KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Mes'eM miiiei szerdán és szombatos

IX. Évfolyam.

Budapest 1899. szeptember hó 27.

78. (832.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

M e s ' e M miiiei szerdán és szombatos.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (1 Ü l l ő i - ú t 35. s z á m . Kéziratokat a szerkesztőség nem küld

Az őrlési engedély epilógusa. A folyó hó 21-iki kelettel megjelenő s az őrlési forgalom megszüntetése tárgyában intézkedő közös rendelet a magyar gazdaságpolitika életében egy igen nagy jelentőségű mozzanat. Jóformán azt kell mondani, hogy gazdasági politikánk irányváltozása teljesen ahhoz a küzdelemhez fűződik, amelyet az őrlési engedély megszüntetése érdekében a gazdasági körök hat év óta szakadatlanul folytatnak. Sőt azt lehet mondani, hogy Magyarországon a gazdatársadalom életre ébredése ezen mozgalom keletkezésével egy időre esik. Épp ezért nem lehet, de nem is szabad könnyelműen elsiklanunk az őrlési forgalom megszüntetésének örvendetes ténye felett, mert az egy nagyjelentőségű mértföldjelzö azon a göröngyös uton, amely a gazdatársadalom ujjáébredéséhez, a gazdaközvélemény irányváltozásához vezet. Azok, akik ma az eredményt látják, nem tudják méltányolni a küzdelmet s talán nem is tudják kellőleg megbecsülni az eredményt. Pedig ez igen nehéz küzdelem volt s az eredmény az OMGE.-ben megindult s annak égisze alatt állandóan folytatott mozgalom utján felkeltett gazdaközvélemény nyomása utján jött létre. Sőt tovább menve, nemcsak a magyar gazdatársadalom érdeme az, hogy az őrlési forgalom megszűnt, de jelentékeny része van ebben az osztrák gazdáknak is. A magyar részről megindult mozgalom csakhamar visszhangra talált M

i n d e n

Ausztriában is s az osztrák gazda-közvélemény erélyes fellépésének igen-igen nagyrésze van az eredmény kiküzdésében. Sőt a magyar mozgalom következményének és hatásának tudható be az is, hogy Németország kormánya indittatva^érezte magát ugyancsak az őrlési forgalom megrendszabályozására s illetve, hogy ennek megszüntetése a német „Bund" programjának ujabban egyik kiváló pontját képezi. Sok más, a gazdaközvélemény által felkarolt követelmény valósult már meg azóta. Ez volt a legkeményebb dió, itt sikerült legtovább tévedésben tartani a közvéleményt és az irányadó köröket. Nem Czélom a multak hosszura terjedt vitáit újból felidézni, de annyival tartozunk önönmagunknak, annyival tartozunk mindazoknak, a kik az ügy érdekében közreműködtek, akik az eredmény elérésének hathatós eszközei voltak, hogy ma, a midőn czélt értünk, megemlékezzünk az egész mozgalom történetéről. 1893 február 24-ikén még boldogult Baross Gábor elnöklete alatt tartott tarifabizottsági ülésen, Baross Károly, az OMGE. akkori szerkesztő-titkára vetette fel először az őrlési forgalom törvénytelenségének a kérdését a fővárosi malmoknak a fiumei viszonylatban a lisztszállitásnál engedélyezett kedvezményes tarifákkal kapcsolatosan. Az ugyanazon év február 25-ifei kelettel megjelenő „Köztelek" hosszabb czikkben foglalkozik a kérdés-

g a z d a s á g i

Szükségleti czikk beszerzése v é g e t t

f o r d u l j i i n k

Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez, Hai számunk

sel s oly me.glepö adatokat tár fel, a melyek a képviselőházban sem maradhattak visszhang nélkül s már február 27-ikén Bujanovics Sándor orsz. képviselő meginterpellálja a pénzügyminisztert ez adatok hitelessége tekintetében, a mire válaszolólag Wekerle Sándor, akkori pénzügyminiszter elismeri, hogy már 1892-ben a vámmentes buza behozatala az egy millió métermázsát meghaladta. Akkor jogos volt a kérdés, hogy vájjon a „Köztelek" által közölt adatok hitelesek-e, mert akkor még a magyar statisztika, sőt az osztrák statisztika sem közölte az őrlési forgalmat, hanem az erre vonatkozó adatok az osztrák kereskedelmi minisztérium által kiadott összesítő füzetekben láttak napvilágot, amely füzetek rendesen néhány évvel elkésve jelentek meg. Ezután az őrlési forgalom kérdése a politikai szaksajtóban állandó vita tárgyát képezte s csak 1894. tavaszán jutott az OMGE. abba a helyzetbe, hogy az orosz és román kereskedelmi szerződések megujitása küszöbén tárgyalván a kérdést, ez ügyben határozott állást foglaljon, még pedig olyképp, hogy. az őrlési forgalom megszüntetését követelje. Az OMGE., a román és orosz kereskedelmi szerződések megkötése tárgyában memorandumot is terjesztett a képviselőház elé, amelynek egyik legkiválóbb követelménye _ az őrlési engedély megszüntetése. Érthető recensust keltett ez azokban a körökben, amelyek a fővárosi malmokkal összeköttetésben

Terményeink értékesítése b i z a l o m m a l

a

Budapest, V., Alkotmany-u. oldal.

31

1444

voltak s a közönség egy jelentékeny ! részében, amely a fővárosi malomipar által sugalmazott sajtó utján megvesztegettetni engedte magát. Maga boldogult Boros Béni az orosz és román kereskedelmi szerződések megkötéséről szóló törvényjavaslat előadója az ipar ellen irányuló valóságos merényletnek minősiti előadói beszédében az OMGE. memorandumát. A meggörditett kő azonban visszatarthatlanul tör előre utján annál erélyesebben, minél több akadályra talál s már ugyancsak az 1894. év október hó 20-án Pécky Tamás interpellál ugyané kérdésben, a mire Wekerle Sándor akkori pénzügyminiszter egyszerűen tagadja az idegen buza beözönlését s a mit a „Hazánk" napilap eredeti román táviratokkal czáfol meg, a melyek, jelzik, hogy épp ugyanabban az időben 300 hajó rakomány román buza van útban Magyarország felé. Az őrlési forgalom megszüntetésére irányuló mozgalomnak súlyt és jelentőséget az 1895. évi harmadik országos gazdakongresszus kölcsönöz. E kongreszszus, mely a gazdasági politikának jóformán összes kérdéseit beható vita tárgyává tette és sok kérdésben évtizedekre előre kijelölte a követendő helyes irányt, foglalkozott a vámpolitikával kapcsolatban az őrlési forgalom kérdésével • is s a kongresszus koncziliánsabb is volt az OMGE.-nél, amennyiben nem követeli az őrlési engedély eltörlését, hanem megelégszik csupán azzal is, hogy a visszkivitelnél az azonosságot megköveteljék, azaz, hogy a behozott buza lisztje képezze a kivitel tárgyát, s hogy a forgalommal kapcsolatos visszaélés, mint a vámhitel korlátlan kiterjesztése s a visszki vitel határidejének kiterjesztése : megszüntettessék. Az 1882. évi XVI. t.-cz. 10. szakasza ugyanis, amelyen az egész őrlési forgalom alapult, ugy intézkedik, hogy mindennemű kikészitési eljárás csakis az azonosságnak á visszkivitelnél való biztosítása mellett engedélyezhető. Az őrlési forgalmat engedélyező miniszteri rendeletek azonban az azonosságot teljesen mellőzik s igy vált lehetővé, hogy mig a behozott román búzából készült liszt nagyrészben a magyar fogyasztást elégítette ki s ily módon lehetővé vált a börze-spekuláczió s a magyar gabona árának leverése, másrészről a helyében kivitt magyar lisztet román búzával keverték, az úgynevezett maltert adták hozzá, ami által a magyar liszt hírnevét hosszú időkre tönkretették. Világos, hogy a rendelet a törvény szellemével ellenkezett s igy egész jogos a kongresszus azon álláspontja, amely az azonosságnak s illetve a törvény rendelkezésének a betartását követelte mindaddig, amig ez érvényben van. Sok hirlapi közlemény és pro és kontra röpirat látott a kongresszus nyomán napvilágot, amelyek közül Baross Károly jaRomán buza és a malmok" czimü röp-

KÖZTELEK, 18QÓ SZEPTEMBER HO 2 7 .

irata a képviselőházban sem maradt visszhang nélkül, amennyiben Ivánka Oszkár annak adataira támaszkodva, az 1895. évi költségvetési vita alkalmából újból szót emelt az őrlési engedély megrendszabályozása tárgyában. Igy a gazda kongresszus és az időközben részben megváltozott irányú sajtó utján kellőleg előkészített gazdaközvélemény nyomása alatt végre indittatva érezte magát kormányunk is a cselekvésre, azaz őszintén megvallva, ezen cselekvés az osztrák kormány érdeme, a mely az osztrák gazdaközvélemény nyomása alatt s kisebb politikai érdekek koczkáztatásával a leghatározottabban követelte az őrlési engedély eltörlését. S hogy ez már akkor meg nem történt, csakis a magyar kormány ellenállásán múlott s igy a két ellentétes állásfoglalás eredményeképpen jött létre az 1896. évi január hó 15-én életbelépett közös rendelet, a mely az őrlési forgalomban a vámhitelezést teljesen megszünteti s a kivitelnél, bár az azonosságot meg nem kövételi, tehát a törvény szellemének még mindig nem felel meg, egy métermázsa behozott búzával szemben egy métermázsa liszt kivitelét követeli s a kivitelt 6 hónapi záros határidőhöz köti. A mint a forgalmi adatokból látni fogjuk, ez a rendelet teljesen hatálytalan maradt, amennyiben a forgalom nemhogy csökkent volna, de a következő évek állagában még emelkedett is. Ezt tudta a magyar gazdaközvélemény, hogy mindaddig, a mig a szabad raktárak intézménye fentartatik s e mellett az idegen gabona vámmentes raktározása lehető, az őrlési forgalomban a vámhitelezés megszüntetése csak egypapirosrendelet, mely a gyakorlatban a szabad raktárak révén könnyen megkerülhető és meg is kerültetett. Minden az azonosság kérdésén múlott s miután a törvény ennek betartását rendelte, ezen körülmény erős támpontját képezte az egész mozgalomnak. És épp erre vonatkozólag mondotta azt Wekerle Sándor akkori pénzügyminiszter és miniszterelnök, hogy aki az azonosság betartását követeli, az őrlési engedélyes forgalomban, ez annyit jelent, mintha annak eltörlését követelné, miután az azonosság betartása az ' őrlési forgalomnál egyszerűen lehetetlenség. S Wekerle Sándor ezen mondása a gazdakörökben szálló igévé is vált s az 1896-ik évi IV-ik országos gazdakongresszus épp e nyilatkozatra támaszkodva, az őrlési engedély megszüntetését követeli. A IV-ik országos gazdakongresszust követő években azt lehet mondani, hogy a vezérlő szerepet a kérdésben az osztrák kormány vette át, — amely a vámközösség, megújításánál az őrlési forgalom megszüntetését sine qua non-ként kötötte ki. A magyar gazdasági érdeket szolgáló sajtó és az „OMGE." megragadott ugyan minden alkalmat e követelmény hangoztatására, de az őrlési forgalom tény! leg még ma sem töröltetik el, ha

7 8 . SZÁM. 9-IÍV FIVFÓLYAM.

az osztrák kormány ezt a. kiegyezés elengedhetetlen feltételéül nem állítja fel. Ma végre eredményről számolhatunk be, amennyiben pár hónap múlva az őrlési forgalom a monarchiában teljesen megszűnik s hiszszük, hogy vele együtt megszűnik a kiélesitett küzdelem is, amely az ország javán egyetértöleg közreműködni hivatott gazdasági tényezőket mesterségesen elválasztani igyekezett. Reméljük, hogy be fog ez következni, annál is inkább, mert a jövő nekünk fog igazat adni abban is, hogy az őrlési forgalom eltörlése nem egyértelmű a magyar malomipar pusztulásával, sőt még a fővárosi malomipar pusztulását sem jelenti. A magyar malomipar csakis az őrlési forgalom eltörlésével lép arra az útra, amelyen a magyar közgazdaság érdekeit a legönzetlenebbül és a legjobban szolgálhatja. A magyar gazdaközönség bizalma a fővárosi malomiparral szemben is újból visszatérőmért az árak befolyásolásának leghatalmasabb eszköze kihullott kezükből s mintegy kényszerítve lesznek arra, hogy kizárólag magyar érdekeket szolgáljon és szakítson areáiscsakromlást hozott féktelen és hivatását nem képező spekuláczióval. Az „OMGE." pedig megelégedéssel tekinthet vissza a hosszú küzdelemre, melyet a magyar gazdasági érdékek védelmében folytatott s a melynek eredményeképp a gazdaság politika terén is észlelhetjük az uj irányt, a melynek zászlaján örömmel üdvözli a közvélemény a jog, törvény és igazság jelszavát. E. Gy.

Telepítési ankét. A telepítési s az ezzel kapcsolatos kérdések tárgyalása czéljából a földmivelésügyi miniszter még ennek az ősznek a folyamán nagyobb értekezletet tart. Az értekezlet megtartásának terve már régebben felmerült, amennyiben az eddigi telepítési akcziók tagadhatlan sikertelenségénél fogva maga a földmivelésügyi kormány is szükségét érezte annak, hogy mélyreható szaktanácskozmány tárgyává tegye az ügyet s ennek nyomán aztán a siker több előfeltételével az egész vonalon megindíthassa a gazdasági, nemzetiségi és szoeziálpolitikai szempontból egyaránt nagyjelentőségű telepítési mozgalmat. A szaktanácskozmányok általában véve bizonyos kérdéseknek a zátonyra kerülését szokták jelenteni a nagyközönség előtt.. Bizonyos, hogy a jelen ankétnak is megvan ez a jelentősége addig a pontig, hogy az nyilt beismerése annak, miszerint a telepítés s az ezzel összefüggő birtokparczellázások és kisbérletek kérdése sem az állami, sem a magántevékenység eddigi megnyilatkozásai után nem tekinthető megoldottnak, különösen azért nem, mert az ujabb idők nagy szocziális mozgalmai s gazdasági átalakulásai olyan feladatokat szőttek ezekbe a kérdésekbe, amelyekkel a közélet kellőképpen még nem számolt, amelyek tehát egy egységes terv keretébe csak ezután illesztendők bele. De ha ebben az értelemben a telepítési s biríokparczellázási politika eddigi sikertelenségét konstatálnunk kell is, a jövőre nézve nem osztozhatunk azok peszimizmusában, akik ezt a tanácskozmányt a felvett kérdés temetési szertartásának jövendölik, mert erre az ankétre igenis szükség van, hogy meg-

78

SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM,

állapodásai kiindulási pontul szolgáljanak egy széles körben s minden irányban öntudattal megindítandó akczióhóz. Az alaposan meggondolt kérdések, melyekkel a földmivelésügyi miniszter a tanácskozmányt előkészíti, meg a miniszternek eddig is tapasztalt buzgalma azt a jogosult reményt keltik fel bennünk, hogy ezúttal komolyan kiván foglalkozni a kormány a telepítés ügyével s a tartandó értekezlet tanúságainak, nagyjelentőségű következményei háramlanak át a gyakorlati életbe is. Ebben a reményben teljes bizalommal nézünk az ankét elé, csupán azon véleményünknek adva kifejezést, hogy czélszerü volna, ha a meghívott illusztris társaságon kivül a kormány olyan férfiakat is igyekeznék bevonni a tanácskozásba, akik különböző vidékeken közvetlen ismerői lévén a telepítési munkálatoknak, egyes kisbérleti rendszereknek vagy párczellázási opéráczióknak, a kérdések gyakorlati s technikai — de azért n e m kevéssé fontos — oldalához teljes hivatottsággal szólhatnának hozzá. Ezek előrebocsájtása után itt közöljük azokat a kérdéseket, amelyeket a földmivelésügyi miniszter a tanácskozmány elé fog terjeszteni. I. Általános. Szükséges-e, hogy a telepítési tevékenység szélesebb keretben folytattas"sék? Az állami vagy a magántelepitésre kell nagyobb súlyt helyezni ? A telepítési tevékenység mellett kivánatos-e az örökbérleti vagy felesbérleti rendszer alkalmazása és támogatása ? II. Magántelepités. Kivánatos-e, hogy a nem állami birtokoknak telepítési czélokra való felhasználása megkönnyítessék s h a igen, mily módon s mily feltételek mellett ? A m a g á n telepítés engedélyhez köttessék-e? A telepítési terület és az egyes telepeseknek adandó terület minimuma és maximuma a törvényben megállapittassék-e és miképpen ? Középbirtokok és munkástelepek aikotása megengedtessék-e s mily feltételekkel? Eltiliandó-e a telepítő attól, hogy a telepeseket egyetemleges kötelezettséggel szerződtesse. Eltiltandó-e a telepítő attól, hogy különböző vallásfelekezetü telepeseket telepítsen. A magántelepitésre nézve fentartandók-e az 1894. V. t.-cz. 3., 5., 6-, 7. § ainak rendelkezései vagy a telepítő és a telepesek érdekében miképpen volnának módos i t a n d ó k ? A telepes kimozditására mely esetekre kell a telepitőnek jogot adni s mily elj á r á s itiellett? A telepbirtok feloszthatlansága kimondandó-e s mennyi időre ? Birtokvédelmi szempontokból a tulajdonjog és az örökösödési jog korlátozandó-e s mily m é r t é k b e n ? A magántelepités mily közvetlen s közvetett állami támogatásban volna részesítendő ? A magántelepitésnél felmerülő hiteligények miképpen volnának kielégíthetők? III. Állami telepítés. Az állami telepités külön telepítési alapból eszközöltessék-e vagy a kiadások a földmivelésügyi tárcza költségvetésében évenkint állapíttassanak m e g ? Kivánatos-e annak kimondása, hogy a kincstári erdőbirtokok, h a a terület telepítésre alkalmassá tehető, bizonyos mértékben telepítési czélokra használtassanak fel ? Kivánatos-e annak kimondása, hogy a telepítési c z é l r a n e m alkalmas állami erdőbirtokok bizonyos része magánbirtokosoknak e czélra alkalmas ingatlanaival szabad egyezkedés u t j á n elcserélhető ? Kivánatos-e annak kimondása, hogy a telepítésre alkalmas törvényhatósági, községi stb. ingatlanokat, ha az erre felhívott törvényható?ág, község stb. maga nem telepit, törvényben szabályozandó módon telepítési czélokra az állam magához v á l t h a t j a ? Az állam által milyen vagyoni képességgel birók telepíttessenek ? Középbirtok és munkástelepek alakítása megengedtessék-e s milyen feltétel e k k e l ? Az 1894. V. t.-cz. első és második fejezetének rendelkezései a telepítések sikere érdekében mily irányban volnának módositandók ? IV.

Parczellázás.

A

birtokparczellázás

KÖZTELEK,

1 8 9 9 . S Z E P T E M B E R HO 2 7 .

állami t á m o g a t á s b a n részesitendő-e s milyen m ó d o n ? Milyen értékű vagy nagyságú birtoktestek parczellázása részesittessék állami tám o g a t á s b a n ? A parczellák területeinek minim u m a és m a x i m u m a megállapitandó-e és mik é p p e n ? A vevő tulajdonjoga, továbbá az örökösödési jog korlátozása szükséges-e s mily m é r v b e n ? A parczellázásnál felmerülő hiteligények miképpen volnának kielégitendők?

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

Föld-éhség. Egy kérdésre adott feleletemben*) felhoztam, hogy utóbbi időben némelyek a takarmánycsontliszt (foszforsavas mész) adagolásának indokoltságát vitatják. A vitatok között legmélyebbre hatol a dologba Hoehne német állatorvos, aki a „B. Thierarzt. Wochenschr." f. évi 18-ik szám á b a n a foszforsavas meszet egyenesen hatástalannak m o n d j a azon betegség (a lágycsontság) ellen, amely ellen leggyakrabban adagoltatik. Erre vonatkozó fejtegetései állattenyésztési és higiéniai szempontból annyira ujak és érdekesek, hogy azokat s a j á t észrevételeim kíséretében kivonatosan ismertetni czélszerünek látom. Nevezett állatorvos azzal kezdi, hogy amiképpen a növény, ugy a növényevő állat is a rögnek, amelyen tenyész és él, a produkt u m a . A talaj, a légköri viszony, szóval a rendelkezésére álló életfeltételek döntik el ugy az egyiknek, mint a másiknak milyenségét s a növényevő állat, kivált a tenyésző helyén termő takarmányok jóságának, tápláló erejének hatása alatt áll, ez foly be kiváltképpen szöveteinek s ezekből. felépitkezett szerveinek minőségére. Felhozza pl., hogy a nedves időjárás oly növényeket eredményez, amelyek ásványi anyagokban gazdagok, de fehérjében és szénhidrátokban szegények, holott a száraz időjárás az ellenkezőt eredményezi. A szabadban élő állatok ezen kétirányban mutatkozó hiányt azáltal igyekeznek kiegyenlíteni, hogy részint nagyobb mennyiséget vesznek fel a silányabb takarmányból, részint pedig ásványi anyagokat kutatnak fel s földképében is felvesznek ilyeneket.

1445

Nem pusztán foszforsavas mészre, hanem egyszersmind a talajban előforduló egyéb ásványi alkotórészekre is szüksége van, t e h á t a szervezetnek s nem a foszforsavas mész haszontalansága, h a n e m egyéb ásványi alkotórészeknek a takarmányokban és italban való hiánya az, a mi a lágycsontuságot s az avval rokon egyéb betegségeket (nyalakodási vágy, csontellágyulás, gyapjuevés) felidézi. Minden további gondolkodás nélkül n e m szabad tehát a gyakorlat mezején sikerrel alkalmazott foszforsavas meszet (pl. a jó takarmánycsontlisztet) sutba dobnunk, avagy éppen a proteinben és így foszforsavban is gazdag erőtakarmányokat mellőznünk csak azért, mert látszatból Ítélve az ily takarmányok etetése lágycsontusághoz és hasonló bajokhoz vezethet, h a n e m igenis azon kell lennünk, hogy állataink ásványi alkató részekben szegény . anyagokon ne éljenek s az u. n. földéhségbe ne essenek, amit tehát nemcsak avval > előzhetünk meg, hogy ily ásványi anyagokat mesterségesen adagolunk, pl. az éppen emiitett földes ásványi részek, a kazánkő alakjában, h a n e m kétségtelenül avval is, hogy a kizárólagos istállózástól lehetőleg tartózkodunk, hogy eképpen a szabadvilágban állataink földrészekhez is juthassanak és oly normális takarmányokat nyujtunk, melyekben a szervezetnek szükséges földrészek benfoglaltatnak. A forró vízből leülepedő földsók tehát, ugy nemkülönben a fa- és kőszénhamu, az iszapolt kréta, homokos mészhabarcs, a porrá zúzott tojáshéjjak, a kavicsos homok, mind oly anyagok, amelyek abnormis takarmányok nyújtása esetén a foszforsavas mész (takarmánycsontliszt) mellett jő szolgálatot tehetnek, de ez nem azt jelenti, hogy a foszforsavas mész nyújtásától (akár fehérjékben gazdag takarmányok, akár tisztán, ily vegyület alakjában), mint sikertelentől, haszontalantól, végleg álljunk el. Erre vonatkozó exakt kísérletek döntik m a j d el, hogy vájjon a kijelentés, h o g y : „minél gazdagabb fehérjében és foszforban a nyújtott takarmány, a n n á l erősebben kifejlődött formában mutatkozik a „lágycsontuság", megállja-e heíyét, de még akkor is nagy kérdés m a r a d , hogy az ilyen testalomban gazdag eleségek nyújtásától szabad-e csak azért elállanunk, hogy a lágycsontuságot s az ahhoz hasonló betegségeket megelőzzük. Eo azt mondom, hogy a proteinban gazdag eleségek nyújtásától elállanunk akkor, mikor állati anyag termeléséről van szó — nem lehet, tehát ily anyagokb a n továbbra is be kell vinnünk azt a foszforsav mennyiséget, amely a proteinokhoz kötve van s ha attól mesterségesen fosztanék meg a fehérjéket, azoknak ismeretes kedvező hatását az állati anyag produkezióbán bizonyára hátrányosan befolyásolnék. M. K.

Ezt az istállózött állatok közönségesen n e m tehetik s innen van, hogy ezeknél — mert mondott két rendbeli szükségletüket ki nem egyenlíthetik — lágycsontuság és csontlágyulás mutatkozik, ez utóbbiak a földéhség következtében, vagyis amiatt, mert a talaj ásványi anyagaihoz kellő mértékben nem jutnak. Ennek bizonyítására felhozza azt a példát, hogy a működési területén levő lengyel gazdák, akik állataikat legeltetik s mindennemű pocsolyákból itatják, télen szálas, gyenge takarRovatvezetS: Jablonowski József. mányon tartják, erőtakarmányt azoknak n e m adnak, silány erőben levő állatok felett rendelkeznek ugyan, de a lágycsontuságot alig ismerik; ellenben a sváb gazdák, akik állataikat istállózzák, erőtakarmányban is részesitik, kutakból itatják, jól táplált állatok felett rendelkeznek, de a lágycsontusággal folytonosan küzUgy érzem m a g a m a t e pillanatban, denek. mintha egy lábbadozó, egy súlyos betegségből Megpróbálta ez ellen foszforsavas mész *) Ezt a dolgozatomat a Szegeden tartott I; adagolással küzdeni, de az hatástalannak bizonyult, ugy, hogy különösen sertésre nézve ki Ország. Borászati Kongresszus alkalmából irlam és szándékom volt, hogy azt ugyatocsak a kongresszuson előmeri mondani, hogy: minél gazdagabb fehér- adni. Minthogy azonban a kongresszus igen tisztelt j é b e n és foszforban a nyújtott takarmány, ' elnöke, valamint a kongresszus több előkelő tagja közannál erősebben kifejlődött f o r m á b a n mutatko- vetetlenül az előadásomra kitűzött óra előtt megkért, hogy a jelenleg időszerű lisztharmatról és szőlőmolyról zik a lágycsontuság. beszéljek, ez az itt közlött dolgozatom előadásra nem Az eddigi felfogásainkat rombadöntő ezen került. Pedig ezt valóban sajnáldm, mert meg vagyok vélemény veszít azonban ijesztő mivoltából, ha győződve, hogy mi ellenségeinkkel szemben csakis nevezett állatorvos fejtegetéseit tovább követve egyesegyedül az előzetes védekezés utján fogunk bollátjuk, hogy ő a sertések l á g y c s o n t u s á g á t p o r r á dogulni. S igy szükséges, hojy ezzel az eszmével minél több oldalról és minél több téren foglalkozzunk. Ez zúzott kazánkővel biztosan gyógyítja. nemcsak a szőlőbirtokost, hanem a mezőgazdát is illeti s azért közlöm ezt a dolgozatomat is itten. Jablonowski. *) „Köztelek'' 1893. 77. szám.

GAZDASÁGI ÁLLATTAN.

A szőlő ellenségei ellen való előzetes védekezésről és gyakorlati jelentőségéről.*)

1446 fellábbadozó beteg ágyánál állanék. Mert valób a n , a magyar szőlőszet igen beteg volt. Nem évek, h a n e m évtizedek teltek el, hogy a m a g y a r szőlőszet igen válságos körülmények között lebegett. És a ki ismerte a mult idők szőlőszetét a maga egyszerűségében, az kevés reményt táplált arra nézve, hogy azok a — valóban „régi jó idők'" •— ismét vissza fognak . térni. Nehéz volt akkor a biztató szó, mert szőlőhegyeink egyre pusztultak. 1875-ben augusztus végén kezdődött a vész odalenn P a n e s o v á n : akkor hangzott el a végzetes hir, hogy a mi Francziaországban m á r 1868. óta pusztít, nálunk is megvan már. Csak rövid 7 év kellett hozzá, hogy a filloxera Francziaországból mi hozzánk is eljusson. S a milyen hirtelenül itt termett, éppen olyan hirtelenül el is terjedt az mindenütt, a hol a szőlő csak megterem. Eleinte esák a másodrendű bortermelő vidéknek jutott belőle. Peér, Kassa, Szatmár-Németi, Nagy-Károly, Meszes-Györök voltak Panesován, kivül azok az első helyek, a hol látnunk kellett, hogy mi is az a hírhedt filloxera! Azután oda lőn Arad-Hegyalja, m a j d Eger, a Szerémség, Tokaj-Hegyalja és a Királyhágóntuli kerület. És 1890-ben, hol n e m volt még filloxera? Hogy e csapás mi volt, azt tudjuk, mert végig éltük. De ez még nem volt e l e g e n d ő : jött még a peronoszpora is. S a mibe lassan-lassan m á r beletörődtünk, hogy filloxerával meg kell élnünk, abban a hitben megrendített bennünket újból a peronoszpora. Bizony válságos idők voltak azok. És ha most egy perezre megállunk és szemeink elé varázsoljuk a multat, annak újra, meg ú j r a meguju'ó küzdelmét, akkor lehetetlen, hogy bámulat és csodálkozás ne szállja meg lelkünket és ne kérdezzük meg magunktól, hogy hol vettük az erőt, hol a kitartást e nagy és a világ összes mezőgazdasági életében páratlan küzdelemben, hogy végre mégis mi győzhett ü n k ? Mert a győzelem bizony megvan m á r ! Mert aki azt tagadná, az megtagadná a jelent, de meg a jövőt is, 3 mely n e m békés nyugalommal a kecsegtet, ' b a n e m u j a b b és ujabb, odaadóbb munkára bátorít. . . . És midőn a jövendő idők eme munk á j á r a gondolok,, akkor valóban aggodalom szállja meg a lelkemet most, midőn ugy érzem m a g a m a t — ismétlem — mint ha a nagy lábbadozó ágyánál állanék és midőn bensőmben érzem azt az ezernyi kérdést, a melyet annyi sok m u n k á r a hajlandó, de saját erejében még eléggé n e m bizó magyar szőlőmunkás hozzám intéz. Mert ha. biztat is a j ö v ő ; ba a filloxerától n e m rettegünk immár, ha a peronoszpora m á r n e m b a j többé: mégis m i n d n y á j a n látjuk, hogy nem múlik el egy év sem u j a b b csapás nélkül. Hiszen mit a tél zord hidege, a tavasz elkésett fagya megkímélt, a mit az ég h á b o r ú j a m e g h a g y o t t : azt évről-évre m á s és m á s b a j éri. Alig, hogy kemény, országos leczkét adott a szőlőmoly s a szőlőiloneza, m á r is nyomába lépett a lisztharmat és jövőre, ha az ég el n e m távolítja mitőlünk rémitő haragját, akkor a jelek u t á n Ítélve jöhet a szőlő rákja, hogy társul szegődve a mostani bajainkhoz, teljesen megsemmisítse, a jobb, a nyugalmas jövőben való hitet és reményt. A . j ö v ő képe t e h á t bizony elcsüggesztő. De vájjon valóban az-e ? Ha nem volna előttünk a 25 év múltja és annak óriás harcza, a melyet nemcsak a magyar, h a n e m a világ összes termelője a íilloxéra ellen folytatott, még pedig sokszor ugy, hogy vagyonának utolsó fillérjét is feláldozta, csakhogy ki ne dőljön a h a r c z v o n a l b ó l ; és h a nem ismerném azt a titkos erőt, mely n e m annyira a szőlőtermelőt, mint inkább az előre törő embert egyre előre h a j t j a és állandó kitartásra serkenti: akkor — m e g vallom — m a g a m sem tudnám lerázni az

KÖZTELEK,

18QÓ

SZEPTEMBER

HO

27.

elcsüggedés bilincseit s akkor a jövőnek fenyegető sötét képe előtt é n is n é m á n állanék ! De nem, uraim, én n e m csak hiszek, h a n e m bizom a magyar szőlőtermelés szebb és jobb jövőjébe : mert hiszem és vallom, hogy most, mikor a magyar szőlőtermelő e sok, egymásra tornyosuló csapás alatt el n e m esett, h a n e m a harezban és küzdelemben megedződött, midőn m á r u j m u n k á j a elején kiismeri temérdek ellensége erejét, de gyengeségét is : hiszem, hogy ez a magyar szőlőtermelő jövőben is ura lesz a bajának. És mert annyira bizom a magyar szőlőszet szebb, jobb jövőjében, engedjék meg nekem uraim, hogy most midőn az I. Országos Szőlőszeti és Borászati Kongresszus szervező-bizottságának megtisztelő felszólítása folytán a honi szőlészetünk egy fontos, életbe vágó kérdésének előadására vállalkozom, ne ragaszkodjam szigorúan az elém kitűzött tételhez. Nem akarok részletekbe belemerülni és beszélni a szőlő egyes ellenségeiről, amelyeket ezidöszerint legveszedelmesebbeknek t a r t u n k ; s nem akarom fejtegetni, hogy ellenök mit t e g y ü n k : nem teszem azt azért, mert azt m á r szóval és Írásban annyiszor tettük meg és még annyiszor fogjuk megtenni, hogy a kinek a r r a szüksége leszen, az csekély fáradtsággal úgyis mindig és idejében megtudhatja azt. Én többet a k a r o k ! Feljebb t ö r ö k : mintegy magasbra akarok emelkedni és o n n a n akarok egy pillantást vetni a jövőbe és a helyzetünk jelenlegi ismerete alapján ki akarom jelölni az utat, a melyen haladnunk kell, hogy ne legyünk kénytelenek jövőben is fáradtságos és költséges munkánk eredményén olyan komoly ellenségeinkkel osztozkodni, mint a minőket az utóbbi 3 — 4 év megismertelett velünk. E kitűzött feladatomnak megfelelve, lássuk először is, hogy mit értsünk a szőlő veszedelmes, vagy mondjuk, legveszedelmesebb ellenségei alatt. Ha e kérdésre való felelet adásnál a szőlőtermelő jelenlegi felfogása és meggyőződése szerint válaszolok, akkor ezidöszerint csak a szőlő listtharnwíjál kellene annak kijelentenem. Mert öreg megszokásunk az, hogy az ember szeme előtt csak a közvetlen mult képe l e b e g : és a mi régen történt, annak emlékezete teljesen homályba veszett. Ma alig van szőlőbirtokos, legyen az homoki, vagy hegyi, a ki n e m panaszkodnék s a ki kárt nem szenvedett volna a lisztharmattól s mert e kár helylyelközzel valóban nagy és egyúttal u j is, azért mi m a csak azt tartjuk, hogy ez a lisztharmat valóban veszedelmes. Pedig uraim, a dolog n e m ugy van. Én ugy vagyok meggyőződve és erre az élet tapasztalata vitt reá, hogy veszedelmes, kevésbbé veszedelmes, vagy legveszedelmesebb ellenségről n e m beszélhetünk. Mert az, hogy valaki valamely b a j o n keresztül esett, még ne vigyen sekit általános ítélet h o z a t a l á r a ; az ő tapasztalata egyéni volt s ilyen az Ítélete is. Addig mig a lisztharmattal közelebbről meg nem ismerkedtünk, mig nem láttuk, hogy a gomba a termésben 5 - 2 5 , sőt 50-nél is több % - o s kárt tehet, ezt az ellenséget csak csekély, hogy ne m o n d j a m , kihiresztelt bajnak tartottuk. És m a ? Merje csak valaki állítani, hogy a lisztharmat n e m baj, fel szólal ellene a szőlőtermelők 2 /3-a. Éppen igy vagyunk a szőlőmolylyal! 1896-ban, mikor azt mondtuk, hogy a b a j még nem nagy, h a n e m — ha nem védekezünk — nagy lehet, akkortájban kevés ember hitté el. Ma, 1899-ben, tehát három évvel későbben, ki tagadná, hogy a szőlőmoly n e m teheti tönkre á termés 2 5 - 5 0 % - á t , vagy még t ö b b e t ? Vagy tovább megyek! Van nálunk egy gomba, & melyet mi a lombról és a bogyóról i s m e r ü n k : ez a Cladosporium viticolum Cesati (-Gercospora vitis Sacc). Ez a betegség köztapasztalásunk szerint kisebb mértékben előfordul minden szőlőtermő vidéken, kivált az őszi lombsárgulás és színváltozás idején. De nyugodt lélekkel n e m mondhatjuk, hogy az

7 8 . SZÁM.

9-IÍV FIVFÓLYAM.

nagy ellenségünk v o l n a : hiszen a rendesen sárguló és száradó levelek között föl sem tűnik. Mily másképpen beszél erről a brazil e m b e r ! Noaele Frigyesnek éppen ez évben megjelent jelentésében (Boletim do Instituto Agronomico do Estado de Sao Paulo 1899.) megírja, hogy e Gomba-faj*) San Paulo államban Dél-Amerikáb a n éppen olyan veszedelmes, mint nálunk a peronospora, vagy talán veszedelmesebb is, mert a rézsókkal való védekezés egyáltalában n e m vezet ellene sikerhez. í m e ! egy és ugyanazon gomba az egyik helyen szóba sem jön, mig másik helyen jelentékeny ellenség? Vagy ne m e n j ü n k e t é r r e : m a r a d j u n k csak a filloxeránál. Hogy a filloxera veszedelmes volna a szőlőre, azt csak akkor tudtuk meg nemcsak mi európaiak, h a n e m általában az egész világ, mikor Európába került. Pedig ez a filloxera ismeretes volt m á r ezelőtt és mint utólag kiderült, talán azóta él az amerikai eredetű szőlőfajokon, amióta azok megvannak. Hogy XV—XVI. században Amerikáb a n meg volt, az bizonyos, de jelenlétét ott 1854-ig senki sem vette észre, mert egyáltaláb a n nem tett kárt, amennyiben az amerikai szőlő megélt vele és jelenlétét legkisebb mértékben sem vette föl s igy nem árulta e l ! Mi máskép állott a dolog n á l u n k ! 60-as évek elején behurczolták Európába; 1867-ben Peritymbia vitisaná-vól beszél Westwood tanár, ami nem egyéb, mint Planchon-nak 1868. évi Rhizaphis vastatrix-a vagyis a most általán Phylloxera vastatrix nak elnevezett szőlő t e t ü j e ! Tehát ez a rovar is egyik helyen ártatlan, közömbös jószág, holott másik helyen — sajnos, hogy ez a másik hely mi vagyunk — valóban ördögszülöttje, Igy tehát a szőlő valamely ellenségéről határozottan azt állítani, hogy ilyen vagy olyan ellenség, általánosságban ugyan lehet, de a gyakorlati életben azt kell vallanunk, hogy minden p a r a z i t a — mihelyest valóban az — igen veszedelmes. Ha még hatalmát n e m ismerjük, adjunk hálát az Urnák, de n e ringassuk magunkat abban a hitben, hogy az mindig igy lesz! Mert jöhet még idő, a mikor igen nagyon megfogunk l a k o l n f e téves hitünkért. S e szerint a szőlősgazda hitvallásának első sarktétele az, hogy mind az ctz élő szervezet, legyen az állat, vagy növény, a mely a szőlőn él, adott körülmények és kedvező viszonyok Tcözött a szőlő legveszedelmesebb ellenségévé is válhatik. És miért ? Azért, mert a földön minden változó. Ha valaha igaza volt a m a deák mondásnak, hogy változnak az idők és velük megváltozunk megunk is, akkor igaz az, különösen napjainkban. Nem akarok é n a gőz-, villámosság és mit tudom én még minek a korszakára emlékeztetni, mint a hogyan napjainkat egyszer-másszor nevezgetjük, h a n e m csak a szőlőszetre u t a l o k ! Mit teremtett itt az ember m u n k á j a 30 év a l a t t ? Csodákat! S mind azt a szőlő legnagyobb ellensége, a filloxera tette. Hogy ha most 36 év múlva hasonlatot keresnénk arra, a mivel jelenlegi helyzetünket jellemezhetném, akkor n e m j u t h a t eszembe szebb és találóbb példa, mint annak .ajótevő angyalnak a regéje, a ki hálából fej é r e gyújtotta a szállást adó g a z d á j á n a k a — h á z á t ! Szép h á l a ! m o n d j a erre a világ : pedig hála volt az, m e r t a gazda, midőn u j házat akart építeni, az elhamvadt ház romjai alatt kincsre talált, a melyből nemcsak régi házát díszesebben és j o b b a n építhette fel, hanem igen gazdag ember is lett. Vájjon a filloxera is nem gyujtotta-e ránk a h á z a t ? Vájjon az u j szőlőmivelés n e m nyújt u j és a régieknél jóval nagyobb és értékesebb kincseket? . . . Valóban igaza volt fenséges urunknak, József királyi herczegnek, a mikor éppen itt *) Noac^tugyan Cercosp:ra viticola Sacc-t mondja, de azt hiszem, hogy ez azonos a Cladosporium viticolum-m&h Jabl.

78

SZÁM. 9-ÍK

ÉVFOLYAM.

Szeged sz. kir. városa falai között kimondta, hogy „Én mindig azt mondom, hogy a filloxéra használt nekünk, mert legalább jobban belenézünk a szőlőgazdaságba." Sajnos azonban, hogy nem minden csapás fordul ilyen jóra. És azután a jobb ulán való felbuzdulás rendszerint mást hoz, mint a mit akartunk. A mostani élénk növényforgalom, a midőn a kereskedelem feldúlja még a természet rendes törvényeit, halomra dönti az eddigi növényföldrajzunkat és egyúttal nyakunkra hoz u j a b b és ujabb csapást. Mert ki tudná megmondani, hogy az a kidicsért u j szőlőfajta, melyről a hir annyi sok jót mondott és a melyet e hir b e h a t á s a idegen égöv alul magunk is hozattunk, számunkra milyen u j a b b ellenséget h o z ; mert a délről, keletről és nyugatról idekerülő és nálunk letelepülő növényekkel, legyenek azok még olyan hasznosak is, hozzánk kerülnek egyúttal ellenségeik is. És hol van az a jövendőkbe belátó bölcs próféta, a ki előre megjósolhatná, hogy vájjon a drága pénzen szerzett u j palánta n e m hoz-e reánk nézve egyúttal valamely veszedelmes ellenséget, a mely nem annyira a hozott, mint inkább a mi honos régi növényeinkre lesz v e s z e d e l m e s ? Ne feledjük, hogy a filloxéra nem az eredeti gazdanövényét, az amerikai szőlőfajt teszi tönkre, a melylyel hozzánk került, hanem a miénket, az európait. S igy itt van előttünk a védekezés második sarktörvénye : érjük be egyelőre honi szőlőfajtáinkkal. Ne keressürtklidegen csodafajtákat, mert nem lehet tudni, hogy melyikkél szerezhetünk magunknak ujabb bajt. S a ki mégis mer és u j jövevényt szerez, tegye azt óvatosan, szerezze azt megbízható helyről és ne ültesse azt olyan helyre, hogy azzal befertőzhesse, veszedelembe dönthesse azt, a mije m á r biztos : mert rossz gazda az, a ki ujabb szerzeményen fáradozva, engedi, hogy veszendőbe m e n j e n a meglevő vagyona. És mert ez ugy van, akkor ebből következik az, a mivel 'özidőszerint a szőlőbirtokosok megbarátkozni egyáltalán n e m birnak, vagy — hogy őszinte legyek — nem akarnak. Ez az állandó védekezés szükségessége. Hogy mai n a p e téren m á r több történik, mint csak 5 — 8 évvel ezelőtt, azt nem vonom kétségbe, de áll az is, hogy nem történik annyi és ugy, mint a mennyit és a hogyan azt a meglevő vagyonunk biztosítása megköveteli. (Vége köv.)

Állatforgalmunk és a kiegyezés. Az osztrák-magyar kiegyezésre vonatkozó törvények közzétételével egyidejűleg Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter, rendeletet bocsátott ki, mely az osztrák kormánynyal annak idején történt megállapodások értelmében a kölcsönös állatforgalom lebonyolítása közben követendő eljárást szabályozza. Miután a rendeletben foglalt intézkedések az Ausztria felé irányuló állatkivitelt egészen u j alapokra fektetik, a kérdésnek kiváló gyakorlati fontosságára való tekintettel ezeket az intézkedéseket a következőkben részletesen ismertetjük. A szabad állatforgalom elvéből kifolyólag a rendelet mindenekelőtt megállapítja, hogy vészmentes területekről származó egészséges állatok akadálytalanul beléphetnek a másik állam területére. A származási hely vésznientességét és az állatok egészséges állapotát a helyi hatóság közegei igazolják hivatalos bizonyítványokkal, melyek nyolcs napig érvényesek és melyek tanúsítják, hogy az illető községben az illető állatfajra átragadó betegség negyven n a p óta nem uralkodott. Tekintettel különösen a nagy kiterjedésű alföldi városokra, melyek h a t á r a olykor egész járások területét is meghaladja, megvan adva a lehetőség arra, hogy ilyenek kisebb területekre legyenek beoszthatók, melyek azután az állategészségügyi ren-

KÖZTELEK, 1 8 9 9

S Z E P T E M B E R HO

27.

dészet szempontjából önálló közigazgatási egységek gyanánt fognak szerepelni. Az ilyen beosztásnak első feltétele természetesen az, hogy az ilyen városokban, illetőleg községekben, az állategészségügyi szolgálat megfelelően szervezve legyen, vagyis m á r ebben a szervezetben a kisebb területekre, pl. belfeő és külső területre való beosztás kifejezésre jusson. A szervezetnek ilyen értelemben való módosítása azonban, mely egyébiránt a belföldi állategészségügyi viszonyok érdekében is nagyon kívánatos, olyan csekély anyagi áldozatokat fog igényelni, szemben az ettől várható haszonnal, hogy a nagy határokkal bíró községek bizonyára sietni fognak a részükre biztosított kedvezményt igénybe venni. A járványok fellépése esetén fonatositható forgalmi korlátozások mérve különböző a felmerülő betegség természete és a fertőzött vidék szerint. Az importáló államnak ilyen forgalmi korlátozásokat általában csak akkor van joga életbeléptetni, ha valamely járvány már tényleg behurczoltatoít, kivéve mégis két esetet. Áz egyik eset az, hogy valamely állam területén a keleti marhavész lép fel, a midőn a másik állam már a fellépés ténye folytán korlátoztatja az állatbevitelt. Ezt a nagyon szigorú intézkedést indokolja a betegségnek felette veszedelmes volta, melynek folytán azokból az országokból, hol az még előfordul, ezidőszerint pl. Oroszországból és a török tartományokból, szarvasmarhát egyetlen ország sem bocsát a m a g a területére. Ezen megállapodás azonban a gyakorlatban m á r nem igen kerül végrehajtásra. A keleti m a r h a v é s z a monarchia területén tizenhét év óta egyetlen esetben sem fordult elő többé és Oroszországnak, valamint Törökországnak a monarchiával közvetlenül h a t á r o s vidéken is m á r régen vészmentesek, ugy, hogy á behurczoltatás esélyei nagyon csekélyek. De h a valamikor mégis a betegség Oroszországban nyugatra felé terjedne, akkor Ausztria a hosszú osztrák-orosz - h a t á r miatt még inkább volna veszélyeztetve, mint Magyarország és ez utóbbinak érdekében állna a netaláni behurczoltatás ellen minden eszközzel védekezni. A másik eset az, hogy valamely járvány valamely határszéli járásban lép fel, a midőn az ezzel közvetlenül szomszédos határontuli j á r á s hatósága a két j á r á s közti határszéli forgalmat, a tranzitó-forgalom érintése nélkül, korlátozhatja, vagy betilthatja, de csak ideiglenesen, mig a haladéktalanul értesített Il-od fokú hatóság a tett intézkedéseket meg nem erősiti, vagy nem helyezi hatályon kivül. Ez az intézkedés a határszéli forgalomnak kölcsönössége folytán ismét a két állam mindegyikének egyaránt érdekében áll, különben pedig n e m lesz érezhető hatással az általános állatforgalomra.

1447 Az importáló állam részéről foganatosítható korlátozások abban állnak, hogy a fertőzött állapotban a rendeltetési állomásra érkező szállítmányt a feladás helyére visszaküldheti és hogy abból a járásból, melyből az illető szállítmány származik, állatok bevitelét megszoríthatja vagy betilthatja. A fertőzött szállítmányok visszaküldése eddig is gyakorlatban volt a magyar-osztrák és a szerb-magyar forgalomban és igen hatásos eszköznek bizonyult a járványok behurczolásával szemben. Hatásossága első sorban abban áll, hogy az állatszállítmányok feladóit arra készteti, hogy a magok részéről is minden lehető óvatossággal j á r j a n a k el az állatok beszerzése és feladása körül. Tény az, hogy a míg az eljárás alkalmazásának kezdeti idejében gyakrabban történt meg az ilyen visszaküldés, addig később és u j a b b a n már csak nagyon kivételesen nyílott erre alkalom, éppen a saját kárukon okult szállítók nagy elővigyázata folytán. Természetesen, hogy a szállítókon kivül a hatóságok, a szakértők is éppen az ilyen esetekkel kapcsolatos nagy felelősség miatt különös gonddal járnak el a szállítási engedélyek m e g a d á s a körül.

A szállítmány visszaküldése azonban n e m kötelező, mert a szállítmány tulajdonosának kérelmére, rendszerint olyan helyeken, hol a vasúti állomást, vasúti sínpár köti össze a vágóhíddal, a rendeltetési állomás politikai hatósága meg fogja engedni az állatok értékesítését levágás utján, a mennyiben ezt az állatok betegsége megengedi és az utóbbinak széthurczoltatása megakadályozható. Fontos egyébiránt ebben a tekintetben annak a határozott kimondása, hogy a másik állam területéről behozott fertőzött szállítmányok is hasonló elbánás alá esnek, mint a saját proveniencziáju fertőzött szállítmányok.A forgalmi korlátozások tekintetében az a megállapodás jött létre, hogy ilyenek a ragadós tüdőlob, a száj- és körömfájás, a sertéspestis, vagy hasonló arányban veszedelmes m á s betegség behurczolása esetén foganatosíthatók és pedig akképpen, hogy az illető betegség iránt fogékony állatok behozatala az illető járásból, melyből a szállítmány származik, egészen a betegség megszűntéig, a vonatkozó törvényes intézkedések értelmében korlátozható vagy betiltható. Ez a megállapodás tehát meg fogja szüntetni a mostani gyakorlatot, mely szerint m á r járványok szórványos fellépése esetén is egész vármegyék területe a kivitel szempontjából zár alá került. Ezentúl rendszerint csak egy j á r á s kerül ilyen zár alá és csak kivételesen kettő akkor, ha az a hely, a h o n n a n a fertőzött szállítmány származik, kevesebb mint 10 klm.-nyi távolságra esik a szomszéd j á r á s határától. Azonkívül pedig a zárlat fentartására záros határidő van megállapítva, a menynyiben az a járvány megszűntének hivatalos kimondásával hatályát veszti. A forgalmi korlátozásokat, eltekintve a határszéli járások közti helyi forgalomról, kizárólag a központi kormányzat léptetheti életbe. Ez állapítja meg a korlátozás m ó d j á t és mérvét, valamint életbelépésének napját s erről távirati uton értesiti a másik állam kormányát. Hogy ez utóbbi a tilalomról a szállítási vállalatokat és a szakértőket még értesíthesse, kimondatott az is, hogy olyan szállítmányok, melyek a távirati értesítés vételét követő napon útnak indultak, a tilalom daczára még bebocsátandók a másik állam területére. Ez tehát elejét fogja venni azoknak az eseteknek, midőn a tilalom ismerése nélkül, teljes jóhiszeműséggel feladott szállítmány, mert az időközben kibocsátott beviteli tilalom életbelépése után érkezett a rendeltetés helyére, ott , mint csempészett árut a törvény értelmében azt elkobozták és esetleg el is árverezték.

Ettől a két esettől eltekintve, egyik államnak sem áll j o g á b a n az állatbevitelt korlátozni, a mostani alapon, t. i. egyedül a járványkimutatások alapján, h a n e m csak akkor, ha valamely járvány már tényleg lehurczoltatott, illetőleg valamely bevitt szállítmányon megállapittatott. Az a körülmény, hogy járványos betegség valahol fellépett, még nem veszélyezteti közvetlenül — eltekintve a határszéli kerületeket — a másik államnak állategészségügyét, mert a fertőzött vidék helyi hatóságának módj á b a n áll megfelelő erélyes ős czéltudatos eljárással a járvány terjedésének útját állni és fertőzött állatok elszállítását megakadályozni. Ha azonban ez bármely okból n e m sikerül, akkor a behurczoltatás a származási helyen foganatosított intézkedések elégtelenségét bizonyítja és akkor a másik államnak kell az ujabb behurczoltatások ellen védekeznie. Itt tehát minden a helyi hatóságok éberségén és erélyén fordul meg, ezenkívül pedig magok a gazdák és állatkereskedök csak saját közvetlen érdekük- J Egy további megállapodás szerint a szöben cselekszenek, ha a hatóságokat a szükséges ' vetkező felek kölcsönösen feljogosítják egyóvó és elfojtó intézkedésekben támogatják. mást, hogy az álletegészségügyi viszonyokat

_

_— 1448

. és Intézményeket illető értesülések beszerzése végett a másik állam területere megbízottakat kiküldhessenék és ilyeneket ott állandóan is alkalmaztassanak. Éppen magyar gazdák köréből merült fel az az óhajtás, hogy a magyarországi szállítmányok körül követett eljárás méltányossága érdekében a magyar kormány szakértőket küldhessen ki, melyek tapasztalataik felől' saját hatóságukhoz jelentéseket tennének. Az ilyen kiküldés joga, másképpen mint a'kölcsönösség alapján el sem képzelhető és igy természetes, hogy az osztrák kormánynak is hasonló ebben a tekintetben a joga. Azt hiszszük, hogy ennek a megállapodásnak gyakorlati érvényesítése egyfelől növelni fogja a bizalmat az osztrák hatóságok és szakközegek eljárása iránt, másfelől pedig semmiben sem árthat a mi érdekeinknek. Az állategészségügyi igazgatásnak a, belföldön olyannak kell lennie, mely semmiféle leplezést vagy eltitkolást nem igényel s ha majdan az osztrák kiküldöttek közvetlen tapasztalás utján is meg fognak győződni állategészségügyi szolgálatunk folytonos fejlesztéséről és az ezen a téren követett becsületes és czéltudatos munkáról, akkor lassankint el fognak némulni azok a vádaskodások, melyek ma is a külföldön idevonatkozó intézményeink értékét lehetőleg leszállítani iparkodnak.

:

.,ÖZ FELEK. 1899. SZEPTEMBER HQ 27.' számba jövő két kivételtől eltekintve, csak valamely járványnak tényleges behurczolása esetén léptethet forgalmi korlátozásokat életbe, azért az egész kérdés súlypontja abban rejlik, hogy ilyen behurczolások ne történhessenek. Magyarországnak tehát, mint az exportáló államnak, már ebből a szempontból is legsajátabb érdeke állategészségügyi szolgálatát akképen szervezni, hogy ez minden követelménynek ezen a téren megfelelhessen; mert ha útját állja a járványok elhurezoltatásának, akkor a másik állam egyáltalában nem akaszthatja meg a forgalmat, hanem ez kizárólag a belföldi hatóságok intézkedéseinek keretében fog lebonyolittatni. Az állategészségügyi szolgálat azonban mai szervezetében még több tekintetben hiányos és ezeknek a hiányoknak pótlása a legközelebbi jövő feladata. A szolgálat államosítása az egyedüli helyes módja a megoldásnak, mert csak ezen az uton lehet az egész szolgálatot egységessé, szervesen összefüggővé tenni, mely organikus egység nélkül, főképpen a közigazgatás mai rendszerre mellett, teljes eredményt nem lehet elérni. A földmivelésügyi miniszter ur ebben az irányban már megtette az előmunkálatokat ós az államosításra vonatkozó törvényjavaslat tervezetét az érdekelt köröknek, véleményeik nyilvánítása végett, a folyó év tavaszán megköldötte s maga az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület is foglalkozott a kérdéssel. Sok egyéb pk mellett az osztrák-magyar állatforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében is felette kívánatos, hogy az állategészségügyi szolgálatnak tervbe vett államosítása mielőbb ténynyé váljék.

Szintén a kölcsönös bizalom megszilárdulása szempontjából értékes az a megállapodás, mely szerint fertőzött szállítmány beérkezte esetén a betegség megállapításához a tulajdonos saját szakértőjét meghívhatja. A két szakértő véleményeinek eltérése esetén felülvizsgálatnak van helye, melyet a rendeltetési állomásra nézve illetékes magasabb rangú állami szakértő teljesít és ennek véleménye irányadó a további eljárásra nézve. Eltekintve attól, hogy az esetről felvett részletes látlelet az ügy elbírálását később is lehetővé teszi, csak természetes, hogy végérvényes határozatot csakis az illetékes kormány saját közigaz413. kérdés. Egy mezőgazdasági szeszgatási közege mondhat. gyár felállítására megszabta-e a törvény a birA sertéshizláló telepek fejlődését ezidő- tokmennyiséget? Ha igen, hány kat. holdat szerint nagyon nehezítette az a körülmény, követel? Szükséges-e, hogy a körülirt birtokhogy járvány esetén községi zárlatok minden mennyiség egy egyes személy tulajdona legyen, esetben ezekre is kiterjedtek, még akkor is, vagy lehet-e szövetkezeti alapon a követelt ha maga a hizlalótelep teljesen vészmentes birtokmennyiséget összeállítani pl. négy vagy Sch. A. volt. Minthogy az ilyen telepek rendszerint öt kisebb birtokos által? külön vannak elhelyezve és izolálásuk ennél414. kérdés. Mezőhegyes, Bábolna, Kisbér fogva lehetséges, indokolt ezeket az állat- és Fogaras állami ménesbirtokok, valamint az egészségügyi rendészet szempontjából önálló állami csikótelepek történetét, mely magyar közigazgatási egységeknek tekinteni. nyelvű müvekben találhatnám és hol rendelK. M. Ez iránt tényleg történt is megállapodás, hetők meg azok? de természetesen csak az alatt a feltétel alatt, 415. kérdés. Lehet-e és miképen 8 vagy hogy az illető telep megfelelő módon legyen 12 hónapos borjuknál a szálféregkórt gyógyítani berendezve és hogy közvetlen állami felügyelet sikeresen ? alatt álljon. 2 év előtt vagy 30 darab fiatal jószágom Az érdekelt vállalatokon áll már most elfúlt, az ide való orvosok nem tudtak rajta hogy ezeknek a feltételeknek teljesítésével,melyek segíteni, leginkább füstölővel kísérleteztek, egyébiránt az illető telepeken elhelyezett állat- hogy a kozmás füsttől a szőrférget kiköhögje • állományok egészségi állapotának érdekében az állat, de nem sikerült és tavaszra 85% elis nagyon kívánatosak, a kilátásba helyezett hullott. Ugy látom, hogy egy éven aluli borjúim rendkívül előnyös kedvezményt igénybevegyék. ismét gyanúsan kezdenek köhögni. Mintegy Ez a kedvezmény egyébiránt más fajú 3 hónapja, hogy kijárnak egy darab rétre, állatok telepeire nézve is érvényesíthető. mely májusban volt elöntve. Sz. Z. Az a megállapodás, mely szerint a raga416. kérdés. Jelenleg már meglevő mekdós tüdölob irtásának a két államban azonos lenburgi sertéstenyésztésembe, honnan tudnék elvek szerint kell történniemegfelel a ma tényleg ugyanilyen fajú tisztavérü kant kapni. követett eljárásnak, egyébiránt pedig tekintetB. 8. tel arra, hogy a betegség irtása már teljes be417. kérdés. Bendelkezésemre áll: répa fejezéséhez igen közel áll, rövid idő alatt tárgy- és burgonya,"zöld és vermelt csalamádé, lóhere, talanná fog válni. bükköny és rétiszéna, különféle szalmák és Végül az utolsó pont kimondja, hogy az polyvák, repeze, tökmag és napraforgópogácsa, egyik állam állategészségügyi törvényeinek árpa- és kukoriczadara és korpa mindenmódosítása a másik államterületéről származó ből elég. állatokkal való elbánásra is kiterjed, azonban Beállítani óhajtok 50 drb vöröstarka a szóban levő megállapodásokban kölcsönösen 4 éves tinókat, melyek eddig a legelőre jártak nyújtott garancziák a szövetség egész tartamára és igen jó kondiczióban vannak, átlagsuly érvényesek, illetőleg csak közös egyetértéssel 530 kg. drbként, 700 kgr-ra őket felhizlalni módosíthatók. szándékom. Kérek felvilágosítást, hány hónap Az ezekben ismertetett, megállapodások, alatt és milyen takarmányösszetétel mellett K. M. tehát lehetőleg szabatosan jelölik meg az híznának meg? esetenkint követendő eljárást. Minthogy az 418. kérdés. Hol kaphatnék direkte a egyik állam a másikkal szemben, az itt alig termelőtől, tehát első kézből waggonszámra

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.

78 SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. őrlött tőzeget, tehát tőzegport, árnyék ürülékeinek nagvbani felhasználása czéljából? Királyhalom. Sz. B.

Felelet. Beteg rózsafa. (Felélet a 409. kérdésre.) A Kis-Korpádról beküldött rózsafahéjon nincsen semmiféle gomba. A mit a beküldő gombának nézett s a fehérszínű törmelléknemü anyag nem más mint a rózsafapajzstetü (Coceus rosae Bouché) viaszszerü izzadmánya ; ha e fehér anyagot felpiszkáljuk, alattuk kicsiny, alig 1 mm.-nyi lapos, sárgás testeket találunk, melyek a szóbanforgó állatok nőstényei s melyeket a viasznemü fehér anyag pajzsként védelmez. A baj ellen tanácsos a tetveket mármost erős kefével lekefélni a rózsafáról s kora tavaszszal a metszés után — midőn is a lemetszett ágak elégetendők — ismételni e munkát. # Gabonarostaalj értéke. (Felelet a 410. kérdésre.) A beküldött rostaalj az itt felsorolt magvakat, illetőleg terméseket a következő mennyiségben tartalmazza : 1. Árpa, buza, zab (egész szemek és törmelék) 3%. 2. Takarmányborsó (Pisum arvense. L.), takarmánybükköny (Vicia sativa. L.), szöszösbükköny (Vieia villosa. L.), négymaga bükköny (vicia tetrasperma. L.), Borzas Babó (Ervum hirsitum, L.), Aorzas Bükköny (Lathyrus hirsutus. L.), Levéltelen Bükköny (Lathyrus Aphaca. L.) 2%. 3. Pakilincsfü (Bifora radian M. B.) 69%, Ragadós Galaj (Galium Aperine. L.) 22%, Vetési Konkoly (Agrotemma Githago. L.), Csormolya Fintor (Melampyrum arvense. L.), Mezei Szappanfü (Saponária Vaccaria. L.), Egynyári Hunyász (Stachys annua. L,), Szulák Csikszár (Polygonum Convolvulus. L.), Bodros Lórom (Rumex erispus. L.), Nyári Hérics (Adonis aestivalis. L.), Napraforgó Ebtej (Euphorbia helioscopia. L.), Kis Szeplény (Gerinthe minor. L,), Mezei Kömag (Lithospermum arvense. L.),, Mezei Szulák vagy Hajnalka (Convolvulus arvensis. L.), Üstökös Gyöngyike (Muscari comosum. L.), Pyrenei vagy Spanyolj3árma'(Ornithogalum pyrenaicum L.), és Mezei Árvácska (Viola arvensis. L.) 3 % . 4. Föld, szemét, pelyva, stb. 1%. Takarmányozási szempontból a felaorolt alkatrészek közül csak az 1. és 2. szám alatti 5%-nyi gabona- és bükkönyféle tekinthető értékes anyagnak. A 3. szám alatti 69%-nyi Pakilincsfü v. Büdös burján magja, helyesen termése, mely a rostaalj túlnyomó részét képezi, mérges voltánál fogva (lásd Diószegi és Fazekas „Magyar füvészkönyv" 451. oldal), mint takarmány ily nagy mennyiségben az állatokra nézve ártalmas. Különben igen kellemetlen poloskaszagáriál fogva az állat nem is eszi meg. A 22%-nyi Ragadó Galaj teljesen emészthetetlen levén, szintén értéktelen anyag. A többi 3%-nyi különböző fajta gyommag még együttesen is oly csekély mennyiségben van jelen, hogy értéke tekintetbe sem jöhet. Ezek szerint azon rostaaljat, melyből a beküldött minta vétetett, íeltakarmányozni nem tanácsos. Legczélszerübb azt baromfiaknak (ludfélék kivételével) odaszórni s miután azok a gabonaszemeket kiszedték, az otthagyott anyagot megsemmisíteni, még pedig ugy, hogy az a szántóföldre ki ne kerüljön. Tordai György. Tyúkok különböző haszonczélokra. {Felélet a 411. sz. kérdésre.) Tojástermelésre tartson hazai magyar fajta tyúkot, válogassa össze azokat, melyek szép nagy és sárgás szinü héjjal bíró tojásokat tojnak és ezek után neveljen okszerű, gazdaérzékkel, kiválasztás után testben egyforma, színben egyező tyúkokat, ez többet fog érni, mint bármely híres külföldi nemes fajta tisztavérben tenyésztve. Többet

7 8 . SZÁM. 9-IK

ÉVFOLYAM.

fog érni azért, m e r t a magyar tyúkok edzettek, szorgalmas jó tojók, élelmesek és fürgék, élelmük nagyrészét maguk keresik meg és a betegségekkel szemben (feltéve, hogy tiszta az óljuk és tiszta ivóvízhez juthatnak) ellenállóbbak bármely nemes tyukfajtánál. De ha ugyanazon tyúkokat jó kotlók és nevelők gyanánt is ó h a j t j a fölhasználni, ugy keresztezze a tyúkokat világos bráma, nemesf a j t a kakasokkal, akkor egy szelid, szinben igen tetszetős jó tojót, kotlót és nevelőt fog nyerni az utódokban. A világos bráma-keresztezésekből származott csibék igen élénkek s élelmesek, csaknem olyanok, mint a magyar és erdélyi csibék; gyorsan nőnek, tollasodnak és 8 hónapos korb a n teljesen ki vannak fejlődve. A tojók korán kezdenek tojni és a téli hideg időben sem hagyják el a t o j á s t ; tojásuk kivétel nélkül sárga héjú, egyforma alakú és m á r az első évben aránylagosan nagyobb mint a többi keresztezéseké. A tojásnak aránylagos nagyobb és egyenletes volta onnan van, mert a bráma-tyuk igen szép, nagy és egyenlő alakú tojást tojik, s ezt a tulajdonságát, valamint a kotlási nagy kedvet kitűnően átörökíti az utódokban. A tojások sulymérése a következő: A m a g y a r + bráma-keresztezéstől származott 100 drb tojás általános súlya 61 grm, az erdélyi + b r á m a utódok 100 drb tojásnak átlagos súlya pedig 63 grm volt. Tehát a magya^ bráma-tojásból egy kilóra 16 drb, az erdélyi -f- bráma-tojásból pedig egy kilóra 14 drb tojás kellett. Ajánlom tehát, a csontszinü lábakkal bíró hófehér magyar tyúkokat, világos brámakakasokkal párosítani. Az éredménnynyel meg lesz elégedve. — bl. — Vadkacsa t e n y é s z t é s e . (Felelet a 412. számú Jcérdésre) A kérdés nem eléggé világos, m e r t nem tudjuk, mi czélból ó h a j t j a a vadkacsát tenyészteni és miképpen, szabadban-e vagy m e s t e r s é g e s e n ? Ha vadászati czélból ó h a j t j a tenyészteni, akkor védelmi eljárások mellett a vadkacsa természetes szaporodását kell elősegíteni, vagy pedig a vadkacsatojásokat összeszedetni s kotlókkal kikölfetni s a felnevelt kacsákat s z a b a d o n bocsájtani. Egy-két évi ily eljárás mellett, föltéve, hogy a puskák is e tekintetben rozsdásodni engedtetnek, a kacsaállomány fölszaporodhatik. Ennek azonban czélja alig van, hacsak az a vidék n e m olyan, hogy a szomszédból leselkedő puskások jóizü mulatozását és lövöldözését fáradozásunk jutalmául nem kell hallanunk. A kis vadkacsákat könyü fölnevelni, épp oly takarmányozásban és gondozásban kell részesíteni, mint a szelid kacsákat. A fogságb a n nevelt vadkacsa gyakran a szelidebhez annyira hozzászokik, hogy el sem megy s ha el is megy, esténként visza-visszatér, a szelídebbel párosodik és tenyészthető. A szelid és vadkacsa utódai igen szépek és edzettek. De mindennek kell, hogy czélja is legyen s ezt mi is szeretnők tudni, lehet, hogy más, kimerítőbb választ is adhatnánk ez esetben. — bl.— S z e s z g y á r f e l á l l í t á s á h o z szükséges-e egy m e g s z a b o t t Ibirtokinennyiség. (Felélet a 413. számú kérdésre.) Az 1899. évi XX. t.-cz. 5. §-a meghatározza azon arányt, a melyben egy mezőgazdasági szeszgyár napi termelésének a tekintetbe veendő területekhez állania kell. Ezen §. szerint: „az illető szeszfőzdének valamely mezőgazdasággal akként kell összekötve lenni, hogy kizárólag, vagy legnagyobb részben a mezőgazdaság terményeiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat stb." „A szeszfőzdének üzletterjedelme az egyes havi bejelentési időszakokban naponként átlag 7 hektoliter alkoholtermelést meg n e m haladh a t j a és a n n a k a mezőgazdasághoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők'területéhez olyan arányban kell állania, hogy a havi bejelentési időszak egy-egy üzleti n a p j á r a eső átlagos

KŐZTELEK,

I899

S Z E P T E M B E R HÓ

21.

alkoholtermelés hektáronként három liter alko- < holt meg ne haladjon." A törvény megengedi a szövetkezeti alapon való mezőgazdasági szeszgyár felállítását is, a követelt birtokmennyiség tehát összeállítható p. o. négy, vagy öt kisebb birtokos által is. Megjegyzem kívánom azonban azt, hogy a jelenlegi viszonyok között egyáltalán nem ajánlható egy u j mezőgazdasági szeszgyárnak felállítása, minthogy az u j szeszgyárak a jelen kampányon csak 170 hl. kontingensben részesülnek s ezen kontingens mellett teljesen lehetetlenség, hogy egy szeszgyár haszonnal dolgozzék. —a.—a. M e c k l e n b u r g i s e r t é s beszerzési f o r r á s a . (Felélet a 416. számú kérdésre.) Hazai tenyészetet, ahol ily vérű kant beszerezni lehetne, nem ismerünk. A közelmúltban a kassai gazdasági tanintézetben tenyésztettek mecklenburgit s onnan elterjedt volt kivált Abauj-Tornamegye több községébe is, de hogy m a n a p s á g feltalálható-e ott is tisztavérben, alig hiszszük. Bár a kassai gazdasági tanintézet sem foglalkozik m á r mecklenburgi sertés előállításával, az ottani igazgatóság legjobb felvilágosítást adhat az esetleg még létező beszerzési forrásról. Minthogy a mecklenburgi sertés tulajdonképpen a német lápdisznónak és a középtermetű angol yorkshirei sertésnek keveréke, felfogásom szerint nem volna indokolatlan az esetben, ha mecklenburgihoz jutni egykönnyen nem lehetne, yorkshirei kanhoz nyúlni s evvel vért frissítvén, ismét a saját tenyésztésű, mecklenburgi vért is birtokoló kant használni. M. K.

VEGYESEK. Mai s z á m n a k t a r t a l m a : Üliai. Az őrlési engedély epilógusa. R. Gy. . 1443 Telepítési ankét. 1444 ÁUatfogalrnunk és a kiegyezés^ ... ... ... ... 1447 Állattenyésztés. Földéhség. M. K. 1445 Gazdasági állattan. A szőlő^ ellenségei ellen való előzetes védekezésről és gyakorlati jelentőségéről. 1445 J>t él»zekrény 1448 Vegyesek. 1449 Kereskedelem, tőzsáe 1450—1451 Kinevezés. A földmivelésügyi rn. kir. minister Barna Balázst, a magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémiához beosztott ösztöndíjas gazdasági segédet, ezen akadémiához a növénytani tanszék mellé, két év t a r t a m á r a tanársegéddé nevezte ki. Megbízatások. A földmivelésügyi m kir. miniszter Koleta Máté kántortanító dobrói lakost, Árvamegye námesztói j á r á s á r a ; Riedl Kálmán alberti lakost, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monori j á r á s á r a ; Sütöri István pusztasándorházi lakost, Torontál vármegye perjámosi j á r á s á r a és Gábor Ferencz nagy-jécsai lakost, ugyanezen vármegye csenei j á r á s á r a ; Oláh Dezső állattenyésztési felügyelő, b.-gyarmati lakost, Nógrád vármegye b.-gyarmati j á r á s á r a ; Karagich István tanítót, garai lakost, Bács-Bodrog vármegye bajai j á r á s á r a ; Berger Károly Lajos félegyházai szaktanárt, P e s t Pilis-Solt-Kiskun vármegye . félegyházai j á r á s á r a ; ifj. Móricz Pál berettyó-ujfalusi földbirtokost Bihar vármegye berettyó-uj falui járás á r a ; Zathureczky István czéezkei földbirtokost, az élesdi j á r á s r a ; Bárdos Ödön bagaméri gazdatisztet, az ér-mihályfalvi j á r á s r a ; Bossó József dombroványi körjegyzőt, a vaskóhi járásra ; Maros-Torda vármegyében Csiki Károly disznajóí ev. ref. lelkészt, Fülöp Ede marosvecsi jószágigazgatót és Lénárt József ma-

1449 gyaréi ev. ref. lelkészt a régeni fel^ö; Deák Ferencz magyar-bölkényi földbirtokost, Vasady Kálmán vajda-sztiványi birtokost és Szabó T. Károly gernyeszegi gazdasági intézőt, a régeni alsó ; Nagy Lajos megyesfalvai uradalmi intézőt, Zilahi Sebess Gyula csibai birtokost és ifj. Simén György kelementelkei földbirtokost a marosi a l s ó ; Jenei József mező-csávási földbirtokost, K. Nagy István nyárád-szentlászlói földbirtokost és Ma^i/ari Sándor jeddi birtokost, a marosi felső; végül Kovács Albert deményházai postamestert, Zudor Árpád hódosi földbirtokost és Biró Géza sóváradi ev. ref. lelkészt, a nyárád-szeredai j á r á s r a nézve a gazdasági tudósítói tisztséggel bizta meg. Az I . szegedi m e z ő g a z d a s á g i o r s z á g o s kiállítás i r o d á j a a kiállítás leszerelése után működését Szegeden berekesztetvén, e hó 25-ikétől Budapestre (Üllői-ut, Köztelek) tette át székhelyét, hogy a még elintézésre váró ügyeket lebonyolítsa, mely munkálatok e hő végéig előre láthatólag teljes befejezést nyernek. Horváth Jenő irodavezető a kiállítás rendezése körül nyert megbízatásának eleget téve, október hó 2-án Pozsonyba utazik, hogy a pozsonymegyei gazd. egyesületnél választás utján nyert titkári állását elfoglalja. Az á l l a t o r v o s i f ő i s k o l a m e g n y i t ó ü n n e p e . Az állatorvosi főiskola e hó 24-én rendezte tanévet megnyitó ünnepét. A megnyitóünnepélyen Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter is megjelent a főiskola falai között és m e g hallgatta az intézet első r e k t o r á n a k : dr. Hutyra Ferencznek beszédét. Hutyra Ferencz rektor rövid történeti áttekintésben ismertette az állatorvostan fejlődését, amint a jelen század önálló buvárlatai folytán és az orvosi t u d o m á nyok befolyása alatt önálló, exakt tudomány színvonalára emelkedett. Az 1787-ben József császár által alapított budapesti állatorvosi iskola különösen a nyolezvanas évek óta kezdett gyorsabban fejlődni és az 1890-iki újjászervezés m á r négyévesé tette a tanfolyamot és a középiskola hatodik osztályát jelölte meg : mint feltétlenül szükséges előképzetséget. Az utóbbi időben azonban mindinkább érezhetővé vált ez előképzettség elégtelensége, mert a magas fokra fejlődött szaktudomány helyes átértése, ugy mint az orvosi egyetemeken, kívánatossá tette, hogy a hallgatók középiskolai . érettségi bizonyítvány alapján kezdjék meg szaktanulmányaikat. Miután a hallgatók számának folytonos, erős emelkedése különben is indokolta a fölvételi feltételek szigorítását, a tanártestület az intézet újjászervezését javasolta. E javaslathoz Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter hozzájárulván, a király az u j szabályzatot ez év február h a v á b a n megerősítette. Az állatorvosi főiskola u j szervezeti szabályzata, melynek életbeléptetése első sorban Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter érdeme, a tanárokat a többi főiskolák tanárainak megfelelő rangosztályba sorozza, a felvétel alapjául a középiskolai érettségit szabja meg és egyébként is az intézetet a főiskola jellegével ruházza fel. Az újjászervezés, egy időre esik az állategészségügyi szolgálat álla- ; mositásának előmunkálataival és e kérdésnek helyes megoldása, amennyiben javítani fog az állatorvosi kar társadalmi állásán és anyagi helyzetén, biztosítani fogja a főiskola kielégítő látogatottságát. Örvendetes tény, hogy már az u j szervezet felé való átmenet első évében, N á m b á r az érettségi bizonyítvány még n e m kötelező, a várakozást jóval meghaladó számb a n iratkoztak be hallgatók a magasabb előképzettség alapján. Eljenzéssel fogadott beszéde végén a főiskola hallgatóságát buzgó munkásságra hívta fel. L ó v e r s e n y S z a t m á r o n . A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Szatmáron, 1899. október 1-én lóvérsenyt rendez. Feltételei: Mezőgazdák versenye. 1-ső dij 100 korona. Távolság 1600 méter. F u t h a t minden Szatmárnémeti sz. kir. városi és szatmármegyei földmivelő kisgazdának t u l a j d o n á t képező 3 éves és idősebb lova.

KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HÖ 27.

1450 Akadályverseny. 1-ső dij 800 kor. érték. Távolság kb. 4000 méter. Teher 4 éveseknek 65 kgr., 5 éveseknek 70 kgr., 6 éveseknek és id. 75 kgr. Katonatisztek versenye. 1 ső tiszteletdíj 240 korona értékben, 2-ik tiszteletdíj 100 korona értékben, 3-ik tiszteletdíj 60 korona értékben. Távolság 1600 méter, idegenek versenye. D i j : 800 k o r o n a ; 4 .éves és id. V lovak részére. Távolság kb. 4000 méter. Teher 4 éveseknek 65 kgr., 5 éveseknek 70 kgr., 6 éves és id. 75 kgr., félvér lovaknak 6 kgr. engedmény. Hölgyele dija. 1-ső dij 400 kor. 2-ik dij 200 kor! értékben tiszteletdíjak. Távolság 1600 méter, teher 70 kgr., 3 éveseknek 3 kgr.-al L ó v e r s e n y Z o m b o r b a n . A bács-bodroghvármegyei. gazdasági egyesület Zomborban, 1899-ik évi október hó 1-én lóversenyt rendez. A lóverseny felételei : I. Zombor város dija. 1. dij 100 korona. Távolság 1800 méter. Kizárólag csak zombori gazda futhat s a j á t tenyésztésű lovával. Sikverseny. Dij 1000 korona. Távolság 2000 méter 3 é. 66 k g , 4 é. 72 kg., 5 é. és id. 73. kg. III. Akadályverseny. Dij 600 korona. Távolság 4000 méter. Teher 4 é. 72 kg., 5 é. és id. 74 kg. IV. Ügetőverseny kettős fogatokkal. Dij. 800 korona. Ebből 700 korona az elsőnek, 100 korona a másodiknak. Távolság 10 k m . A nyertes fogatnak a távolság kmét átlag 2 p. 40 mp. alatt meg kell tennie. V. Vigaszverseny. Dij 500 korona. Távolság 1200 méter. Teher 3 é. 66 kg., 4 é. 72 kg., 5 é. és id. 73 kg.

SCHOTTOLA

EHETŐ

Budapest. M ű s z a k i f ő italét: V I . , V á c z i - k ö r u t 13. (Fonciére-palota.) G y á r : V I . , Révay-utcza 16. Az összes borászati és pinczegazdászati czikkek szaküzlete és gyára.

! ef

& 0 s z ő l ő z n z ő - s n a l m o l t , í>ogyóző é s zuzőgépek, Iborlefejtőgépek, Ibortömlők

a legjutányosabb árak mellett. resb Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve, —a

KERESKEDELEM,TŐZSDE Budapesti

gabonatőzsde.

(Gwttmann és Wahl budapesti terménybizomány; ciég jelentése.) Budapest, szept. 23. Az időjárás a hét elejével még derült és meleg volt, később a hőmérséklet, tetemes, sülyedésével együtt borús, esős idő köveikezett be és bár a hét vége felé az égboltozat ismét kiderült, az idő továbbra is ősziesen hűvös maradt. A hátralevő mezei munkálatok zavartalanul folynak. A hét utolsó napján ismét esős idő következett be. A vízállás rohamosan emelkedett és a Dunának^ különösen felső vidékén .bekövetkezett áradása nagy károkat okozott. A hajózás is akadályozva van és különösen az átviteli munkálatok vannak megnehezitve. Külföldön ugyancsak esős, hűvös idő uralkodott.

7 8 . SZÁM. J M K

ÉVFOLYAM.^

K a p jeSeafcés S899. s z e p t e m b e r 26. A külföldi piaezok üzletmenetéíől alig jelenthetünk ujat. Az irányzat inkább tartott, a forgalom gyenge és Amerika ma 1/2 ctnyi emelkedést jelez. Nálunk a spekuláczió. nagyohbára tartózkodó. Amerikából (Chicago) jelentik, hoígy ismét „ring" van keletkezőben, az üzlet ma változatlan; csendes lefolyású volt. . • Buza jól volt kinálva, a malmöi t amely nagymennyiségű buza átvételével az ára felhajtását" czélozza. Természetes, hogy a további hirek vásároltak, a forgalom mintegy 2,5000 mmázsa, mely bevárandók. Egyelőre a hozatalok nagyon tekintélyesek mennyiség változa'lan áron kelt el. és épp ez akasztja meg az árak gvorsabb javulását. A Eladatott: látható készlétek e héten .3,193.000 bushellel 3gyaraUj-buza: podtak. Az árak a mult' héthez viszonyítva l /4 c. 2 X) nim. 80 kg frt TtgznsiMki ' emelkedtek. A tavalyi terméshez viszonyított hiányon . 80 . „ kívül panaszkodtak a felől is, hogy a buza tulsok 400 „ 80 „ ., esőzés folytán minőségében is szenvedett.. Angliában a 200 11im 80 kg frt fogyasztás továbbra is lartózkodó, az árakban azonban 100 nincs változás. Francziaországban az árak gyakrabbi, " 80 " " habár mérsékelt ingadozásnak voltak alávetve, egyenlegképpen azonban alig van változás. A többi kontinen600 j 80. tális piaezokon a hangulat nagyobbára nyugodt és a 150 nim. 80 kg frt fogyasztás továbbra is csak a legszükségesebb bevásárlásokat eszközli. Romániából a beérkező jelentések 100 * 79 J 4 változatlanul kedvezőtlenek és a tengeri termésered100 „ 79 „ ménye sem elégit ki. 100 .ja. 79 kg frt Nálunk a kenyérmagvak iránti élénk kereslet ,im. 79 kg. frt tovább tartott, bárha a szükséglet könnyen volt fedezüOO . 78 , „ hető és az irányzat igy inkább csökkenő volt. Takar 150 , 79 . , mányezikkek mérsékelt forgalom mellett szilárdan 150 79 „ „ tartottak. 200 Az üzlet részleteiről következőket jelenthetjük : 100 , 78 . „ Buza a hét elején igen élénk keresletre talált, . 200 „ 78 . . melyen a kedvező lisztüzlet hatása alatt az összes mal100 , .78 „ „. mok vettek részt. A lebonyolítás okra ellanyhult határ100 Snm. 78 kg frt időpiacz.a malmokat azonban később tartózkodásra 100 » 78 , » bírta, mert nemcsak a vasutaknál beérkező és össze200 , "78 „ . torlódó előre vásárolt "vaggoháru veszi teljes idejüket „ 100 - 77 igénybe, hanem a rohamosan emelkedő vízállás is a hajótételek átvételét megakasztotta. A tulajdonosok 250 * 78 ',', ',', kénytelenek voltak tehát árengedményeket tenni és 77 „ , 300 bárha átmenetileg szállítási áru ugy tételekben, mint 1-0 . 76 , „ vaggonáruban jobb érdeklődésre talált, az irányzat 20Ö „ 76 . .. később is lanyha maradt és a malmok jó vételkedve ím. 78 kg. frt daczára az árak fokozatosan körülbelül 10 krajczárral 500 » 78 „ . csökkentek. Finom búzák szállításra inkább tartottak 200 Inm.78 kg. frt maradtak, azonban szintén néhány krajezárt vesztettek. 300 Az összforgalmat 300.000 métermázsára, a hetihozata2000 „ 75 . „ lokat 370.000 métermázsára teszszük. Szerb búzákból csak kisebb mennyiség adatott el. , 73 . „ 4000 „ 77 „ „ Roz< csak mérsékelten volt forgalomban és bár 250 , 78 „ „ a hangulat kezdetben lanyha volt, később kedvezőbbre 100 , 77 , „ fordult az irányzat és az árak is némileg emelkedtek. 250 „ 76 „ „ Ugy a helyi fogyasztás, mint. elszállítási és a kiviteli. 4000 „ 76 „ „ czéljaira körülbelül 6000mm. volt forgalomban, melyekért 4r,00 , 74 , „ minőség szerint budapesti paritásra 6:40—6.55 és helyben 6.60 frtig fizettek. A hét végével az irányzat Rozs ma jobb talált, az eladók nyugodtabb és 6.50 paritásra, illetve 6.55 írtnál több tartózkodása folytán a érdeklődésre kinálat gyér helyben illetve helyben el nem érhető. ml [.mmi: • mm m -m : m'i ,mmm'm Árpa (takarmány és hántolási czélokra) gyengén Árpa. továbbra is lanyha, közép tiszai árpák van kínálva és változatlanul tartott maradt. Minőség 5.50—6. frtig érnek el állomáson, takarmányárpáért szerint hizlalók és gyárosok egyaránt 6.10 frtig fizettek helyben. Szerb árpákból néhány kisebb tétel 5.90—5.95 5,50—6.— frtig fizetnek helyben. Prima sörárpára frt között kelt el elvámolatlan, helyben. Állomásokon Tengeri továbbra is szilárd maradt, helyben. átvéve a kereslet mérsékelt és csupán erőteljes tiszavidéki áruk iránt volt a belföldi fogyasztás és csak kis 5.15—5.20 ér el. Zab lanyha 5. írttól 5.25 ér el helyben. mértékben az export- részéről érdeklődés. Az árak keveHatáridők teljesen változatlanok. set változtak és tiszavidéki állomásokon 5.50—5.85, jobb minőségűek 6. 6.50 frt, prima áru 6 75 frtig Déü 12 órakor következőképp áll: jegyez. Felvidéki árpák, melyek középminőségü áruban Kettüieu. Pék tárlat. nem voltak forgalomban, 6. 6.50, jobb áru, mely csak olcsóbban voltak elhelyezhető, 6.80 és prima áru Buza októberre . . ugyancsak névlegesen 7 50 frtig jegyez. A déli vasút „ áprilisra 1900. 0• • 6-58—60 és a buda-pécsi vonalmeneti származékokért 5.75—6.—, Rozs okt. . . . 6-96—97 jobb 6. 6.25, urasági áru 6.25, jobb és prima 6.50—' áprilsra 7.25 forintig jegyez. Tengeri szept. . . Zab elég bőven van kinálva, a fogyasztás azon„ májusra 19 XI. ban jobb érdeklődést tanúsított és igy az árak foko- Zab okt. . . . zatosan 10-15 krral emelkedtek. Szín és tisztaság áprilisra szerint 5-10—4-50 frten, finom árut 5-45—5-50 frton Sáp.-repeze aug. . jegyzünk. ' Tengeri kisebb tételekben részben a vidékre, részben a Duna felső részébe való elszállítás czéljaira Szessűaleí. 5-10—5-20 frtos árakon kelt el hajóba vagy vasúti kocsiba téve helyben. &íé»í. i&oldftnger Gábor szeszgyári képviselő Olajmagvak,: Káposztarepcze. Forgalom alig van tudósítása.) és 1111.80 frtos árjegyzésünk egészséges, jó áruért A szeszüzletben e hétnek elején nagyobb kínáinkább névleges. A mellékczikkek teljesen hi,'nyzanak. Vadrepcze 6 — 6.50 forint. Gomborka 10.50 frt. Len- lat uralkodott és a szeszárak azonnali, valamint későbbi szállításra 25 krral olcsóbban zárulnak.. Elkelt mag 12. 12.50 frton jegyez. finomított szesz nagyban 56.25—56-50 forinton. ÉlesztőHüvelyesek : Bab (uj) gyengén volt forgalomban, szesz 53-50—56-75 frt azonnali szállításra és zárlatra. mi mellett az árak csökkenőek. Trieurt aprószemü bab Gyöngyösön-Félegyházán 7.— frt, nagyot 6.75- DunaMezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersmenti bab Baja-Zomborban gí inbőlyü 6.60 frton. Barna szesz élénken volt kinálva, de a gyárak tartózkodó bab Kalocsán 6.75 frton jegyeznek. vételkedv folytán csak néhány kisebb üzlet létesült A határidőpiaezon. az üzlet tekintettel az őszi 17-25—17'50 frt fix áron. Az 1 frton bécsi kontingens buza szállításának néhány nap múlva beállandó ese- nyersszeszjegyzésen alóli ajánlatokra a finomitógyárak dékességére, nagyobb, élénkségre tett szert, mit a kész- nem reflektáltak és csak jóval olcsóbban a jegyezésen áruüzlet ingadozása nagyban elősegített. Buzatulajdo- alul hajlandók vételeket eszközölni. nosok őszi kötéseiket most már tömegesebben dobták A kontingens nyersszesz ára Budapesten 19,25-piaezra, hogy a helyett tavaszit vegyenek. A hangulat 19-75 forint alapjában még sem' mondható azonban lanyhának, Bécsi jegyes 20-——20 20 fii kontingens nyeiv mert a nagy haussierk abban reménykednek, hogy nem lesz elegendő szállításra kerülő áru, a mi tekin- szeszért. Prágai jegyzés 55" •— frt adózott és —• tettel az árvíz által befolyásolt rossz szállítási viszo19-— frt adózatlan szeszért. nyokra talán nem egészen indokolatlan. Trieszti jegyzés 11,50 •— frt kiviteli szeszé rt Részleteink különben a következők : Buza októberre 8.50 —8.54—ff.3 0—8.52—8.35—8 39 90% hektoliterje. forint után 8-39—8.41 forinton zárult. A kivitel e hétnek elején több kocsirakomány finomitűlt szeszt vásárolt

7 8 . SZÁM. 9 - I K ÉVFOLYAM. Vidéki szeszgyárak közül : Győr, Arad, N.-Várad, Temesvár 25 krral olcsóbban, a többiek változatlanul zárulnak. Budapesti xáriatárák e Hten: Finomított szem 66*50—S6'75 frt. élesztőszesz 56"25- 56 75 frt, nyersBzesz adózva 55'25—5575 frt, nyersszesz adózatlar (exkontingens) —' •— frt, denaturált szesz 18-75 — 19'25 frt. Kontingens nyersszesz —. :—. Az árak 10.000 literfokonkér.t hordó nílM! bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a,Köztelek" részére. Budapest, 1899. szept. 25-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: A és B dara —.— frt. Buza 0 1 2 3 4 5 6 7 7Va liszt: frt 14.30 13.70 13.10 12.30 11.90 11.70 11.

Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek' részére. Budapest, 1899. szept. 25. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül.

Ár frt: 14.20 13.60 13.— 12.20 12.— 11.' Takarmányliszt ] Ár: frt

4.20

Az Apolló kőolajihioinitó gyár-részvénytársaság üzleti tudósítása a ,Köztelek" számára. Budapest, 1899. szeptember 25." Mai áraink : Olaj: I. rendű Apolló-hengerolaj, világos 27-50 frt sötét 24 50 „ „ orosz gépolaj világos 17.50 » legfinomabb amerikai tovotte zsir 28.— „ nettó 100 kgként, hordóval együtt, tiszta göngysulyszámitással, fizetendő készpénzben 2°/o engedménynyel, vagy 4 havi váltóval, Pozsonyban átvéve. Ugyanezen olajok Budapesten átvéve 1 írttal drágábbak. Petroleum: Liliom császárolaj . 23-50 frt egysziv kőolaj . . 21-— , háromsziv kőolaj . 20-— „ csillagkereszt kőolaj 19-25 , nettó 100 kgként, hordóval együtt, 20°/o tara, készpénzben engedmény; nélkül Pozsonyban átvéve. Ugyanezen kőolajok Budapesten átvéve 50 krral drágábbak.

A központi vásárcsaraok árajegyzése ssagyb&r(en gros) eladott élehaiczikkek árairól. Magyar gazdáit váfsárcsar»«!s ellátó ssgvetkezpté!5 ti jelentése. 1899. szept. hó 23 ró!. Az elmúlt napok forgalma főleg gyümölcs és vadban emelkedett, ezek nagy mennyiségben érkeztek. A szőlő ára hanyatlott. Baromfi ára is olcsóbb a nagy felhozatalok következtében. Tojás-üzlet élénk, ára szilárd, ugyanez áll a, zöldségféléknél is. Tejtermékek forgalmi csendes, a hus-üzlet azonban élénk, az árak szilárdak. Az áruk a következő árakon keltek el. Husnemüek: 1. marhahús, budapesti eleje 41 — 50 kr.. hátulja 52—56 kr. Borjú, bőrben 50—64 kr., eleje 52—62 kr., hátulja 62—70 kr. Sertéshús szalonnával 46 kr. Malacz 62—64 kr. kilója. Bárány párja 3 — 3.50 frt. Baromfi: Csirke rántani való 50—60 kr., sütni való 80—100 kr.. Rucza sovány 1—1.20 frt. Liba 2 — 2.40 forint páronkint. Vadak: Őzbak 50—65 kr. Szarvas 15-20 kr. Vaddisznó 25 -35 krajczár kilója. Nyul. 1—1-20 frt, fogoly 45—60 kr., fáczán 1-20—1-30 frt drbja. Tejtermékek: Teavaj 85—110 kr., főző-vaj 50— 80 kr. Tejfel 34-28 kr. Turó 8—12 kr. kilója. Tojás alföldi 34-50—35 frt, erdélyi 34 frt ládánként (1410 drb). Gyümölcs: Alma 6—13 frt, körte 6—35 frt, baraczk 12—40 frt, szilva 8—10 frt. Szőlő : Sászlá 12—32 frt, közönséges kevert 10—17 frt, görögdinnye 6 frt métermázsája. Beküldésre ajánlatos: Vad, tojás és szép gyümölcs. (A székesfővárosi vfes&rasaraok-igEzgatóBfeg jotent-'-Sf. Budapest, 1899. szeptember 25-ről. Hnes. Marhahús hátulja I. órai. 1 q írt 52-56, II. oszt. 48-51, III. oszt. 46—48, eleje I. oszt. 50—52, II. oszt. 46— 50, III. oszt 43—45, borjúhús hátulja 1. OS-" 62 70 n, oszt 56 - 62, elfje I. oszt 52 68

KÖZTELEK, 1 8 9 9 . S Z E P T E M B E R H Ó 2 7 . 9 oszt. 50—52, birkahús hátulja 1. oszt. 49—46, IL oszt 36—38, eleje I. oszt. 36—40, n. oszt. 34—36, hárfa* eleje 1 db 0. 0— .hátulja • •—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 47-47-0, vidéki 36—44, szalonna nélkül elsőrendű 50—52, vidéM 36—44, sertéshús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — szalonna' nélkül , sertéshús füstölt magyar —•—•—, idegen (vidéki) -, sonka nyers t tg 48—60, füstölt belf. csoEttel 0-48-0-75, csont nélkül 0"S5' — 0 85, sonka füstölt kftlf. osont nélkül —• •—, sssaionos sózott 1 q 45'0—46'0, füstölt 52-—52', sertészsír bordával 51 0—52 0, hordó nélkül 49-0—49 0, kolbte nyeis 1 kg. , füstölt 72—80, szalámi belföldi 125 -165 külföldi . malacz bsojjós élő ) db 0— 0 — UttUott 0-90—1 — Bar»ns0. a) Elö. Tyúk 1 p&r frt 110-1-20, »rhke 0 60—0 70, kappan bizoft 00"—, E0Véisyl2\ 14), rucza hizctt 2" 2 20, sövény 1-10—1-40, lud atsot! 55-50 sovány 2— - 3 4 0 , pulyka hízott, 0-— . o —. sovány 1-60 r 2 40. b) Tisztított. Tyúk 1 db Ért 60-0-70, 1 kg. , csirke 1 db 0-50—0-70, 1 kg. — ( kspuan hizott 1 db 0' 0-—, 1 kg. —• •—, récze hízott 1 db !• 110, 1 kg. 50—70, félkövér 1 db 0o*—, Ind hízott 1 db 2' 2-60, 1 kg. 46-0-60, féíköv. 1 db 00-—, 1 kg. - , pnlyka bizotí db 00*—, 1 kg. .félkövér 1 db 1-50-1-70, kg. 50-50. hídmáj 1 db 50—100, 1 kg. 1.20—1-60, ludzsir 1 kg, 0 8-1-—, ifiéi liba 1 db Hai filő. Harcsa 1 kg. frt 0-60-0 80, csuka C-— —0—, ponty (dunai) 080- 0 90, süllő —• •—, kessege 0-—0-0, márns 40 — 60-—, ezompé 0 35—0-60. angolna 00 —, apró kevert 0-20—0-25, lazaca tsisztráng 0C —. Tej és tejtermékei. Tej í lit. frt 0-08—0-c'8, .efflöxött 0-C6-0-C6, tejszín 0*-—0-—, tejföl 0-25—0"28. iehínvaj (tea) 1 kg. 0-80—150,1. rendű 0-50—0-80, II. f 3-50—60-—, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű )•—, II. rendű 0' 0»—, tehéntúró 0-10—0-14, juh tusé 38—40, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0-32—48, emmen -hali sajt 1-10—1-20, groji sajt 0-50—0-60. -11-0. Búzaliszt 00 bs. 1 q l 3 4 —•—. S

—, 0 ——, 1 —••—,

Hüvelyeinek. Lenese magyar 1 q frt 7—9, stofarswji 20—24, barsé héjas magyar 10-0—12-—, koptatott (tagvar 13—15, külföldi 13—17, bab fefcér apró 6—7 nagy 6.0—7-5, színes 7-0—8-0. To'iis. Friss L o. (1440 db.) 1 láda frt 36-0—37.— db.) 35-0-36-0, meszes , orosz tojá* toe db. —, tea tojás 2-80—3"20i törött tojás 0" 0— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0-00 1 q 3.0—5.0, Petrezselyem 100 kötés 0.—0-0, 1 q 3. 5 00, zeller lOOFdrb 0-80—1.50, karalábé 80—1.0, vöröshagyma 100 köt. *00.—, 1 q 3.20—4.—, foghagyma 100 köt. 50.—.80, 1 q 15.-18.—, vörösrépa 100 drb 0.60—1-—, fehérrépa ., fejeskáposzta 4--—6.—, kelkáposzta 100 db 0.8—1.2, \ öröskáposzta 3. 8.—, fejessaláta 0.90— 1.10, kötött saláta 0-40—-80, burgonya, rózsa 1 q 1.80— 2.10, sárga 2.50—2.30, külföldi —. , fekete retek 100 drb 0.60—1.—, uborka nagy salátának 100 drb 1.4—2.50, savanyítani való 100 db 0.8—1.0, savanyított 1.2—1.70, zöld papr. 20—70, tök főző 7—10, zöldbab 9.0—10.—, zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. —, tengeri 100 cső 0.9—1.0, karfiol 100 drb 12.—18.— paradicsom 1 kg. 5. 6.—, spárga 0. 0.—, torma 1 q 12—16. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 8—14, köz. alma 8—10 fajkörte 20—20, közönséges körte 8—10, szilva magvaváló 7.—10.—, vörös—.—.—, meggy faj , közönséges , ringló baraczk kajszin , öszi — ——, dinnye görög nagy 10 drb 0 8—1-50, kicsi 6 - 8 - , sárga faj 1 q. 15.0-30.0, közönséges 12—15. szőlő 1 kg. 12.0—16.0, csemege 12—18, dió (faj papirhéju) 14—20, közönséges 14.0—16.—, mogyoró 28—32, gesztenye magyar 0 , olasz , narancs messissai 100 db 0•—, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— 0-00, czitrom 1-40—1-60, füge bordós 1 q 18—20, koszorús 18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—75, egres 1 lit, 00-—, eper 1 kg. 00 — kr. Fűszerei italok. Paprika és I. rendű 1 q. frt 43—60, II. rendű 20—30, csöves , (szárított) - . köménymag — , boraókmaga . mák 1 q. frt 2S—80, méz csurgatott 0-30— D-40, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szín 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkbaa 0-40—0-50, házi painka palaczkban —• , ásványvíz palaczkbrf Budapesti takaraányrásár. (IX. kerület Mesterstoia, 1898. szept. 26 A székesfővárosi vásárigazgatóság elöntése a .Köttelek" részére). Felhozatott a szokott • öMségekbő! 158 szekér réti széna, 57 szekér muhar33 zsttpszalma, 6 szekér alomszalma, 0 s-skér takarKáayszalma, — szekér tsngeriszár, 4 szekér egyéb akarmány (lóhere, luczema, zabosbükkőny, köles stb,), 500 zsák szecska. A forgalom közepes Árak q-ként a kővetkezők: réti széna 200-300, muhar uj 210—260, zsupgzalma 140—160, alomszalma 130—160, egyéb takarmány , lóhere — , takarmányszalma —0—0—, tengeriszár , Iuazerna 190, széna

,jj

zabosbükköny 240—240. Összes f 263. «uiy 341900 kg.

Állatrásárok. Budapesti szuróniarliavásár. Szeptember hó 25-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Felhajtatott: 586 drb belföldi, — drb galicziai, drb tiroli, 196 db növendék élő borjú, 19 db élö bárány ; 1 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, -u drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske, — drb ölött. Borjuvásár vontatott lefolyású volt. Árak a következők : Élő borjuk : belföldi - •—••— frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—44 frtig, kivételesen 45—48 frtig súlyra, növendék borjú 20—23 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra. Ölött borjú: belföldi frtig, tiroli forint. galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 66-5 frtig, kivét. — frtig, élő kecske —•—•— frtig páronkint. Budapesti juh vásár. 1899. szept. hő 25-én. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a "Köztelek' részére). Felhajtatott: Beliöldi hizlalt ürü 1776,, feljavított juh 508, kisorolt kos —, kiverő juh 100, bárány —, kecske —, boszniai , szerbiai —, angol keresztezés —, romániai — durvaszőrü 413 db. Birkavásár vontatott lefolyású volt. Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 20—24'— frtig páronkint, 22 0—23.50 frtig 100 kiló élősúly szerint, kiv. —•- - frtig, feljavított juhok 16-—19-0 páronkint, 20 00 21— frtig súlyra, kisorolt kosok —• •— pá.r., kiv. frtig, kiverő juh 9'0-13-— páronkint, 1—• •—, kiv. frtig súlyra, bárány ——, kecske — -0, kiv. frt pár. anya juh 0pár., suly, szerbiai —• •— anyajuh frtig páronkint, 100 kiló után frt Bécsi sertésvásár. 1899. szept. 26-án. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtás : 3817 lengyel, 7011 magyar sertés, összesen 10828 drb. A forgalom lanyha volt. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 37—38 kr, kivételesen 38 5 kr, közepes 36—37-0 kr, könnyű •— kr, süldő 34—43 kr. ©ffss. ESffig-y. g a a f i . ©gy©»®l®« Ssalajfioiaa. Az egyesületi tanács felügyelet® alatt: Főszerkesztő ét kiadásért felelős: Ferster öésa az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Xo'ílás m 0. 11. G.K. föwrkesstö-íitkára. — Társszerkesztő: Bad& SarssaMs, az 0. M. G. S. titkára.

SMktaTáfá k&NUMsl

Mettenma

1452

KÖZTELEK,

18QÓ

S Z E P T E M B E R HO 2 7 .

(VÉDJEGY: ÜLLŐ) a legjobb, é v e l i i s t a r t ó K « S S » 4 V i : » « A N ¥ A 6 vas- és hullámhádogtetíik, szerkezetek, harántrudak, rácsok, gépek stb. részére. ffilnt f a m á z o l a l i s k l t f i a i l&oitaerválé szer. Tartósabb, szaporább és a különféle behatásoknak sokkal jobban ellenáll, mint minium és Olajfestmény. — Alkalmazása egyszerű és olcsó. Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, szeszgyárakban stb. évek óta kitűnően bevált. Szakkörökből yaló számos elismerő-nyilatkozattal,. mintával színkártyával szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok i.

LÜTZ E P E

é s T Á R S A , P o z s o n y , Gyár-ut 20.1

X C á i r é - b e H o s a t a l i

v á l l a l a t

Központi Iroda Magyarország részére : B U D ü P E T , V I . teer,, X T ^ G Y I ^ E Z Ő - t J T C Z Ü Ajánlja kitűnő kávéit postán utánvétellel, vagy a pénz előleges beküldése 1.70 1.75 1.80 1.80 1.75

> kg. 1348 számú igen finom „Cuba" ' » • 873 „ , , „ „Gyöngy" > , 184 „ „ . „Ceylon" .

= = = = =

8.33 8.57 8.83 8.83 8.57

> , 529. „ „Honduras" elvámolva és bérmentve. A kávék külön ezen czélra készített erös zsákokba csomagoltatnak. Megjegyezzük, hogy a kávéknak szorosan az ajánlott minőségben való szállításáért 8511 kezességet, vállalunk.

Komposztirozott trágyát

I

7 8 . SZÁM. 9-IÍV F I V F Ó L Y A M .

OLiCSÓ K E R Í T É S E K ! ,

OLCSÓ K E R Í T É S E K ! í

Haidekker Sándor! sodronyszövet-,

BUDAPESTEN,

ion ni- és

kerités-gyára

VIII. kvr.. Üllői-ut 48. sz.

Gyárt, és szállít: gép- és kézi-sodronyfonatokat, tüskés sodronyt, pánthuzalt: erdők, vadaskertek, baromfi-udvarok, j?" gazdasági telkek, kertek, gyümölcsösök, szó'llök stb. be- r kerítésére olcsó árak mellett. Nyaraló-, park- és erkélyrá- r csokat, valamint csinos és erős kivitelű kapukat és ajtókat vas- | keretes sodronyfonat és kovácsolt vasból; úgyszintén díszes virágágy- Ej és gyepkeritéseket és favédő-kosarakat. Továbbá : föld- és I; kavicsrostákat s sz&llöbogyozó rostákat, magtárablak- li rostélyokats ökörszájkosarakat, szikrafogókat; gabona- 1; választó-hengereket, valamint régi választóhengereknek uj sod- [' ronyköpenynyel való ellátását. Rostaszöveteket és fonatokat | szelelőrostákba. j ÁRJEGYZÉKEK és KÖLTSÉGVETÉSEK INGVEN. I

szám. C IV. Magy. kir. államvasutak Hirdetmény. (Uj személy és, podgyász díjszabás életbeléptetése a Bihari h. é. vasúton.) A magy. kir. államvasutak igazgatóságától, nyert értesítés szerint a Bihari h. é. vasút vonalán á Margitta-Szilágy-Somlyói vonal megnyitása napjától uj személy és podgyász díjszabás lép életbe, mely által az 1890. évi oktober hó 15-vel életbelépett személy és podgyász díjszabás érvényen kívül helyetetik. 1 Ezen uj személydijszabás a magy. lur il I i i " ban (Budapest, Csengeri utcza 33 sz.) 20 fillérért kapható. Budapest, 1899, szeptember 6. Áz igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

leszállított árban, kisebb és nagybbb mennyiségben, az ország bármely Irányában vasúton

Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító vasút I X . , K ü l s ő Üllöi-ut. >s Tizsgálat bizonyította, bogy ez a lőtrágyával és pöozegBdrSk ta iirozott, 2—3 évig érlelt trágya i

Óriásbuzát,

má^set)éfen«3«i BT Megkeresései

132373/99. szám. C II.

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. (Aszalt szilva és szilvaiz-küldemények kézvetetlen szállítása boszna, szerb és sziavon állomásokról Pozsony-Ujvároton át Passauba és Regensburgba.) A Pozsonyig való vasúti szállítás az osztrák-magyar és bosznia-herczegovinai vasuíak testületén áruk szállítására érvényes díjszabási I, részét és B. szakaszokban foglalt szabályzati és díjszabási határozmányok alapján történik, mig a pozsonypattani illetve regensburgi Dunaszakaszon való szállításra nézve a magyar folyam és tengerhajózási részvény társaság 1897. április hó 1-től érvényes üzletszabályzata, valamint'a gyors- és teheráruk szállítására 1897 évi április hó 1-től érzényes díjszabásban és ennek pótlékaiban foglalt általános dijszabási határozmányok mérvadók. Az áruk a küldő magyar vasúti állomáson illetve a magyar folyam és tengersajózási részványtársaság Obrenovár, Szabács és Bvena Raca állomásán közvetlen fnvarlevéllel egész Pattanig esetleg Regenszburgig adandók fel, mimellett a fuvarlevélben világosan meg kell jegyezni azt, hogy Tíz árú Pozsonyban átrakandó. Budapest, 1899. szeptember hó 13-án. A magyar kir. államvasutak igazgatósága a magyar folyam és tengerhajózási részvénytársaság (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Puszta-Ecsegi gazdaság. Szolnokmegye.)

d i ó s z e g h i

c z n k o r g y á r

Díószeghen, Pozsonymegyében.

8274

felvétetnek a fciadóhivaMlm BUDAPEST,

Hirdetmény.

Alólirott g a z d a s á g b a n I. r e n d ű , n e m e s í t e t t , t i s z a v i d é k i , tiszta őszi b u z a v e t ő m a g egész é s f é l k o c s i r a k o m á n y o k b a n e l a d ó . A r a 100 k l g r k é n t a m e g r e n d e l ő z s á k j a i b a n , e c s e g i v a s ú t i á l l o m á s h o z szállítva k i l e n c z f o r i n t . T e k i n t e t t e l a t ö m e g e s e n beérkező megrendelésekre, előjegyzések sürgősen kéretnek.

Vasút és postaállomás :

a

fEaei-nS SSS-U ssám.

Búzavetőmag. Puszta-Ecseg, (Jász-Nagy-Kun

mely már számos év óta kitűnő termést adott és rozsda ellen nagy ellenálló képességet tanúsított, legjobb minőségben ad el

8550

Az ö z v . g r ó f F o r g á c h S á n d o r n é ő m é l t ó s á g a p e t h ő szinyei g a z d a s á g a h a s z o n b é r b e a d a t v á n , ez o k b ó l az összes g a z d a s á g i f e l s z e r e l é s , é s p e d i g o r s z á g o s a n t ö r z s k ö n y v e z e t t , t i s z t a v é r ü s i e m e n t h a l i , a l l g a u i és a n g e l n i tenyészállatok, ö k r ö k , lovak, t e j e s k a n n á k , tejeskocsi, t a k a r m á n y k é s z i t ő gépek, földművelési eszközök, ekék, b o r o n á k , v e t o g é p e k , arató- és k a s z á l ó g é p , s z e k e r e k stb. f . 8399. é v i o k t ó b e r 1 h ó i - s ő , 2 - i k é s 3 - i k n a p j a i n P e t h ő - S z i n y é n m i n d e n k o r reggel 9 ó r a k o r megtartandó nyilvános ö n k é n t e s árverés u t j á n f o g n a k e l a d a t n i , mely á r v e r é s r e a z é r d e k l ő d ő k ezennel m e g h i v a t n a k . K ö z e l e b b i é r t e s í t é s t n y ú j t s k í v á n a t r a a m . kir. á l l a m v a s u t a k regete-ruszkai állomására kocsikról gondoskodik 8575

Bidlé Egnácz, urad. felügyelő I P e t h ő - S S z i i i y e , u. p. B ö ő d ,

(Abaüj-Tornamegye.)

7 8 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1 8 9 9 . S Z E P T E M B E R HÓ

27.

1453

Clsőrendü

vető-, nyeles- és fürtös-makkot,

Szarvas

nagyközség

elöljáróságától.

kedvelt Száva-vidéki t e r m é n y t s z á l l i t gondosan válogatott minőségben 85—90 százalékig jótállással a csiraképességért. 8590 Weiss Ferencz Sziszek,

IKIcrwátopszág.

H i r d e t m é n y . Alólirott S z a r v a s n a g y k ö z s é g e l ö l j á r ó s á g a k é p v i s e letében ezennel közhírré teszem, hogy a k ö z s é g t u l a j donát képező faiskolában az alább megnevezett fák

B u d a p e s t , Útbaigazítással,

K ő z t e l e k .

felvilágosítással szolgál m i n d e n adózási v a g y műszaki kérdésben.

Hivatalos l a p j a a „ M a g y a r

Szesztermelő"

nélkülözhetlen

támasza a gyakorlatnak. E g y e s ü l e t i t a g o k ingyen, k a p j á k . Egyesületi

tagdíj

egy

TERMELŐ"

évre

10 f r t . A „MAGYAM

előfizetési

ára

egy

évre

SZESZ-

5 frt.

97073/28681 C V. szám. Magyar kir. államvasutak. Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak védnöksége alatt álló fiumei nyilvános raktár részvénytársaság Eiuméban foglalkozik a Fiúméba vasúton érkező- és onnan hajóval továbbítandó, valsmint a Fiúméba hajóval érkező és onnan vasúton elszállítandó és a helyi áruk átvitelével, megőrzésével, gondozásával, csomagolásával, átadásával s egyéb kezelésével, nem különben az 'átvett áruk tűzkár elleni kiztositásával. A részvénytársaság gabona elevátorában a külföldre rendelt vagy importált gabonanemüek mindennemű kezelését (n. m. eleválást, keverést, egalizálást, rostálást, trieürzést és osztályozást) elvállalja, úgyszintén végezteti a gabonának zsákokban vagy ömlesztett állapotban való (alla rinfusa) hajóba rakását is. A részvénytársaság a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. Mínisterium által jóváhagyott üzletszabályzatát és díjtételét kívánatra díjtalanul rendelkezésre Budapest, :

é s

Szarvason,

havában. nevében:

J á n o s ,

KAINIT nagyban

és k i c s i n y b e n .

Iháros-Berény)

66 drb tiszta m a g y a r fajtu befolyatott anyagulya

szabadkézből

és

16

szílajtehén-

drb

éves

üsző

eladandó.

Venni szándékozóknak a

e l a d á s r a .

Az igazgatóság.

b e n (posta

vagy

1899. év szeptember

M e l l s

Az I h á r o s i b é r n ö k s é g n é i I h á r o s b a n , S o m o g y m e g y é -

álló

k e r ü l n e k

Az e l ö l j á r ó s á g

(Utánnyomás n

ből

c s e r j é k

A l m a , K ö r t e , C s e r e s z n y e , Meg-g-y, K a j s z i n b a r a c z k , 2 — 3 é v e s s z é p f á k 1 d r b 2 5 kr., 1 0 0 drb 2 2 frt. Á k á c z f a m i n t e g y 1 . 0 0 0 , 0 0 0 d r b 1., 2., 3 . , 4 . , 5., e é v e s e k , 1 0 0 d r b 1 f r t t ó l 6 f r t i g . D i s z b o k r o k vegyesen 3 0 f a j b a n , 2 — 3 — 4 évesek 1 0 0 drb 1 0 frt, 1 0 0 0 drb 9 0 frt. Eibizli tövek nagyszemü 1 d r b 8 kr., 1 0 0 drb 6 frt. B e s z t e r c z e i s z i l v a 1 éves 10,000 drb, 1 0 0 d r b 5 0 kr, 1 0 0 0 drb 4 frt. Ezeken kivül m i n d e n f é l e g a z d a s á g i é s d í s z f á k kaphatók. Árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. Csomagolás ingyen. Tudakozódások és megrendelések Szarvas ( B é k é s m e g y e ) n a g y k ö z s é g k e r t é s z e t é h e z intézendők.

nagy-kanizsai

kívánatra a somogy-csurgói,

állomáson

kocsi

áll

rendelke8513

zésökre.

120620. szám. CIV.

nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b L e o p o l d s h a l l - S t a s s f u r t , ö m l e s z t e t t á l l a p o t b a n 106 f r t , z s á k b a n szállítva 130 frt. A vasú t i s z á l l i t á s i k ö l t s é g a különböző t á v o l s á g ú r e n d e l t e t é s i á l l o m á sok szerint 130—140 f r t k ö z ö t t v á l t a k o z i k . Kicsinyben mm.-ként z s á k k a l e g y ü t t b u d a p e s t i r a k t á r u n k b ó l e g y e sületi t a g o k részére 2 f r t 80 kr., n e m t a g o k n a k 3 f r t . A m e g r e n d e l é s s e l e g y i d e ü l e g a kainit á r á t e g y e s ü l e t ü k p é n z t á r á h o z b e k ü l d e n i k é r j ü k , a szállítási k ö l t s é g e k a k ü l d e m é n y átvételénél fizetendők. Magy. kir. államvasutak.

Hirdetmény. (törvényileg védve) ( D r . Weissenlberg H . ) E g y e d ü l i , b i s t o s ó v s z e r a fertőző borjuvérhas ellen ! # •

( B o r j u v é s z ; ) .

• § I

Mindig bistos hatású, egyszerit alkalmazás! Elkülönítés, fertőtlenítés stb. szükségtelen. Számos

elismerő

nyilatkozat.

B. vegyész TichaU O.-S.

(A Budapest—Lajosmizsei h. é. vasúton a menettérti jegyek érvényességének meghosszabbítása.) A magyar kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint egyrészt Budapest ny. p. u. Ferencz József-laktanya, Kőbánya alsó 'p. u. Városliget, másrészt pedig Csurgay-Major, Dabas, Hernád, Gyón, Inárcs-Kakucs, Lajos-Mizse és Öcsa állomások között fennálló menettérti jegyek érvényessége f. évi aug, hó 15-től kezdve 48 órára kiterjeeztetik. Budapest, 1899. augusztus hó 8-án. Az igazgatóság. Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása Ara

g a z d á k és h i z l a l ó k Irta K. Ruify Pál. portómentes küldéssel % forint 10 k r a í c a s á r .

f e j ő - és t e n y é s z m a r h á t li, Montavont, Schwájz-i,

1454

_

KÖZTELEK, i899. SZEPTEMBER HÓ 27.

5884. sz.

78. SZÁM. Q-IK ÉVFOLYAM.

M

Hirdetmény. Az alább megnevezett állomásokon elhelyezett cs. és kir. közös hadseregbeli csapatok, intézetek és elszigeteltek kenyér- és zab-szükségleteinek szállítás utján való biztosítása iránt nyilvános tárgyalások tartatnak. m e g t a r t a t i k

,

.

körülbelüli n a p i szükséglet

időtartam

mely napon

állomás és hivatalban

a bérleti á l l o m á s számára

az a h h o z tartozó helységgel

megye

pattest

kenyér

Október 10.

1899. Oktolber 13.

1899. Október 17.

lg

Szabadka

a követk e z ő czikkekekre

zab

zab á 840 | 4200 Gramm mm. adag

1

for i n t

438

69

1061

480

350

388

10

154

420

50

381 ,

TO

154

420

50

65

500

-

170

BácsBodrogh Zombor

Pilis-Csaba

1900.

1900.

Január

Deczemlber

1.

31.

Jász-NagyKun-Szolnok

Szolnok

A jövő évi táborozási időszakra, u. m. körülbelül 1900. évi április hótól 1900. évi szeptember hóig.**)

az e h h e z tartozó helységgel

Kecskemét

Czegléd Pesft-PilisSolt-Kis-Kun

Alberti-Irsa

Abony

Ö r k é n y *) Örkény

Cs. és kir. közös hadsereg

1899.

A cs. és kir. 4. hadtest hadbiztosság hivatalos helyiségeiben Budapesten (Budán, hadtestparancsnoksági épületben)

tói

bánatpénz

kenyér

t á r g y a l á s

körülbelüli folyó szükséglet

A.

1900.

1900.

Január

Deczemlber

1.

31.

791

426

6548

860 ' 21.80

165

162

2490

180

830

162

156

2398

180

800

162

156

2398

180

800

1661 540

550

180

800

-

-

162

156

2398

Fehér

941

557

8562 1030 2850

Baranya

1153

36

553

1260

180

Kaposvár

Somogy

731

22

338

800

110

Tolna

Tolna

448

456

Székosfehérvár

Pécs

i^jv-áá

7009 490

2330

1 • *) A körülbelüli napi szükséglet az Örkényi lőtér részére a táborozás tartama alatt, azaz megközelítőleg május hótól szeptember haváig 1177 adag kenyér á 840 gr., 129 adag zab á 4200 gr. és 108 adag zab á 5040 gr. A szállítást az Örkényi állomásra nézve elnyerő, köteles az Örkény melletti lőtérre vagy esetleg más, a táborba Örkény mellett bevonuló csapatok szükségletét a felajánlott szállítási árakon közvetlenül a lőtéren kiszolgáltatni. Az előbbiek után eső összes szükséglét, ugymmt az ezen szükséglet után eső bánatpénz a fent levő táblázatban van feltüntetve. ... , , „,;•'• . , '*) A szállító kötelezve van a zabot a fennálló árakon a föntemlitett időszakon kívül is a Pilis-Csabán ailomasozo csapatok reszere szállítani, pl. a póttartalékosok kiképzésekor 1900. évi október és novemberben.

7 8 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

1899.

SZEPTEMBER

HÓ

27.

1455

Különös határozmányok. A z o n á l l o m á s o k r a nézve, m e l y e k e n a bérleti i d ő t a r t a m alatt, szállító k ö t e l e s a k e n y e r e t és z a b o t a s z ü k s é g l e t i h e l y e k r e t o v á b b i k ü l ö n ö s e n a l o v a s s á g n á l az osztály- v a g y e z r e d ö s s z p o n t o s i t á s eszkö- d i j a z á s n é l k ü l e l f u v a r o z n i . zöltetik, a b é r l e t n y e r t e s k ö t e l e s a s z á r m a z ó n a g y o b b s z ü k s é g l e t e t és az A zabszállitó, a s z á l l í t a n d ó z a b m e g v i z s g á l á s a ezéljából, r a k t á r á e s e t l e g engedélyezett p ó t l é k o k a t a szerződött á r a k m e l l e t t szállítani. b a n l e h e t ő l e g e g y j ó á l l a p o t b a n levő szélrostát t a r t s o n k é s z l e t b e n . A j á n l a t o k k i n e m i r t c z i k k e k f e l t é t l e n ü l és azonnal visszaSzékesfehérvár, Szolnok, Kaposvár, Pécs, Kecskemét, Zombor és S z a b a d k a á l l o m á s o k r a n é z v e a v á l l a l k o z ó k k ö t e l e s e k azon t ö b b - u t a s í t t a t n a k és a j á n l a t o k a t á r g y a l á s r á k ö v e t k e z ő n a p j á t ó l kezdve letet, m e l y az 1900-ik é v b e n b e i d é z e t t s z a b a d s á g o s o k és p ó t t a r t a l é k o s o k 14 n a p n á l r ö v i d e b b I m p e g n o v a l , n e m v é t e t n e k t e k i n t e t b e . E z e n k í v ü l a t á r g y a l ó b i z o t t s á g részéről m i n d a z o n a j á n l a t o k á l t a l származik, a b é r l e t i á r a k m e l l e t t s z á l l í t a n i . A b é r l e t n y e r t e s e k k ö t e l e s e k az á t v o n u l ó c s a p a t o k s z ü k s é g l e t é t n e m v é t e t n e k t e k i n t e t b e , m e l y e k b e n e g y és u g y a n a z o n c z i k k n é l , a a feltételi f ü z e t I Y . p o n t I. b e k e z d é s , A — a ) h a t á r o z m á n y a é r t e l m é - I kiirt biztosítási idő t a r t a m á n a k e g y e s s z a k a i r a , különböző a j á n l a t o k tétettek. ben kiszolgáltatni. A t e r m é n y e k n e k általános m o z g ó s í t á s esetén való k i s z o l g á l t a V a l a m e n n y i á l l o m á s o n a k e n y é r n e k k é s z í t é s e ott h e l y b e n t á s á r a nézve, a szállítási f e l t é t e l e k f ü z e t é n e k X X V I I . p o n t j á r a külöeszközlendő. nösen utaltatik. A k a t o n a k e n y é r k é t 700 g r . a d a g o s c z i p ó k b a n á l l í t a n d ó elő. A z o n e s e t b e n , h a v a l a m e l y i k á l l o m á s o n a szállító, v a g y a vele A k é t a d a g o s czipóknak t é s z t á b a n 1600 g r a m m o t és k i s ü t v e é r i n t k e z é s b e n álló s z e m é l y z e t n e k lovai k ö z ö t t r a g á l y o s b e t e g s é g 1400 g r a m m o t k e l l n y o m n i a . ü t n e ki, a k a t o n a i i g a z g a t á s n a k j o g á b a n álland, a f e n f o r g ó r a g á l y A k é z v é n y l é s e k a szükségleti h e l y e k e n a k e n y é r és z a b r a veszélyes á l l a p o t o k r ó l kiállított k a t o n a i állatorvosi b i z o n y í t v á n y nézve ötnaponként történnek. a l a p j á n , a l ó á l l o m á n y n a k — az igazolt s z ü k s é g t a r t a m á r a — a s z ü k A zab, h a az a c s a p a t é r d e k é b e n áll, a cs. és kir. h a d t e s t - s é g h e z k é p e s t e s e t l e g m á s j á r v á n y m e n t e s á l l o m á s r ó l való szállítás h a d b i z o t t s á g j ó v á h a g y á s a m e l l e t t 10 vagy 15 n a p r a is k é z v é n y e l h e t ő k . u t j á n i élelmezése i r á n t i n t é z k e d n i ; a n é l k ü l , h o g y a s z á l l í t ó n a k A felvételezési h e l y i s é g e k 1'9 k m . - n é l a l a k t a n y á t ó l s z á m í t v a , v a l a m e l y k á r t a l a n í t á s r a i g é n y e s z á r m a z n é k a b b ó l , h o g y a l ó t á p t á v o l a b b n e l e g y e n o k . H a m i n d e m e l l e t t ez t á v o l a b b v o l n a , a k k o r a ezen időre n e m tőle v é t e t e t t fel.

Általános határozmányok. 1. A t á r g y a l á s o k m i n d e n k o r 10 ó r a k o r délelőtt b i z o t t s á g i l a g t a r t a t n a k meg, m e l y h e z k i z á r ó l a g o s a n írásbeli a j á n l a t o k f o g a d t a t n a k el. 2. A z 1 k o r o n á s b é l y e g g e l ellátott a j á n l a t o k n a k , lepecsételt b o r í t é k alatt, az előirt b á n a t p é n z e k k e l e g y ü t t , k ü l ö n b o r í t é k a l a t t való csatolása m e l l e t t , az illető állomás s z ü k s é g l e t é n e k t á r g y a l á s á r a kitűzött n a p o n , l e g k é s ő b b délelőtti 10 ó r á i g kell a t á r g y a l ó bizottsághoz b e é r k e z n i ü k ; k é s ő b b e n érkező, vagy t á v i r a t i u t o n t e t t a j á n latok nem vétetnek tekintetbe. H a v a l a m e l y a j á n l a t b a n a s z á m o k k a l ós b e t ű k k e l irt á r k ö z ö t t e l t é r é s m u t a t k o z n é k , a k k o r a b e t ű k k e l irott ár f o g h e l y e s n e k t e k i n t e t n i . 3. M i n d e n a j á n l a t t e v ő , a szerződési k ö t e l e z e t t s é g b e n m á r álló vállalkozók kivételével, üzleti k é p e s s é g é t s erre vagyonának e l é g s é g e s voltát, a k e r e s k e d e l m i - és i p a r k a m a r a által, h a p e d i g a k e r e s k e d e l m i l a j s t r o m b a b e j e g y z e t t c z é g j e n e m v o l n a , az illet é k e s g a z d a s á g i egylet által kiállított b i z o n y i t v á n y n y a l igazolni tartozik. A z i l y e n b i z o n y í t v á n y o k n e m az a j á n l a t t e v ő , h a n e m a felsorolt h i v a t a l v a g y e g y e s ü l e t által a t á r g y a l ó b i z o t t s á g h o z h i v a t a l o s a n juttatandók. B i z o n y í t v á n y o k , m e l y e k a t á r g y a l á s n a p j á t ó l számított k é t hónál korábbi kelettel birnak, tekintetbe n em vétetnek. E z e n b i z o n y í t v á n y o k b ó l a szállítási k é p e s s é g t e r j e d e l m é n e k ki k e l l tűnnie. 4. A t á r g y a l á s o k r a n é z v e a B u d a p e s t e n , illetőleg S z é k e s f e h é r v á r o t t , 1899. évi s z e p t e m b e r h ó 13-án k e l t h i v a t a l o s a n k é t p é l d á n y b a n kiállított feltételek f ü z e t é n e k h a t á r o z a t a i m é r v a d ó k . Ezek b e -

t e k i n t h e t ő k a cs. és kir. 4. h a d t e s t h a d b i z t o s s á g á n á l , a b u d a p e s t i és s z é k e s f e h é r v á r i cs. és k i r . élelmezési r a k t á r o k n á l , K e c s k e m é t e n a 13. h u s z á r - e z r e d p a r a n c s n o k s á g á n á l n a p o n t a délelőtt 9 órától 2-ig. A z ezen s z á l l í t á s i feltételek f ü z e t é b e n f o g l a l t f e l t é t e l e k b e t a r t á s á r a m i n d e n a j á n l a t t e v ő az a j á n l a t b e n y ú j t á s á v a l m á r k ö t e l e z v e v a n . E z e n szállítási f e l t é t e l e k f ü z e t e i az előbb emlitétt élelmezési r a k t á r n á l n y o m a t o t t i v e n k é n t 8 fillérért el is a d a t n a k . 5. Községek a b á n a t p é n z l e t é t e l é t ő l m e n t e s e k ; de a j á n l a t a i k é r t s az ezekben elvállalt k ö t e l e z e t t s é g e k é r t , u g y m i n t m á s vállalkozók, szavatolni t a r t o z n a k . T e r m e l ö k n e k a b á n a t p é n z vagy óvadék l e t é t e l é t ő l való m e n t e s s é g csak oly c z i k k e k r e a d h a t ó m e g , m e l y e k e t ök m a g u k t e r m e l n e k , de í r á s b e l i n y i l a t k o z a t o t kell adniok, h o g y ök az elvállalt kötelezettségek t e l j e s í t é s é r e nézve összes v a g y o n u k k a l szavatolnak. 6. Az é l e l e m - s z ü k s é g l e t e k n e k az állomáshoz t a r t o z ó h e l y s é g e k b e való e l f u v a r o z á s á r a nézve, a f e l t é t e l i f ü z e t X V I I . p o n t j a é r t e l m é b e n , külön a j á n l a t teendő, m e r t különben f e l t é t e l e z t e t i k , h o g y az elfuvar o z á s a k ö v e t e l t szállítási á r b a n m á r b e n f o g l a l t a t i k . H a az e l f u v a r o z á s r a t ö b b e n egyenlő á r a k m e l l e t t a j á n l k o z n á n a k , a k k o r ezek közül az, k i az illető czikkek s z á l l í t á s á t e l n y e r t e , előnyben részesül. 7. A z a j á n l k o z ó k a h a d i g a z g a t á s n a k a j á n l a t u k e l f o g a d á s a i r á n t i n y i l a t k o z a t a t e k i n t e t é b e n l e m o n d a n a k az 1875. évi X X X V I I . t ö r v é n y c z i k k 314. és 315. §§-aiban v a l a m e l y a j á n l a t e l f o g a d á s a i r á n t i n y i l a t k o z a t r a nézve m e g á l l a p í t o t t h a t á r i d ő n e k b e t a r t á s á r ó l . ' K e l t B u d a p e s t , 1899. évi s z e p t e m b e r h ó 13-án.

Cs. és kir. 4. hadfest hadbiztossága. 1 koronás bélyeg

Ajánlati minta.

Én alul kt az 1899. évi szeptember hó 13-án 5884. sz. a. kelt hirdetmény alapján ezen ..... ***) ajánlatomnál fogva kötelezem magamat, hogy az állomásra' nézve: a kenyérnek 840 gratnmos adagját 1400 grammos ezipókban kisütve . . kr., szóval . . . krajczárral a zabnak 4200 grammos adagját— kr., szóval krajczárral, 1900. évi hó 1-től 1900. évi hó végéig terjedő időtartamra szállítom, továbbá az átvonuló élelmezést is a gyakorlatokhoz bevonuló szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek, valamint átvonulások részére, az előkészített feltételi füzet illető pontjai értelmében kiszolgáltatom és ezen ajánlatért a külön borítékban csatolt (vagy az ide csatolt elismervény szerint a ...pénztárnál letéteményezett semmi más kötelezettségért nem szavatoló) nevezetesen összesen forint bánatpénzzel'kezeskedem. Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha a szállítást elnyerném, hogy legkésőbb 14 nappal az ez iránti hivatalos értesítés után bánatpénzemet a 10 százaléknyi óvadék erejéig kiegészitendem, s ha ezt elmulasztanám, a hadigazgatását feljogosítom arra, hogy ezen kiegészítést a kijáró szállítási keresetemből való levonás utján eszközöltesse. Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken kivül a tárgyalásra előkészített feltételi füzetekben foglaltaknak is alávetem magamat. Az N nek N.-ben kelt, ide mellékelt értesítése szerint a megbízhatóságomról és .vállalatképességemről szóló bizonyítvány közvetlenül az nek fog átküldetni. , n. N. N. (vezeték- és keresztnév, lakhely, megye.) Kelt N .ben, 1899..... _„.„ hó Megjegyzés. Az ajánlat lepecsételendő és boritékára Írandó: „Ajánlat az 1899. évi szeptember hó 13-án kihirdetett s 1899.„.._ hó n tartandó tárgyaláshoz." ***) Ezen helyen olyan esetben, midőn az ajánlattevő az illető ajánlatot kizárólag összetesnek kivánja tekinteni, az „összetes" szó beszúrandó, mert minden ajánlat, mely ezen toldalékot nélkülözi, nem összetesnek tekintetik. Utánnyomás nem diJaztatiK.

1456

KÖZTELEK, 1 8 9 9

SZEPTEMBER

Sgás öüröfi eladása. folytán 3 3 8 fiatalabb

és ö r e g e b b

darab

erdélyi

HÖ

Vftrftstarka tinó é s Ü S Z Ő 3g 3 évesek és pedig h i z l a l n i való ftkröK elra és ltésőbbi szerződésre 856C

fehér

a® i g á i s - ö k ö r

m

legolcsóbb

e l a d á s r a h e r ö l . Megtekinthetők a helyszínén, Csurog vasútá l l o m á s o n — via Ú j v i d é k v. Ó-Becse, a h o l a c s u r o g i g o n d n o k , H i r t e n s t e i n I g n á c z u r a z o k a t b e m u t a t j a . E l a d á s az e h ó 2 8 - á n d. e. 10 ó r a k o r Ú j v i d é k e n t a r t a n d ó n y i l v á n o s a j á n lati v e r s e n y t á r g y a l á s o n . B á n a t p é n z ü l 3000 ( h á r o m ezer) forint d e p o n á l a n d ó . A r a k a j á n l h a t ó k v a g y d a r a b o n k é n t v a g y élő suly s z e r i n t az egész m e n n y i s é g b ő l 10 s z á z a l é k o s l e v o n á s s a l . R a t i i i k á c z i ó t a r t a m a 3 n a p . Á t v é t e l a vevő t e t s z é s e szerint október hó folyamán. 8555 Az angol-osztrák b a n k rétgazdasági igazgatésága.

j W E I L L E R

és

Magy. kir. államvasutak 135035/99.; C. II. aratásra as takarmány adagolásra.

rövid gyakorlati utasítás modern méhes kezelésre. IRTA: THUYMER JÁNOS. Ára I korona, portómente-

Hirdetmény. (Vasúti és hajózási forgalom Pozsony-Passamát.). A vasúti és hajózási forgalomban 1898. évi aug. hó 1-től érvényes 2. díjszabási füzetben, az «a csomóponti táblában • • foglalt csomóponti díjtételek érvényessége a délnémetosztráic-magyar vasúti kötelék 1<598. évi január hó 1-töl érvényes III. rész 2. füzetébe felvett, illetőleg ezen füzet által határolt területen fekvő állomásokra rendelt küldeményekre is kiterjesztetik. Bpest, 1899. szept. 5. A magy. kij. államvasutak igazgatósága a részes hajózási vállakozok nevébén.

t a k a r ó

kölcsönponyvák batlan ponyvák,

uj és használt mindennemű

terményzsákok igen jutányos árban, rep-

ezeponyvák dbonként 2 frt 80 krtől feljebb, kaphatók

áru Árjegyzékeit kérni I

KOHNésSTEIN Elit- és ponjTsgjiri rafctíiáton BUDAPEST, V. Béla-utcza 5.

árért E I S N E R

vállalkoznak Kis-Czelli

kereskedők.

1500 liter

Újvidéken, Temeriní-utcza 12.

Árpa-, buza stb.

78. SZÁM.JMKÉVFOLYAM.^

27.

nóld IS94. ítí XII. tönínjaikk, a végrehajtására vonatkozó

miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ara bérmentes büldfiisol

esetlegtöbb f e j kerül naponta egy Budapesthez közel fekvő uradalomban 1900. éwi j a n u á r S-tőS számított egy évre szerződésszerű eladásra. Ajánlatok kéretnek „A. 800. Sz." jelige alatt ezen lap kiadóhivatalához, ssss FWWWWWWwWWWVWwWWWWWWWWwWWii IWegjelent a

Magyar

Biztosítási

Évkönyv

II.

É V P Ű L Y & M & . Tartalma : Jégkárbiztositás az állam kezében. Irta Szűcs Mihály, igazgató. — A hitelb'ztositás. Irta dr. Szűcs Ernő. — Az életbiztosításról. Irta dr. Virágh Gyula, jogtudor. — A katonai biztosításról. Irta Tatár Gyula, titkár. — A biztosítási dijak perelhetősége. Irta dr. Róth Pál, igazgató. — A magyar biztositó társaságok köteléke. Irta dr. Farkas Gyula vezérígazgátó. — Az élétbiztositási díjtartalékokról. Irta Altenburger Gyula az Adriai biztositó-társaság osztályfőnöke. — Baleset elleni biztosításról. Irta Millioffer Sándor. — A biztosítás ügytörténete Magyarországon. írták Török Jenő Endre és Apor Sándor. (Egy kiváló magyar szaktekintély müve után.) — A biztosítási feltételek jogi természete. Irta dr. Bósa Ferencz budapesti ügyvéd. — A munkás-biztositás. írta Bein Károly, tanár. — A távkönyvelésröl. Irta Kondor Béla, igazgató. g697 Az Évkönyv második részében, a nálunk működő intézetek rövid tör« ténete vagvoni kimutatásai, legutolsó évi mérlegei, a budapesti vezetőség, igazgatóság és az összes vidéki főügynökségek (végleg kiegészítve), valamint azok tagjainak pontos névsora van. A könyv 20 iv tartalommal, 3—400 oldalon, d i s z e s , elegáns kötésben jelent meg s ára darabonként 1 f r t 50 fer., mely a Biztosítási és Közgazdasági Lapokhoz B u d a p e s t , VI., Aradi-u. 4 0 . sz. alá küldendő.

MARSCHALL A/ kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfiirésze és fahajlitó telepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja:

landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangú éremmel

kitüntetve.

Tiszti és polgári lovagló eszközök! Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES

ÁRJEGYZÉK

INGYEN

ÉS

BÉRMENTVE.

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. Nős i s p á n t tényt, azonnali belépésre, ki

Ispáni földmivIsfkoráT^T'^redmény6nyel végzett gazdatiszt, ki több glldalágokban^e'rSé^ugy a^gazdaság, valamin^ az irodai tottsággal bír. Szives megkere-

tas a gazdaság minden ágában,

Önálló gazdaság minden ágábaijlrtas^

Nyftranfegyébentokezrf^jflíáSát 1900 újév, vagy április 1-én megváltoztatni szándékozik.

Anyabirkák

kocsikenőcs,

A békés vármegyei zendökT^táy^auidó^srentGyörgyvár, u. p. Alső-Páhok, Zalamegye. 8633 í r n o k i állás. ^ Méltóságos gróf Maitáth érgyakőrtatí' Mjzetts^'szükellátáé É V h a T \ 3 ° ° v í r t 6" Balassi-Gyarmat ^Uldhetók?' 8679 írnoki állás, a kálózi uradalomban, azonnal, vagy október 1-Jn bekérrel végzett, katonai kötelezettségüknek eleget tett, róm. kat. gazdászok. Akik irodai és külső gyakorlattal bírnak, előnyben részesülnek.- Egy évi mosáson kivül. Sajátkezüleg irt folyamodványok, bizonyítványmásolatokkal, az uradfclmí intézőséghez Kálóz, Fejérmegye, Pályázat. Özv. gr. pálffy Pálné kókai birtokán, egy évi időre, egy gazdasági segéd nyerhet ideig'líviil), lakás, fűtéses%l°ágitás s évi 260 frt készpénzfizetés. Előnyben részesülnek érettségit tett oly üatal emberek, kik gazdasági akadémiára készülnek s szükségük van az egy évi gyakorlatra. \Bizonyitványmásalatokkal felszerelt kérvények, melyek vissza intézőség czimére Kókára (Pestmegye) küldend ők. 8553 Gazdasási segréd Megkívántatik* vatamely'g'aídaiskola végzettsége; legalább tonakötelezettségüknek eleget tettek, előnyben részesülnek. Bizonyítványok másolatai, me-

2

ki ugy a cséplő- mint á^öa -

ságái^l. ^r^klődőkn'ek0^11!^I helyszínén készséggef szolgál ^omSsUBalávásár,Kend' ^8373

Szent-imrei resí^Ozím'^a ^adóhivatílba^ földmives-iskolát'kitűnően végzettségnek ^él eget "te™" állást keres oly gazdaságba, hol-jövőjét biztosithatná, atyja 20

Erélyes, Keszthelyen végzett gazdász, 3 évi gyakorlattal, 2 évet ezukorgyárnál, intensiv gazdálkodás minden ágában jártas, magyart, németetbirja, jelenleg állásban, azonnali vagy utóbbi belépésre megfelelő állást keHaoker, Homok-Szt.-György (Somogyin.) kéretnek: 8574

Rendelések; czimzendők: Első Mátravidéki Kenőcsgyár Gyöngyösön.

S " ' v>'» Igen szép, válogatott vSröatarka simmenthali jellegű 1—2, (8) éves 8337

növendék ökör és üsző borjakat logystelre ajánlani I L I I ÉE

SPITZER

Eís-Gselli M Ú L

Olcsó N a g y m é l t ó s á g ú őrgróf P a l l a v i c i n i S á n dor u r m i n d s z e n t a l g y ő i h i t b . Uradalma szőke m a n g o l i e z a sera sertésvészen átesett

5 0 drb lVi és 1 3 A éves tenyészkan vaneladásrafelállitva. Bővebb értesitést nyújt K ő r ö s y József u r a d . tiszttartó Pa-Hanth á z á n , posta Sövényháza.

Gazdatiszti állást keres. Minden tekintetben ^ g e ' ® 1 ^ ^ ^^ép^'ett 0

Megrendelések egyezség szerint

Kelt- Csongrád-Sándorfalván, 1899". szep't. h ó 12-én. 8556

f o j f s ™elekM°nyvikism?retekkel, jUrás s kellő intelligen-

Hizlalásra

Wolf János

való és mindenféle fajta

jármes ökröket,

urad. főintéző.

rika?eszől1ikultoatfflszárLa-I!1ésvalamint szép 1—3 éves zöldojtások, lovaglás, lóidomi- vöröstarka növendék f%trtéövSf'áeIÍiaetSyŐ?ktM?ü ökörborjakat 8444

Kerestetik negvételre egészséges, nagy;estü, fésűs gyapjúval bíró, Mintegy 3-400 drb 2-3-éves bármely mennyiségben és ^ehágatni való anyajuh; toszerződéses szállítás mel}z évi ürü-báráuy. Ajánlatok lett eladásra ajánlanak

Ödön csász, és kir. udvari szállító magkereskedése Budapesten

vásárol

s z a l o n n a Begmagasabb árakon príma pörkölt szalonna, mig készletemben ta,rt, métermázsánként kapható 43 forintért

Bauer

Gyula

VI., Dalnok-u. 9. 8338

mindenféle gazdasági magot.

Ajánl s

fraiczialuczeraát 65frtárt és magyar „ 60^ Strelitz szöszös bükkönyt 18 Budapest, VI., Podma'iiezkyutcza 27. szám. ögzi Mkköngís \\%úé« Erzsébetfalva, Bécs, Witkowik őszi borsót 8'kfrtért Ajánlanak valódi 100 kilonkint. Aszfalt fedéllemezeket Posnansky

Facement tetőzeteket. Aszfalt elszigetelő lemezeket. Hü t t-féle vízhatlan védőanyagot nedves falak szárazzá tételére. Carbalineumo!, Oreolint, Carbolsavat, Aszfaltozásokat, H ö v é d ő a n y a g o t stb.

Minták

beküldése

a l k a l m á v a l amenynyiség

és ár

szíves

közlése kéretik. Előjegyzést gyökeres szőlőojtványokra, ugy szintén sima és gyökeres amerikai szőlővesszőkre elfogad Bajor József állami felügyelet alatt álló szőlőtelepe Rácial-

Récsey és Deutsch mezőgazdatiszt, szőlőkezelő-

lap kiadóhivatalához kéretnek. 7686.

eleget tett; több évi gyakora gazdaság, állattenyésztés, tevezetésbén jártas, gazdatiszti

segédk3zt!TmajdSymtatykeSőiszttöltöt'em, honnanigen jő'bl- ság^kezeíésé^^vállafaljaf^zim 86S9 °i^ónyekkeimáUáöt1^erSeZse^k.lly a kiadóhivatalban. Ozim : Oswald Mihály, Paszta ISős Füst, u. p. Bihar-Tofda. Okt. 1-től pedig Berettyó-Újfalu. 8563 Írással, ^gíizda^ági-Vkönyvvitelben jártassággal, keresztény, józan életű, azonnali belépéssel Földmivesiskolát alkalmazást nyerhet évi 800 frt jó sikerrel végzett, kiszolgált ménynyel, lakással. Ajánlatok gyakorlatait tobb gazdaságban Szily Dezsőnek, OMár, Zalam., küldendők. 8587 bizonyítványokkal igazolja, beírnoki nyelvet,^^zMkodás vezetését, dohányt ermeléststb., oly egyén, -ki 2 gymnasiumot mint jó állatgondozó a gazda- jó sikerrel végzett és több évi ságban, mint ispáni vagy ehhez gyakorlatait tekintélyes gazda hasonló állást keres szerény Ságban szerezte és ugy a gazdaságban, valamint az irodai teendőkben megfelelő szakavabiztoriíbl^ 1-én vagy október 1-én elfog- tottsággal bír. Szives megkerelalhatná, Czim a kiadóhivatalban. 8496 tudható czimen kéretnek. 8692 Z

Ménes-eladás. Eladó egy 10 darab erős, cson-

anyakánczák idei^zopócsikóval külön is eladatnak. Vér, edzettség% kitartás, s^őjal a l u ^ á a

Gépész-kovács,

ÁLLÁST KERESŐK.

Fdldmivesiskolát kitűnő sikerrel végeztem, nős> esaládtalan^róm.-kath. vagyok,

bőrkenöcs, k ö r ö m z s i r.

is ^pes^^^ke^sés^^Éf^é^zgotós^áboz Békés-Csabára

Poz s onymegy e de n dőt^.^8495 számadások ^imvSsgáláíafé's az irodai teendők ellátásában kellő jártassággal bir, szerény ^ ^Kezelő i s p á n feltételek mellett uradalom vagy S a í t ^ ö O fr^X'taitóssat házasok egyezség szerint, 3 havi próbaidő. Házas gépész-kovács,, 200 frt és kimérésre. Pályázalánczi gazdasághoz, posta Perény, Abaujm., intézendők. 8698

kék, üsző,

ÁLLATOK, igenPszorgalmfts és megbízható

Mauthner

Tenyészbika. Jz^pen^ejlfl^hígúké^es^WO írtért eladó Pa. Fenyőharaszton,

szarvasmarha kereskedők Z a l a - Szt.- B a l á z s , Nagykanizsa mellett. Tenyészirány-változtatás okából eladó Murbodeni tisztafaju egész te-

M^trt^tórL^özefebbTada-

Öt Eladó

j I ediikálása miatt, párj mag legjobban kesíthető

13 darab

VEGYESEK.

M5frt, 12 dbféléves kantöO trt, 3 db 4 hónapos kani 30 frt, 3 db'

Őszi h ü k k S n y

Nagyyorkshire-koczátólés kisjenői kantól származott télvérmalaczok kaphatók, ugy 8-10malaczok is. Linsky és Bakos, Tótkomlós. 8534 Fejős telién, 20 darab, 4—8 éves hazai színes; 1400-1800 liter évi tejátlaggal, 1 drb Kublandi bikával, kitűnő lefölöző-gép, vajgyuró, hűtő és köpülő 2750 frt hivatalban. '

8535

érté-

SILDEK magnagykereskedéseben,

ü önköltségen Vetőmag:. Legjobb minőségű Juwel- (sör)

Selyp. Megrendelések ' a k

Vásárolunk Lóhere-, len-, kenderés egyéb gazdasági és olajmagot legmagasabb árakon

Radwaner és Róna

BUDAPEST, Károly-iöriitS, Földbirtokért magvak és valódi hollandi jáczint-hagymák a legolcsóbban beszerezhetők.

Tessék ősziárjeiyzéiettám.

16 KÖZTELEK, 1899 SZEPTEMBER HÖ 27.

GÖZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gözekéve) hajlandó vagyok elválallni; épúgy

mélyrigolozást

szölő-telepitésekhez.

Érdeklődik kéretnek, hogy alanti ezimemhez fordnljanak. gözszántási vállalkozó

WOLFF ERNŐ,

BUDAPEST-KELENFÖLD

Lapunk bekötési táblája i 1 fpt 8 6k r é r t

Sertés eladás. Alulírott miatt e l a d ó

gazdaságában

a

sertéstenyésztés

felhagyása

61 d a r a b mangalicza fajú te~ nyészkocza, 8573 3 d r b t e n3 y é s z k a n , 2 6 5 d r b |4 éves süldő. . A sertések jelenleg m é g vészben vannak, c s a k i s a z á r feloldása u t á n v e h e t ő k á t .

K o v á c s

(portómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

78. SZÁM.JMKÉVFOLYAM.^

eladatnak, de

A n t a l

K e r e t y e , u . p . S z . - A d o r j á n (Zalamegye.) -

Egy és tbb vasú aczólekóim

egyetemes és

talajmivelo eszközeim olcsó ár, elsőrendű minőség és czélszerü szerkezetüknél fogva országszerte legjobb hírnévnek és kelendőségnek örvendenek. ''Éperje
Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.

Bacher Rudolf

érem*

cs. é s kir. k i z á r ó l a g o s

ekegyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: S z i i c s Z s i g m o n d . Az

UnicumDrffl egyetemes sorbavetSgóp sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában a legjobb hírnévnek és a legnagyobb kelendőségnek Örvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az első helyet foglalja el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással

Melicliar Ferencz cs. é s kir. szabadalmazott k i z á r ó l a g o s

vetőgépgyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. „Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).