VII. évfolyam.
Budapest, 1897. évi április hó 17-én.
31 (577 ) szám.
KÖZTELEK ^
KÖZ- ÉS
MEZŐGAZDASÁGI
fclR.
JMAgj>V
LAP.
AZ ORSZÁGOS MACYAR CAZDASÁCI EGYESÜLET H I Y A T A L O S KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE.
KÖZLEMÉNYEI. Meghívó
a növénytermelési szakosztály április hó 28-án, szerdán d. u. 4 órakor a Köztelek nagytermében tartandó ülésére. Tárgyak : 1. Országos sörárpavásárok rendezése. 2. Aratógépverseny és gépbemutatás Mezőhegyesen. Lejthényi György, szakosztályi elnök.
Meghívó
Tárgy : Bizottsági tervezet a lótenyésztés és lóértékesités emelése tárgyában. Gróf Andrássy Sándor, szakosztályi elnök.
X I Y . tenyészállatvásár. A f. év m á j u s h ó 2., 3. és 4-én a volt ezredéves kiállítás állatkiállitási csarnokaiban megtartandó, díjazással egybekötött tenyészállatvásár és gépkiállítás bejelentési határideje április h ó 20-án j á r le. Díjazásokra a rendező bizottságnak 3000 f r t áll rendelkezésére. Azon tenyésztőket, kik sertéseket akarnak a vásárra felküldeni, kérjük, hogy a bejelenteket — miután a sertések felhozatalára a föld•mivelésügyi miniszter külön engedélyét kell esetröl— sürgősen beküldeni ,esetre kieszközölnünk szíveskedjenek. Bejelentési ivek és a vásár tervezete az OMGE. titkári hivatalánál kaphatók. XIV.
Tavaszi luxuslóvásárok. A folyó évi luxuslóvásárok második cziklusa a Tattersallban m á j u s h ó 3., 4. és 5-én fog megtartatni. Bejelentési ivek ezen lóvásárokra kaphatók a Tattersall titkárságánál, Bpest külső Kerepesi-ut (Tattersall), vagy az OMGE. titkárA díjlovaglás és díjugratás pedig m á j u s 12-én fog megtartatni.
Országos Törzskönyvelő-Bizottság ülése. (1897. április 8.)
a lótenyésztési szakosztály április hó 26-án, azaz hétfőn, d. u. 4 órakor a Köztelek nagytermében tartandó ülésére.
A
kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ) , T H ö i - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség'nem küld vissza.
Megjelenít miMei szerdái és szombatos.
A bizottság ezen ülésén felvette a következő tenyészállatokat: A magyar szarvasmarhák könyvébe : Ifj. Sváb Sándor (Balaton-Szt.-György) 5 tenyésztésre beosztott bikáját; Chotek Bezső gr. (Pta.-Henrika) 4 drb Sierbán állattenyésztési felügyelő által megszemlélt tehenét; a kolozsvári m. kir. állami gulyatelep 2 drb dr. Szentkirályi Ákos által megszemlélt bikáját. A borzderesek könyvébe: Lónyay Gábor és Elemér grófok (BodrogOlaszi) 1 b. és 7 t. (teny. beoszt.); özv. gr. Forgách Sándorné (Pethő-Szinye) 1 b. és 221. (teny. beoszt.); a szászberek uradalom 7 teny. beoszt, tehenét. Boda Sándor (B.-Kajtor) 1 drb Wolf testvérek várpalotai tenyeszetéből vett bikáját és 3 teny. beoszt, üszőjét; ifj. Luczenbacher Pál (Hont-Szob) 1 teny. beoszt, bikáját és 2 ered. importált tehenét; Hadik-Barkóezy Endre gr. (Tavarna) 1 drb Szalay Béla által megszemlélt bikáját és Perczel Lajos (Kis-Kajdacs) Apáth Alajos által megszemlélt bikáját, továbbá a következő tenyésztésre beosztott állatokat : Huszár Béla (Keszeg) 2 b. és 5 t.; Biró Albert (Kupa) 1 b. és 1 t.; Fáy Zoltán (Ecséd) 1 t.; Gajzágó • Sámyl (Pa.-Turpásztó) 2 b. és 5 t.; Ivánka László (Felső-Szemeréd) 1 b. és 4 t.; özv. gr. Forgách Sándorné (Pethő-
Szinye) 1 b. 12 t . ; az alcsuthi főherezegi uradalom 11 t.; a rimaszombati földmivesiskola 1 t.; Dőry Jenő (Türké) 1 bikáját. A berniek könyvébe: Kralovánszky Kálmán (Pa-Horgostó) 1 teny. beoszt, üszőjét. A pinzgauiak könyvébe: A csákovári földmivesiskola tenyészetét. A többi bejelentett uj tenyészetek és állatok felvételét a bizottság a megejtendő szemle eredményétől tette függővé. Egy tenyészetet pedig, azon oknál fogva, hogy az istálló vegyes állományú, valamint azért is, mert az állatok nincsenek bélyeggel ellátva, tehát egymástól biztosan meg nem különböztethetők, a bizottság — legalább egyelőre — nem vehette fel. A bizottság azután megállapította 1898. évi költségvetését 2500 frt bevétellel s ugyanannyi kiadással. Végül örvendetes tudomásul vette a földmivelésügyi miniszter . .leiratát, melyben megengedi, hogy a bizottság a felvételre bejelentett állatok megszemlélésére az állattenyésztési felügyelőket felkérhesse, kiknek egyúttal az Orsz. Törzskönyvelés eszméjének terjesztését kerületük tenyésztői körében figyelmükbe ajánlotta.
Aratási sztrájk. A mezőgazdasági munkásoknak az a mozgalma, amely mintegy öt év előtt Békésben a munkásoknak nyilt elégedetlenségében nyilvánult 'először, évrőlévre nyer terjedelmében és határozottságában. Ma már a helyzetükkel elégedetlen és a vándorló szocziálista apostolok által felizgatott, sőt sokhelyütt valósággal fanatizált mezőgazdasági munkások nemcsak Békésben, hanem Csanádban, Csongrádban, jóformán az egész DunaTisza közén, Pestmegye alsó részeiben, Tolnában, söt Horvátországban is nyiltan szervezkednek és ma már nem elégesznek meg pusztán azzal, hogy némi, helyzetük javitására okvetlenül szükséges
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, Alkotmány-utcza 31. Váczi-körut sarok. ^ss
•)' /
.
Több évi tapasztalat után bebizonyult, hogy a legtökéletesebb és tartósságánál fogva a legolcsóbb és legtöké• letesebb permetezőgép a Vermorel-féle
Hizott
„E C L A I R " m in Mm ml ||!
•fe-fííí--' peronospora permetező, mely eddig minden versenynél az első dijat nyerte el. ' Kizárólagos magyarországi képviselet. —BBÍ Ár 21 forint csomagolással BB „ A - z u r i n " 1 frt 25 kr. kilogrammja, „ I t é z g - á H o z ; " 30 frt métermázsánként, „ R a f f i a h á n c s " 48 kr. kilogrammja.
Tüz-
M a i s z á m u n k 2 8 oldal.
m a r h a
és
sertés
bizományi
értékesítése.
és
elleni
jégkár
biztositások
közvetítése. u
2 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 17. béremelést eszközöljenek ki, hanem rendszeresen szervezkedve a folyó év elején Budapesten és Czegléden megtartott kongresszusaikon formulázott, kétségkivül túlzott követeléseiknek elérését az aratáskor rendezendő általános munkássztrájkkal akarják kieszközölni. Habár a magunk részéről nemhiszszük azt, hogy a mezőgazdasági munkások bármily jól legyenek is szervezkedve, az idén már egy általános aratási sztrájkot létesíthessenek, mégis jellemző az állapotokra, hogy a gazdáknak annyi panaszkodása után az illetékes gazdasági egyesületeknek annyi tárgyalása és feliratozásai, a képviselőháznak a folyó évi költségvetés tárgyalása alkalmával folytatott vitái után, odajutottunk, hogy a helyzet javítására semmi sem történt és egy részleges aratási sztrájktól mindenesetre félni lehet. És ez a részleges sztrájk is az illető vidékekre, az illető gazdaságokra nézve, a melyek annak sodrába szerencsétlenségünkre belekerülni fognak, bizonyos, hogy óriási, visszapótolhatatlan károkat fog okozni még akkor is, ha a gazdáknak sikerülni fog nagy áldozatok árán vagy a munkásokkal megegyezésre jutni, vagy gépek segélyével termésüket elkésve és hiányosan betakarítani, mert ezek fölött a jövőre még nagyobb veszélylyel és bizonyossággal fog a sztrájk Damokles-kardként függeni..; Sajátságos mindenesetre az, hogy a munkások elégedetlensége a legnagyobb és a sztrájk veszedelme a legközelebbi éppen az Alföldön jelentkezik, a hol a statisztika tanúsága szerint a munkáskézben nem hiány, de fölösleg van és a hol a munkások aránytalanul nagyobb munk adijban részesülnek, mint bárhol az ország egyéb részeiben. Ez
TÁRCZA Az oekonomiáról. Irta és a pozsonymegyei gazdasági Kaszinó 1897. évi márcz. hó 28-ikán tartott ünnepségén felolvasta: Kákosi Jenő.
Én voltaképpen azon a jogczimen állok itt e díszes közönség előtt, egy szakkör meghívására, hogy valamikor volt valami közöm ahhoz a szép foglalkozáshoz, melynek embereit már a római költő boldognak mondotta. Igaz, a költő azokat mondotta beatusoknak, a kik procul negotiis, paterna rura colunt. Vagyis azokat, a kiknek először is a gazdálkodás nem a hivataluk, sőt a kik távol minden hivatalos köteléktől mivelik a földet. És minő földet? Az ősi telket. A melyet, örököltek. A mely tehát az övék, az ő tulajdonuk. A gazdát illető ' örömökből és boldogságból e szerint a római költő kizárja azokat, a kiknek a föídmivelés hivatala és a kik a másét mivelik. A költő verse tehát nem szol a — gazdatisztekre. Képzelhetik már most szives hallgatóim, líogy én milyen boldogtalan családból eredtem, holott atyám 1 is, nagyatyám is, sőt anyai nagyatyám is mind gazdatiszt vala. Képzelhetik, hogy magam is mily lélekkel mentem le a ázép és áldott földii Somogyba
31. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
mutatja leginkább azt, hogy az egész mozgalmat csakis ezen veszedelemnek az illetékes tényezők részéről való teljes elhanyagolása fejleszthette idáig.
hogy az aratási szerződések alternatir módon kötendők, hogy a munkások már a szerződés megkötésekor megnyugtatvalegyenek a földbirtokos jóakaratáról. Az Bármiként legyen is azonban, ,az ilyen szerződésnek a betartása azután a illetékes tényezőknek nem lehet sürgő- munkásoktól is teljes szigorral megkösebb dolguk, mint a fejlődésben levő vetelhető. A bér kiszolgáltatásával kapcsolatos sztrájkmozgalmat megakadályozni, a munkátokat megnyugtatni és méltányos kí- a szegödményi termények minősége. vánságaikat biztosítani, a gazdákat a ki- Mindenki tudja, hogy bizony sokhelyütt üthető sztrájk veszedelmétől megszabadí- a munkásnak a megalkudott gabona hetani, ezzel egyidejűleg a munkások lyett ocsút, a jó szalonna helyett férges,, izgatóit ártalmatlanná tenni, az Alföldön egészségtelen anyagokat szolgáltatnak ki, lézengő fővárosi szocziálista apostolokat mert ez olcsóbb. A munkaadóknak nem figyelemmel kisérni s tőlük az Alföldet szabad, de nem is méltó hozzájuk, hogy megtisztítani a legsürgősebb teendők közé jövedelmöket a munkások gyomrának rovására növeljék, a munkaköltségek csöktartozik. kentésével. Ugyanezt mondhatnók a réMi tehát a sürgős tee ndö ?. Meg- szesföldek kiszolgáltatásánál is, habár kíséreljük erre főbb vonásaiban az aláb- bizonyos az, hogy az ezeknél kikötött biakban válaszolni: és robot vagy uzsorának nevezettmellékKétségtelen, hogy a mezéi munkások szolgálmányok a kölcsönös alku tárgyát képezvén, ezekre nézve a birtokosoknak kívánságai között vannak olyanok, amelyek többé-kevésbé méltányosak és tel- szabadsága nem korlátozható. jesitendök. Ezek között első sorban áll A mi azonban az aratási napi az, hogy az arató-rész megállapítása ma munkaidőnek megszabását, illetve csöka legtöbb esetben fix. Ha már most a kentését illeti, ez a követelés nem egyéb a tavaszszal a gabona jó állásakor meg- munkások zsarolási kísérleteinél, akik tudkötött szerződés értelmében a gazda azon ják azt, hogy az aratásnál a gazda érdeke, esetben, ha aratásig a gabonát valami a termés minél gyorsabb letakaritása tehát baj érvén — azaz aratáskor sokkal külön, illetéktelen díjazásra akarnak szert silányabb — akár az aratórész feleme- tenni, midőn a megszabott időn tuli lésével, akár külön kárpótlással a mun- munkáért külön díjazást követelnek, kásokat nem kártalanítja, a munkások Ugyanez áll a napszámbérért való arasok esetben jóformán ingyen kénytelenek tásról is, a melylyel nem akarnak egyedolgozni. Ezt a munkástól, aki két keze bet a munkások elérni, minthogy az munkájával az Alföldön jóformán egész aratás eredményéhez érdekeik kötve ne évi keresményét az aratáskor biztosítja, legyenek és az aratást minél tovább elsenki sem kívánhatja, mert az arató húzhassák a gazda kárára, a maguk egyformán kénytelen dolgozni, akár jó, hasznára. Ebben a tekintetben tehát a akár rossz gabonát arat. Ezen tehát vé- munkásokkal szóba állani nem lehet. leményünk szerint ugy kell segíteni, Ez volna az éremnek egyik oldala, gazdálkodni, egy pályára, a melynek kapuján ez a fölirat állott, hogy boldog ugyan, a ki a földet műveli, de csak az, ki a magáét műveli. Azonban sohasem voltam olyan önző, hogy megérdemeltem volna azt a gyanúsítást önmagamtól, hogy azért hagytam el azt a foglalkozást, mert 2000 evvel ezelőtti kollegám ekképpen itélt rólam. Én azt hiszem, inkább azért hagytam ott, mert én nem voltam való arra a nemes foglalkozásra, amelyben elődeim egész sora megöregedett, a melyhez szeretettel ragaszkodtak, melyről mindenik azt mondta, ha még egyszer a világra jönne, megint azt a foglalkozást választaná magának. Én azonban más egyebekben sem voltam mindig szerencsés. Afféle eltévesztett exisztenczia vagyok. Hiányzik életemből a szolid polgári állandóság. És nem csodálom, ha az emberek, a kik figyelműkre méltatnak, ma azt mondják rólam, hogy voltaképpen nem is tudni, hogy mire is termett hát ez az ur. Nekem magamnak van egy kritériumom, magamra nézve, ha ugy visszapillantok' lefolyt életemre. A kötelességtudásnak egy bizonyos mértéke mindig meg volt bennem. Mondhatnám azonban, hogy kétféle mértéke. Az egyik a törvényes mérték, a másik a rendkívüli. Ezt igy kell érteni: ha olyan foglalkozásban voltam amely megfelelt szivem vágyának, akkor abba ugy elmerültem, hogy semmi egyébre se időmből, se kedvemből, se munkaerőmből nem ju-
tott. Ilyenker nem tudtam két urat szolgálni. Mikor ellenben rendes foglalkozásom mellett mással is foglalkoztam, akkor tudtam, hogy nem vagyok jó helyemen. De tévedés azt hinni, hogy a kicsihylésnek bármely árnyéklata is foglaltatnék gondol- kozásomban e tisztességes állások iránt. Ellenkezőleg, inkább nagy respektus tölt el minden polgári álíás iránt és igen sokszor érzem, hogy velük szemben az irói pálya is némileg a z . egyszeri harangozó meghatározása alá esik, a kitől azt kérdezték, hogy minő hivatala van. „Az én foglalkozásom — úgymond — nem is hivatal, az csak állapot, harangozó vagyok." Én tehát vallom, hogy mindannak, amit foglalkozásban próbáltam, Íróságom állapotában igen becses hasznát veszem, de legbecse- sebb hasznát annak, amit a gazdaságnál eltöltött időmben tanultam és tapasztaltam: az. oekonomiának. A oekonomia a legnagyobb tudomány, a világon. Maga a szó két görög szóból ered: az oikosz-böl ős a nomosz-ból. Az első az,. jelenti, hogy ház, a második azt, hogy törvényt Tehát házi törvény, vagy mondjuk háztartást. Világos, bárhogyan gáncsolja is az irigy a fenhéjázó férfivilág a nőket, világos, hogy " ez a tudomány asszonyi tudomány. A házból ered, ahol emberi emlékezet óta mindig az asszony volt az ur. Tudok is egy klasszikus német verset • abból az időből, midőn gyermekkoromban német szóra Kőszegen ]ártam. Ott volt forgalomban, e kedves városkában az ország egy másik :
3 1 . S Z Á M . 7-II? É V F O L Y A M .
K Ö Z T E L E K , 1897. Á P R I L I S
Hó
17.
a melyen a munkások és a m u n k a a d ó kötelességei és j ó g i i v a n n a k . Az érem m á s i k o l d a l á n áll a k ö z h a t a l o m köteless é g e , a m e l y az ü g y fejlődését tétlenül n e m n é z h e t i , m e r t itt egyenesen a társadalmi rend megbomlásáról, a nemzeti vagyon egy nagy részének esetleges ' t ö n k r e m e n e t e l é r ő l v a u szó.
esetén a k a t o n a s á g is a veszélyeztetett vidékekre megfelelő m u n k a b é r megtérítése mellett kivezényeltessék. E m e l l e t t a k o r m á n y n a k az egész m u n k á s m o z g a l m a t a l e g n a g y o b b éberséggel kell f i g y e l e m m e l kisérnie, h o g y h a segítségre v a n s z ü k s é g , az i n t é z k e d é s a z o n n a l megtörténhessék.
Ügyi m i n i s z t é r i u m által m e g k e z d e t t m u n k á s n y i l v á n t a r t á s t n e m c s a k k i b ő v í t e n i , han e m a követitést és szerződéskötést is el kell v á l l a l n i a , a szállítási d i j a k a t p e d i g m é r s é k e l n i e . K i kell t o v á b b á a h a d ü g y minisztertől eszközölnie, hogy szükség
A nagy m u n k á t egyoldalulag mego l d a n i n e m lehet. M i n d e n érdekelt tényezőnek egyformán részt kell abban vennie. De m i n é l hamarább,, mert mind e n p e r c z n y i k é s e d e l e m a b a j t csak növeli. Sz. Z.
^határszélén, ahová azonban ma már hiába küldik a gyermekeket német szóra, ma már ott .sem tanulnak meg németül. .A vers igy szól:
csak a legszükségesebb volna megirva, ami megfelelne az oekonomikus szempontnak: akkor a világ összes Írásait, nyomtatványait, összes rengeteg könyvtárait létszámuk század, tán ezred részére lehetne redukálni. Mennyi ember munkája, hányszor száz esztendőre váló ideje és mily rémületes összeg pénze maradt volna meg ebből az emberiségnek ! Azon a pénzen, időn és munkán, a melyet az emberiség elvesztegetett azért, mert vagy nem ért rá, vágy nem tudott, vagy nem iparkodott oekonomiával irni, — alkalmasint ki lehetne sajátítani egész Pozsony . városát, szét lehetne hordani köveit és megint újra fel lehetne épiteni egészen. Mikor ezt a rettentő igazságot meggondolom és hallgatóim szives figyelmébe ajánlom az Írásban az oekonomiát, — csodálom, hogy el nem pirulok, hogy hangom nem reszket és abba nem hagyom az olvasást. De tekintetbe veszem azt, hogy a pazar emberek sorából kerültek ki már kitűnő pénzügyminiszterek és hogy nem épen szokatlan dolog azt a gazdát, a ki teljesen végzett a maga birtokával, megtenni álladalmi jószágigazgatónak; s tekintettettel arra még, hogy a suszter rendesen rongyos czipőben jár és a pap előszeretettel vizét prédikál, — isten nevében folytatom én is és prédikálom tovább az oekonomiát, visszatérve minden oekonomiák koronájához, a mezőgazdasághoz. (Vége köv„)
Mindezen intézkedéseket azonban Kétségtelen, h o g y kedvező gazda- k o r á n t s e m tartjuk e g y é b n e k , m i n t a pilsági viszonyok között a m u n k a a d ó k l a n a t n y i s z ü k s é g kielégítőinek. A kérdés alapos gyógyítására e z e k n é l sokkal t ö b b , i k ö n n y e b b e n teljesíthetnék a munkások alaposabb és m é l y r e h a t ó b b intézkedéj o g o s k í v á n s á g a i t , m i n t m a . Ezért első sekre v a n s z ü k s é g . E z e k n e k létesítését s o r b a n a g a z d a h e l y z e t é n kell javítani. A legelső t e e n d ő e z e n a téren az, h o g y t o v á b b r a is h a l a s z t a n i az ö n g y i l k o s s á g g a l és k ü l ö n ö s e n az A l f ö l d ö n a g a z d á t terhelő v o l n a e g y é r t e l m ű . M u n k á s , birtokos nagy kötelezettséó r i á s i k ö z t e r h e k enyhittessenek. A föld- k o r m á n y e g y f o r m á n . a d ó leszállítása és a r á n y o s í t á s a m á r a I gekkel t a r t o z n a k , e z e k n e k s z a b á l y o z á s a , kellő összhangzatba hozása nélkül a p é n z ü g y m i n i s z t e r m u l t évi adóankettjén veszedelem n e m h o g y s z ű n n i , de folytis s z ó b a került, az idei költségvetési vita t o n o s a n n ö v e k e d n i fog. E kérdések mega l k a l m á v a l pedig a k é p v i s e l ő h á z b a n direkt o l d á s á r a erélyes és e l h a t á r o z ó lépések i n d í t v á n y történt. M i n d k e t t ő t l e s z a v a z t á k , kellenek. pedig az á l l a m n a k itt kell legelsöbben segíteni, m e r t a t ö b b i k e d v e z ő t l e n gazdaÉ p p e n ezért a földmi'velésügyi mis á g i v i s z o n y m e g v á l t o z t a t á s a évek h o s s z ú nifzteriumnak a kezdeményezést mielőbb s o r á n a k m u n k á j á t igényli, a m i r e sem a k e z é b e kell v e n n i e és a t ö b b i k o r m á n y g a z d a , sem a m u n k á s n e m v á r h a t . zati á g a k vezetőivel, a p a r l a m e n t tagjaiA z á l l a m n a k k a m a t n é l k ü l i k ö l c s ö n val, gyakorlati g a z d á k k a l az érdekelt vidékekről és a m u n k á s o k vezetőivel a engedélyezésével lehetségessé kell t e n n i , a helyszínen m ű k ö d ő bizotth o g y a sztrájktól veszélyeztetett vidéke- t e e n d ő k e t ságok u t j á n m e g kell á l l a p í t a n i és a k e n m é g k e v é s b é tehetős g a z d á k - i s , havégrehajtását az csak mérsékelt a r á n y b a n is, de arató- m e g á l l a p í t o t t t e e n d ő k felelősséggépeket m á r a folyó aratási i d é n y r e be- illető vidékekre k i n e v e z e n d ő teljes k o r m á n y b i z t o s r a kell b í z n i a . És szerezhessenek. U g y a n c s a k l e h e t ő v é kell tenni a kormánynak, h o g y e vidékekre pedig oly k o r m á n y b i z t o s r a , a k i n e k eszmem á s v i d é k e k r ő l o l c s ó b b m u n k a e r ő köny- k ö r e a c s e n d ö r s z u r o n y o k v i l l o g á s á n túln y e n szállítható legyen. A földmivelés- terjed.
Sechsmal sechs ist seehsuhdreisig 'Wenn der Mann ist noch so.fleissig • Und das Weib ist lüderlich Daiin geht alles — hinter sich. A nő tehát az alapja a helyes oekono•miának-, A férfi csak szerezni tud, a j ó asszony .megtartja, amit az ember szerez. A férfi tudománya megszerezni az asz•szonyt is. Az asszony művészete megtartani a tférjét. Ez az erkölcsnek, a szerelemnek és a háztartásnak az oekonomiájába vág. Az oekonomia tehát voltaképpen a háztartás szűkebb fogalmából átment és más teirekre is, majd minden térre ugv, hogy ma bes z é l ü n k nemzetgazdaságról, mezőgazdaságról és ^minden foglalkozásnak meg van a maga oekoi nomiája. Az angol, tudjuk az idővel gazdálkodik; az ügyes szabó — a kelmével, a szakácsné a kosárpénzzel, aki ir, az a tentával. Ki ne tudná, gondolom Julius Caesarról azt a hagyományt, hogy levelet irván, azzal kezdte: bocsánatot kérek kedves barátom, nem érek rá rövid levelet irni. Ez az irás oekonomiája. Gondoljuk csak meg, ha minden beirott ipapiron, minden ujságlapon, minden könyvben
545
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.
Növénytermelési tapasztalatok. I . Magkenderterniesztés. A „Köztelek" 1895. évi 92. számában a kendermag termesztésének egy specziális eljárását emiitettem fel, mely szerint a kendert fészkesen vetve, a hajtás hegyének korai lecsipésével (herélés)' a kendert erős elágazásra s igy fokozottabb magtermelésre lehet késztetni. A kendermag termesztésének ezen módját akkoriban Bács-Bodrogmegyében (Verbász környékén) láttam egy-két helyen, de személyes tapasztalataim ez irányban nem voltak. Ezen oknál fogva a kendermag termesztésének ezen módját a mult év folyamán kísérlet tárgyává tett em. A' kellőképpen elkészített földbe (elővetemény trágyázott tök) az eredeti bolognai kendermagot április 23-.án Vs kat. holdnyi parczellába kétféle módon vetettem. Egyrészt a szokásos eljárás szerint, vetőgéppel 24 cmres sorokba rendes sűrűséggel; másrészt az előbb emiitett czélból, sorvonalozóval 60/40 cmres kötésekben fészkesen ugy, hogy minden fészekbe 4 mag jutott Első esetben 12 kg., utóbbi esetben 2 kg. mag kellett Va kat. holdra, tehát a magmegtakaritás igen tetemes, de a kézi vetés költsége viszont jóval nagyobb. Május 22-én mindkét parczella megkapáítatott, junius 9-én a fészkesen vetett kender hegyét lecsípve, ez még egy kapálást kapott. A 24 cmrre vetett magkender tehát egy kapálást, a fészkesen vetett a herélés munkáján kivül 2 kapálást kapott, tehát nagyobb költséget okozott. A virágos kender mindkét táblán junius 24-én kinyüvetett. illetve a herélt kendernél sarlóval kivágatott. A magyar kender aratása szeptember 20. vette kezdetét, következő eredménynyel: Magtermés a l / i kat. holdon fészkesen vetett herélt kendermag 258 kgr. hektoiitersulya 55 kgr. 24 cmrre vetett kendermag 220, kgr. hektolitersúlya 57 kgr. A terméstöbblet tehát a herélt kendernél 38 kgr. Va kat. holdon, mi a kezelési költségtöbbletet távolról sem fedezi. Hektolitersulyban, sőt a mag külsejében is, a rendes mivelésü kendermag felette áh a heréltnek. Utóbbinál az erős elágazás s ezzel kapcsolatban az egyenetlenebb fejlődés és érés folytán, több az apró s zöldes szinü mag. A mag csirázóképességében ós csirázási erélyében a kettő között különbséget nem találtam; az olajtartalomban azonban már lényegesebb a különbség, a mint ez a vegykisérleti állomás elemzéséből kitűnik: Herélt kendermag olajtartalma 29'0%, közönséges kendermag olajtartalma 32'2%, vagyis 3'2%-kal több. Sőt a herélt kendernél az eredmény még sokkal rosszabb, ha a kóró értékesítését is figyelembe veszszük. A 24 cm.-re vetett, el nem ágazó kender kórója rostnyerés czéljából felhasználható, ellenben az erősen elágazódó és vastagon megfásodó, ritka vetésű, herélt, kender kórója tüzelési czélnál egyébre nem szolgálhat. A 24 cm.-re vetett kender adott 1/-2 kat. holdon: száraz virágos kenderkórót 700 kg.-ot, magvas „ 1200 „ összesen 19Q0 kg.-ot, melyből 170 kg. tilólt kenderrost (fonál) nyeretett, melynek értéke 34—38 frtot képvisel. A magnak vetett kender herelése tehát nem adott oly eredményt, mely a vele kapcsolatos költséget indokolttá tenné. Igaz, hogy ' ezen kísérletek homoktalajon, (de j ó erőben
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 17.
546
álló homokon) végeztettek és talán Bács-Bod- I vastag héjuak s igy viszonylag kisebb belüek s ezzel kapcsolatban olajban szegényebbek is. rogban, a kendertermelés hazájában kedvezőbb eredmények nyerhetők, de azért nem nagy I Kívánatos lenne, hogy a gazdasági olajütökben jövőt jósolok az egész eljárásnak. Legfeljebb ; ez irányban összehasonlító kísérletek tétesseakkor, ha a drága pénzen beszerzendő eredeti nek, mert legyenek az egytányéru napraforgóolasz vetőmaggal takarékoskodni akarunk, bír- nak bármily előnyei, ha kevesebb olajat ád, mégis csak kevesebbet fog érni, mint az áltahat jelentőséggel, ámbár a rendes vetésnél szükségelt vetőmag költségtöbblete a kóró fel- lánosan termeszteni szokott soktányéru. A kísérleteket különben ez idén teljes részletességdolgozásával nyerhető rosttal bőven megtérül. A kísérlet kiegészítéséül az idén, a két- gel folytatni fogom. féle eljárással nyert magot, rosttermés czéljáI I I . A takarmánytököt ból fogom elvetni s az eredményeket, majd annak idején közlöm. hazánkban általában a tengeri között termeszA kendermag termesztésére vonatkozólag tik. Kisebb gazdaságokban s ott, hol a tengerit megjegyzem még, hogy nálunk egyes uradal- kézzel müvelik, ez egészen megfelelő eljárás : de nagybani termelésnél czélszerünek nem mondmakban a magnak vetett kendert 18—22 kg. vetőmag felhasználásával 24 emes és 40 emes ható, ahol pedig a tengerit lókapákkal munsortávolságra vetik. A 40 emes sortávolságnak kálják, egyáltalában nem is alkalmazható. Sokelőnye, hogy a virágos kender kinyüvése köny- kal helyesebb a tököt külön termeszteni s ezen nyen eszközölhető anélkül, hogy a magvas ken- ézélra a bőven fizető mázsástököket használni. der megsérülne s a virágos kender kihordása A mázsástökök közül az etampesi sárga, könnyebb. A termelés ezen módjánál 14—16 (49. ábra) a boulognei szürke és toursi zöld mázsás ölnyi szélességű magkender, 4 ölnyi sürü ve- tökkel két év óta igen jó eredményeket nyertem. tésű (12 emes) kenderrel váltakozik. Utóbbit A mázsás tökök nagy tenyészterületet igényelrostnyerés czéljából a rendes időben kinyüvik s nek, miért is a fészkeket legalább 3—3 méteígy 4—4 öles tisztások maradnak a magkender res kötésben kell készíteni, fészkenként 3 matáblán, melyek utóbbinak könnyebb kezelésére got számítva. Ha erre nem ügyelünk akkor szolgálnak. A 24 cmre vetett magkendertáblán nagyon sok virágot elrúgnak. Az etampesi tök ellenben 3 — 4 ölnyi távolságban átjárókat vágszeptember közepére, a boulognei s toursi nak ki s a kivágott kendert rostnyeréssel ér- szeptember végére érik meg. Legkeményebb tékesitik. Az átjárókkal szegélyezett 3 ölnyi husa s legszívósabb héja van a toursinak; legmagkenderparczellák szintén könnyen kezelhe- puhább az etampesi, miért is ezt kell első sortők minden kár nélkül. ban feltakarmányozni. Termett kat. holdankint I I . Napraforgótermesztés. 1895-ben 1896-ban Az orosz óriási egytányéru napraforgóval etampesi sárgából 290 q 246 q 1895. évben megkezdett kísérleteket 1896-ban boulognei szürkéből 314 q 284 q . folytattam. Az orosz egytányéru napraforgó tötoursi zöldből 215 q 216 q venként csak egy virágot (egy tányért) hoz, Leghosszabb ideig tartható el a toursi, mig a nálunk általánosan termelni szokott, „közönséges napraforgó" tövenkint 8—10—15 tá- leghamarább romlik az etampesi. Megjegyzem még, hogy a mázsás tököket nyért nevel. Az egyvirágu napraforgó tányérjának átmérője 25—30 cm., magvai pedig na- tengeri között termeszteni nem lehet. gyok, kifejlettek; érése korai, amennyiben szepKerpely Kálmán. tember első felében szedhető. A soktányéru napraforgó tányérjai kicsinyek, a mag apró, későn érik s a termés érése arányában csak fokozatosan szedhető. Szedése is bajosabb, Rovatvezető: Monostori Károly. mert a sok apró tányér levágása több munkát ád. A 80 cm.-es kötésben fészekbe ültetett egytányéru napraforgó, tisztán vetve 1895-ben 952 kg. magot adott kat. holdanként; 1896-ban ugyancsak 80 cm.-es kötésben gyalogpaszulyA Gróf Wenkheim Frigyes Békés vármelyal keverten vetve, 820 kg. napraforgómagot gyében fekvő nagy uradalmában tenyésztik és 296 kg. paszulyt kat. holdanként. A gyalog azon régóta igenjó hírnévnek örvendő magyar(bokros, törpe) paszulyt csak a napraforgó so- erdélyi fajta gulyamarhát, melyek nemcsak rába szabad vetni, hogy a sorközök fogatos több tenyészállatvásáron, hanem kiállításokon eszközzel rendesen mivelhetők legyenek. is sok dijat elvittek más hasonló fajtájú és Az egytányéru napraforgó magja 42 kgrot, szintén igen kitűnő tenyészetekből származó a soktányérué 36 kgrot nyomott hektoliteren- állatok elől. így az 1891-ikévi VlII-ik tenyészként; a mag fejlettsége mellett szól az is,, állatvásáron a magyar-erdélyi fajta marhák hogy az egytányéruból 10 grammra 56 mag, a csoportjában e tenyészet egyedei pénzdíjjal; a soktányéruból 170 mag ment. ugyancsak a X-ik tenyészállatvásáron, mely Vagyis az elért eredmények mind amellett 1893-ban szintén Budapesten volt megtartva, szólnak, hogy az egytányéru napraforgó sokkal az első pénzdíjjal lettek kitüntetve. De nem is többet ér : nagymagu, korán, s egyszerre érő, kell ily távol menni, mert hisz csak a mult bőtermő, könnyen szedhető. Ha azonban a évben lefolyt millennáris állatkiállitáson az uramaghéj s magbél arányát s az olajtartalmat dalom által kiállított nagyszerű állatok képétjkell vesszük behatóbb vizsgálat alá, akkor kitűnik emlékezetünkbe felidézni — hol a tenyészet díszaz, hogy az egytányéru napraforgó hátrányban oklevéllel lett kitűntetve — hogy fogalmat alvan. Teljesen egyenlő körülmények között ter- kothassunk magunknak ugy a tenyészet kitűnő mesztve, e tekintetben a következő eredmé- voltáról, mint a tenyészet vezetését illető szaknyekre jutottam: értelemről. A magyar-erdélyi fajta állatoknak — mint egytányéru napraforgó m a g : maghéj 5 0 % ismeretes — egyik kitűnő tulajdonságuk az magbél 5 0 % elsőrendű igavonóképesség. Hogy ez uradalom soktányéru „ „ maghéj 5 0 % állatai ebben is a legelső helyen állanak és magbél 5 4 % kitűnő hírnévnek örvendenek nemcsak nálunk, Ezzel arányban állott az olajtartalom is, hanem a külföld előtt is, — eléggé ismeretes. amennyiben az egytányéru napraforgó magja Külföldön hírnévre az 1890. évi bécsi ál25"4%, a soktányérué 29'8% olajat tartal- talános gazdasági kiállításon négy darab igásmazott. ökör által tett szert a tenyészet, melyek a teA soktányéru napraforgónak apróbb magja hervonóképesség kipróbálására rendezett vertehát vékonyabb héjú és olajban gazdagabb. senyben vettek részt. Ez alkalommal a kiátliAz egytányéru napraforgó magvai nagyok,, de tott négy ökör volt az, melyek kettőnként a
ÁLLATTENYÉSZTÉS.
A békési uradalom magyar gulyája.
Í
31. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. négy szekérre rakott 180 mmázsa normál terhet, minden nagyobb megerőltetés nélkül, de a többi versenyző ökörnél jóval gyorsabban, hozták mozgásba. Ugyanis az egyik pár ökör 16, a másik pár 9 másodperezczel előzte meg — 1 kilométer egyenlő távolság mellett — a többi versenyzőt, a miért aztán külön első kitüntetésben részesült a tenyészet, nemcsak erőkifejtő, hanem nagyszerű küllemű állataiért is. A tenyészet kezdete, az állatok eredetét illetőleg nern egészen biztos. Az alapítási időt véve, az 1730. év jelölhető meg olyanul, melyben a tenyészet megindult. 1841-ig az uradalom Kigyós- Pusztája volt, azon hely, mely a gulyának.otthona volt, illetőleg melytől megelőzőleg használatos neve származott. Az 1843. évben a békési uradalomba helyeztetett át sm a is itt tenyésztetik. A tenyészirány: a tiszta vérű magyar-erdélyi fajtajelleg szigora megtartása mellett, erős testalkatú, szilárd, edzett szervezetű tenyész- és kitűnő minőségű igás állatokat előállítani. Az uradalomban már régen felismerték azt, hogy a magyar-erdélyi fajtának, mint igavonó állatnak párja nincs. Éppen ezért keresztezésre sohasem gondoltak, hanem igyekeztek a tiszta magyar-erdélyi fajta vért, mint ilyet fentartani. De tisztában voltak s vannak azzal is, hogy saját tenyésztésű állataik mily kitűnő minőségűek s éppen ezért a tenyésztésnek azon módját alkalmazzák, melyet beltenyésztésnek nevezünk, elkerülve lehetőleg a közeli rokon állatok pároztatását s nem engedve meg egyáltalában a szervezetet satnyává tevő, vérfertőző tenyésztést. Természetesen folyton beltenyésztést űzve-, az állatok mégis csak előbb-utóbb rokonságba,, sőt közeli rokonságba jutnak még akkor is, ha az állatállomány nagy. Ennek elkerülésére, illetőleg vérfrissítés szempontjából időnkint idegen tenyészetekből is kitűnő egyedeket szereztek be, olyanokat, melyek a gulyaállomány külemével s jó tulajdonságaival lehetőleg megegyeztek. Vétel utján ily állatok beszerzése sok költségbe került volna. De minthogy az országban létező, hasonló kitűnő tenyészetek is szintén vérfrissítőre szorulnak, cserélve a kitűnő egyedeket, szerzik be itt is a megfelelő frissítő anyagot. így csere utján jutott, legutóbb 1886ban, Vojnits Simon bácsmegyei tenyészetéből egy 3 éves bika a tenyészetbe vérfrissítőül, mely minden tekintben meg is állta helyét. Az állomány ma 598 darabból áll, nem számitva ezen számba bele a tinógulya növendékállatait. A hágatásnak azt a módját alkalmazzák,, melyet vadhágatásnak nevezünk, t. i. a bikák a tehenek között szabadon járnak, a hágatási idő alatt — májustól októberig — és szabadon hágják az éppen fojató teheneket. A borjuzási idő ennek megfelelőleg januártól juniusig; tart. Tenyésztésre a három évet betöltött üszőket kezdik használni. Egy bika alá 20—25 tehenet számítanak, mi soknak éppen nem mondható s egyszersmind magyarázatát adja a jóvemhesedésnek, mely 80%-ot tesz ki. A vemhes tehenek 95%-a le is elli borját ugy, hogy az elvetélés nagyon ritka eset s ha be is következik, rendesen erőmüvi okokra vezethető vissza, mi a szilaj természetű magyar marhánál nagyon is megmagyarázható. Az ivadékok, tekintve a tenyészet régi fennállását és konstans voltát, továbbá a tenyésztésre használt állatok kitűnőségét s jó átörökítő képességét — a kívánalomnak teljesen megfelelnek. A borjak súlya négy napos korban átlag 35 kgr. szokott lenni. A tehenek rendesen nem fejetnek, hanem az ivadékok anyjukkal folyton együtt lévén, kényök-kedvök szerint, szopnak, minek eredménye meg is látszik rajtuk, mert az elválasztás után — mi a 8-ik hónapban következik .
31. SZÁM. 7-II? ÉVFOLYAM. be — már súlyban is annyira gyarapodnak, hogy ilyenkor átlag az 1'8—£ mmázsát megütik. Ami az állatok kezelését, takarmányozását illeti, mindaz megadatik, amire a kevés igényű- magyar marhának szüksége van. Tisztítva az állatok sohasem lesznek, mi gulyabeli marháknál érthető. Tavasztól őszig legelőn tartatnak, A legelő természetes gyep, melyből •egy darab állatra 2 hold (1100 négszögöles) j u t . Legeltetés idején rendesen más takarmányt nem is kapnak azon takarmányon kivül, melyet a legelő füve szolgáltat. E tekintetben kiTételt képez azon idő, midőn eső hiányában s a nap perzselő heve következtében a legelő nem nyújt elég táplálékot.
j j ; j J í | J J í
Télen tavaszi és őszi s zalmát, tengeriszárat s napjában egyszer szénát kapnak a felnőtt állatok. A tenyész- és növendékállatok •ezeken a takarmányokon kivül még némi abrakrtakarmányban is részesülnek koruk és ivaruknak megfelelő mennyiségben. Ugy a nyári legeltetés, valamint a téli takarmány mellett az állatok kapnak még sót is, kősó alakjában, melyet tetszésük szerint nyalogatnak. Évenkint •és darabonkint. a . sófogyasztás 6—7 kg. szokott lenni, mi körülbelül 18—20 gr. napiadagnak felel meg. E mellett kellő minőségű és menynyiségü ivóvízben sem szenvednek hiányt.
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS Hó 17. 5 az egyéves állatok 2—3 mmázsa között ingadoznak, 2 évesek 3'5—4 q., a 3 évesek 4 — 4 5 q., a 4 évesek 4 5—5 q. súlyúak. A bikák 4 éves korban 6:5—8 mmázsa nehezek, a tehenek pedig 5 - 5—6:5 q. súlyúak. Az uradalom részint saját kimustrált ökreit s tenyésztésre nem alkalmas állatait fel szokta hizlalni, sőt hizlalás czéljából helyben is vásárolnak állatokat. Hizlaló-takarmányul a gazdaság által előállított szálas-, szemes-, és abraktakarmányokon kivül répát is használnak. A hizlalás 5—6 hóig szökött tartani, mely idő alatt a naponkinti sulyszaporodás átlag 0'8—1 kg. szokott lenni, mi nem nagy ugyan, de tekintve azt, hogy a magyar marha nem kitűnő husprodukáló állat, gazdasági hizlalásnál rossznak sem mondható. A kész állatok 750 kgmosak szoktak lenni, melyből a vágósuly 470 kg., ami 65%-nak felel meg. A hízott állatokat Bécsben vagy helyben adják el, élősúlyban 10% levonásával kilónként 27—34 kron, vagy vágósulyban 3 8 % levonásával 38—39 kron. A tenyészet állatai külemiteg átlag a következő képet mutatják: A feltűnően kis fej,
Tavasztól -őszig mindig s ::.badban vannak az állatok, télen azonban fedett, de elől azért teljésennyitott akolban szabadon állanak, mely bőven van buzaszalrnával bealmozva és melyből, illetőleg melybe tetszés •szerint szabadon ki- és bejárhatnak. Ezen a hideg ellen védettnek alig mondható akolban történik a borjaEzen tartásnak és a magyar fajta jellegének megfelelőleg lassú fejlődésüek ugyan az állatok, de emellett edzettek és sokáig munkabírók •is, ugy, hogy az uradalomban nevelt ökrök átilag 16 éves korukig használhatók munkára. Hogy az állatok munkabírók s j ó erőkifejtők, mutatja a fennebb jelzett bécsi igavonó verseny ; ezenkívül az is, hogy a helyi utakon :száraz időjárás mellett egy ökör átlag 15 mm. teher vonszolására képes. Az edzettséget azon 'körülmény tünteti fel leginkább, hogy betegedés ritkán fordul elő, kivéve a szórványosan jelentkező lépfene-eseteket, melyeknek eredeté valószínűleg a talaj fertőzött voltára vihető vissza s mely miatt, daczára, hogy nem ojtaí nak, az elhullás mégis évenkint alig teszi ki a 0'01%-ot. Az állatok nagysága tetemes, a mennyiben egy közepes tehén marmagassága, szalag*gal mérve a 163 em.-t üti meg, hossza pedig — a. vállszöglettől az ülőgumóig mérve — 176. cm. Éppen ezen nagy méretek miatt a békési uradalmi gulya egyedeit a magyar-erdélyi fajta tenyészetek közt, a legnagyobb testalkattal biroknak tekinthetjük. Az állatok'súlya átlag. 5:5, mmázsa, teljesen kifejlődött állapotban. Suly 'tekintetben
49.' álra. "Etampesi mázsás" tökültetveny"Debreczenben. fej éle egyenes, a homlok széles, a szemek élénk tekintetüek, nagyok. A mérsékelten oldalt álló szarvcsapokon elhelyezett szarvak fennállók u. n. „tulipáncsákók". A széles homlok teheneken szépen üstökölt, bikáknál göndör szőrrel dúsan fedett. A fejnek nemességet a kicsiny pofák, az élénk, tüzes szemek, a duzzadó nagy orrnyilások, a feszesen álló bőr kölcsönöznek. A nyak erős, széles, a jároméi iveit, s a torokjáraton alul egész a szügyignagy lebernyeggel ellátott. A mar hosszú, széles, izmos, de nem talmágás. A hát középhosszú, széles és vízszintesen egyenes. Az ágyék is széles, izmos,, egyenes s nem hosszú, miért is az állatok kötése igen jó. A far széles: és hosszú, alig kiemelkédő farbubbal. . A szügy széles, az oldalak dongások. A has egyenes/- kivéve az idősebb teheneket. Ugy a mellső, valamint a hátsó végtagok,, kezdve a lapoczkáktól illetve a czomboktói egész a körmökig, ugy állásra, valamint izmoltságra kifogástalanok. . A farokbojt fekete. A mancsók', palas:zürke szaruval; fedettek, szilárdak, mely tehát" igen hathatósan védheti a körülfogott lágy részeket. Az uralkodó szin a darvasszürke. Kesely állatok nem for-
dulnak elő. Egyáltalán az egész külemeí tekintve egy oly állatot látunk magunk előtt, melytől rendkívüli mozgékonyságot és erőkifejtést várhatunk. Az állatokról csak magántörzskönyv , vezettetik, az országos törzskönyvbe azonban bejegyezve nincsenek. Ezekből születésük után alkalmas időben jegyezve és bélyegezve lesznek a következőképpen: A bal fül herelevélkicsipéssel jegyeztetik, a bal pofára a tulajdonos nevének kezdőbetűi W. F. süttetnek; a bal lapoczkán a születési év, a nyakon a törzskönyvi szám lesz beégetve. A tenyésztés mai irányával és eredményével teljesen megvannak és meg is lehetnek elégedve, miért is azt továbbra is fentartani akarják, melyet nemcsak az magyaráz, hogy az uradalomnak magának is nagyszámú igásökörre van szüksége, hanem az is, hogy napról-napra keveseltebb lesz a j ó magyar bika ugy magánosok valamint községek résziéről is. Az uradalom tényleg ad is el bikákat hazai nagyobb uradalmakba és községekbe évenként átlag 10 darahot. Az eladás tavaszszal és őszszel történik. Eladásra leginkább a kétéves bikák kerülnek, melyek 3 0 0 800 forint árban találnak «aj gazd á t. Három éves bikák csak kivételes esetekben kerülnek eladásra s ezek €00—4009 forint árban keltnek el. A . békési iuradakwa gulyáj á n a k az a 896. évi ezr&ámi kiállításén Maliit va volt egyedeiből a különböző ivaru •éskorú állatok közül Erdélyi lénySkép felvételei aitán többeket ez alkalommal képben ás b e m u t a t o k , Miaaez ped i g az bizaayitja, hogy a gulyának a z országban j ó hírneve meg van, s hagy .a ami vezetés ás olyan, melyet Emperl Ernő raradalmi tiszttartó intéz, ki Walt szíves ezen a tenyészetre vonatkozó adatokat a szerkesztőség rendelkezésére bocsátani, — maeJy a kitűzött iránynak és czélnak teljesen megfelel. Eztnnkovics Járns.
Mételyes linók értékesítése. (Felelet a 207-ik sz. kérdtem.) Előre bocsátom, hogy amiért 55 tinö kézül 4 drb mételykorban elhullott, nem következés, hogy a többi is mind mételykorban szenved ; de ha kellő tartás daezára vannak rossz kondiczióban állatai, ugy bizonyára na ételyesek. Erre biztosan következtetni azonban azért nem lehet, mert kérdésttévő takarmányhiányról szól, állatai rossz kondiezióját tehát a rossz tartás is okozhatja. A leghatásosabb segítség mindkét esetben a jobb tartásra való fogás és illetőleg a hizlalásba vétel volna, melyet haladéktalanul kellene megkezdeni. Ezt azonban lehetetlennek Jelzi a kérdésttevő, ami nagy baj, mert': minél inkább halogatni fogja állatai feljavítását, annál nagyobb kárát vallhatja különösen akkor, ha valóban mételvesek és rendre-rendre senyvbe esnek. Tanácslom, hogy ha sovány állapotban
6 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 17.
31. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Első helyen áll a Géant bleue sélectionnee (válogatott óriási, kék), a mely fajta 6 esztendő alatt, mióta csak termeltetett, .mit. sem. szenvedett. A többi fajták közül bizonyos elténállóképességet tanúsítottak: a • O.loria, - Chardon, Ghancelier (Kanczellár), Magnum Bonum javított, Bruce, Canada, Kidney, Meilleure de Belleuue s m é g néhány. E fajták levelei többé-kevésbbé szenvednek ugyan, de a gumókat! rendesen n e m szokta a burgonyavész megtámadni. A Riehter's Imperátor száraz években meglehetős ellenálló képességgel bir, de h a az időjárás nedves és meleg, akkor a g u m ó k is •erősen megtámadtatnak. >• Az ujabb fajták közül a mult évben a gróf PücJcer Burghaus tanúsított a legnagyobb ellenálló képességet s u t á n a a következő fajták : Jaune ronde Desprez (Desprez-féle, sárga, gömbös), Maercker, Amour, Hannibal. Preciosa, Germania, Thiel tanácsos ; ezek leveleit, ugyan a vész többé-kevésbé megtámadta, de a g u m ó k a betegségben nem szenvedtek.
50. ábra. Gyémánt, bika, szül. 1894 elfogadható árt érhet .el velük, adja el őket " hizlalónak. Egyébiránt h a ezt tenni n e m akarja, ugy mielőbb csapja legelőre őket - n é m i darapótlékkal nagyot lendíthet rajtuk ott is, ugy hogy julius vagy augusztusig biztosan elválik, v á j j o n , h i z ó b á kellend-e m a j d fognia, avagy igás jószágnak is beválnak, s m i n t ilyenek megtartandók-e vagy eladandók. Amelyek ugyanis kellőképen n e m javulnak, azokból igas jószág: n e m lesz, a senyvessé válók pedig haszonnal meg' se hizlalhatok.
kísérletekét, azok használati értékét kipróbálandó. F. Dresprez, az állomás igazgatója, e kísérleteket részletesen ismerteti a J o u r n a l D ' Agrikulture Pratique czimü , folyóiratban *).
Általában az mondható, hogy a koraibb fajták j o b b a n alá vannak vetve a betegségnek, mint a késői erőteljesebb alkatú s b u j á b b HÖvésü fajták.
#
Mint látja, legindokoltabb volna javításukb a azonnal belekezdeni, vagy mostani állapp' tukban eladni, h a ugyan rossz kondicziojuk daczára méltányos árt fizető veyőre találnak. K ü l ö n b é n ' megjegyzendő még, hogy h a ugyanazon rossz legelőn fogpá. tartani őket,, melyen tavaly inegmételyesedtek, feljavulásukat ' remélni n e m csak azért nem lehetne, mert kellő táplálékot n e m lelnének ott, h a n e m azért sem, mivel ujabb mételyinvázió'azokat a példányokat is. veszélyeztethetné, melyek tavaly esetleg'megkimóltettek. M. K.
G A Z D A S Á G I NÖVÉNYTAN. Rovatvezető : Mezey Gyula.
•53. ábra. Szegfű, üsző. Szül, 1893..;
A különböző burgonyafajták ellenálló képessége a burgonyavészszel szemben.
s e kísérletek eredménye «zerint a burgonyavészszel (a Phytophthora infcstans nevü gomba által okozott betegséggel) szemben a kipróbált fajták a következőképpen viselkedtek: ' - >
A capelle-i kísérleti állomás Franeziaországban 74 burgonyafajtával " tett termelési
*) Lásd a journ. D' Agrikulture Pratique folyó évi
51. ábra. Betyár, bika, szül. 1895.
LOTENYESZTES. Jobb későn, mint soha. A lótenyésztés ügye iránt é értő. közönség körében méltó feltűnést keltett azon körülmény, hogy a millenium alkalmából rendezett tenyészlókiállitás juryje az előszállási ménes kiállítását feltűnően mellőzte. Az előszállási ménes egyike h a z á n k legnagyobb m a g á n félvérméneseinek, létszáma meghaladja a 300 drbot é s ' a z 1885-ki orsz. kiállítás alkalmával a legnagyobb kitüntetést, a nagy díszoklevelet kapta s azontúl a közönség részéről is feltűnő érdeklődésben és~ elismerésben részesült és részesül m a is. M i n d e n szakértő igazat fog adni abban, hogy 11 év alatt egy ily tekintélyes ménes a tenyésztés fénypontjáról a teljes jelentéktelenségig vagy egyáltalán nem sülyedhet, vagy h a igen, ugy ezt csakis valami súlyos katasztrófák vagy a tenyésztés körül elkövetett igen vastag s minden szakértelmet nélkülöző tévedések okozhatják, melyeknek hatása aztán elsősorb a n a vevőközönség elmaradásában szokott nyilvánulni. Á m d e a ménes vevőközönsége nemcsak nem apad, de sőt növekedik s amint később rátérek, éppen oly körökből, melyeknek szakértelmét és helyes Ítéletét kétségbe vonni nem lehet.
31. SZÁM. 7-II? ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILISHó1 7 .
549
E körülmény magában véve is bizonyítja, hogy a ménesben oly tenyészirányváltozás nem történhetett, mely az ivadék értékét, csökkentette volna. De még inkább kitűnik ez onnan, hogy a ménes az utóbbi 10 év alatt saját, már 1885 előtt kipróbált és bevált fél vérménem kívül' kizárólag csak az államtól bérelt telivér és félVér méneket alkalmazott tenyésztésre. Tudomásom szerint az országos lótenyésztés intézői minden időben érdeklődtek e ménes fejlődése iránt s a tenyészmének csaknem kivétel nélkül az ő ajánlataik szerint lettek kiválasztva. Igy 1885 óta a mai napig a következő teli vérek : BanJcár, Buzgó és Üraqonier: a félvérek közül pedig a Northstar IV., mely most Mezőhegyesen, mint pepiniér mén van beosztva, továbbá Doncaster kisbéri, Fúrioso XXL mezőhegyesi és Furioso - XXII. szintén mezőhegyesi mén, működtek mint apalovak. A kanezák túlnyomó részben még a régebbi ivadékból származnak, igy a kiállított kanezák közüt kettő az 1885-ben kitüntetett csikók közül -való. Ha ezeknek az ivadékai nem lennének megfelelők, ugy ez valóban csak az állami lótenyésztésre vetne árnyékot, node ez fel sem tehető ! Nagyon sajnálom, hogy a tenyészlókiállitást többféle elfoglaltságom miatt meg nem nézhettem s igy nem volt alkalmam a helyszínen tenni meg összehasonlításaimat, — ámde tel kell tételeznem hogy a jury, mely hivatva volt az egész ország lótenyésztése fölött ítéletet mondani s azt tényleges értéke szerint osztályozni, valóban ismerte is a nagyobb ménesek tenvészanyagát és ítéletében nem csupán a kiállított, aránylag csekély számú állatot vette figyelembe, — mert • ugy helyes bírálat s a nagyobb méneseknek a lótenyésztés emelésére gyakorolt előnyös hatásának kellő méltatása nem is képzelhető. Mert elvégre is megtörténhetik, hogy egy kisebb tenyésztő 8—10 kanczája után egy két olyan csikót állit ki, melyek kiválóan sikerült arányaikkal a legjobb ménesek anyagával is versenyeznek, — ámde egészen más dolog az egy-két sikerült csikót kiállítani és egészen más több száz drbbal álló kiegyenlített tenyészetet fentartani, olyat melyben a a vevő a szükségletének megfelelő anyagot évről-évre biztosan megtalálja. Láttam az előszállási. ménes által kiállított tenyészállatokat és ma azon véleményben vagyok, hogy a jury ítéletében sajnos tévedésnek kellett történnie, mert nincs Európában lótenyésztő állam, mely az itt mellőzötthöz hasonló anyagot félvértenyésztésóben könnyen nélkülözhetné vagy figyelmen kivül hagyhatná. Az előszállási ménesnek immár két évszázadot meghaladó múltja, mondhatnám története van, — ezen idő alatt az ország lótenyésztésében mindig előkelő szerepet vitt s kivált az utóbbi időkben az erősebb, nagyobb erőkifejtésre képesített .félvérek tenyésztése körül oly eredményeket ért el, melyek egyáltalán nem kiesinyelhetők! Kilenczven és száz kilón felüli lovas —milyen magam is vagyok — nem mindenütt talál maga alá való paripát, de az előszállási ménesben mindég talál! Közel 40 éve, hogy ismerem az előszállási ménest és 30 évi lovastiszti szolgálatom ideje alatt részint a magam, részint tiszttársaim részére több mint 30 lovat vásároltam és mondhatom, hogy azok egyetlen egy db kivételével mind beváltak. Erős csontozatuk és kifejlett izomzatuk csodás erőkifejtésekre képesitik e lovakat, ugy, hogy azok, mint paripák egyáltalán, de kivált csapatszolgálatra páratlanok. Például felsorolom a következő esetet: 1878-ban Maglájnál egy Zoltán nevü Előszállásról származó vezetéklovam török kézbe került, Bach nevü máig is élő szegzárdi születésű közhuszár,. ki lovát szintén elvesztette, menekülése közben ráismert lovamra, az azt vezető törököt lelőtte s a lóra ráült. Mintegy
53. álra. Lidérez,,: üsző. . Szül. 1894. 7 mértföldnyi ut után még egy Pesti nevű zalamegyei huszárt vett maga mellé a nyeregbe s igy Koznónál századommal együtt keresztülvágta magát az ellenség sorain és szerencsésén beért Dobojba. Az összesen .11 mértföldnyi útból az utolsó négy mértföldet tehát kettős teher alatt tette meg a ló. Dobajban. tábort ütve a lovakat megabrakoltuk, ámde a legtöbb ló nem evett, Zoltán azonban egész porczióját megette s míg másnap reggelig a tulerőltetés miatt 9 ló századomtól elhullott, Zoltánnak kis nyeregtörésen kivül semmi baja sem volt.s míg én ugyanakkor 3 más lovamat elvesztettem, előszállási lovam megmaradt s az egész hadjáratot ép egészségben végigszolgálta. Bach közhuszár a fentebbi eset után nagy ezüst vitézségi érmet kapott. Zoltánt még 4 évi használat után 11 éves korában egy tiszttársamnak jó áron eladtam. Ilyen lovak szerezték meg az előszállási ménes j ó hírét s az ilyenek tartják azt fenn ma is. A közös hadsereg és a honvédség tisztikara éppen rendkívüli kitartásuk és egyéb j ó tulajdonságaik miatt kiváló előszeretettel vásárolnak e ménesből lovakat —- magas árakon. De sok paripa megy onnan külföldre is, kivált a németországi lovastisztek számára, ugy hogy az eladott paripák száma némely évben a 15 dbot is meghaladja. E körülményt fontosnak tartom, mert a katonatiszt kényes vevő, aki megnézi miért adja ki pénzét s a vett lovon még nyerni is akar s hogy legtöbbször nyer is, az;t az állandó kereslet bizonyítja.
Látnivaló, hogy az .a tenvészirány, melyet, az előszállási ménes követ, nem fölösleges, de még inkább kitűnik ez abból, hogy a ménes, lovai mint erős és mégis elegáns hintóslovak is . nagyon keresettek s évente 12—20 drb. lesz mint ilyen eladva a legkülönbözőbb vevőknek, páronként 1200^2000. frt közötti árakon. Igy tudomásom szerint a legutóbbi 3 év . alatt több mint 60,000 frt ára lovat adott el e ménes, ami kétségkívül oly összeg, mely minden másnál ékesebben, szól a ménes anyagának értékes volta mellett. De maga az ország lótenyésztése sem nélkülözheti a ménes tenvészanyagát. Tudomásom szerint az állam 1874. óta 73 db mént vásárolt onnan s csupán 1885. óta is 39 dbot 900—1500 frt közti árakon. Magánosok vettek ugyanezen idő alatt 20 db tenyészmént, az osztrák állam 14 dbot, a szász állam legutóbb 1 dbot. í m e ! egy országszerte, sőt a külföldön is jóhirü ménes, melyet maga áz állam is évrőlévre. felkeres ménvásárlás végett, mely'az állami méntelepek létszamában ma is kb. 60 db tenyészménnel van képviselve és e ménest a millenniumi lókiállitás juryje mellőzte. Felszólalásombán önérdek nem vezet — remélem, azzal nem is fog gyanúsítani 'senki — a felsorolt adatokkal egyszerűen konstatálni akarom, hogy senki sem csalhatatlan és hogy hasonló kiállítási eredmények cs,akis arra alkalmasak, hogy a tenyésztőket jövőben a kiállításoktól visszatartsák. Paczona István, volt huszárkapitány és közbirtokós.
54. ábra. Tánczos, jármos ökör. Szál: 1890.
8 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 17.
31. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
korlátok közé szorította a földművelésügyi mi- i a mintákra alkalmazott pecsétek • lenyoniszterium. matait és.-végül Először az 1894. évi XII. a mezőgazdaa vevőnek vagy megbízottjának és a taságról és mezőrendőrs.égröl szóló törvényczikkbe nuk sajátkezű aláírásait, melyekkel bizonyítják,, felvétette, hogy a hiczerna- és. - löheremagvak hogy a minták'a jegyzőkönyben..megjelölt áruternrelés czéljából csakis árankamentesen Hoz- ból "általuk, ismert szabályok szerint jelenléhatók forgalomba, de másrészről az arankának tükben .vétettek. a termőföldön való irtását is kötelezővé tette. Az ekként vett,hitelgs mjntá,k;, egyikét a Ennél sokkal kiterjedtebb intézkedéseket vevő őrizetbe veszi, míg a; másikat a jegyző? A vetőmagkereskedelem a 80-as évek tartalmaz a vetőmagvak forgalomba í hozatalára könyv kíséretében azonnal vagy legkésőbb 3 előtt még olyan boldog időket élt, hogy semmi- nézve az 1895-ik évi mezőgazdasági termények, nap alatt beküldi a magvizsgáló állomáshoz, termékek és czikkek hamisításának tílalmazásá- ahol azt a. fentemlitett szempontokból gazdákféle ellenőrzésben nem részesült sem az állam a gazda- nak . díjmentesen vizsgálják meg s az eredsem a gazdatársadalom részéről. A kereskedők ról szóló XLVI. törvényczikk,'' amely : ményről a magkereső feleiket a, lehelő legröviforgalomba hozhatták áruikat, akármilyen sze- sági, erdészeti'és kertészeti' vető- és .fűmagodebb idő alatt értesítik, úgyszintén , feljelentik metesek, rossz csiraképességüek vagy éppen kon kívül a többi gazdasági termények ésezika szállítót, ha a vizsgálat folyamán valamely nem fajazonos magvak voltak is azok. A tör- kek mikénti forgalombahozataláról is intézkedik. büntetendő cselekmény tényálíadékánák fenforvény büntető keze csak akkor érte el a keresMindezekre jelen közleményein keretében kedőt, ha valami igen durva visszaélést köve- nem terjeszkedhétem ki, csupán a vetőmag- gása iránt alapos gyanú támadna. Ilyén messzemenő támogatásban részesített el, illetőleg, ha módjában állott a gazdá- nak elárusitására nézve óhajtom elmondani a nak az eladásnál elkövetett visszaélést törvé- törvény hasznos rendelkezéseit. Ezek ismerete tik a mezőgazdasági törvények s magvizsgáló állomások a termelő gazdaközönséget. nyesen megtorolni. Ez utóbbi eset vajmi ritkán igen fontos dolog, mert enélkül az érdekeltek fordult elő, mert a magkereskedő jól ismerte a annak hasznát nem élvezhetik, tehát tudnunk Ezek után azt látom én tisztelt gazdatármagyar gazda biszékenységét s azon tulajdon- kell, hogy ha vetőmagot vásárolunk, minő kö- saim, hogy folytonos .panaszkodásokból és az ságát, hogy ellenőrzést "nem igen gyakorol s vetelményeket fűzzünk ahhoz, s ha e követelirányadó körök kárhoztatásából nem élünk meg,.ha mégis gyakorolna, a kereskedő mindig volt mények nem találnak kielégítés', mi módon hanem igenis abból, ha a saját hasznunk és. olyan óvatos, hegy hagyott magának valami szerezhetünk kárpótlást a vetőmagszállitó ke- jólétünk érdekében létesített intézményeket legkibúvó ajtót és megmenekült a kártérítés elől, reskedőtől. alább csak azzal támo'gátjuk, hogy azokat ugy hogy a gazda minden magvásárlásnál valóigénybe vesázük.' Thaifz Lajos. A törvény rendelkezése értelmében az a budapesti m. kir. áll. vetőmag- ban ki volt szolgáltatva a kereskedőnek. eladó (kereskedő vagy gazda) ha termelés czélVizsgáló állomás asszisztense. Erre azután felhangzott néhány tiltakozó jából árusítja el a vetőmagot 10 kg.-on felüli szó a gazdák köréből a vetőmagkereskedelem •mennyiségben, tartozik kölön levélben, vagy a tulkapási ellen, a kormánykörök s szakembe- zsákon a mag csiraKépességi és tisztasági rek is komolyan kezdtek foglalkozni azon mó- százalékait, annak válfaját és származását meg-: dozatokkal, amelyek segélyével fel lehetne sza- jelölni, illetőleg mindezekért jótállani..' Ami a badítani a magyargazdát a kereskedelem járma fajt és származást illeti, annak bevallása az -A „köztelek" 574. és 575. számaiban, esetben, ha az lehetetlen, elesik, de egyes a l ó l : igy születtek meg a magvizsgálóállomások. megjelent ezikkek folytán szerény nézeteimnek magvaknál, mint a takármányrépa, igen fontos Ezen üdvös intézményeket hazánkban és szerény meggyőződéseimnek kifejezést 1881-ben léptették életbe és pedig Budapest, a faj bevallása, mert azt a magjáról megóhajtok adni, hogy tőlem telhetőleg szintén:; Kolozsvár, M.-Óvár, Keszthely, Debreczen és ismerni nem lehet. A származás;bevallása pe- hozzájáruljak azon — a gazdákra nézve kiszádig a nemesebb gabonaféléknél és különösen Kassa székhelyekkel. mithatlan kárral járó — import megakadályoA földmivelési minisztérium tehát, mely- a hereféléknél fontos, mert pl. nem közömbös, zásához, mely hangzatos czimek alatt nemcsak; nek fenhatósága alatt állanak, az ország min- hogy európai vagy amerikai luezernát, illetőleg a magyar gazda, hanem a magyar név megden részébe juttatott egyet-egyet, hogy a gazda- lóherét termelünk-e, mert az amerikai here- rontására is tör. közönség működésűket annál könnyebben félék termelése mezőgazdaságunkra egyenesen Eleve is megjegyzem, hogy az amerikai1 káros. Ha amerikait szállít a kereskedő beval- luczernára és lóherére vonatkozó fentebb hivatigénybe vehesse. Ezúttal csak rövidesen emlitem fel, hogy lással, azt el sem kell fogadni, ha pedig nem kozott czikkekben kifejtett állításokat nemcsak az állomások működési köre egyrészt a vetó- vallotta azt be s ez utólag kiderül, ugy meg hogy teljes mértékben magamévá teszem, hamagkereskedelem ellenőrzésére terjed ki, más- kell büntettetni, azonkívül még esetleges kár- nem tovább menve, módját keresem annak,, részt pedig a gazdák, erdészek, kertészek és térítés keresésének is helye van. mikép lehetne ezen veszélynek elejét venni. kereskedők által beküldött magvak vizsgálatára Az idézett 1895. évi XLVI. törvényczikk Már maga„. azon tény, hogy a legilletékeés pedig a következő szempontokból: azonosalapján történő ellenőrzés, illetőleg a megindí- sebb körök és szakférfiak felemelik tiltó szavuság, tisztaság, csiraképesség, arankamentesség, tandó hatósági eljárás a következő feltételek kat xi amerikai Íuezerna és lóhere behurczo— víztartalom, abszolút suly és térfogati súly és szabályok betartása mellett történik: lása ellen, eléggé bizonyítják e kérdés fontosmeghatározása. Az állomások továbbá a keresAmint az áru a vasúti vagy hajóállomá- ságát, mit növel még azon körülmény is, hogy kedők és gazdák hereféle megvait arankamens egyéb kedvezőtlen vison illetőleg a rendeltetési helyen megérke- alacsony búzaáraink tesség esetén az arankamentességet igazoló zett, azonnal, vagy a megérkezés idejétől szá- szonyaink a magyar gazdát mintegy reáutalják bárczákkal látják el és hivatalosan le is plom- mított három napon belől mintát kell venni a Íuezerna és lóhere nagyobb mértékű termebözzák, ugy, hogy a gazdák bármily kis menylésére, már most ezen körülményt kiaknázni s; az áruból két hiteles tanú jelenlétében. nyiségben vásárolhatják a kereskedelemből az A minta az áru j ó átlagát kell, hogy ké- egyéni előnyökre felhasználni, megengedjük,, államilag megvizsgált és arankamentesnek ta- pezze, tehát minden egyes zsákból zsáktőr se- hogy élelmes, de semmiesetre sem hazafias, lált heremagvakat. Végül mindennemű gazda- gélyével ki kell venni egy keveset, de össze- cselekedet. sági botanikai kérdésekre felvilágosítást adnak, sen legalább két kilónyi mennyiséget, pzt azFöidmivelő állam létünkre nálunk a föld' nevezetesen a hasznos és káros gazdasági növé- után össze kell keverni s belőle két- kisebb nemcsak annak ideális, hanem reális értelmények, illetőleg magvak neveit megállapítják, szé- mintát készíteni. Ezek nagyságát á mag nagy- ben is egyedüli éltetőnk s igy valóságos menát elemeznek, rétekre való fümagkeverék- sága határozza meg, az egészen apró magvakrényletnek kell tekintenünk azon mindinkább reczepteket állítanak össze és az abraktakarmá- ból 50 gr., a középnagyságuakból 100 gr., a elharapódzó inváziót, melyet az amerikai lu-nyok mikroszkópi ai vizsgálatával foglalkoznak stb. nagyobbakból 250 gr., a hereféle magvakból ezerna és lóhere importálása okoz. Ilyeri szép és nagy programmal működ- 500 gr.»ot kell kitennie egy-egy mintának, a Hiszen, ha gazdáink tudnák, hogy mi. nek a magvizsgáló állomások immár 17 év melyeket a tanuk pecsétjével, vagy valamely lakik a szép külső alatt, felesleges volna e • óta és a gazdaközönség még sem használja fel hivatalos pecséttel le kell zárni. A mintavételsorok irása is. Nem akarok ismétlésekbe boről felveendő jegyzőkönyvnek a következő adaezen hasznos intézményeket oly mérvben, csátkozni s újra félsorolni rég ismert dolgokat,., tokat keli tartalmaznia : amint azt egy első sorban föidmivelő állam melyeket Thaisz és Kerpely urak avatott tolgazdaközönségétől meg lehet kívánni, pedig, a mintavétel napját és helyét s az annál lúkkal e lapok hasábjain már kifejtettek, csuhogy még a legszegényebb föidmivelő is hasz- jelenvolt sz emélyek heveit és állását; pán annak kijelentéséra szorítkozom, hogy nát vehesse, gazdák számára ingyen végzik az a vetőmag megérkezésének, illetve átvé- „nem mind arany, ami fénylik" s hogy csak állomások a leggyakrabban előforduló és leg- telének napját s annak mennyiségét súlyban önmagát boszulja meg azon gazdálkodás, mely fontosbb vizsgálatokat. Csak egy értéknélküli drágán rosszat akar produkálni. vagy zsákok szerint ; mintát és egy 5 kros bélyeget kell beküldeni a minta nevét, jelzését és azon zsákok A magyar gazda maradjon meg hazájánál, a válaszadáshoz s- á minták vizsgálati eredmé- számát, melyekből a minta vétetett; ne hagyja felültetni magát a mag olcsósága, , nyét az állomások alehető legrövidebb idő alatt a számla vagy az eladó azon más írás- látszólagos szépsége s egyéb de csak a szemközlik a beküldő felekkel. beli közlésének másolatát, melyben á szállított nek tetszetős mivoltától, mert hisz régi, de Mikor az irányadó körök a vetömagkeres- mag faját, származását, tisztaságát és csira- igaz mondás az, hogy „olcsó husnakhig a leve". kedelem túlkapásait és visszaéléseit, másrészt képességét megjelölte ; Amiként az ember, azonkép a mag is ezzel szemben a gazdaközönségben az önvédemindazon adatokat, melyek a; megvizsgá-. megkívánja a magáét s ugyan rá illik a magra . kezés hiányosságát még ezek után is tapasztal- landó mintának a szállított áruval való azo- is a nagy költő mondása „ ... A nagy világon ták, akkor a vetőmagvak elárusitását törvényes nosságára nézve fontossággal bírnak; e kivül nincs számodra hely . . . " Az embernek ;
BUDAPESTI M: KIR. ÁLL. V E TŐM A G V I Z S G Á L Ó ÁLLOMÁS KÖZLEMÉNYE. A vetőmagvak forgalmának ellenőrzése.
Az amerikai íuezerna és amerikai lóhere.
31. SZÁM. 7-II? ÉVFOLYAM. hazája, a magnak klímája adja meg a teret hol érvényesülhet, sőt továhb megyek, a mag még kényesebb, őt bántja a nemzetközi szél s megöli ott hol nincs hazája. Az amerikai államokkal fennálló szerződéses viszonyunk 1902-ig kötnek bennünket, retorzióról tehát addig szó sem lehet s igy a „segits magadon" elvnek kell érvényesülnie. Ennek pedig első és főalapfeltétele az, hogy ne áruljunk zsákban macskát; ne hozzuk forgalomba az amerikai luczernát és herét mint magyar terményt, vagy mint provánszi, avagy a mi még veszedelmesebb, mint magyar terménynyel kevertet s e figyelmeztetés különösen magkereskedőinkhez szól. A magkereskedő s a gazda oly szoros viszonyban állanak egymással, hogy egyiknek boldogulása involválja a másiknak boldogulását is, épp azért tartsa minden kereskedő becsületbeli és hazafias kötelességének— ha m á r a pillanatnyi nyereség vágya annyira elkábítja, hogy amerikai luczernát és lóherét tart, mit e sorok irója sem eddig nem tett, sem. ezután nem tesz — hogy üzletében látható és szembetűnő helyen kifügeszsze „itt amerikai luczerna és lóhere kapható", külön jelezze.a magyar és külön az amerikai terményt, hogy a vásárló közönség mindjárt tisztában legyen a helyzettel s tudja magát mihez tartani. S hogy ez necsak irott malaszt maradjon, hanem tényleg foganatosítva is legyen, a kezdeményezés kell, hogy az erre hivatott legilletékesebb fórumtól a földmivelésügyi minisztériumtól induljon ki, szabályrendeletileg utasítván az ország összes erre hivatott közegeit, hogy a javasolt jelzés eszközlését ellenőrizzék s az ez ellen vétőket esetről-esetre 1000 forintig terjedő pénzbirsággal sújtva megakadályozzák a gazdaközönség megtévesztését s hogy a gazdaközönség az ilyen kereskedőktől megvonhassa bizalmát. A mezőrendőri törvény ily értelmű módosítása feltétlenül szükséges, ha a nagyobb bajnak elejét akarjuk venni. Nem vélünk nagyot mondani, midőn kijelentjük, hogy kulturmissziót teljesit az a kereskedő, ki jó és hamisítatlan magvakkal látja el ügyfeleit. Amint jó bornak, ugy a jó magnak sem kell czégér, de a legjobb hírnévnek és keresletnek örvendő mag is lejárja magát és elveszti értékét, ha egyesek lelkiismeretlenül visszaélve hangzatos czimek alatt, hamis czégér alatt árulnak hamisított dolgokat. Ennek kell legelső sorban elejét venni s elejét kell venni nemcsak a haza határain belül, hanem azon kívül is érzékeny pénzbirsággal, sőt ismétlés esetén pellengérre állítással sújtani az ez ellen vétőket, mert nem lehet, nem szabad, hogy egyesek lelkiismeretlen üzelmeiért egy egész ország jó hírneve és megbízhatósága hurczoltassék meg s tétessék tönkre száz és százezer ember azzal, hogy lenyomva az árakat, a rossz a jóval egyenértékűvé tétessék. Terjesszük minél szélesebb és tágabb körben a fentebb előadott igazságokat, értessük meg gazdáinkkal, hogy ne a kvantumra, hanem a kvalitásra tekintsenek, értessük meg gazdáinkkal, hogy saját jól felfogott érdekükben csak igaz és hamisítatlan magvakat vásároljanak és különösen figyelemmel kell kisérnünk magkereskedőinket, hogy igaz bort töltsenek a pohárba s ne árusítsanak amerikai luczerna és heremagot a származási hely megjelölése nélkül. A magyar heremag európászerte, a magyar luczerna pedig a szomszéd államokban olyan nagy keresletnek ős j ó hírnévnek örvend, mely ritkítja párját s melyre büszkék lehetünk. Nagy és sok áldozatok árán oly külföldi forgalmat értünk e téren, mely szinte példátlan, ne rontsák el tehát egyesek amerikai luczernának és lóherének magyarként való exportálásával a magyar luczerna és lóhere nehezen kivívott dicsőségét, melylyel csak ellenségeink
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS Hó 17. és konkurrenseink malmára hajtanák a vizet. Ezt kívánja meg a tisztesség és a hazafiság. Mauthner
Ödön.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 197. számú kérdés. Ha bérleti szerződés szerint a szalma (zab-, rozs-, buza,) az utolsó évben a birtokon hagyandó, jogosult-e bérlő, az utolsó évben termett szalmát etetésre s aljazásra használni törvényünk értelmében? Ha a bérlet átvételekor a szalmanemüek leltár szerint vétettek át oly megjegyzéssel, hogy ugyanilynemü s mennyiségű szalma hagyandó ott az utolsó évben, jogosult-e a bérlő pl. árpaszalma helyett zabszalmát, — amenynyiben kizárólag ez termeltetett — átadni illetve köteles-e tulajdonos ezt elfogadni ? továbbá amennyiben az utolsó évben szalmatöbblet mutatkoznék, ez a bérlőt vagy tulajdonost illeti-e'? Seh. D. 198. számú kérdés. Csemiczky és társa sertésvész ellen, mint biztos óv- és gyógyszert „Porcein"-t, hirdet. Bebizonyult-e már e gyógyszer biztos hatása? Van e más (esetleg ojtás) megbízhatóbb óvszer? P. Bebecz, W. B. 199. számú kérdés. Huszonkilencz drb göböly ökröm közül két drbot, az átvétel előtt való nap délután 3 órakor, (déli etetés után) lemázsáltam az egyik volt 880 kgr. a másik 625 kgr., másnap közvetlen az etetés és itatás után lemázsálva nyomot az egyik 880 kgr., a másik 615 kgrot. Megjegyzem, hogy a göbölyök 6V2 hónapja hiznak. A mázsálás reggel 8 órakor történt. Kérnék szíves felvilágosítást, ho-' gyan magyarázható azon jelenség hogy az egyik ökör etetés után ugyan oly sulyu mint előtte való nap, a másik pedig 10 kgr. kevesebb volt.
551 egész napon át a földön henteregtek s mind a négy lábukkal oly rángatódzást vittek véghez, hogy vagy eltolták messze magukat a földön, vagy pedig nagy gödröt vájtak maguk alatt; egyesek a fekvő felületükön nemcsak szőrüket dörgölték le, hanem még szemüket is kifolyatták. A betegség elég gyors lefolyású volt a lefekvés idejéig; teljesen láz nélküli; étvágy nem hiányzott, azonban sem enni, sem inni nem tudtak ; a viz kifolyott szájukból takarmányt vagy abrakot felvenni nem tudtak, bármennyire igyekeztek is. A bpnczlelet egyik oldalon tüdőgyuladást g a szivnek erős megnagyobbodását tüntette ki, melyet azonban az állatorvosok véleménye szerint csakis a fekvés idézhetett elő. Más minden rendben volt, különösen a gyomron nem lehetett semmi, különöset tálalni, mely megemésztés stádiumában levő takarmányféléket tartalmazott, vagy pedig majdnem' üres volt. Ezt azért emelem ki, mert a gyomorban keresték az elhullás okát s a takarmányban az előidéző okot. Az elhullott állatok ugyanis vermelt csalamádét ettek huzamosabb időn át kis adagban; egy ujabban felbontott verem etetése után kezdődött a b á j ; az azokkal egy istállóban levő lovaknak vagy csikóknak, melyek az emiitett takarmányból nem kaptak, semmi bajuk sincs, ugy szintén a szarvasmarhák is teljésen egészségesek, jóllehet ugyanazon csftlamádéval s nagyobb adagban takarmányoztattak. Lehetséges-e összefüggést az etetés és elhullás között találni s egyátalán tapasztalt-e valaki ily takarmányozás után vajami bajt? Szives válaszukat annál is inkább köszönettel fogjuk fogadni, mert legalább az oly rohamos elpusztulás okát, ha megközelítőleg is, megtudhatjuk, amire nézve a mai napig bizonytalanságban vagyunk, vagyis őszintén mondva semmit sem tudunk.
Bőny. M. 0. 203. sz. kérdés. Tapasztalta-e már gazdatársaim közül valaki, hogy a forgalomba hozott- marhasó a szarvasmarhánál nagymérvű Pa-Poty. M. Gy. hasmenést okoz ? ha igen, kérem azt e lapban 200. számú kérdés. A napokban egy tíz- közzétenni, hogy az illető körök figyelmét e éves jól táplált, jó konoiczióban lévő anya- körülményre felhívhassuk. kancza, melynek este semmi baja nem volt, Talán a hozzákevert anyagok okozhatéjjel megbetegedett és pár óra múlva kimúlt. ják ezt? A lovat állatorvosilag felbonczoltattuk és megPa.-Bélahalma. K. vizsgáltattuk és a vizsgálat eredményéről a 201. sz. kérdés. A nyíren, tehát homokövetkező jelentést vettük: kos talajon termett, még pedig legutóbbi termésű boraim vannak, a melyeket szeretnék a „A ma általam felbonezolt ló elhullását a seprűről más hordóba lehúzni, de mivel erről Schrostonsum armatum, és ezek álczái által előtöbb különböző véleményt hallottam, egyrészidézett embolikus, vérkólika okozta, a férgekből ről azt, hogy a homokon termett bort egyáltanéhány példányt, mélyek a véredények falának lában nem jó lehúzni, mivel igy vagy meggyuladását és az ezek elzáródását okozzák — tisztelettel szerencsém van ide mellékelve bemu- eczetesedik vagy megnyulósodik, másrészről pedig azt, hogy okvetlen le kell h ú z n i ; mindtatni — az embolieus kólikát alaposan gyógyítani nem lehetséges s a talált esetben a ló meg- azonáltal, hogy én az előbbi véleményt nem tartom valószínűnek, azon kérdéssel fordulok menthető nem lett volna". gazdatársaimhoz, hogy lennének szívesek erre Kérjük tehát aziránti szives szakvéleményüket, hogy áll-e ezen állatorvosi jelentés és nézve valamelyik szakvéleményt adni. N.-Károly. S. V. hogy állatorvosi segélylyel a ló nem lett volna-e megmenthető ? Egyben mellékeljük az 205. sz. kérdés. Gazdaságunkból szeretillető állatorvos által beküldött férgeket is. nénk 25 db 3—4 éves csikót katonaság részére eladásra bocsátani. Felvilágosítást kérek, hogy B.-Szt.-Lőrincz. B.-Szt.-Lörinczi uradalom számtartósága. hová és mikor kell ezt bejelenteni, olyformán, 201. számú kérdés. Lovaim egyikének hogy a lóvásárló bizottság gazdaságunkban telába régebben sömörös. Ezenkívül a télen köt- kintené meg e csikókat és egyáltalában mily eljárás követendő ily eladásra szánt csikók szövetlob járult ehhez, ugy annyira, hogy a hátsóláb csaknem a farig felpuffadt, orvos ke- bejelentésénél ? Fegyvernek. K. M. kezeli, a csánkig sikerült lelohasztani, azon alul nem, daczára a blisterezésnek s zsirozás206. sz. kérdés. Hol var. Magyarországon n a k ; mit ajánlanak e baj ellen tisztelt gazda- tiszta yorkshirei és hol berkshirei tenyészet? társaim. Vagy honnan, micsoda tenyésztőktől lehetne más kitűnő fajú malaczokat tenyésztésre beSch. D. szerezni ? 202. számú kérdés. Szomszédunkban az Levél. H. elmúlt hét folyamán 20 darab ló — vegyest 207. sz. kérdés. Négyéves tinóim, melyek csikóval — hullott el, a nélkül, hogy az elhullás okát három állatorvos meg tudta volna rossz legelön éltek, mételykórban szenvednek állapítani. Bagadós, vagy járványos betegség- és a mult évi ősz óta 4 db elhullott közülök. Szándékozom a megmaradt 51 dbot ez év ről szó sem lehet; ennek ellene mondottak a végezett kísérletek, mikroszkopikus vizsgálat, augusztus havában hizlalásba beállítani. az elhullott állatokkal együtt levő állatok telTanácsos-e ezt cselekedni ? Lesz-e a hizjes egészséges volta stb. Az állatok elhullá- lalásnak eredménye? Nem volna jobb azokat suk előtt mintegy 10—12 óráig, sőt egyesek | julius vagy augusztusban a legelés után eladni ?
552
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 17.
Még megjegyzem, hogy rossz . kondiczióban vannak és takarmány h i á n y á b a n lehetetlen most azoknak kijavítása. Tolmács. K. F.
Feleletek. A h a s z o n b é r l e t u t o l s ó évében t e r m e l t s z a l m a f e l h a s z n á l á s á r ó l , h a az a szerződés szerint a b i r t o k o n h a g y a n d ó . {Felelet a 197. számú kérdésre.) Magában az a kifejezés, hogy a haszonbérlet utolsó évében termelt szalma a birtokon hagyandó, pusztán annyit jelentene, hogy a bérlőnek az utolsó év szalmatermését sem eladni, sem elszállítani nem szabad. Jogáb a n állana azonban, azt a szokásos m ó d o n mint almot, vagy takarmányt felhasználni. Á m d e ugy vesszük ki, hogy ugyanazon haszonbéri szerződés továbbbi szövegében ugy intézkedik, hogy a bérlő egy bizonyos mennyiségű szalmát tartozik leltár szerint át is adni, ezt pedig csak ugy teheti, h a azt fel nem használja. Egybevetve a két pontot, nézetünk az, hogy a bérlő a kikötött mennyiséget kazalban tartozik átadni, a többletet pedig alomképpen vagy takarmányul felhasználhatja, de se el nem adhatja, se a birtokról el n e m szállíthatja. A m i azt a kérdést illeti, vájjon adhat-e a bérlő árpaszalma helyett zabszalmát, Milönösen, ha a birtokon á r p a n e m is termeltetett, m i ezen utóbbi körülményre és arra támaszkodva, hogy lényeges különbség érték tekintetében csak őszi és tavaszi szalma között van, ugy véljük, hogy a bérlő adhat árpaszalma helyett zab szalmát s azt a bérbeadó elfogadni köteles, Sz. F.. A „porcein"-röl. (Felelet a 198. számú Jcérdésre.) Nem ismerjük a „porceint" és nincsen tudomásunk arról, hogy ennek óvó vagy gyógyító hatását a sertésvész ellen kísérletek beigazolták volna. É p p oly kevéssé van tudomásunk arról, hogy ez a szer külön vagy a többi hirdetett szerekkel együtt „törvényesen védve" (?) volna vagy hogy a földmivelésügyi miniszter a porcéin hirdetésére és forgalomba bocsátására az 1896. évi szeptember 5-én kelt rendelet értelmében az 'engedélyt megadta volna. A sertésvész elleni védekezés közben, az általános eljárásokon kivül, eddig legtöbb eredm é n y mutatkozott a betegségen átesett sertések vérsavójának 10 gmnyi mennyiségben a b ő r alá történt fecskendőse után. —y. Tiz kilo sitlyveszteség 17 ó r a a l a t t . (.Felelet a 199. számú kérdésre.) Nagy a gyan ú m , hogy az ö n mérlege rossz, vagy a mázsáláskor hibásan olvasta m e g a kilók számát, mert- legalább is feltűnő, sőt egyenesen gyanús, hogy az a bizonyos ökör mindkét alkalommal éppen egy és ugyanazon súlyúnak mutatkozott. A dolognak azonban egyéb valószínű may arázata is van. A két mázsálás között lefolyt 17 óra alatt az ökör testének bevétele és kiadása egymást oly m ó d o n egyenlítette ki, hogy a suly ugyanaz maradt, a másik ökörnél pedig ugy, hogy 10 kiló minus keletkezett. A bevétel állott mindkettőnél kiváltképpen a felvett ele' ségből és vízből, a kiadás pedig bélsárból, hugyból, verejtékből, kicsurgott nyálból. Lehetséges, hogy a minust mutatott ökör reggel nem ivott, lehetséges, hogy kevesebbet evett és ivott s többet ürített mint előtte való n a p délelőttjén, de nincs kizárva az sem, hogy a mennyiben állatjai m á r 6Vs hónapja állnak hízóban, anyagszaporitásuk beszünt, vagy éppen a leromlás u t j á n v a n n a k m á r ökrei. H a mindezeket és a minusban levő ökör beteg voltát is ki lehet zárni, ugy — ismétlem vagy a mérleg rossz, vagy a lemázsálásban történt hiba, mert azt n e m kell magyarázni, hogy oknélkül a szóba hozott eset be nem állhat. m. h. Emboliás kólika. (Felelet a 200. számú kérdésre.) A beküldött férgek a Filaria padiüosa
példányai. Ez a féreg n e m az erekben, nem is a belekben, h a n e m a szabad hasüregben (vagy a mellüregben) él és egészen ártalmatlan; semmiképpen sem okozhatta a szóbanforgó esetben a kólikát. V a n azonban tényleg a lovaknak egy kólikás megbetegedése, melyet a kérdésben leirt m ó d o n egy másik féreg, a Selerostomum armatum álezái okoznak és a melyet alaposan gyógyítani n e m lehet. Ez az alakja a kólikánák kezdetben hosszabb, később rövidebb időközökben ismétlődő rohamokban nyilvánul, melyek pár n a p i fennállás u t á n elm ú l n a k , míg végül az erek megbetegedése okozta vérkeringési zavarok oly súlyos alakot öltenek, hogy az állat elhullását okozzák. Minthogy a ló bonczolási leletének leírását n e m közli s igy n e m tudjuk, hogy az állatorvos m i n ő kóros elváltozásokat talált a bonczoláskor, arról sem mondhatunk véleményt, vájjon az adott esetben az emboliás kólika tényleg fenforgott és a beteg meg lett-e volna menthető. Megjegyezzük még, hogy a Selerostomum álezája, mely idősebb lovak bélereiben található és az emboliás kólikát okozza, igen kicsiny, alig 10 m m . hosszú, czérnavékonyságu féreg. K ö t ő s z ö v e t i g y u l a d á s a l á b o n . (Félelet a 201. sz. kérdésre). Kötőszöveti gyuladás következtében létrejött vastagodást a lábon maszszálással és pólyázással gyakran j ó eredménynyel lehet gyógyítani. Ezen czélból a vaselinnel bekent lábat két tenyérrel köröskörül dörzsöléssel és nyomással naponta 1—2-szer 5 — 1 0 perczig masszáljuk s azután a pártától fölfelé haladva flanell- pólyával szorosan bepólyázzuk. A felszívódást ezenkívül elősegíti a naponta történő jártatás is. H a azonban a bőrben az u. n. sömör következtében m é g repedések vannak jelen, akkor azokat előzetesen antiseptikus száraz kezeléssel gyógyítani kell s csak a z u t á n lehet a lábat masszálni. Dr. P. B. L o v a k t ö m e g e s p u s z t u l á s a . (Felelet a 202. sz. kérdésre). Az a körülmény, hogy kizárólag azok a lovak betegedtek meg és pusztultak el, melyek egy bizonyos csalamádéból ettek, a mellett látszik szólni, hogy itt valamely mérgezés forog fenn, mely iránt, m i n t az más mérgekre vonatkozólag is ismeretes, a lovak különös fogékonysággal viseltetnek. Ujabb idő óta tudjuk, hogy állati és növényi fehérjék bizonyos bomlásai és rothadása alkalmával mérgező anyagok (toxinok, lenkomainok, ptomainok) képződnek és pedig többnyire apró növényi szervezetek, főképpen hasadó gombák befolyása alatt. De azokat a mérgezéseket is, melyek nem éppen ritkán észlelhetők penészes, rozsdás vagy üszögös takarmányfélék etetése után, minden valószínűség szerint a gombák közrehatása mellett a növényi fehérjékből képződött mérgező termények okozzák. Nem lehetetlen tehát, hogy itt is hasonló mérgezés esete forog fenn, talán olyan értelemben; • hogy a csalamádéban a veremben rendellenes erjedés következtében valamely mérgező anyag képződött és itt arra is kell gondolni, hogy a csalamádó a bevermelés előtt n e m volt egészen egészséges, h a n e m talán penész-, üszögvagy rozsdagombákkal fertőzve, melyek azután a bevermelt takarmányban a rendellenes bomlást megindították. Ilyen természetű mérgezésre utal a betegeken észlelt egyik-másik tünet i s ; igy a görcsös rángatódzások a lábakban, de még inkább az, hogy az állatok n e m voltak képesek enni és inni. Ezek a tünetek, teljes láztalanság mellett, mint a nyultagy hüdésének és a nyelő izmok ezáltal feltételezett bénulálásának jelei, tényleg m á s növényi mérgezések, de különösen az emlitétt fehérje toxinok okozta mérgezések alkalmával is észlelhetők. De éppen ezek az ideges tünetek egy másik lehetőségre is utalnak. N e m tartjuk ugyanis kizártnak, hogy a betegség a járványos agy- gerinczagyburoklob (Meningitis cerebro-spinalis epidemicá), ugyanaz, melyet néhány év előtt Zemplén vármegyében Kocourek észlelt (L. Veterinarius 1890. évf. 5 — 6 . sz.) és
31. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. mely legközelebb Szászországban több helyen mutatkozott (L. „Köztelek" 1896: évf. 18-19. 1.). H a a megbetegedési esetek mindjárt kezdetben tömegesen léptek fel, akkor ez inkább mérgezés mellett szól, ha viszont inkább egymásu t á n esetleg m i n d több esetben jelentkeztek, akkor inkább fertőző bajt kell feltételezni és ez utóbbi mellett szólnának az élő állatokon netalán észlelt ideges tünetek (főleg tompultság, hüdések a fej idegein, tarkómerevség stb.), továbbá a bonczoláskor esetleg talált gyuladásos elváltozások az agyvelőn és nyultvelőn. A kérdés azonban csak a kóresetek pontos észlelése és áz összes mellékkörülmények gondos számbavétele, továbbá esetleg a csalamádéval teendő etetési kísérletek alapján tisztázható. Mindenesetre a dolog olyannyira érdekes, hogy megérdemelné a fáradságot, h a valaki egész behatóan és szakszerű m ó d o n ismertetné a bajnak fellépése m ó d j á t , egész lefolyását, az egyes betegeken észlelt kóros tüneteket és bonczolások alkalmával talált elváltozásokát. —y—
VEGYESEK. Mai számunk
tartalma: Oldal Meghívó. — Meghiró. — XIV. tenyészállatvásár. Tavaszi luxuslóvásárok. — Országos Törzskönyvelő-Bizottság ülése 543 Aratási sztrájk : ... ... 543 Az amerikai luezerna és amerikai lóhere. ... 550 Tárcza. Az oekonomiáröl — 544 Növénytermelés. Növénytermelési tapasztalatok. Kerpely Kálmán... -545 Állattenyésztés. A békési uradalom magyar gulyája 546 Mételyes tinók értékesítése. .... 547 Gazdasági növénytan. A különböző burgonyafajták ellenálló képessége a burgonyavészszel szemben. ... 548 Lótenyésztés. Jobb későn, mint soha. Paczona István. ... — ... 548 Bpesti m. k. yetömagvizsgátó állomás közleménye. A vetőmagvak forgalmának ellenőrzése. Tliaisn L. 550 Levélszekrény.... ... ... ... ... —
— —
551
Vegyesek - - ... ... - - 552 Kereskedelem, tőzsde ... 554 Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagybaji (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) ... - — 555 Halálozások. Ifj. Sporzon Pált, a debreczeni gazd. tanintézet tanárát súlyos csapás érte ; ifjú neje, szül. Puchtinger Fanny f. hó 13-án, házasságuk második évében hosszas szenvedés után meghalt. — Láng Károly uradalmi tiszttartó, életének 54-ik évében meghalt Csorvásoh.
Figyelmeztetés. A Magy. Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezet figyelmezteti a gazdákat, hogy sem vasúti sem postai csomagba semminemű feljegyzést, közleményt vagy látogatójegyet bele ne helyezzenek; mert a központi vásárcsarnokba érkező küldemények a pénzügyőrség által át lesznek vizsgálva s a küldeményekbe elhelyezett értesítések vagy megjegyzések mint jövedéki kihágások kezeltetnek s az illető beküldőkre 1 frt 05 kr birság rovatik ki. Sokszor fordult már elő ezen eset s gyakran a birság a küldemény értékét felemészti. A postai küldeményeknel legczélszerübb a szállítólevélre az e czélra szánt helyre írni a közleményt, míg a vasúti küldeményeknél teljesen mellőzendő minden értesítés, hanem az levelezőlapon hozandó az illető érdekelj ludcwnására.
31. SZÁM. 7-II? ÉVFOLYAM.
Dohánykisérleti állomás. E czim alatt a M. D. U. f>évi 8. száma köziig hogy ápril hó 13-án a földmivelésügyi minisztériumban a pénzügyminiszter képviselőinek részvételével ankét tartatott, amely Cserháti Sándornak egy önálló dohánytermelési kísérleti állomás szervezésére vonatkozó javaslatának mellőzésével elhatározta, hogy a földmivelésügyi minisztériumnak azt a javaslatot teszi, hogy a debreczeni gazdasági tanintézet kapcsolatában annak parlagi gazdaságán állíttassák fel a kisérleti állomás és BékésCsabán egy fiókja "létesíttessék. Ezt a határozatot az ankét a „pénzügyi viszonyokra* való hivatkozással hozta. Hát íme az 1882. év óta vajúdó hegyek megszülték az egeret. Ismerjük a pénzügyi helyzetre való hivatkozók szokását, de jogosultságát annál kevésbbé ismerhetjük el, mert ez esetben egy oly intézményről van szó, a mely az államnak már 32 millió forint tisztajövedelmet eredményező termelési ág érdekében ége-" tőén szükséges. Szerencsére az ankét határozata fölött a földmivelésügyi miniszter dönt s reméljük, hogy ö kissé szélesebb látkörröl fogja ezt a dolgot tekinteni és nem engedi meg, hogy a javaslat szerint ismét egy oly intézmény létesüljön, mely esak a látszat kedveért van, amely évenkint ezrekbe kerül, a nélkül, hogy igazi hivatását betölthetné. A pallagi állomás lehet egy fiókállomás, de tervezett keretében a dohányügy fejlesztése terén vezető szerepre nem számithat. Pedig arra volna éppen szükség, hogy irányitót nyerjen ugy a termelés, mint a kikészítés. A dologra különben nagy érdekénél fogva már legközelebb részletesen visszatérünk. Fecskendezési kísérletek Thanatonnal. Az OMGE. a „Köztelei" utján felhívta a gazdaközönséget, hogy a m. kii, dohányjövedék által előállított uj gyártmányú Thanatonokat a különböző kártékony rovarok ellen kipróbálni sziveskedjenek. Kísérletezés czéljából az OMGE. ingyenesen osztott szét Thanatonokat 5 és 1'3 kg. sulyu dobozokban. Sokan azonban oly nagy mennyiségű Thanatont óhajtottak igénybe venni, ami az OMGE. rendelkezésére bocsátott egész készletet túlhaladja. Miután a kísérlet czélja azt kívánja meg, hogy az uj gyártmányú Thariatonok különböző viszonyok között és kölön* féle rovarok ellen tétessenek próba tárgyává, az OMGE. egy-egy kísérletezőnek csak 1, legfeljebb 2 doboz Thanatont juttatott. Akiknek permetezés czéljából nagyobb mennyiségű Thanatonra van szükségük, azok további szükségletüket a „Magyar Dohánykereskedelmi Részvénytársaság "-nál szerezhetik be (Budapest, Nagykorona-utcza 16.), még pedig a régi árakhoz képest meglehetős jutányosán, amennyiben az ujabban forgalomban került s 5 kg. Thanatont tartalmazó dobozok ára 3 korona. Az OMGE. már csak néhány doboz Thanatonnal rendelkezik, e szerint a további jelentkezéseket készletéhez képest csak feltételesen fogadhatja el. X I V . tenyészállatvásárra, a mult számunkban közölt bejelentéseken kivül ujabban a következő tenyésztők jelentettek be tenyészállatokat, és pedig: magyar fajtát Vojnits Simon Zsbuaticza, simenthalit Döry Vilmos FelsőLeperd, bernit Gutmann Lajos Ercsi, pinzgani özv. gróf Pálffy Pálné urad. Kóka, inthalit Szent Iványi .József Itpcz, bonyhádit Neubaer M. és fia Budapest Hajós-utcza 30., juhokat Dréher Antal Martonvásár tornyai Schosberger Henrik telep, sertéseket Szécsi Kálmán és Illés
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS Hó 17. Szilas-Balhat. A bejelentés 20-án jár lé, miért is kérjük a vásáron résztvenni óhajtókat, hogy a bejelentést még idejekorán szíveskedjenek az OMGE. titkárságához beküldeni. Német gazdák a tőzsde magán árjegyzései ellen. Igen érdekes dolgokat olvasunk a „D. T."-ban a berlini tőzsde felől, a mely közlemény egyszersmind azzal is foglalkozik, hogyan lehetne a terményárak hivatalos jegyzését a tőzsde elkerülésével maguknak a mezőgazdádnak kezükbe venni ? Ismeretes ugyanis, hogy az uj német tőzsdei törvény ellen — mely a tőzsdét szigorú állami felügyelet alá helyezi h- a berlini tőzsde sztrájkot kezdett s a börzéből kivonulva, privát helyiségben folytatta s folytatja az üzleteit. Ilyen formán beállott Németországban az az eset, hogy megvannak ugyan a Szigora tőzsde-törvények, de a börziánerek magánjellegű társaságot alkotva, kibújtak alóluk s egyelőre nem mutatnak hajlandóságot ahhoz, hogy a reformoknak alá vessék magukat. Ennek az állapotnak káros következményeit abban érzik a német gazdák, hogy nincsen hivatalos tőzsdei árjegyzés, hanem csak privát jellegű ós hogy ebben az árjegyzésben annyira kifejezésre jut a gabonaárak lenyomására irányaló tendenczia hogy ennek az árjegyzésnek igazolt jelentőség egyáltalán nem tulajdonitható. Németországban a gabonaárakat meglehetősen szervezett hírszolgálat révén is állandóan nyilvánlatban tartja ugyan a es, statisztikai hivatal, azonban az ily módon való árjegyzés tagadhatlauul hézagos s a mi fő, késedelmes. Az az eszme merült tehát most fel, hogy maguk a mezőgazdasági intézmények létesítsenek egy olyan szervezetet, a mely a valóságnak megfelelő, helyes árjegyzés gyors teljesítésére képesítve lesz. Ezt ugy oldanák meg, hogy Németország összes mezőgazdasági kamarái, kerületeik gabnaárait állandóan nyilvánlatban tartják s azokat napról-napra sürgönyileg közlik valamely — az árjegyzések közzétételére hivatott — központtal. Ezzel a mezőgazdák teljesen feleslegessé tennék a berlini tőzsde magán árjegyzéseit s egyúttal emanczipálnák magukat ós az árképződést a tőzsde uralma alul. Ennek az eszmének megvalósítása érdekében már mozgalom is indult meg és ismerve a német gazdaközönséget, mely oly szívós kitartással tudja védeni érdekeit, nem kételkedhetünk abban, hogy ez irányban is czélt érnek, anélkül, hogy mint mi, eget verő panaszok között de tétlenül várnák, hogy az állam mindenhatósága szabadítsa meg őket a keresztjüktől. Az abanjtornamegyei gazdasági egyesületjói sikerült díjazással egybekötött tenyészbikavásárt rendezett e hó 5—7-én Kassán. 108 darab tenyészbikát hajtottak fel s a kereslet különösen községek részéről, melyeknek a gazd. egyesület 20%-os engedményt adott, felette élénk volt; vevőre talált minden valamire való bika, melynek árát tulmagasra nem tartották. Különös megemlítést érdemel tatamonni Forgáts Margit grófné thuzséri (Szabolcs m.) telivér simmentháli, s a jászói prépostság'ricsei (Zemplén m.) magyar fajtájú gyönyörű bikakollekcziója, mindkét tenyészet diiszoklevéllel lett kitüntetve. Díjazásokra kiosztott az egyesület önerejéből 1500 koronát, sem a földmivelési minisztérium, sem Kassa városa a díjazásokhoz nem járult hozzá. így az egylet tisztán önerejére támaszkodva vetette meg azon alapot, melyen „felvidéki tavaszi tenyészbikavásár" Kassán, remélhetőlegmintállandó ellegüintézménylesz létesíthető. Munkaszünet a vasútnál. Az osztrák vasutügyi miniszter a jövő újévtől kezdve vasutasok vasárnapi munkaszünetére vonatkozólag rendeleteit szándékozik életbe léptetni. E tárgyban a miniszter már rendeletet is intézett az osztrák vasutak igazgatóságaihoz, meghiva egyszersmind azokat egy, ez ügyben e hónap 22-én tartandó értekezletre. A rendelet szerint a vasúti teheráru-forgalom vasárnapokon, valamint a következő nyolcz ünnepen, mint újév ós húsvét második napján, Mária mennybemenetele és
553 pünkösd második napján, Űrnapján, mindszentek, valamint karácsony első ós második napján az állat- és gyorsáruszállitás kivételével, — a mennyire lehetséges — beszüntetendő és csak az esetben engedhető meg e napokon egyes tehervonatok indítása, ha az a forgalomnak különösen érdekében van, avagy a külfölddel való verseny szempontjából feltétlenül szükségesnek mutatkozik. Ekkép lehetővé fog tétetni, hogy a vonatkísérő személyzet az illető napokon legalább is reggel 4 órától esti 8 óráig a pihenést élvezze. Az újításnak keresztülvitele azonban nem attól függ, vájjon a magyar kormány hajlandó lesz-e hasonló intézkedések megtételére, mert az osztrák kormány csak az esetben kurtítja meg teherforgalmát évenkin 60 nappal, ha ezeken a napokon a magyar vasutak sem fognak teherárut szállítani. Bármely nagy haladás is volna ez a reform a hománizmus szempontjából, a teherforgalom gyors lebonyolításához gazdai részről gyakran fontos érdekek vannak kötve, a melyek nyilvánvaló kárukra volnának kénytelenek háttérbe szorulni a humanisztikus törekvéssel szemben. Eltekintve tehát néhány emberbaráttól, a közvetlenül érdekelt felek előreláthatólag valami nagy gaudiummal fogják fogadni ezt a reformot. Olajgyár Torontálmegyében. A torontálmegyei gazdasági egyesület f. hó 12-én Nagybecskereken Rónay Ernő elnöklete alatt szakosztályi ülést tartott, melyen a Bezuk Lajos és Marton Andor által előadói javaslatait tárgyalták a Torontálmegyében felállítandó növényolajgyár létesítése tárgyában, s kimondatta a szakosztály, hogy egy növényolajgyár felállítását szükségesnek és czélszerünek tartja előzőleg azonhan a riczinusz növény termelésének a gazdaközönség minden rétegében leendő megismertetését tartja szükségesnek, evégből a gazd. egyesület által a vármegyében már ezen évben foganatosított, mintegy 50 holdra tehető termelési kísérletet még nagyobb arányokban javasolja terjeszteni, miért is felkéri az elnökséget, hogy még 50 holdra szükséges vetőmagot szerezzen be s azt a vármegyei kisgazdák között ossza szét s az ily módon a kisgazdák által termelt magnak értékesítése felöl gondoskodjék, s hogy a kisgazdák részére vállaljon garancziát arra nézve, hogy azok az általuk termelt magnak métermázsáját 8 frttal értékesíthetni fogják addig is, míg egy vármegyei növényolajgyár felállíttatni fog. Javaslatba hozza továbbá a szakosztály, hogy az elnökség a földmivelésügyi minisztériumhoz intézzen felterjesztést, hogy az állami méneknek létszámát Torontálmegyében évenkint 6—6 darabbal szaporítsa. A hentesek a földmivelésügyi miniszternél. A budapesti, hentesipartestület 20 tagu küldöttsége tisztelgett a napokban Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternél. A küldöttség arra kérte a minisztert, intézkedjék az iránt, hogy a hatóságilag megsemmisített sertésekért a hentesek is kapjanak, kárpótlást és hogy a borsókás sertésekért az eladó a hentesekkel szemben 8 napig szavatoljon. Minthogy a kérelem e része a külföldi törvényekben már ki van mondva, ennélfogva a miniszter megígérte, hogy e részben a hentesek kérelmét érvényre emelni törekedik; a kérelem másik részét pedig alapos tanulmány tárgyává fogja tenni. Részünkről tartózkodás nélkül kijelentjük, hogy a borsókás sertésekért a 8 napi szavatolás követelése túlzás, mert ha már a borsóka az élő sertésen nem volna megállapítható, viszont a leölt sertések azonosságának konstatálására el sem képzelhetünk olyan módot, amely a gyakorlati alkalmazásban az eladó feleket az esetleges visszaélésekkel szemben megnyugtatná. A hentesek követelésének teljesítése tehát több méltánytalanságot vonna, vagy legalább is vonhatna maga után, mint a mennyit megszüntetne. Bár nem feltételezzük, hogy a henteseket inkorrekt czélzatok vezetnék, e kívánságuknak napirendre hozatalát sem a méltányosság, sem a kivihetőség szempontjai nem indokolják..
554 Nemzetközi kertészeti kiállítás Hamburgiban. A. folyó évben Hamburgban nagyszabású nemzetközi kertészeti kiállítást tartanak, . A földmivelésügyi miniszter •— igen helyesén— súlyt fektet arra, hogy ezen a fontos kiviteli piaczon az időleges őszi gyümöleskiállitásokon Magyarország gyümölcstermelői is képviselve'legyének s e végből egy rendezőbizöttságot alakit, amelynek feladata lesz a hamburgi kiállításra a magyar kollekeziót előkészíteni.: Ennek a: bizottságnak valamint az egész kiállítás rendezésének élén Molnár István orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztos áll. A Molnár István támogatására a miniszter egy állandó, szükebbkö'rü végrehajtóbizottságot szervezett, melybe az OMGE. is két tagjával fogja képviseltetni magát. Európa chilisalétrom szükséglete. Európa chilisalétrom szükséglete 1895. évben 9.753,296 tonna volt. Ebből eáett Németországra : 4.460,773, Francziaországra: 1.850,000, Nagy-Brittániára és Irlandra: 1.076,960, Belgiumra: 954,180 és Ausztriára: 429,101 tonna. Németország chilisalétrom szükséglete közel annyi volt, mint a többi Európai államoké összesen. A termő földekre, kivéve a rét-, legelő-és erdőket, esik egy hektárra kilogramm súlyban; , Belgiumra : 51-71, Nagy-Brittánia és Irlandra: 18'20, Németországra; 16'92, Francziaországra : 6'76, Hollandiára: 4'92 és Ausztriára 3'81. Ezek a számok mutatják legjobban, hogy a műtrágyák alkalmazása a gazdasági intenzitással egyenes arányban halad. Kérelem. Felkérjük olvasóinkat, hogy a mennyiben Hermann Gyula urnák, a báró Wodianer szandai gazdasága volt gazdatisztjének, jelen tartózkodási helyéről tudomásuk van, szíveskedjenek ezt a „Köztelei" szerkesztőségével közölni.
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 17.
31. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
nélkül, az azurin teljes .elvetését ajánlották, mintha Szakértő szőlőmüvelésre bizony a friss és hamisítatlan azurin is hirtelen minden tanít, ugy az amerikai, a szénkéneggel váló, mint a homoki termelésnéla jó tulajdonságát elvesztette volna. Mint minden tulzáé, ez is megboszulta magát, és pedig a közönségen, mert kicsoda tagadhatná azt, hogy a mult nyáron, legalább (Szerkeszti: Baross Károly. Társszerkesztő : Dr. Druoker Jenö.) részben, annak a kifolyása volt az, hogy a kékkő ára 28 év óta fenálló szaklap, megjelen minden Vasárnap. Legalább féléve oly magasra fölszökött, sőt egy időben egyátalán kap- uj előfizetők MT ingyen ~2M kapják, ható se volt, hogy a közönség nagy része elriasztatott o l v a s m á n y u l az ü n n e p e k r e az azurin használatától, miáltal a kékkő jóformán maga . maradt a vásáron és igy sokkal keresettebbé, tehát a „Magyarország szőlőtermelésének múltja és jelene" czimü: milleniumi diszmiivet (bolti ára 3 frt.), 864 nagy album alakú drágábbá is lett. oldalon, 360 ábra és (fényképpel, 3 diszmelléklettel. SO magán Annak . á kitüntetésére, hogy az azurin alkalma- szőlötelep tanulságos leirátával. — A „BORASZATI LAPOK" kiadó(Köztelek), U115i-út 25. sz. ElöBzetési ára egy zása sokkal gazdaságosabb minden más szernél, legyen hivatala Budapestévre 5 frt; félévre 2 frt 50 kr. szabad „A szőlő peronoszpóra betegsége" czimü 1895-ben megjelent miire hivatkoznom, melyet a földmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából két kiváló szakférfiú, Vese, húgyhólyag, húgydara és köszvóny-bánLinhart György és Mezey Gyula írtak. Ennek a műnek talmak ellen, továbbá a íégző és emésztési szera 38. és 39-dik lapjain számítást találunk, amely szerint vek hurutos bántalmainál, orvosi tekintélyek által a 3-szori permetezés rézgálicz és mész (bordeauxi kea Lithion-forrás verék) alkalmazásánál kat. holdankint 17 frt 15 krba ; azurin használatánál pedig 18 frt 40 krba kerül. Ez a számítás ugyan nem üt ki az azurin előnyére ! — lehet itt ellenvetni. Igen ám, csakhogy mikor ez a számítás készült, akkor még nem volt föltalálva a „kecskeméti por" amelyről éppen felényi költséggel, mint ahogy az kitűnő sikerrel rendelve lesz. azurin ama számításban fel van véve, házilag magunk készíthetünk friss azurinoldatot. A kat. holdankint 18 frt Húgyhajtó hatású! 40 krnyi költség ugy jött ki, hogy az azurin kilója 1 frt Könnyen emészthető! 60 krral lett számításba véve; : a kecskeméti por segé- Kellemes izü! lyével azonban egy kiló azurin és pedig vegytiszta Kapható ásványvlzkereskedéseklien és gyógyszertárakban. azurin házilag való előállítása nem 1 frt 60, hanem A Sslvator-forrás igazgatósága Eperjesen.. csak 80 krnyi költségbe kerül! Ennélfogva az első perBudapesten, főraktár Édeskuty L. urnái. metezéshez való 100 liter olyan permetező folyadék, amely 250 gramm vegytiszta azurint tartalmaz (az első permetezéshez ennél erősebb oldat merőben felesleges) mindössze 20 krba kerül, ha az azurinoldatot a kecskeméti porból magunk állítjuk elő. (Az első permetezéshez való azurinoldat ugy készül, hogy 100 liter vizbe beletöltünk egy csomag (600 gramm) kecskeméti port s Budapesti gabonatőzsde. aztán addig keverünk hozzá oltott meszet — körülbelül Ve kilót — mig az oldat színe égszínkékre nem változik és rajta áz ismert ammoniákszag érezhetővé, nem válik.) A húsvéti ünnepet miatt szünetel. Ha netalán egy munkával duplán akarnánk a peronoszpóra ellen védekezni, akkor a permetező folyadékot a következő módon készítsük el: csináljunk előVetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) ször 2 perczentes helyett csak 1 perczentes burgundi Vörösheré (lóhere). A szükséglét fedezésén már keveréket (amely ugy készül, hogy 100 liter vizben föl- tul vagyunk, jelenlegi forgalom csak még az után— oldunk 1 kiló rézgáliczot és ehhez 1V4 kiló jegeczes szerzésre és aa kis szükségletre szorítkozik. A készletek szódát adunk.)*) Az egy perczentes burgundi keverékhez az idény végével ugy leapadtak, hogy már egyáltalán adjunk egy csomag kecskeméti port és keverjünk az nem számottevők. egészhez mindaddig oltott meszet (körülbelül Ve kilót), Luczerna. A forgalom távol sem felelt meg a vámig^ a folyadékon az ammóniák szaga érezhetővé nem rakozásnak, mi csupán abban leli okát, hogy a mi viszonyainkhoz tökéletesen értéktelen amerikai luczernáAz igy nyert permetező folyadék, ámbár olcsóbb ból vagy 3500 métermázsa lett Ausztria-Magyarországba és kevésbé mérges, mint a szokásos 2 perczentes keve- behozatva. Nagy versenyzője volt ez belföldi terméseinkrékek, mégis határozottan hatásosabb, mert hiszen ha nek, melynek forgalmát megnehezítette, majd csak leevvel permetezünk, az tulajdonképpen annyi, mintha- hetetlenné tette. Az érdekelt köröknekfigyelmétez teregyszer azurinoldattal, ami a levelek pórusaiba is be- mészetesen nem kerülhette ki és a földmivelésügyi mihatol,. egyszer, pedig burgundi keverékkel permeteznők nlsöterhez orvoslásért folyamodtak oly irányban, hogy meg a szőlőt. Éppen azért, kivált az első permetezéshez, a magyar gazdákat a már nem csupán fenyegető, hanem szükségesnek ugyan nem szükséges ily erős permetező ténynyé vált veszedelem elől megvédje. folyadékot alkalmaznunk,' de ártani sem árt, mert a Addig is, mig ezen intézkedések történnek, a leveleket nem pörköii meg. Egyébiránt, ha valaki nem bizik abban, hogy az első permetezéshez 100 liter 1viz- gazda legyen az, ki védekezzék, azzal, hogy a magvizsben föloldott egy csomag kecskeméti por, és 0 kiló-gáló állomást minél gyakrabban igénybe veszi és szükségletét csakis ott fedezi, hol szigorú biztositéka van mész, illetőleg az ezekből keletkező 250 gramm vegytiszta azurin tökéletesen elég erős oldatot-ad, viszont arra. néz.ve, hogy amerikai vagy amerikaival kevert azonban az egy perczentes hurgundi keverékhez még héremagot nem kaphat. Takarmányrépa magnak még mindig igen jó ke250 gramm azurin hozzáadását túlságos erős védekezésnek tartja: akkor lehet a dolgot ugy is csinálni, hogy lendősége van. Bükkönyben, muharmagban, baltaczimben normácsak 3/i, vagy Vs perczentes, avagy még gyengébb burgundi keveréket készítünk és az egy csomag kecskeméti lis a forgalom. Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten: port meg az Ve kiló oltott meszet ehhez adjuk hozzá. Szóval permetezhetünk vagy tisztán azurinoldattal, vagy Vöröshere 30—40 frt. Luczerna 35—40 frt. Bükköny ha ebben magában nem bíznánk, erősebbé tehetjük azt 5'50—6 frt. Muharmag 6-—6-50 frt. tetszés szerint burgundi keverékkel. (Bordeauxi keverékkel nem, mert a bor deauxi keverék az azurint le-, csapja, elrontja.) Mayerfi Zoltán.
Óvakodjunk-e az azurinnal való permetezéstől? Tudvalevő, hogy az azurin.permetezőanyag használata 5—6 év alatt nálunk is annyira elterjedt, hogy e czikkért évenkint legalább 100 ezer forint vándorolt ki tőlünk a külföldre. Az 1895. évi permetezési idény alatt azonban többen azt tapasztalták, hogy az azurin, na! való permetezésnek kellő sikere nem volt, sőt több helyen teljesen- sikertelen maradt. Minthogy az képtelenség, hogy ugyanazon baj ellen ugyanaz a szer 5—6 évig alkalmas, aztán egyszerre teljesen alkalmatlan legyen : a kedvezőtlen tapasztalatok természetszerűleg azt a gyánut keltették föl, hogy a mondott évben az azurint meghamisítva hozták forgalomba. A földmivelésügyi minisztérium hivatalos vizsgálata csakugyan igazolta a gyanút, mert kiderült, hogy a sok helyen előfordult fél siker, sőt teljes sikertelenség oka ném az volt, mintha tán az azurin hirtelen megszűnt volna a peronoszpóra hatásos ellenszere lenni, hanem az, hogy az azurint tényleg sok esetben meghamisítva hozták forgalomba. A hamisítás igen nagymérvű volt, mert a megvizsgált mintákban átlag csak 50%, tQhát némelyikben még ennél is kevesebb vegytiszta azurin találtatott. De a kellő siker a hamisításon kivül még abból az okból is elmaradhatott, hogy az alkalmazott jegeczes azuriíl állott mihőségü volt. Az azurinnak ugyanis az a tulajdonsága van, hogy a levegő behatása folytán vízben nehezen oldható vegyületté válik. Az állott azurin tehát ' a vízben inkább csak szétmállik,. de tökéletesen *)' 1 kiló, vagyis 1000 gramm rézgálicz közömföl nem; oldódik, ami hatását tetemesen csökkenti. bösítésére 1000 gramm jegeczes szódát szoktak ugyan Viszont azonban, (feltéve, • hogy az azurin friss minő- alkalmazni, de ez kevés, mert e czélra pontosan 1144 ségben; alkalmaztatik) éppen azon tulajdonsága -folytán,' gramm jegeczes szóda szükséges. Minthogy a jegeczes hogy . a levegő . behatására vízben nehezen oldható- szóda rendszerint tartalmaz több-kevesebb idegen sókat, vegyületté válik: az azurin minden más szernél jobban,ennélfogva ajánlatys abból egy kiló rézgálicz közömbötapad a levélzetre. És ezt nemcsak következtetem, hanemsítésére 1250 grammot, vagyis lVi kilót alkalmazni. a következő, bárki által ismételhető kisértet alapján konstatálom. Egy poharat megtöltöttem frissen készült azurinoldattal s aztán napos helyre helyeztem. Néhány Felhívjuk nap múlva, miután az oldat kék színét elvesztette, ki, öntöttem a folyadékot és ugy találtam, hogy az azurin a t. cz. gazdaközönség kivált és a pohárnak nemcsak a fenekére, hanem az oldalára is finom rétegben lerakódott és ahhoz oly f i g y e l m é t erősen , odatapadt, hogy igen sokszor ismételt vízzel való .öblögetés által nem, hanem csak levákarás, vagy sósav segélyével volt az azurin-réteg teljesen eltávolítható,' El lehet gondolni, hogy ha olyan sima felületre, mint az üveg, .ily erősen rátapad az azurin, mennyivel inkább pdatapad az a levélzetre, amelynek még a likacsaiba,-is behatói. Már az eddig fölhozöttak higgadt mérlegelése : Bejelentéseim elfogai és feMtáeositásottal szolgál: után is rájövünk, hogy csakis az azurinnal űzött visszaélések felett érzett, egyébként méltó bosszúság kifolyásának lehet azt tulajdonítani, hogy a mult évben még a H E L L E R M, S T Á R S A , szakférfiak közül is többen, nem azt tanácsolták a köBUDAPEST, vönségnek, hogy a hamisított és az állott azurinnal zaló permetezéstől óvakodjék, hanem minden megszorítás t V, ker„ Erzsébet-tér 13. f
BORÁSZATI
LAPOK
Salvator
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő tudósítása.) Élénkebb kereslet folytán a szeszüzletben a héten valamivel szilárdabb irányzat uralkodott és a szeszárak 13 krral drágábban zárulnak. Finomított szeszben több nagyobb tétel kelt el 52 frton, élesztőszesz még mindig lanyhán 51.50 frton lett kínálva azonnali szállításra. Adózott nyersszesz 51.25 frton kelt el. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e héten gyéren volt kínálva és csak néhány kisebb tétel jött forgalomba lb frton azonnali szállításra, a hét végén az üzlet megcsappant és 14'63—14-75 frton voltak ajánlatok. Galicziából kontingens nyersszeszt szilárdan 14-75 frton kínáltak azonnali szállításra tartályokban szállítva. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14-75— 15-frt. Bécsi jegyzes 15-80—16 — frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 5151-25 adózott burgonyaszeszért. Trieszti jegyzés 8'50—-•—, frt hektoliterenként 90°/o magyar kiviteli szeszért. A kivitel e héten néhány kocsirakomány, finomított szeszt vásárolt, mely Fiúmén és Trieszten át tovább lett szállítva. .. Vidéki szeszgyárak közül: Lúgos,. Kenyérmező, Temesvár, Arad 25 krral drágábban, a többiek változatlan jegyeznek.
31. SZÁM. 7-II? ÉVFOLYAM. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Budapest, 1897. április 14-én. Hus. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 54—56, II. oszt. 46—48, III. oszt. 35—45, eleje L oszt. 46—50, II. oszt. 38—42, III. oszt. 3Q—36, borjúhús hátulja I. oszt. 56—58, Il.oszt. 45—50, eleje I. oszt. 45—50, II. oszt. 30—40, birkahús hátulja I. oszt. 36—40, II. oszt. 32—36, eleje I. oszt. 30—34, II. oszt. 26—28, bárány kifejtve 1 db 1-50—3, bőrben 1-50—4, sertéshús magyar szalonnával 1 q 56—58, szalonna nélkül 58—64, sertéshús szerb szalonnával , szalonna nélkül —, sertéshús füstölt magyar 56—64, idegen 48—56, sonka nyers 1 kg. 56—80, füstölt belf. csonttal 0-75—1, csont nélkül 0-80—1-10, sonka füstölt külf. csont nélkül 1-— — 1-20, szalonna sózott 1 q 54—56, füstölt 56—60, sertés-zsir hordóval 55—58, hordó nélkül 56—60, kolbász nyers 1 kg. 58—60, füstölt 60—64, malacz szopós élő 1 db —, tisztított. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-30—1-60, csirke 0-55—1-40, kappan hizott 2" 3"—, sovány 1-60 —2-00, récze hizott 2'- 4-—, sovány 1-00—1-80, lud hizott 68'—, sovány 2" 4-—, pulyka hizott 5-— —6-—, sovány 2'50—4'—. 6) Tisztított. Tyúk 1 db frt Ó-60—0-80, 1 kg. , csirke 1 db 0-50—1-—, 1 kg. , kappan hizott 1 db 0-70—2-—, 1 kg. 0"55—0-58 récze hizott 1 db 1-20—3-50, 1 kg. , félkövér 1 db 0-80—1-20, lud hizott 1 db , 1 kg. 0-48— 0-56, félkövér 1 db , 1 kg. , pulyka hizott 1 db 2-50—3-50,1 kg. 50—80, félkövér 1 db 1-50—2'50, 1 kg. 40—50, ludmáj 1 db 70—1-7Ö, 1 kg. 2- 2-50, ludzsir 1 kg. 90—1-—, idei liba 1 db 2-5—3-0. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-20, csuka 0-60 —1-—, ponty (dunai) 0-50—1-20, süllő —• •—, kecsege —• , márna 0-45—0-60, czompó 0-40—0-60, angolna , apró kevert 0'25—0"40, lazacz , pisztráng —• •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-05—0-07, tejszín 0-24^-0-36, tejföl0'26—0'35, tehénvaj (tea) 1 kg. 1-10—1-40,1. rendű 0-80—1-—, II. r. 0-70—80-—, olvasztott 70—1-00, Margarint, rendű 0'—, II. rendű 0" 0—, tehéntúró 0'18—0-24, juhturó , liptói 0-45—0-70, juhsajt 0-48—60, emmenthali sajt 0-86—1-20, groji sajt 0-50—0-76. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 0-11—0-15, barna kenyér 0-09—0-11, rozskenyór 0-09 —0-09. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 8—12 stokeraui 16—18, borsó héjas magyar 10—12-—, koptatott magyar , külföldi 16—20, bab fehér apró 7—9, nagy 5—10, színes 8—10. Toiás. Friss I. oszt. (1140 db.) 1 láda frt 25—25-5, II. oszt. (1440 db.) 22—24-—, meszes , orosz tojás 100 db. . Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0-60—4-0, 1 q 3—5-50, Petrezselem 100 kötés 1-80—5"0, 1 q 2- 7, zeller 100 drb l—2'50, karalábé 0-60—2-40, vöröshagyma 100 kötés 2—2-25, 1 q 1-60—3-5, foghagyma 100 kötés 4-0—7-5, 1 q 60—2-60, vörösrépa 100 drb , fehér répa , fejeskáposzta —•—-, kelkáposzta 100 drb 0-80—3-0, vörös káposzta , fejessaláta 1-50—2'—, kötött saláta —, burgonya, rózsa 1 q 1"20— 1.60, sárga 1'60—2'—, külföldi 7-0—8-0, fekete retek 100 drb 0-60—2-0. uborka nagy salátának 1 drb 40—60, savanyítani való 100 drb , savanyitott 2—2.20, zöld paprika , tök , zöldborsó hüvelyes 1 kg. 20—25, fejtett 1 üt. , tengeri 100 cső . Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 20—35, közönséges alma 10—16, fajkörte , közönséges körte , szilva magvaváló , vörös , aszalt 12—26. cseresnye faj , közönséges , baraczk kajszin , őszi , dinnye görög nagy 100 drb • , görög kicsi — , sárga, faj , közönséges , szőlő 1 q —, csemege , dió (faj, papirhéju) 24—32, közönséges 13—22, mogyoró 26—56, gesztenye magyar —, olasz — , narancs messinai 100 drb 1-80—3-—, pugliai , mandarin 23 —, czitrom 0-80—1'80, füge, hordós 1 q 15—16, koszorús 17-50—20, datolya 40—54, Mazsolaszőlő 46—59. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 38—60, II. rendű 25—35, csöves , (szárított) . köménymag -, borsókamag ——. mák 1 q. frt , méz csurgatott 0-40— 0-75, sejtekben 1 q. 1* 1-—, szappan szín ————. közönséges —— , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi pálinka palaczkban 1' 1-20, ásványvíz palaczkban
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS Hó 17.
555
telesen — frtig súlyra, növendék borjú —-— frtig, Allatvásárok. frtig súlyra. Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1897. kivételesen — frtig dbonkint, Ölött borjú : belföldi 40—46, kiv. —, tiroli — frtig, galiáprilis hó 15-én. (A budapesti közvágóhíd és marhacziai frtig, növendék borjú — frtig dbkint, vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére) Felhajfrtig súlyra. Élő tatott : 44 db, úgymint : jármos ökör elsőminöségü 20 bárány 3-—•— frtig, bécsi db, közép 24 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér bárány 4'50—11— frtig páronkint. Élő kecske —4-50 frtig. — drb, tarka — drb, bonyhádi — drb, tarka ökör — frtig páronkint, kivételesen ' db,jisző — db, jármosbivaly — db, hizlalni való tinó Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos [Kivonat a hivatalos lapból.) ökör 340, középminőségü jármos ökör 300, alárendelt minőségű jármos ökör — , hizlalni Április 20 Perlaszi kir. atkviha- Tornyanszky 22153 való forintig páronkint. Jármosbivaly , járásbíróság tóság Nitya jobb minőségű jármos ökör 24—25, tarka bekötni való a tkvi ha- Folkmann 22799 ökör frtig mm.-kint é. s. Fejőstehenekért és Április 21 Paksi kir. pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert járásbíróság tóság Jánosné származású tehén , bonyhádi tehén Április 22 Szigetvári kir. atkviha- Igmándy 23144 frtig, bika frtig páronkint. járásbíróság tóság Ignácz Budapesti vágómarhavásár. 1897. április hó 15-én. (4 budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság 27 Sziráki kir. atkviha- Tamaskovics 25365 jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2693 Április db nagy vágómarha, nevezetesen: 1707 db magyar és tarka járásbíróság tóság Gyula ökör, 605 db magyar és tarka tehén, 230 db szerbiai ökör, — db boszniai ökör, 12 db szerbiai tehén, 128 db Április 27 Pozsonyi'kir. atkviha- Szmrecsányi 23941 törvényszék tóság Györgyné bika és 11 db bivaly. Minőség szerint: 907 db elsőrendű hizott, Április 28 Szászrégeni atkviha-' Csécs 27900 1681 db középminőségü és 105 db alárendelt mikir. jbiróság tóság Józsefné nőségű, — db elsőrendű hizott ökör, — db középminőségü ökör és — db alárendelt min. Április 29 Budapesti kir. a tkvi ha-Zsíros ' 79Í11 A mai vágómarhavásár lassú hangulatban folyt törvényszék tóság István le. Kivitelre csakis igen kevés prima állat jutott. Ugy atkviha- Szász 50495 helybeli, mint vidéki fogyasztásra is kevesebbet vettek, Április 30 Zentai kir. ennélfogva az árak 1 frttal csökkentek. járásbíróság tóság Pál Következő árai jegyeztettek: Hizott magyar és tarka ökör jobb minőségű] 27—30-—, kivételesen —•—, hizott magyar és tarka ökör középmin. 25' 26-—, alárendelt minőségű magyar és tarka ökör 2024-—, jobb minőségű magyar tehén 26—27, kivételesen tarka tehén —, magyar tehén középm. 1925, tarka tehén 22—25. szerbiai ökör jobb minőségű '26-—29, kivételesen —30, szerbiai ökör középminőségü 21- -25, szerbiai ökör alárendelt minőségű 21—25, szerbiai bika Május 12 Beregszászi atkviha- br. Podma- 45828 2029-—. szerbiai bivaly 1718'—, kivételesen kir. tvszék tóság niczky Horácz frtig métermázsánkint élősúlyban. Május 24 Kassai kir. atkviha- Moskovits 25617-42 Budapesti lóvásár. Budapest, 1897. április 15. törvényszék tóság és Rosenberg (J. budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Junius 2 Esztergomi a tkvi ha- Müller ; 27050 A forgalom középnagy felhajtás mellett élénk volt. kir. jbiróság tóság Gyula Felhajtatott összesen 721 db. Eladatott 320 db. 102546 Jobb minőségű lovakból hátas 26 db, eladatott 12 db Julius 19 Kisvárdai kir. atkviha- Ferenczy 135—180 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 30 db, járásbíróság tóság Emil eladatott 16 db 110—275 frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 35 db, eladatott 25 db 100-220 frtéxt, igás Az Orsz. magry. gnzd. egyesület tulajdona. kocsiló (nehéz nyugoti faj) 45 db, eladatott 20 db 80 — 175 frtért, ponny 6 db, eladatott 3 db 60—70 frtért; Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy stb.) 80 db, eladatott 50 db 60—135 frtért, könnyebb Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadáfélék (parasztló stb.) 160 db, eladatott 70 db 30—90 frtért; alárendelt minőségű lovakból 339 db, eladatott sért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. 124 db 10—20 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 55 db, — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. az állatkert és kutyák részére vásároltatott 10 db, tu- szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buday Barnabás. lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt
a gyepmesterhez küldetett — db. Kőbányai sertésvásár. 1897. április 16. (Első maat/ar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése á „Köztelek" részére.) Az üzlet lanyha. Heti átlagárak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz kr, 280—300 kg. nehéz — kr, öreg 300 kgontuli kr, vidéki sertés könnyű — krajczár. Szerb 51—54.— kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4°/o engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri uj 4-—•— frt, árpa 5-— frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: április 9. maradt 20316 drb. Felhajtás: Belföldről 1116 drb, Szerbiából 2560 darab, a tökéletesség legmagasabb fokán állanak. Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 3676 db. F ő ö s s z e g 23992 db. Állomány Magyarország legnagyobb és egyedüli és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 1133 drb, belföldre Budapest környékére 385 drb, Bécsbe — drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 177 db, mely a gazdálkodáshoz szükséges Német birodalomba drb, egyéb országokba — db. MT összes H Vasúti kocsikból kirakott hulla 8, borsókásnak találtatott 36, a szappangyárakban feldolgoztatott 4, összesen g a z d a s á g i gépeket g y á r t j a . 48 drb. Maradt állomány 20316 drb. A részv.-szállásokban 6361 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt 5545 drb. Felhajtás: Szerbiából 2560 drb, Romániából — drb, összesen 8474 drb. 2169 drb, maradt állomány 6305 drb és Budapesti takaraányvásár. (IX. kerület Mester- Elhajtás: K é r j ü k m i n d e n k é r d é s s e l bizapedig 6305 drb szerb és — db román. Az egészségügyi utcza, 1897. április 16. A székesfőv. vásárigazgatóság lommal h o z z á n k fordulni, jan. 1-től máig 380 drb a fogyasztás alól kijelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott szemlénél vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. készséggel a d u n k kimeritő és községekből 30 szekér réti széna, 11 szekér muhar, felvilágosító választ. 4 zsupszalma, 2 szekér alomszalma, — szekér takarBudapesti szurómarhayásár. Április hó |15-én mányszalma, — szekér tengeriszár, — szekér egyéb A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Czim i takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.j, jelentése. 200 zsák szecska. A forgalom gyenge. Árak q-ként a Felhajtatott: 1532 drb belföldi, — drb galicziai, következők: réti széna 240—230, muhar uj 230—260, — drb tiroli, 28 drb növendék élő borjú, 2159 drb élő zsupszalma 1100—1300, alomszalma 140—160, egyéb bárány; 265 drb belföldi, — drb galicziai, 17 drb takarmány — : , lóhere , takarmány- tiroli, — drb bécsi, drb növendék borjú, 4704 drb szalma , tengeriszár , luczerna ölött bárány, 5 drb élő kecske. B U D A P E S T E N . A borjú- és báránvvásár élénk lefolyású volt. ——, sarjú , szalmaszecska 160—170, széna , uj , zabosbükköny . Összes Árak a következők: Élő borjuk: belföldi kocsiszám 49, suly 39200 kg. frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 25—35 frtig, kivé-
gazdasági gépgyára
részvény-társulat
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 17.
556
A
„HIMCÍARIA"
MŰTRÁGYA, KÉNSAV és VEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ajánl:
SUPERFOSZFÁTOT,
és minden más műtrágyaréléliet, legrjatányosabb áron és elismert kitűnő minőségben.
BUDAPEST,
31. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
BUIMPESTEN, VIBB., J ó z s e f - k ö r u t 8. Alakult 1894. évban. Elnök: T E L E K I Géza gróf. Alelnök: C S Í V O S S Y Béla. Igazgatósági tagok: ANDEÁSST GÉZA gróf, BUJANOVICS SÁND03, DESSEWFFT ABISTIB, KOMJÁTHY BÉLA, PÉCHY TAMÁS, PÜSPÖKY EMU, BUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOND, SZTÁBAY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁND0B gróf. Vezérigazgató: S Z Ö N Y I Ziigmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
épület és átalány (pauschal) biztositásnál
V . V á c z i - k ö r u t 21. szám. Herényi Gotthard Sándor és Rovara Frigyes
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A szövetkezet a folyó évben életbe léptette a több éves jégbiztosításokat ' * —"M jégbiztosításnál. 10%, a tizenkét évesnél 20"/o díjengedményben része-"' tagjait jyeit, m
müvét érdeklődőknek ingyen és bérmentve küldjük meg.
Reczeptek az első permetezéshez. I. 100 liter vizben oljunk föl' egy csomag kecskeméti port és keverjünk hozzá mindaddig oltott meszet (körülbelül .Ve kilót), mig a kecskeméti pornak eredetileg halvány zöld szinü és szagtalan oldata azurszinre (égszínkékre) nem Változik és rajta az amonüiák szag érezhetővé nem válik. Költség 20 kr. II. készítsünk 1 perczentes burgundi keveréket, — 100 liter vizben föloldván 1 kilo rézgáliczot és V-k kilo jegeczes. szódát — adjunk ehhez egy csomag kecskeméti port és keverjünk az egészhez mindaddig oltott meszet (körülbelül Ve kilót) mig az amonniák szag érezhetővé nem válik. Megjegyzés. Minthogy egy 600. grammos csomag kecskeméti porból (melynek az ára 20 kr.) Ve kilo oltott mész hozzáadására 250 gramm vegytiszta azurin keletkezik, ennélfogva ha az I. reczept -szerint permetezünk, sikkor olyan erősségű azurinoídáttal védekezünk, amely — a köztapasztalat szerint — az első permetezésben tökéletesen megfelelő és amely egyúttal látható nyomokat is hagy
'nyújtott előnyök él Gazdasági egyesü nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. ' Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság . Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019 37100/97/CIL ..'
dlagyar kir. államvasutak. Igazgatóság. Hirdetmeny. agyarország, másrészt Németország, Luxemburg, Belgium és )talföld között. (Pótlék kiadása.)
Áruforgalom egyrészt A
és Németalföld k°zött ^ozmu^di^zabás^ 896^ é^márczms ^MU edénykocsikban való sz mányok, illetőleg a^entilézett81. uálló köteléki díjszabásokban k kocsikra nézve foglalt határozni* yokhatíí'^n klvüfh Sszes vasutaknál 20 fii megszerezhető. Budapesten,rÍ897Pm£czi
Ha a II. reczept szerint permetezünk, akkor szinte túlságosan is védelmezünk a peronospora ellen, mert hiszen az aninyi, mntha egyszer azurinoldattal — mi a levelek likacsaiba is behatol — egyszer pedig burgundi keverékkel permeteznők meg a szőlőt. Ennek daczára a költség mégis kisebb, mintha a szokásos 2 perczentes keveréket alkalmaznók. A kecskeméti por Kecskeméten
M a y e r fszerezhető i Zoltántól be.
3714
Magy. kir. államvasutak.
46781/67. CIV. sz.
Hirdetmény. (Menetjegyek
váltása
húsvéti
ünnep
alkalmáitpl.)
.' . , .mo >\ . 1 ajánlja, bogy jegyeiket, tekintettel a húsvéti ünnepek alkalmával a személypénztáraknál mutatkozz . nagy tolongás elkerülése czéljából, a fenti irodában már előre :megváltsák, valamint a podgyász is ott adják fel. Budapest, 1807. április liő 3-án. . ,
Csemiczky és Társa BUDAPEST, I. ker., Városmajor—u. 57. szám. A t. gazdaközönség, figyelmébe ajánljuk állatgyógyászati készítményeinket:
törvényesen védett
UMRATH ésTARSA mezőgazdasági gépgyárosok -
=
B
U
D
A
E
S
T
E
N
.
=
Kedvező árak és fizetési feltételek mellett szállítanak kitűnően működő és több fontos újítással biró
valamint k a z a l o z ó k a t minden nagyságban
Egy üveg . 6
a legmesszebbmenő jótállás
mellett.
Ugyanott a tavaszi idényre e g y e t e m e s és t ö b b v a s ú e k é k , b o r o n á k , h e n g e r e k , t r i e u r ö k , vetőgépek, k a s z á l ó - és a r a t ó g é p e k , l ó g e r e b l y é k , rendkívüli nagy választékban, a legjobb szerkezetben olcsó árakon beszerezhetők. Képes árjegyzék összes gazdasági gépekről kívánatra ingyen és bérmentve küldetik.
Restitutions-fluid (Üdítő szesz) lovak számára
-
60. szám.
gőzcséplőkészleteket
PORCÉIN biztos óv- és gyógyszer sertésvész ellen
Kólika-cseppek lovak számára. .
P
V., Váczi-körut
K Ö Z T E L E K , 1897. Á P R I L I S Hó 17.
31. SZÁM. 7-II? ÉVFOLYAM.
KOSZEN
557
Tokodi, Dorogi és Ebszönyannavölgyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka A és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafiitésre és épületek szárítására,
összes gazdasági ipari és házi ezélokra leg-kit'ü.n.ő'b'b tm.in.őség'bexi leg-ju.táxxyosa"bbaxi
R A D M Y
KAROLY
kapható
kőszén-nagykereskedőnél, Budapest, Arany János-utcza 34. sz.
A cs. és kir. szab. Hitelintézet kőszén-osztályának vezérképviselete. Gép-sodrcmy-szö vetek, czínkezett s z ú r ó s kerítés-sodrony.
Osztr.-magyar szabad. 36095. - Német birodalmi szabadalom 46021.
C a r b o l i r i e u m — A V E N A R I U S szabadalma. - < — Biztos óvszer a farothadás, g o m b a é sfülledés ellen.
DRÖSSLER KÁROLY
Egyszerű alkalmazás. Csinos barna szin. Jobb és hathatósabb mint a kátrány és olajfesték. Csak az egyedül valódi, szabadalmazott Carbolineum bizonyult jónak 20 évi gyakorlat alatt. — = Utánzásoktól ó v a k o d j u n k . —
tir. szik. gazd. gájgyára, Tar- és frezintődíje B u d a p e s t , VI., Váczi-körut 59. Alapíttatott lsee. — gazdaságba
ró gépek • vl,"i Kizárólagos képviaelőségMa L a n z H e n r i k mannheimi czégtől, mely elismert legnagyotíb és jelentékenyebb gyár gözmozgony és gözcséplögrépekben ; ntóbbiak 1.Üromszori légtisztításra boréi Ezen készletek minden eddigi versenycséplésnél az összes versengő belföldi és angol gyártmányokat legmagasabbfeltüntetéssellegyőzték. Ezek tehát a világ legjobb gözcséplőkészletei. Képes árjegyzékkel bérmentve, felvilágosítással készséggel szolgálok.
AVENARIUS R. CarMieiiiyára. Iroda: BUDAPEST, . VII. kerület, Csöm8ri-ut 16. szám.
B Á R Á N Y Á T L,
M. B A R T H E L & C° OROSTYÁN PADLÓLACK 6 S2 DÉLLEMEZ, tűzmentes, 4-f RROXYDFESTÉK, legjobb r SZIGETELO-LEMEZ, a talaj
turfatermények Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető :
A s e r t é s j a v í t á s a és h i z l a l á s a
arifétszéMiereMezcsi felszerelési tá^yalc vállalata
gép- ésrostalemez-gyár,
malomépilészét
Budapesten, V., Külső váczi-ut 46. Marshall Sons & Oo. Lmtd angolországi gépgyár vezérügynöke ajánl utolérhetlen szerkezetű és minőségű Marshal-féle
é s gőzcséplőgépeket, szabadalmazott
[kombinált gabona- és • lóhere-cséplőgépeket két cséplödobbal,
j szabadalmazott gabonaeséplőgépeket kombinálva kukoriczamorzsolóval, — Gibás-féle ' szabadalmazott kazalozó készüléket (gólyát), Ha.rrison-féle „Albion" őrlögépeket. „ n-. Malomépítészeti osztályom elvállal gazdasági malmok, magas-, félmagasP ®
és vámőrlő-malmob teljes berendezését és takarmánykamrák felállítását. Árjegyzékek
és szabadalmazott
turfahintő-closetek,
valamint
asm gazdák és hizlalók használatára. • • Irta K . R u f f y P á l . Ára portómentes küldéssel I forint 10 krajcár.
CRAEPEL HUGÓ | gözmozgonyokat
önműködő
ingyen
é s Toérnaesit-ce.
•••—•'•
B U D A P E S T , I I . , Lánczltid-ntcza 8 . Árjegyzékek kívánatra bérmentesen küldetnek.
Báró Glaubitz Alfonz, n
élő méhek
a mig a készlet tart. Az élőméh családok Dzirzon kaptárakban a következő árak mellett adatnak el: 1 drb 30 ker. kaptár 1 méhcsaláddal 10 : frt. 8.50 1 1 „ 5.50 1 „ 10 •„ , „ Minden család 1—2 éves, krajnai, magyar, vagy magyar olasz keresztezésű fiatal anyákkal. Állandóan kaphatók, méhészeti termékek, kaptárak, eszközök és gépek, minden nagy sága, üveg és bádog méztartályok, használt állapotban. A rajtenyészde állományból, Normandia óriás n y u l a k , d i s z g a l a m b o k , fajbaromfi és a tenyésztéshez szükséges tojások. Bővebb felvilágosítást ad 3678
báró Glaubitz Alfonz, méhészeti és gazdasági kiviteli telepe B u d a p e s t V I I . ker.. G a r a y - t é r 11. sz.
31. SZÁM. M K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, ÁPRILIS HÓ 17.
z Orsz. Magy, Gazd. Egyesület által 1000 f r t pályadíjjal
jutalmazott
és még ez év folyamán kiadandó
gazdasági
könyvvitelta
alapján összeálllitott
m #
Gazdasági •
könyvviteli
nyomtatványok |
ugy mint: sz. nyom. Előjegyzési, könyv » Napszámb.ér és szakmánybér kimutatása , Leszámolási könyv , Szegődraróy-táblázat, kül- és beliv , Szemesgabona kimutatás, Ml- és MT Csépieden gabona „ „ „ „ „ Napszámos jegyzék „ , „ » Tejeladási jegyzék, kül- és beliv. , Pénztári napló, kül- és beliv . Pénztári főkönyv, bevételi kimutatás, bel- és küliv „ Követeljek jegyzéke, bel- és küliv , Gép- és eszközleltár „ , „ , Épületteltár, kül- és beliv
nyom. Pénztári főkönyv kiadási kimutatás kü!- és beliv \ Telekleltár, kül- és beliv Termény és' anyag leltár, kül- és beliv Letéti napló Eleven leltár, kül- és beliv Szegödmény-levél Ló- és szarvasmarha-kimutatás Juh- és sertés-kimutatás Különféle tárgyak kimutatása „ Fogyasztási anyag Tüzelő anyag Szerszámfa Állati termények , Póttakarmány ,
:. nyom. Mérleg Próbacséplési jegyzék Vetési és aratási jegyzék Ellési jegyzék (csikó és borjú) Termés-kimutalás Ellési jegyzék (bárány és malacz) Darálási jegyzék Fejési napló Gazdasági napló Trágyázási , Cséplési jegyzék Tejelés-kimutatás kül- és beliv Takarmányozási előirányzat Vetési előirányzat Takarmányozási jegyzék
most vannak sajtó alatt és ezentúl azokból ál&andőan raktárt tartunk. Összeállította
Suschka
Rikárd
a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes nyomtatványokból mintaívek az 0. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek. m r Árjegyzékkel és felvilágosítással készséggel szolgálunk. Megrendelések
„KÖZTELEK" kiadóhivatalához IX.
M T
ker.,
Ülló'i-út
25.
sz.im
k ü l d e n d ő k .
H M
31. SZÁM. 7-II? ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS Hó 17.
Ig . Mindennemű tornaszerebet é s leg-Jobb m i n ő s é i n h g a z d a s á g i
| ^
k ö t é l n e m ü e k e t , £
rj n
|
559
ajánl a
r^
BLEIER és W E I S Z ,
J
H kötélgy&rl e z é g Budapest. § Rpktár és iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf- Hadik-Barkóczy?féle házbaii V . h Gyártelep : Hajtsár-ut 7307. sz. ^ g Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos futószőnyegek, í lábtörlők, ruhaszárító 5 telek. h
h a l h á l ö k , k é z i t á s k á k stb. továbbá graz- d dasági c z i k k e k u. mi: Istráng, > k ö t ő f é k , r u d a l ó gabona- H z s á k o k , vízhatlan p o n y v á k , p Itató és tiizi vedrek, kender- rA t ö m l ő k , hevederek, k e n d e r , r k ó c z stb. a lfagjutányosabb eredeti p gyári árakon. ^
Vintschgaui hasas tehenek fejelési képesség ^ y - 2500—3000 liter, mélyet több oldali bizonylatokkal igazolhatók.
P i c k
O s w a l d ,
VIII., K ü l s ő Kerepesi-ut 1, sz.
Viiffi megrendelései pontosan esztózölteM. y
I f iŰSSÜL*^
swssses .
A gróf Zichy-féle hitbizományhoz tartozó J salamonfai gazdaság f. év őszétől
! haszonbérbe adandó. A haszonbérlet tárgya 927-25 magyar hold 0 szántóföld, 62-5 hold rét, 20 5 hold legelő, kert, JH belso'ség, utak és árkok 32-8. m A haszonbérleti f e l t é t e l e k megtudhatók j Salamonfán az uradalmi tisztnél, dr. Nyulászi U| János ügyvédnél Kassán és a tulajdonosnál 1 Fülesen, Sopronmegyében.
Uj eredmények:! mivelésügyf" m ^ továbTi recddete szerint a Peronospora viticola kiirtásására alkalmazásánál megdicsért
Szabadalmazott Kristály-Azurin
2£wiscLa-£éle
a knittelfeldi
mükőgyárból
Restitutionsfluid cs. és l Bz. szab. iosótíz l o y a M . Egry p a l a c z k k a l í r t 1.40 o. é. több mint I 30 év óta udvari istállókban valamint katorai és polgári | nagyobb istállókban is. használatban; nagyobb erőfeszítések I előtt és után erősítésül; továbbáficzamodások,rándulások, A ' az inak merevsége s más üy alkalmaknál; képesiti a lovat | kiváló teljesítményekre idomitásnál. Valódi csakis akkor, há a fonti vécfjl^gyel van ellátva. Kapható minden gyógyszertárban és drogueriában. t'SraUtár i
K w i z d a Fercncz János Cs. és k. oszt.-inagy. és román kir. udv. szállító kerületi gyógyszertárában, Korneuburg, Bécs mellett.
tabban ^óvni^n.
mint ed.
Z forgalomba,'^éTkapLtókTagy n á l a m , : H a l d e k Ignácz, H o f m a n József, Mauthner Ödön, M a g y a r Mezőgazdák Szövetkezete, Schwarzkopf & Wolf. Knittelfeld, (Steiermark) 1897. április 8. A knittelfeldi mükőgy&r F. von F O R C H E R .
Budapest, Andrássy-út 3 0 . r
minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve.
Árjegyzékek gyen és bérmentve. ingyen 1806
dos és hidmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
Wjmi
W "
•
1
^
^
1 1l t 5 1 1
'
Walfischgasse 14. sz.
> 8Scliwarzenltergstrasse 6.
ASZFALTBURKOLÁST, valamint szárazzátéteti munkák teljesítését jótállás mellett legolcsóbban. Elismert legjobb minőségű aszfaltanyag vidékre is szállíttatik, TELEFON. TELEFON.
560
KÖZTELEK,
1897. Á P R I L I S H O
Vetésre kitűnően alkalmas
Megrendeléseket elfogad a
ÉVFOLYAM.
Magyarországi osztálya Budapest, Váczi-u. 9. az „Adria" bizt.-társ. házában.
mennyiségben, m m j a 5 f o r i n t a pleternieai állomáshoz szállítva.
•SIWi
3 1 . S Z Á M . 7-IK
Déli jég- és vissonfbiztositó-társaság
MOHARMAG eladó nagyobb
17.
B á r ó Podmaniczky Frigyes, intéző.
aitigTi
„Kutjevoi urad. felügyelősége Ivanindvoron, u. p. Pleternica, Szlavónia." 3695
Teljesen befizetett alaptöke 3 . 0 0 0 . 0 0 0 . — Tartalékek. . 1.467.345.—
korona korona
Ezen a cs. kir. szab. „Adriai biztosító társulat* védnöksége alatt megalakult társaság biztosit különféle terményeket j é g k á r ellen a legkedvezőbb feltételek és legjutányosabb dijak mellett. Biztosítási ajánlatokat elfogadnak készségesen adnak az „ A d r i a i biztosító-társulat" vezér, fő- és kerületi ügynökei.
14328/IV/3. számhoz.
Pályázati hirdetmény. Népszerű kendertermelési utmutató m e g í r á s á r a pályázatot nyitok.
Magyar királyi államvasutak.
Hirdetmény. Az utmutató czélja, hogy abból a földmivelő néposztály a kendertermelésnél szükséges ismereteket elsajátíthassa. Folyó évi mározius hő 1-től való hatálylyal Pozsony-Ujváros állomás az 1893. évi deczemberA kendertermelési utmutató legfeljebb 5 garmond szedési ivre terjed-től érvényes laina—westfália—osztrák-magyar kötelék díjszabás II. rész 4. füzetében foglalt és, het. Tartalmaznia kell a kender termelésének minden egyes részletét: talaj tlajból nyert benzin (petróleum, naphta) szállítására szóló 29. kivételes díjszabásába — az arra. előkészítés, a vetés, magtermelés, az aratás, törés, tilólás és bálozás leírását. tk °A tektatetbíjövő dijtételek Mrgyáblm ugy^'mágy. kir. államvasutak igazgatósága, vala-. Az utmutató nyelvezete népies és magyaros legyen. Különösen suly Pozsony-Ujváros állemás nyújt bövebbi felvilágosítást. fektendő az utmutató megírásánál a nálunk dívó eljárás hibáinak és az ebből származó hátrányoknak tüzetes ismertetésére és az okszerű termelés és kikéA magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is. szítés előnyös voltára. A pályadíj ivenként százhatvan (160) korona. Mily elkerülhetetlenül szükséges a -zölö Az idegen kézzel irt és jeligés levéllel ellátott pályamunkák a vezeté46411/CIV. ult évadban bizonyult be, midőn csakis a sem alatt álló ministerium iktató hivatalába a jelen hirdetmény keltétől számílegjobbnak bizonyul Hirdetmény. Mayfarth Ph. és társa szabadalmazot tott 6 hónap alatt nyújtandók be. Uj szeméíydijszabás életbeié Budapest, 1897. évi április hó 1-én. . 3719 S I P H Ö N I A
i magy. kir. miniszter.
IV!, kir. államvasutak.
Üzletvezetöség Miskolcz. Pályázati
hirdetmény.
ye—Mihály—lupkowi és S;zárásávan229 kilométeí) továbbá a°vonalszakaszokon levő osztálymérnökségek székhelyén"™ ev°ees,i, K„ss;ín a kassa-1. L" li\r m.l.lilj l .»>/! á v ir i.nl^rjri: rl, S 11 r- \. ' j hi lvt n u liitőlláz .'•» usztálymérnökség, végre üomonuán az os»tál.vmérnökség iroda helyiségeiben és a fennebb felsorolt ii.-szes vonalak állomásain í„ ömáziúl »r. I*:nc« <•:»!..»» . "kaiban taitdsa, szabályozása és javítása iránt ezennel nyilvános pályázat hirdettetik. A pálynórásí állásra jelentkezni óhajtók felhivatnak, hogy szabályszerűen bélyegzett és bizonyítványokkal felszerelt ajánlatukat folyó' év május hó 20-án déli 12 óráig a magyar királyi államvasutak miskolczi üzletvezetőség titkárságához czimezve, e felirattal: „ajánlat pályaórási állás elDyer * Az'ajánlattevő kötóles a^iskoíeíi üzletvezetöség gyüjtőgénztáráhál folyó év május hő 19-én déli 12 óráig bánatpénzképen 100 frtot készpénzben, vagy állami letétekre • alkalmas értékpapírokban letétbe hc-lv. /ni vmrv j».«a utján kUlnn Nn-itrKl.au hukBbinai, mivel különben az ajánlat figyelembe Á pályaói e°Sga<£fk
gyár, borsajtók és gyümölcsértéke >1 ingyen. — Képviselők ós ismét-
T H O S t
( W Ó - fplp
rostély-öntőde Paris,
Vezérképviselő Magyarország részére :
KÜHNEL ADOLF
ZwickauVs
rr.émö*
Szent-Pétervár.
K ü l s ő K e r e p e s i - ú t 1. 1448
•ő ajánlatok figyele
0
Felvilágosítást és költségvetést ingyen ad fenti Az üzletvezetöség.
Pályázat.
I. rendű Alagcsö
l borsodmegyei gazdasági egyesület
ügyvezető titkári állásra ezennel p á l y á z a t o t hirdet. Ezen á l l á s j a v a d a l m a z á s a : évi 1 4 0 0 f r t a z a z egyezernégyszáz forint fizetés és 4 0 0 f r t n é g y s z á z forint l a k á s p é n z Miskolcz on. A z á l l á s lehetőleg mielőbb elfoglalandó. A p á l y á z ó k t ó l megkívántatik, a magyar-óvári gazdasági a k a d é m i a vagy a h a z a i gazdasági tanintézetek végbizonyítv á n y a és néhány évi igazolható gyakorlat. A p á l y á z n i s z á n d é k o z ó k felhivatnak, hogy a kellő és hiteles o k m á n y o k k a l felszerelt kérvényüket m á j u s hó 8-ig posta u t j á n k ü l d j é k be 3698
Zsolnay Vilmos gyárában készült és fennmaradt
VI., Délibáb-utcza
3725 I
100 drbkent 2.75 f r t 3.75
a íi
gyártelepen
átadva
megvételre
ajánltatik.
Megrendelések kevesebb mennyiségre is X S O I i K A Y :•'; V I L M O S g y á r á h o z P é c s r e , esetleg a csövek tulajdonosa ||.
Brázay Kálmánhoz*
MIKLÓS ÖDÖN egyesületi elnökhöz, BUDAPEST,
>2"
f; 7 5 1
B U D A P E S T , ( M u z e u m - k ö r u t 3 8 . ) intézendők,
39. $
h í
h o l .:::.
egy
alag-cső .:=:-
gép
is
eladó.
•
•
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS Hó 17.
31. SZÁM. 7-II? ÉVFOLYAM.
561
WEISER J. C. gazdasági gépgyápá és vasöntődéje
——-
> A G Y . K A M Z S Á N .
Magyarország legjobb sorvetőgépei: az összes létező vetőgépek közt legkitűnőbbnek bizonyult
„ Z A L A D R I L L " (szabad. Simplex)
rtőgép és a meritőkongos rendszerűek közt „PERFECTA" sorvetösép. Mindegyike a gyakorlatban te-
|
szal. M t M ó kapacsulclróMcal
Képviselet és raktár: DEBBECZENBEN:
]• KLEIN JAKAB urnái. Békés-Csabán: TEYÁN ADOLF urnái. • Árjegyzék ingyen ,
Hidetmény.
is podgyász díjszabás életbeléptetése a szegzárd^báttaszéki helyi ér : igazgatóságától nyert értesülés szerint a szeg*vrd-bá _ r. áUamvlsutake™jsLbá3. elárusító irodájában (Budapest Csenge:
a megnyitás napján
Hirdetmény.
A) A termés, gőzhajók nyári'ménetrendje Fiuine-Velencze- és Fiume Ancona között. gyobb kényelemmel berendezett „Villán?' nev? g^orsh3ó° közíeSdikQ°0aa k8zÖ " p 6 d i g a l6Slia Ezen gőzhajók az I. helyen kívül még külön luxus oszálylyal is birnak,. melyek külön teremmel, kitünö ágyakat tartalmazó kabinetekkel, dohányzó teremmel, villamos világításán! 6a gőzfűtéssel vannak ellátva. A „Villám" nevű gőzhajó a termen kívül még egy kisebb 4háló h. ellátott családi teremmel (sálon privé) is bír, mely külön megrendelhető. Ezen termeshajók menetrendje ápril hó 1-től október 81-ig a következő ': reggel _7 0 IHü'Czko rí g'sx, 1 ómai, nápolyi és bolognai gyorsi A tengeren .való hajóátkelés 1
laton, onnan Anconáig vagy Velenozéig gőzhajón együt i gőzhajón a luxusosztályért ágygyal együtt 20 írt. ágygyal együtt .... 8 frt közveüeífm Budapest-Fiume között Budapest. Firenc: ok., H. os ;k., III. c Budapest-Genua ( g g _ , Budapest-Milanó i J , _ idapest-Turin J
. „ „ _ „ „ „ . ... . . Budapest-Nápolyi Fiume- I. oszt. 98.96 frck., II. oszt. 71.70 frck., III. oszt. 40.85 írok.. Budapest-Róma f Anconán át „ „ 72.8S „ „ „ 53.45 „ „ „ 30.20 frck. \ Ezen jegyeken kivül Budapestről-Bari, Battaglia, Boiogne, Livorno, Padua, Pisa, Veronl om sg5rae^abaér^e°?tés nye^ető Ti^TS.''álSnvasutak menetjegy-irodáiban, a Cook-féle utazás, irodában és a Schenker-féle bécsi utazási Irodában. Budapest, 1897. márczius hóban. Az igazgatosag.
Eladó szőlővessző.
Lóáryerés.
Az Országos Magyar Gazdasági .Egyesület
,,istvántellíi
immúnis"
szőlőjéből a következő európai Sima vesszők. Olasz. Rizling ... 15000 drb ezre 8 frt. Chasselas blanc . 1200. ,, blanc crqu. 400 Rouge 700 Madelaine Ang 2800 Mézesfehér 4000 Furmint... 700 Nemes kadarka 100
homoktalaju
i amerikai szőlővesszők eladók: Amerikai gyökeres vesszők. Vialla II. oszt 2000 db ezre 8 fr Herbemont II. oszt. 500 „ „ 8 „ Jaquez II. „ 600 „ „ 8 „ Riparia Sauvage II. 2Q00 „ , 8 „ Amerikai sima
folyó évi április hó 30-án délelőtt 10 órakor tartandó nyilvános árverésen a következő lovak lesznek eladva : 1 darai) 8 éves 1 5 ,, t „ t „ 10
csikó. mustra igás kancza, „ „ herélt:
Magyar Gazdasági E g y e s ü l e t igazgatójához B U D A P E S T , K ö z t e l e k intézendők. — Az elszállítás.tavaszszal ; történik a megrendelés sorrendjében. — A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel szedetik be. — Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ.
izitö kai
s. pej aldenburgi mén, 177 cm. sárga muraközi mén 166 cm. kancza) angol félvér, nyereg alá herélt ] és hámba betanitva.
ák
, Qj,
teljesen berendezve 4 szecskavágók, répavágók ét zúzik, kukoricza-morzsolók.
Előzetes bejelentés esetén a tótmegyeri állomáson fogatokról gondoskodva lesz.. , . .. : . • :: :. , , 3696 Urad. tiszttartóság.
SHUTty
Daráló-é:
ti angol daráló-gépek, füllésztök, trágyalé-szivattyúk a legjobb kiállításban.
szám.
Kimerítő képes árjegyzékek és tervrajzok kívánatra ingyen és bérmentve.
KÖZTELEK, l'W7. ÁPRILIS HO 17
562
fPropper Samu lezőgazdasági
gépraktára
Budapest, Váczi-körut 53. Ajánlja mérsékelt árakon a jelen idényre
30. tíZAM. 7-1K EVOLYAM.
ENer a e z u k o r r é p a f e l ü l t r á g y á z á s á h o z *3MI DOBRY s z a b . egyetemes
Salétrom-sorrahintö gépe
legújabb rendszerű és a legmesszebb menő igényeknek is megfelelő
melynek segélyéVol a drága Chilisalétrommal takarékoskodni és azt teljesen egyöntetűén és tökéletesen — tetszés szerinti mennyiségben a répasorok mindkét oldalira felülszórni lehet. Már is több száz ily gép van használatban tulajdonosaik teljes megelégedésére. Közelebbi tudósítással szolgálnak, leirást és árjegyzéket ingyen és bérmentre küldenek, beérkező megrendeléseket gyorsan elintéznek.
eredeti
ANTON DOBRY ezflasü piíárai
SACK R U D O L F
UNTER CETNO és JUNGBUNZLAU Csehország.
Sack aczélekéit Deering-féle kévekötőgép.
azokra ugy a szőlő, mint burgonya, kukoricza stb. mivelése czéljából szerelhető készülékeket.
fükaszálógépeire, marokrakó- é s kévekötő aratógépeire, valamint egészen aczélbél készült S Z É N A G Y Ü J T Ő és szénaforgató gépeire, mely gépeket teljes jótállás mellett szállítja jutányos árakon. Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások.
t:
Tiszt. Dobry Antal ur mezőgazd. gépyáfánák Unter-Cento. ÖrömmeMudatom, ön által szállított gép teljesen bevált; munkája .tetemes ; géppel teljésen meg vagyok elégedje.'— I géppel iSgen°köhnyeigdolgozbatni;Unálamgegy munkás 11 napon át dolgozott v.^ie nélkül hogy meíeröltetésrS^ panaszkodott volna, mag volt sógorom, Schick ur Cha'rwatitzbe^ (Unter-Oento. kdeiében) és csodálkozott, hogy e gépet csak most nálam, Magyarországban, ismerhette meg, a mihez otthon nem volt alkalma. — Kitűnő gépéhez jól kiérdemelt sikert kivánva, maradok barátságos tisztelettel LAUER ALFRÉD nagybirtokos.
Knuth
Károly m é r n ö k és gyáros.
Torontálvármegye bánlaki járás szolgabiróságától.
GYÁB ÉS IRODA:
BUDAPEST,
Pályázati hirdetmény.
V I I , k e r . , Garay-utcza 6—8. szám.
Torontálvármegye bánlaki járás szolgabirósága azüresedésbelévőbánl aki körállatorvosi állásra ezennel pályázatot nyit. A kör székelye Bánlak. A körhöz tartozó községek Bánlak, Offszenicza, Tolvádia, Kanak, Dolácz, Szóka, Partos, O-Lécz, Szécsénfalva és Újfalu. Felhivatnak mindazok, a k i k ezen 400 frt évi fizetés és szabályrendeletileg megállapitott, látogasi dijak élvezetével egybekötött körállatorvosi állást elnyerni óhajtják, hogy képesitésüket igazoló okmányokkal kellően felszerelt kérvényüket ezen szolgabírósághoz 1897. évi május hó 15-ig beadják. Bánlakon 1897. évi április hö 10-én. 3707
Botka
Béla
Lapunk bekötési táblája
Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerőművi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek. Legjobb minőségű kőagyag-osövek raktáron.
Klattaui világhírű disz-szegfíi is külföldön alak, nagyság é sakis,1" erőteljes, egétzs'éges!
Elité szegfű sáját gyüjteményü 12 féle 6 frt, 25 féle 12 frt, 60 féle 23 frt. Kerti W í t s i r n a g y v i r á g u ' l e s a z e b b szin4rny
Magas törzsű rózsák, két vagy három éves koronával 100—135 cm. magasak, dús gy zettel kiváló fajták. Thea, Noisette, Bourbon és Remontant 12 db. osak 6 frt., 100. db. 4 140—180 cm. magasak: 12 db. 7 frt SÓ kr'., igen szép Solit&r törzsek darabonként 1, „frt, 2 félmagas 12 drb. 4 frt 50 kr. eredeti gyökérzetü 12 db. 2 frt. Nagyvirágú angol- és Odier-féle pelargonlák SOO-on felüli válfajban 3 frt., ujabb és legújabb ^"ujdoMágo^ törpe fácskák, díszcserjék ültetvényekhez t..... . gyümölcs vadonczok, spárga, földieper cserjek legjobb minőségben a legszolidabb kiszolgáSzámos elismerőlevél. — Árjegyzék Ingyen és bérmentve. Csomagolás külön, de igen olcsó. — Szétküldés csakis utánvét vagy az összeg elí beküldése ellenében. — Levelezés német nyelven.
i f r t 3 6 k r é r t (portómentesen)
kapható
kiadóhivatalunkban.
L u c z e r n á t , lóherét* K o c s i k e n ő c s ö t , f ümagvakat, Petroleumot
mindén czélra; és minden egyéb gazdasági czikket és Vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastag gyökerekből őrölve.
K R A M E R Telefön.
zete folytán a legtökéletesebbnek i n időjáráshoz mérten márcziuitól
z s á k o k a t , t a k a r ó - és szekrényponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllaket.
MŰTRÁGYÁT.
LIPÓT,
AD. SWOBODA, KLATTAU-ban.
G É P O L Á J Á T , u. m. valódi tiszta o l í v a o l a j a t , elsőrendű savtalanitott repezeolajat stb.
Szalonnát, Feriőtlenitő szereket, u._ m. karbolsav, karbolpor, creolín, zöldgálicz stb. rézgálicz 'karbololeumot, keserűsót csudasőt stb.
BUDAPESTÉN, r., A k i i < l ó n i i a - i i ( c z i i l O . Télefoű.
Siirgönyczim : „CERES" Budapest. Á r j e g y z é k k e l és részletes k ü l ö n a j á n l a t o k k a l k í v á n a t r a szolgálok.
sz.
31. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 17.
HOFHERR és SCHRA2TTZ
XTI. ker.,budapest, Uáczi-lsöriit 5 7 .
a j á n l j á k legújabb szerkezetű:
Gőzmozgonyaikat, Cséplőgépeiket, Kazalozóikat, valamint leszállított árak mellett: „Favorit
a"
aratógépeket,
„liisirt" gereblyéket, „ V i c t o r i a " sorvetőgépeket,
aczél rajol ekéket és egyéb gazdasági gépeket és eszközöket.
Aa első sorvetőgépet Magyarországban.
K Ü H N E E . legrégibb
gazdasági
gépgyára
készité
Egyesült Budapest fővárosi takarékpénztár Központi osztály: V. ker., Dorottya-utcza 4. sz. II Józsefvárosi osztály: VIII. ker., Kerepesi-ut 9. sz. Budai osztály: II, ker., Fö-utcza 2. szám. Terézvárosi osztály: VI. ker., Andrássy-ut 2. sz, (Fonciére-palota). Befizetett a l a p t ö K e :
M O S O N B A N .
(ígse.)
Az eddigi eladás több mint 17000 darab.
„HUNGÁRIA DRILL-RE" K Ü H 1 T B B. g y á r t m á n y á t . i iegjohb hegyisorvetS K Ü I O E
E. „ K o s o n i
» r i ; i l " vetSs
Í J • f Moravek-féle répavetó'-műtrágyaszóróval. Trágyaszórók: Sack ekék 2-3-4 vasú ekék nagy választékban. Hengerek extirpátorok s. a. t. Laacke-féle hires szántó és rétboronái 25 féle nagyságban. Magtárrosták a vetőmag előkészítésére Főraktári
BUDAPEST, VI., Váczi-körut 57/a. saját ház.
46517 szám./Civ.
Hirdetmény.
Tartaléktőkék: Rendes tartalékalap 3.372,202 frt 45 kr. Külön „ . . ... 583,649 „ 33 „ Rendkívüli „ __ 200,000 „ — „ Összesen ... 4.155,851 frt 78 kr. • Kölcsönöket ad telekkönyvezett (fővárosi) ingatlanokra és vidéki földbirtokokra készpénzben és záloglevelekben a becsérték 50 százalékáig. A jelzálogkölcsön iránti kérvényekhez — melyeknek mintázatai a takarékpénztárnál díjmentesen átvehetők — kővetkező okiratok meUéklendők : Földbirtokoknál: a) a legújabb keletű hitelesített teljes telekkönyvi iz adókönyv vagy adóhivatali bizonyítvány afizetettadóról; ui esetleg az ármentesítésl költségek kimutatása; e) az épületekre vonatkozó tüzkárbiztositási kötvény ; f) az u. n. azonossági bizonyítvány, vagyis községi bizonyítvány az iránt, hogy a kataszteri bírtokivben felvett birtok mily hiteljegyzőkönyvben van felvéve. Kívánatos, hogy esetleg meglevő birói becslések, adás-vételt vagy bérszerződések ^észpénafliölcsiraöls: rendszerint hat havi kölcsönös felmondás és a kamatoknak negyedévenkint előlegesen leendőfizetésénekkikötése mellett adatnak. A kamatláb a takarékpénztár és a kölcsönkérő közti megállapodás tárgyát képezi. A takarékpénztárnak 4 és fél százalékos záloglevelekben adott kölcsönei után tőketörlesztés és kamat fejében 45 éven át évenkint 5 és fél százalékfizetendőfel évi előleges részletekben. z41ogieTeieyelekben adott kölcsönök után tőketörlesztés és kamat fejében 48 és fél éven át évenkint 5 százalék összegfizetendőfél évi előleges részletekben. A záloglevelek kölcsönösen megállapított áron vétetnek vissza. Az intézeti záloglevelek a tőzsdei napi árfolyamon a takarékpénztár mind a 3478 négy osztályának pénztáránál kaphatók.
Magy. kir. államvasutak.
(Uj személydijszabás életbeléptetése a német-osztrák-magyar-román forgalomban Bodenbachon át). A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett személyforgalomban Bodenbachon át legközele többek között egyrészt Budapest, másrészt Berlin, Bréma, Dortmund, Drezda, Essen, Ha] burg-Altona, Lipcse és Magdeburg, továbbá egyrészt Károlyváros és Zágráb, másrészt Bré forgalom számára közvetlen menetjegyek, valamint Budapest és Berlin közti forgalom közvetlen menettérti jegyárak foglaltatnak. Ezen díjszabás által, mely a magy. kir. államvasutak dijszabásetárusitó irodájában (VI., " összes pótlékaival együtt érvényen kivül fog helyeztetni. (Utánnyomás nem dijaztatik.) Az igazgatóság.
I? Miért veszekedik a Carbolineum a Carbolineummal?!
!!! Folyósított kátrány hulladékért!!! Egy próba a szabadalmazott
EXSICCATOE-ral 3709
elégséges. N i n c s t ö b b é f a g o m b a és n e d v e s s é g . • Iroda: WIEN, Hauptsrasse,
3.600,000 frt névre szóló 12,000 drb 300 frt névért, részvény felosztva.
Leírások
ingyen.
vasöntöde és gépgyár részv.-társ. Budapesten A) gépeket és építési munkákat, teljes malomberenés vasúti fölszereléseket, dezéseket, vasúti kocsikat transmissiókat.
Speeziálitásai:
si«
B) Kéregöntvény vasúti kerekek, váltók, zúzómüvek, hengerek- és ágyúgolyókhoz. Hengerszékek kéregöntetü hengerekkel mind a magas malmászathoz, mind pedig a parasztra őrléshez s egész malomberendezések. Facsiszoláshoz, papír- és celluloza-gyártáshoz való gépek. Tizkereket nagy sikerrel pótló turbinák. Yillamos világítás nagy távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frictiós kancsolások, rotatiós dynamométerek. Aczélöntés.
566
K Ö Z T E L E K , 1897. Á P R I L I S HO 17.
Gözekéket, Gőz-utihengereket
Elsőrendű manila kévekötőfonalat bármily szerkezetű aratógéphez 43 f o r i n t é r t
Szegedi
és
Telefon 92-50.
Budapest—Kelenföld,aT
hol is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn.
AZ EGERESI MŰTRÁGYAGYÁR, KRANIER J.
Ajánlja kellően száraz és könnyen szórható műtrágyáit, nevezetesen
magas
százalékú
Csontliszt-Superphosphátot,
részv.
társaság
S Z E G E D E N . kötéláruk a legjobban és legolcsóbban s
Friedlaender
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít
Co.
szállít a
kenderfonógyár
Ugyanitt gazdasági
Oőz-nUmozdonyokat
John Fowler &
31. S Z Á M . 7-IK É V F O L Y A M .
szabadalmazott
szalmabazalozója 1Ó00 drb.
2Vü—12 lóerejü gözcséplö készletekhez a mozgony megterhelése nélkül alkalmazható. Megtakarít a gözcséplésnél 6 — 8 embert naponta.
már üzemben. Szállítja t e l j e s k e z e s s é g és olcsó árak mellett.
FRIEDLAENDER JÓZSEF
párolt Csontlisztet Trágyagipszet stb. mezőgazdasági gépgyára M T a l e g j u t á i i y o s a b b á r a k b a n . "3W B U D A P E S T , VIII. K ü l s ő K e r e p e s i - ú t Felvilágosításokkal, árszabással és ismertető füzetekkel készséggel szolgál a Központi pályaudvar mellett.
a központi iroda: B U D A P E S T , Y. Dorottya-ntcza 9.
Kimeritő
árjegyzékeit
ingyen
és
1.
bérmentve.
Nagyobb mennyiségű különféle
nemesített
rózsatő
Gisella telepi
kertészet
HIRDETÉSEK
40—50 cm. magas, K a p h a t ó V I S E G R Á D mellett.
felvétetnek a kiadóhvatalban
BUDAPEST,
t l l ő i - n t 35-diK scám.
3708
B U D A P E S T , Külső váczi-ut 1443. sz.
E l s ő é s e g y e d ü l i zsistgysir s p e c i a l GYÁRTMÁNYOK: az összes mezőgazdasági iparágak számára gépek. Nevezetesen: Czukorgyárak, \
gépgyár.
Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a
Hoffmeister-gőzmotor
a legjobb, legolcsóbb és legbiztoberendezése és átalakítása. sabb gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. Cséplésre és Szeszgyárak > minden egyéb gazdasági gép hajtáSzaktekintély mezőgazdasági czukorgyárak és szesz- sára a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden főzdék terén. egyéb hulladékkal. Minden nagyságSzövetkezeti alapon több mint 100 mezőgazdasági ban, V2 lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk. czukorgyárat létesitett. ^Malátagyárak I
Minden
szakbavágó
felvilágosítással,
tervekkel,
költségvetéssel
készségesen
.Pátria" irodalmi és nvomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek!.
szolgálunk.
