KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MACYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. MeaeM miiéi szeriáiésszombatéi

101. (751.) szám.

Budapest, 18^8 é v ! decaember hó 17.

Mulyára.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MACYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Gróf Festetich Györgynek Keszthelyen állítandó szobrára deczember 7—15-ig adakoztak:

Csurgay József Muraközy Béla Merkler Sándor . Jeszenovics Félix Ujváry' Kálmán Szántó Dezső N. N. " . ... ... Schulhof Márton Matolesy József .: Kiefert Antal ... Hevesmegyei gazd. egylet.. Napbányai „ „ Hájdu-Böszörmény város ... A debreczeni m. kir. gazd. tanintézet tanártestületének gyűjtése: Kerpely Kálmán... ... ... Dr. Yedrődi Viktor ... ... Ifj. Sporzon Pál Vörös Pál ... FerenCzy Ferencz — ... Dr. Maller Ottó... ... ... Juhász Árpád Herdliezka Béla... ... „•. Jalix Vilmos T_ Sriebhardt Flérton Ejury Lajos ... ... ... Raab Kálmán gazdasági intéző gyűjtése : Raab Kálmán ... Ormándy János... Uitz István... ... Németh Jenő ... Jászberényi Török; Elemér ... Szabó Mihály ... Paksy Sándor ... Huéter Károly ... Bagossy István ... Meleghegyi... ... ' Szeksy Géza ... Kovács Ödön ... Gyulai Sándor ... Szőke Géza... ... Fekete József ... Szőllősi Sándor... , Kerekes Ferencz Jánosy László ...

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ^ f l l ő l - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

MeaeM miiéi szeriái és szombatéi.

fogyasztási adót fokozatosan szüntessék, meg s lehetőleg töröljék el. . S nem csak nálunk, hanem Európának csaknem mindegyik müveit államában találkozunk ezzel a törekvéssel. Anglia, Svájcz, Svédország, Dánia, Hollandia és Spanyolország eltörölték a-fo*. gyasztási adókat már a 60-as években. Poroszországban s a Németbirodalombansem maradhatott fent tovább 1875-nél.

Szépe János ... Balla ... Harsányi János ... Warga Gergely ... Virágh Balázs ... Pál Bertalan ... Balogh István ... Bálás István ... Bessenyei Gyula Lupussy Mátyás Iíara.ncsy Szilárd Trencsén sz. kir. város Schreiner János Utolsó kimutatásunk .. Összesen: .

Bor- és husfogyasztási adók. Jövö év január havától kezdve a fogyasztási adók egyesittetnek a termelési adókkal, a mi azt jelenti, hogy a városok és községek nem fognak többé fogyasztási adót szedni. Az italmérési jog eleső jövedelme fejében az államkincstár kárpótolja a községeket; a bor-, szeszés husfogyasztási adók után kivetett pótlékok szedésének joga azonban megmarad a városoknak, söt a jövöben egyes községeknek is jogukban lesz pótadókat szedni, a melyek a húsnál 25%, a bornál 20%, a szesznél literfokonként 10 fillért tehetnek ki. A megvalósulás küszöbén álló törvényjavaslat tehát nem hogy csökkentené, hanem emeli a fogyasztási adókat, különösen ezeknek legsúlyosabb nemét : a bor- és husfogyasztási adót. Mindenesetre éppen ellentétje ez az eredmény annak, a melyet hosszú évek sora óta elérni törekedtünk. Mert a törekvés, a mely mindnagyobb kifejezettséggel és minden egyes alkalommal igyekezett előtérbe lépni, az volt, hogy a bor-és hus-

l stb. magvakat

u

e

Ma — rajtunk kivül — csak Francziaés Olaszország viselik a fogyasztási adók terheit, elvileg azonban itt is, ott is tisztában vanak azzal, hogy ennek az adónemnek, mely a közélelmezésnek végtelen ártalmára van, előbb-utóbb meg kell szűnnie. De mert ezeknek az adójövedelmeknek a helyébe mindenesetre uj forrásokról kell gondoskodni, az elv keresztülvitele megakad azon a fogas kérdésen: mivel kárpótolja magát az államkincstár ? A franczia kamara már 1893-ban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a fogyasztási adók törléséről intézkedik. Ez a törvényjavaslat szabadságot nyújtott a községeknek arra, hogy a fogyasztási adókat részben,-vagy egészben töröljék, de arról nem adott utasítást, hogy miféle illetékeket szedjenek kárpótlás gyanánt. A szenátus a bortermelő gazdák sürgetésére kénytelen vólt feleleveníteni a platonikus törvényjavaslatot, s mert éppen a borfogyasztási adó ellen emelték a legsűrűbb panaszokat, egyelőre megelégedett azzal, hogy a borfogyasztási adó törlésére hozzon törvényes intézkedést. Tényleg Páris városának fogyasztói abba a szerencsés helyzetbe jutnak, hogy jövö évtől kezdve a bor után nem fizetnek városi fogyasztási adót. Ezzel az adó-

^ r n a

a legmagasabb

napi

U

h

e

e

árakon.

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, V., Alkotmány-utcza M a i s z á m u n k 2 4 oldal.

r

31.

KOZTgLEK. 1898. DECZEMBER KO 17

1820 törléssel Páris városa 51.000,000 frank jövedelemről mondott le s megjegyzendő, hogy ez még csak a kezdet eleje volt, mert u j a b b a n az összes tápszerek fogyasztási adóinak törlésével foglalkozik. Ami bennünket különösen érdekel, ez az, hogy a borfogyasztási adó elmaradt jövedelmét a szesz horribilis módon való megadóztatásával igyekszik kárpótolni; amennyiben 1 hektoliter 100 fokos alkohol után 351 frank 25 centimnvi akczisszát vetett ki. A franczia fogyasztási adóellenes mozgalomból még a Bardoux-féle javaslat is figyelmet érdemel. Ez három forrást jelöl ki a fogyasztási adójövedelem kárpótlására. 1. A szesz után kétszeres fogyasztási adó fizetendő. 2. A korcsmárosok a borárusitási engedély után egyenes állami adójukat meg nem haladható illetéket, 3. esetleg fokozatos taksát tartoznak fizetni. Figyelmet érdemel végül a szenátus megállapodása a borfogyasztási adó részletes törlése esetére. Eszerint 55 centimtől egészen 4 frankig állapította meg a bor fogyasztási adóját, a városok lakosságának számaránya szerint. A francziák nagy számokkal dolgoznak, hiszen csak Párisnak 300.000.000 frank a fogyasztási adókból eredő jövedelme. Államkincstárnak és városoknak óriási összegekről kellene lemondaniok, pusztán a bor- és husfogyasztási adók törlése révén. Nálunk az állam fogyasztási adójövedelmei összevéve nem emelkednek felül 84.000,000 frton, mely összegből 1897-ben a borfogyasztási adó 7.467,000, a husfogyasztási adó pedig 3.987,000 forintra rúgott. Ezzel szemben szeszadóbevételünk I8y7-ben 31.220,000 forintot tett ki. H a tudjuk, hogy ez a 30 millión

felüli szeszadójövedelem 1 literfok után szedett 50 krajczár adóbevételből eredt, ugy könnyen kiszámíthatjuk, hogy ha a literfokonként szedett akczisszát 3;i°/o-al, tehát 50 krról 67 krra emelnök, akkor a szeszadójövedelem több,mint 10milliófrttal emelkednék, a z a z : ez az adójövedelememelkedés máris rekompenzálná az összesen 11.450,000 forintra rugó borés husfogyasztási adójövedelmet. Ezek a nagyjában idevetett számok nagyon is körülbelölegesek, kalkulus dolga a pontosabb számítási eredmény, mely a pénzügyi szempontokat jobban kielégíti. Közgazdasági szempontból azonban ez az adókonvertálási mód első tekintetre sem ütközik olvan lehetetlenségekbe, melyek annak mérlegelésétől elijeszthetnék adópolitikusainkat. Tény az, hogy nagy gazdasági és nagy szocziális érdek fekszik mérlegen amellett, hogy a legfontosabb létszükségleti czikk: a hus ne közvetítse az államháztartás terheit a fogyasztóval, mert ezzel a fogyasztási czikkel szemben a természetes emberi igények teljesen egyformák, azokat sújtja tehát legjobban, a kik a legszegényebbek, s azoknak táplálkozását kurtítja meg, a kiktől a megélhetés a legnagyobb fizikai erőkifejtést követeli. Hogy az állattenyésztés jövedelmezőségének milyen beláthatatlan előnyére válna a husadó törlése, az meg éppen olyan kéznél fekvő dolog, a melyre nézve régtől fogva egy véleményen vagyunk s állatkivitelünk fokozatos és óriási hanyatlása csak megerősíti véleményünket, A bor után szedett 7 forintos adó úgyszólván kizárja a homoki bort Magyarország fővárosából s ingerel a bor hamisításra. Ez egy igazi abszur-

hető volt s a gazdaközönség egy felsőbb tanintézet újbóli megnyitását állandóan sürgette. Minazonálta! az, a megvalósulás stádiumába csak 1876-ban jutott, amidőn TeisseA felsőbb gazdasági szakoktatás renc de Bort akkori földmivelésügyi miniszter által az „Institut National AgroFrancziaországban. nomique" felállítására vonatkozólag előterjeszHazai szakköreinket már hosszabb idő tett javaslatot a képviselőház megszavazta. Az intézet a magasabb tudományos elóta foglalkoztatja az ország fővárosában felméleti kiképzést czélozván, az az ország főállítandó gazdasági főiskola kérdése. Érdekesnek tartjuk ezzel kapcsolatosan, Francziaország városában állíttatott fel, lehetővé,tevén a hallfővárosában levő hasonló intézmény rövid gatóságnak, hogy az ott levő gazdag könyvtárakat, számos muzeumot ismereteinek gyaraleírását adni. Francziaország gazdasági pályára lépő pítására felhasználja. A hetvenes évek eseményei az államifjúsága, a Párisban levő „Institut National Agronomique il -ban nyer felsőbb gazdasági háztartástól a legszigorúbb takarékosságot követelvén meg, az intézet első berendezési költkiképzést. Ezen intézet nagy költséggel és fényűzés- ségeire csak mintegy 140,000 frank volt fordítható. Igy nyilt meg az 1876 deczember hó sel 1848-ban Versaillesban alapíttatott meg. 6-án ideiglenesen a „Conservatoire des Aris Kiegészítő részét képezte egy terjedelmes et metiers" néhány szabad és meglehetősen gazdaság, melyben a földmivelés és állatteszűk helyiségében. nyésztés különböző ágazatai űzetvén, lehetővé tette" a hallgatóknak gyakorlati kiképzését is. Az intézetben a tanidő két évfolyamra Az illetékes körök azonban egyrészről belát- terjed. 300 frank tandíj lefizetése ellenében ván, hogy a magasabb elméleti és gyakorlati ki- felvétetnek rendes és vendég-hallgatók. Rendes hallgatóul csakis érettségit tett egyén iratképzés, egyidejűleg keresztül nem vihető, máskozhatik be, kik tanulmányaik sikeres elvégrészről pedig a szükséges költségek sem állván rendelkezésre, az intézet, melynek létesítését az zése után a gazdasági szaktudománynk diplomáját nyerik el. .ország gazdaközönsége nagy örömmel fogadta, 1852-ben működését beszüntette, s a szakokA kormány gondoskodása folytán szegény tatási ismét csak a vidéki iskolák képviselték, és jó előmenetelü tanulók részére számos évi melyek közül néhány pl. a grignoni külföldön 1000 és 500 frankból álló ösztöndíj van rendis nagy hírnévnek örvendett. szeresítve. Különösen felemlítendő és követésreméltó A hiány azonban, melyet a Versaillesi tanintézet beszüntetése okozott, felette érez- I volna hazai gazdasági akadémiánkon is azon

TÁRCZA

101. SZAM. 8-SK 5VFOLYAM.

dum, ami itt történik: egy szükségleti czikk, a mely értékén felül van megadóztatva. b történik ez, sőt súlyosbodik ez az adónem akkor, mikor az állam s a társadalom másfelöl mindent elkövetnek a szölöujjáalakitás érdekében. Egyik kezével buzditja a termelöt, hogy bort termeljen, másik kezével visszatartja a fogyasztót, hogy ne ihassa meg azt a bort: ez a legnagyobb s ez lesz maholnap végzetes bökkenője a bortermelés jövedelmezőségének. A,® szeszadó súlyosbítása, kapcsolatosan a boradó törlésével, nem sújtja a szegény embert, mert a pálinka helyett annál egészségesebb s olcsóbb italt juttat rendelkezésére. Segit az alkoholizmus leküzdésében, a minek előnye alig méltatható eléggé. D e érint igenis egyes iparágakat, hanem ezek utján az állami terheket legalább Olyan fogyasztókra viszi át, a kik azokat j o b b a n elbirják és nem létszükségleti czikkeiben kell lefizetniök. S érinti igen érzékenyen a müborgyártást, mert a borpancsolás ellen aligha van hatékonyabb orvosság, mint a borpancsoló szereknek megdrágítása. Kétségtelen, hogy a következtetések mérlegén még sok egyéb sulyttevö anyag fekszik, a melyek beavatott megítélést igényelnek, mielőtt a mérés pontos eredményével tisztába jöhetnénk. Mindez egy szaktanulmány keretébe vág. A kérdés azonban egy vagy más irányban figyelmet érdemel, sőt figyelmet követel. Kötelességünknek tartjuk ezt az uj berendezkedés küszöbén s küszöbén egyszersmind a kiegyezés megoldásának is hangsúlyozni. A magyar mezőgazdasági és közélelmezési érdekek tiltakoznak a borés intézmény, hogy évenkint a legsikeresebben végzett két hallgató államköltségen 3 évi időtartamra, részben Francziaországba, de legkivált külföldre tanulmányútra küldetik ki. Az intézet kiegészítő részét képezi még a mintegy 30 hektár kiterjedésű kísérleti tér, mely Páris mellett Joinville le Pontban a régi császári fáczános kertből alakíttatott. Az intézetben az előadások d. e. 8 1 /2— 10 óráig és IOV2—1 óráig tartatnak. A délutáni idő kizárólag kémiai, botanikai és mikroskopia vizsgálódásoknak, végül közeli nevezetesebb gazdaságok megtekintésének van szentelve. Kötelezvék továbbá a tanulók, gyakorlati ismereteik gyarapítása czéljából, a 3 havi nyári szünidőt, valamely mintaszerűen kezelt gazdaságban eltölteni. Az intézet megnyíltának első éveiben 25—30 tahulót számlált, mely azonban évrőlévre rohamosan emelkedett ugy, hogy jelenleg már a 300-at is .meghaladja. A hallgatóság számának ily mérvű növekedésével szemben az ideiglenesen használatba vett helyiségek csakhamar szűknek bizonyultak s már 1882-ben elhatároztatott, hogy az intézet egy a modern kor követelményeinek megfelelő épületbe helyeztessék át. A választás a régi gyógyszerészeti akadémia épületére esett, amely a „Sorbonne" tőszomszédságában néhány lépésre a „Jardin des Plantes"-től fekszik s mely megfelelő átalakítás és melléképületek emelése által a czélnak teljesen megfelelőnek ígérkezett. Az átalakítási költségekre 780.000 frank megszavaztatván, az építkezések még az évben megkezdettek, ugy, hogy 1887-ben

102, SZAM. g-ÍK ÉVFOLYAM. husfogyasztási adónak bármely czimen való emelése ellen is, ellenkezőleg, követelik, hogy azok, ha másként nem, legalább fokozatosan töröltessenek el a föld színéről. B. B.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

A marha-káposzta termesztése. A marha-káposztát mint takarmánynövényt hazánkban nem igen ismerik. Kiterjedtebb mértékben termelik a nyugati országokban, igy Német- és Angolországban különösen a kisgazdák, mert használati módja, a kisgazdaságok üzemébe illik a legjobban. Éppen azért a kisgazdáknak kívántam elsősorban szolgálatot tenni, midőn a marha-káposztával ez év folyamán termelési kísérleteket végeztem. A marha-káposzta levelei nem alkotnak zárt fejet, mint például a fejeskáposztánál, hanem a levelek a fajta szerint vagy a hosszant megnyúló, 1 —1*5 méter magasságig felnövő és erősen megvastagodó, beles száron vannak oldalt végig elhelyezve; vagy pedig a rövidebb torzsáju, de tőben gazdagon elágazó szárból nőnek ki. Az előbbinek „poczakos", az utóbbinak • „ezerfejü" marha-káposzta a neve. Ezen kétféle féleséget termelik leginkább. A két fajta eltérő alkotását, a 175. és 176. számú ábrákon mutatom be a fejlődés második hónapjában. A marha-káposzta termelése, a nálunk termeszteni szokott fejes-káposzta miveléséhez teljesen hasonló; igényeik a talaj s klima tekintetében teljesen egyezők. Mimdenütt ott, a hol a fejes káposzta jól díszlik, a marhakáposzta is jó terméseket fog adni. Az üde fekvésű u. n. káposztás kertekben a marhakáposzta is rendkívül bőtermő lesz ; ugyanazon földön több éven át termeszthető. De azért a szántóföldön is jő sikerrel mivelhető, feltéve, hogy fejlődésének első szakában elegendő esőt kap, ha a föld jó trágyaerőben van s jó (porhanyó) megmunkálásban részesült. Megjegyzem azonban, hogy a marha-káposzta tápértéke már az egyik évfolyam 1890-ben pedig az egész intézet saját palotájába vonulhatott be. Az épület 2 emelet magas, mintegy 3000 • - m t r . területen XIll. Lajos korabeli stylusban épült, tágas kerttel van körülvéve, melyben a gazdasági szakoktatás úttörőinek a hálás utókor által emelt szobrai díszlenek. A souterrain helyiségben van elhelyezve a gazdasági technológiai laboratórium, továbbá a gépek és eszközök gyűjteménye. A földszintet az első évfolyam tantermei foglalják el. Az első emeleten vannak az igazgatósági s egyéb hivatalos helyiségek, továbbá a második évfolyam tantermei. A második emeleten vannak a könyvtár, a botanikai és mikrografiai laboratoriumok. Az intézet könyvtára mintegy 16,000 kötetet számlál, s feltalálhatók ott ugy a belmint a külföldi szakírók nevezetesebb munkái. A kémiai és botanikai laboratoriumok mintaszerű berendezésük által tűnnek ki, s azokban egyszerre 80 növendék kényelmesen munkálkódhatik. A kertben levő egy külön épületben van elhelyezve a magvizsgáló állomás, az állatgyógyászati és élettani laboratórium kapcsolatosan egy tanteremmel, melyben egyes állatok elővezetése által szemléltető előadások tartatnak. Az intézet kiegészítő részét képező s már fentebb emiitett kísérleti telepen, a gazdaság különböző növényeivel s mivelési módokkal végzett kisérletek bő alkalmat szolgáltatnak a hallgatóság ez irányban való ismereteinek fejlesztésére is. Francziából: Szikszay Ernő.

171 j

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 21. egyenes arányban áll a talaj erőállapotával, termékenységével. Kertiföldben termett marhakáposzta czukorban és proteinban gazdagabb, torzsája (poczakos szára) kevésbé fás. Én a takarmány-káposztának előbb .emiitett két féleségét 1897-ben trágyázott homoktalajon termesztettem burgonya után, mert porhanyó és gyommentes talajt kiván. A tábla (Va kat. hold.) őszszel egy, tavaszszal két szántást kapott. Miután a marha-káposztát palánta alakjában kell kiültetni, a magot márczius hó közepe táján melegágyba vetettem s az ezen eljárásnál szokásos módon kezeltem. A lúdtoll vastagságú, 15—20 czentiméter magasságú palántákat az előzetesen megszántott, jól megforgatott, apróra munkált földön 70 cm. sor- és 50 cm. növénytávolságra, április 29-én kiültettük, felerészben (400 D - ö l ) poczakos, felerészben (400 • - ö l ) ezerfejü marhakáposztával, a palántaültetésnél dívó eljárás szerint. Kerti talajban a sortávolság 80—90 cm., a növénytávolság 60—70 cm. lehet. Április, májusban elegendő eső esett, miért is a palánták jól megeredtek és foltozásra alig volt szükség. A marha-káposzta május havában két kapálást, junius elején egy töltögetést kapott; utóbbit későre halasztani nein szabad, nehogy az erőteljesen fejlődő levelek megsérüljenek. Tekintettel a tavaszi kiadó esőre, a marha-káposzta erőteljes növekedésnek indult, a mint ez a junius hó végén felvett fényképek után készült 175. és 176. sz. ábrákon látható. Egyszer erőre kapva, később már a szárazságot is jól állja. A marha-káposzta növekedésével arányban, az alsó levelek fokozatosan elsárgulnak; ezen idő beálltával kezdetét veszi a levelek feltakarmányozása s tart késő őszig a fagy beálltáig folytonosan. A mint az alsó levelek a sárgulás jeleit mutatják, hozzáfogunk ezeknek leszedéséhez, a mi körülbelül julius hó közepe tájára esik. A levelek leszedése tehát alulról felfelé menőleg fokozatosan halad előre, a mennyiben az alul leszedett levélek helyett a szár felsőbb részeiben.folyton uj és uj levelek képződnek és fejlődnek ki mindaddig, mig a beálló erősebb fagy a növekedésnek útját nem állja. A leszedett levelek tartalmas voltuknál fogva tejelő marhával, birkával, sertéssel kitűnően értékesíthetők. Külföldön, kevés erőtakarmánynyal kiegészítve hizlalási czélokra is használják, mert a marha káposzta levelei czukorban és proteinban gazdagok. Birkákkal és sertésekkel etethetjük a leveleket egymagukban tisztán, tejelő marha részére ellenben jobb a többi takarmány közé keverten felszecskáztatni. Mi eleinte a csalamádé, zöld bükköny közé, később a zsombolyázott csalamádé közé keverten szecskáztattuk fel. A jószág igen szívesen ette s igy keverten a legkisebb hátrányos hatását (hasmenést pl.) sem tapasztaltuk. A lelevelezés — mint előbb említettem— junius hó közepe táján veszi kezdetét s fokozotosan felfelé haladva, késő őszig eltart. A levelek leszedése arányában a kaposzta torzsája (szára) mindig magasabbra ^riő, s ezzel kapcsolatban folyton uj és uj levelek fejlődnek. A 177. és 178. számú ábra a folytonosan levelezeíf káposztát október hó közepe táján mutatja. Még deczember hó elején is szedhetők folyton levelek, mert a takarmánykáposzta az apróbb ' fagyot meg sem érzi s a mult napokban — 7° C. kidegben éppen csak a gyengébb levelek szélei pörkölödtek meg egy kissé. A fagyos levelek takarmányozásánál azonban már óvatosan kell eljárni. A 800 D-öles táblán következő ségű levelet törtünk le fokozatosan: Termett 400 • ölön poczakos marhakáposzta ezerfejü „

mennyi-

1 k. holdon

2410 kg. 8840 kg. 2900 „ 11600 „

Ezen mennyiségen kivül még legalább 8—10 q. (métermázsa) levél még most is rajta van a töveken, ugy hogy a holdankénti termést bizvást 100—140 métermázsára tehetjük, mely nem egyszerre, hanem fokozatosan áll a gazdaság rendelkezésére. A levelek leszedése után a visszamaradó torzsa, mely különösen a poczakos káposztánál igen kiadó, szintén feletethető és birkákkal, gulyabeli jószággal, sertésekkel értékesíthető legelőnyösebben, amenynyiben a torzsa húsos, puha részeit teljesen lerágják; vagy pedig a torzsát feldarabolva, felszecskázva takarmányozzák. A levágott torzsát szellős, hűvös helyen hosszabb ideig lehet eltartani, vagy pedig — külföldi tapasztalatok szerint — a répához hasonló kupaczokban elhelyezni. Amint ezen rövid ismertetésből kitűnik, a marhakáposzta különösen kisgazdaságokban figyelemreméltó takarmánynövény, mert 4—5 hónapon át szolgáltat mindig friss, jóminöségü takarmányt. Ilyen kisgazdaságokban különösen a kertben, kisebb parczellákon volna jósikerrel termelhető, mely kertszerü miveléssel a fentieknél bizonyára jóval jobb eredmények lennének még elérhetők. Kerpely Kálmán.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz.

Ellesi bénulás. Ama vidékeken, hol főképp nyugati származású szarvasmarha tenyésztetik és legelők nem állanak a tenyésztők rendélkezésére, ugy, hogy ez okból a tehenek állandóan istállóztatnak, a tenyésztők előtt bizonyára ismeretes a teheneknek a szüléssel kapcsolatos sajátszerű megbetegedése, melyeknek folyamán eszméletlenség és kiterjedt bénulások szoktak jelentkezni. A betegség az esetek túlnyomó részéhen a borjazás utáni 2—3-ik napon, kivételesen már a borjazás folyamán, vagy esetleg még közveilenül a borjazást megelőzőleg, szintúgy kivételes esetekben a borjazás után csak későbben (10—14-ik napon) lepi meg a teheneket. Előhásiak igen ritkán betegszenek meg; leggyakrabban észlelhető a betegség á 3—5 ik borjazás után. Az eddig észlelt eselek rendszerint a könnvü szülések után jelentkeztek, mig nehéz és beavatkozást igénylő borjazások után a betegség jóval ritkábban észleltetett. A fajta el nem vitatható szerepet játszik a betegség fellépésében, most tapasztalati tény, hogy a bőven tejelő fajták (pl. a hollandi fajta) tehenei leggyakrabban betegszenek meg, ezek után következnek a hegyi fajták, mig a nagyszarvu keleti származású fajták (magyar, erdélyi, román, szerb stb.) tehenei között egészen jellegzetes alakban a betegség eddig nem észleltetett. Csak a legújabb időben került észlelés alá Magyarországon egy eset magyar fajtájú tehénen, mely a borjazás előtt legelőre járt; a betegség tünetei ebben az esetben azonban nem voltak teljesen kifejezettek. Egy és ugyanazon fajta tehenei közül azok hajlamosabbak a megbetegedésre, melyek általában, de különösen a borjazást megelőzőleg igen intenzive tápláltattak. Az eddig elsoroltak mind évek hosszú során át beigazolást nyert tapasztalati tények, melyeknek a betegség elleni védekezésben sok hasznát lehet venni. Sajnos azonban, hogy e tényekből egyáltalán nem lehet következtetést vonni a betegség keletkezési helyére és annak lényegére; sőt ellenkezőleg talán az emiitett tényeknek majdnem szabályos ismétlődése a betegség mindén ujabb esetében nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a betegség lényegét magyarázó eddig napvilágot látott elméletek közül egy sem volt feltétlenül elfogadható.

1822

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO

M R 175. ábra. Poczakos marhakáposzta (junius hó végén). Az idevonatkozó elméletek közül csak a legújabbat akarom megemlíteni, mely SchmidtKolding dán állatorvostól származik. E szerző szerint a betegség keletkezési helye a tőgyben keresendő. Ugyanis a borjazás után vagy már közvetlenül a borjazás előtt a tejelválasztás beálltával a tejmirigy régi, az előző tejelési szakok alatt működött hámsejtjei mint kolostrum (föcstej) testecsek nagy mennyiségben leválnak és baktériumok behatása alatt még a tejutakban bomlásnak indulnak; bomlás jelenlétére szerinte már a föcstejnek sajátszerű, a tejtől különböző szaga és ize is utal. A bomlás alkalmával, mint a fehérjenemü anyagok minden baktérium okozta bomlásánál mérgező anyagok (toxinok) képződnek, melyek rendes viszonyok között, mert csak kisebb mennyiségben képződtek, a föcstejjel mind kiküszöböltetnek. Midőn azonban a tejválasztás akár az illető tehén egyéni tulajdonságából kifolyólag, akár pedig előzetes intenzív táplálás következtében hirtelen nagyobb arányokat, ölt, akkor a nagy mennyiségben képződött mé gező anyagoka tejjel nem küszöböltethetnek ki mind, hanem a vérbe felszívódva, a szervezetét megmérgezik.

gyengesége annyira fokozódik, hogy az állatok nem képesek többé állani, hanem lefeküsznek vagy összeesnek és miután a bénulás a test elülső részére is átterjedt, rendszerint jobb oldalukon, fejüket a bal vállon pihentetve vagy pedig egyenesén a földön elterülve mozdulatlanul feküsznek, de azért néha egyik oldalról a másikra fordulnak. A betegség e szakában már teljes öntudatlanság állott be, miből kifolyólag környezetükre nem figyelnek, legyek ellen nem védekeznek, tüszurásoktól meg nem .mozdulnak. Midőn a tünetek már ennyire fejlődtek és — ami a betegségre jellemző — láz nincs jelen (állandóan istállózott szarvasmarhák belső nőmérséke rendes viszonyok közölt is egészen 39-5° C-ig mehet fel), a betegség már e szakban gyanítható, de biztossággal még meg nem állapitható, mert a szarvasmarhák a legtöbb súlyos heveny fertőző betegség vége felé és minden kimerülésre vezetett bántalomnál igen gyakran mozdulatlanul és a kör-

14.

100. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

nyezettel nem törődve szoktak feküdni. Rendszerint azonban csakhamar jelentkeznék oly tünetek, melyekből a betegség biztosan felismerhető. Ezek közül első sorban említendő á felső szemhéj lecsüngése, minek következtében a szemrés félig vagy egészen csukott* a szem szaruhártyájának fénytelensége, esetleg elhomályosodása, az alsó állkapocs lelógása, mely okból a száj folyton nyitott, a nyitott szájból a nyelv kilóg és a le nem nyelt nyál fonalak alakjában kicsurog. A bendőmozgás teljesen szünetel s ez okból nem láthatni az állat bal hórpaszának perczenkint 1—2-szeri kidudorodását, mint egészséges állatokon. Miután a bendő fala nem húzódik össze, a bendőben az állatok által még egészséges állapotban felvett takarmány vesztegel s következéskép ott bomlik s bomlás folyamán gázok képződnek, melyek a bendőmozgások szünetelése miatt szintén nem távolodhatnak el, ennek következtében mindinkább fokozódó felfúvódás, esetleg gyakori felböfögéssel kapcsolatban áíl be. A bélsár- és vizeletürítés szintén késedelmes vagy pedig teljesen szünetel. ' A betegség vázolt tünetei rendszerint rövid idő alatt, olykor néhány óra lefolyása után érhetik el sulyosságuk tetőfokát, viszont azonban, miután 2—3 napon át e súlyosságukat megtartották, a kedvező lefolyású esetekben ép oly gyorsan vissza is fejlődhetnek, ugy hogy a néhány óra előtt még teljesen bénultnak látszó beteg már egészen élénk és egészen jól eszik. A kedvezőtlen kimenetelű esetekben a halál a bénulások bekövetkezése után, sokszor majdnem észrevétlenül áll be. Elég gyakran az esetleg már gyógyultaknak látszó állatok a tüdőgyuladás tünetei között betegszenek meg újra, mert a bénulás szakában vagy a bendőből és reczésből felböfögés alkalmával a torokba jutott takarmányrészek és vagy pedig a szájon át beadott orvosságok félrenyelés következtében a tüdőbe jutottak és ennek üszkösödésre vezető gyul adását indították meg. A betegség veszélyessége eléggé kiviláglik abból, hogy a legújabb időig a megbetegedett állatok 40—50°/o-a hullott el. Ha a SchmidtKolding által alkalmazásba hozott gyógykezelési eljárás ezentúl is oly sikeresnek fog bizonyulni, mint eddig, az elhullási százalék körülbelül 10-re fog sülyedni. Gyógykezelés. Mielőtt az ellési bénulásban megbetegedett teheneket valamely gyógykezelésben részesitenők, szükséges azok fekvőhelyét bő alommal ellátni és azután az állah-

Az imént emiitett elmélet segélyével ma• gyarázni lehetne ama tapasztalt tényeket, hogy a betegség miért jelentkezik tulnyomólag a bőven tejelő fajták teheneiben, továbbá a különösen a z e l l é s előtt intenzív módon táplált s kevés mozgást végzett tehenekben és miért ritka az előhasi tehenekben, melyeknél a tejmirigy hámsejtjei még nem működtek. Már nehezebben magyarázható meg ez elmélet segélyével az, hogy miért gyakoribb a betegség könnyű borjazások után, mint nehéz ellések után; legfölebb arra lehetne gondolni, hogy könnyű borjazás után, mely kevésbé viseli meg a tehén szervezetét, a tejelválasztás sokkal erélyesebben indul meg, mint nehéz borjazások után. Az elmélet legerősebb támasza abban áll, hogy a rá alapított gyógykezelési eljárás, mint az alábbiakban látni fogjuk* eredményesnek bizonyult-. Tüneteit. A betegség tünetei a következőkben foglalhatók össze. Az eddig egészséges tehenek minden kimutatható ok nélkül hirtelen abbanhagyják az evést és kérődzést, egyúttal bi?onyos nyugtalanság, kivételesen erösebb izgatottság vehető rajtuk észre ; ezek után csakhamar a hátulsó testrész gyengesége válik mindinkább szembetűnővé. A hátulsó testrész

176. ábra. Ezerfejü marhakáposzta (junius hó végén).

108—104. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. dóan fekvő betegeket időnkint a másik oldalra fordítani, ezáltal elkerüljük a felfekvésekből eredő sebek keletkezését a kiálló csontok felett, melyek ha sokszor nem is vezetnek általános fertőzésre, mégis hosszú utókezelést igényelnek. Gyógyszereknek szájon át való beadásától tartózkodni kell, mert ezén eljárás legjobb mód arra, hogy miután a nyelv és torok izmainak bénulása következtében a nyelés nem történhetik rendesen, a gyógyszerek egy része a gégébe és innen lejebb a tüdőbe- is kerüljön és előidézze a rendszerint üszkösödésre vezető tüdőgyuladást. A gyógykezelési eljárások közül legczélszerübbnek és leghatásosabbnak ígérkezik mai nap Schmit-Kolding eljárása, mely abbah áll, hogy a tőgybe a csecsbimbókon keresztül körülbelül 1 liter 0-8 — 1-0%-os vizes jódkálioldatot ömlesztünk be. A beöntés eszközléséhez.. 2—3 méter hosszú kaucsuk-csőre van szükségünk, melynek egyik végébe egy nagyobb tölcsért, másik végébe pedig fujócsövet (pl. ludtollszár) erősítünk. Mindezeket a tőgy megfertőzésének elkerülése végett előzetesen felfőzés segélyével bakteriummentesseké kell tennünk, hasonlóképp szükséges a jódkálioldatot felforralni és azután körülbelül 40° C.-ra lehűtve beömleszteni. Ezek után a kaucsukeső végébe erősített csővet a csecsbimbón keresztül egészen a tejmedenczéig toljuk és a tölcsérbe a jódkálioldat negyedrészét (V* liter) öntjük, a tölcsért, a mennyire ezt a cső hossza megengedi, emeljük, hogy az oldat nagyobb nyomás alatt ömöljék a tőgybe; az oldat beöntését tetemesen m'egkönnyithetjük a tőgynek a beöntés tartama alatt való masszálásával, mely utóbbinak különben még az a czélja is, hogy a folyadék az illető tőgynegyed összes tejutaiba is eljusson. Ugyanezt az eljárást egymásután a többi tőgynegyedekben is eszközöljük. A jódkáli-öldat beöntése után a tej rövid időre elapad, de pár nap múlva újra a rendes mennyiségben választatik el. Lysol-oldatnak hasonlóképp gyógyitó hatása van, de utánna a tejelés hosszabb időn át szenved zavart. Sehmidt'Kolding emiitett eljárásával a megbetegedett tehenek 92%-át mentette m e g ; utána a dán állatorvosok több mint 400 drb ellési bénulásban megbetegedett tehenet kezeltek ugyanezen eljárás szerint, a gyógyulási

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO24.173

178. ábra. Poczakos marhakáposzta-tábla, részbea lelevelezve október hó közepén. százalék ezeknél is 90 volt. A ?j avulás annál biztosabb volt és annál hamarább következett be, minél előbb eszközöltetett a jódkáli-oldat beöntése az első tünetek jelentkezése után. A beöntés után 6—10 óra múlva az állatok már fel is keltek. Ujabb időben más országokban Is mindinkább terjed Schmidt-Kolding gyógykezelési eljárása és egyes kivételektől eltekintve, mindenütt igen kedvező eredményeket értek el vele. Dr. Marék József.

HALASZAT. Rovatvezető: Landgráf János.

Halászati társulatok. Halászatunkat a kultura térhódítása és a változott viszonyokat figyelembe nem vevő észszerütlen gazdálkodás zsaroló rendszere létfeltételeiben támadta meg. Ennek a rendszernek

aTmegszüntetésére s a közgazdaságilag oly fontos jövedelmi forrás teljes elapadásának megakadályozására hozták a halászatról szóló 1888. évi XIX, törvényczikket. A törvény tehát már 10 éves. Más törvénynél ez talán elegendő idő arra, hogy hatása kipróbáltassék; ennél azonban még mindig csak átmeneti '{állapotokról beszélhetünk. Aligha tévedünk, ha legfőbb okot ama jellemző sajátságában keressük, hogy tárgyának védelmében az érdekelt tulajdonosok közreműködését egyik legfontosabb tényezőnek teszi meg. Az ilyen közreműködésben egy kissé még nehézkesek vagyunk. Talán tehetünk az ügynek némi szolgálatot, ha röviden ismertetve a helyzetet, kellően megvilágitjuk azokat a dolgokat, amelyek a végczél elérését, a törvény teljes végrehajtásának megvalósulását a gyakorlatban leginkább befolyásolják. A törvénynek fentemiitett jellemző s sarkalatos intézkedését a halászati jogtulajdonosokra nézve megszabott az a korlátozás alkotja, amelynek értelmében a tulajdonosok jogukat önállóan csak akkor gyakorolhatják vizük, ha oly terjedelmü, hogy azon a halászat okszerűen és a szomszéd birtokosok érdekeinek sérelme nélkül űzhető, különben pedig tartoznak társulni s jogokat csak együttesen, mint társulat érvényesíthetik. A vizbirtok nálunk azon rendkívül szétdarabolt : a halászati jog általában a meder tartozéka, a meder pedig a parti birtoké. Ahány a parti birtokos, annyi a halászati jogtulajdonos. Ezért a társulati kényszer úgyszólván a jogtulajdonosok össszeségét illeti. Csak a társulás adhatja meg azt az alapot, amelyen az érdekeltek a halászatot, mint termelést intenzivebb irányban fejleszthetik, csak a társulatokban találhatja meg az állam a kellő biztosítékot arra nézve, hogy a közérdekből hozott anyagi áldozatainak sikere lesz.

179; ábra.^Ezerfejü marbakáposzta-tábla, részben lelevelezve október hó_közepén.

Ezen az alapon indult meg a halászat ügyének rendezése az ország összes jelentékenyebb nyilt vizein: a Balatonon, a velenczei tavon, a Dunán, Tiszán s ezek mellékfolyóinak alsóbb szakaszáin, amelyeken ugyanis a halászat közel egytermészetü a főfolyó halászatával. A vízterület, amelyről szó van, kerekszámban 260,000 kat. holdnyi kiterjedésű; ebből a két nagy tóra 110,000 kat. hold esik, a többi 150,000 kat. hold folyóvíz.

1824 A „Balaton" és a „Velenczei tavi" halászati társulatok még í890-ben megalakultak s ez idő óta eredményesen működnek is. A folyóvizeken, a hol a jogviszonyok rendezése nagvon sok időt vett idénybe, lassabban megy a dolog. De azért 110,000 kat. holdon be van már fejezve a társulati szervezkedés s csak mintegy 40,000 holdon van még hátra. Már magában az, hogy itt 69 társulatról van szó, eléggé érthetővé teszi, hogy azok egy időben való megalakítása fizikai lehetetlenség; az azonban remélhető, hogy 1900-ban az utolsó is megkezdheti működését, illetőleg, hogy akkorra az egész jelzett nagy vízhálózat egységes és okszerű üzem alá kerül. Bizonyára gyorsabban el lehetett volna érni ezt az eredményt, ha a dolog megítélésénél a pillanatnyi haszonra való kilátás annyiszor erőt nem vesz az -igazi érdek felismerésére képes előrelátáson.: Mert ezen a pillanatnyi hasznon fordul meg az ügy. És e tekintetben ismét a bérleti viszonyok játszák a főszerepet :'Valamirevaló halászatot nálunk házilag alig,kezel valaki. Attól fél az érdekeltek jórésze, hogy, ha a társulat megalakul, a bérletek jövedelme csökken; de sőt azon kezdik, hpgv a fennálló bérszerződések jogilag akadályozzák őket a társulat alakításában. Lássuk, hogy áll a dolog a valóságban. A törvényi-értelmében (42. g.'l minden halászati társulat közgyűlése üzemter vet állapit meg, vagyis meghatározza annaka módját, hogy mikép gyakorolható a halászat a társulat yizterületén. A .társulat megalakulása után más módon mint az üzemtervnek megfelelően, senkinek többé halásznia nem szabad. Igy magyarázza a törvényt a , földmivelésügyi minisztériumnak ujabban- kiadott 70994/97. sz. rendelete-is, amely a halászati törvény végrehajtása tárgyáról szóló régebbi 5000/79. számú rendelet 17. §-ának" hiányos s félreértésekre okot adható s?" egét a következőképp helyesbiti: „17. §. Nyílt" vizeken a halászat a társulatok megalakulása után, valamint a 47. §. alapján elrendelt kényszérbérbeadás esetén, csakis a törvény .42. §-ának 4. pónlja értelmében ké' szítéit és, a földmivelésügyi rri. kir. miniszter által a törvény'44. § a értelmében jóváhagyott üzemterv szerint gyakorolható." - . Nem is értelmezhető a dolog másképp. Az ugyanis, hogy a törvény, meghatározott körülmények között, a halászat gyakorlásátcsak társulat utján, a társulat üzemterve alapján engedi meg, a jog gyakorlásának épp olyanféle korlátozása a halállomány fentartása s gyarapítása érdekében, mint pl. az egyes halfajták fogásának bizonyos időben való eltiltása. A különbség csak az, hogy az a tilalom a törvény életbelépte után azonnal végre volt hajtható, ennek a végrehajthatósága azonban bizonyos formák előleges megvalósításához van kötve. Mihelyt azonban ezek megvannak, épp ugy kötelező mindenkire, mint amaz s épp oly kevéssé állhatja végrehajtásának útját valamely meglévő bérszerződés, mint ahogy nem akadályozhatta meg a törvény életbeléptekor azt, hogy pl. a ponty fogásától április l-e, és julius 15-e közti időben mindenki eltiltaissék. Akkor sem tehettek' a:bérlők egyebet, legfeljebb, hogy a megváltozott viszonyok következtében visszaléptek a bérlettől. Csakhogy akkor legalább formális okuk volt rá-; most még az sincs. Akkori szerződéseik — törvény nem lévén, a halászat tekintetében semmi korlátozást nem tartalmaztak, a törvény életbeléptével tehát egészen uj..alapra kellett fektetni gazdálkodásukat. Most azonban minden szerződésben benne kell lennie a törvényre való hivatkozásnak s az magában, hogy időközben a kérdéses terület valamely, a törvénynek megfelelően megalakult társulat kötelékébe , jut-, nem idéz elő oly helyzetet, a melyből valakire hátrány háramoíhatnék. Ennek igazolásául a tényeket hozzuk feJ.

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HÓ 17. Az eddig megalakult társulatok jóváhagyott üzemtervei mind megegyeznek abban, hogy a meglévő állapottal szemben a halászat gyakorlására nézve három lényegesebb megszorítást tartalmaznak u. m. : 1. A mennyibén a társulat tagjai nem együttesen hasznosítják az egész társulati vízterületet, meg van állapítva bizonyos területminimum olyan-értelemben, hogy a ki ennél a térületnél kevesebbel bir, az maga külön nem értékesítheti területét, az ilyen jogosultaknak tehát csoportosulniok kell, illetőleg közvetlen szomszédjaikhoz kell csatlakozníok. A terület-minimumot bérlet vagy albérlet czéljából feldarabolni nem szabad : azon csak egy ember gazdálkodhat. Ezzel a rendelkezéssel előre meg van határozva, hogy legfeljebb hány önálló halász működhet a társulat vizterületén s igy eleje van véve a túlhajtott versengésnek, a mely a viz kizsarolására vezet. 2. Ki van kötve, hogy a mennyiben vízterületek bérbeadás utján hasznosittatnak, a bérleti idő tartama legalább 6 év legyen. Ennyi időt kell ugyanis körülbelül arra számítani, hogy a halak kifejlődjenek, ivarérettek legyenek s fajfentartásukról szaporítással megfelelően gondoskodhassanak. Ha tehát a bérlő ennyi, vagy ennél hosszabb ideig ura a területnek, saját jól felfogott érdekében fogja kimélní azt a kis halat, hogy, mint nagyot kifoghassa. 3. A társulat kötelékébe tartozó vízterületre nézve általános tilalom van megállapítva arra az időre, amelyre az ottani halak ívása esik. Az általános tilalom idején senkinek semmiféle eszközzel sem szabad halásznia. A törvény az egész országra vonatkozván, tudvalevőleg csak egyes halfajtákra állapit meg tilalmat; ezt a részleges tilalmat gyakorlatilag ellenőrizni azonban szinte lehetetlen. A halász mindig ott ülhet a vizén, senki sem tudhatja, mit fog ki. A társulatok kisebb terülétekre alakulván, amelyeken ugyanazon szintáju s igy körülbelül egy időben ívó halak honosak, indokolt, hogy a- kíméletnek legegyszerűbben ellenőrizhető s igy leghathatósabb módját alkalmazzák. Az itt felsorolt korlátozások közül az 1. és 2. pont alatt említettek oly lényegesen érintik a bérleti viszonyokat, — területről ós időről szólván, — hpgy az azokra való átmenetről gondoskodni kellett, mert különben csaknem minden bérleti szerződést azonnal fél kellett volna bontani. Ezért az üzemtervek mindenek előtt kimondják, hogy a jelenleg fenálló szerződések érvénye a szerződés lejártáig, ha azok nem is feleinek meg az 1. és 2. pont szerint megállapított korlátozásoknak, érintetlen marad; megbízzák aztán a közgyűlést az aziránt való rendelkezéssel, hogy az uj szerződések ugy köttessenek, hogy valamennyi egy s ugyanazon időben járjon le. Az egyidőben való lejárat pedig legegyszerűbben ugv érhető el, hogy a leghosszabb lejáratú szerződés érvényéig a többi hamarabb lejáró bérleteket meghosszabbítják, illetőleg uj szerződéseket az eddigi területre csak a megállapított leghosszabb lejárat idejéig kötnek. Ha ez az időpont el van érve, a tagok vizterületei megfelelő módon csoportosíthatók is s az átmenet be van fejezve ugv az 1., mint a 2. pont korlátozásaira minden rázkódtatás nélkül. Az üzemtervre vonatkozólag ebből a két szempontból tehát minden panasz elesik. Nem igy áll a dolog azonban az általános tilalmat illetőleg. Az a halászat gyakorlásának módját sokkal szűkebb értelemben érinti, annak alávetheti magát mindenki azonnal akármilyen területen s akármennyi ideig halászik is. Átmenetre tehát semmi szükség. De éppen ez az, ami ellen nagy a felzúdulás ; pedig jogosultsága ennek sincs.. A többször említett vízhálózat, amelyen az eddigi társulatok alakultak, csaknem kivé-

101. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

tel nélkül tavaszi ívásu halaknak a hazája. Ezekre tekintettel, a törvény áprilií 1-től június 15-ig tiz gazdaságilag értékesebb halfaj fogását tiltja (tokfélék, süllő, márna, ponty), sőt a ponty tilalmát julius 15-ig terjeszti ki. Minden társulat üzemtervében igy van az általános tilalom megállapítva, hogy annak ideje április 1. és junius 15-ke közé esik, amikor tehát amúgy se szabad valamire váló értékesebb halat fogni. Azt hozzák fel azonban, hogy az általános tilalom szakszempontból is káros, mert az alatt kimélní kell a kártékony ragadozó halakat is, amely ennek következteben mód felelt elszaporodnak. Erre nézve első sorban is meg kell jegyeznünk, hogy a ragadozó halak korántsem olyan értelemben kártékonyak, mint a ragadozók általában a többi állatfajnál. Emberben, terményekben kárt nem tesznek; amit pedig saját nemükből elfogyasztanak, az sem veszett el: maguk is keresett piaczi áruk lévén, táplálékuk értéke megtérül gyarapodásukban. Ismert ragadozó halaink a harcsa, a csuka, a menyhal. Ezek közül a harcsa az egyedüli, amelynek ívása beleesik az általános tilalom fentjelzett idejébe, de tudjuk, hogy jóizü s eléggé jól fizetett hal, különösen mig nagyra nem nő, igazi rabló pedig csak nagyobb korában lesz, elég tehát ellene ugy védekeznünk, hogy nagy példányait irtjuk; arra pedig van alkalom az általános tilalom idején kívül is. A másik két hal a csuka és a menyhal már sokkal veszedelmesebbek és értéktelenebbek, de íyásuk is sokkal korábban esik, februárra, márcziusra s igy irtásukat az általános tilalom egyáltalán nem akadályozza. A második kifogás az általános tilalom ellen aztán az, hogy annak tartama alatt a halászok, a bérlők elesnek keresetüktől, illetőleg károsodnak azzal a halmennyiséggel, amelyet az alatt ki nem fognak. Amint láttuk, az értékesebb halfajták fogását a törvény ez idő alatt ugy is tiltja, legfeljebb harcsát, csukát, menyhalat és fehér halat .lehetne tehát, fogni. Ezek közül csak a harcsát és csukát keresik a piaczon, a többi csaknem értéktelen. Az évenkint kifogott efajta halak értéke bizonyára nagyön csekély részét teszi az összes évi fogás egész értékének; de még ennek a csekély résznek is csak az általános tilalom idejére, legfeljebb két kóra eső hányadáról van szó. Oly jelentéktelen veszteség ez, a melyet az abból várható haszon, hogy a, halak ívása háborítatlanul folyhatott le, bőven kárpótol. De nem is veszteség.Ha az összes egynemű vizeken megalakultak már a társulatok, ba az általános tilalom, a mely ilyen egynémü halászterületeken okszerűen csak egy időre eshet, mindenhol mindenkit kötelez, akkor nyilvánvaló, hogy kára senkinek se lehet: miután a halászat mindenfelé szünetel, az a hal a vizben marad, azt később az általános tilalom letelte után, mindig kifoghatja az, a kit fogása illet. „ De senkit nem érhet kár az általános tilalom következtében még átmenet közben sem, még akkor sem, mikor a folyó egyik szakaszán a társulat már megalakult, az általános tilalmat tehát behozta, a másikon pedig még csak alakulóban lévén, ott a halászat — a törvény korlátai között — azalatt is folyik. Talán káros lehetne az ilyen állapot a kímélő félre akkor, ha egészen kis vizterületékről volna szó. Ha pl. két olyan halászati jogtulajdonos közül, a kiknek vizbirtoka a folyó közepén határos, az egyik általános tilalmat tartana, a másik pedig nem ; akkor az előbbi bizonyára a rövidebbet húzná, mert ilyen kisebb s egyforma vízterületen bizonyára mindig egyenletesen oszlik meg a hal, egyik parttól átjár a másikig, az egyik parton halászó tehát a másikéban is gazdálkodik. Nem igy áll azonban

a

dolog,

a mikor

í o i . SZAM. 8-IK É V F O L Y A M . egy társulat kötelékébe tartozó nagyobb vizterületről van szó. Az ilyen vízterület nem egyforma; abban a hal különböző fejlettségi fokának s életviszonyainak megfelelő helyek mind feltalálhatók; annak a területnek ehez képest a mennyiséget illetőleg megvan a maga jellemző halállománya, amely, ha békében hagyják, ott is marad, mert nem vándorhalakról van szó és a hely elég nagy arra, hogy a közönséges hal a természetének megfelelő mozgékonyságát azon kielégíthesse. Semmi ok sincs arra, hogg az a halállomány olyan területről, a melyen minden életföltételét megtalálja s a melyen békén hagyják, olyan területre menjen át, a melyen halászszák, zavarják, sőt csak az a valószínű, hogy a szomszédból, a hol űzik, hajtják, jön át ide s az általános tilalom letelte után a társulati terület halászaira megszaporodott állomány vár. Fejtegetéseink eredményeképp kitűnik tehát, hogy a társulati szervezkedés tulajdonképpeni érdembevágó momentuma, az üzemterv életbeléptetése ellen, kifogásra nem lehet sem joga, sem oka senkinek sem. Ezzel szemben bizonyos az, hogy a törvény valóságos végrehajtása s annak révén halászatunk fellendülése, csak a társulatok, a társulati üzemtervek segítségével érhető el. Mert azoknak a kifogásoknak van egy sötét hátterük. Azok a panaszok ugyanis csak egy esetben érthetők, csak akkor, ha a pa• naszkodók a halászatot eddig a törvény tilalmának teljes mellőzésével űzték. Aki a viszonyokkal csak is egy kissé ösmerős is, az tudni fogja, hogy a legtöbb helyen ez a szomorú valóság. A visszaélések éppen az általános tilalom idején „fizetik ki magukat legjobban." Ekkor megy ki a hal a mély vizből a sekélybe; ahol a halászat sokkal könnyebb ; ekkor juthat a kiöntések elzárásával száz és száz mázsa anyahal a rabló halászat könnyű prédájául. Ez a folyók kipusztitásának legbiztosabb módja. Ezt teszi lehetetlenné a társulás, ezt akadályozza meg az általános tilalom; az ebből származó „jövedelem" marad el. Megeshet már most éppen, ennélfogva, hogy a társulati szervezkedés következtében egyik-másik jogtulajdonos egyelőre talán kevesebb bérjövedelmet kap, mint kapott addig, a mig vizterületét a bérlő korlátlanul zsarolhatta, de bizonyára be fogja mindenki látni, hogy az a zsarolásra állapított jövedelem rövid időn magát a tökét emészti fel s azzal együtt elfogy, az okszerű üzem alapján nyert bérösszeg ellenben állandó kamat, amely csak nőhet, mert tőkéje — a halállomány — gyarapszik. Ennek az okszerű üzemnek a megvalósítására adják meg a társulatok a jogtulajdonosoknak a módot, az ő legfőbb érdekük azoknak a megalakítása. Meg van az eszköz, segítsenek tehát magukon s akkor a törvény is megsegíti őket. Eépássy Miklós.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 449. kérdés. A jelenlegi tengeri (570) és árpa (6 30) árak mellett mily haszon mutatkoznék hizlalásnál, sertésvészen átment és ezidőszerint 55 ícgos élő sulyu süldőknél ? 5 havi hizlalásnál 100—130 kg. súlyban, beállítandó Kőbányán a részvény-sertéshizlalóban, a hizlalás után számítható, hogy 48 krért lehet értékesíteni 45 kg, levonással páronként. Berkshire malaczok javítása luczernával dara és korpával hogyan legczélszerübb és itt is körülbelül mily haszon mutatkoznék 6 hónapos korukban darabonként ? Sertésvészen át nem ment, de oly vidéken, ahol az nem is volt, sertések vétele tanácsos-e hizlaláshoz? Pilis-Maróth. D. M.

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 17. 450. kérdés. Bérben birok egy birtokot, melynek a tulajdonosa kikötötte a földek Viorészének fekete ugarban tartását. Fekete ugar-e a második évre legelőnek hagyott lóher? Ugyanezen birtokon szerződésszerüleg irtottam erdőterületeket saját költségemen és azokon is, bár azok csak 3-ik és 2-ik termést adják a' tulajdonos ugarakat tartani felszólított. Az én véleményem az, hogy az irtott föld a régi használatban állott földekkel szemben más beszámítás alá esik, annál is inkább, hogy az ezeken nyert tetemes szalma a régi, csak általam karba hozott szántókon trágya alakjában annak igen nagy előnyére használtatik fel. Kérdem tehát, figyelembe vegyem felszólitásást, vagy hagyjam a dolgot perrre menni, a hová szekáns tulajdonosom a legkészségesebben mindenkor törekedik? 451. kérdés. Bérleti szerződésem szerint a birtokon levő kaszálót feltörni tilos, azonban ez régiségénél fogva nemhogy kaszálónak, sőt legelőnek sem alkalmas, mert kigyóhagymánál és kutyatejnél egyebet nem terem, ezt pedig semmiféle állat nem eszi. Kérdem, bevethetem-e az ilyen rossz minőségű gyepet luczernával ? Van-e ehhez jogom ? 452. kérdés. Bérben bírt birtokon egy juhakol leégett, mely a biztosításból a bérlő kárára a biztosítási kötvényből kimaradt, mi által tulajdonos a szerződésből kifolyólag teljes kártérítésre nyert jogot. Ezen aklot előző évben a mellette és vele összefüggésben lévő cselédlakokkal együtt 700 forintra maga a tulajdonos biztosította. A cselédlakok bár megmegmentettek; a tulajdonost 500 frt pénzzel és 100 frt'fuvarral akartam teljesen kárpótolni, jóllehet, a megmaradt rész a leégetlnél sokkal többet ért — a per kikerülése végett — daczára annak, hogy szerződésben is csak teljes értékig tartoztam biztosítani, és hogy az épület legfeljebb, ha 300 frtot ért, végül a megmaradtai együtt a bérlőnek ugy hiszem, hogy soha sem érhet többet (700 frtnál) mint amire ő biztosította. Ez a dolog most per alatt áll, melynek kimenetelében nem kételkedem, de nekem aklom nincsen, és építeni a tulajdonos nem akar, csak az esetben, ha én a leégettért 1280 frtot befizetek az újonnan épülő árába, egyéb építkezésemért járó pénzem pedig lefogta. Igy tehát én pénz és akol nélkül vagyok. Kérdezem, indithatok-e pert ebből kifolyólag és nyerhetek-e kárpótlást azért, hogy aklom nem épült fel, bár megfizettem azt?

A z éhség ö r ü l t j e i ,

E czim alatt

lapunk mai mellékletén Baross Károlynak egy hosszabb tanulmányát közöljük. Ez érdekes tanulmány az Erdélyben fellépett pellagra-betegséggel s annak közgazdasági okaival foglalkozik, valamint javaslatokat tesz az általános helyzet javítására, melylyel együtt a pellagra leküzdése is jár. A tanulmány széles nézőpontja, emelkedett szelleme, alapos fejtegetései és érdekes előadási modoránál fogva hivatva van a legszélesebb körökben érdeklődést kelteni. Melegen ajánljuk a „Köztelek u olvasóinak figyélmébe. A magyar komló diadala. A sörgyártás és fogyasztás terjedésével a komlótermelés hazánuban is mindnagyobb mértékben nyér jelentőségében. A komlótermelés még sem tud oly mértékben tért foglalni hazánkban, mint amint az kívánatos és lehetséges volna. Ennek egyik főöká az, hógy kivált hazai gyárosaink még mindig idegenkednek a hazái komlót félhasználni, azt állítván, hogy ez a sörgyártásra nem alkalmas. Természetes, hogy ilyen nézettel szemben a termelőknek nem sikerül -a komlót oly áron értékesíteni, amely mellett termelése jövedelmező volna s igy a termelők nagyon is óvatosak a különben költséges komlómivelés általánosabb "felkarolásától. A magyar sörgyárosoknak fentemlitett hamis nézetére alaposan ráczáfölt dr. Földváry László cs. és kir. kamarás pestmegyei haraszti birtokos. Ő u. i. kétholdas komlótelepet rendezett be, melynek idei első évi termését 3 q.-t a legelőkelőbb házai gyáraknak felajánlotta próbaképpen. Ezt a komlót e hazai gyárosok nagyon leszólták és • csak igen potom áron akarták megvenni. Földváry erre Saazba egy előkelő komlókereskedőnek küldötte komlóját és ez a komlót teljesen hibátlan elsőminőségünek mondotta és 50 kgonként 100 forintért adta el. A saazi kereskedőnek Ítélete és az elért magas ár tehát azt bizonyítják, hogy Magyaroszágon igenis lehet kitűnő komlót termelni, és hogy a magyar sörgyárosoknak a magyar komlótól való idegenkedése egyáltalában nincs indokolva. Földváry komlótelepét egy bevándorlott cseh komlótermelő,. Perner Ferdinánd kezelj ki hajlandó másoknak is komlótelepek berendezésére és kezelésére gyakorlati tanácsokat adni.

A Duna-Odera csatorna. A Duna-Oderacsatornának ügyét hozza szőnyegre a .Magyar Hajózási Egyesület" azzal az élőadási sorozattal, melyet e hó 13-án vezetett be dr. Herezfeld Samu, az egylet titkárja. Rendkívül érdekes előadását a következőkben ismertetjük. Dr. Herczfeld felolvasásában első sorban jelezte, Mai számunk tartalma: Oldal. hogy a kormány egy magyar Duna-OderaAz OMGE. közleményei 1819 csatorna kiépítését már is Unulmány tárgyává Bor- és husfogyasztási adók. B. B ... 1819 tette. Tüzetesen ismertette, hogy Ausztriának ugy a közös, mint a külön vámterület szemTárcza. pontjából a csatornából milyen véghetetlen A felsőbb gazdasági szakoktatás Franciaországban. haszna lenne. Jóllehet azonban, hogy Ausztriá„,1820. nak közgazdasági szempontból a csatornából Francziából: Sziksmy Ernő. ... „ . ... — Növénytermelés. óriási haszna lenne, Ausztria, komolyan még A marha-káposzta termesztése. Kerpely Kálmán. 1821 sem akarja a csatornát, mert Magyarországnak még nagyobb haszna lenne belőle. Ausztriának Állategészségügy. Ellési bénulás. Dr. Marék József. ' 1821 nem más a czélja, mint saját iparczikkei elől a külföldi iparczikkeket elbarrikádirozni, hogy Halászat. azokkal Magyarországban kizárólag dominálHalászati társulatok. Sépássy Miklós. 1823 hasson és hogy a magyar nyersterményeket a Levélszekrény. - 1825 bécsi zsákutczába terelje és így a magyar Vegyesek . - L - - 1825 gazdasági önállóságot hosszú időre megbénítsa. Kereskedelem, tőzsde. 1827 Ezek elkerülése czéljából hangoztatta felolvasó Budapesti gabonatőzsde — Vetőmagvak. —Műa Duna-Odera csatornának magyar részről való trágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok kiépítését minden körülmények és " minden árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiáldozatok mellett. Felolvasó kitért azokra a czikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti parallel közlekedési vonalakra " is, melyek a gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — KőDuna-Odera-csatorna kiépítését feleslegessé bányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhatehetnék és kimutatta, hogy sem a Duna telvásár. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) ... ... ... ~ ... 1828 jes szabályozása, sem az Adria felé irányuló vasúti, sem a Szulina felé irányuló hajózási Sz. I.

VEGYESEK.

1826 forgalom nem képes a magyar nyerstermények konkurráló képességét a külföldön eléggé előmozdítani. Megemlékezett arról az osztrák-cseh törekvésről is, mely a Duna-Eiba-csatorna kiépítését czélozza és igazolta egyrészt, hogy a ' Duna-Elba-esatorna kiépítése nem fog a magyar, közgazdaság hasznára válni, de igazolta azt is, hogy e csatornát az érdekeltek sem veszik komolyan, mert az még Ausztriának és Csehországnak sem válnék hasznára; Csehországnak a csatorna-terv csak azért kell, hogy az Elbát és Moldvát Prágáig hajózhatóvá tehesse, hogy aztán az amerikai búzát annál kényelmesebben hozhassa be Csehország szivéig, ahol aztán feldolgozva, .végre megszabaduljon az annyira gyűlölt magyar liszttől. Gyapjujelentés. A mult hó 29-én mg. nyílt londoni aukczión kezdetétőr fogva igen . élénk érdeklődés nyilvánult kivált a finomabb minőségek iránt, melyek árai megnyitáskor nemcsak, ho y teljesen az októberi aukczió nivóján állottak, hanem csakhamar az éiénk kereslet folytán emélkedni kezdtek. A középés alárendelt minőségű gyapjút ellenben kevésbé keresték, annak ára ennélfogva hanyatlásnak indult. De a helyzet csakhamar lényegesen javult és a legújabb londoni tudósítás szerint áz árjavulás immár a keresztezett fajokra is kiterjeszkedik, melyeket Francziaország és Angolország 5%-nyi emelkedés mellett élénkén keres. Mérinó szilárdul megtartja megnyitáskor észlelt áremelkedést mely újabb 3—5°/o-ra rug az októberi aukczió-zárlatkor elért magas árakkal szemben. A gazdaközönségre nézve ezen árj avulásnak az a konzekvencziájá, különösen, hogy ne üljön fel a szerződő vevők ügyvivőinek tekintettel arra, hogy Magyarország is rendelkezik gyapjuaukcziókkal, melyeken a termelő majd teljes árban értékesítheti kész áruját. Állatforgalmi korlátozások. Az osztrák belügyminiszter f. évi deczember hó 16 án kezdődő érvényességgel a következő intézkedése- ket léptette életbe: 7. Ragadós tüdőlob miatt a : szarvasmarháiénak Ausztriába való bevitele - Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: Árva, Nyitra, Liptó, Pozsony (Csallóköz szigetének kivételével) és Trencsén vármegyék és Pozsony város területéről. Ezen törvényhatóságok területéről a szarvasmarhák mindazonáltal a bécs-szt-marxi csütörtöki és szombati vesztegvásárokra, azonnali levágás ezéljából bevihetők. II. Ragadós száj- és_ köröm• fá,jás miatta, sertéseknek és kérődzőnek (szarvas-marhák, juhok ós kecskék), Ausztriába való be- vitele Magyarország következő törvényhatóságainak kerületéről tilos ; Abau-Torna, Bereg, Szolnok-Doboka, Udvarhely és Ung vármegyék és Kolozsvár város területerői. III. Sertésvész bemiatt a. sertéseknek" Ausztriába való vitele a következő törvényhatóságok területéről tilos : Abauj-Torna, Alsó-Fehér, Arad, BácsBodrog, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Bihar, Borsod, Fejér, Gömör-Kis-Hont, Hajdú, Háromszék, Heves, Jász-Nagykun Szolnok, Kis-Küküllő, Komárom, Krassó-Szörény, Maros-Torda, Moson, Nagy-Küküllő, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Sáros, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Szeben, Szepes, Temes, Tolna, Torda-Aranyos, Torontál, Udvarhely, Ung, Veszprém, Zala és Zemplén vármegyék és Debreczen, Kolozsvár, Komárom, Szatmárnémeti és Újvidék városok területéről. A beteg állatok gondozása és ápolása. Csenkey Károly szigorló állatorvos a galánthai járás és gazdaköre megbízásából felolvasásokat tartott a beteg állatok gondozására s ápolásáról, a felfúvódás, kólika s a fertőzőbetegségek ellen való védekezésről. Felolvasásait most a gazdakör füzet alakjában adta ki. A praktikus kis munkát, amelyet minden gazda haszonnal forgathat, a szerző (Galánthán) egy 5 kros bélyeg beküldése ellenében minden érdeklődőnek készséggel rendelkezésére bo-

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBBR HO 17 „Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület" f. évi deczember 26-án (Karácsonyhétfőn) délelőtt 11 órakor saját helyiségeiben tartja (Budapesten, IV., Koronaherczeg-utcza 16.) évi rendes közgyűlését'. Az ülés tárgyai: Elnöki megnyitó. Evijélentés 1897-ről. Az 1897-ki zárszámadás ós vagyonmérleg. Az 1898. évi költségvetés. Az elnökség és a kisorsolt választmányi tagok helyeinek választás , utján újból betöltése, (Az alapszabályok 18. §. ért. az elnökség, valamint a kisorsolt választmányi tagok újból választhatók.) A választmány javaslatára egy tiszteletbeli tag' megválasztása. Bejelentett indítványok. „A magyar-óvári m. kir. gazd. akadémia hallgatók Gazdasági Egyesülete" folyó hó 24-ikén szakülést tartott, melyen Vörös Sándor akad. igazgatóval az élén az akad. tanári kar is szép számmal volt képviselve. „ Vámügyek" czimen Ostífy Lajos tartott felolvasást, melyben tárgyalta Magyarország vámügyi helyzetét, az ujabbkori vámpolitikai irányzatoknak, a védvámos rendszernek hatását Magyarország mezőgazdaságára és énnek viszonyát a vámpolitikához. Végül a nyáron megtartott vámankét tanúságairól és azon az agráriusok állásfoglalásáról szólott. Ezután Vécsey Loránd elnök a következő vitakérdést vezette be: Tekintettel a latifundiumokra, mi módon lehet a kis- és középbirtokos osztály érdekeit előmozdítani ?" A vitakérdés-bevezető elsősorban is a farmrendszernek meghonosítását és az apró haszonbérletek létesítését hangsúlyozta, ismertetve egszérsmind az evvel a kérdésekkel foglalkozó nevezetesebb munkákat is. A kifejlődött vitában a tanári kar'megjelent tagjai valamint a hallgatók közül is sökan vettek részt. Téli gazdasági előadások. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a földm. miniszter támogatásával rendezendő téli gazdasági előadások sorozatát f. hó 8-án kezdette meg Szatmáron Abonyi Károly nyíregyházi gazdasági szaktanárnak á tagosítás kérdéséről tartott előadásával. A városra aktuális értekezésnek mintegy 250 hallgatója volt nagyrészt kisgazdák köréből. Mindamellett szép számmal vett részt azon a város notabilitása is, sőt a hallgatóság körében hölgy érdeklődők sem hiányzottak.

1Ó1. SZÁM. 8-IR ÉVFOLYAM ALAPÍTTATOTT 1872.

SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST.

Műszaki közp. üzlet: Gyár : V I . , A n d r á s sy-út 2. V I . , R é v a y - u . 16. Fonciére-palota. (Saját telepen.) bátorkodik a t. cz. érdekeiteknek

„Helios" istálló- és gazdasági viharlámpáját

Becsesfigyelmébeajánlani. Ara teljesen felszerelve drb ónként frt 2.80.

Van szerencsém .egyúttal kitűnő minőségű t„, „„„. CsikójegyU aczél trágya* és széna-villáimat, minden egyes darabot jótállás mellett 3 ággal drbonként 75 k r r a l , 4 ággal darabonként ÖO K r r a l ajánlani. Az őszi bekötésre legolcsóbb árakon ajánlok legjobb minőségű finom sodrott szemű

marha lánczokat:

sodronyerősség | 4Va j ár darabonként I 39 7 Legolcsóbb beszerzési forrás 16 és szarvasmarha nyíró ollókban, valamint minden egyéb mezőki hí']

„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK

v

Stassfurti vetlen kisebb mennyiségekben

budapesti

raktárából

legjntányosabban ajánl a

„humGArIA« MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR

l

á

g

h

í

r

ű

Hivatalos

KAIHIT-ot teljes kocsirakományokban, k ö z -

i

e

k

.

Közlönym

közoktatásmagy. kir. minis ter a Remington Írógépet (kapható Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér .) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartósság. — Központi vezeték nélkül. — Teljes magyar és német billentyűzet. — Minden betűnek csak 1 billentyűje. — Legnagyobb sokszorosító képességgel. A REMINGTONT nagy sikerrel használják. A magyar bosnyák, horvát, osztrák, franczia, angol iz igazság-, özoktatásügyi mi Sumők; rmányzóság, t, - Magy. kir. isutak gépgyárai,. — M bank, — Gi . tábla Budapest, Gy?r stb. ^ Gr. Károlyi Imre urad. igazgatósága, Mágoos. — Magy. Mezőgazdák szövetkezete Eéler Zóltán, gróf Festetích urad. ügyésze ^Budapest, Gyöii püspökségi központi iroda Győr. Osztr. m. Mlamv. társ. urad. igazg. Budapest. Zichy ztlna Nándor u' gróf ^™ Továbbá számtalan pénzintézetnél, gyárban, kereskedők- ' ' ügyvédeknél, megyéknél, városoknál.

R m i E i t o i r ó p e t S S ^ ^

ségünkre az ország bármely részébe díjmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak, saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen.

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

BUDAPESTEN, V.

KER. VÁCZI-KÖRUT

21. S Z Á M ,

Remington írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogositott eladási telepe.

100. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. 9 897.

évi forgalom: 25,223 mm.

a t. c z .

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 14. \

Felhivjuk gazdaközönség figyelmét

Ji budapesti gyapju-aukcziókra, /

Határidők a folyton emelkedő külföldre s egyesek fedezései folytán ismét szilárdultak. Déli 12 órakor következőképp áll: Köttetett. Buza márcz. . 0-—— • „ áprilisra . . . Rozs márcz. . . . ( Tengeri máj. . . . i Zab márcz. . . . < Káp.-repcze aug.-szept.

Déli zárlat 9-68-70 8 26—28 4'85 -86 5-90—92

1827

Húsfélékben, baromfiban a forgalom elég élénk vad kevés jön, tehát ára is szilárdult. Tojás, ára ugyancsak az enyhe időjárás folytán ládánként 2 frttal gyengült. Elkelt: Marhahús 46—56, borjúhús 55—68, birka 20—8^ füstölt sonka 90—100, füstölt kolbász 60—80 kr. Vágott csirke 40—60, kacsa félkövér 1 -40—1'60 r kr drbja, liba 43—50 kr kgja. Teavaj 120—130, főzővaj 80—90, tejfel'20—30, tehéntúró 6—14, groyersajt 56—60, trappista 100 kr kilogrammja. Burgonya vagonáru 130—150 q-ként. Fajalma la 15—30, Ila 6—12, közönséges 5—6 frt q-ként. Tojás 1 láda (1440 drb) la 38, Ila 33—34 frt.

Siesi. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten az üzletmenet éléi k és kielégítő volt, az árak változatlanul szilárdan zárul(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen nak. Elkelt finomított szesz budapesti és vidéki szesztése. Budapest, 1898. deczember 15-ről. gyárak által 54'50 frton azonnali, valamint deczemberi BUDAPEST, ?., Erzsébet-tér 13. Hus. Marhahús hátulja t. oszt. 1 q frt 52-56, szállításra nagyban. Élesztőszesz változatlan 54-50— I. oszt. 50-52, IH. oszt. 46-50 eleje I. oszt. 48-50, 54-75 frtig. Kicsinyben az árak 25—50 krral drágábban II, oszt. 46-48, III. oszt. 40—46, borjúhús hátulja I. zárulnak. oszt. 64—68, II. oszt. 55—64, eleje I. oszt. 50-64, II. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersoszt. 40—50, birkahús hátulja I. oszt. 38—40, II. oszt, szesz e héten 1.20 frton bécsi kontingens nyersszesz 34—38, eleje I. oszt. 34—38, II. oszt. 30—34, bárány jegyzésen alul kelt el felső-magyarországi állomásokhoz eleje 1 db 0. 0 —, hátulja • •—, sertéshús magyar szállítva. Erdélyi állomásokhoz szállítva változatlan a szalonnával elsőrendű 1 q 48 —50'0, vidéki 40—46 szajegyzés. lonna nélkül elsőrendű 46—52, vidéki 40—44, sertésGalicziából kínálat nem volt. 40 0-46, sertéshús szerb szalonnával — hús pörkölt A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17.50— , szalonna nélkül —-, sertéshús füstölt magyar 17.75 forint. , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. Bécsi jegyzés 18. 18.10 frt kontingens nyers70—90, füstölt belf. csonttal 0 70—1-0, csont nélkül MO S S a S S S T 2 0 L T Á H —1-20, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—! Prágai jegyzés 53.75—54.— forint adózott és az 0. M. G. E, szerkesztő titkárja. szalonna sózott 1 q 52 0—54-0, füstölt 55'—57-, sertés17.60 frt adózatlan szeszért. Í52 oldalas, finom papírra nyomott, 102 képpel dízsír hordóval 57 0—57 5, hordónélkül 55-0—55-5, kolbász Trieszti jegyzés 11.50 frt kiviteli szeszért 90% nyers 1 kg. , füstölt 50—80, szalámi belföldi 180 szített munka hektoliterje. —190, külföldi , malacz szopós élő 1 db 0 00—0-— A kivitel e héten 300 q finomított szeszt vásáIbolti á r i i 4 f o r i n t ; tisztított 0-60—75 rolt, mely Üszkübb felé lett szállítva. Fiumébe 190 q 0. M. G. E. tagok és a „KÖZTELEK' finomított szesz érkezett Magyarországból. Baromfi, a) É1C. Tyúk 1 pár frt 1-10—1 40 3 frt 50 kr. Vidéki szeszgyárak közül: Győr, Temesvár, Arad, csirke 0-60—1-20, kappan hízott 1-30—2 00, sovány — Nagyvárad, Kolozsvár 25 krral drágábban, a többiek 0.—, récze hizott 1-80—3-00, sovány 1-40—2-50, Ind kedvezményes áron rendelhetik meg változatlanul jegyeznek. hizott 4 00— 6-00, sovány 1-80—3-50, pulyka hizott 3-50 —5 00, sovány 2 60—3-40. b) Tisztított. Tyúk 1 db Örs Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz „KÖZTELEK" kiadóhivatalában 54-50—54 75 frt, élesztőszesz 54 50—54 75 frt, nyers- , 0 50—0-75, 1 kg. , csirke 1 db 0-40—0-60, 1 kg, szesz adózva 53-25—53 75 frt, nyersszesz adózatlan í (Budapest, IX., Üllőí-ut 25.) , kappan hizott 1 db 0" 0'—, 1 kg. —• •— (exkontingens) 1414-25 frt, denaturált szesz 2125 ' récze hizott 1 db 100—1-30, 1 kg. .félkövér 1 db —21-75 frt. Kontingens nyersszesz —•. . 0-70—1-00, lud hizott 1 db 2-50—3-50, 1 kg. 48—0-54, Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül félköv. 1 db 1 00—1-51, 1 kg. 40—44, pulyka hizott budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mel1 db 1-80—2-00,1 kg. 48—52, félkövér 1 db 11-50, lett értendők: 1 kg. , ludmáj 1 db 10—0-80, 1 kg. 1-20—1'50, fudzsir 1 kg. 0 8—1-10, idei liba 1 db •-. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósiBudapesti gabonatőzsde. Hal, Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-70—1-20, esuka 0-80 tása a .Kőztelek" részére. Budapest, 1898. decz. 15-én.. —100, ponty (dunai) 0-50—0 60, süllő —' •—, ke(Guttmann és Vfahl budapesti terménybizományi Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta csege 0-—O'O, márna —-50—-70, czompó 0'40—0-50, súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóczég jelentése.) angolna 00 —, apró kevert 0-25—0 .30, lazacz állomáshoz szállítva: pisztráng — • •—. A és B dara - - frt. Napi jelentés 1898. deczember 16. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, Buza 0 lefölözött 0-06—0-07, tejszín 00—, tejföl0-20—0-30, A külföldről napról-napra érkező kedvezőtlenebb 130,1. rendű 0-85—Ö-95, II. r. tehénvaj (tea) 1 kg. 1terméskilátásokról szóló jelentések továbbá az abnor- liszt:frt16.8' 16.20 15.60 15.13.70 12.60 10.3 0-50—70-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I. rendű mális időjárás s a beá lott hideg nálunk is nyomokat buzakorpa 0-—, II. rendű 0--—0-—, tehéntúró 0-06—0'16, juhhagytak az üzletmenetben. A malmok, kik már hetek 8-as takarmányliszt finom goromba turó 45—48, liptói 0-48—0-60, juhsajt 0-48—60, emmenóta. ugvszólván csak a napi szükségletre vásárolnak, a thali gajt 1-10—1-10, groji sajt 0-45—0-65: frt. 5.80 3.90 3.90 teljesen kiürült raktárakba kénytelenek voltak mégis némi készletet vásárolni s igy a ma elkelt mintegy Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 25jö00 mrnázsa.. 5—10 krral magasabb árakon ada13-0—18-0, barna kenyér 11-0—14'0, rozskenyér 11-0 Heremagvak ólomzárolása. *) tolt el. • -11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q —, 0 — —, 1 — A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az j 898/99. idényben f. évi deczember hó 15-ig beHüvelyesek. Lencse magyar 1 qfrt 7—9, stokezárólag az alant megnevezett magkereskedőknél és ter100 mim. 80. kgfrt10 80 raui 24—35, borsó héjas magyar 7-00—15-—, koptatott melőknél a következő mennyiségű vetőmagvakat ólom1000 ,» „ 10 65 magyar 13—15, külföldi 17--22, bab fehér apró 7—8, zárolta : 100 . 79 , , 10-57V2 aagy 7-9, színes 7-00—10. Luczerna Lóhere Összesen , 7:8 „ , 10-70 To jás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 38-0—38-50 . "77 , , 10-55 100 , - 78 . . 10-421,2 II. oszt. (144Cídb.) 38-0—34 0, meszes 34-34, orosz tojás 153 • 224 377 100 db. —, tea tojás 3 80—3 90, törött tojás 00-— , 78 „ . 10-47.1/2 100 „ 78 „ „ 10-40 Deutsch Gyula, Budapest ... Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.60—3-50, 1 q 200 » 78 . „ 10-521/2 2 0—3-5, Petrezselyem 100 kötés l'4—4'0,1 q 3-00—4 00 200 „"" 77 ,. „ 10'40 , Magy. mezőg. s zeller 100 drb 0-70—1-50, karalábé 1-0—1-50 vöröshagyma . 77' , „ 10-35 , Frommer A. H. utódai) g p e s t 28 100 köt. 0-00—0-00, 1 q 3" 5'50. foghagyma 100 köt, 200 » 76 Lamberger Károly Bpest ... 50 12-—16-, 1 q 16-—20-—, vörösrépa 100 drb 0 60—1-20, "400 ,, 78"' 10-50 Radváner L L. Budapest ... 16 fehérrépa , fejeskáposzta 1-5—3-00, kelkáposzta 100 drb 500 ,, . 77 . , 10-40 Kramer Lipót Budapest .... 6 1-00—1.20, vörös káposzta 2-—6-— fejessaláta 1-00" 700 .' 71 „ 10.40 Fuchs Fülöp, és fia, Budapest 1 500 . 77 „ - „ 10-321/2, Összesen... ...'- 613. , 78 , » 10-70 , 649 i) 5 q Trifolium incarnatum, 5 zs. Onobrychis drb 0 60—1-40, uborka nagy salátának 100 db —• 2500 ,, 70 sativa, 7 z . Bromus ni i i , savanyítani való 100 db 0-0—0"Ó, savanyitott•— L t i n, 1900 ' ,,:': 76.-„ ,*, 10.25 '' zöld papr. 0' 0—,tök főző—•—, zöldbab 2700 , -.»•• „ 10.-guisorba, 6' zs. Avena eliatior, 3 zs. Lolium perenne, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett lit. 15Ö0 ,, 72 „ „ 9.721/2 ; 3 zs. Dactylis, glomerata. —•—, tengeri 100 cső 0 0—0-0, karfiol 100 db 2'5, "76..„ ~:„ 10.10 , *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai paradicsom 1 kg. 0'~—-0-—, spárga 00-~, t , 76 „ „ 10-10 „ eredetű hereféle magvakat a magvizsgáló állomás —16. " 2100 „ -77-.-. 10-50 „ plombozza. 3000 , 77. „ • 8.171/2 „ fajkőrte 20—40, közönséges körte 8—15, szilva magvaA központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban Rozsban "szintén kedvezőbb a Hangulat s ma [ váló 0-0—0-0, vörös —••—, aszalt 8—14, cseresnye faj talán 8;25—8^30 Budapest érhet eí. (en gros) eladott óíelmiczikkek árairól. — , közönséges 0 , meggy faj , közönÁrpa teljesen üzletteieh. Takarmányárpa 6'25—* séges 5 , ringló —• , baraczk kajszin , Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó BzövetkezeG-40-' ab itt, illetve Kőbánya ér el. őszi , dinnye görög nagy 1 db — 0-00, kicsi Tengeri napról-napra keresettebb. Egyes tiszalek jelentése 1898. deczember hó i 4-ről. ..., sárga faj O'O—0—, 1 kg. közönséges 1 ii ,, i , A folyton tartó lanyha időjárás ugy az árakra, szőlő 1 kg. 0-30—0-50, csemege , dió (faj, papír!;:::;;:, mint az üzletmenetre nyomasztólag hat. Burgonyában héju) 18—24, közönséges 13-5—16, mogyoró 24—32, .. • -Zab, változatlan 10 ér (1 minőség -szerint igen nagy a keszlet, mely korulmeny az árak megszigesztenye magyar 0 , olasz 16—20, narancs messíab Budapest. lárdulását gátolja. nai 100 db —-0—O'O, pugliai 0'9 -3-0, mandarin O-OO— nemű felviligosiUssal Bzolgál:

HELLER M. s TÁRSA,

Amerikai mezőgazdaság

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

1828

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HÖ 14.

100. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.

Fejős teheneknél hiányzottak a nagyobb vevők, | Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéke® 1-20, füge hordós 1 q 18—20, koO'OO, czitrom 1!• 5—10 frttal hanyatlottak. ] felül.) 2—, datolya 38—40, mazsolaszőlő 48—70, az árakKövetkező árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos , (Kivonat a hivatalos lapból.) egres 1 lit. 0——, eper 1 kg. -—•— kr. ökör , középmin. jármos ökör 250—345 pár., 107061 a tkvi ha- Szilassy alárendelt minőségű jármos ökör , hizlalni Fűszerek és italok. Paprika t. rendű 1 q. frt tóság Juliska 30—60, II. rendű 20-30, csöves —, (szávaló, jármosbivaly - é. s., frtig páronkint. ntott) • köménymag , borfókamag jobb minőségű jármos ökör — mm.-kmt é. s., 17009 a tkvi haÜrményi mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0-30— bekötni való ökör —— frtig. Fejőstehenekért és tóság Pál , tarka kevert 0-60, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szin 20-25 , pedig: Fehérszőrű magyar tehén 60'000> a tkvi ha- Kozák származású tehén 70—110, bonyhádi tehén 110—160 Decz. í 6 Devecseri közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 üt tóság János — frtig, bika frtig páronkint. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0"40—0'50, házi | kir. jbiróság; pálinka palaczkban —• —, ásványvíz palaczklw * 4885® a tkvi ha- Lónyai Budapesti vágómarhavásár. 1898. deczember hó Decz. 16 Szegedi tóság Géza (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság Hideghusvásár a Garay-téri élelmi piaczon. kir. tvszék ielentése a „Köztelek' részére.) Felhajtatott: 3229 db a tkvi ha- br.Rajacsich 6898Í 1898. decz. 16-án. (A székesfővárosi vásángazgatoság nagy vágómarha, nevezetesen: 1300 db magyar és tarka Decz. 1 7 Ó-becsei tóság Sándor ielentése a ,Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről ökör, 273 db magyar és tarka tehén, 1371 db szerbiai 23 árus 55 db sertést, 0 árus 10 db süldőt, 1500 kg. kir. jbiróság a tkvi ha- Szunyogh 20726 friss hust, 1Ö00 kg. füstölt hust, 1200 kg. szalonnát, 800 ökőrí — db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 128 db tóság és társai szerbiai tehén, 99 db bika és 58 db bivaly. Decz. 17 Pestvidéki t g ' ^Vidékről és pedig: Czegléd 11 árus 144 sertést, 133282 Minőség szerint: 628 darab elsőrendű hízott a tkvi ha- Fekete 2390 db középminőségü és 211 db alárendelt min. bika Nagy-Kőrös 10 árus 116 sertést, Nagy-Székely 3 árus tóság József db elsőrendű hizott ökör, db közép64 sertést, Brecska 1 árus 14 sertést, Monor 4 árus 25000 a'tkvi ha- Daubek minőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db 36 sertést, Madocsa 2 árus 13 sertést, Bölcske 2 árus tóság Jakab elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, 14 sertést, Harta 3 árus 18 sertést, Németkér 2 árus db alárendelt minőségű tehén. 18 sertést, Szt.-Márton 1 árus 5 sertést, Dunavecse 2 a tkvi ha- Bodanszky 98868 Mintegy 600 drbbal nagyobb vágómarha felhajtás árus 13 sertést, Duna-Földvár 1 árus 8 sertést, Racztóság Adolf keve 2 árus 15 sertést, összesen 44 áras 533 darab mellett az árak átlag 1 frttal hanyatlottak mm.-ként. Vámos-mikolai a tkvi ha- Rí-kovszky 35757 Mind a mellett magyar marhára meglehetős kereslet sertést. 1 , ; tóság Béla. kir. jbiróság Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser- volt és közepes minőségű, valamint konzervgyártásra 41744 téshús"! kg. 52—60, 1 q , Süldőhus 1 kg. alkalmas ökrök áránál az árhanyatlás nem volt oly Decz. 27 Tokaji a tkvi ha- Nagy 60—72, 1 q , füstölt sertéshús 1 kg. 64—72, nagy, mig ellenben szerb ökröknél nagyobb áresés tóság Barna kir. jbiróság 1 q 58C0—6400, szalonna zsirnak 1 kg. £0—56, 1 q480C— volt. a tkvi ha- Aczél Szabó 27154 Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar 5400, füstölt szalonna 1 kg. 64—72, 1 q , háj Decz. 28 A kecskeméti tóság János 31'—, kivételesen • 1 kg. 54—60, 1 q 50C0-5400, disznózsír 1 kg. 64—66, ökör jobb minőségű 27-kir. tvszék 26'—, aláa tkvi ha- Szmetana 32504 1 q 56C0- 5700, kocsonyahús 1 kg. 36—44, 1 kg. 3000 hizott magyar ökör középminőségü 24" rendelt minőségű magyar ökör 2223-—, jobb minő- Decz. 29 Perlaszi 3600, füstölt sonka 1 kg. 76—80, 1 q — krig. tóság Antal ségű magyar és tarka tehén 20—30'—, kivételesen tarka Hideghusvásái az Orczy-uti élelmi piaczon. 1898. a tkvi ha- Goldberger 21004kir. jbiróság tehén —•—•—, magyar tehén középmin., 20 30'—, decz. hó 16-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság tóság Mórné alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozott Budapestről • , szerbiai ökör jobb minőségű 23" -27-50, kiv. Decz. 29 Kassai a tkvi ha- Csávolszky 250758 69 árus 89 db sertést, 1 árus 16 db süldőt, 3100 kg. •—, szerbiai ökör középminőségü 18—22—, szerbiai tóság Lajos friss hust, 280 kg. füstölt hust, 860 kg. szalonnát, ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 35662 330 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. 22'-—31'—, kivételesen —'—, szerbiai bivaly 16.—21, a tkvi ha- Klein hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya- kiv. —•— frtig métermázsánkint élősúlyban. tóság Samu húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, 93720 a tkvi ha- Helfer Budapesti lóvásár. Budapest, 1898. decz. 15-én. kg. töpörtőt. tóság Jakabné Vidékről és pedig: Dunapataj 4 árus 22 sertést, (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). 29650 a tkvi ha- Harcska Harta 1 árus 7 sertést, Solt 2 árus 11 sertést, SzaJan. 7 Budapesti Á vásár forgalma gyenge volt. tóság Ferencz badszállási árus 16 sertést, Dunavecse 1 árus 6 serkir. tvszék Felhajtatott összesen 618 db. Eladatott 250 db. tést, Dömsöd 1 árus 4 sertés, összesen 11 'árus 66 a tkvi ha- Sztojanovits 31635 Jobb minőségű lovakból hátas 8 db, eladatott — -db, drb sertést. tóság Miklós — frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 12 db, Jan. 12 Palánkai Forgalom élénk. Árak a következők: Friss frtért, nehezebb kocsiló . kir. jbiróság 23515 a tkvi ha- Sanka téshus 1 kg. 52-68, 1 q 4800-5000, süldőhus 1 kg. eladatott — db tóság Vilmos 58—60, 1 q 52C0—5400, füstölt sertéshús 1 kg. 60—72, (hintós) 20 db, eladatott 2 db 140—150 frtért, igás Jan 25. Borosjenői kocsiló (nehéz nyugoti taj) 45 db, eladatott 6 db 90— 1 q— , szalonna zsirnak 1 kg. 54—56, 1 a tkvi ha- Kondorosy 31052 0 db frtért; 128 frtért, ponny 2 db, eladatott kir. jbiróság 5200 , füstölt szalonna 1 kg. 58—60, 1 q tóság József közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló , háj 1 kg. 56—58, 1 q 54C0, disznózsír stb.) 90 db, eladatott 28 db 55—77 frtért, könnyebb Febr. Í3 Aradi kir. tvszék kg. 60 , 1q , kocsonyahús 1 kg. 28—4i félék (parasztló stb.) 200 db, eladatott 85 db 27—50 Az Orsa. magy- grad. egyesület tulajdona. 1 q 2600, füstölt sonka 1 kg. , 1q frtért; alárendelt minőségű lovakból 241 db, eladatott krig, kolbász 1 kg. Ifr* , Disznósajt 1 kg. i db 7—30 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 62 db, Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és —, hurka 1 drb , töpörtő 1 kg. krig. állatkert és kutyák részére vásároltatott 8 db, tu- kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazBudapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mester - lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos beutcza, 1898. decz. 16. A székesfővárosi vásárigazgatóság tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G.E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Bndsf jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozalott a szokott a gyepmesterhez küldetett — db. Barnabás, az 0. M. G. E. titkára. községekből 220 szekér réti széna, 35 szekér muhar, Kőbányai sertésvásár. 1898. deczember 16.(.Eís<5 23 zsupszalma, 10 szekér alomszalma, 0 szekér takar- magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a mányszalma, 5 szekér , tengeriszár, 20 szekér egyéb „Köztelek" részére.) A vásár lanyha volt. Heti átlagtakarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles sü>,), árak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 48'0—49'0, 1000 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a kg. nehéz 49-00— 50'00 kr, öreg 300 kg. tuli következők: réti széna 160-300, muhar uj 250—310, - kr, vidéki sertés könnyű kr. Szerb 45'0—48'0 zsupszalma 140—170, alomszalma 120—140, egyéb n tiszta klg. páronkint 45 klgr. élettakarmány , lóhere , takarmány- sulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségszalma , tengei iszár 90O—1100 luczerna 280— árak: Tengeri ó 5 ' 9 0 — f r t , árpa 6'80 frt Kőbányán 270, sarjú 230—250 szalmaszecska 190—2C0, széna átvéve. Helyi állomány: Decz. 9. maradt 38345 drb , zabosbükköny 260-300. összes Felhajtás: Belföldről 875 drb, Szerbiából 3374 darab, 1 uj kocsiszám 322, suly 322000 kg. Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 4249 db. F ő ö s s z e g 42594 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 1860 drb, belföldre Budapest környékére 470 drb, Bécsbe 478 drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 1050 db. Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, Felhajtatott: 227 drb belföldi, db galicziai, A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elRÉSZVÉNY-TÁRSULAT drb tiroli, 24 db növendék élő borjú, 80 db élő hullott 3, vaggonból kirakatott hulla 12, borsókásnak bárány; 8 drb belföldi, — drb galicziai, — drb találtatott 18, összesen 33 db. Összes elhajtás 3891 BUDAPESTEN. tiroli, .56 drb bécsi, — drb növendék borjú, 78 drb darab. Maradt állomány 38703 drb. A részvény-szállásokban 14101 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranölött bárány, — drb élő kecske. zitószállásokban maradt 7824 drb. Felhajtás; SzerbiáA borjuvásár hangulata lassú lefolyású volt. MagyarsrtzígtegMfyshfcé* cgyodttl ból 3374 db, Romániából drb, összesen 11198 drb. Árak a kővetkezők: Elő borjuk: belföldi —•| gazdasági gépgyára frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—40 frtig, kivé- Elhajtás: 1554 drb, maradt állomány 9644 drb és telesen 44 frtig súlyra, növendék borjú frtig, pedig 9644 drb szerb és — db román. Az egészségügyi mely a gazdálkodáshoz szükséges szemlénél jan. 1-től máig 594 drb a fogyasztás alól kikivételesen — frtig dbonkint, 18 22 frtig súlyra Ölött borjú : belföldi 38—45 frtig, tiroli frt, gali- vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. cziai — — • frtig, növendék borjú frtig dbkint, Sovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállitó gazdasági gépeket gyártja. ölött bárány 8 —9 — frtig, bécsi ölött borjú 40—45, kiv. részvénytársaság heti jelentése, 1898. decz. 15-én.) — frtig súlyra. Elő bárány 7"5—9 5 írtig, kivételesen írtig Sertésvészen átment malaczok árai: élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü 100—130 kg. (páronk.) súlyban 54—58 krig. I|| Rendelések megtétel* előtt kérjük minden . 1 1 szakbuTágó kérdéssé bizalommal hozzánk 130—180 , „ „ 50—54 , Budapesti gazdasági és tenyésziuarhavásár. 1889. 1 180—200 „ » „ 49—52 „ fordulni évi deczember hó .15-én. (A budapesti közvágóhíd és Gazdaságba való ma'aczok 54—58 „ marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.Sertésvészen Részletes árjegyzékkel keresztül nem Felhajtatott: 157 db, úgymint: jármos ökörelsőmin. ment malaczok.. 36—40 , | és Maktzarl feMlig««IUMal Ajnmtwea «otI db, közép 49 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fe Pusztán átvéve 4% levonással. 0 drb, tarka 54 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 53 db, hizlalni való ökör — db, tarka — db.

GAZDASÁGI GÉPGYÁR |

^T

össze®

KÖZTELEK,

101. SZÁM. 8-IK É V F O L Y A M .

1898. DECZEMBER HÓ 17.

Vad-értékesités, E. Leinhaas, Freiberg L Sachsen gépgyár, rézműves és kazánkovács

Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete

ajánlja mint hosszú évek óta specialista, teljes

K T mezőgazdasági szeszfőzdé it, szeszfínomitó-it és élesztőgyár berendezés eit, ugyszinte

minden

egyes e szakmába eszközeit

g ő z g é p e k et és

vágó

gépéit és Bármely élelmi

gőzgépkazánok-at.

gSHT" Magyarországon eddig 2 6 szeszgyárat rendeztem be. "S5S51 Előnyös refereueziák.

A NAGY

gZIYATTYUK MERLEGEK mindem neme. minden neme, házi, házi. nyilvános, nvilvános. mezőgazdamezőeazdasági és iparczélokra. BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve.

m

e

k

i i g j u él béraeitTS. 1806

New-York és I

KRACHII

w á

leruiabb iavitott rendszerű tizedes, száz dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, I közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. I Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérle- B gek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra. |

w. GARVENS, Wien, Amerikai szabadalmazott forrasztás

nélküli

aczélláuczok.

Árak franco csomago- TERMÉSZETI NYERS-VASELINE PafaésBör^polószsr lás, bécsi indóháztó'

karácsonyi és újévi ajándékul

A forrasztott lánczokhoz képest kétszer oly nagy ellenállás a töréssel szemben. — " olcsóbb

szállítva: tartány ca 2f 4Kilotisztasuly be.mentesen #12.50 kiló, kilónként 40 kr. tartány ca 50 kiló kilónként 35 kr., postái ingyen csomagolás ét bérmentesen 4 kiló 4 kiló 1 plébszelenczé. ben 2 frt 50 kr., 4 kii. 4 pléhszelenczében 3frl Kaucsukkal vegyltv kilónként 10 krral töbt Vízmentes bőrkenőc vadászcsizmáknak.

MeiteellscMMwerif

Weissenfels, TOrm. G o e p p i n g e r & C o .

^Tkíldeményt megkaptam és teljesen

vagyok Této&í-

umm m m \ Folyton éles; csülöklépés lehetetlen. <1 Biztos lépés által a lovat kiméli.

I l a s z a l i és Í r e i i e r

JUST E. A. és ! Társa, BECS, XII/2.

Budapest, Külső Váczi-út 91. 'Patkoló • any.igok cs ctavar-áruk gyára.

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés j a v i t á s a é s hizlalása

mmt gazdák és hizlalók használatára, n a Irta K . R u f f y P á l . Ára portómentes küldéssel I forint 10 krajczár.

M. Hann's Söhne K n u t h Károly cs. kir. udv. patkolási eszköz szállító

B É G S ,

I[l., R e n n g a s s e

6.

A j á n l j á k nagy r a k t á r i kat minden patkolási czikkből és ezen szak mába vágó különlegessé gébből. — Továbbá ajánlja szabadalmazott, kiváló szal férfiak által legjobban a.játi lott patkóikat igáslovai és paripák, úgyszintén ökrök

vasalására

K ü l ö n ö s e n k i e m e l j ü k czégfinknek l e g ú j a b b a n mázott r u d v a s a l á s a i t és k e n g y e l e i t .

s z á m .

_ ^

'ÉÍ^^f^,

mérnök és gyáros. aYAJtt ÉS lBOOAi

BUDAPEST, VII. ker., Garay-utcza 6 - •8. szám. Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázási, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerömfivi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok ért.-kesitését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára.

legjobb minőségű Uöagyag-osovek raktáron.

1 8 9 8 . D E C Z E M B E R HO

KÖZTELEK,

1830

1 0 1 . SZAM. 8-ik ÉVFOLYAM.

17.

Hofherr és Schrantz Budapest,

fi

5

<** 0)

VI.,

V á c z i - k ő r u t

57.

s n á m .

ffl«

N <S

u £

n 3 1N JS « « E

OS

«

•5 fi S

Q N tQ

£ 0 f d i n e g c

.31 c§ L re

"8 :0

0)

&

^

S

^

lóheredörzsölő-gépiilset L • egyfogatú kocsi országutakra. - C > | C> C> Legjobb és legolcsóbb két. mázott ^ ^ ^ ^ ülésü egy fogatú kocsi A legrosszabb uton is lehet használni. — Számos elism e r ő levél.

Á r a 130 forint.

W i e n ,

S

S

S

S

11 Árjegyzékek bérmentve és ingyen.

F a i r b a n k s

m é r l e g e k

A szabadalmazott Fairbanks-mérlegek százados rendszerűek, tolósélyos fémmérökarral bírnak s a hidra tett terhet minden ponton egyenlően mérlegelik. Tartósság, pontosság és Könnyű kezelésüknél fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert legkitűnőbb mérlegek.

Gazdasági-, szekér-, marha-, zsák- éa raktári mérlegeinket

Prospectus kimentő leírással, úgyszintén minden más fajta kocsiról és szánkáról szóló árjegyzék ingyen és bérmentve.

Weigl J. Prerau

S

czélszerü és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva klilSnösen a gazdák, gazdaés uradalmak részéré a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, - melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tizedes mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen közjponti irodánkhoz, Andrássy-ut 14. czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágositással szintén központi irodánk szolgál.

I .

Pestalozzigasse

FAIRBANKS

MÉRLEG é s GÉPGYÁR

Eladó

Hirdetmény. Osztrák-magyar-bajor vasúti kötelék. (Közvetlen díjtételek életbeléptetése, gabona szállítására.) Folyó évi decyember 1-től való érvénynyel a kir. szab. déli vaspálya-társaság -.ni 3 illomása a fenti kötelék forgalomban gabona s b. szállítására 1894. évi november hó 1-től érvényes III. rész2. füzetébe a Bolgár állomásra fennálló I. csoportbeli közvetlen díjtételekkel ezennel, felvétetik. -: Budapest, 1898. november 30. . A magy. kir. államvasutak igazgatósága egyszersmind a többi részes vasütak Utánny- nem dijaztatik.) j ... nevében is. • 1

A z „Országos M a g y a r Gazdasági Egpcsttlct

„istvántelki immúnis" homoktalajn

'898. Szolnok és Eperjesen első dijak : Arany érmek.

öszi

szőlőjéből a következő

és a m e r i k a i

Olasz Rizling 18,000 ezre 16 frt Nagy Burgundi 5,000 „ 16 , Mézes fehér 5,000 „ 16 „ Madelaine angevine 2,000 „ 16 , Tramini .piros ... 3,000- » 16 „

2. Sima európai vesszők.

Madelaine angevine 3,000 Tramini piros .. 4,000 Piros Bakar 2,000 Szent-Lőrincz , 2,000 Nemes Kadarka ... 500

, „ „. , „

Legjobb szecskavágó és répavágóit, daráló, tengeri morzsoló és répamosóit.

1,000 darab 10 ,

4. Sima amerikai vesszők.

Olasz Rizling 25,000 ezre 8 frt Nágy Burgundi... 8,000 , 8„ Mézes féhéí ... 4,000 „ 8 .„

Herbemónt 1,000 darab 6 frt Jaquez ... 6,000 „ 6 „ Riparia Sauvage ... 5,000. „ . 5 » Megrendelések az

Uj!

„RAPID"

darálók

egyedüli képviselete!

U j ! Burgonya válasitók,

OrszágosMagyarGazdaságiEgyesűlet Takarmánvkamra

igazgatójához

berendezések!

Budapest „Kőztelek" intézendők.

Tervek, költségvetések díjmentesen.

Az elszállítás őszszel vagy tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. Csomago ásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik.

üj, teljes nagy árjegríéteí tMrntra flijmeitesea,

Igazgató.

öszi

M O S O W B M (1856) ajánlja az őszi és téli idényre:'

8 frt 8„ 8„ 8„ 8 ,

3. Gyökeres araerikai vesszők. Jaquez

VTTUMT? V

idényJ V U i i l m £il Magyarország legrégibb gazdasági gépgyára

idény.

szőlővesszők

eladók. 1. Gyökeres európai vesszők.

•

Magy. kir. államvasutak.

s z ő l ő v e s s z ő .

európai

részvény-társaság,

BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-ut 156.

cs. és kir. udvari kocsigyáros.

Főraktár:

Budapest VI.,tfáczi-kÖFirt57|a. gz.

•lói. SZAM 8-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HÓ 17. A J Á N L O K :

Arankamentes, államilag ólomzárolt lőhsrét, luczernát, minden ezélrá és egyéb vetőmagot a legjutányosabb áron és garan' tált jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastag gyökerekből őrölve. Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok: gazdasági és erdei vetőmagvakat, tnely czélra mintázott ajánlatot kérek.

I R A M É I

Szalonnát

Kocsikenöcsöt, Petroleumot,

répamagvakat, fümagvakai,

Zsákokat, ponyvákat, kátrány festékéket, fedéllakot és minden egyéb gazdasági czikket. G É P O L A J A T , 1. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.

LIPÓT,

Fertőtlenítő

szereket,

u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.

MŰTRÁGYÁT.

BUDAPESTEN,

V. ker., Akadémia-utcza

ÍO.

Sürgönyczim : „CERES" Budapest.

Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok. i l ^ immmmssmmMá i SA&X

RUDOLF

fifyeÉi

SéBTiselöjee MajjarorezfóraH 1

P K O P F E R 'SAMU1 Budapest, Váczi-kőrut 52. szám.

Előre bocsátva, hogy S a c k R u d o l f v i l á g h í r ű g y á r t mányai eredeti minőségben csak n á l a m kaphatók: Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet

ssecskairágfó-, répavágfó gépeimet. SSáxi, járgánjr- é s gözh.a.j'fcé.srsi

járgányaimat, — a i e S z é t f b b takarmánypároló készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket Mindenről kimerítő á . r j e g r y z « l z és készséges f e l v i l & g - o s i t f t s o l t .

m

é

g

j

n

t

c

z

a

i

i

o

k

ö

m

o

t

i

v

o

k

E r z h e r z o g S l c i i s

C a m e r a S - O á r e c t i o n

in T e s c h e n in S c h l e s i e n , czimen.

4091

Magy. kir. államvasutak. 180942/98. Cl. Hirdetmény. Nyugotmagyar-osztrák vasúti kötelék. Díjszabási pótlék kiadása. A nyugot-magyar-osztrák vasúti kötelékben 1897. évi november 1. óta érvényes IV. rész 1. díjszabási füzethez 1899. évi január bó 1-én az I. számú pótlék lép életbe. Tartalma: I. Díjtételek hatályon kivül helyezése. II. üj állomások fölvétele. III. Díjtételek módosítása. IV. Állomási név megváltoztatása. V. Az irányítási szabályzat kiegészítése és módosítása. VI. Sajtóhibák jegyzéke. A díjszabási pótlék példányai a részes vasutaknál megszerezhetők. Budapest, 1898. november hóban. (Utánnyomat nem dijaztatik.) AZ igazgatóság.

zJJTRr]

az Országos Magyar Gazdasági Egy. kiadásában a

Suschka Richárd

dasápi számvitele,

(a mag-yaróirári gascl. al-cadáraaia ia-tésője)

az 0. M. G. E. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott

"Hím™

pályamű.

Bolti ára csinos vászonkötésben 3 frt. Az „Orsz. Magy. Gazd. Egy." tagjainak, HIetve a „KÖZTELEK" előfizetőinek csomagolva és az összeg előzetes beküldése mellett portómentesen megküldve 2 frt 30 kr.

~

,

gőzcséplőgépek hajlására a r i s h e r c z r s i v a s i n ü v e h b ő l . A gépek vásár, lásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szivei tudakozódások

Megrendelések a „Köztelek" kiadóhivatalába, —

BUDAPEST, IX. ker., Üllői-ut 25. szám alá intézendők.

ím

KÖZTELEK,

1898. DECZEMBER HÓ 17.

101. SZÁM. 8-IK É V F O L Y A M .

BUDAPEST, Muzeum-körut 35.

P A U C E S C H , Törzsgyárunk L A N D S B E R G

H. Paackscli részvénytársaság flókíe'e e. a W.

gépgyár, vasöntöde, g ő z k a z á n - g y á r é s rézműves-műhely ÜRÜT" 5 3 é v e s f e n n á l l á s a ő t a " mint legkiválóbb

rendezett bo a

különlegességét

legújabb rendszer szerint.

legjobban jövedel-

Eö üibelül 1700 telepet állítottunk fel 5 0 é v óta. Szállítjuk továbbá a szükséges berendezéseket szeszfinomitók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k , m a l á t a g y á r a k é s sörfőzdék számára.

Paucksch, Budapest, Muzeum-körut 35. czimre kérjük. (Gyártelep: Kőbánya.)

K O N K O L Y O Z Ó K

m ^kötefét^uf^vaeles

rsx

Malomterendezési

m

j .

c.

A

>1899. évi január hó 1-én: sára uj kiv^teleídijázabás (IV. rész 2. füzet) lép életbe, mely által az 1894. évi

m

gazdasági gépgyára és vasöntödéje XT X . G " T - K H W 1 2 5 S ET, aagyérdemü eazdaközönségnok, h Magyarország legjobb sorvetőgépe

( t r i e u r ö k )

•

Z A L A - D R I L L Az Orsz. Magy. Gí>cd. Egyesület 1897. október hóban Kisbéren rendezett nemzetközi vetőgépversenyén a legelső díjjal, a i állami aranyéremmel 1

Arjegy=éki»gyeriéat

kapaeauklydkkal

Szaő. tejszáUitó fiannáü JgjfÉas tölgyfánál /jmm^ssstam ^ legolcsój), legtartósabb és legkényelmesebb szállításra és % & tejgazdasági üzemhez. OSKAR MARTH P F K£ E N

Zala-Drill és Perfekta lorveíSffépéit; t«bb ki-

,Planet jr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á 11 frt.

SEIFERT JÓZSEF, Pozsony,

UIBUIHÍM

cs. és kir. udv. fegyverszállító

SIRlIf

É S E E

Kertkedve

tőknek

karácsonyi

Schmitlt

és újévi

L Cm

ajándék

magvödre

DIANA

fegyverekbS

S S

Eredeti Eley töltények ,'ágy i n ^ ^

• é s Rónái

SCHMIDT I. C. erfurti czég i •

, v., J

nk]

m

m

m

m

m

m

m

-

i

KÖZTELEK 1898. DECZEMBER Hö 17.

101. SZAM. 8-ik É V F O L Y A M . Hirdetési ár 15 szóig 30 , ezen felül minden szó 2 kr., feltűnő betűkkel kr. Czim közlésénél minden beiktatásnál 81 r. bélyegilleték.

KIS

1833

HIRDETÉSEK.

Csak oly level ;kre válaszolnnk, melyekkel válaszra szükséges lévélbélyeget vagy i Az állások betöltésére vonatkozó ugy nagy, mint kishirdetéseket lapunkban ezenil csakis a c / i m K i t é t e l é v e l f o g j n K Ui>z ö l n i , hogy ezáltal elejét vegyük az esetleges visszaéléseknek és a költséges levelezésnek. Egyúttal félreértések kikerülése végett tudatjuk t. olvasóinkkal, hogy kiadóhivatalunk állás közvetítéssel nem, foglalkozik s az üresedésben levő állásokat sem tartjuk nyilván, csakis a beküldött hirdetéseket közöljük la

ispánt vég^tt^'éres ^rom^Shí a kátonMignffmtat ^zolgiíat évj^ezeriwldas ^gL|asá?ban^ 81/2 év óta oly gazdaságban tiszt, mely ^ssieí^an kötve nagyobb^ tej-tehenéfeette!,^. m»|kerTsésJke/ae&óhÍTTtal Intézó'tiszti

Eladó mangallcza kocza ; továbbá 6 tenyészkan. Hertelendy^József, Eladó k^zíi^ságnár,aBüda-I^cske^| Eladó Blau Simon és Mór közép-penyészblka^ ezen bikáyimltegu t'böl valők.n ° r U n68786" Eladó Csiky Testvérek gazdaságában 110. darab saját nevelésű tiszta.

Gazdasági számvevő, , |ái||ozSs'°szer&|et56 lfűn«f

TlZTeftt

VEGYESEK.

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.

Lóhere luczerna

zölapot küldenek.

Szálas takarmány adagolására páratl.a110 k a

Elafi® gyiSK.

szoloojtvánvok

Bajor József állami felügyelet alatt álló szőlőtelepéről RáczJégYerésmentes I. oszt. szokványminőségü szőlőojtványok Riparia Portalis, Vitis Solonis kon a következő fajokban: Chasselas blanc croquant, Chasselas rouge, Ezeréves Magyarország Emléke, Ezerjó,

mag.6418 legjobban értékesíthető

Ára a fajok minősége sze-

HALDBK

Szőlőo jtványok, 'iros és Febér gyöngys2Íőlő,' Lús gyökérzetü, teljesen forradt " " "ÜKft

magkereskedésében

Budapest, Károly-köruí 9. Gazdaságikisbiblia. állat-

SzarYiöomitö. ^f^ánlott'bérmenSüi(léssel: 1 frt 15 kr.

ÁLLÁST KERESŐK.

ajándék! _

PüiStakaró- * * RÓZSAK ponyvák A legjobb minőségű uj és h a s z n á l t

ÁLLATOK.

c

ntafl tóp« verses köpyfe.

növendék ökör" és üsző borjakat

Jószág1 bérbeadó.

FISCHER J , ponyva- és zsákgyári

TüzbiztoíiSálóÁra g taig e a l SSleí'lart 1 frt 50 kr. helyett csak 1 forint,

megléteire ajánlató

KLEIN ÉS SPITZER Pecsenye % malacz pulyka-, 1? vad-, hizott m sertést

lámpákat

S E S KSltík * A G F E UiHtár

EmilKöMer gépgyári rakWM, IV/1.,

bel- W irodalmi : antiqjmriupa^kojiyy^es zene

1 8 9 9 - i k é v r e .

B U D A P E S T

rförlesztköícsöfl

jó áron

Mr p o n t y o t - m

pesten, a göt

a n y a h a l a t ,

S S g E s S

184 KÖZTELEK, 1898. DECZEMBER HO 24.

Gözekékef|

103—104. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.

Szecskavágók járgány- és. kézihájtásra,

Gőz-utlhengereket

Répavágók,

és

legújabb szabadalmazott szabadalmazott

RAPID

Gőz-utimozdonyokat

darálógépek

Wentzki-féle szabad.

a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

John Fowler Jk Co.

gyorstakarmány-füllesztők

Lakos

Nándor

FRIEDLAENDER JÓZSEF mezőgazdasági gép-, szélmotor- és ssivattyugyár magyarországi vezérképviselete Budapest, Vili., Külső Kerepesi-út I. a központi pályaudvar mellett. Kimerítő árjegyzék, ingyen és bérmentve.

hol is épített nj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn.

MALOM-

berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint

gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:

Wöraer J. és Társa

malomépltS tépejára és vasöntödéje

Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.

T E

SANGERHAUSENI 6EP6TAR Magyarországi gyártelepe B u d a p e s t , K ü l s ő v á c z i - u t 1 4 4 3 . Első és egyedüli magyar special gépgyár. G Y Á R T M Á N Y O K : mezőgazdasági iparágak séges gépek. Nevezetesen:

Czukorgyárak, Sörgyárak, rak és Szeszgyárak

Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a számára szük-

j^offmeistcr-gőzmotor

Malátagyá-

a legjobb, legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, \ lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk.

teljes berendezése

és átalakítása.

Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyarak és czukorgyárak terén. Q 7 D C 7 m / á KCI Lr berendezése hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsön mellett.

Minden szakbavágó felvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készségesen szolgálunk. .Pátria" irodalmi és

részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).