverék ugy 17986 nézett ki, mint a szárított marhatrágya. Nyolcz 27581 15103 nap eltelte után kihordattam a már elébb em34124 iitett 16 hold kiterjedésű boglárkát á rétterületre. 49516 Hogy azonban a trágyázásról tiszta képet nyer8951 jek, mivel nemcsak a boglárka kiirtása volt 30757 czélom, hanem egyúttal az is, hogy a rétet 32932 használhatóvá tegyem, tehát ezen 16 holdnyi 41082 területből 4 holdat tiszta istállótrágyával trá1004 482 gyáztattam meg és pedig a legérettebb trá46875 gyát, azaz a trágyatelep fenekéről hordattam 1005 10705 1006 négy holdra, tizenkét holdra pedig a tőzegport, mely mészszel és trágyalével volt keverve. A hatás meglepő volt és pedig NÖVÉNYTERMELÉS. olyannyira, hogy a tiszta istállótrágyával tráRovatvezető : Kerpely KiHiaáii. gyázott területen igaz, hogy a fű jól diszlett, de azért a bogiárkának még nagy részét látni lehetett, ellenben a mészszel keRétjeink növényzetének megvert tőzeggel trágyázott területen csak a legjavításáról. nagyobb figyelemmel keresgélve lehetett imittamott egy-egy boglárkát találni. Ezen 12 holdnyi Ö A .Köztelei" augusztus hó 5-iki száterületre ráhajtottam 50 db birkát; egy hétig mában Páter Béla úrtól egy czikk jelent meg, itt legeltek, bajuk nem lett, a vérvizelés egy mely „rétjeink növényzetének megjavításáról" darabon sem mutatkozott. A négy holdnyi teszól. Legyen szabad ezen czikkhez nekem is rületre ráhajtottam 10 db birkát és már negyehozzászólni. Czikkemben a boglárka káros voldik napon 2 db vérvizelés következtében eltát szándékozom ismertetni, valamint annak hullott. Minthogy egy 4700 holdnyi kiterjedésű könnyű és olcsó irtási módját, mit hosszas kíbirtokon nemcsak egy bajjal kell az embernek sérletek után 1897-ben értem el. A boglárka küzdeni, magától értetődik, hogy bizony nekem veszedelmes és mérges növény mindenféle L H S G B D U K B E M R V D V I A K F B K M M O I H U M ~ N L L ü O H L N T E H T F
KÖZTELEK,
Ezt csakis a mészszel kevert tőzegtrágyának tulajdonithatom. De azért nemcsak azon területeket kell ilyen trágyafélével trágyáznunk, amelyen boglárka van, de trágyázzuk meg réteinket ily trágyakeverékkel ott is, ahol*boglárka nincs, mert ezáltal elősegítjük rétjeink termőképességét. Ezen trágyaszer minden néven nevezendő haszontalan növényzetet, mely rétjeinket ellepi és rontja szénánk jóságát, teljesen elpusztít, miáltal állandó és jó kaszálókat nyerhetünk kitűnő szénaterméssel. Sokan majd gazdatársaim közül azt fogják mondani, hogy könnyű ott tenni, ahol ehhez való anyag áll rendelkezésre. De hiszen mainap már olcsón lehet a tőzeget beszerezni; szin nem is kell, csak mészszel kell elegyíteni és kész a trágyakeverék. Trágyáié pedig minden rendes gazdaságban van elég, ahol azt az utczára nem eresztik; fájdalom, de sok ilyen gazdaságot lehet pedig találni, ahol a trágyalevet elfolyni engedik. Dióssy
Imre.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Károly.
A hízóba fogandó marha kora. B. 6. ur a kővetkező kérdést intézte a „Köztelek* szerkesztőségéhez. Hizlalás cíéljából, 4 éves tarka tinót óhajtva • Vásárolni, felkerestem egy ajánlóit vásárt, de azt tapasztaltam, miszerint csakis 3 éves tinók lettek felhajtva s ugyancsak gyárosok által hizlalásra vásárolva. Okszerü-e már 3 éves korban hizlalásra fogni ezen állatokat s melyik előnyösebb, 4 éves vagy 3 éveseket hizlalni ?
1899
SZEPTEMBER HÓ 16.
1
! jlősulva vé
A vevő, t. i. a mészáros szempontjából a megélemedett vágómarha annál értékesebb, minél nagyobb vágósulyt mutat fel zsírral mérsékelten átszőtt, könynyen rágható rostu szinhusban s kiváltképpen azon húsfélékben, amelyeket legmagasabb áron, pl. Budapesten Bécsben kilónkint 100—200, sőt több krajczár közt ingadozó áron adhat el a fogyasztó közönségnek. Minél öregebb pedig valamely marha, annál kevésbbé felel meg ennek a kivánalómnak s innen van, hogy aki elsőrendű vágóárut kiván produkálni, az suly fektet mindenekelőtt arra, hogy bár megélemedett, de 1( egészen fiatal legyen a lekötendő állat. Nos, nyugoti marhánál, amely teljes fejlettségének. 8A-részét 2 éves koráig eléri 4 éves kora után nem igen remélhető, hogy nagyobb mennyiségben értékes, porhanyó rostu hust még tovább is produkál a hizlalás alatt, hanem csak az remélhető, hogy mindinkább durvábbá váló husa közé nem sok értékű zsírt . s faggyút rak — ily marhánál mondom épp a 2 és 4 év közötti ' a mely nemcsak a mészáros, de hizlaló szempontjából is a legelőnyösebb, hizlaló szempontjából kivált azért, mert ilyen áru gyorsabban készül el s pedig a hizlalásban az idő is pénz, de aztán a napi gyarapodás is nagyobb a fiatalabb és jobb kondíczióban levő állatnál s ez pedig a hizlalás jövedelmezőségére rendkívül elhatározó. Ez utóbbira nézve tájékoztatást nyújtandó, közlöm egy csehországi kísérlet eredményét. a 1 1 j | 3 n a-g - i 1 a Élősúlya logi
1388 sem lehetett ennélfogva egyszerre az egész 170 hold kiterjedésű területet trágyázás alá vennem, minthogy azonban a trágyázási kísérlet ily fényesen sikerült, a tél folyamán minden erőmet összeszedve, az egész területet trágyázás alá vettem, hogy következő évben fáradozásaimnak hasznát vehessem, mert főczélom a boglárka kiirtásán kivül úgyis az volt, hogy a 170 holdnyi területet kaszálni is lehessen, hogy neesak legelőm, de kaszálóm is legyen és pedig jó. Meg kell ugyanis jegyeznem, hogy a 12 hold kiterjedésű területet egyszer meg is kaszáltattam, és kaptam holdankint (1200 négyszögölével számítva) azon területen, mely tőzeggel volt trágyázva 14 és fél métermázsa jó szénát. Többet nem is kísérleteztem, mivel már világos volt előttem az, hogy a mészszel és trágyalével kevert tőzegpor milyen hatással van a rétre, és annak növényzetére, miért is az egész 170 hold kiterjedésű területet mészszel és trágyalével kevert tőzegporral hintettem be. A beszórás következőképp lett teljesítve. Férfi napszámosokat használva, minden egyes munkás lepedőt kapott olyformán, mint a kézi [vetésnél szokás. A trágyaport oly sűrűen szórattam, mint a hogy a kendermagot szokás vetni és pedig mindég közvetlen láb elé kell szórni, hogy mennél sűrűbben essék. Ezen munkát őszszel, vagy a tél folyamán kell eszközölni, nem baj, ha hó borítja is a területet. A rétet előzőleg erősen megfogasoltattam és azután szórattam el a trágyafélét, tavaszszal újból erősen megfogasoltattam az egész 170 hold kiterjedésű területet. Munkám igen jól sikerült olyannyira, hogy a 170 holdnyi területről nyertem (szekérszám 6 q-t számitva) 354 szekérrel, azaz 927 métermázsát, mondhatom kitűnő takarmányt. Azonfelül egész a tél beálltáig igen jó legelőm is volt; tehát oly területen nyertem kitűnő kaszálót, amelyet évek hosszú során át csak bizonytalan legelőnek használhattam, mert nem mertem teljes bizalommal legeltetni, mivel a vérvizeléstől minden perczben tartanom kelletett. Igy tehát a veszedelmes boglárkától teljesen megmenekültem egy év leforgása alatt.
:!§•
7 db teljesen lezsarolt vén magyar ökör . . . 3165 131 3215 0 1 2 16 db hasonló nyugoti tehén " 6185 141 6743, 0'54 ; 19 db cseh ökör, vén, 9125 142 10350 0 96 2 db stíriai ökör, tűrhető kondiczióban, de vén ,1'180 120 1320 1-02 7 öreg ökör, legelői hiz785 51 : 835 . í'26 9 jól táplált, középkorú ökör : „ . 4370 61 4815 1'67. 1395 77 1580 1'71 Pusztán i tekintve, előnyösebb tehál a fiatalabl tása s pl. külföldön hizómarha-kiállitásokon, csak elvétve talál az ember 4 éven tul levő kész hizolt marhát. Hogy már most előnyösebb-e 3 mint 2 éves marhát beszerezni és hizóbá fogni, azt egy puszta igennel vagy nemmel . véglegesen eldönteni akarni, könnyelműség volna. Igaz ugyan, hogy a 4 éves állat, ha nyugati, legalább is nem fiatal többé, de kivált hazai viszonyainkat tekintve, öreg számba sem mehet, de hogy egy 3 éves, mely hizóba fogva még húsban is jobban gyarapodhatik és értékesebb vágóárut szolgáltathat, mint a 4 éves, az általánosságban legalább — nem vitatható s eszerint bizonyára jól számítanak, a kik a 3 éveseket keresik, jól számítanak a produczensek is, a kik igyekeznek ily. árut piaczra állítani. Hanem, hogy 4 éveseket véve és beállítva és kedvező körülményeket feltételezve, hasonló eredményt elérni ne lehetne, azt részemről meggyőzhetlen igazság gyanánt odaállítani nem merném. Az az egy év külömbség a korban nem kicsinyelhető ugyan, de hogy a hizlalás jövedelmezőbb volta attól feltétlenül függne, arról szó se lehet. A csak valamivel kedvezőbb áron vásárolt 4 éves a kedvezőtlenebb, vagyis magasabb áron vásárolt 3c évest a jövedelmezőság szempontjából, egyformán kedvező <
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFÖLYAM. = = eladási árak esetén pl. megverheti, sőt az sincs megirva, hogy egyes individuumaiban, a feletetett takarmány értékesülése terén, nem-e a 4 évesek csoportja bizonyul jövedelmezőbbnek. Jó kalkulácziót feltételezve, nincs tehát mért visszariadni a 4 vagy több évesek vásárlásától és hizóba fogásától se, de bizonyos, hogy a legindokoltabb, ipari hizlalás esetén, 2 1 / a —3 1 / 2 éves állatokhoz nyúlni, mert a sikerre általánosságban ezek nyújtanak legtöbb biztosítékot.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatv»í«t5: Mezej Gyula,
Védekezés a lisztharmat ellen. # Most, midőn mi .szőlősgazdák a tudás és kísérletezés minden nemével küzdünk a lisztharmat — Oidium Tuckeri — nevű penészgomba ellen, elővigyázati szempontból nem tartom fölöslegesnek, gazdatársaimmal megismertetni ezen gombafaj esetleges pusztító hatását és a védekezés egyik módját, mely talán sok közül, a legczélravezetőbbnek fog bizonyulni. Dr. Schacht Hermann a porosz királyi földmivelésűgyi minisztérium megbízásából az 1857. és 1858. években másfél évet töltött a Kanári szigetcsoporthoz tartozó Madeira és Teneriffa szigeteken és ezen a természettudományra jelentős megbízatásának eredményeképpen a nevezett minisztériumhoz, az emiitett szigetek növényvilágáról az 1859. évben egy jeles monográfiát nyújtott be.*) Dr. Sehácht ezen nagyérdekü jelentésében tárgyunkra vonatkozólag a következőket irja: „A szőlőbetegség (Oidium) Madeirán az 1852. évben mutatkozott, hol az a virágzás után rövid időre, juniusban a leveleket s a fiatal szőlőbogyókat megtámadta és már a nevezett évben a szőlőtermést majd egészen megsemmisítette. Az ezt követő években a betegség hasonló kiterjedésben lépett fel ugy, hogy az 1856. év nyarának kivételével 1852-től 1857-ig az egész szigeten több bor nem termeltetett. Még az 1850. évben a bortermés a tized (dézsma) eredményét számítva 1296474 Dipa-ra,**) a valóságban azonban, szakértő férfiak Decslése szerint, ennek kétszeresére is rúghatott.
Madeirán a baj egy szőlőfajt sem kiméit meg, sőt az 1856. évben a Vitis vulpina nevü amerikai szőlő is, mely ezideig állítólag a bajnak ellen'tállott, a többi szőlőfajokhoz hasonló mérvben betegedett meg. A Funchalban lakó Acevedo mérnök-őrnagy szóbeli közleménye szerint ezen szőlőbetegség Madeirán már előbb ís előfordult, mert a sziget nyugati részéből, Ponta do Sol-ból származó régi bérszerződésekben azon kikötés található, mely szerint a szerződés érvényét veszíti, ha a szőlő egy fehér lisztáthuzat (Mongra) által megbetegednék. Portugáliában is ismeretes volt ezen baj már több, mint 50 évvel ezelőtt, de sokkal kisebb mértékben." Hogy milyen rohamos volt Madeirán a li^ztharmat alakjában fellépett szőlőbetegség folytán a szőlők pusztulása, kitetszik azon statisztikai adatokból, melyek szerint 1851. még 10.874 pipa bor termett, mig a rá következő 1852. évben már csak 14137a pipa. A szőlőbirtokosok a baj felléptekor azonnal a szőlőknek kénporral való befujtatását alkalmazták a lisztharmat ellen, de mint azt bortermés hanyatlására vonatkozó megdöbbentő adatok mutatják és mint utóbb arról Madeira und Teneriffa mit ihrer Vegetation, Ein Bericht an das königlich preussische Ministerium für die landwirthschaftlichen Angelegenheiten, von Dr. Schacht Berlin 1895. '*) Egy pipa, vagy bota = 485 liter,
Mméétfá
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899
SZEPTEMBER HÖ 16.
Dr. Sckaóhtnalc - alkalma • volt Teneriffa szige- tartalmazó egyéb készítményekkel — minő tén személyes meggyőződést szerezni, teljesen például az Aschenbrandt-féle rézkénpor — is. Mert egyidőben a Schacht által javasolt védeeredmény nélkül. Dr. Schacht ezen eredménytelen védeke- kezésmódot s ehhez hasonlókat, megelégedészési eljárást mellőzve, Madeira szigeten, sel alkalmazták a szőlősgazdák mindaddig, mig Funchal város körül kísérletet tett néhány meg nem győződtek arról, hogy a szőlő lisztszőlőlugossal, melyeken a szőlőtőke összes ré- harmatbetegsége s egyéb növények lisztharmat szeit a Sanssouci-ban levő kir. melegházakban betegsége ellen- is, legjobb eredményeket szolmár előzőleg alkalmazott és: egészben bevált gáltat a finomra örlött, tiszta, hamisítatlan kéneljárás szerint, igen meghigitott enyvoldattal por. E szert használják ma általában nemcsak mosta le. A penászgomba által már részben Franczia- és Olaszországban, Amerikában, hamegtámadott szőlőlevelek ezen enyvoldattal nem Németországban is. általa be lettek kenve, mig a fiatal szőlőfürtök Rovatvezető. ahol csak lehetséges volt, egy mély, enyvoldattal töltött üvegbe lettek bemártva. Az enyváthuzat rövidesen megszáradt s a gombával együtt utóbb a szőlőszemekről és levelekTRÁGYÁZÁS. ről lepattogzott. Minden szőlőfürt, mely ezen Rovatvezető : Cserháti Sándor. oldattal csak egyszer is bevonva lett, teljesen ép maradt, sőt a gomba által már megtámadott szőlőfürtök is helyre jöttek. Mire ügyeljünk a műtrágyák
Ezen enyváthuzat ennélfogva a lisztharmat káros behatása ellen biztos védelmet látszik nyújtani. Véleményem szerint leghelyesebb eljárás leend a jövőre nézve, ha a szőlő elvirágzása után azonnal, először a szőlő minden részét enyvoldattal bepermetezzük és ezen felül a szőlőfürtöket hasonló enyvoldattal megtöltött üvegpohárba bemártogatjuk. A szőlőfejlődés mostani előhaladottsága mellett ez évben már csakis, a fürtöknek enyvoldatba mártogatásával érdemes kísérletet tenni a késői szőlőfajokon. A lisztbarmat elleni permetezéshez és füstmártogatáshoz használható enyvoldat a következőleg állítandó össze: egy kilogramm asztalos-enyvhez veszünk • annyi forró vizet, hogy az enyvből két liternyi pép képződjék, mely pépet azután 18 liter folyó vizhez keverjük."' Szőlőbirtokos társaimnak ezen közleménynyel, a sokféle kísérletezés jelen korszakában némi szolgálatot vélek tehetni. Somogyvári Somogyi Ferencz. A. szőlő lisztharmatbetegsége a mennyire feljegyzéseink terjednek, még soha nem jelentkezett oly károsan hazánkban, mint az idén. Csak kívánatos tehát, hogy gazdáink e betegséggel ménnél többet foglalkozzanak, különösen a védekezést illetőleg eszméket cseréljenek, hogy a sikeres védekezés ügyének minden apró részlete mennél előbb tisztáztassék. Éppen e napokban járta be a lapokat egy hir, a mely elmondja, hogy sok debreczeni gazda kertjeikben jelentkezett betegséggel szemben tölgyfahamu hintéssel védekezett s ez éppen olyan jóhatásunak bizonyult, mint a tisztakénporral és az Aschenbrandt-féle rézkénporral — melynek főtartalomrésze tiszta kénpor — való védekezés. Nem láttam a dolgot s igy ítéletet nem mondhatok. De mert sokszor a látszat is nagyon csal, valamely uj szer fölött, szigorúan végrehajtott összehasonlító kísérletek nélkül, a melyeknél egyszersmind a betegség fejlődésére befolyással biró tényezők is figyelemmel kisértetnek : mérvadó Ítéletet mondani nem lehet. Azért az ilyen híreket legjobb tudomásul venni, annak alapján esetleg kicsiben próbákat végezni; de óvakodjék attól a gazda, hogy az ilyen hir olvagása által magát a régen kipróbált szerek háfeználatától eltantorittatni engedje. Ha több helyen, több éven át végzett igazi szakszerű kísérletek a régi jó helyett valami uját és jobbat ajánlanak, ám ez más ; ilyenkor ne ragaszkodjék görcsösen a megszokott régihez, hanem haladjön a korral.
bevásárlásánál ?
Hazánkban az évenkint felhasznált műtrágya-féléknek a legnagyobb mennyisége őszszel szóratik ki, amit legjobban azon körülmény bizonyít, hogy az illető mütrágyafélék ellenőrző vegyivizsgálatát teljesítő vegykisérleti állomások mindig az őszi évadban vannak legerősebben igénybevéve és a vizsgálat végett beküldött anyagok 90—95%-át mütrágyaminták képezik. Hogy e minták miért vizsgáltatnak meg, azt bővebben azt hiszem, nem kell fejtegetni amennyiben ez amugyis eléggé ismeretes. A gazdáknak, akik az általuk vásárolt műtrágyák ellenőrző vizsgálatát végeztetik, érdekükben áll, hogy az elemzés eredményeit minél előbb kézhez kapják, nehogy akár a korábban beálló rossz idő, akár valamely más körülmény a trágya kiszórását elhalassza, vagy esetleg meg is hiusitsa s rendszerint a vegykisérleti állomások részéről nincsen is hiba, amennyiben lehetőleg gyorsan intézik el a megkereséseket és a fő évad alatt mindig különös tekintettel vannak arra, hogy a trágyavizsgálatok, egyéb kevésbbé sürgős vizsgálatokat megelőzzenek. Sok esetben azonban a beküldők követnek el olyan mulasztásokat, melyek miatt a vizsgálat nem foganositható rögtön, az állomás részéről levelbeni megkeresés válik szükségessé, ami azután az eljárást hosszadalmassá teszi.
Éppen azért nem vélek hiábavaló munkát teljesíteni, ha röviden ismertetem az eljárást, mely szerint el kell járni, ha mütrágyaszállitmányból mintát veszünk, hogy azt ellenőrző vizsgálatra beküldjük. Miután a vizsgálatra beküldött mintából az egész szállítmány növényi tápanyag tartalmára következtetünk, kell hogy e minta valóban az egész küldemény átlagos' összetételének megfeleljen, éppen ezért igen sok függ a helyes mintavételtől és arra nagy gondot kell : fordítanunk. Minél több zsákból veszünk mintát — ezeket jói összekeverve — annál biztosabbak lehetünk abban, hogy a minta tényleg az áru átlagos összetételét képezi. Nagyobb küldeményeknél azonban a gyakorlatban teljes lehetetlenség minden egyes zsákból, mintát venni, éppeii ezért elegendő, ha 10 zsákból álló küldeménynél minden zsákból, 20—30 zsákból álló küldeménynél minden 2—3. zsákból, 50 zsákból álló küldeménynél minden • 5. zsákból, 100 zsákból álló vagy ennél többől álló küldeménynél minden 10. vagy 20. zsákból veszszük a mintát. A mintavételre legalkalmasabb az u. n. próbavevő, amely egy 80 gm. hosszú SA cm. széles, egyik végén fogantyúval ellátott vascső, amely a másik végén ki van hegyesitve, ha ezen próbavevőt beleüljük egy tráA mi a fentebbi czikkben ajánlott véde- gyával megtelt zsákba, az ürege megtelik trákezést illeti, meg vagyok arról győződve, hogy gyával, amely egy deszkához ütve, belőle kihull. Czélszerü a zsákok tetejéből és aljából ha valaki a czikkiró tanácsait követi, különösen1 mint óv:óvédekezéssel: a, védekezés eredmé-- mintát venni és a kivett mintákat egy száraz nyóvel meg lesz elégedve akkor, : ha ellenőrző, és tiszta ládában vagy papíroslapon száraz kísérletképpen nem próbálkozik meg a tiszta kézzel jól összekeverni. A próbavevő hasznákénporral, vagy a főleg finomra őrlött kénport I lata azért előnyös, mert a zsákokat 'nem kell
1389 kibontani és igy pör esetén a gyáros kénytelen a saját ólomzárjával lezárt zsákokat visszavenni és a kapott átlagok is jobbak, mintha csak egyszerűen kézzel szedjük ki az egyes zsákokból a próbákat. Megjegyzendő, hogy a próbavételből kizárjuk mindazon zsákokat, amelyekkel útközben valami baleset történt, tehát megnyirkosódtak, megáztak vagy felszakadtak. Ha már most a kijelölt zsákokból vett mintákat egyenletesen és jól összekevertük, arról kell gondoskodnunk, hogy azokat változatlan állapotukban juttassuk a vegykisérleti állomáshoz. A műtrágyák között vannak olyanok, melyek a levegőtől nedvességet szívnak magukba, (pl. chilisalétrom, chlórkálium) mások meg kiszáradnak, vagy illó alkatrészek párologhatnak belőlök el, s mindkét esetben ez befolyással van az ellenőrző vizsgálatra. Ha kiszárad a minta, többet találnak a ható alkatrészből, ha megnedvesedett, kevesebbet. Ez okból legjobb ezen mintákat mindig szélesszáju, dugóval elzárható üvegekben küldeni, (befőttes üveg, mézes üveg) mert ilyenekben küldve sem ki nem száradhat, sem meg nem nedvesedhetik. A tökéletesen száraz üvegbe beleöntjük az elküldésre szánt mintát, dugóval elzárjuk, papirossal lekötjük s lepecsételjük a vasúti állomás pecsétjével azonkívül a minta vételnél jelenlévő két tanú pecsétjével. Ily módon két üvegben készítünk mintát egyik megmarad a vevőnél s arra szolgál, hogy a vevő és az eladó között felmerülő differenczia esetén újólag megvizsgáltassák, a másik pedig a vegykisérleti állomáshoz küldendő bé. Az üvegekre még egy kis czédulát ragasztunk, melyre a következő adatokat felírjuk: ha több mintát küldünk egyidejűleg sorszámot, hogy mindenféle tévedés kizárassék, a waggon számát, melyben a műtrágya érkezett, a zsákok mennyiségét, a küldemény súlyát, a trágyaféle nevét és a szavatolt növényi tápanyag tartalmát, a mintavétel napját és végre, hogy mikor érkezett a küldemény a rendeltetési állomásra. A beküldött minta csomagolására is kellő gondot kell fordítani, hogy útközben össze ne törhessék. Czélszerü az üveget papirosba göngyölni és csak azután széna, szalma vagy szecska közé csomagolni ellenkező esetben, ha összetörik igen nehéz a csomagolásra használt anyagokat a mintából eltávolítani s ez is befolyásolhatja a vizsgálat pontosságát. Felette kívánatos az illető vegykisérleti ' • állomással egész határozottan tudatni, hogy • minő alkotórész határoztassék meg s nem czélszerü ilyen általános megjegyzéssel küldeni: tessék vegyileg megvizsgálni és az eredményt velem tudatni. A vizsgálat pénzbe kerül s . minek olyan meghatározást végeztetni, a melyre a gazdának semmi szüksége nincsen; ilyen pl. ha valaki a superfoszfát porfinomságát kívánja meghatároztatni. Az ellenőrző vegyivizsgálatnál az egyes kereskedelmi műtrágyákban a következő alkotórészeket határoztassuk meg: Szuperfoszfátokban a- vízben oldható foszforsavat. A Thomassalakban a szerint, hogy minő szavatosság mellett vásároltuk, az összes — czitrátban — vagy czitromsavban oldható foszforsavat is porfinomságót. A czitrát is czitromsavban oldhatóságot összetéveszteni nem szabad, mert egy és ugyanazon Thomassalakot czitrát és czitromsavoldattal megvizsgálva a czitrát oldhatósága mindig kisebb, mig a czitromsavoldattal mindig több foszforsavat lehet kimutatni. Ennélfogva, ha czitrát oldhatósága alapján vásá-, rolt a gazda károsodik, ha ,czitromsavoldattal vizsgáltatja, mert ezen oldattal több foszforsav mutatható ki s ezt neki meg kell fizetnie. A chilisalétrom és kénsavas ammóniákban a ható alkotórész a nitrogén ezt határoztassák meg, czélszerü azonkívül mindkét trágyaszert tisztaságra is megvizsgáltatni, Németországban a közelmúltban gyakoriak voltak a panaszok a chilisalétromok perchlorat tartalma miatt, mely utóbb emiitett vegyület, ha csak csekély mennyiségben
KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HÓ 16.
1390 is foglaltatott a chilisalétromban, igen káros hatásúnak bizonyult a zsenge vetésekre. A kénsavas ammóniák esetleg rhodánammoniumot tartalmazhat, e vegyület is káros hatású a növényekre. A kálitrágyákban minők a kainit, karnallit, kénsavas káli, klórkáli, kénsavas káli magnezia elegendő a Icálitartalmat meghatároztatni. Csontlisztet mindig szavatosság mellett kell vásárolni s sohasem külső kinézése után, különösen Németországban gyakoriak a panaszok a hamisított csontliszt miatt. Ebben a foszforsav és nitrogéntartalmat, továbbá a tisztaságot kell meghatároztatni, a feltárt csontlisztben a vizben .oldható foszfor savtartalmat esetleg a nitrogént. A guanókban, a különféle szárított trágyákban, minők pl. a konczentrált szarvasmarhatrágya, szárított sertéstrágya, poudrotte, ajánlatos a három legfontosabb növényi tápanyagot a káli, foszforsav és nitrogén mennyiségét meghatároztatni. Windisch Richárd.
GAZDASÁGI
VEGYTAN.
Rovatvezető: Dr. Liebermann Leo.
Kolbászfélék hamisítása liszttel vagy keményítővel. A kolbászfélék töltelékének keverése lisztfélékkel vagy keményítővel külföldön igen el van terjedve s azt, ha túlságos mértékben nem történik, nem is tekintik hamisításnak, a mennyiben sokan azt hiszik, hogy ez hozzájárul a kolbászfélék tartósságának előmozdításához. Tekintettel arra, hogy Magyarországban ezen irányban eddig vizsgálatok nem igen tétettek, dr. Liebermann Leó tanár ur megbízott, hogy a Budapesten árult kolbászféléket vizsgáljam meg. A főváros különböző üzleteiben1 és kiváltkép oly henteseknél, kik áruikat a legolcsóbban adják, többféle kolbászt bevásároltattam és azt a következő egyszerű módon vizsgáltam meg. 50 gr. jól felaprított anyaghoz 200 köbcentiméter vizet adtam és azt a vízfürdőben félóráig melegítettem. Lehűtés után a vizes oldat egy 'részéhez jód-jodkáliumoldatot öntöttem. Keményítőt tartalmazó anyagok, mint a minő a liszt is, jodoldattal megkékülnek, mert egy keményítőből és jódból álló vegyület keletkezik, melynek sziné kék.íGyenge 'keményítőreakcziót majd . minden esetben kaptam, - de a reakczió gyengesége már előre kizárta annak lehetőségét, hogy itten hamisításról, vagy csak jelentékenyebb keményitőmennyiség hozzákeveréséről is szó lehetne. • . • ; Az általam Összehasonlítás czéljából készített egy százalék1 keményítőt tartalmazó oldat reakcziójá igen erős volt. Csakis három mintáról kaptam kissé erősebb, reakcziót, azért ezek egyikénél mégkisérlettem a- keményítő mennyileges meghatározását, 'de; mérhető mennyiséget nem kaptam„ Azok a gyenge reákcziók, melyeket a kolbászok vizsgálatánál majd mindig észlelünk, azok fűszereitől, különöten a fekete borstól szárniaznak, mely szintén tartalmaz keményítőt; a mit ellenkisérletekkel bebizonyítottam. Végeredményként kimondhatom, hogy Budapesten eddigelé keményítővel való hamisítások, igen ritkák lehetnek s hogy eddig a kolbásztöltelékek keverését, jelentékenyebb keményítő mennyiségekkel nem észleltem. ;
Tóth Gyula.
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
Burgonyakivitelünk Angliába. Londonból irják, hogy a burgonyatermelés a megelőző évekkel szemben jelentékeny fejlődést mutat, Oldal. Mai számunk tartalma: ugvanis a beültetett terület az 1899. évben Egyesült erővel. B. B. __ 1375 547.682 acre volt (1898-ban 524.591 és 1897-ben 1 A miniszterek Szegeden. .... 1377 Tanúságok 1378 504.914). Maga a termés mindamellett az előző A kiállítás díjnyertesei. ... 1379 éviek mennyiségét nem érte el, de viszont I. országos szőlőszeti és borászati kongresszus 1381 jobban sikerült a skótországi és irlandi termés. II. országos méhészeti kongresszus 1383 A külföldről Londonba az 1898. évben I. országos halászati kongresszus. 1383 A kiállítási sorsjegyek húzása 1384 behozott burgonyamennyiséget a következő táblázat tünteti fel : Növénytermelés. átlagár ' összesen Rétjeink növényzetének megjavításáról. Somogyvári' 1 tonnánként eladatott Somogyi Ftrencz _. .... 1388 font sterlingben Állattenyésztés. A hízóba fogandó marha kora, 1388 május 7-én : 24, 9'6 -3,916'— Gazdasági növénytan. „ 14 én 20, 6 0 14/108" 10 Védekezés a lisztharmat ellen 1390 „ 21-én .16, 4 10 .10,002-15 Trágyázás. Mire ügyeljünk a müírágyák bevásárlásánál? „ 28-án 12, 6 0 45,104-2 Windisch Richárd. ... ... __ . 1389 junius 4-én 8, 13-6 61,9744 Gazdasági vegytan. „ 11-én 6, 1-6 57,925-2 Kolbászfélék hamisítása liszttel vagy keményítővel. 1390 18-án 5, 4"0 62,634 0 Ttgjeaefi. ... _ .... _ ... ... 1390 Kereskedelem, tőzsde 1392-1394 „ 25-én 3, 17 6 37,3747 julius 2-án 2, 19'3 24,529 10 Személyi liir. Forster Géza az OMGE. igazgatója „ 9-én " 3, 0-8 10,119 4 és Buday Barna titkár, f. hó 13-án végleges tartózko„ 16 án 2. 17'6 1,581'5 dásra Budapestre visszaérkeztek. Jeszenszky Pál titkár, a kiállítás lebonyolítása után, megrongált egészségének 6, 0'4 338,26900 helyreállítása miatt kétheti szabadságra távozott. Rubinek Mint ebből látható, a friss áru érkezéséGyula és Szilassy Zoltán titkárok, f. hő 17-én érkeznek Budapestre és elfoglalják hivatalos működési körüket. vel az árak fokozatosan csökkennek. A beviSporzon Vilmos segédlitkár, egészségének helyreállítása telben különösen Németország, Hollandia, czéljából hosszabb szabadságon Magyar-Óvárolt időzik. Francziaország, Portugália, Spanyolország, a A „Köztelek" legközelebbi száma Kanári szigetek és a csatornaszigetek (Jersey a szokott i d ő b e n : f. h ó 2 0 - á n a r e n d e s maga mintegy 56,227 tonnát szállított 338,269 szakszerű tartalommal fog megjelenni. font sterling értékben) vesznek részt. Az ár jelenleg angol mázsánként (51 kg.) 3—4 shilMiután a h á r o m ízben elmaradt szerdai ling. Megjegyezzük, hogy csakis a lisztes fajta számokat többen megreklamálták, i s m é - burgonyák kerestetnek. Az egyes burgonya telten figyelmeztetjük olvasóinkat, h o g y sima és nagy, valamint a csiramélyedés sekély a kiállítás három hetében hetenként csak legyen; kézzel kell válogatni, hogy hibás daegyszer jelent meg a „ K ö z t e l e k " , a rabok ne kerülhessenek közé. A csomagolás 51 kgos. zsákokban történik. Minthogy az idei 7 0 — 7 1 . , 7 2 — 7 3 . és 7 4 — 7 5 . kettős száburgonyaszüret Angliában aránylag igen gyenge mokban. volt, a magyar termelőknek a késő őszszel és Felkérjük a kiállítókat, ákik Sze- a télen kedvező kilátásuk nyilik a kivitelre; geden résztvettek' a kiállításban, h o g y természetesen csak akkor, ha csakugyan jó és megfelelő árut szállítanak. ugy az odaszállitásnál, mint a visszaLisztkivitelünk Drinápolyba. Mint onnan szállításnál felhasznált fuvarleveleket átirják, az idei kedvezőtlen aratás következtében vizsgálás végett, az OMGE. titkári hivaa lisztkivitelünk czéljaira az ottani gabona talához saját érdekükben beküldeni szí- nem elegendő, ugy hogy nemcsak finomabb, veskedjenek. Igazgató. hanem közönségesebb minőségű lisztet is nagy Gazdák Biztosító Szövetkezete. A „Köz- mennyiségben hoznak a külföldről, különösen iélek" 72—73-ik számában közöltük, hogy a Marseilleből, honnan selejtesebb minőségű liszGazdák Bztositó Szövetkezetének tőkéje ja- tet szállítanak ugyan, de rendkívül olcsó árban. vára eddig 446 alapítványt, 132 üzletrészt, Máltából jelentik, hogy az ottani lisztfogyasztás összesen 448,640 .korona értékben jegyeztek. czéljaira nagyobb mennyiségű gabona került Azóta folyó hó 13-ig beérkezett aláírási iveken New-Yorkból az angol és franczia malmokba, az alábbiak jegyeztek alapítványokat, illetve honnan megőrölve szállítják Maltába. A magyar üzletrészeket, még pedig: gróf Serényi János lis/t, bár feltétlenül jobb minőségű, mint az 1 alapítványt 1000 kor. értékben, Sziberth említett, magas áraival nem veheti fel a verGusztáv 2 üzletrészt 40 kor. értékben, Kunfy senyt és emiatt az ismételt kísérletek hiábaAdolf 1 alapítványt 1000 kor. értékben, gróf valóknak biyonyultak. Dessewffy Miklós 1 alapítványt 1000 kor. értékA közraktári intézmény fejlesztése. ben, Olbricht Ottó 20 üzletrészt 400 kor. érték- A közraktári intézmény fejlesztése czéljából a ben, Speck Jakab 5 üzletrészt 100 kor. érték- kereskedelmi miniszter kérdőiveket küldött szét ben, Szarvas Sándor 20 üzletrészt 400 kor. az összes közraktárakhoz, melyek a következő értékben, Schwarcz Ignácz 10 üzletrészt 200 kérdéseket tartalmazzák: Mennyiben váltak be kor. értékben, gróf Csáky Zénó 1 alapítványt a közraktárak, hogyan működnek, minő ta1000 kor. értékben, Dőry Dénes 1. alapítványt pasztalatokat szereztek, kik veszik leginkább 1000 kor. értékben. Összesen 5 alapítványt és igénybe a közraktárakat, kereskedők-e avagy 57 üzletrészt 6140 korona értékben. Az eddig gazdák és milyen gazdák, a beraktározott beérkezett aláírási iveken 451 alapítványt, árura előleget vagy kölcsönt adna,k-e és mi189 üzletrészt, összesen 454,780 korona érték- lyen rendszer szerint a közraktár létesítése ben jegyeztek. milyen költséggel jár? Szénakivitelünk Romániába. A nyár első Komlóvásár. A segesvári komlótermelők felében Bomániá legtöbb vidékén uralkodott szövetkezete az idén is rendez vásárcsarnokánagy szárazság miatt tudvalevőleg nagy takar- ban komlóvásárt a földmivelésügyi kormány mányhiány keletkezett, ugy hogy a román segedelmével. Az elsőt szept. 15-én és 16-án kormány a szomszédos erdélyi és bukovinai tartotiák meg s azontúl minden hét csütörtökén vasutak mentén nagyobb mennyiségű szénát lesz vásár. Számos külföldi sörgyáros jelentette vásárolt. Ezen vásárlások azonban valószínű- be idáig a komlóvásáron való részvételét, a hol leg a Bomániában időközben beállott esőzések a termelők is szép számmal igyekeztek megfolytán, nem öltötték ugyan a várt mérveket, jelenni. mindazonáltal elég jelentékenyek, amennyiben Zúzott szölőküldemények díjszámítása magából Erdélyből Pruxeálon át 3 hónap alatt Francziaország és Würtenberg közötti vasúti összesen 663 waggon széna szállíttatott forgalomban zuzottszőlőnek hordóban avagy mániába magyar állomásokról. tarlánykocsiban való szállításáért 5 avagy
¥ E G Y E S E C
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM. 10 ezer klogr. elszállításáról ugyanazon kedvezményes díjtételek érvényesek, melyek a borra való szállításnál mérvadók. Ha ezen hstározmány a mi vasutainkon is érvényesülne azt hisszük, hogy csak előnyére volna a borértékesítésnek mivel a bornak olcsóbb díjszabása van, mint a szőlőnek. Tengeriselyem és tökmag értékesítése. A magyar kiviteli és csomagszállitási részvénytársaság, Budapest, Mérleg-uteza 11., a következőkre figyelmeztet: A kukoriczaselymet (czérnát, hajat) fosztás alkalmával nem kell a hántás közé dobni, mivel azt a jószág ugy se eszi meg, hanem különítsük el, szárítsuk jól meg, akár napon, akár padláson vagygóréban, dobassuk ki belőle az elégett fekete szinüt, a többi sárga és barnás kukoriczaselymet a társaság megveszi. A tökmagot ne etessük fel, hanem jobban értékesíthető, ha megszárítva és szélrostán áteresztve, eladatik, fentnevezett társaság minden mennyiséget értékesíthet. Gyümölcs és általános kertészeti kiállítás Budapesten. Az Orsz. Magyar Kertészeti szeti Egyesület már tavaly őszszel szándékozott Budapesten egy kertészeti és gyümölcskiállitást rendezni, mely boldogult királynénk elhalálozása folytán hazánkat ért országos gyász miatt elhalasztatott. Az egyesület minap tartott választmányi ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy ezen kiállítást ezen őszön annál is inkább megtartja, miután Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter leiratában az egyesület támogatását helyezte kilátásba. Ezen kiállítás f. évi október 7—15-ig fog a városligeti kereskedelmi muzeum (nagy iparcsarnok) épületében megtartatni és azon gyümölcsöt, szőlőt, zöldségféléket, fákat, virágokat, kertészeti gépeket, terveket és eszközöket lehet kiállítani. A kiállítás a gyümölcsre és terményekre országos, a gépek és eszközökre nézve nemzetközi jellegű leend. Térdij nem fizettetik, de a kiállítandó tárgyak bérmentve lesznek beküldendők. A kiállítás egybe lesz kötve gyümölcsvásárral is, hol a közönség köz vetetlenül a termelőtől fogja gyümölcsszükségletét beszerezhetni. Bejelentések szeptember hó ico-ig fogadtatnak el. Bejelentési iveket és programmot küld az Orsz. Magyar Kertészeti Egyesület titkári hivatala (IV. ker. Koronaherczeg-utcza 16. sz.) valamint az orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztos (Földmivelésügyi minisztérium) is. A gyümölcsvásárra a külföldi kereskedők is meg fognak hivatni. A küldemény elvesztése esetén való kártérítési igény. Az orosz vasutügyi minisztérium nemrégiben elrendelte az összes közlekedési vállalatoknak, hogy oly esetekben, a midőn a küldemények czimzettjei valamely küldeménynek átvételét megtagadni jogosítva vannak, ily esetekben az áru teljes értékét kötelesek ezeknek megtéríteni. Ilyen esetek volnának: ha a küldemény a rendeltetési helyre 30 napon belül meg nem érkezik a szállítási határidő lejáratától kezdve továbbá, ha útközben a küldemény elromlik avagy megvénül végre, ha a vasutigazgatóság részéről vétkes könnyelműség merül fel a dijkiszámitás tekintetében, mely körülményt azonban a küldemény czimzettje beigazolni tartozik. Baleset elleni biztosítás az angol vasutakon. A legutóbbi fraricziaországi nagyvasúti katasztrófa aktuálissá tette Francziaországban ama kérdés tárgyalását, amely Angliában már évek óta van alkalmazásban ós amely a magánvasuti intézmény versengésének köszöni létezését. Angliában minden utas, ki a vasutat igénybe veszi, egyidejűleg baleset ellen biztosítja magát egy „ti eket "-tel, melyet a személypénztáraknál a menetjegygyei együtt adnak ki. Minden ticket egy biztosítási kötvény, mely az oda és visszautazásra szól. Háromféle ticket van és pedig 5, 10 és 15 krajczáros, melyek a menetjegytulajdonos halála esetére 1250, 2500 és 3750 forint kártérítésre szólnak, mely az örökösök-
KÖZTELEK, 1899
SZEPTEMBER
HÖ
nek fizettetik ki. Sebesülés esétén az illető évi járadékot kap. így pl. a 10 kros tikét után teljes munkaképtelenség esetére a járadék hetenként 15 frt, míg részleges munkaképtelenségnél 4 frt. A baleset biztosító társaság, melynek neve : „Kailway Passenger's Insurance Company" 1848 óta áll fenn. 200,000 forint tőkével alakult és kezdetben nehéz viszonyokkal kellett küzdenie. Az alaptőke jelenleg 12 millió frt, a tartalék pedig majdnem 2 millió frtra rug. A bevételek 1898-ban 3,200.000 frtot tettek és ugyanebben az évben 1,700.000 frt kárpótlást fizetett. Az osztalék 4 % . A társaság a biztosítást jelenleg nemcsak az utasokra, de a vasúti alkalmazottakra is kiterjeszti. Az intézmény nemcsak a humanitás, hanem általános közgazdasági szempontból is sokkal jelentősebb, semhogy ne ajánlanók a legmelegebben az érdekelt körök figyelmébe. Sok önhibáján kívül elszerencsétlenedett munkás jövője biztosíttatnék, a család a kényérkeresőt ért szerencsétlenség következtében a nyomortól megmenekednék, sok kártérítéstől szabanulna , meg a vasutigazgatás. Oroszország. Bortermelés a Kaukázusban. A tiflisi konzul jelentése szerint, Európa szőlőtermelőinek maholnap komolyan kell számolniok a kaukázusi termelők versenyével. Eddig a közlekedés hiánya folytán az onnan eredő gazdasági termékek nem voltak Európa piaczára szállíthatók, de nagy változás küszöbén állunk most, midőn az oroszok a franczia tőke igénybevételével kiépítik a bő bortermelés hazájának vasúthálózatát. Persze, ha a benszülöttek a ma szokásos modern borkezelést elsajátítják s nálunk alkalmazzák, a versenyképesség kétségtelenül még jobban fog növekedni. Kaukázusban ezidőszerint 102,000 desjatina*) szőlő áll kultura alatt. Ebből Tiflis körül mintegy 21 ezer desjátina fekszik, mely szőlőterület már egészen modern mivelést mutat fel, tekintve, hogy a császári szőlők is azon a vidéken feküsznek s a környezet lakóságának mintaszőlő gyanánt szolgálnak. A mivelhető föld kevés lévén, a föld is drágának mondható. Egy deszjatina szántóföldnek 500—600 s beültetett szőlőnek 1000—1100 rubel az ára. A nép általában kétféle szőlőmivélést folytat: A nálunk Európában divatozót s azt, amelyet „maghlari"-nak nevez, amidőn is egy-egy fatövében szőlőtőt ültetnek s hagyják venyigéjét annak ágaira felkúszni, néha 10 m. magasságra is. Az ily szőlőt aztán bőségesen ültetik be kapás növénynyel is. Az utóbbi módot azonban kezdik elhagyni, mert bajos vele a szőlő különböző betegségei ellen védekezni. Terekel vidékén az ott meghonosodott németek űznek, egészen modern szőlőtermelést. Akárcsak másfelé, épp ugy a kaukázusi szőlőknek is sok a betegségük. 1852 óta az oidium okoz nagy károkat. Azóta otthonos a filloxera s a peronoszpóra is, valamint az antraknose is. Ezidőszerint még csak a black-rot nem mutatkozott, ámbár néhány szőlőbirtokos, mintha már annak jelenlétét is tapasztalta volna. Az uradalmi szőlők védekeznek a rézgálicz s a kénpor használatával, de a paraszt, ha teszi is, rosszul teszi azt, bár a védekezés szereit majdnem ingyen kapja. Az irányadó körök most oly kombináczión fáradoznak, minélfogva a paraszt a neki szükséges gép s eszközeit hitelbe kaphalná, vagyis a gazdahitel szervezéséről van szó. A valósítás már csak azért is remélhető, mert Kaukázusban csak ezidőszerint termelnek 7.768,000 vedro bort (1 vedro = 12 29 1.). A kivitel eddig csak Oroszországra szorítkozik, ámbár, mint említőnk, sokan hiszik, hogy a közlekedés tökéletességével a határt csakhamar átlépi a kaukázusi bor. Az odesszai hirek szerint az. oroszok a jövőben nemcsak „vudki"-t akarnak gyártani, hanem délvidékük előnyös klímáját felhasználva, bortermelők is lesznek. Majd elválik! *) 1 desjatina = 10,925 ffi2.-
1391
16.
Olaszország. Selyembcvitel Franciaországba. Az olaszok az 18994k,évi Franeziaországgal kötött vámegyezménynyél..' nap-nap után jobban vannak megélégedve s most a sajtó a minimális tarifákat az., összes gazdasági termékekre óhajtaná kiterjesztetni. Amiről a Grispi-kabinet még csak álmodni sem mert volna, az megtörtént! A francziák'mégengedték, hogy Piemont s Sziczilia bortermelői kedvező vámtarifa mellett vigyék boraikat a franczia piaczra. S bár a • franczia tenyésztők maguk is alig tudtak állataikon túladni, ennek daczára megnyitották az olaszok előtt a franczia piaczokat ! Az olasz hazafiság azonban mindezt kevesli s selyemtermékét, is a minimális tarifával akarná1 a francziáknak küldeni, mely egyértelmű lenné a lyoni selyemgyártás megsemmisítésével.. Élőre látható, hogy ez ellen a francziák tőlük lehetőleg védekezni fognak. A két állam között a kereskedelmi reláczió' életbeléptetése óta feltünőleg élénkült a forgalom. Folyó év első felében a francziák átvittek 60.188.000 frank értékű árut, . vagy 3 millióval többet, mint az előző év- megfelelő idejében. Az olaszok valamivel kevesebbet exportáltak, de a bor, len s gyapjú exportot megkétszerezték Francziaország felé, , n A bortermelés s kezelés Olaszországszerte • oly alakban végeztetik, fflely a francziák Ízlésének legjobban megfelel á már most készülnek arra, hogy abban az esetben, ha AusztriaMagyarországgal kötött szerződésük pár év múlva meg nem újíttatnék, kész piaczuk legyen biztosítva a franciáknál. (Bár csak ugy lenne. Szerk!) Az olaszok, mint emüténk, most még csak a selyem bevitelét akadályozó sorompó mellőzését óhajtanák. Luzzati exminiszter e czélból tette franczia útját, csakhogy a franczia selyemgyárosok látogatásával egyidejűleg folyamodtak a selyemvámnak 3 frankról 7 frank 50 cm.-ra történő emeléséért,- azzal okadatolván kérelmüket, hogy csakis a magas vám menti a németek iparát S váj ez s Olaszország részéről. Legközelebb tudni fogjuk, az olasz selyemnek nyert ügye van-e a franczia piaczon ?
Szuperfoszfát chilisalétrom kénsavas-káli kénsavas-ámmon és egyéb műtrágyaféléket, továbbá
a rézgálicz
98-99%
jégeczckben és ő r ö l v e valamint egyéb
permetező anyagokat legjutányosabban ajánl a
„HUNGÁRIA műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság B u d a p e s t e n , V á c z i kőriil 2 1 .
KÖZTELEK. 1899. SZEPTEMBER HO 16.
74-75.
SZAM. 9-IK fiVFOLYAMj •
Búzát ma jól kínáltak a malmok először élénés tikkasztó meleg időjárás követkézett be. Bősé- \ gesebb esőzés az egész országban csak szórványosan . kebben vásároltak a forgalom mintegy 70,000 mmázsára igott, mely mennyiség részben változatlan reszben fordult elő és a tengeri növény állapota a tartós szárazkrral magasabb árakon kelt el. ság folytán nagyobbára rosszabbra fordult. Helyenként ! elszáradt vagy szükségérés állott be és rovarok is károEladatott: Budapest. kat okoznak. A termés a közepesen alulinak ígérkezik. üj-buza: M ű s z a k i f ő üzlet: V I . , V á c z i - k ö r u t 13. A repczevetések ugyancsak gyengén keltek ki. Külfölndéki: 100 ram. 82 kg frt 9— 3 hóra (Fonciére-palota.) dön az időjárás nagyobbára kedvező és a .terméseredmény is kielégítő. A vízállás tartósan alacsony. A külG y á r : VI., Révay-utcza 16. földi piaczok üzletmenetében alig van említésre méltó Az összes borászati és pinczegazdászati czikkek szakváltozás, az üzleti tevékenység kis körre szorítkozik és a fogyasztás éppúgy, mint a spekuláczió továbbra is üzlete és gyára. tartózkodó. Amerikában . állandóan erősek a termelök hozatalai és a.kiviteli forgalom daczára erősebb árcsökkenést eredményeztek, melyet azonban később fedezési vételek folytán pótoltak. A mult héthez viszonyítva egyenlegképp alig van változás. Tengeri inkább szilárd maradt. A „Bradstreets" becslése szerint a látható készletek' búzában 1.121,000 bush., tengeriben 151.< 00 bush. gyarapodtak. Anglia ugyancsak csendes hangulatot jelent, gyenge forgalom mellett, az árak valamivel csökkentek. A franczia piaczok üzlete is szerény maradt, a kínálat jobb lett, a nélkül, hogy a kereslet is kedvezőbbre fordult volna és igy liszt éppúgy mint buza csökkenőek. A többi kontinentális piaczokon sem bir a forgalom fellendülni és az irányzat nagyobbára változatlan árak mellett csendes. Nálunk a„ különböző ünnepek a forgalom kifejlődését megakasztották és az üzlet összesen 3 napra szorítkozik, melynél kenyérmagvak jól voltak kínálva és az árak nehezen bár, de inkább tartottak. Takarmányczikkekben a kínálat gyenge ek szilárdak, részben emelkedőek is voltak. s z ő l ő z u z ő - m a l m o k , toogyózó é s z ú z ó Az üzlet részleteiről következőket jelenthetjük: gépek, Iborleffejtőgépek, b o r t ö m l ő k Buza kezdetben lanyha volt. A tulajdonosok különösen waggonárut sürgősen kínáltak, mig a mala legjutányosabb árak mellett, mok. mult heti nagyobb bevásárlásaik folytán tartózko•mn Árjegyzékek kívánatra ingyen és bármentve. — dóbbak voltak. Az árakban igy kisebb csökkenés állott 400 mm. 76 kg. frt 8'50 3 hóra be, melyet azonban a következő üzletnapon — amikor 132074/99. szám. Magy. kir. államvasutak. a malmoknak, melyekhez privát vevők is csatlakoztak — jobb vételfiedve folytán részben pótolhatták. A hozataHirdetmény. Kelet-északnyugat-osztrák vasúti kötelék. Díjszabási pót- lok továbbra is bővebbek, a kínálat azonban már nem oly sürgető és a vidéki piaczok nagyobb részéről a lékok életbeléptetése. A kelet-északnyugati-osztrák vasúti kötelékben felől tudósítanak, hogy a termelők által követelt árak 1899. évi szeptember hó 1-én a II. rész, 2. díjszabási állandóan magasak, ugy, hogy a bevásárlás a helybeli füzethez az I. és a ÍL rész, 3. díjszabási füzethez a árak viszonylatában megvan nehezítve. A hét végével a hangulat csendesebbre fordult és az árak egyenlegIII. pótlék lépett életbe. Amennyiben ezen pótlékok által díjemelés vagy képp néhány krajczárral csökkentek. A háromnapi *--hetihozataloKat a föltételek megnehezítése állana elő, a fölemelt díj- forgalmat 120,000 métermázsa, a hetihozata tételek, illetve a hátrányosabb föltételek csak 1899. 357,000 . métermázsára teszszük. évi október hó 1-től nyernek alkalmazást. Rozs csak mérsékelten volt forgalomban és elEzen díjszabási pótlékok az előszónak és a. külön szállítási, ugy mint fogyasztási czélokra csupán kisebb díjszabási íjatározmányoknak szövegí módosításán kívül tételekben került eladásra. Az árak alig változtak, a Wygoda-állomás díjtételeinek, továbbá a kénsavra vonat- hét végével azonban ugyancsak lanyhábbak és helybeli kozó kivételes díjszabás díjtételeinek hatályán kivül paritásra 6.40—6.45, helyben 6.50 forintig jegyeznek. helyezését és az egyes kivételes díjszabások, illetőle? Nyírvidéki rozs iránt az érdeklődés ugyancsak gyengült csoportok . áruczikkrjegyzékének módositását tartal- és Debreczen távolsá-ában átvéve' 5.80—5.85 forintig mazzák. fizettek. Ezen pótlékok a végpályák igazgatóságainál es a Árpa (takarm. és hántolási czélokra) különösen részes állomásokon példányonkint 20fillérértkapliatók. gyárosoknál talált jó keresletre és mig merkantil áru Budapest, 1899. augusztus hóban. teljes mult heti árakat ért el, addig jobb minőségű Az igazgatóság. áruért 10—15 krral magasabb árakat isfizettek.A kínálat mérsékelt lévén, a forgalom nom öltött nagyobb terjedelmet. Minőség szerint 5'80—6'15 frt között jegyzünk helyben. Állomásokon átvéve a kereslet tiszavidéki származékok . iránt jobb volt és a.forgalom is némileg élénkebb. Jegyzéseink: Déli vasút és a buda-pécsi f 1898. évi forgatom: 26,239 mm. vonal mentén : merkantil 5-75—6'—. jobb 6" -6-25, prima 6-50 frtfg. Urasági áru 6-25—6-50, jobb és prima 6-50—7-50 frtig. Tiszavidéki állomásokon 5'50—5'75, jobb és prima 66-50 frtig. Felvidéki áru, melyben csak gyenge volt a forgalom, merkantil 6"- 6.50, jobb >7.— és príma 7'75 frtig kelt el. Zab bőven van kínálva, mig a kereslet arányFelhívjuk talanul gyenge. Az irányzat igy tehát csendesebbre a t. c z . g a z d a k ő z ö n s é g fordult és az árak multheti jegyzéseikből '.körülbelül 10 krt vesztettek. Merkantil áru 5.10-5.30, jobb 5.40 figyelmét frtig értékesíthető helyben. Ó zab alig kerül a piaczra és 5.60 frtot jegyez helyben. Tengeri az emelkedő haláridőárakkal egyetemben szilárduló irányt követett és az árak fokozatosantetemes dükedTez™^b™'szeítoefct l n g y e n rakti~ 15 krajczárral emelkedtek. A hét végével a hangulat 3400 „ 77 , Bejelentéseket elfogad és mindennemű felvilágosívalamivel csendesebb. Nagyobbára elszállítási czélokra 8'45 100 „ 7,7 , tással szolgál: helyben kocsiba téve 5.15 forintig fizettek. Rozsban az üzlet változatlan a forgalom gyér. H E L L E R M . s T Á R S A , ' Olajmagvak : Káposztarepcze. A forgalom egész Budapest távolságában 6'45-ig kel el. kismérvű. Egészséges jó áru alig kerül piaczra és ilyen Tengeri, továbbra is Szilárd maradt, helyben áruért 11.50—12.— frt érhető el,, mig gyenge, és aláBUDAPEST, V„ M e t - t é r 13. , rendelt repcze 10. 11"— frt között értékesíthető. 5-15—5'20 kél el. Állomási üzlet szünetel. Zab az erős kinálat következtében továbbra is' Vadrepcze 5.50- 6.— forint. Gomborka hiányzik, lanyha maradt, helyben'5-20—5'2'5 kél el. 10,: 10.50 frt. Lenmag 11. 12— frt jegyez. Árpában az üzlet szintén' éllanyhult. Jobb áru Hüvelyesek : Bab (uj) valamivel'jobb volt a for- iránt az érdeklődés csekély exportáru nehezen s csak galom, habár ez általánosságban -is csak mérsékelt. leszállított árak,mellett adható el. Tiszavidéki áruért. Trieui-t aprósz.emü-babot • Gyöhgyösön-Félegyházán 7.10 KERESKEDELEM,TŐZSDE frt, nagy 6.75,— —. Duna-menti babot Baja-Zomborban 5-25—6 frtigfizetnekminőség kzerint állomáson. Takargc'nbölyü 6.75—''— frton jegyzünk. Barna bab Kalocsán mányáru 5-70—5-90 helyben kél el. Határidők daczára a lanyha külföldnek változatl§-ib frt. üj köles (hazai ára) 4.80 forinton kelt él. lanul indul s később a' készáru üzlet hatása alatt meghelyben. Budapesti gabonatőzsde. szilárdul. Déli 12 órakor következőképp áll: (Quttmann és Víahl budapesti terménybizományi Mapi jelentés 1899. szeptember 15 Köttetett. Déli tárlat. cség jelentése.) Utolsó jelentésünk óta az üzletben lényeges ..vál0-— — 8-46-^-4.7 Budapest, 1899. szept. tozást nem jelezhetünk. A külföld változatlanul lanyha, B.uza októberre . . Az időjárás a hét első felében borús és esős A new-yorki „Cincinatlí Prier Ankkent" szerint az Utolsó i' l okt. ^ fogy a későbbi tengeri vetéseknek kivételével alig ártott volt, a bekövetkezett csapadék azonban csak nagyon 6-95^97 ívalamint és nagy részé forgalomképes. • ,* övid ideig, tartott; később teljesen kiderült az égbol-
SCHOTTOLA ERNŐ
h
f
I a budapesti gyapju-aácikj
KÖZTELEK,
1899
SZEPTEMBER HÓ 16.
Az Apolló kőolajflnomitógyárrrészvénytársaság üzleti tudósítása a „Köztelek" számára. Budapest, 1899. szeptember 14. Mai áraink : Olaj: I. rendű Apolló-hengerolaj, világos 27-50 frt „ sötét 24 50 „ , „ orosz gépolaj világos 17.50 , Szsszfizlet. legfinomabb amerikai tovotte zsir 28.— „ Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő finom „ ,> j. 26.— „' tudósítása.) nettó 100 kgként, hordóval együtt, tiszta göngysulyA szeszüzletben e héten az üzletmenet élénkebb számitással, fizetendő készpénzben 2°/o engedménynyel, volt és a tartós jó kereslet folytán több tétel finomí- vagy 4 havi váltóval, Pozsonyban átvéve. Ugyanezen tott szesz azonnali szállításra 56.50 -56*75 forintig olajok Budapesten átvéve 1 frttal drágábbak. nagyban adózva és 21-50 frt szabadraktárra szállítva Petroleum: Liliom császárolaj . 23-50 frt • kelt el. Élesztöszesz valamivel olcsóbban. 56-75 frtig egysziv kőolaj . . 21-— . adózva és 21-25—21.50 frt szabadraktárra szállítva taháromsziv kőolaj . 20-— „ lált v csillagkereszt kőolaj 19-25 , Denaturált s z 25 krral drágábban-jegyeztetett. nettó 100 kgként, hordóval együtt, 20°/o tara, készpénzszeszgyárak által kontingens nyersg Mező szesz azonnali szállításra volt kínálva, de későbbi szál- ben engedmény nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen lításra nagyobb mennyiségben érkeztek ajánlatok, kőolajok Budapesten átvéve 50 krral drágábbak. de a finomító gyárak csak fix és nyomott árak mellett akarnak vásárolni és igy csak néhány kisebb tétel került forgalomba 17-50—18 frtig Budapestre .szállítva A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban október—deczember hónapokban. (en gros) eladott éielmiczikkek árairól. Galicziábol kínálat nem volt. Tengeri szept. . . „ májusra 19J0. Zab okt. . . . áprilisra Káp.-repcze aug. .
• 5-05—07 5-15—16 5.15—16 5-55—57 11-90—12"—
1393 —110. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—( 2 ——, 3 - • - , 4 —•—, S -•—. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeraui 20—24, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 13—17, bab fehér apró 6—7 nagy 6.0—7-5, színes 7'0—8'O.f
Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 36-0—36.50 0. oiszt.£(1440 db.) 34-5—35-5, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-——2-50,, törött tojás 0" 0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0.00 1 b 3.0—4.0," Petrezselyem 100 kötés 0.—0-0, 1 q 3. 4.00 zeller 100" drb 0-60—1.00, karalábé 60—1.0, vöröshagyma 100 köt. 00.—, 1 q 2.60—3.60, foghagyma 100 köt. 50.—.80, 1 q 9.—16.—, vörösrépa 100 drb 0.70—1-05, fehérrépa 0., fejeskáposzta 46.0, kelkáposzta 100 db 0.8—1.0, vöröskáposzta 5.50—600, fejessaláta 0.80— 1.00, kötött saláta 0'40—-80, burgonya, rózsa 1 q 1.60— 2.20, sárga 2.50—3.00, külföldi —. , fekete retek 100 drb 0.80—1.00, uborka nagy salátának 100 drb 1.4—2.20, savanyítani való 100 db 0.8—1.0, savanyitott 1.6—1.80, zöld papr. 20,-40, tök főző 7 - 9 , zöldbab 8.0—9.—, zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. — . — . — , fejtett 1 lit. —, tengeri 100 cső 0.9—1.0, karfiol 100 drb 16.-18'.— paradicsom 1 kg. 2.50—5.—, spárga 0. 0.—, torma 1 q 12—16. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 6—16, köz. alma 5—8 fajkörte 8—12, közönséges körte 8—10, 3zilva magvaA hontingem nyersszesz ára Budapesten 19.25— váló 6.-8.—, vörös 0.0—0.0, meggy faj —, közön19.75 forint. séges , ringló — — , baraczk kajszin —, Béeii jegyzés 19-25—19 75 frt kontingens nyeisE hét első napjainak, torgajmfi kivéve a • gyü- őszi , dinnye görög nagy 10 drb 2-0—3-—, kicsi mölcsöt lanyha volt. Husüzlét lanyha, az árak szilárdak. 10—20, sárga faj 1 q. 15.0—30.0, közönséges 10—15. Frdgai jegyzés 54-7 5—-•— frt adózott és —• Marhahús bp'esti eleje 48— 50,' hátulja 50—56, szőlő 1 kg. —.0 .0, csemege 15—18, dió (faj papir19 75 frt adózatlan szeszért. borjú egészbén -54—60, eleje 56—64, hátulja 64—75 héju) 18—24, közönséges 12.0—14.—, mogyoró 28—32, Trieszti jegyzés 11.50—11-75 frt kiviteli szeszért ,kr, sertéshús szalonával 46—48 kr klgronként. gesztenye magyar 0 , olasz , narancs messiBaromfi ára változó. Csirke (rántani való) 50—75 nai Í00 db 0 ——•—, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— 90% hektoliterje. 0-00, czitrom 1 40—2 00, füge hordós 1 q 18—20, koA kiritel e héten több kocsirakomány fino- sütni való 80—110 kr párja. Vadaknál élénk kereslet mellett az árak emel- szorús 18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—75, mított szeszt vásárolt, mely Törökország felé lett kednek. Fogoly 50—70 kr, nyul 140—150 kr, fáczán egres 1 lit. 00-—, eper 1 kg. 00 — kr. szállítva. 150-180 kr drbja. Szarvas 25—35, őzbak 50—70 Vidéki szeszgyárak k özlil : Losoncz, Temesvár, kilogrja. Fűszerek Halok. Paprika és I. rendű 1 q. frt Győr, Arad, 12 krral olcsóbban, a többiek változatlanul (száTejtermékek : teavaj 80—100 kr, főző 50—75 kr, 4)—60, II. rendi 20—30, csöves jegyeznek. rított) . köménymag —, borsókmaga tejfel 26-28 kr, turó 8—12 kr kilonkint. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesi . mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0-30— Tojás lanyha, az árak estek. I. alföldi 36—36-5 56-50—57 75 frt, élesztöszesz £6 50-57 — frt, nyers- frt ládája. (1440 drb.) 0-40, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. stesz adózvaf? 55-50—56— frt, nyersszesz adózatlan Zöldség kereslete élénk, árak változatlanok. közönséges 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi (exkontingens) — — frt, denaturált szesz 18 75 Paradicsom 3—4 forintig mtrm., vöröskáposzta II. 12— pálinka palaczkban — — • — , ásványvíz palaczkbrn — 19 50 frt. Kontingens nyersszesz —.— -—':—. 15 frt 100 drb. Gyümölcs ára emelkedik, alma 6—20, körte Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérBudapesti takarmtayvásár. (IX. kerület Mestermentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfize- 10—25—40, szőlő 14-32, őszi baraczk 25—60, szilva atcza, 1899. szept. 15 A székesfővárosi vásárigazgatóság 6—8 kr kilójatés mellett értendők. Dinnye görög „Marsowszky"-féle 6—9 forint, .elentése a „Köztelek' részére). Felhozatott a szokott mm.-ja turkesztán és sárgadinnyék 10—15 frt 100 -drb. • özségekből 135 szekér réti széna, 52 szekér muharVetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Beküldésre ajánljuk a kővetkező élelmiczikkeket: 40 zsupszslma, 11 szekér alomszaíma, 0 szekér takarA szöszös bükköny, őszi bükköny, őszi borsó. Szt.mányszalma, 1 szekér tengeriszár, 2 szekér egyéb vadat, tojást, gyümölcsöt és baromfit. János rozs és biborherénelt, kereslete még igen élénk volt. akarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb,), Az érdeklődés most már főképen az uj termés 1400 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak q-ként a (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelet- tövetkezők: réti széna 200—290, muhar nj 220—260, felé irányul, különösen vörös lóhere iránt igen szilárd a piacz hangulata. Amerikában folyton tart az ár emel- tése. Budapest, 1899. szeptember 14-ről, íBupszalma 130—160, alomszalma 120—140, egyéb kedése és mivel Francziaorozágnak aligha lesz a kivi—, lóhere , takarmányHo«- Marhahús hátulja 1. oszt. 1 q frt 52—54, iaksnnány tel számára átengedhető áruja a minőséghez képest —0—0—, tengeriszár 600—600. luczerna n. oszt. 49- 52, III. oszt. 46—49. eleje I. oszt. 48-50, szalma már most is, 45—50 frtot adnak métermázsájáért , sarjú , szalmaszecska 160—180, széna Általában az vehető ki a tudósításokból, hogy az európai- II. oszt. 4Q-48, III. oszt 44—46, borjúhús hátulja 1. -, uj , zabosbükköny 220—220. Ősszel vörös lóhere termés felett, bár nem lehet végleges Ítéle-oszt. 62—72, II. ősit. 60-62, eleje I. oszt 52—58, II. súly 280500 kg. tet mondani, de art meglehetős biztonsággal föl lehet oszt. 50—52, birkahús hátulja l. oszt. 4)—.46. IL oszt. tenni, hogy Európa termése a folyton növekedő szük- 36-40, eleje I. oszt.. 38-40, JI. oszt. 35—37, bárány séglet fedezésére aligha lesz elégséges. Ha már most. e eleje 1 db 0. 0 —, hátulja • •—, sertéshús magyar tényezőket egyrészt, a jelenlegi éléDk keresle- szalonnával elsőrendű 1 q 48—48 0, vidéki 40—44, szaAllafcyásárok. tet tekintbe veszszük valamint,, , azt is, hogy a fent lonna nélkül elsőrendű 50—52, vidéki 36—44, sertésBudapesti szurómavhavásái-. Szeptember hó 13-án. említett árakat szívesen megadják, akkor talán nem hús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — lesz téves az a föltevés, hogy hosszabb idő után hazai , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar A székesfővárosi, közvágóhíd és marhavásár igazgatósá lóheretermelőink most ismét jó árakat fognak elérni. —•—»—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. jelentése. Luczerna Francziaországhak az idei szük termése 48—60, füstölt belf. csonttal 0-48—0-75, csont nélkül 0-55 Felhajtatott: 561 drb. belföldi, — drb; galicziai, miatt kevés átengednivalója lesz a kivitel számára, - 0 85, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, drb tiroli, 45 db növendék élő borjú, — db élő ellenben Olaszországból továbbot is kedvező tudósítások szalonna sózott 1 q 44-0—46 0, füstölt 52—52', sertés- bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb érkeznek. zsír bordóval 510—520, hoidónélkül 49-0—50-0, kolbász tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb nyers 1 kg. , füstölt 72—80, szalámi belföldi 125 ölött bárány, — drb élő kecske, — drb'ölött. -165, külföldi , malacz szopós élő 1 db 0 - — 0 —, Borjuvásár élénk lefolyású volt. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósí- tsitnotl 0-90—1.— Árak a következők: Élő borjuk: belföldi —•—•— tása a „Köztelek" részére. Budapest, 189,9'.' szept. 14-én. Baromfi, a) Elő. Tyúk 1 pár frt 1 20-1 30, Kötelezettség nélküli árak 1ÓÖ kilónkint, teljsulyt tiszta •sirke 0-50—0 70, kappan hízott 0" 0-—, sovány 1 20, frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 34—46 frtig, kivételesen 47—48 frtig-súlyra, növendék borjú 20—24 frtig, súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajó13), tucza hízott 1-60-1 90, sovány 0-80—1-40, luo kivételesen — frtig dbonkint, :•— frtig súlyra. állomáshoz szállítva: UiiOtt 5-——6-—, sovánv 1-80—2 60, pulyka hízott 0-— frtig,; tiroli forint. - 0 —, sovány 2 50-^2 70. b) Tisztított Tyúk I db Ért Ölött borjú: bélföldi — A és B dara —.— frt. galicziai — fftig, növendék borjú r frtig dbkint, 0 60- 100, 1 kg. , csirke 1 db 0 60—0-75, 1 kg. frt, Buza 0 1 2 3 4 5 6 7 7'/! , kappan Mrott hi/ott 1 db 00" 0-—, 1 ke. kg. —• ••—, ölött bárány O-O^-O'—, frtig, bécsi ölött borjú 0-—. kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 0-—• frtig, kivét. dl) hízott 1 db 1-00-140, 1 kg. 50-60, félkövér 1 i —, , , liszt:frt 14.20 13.6) 13.— 12.30 12.— 11.70 11.— 9.40 7.70 récze — írtig, élő kecske — • — frtig páronkint. 00-—, lud hízott 1 db 23—, 1 kg. 60-0-70, buzakorpa félköv. 1 db 00'—, 1 kg. •, pulyka hizntí Budapesti jnhvásár. 1899. szept. hó 11-én. (A 8-as takarmányliszt finom goromba 1 ab o-—0-—, 1 kg. félkövér 1 db 1-80-2 SO, székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság 1 kg. 50-50, ludmáj 1 db 50—100> 1 kg. 1.20-1-60, jelentése a *Köztelek" részére). 1 ídzsir 1 kg. 0-8—1-00, idei liba 1 db •—. Felhajtatott : Belföldi hizlalt ürü 939, feljavított H»3. Elő. Harcsa 1 kg. frt 0 70—100, csuka 0-— juh 292, kisorolt kos 5, kiverő juh 499, bárány 15, Lujza Gőzmalom Készvény-Társaság üzleti tu—, ke- kecske 270, boszniai ——, szerbiai —, angol kereszdósítása a .Köztelek" részére. Budapest, 1899. szept. 14. —0 —, pcnty (dunai) 0 70- 1 20, süUő —• esete 0-—0-0, márna 40,-60-—, czompó 0-40—0 80. tezés —, romániai — durvaszőrü — db. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysúly tisztasulyangolna 0 - — 0 — , apró kevert 020—040, lazacz — , ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Birkavásár élénk lefolyású volt. pisztráng 0 — 0 - — . Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 20—23-— Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-C 8, frtig páronkint, 23-0—24.50 frtig 100 kiló élősúly szerint, lefölözött 0-C6—0-C6, tejszín 00-—, tejföl0-25—0 28 tehénvaj (tea) 1 kg. 0-85—1 00,1. rendű 0 60—0-70, II. r. kiv. — f r t i g , feljavított juhok 17—19-0 páronkint, 21-00 Ár frt: 14.20 13.60 13.— 12.20 12.— 1: ill.— 9,40 7.50 22-— frtig súlyra, kisorolt kosok —• •— pár., kiv. 0-50—60-—, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű q-_, II. rendű 00-—, tehéntúró 0-06—0-12, juh- frtig, kiverő juh 9-0—13'— páronkint, 17-—20-—, kiv. Takarmányliszt -, kecske -'O, kiv. frt pár. turó 38—40, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0-32—48, emmen- frtig súlyra, bárány anya juh 0pár., suly, szerbiai —•— •— íhali sajt 1-10—1-20, groji gajt 0-50-0-60. anyajuh 12—18 frtig páronkint, 100 kiló után 18—21 frt Liszt és kenyérnemfl. Fehér kenyér 1 kg. frt 13-0—13-0, barna kenyér 11-0—11-0, rozskenyér 11-0
KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HO 16. Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1899. Elhajtás: 122.7 drb, maradt állomány 1971 drb és évi szeptember hó 13-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott : 277 dk, úgymint: jármos ökör elsőmin. 44 db, közép 7 1 dli, alárendelt 0 db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 83 db, tenyészbika 3 drb, tarka tinó —, Sovány-serlésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitó fehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 73 db, részvénytársaság heti jelentése. 1899. szeptember.15-én.) '• hizlalni való ökör — db,üsző 0 db. A sovány . sertésüzletben a . lefolyt héten élén.Tármos ökrökrekevés vevő" volt,. 'míg fej ős tekebb vételkedv mutatkozott, daczára ennek az árak henekre igéií élénk kereslet volt. nem változtak. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos Jegyzéseink következők: ökör 340-T-890, középmin. jármos ökör 270—330 . pár., alárendelt minőségű jármos ökör — , Jármos Sertésvészen átment sertések árai: bivaly é. s. mm.,. ——; frtig páronkint. 100—120 kg. (páronk.) súlyban 38—41 krig. jobb minőségű jármos ökör 200—306 mm.-kint é. s., 120—160 , „ „ 36—39 , bekötni való ökör - — — — frtig. Fejőstehenekért és 160—200 „ „ 35—37 „ pedig ; Fehérszőrű magyar tehén —, tarka kevert Sertésvészen keresztül nem származású téhén 80—130, bonyhádi tehén 140—180 ment sertések 100—120 kg. 32—34 . kiv. — frtig, tinó — frtig páronkint. Pusztán átvéve 4°/„ levonással. Budapesti vágómarbavásár. 1899. évi szeptember Bécsi vágómarhavásár. 1899. szept. 11. A bécsi {A budapesti közvágóhíd és marhavásáriqazgatóság •• jelentése a „Köztelek' részére.) Felhajtatott': 3407 dí) marha- és huspénztár jelentése. nagy vágómarha, nevezetesen : 5S0 db magyar és tarka összes felhajtás 4885 db. Ebből magyar 3796 db, ökör, 236 db magyar és tarka tehén, 215! db szerbiai galicziai 288 db, bukovinai 96, németországi 705 db, ökör, — db szerb ökör, — db boszniai tehén, 171 db hizott 2860 db, legelő 872 db, fiatal 1153 db, ökör szerbiai tehén, 140" db bika és 129 db bivaly. 359á db, bika 613 db, tehén 470 db, bivaly 210 db. Minőség szerint: 694 darab elsőrendű hizott Szombaton a vesztegvásárra 91 darab volt fel' 2361 db középminőségü és 352 db alárendelt min. bika hajtva. Daczára ezen' csekély felhajtásnak, az üzlet db elsőrendű "hizott ökör, db középminőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; — db semmivel sem ja,vult a mult hetivel szemben. A prima elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, és jobb minőségűek könnyen találtak vevőre. Árjavu— db alárendelt minőségű tehén. lást csak a prima bikák üzleténél érhettek el, 100 Vágómarhából 1100. drbbal kevesebb voltfel- kgkint 1 frttal. ' hajtva, jmiijt a. .múlt héten^ dg kevesebb vevő ie, volt a Árak: prima magyar 34—37'— (—•—)frt, szekunda vásáron, minélfogva a vásár .Irányzata a mult hetihez 30:—33 frt, tertia 26—29 frt. Galicziai prima 36" 39 — ,, ^hasonló volt.. Közepes minőségű könnyű és silányabb (—•—) frt, szekunda 32—35 frt, tertia 27—31 frt. Német szerb ökrök, melyeket á mult héten nehezen lehetett prima 38—40 — • (—.—), szekunda 33—37, tertia 29r-32 frt. Konzervökrök . 20 —28-— é. s., rosszabb minőségű eladni,naa 1 frttal emelkedtek.. Bikákra a bécsi jobb frt é. s. Bika 24—35-— 0 frt é. s., tehén 21—34 vásár miatt nagyobb volt" a kereslet; bivalyok ellenben frt és bivaly 18—22-— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben 1 frttal hanyatlottak, Kővetkező árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 3135'—, kivételesen 36, hizott magyar ökör középminőségü 28' 31-—, alárendelt minőségű magyar ökör 2427"—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 20—32-—, kivételesen tarka tehén —•——•—, magyar tehén középmin., 20 32-—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— 32, szerbiai ökör jobb minőségű 23 50—30-^, kiv. 32, szerbiai ökör középminőségü 1923-—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• —•—, szerbiai bika 23—32-—, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 16.—20-—, kiv. — •— frtig métermázsánkint élősúlyban.
frt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és . Nagy-Mihályról (Zemplénmegye). Bécsi szurómarbavásár. 1899. szept. 7-én. FelBudapesti lóvásár. Budapest, 1899. szept. 14-án. 3328 borjú, 1200 élő sertés, 929 kizsigerelt (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek"hozatott: sertés, 366 kizsigerelt juh, 2 bárány. részére). A borjuvásár igen élénken alakult, árak kgkint A vásár forgalma lanyha. 1—2 krral javultak. Kizsigerelt sertések üzlete haFelhajtatott összesen 243 db. Eladatott 109 db. Jobb minőségű lovakból hátás — db, eladatott 0 db. nyatlott árakkal, lassú menetű , volt. írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — db, Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 44—64 eladatott 0 db frtért, nehezebb kocsiló kr., prima ——— kr., primissima kr., élő borjú (hintós) 12 db, eladatott 1 db 160 frtért, igás 36—42 kr., prima 44—48 kr.,. primissima 50—53 (—) kocsiló (nehéz nyugoti laj) 25 db, eladatott 3 db 90— kr., fiatal sertés 35—46 kr., kizsigerelt sertés nehéz 130 frtért, ponny 0 db, eladatott 0 db frtért; 48—54 kr., süldő 44—54 kr., kizsigerelt juh 34—42 kr., közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló kr. stb.) 30 db, eladatott 11 db 60—70 frtért, könnyebb bárány páronkint — Bécsi sertésvásár. 1899. szept. 12-én. (Schleiffelfélék (parasztló stb.) 1C0 db, eladatott 45 db 30—55, frtért; alárendelt minőségű lovakból 76 db, eladatott der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köz49^db 10—17 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 20 db, telek" részére). az állatkert és kutyák részére vásároltatott 1 db, tuFelhajtás: 2621 lengyel, 7479 magyar sertés, összelajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott l db, ragályos be- sen 10100 drb. tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt A forgalom élénkebb volt. a gyepmesterhez küldetett — db. Ára kilónként élősúlyban , fogyasztási adó nélkül: prima 35^36-5 kr, kivételesen — kr, közepes 34—36 0 kr, könnyű kr, süldő 37—46 kr. Kőbányai sertésvásár. 1899. szeptember 15. (Első Bécsi juhvásár. 1899. szept. hó 7-én. Felhajtás maayar sertéshizla>6-részvénytársaság telefon-jelentése a .Köztelek" részére.) A vásár csendes volt.ffetiátlag- 4911 db juh. árak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 42-0—42-5, A mai vásáron a keresüet nem volt igen éléiik, 280—300 kg. nehéz 43V2—44 — kr, öreg 300 kg. túli ennek következtében árák is hanyatlottak. —-0-—-— kr, vidéki sertés könnyű kr. Szerb 42 0—43 0 Arak : export juh páronként 21-—-23-—, kivét, kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet- —, raczka —•• , selejtes juhpárkint 18— 20 — frt. sulylevonás és 4%> engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 5-40—-— frt, árpa 6-35 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: Szept. 8. maradt 39773 drb Felhajtás: belföldről 1072 drb, Szerbiából 766 darab, Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken Romániából drb, egyéb államokból darab. felül.) Összesen 1838 db. F ő ö s s z e g 41611 db. Állomány és felhajtás együtt — drb. Elhajtás: budapesti fo(Kivonat a hivatalos lapból.) gyasztásra (I—X. kerület) 767 drb, belföldre Budapest Szept. 18. Érsekújvári környékére 908 drb, Bécsbe 207 drb, Csehországba, kir. jbiróság Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 825 db. Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott 1, vaggonból kirakatott hulla 3, borsókásnak találtatott 7, összesen 11 db. összes elhajtás 2718 atkviha- id. Weisz , ?Í343 darab. Maradt áliemány 38893 drb. A részvény-szállátóság Mór sokban 9634 drb van elhelyezve. Az egészségi f s tran2Ítószállásokban maradt 2432 drb. Felhajtás: Szerbiáatkviha- dr. Takáts 140Q26 tól 7C6 db, Rt mániából drb, összesen 3198 drb. tóság Zoltán
74—75
SZAM. 9-lK ÉVFOLYAM.
Szept. 22 Budapesti kir. tvszék
atkviha- Krug tóság Teofil
118692
Szept. 23 Belényesi kir. jbiróság
atkviha- Korda tóság Andor
41664
Szept. 25 Budapesti kir. tvszék Szept. 25 M.-óvári kir. jbiróság
atkviha- Köpf tóság Jónás a tkvi ha- Unger tóság Jánosné
40332
Szept. 25 Zsombolyai kir. jbiróság
atkviha- Balián tóság György
27000
Szept. 28 Békés-csabai kir. jbiróság
:
Szept. 28 Budapesti kir. tvszék
27467
atkviha- Pifkó tóság Gusztávné
26152
atkviha- Martinelli tóság Antal
129677
Budapesti atkviha- Csávolszky 65507 I—III. ker. kir. tóság Lajos jbiróság i Szept. 28 Kecskeméti kir. jbiróság
atkviha- Szalachy tóság Sándor
144000
Szept. 30 Hódsági kir. jbiróság
atkviha- Hermann tóság Vincze
29474
Szept. 30 Hátszegi kir. jbiróság
atkviha- gr. Teleky tóság ' György ,
84250
Oki 2.
atkviha- br. Szent- 54000 tóság kereszty Pál
Segesvári kir. jbiróság
?
Okt. 9.
Budapesti kir. tvszék Okt. 17. Budapesti kir. tvszék
atkviha- Weisz tóság Mór a tkvi ha- Deutsch tóság Imréné
106073 171970
Okt. 19.
Magyar-óvári kir. jbiróság
a tkvi ha- Epstein tóság Lajos
57.401
Okt. 20.
Budapesti kir. tvszék
40324
kir. tvszék
a tkvi ba- Nagy tóság Ferenczné a tkvi ha- Spitzer tóság Fülöpné
Okt. 31. Debreczeni kir. tvszék Nov. 2. Kassai kir. tvszék
atkviha- Madarász tóság Sándor atkviha- Ruzicska tóság Ferenczné
29983
Nov. 30.
a tkvi ha- ifj. Rézbányai 225CO tóság János]
Okt. 25.
kir. tvszék
85000
42660
As ©rsss. raa-ry. gasd. esrye«ÉÍ®í tnlsySossa, Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő él kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igaz- . gatója. — Felelős szerkesztő: Szüassy Zoltán m 0. M. G.E. szerkesztő-titkára. —Társszerkesztő: Badsj Barnabás, az O. M. G. E. titkára.
1
Elsőrangú hazai gyártmány. r~7
NntMuta:
BLSÖ MAGYAR RtlZV£NY-TARSULAT I V 9 A P E I T . •agyaraméi Itgei»«yaM fc a«y*IM g a s d a s á g i gépgyára,
por
5 Mz o s lazáMágl p jiákét gyártf*.
lMá«Unk ma|t*M« aUtt kfcjtt Minden BéuUtM
árjegyiékkal
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1395
1 8 9 9 SZEPTEMBER HÖ 16.
| Vintschgaui hasas tehenek i tejelési képesség ^ 2 5 0 0 — 3 0 0 0 liter,
Egyetemes és mélyítő ekék
melyet több oldali b i z o n y l a t o k k a l kaphatók
r~]aczélgerendelylyel, p á n c z é l a c z é l kormánylappal egy darabból, önvezetékkel, állítható szarvakkal.
IPICK
Többvasú ekék. !UJ!
VIII.
| Finom-, szántó- és esuklós-bo-
igazolhatok,
OSWALD-nái,
Külső
Kerepesi-út
1, s z .
1898-iki rónák, rétboronák, háromtagúszerkezet.j és egytagú hengerek.
I
UHRATH ÉS TÁRSA BUDAPEST,
A
V. ker., Yáczi-körut 60. sz. Vetőgépek, trieurök, rosták, kukoricza-morzsolók, szecskavágók, répavágók, daráló- és őrlőmalmok, takarmányf(illesztők sto. nagy választékban.
zalathnal
kénkovand
Ipar
r. t
kénsav- és ssmirágya- gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű
J
OLCSÓ K E R Í T É S E K !
OLCSÓ
MŰTRÁGYÁIT
KERÍTÉSEK!
a t. c%. csidakSiSnség k. figyelmébe.
| Haidekker Sándor
Árajánlatokkal készséggel szolgál a
Központi iroda, Budapest, IY,, Bécsi-utcza 5.
•0' sodronyszövet-, fonni- és kerités-gyára ^ BUDAPESTEN, VIII. ker., Üllöi-ut 48. sz. ^ Gyárt és szállít: gép- és kézi-sodronyfonatokat, tüskés sodronyt, pánthuzalt: erdők, vadaskertek, baromfi-udvarok, 5 gazdasági telkek, kertek, gyümölcsösök, szöllök stb. be^ kerítésére olcsó árak mellett. Nyaraló-, park- és erkély rácsukat, valamint csinos és erős kivitelű kapukat és ajtókat vasit^ keretes sodronyfonat és kovácsolt vasból; úgyszintén diszes virágágy^ ős gyepkeritéseket és favédő-kosarakat. Továbbá : föld- és kavicsrostákat; szőllöbogyozó rostákat, magtárablak.gg rostélyokat; ököl-szájkosarakat, szikrafogókat; gabonaválasztó-hengereket, valamint régi ^Uasztóhengereknek uj sodés fonatokat •0; ronyköpenynyel való ellátását. Rostaszöveteket szelelörostákba. 2 A H J S G 7 Z É K E K é s K Ö L T S É G V E T É S E K IX-TGYEXT. Jutányos és pontos kiszolgálás. 8433
falakon és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázolat éretik el, melyen penész és gombaképzödés teljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, evek óta kitűnően bevált, tej- és vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot fordítanak. — Alkalmazása rendkívül egyszerű és olcsó. Szakkörökből való számos elismerő nyilatkozattal, mintával, színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok
120620. szám. CIV.
Magy. kir. államvasutak Hirdetmény. (A Budapest—Lajosmizsei h. é. vasúton a menettérti jegyek érvényességének meghosszabbítása.) A magyar kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint egyrészt Budapest ny. p. u. Ferencz József-laktanya, Kőbánya alsó p. u. Városliget, másrészt pedig Csurgay-Major, Dabas, Hernád, Gyón, InárcS-Kakucs, Lajos-Mizse és Ócsa állomások között fennálló menettérti jegyek érvényessége f. évi augusztus hó 15-től kezdve 48 órára kiterjesztetik. Budapest, 1899. augusztus hó 8-án. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.
Bender fogói hibátlanul működnek
Lutz Ede és Társa Pozsony, Gyár-ut 20.
Lapunk bekötési táblája 1 f r t 3 6k p é r t kapható
csótányok patkányok
(portómentesen)
kiadóhivatalunkban.
s z ú n y o g o k stb. ellen. vakondok muszkák
egerek
a
IiUXZ-féle valódi, teljesen ólommentes
P o r c e i l á n - z o m á n c f e s t é k k e l
Egyszeri Állandó
kiadás,
védelem!
Több e z e r f é n y e s Kérjen K a r i
elismerés,
prospectust! B
e
n
d
e
w i m rv/i t .
r
I.,
KOZTELKK, 1.S99. SZEPTEMBER HO 16
1396
7 4 — 7 5 . SZAM. VHK ÉVFOLYAM.
Eladó legelő gazdaságainkból igen g a z d a g v á -
KIALLITAÍ
lasztékbanfiatal, erős, edzett és hibátlan
erdélyi magyar faj igás ökör és I, 2 és 3 éves
elsőrendű öbörborju. A készlet n y á r o n át 1 0 0 0 d b k ö r ü l v a n . Anyagunkat \ már évek óta hazánk legtekintélyesebb uradalmai m e g elégedéssel vásárolják. Megkeresésre d i r e c t megbizásokat is végrehajtunk. R a k o d á s vétel n a p j á n k ö l t s é g m e n t e s e n hajtatik végre. | Vonatközlekedés n a p o n k é n t négyszer. B ő v e b b felvilágosítást nyújt :
j László és Társai ai tézOsége Nagy-lklddon, posta-, távirda- é s vasútállomás. I K o l o z s v á r k ö z e l é b e n s z á m o s völgyi vasút mentén.
bezárása után feleslegessé vált
— s
é p ü l e t e k , ^ úgymint
a kiállítási iroda, tanügyi épület, félszerek, istálló-vázak, jászlak, kazánok, kisebb paviIlonok szabad kézből eladók; bővebb értesítést nyújt a kiállítási iroda Szegeden. Továbbá: istálló - szerek,
puttony ok,
dé-
zsák, faanyag tüzelésre
folyó hő 17-én délelőtt 9 órakor árverés utján, ezelőtt G o e p p i n g e r & Co.
W e i s s e n f e l s , Oberkrain.
készpénzfizetés mellett eladatnak a kiállítás területén. 8529
Tartósan B e s z t e r c z e i
ü i z
1 kilótól felfelé, Ibőtermésfi
szilvából
termésfi,
——-rr—~ni k ü I l i K l í U kitűnő f a j ú
t é l i | Á r j e g y z é k e t i n g y e n és 7217
bérmentve.
főzött
(lekváp)ü
továbbá idei
Z a b ,
korán
érő é s
^
a l m a
eladó a Maros-lVémethii (u. p. D é v a ) gazdaságiban. Ugyanott arankamentes l u c z e r n a - m a g r a is előjegyezhetni. Feivilágositás szívesen adatik. 8532
MAESCHALL A. kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfürésze és fahajlitó telepe
Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja:
landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangú é r e m m e l kitüntet ve.
T i s z t i é s p o l g á r i lovag-ló e s z k ö z ö k ! Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.
1397
Iparosok és srazdaságrok részére ajánlja
Drezdai Motoroyár r.-t. Haszonbérbe adó a marostordai megyei Kaál községben vasúti órányira
első érmekkel és dijakkal kitöntetve. T6bb mint 4000 motorüzemben 20.000 lóerGvel. Vezérképviselet: Gellért Ignácz Budapest
hosszabb időre.igen előnyös föltételek mellett. Levélbeli m e g keresések K a á l i IVagy Gábor f ö l d b i r t o k o s , K a á l , u. p. M . - V á s á r h e l y czimre intézendők. . -8508
|| Leopoid Adolf bőrgyára Jj Tata-Tóvúros. 2 V e s z mindennemű állati bőröket, szerződésileg is. S K é s z í t szarvasbőrt, mosd-, törlő bőrt, cseres, f e h é r J i Érhát, ezekből állandó raktár. E l v á l l a l m i n d e n e szakba ^11 vágó m u n k á k a t . K446
állomástól fél
1000 hold tagositott birtok
Vetőmagnak ajánlja kiváló figyelemmel tenyésztett, korán érő, b ő szalma- é s magtermésü
nemesített gróf
Dezasse
intézösége
rozsát
Bohuniczon (Pozsonym.),
Nagyszombat-állomásra szállítva 9 f r t árban métermázsánként.
8512
„ADRIA" m. kir. tengerhajózási részveny-tarsaság. Vexérüffynöksége: HOFFMANN S. és V., Budapest. 1899. szeptember havában a következő gőzösök indulnak Fiuméből:
A m a g y . k i r . á l l a m i l ó t e n y é s z i n t é z e t e k b ő l ki; s o r o l t a n y a k a n c z á k , s z á m f e l e t t i fiatal k a n c z á k , i kisorolt mének és heréltek árverése
l
;
=
folyó évi október hó 4-én
jj é s folytatólag a k ö v e t k e z ő i a Tattersall
napokon
Kerepesi-uti
Budapesten
helyiségeiben f o g
i megtartatni, 3 - á n délelőtt 1 0 órakor bemutatás i végett
elővezettetnek.
A „Budapesti Tattersall" részvénytársaság ugyancsak
október
luxusló-vásárt
havában
1., 2 . é s 3 - á n
s 11., 1 2 . é s 1 3 - á n m é n l ó v á s á r t
rendez. A lovak
leírását
é s a részletes
feltételeket
tartal-
ipáry 3-án, Árpád
m a z ó árverési j e g y z é k , a postabélyeg beküldése mellett a „Tattersall" igazgatóságától Budapesten,
1 8 9 9 . évi augusztus
hóban.
135U35/99. cm.
Földmivelésügyi magy. kir. 8499
. fkön^steSómkor lég pedig f. évi szeptember 2., 9., 16., 28.
kapható.
minister. ü
OÉPOLAJAT, u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat, stb. Szalonnát Fertőtlenítő szereket, u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálioz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.
Magy. kir. államvasutak igazgatóság. Hirdetmény. (Vasúti és hajózási forgalom Pozsony-Passaun át.) A vasúti és hajózási forgalomban 1898. évi augusztus hó 1-től érvényes 2. dijszabási füzetben az „a csomóponti táblában" foglalt csomóponti díjtételek érvényessége a délnémet osztrák-magyar vasúti kötelék 1898. évi január hó 1-től érvényes III. rész 2. füzetébe felvett, illetőleg ezen füzet által határolt területen fekvő állómásokra rendelt küldeményekre is kiterjesztetik. * A magy. kir. államvasutak igazgatósága a reszes hajózási vállalatok nevében is.
J & K L O K :
Kocsikenöcsöt, Petroleumot, Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, rányfestékeket, fedéllakot,
kát-
MŰTRÁGYÁT
KRAMER LIPÓT,
ezélra és minden egyéb gazdasági czikket
* Vetőmagot "W
BUDAPESTEN, V.
ker., Akadémia-ntcza
Sür-pönyczÉm : „ C E R E S " Budapest. r^sryzéltkel és részletes Külön a j á n l a t o k k a l Kívánatra szolsrálob.
tO. sz.
Telefon.
KÖZTELEK,
1398
1899. SZEPTEMBER HÓ 16.
SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
GazdákéslermelőKfiQyelmébe!
G A N Z és T Á R S A
Kik bárminemű terményeit legjobban és gyorsan értékesíteni óhajtják, forduljanak .• 8443
Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira (BÁNK!
74—75.
és CSONKA
szab.
rendszere).
SZENDE
JENŐ termény-bizományoshoz,
B U D A P E S T , Ranolder-utcza 21. Azon körülmények folytán, hogy kiterjedt ismeretségem, valamint saját házban levő nagy raktárhelyiségem van, megéngedik, hogy tisztelt megbízóimat a legrövidebb idő alatt és legeoulánsabban kielégíthessem. A beküldött terményekre megfelelő előleget is adok.
Mechwart-féle gó'zekék és petroleumekék. Hengerszékek, köjáratok és teljes malomberendezések. Részletes árjegyzékeintat kívánatra megküldjük.
T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási erőátTiteli berendezések. >- _
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxydált szivattyúk rozsda ellen védve. Árjegyzékek
W
legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mériegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
ANTO N TOMS WIEN-OBER-St. VEIT, XIII/7, Einsiedeleigasse 3. Gazdasági, pinczészetí és tehenészeti gépek és eszközök.
Q^RVENS, Wídl,
ingyen és bérmentve.
Schwarzenbergstrasse 6.
Ára franco csomagoláLs, bécsi indóháztól szállítva: | tartány ca 25 kiló, kilónFEGYVER ZSIR ^Sf^ , ként 40 kr., tartány ca JUSTÉsTARSA 3 - " ,V-J\ 50 kiló, kilónként 35 kr., 1 postán ingyen csomagolás és j bérmentesen é kilós, 4 kiló 1 pléhszelenczében 2 frt 50 kr., 4 kiló 4 pléhszelenczében 3 frt. Kaucsukkal vegyítve kilónként 10 krral több. Vízmentes ItíírKenöes csizmáknak.
M
fej ő- és teny észmarhát (algu-0 az eredeti oberinntali, Montavoni, Schwájz-i, Pinzgau-Í úgyszintén Sterzino-i fajtából szállít gyorsan a legolcsóbb árakon franoo valamennyi állomásra Adalbert Kopatschek tenyészállat exportüzlet Innsbruck-Wilten, Müllerstrasse 61. Megszerez továbbá minden idSbenfiataljó járású és biztosan
HIRDETÉSEK U S H K O f a i
Mi
H
' t t ^ /
JustE.A.és Társa BÉCS XII/2,
CMÍi-nt » 5 - « i K M á m
Pályázati hirdetés. A kezelésem alatt álló csálai állami szőlőtelepen üresedésben lévő
egy sBŐlösBeti munkavesetői és egy gazdasági béresgandai állás betöltésére pályázatot hirdetek. Ez állásokra csak vinczellér- illetve földmives-iskolát végzett és katonakötelezettségüknek eleget tett egyének pályázhatnak. Az illető állásokkal 360 frt fokozatosan 600 frtig emelkedő évi fizetés, szabad lakás és illetménytüzelő és konyhakert élvezete jár. Kellően felszerelt folyamodványok f, évi október l - i g -
8484
alantirt igazgatósághoz Aradra (Erzsébet-körut 30.) nyújtandók be. A csálai és baraczkai állami szőlőtelep igazgatósága.
Hirdetesek felvétetnek kiadóhivatalban. Budapest, Üllői-ut 25.
Allatgryőgy.-dletét. szer lov számira. 45 ér óta a legtöbb -.----j--^ ké^'sé^Mp^t^'érdekhíji.'víS^!! ára JO kr., Vtdobo 85 kr. Csak a fenti védSjegygyel valódi minőségben kapható i összes gyógyszertárakban és drogériáiban. — FSraktár:
K w i z d a Ján. Ferenc,
__ és kir. osztr.-magy., román ktr. és bolgár ttáed. udr. stóllltó. KERÜLETI 8TÓ0YSZERÉSZ, gOBHECBÜBft BÉCS Mellett.
Láncz-sziyattyuk viz, trágyáié, Melasse, kátrány és
i folyadék
Igen alkalmas pöczenödrök, mészárszékek, építkezések stb. efélékber * kocsi hordókba való szivattyús ás
Egy év a | í I méhesben, rövid gyakorlati utasítás modern méhes kezelésre. IRTA: THUYMER JÁNO.S. Ára 1 korona, portómentesen 55 kr.
Josef Klement Hrobetz bei Baudnitz Böhmen.
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM.
Hirschl és Balázs
KÖZTELEK,
Raktár kővetkező czikkekben:
ESsSrendiü
Gépolaj, R e p c z e - é s Olívaolaj,
olaj- műszaki és * ü W gazdasági czikkek.
1399
1899 SZEPTEMBER HÖ 1 6 .
Lópokróczok
T o v o t t e - f e e n ő c s ,
G é p s z i j a k , Balataszij. M ű s z a k i c z i k k e k m a l m o k - és szeszgyárak Kátrángyártmányok, részére.
Kocsfken6cs 9 Vaselin, Faggyú,
P e t r o l e u m ,
BUDAPEST V I . ker., Vörösmarty-utcza 4 6 .
Császárolaj,
Takaróponyva, Zsák,
Ö n m ű k ö d ő kenőszelenczék stb. P e r m e t e z ő . Árjegyzékkel és külön ajánlatokkal kívánatra szolgálunk.
Ltfeladás.
Seifert József, Pozsony, Halászkapu-utcza 4,
A
Steinfeld-féle
macsi
ban 3 db Mezőhegyesről,
és 3 db saját tenyésztésből angol Ajánlja dus raktárát Henri Pieper eredeti j DIANA fegyverekből Á
Krupp
6—12
Ratione,, ( k a k ^ i ) fegyvereké,, ( e r e d e t i gyári á r a k o n . "ÜSS
származó, kiválóan
é
^
éves
s t ő k e - k a n c z a - l ó korúak
és 170—180
cm.
Érdeklődőknek bővebb felvilágosítással a z
nemes,
félvér
k o c s i -
Frig yes-féle
uradalom-
I db Kisbérről
u r a d a l o m
intézösége,
Macs,
per
e l a d ó . magasak. szolgál Debreczen.
K é s z vadásztöltért
^1-én^ az ugyanazon naptól^ érvéi
Lóárverés.
S z a b a d a l m a z o t t
Folyó é v szeptember h ó 30-án é s október h ó 2. é s 3 - á n alőlirott katonai hatóság által Budapesten, a vonatlaktanya nagy udvarában, VI., Angyalföld, Aréna- é s L e h e l - u t c z a s a r k á n , körülbelül 300
d r bl ó f o g a z o n n a l i mellett
árverés
ntján
m
j „Montania Drill" sorvetőgép a legegyszerűbb és legtökéletesebb ugy sik, mint hegyes talajhoz. - Kitüntetések versenyeken és kiállításokon : — 10 állami érem, 12 nagy arany érem, 14 ezüst érem, 10 diszoklevél és érdemdij.
készpénzfizetés eladatni.
Az árverés m i n d e n k o r r e g g e l i kezdetét.
órakor veendi
A III. fokozat é s a vételár magassága után l e v o n a n d ó bélyegilletéket a vásárló tartozik a vásárlási összeg lefizetése mellett fedezni. A cs. és k i r . 4 . számú vonatosztály parancsnoksága.
8517
í™r1ss-rr4 sut l r „ t j t .
* Egy 17-soros „Montania" csupán 2 ló- vagy ökörvonóerSt igényel. " u t c
z
a i
l o k ö m o t i y o k ,
gőzcséplőgépek hajtására a főheresegri Yasmüve&ből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szíves tudakozódások ErzherzoglicSte
C a m e r a l -
Díreciíon
in T e s c h e n in S c h l e s i e n , czimen.
4091
Első proszniczi G a z d a s á g i 0 ép- é s Gőzmotor-Gyár, W i e h t e r l e F . = B U D A P E S T , VI. ker., G y á r - u t c z a 5 0 . = | Nagy képes árlappal mindenféle gazdasági gépről készséggel szolgálunk.
KÖZTELEK,
1400
1899. SZEPTEMBER HÓ 16.
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
SANGERHAUSENI GÉPGYÁR Magyarországi gyártelepe B U D A P E S T ,
K Ü L S Ő
V Á C Z I - U T
1443.
S Z Á M .
Első és egyedüli magyar special gépgyár. G Y Á R T M Á S I O K : az összes mezőgazdasági iparágait számára szükséges gépek. Nevezetesen: Czukorgyárak, Sörgyárak, M a l á t a g y á r a k és S z e s z g y á r a k teljes berendezése és átalakítása. Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és czukorgyárak
Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a
HOFFMEISTER-GŐZMOTOR
a legjpbb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, v cserrel és Szeszgyárak berendezése hosszabb lejáratú törlesz- minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, 1/2 lőerőtől kezdve téses kölcsön mellett. egész 30 lóerőig gyártjuk. 8173 • Minden szakbavágó felvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készséggél s,
layton & gfauttleworth ^ mezőgazdasági gépgyárosok BlldapeSt ^es.""*" által a legjutányosabb árak mellett ajánltatnak: «S>
. 30282 szám. C. III.
Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. Keletnémet-magyar vasúti kötelék. (Nagy-Maros állomás felvétele 7 sz. kivételes díjszabásába.) Folyó évi szeptember hó 1-ével Nagy-Maros állomás felvétetik a fenti kötelékben érvényes II. rész 1 füzetben foglalt 7 sz. (fis gyémölcs stb. csomagolva) kivételes díjszabásba. Nagy-Maros állomással való forgalomban a mondott kivételes díjszabásban. Budapestre nézve érvényes díjtételek nyernek alkalmazást. Magy. kir. államvasutak igazgatósága^ a részes vasutak nevében is. Budapest 1899. augusztus hó 23-án. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
A vetési idényre ajánlom
Sack Rudolf
legújabb rendszerű
sorisaw@főgép©if9 melyek KISBÉREM és LÉVÁJA műit év őszén t a r t o t t nemzet-
közi versenyek alkalmából e l s ő d i j j a l lettek kitüntetve-
i<;en tartósak és kívánatra elö:ormánynyal is Mindennemű Sack eke, borona, szórvave lciiz dus választékban van raktáromon ^"s^ós er látható törvényes rédjegygycl ttXDjcsak Legujafcb árjegyzékem éppen most pXJLIjelent sebben szolgálok azzal ingyen és bér- (S^lmentvi
PROPPER
(IV-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sík vagy dombos talajon minden magfélét tetszésszerinti mennyiségbentökéletes egyenletesen lehet elvetni, anélkül, hogy a vetőszekrényt beigazítani, merítő vagy fogaskerekeket cserélni kel; lene. Sack Rudolf valaj| mennyi sorbavetőgépei felette könnyen járnak, nagyon szilárdan vannak kékaphatók. őgép és talajmivelési esz'.d-eti minőségben az itt lálam szerezheti be. meg és kívánatra legszive-
SíSIStJ,
í a c k R u d o 1 f magyarországi kizárólagos képviselője, B U D A P E S T ,
V., V á c z i - k ö r u t 5 2 .
sz.
Értesítés. A pozsonyi, komáromi és soproni cs. és kir. katonai élelmezőraktároknál és pedig Pozsonyban 1899. évi október hó 2-án, Sopronban j 1899. évi október hó 6-án és Komáromban 1899. évi október 9-ét d. e. 10 órakor az illető élelmezési kerületek számára 1900. évi január t hó 1-től deczember hó 31-ig terjedő időre kenyér- és zab élelmezési 1 szükséglet bérbeadása nyilvános tárgyalásban lepecsételt ajánlatok- i kai fog biztósittatni. Az egyes czikkek és azoknak a különféle állomásokban való szük- , lete az erre vonatkozó részletes 3283. számú tudósításból észlelhetők, valamint minden ezen bérleti üzletre irányuló feltételek, a pozsonyi, komáromi és soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktároknál meglevő feltételi j füzetekből naponta a hivatalos órák alatt kivehetők. Az 1 koronás bélyeggel ellátott és' lepecsételt ajanlatok, a bánat- | pénzzel együtt és egy időben a pozsonyi, komáromi és soproni cs. és katona-élelmező raktároknal a tárgyalási napon legkésőbb 10 óráig d. e. f benyújtandók. Kelt Pozsony, 1889. évi augusztus.
Az 5. hadtest cs. és kir. hadbiztossága.
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899
azdi Jparr
SZEPTEMBER HÖ 16. 27
Csakis
Hazai Ipart pártoljuk.
FUGHSÉSSCHLICHTER. B u d a p e s t , VI J á s z - u t c z a
7.
Diószeghl • Óriásbuzát, mely már s z á m o s év óta kitűnő és rozsda
ellen
nagy
termést
adott
ellenálló
képességet
l e g j o b b m i n ő s é g b e n ad
tanúsított>
X C á i r é - b e H o s a t a l i
» kg. 1348 számú igen finom „Cuba" á frt 1.70 = 8.33 , • 873 , „ „ „Gyöngy" , , 1.75 = 8.57 ' , 184 , „ „Ceylon„ , J .80 = 8.8S • , 33 , , „Mocea" „ , 1.80 = 8.83 i »• 529. „ , „ „Honduras" .„ , 1.75 = 8.57 elvámolva és bérmentve. A kávék külön ezen ezélra készített erős zsákokba csomagoltatnak. Megjegyezzük, hogy a kávéknak szorosan az ajánlott minőségben való szállításáért 8511 kezességet vállalunk. 1
el
a diószeghl czukorgyár Díószeghen,
Pozsonymegyében.
G y ü m ö l c s é s szőlőbor készítési
Gyümölcs és szolé sajtók,
géssek.
Esterházy
Teljesen
Károly
szent-áliraláii
xnorssolóls.
felszerelt szüretelő
M A Y F A R T H PH. e s
g r ó f n a k több
mint
700 holdas
Szölo és gyümölcs zúzók b o g y ó
BÉRLET.
8274
folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, és nyomerö szabályzóval. A munkaképesség 20°/o nagyobb nint bármely más sajtónál.
é s
i r á l l a l a t
Ajánlja kitűnő kávéit postán utánvétellel, vagy a pénz előleges heküldése
nagy majorral
készülékek.
—
=
A bérletet
TARSA
uradalma Szt.-Abrahámban
15 évre idadé. — — — megkötni
szándékozók
felhivatnak,
a j a n l a t u k a t , m e l y b e n szükségképen kifejezést nyerjen
BÉCS, II. Taborstrasse 76. Kitüntetve 390 arany, ezüst és bronz éremmel. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. Képviselők és viszontelárusitók felvéteniük.
hogy az
a záradék, h o g y a pályázó ismeri a bérleti feltételeket és azoknak magát teljesen aláveti,
ALAPÍTTATOTT 1802. ÉVBEN.
ALAPÍTTATOTT 1802. ÉVBEN.
Bánhegyi C.
J.
legkésőbb 1899. október 1-én az alulirott intézöséghez
,Az arany kalapácshoz" I V . , R o s t é l y - u t e z a 1 3 .
Lószerszám vereték és kellékek. Kész istrángok, angol gyeplők, nyergek, lovagló szerek. Nyeregszappan, angol bőrlakok, szerszámmáz, Kwizda-fluid. Halászati
czikkek.
Szabadalmazott
patkány
és
v i s z o n y o k a t szívesen k ö z l i és ismerteti az
Esterházy Károly gróf uradalmi intezősége
egérfogók.
Szerszám n a g y k e r e s k e d é s m i n d e n iparág részére.
benyújtsák.
A bérleti f e l t é t e l e k e t és egyéb a birtokra v o n a t k o z ó
8430
Szt.-Ábrahámban,
Pozsonymegyében.
KÖZTELEK, 1899. SZEPTEMBER HO 16.
140.2
mérlegszerkezetek. A Msafes&dalmaBOtt Fairbanlts-mériegek százados rendszerűek, tolóaélyos fémmérökarral bírnak s a M á r a tett terhet minden | M t l l e r j r a t f i f n mérlegelik. Tartósság, poratosság é s KSnmyfi KezelésfiKnél fogra ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert l e g k i t ű n ő b b m é r l e g e k .
Gazdasági-, szekér-, marha-! zaák- éa raktári
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM
Kitüntetve 1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első díj: Lévai nemzetközi vetőgépverseny első díj: 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első díj: Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij:
WEISER J. C. gazdasági gépgyára
BwérSegeiwkBt > szerkezetüknél fogra külSnösen s gazdák, gsadalegmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tizeÉes mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek, |„ Gyártási'rtk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendök. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.
m
m
MÉRLEG és GÉPGYÁR részvény-tó
X A G V - l í A \ IZ S ÁV. Ajánlja: Magyarország legújabb és 7583
legjobb
vetőgápét. sík és hegyes talajhoz egyaránt alkalmas
BUDAPEST, Atidréssy-ut 14. gyár: KiiisS Váozi-ut 156.
Z M L M - D R S L L
sorvetiígépét, továbbá szab. „Perfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, legjobb szerkezetű Sack-re dszerü aczélekéit, boronáit, járgányait, szénagyüjtöit, rostáit és mindenféle gazdasági gépeit.
Csász. és kir. 12. számú szekerész-ezred.
„Planet Jr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, i 10 írt,
Hirdetés. A z 1899-ik év o k t ó b e r í reggeli 8 órától k e z d v e
állami arany érem. nagy üzemre arany érem. arany érem. arany érem.
Árjegyzék ingyen é s b é r m a n t v e .
és 3 - i k n a p j á n mindenkor I
Van szerencsénk ajánlani szavatolt
EThomasfoszfátlisztet
(a nagy gyalogsági laktanya előtt,levő térségen)., körülbelül I 1 8 5 d r b . kincstári, többnyire tehervonási czélokra fölíznált,
mr kimustrált lova "mm
|| árverés utján el fognak adatni. I A lovak a legtöbbet Ígérőnek, azonnali készpénzben | szközlendő lefizetés ellenében és a meghatározott skálazerü bélyegilleték megtérítése után f o g átadatni. Kelt Nagy-Szebenben, 1899. szeptember havában. A cs. és kir. 187
12. számú szekerész-ezred eladó-bizottsága.
tisastasftg-u
|
szavatolt 15—20°/o citrátban oldható foszforsavtartalommnl és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjolbh, leghatásosabb és legolcsóbb foszforsastrágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes s z n p e r f o s z f á t o K a t . — A czitrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, netaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A csehországi T h o m a s m ű v e k prágai f o s z f á t l i s z t eladási irodájának vezérképviselősége a magyar korona orsz. területén
KALMÁR YILMOS, n , S a S t t «
Martellin a legfinomabb dohánynemesitö trágya kiz. eladása. Kalnlt.
Téglagyáriberendezések
Tatzel E . troppaui gépgyár és vasöntöde
jóhirii gyártmányai u. m. téglasajtók, hengermüvek, cserépsajtók, utánsajtolók, oromcserépsajtók, gőzgépek és kazánok, kő- és agyagfelvonók, görgőjáratok, golyósmalmok, kaphatók: E
Graepel Hugó gép- és rostalemez-gyár, malomépitészet
BUDAPESTEN,
V., KÜLSŐ VÁCZI-UT
46
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-lfc ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899
PAUCKSCH, Törzsgyárunk
SZEPTEMBER HÖ 16.
1403
Budapest9 YIIL, József-körut 25.
LANDSBEIIG
P A U K S C H részvénytársaság a W.
fióktelepe,
gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely 53
éves fennállása
óta
legújabb rendszer szerint.
mint legkiválóbb különlegességét legjobban jövedel^
m0ZÖ
á ^ L
'M£M
Körülbelül 1700 telepet állítottunk fel 50 év óta. Szállítjuk továbbá aszükséges berendezéseket szeszfinomitók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k , malátagyárak és sörfőzdék számára.
Megkereséseket
PAUCKSCH, BUDAPEST, VIII,, JÓZSEF-KÖRUT 25. czimre kérjük.
(Gyártelep:
KŐBÁVYA.)
Magyar kir. álla
Knuth Károly
Hirdetmény.
betakarításához szállít
Pollit Sámuel és Grüner Szeged.
KÖTÉL, ZSÁK és PONYVA
Komposztirozott trágyát tt árban, kisebb és ni
mérnök és gyáros.
A budapesti állomások és a fehér- és tolnamegyei i h. é. vasút állomásai, között fennálló menettérti jegyek érvényességének meghosszabitása.) (A magyar kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint az egyrészt Budapest k. p. u., Budapest-Ferenczváros, Budapest-Kelenföld állomások, másrészt pedig a fehér- és tolnamegyei h. é. vasút Baracs-M^nesmajor, Bölcske, Duna-Adony, Dunaföldvár, Duna-Kömlőd, Duna-Pentele, Előszállás, Herezegfalva, N.-Venyim, Paké, Rácz-Almás állomásai között fennálló menettérti jegyek f. évi augusztus hó 15-től kezdve 3 napra kiterjesztetik. Budapest, 1899. augusztus 8-án. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
mennyiségben, az ország bármely irányában v:
Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító I X . , K ü l s ő i'llói-ut.
vasút
QYÁH ÉS IRODA:
—
BUDAPEST, V I I . teer., G m y - D t e i a 6—8. szám. Elvállal.- Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerííművi eiüsiiígápek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedslnil előirányzatok , gyorsan készíttetnek. 'Legjebb mtaíségfl kőagyag-oiörek raktáron.
Az Ihárosi bérnökségnéi Ihárosban, Somogymegyé-
M J
b e n (posta Iháros-Berény)
| |
66 drb tiszta magyar fajtu befolyatott szílajtehénböl álló anyagulya és 16 drb 3^2 éves üsző
f
szabadkézből eladandó.
=
Venni s z á n d é k o z ó k n a k kivánatra a s o m o g y - c s u r g ó i ,
1
vagy
2
zésökre.
a nagy-kanizsai
állomáson
kocsi
áll
rendelke3513
Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet szállít, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendez be az
•Separator Részvény-Társaság ezelőtt
Pfanhauser A.
Budapest, VII., Erzsébet-körut 45.
1404
KÖZTELEK,
1899. SZEPTEMBER HÖ 16
74—75
SZAM. 21-ik SVFQLYAM.
KIS HIRDETÉSEK, VEGYESEK,
ÁLLATOK,
p p g g
1
B S
minden mennyiségben vásárol és a gyűjtésre nézve útbaigazítást nyújt
M .
H ' t
DETSINYI drogijRras
a k a r ó
kteonjonyvák bükkönyt, őszi borsót,
WnySkok KOHNésSTEIN
RadwanepésRónai V., NáiorltozaV sz. J. C - ^ c h m i d t
Fejőstehén, tarkíp^enaSileUegü'^l
növendék ökör és üsző borjakat
T. cz. gazda^özünség
H P ® !
t dé cl agaz!Sközönsl^ek, földbirtokos, és bérlőknek Olcsó
i
f
l
f és^ egyéb ^ a ' szakmával
s z a l o n n a W (Borjnvész). P™g készttLbfn teX' Elkülönítés, fertőtlenités^tb. szükségtelen.
(Szolnok-Dobokamegrye). 8504 3SO drb
Spiegel Ármin BaraDyairíoiiaTífléM 1—2—3 éves
tinók, Üszök Récsey és
mSm
uáSp4bHLroEbdUj-TOrnamefí8e6
Krakauer Ármin mezőgazd. személyzet el-
B a u e r Gyula VI., Dalnok-u. 9. 8338
Számos
elismerő
nyilatkozat.
igazgatösiláhoJ intézendő^
" f f l S i l i Haszonbérbe
H l P i
Posnansky Strelitz
A kőbányai Kírály-Sörfőző, Goliát-Malátasöre stbnkiv^ésikerí
Ajánlanak valódi
Minién fajta
legkellemesebb üdítő ital.
erdei csemeték Hütt-féle
vízhatlan
Betét: nagy ládáért 1 f r T e Ő V r . , kis ládáért 1 frt 20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bér"ro S si e kodában Ö TO^JertéZ^a
f s ^ f vidéM
É H H H H H H H ^ ^ ^ ^ H 74—75. SZAM. 9-Ik É V F O L Y A M .
KÖZTELEK
1899. SZEPTEMBER HO i 6
1405
KIS HIRDETESEK.
C s a k o l y l e v e l e k r e v á l a s z o l u n k , m e l y e k k e l v á l i i h z r a azfiksógem levélbélyeget yagy levelezőlapot küldenek.
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, írnok ytaekteonyit ványmásolataikat Elek Lipót küldjék Nagykanizsára. 8496 Dglalandó. Bizonyítványok málalmí igazgatóság Nagymlháiy,
Gróf Bercii told Lipótn", szül. gr. Károlyi Vetárptdhal m^u^adataXban'Ifét kívül teljes ellátás ; ezenfelül
Gazdát , ki | képes 700 holdas Fizetés 150—200 frt t
Egy nőtlen, ug^Titban'minTwba^telIesen uraló, gazd. előképzeítséggel és némi gyakorlattal bíró irodai segédtiszt, szép Írással, október 1-én leendő Belépés mellett felvétetik. SajátkezUleg ványmás™atokM,0melyeZkvisL Stummer Ágoston-félé' jószágigazgatósághoz Tavarnoki a, u. p. Nagy-Tapolcsány"' kül-
másotetokkaí°ai
Fejérmegye,
Szőlőkezelők !
A maisai
f'éí°kgzettsé-
zettségüknek eleget tett, rém. ka/t. gazdászok^Akik irodai és
szMSmbe egy képeidét vé'gzett a gyakorlatban már huzamo-
valamely felsőbb gafdasáfi tankatonakötelezettségöknek elesethettek. A némtet nyelvet yégleges ktaev^ésr/egy^évi nak s ezután nyugdíj-jogotUIts ággal bírnak. Egy évi időtartamra gyakornoki állásra is pályázhatnak zonyitványn.val rendelkeznek, de gazdasági tanintézetet még
r, Évi ^etós
Ajánlkozók képzettségüket él eddigi működésüket igazolc bizonyítványokkal f. hó 18-tó Pa. Ó-Xegyeni 500 k. h. gazdaságomban de fs^áííi állás betöltendő. E?6nj
ÁLLÁST KERESŐK,
Számtartó, á\16könyvelő ^lS^évlgaz^áságl
Önálló Kezelőtiszt Pályázhatnak gazdasági akadémiát, vagy gazdasági tanintézetet végzett rőm.-kath. vallású
Kspáni állást keres 30 éves, szorgalmas, megbízható egyén, jelenleg egy gTÓS birtokon működik, a birtok bérbeadása folytán helyét kénytelen változtatni. Szives megkeresések a kiadóhivatalba kéretnek »Sz0Ig.agI-
Ispáni állást keres azonnali belépésre földmivesikolát Jó eredménynyel végzett gazdatiszt, ki több gaIdaságokbanastzetrezteééslyuey a gazdaság, valamint az irodai teendőkben megfelelő szakavatottsággal bír. Szives megkeresések a kiadóhivatalba megtudható czimen kéretnek. 846Ö
lO éves,
s, igeng szorgalmas intelli3 gazdatiszt, ki 16 évi mü-
Nős ispánt tényt,6 azonnali belépésre^ki képes 1600 holdas birtokot esetleg^ önállóan is vezetni, tas a gazdagság minden ágában,
p'ákorlattal, ki nagyobb'bérlemosabb ideig volt alkalmazva, állást keres. Jelenleg mint segédt'szt működik egy nagy bérleten. A bérlet letelte miatt . Mohári áuLtgaker^ZOzImgJ
í r n o k i állás azonnal betöltendő, nagy, so mogymagyéi bérgazdaságban Pályázóktól gazdasági ískoll végzése, néhány évi gyakorla és könyvvitelben némi jártas ság megkívántatik. Fizetés év 300 frt és ellátás. Folyamodvá (Somo Pályazat . ságos gróf Festetics Jénő ur tulajdonát képező Csáktornya! uradalomban legközelebb egy, fővadászl (főerdészi) : állomás lesz betöltendő. Ennélfogva az ezen állásra pályázni szándé-
SÉÉHéí
m'tT Madőhivatal Földmives skolát kitűnő sikerrel végezem, nős, családtalan, rom.kath.
Egy vidéken2Mohári ^ánást011™87 gőzmalom-, gazdaság- vagy sertékereskedésben, jó bizonyítványokkal rendelkezik; állását azonnal elfoglalhatja. Czime a kiadóhivatalban, 8528 .
Földmivesiskolát végzett, 23 éves, nőtlen, katonai kötelezettségének eleget u r^^mb erfki tűn íTlbiz onyi tván^ gyar "é^ntóíV1nyelvet" ™gy szó- mint Írásban bírja, megértelmes főS gazda,^akadémfá" végezett, hizlalásokat,tejgazda- kiadóhivatálban. ' 8526 ságot, mezei munkálatokat, Jó családbeli,
Nős kertész, das birtokot 11 évig önállőan kezelt — birtok feloszlása miatt ki a kertészet minden ágában nagyobb uradalomban óhajt jártas, ugy a zöldség-, szőnyeggrófnál, káptalannál, vagy más
^évi^gyíkorlatombó'l í'év^t Igy helyen, mint segédtiszt, najd mint számtartó töltök, íonnan igen jó bizonyítványaim
ő^zi hiikköníjíí l l 1 ^ őszi borsót 8'k.frtérí 100 kilonkint.
Vásárol lepapsabli árakon mindenféle gazdasági magot.
Minták b e k ü l d é s e a l k a l mával a menyKertész, nyiség és ár szives ki a kertészet minden ágában jártas, nős, gyermektelen, jó Gazdatiszti közlése kéretik. nagyobb uraállást óhajt elnyerni debreczeni . bizonyítványokkal dalmokból rendelkezik, állást gazd. tanintézetet végzett hall- keres. Czim a kiadóhivatalban. gató, több évi praxissal, ugyKerestetik te^íen'jártls^gépL'zét^okHükertész, levéllel bir. Czime a kiadőhiva^ rendbe hozni. Megkeresés. .Tiszttartó" czimen a kiacj^ba
iEil^^iób^^^é^" iuá^^lí^8^"
vtayokkal1 'ranMkez^k^nős, Állást keres kiscsaládu, 36 éves, állást keegy 25 éves, nőtlen, jó bizonyítványokkal biró szeszfőző és Üm ükertéM"jeligeahittakiadóhivatal továbbit. . 8503 ?ébín Z6Szivbetr S egke? )séíekr" Gyarmathy ^Sándornak Szék|lyFöldmivesiskolát Gróf Pejacseviclt jó sikerrel végzett, kiszolgált rumai uradalmába kerestetik Jószágig azgatónak, gyakorlatai^'több gazdaságban mielőbbi felvételre egy szíjÁllást gyártó. Évi fizetése : 80 frt, 3 felügyelőnek ajánlkozom. Ki-. szakképzett müfo bizonyítványokkal igazolja, behl. buza, 18 hl. kétszeres, 6 hl. keres kukorioza, 2^M. bor,^20 tg^só, kiJeMegjs és mindig daság Sterm°eÍlsiVmadtaüiisitratio nyeÍTCt,maJrti,r'a "gazdálkodás és üzleti részében^ Kellő intel- vezetését, dohánylermeléststb., mint jó állatgondozó a gazdafűtés8' Volyimodványok' intéságban, mint ispáni vagy ehhez Budapesten zendők ^gazdasági^ intézőaéghasonló állást keres szerény feltételek mellett, hol jövőjét felső kereskedelmi tanintéz Mükertész, biztosithatná ; állását folyó hő fentUáraiidőíág^ellStMöO frt védett,"^családból szárn 1-én vagy október 1-én elfoglegnagyobb^megelégedésre mű- lalhatná. Czim a kiadóhivatalködött s jő bizonyítványai van- ban. 8496 nak, állást keres bármikori beléBéltésmegyei pésre. Czim a kiadóhivatalban^ Gépész-kovács, ki ugy a cséplő- mint az öszkötelezettségének, mint egy éves szes gazdasági gépek kezelésén, Mődlingi önkéntes már eleget tett. Az javításán MrU^a lóvasalást is lag budapesti lapoknál működött, de az irodai teendőkben S ' S f i S í S S i jártassága van, sőt a gazda- nyelvet szóban és Írásban töké- es^^^^'október^^re^^ást11^' sági ügyvezetés sem teljesen letesen birja, a gazdaság minatyja ^zhitén Z™meSg™daság szolgálatában áll. Allástkertső Társul csak nagy, saját kezelésben tee^ők^égz'és^beif több°évi gyakorlatánál fogva teljesen ajánlkozik egy már meglevő jó bér^thez^^vagy^gazdasághoz azÓhnair\eIép'ésser0megfetelő 6-8000 írttal, k^a keállást keres. Szives megkeresé- gazdásf ze ést maga venné át. Czim a áMs^ehetőleg' minél^őt sek e lap kiadóhivatalában meg- kiadóhivatalban. 8507 foglalandó. tudható czimre kéretnek. 8547 2006fr't késUÍpénzf°különFllZakás és konventió. Ajánlatok czimzendők: Oltay Guidő, Szent
Mauthner Ödön
debreozLr»fdmive^k'olát ó sikerrel végezte, ugy* a belső mint a külső gazdasági munka vezetését tökéletesen érti, könyvvitelben jártas, eddigi csász. és kir. udvari működéséről kitűnő bizohyitszállító is egy 2600 holdas gazdaságban van alkalmazva, álláiát októmagkereskedése változtatni8r akarná, "elfogadja kisebb gazdaság önálló vezetéÁllást B u d a p e s t e n keres egy földmives- és tej- ban segédtis°tfállástfaazdffl"efő" gazdasági iskolát végzett, 6 ritka szorgalmas és teljesen évi gyakorlattal rendelkező, megbízható egyén. Szives meg28 éves, nőtlen gazdász ; jelen- keresések a kiadóhivatalba T. leg 1200 holdas gazdaságot ón- jelige alatt kéretnek. 8530 uradalomba segédtts'zti^vagy A békés vármegyei fraiczia lnczeMt 65™* önálló kezelését, is elvállalja, földmivesiskolát igen jó sikerhol szorgalma által jövője biz- rel végzett, magyarul és tótul tosittatik és a nősülés megugy elméletileg, mint magyar „ 60,mú engedtetik, az állást október beszélő, főkép gyakorlatilag képzett, 1-én elfoglalhatja. Czime a igen és megbízható kiadóhivatalban megtudható^ gazdaszorgalmas alkalmazást keres. Ki20 írtért sebb birtokok önálló vezetésére íiiboröBFét is képes.. Megkeresések a békésvármegyei földmivesiskola 53 éves, igazgetóságához Békés-Osabára szöszös bükkönyt 18 nén 8506 rőm.-kath. vallású, nős ga»da- intézendők.
0Ileg^ e^dös^dot^uradalm^t;6^
a gazdasági könyvvitel s ad ministrális ügyek vezetésében Nagyobb gazdaságot huzamoi Mérlegképes, nős gazd. számvevő korest f. évi októberre. Megkivá: tik, . hogy az illető a g:
VEGYESEK,
ajánl s
ka™s arSíplll' eUátSt"kérvények, melyek vissza nem küldetnek, az uradalmi tiszttartósághoz Árpádhalma, u. p. Orosháza, intézendők. 8616
Irnofc kerestetik szeptember közepéni belépéssel Gróf Welsersheimb tabi uradalmába. Fize-
Állást keres azonnali, esetleg október 1-én való belépésre gazdasági datombanV/rRi ^Ttafrlatot szerzettgazdász. Jártas a gazdaság összes műveletedben^ egy
Vetőmageladás. Idei termésű, igen szép, fajtiszta, osiraképes, 61—53 temeÍésimkfsyéríetráfflo^ásItól
legújabb M?gfayr Állami- és So^anKéle 8~8°lóerejü gő'zcséplőgép, részcséplésre, azonnal rendelkezésre áll. Érdeklődők fordul jan ak Heinrich László Pészak, Toro^lS^ 001103 ^ Eladó magvak, homoki bükkBnyös .takarmánynak való, méter-
50^q tokiász nélküli ugyneveAjánlatot, az ár megjelölésével] Lepsénybe kér mielőbb Lintner
7 4 — 7 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1 8 9 9 . SZEPTEMBER HÓ 16.
1406
CÖZEKÉKET,
Az
GŐZ-UTIHENGEREKET
Budapest-Kőbányán, :
és
ajánlja a t. gazdaközönség és sertéshizlalóknak a Hizlalda állomás mindkét oldalán fekvő, mintegy 35000 darab sertés befogadására alkalmas és czélszertíen berendezett
GÖZ-UTIMOZDONYOKAT •
legtökéletesebb
szerkezettel
és legolcsóbb
árak
mellett
szállástelepeit, ••
szállít
JOHN FOWLER & Co.
Telefon42—50.
BUDAPEST-KELENFÖLD' r r
melyek csatornázva, kitünö vízzel biró ártézi kúttal, vízvezetékkel, szükséges eleségraktárakkal, 2 gőzmalommal és szállóval vannak ellátva. Foglalkozik : szállások bérbeadásával, szemes és darált eleség beszerzésével, bizományi bevásárlás és eladással, folyószámlára fizetéseket teljesít. — A sertések kényelmes elhelyezése mellett, ügyfeleinek igen mérsékelt árakon, a legmesszebb menő előnyöket nyújtja és a legszolidabb kiszolgálásról gondoskodva van. (Utánnyomat nem dijaztatik.) 8430
M
Iroda, raktár, javítóműhely. Közlekedés
vasúton
és villamos
észv.-társ.
(alapíttatott 1869.)
vasúton.
GÓZMIVELÉS.
Eladó szőlő
Nagyobb területek szántását gözekével
S z e g e d e n .
hajlandó vagyok elválallni; épúgy
12 1 / 2 kat. h o l d szőlő, 4Va kat. hold szántó, egy I tagban, immúnis homokterület, a rajta levő laképülettel | és teljes felszereléssel, igen k e d v e z ő fizetési feltétellel I eladó. Czim a kiadóhivatalban. ssio I
mélyrigolozást
szőlő-telepítésekhez.
Érdeklődik kéretnek, hogy alanti ezimemhez forduljanak.
W
fll C C u u r r
C O Í&S t n t i y ,
fií gőzszántási vállalkozó BUDArEST-KELENFÖLD.
b e r e n d e z é s e k e t teljesen, u g y egyes malomgépeket, valamint
gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt é s szállít:
Wörner J. és Társa
talomépltő sépsryára é» vasöntödéje
Budapesten, Külső váczi-ut 5 4 - 5 6 . sz.
K U H N E
E . gazdasági gépgyára MOSONBAN.
Ajánlja a bekövetkezendő őszi évadra: Sack r e n d s z e r ű s z á n t ó f ö l d és rétboronáit, hengereit,
aczélekéit,
egyes-,
k e t t ő s - és h á r m a s
eredeti „ H u n g á r i a D r i l l " , hegyes vidékre „ M o s o n i D r i l l " , kisgazdáknak „Jubileumi D r i l l "
F ő r a k t á r :
sorvetőgépeit. 20000 drb. használatban. Mindennemű rostáit, szelelőit, k o n k o l y o z ő i t . U j ! B u r g o n y a osztályozó g é p e k ! U j ! . . D i a d a l " gabonatisztó és osztályozó rosta. U j ! „ K a y s e r " - f é l e c e n t r i f u g á l i s gabona osztályozó. 1898. szolnoki rostaversenyen I. dij, nagy arany érem. L e g j o b b : „ R a p i d " darálóit, szecska é s répavágóit, morzsoló és t a k a r m á n y f ü l l e s z t ő i t é s borsajtóit. K ü l ö n l e g e s s é g ! T a k a r m á n y k a m r a berendezések. R TJ I > A P l í S T , V á e z i - k ö r u t .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).
ekéit,
Laacke-féle
