KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. MepM limei szeriái és szombatos

VII. évfolyam.

52. (598) szám.

B u d a p e s t , 1 8 9 7 . é v i j u n i u s lió 3 0 - á r i

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Aí országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

M e p M liMei szeriái és szombatos.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: I t n d a p e s t frilői-út 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld

Figyelmeztetjük a t. gazdatársakat, hogy a rendezőség csakis az esetben vesz fel a kiállításra árpamintákat, ha azok az általa szétküldött bejelentési ivek kíséretében küldetnek be. Tervezetet és bejelentési ivet levélbeli megkeresésre az OMGE. titkári hivatala készségesen küld. A rendező-bizottság.

AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Meghívó az Országos Törzskönyveid Bizottságnak . f. évi julius hó 2-án pénteken délután 5 órakor a .Köztelken" tartandó ülésére. Főtárgy ah: Uj tenyészállatok felvétele. A földmivelésí miniszter leirata az állami tenyészetek törzskönyvelése ügyében. Kostyán Ferencz, elnök.

Abrak-takarmány küldemények kedvezményes szállítása.

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 25918/97 szám alatt kelt magas rendeletével Aratógép verseny. az abrak-takarmány (korpa, olajpogácsa árpaA Csanádmegyei Gazdasági Egylet által dara, kukoriczadara és malomkonkoly) küldea földmívelésügyi magyar, kir. miniszter és az mények szállítására nézve díjkedvezményt enOrszágos Magyar Gazdasági Egylet támogatá- gedélyezett a gazdáknak, a mély díjkedvezménysával Mezőhegyesen rendezendő aratógép ver- ben gazdasági egyesületek által kiállított igaserseny és gépbemutatás f. évi julius hó 7-én zolványok alapján részesülnek. A kik tehát és 8-án fog megtartatni. egyesületünk tisztelt tagjai közül ily igazolváAz aratógép versenyre szállítandó gé- nyok mellett való kedvezményes szállításra pekre a kereskedelemügyi miniszter az állam- igényt tartanak, forduljanak, a titkári hivatalvasút vonalain szállitási kedvezményt engedé- hoz, minden egyes esetben pontosan feltünlyezett, s ugyancsak ily kedvezményt élveznek tetve a versenyre szállítandó gépek az arad-csanádi a féladó nevét, vonalon is. Igazgató. czimzett nevét és lakhelyét, a feladási állomást, Országos sörárpakiáilitás és sörrendeltetési állomást, czimzett foglalkozását, az áru nemét és mennyiségét. A menyárpavásár. nyiségre nézve megjegyezzük, hogy 100 q-nál Az Országos Magyar Gazdasági Egyesü- kevesebb árura igazolvány ki nem állíttatik. let f. évi szeptember hó 20—30-ig, Budapes- A levélhez egy 10 kros bélyeg melléklendő. ten, a Köztelek palota helyiségéiben országos Igazgató. sörárpakiállitást és ezzel kapcsolatban sörárpavásárt is rendez, mély utóbbi már augusztus hő' 20-án nyilik meg s tart szeptember Fölliivás gyümölcstermelőinkhez. 30-áig. A kiállításra beküldendő árpaminta menyA „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó nyisége 5 kg. Szövetkezete" a gyümölcsértékesítést kezébe Árpaminták a kiálllitásra augusztus 1 — óhajtván venni, azzal az eszmével foglalkozik, 20-ig küldhetők; későbben érkező mintákat a hogy Oroszországban piaezot szerezzen a marendezőség el nem fogad. gyar gyümölcsnek. Felhívjuk tehát termelőinket, A kiállítás és vásár tervezete s bejelentő hogy akiknek eladó gyümölcsük volna, szívesive el napokban küldetett szét az ismertebb kedjenek azt a fentnevezett szövetkezeteknél sörárpatermelö gazdák czimére. (Budapest, Központi-Vásárcsarnok) bejelenteni,

hogy a szövetkezet az eladó gyümölcs mennyiségről eleve tájékozva legyen. Megjegyzendő, miszerint Oroszországba szállításra sárga-baraczk, sárga- és görög-dinnye, alma és körte alkalmas. Mindezek azonban csakis választott, kiváló jó minőségben és gondosan csomagolva küldhetők. E tekintetben készséggel nyújt fölvilágosítást a szövetkezet üzletvezetősége. A kiknek pedig borgyümölcsük volna eladó, körte, vagy alma, annak értékesítése iránt is a szövetkezet készséggel gondoskodik és annak eladását közvetíti. A gazdaközönségnek érdekében áll, hogy e tekintetben a szükséges bejelentéseket minél előbb megtegye a szövetkezet miheztartása végett. Forster Géza igazgató.

Az idei aratás. A „Köztelek" legutóbbi számában közöltük a földmívelésügyi miniszternek az állandó gazdasági tudősitóktől beszerzett adatai alapján összeállított tudósítását az idei terméskilátásokról. Ez a tudósítás közvetlen az aratás előtt szomorú képet tár az ország színe elé az idei aratási kilátásokról, pedig a h o z z á n k érkező jelentések még szomorúbbnak, az idei aratás e r e d m é n y é t m é g silán y a b b n a k jelzik. Az idei tél időjárása a legabnormisabbak közé tartozott. Alig egynehány fagyos n a p mellett feltűnően csekély csap a d é k u n k volt. Már ez a k ö r ü l m é n y aggodalmat keltett, m e r t a f ö t e r m é n y az őszi b u z a , a tavaszt a b n o r m i s fejlődésb e n érte meg. Tavaszszal az összes őszi gabonafélék igen szépen, m o n d h a t n i túlságos előrehaladott fejlődésben voltak. Ez a korai fejlettség a z o n b a n h a m a r megboszulta magát, m e r t a tavaszi, külön ö s e n a m á j u s i rendkívüli sok esőzés

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok. in

Tekintettel a fenyegető munkásviszonyokra, nehogy a t. czim kellemetlen meglepetéseknek legyen kitéve, ajánljuk a gépeket most beszerezni; másrészt pedig, hogy az aratás kezdetével készen felszerelt gépek álljanak rendelkezésre.

Az aratás közeledtével van szerencsénk, mint az „Adriance, Platt & Co." new-yorki gépgyáros magyarországi képviselői, nevezett gyár kitűnő anyagból készült

Fűkaszáló, Marokrakó-arató, és Kévekötő-arató gépeinek

A gép felszereléséhez és a kocsis betanításához szerelőnket odaküldjük és kívánatra képes árjegyzékkel és árajánlattal szívesen szolgálunk.

mielőbbi beszerzését ajánlani.

mEEfflEEB

I * "

Több

évi

sz,úmos

kitűnő

magyar

Mai számunk 13 oldal.

bizonyítvány.

13WI

IbIBÍBIBIÍBBBEI

934

KÖZTELEK, 1897. JUNIÜS HÓ 30.

folytán fejlődése siettetvén, túlságos á l l a m h a t a l o m n a k a kötelessége volna, bujákká lettek, sok helyütt n a g y o n amely f e n n á l l á s a és megszilárdulása érkórán megdűltek, még i n k á b b a z o n b a n d e k é b e n i m m á r a polgároknak és első n a g y o n r o h a m o s a n m e g r o z s d á s o d t a k és s o r b a n a gazdaosztálynak legnagyobb a beállott melegebb i d ő j á r á s b a n gyorsan anyagi áldozatait követeli meg és fotönkrementek, k ü l ö n ö s e n az Alföldön ugy, g a d j a el. A magyar gazdaosztály által hozott hogy ott az ősziekből m i n d e n ü t t a hetm i n d e n foglalkozási ágnak v e n e s évek elején tapasztalt legsilányabb áldozatok t e r m é s várható. Az ország egyéb részei- boldogulását előmozdítják ebben az orb e n , k ü l ö n ö s e n a homokvidékeken és az s z á g b a n : emelik a kereskedelmi forgalészaki m e g y é k b e n a z o n b a n az ősziek mat, segítik az ipar kifejlődését, de a fejlődésére a Sok esőzés előnyös volt, gazdaosztályon n e m segítenek, sőt terugy, hogy ott aránylag kielégítő közép- heikkel egyenest a gazdák r o m l á s á t idét e r m é s várható. Sajnos, hogy ezek a zik elő. És n e m tapasztalhatók jelensévidékek a búzatermelés tekintetében gek, amelyek arra m u t a t n á n a k , hogy ez állapotok gyökeres megjavítására az illecsak m á s o d r e n d ű jelentőségűek. A tavaszi gabonaféléknek is nagy tékes tényezőkben komoly törekvés volna. A k a r a v á n halad a m a g a u t j á n és a h á t r á n y á r a volt a sok tavaszi esőzés, n a p r ó l - napról hangoztatott első s o r b a n azért, mert az ország legtöbb gazdáknak vidékén a tavasziakat csak sokkal ké- panaszai, a gazdatársadalom szervezeteisőbbi időben lehetett elvetni a szokott- n e k segítséget sürgető szózata és j a v a s nál, amit azok fejlődésük h á t r a m a r a d á - latai süket fülekre találnak, vagy c s a k sával sinylettek meg, s a m e n n y i b e n a arra jók, hogy mint jelszók olyan érdényári nagy melegek olyan állapotban érik kek előtérbe n y o m u l á s á r a és érvényesíszolgáljanak, amelyek sokszor a tavasziakat, amidőn azt legkevésbé birják tésére k i : e miatt a tavasziaktól is csak homlokegyenest ellentétben állanak a gazdai érdekekkel. É p p e n ezért, valóban középen aluli termés várható. A gabonafélék megkezdődött a r a t á s a n e m t u d j u k , hogy j ó z a n észszel kívántehát a gazdákra a legszomorúbb e r e d - ható-e még, hogy a gazdának jó aratása m é n y t igéri. Ezzel s z e m b e n k o r á n t s e m legyen, m e r t hiszen a n n a k h a s z n á t úgytapasztaljuk az árak emelkedését oly sem a gazda élvezi a legtöbb esetben, arányúnak, mint azt a terméskilátások- h a n e m mint a m o d e r n rabszolga csak a n a k megfelelőleg méltán várni lehetne. h a t a l m a s a b b , a boldogabb érdekeltség De h a ez most n i n c s is meg, m é g ke- s á f á r j a k é n t dolgozik, hogy verejtékével vésbé várható a r a t á s u t á n r a , a m i d ő n a termékenyítse azt a földet, mely m a m á r gazdának t u l a j d o n k é p p e n j a v á r a szolgál- csak névleg az övé, de tényleg azoké, h a t n a az árak emelkedése, m e r t a r a t á s akik üzérkedésükkel a gazda sorsát és utánig a börze ismét el lesz árasztva a helyzetét teljes m é r t é k b e n uralják. papiros búzával a n n y i r a , m i n t h a MagyarA m i d ő n t e h á t az aratás szomorú országon a legkiválóbb termés lett volna. kilátásai fölött elmélkedünk, teljesen Ezt is a z o n b a n n e m az a r a t j a le, a ki egyenrangú vagy a m a n n á l még nagyobb azt vetette. érdeknek kell elfogadnunk azt, hogy a E szomorú terméskilátásokhoz j á r u l magyar mezőgazdaság érdekei a törvénym é g az a k ö r ü l m é n y , hogy a gazdák h o z á s n a k és a k o r m á n y n a k megfelelő legtöbbje az Alföldön még a b b a n s e m intézkedéseivel és m a g á n a k a gazdatárbiztos, hogy még a silány termést, amely s a d a l o m n a k törekvéseivel m i n d e n vonalegalább vetőmagját és a termésre fordí- lon érvényesíttessenek. Meg kell s z ű n n i e tott m u n k á j á n a k n é m i megtérítését ké- a n n a k az állapotnak, hogy a magyar pezhetné, egyáltalán le tüdja-e aratni. gazda csak dolgozzék, de m u n k á j a eredAz arató m u n k á s o k a legtulcsigázottabb m é n y é t m á s élvezze. Meg kell s z ű n n i e követeléseket t á m a s z t j á k , sőt helyenkint a n n a k az állapotnak, hogy a gazda érm i n d e n ok nélkül egyáltalában n e m is dekei m i n d e n ü t t az utolsók m a r a d j a n a k . a k a r j á k az aratási m u n k á l a t o k a t végezni, Meg kell s z ű n n i e a n n a k , högy a gazdai Ez m á r n e m is sztrájk, m e r t h a m i n d e n érdekeket vele ellentétes áramlatok a érvényesítésére hamis követelésük teljesíttetnék, ez m á r a k o m - m a g u k czéljai m u n i z m u s s a l volna határos, m e r t a m u n - lobogónak h a s z n á l j á k fel. És el kell kök á s azt kívánja, hogy a birtokos osztály vetkeznie a n n a k az időnek, a melyben a m u n k a teljesítése nélkül is tartsa el a gazdaosztály e b b e n az osztályban az állam m u n k á s t és bíznak a b b a n , hogy e tö- érdekeinek megfelelő méltatásban és elbárekvésük teljesedni fog s addig, míg ez n á s b a n részesüljön, m i d ő n azt a vetést, a bekövetkezik, a nemzetközi szocziál- melynek a m a g j á t a gazda vetette el, ne csak learassa, hanem demokrata pártkassza őket segélyezni a gazda fogja. Mindezeket n e m azért m o n d j u k el, élvezze is. Ha a gazdák erre mam i n t h a m i n d e n gazdatársaink ez állapo- guk is komolyan és kitartóan törektokat épp oly jól n e m ismernék, m i n t szenek, h a e n n e k érvényesítésére a tem i n m a g u n k , de elmondottuk, hogy jel- h e t s é g ü k b e n álló m i n d e n törvényes eszl e m e z z ü k azt- a helyzetet, a m i d ő n a közt következetesen felhasználnak, az magyar gazdaosztály a legsúlyosabb e r e d m é n y n e m fog elmaradni és a gazdaelemi csapásoktól sújtva, még olyan tár- osztály élvezni fogja az öt megillető sadalmi csapásokkal is kénytelen m a g á r a jogos előnyöket, amelyeket a h o s s z ú elhagyatva megküzdeni, amelyeknek el- n y o m á s alatt nagy részben m á r el is Sz. Z. hárítása első s o r b a n mégis a n n a k az felejtett.

52. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

A házi söpredék mint trágya. Ö Gazdáink igen jól ismerik az "állati trágya értékét, mint talajjavitószert, de tudják egyszersmind azt is, hogy a belterjes gazdálkodáshoz .szükséges mennyiségű állati trágya — sajnos —.. nem mindig áll rendelkezésünkre. Minthogy pedig a viszonyok intenzív gazdálkodásra kényszerítenek, a természetes trágya hiányzó részének pótlásáról, kell gondoskodnunk. A különböző foszforsav, nitrogén . és kálitartalmu anyagokból gyártanak most már ilyen póttrágyákat és azokat oly áron hozzák forgalomba, hogy legkiterjedtebb alkalmazásuk is lehetővé vált. Ha azonban körültekintünk, akkor azt látjuk, hogy a mezőgazdaság nagymennyiségű növényi és állati eredetű • anyagokat (hulladékanyagokat) még akkor sem használ fel, ha ezek olcsóbban szerezhetők is be annál a mütrágyamennyiségnél, mely növénytápanyagtárlalmára nézve vele egyenértékű. Azon hulladókanyagok közül, .melyek értékük daczára mint trágyaszer ma még alig találnak alkalmazásra, első sorban a házi söpredék említendő. Igaz ugyan, hogy ez nyérs állapotban oly anyagokat tartalmaz, melyek talajjavításra alkalmatlanok, sőt ha a talajba kerülnek, még ennek megmunkáltatását is lehetetlencé teszik, de azoktól megszabadítva, kellőleg felaprítva és azonkívül pöczetrágy'ával komposzttá dolgozva fel, oly anyagot szolgáltat, mely, tekintve növénytápanyagtartalmát és hatását, az érett istállótrágyát jóval felülmúlja. És most térjünk át annak megvilágítására, hogy a házisöpredék a fontos növénytápanyagok'ból stb.-ből mennyit tartalmaz s hogy ezek mily természetűek. A házisöpredékben a nitrogén eredetileg kizárólag csak szerves vegyületek alakjában van jelen. A' söpredék érése közben, de még inkább komposztálása alkalmával —raktározásának tartamához mérten — a szerves anyagok bomlást szenvednek, mikor is a nitrogénből ammóniák és salétromsav képződik. A komposztált házi söpredék trágyaértéke első. sorban függ annak ammonniák és salétromsavtartalmától : ezen tartalom az összes nitrogénnek egész 20%-áig emelkeehetik. A söpredéktrágya az érett istállótrágyához hasonlóan átlag W/o nitrogént tartalmaz; minden vággonrakomány söpredéktrágyával tehát 50 kg. nitrogént viszünk a talajra, annyit tehát, amennnyit p. o. 400 kg. vérliszt tartalmaz, illetőleg 220 kg, chilisalétrom trágyaértékének felel meg. A foszforsav a söpredékben leginkább mészhez van kötve, de előfordul természetesen szerves vegyületek alakjában is, t. i. a söpredék növényi és állati eredetű anyagaiban. A foszforsav annál könnyebben fog oldódni, mennél tökéletesebb eme szerves eredetű- maradványok bomlása. Noha a söpredéktrágya foszforsavának hatása nem olyan, minő a vízben oldható foszforsavé, mégis, tekintve azon nagy mennyiséget, melyről söpredéktrágyá'val való trágyázásnál szó van, a hatás legalább közepes szuperfoszfáttrágyázással egyenlő. Komposztált söpredéktrágya átlag 0'63% foszforsavat tartalmaz (istállótrágya csak. 0'26%-ot). E szerint tehát 100 mmázsa söpredéktrágyával annyi' foszforsavat kebelezünk a talajba, amennyit p. o. 350 kg. Thommassalak tartalmaz. A kálinak egy része a söpredékben, mint gyorsan ható, oldható szénsavas káli van jelen, egy másik része pedig szerves vegyületek alakjában. A söpredéktrágya megfelelő alkalmazásánál tehát vagy nélkülözhetjük teljesen a kálisókat mint póttrágyát, vagy pedig, ha igen

62

SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

intenzív gazdálkodásról van szó, nagyon megszoríthatjuk adagolását. A söpredéktrágya mint istállótrágya átlag 0'62°/o kálit t a r t a l m a z ; ha tehát 100 mmázsát alkalmazunk belőle, akkor azzal annyi kálit viszünk ki . a talajra, amennyit 5 0 0 kg. lcainit tartalmaz. Kis mennyiségű foszforsavas mész mellett, e söpredék leginkább kovasavas és marömeszet tartalmaz. Ess utóbbi a komposztálás alkalmával szénsavas mészszé válik. Azonkívül még a söpredék növényi eredetű részeiben is van mész, természetesen szerves vegyületek alakjában. • *. A söpredéktrágya aránylag nagy mésztartalmának köszönhető, hogy a vele való trágyázásnál a talajnak külön meszezése teljesen felesleges és éppen a mésznek tudhatók be a sokszor elért bámulatos eredmények. A söpredéktrágya mésztartalma t. i. 7°/o-ra rug ; ezen trágya minden vaggonrakományával tehát annyi meszet viszünk a talajra, amennyit 1250 . kg. szénsavas mész (mészkő) tartalmaz. A magnézia a söpredéktrágyában — minthogy a mész hatását elősegíti — nem jelentőségnél küli, mindamellett n e m oly fontos, mint a mész. A söpredéktrágya l'4°/o magnéziát t a r t a l m a z ; 100 m m á z s a söpredéktrágyában tehát annyi magnézia van, amennyi 300 kg. szénsavas magnéziának felel meg. A söpredéktrágyánál különben nemcsak annak növénytápanyagtartalma j ö n tekintetbe, hanem a talaj fizikai állapotát javitó alkatrészek t. i. szerves anyagok is. A szerves anyagokat jobban kellene megbecsülnünk, mint azt tenni szokás, mert ezek humuszszá válnak a t a l a j b a n és bomlás közben szénsavat szolgáltatnak, amely a talajnedvességgel egyetemben a söpredék nehézebben bomló alkatrészeit feltárja, ug;y, hogy ezek közvetlenül felvehető tápgokká válnak. Minthogy a szerves anyagok ezenkívül kiváló mértékben képesek a talaj viztartóképességét is fokozni, ők azok, amelyek közvetítve szénsav és viz segítségével előmozdítják a söpredékben foglalt növénytápanyagok bomlását és igy hatását is. Az imént felsorolt adatok alapján m á r most tájékozva leszünk az iránt, hogy pénzben a söpredéktrágya mennyire becsülhető. Álljon itt végül néhány szó a házi söpredékkel végzett trágyázások eredményéről: Vogel-nék évek óta van alkalma egy, Berlin közelében fekvő, eddig mivelés alatt nem állott és mi hasznot sem hozó, legrosszabb homoktalajon alkalmazott friss söpredék hatását megfigyelni (1, D. landw. Presse 1894. és Vogel „Müllbeseitigung"). Természetesen friss söpredékkel való trágyázástól csak akkor várható eredmény, ha a söpredék a földdel kevertetett és bomlás által érett állapotba jutott. Szükséges . volt teh á t a- belső két évben ismételten 32—40 cm.-riyi mélyre szántani. A fentjelzett talaj ily kezelés mellett annyira javult, hogy legalább is V-ik osztályú talajnak volt becsülhető. Szerző szerint eme talajon hektáronként egész 20 m m á z s a rozsot vagy 16—20 m m á z s a zabot illetőleg 900 métermázsa takarmányrépát termeltek. Érett söpredéktrágyából czélszerü őszszel 200 m m á z s á t teregetni szét kis holdanként, a tél folyamán ehhez még istállótrágya adandó 7 — 8 szekérrel. így kezelt VII. osztályú talajon, elegendő légköri csapadékot feltételezve, 1 hektár termése elérheti a 25 mmázsát rozsnál és 20 m m á z s á t zabnál. A rétek a söpredéktrágyát igen meghálálják, különösen ha posványos vagy tőzeges természetűek. Söpredékkel helyesen eszközölt trágyázás által tőzeges réteken rendkívüli eredményt érhetni el és Vogel szerint az ilyen rétek trágyázására a söpredéktrágyánál jobb szer n e m létezik. A söpredéktrágyán kivül még kevés káinit elhintése is igen ajánlatos. Az ily módon talajjavításra fordított költségek, a ter-

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . JtJNIUS HO

30

mésemelkedés által már az első két évben megtérülnek; az olcsó kamittrágyázás időnkinti ismétlése mellett pedig a söpredékben adott káli-, mész- és foszforsavmennyiség nagyj á b a n biztosítja a fűnek b u j a növését hosszabb időre is. 1888 — 1890. között eszközöltettek ilyformán réttrágyázásokat "Berlin közelében. Á trágyázott táblák hozoma évről-évre emelkedik. Ajánlatos a jó mivelési állapotban levő réteknek is söpredéktrágyát adni. Magától értődik azonban, hogy itt tetemesen kisebb menynyiségü trágyával érjük be, különösen akkor, ha póttrágyául még kevés kainitot és Thomassalakot adunk. Ha érett söpredéktrágyát akarunk vinni a szántóföldre (különösen kapásnövények alá ajánlatos), akkor holdankint mintegy 100 métermázsát és melléje 50 kg. chilisalétromot számítunk. Paturel tapasztalatait a Bretagneban (Dép. •Finisterre), Quimperlé városának söpredékével szerezte (1. Amál. agronom. ' 1896). Azon körülménynél fogva, hogy a söpredékből ott, az értékét leszorító anyagodat ki n e m szedik, a gazdák vonakodnak a szántóföldeket vele javítani, de igenis felhasználják már hosszú idő óta a legjobb eredménynyel réttrágyázásra. A ' söpredékkel trágyázott rétek szembetűnően különböznek a környékbeli nem igy kezelt tábláktól. Mig azelőtt ezekhez hasonlítottak, addig m o s t , ' 15 éven át folytatott trágyázás után azokon 5000 kg. anyaszénát kaszálnak, amelynek mintegy fele pillangós növényekből áll. Természetes, hogy .söpredéktrágyát oly nagy mennyiségekben,. mint az holdankint alkalmazható, csak a nagyvárosok szemétjéből lehet előállítani és csak az itt készült trágya adható aránylag olcsóbb áron, mivel a szemetet megrostálván, annak egyéb értékesíthető részeit kiszedik és értékesitik és a tiszta söpredék trágyázási czélokra felhasználható. Ilyen söpredéktrágyat a főváros személjéből u j a b b a n ifj. Cséry Lajos szemétfuvarozásí vállalata készít Pa-Szt-Lőrinczen. Dr. KönyöJci Alajos.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

Háromszoros yérkeverés sertéstenyésztésben. A G. L. gazdatársunk a következő kérdést intézte h o z z á n k : „Ajánlható-e kondorszőrü hazai sertésnek, vagy amilyen az enyém, annak polland-chinávali keresztezésével berkshire angol sertéssel való keresztezése? Ha igen, melyik fajtából választassák a k a n ? " Arra, hogy nemesítést, u j f a j t a létesítését, vagy haszonegyed előállítását czélzó keresztezésben 2 — 3 vérminőséget (fajtát) összekevertek, minden állattenyésztésben elég példa van, s mert e példák jelentékeny része jó eredményről tesz tanúságot, a tenyésztésnek ez a form á j a általában ajánlható, bár — h a csak n e m haszonegyedek előállításáról van szó — a tisztavérben való tenyésztést jóval indokoltabbnak kell tartanunk, különösen manapság, mikor különféle hasznosításnak oly kitűnően megfelelő tiszta fajták felett rendelkezünk. Ha ismerném kérdésttevőnek gazdálkodási és értékesítési viszonyait és k ö r ü l m é n y e i t ; ha tudnám, hogy ezek között zsir-, avagy hússertésnek n y á j b a n avagy kicsiben való tenyésztése indokoltabb, könnyű volna egyenes feleletet adnom. Extenzívebb viszonyok között n y á j b a n való tenyésztésre a kondorszőrü mangaliczát, intenzivebb viszonyok között a pollandchinát vagy berkshireit, avagy ezek keresztezését a j á n l a n á m — igy azonban csak azt jelezhetni — hogy n e m lehet kereken kimondani, hogy

935 mangaliczának berkshireivel, vagy pollandchinával, avagy pollandchina-magyar keresztezési produktumoknak berkshireivel való keverése nem ajánlatos, mert kivált a fogyasztásra szánt haszonegyedek előállításában példa van arra, hogy minden keresztezési f o r m a jól bevált, de van példa arra is, hogy kevésbé vált be. Bevált' mindenütt ott, ahol első rendű tenyészanyag vétetett igénybe, s a n n a k életfeltételei kellőképpen megadattak s kevésbé, vagy éppen n e m vált be az ellenkező esetben. A tenyészanyag vérminőségének derüreborura való forgatása azonban áldatlan dolognak bizonyult, és előttem ugy rémlik, hogy kérdésttevő ezen áldatlan útra való térésre érez hajlandóságot s ezt a m a g a m részéről ajánlatosnak n e m tartom. H a azonban következetesen kiván törekedni kevert vérű disznó előállítására és f e n t a r t á s á r a , ugy a feltelt kér'dés a d a t á r a támaszkodva ajánlom, hogy polland-china-magyar vérű sertéseit — lia csak azok tenyésztése teljes fiaszkóval n e m végződött — ne forgassa fel, h a n e m igyekezzék igazán jó pollandchina kanok beszerzésével; hatni azok további tökéletesbitésére. Ha azonb a n éppen amiatt tette a kérdést, mert a magyar-polland-china vérrel treffert n e m csinált, ugy ne experimentáljon megint magyar-berkshirei vérrel, h a n e m meglevő koczaállományát tisztavérü, jó mangaliczával cserélje ki s űzzön tiszta mangalicza vérben való tenyésztést. Annak egyébiránt mi sem. állja útját, hogy pollandchina-magyar vérű koczáit esetleg berkshirei kanokkal hágassa fel, mert ez által a szaporulatot — megfelelő kanok esetén és életfeltételek között — csak nyerhet jóságban, hiszen a berkshirei vére különben is ott kering a polland-china ereiben, egy cseppel több abból csak azt eredményezheti, hogy a malaczok a berkshirei típusából többet fognak birtokolni; de hogy mi indokoltabb kérdésttevő viszonyai között, vájjon több a mangalicza, avagy több az idegen f a j t a tulajdonságaiból, azt legjobban ő ítélheti meg. Az itt mondottakat figyelembe véve, esetleg még arra is elhatározhatja magát, hogy keverék vérű koczáit mangalicza kanokkal hág a t j a fel, hogy igy sertésállományát extenzívebb gazdasági viszonyaihoz közelebb vigye. Hát im.e akárhogy forgatom is, egyenes feleletet csakugyan n e m adhatok, s ilyet talán n e m is kivánt a kérdésttevő, h a n e m csak némi tájékoztatót a d o l o g b a n ; mert h a egészen egyenes és találó. feleletet kivánt volna, összes körülményeit részletesen leirja vala s akkor én feleletemben talán n e m ragaszkodnám leginkább ahhoz, hogy — h a már a polland-china-magyar vérrel nincs megelégedve — legjobb lesz a tiszta mangáliczához visszatérnie, amely a legkülönfélébb viszonyok között s általában mégis legjobban megállta és, állja m a is helyét. Hogy melyik fajtából vétessék az apaállat, arra egy rövid felelet keretében, röviden csak azt lehet mondani, hogy ebben a czél dönt. Arról pedig, hogy körülbelül mi a czélja kérdésttevőnek, csak sejtelmünk l e h e t ; feltehetjük nevezetesen, hogy ha m á r hússertéseknek a hazai zsirsértésbe való keverésével foglalkozott, hát czélja valószínűleg a mangaliczánál gyorsabban fejlődő, több és jobb hust termelő, de még mindég hizodalmas, szaporább, bár kényesebb és nagyobb igényű disznónak a produkálása. Ha igy állna a dolog, hiába ajánltam vala a mangaliczához való visszatérést, s akkor polland-china s illetőleg berkshirei kanok igénybe vételét — de ekkor se magyar-pollandchina, tehát keresztési produktumu k a n alkalmazását — a j á n l h a t o m ; ellenkező esetben, h a t. i. rezisztensebb természetű, n y á j b a n jobban nevelhető, de különben zsirra és húsra jól értékesítő, kevesebb igényű, kisebb szaporaságu sertésnek előállítása czéloztatik, ugy a jó m a n galicza kanoknak igénybevételét tanácsolom, ha m á r okvetlenül fel leéli forgatni azt a magyar-pollandehina vért, mely az u. n. félvé-

KÖZTELEK,

936 rüségében, természetesen csak pollandehina fajta kantikkal tartható fenn igazán, vagy pedig ugy, hogy a két f a j t a kan felváltva használtatik a tenyésztésre érett ivadék-nyájban, akként, hogy a pollandehina apától származó nőstények mangalicza kannal, a mangalicza apától származók pedig pollandehina kannal hágattatnak fel, mert egy-két generáczió után nincs" remény arra, hogy a keverék magyar-pollandchina kanok az ugyanolyan vérű koczaállományban számos visszaütésre alkalmat n e m szolgáltatnak s az egyöntetűvé válást meg n e m nehezítik. Átörökítés tekintetében általában több várható a nemesebb, jelen esetben az angol és amerikai tenyészanyagtól, de azért a fordított keresztezés — t. i. nemesebb anya, közönségesebb apa — igénybevétele szintén indokolt, csak az a kár, hogy ily tenyészésztési formának a kecsegtető eredményeiről édeskeveset tudunk s emiatt — különösen sertéstenyésztésben — ajánlatba hozni elég bátorságot n e m érezhetünk.

LÓTENYÉSZTÉS. Tej Mán j nóriai kanczáknál. (Félélet a 308. sz.

kérdésre.)

A nóriai lovat tenyésztő salzburgi, karinthiai és stiriai gazdák éppen ugy, mint a muraközi lovat tenyésztők hazánkban, kivált két kalamitással küzdenek, t. i. a meddőséggel ós a tejhiánynyal. Kérdósttevő — ki ugy látszik szintén muraközi vagy pinkafői kanezáknak van birtokában, ezen kalamitások egyikével — a tejhiánynyal jutott kellemetlen ösmeretségbe, egy oly bajjal, amelynek oka sajnos, teljesen felderítve nincs, de a melyet én a Muraközben szerzett tapasztalásom alapján gyanítok. A muraközi lóról szóló monográfiám 10 ik lapján azon gyanúmnak adok kifejezést, hogy a muraközi lovat az évenkénti jó magzat kifejlesztésében, szervezetének petyhüdtsége gátolja. Ha akkor több tér állt volna rendelkezésemre, részletekbe bocsátkozva elmondottam volna, hogy ez az elpetyhülés nyilvánul a szervezet nagyfokú szöveti ellazulásában és elzsirosodásában s ez az oka, hogy egyfelől a fogamzás nehezen megy, másfelől, hogy a magzat n e m fejlődik teljes tökéletességre ós végül, hogy a hízott ós továbbhizó szervezet a tejszolgáltatást is. m e g t a g a d j a . Egyszerre 4 kanczáról levén szó, kizártnak tekinthető, hogy a csecshiba veleszületett defektus, de bizonyos mégis az, hogy semmiféle elzsirosodott nóriai ló se bőtejelő, mert csecse rendszerint korlátolt fejlettségű; de hogy tejet egyátalán n e m ad, az mégis nagy ritkaság s jelen esetben okát abban vélem rejléni, hogy az állatok tejmirigye zsírosan oly annyira el van fajulva (éppen a szervezetnek elzsirosodásra való nagy h a j l a m a ós a kérdésttevő által hangsúlyozott dus, hizlalótakarmányozás folytán) hogy anna.k tejelválasztó mirigyes képletei feladatukat teljesíteni képtelenek. Ha így áll a dolog — s aligha igy nem áll, mert kérdésttevő leiváló jó kondiczióban levőknek m o n d j a állatait, melyeket hogy tejre hozzon, legjobb szénával, zabbal, darával, répával még erősebben is eteiett, mint más igás lovat — ugy a bajon alig fog segíthetni, mert állatait egy soványító kúrának alá vetni ugyan lehetne, de az elzsirosodott tőgy javítására csekély, vagy semmi kilátással. Nem lehetetlen az sem, hogy a csecsnek egyéb kóros bántalma forog fenn, de erre nem gyanakodhatunk azért, mert hiszen olyannak jelzi kórdósttevő állatjai csecsét, amilyen a meddőké szokott lenni s különben is magya-

1897. JUNIÜS

HÓ

30.

r á z h a t a t l a n volna, hogy éppen e négy noriai kancza s a többi nem szenved ebben a bajban. Bár —• az elől jelzett esetet, mint legvalószínűbbet véve fel —• nem sok e r e d m é n y r e lehet kilátás, vajmi csekélységbe kerül a következő eljárás végrehajtása s azért figyelmébe ajánlom azt a kórdésttevőnek, előre bocsátván, hogy a muraközi vagy pinkafői lónak nem szokásos etetése az, amelyet kérdésttevő követ, jóvál szűkebb koszthoz van az otthonában szokva s azért gondolkozás nélkül hagyjon fel az eddigi takarmányozással, mely hizómarhának is számot tesz s t é r j e n át a következő etetésre. Adjon egy adagra 3-szor n a p j á b a n egynekegynek 2/3-ad részben szalmával összerázott szénát 3 - 4 kilót* Va kiló zabot, V2 kiló korpával és szecskával összekeverve, kissé nedvesen s 2 kiló répát aprítva; vagyis tehát egész n a p r a 9—12 kiló rázott szálast, 4 7 s kilószecskás, korpás z a b o t és 6 kiló répát, az abrakban sót és sok ivóvizet. Dolgoztassa őket kellőleg, vagy mozgattassa minden n a p eleget s langyos vizzel mosogatlassa n a p o n t a kétszer és gyengéden dörgöltesse csecseiket, hében-korban — mint fejésnél szokás — meg is huzogattatván csecsbimbójukal. Adjon be végre nekik a következő — állatorvos által rendelendő — s z e r ből az alább mondott mennyiségben, időben és ideig. Végy konyhasóból 400 grammot, fenyőbogyó, kömény és ánizsmagporból 150—150 g r a m m o t , fekete antimoniumból 100 grammot, kénvirágból 50 grmmo't, keverd jól össze s a d j belőle a leellés előtli 5-ifc naptól kezdve 10 napon át a ló a b r a k j á b a elkeverve n a p o n t a egyszer egy evőkalánnyit. Már most, a mennyiben a sikerhez, m i n t jelzém nem sok reményt fűzök, a csikók felnevelése tekintetében volna még néhány megjegyzésem. Igen csodálom, hogy tehéntejen csikót felnevelnie sohasem sikerült, mert, ez a nóriai ló tenyésztőinek külföldön és itthon m a j d n e m kivétel nélkül sokkal inkább szokott sikerülni, mint a szilárd szervezetű ló tenyésztőinek. Többet m o n d o k : teljesen kedvezőtlen fővárosi viszonyok között m a g a m is felneveltem egy muraközi csődör csikót, mely jelenleg 2 éves. Eljárásom, melyet követésre ajánlok, a következő volt. Az anya első föcs tejénak béltisztitó hatását pótlandó, az első 3 n a p b a n egy-egy liter langyos és felerészben forralt vizzel bigitott tehéntejben be kell önteni a csikónak 1 evő kanálnyi riczinus olajat, egyébként pedig már az első n a p o n meg kell szoktatni az előbb jelzett módon higitótt tehéntejnek az ivására a következőképpen. Tiszta sajtárba teszszük reggel, délben és este az adagonként IV2 liternyi vizes tejet, s belesülyesztjük kezünket ugy, hogy mutató és közbülső ujjunk kissé kiálljon belőle. Ujjainkat aztán a csikó szájába teszszük, hogy szopja azokat, ezenközben lejjebb-lejjebb sülyesztvén kezünket, hogy a csikó ajkai a tej színével érintkezzenek. Az én csikóm az első két n a p o n való ilyen gyakorlás után a tejet már m a g a itta ugy, a mint a vizet szokás inni. Két hónapos korába lépve 2—2, összesen tehát n a p o n t a 6 liter ilyen tejet ivott meg s apró szálú széna és szemes zab állott ad libitum előtte, melyből már 3 hetes korában enni k e z d e t i Ezenkívül egy darab kősó és viz volt folytonosan előtte. Három hónapos korában a tej fokozatosan elvonatott tőle s több-több széna ós zab adatott neki, négy hónapos korában zabadagja szecskával kevertetett és e keverékben foszforsavas mész, naponta 3 grm., nyújtatott neki. Fél éves korában naponta 3 kiló szénát, 2 kiló zabot 1 kiló szecskával kapott, azóta pedig máig még 1 kiló kukoriczát is, és folytonosan jó alomszalmát, melyből tetszés szerint ehetett. A csikó m a kitűnő kondiczióban van, s 370 kiló sulyu, d a c z á r a 2 éves korának. Nem

5 2 . SZÁM. 7 - I K

ÉVFOLYAM.

volt soha semmi baja, még a csikó-kehesség se támadta meg, s különben is teljesen hibátlan. Alig férhet ahhoz kétség, hogy ekként kérdésttevő felnevelheti a csikókat, ha ugyan ajánlott beavatkozás daczára az anyák t e j e meg n e m jön, vagy elégtelen lesz. Monostori

Károly,

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz.

A sertéseket pusztító* járványok okairól.*) Alig van hét, hogy egyik-niásik sertéstenyésztő tanácsot ne kérne gazdatársaitol, egyiknek tenyészetében ez, másiknak meg más b a j okozván kárt. Rövid idő alatt a, következő kérdések merültek f e l : á) az elvetólés olcái; b) a sertésvészen átesett fiatal sertések megsántulása; c) hét év óta mindig deficzittel j á r a sertéstenyésztés, mert a malaczok 3 — 4 napos koruktól kezdenek hullani s ez így tart egy jó ideig; d) a malaczok világra jővén, elkezdenek vérhasban pusztulni; e) tengeri hiányában 3 hónapos máláczczal etethető-e napraforgópogácsa és korpa, minden következmény félelme nélkül ? A „Köztetek" f. m á j u s hó 5-iki számában Kornstein úrtól pedig van egy czikk „koczák elvetélése, malaczok epilepsziája, és s á n t a s á g a " czimen. E néhány kérdés és Kornstein ur czikkelye olyan sok fontos dolgot ölelnek fel, mik koronként érzékeny károkat okoznak a tenyésztőnek, hogy ezekkel komolyan foglalkozni nagyon kívánatos, már csak azért is, mert ba ezen kérdések tisztáztatnak, ezekből is eleget tudunk arra nézve, hogy a többi még .megoldatlan fontos kérdések is igy tapasztalati uton megoldhatók legyenek. Távol állok azon szándéktól, hogy elméleti fejtegetésekbe bocsátkozzam s kerülöm is, ahol csak tehetem, mert gyakorlati tényekkel akarok bizonyítani, hogy mindenki felfogja és megértse a mit mondok s egyről-másról tájékozást szerezvén, okuljon, hogy a kárt kikerülhesse. Legelőször Kornstein ur egyes tapasztalatai- és nézeteivel kívánok foglalkozni, Az elvetélésre vonatkozólag Kornstein ur ugy véli, hogy „mert nagy szárazságban egyéb zöld hiján a fekete n a d á j dus levélzetét és gyökerét" ették meg a. sertések, ettől vetéltek el. Jöjjünk tisztába a tenyésztőkre nézve ez igen fontos, úgynevezett járványos elvetélés okaival. A gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy mikor sok egér van, meg h a a rozstarló kizöldült, elvetélnek a koczák. Kornstein ur megtoldja ezt még egy másik okkal, a fekete nadájjal is. Egy a felbugatott koczák mellett levő fiaztató kanász pedig kérdéseimre felelve, a többek közt azt mondta, hogy azért n e m legeltetjük a felbugatott koczákat lóher- vagy luezernáson, mert ha elfogyván a legelő, felhagyunk ezeknek legeltetésével, ugy bánkódik utána a kocza, hogy b á n a t á b a n elvetél. Azt tudjuk, hogy az egerekben vannak fertőző baktériumok, de azt még senki sem derítette ki vizsgálódás utján, hogy ettől elvetél-e a kocza, és azt sem tudjuk, hogy az a fiatal rozskelés vagy fekete, n a d á j közvetlenül *) Helyet óhajtván adni az olvasóközönség köréből' érkező felszólalásoknak, közöljük egész terjedelmében a jelen czikket is, ámbár a czikkiró ur nézeteivel, főképpen a tárgyalt betegségek keletkezését illetőleg nagyobbrészt nem értünk egyet. Rovatvezető.

52. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. mint ilyenek, miképpen fokozhatják a magzatelhajtást. Ezt csak ráfogtuk és beleéltük magunkat ebbe a hitbe, mert nem jöttünk rá, hogy a -főbünös a szárazság és zöldség hiánya. És mikor a kanász elmondja az ő tapasztalását, gondolkozóba. égik az ember, hogy az a kocza vájjon miért eshetik olyan nagy bánatba, hogy elfogyván lóher- és luczerna-legelője, elvetéli malac'zait, Ha azonban behatóan kezdjük tanulmányozni a sertés emésztő és egyéb a vérkészitésre és anyagcsere előidézőre hivatott szerveknek működési proczesszusát s megfigyeltük a sertések vágyakozását a zöld. eleség után és ismerjük a hatást,' mit a lóher- és iuczernalegeltetésre okoz a sertéseknél, akkor a járványos elvetélés okának kérdése el van •döntve, azzal a megczáfolhatlan igazsággal, hogy száraz időjárás esetén, ha a felbugatott koczákat arra kényszerítjük, hogy zöldség után -vágyva, akár mérges, akár természetének meg nem felelő, vagy az emésztő és vérkészitő szervek működésére károsan ható növényekkel táplálkozzanak, bekövetkezik az elvetélés. Bizonyos területekre kiterjedőleg azért lép fel járványszerüleg, mert a szárazság is nagyobb területekre terjedvén "'ki, egyenlő körülményék egyenlő eredményeket szülnek. Sokszori tapasztalás ós megfigyelés után ugyanezt mondhatom az orbáncz és torokgyik kifejlődésére vonatkozólag is, hogy t. i. vannak olyan vegyi összetételű és fizikai tulajdonságú talajok, a melyeken termett növényzet — mit a sertés megeszik —fejlődésének egy bizonyos •stádiumában és bizonyos körülmények közt csalhatatlanul előidézi az orbáczot és torokgyikot. Van olyan növény is, mely az emésztőszervekre, vérre s egyátalán az egészségre, kártékonyságával oly gyorsan hat, hogy ha a tenyésztő a bajt észre nem véve, azonnal legelőt nem változtat, rövid idő alatt az egész malaczállománya reá megy s későbben az idősebb sertések közt is kiüt a baj, a nélkül, hogy tudnák, honnan, mitől ered és miféle nyavalya. És ez igy van a sertésvész és egyátalán minden fertőző vérbetegséggel is, hogy t. i. ezek csakis bizonyos körülmények közt, t. i. az egészségre és emésztőszervek szabályos működésére károsan ható takarmány, ivóviz, hőmérsék és levegő stb. által idéztetnek elő. Ezen betegségek fellépésénél a baktériumok ártalmukra nézve tehát nem mint közvetlen, hanem mint közvetett okok jönnek figyelembe, mert ha nincs meg az első, elmarad a második is. A tapasztalás legalább ezt igazolja. És igazolja, ezt különösen azon elvitázhatlan tény, hogy majdnem minden esetben orvosság gyanánt egyéb' hatásos szer, mint legelőváltoztatás nincs, a fellépett vérbetegségekkel szemben és a mint ez megtörtént, vége lesz az elhullásnak is. De ez az igazság meg van okolva az elmélettel is* midőn a búvárkodó bakteriologusok kimututják, hogy: „a baktériumok képesek bizonyos körülményekhez alkalmazkodni s egy •és" ugyanazon baktérium különféle betegséget is előidézni." Bejuthat az a baktérium a szervezetbe a nélkül, hogy ott valami rendellenességet okozna, ha az emésztőszervek jó egészségben vánnak. Hogyha azonban nemcsak ez, hanem az egész testszervezet elernyedt, akkor égészen készen -van a nyavalya. Hogy ez, mintegy természeti törvény mennyire m^gdönthetlen igazság, az a körülmény is igazolja, hogy a baktérium bipolare multocidam hasadó gombafaj idézvén elő a sertéskolera, a sertésvész, bivalyvész, tyukkolera és úgynevezett Bollinger-féle járványt is, ha ez a baktérium bejut a sertésbe, de fejlődésére és méregelválasztó képességére kedvezőtlenek a körülmények, a sertésnek nem árthatott semmit. De már az alkalikus hatású ürülékbe jutott baczillusok kijutván a legelőre, ött elszaporodva megfertőztetik a legelőt s ha •ott szarvas, dámvad, bivaly legel, vagy az etető helyen az ürüléket szétkapargatja a tyúk és .kieszi a még benne levő emésztetlen takar-

KÖZTELEK, 1897. JUNIÜS HÓ. 30. mányt, ezen állatok szervezetében, ha a baczillusok fejlődésére és méregelválasztó képességére kedvezők a viszonyok, az igy fertőzött állatok közt lesz tvuk-kolera, bivalyvész és Bollinger-féle járvány és megfordítva. Ha pedig valamennyi állatnak szervezete és gyomra egészséges, akkor egyiknek sem . lesz semmi baja. Arról mindenki meggyőződhetik, hogy a baktériumok bizonyos feltételek mellett megteremhetnek, szaporodhatnak, .fertőzhetnek és pusztíthatnak, vagy pedig egész hatástalanokká válhatnak. Szóval a baktériumok káros hatása mindig a körülményekhez van kötve s a gyakorlati gazdának azokat az okokat kell kutatni, melyek eszközképpen szerepelnek az ilyen körülmények előidézésére; mert ha ezekre rájött akkor éppen ugy mint a járványos elvetélésnek, könnyű útját állani az orbáncz, torokgyik, s a többi más veszedelmes vér- és egyéb betegségeknek is. Kornstein ur ezeket mondja még: „az epilepszia és sárgaság, úgyszintén egyéb vérbaj nálam (különösen mióta a védőojtást rendszeresen behoztam) nem fordul elő, bár környékemben gyakran hallom a panaszokat. Mindenek közt legjobb práeservativ azonban „sertésfajunk", mely évek hosszü során fajválasztás és keresztezés által oda lett fejlesztve, hogy ma oly fajunk van, mélynek már hatodik elődje be lévén ojtva orbáncz ellen, „immúnis" finom szőrű, erős csontú és helyes kezelés mellett vérbajnak nincs alávetve, amint arról legeklatánsabban megbizonyosodtam az idén, midőn környékünkön az epilepszia járványszerüen lépett fel és az egy éves süldők és malaczok is úgynevezett köszvényes lábfájásban szenvedtek, mig nálam hire sem volt a bajnak." Amit Kornstein ur epilepsziának nevez, azt a bélféreg, napfény ős hideg okozza. Kérem csak jól utána nézni, és megfigyelni azoknak a malaczoknak viselkedését, a helyiségét, hol kutriczájuk van s /nidőn tisztában lesz azzal, hogy a kutriczának melyik részén, mikor és mily körülmények közt lép fel az epilepsziának nevezett baj és ezen malaczok hogy iszszák a trágyalevet és rágják a falat stb., akkor meg fog győződni róla, hogy ezeknek a körülményeknek semmi közük nincs a vérbajhoz. És nincsen semmi köze annak a sántaságnak sem, mit „köszvényes lábfájásnak" nevez, miután ez a nevelés és szilárdítás hiányáságában keresendő ideggyengeség és nem más, midőn t. i. az idő viszontagságaival szemben nincs ellenálló képessége a sertés-, illetve malacz- és süldőnek. Az a sántaság ős lábzsugorodás, melyet, vérbaj okoz, az tuberkulózis. De amint tévedésben van ezeknél a bajoknál, éppen ugy téved annál a felfogásnál is, mintha az orbáncz elleni Ojtás hatása kiterjedne a későbbi generáczióra is s ez a körülmény a faj értékét a fertőzés iránti ellenálló képességénél fogva emelné. Ez annyira nem áll, hogy a malaczkorában beojtott másodéves süldők orbánczban már ugy elhullanak,mintha sohasem lettek volna beojtva. Ha tehát Kornstein urnák malaczai s egyáltalán sertésállománya 8—10°/o-os elhullás után nem szenved semmiféle bajban, ezt a keresztezés és főképpen a kezelésnek tulajdonítsa s ne képzeljen sertéseinél olyan immunitást, mely az utódokra hatással van. A legtöbb baj kutforrását abban találom, hogy á tenyésztők legnagyobb része szerelmes az ő fajtájába és e miatt nagyon belemászik e rokontenyésztésbe. Ugy látszik, -Kornsein ur is kezd beleesni ebbe a hibába, jóllehet beismeri, sőt éppen azzal indokolja meg sertéseinek jóságát, hogy az szedett-vedett és összevissza keresztezett, de rendszerrel nevelt, tehát faj, jelleg nélküli állomány. Azt hiszem, nem követek el indiskrécziót, ha felemiitek néhány Kornstein ur által is ismert, három vármegyéből való kitűnő fajsertéssel biró uradalmat és tenyésztőket. Ilyenek: József főherczeg, hérczeg Szulkovszky, gróf

937 Almássy, gróf Wenkbeim, nagyváradi káptalan, Tisza, Lovassy, Szunyogh, Kenyeres,- okányi Schwarez, Győrffy stb. Ezeknek van fajsertésük s midőn Kornstein ur ezen, vagy más tenyészd tőktől összeszedett sertéseit fenti uradalmak vagy nagytenyésztők kanjaival összevissza keresztezte s ezek utódait okszerűen kezelte és nevelte, kapott egy jó állományt, amely éppen azért válik ki jóságával, mert a tulajdonképpeni fajtajelleg az utódokban elveszett a vérfrissítés előnyeinek érvényesülésével. Hiszen éppen azt kellene minden tenyésztőnek megérteni, hogy azok a kitűnő törzsfajták, milyenek hazai sertéseink között számosan vannak, egymással kereszteztessenek, olyformán, hogy a bugatási időre legalább is két évenként a tenyésztőknél a kanok kicseréltessenek. Sőt nem találok benne semmi különös akadályt, ha egyik tenyésztő a másiktól kicserélés utján szerzi be kanjait, akár minden évben más-más tenyésztőnél eszközölvén ezt. Ilyen eljárásnál csak arra nézve kell megállapodásra jutni, hogy az a malacz, mely tenyésztésre kiszemeltetik, milyen takarmányféleségekkel tartassák. Mert midőn arról van szó, hogy „vérbetpgségtől mentes", ezt másképpen nem szabad értelmezni, minthogy a tenyészanyagnak szánt egyedek kezdettől fogva a légtermészetszcrübb eledelekkel tartassanak és a szervezet'szilárdítására igen nagy gond fordittassék; mért ha nem, akkor akármilyen kitűnő „vészmentes" fajtával sem megyünk semmire. Éppen o^ért, midőn azt hallom, hogy három hónapos malaezokkal napraforgópogácsa korpa és polyvával keverten minden hátrány nélkül eteiheiő, nem mulaszthatom el erre azt a megjegyzést tenni, hogy feltéve, ha a malaczok az ilyen takarmány félék etetése mellett nem esnének is bajba, az ilyen uton nevelt tenyészsertések malac/.ait a földhöz lehet vagdosni, mert nem érdemes velők bajlódni, a fajta szervezete j c lig annyira tönkre lesz téve, hogy az - tenyésztésre többé nem alkalmas, miután a vérbetegségek iránti ellenálló képességét elvesztette. Az ilyen törzsektől kell tehát nagyon óvakodni, midőn a keresztezésre szánjuk el magunkat. A tenyészanyagoknak természetes eledele az árpa, zab, kukoricza, korpa és jó húsos • levelű legelő. Midőn tehát arról van szó, hogy fiadzás után 3—4 nappal elkezd hullani a malacz, a nélkül, hogy az újszülöttek vérhasáról, vagy egyéb járványos fertőző betegségről volna szó, ezt jegyezze meg magának a tenyésztő s hagyjon fel a burgonya, répa, és olajpogácsa félék etetésével, mert százat teszek egyre, hogy kérdésttevőnél is járja ezek, vagy ezek valamelyikének etetése és ez okozza a bajt. A kinőtt és vágásra szánt sertésekkel lehet ilyen takarmányféléket értékesíteni, desem mulaez, sem pedig a tenyésztésre szánt anyaggal nem szabad, mert megbosszulja magát. A minél gyakoribb vérfrissítésre nézve nem szabad figyelmenkivül hagynunk, hogy ezzel még nem tettünk meg mindent, mert ha egyébként a nevelésnél és takarmányozásnál elmulasztjuk kötelességünket megtenni, bizony kiüt tenyészetünkben azért mindenféle vérbetegség s habár elvitázhatlan tény, hogy ezen bajokkal szemben a keresztezettek ellenállási képessége feltűnően nagyobb, mint amazoké, tapasztalásból mondhatom, hogy ha a már tulfinomitottat igen gondos és szakszerű -elbánásban részesítjük, amazt pedig nem, egy és ugyanazon gazdaság és- tenyészetben is, ez utóbbiaknak nem lesz semmi bajuk, akkor, mikor a keresztezettek között fellépett egyik-másik vérbetegség. Sőt mondhatom, hogy ebben az irányban olyan tapasztalatra jöttem, ami felett magam is bámulatba estem. Ezzel és ezekhez hasonló tapasztalatokkal azonban más alkalommal számolok be, most csak annyit jegyezvén még meg, hogy. az állatok viselkedése, a kanász haszontalannak látszó panasza és beszéde sok-

938

KÖZTELEK,

1897. JUNIÜS HÓ

30.

országi tanulmányútjáról a fővárosba visszaérkezett. A tanulmányut tárgyát a Németországi gazdasági egyesület, valamint az ez által Hamburgban folyó évben rendezett mpzíií.w.ilsisájri kiállítás szervezetének, továbbá a neuwidi Reifeisen-féle szövetkezeti központ tanulmányozása képezte. Buday Barna a „Köztelek" társszerkesztője julius hó 1-én, egy havi szabadságra utazott. Eljegyzés. Berger Károly Lajos, földmi vesiskoJaí s.egédtariár eljegyezte Wolf Mariskát Adán. Aratógépverseiiy Mezőhegyesen. A Csanád-vármegyei gazdasági egyesület a földmívelésügyi m. kir. miniszter és az OMGE. támogatásával julius hó 7 és 8-án aratógépversenyt és gépbemutatást rendez Mezőhegyesen. A versenyre eddig 7 gépgyáros jelentett be marokrakó és kévekötő gépeket. A verseny iránt a gazdaközönség élénk érdeklődést t a n ú sít és nemcsak a Mezőhegyes körül fekvő Tiszántúli vármegyék, h a n e m a felsőmagyarországi vármegyék számos gazdája is részt fog venni a versenyen. A csanádvármegyei gazdák a verseny alkalmából julius hó 7-én a Mezőhegyesen nagyszabású bált fognak rendezni, amelyen 308. sz. kérdés. Négy darab fiatal, erő- valószínűleg a földmívelésügyi miniszter és álteljes Nóri származású igáskanczám van, me- lamtitkárja is részt fognak venni. Az aratógéplyek m á j u s elején ellettek. Ez a harmadik verseny előkészítésére az OMGE. Jeszenszky csikójuk. Az előző csikók ép, erőteljesek vol- Pál titkárt küldte ki. tak, de kivétel nélkül elpusztultak, mert a Nyitramegyei gazd. egylet közgyűlése. A négy kancza közül egyiknek sem volt teje, nyitramegyei gazdasági egyesület a miniszt'eriholott a velük egy t a k a r m á n y o n élő és meg- leg jóváhagyott u j alapszabályok értelmében felelő jó gondozásban részesülő többi igás- f. hó 25-én tartotta alakuló közgyűlését, mely kanczáknak bőven volt tejük és csikóikat jól alkalommal elnökké- Emödy József suránkai fel is nevelték. Ezzel a tejnélküli kanczákkal földbirtokos, előbbeni alelnök s a legutóbb mindent megkísértettem, külön takarmányoz-" megjelent agrárpolitikai röpirat írója választattam. darát, zabot, répát, a legjobb szénát tatott. Alelnökök lettek Mezey Gyula és Maretettem, de minden eredmény nélkül, mert kovics János, pénztáros Kubinyi Endre, ügyész tejre hozhatók n e m voltak, tőgyük jóformán dr. Würmer Károly. Megválasztattak az igazmeg sem duzzadt. A csikókat tehéntejjel fel- gató-választmányi tagok is. A közgyűlés lefonevelni próbáltuk,, de -sohasem sikerült. Igen lyásáról a napi sajlóban olynemü híresztelések lekötelezne azon gazdatársam, aki szíves volna láttak napvilágot, amelyeknek kézzelfoghatólag némi útbaigazítást adni, mitévő legyek ezekkel az volt a czéljuk, hogy a nyitramegyei gazdaa kanczákkal. Más kanczához dajkaságba adni sági egylet megválasztott vezérférfiait a politikai a .csikókat bajos dolog. Még csak azt akarom síi-éberség vádjával diszkreditálják. Ezeket a megemlíteni, hogy az ellesi idő közeledtével az híreszteléseket az egylet elnöksége kellő értékre említett négy kancza tőgye meg sem duzzadt devalválta ugyan, de a merőben ellentétes olyan volt az, mint a meddő kanczáké. Lovaim tudósítások olvasása ü t á n a nagyközönségben kivétel nélkül Mváló .jó Icondiczióban vannak és mégis a n n a k az impressziónak kellett visszatúlerőltetve soha sincsenek. . R. K. maradnia, hogy ezen a közgyűlésen politikai szenvedélyek találkoztak, és hogy az egylet újból való szervezése bizonyos pártpolitikai irányzat győzelmét jelenti. Bármely könnyen átlátható volt a tudósítások t-endencziózus volta, ezt a feltevést mindenesetre sikerült beültetMai számunk tartalma: niük a közhangulatba. Magunk vagyunk első Oldal sorban, akik feltétlenül helytelenítjük, h a egy Meghívó. — Aratógépverseny. — Országos sörárpaszakegyletnél, akár kérdések megvitatásánál, kiúlliLás ós sörúrimvíuíár. — Abraktakannánykülakár egyének megválasztásánál politikai szem• demények kedvezményes szállítása. — Felhívás ;. gyümölcstermelőinkhez. ... ___ J 933 pontok jutnak érvényre. Mert nézetünk szeAz idei aratás.... ... ... 933. rint egy gazd. egylet csakis ugy töltheti be hivaNövénytermelés. tását, ha teljesen neutrális tért képez, melyen A házi söpredék mint trágya. Dr. Könyöki Alajos. 934 pártkülönbség . nélkül egyesülhetnek mindazok, Állattenyésztés. kik az egyletet feladatéiban támogatni akarják. Háromszoros vérkeverés sertéstenyésztésben.. 935 Ezt a felfogást józanul és helyesen minden Lótenyésztés. gazd. egyesületnek osztania kell, mert mihelyt Tejhiány nóriai kanczáknál. Monostori Károly. __: 936 valamelyik abba a vádba esik, hogy a pártpolitika Állategészségügy. torzsalkodásait viszi az egyesületbe, diszkrediA sértéseket pusztító járványok okairól. Márton • Zsigmond. ... ... ... ... ... ... ... __ ... ... 936 tálva van. De kifogásunk éppen az, hogy ezt a Levélszekrény. 938 feltevést, ezt a gyanúsítást, a diszkreditálásnak Vegyesek. 938 ezt a fegyverét könnyen és gyakran lehet alkalmazni oly esetekben is, a mikor nem Kereskedelem, tőzsde 939 arról van szó, hogy az egyesület politikát akar Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A közfolytatni, h a n e m éppen ellenkezőleg arról, hogy . ponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en nem akar folytatni bizonyos reá oktrojált poligros) eladott élelmiczikkek árairól. — ÁUatvásárok: Budapesti szuíómarhavásár. — Bécsi tikát és lehet használni ezeket a fegyvereket vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. a közgazdasági irányzatok összeütközése, vagy — Bécsi sertésvásár. — • Bécsi juhvásár. — Párisi juhvásár. 940 csupán egyéni nézetelterések esetén is azoknak, a kik kisebbségben maradtak, vagy a kik Szerkesztői üzenetek. ... 940 a kisebbséggel szolidárisnak érzik magukat.. Személyi hirek. Forster Géza, az OMGE. igaz- Nincs a közéletnek olyan organuma, a hol gatója felvidéki tanulmányújáról e hó 27-én érkezett áramlatok ne találkozhatnának s legkevésbé vissza. Mint eleve is jeleztük, főként Sáros és Bereg ilyenek a gazdasági egyesületek ; hiszen tudjuk vármegye mezőgazdasági és munkásviszonyait tanul- hogy ma, egyes felmerülő közgazdasági kérdémányozta, tájékozást szerzett továbbá e vidékek gyü- seknél milyen ellentétes nézetekkel kell számolmölcsértékesitési viszonyai felől is, melyek az OMGE. által nemrég kezdeményezett szövetkezeti mozgalom nunk. Éppen ezért, ha valamely gazdasági szempontjából bírnak érdekkel. A felvidéki rulhének egyletet politizálással vádolnak, e b b é n sok elviszonyainak tanulmányozása egy, valószínűleg közele- hamarkodás és még több czélzatosság rejtőzsen megejtendő tanulmányútnak fogja tárgyát képezni. hetik; és a mint egyfelől a közérdek szempontHifiinek Gyula ügyvezetö-ütkár folyó ko Yö-áii ju-motszor természeti titkok nyitjára ve^öt. Évekig töri az ember fejét és kutatja a kanász megfigyeléseinek és az állat viselkedésének okait, mert azok n é h a igen furcsa, megfoghatatlanokn a k és összefüggés nélkülieknek látszanak, mig végre mégis megtalálja a valót és nagyot b á mul, mikor megtalálta, hogy ez a szenzácziót keltő nagyszerű felfedezás milyen egyszerű és természetes valami. Éppen azért, midőn a természetben való megfigyelések sokszor kincset érők s ugy az állattenyésztés, mint általában véve a gazdálkodás terén is eddig megoldatlan problémák megoldására vezetnek: a természet az az igazi iskola, mely az embert megtanítja és rávezeti mindenre, a mit tudni akar, tudni vágyik. Márton Zsigmond.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések.

VEGYESEK.

5 2 . SZÁM. 7 - I K

ÉVFOLYAM.

jából nem tartjuk kívánatosnak, ha ilynemű gyanúsítások komoly alappal birnak, másfelől épp ugy károsnak tartjuk azt, h a az egyleti életbe minduntalan a politikai tőkét h a j h á s z ó , hivatatlan beavatkozások nyúlnak be, h a a szereplő egyéniségeket pártpolitikai hovatartozandóságuk szempontjából figyelve meg, azoknak minden ténykedéséből politikai czélzatokat igyekszenek kimagyarázni. Készséggel elfogadjuk azt a tanácsot, hogy „a gazd. egyletek n& politizáljanak", de nekünk viszont az a feleletünk T hogy a gazd. egyletekkel ne akarjanak politik á t csinálni. Reméljük egyéb iránt, hogy a, nyitramegyei gazd. egyesület megtalálta a helyes kibontakozás útját azokból a belvillongásokból, a melyek, az utolsó időben az egylet hivatásos tevékenységéneu gyakorlására m i n d e n esetre hátrányosan hatottak és a földmívelésügyi miniszter a közgyűlés tudomásulvételével elégtételt fog szolgáltatni az egyesület a z o n tagjainak, akik pusztán az egyesület érdekeit tekintve, az egyesület élére a megye mezőgazdasági érdekeinek oly kiváló munkásait állították. Hibaigazítás. Lapunk mult s z á m á b a n „Országos sörárpavásárok" czime alatt közölt hírünkbe nyomdahiba csúszott be. Nevezetesen a közleményben az áll, hogy az egyik országos sörárpavásár Pozsonyban augusztus h ó 30-án fog megtartatni. Helyreigazításképpen közöljük, hogy az országos sörárpavásár Pozsonyban augusztus hó 22-én, a másik Misbőlezon augusztus hó 30-án fog megtartatni. Terméstudósitások. A budapesti-hatvani vonalrészen az őszi termények középtermése-nyujthatnak kilátást ; éllenben a tavasziak túlságosan elmaradtak a késői vetés folyán és így azokból csakis gyönge termésre lehet killátás. A répa igen szép, kivéve, ahol munkájával elkéstek. A tengeri munkálatai általában megvannak késve, egyébként középtermésre nyújtanak killátást. Hatváni-miskolczi vonalon a túlságosnedvesség folytán ugy az őszi, mint . a tavaszi gyenge termésre nyújt kilátást. Répa, és kukoricza, — ahol munkálatait bevégezni tudták —szépen mutatkozik, azonban a kukoricza fejlődésében el van maradva. Miskolcz-eperjesi vonalon az őszi kevésbé van megdűlve és igy elég jó termésre nyújt killátást. A tavasziak azonban későn vettetvén, gyenge termést fognak nyújtani. Répa-burgonya, és tengeri munkálatok kissé el vannak maradva, azonban még eddig kedvező terméskilátásokat nyújtanak. Héthárs-orlói vonalon, ahól m á r a klímasokkal zordabb, a sok esőzés folytán azősziek kevésbbé vannak megdűlve és igy az ottani körülményekhez képest a középtermés remélhető. Azonban a tavasziak teljesen, későn vettetvén, még m a is oly gyengék, -hogy egyáltalában a jövő termés eredményéről beszélni n e m lehet. Az e vidék főterményét képező b u r gonya jelenleg vg,n kapálás alatt és helyivelközzel szépnek is mondható A kassa-beregszászi vonalon az ősziek jó közép-termést ígérnek, mig a tavasziak f e j lődésükben szintén-teljesen el vannak m radva.. Beregmegye Szernye. mocsár és a tiszaközti részen az ősziekben szép termés ígérkezett volna, azonban az ősziek, az itt leginkább termesztétni szokott buza igen megdőlt, igy tehát csak középtermésre lehet kilátás ; mig a. tavasziak, ahol azoknak elvetése eszközölhetőis volt, teljesen hátra vannak maradva fejlődésükben. Jön az olasz bor. A magyar bortermelőket bizonyára nem érinti ketlemesen az á hír,, hogy a magyar borkereskedők fiumei kongreszszusának sikerült az „Adria" magyar t e n g e r h a j ó s r.-t.-gal s a vele egyesült „NavigozioneGenerále"-val kedvezményes szerződést kötni a z ' olaszországi borok szállítására nézve. Ez a. kieszközölt szállítási kedvezmény az olasz borimport emelkedését jelenti, amelynek következménye a magyar borok á r á n a k r o s s z a b b u -

5 2 . SZÁM. 7-IK

ÉVFOLYAM-

lása lesz. E z elmaradhatlan gyümölcse az Olaszországgal kötött szerencsétlen vámszerződésnek, mert hisz a bőrkereskedők részéről természetesnek kell találnunk azt, ha üzleti szempontból fogják fel a dolgot, s minden utat felhasználnak arra, hogy a jó nyereséggel biztató olcsó bort minél nagyobb kvantumban behozzák a nyitott kapukon. Ménlovak vásárlása. A földmivelésügyi miniszter felhívja mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában három és fél évet betöltött, de a nyolczadik évet még meg nem haladt korú ménló • v a n és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat annak kitüntetésével, hogy a ménló mely vármegyében, mely városban, községben vagy pusztában áll, továbbá az eladási árt is a földmivelésügyi minisztériumnál (50- kros bélyeggel ellátott beadványban) legkésőbb folyó évi augusztus hó 20-ig jelentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mérvéhez és a bejelentők lakhelyéhez képest, ugy a mint a mult évben, ismét egyes központokon fognak bizottságilag megszemléltetni és a vételár tekintetében létrejött egyezkedés után azonnal megvásároltatni és átvétetni. 165 ezentiméternél alacsonyabb mének tekintettel a méntelepekben m á r meglévő anyagra nem vásároltatnak; kivévé, h a az egyed kitűnő minősége a megszerzést kívánatossá teszi. A megvásárolt mének vételára csak 1898. évi január hó első ^elében fog azon m. kir. adóhivatalnál kifizettetni, melyet az eladó a vásárlás alkalmával kijelölend. Munkásmozgalmak. A „tartalék", melyet a földmivelésügyi miniszter a munkássztrájk ellensúlyozására Mezőhegyesen készenlétbe h e lyezett, m á r megkezdette működését. Négyszáz arató munkás már kivonult onnan, hogy a bajai és bácsalmási j á r á s b a n tényleg sztrájkoló aratómunkásokat pótolják. Tartalékmunkások mentek m á r Csongrád- ós. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe is. A tartalékmunkások készenléte a sztrájkot tervezett munkásokra józanitólag h a t o t t ; sók helyen m á r is belátták azt, hogy a sztrájkkal csak maguk ellen vétenek s valószínű, hogy mindenütt meggondolják a dolgot mielőtt sztrájkhoz kezdenének, hogy tekintve a munkáskéz helyettesítésének lehetőségét, várhatnak-e m á s eredményt, minthogy keresetüktől elesnek. Az utóbbi értesülések máris megnyugtatók . s remélni engedik azt, hogy az aratási munkát általában lehetséges lesz békésen lebonyolítani. A kolozs-monostori m. kir. gazdasági tanintézet igazgatósága a tanintézet konviktusában az 1897/8 tanévben betöltendő 14 állami alapítványi ösztöndíjas (ingyenes) 4 és fizetéses helyre pályázatot hirdet. Ezek a helyek a tanintézetbe belépő 1-ső éves hallgatóknak vannak első sorban fentartva. Az állami alapítványi ösztöndíjas helyeket az alapítvány értelmében kizárólag csak az erdélyrészi megyékben született, iskolai tanulmányaikat sikerrel végzett, vagyontalan ifjak nyerhetik el. Az ösztöndíj á l l : teljes élelmi ellátásból, az intézetben lakás, fűtés és világításból, ingyenes ágynemüekből é s ezek mosatásából, betegség esetén ingyenes gyógykezelésből. Az - ezen helyekért benyújtandó bélyegmentes folyamodványokhoz melléklendő: 1. Iskolai bizonyítvány legalább figymnasiumi, reáliskolai, vagy polgári iskolai osztályról, vagy a kereskedelmi iskola (akadémia) végbizonyítványa. A kik több osztályt végeztek, vagy érettségi vizsgát tettek, előnyben részesülnek. 2. Keresztelő levél a születési hely s betöltött 16 éves kor igazolására. 3. Szegénységi bizonyítvány. 4. Orvosi bizonyítvány a z egészséges; ép testalkat és a himlő ellen való védojtás igazolására. 5. Szülői vagy gyámi nyilatkozat arról, hogy a folyamodó részére a 27 frtra menő összes dijakat leteszik és a folyamodó egyéb szükségleteiről/taneszközökről, ruházatról) kellőleg gondoskodnak. A fizetéses helyekben m á r az erdélyi részeken kivül született tanulók is részesülhetnek; a z ezen helyekre fölvettek az ellátás fejében havi 20 forintot

KÖZTELEK, 1897. JUNIUS HO

30.

fizetni tartoznak. Az iskolai, orvosi bizonyitványnyal s szülői vagy gyámi nyilatkozattal felszerelt folyamodványokat f. évi julius h ó 15-ig a m. kir. gazdasági tanintézet igazgatóságához Kolozs-Monostoron kell benyújtani. Kérelem. A „Köztelek Évkönyve" 1898. év folyamában közzéteendő gazdasági czimjegyzék s z á m á r a az összes ismeretes uradalmak, birtokosok és bérlők a szerkesztőség által külön levélben felkérettek a z adatok beküldésére. A mennyiben ezen czimjegyzék összeállítása m á r folyamatban van, az „Évkönyv" szerkesztősége ezúton is felkéri a gazdaközönséget az adatok sürgős beküldésére, mert a későn beérkező adatok felhasználhatók nem lesznek és a szerkesztőség kénytelen lesz a régi adatokat felhasználni. Az olcsó marliasó hatása az állati egészségre. Több olynemü tapasztalatról vettünk tudomást, hogy a denaturált marhasóval való sózás közben az állatok egészségében hátrányos változás állott be. Ezekből folyólag felmerült az a kérdés, hogy vájjon a m a r h a s ó a denaturálás mai m ó d j a mellett n e m lehet-e hátrányos befolyással az állatok egészségére, tekintve azt a körülményt, hogy a denaturálási eljárásnál egyes zsákokba esetleg olyan minőségű marhasó is kerülhet, amely a megengedett arányon felül tartalmaz vasoxydot. További kérdés, hogy a denaturált m a r h a s ó feltétlenül ki van-e már próbálva s vájjon n e m volna-e czélszerübb, h a a marhasó valamely m á s növényi alkatrész hozzáadásával tétetnék az emberi élvezetre alkalmatlanná. Végül egy gazdaság hivatkozván több évi tapasztalatára, amely szerint a gazdaságban már évek óta n e m sózzák a m a r h á k a t és mindeddig ennek semminemű hátrányát n e m észlelték: éppen azt a kérdést vetette fel, vájjon szükség van-e egyáltalán a sózásra. Bár a sózásnak állategészségügyi szempontból való szükségességére a z OMGE. különösen r á mutatott akkor, mikor az olcsó m a r h a s ó kiadását kérelmezte a kormánynál, tekintve mégis azt, hogy ezirányu kérdések a gyakorlati gazdákat sűrűen foglalkoztatják, az OMGE. czélszerünek találta, hogy e kérdésekre nézve a m, kir. állatorvosi akadémiától szakvéleményt kérjen. Az akadémia igazgatóságának válaszát közérdekű voltánál fogva alább közöljük. Az állat a konyhasót a tápszerekben s ivóvízben veszi fel s ha ezekben kellő mennyiségű foglaltatik, ugy külön i s nyújtani azt teljeseri fölösleges. De a só a takarmányokban és vizben csak igen ritkán foglaltatik kellő mennyiségben kivált azért, mert tenyésztett állataink étele és itala, igen sokszor oly anyagokból áll, amelyek kevés konyhasót tartalmaznak s ez az oka annak, hogy a sózást általában és feltételesen mégis szükségesnek kell jelezni. Ami a forgalomba hozott denaturált só hatását illeti, annak veszélytelen volta minden kétségen felül áll, feltevén, hogy a denaturáló anyag (ürömpor és vasoxyd). oly minimális mennyiségben van csak benne, a milyenről az előírás szól. Evvel kísérletet tenni fölösleges, mert m á r igen sok esetben ki van az próbálva, illetőleg csak megelőző számos kísérletek után fogadtatott el a denaturálásnak ez a módja, az pedig n e m valószínű, hogy a sóraktárakból oly marhasót bocsátanának forgalomba, amely a megengedett mennyiségen felül tartalmaz vasoxydot. Az a körülmény, hogy a tiszta sóhoz szokott marhák hazánkban a forgalomba hozott denaturált sót, mely fanyar ós kesernyés, nem szívesen veszik fel,, fenforgott Ausztriában is, de amint ott lassanlassan hozzászoktak az állatok, ugy nálunk is hozzá fognak szokni, természetes azonban, hogy h a jobb, tökéletesebb denaturált sóval a mostani helyettésithető, semmi akadálya sincs (megfelelő kipróbálás után) az uj marhasó forgalomba hozatalának. Az állatorvosi akadémia az ilyen u j sókeverék kipróbálására a különben hosszadalmas és költséges kísérleteket abban az esetben, ha az akadémia felettes hatósága azok végzését elrendeli, készséggel megejti.

939

BUDAPESTI

GYAPJU-AUKCZIQK. A z idei g y a p j u a u k c z i ó k n a k első

sorozata

julius hó 7,, 8. és B-én tartatik meg. A z árverésre szánt k ü l d e m é n y e k , melyek „ G y a p j u á r v e r é s i VáSSaEat, Budapest, Uunaparti Teherp á l y a u d v a r " czimén a d a n d ó k v a s ú t r a , a m. k i r . á l l a m v a s u t a k v o n a l a i n díjkedvezményben részesülnek olyképen, h o g y d a r a b á r u k u t á n az A ) oszt. díjtételei s z á m í t t a t n a k . M i n t h o g y a s z ü k s é g e s r a k t á r a k a t az á l l a m v a s u t a k i n g y e n b o csátják a vállalat rendelkezésére, r a k t á r bér, berakfározás, mérlegelés a beküldők által s e m fizetendő. Gyapjuárverési Vállalat,

HELLER M. s TÁRSA Budapesten, Erzsébettér 13.

Iit tegyünk?

Magyar agrárpolitika, az igazi. Irta: EIMŐDY

JÓZSEF,

f ö l d b i r t o k o s SurárLfcáii, (Nyitramegyében). Minden gyakorló mezőgazda által megszerzendő, ki a kibontakozás útját az agrárválságból világosan maga előtt akarja látni. — Kapható : SINGER ÉS WOIuFJÜER könyvkereskedésében, Andrássy-ut 10. sz. • H l Á r a SO k r a j c z á r . O H Szakértő

szőlőművelésre

e o ÍR á s z A T i ""l ^ p Q ^ (Szerkeszti: Baross Károly. Társszerkesztő : Dr. Drucker Jenő.) 28 év óta fenáiló szaklap, megjelen minden Vasárnap. Legalább téléves uj előfizetők Mr i w ™ "jWJ kapják, a „Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene" czimü dón, 360 ábra és ^fényképpel, 3 diszm.elléklettel. SO magán lötelep tanulságos leírásával. — A „BORASZATI LAPOK" kiadó. Előfizet

KERESKEDE LEM,TŐZSDE. Budapesti

gabonatőzsde.

Az ünnep miatt a tőzsdeforgalom

szü-

netelt. A központi vásárcsarnok árujegyzésenagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1897. junius hó 28-áról. A nyári meleg beálltával a fogyasztóközönség is tetemesen megapadt és a hetivásárok előidézte nagyobb forgalom is igen sok kivánni valót hagy hátra. Az árukészletek csak lassan találnak elhelyezést, — a közeli falvakból tömegesen érkezik az idény-gyümölcs és igen olcsó áron adatik el. Húsfélék redukált mennyiségben múlt heti árakon kelnek. — Vaj tetemes mennyiségben áll rendelkezésre, bár a

940 rem kifogástalanul kezelt küldeményeket itt újból átgyúrjuk és teljesen piaczképes állapotban bocsátjuk eladásra —az üzlet vontatott és kílónkint 10 kr. árcsökkenést kell jegyeznünk. — Tojásárak ismét emelkedtek, de inkább az ezen czikknél beálló böraeszerü fluctuátiónak talaj donitható, mélyet a vidéki tojáskereskedők idéznek elő azáltal, hogy aránytalan mennyiségekben keresik fel az itteni piaezot. — Güymölcsfélék közül a befőzni való még mindig keresett, de messzebb vidékekjől a beküldés alig számot tevő. Baromfiban a felhozatalok is, de a kereslet is gyenge; jó minőségben állandó a hiány. (A székesfővárosi, vásárcsarnok-igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Budapest, 1897. junius 28-án. Hus. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52—64, II. oszt. 48—56, III. oszt. 44—52, eleje I. oszt. 50—56, II. oszt. 46—52, III. oszt. 36—46, borjúhús hátulja I. oszt. 50—58, II. oszt. 46—54, eleje I. oszt. 46—50, II. oszt. 35—42, birkahús hátulja I. oszt. 40—44, II. oszt. 30—36, eleje I. oszt. 30—36, II. oszt. 20—32, bárány kifejtve 1 db —.—•—, bőrben —•—•—-. sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q- 53—53, vidéki , szalonna nélkül elsőrendű 56—58, vidéki , sertéshús pörkölt 48—50, sertéshús szerb szalonnával , szalonna nélkül —, sertéshús füstölt magyar 60—64, idegen (vidéki) , sonka nyers I kg. 50—72, füstölt belf. csonttal 75—90, csont nélkül 0-75 —0-80, sonka füstölt i , zsír hordóval 52'0—52"5, hordónélkül 5W-51-0, kolbász ; nyers 1 kg. 58—60, füstölt 55—70, szalámi belföldi 130 —160, külföldi , malacz szopós élő 1 db , tisztított . Baromfi, a). Élő. Tyúk 1 pár frt 0-90—110,; csirke 0-50—1--—, kappan hízott —• •—, sovány 1 — —2-—, récze hízott 1*20—1É60, sovány —• •—, lud hizott.4'20—5'—, sovány 1'60—2'50, pulyka hizott 0 — —0'—, sovány 2-50—2-50. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt , 1 kg. 0-40—0'50, csirke 1 db 0'35—1"—, 1 kg. • , kappan hizott 1 db 0-80—1-20, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db. 1-20—2'50, 1 kg. , félkövér 1 db 0-40—1-—, lud hizott 1 db , 1 kg. 0'50— 0'5(i. félkövér 1 db - , 1 kg. , pulyka hizott 1 db 1-60—2-20, 1 kg. 45-80, félkövér 1 db 1'50—2'50, 1 kg. 40—50, ludmáj i db 30—1'—, 1 kg. 1-- 1'40, íludzsir 1 kg. 70—0'80, idei liba 1 db'1'5—2'0. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-—, csuka 0 — — ()•--, ponty • (dunai) 0'80—l-—, süllő —• •—, ke' ősege —• , márna —«.» •—, czompó 0'50—0'60, •angolna - — - — a p r ó kevert 0*20—0*25, lazacz , pisztráng —f—-'—. Tej és tejtermékek. Tej 1 üt. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-05—0-07, tejszín 0-24—0'36, tejföl 0-26—0-35, tehénvaj (tea) 1 kg. 11-40,1. rendű;0'75—0'80, II. r. 0-60—70-—, olvasztott 70—1-00, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 00'—, tehéntúró O'l0—0-18, juhturó 35—50, liptói 0-48—0-50, juhsajt 0'20—48, emmenthali sajt 0-80—1-—, groji sajt 0;70—0'74. l i s z t és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 0-11—0-15, barn'a. kenyér 0'09—O'll, rozskenyér 0-09 —0'09. Búzaliszt 00 sz. 1 q - — h 0 —•—, 1 —•— Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—12 stokeraui 16—18, borsó héjas magyar 7-5—14-J—, koptatott magyar , külföldi 14—24, bab fehér apró 7—10, nagy 5—14, színes 8—13. . Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 26'0—26—» II. oszt. (1440 db.) 20—21-—, meszes , orosz tojás ICO db. , tea tojás 2-20—2-40, törött tojás Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0'40—5-—, 1 q 0*—25'—Petrezselem 100 kötés 0'40—5'0, 1 q 12—20, zeller 100 drb 1--2-50, karalábé 0-40—0-80,"vöröshagyma 100 köt. 0-30—1-20, 1 q 5'0—9"50, foghagyma 100 köt. . •—, 1 q 2-0—8-0, vörösrépa 100 drb 0-70—0-80,fehérrépa 0'—, fejeskáposzta 5—12, kelkáposzta 100 drbO'öO—1-6, vöröskáposzta—, íejessaláta 0-20— 1-50, kötött saláta 20—70, burgonya, rózsa 1 q 1-40— 2.70, sárga 45'0, külföldi 7'0—8'—, fekete retek 100 drb 0-40—1-60. uborka nagy salátának 1 drb 4—14, savanyítani való 100 drb 3—8, savanyitott 2—5!—, zöld paprika —, tök főző 0'05—0*08, zöldbab 0-08—-16, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. 5—8, fejtett 1 lit. 10—20, tengeri 100 cső karfiol 100 db — , paradicsom 1 kg. 0'18—0-25, spárga 0-30—0-60, torma 100 db 8—12. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt —, közönséges alma 12—13, fajkörte - - — - , közönséges körte 21—30. szilva magvaváló , vörös — , aszalt 12—29, cseresnye olasz 20—65, közönséges 6—13, meggy faj 35—45, közönséges 9—18, ribizli 15—20, baraczk kajszin 25—40, őszi —'——, dinnye görög nagy 100 drb — , görög kicsi , sárga, faj , közönséges , szőlő 1 q , csemege , dió (faj, papirhéju) 24—32, közönséges 16—22, mogyoró 26—56, gesztenye magyar —, ölasz —, narancs, messinai 100 drb 1-50— 2'40, pugliai , mandarin 0" 0-—, ezitrom 1-20—1-60, füge, hordós 1 q 15—18, koszorús 17-50—20, datolya 42—54, Mazsolaszőlő 44—60 Egres 1 lit. 4—6 kr, Eper 1 kg 20—0-40. Fiiszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—0-52, II. rendű 18—30, csöves — , (szárított) . köménymag •—, borsókamag

KÖZTELEK, 1897. JUNIÜS HÓ 30.

52. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

:. mák 1 q. frt •—, .méz csurgatott 0-32^ kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyan0-50, sejtekben 1 kg. 1i v , szappan szín 24—25—, azon eladó, a jobb minőségű, állatok kg.-jáért p. o. 4Q >1 « zkl an 1 lit. árért, a kiverésért pedig 36 krtkap.) közönséges , fi L 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi Egyeseladások : Magyar liizó ökrök. Eladók: pálinka palaczkban. 0--—;0'00, ástányviz palaczkban Budapesti takarmány vásár. (IX. kerület Mesterütcza, 1897. jelentése a „Köztele)e" részére). . Felhozatott a- szokott községekből 45 szekér réti széna, — szekér muhar, 2 zsupszalma, 5 szekér "alomszaíma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár' — szekér egyéb takarmány (lóhere, uczerna, zabosbükköny, köles sü>.), 200 zsák szecska. A .forgalom élénk. Avak q-ként a következők: réti széna .203—250 muhar uj , zsupszalma 1100-^1000, alomszalma 140—160, egyéb takarmány — -, lóhere , takarmányszalma —, tengeriszár ———, luczerna — , sarjú , szalmaszecska 180—220, széna , uj , zabosbükköny . Összes kocsiszám 54, suly 54000 kg.. Állatyásárok. Kőbányai sertésvásár. 1897. juniüs 25. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése á „KiJzítlsk" rés/,éi-o.) Az üzlet tauvha volt. "lieíi úhagárak: Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz — kr, 280—300 kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli kr, vidéki sertés könnyű — krajezár. Szerb 47—49.— kr. Román tiszta tlg. páronkint. 4g klgr. jjjlet.. . , ! , .•."•:•. „...••••. átvéve. lbU,i állomány: junius 18. marad: 33605 drb. Felhajtó:Belföldről 419 drb, Szerbiából 3226 darab, Romániából mi— drb, egyéb államokból darab. és felhaji ás egvűtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra ( 1 — k e r ü l e t ) 1480 drb, belföldre Budapest Környékére 858 drb, Bécsbe 780 drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 480 db, Német birodalomba drb, egyéb országokba — db. A szappangyárukban feldolgoztatott: a szállásokban elhullón 7, vaiUli lv(('esi!iból kirakott hűha 6, borsókásnak lal.;:*-U'il '-'7. összesei 40 drb. Összes elhajtás 3638 darab. Maradi állomány 33612 drb. A részvény-szállásekbart 9«32.drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószá,;lásokban maradt 6706 drb .Felhajtás: Szerbiából 32,26 drb, Romániából — drb, összesen 9932 drb. Elhii/iih: :'8C« drb, maradt állomány 7106 drb és pedig 710(5 drb szerb és — db román. Az egészségügyi szemlénél jnn. 1-től máig 696 drb a fogyasztás alól kivonatott és icchnikai czél.okra feldolgoztatott. Bécsi vásár : juntus 22. Felhajtás 9118 db sertés, köztük 5987 süldő. Az üzlet lanyha volt. Nehéz 45— 46-50, középnehéz 43-——4 f—, süldő 34—44 frt 100 kgkint eleven súlyban. Drezdai vásári ju, ius 21. A vásáron volt 2015 db vidéki és — db magvai- sertés, előbbiek 33—38, utóbbiak márkán keltek eleven suly. Berlini vásár: junius 19. Felhajtás. 10423 sertés. Üzlet lassú volt. Meckiénburgi 47—48, vidéki sertés .45—46, belföldi 43—44, magyar sertés mrk. Budapesti szurómarhayásár. Junius hó 24-én A székesff váresi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Felhajtatott: 734 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, 37 db növendék élő borjú, — db élő bárány; — drb" belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, drb bécsi, — drb növendék borjú, —- drb ölött bárány,' — drb élő kecske. A borjuvásár vontatott lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 17—20 frtig, kivételesen 30 frtig dbonkint, 28—40 frtig, kivételesen — frtig súlyra, növendék borjú — — frtig, I kivételesen — frtig dbonkint, 20—22— frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi , kiv. —, tiroli — frtig, galicziai — frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány —•—•— frtig, bécsi — frtig súlyra. Élő bárány —• •—frtig, kivételesen 0—írtig páronkint. Élő kecske —•— frtig páronkint. Hizlalt ürü . Bécsi vágómarliavásár. 1897. junius 28. A bécsi ma/rha-_és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 4492 db. Ebből magyar 2519 db, galicziai 1276 db, bukovinai 183, németországi 514 db, hizott 3603 db, legelő — db, fiatal 889 db, ökör 3314 db, bika 595 db, tehén 504 db, bivaly 79 db. A szombati vesztegvásárra 403 db hajtatott fel. A jelenlegi felhajtás a mult hetihez képest 1200 dbbal kisebb volt, ezen jelentékeny csökkenés daczára az árjavulás csak V2 frtnak mojidható. Az élénk hangulata irányzat csak rövid ideig tartotta fenn , magát és a vásár csakhamar a rendes nyomott hangulatba csapott át, annyira, hogy vége felé a depresszió oly, mérveket öltött, hogy nemcsak az elért javulás alább szállt, hanem a mult heti árak is csali nehezen voltak elérhetők. A felhajtott állatok kevés kivétellel eladattak. Árak: prima magyar 30—33 (34.—) frt, szekunda 25—29 frt, tertia 22—24 frt. Galicziai prima 31.—34,— (—•—) frt, székunda 26-30 frt, tertia 23—25 frt. Német prima 34—36-50 (37.—), szekunda 30—33, tertia 25—29 frt. Konzervökrök . •—•— é. s., rosszabb minőségű 19—23 frt é. s. Bika 19—30 frt é. s„ tehén 18—29 frt é., bivaly 14—18— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben

Blau testvérek, Temesvár 33 — — — Gr. Csáky uradalom... ___ ... ... 30 — -28 — Gr. Harrasch uradalom, Prugg . 32 — 30 — Hacker Sándor, Győr 26 — 24 — Hacker L., Sopron .... 30 — 29Ví — Hacker Miksa, Sopron ... 28 — 26 — Hacker Mór, Sopron ... 29 — 26 — Löwinger József, Sárvár 30 — 25 — Löwinger Sal. Nyögér ... 29 — 26 ' -Neumann testvérek, Arad 33 — 29. — Rethnitzer Max, Nemesvid 29 — 26 — Stummor báró urad., Tavarnok 29 — 28 •— Weisz M. & fia, Munkács 31 — 30 — Windisch József, Zákány ... 25 — 24 — Erdélyi hizó ökrök. Eladók : Br. Bors ésjtsa, M.-Vásárhely... 32 — 30V2 — Farkas .& Illyés, Marosvásárhely. 32 — — — Német liizó ökrök.. Eladók : Blau testvérek, Temesvár 36'-/2 — 34 — Deutsch testv., Brünn 36 — 34 — Neumann testvérek, Arad... ... 36Va — 34V2 — Gf. Harrach uradalom, Prugg... 35 — 33 — Józsefvárosi spiritusz-finomitógyár, Temesvár ... ... ... ... 36 — 33 — Löwinger József, Sárvár 35Va — 33 •Malota Vincze. Slavicin ______ 30" , —, —. ' . , , Seidl, Jokl és Bloch, Kremsier 36 — 34>/2 — Seidl 4 Bader, Pohrhtz 34 — 35 — Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész és száj- es kon \ e, es csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra, és|pedig: 1. Tüdővész miatt a következő megyék: Árva, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Szepes és Trencsén, továbbá Pozsony sz. kir. városból. 2. Száj- és körömfájás miatt a következő megyék: Bars és Nógrád, továbbá Selmecz-Bélabánya sz. kir. városi Horvátországból száj- és körömfájás miatt Zágráb és ennek járásai. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismeretes feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a vesztegvásárra. Bécsi sertésvásár. 1897. juniüs 28-án. (Sehleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése á „Köz telek" részére). Felhajtás: 5402 . db lengyel, 3867 db bakonyi. A vásár igen lanyha. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 43—44-50 kr, kivételesen '45 kr, közepes 38—42-50 kr, süldő 32—42 kr. Bécsi szuróniarhavásár. 1897. junius 24-én. Felhozatott: 3790, borjú, 1645 élő sertés, 103Ö kizsigerelt sertés, 240 kizsigerelt juh, 150 bárány. A borjuvásáron a mult heti viszonyokhoz képest változás nem történt. Kizsigerelt sertéseknél az irányzat visszamenő árak mellett lanyha volt. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 50—60 kr., prima -— kr., primissima — kr., éld borjú 38 - 44 kr., prima 46—48 kr., primissimá 50—54 (—) kr., fiatal sertés 34—44 kr., kizsigerelt sertés nehéz 44—50 -kr., .süldő 44—48 kr., kizsigerelt juh 24—36 kr., bárány páronkint 4—11 kr. Bécsi jnhvásár. ,1.897. , junius 24-én. felhajtás ;, 982 db juh. A felhajtott juhok cseh vevők között kéltek el, prima minőség nem igén volt képviselve. Árak : export juh páronként 19.— (—) raczka —.—, selejtes juh 13.—45—. Párisi juhvásár. 1897. junius 28-án. Felhajtás: Irányzat ——. Szerkesztői üzenetek. Sz. B. urnák, Szabadka. Nem lehet ellene mást tenni, mint tilos legeltetésért a mezőrendőri" törvény alapján minden egyes esetben külön feljelenteni, vagy a mezőőrrel feljelentetni. T. B. urnák. Ada. Szives értesítése elkésve érkezett be arra, hogy a pénteki számban hozhattuk volna s miután így megelőztek bennünket, közlésétől sajnálatunkra el kellj tekintenünk. Ax O r s z . m a g y . s a z d . e g y e s ü l e t t u l a j d o n a . Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. líag-ara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster 'Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. - - Társszerkesztő: Buday Barnabás.

5 2 . SZÁM. 7 - l R

{(ÖZTfíLEK,

ÉVFOLYAM.

1 8 9 ? . J Ü N Í Ü S HO

VIII., J ó s s e f - k ö r u t gróf.

041

„Philadelphia" amerikai

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, BUDAPESTEN,

30.

legjobb pázsitkaszáló-gép közkedveltségnek örvend, száznál b kitüntetés. — A. Pázsitkaszáló gép, mely 5"-ig vág: Nagyság-száma 3/0 2/0 0 Vágó szélesség , 21. 26 31 cm. ára darabonként frt 22.— 25 — 28.— B. Uj park-pázsit kaszálógép, magas kerekekkel és magas késhengerrel, mely minden füvet 8" magasságig ívág :

8.

Alelnök: c s i v o s s y Bél*.

ANDItiSSTfiKZA gríf, BUJANOVICs' SÁN0O3, DESSEWFFY ABISTID, KOMJÁTHY BÉT,A, PECH* TAMÁS, PCSPÖKY KMIL, RUB1NKK GTULA, SZRNTKIUÁI.YI KÁLMÁN, SZI1ASST ZOLTÁN, 8ZÖNÍI ZSIGMOND, TELEKI SÁNBOU gróf. Vezérigazgató: 8 Z Ö K Í I Zslamond.

3877

i • í-t\aáaM

t ű z k á r ellen a szövetkezet b i z t o s í t j a , mint a hazánkban működő bármely más b i z t o s í t ó i n t é z e t . BS8T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. " 3 M Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. A díjak fizetését a felek kívánatára váltó ellenében szeptember elsejéig halasztjuk. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 3019 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek.

KII pm

BÁLINTH SÁNDOR

rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.

tetemesen olcsóbban

At

W I E N 3 / 3 . S a l a s i a n a r g a s a s [B/l. Szétküldés rövidség kedvéért UTÁNVÉT mellett.

épület és átalány (pauschal) biztositásnál

g A takarmányt és szalmáseleséget §

5ÍÍ

ára dárábonként frt 37.— 42.— 52.— A 3b. számú gép négy csavarkéssel van ellátva.

A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint híven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vívta ki magának, az

0LCS060R

aratási idényre!

T i s z t a czukorral e r j e s z t e t t igen jó minőségű

petiotizált bor, 8—10% szesztártalommal, üditő, tiszta, kellemes ital,

150 hektoliter

siller h e k t ó j a 14, feltér l i e k t ó j a 15, vörös h e k t ó j a 15 í r t é r t , P i l i s - V ö r ö s v á r (Buda—esztergomi vasút) vasútállomásra szállítva eladó. — Hordó önköltségen.

Magy. kir. államvasutak. . 85461/0. II. iz. Hirdetmény. Svájcz-csztrák-magyar áfmei Ili forgalom. (Mag-yarorsíáfrgal valő forgalom) A gabona.

B A R O S S K Á R O L Y pinczéje PILIS-SZÁNTÓ (Pestmegye). Uradalmaknak

figyelmébe

ajánlva!!

vasutigazgatóságoknAl 1 Magy. kir. államvasutak.

Hirdetmény.

Eladó íirik és bivalynyáj. Özv. g r ó f S z t á r a y A i i t a l i i é Ő m é l t ó s á g a n a g y m i h á l y i u r a d a l m á b a n E L A D Ó 4 0 0 d r b fiatal,
üríl é s 3 S d r b b ó l á l l ó t é n y é s z bivalyziyátj. T u d a k o z ó d á s r a v á l a s z t k é s z s é g g e l a d az

86

86

177

99 j í

4oos

Uradalmi igazgatóság Nagy-Mihályban.

A magy. kir. államvasutak igazgatósága, (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető :

Földbirtokosok és gazdálkodók

becses figyelmébe! Miután az 1896. évi aratási idény alkalmával a. földbirtokosok túlnyomó része a kazalok betakarásához kölcsönponyvá intézetemet vette igénybe s hogv ezen intézet élénk felvirágzásnak indult, csakis annak tulajdonitható, hogy czéljainak teljesen megfelelt, ugy hogy ez idén szükségessé vált kölcsönintézetem raktárát nagyobb mennyiségű uj ponyvákkal gyarapítani. Bátorkodom a jövő aratási és cséplési idényre kölcsönkazalponyváimat !)fí • »»?. és 48 •»«. méretekben, valamint kölcsönzsákjaimat olcsó kölcsöndíj mellett ajánlani.. Eladásra ajánlok uj és használt zsákokat, uj és használt telitett ponyvákat bármily nagyságban, ugyszinténbehordáshoz szekérponyvákatcsinvat szövetből 6 frt és 7 frt 50 kr., jutta szövetből 3 frt 50 .kr. és 4 frt 50 krért. 3089

A sertés javitásaés hizlalása m a g a z d á k é s hizlalók h a s z n á l a t á r a .

IHARRISON W GREGOR & ( M

•••

Kévekötő fonalat gyorskötéshez jutafonalból fa-záró készülékkel, (osztrák magyar monarchia és Németországban szabadalmazott) ugyszinte mindennemű kötélárut szállít a bécsi göz-kötél gyár LÜDYIG MACHOFSKY WIEN, I, Operagasse 4.

daráló-gépei a legjobbak. Kapható

Graepel Hugónál, Budapest, Y., külső váczi-ut 46. Ár jegyzék

ingyen

és

bérmentve.

KÖZTELEK, 18r

942

1897.

NÍUS HO 3Ö.

5 1 SZÁM. 7-íK ÉVFOLYAM.

1897.

X X I X . évfolyam.

X X I X . évfolyam.

EGYETÉRTÉS p o l i t i k a i napilap,

CSÁVOLSZKY LAJOS,

KOSSUTH FERENCZ,

tulajdonos és felelős szerkesztő.

főmunkatárs.

Sropper Samu m e z ő g a z d a s á g i

g é p r a k t á r a

Budapest, Váczi-körut 5 3 . Ajánlja. . leszállított árakon a jelen idényre

SACK RUDOLF Az EGYETÉRTÉS nem dolgozik, a hatásvadászat olcsó eszközeivel, hogy magálegújabb rendszerű es a legmesszebb nak egyszerre tömegesen, csakhamar újra elmaradó uj előfizetőket szerezzen, hanem menü igényeknek is megfelelő mindenkor kellő színvonalon á'ló közleményéi, gyors, pontos, és minden tekintetben megbízható tudósításai által iparkodik régi jó hirnevét, mint hazánk legelső rangú napilapja állandóan fentartani, hogy ez, uton ne csak régi előfizetőit kapcsolja állandóan magához, hanem közönségét uj hóditások által évről-évre maradandóan eredeti meg is szaporítsa. Hogy ezt a czélt elérjük, erre nézve legnagyobb támaszunk a lap nagy terjedelme. Az EGYETÉRTÉS egyetlen egy oldalon majdnem annyi betilt képes közölni, és azokra ugy a szőlő, mint burgonya, mint'a kisebb'lapok" három egész oldalon s igy az EGYETÉRTÉS egy rendes nyolcz kukoricza stb. mivelése czéljából szereloldalas lapja annyi közleményt- tartalmaz, mintha a kisebb lapQk 24 oldalon jelennek Deering-féle kévekötőgép!" hető készülékeket. meg, a mi azonban csak ünnepnapon történik. Ilyenkor az EGYETÉRTÉS 10 - 20, illetőleg a kisebb alakban számítva 36—60 oldalnyi terjedelmű. Ez alkalommal különösen felhívja a t. gazdaközönség becses figyelmét az általa Csak is a lap ilyeTi méretei teszik lehetővé, hogy az EGYETÉRTÉS mindenről képviselt DEERING-féle a világ legnagyobb amerikai aratógépgyárának hirneves oly bő és részletes tudósításokat közölhet, a milyeneket egy más lap sem nyújthat közönségének. így általánosan ismeretes, hogy az EGYETÉRTÉS országgyűlési tudósitásai e nemben a legtökéletesebbek, nemcsak a tudósítások kimerítő volta folytán, hanem annál a tárgyilagosságánál és részrehajlatlanságnál fogva is, mely e tudósitásokat minden pártszinezetü olvasó előtt 'is élvezetessé teszi. Egy másik nagy erőssége a lapnak rendkívüli bő tárcza- és regényrovata. Az EGYETÉRTÉS állandóan két valamint egészen aczélból készült SZÉNAGYÜJTŐ és szénaforgató gépeire, mely kitűnő regényt közöl egyszerre, tészínt eredetit, részint a modern világirodalom remekeiből válogatva, elsőrangú müforditók fordításában. Az egy év alatt közölt gépeket teljes jótállás mellett szállítja Jutányos árakon. regények 400—500 nyomtatott ívre, vagyis 40—50 rendes regénykötetre rúgnak. — Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások. Ily 40—50 kötet regény bolti ára legalább ugyanannyi forint. Ha most még tekintetbe vesszük az EGYETÉRTÉS-nek mindenkor közéletünk kitűnőségei í s elsőrangú publiczisták által irott vezérczikkeit és egyéb politikai közleményeit, bő hírrovatait, eredeti táviratait az ország és a világ minden részében levő saját levelezőitől, továbbá a vasárnaponkint megjelenő s egy-egy szaklapot pótló „Irodalom", „Tanügy"' és „Mezőgazdaság" czimü országos hirü rovatokat s végül az EGYETÉRTÉS legjobban informált közgazdasági, ipari és mezőgazdasági rovatait és megbízható tőzsdei tudósításait bátran mondhatjuk, hogy az EGYETÉRTÉS a hazai sajtónak egyetlen organuma, mely az intelligens közönség minden osztályának igényeit a legteljesebb mértékben kielégíteni képes.

többsoros répakapálőgépeit, Sack aezélekéit

fükaszálógépeire, marokrakó- és kévekötő aratógépeire,

Mindezen előnyök daczára az EGYETÉRTÉS előfizetési ára a legmérsékeltebb : E g é s z évre 2 0 frt — kr., | Negyedévre 5 f i t — kr., Félévre 10 „ — „ j E g y hóra 1 „ 80 „ Előfizetések legczélszerübben postautalványon az EGYETÉRTÉS kiadóhivatalához Budapesten intézendők. — Tisztelettel az EGYETÉRTÉS kiadóhivatala Budapest, IV., Papnővelde-ntcza S. sz.

Magy. kir. államvasutak.

Az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület által 1000 frt pályadíjjal jutalmazott és még ez év folyamán kiadandó

G A Z D A S Á G I -

G

A

Z

D

A

S

A

K Ö N Y V Y I T E L T A N alapján összeállított

G

A

KÖNYVVITELI NYOMTATVÁNYOKBÓL 1. .Előjegyzési könyv kül- és beliv 2. „ Napszámbér és szakmánybér kimutatása „ Leszámolási könyv , Szegődmény-táblázat, kül- és beliv „ Szemesgabona kimutatás, Ml- ÉS MÍT „ Csépletlen gabona „ „ „ „. „ Napszámos jegyzék „ „ „ „ Tejeladási jegyzék, kül- és beliv. , Pénztári napló, kül- és beliv 1. „ 2. , 3. „

MéTÍeg Próbacséplési jegyzék Vetési és aratási jegyzék Ellési jegyzék (csikó és borjú) Termés-kimutalás Ellési jegyzék (bárány és malacz Darálási jegyzék Fejési napló Gazdasági napló Trágyázási , Cséplési jegyzék

Épületleltár, kül-és beliv . Telekleitár, kül- és beliv •mény és anyag leltár,kül- és beliv

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Szegő dmény-le vél Ló- és szarvasmarha-kimutatás Juh- és sertés-kimutatás . Különféle tárgyak kimutatása Fogyasztási anyag „ Tüzelő anyag „ • Szerszámfa , Állati termények Póttakarmány

tatás, bel- és küliv Követelések jegyzéke, bel- és küliv 1 Gép- és eszközleltár „ „ Pénztári főkönyv kiadási kimutatás :

Takarmányozási jegyzék

á l l a n d ó a n r a k t á r t tartunk.

Összeállította:

SUSCHKA

RIKÁRD

a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője.

Az összes nyomtatványokból m i n t á i v e k : az 0 . M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek ! frt 20 kr. előleges beküldése mellett portómentesen küldetnek. — Rövid utmutatás ára 20 kr. g^ÜT" Á r j e g - y z é k k e l é s f e l v i l á g o s í t á s s a l k é s z s é g - g e l s z o l g á l u n k . "TiRi Megrendelések a

„KÖZTELEK**

kiadóhivntalához

I X . k e r ü l e t ,

Ű l l ö i - u t

2 5 .

s z .

k ü l d e n d ő k .

( • ^ f i p matt BBHioAinrBiji)

.-9q ^pnapnW g - -

„i

' m u m

S

q

eoS^zsT/a' .llí? qqS

I0S3H33

's-e^vm

lLSY^^Y

u v n m

>|8|08lO)|9!}JOtl

)|9|8J0)|8A9)| 9 t « H 3 ««

(•zs 9 ju;zsp[Oj w»opid i£as

B

' » ? »!»

S S

IJSyüíüliZBüoxani V

QznaíjBuyq -g -o zbzs -ojoXn zbzb '008 JBt?J93I- TI -9P1T-8 91 sniinf A^ -jí^i siÍSba uodBti ozgjaSaui ^SBifaXuaq íbjubCb zy •uui»i9A- gqmajei'.g -TjjpráSoj ^0^1119 Cb «aj bí - j ó i m r a sezsso z« J[*sq n „•Bi^s^itWSia V -i^utira is^rAgqpt zBqg} -nj SBraoit? Tiez0-Bi3: B •|BUB|BJBAIl|0pB!>| : nreifiiÁuoq hotí BAT91I9 0Z3418A „>l3n31Z0>l" w»pu -Í»5J B Se*9AI81<JS0Sd8X BAWjj •umjutftp *ptivo0V1WJ •»*»I9I» rra>!3»8 -!<| iu.Si!3\[,.»i soasf <JT juo>j -l v o;8q|8puaj69|j\| uKlftoj 1) -taHlfq -U8A1 ?I8}9I3[9[I8niÍBIIIBj'BZBl lojsr »oi» dnu A 'sojj[ 03 »B3[a}Bin§rB zy 1 "" 23 ussa^ueuio^ojj r fiiwo -l'J tnypuoui fit •(pite 8 -ma 'I BiojBd Tg tuati }9»W«>SU»1t> 9 f- i | 0 / [ u ^ e | u i 0 £ u inBirnjíugq' fleq S1M9 31 •OjSJ TI?P ^ Stiipf ao '2681 !|9}!AA/(U<)lj qqesa5[S8i OJBIUB fB z V i j B e s e p z e S •5[0}9q}TJt5i95S9tn ijbib •bí^O^OIVQPÍPJ y e •3{BJ9 60[T?BAiq B'(9lf8 'ZS -f fepnia "I B}0[Bd tSbsoj! UÖS.ÍIQM i z s a i J O i i y -0Z9AJ9IZfl) !?UBAltaZS'> IS9J s ^ n u i ^ n -td? s? !s^)j'BíTi9jB%d Sgs O S v x y -gjazaAjajzn qiozaAouSaícr nuej b jjaiewjsj mwMl? • z a u a j a j AhAuot JQ -Satu BJgs^feqajiteA -unm B inimBiBA'^aiaiaijaj :t?U?I[ 9 )U3[3{B3|/m T}BZBÍi®d B 'B(mra T^BJUBCB ZB 'J9Z9AJ9J TSapgZJSZS B 'S913AS9S}10J[ b 'í[aAJ9} y •Bj^sBifBqa JS91 w n r n n op • A u g a j o i -iT9itsa}aj [^HBSB^iqqBzssoq iqÁgKAMiTijsr •Se -Sam opusai iBss^n^jíirop -ZOUI JÍS51U 3I9UUTZS.ÍU( p ojozs yoj^raiBn; ipra -ZOUI Ililu^a^A }95[' nSuoj •1 OA9t uosBmong nao sjauasaijzsa^j -ST5I b japjxq ^sbibüSj?^ ijbj -UBÍB SOUBAll^U aS§S0iaz9A ^ojoq -?9{,zn ijf[9q}eqino'zs" 3[B}n . -sBAtnBn? -jiq -jíSgra y 'Au3iu|apj||| S8Ö8SJ8|S9lü

-^SSBSOJBgzBgtSBZSOr SOfBT zjaBiQ-qo sipuiav Sazowq

joq síepi •bajbip iBAOfdBu-^aziSaf SBIBPIO 00 S9 9AJ03I UBA Bq?iqB}iuaui95t mjB[BAÁUQ:si -qasz ' soúiso BHOJjpuipi viaa i v h i ¥ a

jp

j h oe lassapip •S3)uauio;jod ®jy

•ujBinezs 5[ozsos9 irainpon

ZB

•jezofeji] os |8SS3p|ll>( 83}UaUI01J0d Ejy

P!A0y

•))íjnSBAUIB||B J!>| JEABbHI

MM

aaziids sa N i r a

"teteit ?n?5tn9}0q ífBSMnf IMfe* aita^fflÜJ

n a n a p i n n » o d « j 9 « 3 j » A a s XISBA } » S » ( i ^ q i ^ A s i s o ^ ^ s i t n z !

TI^ fdt!|1! StIZOiCuQAJOl ^T-ÍTX !A? 'f68í 9iozs {gjggsjgpueagzera S9 SesvpzuSgzdm y

^Bfjoq ozsn 89 J0>jQ >)8pU9A0U -SQJSAwóluSÓlST'dfzsráSl31

iomy

" U9triTZ9 ^OJBTOlífV -3?A "HSIOJIBWÍZS iSySBpzBSrex -CO^SSva medí '7^pre^[eLJ[ •?J?}zsnd t í!}9}S9J95[ 9JP-9X -ÍOIIBJÍS lAy qqpi 'zstipzuS s^j^f nK«sSi!|svi>iH!Sí''>X 'oi-v/íMr^x SqySSJTOtOpj 31BAOI B9 -zsejCaBíTOUI 'smzjq 'WiamJSt Zm t •^I9P09z3}ni tíd^.i.ia^nzo • n^q^Sf nopnTin 83es.9|3zaj|gfisor UJOH : S^eEpZ^a T? 'erOt9Z93t -n^.te ÍI9I9ZSI9J l«3!3loiníiAítin -ozjq Tjepeja cp pn?nno S?SBpz«a 000| •nagS9qz92[9i|jp pu^osvjpjnu-i éas?d.s,Ti»asi»up®«o 9q jproow'gMe* Í8»n» « ÍSoq 't?ZS9q HirtE qqítéSai STP9d mgf iíspt9A^ap5t iSvsepzwS i 8SW ! v 'na PSWK SM j£n?qpn a»ni líinSystipztó « p[ '9I9SIA tvemv 9J-gt'9q snnnf 'Itzo^p " ' t a t L j l ^ ^ s i p™BlL}zsn3n« TA9 'A68X 'sujJlit nBqT9)IAAÍn95i pzeS v. X'Sn 'xreqpsíte ugpuiiit -saaps^nzB sswuni iippmzpini loqsofW^J?^Jn '.lonaiia JSBS«PÍ«9 BP eq^reut ^loizoil9An{X> v/'o()8 sp?9z0 iajc "inaiipj tI9í eq npfestg snizsn3ra wsíiiv 'imat -S9je^ 'SSrtf nTSqiptaqBzg Síis -no^Ti^a\!ifua/:• 1 pf sp [r^'Srxtíjd iSesBpzvo ízsnt!l>zi!í> "pBJn 1AS f ..iHl'l!V;V '•ílJBl'iéui SB x S 9 Z 5 I spmif^q s^tTP w o s ' J s q ^ á isxan ! !{TZ05iitt?rB 2[8a Aiy£3zsezs iSiis'BpzBS TlOf 0|nis9)| BJ¥ILU9PBJ1E TStlSBpZBS ÍSé EasíZBmtBJlH! ssnétaTepl 'Si-01 jaqtnQ'ídezs smjnr 'ajAuspi is?|d?sD v vqySys -BpZBS 9U|Bd XS9AXQ awnínjoT'ía ' sj 'aemt ; ' s p y p a r i Q M H

Z S B I ^ A [í»JJ}i».ÍIO«I ' j | t m i O í í S B I ^ A

1MMMHIH m 0 8 O H S f l l N O f '2,681

' M m Z Q ü

- pf % IvspiBqziqágta ^ewhejój 'lOJlOUÍSn p|J?SEA3q ,tS9 S9J9H ' '! qqií^S^n^a^naA? I{9ra 'aroi'epii.m • £s a

[OAOl X|í> J J B S O

8 napnnn PTOjsq oumiaj '-r, z aepmtn tüisj noia '-B1 08 SI ™ re?»»pi!H

WVÁ10ÍA3 Hl i

WVZb

Z9

KÖZTELEK,

944

1 8 9 7 . J U i Ü l J ^ 110 <M).

Bérszántás gőzekével.

Elsőrendű manila kévehötőfonalat 4 3 forintért

Szegedi kenderfonógyár

A legújabb eredeti Fowlar-Télc Componnd gőzeitekkel talajmivelésre vállalkozik 3171

WOLFF ERNŐ gözszántási vállalkozó, B u d a p e s t ,

X C e l e a f ö l d ,

5 2 . SZAM. 7 - I K EVOLYAM.

szállít a

részv.

társaság

S Z E G E D E N .

Valódi

kender-zsákok

tiszta kjnderfonalakból, házilag szSve utolérhetetlen tartóságban.

P o w l e r - t e l e p .

Magy. kir. államvasutak. Pályázat.

ALBION fűkaszáló gépek,

ALBION marokrakó aratógépek, HARRISON Mc. OREGOR & Co, GRAEPEL Budapest,

angol gríi»syfli-aböl, melyek az összes hazai versenyeken kitüntetésben részesültek, legutóbb. a turkevei gép versenyen a r a n y é r e m m e l dijaztattak, kaphatók

HUGÓ

V., K ü l s ő

gépgyárosnál,

Váczi-ut

Á r j e g y z é k ingyen é s b é r m e n t v e .

MALOMIPAR

46. szám.

3715

Mindennemű

műtrágyát versenyképesen

szállítanak

bárhová

S c l i r a i n

A .

k é n s a v - é s m ű t r á g y a gyárai. Központi iroda:

Prága, Heinrichgasse 27.

Á r j e g y z é k ingyen é s b é r m e n t v e .

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer

rendszer.)

Budapest. VI. ker., Podmaniczky-utcza 14. szám. Szabadalmazott Schweitzer-féle malmaink a mezőgazdaság terén igen fontos ujitást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavított malmok eparánt alkalmasak darálásra és simaőrlésre: a gazdaságban e mal' mokkái szükség szerint készíthető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle és a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnak, míg az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvényböl készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, locomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra. A Schweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a következők: 1. Csekély hajtóerő szükséglet. S. Itendkivüll nagy munkaképesség-. 3. Kitűnő minőségű őrlemény. 4. Kiválóan tartós, javításra nem szoruló szerkezet. 5. Igen egyszerű kezelés.

Részletes jegyzékkel

leírással, árés lelvilágo-