Budapest, 1897. évi a u g u s z t u s h ó 1 8 - á n
VII. é v f o l y a m .
V612
) szám.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MACYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. AE országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
Megjeletfí miita szérián és szombatot.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (ffSjftelelí), Üllői-ét SS. izánt. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
sörárpakiállitást és ezzel kapcsolatban sörárpavásárt is rendez, mely utóbbi már augusztus hó 20-án nyilik meg s tart szeptember 30-áig. A kiállításra beküldendő árpaminta menynyisége 5 kg. Árpaminták a kiállításra augusztus 1—20-ig küldhetők; későbben érkező mintákat a rendezőség el nem fogad. Figyelmeztetjük a t. gazdatársakat, hogy a rendezőség csakis az esetben vesz fel a kiállításra árpamintákat, ha azok az általa szétküldött bejelentési ivek kíséretében küldetnek be. Tervezetet és bejelentési ivet levélbeli megkeresésre az OMGE. titkári hivatala készségesen küld.
Szó'lészeti tanulmányut.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szőlőművelési és borászati szakFelhivás a gazdaközönséghez. osztálya szeptember hó 11-től 20-áig A gazdaközönség egyik legnehezebb terjedő időközben tanulmányutat rendez. dolga a jó értékesítés. S miért az? A .^tanulmányut az alábbi szőlőtermert szervezkedve nincs! Tegyük meg melő vidékekre terjed k i : tehát a lehetőt e téren! Most a midőn a) a székesfőváros vidékére. a gabona ára emelkedőben van, a gazdab) Balatonmentére. közönség az árakat csak ugy tudja kic) Szeged s Arad-hegyalja vidékére. használni, ha tájékozott pontosan az A tanulmányut Budapestről indul árakról. Tapasztalatból tudjuk, hogy szeptember hó 12-én és Világoson zárul például az árpa ára a tőzsdén nincs jeszeptember hó 20-án. gyezve, s mindenki tapogatózva adja el II. Részletes tervezet a „Borászati Laterményét, mert a börzei jegyzések legtöbb Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, pok" 28. számában jelent meg. gazda előtt érthetlenek. Segítsünk tehát ugy is mint a Gazdasági Egyesületek Országos A tanulmányut összes költsége maximagunkon. Küldjék be a gazdák a Szövetségének központja, a Borsod- és Pozsony „Köztelek" szerkesztőségéhez az általuk vármegyei gazd. egyesületekkel, a miskolczi málisan 60—70 frt, beleértve az utazás, eszközölt eladások jegyzékét s a szer- ipar- és kereskedelmi kamarával és a Magyar elszállásolás s étkezés költségeit s belekesztőség azokat a tőzsderovatban közzé Mezőgazdák Szövetkezetével, függetlenül a nem értve a Budapestre való utazást s fogja tenni. De ne csak a gabona, ha- Budapesten -rendezendő sörárpakiállitás és vá- a Világosról való hazautazás költségeit. sártól. A tanulmányutban való részvételre nem élő állat és bármi más termény1897. évi augusztus havában Pozsonyban eladását is közöljék, mely czélra egy uj és Miskolczon országos sörárpa-vásárokat való jelentkezések az OMGE. titkán hivatarovatot nyitunk „Eladások" czim alatt. rendez. lához intézendök, mely jelentkezésekkel egyA vásárok a következő napokon tartatnak idejűleg az előirányzott költségek fele, A bejelentésben kérjük az meg: Pozsonyban, a vármegyeháza nagyter- azaz 30 f r t az O M G E . eladott mennyiséget, pénztárába mében, augusztus hó 22-én, d. e. 11 órától, a minőségi súlyt, d. u. 2 óráig. Miskolczon a vármegyeháza c z i m e z v e b e k ü l d e n d ő . Oly jelentkezéaz eladás napját, nagytermében augusztus hó 30-án d. e. 9 órá- sek, amelyekkel egyidejűleg a 30 forint az eladás helyét, előleg be nem küldetik, figyelembe nem tól, d. u. 1 óráig. és az eladási árt közölni. E vásárok valamelyikén résztvenni óhajtó vétetnek. A részvételi dij második rész. Kérjük ezt nemcsak tagjaink, hanem eladó, az illető gazdasági egylet (pozsonyi vagy lete a jelentkezések lezárása s a költsémiskolczi) titkári hivatalába eladó sörárpájából összes gazdatársainktól. faj és minőségenkint 10 kg. mintát s egyidejű- gek végleges megállapítása után lesz beleg ugyanazon mintából 4 kgot a Magyar fizetendő. Forster Géza, Mezőgazdák Szövetkezetének is tartozik bekülA jelentkezés határideje augusztus főszerkesztő. deni. A minták beküldésének határideje a po- 20. A résztvevők száma 60. zsonyi vásárra aug. 5—20, a miskolczira aug. Mindennemű felvilágosítással szolgál hó 10—27. Országos sörárpavásárok. A vásárok iránt érdeklődőknek részletes az OMGE. titkári hivatala. tájékozást nyújt és bejelentési iveket küld ugy A rendező-bizottság. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesü- a Pozsonymegyei, mint a Borsod vármegyei let f. évi szeptember hó 20—30-ig, Budapes- gazd. egylet titkári hivatala. ten, a Köztelek palota helyiségeiben országos A rendezöT. cz. Szükségletünk
jól sikerült
mint
herefajok, mák-, baltaczim-, vadrepcze-, len-, gomborka- és takarmányfümagvakban j e l e n t é k e n y . K é r j ü k a t. cz. g a z d a k ö z ö n s é g e t ezekből o z i m ü n k r e h ű m i n t á k a t küldeni, m e l y e k r e előnyös a j á n l a t t a l k é s z s é g g e l
Magyar
Mezőgazdák
Szövetkezete
szolgálunk.
B u d a p e s t , V., A l k o t m á n y - u t c z a
M a i s z á m u n k 16 oldal.
31. s z .
MHMHHMP
K Ö Z T E L E K , 1897. AUGUSZTUS H O
Pályázati felhívás. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület az általa kezelt földmivesiskolai alapítványi helyek közül pályázatot hirdet: a nagy-atádi gazdakör alapítványára, évi ösztöndíj 120 frt. Ezen alapítványra pályázhatnák első sörban a nagy-atádi, illetve somogymegyei illetőségű egyének. Pályázhatnak ezen ösztöndíjra oly magyar honpolgárok fiai, kik 16-ik életévüket betöltötték, ami keresztlevéllel igazolandó, továbbá iskolai bizonyitványnyal igazolandó, hogy a pályázó jól tud írni és olvasni. Pályázhatnak ezenkívül magyarországi földmívesiskolába már felvett tanulók is, ha ezt az illető földmivesiskola igazgatója által bizonyítják. Kellő okmányokkal felszerelt bélyegtelen kérvények folyó évi szeptember hó 15-ig az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóságához (Budapest, Köztelek) nyújtandók be. Forster Géza igazgató.
Paraszt
szoezializmus.
Törvényjavaslat a mezei munkások és a munkások közötti viszony szabályozásáról. Kidolgozta • Mamusich Lázár, Szabadka sz. kir. város polgármestere. A folyó évi alföldi munkás zavargások a kormányzat lassú szervezetét ismételten működésbe hozták s akár csak az 18'94. évi alföldi munkásmozgalmak kitörésekor, meg volt a szándék az akuttá vált helyzet orvoslására s még akkor az inditó okok kikutatása volt a feladat s az ez irányú tanulmányok, felolvasások és röpiratoknak egész irodalma keletkezet^ addig ma már a javasolt orvosszereknek van egy uj irodalma. Mindannyiszor a kormány az illetékes törvényhatóságokat keresi meg, hogy az életbeléptetendő orvosszerek felől, a helyi tapasztalatok figyelembe vételével őt informálják. S ezen informácziók az idők folyamán csodálatos változásokon mentek át. Az 1894. évi véres kitörések előtt a szocziális mozgalmakról a közigazgatási hatóságok tudni nepi akartak s igy volt ez még ma is azon törvényhatóságok közegeinél, a hol csak lappangva rejtőzött a szoezializmus, tehát az még kitörésig nem jutott. Az 1894. évi mankáslázongásokat követőleg a gazdák ellen irányult a közigazgatási hatóságok ellenszenve s a legradikálisabb intézkedéseket követelték a munkások védelmére. S tényleg, különösen az alföldnek szocziális eszmékkel telt részein, mig azelőtt mindig a gazdának, a szocziális lázadások után mindig a munkásnak volt igaza. Nem kell e felfogás megvilágítására kézzelfoghatóbb bizonyíték, mint Tallián Gyula a békési volt főispán törvényjavaslata a cseléd- és munkásviszony szabályozásáról. Ez világosan tükrözi vissza azt a felfogást, amely a közigazgatási hatóságokban a lázadásokat követőleg általánosan elterjedt, hogy minden bajnak kútforrása a gazdaközönség részéről a munkásokkal szemben gyakorolt visszaélések s tanúsított rossz bánásmód. Három óv multán azonban bár nehezen, a felfogás mégis némileg enyhült s ujabban már a szocziális mozgalmak előidézői között jelentékeny szerepet juttatnak a szocziális sajtó izgatásának is. Nem óhajtok jelenleg a parasztszocziális mozgalmakkal általánosan foglalkozni, csakis levézetni volt czélom a jelenben ismertetendő törvényjavaslatnak a genézisét, a mely szintén egy jellemző tünet a közigazgatás felfogására nézve. Az előttünk fekvő törvényjavaslat erősen szocziális izü, nem azon elvek értelmében, a melyeket a lázongó munkások vallanak, hanem inkább azon értelemben, a mely ma Németország szocziális irányú törvényhozását jellemzi. Hogy a törvényjavaslat genézisére
18.
66. SZAM. 7-IK É V F O L Y A M .
vonatkozó fejtegetésekat- tovább folytassam, ki, ezek közül is csak azokra, amelyek uj előre1 kell bocsátanom, hogy a törvényjavaslat felfogásról tanúskodnak, avagy egyébként felhatározottan a gazdák védelmére áll, amennyi- emlitendők. ben mag~a a törvényjavaslat szerkesztője nemA törvényjavaslat első része, miután első csak közgazdasági egyén, de birtokos s tény- pontjában kimondotta, hogy a mezei munkáleg gazdálkodó is s igy a gazdát a munkás- sok, aratók, cséplők,. nyomtatók és- munkaadók mozgalmakban sújtó kalamitásról személyes közötti viszony a jelen törvény- korlátai a tapasztalatokkal rendelkezik. két szerződő fél írásbeli szerződésén alapul, E törvényjavaslat tehát mintegy vissza- mint legfontosabbal, az aratómunkásokkal foghatása a Tallián-féíe törvényjavaslatnak s mig lalkozik. A második rész a mezei munjogviszonyát szabáaz tisztán a tapasztalt visszaélések meg- kások és szegődések torlásán alapult, addig e törvényjavaslat lyozza a munkaadóval szemben, a 3-dik a azoknak keletkezését óhajtja megakadályozni. munkatanáesok megalakításával s működéséAz első tehát megtorló, a második megelőző vel, a 4-ik résznek pedig, a büntetésékről intézkedésekkel óhajtja a baj elejét venni. kellene hogy intézkedjék, amit azonban a tervező akként old még, hogy minden egyes esetMamusich törvényjavaslata tehát egy uj irányt jelent s azt hiszem a gazdaközön- nél magában bent a törvényjavaslatban alkalségben az ő felfogása, kivéve egyes különben mazza a büntetést. A tervezet szerint az jelentékeny elvi kérdéseket, nagyjában tetszeni aratási szerződések mindig a közigazgatási fog, eltérőleg a Tallián-féle törvényjavaslattól, hatóság előtt.,' tehát a községben a jegyző, a amely a gazdaközönségnél egyáltalán vissz- városokban a rendőrkapitány előtt kötendők. hangra nem talált. Fontos azonban Mamusich Ez megegyezik az Országos Magyar Gazdasági javaslata azon szocziális vagy talán helyeséb- •Egyesületnek a belügyminiszterhez felterjeszben mondva, konzervatív irányzatnál fogva tett javaslatával is, valamint a tervezetnek is, amely az egész törvényjavaslaton elömlik. azon intézkedése is, hogy a mezei munkások Igy a törvényjavaslattervezet határozottan szakit hatósági igazolvány nélkül fel nem fogadhatók. a szabad verseny theorlájával, amely eddigi A különbség csak az, hogy az OMGE. a hatótörvényhozásunknak az alapját képezi. Ez igen sági igazolványokat, vagyis állandó jegyeket a jellemző tünet akkor, a midőn a szabad ver- helybeliekre is kötelezőnek kivánja rendelni, seny káros hatását a fogyasztás és értékesítés mert hisz különben a helybelinek a vidékre megakadályozni vagy terén lépten-nyomon érezzük s ugyancsak lép- való elszerződtetését ten-nyomon s mind hangosabban s erélyeseb- ellenőrizni nem volna lehetséges. A hatósági ben követeli különösen a gazdaközvélemény a munkásigazolványoknak a birása általában oly szabad verseny kinövései által okozott bajok szükség, amelynek hiánya lépten-nyomon érezorvoslását, annak korlátok közé szorításával. hető, s általában képzelhetetlen, hogy a munItt van a börze elleni mozgalom, a mindinkább kásoknak milliókra rúgó tömege minden igaemelkedő védvámok, a szövetkezeti eszme ter- zolvány nélkül szegődhet, szabadon költözhet, jedése, a tisztességtelen verseny elleni törvény- utazhat, tetszése szerint anélkül, hogy a munkahozási intézkedések sürgetése, a kartellek meg- adónak bármi biztosítéka volna, vagy hogy rendszabályozása mind oly tünetek, amelyek a a közgazdasági hatóságok a munkásokat ellenszabad verseny ellen irányulva, jelzik, hogy őrizhették volna. Igen helyes intézkedése a egész törvényhozásunk hibás alapon nyugszik törvényjavaslatnak az, amely kimondatni kíakkor, a midőn a szabadverseny elméletén vánja, hogy a munkaadó a jelen tervezetben épült fel. Igen helyesen mondja indokolásában megállapított munka teljesítésén felül az ara Mamusich, hogy a szabad verseny az erősebb tóktól más bármi néven nevezendő ingyenes jogát a gyöngékkel szemben biztosítja, mert a munka teljesítését nem követelheti s amennyimint a gyöngébb jogát biztosítjuk az erősebbel ben azt követeli, kihágást követ el és bünszemben, megszűnt a szabad verseny. S épp tetést érdemel. Ismeretes, hogy a paraszt ezen különleges felfogás. s azon körülmény, szccziálisztikus mozgalmak egyik főokozója az hogy a kormány a törvényhatóságokat vélemé- uzsora, azaz ingyen munka, vagy szolgáltatás nyeik beterjesztésére felszólította, kötelessé- képezte. günkké teszi, hogy a• törvényjavaslattervezettel, Tényleg e réven óriási visszaélések törmely a kilátásba helyezett kormányintézkedé- ténnek, a melyek feltétlen kiküszöbölése hatásek tervezésénél valószínűleg szintén igen sok rozottan közérdekű dolog s igy a tőrvénynek tekintetben kiindulási pontul fog szolgálni, ez irányú intézkedése határozottan üdvösnek hozzászóljunk. lesz mondható. Még kell azonban jegyeznünk, Kétséget sem szenved, hogy az 1876. hogy ezen ingyenes szolgálatok nem mindenévi XlII-ik t.-czikk, mely a cseléd és mezei kor jogtalanok, mert hogy csak egy esetet emmunkások viszonyát szabályozza, a jelen vál- lítsek, a gyakorlatban előfordultat, hogy egyik tozott igényeknek egyáltalában nem felel meg. alföldi uradalom, tekintve azt, hogy az aratókKétségtelen az is, hogy a mindinkább terjedő nak kiosztott tengeriföldek silányan lettek beszocziális mozgalmakkal szemben hatályosabb müvelve, ugy, hogy utánuk a másodvetemény törvényhozási intézkedésekre van szükség, a rendesen nem sikerült, a szántás munkáját, melyek biztosítják a mezőgazdasági munkála- melyet eddig szerződésszerüleg az aratók lettek tok rendes s akadálytalan lefolyását anélkül, volna kötelesek végezni, uradalmi igákkal véhogy akár a munkaadó, akár a munkás ér- geztette, azt épp annyi szántásban részesítette, dekei csorbát szenvednének. Tehát a munka- mint az uradalmi tengeri földeket s ezzel adó és munkás közötti viszony szabályozása szemben az aratóktól 3 napi napszám munkát uj törvényhozási intézkedéseket szükségei s követelt. Ez esetben tehát, amidőn legszerényebb ebből a s zempontból hasznos szolgálatot tesz számítással is egy-egy napra 1 frt kereset, az, aki a kormányzatnak ezen köteles törek- illetve megtakarítás esett volt a munkásra, ezen vését elősegíti. A Mamusich-féle törvényjavas- három napi napszámmunka korántsem mondlat ez irányban működik közre, amidőn az ható ingyenes munkának. De általában helyes 1876. évi XIII. t.-cz.-nek a mezei munkásokra a felfogás, hogy az ingyenes munkálkodásqk vonatkozó részének mellőzésével egész uj tör- véglegesen kiküszöböltessenek, mert a visszaéléseknek csak igy lehet biztos határt szabni. vényjavas latot tervez. A törvényjavaslattervezet 75 szakaszra A 31-ik szakasz is érdekes és uj intézterjed. A . munkálat részletesen kiterjesz- kedést tartalmaz, amidőn kimondja, hogy vitás kedik, sok helyütt túlságosan részletesen is a kérdések eldöntése előtt a munkásoknak a mezei munkások és a munkaadó közötti vi- munkából kilépnie, vagy a munkaadónak a szony szabályozására, ami csak annak a tanú- munkát beszüntetnie, illetve a munkásokat mábizonysága, hogy az illető, aki a munkálatot sokkal felcserélnie nem szabad. készítette, egyúttal gazdasági tapasztalátokkal Gondoskodik-arról is a törvényjavaslat, biró egyén. hogy a szerződőst bontó munkások megbüntetá jelen ismertetés természetesen csakis tessenek pénzbirsággal és elzárással, a pénzaz elvi jelentőségű kérdésekre terjeszkedhetik bírság azonban csak akkor hajtható be a több-
«6. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1897.
AUGUSZTUS
HO
í 147
18.
nyire vagyontalan munkásokon, ha munkába ügyeknél főkellék, hanem hogy ezen intézmény állottak, az elzárás pedig csak akkor kívánatos, behozatalával remélhető a szocziálisztikus hogy végrehajtassák, ha általában munkába ál- munkásmozgalmak terjedésének a megakadálani vonakodnak, mert csak akkor fog birnihatály- lyozásával, vagy pedig a mozgalom irányzatályal a törvény, ha a szerződést szegő .munkást nak- az enyhítésével. A munkatanács intézmérögtöni elzárással megakadályozza abban, hogy nyének életbeléptetése által egy olyan joaz az egy helyen megtagadott munkát másutt got biztosi'.anánk a munkásoknak, amely folytathassa s igy keresethez juthasson. Ez lehetővé tenné, hogy érdekeiket minden tekinirányban az OMGE. igen erélyes intézkedése- tetben hathatósan megoltalmazhassák a munkaket kér, s igen helyesen, mert egy egész év adó minden visszaélésével szemben, másrészről munkájának eredménye van könyelmüen kocz- a folytonos érintkezés folytán és a kölcsönös kára téve az arató munkások esetleges szer- eljárás révén a munkaadó és munkás között ződés szegésétől, ami nagy területen ismétlődve megingott bizalom is remélhetőleg helyreállana. nagy kalamitással jár. Az OMGE. erre vonatA munkatanács intézményének életbekozólag azt javasolja, hogyha karhatalommal léptetése mellett foglalt az OMGE. is állást, a munkásokat a munka megkezdésére kény- az 1894-ik évi lázadásokat követöleg s az szeríteni nem lehet, ugy azokat az első fokú akkori törvényhozási intézkedések tervezéséközigazgatási hatóság által azonnal le kell nél ez a tanulmányozások alapját is képezte, tartóztatni s valamenyit 3 hónapi elzárással de mint a törvényes intézkedések életbeléptemegbüntetni s a gazdának okozott károk meg- tése, ugy ez is a jövő reménye maradt. A térítésére kötelezni. A munkások letartóztatá- munkatanács megalkotására és működésére sával egyidejűleg köteles az első fokú hatóság nézve azonban -volnának megjegyzéseink. így a munkások bárhol található ingó vagyonát a munkatanács tagjainak választása nem törszoros zár alá venni s ingatlanaikra a munka- ténhetik a képviselőválasztások módjára; az adó javára zálogjogot előjegyeztetni. A te- egyáltalán keresztülvihetetlen s érdekeltség lekkönyvi hatóság az első fokú hatóság ily- hijján éppoly kevéssé fognak működni, mint nemű megkeresésére a zálogjogot a münka az ipartanácsok. A községenkénti titkos szavazást adó által felszámított kárösszeg erejéig ke- kell életbeléptetni e választásoknál, amelyeknek belezteti. járásonkénti összesítése tűntetné fel a válaszA törvénynek ezen intézkedése nélkül tás eredményét. Nem lehet azt sem kívánni, minden egyéb intézkedés hatástalan marad s hogy a munkatanácsnak nem helyben lakó kür a munkások szerződésszegése továbbra is lönösen pedig munkások sorából választott tagjai ingyen teljesítsék a birói szolgálatot napirenden fog maradni. • A szocziálisztikus mozgalmak agitatorius abban az időben, amidőn épp a legnagyobb részét czélozza a törvényjavaslat megszüntetni keresetet bírnák maguknak biztosítani. Naazon intézkedéssel, hogy azok, akik a munká- gyon is méltányos, hogy a bíróság tagjai az sokat a munka meg nem kezdésére ösztönzik, esetben, ha nem helybeliek, vagy ha helybeliek a munka folytatásáról lebeszélik, vagy abba- is munkájukból kiállani kényszerülnek napidíjhagyására rábírják, vagy mindezekre izgatják, ban részesüljenek. nyomban felebbezés kizárásával az illetékes Ezekben soroltam elő a törvényjavaslat hatóság által 1 — 15 napig terjedhető elzárás- tervezet hasznosítható intézkedéseit. sal büntetendők. Ugyancsak felebbezés nélkül Tartalmaz azonban e törvényjavaslat elzárással büntetendők volnának ázok is, akik igen sok felesleges, sőt helytelen irányzatú a megkezdett munka abbanhagyására szóval intézkedést is, amelyek tisztán a helyi viszovagy tettel kényszerítik a munkásokat. Ezen nyok szemelőtt tartását tükrözik vissza, másintézkedéseknek gyakorlati hasznát csak azok részt oly rendőri természetűek, amelyeknek tudják méltányolni,- akik helyszíni tapasztala- keresztülvitele a mezőgazdaságban kivihetetlen, tokkal bírnak s tudják azt, hogy egyes nagy- így a törvényjavaslatnak mindjárt azon első hangú agitátorok mennyire tudják terrorizálni intézkedése, hogy az aratók munkaideje május egy egész község munkásnépét. Így pl. a folyó hó elsejével kesctódik s tart ugyanazon év évben Bács-Botfrogmegyében, egyikében azon november hó ebejeig. tejesen felesleges, mert községeknek, hol a folyó évi szocziális moz- azt esetről-esetre a Jvutendö szerződés fogja galmak legakutabban jelentkeztek, egyetlen egy körvonalazni, hogfaz aratók csak az aratásember több mint 5—6 száz munkást tudott ban foglalkozat vagy pedig írás egyéb gazdaterrorizálni s szerződésszegésre birni, holott ha a sági munkák végzésére is kötelesek s amenyhatóságnak módjában állott volna ezen agitá- nyiben kötelesek, mily napszámbér mellett tort elzáratni, az egész mozgalom csirájában teljesítsék azt s a mint felesleges, leheelfojtatott volna, vagy legalább is az aratók tetlen ; különösen lehetetlen egy törvényben a legnagyobb része a régi szerződés alapján minimális napszámbéreknek megállapítása, ép munkába állott volna. oly felesleges és lehetetlen az aratási munkaTöbb eset fordult elő ugyanott, hogy az béreknek is a megállapítása a törvényben. arató munkások sirva panaszkodtak a munkaadóEz a szerződés dolga, mert a helyi viszonál, hogy az izgatók fenyegetéssel kényszerítik nyok olyannyira változnak, hogy ez irányban a őket arra, hogy a szerződéstől elálljanak; s ezen szabad versenynek oly korlátozása, mint azt egyetlenegy agitátor képes volt ugy szervezni Mamusich tervezi, kivihetetlen. A 60 kros miaz egész mozgalmat s oly erélylyel kézben nimális napszám lehet kevés Szabadka vidétartani a munkásokat, hogy az eddigi 12—13-ad kén, de nem kevés Erdélyben vagy a felvidérészben arató munkások a megszorult gazdák- ken, de sok a 60 kros napszám Szabadka tól 9—10-ed részt kaptak minden ellenszol- vidékén is április hónapokban, a midőn a gálmány nélkül, az aratási munkálat teljesíté- férfi napszámot évek hosszú sora óta 40 krral sén kivül, daczára annak, hogy azon a vidé- díjazzák, sőt a tél folyamán 30 krért is akad ken közép termés volt. elég munkaerő, akad pedig azért, mert egyes Az ilyen siker nem csoda azután, ha el- uradalmi gazdaságokat kivéve, télen át a mezővakítja a munkást s még inkább ragaszkodik gazdaságban egyáltalán semmiféle kereset sem kínálkozik. és hisz vezetőjének különösen akkor, ha azt látja, hogy az agitáczió fővezetője szintén araE helyett a törvénynek a munkásközvetitási munkát nyert s egyáltalában a szerződés- tést kellene szerveznie, másrészről az egyesüszegésért semmifélekép sem bűnhődik. lési törvény revíziójával a munkáskerületek létesítését kellene előmozdítani, ugy, hogy ezek A törvényjavaslat harmadik része a munkatanács intézményét óhajtja meghonosí- mint érdekképviseleti, testületek, a gazdasági tani. A munkatanács intézményének étetbe- egyesületekkel karöltve volnának azon közponléptetése nemcsak azon szempontból bír fon- tok, a melyek a helyi viszonyokhoz mérten a tossággal, hogy a munkaadó s munkás között napszámbér alakulását irányítanák. támadó vitás esetekben gyorsan és megbízTermészetes, hogy ehhez első sorban szükhatóan fog intézkedni, ami az ily természetű séges az, hogy maguk a gazdák tömörüljenek
a gazdasági egyesületek kebelében s vegyenek példát a munkásoktól, a kik hogy eddig is ily eredményeket értek el, csakis az egyesülésben rejlő erőnek köszönhetik. Ezzel az erővel szemben a gazdák minden törvényes és kormánytámogatás daczára csakis akkor tudnak megállani, ha szintén az egyesülés erejére támaszkodnak. A kereset minimumának 50 frtban való megállapítása szintén kivihetetlen s nem a törvénybe való intézkedés, hanem e helyett kívánatos mégis az, hogy az aratási szerződés nemcsak részszerinti díjazásról intézkedjék, de állapítsa meg azon összeget is, a melyért az aratók egy kat. hold terményt átlagban learatni kötelesek s fentartassék a munkásnak a jog, hogy az aratás megkezdése előtt nyilatkozzék, hogy mely díjért hajlandó a munkát teljesíteni, másrészről maradjon meg a munkaadónak is a joga, hogy a mennyiben a gabonalearatásra elemi csapás esetén nem érdemes, az aratási szerződéstől egyoldalulag elállhasson. Kivihetetlen a törvényjavaslatnak azon tervbevett intézkedése is, amely a munkaidőt, szabja meg, mert ez is a helyi szokásokhoz mérten igen változó. Míg például a tanyai s uradalmi gazdálkodás mellett a munka eltarthat este 10 óráig aratás idején, addig a tagositatlan határokban, ahol a munkás éjjelre rendesen a faluba visszatér s igy van ez az ország jelentékeny részében, a 2 óra reggeltől esti 10 óráig tartó munka kivihetetlen és igy törvény által nem szabályozhatp. Ez is oly intézkedés, melynek a szerződésben van helye, vagy legfölebb megyei szabályrendelet utján szabályozható. Nem kétlem, hogy az előzőkben ismertetett törvényjavaslattervezet sokban hasznos szolgálatot tesz a kodi fikátornak, sok oly intézkedést tartalmaz azonban, amely a czélon messze túllő s oly államszocziálisztikus irányzatú intézkedéseket óhajt életbeléptetni, amelyek életbeléptetésére még maga Németország sem gondolt, de amelyekre nálunk szükség sincs, s nem is lehet. R. Oy.
Az 1895-ik évi mezőgazdasági statiszlikai összeirás főbb eredményeinek vázlatos ismertetése, i. Az 1895-iki fölvétel alapján nyert-képet főbb vonásaiban a következőkben mutathatjuk be: A gazdaságok összes száma a kimutatás szerínt: Magyaroszágban . . . . . . . . Fiúméban Horvát-Szlavon országokban . .
2.830,850. 952 579,884
És igy a magyar birodalomban . 3.411,686 E számok községenkinti földolgozások eredményei, s minthogy itt a több határban fekvő, de a közös fölszereléssel kezelt gazdaságok még nem vonattak össze, az önálló gazdaságok számát jóval fölülmúlják. A területnek mivelési ágak szerint való megoszlását, összehasonlítva a földadó-kataszter munkálatai alkalmával megállapított területtel, az alábbiakban mutatjuk be. Az uj adatok azonban nem ölelik föl az egész terülelet, minthogy csak a gazdaságok területe íratott össze és így azok a földadó alá nem eső területek, melyek egy gazdasághoz sem tartoznak (közutak, utczák, terek, temetők stb.) .mellőztettek. Mindazok a területek azonban, melyeken a hét mivelési ág valamelyike folyik, az ujabb kimutatásban is szerepelnek s igy az adatok mezőgazdasági szempontból teljesen alkalmasok az összehasonlításra. A hét mivelési áq területének nagyságát a következő' kimutatás tünteti fel:
í136K Ö Z T E L E K ,
A földadó az Í895. évi 1895-ben több . kataster évi összeírás (+) vagy szerinti szerinti kevesebb (—) '•• katasztrális holdakban Szántóföld. . .'22/397,792' 23.276,347 '(+) 878,555 Kert . . . . . 696,268 748,845 (+) 52,577 Rét . . . . : 6.010,711 5.751.625 (—) 259,086
tSSl
78&'840
«l03<681
Legelő . . . . 7.496,550 '7.392,869 '(—j 103,681 Erdő . . . . 15.868,136 15.617,380 ,(—) 250,756 Nádas . . . . 161,384 146,058-Kv-) . 15,326 , A kataszteri adatok körülbelül az 1884— 1885-iki évi állapotot tüntetik fel, tehát a két fölvétel közt egy jó évtized fekszik. Már föntebb megemlékeztünk az uj fölvétel némely hiányairól, melyek miatt a területnek mívelési ágak szerinti megoszlása helyenkint nem felelt meg teljesen a tényleges állapotnak. Ez azonban a vármegyei s még inkább az országos összegeket lényegesen módosíthatta s bátran megtehetjük az összehasonlitást a kataszter adataival. A magyar anyaországban a hét mivelési ág közül kettőnek, a szántóföldnek és kertnek területe jelenlékenyen növekedett, a többié megfogyott. A szántóföld 722 ezer katasztrális holdnyi növekedése 3-87%-os gyarapodásnak felel meg. Ez elég tekintélyes, kivált ha tudjuk, hogy a gabonatermelésnek minden áron való kiterjesztése a nyolczvanas években már nem volt többé uralkodó irány. A szántóföld Erdély kivételével minden országrészben növekedett. Erdélyben 4184 hold csökkenés mutatkozik. Számos ifiegyében itt is van ugyan szaporodás, de némely megyékben, adataink szerint megfogyott a szántóföld. Legjelentékenyebb a csökkenés Hunyad- és Szolnok-Dobokamegyében. A szántóföldnél is jóval erősebb növekedést mulat a kertterület, mely a lefolyt- évtized alatt nem kevesebb, mint 8 02°/o-kal gyarapodott. A kerlterület a népesség szaporodásával és a haladó kulturával természetszerűleg mind nagyobb tért foglal el ; de szintén van egy országrész, hol 4135 holdnyi csökkenést látunk s a mi a legföltünőbb, ez az országrész hazánknak éppen legkultiváltabb része, a Duna jobb partja. Zala- és Veszprémmegyék mutatnak itt jelentékeny fogyást; az előbbinél a kertterület 24,376 holdról 20,572 holdra, az utóbbinál pedig 8576 holdról 7216 holdra szállt volna le. Ez azonban nem igen lehet tényleges fogyás, inkább az összeirás alkalmával követett fölfogások különbözőségéből származhatik, mert a kert fogalma nem egé'szen határozott. A beitelkeken előforduló szá-. mos takarmányos kertet bizonyára néhol kertnek, máshol szántóföldnek vették. A rétterület 4 31%-kal hanyatlott s kivétel nélkül minden országrészben megfogyolt, a mi ellentétben látszik állani azzal az irányzattal, mely az állattenyésztés emelését tűzte ki mezőgazdaságunk legfontosabb föladatának. Midőn az ötvenes évek elején hazánk és Ausztria között a vámsorompó lehullt, az épülő vasutak pedig megkönnyítették gabonánk kivitelét s a magas gabonaárak is ösztönül szolgáltak gabonatermesztésünk minél nagyobb kiterjesztésére: megkezdődött a rétek és legelők föltörése, állattenyésztésünk nagy hátrányára. Ez az egyoldalú kizsákmányoló gazdálkodási rendszer évtizedekig tartott, mígnem a rendszer káros következménye, mely, a talajkimerülésben itt-ott mind erősebben kezdett mutatkozni, még inkább pedig a gabonaáraknak a nyolczvanas évekb.en beállott rohamos hanyatlása, irányváltoztatásra kényszeritette gazdáinkat. Jelszóvá vált a mezőgazdasági termelésben a megzavart egyensúly helyreállítása • s az állattenyésztés fontossága mindinkább átment a köztudatba. Az állattenyésztést azonban csak a takarmánytermesztés fokozásával lehet emelni s ha mégis a rétterületek csökkenését látjuk, az abban leli magyarázatát, hogy az intenzivebb gazdálkodás mellett nem fizeti ki magát a so-
1897. A U G U S Z T U S
HÖ
vány, száraz rétek megtartása, ugyanazon a területen sokkal több mesterséges takarmányt lehet előállítani. Ebben leli magyarázatát a legelő csökkenése is, mely jelentékenynek különben sem mondható, mindössze l'31°/o'-ot tesz. Országrészek szerint nagy eltérést látunk s egy félre nem ismerhető határozott irány kídomborodását. A felvidéken (Duna bal- és Tisza jobb partja), valamint F.rdélyben, tehát a hegyes vidéken a legelőterület növekedett, a dunántuli- dombvidéken és á három országrészre kiterjedő Alföldön ellenben megfogyott. Valamennyi mivelési ág között legnagyobb a szőlőterület csökkenése. Nem számítva a parlagon heverő szőlőket, melyek a szőlő nevet már ugy is hiába viselik, a csökkenés 45"42%-ra rug; sőt valószínűleg tényleg még nagyobb, mert a mezőgazdasági statisztikai összeirás alkalmával a kataszter adataihoz ragaszkodva, nem egy elpusztult szőlőt jegyezhettek be a beültetett szőlők rovatába. A szőlőterület a kataszter szerint 622,254 hold volt, az uj összeirás szerint a beültetett terület 339,648.. a parlag 149,151, a kettő együtt 488,799 holdat tett. Ez utóbbi szám és a kataszter szerinti terület különbözete, vagyis 133,455 hold lenne az a terület, melyet a szőlők kipusztulása után más mivelési ágak alá fogtak. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy a jelenlegi szőlők között sok az uj ültetés oly földben, hol korábban nem volt szőlő. Az összehasonlításnál tehát ezt a beültetett szőlők területéből le kellene vonnunk, amikor is a kimutatott 133,455 holdnál" jóval nagyobb terület maradna, a kipusztult, de valamely más mivelési ág alá fogott szőlőkre. A szőlőterület (csak a beültetettet véve) valamennyi országrészben megfogyott. A csökkenős, különösen két országrészben, rettenetes. Legtöbbet szenvedett a filloxerálól a legnemesebb magyar bor hazája, a Tisza jobb partja, hol a szőlőterület 44,515 holdról 7084 holdra sülyedt, vagyis 84'20%-kal megfogyott. AbaujTornamegyében a bortermelés csaknem egészen megszűnt 7858 holdról leszállt 238 holdra; Borsódban 14,292 holdról 1507 holdra, Zemplénben 15,617 holdról 2773 holdra sülyedt. A Tisza Maros szögében is rendkívül nagy volt a pusztulás, itt a szőlőterület 91,723 holdról 25,255 holdra sülyedt, ami 72'48%-os fogyásnak felel meg;1' Krassó-Szörénymegye szőlőterülete 14,182 holdról" !470 holdra, Temesmegyéé 43,893 holdról 5140 holdra apadt. A sorban ezutátí a Tisza bal partja következik, hol 53,751 holdról 22,568 holdra, vagyis 58,01 °/o-kal hanyatlott a szőlőterület. Némely megyében itt is iszonyú pusztítást látunk. Szilágymegyében a szőlőterület 10,078 holdról 758 holdra, Biharban 18,951 holdról 2502 holdra olvadt. A Duna bal partján is közel oly nagy a pusztulás, mint a Tisza bal partján. A szőlőterület itt 49,464 holdról 22,199 holdra esett, vagyis 55'08%-al csökkent. Legtöbbet szenvedett Nógrád, hol a szőlőterület 14,554 holdról 1049 holdra apadt. Hontmegyében 8334 holdról 2199 holdra, Esztergommegyében 8287 holdról 2585 holdra sülyedt a szőlőterület.
Magyarorrszág Duna balpartja . . . Duna jobbpartja. . . Duna-Tisza köze . . Tisza jobbpartja . . Tisza balpartja . . . Tisza-Maros szöge . . Erdély . .
65.
SZÁM.
7-IK
ÉVFOLYAM.
Ha az elpusztult terület abszolút nagyságát tekintjük, a Duna jobb partja áll elöl, itt 208,856 holdról 126,452 holdra, vagyis 82,404 holddal apadt a szőlőterület; a százalékos fogyás azonban itt már jóval kisebb, csak 39'45°/o. Vannak azonban itt is megyék, melyekben a szőlőterület felénél is kisebbre apadt, igy Fehérmegyében21,121..holdról 8159 holdra, Veszprémmegyében 8908 holdról 4217 holdra, Baranyamegyében 44,656 holdról 21,553 holdra. A Duna-Tisza közén egy negyed ' részszel (25'44%-kal) kisebb a szőlőterület, mint egy évtizeddel előbb volt. Itt 136,466 holdról csak 97,277 holdra: szállt le. Ezt az aránylag kedvező eredményt a homoki szőlők ültetésének köszönhetjük, mely részben ellensúlyozta a filloxera pusztítását. De még kedvezőbb képet mutat Erdély, hol a filloxera legkésőbben lépett föl s a hol az éghajlat s a szőlőmivelésnek ott divatos módja sem kedvez annyira a filloxera terjedésének. Ez országrészbén a szőlőterület 43,479 holdról 38,863 holdra szállt le, a mi csak 10'62°/o-os fogyásnak felel meg. Az erdőterületnél adataink szerint 214,808 hold, vagyis l;630/0-pyi csökkenés mutatkozik. Az egy Duna balpartját kivéve, egy kissé mindenütt megfogyott az erdőterület; de számbavehetőleg sehol. Aránylag sokkal jelentékenyebb a nádasok fogyása, ezek összes területe 157,716 holdról 140,484 holdra szállt le, vagyis 19'92%-kal apadt. Egészen ujak s rendkívül becsesek azok az adatok, melyek feltüntetik, hogy a gazdaságok területéből mennyi esik a házilag kezelt tulajdonbirtokokra, mennyi a haszonélvezett, mennyi a haszonbérélt birtokokra. Az eredményt országrészek szerint az alant közölt kimutatás állítja elő; A birtokok túlnyomó része tehát házikezelésben van, aránylag igen , kevés esik a haszonélvezett birtokokra, mig ellenben az egyes országrészek közt nagy eltérést látunk; legkisebb a házilag kezelt tulaj donbirtokok aránya a Duna-Tisza közén, hol a gazdaságoknak csaknem egy ötödét bérlők kezelik. Erdélyben ellenben a haszonbéres birtokokra 5%sem esik, s minthogy itt a haszonélvezett birtokok is nagyon kis tért foglalnak el, csaknem kizárólag a házilag kezelt tulajdonbirtokök uralkodnak. Eddig az igásfogatok számáról a honvédelmi miniszter gyűjtött adatokat, de csak hivatalos katonai használatra, mely adatgyűjtés különben is csupán a lófogatokra terjedvén ki, a fogatos munkaerőről távolról sein nyújtott kellő felvilágosítást. A közmunkaösszeirás följegyezvén a természetben leszolgáltatandó, vagy megváltás tárgyát képező égy- és kétfogatos igásnapszámokat, a . fogatok számárai ebből is lehetett némi, bár sem nem kimerítő, sem nem megbízható tájékozást mériténi. Az 1895. évi összeirás szerint az igásfogatok száma Magyarországban következő volt: Fogatok száma A fogatok neme MagyarLófogat országban , egyes . 126,943 kettős
. . . . . . .
512,547 '
Az összes gazdaságok területéből esett a tulajdon a haszonélvezet a haszonbéres
Országrész 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
14.
0/0 85-85 78'87 77:73 84-57 82-80 90-31 94-01
hold hold o/o 248,281 4-35 558,520 311,982 4-05 1.317,574 241,159 387 1.146.189 203,294 3-69 646,663 235,696 . 315 1.051,231 126,531 2-01 482,855 467,474 125,561 1-27
o/o 9-80 17-08 18-40 11 74 14-05 7-68 4-72
.
41.671,663 85-33 1.901 9635 6,997,884 95-21
1-492,504 3 0 6 5 670,506 6 030 66 107,981 1-47 243,816
11-61 3-35 3 32
.
48.671,448
1.600,491
5-914,388
10-52
. . . . . .
. . . . . .
. . . . .
Magyarország összesen Fiume és területe . . Horvát-Szlavonország .
. . .
.
Magyar birodalom összesen.
.
hold. 4.893,590 6.083,424 4.842,762 4.656,497 6.197,361
86 63
2-85
66. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M . hármas . . . . . . . négyes . . . . . . .
40,817 14,850
együtt 695.157 Ökörfogat kettős 308,076 négyes . 76,633. hatos. . . . . . . . . 5,185 együtt 389,894 Bivalyfogat . . . . . 8,083 Szamár- és öszvérfogat . 7,381 Tehénfogat. . . . . . 185,416 A fogatok összes száma 1.285,931 Ha összehasonlítjuk a fogatok számát a szántóföld területével, azt látjuk, hogy az anyaországban egy fogatra átlagosan 16 91 hold szántóföld esett. Ez a szántóföld és igaerő közt nagyon is kedvező arány volna, mert hisz mezőgazdasági szakemberek egy kétökrös fogatra meg belterjes mivelésnél s kötött talaj mellett is20—25 holdat számitanak. Nem szabad azonban felednünk, hogy az összeirt igásfogatokat nem használják mind a mezőgazdaságban, sőt a mezőgazdaságban alkalmazottak egy részét sem fordítják talajmivelésre. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy igen sok kisbirtokos igaereje birtokának terjedelméhez képest túlságos nagy s az 'ilyen kisbirtokos rendszerint fuvarozással értékesiti igájának a gazdaságban fölösleges munkaerejét. (Folytatása következik.)
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.
Zöldtrágya vetés. (Egyúttal felelet több ily irányú kérdésre). A zöldtrágya vetésnek három módját ismerjük. A zöldtrágyanövényeket lehet 1. fekete ugarba, 2. tarlóba, 3. egy kalászos alá vetni. Ezen három eljárás közül a legutolsó, . nálunk nem vezetett sikerre. Viszonyaink között a fekete ugarba való zöldtrágya vetés adja a legbiztosabb eredményeket. Zöldtrágyát tarlóba vetni — mely eljárás Németországban a legelterjedtebb — nálunk szintén bizonytalan, a mennyiben sikere tisztán az időjárástól függ. Ha tarlószabaduláskor esős idő jár, akkor a tarlóvetés a. zöldtrágya termelésnek legkitűnőbb módja. Ez idén például a zöldtrágya tarlóvetés sikerrel alkalmazható, mert a gyakori csapadék az egyenletes s gyors kikelést, az erőteljes fejlődést biztosítja. Zöldtrágyát fekete ugarba vetni természetesen csak ott lehet, a hol fekete ugart tartanak. Ily esetben ezen eljárást kell a zöldtrágya termesztés legbiztosabb módjának tekintenünk. Az ugarba vetést kétféle módon eszközölhetjük. Vethetjük a zöldtrágyát a fekete ugarnak szánt területbe tavaszszal, egy előre ment őszi szántás után s vethetjük őszszel, midőn is- tavaszszal kerül leszántás alá. Utóbbi esetben oly növényeket kell választanunk, melyek áttelelnek s tavaszszal gyors fejlődésnek indulnak. Ezen czélra alkalmasak a biborhere, a szöszösbükköny, a közönséges őszi borsó s bükköny, a somkórónak fehér és sárga virágú félesége, ámbár a sárga virágú somkórót nem merem ajánlani, mert rendesen a kevés tömeget adó komlós csigacsőnek magjával van keverve. A fekete ugar tavaszi vetésénél használhatók á fehérvirágu somkóró, a. csillagfürtfélék, a tavaszi bükköny, a fehérvirágu felfutó borsó, a takarmányborsó és a lóbabó. Tarlóba sikerrel vethetők a csillagfürtfélék, a lóbabó, az őszi bükköny s borsó féleségek. Hogy ezen növények közül melyiket válasszuk, az elsősorban is a talajtól függ.
KÖZTELEK,
1897.
AUGUSZTUS
HO
18
í 149
Kötött talajra a csillagfürt kivételével va- árt egy kis borsót és lóbabot is hozzáadni. lamennyi felsorolt növény alkalmas: a homok- Ilyen zöldtrágya keverékem volt például az talajon a csillagfürtöké az elsőbbség. idén is (lásd a 107. számú ábrát), mely kat. A felsorolt növények kivétel nélkül a pil- holdanként 304 q zöldtrágyát adott, vagyis langós viráguak családjába tartoznak. Ez a oly mennyiséget, melyet egy-egy növény tiszta zöldtrágya termesztésénél azért fontos,. m^rt vetésével elérni nem lehet. A sárga csillagfürt képességgel bír- ilyenkor alacsony növekedésével kitölti az alsó ; ezen növények „légenygyüjtő" nak, velük trágyázva a talajba nemcsak humuszt helyet, a borsó pedig felfut a lóbabóra s igy hozunk, hanem azt egy igen fontos növényi a legkisebb hely is ki van használva. tápszerrel, a „nitrogénnel" gazdagítjuk. Miután Nem hagyhatom azonban említés nélkül, pedig a gazda zöldtrágyát ott használ, a hol hogy a felfutó borsó (Viktória borsó) a tökéaz istállőtrágya nem futja, a zöldtrágyanövé- letes leszántást megnehezíti, mert a szántónyek megválasztásánál tekintettel kell lennünk vasra csavarodva, az ekét könnyen kilöki a arra, hogy azon növényi tápszert, . melyet a földből 'műtrágyákban legdrágábban volnánk kényteleA csillagfürtöt, vagy csillagfürt keveréket nek megvenni (a nitrogént), általuk jóformán a fekete ugarba április hó első felében, vagy ingyen hozzuk a talajba. Ezért nem ajánlom pedig a tarlóba vethetjük: utóbbi esetben az én a repczét, mustárt, pohánkát, csibehurt időjárás szerint julius hó végéig. Miután jelzett zöldtrágyának vetni; ezek nem birnak légeny- zőldtrágyavetés 3 hónap alatt annyira kifejlőgjüjtő képességgel s igy termelésükkel a zöld- dik (elvirágzik), hogy leszántható, első esetben trágyának ezen kiváló hatásától és hasznától a junius hó végén, tarlóvetés esetén, a vetés gazda elesik. Ha már a gazda zöldtrágyázásra ideje szerint szeptember vagy október hó folyahatározza el magát, akkor válaszszon oly nö- j mán kerül leszántásra. Ha utóbbi esetben vényeket, melyekkel a legtöbb eredményt s tavaszit vetünk utána, akkor őszszel a fagytöbb irányú hasznot képes elérni: ezt pedig a csipés idejéig nem bántjuk s csak ezután, pillangós virágú növények termesztésével kap- vagy pedig csak tavaszszal szántjuk alá. hatja meg. Ha a fehér csillagfürtöt tisztán vetjük, Csakhogy a pillangósok családjába tar- akkor kat. holdanként 90—100 kgrot, 12—13 toznak egyúttal a legjobb takarmánynövények cm. sortávolságra vetünk. Ha keverékben vets igy nem ritkán megesik, hogy a zöldtrágyá- jük (ami feltétlenül a legjobb) akkor például nak szánt szép vetést a gazda levágatja s fel- az előbb emiitett keverék mintája szerint adtakarmányoztatja. Én magam is. azt mondom, hatunk kat. holdankint 60 kgr. fehér, 20 kgr. mindaddig, mig a gazdaságban szükséges a sárga, 20 kgr. kék csillagfürtöt, 20 kgr. fehér takarmány, vagy az állatállomány hasznot-, virágú borsót és 20 kgr. lóbabot. hozóan fokozható, termeljünk takarmányt s ne Jó eredményt értem el a következő zöldtrágyát, hanem szaporítsuk az istállótrágyát. kísérletekkel i s : 60 kgr. fehér, 20 kgr., De ott, a hol a viszonyok erre kedvezőtlenek sárga, 20 kgr. kék csillagfürt, továbbá 80 kgr. vagy a földek távol fekszenek s nehezen meg- fehér csillagfürt 20 kgr. borsó, 15 kgr. bokhaközelíthetők, vagy pedig elhanyagolt földeket rai here, utóbbit természetesen apró magva akarunk hamarosan feljavítani s elegendő is- miatt külön elvetve. tállótrágya nem áll rendelkezésre, ott a zöldA csillagfürtöt mélyen elvetni nem szatrágyázás igenis helyén van ugy a homok, mint bad, ez esetben rosszul csírázik s hiányosan a kötött talajú gazdaságokban. kél, az alátakarás mélysége legfeljebb 5 cm, Vannak a pillangós virágú zöldtrágyaMiután a csillagfürt magja csirázóképesnövények között olyanok is, melyek nem jó ségét hamar elveszti, a. vétel utján szerzett takarmányt adnak. Ilyenek a csillagfürt és a magnál erre tekintettel kell lenni, s a csírázó somkóró (bokharai here.) Ezek gyors növeke- képességről meggyőződést szerezni, mert a désüek (különösen a csillagfürt) nagy tömeget ritkásan kelő zöldtrágyavetés nem ér. semmit. adnak, erős légenygyüjtő képességgel birnak, A csillagfürtvetés sikertelensége nem ritkán de takarmánynak kellemetlen izük miatt nem ebben leli okát, amint erről többször meggyőjók. Éppen ezért zöldtrágyázásra ezeket be- ződtem. Legjobb, ha a magot magunk tercsülöm legtöbbre, pert a gazdát nem viszik meljük. kísértetbe, hogy lekíszáltassa. A második zöldtrágyanövény, mely takarA csillagfürt különösen a mészszegény mányozási czélokra alkalmatlan, de zöldtrágyáhomoktalajra való, itt érzimaagát legjobban, zásra kitűnő: a somlcóró (Melilothus), mely a itt képes kiváló eredményeket adni. A csillag- magkereskedők árjegyzékeiben a hangzatos fürtnek 3-félesége vehető figyelembe: a fehér-, „bokharai here" neve alatt szerepel. Tulajdona kék- és a sárgavirágu. Mind a három féle- képpen két éves növény, de teljes kiföjlődését séget több év óta termelem zöldtrágyának a már 4—5 hónap alatt eléri s igen erőteljes legjobb eredménynyel. A fehérvirágu a leg- növekedéssel s erős légenygyüjtő képességkevésbé kényes és gyorsan n ő ; még kötöttebb gel bir. természetű földeken is jól sikerül, mint erről A somkórónak van egy sárga s egy feNógrádmegyében alkalmam volt meggyőződni. hérvirágu félesége. Én a fehérvirágunak (MeliA kék- és sárgavirágu ellenben csak homokra lothus alba) adom az elsőbbséget azon egyvaló. A sárga csillagfürt eleinte igen lassan szerű oknál fogva, mert a sárga virágúnak nő, miért is a gyomok általi elnyomatásnak magját tisztán sohasem kaphattam meg, mindig van könnyebben kitéve. Ha csillagfürtöt egy- komlós csigaesővel volt keverve, mely utóbbi magában. akarunk vetni, akkor határozottan a kitűnő takarmánynövény ugyan, de nem nagy fehérvirágunak adom az elsőbbséget, ezzel ér- tömeget ád, mire pedig a zöldtrágyázásnál tetem el a legjobb eredményeket; kat. holdan- kintettel kell lennünk. Ez idén például a sárga ként rendesen 220—260 q zöldtömeget szán- virágú somkóró éppen ezen oknál fogva csak tottam alá, nem véve figyelembe a gyökereket,; 128 q. a fehérvirágu ellenben 215 q zöldtrámelyek szintén tekintélyes tömeget tesznek ki. gyát adott kath. holdankint. (Lásd a 108. sz, Megjegyzem azonban, hogy a fehérvirágu csil- ábrát.) lagfürtnek két félesége van, egy apróbb gömA somkóró egyaránt jól díszlik a homobölyű s egy nagyobb lapos fehér magvu. Az kon s a kötött földön, sőt utóbbi esetben adja apróbb, gömbölyű magvu féleség nem ér sokat; a legjobb eredményeket. Kötött talajon a fekete ennek termesztését nem ajánlom. A vétel ut- ugarnak szánt területen a somkóróé az elsőbbján beszerzendő magnál, mindig a nagy lapos ség, melyet vagy kora tavaszkor (akár február magvu féleséget kell követelni. (Lásd a 106. végén), vagy őszszel lehet vetni. Februárban számú ábrát.) vetve junius hó folyamán, őszszel és. pedig Miután a zöldtrágyánál az a fő, hogy a szeptember hó elején vetve, jövő májusra lenövények minél sűrűbben álljanak, igen he- szántható. Sorvetőgéppel 12 cm. sortávolságra lyes a fehér csillagfürtöt keverékben vetni, kat. holdankint 30—35 kg.-ot vetünk. A sompéldául a kék és sárga virágúval, sőt nem .kórót keverhetjük .biborherésrel, borsó és bük-
1150
KÖZTELEK,
1897. A U G U S Z T D S H O 18
66, SZÁM. 7-IK
ÉVFOLYA&.
ugyanis ugy áll, hogy legnagyobb a robbantó vagy hasogató érő akkor, ha a tuskó egészen kint van a földből, sőt a hozzátapadó föld és kiálló gyökerek is el vannak távolitva, kisebb, de még elég nagy, ha a tuskó körül van ortva és éppen nem kielégítő, ha még a körülortás is elmarad. Körülortás alatt erdészeti műnyelven azt értjük, hogy a tuskó körül oly mélyen ásunk ,le, míg a vastagabb öldalgyökereket kiszabadítjuk s a tuskó mellett levagdaljuk. Tehát legalább ennyi kézimunkát kell az irtásra fordítani, hogy a robbantással czélt érjünk. Habár tehát a tuskóirtás még igy is elég drága, mégis jóval olcsóbb a kézzel való kiszedésnél, mivel a kísérletek azt bizonyítják,, hogy a robbantás a kézimunkával szemben időben 58°/q, pénzben 38°/o megtakarítással jár. Igv pl. Hamm pontos dynamitrobbantási kísérletei a kézi napszámmal szemben, melyet 1 frt 50 krjával számit, következő megtakarításokat tüntetnek fel: 1. 30—70 cm. vastag, már kiirtott fenyötuskókon 5Ó°/o-ot időben, 20%-ot pénzben. 2. 60—100 cm. vastag," csak körülortott fenyötuskókon 50°/o-ot időben, 8°/o-ot pénzben. 3. 66—125 cm, vastag, csak körülortott tölgytuskókon 58°/o-ot időben, 50°/o-ot pénzben. 4. 70—110 cm. vastag, csak körülortott bükktuskókon 60ft/o-ot időben, [43%-ot pénzben. Ugyanilyen eredményre jutottak a badeni nagyherczegségben s Würtembergben a kincstári erdőkben véghez vitt kísérletekkel. Ez adatokon mindjárt szembeötlő, hogy mennyivel alaposabb munkát végez a robbantás az egészen, mint a félig kiortott tuskón s mennyivel kisebb a megtakarítás a kevésbé hasadó fenyőfán, mint a jobban hasítható tölgy- és bükktuskókon, mikor látjuk, hogy amott alig 8—10%-ot, mig emitt kétszeres pénzt, ellenben egyformán félannyi munkát takarítunk meg. Eerpely Kálmán. Feltűnő az is, hogy csak a nagy 1 frt 50 krnyi napszámmal szemben mutatkozik ily tetemes A. tuskófa termelése előny, oly vidéken, hol kisebb a robbantás utján. napszámbér, a különbözet is aránylag csekélyebb. Mindenképpen nagy V. K. egy 200 holdas erdőirtást előny azonban, hogy jóval gyorvett, melyben a tuskók — holdankint 30 sabb munkát végezhetünk a robbandb —* még mindig benn vannak s termétással, az ebbeli megtakarítás 50 és szetesen gátolják a szántásvetést, sőt so60% közt váltakozik. kat elfognak a termőterületből s igy nem csűda, ha a tulajdonos mindenképpen ki A robbantás tehát ott előnyös, szeretné onnan tudni, csak oly "rémséges 107. ábra. Zöldtrágya-keverék. Középen felfutó borsó, jobbra lóbabóó és sárga hol idő az és munkaerő drága, a csillagfürt, balra fehér, és kékesvirágu csillagfürt. fáradsággal s költséggel ne járna a kiszedémely eset előfordul ott, hol mielőbb . sük s igy a kiszedésnek valami könnyebb szántani kell s hol annyiféle munka-módjaután tudakozódik. Sőt már arra is rászánná magát,, —: a figyelem a tuskófa irtásánál mindjobban sszüntetéssel van dolgunk, mint nekünk jelenleg; hogy a fát egészen' elpusztítsa — tüzelőre nem reflek' a robbantószerek felé. Ía munkásmozgalom idejében." tálva azon halloníásból ismert következő móddal : a Én egyáltalában nem ajánlanám ez értéA robbantásra puskaport vagy dynamitot tönköt kifúrni, konezentrált nitrogénsavval teletölteni, kes fa elpusztítását kiégetés által, melynek 1használunk. fél évig igy hagyni, azután petróleummal ismét tele csak akkor van becse, ha kellőleg fel van már A dynamit előnyei, hogy hatása nemcsak tölteni s meggyújtva,: elégetni. dolgozva, a fában dus vidéken is, azután gyö- rnagyobb, de fokozható is, alkalmazása egyszerű ; keres munkát nem végzünk az elégetés által s különös eszközökre nincs szükség. Hátránya Nagyon beleképzelem magam a földbir- sem, mivel a gyökerek úgyis benmaradnak s eaz, hogy a durva lőpornál kétszerte drágább, tokos helyzetébe, ki — a mint látom — oly ' útját állják a földforgatásnak, de ha már egy- 1 bajosabban szerezhető meg; már -j- 9° C-nál vidéken lakik, hol a fához nagyon könnyen szer rászánjuk a fúrási munkát, akkor már megfagy i s ekkor nehezebben robbantható el hozzáférhetni s igy nincs értéke olyan tűzifá- inkább puskaport vagy dinamitot tegyünk a ss mégis csekélyebb az erő kifejtése. Eltartása, nak, melynek nyerése sok munkával jár, ám- > szintén oly költséges légenysav helyett a furt kezelése 1 s a megfagyott töltények felengesztebár nem lehet tagadni, hogy éppen a tuskófa • lyukba s robbantsunk. 1lése veszélyesebb. S mint erős méreg, ha a szolgáltatja a legjobb minőségű tűzifát. A. tuskórobbantás . munkáját Szécsi Zsig- kéz 1 utján az orrhártyákkal jön érintkezésbe, Itt nálunk az Alföldön, hol kevés a fa, mond erdészeti akadémiai tanár „Erdő- nagy i főfájást okoz. nem okoz fejtörést a tuskóirtás, mert kapunk használattanának'" 193. lapján s az „Erdészeti A puskapor föhátránya az, hogy hatását elég munkást,, ki. feléből kiszedi, felaprítja s i Lapok" 1882. évi I. füzetében közölt ismerte- rnem lehet fokozni bizonyos határon tul, toegy helyre összehordja s ott szabályos két mtr tése alapján az alábbiakban fogom előadni. \vábbá a munka gyorsítása végett rendesen űrtartalma rakatokba felrakásolja. Nem lehet Mielőtt azonban a robbantás megmagya- ' robbantó r csavart kell használni. Igy á 200 tagadni, hogy a termelés, ha pénzértékbe át- rázásába fognék, ki kell jelentenem, hogy na- grammos j és nagyobb portöltés nem képes naszámítjuk,, igy is nagyon sokba kerül, no de a gyon csalódik, ki azt hiszi, hogy egyáltalában £gyobb hatást előidézni, mint a 80 grammos. fődolog itt, hogy szántóföldünk mielőbb tiszta ' minden kapavágás nélkül czélt érhet. A dolog 1Ez onnan van, hogy a puskapor gázai csak könynyel; és pedig őszszel vetve 30 kg. somkórót s 10 kg. biborherét, tavaszszal vetve 30 kg. somkórót, 20—20 kg. tavaszi bükköny S borsóval. A somkórót s biborherét összekeverve egyszerre vethetjük, ellenben a borsót s bükkönyt (nagy magvaik miatt) külön. Igen jó eredménynyel használtam a somkórót a csillagfürt tarlóvetésénél is, amennyiben a csillagfürt közeit kitölti s igy nagyobb tömeget kapunk. A somkórónak azonban van egy hátrányos tulajdonsága, amennyiben kétéves növény létére a leszántás után újólag kihajthat. Azt mondom 'kihajthat, mert ha tökéletesen s kissé mélyebben szántjuk alá, sarjuhajtásokat nem hoz. Mégis erre való tekintettel leghelyesebb a somkórót még őszszel a fekete ugarba vetni, midőn is tavaszszal leszántva, az ismételt előkészítő szántásokkal biztosan kipusztítjuk s őszit vethetünk utána, vagy pedig kapás növénynek (akár kapás repczének is) képezi előveteményét. A zöldtrágyázásnál az itt részletesen ismertetett két növény, a csillagfürt és somkóró viszik a főszerepet; és pedig homoktalajon mindakettő, agyagon a somkóró. Ezeken kívül zöldtrágyaképpen szerepelhet a biborhere borsó s bükköny (a vetés ideje szerint ugy az őszi, mint a tavaszi) s a lóbabó. A biborhere, az őszi horsó s bükköny ' őszszél (szeptember közepéig vetve, s tavaszszal május hó folyamánleszántva, a tavaszi borsó s bükköny, a lóbabó tavaszszal, vagy pedig tarlóba vetve ugy a kötött, mint a homoktalajon. Itt is a keverékezté•seknek kell az elsőbbséget adni, mert nemcsak biztosabb, de nagyobb termést is adnak. A vetőmaggal fukarkodni ez esetben is helytelen lenne, mert a sürü, egyenletes vetés, alapfeltételét képezi a sikeres zöldtrágyázásnak. A zöldtrágyának hatását tetemesen fokozhatjuk, ha a zöldtrágya leszántása előtt kat. holdankint számítva 4—5 szekér istállótrágyát és 2 q thomassalakot szórunk ki.
legyen s örülünk, hogy e mellett még a tuskóból is pénzelünk. Igy pl. egy 80 éves 9 holdas vágás területéről kiszedettem 562 ürméter tuskófát, méterjét eladtam 1 frt 26 krjával s igy bevettem 701 frt 50 krt érte, a mi holdankint 78. frtot tesz ki tisztán. (Lásd „Legelőerdők" czimü munkám 136. lapját.) Hogy azonban mily aránytalanul nagy a termelési ár — 1 frt 25 kr ürméretenkint — az leginkább akkor tűnik ki, ha a többi íaválasztékokkal összehasonlítjuk, mikor a hasáb és dorongfátermélésért átlag 25 krt fizetünk, tehát éppen egyötödét annak, a mit a tuskófáért. Ezért van az, hogy fázunk a tuskók kiszedésétől ott, hol nincs a fának kellő piacza. E körülmény adja egyszersmind magyarázatát annak is, miért fordult — különösen az utölsó évtizedek s a dinamit feltalálása óta
66.
SZÁM.
7-IK
ÉVFOLYAM.
lassan fejlődnek. Ennek tulajdonítható az is, hogy a puskapor kevésbé képes a széthasított darabokat le is tördelni, mint a dynamit, mely rendkívül gyorsan hat. A robbanás ideje egy 25 cm. hosszú töltényen dynamitnál csak 0 00001 másodpercz, mig a puskapornál 0*01 mp. A dynamit ennélfogva megfelélő mennyiségben használva, „nemcsak hasit, hanem tör és szaggat", sőt a leszakított darabokat messzire elhajítja. Ha tehát a kézimunkával való hasításra minél kevesebbet akarunk költeni, nagyobb töltényeket teszünk a lyukba, mivel a költséget fokozzuk ugyan, de a munkát jóval rövidebb idő alatt .végezzük is el. A tuskóknak puskaporral való töltése igy történik: Közönséges fúróval a tuskó közepén (109. ábra) (a) körülbelül 3 cm. átmérőjű lyukat furunk, mely egész a tuskó töve magasságáig (b) érjen. A lyuknak oly tágnak kell lenni, hogy a fojtás gyanánt használandó csavar menetei elég szorosan srófolódjanak be a furt lyuk falába. Oldalvást ef irányában csak akkor furunk lyukat, ha tuskó belül korhadt vagy már szét van hasítva. Alulról (cd) irányban pedig akkor csináljuk a lyukat, ha a tuskó egészen ki van emelve. A lyuk mélysége, a tuskó magassága szerint, hogy a gyökfőig leérhessen, különböző, 20—50 cm. közt ingadozik. Ez az eljárás a dynamitra nézve is ugyanaz. Ha nincs robbantócsavarunk, akkor a kimért puskaporadag egyik felét először a lyukba öntjük, erre behelyezzük a gyujtózsinórt, puskaporral töltött kanóczot s ugy töltjük rá a poradag másik felét, fojtásul agyagot döngölünk jó erősen a lyuk felszínéig. A lyukból egy arasznyira kiálló kanóczot taplóval gyujtjuk meg, mire 1—2 perez múlva bekövetkezik a robbanás. Ha a hatásosabb robbantó csavarral végezzük a munkát,' a csavar csövébe előbb egy kevés finom puskaport eresztünk, mig a cső többi részét a robbantó lőporral töltjük ki s kócz vagy papírral lefojtjuk, mig a többi port a tuskóba furt lyukba bocsájtjuk be. Ezután a csavart besrófóljuk jó erősen a furt lyukba, a sárkányra elég hosszú zsinórt kötünk, ezt biztos rejtekhelyről elrántjuk s ezáltal a robbantást előidézzük. A poradag nagysága attól függ, vájjon már kiásott, vagy földben levő tuskóval van-e dolgunk s hogy milyen vastag a tuskó, továbbá hogy miképpen hasad, mint már fentebb láttuk. Általános szabályul szolgál, hogy „annyi gramm legyen a por, ahány czentiméter a tuskó tetején az átmérő." A lőpor egyáltalában csak "hasit, a keletkező 2 - 4 hásitványt a tuskótól csak ritkán szakítja el. Tuskórobbantás dynamittal. A dynamitnak sokkal nagyobb a hatása ugyan oly sulyu lőporral összehasonlítva. A kereskedésben három minőségben fordul elő, a mi czéljainkra a II-dik számú a legmegfelelőbb. A dinamitrudacskák 4—12 cm. hosszúak és 23—26 mm. vastagok,' erős papirosba csomagolva, sulyuk 25—70 g.-mot nyom. Tűzzel érintkezve lánggal ég s nem robban, de ha gyorsan hevítjük 180° C-ra, vagy erősen ráütünk, felrobbanik. Ennélfogva veszélyes azt forró vassal érintkezésbe hozni, forró kemenczén meglágyítani. A kellő felengesztelés végett dupla falu bádogszelenczékbe teszszük, melynek ktettős fala közötti üregébe teszünk meleg vizet, miáltal a megfagyástól is óva van. Ezeket a szelenczéket s az itt szükséges összes robbantó anyagokat megkaphatjuk Bécsben : Mahler és Eschenbacher czégnél Wallfischgasse 4. E cég egyik vezetőjének Mahlernek egyszersmind van égy. idevágó munkája is, melynek czime : „Die Sprengtechnik ím Dienste der Lahd, Forst und Garten wirthsohaft Bécs 1877., melyben igen használható utbaigzitások vannak. , A töltés a következő módon történik- A
KÖZTELEK,
1897. A U G U S Z T U S
HÓ.
18.
1151
106. ábra. Lapos magvu feh ér csillagfürt homoktalajon. a töltés erősebb legyen, akkor a tetején papírjától megfosztott nagyobb töltényt eresztünk előbb a lyukba, ós erre jő a gyutacsos töltény. Ha a tuskó nagyon vastag, 1 méternél több, 3 cm.-nyi távolban két vagy három ujabb lyukat furunk s szintén megtöltjük, de csak az egyikbe alkalmazunk kanóczot s gyutacsot, mivel ennek felrobbanása a többit is elsüti. Ha valamely töltény nem sülne el, nem szabad hozzá nyúlni, hanem tőle 10 cm.-nyire furunk s töltünk meg egy uj lyukat és sütjük el. Nézzünk már most konkrét eseteket; hogy lássuk mibe kerül a robbantás, a kézimunkád val összehasonlítva. Kísérletképpen 16 tölgyfatuskót ortottak dynamittal. A tuskók átmérője 70 és 125 cm. között váltakozott, átlagosan 89 cm. volt, mig a dynamittöltényeknek 95 gramm az átlagos sulyuk. A körülortás, fúrás, töltés, feldolgozás ^ hogy | felrakásolás átlag 3"67 munkaórát vett igénybe.
dynamittöltény egyik végéről felfejtjük a papirt s annak közepébe a gyutacs vastagságanak megfelelő pálczikáVal lyukat nyomunk. Most veszünk gyujtózsinórt (102. ábra) (zs) s ennek végére ráházzuk a 2 cm. hosszú gyutacsot (gy) és ezt egy e czélra szolgáló fogóval C-nél odaszorítjuk a zsinórhoz. Ezt a gyújtózsinórral kitöltött gyutacsot most a dynamit felső végébe szúrt lyukba toljuk (D-nél), ugy hogy a benyomkodott rész (G) fölötti darab kimaradjon a dynamitból; a felbontott papirt ezután odasimitjuk a zsinórhoz és erős czérnával 5-nél körülkötjük. Ezt az igy előkészített töltényt azután beeresztjük a 3 cm. széles furt lyukba óvatosan annak fenekéhez nyomkodjuk, most töltővesszővel száraz homokot, földet vagy agyagot verünk bele, előbb gyengén később erősebben, mig az egész lyuk betelt. AJgyujtózsinór kiálló végét hosszában felvágjuk, taplót teszünk bele s mikor robbantani akarunk, i meggyújtjuk ezt. Ha két töltényre'van szükségünk,
í 136
KÖZTELEK, 1897. AUGUSZTUS HÖ 14.
65.
SZÁM.
7-IK
ÉVFOLYAM.
Átlagosan tuskókeni 0;87. ürméter tuskófa ke- tandó segély ..felhasználásával,, illetőleg alkal- szerű szakmüvek és népszerű kiadványok is rült ki, összesen pedig Í4' urmfter. mazásával a gazdaságukban • rövid idő . alatt rendelkezésére: fognak b.oesájtatni, hogy azokból végbemenő átalakításokat a többi törekvő gazdasági ismereteiket elméletileg is gyarapítA termelési költség volt. tüskönként: hasznos útmutatásokat merítsenek; A Ó'094- kg. dinamit á 1 frt 75 kr =•-= 16'45 kr, gazda, önerejéből is képes legyen foganato- sák. mintagazdaság jövedelmezőségének számszerű 1 db gyutacs . '. . . . . = " r06 '„ sítani. 0'4 m. gyújtózsinór á 1'5 kr . =" 0'60 „ j A mintagazdaságok, berendezésével kitű- kimutatása czéljából s hogy a számadás3"67 munkaóra á 10 kr (1 frt zött czél elérésének legnagyobb,biztósitóka az vezetés szükségének; érzete fejlesztessék és-ternapszámbérréi) . . . . . = 36'70 „ illető kisbirtokos egyénisége, azért a legfonto- jesztessék, ; a mintagazdaság vezetője egvsz&rü számadás ,vezetésére lesz kötelezve. 0'B7 ürm? tuskófa kerül 'tehát - = 5481 krba sabb . és egyszersmind a legnehezebben megRöviden ezek a szempontok és'feltételek vagyis 1 ürméter . . . . . =--• 68 krba. oldható feladat az illető. kisbirtokos személyének helyes megválasztása. Az illető kisbirtok azok, melyeknekfigyelembetartásával a földEzzel való..összehasonlítás czőljából tisz- parasztgazdájának a mezőgazdasági haladás mivelésügyi miniszter mintagazdaságok alakután kézimunkával szintén 14 ürméter tuskófairánt fogékonynak kell lenni, Józan gondolko- lását elősegíteni kívánja és evégből egyelőre termeltetett, ily módon 1 ürméterre átlag 10'11 zásunak, kinek egyénisége is bizalomkeltő le- az említett husz vármegyéhez felhívást intéz, munkaóra fordíttatott á 10 kr, a mi 1 frt 01 gyen. E czélra tehát paraszt telkesgazda sze- hogy a törvényhatóság területéről egy,. a vázolt, krnak felelt meg. Tehát nem nagyon messze, melendő ki. követelményeknek, megfelelő kisbirtokost kivááll a mi 1 frt 25 kr termelési árunktól, ha a A mintagazdaságok területének nagysága laszszanak, illetve egy mintagazdaság kijelölésére tuskófát feléből irtatjuk. a vidékek viszonyai szerint alakul, de általá- és berendezésére vonatkozólag szeptember hó A robbantás e példa szerint 1 frtnyi nosságban a szántóföld minimuma 8 kat. hold, 15-ig felterjesztést nyújtsanak be. napszámot véve, tehát időben 58°/„, pénzben maximuma pedig 30 hold. Örömmel üdvözöljük a* földmivelésügyi 38°l„ megtakarítással jár. A szükséges gazdasági épületeknek a ki- miniszternek jelen felhívásban kifejtett tervét, Ha a napszám kevesebb, pl. 60 kr, akkor jelölendő gazdaságban már meg kell lenni. melyet e helyen méltányolnunk is szükségtelen. a két feldolgozási mód között is kevés a küA berendezéseknél és átalakításoknál a Maga az OMGE. a mezőgazdásági üzembeiflönbség. Ez esetben ugyanis 1 ürméter tuskófa következő irányelvek vétetnek figyelembe: szükség szerint behozandó változtatások szemrobbantása 40'13 krba, napszámban való felelőtt tartásával már régen fontosságot tulajdodolgozása pedig 61 krba kerülne, a különbség nított a példaadásra szolgáló mintagazdaságok tehát csak 15 kr,. holott 1 frt napszámbér meghonosításának s bár ezek létesítését eredemellett 38 kr, tehát több, mint kétszerese. tileg a gazdasági egyesületek kapcsolatában Látjuk ebből, hogy minél nagyobb a nap-. kontemplálta, olyanformán, hogy a gazdasági szám, annál több a pénzmegtakarítás, holott egyletek által szervezendő telepek egyúttal a időben mindig sokat takarítunk meg, már pedig mezőgazdasági kísérletezés ügyét is szolgálják; ez igen fontos tényező, ha az irtásba mézei mindazonáltal a földmivelésügyi miniszter jelen terményeket akarunk vetni. intézkedése is megegyezik intenczióival. Itt igazán az idő pénz. Vegyük csak a Nem vesszük ki a felhívásból egészen mi esetünkben V. K. urnák 200 holdas erdőszabatosan, hogy mely organumokat kiván a rtását, melyen holdanként 30 tuskó vanföldmivelésügyi miniszter tervének végrehajtáHa e tuskók átlagvastagságát a gyökfősával megbízni ? nél 80 cm.-el vesszük fel, az általuk elfoglalt, Éppen ezért utalunk itt röviden a gazdatehát fel nem szántható s igy parlagon heverő . sági egyletekre; mert alig van feladat, mely terület holdanként 11'54 m2, vagy 3'21 • öl, az egyletek tevékenységi körébe oly. hivatásami 200 holdnál 642 • ölre rug, mi 20 frt szerűen legyen beleilleszthető, mint az okszerű hiszonbérrel, nagy átlagban évenként 10 frtra gazdálkodás ismeretének terjesztése ; hiszen rug. ,Ez ugyan nagyon csekély, de a tényleges az egyletek működésében máris több példáját hiány többre megy, mivel a gyökerek miatt a látjuk annak, hogy az igyekvő, egy vagy más földforgatás nem oly tökéletes s igy a termés irányban előrehaladott kisgazdákat jutalmazzák is csekélyebb lesz,' mégis nagyon számításba azokat gazd. eszközökkel, vetőmagvakkal s teveendő, ha pl. e területet 5 év alatt' kitisztítnyészállatokkal stb. segítik. Reméljük tehát, hatom robbantással vagy napszámosokkal 10. hogy a miniszter tervét a gazd. egyletek beévig el kell rajta dolgozgatni. vonásával szándékozik végrehajtani, a melyek A tuskófa- értéke körülbelül fedezi a robilyen, a társadalom öntevékenységének serbantási költséget 63 krt, holott a napszámokentésére hivatott intézmény létesítésénél közresokra fordított 1 frt 01 krnyi termelési bér hatni mindenesetre elsősorban illetékesek. mellett jóformán rá is fizetünk. És reméljük másfelől, hogy a gazdasági Ezejr itt felsorolt adatok kellő mérlegeegyletek legjobb igyekezetüket fogják kifejteni lése után azt hiszem, könnyű lesz elhatározni, a mellett, hogy igénybe vételük esetén, a mivájjon robbantás vagy kézimunka utján irtsa-e niszter közelismerésre méltó ezen intézkedésre ki földjéből a tuskókat. Ha netán szüksége a siker minél több biztositékával, foganatosítvolna tényleges tuskórobbantások közelebbi tassák. adataira a különböző vastagságú tuskók szerint, közölhetek ez uton egy táblázatot Szécsi Zsigmond által gyertyán-és tölgy tuskókon véghezvitt robbantási kísérletekből, hogy a hatás IRODALOM. A mintagazdaságban csak olyan általákülönböző módját kérdésttevő szemügyre venosan termelt növényeknek leend helye, a hesse. Földes János, melyek az illető vidéken már kipróbáltak és Az orsz. m. kir. növénytermelési kísérm. k. főerdész. haszonnal értékesíthetők. Mert a mintagazdaságok leti állomás jelentése az 1896. évi működé, czélja az, hogy csakis a gyakorlatban bevált növé- séről. Dr. Darányi Ignácz m. kir. földmivelésnvekgbövebben termő változatairak,megfelelőbb ügyi miniszterhez beterjesztette Cserháti Sándor Mintagazdaságok. mivelési eljárásokban és tökéletesebb vetőmag gazd. akad. tanár, az állomás vezetője. A belterjes és okszerű gazdálkodás mód- elhasználásában járjanak jó példával elől. A m.-óvári növénytermelési kísérleti állojainak és előnyeinek a kisgazdák körében A kiskirtokosok gazdálkodásának egyik más működését ma már minden intelligens leendő megismertetése és meghonosítása vé- sarkalatos hibája, hogy a taJajmivelés tökélet- magyar gazda ismeri, a legtöbbje tevékeny gett a földmivelésügyi miniszter elhatározta, len, a mi kellő talíjmivelő eszközök hiányá- részt is vesz abban, éppen azért, amidőn az hogy fokozatosan, lehetőleg minden törvény- ban leli magyarázatát. Ez okból talajmivelő állomás múlt évi működéséről szóié- jelentést hatóság területén, egy vagy esetleg több eszközök, nemkülönben esetleg vetőmag elő- ismertetjük, ^azdaközönségünk törekvéseinek is kisbirtokost gazdasága okszerű átalakítása készítő és elvetésre szolgáló s takarmány- egyik tükörét tárjuk - elő. A növénytermelési körül segélyezni fog, ekként mintagazdaságok előkészítő eszközök átengedésével, illetve ilyen kísérleti állomás u. i. az, mely a gazdaközönlétesítését lehetővé teszi. eszközök beszerzésére költség engedélyezésével ség érdeklődését és rokonszenvét éppen a felEgyelőre Baranya, Bars, Bereg, Bihar, fognak az illetők segélyeztetni, figyelemmel mutatott eredmények által leghamarább megCsanád, Háromszék, Kis-Küküllő, Komárom, arra, hogy csak oly szerkezetek kerüljenek: a hódította, bizonyítván ezzel, hogy mily hézagMáramaros, Pest, Pozsony, Szabolcs, Szepes, kisgazdák kezébe, a melyek elég olcsók arra, pótló intézményt képez a gyakorlati mezőSzilágy, Szolnok-Doboka, Tolna, Torontál, hogy lassanként való beszerzések a többi ön- gazdaság fejlesztésére. Sajnos azonban, hogy Trencsén, Vas,'és Zólyom vármegyékben szán- erejére utalt kisbirtokosnak is lehetővé váljék. az állomás eddig csak egyik feladatát: a gyadékozik mintagazdaságokat létesíteni. Ezeken kivül az éyenként nyújtandó se- korlati napikérdések megoldásai karolhatta fel Hogy a példák minél több követőre talál- gély főleg jobb vetőmag, illetőleg burgonya- megfelelő terjedelemben, mig a másik a .nöjanak, az-illető kisbirtokosok csak-oly-mérvű vető gumóból" fog állani, továbbá a mintágazdá- vénytermelés tudományos fejlesztése,. eddig támogatásban fognak részesülni, hégy a nyúj- ság tulajdonosának a meglevő gazdasági nép- csekélyebb . dolgot adott neki. Ennek oka leg-
66.
SZAM.
7-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1897. A U G U S Z T U S
HO
18.
1153
főképpen az, hogy a ' fiatal intézmény még tényleg az egész országra kihatóvá, csakis duppaűi zabbal majd mindenütt igen jó erednincs anyagi eszközökkel és szellemi munkások- ezen módon járul hozzá, az okszerű, á termést ményeket értek el. kal annyira ellátva, hogy ezen második nem haszonnal fokozó gazdálkodás terjesztéséhez. Az alcsuthi tengeri hasonlólag az előző kevésbé • fontos-: feladatának is megfelelhessen. Semmi sem. bizonyítja ezt jobban,, mint a évekhez, szintén kedvező eredményt szolgálReméljük azonban, hogy a loidiiiivelésügyi Hanna és Iljmiczi árpa, a magyar kincsbur- tatott. . , miniszternek az állomás iránt eddig tanúsított gonya gyors terjedése azon vidékéken, a meHatározottan jó eredményt szolgáltattak gondoskodása a jövőben semfog elmaradni^ lyekben az állomás idevonatkozó, kísérletei ked- a takarmányfélékkel végzett kísérletek,, melyek sőt a fokozódó eredmények ezt a gondoskodást vező eredményt szolgáltattak. Igy csak nem közül a homoki borsó azért érdemel különösen is fokozni fogják, miáltal az állomás rövid idő régiben jutott tudomásomra, hogy Somogyme- figyelmet, mert oly talajon is igen jól díszlik, alatt abba a helyzetbe jut, hogy emiitett mindT gy e egyik községében a kisgazdák ma már majd ahol egyéb takarmánynövény vagy nem terem két feladatának 'teljes mértékben fog megfe- • kizárólagosan a magyar kincsburgonyát termelik, meg, vagy csak nagyon, gyenge termést szollelhetni. holott áz állomás kistermelőknek nem küld kí- gáltatnak. . Az állomásnak a gyakorlati mezőgazda: sérletézésre magot vagy gumót, de a mi beAmint ezen összegezésből látható, az ság fejlesztésére irányuló kísérletei a gazdák- válik a nagy és középbirtokon, az hamar utat állomás máris igen. jelentékeny szolgálatokat kal együtt hajtattak végre és pedig az 1896. •lilái a kisbirtokoshoz is és igy az állomás tesz a gyakorlati mezőgazdaságnak. Ezen kísérévben 1-230 ilyen kísérlet történt, melyek kö- közvetve ugyan, de biztosan ezen gazdaosztály letezés értékét nagyban emeli a közlés módja, javát is előmozdítja, mely az állami támogatást mely mig az egyes kísérletezők részletes adavetkezőleg oszlottak meg. tait közli, egyúttal minden kisőrleti csoportnál 1. Az 1895. évben megkezdett és 1896-ban leginkább megkívánja. befejezett kísérletek : Rozsmütrágyázás 23. SzőlőA kísérletek eredménye röviden az alábbi- összegezi az eredményeket, "ugy, hogy azok teljes világossággal vannak hozzáférhetőkké trágyázás 63. Réttrágyázás 43. Gyümölcsfa- akban összegezhető. trágyázás 2. Gipszezés 25. Biborhere 100. Az 1895. évi szuperfoszfát kísérletek utó- téve. Szöszös bükköny 38. Összesen 294. hatásának kipuhatolására irányult kísérletekből Ismételten volt alkalmunk az előző jelen2.. 1896-ban megkezdett és befejezett kísér- kitűnt, hogy a szuperfoszfát jelentékeny lehet, téseknél elismerőleg nyilatkozni az állomás letek : Burgonyatrágyázás 63. Dohánytrágyázás különösen ha az első évben csekélyebb mér- működéséről, ez alkalommal még azt is ki kell .14,. Összehasonlitó. árpatermelés 12; Duppai tékben fokozta a termést, a mi azért is fontos, emelnünk, hogy az állomás . működését a legzab 47. Alcsuthi tengeri 51. Víctoria-borsó 10. mert csökkenti a rizikót, mert ha az első év- felsőbb tudományos fórum a Magyar TudomáJensch-féle répamag 5. Homoki borsó 65. ben a kedvezőtlen viszonyok folytán nem fo- nyos Akadémia is észrevette és méltányolta, Borsós csalamádé 96. Szeradella 8. Magyar kozhatja kellőleg a termést, helyrepótolhatja amidőn az idén a Forster János-féle pályadijat jsincsburgonya 31. Különböző burgonya 99. azt a második év, feltéve természetesen, hogy az állomás vezetőjének: Cserháti Sándornak Összesen 511. a talaj rászorul a trágyázásra. egyhangúlag ítélte oda az állomás jelentései 3. 1896-ban kezdeményezett, de be nem feA rozstrágyázási kísérletek homoktalajon alapján megítélhető működéséért, mely a mezőjezett kísérletek: Őszi gabona műtrágyázása 140. foszfor- és kálitrágyával aránylag kevés helyen gazdasági tudomány terén határozott becsű Réttrágyázás 41. Gyümölcsfatrágyázás.. 14. szolgáltattak kedvező eredményt, a minek az 'haladást jelez. Nyulszapuka 37. Homoki luczerna 8. Össze- a magyarázata, hogy ezen a talajok nemcsak Minden magyar gazdának melegen ajánlsen 240. foszfor és káliumban, hanem nitrogénben is juk a jelentés szorgalmas áttanulmányozását. Ezenkívül az előző években kísérletezők szűkölködnek. Chílisalétrpm alakjában a nitro- A jelentést az állomás, egyszerű megkeresésre, a műtrágya utóhatásának, illetve a termelt féle- gént, a költség tetemes emelkedése miatt nem bárkinek díjtalanul küldi meg. —n. ség magatartásának a 2—3-ik évben való meg- czélszerü megadni, ezért a homoktalajok termőállapítására is felszólittattak. A beérkezett je- képességének növelését a pillangós virágú ta„Lóisme. Kézikönyv a lovas katonatisztek lentések a következők: Az ősziek alá adott karmánynövények termelésével mozdíthatjuk szuperfoszfát utóhatása 26. A Thomassalak és elő. Az állomásnak sikerült a homokon oly és lókedvelők számára. Néhai Balassa, Szilárd kainít utóhatása a rétre 12. A szuperfoszfát pillangós takarmány feleket elterjeszteni, illetve cs.. és kir. lovassági őrnagy német, szövegű és kénsavaskálium utóhatása, a szőlőben 24. azokkal a gazdákat megimertetni, a melyek munkája után szabadon fordította Balassa A gipsz utóhatása 8. Squarehead buza 1. biztosan, megteremnek és jóminőségü takar- György cs. és kir. ny. huszárszázados." (LoImperiál és sehlanstedti rozs 5. Hanna árpa mányt vagy nagy mennyiségű zöld trágyát szol- soncz, Kármán-féle könyvnyomda) 1897. . 50. IUmiezi árpa 21. Duppaui és fürtzab 12. gáltatnak ; ilyen mindenekelőtt a homoki borsó, A lovat tartó közönség előtt nem ismeMagyar kincs 26. Összesen 185. továbbá a szöszös bükköny, a nyulszapuka és retlen a Balassa név, mint ama rendszer megA kísérletek tehát a mult évben is rész- a biborhere. alapítójának a neve, mely a ló patkolásánál ben mütrágyázási, részben termelési kísérletek A réttrágyázi kísérletek azon eredményt az erőszakos, durva bánásmóddal szakított és voltak. szolgáltatták, hogy részint Thomassalakkal, ré- lehetővé teszi, hogy kellő értelemmel való alAz 1894-ben kezdeményezett és 1895-ben szint pedig Thomassalak és kainittal ugy a kalmazása mellett a legcsökönyö.sebb lovat is befejezett mütrágyázási kísérleteket őszi gabona szénatermés mennyisége, mint annak minősége megpatkolhatjuk a régente használatban volt komplikált és a lovat még makacsabbá és alá, melyek oly kedvező eredményt szolgáltattak, tetemesen fokozható. félénkebbé tevő kényszereszközök teljes mellőámult évben nem folytattuk — mondja a jelentés Igen kedvező eredményt szolgáltattak a zésével. — mert bekellett várnunk az előző évi kísérletek homoki szőlőkben végzett mütrágyázási kísérletek, eredményét a jelentések legnagyobb része pedig A Balassa-féle eljárás nagyjában a kömelyekből kitűnik, hogy homoki szőlőink teraz ősz folyamán érkezett be, holott a kísérletre mését megfelelő műtrágyázással igen jelenté- vetkező.: az előkészületeket már a nyár folyamán meg A patkolandó lovat oly helyen kell felkenyen fokozhatjuk. kellett volna tenni. A mult évben azonban állítani, ahol lehetőleg nem zavarja a környeA burgonyatrágyázási kísérletek, bár az zet. Fejére orrféket és egyszerű csikózablával újból számos helyen kezdte meg az állomás az idevonatkozó kísérleteket, melyhez a szükséges időjárás a kísérleteknek nem kedvezett, rész' ellátott kantárt teszünk. Egy, a ló termetének szuperfoszfátot részben a Hungária kénsav- és ben szintén kedvező eredményt szolgáltattak. megfelelő nagyságú, bátor, türelmes és csenműtrágyagyár, részben a zalatnai kénsav- és mü- Legkevésbé lehetünk megelégedve a donány- des ember a lóval szemben, annak feje elé trágaygyár ingyen bocsájtotta az állomás rendelke trágyázási kísérletekkel^ habár azók részben igen áll; jobb kezében az orrfék gyűrűjébe csatolt zésére. Ezen kísérleteknek egyedüli czélja a ma- kedvező eredményt szolgáltattak, de a több évi lenszárat, a baljában a csikózabla két vezetőgyar gazdaközönséget a mi viszonyaink között kísérletekből még se állapitható meg, hogy szárát fogja. Ez az ember komoly, de jóakaró oly anyira fontos foszfortrágya hasznothaj tó mily trágyázási eljárás a legmegfelelőbb. Sovány tekintettel állandóan fixirozza szemeivel a ló alkalmazásáról meggyőzni és hogy az állomás vigasz e tekintetben, hogy a külföldi idevonat- szemét és a bal kezében levő kantárszárak e tekintetben határozott sikerrel működik, bi- kozó kísérletek se szolgáltattak eddig kedvezőbb egyenletes, gyenge rázásával — ami a ló százonyítja egyrészt azon körülmény, hogy számos eredményt. jában levő csikózabla kismérvű mozgatását gazda jelentette ki, typgy a mióta ők az álloA gipszezési kísérletek azon eredményt eredményezi — valamint az orrfék szárának más közvetítésével kísérleteket tettek, az őszie- szolgáltatták, hogy a gipszszel meg lehet ugyan hasonló módon-való mozgatásával és a lónak ket rendesen foszfortrágyába vetik és az ered- javítani a sziket, csakhogy a költség nagysága folytonos, barátságos megszólitgatásával a ló ménynyel teljesen meg vannak elégedve, más- a legtöbb esetben sokkal nagyobb, sem hogy figyelmét teljesen az azt tartó emberre összrészt hogy egyre többen fordulnak az állomás- az eljárás haszonnal volna alkalmazható. pontosítja. hoz, hogy a kisgazdák részére is engedjen át A Hanna és ilmiczi árpákról beérkezett Az ily módon ugy mondhatni szellemileg műtrágyát, mert ők is szeretnék azt kipróbálni. jelentések azt bizonyítják, hogy ezen féleségek lefoglalt ló rendszerint nyugodtan türi, hogy Ez esetben is kitűnik, hogy az állomás közve- a megfelelő viszonyok között a 2-ik és 3-ik egy ügyes kovácslegény, vagy más, ezen eljátítésével végzett. kísérletekből nemcsak azon évben is megtartják jó tulajdonságaikát. A rásban tökéletesen jártas ember a ló lábait gazdaságoknak van hasznuk, a melyekben a Hannaárpa a sörárpavidékeken, az ilmiczi az egymásután lassan és kíméletesen, a legnagyobb kísérlet vérehaj tátik,; hanem az egész vidéknek, Alföld sörárpát nem termő részein egyre ter- nyugalommal felemelje és apatkolásnál szokámert a szomszédos gazdák figyelmessé lesznek jed, ami az állomás működésének az ered- sos módon a ló patáját egy kalapácsosai verea kísérletre s ha az eredmény kedvező, ők is ménye. gesse s azután a lábat épp oly kímélettel és hajlandók követni az eljárást, sokkal inkább, A különböző zabféleségekkel évek óta óvatossággal letegye. Ennek az eljárásnak többmintha csak szóval vagy Írásban buzdittatnának szöri ismétlése után a ló lassankint hozzáerre. Csakis ezáltal válik az állomás működése folytatott kísérletek a mult évben vezettek szokik a patkolásnál. alkalmazott fogások türéelőször kedvező eredményre, amennyiben a
í 154 séhez. A lovat tarló embernek azonban e közben folyton figyelemmel kell kisérnie a ló szemeit, füleinek játékát, a ló állásfoglalásait' és mozdulatait, ugy, hogy ezekből már előre következtethessen arra, hogy a ló mit szándékozik esetleg tenni és hogy ennélfogva még kellő időben megakadályozhassa a lónak esetleges ellenséges kitöréseit. A mint a ló a láb felemelésekor előre, hátra, vagy oldalt ki akar térni, a két kantárszár által a zabiára gyakorolt behatással a kitérést némileg megakadályozhatja vagy ellensúlyozhatja az ember. Ha pedig a ló magatartásával elárulja, hogy a láb felemelője ellen támadást akar intézni, vagy pedig nem akar engedelmeskedni, akkor az előtte álló embernek erős, kemény hangon kell a lovat szólítania, felemelt kézzel megfenyegetnie és a körülményekhez képest fokozatosan erősbödő mértékben az • orrféket ráznia, hogy ezáltal ellenséges vagy engedetlen magatartásától eltérittessék. Rugós lovaknál czélszerü a lovat általában magas fejtartásra kényszeríteni, a rúgás szándékának nyilvánulásánál pedig minden esetben rögtön a fej emelésére hatni, ami a kézben levő szárak emelése által könnyen elérhető. Ha ellenben a ló engedelmes és nyugodtán tűri lábainak felemelését, akkor szelid megszólítással, a kézzel való verégetésső.l,./,különösen pedig a homloktólk ; iinduló, a'szemboltokon A!, a halánték feíé irányuló simogatással és á"minidig kéznél levő abrakostarisznyánák orra alá tartásával kell a lovat megjutalmazni. E felette eredményes módszer rövid ismertetésének előrebocsátását szükségesnek tartottuk, mielőtt az azt tárgyaló könyvecskének bírálatába bocsátkoznánk. • Á 95 oldalra terjedő könyvecske kimerítően foglalkozik a lónak „erőszak alkalmazása nélküli vasalásával" és ezt az eljárást képekkel is magyarázza. Foglalkozik továbbá a ,loval való bánásmód alapelveivel", a ló „nevelésével" és betanításával. A pata szerkezetére, betegségeire és ápolására vonatkozó rész, mint a ló vásárlásánál követendő eljárásra vonatkozó tanácsok azonban nagyon észrevehetővé teszik, hogy a könyvecske egy régi német műnek a fordítása, mert e tekintetben egy kissé kezdetleges és ugy a boncztanba, mint a kórtanba vágó részekben meglehetősen laikus izü. A fordítás kissé nehézkes és gyakran nélkülözi a helyes szakkifejezéseket, igy pl. „boka" helyett -„csukló" — „csipő" helyett „lapoczka" —„telt pata" helyett „tömör pata" — „patavérfolt" helyett „kőepé" — „nyir" helyett „béka" kifejezésekét használja. A 37. oldalon egy egész sorát találjuk az ilyen ismeretlen műszavaknak pl. körömfutó (hegytipró), erőltetett talpú (rokkant pata?) patkótörésü (porhanyó pata), rákpatáju (nyirrák), csüdizületi bicsaklásu (meredek csüd), átlépő (hajlott csüd) stb. Mindezek a dolgok azonban ném vonnak le semmit a könyv gyakorlati értékéből, mert a fődologban, a Balassa-féle eljárás ismertetésében mégis megállja- helyét és a figyelmes olvasónak sok czélszerü útmutatást nyújthat. • K. M.
KÖZTELEK,
1897. A U G U S Z T U S H Ó
18.
tartányokat tanácsos-e felállítani? nemigényelnek-e sok javítást időközben? Nem-e jobb é tartányokat fából ( S W padlódeszkából) készíteni, habár drágább is ? Vízszintesen vagy függélyesen kell-e a deszkákat alkalmazni oldalt? A 4 kádnak összhossza 680 cm., szélessége 260 cm., magassága 140 cm. Simontornya. F. D. 361. sz. kérdés. Mintegy 250 hold erdő talajt óhajtanék szántóföldnek kiirtani. A talaj részint sik, részint mérsékelt menedékes; agyag, vályog minőség, kő nélkül; a fatuskók egymástól távol esnek, többnyire 10 öltől 30 — 40 ölig; tehát ritkán állanak; vastagságuk 1 lábtól'2 lábig változnak; van ugyan kevés 3 láb vastag is (átmérőjében). Van-e oly gépezet, a melyíyel ezéket kilehetne szedetni; vagy jobb robbantani. Létezik-e oly biztos erős irtó eke, a melyíyel a földben lévő gyökereket szántani lehet ? V " . . Tamásfalva. F. A.
Feleletek.
66
SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M .
í r ó i jubileum. Aug. 12-én Gyúrón. Vasam Balogh Lajos a . „Magyar Földmives" szerkesztője, gazdasági-irói 25 éves jubileumát ülték meg, ki a gazdasági népies irodalom terén égy fél emberöltő óta fáradozik, különösen a kisbirtokosok ügyét szolgálva. Őszintén üdvözöljük a jubilánst szép és érdemes pályafutásának e nagy, mozzanatánál. Ugyanez alkalommal leánya. Zsófika, örök hűséget esküdött Balogh Gyulával. Országos sörárpavásár Pozsonyban. Az augusztus hó 22-én Pozsonyban, a vármegyeház nagytermében megtartandó sörárpavásár iránt különösen a külföldi fogyasztók és kereskedők körében,igen nagy az érdeklődés s mint értesülünk, Bécsből különvonaton érkeznek le a vevők a vásár napján Pozsonyba. A vásáron tehát a vevők érdeklődése minden irányban biztosítva van, ami elsősorban a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete fáradozásának köszönhető. Felette kívánatos azonban, hogy a gazdaközönség ez igazán ritkán kínálkozó alkalmat kihasználja s minél több áruval jelenjen meg e vásáron, amelynek jövője csak akkor lesz biztosított, illetve a vevők látogatására csakis akkor számithatni á jövőben is, ha a folyó évben szükségletüket a pozsonyi vásáron fedezni birják. A sörárpa már eddig is keresett áru s jól fizetik, az ár azonban tulajdonképpen a pozsonyi vásáron fog kifejlődni. A pozsonyi országos sörárpavásárra mintákat küldhetni augusztus hó ,2Ó-ig a pozsonyi gazdasági egyesület titkári hivatalára czímzetten, legalább 10 kg. mennyiségben. A vásár augusztus hó 22-én délelőtt 11 órakor kezdődik és délután 2 óráig tart.
Nád kiirtása. {Második felelet a 338. sz. kérdésre.) Bármely: "tóból kiirtható a nád, hogy ha. fejlődésében, tehát még teljes zöld állapotában, csónak, vagy tutajról kaszával vagy ehhez hasonló eszközzel a viz alatt elvágjuk. Hátkay. Er jesztökádak felállítása. (Felelet a 360. számú kérdésre.) Portland czement habarcscsal burkolt téglaszekrény erjesztőkádakat felállítani Gabona uzsora. E czimen a "Köztelek" lehet. Ilyen kádakat több nagyobb ipari szeszgyárban használnak is. Hátrányuk, hogy mész- 65. számában megjelent czikkhez egyik gazdatartalmuknál fogva a czefre savát lekötik, to- társunk a következő reflexiókat füzi. „Igaz, vábbá az, hogy oly főzési eljárásoknál, a me- hogy a gabonakereskedők visszaélnek a hitelt lyeknél a czefrékhez czukrositás vagy konzer- kereső gazdák helyzetével; ám egyszerűen válás czéljából savak adatnak, nem használ- és nyíltan arra hivatkoznak, hogy a falusi, de a- fővárosi takarékpénztár sem. éppen.kíméletehatók. sen jár el a hiteladásnál, a gyárosok és Mezőgazdasági szeszgyárak részére legbörziánerek is elég ügyesek arra, hogy bár alkalmasabbnak tartom a faerjesztő kádakat. törvénybe nem ütköző módon, de minél magaEzeket lehet szekrényalakra is készíttetni, a sabb kamatlábon használják pénzüket. De az mint az p. o. több felső-magyarországi gyár- ; államkincstár jár elő példával, hogy mint lehet ban is van. Ezek nem kerülnek drágábba, törvényekét értelmezni saját előnyére, már mint a czementezett kádak. A szekrény alakú pedig, ha az adóhivatalok, pénzügyigazgatók, kádaknál a deszkákat legjobb vízszintesen alpénzügyminiszterek az élelmesség hívei, - miért kalmazni. —a.— követelik' éppén a szegénysorsu kiskereskedő-. Fatuskók irtása. (iFelelet a 361. sz. kér; tői a lelkiismeretességét és kifogástalan becsüdésre.) E kérdésre megadtam a feleletet a : letességet ? Hát az adóhivatal nem követel-e puskapor és dinamittal való robbantásról irt kamatot, végrehajtási illetéket és százféle czikkbeh. (Megjelent a Köztelek mai számában.) ' egyéb költséget, ellenben ha évek múlva nagy Azért itt csak arra utalhatok. A gépekkel való nehezen eléri száz közül egy, hogy a tőle jogirtás nem vált be s igy nincsenek már hasztalanul foglalás é's árverés utján behajtott adó nálatban. Oly szerkezetű eke meg egyáltalávisszatérittétik, visszafizeti-e . az adóhivatal ban nem létezik, melyíyel tuskót lehetne kia beszedett illetékeket és költségekét is es szedni; hisz a csemeteiiemelő eke is nagy megfizeti-é az adóhivatal az évekig jogtalanul munkaerőt — 6 lóval — igényel már. F: J. ; otthevert összeg után járó kamatot? Ne a ; falusi gabonakereskedőnél kezdjük követélni a ; kifogástalan tisztességet, hanem ott, ahol első sorban egész határozottan kívánhatjuk, magánál az államnál; ha ez kizárja aZ élelmesked'ést és szükséghez képest való förvénymagyaMai számunk tartalma: Oldal • rázgatást, altkor tisztelettel fogja követni pélFelhívás a gazdaközönséghi z. — Országos sör: dáját a magánember is és akkor "nőin lesz árpavésárok. — Szőlőszeti tanulmányut. — Pályázati felhivás. ... — ... 1145 oly türelmes maga a kormány sem, á „MacheParaszt-szocziálizmus.... _. :_._ ... 1146 reiek" csufságos terjedésével szemben. ParaSztAz 1895. évi mezőgazdasági statisztikai összeírás főbb eredményéinek vázlatos ismertetése. .-. 114.7 szocziálistáink azt óhajtjuk, hogy ne őket tekintsük ellenségünknek, ne tőlük sajnáljuk a Növénytermelés. ZBldtrágyavetés. Kerpely Kálmán. _>•' ... ... 1148 csekély munkabérjavitást, hanem keressük joA tuskófa termelése robbantás utján. Földes János. 1150 gunkat és igazságot felfelé, ne tűrjük, hogy Mintagazdaságok. 1152 gyáros, börzíáner, adóhivatal egyaránt fejősIrodalom ... 1152 tehén módjára bánjanak el velünk, hanem Levélszekrény ,.. 1154. szervezkedjünk ugy, mint a munkások és a Kérdések. Vegyesek. t. 1154 gyárosok szervezkedtek. Ez :évben oly rossz a . 360. sz. kérdés. Az uradalmi szeszgyár- Kereskedelem, tőzsde. — 1156 termésünk, hogy alig adhatunk él egy méterban kell 4 darab 40 hektoliteres régi kád Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A közmázsa búzát holdjáról. De a földmivelésügyi ponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en helyett 4 darab 60 hektoliteres uj kádat felminisztérium kimutat 30, 28 és végre 27l/2 gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatváállítanom. Mivel a hely igen szűk, csak namillió métermázsás termést, erre a pénzügysárok : Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi gyobb költséggel lehetne oválerjdsztő kádakat vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. miniszter indokoltnak látja sürgetni az erélyes felállítani, miért is négyszögletes szekrény— Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — adóbehajtást, következésképpen foglaltatnak, erjesztőkádakat van szándékom beállítani. Párisi juhvásár. ... . ... ... 1157 árvereztetnek és végre is a közfelháborodás a Kérek szivek felvilágosítást' arra nézve, hogy Szerkesztői üzenetek. 1157 gabonauzsorás ellen irányul. Pedig nem a pörtland czément habarescsal burkolt tégla-
LEVÉLSZEKRÉNY.
VEGYESEK.
60. SZÁM.
7-ÍK
ÉVFO
KÖZTELEK, ÍÉ'97. AUGUSZTUS HÖ 10.
1155
don, hogy az ünnepnapra mentől többen meg- tenyésztési szakosztálya" ezim alatt kell feljelenjenek és különösen azzal, hogy adakozza- adatniok és az igazolványoknak az Erdélyi nak a tanintézetnél a „ Régi hallgatók jubileumi gazdasági egyesület által kell kiállítva lennie. alapítványa" ezimen létesítendő alapra, mely- A díjkedvezmény folyó évi augusztus hó 20-tól ből az érdemes hallgatók évenkint jutalmat kezdve szeptember hó 5-ig érvényes. vagy ösztöndijat nyerjenek. Az adományt és Tüzkáresetek juniusban. Az országos gyűjtést „Jubileumi alapítvány" ezimen a m. kir. statisztikai hivatal Havi Közleményei keszthelyi m. k. gazdasági tanintézet igazgató- legújabb füzetének adatai szerint Magyarországon ságához kéri juttatni. junius havában 727 tűzvész pusztított. Kétszáz Marharakodó állomás engedélyezése. A esettel több, mint májusban s több mint az foldmivelésügyi miniszter a m. kir. államvasutak előző hónapok bármelyikében; a viharos nyári kezelése alatt álló brassó-háromszéki h. é. v. idő, tartósabb szárazság, s bizonyára a gabovonalán Brassó vármegye területén fekvő Prázs- nának tűzveszélyes helyekre hordása hirtelen már állomást, továbbá a Fejér és Tolna vár- felszöktette a tűzvészek számát. Másfélezer megyei h. é. v. vonalán Fejér vármegye embert károsítottak meg a juniusi tüzesetek, területén fekvő Seregélyes állomást s az (májusban csak ezeret), s a kár összege is esztergom—alrnásfüzitöi h. é. v. vonalán jóval nagyobb, mint az előző hónapban: Esztergom vármegye területén fekvő Kenyér- juniusban 792,979 forintnyi érték semmisült mező állomás mellett levő dr. Krausz Izidor- meg, májusban pedig 496,115 forintnyi. Ahol féle szeszgyári iparvágány mentén létesítendő az aratás gabonatakaritás még juniusban megrakodót, kizárólag aszeszgyártutajdonos élőszál- kezdődött, azokban az országrészekban mind litmányai részére marharakodó állomásul enge- felszökkent a tüzesetek száma: a Tisza mindkét partján, a Duna és Tisza közti részen s délyezte. A kassai m. kir. gazdasági tanitézet épü- különösen a Dunántúl, amely legtöbbet szenlőfélben levő uj konviktusa, f. évi október hó vedett a tűztől a mult hónapban; 143 tízeset 1-én nyilik meg. A tanári testületnek egy régi volt itt és 184,017 forintnyi érték hamvadt el. óhaja teljesült akkor, a midőn dr. Darányi Legszerencsésebb országrész Erdély volt, melyIgnácz földmivelésügyi miniszter mindenre ki- , nek 38 tűzesete aránylag is kevés kárt okozott, terjedő gondoskodása folytán lehetségessé vált csak 17,302 forintnyi értékűt. A vármegyék a konviktusnak, mely a legmodernebb igények- közül legerősebben Bács-Bodrogot sújtotta a Kedvezmény a kénsavaskáli szállítására. nek is megfelel, felépítése. E különálló tisztán a tüz: 26 tűzesete 59,875 forintnyi értéket Az OMGE. a kereskedelemügyi miniszterhez az jelzett czélt szolgáló épület, az intézeti gazdaság emésztett el. Ez a nagy összeg, különben túl1894 és 95-ik években ismételten felterjesztést közvetlen közelében, az intézet szép parkjában nyomó részben egy tűzvészre esíkv az ország intézett az iránt, hogy a trágyázás czéljából van elhelyzve, s 48 bentlakó hallgató részére legnagyobb tüzkáresetére: Zentán leégett egy behozott kénsavas káliszállitmányokra, a trágya- berendezve. Szép, nagy és világos szobáiban gőzfürésztelep, gőzmalom és gő^üftlőj.a hozzánemüekre nézve megállapított kedvezményes két-két hallgató nyer elhelyezést. Pompás ét- tartozó bútorokkal, gyári felsz.er<eÍésísel, árukészviteldijak alkalmaztassanak, minthogy ennek a terme és olvasóterme van, a hol az összes letekkel 47,630 forint értékben. trágyaszernek az eddig fennállott magas fuvar- szaklapokon kivül szépirodalmi és napilapok A Röntgen-sugarak az élelmiszerek vizsdíj mellett való behozatala és nagyobb mérvű állanak a hallgatóság rendelkezésére, sőt zon- gálatánál. Bizonyára sokakat -féig méjglepni a alkalmazása nem fizethette ki magát. Az OMGE. goráról s egyéb szórakoztató dolgokról is gon- Röntgen-sugarak ez ujabbi felhasználása. Dr. felterjesztését a kereskedelemügyi miniszter doskodva lesz, hogv ezáltal a kávéházaktól stb. Thörner városi vegyész ugyanis iléül'.,-.sikerrel kedvezően intézte el, amennyiben f. évi julius az ifjúság elvonassék, Az egész épület villany- használta fel ezen titokzatos és minden orgahó 17-én elrendelte, miszerint a trágyázást világítással és vízvezetékkel, igy tehát, fürdő- nikus testet keresztülható sugarakat az élelmiczélokra rendelt, vagyis tisztátlan kénsavas Mii szobákkal is el lesz látva s a félügyelettel meg- szerek megvizsgálásánál. Sók éltben , sikerült az áruosztályozás F. 33 tétele alatt megneve- bízott gondnok is az épületben fog lakni s igy nevezett vegyésznek legcsekélyebb mérvű hazett trágyaszerek közé vétessék fel. Köszönettel módjában van az igazgatóságnak biztosítani a misítást is kimutatni. Mig például aA teljesen vesszük tudomásul a kereskedelemügyi minisz- szülőket arról, hogy az ijuság oly göMos és tiszta, sózatlan vaj egyenletes árnyékolást muternői) ezt a gazdák érdekében hozott intéz- szigorú .felügyeletben részesül, aminőben koszt- tat, addig a sózott vaj árnyéka, a sótartalma dését, melylyel egy fontos trágyaszernek beho- adó családoknál csak a legritkább esetben ré- szerint, több-kevesebb sötét foltot tüntet elő zatalát s alkalmazását lehetővé tette s igy a szesülhet. Daczára az előnyöknekjaz ellátásért az árnyékképben. — A természetes kávészem mezőgazdák egyik méltányos óhaját valósí- fizetendő összeg oly csekély, aminő inteifiátu- a Röntgen-sugarak behatása alatt világosabb totta meg. sokban is ritkán szokott lenni. Teljes ellátás, árnyékot ad, feltüntetve a hosszában végigfutó mosás, világítással és fűtéssel együtt évente Beregszászi szőlő- és gyümölcsértékesitő 240 frt I. évesek, 220 frt II. és III. évesek ré- bevágást, mig a hamisított kávé fekete foltokat szövetkezet. Az OMGE. még a tavasz folya- szére. Első évesek részére a konviktusban való mutató árnyékképet ad, a melyen hiába keressük a középen végigvonuló sávot. Úgyszinmán mozgalmat inditott, melynek az volt lakás kötelező. tén a már használt és újrafestett tea is fekete a czélja, hogy az egyes gyümölcstermelő viárnyékot ad. — Igy felismerhető a telt vagy dékeken, gyümölcsértékesitő szövetkezetek léÁllatí'orgalmi korlátozások. A boszniai tesítését mozdítsa elő. Mint tudomásul veszszük, és herczegovinai országos kormány, folyó évi üres dió, mögyoró, mandula stb. általában a Beregszászon e hó elején, — az OMGE. által julius hó 31-én a következő intézkedéseket természettől tiszta, hamisítatlan élelmiczikk más árnyékképet ad, mint a hamisított, rommegállapított tervezet mintájára, — szőlő és léptette életbe; I. Ragadós tüdőlob miatt a gyümölcsértékesitő szövetkezet alakult itíég. szarvasmarháknak Boszniába és Herczegovinába lott, férges élelmiszerek. — Nagyfontosságúak A szövetkezet Galiczia, különösen pedig Lem- való bevitele tilos. Liptó és Pozsony várme- dr. Thörner vegyész ezen kísérletei annál is bergbe és Krakkóba igyekszik kiviteli akcziót gyékből. II. Ragadós száj- és körömfájás miatt inkább, mert a Röntgen-sugarakkal való vizskezdeményezni; e mellett tervbe vette, hogy sertéseknek és kérődzőknek (szarvasmarhák, gálat igen gyors és egyszerű. Vásárcsarnoka lehetőség szerint nagyobb gyümölfogyasztó juhok és kecskék) Boszniába és Herczegovi- igazgatóságunk is szándékozik ily kísérleteket városainkban is gyümölcsáruraktárokat állit fel. nába való bevitele Ábauj-Torna, Alsó-Fehér, tenni s tekintve annak a fontosságát, melylyel Tagsági dij nincsen; a tagság csak egy évre Arad, Békés, Hajdú, Hunyad, Nógrád, Torda- ügy a belforgalomban, mint a kiviteli kereskötelező, Köteles azonban a tag termését fel- Aranyos és Zemplén vármegyék területéről tilos. kedésben az áruk jó minősége bir, e kísérleszólításra beszolgáltatni. Gyümölcséért utólag III. Sertésvész miatt a sertések bevitele Boszniába tek elé mindenesetre nagy érdeklődéssel nézmegállapított egységárat kap; az eladási árból ós Herczegovinába Magyarország egész térületé- hetünk. 10u/o az üzleti költségekre s a tagok javára ről tilos. Juhturóküldemények kedvezményes vasszolgáló kiadásokra vonatik le. Kívánatos, hogy Díjkedvezmény a Kolozsváron tartandó úti szállítása. Turócz-Szent-Mártónból szia beregszászi gyümölcstermelők példáját az tenyészkiállitásra szállítandó lovak, szarvas- léziai állomásokra gyorsáruként " tetszés szeország minél több vidékén kövessék. marhák, jnhok és baromfiak után. A folyó év rinti mennyiségben szállítandó juhturóküldeFelhívás a keszthelyi gazdasági taninté- augusztus 28-tól 31-ig Kolozsváron az Erdélyi mények után kedvezményes vasüti szállítási, zet egykori hallgatóihoz. A keszthelyi gazda- gazdasági egylet által rendezendő tenyészállat- viteldíj lett en gedélyezve. Paraszt hitbizományok. Berlinben a sági tanintézet folyó évi október hó 12-én : kiállítás és vásárra Kolozsvár állomásra és ünnepli meg a Georgicon alapításának 100-ik onnan vissza szállítandó lovak, szarvasmarhák, pénzügyi miniszter a porosz agrárjog reformját évfordulóját és a tanintézet uj főépületének juhok és baromfiak után a szájlitásnál tekin- készíti elő. E reform olyan vidékeken, hol megnyitását. Vörös Sándor gazd. tanintézeti tetbe jövő m. kir. államvasuti vonalakat illető- eddig erre kevés hajlandóság mutatkozott, meg igazgató ez alkalomból felhívást tesz közzé,, leg a díjszabás I. részében a kiállítási állatokra fogja könnyíteni a parasztbirtokoknak és hitbizomelyben fölkéri mindazokat a pályatársait, akik nézve megállapított díjkedvezmény az ott ki- mányoknak alakítását. Más oldalról ki fog tervele egyidőben és azután is a mostani évig a kötött feltételek és módozatok fentartása mel- jeszkedni a reform a nagy hitbizományokra is keszthelyi tanintézetnek hallgatói voltak, emel- lett jő alkalmazásba. A küldeményeknek „Er- és azok urainak intézkedési szabadságát kifogja jék ezt az ünnepet hozzájárulásukkal oly mó- délyi gazdasági egylet állatkiállitási és, állat- terjeszteni. Az ide vo.natkozó törvényjavaslat, farkától romlik a hal/' Közöltük az észrevételt, mert egy tipikus felfogás nyilatkozik meg benne, a minek röviden azt a nevet lehetne adni: adógyülölet. Sajnálatosan jelt lemzi a helyzetet, hogy gazdáinak, kivált a kisgazdák nagyrésze az adóbeszedőket tartja legnagyobb ellenségeinek, bizonyságául annak, hogy ez a régi eredetű, megcsontosodott előítélet ma is napról-napra ujabb táplálékot nyer. Mindazáltal a világért sem fogadjuk elazt az összehasonlítást, a melyét gazdatársunk állított fel s mely szerint az állam mint főuzsorás szerepelne szemben a falusi nép hiénáival. Ez a téves felfogás erkölcsileg fedezné a közönséges uzsorások' manipulációit. Holott ugy. kell felfogni a dolgot, hogy az állam, bármely teherrel is nehezedjék egyesek vállára, azért mindég épit, míg az uzsorás rombol, exisztencziákat semmisít meg anélkül, hogy ujaknak adna létfeltételeket, proletárokat teremt. Ne tévesszük tehát össze a közteherviselés terhét azzal, amelyet egyesek kapzsisága mér reánk, hanem igenis igyekezzünk minden erőnkből megakadályozni az uzsoraüzelmeket, mert minden józan gondolkodású ember szívesebben teszi óda minden vagyonát. a közczélok oltárára, minthogy csak egyetlen fabatkát is jogtalanul : oda adjon annak, aki őt a hitvány nyerészkedés közönséges eszközéül tekinti.
í 156
KÖZTELEK, 1897. A Ú G Ú S Z f U S H Ö
előkészítő munkálatait legközelebb befejezik.' Az őszön tehát valószínűleg a törvényhozás elő fog kerülni a reform. Sztára. (Zemplénmegye) községben 3000 holdas birtok, gyönyörű : ősi kastélylyal 20 holdas tparkkal, mely az vrgyilkosság áldozatává lett néhai gróf Sztáray István országgyűlési képviselő tulajdona vólt, ez év szeptember 13-án birói árverés alá kerül. Felhívjuk a gazdaközönség figyelmét a Schweitzer-féle szab. daráló- és őrlőmalmokra, melyek egyszerű szerkezetük és kiváló munkaképességüknél fogva gazdaságokban megbecsülhetlen szolgálatokat tesznek.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1897. augusztus 17. A hét kezdetével az ország legtöbb részeiből — Erdélyt kivéve -r- ismét erősebb csapadékot jel^ptenek, a minek egyrészt a cséplési munkálatok, másrészt azonban a kapásnövények vallották kárát. A tengeri mindazonáltal kielégítő. A mi a termés eredményt illeti ugy az néhány megye kivételével sehol sem felel meg a várakozásnak és még gyengébb mint azt röviddel ez előtt még remélték. Némely vidékeken', a hiány mennyiség, mint minőség tekintetében is 25—30%-át teszi ki a rendes középtermésnek. A vízállás csökkenő, az árvíz veszedelme a Duna alsó folyamvidékén azonban még A mi a jtülföldi piaczok üzletmenetét illeti, ugy azok a legutóbbi, napokig kivétel nélkül rendkívül szilárdak voltak. A speculáczió úgymint a fogyasztás élén• ken vettek részt az üzleten és így árak rohamosan emelkedtek. Amerikában a hozatalok gyengék voltak, a látható készletek szintén , apadást tüntetnek fel és bár a termés teljesen kielégítő, continentális számlára eszkóző.t nagymérvű vételek, az árak tartós és jelentékeny emelkedést hozták magukkal, melyek csupán a hét végével lettek valamivel olcsóbbak- Anglia habár mérsékelt mérvben csatlakozott ezen irányhoz és Franeziaországban is igen élénk üzlet fejlődött. A termés tudvalevőleg. gyenge lévén, a fogyasztás igy jó vételkedvet tanúsított és liszt iránt is rendkívül élénk volt a kereslet. Az árak így szinte szökésszerüleg emelkedtek, mig a hét végefelé némi visszaesés következett be. A többi piaczokon szilárd hangulat mellett' ugyancsak emelkedő az irányzat.. Nálunk az üzlet annyiban fejlődött csendesebben, hogy a rohamos árváltozások megszűntek és igy a forgalom rendes kerékvágásba juthatott. A kereslet kenyérmagvak iránt továbbra is jó. volt és az árak mérsékelten emelkedtek, mig takarmányczikkek gyenge forgalom mellett változatlanok maradtak. A hét végével az üzlet ellanyhult. Az üzleti hét részleteiről következőket jelentgetjük : Buza uj áruban bővebben érkezik, mig ó áruban a kínálat úgyszólván megszűnt. A malmok a hét kezdetével ama reményben, hogy az elcsendesült határidőpiacz készárura is nyomást fog gyakorolni, csak a legszükségesebb bevásárlásokra szorítkoztak. A tulajdonosok azonban^nem mutattak különös eladási hajlamot és minthogy a kínálat aránylag tovább is gyenge maradt, az első üzleti nap árvesztesége könnyen volt pótolható. A szilárdabb hangulat így a hét végéig tartott és a kínált áruért teljes árakat fizettek. A; hét vége felé lanyha határidőárakra visszaesés következett be, egyenlegként az árak azonban a mult héthez képest mégis 10—15 krnyi javulást tüntetnek fel. A forgalmat 100,000 mm., a hetihozatalokat 62,000 mm. tesszük. Rozs mérsékelten, közönként azonban sürgetően volt kínálva, és csak gyenge érdeklődésre talált. Az export teljesen tétlen'és igy csak a helyi fogyasztási és szállítási Czélokra volt elhelyezhető ; a forgalom különösen a hét vége felé volt.nehézkes és a mült heti zárlati árak álig voltak elérhetőek. Büdápesti paritásra jegyzett 8.Q0 frtos árak után ma 8.35—45 frt többlet helyben és paritásra átvéve nem jegyezhetünk. , Árpa (takaí-mánny és hántolási czélokra) jó keresletnek örvendett és gyenge kínálat mellet a teljes mult heti árakat ért el. Minőség szerint 6.50—80 forint között jegyzünk ab Budapest.,A hét vége felé a kereslet, e . czikkben is csökkent. Árpaállomásokon átveendőleg továbbra is csupán a déli vasút és a Budapécsi vonalmenet irányában részesül figyelemben, mert ezen vidék minőségei színben is teljesen , kielégitőek. Délnémet számlára elég élénk volt a forgalom és közönséges merkantil áruért 6.75—7.25 frt, jobb fajtákért 7.50 —8-25 frt, finom (urasági) áruért 9-25 frtig fizettek. Tiszavidéki áru sok kívánni valót hagy fenn és gyengén is van kínálva. Jobb fajta minőségek 7'—7-25 frtot érnek el állomásokon átvéve. Zab iránt élénk az érdeklődés, a fogyasztás jó zételkedvet Is tanusit, a hozatalok azonban korláteltak. ,
18.
6 6 . SZA3M. 7-1K É V Í Ó L t A É Í .
Ó áru alig kerfil már a piaczra. Szín és tisztaság 16-50—17 frt. Erdélyi állomásokhoz szállítva ' kinála rint helyhen 6. 6"50 frtot fizetnek. nem volt.. Tengeri a szeptember-októberi határidő árfolyama A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17-25-szerint köttetik. Állomásokon átvéve a belföldi fogyasztás jó keresletet tanusit és körülbelül a budapesti árakat fizetik. Olajmagvak: Káposztarepczét továbbra is csupán, Prágai jegyzés 52"——52-25 frt adózott burgohazai olajgyárosaink vásárolnak, az export teljesen nyaszeszért. tétlen. Minőség szerint 12-80-13 frtotfizettekhelyben. Trieszti jegyzés 8'50—8'75 frt hektoliterenként Aaug.-szeptemberi káposztarepczét 12-20—12-45 frt kö- 90°/o magyar kiviteli szeszért. zött kötöttek és 12-30—35 frton zárul. Gomborka 4 kivitele hétnek elején 200 qfinomítottszeszt kb. 10 frtot, vadrepcze kb. 5 frton jegyez. vásárolt. Hüvelyesek. Bab jabb keresletre talál. KedvezőtVidéki szeszgyárak közül: Arad, M.-Vásárhely, len terméshirek a spekulácziót vételekre ösztönözte, a N.-Várad, Lúgos, Barcs, 50, a többiek 25 krral drágábforgalom azonban korlátolt maradt. Az árak némileg ban zárulnak. javultak és ó áruban gömbölyű bab 6'50 frt, barna bab Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 6.25—6-50 frt, tarka bab 5—5-25frton,törpe bab 7.50 54:25—54.75 frt, élesztőszesz 53-- 53.25 frt, nyersfrton jegyez. Uj babban ab Baja-Zombor 8-50 frtot, szesz adózva 5353-50 frt, nyersszesz adózatlan törpe babért Félegyházán 9 forintotfizettek.Köles 5'25 12.75—13.— frt, denaturált szesz 17-52—17.50 frt. frtot jegyez helyben. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés melNapi jelentós 1897. augusztus 17. lett értendők. Készbuza ma jobban volt kinálya, a malmok nagyon jó vételkedvet mutattak és szilárd irányzatnál kb. 20,000 mm.-át 10 krral magasabb árak mellett A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban vásároltak. (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Eladatott: Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezeTiszavidéki: 450 mni. 80 kg. a 12-85- frt 3 hóra ténekjelentése 1S97. augusztus hó 15-ről. A gyümölcsüzlet fősulyát jelenleg a dinnye képezi, mely nagy 79 „ „ 12-65 mennyiségben érkezik. Marsovszky-féle görögdinnye 100 „ 78 „ „ 12-50 „ 3 hóra kgként 14 kr, Csányi-féle görögdinnye kgként 6—8 kr. , 100 , ' 77 , - 12-421/2 Sárgadinnye darabonként 25—30 kr. Szőlő még gyéren 100 mn1. 77 „ .. 12-35 frt . érkezik, igen apró fürtü, a Madelaine szőlő kgkint 28 100 „ 76 , , 12 25 —30 krért kelt el. Körte csak élvezhető, érett állapotban 300 „ ' 76 „ „ 12-30 értekesithető, éretlen gyümölcs, ha nem befőzni való, 400 „ , 12 2.5 nem képez vásári czikket. Őz és fogoly küldemények 100 , kielégítő mennyiségben érkeznek, őz kgkint 60—65 kr, 100 „ 76 "„ £ 12-15 160 „ 76 „ ,12.— , vegyül. fogoly darabonkint 50—60 kr. Tojás kevés van, mult ára tartott. Rózsa burgonyát ma minőség szerint 1-80 . 100 , 7« , » 12-25 —2-— frtig jegyzünk, sárga burgonya keresett. Baromfi250 „ 77 „ , 12-30 1 •• árak változatlanok. Vaj- és sajtüzlet teljesen pang. 200 ' 77 J ' J 12-30 (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen100 mn1. 76 á „ 12-30 tése. Budapest, 1897. aug. 16-án. 100 . 76 , » 12-30 Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, 76 „ „ 12 30 II. oszt. 46—52, III. oszt. 42—45, eleje I. oszt. 46—48, 100 , 73 . „ 11-90 II. oszt. 42—45, III. oszt. 38—44, borjúhús hátulja I. 100 „ 73 „ » 11-75 oszt. 56—60, II. oszt. 46—54, eleje I. oszt." 44—48, II, 200 , 75 „ „ 12-10 . oszt. 35—40, birkahús hátulja I. oszt. 36—44, II. oszt. 200 „ 77 , » 12-10 " sárga 34—40, eleje I. pszt. 34—40, II. oszt. 32—36, bárány 76 „ » 12'— . kifejtve 1 db —.—•—, bőrben —•—•—, sertéshús magyar 100 , „ 12-65 szalonnával elsőrendű 1 q 53'0—53, vidéki r , sza200 „ „ 12-70 lonna nélkül elsőrendű. , vidéki , sertés400 „ 79 „ „ 12-80 hús pörkölt , sertéshús szerb szalonnával -—• 500 » 77 ., , 12-50 ——, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar 400 „ 76 ,12-40 , 60—64, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 200 „ „ 12-30 60—72, füstölt belf. csonttal , csont nélkül 0"75 200 „ 76 , , 12-22V2 —0-85, sonka füstölt külf. csont nélkül 00'—, 78 „ „ 1265 szalonna sózott 1 q 54-0—56-0, füstölt 58—60'0, sertés78 , • „ 12-50 zsír hordóval 59'0—59-0, hordó nélkül 57'0—57-5, kolbász 600 „ 78 „ „ 12.20 nyers 1 kg. — , füstölt 60—60, szalámi belföldi 150 76 „ „ 12-171/2 — 170, külföldi , malacz szopós élő 1 db , 200 „ 76 „ „ 12-171/2 tisztított . 2700 . 77 , • , 12-40 Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt' 1- 1-15 300 „ 78 „ „ 12-10 csirke 0'50—1-30, kappan hizott —•-—-•—, sovány 1'— 75 „ „ 11-95 —1-30,. récze hizott l'20—2-20, sovány 0-85—1-20, lud 100 ', 75 , , 11-40 hizott 3-20—6-—, sovány 1-60—3-—, pulyka hizott 0-— 100 , 74 „ „ 11-40 , 3 hóra —0-—, sovány 2-20—3-—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 100 „ 74 . ., 11-60 . , 1 kg. 0-40—0-60, csirke 1 db 0-30—0-65, 1 kg. 3000 i 78 „. -, 10-95 , kappan hizott 1 db 0-80—1-20, 1 kg. —• •—, 700 „ 76 „ „ 10-221/2 . récze hizott 1 db 0-90—2-50, 1 kg. , félkövér 700 , 73 „ , 10-221/2 1 db 0-40—0-70, lud hizott 1 db -——, 1 kg. 0'50— Készrozs szilárdabb volt és 8-40 frtig pesti pari- 0-56, félkövér 1 db 1-20—1-50, 1 kg. —, pulyka hizott tással kelt el. • 1 db i kg. -——, félkövér 1 db —•—•—, Árpa szintén szilárd, etető árpa 6-50 frtig kelt 1 kg. —, ludmáj 1 db 30—1-—, 1 kg. 1- 1-40, el, szép sörárpa keresett. ludzsir 1 kg. 70—0-80, idei liba 1 db —•—•—. Tengeri tartott, állomásokon több érhető el. Bal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-50-1-—, csuka 0-— Zab jól tartott . —0-—, ponty (dunai) 0-30—1-20, süllő — • — — , . keHatáridők ihagas Amerikára és a szilárd készt csege —• 0"—, czompó 0'40—0'60, , márna 0árüpiaczra szilárdan indultak, később realisálásokra angolna , apró kevert 0'20—0-25, lazacz ——, ellanyhultak. pisztráng —• •—. Következő kötések történtek. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-10, lefölözött 0-05—0-08, tejszín 0-24—0-28, tejföl 0"26—0'35, Köttetett. Déli zárlat. tehénvaj (tea) 1 kg. 0-80—1-00,1. rendű 0 65—0-86, II. r. Őszi buza , , . 11-65—11-59—11-01 -- 11-61—62 0-50—60-—, olvasztott 70—1-00, Margarint, rendű Tavaszi buza < 11-56-11-47—11-49 11-40—50 0-—, II. rendű 0" 0;—, tehéntúró 0'06—0-14, juhŐszi rozs . . - 8-60-61 8-64—8'60 turó 30—45, liptói 0-32—0'50, juhsajt 0'30—48, emmenSzept. tengeri . 5-08—10 5-10—5-09— thali sajt 0-80—1-00, groji sajt 0 68—0"72. ' Okt. tengeri . - 5-12—5-14 5-Í4-15 liszt és kenyérnemö. Fehér kenyér 1 kg. frt 5-64- 65 0-16—0-16, barna kenyér 0-12—0-12, rozskenyér 0"12 I z f X Í ,p:ze —0-12. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—
„
Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—10 stokeraui 26—26, borsó héjas magyar 7-5—14-—, koptatott magyar — , külföldi 13—22, bab fehér apró 7—10, Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselőnagy 6—10, színes 8—13. tudósítása.) • Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 2627*0, A szeszüzletben a hét elején igen szilárd irány- E. oszt. (1440 db.) 21—24-—, meszes , orosz tojás zat uralkodott és a- szeszárak 25 krral drágábban zá- ICO 'db. * .tea tojás 2-30—2-30, törött tojás rulnak azonnali szállításra, mig ellenben későbbi szállításra csak 50 krral drágábban lehetett kötéseket kiFüszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt eszközölni. Finomított szeszben több tétel 54-25—54-50 30—52, II. rendű lg—30, csöves , (száfrton, élesztőszesz 53.25 frton kelt el. rított) — ;—, köménymag —, boreókamag Mezőgazdasági szeszgyárak részéről a kínálat cse. mák 1 q. frt — méz csurgatott 0'28— kély volT és a- piaczra került tételek gyorsan kelték el 0-32, sejtékben 1 kg. 0-40—0-70, szappan szín 24—25—,
1 löf
K Ö Z T E L E K , 1897. A t f G ü s z T u s RIÖ I S
66. SZÁM. 7-ÍK ÉVFOLYAM.
Horvátországból száj- és körömfájás miatt Zágráb közönséges , fehérbor asztali palaezkban 1 lit.. I kecske 81, szerbiai ,950, arigol kferesztezés - — , ro- I és ennek'járásai. " u — duryaszőrü 200 db. ... _ 0-40—0-60, vörös asztali palaezkban 0-55—0-85, házi Az itt elő nem sorolt. vármegyékből az ismeretes Birkavásár vontatott volt. , pálinka palaezkban 0O'OO, ásványvíz palaezkban feltételek. mellett állatok szabadon szállíthatók a vesztegÁrak a kővetkezők: Belföldi hizlalt , ürü — . frtig páronkint,H 9—23"50 frt, kivételesen — frtig súlyra, vásárra. Budapesti takarmány vásár. (IX. kertilet Mester- feljavított jühok 12-5—15'5, kiy, — frtig páronkint, 16 Bécsi sertésvásár. 1897. aug. 17-én. (Schleiffelutcza, 1807. aug. 17. A székesfőv. rásárigazqatói ág 18, kiv. — frtig súlyra, kis'orolt kosok .15—17, kiv.. der és társai bizományi ezég távirati jelentése a „Köz jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozalott a szokott frtig páronkint, kiv. frtig súlyra,, kiverő telek" részére). . községékből 187 szekér réti széna, 175 szekér muhar, juhpk Felhajtás: 3826 lengyel, 3322 bakonyi sertés. , b&rány ———, kecske 10—13, szerbiai 48 zsupszalma, 13 szekér alomszalma, — székéi takar- 10—16—„angol keresztezés;—.—— romániai ——-,'. . Az üzlet élénk. mínyszalma, — szekér tengeri sí ár 3 szekér egyéb durvaszőrü Ára kilónként élősúlyban fogyasztási 1 adó nél14 frtig páronkint.. . .. . takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles SuD.), prima 51—52 kr, kivételesen —•— kr, közepes Bécsi vágómarliavásár. 1897. aug. 16, A bécsi kül: 1000 zsák szeeSká. A forgalom 'érénk. Á; ak q-knt a 46—50'—kr, süldő 35—45. kr. következők: réti széna 203—240 müfcai n| - 180-260, marha- és huspénztár jelentése. Bécsi szurómarliavásár. 1897. aug. 12-én. FelÖsszes felhajtás 5318 db. Ebből magyar 3680 db, zsupszalma 160—180, alomszalrna . 150—150, . eg\éb 2690 bórju, 1154' élő sertés, .492 kizsigerelt takarmány S lóhere -280^300, .takármány- galicziai 631 db, bukovinai 212, németországi 795 db, hozatott: kizsigerelt juh, 35 bárány. szalma ~ —, tengeriszár —, luezérna , hizott 2754 db, legelő 603 db, fiatal 1961 db, ökör sertés, A266 borjuvásáron lanyha irányzat völt, az árak bika 794 db, tehén 885 db, bivaly 350 db. , sarjú , szalmászecska-, 220—240, széna 3289*'db, 0 A szombati vesztegvásárra 347 db állatot hoztak estek. A kizsigerelt sertések után a kereslet nagyobb , uj , zabosbükköny 210—250. Összes fel. A felhajtás a mult hetinél mintegy 300 darabbal kocsiszám 426, suly 388700 kg. kevesebb volt, ennek folytán a jobb és közepes minőÁrak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú ségüekben a kereslet élénkebbs volt, s »•/ ' kr., prima kr., primissima kr., élő borjú Állatvásárok. előbbi hetihez képest a jobb minőségüeknél 0-50 frttal, 28 40 kr., prima 42—46 kr., primissima 4a—50 (—) a közepesnél 1 frttal emelkedtek métermázsánkmt. A fiatal sertés 35—44 kr., kizsigerelt sertés nehéz Kőbányai sertésvásár. 1897. aug. Í3. (Első rosszabb minőségüeknél a kereslet lanyha és az árak kr., 33-56 kr., süldő 48—54 kr., kizsigerelt juh 28—40 kr., ; a magyar sertésfozlaló-részvénytársaság telefon-jelentése is silányak. A. legelőmarháknál az árak a nagy fel- bárány páronkint - — k r . „Köztelek" részére.) Az üzlet szilárd volt. Heti átlag-hozatal folytán visszaestek. árak: Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 53—56 kr, Bécsi juhvásár. 1897. aug. 12-én. Felhajtás: ~ \ Árak: prima magyar 34—35 (35,50) frt, szekunda 280—300 kg. nehéz — kr, öreg 300 kgontuli frt, tertia 26—29 frt Galicziai prima 34.^ 36.— 3045. db juh. kr, vidéki sertés, könnyű — krajezár. Szerb 53—55.50 '30—33 A vidéki kereskedők vásárlasa folytán az üzlet (37-—) frt, szekunda 31—33 írt, tertia 27—30; frt. Német kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet- prima 37—38-50 (—.—), szekunda 33—36, tertia 29—32 élénkebb volt. Az árak nem változtak. suiylevonás és 4
Felhajtatott: 681 drb belföldi, db galicziai, • drb tiroli, 74 db növendék élő borjú, — db élő bárány; — drb belíöldi, — drb galicziai, — drb tiroli, ——» drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske. A borjuvásár élénk lefolyású volt. Arák a következők: Élő borjuk : belföldi írtig, kivételesen — frtig dbonkint, 26—40 frtig, kivételesen — frtig súlyra, növendék borjú 17—23 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 20—21-— frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi , kiv. —, tiroli — frtig, galicziai frtig, növendék borjú r- frtig dbkint, ölött bárány —'—— frtig, bécsi frtig súlyra. Élő bárány —• •—• frtig, kivételesen 0—írtig páronkint. Élő kecske —•— frtig páronkint. Hizlalt ürü . Budapesti juh vásár. 1897. augusztus 16-án. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 937, feljavított juh 684, kisorolt kos' 194, kiverő juh —, bárány —-,
EJ
2
3
I '' 71/2- 3
4
krjfrt ) kr|frt|kr
| frt| krjfrtj kr |kr
Pesti moln. és sütők gőzmalma, Bpest aug. 13. 18 80 18 50 18 20 17 80 s 40 17 líl « Lttiza gőzül., Bpest... aug. 9. 20 - 19 50 19 20 18 90 18 60 18 30 17 9o;
40. 15
10
11
|krjfrt|kr;frt kr frt kr
- - - - 4 50 4 - - -
10 15 5Q 12 20
88P 470 450 -
r 13 40 5 50 5 50 Neumann testv.j Arad— aug. 4. 21 90 20 81 20 50 20 ~ 19 70 19 40 19 10: 80 17 30 15 50 880 3 20 18 Szatmári gőzm., Szatmár aug. 14, 21 - 20 - 19 60 19 ;o 18 80 40 18 - l" - 15 - 12 - 8 20
A -4- B = asztali dara, 0 = királyliszt, 1 = lángliszt kivonat, 2 = elsőrendű zsem yeliszt, 3i = zsemlyeliszt, 4 = elSrendü kenyérliszt, 5 « közép kenyérliszt, 6 = kenyérliszt, 7 = barna kenyerliszt, 7Y» = barna kenyérliszt, 8 = takarmányliszt, 9 = finom korpa, 10 = goromba korpa, 11 = rozsliszt.
L
ajánl:
S I I P B E f m ^ F Á T O T , G H I L I S A L É T R O M O T
Központi igazgatóság: B U D A P E S T , V . , Tácsei-körut 21. sz. Herényi Gotthird Sándor és Rovara Fiigyes művét érdeklődőknek ingyen s bérmentve küldjük meg.
L i. S Z t * á iV j «! §; y 2: é S
frtl krl .frtj kr[frt|kr
„HUNGARIA" műtrágya, M m és' TÖIJÍ ipar részvénytársaság;
K.ÖZTELEK,
1158
1897. A U G U S Z T U S H Ó
66. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM
18.
h S S S S S S S p
Az Orsz. Magy. Gazd. igjesülei által BÜDáiPESTEí!,
VIII., J ó z s e f - k ö r ^ t
lufik: T E L E K I Géia gróf.
8.
ÍOOO f r t p á l y a d í j j a l
Alelnök: C S Í V O S S Í Bél
— .
ANItKÍSSY GÉZA gról PÜSPÖKY EMIL, BIBINEK (1VI1M, ZSIGMOND, TELEKI SÁMIOIt tcríf
:
=
g ' a z d a s á g ' i
— — ~
g
a
z
kiadandó
.:•—
k ö n y v v i t e l t a i s
alapjáti A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t k e z e t a gazdaközönség , általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vívta ki magának, az
jutalmazott
és még ez év folyamán
d
össseállrbott a
s
á
g
i
————-
épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt díjaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.
úgy. mint: n y0
i El6jogyzési 2. Napszámbérés sza&mánybér kimutatása 4." Szegődmény -tábláját, Ml^
| | A takarmányt és szalmáseleséget H
s'. 7TV-
?: § S
t ű z k á r ellen a szövetkezet t e t e m e s e n o l c s ó b b a n biztosítja, mint a hazánkban miiködö bármely más biztosító intézet. B®jF" Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5% díjengedményben részesülnek. ~3gj0 Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, J0°/<> engedményben részesülnek. A díjak fizetését a felék kívánatára váltó ellenében szeptember elsejéig halasztjuk. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (Jó?sef-körut. 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. * "3Ólg
C,k'bevéteU j S L f i , . jegyzéke, bel-. és. külif , 19' S?ret?léS0,k l i Pénztári főkönyv kiadási klműlntis,
1
anyag leltár, kiil- és boliv
íl' &eg6(iméűy -asmarba kimutatás :—-—
nyomtaty. sz. p MS?aíyaga"yag 27. P6ttakarmányyek
Z
Sl. KILési jegyzék (csikó és b< 83'. Ellesi jegyzék (bárány és SÖ' 87 Trágyázás!118?* S8. Oséplési jegyzék. In. tSSSitS^T^i^L 42. Takarmányozási jegyzék
melyekből á l l a n d ó r a k t á r t tartunk. Összeállitottn
) H i r d e t m é n y . j > A Kis-Szállási u r a d a l o m b a n (Budapest— < * zimonyi vasuli állomás) 32 darab számfeletti ^ | saját nevelésű, M A G Y A R F A J T Á J Ú , be- j >, fogásra alkalmas 472 éves ,
; g p i l y a b e l i
t i n ó !
> f. évi augusztus hó 31-én reggel 8 órakor < | nyilvános szóbeli árverés utján p á r o n k é n t j ) készpénzfizetés mellett el fog adatni. < ) Venni szándékozókat előleges bejelentés in el- ^ ) lett kocsi fogja a vasúti állomáson várni. { > Kis-Szállás, 1897. augusztus hó. \ j 4235 Az uradalmi jószágfelügyelőség. \
Magyar királyi i llamvasutak. Hirdetménjf. Tételes díjszabáshoz
S-asclxlsa,
Árjegyzékkel
és felvilágosítással
a „KÖZTELEK" kiadóhivatalához IX., üi:ői-út 25. sz. küldendők.
elsőrangú óriás gyümölcs 100 drb. 5 frt
nsangallcza tenyészkocza a tenyésztés megszüntetése miatt, valamint 5 0 0 drb. elválasztott nyári m a l a e z eladóvá tétetik. Felvilágosítást ad aZ 4222 d
,
i
n
t
é
& rww-wWWWWWwE
Fischer J.
zsákgyári raktárában Budapest, Nagy-Korona-u. 18. ponyvák RölcsöaDen, valamint uj és egyszer használatban volt vízmentes ponyvák jutányosán kaphatók. 3768 R e p c z e p o n yvá k drb ónként 3. frttól feljebb.
vízmentes
Uj földieper fajta
••ámu pótlék lép életbe, mely Gy5r ( íiml,i|, m,.gva!l../.l»t««U és a dijszali; ik igazgatóságoknál példányonkint 10 í
Mltgs. G r ó f Wenckheini Géza úr
a
szolgálunk.
Veszünk
bármely mennyiségű b o r k ö v e t legkevesebb 55°/'o, vagy b o r s e p r ő t legkevesebb 24°/o borkősavtartalommal. Mintával ellátott ajánlatok az ár megjelölésével „
WOLL AK és Tsa ezéghez Budapest, A n d r á s s y - n t 5 4 . küldendők.
Most a Moll ültetési iiő!
Pa.-Mágori uradalmában, posta és vasút állomás Vésztő — 1 8 4 drb. sertésvészen keresztül ment szőke
r
készséggel
Megrendelések
^ország). '
u
R i k é i r d
a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes ny mtatványokból mintaívek az 0. M. G'.' E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek.
s
ő
s
é
g
.
Most a Moll ültetési Idő!
Freiland Ázalea
;HARRIS
$ $
$
Albion
Albion m m 3267
Most a Moll flltetesl Mő:
TfllBTB W
(Merik).
nyelven (M? ofdaí) ki"ánatr berg b. Brüx "(Cséhoísz1!) ^ ORDNUNG^E.
daráló-gépei a legjobbak. Kapható
Qraepel Húgénál, Budapest, V., külső váczi-ut 46.
Árjegyzék
ingyen
és
bérmentve.
$
KÖZTELEK.
, SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .
1897. AUGUSZTUS H Ó 1$.
KIS HIRDETESEK,
feltűnő betűkkel 4 kr. (
Osa.lt oly lével kt-e válaszolMük, melyekkel i
ííisasra s z ü k s é g e s l e v é l t a é l ^ e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t U t t l d e n e h .
Földmivcs kólát véir/.'U glif la. kiszól Ili katona, éves nős t-g.v.'u
Eladó t i n ó t : 70 drb. 24/2 éves erdélyi-maj g|idasIgában^^NaJy-Jló
1 i okban ispán etleg segédtiszti állást keres, íim :,Király György, Doroszló,
ne csatoljanak, me semmi felelősség' lalunk. Az ajánlató
Csat mezőgazdái; ia a szakirodalom terméniM, I további állást keresők és adók hirdotmtejoi I
Krassó-Szöréuy
saját, költségén nem
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Pályázati
hirdetés.
PÉ Homok [szöszös) bükköny, T é l i bükköny, Ő s z i borsó, Szt.-Jánosnapi r o z s , B i b o r h e r e stb. 4188 kiváló minőségben kapható
Jó családból
néhány évi gyakorist
v
H A L
ÁLLÁST KERESŐK, Tapasztalt ^
egy nagyobb, uradalomból t« évi gyakorlatot felmutatni ) pesei. Pályázók felhivatn.
Temes-Saágh, 1897. aug.
5-én
Gr
káptaíSű tófSt?3' Zicrer
GyaKornoKi ü^belépésre, nagyobb gazdj -hun .-u'Y 19 éves Izr. fim*
Göinörmeg-yében,
Gazdasági magvakat bármely mennyiségben a legmagasabb napi áron vásárol
Gazdatiszt, gazdasági iskolát végzett,
Slagrtárosnalt
Mauthner Ödön Ziska J. utóda Rostély György
Nőtlen, ildmives iskolát végzett, hadlentes 6 évi gyakorlattal, ki helyéTváltoztatni szeretné. Pzigazdaság, minden ágában, iggaa Mrj könyvvezetést- is
A gazdaság teljes feloszlása miatt
vényeiket gróf Mailáth
(nagyobbrészt, üszők),
ludig kiskorúságától g; ^s—thalrieUegnl^ ;azdaságban segédtisz
A Pa Ujnépi
növendék ökör és üsző borjakat
megvéterle aj ána l nat
f™ttndőnbG^datságCil tantatéze• .-Mái ;>r, ávl c.va-
KLEIN Ú SPITZER
zonyitviny másodlataikat,^ 'me-
Kis-Gzelli
tósMft.
bármikorra, is elfogadtatnak.
páíyáSkatEbenspanger Lipót
Földmives'MtelezetWgének 'elegei' tett. SatafembliVk 1 " frt "évi-fizetéssel és teljes elelfoglalhatja, Sehwarz . Ignátz,
50 darab Vintschgauból importált innthali fejős tehén
4
darab
Ö esász. és., kir. Fensége József folierczey és Ő királyi Fensége Fülöp Szász-CoburgSotliai herczeg udv szállítója
Dr. Lendl Adolf, tanár
3040
praeparatoriuma
tanszerkészitőIntézcte
Most jeleit meg!
ELADÓ: Több izetből eladó, sertésvészei
magkereskedése BtJDSPESTEM, Ajánlatok a mennyiség megjelölésével nagyobb minta kiséret ebem kéretnek.
Budapest,rvl.?gEStvösSu. 49. Legjobb és legmegbízhatóbb z adbfdmérlege k gyártója. A buti ti I Hl
ÁLLATOK, Őihak,
Gyarmat küldjék b
BMapst, Károly-M 9.
nde^ áfában*'teljesen jártai
ü. jeles BiKfi-1 el végző" egyén, iz utón óhajtana egy megfelelő lilásba jutni. Állását f. évi zejlhMHÍH'!' 1:6 10-étl foghllhllt-
D EK
magkereskedésében
VEGYESEK,
Gazdatiszt, ^ ^ ^
Szőlőművelés és Borászat Kézikönyve.
B U D A P E S T , II. Donáti-u, 7. Legmagasabb és magas elismerések; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036 AJánmotzlH emiősök és madarak természethü,művészi éstártós k i t ö m é s é r é . Jutányos árak. Az állatok friss állapotban előleges prea.paratio nélkül küldendők be. Gyökeres szőlőojtváiiyok államilag^g^lyb^etT^ólSdjt-
központi
tejcsarnok 62 drb. szépjármos ökör, 4 drb. jármos bivaly, 10 drb. állami méenel fedezett igás ló, 27 drb. 1, 2 és 3 éves csikó,
továbbá cséplőgarnitura, vetőgépek, Saekekék, boronák, 16gereblyék, szekerek, jármok, szecska vágó, répavágó, daráló stb., valamint igen szép hajtókocsi, hintók, lószerszámok stb. stb. vöröstarka t i n ó t Szives tudakozódásokra készségesen ad 80 drb. nálarrf bármikor megtekinthető. ' Későbbi szállításra választ a Viszneki gazdaság intéHENRIK IGNÁCZ zösége Adácson, b é r 1 6, Szalónak, Vasmegye.
Törleszt, kölcsön ilapjáu20 00 t~ ti időre kész- V Ipénzben. Birtokos A it fel. ^ Csekély
tenyészmarhát
Méltóságos
Kulcsár, nő<>, gyermektelen, magtárt, tejkezelést érti, gazdaságban tökéletesen játtá?, » keres. Cziníe a kiadóban. 4217
| legnagyobb Ingatlan- e* mély hatóságok es a legtekintélyesebb földbirtokosok-
1160
KÖZTELEK,
1897. AUGUSZTUS H Ó
66. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .
18.
Bérszántás gözekével. A legújabb eredeti Fowler-réle Componnil lésre vállalkozik
g ő z c k c k k c l talajir !
WOLFF ERNŐ gözszántási vállalkozó, Budapest, Kelenföld, Foraler-telep. Magyar királyi
államvasutak.
kénsav- és műtrágya-gyára
Hirdetmény. Nyugotmagyar-osztrák vasúti kötelék. Szörplére vonatkozó díjtételeknek vízre leendő kiterjesztése. k 189Ö. évi április hó 1-tSl érvényes II. rész 4. dij jkról Győrre szállítandó szörplére fennálló közvetlei "évi fíuusai
A zalathnai kénkővaud ipar r. f.
A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevébon is. em díjazta tik.)
ajánlja legjobb minőségű mindennemű
ÜŰTRáGYÁIT a t. cz. gazdaközönség: b. figyelmébe.
Árajánlatokkal készséggel szolgál a
Központi iroda, Budapest, IV,, Bécsi-utcza 5,
ÜCern Siódért
Budapest, V. ker., Vésziúi 26. Dúsan felszerelt r a k t á r t t a r t a kővetkező kná'ó minősig! czikkekből: keret- és U-vas, gerenda stb.
j és abroncsvas, szeglet-, ablak-,
Vaslemez,t mindenféle méretben.
Szabadalmazott l i z é v i g i* e l t a r t ó
kévekötelek 4Va m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 drbot 7 frtért Ugyanily
portiókötelek
f u r ó c s ő slb. flíl + n+ + renTTölr vízvezetéki- 6s csatornázási czelokra, valamint u n i i ö t 6 c s ö v e s , mindennemű re!sz<-rc3é*i t á r g y a k víz-, légszesz- és gőzvezetékhez, mint: tolatlyúk, mmde.ifóle csapok, fémáruk légszeszvilágiláshoz slb. stb.
serssámok, S S * .
ivarmetsző, esővágó, csősatu s Á r j e g y z é k e n bérmentve és ingyen.
6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemiieket ajánl legjutányosabb árakon
Bellán Mátyás, Bács-Cséb.
MALOMIPAR
Mindennemű
műtrágyát versenyképesen
szállítanak
bárhová
S<*lir;im A . kénsav- és műtrágya gyárai. Központi iroda:
Prága, Heinrichgasse 27.
3033
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweiizer
rendszer.)
Budapest. VB. ker., Gyár-utcza 48. s z á m alatt.
Szabadalmazott Schweitzer-féle malmaink a mezőgazdaság terén igen fontos újítást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavított malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaőrlésre: a gazdaságban e malmokkal szükség szerint készíthető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle és a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnak, mig az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvénybSI készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, locomobil. motor, járgány vagy kézihajtásra. A Schweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a következők: 1. Csekély h a j t ó e r ő szükséglet, a. R e n d k í v ü l i nagy innnkaké3. Kitűnő' minőségű őrlemény. * . K i v á l ó a n tartós, j a v í t á s r a nem szornló szerkezet. 5. I g e n egyszerű kezelés.
' Részletes jegyzékkel sításokkal gálunk. „Pátria' irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
leírással, árés felvilágoszívesen szol-
