IX. Évfolyam.
Budapest, 1899. június hó 3.
45. (799.) szám.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
Ö
cs.
József
és kir. fensége
föherczeg ur. A kiállítás i d e j e :
1899. évi szeptem-
ber 3—10-ig. Bejelentés
határideje:
I.
főcsoport:
Élő állatok és állati t e r m é n y e k ; III. főcsoport:
1. al-
báró Podmaniczky Levente, id. Pleszky Antal, Pless Mór, Pencz József, K. Ruffy Pál, Renner Gusztáv, Rajla Péter, Szecsey Mátyás, Solymos Gusztáv, Schiffer Manó, Schmirmund Kornél, Szalay József, Spilka Sándor, Szakraida János, Szűcs Zsigmond, Szemere Emil, Szemere József, Steiner Leó dr,, gr. Somssich Géza, Székely György, Szandtner Sándor, Tulogdy Samu, I . Alapítványi kamatok. Tisza László, gr. Teleky László Gyula, Hosszufalvi gazd., Tarnovszky Géza, gr. Teleky László Gyula Nagy-nyiresi gazd., Tuszkán Valdemár, Tóth Ede, Treger Albert, Unger Géza, üngár Lajos, Wurm Ödön, Wigner Lajos, Weber Vilmos, Zdeborszky Viktor, Zalay Kálmán, gr. Zichy Fizetéseit 1899-re: gróf Batthyány Elemér 52 kor. 50 fill., Fáy Halász Gida 20 kor., Hets Miklós 22 kor. Aladár 20—20 kor. Baitz Lipót, Donogány Gergely, 6 fill., Kiss Aladár 21 kor., Felsőtiszavidéki gazd. egy. Kégl Árpád, Löw Lajos 10—10 kor. Előre fizetve: 20 kor., Nóvák Árpád 20 kor., Zemplénm. g. e. 20 kor. Eőlvedi József 20 kor.
1899. évi május hóban befizetett alapítványi kamatok és tagsági évdijak nyugtázása.
csoport : Szölöszet és borászat; IV. főcsoport: gépek és eszközök j u n i u s 3 0 .
(A szőlészeti és
borászati
alcsoportba
szándékolt
borok bejelentési
ideje junius
kiállítani határ-
1.)
III. főcsoport: 2. alcsoport: Kertészet és gyümölcs, a u g u s z t u s 1. Bejelentési ivek
kaphatók:
Kiállítási
irodánál, Budapest, Köztelek ; az összes gazdasági egyesületeknél; az állattenyésztési felügyelöknél; a
csoport-biztosoknál.
T é r d i j a k a bejelentéssel
egyidejűleg az
Országos Magyar Gazdasági Egyesület p é n z t á r á b a k ü l d e n d ő k be. Utasítás a g y ü m ö l c s ö k szedésére, c s o m a g o l á s á r a és s z á l l í t á s á r a . Az OMGE. meghívásából dr. Oyöry István a m. kir. kertészeti tanintézet tanára által írott fenti czimmel ellátott füzetet az OMGE. ökrös levélbélyeg beküldése ellenében bárkinek ingyen Midi meg. Igazgató. MAGYAR
MEZŐGAZDÁK
I I . Tagsági évdijak. Hátralékos fizetések: Abonyi Emil, Ágoston Agrárgyülés Nyitrán, József, Baross Károly, Békessy László, Baumly József, Csiszár László, Diel Ede, EUer Gyula, gr. Esterházy M á j u s h ó 30-adika nagy n a p j a volt Gyula, Fiáth Pál báró, Forster Jenő, György Endre, „Georgicon" Keszthely, Grünféld Jenő, Hagara Tiktor a Nyitramegyei Gazdasági Egyesületnek, dr. Hatfaludi Elek, Halász Elemér, Honi Izidor, Hermann György, Hembach Gyula, Keglevich Gyula, Kamocsay sőt m o n d h a t j u k az egész Felvidék gazdaSándor, Liptay Béla, Lecherer J. Ödön, Mészöly közönségének. A Nyitramegyei Gazdasági Béla, Mildóssy Ferencz, Mokry István, Nagy Lajos, Rajla Péter, Spilka Sándor, Szakraida János, Szemere Egyesületnek sikerült a m á j u s h ó 30-án Emil, Szemere József, Székely György, Tisza László, megtartott agrárgyülés rendezésével önTarnovszky Géza, Tóth Mihály, Ungar Géza, Valkó József, Zdeborszky Viktor, gr. Zichy Aladár 20—20 m a g á t felülmúlnia. J ó l ismertük eddig is kor. Kazinczy-kör, Kovács Antal, Lestyánszky Sándor, azt a kitartó buzgalmat és fáradhatlan Nemes Károly, Pencz József, gr. Teleky László Gyula hosszufalvi gazd., gr. Teleki László Gyula nagy-nyiresi tevékenységet, a melyet az egyesület a gazd. 10—10 korona. Abaffy Edmund 40 kor., Bohus mezőgazdaság ügyeinek elöbbrevitele k ö r ü l Zsigmond 40 kor., Csetke Béla 40 kor., Fáy András 40 kor., Steiner Leó dr. 30 kor., Szerdahelyi Aladár az u t ó b b i i d ő k b e n kifejtett és m é l t á n 60 kor., Szakáll Ferencz 40 kor. érdemelte ki ezen tevékenység nemcsak Fizetések 1899-ré: Abonyi Emil,_ Adler Samu,Nyitra vármegye, de az ország összes Ágoston József, Abaffy Edmund, Árvay Ferencz, Braun Lajos, Belcsák Andor, Békássy István, Bre- gazdáinak elismerését. S ezen elismerés
S Z Ö V E T K E Z E T E , BUDAPEST,
A
legfontosabb
zök a
védekező
szölöpusztitás
;ff| 1
zására a
i
l
zovay István, Bohus Zsigmond, Borhy György, Baumly József, Csetke Béla, Csiky Jenő, Deutsch Sándor;' Béla, Deutsch Samu, Diel Ede, gróf/ yüsterp Mihály, gróf Esterházy Gyula, EngelbreWt Kár . Fokányi László, báró Fiáth Pál, FbrétóS -Jjnő/MSt Galgóczy László, Gölniczki Géza, Gál Lajos, G»" Mór, Gracsányi Gyula, Georgicon kör, Grőber Hollósi Gyula. dr. Hagara Viktor, Hatfaludy Elek, Halász Elemér, Honi Izidor, Hatházy Ferencz, Hermann György, Hembach Gyula, Hűvös Salamon, Jakabffy Imre, Jámbor János, Koreck János, Králitz Gyula, ifj. Kayser Vilmos, Kocsis István, özv. Kerkápoly Károlyné, gr. Keglevich Gyula, Kazinczy-kör, Kovács Ántal, Kamocsay Sándor, Kalmár Vilmos, Kemény Andor, Len-
Összesen Utolsó kimutatásunk ... 3046-40
II. főcsoport: Mezőgazdasági termények;
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ^ f l l o i ú t 35. s z á m . Kéziratokat a szerkesztőség nem küM vissza.
Gróf Festetits Györgynek Keszthelyen állítandó szebrára májns 19-töl májas 31-ig adakoztak: forint Lipovniczky Gyula, T.-Tarján 1-— Gömör-Kis-Hont vármegye gyűjtése: Csetnek városa 1'— Pelsöcz , 1-— Tamásfalva község —-50 Tornaiján N. N - ... —"35 Háromszékmegye 9-95 M. kir. mezőgazd. muzeum ig.-ivén : Paikert Alajos 5-— Lechner J. Ödön „. 3— Gazd. egyesület Esztergom, ivén — 10-50
I. Mezőgazdasági országos kiállítás Szegeden. Yéünök:
MegjeM miMei szerdái és szombatot
eszkö-
I
megakadályo-
fjj I Ir
M
V. ker.,
i
i
ALKOTMÁAY-UTCZA
I-
31.
e
ráifc
H ü
á ;
Élű
j
I• I J L g P Í L
Vermorel W r a á e - i
világhírű czég gyartmányai, kizárólagos Magyarországra.
képviselői
gi
jegeczekben, vegytiszta a peronospora
|11
elleni védekezésre, általunk szállítva
P
melyek
és
igazolványunkkal
,
j!
M a i s z á m u n k 20
Jj
&)
ellátott külde-
1
körülbelül
J
4 0 % dijkedvezménynyel szállítják.
Ü J
ményeket
vagyunk
6
oldal.
a
M.
Á.
V.
§ 1 0
sx.
876 egyhangúlag nyilatkozott meg a gyűlésen résztvevő társegyesületek minden képviselője részéről abban, a midőn egyhangúlag azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy a vidéki gazdasági egyesületek között a nyitramegyei vezető-szerepet játszik. Mint mágnes hat a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület az egész Felvidékre, ugy hogy az általa kezdeményezett mozgalmak mindenkor túlhaladják a megye határait. Ez agrárgyülés azonban oly terjedelmet öltött, a mely a német Bund által rendezett agrárnapok látogatottságát juttatja eszünkbe. Nyitra, Pozsony, Trencsén, Bars megyék gazdáinak százai gyűltek egybe s töltötték meg zsúfolásig a gyülqs nagytermét, de sőt távolabbi vidékek képviselői is megragadták az alkalmat, hogy a nyitrai mozgalmakkal megismerkedjenek s az itt megjelent egyesületi képviselők azzal a becses tapasztalattal hagyhatták el a gyűlést, hogy nem indolens a gazdaközönség azon egyesület tevékenysége iránt, a mely egyesületben a mezőgazdasági érdekek erélyes védelemre találnak, a mely egyesület eltalálja a gazda baját. A nyitrai agrárgyülés változatos programmjával kétségtelenül nagy vonzerőt gyakorolt a gazdaközönségre s csakis a tapintatos vezetésnek köszönhető, hogy az egy napra összpontosított igen érdekes és aktuális anyag idejében letárgyalható volt. Legnagyobb vonzóerővel birt kétségtelenül gróf Károlyi Sándor megjelenése, aki nem tekintve időt, fáradságot és előrehaladott korát, mondhatjuk örömmel teljesítette az egyesület azon felhívását, hogy az agrárgyülésen megjelenve, előadást tartson s megyőző s lelkes szavaival ujabb híveket szerezzen az általa magasan lobogtatott agrárzászlónak. Valósággal impozáns tüntetésszámba ment az egybegyűlt gazdák szeretetének az a megnyilatkozása, a melylyel a gazdák ősz vezérét, gróf Károlyi Sándort a gyűlés fogadta. Ez a tüntetésszerü megnyilatkozás kétségtelenül bizonyítéka annak, hogy az agráreszmék e vidék gazdaközönségében termékeny talajra találtak s hogy az agrármozgalom csirái a megyei egyesület gondozása mellett ma már terebélyes fát termettek, a melynek árnyékában nemcsak Nyitramegye, de a szomszédos megyék gazdaközönsége is S védeimet talál. A nyitrai agrárgyülésen meggyőződhetett arról is az ott résztvett gazdaközönség, hogy a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület nemcsak mint erjesztő kovász hat közre uj eszméknek a gazdaközvéleménybe való beleojtásával és megismertetésével, hanem gyakorlati alkotások terén is az első szerepet vindikálja magának. Egy egészséges községi hitelszövetkezeti hálózat megteremtése után községi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alapítását vette fel programmjába és hiszszük is, hogy ezen kezdeményezése iránt az agrárgyülésen mutatkozó
KÖZTELEK, 1899. JUNIUS HÖ 3 érdeklődés után ezen a téren is ugyanoly sikereket fog elérni^ mint á hitelszövetkezetek megalkotásával. Igaza volt Makkfalvay Gézának, aki midőn a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület működése előtt meghajtotta Somogymegye zászlóját, azon nyilatkozatot tette, hogy Nyitramegyében a gazdaközönség és élén a gazdasági egyesület nemcsak a mezőgazdaságnak tesz szolgálatot, hanem nemzeti missziót is teljesít akkor, amidőn a nemzetiségi vidéken a kisgazda helyzetét javítani igyekszik s a gazda anyagi helyzetének javításával a föld s vele a haza szeretetét ojtja annak művelőibe. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület sikerei annál elismerésre méltóbbak, mert a gazdatársadalom szunnyadó érdeklődésének felkeltése mellett a megyei kormányzat ellenszenvével is meg kellett küzdenie, amely aktiv is közreműködött azon, hogy az egyesület működését megbénítsa. Itt is beigazolódott azonban az az igazság, hogy a küzdelem erősíti az egyént s amint a következmények igazolják, a nyitramegyei egyesület a küzdelemből megerősödve, tekintélyben és tiszteletben gyarapodva került ki. Mindazok, akik a nyitrai agrárgyülésen résztvettünk, kedves emlékekkel, hasznos tapasztalatokkal gazdagon tértünk meg, azzal a kívánsággal bensőnkben, hogy a Nyitramegyei Gazdasági Egyesület tevékenysége nemes versenyre hívja fel a vidék összes gazdaegyesületeit, B. Gy.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
A községi köz legelőkről. A Mig hazánk legtöbb vidékén a háromnyomásos gazdasági rendszer dívott, a közlegelők fontossága és szükségessége kevésbé domborodott ki, mint a jelen időben. A csekélyebb számú népességnek kisebb igényei ezen rendszer mellett is kielégíthetők voltak, mivel a gabonatermelés az akkori magas árak mellett igen jövedelmező volt; az állattenyésztés — mint „szükséges rossz" — az óriási terjedelmű legelők, rétek és kaszálókon szintén fentartotta magát ugy ahogy mindaddig, mig a háromnyomásós rendszer abbanhagyására a körülmények meg nem érlelődtek. A népesség szaporodásával,' az igények növekedésével és a miveltség haladásával lépést tartva, fokozatosan tért hódított a folyamszabályozás és a tagosítás, melyeknek — a világkereskedelmi és gabonaáralakulási viszonyokon kivül — szintén hathatós szerepük volt a régi gazdasági rendszer megváltoztatásában. Ugyanis a folyamszabályozás által nagy 'terjedelmű területek kerültek lassanként eke alá, melyek azelőtt csupán és kizárólag az állattenyésztés utján voltak - értékesíthetők. A tagosítás keresztülvitelével pedig a nyomásos legeltetési rendszert teljesen meg kelleti szüntetni, mert a tagositott, nagyobb terjedelmű birtok tulajdonosát nem lehetett továbbra is a nyomásos gazdálkodási rendszer betartására kötelezni, miáltal a legelőterületek méginkább megkevesbedtek. Ezen két fontos momentum az, melyeknek napjainkig folyton tartó fejlődésével, mindinkább fontosabbá válik a közlegelők kérdése.
45. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. Mindaddig, mig a magas gabonaárak a gabonatermelésnek kedveztek és az állattenyésztés csak mellékes jövedelmet szolgáltató gazdasági ágnak tekintetett, az említett két körülmény fejlődésének az állattenyésztésre irányuló káros hatása nem volt észlelhető, de amint az elmúlt és a jelen évtizedben a magas gabonaárak a képzelhető minimumra leszállottak, az állattenyésztés is magára vonta a figyelmet s egyes magántenyésztők czéltudatos, eredményes működése, különösen pedig az állam közvetett és közvetlen nagyarányú támogatása, a törvényhozás hathatós intézkedéseinek hatása alatt, az állattenyésztés szemmelláthatóan javíttatott, ellenben az állatlétszám emelkedése, különösen az Alföldön egyáltalán nem tapasztalható, ami első sorban a közlegelők felosztásának, elidegenítésének következménye. Nem vonom kétségbe, hogy péld. a szarvasmarhaállomány létszáma általában emelkedett, de ha az alföldi kisbirtokosok állatállományát — mely létfeltételét első sorban a közlegelőkben találja — megszámlálnék, bizonyára nagy apadást tapasztalhatnánk. Ezen végeredmény megszivlelése után gondolkozóba kell esnünk a felett, vájjon mi módon lesz fentartható kis- és kísközép birtokosaink állattenyésztése, ha a közlegelők fentartására olyan intézkedések nem tétetnek, melyek annak eladását, vagy bérbeadását mindét körülmények közt meggátolják. A közlegelők hiányának káros hatása a maga egészében szemmel látható módon megnyilvánul, csak vegyük szemügyre egy pár olyan nagy alföldi községnek mezőgazdasági és vagyoni állapotát, a melyeknek közlegelő területei már évekkel ezelőtt felosztattak, vagy más módon elidegénittettek, — . bizony ezen vizsgálódásunk folyamán nem tapasztalhatunk egyebet: mint.az állattenyésztés elsatnyulását, az állatok létszámának ijesztő megapadását, ezzel kapcsolatosan a gazdaközönség sinylődését, sőt mondhatnánk tönkremenetelét ős az összes mezőgazdaság pangását. Hogy a közlegelők elidegenítése nálunk az állattenyésztésre ily bénitó hatással van, több okra vezethető vissza, nevezetesen: kisbirtokos osztályunk (értem a kisbirtokos alatt — bár nem egész helyesen — a 200 kat. holddal birókat) nem ismervén az okszerű növénytermelés elveit, nem tudja méltányolni a takarmánynövények termelésének szükségességét, — úgyszintén az okszerű állattenyésztés iránt sem birván a szükséges érzékkel és ismeretekkel, nem tudja módját ejteni annak, miként kellene a növénytermelést beosztani, hogy a gazdaság terjedelmének és egyéb helyi körülményeknek megfelelő számú állatállomány részére — a közlegelő, vagy egyáltalán nyári legelő hiányában — a szükséges nyári takarmányt miképpen lehet biztosítani, holott a gazdaságilag előrehaladottabb nyugati államokban ezen akadály leküzdése ma már számottevő nehézségekbe nem ütközik. De ha erre nézve sikerülne is a kibontakozást megtalálnia, nem fogja a termelt takarmányt megfelelőén értékesíteni, mert olyan gyengébb minőségű és kevésbé értékes állatok nyári istállózása, mint aminőt alföldi kisbirtokosaink általában tenyésztenek, nem fizeti ki magát, ugy hogy a mai viszonyok között a kisgazda, nyári legelő hiányában jövedelmező állattenyésztést űzni nem képes. ismerve a közlegelők hiányának káros hatásait, valamint az azt előidéző főbb okokat, nézzük : mely körülmények teszik kívánatossá a közlegelők fentartását. Hazánk sikvidékein gazdálkodó kisbirtokosok az alacsony gabonaárak mellett, a fokozódó terheket a termelés kiterjesztése által kívánván elviselhetővé tenni, még az eke alá kevésbé alkalmas területeket is feltörték, ugy, hogy eltekintve a más czélra nem használható szikes, homokos legelőktől és a lapos fekvésű, vadvizes, vizállásos rétek és kaszálóktól, az állattenyésztés czéljaira alkalmas legelőjük, azt mondhatuk: egyáltalán
45. SZÁM. 9-lK ÉVFOLYAM. nincsen. Hol tenyészszen tehát ilyen körülmények közt állatokat, illetve hol nyaraltassa ki állatait ? feltéve, hogy azok a gazdaság terjedelmével arányos számban megvannak. Ahol a községnek közös legelője van, elég jutányosán kinyaraltatja állatait, ellenben annak hiányában a gazdák egy ideig elhajtják állataikat még a harmadik megyébe is valamely közlegelőre, habár a legtöbb esetben, a méregdrága legelőbér mellett állataik egész nyár folyamán csak tengődnek, semmi fejlődést nem mutatnak. Mi következik ebből? , Az a kisbirtokos, ki többnyire télen is gyengén telelteti állatait, nyáron pedig a távol fekvő, méregdrága és állatokkal túlterhelt közlegelőn kénytelen állatait tengődtetni, csak gyenge, csenevész állatokat tenyészthet, illetve nevelhet, melyek csekély értékűek és horribilis felnevelési költségük mellett a kisgazdának semmi jövedelmet nem adnak. Ilyen körülmények közt folytatja a kisbirtokos állatenyésztését, igen sok esetben csak azért, hogy a gazdaságában termelt szalmát, pelyvát stb. legyen mivel értékesítenie; azonban a mai nehéz viszonyok között, a gazdaságnak minden ágát oly irányban kellene kultiválnia, hogy lehetőleg mindenik ág meghozza a maga jövedelmét s a növénytermelés esetleges sikertelenségét pótolja az állattenyésztés sikeressége és viszont, ha ez nem igy történik, az évi jövedelem ingadozása legkevésbé sincsen mérsékelve, a kisgazda a növénytermelést sújtó elemi csapás esetén azonnal elveszti lába alól a talajt, s a nélkül is nehéz helyzetével nem képes többé megküzdeni; mig ha a közlegelőn méltányos legelőbér mellett jövedelmező állattenyésztést űzhetett volna, talán ennek jövedelmével kisegíthette volna magát a vészes örvényből. Mint az előbbiekből látjuk: a közlegelők nemcsak állattenyésztési, hanem nemzetgazdasági szempontból is nagy fontossággal bírnak. Szükséges voltukat a gazdaközönség tudja is méltányolni. Egészen más szempontból itél a mezőgazdasághoz kevésbé értő, s annak érdekei iránt gyakran nem a legjobb indulattal viseltető közönség. Ugyanis nem ismervén a közlegelők fentebb vázolt előnyeit, szükségességet, sem az elidegenítés káros voltát, nem tudja felfogni annak közgazdasági és mezőgazdasági fontosságát sem. Tudok egy esetet, nMy éppen Nagy-Szalontán, ezen virágzó mezővárosban történt, hogy a város tulajdonát képező 4000 holdas legelőt, mely eddig a környékbeli birtokosság állattenyésztésének közlegelőül szolgált a nem földbirtokos polgárok egy része másnak óhajtja haszonbérbe kiadni, azon indoknál fogva, mivel a birtokosság a legelőbérekből „csak" 20.000 forintot ad be a városnak, holott akadna bérlő, aki a pusztát 40,000 forinton is kibérelné, s ezen utóbbi esetben minden városi pótadót meg lehetne szüntetni, mert a befolyó jövedelmi többletben azok fedezetet találnának. Mit csináljon a gazdaközönség ezen szorongatott helyzetben ? Megadja-e a dupla legelőbért, vagy|lemondjon a legelő használatáról? Az egyik választás veszedelmesebb, mint a másik. Ha megadja a 40,000 frt bérösszeget, összes évi jövedelmét odafizetheti a kisgazda állatai után legelőbérül, hiszen eddig is 10 frt vólt egy ökör, 7 frt egy ló legelőbére a pásztorbéren kivül, ezen összeget megduplázva oly magas lenne a legelőbér, aminőt talán az ország területén nem fizetnek, de nem is fizethetnek. Amennyiben pedig a legelő használatól elesnének, meg volnának fosztva boldogulásuk leghathatósabb eszközétől, belekényszerülnének az előre látott veszedelembe. Nem czélom e helyen lokális viszonyokkal foglalkozni, hiszen azok más vidék gazdaközönségét kevésbé érdeklik, csak egy eklatans példával megakartam világítani, hogy mily meggondolatlanul cselekesznek azok, akik a közlegelők közgazdasági szerepét annyira becsülik, hogy liczitáczió tárgyává tegyék s ily módon kényszerítsék a környék összes lakosságát,
KÖZTELEK,
1899 J Ü N l Ü S H Ó 3.
gátat vessenek a vidék mezőgazdasági haladásának. Mert nagyon téves volna azt hinni, mintha az igy szerzett bevételi többlettel hasznára leszünk a nem földmivelő lakosságnak ; megszüntethetjük ugyan vele a pótadóknak egy részét, de ugyanakkor nyakába akasztottuk a koldustarisznyát nemcsak a vidék kisbirtokosainak, de a más foglalkozású lakosságának is, mert ahol a földmivelő jövedelmi forrásától megfosztva, zavaros anyagi helyzetbe kerül és a mezőgazdaság sínylődni, pangani kezd, ezen válságos állapotnak nyomasztó hatása kiterjed a vidék minden foglalkozási ágára, a vidék minben lakosára: iparosra, kereskedőre, hivatalnokra stb. egyaránt.
877
el e drága anyag a kisgazda kemenczéjében, más része meg a karám oldalában válik porrá évről-évre. Erdély, Dunántul és a felső megyék kisgazdái, miután ezeknek földjeik már félszázad óta érzik a trágya hiányát, gyakrabban trágyázzák földjeiket. Csakhogy ez a trágya, amely a kisgazda portája körül gyül össze, a hiányos kezelés miatt vajmi keveset használ a földnek. Alig akad vidék az országban, ahol valami kis gondot fordítana a kisgazda a trágya kezelésére, hogy miért, azt nagyon könnyen elkébzelhetjük. A magyar kisgazdának vérében van, hogy mindent a hagyományok után tesz, ha jó, ha rossz. Jelen soraimban — melyeknek megírására Igy szokta az apám — mondja — én is a például "Jelhozott helyi viszonyok adták igy teszem. kezembe a tollat — ugy a gazdaközönség De nézzük csak, hogy is tette az apja; mint az illetékes körök figyelmét óhajtottam kikereste az udvar legmélyebb helyét, ha ez nem felhívni arra, hogy hasonló esetek az ország volt elég, még gödröt is vájt neki, aztán idetöbbi vidékein is előfordulhatnak, melyeknek hordta a naponkint összegyűlt trágyát, ha volt meggátlására nemcsak az érdekelt gazdaközön- eső összeérett, ha nem, megpenészedett. Mikor ség hathatós közbelépése szükséges, hanem oly aztán ideje akadt, hordta ki a földecskéjére, országos, vagy helyi törvények, illetve szabály- meg megint a jószág alól ki a telepre. Számrendeletek volnának alkotandók, melyeknek talan helyet láttam már, ahol a trágyadomb értelmében a közlegelőterületeknek a gazda- legfenekében már öt éves trágya is volt teljeközönség kezéről való akár ideiglenes, akár sen porrá érve, elkorhadva. Jobban kezelt végleges elvétele meg lenne gátolva. Az 1894: uradalmak jóakaratú utmutatásai teljesen XII. t.-cz. 12. §.-a értelmében ugyan „Osztatlan kárbavesztek, a kisgazda megijedt az itt drága közös tulajdont képező közlegelők csak akkor pénzen épített, rendszeresen kezelt telepektől, oszthatók fel, ha a földmivelésügyi miniszter a ő ezt nevetségesnek, lukszusnak tartja. felosztáshoz az engedélyt megadta", de nem Nem akarom azt mondani, mintha tán intézkedik ezen törvény a közlegelők bérbe- részben igazuk nem volna őnekik, kisgazda adásának, vagy az elidegenítés esetleges más nem építhet 4—500 frtos telepet, hiszen sokmódozatainak szabályozásáról. nak alig akad ennyit érő lábas jószága, dé nem is kell, a kisgazda saját maga mesterBalogh Sándor. embere munkájának, a legutolsó krajczár kiadás nélkül csinálhat magának okszerü'telepet s kezelheti ezen trágyáját ugy, hogy már a közel jövőben daczára a mostoha gazdasági TRÁGYÁZÁS. helyzetnek, ezen fáradságot egyesíti a jó munRovatvezető : Cserháti Sándor. kával s termelhet ott két kalászt, ahol eddig egyet termett a föld. Telep készitésénél figyelembe veendő A kisgazda trágyatelepe és körülmények: Mindenek felett, nagy gonddal válaszszuk trágyakezelése. meg a telepnek való helyet. Iparkodjunk (A ,Köztelek* pályázatán dicséretet nyert pályamunka.) amennyire lehet, olyan helyre tenni, ahol vízjárásnak kitéve nincs, mert a telepen átjáró Jelige : „Két kalászt termeljünk ott; ahol eddig egyet termett a viz a trágya legértékesebb részét feloldja, föld." magával viszi olyan helyekre, ahol részhen vagy teljesen kárba vész. Lehetőleg ugy he— Irta: Bárány Imre. — lyezzük el a telepet, hogy az az istállóhoz Sajnos, napról-napra látnunk s tapasztal- mennél közelebb legyen, ami természetes a nunk kell, hogy e hajdan tejjel-mézzel folyó trágya kihordásánál sok időmegtakarítással jár. Kánaán, ma már sokhelyütt alig jutalmazza a Ha épületek mellé teszszük, ugy mindig gazda nehéz, fáradságos munkáját 3—4-szeres az északi, esetleg a nyugati oldalra tegyük, maggal. Gyenge termés, alacsony gabonaárak, itt nem lesz kitéve sem a nap szárító hatásámajdnem kétségbeejtő helyzetben jutatták a nak, sem a száraz déli szeleknek, ki nem gazdát. szárad, állandóan nedvességet tart magában, Ebben a válságos időben, midőn pénz- jobban, egyenletesebben érik bent a trágya. nélkül megmozdulni sem tud a gazda; kel- Épületek hiányában lehet fák alá helyeznünk, itt is ugyanazt az eredményt érjük el. lene olyan eszközöket keresnünk, amelyeknek segítségével bajainkon gyökeresen javíthatVégül szemelőtt tartandó áz a körülmény, nánk. hogy a trágya kihordásakor a telepet szekérKétszer annyit termelni egy és ugyan- rel minden oldalról könnyen meglehessen köazon földről, menthet csak meg bennünket a zeliterii. végpusztulástól; ezen törekvésünknél két dolog A telep készitésénél két fődolog legyen áll segítségünkre, amit azonban kihasználni szemünk előtt; először a czélszerüség, máeddig elmulasztottunk. sodszor az olcsóság. Ez a két dolog pedig : a munka és a Vegyük sorra. Czélnak megfelelő lesz az trágya. a trágyatelep, amelyik ugy van épitve, hogy Az elsőről már sokan és sokat irtak, én trágyatermelésünk elhelyezésére elég nagyjelenleg az utóbbiról fogom néhány rövid sor- sággal bir, beléje külső esöviz nem hatolhat, feneke és oldalai a trágyalevet magokba nem ban tapasztalataimat elmondani. Hanyagsággal kell, hogy vádoljuk önma- veszik s a fenekén összegyűlt trágyalevet begunkat, midőn látjuk, hogy a trágya, amelynek lőle trágyalékutban le lehet vezetni. Alakjára értékét már a nagyapáink elismerték, most nézve lehet gömbölyű, négyszögletes, vagy sem részesül abban a kezelésben, amit méltán téglány alakú. Hogy miből építjük telepünket, az kizámegérdemelne. Nagyon sok kisgazda van, aki még nem rólag zsebünktől függ, ha módunk van hozzá is trágyáz; azt mondja: „nem érdemes", rá- csináljuk téglából, ez igaz pénzbe kerül, de hagyja a földre, ha terem, terem sokat, ha ha egyszer megvan, egész életünkön át kevés tatarozással kiszolgál. nem, nem. Azonban a^isgazdák nagyrésze nincs Igy van ez, de csak az Alföld néhány természettől jobban megáldott vidékén, ott ég azon helyzetben, hogy ezt megtehetnék, ma-
878 radjanak meg ők csak a legolcsóbb építkező anyag, az agyag mellett, az ebből épített telep épp ugy megteszi a szolgálatot, mint amaz és ami fő, saját erőnkkel előállítható minden legkisebb kiadás nélkül. Következnék a telep nagyságának meghatározása. Tudom, hogy gazdáink legnagyobb része irtózik a czeruza forgatástól, ezért nem is bocsájtkozom mélyebb számításokba, hanem legyen elég, ha azt mondjuk, hogy minden számos marhára 1'5—2 méter magasságig felrakott telepnél, évenkint 2—3-szori kihordás mellett 4—4 5 •-méter felületű telepre lesz szükségünk. Hogy jobban megérthessük, vegyünk fel egy olyan kisgazdát, akinek 10 darab számos jószágra kell telepet építeni, tehát ha egy darabra kell 4 • méter, ugy a 10 darabra összesen 4 X 10 = 40 D-méter felületű telep kell. Ennek megfelel egy olyan telep, amelynek hossza 8 méter, szélessége 5 méter, igy 8 X 5 = 40 •-méter felületü telepet nyerünk. Ha már tisztába jöttünk a telep leendő nagyságával, ugy kiválasztjuk a formát, amely a mint mondon lehet négyszögletes, gömbölyű vagy téglányalaku.Nagyobb gazdaságok rendesen kettős telepeket építenek, itt először az egyik telepet hordják meg s ha ez a rendes magasságot elérte, fejezik be, hagyják addig érni, míg kihordható lesz, ezideig a naponkint összegyülemlő trágyát a másik üres telepen kezdik elhelyezni. így aztán mindig van egy befejezett és egy befejezetlen telep. A kisgazdának nem szükséges ilyen kettős telepet építeni, többe is kerül, meg valamivel nagyobb helyet is foglal el, nagyon elégséges, ha ő egyeset csinál, ezt két részre osztja s először az egyik felét hordja meg kellő magasságig, ha ezt befejezte csap át a másik felére. Az alábbi rajzban bemutatom egy 10 számos marhára készített telepnek leírását és méreteit :
KÖZTELEK,
1899. J Ú N I U S H O 3
telep ezen pontjának kell a legmélyebben feküdni; amit ugy érünk el, ha az agyagdöngölyözésnél a c—d sarkokat is néhány cmrel feljebb emeljük. Az f ponton a teleptől 3U—1 méter távolságban készítjük el a trágyalékutat. Az ilyen kisebb telephez elégséges, ha a kut 5—6 htliter üzlettartalommal bír, különben ennél határoz az is, hogy az istállóból szintén ide tudjuk-e vezetni a híg ürüléket, a mi természetes leghelyesebb, de fordulhat elő eset midőn ez kivihetetlen, pl. a telep és az istálló közötti nagy távolság miatt vagy már az istállónk ugy van épitve, hogy a trágyalékut benn van elhelyezve. Van rá eset, hogy a trágyalékutat teljesen mellőzik, a híg ürüléket csakis az alommal szívatják fel. Tehát ezek a körülmények határozzák meg a kut nagyságát. Csupán földben ásott gödör a trágyalékutat nem helyettesitheti, mivel ebben állandóan trágyáié van s igy ennek legnagyobb része a talajba szivárogna. Legczélszerübb volna ezt is téglával kirakni és vízhatlan czementtel bevakolni. Igen ám, de drágasága miatt a kisgazda ehhez nem nyul — nélkülözni is tudjuk, ha helyette valami használt keményfa hordót sülyesztünk a kiásott kútba, ennek körületét földdel jól betömjük, tetejébe pedig erős deszkából készült fedelet helyezünk. (Vége következik.)
HALÁSZAT. Rovatvezető: Landgráf Jánoi*
Vizeink tanulmányozása, (Különös tekintettel a Balatonra.) I.
Vizeink tulajdonságainak, azok állapotának és a helyi viszonyok beható ismerete nélkül a halászati bajok gyökeres orvoslására alig, a mesterséges haltenyésztésre pedig semmiképpen sem gondolhatunk. Nálunk az úttörő munkálatokat e téren a földmivelésügyi kormány és a magyar tudományos akadémia anyagi támogatásával a magyar földrajzi, társaság kebelében megalakult balatoni bizottság kezdette meg 1891-ben, midőn a Balaton tudományos tanulmányozását a következő 6 pontban határozta meg : 1. A Balaton hydrographiai tanulmányozása. A fenékmélységek felvétele, a jelenlegi és a régi partvonalak (szinlők) megállapítása egy 10 számos marha számára készült trágyatelep és lejtmérezése. méretei. 2. A meteorologiai viszonyok tanulmányozása. Kimérjük az ábrán bemutatott vázlat 3. A Balaton keletkezésének történeti kuszerinti telepet, ebből a földet mind a négy tatása, hajdani és jelenlegi vízállásának tanuloldalára kihányjuk az a—b oldalon leásunk mányozása. 20 cm. mélységig s igy gyenge lejtéssel mél4. A tó vizének hőmérsékleti, befagyási jitjük a c—d oldal felé ugy, hogy ezen oldal körülményei, a rianás, a víz . chemiai tulajaz 50 centimetter mélységet elérje. donságai. A kihányt földet a telep mind a négy 5. A tó vizében élő állatok és növények oldalának feltöltésére használjuk fel, szépen biologiai tanulmányozása, a mikroszkópos léminta jégvermek körül szokták, lehúzva elegyen- nyek és a hinár kutatása. getjük, ezzel megakadályozzuk a külső eső6. A Balaton mellett elterülő mocsarak, víznek a telepbe való behatolását. Most már berkek és a beletorkolló 31 vízfolyás tanula kiásott telep fenekét és oldalát, ha hozzá mányozása. tehetségünk van, téglával kirakjuk és vízhatlan A Balaton hydrographiai tanulmányozását czementtel bevakoljuk. Ez azonban a kisgazdák- vagyis a programm első pontjának kivitelét a nak mint fentebb is emlitém, nem telik, elég- földmivelésügyi m. kir. minisztérium vízrajzi séges lesz, ha a telep fenekét jó erős agyag- osztálya 1893. év nyarán fejezte be. E munkágal 10—15 cm. vastagságban ledöngölyözzük latok nagyságát legjobban megérthetővé teszi az oldalait, ha munkát agyag talajon végezzük azon körülmény, hogy 220 kilométernél hoszteljesen felesleges akármivel is kirakni. szabb vonalat kellett olyan pontossággal megAz agyagdöngölyözést ugy eszközöljük, nivellálni, hogy a kétfelől találkozó mérés 30 hogy a telep fenekén különösen a sarkokban milliméternyi különbséggel záródott. jól döngölyöztessék le, mert itt vesztenénk el A meteorologiai adatok rendszeres fela legtöbb trágyalevet, a döngölyözéssel ugy dolgozása 10 balatonmelléki meteorologiai haladjunk amint a fenék ásva volt, gyengén állomás megfigyelései alapján a kir. tudománylejtsen a c—d oldal fele. Az é) pontnál lesz a egyetem seminariumában történt. telep összekötve a trágyalékuttal egy egyszerű A programm harmadik pontja a geologiai fából készült csatorna segítségével, azért is a kutatást foglalja magában különösen a Balaton
45
SZÁM. 9 ÍK
ÉVFOLYAM.
keletkezésének és időbeli változásainak érdekes kérdéseit fejtegetvén. A Balaton környékéről részletes földttani felvételt készített még a 70 es években a m. kir. földtani intézet érdemes igazgatója Böckh János, kinek kitűnő geologiai leírása a balatöni bizottság ezen munkálatainak foganatosítását és tanulmányozását nagyban megkönnyítette; mert közkincscséj lettek azon tudományos adatok, melyek alapján a Balaton geologiai történetét illető, nagyon a részletekbe menő kutatást megkezdeni lehetséges yolt. A Balaton lerakodásainak megismerésére és az egyes lerakodott rétegek vastagságának meghatározására Lóczy Lajos egyetemi nyilvános rendes tanár vállalkozott. Ki is erre vonatkozó tanulmányáról 31 nyomtatott oldalra terjedő érte- kezést irt, a melyből a következő adatokat közöljük. „A Balaton medre a középhegység csapásának irányában a harmadkoru pontusi rétegek között mélyed . . . A Balaton medenczéje tehát a Déli-Bakony alján fekvő olyan mélyedés, mely a vízszintes meg nem zavart pontusi rétegeknek felszínébe van bevájódva és ezek között mintegy 100—160 méter mélységre ér le . . . A Balaton medenczéjét nagyon jellemzi azon bizonyosság, hogy benne folyöbeli lerakodások teljességgel hiányzanak. Ama elvétve meg-megnyilatkozó nézet, hogy a Balaton valamikor valamely nagyobb folyónak, esetleg az egykor arra folyó Dunának ágyául szolgálhatott: minden reális alapnak híjával van. A Zalán kivül nem fut be több nagy folyó a Balatonba, a többi (30) befolyás lomha folyású berekvizekből és erekből áll, melyeknek iszaphordaléka, tehát anyagot lerakó jelentősége úgyszólván semmi. Annál érdekesebb a negatív tapasztalat, minthogy a tónak keleti magas partjain magosan a viz tükre felett egy régi folyó működésének világos nyomai láthatók . . . Nyilvánvaló, hogy az a folyó, mély a kavicsot emlékbe hagyta itt, a Balaton taván keresztül eső irányban 60—70 méter magasságban a tó víztükre felett hömpölygétte gyors vizét abban a? időben, midőn a Balaton még nem létezett. .Melyik geologiai időben történt ez ? A pontusi rétegek lerakodását követő szárazf01di pílocén idejében, midőn a nagy magyar médencze peremén a régi elefántok a Mastodon troennenis és az Elephas meridionális éltek . ..." A tó vizének hőmérsékleti viszonyai, a befagyás, a rianás tüneményei s a tó egyéb fizikai jelenségei, u. m. színváltozásai és áramlásai mind tanulmányozásai tárgyát képezték és mindezekből érdekesebbnélérdekesebb jelenségek tárulnak elénk és riyilvánulóvá teszik, a Balaton partjain teljesített tudományos kutatásoknak felettébb való nagy becsét. A balatoni bizottság által végrehajtott kutatások közül a programm két utolsó pontja érdemel különös figyelmet és méltánylást, mely ugyanis a Balatonban élő állatok és növények biologiai tanulmányozásával a mikroszkópos lények és a hinár ismertetésével foglalkozik. Dr. Istvánffy Gyula megfigyelései szerint a Balatonnak körülbelül 400 fajból álló moszatcsoportja rendkívüli alakváltozatosságokban fejti ki pompáját a moszatvilág jóformán felér az összes többi állati és növényi organizmussal. Bármely időben vizsgáljuk is a Balatont a mikroszkópos növényzet abból sokasem hiányzik. E fajoknak élénken vegetáló seregeivel találkozunk még télen is, mikor jég borítja a vizet, mert a moszatvilág nem vonul ugy vissza, mint például a virágos növények, hanem nagy része megszakítás, téli szünet nélkül folytatja tenyészetét. tetőpontját a mikroszkópos flóra nyár utóján körülbelül augusztus hóban éri el; akkor különösen a Kis-Balaton minden cseppje él, a csinos Desmidiaczeák, a csillagos vagy
4 5. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .
K Ö Z T E L E K , J U N Í U S H O 3'
csavaros Fygnemariak,J a hálás Hydroeictyon, a vizirózsák leveleire lapadó fodros Tetraspora, a szalagos Schizomeris, de különösen a kifogyhatlan alakváltozatokban pompázó kovamöszatok azok, melyek leginkább szemünkbe ötlenek. Augusztus végétől kezdve fo'yton csökken a flóra. Jő részük a jövő idényről s nemzedékről gondoskodik s megtermi spóráit, melyek mint a magvak, télen át nyugodni fognak, magukba rejtve az élet csiráját a jövőre . . . az ősz beálltával már csak az erős fához hasonlóan elágazott Gladophorák, szép zöld Niothrixek, Stigeoelorium, Pediastrum, a rezgő Oscillariak s ezek válfajai maradnak életben sok kovamoszattal egyetemben. Mikor a tél jégtükrét boritja a Balatonra, még mindig találkozunk ezekkel . . . Még a jeget borító hó sem nélkülözi egészen a növényzetet. Bár idegenszerüen fog hangzani, a hónaié is van flórája... az Amphora, Lynedrus, Pleurosigna, sőt még Saprolegnia penész is terem benne bőven. Dr Daday Jenő „A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka" czimü munkájában a tó életére nézve a következőket mondja: „ . . . . az élő szervezetek különböző fajai természetesen megosztoznak a viz tömege fölött . . . . Egyik részük a partok mentét hódilja meg, másik részük a nyilt tükörre, a nagy szabad víztömegre megy s egy harmadik részük a tó fenekét foglalja . . . Krenedits
Ferencz.
L E V É L S Z E K K E N V. Kérdés. 290. kérdés. Deczember 15-én beáll tottam a hizóökröket, ezek között egy sajálnevelésu 10 éves ökröt; ezen ökör az egész idő alatt teljesen egészséges volt, jól is evett, sohasem köhögött és 830 kilóra meghízott. Mikor Budapestre felküldtsm, ott elkobozták mint tüdővészest. Lehetséges-e az, hogy egy jól hízó és semmi betegségi tüneteket nem mutató ökör tüdővészes? P.-Kunhalom. B. I. 291. kérdés. Községemben nincsen elfogadva a nyomásos gazdálkodás rendszere, ellenkezőleg ki van mondva a szabad gazdálkodás elve. Az osztatlan közös legelőt azonban a közbirtokossági tanács kezeli. A községi lakosság már most azt óhajtja, hogy a közös tarló és ugarlegelő, továbbá a földgazdászatot érdeklő, közös utak és kutak fentartása, a mezőőrök fogadása stb., szóval az egész közös földgazdálkodás szintén a legelőközbirtokossági tanácsra bizassék. Lehetséges-e ez anélkül, hogy a kötelező nyomásos gazdálkodás rendszere gyakoroltalik? 0. K. 292. kérdés. Szíveskedjék értesíteni, hol kaphatnék jutányos áron fajtiszta Poland-China malaczokat ? B.-Gyarmat. F. 8. 293. kérdés. Hol és mily feltételek mellett kaphatók az államtól ingyenes fajbaromfitörzsek, avagy cséré utján fajbaromfiak ? Darócz. B . O. 29-1. kérdés. Gazdasági szeszgyárt (7 hektoliteres napi termeléssel) óhajtanék felállítani, a gazdaság melyet kezelek (burgonyát csak ritka esetben termi meg) csakis 9—10% ezükortartalmu „ezukorrépát" avagy kukoriczát használhatnék a szesz előállításához, kérdem gazdatársaimat s mind azokat kik-e téren felvilágosításokat nyújthatnak, alapos számú adatokkal részletesen közölni, hogy az uradalom részére, a ezukorrépa avagy a tengeri m. mázsánként mily magas árban értékesülne ? és hogy kifizelné-e magát a szeszgyár felállítása, továbbá a napontai főzés után származott moslék hány hízó jószág etetésére felelne meg? Simony. K. A.
Felelet, Gümőkóros állat husa. (Felelet a 290. számú, kérdésre.) Nem ritka dolog, hogy gümőkóros állatok, daczára annak, hogy testükben a káros folyamat nagyon előrehaladott, meghíznak és csak vágóhídi vizsgálat állapítja meg, hogy már régóta betegek voltak. A gümőkór ugyanis némelykor még fejlődésének előbbre haladott szakában is megállapodik vagy igen lassan fejlődik tovább, miközben a betegek bőséges táplálás mellett nagyon feljavulhatnak. Különösen tapasztalhatni ezt akkor, ha a savóshártyák betegek, a tüdők pedig aránylag még kevésbé vannak a bántalom körébe vonva. Nagyon valószinü, hogy a jelen esetben is igy állott a dolog és a kérdésttevő talán csak tájékozatlanságból szól a tüdővészről, mely a gümőkórnak tényleg egyik gyakori alakja, de a gümőkór viszont nem mindig nyilvánul a tüdők megbetegedésében. Arra vonatkozólag egyébiránt, váljon valamely gümőkóros állat husa alkalmas-e a fogyasztásra vagy nem nemcsak a betegség súlyossága, hanem a kóros elváltozások elterjedése is irányadó. Ha pl. a nyirokmirigyek a test több tájékán, esetleg a húsban is, betegek, akkor lehet a gümőkóros folyamat kevéssé súlyos is, de azért a hus, mert a vizsgálat lelete alapján fel kell tételezni; hogy a gümőkór baczillusait tartalmazza, nem alkalmas emberi élelemül, mert veszélyezteti az ember egészségét. — y— Közös községi gazdálkodás. (Felelet a 291. kérdésre.) A mely községben a szabad gazdálkodás rendszere el van fogadva, melynél minden birtokos földjeit tetszése szerint használhatja, ott a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. törvényczikk értelmében a tarló és ugarlegelö közös használata ki van zárva, illetve nem lehet kötelező, mert a közös ugar- s tarló egelő, a nyomásos gazdálkodást tételezi föl. Ha ennek daczára minden birtokos az ugar s gabonatarló közös legeltetésébe beleegyezik, ezen legelők kezelésével a közbirtokossági tanács is megbizható. Ellenben a közös utak nevezetesen községi utak fentartása, fentemlitett törvény 37. §-a szerint a község elöljáróságát illeti s ugyanazon szempont alá esnek a közös községi kutak is. A mezőőröket pedig fentemlitett törvény 74. §-a szerint a község elöljárósága fogadja fel. A községi lakosságnak azon óhaját, hogy a közös földgazdálkodás minden részében a legelő közbirtokossági tanácsra bizassék, tehát csak ugy lehetne megvalósítani, ha az elöljáróság a legelő közbirtokossági tanácsból alakíttatnék. H. A. Polland-China sertés beszerzése. {Felelel a 292. számú kérdésre.) Polland-China tenyészmalaezok iránt forduljon levélileg az uradalmi intézőséghez Tata-Tóváros, vagy Mack Ede úrhoz Pta-Somodor, vagy Beniczky Gáborné grófnőhöz Czinkola, vagy Pick Oszvaldhoz Budapest, köztemető-ut 2. Külföldön : Gusztáv Kafer in Tange, Post: Varel, in Oldenburg, Heinrich Ovye in Borbeck, Oldenburg. Legjobban ajánlom a tata-tóvárosi tenyészetet és Pick Ö.-zvald importőrt. ' Egy 7 hl. es mezőgazdasági szeszgyár felállítása. (Felelet a 294. számú kérdésre.) Kérdésttevő ur a feltett kérdésre a választ részben mégtalálja a „Közleíék" folyó évi 36. számában, a hol egy 7 hl.-es mezőgazdasági szeszgyár jövedelmezőségét illető kimutatás foglaltatik. Ezen kimutatás tengerire vonatkozik s az ott közölt számadatokból kiszámítható egy q. tengeri értékesítése. E szerint 1 q. tengeri értékesülne 5 frt 70 krral. Bépa után, ha a czukortartalom 9—10% között van, az ériékesülés q.-nként körülbelül 80 kr. s a visszamaradó répaszelet. A 7 hl.-es napi termelésű szeszgyár által produkált moslék és répaszelet elégséges 100 drb ökör kihizlalására. — a —a.
87Ú
IRODALOM. Molnár István orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztos jelentése a gyümölcsértékesítés tanulmányozása végett Angliába tett útjáról. Kiadja a földm. m. kir. miniszter. A gyümölcstermelés terén az egész országban megindult élénk és örvendetes mozgalom arra indította — és pedig igen helyesen — dr. Darányi Ignácz földmivelési minisztert, hogy a gyümölcsértékesitésről már eleve is gondoskodjék, jól tudván, hogy a gyümölcstermelést legjobban azzal mozdíthatja elő, ha annak keresletét fokozza. Eme czéltudatpsan megindított, nagyon jelentős akcziónak egyik lánczszemét képezi a többek közölt az is, hogy a külföldi piaezok között tanul mányoztatja azokat, ahova eddig egyáltalában nem, avagy csak csekély mérvben volt kivitelünk. Nagyon természetesnek találjuk, hogy első sorban is figyelmét az angolországi piaezokra fordította, mint amelyeket most jóformán egyedül Amerika ural. Ide küldötte ki ez év elején Molnár István kir. tanácsost és orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztost, ki a nála megszokott gyors körültekintéssel tanulmány tárgyává tette a londoni és liverpooli piaezokat és tapasztalatairól egy igen érdekes és gyümölcstermelőinkre nézve felette tanulságos jelentésben számolt be, amely a miniszter rendeletére kinyomatott, hogy az érdeklődőknek hozzáférhetővé váljék. Midőn ezért köszönettel adózunk a földmivelési miniszternek, egyúttal felhívjuk figyelmét arra is, hogy nagy hálára kötelezné gyümölcstermelőinket azzal is, ha a külföldi és e téren nagyon előrehaladt gyümölcsfeldolgozási viszonyokat alapos tanulmány tárgyává tétetné ; mert ez a tér nálunk — eltekintve szilvaaszalványainktól — még teljesen parlagan hever. Már pedig a gyümölcsfeldolgozás kérdésével nemcsak egy uj iparág volna meghonosítható, mely sok munkáskezet foglalkoztatna; hanem ezzel nagy termések idején, a gyümölcsárak alakulására nagyon jelentős befolyást lehetne gyakorolni, aminek ismét a termelő látná hasznát; másrészről ismét nemcsak a hazai e nemű szükséglet volna fedezhető, hanem mindenesetre kivitelre épp ugy lehetne kilátásunk, mint van Amerikának, melynek nemcsak gyümölcskonzervei, hanem finomabb zöldségféléi is feltalálhatók a kontinens mindeD nagyobb városában. Az elöltünk fekvő alapos és érdekes jelentés részletezésébe nem bocsájikozunk; mert az egész olyan sok megszivelésre való tanulságos adatban bővelkedik, hogy azt nagyon is érdemes figyelmesen áttanulmányozni. Melegen ajánlhatjuk tehát olvasóink szíves figyelmébe eme jelentést azzal, hogy egyszerű levelezőlapon megrendelhető az orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztosságnál, Bpest, V. földm. minisztérium, ki azt díjtalanul küldi meg. S. Magyar Biztosítási Évkönyv. Ez a czime annak a hézagpótló magyar szakmunkának, melynek most jelenik meg a 11-ik évfolyama. A gonddal és hivatalos adatok alapján szerkesztett könyv első felét a legjelesebb közgazdasági és hizlositási szakírók tudományos és nagyérdekü dolgozatai töltik be. A kötet második részében az összes biztosítási vállalatok története, igazgatósági tagjainak és vezető tisztviselőinek névsorával lesznek felsorolva. A 300 oldalas mü külön-kölön sorolja fel az alkalmazott tisztviselőket és hivatalos állásukat, miért is ez uton hívjuk fel az érdekelteket, hogy ki-ki azonnal jelentse be a személyére vonatkozó pontos adatokat. A könyv bolti ára diszes kötésben 1 frt 50 kr. lesz, mig előleges rendelésnél csupán 1 frt 20 krba kerül, mely összeg e hó közepéig a „Biztosítási és Közgazdasági Lapok*-hoz Budapestre, VI. ker., Aradi utcza 40. szám alá küldendők.
K Ö Z T E L E K , 1899 J t M U S H Ö
880
Felvidéki
gazdagyülés Nyitrán.
A különféle gazdagyülések sorozata Nyitrán május hó 30-án délelőtt 9 órakor a Nyitramegyei Központi Hitelszövetkezet közgyűlésével kezdődött, melyen elhatároztatott az Országos Központi Hitelszövetkezetbe való belépés, az alapszabályoknak az uj szövetkezeti törvény szerinti módosítása s az országos központ képviseletének Nyitra-, Bars- és Trencsénmegyékre való elvállalása. Ezután tartatott meg a Nyitramegyei gazdasági egyesület igazgató-választmányi ülése. Emödy József egyleti elnök elnöklete alatt, ezen elhatároztatott, hogy a földmivelésügyi miniszternél egy miniszteri biztos kiküldése kéressék a szobotisti, verbóczi, turolukai és rudnó-völgyi marhauzsora megszüntetése, az egész gazdasági helyzet feltárása s a szegény népnek javára teendő intézkedések megtétele végett. Majd a Nyitramegyei gazdasági egyesület közgyűlése következett, ugyancsak Emödy József elnöklete alatt, ki az ülést lelkes szavakkal nyitotta meg s ajánlatba hozta Károlyi Sándor grófnak, Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternek és Dessewffy Aurél grófnak tiszteleti taggá leendő megválasztatását.- Az indítvány nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtatott. Ezután a megyével fennálló afférját intézte el a közgyűlés. Mezey Gyula az egyesületnek ezelőtt 2 évvel nagy lelkesedéssel megválasztott s nagy népszerűségnek örvendő első alelnöke a béke érdekében lemondott nagy buzgalommal betöltött állásáról, hogy helyét a vármegye jelöltjének Eszterházy János grófnak átengedje, ki ezen állásra egyhangúlag, meg is választatott. Ugyancsak a megye je-. löltjei BacsMdy Károly és Budnay Sándor választattak meg igazgatósági tagokká is. Ily módon a két ellenfél a hivatalos vármegye és a gazdasági egyesület békejobbot nyújtottak egymásnak, hogy a vármegye mezőgazdasága javára annál hasznosabban munkálkodhassanak. A közgyűlés után a Nyitra, Bars, Pozsony Trencsén és Sárosmegyékből nagyszámban megjelent gazdasági szesztermelök tartottak értekezletet s elhatározták, hogy a magukévá teszik a szesztermelők országos egyesületének határozatait s fölkérik a kormányt, hogy a kontingens felosztására vonatkozó törvényjavaslat a mezőgazdasági szesztermelők egybehívandó országos értekezletének tanulmányozás és megbirálás végett kiadassék. A mezőgázdasági szesztermelők értekezlete magát a tőrvényhozást is felkéri a mezőgazdasági szeszipar hathatós támogatására. A köz. gyűlés a pozsonyi kiviteli hízott marha• vásár létesítése miatt összehívott felvidéki hizlalók értekezletével végződött. Elhatároztatott, hogy a földmivelésügyi miniszternél egy küldöttség fogja kérelmezni a pozsonyi kiviteli marhavásárnak az ország állategészség-" ügyi jóhirneve, a gazdaság és a gazdák érdekében leendő mielőbbi létesítését. Pozsony városának kiküldötte Brolly Tivadar polgármester kijelentette, hogy Pozsony városa a kiviteli vásár ügyét minden erejével a legnagyobb készséggel felkarolja. Ugyanígy nyilatkozott dr. Wolf titkár a pozsonyi ipar- és kereskedelmi kamara nevében. A gazdagyülés sorozatát a nagyszabású félvidéki szövetkezeti gazdagyülés fejezte be. Jelen volt a felvidék különböző részéből mintegy 300 hallgató, kik a küldöttség által meghívott Károlyi Sándor grófot, a kitűnő gazdavezért s kíséretében levő gazdatársait Zselénsky Róbert grófot, Makfalvay Gézát, Zay Miklós grófot, Pongrácz Adol grófot, Bálintffy Pált, Bernát Istvánt, Bulinék Gyulát nagy lelkesedéssel fogadták. Elsőnek szólott Károlyi Sándor gróf, ki előadását azzal kezdte, hogy szembeállította
3.
az egoizmust azzal a másik irányzattal a melynek hívei saját boldogságukat mások megelégedéseben keresik — az altruismussal. Véleménye az, hogy csakis az utóbbi fölkarolása mellett lehetséges nálunk, de egyebütt is kielégítő agrár állapotokat teremteni. Kiemeli a falusiak szervezkedésének szükségét, az összetett vállak többet birnak, összetartva a gyöngék legyőzhetik az erőset. Ennek az igazságnak átértése ős követése teszi az ingó tőke urait oly hatalmassá. Ecsetéli ezután a parasztnép bajait, amelyeken jóakarattal ős tanácsadással sokat lehet segíteni; vázolja a falusi élet ideálját, a gazdát, aki szereti földjét és ragaszkodik hozzá, a földet, mely megjutalmazza a gazda fáradozásait. Áttér ezután a fogyasztási szövetkezetek szükségére, ajánlja ezek alkotását, fölsorolja a helyes működés föltételeit, reámutat a sárosi szövetkezet eredményére és előadja a „Hangya" név alatt működő központi szövetkezet feladatát és működése irányát.
45.
SZÁM.
9-IK É V F O L Y A M .
V E G Y E S E K . Mai számunk tartalma: Oldal. Az OMGE. közleményei ... 875 Agrárgyülés Nyitrán. 875 Felvidéki gazdagyülés Nyitrán .. 879 iUattenvésztés. A községi legelőkről, Irta: Balogh Sándor. ... ... 876 Trágyázás. A kisgazda trágyatelepe és trágyakezelése. Irta : Bárány Imre — 877 Halászat. Vizeink tanulmányozása. Krene lits Ferenci-. ;878 l.eTélszekren;. 879 Vigyeseí . ..." 880 Kereskedelem, tőzsde. 882—883
Megbízatás. A földmivelésügyi miniszter Szilassy Zoltán szerkesztő-titkárt felkérte, hogy az adai m. kir. földmivesiskola évzáró vizsgálatain részt vegyen és tapasztalatairól jelentőst tegyen, hogy a miniszter a gyakorlati szakemberek részéről is tájékozást nyerjen a A tetszéssel fogadott beszéd után Zse- földmives iskolák vezetéséről és az ott elért lénszki Róbert gróf lépett a felolvasó asztal- eredményekről. A Yl-ik nemzetközi mezőgazdasági hoz s előadásában leirta a tőzsdék fejlődését a mai napig. Most már tulajdonképp szerinte kongresszus. Jövő évben julius 1-től 8-ikig megtartatni Párisban a legközelebbi alig egyebek fogadásokat közvetítő intézetek- fog nél. A gabonakereskedőket kényszeritették vagy nemzetközi mezőgazdasági kongresszus. Az arbitrazsőrökké átalakulni vagy elpusztulni. érdekesnek Ígérkező összejövetel * p: ogrammAz arbitrazsőr a papirbuzát vásárló közönség jának legújabb részletei a következők: A a szervezőnélkül üzleteit űzni képtelen. Ha fedezetlen kongresszus tagja lehet, ki határidőüzletet megtilthatjuk mint Németország- bizottság titkáránál a megnyitás előtt, vagy a ban történt, megfog szűnni ugyan az arbit- kongresszus tartama alatt jelentkezik s a razsőr keresete, de újra fölfog virulni a régi 20 franknyi tagsági dijat lefizeti. Gazdasági divatú kereskedés, melynek érdeke azonos a egyesületek, szövetkezetek egyáltalában minden termelő érdekeivel tudniilli, hogy a gabona gazdasági érdeket támogató testület tagja is ára emelkedjék, szemben az arbitrágeur érde- beiratkozhatik, de a tagsági dij befizetésére mindenki kötelezve van. A szervező-bizottság keivel, mely akkor elégíttetik ki legjobban, ha az árak sülyednek. Igen jól is fogták föl érde- már ezidőszerint serényen dolgozik akongreszkeiket az Arad, Temesvár, Nagyvárad és szus munkaanyagán. A kongresszus ülései nyilvánosak lesznek, azonban az egyes szakok egyébb délvidéki kereskedők, midőn a mult hónapban, az iparosokkal együtt fölírtak a zárt üléseket is tartanak. Kirándulások s takormányhoz kérve egy szaktanácskozmányt nulmányutakban nem lesz hiány. A tárgyaazon czélból, hogy megbeszéltessék a fedezet- lások a következő főbb csoportokra osztattuk. len határidőüzlet megtiltásának módja. Az a Közgazdaságra, mezőgazdasági szakoktatásra, állattenyésztésre, gazdasági ki papirbuzát vesz ezzel elősegíti azt, hogy tahíjmivelósre, az arbitrazsőr a drágán vett búzát a piaczra mellékiparágakra, gyarmalügyre, az élősdiek dobva az árakat leverhesse, e mellett még jó elleni védekezésre. A kongresszus elő kerülő előzőleg az egyes szakok váüzletet is csinálhasson. Ezért nem élnek meg kérdések kellő alakba Öntetnek; a modern tőzsdék fogadó közönség nélkül, lasztmányai által ezért állítják védőik, hogy a födözetlen éppen ezért mindazok, kik a kongresszus elő határidőüzlet azért nem tiltható meg, mert javaslatot akarnak terjeszteni, a szerzező-bimég nem különböztethető az agráriusok által zottság elé tartoznak terjeszteni 1900 ímárcz. 1. is szükségesnek tartott szállítási üzlettől. Ennek előtt. A kongresszusszervezőbizottságának elnöke azonban ellene mond a német példa, ahol a Méline, volt franczia miniszterelnök és földbiankó üzlet 21/2 év óta el van til'va, mind mivelési miniszter. A tiszteletbeli elnökök amellett a szolid kereskedelem fejlődik, az egyike Darányi Ignácz földmivelési miniszter, árak pedig sokkal kevesebbet fluktuálnak, mint a Budapesten 1896-ban tartott mezőgazdasági kongresszus elnöke. Tiszteletbeli tagja a a papirosbuzával dolgozó börzéken. kongresszusnak az Országos Magyar GazdaRubinék Gyula előadásában az alakítandó sági Egyesület. A bizottság tagjai Magyarország tüz- és jégbiztositó szövetkezettel, annak • részéről : Dessewffy Aurél gróf, az Országos prosperitásával és az egész biztosításügy is- Mágj ar Gazdasági Egyesület elnöke, Bedö Albert mertetésével foglalkozott. Előadása kapcsán volt földmivelésügyi államtitkár és RoAiczky Jenő A kongresszus szervezetében tehát igen értékes statisztikai megvilágításban ha- dr. sonlította össze a biztosítási viszonyokat, Magyarország kellően van képviselve, amintmelyekből azon következtetésre jut, hogy hogy a magyarmezőgazdasági csoportok kiállítása legdrágábban biztosit a magyar gazda, el-, is a párisi' kiállításon magas színvonalon fog évi díjeme- állani.' A kongresszus programmját és szervetekintve a jégkartel • folyó lésétől, mely létjogosultsággal nem bir s zetőt Méline elnök már megküldte Lukács melylyel szemben csak egy mód van az orvos- Béla kiállítási kormánybiztosnak, megjegyezvén, lásra, alakítson a gazdatársadalom kizáró- hogy nagyon örvendenének, ha a magyar korlag az ő érdekeit szolgáló biztosító szövet- mány külön hivatalos képviselőket is küldene a párisi kongresszusra. kezetet. A gazdagyülést fényes bankét fejezte be.. A gyűléseken résztvett gazdák nagyszáma és lelkes hangulata biztosítja azt, hogy a gyűlések tárgyalása jó talajba jutott és csakhamar megvalósulnak az üdvös eszmék, amelyeket a kiváló agrár munká sok a felvidéki gazdáknak előtártak.
Darányi miniszter a kivándorlás ellen. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter a kivándorlások ügyében rendeletet intézett az összes törvényhatóságokhoz. E szerint a közös külügyminiszterhez küldött s onnan hozzá is áttett konzuli jelentésekből arról értesült, hogy a brazíliai Sc Paolo államba az elmúlt évben Ausztriából és Magyarországból tömegesen vándoroltak ki. A kivándorlók azonban ott a legnagyobb nélkülözések között élnek s ennek következtében egyik nagyhatalom már meg is tiltotta alattvalóinak az oda való kivándorlást. A
45
KÖZTELEK,
SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .
kivándorlási ügynökök most hálójukat fokozott mértékben vetik ki Ausztria-Magyarországra. Arra hivja fel tehát a miniszter a törvényhatóságokat, hogy minden törvényes eszközzel hassanak a kivándorlás megakadályozására s az esetleg mutatkozó kivándorlási ügynökökkel szemben a törvény teljes szigorával járjanak el. Mindenesetre a szigorú rendszabályok alkalmazása mellett az is szükséges, hogy mindazok akik a néppel érintkeznek, felvilágosítsák őt, hogy a külföldre kivándorlottak dolga korántsem rózsás, hanem sok bajnak vannak kitéve, melyet itthoni munkát válalva, könnyen elkerülhetnénk. Vajtermelő központ Temesváron. A temesmegyei és torontálmegyei tej szövetkezetek küldöttjei a minap értekezletet tartottak Temesváron. Sierbán János országos tejgazdasági felügyelő nyitotta meg és szakszerű előadásban ismertette a vajtermelő központok szükségét. A tárgyhoz hozzászólott még BlasJcovits Ferencz országgy. képviselő, Krauszhaár Károly a délvidéki Bauernverein titkára, továbbá Bogdányi Mór a Hungária vajkiviteli részvénytársaság igazgatója, kik Sierbánnak a vajtermelő központok érdekében tett indítványát melegen üdvözlik. Az értekezlet az indítványt egyhangúlag el is fogadta és kimondta, hogy a központot Temesváron fogja fölállítani. Temesvár város közönsége részéről Bogma tanácsos üdvözölte az értekezlet tagjait és megígérte, hogy a város a maga részéről is örömmel fog hozzájárulni az üdvös eszme kiviteléhez. Ennek a vajtermelő központnak a jelentősége sokkal nagyobb, mint pusztán egy nagy vidék tejtermékei értékesítésének a kérdése; mert az az első központ lesz hivatva vajunk nagybani kivitelének utat törni és ezáltal a magyar vajnak a kiMföldön hírnevét megállapítani. Ha ez sikerül a temesvári vajtermelő központ egyúttal mintáját fogja képezhetni a többi hasonló intézményeknek melyek nélkül vajunk nagybani kivitele és ennek alapján a szövetkezeti tejgazdaságok üzletének sikere nem is lehetséges. Hajó-állomás megszüntetése. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási részvénytársaság igazgatósága közzé teszi, hogy az árvíz következtében meg nem közelíthető 2 M állomását folyó évi junius hó 1-től kezdve további intézkedésig az ö.sszforgalomra nézve megszünteti.
Szuperfoszfát
k a l i i t t ,
c h f l i s a l é t r o m ,
k é n s a v a s - k a l l ,
k é n -
s a v a s - a m m o n i a k
Szölőtrágyacompositio és egyéb
mütrágyaféléket elismert minőségben ajánl a
kitűnő
„HU N G Á R IA« MÜTRÁGYA.KÉNSAYÉSYEGYI
IPAR
1899. J U N I U S H O
B U D A P E S T E N , K E R . V Á C Z I - K Ö R Ú T 21. S Z Á M . Részletes utasítások kivánatra ingyen és bérmentve.
881
1898. é v i f o r g a l o m : 26,293 bál.
Ponyvák. a B U D A P E S T I Kocsi- kazal és ffyapjurepczetakarók, gőzmozdony- és cséplőgép-ponyvák
Felhívjuk a í, cz. gazdaközöns figyelmét
vitorlavászonból, természetszinüen, feketén vagy sárgán telítve, legjobb minőségben, s legolcsóbb á r a k o n :
SCHOTTOLA ERNŐnél BUDAPESTEK F o n c i é r e - p a l o t a . A n d r á s s y - u t sarkán.
Ponyvák javítása és telitcse olcsón eszközöltetik.
m e l y e k cz i d e i e l s ő s o r o z a t a j u n i u s h ó 2 8 . , 3 0 . és j u l i u s 4 . , 5. és 6 - á n t a r t a t i k meg. Az aukcziókra felküldött és „ G y a p j u árverési vállalat Budapest, Dunap a r t i t e h e r p á l y a u d v a r " czimzett gyapjuküldemények a M. Á. Y . összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint ingyen raktározásban részesülnek. Bejelentéseket elfogad és mindennemű felvilágosítással szolgál:
Mellár M. s Társa B u d a p e s t , V., E r z s é b e t - t é r
13.
M i n t a g y ü j t e m é n y kivánatra küldetik.
„REMINGTON" ÍRÓGÉPEK v
i
l
á
g
h í r ű e k . VALLÁS-és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister
Hivatalos Közlöny-bsi „A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister a Remington Írógépet (kapható Blogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai ír ' tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb acélszerkezet. — Közismert nagy tartósság. — Központi vezeték nélkül. — Teljes magyar és német billentyűzet. — Minden betűnek csak 1 billentyűje. — Legnagyobb sokszorosító képességgel. A KEMINGTONT nagy sikerrelzhasználják, amen magyar osz r , _ A magy. kir. bel-, a földmivelés-, az igazság-, a hot delmi-, és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium Fiaméi kormányzóság, — Magy. kir. államvasutak igazgatósága, M. kir. államvasutak üzletvezetőségei, — M. kir. államvasutak gépgyárai, — Magyar általános hiteltábla' Budapest, Gy6r stb. - G^Károlyi Imre urld^iga'zgatósága, Mágocs. - Magy. Mezőgazdák szövetkezel Bpest. Reé Jenő püspöki urad. bérlő Veszprém. D Kéler Zoltán, gróf FesteUch urad. ügyésze Budapest, Győri püspökségi központi iroda Győr. Osztr. m. állami társ. urad. igazg. Budapest. Zichy Nándc gróf urad. számvevői hivatala Bpest., I., Krisztina-i 22. M. kir. állami jószágigazgatóság Arad. Továbbá számtalan pénzintézetnél, gyárban, kereslrortői nél, iparkamatánál, ügyvédeknél, megyéknél,' közjegyzőknél, erdészeknél, Íróknál,
Remington iropet a & M i r í S ^ 8égünkre az ország bármely részébe dijmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG VI.
3.
Erzsébet-tér 16. Rernington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag
iffár r.-t Részvénytőke 3,000.000 korona. Gyár : Pozsony. Iroda : B u d a p e s t , V., Váczi-körut 3 » . Táviratok: APOLLO BUDAPEST. Budapest telefon 2692. « Pozsony telefon 195. Petroleum, ligroin, nyersbenzin, motorbenzin, rektifikált benzin minden minőségben, gazolin, ásvány-, kenőolajok, l-a. hengerolaj, !-a. gépolaj, orsóolaj, tengelyolaj, tovotte-zsir paraffin. Stearin- és paraffin-gyertyák.
Az
olaj
bizalmi
czikk.
Ásvány-, gép- és hengerolajokat szállítunk lerikai és orosz nyersanyagból előállítva, mindenkor egyenlő minőségben és a ki egy ízben nálunk vett, az szükségletét ismét újból nálunk fogja fedezni, mivel szolidan szolgáljuk ki. Kérünk tehát próba-megrendeléseket. Iroda : Budapest, X., Váczi-körut 33.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Quttmann és Wahl budapesti terménybizományi ozég jelentése.) Napi jelentés 1899. junius 2. Utolsó jelentésünk óta a készáru üzletben lényegesebb változást nem észlelhetünk. A hangulat a vetésekről érkező folyton kedvezőtlenebb hírek hatása alatt szilárdabb ugyan de a kereslet csekélysége miatt áremelkedés alig vehető észre. Készbuza ma jól volt kínálva a malmok kevés véte'kedvet mutattak az árak tartottak s így a forgalomban volt néhány ezer mm. itt-ott valamivel magasabb árakon keltek el. 1899. évi hó junius 2-án a gabona-csarnokban a titkárságnál bejelentett gabona-eladások Eladatott: Tiszavidéki:
150 mm. 80 kg frt 9 70 100
79 ,
9-65
3 hóra
KÖZTELEK, 18W9 JÜNIÜS HO 3 i. 79 kg frt 9-40 3 hóra
Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Habár a naponta beérkező rendelések száma megapadt, mégis tekintve az előrehaladt vetésidényt, még kielégítő a kereslet. Az üzlet szünetelése ugy mint más években ilyenkor még nem észlelhető. Igy aztán még meglehetősen kerestek fűmagot és heremagvakat rétek és legelőkre. Nagyobb kereslete volt még a zöld takarmányfélék magvainak, u. m. lófogu, tengeri, pohánka., mustár, stb.-nek. Biborhere továbbra is érdeklődést kelt, valamint muftar-magnak is jó kelte volt.
Heremagvak ólomzárolása. *) A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1898/99. idényben f. évi junius hó 2-ig bezárólag az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő mennyiségű vetőmagvakat ólom zárolta: Luczerna Lóhere összesen méte! r m á Mauthner Ödön, Budapest 2902 6015 3 13 Haldek Ignácz,1) Budapest... 1852 2702 850 Klein Vilmos Szatmár 1399 1519 120 Frommer A. H. utóda 2) Bpest 489 762 1251 Magy. mezőg. szöv. Bpest — 532 705 1237 Deutsch Gyula, Budapest 401 1148 747 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 717 43 760 Aradi • Beimel és fia Budapest 589 Raletárdru: Kramer Lipót Budapest 96 197 Szerbiai : Hollander A. és fia, Ungvár 245 268 23 255 Boross és Szalay ... 125 130 Szávoszt Emil, Budapest — 136 223 87. Radváner I. L. Budapest 115 i 84 Fuchs Fülöp ésfia,Budapest ' 141 16 157 Singer Zsigmond, Budapest 46 62 108 Lamberger Károly Bpest ... 79 60 Gr. Teleki Arvéd, Drassó ... 72 72 Rozs változatlan 6 90—7.15 ér el helyben. Felsenburg, B.-G5 armat 40 40 Árpa csaknem eladhatatlan egyes hizlalók 615-ig Feldmann Mór, Szatmár ... 12 fizetik helyben. Nöthling Vilmos Budapest 8 8 Temieri az erős fölmondás folytán mind nagyobb Keszner Izidor, M.-Sziget — 7 7 — mennyiségben kerül a piaezra ab hajó 4'45-ig budapesti összesen... ... 6^40 lüc'87 Í6927 paritásai 4.50-ig fizetik helyben. Tiszavidéki áru gyéren keresett s 4 30-ig kél el ab állomás. !) 163 zs. Angol perje. Zab változatlan 5'70—5'95-ig kél el helyben. 3 ) 5 q Biborhere, 20 zs. Ballaczim, 10 zs. ÁrvaHatáridők a vetésekről érkező rossz hirek daczára a kedvező időjárás következtében nagyobb áremelkedést rozsnok, 3 zs. Vérfejü csabair, 11 zs. Franczia perje, fi zs. Angol perje, 6 zs. Csomós ebir. nem mutatnak. Déli 12 órakor következőképp áll: Köttetett. 0— 0"
Buza juniusra . . , októberre . . Rozs okt. . . Tengeri juliusra májusra Zab okt. . . Káp.-repcze aug.
Déli zárlat. 0' 8 70—71
45 SZÁM. 9-lK ÉVFOLYAM. 15—50 kr. Saláta 100 drb. 0.60—1.00 frtig. Borsó 20-25 kr. kilója. Vad. Őzbak 65-70 kr. kilója. Tojás. Alföldi 1440 drb 28-29 frt, apró 26-27 frt ládánkint. Gyümölcsfélékből ananászeper ára 100 drb 4-5 frt, földieper C0-80 kr. kilója, cseresznye 20—25 kr. kilója. Ujburgonya 4.65—5 frt, torma 10 12 frt méter-, mázsánkint. Tea vaj 1—1.20 frt, főző vaj 75—8' kr., túró 8—14 kr. kilónkint. Gyümölcs, korai zöldség és baromfi beküldésre ajánlatos. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelei t Sse. Budapest, 1899. május 31 rőL
Has. Marhahús hátulja l oszt. 1 q frt 52 - 56, 11. oszt. 50—52. Ili. oszt. 48-50, eleje I. oszt. 48 50, ti. oszt. 40 48, in. oszt. 36 -40, borjúhús hátulja 1. oszt. 54—60, II. oszt. 50-54, eleje I. oszt 50 54 II. iszt. 46-50 birkahús hátulja l. oszt 40 -44, II. oszt. 36—40. eleje 1. oszt. 38 40, U. oszt. 38 bárány dleje 1 db 0. 0 —, hátulja • •—, sertéshús rnajyír szalonnával elsőrendű 1 q 50 -52 0, vidéki 36—48, szaonna nélkül elsőrendű 56—58, vidéki 36—44, sertéstras pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — — s z a l o n n a nélkül , sertéshús füstölt magvai —•—•—, idegen (vidéki) 60 -64, sonka nyers 1 kg. 6 5- 9 ), füstölt belf. csonttal 0'90-1-0, csont nélkül 0'65 0-80, sonka fűstölt külf. csont nélkül —• —, izalonna sózott I q 46 >—43 0, füstölt 52 —54 , sertéBisir hordóval S2 0—54 0, hordó nélkül f.2 0—5^0, kolbász nyers 1 lg. , füstölt 72 -80, szalámi belföldi 140 -!50, külföldi , rnal&cz szopós élő 1 db 0 — 0—, • szEitotí 1-0-120. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár trt 1-20—1 60 jsirk. 0 00-0 80, kappan hízott 0, sovány 0 — 0.—, u-7a bízott 0 0—, sovány 00 —, lud iiz.il 0 0—, sovány 00 —, pulyka hizott 0'— 0 — »ováÍ!) 0 — 0 - . b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 85 - 0 95 1 kg. , csirke 1 db 0 70-0 80, 1 kg. , Kappan hizott 1 db 0 — 0 —, 1 kg. —• •—, ticze hizott 1 db 1 10- 160, 1 kg. 70-90 félkövér 1 db 0 -0—, lud hizott 1 db 250-3—, 1 kg. 60-0 65, félkör. 1 db 0 0—, 1 kg. , pulyka hizott .félkövér 1 db 00—, 1 dl 00—, 1 kg. i kg. , ludmáj 1 db 30-0 80, 1 kg. 1-20-160, ludzsir 1 kg. 08—1 05, idei liba 1 db . Hal. Élő. Harcsa 1 kg. fri 0-70—0 90, csuka 0 70 0 90, ponty (dunai) 0 70 0 91, süllő—' -•-, k«üsege 0-—00, márna —• •—, ezompó 030—050. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósíingoina 00"—, apró kevert 0 18—0-20 'azacz , tása a .Köztelek" részére. Budapest, 1899. junius 1-én. pisztráng 0-—0-—^ Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajólefölözött 0-06—0-07, tejszín 00-—, tejföl 0 20—0'30, állomáshoz szállítva: tehénvaj (tea) 1 kg." 0-8-3—1"20,1. rendű 0 70 -075, II. r, ->•50—60-—, olvasztott 0 50—60, Margarin I. rendű A és B dara - - frt. y—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0-10—0-12, juhiv.ró 38 -40, liptói 0-33—0 50, juhsajt 0 32—48, emmeníbali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0"50 -0-66. 10 14.— 13.40 12.70 12 10 11.20 10.20 8.10 tiszt és kenyérnema. Fehér kenyér 1 kg. frt
A szeszüzletben e héten az üzletmenet nem volt nagyon élénk és gyérebb kínálat folytán a szeszárak azonnali szállilásra 25 krral olcsóbban zárulnak azonnali. szállitásra, mig ellenben későbbi szállításra változatlan a jegyzés. Elkelt finomított szesz azonnali szállitásra 54.50 frtig. Élesztőszesz 54. 54.50 frtig, kicsinyben az ár 0 25—0-50 frttal drágább. Lnjza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tuExkontmgens és denaturáltszesz változatlanul dósítása a „Köztelek" részére. Budapest, 1899 junius 1. jegyeztetik. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyMezögazdisági szeszgyárak által kontingens nyers-ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. szesz e héten változatlanul volt kínálva és csak kevesebb tételek kerültek forgalomba 11-20 frt bécsi kontingens nyersszeszjtgyzésen alól. Galicziából kinálat nem volt. Arfrt: 14.6) 14.— 13.40 12.80 12.30 11.60 10.90 9.60 7.70 A kontingens nyersszesz ára Budapesten 16.25—
:. 1 q -
0 —•—, 1 —•—,
HSvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stoker .ai 24—35, borsó héjas magyar 7-00—15-—, koptatott nsgyar 13—15, külföldi 17—22, bab fehér apró 6-7, nagy 6—7-5, szines 7'0- 8'0.
Tóján. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 28 0 - 30 — 1. oszt. Í1440db.)—-0 0, meszes , orosz tojás 00 db. —, tea tojás 1-10 1-70, törött tojásO"——0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1. 1.50 1 q 6.0—8.0, Petrezselyem 100kötés 0:8—12, 1 q 6 . — 8 ( 0 zeller 100 drb 0 50—0.70, karalábé 1.5—2.5, vöröshagyma ICO köt. 0-50-0.70, 1 q 3.—-4.-, foghagyma 100 köt. 16.50 forint. Takarmányliszt Korpa 0.5—1.0, 1 q 30.—35.—, vörösrépa 100 drb 0. 0'—, fehérrépa 0. —, fejeskáposzta 0. - —, kelkáposzta 100 db Bécsi jegyzés 16.80—17.— frt kontingens nyerB 1.3 —1.5, vöröskáposzta 0. .—, fejessaláta 1.50— szeszért 2.50, kötött saláta 0.-—.—, burgonya, rózsa 1 q'1.70— Prágai jegyzés 52.75 •—frt adózott és 16-252.80, sárga 1.60—2.—, külföldi —. , fekete retek 100 —.— frt adózatlan szeszért. drb 4. 4.—, uborka nagy salátának 1 0 drb 10—15.—, Trieszti jegyzés 10.13—10.25 frt kiviteli szeszért savanyítani való 100 db 2.-6.-, savanyított 2.—2.20, 90% hektoliterje. zöld papr. 30.0—100, tök főző .zöldbab 30.0—40.0, A kivitel e héten több tétel finomított szeszt vá A központi vásárcsarnok árnjegyzésö nagyba; zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. 10.0—.14, fejtett 1 lit. (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. sárolt, mely. Dél-Törökország felé lett szállítva. 30.0—35, tengeri 100 cső ., karfiol 100 drb —. .—, Vidéki szeszgyárak közül: Arad, Kenyérmező paradicsom 1 kg. 0. 0.—, spárga 0.60—0.70, torma Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezeN.-Várad, Losoncz 25 krral a többiek 13 krral olcsób1 q 10—12. tének jelentése. 1889. május hó 31-ről. ban jegyeznek. Gyümölcs. Faj alma 1 q frt 18—20, köz. alma Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz , közönséges körte , szilva magvaAZ üzletmenet lanyha, a beállott esős időjárás fajkörte 54 50—54 75 frt, élesztőszesz 54 54 75 frt, nyersváló 0. 0.—, vörös —.—, meggy faj , közönszesz adózva 53 50—53 75 frt, nyersszesz adózatlan folytán az áruk kisebb mennyiségben érkeztek, az árak séges , ringló , baraczk kajszin , (xekontingens) 12 50—13 — frt, denaturált szesz 18 50 ennek folytán emelkedtek, a hazai korai gyümölcs őszi , dinnye görög nagy 1 drb , kicsi keresett, különösen ananász, földieper és cseresznye. — 19 — frt. Kontingens nyersszesz —. ;—. , sárga faj 0. 0.—, 1 kg. közönséges . Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bér- Husnemüekből a forgal-m élénk volt. szőlő 1 kg. 0. 0.—, csemege , dió (faj papirmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizeHusnemüek : Marhahús budapesti eleje 43—50, héju) 18—24, közönséges 14.0—20.—, mogyoró 28—32, tés mellett értendők. hátulja 56 — 60 kr. Borjúhús bőrben 44—48 kr., eleje gesztenye magyar 0 , olasz .—, narancs messi48—50 kr., hátulja 56—70 kr., sonka 70-90 kr, Szárazmoslék. ási 100 db 1-50- 2 5, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— kilója. 1-—, füge hordós 1 q 18—22, ko0 00, czitrom 1Zöldségfélékből a szóló spárga-60-80 kr., közép szorús 18 —20—, datolya 40—42, mazsolaszőlő 38—68, 30—60 kr. kilója. Ugorka 6—10 frt 100 dr. Tök darabja egres 1 lit. 0 07—0-08, eper 1 kg. 0-45—1 60 kr.
45. SZÁM. 9-iK ÉVFOLYAM.
883
KÖZTELEK, 1899 JUNIUS HO 3
volt; az árak általában változatlanok maradtak. Szerb 1 marha ára 100 kgrkint 1 írttal olcsöbban jegyeztetett. Bivalyok ára is 1 írttal mm.-ként hanyatlott. Jun. 14. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 28-50—32'75, kivételesen 35-50 , Jun. 15. hizott magyar ökör középminőségü 25-——30-—, alárendelt minőségű magyar ökör 2227-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 21—32-—, kivételesen tarka Jun. 15. tehén —• -•—, magyar tehén középmin., 21 32-—, alárendelt minőségű magyar és farka tebén 21— Budapesti takarmáiiyvásár. (IX. kerület Mester, szerbiai ökör jobb minőségű 2328-50, kiv. atcza, 1899. junius 2, A székesfővárosi vásárigazgatóság 32jelentése a .Köztelek' részére). Felhozatott a szokott —•—, szerbiai ökör középminőségü 19— 22—, szerbiai •—, szerbiai bika Jun. 15. községekből 98 szekér réti széna, 8 szekér . muhar- ökör alárendelt minőségű — 21 zsupszalma, 8 szekér alomszalma, 0 szekér takar- 24—32-—, kivételesen —'—, szerbiai bivaly 16.—20 —, mányszalma, 0 szekér tengeriszár, 7 szekér egyéb kiv. —— frtig métermázsánkint élősúlyban. takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb,), Jun. 20. 500 zsák szecska. A forgalom közepes. Árak q-ként a Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. május 31-én következők: réti széna 240—320, muhar aj 320—340, zsupszalma 150—180, alomszalma 110—140, egyéb (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,KöztelekfJun. 21. takarmány lóhere —. —, takarmány- < részéré). szalma — , téngeriszár , luczerna 280— A vásár forgalma lanyha volt. Jun. 25. 300, |sarju . szalmaszecska 190—220, széna Felhajtatott összesen 406 db. Eladatott 153 db, , Kj , zabosbükköny — — . összes Jobb minőségű lovakból hátas 6 db, eladatott 1 dbkocsiszám 147, suly 147000 kg. 200 írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 4 db, eladatott — db — írtért, nehezebb kocsiló (hintós) 20 db, eladatott 6 db 100—175 írtért, igás Jul. e Allatvásárok. kocsiló (nehéz nyugoti taj) 30 db, eladatott 12 db 87— írtért; Budapesti szurómarhavásár. Május hó 31-én. 125 írtért, ponny — db, eladatott — db közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló ul. 20, A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság stb.) 60 db, eladatott 24 db 60—85 írtért, könnyebb Fűszerek italok, Paprika és I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—30, csöves , (szárított) . köménymag —, borsókmaga -. mák 1 q. frt 25—30, méz csurgatott 0'30— 0'40, sejtekben 1 kg. — ——•—, szappan szin 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0'50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban — '—, ásványvíz palaczkbr"
Jelentése. Felhajtatott: 950 drb belföldi, 28 db galicziai, — drb tiroli, 28 db növendék élő borjú, 72 db élő bárány ; 0 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb Clött bárány, - drb élő kecske, — drb őlött. A vásár vontatott lefolyású volt. I Arak a kővetkezők: Elő borjuk: belföldi .—'—•— írtig, kivételesen — frtig dbonkint, 27—39 írtig, kivételesen 41—43 frtig súlyra, növendék borjú 20-0—22 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra Olött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, galicziai r— frtig, növendék borjú — frtig dbkint, ölött bárány 0 0—0— frtig, bécsi ölött borjú , kiv. — frtig súlyra. Elö bárány 5-7—7'—früg,kivételesen írtig élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü .
félék (parasztló stb.) 150 db, eladatott 60 db 26—50, írtért; alárendelt minőségű lovakból 136 db, eladatott 50 db 9—20 írtért. Bécsi vágóra vásároltatott 53 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 4 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt ~ gyepmesterhez küldetett — db.
Sziráki kir. jbiróság Aradi kir. tvszék
atkviha- Zolnay 30672 tóság Béla atkviha- Wirnhardt 59841 tóság Gyula atkviha- Posztoczky 43327 tóság Iván atkviha- Sonnenfeld 68950 tóság Károly a tkvi ha- Gedeon 23433 tóság Parti János .
atkviha- Czirkveni- 538714 tóság czai tengeri i fürdő r.-t. atkviha- Mészáros 108152 tóság Györgyné a tkvi.ha-Laezkó 112693 tóság László atkviha- Darvas 24933 kir. jbiróság* > tóság Ferenczné Élesdi ' a tkvi.har Berzeviczy 21635 kir. jbiróság tóság Béla
ul. 20. Aug. Aug. 16.
atkviha- Wolf Aug. Kőbányai sertésvásár. 1899. Junius 2. (Első tóság János .„^„ar sertéshizla,6-részvémytársaság telefon-jelentése a .Köztelek' részére.) A vásár lanyha volt. Seti átlaga tkvi ha- Ürményi árak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 47-5—48-0, Aug. tóság Pál 280—300 kg. nehéz 48-50—49-— kr, öreg 300 kg. tuli 45-0 -45-50 kr, vidéki sertéskönnyü kr. Szerb 45-0—47-0 Aug. kr. Román — — tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4°/o engedihény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 4-75—-— frt, árpa 6-70 frt Kőbányán Budapesti juh vásár. 1899. május hó 29-én. (A átvéve. Helyi állomány: Május 26. maradt 45398 drb Kiadóhivatali üzenet. székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Felhajtás: Belföldről 2944 drb, Szerbiából 2649 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. jelentése a "Köztelek" részére). L. S. Szeged. A L'automatiqué önműködő peroÖsszesen 5593 db. F ő ö s s z e g 50991 db. Állomány Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 407, feljavított és felhajtás együtt drb. Elhajlás: budapesti fo- noszpóra fecskendő Geittner és Rausch czégnél (Budajuh 100, kisorolt kos —, kiverő juh —, bárány —, gyasztásra (I—X. kerület) 1224 drb, belföldre Budapest pest, Andrássf-ut) kapható. kecske 6, boszniai , szerbiai —, angol keresz- környékére 682 drb, Bécsbe 810 drb, Csehországba, tezés —, romániai — durvaszőrü — db. Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 408 db. A i O i n . magj. k m « . e i y e c ű t t tulajdmw Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, Birkavásár vontatott lefolyású volt. A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elAz egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő ét Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 1921 hullott 0, vaggonból kirakatott hulla 7, borsókásnak frtig páronkint, 21'5—22'50 frtig 100 kiló élősúly szerint, találtatott 6, összeseri 13 db. összes elhajtás 3137 kiadásért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazkiv. — frtig, feljavított juhok 16'0—18'— páronkint, 20 — darab. Maradt állomány 47854 drb. A részvény-szállá- gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán sa 21— frtig súlyra, kisorolt kosok —•——,—•— pár., kiv. sokban 12353 drb van elhelyezve. Az egészségi és tran- O. M. G.E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Badaj frtig, kiverő juh —'0-—-0 páronkint, —• •—, kiv zitószállásokban maradt 3301 drb .Felhajtás: SzerbiáO. M. G. E. titkára. frtig súlyra, bárány "0, kecske —, kiv. — - frt pár ból 2643 db, Romániából drb, összesen 5950 drb. anya juh 0'— pár., suly, szerbiai —• Elhajtás: 1670 drb, maradt állomány 4280 drb és anyajuh —• — ' frtig páronkint, 100 kiló után 20 frt pedig 4280 drb szerb és — db román. Az egészségügyi Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1899. szemlénél jan. 1-től máig 218 drb a fogyasztás alól kiévi május hó 31-én. (4 budapesti közvágóhíd és vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott: 238 db, úgymint: jármos ökörelsőmin. 31, db, közép 30 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér Sovány sertésüzlet. (Á magyar élelmiszer-szállitó 0 drb, J,tarka 176 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —, részvénytársaság heti jelentése. 1899. május 31-én.) fehér — db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi — db, Az üzlet irányzata lanyha volt. hizlalni való ökör — db,üsző 0 db. Sertésvészen átment malaczok árai: Jelentékenyebb igásmarha .. üzletet nem lehetett 80—100 kg. (páronk.) súlyban 42—44 krig. kötni, minthogy ugy az eladók, mint a vevők a küszö100—120 , „ „ 38—41 , bön álló országos vásárra való tekintettel, nagyon tar120—160 „ „ 38—40 „ tózkodók. Fejős tehén vásár általában lanyha volt, Gazdaságba való malaczok " , bonyhádi tehenekre a kereslet valamivel jobb, az árak Sertésvészen keresztül,nem változatlanok. . - ' . ment malaczok 100—120 kg. 32—36 , Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos Pusztán átvéve 4°/ levonással. 0 ökör , középmin. jármos ökör pár., alárendelt minőségű jármos lökör , Jármos bivaly é. s. mm., frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör —•— mm.-kint é. s„ Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és felül.) Magyararsxág lagnagyabb éa cgyedilll pedig: Fehérszőrű magyar tehén —, tarka kevert | gazdasági gépgyára, származású tehén 70—180, bonyhádi tehén 160—235 (Kivonat a hivatalos lapból. kiv. — frtig, tinó frtig páronkint. mely a gazdálkodáshoz szükséges Szolnoki atkviha- Cser 20701 Budapesti vágómarhavásár. 1899. évi május hó Jun. 5.' kir. tvszék tóság ' János m r ö s s z e s 31-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 3109Jun. db 5. Török-becsei atkvihamelenczei 37445 gazdasági gépeket gyártja. nagy vágómarha, nevezetesen: 1168 db magyar és tarka kir. jbiróság tóság g. k. szerb ökör, 594 db magyar és tarka tehén, 1062 db szerbiai ökör, — db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 47 db Budapesti I—III. atkviha- Reisz 20511 szerbiai tehén, 140 db bika és 98 db bivaly. k. kir. jbiróság tóság Henrik fordulni. Minőség szerint: 1327 darab elsőrendű hizott a tkvi ha- Bchwarcz Budapesti 1452 db középminőségü és 330 db alárendelt min. bika Készletos árjegyzékkel db elsőrendű hizott ökör, db középkir. tvszék tóság Jakab | ée uakuarS MrflágetKístal tijnaaiscM m minőségü ökör és — db alárendelt min. ókor; — db BudapestiI—III. atkviha- Reisz elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, k. kir. jbiróság tóság Henrik — db alárendelt minőségű tehén. Kolozsvári atkviha- Adler Daczára a nagyobb felhajtásnak, a vásár hankir. tvszék tóság Samu gulata élénk volt, minthogy sok idegen vevő is jelent
KÖZTELEK,
884
1899. J U N I U S H Ó 3.
45. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .
Yizmentes
Saját gyártmányú
Repczepoiiyvák
KAZAL-POBYVA.
ponyvák
kazalok, gépek és kocsikra. Olcsóbb és legjobb, elpusztithatlan minőségben. Legnagyobb és legrégibb gyár az orCS. K I R . S Z A B . V Í Z M E N T E S E
L
S
I
N
G
E
K
M
.
J
SZÖVET-GYÁR. é
.
s
F
I
A
I
BECS,
TELFS,
BUDAPEST,
"jDarlinij" fűkaszálóink Vízmentes takarók (ponyvák). Mária Valéria-utoza 10. sz. (Thonet-udvar).
,Handy' marok rakó aratógépeink f e l f i l m u l j á k ugy czélszerü szerkezet, mint tartósság tekintetében az eddig nálunk ismert összes a m e r i k a i g y á r t m á n y o k a t . E mellett j e l e n t é k e n y e n o l c s ó b b a k a magas vám- és fuvarköltséggel, behozott amerikai gépeknél. Árajánlattal és esetleges felvilágosítással szives megkeresésre készséggel szolgálunk.
U U H R A T H
és
% B
U
D
A
P
E
S
T
,
*
*
V. kerM Váczi-körut 60. sz. Ugyanott s z é n a f o r g a t ó g é p e k , l ó g e r e b l y é k , (széna-ósgabonagyüjtök). g ő z c s é p l ő k é s z l e t e k . k a z a l o z ó k stb. nagy választókban.
A r a t ó g é p e k r e Szombathelyt és Mezőhegyesen I. d i j a k arany érmeit
Kühne E. MOSOMBAlí
Gabona és lisztes z s á k o k , legjobb és legolcsóbbak. E s ő k ö p e n y e k és ö l t ö n y ö k , gummi és Waterproof szövetből. K e n d e r t ö m l ő k . X ü z i és iiatóvedrek. Pormentes és zajtalan, elismert leg-f V M A ? p f f ®íg szőnyegek és előtétek, fujobb és legolcsóbb padlózatfedő 1 1 1 W V U E i U i í f l lók, lépcsők és folyosókba. Gazdasági és v_- C A i ü l D A IT teljesen, felszerelve. 9 A IA nX Ia AnA könnyen dász czélokra OJBk könnyen felállithatók. felállithatók. Árjegyzék és minták Ingyen és bérmentve. Leggyorsabb kiszolgálás. Minden város jobb üzleteiben a mi gyártmányainkat tartják és szíveskedjék határozottan E L S I N G E R g y á r t m á n y t k é r n i .
T Á R S A
mezőgazdasági gépgyárosok i
I. Volksgartengasse I. (Beliaria).
(Tirol).
(1856)
I VintsGhgaui tiasas tehenek tejelési
képesség 2500—3000
melyet több oldali b i z o n y l a t o k k a l kaphatók
IPICK
liter, igazolhatok,
OSWALDiui,
VIII. K ü l s ő Kerepesi-út 1. sz.
Magyarország legrégibb gazdasági gépgy£:a ajánlja D. M. Osborne és Társa
hírneves
fűkaszáló,marokrakó-éskévekötö-, aratógépeit, szénaforgató és Columbia-Cultivátor" k a p á l ó gépeit, l é k a p á k , t ö l t ö get ő k é s R o h r - f é l e r é p a k a p á i t . Hollingsvorth-, Heuréka- és Kedvencz-lőgereblyéit. K é z i c s é p l ö k , 2—4I6erejü járgány, cséplőkészletek, szelelők, rosták, konkolyozők.
, H u n g á r i a 1 - , M o s o m * és „ J u b i l e u m D r i l l " sorvetögépek.
B E S S E M E R F E S T É K (VÉDJEGY: ÜLLŐ) , „ a legjobb, évekig t a r t ó R O Z S D A V E D O A 5 Y A G vas- és hullámbádogtetök, szerkezetek, harántrudak, rácsost, gépek stb. részére. Mint f a m á z o l a t is k i t ű n ő k o n z e r v á l ó szer. Tartósabb, szaporább és a különféle behatásoknak sokkal jobban ellenáll, mint minium és Olajfestmény. — Alkalmazása egyszeri! és olcsó. Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, szeszgyárakban stb. évek óta kitűnően bevált. Szakkörökből való számos elismerő-nyilatkozattal, mintával színkártyával sziveser szóigálnak az egyedüli .gyárosok
LTJTZ EDE
és T Á R S A , Pozsony, Gyár-nt 20.
ta^attSreMjett, rei$ iauÍH
s i y t a mim
S S S S S S 5
ffott
}úim
fimtortttp#ifr
^
S
h
®
FŐRAKTÁR : B u d a p e s t , V I . , V á c s i - k ö r u t 57|a„
4? ugo& f itfdörnonn'Ő Sournaítjerlflí. Sicn, I., Somraiíimerfmftci 5.
Örökös gyertya
Korszakalkotó találmány, megbecsülhetetlen értékű szállodák, vendéglök s minden egyes háztartás részére. Ára darabonként csak 90 kr. (A pénz előleges beküldése mellett portómentesen megküldve. K A R L B E N D E R WIKW IV/i L .
I.,
45. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM-
K Ö Z T E L E K , 1899. J U N I U S H O 3.
Több mint 3000 szóró már használatban,
Gazdasági irnoh,
DOBRY eredeti, igen bevált és legjobbnak elismert szabadalmazott.
a ki irodai munkákkal már foglalkozott és a tejgazdaságban járatos a hédervári uradalom központi gazdaságában
a l k a l m a z á s t
„I
xiyor.
Az állást, mely mielőbb betöltendő, csak olyan nyerheti el, a ki gazdasági iskolát végzett és 30-ik még be nem töltötte. Illeték: 480 frt, alapfizetés 60 frt, erdőellenőrzési 12 mtr, lágyhasáb tűzifa, egy szobából álló lakás. Kérvények bizonyitványmásolatokkal felszerelve, visszaszármaztatva nem lesznek
885
D E J L I / '
Universal chilisalétrom szóróját, melynek rendes és kitűnő működése és a salétrom egyenletes szórása felülmúlhatatlan,
pályázó életévét
7324 kétsoros kézierőre, 4 p ^ r o s , 5 és t ö b b s o r o s v o n ó e r ő r e , ajánlja és kívánatra árjegyzéket bővebb leírással ingyen és bérmentve külcl a:
pótlék, melyek 8000
Landwirtschaftliche Maschinenfabriken UNTER-CETNO
ANTON DOBRY
a hédervári uradalom igazgatóságához Hédervárra, G y ő r m e g y é b e intézendők.
és J u n g b u n z l a u Cseherszág.
Működése felülmúlhatatlan. — Utánzatoktól óvatik. gglózsef föherczeg ur Ö cs. és kir. fensége udvari szállítói.
Geittner és Rauseh Áctienoöselscíiaft Staüw l erke Wesisenfesl B u d a p e s t , ¥1., A n d r á s s y - u t 1 0 . s z .
ezelőtt G o e p p i n g e r
Ajánlják dúsan felszerelt raktárukat minden a mezőgazdaság, borászat, tehenészet stb. gazdaságba vágó czikkekbon. — = Szivattyú, fecskendő és malomkőgyár. = —
Mindennemű szerszám és gépfelszerelés. U j !
K ü S ö r a B e g e s s é g !
& Co.
W e i s s e n f e l s , Oberkrain. Szabadalmazott
U j !
A l e g j o b b n a k b i z o n y u l t és legczélszerübb a
A hordóban levő folyadék nem vészit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély.
,L'automatique'
Kapható
önműködő peronospora fecskendő. T e l j e s e n s z i v a t t y ú s z e r k e z e t n é l k ü l . (Légszivattyú sincsen.') P o n t o s , g y o r s és k é n y e l m e s m u n k á t a l. Bővebb leírással, á r j e g y z é k k e l és elismerő levelek másolatával kíván a t r a szivesen szobaiunk.
í r j e g y i é k e t i n g y e n és 7217
bérmentve.
Lapunk bekötési táblája 1 f r t3 6 k r é r t
(portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
A „FRAM" a legjobb tejfölözőgép, mert a tejet azonnn'
A szegedi e .
a fejés után előmelegítés nélkül fölözi le. Kopásnak alig van kitéve. Szerkezete a legczélszerübb. Kezelése a legegyszerűbb.
g
A „Miskolczi Hitelintézet" áru- és terményraktáraiban az ezidei
katalógusa
| VII. évi gyapjú-vásár beraktározással egybekötve S S
1899.
évi
junius
hó
14-ik
napján
tar tátik.
0
Részletes felvilágosítással szivesen szolgál
H
8
A „MISKOLCZI HITELINTÉZET"
§
8
részvény-társaság igazgatósága.
8
g (Utánnyomat nem dijaztatik.)
7806
részére h i r d e t é s e k felvétetnek a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllöi-ut 25. és a kiállítás hirdetési irodájában, Budapest, IV. V á c z i - u t c z a 9.
886
KÖZTELEK,
1899. J U N I U S H O 3
,45. SZAM. 9-ik É V F O L Y A M .
B T O & P E S T , Vácai-icöru-fc 3 2 . s z á m ajánla l m . H r .
államTasntak
g é p g y á r á b a n , készült
„Millenium" legújabb szerkezetű
fűkaszáló- és
maFokpakó-aratógépeit, melyek f ő é l ő n y e i :
préselt aczéllemez-állvány, tégelyaczél-alkatrészek, j ó és k ö n n y e n h o z z á f é r h e t ő e l p u s z t i t h a t l a n H é
Eladó
Nagy r a k t á r
szerkezet.
alkatrészekben.
A M»ar
legelő gazdaságainkból igen gazdag választékban fiatal, erős, edzett és hibátlan
erdélyi magyar faj igás ökör
Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben.
és I, 2 és 3 éves
elsőrendű ökörborja. A készlet n y á r o n á t 1000 drb körül van. Anyagunkat m á r évek óta h a z á n k legtekintélyesebb uradalmai megelégedéssel vásárolják. Megkeresésre direct megbízásokat is végrehajtunk. R a k o d á s vétel n a p j á n költségmentesen hajtatik végre. Vonatközlekedés n a p o n k é n t négyszer. Bővebb felvilágosítást
Budapest, Köztelek. Hivatalos lapja a „ M a g y a r
Szesztermelő"
nélkülözhetlen
támasza a gyakorlatnak. Egyes'ileti tagok ingyen1 kapják. Egyesületi
tagdíj
egy évre 10 frt. A „MAGYAR
TERMELŐ"
előfizetési
SZESZ-
ára egy évre 5 frt.
nyújt:
László és Társai Intézösége, Nagy-lklódon, posta-, távirda- és vasútállomás. Kolozsvár közelében szamosvölgyi
, 7971
vasút
mentén.
Pályázati hirdetmény. Ugocsa
vármegye. Nagy-Szőllős
városnál
az újonnan
városi gazdai állásra a városi képviselőtestület ez évi 56/kpj. számú határozata értelmében pályázatot hirdetünk. Javadalmazások: 1. A városi pénztárból utólagos havi egyenlő részletekben nyerendő évi 360 frt készpénz. 2. Természetben kiszolgáltatandó lakás. 3. 6 katasztrális föld használása. 4. Két tehén és 3 sertés tarthatása. Egy évi próbaszolgálat után ez állást elnyerő abban véglegesítetik. Földmivelési vagy gazdasági iskolát végzettek előnyben részesülnek. Kérvények 1 8 9 9 . é v i j n n i n s h© 15-éig alantirott elöljárósághoz — képesítési és eddigi szolgálatukat igazoló okmányokkal — küldendők be. Nagy-Szőllős, 1899. május hó 23. liATOR, B É 1 A , v. főjegyző. .
. . . 7966
CZELSZ E D E , v. főbíró.
A felséges uralkodó ráczkevei uradalmához
család alapítványai tartozó
felső-szunyoghi birtok
(Pestmegyében, D ö m s ö d község h a t á r á b a n , vasúti állomás
Laczháza) 1900.
évi október
hő l étől
haszonbérbe adatik. A földbirtok területe 2316 kat. hold; 900 hold szántófölddel, 300 hold réttel és 900 hold legelővel, gazdasági épületekkel. a beígérendő évi Haszonbérleti ajánlatok bérösszeg
10%-ával
f . évi augusztus hó 31-iTt napjáig az uradalmi főtisztséghez Háczkevén nyújthatók be, a h o l a haszonbérletre vonatkozó m i n d e n egyéb feltételek megtekinthetők. Ráczkevén,
1899. m á j u s h ó 17-én.
A felséges uralkodó család alapitványai ráczkevei uradalmának cs. és kir. főtisztsége.
KÖZTELEK, 1899. JUNIUS HQ 3.
45. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM-
887
iiMagyar ruggyantaárugyár részv.-táis.db VÁROSI RAKTÁR: T I . ker., Gyár-utcza 48. (bejárat a Dávid-jitczából)
. GYÁR: . . X . , K ü l s ő kerepesi-ut 25.
BUDAPEST. ~jj>t|Sürgönyezim: GUMMI, BUDAPEST.
Szőlősgazdáit
és peronosporafecsfiendő-gyárosoü
Végre egy tökéletes anyag, melyet
figyelmeié!
T
bordelaiselé
(kékköoldat) nem támad meg.
A magyar-óvári magy. kir. gazdasági akadémia erről az anyagról a követkéaökép nyilatkozik:
A Magyar Ruggyantaárugyár Részvénytársaságnak Budapest. Az üraságtoktól megvizsgálás végett beküldött g y V u S k á f l " jegyű kaucsuk szélién fl/fi (ventil) lap és ugyanoly tömlő (kaucsukcsö) az itteni mezögazd. gépkisérleti állomáson át Való ázvizsgáltatván meg; amennyiben „bordelaise"-lében (2
A gépkisérleti állomás vezetője.1
'
Vörös Sándor s. 1í„ kir. tan., akadémiai igazgató.
Thallmayer Vilitor akad. tanár.
Ezen mérvadó szakvélemény* alapján bizvást állithatjuk, hogy a - 1
m
-
a
I
a m
U - 1 1 - 1 m i - S y i g 1 £L ^ A X J í W ^ f c i i ™ w ü í í l i i U Vulkán
\
í biztosítja a permetezőkészülék rendszeres működését,' nem römlik rés | i g y költséges javítás elejét veszi; í tartóssága felülmúlhatatlan,, njből és újból 'valö. 'fél"^e|ér^e'"É|z|^s'éjjteren, | n e m csepegtet és ezért nem okozhat testi sérülést, nem rontja a ruhát.
használata mindezeknél fogva gazdaságos.
Vulkán
P8™88™^^
Minden egyes darab
tömlők
csak kimért darabokban adatnak él. Tekercsekből levágott tömlők, melyek Vulkán gyanánt adatnak el, visszautasitandók, mert nem valódiak. Árak-
Ír.,
e védjegygyei van ellátva.
Vulkán permetező-tömlő drbja 1 frt = 2 kor. — Vulkán permetezöszelep drbja őO Viszontelárusitók és fecskendőgyárosok megfelelő engedményben részesülnek.
| „VULKÁN"
T Ö M L Ő K
É S
S Z E L E P E K
S c h o t t o l a B U D A P E S T ,
Jer. = 1
kor. ' 7
F Ő R A K T Á R A
E r n ő n é l
V A C Z I - K Ö K T J T , Fonciére-jalota.
888
KÖZTELEK,
i; 99. JUNIUS H O 3
4 5 . SZÁM. 2 i - i k
ÉVFOLYAM,
BALOGH AMBRUS kocsiernyő-gyártó M G Y - K Ő R Ő § Ö M ,
IV.
ker.,
lOO.
sz.
Ajánlja saját találmányú szabadalmazott
M T
összeesukJaató
KWIZDA-féle Kólika-pirulák
koesi-ernyőit,
melyek könnyed szerkezetüknél fogva a gazdálkodó közönségnek, fuvaros vagy magánhasználatra tartott kocsitulajdonosoknak az idő viszontagságai ehleni védekezésre alig nélkülözhető. — Alkalmazhatók közönséges löcsös-, vadász- vagy kivágott oldalú homokfutó kocsikra % ezeken alig számba vehető ; helyet foglalnak el, mivel összecsukva a kocsi oldalok hátsó részére és a saroglyába fekszenek le s igy a kocsi• belsejét szabadon hagyják. Az erős, vízmentes kelméből [készült burkolat ugy van felszerélve, hogy az összecsukás alkalmával a ruganyos vasból kékült vázáról le is vehető s összehajtva a kocsiban üléspótlásul vagy takarónak használható. Az összecsukható kocsi-ernyők raktáron tartatnak különféle nagyságban, és minőségben. Ára 13-20 forint. Megrendelések készpénzfizetés vagy utánvét mellett eszközöltetnek. — s
Kívánatra árjegyzék és kimerítő használati utasítás ingyen és bérmentve küldetik.
—
M é g m i n d e n r é s z t v e t t a r a t é g é p v e r s e n y e n , ép ugy 1898. évi julius hó 11-én I l é d m e z ő - V á s á r h e l y e n is a két első dijjal a r a n y é r m e k k e i l e t t k i t ü n t e t v e .
S W M c C o r m i c k "HSn a v i l á g l e g r é g i b l b a r a t ó - és f t t k a s z á l é g é p g y á r a
Chicagóban,
é s
W E I S Z V I . , G y á p
Sertéspor állategész.-dletét. mer a:hizla-
u t c z a 66.
Ajánlják: a legmegbízhatóbb MC CORMICK „HUNGÁRIA" kévekötő aratógépet, a legtökéletesebb MC CORMICK „DAISY" marokrakó aratógépet és á legújabb s legjobb MC CORMICK „NEW 4." fü^aszálógépet. S z á m o s k i t ü n t e t é s és e l i s m e r ő l e v é l i g a z o l j a
n
Xífe^oliix J(!g0 gcs fértötlen W*w«" Métely, rüh, pók, inpók, Száj-
Szárnyaspor áliatögészség-dietót. szer mint elesógpótlék 1 csomag 60 kr. ina ha, emésztSgödrBk megSnHashajtó-pirulák lovaknak MMk^etS^rtbíe^pus'fUtásá^ (Physic.) 1 pléhdoboz 2 forint. lakóhelyiségekből, 25 klgr. 16 Giiiszta-pirulák WVKLVhSrSg*?* kr., 1 kéregpapirdoboz 60 kr. Próbapalack <00 grammos 60 kr. tfíT" Képes árjegyzékek ingyen és bérmentve. ""3W} Csak a fenti yédöjegygyel valódi niinőségbon kaptató az ösz-
Kwtztia
Magyai-országi kizárólagos vezérképviselőségc: BUDAPESTENIVIÍILLER
Erötakarmány lovaknakés s/awinartikaak.
JT« F e r e n c
cs. és kir. o»2t.-magrr., román klr. és bolgár fejedeli udvari szállító ker. gyógyszerész,Korneuburg Bécs mellett.
A legjobb és legolcsóbb mázoló olaj és fakonserváló
szer*
a több mint 20 éven át kipróbált
CARBOLINEUM Avenarius szabadalma.
7397
Utánzásoktól óvakodjunk!
„CARBOLINEUM"-GYÁR) A v e n a r i u s R. Amstetten N,-Ö. Iroda: WIEN, III/l, HAÜPTSTRASSE 84. M c Cormick g y á r t m á n y ú gépek bámulatos
tökéletességét:
Gépoink nagy szómban, a gazdák teljes megelégedésére az ország mindon működésben vannak.
részén
,W e s t f a l i a ' - S e p a r a t o r
S Z I V A T T Y Ú K MÉRLEGEK,
minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. B O W E i i - B i it FF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxydált szivattyúk rozsda ollen védve.
Tgujabb javított rendsa dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra.. Einbermérlegek, méi legek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
^ w . GARVENS, Wiei],trM^s"J"
ingyen és bérmentve.
Schwarzenbergstrasse 6.
lőrés, nincs javítás. m tejgazdaságban nélkü- legolcsóbb árak és legszöndíbTMszolgátós.bald5re'
A N T O
N
T O M 8
WIEN, XIV/I Johnstrásse 8. 7747 Gazdasági, pinczészetí és tehenészeti gépek és eszközök.
45. SZÁM. 9-ik É V F O L Y A M -
KÖZTELEK,
1899.
J U N I U S HQ 3.
887
I p a r o s o k és gazdaságok részére a j á n l j a a
rezda-Altstadt.) írkezettí gáz, petróleumon Benzinmotorait es mozg-onyalt nagysze " Minden kiállításon és versenyen első érmekkel éa dijakkal kitüntetve. Vezérképviselet: Gellért Ignácz Budapest Méltóságos
Kiadó nagybirtok. V é c s e y J ó z s e f i b á r ó n y i r a c s á d - m á r t o n f a l v i mintegy 5 0 0 0 (1200 •-ölével számított) h o l d a s b i r t o k a , e g é s z b e n vagy gazdaságok szerinti részleteiben, felszereléssel vagy a n é l k ü l a m a i n a p t ó l k e z d v e 7965
örökösök
Ypsilanti
közölt V4 órányira a vasúttól tagban
levő
április
24-ig,
tulajdonát
birtokrész tehát
az úgynevezett Zádori egy
1901. évi
12
24-töl
április
egymásután
következő
1913. évi évekre
bérbe adatik.
bérbe kiadó.
A birtokrész
áll:
1044 kat. hold szántó
A birtokhoz 65 cat. hold dohányengedély s . ehhez szükséges épületek vannak. Előzetesen értekezhetni f . é v i j u l . l-ig írásban vagy szóval
D é n e s
herczeg
képező Simongáti u r a d a l o m h o z tartozó Szigetvár és Barcs
F e r e n c z ,
14
„
„
110
„
kert
„
rét
94
„
„
legelő és
48
„
„
terméketlen
Egyben 1310 kat. h o l d területből.
urad. ispánnál P a - M á r t o i i f a l v á n , u. p. V á m o s - P é r c s .
Bővebb felvilágosítással
szolgál
a
Jószágigazgatóság
Bécsben I. Annagasse 20 és a Jószágfelügyelőség Simon-
r. C/.
gáton, u. p. N.-Atád
A Deoring-féle amerikai gyártmányú a r a t ó - g é p e k és f f l k a s z á l ó - g é p e k nemcsak a külföldön részesültek elsőrendű kitüntetésekben, hanem legutóbb m e z ő h e g y e s i n e m z e t k ö z i a r a t ó g é p v e r s e n y e n i s m i n d a n n y i a k i t ü n t e t é s és elism e r é s b e n részesült. Nevezetesen e l s ő d í j j a l
w
nagy aranyéremmel
a D e e r i n g - k é v e k ö t ő a r a t ó g é p lett k i t ü n t e t v e . Azóta pedig hazánkban több száz példányban a legnagyobb sikerrel dolgoznak, mit tisztelt vevőim nyilatkozatai teljesen igazolnak. Ezen gépek mielőbbi megrendelését, hogy azok kellő időben szállíthatók legyenek, nagyon melegen ajánlom. A szállított gépekért pedig a legmesszebbmenő garancziákat vállalok. Kitűnő tisztelettel
Propper Samu BncLapest, Váczi-köruí 52. mint a Deering-gyár kizárólagos képviselője.
Somogymegye.
Simongáti uradalom felügyelői
teljes biztossággal ható 1,1rI Ii Io U « :püsztitöszer: 7/ a vértetii, levéltetvek, hangyák, rózsapókok és vakondok, valamint mindenféle férgek, és rovarok ellen. Ha a fák szőlővesszők,növények stb.évenként többször permeteztetnek „RIO"-val, Akkor teljgsen féregmentesek lesznek. Egy kísérlet bebizonyítja ennek utolérhetetlen hatását. Ára palaczkokban 1 frt 20-kr., hordókban sokkal olcsóbb. Főraktár Austria-Magyarország részére: TRAUM H., W.en, II., Obere Augértenstrasse 74. 7973
hivatala. -A-
mesterséges
Gazdasági kisbiblia,
borok készítésének forgalomba hozatalának tilalmáról szóló
gyakorlati Möiyre.
Törvény.
Irta: Kecskeméthy Géza, kir. borászati felügyelő. — 1898. Kapható a szerzőnél Egrerben, Hevesmegye. Ára ajánlott bérmentes küldéssel: I frt 15 kr.
Magyarázó jegyzetekkel ellátta: Dr. LÓNYAY FERENCZ. Ára 80
kr.
MARSCHALL L k o c s i - , hajtó-, l o v a g l ó I
gözfürésze
és
és
istállószergyár,
fahajlitó
telepe
| Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom, félfedeles, nyitott és
hintóit, i g e n a
.
q
Géphajtószijak.
Lószerszámok,
és
kitüntetve.
tovaffló
uri f o g a t o k
és
vadászkocsijait
elegáns
legkülönfélébb
5 elsőrangú éremmel
Tiszti ós poigári
könnyű
kivitelben
alakokban.
eszközök!
gazdasági
lovak
= Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE,
részére. —
és
890
45. SZÁM. 9-lK É V F O L Y A M
K Ö Z T E L E K , 1899. J U N I U S H 0 3.
1 8 9 3 . , 1 8 9 4 . , 1 8 9 5 . , 1 8 9 6 . , 1 8 9 7 . , 1 8 9 8 . éviben 3 2 e l s ő d í j j a l
kitüntetve.
r, Wichterle F, B U D A P E S T , VI. ker., G y á r - u t c z a ajánlja legújabb szerkezetű szabadalmazott, teljesen szikramentes
f ü l "
50.
motor-cséplő-bészletett
kettős tisztitóval, árpatoklászoló és legczélszeriibb lóhere hiivelyezővel, olcsó árak és tsljes jótállás mellett. — Már tS?>b 100 készlet-kitűnő sikerrel működésben. BSgT" Motor ós nagyobb gözcséplőkészlateink valamint egyéb gazdasági • gépeink megtekinthetők nagyszabású-telepünkön Uudapest,VI., Ctyár-uteza 50., íiol szakszerüleg bemutaitatnak. "THR1
jMZANKEGYETLEN ÁLLATGYÓGYÁSZATI
Magyar kölcsönös állatbiztosító társaság m i n t szövetkezet B u d a p e s t , V I I . , Frzsébet-fcörut 37. Biztosításokat elfogad': : lovak és szarvasmarhák elhullása következtében beállott káresetek megtérítésére. • Kártérítés igénye fennáll: ha közönséges és járványos betegségekben, .vagy baleset' folytán pusztul el az állat, továbbá ha a szövetkezet kényszervágást kénytelen- elrendelni. A dijak rendkívül mérsékeltek. Az iálízet élén állanak: Báró Sztoíanoirlts György, földbirtokos, elnök; báró Amöróíy., Gyula földbirtokos, gróf Bethlen Baláz3 cs. és kir. kamarás, orszSggy. képvisel?, földbirtokos, dr. Béldy Lászlöországgy. képviselő, földbirtokos, • Chernel. Qyöugy cs. és kir. kamarás, országgy. képviselő, földbirtokos, báró, JőjBiia Gábor, és kir. kamarás, országgy. képviselő, földbirtöKos,. gróf Korni38 Károly, főrendiházi tag, földbirtokos, báró Hyáry Béla, cs. t's kir. kamarás, földbirtokos, gróf Ráday Gáaéffltí,-földbirtokos, dr. Slmay Aladár, a „Magyar agrár és járadékbank r.-t." gazdasági tanácsosa, dr. Tetétlenl Ármin, ügyvéd, Tajiy Istvánt cs. és kir. kamarás, a pestmegyei: gazdasági épjresttlet- alelnöke,-földbirtokos, Zal'esky, Jenő,, földbiitokba,- dr. Pajor Ignác, földbirtokos, intézeti vezérigazgató, igázgatósági tagok. rei-slMgositással 'szivejgn. wpl|ál &z Igazg&tóaág.
^jjunmiouuiiADÖL
J i k i ö * z ^ ^ ^ f M m m M ' f m Iroda: Budapest, Felső-Erdősor 24. ( A n d r á s s y - u t sarok). Gyár: Szent-Lörincz nyaraló, Budapest mellett. Szállítanak mindennemű s z i l á r d és h o r d o z h a t ó v a s u t a t , fa- vagy aczéltalpakra szerelve, m e z ő g a z d a s á g o k h o z , valamint különféle ipartelepekhez. Nagy raktár h a s z n á l t , de teljesen üzemképes g ö r p á l y a anyagokban, m i n t : vágány, kitérők, aczélteknőbillenőkocsik, répaszállitókpcsik, keskeny és szabványos nyomtávolságú mozdonyok. 7152 M i n d eladó vagy bérbeadó. M ntajegyzékek és tervezetek ingyen és bérmentve.
merevségénél és trainignél kitűnő hatású gyógyszer ára 1 frt. 20 kr. Házslinszky-féle magyar Korneuburgi állattáppor lovaknál, szarvasmarhánál és juhoknál mint kitűnő étvágyjavitó és tejszaporitó szer nélkülözhetlen a gazdaságokban, ára 70 és 35 kr. — Beszerezhető: HAZSUNSZKY KÁROLY állatgyógyászati laboratóriumában és patikájában, Budapest, VIII., Rőkk-SzHárd-u. 28. Megrendelhető minden magyarországi patikában. Csak Hazslinszky- félét tessék kérniU
Láncz-sziyattyuk
S t á j e r é s tiroli l o d e n 135, 140 cm. 1 frt 35-kr., erősebb minőség 2 frt 15 kr. Sport- és v a d á s z loden 140 prt(. szóles 2 frt 40 kr., tiszta gyapotból 3 frt 60 kr.
Igen alkalmas pöczeí székek^ építkezések ^stb. 70, 82—100 mm. nyílással 3—10 hlitert huz perczenk
Havelok-loden, vízmentes 100 cm. széles 2 frt 15 kr., tiszta gyapotból 2 frt 60'kr.
Divatos szövetek Liveriá posztók, kocsi posztók minden szinben és árban. Manchester, lovaglóruha bársony
kocsigazdaságiló-
pokrócok
a
jesen lehetetlen. M
legjobb
minőségben
Kastner & Oehler, Grácz ezég posztóosztálya. , M I N T Á K I X G V K . Y és B É R M E X T Y E
Nincs többé
i kltflnA pótléknak bizonya % «'»- és gyomorbajokniM. vérszegénységnél oi lag ajánlva. - legkedveltebb ká t százezreinél. «
P E B O M O § P 6 K A .
fitrolin. a,
Josef Klement gépgyár Hrobetz bei Raudnitz Böhmen. 304
Aránylag olcsóbb, mint bármely más szer, mert kiadóbb, erősebb és teljesen peronospóra mentessé teszi a szőlőket, burgonyát, veres szőlőt stb. Árak:
*/» kiló 4 0 kr.,
1 kiló 8 0 kr., 6 kiló (1 holdnyi területre elegendő) 4 frt 5 0 kr.
L Á S Z L Ó J Ó Z S E F gyógyszerésznél és vegyészeti l legjobb és legbiztosabb peronospora
elleni szer.
laboratóriumában Maros-Ujvárt, Erdély.
= Kolozsvárt kapható BURGER FRIGYES gyógy árú kereskedésében.
KÖZTELEK,
45. SZÁM. 9-ik É V F O L Y A M -
1899. J U N I U S HQ 3.
887
GRAEPEL HUGÓ és rostalemez-gyár, malom-épitészet
M A R S H A L L SONS & C^ L — VEZÉRÜGYNÖKE.
BUDAPESTEN, V. KÜLSŐ VÁCZ1-UT 46. AJÍXJL:
Gőzmozgonyokat
f a , s z é n . é s szalmafü tésre, Bti mozdonyokat, Brittania locomobolikat gömbölyű tüzszekrénynyel.
Cséplőgépeket, kombinált gabona- és lóherecséplőgépeket, lóherecséplö-gépeket, morzsolóval kombinált cséplőgépeket : Szalmakazalrakó-gépeket.
Á r j e g y z é k e k és r é s z l e t e s a j á n l a t o k s z í v e s e n
Kitüntetve 1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: Marosvásárhelyi vetőgépv-erseny . els'ő dij:
küldetnek.
gőz-gépeket és
Albion
fűkaszáló-
kazánokat,
és arató-
gépeket. Van szerencsénk ajánlani szavatolt tisztaságú
állami arany érem. nagy üzemre arany érem. arany érem. arany érem.
WEISER J. C. gazdasági gépgyára X.Ui^VÍAMíSiV. Ajánlja: Magyarország
legjobb vetőgépét, s i k és h e g y e s t a l a j h o z e g y a r á n t
Z A L A-D
Fekvő
alkalmas
R i L L
sorvetögépét, továbbá szab. „Perfecta" olcsó és igen jó, könnyű vetőgépét, legjobb szerkezetű Sack-re dszerü aczélekéit, boronált, járgányait, szénagyiijtőit, rostáit és mindenféle gazdasági gépeit.
„Planet jr." rsz. kézi toló répakapa és töltögető, á 10 frt, Árjegyzék ingyen és b é r m e n t v e .
Thomasfoszfátlisztet
szavafolt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommnl és 85—Í00% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen soványtalajok javítására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőtó, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszf o r s a t trágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes szuper foszfátokat. — A czitrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, netaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A csehországi T h o m a s m ű v e k prágai foszfátliszt eladási i r o d á j á n a k vezérképviselősége a magyar korona orsz. térülőién f
K A L M A R VILMOS, «, S S B \ « Martellin a legfinomabb dohánynemesltő trágya kiz.eíadása. Kainit. Mayfarth Ph. és társa arató-gépjei, fü, lóhere és gabona számára, széna-forgató és széna-gyüjtő lóerőre. b vetögépek Mayfarth Ph. és társa uj szerkeRICOLA- (tolókerék rendszer) gépjel, mindennemű és különböző magmennyiség számára, kerekek isság, legolcsóbb ái
Fellép Miklós gépgyára BUDAPEST, IX., Üllői-út 23. s z á m . Ajánlja a m. k. államvasutak gépgyárában készült aőzcséplő g a r n i t ú r á k a t ,Compoiinil' locfimobilokat stb., raktáron tart mindennemű gazdasági gépet, benz i n l o k o m o b i l o k a t , f ö l d m i v e l é s l eszközöket, — _ jól kijavított lalionsobilokat és cséplőgépeket különböző gyártmány és nagyságban. Ajánlja jól felszerelt gépműhelyét gépek javítására és malomszerelvények gyártására. Csereüzletek lokomobil és cséplőgépekre köttetnek. „Wiillenium" arató- é s fűksszálógépek. Jutányos árak és előnyös fizetési feltételek. I Á r j e g y z é k i n g y e n é s b é r m e a t v e . gom
Sza6. tejszáUitó üannáü tölgyfáBóL A legolcsób, legtartósabb és legkényelmesebb
szállításra és <* *> tejgazdasági üzemhez. OSKAR MARTH p 7 J s w T £ E N Prospectmok ingjrea 'és bérmentYe.
KÖZTELEK,
892
PAUCKSCH, Törzsgyárunk
1899. J t l N i ü S H Ó 3 .
45. S2AM. 9-lK É V F O L Y A M .
B ü á a p e s t p
LANDSBERG
aW .
gépgyár, vasöntöde, gőzkazán-gyár és rézműves-műhely I B *
5
3
éves fennállása
óta • f i
mint legkiválóbb különlegességét legjobban jövedelKörülbelül 1700 telepet állítottunk fel 50 év óta. Szállítjuk továbbá aszükséges berendezéseket szeszfinomitók, keményítőgyárak, t e j g a z d a s á g o k , malátagyárak és sörfőzdék számára.
.PAUCKSCH, BUDAPEST, VIII., JöZSEF-KÖRUT 25. czimre kérjük.
A kőbányai Király-Sörfőző,
MEGJELENT
legkellemesebb üditö ital.
BUZA, ÁRPA, MAGHERE stb. aratásához. Elmaradhatlan
az 0 . M. G. E. által 1000 f r t pályadíjjal koszorúzott
pályamű.
Szabadalm. „ P r á g a i "
A
trágyáié, ári stb. fecskendőszerkezettel,
ónozott, kovácsolt vascsövekből, egy perez alatt (egy ember) 400—500 liter csont, rongy főleg tömör trágyát minden nehézség nélkül szűr át a szivattyú. Nem fagy be. Könnyen szállítható, (4 méter magasságnál 45 kgrm.) Ezen szí-. vattyut 14 napi próbaidőre szállít a feltaláló és gyáros
RUD, DOLEZAL, 7881
Prag-Liielbeii.
lcellélz,
ha rövid a s z a l m a , tol m a r o k r a k ó g é p -
Bolti ára csinos vászonkötésben 3 frt.
§zivattyn
FT
Jféve/^ötő
rel használtatik és egyúttal
Budapesten kapható minden nagyobb füszerkereskedésben és poharankint a Quisisana 7792 automata buffet-kben is.
KŐBÁNYA.)
azO. M. G. E. kiadásában a
Croliát-Malátasöre
Vidékre, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaczk: 19 kr., kis palaczk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vidékre legkisebb szállítmány 30 palaczk. Betét: nagy ládáért 1 frt 60 kr., kis ládáért 1 frt 20 kr., palaezkért 6 kr., mély azoknak bérmentes visszaadásakor visszaszolgáltatik. Megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a városi irodában VII., Kertész-u. 40. és a vidéki raktárosoknál.
(Gyártelep:
3
frt
3 0 kr.
,Köztelek4 kiadóhivatalába, BUDAPEST, IX. ker., Üllői-út 25. szám alá intézendők.
pel
dolgoznak h a r m a t
Védjegyzett kévekötőnk ezre 13. 6 évig számitva évi kiadás 3 . 1 5 . További előnyök : Nem kell a munkásnak 2—3 órakor hajnalban felkelni, marokverő leány köthet, a kéve pillanat alatt köthető és oldható, por nem vitetik a gépbe, pontos az ellenőrzés, a kévekötő sok évig használható. Egyedüli készítők:
Pollák Sámuel esGrüner S
Z
K
"K" T Á V Ú I T A T í i JVrLí T i ^ J V U I U móló 1894.tóIII. fcMtt. a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.
hijján.
A gázda e l ő n y e buzakötéllel szemben évente 1000 kévénél ca 2 frt. A buzakötél használatánál holdanként ca 10 kg. maghullás van és minthogy 3 holdon terem 1000 kéve 30 kg. maghullás á 8 kr. — 2.40 1000 kötél készítése 1 napszámba veendő á 2 frt 2.— 4.40
O
É
D
.
135 cm. hosszú sisal- vagy kenderzsinórral 1000 db 13.— 200 cm. hosszú sisal-zs nórral 1000 db 20.-
Kérjük
áriapunkat,
kötél, zsák és ponyvára kikérni.
GállgnáczésTársa
10 frt havi részlet vagy 30 frt negyedévenként. I téli kabát, I felöltfi, I téli öltöny, I őszi öltöny, I nyári öltöny, I tavaszi öltöny,
férfi-szabók
I téli nadrág, I szines mellény, minden a legfinomabb szövetből.
B U D A P E S T , YI., Yáczi-körut 21., Ó-mtcza sarok (Ipar udvar.)
Legújabb ruhabérlet
Az összes ruhák a bérlők tulajdonát képezik. . szövetek tetszés szerint választhatók. A bérlet 2 évi tartamra szól és ármikor leibontható. Szövetek méterenként is árusittatnak legolcsóbb árak leilett. MT Kívánatra mintákat ingyen és bérmentve. " M Szolid kiszolgálás.
BETÖLTENDŐÍLLÁS.
Biehn János
'leirássaL eíátott ajtalTtokat' SzfesUUéa SzUas-Balhás (Veszkl
agy
gíVat birTa Ozim a iia«-
&
S S H S ^ l S VEGYESEK, hernyófáklyák
Nll!^ 5 S 5 » 3 5 Trentino-i, istriai görziés sulatok1 kSö Z ő 8 helysé-
p S j g ^
"SsüSS 4
SffeaW -*.*
F, FendSeríf&facő.^ 1
Schember C. és Fiai
mi
i p Terményzsák
'
m1
ÁLLATOK,
leg0lC
kaphatgóIárÍ á r ° n FISCHEH J.
Minták kwánatra s^vesen
tenyészki tark^ta^enaSfje^^l
'növendék ökör és üsző borjakat
eladó. £t
MMM
KLEIN ÉS SPITZEE
ÁLLÁST KERESŐK,
ffll Bajzái
Ipicz,
LÍ
ü:
894
K Ö Z T E L E K , 1899. J U N I U S H O 3
CŰZEKÉKET,
l| í
és
GÖZ-UTIMOZOONYOKAT mellett szállít
JOHN FOWLER & Go. Telefon42 50.
FnifflTfllQ
fSIdfeirfto&osob, g a z d á k é s i r a k f ó r w á i l a l a t c k stb.-nek. f Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által-hasznosnak elismert
GÍZ-UTIMEN6EREKET a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak
4 5 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.
' í 1 í £ 1 | £
§ | I
ponyva-üöícsönző intézetem
ajánl igen csekély kölcsönr TB A 3 dij mellett 96 • mtr. és « D O D W á K a t . 1 • mtr. nagyságú telitett E ^ ^ ^ ^ «J * • kazalok, vasúti waggonok és más mezed termékek betakarására, továbbá 12D 5 mtr. nagyságú behordáshoz alkalmas si;ekérponyvákat, miáltal saját ponyvának jt beszerzése megtakarittatik. 1 Ügyszintén z s á k o k is kölcsön öztetnekigen olcsó árak és előnyös fel- a tételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt kátrányos és M
l telitett ponyvák, If 4™o kr"e fov^
zsákok |
1 minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás zsákok stb. | M T M i n d e n 50%-ka9 o l c s é b b m i n t b á r h o l . " B Q S i Ócska zsák és ponyva minden mennyiségben a legmagasabb áron meg- j j f vétetik. &162 8
BUDAPEST- KELENFÖLDa v a " m l | N A G E L A D O L F , BUDAPEST, j Iroűá, raktár,
Közlekedés v a s ú t o n
V., A r a n y
javítóműhely. és v i l l a m o s
János-utcza
13.
vasúton.
y
JX
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket,
valamint
gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:
Wörner J. és Társa
malomépitő g é p s y á r a és vasöntödéje
Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz.
A J A U L O K :
G É P O L A J A T , u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat, stb.
Szalonnát Fertőtlenítő szereket,
Kocsikenöcsöt, Petroleumot, Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot,
MŰTRÁGYÁT
B*B~ V e t ő m a g o t i legjutányosabb
u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.
K R A M E R
ninden czélra és minden egyéb gazdasági czikket.
LIPÓT,
BUDAPESTEN,
V. ker., Akadémia-ntcza ÍO.
Süpgönyczim: „CERES" Budapest. Á r j e g y z é k k e l és részletes k ü l ö n a j á n l a t o k k a l k í v á n a t r a szolgálok. „P&tris" irodalmi és nyomdai ttaréRfttmrtf nyomása Budspeit, (Köztelek).
"a®
áron és garantált jó minőségben.
