15 (769.) szám.
Budapest, 1899. február hó 18
IX. Évfolyam.
KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI
LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Megjelenít miien szériái és SZODMÖB,
tfiM-c
l u d a p e s t (Köztelek.), sm küld vissza.
TÁH8UUT
AZ O M G E . K Ö Z L E M É N Y E I . Ülésnapok a Köztelken. 1899. február 18 d. u. 4 ó. OMGE. kertészeti és gyümölcstermelési bizottságán a k ülése. 1899. február 2 ) . d. u. 4 ó. A szegedi országos mezőgazdasági kiállítás igazgatóságának ülése.
Tavaszi 26-án
állatvásárok
sorrendje.
Az 1899. évi február hó 25-én és tartandó d í j a z á s s a l e g y b e k ö t ö t t
XVI. tenyészállatvásár bejelentési b a t á r i d e j e február hő 12-én járt
le. E n -
nek daczára bejelentéseket a r. bizottság e; hó 20 ig még elfogad. Állami érmek és pénzdijakon kivül értékes tiszteletdíjak is fognak kiadatni. A XII. tavaszi luxus-lóvásár márczius
hó 12.,
13. és
14-én.
A XIII. tavaszi luxus-lóvásár április hó 28., 29. és 30-ik napján tik meg a „Tattersall" istállóiban.
tarta-
Mindkét tavaszi luxus-lóvásár díjazással lesz egybekötve. Egy-egy értékes tiszteletdíj tüzetett ki a legszebben összeállított • négyes fogat, a legszebben összeállított kettős fogat és paripára. Gróf Festetits Györgynek Keszthelyen állítandó szobrára február 10-től február 16-ig adakoztak: A hódmezővásárhelyi gazd. egyI.ivén: A hódmezővásárhelyi g. e. 5'— Id. Draskóczy Lajos... ' 1'— Vékony József ... , . r — N. Kardos József ... ... ~ 1'— Lukács Imre ... — ... 1'— Kenéz Tamás és. 3 N. N ... ' V—
Mindennemű
A kecskeméti m. kir. földm.-isk. ivén : Kecskemét vidéki g. egyes. Korpona város ... ._. A Pozsonyi szőlészeti és kert szakiskola ivén: Mayer Henrik Vetter K. Pál Boronkay László Palugyay József..,' — — 33-45 Utolsó kimutatásunk ...
2387-52 2420-97
Szövetkezeti értekezlet. Kevés f o n t o s a b b és n a g y o b b jelentőségű értekezletet tartottak a Köztelek t e r m e i b e n , mint a f. h ó 16-án ott lefolyt szövetkezeti értekezlet volt. Az értekezletre az ország m i n d e n vidékének mintegy száz megjelent képviselőjét m á r n e m a szövetkezeti ügyek iránt való p u s z t a érdeklődés gyűjtötte egybe, h a n e m a z o n h a t á r o z o t t vágy, hogy o t t h o n u k b a visszatérve, az értekezlet megállapodásai alapj á n a szövetkezeti alakulások léfrejövetelét és m ű k ö d é s é t közvetlen közreműködésükkel kezdeményezzék. A szövetkezeti mozgalom h a z á n k b a n is több m i n t h ú s z é v e s m ú l t r a tekinthet vissza. E n n e k a m ú l t n a k nehézségeit és küzdelmeit csak azok a lelkes vezetők ismerik, a kik Károlyi S á n d o r gróffal a szövetkezeti mozgalmat h a z á n k b a n megindították s a kedvezőtlen viszonyok között is folyton ébrentartva, m a már b ü s z k é n tekinthelnek arra az eredm é n y r e , melyet az egész ország jobbjain a k az ügy iránt való érdeklődésétől rövid idő alatt egész teljességében mélt á n elvárhatunk. Mert a szövetkezésben van az egyedüli anyagi és erkölcsi erö, a melylyel h a z á n k gazdasági és erkölcsi reorganizácziója elérhető.
erőtakarmányok mint
finom és goromba buzakorpa, szárazmoslék,maiátacsira,olajpogácsa budapesti gyártmány, úgyszintén vidéki r e p e z e , napraforgó, tökmagpogácsa iegjhiányosabban szerezhető be
)tkez€s, mint a csekély anyagi erők h a t a l m á n a k megnövelője, hivatva v a n első s o r b a n a teljesen m a g á r a hagyott és a gazdasági liberálizmus jelszava alatt az érösebb gazdasági exisztencziák kifosztogatásának teljesen kiszolgáltatott kicsiny gazdasági exisztencziákat megvédelmezni és é r v é n y r e juttatni. Hiszen a budapesti tudományegyetem nagyérdemű és t u d ó s közgazdasági professzora, dr. Földes Béla, az értekezleten tartott b e s z é d é b e n „gazdasági kannibálizmusnak" nevezte a gazdasági liberálizmusnak a m a z elvét, a mely a különböző gazdasági erők érvényesülését teljesen s z a b a d j á r a hagyva, lehetővé tette, hogy az erősebb gazdasági exisztenczia a gyengébb kisebbet valósággal felfalhassa. Ezen gazdasági kannibálizmus hatásának megszüntetése elsősorban csakis a szövetkezetek által érhető el, a melyekben a kis erők tömörülve, sikerrel állhatnak ellent az egyes nagyobb kizsákmányolóknak és sikerrel m ű k ö d h e t n e k a szövetkezet tagjai boldogulásán. Hogy erre a gazdasági élet ter é n m e n n y i r e szükség van, azt a szövetkezeti értekezleten tartott előadások bizonyilják legjobban. Hiszen ezek szerint az értékesítés m i n d e n t e r é n és a fogyasztási anyagok beszerzése tekintetében, úgyszintén a hitelszerzésben is éppen a legkisebb gazdasági egyedek v a n n a k a legkedvezőtlenebb helyzetben és a legnagyobb m é r t é k b e n v a n n a k ezek a kis halacskák kitéve a nagy halak faláríkságának. Hogy addig, a mig ez a helyzet m e g n e m változik, a n e m z e t zömét megerősödése, mivelödése, ezzel termelőemelkedése n e m várható,
Gabonanemüek a
legelőnyösebbel! *> é r t é k e s í t h e t ő k
a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél
Mai s z á m u n k 3 1 oldal.
¥ . , Alkotmány-utcza
31.
274; egészen világos. De az is bizonyos, hogy éppen a gazdasági é s , jogi szabadság teljes uralma, mely az erösebbnek n y ú j t m i n d e n t é r e n előnyt, ezen megerősödés létesitésére n e m alkalmatos és bár r e t r o g r á d i r á n y z a t t a l vádolják is, azokat, a kik é p p e n a kis gazdasági egyedek érd e k é b e n a gazdasági szabadság bizonyos m é r t é k ű megszorítását óhajlják, a n n a k épp e n a gyengébbek védelme s z e m p o n t j á b ó l b e kell következnie. És n e m kell e n n e k a gazdasági vagy jogi szabadságol közvetlen korlátozó i n t é z k e d é s e k b e n nyilvánulnia, h a n e m elegendő, h a a gyöngébbek szövetkezeti szervezetei törvényes előn y ö k b e n és védelemben részesülnek. A n e m z e t j a v á n a k tehát elsősorban a szövetkezetekben szerveznie kell a gyönge gazdasági egyedeket, m á s o d s o r b a n ki kell küzdenie e szervezetek s z á m á r a azokat a törvényes előnyöket, amelyek az erösebb gazdasági egyedekkel s z e m b e n ellentállóbbakká és szívósabbakká teszik. De a szövetkezeti alakulásoknak az anyagi érdekek szolgálata csak egyik feladatát képezi. N e m s z a b a d feledni azt, hogy az erkölcsi czélok legalább is hasonló fontossággal és jelentőséggel birnak e tér e n . A köznép, kivált a kisbirtokos osztály, a jogi s z a b a d s á g életbelépése u t á n telj e s e n kikerült az intelligens földesúri osztály gyámsága, vezetése alól. Megszűnt a k ö z n é p és földesúr között fennállott patriarkális viszony, melynek helyébe az önzés lépett, kiölve a köznépből a n e m zet intelligens és vezető eleme iránti tiszteletet és bizalmat, e szegény és tudatlan népet a nemzetközi szoczializmus karjaiba dobva. Mekkora gazdasagi és nemzeti veszedelmet rejt ez állapot mag á b a n , azt m u t a t j á k egyrészt a mult évek mezőgazdasági m u n k á s m o z g a l m a i , a m i d ő n egész nemzedékek exisztencziáját biztosító földesurak ellen t á m a d t a m u n kásnép, m á s r é s z t bizonyítja a fővárosi ipari szoczializmus, amely a vörös intern a c i o n á l é z á s z l a j a alá esküdve, csakis a m u n k á s anyagi érdekeit igyekszik biztosítani, a nenrzeti czélok iránt n e m h o g y érdeklődést, de e g y e n e s e n ellenszenszet tanúsítván, A földbirtokososztály kezdeményezése folytán megszüntetett jogi korlátok visszaállítását senki s e m ó h a j t j a , de igenis n e m z e t ü n k jövő fejlődése érdekében k í v á n n u n k kell, hogy a földbirtokos és a k ö z n é p között fennállott, de megszűnt patriarkális viszony helyreállittassék. A k ö z n é p n e k gyermekes gondolkozását, naiv hitét, a tekintélyek iránt tanúsított tiszteletét arra kell felhasználni, h o g y olyan vezetés alá kerüljön, amely v e z e t é s a nemzeti i r á n y elveit szolgálja, amely vezetés anyagi boldogulását biztosítsa, erkölcsi és intellektuális fejlődését előmozdítsa. Mindez ismét csakis a szövetkezetek u t j á n érhető el. E szövetkezetek v a n n a k hivatva arra, hogy a becsületes gazdasági és üzleti tevékenység által a k ö z r e n d iránti bizalmat fölkeltsék, a vezetők iránti bizalmat megerősítsék, a kölcsönös érintkezés által a szellemi
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HÖ 18. h a l a d á s rugóit képezzék és közvetve kih a t á s s a l legyenek arra is, hogy a gazdasági s z a b a d s á g által kedvezményezett kiz s á k m á n y o l á s n a k erkölcsi korlátokat állítsanak. H a ' a szövetkezeti alakulásoknak anyagi és erkölcsi e r e d m é n y e i megteremnek, lehetetlen, hogy jobb, boldogabb korszak n e következzék h a z á n k r a . Mindazok tehát, akik a szövetkezeti alakulások létrejövetelének és boldogulásának bármi csekély m é r t é k b e n részesei, a j o b b kor előkészítésének m u n k á s a i . A lefolyt szövetkezeti értekezlet főjelentőségét éppen a b b a n látjuk, hogy i m m á r h a z á n k b a n is, a n n a k m i n d e n r é s z é b e n igen nagy s z á m b a n a k a d n a k tekintélyes és befolyásos férfiak, akik belátva a szövetkezetek óriási jelentőségét, ezek megvalósítására vállalkoznak. Ez a vállalkozás n e m k ö n n y ű és n e m rózsás legalább kezdetben, de h a az e r e d m é n y e k jelentkeznek, a n e h é z s é gek s z ű n n i fognak, az eszme magától hódit tért m a g á n a k s m i n t egy lavina, mely egy kis görgetegből óriásivá növekedik, mire a hegy lábához leér, ugy a szövetkezeti alakulások is, mihelyt egy vidéken meggyökerezlek, maguktól (erjednek és r o h a m o s a n növekednek. Ez a biztos tapasztalati e r e d m é n y adjon erőt és kitartást m i n d a z o k n a k , akik e téren a k ö z r e m ű k ö d é s r e m a g u k a t elszánják. Biztosak lehetnek a b b a n , hogy törekvéseiket !és n e v ü k e t az utókor hálás elismeréssel fogja említeni. Se: Z.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely KtÜHián.
Külföldi tapasztalatok a komlómi velés kőül. i. Ö Magyarországban 102 sörgyár van, a melyekben évente 1.583,338 hl. sört gyártanak. Ezen mennyiséghez 6502 q. (á 100 kg.) komló szükséges. Az idei 1898-iki termelési évbenkörülbelül 350 hektáron (615 kat. hold) adataim szerint 2678 q. termett, vagyis 3834 q.-t kell külföldről behoznunk. Ha az idei áralakulásokat tekintjük, ugy a métermázsánként elért országos árátlag 113 írt volt, A mi termésünk értéke tehát 301,484 frtot tett ki, a külföldről behozott komló értéke pedig, ha mázsánként 1/s kereskedelmi értéket hozzácsatolunk (per q. 150'66 frt), ugy a külföldnek '979,591 frtot, rossz években 1 milliót biztosan fizetünk. Helyesebben mondva, a milliót minden évben megfizeti a magyar sörgyártás, mert az a . szomorú tapasztalatunk van, hogy hazai termést direkt nem vesz a magyar sörgyáros, csak Saazon keresztül! Kérdés már most, hogy mire kell törekednünk, annyi komlót termeljünk-e, hogy a hazai fogyasztást teljesen fedezzük, vagy pedig a kvalitást emeljük. Azt vélem, maradjunk meg a középúton. Ne nagyobbítsuk a termőterületet, de igyekezzünk az eddig beültetett területen emelni a termést s feltétlenül javítsuk annak minőségét. 1898-ban a kat. holdankénti országos átlag 348 kg. volt, Erdélyben jóval szebb, 535 kg. Egyik szám olyan tehát, a melylyel meg lehetnénk elégedve.. A minőség is javítandó, mert bár 113 frtos mázsánkéiiti árral s 5 mázsás terméssel meg lehet élni, de
15. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM. ha sikerült egy pár termelőnek 7—8, sőt 10 máz'sás termést s 140—160 Jrtnyi árt elérni, nem lehetetlen, hogy más termelő is el ne érje azt. Emeljük tehát a holdankénti termést, de javítsuk is a termés minőségét. Hogy mai nap külföldön mily eszközökkel igyekeznek ezt elérni, arról a nyáron végzett külföldi tanulmányutam alkalmával tett tapasztalatom alapján a következőkben van szerencsém, beszámolni : 'I. Idehaza is, külföldön is sokféle fekvésben, talajon találtam komlós kerteket s ennek megmegfelelőleg a komlótoboz minősége és menynyisége is más és más volt. _ Bár a komló igen edzett s majd mindenütt megterem — de finom aromás komló csak megválogatott helyen nő. Délkelettől délnyugotig minden tájék kedves neki, ha szelek ellen védett szelid domboldalra kerül, a melynek talaja mélvrétegü középkötött s vízmentes. Sokan azt hiszik, hogy a jó komló csak bizonyos talajnemhez van kötve I Háromszéktől Spaltig sokféle talajon talállam komlót, de a fekvést, a külföldön mindenütt fontosabbnak tartják s magam is ugv látom, hogy ha a fent jelzett fekvés a tengerszinfelett 150—250 m. magasság között mozog, ctt finom komló terem. Ezen magasságban — tehát a dombos vidéken kiegyenlített a klima, az Alföldön szélsőséges ! Ott tavaszszal rendszeresen fokozódik a nap melege, melynek nyári erős hevét hűsíti a magas fekvés s a hegyi környezet folytán rendszeresek a nyáron oly fontos esők. Szük és szél ellen zárt völgyekben nem jár a levegő, meleg időben forró katlan, esős időben sokáigig marad hűvös, nedves. Ilyen helyen a penész, más növényi betegségek gyakoriak, a fejlődés soká tart, a tobozérés nehéz. Legjobban a középminőségü homokos vályogot kedveli a komló. II: Külföldön törvény, hogy komlót rigolozott földbe lehet ültetni. A íyukba való ültetés hatása kétséges. Bebizonyult minálunk az uj szőlők ültetésénél is! A rigolozott "földbe rakott szőlő gyönyörűen és állandóan fejlődik, a lyukba rakott csak addig, mig gyökere a gödör laza földjében halad, mihelyt az ásatlan földhöz ér, megakad egy időre a gyökérfejlődés s ennek nyomán a növény is visszamarad, így van ez a komlóval is! Nem segit azon az sem, ha a lyukba trágyát tömünk, sőt még rosszabb, mert a trágyával javított gödörbén tulbuján, de erőtlenül fejlődnek a gyökerek, a melyek az ásatlan földbe nehezen birnak behatolni. . Könnyű talajt 50 cm.-nyire, nehéz talajt -70 cm.-nyire rigolozzunk. A sovány talajt meg is kell ekkor trágyázni. A forgatott földben az első évben nagyra növeszti a gyökér tömegét, és a másodikban már toboztermésre fordítja erejét. A forgattatlan földben eltart a gyökérfejlesztés 3—4 évig is a toboztermés rovására. III. Bár .25—30 éve termelünk Magyarországon komlót, még most is tapogatódzunk az iránt, hogy mily fajtát ültessünk? Rövid a felelet, azt, amely nálunk legjobban díszlik s amely a legtöbb pénzt hozza. Előbb azonban simernünk kell klímánkat s talajunkat. A mi meleg klímánk révén leghamarább — néhol már julius végén kapunk termést. Friss anyaggal első lévén a világpiaczokon, a vevő majd^ nem biztos. Ez legyen a féleség válogatásánál a fő momentum: jó talajon ültessünk középszerű saazi és stájer fajtát, közepes talajra spaltit, auschait. Meleg fekvésben közepes" érésűt, vagy kéjeit, hideg fekvésben korai fajtát ültessünk. Dombos fekvésben inkább bőtermésüt, laposas fekvésben finom korait. Különben a legbiztosabb fajta is a harmadik év elmultával saját külön fajtánk lesz.
15. SZÁM. 9-IK
ÉVFOLYAM.
mert a komlótő gyorsan változik, aklimatizálódik. Éppen azért első évben csak kis területet ültessünk be, várjuk meg, mig a komló aklimatizálódott, addig is évről-évre figyeljük meg az egyes töveket s különösen azokat jelöljük meg, amelyek bizonyos egyenlő typust m u t a t nak, amelyeknek rendes a tobozuk, sok a komlólisztjük, amely szép aranysárga s finom a r o m á j ú . A jövő ültetésre csak az ilyen tövekről szedjünk dugványokat. IV. Egy-egy komlóskert a talajviszonyok szerint 8 — 1 2 — 1 5 évig is eltart, tehát az ültetést n e m lehet könnyelműen végezni. Ültetésre eddig a 3 - 4 rügy-koszoruval birő dugványokat használták. Ilyen eljárás melleit a beültetetett föld az első évben semmi hasznot sem. hozott, sőt a fiatal komlót r e n d e s e n ápolni, meg karózni kellett, minek következtében m á r az első évben is ad némi termést, az u g y nevezett „szűz komlót". Pedig az a gyenge fejlődő tőkének megerőltetésébe kerül. Ujabban külföldön a frissen szedett dugványokat gyökeresitik. És pedig, amint áprilisban a dugványok megszedettek, a komlóskert egyik sarkában egymástól 30 cm.-nyire eldugványozzák.
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HO
18.
Még laza talajon is elhamarkodott dolog, hogyha a dugványt csak beszurjuk a helyére; akár gyökeres, akár sima a dugvány, azt egy rendes gödörbe komposzttal kevert föld közé rendesen el kell ültetni. Laza talajon az elültetett tőkét 15 cm. földtakaróval kell b e f e d n i ; nehezebb talajon 10 cm. elég. Ha tulmélyen ültetünk, lassan fejlődnek az éves hajtások s a tavaszi kitakarás és metszés sok időbe és pénzbe kerül, ha pedig tulmagasan ültetjük, ugy az indák tavaszszal h a m a r b ú j n a k elő, gyakran elfagynak, de még nagyobb b a j az, hogy a tőke folytonosan erősbödvén, idő előtt vénül e l ; a tőke metszése, megifjitása pedig nagyon gyakran sikertelen. VI. Jelentékeny különbséget l esznek abban is a külföldön, hogy tavaszi metszéskor hány indát hagynak meg. Nálunk sablon van, mert azt találtam országszerte ritka kivétellel, hogy egy-egy tőkén két indát hagynak m e g v Pedig éppen a metszésnél lehetetlen a sablon alkalmazása. Figyelembe kell venni a talaj minőségét, a tőke erősségét, annak f a j t á j á t . A korai komló gyorsan fejlődik, rövid a
275 Tudvalévő dolog, hogy a kendernövény ugy hosszúságra, mint erősségre sem e g y e n l ő ; főként az erőssége van a kender törésénél nagy befolyással, a mennyiben a gyengébb növényszálakat, hogy azok megtöressenek, sokkal röyidebben kell törni, mint az erősebbeket, mert h a az előbbiek hosszan lesznek törve, inkább elhajlanak, mint törnek s ez által a rost tökéletlenül lesz a faanyagtól megtisztitva. A Podvinecz-féle budapesti gyár hosszú kísérletezés után egy oly törési hosszúságot határozott meg, melynél épp ugy a legerősebb, mint a leggyengébb szálak egyaránt megtöretnek s az 52. á b r á b a n bemutatott gép ehhez is van szerkesztve. A törést egy verőléczekkel ellátott dob végzi, mely a beadott kendert egy a gépben alkalmazott vasléczen eltöri. A munkás kezébe vesz egy csomó kendert, még pedig a gyökeres részt a keze között tartva és a kender vékonyabb végeit eregeti be először a gépben alkalmazott két táphenger közé. A gépben alkalmazott két henger „ közül az egyik, még pedig a felső, hintórugókon nyugvó csapágyakban fekszik ; az alsó henger pedig egy lábitóval van összeköttetésbe h o z v a ,
52. ábra. Podvinecz-féle kendertörő és tisztítógép.. Azok ott jövő tavaszig megerősödnek, gyökereket fejlesztenek úgyannyira, hogy ha a jövő áprilisban rendes helyükre kiültetjük, — a gyökereket körülvevő földgomolylyal együtt — ugy a megeredés biztos, sőt jó időjárás mellett az u j töke gyenge termést is ad. A gyökereztetés évében a rigolozott föld n e m m a r a d üresen. Beültetik burgonyával, répával vagy káposztával, ezek t e h á t jövedelmet n y ú j t a n a k ! Igaz, hogy a kapások termésével a földet némileg kigyengitjük, de tekintve azt, hogy közben rendesen kapálunk s aratás után komposzttal meghordják a földet, a gyökeres komlódugvány kitűnő helyre kerül.
V. Ültetésre s gyökereztetésre olyan komlóskertekből szedjünk dugványokat, a melyek 3—6 évesek. A fiatal kertekből került dugvány vékony, az idősebb kertekbőr került pedig kurta és fás. Egyikben sincs elegendő tápanyag egy erős tőke fejlesztésére. Ha a dugvány n e m rugalmas, hajlítható, h a n e m törik, akkor m á r kétes a megfogamzása. A dugványt a rügycsucsokkal felfelé iskolázzuk el.
tenyészideje, két indán nem sok toboz bir fejlődni. Hanem 3—4 indán ugyanannyi idő alatt kétannyi s finom termést nyerünk. A késői fajtának van ideje fejlődni, "tehát lesz elég toboztermése. Ha azonban itt is azt akarjuk, hogy a toboz finomodjék, akkor itt is czélszerü 3 indát hagyni. Ez irányban különben Spallban kísérletet végeztek s az eredmény a következő v o l t : A kétindás tövek 950 g r a m m száraz komlót adlak, mig ellenben a háromindások 1150 grammot. Csérer Lajos. (Folyt, köv.)
GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál.
melynek segélyével a két henger vagy közelebb hozható egymáshoz, vagy egymástól eltávolítható. A mint a munkás a kendert- a h e n gerek közé helyezte, megnyomja a lábitót és a táphengerek a kendert előre tolják, a mit a dob-léczei az alkalmazott vasléczen eltörnek. Ez > alatt a munkás n e m ereszti el a keze közé fogott kendercsomót, h a n e m a csomó végét tartva lasan befelé eregeti. Ha a kender a gépbe annyira belement, hogy a munkás keze m a j d n e m a két tápheuger közé ért, a lábitót e l b o c s á j t j a ; ez által a hengerek egymástól eltávolodnak és a munkás a kendert teljesen kihúzza, azt kezeiben megfordítja és most a még meg nem törött gyökeres részt töreti meg az emiitett módon.
Podvinecz-féle kendertörő és tisztitógép a kenderkikészités szolgálatában.
A letört fásrészek a z o n b a n még ilyenkor a kenderrostokon lógnak, csak részbeni eltávolítását egy fadob végzi egy másik dobbal egyetemben, és mivel e két dob különböző sebességgel forog, a fásrészeket a rostokról szépen lesimítják.
A mint a fenti' 52-ik ábra mulatja, a Podvinecz-féle gép ugy v a n készitve, hogy a törőgéppel a tiszlitó is kapcsolatba van hozva s a törővel egyidejűleg működik.
Miután az áztatott gokat. is tartalmaz, mely p o r b a n benfpglaitatijí, a lélegezve mocsárlázt
kender rothadó anyaa törésnél keletkező munkás ezen port bekaphat. E czélból
276; Podvinecz gépgyáros a dob küllőire 4 szárnyat erősített, a melyek szivó hatásuknál fogva a törési helynél végződő szivócsövön át a keletkező port beszívják és azt a gép belsejébe húzva oly helyen fújják ki, a hol az a munkásnak csekélyebb ártalmára van. Megjegyzem, hogy ily fajtájú müveleteknél a porképződés n e m kerülhető el, de mindenesetre vívmány ez is, mert a por mégsem gyakorolhat annyira káros befolyást az egészségre. Mivel a törőgépekből kikerült k e n d e r a fásrészektől még most sem tisztult meg teljesen, éppen azért utántisztitás végett ugyanazon módon, mint a törésnél a tisztitógépbe vezettetik. Ezen gépnél azonban már táphengerek nincsenek alkalmazva, mivel a m á r megtört kender kézzel eltérítve jön a gépbe és e két dob maga húzza be a kendert. A tisztítás is szintén előbb a kender egyik, azután a másik végén történik, mint a törés. Miután ezen gép használatánál a m u n k á s kezéből a kendert n e m b o c s á j t j a el, a kenderszálak nem kuszálódnak össze, azonkívül a szálak nem lesznek elszakítva, mint m á s hengerrel működő gépeknél, hol a kenderosomókon egész tisztán láthatók! a hengerovátékok behatásai. Ezen gépen törött és tisztított kender állítólag teljesen m e n t a fásrészektől, egész sima, fényes és lágy, a kóezképződés állítólag csekélyebb, mint bármely m á s hasonczélu gépnél. Megemlítésre méltó dolog még, hogy ezen Podvinecz-féle gép állítólag len és minden egyéb rostos növény feldolgozására is alkalmazható. Podvinecz gépgyáros állítása szerint az ezen gépen .tisztított kenderrel megejtett szakitási kísérletek, mely kísérletekkel a gyár most is foglalkozik, szakemberek jelenlétéb e n bizonyították volna be, hogy az ilyen gépen tört kender ellenállása sokkal nagyobb volt, mint akármelyik m á s gépen kezelt kenderé. E kender törő- és tisztítógép üzeméhez 4 férfi- és 1 nőmunkás szükséges, hajtóerőnek mintegy 2 lóerő. Munkaképessége a munkások gyakorlottságához képest naponkint 350—450 klgr. H a j t á s á r a legelőnyösebb egy mozgony, melynek f ű t é s é r e — egyéb fűtési anyagot megtakarítva, az előálló pozdorja bőven elegendő. A gőzhajtás a kendertörés m u n k á j á n á l használatban lévő gépeknél azért a legelőnyösebb, mert j á r á s a egyenletes s éppen ez oknál fogva még kevesebb kerül a feldolgozott kenderből kóczba. Köztudomásu, hogy magyar találmányú kendertörő- és tisztitógépek a legutóbbi évtizedekig sem állottak a magyar gazdaközönség rendelkezésére, a miért Podvinecz és Heislér budapesti czéget minden esetre elismerés illeti.*) -— S ha ezen gépek tényleg megfelelnek a czélnak, igen kívánatos lenne, hogy n e v e z e t t gyárosok ezeket a legközelebbi szegedi gazdasági kiállításon be is mutatnák, még pedig kísérleteik beigazolása czóljából üzemben.**) Mivel pedig a szócziálizmus az Alföldön terjed s mivel a kendertermelés nagyobbfoku felkarolása tényleg ennek nagymérvű ellensúlyozására szolgálna, nagyon is kívánatos lenne, hogy az alföldi kendertermelők a kendertörő és tisztitógépek bemutatása után egy nagyobb értekezletet t a r t a n á n a k a czélból, hogy közösen megbeszélhetnék mindazon dolgokat, a melyek a siker biztosítása, de különösen vidéki kendertermelő, áztatok és kikészítő telepeknek szövetkezeti uton való létesítése tekintetében szükségeseknek vélnének. Ezen Podvinecz és Heisler-féle gépek, ha a géperseny alkalmával tényleg beváltanának,
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HÖ
18.
kisebb szövetkezetek részére feltétlenül beszerzésre méltóknak lehetnének jelezhetők s ily esetben, mint e téren úttörő magyar gyárosok számithatnának is gépjük nagyobb kelendőségére. Hogy a földmivelésügyi m. kir. minisztérium m á r rég foglalkozik a kendertermelésnek nagyobbmérvü felkarolásán, azt mindn y á j a n tudjuk s ezt a m a g y a r kender meg is érdemli, mert köztudomásu az, h a a magyar kender okszerű áztatás ős kikészítésen menne keresztül, nálánál kedveltebb és keresettebb nyersanyag alig lenne az egész világpiaczon. — De mindhiába a földmivelésügyi kormányzatnak eme nemes törekvése, ha a magyar gazdatársadalom magáról e tekintetben életjelt n e m ád, mert e nélkül a leghathatósabb támogatás is végeredményben meddő m a r a d . Ha tehát azt akarjuk, hogy a nagy Magyaralföld gazdasági irányzata eme hathatósabban felkarolható termeivény érdekében bizonyos mértékben megváltozzék, továbbá hogy ezen termelés fejlesztése következetesen az alföldi báziiparnak vesse meg alapját, sőt a mi fő, a szócziálizmus terjedése ellen egyik mentőeszköz gyanánt szolgáljon. Szegeden, mint m o n d h a t n i a hazai kendertermés középpontján az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hathatós támogatásával nagyon is nyélbe lehetne ütni egy e szakba vágó gépbemutatást és annak végeztével egy országos kendertermelősi értekezletet. Hogy ezt az Országos Magyar Gazdasági Egyesület is tervezi, arról meg vagyok győződve, mert mondhatom ennél égetőbb kérdés a z Alföldre nézve alig lesz. •Berger Károly Lajos.
Az államosított állategészségügy. Az állategészségügy államosításáról szóló törvényjavaslatot, a „Köztelek" 10. számában egész terjedelmében közöltük s általános szempontokból méltattuk is. Tekintve azonban azt a nagyífontosságot, amelyet az állatorvosi szolgálat államosítása mezőgazdaságunkra gyakorolni hivatva van, szükségesnék tartjuk részletesen is foglalkozni a törvényjavaslat-tervezettel, kiemelve annak nagyobb horderejű intézkedéseit. Az összes érdekeltség m á r régóta sürgeti az állategészségügyi szolgálat államosítását, és méltán, mert egyrészt az állatállományunkban fekvő óriási vagyon megóvása, másrészt állatértékesitésünk, főleg kivitelünk biztosításának alapfeltétele az egységes alapon s olyatén módon rendezett állategészségügy, amely kellő biztosítékot és megnyugvást nyújthat magunknak s az importáló államoknak is. Hogy az ily szervezés mennyire szükséges, azt maga a törvényjavaslat-tervezet indokolása bizonyítja leginkább, fölsorolván azon számos hiányokat és bajokat, amelyeket az állategészségügyi közszolgálat eddigi rendezetlensége m a g a után vont s amelyeknek megszüntetése egyedül az állatorvosi közszolgálat állomositása által válik lehetővé. Az állategészségügyi szolgálat mai szervezetének egyik legnagyobb hibája az állatorvosok aránytalan eloszlása az egyes körzetekben. Ezidőszerint az ország 63 vármegyéjében és ezen vármegyék 409 j á r á s á b a n mindössze 217 törvényhatósági és járási állatorvos látja el az állatorvosi szakszolgálatot; ezzel szemben pedig 25 törvényhatósági jogú városban 117 állatOrvos működik. Az állatorvosok ezen kedvezőtlen területi megoszlásának következménye azután az, hogy vannak egyes vármegyék, pl. Árva, Liptó, Túrócz, ü g o c s a , amelyeknek egész területén egy, mondd egy állatorvos látja el az állatorvosi szakszolgálatot.
Hogy ily körülmények között az állategész*) Tudtommal Luft Károlynak van szabadalma . ségügyi szolgálat kellő ellátásáról szó sem lehet, az bővebb indokolásra n e m szorul és m á r kendértörő gépre. Ez is magyar találmány. Rovatvezető. m a g á b a n véve ez a körülmény is múlhatatlanul " ) El is várjuk, hogy a gépeket be fogják mu- szükségessé teszi, hogy az egységes szervezés révén ez a hiányosság megszüntettessék. tatni, Szerk.
15.
S Z Á M . 9-1K
ÉVFOLYAM.
De ez csak egyik, leginkább szembeszökő hiányossága a jelenlegi szervezetnek, amelynek természetes következménye jelenlegi állategészségügyi állapotaink számtalan hiányossága. A most készült törvényjavaslat-tervezet véleményünk szerint igen czélszerüen oldja meg az állategészségügy államosításának kérdését. Ennek értelmében az állatorvosi közszolgálatot törvényhatóságokban,"városokban és községekben állami állatorvosok látják e l ; vagyis az állategészségügyi szakszolgálat olymódon szerveztetik, hogy az annak ügykörébe eső teendőket az állam szolgálatában álló, a kormánynak közvetlenül alárendelt állatorvosok látják el. A szervezésnek ez a módja azonban nem z á r j a ki a privát, azaz nem állami szolgálatban álló állatorvosok működését, sőt a törvényhatósági városok és községeknek a jövőben is f e n m a r a d az a joguk, illetve kötelezettségük, hogy szorosan vett helyi állategészségügyi, vagy állattenyésztési ős az ezzel kapcsolatos teendőikellátására külön állatorvosokat alkalmazzanak. Á törvényjavaslat alapelve tehát az, hogy az állategészségügyi rendészet országos jelentőségű és vonatkozású teendőit kizárólag állami állatorvosok látják el, mig a szorosan vett helyi állategészségügyi teendők végzésére a helyi hatóságok is alkalmazhatnak, illetve tartoznak külön helyhatósági állatorvosokat alkalmazni. Ez egy igen fontos és helyes intézkedés, mert pl. egyes nagyobb várokokban, hol nagyforgalmu állatvásárok tartatnak, hol nagyobbmérvü a húsfogyasztás, avagy hol külön állattenyésztési telepek,- vagy külön állati hullafeldolgozó telepek vannak, vagy létesíttetni fognak, olt ezen helyi teendők, illetve intézmenyek ellátása s szigorú ellenőrzése feltétlenül szükséges, s ily helyeken. tényleg szüksége forog fen oly állatorvosok alkalmazásának, akik elsősorban e feladatokat végezzék, de emellett egyúttal magángyakorlattal is. foglalkozhassanak, a n é l k ü l , hogy az állategészségügy-rendészet körébe eső föladatok végzésével terhelve legyenek. Ezzel szemben viszont igen helyes intézkedése a törvénynek az, hogy a közszolgálatot végző állatorvosoknak magángyakorlata, kikre egyébként is igen sok és fontos föladatok teljesítésének kötelezettsége hárul, törvényileg, illetve rendeletileg lesz szabályozva s nagyon kívánatos is, hogy ez a minimumra redukáltassék, különösen az első időben, amikor az állatorvosok elégtelen száma miatt az egyesekre amúgy is tul sok teendő fog hárulni. Az álletegészségügyi szolgálat teendőit legalsóbb fokon a kerületi állami állatorvosok fogják teljesíteni, akik szakközegei lesznek az elsőfokú állategészségügyi hatóságának (nagy- és kisközségekben: [a főszolgabíró, rendezett tanácsú városokban : a polgármester, törvényhatosági i o g u városokban: a rendőrkapitány, a székesfővárosban: a'kerületi előljáró) és szaktanácsadói a községeknek állategészségügyi ügyekben. Ezek végzik a tulajdonképpeni állatorvosi szolgálatot, nevezetesen az évenkinli állatösszeirás alkalmával megvizsgálják az állatok egészségügyi állapotát, végrehajiják a hatóságilag elrendelt fertőtlenítést és ojtásokat, felügyelnek a vásárterekre köz- ős magán vágóhidakra, gyepmesteri telepekre, mészárosok és m a r h a kereskedők üzlettelepeire, hizlalók, tehenészetek, állalrakodókra, ellenőrzik a marhalevélkeresők és törzskönyvvezetők működését, teljesitik a kerületükben levő vasúti vagy hajóállomásokon szállított állatok vizsgálatát, felügyelnek a köztenyésztésre használt apaállatokra, székhelyükön és az attól két kilométernél távolabbra nem eső községekben teljesitik a vágatási szemlét. Közreműködnek a községek á l t a l beszerzendő apaállatok megvásárlásánál, ellenőrzik az abraktakarmányokat forgalomba hozó kereskedők üzlethelyiségeit stb. stb. Kirendelés esetén hivatalból tagjai a mezőgazdasági bizottságnak és a lóavató-bizottságnak. A kerületi
állami állatorvosok felett
az
15. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. állategészségügyi főnökök állanak, akik szakközegei a másodfokú hatóságnak (nagy- és kisközségekben, rendezett tanácsú városokban: az alispán, törvényhatósági j. városokban és a székesfővárosban: a városi tanács). Ezeknek feladata elsősorban a kerületi állatorvosok működését ellenőrizni. Kötelességük továbbá nyilvántartani a törvényhatóság területén felmerült i agadós betegségeket, javaslatot tenni a másodfokú hatóságnak a járványok és ragadós betegségek megelőzésére alkalmas intézkedése-, ket illetőleg; ők teljesitik gyanús megbetegülési vagy elhullási esetekben a felülvizsgálatot, nyilvántartják a törvényhatóság területén letelepülő állatorvosokat. Hivatalból tagjai az illető törvényhatóság mezőgazdasági bizottságának. Az állategészségügyi viszonyokról havonta jelentést lenni kötelesek a közigazgatási bizottságnak. Mindezek fölött állanak az állategészségügyi felügyelök, akik az összes kerületi állatorvosok, állategészségügyi főnökök s a belépő állomások vezetői felett a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolják és akik közvetlenül a földmivelésügyi miniszter - hatósága alá vannak rendelve. Hazánk területi állattenyésztési, valamint állatforgalmi viszonyai figyelembevételévél a törvénytervezet' 7 állategészségügyi felügyelői kerületre osztja az országot, amelyek élén egyegy állategészségügyi felügyelő fog állani. A 7 kerület 88 törvényhatóságra osztatik, ugyanannyi állategészségügyi főnök vezetése alatt. A szakszolgálatnak legalsóbb fokón való teljesítésére pedig 750 kerületi állami állatorvosi állás" fog szervéztetni. Ez a szervezet ván hivatva teljesíteni az egészségügyi szolgálalöt és föltéve, hogy a szükséges szakérők rendelkezésére fognak állani, remélhető, hogy e tagolásban a reáháramló föladatokat kellőén teljesíteni 1 képes is lesz. Egyelőre azonban a szükséges előképzettséggel biró egyének hiánya miatt az állatorvosi szolgálat ilyetén módon való szervezése nem lesz lehetséges: a miniszter kijelentése szerint egy évtized leforgása alatt lesz csak a szükséges létszám kiegészíthető. Ennek a szervezetnek kiegészítéséül intézkedés foglaltatik a törvénytervezetben arra nézve, hogy a földmivelésügyi miniszter fölhatalmaztassék egyes nagyobb és fontosabb állathizlaló és állattenyésztő telepeken vagy piaczokon oly nagyobb állami állategészségügyi hivatalok szervezésére, amilyenek ezidőszerint Kőbányán és Győrött állanak fenn. Ily szűkebb területre -terjedő piaczok létesítését különösen a sertésvész fellépte óta a gazdaközönség sok izben sürgette. E piaczok kivitelünk akadálytalan lebonyolításának egyik előfeltételét képezik, miután ezek teljesen megbízható és kifogástalan állategészségügyrendőri felügyelet alá vonhatók. Egyes nagyobb városok szinte vetélkedtek abban, hogy ily piaczok létesítésére engedélyt nyerhessenek, s kivitelünk biztosítása érdekében föltétlenül szükségesnek kell tartanunk, hogy e hivatalok szervezésére, ahol ezt a viszonyok és körülmények megengedik, illetve indokolják, a miniszter fölhatalmaztassék. Az állategészségügyi szakkérdések tudományos tárgyalására a törvény-tervezet egy országos állategészségügyi tanács létesítését kontemplálja. Ez helyes dolog, csak azt nem. értjük, hogy kikből fog megalkottatni az állategészségügyi tanács, mert a törvényjavaslat indokolása szerint specziális szakkérdésekben eddig a miniszter az állatorvosi akadémia tanárainak véleményét szokta volt kikérni, de mert az akadémiai tanári testületnek ily foglalkoztatása a miniszter véleménye szerint ellenkezik annak tulajdonképpeni czéljával: az oktatással — ezért az akadémia tanárait ezekkel a föladatokkal a jövőben megterhelni nem kívánja. Ez esetben, t. i. ha az állatorvosi akadémia tanárai az állategészségügyi tanácsba nem.
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HO 18. fognak belevonatni, akkor valóban nem tudjuk, hogy kik lesznek azok az elismert nevü szakférfiak, akik a szakkérdések tudományos tárgyalására hivatva vannak. Igen nagyjelentőségűnek tartjuk a törvénytervezet negyedik paragrafusában foglalt azon intézkedést, hogy a törvényhatósági joggal fölruházott és a rendezett tanácsú városok, illetőleg azok külön elsőfokú halósággal biró kerületei valamint a nagyobb terjedelmű, állattenyésztéssel'vagy állatforgalommal biró községek, helyek és állomások a jövőben önmagukban fognak egy-egy állatorvosi kerületet képezni. Nagyjelentőségű ez az intézkedés azért, mert hiszen mindnyájunk élénk emlékezetében vannak azok az esetek, amikor állatjárványok fellépte alkalmával oly kerületek is zárlat alá vétettek, amelyeknek igen sok esetben csak egy kis körzete volt inficziálva, de mert egy közigazgatási területet képeztek, a zárlat az egész területre rendeltetett el. Hogy ez. az eljárás mily forgalmi mizériákat idézett elő, azt mindnyájan tudjuk. Áusztria az odairányuló kivitelünket éppen ezen az alapon tetszése szerint korlátozhatta, mert ha valamely vármegye területén csak egy községben is valamely ragály os betegség, mondjuk száj- és körömfájás fellépett, — az eseteben ha érdeke ugy kívánta, — az egész vármegyét zár alá helyezte és ,a beviteltől eltiltotta, még az esetben is, ha pl. a vármegye legszélén fekvő községben lépett föl a baj és a többi községek egészen vészmentesek voltak. Ennek az abuzusnak fogja elejét venni a (örvény azáltal, hogy kisebb területre terjedő önálló állatorvosi kerületeket létesít, amelyekben ha netalán valamely járvány lépne fel, az,esetben csakis a kisebb közigazgatási egységnek a járvány által tényleg érintett és külön állatorvosi kerületet képező része lesz zárlat alá vehető, mig a közigazgatási terület többi része a zárlat által nem érintetik. Amint emiitettük, maga a földmivelésügyi miniszter a törvényjavaslat indokolásában elismeri az állatégészségügy jelen szervezetének nagyfokú, rendezetlenségét és hangsúlyozza, hogy az állatorvosi közszolgálat államosítása még áldozatok árán is keresztülviendő. Ezt a fölfogást valljuk mindannyian, s mindenki kell, hogy természetesnek tartsa azt, miszerint állategészségügyünk érdekében az államnak a szükséges áldozatokat meghoznia kötelesége. De hát erre a nagy jelentőségű ezélra nálunk az államnak pénze nincs, s az államosítás oly módon fog keresztülvitetni, hogy az azzal járó költségeket, a községek és a gazdaközönség lesz kénytelen viselni. Kétségtelen, hogy az állategészségügy államosítása nagy gazdasági előnyöket biztosit az egyeseknek ugy mint a köznek, s az áldozatok, amelyeket ezek érdekében a gazdáknak viselniök fog kelleni, csekélyek: — mindazonáltal jellemző a mai állapotainkra az, hogy közgazdasági életünk egy ily fontos \ szükségletére az államháztartásban fedezet nincs, — s erre az állam áldozni semmit sem hajlandó. Az ál'átégészségügy államosításával járó költségeket a kormány olymódon teremti elő, hogy a községi és városi helyi hatóságok köteleztetnek azon összegek egy részét, melyet eddig állatorvosaik javadalmazására fizettek, az. államkincstár kiadási többletének appasztására fordítani, (maximálisan 50%-ig.) Ezenkívül felemeltetik a marhalevelek bélyegilletéke. Végül. pedig a marharakodó állomásokon teljesített vizsgálatok dija és azon rendőri büntetéspénzek, amelyek eddig felerészben a községeket illették, jövőre, egészben az állatorvosi közszolgálat államosításával járó költségek fedezésére fognak fordíttatni. Elvégre is nem lehet szó az érdekeltség nagyobbmérvü meglerheltetéséről s ezt az áldozatot kétségkívül szívesen fogják meghozni a várható nagy előnyök fejében ugy a községek, mint a közvetlenül érdekelt állattenyésztők, de
277
a megoldásnak ez a módja több mint jellemző közállapotainkra. Bajnak kell tartanunk, hogy nem állanak rendelkezésre a szükséges szakemberek s igy a törvénytervezet által kontemplált status nem lesz szervezhető. Állategészségügyünk rendezése pedig sürgős föladat, mert kereskedelmi szerződéseink és állalegészségügyi egyezményeink lejártától már csak rövid néhány év választ el s ha addig nem leszünk képesek azt ugy szervezni, hogy a külföld kellő garancziát lásson állategészségügyi intézményeinkben, akkor hoszszu évek sorára elvesztjük azokat az előnyöket, melyeket ellenesetben kivívhatunk. Az előbbiekben vázoltukatörvényjavaslat legfontosabb intézkedéseit. Gazdai szempontból teljesen megfelelőnek kell elismernünk az állategészségügy államosításának tervbevett megoldási módját. Azt hiszszük azonban, hogy maguknak az állatorvosoknak egy és más tekintetben lesznek és lehetnek is kifogásaik a törvénytervezet ellen, mert az előléptetési viszonyok egyrészt reájuk , nézve kedvezőtlenek, másrészt az államosítás révén ők jelentékeny mellékkeresetet vesztenek el. Miután pedig a szolgálat kifogástalan teljesítése csakis az esetben remélhető, ha azt egy helyzetével teljesen megelégedett és anyagilag jól szituált állatorvosi kar végzi, szükségesnek tartanók, ha a javadalmazás tekintetében az állatorvosi kar, veszendőbemenő eddigi jövedelmeiért lehetőleg rekompenzáItatnék, ami annyival inkább kívánatos és lehető, mert az államnak az államosítás egy krajczárjába sem kerül és ezért legalább az állatorvosok megfelelő javadalmazását kellene, hogy föladatának tartsa. . Jeszenszky Pál.
KÜLFÖLDI SZEMLE. Francziaország. A mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatások. A franczia száksajtó ezidőszerint veszi szemle alá azon törvényes intézkedéseket, melyek a most folyó évtizedben, mint a mezőgazdaság védelmezői lettek életbeléptetve s megelégedéssel konstatálja, miszerint a gazdák érdekében sok tétetett. A többi közül a gyakorlatban főleg az 1897-ik év deczember 13-án hozott CWewas-törvény ismertetett el üdvösnek, mely a kormánynak megadja azt a jogot, hogy szükség esetén a vámtarifa emelését czélzó törvényjavaslatot rendeletileg azonnal életbeléptesse. A kozmopolita spekuláczió cselvetéseinek vetnek azzal gátat, melyek főleg abban nyilvánultak, hogy a tarifaemelési hirekre óriás mennyiségű gabonát vásároltak össze, hogy az árak mesterséges emelése eléressék ; a kormány által czélzott mezőgazdasági válság megelőzése ezáltal lehetetlenné lőn téve. Azóta, mint szemlénkben emiitettük is, a Cadenas törvény alkalmazását is lelte már s a tisztességes kereskedelem s a termelők mégis óvattak általa a válsággal fenyegető óriási áringadozástól. Az 1896-ik évi január 16 án hozott törvény meg előírta, miszerint a hadsereg szükségletét képező húskonzervek előállítására csakis a hazai termelők által produkált vágómarha használtassák. Először azt hitték,' miszerint a hazai termelés nem lesz képes elég húst szállítani, ám most a törvény 3-ik évi alkalmazása után a konzervgyártásban egyetlen egyszer sem nyilvánultak zavarok. A törvény tehát az összes hazai tenyésztők tetszését birja. A boritaladó törlése embriókorát éli. Egy év múlva talán életbelép s tán sikerülni fog a termelők érdekeit a fogyasztókéval harmóniába hozni. Az 1894-ik évben hozott borhamisítást tiltó törvény a négy év alatt valóban nélkülözhetlennek bizonyult ; csakhogy az a kérdés, a legújabban az olaszokkal kötött kereskedelmi egyezmény váljon nem lesz-e a termelökre nézve végzetessé, mert mig az olasz bor
278; franczia területről száműzve volt, könnyű volt az ellenőrzés gyakorlása is, mi lesz már most ezután, midőn a borházasitásra annyira alkalmas olasz borok fogják a piaczot ellepni? Az 1897-ik évi deczember 16-án hozott törvény a denaturált szesz forgalombahozását könnyíti, amennyiben a tiszta szesznek adóját hektoliterenkint 3 frankra szállítja le. De mióta köztudomásra jutott, hogy Németországban a denaturált alkohol alkalmazása éppen azért lett oly általános, mert adója a minimumra lett redukálva, komolyan törekednek a denaturált szesz teljes adómentességét kimondatni. A mezőrendőrségi törvény még ezen ülés folyama alatt nyeri alkotása befejezését. A betétszerkesztés befejezése , már azért is van sürgetve, hogy a földadó kivetése méltányos alapon történjék. Az avval járó kiadások 40%-át az , állam viseli, ugyanannyit vállalt magára a megye, következésképp a község a telekkönyvrendezésben esak ötödrészét viseli a tehernek. A telekkönyv rendezetlenségének tulajdonitható a tagositatlan birtokok aránytalan súlyos adóztatása. Igaz, hogy-az 1897-ik évi julius 21-én hozott törvény értelmében, éppen a tagositatlan birtokoknak nyújtatott 25 millió franknyi adóelengedés, de az csak első lépés arra, hogy a mezőgazdaság oly adózásnak vettessék alá, mely jövedelmével arányban is áll. Azt segélyezendő, alkottatott meg 1898 julius 18-án a Warrant törvény, mely a gazdánál hagyott terményre nyújt olcsó kölesönt s hogy végre a mezőgazdaság, a kereskedelem s iparral egy színvonalra hozassék, szervezte az állami gazdasági hitelt s állította fel a a kerületi bankokat, melyeknek fiókjai a Icölcsönösség elvén működnek. Mindezen intézkedések élénk világot vetnek arra a mozgalomra, mely most a franczia mezőgazdaságot jellegzi. A beavatottak hiszik, hogy a szakadatlan ameliorácziók a közeljövőben nem remélt boldogulás kútforrása lesznek.
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HÖ 18. rezsije is jelentékenyen nagyobb. Most belátják, hogy a gazdaság dolgában az a nyereséges, ha kevesebbet is, de olcsón lehet produkálni. Olaszország. A czukorgyártás jövője. A czukorgyártás ipara az országban ezidöszerint még csak gyermekkorát éli. Pedig az olasz kormány már régóta akarta a czukorgyártást meghonosítani. 1836-ban Cavour gróf rendelete folytán Piemontban építettek állami' czukorgyárat, dehát az akkori tökéletlen teknikai berendezés mellett, az előállított czukor drágább lett, mintha az Indiákból hozták volna. A czukorgyár megbukott tehát. 1870-ben az olasz kormány a királyság számos részében czukorrépatermelési kísérleti állomásokát állitat fel, melyek még a legdélibb vidékeken is okadatolttá teszik a czukorrépa termelését. Hivatalos jélentések igy szólnak : a czukorrépának hektáronkénti termésé átlagban 40 tonnát tesz ki. A répa czükortartalma minden esetben 10%-on felüli volt, némely esetben a 14°/o-ot is fölümulta. Az éghajlat s talaj oly mérvben nem segítik elő az alkalikus sók képződését, hogy azok által a ezukorkiválasztás zavartatva lenne. Az 1882-ik évtől kezdve a kormány minden lehető módon igyekezett a czukorrépatermelést elősegíteni, a mennyiben rendeztetett termelési versenyeket s a termelést ismertető füzeteket s vetőmagvat ingyen osztatott szét. A kormány egy szóval semmit sem mulasztott el a czukorrépatermelést népszerűsítendő s ennek daczára nem mutatkozott várva várt haladás. Az arezzói (Toscana), amegni (Róma) s rieti (Umbra) czukorgyárak egymásután csukják kapuikat. A balsiker azonban nem bátortalanitja el a vállalkozókat, a legutóbbi hirek szerint Cesena, Cremona, Modena, PiacZensa s Avellino táján épülnek modern czukorgyárak, melyek az alapitáshoz szükséges tőkét kivétel nélkül a genuai „Societa italiana per la industria degli zuccheri" társulattól nyerik, mely négy millió lírával alapult részvénytársaság. Most van alakulóban a „ Societa Lombardamely ugyancsak a czukorrépatermelést s czukorgyártás emelést tűzte ki czéljául. A meglevő czukorgyárak ezidöszerint 16,000 tonnát produkálnak. Hogy az ország szükséglete fedeztessék, erre nézve 68,000 tonnát kellene gyártani. A mint látjuk, egy egész sereg czukorgyár alakulására van hely s alkalom Olaszországban. Minden jel oda mutat, hogy az olaszok függetleníteni akarják magukat a külföldi czukorimport alól.
Erre nézve azonban az is szükséges, hogy a gazda érdekeit csak oly éber figyelemmel védje, mint ahogy azt eddig tette. A gazdák igen helyesen, bebizonyították, hogy a maguk erejében biznak, de nem szabad azt sem felejteniük, hogy az állam szakadatlan támogatására is szükségük van. A mezőgazdasági részvénytársaságok bukása. Ugy a gyakorlati életben, mint a szaksajtóban mihdsürübben * felmerül az a vélemény, hogy a mezőgazdaságot a részvénytársaságok tőkéjével s igazgatásával emeljék az intenzivitás magasabb fokára. Az elmélet sokak előtt csábitónak tűnik fel, ám egy pár „mezőgazdasági részvénytársaság"-nak közelebbi bukása azt bizonyítja, hogy az ily vállalatok nem boldogulhatnak. A részvénytársaság tagjai befektetett tőkéjük után kamatot s dividendát akarnak LEVÉLSZEKRÉNY látni. A vállalat pénze természetesen az élő s holt leltárba, beruházásba, forgótőkébe van fektetve. Ám a mezőgazdasági üzem folytatására Kérdés. egész hivatalnokapparátust kell tartani, mely a pénzintézeteknél szokásos pentossággal tudjon 71. kérdés. Két tehenem van gőbölyeim beszámolni a legcsekélyebb dologról is. A vál- közölt, a melyek már 4 hónapja, hogy híznak. lalat napi biztosainak napi dij fizetődik, egy- Számitásom szerint e hó utolján kell nekik szóval a részvényvállalat kiadásának se | szere, megelleni ős márczius utolján szeretném őket se száma nincs. A gazda, ki maga műveli a többi gőbölylyel elszállítani. Kérdem, miföldjét — kitűnőén is gazdálkodik — ugyan- képpen lehetne a fentnevezett tehenektől a csak kell, hogy , össze is szedje legjobb tudását, tejet elapasztani ugy, hogy rendes súlyúkból eredményt felmutatandó, pedig idegen hivatal- sokat ne veszítsenek ? D. Gy. nok-kar csak nem fáradozhat ugyanazon buz72. kérdés. Mi előnyösebb ? Fejős tehegalommal, mint a birtokos maga! Ezeknek az nekkel külön etetni száraz szecskát (a/5 here, okoknak tulaj donitható, hogy azok a mező- 4/5 polyva) és külön a fejéshez tiszta burgundi gazdasági részvénytársaságok, melyek ezideig répát; vagy pedig az egészet 24 órával az meg nem buktak, ugy menekülnek a csávából, etetés előtt összekeverve, páczolva etetni? hogy nyakra-főre adogatják bérbe uradalmaikat. i f j . K. Elég furcsa eset gyanánt jelenthető, hogy a 73. kérdés. Egy szaklapban a követkebérbeadással boldogult a társaság s a bérlő zőket olvasom: „Szükségesnek mutatkozik, szinte zöldágra vergődött. hogy a leölt baromfiak szállítása után kedvezMost a franczia közgazdasági kapaczitások mények, vagyis refa/ccziák nyújtassanak; igaz e frappans, de nagyon könnyen érthető esetek ugyan, hogy az államvasutak most is nyújtatárgyalásával vannak elfoglalva. nak refakcziákat, de ezeket nem a kis embeVégre mégis rájönnek a dolog nyitjára: rek, hanem csakis a nagy szállítási részvényA pénzintézet intézősőge többet termelhet társaságok élvezik s igy ők, daczára annak, hektáronkint, mint a birtokos maga — ám a hogy közvetlen üzletet nem köthetnek, hanem
15.
SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.
csakis a kereskedők szállítmányait közvetítik, illetve a szállítóleveleken csakis a nevük szerepel, igy zsebrevágják a kiskereskedőket, azokat, kiknek legnagyobb szükségük volna a támogatásra * Miután szeretném tudni, hogy e tekintetben milyen rendeletek és szabályok állnak fenn s csakugyan áll-e az, hogy a kiskereskedők refakcziákban nem részesülhetnek, felkérem tisztelt szerkesztő urat, szíveskedjék becses lapjában az ügy érdekében is ríekem felvilágosítást adni. Eger. J)r. D. B.
Felelet. Leellő liizó tehenek tejének elapasztása. {Felélet a 71-ik kérdésre.) Kérdésttevő . bizonyára oly szerre vagy eljárásrk gondol, amelylyel a tejelést egy csapással meg lehet akasztani. Ilyen pedig nincs. Még azok a szerek is, melyek a tej fokonkénti elapasztására ajánltatnak, nagyon problematikus értékűek. Legindokoltabb eljárás azért az, amelyet fejésre nem használt háziállataink tejének elapaszlásánál követünk. Állhat tehát ez a kérdéses esetben abban, hogy a hízóban álló és febr. végén leellő két tehénből a borjukkal egyáltalán nem szopat, hanem tőgyükből felületesen, az izgatást kerülve eleinte naponta kétszer, majd egyszer, aztán csak 2—3 napban egyszer fejeti ki a tejet, tejmirigyüket folytonosan hideg vizbe áztatott kendőkkel borogattatván. E fejéseket ugy kell eszközölni, hogy általuk csak a tőgy tulerős megduzzadása kerültessék ki s tejnyerés egyátalán ne czéloztassék. Valószínű különben, hogy a hízott individuumoknál bő tejelés meg nem indul és a további hizás folytán csakhamar apadás ős végleges beszünés következik minden beavatkozás nélkül is, de még inkább a mondott beavatkozásra. , Mi. Etetés fejés alatt. {Felélet a 72-ik kérdésre) Mindennemű szecskát, polyvát, töreket jobban kihasználandó, abrak- és más takarmányokkal keverten szokás etetni. A jobb kihasználás végett etesse hát a répát kérdésttevő is szecskával keverten, mórt hogy a répát külön nyújtani előnyösebb, arra nincs bizonyító kísérlet. Ugy látszik azonban a kérdésből, hogy a fejés végrehajtására és a tejhozamra nézve gondolja kérdésttevő előnyösebbnek azt, hogy a répa a fejés alatti időben külön nyujtassék. , Ha a tehenek szoktatva vannak arra, hogy evés közben fejessenek, ugy indokölt lehet az ízletes répának külön nyújtása a fejési időben. De ez .a szoktatás feltétlenül hibás. : Az evő állatokat akár'feféssel, akár almozással, vagy takarítással zavarni hátrányos, mert a takarmány szétszóródás folytán pocsékolódik, a zavart állat tökéletlenebbül rág s rosszabbul nyálazza be a tápszereket, igy az eleségek kiha ználása is tökéletlenebb. Sajnos, : a fejés alatti evéshez szokott állatnál, ha a tápszer-nyújtást beszüntetjük, a fejősben, tejleadásban mutatkozhatnak kalamitások. Ha tehát ez az eset, ugy — bár külön időbe és tehát pénzbe kerül a répának külön időben s nem egyszerre való etetése — alig lehet elkerülni a külön nyújtást, bár nincs kizárva az sem, hogy a szecskával kevert répa adása esetén is kívánatos módon és er'édménynyel mehet végbe a fejés. ri. Vasúti refakcziák. {Felelet a 73. kérdésre.) Az 1899. év folyamára a m. kir. államvasutak gyorsáruként ' szállítandó élő és leölt baromfi, friss főzelék, gyümölcs, leölt vad és vajküldemények után magyar állomásokról Bécsbe rovatolás utján a mérsékelt gyorsáru-díjtétel helyett a teherárukra érvényes II. osztály díjtételét engedélyezte. A kedvezmény nagysága a rendes viteldíjhoz viszonyítva 16% és mindenki által igényhevehető.
15. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HO 18.
Ausztria egyéb állomásaira ugyanezen képzöt állítson fel. A gyümölcsfatenyésztés kedvezmény nyer alkalmazást visszatérítés ut- ügyét előmozdítandó, az egyesület a községek ján, mely visszatérítési kedvezmény szintén a közt nagyszámú gyümölcsfacsemetét oszt ki. — küldemény feladója, vagyis bárki által vehető A liptómegyei gazdasági egyesület azon czélból, hogy tagjai között az állandó érintkezést igénybe. Ugyancsak föntemlitett áruczikkek után, könnyebben fentarthassa, hogy a tagok az ha ezek a nyugati vámkülföldre, továbbá egyesület tevékenységéről könnyű módon megOroszországba vannak rendelve, nemkülönben győződhessenek, az őket érdeklő rendeletek ós Ausztriába és legalább 12,000 tonna elszállit- kérdésekről folyton tájékozva legyenek és az tatik egy év alatt ugyanegy szállítótól, az Összes ügyek miben állásáról rendszeres tudóelőbb emiitett kedvezményből további 20, sításokban részesüljenek: „Liptómegyei Gazdasági Egyesület Hivatalos Értesítője" czim alatt illetve 15°/o leengedtetik. Mint ez utóbbiból kivehető, az államvasút egy havonként megjelenendő közlönyt indított a kivitel érdekében hoz áldozatot és a kvantum meg. — A sárosvármegyei gazdasági egyesület a f. hó folyamán Szinye-Ujfalun, Fricsen, biztosítása esetén adja csak a kedvezményt. Ez utóbbi formája a refakcziának az Nagy-Sároson, Berzeviczén, Héthárson és valószínűleg, melyre a kérdésttevő kérdése Palocsán gazdasági előadásokat tartott; folytatóvonatkozik, mert így ezt tényleg csak az veheti lag Szt.-Mihályon, Ternyén, Somoson, Pillerigénybe, a ki nagvobb mennyiségeket szállít Peklén, Szt-Péteren, Gáboltón, Zborón, Szvidniken, Girálton, Hanusfalván, T.-Raszlaviczán, külföldre. ' H. Margonyán, Kapiban és Kákasfalun rendezi Havas Jakab m. kir. állami állatorvos és Lukovits Gazdasági egyletek mozgalma. Aladár egyl. titkár közreműködésével előadásait, Az aradmegyei gazdasági egyesület mult melyek tekintve a megye tulnyomólag tót ajkú hó 29-én tartotta évi rendes közgzülését, mely kisgazdáit, tót nyelven tartatnak meg. Az előadáalkalommal igazg. választmányának jelentése sok tárgyai a következők: A marhalevél-ügy, a alapján mult évi működését is vázolta, a többek ragályos és nem ragályos betegségek ismertetése közt felemiitvén, hogy rendezett megyéje több s azok ellen való védekezés. Az első segitség községében népies gazdasági előadásokat, ezek némely hirtelen fellépő bajoknál. A trágyaközül 11-et magyar, 2-őt német és 3-at telepekről és trágyázásáról. A szántás, boronálás román nyelven tartván meg mintegy 1200 és a talaj megmunkálásáról, annak vetés alá hallgató részvételével; a népies gazdasági szák- való elkészítéséről. A szemes- és gumós nöoktatás érdekében a megye területén egy szak- vények miveléséről átalában. Az aratásról. A tanári állás szervezését kérte a kormánytól, munkástörvény és a fogyasztási és értékesítési ennek folytán Szigeti Warga László a pécskai szövetkezetek ismertetése. — A somogymetéli gazdasági iskola vezetője Arad székhelylyel gyei gazdasági egyesület f. hó 19-én Mernyén, a megye területére gazd. szaktanárrá neveztetett Attalán, Gőllén, Mocsoládon, Tót Szentpálon, ki. Az egyesület Magyar-Pécska község határá- Fajszon, Surdon és Beleznán rendeziffolytatólag ban 45 holdnyi birtokon minta-parasztgazda- ezidei gazdasági előadásait, melyeken Hauer ságot rendezett be; szervezett több tanulmány - Géza igazgató Veniss Gyula, Saáry Tivadar, uti kirándulást Mezőhegyesre, melyeken 15 Németh József szent imrei földmives-iskolai községből 665 kisgazda vett részt. A fajbaromfi- tanítók, Kiss Endre gazdatiszt és dr. Boboz tenyésztés emelése érdekében a megye 17 Zoltán egyesületi titkár tartanak előadásokat. községében számos baromfitörzset osztott ki. — A nyitramegyei gazdasági egyesület február A tejszövetkezetek létesítésének ügyét felkaro- hó 25-től márczius hó 11-ig terjedő időközben landó, az egyesület Német-Peregen egy tej- egy szeszgyártási tanfolyam rendezését vette szövetkezetet alakított, mely ezidőszerint naponta tervbe, mely azonban csak az esetben tartatik 400 liter tejből előállított vajat szállít Buda- meg, ha arra 25 hallgató jelentkezik. — Hallpestre. Az egyesület még a mult év deczember gatókul jelentkezhetnek Nyitra, Bars, Trencsén havában tartott választmányi ülésén elhatározta és Pozsony megyékből szeszgyártulajdonosok, az intenzivebb működését, hogy az érdekéiteket szeszgyárvezetők, gazdatisztek és azon gazdák, minél szélesebb körben az^egylet részére meg- kik mezőgazdasági szeszgyárakat akarnak létenyerje ; ezen okból szükségesnek látta egy síteni. — A tanfolyam vezetője dr. Kosulány külön titkári állás szervezését. Az egyesület Tamás magyar-óvári gazd. akad. tanár lesz. titkárjává Laehne Hugó oki. gazdát választotta meg. — A komárommegyei gazdasági egyesület mult évi ténykedéséről az egyesület elnöke a Közlekedési ügyek. mult hóban tartott közgyűlésen számolt be. A megye gazdasági viszonyaira kiválóan jótékonyan Fogyasztási czikkek olcsó szállítása Angolhatott az egyesület kezdeményezése folytán országban és a külföldön. újonnan létesített lenkikészitö és beváltó telep, A „D. T." berlini lapban az angolok e mely működését a mult évben már meg is kezdette. Hogy a lenkikészitö a szükséges nyers legújabb kezdeményezéséről bővebb ismerteanyagot lehetőleg e megye területéről szerezhesse tés van közölve, követelve: hogy Németbe, az egyesület nagy szabású tevékenységet országban is ugyanazon eljárás lépjen a vasutakfejt ki az iránt, hogy a fonál-lentermesztést a nál életbe. Ezen egész szervezett berendezkedést Ottó megye gazdái közt meghonosítsa; e czélból az elmúlt év tavaszán 2250 frt segélyt eszközölt de Terra vasúti igazgató ismertette müvében, ki a földmivélésügyi kormánytól és ezen 141 q mely Berlinben megjelenvén, méltó feltűnést lenmagot vásárolt, a mely 35 gazda közt ki- keltett; s nyomában azonnal felébredt az élelosztatott visszatérítési kötelezettség mellett; a mes német írók, gazdák ós városiak azon egylentermeléshez szükséges ismeretek terjesztése hangú kívánsága, hogy ugyanezen intézmény czéljából a megye területén vándorelöadásokat Németországban is életbeléptettessék. rendez. A gazdasági ismeretek fejlesztése terén Angliában a keleti vasút (Great Eastern is élénk tevékenységet fejtett ki az egyesület; Railway) a magánvasutak egyik legnagyobbika rendezett ugyanis e czélból Komáromban és 1895 év végén kísérletet tett, vasúti vonalának Tatán téli gazdasági tanfolyamokat a 3 téli vidékein lakó gazdákat és termelőket közvethónap tartama alatt, a melyeken 43 gazda vett lenül London fogyasztóival összeköttetésbe részt. Ezen két állandó 'tanfolyam a f. évben hozni azon czélból, hogy a végeredményében is megtartatik, ezen kivül tervbe vette az uzsorakamatra dolgozó közvetítő-kereskedelem egyesület vidéki előadások rendezését is, a vár- kizárásával, mely legtöbbször éppen a gyorsan megye 31 községében. A szőlőmivelés fejlesztése romlandó élelmi czikkeknél még tetemes időérdekében az egyesület tatai szőlőtelepén vesztességet is okoz, — ama világváros foévenként több egyént kiképez a szőlőmivelés gyasztói a nélkülözhetetlen mindennapi élelmi minden munkájára s mozgalmat indított, hogy szereket közvetlenül, hamisítatlan állapotban a tatai szőlőojtótelepen állandó szölómunkás- gyorsan és lehető olcsón kaphassák kézhez ; viszont a falusi termelőknek elérhetővé tenni
279 éppen legfontosabb élelmi czikkeiket azon frissen és leginkább élvezhető állapotban értékesíteni; s mindezekmellett a vasút forgalmát és bevételeit is emelni. A farmerek ennek megfelelően felkérettek vasúti állomásaikon bejelenteni, hogy minő gazdasági czikkekre ós minő mennyiségben óhajtanák ezen uj nemét az értékesítésnek. Az így összegyűlt árujegyzék állomásonkint rendezve sok ezer példányban kinyomatott s London utczáin és házaiban szétosztatott. Ennek nyomán egyszerre igen élénk forgalom fejlődött a keleti vasút vonalain, mely napróí-napra terjed s jóformán most már a vasút valamennyi állomására kiterjed. A vasút ezen czél érdekében egy egységes olcsó tariffát léptet életbe, mely minden távolságra való tekintet nélkül kiteszen: egy 9'07 kilogrammos csomag után 34 Pfenninget illetve 17 krt; s minden további 2"27 kilogramm után 81/2 Pfenninget vagyis Sk krt; míg ellenben a legmagasabb 27'2 kilogramm suly után 50 krt. Ezen dijban a házhoz való szállítás is benne foglaltatik. A vasúti szállításhoz a vasút 6 különféle nagyságu'ládát szolgáltat ki saját előállítási árában. A szállítási dij erre meghatározott csomagbélyeggel rovatik le a feladásnál. Egy szállító-levél a csomaghoz melléklendő. A csomagok továbbítása a legközelebbi személyvonatokkal történik a feladó fél veszélyére a vasút szavatossága nélkül. Ezer és ezer farmer áll ily módon London fogyasztóival közvetlen üzleti és élelmezési összeköttetésben, főleg vaj, turó, baromfi, hal, méz, gyümölcs, burgonya, virágra stb. nézve, melyek mindég a legfrissebb állapotban jutnak igen gyorsan a fogyasztókhoz. A farmer a városi megrendelést postán kapja s azzal egyszerre az áruért a pénzt is. A megrendelt árut a farmer feladja a vasútra, s a többit a vasút végzi el. Már az 1896-ik, — tehát az első üzleti évben 60.000 csomag szállíttatott ezen olcsó vasúti tariffa szerint, s már a reá következő 1897-ik évben az 1896-iki első 3 havi forgalom 3000 szállítmánya — 12.000 szállítmányra szökött fel. Ezen példán okulva a skót és irlandi vasutak az élelmiszeiek szállítására viteldijaikat tetemesen leszállították. Az angol keleti vasút pedig olcsó dijjai mellett is teljesen meg van elégedve bevételeivel. Franczíaországban nagy figyelmet fordítottak ezen törekvésekre, és az ottani vasúti berendezések tanulmányozására kiküldött állandó bizottság javaslatba is hozta ezen angol rendszernek életbeléptetését, annál inkább, mert ez már Belgiumban is alkalmazásban van. A kormány a kamarában egy törvényjavaslatot terjesztett elő a gazdasági terményeknek a vasutakon olcsón és könnyen való szállithatása érdekében. De Terre vasúti igazgató záradékában azon nézetének ad kifejezést, hogy a november 10-én életbeléptetett német vasutakra érvényes uj darábáru-tariffa nem alkalmas ezen más osztályokban kitűnőnek bizonyult újításokat ellensúlyozni, — mert ez éppen a kiskereskedelemben és kisforgalomban éppen az 50 kilométer távolságra alig— vagy semminő kedvezményt nem nyújt; valamint nem teszi lehetővé a friss gyümölcsnek, halnak, vajnak stb. a rendes viteldijak mellett is: gyorsáruként való szállítását. A világverseny az egy helyen megindult mozgalomnak a másik helyen való alkalmazását is feltétlenül megkivánja — másként a késlekedő nép és ország sinli meg vezetői elmaradottságát. Németországban nem tartják ezeket látva — az igen olcsó portót az 5 kilogrammig menő postacsomagok után többé elengedőnek, különösen midőn látják, hogy Anglia, Belgium és Francziaország az olcsó tariffa terén éppen a főélelmi szerekre őket jóval megelőzték.
KÖZTELEK,
280; És h a már a németek is a legmelegebben ajánlják a hasonló berendezések mielőbbi életbeléptetését, — mennyivel inkább kell nekünk ezeket kereskedelmi miniszterünknek és államvasutunk vezetőinek szives figyelmébe ajánlani, a mint m á r ez irányban az OMGE. is megtette indokolt javaslatát. Löherer Andor. M a r h a r a k o d ó v a s ú t i állomások 1899 ben. A főldmivelésügyi miniszter közzétette az 1899. évre engedélyezett marharakodó vasúti és gőzhajózási állomások jegyzékét. E szerint a budapesti helyi érdekű vasutakon 5, a m. kir. államvasutakon a kezelésükben álló helyi' érdekű v a s u t a k a t is beleértve 781, a déli vaspályán 47, a keszthely-balaton-szt-györgyi vasúton 1, a mohács-pécsi vasúton 4, a győr-sopron-ebenfurti vasúton 17, a kassa-oderbergi vasúton 30, a poprádvölgyi vasúton 4, a szamosvölgyi v a s úton 19, az aradi és csanádi egyesült vasutakon 30, a torontáli vasutakon 18 és a nagykároly-somkuti keskenyvágányu vasúton 8 állomás van marharakodásra engedélyezve. Munkásbajok orvoslása a b a j o r vasutaknál. Hogy a vasúti forgalmi szolgálatnál és pályafentartásnál nagyszámban alkalmazásban levő munkásoknak alkalom és m ó d nyújtassák arra, hogy panaszaikat, kívánságaikat előadhassák és egyáltalában a munkásokat érdeklő kérdéseket tárgyalhassák, továbbá hogy a munkások jólétének előmozdítására irányuló kívánságok iránt nyilatkozhassanak a b a j o r kir. államvasutak minden vasúti kerületében munkás-választmány alakittatik a munkások kebeléből. A választmány tagjainak számát, annak székhelyét a vasut-igazgatóság állapítja meg. A választmányi tagok száma legalább 3, de 15-nél nem lehet nagyobb kerületenként. Minden ilyen gyűlés a vasút által kiküldött hivatalnok- jelenlétében és részvétele mellett folyhatik le és határozatai a vasut-igazgatóság elé terjesztetnek. A munkásoknak egymás között felmerülő panaszait ezen választmány tárgyalja és saját hatáskörében intézi el. A bajor államvasutaknak ezen a munkásokat igen közelről érdeklő humanitárius intézkedése ugy hiszszük igen alkalmas eszköz arra, hogy nálunk is a munkáskérdést megoldja és a szocziális bajoknak elejét vegye.
1 8 9 9 . F E B R U Á R HÖ 18.
Az értekezlet tulajdonképpeni czélja volt prozelitákat szerezni a gazdasági egyesületek kebelében a szövetkezeti eszmének, oly prozelitákat, a kik saját megyéjük területén hajlandók volnának szövetkezetek alakításánál közreműködni. Az értekezleten az 0 . M. G. E., Magyar Gazdaszövetség, Hangya szövetkezet, Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Veszprém, J.-NagyKun-Szolnok, Borsod, Pest, Pozsony, Bars, Bihar, Győr, Bereg, Békés, Hunyad, Nyílra, Tolna, Zemplén, Somogy, Gömör, Kis-Hont, Temes vármegyék gazdasági egyesületei, a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete, egyéb gazdasági testületek, a szövetkezeti eszme iránt érdeklődő városok és községek nagyszámban képviselve voltak. Magának az országos értekezletnek alapját négy előadás képezte. Az első előadó, Bernát István, a szövetkezeti ügy jelenéről szólt s fejtegette ennek jövőjét Magyarországon. Balogh Elemér kifejtette, hogy miképp kell fogyasztási szövetkezetek érdekében akcziót indítani, felsorolta az alapitásnál követendő főbb elveket, ismertette ugy a vezetéssel j á r ó terheket, valamint azon nehézségeket is, melyekkel a szövetkezetnek különösen kezdetben meg kell küzdeni. Bálintffy Pál a gabonaértékesitő szövetkezetekről értekezett, ismertetvén a németországi ily alakulásokat s illetve gyakorlati javaslatokat terjesztvén az értekezlet elé á gabonaértékesitő községi szövetkezetek mikénti alakításáról. Ezen előadással kapcsolatosan élénk vita fejlődött ki, amelyben résztvettek gróf Széchenyi Imre, lovag Bogyay Zsigmond, gróf Károlyi Sándor, Deutsch Andor, amely felszólalások túlnyomó részben a vidéken nagymértékben elharapózott gabonauzsorával foglalkoztak, amelyre vonatkozólag igen érdekes adatokkal szolgált lovag Bogyay Zsigmond, sárospataki földbirtokos. Az értekezlet azon általános, közóhajnak adott kifejezést, hogy a községi gabonaértékesitő szövetkezetek, valamint az államvasutakkal kapcsolatos elevátorok épi-~ tése oly közeli feladat, amelynek mégvalósitását a magyar mezőgazdaság sokáig n e m nélkülözheti.
15.
S Z Á M . 9-1K
ÉVFOLYAM.
Az értekezlet után, a résztvevők a P a n nónia vendéglőben gyűltek össze társasebédre. A nagyszámban megjelent gazdákat gróf Dessewffy Aurél, a szövetség elnöke fogadta s ő mondta az első felköszöntőt is gróf Károlyi Sándorra, a magyar szövetkezeti ügy apostolára. Szczitovszky J á n o s az agráriusok vezérét, gróf Dessewffy Aurélt éltette, Bujanonovics Sándor az összegyűlt gazdaközönséget, mig gróf Széchenyi Imre Darányi Ignácz miniszterre emelte a poharát. H a m i s b o r o k v e g y t a n i vizsgálata. Az a sok támadás, amely a szakértőket az utóbbi időben érte, arra indította a kémiai intézet igazgatóját, hogy az alábbi nyilatkozatot tegye közzé: Nyilatkozat. A napilapokban itt-ott közölt azon állításokkal szemben, mintha hazai borok bírálata bizonytalan alapokra volna fektetve, a következőket jelentem k i : 1. Magyar borok elég nagy számban lettek elemezve s ennélfogva a magyar borokra vonatkozó elegendő kísérleti adatokkal réndélkezünk, hogy azokat külföldi adatoktól függetlenül is el tudjuk bírálni. 2. Az európai szakemberek által általánosan elfogadott határszámok, illetőleg borbirálati szabályok is alkalmazhatók, kivált olyan természetű hamisítások kiderítésére, mint a minőkkel rendszerint dolgunk van. Ezen borbirálati szabályok különben már nemzetközi szakértekezleteken is tárgyaltattak anélkül, hogy ellenük komolyabb kifogások emeltettek volna. Alkalmazhatóságukat különösen magyarországi borokra, ezrekre menő analysiseink igazolták. 3. Azon állítás, mintha a peronoszporás; ragyás, jégvert stb. szőlőkből szűrt bort hamisított borral össze lehetne téveszteni, nem való. Ezt csak olyan, a hamisítók által saját védelmükre kitalált jelszónak kell tekinteni. Igaz ugyan, hogy olyan borok összetételükben némileg eltérnek a rendes boroktól, mire a hivatalos „Útmutatás" is reflektál, de valódi szakembert ilyen jelszókkal tévútra "vezetni nem lehet; '
Dr. Liebermahn Leó s. k. a budapesti állandó borbiráló szakA negyedik előadó, Baross Károly a bor I értő bizottság előadója. értékesítő szövetkezetről értekezett, a melynek megalakítását épp a műbőrgyártók részéről megA b o r t ö r v é n y v é g r e h a j t á s a . Dániel Ernő indított ellenakczió. teszi különösen aktuálissá. b á r ó 1 kereskedelemügyi miniszter a bortörvény Végül gróf Károlyi Sándor ismertette sikeres végrehajtása érdekében országszerte Mai szániuufc t a r t a l m a : Oldal. azon feladatokat, a melyek a gazdasági egye- megalakított borellenőrző bizottságok részére sületekre hárulnak a szövetkezeti szervezkedés ügyrend-szabályzati mintát készített. Több ellenAz OMGE. közleményei 273 terén s a gazdasági egyesületeket jelölte meg őrző bizottság azonban tágítani óhajtván renSzövetkezeti értekezlet. Sz. Z. 273 a vidéK azon góczpontjaiul, a hol az egész deletileg megállapított hatáskörén, oly intézkeAz államosított egészségügy. Jeszenszky Pál 276 szövetkezeti szervezkedés vezetésénél a szö- déseket vett fel hatáskörébe, igy pl., hogy • Gazdasági egyletek mozgalma. — 279 vetkezetek ellenőrzésének tulajdonképpen egye- a bizottság tagjai a bortermelők és kereskedők Közlekedési ügyek 279 isülnie kell. Különösen mély nyomokat hagyott pinczéjét bármikor megviszgálhatják; hogy a a hallgatóság emlékezetében gróf Károlyi Sán- vasúti közegek a borküldeményekről a bizottNövénytermelés. dor élőadásainak azon része, a melyben is- ságnak havonta jelentést tenni tartoznak stb. Külföldi tapasztalatok á komlómivelés körül. Csérer Lajos ... 274 mert programmjához képest a gyengék védelme stb.), melyeknél fogva a bizottság valóságos mellett foglal állást s ezt mint a vezető osz- közigazgatási hatóságot képezett volna A keresGazdasági gépészet. tályok elsőrangú kötelességét hangsúlyozta. kedelemügyi miniszter a neki bemutatott ily Podvinecz-féle kendertörő és tisztitógép a kenderFöldes Béla egyetemi t a n á r rámutatott ügyrendi szahályzatokat azzal utasította vissza kikészités szolgálatában. Berger Károly Lajos. 275 ázon felfogásra, a mely gazdasági téren éddig hogy a bizottságnak nincs hatósági jogköre s Külföldi szemle. 277 uralkodott s a melyet elég jellemzően finomí- csak a m a czélból szerveztetett, hogy a társadalmi uton tudomására jutott borhamisítási Levélszekrény.... ... .. ... 278 tott kannibalizmusnak nevezett, miután az eddigi gazdasági iskola azt az elvet vallotta, eseteket jelentse fel az illetékes hatóságnál és Vegyesek. 280 hogy az erősebb, furfangosabb és elmésebb ebbeli kötelességét is akkép végezze, hogy Kereskedelem, tőzsde ... 281—283 érdeke érvényesül. Az u j a b b irányzat a gyengébb eljárása által a borkereskedelem reális érdekei védelmét irta fel zászlajára s illetve az erkölcsi ne veszélyeztessenek. Ugyancsak felkérte a felfogásnak nemcsak a nép erkölcsi életében, kereskedelemügyi miniszter a belügyminisztert, O r s z á g o s szövetkezeti é r t e k e z l e t a K ö z t e l k e n . dé a gazdasági élétben is polgári jogot óhajt : hogy utasítsa a rendőrhatóságokat, hogy a A Gazdasági Egyesületek Országos Szö- biztosítani. Melegen üdvözli gr. Károlyi Sándort, törvény és rendelet szigorú végrehajtása mellett vetsége megalakulásakor működésének egyik mint ezen uj irányzat régi kiváló előharczosát, tartsák szem előtt azon világos rendelkezést is, programmpontjául vette fel a szövetkezeti ki e téren elévülhetetlen érdemeket szerzett hogy csakis alapos gyanú esetén indítsák meg magának. Az értekezletet gr. Dessewffy AuréJ, az eljárást, vagyis vegyenek mintát a borokból, eszme felkarolását. továbbá, hogy tartózkodjanak a vizsgálat megA szövetkezeti eszme gyakorlati terjesz-: a gazdasági egyesületek országos szövetségéindításának nyilvánosan való tárgyalásától végre, tésének egyik kiváló alkalmául szolgált a Köz- riek elnöke rekesztette be, midőn a szövetség hogy a hotóságok minden esetben igyekezzetelek nagytermében a hő 16 án gróf Dessewffy nevében köszönetet mond az előadók, valamint nek a valódi bűnöst, vagyis azt kipuhatolni, Aurél elnöklete alatt megtartott országos érte- a vidéki gazdasági testületek kiküldöttjeinek, aki a bort hainisitotta, vagy az iíy bort forgakezlet, a melyen 25 vidéki gazdasági testület s azon reményét fejezve ki, hogy az itt elhanglomba hozta, legyen az akár termelő, akár s ezenkívül számos, a szövetkezeti ügy i r á n t : zott eszmék a vidéken termékeny talajra fogkereskedő. nák találni. " érdeklődő vett r é s ' t .
VEGYESEK.
15.
SZÁM. 9-IK
ÉVFOLYAM.
K Ö Z T E L E K , 1 8 9 9 . F E B R U Á R H O 18. 9
A mezőgazdasági m u z e u m elhelyezése. Mint értesülünk, a z ezredéves kiállítás történelmi főcsoportjának „Vajda-Hunyadvár" épületének alapozása, melyben a, mezőgazdasági muzeum egy része van elhelyezve, a vizenyős talajban megromlott; a földmivelésügyi miniszter azonban intézkedett, hogy a m u z e u m az épületcsoport. jókarban levő részeiben továbbra is megfelelő elhelyezést találjon. B u d a p e s t keleti pályaudvar-állomásnak ideiglenes m a r h a r a k o d ó u l engedélyezése. A földmivelésügyi miniszter a magy. kir. államvasutak Budapest keleti pályaudvar állomását az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által folyó év február hó 25. és 26-án rendezendő tenyész-állatvásár t a r t a m á r a folyó év február 11-től kezdve február 28-áig bezárólag ideiglenes m a r h a r a k o d ó állomásul engedélyezte.
ALAPÍTTATOTT 1872.
SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST. Műszaki közp. üzlet:
Dobsineket bármely kivánt profilban,
Kenőszelenczéket minden létező rendszerben,
létegfémet legk>v<J*5bb minőségben,
Tejgazdaság. Minden gazda tapasztalta már, hogy télen az istállózás miatt ugy a tej jósága, mint a tej, mennyisége kevesbedik. Ennél fogva felhivatik a t. gazdaközönség figyelme Kwizda János Ferencz gyógyszerész, cs. és kir. és r o m á n királyi udvari szállító, Rwizda-féle Korneuburgi marhatáppora, mely m á r 45 év óta a legjobb eredméhynyel van alkalmazásban és teheneknél a tejet javítja és [a. tejhozamot is szaporítja.
Stassfurti
r.-t
Gyár:
V I . , A n d r á s s y - ű t 2. V I . , R é v a y - u . 1 6 . Fonciére-palota. (Saját telepen.) Gőzcséplőgépek javítására és felszerelésére ajáplok:
Szíjakat legjobb szinbőrből,
Kenderhevedereket duplán és háromszorosan keresztbe szőve, vala-| mint a hozzávaló pléh felvontíserlegeket. Legolcsóbb be-1 szerzési forrás 1 minden egyéb I műszaki és mező- j ^ gazdasági szűk- H 1 ségleti czikkben. Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve.
Részvénytőke 3,000.000 korona. Gyár : Pozsony. Iroda : Budapest, V., Váczi-körut 3 » . Táviratok: APOLLO BUDAPEST. Budapest telefon 2692. $ Pozsony telefon 195. Petroleum, ligroin, nyersbenzin, motorbenzin, rektifikált benzin minden minőségben, gazolin, ásvány-, kenőolajok, la. hengerolaj, l-a. gépolaj, orsóolaj, tengelyolaj, paraffin. Stearin- és paraffin-gyertyák.
Az olaj bizalmi czikk, Ásvány-, gép- és hengerolajokat szállítunk amerikai és orosz nyersanyagból előállítva, mindenkor eg yenlö minőségben és a ki egy izben nálunk vett, slz szükségletét ismét ujből nálunk fogja fedezni, mivel szolidan szolgáljuk ki. Kérünk tehát próba-megrendeléseket. Iroda : Budapest, V., "Váczi-ltörut 33.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti
K A I N I T - o t teljes kocsirakományokban, közvetlen kisebb mennyiségekben
budapesti
raktárából
legjutányosabban ajánl a
MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG B t J D i L F B S T E I T , V.
KER. V Á C Z I - K Ö R Ú T
21.
SZÁRI.
9 1898. évi forgalom: 26,239 m
L
Fel h i v j u k a t. cz. g a z d a k ö z ö n s é g figyelmét
ü
lukoziókra. felküldött ^és ,Gyafcjuárvei
H E L L E R M . s TÁRSA, BUDAPEST, V„ Erzsébet-tér 13. * .—
„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK
gabonatőzsde.
(Ghittmann és Víahl budapesti terménybizományi ozég jelentése.) Napi j e l e n t é s 1899. f e b r u á r 17
Készbuza ma jól volt kínálva, a malmok is élénkebb vételkedvet tanúsítottak, ugy hogy a forgalomban volt mintegy 17,000 mm. 5—10 krral magasabb áron kelt el. Eladatott: VALLÁS- és KÖZOKTATÁSÜGYI 100 m m. 79 kg frt 10 50 Tiszavidéki: magy. kir. minister 100 79 „ „ 10 50 100 , 79 V , 10*50 100 » 76 „ , 10-40 Hivatalos Közlöny ből. ' 100 . 77 . , 10-40. 100 . 77- , . 10-40 „A vallás és közoktatás» 77 „ „ 10-30 ügyi magy. kir. minister a 100 ,, 78 „ . Remington Írógépet (kapható 100 , 78 , 10-53 Glogoirski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér . 76 „ „ 10-17V3 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanin100 „ 78 , „ 10-40 tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. 100 ,, . 70 . , 10-10 F e s t é k p á r n a mellőzve. — 4 - s z e r e s billen. 70 , „ 10-30 100 , 75 , , 10-10 t y ű 8-szoros h e l y e t t . — L e g f i n o m a b b Vert ász: 300 74 „ „ 10.15 acélszerkezet. — Közismert nagy tartós200 , 78 „ ,„ 10-45 Felvidéki: ság. — K ö z p o n t i v e z e t é k n é l k ü l . — Tel íoo ;, 77 . :„ 10.05 Jes m a g y a r és n é m e t b i l l e n t y ű z e t . — Min100 . 76 „ :„ 9.72 den betűnek csak 1 billentyűje. — Legn a g y o b b sokszorosító k é p e s s é g g e l . 500 ,, 75 , ,„ 10.— 3000 77 „ „ 10-25 A REMINGTONT nagy sikerrel használják. A magyar bosnyák, horvát, osztrák, franczia, m gol 600 . 74 . , 10 12Va orosz és az amerikai kormányok, - A magy. kir. bel-, a 74 „ .„ 10-10 100 , 72 „ ,„ 9.60 kormányzóság, vasutak igazMagyar^parfenent, — Magy. 'kir 1000 ,, 77 . , 10-50 gatóság? "_ ''n......-oct,..v h 3 tőségei, — M. 1500 . 76 » . 10.27V2 nvasutak gépgyárai, — Magyar általános hitel. 75 . . 7-50 Ganz és Társa, — Budapest székes főváros, Kir. idapest, Győr stb. — Gr. Károlyi Imre urad. igaz1500 . 77 » ,» 7-45 , 1300 .» 77 »• ,. 8-10 t. Reé J 1000 ,. 75 , „, 7-30 , Kéler Zoltán, gróf Festetich urad. ügyésze Bi Győri püspökségi központi iroda Györ. Osztr. Rozsban még, mindig gyenge a forgalom, s Budatárs. urad. igazg. Budapest. 1 Zjoky T K pest távolságában 7-90 frtig, helyben 8'05 frtig készgróf urad. számvevői hivr*"'" pénz jegyez. Laránál, ügyvédeknél, megyéknél, vá Árpában a forgalom csaknem teljesen szünetel, takarmányáru 6'5o—670/ frtig kél el ab Budapest, illetve Kőbánya. . saját költx Tengeriben az üzlet továbbra is ellanyhult, ségünkre az ország" bármely részébe dijmentes beBudapest távolságában 4-57V2, helyben 4'70 frtig admutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására .ható el. Egyes tiszavidéki állomásokon 4'25—4'30 frtig bárhova ugyancsak saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen. ér el. Zab változatlan, de jó keresletnek örvend, 5'80— 6*10 frtig kel el helyben. Határidők a magasabb külföldi jegyzésekre" náRemington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag lunk is emelkedtek s később egyesek fedezéseire mindjogositott eladási telepe. inkább szilárdulnak.- .
v i l á g h í r ű e k .
,,
282;
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HÖ 18. Luczerna Lóhere Összesen
Déli 12 órakor következőképp áll: Köttetett.
Déli zárlat.
1794 3809 Mauthner Ödön, Budapest 2015 1075 1425 Haldek Ignácz, Budapest ... 350 804 885 Klein Vilmos Szatmár 81 352 697 Magy. mezőg. szöv. Bpest .345 33} 595 Deutsch Gyula, Budapest ... 257 578 591 ' Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 13 0. ' ' 4'72-73 247 489 Beimel és fia Budapest. 242 0. • 5-80—82 . 240 442 Frommer A. H. utóda1) Bpest 202 —• 12 10 — 12-20 75 144 Radváner I. L. Budapest ... 69 85 132 Kramer Lipót Budapest 47 110 129 Hollander A. és fia, Ungvár 19 Szeszüzlet;. 53 119 Szávoszt Emil, Budapest — 66 Boross és Szalay ... 10 Szesz. (Goldfingét Gábor szeszgyári képviselő ,16 76 Lamberger Károly Bpest ... 60 tudósítása.) — 72 Gr. Teleki Arvéd, Drassó .... 72 — 30 39 A szeszüzletbeh e héten az üzletmenet élénk Fuchs Fülöp és fia, Budapest 12 12 Felsmann — — vólt és- nagyobb kinálat folytán a szeszárak 25.. krrál Összesen— ... 3878 5867 9745 olcsóbban zárulnak azonnali szállításra. Elkelt: ímomi-.') 5 q Trifolium incarnatum, 5 zs. Onobrychis, tott szesz nagyban 54.25—54-50 frton, élesztőszesz sativa, 7 zs. Bromus inermis, 3 zs. Poterium Lanf 4-75 frt. Kicsinyben az ár 50 krral drágább. Az guisorba, 6 zs. Avena elatior, 3 zs. Lolium perenrie, •exkontingens és denaturált szesz olcsóbban volt kí- 3 zs. Dactylis glomerata. nálva és töbls tétel 25—50 írttal a multheti jegyzésen *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai alól kelt. eredetű hereféle magvakat a magvizsgáló állomás Mezőgazdasági sztszgyárali által kontingens nyers- nem plombozza. szesz e héten olcsóbb áron volt kinálva és több tétel pözsonymegyei állomásokhoz, szállítva 17-25 írtig kelt Az Apolló kőolajfinomitógyár-részYcnytársaság el^nagyhan. Felsőmagyarországi állomásokhoz szállítva üzleti tudósítása a ,Köztelik" számára. Budapest, 1899. változatlan áron kelt néhány kisebb tétel. febr. 15. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17.50— 17.75 forint. Mai áraink : Bécsi jegyzés 18.——18.10 frt kontingens nyers Olaj: I. rendű Apolló-hengerolaj, világos 27-50 frt (ze zért. » „ sötét 24 50 „ Prágai jegyzés 53,50—53.63 frt adózott és 17.50 „. orosz gépolaj világos 17.50 „ frt adózatlan- szeszért/ nettó 100 kgként, hordóval együtt, tiszta göngysulyTrieszti jegyzés 11. 11.25 frt kiviteli szeszért számitással, fizetendő készpénzben 2°/o engedménynyel, vagy 4 havi váltóval, Pozsonyban átvéve. Ugyanezen .90% hektoliterje. olajok Budapesten átvéve 1 írttal drágábbak. A kivitel e. héten több kocsirakomány finomított szeszt vásárolt. Petroleum: Liliom császárolaj . 23-50 frt Vidéki szeszgyárak közül: Kenyérmező, Baja, egysziv kőolaj . . 20-75 , Arad, Losoncz, Nagyvárad, Győr 25 krral olcsóbban, háromsziv kőolaj . 19-75 „ a többiek változatlanul jegyeznek. csillagkereszt kőolaj 19-25 5 Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz nettó 100 kgként, hordóval együtt, 20°/o tara, készpénz-, 54 25-54-75 frt, élesztőszesz 54 75—55— frt, nyers- ben engedmény nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen szesz adózva 53 25—53 75 frt, nyersszesz adózatlan kőolajok Budapesten átvéve 50 krral drágábbak. (exkontingens) 13 25—13 75 frt, denaturált szesz 20 50 —2150 frt. Kontingens nyersszesz —. ;—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bér- A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfize(en gros) eladott élelmiczikkek árairól. tés mellett értendők. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1869. február hó 15-ről. A farsang utolsó napjai nagyon csendesen lefolyVetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) tak A fogyasztás normális keretben mozgott's az áraAz enyhe időjárás következtében igen élénk" kat érintetlenül hagyta, mivel a hozatalok a szükségaz üzlet. letet meghaladták. Tömeges kinálat csupán tojásban Vörös lóhere. A nagyszámú s szép színű áruk volt, de ma már kevesebb került a piaezra s igy az igen kerestek s az ily rendkívül élénk kereslet mellett ál-hanyatlás egyelőre véget ért. Hus, borjú, bárány, küezen minőségű maggal csakhamar szűkön lesz a for- lönösen utóbbiból néhány nagyobb küldeményt kaptunk, galom. Majdnem valamennyi külföldi tudósítás azt je- a melyek gyorsan elkeltek. lenti, hogy finom árubél már csak kevés készlet van, Baromfira nézve ma lanyhára változott a piacz. ezáltal a közepes minőségűek is jól fentartják értékü- A küldések nem voltak oly jelentékenyek ugyan, de a ket és jó árak mellett könnyen elkeltek. A belfogyasz- vevők is hiányoztak. Leölt tisztított áru, különösen a tás követelményeinek, melyek, mint már emiitettük, szép minőségű megtarlotta árát. Ezen a héten kevesebcsakis a jó minőségek felé hajlanak, ez idö szerint a bet kaptunk belőle mint az előző napokban. :•;,••••!• ,i ' : '11.11 Tejtermékek iránt jó érdeklődés mutatkozik. 1 u C. L L I t 11 A küldemények fennakadás nélkül értékesíthetők, mi árut ajánlanak, esztendős és még régibb mag is kerül állal a minőségre nézve is ritkulnak a panaszok, melyek .1-1,11 mi'' de ügyet nem vetnek rája. Nálunk az első korábba,n a vaj frisseségére .nézve elég sűrűn és indorendű provenczei és olasz magot továbbot és élénken koltan felhangozoltákT Túrót, tejfelt állandóan jól lehet keresték. elhelyezni, hasonlóan groji sajtot. Takarmányrépamag. Az eíső rendű tenyésztők Vad nem került hozzánk. A vadásztilalom a ma már lényegesen többet kérnek a saját termésű vásárcsarnok formát ezen czikkben nagyon leszorította. magvak csekély maradványaiért, ahol ugyanis ily maTojásban javult a fogyasztás a jobb felhozatalok radványok egyáltalán még" kaphatók. Ezen áremelési . s az olcsóbb árak folytán. Különben a tojás minősége azonban olyan kereskedők, kik idejekorán fedezkedtek, most a legjobb. Egy forintár 40 darabot olvastunk, ezideig nem ve'ték tudomásul és az eddigi árak melleit ládánként teatojást luO drb. 2 frt 40 kr.; nagyládának elégíttetik ki a fogyasztás. A jelen évad is mutat fel 14-40 drb. ára 31 frt. A kiviteli czégek.még tartózkodnak látszólag alacsony, árjegyzéseket, de tekintve á szolid, a vásárlástól. eredetű mag szilárd árkeletét, aiz emlitett alacsony árZöldségfélék iránt szintén kevés kereslet mutatjegyzések mellett való sürgős kinálat csak azt bizo- kozik. Újdonságok jól fizettetnek; nyítja, hó^y régi, rosszul csírázó magot minden áron Gyümö'csből csupán alma került eladásra. Az túladni igyekeznek. alárendelt apró fajta alig talál vevőre, ellenben keresett Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten. . . I. "!• "" Vörös lóhere, mult évi 60—80 krig kilója, kevés van, kevés kel. Csemege szőlő 48—50 „ Vörös lóhere uj . . . sokkal drágább. Dióra jobb vételkedv mutatkozik ára 54—58 frt. Luczerna, franczia, 15 írttól kezdve 20—22 frtig tartva lett. Lekvárt kértek. '70—80 . Luczerna, magyar, Bor és jó szilvoriumban a készletek kevesbed56—62 , Luczerna, olasz, . . 58—62 , nek. A termelők bora iránt javul a kereslet mióta a 14—15 „ Baltaczim közönség nagyobb óvatosságra szokott, a forgalomba 5*50—6-50 „ Muhar melőink a márczius havában megtartandó boraukeziót Bükköny nagyobb b.ekü'désekre használja. Beküldésre ajánlhatók: böjti czikkek, vaj és turó, tojás, hal stb. H e r e m a g v a k ólomzárolása. *) A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állo(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jele más az 1898/99. idényben f. évi február hó 17-ig bezárólag az alant megnevezett magkereskedőknél és ter- t %e. Budapest, 1899 február 16 ról. melőknél a következő mennyiségű v.etőmagvakat ólömIlus. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52 -56, a. oszt. 48-52, III. oszt. 46-48, eleje I. oszt. 46- 50 Buza márcz. . . „ áprilisra . , októberre . Rozs márcz. . . Tengeri máj. . . Zab márcz. . . Káp.-repcze aug.
. . . . . .
0'
"
9-57—59 ,
15. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM. II. oszt. 44—46, III. oszt. 40—44, borjúhús hátulja I. oszt. 64-68, II. oszt. 60—64, eleje I. oszt. 56—60, II. oszt. 48—54 birkahús hátulja I. oszt. 38—40, II. oszt 36—38, eleje I. oszt. 34-38, II. oszt. 32—34, bárány eleje 1 db 0. 0-—, hátulja •- •—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 50 -52 0, vidéki 40—47, szrlonna nélkül elsőrendű 50-52, vidéki 38—46, sertéshús pörkölt 40 0 - 46, sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül —, sertéshús füstölt magyar —•—•—, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 70-90, füstölt belf. csonttal 0-50—0-8, csont nélkül 0'70 —1-00, sonka füstölt külf. osont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 46 0—49 0, füstölt 52'-53 , sertésssir hordóval 56-0—57 0, hordó nélkül 58 0—59 0, kolbász ayers 1 kg. , füstölt 60-90, szalámi belföldi 13 J -140, külföldi , malacz szopós élő 1 db 0 00 -0'—, tisztított 0 70—80 Baromfi, a) Slő. Tyúk 1 pár frt 1-20—1 60, csirke 0 80—1 30, kappan hízott 1-80—2-20, sovány — 0.—, récze hizott 0'0-—, sovány 1-80—2 40, lud hízott 6-00—8-00, sovány 1'80—3 20, pulyka hizott 3-50 5 50 sovány 0-00—0-—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0 50—0 80,|1 kg. csirke 1 db 0 30—0 65, 1 kg. —. , kappan hizott 1 db 100 -1'30 1 kg. —• •—, técze hizott 1 db 1 40- 2 20, 1 kg. 60 - 62, félkövér 1 db 60—1 00, lud hizott 1 db( 2-50—3-50. 1 kg. 5 8 - 0 60, feiköv. 1 db 0 80—2-50 1 kg. 44 - 5 2 pulyka hizott 1:50, 1 db 1-80— 3 00, 1 kg. 50-54 félkövér 1 db 11 tg. 46 -52, ludmáj 1 db 15-120, 1 kg. 1-20—1-50, ludzsir 1 kg. 0 8—110, idei liba 1 db ——»—. Hal. Élő.. Harcsa 1 kg. frt 0 80—1-00. csuka (-35 0 40. ponty (dunai) 0'18—0 3% süllő —• •—, keősege c-—00, márna —'40— 60, ezrmpó 040—0'50, angolna 00-—, apró kevert 0 2 0 - 0 32, iazacz , pisztráng 0 — 0 —. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09 lefölözött 0-06—0-07, tejszín 0-0-—, tejföl 0-18—0'26 tehénvaj (tea) 1 kg. G 80-1-10.1. rendű 0-70—080, II. r. 40-50-—, olvasztott 050—60, Margarint, rendű 0'—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0-12—0-16, juhturó 45—48, liptói 0-48—0-60, juhsajt 0'45 -48, emmenthali sajt 1-10—1-10, gröji sajt 0-45—0-62 Liszt és keayérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 13-0—18-0, barna kenyér 11-0—14 0, rozskenyér 11-0 —110. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, 2 —•—, 3 —•—, 4 —•—, 5 —•—. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokor&üi, 24—35, borsó héjas magyar 7-00—15-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—22, bab fehér apró 6 - 7 , nagy 6—8, színes 7-00—10. Tolás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 30 0 - 3 2 C0 ti. oszt. (1440 db.) 22 0—23 0, meszes 24 -26, orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2 40—2 60, törött tojás 0' 0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 2. 3 —, 1 q 1-20- 2-, Petrezselyem 100 kötés 2-0—3-0, 1 q 2-00—3 00 zeller 100 drb0-60-1-60,karalábé0-6-0 80 vöröshagyma 100 köt. 0-00—0 00, 1 q 0 00—O'OO. foghagyma 100 köt. 1 q 20 —24-—, vörösrépa 100 drb 0'60—120, fehérrépa , fejeskáposzta 4 0—6-00, kelkáposzta 100 drb 0-80—1.20, vörös káposzta 6 —8-— fejessaláta 00-—, kötött saláta 0-0—0-00, burgonya, rózsa 1 q 180 2 10, sárga 1-80—2-40, külföldi —• -, fekete retek 100 drb 0 60—1-80, uborka nagy salátának 100 db —•—•—, savanyítani való 100 db 0-0—0 0, savanyitott- 2 2 40, zöld papr. 00"—, tök főző —• •—, zöldbab •—-0, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 lit. —•—, tengeri 100 cső O'-O-, karfiol 100 db 8-0—10 0, paradicsom 1 kg. 00-—, spárga 0-——0-—, torma 1 q 4—10. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 14-30 köz. alma 7 —16, fajkörte 60—60, közönséges körte 12—18, szilva magvaváló 0-0—0-0, vörös —•—, aszalt 10—20, cseresnye faj — , közönséges 0 , meggy faj , közönséges , ringló —' , baraczk kajszin — , öszi , dinnye görög nagy 1 db 0-00, kicsi ..., sárga faj 0 0—0-—, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 0-——0-—, csemfge , dió (faj, papirhéju) 16-30, közönséges 14-0—18, mogyoró 30—32, gesztenye magyar 0 , olasz 18—24, narancs messiási 100 db 1 30—3 0, pugliai — •—•—, mandarin 1 00— 2 0), czitrom 100—1-2), füge hordós 1 q 20—22, köszörűs 22-—22—, datolya 40—44, mazsolaszőlő 58—78, egres 1 lit. 0 , eper 1 kg. •— kr. Fiiszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—30, csöves , (szántott) . köménymag , borsókamag . mák 1 q. frt 2S—30, méz csurgatott 0-40— 0-50, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban — ••—, ásványvíz palaczkbí » Hideglinsvásár a Garay-téri élelmi piaezon. 1899., febr. 17 én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 47 árus" 37 db sertést, 3 árus 35 db süldőt, 2000 kg. friss hust, 1400 kg. füstölt hust, 4000 kg. szalonnát, 2000 kg. hájat. Vidékről és pedig: ;Czegléd 10 árus 115 sertést, N ágy-Kőrös 10 árus 121 sertést, Dunaföld vár 2 árus 13 sertést, Nagy-Székely 1 árus 5 sertést, Czecze 1 árus 5 sertést, Monor 3 árus 24 sertést "és 19 drb süldőt,összesen 27 árus 283 drb sertést és 19 drb süldőt.
15
SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
Forgalom élénk. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 54-60, 1 q 4300—4600, Süldőhus 1 kg. 60—72. 1 q 5200—5-800, füstölt sertéshusi kg. 64—68, 1 q 5600—6400, szalonna zsírnak 1 kg. 50—56, 1 q 4800— 520.'), füstölt szalonnal kg. 64—72, 1 q 5800—6400, háj 1 kg. 54—60, 1 q 5C00—5400, disznózsír 1 kg. 64—66, 1 q — kocsonyahús 1 kg. 32—40, 1 kg. 2400 2800, füstölt sonka 1 kg. 76—80, 1 q ———_ krig. Hldeghnsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899. februáf hó 17-én. (A székesfővárosi rásárigazgatőság jelentése a „Köztelek* részére). Felhozott Budapestről 61 árus 87 db sertést, 0 árus 0 db süldőt, 3000 kg. friss hust, 550 kg. fűstölt hust, 1000 kg. szalonnát, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. 500 'kg. báját, 1 büfkát, — kg. füstölt szalonnát, — - kg. kocsonya- kg. disznósajtot, — ke. (— db) sonkát, — kg. töpörtőt. . Vidékről és pedig : Kara-Jenő 1 ártí s 5 sertést,Czegléü 1 árus 7 sertést, Dunávecse 2 áíus 14 sertést. Szabadszállás 1 áruS 12 sertést, Kis-Kőrös 1 áríiS 4 sertést, Összesen 8 áftís 42 árb sertést. Kilónkint 45— 46 krig. Forgalom éíéni. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 52-68, 1 q 4700-4000, süldőhús 1 kg. , 1q , füstölt sertéshús 1 kg. 60—72, 1 q _ , szalonna zsírnak 1 kg. 52 —56, 1 q SOCO, füstölt szalonna 1 kg. 56—72', 1 q ——— , háj 1 kg. 56—58, 1 q 5500 , disznózsír 1 kg. 60 -, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 28—36, 1 q 2400, füstölt sonkái kg. 80—9), 1 q krig, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hurka —, 1 drb —-—, töpörtő 1 kg. krig. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1899. febr. 17. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek* részére). Felhozatott a szokott községekből 163 szekér réti széna, 40 szekér muhar31 zsupszalma, 19 szekér alomszalma, 2 szekér takarmányszalma, 7 szekér tengeriszár, 29 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 903 zsák szecska. A forgalom élénk, Árak q-ként a következők: réti széna 200—310, muhar uj 290—Ó30, zsupszalma 150—170, alomszalma 110—130, egyéb takarmány — , lóhere — , takarmányszalma ISO—180, tengeriszár 900—1000, luczeraa ——i sarjú * 230—280, szalmaszecska 170—200, széna . uj , zabosbükköny 230-270. összes kocsiszám 360, suly 27C0ÖÖ kg.
Állatyásárok. Budapesti szurómarhavásár. Február hó 16-án. A székesfővárosi köziációhid ét marhavásár igazgatóság klentése. Felhajtatott: 461 drb belföldi, db galicziai, drb tiroli, 9 db növendék élő borjú, 56 db élő bárány; 11 drb belföldi. 0 drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, 1058 drb ölött bárány, — drb élő kecske. Borjuvásár vontatott lefolyású volt. Árak a következők: Elő borjuk: belföldi —•—•— frtig, kivételesen — írtig dbonkint, 34—44 frtig, kivételesen frtig súlyra, növendék borjú 18—22 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, frtig súlyra Olött borjú : belföldi 46—56 frtig, tiroli frt, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 40— 7 5 frtig, bécsi ölött borjú 46—56, kiv. — frtig súlyra. Elő bárány 5 0—7 0 frtig, kivételesen írtig élő kecske — f r t i g páronkint. Hizlalt ürü — . Budapesti gazdasági és tenyészniarhavásár. 1899 •évi február hó 16 án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott: 251 db, úgymint: iármos ökör elsőmin. 16 db, közép 74 db, alárendelt 5 db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 100 db, tenyészbika 2 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 6 db, bonyhádi 48 db, hizlalni való ökör — db, tarka — db. Fejős tehenek ára a jobb kereslet következtében drbként-5—10 frtlal emelkedett. Jármos ökrökre a mai vásáron meglehetősen élénk kereslet mutatkozott, mely a tavaszi időjárás beálltával előre láthatólag emelkedni fog. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos ökör E50—385 középmin. jármos ökör 280—330 pár., alárendelt minőségű jármos ökör —, hizlalni való, jármosbivaly — é. s., frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör 27'——32 mm.-kint é. s., bekötni való ökör 280 frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén 80—140, bonyhádi tehén 120 — 170 kiv. — frtig, bika frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár. 1899. február hó' 16 án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek• részére.) Felhajtatott: 2612 db nagy vágómarha, nevezetesen : 1698 db magyar és tarka ökör, 577 db magyar és tarka tehén, 125 db szerbiai ökör, — db hoszniai ökör, — db boszniai tehén, 3 db szerbiai tehén, 131 db bika és 78 db bivaly. Minőség szerint: 804 darab elsőrendű hízott 1562 db középminőségü és 246 db alárendelt min. bika db elsőrendű hizott ökör, db középminőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; — db
KÖZTELEK, 18a9 FEBRUÁR HÓ 18 elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, — db alárendelt minőségű tehén. Tekintve, hogy a vágómarha felhajtás csak 200 drbbal haladta meg a mult hetit, a konzervgyár részére pedig mintegy 500 drbot vásároltak, áremelkedésre lett volna kilátás, mely azonban a helyi fogyasztás csekély volta miatt nem következett be. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 29"32'—, kivételesen —• , hizott magyar ökör középminőségü 25'29'—, alárendelt minőségű magyar ökör 2025'—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 20—31-—, kivételesen tarka tehén —•- •—, magyar tehén középmin., 20 30'—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— 30" , szerbiai ökör jobb minőségű 23' 27-—, kiv. — s z e r b i a i ökör középminőségü 20 —22—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 21' 31'—, kivételesen 32'—, szerbiai bivaly 16. kiv. —•— frtig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. febr. 16-án. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). A vásár forgalma élénk volt. Felhajtatott összesen 729 db. Eladatott 303 db. Jobb minőségű lovakból hátas 25 db, eladatolt 6 db, 130—210 frtért, könnyebb kocsiló fjukker stb.) 10 db, eladatott 2 db 240—300 frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 30 db, eladatott 0 db 105—170 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti taj) 70 db, eladatott 22 db 80— Í10 frtért, ponny 3 db, eladatott 1 db 20 frtért; közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 150 db, eladatott 47 db 55—90 frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 20Ö db, eladatott 82 db 22—50 frtért; alárendelt minőségű lovakból 241 db, eladatott 137 db 9—13 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 40 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 11 db, tulajdonjogra gyanús- ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús lő lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db.
283 Febr, 24. Budapesti kir. tvszék Febr. 27. Budapesti kir. tvszék Febr. 27. Pécsi kir. tvszék Febr. 28. Tasnádi kir. jbiróság Márez. 1. kir. jbiróság Turócz-szt.mártoni kir. jbir. Budapesti kir. tvszék Budapesti kir. tvszék Márcz. 20. Rozsnyói kir. jbiróság Márcz. 24. Nagybányai kir. jbiróság Márcz. 24. Márcz. 24. kir. tvszék Tornallyai kir. jbiróság Kecskeméti kir. tvszék Ápr. 8. kir, tvszék kir. tvszék Nezsideri kir. jbiróság
a tkvi hatóság atkvih tóság atkvih tóság a tkvi h tóság
Borsodi 180435 Jakabné Háberényi 50893 Pál ' . dr. Groisz 113039 Viktor br. Perényi- 46480 Gábor tóság atkvih Rosenfeld 22794 tóság Ernő a tkvi h Deutsch 171970 tóság Imrén é a tkvi h Reich 251011 tóság József a tkvi h gr. Zichy 126251 tóság Ferraris Lajos a tkvi h n.-bányai 40000 tóság mümalom szeszgyár a tkvi ha- Miskolczy 25811 . tóság György a tkvi ha- Starich 115861 tóság a tkvi hatóság a tkvi ha- Nagy 24000 tóság Balázs . - atkvih Szelle 31210 tóság József a tkvi ha Deutsch 2*18205 tóság Imréné a tkvi ha- Dorner 32158
Szerkesztői üzenetek. Kőbányai sertésvásár. 1899. február 17. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a „Köztelek* részére.) A vásár csendes volt. Heti átlagárak: Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 51-0—52-0, 280—300 kg. nehéz 49' 50-— kr, öreg 300 kg. tuli 47-0 -47-50 kr, vidéki sertéskönnyü 46 0—49-0 kr. Szerb kr. Román — tiszta ilg. páronkint 45 klgr. életsűlylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 5-80—-— frt, árpa 0-80 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: Febr. 10. maradt 28025 drb Felhajtás: Belföldről 1056 drb, Szerbiából 1544 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 2600 db. F ő ö s s z e g 3062'5 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 1041 drb, belföldre Budapest környékére 663 drb, Bécsbe 438 drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 445 db. Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott 5, vaggonból kirakatott hulla 17, borsókásnak találtatott 12, összesen 34 db. Összes elhajtás 2521 darab. Maradt állomány 128104 drb. A részvény-szállásokban 5915 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt 2833 drb. Felhajtás: Szerbiából 1544 db, Romániából drb, összesen 4377 drb. Elhajtás: 1316 drb, maradt állomány 3061 drb és pedig 3061 drb szerb és — db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 70 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Sovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitó részvénytársaság heti jelentése. 1899. febr. 17-én.) '. Sertésvészen átment malaczok árai : 80—100 kg. (páronk.) súlyban 48—50 krig., 100—12& , , „ 47-48 , 120—160 „ . „ 43—48 „ Gazdaságba való ma'aczok „ Sertésvészen keresztül nem ment malaczok 100—120 kg. 36—3-9 , Pusztán átvéve 4% levonással.
Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) (.Kivonat a hivatalos lapból.) Febr. 21. Debreczeni. kir. tvszék Fenr. 21. Beregszászi kir. tvszék Febr. 21. Budapesti kir. tvszék Febr. 22. Beregszászi kir. tvszék Febt. 22. Budapesti kir. tvszék Febr. 22. Győri és 23. kir. tvszék Febr. 23. Budapesti kir. tvszék
a tkvi ha- ifi. Barcsay 70920 tóság Miklósné a tkvi ha- Ocskay , 22402 tóság István a tkvi ha53486 tóság Mórné a tkvi ha- Lónyay . 48843 tóság Géza a-tkvi ha- Vukovári 210690 tóság Albertné a tkvi ha- Goda 112665 tóság Béla Kovics 30611 tóság Kraics Erzsébet
T. S. urnák, Kurtics. Mi nem tudunk beázerzési forrásokat, tessék talán a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez fordulni (Budapest, Alkotmány-utcza 31.). S. Zg. urnák, Mátka. A kérdés szövegéből semmiképpen sem tudjuk a baj természetét megáll • igy részletesebb adatok nélkül nem is mondhatunk róla véleményt. G. K. urnák, Jakabfa. Lapunk készséggel ad felvilágosítást a hozzá intézett kérdésekre, de nem bocsátkozhatik szakértők hivatalos bizonyítványainak felülbirálatába. Amennyiben állatorvosi vonatkozású ügyek magánjogi elbírálás alá esnek, bíróságok és hatóságok hivatalos megkeresésére az állatorvosi akadémia tanártestülete mond ilyenkor felülvéleményt. Q » » . Eiagry. g«<8. e g y
tnlajiraa.
Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő éa kiadásért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója, — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán aa 0. M. G.E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Budaj 0. M. G. E. titkára.
\Elsőrangu
A
V í S
V
hazai
gyártmányt Pontos czira.
>
) MAGYAÍI Gazdasági gépgyár RÉSZVÉNY-TÁRSULAT
B U D A P E S T . Magyarország legnagyobb és egyedüli
I gazdasági
g é p g y á r a , ||
mely a gazdálkodáshoz szükséges
ffö" ö s s z e s gazdasági gépeket gyártja. Rendelések megtétele előtt kérjük minden I szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk I fordulni.
Részletes árjegyzékkel i t szakszeri! felvilágosítással díjmenteseB tzc
KÖZTELEK,
284
15. SZÁM. 9-ik
1889. FEBRUÁR HO 18
ÉVFOLYAM.
Országos Magyar Kölcsönös Riztisitó Szövetkezet, B U D A P E S T E N , VIII., Jőzsef-körut 8 . c: CSAVOSSY BÉLA. Igazgatósági tagot : ZŐNYI ZSIGMOMD,
AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍiITÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tüz- iiint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az é p ü l e t é sá t a l á n y
(pauschal)
biztosításinál
I Vintschgaui hasas tehenek) I tejelési k é p e s s é g 2500—3000 liter, | m e l y e t t ö b b oldali b i z o n y l a t o k k a l
A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint á szövetkezetnél. i f g g T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára— a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. I P ® Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 5024 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek.
igazolhatok,
kaphatók
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; á szövet-
jPICK
OSWALDniü i
VIII. Külső Kerepesi-út 1. M a g y a r fenyőmag- pergető intézet és erdészeti
magkereskedés
F a r a g ó Béla ZALA-EGERSZEGEN. Kitüntetve díszoklevél, arány és ezüstéremmel. Legutóbb a marosvásárhelgi gazdasági kiállításon dicsérő arany oklevéllel! Ajánl kedvezményes vasúti szállítás mellett mindennemű hazai és exotikus^ legmagasabb csiraképességü
Erdészeti magvakat A
z a l a t b n a l
b ö n & o v a n d
I p a r
r .L
kénsav- és műtrágya-gyára
és kocsányos és kocsánytalan tölgymakkot. Árjegyzék és számos erdészeti hatóság elismerő nyilatkozatainak gyűj. 7327 teménye kivánatra bérmentve küldetik.
1898. Szolnokon és Eperjesen ismét I . díjafc arany érmeit!!
K Ü H N E E.
ajánlja legjobb minőségű mindennemű
MŰTRÁGYÁIT
Magyarország legrégibb gazdasági gépgyára M O S O H B M (1856) ajánlja a bekövetkező tavaszi idényre: Sack r e n d s z e r ű aczél egyes, k e t t ő s és h á r m a s ekéit, L a a c k e - f é l e s z á n t ó f ö l d é s r é t boronáit,
a t . ez. r a z d a k ö z S n s é s r k . H l y e i m é b e .
Árajánlatokkal készséggel szolgál a
oda, Budapest, IY., Bécsi-utcza 5,
eredeti
„Hungária
hegyes vidékre kis
Eladó szőlővessző. A „ B o r s o d m e g y e i G a z d a s á g i E g y e s ü l e t " miskolczi s z ő l ő t e l e p é n t e r m e l t o j t á s r a és t e l e p í t é s r e a l k a l m a s s i m a és g y ö k e r e s mindenféle amerikai és európai szőlővesszők t a v a s z i s z á l l í t á s r a b á r m i l y mennyiségben kaphatók. K í v á n a t r a r é s z l e t e s , á r j e g y z é k k e l szolgál s l e v é l b e m m e g k e r e s é s e k r e a z o n n a l v á l a s z o l a z e g y e s ü l e t t i t k á r i h i v a t a l a : Miskolcz,
Vértessy Tivadar, . g . e. t i t k á r .
,JufoÍ!@&aiVt Drill
gazdáknak sorvetőgépeit leszállított árakon. Magtárszelelők, r o s t á k , konkolyozók folyton készletben.
Kayser-iéle
gabona osztályozó csak K Ü H N E E . - n é l . K I H Í V t .J
„DIADAL" ROSTÁJA, Uj árjegyzék ((899) kivánatra bérmentve. FŐRAKTÁR: Budapest, Váczi-körut 57/a sz.
Örökös gyertya
Drill"
„ M o s o m DHIi"1
Korszakalkotó találmány, hetetlen értékű szállodák, lök, s minden egyes
megbecsülvendégháztartás
Ara darabonként cnak 90 kr. (A pénz előleges beküldése mellett portómentesen megküldve.
K A R L B E N D E R I., W I E S IV/i 1.
15. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HO 18. 13
álMagyar ru^yantaárugyár részv.-társ.i|i %
VÁROSI RAKTÁR: VI. ker., Gyár-utcza 48. (bejárat a Dávid-utczából)
"V V
B T T T " )
^
P
E
S
T
. ' •
X., K ü l s ő kerepesi-ut 35.
— — S ü r g ö n y c z i m : fiUMMI, BUDAPEST.
Szőlősgazdáié
JW
és peronosporafecsüendő-gyárosoü
figyelmébe!
Végre egy tökéletes anyag, melyet
fe®rá@!aiee-Ié
(kékkőoldat) nem támad meg.
A magyar-óvári magy. kir. gazdasági a k a d é m i a erről a z anyagról a következőkép nyilatkozik;
A Magyar Ruggyantaárugyár
Részvénytársaságnak Budapest.
Az uraságtoktól megvizsgálás végett beküldött „ l í & s i k á n " jegyű kaucsuk szellentyű (ventil) lap és ugyanoly tömlő (kaucsukcsö) az itteni mezögazd. gépkisérleti állomáson vizsgáltatván meg, a m e n n y i b e n „bordelaise"-lében ( 2 % - o s meszes rézgáliczköoldatban) hat héten át való áz-
tatás tak;
után
hajlíthatóságuk
teljes mértékbeni
megtartása
és a m e n n y i b e n sokszori hajlítás d a c z á r a felránczosodást
lelni, primissima kaucsuk kiválóan ajánlhatók.
gyártmánynak
mellett
vagy törést
mondhatók
s mint
semmikép nem
ilyenek
nem
lehetett
változ-
rajtuk
ész-
permetezőgépekbe
Magyar-Óvár, 1898. évi szeptember h ó 12-én. Látta: "V ö r ö s S á n d o r b . kir. tan., akadémiai igazgató.
A gépkisérleti.állomás vezetője.' T l i a l l m a y e r " V i k t o r s. akad. tanár.
k „
k.,
Ezen m é r v a d ó szakvélemény alapján bizvást állithatjuk, hogy a [ biztosítja a permetezőkészülék r e n d s z e r e s működését, n e m romlik és [ igy költséges javitás elejét veszi; ( t a r t ó s s á g a felülmúlhatatlan, ú j b ó l és újból való felszerelése szükségtelen, [ n e m csepegtet és ezért n e m okozhat testi sérülést, n e m r o n t j a a ruhát. h a s z n á l a t a mindezeknél fogva gazdaságos, Ip18™8^^ Minden egyes darab
V u licáxi-sselep VoAllcéLtt-tOKllO Vulkán
Vulkán Tekercsekből
tömlők levágott
csak kimért darabokban adatnak tömlők, melyek Vulkán
g y a n á n t a d a t n a k el, visszautasitandók, mert
Árak:
nem
m
w
v a n ellátva.
valódiak.
Vulkán permétezö-tömlö drbja 1 frt = 2 kor. — Vulkán permetezöszelep drbja 50 Viszontelárusitók és fecskendögyárosok megfelelő e n g e d m é n y b e n részesülnek.
. V U L K A N " ??
e védjegygyei
kr. = 1
kor.
TÖMLŐK ÉS SZELEPEK F Ő R A K T Á R A j Schottola Ernőnél & b u d a p e s t , v Á o z i - K Ö R U T , FoDcíero-palota.
5 ^ ^ m ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ m m ^ ^ m ^ m ^ m ^ m ^ m ^ ^ ^ ^
KÖZTELEK,
286;
1899.
FEBRUÁR
HÖ
15.
18.
S Z Á M . 9-1K É V F O L Y A M .
B U D A P E S T , Muzeum-körut 35.
PAUCKSCH, Törzsgyárunk
H. Paueksch részvénytársaság
fióktelepe.
LANDSBERG
gépgyár, vasöntöde, g ő z k a z á n - g y á r é s rézműves-műhely M T
é v e s f e n n á l l á s a óta
mint legkiválóbb
különlegességét
l e g j o b b a n jövedelmező Efi öibelöl 1700 telepei állítottunk fel 5 0 év óta. S z á l l í t j u k t o v á b b á a s z ü k s é g e s b e r e n d e z é s e k e t szeszfinomitók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k , m a l á t a g y á r a k ós sörfőzdék s z á m á r a .
t Paucksch, Budapest, luzeum-körut 35. czimre kérjük. (Gyártelep: Kőbánya.)
M E G H Í V Ó
Cernovsky & Comp.
a Budapesti marha vásártéri vásári pénztár
üiézősaídaságl gépgyára B Ö H M I S C H B R O O bel P R A G Ajánlja a tavaszi idényre a t. cz. gazdaközönségnek összes kiváló minőségű és mindenkor első díjjal kitüntetett gazdasági gépeit és eszközeit, s bátorkodik a következő szabad, különlegességeire felhívni a figyelmet: I . Ó K t E ' 1 (Cernovsky szabadalma] réjja és repCzéhez, kukorieza, burgonya, szőlő és komlóskertekhez, eddig bet- és külföldön 2 5 . 0 0 0 drb használatban. Ezen lókapát mint égyefc lókapát egy sorhoz, vagy ccmbinálva 3, 4 és 5 sorhoz állítjuk elő. Ára az egyes lókapának nagyság szerint 18, 22, 27 frt, a eombinált 3 soros 90 frt; 4 sörös • 140 f r t j ' 5 sőros 160 frt.
részvénytársaságnak 1S9Ö. évi f e b r u á r hó 22, n a p j á n délelőtti 11 ó r a k o r B u d a pesten; a M a g y a r l e s z á m í t o l ó - . és p é n z v á l t ó b a n k h e l y i s é g é b e n (V., D o r o t t y a - ü t c z d 6. szám) t a r t a n d ó
I közgyűlés t á r g y a i :
Clii l i s a l é t p o m s z o p ó (Gernovsk^ szabadalma) kétsoros, ltézierő'rc darabja 25 frt, 4 és 6 soros, vonóerőre kor. í Hiányozható oldalrészekkel drbja 60 és 80 forint. H a t - és nyolezágu e x t i r p a t o r o k
1. A z i g a z g a t ó s á g j e l e n t é s e a2 1898. üzletévről és az évi m é r l e g előterjesztése. 2. A f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g j e l e n t é s e a m é r l e g m e g v i z s g á l á s á n a k e r e d m é n y é r ő l és a tiszta n y e r e s é g h o v á f o r d i t á s á r a v o n a t k o z ó igazg a t ó s á g i i n d í t v á n y ' felől. 3. A m é r l e g m e g á l l a p í t á s a é s a tiszta n y e r e s é g l i o v a f o r d i t á s a iránti határozathozatal. 4. A z i g a z g a t ó s á g és a f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g t a g j a i n a k a d a n d ó . f e l m e n t v é n y iránti h a t á r o z a t h o z a t a l . 5. A felügyelő-bizottság évi t i s z t e l e t d i j á n a k m e g á l l a p í t á s a . 6. A f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g t a g j a i n a k m e g v á l a s z t á s a . - 7. A- t á r s a s á g a l a p s z a b á l y a i 2.,, 5., 25., 30. és 38. §§ a i n á k mó-
V e s z m i n d e n n e m ű á l l a t i b ő r ö k e t , szerződésileg is. ; K é s z í t szarvasbőrt, mosó-, törlő bőrt, cseres, f e h é r J| ? i r h á t , e z e k b ő l á l l a n d ó r a k t á r . E l v á l l a l m i n d e n e szakba j vágó m u n k á k a t . 6446 |
UUIU V o n a t k o z á s s a l az a l a p s z a b á l y o k 22. § - á r a v a n szerenc s é n k a t á r s a s á g t. r é s z v é n y e s e i t felkérni, miszerint a m e n n y i b e n a k ö z g y ű l é s e n részt v e n n i ó h a j t a n a k , r é s z v é n y e i k e t a m é g l e n e m j á r t s z e l v é n y e k k e l e g y ü t t á M a g y a r leszámítoló és p é n z v á l t ó b a n k nál letenni - szíveskedjenek. B u d a p e s t , 1899. évi f e b r u á r h ó ft-áui A z igazgatóság.
Daráló-és őrlő-malmok kitűnő eredeti angol daráló-gépek, f ö l lesztők, gazdasági és trágyalészivattyúk a legjobb kiállitásban.
teljesen berendezve; szecska vágóit, répavágók és zuzók, kukorlcza-m orzsolók.
V Főraktár: B U D A P E S T , V I . k e r ü l e t , V á c z i - k ö r u t 63. szám.
ö
l
ű K i m e r i t ő képes á r j e g y zékek és t e r v r a j z o k k í v á n a t r a ingyen és b é r m e n t v e .
287
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HO 18.
15. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
(2) A m. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége (íj) B u d a p e s t ,
T á c z i - k ö r u t
3 S .
s z á m
alatt.
Ajánlja a magy. kir. államvasutak gépgyárában készült gőzcséplőgarnltnráit, ipari czélokra alkalmas „Componnd" lokomoMljalt, teljesen vasból készült szalmakazalozó gépelt, g5z-kukoriczamorzsolólt, Stibor-fále körfűrészeit,
„11 i 11 e n i u i i í " k a § z á l ó
é§
aratógépeit,
továbbá SACK-féle ekéit, vetőgépeit, boronált és egyéb gazdasági gépeit A „Fairbanks" mérleg é s gépgyár kizárólagos képviselete, '
•":•'•- •
• • ••• -•-, - -
ÁrjogyséliE i n c f y * » é s b ó r m e n i v s ,
0 0 T .£>erale^ec S a n t ^ c í t e t b c u t t b Saatfartoffelm Dfferóett in ttnoergfeidjKé guter Bualitat unfer riiíjmlicfift BííatmteS ©aatgnt: SBlilner^ufer 14 fi, 11, Seimfaíjigfeit 99%, geftolitergeroicfjt 60 ka, lte&erfluftt)<*fer, l q ft.10, Síéimfaljigfeit 980/o, öéltotitergefotc^t 56 kg, ®Iott=flíünc cugltfcfic Snotctbfc 1 q fi. 16, ©űűtlartpffeltt fut aűe 3roede in gröfster 2íitónmí)I. Steuljeiten: „©elbe Uott íöctaíct!". pro 100 kg, f(. 17, „öcvalctíer 2(ml)íuiit", „Mlloljoí", „Bona g r a t i a " fi. 15; „SBoljemta" „Dr. ötbirf)", „sptof. Wrofi", „^tetaíe^et (ítttogtcid)c", „"Jkof. aöcftctmcicr", f(. 12; „etjamuion", fL 2.50; „Dr. C r t f j " , ft. 4; „attJjene" fl. 3.50: „qsrof. maevűtv'" fl. 3.50. 2űíe§ pro 100 kg ab ©tation geraleg. Sacfe jum ©elbftíoftenpreife. Sei 2Ibita$tne oon SBaggonlabungen biliigen .gufenbungen fae§ ^tetóöerjeic^niffen erfolgt gratté jmb franco. Sllle 3ufdjrifteit roerbett gebeien btrect an "bie: © c t r e i b c = uttí> í t a c í o f f c í ^ ü f f j t c r c t b e t ^ o m t t i t t c £ e r a l e í | , per ^ p H e t ^ í i t d j e i t , Siómén. Oeíoiiomieuerroalter fiatí @ o n t m e r .
•
.
* '"*
Minden rendelményhez, a melynek 3 forinton felüli az értéke, Ingyen csatolok egy a konyhakerttulajdonosokra nézve igen hasznos és az. összes főzelékféléket magában foglaló részletes m a g y a r
„Tenyésztési utasítás" czimü k ö n y v e c s k é t . Rendelmény-kiséret nélkül csak 20 krajezárnak levélbélyegekben való beküldése ellenében kapható. — Magyar levelezés.
Homoki szölötelepitöknek igen fontos
P u í z Ottó, S r f u r í . PF^WnW&Vil^l^l^aWlB?
MlKüffl 1
1
felvétetnek a kiadóhivatalban
ftfl^&ilL
BUDAPEST,
Mélt. Bezerédj Andor, cs. és kir. kamarás ur jegenyési immúnis liomokszőlő telepéről, a követkéző 3-szor permetezett, őszszel szedett, teljesen beérett, peronosporamentes
vesszők eladandók:
Olasz rizling .. ... .. 16000 drb 1000 á 3 frt Zöld szilváni >. .. 10500 drb 1000 á 3 frt Nagy burgundi ... ... ... 18000 drb. 1000 ét 3 frt Oportó ... „ ... 16000 drb 1000 á 3 frt Nemes kadarka... 22000 drb 1000á 2.50frt Fehér és piros ohasselas gyökeres vessző 4000 drb 1000 á 12 frt • Madlein angevine gyökeres vessző 4000 drb 1000 á 12 frt Olasz rizling gyökeres vessző „ . 20000 drb 10Ö0 á 10 frt Piros veltelini gyökeres vessző ... ... ... 8000 drb 1000 á 10 frt Zöld szilváni gyökeres vessző ... 5000 drb 1000 á 10 frt Nemes kadarka gyökeres vessző... ... ... 2000 drb 1000 á 10 frt Ezenkívül tavaszi szedés bármely fejből 1000 á 3 frt. A tavaszi szedésü vessző-megrendelést márczius. 10-ig kérjük eszközöltetni. A veszök csomagolása és vasútra szállítása az árban bennfoglaitalik. Megrendelésnél az összeg_ 25%-a beküldendő; 75% utánvételeztetik. Megrendelések:
Jegenyési gazdaság, u. p. Szedres (Tolnám.) c z i m alatt e s z k ö z l e n ű ö k . 1
A cég 17 év óta áll fenn L e n ^ i S ^ J S ^ S S ^ szállít Horvát-, Szlavonország, Bosznia, Cseh-, Morvaország, Galieio, B Alsó- és Felső-Ausztria, valamint Szerbia, Bulgária, Románia és Németoállománya ezúttal 600,000. darab ; vadonc-állománya 8 millió. A cég éven lőnek küld szállítmányokat. A gj ümSIcsfa-iskola teljesen homoktalajon 1<
homoki szölötelepitöknek kincses háza
dben éppei>n ugy, mint az agyagos, kövecses talajban, nemkülönben alapos is magas (hegyes, .ndig bwtosabben^ered iMg^és^ fejlődik^ mintjiz, mely agyagos^ iszaplerakodási i. A ^gyümölcsfajok boldogult Bereczki Máté c, kajszi
Nagybani vételnél az árak külön megállapodás tárgyát képezik. Fentlrt gyümölcsfaiokból táblaürités folytán i—2-3-4 éves selejtezett minőségű csemeték Is kaphatók, erősség szerint 2—5—7—10—15 krért, melyek gazdag gyökérzetüknél fogva főként nagybani telepítésekhez olcsóságuk folytán igen ajánlatosak. Fenti minőségű osemlték vadoncai Is bármily szimban sége
a-isKOlaja, !! Tessék árjegyzéket kérni !!
7374
JÓZSEF gép- és lánczszivattyugyára WIEN, III7.,
Hellwagstrasse
10.
szab. l á n c z s z i v a t t y u i t rétek, konyhakertek, díszkértek és faiskolák vizeinek levezetéséhez. I i ó j á r g á n y 'í—-4 kertcsőnék egyszerre, való hasz. nálatához. Nélkülözhetetlen mély kutaknál. Használt lánczszlvattyuk és járgányok állandóan raktáron vannak. Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
288;
KÖZTELEK,
1899. FEBRUÁR HÖ 18.
Hofherr és Sehrantz Budapest,
'0 & •M 0 *N
1 5 . S Z Á M . 9-1K É V F O L Y A M .
VI., V á c z i - k ö r u t 5 7 . s z á m . s.
S ® « -fis » © x £ S N (i |s© S
t
BQ & J k Q 8 (0 O N 60 B)
A j
SS
R L T B
B e e
n s @
«
«
S
3
ils
a b b
lóhei-edörzsöEŐ-gépükef
P"
ffiSSSS
11 Árjegyzékek bérmentve * ingyen.
G A N Z é s T Á R S A SudaŐt^: és
adómentes
hajtott
m o t o r o k
Petróleummal benzinnel
szállítva: kiló, kilónként 40 kilónként 35 kr., postái ingyen csomagolás
gazdaság c z é l j a i r a (BÁNK! és CSONKA szab. rendszere). M e c h w a r t - f é l e
g ő z e k é k
; pléhszelenczében 3 frt K a u c s u k k a l vegyitv
é s
p e t r o l e u m e k é k . Hengerszékek,
köjáratok
és
teljes
malomberendezések. Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.
utczai
gőzcséplőgépek hajtására a faherczegi vasmüvekből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szíves tudakozódások C a m e r a l - I D i i - e c t i o n
in T e s c h e n i n S c h l e s i e t t ,
E. A . é s
Skorpii-féie 'szabadalom. 1899-iki modell, újonnan javított, két és háromszoros burgonya válogató gépet a legegyszerűbb szerkezettel és legnagyobb munkaképességgel ajánl
A sertés javítása
lokömotivok,
ErzftepzoggEIche
illST
T u r b i n á k . ' — V i l l a m o s világítási és erőátviteli b e r e n d e z é s e k . 953. Sz.
J U L I U S
C A R O W ,
gazdasági gépgyár
gazdák é s hizlalók használatára. Irta K. Rnffy Pál. Ára portomentes küldéssel 1 forint 10 krajczár.
P R A G - B U B N A . Katalogusok és prospektusok díjtalanul. Korai megrendelések kívánatosak, ftjfcg-
M U S C H A L L
A /
kocsi-, hajtó-, lovagló-
é s istállószergyár,
gözfürésze
telepe
é s fahajlitó
Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom, félfedeles, és
hintóit, igen a
könnyű
5 e l s ő r a n g ú é r e m m e l kitüntetve.
Tiszti és polgári __
Géphajtószijak.
Lószerszámok,
lovagló
u r i fogatok
nyitott
vadászkocsijait
é s elegáns
legkülönfélébb
kivitelben é s
alakokban.
eszközök/
é s gazdasági
lovak
: Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállitásában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.
=
részére. =
=
=
=
15. SZÁM. 9-ik
ÉVFOLYAM.
ft
KÖZTELEK,
289
1899. FEBRUÁR HO 18. STAHEL és LENNER
T I H R T I R f t Y Á R Budapest, Y. ker. 1 I U J L I M l AJX, K a t o n a József-uteza 8. Ajánljuk
E. Leinhaas, Freiberg in Sachsen gépgyár, rézműves é s k a z á n k o v á c s a j á n l j a m i n t h o s s z ú évek óta specialista, t e l j e s
B Ű T mezőgazdasági szeszfőzdé it,
" ^ H
szeszfinomitó-itt's éiesztőgyár berendezéseit, ugyszinte
mindon
g ő z g é p e k et
egyes e s z a k m á b a eszközeit,
vágó
gépeit é s
és g ő z g é p k a z á n o k - a t .
Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kivánatra " mentve. Jutalók i
B O T Magyarországon eddig 28 szeszgyárat rendeztem be. " E H ! Előnyös referenozWűt.
XII. nagy nemzetközi
juűUeumi őaromfi HSl
§öir és madár fiiáüitás GRÁCZ, fH«
1 8 9 9 .
ipares
m á r c z i n s
r n o k
3 3 - t ó l —
36-ig-.
Díjazás osztályrendszer szerint. DIJAK: Nagyobb b a r o m f i a k é r t : 1. d i j 16 k o r o n a 2. d i j 10 k o r o n a 3. dij 6 k o r o n a 4. d i j E l i s m e r ő oklevél.
Galambokért: 1. dij 10 k o r o n a 2. d i j 6 k o r o n a 3. d i j 4, k o r o n a 4. d i j E l i s m e r ő oklevél.
Kwizda Ján. Ferenc, cs. és k, csztr.-tstgj.jíspiáak. és bolgár fejelrit,szili KERÜLETI GYÓGYSZERÉSZ, KORNEÜBURG BÉCS mellttt.
E z e n k í v ü l ezüst é s b r o n z á l l a m i érem, gazdasági egyesületi-, egyleti- é s egyleti j u b i l e u m i é r m e k , t o v á b b á igen sok t i s z t e l e t d í j k e r ü l k i o s z t á s alá. Programra és bejelentő lapok az egyesület alelnökénél S C H U C H F R I G Y E S u r n á i , Grácz, S t e i e r m a r k , K r e u z g a s s e 6. k a p h a t ó k . Bejelentési h a t á r i d ő 1899. m á r c z i u s 14-ig. A z á l l a t o k r e g g e l F a t t i n g e r - f é l e liusrost-baromli eleséggel etetnek.
Kwassitzi eredeti 7150
Hanna-pedigree vetőárpát 898-iki termés, Emánuel von Proskowetz junior áltál termelve, a meddig a készlet tart, ajánl . Actien Zuckerfabrik Kwassitz Kwassitz Mahren, Nordbahn. E termelés ujabban a bécsi jubileumi kiállítás alkalmával aföldmivelésügyiministerium „Züchter Ehrenpreise'-vel lett kitűntetve.
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, „„„v, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. B O W E R - B MtFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxydált szivattyúk rozsda ellen védve. Árjegyzékek
W
i n g y e n és b é r m e n t v e .
, T
legújabb javitott rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
(JIRVENS •
u
r
i
u
' -Lili kJ,
I-. Walíischgasse 14. sz. »»
S Arankamentes, államilag élomzárolt lóherét, luczernát, répamagvakat, fümagvakat, minden czélra és egyéb vetőmagot a legjutányosabb úron és garantált jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastag gyökerektorai őrölve. Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok: gazdasági és erdei vetömagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot kérek.
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
A sertés javitásaés hizlalása m m gazdák
é s hizlalók használatára, m m I r t a K . Sutty P á l . Ára portómentes küldéssel I forint 10 krajczér.
Schwarzenbergstrasse 6.
J Ü N L O K :
Kocsikenöcsöt, Petroleumot, Zsákokat, fedéllakot
Szalonnát
ponyvákat, kátrány festékeket, és minden egyéb gazdasági czikket.
G É P O L A J A T ,
F e r t ő t l e n í t ő
u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.
KRAMER LIPÓT,
s z e r e k e t ,
u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.
MŰTRÁGYÁT. BUDAPESTEN,
V.
ker.,
Akadémia-ntcza ÍO. sz. Telefon.
Sürgönyczim : „ C E R E S " Budapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kivánatra szolgálok.
1 5 . S Z A M . -ik É V F O L Y A M .
1898. évi Bécsi Separator-versenyen l-ső dij.
ALFA S E P A R A T O R RESZY.-TARS. e z e l ő t t PFA
NHA
U S E R
A .
BUDAPEST, VII. Érzsébet-körut 45. sz.
Tejszövetkezetek és tejgazdasági telepek berendezése.
Tejgazdasági eszközök és gépek gjártasa, 1898. évi gyártás 28,209 fölöző gép. Á r j e g y z é k e k , t e r v e k és k ö l t s é g v e t é s e k d í j m e n t e s e n .
mérleg szerkezeteit. A szabadalmazott Fairbauks-mérlegek százados rendszerűek, tolósélyos fémmérőkarral bírnak s a hidra tett terhet minden pontúi egyen! ően mérlegelik. Tartássá?, pontossá* és kSnnyfi Kezelésüknél fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek. G a z d a s á g i . , s z e k é r - , m a r h a - , z s á k . és r a k t á r i
Stilgaárverés.
mérlegeinket czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva kttISnösen a gazdák, gazda- legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tized e s mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi i r " '11 ' * 14. czimzendők. Árjegyzt yzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál.
A m e z o h e g y e s i m . kir. állami m é n e s b i r t o k o n (Csanád vármegye, vasút, pősta, t e l e p h o n és táviró állomás) a k ö v e t k e z ő , n a g y o b b r é s z t s z á m feletti, részint p e d i g j kisorolt t e n y é s z t é s r e alkalmas m a g y a r fajtájú - gulyabeli szarvasmarha
f. évi márczius hó 16-án d. e. 9 órakor n y i l v á n o s s z ó b e l i á r v e r é s u t j á n készp é n z f i z e t é s m e l l e t t el f o g a d a t n i , u . m . :
M 9 FA1RBÁNKS H S U K és GÉPGYÁR részvény-társaság, BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-ut 156.
18 db 3 éves tenyészbika, 15 db öreg tehén, 4 db fiatal tehén, 47 db 3 éves üsző, 3 db 2 éves üsző, Venni s z á n d é k o z ó k a Szeged, Árad, Kéte g y h á z a és s z a r v a s felöl k ö z l e k e d ő v o n a t o k k a l közvetlenül az árverés színhelyére érkezhetnek, megfelelő ellátásról g o n d o s k o d v a van.
m
Kelt B u d a p e s t e n ,
1899. évi f e b r u á r
Takarmánymeszet, rátolt 40—42% phosphorsav. tartalommal, tiszta, ártalmas alkotó részektől ment, arsenmentes, ajánlunk brünnl raktárunkból a pénz előleges beküldése vagy utánvét mellett 50 kiló 6; frt 100 kiló 12 frt — kr. 5547
Knochenmehl-, Spodium-, Gelatine- und Leiinlakik, Brechelshof, Preuss. Schlesien. Kérdezősködések és megrendelések közvetlenül hozzánk intézendők.
hó.
Földmivelésügyi m. kir. minister. 7369
-m
m
„ I Z D E i L L / '
Bánhegyi C.
J.
„Az a r a n y k a l a p á c s h o z " I V . , R o s t é l y - n i c z a 13.
Lószerszám
vereték és
kellékek.
i s t r á n g o k , angol g y e p l ő k , , n y e r g e k , l o v a g l ó szerek. N y e r e g szappan, angol bőrlakok, szerszámmáz, Kwizda-fluid.
Halászati
czikkek.
Szabadalmazott
patkány
és
egérfogók.
Szerszám n a g y k e r e s k e d é s m i n d e n i p a r á g r é s z é r e . •
gö-
Unlversal cliilisalétrom szóróját, melynek rendes és kitűnő működése és a salétrom egyenletes szórása felttlmulhatatlan,
ALAPÍTTATOTT 1802. ÉYBEN.
Kész
Több mint 3000 szóró már használatban.
DOBRY eredeti, igen bevált és legjobbnak elismert szabadalmazott.
(Utánnyomás nem dijaztatik.)
== Á r j e g y z é k ingyen és bérmentve.
7324 kétsoros k é z i e r ő r e , 4 soros, 5 és töl»bsoros vonóerőre, ajánlja és kívánatra árjegyzéket bővebb leírással ingyen és bérmentve küld a :
Landwirtschaftliche Maschinenfabriken
ANTON DOBRY •m
Junglbunzlau CsÉimág,
Működése felülmúlhatatlan. — Utánzatoktól óvatik.
m-
15. SZAM. 9-ik
ÉVFOLYAM,
KÖZTELEK
1899
FEBRUÁR
HO
18
291
Iparosok és gazdaságok részére a j á n l j a
i gáz-, petrole
első é r m e k k e l és d i j a k k a l kitüntetve. Több mint 3700 motor üzeríibeii 20.000 lóerővel. Vezérképviselet: G e l l é r t I g n á e z Budapest
Vftrösíarka tinó é s Ü S Z Ő l e g p r í m á b b , .1—2 esetleg 3 „évesei és pedig l i l x l a l n l v a l ó ö k r ö k ela d á s á r a és l c f s ő b b i s z e r z ő d é s r e 7326
legolcsóbb
árért
vállalkoznak
W E I L L E R é s E I S N E R Kis-Cz elli kereskedők.
F n c h s ' é s tejgazdasági
B 1TI.,
S c h l i c M e r
és
U
D
ónozott
A
P
A N G Y ü L r Ö L D ,
vasedények
E
S
T
gyára
ezelőtt G o e p p i n g e r & Co.
,
J A S Z - X J T C z &
7 . SS.
Edény gyártmányaim ugy ségben, mint ár tekintetében elismerésben részesülnek.
vSíáitáüaV /^JpTpw^r^lL.\
minöáltalá-
Oberkrain — - ••, • .
cni es
' vevűim közül fols&rotom:
A hordóban levő folya-1 dék nem vészit súlyából | kiszivárgás, fe'szivódás ' .és apadók. áltál. Nincs
a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetei\v,gyi az /a '/ • ^ t e j c s a r r l o k o k a t e s sza~ I j r li'K 'iSÉ^v* " "js ' mos nagy hazai gazda- í f
, Kapható ' \ minden vaskereskedésben.
Telefon szám 54—53
az
30 liold dohány e n g e d é l y l y e l , t i s z t i l a k k a l s m e g f e l e l ő gazdasági é p ü l e t e k k e l
H Í
OposOn
£ l AmPMb A l i i
szabadalmazott
Bagyfeas* é s Stegresadelheté
aa Országot hivatalánál
'kiesányban.
Magyar Gazdasági Mgf/es&lat ttS&és* (Budapest Kőetelek),
kiadó.
Szabolcsmegyében,
V l
vasút-
^érdemkereszttel
gazdasági gépgyára és vasöntödéje "kitüntet™!61 NilG"3T-K A N I Z S Á N , _ _ tudomására hozzá a nagyérdemű gazdaközönségnek,' hogy
nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. Á vaoüíi Bzállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik, Kicsmyiíen mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyssölati tagok részére 2 frt 80 kr., a e m tagoknak S frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kairiit árát egyesületünk pén®tárábos beküldeni kérjük, a szállítási költségek n küldemény átvételénél £zetendök.
^tünte?^!1
Magyarország
és
I tői
több évre h a s z o n b é r b e Értekezhetni alulírottal állomás Nyíregyháza.
fitmsrakai
Emődi
2020 hold (á I 2 0 0 D SS) t a g o s birtok f o l y ó éwi o k t ó b e r
Petroleum, benzin, festékáruk,
alkaliák stb.
Árjegyzéket ingyen
Borsodmegyében, M e z ő - C s á t h h a t á r á b a n , vasúti állomástól n e m messze, e g y
rdemkereszttel^
3
Szabadalmazott
n o s
^
:
W e ' i s s e n f e i s
legjobb sorvetőgépe a
Az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület 1897. október hóban Kisbéren rendezett nemzetközi vetőgépversenyén a legelső díjjal, a állami a r a n y é r e m m e l
|
•< .,I;.>»!I _KÍ111::l<; 1 • -L Sack-rendszerii aczélekéit, szecska- és répavágóit és mindenféle gazdasági gépeit és eszközeit.
• Van; szerencsénk ajánlani.rátolt
tisztaságai
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HÖ 18.
292;
15. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.
Gyors fejlődésii telivér
m a g y a r
tenyészbikák,]
kiterjedt legelőkön edzetten neveltek, eladók g r ó f Teleki Arvédi ur d r a s s ó i uradalmában. Ugyanott eladó 50 drb 5y q. sulyu, edzett, erőteljes 5 éves i g á s ö k ö r 7 0 0 0 írtért. Yorkshire-i fehér 6—8 hetes malaczok áprilisi szállitásra drbonként 10 frtjával elő jegyezhetők. Posta és vasút: KONCZA. Budapest felől Konczáig direct átmeneti kocsik a gyorsvonaton. ELADÓ Báró
Jósika Gábor
tenyészetéből
Szamosfalván (p. Kolozsvár)
= = = = = Egyenként vagy összesen
10 darab erdélyi magyar tejelő fajta
Ü S Z Ő . tw
Á r a a fedezetteknek
drbonként:
150 írt, a fedezetleneknek 120 írt. Ugyanott
7()
mm.
Vetésre ajánlok kitűnő minőségű fajtiszta, tartósságában, bőhozamban, Keményítőtartalomban alig felülmúlható, minden talajra, de különösen lazább, fekete vagy homokos talajra alkalmas:
=====
7345
magbükköny is eladó.
Hortensla burgonyát. A legutolsó évjárat átlag termése 80—ÍOO métermázsa 1300 G-öles holdanként, keményitőtartalnia 19—33»/o; különösen gazdasági szeszgyárosoknak kiválóan ajánlatos fajta, de asztali czélokra is kitűnő minőségű. Ára vaggonrakományokban vagyis legalább 1Q0' q rendelésénél 2 frt 5u kr., kisebb tételekben 3 frt métermázsánként, zsákok önkölt- ségbenszámittatnak fel, vagy rendelő által küldendők. Rendelések hozzám in- . tézendők és királytelki gazd. intézőségem által, mig a készlet tart, sorrendben fagymentes időben effectuáltatni.
Haas Ignáez, Nyíregyháza.
7181
Í 5 . SZAM. 9-ik
KÖZTELEK,
ÉVFOLYAM.
:
m TtlnÍTamásfg kaóhlt?' Minta kivonatra küldetik 7308'
1869. FEBRUÁR
ffÖ
18.
HIRDETÉSEK. PONYVÁK,
tenyésztés, tejkezelés, 'gyümölcs- és konyhakertészet
ZSÁKOK
Megjelent: J.
ISips^
c.
MEGJELENT azO. M
magyar árjegyzéke.
G. E . k i a d á -
MMMM
K a t a r cs Rónai
VERONA VÁROSA, OLASZORSZÁG NAQT LÓVÁSÁR
Budapest, V., Fürdő-utcza 4
1890.
gazdasági számvitele
HÍltlXIIS
13.,
11. é s
I S T Á L L Ó , S Z É N A és S Z A L M A
15-én.
INGYEN.
F UJTTHTÁS, T T ^ T i
ÜGETŐ- i VERS EMY. AUTÓMOBII.-VERS
5LÉVENKINT TARTATNAK. ILY VÁSÁROK FÉLÉVENKINT
KŐNKS ü Y Ö i O Í I
g p H ^ l
3
f r t
3 0
lsr-
,Köztelek4
Malomterendesési
s z i v a t t y ú hez stb. fe(
mezöpzflasffirol tl
csontolajat,
liiirwöl
mely
szóló 1894. éri III. tönínjcsilA, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.
kerékpárok-
és
varrógépekhez
külön van preparálva. Kapható 6552 v a l a m e n n y i jotol» üzletben.
zettel,
főleg tömör trágyát minden nehézség nélkül szűr át a szivattyú. Nem fagy be. Könnyen szállítható, (4 méter magasságnál 45 kgrm.) Ezen szivattyút 1.4 napi próbaidőre szállít a feltaláló és gyáros
RUD, DOLEZAL,
P r a g - I j i e b e n . 78st
15. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁR HÖ 18.
294;
csász.
ZVXautlixiex* Ö d ö n és
kir.
udvari
szállító
magkereskedése
Budapest, Andrássy-ut 23. W
ajánl:
Impregnált burgundi takarmányrépamagot. Az impregnált répamag rohamos térhódítása a fegfényesebb bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy mily nagyok az impregnált mag előnyei a nem impregnált fölött. Az impregnált mag gyorsabban és jelentékenyen erőteljesebb csirákkal kei ki, mint a közönséges mag; az első időszakban gyorsabban és bujábban növekszik, a répavetés kifogástalan s tökéletes állományának és az elgondolható legnagyobb hozamoknak ezáltal a legjobb biztositékát nyújtja; már az első 4 hét alatt mintegy 8 napi előrehaladottságot mutat oly növényekkel szemben, melyek közönséges répamagból, illetve közönséges jó kereskedelmi áruból keltek. Összehasonlító termelési kísérletek alkalmával az impregnált répamag jóval kevésbé, de a legtöbb esetben éppen semmit sem szenvedett a rovaroktól, különösen a drótféregtől, azután a gyökérüszögtöl sem, azonfelül még figyelembe kell vennünk, hogy a répamagon tapadó összes mikroorganismák, csirgombák stb. a számos répabetegségeknek ezen áthurczolói teljesen és biztosan megöletnek az impregnálási eljárás által, mely utóbbi abból áll, hogy a répamag egy bizonyos időtartamra kénes savval és klórgázzal érintkezik. Ez teszi érthetővé azt a nagyon is gyakran előforduló jelenséget, melyet a gazda ez ideig nem birt magának megmagyarázni: Előfordult ugyanis, hogy nem impregnált répamag, mely a magvizsgáló állomás, vagy a gazdának mesterséges csiráztatóján igen szépen csírázott, a szabadba elvetve sokkal gyöngébben kelt ki. Az egyszerű oka ennek abban rejlik, hogy Csillag-védjegy. répamag külburokján élősködő mikroorganismákat, baktériumokat stb. a mesterséges a ^siráztatónak magas hőfoka megölte, a szabadba vetett nem impregnált magon azonban háborittatlanul folytathatták romboló munkájukat és a különben csiraképes mag a gazda nagy ámulatára nem kelt ki. Ai j & impregnált répamagnál ilyen esély természetesen teljesen ki van zárva, mivelhogy — m lm mint már emiitettük is, — az impregnálási eljárás teljesen elpusztítja a bactsriumokat. fi ^ Ja
Mauthner-féle javított impregnált sárga eckendorfi 100 Mauthner-féle javított impregnált vörös eckendorfi 100 Mauthner-féle javított impregnált és kitüntetett kerek lapos sárga oberndorfi . . .100 Mauthner-féle javított impregnált és kitüntetett kerek lapos vörös oberndorfi .100 Mauthner-féle javított impregnált és kitüntetett vörös Mammuth (óriás) . . . . 100 Mauthner-féle valódi impregnált sárga olajbogyóalakú óriás 100
kilo 54 frt. Ik kilo 54 frt. MljjjŰmp^Éj^^öp^Év
kilo 46 frt.
ií^m^^^^^^^^^m • p y
v^^aWi
kilo 48 frt. \Mgggt ^^ kilo 48 frt. kilo 48 frt.
i-v jSKH^KBI V' W' ,' ' ^^f/^BjsSS^ Bikafej-védjegy. r
( M T Impregnált magot tartalmazó zsákok egyik oldalán a CSILLAG-VÉDJEGY, a másik oldalán a BIKAFEJ VÉDJEGY van feltüntetve. " U
Nem impregnált eredeti ólemzárolt quedlinhurgi takarmányrépamag. Sárga eckendorfi . . . . 100 kilo 50 frt. Champion Yellow Globe . 100 kilo 44 frt. Sárga kerek oberndorfi. . 100 kilo 42 frt. Sárga olajbogyó alakú óriás 100 kilo 42 frt. Nagy, vörös Mammuth. . 100 kilo 44 frt. Vörös olajbogyó alakú óriás 100 kilo 44 frt.
KÖZTELEK, 1899. FEBRUÁRHO18.23
1 5 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.
K I S HIRDETESEK.
szó 3 ki., feltűnő betűkkel 4
Tétetnek fel e kedTezményea nmrfban.
Csali oly l e v e l e k r e válaszolunk, m e l y e k k e l v á l a s z r a s r i i h s é g e g l e v é l b é l y e g e t v a g y levelezőlapot Az állások betöltésére vonatkozó ugy nagy, mint kishirdetéseket lapunkban ezentúl csakis a ciim k i t é t e l é v e l f o g j u k Köz ö l n i , hogy ezáltal elejét vegyük az esetleges visszaéléseknek és a költséges levelezésnek. Egyúttal félreértések kikerülése végett tudatjuk t. olvasóinkkal, Jiogy kiadóhivatalunk állás közvetítéssel nem, foglalkozik s az üresedésben levő állásokat sem tartjuk nyilván, csakis a beküldött hirdetéseket közöljük lapunkban a megfelelő hirdetési díj előleges beküldése mellett. A kiadóhivatal.
Gazdasági
i .:!en
egyén" i t n í ^ ^ l l u i l & m i l - . Pa.-Fornád, u. p. Tolna Tamám. Több
teenJúS, Uhenész^zjtítí Cz®^ a"adóhivatalban.. 7882
Azonnali ^ ^ T S s , a gazdaság 3 minden flüétéssel,:f'a főníkaénVliátásí ágában ésa ozukorrépa^doMny- . nal betöltendő grőf Ohotek
Bérgazdaságomba egy megbízható saldoképes, nmien,^ kel-Tiki belépéssel. íSetés^meg-
K á r o l y - k ö r u t 9.
Gazdatiszt,
ÁLLATOK,
SiJn6tSea JóeiSbizfnyitvény^>kkal mielőbbi kiadóhivatalban. * 7229
gya^tinőtTeresek vételr£J£
Weieesi
bogárdi
Járomba
- 4 -
Kilónkénti árt6\ére^m£jelige
FoMmives-
:
ííévt'n. kéilíztüf iJáMs özv! Iádul nős° ember^ állást keres megkeresések e^lap kiadőMva^ Eegrjobb tat^el m^eu'képzJttsé^^^i^ó • 1 gazdaság, és terrtékesltés te-
növendék ökör és üsző borjakat megTételre aj ánlanai: KLEIN ÉS SPITZER Kis-Gzelli t m t m .
Megrendelések egyeiség szerint bármikorra is elfogadtatnak. Ságnál is működött. Folyamodványok és bizonyitványmásola-
Eladó ^
Lucserna
Tejkannák;
tás, fűtéses világítás! Ajánla-
lOSKfclráfSS
Kerestetik tói erős,1 jó^irásu* a fajjelleget ^magán visalő^nem AiáatatokSaUmént6ppyntos leírásával és utolsó 'ár megjelölésébekbldcndők e lap-kiadóhiva-
it
Kezelőtiszt, sági akadémiát végzett; hizlalás, szeszgyárfás vagy ezuszelben jártasak előnyben ré-
Intézőnek Tomis'flata" gazdád, mely ismert nagy uradalomban szerfolytán őnállőbn'működik (s a
m£?üyenmüfö'daurgazdasági intézetet végzett; gazdasági iparágakban vagy malomban gyakorlattal bírók előnyben írnok, gazdasági, akadémiát jő sikerrel végzett és mái némjT gazdaságban ; Valiáskülömbség nélkül felvétetnek, okmányaik másoladaetaekelkUWjékS:SZUplnei bér^
Erélyes^
Bonyhádvldéki jellegű V'öroK^ tsrka üszíiU
Fejős tehenek. Frissen^ ellett borjas
biiza, legkorábbi
z a b , rigai lenmag, fehér bokorbab, prairie W királyné tengeri, székely tengeri ötven kilós zsákokban nagy mennyiségben is kapható
Gróf Teleki Arvéd ur drassói uradalmában
u. p. K o n c z a . ieídefkez'ő tfe°?y«lís4t vMbw" tatui óhaj íja. Ozim ' a kiadőtú-
K
D
D
'kM sz5gSlunk ?efOTenrate-
CL. LAGEMAN vegyészeti gyára Erfurt. Megrendelhető minden gyógyszerész és állatorvos á tal Vi dobozonként 1 frt. SOkrért, Va doboz ára80_kr. Magyarországi főraktár : T ö r ö l t J ó z s e f gyógyszertára, Budapest, VI, Király-utcza 12. s mindenkinek
)ltalmat csakis az én vüághirfl tiszti
lópokróczaim
StelsSzd^W^ukodonMb?" Ipusztithatatlan, tehát a leg-
Vö röshere Aczólos
igazgató&ághoz Nagy-Bodok, Nyitramegye, u. p. NyitraFelső Ludány küldendők be.
MrSfWetlülás^keresto'delmi iskolát, vagy gazdasági^tanin-
arankanjentes, államilag /ólomzárolt: Franczia I. rendű... 77 frt Olasz „ * — 70 „ Magyar „ „ — 67 „
X
arankamentes, államilag ólomzárolt: Magyar 1. rendű 59 frt Különféle herefajok: Baltacím 14 frt Fehér here- 45 „
Fiimagvak Franczia perje.
42 frt
Réti csenkész ... 42 „ Angol perje — ... 22 „ Réti komocsin 22 il^afö:
. i
Állatorvosok, mezőgazdák, stb. számos elismerő levelét ingyen és bérmentve küldi meg az egyedüli gyáros
.Megtok:
<Sj
é
Földmivesiskolát^ végzett, a magyar'és
Betöltendő Wt^egédtezti ál ás, megkiváu-
JÓZSEF főherceg BUDAPEST,
ÁLLÁST KERESŐK.
BETdLTEIDÖ ÁLLÁS,
Könyvelői állás.
sertésvészt, ugyszinte állatokk mindennemű hasmem esenéseitt a a legsúlyosabb : tekben gyógyítják' a
udvari szállítójának
nyltványai^ és
flarmincz altiszt ^ tett 8,'effet' .^Mj yi darab első osztályú finom czéljáből felállítva, Grőf Károlyi Kulcsári állás LííwK |)«TkeKviii
baromfikolerát,
VEGYESEK, Az csnthi t e n g e ugy bőtermőségénél, mint ki érésénél fogva, leginkább pe
ő cs. és kir. fensége irt jószájgazgatősághoz ^kül-
küldenek.
Tisitavérii 'a'előjegyzéseket elfő.
Minták, ár és megrendelőlapok kívánatra azonnal küldetnek.
I
Szétküldés jótállás m
Eladó fenyőcsemeték és fenyőfácskák. Luczfenyö ii'n i 10.000 drb 20 frt, 2 éves 16 frt,CT'év?sa4-8 cm. maS
Olajnövények Len rigai Nyári repcze
—" 18 frt 15
Erdei fe^yö
^
Takarmányrépák Külföldi oberndórii 40 frt , olajlogjóalaku 42 Mamuth... 40 „ takarmany — „ . czukorrépa 30 Hazai oberndorfi (vörös gr. Károlyi Alajos termése) 37 „ (sárga gr. Chotek Rudolf ter37 mése „ pala czk alakú (sárga és vörös hg Kóburg Fülöptermése) 35
Gabonafajok Hannárpa Tavaszbuza Diadalzab hl, súlya 59 kiló — Bükköny
12 fr l2Va 15 „ 7 ,
Erdeifenyöfácska 0 frt, E»—100 ^m. maga 100 drb 40 frt. Fekete fenyő
| rádákbanncsoma«oltatrgk,^ a Magyal ra a csemetékből"! uenlvo küld: Kontsek György földbirt. | Áhrahámfalu, u. p. TótPróna, Turóczmegye.
KÖZTELEK,
1899. FEBRUÁR
6ŰZEKÉBET,
HO
18
15. S Z A M 9 iK
ÉVFOLYAM.
Legaljább szabadalmazott E jYETESIES geRVETŐGÉP
GÍZ-UTIHENBEREKET
99
T R I U M P H III." H e g y és l a p á l y r a . Minden gabona- és magriemühöz, valamint minden magmennyiséghez egy és ugyanazon vetőkészülékkel alkalmas. Csekély önsúly, a gép legjobb kivitele mellett. Futókerekei 1280 mm. magasak. Eddig már 5000 drb. üzemben.
GÖZ-UTIMOZDONYOKAT a
JOHN FOWLER & Co.
legtökéletesebb
szerkezettel
és
legolcsóbb
árak
mellett
szállít
BUDAPEST KELENFÖLDÉ' Iroda, raktár, javítóműhely. Közlekedés
vasúton
és v i l l a m o s
vasúton.
a Fried!a8n e I| LAiCOS ? r főraktára swr L.MIXUO NÁNDOR l l t t r f u u n , magyarországi SSIIDAPESY, VIII., K ü l s ő E C e r e p e s i - u t I. a központi pályaudvarral szemben. ÁRJEGYZÉK INGYSH ÉS B É H M E N T V B .
berendezésekét teljesen, ugy egyes malomgépeket,
"ffia
valamint
gépőníwényekGÍ gazdasági gépműhelyek
részére gyárt és
Wörner J. és Társa
szállít:
malomépitő gépgyára és vasöntödéje
Budapesten, Külső váezi-ut 54—56. sz.
Lapunk bekötési táblája 1 f r t 8 @ l i F é r í (portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
Ouperfoszfátok a legmegbízhatóbb,
a legjobban
bevált
ásványi eredetűek, és a legolcsóbb
trágyaszerek, minden talajra alkalmasak. Tarlalmazftak 10—20°/o:VÍzben oldható foszfors,avat. Végytartalomért feltétlenül szavatolunk. — Szárítva és finoman őrölve. Tekintettel a rövid tenyészidőre s e műtrágyák gyors hatására
Sza6. íejszáüitó üannáü tölgyfából A legolcsób, legtartósabb és legkényelmesebb
szállításra és <+ <* *> tejgazdasági üzemhez. p
ÍAR MAETH Te Prospectusok ingyen és bérmenti
RÁCZ GYÖRGY Jolánföldi szölőtelepén és kertészetében kap-
foszforsavas
n é l k ü l ö z h e t e t l e n a tavaszi
vetéseknél.
Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavval sem pótolható hatása. .: Ajáálök továbbá: Csontlisztet, Chilisalétroinot, k é n s a v a s ammoniákot, kálisőt, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t k a p á s és k a l á s z o s n ö v é n y e k alá, tliemenani szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések t r á g y á j á u l és az i s t á l l ó t r á g y a k o n z e r v á l á s á r a ; t a k a r m á n y m e s z e t stb. b á r h o v a versenyképes áron s z á l l í t : Kénsav és 2üt ^ ^ T T T ? £5 Ludenburg-Themenau műtrágyagyár Lissek Rostok m. Központi iroda:
P r á g a ,
Heinrichsgasse 27.
nagyon sürün bokrosodó és keménytövisű sövény. Gyökeres csemeték 1 éves, 4 foript, válogatott 6 forint, 50,kr., ezren alóli vételnél száza 1 forint. 2 éves, hossza 80—110 centiméter ezre 12. frt, száza 2 frt. 3 éves, hossza 1 —H/a méter, ezre 16 frt,-száza 3 frt; továbbá Gleditsia élősövény 50—70 centiméter hosszú ezre 5 frt, száza 80 kr. Sokféle legnemesebb alma, Körte, őszt baraezk és r i n g l ó f á k száza 26-28 frt. Diórák darabja 30 kr. Alma vadonez 2 éves eixe 5 írt. száza 80 kr. Útszéli fáit ákácz 3 - 1 méter, Eper, Juhar, É g e r f a , Tölgylevelii gyertyánra, Belula, Ribes Aureum .jutányos áron száz és ezer számra. Végre különféle f á s és zöld szwlőojtványoSi Porialis cs Monticola alanyon, üirecttermő amerikai gyökeres és sima vesszők Riparia Portalis és Rupestris Monticola gyökeres és sima vesszők és európai gyökerés és sima vesszők! Árjegyzékkel szolgál aZ
INTÉZŐSÉG, Kula, Bácsmegye.
.Pátria* irodalmi él nyomdai részvénytársaság aromása Budapest, (Köztelek),
7335