KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE

VI. évfolyam.

86. (527.) szám.

Budapest, 1896. évi október hó 24 én.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj; Egész évre 10 frt, félévre 5 fit, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Kérelem az O.M.G.E. t. Tagjaihoz. A folyó év folyamán egyénenk int már kétszer intéztünk felhívást azon t. tagjainkhoz, a kik a folyó évre alapítványi kamat- és évdij-tartozással még hátralékban vannak. Felhívásunknak azonban kevés eredménye volt, mert igen tekintélyes számú tagunk kötelezettségének még eleget nem tett. Felkérjük tehát tagjainkat hogy kötelezettségüknek október hó végéig eleget tenni szíveskedjenek. A kik ez ideig tartozásaikat be nem fizetnék, azoktól postai megbízás utján f o g juk azt beszedetni. Kérjük t. tagjainkat szíveskedjenek ezen költséges ut mellőzésével tartozásaikat mielőbb kiegyenlíteni.

Az igazgató-választmány ülése. (1896. október 20.) Jelen voltak: Gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt gróf Andrássy Aladár alelnök, Atzél Péter, Bálintffy Pál, id. Gséry Lajos, dr. Csillag Gyula, dr. Darányi Gyula, Dőry Vilmos, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor, dr. Hutyra Ferencz, Karsay Albert, gr. Károlyi Sándor, Kodolányi Antal, Koppély Géza, Eostyán Ferencz, Lossonczy Mihály, Matuslca Alajos, Molnár István, őrgróf Pallavieini Ede, PerlaJcy Elek, Pirkner János, dr. Bodiczky Jenő, Steiger Gyula, ifj. gróf Széchenyi Imre és gróf Teleki Arvód igazgató-választmányi tagok, Sierlán János és Szabó Ferencz egyesületi tagok. A tisztviselökar részéről: Forster Géza igazgató, Bubinele Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Paikert Alajos titkár, Buday Barnabás s.-titkár ós Jeszenszky Pál társszerkesztő.

Megjelenít miiéi szerdái és szoibatoi

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ) .

Gróf Dessewffy Aurél, az OMGE. elnöke üdvözli a megjelent választmányi tagokat, s az ülést megnyitja. A napirend előtt őrgróf Pallavieini Ede szólalt fel. Azt hiszem — ugy mond — hogy a közóhajnak teszek eleget, „mikor napirend előtt szót kérek, hogy Ő excellencziáját, szeretett elnökünket ma, midőn ezen minőségében és méltóságában először elnököl, üdvözöljem. (Éljenzés.) A kitüntetésben, a mely 0 felsége a király részéről neki adományoztatok illetőleg megadatott, nemcsak elismerését látom azon érdemeknek, a melyeket a gazdasági érdekek körül szerzett, hanem egyúttal elismerését is azon jelentőségnek, a melyre egyesületünk az ő vezetése alatt emelkedett. Óhajom és reménylem, s azt hiszem mindnyájunk óhaja és reménye, hogy ő ezen helyet még sokáig betöltse, s hogy ő benne ezen egyesület elnökét és közgazdasági érdekeink előharezosát, fáradhatlan, tánorithatlan buzgó harezosát még sokáig fogjuk tisztelhetni. Kérem, hogy ezen óhajnak mai ülésünk jegyzőkönyvében is kifejezés adassék. (Hosszantartó éljenzés.) Gróf Dessewffy Aurél elnök: Igen t. Választmány! Engedjék meg, hogy ezen szép szavakért,meleg köszönetemet, hálámat fejezzem ki. Én ezen kitüntetésben nem annyira a személyem iránti kitüntetést véltem felismerni, mint inkább az Országos Magyar" Gazdasági Egyesület által az utóbbi években kifejtett tevékeny működésnek elismerését. Én a magam kitüntetését így f o g o m fel, a ki nem kerestem a kitüntetést. Kötelességszerüleg működtem ezen egyesületben, s fogok közreműködni továbbra is és örülök azon, hogy egyesületünk az utóbbi időkben kifejtett működése által ugy Ő Felségének, mint az irányadó tényezőknek elismerését is kivívta. Szabadjon ez alkalommal felemlítenem azon személyeket is, kik egyesületünkben szintén tevékeny működést fejtvén k i : elismerésben és kitüntetésben részesültek ; ezek közt első sorban felemlítem Szilassy Zoltán titkár urat, továbbá Kodolányi Antal gazdasági írót, Tormay Béla, Reusz Henrik, báró

Mai számum* 3 1

oldal.

cu«i.*t s 5 .

SZám.

Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. Lipthay Béla, Kvassay Jenő és Karsay A l bert igazgató-választmányi tag urakat, kik mindig tevékeny részt vettek egyesületi működésűnkben s kitüntetésben részesültek. Abban a reményben végzem szavaimat, hogy egyesületünket tagjaink kitüntetése révén ért elismerés buzdításul fog szolgálni arra, hogy mezőgazdasági érdekeink előmozdítása felé törekedjünk és egyesületünk részére nagyobb tekintélyt szerezhessünk az országon kivül is, a mint, ez eddig már az országon belül sikerült (Éljenzés). A z igazgató-választmány az egyesületi tagokat ért kitüntetések feletti örömének jegyzőkönyvben is kifejezést adni határoz. Forster igazgató bejelenti ezután, hogy a mai ülésről elfoglaltságuk miatt való távolmaradásukat kimentették: Rakóvszky István, Melczer Gyula, Máday Izidor, Lipthay István és Reusz Henrik igazgató választmányi tagok. Következett a napirend. Igazgató bemutatja a mult választmányi ülésről felvett, elnökileg aláirt és hitelesített jegyzőkönyvet, mely a „Köztelek" lapban is közzé volt téve. Tudomásul szolgál. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a választmány Elnöl ajánlatára id. Gséry Lajos és dr. Csillag Gyula igazgató-választmányi tagokat kéri fel. Tagsági ügyek. Igazgató jelenti, hogy a mult választmányi ülés óta elhaltak tagjaink sorából: Wodianer Béla alapító és Márkly Mihály, Sztáray István gróf, Eggenhoffer Gyula, R ö c k Pál, Migazzi Vilmos gróf évidijas tagok. A z igazgató-választmány a tagok elhunyta felett részvétét fejezi ki, különösen gróf Migazzi Vilmos elhunyta felett, — ki a hazai halászat ügyének előbbrevitele körül fejtett ki tevékeny munkásságot s részvétének jegyzőkönyvében is kifejezést adni határoz. Igazgató jelenti, hogy a mult választmányi ülés óta alapitó tagul jelentkezett s

1540,

KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24

86. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

A választmány elhatározza, hogy az tént az elfogadás, akkor azt mondjuk, kik ezredéves évforduló jelentőségének mélta- akarnak hozzájárulni. Lassonczy Mihály]: inkább később tartása az elnöki megnyitó beszéd keretében tassák egy rendkívüli közgyűlés, mert ezen történjék. Igazgató felolvassa a közgyűlés tárgy- dolog helyes megoldásába egy hónap legsorozatát, melyet a választmány elfogad s a alább szükséges. Perlaky Elek: mivel az a czél, hogy az közgyűlés határidejét november hó 22-ikének egyesülés létrejöjjön, olyan ultimátummal délelőtt 10 órájára tűzi ki. Galgóczy Károly; a tárgysorozat azon fellépni, mint a mit az ügyész ur indítvárészéhez szól, mely az egyesület alapszabá- nyozott, nem tartja czélszerünek; alkalmat lyainak megváltoztatását hozza indítványba. kell adnunk a vidéki egyleteknek, hogy nyiSzerinte akkorra kellene hagyni az OMGE. latkozzanak, a dolog egyébként sem sürgős. alapszabályainak megváltoztatását, mikor Galgóczy Károly helyesebbnek tartaná már a gazdasági egyesületek szövetségének azt az egyenes utat, hogy az a 27 gazdaügye egészen befejezve lesz, nehogy azon sági egyesület közös találkozásra összehivaseset forduljon elő, hogy most is és esetleg sák, a mely már hozzájárulását nyilvánította. később újra változtatni kelljen az alapszabáÜgyvezető-titkár még azon körülményre lyokat. hivja fel a választmány figyelmét, hogy a .Elnök: ezt el is lehet kerülni akként, III. országos gazdakongresszus határozata hogy a mai választmányi ülésen egy bizott- alapján még ez évben kell megalakítani a ság küldetik ki, mely a IV. országos gazda- szövetséget. kongresszus halározatából kifolyólag az alapAz igazgató-választmány ezután elhaszabályokat revidiálná és a jövő ülésre javas- tározza, hogy az alapszabálytervezet az ellatot tenne ez irányban. November 21-ére nökség,által proponált bizottság által tár-j összehivatnának a kiküldöttei annak a 27 gyaltassék a tárgyalás befejezte után az. gazdasági egyesületnek, a melyek a szövet- alapszabályok az igazgató-választmánynak s ség megalakítását kívánják, 22-én pedig a 27 gazdasági egyesületnek megküldessenek tartana az OMGE. közgyűlést, melyen az s ha ez alapon létesült a szövetség, rendkíalapszabály tervezetet elfogadná. Ez volna a vüli közgyűlés hivassék egybe. modus procedendi arra nézve, hogy elkerüljük egy külön rendkívüli közgyűlés tartását. Ha Jelentés a 1Y. országos gazdakongresszusról. ezt elméltoztatnak fogadni, ezen bizottságba Ügyvezető titkár: a „Köztelek" hivatalos ajánlom Bujanovich Sándor elnöklete alatt dr. A mai tar/létszám tehái : 416 alapító, 2443 bárányi Gyula, Forster Géza, Kodolányi Antal, lapból méltóztattak értesülni a IV. országos évdijas, összesen 2851) tag. gazdakongresszus lefolyásáról és annak haKv'assay Jenő, Libits Adolf, Rakovszky István, Az igazgató-választmány az újonnan tározatairól. A hozott határozatok végrehajjelentekezotteket örömmel veszi fel a tagok Beusz Henrik és gróf Széchenyi Imre tagokat. tását a kongressus az OMGE.-ra bízta; mi(Helyeslés.) sorába. vel pedig az egyesületnek az igazgató-váGróf Széchenyi Imre: kifejezi azon igazgató indítványára Miirtens . Alfréd, lasztmány a végrehajtó közege, ezen hatáMicheller Antal és Molnár Jenő évdijas ta- aggályát, hogy az alapszabályváltoztatás, rozatok végrehajtása tehát a választmány gokat, kik sanyarú anyagi viszonyaik foly- tekintettel a küszöbön levő választásokra, ily feladatát képezi. E határozatok legfontotán tagsági kötelezettségüknek elegot tonni rövid időn belül keresztülvihető volna. sabbja a szövetság újjáalakítására vonatkozó, Steiyer Gyula szintén osztja azt a né- amelyre a kongresszuson az OMGE. nyert nem birnak, az igazgató-választmány a tagzetét, hogy az alapszabály szövegezése a mandátumot s ez már az előbbi határozat sági kötelezettség alól felmenti. mai körülmények között ily rövid idő alatt folytán elintézést nyert. A kongresszus máAz 1895/96. évi egyesületi működésről szóló nem eszközölhető. sodik határozata az Ausztriával való gazdaÜgyvezető titkár felvilágosításul meg- sági kiegyezésre vonatkozik, erre- nézve a jelentés. jegyzi, hoey a IV. orsz. gazdakongresszus Igazgató jelenti, hogy az 1895/96. évi végrehajtó bizottsága alapszabálytervezetet kongresszus határozata értelmében az összegyesületi működésről a közgyűlés elé ter- dolgozott ki, a mely az OMGE. és az kormányhoz felirat volna intézendő. A szöjesztendő jelentés kinyomatva az igazgató- egyletek között való szövetség kapcsolatát vetségi nagygyűlésre az OMGE. képviseletében 24 tag volna kijelölendő, mig a viváJasztmány tagjainak megküldetett. kontemplálja. E tervezet szétküldetett az Elnök-, a jelentésre észrevétel nem té- egyletekhez és ezek közül 27 hozzájárult és déki egyletek legalább 2—2 tagot küldenének ki. tetvén, azt elfogadottnak jelenti ki. kijelentette a készséget, hogy ezen az alaAz igazgató-választmány a gazdasági pon megcsinálja a szövetséget. Már most Őszi rendes közgyűlés. minden egyesületnek volt alkalma hozzá- kiegyezés kérdésében a IV. országos gazdaIgazgató előterjeszti, hogy az őszi ren- szólani csak az OMGE.-nek nem, ezért ter- kongresszus megállapodásai értelmében az des közgyűlés határidejét az elnökség nov. veztetik annak a választmány elé való vitele. összkormányhoz feliratot intézni határoz. A gazdasági egyesületek nagygyűlésére hó 22-re javasolja megállapítani. Az őszi A bizottság munkálata akkor fog a közgyűlés előtt kell még ugyan egy választ- gazdasági egyleteknek megküldetni, mikor pedig kiküldi a következő 0. M. G. E. tamányi ülést tartani, de ha esotleg ezen ülés már az OMGE. választmánya a mellett gokat u. m. gróf Dessewffy Aurél, gr. Andrássy nem oly időben tartatnék meg, hogy a meghívó állást foglalt s az konkrét, határozott alakban Aladár, Bujanovics Sándor elnököket, Bálintffy még 15 nappal a közgyűlés előtt az egyesü- lát napvilágot s az egyletek saját közgyű- Pál, Bernát István, gr. Bethlen András, let hivatalos lapjában háromszor közzé te- léseiken tárgyalván a tervezetet, kiküldötteik Cserháti Sándor, dr. Csillag Gyula, Forster hető volna, előterjeszti á1! tárgy sorozat df u s a november 21-iki Összejövetelen már csak Géza, dr. Oaál Jenő, Galgóczy Károly, dr. ahhoz a választmány hozzájárulását kéiT.' a részleteket fogják megállapítani s igy fog Ragara Viktor, Ivánka Oszkár, gr. Károlyi Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az azután az alapszabály tervezet az OMGE. Sándor, Kodolányi Antal, Kvassay Jenő, Libits Adolf, Melczer Gyula, Rakovszky István, egyesületek' körében az idén szokásban volt, közgyűlése elé terjesztetni. Beusz Henrik, Scitovszky János, gróf Szajpáry hogy közgyűléseiket ünnepélyes alakban A vidéki gazdasági' egyesületeknek a tartották meg, tekintettel az ezeréves évfor- jelen bizottsági tárgyalásokba való bevonása Gyula és gróf Zselenski Róbert tagokat. Dr. Csillag Gyula aziránt intéz kérdést, dulóra. Hogyha a 1. választmány ezt irány- szóló nézete szerint nem volna opportunus, adóul veszi, akkor szükséges volna, hogy mert az OMGE. itt a saját belügyeit tár- hogy mikor fognak megjelenni akongresszus Őszi közgyülésünkot szintén ilyen ünnepélyes gyalja, ebbe a vidéki gazdasági .egyesületek-. tárgyalásai. alakban tartsuk meg és némi visszapillan- , nek beleszólása nem lehet. Ügyvezető titkár megjegyzi, hogy most tást vessünk az elmúlt évek működésére és Hogyha elkészültünk, kiküldjük a ter- vannak elkészítés alatt s a jövő hét folyaMagyarország mezőgazdaságára. vezetet véleményezés végett s ők saját bi- mán fognak a tagoknak szétküldetni. Hogyha ezt. él méltóztatnak fogadni, zalmas körükben fogják azt elbírálni és utaakkor szüksége forog fenn annak, hogy egy sítással ellátni az ő kiküldöttjeiket, kik a Jelentés a nemzetközi gazdakongresszusról. ünnepi szónokról gondoskodjunk. november 21-iki ülésen részt fognak-venni, ífj. gróf Széchenyi• Imre : Van szerenElnök szerint erre két mód volna és Dr. Darányi Gyula ahban a nézetben csém jelenteni, hogy a nemzetközi gazdapedig, vagy az olnöki megnyitó beszéd ret- van, hogy az OMGE. a vidéki gazdasági kongresszus megtartatott és pedig a választrospektive az utolsó évekre kiterjeszkedik s egyesületek meghallgatása nélkül is megálla- mány incziativája folytán s a földmivelésfelöleli a nevezetesebb eseményeket, vagy píthatja a függeléket. iigyi miniszter munificentiája alapján, — ő pedig egy ünnepi szónok kéretnék fel a Az eljárás szerinte az volna, hogy az fáradt és a nagy költséget ő adta meg rá. millennium alkalmából ilyen beszéd elmon- OMGE., á melynek közgyűlése csakis a sa- A kongresszus minden tekintetben sikerültdására. A kérdés csak az," vájjon volna-e ez ját alapszabálytervezete felett intézkedik, nek mondható, mert a résztvét a vártnál utóbbira vállalkozó. elfogadja ezt a függeléket s mikor megtör- nagyobb volt. Méltóztatnak tudni, hogy a

alapítványát be is fizette: gróf'Wolkenstein Oszvald 200; frt. Uj évctíjás tagóhil tagsági kötelező nyilatkozataikat bektildötték : Braun Gyula biztosító czóg beltagja, Benczúr Elek okleveles gazda,, gróf Bethlen Bálint birtokos, Berzeviczy József közalap, kir. kasznár, Botka Lehel püspöki tiszttartó, Biringer Soma nagybérlő, Dezső Ödön gazdatiszt, Forster Dezső joghallgató, Glück Benő földbérlő, líantsok Leander urad. intéző, Hanzély János, Haubort Nándor urad. tiszttartó, Hacker Béla földbirtokos, Ivándi Géza nagybirtokos, Jakabb Árpád István gépészmérnök, Janisch Lajos oki. gazdatiszt, Krauz Samu gazdálkodó, Koszits Pál áll. gazd. segéd, Kovács Ödön gazdatiszt, Kovács Antal bérlő (névmagyarosítás előtt Krausz). Langer Hugó földbirtokos, Makovith Lajos szőlő- és pinczekezelő, Mazikovszky Géza urad. tiszttartó, Marosy Pál, Pálfy István magy. kir. gazdasági segéd, Oláh Sándor urad. irnok, Ribiánszky Elemér urad. ispán, gróf Stamlein Ottó földbirtokos, Schön Aladár gazdász (végzett), Strem Dénos földbirtokos, Spilka Zsigmond, Sebők Richárd urad tiszt, Szeberényi Gusztáv gazd. intéző, Szikszay Elemér gazdatiszt, dr. Tangl Eerencz állatorvosi akad. tanár, Tüköry Antal földbirtokos, Velvart Ármin gazd. intéző, Weisz Ödön végzett gazdász bérlő, Zalka Zsigmond gazd. tanint. tanár.

86. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM. kongresszus zártkörű volt s azon csak a meghívottak vehettek részt s-beható tanácskozás alá vették a kitűzött kérdéseket. Határozatok hozatala ki volt zárva és ennek folytán csakis a felvetett kérdések felett folyt diszkusszió. Négy szakosztályban külön tárgyalták a vám, a termelés, a kereskedelem és a valuta kérdését. Minden kérdés egy főkérdésnek megvilágítására szolgált, t. i. arra, hogy mi az oka az árhanyatlásnak és hogyan lehet azon segíteni. A vélemények elágazók és különbözők voltak, de azért mégis bizonyos konklúziókat lehetett kivenni a felszólalásokból, amelyeket mindenki legjobban levonhat magának akkor, amidőn a miniszter költségére kilátásba helyezett jegyzőkönyvek elibünk fognak adatni, ugy hallom, hogy a három nyelven megjelenő tárgyalási jegyzőkönyvek közül a franezía szöveg már nyomda alatt van, mert a külföldiek nagyon várják.

KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24.

1541

Egyesületi elismerő oklevelet: Zimmermann zott kedvezményeket azonban továbbra is burgonya-lyukgató gépe' és Bacher K. két megadja az egyesületnek. burgonya-kiszántó gépe. Tudomásul szolgál. A géppróbát a földmivelésügyi miniszter erkölcsileg s anyagilag is támogatni szíEgyéb átiratok. veskedett, a mennyiben díjazás czéljából 1. A Vásárcsarnok Ellátók Szövetkeállami arany-, ezüst- és bronzérmeket s a költségek részleges fedezésére 300 frtot bo- zete megalakulván, igazgatóságába 2 tag kiküldését kéri az egyesülettől. csátott egyesületünk rendelkezésére. A választmány tudomásul veszi, hogy A választmány a burgonya-ültető és kiemelő géppróba sogélyezéseért ésazérmok elnök által Forster• Géza 'ós Bálintffy Pál átengedéseért a földmivelésügyi miniszternek tagok küldettek ki. 2. A budapesti gyapjuaukcziókat renfeliratilag, gróf Vigyázó Sándornak pedig a terület átengedéséért átiratilag mond köszö- dező Hollor. és társa czég a folyó évi julius havában rendezett aukeziókra két becslőnetet. bizottsági tag kiküldését kérte az egyesüEgyesületi leiratok. lettől. Az aukezíó becslőbízottságában az elnökség intézkedése folytán Bálintffy Pál ós Ügyvezető titkár előterjeszti, hogy a Slcita Sándor vettek részt. közgazdasági szakosztály egy bizottsága tárTudomásul szolgál. gyalta a cselédügyi törvényjavaslatot s ezen 3. A budapesti áru- és értéktőzsde tabizottsági (ágyalás munkálatai megküldettek nácsa a „Budapesti - áru- és értéktőzsde az összes gazdasági egyesületeknek VéleményEzek után nem marad más hátra, története" ezimii müvet küldi meg az minthogy az OMGE. köszönetét és háláját adás végett, s mióta a mai ülés tárgysorozata OMGE.-nek. fejezze ki a földmivelésügyi miniszternek, aki össze lett állítva a soproni gazdasági egye4. Úgyszintén Kodolányi Antal választazon iparkodott, hogy oly kongresszust hiv- sületen kivül a Bars-, Tolna- és Felső Tisza- mányi tag 100 darab müvet 110 kötetben jon egybe, amely Európa közgazdaságának vidéki gazdasági egyesületek küldötték be ajándékoz az egyesület könyvtára részére. történelmében jelzőkövet fog képezni a véleményüket. Méltóztassék elhatározni, hogy 5. Az Országos ' Erdészeti Egyesület jövöben is, és még sokszor fognak reá a javaslatok kiadassanak dr. Csillag Gyula pedig az általa kiadott „Az erdő ápolásárólelőadó urnák figyelembevétel végett. Európa közgazdái hivatkozni. és használatáról" szóló munkát küldi az A beérkezett vélemények kiadatnak az egyesület könyvtára részére. Az igazgató-választmány a nemzetközi gazdakongresszus rendezéseért feliratilag előadónak. Az ajándékokat a választmány köszöDr. Csillag Gyula: elfogadja és köteles fejezi ki köszönetét a földmivelésügyi minettel fogadja s azoknak a könyvtárba heniszternek s egyúttal köszönetet mond a mi- ségének tartja a ráruházott megbízatásban lyezését elhatározza, híven eljárni, mindazonáltal jónak látja a niszternek a IV. országos gazdakongresszu6. A cs. és kir. katonai élelmezési rakválasztmány figyelmét felhívni arra, hogy son való részvételért is. tár a szállítási feltételeket tartalmazó füzeA nemzetközi gazdakongresszus főtit- vannak oly szempontok a cselédügyi törvény tet küldi meg az egyesületnek. kárának dr. Rodiczky Jenőnek és Paikert revíziójánál, a melyek egyetemes érvényűek, A füzet kiadatik a közgazdasagi szakAlajosnak az OMGE. titkárának, kik a kon- de vannak oly szempontok, a melyek variál- osztálynak tárgyalás végett. gresszus előmunkálatainak terhes teendőit nak az egyes vidékek szerint, a melyek különodaadással végezték, a választmány elisme- böző megítélést igényelnek s erre nézve már 7. Az agrárbank átirata. egyes gazdasági egyesületek fel is szólaltak rését nyilvánítja. mert pl. más viszonyok vannak a felső Ügyvezető-titkár előterjeszti, hogy a „Mamegyékben, mint Békésmegyében, a melynek gyar agrár- ós járadókbank", mielőtt az orA sorsoló bizottság kiküldése. talaján ez a javaslat készült. A törvényt tehát szágos hitelegyletet megalakította volna, vaAz alapszabályok 28. §-a értelmében úgy kell készíteni, hogy szabad rendelke- lamennyi gazdasági egyesülethez átiratot inminden évben 15 választmányi tag kisor- zési jog adassék a hatóságoknak ott, a hol. tézett, hogy ezen általa létesített intézményt soltatik s helyükbe uj választmányi tagok a törvény rendeletei végre nem hajthatók. pártolásban részesítsék s területükön véválasztatnak a közgyűlés által. leményező bizottságokat alakítsanak. Az 2. A Nyitramegyei gazdasági egyesület A választmány a sorsoló bizottság tagOMGE.-et szintén felkérte erre. meghívta az OMGE.-t Pöstyénben auguszjaiul felkéri Kostyán Ferenczet, dr. Hagara • Steiger " Gyula hozzászólása után a vátus 17-én rendezett árpavásárjára; a vásáron Viktort, dr. Bárányi Gyulát és Szüassy lasztmány azon nézetének ad kifejezést, hogy az OMGE. nevében az ügyvezető-titkár vett Zoltánt. részt, ki tapasztalatait a növénytermelési mivel az OMGE. egészen más viszonyok között van, mint a vidéki gazdasági egyeJelentés a burgonyaültető és kiemelő gép- szakosztály ülésén fogja előterjeszteni. sületek, e kérdés tanácskozás tárgyául nem 3. A Sárosvármegyei gazd. egyesület szolgálhat s nincs létjogosultsága az esetleg próbáról. Segédtitkár jelenti, hogy a burgonya- 'múlt évi működéséről szóló jelentését küldi megalakítandó véleményező bizottságnak; a ültető géppróba április 20 és 21-én tartatott meg az egyesületnek. A jelentés a „Közte- választmány a bank átira felett napirendre tér. meg Rákoskeresztúron gróf Vigyázó Sándor lekben'-' ismertetve lett; tudomásul szolgál. 8. Az országos statisztikai hivatal át4. A Nyitramegyei gazdasági egyesület iratot intézett az egyesülethez „A magyar birtokán, ki e czélra szives volt a szükséges a végrehajtási törvény korszerű módosítását korona országainak mezőgazdasági statisztiterületet rendelkezésre bocsátani. A kiemelő géppróba pedig ugyané he- czélzó indítványát küldi pártolás végett. Ki- kája" cz. mü terjesztése ügyében. lyen szeptember 25 és 26-ik napján folyt le. adatik a közgazdasági szakosztálynak. A „Köztelek" hivatalos lapban felhiva5! A Békés vármegyei gazdasági egye- tott a gazdaközönség figyelme a munkára. A burgonya-ültető géppróbán Skorpil Ede nagy-ugróczi gyáros burgonya-ültető sület megküldi az OMGE.-nek pártolás vé- Tudomásul szolgál. gépe, Unterilp P. potsdami gyáros két ós Zim- gett a földmivelésügyi miniszterhez a karte9. Luft Károly uj-verbászi lakos a mermann hallei gyáros egy burgonya-lyuk- lek megszüntetése ügyében föl terjesztett me- •földmivelésügyi miniszterhez a kendertermegató gépe működött; a kiemelő géppróbán morandumát. lés ügyében beadott memorandumát pártolás 6. A Sárosmegyei egyesület pedig a végett küldi meg az OMGE.-nek. pedig Clayton és Schuttleworth budapesti, Garow J. prág-bubnai és Scholcz C. A. ma- mezőgazdasági szeszgyárak ügyében fölterA memorandumot a növénytermelési theoczi gépgyáros egy-egy burgonya-kiszedő jesztett memorandumot küldi meg pártolás szakosztályhoz teszi át a választmány javas(arató) géppel vett részt. Ez alkalommal végett. lattétel végett. Mindkét memorandumot a közgazdaBacher Rudolf budapesti gépgyáros két burgonya-kiszántó ekét is bemutatott. A gép- sági szakosztályhoz utalja a választmány 10. A budapesti gabona- és magvásár ügye. próba biráló-bizottsága a dijakat a birálat tárgyalás és véleményadás végett. ; Ügyvezető titkár előterjeszti, hogy a eredményéhez képest a következő gyárosok Szalay Miklósnak a magyarországi kisközött osztotta ki: birtokosok anyagi helyzetének javítása ügyé- Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének kérelme folytán az OMGE. átiratot intézett a budaÁllami aranyérmet nyert: Scholtz 0. A. ben beadott tervezete felett a választmány pesti áru- és értéktőzsde tanácsához a bpesti burgonya-kiszedő gépe; (vonóerő szükség- napirendre tért. gabona és magvásár rendezése ügyében s lete 269 méterkilogramm, ára 110 frt). e tárgyban a nyár folyamán értekezlet tarA stassfurti kali-syndikatus átirata. Állami ezüstérmet-. Unterilp P. burgonyatatott, melyben az egyesület kiküldöttei is lyukgató gépe, Clayton és Schuttleworth burÜgyvezető titkár előterjeszti, hogy a résztvettek. Az értekezleten történt megállagonya-kiszedő gépe, (vonóerő szükséglete Síassfurt-Leopoldshalli kali-syndikatus a de- podás szerint annak létesítése a kereskedelmi 295 kg., ára 150 frt) és Carow J. burgonya- czember 31-én lejáró szerződést felmondási és földmivelésügyi miniszterekkel folytatott kiszedő gépe (vonóerőszükséglete 325 kg., jogánál fogva továbbra meghosszabbítani tárgyalások eredményétől tétetett függővé. ára 140 frt). , nem kívánja, az eddig az OMGE. által élve- E tárgyalások ugy látszik nem-, ütöttek ki

1542

KÖZTELEK, 1896, OKTÓBER HO 24.

kedvezőleg s igy többé az értekezletet a tőzsdetanács nem is hivta egybe. Az értekezleten egyébként a tőzsdetanács hangsúlyozta azt a kívánságát, hogy a vásár költségeihez az OMGE. is járuljon hozzá; erre nézve az egyesület kiküldöttei mandátummal nem birván, kötelező Ígéretet nem is tehettek. Az értekezlet megtartása óta ez ügy állásáról az OMGE.-hez semmiféle értesítés nem küldetett. Tudomásul szolgál. 11. Budapesti mészáros ipartestület elöljárósága a marhák bélyegzése körüli szabálytalan eljárás ügyében a földmivelésügyi miniszterhez intézet feliratának pártolását kéri. Ez ügyben a földmivelésügyi miniszter már intézkedvén, a felterjesztés szüksége elesik. 12. A vidéki molnárok kongresszusának szervező-bizottsága kéri az egyesülettől, hogy a czimére érkező postai küldeményeket a „Köztelek" -re irányithassa. Igazgató felvilágosítása után a választmány a kérelmet teljesiti. Perczel Ferencz jelentése a katonai ajánlati tárgyalásokrój. Ügyvezető titkár félolvassa a katonai ajánlati tárgyalásokra kiküldött Perczel Ferencz jelentését, melyszerint a budapesti, pozsonyi és kassai ajánlati tárgyalások a hadügyminiszteri szabályzatnak megfelelően folytak le, de a temesvári tárgyalásnál a beérkezett egyes ajánlatok felolvasása alkalmával a tárgyalást vezető főhadbiztos az árak közlését, felsőbb utasításra hivatkozva, megtagadta, daczára annak, hogy ezen szabályellenes eljárás ellen a kiküldött felszólalt. Ügyvezető titleár: mivel a hadügyminiszter által kiadott utasitás szerint az OMGE. kiküldöttjei, mint ellenőrző közegek szerepelnek s az ellenőrzést csak akkor gyakorolhatják, ha az ajánlati árakról tudomásuk van, indítványba hozza, hogy ezen felmerült szabálytalan eljárás a hadügyminiszter urnák tudomására hozassék s egyúttal kérje az egyesület, hogy a temesvári hadbiztos a rendelet betartására utasittassék. Többek hozzászólása után a választmány elhatározza, hogy a felmerült szabálytalanságot a földmivelésügyi miniszter utján a hadügyminiszter tudomására hozza. Jelentés a sorsoló-bizottság működéséről. Kostyán Ferencz a kiküldött sorsolóbizottság elnöke jelenti,hogy a bizottság működését befejezvén, kisorsoltattak a következő igazgató-választmányi tagok: báró Lipthay Béla, Miklós Ödön, dr. Szabó Ferencz, Forster Géza, Perlaky Elek, dr. Bernát István, dr.Bodiczky Jenő, Bedö Albert, gr. Eszterházy Miklós Móricz, Rakovsaky István, gróf Zichy Nándor, gróf Mailáth József, Koppély Géza, Melczer Gyula és őrgróf Pallavicini Ede. A választmány a sorsolás eredményét tudomásul veszi s a kisorsolt tagok helyébe a jövő közgyűlésen fognak uj választmányi tagok választatni. Miniszteri leiratok. 1. A földmivelésügyi miniszter az egyesület felterjesztésére válaszolva megküldte a nevezetesebb külföldi gyógynö vény kereskedők czimeit s egyúttal válaszol a gyógynövények termelése ügyében intézett feliratunkra. A miniszter leiratát a növénytermelési szakosztályhoz teszi át a választmány tárgyalás végett. 2. A földmivelésügyi miniszter megküldte az egyesületnek az 1895. évről szóló „ Állategészségügyi üvkönyv" egy példányát.

Az Évkönyv a „Köztelek11-ben ismertetve volt. Köszönetei vétetik. 8. A földmivelésügyi miniszter meghívta az OMGE.-t a szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896. évi V. t. cz. rendeleteinek megvitása végett általa össze hívott értekezletre. Az értekezleten az elnökség intézkedése folytán Zsélenski ..Róbert gróf, Oalgóezy Károly, Szemiczey Ödön, Forster Géza és Rubinek Gyula vettek részt. Ügyvevető titkár jelenti, hogy á törvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozásánál kifejezésre jutottak mindazon kívánalmak, melyeket az OMGE. hangsúlyozott. Örvendetes tudomásul szolgál. Gróf Károlyi Sándor abban a vélemény ben van, hogy a miniszter azon intézkedése, miszerint a felügyelettel és ellenőrzéssel a bankot bizza meg, nem állja meg a helyét; mert a banknak mindegy, hogy jól ülteti-e a kölcsönvevő a szőlőt, vagy nem, csak a kölcsön részletei pontosan fizettessenek. Helyesebbnek tartotta volna, ha a miniszter a felügyeletet a vidéki szőlőtermelő szövetkezetekre bizta volna. Felhívni kéri erre a földmivelésügyi miniszter figyelmét. A választmány az indítványt a szőlőszeti és borászati szakosztályhoz teszi át tárgyalás végett. 4. A földmivelésügyi miniszter megküldi a mezőgazdasági termények és czilckek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi XLYI. t.-cz. végrehajtási rendeletének három példányát, 5. megküldi a „szőlőmoly ismertetése és az ellene való védekezésről" kiadott útmutatást, 6. megküldi a Hesszeni légy elleni vé dekezésről szóló rendeletét, 7. közli az állattenyésztési felügyelőségek beosztását. 8. Értesít továbbá a nürnbergi árpakiállítás elhalasztásáról. A leiratokat az igazgatóválasztmány tudomásul vette. 9. A földmivelésügyi miniszternek a lóértékesités és lóvásárok ügyében tett felterjesztésre adott válaszát a választmány a lótenyésztési szakosztályhoz tette át tárgyalás végett. 10. Köszönettel vette tudomásul a választmány a földmivelésügyi miniszter azon intézkedését, hogy az Országos Törzskönyv vezetésére 1000 frt segélyt, a répatermelési viszonyok tanulmányozására 500 frtot utalványozott és a kiküldött részére ajánló levelet adott, — továbbá, hogy a Vásárcsarnok Ellátók Szövetkezete érdekében a főváros törvényhatóságánál közbenjárt. 11. A gazdasági muzeum felállítása érdekében tett intézkedésekért a választmány feliratban fejezi ki köszönetét a földmivelésügyi miniszternek. 12. A gyümölcsfatenyésztési jutalomdijak odaítélésére alakított bizottságban az egyesület képviseletében Kodolányi Antal és Szilassy Zoltán vettek részt. A választmány hosszabb vita után elhatározza, hogy átiratot intéz a Magyar Földhitelintézethez az iránt, hogy a díjazás keresztülvitelét akként kérelmezze a földmivelésügyi miniszternél, miszerint ezentúl a dijak odaítélése személyes meggyőződés alapján történjék. 18. A földmivelésügyi miniszter leiratát a hizott állatok szállításának mikéntjére nézve a választmány az állattenyésztési szakosztályhoz teszi á1 javaslattétel végett; a kereskedelemügyi miniszter által a tőzsdereform tárgyában összehívott ankettre a választmány gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, gróf Zselenszky Róbert és Rubinek Gyula tagokat küldi ki. Elnök az ülést berekeszti.

86. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

A junktim. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület volt az, a mely a kiegyezési kérdések tárgyalásakor hozott határozataiban a junktiraot felvetette. Egyesületünk ezen állásfoglalásának módja, a midőn nyilvánosságra jutott, minden oldalról megostromoltatott s ugy közgazdáink, mint politikusaink is a kiegyezés kérdéseiben a junktim felállítását helytelenítették. Azóta e kérdések a választási küzdelmekbe vitettek át s csodálkozással kell látnunk, hogy a "junktim épp a kormányzaton levő egyének által, tehát hivatalosan helyeseltetik. A politikai küzdelmek terére vitt kiegyezési kérdések eldöntésénél két irányzat küzd tehát egymás ellen. Az egyik, a mely a kvóta kérdését a kiegyezés egyéb kérdéseitől teljesen függetlenül kívánja megoldatni; a másik pedig a junktim-párt, a mely a kvótát a kiegyezés egyéb ágainál nyert rekonpenzáczió fejében még felemelni is hajlandó. Miután a junktim kérdése egyesületünkből került ki, azért bizonynyal igen időszerű, ha azzal tisztán közgazdasági szempontból foglalkozunk s a politikái küzdelmek által ferde irányba terelt e közgazdaságikérdésbe világosságot hozunk. Az egyesületünk által felállított és a jelenlegi politikai küzdelmek által felszínre hozott junktim között egy igen lényeges különbség van, amely épp a kvóta kérdése körül kulminál. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ugyan felállítja a junktimot, de olyképp, hogy a kvóta jelenlegi aránya csak az esetben tartható fenn jelenlegi magasságában, ha a kiegyezés kérdései az országra nézve igazságosan és méltányosan oldatnak meg. És épp azért kívánatosnak tartja az egyesület, hogy a kvóta megállapítása előtt intéztessenek el a gazdasági és pénzügyi kiegyezés kérdései s csak ha itt sikerült az igazságos mértéket biztositanunk s a gazdasági követelményeket megvalósítanunk, akkor állapíttassák meg a kvóta aránya, amely azonban semmi körülmények között sem lehet magasabb, a jelenleginél. Ha azonban a gazdasági és pénzügyi kiegyezésnek érdekeinket nem sikerül kellőleg érvényre juttatni és megvédeni, ugy a kvótának megfelelő leszállításában keressük a rekonpenzácziót. , Csak örvendhetünk annak, hogy egyesületünknek ez állásfoglalása a kormány egyik programmpontját képezi, bár olyképp módosítva, amint az egyesületünk czélzata sohasem volt, amennyiben a kvóta felemelését gazdasági viszonyaink desolultsága mellett semmi körülmények között sem tartjuk indokolhatónak, méltányosnak és igazságosnak. A junktim felállításával azonban az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" egyáltalában nem czélozta a kvóta kérdését együttesen a kiegyezés egyéb kér-

SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. déseivel egybefüzni, h a n e m egymásután elintéztetni. Mert a kvóta megállapítása a gazdasági kiegyezéstől teljesen független kérdés; vagy helyesebben m o n d v a a gazdasági kiegyezés kérdései n e m ö s s z e függök a kvóta megállapításával s az OMGE. a junktimmal csak a sorrendet óhajtotta megállapítani. A gazdasági kiegyezés egyszerű szerz ő d é s , a mely i d ő k ö z ö n k é n t megújítható, vagy m e g n e m újítható, miután gazdasági és pénzügyi kérdésekben a szerződő két félnek a kiegyezési alaptörvényb e n szabad rendelkezési j o g a fenn v a n tartva. A kvóta a z o n b a n a kiegyezési alaptörvény által állandósítva van, a melynek csak az aránya változhatik, de a két államnak b i z o n y o s arányára n é z v e okvetlenül megállapodásra kell jutnia. E z e n arány megállapításának egyetlen helyes alapját pedig az egyes államok vagyoni helyzete s teherviselési képessége állapítják meg. A m i d ő n a z o n b a n ez igy van, akkor mindenkinek b e kell látnia, h o g y az állam a gazdasági élet m i n d e n egyes ágazatát közelről érintő gazdasági és p é n z ügyi kiegyezés az egyes államok vagyoni helyzetére és teherviselési képessége j e lentékeny befolyással van. El n e m vitatható tehát az, h o g y mielőtt a kvóta aránya mérlegelésébe bocsátkoznánk, e l ő b b az állam vagyoni helyzete, a teherviselési képességét erősen befolyásoló gazdasági és pénzügyi kiegyezéssel kell tisztában lennünk, h o g y annak gazdasági életünkre, a j ö v ő b e n való kihatását kellőleg mérlegelni tudjuk. Mert a kvóta-bizottság a gazdasági és pénzügyi kiegyezés feltételeinek ismerete nélkül a n e m z e t vagyoni helyzetét és teherviselési képességét helyesen megítélni s o h a s e m tudhatja. Az ily értelemben felállított junktim szükségessége és helyessége s o h a és semmi körülmények között sem vitatható el és ily értelemben állította azt fel az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, de azzal a hozzátevéssel még, hogy a kvóta jelenlegi arányát csakis egy a gazdasági követelmények teljes kielégítése esetén véleményezi fentarthatónak. A kormánynak a választások küszöbén kifejtett közgazdasági programmja kilátásba helyezi ezen junktim érvényesítését, ugy, h o g y a kvóta megállapításának arányát a kiegyezés egyéb kérdéseinél elért eredményektől teszi f ü g g ő v é és é p p azért remélhetjük, h o g y a j ö v ő parlament n e m ismétli m e g azt az eljárást, a melyet a mult követett, h o g y a kvóta kérdését akkor tárgyaltatja a kvóta-bizottsággal, a m i d ő n m é g a gazdasági kiegyezés kérdései lebonyolítva nincsenek és a m i d ő n é p p e n e b b ő l folyólag a kvóta-bizottság az állam vagyoni helyzetére és teherviselési képességére biztos következtetéseket n e m vonhat. B. Gy.

KŐZFELEK, 1896. OKTÓBER HO 2 4 .

1543

NÖVÉNYTERMELÉS.

lálkozására alkalmatlanná vált, E könnyű talajon a Thomassalakot is mélyebbre kellett volna juttatni, mert sok nedvességet igényelvén az oldáshoz, a felső homokrétegben azt aligha találta meg idejében. Ezúttal csak a Thomassalak adott számbavehető terméstöbbletet. A szalma értékét a mellékköltségek (szórás, kifuvarozás stb.) megtérítéséül tekintjük. A chilisalétrom hatása szembeszökő a szalmatermésnél, itt eléggé jelentékeny a többlet, sőt a szemtermésre is j ó befolyással volt, de hát drága műtrágya s inkább csak gyenge vetések felsegélésénél fizeti ki magát. Ugyanazt a hatást érhetjük el gyenge istállótrágyával is, kombinálván azt 150 kg. Thomassalakkal, de ez már a jövő év dolga lesz. Kísérleteket végezvén a gazda, nemcsak akkor bővíti ismereteit, ha a jó eredményű kísérleteket figyeli meg, de akkor is, ha a negatív eredmények okát kutatja, ezért számoltam be a fennebbi kísérletről. Csérer Lajos.

Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

Mütrágyázási kísérletek homokon. Ö A szabolcsi nyírségben fekvő, sárga, sovány homoku talajon (Dessewffy-féle Zsindelyes pusztán) az volt a mütrágyázási kísérlet czélja, hogy exteüziv viszonyok között e könnyű földön rozs alá melyik műtrágyaféleség lenne alkalmazható, ugy, hogy nyereséges terméstöbbletet idézne elő akkor, midőn az ugarba nem jutván mindenüvé istállótrágya a kimaradt rész műtrágyával szóratnék be, vagy pedig gyenge istállótrágyát adván a földnek, a hatás kiegészíttetnék műtrágyákkal ? Ez utóbbi kísérlet jövőre marad, igy ezúttal csak a külön adott műtrágyák hatásáról számolok be. A műtrágya a gyártól későn érkezett, mint legtöbbször a k i s m e n y nyiségü szállítmányok s igy a kiszórás is elkésett; ez s mindjárt utánna a vetés szept. 27-én történt; kiszóratott 150 kg. szuperfoszfát és 200 kg. Thomassalak kis holdankint (1200 • ölenkint). A műtrágyák javára már a kelésben nagy különbség volt, a mi átment a bokrosodás idejére is. Tavaszszal szintén meglátszott a különbség, mert a mütrágyázott táblák jobban teleltek ki, mint a mütrágyázatlanok g kalászhányás idején különösen a salakozott rész tünt ki, erősebb szalmájával, nagyobb kalászával. Május elején ugy a szuperfoszfát, mint a salakos táblák egyikére 30—80 kg. chilisalótrom szóratott ki fejtrágyául, bár ennek hatása a tenyészet alatt nem volt szemmel látható. A z aratás julius 7-én következett be, eredménye a következő volt: A rozs ára 5 írttal, a szuperfoszfát 5'60 írttal, Thomassalak 3 7 5 frt ós a Chilisalétrom 13 frttal számíttatik: Trágyázás módja Üres Szuperfoszfát... ... Szuperfoszfát és chilisalétrom Thomassalak

——

Thomassalak és chilisalétrom —

ÁLLATTENYÉSZTÉS Rovatvezető: Monostori Károly.

Mi a teendő a juhászat terén, i. Azok után, a miket dr. Rodiczky a „Köztelek" f. évi 74. és 75-dik számaiban „ Juhászatunk jelene és jövője" czim alatt elmondott, érdekes tudnunk, hogy miképpen nyilatkozik e tekintetben a németországi viszonyok között egy odavaló szaktekintély. A K. B. jegyű író, a ki valószínűleg nem más, mint Kari Behmer, az „111. L . Z." f. évi 54-ik számában ad számot e tekintetben való vélekedéséről, nyilatkozván a következőképpen :

TrágyaTermés mennyi- kereszti kiloliter ség kg.

150 150 30 200 200 30 ,

É r t é k Bi S i t é műtrágya-• termés haszon veszteség értéke költség frt kr frt kr frt kr frt kr 12 — 8 40 15 — - -

__

_-

22 26

240 300

328 401

37

45

615

12 30

22 75

—

2G

411

550

7 50

20 55

1 05

28

422

565

11 40

21 05

Első tekintetre tehát az látszik, hogy valamennyi műtrágya után határozott torméstöbblet éretett el, ugy szemben, mint szalmában. Ha azonban ezen többleteket értékesítjük, defiezites kísérlet képe tárul elénk. Mi ennek az o k a ? Első sorban — mint a trágyátlan hold termés — számaiból látjuk — teljesen erőtlen talajjal van dolgunk, már pedig ez az egyoldalú műtrágyákból, bizonyos mennyiségen felül nem bir felvenni, ennek következtében azt hiszszük, elég lett volna kis holdanként, a szuperfoszfátból 100 kg. és Thomassalakból 150 kg. Kevesebb trágyaköltség esvén holdanként, az értékesítés is jobb lesz, ilyenformán a 2-ik kísérletnél csak 2*60 kr a deficzit, a 3-iknál 1 25 frt, a 4-iknél 2"93 frt a többlet, az ötödiknél 47 kr a veszteség az első esztendőben, mert ezen műtrágyáknak utóhatásuk is van. Hogy tényleg sok lehetett a quantum, mutatja a nagyon is szembetűnő tarlózöldülés! Nagyon is a műtrágyák javára irandó azon körülmény is, hogy a műtrágyák nem szántattak alá kellő időben, hanem csak kiszórattak és aláboronáltattak. Már most természetes, hogy pl. a szuperfoszfátnak nem minden része jutott a föld alá, bőven érte a nap, levegő s igy a jó része „visszament" s a növények gyors táp-

-

—

1 55 1 75

„ A z a körülmény, hogy. e: kérdés újra meg újra megbeszélés tárgyává tétetik, világosan bizonyítja, miszerint vele azzal a szólás-mondással végezni nem lehet, h o g y : a juhtartás nem fizeti ki magát, a juh a mai előrehaladott állapotában a mezei gazdálkodásnak, szarvasmarhával helyettesítendő. Bizonyítéka ez annak, hogy a juhtartás felhagyásával illetőleg a juhtenyésztés elhanyagolásával — különösen északkeleti Németországban — a fürösztő vizzel a gyereket is kiöntötték, oly gazdasági hibát k ö vetvén el, mely a mezőgazdaságnak mai nehéz helyzetében, a csekély tőkeerőben levő gazdákkal mindinkább érezteti hatását. De bizonyítéka ez egyszersmind annak is, hogy e kérdésre általános tanácsokkal felelni nem igen lehet, s hogy tehát annak elhatározását, hogy mily mértékben s mily arányban űzessék a juhtenyésztés az egyes adott viszonyok között — az egyes gazda belátására kell bízni. Amikor tehát e kérdés tárgyalásába bocsátkozom, azt hiszem elégséges lesz arra szorítkoznom,' hogy a kérdést illető általános tényeket és elismert alaptételeket hangoztassak, hogy ezekből felvilágosító következtések legyenek vonhatók. A z ókori összes hagyományokból ítélve bizonyos,

1544 hogy a juh volt az első állat, melyet az ember megszelídítvén, házivá tett. Ez állat nyugodt, csendes természete megkönnyítette a többi állatok előtt való megszeliditését; husa, teje ízletes, egészséges táplálékot szolgáltatott az embernek a növényi eledelek mellé, bundája ruházta, s végre igen becsessé tette ez állatot elégülékeny, nagy alkalmazkodási képességgelbiró természete. Másfelől a juh volt azon hasznos állat, mely a nomád embernek a letelepülést lehetővé tette, mert hiszen juh nélkül a könnyű, száraz talajok jóval hosszabb időn keresztül kihasználhatlanok maradtak volna, amennyiben ezen kevésbé erősen felszerelt emberek éppen ilyen könnyebben megművelhető talajoknak kul túrába vételére voltak csak képesek s csak később lettek nehezebb, termékenyebb talajok megművelésére anyagilag és erkölcsileg elég erősek. A juh tehát tulajdonképen a kisebb erők felett rendelkező gazdának, a szegényebb gazdaságnak, a gazdasági szükségnek a haszonállata. Ez történelmileg is bizonyítható. így a 30 éves német háború után, midőn az országnak népessége és állatja egyaránt meg volt fogyva, az elszegényedett embereknek első gondjuk volt juhállományuknak kiegészítése. Épen igy, midőn a 7 éves háború után, Németország nagyrészének mezőgazdasága romokban volt, a kultura felvirágoztatására leghathatósabbnak bizonyult a merinó juhnak importja, a mennyiben az újonnan alapított juhtartás nemcsak a talajmüvelésre gyakorolt előnyös befolyást, hanem még alapját vetette meg Németország virágzó gyapjuiparának is. Minél nagyobb egy állat változhatási és alkalmazkodási képessége, annál értékesebb az, mint háziállat, az emberre nézve. Háziállataink között egyetlen egy sem bir a mondott két tulajdonsággal oly nagy mértékben, mint a juh; egyik sem képes az éghajlati, talaji és takarmányozási viszonyokhoz ugy hozzásimulni s a legkülönfélébb gazdasági körülmények között, még kedvezőtlen életfeltételek mellett is oly hasznos maradni, mint a juh. A juh fogzatánál, eszmésztő készülékének s egész szervezetének alkatánál fogva számos oly növényi anyag kihasználására képes, melyek nélküle vagy épen nem, vagy keves haszonnal volnának értékesíthetők. Nevezetesen az ugar és száraz legelők rövid növényzetét, a tarlót, a szalmában visszamaradó füveket, leveleket, magtokokat, apró magvakat stb. legjobban a juh képes értékesíteni. A juh ennnél fogva és igazság szerint a könnyű, száraz, magaslati talajok haszonállatja, hol könnyen elegendő táplálékban részesíthető s hol lényeges hasznosítása a gyapjú hozamban nyilvánul. De szervezetének, módosulási képességénél-fogva a juh állatja a lapályok nedvdúsabb, gazdagabb növényzetének is, melyet époly haszonnal husprodukcziójában (s hozzátehetjük : tejélésében) hálál meg. A képesség, nemes gyapjút és sok és jó hust termelni, egymással némileg ellenmondásban látszik lenni, legalább ez ideig e két hasznosítást bizonyos magas fokban eg) esituni a juhbari nem sikerült. A dus tartás ugyanis, mely a husprodukczióhoz elkerülhetetlen, nem csak hogy nem kedvez a gyapjuprodukcziónak, hanem még árt, amennyiben azt qualitására nézve értéktelenebbé teszi. Ezek volnának a juh természetéből folyó azon főbb pontok, melyek a feltett kérdésre való feleletnél tekintetbe veendők. Áttérve tehát azon gazdasági szempontokra, melyek a dologban sulylyal birnak, általában a következők volnának figyelemre méltatandók. Minden ipari produkczió czélja nagyobb értéket előállítani, mint az az érték, mely a czél elérésére felhasználtatik. Egy tárgy

KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24.

86. SZÁM. 5-IK ÉVFOLYAM.

ból kitűnik, hogy például a Hanna-árpa' a sörárpát termelő vidékeken terjedt el, az ilmiczi pedig az alföldön dominál, a honnan viszont a Hanna mint nem megfelelő fokozatosan eltűnt; kitűnik továbbá, hogy a magyar kincs burgonya rohamosan hódit a burgonyatermő vidékeken, a nyugati zabféleségek pedig leginkább a dunáninneni s tuli megyékben terjedtek el jó eredménynyel, minek oka, nemcsak a klimatikus, de a gazdasági viszonyokban is keresendő. Ezen térképekből kitűnik tehát, hogy a kísérlet czéljából termesztett növények, végül is vagy arányosan terjedtek el az országban, vagy pedig csak körzetenként maradtak meg a szerint, a mint igényeik kielégítést nyertek vagy sem. A falterületet grafikonok foglalják el, melyek szemléltető alakban mutatják be az állomás működését. Négy falitáblán az állomás által megvizsgált különböző hazai talaEZREDÉVES KIÁLLÍTÁS. jok tápanyag szükséglete van feltüntetve. A gazdák által beküldött talajokat, az állomás oly módon vette vizsgálat alá, hogy Kísérleti állomásaink a kiállíárpával és zabbal bevetve, különféle műtrágyákkal látta el, e .yenként vagy kombinálva táson. foszforral, nitrogénnel és kaliummal. A fejEz alkalommal a nagy mezőgazdasági lődésbeli különbözet szolgált utmutatásul csarnok 2 szomszédos fülkéjében elhelyezett arra nézve, hogy az egyes talajok, mely mű3 kísérleti állomásnak, és pedig íz országos trágyát vagy műtrágyákat hálálják meg legjobban. Az üveghengerekben levő árpa- s növénytermelési Tcisérleti állomás, — a rovartani s magvizsgáló állomásoknak kiállításáról akarokzaboszlop magassága, hol is 1—1 cm. mindig 10—10 kgr. terméstöbbletnek felelt meg, megemlékezni. mutatja az elért eredményeket. Mind a három állomás fontos, és elsősorban is a gazdák érdekeit vannak hivatva Ugyanazon rendszer szerint összaállitva, szolgálni. Sajnos, hogy jelzett állomások 3 falitáblán az őszi buza ós rozs alá adott kiállítását kevesen méltatták behatóbb tanul- foszfortrágyának termésfokozó hatása van mányozásra: egy-két perezre megállottak, bemutatva, vidékenként külön-külön csoporkicsit körülnéztek s folytatták utjukat oda, tosítva. a hol a szemet jobban gyönyörködtető dolA rét mütrágyázási kiserletek eredmégok voltak kiállitv^,. Igaz, hogy a kísérleti nyei 2 fali táblán vannak összefoglalva, állomások külsőségekben csillogó, tarka-barka ugyancsak üveghengerekben levő aprított dolgokat nem mutathatnak be, csakis komoly szénaoszlopokkal, hol is 1 cm. 50 kgr. terméstanulmányokat, melyeket kellően méltányolni, többletnek felel meg. A kísérletekre thomásigazi tanulmány tárgyává tenni, épen a gya- salak és Kainit használtatott, az elért eredkorlati gazdának lenne feladata, mert az mények pedig különösen a tőzeges, lápos s állomások ténykedése mindenben az ő érdekü- homokos talajokon igen kedvezők, sőt még ket szolgálja. az utóhatás is feltűnő jó, sok esetben. Az országos növénytermelési kísérleti álloA termelési kísérletek eredményei közül más egy egész fülkét foglalt el beszámolva szines oszlopokkal biró 24 grafikonban, az azon eredményekkel, melyeket fennállásának illmiczi és hanna-árpa, tengeri, zab, burgorövicl öt esztendeje alatt elért; és hogy nya stb. térmelési eredményei vannak összeezen 5 év nem telt el meddőn, arról a kiállí- foglalva, melyekből kitűnik, hogy az állomás tás anyaga szolgálhat tanúságot. a hanna és illmiczi árpa, a magyar kincs Az országos növénytermelési kísérleti burgonya, az alcsuthi s szalontai tengeri állomás teljesen magyar intézmény s párat- termesztésével oly kiváló eredményeket ért lan a maga nemében; a külföldön hozzá el, hogy ezek, ennek hatása alatt gazdahasonló nagyszabású intézmény nem létezik. ságainkban nagy mértékben elterjedtek. Feladata, a növénytermelés körébe vágó Az országos növénytermelési kísérleti minden kísérletet, a legeltérőbb talaj- és állomás kiállítását azon tudattal hagyhatjuk égalji viszonyok között az egész országra el, hogy ezen intézmény teljesen megfelelt kiterjesztve, a gyakorlati gazdák segélyével, a hozzáfűzött reményeknek s általa növénynem egy hanem több éven át végeztetni, és termelésünk ügye óriási lépésekkel halad előre. ily módon eldönteni azt, ,mi felel meg viA m. kir. rovartani állomás kiállítása ép szonyainknak és mi nem. És hogy gazdáink ellenkezője az előbbinek. Ott azt láttuk, mit jól felfogták az állomás jelentőségét, kitűnik kell elkövetnünk a termelés fokozására, itt a kiállításon bemutatott nagy térképről, hol azt tanulhatjuk, hogy kell termésünket fenszínes s folyton sűrűsödő körökkel vannak tartani, védelmezni. A rovartani állomás a azon helyek feltüntetve, melyeken 1891— gazdaság apró kártevőinek világába, a rova1895-ig kísérletek végeztettek: 1891-ben 81, rok világába vezet bennünket. Ezen állo1892-ben 240, 1893-ban 319, 1894-ben 645, másnak feladata, az összes mező- és erdőés 1895-ben 1806 helyen. És hogy a részt- gazdaságra nézve kártékony rovarok életének vevők száma ezentúl hasonló arányban fog tanulmányozása és a sikeres védekezési mógyarapodni, arra nézve az állomás renoméja dok megállapítása; agazdaközönségnek megs vezetőjének, Cserháti Sándornak általán keresésére véleményt ád, a védekezésekre ismert szakképzettsége, biztos garancziát nézve utasításokkal szolgál, sőt nagy veszély nyújt. esetén személyesen vezeti a megállapított Az asztalterületet azon növények mag- védekezést. Hogy ezen állomás, különösen a vai foglalják el, melyeket az állomás ez jelen rovarverte világban mily kiváló jelenideig kísérletei körébe vont, minden egyes tőségű, bővebben fejtegetni teljesen felesleges. magmintán felsorolva, hány helyen termeszAz állomás kiállítása nem nagy, de tetett és mily eredménynyel. igen érdekes ós alkalmat ád a gazdának, a Az album alakjában bekötött térképe- különböző káros rovarok kártételeinek, életken szines körökkel vannak azon helyek módjának megismerésére s az egyes, egymegjelölve, hol és minő kísérletek végeztet- mástól nehezen megkülönböztethető férgek tok 5 év leforgása alatt. Ezen kartogramok- felismerésére stb.

gazdasági értéke azonban attól függ, hogy menyiben egyeztethető össze azon körülményekkel és viszonyokkal, a melyek értékesülésére elhatározó befolyást gyakorolnak. Ilyenek, a talajminőség, népességi-viszony, piaczok, fogyasztó-központok távola, forgalmi eszközök minősége, stb. Bármiféle termelés illetőleg produkczió annál hasznothajtóbb, minél közelebb megy az végbe a fogyasztó ponthoz s minél jutányosaiban szállítható a produktum oda akár korlátlan eltarthatóságánál, akár azon kedvező viszonynál fogva, mely terjedelme, súlya és értéke között fenforog. Ezért kevésbbé biztos és kevésbbé jövedelmező az export számára szánt produktum, s azért jövedelmezőbb az a termelés, mely a közelfekvő belfogyasztás számára dolgozik. M. K.

Ilyenek különösen a borszesz preparátumok közül a fritt légy (Oseinis fritt,) a csikoslábu buzalégy (Chlorops tacniopus), a hesszeni légy (Cecidomia destructor), a fekete buzalégy (Ohortophyla sepia) fejlődése s jellegzetes kártétele, melyeket a gazdák sokszor összetévesztenek s egymástól megkülönböztetni nem tudnak, mely körülmény a helyes védekezést tetemesen megneheziti. Igen gazdag gyüjteménynyel vannak a különböző gazdasági, erdei, s szőlőkerti kártevő rovarok jellegzetes kártételei, rágásai stb. képviselve. Dombormű alakjában van bemutatva először, a marokkói sáska hajtása, a cziprusi sövények alkalmazásával, a mint ez 1 8 8 8 - 9 2 ben hazánkban tényleg megtörtént; másodszor szemléltető alakban van bemutatva a permetezés alkalmazása, rovar s gomba irtási ozélokra, a szőlő, burgonya s gyümölcsfák permetezése, egyszerű s fogatos permetezőkkel. A falterületet végül a használatban levő különböző rovarirtó s fogó eszközök diszitik, ugy mint hálók, hernyózó-ollók és lámpák, kéregkaparó kefék stb. A m. kir. vetőmagvizsgáló állomás, melynek székhelye Budapesten van, a magyarországi réteken előforduló gazdaságilag fontos növények herbáriumát állította össze, melynek nemcsak tudományos, de első sorban is gyakorlati jelentősége van. Eddigelé nem igen voltak adataink arra nézve, hogy réteinken a különböző talaj- és klimatikus viszonyok között, melyek az uralkodó növények stb. Ezen gyüjteménynyel, ennek az alapja meg van vetve és kiegészítésével, különösen a rétmivelési s rétalakitási szempontból, becses adatok birtokába fogunk jutni. A falakon táblázatos kimutatások nyújtanak felvilágosítást a vetőmagvizsgáló állomás működéséről, melyek érdekes világot vetnek munkakörének szaporodásáról; mert mig 1881-ben az összes vizsgálatok száma 62 volt, addig 1895-ben ezek száma 19,326-ra emelkedett; Ezen óriási emelkedés legjobban bizonyítja ezen állomás megbízhatóságát és azt, hogy hazánkban is a vetőmag minőségére, azonosságára, tisztaságára és használati értékére mind nagyobb s nagyobb súlyt kezdenek fektetni. Ugyanily óriási arányokban fejlődött a heremag arankamentességü vizsgálata is, mert a vizsgálat alá vett mennyiség 10 év alatt 71 q-ról 1432- q-ra emelkedett. Végül nem hagyhatom említés nélkül Thaisz Lajosnak, az állomás aszisztensének „csiráztató szekrényét", melynek czélja lehető állandó hőfok mellett, kis helyen, könnyen s tisztán kezelhető, áttekinthető módon csiráztatni a magvakat. Sajnálatunknak kell azonban kifejezést adnunk, hogy a vidéki magvizsgáló állomások a kiállításon képviselve nem voltak, mert teljes áttekintést a hazai vetőmagvizsgálás állásáról csakis ily módon nyerhettünk volna. K. K.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz.

Ojtáskisérletek sertésvész

1541

KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24.

86. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM.

ellen.

Tisza István földbirtokos ur kocsordi birtokán sertésvész ellen ojtási kísérleteket végeztetett, a melyek eredményéről a földmivelósügyi miniszterhez az alábbi jelentést küldte b e ; a jelentést közlés végett Tisza István ur lapunknak is megküldte, a melyet rovatvezetőnk észrevételével a következőkben reprodukálunk:

Nagyméltóságú löldmivelésügyi Miniszter ur! Kegyelmes uram! A kezelésem alatt álló kocsordi gazdaság sertései között f. év. julius havában kezdett a sertésvész szórványosan fellépni; augusztusban fokozódott a baj s az eredetileg 550 dbból álló malacznyájból augusztus 1-ső hetében 15, a 2-ban 50, a 3-ban 116 db döglött el. Ekkor a megmaradt 360 dbot 72 dbból álló 5 egyforma csapatra osztottam fel, a melyek közül a I-t szivburok-savóval, a Il-t gyomornedv- és nyállal, a Ill-t a fekélyes béldarabok kiáztatása utján nyert folyadékkal ojtottam be, a IV. szódát kapott, az V. csapat semmiféle gyógykezelésben nem részesült. A z eredményt alábbi táblázat mutatja, melynek tanúsága szerint

N

•

t

t

»a

1 14

l f I l i i 511 f L §1 111 11!

Ss^j

.•sl

összesen ... 21 százalékban 29°/o 36°/o 54
A kísérleteknek eredménye összhangzásban áll azzal, melyet másutt a beteg sertések vérsavójában értek el, amit értelmez az a tény, hogy a szivburok savója lényegében nem más, mint az ezekből kiszivárgott vérsavó s azért éppúgy tartalmazhatja az immunizáló anyagokat, mint az utóbbi. Feltűnő az a megegyezés, mely a szivburok savójával és a Mezőhegyesen vérsavóval megkisérlett védőojtások után a beojtott állatok halálozási arányszámai között létezik: 29 és 3 0 % . A z itt ismertetett kísérletek egyébiránt további értékes adatot szolgáltatnak abban az irányban, hogy helyes nyomon haladnak a tudományos vizsgálatok, midőn a beteg sertések vérsavójában keresik az immunizáló tényezőket. Rovatvezető.

VEGYESEK. 0ldal Mai számunk tartalma: OMGE. t. tagjaihoz. — Az igazgatóválasztmány ülése.. 1539 A junktim. B. Gy 1542 Növénytermelés. Mütrágyázási kísérletek homokon. Csérer Lajos 1543 Állattenyésztés. Mi a teendő a juhászat terén 1543 Ezredéves kiálitás. Kísérleti állomásaink a kiállításon 1544 Állategészségügy. Ojtáskisérletek a sertésvész ellen. Tisza István. 1545 Vegyesek. 1545 Czimadományozás. — Eljegyzés. — „Köztelek" estély. — Emelkedő gabonaárak. — Bimetallizmus és a terményárak hanyatlása. — Gazdák és a gabonavásár. — A czukorprémiumok megszüntetése. — A kecskeméti Helvétiatelep. — Olcsó marhasó. — Akczió a csehek ellen 1B46 Kereskedelem, tőzsde. 1547 Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Heremagvak plombozása. — Szeszüzlet. — Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron. — Budapesti takarmányvásár. — Állatvásárok : Gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár.— Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül) 1548 Szerkesztői üzenetek 1548

Czimadományozás. A király Haller Józsefnek, a herczeg Esterházy-féle hitbizományi javak igazgatójának, a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseül, a királyi tanácsosi czimet díjmentesen adományozta. Eljegyzés. Mesterházy Jenő nagybirtokos, eljegyezte Szily DEZSŐ ollári uradalmi főbérlő leányát, Arankát. Horváth Kálmán, Vas vármegye IV. aljegyzője, eljegyezte Moszt Rezső muraszombati birtokos leányát, Gizellát. „Köztelek" estély. A „Köztelek" szerkesztősége azon alkalomból, hogy felelős szerkesztője s rovatvezetői, nemkülönben munkatársai közül többek ő felsége a király kitüntetésében részesültek ej hó 20-án az István fölierczeg szállóban bankettet rendezett a kitüntetettek tiszteletére. Baross Károly, dr. Hutyra Ferencz, Kodolányi Antal, Libits Adolf, dr. Liebermann Leó, dr. Rodiczky Jenő és Szilassy Zoltán voltak az ünnepeltek, a kik részint mint rovatvezetőink, részint mint munkatársaink, szorosabb ,viszonyban állanak szerkesztőségünkkel. Általános sajnálatot keltett, hogy Szilassy Zoltán nem jelenhetett meg az estélyen; váratlan betegség döntötte ágyba s ma is súlyos betegen fekszik még. A családias jellegű bankett a legnagyobb fesztelenség és kedélyességben folyt le s számos pohárköszöntő hangzott el a kitüntetettek érdemeit méltatva. A z első pohárköszöntőt Forster Géza az OMGE. igazgatója mondotta, poharat emelve az összes jelen levő kitüntetett urak egészségére. Utána beszéltek még Baross Károly, Liebermann Leo dr., Rulinek Gyula, Löeherer A n dor, Galgóczy Károly, Jeszenszky Pál, dr. Rodiczky Jenő, Kodolányi Antal, Balintffy Pál, Paikert Alajos, dr. Darányi Gyula. A körülbelül harminez tagból álló társaság éjféli maradt együtt. Emelkedő gabonaárak. Néhány nap óta örvendetesen tapasztaljuk a gabonaárak szárnbavehető emelkedését a börzén, amiben bizonyosan része van azon híreknek, amelyek Newyorkból érkeznek, nevezetesen, hogy a teheráru díjszabási tételeket a Osikágóból nyugatra és a Missuri folyótól keletre eső vonalakon november hó 2-ától lényegesen felemelik, amely tarifaemelés első sorban a gabonanemüeket érinti. De ezenkívül a gabonaárak emelkedésére bizonyára befolyással van azon körülmény is, hogy a mint azt lapunk mai számának egyik vegyes hírében közöljük, India és Ausztráliában is az idén

1546 oly rendkívüli rosszak a terméskilátások, hogy ezen államok nemcsak exportra nem gondolhatnak, de sőt bevitelre fognak szo rulni. E mellett Európa búzatermése, mint tudjuk, tetemesen csekélyebb a mult évinél, úgyszintén Amerika termése is jóval a mult éviek mögött maradt, mely körülmények lényegesen befolyni látszanak a börze árjegyzéseire. A dolog természetében fekszik, hogy ezen tényeknek behatással kell lenniök az árak emelkedésére, de tartunk tőle, hogy az áremelkedések nem lesznek tartósak és a börzeüzérek üzelmeikkel ismét vissza fogják szorítani az árakat. Óhajtanánk, ha feltevésünk nem bizonyulna valónak, de félünk, hogy a közeli jövő nekünk fog igazat adni. Bimetallizmus és a termények árhanyatlása. E czim alatt jelent meg a f. év nyarán ifj. Széchenyi Imre gróf tollából egy tanulmány, a melynek tartalma nemcsak rendkívüli aktualitása, de érdekességénél fogva is általános feltűnést keltett. Annak idején a tanulmányt behatóan ismertettük lapunkban s most sikerült a szerzőnél kieszközölnünk, hogy e tanulmányt az OMGE. tagjainak dijtalanul bocsássa rendelkezésre. Felhívjuk tehát az érdeklődőket, hogy a mennyiben Széchenyi gróf müvét megszerezni óhajtják, e szándékukat jelentsék be az OMGÉ. titkárságánál s csatoljanak levelükhöz egy öt krajczáros levélbélyeget a mü bérmentes megküldése czéljából. Gazdák és a gabonavásár. A „Magyar Hírlap" október hó 24-iki számában fenti czim alatt emlékezik meg egyesületünk igazgató-választmánya gyűléséről és a közleményben, mintegy szemrehányásképp megemliti, hogy a budapesti tőzsdetanácsnak a gabonavásárról szóló és még juliusban keltezett átiratát az igazgató- választmány csak most tárgyalta. Ezen megjegyzéshez még azt a rejtett következtetést is fűzi, hogy mintegy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület volt oka a gabonavásár meghiúsultának. A „Magyar Hírlap" megnyugtatására közöljük, hogy a gabona magvásár eszméje az OMGE.-ből indult ki és a tőzsdének julius hóban kelt átirata csakis válasz volt az OMGE.-nek a gabonavásár eszméjét megpendítő átiratára. Nem tudjuk, mi lehet az oka, hogy oly nagy súlyt helyez a „Magyar Hírlap" a gabona és magvásár megtartására; holott jól emlékszünk még arra, hogy a budapesti napilapok összessége helyeselte még csak a mult évben is a budapesti tőzsdének amaz akczióját, amely a bécsi magvásár megújítására irányul. Tudvalevő dolog, hogy a budapesti tőzsde ezen akcziója azon tapasztalatból indult ki, hogy ezen gabona és magvásárok mindenkor az árak lenyomására hatottak közre. A mi tehát Bécsben mint rossz megszüntetendő volt, nem tudjuk s nem értjük, hogy miért kellene azt Budapesten meghonosítani. Hogy az OMGE. a gabona- és magvásár eszméjét felkarolta, annak egyszerű magyarázata a millennáris ünnepélyekben keresendő, amelyeknek díszét és vonzerejét egy ily gabona- és magvásár rendezésével is emelni óhajtotta és annak inkább egy kiállítási jelleget óhajtott volna kölcsönözni. A gabona- és magvásár ügyében különben ugy az „OMGE." mint a tőzsde kiküldöttjei a nyár folyamán tanácskoztak s hogy ezen tanácskozásoknak reális eredménye nem lett, annak okát a magunk részéről abban kell találnunk, hogy a budapesti tőzsde tagjai a gabona- és magvásár eszméjének felkarolásával nem akartak következetlenségbe esni önmagunkkal. A legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésen nem is a tőzsde leiratát tárgyalták, hanem azon, az igazgatóválasztmány által még julius hóban kiküldött bizottság jelentését, amely a tőzsdetanács kiküldöttjeivel együttesen tanácskozott a gabona- és magvásár ügyében.

KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24. A czukorprémiumok megszüntetése. Egy rendkívül fontos s minden fogyasztót közelről érdeklő hirt közöl a rendszerint jól értesült hazai N. T. P. Az idézett lap szerint ugyanis Ausztria-Magyarország és Németország megállapodtak abban, hogy a czukorprémiumot abban az esetben, ha nemzetközi megállapodást tudnak létrehozni, teljesen megszüntetik. Eddigelé e kérdés mihdig Francziaország ellenállásába ütközött s most be kell várni a franczia kormány álláspontját. Még csak a mult héten követelték a franczia gazdák egy tanácskozásuk alkalmával, hogy a czukoradó emeltessék s hogy a jövedelmi szaporulatot a premiák emelésére fordítsák. Ily körülmények között kétséges, vájjon Francziaország nem-e fog akadályokat gördíteni a fentemiitett két állam törekvése elé, mindazáltal kívánatos volna, hogy e prémiumok megszüntetése érdekében végre közös megállapodásra „ jutnának az államok. A kecskeméti lielvétia-telep. A „Hazánk" legutóbbi száma a kecskeméti helvétia: telep sorsáról nagyon válságos híreket közöl. Ösmeretes ugyanis, hogy Kecskemét városa néhány év előtt eladott egy svájczi konzorcziumnak 2000 hold homokterületet azon czélból, hogy azt szőlővel betelepítse. E terület a konzorczium Helvétia-telepnek keresztelte el s „telepítés" czim alatt a közeli és távolabbi vidékek kisbirtokosainak nagy részét rávette, hogy egyes parczellákat ezen telepből mivelésre átvegyen s oda települjön. Ez az ügy annak idején szóba került a képviselőházban is és egy ismert főurunk ellene nyilatkozott ezen telepítésnek különösen azon okból, hogy „telepítés" czime alatt csődittessenek oda az említett kisbirtokosok; miután valószínűnek tartotta azt, hogy a vállalat, a mely tisztán üzérkedésre volt állapítva, reusszállni nem fog és ez esetben a telepesek megszerzett jogaiktól el fognak üttetni. A következmények e feltevést beigazolták, a mit a „Hazánk" kecskeméti levelezőjének alábbi levele bizonyít. A Helvétiatelep sorsa kezd rosszabbra változni. Azért mondjuk: rosszabbra, mert eddig sem volt jónak mondható. Szakköreink, sőt a minisztérium előtt is ismeretes ugyanis, hogy a svájczi tőkével alakult 2000 holdas Helvétiatelep olyan szerencsétlenül járt el a betelepítésnél, hogy 4 év alatt az egész alaptőkét elköltötte s eredményképpen maradt valami 100—120 düledező épület és a beültetett 300 hold szőlőből itt-ott egy-egy foltocska, a melyek összesen nem tesznek ki 40—50 holdat. A mult év végén, a mikor már pénz nem volt, az eddigi elnök visszalépett és egy másik Svájczból ideköltözött kereskedő lett az elnök, a ki kellő szakértői vezetést alkalmazván, némileg javított a helyzeten, de a mult bűneit helyrehozni nem birta. Igen, de az uj elnök megnyomorodván a sok kellemetlenségtől, lemondott és visszaköltözött Svájczba. Ekkor a társaság anyagilag erősebb tagjai vele együtt a társaságból kimentek. Most már a benmaradottak ismét a régi elnököt bízták meg a telep képviseletével, a ki vezérigazgatóul fiát választatta maga mellé és a régi játék még rosszabb kiadásban folytatódik ismét. Miután a telep pénzügyei rendezve egyáltalán nincsenek, igen valószínű, hogy az a vég kezdetére lépett, nemcsak mint üzleti vállalat, hanem az ide hozott telepesek exisztencziája szempontjából is. Mit szándékozik már most tenni a mostani kormány azoknak a szegény más vidékről Kecskemétre „telepítés" czim alatt toborzott embereknek az érdekében, a kiket előde elég könnyelmű volt az üzérkedő tőkének dobni oda s a kiknek a „Helvétia" vége első sorban fogja a koldusbotot a kezökbe nyomni." A magunk részéről is kíváncsian várjuk a kormány nyilatkozatát ezen ügyben, mert nem lehet kétséges, hogy

86

SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM.

a telepesek érdekeit a kormánynak feltétlenül megvédelmeznie kötelessége. Olcsó marhasó. A mult számunkban közöltük a hirt, hogy a magyar kormány a jövő ülésszakban egy javaslatot fog a ház elé terjeszteni, a marhasó árának leszállítása tárgyában kifejtettük, hogy akormánynak ezen szándéka kapcsolatban van az osztrák kormánynak legutóbb a képsiselőház elé terjesztett javaslatával, a melyben az osztrák gazdáknak a marhasó mmázsáját 5 forintos árban akarja rendelkezésre bocsájtani, s megemlítettük, hogy az osztrák kormány kezdeményezésére végre mi is hozzá fogunk juthatni azon kedvezményhez, a melyet már oly rég óta sürgetünk. E hirre vonatkozólag egy félhivatalos lap legilletékesebb helyről kapott értesítés alapján kijelenti, hogy a magyar kormány már régen egészen önszántából határozta el a marhasónak olcsó áron való forgalomba hozatalát, a mint erről a pénzügyminiszter már az országgyűlésen is nyilatkozott és kiemeli, hogy ezen határozatra az osztrák kormánynak semmi befolyása sem volt s hogy e dolog természeténél fogva nem is lehetett; hangsúlyozza továbbá, hogy ha Ausztriában szintén hasonló intézkedésekre határozták el magukat, az csak annak tulajdonitható, hogy az ott érdekelt körök szintén hasonló kívánságokat terjesztettek elő, a melyeknek az osztrák kormány eleget akar tenni. A kormány ezen félhivatalos lapjának kijelentéseire némi megjegyzéseink vannak. Nevezetesen a képviselőházban f. évi április hó 15-én került szőnyegre a marhasó árának leszállítása még fedig Hont vármegyének ez ügyben a képviselőházhoz intézett kérvénye alapján. Az e kérdés felett megindult vitában a pénzügyminiszter kijelentette, hogy miután a marhasó monopoliumot képez és abban Ausztriával egyöntetüleg kell eljárnunk, a miatt hogy a csempészet elkerültessék, ő üincs abban a helyzetben — főleg azért, mert Ausztriát a marhasó kérdése megoldásának megnyerni nem sikerült — hogy Hont vármegye kérelmét teljesíthesse. A miniszter hangsúlyozta továbbá azt is, hogy az olcsó marhasó kérdését a mezőgazdaságra nézve egyáltalában nem tartja valami nagy fontosságúnak. Azt hiszszük, hogy a miniszter ezen idézett kijelentései egyáltalában nem vallanak arra, hogy a kormány már oly nagyon régen foglalkozik az olcsó marhasó kérdésének megoldásával, sem arra, hogy azt a saját inicziativájából terjeszti a ház elé, miután e kérdést a gazdakörök már évek óta sürgetik. Tudomásunk szerint pedig igenis szükséges e kérdés megoldásánál a két államfél kölcsönös hozzájárulása legalább abban a tekintetben, hogy miután a só monopoliumot képez, az egyik fél garancziát vállaljon az iránt, hogy a csempészetet meggátolja és ezáltal a másik fél érdekeit ne károsítsa. Miután Ausztriában most már véglegesen intézkedtek e kérdésben, reméljük, hogy kormányunk be fogja váltani azon ígéreteket, a melyeket legutóbb hivatalos lapja révén világgá bocsájtott. Akczió a csehek ellen. A nyitramegyei gazdasági egyesület vármegyéje gazdaközönségéhez a következő felhívást intézte: Megütközéssel értesült Magyarország gazdaközönsége a csehországi hatóságoknak azon erőszakos intézkedéseiről, melylyel a magyar liszt ottani forgalmát és fogyasztását megnehezíteni, illetve teljesen lehetetlenné tenni akarják. A cseh hatóságoknak ezen gazdasági érdekeinket sértő s az Ausztriával való vámszövetség czéljával ellenkező eljárása a cseh társadalom ama gyülölségének kifolyása, mely politikai és gazdasági önállóságunk iránti ellenszenvből fakad. Gyávaság volna a magyar gazdatársadalomtól, ha egy perczig is tétovázna s nem sietne a megtorlás fegyvereivel visszaverni azt a támadást, melyet a csehek mezőgazdaságunk és iparunk

86.

SZAM.

6-IK ÉVFOLYAM.

legkitűnőbb terméke ellen Intéztek. Hü a eseheket irántunk való... gyűlöletük annyira, elvakultá teszi, hogy világszerte kedvelt és kitűnő minőségi lisztünkre ráfogni merészolik, miszerint az egészségtelen anyagokat tartalmaz, ezen perfid ráfogás álapján, annak áruba bocsátását orvósrendőri intézkedésekkel akadályozzák, akkor nekünk első sorban nem arra kell gondolnunk, hogy ezen impertinens élelmességgel kieszelt vádat megczáfoljuk — miután ezeket maguk a vádlók sem hiszik — hanem olyan érzékeny gazdasági sebeket ütő visszatartással kell élnünk, mely kedvét veszi az ellenségnek ellenünk intézendő ujabb gazdasági kirohanásoktól. A cseheknek kétségkívül joguk van ahhoz, hogy megéljenek a magyar liszt nélkül, de ahhoz már nincs joguk, hogy azt egészségtelennek nyilvánítva a fogyasztók előtt kompromittálják. Megtették; most már rajtunk a sor erre válaszolni. A magyar kormánytól e tekintetben csak annyit várhatunk, hogy tiltakozni fog az ily eljárás ellen s követni fogja a sérelmes rendeletek visszavonását, mert a magyar kormány respektálja a vámszövetség szellemét s tiszteletben tartja az ennek alapját képező törvényeket. A magyar gazdatársadalom azonban többet tehet. A cseh henczegés és megromlásunkra, törekvő kapzsisággal szemben határozza el minden hazafias magyar gazda, hogy többé cseh gépet, cseh posztót, cseh vásznat, cseh pokróceot, cseh porczelánt nem vásárol. Nyitramegye gazdaközönségét kérjük, hogy szolgáljon e téren jó példával az egész országnak. Utasitpon vissza kíméletlenül minden cseh szárjnazásu iparczikket. Egy fillért se adjon többé csehországi áruért. A cseh ügynökökkel szóba se álljon, silány portékájára rá se hederitsen. A nyitramegyei gazdák példáját követni fogja a egész ország s az irigykedő csehek majd sóhajtozhatnak azon idők után, midőn a magyar gazdák rovására évenként sok millióval gazdagodtak. Csak is ilyen válasz lesz méltó, a magyar liszt ellen intézett hajszára. Hatásosabb lesz ez mindenféle kormányi beavatkozásnál. Üsmerve Nyitravármegye hazafias gazdáit, meg vagyunk róla győződve,Jhogy kérelmünket mindannyian teljesíteni fogják s gazdaságukban és háztartásukban cseh iparczikket többé nem használnak. Ha ezt megteszik, akkor a csehek nem fognak a magyar lisztben baczillusokat keresni, ha pedig meg nem teszik, akkor kinevetik a magyar gazdát s még nagyobb gazdasági impertinencziákat fognak rovásunkra elkövetni. Mutassa meg a magyar gazdatársadalom, miszerint elég erős arra, högy érdekeit — melyek egyszersmind országos érdekek — mindenkivel szemben megvédelmezni képes. Szeget szeggel, ez legyen jelszavunk a cseh oroszlán rugdalódzásai ellen! Francziaország szőlőtermelése. Francziaországban az időjárás ez évben rendkívül kedvezett a szőlőnek, a melynek virágzása is rendes lefolyású v o l t ; a nyár folyamán beállott mérsékelt esőzések a fürtök kifejlődését nagyon elősegítette, minek folytán a szüreti kilátások kedvezőek. A legutolsó hetekben a hőmérsék azonban érezhetően megcsökkent s nagyon kívánatos, hogy a szüret megkezdése, illetve befejezéséig az időjárás minél melegebb legyen, mert másként a fürtök beéredésére nem lehet számítani. Ha az időjárás a szüret befejeztéig meleg marad, akkor minőségileg igen kielégítő lesz a termés, mennyiségileg pedig daczára a vidékenkénti nagy eltéréseknek, j ó közepesnek mondható, feltéve természetesen, ha előre nem várt viharok vagy egyéb kalamitások számottevő károkat nem okoznak. A z 1895-ik évben termőképessé vált szőlők erőteljesek és különösen minőség tekintetében nagyon kielégítők, de miután e szőlők most még csak első izben adnak ter-

KÖZTELEK, 1 8 9 6 . OKTÓBER HO 24. 1541 mést, azokról végérvényes Véleményt mondani még nem lehet. A z 1894. évben termőképessé vált szőlők igen különbözők minőségileg; sok fajta ezukorszegény, de igen sok van olyan is, a melyek mint csemegeszőlők, elsőrangú helyet foglalnak el. Kiállítás és nemzetközi verseny Bordeauxban. Bordeauxban folyó évi november 15-én nyitják meg a táplálkozási, egészségügyi, gyümölcs- és borkiállítást és nemzetközi versenyt. Ezen kiállítás figyelmünket megérdemli azon okból is, mert Bordeaux egy oly nemzetközi piacz, a melynek igénybevétele a magyar termelőkre is fontossággal bir oly czikkek tekintetéből, a melyek nemzetközi kereskedelem tárgyát képezik. Felhivjük tehát termelőink figyelmét ezen kiállításra, azon megjegyzéssel, hogy az érdeklődők bővebb tájékozást a következő ezim alatt nyerhetnek: Monsieur Jean Alfréd Vigé 8, Eue du Palais-Gallien Bordeaux. Kiállítás tárgyát képezik: borok, gyümölcsborok, szeszes italok, konzervált tej, vaj, sajt, konzervek, hentesáruk, olajok, sütemények, kétszersültek, liszt és őrlemények, pótkávék, ásványvizek, friss?és szárított gyümölcsök stb.

cz, mely, bár agancsszárai rövidek, tíz kilót nyom. & a kiállított agancsok között legnehezebb. A második dijat Széchényi Béla grófnak egy 16-.qsa, a harmadik dijat ugyanannak 18-asa nyerte meg, mindkettőt Károlvi Lajos gróf lőtte, Széchenyi Béla grófnak ungmegyei vadászbérletén. Negyedik dijat kapott Frigyes kir. herczegnek egy Baranyamegyében lőtt 16-osa. Ötödik helyre jutott Jankovich Gyulának Zsdenyován Beregmegyében lőtt 10-es szarvasagancsa. Hatodik Szász Kóburg Fülöp herczeg gömörmegyei 14-ese, hetedik Jankovich Gyula beregmegyei 16-osa, nyolezadik Keglevich Gyula gr. borsodmegyei 18-asá, 9-ik Szász Kóburg Fülöp hg. 10-es szarvasagancsa (lőtte Szápáry Péter gróf,) tizedik Majláth László grófnak Szlavóniában lőtt 14-ese. A vadaskerti agancsok közül Draskovich Iván gróf két 14-ese nyerte az első és második dijat, mig Lipthay Béla 12-sének, mely a nagyszalánczi vadaskertben lövetett, a harmadik dij jutott. Dámvadlapát csak Kóburg Fülöp herczeg vacsi uradalmából lévén 2 db kiállítva, ezek kapták az első és második dijat. A z özagancsok között az Őry Aladár által kiállított agancs lett első, Almássy Dénes gróf egy őzagancsa második és Csekonics Endre grófé aharmadik. Zergekampókat csakis Inkey Antal és József Ágost kir. herczeg mutattak b e ; amaz nyerte el az első, utóbbi, mely a fiatal kir. herczeg tátrai vadász-zsákmányából való, a hol rövid idő alatt 18 darab zergét lőtt az idén, a második dijat.

India termése. India ez évi termése nem a legjobbnak ígérkezik; Londonból érkező hirek szerint ugyanis 0,udh provinczia legnagyobb részében, az észak-nyugati provincziák egy nagy részében, Pendschab-ban, továbbá a közép provincziák nyolez kerületében és Felső-Birma két kerületében a nem öntözött vetések a folyton tartó szárazság miatt komoly károkat szenvedtek. Ha novemLevelek helyes czimezése. A budapesti ber hó végéig nem áll be esőzés, a tavaszi m. kir. posta- és távirdaigazgatóság a k ö vetések silányak lesznek. A vetések állása vetkező felhívást teszi közzé: A lapok hasábés a terméskilátások Bombay egy részében jain a t. közönséget már több izben felkéraggasztók, annyival inkább, mert esőre nincs tem, hogy a székes főváros területére külkilátás. Ha a szárazságban szenvedő vidé- dött levelezésein azon utczán kívül, melykeken, az észak-nyugati provincziákban, ben az illető czimzett lakik, az utcza neve Oudh és Pendsehab-ban nem lesz elegendő előtt a közigazgatási kerület (pl. L, IV., VI. eső, az esetben az éhínség kikerülhetlen kerület) is kitüntetni szíveskedjék, hogy ezlesz. A fent említett többi vidékeken szintén által a szóban forgó levelezések postai keaz éhínség bekövetkeztétől lehet tartani ép zelése megkönnyittessék és hogy ezzel egyugy mint az 1877-ik évben, csak azzal a úttal a levelezések gyorsabb kézbesítése is különbséggel, hogy jelenleg mégis rozskész- lehetővé tétessék. Eme felhívásom nem veletek állanak rendelkezésre, melyek az akkori zetett a kellő eredményre, mert a t. közönéhínség idején hiányoztak. 1877 óta Pend- ség leveleire a közigazgatási kerületet nem schab-ban és az észak-nyugati provincziák- jegyzi fel, ami pedig a kézbesítés gyorsasában a csatornázott területek 3 millió akreról gát hátráltatja. Újból felkérem ennélfogva 6 millió akre-ra emelkedett s ugyancsak a t. közönséget, hogy kizárólag saját előezen idő óta a vasúti hálózat ezen provin- i nyére irányuló ezen felhívásom figyelembe cziákban és a közép provincziákban vételével a Budapestre czimzett levelezésein millió mértföldről 6Vé millió mértföldre sza- a közigazgatási kerületet is kitüntetni s eme porodott. E három provincziában jelenleg csekély fáradsággal, járó eljárással lehetővé 18 millió akre kultivált terület van mester- tenni szíveskedjék, hogy a postai alkalmaséges öntözésre berendezve. Észak- és Közép- zottak feladatukat mentül sikeresebben oldIndia több részében, valamint Bombayban hassák meg. nagy az elkeseredés amiatt, hogy a károsult vidékekre onnan rozsot szálliianak, mert ez Friedlaender József mérnök, ki mint mezőáltal az árak emelkednek. Általános az a gazdasági gyáros és importeur igen ismeretes vélemény, hogy a tengereni behozatal az f. évi október 10-én ünnepelte 60 éves. születésárakra kedvezőleg fog hatni. A z árak emel- napját. Ennélfogva azt hisszük, hogy igen sok kedése miatt azonban valószínű, hogy az olvasónkat érdekelni fogja egy oly férfinak életolyan vidékeken is, ahol nem volt rossz ter- története, kinek az osztrák-magyar mezőgazdamés, szükségessé fog válni a szegényebb ságban oly sok hasznos gépet köszönnek. Tanulmányai bevégezte után Sehottlandba majd osztály anyagi segélyezése. Leedsbe ment, hogy a lenkikészitésbeu kiképezze Az agancskiállitásról. Az agancskiálli- magát. 1859 Hannoverbe ment, hogy ott a vilátást a napokban nyitották meg a vigadó gon az ^lgő jute-szövőgyárat berendezze. Innen Írországba ment, hol 1862-ben feltalálta a kistermében a rendező bizottság tagjai: Erdödy lenkikészltőgépet, lentörőt, .lenverő és tisztitóRudolf gr. és Esterházy Béla gróf, Trauttenberg gépet, miáltal a nyers kikészítés egészen más Frigyes báró és Egerváry Gyula orsz. vadá- útra terelődött. A lenkikészitésnek ezen módjászati felügyelő, előkelő sport közönség jelen- ról az „Inspektor of Factories" az angol parlalétében s ugyanaznap ejtették meg a bírá- ment kékkönyve is megemlékezett. 1864-ben a latot is s mint rendesen, ugy ez alkalommal dublini kiállításon a dublini lordmayor elnöklete is a nyilt területen lőtt szarvasok angancsai- alatt, a lenkikészitésről oly nagyszerű előból 10 darabot díjazott a bizottság, a melyek- adást tartott, hogy Sir Róbert Peel, Írország kivétel nélkül remek példányok. Legfel- altitkára felszólította, hogy Írországban a lenkikészitésről vándorelőadásokat tartson. 1866-ban tűnőbb ezek között a Szász-Koburg herOroszországba hivták lenkikészitőgépek berenczegi gömörinegyei uradalmának kiállításában dezésére. 1868-ban Bécsben telepedett le és átlátható 14-es, mely az első dijat nyerte. vette Mac-Oormick gaböna-áratógép képviseleSzépen gyöngyözött, rövid zömök agancs, tét, melylyel Magyar-Óváron az első dijat nyerte oly duzzadó' erőre valló vastag agancsszárak- el. Ezenkívül képviselt több angol czéget, mint kal,' melyekhez hasenlót csak nagyon ritkán Robey, Burdik stb. 1872-diki tejgazdasági kiállehet látni. Egy valódi ős szarvas agancsa lításon igen hathatósan működött közre. Ugyan-

1648

KÖZTELEK, 1896. OKTOBEK HO 24.

ezen évben megbízták á gráczi alsó osztrák műtrágyagyár berendezésével, melyet saját szabadalma szerint szerelt fel. 1876-ban az osztrák főldmivelésügyi minisztérium a Philadelphiai kiállításra küldte ki, honnan nem kevesebb mint 36 gépet és eszközt hozott magával, melyek közül a „Halladay"-féle szélmotor óriás sikert ért el. Ezek és sok más közhasznú mezőgazdasági tevékenységéért 1878-ban a király a Feröncz -Józsefrend lovag-keresztjével tüntette ki. 1880-ban alapította meg mezőgazdasági gépgyárát, ipely rövid idő alatt igen nagy sikert ért el. .Általánosan ismeretesek specziálisgépei. Ne- is említsünk- többet, mint a „Tríumph III sorvetőgépet. Friedlaender volt az első, ki 1881-ben az amerikai rendszerű vetőgépeket hozta forgalomba, a mely rendszer mindinkább terjed. Szélmotorberendezéseket a czég a Monar-^ chiában a legkülönfélébb czélokra kb. 2000-e't . létesített, mio1 ellenben a külföldi berendezésekről csak a Norvégiában, Kelet-Indiában, Tunis, Capland, Java stb. hnlyen felállított berendezésekről teszünk említést. 1883-ban Friedlaender O felsége yadászkoesiját villanyossággal látta el, melynek lámpái szélmotorral töltött accummulatorokkal voltak ellátva. De nemcsak gazdasági téren, hanem a közéletben is fontos és. kiváló szerepet játszott és több gazdasági egyesületnek az alapító tagja. A czég már 4 év óta Magyarországon is külön főteleppel bir, (Budapesten, VIII., Kerepesiut 17. szám alatt,) melynek főnőké Lakos Nándor ur kitűnő szakértelemmel, a legszolidabban s a gazdák teljes megelégedésére működik.

KERESKEDELEM, TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde.

8 6 . SZÁM. 6-LK

(Gruttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése. Napi jelentés 1896. október 23. Készbuza ma jól volt kínálva, a malmok gyon kevés vételkedvet mutattak és lanyha iránynál néhány ezer métermázsát vettek, az árak 10—15 kr-os esést mutatnak. Készrozs szintén lanyha, csekély forgalom mellett6'50—55 frt Pesti paritásuáron néhány tétel köttetett. Árpa csak jobb fajtákban mutatkozik, kis vételkedv, hántolási czélra 4—4'30-ig ab itt kelt el. Tengeri tartott volt. Zab változatlan. megszilárdultak. Következő kötések történtek ; Köttetett. Tavaszi buza . . 7-78—7-92 * Őszi buza . . . 7-38—7-52 • Tavaszi rozs . . 6"69—6'82 • Őszi rozs . . . 6-60—6-74 •—Tavaszi zab. . . 5'92—5'96——• Őszi zab . . . . •- • • Uj tengeri . . . 4-18-4-15-4-23— Uj repcze . . . 11.10-•

Déli zárlat 7'91—92 7-51-536-81—82 6 73—74 5-96—98 —• 4-23—24 1110

ÉWÖLYAMr

PrcTerái jégfzé* 80.40^80.50" mózótíibitrtfMfaiit; szeszért. - • • •' •• • ; ' - t f « Briiimi jegyzés v 10-75—lí-—t frt ,e^oü,tigensj szeszért". •" . .., ^Zembergi jeg^zé? 15' .15*25 frt kont ílnotn/' _ Trieszti jegyzés 26—26 50 frt magyar kiviteli.

A kivitel e héten több. tétéi finomított szeszt' vásárolt, mely Pitimén át tovább lett jftiWa':fisfitfc1 és Dél-Bulgária felé. . ' " " •' -. ' "*v;'i:*?»j Vidéki szeszgyárak .változatlanul lanyháit.'. jSi ' gyeznek. Kenyérmező, Temesvár, Losoncé . 2á: krral •olcsóbban. \ " V •. " " V ' . ' „ Budapesti zárlatárak e héten: Fmontijdtt; sieUt ' 5151-13 frt, élesztőszesz ' 61.50—51.63'nyers-: szesz adózva 50;25—60,38-; írt, myers'szjesz.ádózatWai 12. -12.25 frt, denaturált szesz ÍZ. 17:25 frt: Kontingens nyersszesz —• •—.• ...... .j Az árak 10,000 literfokonként hordó nél^üt budapesti vasútállomáshoz' szállítva kéSzpéáizfizCTBS' mellett értendők. SzárazmoslékÜzlettel,en. - Névleges , jegy-zé^ 5. 5.25 frt 100, kilónkint. ' . "". " . • ',//„.

Élelmi czikkek a budapesti hctlvásáfon.,1896; ér' október 23-án. A székesfővárosi , vás áriga&gatósdfa! jelentése. *Jv

Halvásár a haltéren. A fővámtéri, Ferencz Józseftj rakparti, és haltéri. piaczrá 17 helybeli halász , és halkereskedő által , 56 q és, vidéki kocsikon.. 12 összesen 68 q kevert hal hozatott. A vápár élénk.,. Az árak métermázsáhkint írttal csökkentek. ;,J i Viszontelárusitók fizették a hal q»át nagy .élő; 1C0—120, nem élő 60—70, közép nagy-éKS 40—60,nei|L, élő 32-45, apró élő 18-30, nem 8—.16 'frtig. Vetőmagvak. (Mauthner Ödön turósitása.) Vad. Hozatott a fővámtérre vaspályán íöÖ 41),' Vöröshere. Tisztult helyzettel állunk már s A magyar kir. államvasutak szállítási irodája hajón 50 db, kocsifl 150 db„ gyalogosoké Áltál'Süt? ben, annyiban, hogy biztos adataink vannak, db, összesen 800 db, a forp}pm éltó,>»»M Nyul a Lipótvárosban. szerint jóval kisebb a termés, mint a mult évi volt 1-20—180,Vadlúd 90—126, VáTdröt/e 50—1TJ, Fáczány! A magyar kir. államvasutak igazgató- és ha tavalyról nem maradtak volna fenn oly nagy Szalonka erdei — — # * g % 50, r ' % a jelenlegieknél jóval magasabb . árak jesága a Lipótvárosban (V., Arany-János- készletek, Kiírj ————, Fenyőmadár -»kr. ...,•,,.. f gyeztetni nek. Ez utóbbi annál is inkább .feltehető, 1 utcza 19. szám alatt) szállítási irodát rende- mert Ausztriában és Németországban nemcsak meriy" i; kb. zett be, a hol gyors és teherdarabáru szál- nyiség tekinfetében lett-gyengébb a termés, de ' helybeli árusoktól kb. 3000 darab, összesén kb, 27800 lítmányok az összes állomásokra feladhatók. nőségileg is a sok eső által szenvedett. db; A vásár élénk volt. Nagybani á^ak páronkint: tyúk l.wzcrna nálunk, mint éddig hallatszik, - k 4Q0—130, 'csirke 60—120, (idei kiv. ), kappan Ez iroda, előleges értesítés ellenében jutáaluli termést szolgáltatott, mig Francziaorssság bízott MO^iefe.kappan sovány 100—140'. récze hízott nyos szabványárak mellett gondoskodik a pesen ból és Olaszországból meglehetős mennyiségeket ki -7{idei lud öreg h lud (liba) ül küldemények házból való elszállításáról ' nálnák. Nagy forgalom e héten a két hereféle egyi hiz. 400—700, új lud sovány 280—380, öreg — —M, kében sem volt, mert vajmi kevés készáru kerül és közvetíti ugy a helybeli, mint az á pulyka hízott ö e i 300—380, sovány. 300—370, gyöngy-T piaczra. vámköteles küldemények elvámolását. tyúk 120~-140, galamb pecsenyének 40^-60 krig, • , Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Bud-j... Az István-téri élelmi piaczrá élő baromfi helyBudapest, 1896, szeptember 20. ten. Lóheré 44—52 frt, Luczerna 40—50 frt. Baltaczim beli és vidéki árusok által kb, 1500 pár hózatqtt.feli 9—9-50 frt. Mkfóm/_4-75-5-S0 frt. ' [Az igazgatóság. árak a következők: páronkint .tyuls 120—150, 'csirk'é idei 70—130,kappan -hizott-160^), sovány .Í20-14Ő . (Utánnyomás nem dijaztatik). récze hizott 180—200, sovány 120—140, hizortt lad Műtrágyák. (Sátori Miksa és Mór ozég heti 450—600, sovány 300-350, l'>ulyk¥ hizott ; sovány 300—360 krig. A forgalom Ajánlóin, a folyó öv jelentése a „Köztelek" részére.) A mütrágyaüzlet forgalma a lefolyt héten válTisztított baromfi, helybeli "ós--vidéki, .áíusok B szeptember 21-én Hódtozatlan volt. által kb. 400 db : forgalom élénk. ' Árák: Jércze | Mező-Vásárhelyen tartott Áraink: I ekeversenyen. Thomassalakteljeskocsirakományokban 18—20°/o 80°/o czitrátold. foszforsavtartalommaJ mmként 2'80— hizott 2f0—300, lud liba félköyéí 200—22,0 ; .-p.ulyka', / ..... arany, ezüst és bronzéremmel díjazott 3-40 forintig. , ludmáj hizott 20—100 krig. - r. I-a. szuperfoszfát 16—18% vízben oldható foszforsavtartalommal kilóperczentenként 23—25 kr., mi Az ujvásdrtéri piaczra felhozatott a ,szo]koti,közr 3-70—4-10 frtnyi mmázsánkénti árnak felel meg. ségekből "vasp. kb. 2700 jdb, kocsin 3600' db',Vgyál->gChilisalétrom 15% légenysavtartalommal a szállí- árusok 1300 db, helybeli arüsok 1900 db,' összeson melyek anyag kivitel s olcsó áraknál fogva az összes tási idő szerint mmként 1212-25 frt. 8500 db baromfi. A forgalom élénk: Az árak párotó eddigi konkurrencziát legyőzni képesek., Kénsavas káli 95% kénsavas kálitartalommal mé- kint .következők.- tyúk 1-40—170, csirke-; termázsánkint 11'50—12 forint. idei . — , hizott. kappan J50-170, sovány 12(J—liip, Trágyafősz az állomások szerint mmként zsákhizott récze 180-300, sovány récze' 1'30—Í40, iiizort kal együtt 0-50—1-10 forint. lud (liba) .450—700, sovány lud 300—340; hiíott piilyttá 300—340, sovány pulyka 200—440, gyöngytyúk —, • C3. és k i . kizárólagos eke és talajmivelő eszközök gyára. galamb pecsenyének ——— krig. ;;i/;,,r;.,> ISudapest, Váczi-körut 7 8 . sz. ' Tojás. Hozatott: a fővámtérre? agp,; kb. dbv hajón kb. -—-—, darab, kocsin, kb. 20,p0.p. db helybeli árusoktól 3ÖOO0, db, összesen; kb, ISOÍOO, Uradalmak, földbirtokosok, bérlők, A vásár élénk. Nagybani árak :'1 láda friss (144Ö A szeszüzletben e héten a változatlan :.lanyha db. gazdatisztek db) 3300—3400 kr., 100 db 260—340 kr.,- tojás meirányzat fentartotta magát és a szeszárak ismét 13 szes 1 láda (1440 db) -j-^rir—? k., 21fl ,4b . - r ^ - r alkalmazottaik, illetve a maguk részére r e n d e l j é k krral olcsóbban jegyeznek. Ugy Bpésten, mint Bécskrig. / jii ' meg:, a nép között t e r j e s s z é k a ben a kontingens nyersszesz ára, daczára a szilárd kr, 1 db Az ujvásdrtéri piur-zra felhozatott'' szokot gabonaáraknak, 50 krral olcsóbban jegyeztetik. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens kazségekból vasp. kb. 10,0"0ü drb,: k'pc.sín, ——— Jbrt'i , F ü g g e t l e n Ú j s á g ' nyersszesz e héten lanyhán, 13.50 frton lett kinálva, gyalogárusok 6000 drb,' ielyb. árusok" 27000 daraffi mely áron több tétel későbbi szállításra zárulva összesen 430C0 darab friss tojás. A forgatom mezőgazdaság és politikai képes hetilapot élénk, A következő árak jegyeztettek' ; friss tojáa is lett. Előfizetési á r a : Galicziából kontingens nyersszesz változatlanul 1 drb SVa—3, 100 darab 220- 260: 40 fajért 15—1? drb, 1 láda 1440 drb 280Q-83C0, meszes tojás 1 db negyedévre 50 kr., — félévre i frt., — egész évre 2 frt 13.80—14 frton zárulnak nagyban tartályokban szál- 2V2-3 100 — , '40 krért 16-17 db, 1 láda krig \ ? A „Független Újság" egyetlen képes mezőgazdasági Á budapesti piaczon az üzletmenet igen korlátolt 1440 drb — volt, mert még mindig hiányzik a nagyobb vételkédv ZOUséer. 'Hozstótt a >Ferene*'J6euf+aig>drM$Y»ÍL p és csak finomított szeszben volt nagyobb keresleti — : q, hajón 1800 q, kocsiá'2800:qv helyb.- :;árúsok A férfiaknak magyar nemzeti politikát, pontos hírt a Elkelt finomított szesz 51—51.13 frtig, élesztőszesz kb., 1700 q, össz. kb. 6300 q vegyes ^öldségv A vásáros 51.50-51.63 frt, nyersszesz adózva 60.25—50.50 frt, Nagy. árak .sárgarépa JOÖ k. világ dolgairól és oktatást a helyes mezőgazdaságról; — ~ (i00, l ^ ' - - — — , asszonynak, leánynak hasznos és szivnemesitő, mulattató adózatlan exkontingens) 12—12.25 frt, denaturált szesz petrezselyem 100 cs. 50-700, 1 q — —,' u 5rfM 17—17.52 frton nagyban. Kicsinyben az árak 25 krral 100 db 60- 140, karalábé lOO db 50-120, vöröshagyma Olvasmányt, gyermekeknek mesét, verset, játékot közöl. A „Független Újság" a leghasznosabb és legolcsóbb drágábbak, 100" db 20—160, 1 q ÜÖ0—ÍOO, fokhagyma 100 & néplap, mély a nép barátjainak és vezetőinek pártolását A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14-25—800—1200,, l q Ü00-1000, fehérrépa 100;dar^byj0-2a& megérdemli. fejeskáposzta í q 180-4C0. krajczárig, vorpsr^pa 1Q0 14.50 frt. Bécsi jegyzés 14,80—15.— frt kontingens darab B0"—100 krajézárig, féjéskSposzta -160" aáíalb Előfizetési pénzek a kiadóhivatalhoz (Bpest, IX. ker.. 180-600, kelkáposzta 100 db 70—1C0, vöröskáposzta nyersszeszért. ÜllŐi-ut 21.) küldendők.

egyetemes aczélekéimet,

BACHER

RUDOLF,

í'Má 1'

isflift.' O K t Ó B E R HO 2 4 . 6s ——drb román. Az egészségi szemlénél jan. l-től máig 105 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott.

M . H7i Hrb 'oűrmint: jármos ökör,- elsőminőségii 18 db közép 17 :Sb, alárendelt .8 drb. t^Jostehén:

S w l e k . 100. csomó M db 60—1C0, ugorka savanw löO db ltp 120, Ö » i.' 40 — 50 - krir. Zöldtengeri 100 cső 80-100 krig. flí «,Varién mcimMi szokott kozségekböksz-ek. kb. 2760 q, gyalog é ^ K ^ w t f l W 370 o vasp. •—'q, összesen; mintegy ál3u <1 v e ^ 0 3

Adbfe;SsteheTOk ma legkevesebb,15-20 MUJ drágábban voltak eladhatók, mint mult héten. A nagy klres'et folytán a vásár igen gyorsan fo yt le. A

tínÓ 3

lf

Hatvani Cukorgyár 25 jármos

^

^

f

" puttony -33—40, fejes saláta 100 db .70-80 .kötött, 7 ^ r á r l k l S t t e t t e k : Elsőrendű jármos , középminőségü jármos okor 8kör „ J l i ]flrt d b , ugorka savanyítani való 100 db savanyu'100 db - - - paprika ióü db 8"—50, zöldbab hüvelyes 1 kg. - t — ^ I m " , zoldborsó. tej 60-120, zöldborsó . héjas 1 kg. tett 1 ü t e r ' - — krajczárig. . _ 4 űy/nyady-léri piaczra felhozatott kocsm 250 q, ffvaloKárusoktólkb. q, helybeli árusoktól kb. 2o0 q, ~ frtig páronkint. f L i snnn • élénk forgalom mellett a kővetkező árak ?y0—175 frÜ* bika L

X

Budapesti aznróniarhavásár. Okt. hó 22-én A székes fővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése. Felhajtatott: 318 drb belföldi, drb galicziai, — drb tiroli, 287 drb növendék élő borjú, — drb élS bárány: 37 drb belföldi, — db galicziai, — drb tiroli, 52 drb bécsi, — drb növendék borjú, drb ölött bárány, — db élö kecske. A borjuvásár vontatott lefolyású volt. Arak a következők. Élö borjuk: belföldi frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 36—48 frtig, kivételesen 50 frtig súlyra, növendék borjú 14—32 frtig, kivételesen — frtig drbonkint, frtig súlyra. Ölött borjú: belföldi 68—70, tiroli frtig, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbonkint, bárány — frtig, bécsi 70—72 frtig súlyra Élő bárány 6 50 - 9 — forintig páronkint. Élő kecske —• frtig páronkint, kivételesen — frtig. Ingatlanok árverései (20000 forint becsértéken felül.) felül.)

(Kivonat a hivatalos lapból.) Nyíregyházai atkviha- Soldos 24199 kir. tvszők tóság Pál Békés-csabai a tkvi ha- Herczeg 23161 kir. jbiróság tóság József 1 K U S K e Y s tarka t|én 1 & drb Okt. 26 Tordai kir. a tkvi ha- Betegh 51520 szeliaf ököí, - drb boszniai ökör, 148 drb szerbiat J " L U ' ^ X S S S ^ i ^ törvényszék tóság Ferencz zöldborsó fejtett 1 liter krig.Okt. 26 Verseczi kir. a tkvi ha- Bal'on 30244 í'viim öles onz* Hozatott a Ferencz-Jőzsef-rakparti byumoiCH. 500 q. kocsm járásbíróság tóság Juon Nov. 4 Bpesti kir. a tkvi ha- Szathmáry 119451 _ _ db középminőségü ökör és - db alárendelt min. törvényszék tóság Lajos A mai vágómarhavásár ismét lassú lefolyású Nov. 9 í)-Szerdahelyi a tkvi ha- Daruai R. 22833 volt, daczára annak,, hogy a felhajtás csökkent mert kir. jbiróság; , tóság Daruai József körte 1 q 700-Í100, közi dió 1 q-13C0-2600, szilva vidéki keresk"dő kevesebb jelent meg a váwroa.Az Nov. .16 Gy-fehérvári Tartama Barcsay 32000 Irak a jobb minőségnél 1, a silányabb mmoségnel 2 magvaváló 1 »<) szüva voros _1 §q > kir. tvszék közs.Sá'z Miklós frttal csökkentek. ^ fc ; jjizott magyar és • Nov. 20 Edelényi kir.. a tkviíia-.gr. Kun .21106 f f geszteTye^lfoldi 1® q 9 0 0 - l t W gesz- tarka ökör jobb minőségű 28-32-50, kivételesen járásbíróság tóság tstvánné ÍLÍL olasz H 1600^-1900, czitrom 1 láda 220 , 300, hizott magyar és tarka ökor kozépmin ^ 17 , Pecz. 16 Kecskeméti telekkvi Kovács 21900 tenye olasz l q j „15 köz ö ns éges 1 q alárendelt minőségű magyar é«teirka« kor 2 0 , kir. tvszék helyiség Antal 5szi baraczk 100 db — , «« kriedinnve jobb minőségű magyar tehén 2 6 ' - - frtig, kivétó lesen tarka tehén 3 3 - , magyar tehén-kozepm. J | lesen ia szerbiai ökör jobb mmoségu Szerkesztői üzenetek. közönséges 100 db -—- írt.. .. 2 6 ^ 9 - ^ kivéssen Szerbiai ökör középminőségü • - Az ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott koz- 1 8 - 2 4 - szerbiai ökör alárende l minőségi 18-24 S. M. Bátorkesz A buza ára 1879-ben .12, frt, szerbiai bika 22 5 0 - 3 1 ' - , szerbiai bivaly 1 6 - - 2 2 50 kivételesen frtig métermázsánkint élősúlyban. A / prsz. magyar Ka/.»1. esyesülct tulajdona ffiéf a f 100 db 4 0 - j V l ö k , 8-12 1 db Budapesti lóvásár. Budapest 189G. okL 22. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dcssewffy Aurél, Bernát A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztetek István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgoc£ «Arnlv dr Hagara Yiktor. - Főszerkesztő^ es ki: részére^ ^ nagy felhajtás m e lle« élénk U csemege, 1 kg; S t fel'elős f Forster Géza az O. M G B iga^ g T l S n W d ^ " g ö r ö g kicsiny i á f — ^ ^ T e l S a t o t t össz. 678 drb. Eladatott 298 drb iratóia - Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az S M G. B szerkesztő-titkára. - Társszerkesztő: görög kicsiny 1" db; 4-10, dinnye- sárga faj Jeszenszky Fái. 100 db - — - — , dinnye sárga faj 1 db — - , dinnye dinnye-sárga koz 1 db. 1()n db — — — ^ f s?816 csemege 1 ^ . ' 4 0 - 5 0 ^ 5 1 6 közönséges kg. 22—38 krajczárig. . A Hunyady-téri piaczra felhozatott a szokott községekbSlvasp. 25 \ kocsin ^0 q, helybeh é írtért közép minőségű lovakból: nehezebb félék gyalogárusoktól kb. 25 q,. összesenkb lOO q vegyes fuvaros ló stb.) 30 db, eladatott 5 db 60-100 frtért y g :| yüm ölcs közép fergalom ^ellett árak^ kovet^ xo zők : fajalma 10CT db , 1 . db 2 - 5 , köz. alma 100 db , 1 kg.10-14, 1 db Í - 2 k r , körte "faj 3.00 db *-< , körte faj 1 kg. B ő z c s é p l ő i n f f í 28-40 körte faj 2 - 4 , 5szi baraczk 100 db — ,

B s t o & i S v S ' ö

Hmlanesti vágómarhavásár. 1896. október hó Okt. 26 22-én (AZapestlközvágóhid és nmrhayásárigazgMsag Okt. 26

SS^j^ÉTSLSíaA

« «

a tökéletesség legmagasabb fokán állanak. Magyarország legnagyobb és egyedüli . ^ - 4 5 , szőlő kezonseges 1 kg. la—44 ^r-

Kibánva! sertéstásdr 1896. okt. 23. (Első magy.

gazdasági

gépgyára

mely a gazdálkodáshoz szükséges

& TtínliMesU tnkarmaiiyvasár. (IX. kerület Mester- válogatott 320-380 kg, nehéz 54-56 kr, 280-düU kg. ig ^Jf i éber 23. A székesfőv. vásángazgatóf«cza, 1896. p k t ó p ^ ^ ^ ^ Felhozatott a 0 9 jelentése ? T ^ f e réti széna l ® szekér

«

S Ö - S S G

Bmsmí^m Zl

£iZuás • belföldről -

drb, Szerbiából 2510

iK3T ö s s z e s T3R1 gazdasági

gépeket

gyártja.

Részletes árjegyzékkel és szakbavágó félvilág ositással díjmentesen szolgálunk.

Kérjük minden kérdéssel bizalommal h o z z á n k fordulni, készséggel adunk kimeritő é s felvilágosiiő választ. Czim :

Ciíehorszáaba, Morvaország és bziléziaoa

!

!

AllatTásárok.

vásár igazgatóság jelmtese a „Köztelek reszere.) w

J ^

S S a Sb, t s i e L T r f drb^Maradt állomány f S S p i y - A részv.-szállásokban 5422 db van eltóvezve. Az egészségi és tra^sitószállásokhan maradt 46^7I ftW, Szerbiából 26U^ darai, romám j

^

^

^

r

l

l

édsrbpeSa462S7Í4b szerb

aagyar gazdaságidé; részvény-társulat B Ü D A P E S T E N .

1550

KÖZTELEK, 1806.

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8.

OKTÓBER HO 24.

86. SZAM. 6-ÍK ÉVFOLYAM.

Szikes talajok javításánál

)k: C S Á V O S S T Béla. Igazgatósági tagok: ANBBÁSST GÉZA gróf, BUJANOTICS SÁNB03, DESSEWFPY ABISTID, KOMJÁTHY BÉIA, PÉCHY TABÁS, PÍ5SPÖKY EMII,, RUBINEK GYÜIíA, SZENTK1KÁLYI KÁLMÁM, SZILASSY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSI6MOND, SZTÁBAY ISTVÁN grif, TELEKI SÁNDOR gróf. Vezérigazgató: SZŐITYI ZMgmond.

az általunk nagyobb uradalmakban eszközölt próba-gipszezéssel kitűnő eredmények lettek elérve, melyekről bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk.

A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t k e x e t a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megtelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az

hamisítatlan jó minőségben az ajánlott béltartalom szavatolása mellett legjutányosabban szállítunk, Ingyenes ismertető füzeteket (Collumellótól) bérmentve küldünk.

épület és átalány (pauschal) biztositásnál

Mindennemű más műtrágyát ASátorigyárak központi irodája:

rendkívül mérsékelt díjaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.

Budapest, I X . , Dandár-utcza

A takarmány é s termények (szalmás eleség)

25.

Eredeti Angol kosok.

biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. [NT* Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. T P ®

Hampshire-, Oxfordshire-, Shropshire-, Sonth-down, Cotswold és Lincoln kosokat

szállit

megrendelés,

után 14 nap alatt bármely állomásra P

I

C

K

O

S

W

A

L

D

,

tenyészállat-importeur

Budapest, Külső-Kerepesi-ut 1. szám.

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület

„istvántelki

immúnis"

szőlőjéből a következő európai Gyökeres Riparia sauvage alanyra készített ojtványok. Chasselas blanc "3150 db száza .„ Rouge 400 „ „ . „ blanc Croqu. 650 „ , Furmint__. 300 „ „ Nemes Kadarka 130 „ „ Olasz Rizling 550 „ .„ Nagy-Burgundi ... 300 „ „ Mézes-fehér... ... 200 „ „ Tramini piros ... 225 „ „ Gyökeres vesszük.

12 frt. 12 „ 12 „ 12 , 12 „ 12 , 12 „ 12 „ 12 ,

homoktalaju

amerikai szőlővesszők eladók: Madeleine Ang.... Muscat Ottonel... „ Alexand. blanc „ Sauinur „ Rozca Kanadai Nemes-Kadarka!.. Piros bakar Veltelini piros ... Delambre ... ... Ezerjó Damaskusi Furmint Luisiane

700 db ezre 300 „ „ 120 „ „ 70 „ „ 50 „ „ 130 „ 120 „ 50 „ „ 150 „ , 150 „ „ 50 „ 60 „ „ 70 „ „ 60 „ „

A balaton-almádi-i első

Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójához

i Bérbeadó

esetleg

ria

Portalis

R.-Szombat, 1896. október 3-án.

Marton János, iigyvéd.

és Selecta

sima

kerül eladásra. Ugyanott

és gyökeres vessző

talajok

mésztartalmának

megvizsgálása pontosan eszközöltetik. Árjegyzékkel ingyen és bérmentve szolgál a tulajdonos:

Suli

László,

•fcaltarólípáaatári p é í i s t á r n o l e V e s z p r é m b e n .

1772

Hirdetmény. I A császári és királyi közös hadügyminisI terium Lábodi (Somogymegye) csikótelepén l O 1 drb mag-yar f a j t a , tenyésztésre alkuiI m a s , berni bikákkal fedezett

eladó

a néhai Fiaskó G y ö r g y úr Feléd-pály falvai 169. kat. hold kiterjedésű pusztai birtoka, a feledi uri lakházzal és n a g y b elsőséggel több évre bérbeadó [ esetleg eladó.

szőlőtelepen

tétlenül fajtiszta Rupestris Monticola, Solonis, Ripa-

Amerikai vesszők. Olasz Rizling ... 18000 db ezre 16 frt. Nagy Burgundi... 5000 „ „ 16 „ Othelló 100 » „ Tramini piros ... 3250 „ „ 16 „ Jaquez 300 „ „

Budape&t, Köztelek intézendők. — Az elszállítás t szszel vagy tavasaszal történik a megrendelés sorrendjében. — A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, a hátralevő rész utánvétellel szedetik be. — Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ.

amerikai

nagymennyiségű gyökeres fásojtvány, továbbá fel-

gulyabeli t e h é n 1 mint s z á m f e l e t t i e l a d ó . I Tudakozódások, ajánlatok alulírott czimre I intézendők. A csász. é s kir. közös hadügyministerium gazdasági Intézősége. | 1880

L á t o d (posta-, távirda- és vasútállomás). 1866. október 21.

86. s z A M . 6-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24

KOSZÉN

1551

Osztraui gyári, dió-, $ $ koczka és darabos, 2szer mosott osiraui Henrikaknai kovácsszén, „ m m í m 1 m W , I p „h^ porosz szalonszén, coaks, 8 Z O b a r ^ ^ L l p ü l c i e k czéloKra

H

m

A

m

¥

i

l

i

1 W

. _ leg-lsit-u.aao'b'b xM.ijaőaeg-'bess. l e g - j i x t á n . y o a a ' b ' b a n .

/ I

V

S á T

/ €

I P

# 1 1 "

W

kapható

'

kőszén-nagykereskedőnél,

l

i i t l m m m w i j ® Budapest, A r a n y J á n o s - u t c z a 3 4 . A cs. és kir. szab. Hitelintéxct k ő s z é n - o s z t á l y á n a k vezérképviselete.

sz.

turfatermények és szabadalmazott önműködő turfahintö-closetek, valamint

árayéRszéR-üerenflezési felszerelési tárgyal vállalata BIT2DÜFBST,

l\ Íj

tí ;

IX., Csillagr-ntcza 15. Árjegyzékek kívánatra bérmentesen küldetnek.

r\r-iw»> ' t "V R _T ~ í, ' • ~< r-"J f) ! ^SgmjSdi^

Plnczészett

)

czlkkek.

borprések, lehnzó és zúzógépek, szűrő készülékek, erjesztő-akonák, borszivattyúk és kitűnő bortöMlők.

Árjegyzék kívánatra küldetik.

L WECHTL, BÉCS I. H c l f e r s t o r f e r s t r a s s e 13.

1847

(íustiiv Mödig

N ő i r u b a s z a b á s b a n mintarajzolásban, mértékvevésben u. m. p u h a k é s z í t é s b e n a l a -

Gép-sodrony-sxö vetek, czinkezett szúrós kerités-sodroisy.

p o s o k t a t á s t n y e r n e k előkelő hölgyek és leányok 10 frt havi tandíj mellett,

Hazarin Erzsébet nyiiv. szabászati tanintézetében , Budapesten, ¥111. ker., Jőzsef-körut 9. sz, III. emUgyanitt: minden növendék egy ruhát is varrhat magának, v i d é k i e k pedig teljes ellátásban is részesülhetnek ós házamban kellemes otthont találnak.

KWIZDA FERENCZ JÁNOS

kapnk. sodronykötelét mindenféle' íában szimtVIcgjltányosatiLn. Vasscdrony és gépsodronyszövet Byár és épület lakatos-műhely

Franz Schröckenfucbs

Waldliofen a. d. Ybbs. MT Bekerítések gépsodrony-szövet-

1

K w i z d a - f é B e

, és kir. szab. mosóvíz lovaknak'.

lovak, szarvasmarha és juhok számára.

Dr. K R Ö C Z E R

LÁSZLÓ-féle

g^-ssjjsffiaa

S O H Í Í O L É R I. N.

— 86. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HÓ 24.

a következő g - a z d a s á g i s z a k m u n k á k é s r c g é a j o k leszállított áron kaphatók:

Magyar Gazdasági Czimtár

izfflazteíról

Tartalmazza az összes

mezörenáörséflröl

g-azd. e g y e s ü l e t e k , g a z d a k ö r ö k , f ö l d b i r t o k o s o k , uradalmak, liitbizományok, bérlők, gazdatisztek, erdészek

uoló 189í. éri XII. tónényezitt,

pontos és legmegbízhatóbb czimeit.

a végrehajtására vonatkozó

miniszteri rendelet, rnagyarázatokKal

Miután az össze* gazdasági egyesületek tagjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos megjelölésével benfoglaltatik, a gazdasági egyesületeknek és kereskedő világnak nagyon ajánlható.

el-

látva, e g y í u x e t b e n .

A r a fűzve 7 frt, kötve 9 f r t 5 0

Ára bérmentes küldéssel 1 frt 10 kr.

mesterséges borok forgalomba hozatalának tilalmáról szóló

kr.

Igen érdekes reg'ények leszállított áron:

A.

készítésének

A sertés javítása

nag-y xieg-yedalals, 3 5 í v -berjedelena-bea..

NEM SZABAD SZERETNIE, B ^

EGY CSODAEMBER KALANDJAI.

AZ ERDÉSZ ÜR FIA,

A MALOM TÖRTÉNETE,

Lajos. Ára portómenteson megküldve 1 forint helyett 40 krajezár.

Ára portómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr.

Törvény.

Irta Conan Dayle, fordította Fáy J. Béla. Ára portómentesen. megküldve 1 frt heljett 40 kr.

és

hizlalása gazdák és hizlalók használatára. Irta: K .

H u f f y P á l uradalmi főtiszt. HB Ára portómentes küldéssel 1 f r t ÍO k r . KSi A mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló I8:t4. évi Xlí-dik törv.-czikk alapján összeállított: 1.

Káté községi mező- és hegyőrök asámira.

íZ.stT: Ára portómentes küldéssel 20 kr

portómentesen megküldve 1 frt. helyett 40 kr.

II.

Káté az nralalmi csőszök

DFT T R Irta Anna Vertua Gentile. Ára portó- RMflVAT VQÁDT\Afl Irta Mathers Helén DÍjIíLA, mentesen megküldve 1 frt helyett AilU I ALl Ül) U i l ü U l l , Ara portómente40 krajezár. sen megküldve 1 frt helyett 40 krajezár. Ára portómentes küldéssel 20 kr. dr. BALKAY BÉLA. Vlagyai á/.ó jegyzetekkel el- MI A SZERELEM? F^^rion^cáwforV BONDA MIKLÓS, portómeXs^n'3'mtg- Összeállította: Mindkettő csinos zsebkönyvalaku látta : Dr. Lónyay Ferencz. keménytáblába van kötve és 20 forditotta: Fáy J. Béla. Ára portómentesen küldve 1 frt helyett 40 krajezár. Ára 8 0 k r - . oldalas jegyzék-naplóval ellátva. megküldve 1 frt helyett 40 kr.

Wairémüs mérlegeü a legtökéletesebb

mérlegszerkezetek.

& s z a b a d a l m a z o t t Fasrbastks-mérlegek rendszerűek, tolósúlyos fémmérőkarral bírnak s a h i d r a t e t t

terhet méffidem portaira e^ifeaíSően mérlegelik. Tartósság, pontosság é s könnyű kezelésűk-

n é l fogva ugy hazánkban, mint a külföldön nyert l e g k i t ű n ő b b m é r l e g e k .

Iwgaadaisaigyi, és

széftér-,

ralrtári

a legelső

marha-,

dijat

zsák-,

mérlegeinket

czélszerii és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva feü'öi i ő s s í i a g a r d á k , gsaaidaaágssk é s u r a d a l m a k jutányos árakban, részére a legmelegebben ajánlhatjuk.

felügyelet aiatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 12, czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál. " 5005

FAIRMIS MÉRLEG ÉS GÉP6YÍE miy-ttasí, BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külsö-váczi-ut 156.

Értesítés. A os. és kir. közös hadügyministerium .1896. szeptember hó 22-én 16-41 Abt. 13. sz. alait kelt leirata szerint különféle ruházati és felszerelési tárgyat általános versenyzés utján biztositani szándékozik. A teljtartalmu hirdetmény ajánlati mintával együtt, továbbá a szállítandó czikkek kimutatása a 4-ik hadtest hadbiztosságánál, a budapesti 2. sz. ruhatárnál, valamennyi kereskedelmi és iparkamaránál, a kereskedelmi muzeumnál és a budapesti magyar országos ipar egyesületnél, továbbá az e g y szerződési tervezés alakjában szerkesztett részletes feltételek valamennyi hadtest hadbiztosságánál, a brünni, budapesti, gráczi és kaiserebersdorfi ruhatárnál, valamennyi kereskedelmi és iparkamaránál, a kereskedelmi muzeumnál és a budapesti magyar országosipar egyesületnél betekinthető. Budapest, 1896. október hó 13-án.

A cs. és kir. á. hadtest hadbiztosságától.

86. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM.

1 | §

&

H o f h e r r

é s

KÖZTELEK,

S c h r a n t z

*

ff •N

0 » M

A

® ®

-Ö &

B u d a p e s t ,

Uj szabad:

S-S 2

1896. OKTÓBER HO 24. 1541

V L ,

Y á c z i - k o r t t

57,

L ő h e r e c s é p U és k i d ö r z s ö l ő g é p , a l é h e r e c s é p l é s és k i dörzsölés eszközlésére egy m ű v e l e t alatt. ÁrjcffyzéKefc bérmentve és fngryen.

*

© a s 2 1 & 8 m ®y S 2 »

Vincenz Oblack

A magyar gazdatisztek és erdőtisztek országos egyesülete ajánlja a t. ez. földbirtokos és bérlő uraknak állásközvetítő osztályánál bejelentett tagjait elhelyezésre. Az ez ügyben való fölvilágositások és közvetítések dijmen-

cs. és kir. udvari szállító

& r á c z (Stájerország). Első és legnagyob eredeti stájer vadász-, hölgy és tourista szövet különlegesség és kiviteli üzlet.

Mezögazd. és erdészettel foglalkozók nyugdíjintézete. Eszközöl biztosításokat: nyugdíjra, rokkantsági díjra és özvegyi díjra, mezőgazdasági, erdészeti és ezekkel rokon foglalkozású egyének számára a legolcsóbb díjtételekkel, mert nem nyerészkedésre alakult vállalat. Kívánatra alapszabály díjtáblázattal és bővebb felvilágosítással szolgál az iroda : Budapesten, IX. kerület, Lónyayutcza 7. sz. alatt.

A rxiiaősécf, -srálasz-fcéls, szituraléÁlság- é s olcsóság' -fcelcija-fcetébeii u t o l érHs-blam.

S

Minták ingyen és bérmentve. ™

Magyar kir. áilamvasutak. 133068/96/C/I. sz.

' H i r d e t m é n y . (Magyar vasúti kötelék.) Az adómentességnek székelyudvarhelyi h. é. vas XII/15-én, végül a nyíregyháza-mátészalkai h. é. vasúton 1896. XI/12-én való megszűnése következtében a magyar vasúti kötelék II. rész, t. és 3. füzetében, továbbá IV. r. 1. füzetében az emiitett h. é. vasutak állomásaira vonatkozólag foglalt valamennyi díjtétel, a fent kitett napoktól kezdve hatályon kívül helyeztetik. Ugyanezen indokból érvényen kívül helyeztetnek 1896. XII/26-án az említett kötelék II. r. 1. füzetében és IV. r. 1. füzetében a szamosvölgyi vasút Aranymező, Hosszurév, Letka, NyirsiJ, Szurduk és Zsibó állomásaira nézve foglalt díjtételek is. ™1 ' ""16. október hő 3 án A magy. k'r. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Legújabb szerkezetű

gőzmozdonyok 2V» lóerőtől 80 lóerőig im.-, a z é a a - ó s s a a l s a f t a . f ' ű t é s x © bít- és h u t u . ^ . . y e t e .

f V ^
>

m e s a c z é l - e k é k , Universalrv és Columbia-Dpill kSnnyü ser- . vető-gépek, A > •zérvavetfi.gépek. Q j 7

jmTft^w' Egyetemes eke.

^

Budapest, l á c z i - k ő r u i 63. sz.

«

''^ttvmmmWJ^W^Xht-:

GANZ t> TARSA vasöntöde és gépgyár részv.-íárs. Budapesten koszit: A) gépeket és építési munkákat, teljes maloinberendezéseket, vasúti kocsikat és vasúti fölszereléseket, transmissiókat. Specziálitásai:

514

B) Kéregöntvény vasúti korokok, váltók, zúzómüvek, hengerok- és ágyúgolyókhoz. llengerszékek kérogöntetü hengerekkel mind a magas maimászaihoz, mind podig a parasztra őrléshez s egész ndezések. Facsiszoláslioz, pipir- és ceUuloza-gyártáslioz való 'épek. Vizkereket nagy sikerrel pótló turbinák. Villamos világítás nagy távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frictiós kancsolások, rotatiós amométereli. Aczélöntés.

Thost

Vezérképviselő Budapesten:

Ottó-féle

Fostély-öntőde

K Ű H Ü l L á M I i

Paris, Zwickau'/s Szent-Pétervái*.

1

Wesseiényi-utcza 36. földszint. FelYtlágositást isffitsépelfetincven ad, fenti. Füstemcsztő tüzelés, nagy szénmegtakaritás, a legnagyobb tartósság.

T J T t ^

Legújabb

szerkezetű

& o n U lJJy> ^ gőzcséplő gépek f > ^

mezőgazdasági gépgyárosok

r

k e t t ö s s z a l m apázókkal

és megnagyobbltott rostákkal.

Q

K a z a l o z ó k .

. C

6

»

T

Mindennemű gasdasigl gépek és • — eszközök a legjeftS is legkitanöbb kiiliitásban a legjatánye*abb árakon.

>

Árjegyzékek kivánaira ingyen bérmentve

KÖZTELEK 1896. OKTÓBER Hö '24.

1554

86. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM'.

• f f f f f f f f f f f f f f f f f f f ^

Főraktár:

Gyár

Földmivelésügyi m. kir. miniszter.

Budapest,

Mosonban gazdasági gépgyára

VI., Váczi-körut 57a. sz.

u - g m m i ^

ajánlja a t. gazdaközönségnek a bekövetkező őszi idényre

takarmány-kamra berendezéseit T e r v e z e t e i t

a legjutányósabb árban. ki v á u a t r a készíttetnek.

folyó évi november hó 3-án zárt ajánlati tárgyalás utján eladásra, Az eladásra kijelelt buzahalmok, a mezöhegyesi ménesbirtok magtáraiban a minták, valamint a részletes eladási feltételek pedig ugy a vezetésem alatt álló minisztériumban, a gazdasági főigazgató urnái, mint a mezőhegyesi ménesbirtok igazgatóságánál tekinthetők meg. Ajánlatok az egyes halmokra különkülön is tehetők. Kelt Budapesten, 1896, október 15-én.

Ál-jegyzékeit bérn«entve küldetnek!

M. Hann's Söhne cs. kir. udv. patkolási eszköz szállító B É C S , I . ker., S t r a u e h g a s s e 3 . szám.

Földmivelésügyi miniszter, M a g y a r kir. államvasutak. 130668/C/I; sz.

Hirdetmény.

Osztrák-magyar vasúti kötelék, (V. pótlék életbeléptetése az 1892. márczius hó 15-től érvényes „IV. rész 1 füzet" kivételes díjszabáshoz.) A fenti díjszabáshoz 1896. október 1-étől, . illetve., dijfelemeléseknél november 1-élöl való érvényességgel az V. pótlék lép életbe. Tartalma : I. a külön díjszabási legváltoztat' " * i irányítási tása. A pótlék a részes vasutaknál kaphatóT Budapest, 1896. október hó 1-én. , A kir. magy. államvasutak igazgatósága, a részes vasutak nevében is. • (Utánnyomás neiji dijaztatik.)

M o ^ t

Takarmány fiillesztők,

(Ventzky szabadalma) melyek kitűnősége, gyors működése és könnyű kezelhetősége felől számos magyar gazda bizonyítványa rendelkezésre áll; tOYábiá: szecskavágók, répavágók, morzsolok, darálók, czirokarankac s é p 1 ö k, rosták, Sack-rendszerü egyes, kettős és hármas ekék, rosták, (szelelő magtárrosta 33 frt), konkolyválasztók stb.

A mezöhegyesi m. kir. állami ménesbirtokon mintegy 20254 q őszi búza kerül

A j á n l j á k nagy r a k t á r u Kat minden p a t k o l á s i c z i k k b ő l és ezen szakI máiba vágd k ü l ö n l e g e s s é I g e k b ő l . — Továbbá ajánlják S szabadalmazott, kiváló szak' férfiak által l e g j o b b a n ajánlott p a t k ó i k a t i g á s l o v a k és p a r i p á k , úgyszintén ikrök vasalására, lönösen k i e m e l j ü k c z é g ü n k n e k l e g ú j a b b a n szabadi rudvasalásait és kengyeleit.

Lapunk bekötési táblája 1 f r t 3 6k r é r t

(portómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

j e l e n t

m e g

u

,Köztelek Zsebnaptár ^

ÍSfl7.«liU ^vr-A

•

Szerkesztik :

R U B I N E K

G Y U L A

és S Z I L A S S Y

Z O L T Á N .

ax O r s z . M a g y . G a z d . Eg-ylet titkárjai.

A „ZSEBNAPTÁR" 3?osts. díj 1 Q k r .

£}lŐ£ÍS©t»©SÍ

Ó.TSL X f r t - 3

0 i s r .

S o l t í . á r a 1 fr-b S O k r .

Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalánál, Budapest, IX., Üllői-ut 25. (Köztelek).

KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24.

86. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM.

I Magyar kenderből készült, I é s l e g j o b b minőséj^n

szecskavágó-répavágó-gépeimet,

5

| gazdasági k ö t é l n e r a ü e k e t , p

BLEIER és WEISZ,

í

í kötélgyárl ezég Budapest. Q jj Raktár és iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf Hadik-Barkóczy féle házban ) Gyártelep : Hajtsáp-ut 7307. sz. Ajánlásra méltó tárgyak: t o r n a - e s z k ö z ö K , C o c o s fntőszőnyegrcfc, l á b t ö r l ő k , r u h a s z á r í t ó Kő- [ telek,

halhálók, k é z i t á s k á k stb. továbbá gazdasági c z i k k e k u. m.: istráng, k ö t ő f é k , rndaló gabonaz s á k o k , vízhatlan p o n y v á k , w itató és tűzi v e d r e k , k e n d e r - y t ö m l ő k , h e v e d e r e k , k e n d e r , rj k ó c z stb. a legjutányosabb eredeti p gyári árakon. R

a

1541

II

biztonsági járgányaimat és legjobb rendszerű

REFORM" takarmány-pároló készülékeim valamint e r e d e t i

=

Sack

minőségű.

e k é k e t E=r

és más egyéb talajmivelési eszközöket és gépe van szerencsém a t. gazda-közönségnek ajánls Ábrás árjegyzékek kivánatra ingyen és b mentve.

PROPPER SAMUI

YiíffimeireMeM pontosan vUUDtcliÁ

Budapest, Váezi-kőrnt

53.

Magy. kir. államvasutak. 132382/36/C/I. t~

H i r d e t m é n y -

Osztrák-magyar vasúti kötelék. I. pótrék az 1896. január 1-től érvényes II. rész 2 díjszabási füzethez. Az osztrák-magyar vasúti kötelék 1896. január 1-től érvényes II. rész 2. díjszabási füzetéhez 1896. november 1-ével az I. pótlék lép életbe, mely tartalmazza : 1. Az árjegyzék kiegészítését, 2. díjtételek módosítását, 3. uj díjtételek bevonását, 4. helyesbítéseket. Jelen pótlék példányai a részes vasutaknál legközelebb kaphatók lesznek. Budapest, 1896. október 17. , ,. A magy. kir. álamvasutak igazgatosaga, a részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Árverési hirdetmény,

f

A bábolnai magyar királyi állami ménesbirtok tisztavérü simmenthali tehenészetéből származó:

20 darab számfeletti előhasi üsző és 12 darab tenyészbika

Formalin

(400/o-os f o r m a l d e h i d ) kitűnő szer a száj- és körömfájás ellen. Nagyobb számban érkezett igás ökrök között kiütött száj- és körömfájás kezelését Rühmekorf kir. főtiszt ur Winzenburgban Freden mellett Formalinnal (40%-es formaldehyddel) kisérlette meg. Az ökrök szája és körme naponta egyszer félperczentes formalinoldattal lett tisztítva. A sebeket egyötöd perczentes oldattal mosták ki, utána pedig bekenték a körmöket fakálránynyal. Ezenkívül az istálló szóró segítségével formalin- gőzzel fertőtlenittetett. A járvány 14 nap lefolyása alatt megszűnt. Az ökrök csak alig egy napig maradtak táplálék nélkül és jóformán semmit sem szenvedtek a járvány miatt. Nevezettnek sikerült továbbá a járványt csupán egy istállóra a trágyának ugyancsak fenti félperczentes oldattal való megöntözésével izolálni, daczára, hogy a beteg ökrök istállója a többi istállók közvetlen közelében volt. ReszeSt formaSBn<*geBaUne . (Dr. Schleich -féle'' Glu tol) Dr. Jess Charlottenburg, Schuemacher Freiburg i. B., K. Tlburtius Nörenberg, Wagenheuser Neuhcf i. Bayern és a graditzi-i Wagner-ménesbirtok kísérletei szerint kiválóan alkalmas nyílt sebek gyógyításához lovaknál, nevezetesen a „lovak pókja" elnevezés alatt nagyon elterjedt Dermatitis eccematosa és gangraenosa ellen. Az utóbb nevezstt a dr. Schleich-féle Glutol-t mint igen kitűnő szert ajánlja és különösen friss sebeknél nélkülözhetetlennek tartja. Formalin és Glutol kapható minden droguista kereskedés utján,

Chemische F a l u i k a u f Actien (vorm. E. Schering.) Berlin N., Müllerstrasse 170/171.

lesz folyó évi november hó 5-én délután 1 órakor a kis-bábolnai majorban megtartandó

nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek

—rEl

e l a d v a .

szerencsénk

-E=—

,A b á b o l n a i m . k i r . á l l . m é n e s b i r t o k igazg-atóság-a. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

ajánlani

SÜST szavatolt tisztaságú ~SHJ ( a c s e h o r s z á g i Th.om.asraij.-srekToől

A z árverés napján előzetes bejelentésre kocsik fognak rendelkezésre állani az Ácsi (magy. áll. v.) és a nagy-igmándi (d. v.) vasút állomásokon. A z eladásra kerülő tenyészállatok pontos leirása kivánatra megküldetik. Fosta és távirda-állomás: Bábolna puszta. Bábolna, 1896. október hó 10-én.

1874

Tekintettel a ifizeMo vetési idényre, i van

eredő)

a legmagasabb dijakkal kitüntetett

Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatású az összes gabnanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luezerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszforsavtrágya, tekintettel hatásának tartósságára felülmúlja az össrei szuperfoszfátokat. A citrátbán oldható foszforsav-tartalomért szavatosságát vállalunk, netán hiányzó mennyiséget megtérítünk. — Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál a csehországi T & o i a s i M eladási iroáájánaí rezérltépTiseltíje a magyar korona országainak területén

KALMÁR VILMOS, Budapest, Erzsébet-körut34,

86. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24.

1556

A z „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" hirdetései. A z O . M . G . E . k ö n y v k i a d ó vállalat kiadásában m e g j e l e n t : Takarmányozástan, 24 ny. iv, írták Cselkó István és clr. Kosutány Tamás m.-óvári gazd. akad. tanárai. — T a l a j i s m e r e t , 12 ny. iv, irta Cserháti Sándor m.-óvári gazd. akad. tanár stb. — Gazdasági épitészet KéziKönyve, 24. ny. iv, irta Domokos Kálmán, a debreczeni gazd. tanint. igazgatója. — S z i k e s talajok, k e z e l é s e és javítása, Hilgard E. W. után irta Treitz Péter és 3 melléklet. Kavassy Jenő min. tanácsos, a kulturmérnökség főnőkétől, Landau Lajos ku'lt. mérnöktől, s a nagylaki öntözött sziktelep Tomka Emjl kult. főmérnöktől. — O k s z e r ű talajművelés alapelvei, 17 nv. iv, irta : Cserháti Sándor m.-óvári gazd. akad. tanár stb. — Mezőgazdasági becsléstan, 15 ny. iv, irta: Szüts Mihály debreczeni gazd. (aniní.ózcl iira'/^iilója. — lílőlizeLni 3 ővos cvMiwni i'iíziitl példányokra évi 5 írttal, kötött példányokra 6 frt 70 krral. — Egyes példányokban; a T a k a r m á n y o z á s t a n : 3 frt ; T a l a j i s m e r e t : 2 frt; Gazd. é p í t é s z e t : 3 frt; S z i k e s t a l a j o k : 1 forint; O k s z e r ű t a l a j m ű v e l é s .2 frt 60 kr.; mezőgazdasági b e c s l é s t a n : 2 frt 30 kr. — Az előfizetéssel több könyv megrendelésnél 36 kr., egy könyvnél 10 kr. postadij is beküldendő az 0. M. G. E. pénztárába BITJÖAPEST, Köztelek.

KülSn kiadványok:

Vetőmagvak t e r m e l é s e és k e z e l é s e . Irta: Hirsch Alfréd. 50 kr. Az á l l a t o k á t ö r ö k l ő Ára 20 krajezár.

Viteldijvisszatérités az 0. M. G. E. utján. széi'ől igen gyakran sokkal magasabb díjtételek ^számittatnak,^a mennyi a^küldeméden díjszabású kérdést>en^ ^ldafársafnkat,S kik^a dijsflmitás helyességéről meggyőződni óhajtanak, hogy a fuvarleveleket az egyesület ezimére^beküldeni szíveskedjenek tékesTheiyen '^^kedU^™a7dijtőbbfetet "(W^elSrási költség ^vonásával beküldőnek megküldi. A díjvisszatérítés igénye a dijflzetéstől számított egy éven belül elévül.

Az 0. M. G. E. kiadóhivatalánál megrendelhetők: 1805. é v i e l ő a d á s o k k ü l ö n f ű z e t e k b e n .

KAINIT NAGYBAN ÉS KICSINYBEN.

A s z ő l ő o j t v á n y o k m e t s z é s é r ő l , különös tekintettel a Dezeimeris-féle metszési elmélettel. Irta: Engelbrecht Károly. Ára 50 kr. — A gazdasági szeszgyár ü z e m é n e k ellenőrzése. Irta : Dr. Szilágyi Gyula. Ára 20 kr. — l ó t e n y é s z t é s ü n k e m e l é s é r ő l . Irta: Luczenbacher Miklós. Ára 30 kr. .— A k e n d e r t e r m e l é s és áztatás. Irta: Sierbán János. Ára 30 kr. — IJjabb tapasztalatok a trágyázás k ö r é l t ő l . Irta: Cserháti Sándor. Ára 30 kr. — Útmutatás a k o m l ő t e l e p i t é s r é . Irta: Imíeli Lajos.'Ára 30 kr. — A hazai ö n t ö z é s e k mai állásáról. Irta: Kvassay Jenő. Ára 20kr.

GAZDASÁGI

ELŐADÁSOK

1804. évről. Tai-talma, 1. Cserháti Sándor. A kulturnövényféleségek megválasztása. 2. Szabó Ferencz. Eszmék a mezőgazdasági könyvvitelről. 5. Baross Károly. A mezőgazdasági politikáról. 6. Deák Tamfe A^z^^g^a^^IWt^^o^j'v^ó^elMtotés.' . ' • 8. l)r. Hutyra Ferencz. A szarvasmarhák gümőkőrja. MUBBBaai Á r a , 5 0 k r a j e x A r . • ••minnn

„Glória"

Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest, Köztelek.) ÁRAK: Nanyian -waggon-rakimányonként ab Leopoldshall-Strassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 180 frt. A vasúti s» állitási-költség a különbőző távolságú rendeltetési állomások szerint 130-140 frt kőzött váltakozik. Kicsinyban mm.-ként zsákkal együtt a „Budapesti közraktárak" egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a külde.nény átvételénél fizetendők.

ORSZÁGOS TENYÉSZÁLLAT-TÖRZSKÖNYV,

1. füzet: Magyar f a j t a s z a r v a s m a r h á k k ö n y v e , 2. „ Borzderes ,, ,, 3. „ Simmentltáli „ „

•

vihar-lámpa

Árjegyzék ingyen e s bérmentve.

Megrendelést idejekorán

kérek.

BÁLINT,

XIi .'II, I I I / 3 , S a l c s ' a n e r g a s s e 8/1. i - viharlámpán. mimii-mut a legji.Db cwlmi'ii.v! '»11- ••!. 's nihni'ó használó • — "" J-b.), Uradalmi felügyelőségnél

Tenyészsertés A berezeg 1 S u l k o w s k i »I. M . pankotai j © l i i r n e v ü t e n y é s z t é s é b ő l IV2 é v e s f e liér szőrű vészmentes i m m ú n i s

tenyészkanok kaphatók. írásbeli megkeresésre bővebb felvilágosítással szolgál. 1907

Herczeg Sulkowsbi J. M. urad. felügyelősége Fankotán,

ára 1.— „ 1.— , 2.50

Útmutatás a magántörzskönyvek berendezésére és vezetésére. 1 llll

_==== A v a S O k r a j e z á r .

y h&gatüsok és borjazások jegyzéke 3 krajezár. A z Országos T ö r z s k ö n y v szabályzata 5 0 kr.

Takarmányozo-kamrák "

ALEXANDER

b e t e g s é g e i é s hiábai. Irta. Tátray János.

„ G a z d a s á g t ö r t é n e l m i S z e m l e " 1894.'évfolyam. Ára kötve 3 frt. Általános á lattenyésztéstan. Irta: Tormay Béla, minisz. tanácsos. 2-ik teljesen átdolgozott kiadás. 327 oldal. Jva 3 forint. Tömeges megrendelésnél olcsóbban.

jT * ~ ||Mf fffe J l r l l l l Hl

L M

l'i® I L I I

teljes berendezését, járgány v a g y gőzhajtásra, elvállalják és legolcsóbbb költségvetéssel valamint tervrajzzal díjmentesen szolgálnak:

UMRATH és TÁRSA mezőgazdasági gépgyárosok

-

B U D A P E S T ,

- =

Váczi-körut 60. szám.

Nag.y választékú árjegyzék szecska- és répavágógépek, darálók, egyes- és kettös-malomjáratok, takarmányfüllesztök, olajpogácsatörök, kukoriczamorzsolók és az

összes gazdasági gépekről kívánatra ingyen és bérmentve. K ü l ö n l e g e s s é g : Teljes gőzcséplŐgarniturák és Compound-gőzm o z g o n y o k 100 lóerőig rendkívül kedvezményes árak és fizetési-, valamint jótállási feltételek mellett.

^

86 SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAMár 15 szóig 30 kr., ezen felül minden feltűnő betűkkel 4 kr. Czim közlésénél len beiktatásnál 30 kr. bélyegilleték. C s a k < y l e v e l e k r e válaszoluiil

KIS HIRDETESEK.

I Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, I I továbbá állást keresők és adók hirdetményei I

nelyekkel válaszra szfikséges levélbélyeg'et v a g y levelezőlapot küldenek.

? Kerestetik urilak kerttel, Praktikus schweiczeros, ld 150—250 hold szántóföldmár sok éven át tehenédel, vasúthoz nem messze. szetben működik,- jó bizoCzim a kiadóhivatalban. nyítványokkal bir, a jelen17-89 legi tehenészet felhagyása folytán állást keres 1897. Tej, január 1-től. Czim a kiadóPinzgaui igás lovak •-•-'-"—1875 naponta körülbelül 600— Béresgazda, vagy tehe- (4 éves, kocsiba, betanítva) 1000 liter évi szérződésre, közvetlenül a tulajdonostól nész gazda állást keres' Simmentliali bikák Betöltendő állás. megvételre kerestetik. Ajánnős, 32 éves egyén, kilatok „G. H. 12." jelige alatt szolgált katona, kinek jó (lr-2 éves tiszta vérű) a kiadóhivatalba küldenbizonyítványai vannak. dők. • ' - . . , 1884 szethez. Előnyben részesül, Czim a kiadóhivatalban. Sinimenthali üszök ki e téren már alkalmazva 1877 (1—2 éves tiszta vérű) lMofYik. volt, avagy kiszolgált kaGazdatiszt, 33 éves, nős, tonai altiszt, vágy csendőr. ki e téren 17 évi gyakorEladok papiros héjú dióMagyar faj üszők Jelentkezhetni özv. gróf lattal bir, jelenleg is egy ról termelt, egyszer átülteZichy Rezsöné uradalmi nagyobb bérlete van, jó (1—-2—3 éves tiszta vérű) tett csemetéket, dus gyökérfőintézőségénél Enyiezkén, bizonyítványokkal rendelzettel, a vasúti állomásra Abauj-Tornamegye. 1820 kezik, január 1-ére esetleg Magyar faj bikák szállítva; 2 méter magas 60 kr, 2Va méter magas is állást keres. Gazdasági irnok keres- hamarább (2 éves tiszta vérű) -:•: 70 kr; 50 drb. vételnél. Szives megkeresések KI. I. tetik- Hász Béla puszta jel 5°/o árengedmény. Megalatt e lap kiadóhivaBivalytinók tővisegyházi gazdaságába. talába rendelhetők Gedeon Lajos Közvetítők Utolsó posta Zimánd-Ujfalu díjazvakéretnek. (:i-i i éves)/ tulajdonosnál Miskolcz. lesznek. 1879 (Aradmegye). 181'.i Elméletileg és gyakorB i v aíyü s z ö k Egy uradalomba keres- latilag képzett 28 éves, Tej eladás tetik egy minden tekintet- keresztény vallású gazdász, (1—2—3 éves) ben megbízható feddhet- keres jó referenczia mellett Felvilágosítást ad áz Ura- a Therezpváczi uradalom Csemerniczai pusztáján, féllen jellemű elsőrangú gaz- ispáni állást. Birjaamagyar, datiszt, a ki. a földmivelés, német és lót nyelvet. Czim dalmi i g a z g a t ó s á g óra a Barcs-Pákráezi vasút répa termesztés, hizlalás a kiadóhivatalban Cs. D. l e n g y e l t ó t i , Somogy- Virovitica állomáslól, évi és tejgazdaság minden ágá- jegy alatt. 1900 megye. 1825 40—50 ezer liter tej eladó az istállóban átadva. Közeban tökéletesen' jártas és lebbit a csemerniczai kaszeredményes működéséről Írnoki állást keres egy E g y három éves Bony- nárságnál, posta Therezoajánlatokat képes, előmu- debreczeni gazdasági inté- hádi t á j f a j t a erős, szép vácz megtudhatni. 1887 tatni. Folyamodványok fel- zetet jó sikerrel végzett, ka- b i k a eladó. Czéko, szerelve bizonyítványok tona kötelesbe. ének eleget Tolnamegye E r m e l A báró Radvánszki csamásolatával, melyek vissza tettfiatalkeresztény ember, 1871 lád pomázi amerikai telepén, nem adatnak, küldendők: ki nagyobb gazdaságban V o j n i t s E r z s i . fajtis-íaság jótállása melbáró Braunecker Lamorál nőtt fel, magyar és néniét úrhoz Budapest. IX., Pipa-u. nyelvet szóban és írásban Tiszta-vérü Berni bika „tt, következő gyökeres és 6. Az állás -január 1-én bírja. Állást azonnal elfog- az 0. m. g. e. által törzs- sima vesszők elaódk: elfoglalható. 1885 lalhatja. Szives ajánlatok könyvezve, 16 hónapos ki- Gyökeres Jaqi „ Herbeszontl K. A. alatt Vésztő, Békés- tűnő hágó, rilka szép „ Cuninghám Nagyobb hírneves ura- megyébe kéretnek. 1899 példány eladó. Ára 250 frt. „ Noah dalomhoz két gazdasági Náray Géza, Vadász, Arad- ' „ Luisiana Egy gyakorlott gazdasegéd kerestetik. Gazdasági 12 frt. ,-, Elvira tanintézetet végzett nőtlen tiszt, ki a gazdaság minden „ Clinton keresztény fiatal emberek, ágában tökéletes jártasság; Málezán, Zemplénmegyé- -.,-,- Jork Mad. kik. már néhány évi gya- gal bír, már önállóan mü: ben eladó 46 dr!) jó hus., -Senasqua' korlattal bírnak és ugy a ködött, 27 éves, nőtlen, a marha, mely tehenek és „ Rip. Selec. gazdas. számvitelben jár- magyar, német, tót, román 4 éves tinókból áll, továbbá „ Othello tasok, bizonyítvány máso- nyelvet teljesen birja, 10 90 drb tenyésztésre alkallatokkal ellátott folyamod- évi gyakorlata után kitűnő mas tavalyi és idei, süldő, ványokat küldjék „M. P. bizonyítványokkal rendel- kitűnő jó faj, és -egészsé6496." jeligével Haasenstein kezik esetleg kisebb gazda- gesek. Szentivány László, „ Vialla és Vogler-hez (Jaulus és ságot önálló kezelésre is Málcza. „ Rip. Selectá [ 8 frt. 1889 tsa) Dorottya-u. 9. 1890 elfogad. Szives megkere„ Othello J sések S. G. alatt poszteKét darab l3/i éves, tiszta Ezrenként elcsomagolva s Egy 500 holdas gazda- resfánte Orosháza Békés- (ország, törzskönyvezett) a vasútra feladva. A többi : 1898 ságba marha és juhtenyész- megye kéretnek. berni bika eladó. Kralo- fentebbi fajból sima vessző tés, szőlő és gyümölcs mü1892 vánszky Kálmán Kis-Jenő. 5 forint. veléssel, egy lelkiismeretes, Aradm. 1903 szorgalmas és szerény fia- ban levő fiatal, nős, isko- I tal ember, a ki valamelyik Iázott magtáros, január I A kinek megbizható gazdásági tanintézetet vé- 1-jére magtárosi, kulcsári Vegyesek. üzleti vagy gazdászati gezte, gyakornok (irnok) vagy' hasonló állást keres. személyzetre szükgyanánt rögtön felvétetik. Czim a kiadóhivatalban. sége van,- birtokot, Czim a lap kiadióhivatalá; 1897 I házat vagy üzletet venni vagy eladni Míikertészfiatalnős gyerszándékozik, biza mektelen, a kertészet min- ' Állást keresők. lommal forduljon den ágában teljesen jártas, Hatós. enged, és be Gazdasági írnoki vagy nagyobb grófi uradalmakjegyzett budapesti kcsegédi állást keres egy ban működött, kitűnő bizo-,, resked. és gazdasági földinivesiskolát jeles siker- nyokkal rendelkezik, haközvétitő ügynökségrel végzett, előkelő család- sonló állás keres. Czim a hez, 1873 1882 ' ból'való 19 éves,' nőtlen kiadóhivatalban. VII., Károly-körút 9. egyén, ki ugy a gazdasági, Megbízható, esetleg kaució mint az irodai teendőkben áSemml e-ÜIagss kSltség. ™ — ~en felTÜííOsttM 4!Jjártas, mielőbbi belépésre. képes nőtlen gazdász, öt ... j. B«kSl(i»i>d« ocakis • Czim a kiadóhivatalban. évi gyakorlattal január ^telekköujri kivonat, kítatim , 1878 elsején állását változtatni - ' ".MYertáttJ béW-1» óhajtaná. Szives ajánlatok .ékmentOT. Czim : 1 a feltételek s fizetés Segédtiszti állást keres Jlugaííanés Jelzálog- jutányos áron bérlet meg-^ egy földmives iskolát vég- megjelölésével „Segédtiszt" szünés folytán egy modern, \ Forgalmi-Intézet. zettfiatalember, ki a gazda- czimen kéretnek á kiadóBadapoet, Váozl-kSrflt Sí. n. teljesen jókarban levő, eddig 1904 I ság körüli teendőkben vala- hivatalba. is üzeihben volt Jl.ogMsye&b lagstiM é» Jel. mint az egyszerű és kettős f j aálog-Forjatai-Intézeta Megbízható, gyakorlott könyvvitelben jártassággal Hnonurchláimn.syedlH, Mülj Wí«á»ek *> > Io*t»ki». bir. Czim a kiadóhivatal- tapasztalt gazdatiszt, ki a Ulmikk földblrtoktsoktfl gazdasag minden agaban SjiMwt V8B. jártas, valamint a termelés- i Gazdasági főtiszt legjobb ben ugy az állattenyésztésEladó ko .ban, 18 év óta vezetője ben is szakértelemmel bir, , nagyobb gazdaságnak, he- ezer holdas birtokon ön- ,| magnum bonum burgonya lyét változtatni óhajtja. állóan működött, állást mintegy 250 q szép egészóhajt nyerni. Czim a kiadó-. séges. Sáta, (Bors.odm.) Bővebbet a kiadóhivatal. Czim a kiadóhivatalban. hivatalban. Í852 Kilián Gyulánál. 1894 Felkéretnek mindazok, kik valamely jeligés hirdetésre reflectálnak, hogy ajánlatukhoz semmiféle eredeti okmányt ne me lékeljenek, mert a kiadóhivatal ezekért felelősséget nem vállalhat.

Í557

KÖZTELEK, 1896. OKTÓBER HO 24

Eladó állatok.

Szabadalmazott s Bécsben és Párisba,n stb. az aranyéremmel kitünteteti

Exeelsior szűrőink

utolérhetetlen munkaképesség. a legegyszerűbb kezelés és tisztaságtekintetébenaz összes eddigi szűröket felülmúlják, a melyeket a os. és

Haltojás. A Salzburg-i gazdasági egyesület I. központi haltenyésztő intézete ugy mint minden évben a. f. év deczémber havában is szétküíd tenyésztésre alkalmas legjobb fajtájú haltojásókat gondos csomagolás melléti és pedig :'- ;

utak és egészségügyi

twiummal is^vái^ tele^ne'hány. fiftiS s k^srtléktok^nagyság szűredéket ad. Prospectusok és képes ál-jegy-

TREKKLER&C0

vasúti állomástól. 5000 dbon aluli megrendelésnél ÍO°/o csomagolási költség számíttatik. Fiatal halak, kikelt pisztrángok és lazaczok februárban 1000 dbonkint 6 írtjával ad._ Hintersee eladásra • -kérülíiek. * 1906 U j

Bérlit azonnal átadandó W katasztr. hold szántó )0 katasztr. hold rét és legelő elégséges,'gazdasági épületek, kényelmes bérlőlak, állami országút mellett, ' óra távolság ugy a déli nt az államvasút állomásoktól, kitűnő buza, repcze, árpá és répa talaj. Takarmány ugy szalma készlet, őszi vetésekkel, tavaszi vetésre vetőmag 3 negyedre cseléd deputátum a leltárban átadandó, mely a bérlet lejárata után természet-

Minden fajta

erdei csemeték,

erdők és sövények alapításához, szép és olcsó fenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, hamvas és fehér égerfa, jávor-, bükk-, fehérjuhar-, síiifa, nyirfa tölgy- és ákáczfákat, csipke és bodzafacsemetéket ajánl a tavaszi- telepítésre GutsverwaltungBorowna posta Bochnia, Galiczia. Árjegyzék kivánatra bérmentvfe. Az erdei csemeték szétküldése í. év október 1-én kezdődik. Tisztelettel kérjük a levelezést német 1522 nyelvén. '-

agrár röpirat:

Msztazflasáii Bitin-tnniiL Rusticus K.-tól.

Felajánlva : a nagyméltóságúrilagy.kir. F.öldmivelésügyi, minisztériumnak.

Gedeon és Társa

nyomdájában MISROIiCÍOS. Ára 3 0 krajezár. A tiszta jövedelem a hazai hírlapírók nyugdíjintézete álapjavára fordittatik. Szerző a teljesen intensivgazdálkodás imminens behozatalára egy uj telepi- tési módszer meghonosítást mélyreható szakismerettel' tárgyal. - 1805

mondja minden ház, gyár, malom és földbirtok tulajdonosa aki KI.EIN gyógys?.és egerek kiTrtásSra használta. sel)t%állWatoaketógenSö, 8. / kg"¥ frta Valódi kapható csal KLEIN 8., o, gyógyszcres/ncl, LütíOSON, 60 sz.

GMEPEL HÖGO szabadalrn.

lóhere - lokászoló

készüléke

Eladó

szeszgyárberendezés.

minden cséplőgéphez alkalmazható, 25 százalékkal nagyobb munkaképesség, mint bármely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban

GRÁEPEL HUGÓ gépgyárosnál Budapesten, V., K ü l s ő vnciri-ut 4 6 .

KÖZTELEK,

86

1896. OKTÓBER HO 2 4

Gözekéket,

Gőz-utihengereket és

Állami r é s z r ő l történt Kísérletezéseit alapján szikes t a l a j o k javítás ira « s - termőképessé tételére kitűnőnek bizonyult az 4631

EGERESI

TRÁGYAGIPSZ,

melyet, valamint mindennemű műtrágyát legjutányosabban szállít az

EGERESI„ rMŰTRÁGYAGYÁR >.„rn ,

Ismertető f ü z e t e k i n g y e n és bérmentve. -

Qőz-ntimozdonyokat

SZÁM. 6-TK ÉVFOLYAM.

KRAIVIER J . , BUDAPEST, V. ker., Dorottya-utcza 9. sz.

a~legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

John

Fowier &

Co.

MELOCCO PÉTER

Telefon 9 2 - 5 0 . hol is épített nj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek he. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn. Budapestről a keleti (központi) pályaudvarról és a déli vasúton Buda-

BUDAPEST r

Vl-Dévai u t . c 2 a

|

f , MMunXcáiuqyá/i b

wffl&tcX.

ALflPITTATOTT 1848-ban.

l&vkítaZ
cs. és kir. szab. nyereg-, szij- és böröndáruk gyára

Budapest, W . , Koron^liei*czeg--utcza

2.

Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lópokróczok, lönylró ollók s utazó czikkekben, legjobb kivitelben jutányos árakon. Előírásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos tiszt urak részére legolcsóbb árakon. Képes árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.

Állatok, madarak tömésére, ezek csontyázainak kikészítésére a „Diana gyógyszertár," B U D A P E S T , I1T. k e r ü l e t , K á r o l y - k ő r u t állattani l a b o r a t o r i u m o t állított f e l . A beküldött állatok teste az ujabb módszer szerint turfából faragva, alakittatik s természethüen készíttetik el., Galambnagyságig 2 frt, tyuknagyságig 4 frt, nagy sasnagyságig 6 frt. Sziklautánzat stb. szőrmés vad tömése, fenti méltányos árak szerint eszközöltetnek.

A legújabb szabad. széna-

és

s z u i m a n y e s ő

„

fíapid"

széna és szalmának levágásához a kazalokból az által különbözik főkép az e d d i g 1 H a s z n á l t e s z l t ö a j ö l i t ő l , hogy

könnyen, gyorsan és tisztán dolgozik. Minden, bármely gyenge munkás által is könnyen kezelhető tiszta vágásokat -jSHf szolgáltat, mi a kazalokat az időjárás viszontagságai ellen különösen megvédi. Ara

csomagolással p í r

helyben

Budapesten

FRIEDLAENDER

gazdasági gépgyára

BUDÜFEST,

Gépolajat,

Kocsikenficsöff

iili tiszta olívaolajat, ei talanitott r e p c z e o l a j a t

Pefi*dieuiiiof|

S Z A L O N N Á T , FeHőfíenátő szereket,

10

forint.

Kimerítő árlapok ingyen és bérmentve. "HSÖJ

ísákokat, takaró- és s z e k r é n y p o n y v á k a t kátrányfestékeket, fedéllakot,

JÓZSEF

K E R E P E S I - U T

1896

17.

SZ.

Luczernát, lézerét, fümagvakat, minden czélra .és minden egyéb gazdasági czikket és

w e t i m a g o l

műtrágyát. Olasz szaponáriát, tisztán vastag gyökerekből ó'rölve.

KRAME1

LIFÍIT,

BUDAPESTEN, V.

ker.,

Akadémia-ntcza

SüpgőnjfC2Ím: „CERES" Budapest, Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok. „PÁTRIA" irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, üllői-ut 25. (Köztelek).

Í O

sz.

Telefon.

^