VII. évfolyam.
Budapest, 1^97 évi deczember hó
102. (648.) szám.
22.
KÖZTELEKÉ K Ö Z - ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. |
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Szölőszeti és borászati tanfolyam. Budapest székes-főváros és vidéke szőlőbirtokosai részére. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ugyismint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja a földmivelésügyi miniszter ur Ö Nagyméltósága anyagi s erkölcsi támogatása mellett 1898. évi január hó 10—29-ig tartó időközben a Köztelek (Üllői-ut 25. sz.) nagy termében három hetes. szölőszeti és borászati tanfolyamot rendez. Részvétel. A tanfolyam nyilvános s igy azon bárki részt vehet, ha felvétel czéljából idején jelentkezik. Minden jelentkező egy számmal ellátott igazolványt kap, amely őt a nagyteremben az ugyanazon számmal ellátott szék állandó használatára jogosítja. Áz igazolvány kiállításáért nem egyesületi tagok 5 forint dijat fizetnek. Egyesületi tagoknak az igazolvány kiállítása díjmentes. Jelentkezés. A tanfolyamban résztvenni szándékozók személyesen vagy levél utján jelentkezhetnek; január hó 6-ig az Országos Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál Budapest, Köztélek, (Üllői-ut 25. sz.) Nem tagok levélbeli jelentkezései csak ugy vétetnek figyelembe, ha az igazolvány kiállítási dija, azaz : öt forint egyidejűleg beküldetett. Az ülőhelyek a jelentkezés sorrendjében fognak kiszolgáltatni. A tanfolyam tárgyai. A szőlők trágyázása. Előadó: Cserháti Sándor a magyar-óvári gazd. akadémia tanára. Szőlőtelepítés és mivelés. Előadó : Engel. brecht Károly magyar kir. szölőszeti és borászati főfelügyelő.
Megjelenít miiflei szerdán és szombaton.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t t l l l ö i - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld
Szénkénegezés és a szőlő rovarellenségei. Előadó: Jáblonowski József a m. kir. rovartani állomás főnöke. Borkezelés. Előadó : Dr. Kosutány Tamás a magy .-óvári gazd. akadémia tanára. A szőlő növényellenségei. Előadó: Mezey Gyula a magyar-óvári gazd. akadémia tanára.
Hizott állatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1898. évi április hó 2., 3. és 4-dik napján díjazással egybekötött hizott állatvásárt rendez Budapesten, a székesfővárosi marhavásártér istállóiban. Hizlalással foglalkozó gazdatársainkat tisztelettel felkérjük, hogy a hizott állatvásárra előkészületeiket megtenni s azon lehetőleg résztvenni szíveskedjenek. Az állatok díjazására igen értékes állami, városi, egyesületi és egyéb dijak és érmek ál lanak - rendelkezésre. A hizott állatvásárra felhozható: hizott szarvasmarha, juh, sertés és hizott baromfi. A vásáron résztvenni szándékozók bejelentéseiket 1898. márczius hó 15-ig küldhetik be az OMGE. titkári hivatalához, mely az érdeklődőknek levélbeli megkeresésére a várás tervezetét és a szükséges bejelentési iveket megküldi. A rendező-bizottság.
Gazdasági egyesületek Amerikában.*) Irta : Szilassv Zoltán. Mindenki előtt ismeretes, hogy az egyesületi élet az unió egész területén az összes társadalmi rétegekben rendkívüli módon kivan fejlődve. Ez alól, a mezőgazdasági körök annál kevésbé képeznek kivételt, mert hisz az Egyesült-Államok népességének legnagyobb zömét a mezőgazdasággal foglalkozók teszik ki, ugy,
hogy az állami élet minden megnyilatkozása és a társadalmi összes mozgalmak a legjellegzetesebb mezőgazdasági színezetet viselik. Az egyesületi élet magas fejlettsége önként következik az Egyesült-Államok állami és társadalmi berendezkedésének jellegéből, amelynek fővonása a teljes szabadság és liberalizmus, mely törvényhozási-intézkedéseivel az egyének és a társadalmi osztályok boldogulására szükséges eszközöket rendelkezésre bocsátja ugyan, de azoknak a felhasználását a legszélesebb körű autonómiával magukra az egyénekre és első sorban a társadalom szervezeteire bizza. A közfeladatoknak így igen tetemes része hárul a társadalomra, amelynek, hogy azokat megfelelő módon végrehajthassa, kellőleg szervezkednie is kell. A társadalom szervezkedését és ezen szervezett intézmények működését az államhatalom minden rendelkezésére álló eszközzel előmozditja és lehetségessé teszi s igy az állam és a társadalom együttes működése, egymás működésének támogatása "által, .nemcsak a msgfelelö egyensúlyt eredményezi áliam és társadalom működésében, hanem mindkettőnek eredményességét nagyban előmozdítja. Az Egyesült-Államok területén igen számos, a mezőgazdasági minden termelési ág érdekeit képviselő specziális egyesületek vannak, az általános mezőgazdasági egyesülek azonban kétféle jellegűek. Valamennyi gazdasági egyesület az önkéntes társulás elvén épült ugyan fel, mégis egyrészük tisztán társadalmi, másrészük hatósági szervezetű és ez esetben legtöbbnyire a korporáczió jellegével bír.
Az Egyesült-Államok szövetségében levő összes államok mindegyikének területén egy állami gazdasági egyesület (State Agricultural Society) van, amelynek létrejövetelét, működésének főbb irányait az illető államnak erre . *) Mutatvány szerzőnek „Amerikai mezőgazda| vonatkozó külön törvénye állapítja meg, amely ság" czimü most megjelent müvéhől.
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. Tagok száma 600. I. V E T Ő M A G - O S Z T Á L Y . Tartalékalap 100,000 kor. Mindennemű vetőmagvak megvétele Kivonat az alapszabályokból: A. földbir- és eladása. Eredeti külföldi magvak. tokosoknak földadójuk minden megkezdett 500 frt összege után egy,, a bérlők pedig jövedelmi Heremagvak bérrostálása. adójuk minden megkezdett 2000 forintja utan szintén egy^üzletrésít kötelesek jegyez:sem II. Á R U-O S Z T Í 1 I . Összes gazdasági ezikkek a legkiválóbb minőségben. A szövetkezet ezélja: I. Olesó közvetítés gazdas., felszerelési és fogyasztási Műtrágyák. czikkek beszerzésénél. II. Mezei gazd. Építkezési anyagok. termények legelőnyösebb értékesítése. Gazdasági vasnemüek. stb. III. Áruhitelnyujtás a tagok, részére.
III.
Bizomány-osztály. Hadseregellátás. Gabonaeladás. Erőtakarmányok vétele. IV. Hizott marha és sertésbizományi osztály. Hizott marha, sertés, ürü stb. bizományi értékesítése. V. Biztosítási osztály. Tűz- és jégbár elleni biztositások. — Élet, járadék és baleset elleni biztositások. — Szállítmányozási biztosítás.
V I . Gazdasági G É P - O S Z T Á L Y . Elsőrendű bel- és külföldi gépgyárak kizárólagos képviselete. Mindennemű kipróbált szolid kivitelű gazdasági gép jutányos beszerzése. Gazdasági géptelepek, malmok, mezei vasutak, takarmányos és tejes kamarák berendezése.
A szövetkezet alapszabályait ós havonkint kétszer megjelenő „Üzleti Értesitő-jét bárkinek ingyen és bérmentve megküldi. M a i H á m u n k 3 0 oldal.
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22.
1786 törvény alapján az államnak kormánya a gazdasági egyesület anyagi eszközeinek államsegély alakjában való megadásáról is gondoskodni köteles. Az állami gazdasági egyesületen kivül minden kerületben county-megye helyi érdekű kerületi gazdasági egyesületek is vannak, amelyek Iegtöbbnyire szerves -összeköttetésben vannak az állami gazdasági egyesülettel, több államban azonban ezek teljesen önállóak.
gazdasági egyesületeknél az állami mezőgazdasági tanácsot ezen egyesületeknek az igazgatósága (Board of Directors) alkotja, amely különben szabadon választott igazgatóság s a kerületi gazdasági egyesületek kiküldöttjeivel van kibővítve, hogy az állami mezőgazdasági tanácsban az egész állam összes mezőgazdasági érdekeltjei képviselve legyenek, Az állami mezőgazdasági egyesület három • fő alakjának példáját az alábbiak illusztrálják. New-Jersey állam korporativ mezőgazdasági egyesülete, illetve mezőgazdasági tanácsa- a következő módon van egybeállítva:
Az állami gazdasági egyesület, vagy az önkéntes társulás alapján egyesületté alakult egyes személyekből áll, vagy korporativ jellegű, amidőn az állami egyesületet nem egyes szeA ) Elnökség: Elnök, alelnök, titkár, pénzmélyek alkotják, hanem egyrészt a kerületi gazdasági egyesületek és más mezőgazdasági táros és 3 végrehajtó-bizottsági tag. B) Tagok: 2 állami geológus, az állami érdekű társulatok delegáltjaiból, másrészt a különböző mezőgazdasági szaktudományok mezőgazdasági intézet felügyelő-bizottságának képviselőiből áll. Az állami gazdasági egye- . 2 tagja, az állami kísérleti állomás elnöke és igazgatója, az állami „Grange" *) mestere ós sületeknél ez utóbbi forma általánosabb, az első csak néhány állam területén ér- titkárja, az állami kertészeti egyesület (State vényesül. Összefüggésben van ez azzal, Ágric. Society) elnöke és titkárja, az állami hogy az állami gazdasági egyesület a legtöbb kertészeti egyesület 1 tagja és titkárja, az amerikai áfonyatermelők egyesületének elnöke államban, mint állami mezőgazdasági tanács (State Board of Agriculture) hivatalos jellegű és titkárja, a gyümöcstermelők egyesületinek 5 tagja, az állami baromfitenyésztési egyesület és hatósági funkcziót végez. Az azonban, hogy 1 tagja és a 16 kerületi egyesület mindegyikévalamely állam gazdasági egyesülete nem korporativ jellegű, hanem egyes személyekből álló nek 2- kiküldöttje,. összesen 52, az elnökség társulat, még nem zárja ki, hogy az ilyen 7 tagjával együtt 59 tag. szervezetű gazdasági egyesület a korporativ Illinois államban az állami mezőgazdajellegű egyesülethez hasonlóan állami mező- sági tanács tagjait az egyes kerü'.eti mezőgazdasági tanács ne lehessen, a midőn azon- gazdasági egyesületek kiküldöttjei két évi megban az ilyen egyesületnél is a kerületi gazda- bízatással választják. sági egyesületek megfelelő képviselettel birnak. Joiva államban az állami mezőgazdasági tanácsot az állami mezőgazdasági egylet Az egyes államok törvényhozása már az elnevezésben külömbséget tesz a két szervezet igazgatósága (Board of Directors) alkotja. között, a mennyiben ez utóbbiakat állami mezőgazdasági egyesületnek (State Agricultüral Society), az előbbieket állami mezőgazdasági tanácsnak (State Board of Agriculture) nevezi.
Néhány államban az- állami
mezőgazda-
*) A „Grange" egy általános jellegű társaság, mely a tagok anyagi érdekeinek előmozdításán kivül azoknak szellemi haladását és művelődését is előmozdítani A szabad társulás alapján létrejött állami I volt hivatva.
T Á R C Z A. Uj-Caledonia, a gazdákEldorádója. 14 éves Bandi fiamnak sok tudomány a fejébe száll, amennyiben nem pólyálják tanárai szekundába, de a földrajz iránt törhetetlen ellenszenvvel viseltetik, a bajon segítendő, én szoktam segítségére lenni leczkói bemagolásánáí. A mu.lt-. esték egyikén Uj-Caledoniával kellett őt behatóan megismertetnem. Eléje tártam, hogy az Operencziántuli sziget csak 1853 óta a francziák birtoka s hogy azok ugy jutottak hozzá, mert a hajótörött franczia matrózokat, kik partjaira vetődtek, az emberevő benszülöttek felfalták. A franczia kormány aztán ugy torolta meg a bűnös lakmározást, hogy az Ausztráliából Kelet felé eső egész szigetet, lefoglaltatta katonáival. . A vásott'kölyöknek a Robinson Crusoe kalandjára emlékeztető tananyag pertraktálása tetszeni kezdett.. Majd áttértem Cook hires utazására, ki a szigetet 1774-ben fedezte fel legelőbb, miután hajójával vagy 7000 kilométernyire került Cochincinától, 4475 kilométernyire Taititól s beleveszelődőtt a Csendes tenger Isten háta inegetti szigetlabyrinthusaiba. Ujjammal a mappán mutogatva, igyekeztem vele megértetni, hogy mindaz, amit a szürkére pingált száraz földből lát, csupa angol birtok s hogy csodával határos, hogy a francziák cseppnyi szige« töket az óriási angol hatalom tőszomszédságában, még ina' is megtudták magliknak tartani!
102. SZÁM. 7-IK .ÉVFOLYAM. sági tanács tagjait az állam kormányzója nevezi ki, ezen államoknak a száma' azonban folyton kevesbedik, mert az egyes államok egymás után törvényhozási uton létesítik áz állami gazdasági egyesületeket, illetve állami mezőgazdasági bizottságokat. Az állami mezőgazdasági egyesület, illetőleg állami mezőgazdasági tanács vidéki szervezeteit és tulajdonképeni gyakorlati alapját a kerületi mezőgazdasági egyesületek (County Agricultural Societys, vagy County Agricultural Boards) képezik. Ezek valamennyién a szabad társulás alapján alakulnak, tagjuk a meghatározott évi dij, vagy alapító dij lefizetése mellett bármely farmer lehet. Ezek a kerületi egyesületek Iegtöbbnyire kerületi mezőgazdasági klubot is képeznek és az állami mezőgazdasági egyesülettel, illetőleg tanácscsal szerves összefüggésben vannak, amennyiben amannak megalkotásához meghatározott számú küldöttel hozzájárulnak és az állami segélyt az egyesület, iuetőleg tanács közvetítésével és javaslata; szerint kapják. Az állami mezőgazdasági egyesületek, illetve tanácsok . szervezete és működése legnagyobb részben1 az állami törvények rendelkezéseiben gyökerezik. Habár az egyesületek működésüket általánosságban legjobb belátásuk szerint teljesen önállóan intézik, mégis már az állami segélyre való tekintettel is, amelyet a leglöbb állam egyesülete élvez, a kormány kívánságaira tekintettel keíl lenniök és a kormánynyal bizonyos összeköttetést és együttműködést kell fentartaniok, természetesen anélkül,' hogy emiatt az egyesület érdekei és működése szenvedne, sőt ellenkezőleg azért, hogy az egylet működése élénkebb és hatékonyabb legyen. Az Egyesült-Államok kormányainak főtörekvése a mezőgazdaság érdekeit minden téren hathatósan előmozdítani és különösen
A földrajzi leczke egy franczia bortermelő ba- gazdaságokat alkottak. A kormány mindenkirátom látogatásával ért véget. nek, ki avval az óhajtással állt elő, hogy — Ön Uj-Caladonia földrajzi viszonyait mezőgazdasággal akar a szigeten foglalkozni, magyarázta csemetéjének, kérdezte látogatóm? négy hektár szántóföldet és 20 hektár legelőt engedett át hosszú terminusban végződő inEngedje meg, hogy egy érdekes könyvet küldjek, mely a sziget mezőgazdaságával foglalko- gyenes használatra. E mellett a föltéter mellett zik. Ha átlapozza, szórakozva fog sokat ta- persze sok ember özönlött a szigetre, mi arra nulni belőle. A mii éppen most jelent meg a kényszeritette az intéző köröket, hogy a föld adományozásával óvatosabban járjanak el. párisi könyvpiaezon. Emberem szavát tartotta, másnap már Ez idő szerint csak igazi földművesre megküldte nekem Rochas „La Nouvelle Galebíznak ingyen használatos földet s öröklési donie" czimü vaskos könyvét, .mely a franczia joggal ruházzák fel. Ha pedig valakinek gazdáknak végtelenül érdekes karácsonyi aján- Francziaországbóí, avagy más európai államból dékául van szánva. A bennünket is érdeklő kedve van kivándorolni s a földmivelésügyi becses munkából idézek egyetmást, megvagyok miniszterhez benyújtott kérvényében igazolja, győződve róla, tanulni szerető gazdáink szíve- hogy gazdaember, ért tehát a földdel bánni, sen fogadják -azt. ingyenesen ki is szállítják, de már csak egy hektár szántóföldet s három hektár rétet adnak A szigetet, mint tudjuk, 1864 óta a franczia kormány számüzetési helynek szánta, iI neki ingyenes használatra, azt tartván, jusson is, maradjon is, meg hát, hogy ekkora terület Aféle. Szibéria-félét teremtett belőle, hova vezekelni küldte a nagy bűnösöket. Azóta aztán • teljesen elégséges egy kis család eltartására s; egy ember aktivitásának kifejtésére. divatba is jött, az egész világon kezdtek róla beszélni. A Commun zavargása egymagában Érdekes a sziget 1896 évi statisztikai 4500 embert juttatott oda, kik igaz, hogy az kimutatása.. Kivándoroltattak ,204 családot,; amnesezia kihirdetésekor siettek vissza hazá- mely. összesen 600 egyénből állott. Ebből 160; jokba, dehát a Communardokon kívül maradt család francziaországi volt, 17 pedig idegen odakint vagy 12000 ember, kik nemcsak politikai nemzetiségű, köztük 3 magyarországi. Vanokokból élvezték az állam - vendégszeretetét. tehát a Csendes Oczeán szigettengerében isi A rabokat közmunkák teljesítésére szorítják, de emberi lény, melynek a hazai rög nem nyújta bánya vagy mezőgazdasági vállalatoknak hatott táplálékot, mely azonban valószínűleg, bérbe is adják ezt a munkaerőt, sőt az egyes a távol idegenben elfojtott sóhajjal gondol gazdaságok igen olcsó napszámosokhoz jutszülőföldjére. nak alkalmaztatásukkal. Egyes vidékeken már szűken akad kioszAmi a gyarmatosítást illeti, az minden tandó föld, meglehet, hogy a gyarmatosítás teketória nélkül ugy ment, hogy csak a leg- első. idejében nagyon is bőven oszto'gatták, I utóbbi két év alatt is 339 kis és" közepes avagy akadt ott is, ki abszorbeálta a szomszé-
102. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M . nyilvánul ez • az egyesületi élet irányában.. Egyes államok gazdasági egyesületei valóban jelentékeny államsegélyben részesülnek. Ezen segélyt egyes államokban az állami gazdasági egyesület kapja meg, amelyet azután belátása szerint használ föl és részesiti abban a kerületi egyesületeket, más államokban az államállamsegély egy részét közvetlenül a kerületek kapják meg; sok államban még a mezőgazdaság különleges termelési ágaival foglalkozó specziális'egyesületek is részesülnek ezenkívül állami segítségben. Az államsegélyt az egyesületek sok esetben szabad rendelkezésükre' kapják természetesen az elszámolás és hovafor.ditás kötelezettségével, legtöbbnyire azonban az államsegélyt meghatározott czélok előmozdítására kell az egyesületeknek felhasználniok. Az állami egyesületek legtöbbnyire igen jelentékeny vagyonnal birnak, igy p. o. Ohio állam mezőgazd. egylete, illetve mezőgazdasági tanácsának 1893-iki zárszámlája a következő volt: dollár Bevétel: Állami segély . . . . . . 35,972 Vegyes bevétel . . . . .. 20,465 Állami mezőgazd. kiállítás 30,357 Összesen . . 86,795 dollár Kiadás-. Egy összegben . . . , . 81,264 Vagyon: Kiállítási terület és leltár .értéke. 264,351 Passzívák. . , . . . . 48,245 Tényleges. . 216,106 Az összes állami mezőgazdasági egyesületeknek a maguk államának kormányához az állami segély hovafordításáról számadást kell adniok, valamint működésűkről beható jelentést késziteniök. Amennyiben ez nem minden ilyen egyesületnek törvényszabályozta kötelessége, önkéntesen mégis megteszik. dós kisbirtokost. Van akárhány domínium, mely nem kevesebb, mint 17 ezer hektárnyi terjedelemmel bír. Hogy tehát az újonnan érkező gyarmatosoknak is jusson telek, csakúgy jártak el a francziák a „ Canaque"-kkal, — a sziget benszülötteivel — mint az algíri arabokkal: Valami bagatellel kártalanitották „községi földjökőrt", aztán kataszter-ivekbe foglalták az egész terület, beszorítván a henszülöttet strikte arra a talpalattnyí földre, amely éppen megélhetésére okvetlenül szükséges. A sziget a szerző számítása szerint eddig a francziáknak 300 millió frankjába került. Hasznát eddig -— akár csak mi Boszniánk s Herczegovinánkból — nem igen látták, de napról-napra fejlődő mezőgazdasága szép jövőt jósol annak. Ezelőtt vagy tiz esztendővel összes lakossága 24,196 fehér benszülöttből, 1124számüzöttből 7477 transzportáltból, 2515 szabadlábra helyezett egyénből, 2918 katona s felügyelőből, 3476 hivatalnokból s 2667 kivándoroltból állott. Ma már a fentebbi lélekszám megháromszorozódott s nem kevesebb, mint 220,000 hektárnyi, földet tartalak rendelés művelés alatti A sziget őslakói a Canaqu-ok. Ez aszó, az ö szavajárásuk szerint „embert" akar jelezni ; dehát a mű szerzője csúfosan megszólja őket, mert embertársaik husa iránt még ma is ellenállhatatlan előszeretettel viseltetnek. Az emberevés gusztusa ugyanis hatalmas gyökeret vert az ő izlésökben s ha az ég szakad is rájok, ha alkalmas helyen esiphetikmeg a „fehér"-et — már olyanon, mely gonosz
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 22. Az állami mezőgazdasági egyesületek főfeladatai és működése köréhe tartozik az évi állami - gazdasági kiállítás (State Fair) rendezése, valamint a kerületi egyesületeknek főmüködése a kerületi állatszemlék és díjazások megtartása. Az évi gazdasági kiállítás alkalmával rendszerint a köz- és igazgatósági gyűlések is megtartatni szoktak, a melyek nem pusztán adminisztratív tárgyalásokat folytatnak^ hanem legtöbbnyire ezeken az összejöveteleken szokták az illető állam mezőgazdasági viszonyait megbeszélni és az egyes termelési ágak emelésére szükséges eszközöket a kormánynak javaslatba hozni, vagy az egyesület egyenes beavatkozásának módozatait megállapítani. Az egyesületek állandó működését különben a végrehajtó-bizottság képviseli, a mely rendszerint az elnökségből ős az egyesü tisztviselőkből áll, kik a köz- és igazgatósági gyűléseken megállapított elvek szerint teljesen önállólag és-felelősség terhe mellett vezetik az egyesület működését és hajtják végre a határozatokat.
1787
kerületi egyesületek működéséről szóló jelentések zárják be a kötetet. Az állami egyesületek jelentéseinek a rendes tartalma ez szokott lenni, igen gyakori azonban. az, hogy ezéken kivül még tudományos értekezések, az egyesület körében tartott felolvasások,, egyik másik termelési ág emelésére szolgáló módozatokat tartalmazó szakközlemények is foglaltatnak az évi jelentésben. . Az állami, gazdasági egyesületek működésének egyik igen jelentékeny mozzanata a „Farmers Institut" szervezése. Ez olyféle intézmény, csakhogy kiterjedtebb mértékben, mint az OMGE. által nálunk is évenkint rendezni szokott gazdasági előadások, a melyeknek hivatása ot| is, a gyakorlati gazdákat a mezőgazdasági tudomány ujabb vívmányaival megismertetni, a gyakorlatban a kipróbált és jónak bizonyult termelési módozatokat általánosan ismertekké tenni, egyes ujabb kultúrákra reá oktatni stb. Ezt az intézményt az állami gazdasági egyesületek a maguk államának területén számos helyen szokták fentartani. A Farmers Institut előadói legtöbbnyire a mezőgazdasági iskolák tanárai és a kísérleti, álloszoktak lenni, de : mások egyes szakegyénei igen gyakori az az eset, hogy a farmerek köréből is akad előadó, aki tapasztalatait, kísérleti eredményét, sőt tisztán elméleti tudományos dolgokat ád elő. A Farmers Institut előadási költségeit legtöbbnyire az államsegélyből fedezik, mig a helyiségről az egyesület szükség esetén a maga költségén gondoskodik.
Az egyesületek működésükről terjedelmes évi jelentéseket szoktak.1 kiadni. Igy p. o. Jowa állam mezőgazdasági' egyesületének évi jelentésében az egyesület titkárja az állam általános mezőgazdasági helyzetéről az állam kormányzójához kimerítő jelentést tesz^ mely részletes adatokat tartalmaz; az időjárási viszonyokról, a termények állásáról, az állattenyésztés és egyéb gazdasági ágak állapotáról és fejlődéséről, az aratás eredményéről, szállítási tarifákról, végül a javaslatoknak egész sorozaAz állami gazdasági egyesületek feladatát foglalja magában, melyek a mezőgazdasági tát képezi továbbá a farmereknek minden körök kívánságait tolmácsolják a „mezőgazda- mezőgazdasági technikai és üzleti kérdésben sági termelési ágak istápolására. A titkár je- felvilágosítást adni, vagy amennyiben erre lentésén kivül a végrehajtó-bizottsági ülések külön szakvélemény volna szükséges, azt az jegyzőkönyvei, az évi kiállításról szóló jelentés. .illető állami szakközegeknél kieszközölni. ..részletes adatai vannak közölve. Végűi az egyesA kerületi gazdasági egyesületek müköszándékukat el nem árulja — azt bizony menthetetlenül felnyársalják 1 Az 50-es években, még 60 ezeren voltak, de már a két évvel ezelőtt megejtett népszámlálás szerint csak 24,000-en vannak — egymást falták fel. A szerző hosszabb ideig, lóvén a'sziget lakója, elmondja, hogy a vadak főnökei az elesett ellenség húsát magok között osztották fel, kik aztán hazavitték s oly czeremóniával osztották fel azt kedves-családjok' tagjai között, ahogy például az orosz - paraszt a .szentelt kenyeret kiosztogatja övé között. Midőn az első európai tengerészek kikötöttek a szigeten, a köréjök seréglett' vadak ámulva látták a hatalmas ökörczombokat, melyeket az európaiak bográcsaiba aprítottak. Miután ők emberhúsnál egyebet sohasem ettek, szentül megvoltak győződve, hogy azok óriási emberek maradványait fogyasztják. Az igazság kedvéért a szerző hozzáteszi, hogy amióta fehér ember tapossa a sziget talaját, a vadak között lábra kapott a „tafia" élvezete — pedig azelőtt világéletükben viznél mást nem ittak. A czivilizáczió ezen terméke megteremtette náluk a tüdővész baczillusát is — melytől azelőtt egy sem halt el közülök. Érdekes, hogy a gabonából készült kenyérnek hírét sem hallották ezen primitív őslakók. Azt pótolja náluk a bananagyümölcse, melynak tápláló tulajdonai állítólag a legjobb minőségű gabonánkon is túltesznek. Valamivel a teljes érése előtt leszedik, megszárítják, illatos porrá őrlik s aztán pogácsaformára gyúrják, kik Fiúméba jártak, gyakrabban láthatták, hogy az Oczeánt járó matrózok — föltéve, hogy a hosszú útról hoztak magokkal —
a Mólók -mentéberi azt rágcsálják. Bizonyos az, hogy a banana-kenyéren s. emberhúson élősködő: Canaque az európai elem áradatának nem fog: eilentállhatni, mely lesöpri őt a földszínéről. Őseik a vizépitészet mesterei voltak. Nagyon ügyesen tudták a hegyekről lefolyó vizeket viztartójökba fogni s, Rochas maga több helyen látta a dombok oldalain még ma is meglevő öntözési müveletek nyomait. Dehát a mai korban élő ivadékaik a lustaságnak remek példányképei. Föltéve, hogy a termékeny föld megterem egy kis salátát, vagy sóskát, mivel éhségüket csillapítják, hát megvannak elégedve, de ha a banana bőséges termést hoz, akkor már nem tudnak a boldogságtól hová lenni s -egész nap avval dédelgetik henyeségüket, hogy kezdetleges furulyán — melyet Pán ugyan meg nem irigyelt volna tőlük — a napon sütkérezve fütyürésznek, mig a bevándorolt fehérek ugyancsak sürögnekforognak, hogy czukor-, dohány- S kávéültetvónyük termését serény munkájukkal fokozzák, Rochasnak az a véleménye, hogy maholnap, mire 'a,vadakat kiirtják s helyökbe mindenütt az európai foglalja el a teret, UjGaledonia leend a szigettenger legkellemesebb s leggazdagabb helye. Igaz ugyan, hogy az Egyenlítő vonalába esik, de egészségi viszonyai csodálatosan jók. Éghajlata a legfinyásabb európai szervezetének is gyógyhelyet adó. . A „malaria" -t még. a gyéren előforduló mocsaras vidéken sem ismerik. A rendkívüli körülmény persze felköltötte a tudósok figyelmét s addig kutattak, mig a dolog nyitjára nem jötték. A szigeten ugyanis mindenfelé egy „Niaouli" nevezatü fa tenyészik s abból sajtolják a
1788 dése természetesen pusztán a helyi érdekek istápolására szorítkozik. A kerületi gazdasági egyesületek tartják a kerületi állatszemléket és díjazásokat,- ezek az egyesületek gondoskodnak a kerületükben rendezendő Farmers Institut megtartásáról,' illetőleg azt az állami mezőgazdasági egyesülettől ők eszközlik ki. Szóval őrködnek működési területük mezőgazdasági érdekeire és azt a mezőgazdasági tanácsban képviseletük utján , érvényesíteni igyekeznek, valamint az állami mezőgazdasági egyesületnek segítségére vannak az általános, az egyes kerületek érdekeit előmozdító munkálatai keresztülvitelében. Anyagi eszközeiket a tagok befizetett tagdijaibői és az állami segélyből nyerik. A kerületi egyesületek működésűkről és kerületük mezőgazdasági viszonyairól az állami mezőgazdasági egyesületnek évenkint jelentést tesznek, amelyet az az állam mezőgazdasági viszonyairól szóló évi jelentésében felhasznál és közzé tesz. Az állami mezőgazdasági egyesületek a kerületi egyesületekkel kapcsolatban tehát egy jól szervezett mezőgazdasági érdekképviseletet alkotnak az Egyesült-Államokban, mert a mezőgazdasági egyesület egyszersmind az állam mezőgazdasági tanácsát képezi s mint ilyennek irányadó véleményezési és tanácsadási joga van a mezőgazdasági érdekek állami előmozdítása tekintetében. Ha ezt a tárgyalt szervezetet tekintjük, kivéve annak tanácsi jellegét, teljesen azonosnak kell találnunk azzal a szervezettel, amelyet a mult évben a hazai gazdasági egyesületek az Országos Magyar Gazdasági Egyesülettel karöltve, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségét megalkották. A szövetség maga egy korporáczió, mely az egyes egyesüsületek delegáltjaiból áll, azonban tisztán tár„cajeput" néven ismert illó olajat s az szolgáltatná az éghajlat betegség elleni immunitását s balzsamos illatát. A sziget területe 16712 • kilométerre terjed, tehát akkora, mint nekünk vagy öt vármegyénk összevéve s a területen nem kevesebb, mint 1300 fajta növény találja mostanság buja vegetáczióját. Ami diszkertészetünkben is ismert azau Caria, lcauria eléri ott a mi nyárfáink magasságát. Az ébenfa meg tul tesz székesegyházaink toronymagasságán. Talaja minden kultúrnövénynek biztosítja jó vegetáczióját. Az ott termett kávé az utóbbi időben a kereskedelemnek nagyon is keresett czikke lett, mert a fogyasztók valami kitűnő zamatját fedezték fel. A szerző nem , győzi biztatni földiéit, csak folytassák igy a mégkezdett- kávéültetvények kezelését s biztosak lehetnek, hogy Brazília kávéját néhány év múlva túlszárnyalhatják. Gépek s szerszámok do'gába sincs az ottlevőknek semmi panaszuk. Hatalmas részvénytársaságok gyárakat emeltek, melyek a gazdát teljesen modern eszközökkel látják el. A rézbányák elhanyagolt üzemét újra kezdték s nap-nap után olvashatjuk, hogy Muco vidékén a nikkelrétegek fantasztikus mennyiségben kerülnek a bányászok csákányai alá. Szerző hallott valamit az újonnan felfedezett ezüst- s I aranybányákról is, dehát nem akarván a kivándo: lók elé légvárakat vázolni, inkább hall- ! gat a kétséges tárgyról. „Elégedjék meg a franezia gazdák világa — úgymond — azon állításommal,' hogy szigetünk oly szépséges, talaja pedig oly termékeny, hogy azon nemcsak az Egyenlítő flórája nő meg, hanem minden mérsékelt föld övi növény is."
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22 sadalmi szervezet, tisztán társadalmi feladatokkal, holott a földmivelésügyi kormánynak, mint a tapasztalat mutatja, nagyon is szüksége van oly társadalmi szervezetre, mely a mezőgazdasági érdekek képviseletében a kormányzat teendőinek egy részét ellássa, amely a mezőgazdaság szakköreinek képviselőiből alakulva a kormányzatnak véleménynyel és szaktanácscsal szolgáljon. Bethlen gróf minisztersége alatt egy mezőgazdasági tanács szervezése meg is kiséreltetett, azonban tisztán a miniszteri kinevezés alapján és minden hatáskör nélkül. A kísérlet semmiképpen sem vállott be, azthiszszük, hogy most, a midőn a Gazdasági Egyesületek Szövetsége tényleg megalakult, a szövetség választmányában az ország minden gazdasági egyesületének kiküldöttjeivel az ország minden gazdasági vidéke a legilletékesebb szakegyénekkel képviselve van, ezen igazgató-választmányának országos mezőgazdasági tanácsossá való szervezése, a gazdasági egyesületek utján eddig 'is teljesített mezőgazdasági czélu segélyezések kiosztása, általában pedig a mezőgazdasági haladás előmozdítása ezen tanács utján a legegyszerűbb és legmegfelelőbb megoldását képezné a már három évtized óta vajúdó mezőmezőgazdasági érdekképviseletnek. Ha a földmivelésügyi kormány a gazdasági érdekképviseletet ezen az alapon törvényhozási uton rendezné, meggyőződésünk szerint egyúttal igen nagy mértékben segítené elő a mezőgazdasági haladást, mert a ma sokszor tétlenségre kárhoztatott társadalmi erők felszabadulnának s uj impulzust nyerve, sokkal több érdeklődéssel viseltetnének a mezőgazdaság ügyeinek fejlesztése iránt, sokkal több készséggel vennének részt abbafl a társadalmi munkában, melyet a kormányzat semmiképen ném nélkülözhet, s a melyet a vármegyei mezőgazdasági tanácsok hivatalos szervezete semmiképen sem pótolhat.
Aztán áttér a Noumea körül elterülő kertek leírására s oly költői melegséggel teszi azt, mintha Tompa Mihály „Virágregéi a -ből merítette volna az ihletet. „Olyan szépek — úgymond —• e kertek, hogy a finnyás ízlésű nizzaiakat is kielégítenék. Mindaza gyümölcs, hüvelyes vagy gumó, melyet odahaza kultiválnak, megterem itt is, csakhogy a. forró éghajlat terméke is ott virít mellette." „ A franezia szereti a bórt, próbálkoztak hát a venyege ültetésével s az kitűnően vált be, A mindinkább fejlődő állattenyésztés gazdag, illatos virágú legelőket, tágas kifutókat talál, ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi öt évben az állatlétszám is szaporodott s szerző azt hiszi, hogy csak ugy fognak ott is szarvasmarhát s birkát tenyészthetni, mint Ausztráliában, csak akarniok kell a tenyésztőknek! Az elmondottakból a franezia író levonja a következtetést is. Nézete szerint Uj-Caledoniát a jövőben kár lesz továbbá is a bűnösök transportáló helyévé hagyni, hanem ellenkezőleg, elő kell mozdítani önkéntes bevándorlását az oly elemnek, mely munkaképessége biztositékával Francziaország hírhedt deportáló helyéből, egy viruló mezőgazdasági gyarmatot teremthet. A könyvet figyelmes átolvasása után, a megelégedés érzetével teszszük le. A nagy világegyetemnek egy félreeső zugát ismertük fel, hol á gazda nem panaszkodik, hol a verejtékes munka szép reményekre jogosít s a gazdálkodás mestersége az utódoknak szép örökséget biztosit! Jankó Szilárd.
102. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Egy óriási kiterjedésű, sok tekintetben valóban magas kultúrájú, Iegkülömbözőbb mezőgazdasági viszonyokkal bíró állam példája bizonyítja, hogy a mezőgazdasági érdeképviselet tevékeny szervezete csakis társadalmi uton létesíthető, de ennek igazi életet a kormányzat támogatása, munkálkodásának igénybevétele és javaslatainak tekintetbe vétele adhat. Ezek nélkül a legszebben megalkotott szervezet is csak a papiroson marad, a gyakorlati élét annak soha hasznát venni nem fogja. A mezőgazdaság általános érdekeit istápoló ismertetett egyesületeken kivül az önkéntes társulás alapján szervezkedett számos más egyesület van még az unió területén, amelyek azonban a mezőgazdasági termelésnek csak egyes ágait ölelik föl működésük keretébe. Legnevezetesebbek ezek között a Kertészeti egyesületele (Horticultural Society), melyek majdnem minden államban vannak, sőt amelyek minden oly vidéken alakulnak, ahol a gyümölcs- és zöldségtermelés kiterjedtebb mértékben űzetik. Az Egyesült-Államok egyes államainak állami kertészeti egyesületei egy szövetséget is alkotnak, melynek czélja a kertészet összes érdekeinek általános szolgálata. A vidéki egyesületek feladata pusztán a maguk vidéke kertészeti érdekeit előmozditani. A gyümölcs- és zöldségtermelés nagy jelentőségének megfelelőleg a kertészeti egyesületek is majdnem minden államban jelentékeny állami segélyt élveznek. Állattenyésztési egyesületek legtöbbnyire törzskönyvelő egyesületekkel egybekapcsolva nemcsak az egyes állatnemek, hanem a fajták tenyésztési érdekeinek előmozdítására is legtöbbnyire az egész unió területére terjedő működési körrel szervezvék. Ezek főfeladata állatok szemléjét és díjazását . tartani, az egyes állatfajták nemesítését és hasznosítását, tisztavérben való tenyésztését előmozditani. Államsegélyben ritkán részesülnek, mert az állattenyésztés emelésére szolgáló Összegeket a kormány a kerületi és állami gazdasági egyesületek utján szokta rendeltetésük helyére juttatni, de tetemes tagdíj és törzskönyvelési dijaikból, valamint az általuk rendezni szokott specziális állatkiállitások jövedelmeiből tekintélyes vagyonnal bírnak és az állattenyésztés emelésére évenkint jelentékeny összegeket áldoznak. A lóverseny egyesületele főként az amerikaiügető ló tenyésztésének előmozdítására lóversenyek rendezésével és tartásával foglalkoznak. Államsegélyben ezek is . cSak ritkán részesülnek, mert- a lótenyésztés emelésére szánt összegeket verseny és egyéb dijak alakjában legtöbbnyire az állaíni gazdasági tanács szokta kapni az általa évenkint legtöbbnyire lő versenynyel egybekötött, évi kiállítás alkalmára. Tejgazdasági szövetkezetek a tejgazdasági technikai fejlesztésén kivül ezen mezőgazdasági termelési ág terményeinek értékesítésével is foglalkoznak. A „Orange"-egyesületek (Patrons of Husbandry), melyekből több mint 26,000 van az Egyesült-Államok területén, jóformán minden kerületben és államban elhelyezve, ezek egy nemzeti egyesületben szövetkezvék. A Grange tulajdonképen közművelődési czélokkal bír, .legtöbbnyire klubszerű intézmény, de egyik fő-
102. SZAM. 7-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22.
feladatát tagjainak szellemi művelődésén kivül a tagok anyagi érdekeinek istápolása és előmozdítása képezi, épen azért ehelyütt megemlítés nélkül hagyni nem lehetett.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán,
Takarmányrépa termelése tengeri között. Ű Ez év folyamán alkalmam volt néhány kísérletet tenni, melyek közül a fentnevezettről e helyen beszámolok. Több éven át figyelemmel kisértem a tengeritermelést s nem ritkán arról győződtem meg, hogy a tengeri gyengén fizeti meg a gazdának fáradságát. Ezen oknál fogva bizonyos körülmények között ajánlatos lehet tengeri közt takarmányrépát is termelni. A• takarmányrépa majd minden .tekintetben megegyez a tengerivel mivelésére ' nézve. Én ez idén pár holdon megpróbáltam s meglehetősen sikerült. Miután a tengerit kapa után vetettem, ugyanakkor a répamagot is fészkeitettem egy sorban a tengerivel. Kedvező időjárás mellett a takarmányrépa egyéb külön munkát nem kiván, csak a takarítása marad későbbre, mint a tengerié ; kivált ha korábbi fajta tengerivel van dolgunk. .Miután, amint emlitém volt, a tengeri és répa mivelése igen megegyezik, az ápolásra bővebben nem terjeszkedem ki. A termés eredménye következő volt: 1 hold földön termett: 6 mmázsa tengeri á 4"50 frt . . = 27 — frt, tengeriszár í'20 „ 40 mm. takarmányrépa
á 50 kr =
Összesen Ennek kiadásai pedig voltak : . 1 hold föld évi bére . . . . 1 „ „ kétszeri szántása. . tavaszi forgatás vetése ápolása takarításig . . . . . takarítása. adó, felügyelet, kezelés és biztosítás . . . . . . . . . fél istállótrágya 150 mm. á 10 kr. Összesen . . ~
20'—
„
48'20 frt. 12'— 6'— —'50 —'25 4'50 3.—
frt „ „ „ „ „
2'25 „ 15'— „ 43'50 frt
Tehát az- esetlegesen fel nem jegyzett kiadásokkal együtt 4 frt 70 kr. maradt, mint jövedelem." Osztrovácz György.
HALÁSZAT. Rovatvezető: Landgráf János.
Mi apasztja a halat foljóinkban ? ii. Áttérve a 2-ik helyen jelzett okra á duzzasztómüvekre, ezek _ a folyók vándorhalait illetőleg lehetnek veszedelmesek s okozhatják azt, hogy a vándorhalak száma folytonosan apad egész a teljes kipusztulásig, ha t. i. a duzzasztómű a folyás egész szélességét által fogja s hozzá oly magas, hogy rajta a vándorhalak nem birnak által jutni. Igy el van előlük zárva a fel- és lefelé történhető szabad közlekedés, amit pedig életviszonyaik bizonyos időszakokban feltétlenül megkívánnak. Duzzasztó müveket tudvalevőleg azért építenek a vízfolyások medrébe, hogy velük a viz szabad folyásának útját ,állva, a feltorlasztott viz egy részét más, uj mederbe tereljék, valamely ipari vagy gazdásági vállalat
szolgálatára. Ezen duzzasztómüvek a vízfolyás természetes esését megszakítják, s a gát feletti és gát alatti folyószakasz vizszine között, hol kisebb, hol nagyobb magasságkülönbséget hoznak létre, mely vizszinkülönbség a mi vándorhalainknak rendesen oly tetemes, hogy nem birják azt legyőzni. Bizonyára ismeretes a lazaczfélék vándorlása, mely leghatalmasabban éppen magánál a lazacznál jelentkezik. Ezek ösztönüktől űzve egész rajokba verődve kelnek vándorútra a tengerekből, felkeresni az apró folyó--; kat és patakokat, hol őszszel ikráikat lerakják/ Óriási erőkifejtésre képes egy-egy ilyen ivás gerjedelmében levő lazacz, ikrás- ős tejes egyaránt. Szükség esetén három méter magasra, sőt azonfelüli magasságra is fölveti magát a vizből, s csendes vízben 8—10 méter másodperczenkénti sebességgel tud úszni. De mit használ mindaz egy magas bukógát óriási erővel lezuhanó víztömege ellenében ? Miután a Fekete-tengernek nem lakója, nálunk, csak a Poprádban van lazacz, ahova a Visztulán és Dunajeczen át jut, ha ugyan jut egyáltalán, mert utolsó sorban a már magyarországi területen fekvő kurczini-gáton csak csekély töredéke tud keresztülvergődni a magukat odáig felküzdött halaknak. Ámbár a lazacz a Poprád hálászatában a legtöbb figyelmet érdemli, az összes hegyi folyóinkat érintőleg mégis sokkal jobban érdekel minket a pisztráng, mint amely mindegyikben igazán otthon van. A pisztráng szintén vándorol és pedig évente többször is. A leghatalmasabb gerjedelem őt is felfelé üzi őszszel a patak folyásán oly helyre, ahol gyors a folyás, sekélyebb a viz és kavicsos a talaj, vagyis oda, ahol mindig és bőven kap levegőt a fenékre rakott ikra, s nincs kitéve az eliszaposodásnak. Ezen leghatározottabb karakterű vándorláson kivül még más alkalmakkor is változtatja a pisztráng tartózkodási helyét a patakban, eltekintve az élelemszerzés, pihenés stb. végett folytatott apró, napi kóborlásoktól. Igy pl. áradás alkalmával a patak feljebb fekvő szakaszára törekszik, mig apadó víznél az alsó szakaszokra húzódik le. Az ivás idején elkövetkező vándorlásban másik két lazaezféle halunk, a pénzes pér és a dunai galócza sem, marad el, ezek azonban eltéröleg a két előbbitől nem őszszel, de tavaszszal szoktak ívni. Mindezen vándorlásoknak útját vágja egyegy bukógát, mely a folyót keresztül fogja s ezáltal lehetetlenné teszi a vándorhalak szaporodását, amennyiben a folyás felső részein fekvő ivó helyeket a gát alatt élő halaktól, tökéletesen elzárja. Mert ha előfordul, is, hogy némely lazacz. három méteren felüli magasságú akadályon, keresztülveti magát, átlagban nem lehet másfél méternél többre becsülni a lazaczok ugróképességét s ugyarfezt a pisztrángnál, már csak félméter magas akadály legyőzésére tarthatjuk elegendőnek. • Ha pedig más kisebb, gyengébb fajtákat tekintünk, azoknál még inkább csökken ezen képesség. A medret keresztülfogó duzzasztó-mü meghághatatlan magasságával tehát érzékenyen belenyúl a vándorhalak fiziologiai viszonyaiba s csupán egyetlen ily gát pótolhatatlan veszteséget okoz a folyó halnépességében. Hogy a duzzasztómüvek ezen káros hatása a halászatra megszűnjék, szükséges azokat oly müépitményekkel ellátni, amelyeken át a halak szabad vándorlása a gát alatti alacsonyabb vizből a gát feletti magasabb vizbe, vagy megfordítva, mindenkor biztosítva legyen. Ily műépitmények a hallépcsők és haláteresztők, melyek lényegükben nem mások, mint az .illető gát anyagával rendesen azonos anyagból készült nyílt csatornák és pedig vagy a gáttestbe szokták beépitni őket vagy a gát végénél a partba. (Lásd a 147. ábrát.) A hallépcsőnél inkább a hal ugróképessé-
1789 gére építünk, mig a haláteresztőnél inkább az úszóképességre. A halak ezen két kiváló természeti tulajdonságához alkalmazkodik a halutak két fő typusa, amelyéket ösmertetni akarunk. A hallépcső olyan nyílt csatorna, amelyben mint már elnevezéséből is lehet következtetni, a gát egyetlen nagy magassága lépösőkkel több oly csekély magasságra van osztva, melyeken a vándorhal könnyen által tudja vetni magát. Minden egyes lépcső felett elégséges mély viz van arra, hogy ott a hal kissé megpihenhessen, s ujabb ugrásához kellő alapöt nyerjen. Az egyes lépcsőfokok egymásfeletti és melletti elhelyezése vagy egy egyenes vonal hosszában történik, ez a legmegfelelőbb, vagy ha azt a helyiviszonyok nem engedik, tört vonal hosszában. Az összes lépcsőfokok együttes magassága _ és együttes hosszúsága meghatározott arányban áll egymáshoz s az az arányszám, mely tulajdonképpen nem más, mint a hallépcső általános hajtása a horizonthoz, tapasztalat szerint legmegfelelőbb 1 : 6 1 : 12-ig, vagyis, ha a hallépcső magasságánál hosszasága 6 usque 12-szer nagyobb. A vizzel való táplálás a felső vizből zsilip segítségével történik, melylyel meg lehet akadályozni a vivpazarlást, másrészről pedig biztosítani lehet azt az élénk folyást, melyre feltétlenül szükség van, miután máskép a vándorhalak nem keresik fel a halasokat. Kőből készült hallépcsőt tüntet fel a 148. ábra metszetben és a 149. ábra alaprajzban. A haláteresztő, melynek feneke lejtős sik, a gát okozta hirtelen esést oly hosszú uton osztja el saját hosszában, hogy ott a vízfolyásnak csak akkora sebessége legyen, amely ellen a vándorhalak minden nagyobb megerőltetés nélkül tudjanak úszni. Az a szoros szerkezeti összefüggés, amelyben a haláteresztő a gáttesttel van, ellene szól a túlságos hosszúságnak, migmásoldalról erősen kívánatossá teszi azt az a csekély vízsebesség, amit nyerni akarunk. Ezen két ellentmondó kívánalmat oly formán egyeztethetjük össze, hogy a vízsebesség csökkentését egész a megkívánt fokig nem pusztán a • haláteresztő hosszura építésével érjük el, hanem azáltal, hogy oldalairól felváltva falakat nyujtunk be a csatornába körülbelül a szélesség kétharmadáig, mely falacskák kényszeritika vizet hol jobbra hol balra kitérni, s ezáltal a vízfolyás útját tetemesen meghosszabbítják. A 150. és 151. sz. ábra fából készült haláteresztőt ábrázol alaprajzban és metszetben. A két tipust egybe is foglalhatjuk, mikor a fenék lépcsőzetes lesz, a keresztfalak is alkalmaztatnak, sőt felül egészen általnyulnak egyik oldalról a másikra. Ezen elrendezésnek meg van az az előnye, hogy nem igényel oly sok vizet mint a tulajdonképpeni haleresztő, s a halak úszva tudnak keresztüljutni rajta. Az egybefoglalás mikéntjét szemlélhetővő teszi a 152. és 153. sz. ábra alaprajzban és . keresztmetszetben. Amennyiben' .a kevésbbé használatos halutak ösmertetése s bármelyiknek is további részletezése inkább technikai irányú fejtegetés, azt e helyen mellőzhetjük. Nem mellőzhetjük azonban annak annak erős hangsúlyozását, olyan duzzasztó müveknél, melyek a halakra nézve a folyószakaszokat izolálják, a halászat érdeke elengedhetetlenül megköveteli a halutak létéiitését. Reátérve a harmadik faktorra, a folyami halászat jelenbeni gyakorlására, itt azt látjuk, hogy csaknem kizárólag a bérleti rendszer dominál. Ezt • indokolja is azon körülmény, hogy a halászat üzéséhez bizonyos szakbeli ösmeretek szükségesek. Mig azonban a gazdasági termelés más ágainál általánosan elfogadott kötelezettségek hárulnak a bérlőre, a termelés folytonosságának biztosítását illetőleg, addig a halászatnál semmi irányú ténykedés nem szokásos, kényök-kedvök szerint űzhetik a bérlők akár a rablóhalászatot is, (amitől nem is riadnak vissza). A halászati törvény ugyan mindenkit egyaránt kötelez meghatáro-
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HÓ 22.
1790 zott tilalmak betartására, melyek egyebek között a halászat ily rablógazdálkodássá fajulasát is hivatva volnának megakadályozni,' miután azonban az ellenőrzés nem eléggé intenzív, a kellő javulás ez irányban nem mutatkozik. Abban az időkben, midőn a folyók árvizei még járták a most már elveszített .rétségeket, nem volt szükséges komolyan még csak reá gondolni sem a halászat ügyére, volt hal bőven, óriási szaporodási képességök daczolt ugy a természeti csapásokkal, mint az emberek kizsákmányoló halászatával. Miután azonban a kultura térfoglalásával ujabb és ujabb veszedelmek támadtak a folyók lakóira, a halbőség megcsappant s> elérkezett az ideje annak, hogy ne csak gondolkodás, de gondoskodás tárgyát képezze a halászat. Ha eddig meg volt úgyis, hogy ügyet sem vetettek reá, ezután már így nem lehet meg, nagyon, is itt az ideje, hogy a halak
102. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
vagy más uton elkallódni, de együttes elhatá- hely specziális viszonyaira is, azaz a védelrozással behelyéztetnék azt az illető f o - met a törvény szellemében bőviteni kell. Ilyen lyókba. üdvös hatású bővítés egyebek között az abszoA halnépesség állandó utána pótlásán lúte halászati tilalom behozása is meghatárokivül a kellő védelem volna mégis az okszerű zott folyószakaszon, 'meghatározott időtartamra. halászatlegsarkalatosabbkövetelménye.FrancziaA két legfőbb fontosságú feladat tehát a országban 300 embernek csupán az |képezi a halak rendszeres tenyésztése és azoknak a hivatalos kötelességét, hogy a nem hajózható fejlődés folyamán a kellő megvédése; ott abol és nem tutajozható folyóknál, a hol a horgá- ez hiányzik, okszerű halászatról nem lebet szat a legnagyobb mértékben van elterjedve, szó. Természetesen az érintettek foganatosítása felvigyázzanak, ha vájjon a halászatot gyakor- mellett is csak ugy számithatunk az elvárható lók között nincsenek-e illetéktelenek s olyanok, eredményre, ha azok nemcsak helylyel közzei kik nem a törvény szellemében gyakorolják a fognak létesíttetni, de végtől-végig összes fohalászatot? Francziaország halászati viszonyai lyóinkon. Itt tehát ezer és ezer érdekeltnek s gazdagsága indokolják ezen költséges appa- összhangzatos együttműködése mutathat fel rátust, nálunk a .onban korai volna még ilyen sikert, s összhangzatos együttműködést oly sok igényekkel fellépni. Nálunk az említetteknél érdekeltnél más uton, mint társulatokká való sokkal nagyobb halászati területek ellenőrzésé- tömörülés utján, bajos elképzelni. ről van szó s ha arra vonatkozólag az állam MuraMzy Endre. | utasítja •csendőrségét, rendőrséget, a törvény-
w r m ^ ^
---"mwqmnnmwrfTrím
i l l í J j l i j i Ü i ^
\JJJJJJJJJJ111XLUJJ1^
'. ábra. Haláteresztők.
148. ábra. Köböl készült ballépcső keresztmetszetben. apraja-nagyja a kellő szükséges védelemben hatósági közbiztonsági közegeket, valamint a részesüljön s a halnépesség sűrűbbé tételére is pénzügyőröket, illetve ezeknek kötelességévé foganatba vétessenek a'megkívántató intézke- teszi az ellenőrzés gyakorlatát, a halászati jogtulajdonosokat, haszonbérlőket és alkalmadések. Az ái területek elvonása a folyóktól zottjaikat, valamint. az erdők, szőlők, mezők azzal okozta a halászatnak a legnagyobb kárt, és gátak felügyeletével megbízott személyeket hogy az ívóhelyek redukálásával erősen meg- pedig feljogosítja arra, már megtette a kellő apasztotta a halak szaporodását. A legelső lépést a halászat, mint nemzeti vagyon oltalfeladat volna tehát az elveszítettek póllásáról mazására. Hogy a gyakorlati életben, ez az ellenőrzés gondoskodni, azaz elégséges számú alkalmas helyről a halak zavartalan megívhatására. Ivó- kívánni valót hagy hátra, az nem is szorul bővebb helyeket lehet találni a begátolt folyóknál is, fejtegetésre,- hiszen az említett közegeknek ezen ezeket tehát kiméieii terekké kellene nyilvánít- teendőjük egyéb más kötelességeik mellett natatni, hogy a zavartalan ivás feltétele is meg- gyon is háttérbe szorul s talán a legjobb akarattal legyen. Ha pedig nem lehetne elegendő szám- sem képesek e teren a kellő utánalátást kimal találni ívóhelyet a folyómederben, mes- fejteni. A közvetlen érdekelteknek, a halászati terséges uton kellene ívótavakat létesíteni. jogtulajdonosoknak tehát arra kellene törekedni, Ezeknek a költsége az összes érdekeltek hogy karöltve az állami támogatással, lábraközött felosztva oly csfekély, hogy szót sem állítsák azt a szigorú ellenőrzést, amit a haláérdemel. Egyelőre az is nagyot lendítene a szat érdeke a mai viszonyok között feltétlenül folyók halvészességének emelésén, ha az illető megkíván. A helyes alapokon álló védelemnek érdekeltek, a kubikgödrökben történt ivás átán pedig föl kell ölelni nemcsak a törvényben védelmi intézkedések kikelt s a viz visszahúzódása után ott rekedt befektetett általános ezernyi ezer ivadékot nem engednék ott veszni összességét, de ki kell terjeszkednie az illető
Kőből készült hallépcso alaprajza.
Amerikai luczerna. Köztudomásu, hogy Magyarországra a luczernamag csak néhány esztendő előtt is oly termőczikket képezett, amelyből jelentékeny kiviteli kereskedelmünk volt. Nemcsak sok termett az országban, de annyira jóminőségü is volt, hogy e tekintetben egyedül a franczia multa felül. Amióta azonban az amerikai luczernamag eljutott hozzánk is és azt tudtunkon kivül vetjük, oly hitvány termésünk van belőle ugy mennyiségileg, mint minőségileg, hogy szinte félnünk, kell attól, hogy lassanként egészen kivész a jó luczernamag nálunk. Az pedig tagadhatatlan, hogy a luczerna nélkülözhetetlen takarmány, főképp itt Magyarországon és roppant baj volna, ha idegen termésű takarmánynyal kellene gazdáU kodni, amidőn esetleg ki lehetünk téve annak, hogy szűk esztendőben drága pénzen sem kapunk, Mondhatnók ugyan, hogy a legrosszabb esetben Amerika látna el bennünket. Ám vájjon használhatjuk mi az amerikai luczernamagot? Nem, Az amerikai luczerna-
102. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. magnak módfelett csekély a . termőképessége s a takarmányminősége is silány. Sajnos,tapasztaljuk azt önönkárunkon. Azóta rosszabb és silányabb luczernaűiagtermésünk, amióta amerikai magot vetünk, A kormány is tudomást vett róla, nem is mulasztotta el a védelmi eszközöket, felállította a magvizsgáló állomást, hogy a vevő gazdaközönség tájékoztathassa magát a mag minősége iránt. Az amerikai mag azonban még sem került ki forgalomból, ellenkezőleg jobban terjedt. Tudnunk kell, hogy Amerika már régóta szállít Európába és így hozzánk is luczernamagot. még pedig olcsón. Az amerikai mag 'szép világosszinü, tehát kereskedelmi czikknek igen alkalmas, mert a gazdaközönség, különösén a magyar mindenkor hiu volt vetőmagjára, a szép színű magot, bárha rosszabb is, jobban megfizeti. Tehát vagy ez lehet oka az amerikai mag elterjedésének nálunk" s ez sem igen hízelgő magkereskedőinkre nézve, mert a közönség tájékozatlanságát kihasználni* nem
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22. a mennyire szükségünk volna. Van azonban tavalyiból még elég, a kisebb magkereskedők visszatartottak, mert már tavaly is igeh alacsony volt az ára. A nagykereskedők most még annyit sem akarnak adni érte, abszolúte nem is keresik a magyar magot. Miért? Talán külföldi magot kapnak ? Tudjuk, hogy nemcsak Magyarországnak volt az idén rossz "termése, hanem egész Európának, ügy látszik egyedül Olaszországnak Volt szerencséje, erre vall legalább az, hogy Olaszország bámulatosan keveset kér luczernamagjáért. Pedig érthetetlen, hogy Olaszország a kedvező alkalmat ki ne akarná használni, mikor egész'Európa ugyszólva kénytélen luczernamagját Olaszországból beszerezni és Olaszország mégis olyan olcsón \kinálja e magot, kell, hogy valami csínyt Mvessen el. És én merem hinni, hogy Olaszország csak azért kínálhatja oly olcsón luczernamagját, mivel az olasz .magkereskedők is értik a keverék előállítását, annyival is inkább, mert Olaszország akár a legjobb ter-
/
1791 A földmivelésügyi minisztérium és az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület is behatóan foglalkozott e fontos kérdéssel. S most ime azt látom Török Mór' gazdatársam fenti czikkéből, bogy immár a gazdaközönség köréből is felhangzik a panaszos szó az amerikai luczerna ellen. Ezt vártam is s most ismét megragadom az alkalmat s rámutatok azon körülményre, hogy a Földmivelésügyi Minisztérium, a Gazdasági Egyesület és a Magvizsgáló Állomások intézkedései és működései mit sem érnek, ha azokat a gazdaközönség nem értékesiti a maga hasznára, Milyen különös dolog is az, hogy egy hatalmas, nagyszámú gazdaközőnséget néhány nagyobb városi, főként budapesti magkereskedő a kezében tart s ugy facsar ki, mint egy czitromot. Vájjon miért? Azért, mert engedi magát. Mindjárt el is mondom, hogyan történik ez az igazán sajátságos müvelet. A magkeres-
t" 151. ábra Fából készült haláteresztő n
OKuU-tí/s'.hOi 150. ábra. Fából készült haláteresztő alaprajza.
JLli
-L-LLt.
152. ábra. Kombinált haláleresztő metszetben.
Í53. ábra. Kombinált liaiáteresztö.
tartozik a polgári erények közé, vagy ha nem méssel sem képes egész Európa szükségletét kedők árjegyzékei újév után szoktak megjelenni, tehát hónapokkal a vetés' ideje előft. fedezni. De megerősít ezen feltevésemben a ez az igazi ok, akkor azt kell feltennünk, Ebben az időben a gazdák zöme még nem hogy a magkereskedők félrevezették a gazda- mi nagykereskedőink magatartása is. Ők az olasz magot sem igen veszik, Nem veszik tesz megrendelést, hanem vár vele egészen közönséget azáltal, hogy nem vallották he az tavaszig, mikor már nyakára érett a vetés azért, hátha gyanúba jut az olasz mag is. eladott mag eredetét és így visszaéltek a ideje. Akkor hamarosan előkapja az árjegyző- § Biznak továbbá abban, hogy Olaszország vevő. gazdaközűnség bizalmával. Hogy csak ilyen visszaélés folytán ter- végre sem lesz képes Európa hiányát pótolni, ket, rendel sürgősen s amint a mag megérkea luezernamagnak tehát emelkedni fog az ára zett, a vetőmag — ha tán a szándék meg is jedhetett el nálunk az amerikai luczernamag, és ők időközben majd potom áron összevásá- volna (?) — de idő már arra nincs, hogy kiderül még abból is, hogy az amerikai magot megvizsgáltassa, vagy ő maga megvizsgálja a a vetőmagvizsgáló állomások nálunk nem plom- rolják a magyar magot. A teendőkre bajos, utalni. Arra kell tö- vetőmagot, hanem öntik bele egyenesen a bozzák le. Ezért a leplombozott mag teljesen rekednünk, hogy tavalyi magot vessünk, mert vetőgépbe. Később aztán kisül, hogy rossz bizonyosan hazai és nem amerikai. volt a vetőmag, „már megint becsapott a ez még mindig jobb, mint az olasz mag. Nem állítom, hogy a kereskedők tisztára A kormány mégis segíthet e bajon, ha kereskedő". Vagy rosszul kel a mag, vagy amerikai maggal üzérkednek, mert ez esetben egész tekintélyét latba veti. Legtöbbet tehet- ártalmas gyomokkal van inficziálva, vagy éppen ma már semmi termésünk sem volna, ennyire nek mindenesetre maguk a gazdák, kik elég nem is olyan fajtájú, mint a milyent rendélt. lelkiismeretleneknek nem is tartom őket, annyi értelmesek ahhoz, hogy ne engedjék magukat Persze á kár mindenképpen nagy, perlekedésre bizonyos azonban, hogy amerikai maggal kekihasználni. Csak nem türjük egyesek meg- kerül a sor. De a pert rendesen a gazda veszti el, verték a magyar magot. egy vagy más ok miatt, de rendszerint azért, gazdagodási vágya miatt, hogy. ily fontos terEz a keverék okozta luczernamag termemert nem tudja hitelesen bebizonyítani, hogy melési águnk tönkremenjen. Török Mór. • lésünk hanyatlását, okozta közvetve luczernaugyanazt a magot vetette el, amelyet a magmagunk hallatlanul alacsony árát. kereskedő . szállított. Ez az üzérkedés az amerikai luczernaEzeket az állapotokat a magkereskedők Még. ez év tavaszán felhívtam a gazdamaggál, legszembetűnőbb épen most. közönség figyelmét azon sajnos körülményre: nagyon jól ismerik és ki is használják. Ez az A folyó esztendőben általában a termelés minden ágában szomorú az eredmény. Lu- | hogy luczernatermelésünket a silány amerikai oka annak a sok panasznak, amit a gazdák czernamagunk sokkal kevesebb termett, mint ' luczerna beözönlése nagy veszedelemmel fenyegeti. részéről & magker^skedőkre hallunk.
1792 Most még: jtémi statisztikai adatokkal szolgálok : A megvizsgáló állom&sokat a földmivelésügyi minisztérium főképp azért állította fel, hogy a gazdaközöűségnek legyen egy< oljan fóruma, ahol vetőmagvai használhatósága felől felvilágosítást; nyerhessen s: ezáltal meg legyen védve a magkereskedők hamisításai fe vissza-; élései ellen. S íme az történik, hogy ezeket a hasznos intézményeket fennállásuk 17-dik éve után is alig veszik igé'nybé'á ; gazdák; A íríuít évben a budapesti állomáson végzett 17,<>SS vizsgálat közül csak 876 vizsgálati esik gázdára, a többi közintézetekre, hivatalokra, főkép pedig magkereskedőkre. E 876 vizsgálat közül pedig 793 egyetlen egy gazda beküldőtől, szármázik, Magyarország többi összes gazdáira tehát csupáu 83 vizsgálat esik! De menjünk tovább. A mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tílalmazásáról szóló törvény mult év szeptember hó 9 én lépett életbe. Azóta egy év és két hónap telt el s ez idő alatt a budapesti magvizsgáló állomáshoz gazdától egyetlen egy keresett sem. érkezett be, a mely az idézett törvény intézkedéseit igénybe vette volna! Pedig a törvényt több ízben s többféle módon széles körben ismertettük. Rossz értékesítési viszonyok, nagy külföldi verseny és tömérdek elemi csapások közepette bizony jóí volna a nyújtott segélyt igénybe venni. Ezek után legyen szabad Török Mór gazdatársam panaszos czikkéhez is hozzászólani. Az amerikai olcsó, de rossz luczernamag kétségkívül nagy mérvben hozzájárul az árak feltűnő hanyatlásához, de nemcsák nálunk, hanem a külföldi piaezokon is. S a hívatlan amerikai vendég még akkor is nyomasztólag hatna a mi áruinkra, ha egy szemet sem engednénk be az országba. Pedig sajnos kénytelének vagyunk beengedni. Ez idén még több fog bejönni, mint tavaly, sőt valószínűleg még lóhere is, amelyre nézve megjegyzem, hogy silányság tekintetében méltó társa a luczernának, tehát ettől, épp ugy kell őrizkednünk, mint a luczernától. Régebben kötött kereskedelmi szerződéseink értelmében az idegen származású lóhereés luczernamag még 1902-ig vámmentesen jöhetnek be a monarkiába, törvényeink sem tilthatják el az azokkal való kereskedést. Azonban mégis van módja'a védekezésnek még pedig kétféle is. Az egyik az, hogy igénybe kell venni a mezőgazdasági termények hamisításának tílalmazásáról szóló törvény védelmét, a mely elrendeli, hogy: a vetőmagvakat termelés czéljából 10 kg.-on felüli mennyiségben csak az illető, mag fajának, illetve válfajának és -származásának, úgyszintén csirázóképességének és tisztaságának határozott megjelölése mellett szabad forgalomba hozni. Az a kereskedő tehát, aki mindezeket a vevőnek Írásban bejelenteni elmulasztja, feljelentendő a hatóságnál, úgyszintén akkor is, ha bevallotta, de hamisan. Ami pedig a gazda részéről történő ellenőrzés és mintavétel módját illeti, arról akármelyik hatóság felvilágosítást nyújt, de az erről rendelkező 1895. éviXLVI-iktörvényczikk szabályait a „Köztelek" f. évi 31. számában „A vetőmagvak forgalmának ellenőriése" czimü czikkemben is bőségesen' ismertettem. Az amerikai luczerna és lóhere elleni védekezés másik módját pedig a magvizsgáló állomások nyújtják oly módon, hogy a jelenleg fennálló szokások szerint: amerikai luczernát és lóherét nem. plomboznak le, vagyis aki plombozott magot vásárol, nem juthat amerikai eredetű maghoz. Török Mór gazdatársam keményen rátámad a magkereskedőkre, erre nézetem szerini is nagyon rászolgálnak. Mert bár akad ugyan a magkereskedők között, aki igyekszik — a törvényes rendelkezés korlátáit betartva — jól kiizolgálníy de a magkéréskedelem terén álta-
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22.
Í02. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
lában mégis olyan sajnos tapasztalatókat te- rékkel a sima deszkára fektetett ponyvának szek még ujabban is, hogy kénytelen vagyok kopott- helyéi heöntjük s aztán űurva vásznat, ismételten nyilvánosan rámutátni visszaélő- j esetleg a ponyvának máshol megkopott részét teritve : rá, meleg vassal átdörzsöljük. Ha . a seikre. . De a külföldön sem jobbak a viszonyok, j ponyva szöveténá-tivódott viaszkeverék már különösen Ausztriáién még rosszabbak. Egye- i megkeményedett, a béöntölt helyről a ponyva mindkétoldalán a kivül maradt viaszréteget dűl-Németország az, ahol a viszonyok kedve- j zőbbek, egyszerűen azért,, mert a vetőmagnak.j késsel ' levakarjuk' s a . keveréket'- tartalmazó edénybe visszaadjuk. közvetítését maga a gazdatársadalom vette Az ilyen módon viaszszal átitatott vászon kezébe a „ Német Gazdasági ..-Egyesület" utján, 1 Ehfíe'z 'hásönló röozgálom- 1 közeledik nálunk is tökéletesen vízhatlanná lesz s egyrészt az ily a megvalósulás felé,, ha ezjezélt ér, akkor az- módon elkészített viasz hajlékonyságánál fogva, után legalább is megkevesbednék iá magkeres-' (másrészt, mert az anyag a. vászon szövetében van, töredezésnek, lepattogzásnak kitéve nincs. kedelmi mizériák. ' Thaisz Lajos. Az igy átitatott helyek kissé ragadós tapintatuak lesznek ugyan, ez azonban ásztagtakaró ponyváknál tekintetbe nem igen jön. LEVÉLSZEKRÉNY. Ha másféle, olyan ponyvák kopott foltjait kéíl vizhatlanitani, melyeknél nem akarjuk, hogy ragacsos legyen, ugy a fenti, keverékbe Kérdések. még mintegy harmadrésznyi terpentint is ad538. kérdés. Elődöm által kaszálóm tel- hatunk. Ugy a firnisz, mint a terpentin azonjesen el hanyagoltatott. A kaszáló szép és jó ban könnyen gyulád, azért az ismételt meléfekvésénél fogva megérdemel.., kevés anyagi .gitést csak parázson és kellő óvatossággal keli áldozatot is. Kérem informálni,', hogy milyen eszközölni. Sigma. munkát végeztessek és mily évelő maggal miBurgonyamoslék mint hizlalófakannány. kor vettessem be? Sch. M. {Felelet az 533. sz. kérdésre.). A A szarvas539. sz. kérdés. Részint a renden be- marha hizlalásánál a szeszgyárak mellékteriszapolódott, részint nem elég zölden zsomboménye gyanánt kikerülő burgonyamoslék haszlyázott és valószínűleg ennek következtében nálható előnyösen fel épp ugy szárítva, mint megromlott s így etetésre, alkalmatlanná ^vált friss állapotban. A jelen esetben, amidőn kellő .lóhere; bir-e egyáltalában trágyaértékkel és ha mennyiségű moslék rendelkezésre áll, 1000 kg. igen — viszonyítva az istállótrágyához — maélősúlyra 100 liter is adható. gyar holdankint milyen mennyiségben alkalA keverékek létesítésénél ugy jártunk el, mazandó ? W. A. . hogy az első időszakban, amig a hizók meg 540. kérdés. 46 darab kimustrált, de jó nem szokják a moslékot, kevesebbet vettünk k_ondiczióban lévő ökröt, mely hizlalási módo- számításba, az az 1000 kg. élősúlyra 80 kg.-ot, zattal készíthettem el 5 hónap alatt kihizott ál- a II. időszakban 100 kg. és a III. időszakban lapotban piaczképessé? 120 kg.-ot. Minthogy kérdésttevő önként értHányszor etessek naponkint, kétszer, hetőleg a hizlalást minél olcsóbbá óhajtja vagy háromszor? tenni, illetőleg a feletetendő takarmánynemüekRendelkezésemre áll kellő mennyiségű b'ől a lehető legolcsóbb összeállítás szerint akar hizlalni, kétféle takarmánykeveréket léteszeszgyári burgonya, sűrű moslék, kitűnő minőségű lóhereszéna, zab és buzapolyva, korpa sítettünk. és kukoriczadara, esetleg repczepogácsa is. Az egyik összeállításban 20 kg. takarMelyik legczélszerübb etetési módja a mányrépa is számításba van véve, míg a másik burgonyámosléknak, azt tisztán etetni, vagy a összeállításban a moslék mellett csak polyva, dara- és polyvafélékkel vegyesen egyszerre szalma, széna és kukoricza lesz feltakarmáetetni ? nyozva. Valószínű, hogy ezen második összeZirez. F. M. állítás, — tekintetbe véve, hogy kukoriczából jóval többet kell adagolni, mint az első összeállításban jelezve van — drágábbnak fog biFeleletek. zonyulni (amit csak a hizlalógazda ítélhet meg, irányadónak véve mindig az illető terTakarmányrépatermés nagysága. (Felelet a 498. és 499. számú kérdésre.) Miután a mény előállítási és nem piaczi értékét). takarmányrépa termésének nagysága nemcsak a talaj minőségétől, hanem annak megmunkálásától, az időjárástól s a répának ápolásától is függ,, határozott feleletet ydni igen bajos. Jelzett talajviszonyok között, kedvező féltételek mellett 300 métermázs.a kat. holdanként jó termés, 180—200 métermázsa középtermésszámba mehet. Hogy pedig a vizöntésnek kitett iszapos földben mily nagy termés várható, arra igy egyszerűen megfelelni nem lehet1. Az iszapos talaj magában véve kiváló nagy terméseket képes szolgáltatni s a 400 métermázsás termés nem tartozik a ritkaságok közé. Hanem, hogy a viz mily pusztításokat okozhat ily területen, árról csak helyszíni szemle utján lehet meggyőződni és következtetéseket levonni.1 Ö
Eszerint ha a takarmányrépát is felhasználjuk, 1000 kg. élősúlyra és naponta etetendő az I. időszakban; . líiirgonyamorlék 80 . kg., takarmányrépa ,20 kg., búzapólyva 5 kg!, zabSzálíha 2Va kg., kukoriczadara 5 kg., vöröshereszéna 12 kg. Ezen takarmányösszeállitásban 27 608 szárazanyag, 2510 fehérje, 15 040 szénhydrát és 0 525 zsír foglaltatik 1 : 6'5 arány'mellett. A hizlalás második időszakában 1000 kg. élősúlyra és naponta etetendő; Burgonyamoslék 10Ö kg., takarmányrépa 20 kg., zabszalma 2 kg., kukoriczadara 6V2 kg., vöröshereszéna 4 kg., jóminőségüluczernaszéna 10 kg., Tartalmaz 27'160 szárazanyagot, 3 086 fehérjét, 14 909 szénhydrátot és 0'596 zsirt. Táparány 1 : 5-3.
Vászonponyva megkopott foltjainak vizhatlanitása. (Felelet az 516. sz. kérdésre.) Megkopott asztagtakaró-ponyvák egyszerűen olajr festékkel bemázolással vízhatlanná tehetők. Ez az eljárás sok helyütt alkalmazásban is van. Hátránya azonban, hogy az olajfestékréteg, különösen hidegben, törékeny lesz, megrepedezik, lepattogzik, miért is rövid használat után ismét csak festeni, kell. Többszöri kísérlet alapján ajánlhatok azonban egy jobb módszert: Felolvasztott viaszkot félannyi siccativ firniszszel keverve ismét melegíteni kell. A z igy felforralt keve-
A Ill-ik időszakban 1000 kg. élősúlyra és naponta: Burgonyamoslék 120 kg., takarmányrépa 20 kg., zabszalma 3 kg., kukoriczadara 7 kg., vörös hereszéna 9 kg. Ezen takarmánykeverékben 25-265 szárazanyag, 2746 fehérje, 15 074 szénhydrát és 0'591 zsir foglaltatik. Táparány 1 : 6\0. Takarmányrépa'mellőzésével etetendő az I. időszakban 10C0 kg. élősúlyra és naponta; Burgonyamoslék 80 kg.r buzapolyva 4 kg.,, zabszalma 5 kg., kukoriczadara 5V2 kg., vörös hereszéna 14 kg.
Í O l SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 130?. DECZEMBER Hö 22
Kél szer vagy háromszor <etessük-e napjában a liizó marhái. (Felelet az 535. sz. kérdésre.) A gyomrok szarvasmarhánál közönségesen 3—5 óra alatt ürülnek ki, ily időköközökben tehát újra megtöltendők. Azonban, hogy hányszor ezélszerü etetni, az többféle körülménytől is függ. Igy pl. folyékony ós kása-szerü anyagok etetése eselén, különösen ha ezen anyagok könnyen emészthetők, indokolt a 4 szeri, de legalább is. a 3-szori etetés, mert az ilyen tápszerek gyorsabban hagyják el a gyomrokat, ellenben szálas anyagok a bendöben hosszasabban időznek, ilyen takarmányokat tehát nagyobb időközökben indokolt nyújtani, tehát naponta kétszer. Ennek azonban az állja útját, hogy nagyobb kvantum a bendőbe be nem fér, a napi adagot tehát három részletbén tanácsos adni. Hizó marhákról levén szó, ezek nyugalmát, mely az anyagprodukezióra előnyös, minél kevesebbszer kell zavarni. Tekintettel arra, hogy az ilyen marháknak szálast erőtakarmányokkal vegyesen szükséges adni, a kétszeri cí'iété& tökéletesen megfelelő.. Ha azonban nagy kvantumólat etetne kérdésttevő (erről s egyéb körülményekíől sajnos'mit se .szól;) ugy ajánlom, hogy etessen . 'nap'jában 3 szor, feltevén hogy ez lényegesebb külön költséggel nem jár. Mert ha avval jár, ugy jobb a kéts^ri etetés'mellett maradni, de aztán a takarmányozás idejét pontosan betartani mindkét esetben elengedhetlen szabály. M. Ventzki-féle füllesztő. (Felelet az 536. sz. kérdésre.) A Ventzki-féle, valamint egyáltalán a többi ily rendszerű füllesztővel burgonya, szecskázott széna, polyva, tözek, szecskázott tengeriszár fülleszthető. Ha a burgonyát sertésekkel etetik fel, akkor nagyon előnyös azt előbb megfülleszteni. Szarvasmarhák számára szükségtelen a burgonya füllesztése. Minden romlott takarmányt, igy a megromlott szénát, a megromlott bevermelt vagy zsombolyázott takarmányt füllesztés által meg lehet javítani. A tengeriszár szintén megjavítható füllesztéssel.A polyvát és töreket szénaszecskával keverten füllesztve jobban eszi az állat, mint amúgy nyersen. .• Egyáltalán a kevésbbé értékesebb takarmányok füllesztés által megjavíthatok. A szálas takarmányok csak szecskázott állapotban fülleszthetők. A füllesztett takarmányt lehetőleg még aznap fel kell etetni, mert különben megsavanyodik. Füllesztés után a főllesztett anyagot le kell • hűteni; azon melegen feltakarmányozni nem helyes. Ha- szénaszecskát, töreket és polyvát füllesztünk, ezt füllesztés után: kell a répaszelettel vagy burgonyával összekeverni, Igy hamarább lehűl. Legjobb langyos'melegen, ' Nágy tisztaság tartandó-/fenn végül az •tehát még jttem. egészen kihűltén-etetni,, fel. a füllesztett takarmányt, különösen- a megromistállóban dus és száraz almozással, hogy a löhat. moslék sömör keletkezésének utja vágassék. Kaszáló karbantartása. (Felelet az 538. J. G. A mclelykór gyógyítása. (Felelet az 534. számú kérdésre.) Egy jó minőségű, jó fekvésű, de elhanyagolt kaszálón első teendőnk legyen sz. Jcérdésre). Nem ismerünk ez idő szerint azt. minden tavaszszal lehetőleg korán, jó erőolyan gyógyszert, mely a testbe juttatva, a sen megfogasolni; Az. óvenkint ismétlődő rendmájban tartózkodó mételyeket a gazdaállat szeres tavaszi fogasolás- már magábán véve egészségének veszélyeztetése nélkül elölné s ezzel a betegség fejlődését megakaszlaná, igen sokat fog javítani; a réten. Hogy azonban a fogasolás hatásos legyen, az úgynevezett illetőleg gyógyítaná. A tapasztalat csak azt „rélfogasokat, lánezboronákat-' kell használni, mutatja, hogy nem túlságosan erős fertőzés esetén erőteljes, jól táplált állatok jobban melyek közül a Laake-féle rélfogas (beszerezviselik el a betegséget és inkább gyógyulnak hető Kühne gépgyárosnál). egyike a legjobbakmeg, mint rossz karban levő gyenge állatok. nak. A közönséges szántóföldi borona — különösen elhanyagolt réten — nem sokat ér. Ez okból a betegség jelentkezése esetén a Ha begyepesedett, megkeményedett vakondtujuhok jó táplálására ' (lehetőleg szemes takarrások lepik a rétet, ezeket csákánynyal, kapámánynyal is) kiváló ; gonclot keli fordítani, mig val szét kell -verni s fogasolással széjjelhuzni. gyógyszerek alkalmazásától már a költség Vakand'turásos rétet kellően ápolni, gondozni kímélése szemponljáböl is, leghelyesebb egészen eltekinteni. Ha daczára a jó tartásnak, nem lehet. A gazdaságban összegyűlő fahamu, a gazdaságban előállítható komposzt a legkitűegyes juhokon kévésvérüség, soványodás vagy nőbb réttrágyát adják. Ugy a fahamu, mint a éppenséggel 'vízkóros jelenségek kezdenek mukomposzt a rét termését ugy mennyiségileg, tatkozni, akkor ezeket ajánlatos mielőbb a mint minősegileg nagyban s tartósan képesek vágóhídon értékesíteni, nehogy később a húsnak közfogyasztásra bocsátása lehetetlenné váljék. | emelni. Mindkettőt az ősz vagy tél folyamán
Ií. időszak .1000 kg. élősúlyra és na' ponla: Burgonyamósjék ÍOO kg., zabszalma 2 kg., kukoriczadara 9 kg., vörös hereszéna 7 kg., luezernaszéna, jóminőségü 7 kg. III. időszak ÍOOb kg. élősúlyra és naponta : Burgonyamoslék 120 kg., zab«zalma 5 kg., kukoriczadara 10 kg:, vörös he'részéna 2 kg., luezernaszéna, jóminőségü 5 kg. Ezen takarmánykeverékek összetétéle a. következő: I. időszak : 28'6G0 száraz' anyag,J ' 2 547 fehérje, 14'786 szénhydrát és 0*572 zsir. Tápanyag 1 : 6'3. II. időszak: 26 850 száraz anyag. 3 028 fehérje, 14'624 szénhydrát ós 0"686 zsir. Táparány 1 : 5'3. III. időszak: 2ö 505 száraz anyag, 2750 fehérje, 14"594 szénhydrát és 0706 zsir. Táparány 1 *: 5'9. A mosl.t'K feitakarmányozásánál a következők tartimdók szöur tlőtt: A T,noslék mindig melegeű 'e'ituendő, mert ha kiljül, ami 4—5 óra alatt beállhat, megsavanyodik s ártalmassá válhatik az' állat egészségére. Forrón etetni szintén ártalmas volna, mert az állat szájában a nyálkahártyát, de esetleg a bárzsing és a gyomor nyálkahártyáját is leforrázhatná. A legtöbb helyen a lepárló-készülékkel összeköttetésben álló moslékgyüjtőből a moslékot gőznyomással direkt a hizóistállóba vagy a hizóistálló közelében levő gyüjtőmedenczébe állehet nyomatni s ilyenkor a moslék útközben is annyira lehűl, hogy veszély nélkül feletethető. Ha azonban ilyenféle berendezés nincs, vagy a iposlék még mindig forrónak bizonyulna, lehűlését be kell . várni. Nagy gond fordítandó továbbá a moslékhütő medenezék, mosléktartányok, moslékvezető csövek, etető-jászlok tisztántartására is, mert ha a moslék ezeken rajtszárad, a velők ismételten érintkezésbe jövő friss moslékot' megsavanyitja s az ilyen megsavanyodott moslékot feltakarmányozni veszedelmes. Épen azért nagyon ajánlatos eljárás minden a moslékkal érintkezésbe jövő tartányt és vályút időközönként oltott mészszel kimeszelni, ami egyrészt az esetleg ott jelenlevő pathogén baktériumokat megöli, másrészt a savképződést teljesen megakadályozza.' Végül előfordulhat az az eset is, hogy a moslék 0-2—0-3%, esetleg több alkoholt is tartalmaz, ha a lepárlás nem volt pontosan ellenőrizve s a czefreszivattyu a rendesnél több czefrét vitt a lepárlókészülékbe. A moslék szesztartalma a hizlalás, menetére előnyös nem lehet, sőt igen veszedelmes kimenetelű emésztési bántalmakat és válságos megrészegülést létesíthet, amiért is az ilyen mosléketetésétől óvakodni kell.
1793
kell kiszórni; fahamuból 4—5 métermázsát, a komposztból 8—10 szekérre valót számítva egy k. holdra. A ganajlével való locsolás (a tél folyamán) szintén igen jó hatást gyakorol. A tavaszi fogasolás alkalmával lehet egyúttal a felülvetést is alkalmazni. Hanem itt tudni kellene; milyen a rét talaja, mennyiben kívánatos 'a felülvetés, mely füvek alkotják a rét állományát. Ezen kérdésre csak a kívánt felvilágosítások beküldése után lehetne feleletet adni. K. K. , .
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Szőlőszeti és borászati tanfolyam. — Hízott állat' vásár _ 1785 Gazdasági egyesületek Amerikában. Szilassy Z.— 1785 « Tárcza. Uj Caledonia, a gazdák Etdorádója. ... ... 1786 Amerikai luezerna. Thaisz Lajos. ... lt790 Növénytermelés. Takarmányrépa- termelése tengeri között. 0sztrovácz György 1789 Halászat. Ml apasztja a halat folyóinkban ? Muraközi E. ... 1789 Levélsiekráj..Vegyesek.
— — ...
- — — 1792 1793
Kereskedelem, tőzsde. -,„-.17?5. Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmág-'ak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül ... ... 1796 Halálozás. Berger Henrik, Debreczen t. h. és közigazgatás tagja, az 0. M. G. fi. r. tagja f. hó 17-én, élete 69-ik évében elhunyt. Tenyészállatvásárok. Az „Országos Magyar Gazdasági. Egyesület" jövő évi tenyészállatvásárját márczius hó utolsó napjaiban fogja Budapesten rendezni. A vásárt az OMGE. a „Tattersall" istállóiban, óhajtja megtartani, miután az Erzsébet-királyné utja mellett fekvő állatkiállitási terület — ahol a tenyészállatvásár legutóbb rendeztetett — távoli fekvési miatt nem bizonyult megfelelőnek. Ezenkívül az OMGE. a Szolnok-Dobokavármegyei ós a Szász gazdasági egyesületet fel fogja kérni, hogy a jövő évben a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" központjának közreműködésével, érteh egyesületek Deésen, illetve Szászvároson, vágy Segesvárott együttesen rendezzék szokásos tenyészállat vásárjaikat. Tervbe vette továbbá az egyesület, hogy a Tolnavármegyei gazdasági egyesülettel karöltve lépéseket fog tenni, hogy a szakál-hőgyészi tehénvásár állandósittassék, illetve rendszeres vásárrá kifejlesztessék, esetleg a Tolnavármegyei gazdasági egyesülettel karöltve lépéseket fog tenni egy fejős" tehén telep létesítése érdekében is. A gabonakülönbözeti játék. A FelsőAusztriái Gazdasági Egyesület mult hóban tartott választmányi ülésén, a felső-ausztriai és salzburgi molnárok egyesületének elnöke a gabonakülönbözeti játékról hosszabb előadást tartott,, s ezzel kapcsolatban a Bécsi Gazdasági Egyesületnek a börzék reformálását tárgyaló átiratáról következőleg nyilatkozóit: A gabonakülönbözeti játékból eredő bajok csak akként volnának orvosolhatók, ha — mint N é metországban — oly törvény létesíttetnék, mely a gabona- és malomterményekben haláridőüzletek kötését eltiltaná egész Ausztriában. Hogy azonban ezen radikális szert ma még nem ajánlhatja, annak oka abban rejlik, hogy
1792
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22.
zeti megerösülés ós összeforrás eszközévé is ők éppen e kérdésben részben MagyarországFelolvasását élénken megéljenezték. tól függnek, • már pedig nehezen sikerülne a teszi. Nem kisebb tetszést aratott Mérey Lajos magyar ktrmányt ezen radikális eljárás elfogavolt országgyűlési képviselőnek a magyar dására birni. Felemlíti továbbá, hogy náluk szervezkedésének szükségéről tarmár régóta valamennyi gazdának óhaja, az, gazdák hogy felszabadulhassanak azon terrorizmus tott tanulmánya főleg azért, mert áthatotta annak a meggyőződésnek ereje, hogy e nélalól, melyet ma a börzék az összes mezőkül sem a magyar gazdák, sem pedig az gazdaságra és a malomiparra gyakorolnak; a ő vállaikon nyugvó magyar állam -boldogulni legnagyobb igazságtalanságnak tartván, hogy az, ki a gabonát termeli, — tehát a legfon- és magasabb régiókba emelkedni nem fog. Förster Aurél a kisbirtokok megoszlásának tosabb tényezője az állami gazdasági élethátrányait fejtegette; előadta., mily hiba volt nek, — a gabona áralakítására és mindazon az, hogy a jobbágyság felszabadítása után nem egyéb kérdésekre, melyek a gabona-kereskegondoskodtak a szabaddá lett kisbirtokosok védelemmel összefüggnek, legkisebb befolyást delméről, nem állítottak intézményeket, mesem gyakorolhat. A gabonakülönbözeti játék megszüntetését már tiz év óta sürgető gazdák- lyeknek feladata éppen ezen védelem lett volna, hoz számos alsó-ausztriai molnár is csatla- Ennek tulajdonítható aztán, hogy a hitel szerkozott, s . végre is elérték azt, hogy ma már vezetlenségének és pgyéb a gazdaságra káros valamennyi számottevő gazdasági tényezője okoknál fogva a kisbirtokosok ezrenként mentek és; egyesülete Ausztriának a gazdasági élet tönkre, vándoroltak ki, vagy pedig tengetik eme ártalmas kinövését eltávolíttatni kivánja. életüket mint proletárok a városok falai között. Következett még Blaskovics Ferencznek a Ajánlja tehát a Bécsi Gazdasági Egyesületnek a börze reformálására. vonatkozó javaslatát Délvidéki Földmivelők Egyesülete egyik vezéregyéniségének felszólalása, aki mig pgyrészről elfogadásra, mely szerint a határidőüzlet-kötés e távol megyék gazdáinak üdvözletét tolmámai formája eltörlendő; s a jövőben mincsolta az érsekújvári-gfslésen jelenlevőknek, den szállításra szóló határidő-kötés a börzemásrészről reámaíaíott különösen a szakértelem tanácsnak bejelentendő, mely jogosítva legyen a kötés anyagát képező gabona létének igazo- ,föfegáSáfiafe7 a/tanűlásnak szükségére. A gyűlést Kukán Imre polgármester rekesztette be, lását követelni; az usanee-kötések megs?uj\-~ aki megköszönte a gazda vezéreknek és szótetendök ; a börzetanácsba a k o r á n y , által kinevezett bizonyos számú j M ' a felvétessék; nokoknak, hogy önzetlenül s minden politikai vonatkozások nélkül- igyekeznek a földmivelo végre, hogy a tőzsdén eladásra kerülő legkisebb ~f8-k©B&IBSanjiség 50. űi.-mázsában állapittassék gazdák jólétét előmozdítani, s az elnök hatámeg, hogy itff'ött a közép- és kisbirtokosok rozatként kijelentette azt is, hogy a felolvasások kinyomatván, szét fognak osztatni. Az is üzleteket köthessenek. érsekújvári gyűlés minden i tekintetben egyik Gazdasági előadások Léván. Az „Orszálegsikerültebb kezdeményezésé a Nyitramegyei gos Magyar Gazdasági Egyesület", úgyis, mint Gazdasági Egyletnek. . a „Gazdasági Egyesületek Orsz. Szövetségé°-nek központja a jövő évben Léván és Győrött gazFestetits-szoborbizottság. A keszthelyi dasági előadásokat rendez, melyek közül a .Georgikon nagynevű megalapítójának, mint öslévai előadások 1898. január 5-én és Ö-án Fog: me'r'etes szobrot óhajt állítani a : magyar gazdanak megtartatni. Az előadásokat a magyar-pvári közönség a Georgikon százéves; fennállásának magy. kir. gazdasági akadémia tanári, kara emlékére. Az eszmét a jubiláris ünnep alkaltartja a következő programmal: Cselkó István: mával a földmívelésügyi miniszter vetette fel, Ujabb tapasztalatok a trágyázás köréből. 2 óra.' aki legutóbb az OMGE.-t is felkérte, hogy ez Cserháti Sándor: Ujabb tapasztalatok a trá- ügyben nagyobb akcziót indítson. Az;5 0MGE. gyázás terén. 1 óra. ..Cserháti Sándor: Növényebből folyólag egy szoborbizottság megalakítátermelési tapasztalatok. 1 óra. Hensch Árpád: sát határozta el, meh'nek feladata lesz a gyűjA vetésforgókról. 1 óra. — Állattenyésztés és téseket a szoborra 'megindítani s egyébként is növénytermelés közötti helyes arányról.- 1 óra. odahatni, hogy• a szükséges összeg mielőbb Dr. Kosutány Tamás: Ujabb tapasztalatok a összegyűljön. É bizottság áll az OMGE. tanátakarmányozás köréből. 2 óra. Újhelyi Imre: csából, a földmívelésügyi miniszter kiküldötteiA sertésvész elleni védoltásokról 1 óra. — A ből, Zala vármegye törvényhatóságának, Kesztgümökór elterjedése hazánkban. 1 óra. Az élő- hely város tanácsának és a keszthelyi taninadások a fennemlitett napokon d. e. 9—12-ig, tézet tanári karának kiküldötteiből. A földmíd. u. 3 - 5 - i g fognak megtartatni, 5 ^ 7 - i g pedig velésügyi miniszter Tormay Béla és Máday az előadottakról ^eszmecserét ^fognak folytatni. Izidor miniszteri tanácsosokat, a keszthelyi Földmivelők gyűlése Érsekújváron. A tanintézet tanári kara dr. Csanády Gusztáv nyitramegyei gazdasági egyesület által a Maigazgatót, Schádl János és dr. Lovassy Sándor gyar Gazdaszövetség intenczióinak megfelelőleg tanárokat küldötte ki e bizottságba. Zala várrendezett, e nemben tudtunkkal első gyűlés megye és Keszthely város még nem nevezték vasárnap folyt le Érsekújváron, Nyitramegyének, meg kiküldötteiket. valamint a szomszédos vármegyék birtokosaiÁllatorvosi szaktanfolyamok. A földmínak és az ottani telkesgazdáknak élénk érdeklődése mellett. A Magyar Gazdaszövetséget velésügyi miniszter által a budapesti állatorvosi akadémián jövő évi január hóban rendezendő, Bujanomts Sándor alelnök és Bernát István állatorvosi szaktanfolyamokra oly nagy számügyvezető, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet Rubinek Gyula titkár, a Magyar ban jelentkeztek az állami hatósági és magánállatorvosok, hogy e2 alkalommal a tanfolyamra Mezőgazdák Szövetkezetét Perczel Ferencz helyszűke miatt a jelentkezőknek körülbelül igazgató képviselte. Ott volt továbbá : Benecsak egyharmada fog fölvétetni, a többi jelentdicty Gyula, a Gazdaszövetség választmányi tagja, Sümegh János, Benkeő László, Dióssy kezők számára pedig későbben fog egy harmadik, esetleg negyedik tanfolyam tartatni. Imre, Szelényi Miklós, Prenoschil Károly, dr. Tóth Ezúttal különösen a törvényhatósági állatorKároly, Wittenberger Kornél, Czibulya primási főintéző, Berecz István, Nogrády Kálmán, Grofits vosok, valamint azok fölvétele kívánatos, akik sertéstenyésztéssel nagyban foglalkozó vidékeÁrmin, Császár Sándor és László, Fülöp István ken laknak. Ezen tanfolyamokra való fölvételés Imre, Reső Enschel Zsigmond, Wetzkó Béla birtokosok, Konkoly törvényszéki bíró stb. nél a miniszter első sorban azokra volt. tekinA gyűlést Bujanovics Sándor nyitotta meg. tettel, kik a sertésvész elleni védőojtásokban, de a mellétt a takonykór és gümőkór elleni Felkérésére Mezey Gyula igazgató-főmérnök védekezésben is ki fognak képeztetni, végül lépett a fölolvasó asztalhoz, és minden izében pedig az állatorvosi szaktudomány ujabb vívtanulságos felolvasás keretében vázolta a mányaival fognak megismertetni. szövetkezés fontosságát, szükségét és azon •előnyöket, amelyek belőle nem csupán gazdasági szempontból hárulnak, hanem amely ezt az uj intézményt a társadalmi béke, a nem-
A m.-óvári m. kir. gazdasági akadémiai hallgatók gazdasági egylete deczember hó 9-én szakülést tartott, melyen a tanári kar ré-
Í02. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. széről He í i i i i 4 leti elnök, Cselkó István, Mezey Gyula, Öshegyi József és Varga Kálmán gazd. segéd vettek részt. Az ülés első pontját Nagy Orbán I. éves hallgató „ A gazda hivatása a néppel szemben"' czimü sikeres felolvasása képezte, melyet a megjelent tagok nagy tetszéssel fogadtak; az ülés második pontja pedig „Szórva vagy sorba vessünk-e ? " czimü vitakérdés volt, melyet Papp Elemér II. éves hallgató vezetett be. *) „ A német agrárpolitika alapvonalai" (irta dr. Buchenberger) czimü a német könyvpiaezon legutóbb megjelent müvet kedvezően fogadta a kritika; kiemeli az eddig megjelent kevésbé jó ezirányu müvek közül és szembe állítja Brentano „Agrárpolitika" czimü könyvével, ki valamennyi mezőgazdasági követélménynyel szemben tagadó álláspontot foglalva el, közkedveltségnek örvend a mezőgazdaság érdekeit, ellenző köröknél. Szerző népszerű előadásban tárgyalja a tulajdonjog és gazdasági üzem történeti fejlődését, hozzáfűzve magyaJázátaíí . az állam teendőiről; tárgysfJja továbbá az ingatlan forgalmat, a telek és forgótőkét, a mezőgazdasági üzem technikáját, kiadásait, terheit és bevételeit; a mezőgazdasági termények áralakulását és az agrárpolitikának ezefe*e gyakorolt befolyását. Ellentmond azonban á. kritika szerző azonállításának, mely szerint az államhatalom! a mezőgazdaságnak csak csekélyebb fontosságú érdekeit támogassa, mért egyes követelmények vagy kivihetetlenek, vagy pedig olyanok, hogy csak más kereseti ág érdekeinek megsértésével valósithatók meg; felhozza ennek megdöntésére, hogy alapjában rossz, állapotok gyökeres orvoslására igenis szükséges az államnak nagy eszközökkel közreműködni,. aminthogy megtette a börzetörvény megalkotásával és a gabona-határidőüzlet eltiltásával, ami tényleg némileg állandósította és javította a gabonaárakat.
Tisztelettel köztudomásra hozzuk, hogy a Budapestszékesfőváros közönségévelkötött szerződés á'apján B u d a p e s t i m a r h a v á s á r t é r i v á s á r i pénastári részvénytársaság cég alatt létesített intézményünk működését a buda pesti marhavásártéren folyó évi december hó 20,án megke/.di és a december hó 23-iki marhavásárt már lebonyolítani fogja. A székesfőváros lanácsa által jóváhagyott űz etszabályzatunk értelmében vállalatunk működési köre egyebek közt ki fog terjedni a marhavásáitérre kerülő állatok átvétele, gondozása és bizományi eladására: a felhajtandó állatokra igi'nyelt előlegek nyújtására és hitelképes mészárosok által előnyös feltételek mellett igénybe vebető hitelek engedélyeA fe'számitott, hatóságilag megállapított díjtételek és költségek az eddigi vásári költségekkel szemben jelentékenyen mérsékeltebbek lesznek. Intézményünk vezetésére sikerült vezérigazgatói minőségben Saborsky Ede urat, Saborsky József és fiai czége eddigi főnökét megnyerni, egyidejűleg ezen czég marhabizományi üzlete a budape.ti marhavásártéren megszűnik. Bővebb értesítésekkel vagy felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. Budapest, 1897. december hó. A ^Budapesti marhavásártérj vásári pénitár részvénytársaság» igazgatósága.
KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22
"102.. SZÁM: 7-IK É V F O L Y A M .
ü
KINEK
Sorsjegyéi cs értékpapírjai Tannak, Értékpapírjainál et akarja kerülni a veszteségeket, Sorsolásokról pontosan tájékozva akar lenni, Pénzügyi, tőzsdei és biztosítási ügyekben megbiakato iníormácziókat óhajt, ME fizessen, elíh egész évre i . g Q kíétt
a
kitéve, Kezdetben .lanyhuló vbít az irányzat;- kéáőbb hleg'éléhkttlt a kereslet, minthogy á készletek megcsappanták, ugy hőgy a mult heti jegyzések tül voltak haladhatok. Angliában azjizlet csendes jellegű maradt, a, kereslet gyenge és az árak változatlanak. A fransziá piaCzók1 szintén cs'éndes- irányzatúak vollák, minélfogva fiftt és buza valamivel csökkent. Délnémetország, Hollandia, Belgium és á Svájczban afo^yasztás tartózkodó, aforgatómnehézkes, az árak azonban tartottak. Náhink'csupán buza iránt völt némi érdeklődés, az üzlet azonban ugyancsak a legszűkebb keretben 'mozogj ,bár a kínálat-is korlátolt. A többi cíikkek el
Készrózs csekély förgalöm mellett tartott-. Árpa üzlettelen volt. Tengeri Valámivel gyengébbé Zab tartott Határidők magasabb külföld és hidegebb idő folytán szilárdak voltak-, délben azonban tísendesebbek. Következő kötések történtek. Déli z rldt. Köttetett. Tavajzi buza . .f J í 121 -11 -97—— .
Az üzleti hét részleteiből kWetkezfik&t jelént-
u
Buzá nagyon lanyha hangulat ínellett indult. A 5'47—5-45 ;— háíáridö piac/.on' a. contrtwiim aki-zlő.ja folytán rohamos árcsökkenés következett he; miáltal a készáru tu- ; P É N Z Ü G Y I Ü T M U T A T Ó íájdonósók is siettek árdjokön túladni. A malmök pedig a rossz lisztkelendősógí viszonyökrá utalva teljesen tarmelléklettéi, utóbbi egyedüli sorsolási lap MagyarHzes/.ftíilét. i : országon, melyet mint M E G B Í Z H A T Ó szakközlönyt tózkodóak maradtak és igy,az árak már az első naa belügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi hüniszteKumok pokbán 20 krt vésztettek. Csupán á nágyón gyenge Szesz. (Goldfitlgpi1 Gábor szeszgyári fŐtisztviselB kínálatnak tudható be, hogf az :árcsökkénés nem öl- tudósítása.) .. is ájánlának. tőit nagyold) mérvet: később eszszeiééi: felfogás jutóit filS-feethetrii légczélszeriibbén postautalványnyal. A-hét eléjéli-'' a'ízészüzliétbBn gyérebb forgálbüi 1 A ilHÍáriljŐlénsZ 1 I ' 1 uralkodott es i befolyása alatt, ismét, emelkedő iráhyzatot követett és- olcsóbban lettek kínálva. Fmattátott szeszben a keresi-' a spekulálni" is tudatára jölt annak, hogy ugy a fő- let korlátolt voll, a bndaaosti piaezon és vidékről is Városban, mint a vidéken-is nagyon redukált készletek gyérebben . érkeztek nag;,yobb- reiidélések, több tétel frt és vegre is csak befolyást fognak gyakorolni. Bár a napi 55 75—56 frton kelt el. K esztoszeszbea a felsővidékíői kiadóhivatalában, "50 kr, forgalom továbbra is gyenge maradt, tartósan szilárdra több vétel történt és nagyobb tételek 19-.75—2.0-25 frton. házhöii hordva fordult a hangulat és a hét kezdetével okozott árvesz- zárultattak azonnali szántásra,- szabadrakfárra. VII., l ő h á í i y - a t c z a 68, teség teljesen helyre volt hozható. Igy tehát változatlan Mezőgazdasági szeszgyárak által kohtirjgens nyers" Mutatványszámok ingyen és bérmentve. árniveau mellett zárul az üzlet; a behozatalok, 45,000 szesz e hétnek elején 17-25 frton lett kínálva és kemm., a forgalom.60,000 -mm.-t. tesz ki. vés üzlet létesült, mert vevők olcsóbban remélnék váRozs tartósan gyengén volt forgalomban. Kezdet- sárolni. ben alig mutatkozott vételkedv és az üzlet, sem volt A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17 75— enbilésro méltó; k-mőhi; kedvezőbb k-t:, a hangúiul anél- 1S-— frt. kül azonban, hogy evvel az üzlet élénkebb fordulatot • Bécsi jegyzés 18 50—-18-70 frt kontingens nyersa „Little-Giant darálógép" vett volna. Cfvonaébb minősévé. áríl csak nehezen érté- szeszért,. melyen mindennemű magvat sőt tengerit csutkával kosiflielő. tsstlékos rozsot 8.-- 8.15 .frlof lizail.sk, mig Prágai jegyzés 54•— frt adózott burgotiszta jó áru 8.35—45 frt között -volí Budapest- távol- nyaszeszért. is a legegyszerűbb módon lehet darálni. ságában átvéve eladható. Trieszti jegyzés 10W—10*50 frt kiviteli szeszért. Á r a t e l j e s f e l s z e r e l é s s e l 53 f o r i n t . Árpa (takarmány és hántolási czélokra) jó keres- üOV ' o tartályokban. ka.ask éivemé inesfoI!'iŐ kiiIálal í 1 ijjá! 1, a forgalom ezom Akivitel e hétnek elején 300 q.finomítottszeszt rálő szerkezete olyan, hogy az a járgányt is ban korlátolt. Minőség szerint 6. —-6 35 Irtot fizettek vásárolt., ' " é .111 magában foglalja. 1 helyben. Állomásokon átvéve.csak szórványosan kerüli nezo, Arad, nek' ajánlatok a -piaezra, mig az érdeklődés u'gy az Baja, Temesvár 25 krral olcsóbbán, a többiek váltoZ s i g m e n d g export, miül belföldi számlára, tarlósa;! élénk. A:-, árak zatlanul jegyeznek. igy továbbra is jól tartottak és középmi-nőségekér.t Budapest) VI., Nagy m Budapesti zárlatárak e héten-. Finomított szesz 6.25—7.50 frt, jobb fajtákért 8.50 írtig érhető el. Príma 55 75—56 25 frt, élesztőszesz 55'50—55 75 frt, nyersáruban nincs kínálat. " Zab a helyi fogyasztásnál teljesen változatlan szesz adózva 54.75—55 25 frt, nyersszesz adózatlan 19.25 frt. árakon volt elhelyezhető. A kinálat jobbára középminő- 14-50-15.— frt, denaturált szesz Igr;—.. ségekre szorítkozik, mig f,.hár tiszta zab csak kevés Kontingens nyersszesz —.— Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül kerül eladásra. Minőség szerint 0.—8.50 Irtot jegyzü k budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés melab Budapest. • Tengeri e béren gyengében volt forgalomban, lett értendők. kezdetben a kinálat erősbödött, mi áz .érdeklődés valamivel gyengébb volt; a hét vége. felé a fordított viszony konstatálható. Az árkövetelések tekintettel arra, hogy; A központi vásárcsarnok árujegyzésenagyban a vidéken is jó kereslet Vált, amennyiben sok helyütt (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. tengerit a k i n I ni ii i Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkeze— emeltfedétófiTmft; a vevők ósak' neüe'zen fenhatóTs, bosv azokat inasad lék, fd lenacri a, fl rszavidokéü e dJ tének jelentése 1897. deczember liS'18-áről. Daczára, hogy a beküldők tetemes mennyiségek.-•é'siO trt, a. laíaatlian ,k,fsj--4du IVlsjí jegyez. (1 Unigrrit i .. - „ ni i— ii fiiit ]i > i mig dohos kel keresik fel a. piaezot, a forgalom korántsem felel ára.,5, 5.10 frton adatottel. A. készletek erősen rit- -meg az ünnepek előtti napokhoz kötött roniézyeknek. Tekinve még az enyhe időjárást, "mely-éppen az idénykultak.. j -.o ,«( czikkekre legkedvezőtlenebb, nemcsak árhanyatlás Olajmagvak: Kápftzztqvpítmebe^ . e .hé.ten sem volt forgalom. Jegyzéseink i ik i h ia'--. legesek jó "ii állott be, de nagy készletek, elhelyezése is-csak nehéz- j i , a ni ít i 1 n M i 1) 11 50—12.—- lteseni eszközölhető. Vadáruk változatlanok-,- --v-svétókedv hiányzik. frt. Báiu'ií rrpczL 12. —12.75 frl.'GomUrkakB. '10.50— Nyulak 1-10—f20-írt, őz 60 kr, szarvas 40 kr, fáczán 12.— frt, vadrepeze kb. 5.50—0.25 frt, . lenmag 9.50— 1-30 frt, vadsertés, süldő 85 kr. 10.75 frt Budapesten. Husüzlet lanyha. Vágott baromfiban nagyok a Hüvelyesek : Babban a hangulat továbbra is "csendes ; a vételkedv nincs és igy üzlet sem fejlődött. Név-. készletek, csak árengedménynyel talál vevőre. Libák leges ab Baja-Zotnbor 7.25 frtot, törpe habért Félegy- kgja 45—52 kr, réeze 50-54 kr, kappan 70 kr dbja, házán 8.— frtol, barna babot 1 di.inani-anti i is, n frlot pulyka 50-54 krajezár kilója, i'oesenyemalncz, az enyhe időt tekintve, kgként csak 70 Írig volt értéke-éé jegyzünk. Köles változatlanul 4 90—5 10 forinton jegyez^ Vetőmagvak: Vöröshere változatlan csendes. MiGyümölcsárak tartottak, forgalom nem kielégítő..",, nőség Ilii bánáli 30.——33.— frt, durvaszemű S z ű c s Z s i g m o n d i , Vaj képezi a legkeresettebb czikket, készletek felvidéki áruért 37.-42.— frtot fizetnek. Luez-mát csak simán teljes árakon kelnek. szórványosan kínálnak és hazai termésű áru 40.—45.— Budapest, VI., Nagymező-utcza 68. sz. . Halüzlet csendes, árak sem változtak. frton jegyez. Muharmag 6-^—025 frlot ér el helyben. Bükköny jobb keresletnek örvend.és helyben 6.--írton, jegyez. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelenNapi jelentés 1897. deczember 21. tése. Budapest, 1897. decz. 20 án.' HiiS. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 46—56, Készbuza ma jól - volt kínálva, a malmok valaBudapesti gabonatőzsde. II. oszt. 40-46, Ül. oszt. 30 — 40, eleje 1. oszt. 40—52, mivel jobb vételkedvet utattak, II. oszt. 34—40, III. oszt. 30—34, borjúhús hátulja 1. (&uttmann és Wahl budapesti terménybizományi lett, elkelt kb. 15,000 ii oszt. 60—64, II. oszt. 50—56, eleje I. oszt. 50—56, II. sabbaknak mutatkoznak. czég jelentése.) oszt. 44—50, birkahús hátulja I. oszt. 30—38, II. oszt. Budapest, 1897. deczember,18.. Eladatott: 28—30, eleje I. oszt. 24-34, II. oszt. 20—24, bárány 450 Az időjárási é héten borús és, nedves volt, a Pestvidéki : . eleje 1 db —.—•—, hátulja —• •—, sertéshús magyar hőmérséklet i eme l és c /. I 1 az 111 szalonnával e s i i 4B—48, szahótakaró nagyobbára ismét eltűnt. Gazdaközönségünk lonna nélkül elsőrendű 50—52, vidéki 46—50, sertéskörében a vetéseket illetőleg tehát újból .aggály merült hús pörkölt 45—50, .sertéshús szerb szalonnával 46— fel, mert esetleges száraz fagy azokban nagy károkat 48—, szalonul ' it shas lastolt magyar okozhat A vízállás mérsékelten emelkedett. Külföldön, iae^i i i — ii nyeis 1 kg. az idő száraz, és enyhébb, 60—20, füstölt belf. csonttal 0 7 -0'!-), csont nélkül 0'90 A külföldi piaezok továbbra is várakozó állás, —1-—, sonka füstölt külf. csont nélkül 11'20, , fontot foglalnák el, a fogyasztás úgymint a spekuláczió Vásárhelyi: szalonna sózott 1 q 47"0—47 5, füstölt 56—57'0, sertéscsak gyengén vett részt az üzleten és az áralakulás zsír bordóval 52 5—53 0, hordó nélkül 51'0-51-0, kolbász nagyobbára változatlan. A világpiacz egyébként az év- F, -Magyar: nyers 1 kg. , füstölt 60—72, szalámi belföldi 150 ' forduló felé rendesen csendes, ez idén hozzájárul, — 180, külföldi —-», ntalacz szopós élő 1 kg —• , hogy a tengeri szállítási: díjtételek is magasak- Ameritisztított 60—90, kában az árfolyamok gyakrabbi változásoknak voltak
, Pénzügyi Hírlap
I
£egjo€6
daráié
Sisőrendü gyártmány.
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
1792 KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22. líaroliifl. a) Élő. Tyúk 1 pár frt 070-1.30, CsirkfrO'öS—l'O, kappan hízott 180—2-20, sovány —.— —''—•, récze hizott 2' 2'80, sovány 1-80— 2'20, lud hizott 4-50—7'—, sovány 1'80—3'—, pulyka hizott 8 50 — 4 50, sovány 0" 0'—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 1 — 1'—, i 1 1 db 0 50—0 80, 1 kg, , kappan hizott 1 db 0'60—0'90, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db 0 70—1-30, 1 kg. 40-54, félkövér 1 db 0-50—1-2Ö, lud hizott 1 db 2'50—3, 1 kg. 0'45—0'58 félkövér 1 db 1-24—2'—, 1 kg. 40—44, pulyka hizott 1 db 1-80—3-—, 1 kg. 46-60, félkövér 1 db 12'—, 1 kg. 40—65, ludmáj 1 db 20—14—, 1 kg. 1'50—1'90, ludzsir 1 kg. 70—0 90, idei liba 1 db —•—•—. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-50—1-10, csuka 0'40 — 1 —, ponty (dunai) 0-40—1-20, süllő — • — • - , kecsege —• , márna 0'30—070, czompó 0'40—0'60, angolna 0" 0'—, apró kevert 0-12—0'40, lazaez , pisztráng —•——•—. Tej és tejtermékek. Tej. 1 lit. frt 0-08—0-10,lefölözött 0-05—0-08, téjszin 0 " — 0 — , tejföl0'28—0'35, tehénvaj (tea) 1 kg. 1140,1. rendű 0 90—1'—, II. r. , 0'60—70'—, olvasztott 0—, Margarin I. rendű 0'—, II. rendű 0--—0"—, tehéntúró O'l2—0-20, juhturó — , liptói 0-60—070, juhsajt 0'— -, emmenthali sajt 1-05—1-15, groji sajt 0 65—075. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg~ trt 0-16—0-22, barna kenyér O'l4—O'l8, rozskenyér O'IO 1 q Búzaliszt 0
Í02.
SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
56—68, 1 q — , füstölt sertéshus i kg. 60—72, Német hizó ökrök. Eladók : 1 q , szalonna zsírnak 1 kg. 54—56, 1 q — Blau testvérek, Temesvár ... ... 42 ".' — :40 * — S füstölt szalonna 1 kg; 64—80, 1 q , háj Dreher Antal, Schmechát 31 — 28 — 1 kg. 60—62, 1 q — ; disznózsír 1 kg. 64, Gyár-részv.-társaság, Arád__ 42 ' — . 40 — i í| , kocsonyahús 1 kg. 36—44, 1 kg. Hacker Miksa, Sopron 39 — 38 — ——, füstölt sonka 1 kg. 70—80, 1 q krig. .Hacker és Engel, Győr 41 — S7 — Budapesti takarmsnyvásár. (IX. kerület Mester- Józsefvárosi spirituszfinomitó... ... 42 — . 39 . — utcza, 1897. decz. 21. A székesfőv. vásárigazgatőíág gyár, Temesvár — jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozatott . a szokott Lederer és' Kálmán, Nagyvárad 42Va — — Neumann testvérek, Arad ... 43 —- 38, — községekből 140 szekér réti széna, 75 szekér muhar, Schnabel Hermann, M.-Brod 31 — — — 35 zsupszalma, 21 szekér alomszalma, — szekér takar41 Vü — 38. — mányszalma, 1 a szekér tengeriszár 5 szekér egyéb Seidt és Bader, Pohrlitz Az álsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy takarmány (lóhere, luCzerna,'zaboebükköny, kiles sii>.) a vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. Á 1000 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-knt a következők: réti széna 20D—260 mubái ui 220—230, . vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző z?upszalma -180—190, alomszalma 120—130, egyéb pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzetakarmány , lóhere *— , taki.rmány- nek. Az eddig elzárt megyék közül a következő várszalma , tengeriszár —, luczerna • , megyék vannak 'tüdővész és száj- és körömfájás miatt , sarjú , szalmaszecska, 180—180, széna zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből nem , uj , zabosbükköny 220—220. Összes hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: 1. Tüdővész . miatt á következő megyék : Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony ; kocsiszám 287, suly 257,600 kg. (Schütt szig t határa kivételével^, Szepes, Trencsén és . valamint az; alsó-váczi (gödöllői) és felső-váczi járás, továbbá Pozsony sz. kir. város. 2. Száj-'és körömfájás Állatvásárolí. miatt a következő megyék : Alsó-Fehér, Hunyad,' Nóg- • Budi.} esti szuróiiiainavasár. Deczember hó 21-én rád, Torda-Arariyos és. Kolozsvár és Kecskemét sz. kir. A székes/cvárcsi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság városok. •ielentése. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretes Felhajtatott: 103 drb belföldi, — - db galicziai, feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a drb tiroli, 57 db növendék élő borjú, — db élő - vesztegvásárra. bárány; — drb belföldi, 134 drb galicziai, 40 drb Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 38-- 40-0. tiroli, 85 drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb Bécsi sertésvásár. 1897. decz. 21-én. (Schleiffel- II. oszt. (1440 db.) 38—38, meszes 34-5-35, orosz tojás der és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Köz100 db. —, tea tojás 34—, törött tojás 2-10—2-50. ölött bárány, — drb élő kecske. telek" részére). A borjú vásár lassú lefolyású volt. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 14—18, stokeÁrak a következők: Élő borjuk: belföldi 18—25 — Felhajtás: 4838 lengyel, 2610 bakonyi sertés. raui 28—36, borsó héjas magyar 6-5—12-—, koptatott frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 36—44 frtig, kivéAz üzlet élénkebb. magyar 14—18, külföldi 16—23, bab fehér apró 7—12, telesen 47 frtig súlyra, növendék borjú frtig, Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélnagy 6—14, szines 8—14. kivételesen — frtig dbonkint, 2122 frtig súlyra. kül ; prima 47—48 kr, kivételesen 48-50 kr, közepes Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 2. 4—, 1 q Ölött borjú : belföldi 58-65, tiroli 54-63 frtig, gali- 41—46'— kr, süldő 30—40 kr. frtig dbkint, ; 2-5—3'0, Petrezselem 100 kötés 3' >5-—, 1 q 4-5—6-0 cziai 55—62 frtig, növendék borjú Bécsi sznrómarhavásár. 1897. decz. 16-án. Fel•— frtig, bécsi ölött borjú 58-64, kiv. zeller 100 drb 12'—, karalábé 0 6—1'2 vöröshagyma ölött bárány •— frtig, kivételesen írtig hozatott: 3245 borjú, 2983 élő sertés, 2443 kizsigerelt 100 köt. 46-—, 1 q 3-&0—6 —. foghagyma 100 köt. 62 frtig s.ulyra. Élő bárány sertés, 437 kizsigerelt juh, 464 bárány. 10—16, 1 q 14-0—18'0, vörösrépa 100 drb 0'80—1-5.0, élő kecske —•— frtig páronkint. Hizlalt ürü A borjuvásárt illetőleg semmi változás nem fehérrépa —, fejeskáposzta 2'5—5'0, kelkáposzta 100 drb Budapesti julivásár. 1897. deczember hó 20-án. (A állott be a. mult hét óta. Kizsigerelt Sertésüzlet nagyon 0-60—1-8, vörös káposzta 4-0—8-—- fejessalátá 0- székesfővárosi közvágóhíd és. marhavásár igazgatóság lanyha s 1—2 krral olcsóbb lett. 0-—, kötfttt saláta —=—0-—, burgonya, rózsa,, 1 q 2-— Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 30—42 2-50, sárga 2-30—3-—, külföldi —•—•—, fekete retek 100 jelentése a „Köztelek" részére). kr., prima 44—52 kr., primissima 54—58 kr., élő borjú ' Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 308, feljavított drb 0 80—2-—, uborka nagy salátának 100 db —• _•—, kr., prima kr., primissima (—) savanyítani való 100 db —• •—, savanyitott —•—•—, juh —, kisorolt kos —, kiverő juh —, bárány , kr., fiatal sertés 28—38 kr., kizsigerelt sertés nehéz zöld paprika 00'—, tök főző 30-^-40, jöldbab 0' kecske —, szerbiai —, angol keresztezés —, ro- 46—50 kr., süldő 40—50 kr., kizsigerelt juh 26—36 kr., mániai — durvaszőrü 187 db. 0-—, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —•—, fejtett 1 lit. báráfiy páronkint 4—12 kr. Birkavásár lassú lefolyású volt. —•—, tengeri 100 cső —• •—, karfiol 100 db 9—14, Bécsi jnhvásár. 1897. deczember 16-án. Felhajtás Árak a következők : Belföldi hizlalt ürü — paradicsom 1 kg. 0"—<>•—, spárga —• •—, torma frtig páronkint, 16'—19 frtig 100 kiló élősúly szerint, 670 db juh. 100 db 10—12. feljavított juhok —1 '—, kiv. 0 frtig páronkint, A vásár üzlettelen, árak nem jegyezhetők Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 18--40, köz. alma 12—20, —'0, kiv. — frtig súlyra, kisorQlt kosok — —•—, kiv. Árak : export juh páronként—.—, raczka fajkörte 20—40, közönséges körte 10—20, szilva magva- — frtig páronkint, , kiv. — frtig súlyra, kiverő ———•—, selejtes juh 0-——-•— frt. váló 0"——0"—, vörös —, aszalt 18—24, cseresnye faj juhok —' , bárány , kecske —M}'—, szerbiai ———,' közönséges , meggy faj , közön- 01 ,-angol keresztezés — , romániai , A i Orsz. m a g f . srazd. egyesület tulajdona. séges , ringló , baraczk kajszin , durvaszőrü 7—0-50 frtig páronkint, 1Ö0 kiló után—frt. őszi — , dinnye görög nagy 100 .db , kicsi Bécsi vágómariiavásár.1 1897. decz. 20. A bécs Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és , sárga faj —• '—, 1 kg. közönséges kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igaz szőlő 1 kg. 0'40—0'48, csemege 45—55, dió (faj, papir- marha- és huspénztár jelentése. . héjú) 26—30, közönséges 18—-"26, mogyoró 23—35, Összes felhajtás 3436 db. Ebből magyar 2353 db, gatója, — Felelőé szerkesztő: Szilassy Zoltán az gesztenye magyar 10—16, olasz 16—24, narancs messi- galicziai 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. ~ Társszerkesztő: Buday 334 db, bukovinai 280, németországi 469 db, nai 160 db 1-2—2'5, pugliai —•—•—, mandarin 2hizott 1974 db, legelő 510 db, fiatal 952 db, ökör Barnabás. 3-—, czitrom 070—1'—, füge hordós 1 q 17—20, ko- 2534 db, bika 388 db, tehén 439 db, bivaly 75 db. szorús 18-—-20, datolya 45—50, mazsolaszőlő^ 50—65, A szombati vesztegvásárra 225 drb hajtatott fel. egres 1 lit.,——, eper 1 kg. — kr. Az e heti felhajtás körülbelül.800 dbbal volt csekélyebb Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt a múlt hetinél. Az üzlet csendes folyású, a mult heti 30—52, II. rendű 18—30, csöves 30-30—, (száárak kevés kivétellel változatlanok. A rosszabb állatokrított) —' . köménymag , borsókamag ból a vásár végén kevés eladatlanul maradt. . mák 1 q. frt 18—26, méz csurgatott C-30— Arak: príma magyar 37—40'— (41-—) frt, szekunda , .32—36 0-43, sejtekben 1 kg. 0'40—070/ szappan- szin frt, tertia 28—31 frt. Galicziai príma 37. 39.— közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. (—'—)' frt, szekunda 33—36'frt, tertia* 29—32 frt. Német 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi prima 40—42'50 (43.50), szekunda 36—39, tertia 31—35 pálinka palaczkban 0-——O'OO, ásványvíz palaczkban frt. i i s., rosszabb minő égü frt é. s. Bika 20—32'— (—) frt é. s., tehén 19—31 Hidegliusvásár a2 Orczy-uti élelmi piaczon. 1897. frt é.s,, bivaly 16—20'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra deczember 21-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben "jelentése a ,Köztelek• részére). Felhozott Budapestről kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyan49 árus 115 db sertést, 4 árus 111 db süldőt, 8630 kg. azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 friss hust, 355 kg. füstölt hust, 4510 kg. szalonnát, krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) 1390 kg. hájat, — kg. zsírt, — kg. kolbászt, — kg. hurkát, kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyaEgyeseladásók : Magyar hizó ökrök. Eladók ; húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát. Ár : Vidékről és -pedig a szokott községekből 182 db Gyárrészvényíársaság, Arad •„_ 39 — 35 — sertés. Graumann Gusztáv, Pécs 28 Forgalom élénk. Árak a következők: Friss serGrubitsch Vitális ... .... 32 Magyarország legnagyobb és egyedüli téshús 1 kg. 52—56, 1 q 4700-5000, süldőhus 1 kg. Grunwatd & Cu., Budapest 39 g a z d a s á g i g é p g y á r a , j50—56, 1 q 5000-5600, füstölt sertéshús 1 kg. 60—68, Hacker és Eiu 1 1 q 5600—6400, szalonna zsírnak 1 kg. 54—56, 1 q Jakobfy Béla, Kupa mely a gazdálkodáshoz szükséges 28 5200—5400, -füstölt szalonna 1 kg. 58—62, 1 q 5400— Kufler Viktor, Királyfa '26 1 i ISS-T" ü s s ^ e s "TÜgg Lederer & Kain n > Löble H. N., Nagyvárad " ... ... 41 gazdasági gépeket gyártja. |l q 2400—3200, füstölt sonka 1 kg. 66-70, 1 q Löwinger Sal. Nyögér 3lVa Neumann testvérek, Arad ... 4n Hidegliusvásár a Garay-téri > élelmi piaczon. Rudnyánszky G., Felső-Atrak 131/2 — 211/3 Rendelések megtétele előtt kérjük minden Sri 1897. decz. 21-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság Sonnenfeld L., V.-Ujhely' _„ szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk lelentése a ,Köztelek* részére.) Felhozott Budapestről Stefany testv., Bécs-Ujhely ... 23 fordulni. 40 arus 55 db sertést, — árus 12 db süldőt, 3000 kg Erdélyi liizó ökrök. Eladók: friss hust, 500 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonnát, 400 kgRészletes árjegyzékkel hájat. Vidékről és pedig a szokott helvekről 27 árus Br. Bors és tsa, M.-Vásárhely... 37 — • 33 szakszerű felvilágosítással díjmentesen s 239 db sertés, kg. friss hus. Farkas & Mendl, Szászrégen.*.__ Forgalom élénk. Árak a következők: Friss serFarkas & Illyés, Marosvásárhely teshus 1 kg. 54—64, 1 q 4700-5000,- süldőhus 1 kg. Hager Chr. & Cie, Agnetlen ... ISzecskavagól
L
102. SZÁM 7-IK É V F O L Y A M .
KOSZEN
KÖZTELEK,
1897. DECZEMBER HÓ 22.
Tokodi, Dorogi és Ebszöny- & % annavölgyi szén, és darabos, Osztraui gyári, dió-, koczka A 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafütésre és épületek szárítására,
összes gazdasági ipari é s házi czélokra leg-kít-űiaőToTo n a - i a ő s é g - b e a leg-iia.tán.yosa.'b'ban, k a p h . a t ó
RAVIAY KAROLY
kőszén-nagykereskedőnél,
Budapest, Váczi-körufc 80. sz.
A cs. és kir. szab. Hitelintézet kőszén-osztályának vezérképviselete.
Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet,
Fuchs Hermáim tejgazdasági edények gyára
BUDAPESTEM, Vili., J ó z s e f - k ö r u t 8.
Alakult 1891. évbsn. Elnök: T B L B K I Q é u gróf. Alelnök: 08ÁV08SY Bél.. Igazgattsügi tagok: ANDBÍSSY GÉZA gróf, BUJANOYICS SÁND03, DESSEWFFT ABISTIB, PpSPÖKT EMII BUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILA8SY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOND, TELEKI SÁNDOB gróf. Vezérigazgató: 8ZŐHYI Zsigmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint híven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat 3zámitja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. JMT" Gazdasági egyesületi tagok — tekintec nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5°/o díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019
Bérbeadandó birtok.
Biharmegyében fekvő, N a g y - H a r s á n y községházához tartozó, gazdasági épületekkel kellően felszerelt, mintegy 1626 k a t . h o l d t e r ü l e t ü , legnagyobbrészt j ő minőségű szántóföldből álló
Tamásii puszta 1899. s z e p t . 3 0 - t ó l h a a z z o s i b é r b e a d ó . É r t e h e z h e t n i
Dr. Márkus László
B
U
D
A
P
E
8
T
,
VI., Szondy-utcza 35. sz. Eclény ségben,
gyártmányaim
mint,
ugy
ár tekintetében
nos elismerésben
minőáltalá-
részesülnek.
Rendes vevőim k p l felsorolom: a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet', a „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gaz-
Lapunk bekötési táblája i frt 36 k r é r t
(portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
Hirdetmény.
ía között.) md és Velencze között az elegáns „Dániel Ernő", Fiume Ancona között pedig a yelemmel berendezett „Villám" nevű gyorshajó közlekedik. n 1 i I holyen kivül még- külön luxus oszálylyal Is birnak, melye kitűnő ágyakat tartalmazó H<1,H, dohán;,'í-n-mmel, villamos vili látva. A „Villám" nevii gőzhajó a termen kivül még egy kisebb,-4 hálóheiylyel Bmmel (sálon privé) is blr, mely külön megrendelhető. sn termeshajók menetrendje f. é. november hó 1-étől 1898 évi márezius Sl-éig a köv
ü g y v é d n é l
W
Nagyváradon, <m
1500 holdas bérlet
igen jól instruálva dohánytermeléssel, szolnok-félegyházi vasúttól 15 perezre, Félegyházától Va órányira, társas üzlet felosztása miatt, április 1-én t e l j e s f e l s z e r e l é s s e l átadó. Közelebbi értesités nyerhető
F u c h s é s S t e r n-nél, P I Í S Z T A - C J F A L U 11. p. K i í i t - F é l e g y h á z a .
4873
este 7 óra 40 perczkor érkező gyorsvonathoz, érkezés Anconábimásnap réggel 6 a 30 perczkor csat nápolyi ^^^ogna^gyora^naí^^l^érkezé^^^méb^más. zásban a Budapestre reggel 7 óra 25 perczkor induló gyorsv£ A tengeren való hajóátkelés 10 órát vesz igénybe. tpnezéig gőzhajón együtt Budapest-Fiume között gyorsvonaton, onnan Aneonái itályért' ágygyal együtt 20 frt. a gőzhajói„ az I. helyéi l" gőzhajón »" luxui Dsztályban ágygyal eg n menetjegyek, adatnak k Budapest-Genua 3 g „ ,, „ 87.95 Budapest-Milanó í | o | „ „. 69.10 Büdapest-Turin „ „ 87.75 Büdapest-Napolyl Fiume- I. oszt. 98; 'írok.," II. "oszt. 71.7 Budapest-Róma f Anconán át „ „ . 72. JBudápestrőVBarl7'fti,ttaglia" Bologné, Livorno, Padua, Pisa, V -irodáiban-, a Oook'íéle u
KÖZTELEK,
1897. DECZEMBER H ö
22.
102. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .
ISÜ^-nyi
8. £einfiaas, tfreitierg i. 8.
e r f f m e g t a K a r i (i5 s
a j á n l j a , m i n t hosszú évek sora ó t a specialista teljes
mezőgazdasági
szeszfozde-it
sseszflnomitóit és élesztő gyár berendezéseit, ugyszinte minden egyes és szakmába vágó gépeit és eszközeit,
GŐZGÉP-KAZÁNOKAT,
Á r j e g y z é k és költséervetés ingyen. 4625 ' M A @ Y Ü . R O R S S Á G B E l T S Z Á M O S R E F E R B X T C Z Z J L . "ÜSS?
Roessemann és Kühne
H
K
A
I
N
nagyban és
I
T
H
kicsinyben. kaeiökalkalmazhatók. jsWnénySe|es megtelj görcsapágyak minkönnyen és költség-
nagyban waggön-rakomíínyonkőnt ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
Minta-görosapágya mentesen ls szálli egyét ipari VMítik, í
Az Orsz. Magy. üazd. Egyesület által %
HIRDETMÉNY. Llíltással Kis-Czell «s Pápa között. deczember hő 16-ától S-Czéll és Pápa között, a szerda és pénteki nap kivételévél, II. és III. osztályú utasok •mélyszáiutással fog közlekedni. Említett vonat v< csatlakozik a Veszprém városiröl délután 2 óra 10 perozkor indulő 5012 Sz. ss-yonatboz . ' 'ni Kis-CzeHről este " ' - perczkor, Pápára pedig érkezik este 7 óra 60 k°Budapest, 1897. n j\-y. i g a z g a t ó s á g . Szakértő
BUapest, Külső váci-nt 11 (aj) sí. II. oszt. K O P P É I . A K T 1 I UR-féle v a s u ta K,
Hirdetmény.
ÍOOO f r t p á l y a d í j j a l —
jutalmazott
— és még ez év folyamán kiadandó
gazdaság*!
könyvvitelian
alapján, -
g
a
z
d
őssseállitott a
s
á
g
i
.
szőlőművelésre
BORÁSZATI
LAPOK
(Szerkesztik : Baross Károly és dr. Drucker Jenő.) 29 év óla fenálló szaklap, megjelen minden Vasárnap. Legalább féléves ' uj előfizetők MT ingyen kapják, o l v a s m á n y u l az ü n n e p e k r e a „Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene" ozimii miUeniumi diszmüvet (bolti ára 3 frt.), mely felöli az egész szőlőművelést. 264 nagy album alata oldalon, 360 ábra és fényképpel, 3 diszmelléklettel, 80 kiváló magán szőlőtelep tanulságos leírásával, továbbá előfizetőknek az 1898. évre szóló BORÁSZATI NAPTART, mtl 60 toflíS^^fö^S^^A'JbaS^TILAÍK)^' kiadóhivatala Budapest (Köztelek), üllói-út 25. sz. Előfizetési ára egy évre 5 frt; félévre 2 frt 50 kr.
iHARRISON Mi GREGOR & G l # I i * $ ÜÜ4 f&4 ?I4 m Rövid utmutatás ilbion Albion m « a
daráló-gépei
3267
a legjobbak. Kapható'
Graepel Hugónál, Budapest, V., külső váezi-ut 46. ingyen
és
5. Fcjési napló ^ SS. Cséplési'jegyzék ao -n--9iés-kjpmtatás kiil- és beliv
Megjelent
m
Árjegyzék
7. Póttakarmány ^ 9. Próbaeséplési jegyzék 0. Vetési és áratási jegyzék é s b oriu) L-gisys&fir
11. Követelések jegyzéke, 12- Gép-^eszközleltár, 14. Pénztári főkönyv kiai
bérmentve.
g a z d a s á g i könyvviteli nyomtatványokhoz. Á r a
3 0
Portómentesen
kr-. kr. a
„KÖZTELEK"
(Wzeáiiitotia
Suschka a magyaróvári
Rikárd
gazd. akadémia gazd. intézője.
Az összes ny mtatványokból niintiiíveK az O. M. G . E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek. Árjegyzékkel
25
Megrendelhető
kiadóhivatalánál.
- melyekből á l l a n d ó r a k t á r t tartunk.
és felvilágosítással
készséggel
szolgálunk.
Megrendelések
a „ K Ö Z T E L E K " kiadóhivatalához I I IX., Üllői-út 25. sz. küldendők.
FWwlWFFIwwWWWwws
102. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM. ietési ár 15 szóig SO 1 3 kr., feltűnő betűkkel 4 minden beiktatásnál 30
KÖZTELEK. 1897, DECZEMBER Hö 22.
KIS H I R M T M K .
C s a k o l y l e v e l e k r e válaszolunk:, m e l y e k k e l v á l u s ®
s z ü k s é g e s levélbélf e g e t v a g y levelezőlapot küldenek.
Tavaszi búzát
Mezei
HSS££HS
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
egyén, ispáni vagy segédtiszt állást keres nagyobb uradalom
s jeles bizonyítványokkal r delkezik; jelenleg állásban v uj állását újévkor fógadha el. Czim a kiadóhivatalban.
tavaszi rozsot
ÁLLATOL
de csak közvetlenül termelőtől megvételre keres
Felső tanintézetet végzett, családos, 16 évi gyakorlattal, a gazdaság
Eladó sertések. kosok sep^rosi ^gazdaságábai
Segédtiszt
magkereskedése
BUDAPESTEN.
sá^rés^re.M^h^nak^a^ le|alá|heSfSld2ivesiskolS kí
Január
famintSkWsTyjrzedaságietéendőkben némi jártassággal bir-
fy ápril elsejére állást óhajAlkalmmzást nyer gróf Kornis Viktor SziuBenedeki gazdaságában (u. p, kezdve: egy róm. kath. nőtlen, józan életű, ka'onakötelezéttségének eleget tett, gazdasági számvitelben jártas, jó irásu,
Gazdatiszt, rát nyelvet birja s a gazdaság isszes ágában teljesen jártas, i tejgazdaságban .is ^sikerrel zonyitványok másolatával, t Prececl bérgazdasághoz u.p.
fajú, korú és sulyu ártán eladó. Értekezhetni Muzsay Zoltán Mintázott ajánlatok hol az illatok is** megteküfthe- kéretnek. 4889
Hágómének.
ai kötelezettségének elí tt, igényei szerények, a a kisebb gazdaság önáll
Nyulakat
Kezelőtiszt; évi gyakorlattal' biró gazda üsztjkituno biZMiyitványokkal Debreczen, Kiscsapó-utcza790
v e s z bármily menyinyiségben a vad idény bármely szakában
Földmíves
K o v á c s Lajos,
Szakképzett
h^SSSÍ li gazdaságába
n,mielőbbi bt-iSpösr; jel a:
Ispánl vagy segédtiszti állást kere gazdasági-iskolát jeles síkentfegkivántatik, bogy a pályá-végzett, intelligens egyén, 5 lók gazdasági akadémiát végálló bérgazdaságban szerzel miről jó ajánlata van, állá
legmagasabb áron
növendék ökör és üsző borjakat lepctolre ajánlana!
KLEIN ÉS SPITZER iis-Czelli íereslceift.
Gazdasági
Gazdatiszt, nős, izr., gazdaságban teljesen keres.' Kitűnő1 bizonyítványok
.Czim a kiadóban.áUáat Földmives
A magyar gazdatisztek és érdötis/.tek orszagos egyesülete ajánlja a t. PES CSALÁDI LAPOK, bejel^ett^taöjail^elhel^^reí szerkeszti Dr. Tolnai Lajos, kiadja Br. Murányi- Az ez - ügyben való.ttUvilágosl-Ármin. Előfizetési árak a „Hölgyek Lapja" és a Mozögazd. és erdészettel fog" " "együtt1"" " ? Egész évre ... 6.— S b f a tosttfs'lík' tt^<,te'gd|?Z" múitv^ysz&mokii natra ingyen és bérmentve l°fég?lcs< Képes Családi Lapok
Facsemeték.
S F w K S apróbb és erősebb példányok-
kévekötelek
•A- mezőgazdaság és mezőrendőrsógről szóló 1894. évi XÍI-ik törvényezik a l a p j á n összeállított:
Pályázatí liíriktiiMv,
f/s m'm vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsoínag 200 drh-al I frt 60 kr 1000 drbot 7 frtért Ugyanily
portiókötelek
6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 vadkiviteli üzlete darab 15 forintért szállít K E C S K E M É T . utánvét mellett; úgyszinSürgönyczim: Kovács Kecskemét. tén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon
Megrendelések egyezség szerint bármikorra is elfogadtatnak.
ÁLLÁST KERESŐK,
^ Rigai lenmag
1, állattenyésztés,^ tejgaz'daSzakképzett leves uradalomlf«f bizonj
ó 'állíi^'tpraxissa1'
Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást , keresők és adók . hirdetményei vétetnek fel e. kedvezményes rovattan.
szándékozók, hogy ebbeli ajinlatukat^ BO^ kfbS T3él0g^ el- Ára portómentes küldéssel 20 k r a j e z á r . : 97: számhoz" „Ajánlat 4297l— f. é. január 15-én déli 12 .óráig benyújtsák. Figyelmeztetnek vevők, hogy fenti anyagok az
BELLÁN MÁTYÁS Bács-Cséb.
Káté az uradalmi csőszök számára.
4741
Gyökeres saőlőojtványok
Bajor ÍÜzsef államilag segélyezett szőlőojtvány telepéről Ráczálmáson. 60900. sz. rendeletben megállapított szokványminőségnek megfelelő, fajtiszta Ripária por- teendő le^. iőség: gyűjtőpénztáránál, gyi"*" ' " íely az ajánlat
dr. B A L K A Y BELA. Mindkettő CSÍIÍOS zseb. könyvalaku keménytáblábávan kötve ós 20 oldalas jegyzék-naplóval ellátva.:, ;
Ökör lalási czélra^agyon 'alkalmas, Huszágh István gazdasagában
tárában (Andrássy-ut 75.) 2 '5 kűtdés?eSköltségek V bekűldé'se
Eladó
hő 'l6 áuPeSt' 1867' deozomber Az üzletvezetöség.
gált altiszt, a gazdaság, s
üólá 1894. íii III. tünftjnirt, i végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet,
bárány, 160 drb 2
SLttabrlósághozd ^ Felsőbb^ ^
VEGYESEK, eredménynyel^végzett nős, rom. gazdaság minden ágában jártas, állattenyásztés, hizlalás, szőlő-.
Gazdasági írnok kát végzett,_ irodai nonUk-
víSg«4^á?ar^'án?Szifc
|
olajpogácsa, lisztpor és korpa Ajánlatok „Hasznos14 alatt a
mesterséges borok készítésének forgalomba hozatalának tilalmáról szóló
nynyal eladó g Nagy agy és szép gyűmölEgész birtok fákkal t a belső gazdaságit az irodai dolgok-
nád- és gyékény védőköpeny. drbjTn5fékrajcfáréttbdr.kKe^fk-
IVemesi birtok!
Törvény. Magyarázó jegyzetekkel ellátta:
Dr. Lónyay Ferencz. A r a S O Isx.
Törleszt. Ulcsön földbirtokokra.
^w
JCOT, P ondhaffel. Csekely a tiké is törlesztetik, M^beVyeg'SiUeJk
MindenMvi^ZZit&dijtLtkúldendi csakis a UUkkm, lyvi kivonat, kataszIngat lan-'és Jelzálog Forgalmi-Intézet,
1792 KÖZTELEK, 1897. DECZEMBER HO 22.
Bérszántás gőzekével. A legújabb eredeti Fowler-féle Componnd közekékkel talajmivelésre vállalkozik . 3171
W O L F F ERNŐ gözszántási vállalkozó, Budapest, Kelenföld, Fo-wler-telep.
A zalathnai kénkovand ipar r. t.
- = i „HAZAI POKROCZOK"
S Z Ő N T E G H(A áRoslély-uto Z " IV.,
kénsav- és műtrágya-gyára a t. cz. grazdaközőnscg b. Bejeimébe.
Hirdetmény.
147.487./A. I. szám
-e ujabban a zágráb-szi
ly.UÖ
Budapest,
V. k e r , Váczi
út
26
Dúsan felszerelt raktárt tart a következő kiváló minőségű, czikkekből:
Hengerelt rúd és idomvas, ™ abkmc^ —* "»s„ gerenda stb. Ti
f ú r ó cső stb.
kii*, államvasutak vonalaira szóló féláru jegy vátására jcgos; érvény 0,.k lútci'.ies.'tjsi.'. Értesítjük az érdekelteket?, hogy a m. kir. államvasulak voi idő féláru jegy váltására jogosító arczképes évi igazolványok . peage vonalra is kiterjesztett.
K á r
SCern 9tó€ert
ajánlja legjobb minőségű mindennemű
Árajánlatokkal készséggel szolgál a
= -
anagyérdemil gazdaközönség figyelmébe ajánlva! Czégiinfe a legnagyobb uradalmakés állami intézmények (mktelep) állandó szállítója! Nagyobb szükségletnél; eredeti nagyságú mintákkal szolgálunk; a székes főváros legnagyobb pokrócz telepe; gyári árak: 1 drl). közöiis. strapa pokrócz, barna alap, 2 oldalcsikkal 110/160 cm. 1-35; 125/180 cm. 1'90'; 145/190 cm. 2-60. 1 drl>. # poltr. (erős minőségű) 120/160 cm. 2-25; 140/170 cm/ 3-20; 160/190 cm. 4'30. ' 1 drl). sima szürke vagy # g j a p j u pokrócz, 120/160 cm. 2-60; 140/175 cm. 3-80; 160/190 cm. 4'95.. 1 dl'lb. u r a d a l m i pokróca, sima szürke alap, 2 kék oldalcsikkal 140/200 ölti. 4 £0; 160/210 cm. 5'20; 180/225 cm. 690/ 1 drl>. m é n t e l e p í p o k r ó c z , szürke vagy barna alap, körüskörül bordűrrel, 140/190 cm. 4'60; 160, 205 cm. 5"9Ö. 1 drl». d'iplavastagságii „ o r o s z p o k r ó c z " szürke alap, 2 kék, fekete vagy szines oldalcsikkal, 140/195 cm. 6 50; 160/200 .cm. 8'40. 1 drto. e r d é l y i hosszúszőrű pokrócz, szürke, fekete, kék, zöld vagy bordó színben, 130/160 cm. 6'80; 150/18 cm. 58'80; 160/190 cm. 10:60; 170/210 cm. 13-40; 180/230 cm. 15'50. Szoba pokróczok mtrje, apró vagy nagyobb # 120 cm. szél T45; 140 cm. 1-95; 160 cin. 2'45 ; 180 cm. 3 20; 200 cm. 385. 30 frton felüli rendelések bérmentve. Száilitás uláuvét mellett. !I!
MŰTRÁGYÁIT
Í02. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
'
i zetéki cső, sajtócső, kútcső, forrcső,
I mindennemű felszerelési tárgyak légszesz-és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk I légszeszvilágitáshoz stb. stb. Wftlr különlegességek saját gyáramból, mint: marók, MZcrSáMUlUAj dörzsárak-, csavarmetszök, fúrók, csigafúró, cső- I csavarmetsző, csővágó, csősatu stb. Árjegyzékek bérmentve és Ingyen. 4070 |
Az igazgatóság.
j MALOMIPAR
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer
rendszer.)
Budapest. VI. ker., Gyár-utcza 48. szám alatt.
Szabadalmazott Schweitzer-féle- malmaink a mezőgazdaság terén igen fon-tos ujitást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavított malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaörlésre: a gazdaságban e malmokkal szükség szerint készíthető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle ős a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnak, míg az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvényböl készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, locomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra. A Sohweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a következők:
pesség. 3. Kitűnő minőségű őrlemény. 4. Kiválóan tartós, javításra nem szoruló szerkezet. 5. Igen egyszerű kezelés. Ezen malmok beszerzését minden gaz" Részletes leírással, árjegyzékkel és felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
