KÖZTELEK AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNY^*

Budapest, 1897. é v i a u g u s z t u s h ó 21-én

VII. évfolyam.

67. (613.) s z á m .

KÖZTELEK KÖZ-

MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNY^* Az orsságos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. I Nem tagoknak előfizetési díj; Egésü évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Felhívás a gazdaközönséghez. A gazdaközönség egyik legnehezebb dolga a jó értékesítés. S miért az ? mert szervezkedve nincs! Tegyük meg tehát a lehetőt e téren! Most a midőn a gabona ára emelkedőben van, a gazdaközönség az árakat csak ugy tudja kihasználni, ha tájékozott pontosan az árakról. Tapasztalatból tudjuk, hogy például az árpa ára a tőzsdén nincs jegyezve, s mindenki tapogatózva adja el terményét, mert a börzei jegyzések legtöbb . gazda előtt érthetlenek. Segítsünk tehát magunkon. Küldjék be a gazdák a „Köztelek" szerkesztőségéhez az általuk eszközölt eladások jegyzékét s a szerkesztőség azokat a tőzsderovatban közzé fogja tenni. De ne csak a gabona, hanem élő állat és bármi más terményeladását is közöljék, mely czélra egy uj rovatot nyitunk „EladásokK czim alatt. A bejelentésben kérjük az eladott mennyiséget, a minőségi súlyt, az eladás napját, az eladás helyét, és az eladási árt közölni. Kérjük ezt nemcsak tagjaink, hanem - összes gazdatársainktól. Forster Géza,' .főszerkesztő.

Fölhívás gyümölcstermelőinkhez. A „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete" a gyümölcsértékesítést kezébe óhajtván venni, azzal az eszmével foglalkozik, hogy Oroszországban piaezot szerezzen a magyar gyümölcsnek. Felhivjuk tehát termelőinket,

M e p M lílfleS SZ0FÍÜ ÉS SZOlbatOlL

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Köztelek), Üllííi-Ét »5. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld rissza.

hogy akiknek eladó gyümölcsük volna, szíveskedjenek azt a fentnevezett szövetkezeteknél (Budapest, Központi-Vásárcsarnok) bejelenteni, hogy a szövetkezet az eladó gyümölcs mennyiségről eleve tájékozva legyen. Megjegyzendő, miszerint Oroszországba szállításra sárga-baraczk, szőlő, alma és körte alkalmas. Mindezek azonban csakis választott, kiváló jó minőségben és gondosan csomagolva küldhetők. E tekintetben készséggel nyújt fölvilágosítást a szövetkezet üzletvezetőségé. A kiknek pedig borgyümölcsük volna eladó, körte, vagy alma, annak értékesítése iránt is a szövetkezet készséggel gondoskodik és annak eladását közvetíti. A gazdaközönségnek érdekében áll, hogy e tekintetben a szükséges bejelentéseket minél előbb megtegye a szövetkezet miheztartása végett, Forster Géza igazgató..

Abrak-takarmány küldemények kedvezményes szállítása.

Szőlészeti tanulmányul Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szőlőművelési és borászati szakosztálya szeptember hó 11-től 20-áig terjedő időközben tanulmányutat rendez. A tanulmányut az alábbi szőlőtermelő vidékekre terjed k i : a) a székesfőváros vidékére. b) Balatonmentére. c) Szeged s Arad-hegyalja vidékére. A tanulmányut Budapestről indul szeptember hó 12-én és Világoson zárul szeptember hó 20-án. Bészletes tervezet a „Borászati Lapok" 28. számában jelent meg. A tanulmányút összes költsége maximálisan 60—70 frt, beleértve az utazás, elszállásolás s étkezés költségeit s belenem értve a Budapestre való utazást s a Világosról való- hazautazás költségeit. A tanulmányutban való részvételre való jelentkezések az OMGE. titkári hivatalához intézendök, mely jelentkezésekkel egyidejűleg az előirányzott költségek fele,: azaz 30 f r t az O M G E . pénztárába czimezve b e k ü l d e n d ő . Oly jelentkezések, amelyekkel egyidejűleg a 30 forint előleg be nem küldetik, figyelembe nem vétetnek. A részvételi dij második részlete a jelentkezések lezárása s a . költségek végleges megállapítása után lesz befizetendő.

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 25918/97 szám alatt keit magas rendeletével az abrak-takarmány (korpa, olajpogácsa árpadara, kukoriczadara és malomkonkoly), küldemények szállítására nézve díjkedvezményt engedélyezett a gazdáknak, a mely díjkedvezményben gazdasági egyesületek által kiállított igazolványok alapján részesülnek. A kik tehát egyesületünk tisztelt tagjai közül ily igazolványok mellett való kedvezményes szállításra igényt tartanak, forduljanak, a titkári hivatalhoz, minden egyes esetben pontosan feltüntetve a feladó nevét, czimzett nevét és lakhelyét, A jelentkezés határideje augusztus a féladási állomást, 20. A résztvevők száma 60. rendeltetési állomást,. czimzett foglalkozását, az áru nemét és mennyiségét. A menyMindennemű felvilágosítással szolgál nyiségre nézve megjegyezzük, hogy 100 q-nál az OMGE. titkári hivatala. kevesebb árura igazolvány ki nem állíttatik. A rendező-bizottság. A levélhez egy 10 Tcros bélyeg melléklendő. Igazgató.

T e r m é n y e k értékesítésére és

Eróíakaiiiiáiivok Ibeszerzésére k i t ű n ő bel— és k ü l f ö l d i összeköttetések f o l y t á n készséggel a j á n l k o z i k a

MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE, Budapest, V , Alkotmány-utaza 31. Mai s z á m u n k Síi oldal.

í136K Ö Z T E L E K ,

Pályázati felhivás. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület az általa kezelt földmivesiskolai alapítványi helyek közül pályázatot hirdet: a nagy-atádi gazdakör alapítványára, évi ösztöndíj 120 frt. Ezen alapítványra pályázhatnak első sorban a nagy-atádi, illetve somogymegyei illetőségű egyének. Pályázhatnak ezen ösztöndíjra oly magyar honpolgárok fiai, kik 16-ik életévüket betöltötték, ami keresztlevéllel igazolandó, továbbá iskolai bizonyítvány nyal igazolandó, hogy a pályázó jól tud írni és olvasni. Pályázhatnak ezenkívül magyarországi földmivesiskolába már felvett tanulók is, ha ezt az illető földmivesiskóla igazgatója által bizonyítják. Kellő okmányokkal felszerelt bélyegtelen kérvények folyó évi szeptember hó Í5-ig az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóságához (Budapest, Köztelek) nyújtandók be. Forster Géza igazgató.

Munkáskérdés. A „Köztelek" 61. számában Forster Géza ur, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója, a munkáskérdésről és annak megoldásáról egy közleményt tett közzé, mely közleményben a többek között az foglaltatik, hogy mindkét fél bizonyos tekintetben hibás. Azt hiszem, hogy a tisztelt czikkiró ur a két fél alatt a minisztériumot és a gazdákat érti.*) Ezen állítását a tisztelt czikkiró urnák én is helyeslem, sőt hibásabbnak a gazdaközönséget tartom, hógy miért, szabad legyen azt előadnom. Az Alföldön a szocziálizmus már 7 év óta működik. Kezdete Békés vármegyében Csorvás és Orosháza volt, később terjedt át az egész vármegyére és a szomszédos megyékre is. Kezdetben a munkás szocziálisták csak sz'óval adtak nézeteiknek kifejezést, de az 1897. évben már teljesen uralkodtak a gazdaközönségen. Hogy a szocziálizmus ilyen erős összetartáson alapuljon, azt mi sem hittük. Biztunk a magyar ember munkaszeretetébén, biztunk a közigazgatási hatóság pártfogásában, biztunk a minisztérium bölcs intézkedésében és támogatásában. Bizalmunk nem nyert igazolást, azért hibáztatom én első sorban a gazdaközönséget. Mi, kik azt hittük, hogy az egész szocziálizmus csak néhány bujtogató müve, alaposan felsültünk. Felsültünk pedig azért, mert Békés vármegyében ma már minden mezei munkás erős szocziálista. Hogy pedig ez jövőre . még erősebben fog követeléséhez ragaszkodni, az bizonyos. Hogy miért, azt rögtön megmagyarázom. Azon állítása a czikkiró urnák, hogy az alföldi gazdák nem elég korán biztosították maguknak a nyári aratókat, tévedésen alapul. Az Alföldön, de különösen Békés vármegyében az a szokás, hógy a gazdaközönség a nyári aratókat azon év január és február havában szerződteti az aratásra, sőt a szerződés megkötésekor előleggel is ellátja. Az aratási szerződősben minden kívánalom és igéret ki van kötve,, sőt még azon esetre is megállapodás történik, hogy amennyiben a gabonákat elemi csapás érné, mennyiért tartozik az arató a szerződésben kikötött aratást pénzért végezni. Az aratási szerződés megkötésekor azt hiszi a gazda, hogy immár van nyári munkása, a községbeli szegény néppel pedig jót tesz, mert azoknak a téli kenyerök biztositvá van. Mindebben csalódik a gazda.

tetett.

*) A két fél alatt a munkaadó és a munkás érSzerk.

1897. AUGUSZTUS

HÖ

Az aratási szerződés megkötése mindég a község házánál történik, még pedig két esküdt vagy pedig a községi biró személyes jelenléte alatt. Az aratás előrkeztével a gazda kirendeli az ő aratóit aratni, ezek megjelennek, az élelmezést felveszik s csak akkor jelentik ki, hogy ők a szerződés szerint nem aratnak, hanem, bizonyos tulköveteléssel állanak elő, a mit a gazda nem tud megadni. Ekkor jön a járás főszolgabirája néhány csendőrrel, beszél a gazdával, beszél az emberekkel, a gazdának ajánlja, hogy adjon többet, kínálja a békés kiegyezést, játszsza az alkusz szerepét, de végeredményében az aratók rendszerint elérik a czéljokat, a gazda pedig gondolkozhatik azon, hogy hogyan fogja az adóra szükséges pénzt beszerezni. Ez évben azon a környéken igy történt mindenütt; a szerződött aratóknak a szerződésben kikötött összegre mindenütt rá kellett fizetni, még pedig körülbelül 26 frt ára gabonát minden embernek. • Hol van itt a törvényben kikötött szerződés érvényesítése ? Hol van a gazdának igért segítség? Hol van azon kármegtérités, a mit az aratók a munkahátráltatással okoztak a munkaadónak? stb. Erre az a válasz, hogy örülj, hogy az aratóidtól megszabadulhattál. Ez évben Békésmegye sárréti járásában egy magyar hold gabona learatása körülbelül 8 frtba került, ehhez hozzáadva a többi szükséges kiadásokat is, felszámítva a termés összegét, sehogysem tudom a 4°/o-ot megtalálni, hátha még a gabona ára 6 frt lenne. Ezen eljárosok után most minden gazda ugy számit, hogy a jövő évi aratásra idegen munkásokkal fogja magát ellátni, hogy ne legyen kitéve ismét az ez évben történt kizsákmányolásnak. Igen, de a közigazgatási hatóság azt mondja, hogy azt nem engedi, mert akkor a mi népünknek nem lesz kenyere és ki fogja azokat eltartani.Tehát a mostani sikerült sztrájk jövőre még sokkal károsabban fogja a gazdát sújtani, a sztrájkolok pedig sokkal nagyobb követeléssel fognak előállani, amire a gazdának megint csak engedni keli. A mostani viszonyok között a gazdának valóban nincs egyéb teendője, mint a fizetés. Most készül az uj cseléd és a mezőgazdasági munkástörvény, mely törvény szintén a gazda zsebére lesz megoldva s még nagyobb összetartásra fogja buzdítani a szocziálistákat, mert ezen törvényben akcziójuknak teljes sikerét fogják látni. De hogy mikor lesz a gazda érdeke a munkásokkal szemben biztosítva, azt csakugyan nem tudjuk. Vájjon az uj mezőgazdasági törvénynek lesz-e egy szakasza, amely szakasz a gazdatisztekről és a gazdatiszti állások rendszeresítéséről gondoskodni fog? Ezt nagy érdeklődéssel várjuk! Merza Márton. Helyt adtunk a felszólalásnak, a mennyiben abban egy gyakorlati gazda nézetei jutnak kifejezésre, bár mindjárt megjegyezzük, hogy a közölt tapasztalatok a munkáskérdésbe olyan uj szempontokat nem visznek bele, a melyek már eddig is kellő mérlegelés alá ne estek volna. Hiszen az egész aratási sztrájk jogosulatlanságának senkisem abban kereste és keresi okát, hogy munkásaink magasabb munkabér után törekszenek, hanem a sztrájk-ellenes akczióknak és preventit intézkedéseknek indokát éppen az képezte, hogy a munkások az előlegesen kötött szerződéseket felbontották. Jogi szempontból mindenesetre más elbírálás alá esik a szerződésbontás, mint az, ha valaki egyáltalán nsm bírható reá méltányos

14.

65. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M .

szerződés kötésére. A gazdának azonban mindkét esetben egyformán szomorú következményekkel kell számolnia, az ő szempontjából tehát az még nem megoldás, ha a törvény szigora biztosítékot nyújt ugyan a megkötött szerződések realizálhatására, de ugyanekkor a munkások részéről olyan magas követelés áll vele szemben, a mely méltányos szerződések megkötését lehetetlenné teszi. Éppen ezért a mezőgazdasági munkástörvényeknek nem lehet czéljuk, hogy a gazdai érdekeken esett sérelmekért kvázi a megtorlás módját nyújtsák; czéljuk helyesen csak az lehet és tényleg az is, hogy a munkaadók és munkások között ellentétek felmerülését preventív intézkedésekkel lehetőleg meggátolják. Éppen legutóbbi vezérczikkünk taglalta a. Mamusich-féle törvényjavaslat tervezetet. Már ennek nyomán is konstatálható, hogy a munkáskérdés megvitatásánál igen sokféle szempont, esett és fog esni komoly megítélés alá remélhetőleg a kodifikáláskor is. Eleve tehát azzal a gyanúval illetni egy készülő törvényt, hogy annak tendencziája a. gazdák ellen fog irányulni, legalább is meggondolatlanság. Sőt bizonynyal igazságtalannak: is látszik ez az előlegezett Ítélkezés, ha visszaemlékezünk arra, mily erős kirohanásokat intézett a közelmúltban a sajtó nagyrósze a köz-, igazgatási apparátusok ellen, a melyek élükön a miniszterekkel — állítólag — a munkásmozgalmak erőszakos elnyomására törekedtek. És tényleg lehet panaszunk a munkásbajok idültté válta miatt, de amiatt, hogy az irányadó körök, a legutóbbi sztrájkok alkalmából a gazdai érdekek megvédeimezésére ne törekedtek volna: ez idő szerint méltán vádat nem emelhetünk. Más kérdés ; természetesen az, hogy a kormányzat ezt a tanúsított buzgóságot hogy fogja, értékesíteni a munkástörvőnyek megalkotásánál. Hogy momentán közigazgatási apparátusokra támaszkodott a sztrájkellenes akczióban, azt a. helyzet kényszere menthette ; annál helytelenebb volna azonban, ha a munkáskérdést a jövőben is a gazdák mellőzésével, közigazgatási uton kívánná rendezni. Ha tehát a felszólaló bizalmatlanságát ahozandő törvények iránt avval okolná meg;. hogy a gazdaköröket e törvénytervezetnél láthatólag mellőzik, hanem egyedül a közigazgatási bürókban keresik a bölcsesség köveit:. ilyen értelemben bizalmatlanságát e törvénykezési momentum iránt igenis indokoltnak tar-' tanók. Nevezetes körülményt emiitett meg felszólaló abban, hogy a közigazgatási hatóság- ' nem engedi meg az idegen munkások bevitelét,. nehogy zavargásnak vagy más oly következményeknek tegye ki magát, melynek súlya azután, a hatóságot terhelné. Ez csákugyan fontos mozzanat, mely azonban csak addig és az esetre bir jelentőséggel, ha a munkáskérdés végleges megoldása nem sikerülne. Mert azt ismét nem tekin- tenőnk a kérdés helyes megoldásának, ha he— lyenkint a meglevő munkásokat idegenekkel kellene helyettesíteni. Éppen ugy kell a törvénynek a kérdést orvosolni, hogy ilyen helyettesítés szüksége ne ° álljon be s e végből egyáltalán nem szükséges jogokat odadobni a szocziálizmus áldozatául,, csak a törvény teljes szigorának kell szerezni respektust és hatályt, mint erre idézett vezérczikkünkben a helyesnek vélt eljárás körvona— lozva is van. Ezek voltak röviden a megjegyzéseink, t. gazdatársunk közleményére,, amely egyébiránt lényegében a Forster-főle czikk intenczióival ellenkezésbe nem jutott, sőt ujabb érveket szolgáltatott azoknak, akik a. munkáskérdést állam és társadalom együttes tevékenységének: felhasználásával igyekeznek megoldani. Szerkesztő..

67. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M .

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

Kivánatos-e mindenkor a sekély tarlószántás ? Ö A „Köztelek" f. éví 58-diki számában megjelent „Tarlószántás" ezimü jeles munkát -érdeklődéssel olvastam. A czikk irója megerődíti azon elfogadott és ma már annyira elterj e d t müveletet, hogy gyomirtás czéljábóla tarlót aratás után azonnal sekélyen alá kell szántani. A hivatkozott czikk azonban már nem terjeszkedik ki arra, vájjon a sekély tarlószántás mindenkor kivánatos-e '?• Nálunk Fejérme. gyében a buza és zabtermesztés a mezőgazdaság legfontosabb tényezője ós kénytelenek va; gyünk a búzát záb után vetni, a tarlót jelen esetben mélyen szántjuk, vetés előtt pedig kevésbé mélyen. Mi az itteni rendszerrel két év óta szakítottunk, a tarlót sekély szántással buktatjuk alá és a vetés előtt mélyen szántunk. Ugy múlt évben, mint az idén búzából rossz termésünk volt, holott e gazdaságban azelőtti években mindig meg volt a jó középtermés. Tudakoltam a rossz termés okát a nálam már régebben itt gazdálkodóknál és ezektől azon választ nyertem, hogy a „földnek nem adtuk meg a kellő munkát, mert Fejérmegyében a tarlót mélyen kell szántani és vetés •előtt kevésbé mélyen." A sekély tarlószántás szerintük csak akkor bizonyul hasznosnak, ha -a földnek a sekély tarlószántás után még egy keverő szántást és vetés előtt egy harmadik szántást tudunk adni. Ezt a szabályt ők akkor alkalmazzák, ha zab után búzát vetnek. Már most arra nézve kérem gazdatársaim véleményét, vájjon a mi megmivelésünk volt-e .helyes, amikor buza előtt a tarlónak sekély ; szántást adtunk, vetés előtt pedig mélyen szán-

T Á R C Z A. Effektiva s a papirosbuza. A gabonaárak folytonos emelkedése még azóhnak is a mezőgazdaság dolgai felé tereli .figyelmét, kik azzal eddig édes-keveset törődtek. A közgazdászok, valamint a statisztikusok •véghetetlen polémiákba bocsátkoznak a mesés •emelkedés okainak felderítését szorgalmazva. •Ők ezt tehetik — ők a beavatottak. Dehát mit tegyen a nagyközönség? Az profánus, a mennyiben még csak a foga fehérét sem tudja mutatni a kérdéshez hozzá szólandó. Ezért tán nem lesz érdektelen, ha a tárgynál megállunk vele s apróra szedjük a rmegbeszélendőket, mert végre is, ha a gazda •termel, a fogyasztó az, mely csengő pénzzel vesz, fizet; egész helyén levő tehát, hogy ennek is, annak is kis ujjába legyen a buza áralakulás miértje. A fogyasztó kezeit csapja össze s „hallatlan" drágaságról hajlandó lamentálni. A gazda meg ugy találja, hogy a jelenlegi búzaár éppenséggel nem rejt valami veszedelmet magában, sőt mi több, egész határozottsággal azt erősítgeti, hogy azon a normális álláson van, hol ő neki mód nyujtatik a tisztességes megélhetésre. Munkája számadását leli csak meg; esze ágában sincs zsarolni fogyasztó embertársát, vagy mi több, csekélyebb adagolásra késztetni becses étvágyát. A két tábor éles ellenvéleményezése az •egész világ érdeklődését vonta magára. Kinek van hát igaza? Mi igazolja a .rapid áremelkedést? Azt hisszük nem lesz magyar ember

KÖZTELEK,

1897. AUGUSZTUS H Ó 2

1163

tottunk? Vagy pedig a régi gazdák szántási módja helyes-e? Megtisztelve érezném magam, ha a t. rovatvezető ur maga is foglalkoznék ezen kérdésemmel. L. M.

ménynyel, mert a kapás növény után a talaj rendszerint oly porhanyó, hogy egy szántássál is előkészíthető. A későn lekerülő takarmánynövények után, melyek a talajt sürüen beárnyékolják s beérésére kedvező hatással vannak, a legtöbb esetben egy tarlóhántás s A gazdaságban vannak általános érvé- vetőszántással adjuk meg a kellő munkát. nyességű, hosszú tapasztalatokon alapuló sza- Ellenben, ha tavaszi kalászosok, különösen bályok, melyek azonban nem zárják ki azt, pedig zab képezik a buza előveteményét, tehát hogy adott esetekben, a viszonyok szerint oly növények, melyek alatt a talaj mekanikailag ezektől el ne térhessünk. A talaj okszerű elő- elromlik, összetömődik, akkor — különösen készítésének kérdéseinél szintén vannak ilyen kötött földön — egy sekély tarlóhántás és egy általános szabályok, melyeknek keretén belül a vetőszántás gyakran nem lesz kielégítő. A vetőszántással felhozott nyers és összetömödött gazda kisebb-nagyobb eltéréseket engedhet meg magának aszerint, amint azt a körűimé-' föld nem kapja meg a porhanyóságnak, az omlósságnak azt a fokát, mely a buzavetésnyek megkövetelik. nek jó ágyat biztositana. Ilyen esetet találunk előző czikkben, mely arról tesz tanúságot, hogy L. M. tisztelt 'gazdaKülönösen áll ez akkor, ha a talajt a társam a szakközleményeket nemcsak elolvassa, zab alá, a rendes szokás Szerint őszszel nem hanem azokból következtetéseket von le s a szántjuk meg, hanem csak tavaszszal sekélyebb fennálló szabályoktól eltérő esetekben, ennek szántással munkáljuk meg. Ez esetben a szántóokát minden oldalról megvilágítva szereti föld annyira összetömődik, hogy az a zab lelátni. kerülte után egy sekély tarlóhántással s a A hivatkozott czikkben zab után búzát vet- szükséges mély vetőszántással kellően elő nem nek s ez esetben az ottani tapasztalatok alap- készíthető. Ilyenkor a tarlóhántás (melyet ján sekély tarlóhántás s mély vetőszántással azonnal a zab lekerülte után kell megadni) s nem, ellenben mély tarlószántás s középmély közvetlenül a buza elvetése előtt alkalmazandó vetőszántással érnek el megfelelő eredményeket. vetőszántáson kivül, még egy közbeszúrt keverőA sekély tarlóhántás pedig csak azon esetben szántást kell adni, melynek a vetőszántásnál válik be, ha a vetőszántást megelőzőleg még mélyebbnek kell lennie. egy keverő szántást adhatnak. Ha emiitett három szántást nem adhatHogy a tarlóhántásnak meg vannak azon: juk meg, akkor a tarlóhántás mellőzésével előnyei, melyek a „Köztelek" 58-diki számában kövesse L. M. ur a praktikus gazdák ama ki voltak fejtve, tagadhatatlan s oly gazdasá- eljárását, mely szerint a búzával bevetendő ságokban, ahol rendesen alkalmazásban van, zabtarlót egy mély szántással s középmély nem is hagynak fel vele. De hogy azután a vetőszántással készítik elő. Igaz, hogy ez esetsekély tarlóhántáson kivül háDy szántással hoz- ben a tarlóhántás gyomirtó előnyeitől elesünk hatjuk a talajt oly állapotba, hogy az a buza de a földet mekanikailag oly állapotba hozzuk, igényeinek megfeleljen, az már a talajviszo- melyet a buza kellő diszlésére okvetlen meg nyoktól, a fogas és henger közbeszúrt haszná- kíván. Ily esetekben vesszük az előhántóval latától és az előveteménytől függ. felszerelt Saek-féle ekének kitűnő hasznát, Ott, ahol tengeri (tehát kapás növény) mert ha már arról van szó, a tarlót mélyen után vetnek búzát, egy előrement fogasolás leforgatni, akkor azt oly tökéletesen kell meg| után rendesen egy szántásba vetnek jó ered- tenni, hogy a következő sekélyebb vetőszántásszéles e hazában, ki a gazda szenvedéseinek enyhülésén igaz szivből ne örvendene — sőt akinek ez hasznára ne is válnék. Az utóbbi statisztikai összeírás szerint van nekünk vagy " 2.830,850 jól megszámlált gazdaságunk. Ez 4 7 millió családfőnek nyújtja a mindennapi kenyerét, mely izzad, fárad, hogy arra késztesse a talajt, termeljen annyit, mennyi a saját szükségletén felül az egész nemzet éhségét csillapíthassa. Magasztos a gazdák e hivatása, mert már Plinius is megmondta, hogy csak az a nép lehet hatalmas, mely a fogyasztására szükséges élelmi szert saját maga tudja magának előteremteni. Hosszú századon keresztül, ha az aratás csütörtököt mondott, bekopogtatott az éhinség gyászos kíséretével a nyavalyák sokaságával egyetemben. Ma a közlekedési eszközök tökéletesítésével a különböző világtájak jöhetnek terméseikkel egymásnak segítségére. A helyi rossz termés a más világrész fölöslegével csakhamar pótolva van. Csakhogy az éremnek hátlapja is van fájdalom! A népek a közvetítő spekuláczió uralma alá kerültek, városban ugy mint puszta helyen s igy történt, hogy az áru értéke — lett légyen az. ipari czikk, vagy gazdasági produktum — pocsékká lett s a termelő azon vette észre magát, hogy véres verejtékes munkája árán, betevő falatját nem tudja magának megkeresni! Az átszenvedett igazság aztán arra bírta az egyes nemzeteket, hogy piaczukat, tűzhelyüket, határaikat védendők, szigora védvámokkal torlaszolták. A létért való küzdelem az egyiknek éles fegyvert adott kezébe, melyet irgalom nélkül döfött a másik testébe, ha tehette azt.

Láttuk, hogy az Egyesült Államok csak a hetekben emelte fel sorompóit. Hol nap megeshetik, Anglia zárja el Németország elől kikötőit. A vámmal való védekezés egyébiránt csak képletes manőver.' Hermetikus elzárolásról szó sincs, mert a legszigorúbb védvámos ország is kaput tár az idegen áru előtt, csak győzni kell, a tiltó beviteli dijat fizetni. A 90-esévek eleje óta a magyar gazda agonizált. Egyrészről túlterhelve a mindennapi kiadások által, másrészt megsemmisítve a külföld versenye által, már-már azon a ponton állott, hogy otthagyja a kapát, ekeszarvát, mert kínos vergődése végén annyit sem tudott keresni, miből vetőmagja, szerszáma, trágyája, kontóját fizethette volna. A román buza s szerb sertés büntetlenül sorvasztotta gazdáink erszényét, amennyiben az 1'50 kros buzavám alig képezett so-. rompót az idegen termések behozatala ellen. Holott annak az exotikus termelőnek az adófizetés aligha okozhatott oly nagy gondot, friss törésű földje, még ha nem is trágyázta, még hosszú ideig képes termést hozni, napszámosai meg nevetséges olcsó áron állnak rendelkezésre. A védvámok reformjáról kezdtek hát sokan okoskodni. Egyiknek az volt a véleménye, ha keveset emelik, semmi látszatja sem marad, ha meg magasra szöktetik, abban az esetben a fogyasztót teszik ki képtelen sarczolásoknak. A feladott probléma megfejtése tehát fejtörést okozott komplikáltságánál fogva. Voltak, kik a termelés fokozásában láttak egyedül ható orvosságot. Gazdáink szót fogadtak. Az 1870—79-ik években termeltünk búzát átlagban 15'8Q millió métermázsát, az 1890-94-ik

1164 sal felszínre ne, hozzuk: ezt pedig s^z előhán-' tolóval felszerelt Sack-ekével teljesen elérhetjük. Hogy azonban emiitett két szántással kellő sikereket érhessünk el, nem elég a tarlót egyszerűen mélyen leszántani és magára hagyva a vetés előtt újólag megszántani, hanem elő; kell venni a fogast és hengert s az előkészítő szántást ezekkel ugy kezelni, hogy a vetőszántáskor igazán omlós földet hozzunk fel. .Ha a vetőszántás rögös, ez jele annak, hogy az előkészítő szántásnál nem kezeltük a földet ugy, ahogy kellett volna. A < vetőszántásnak nincs más czélja, mint a vétőmagnak jó vetőágyat biztosítani, ha ilyenkor kell a gyűrűs hengert, rögtörőt alkalmazásba venni, az már mindig hiba s előzetes helytelen talajmivelésre mutat. Ha tehát a tarlót egyszerre mélyen szántjuk alá, akkor a felhozott rögöket. (és pedig kiszáradásuk előtt) fogasolással, ha szükséges gyűrűs hengerekkel aprítsuk szét és ismételjük ezt a vetőszántás idejéig annyiszor, ahányszor a körülmények megkívánják. Ily módon járva el, akkor az előkészítő szántás csakugyan megfelel nevének s vetőszántásunk is olyan lesz, amilyennek lennie kell. Ennek igazságáról egy nógrádmegyei szépen kezelt gazdaságban alkalmam volt meggyőződni. Az ottani kötött, nehéz miveletü agyagtalajt, abuza alá két szántással, de' a két szántás között a fogas s hen-ger használatával készítik elő és sokkal jobb eredményeket érnek el, mint szomszédaik a' fogas és henger használata nélküli három szántással. Utóbbi esetben a rögöket egyszer, leszántják, a következő szántással ismét felhozzák, tehát forgatják a földet anélkül, hogy : ennek hasznát látnák. Sehol a fogasnak és hengernek oly nagy hasznát nem vesszük, mint • éppen az őszi előkészítő szántásoknál és- sajnos, • hogy gazdáink épp ezen esetekben használják legkevésbé. L. M. ur czikkébeii. felvetett kérdésekre, ezekben véltem röviden megfelelni s nagy

KÖZTELEK,

1897. A U G U S Z T U S I i O

21.

szolgálatot tennének gazdatársaim, ha ily irányú tapasztalataikat szintén nyilvánosságra hoznák: az eszmecsere utján szerzett. tapasztalatok rendesen gyümölcsözők szoktak lenni. Eerpely Eálmán.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz.

Védőojtások a sertésvész ellen. Lapunkban ismételten emiitettük, hogy a földmivelésügyi miniszter megbízásából és támogatásával az ország több vidékén kísérletezések' folynak abban az irányban, hogy megállapittassék a sertésvész ellen egyik-másik részről ajánlott védőojtások tényleges értéke. Az eddigi, kísérletek már vezettek is némi eredményre abban az irányban, hogy egyfelől több eljárásnak s ezek között, a Perroucito-Bruschettini-féle ojtóanyagnak hatástalanságát kimutatták,, másfelől pedig mind több adatot gyűjtöttek, melyek arra utalnak, hogy a .sertésvészen átesett sertések vére olyan anyago.kat tartalmaz, melyek egészséges állatok , testébe fecskendezve, azok ellenálló képességét a betegség ellen fokozzák. Daczára annak, hogy az ezen az elven alapuló ojtási módszer mai alakjában még talán kissé nehézkes, igen nagy gyakorlati hord. ereje van azon kérdés határozott megoldásának, vájjon a meggyógyult állatok vérsa.vójának van-e és minő fokig immunizáló hatása. Ámbár az eddigi kísérletek ebben az irányban biztatók, még további minél számosabb és egyúttal külön-böző viszonyok között végrehajtott kísérletekre van szükség, hogy a végleges ítélet ki legyen mondható. Örömmel kell ezért fogadnunk . á földmi-, velésügyi miniszternek azt a legújabb- intézke-, dését, melylyel a széles arányokban való kí-

67

SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M .

sérletezést lehetővé teszi, illetőleg ilyenek esz közlésére saját közegeit egyenesen utasítja is A miniszter tigyanis f. é. augusztus hó >' 3-án 31,310 sz. a. a következő rendeletet intézte valamennyi vármegyei és városi törvényhatósághoz: A sertésvész elleni védekezésben a vérsavóval végzett s eddig tudomásomra jutott védőojtások kedvező eredményre nyújtván kilátást, kívánatos, hogy azzal kísérletek té- ' tessenek. Kitűnt, hogy a sertésvészen átesett állatok vérsavója olyan anyagokat (antit- oxinokat) tartalmaz, melyek az egészséges, sertések bőre alá fecskendezve, azoknak a sertésvész iránti ellenálló képességét nagy mértékben fokozzák sőt fogékonyságát sok " • • • • . rint a vérsavó ha nem is nyújt feltétlen mentességet a sertésvész irányában, a betegedési és elhullási arányt mégis nagyon kedvezően: befolyásolja, minélfogva ugy a közvetlen, mint a forgalmi korlátozásokból származó károkat lényegesen" csökkentheti s a szóban forgó közgazdasági csapást nagy mértékben enyhítheti.. Az eddig szerzett tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy a áertésvész elleni védőojtások, ha: qz állatok már betegek, a legtöbb esetben nemhogy 'védő vagy gyógyító hatást fejtettek volna ki, hanem a betegséget még súlyosbították. Ennek következtében a védőojtásökát lehetőlegcsak az egészséges sertésállományban kell alkalmazni, ami azonban nem zárja ki, hogy a tulajdonos beleegyezése mellett a már fertőzött vagy fertőzés gyanús , állaton1 is kísérletezhessenek. Tekintettel a szóban forgó nagyfontosságú-_ ügyre, kívánatos, hógy a sertésvész elleni védekezésben a vérsavóval való kísérletezés iránt a gazdaközönség érdeklődése minél inkább fői- = keltessék, mi végből megbíztam egy-két állami ; állatorvost, hogy amennyiben a czim területén , levő s nagyobb terjedelmű\ sertéstenyésztést űző községek vagy nagyobb gazdaságok s sertéstulajdonosok költségén ott beszerzendő rekonváleszkáló sertésekből előállítandó vérsavó-

Micsoda tág tere nyilik. itt a piaczi ár- idei aratási eiedményét, melyet az egész voévekben meg már 40'00 millió métermázsát. hullámzásnak, a spekuláczió cselfogásának, a De hát mit nyertünk vele? nalon silánynak talált, A főbb gabonát produAmint a buza termelése emelkedett ná- kalkulusoknak, az általános ázsiotázsnak! káló államokra nézve a következő terméskonkluAz évi különbözet nem áradat, hanem lunk, ugy fokozódott másutt is. Európában zióra jutott: Ausztria-Magyarországnak idei, ter1891-ben például 427 millió hektoliter búzát tenger,, melynek hullámverését ily tág mederbe, mése ölVa millió hektoliter leend, Olaszországprodukáltak összesen. Igen , ám, csakhogy vajmi bajos számon tartani. A rengeteg kin- nak' 36, Spanyolországnak 34, Oroszországnak cset baj s rázkódtatás nélkül lehetetlenség a 1893-ban már 530 .millió hektoliter volt az 107 és Francziaországnak 104 millió hektoliössztermelés, , tehát. 103 . millió hektoliter- világpiaczon végig surrantatni. Az aratás meg- terje. történik. Az illető vidék lakosságának gabona ' rel több. Így Európának 1897-ik évi termése 'összeszükséglete fedeztetik első sorban, de a terAmerikában a mezőgazdaság haladása az sen 469 millió hektoliternyi, vagyis 81 millió" az egész kontinens piaczait utóbbi 20 év alatt még hatalmasabb arányokat, mésfelesleg hektoliterrel kevesell • leend, mint a tavalyi. Az .-. árasztja el; Egyik helyen a gazda magtárában öltött. Lássuk csak statisztikai kimutatásukat: egész világ termésére nézve ez a kevesbedés . 1879-ben az Egyesült-Államokban 179.689,000 vásárolják össze s helyben el is fogyasztják, 50 millió hektoliterre redukálódik. hektoliter búzát termeltek. Csakhogy azóta hogy a szegény nép éhségének csillapítására Az amerikai Egyesült-Államok tavalyi terAusztrália is, ez a valóságos világrész is so- szolgáljon. Másutt lefoglalják már hónapokkal mése, mint említők, 200 millió-hektol. volt, az rompóba lépett s ki tudná megmondani hatal- az aratás előtt a nagy városok elevátoraiba emiitett londoni igazmondó számítása szerint szállítják, a közbenjárók, a „stock^-oknak nemas- mezőgazdasága minő termelési [rekordot az idén 46 és V2 millió hl.-rel többjök lesz. tud még majd ezután felmutatni? Emlitsem-e vezett óriási gabona raktárakba, melyek tete- Már most előre látható' az, hogy ha Európamég Indiát, mely 1894-ben 67 millió hektoliter jén ott lebzsel a kapzsi önzés, dominálva az gazdái nem lesznek képesek saját szükséglébúzatermeléssel szerepel már. Hogy méltóan árfolyamokat, azon törve magát, hogy csinálja tünket fedezni, az amerikaiak nem fognak • fejezzem be a mult termései feletti szemlét, meg mesterséges -uton a „hausse"-t, vagy a késni feleslegüket á nyakunkra zúdítani. . „baisse"-t, sohasem azért, mert az mulattatja, táblázatos kimutatásban iktatom ide a tavalyi Az elmondottakból a napnál világosabban/ hanem hogy ugy a termelő, mint a fogyasztó buza világtermés kimutatást:! látható az idei ferfomenális termésarány: Az Termett Európában . 522.200,000 hektoliter rovására a lehető legtöbb pénzt zsarolhasson egész világon — az Egyesült-Államokat kivéve -— Az Egyesült-Államokterméscsökkenés konstatálható. ban, , Argentiniában, S daczára ezen közbenjárók örökös szö. S ennek daczára mi történik ? A papiros— Calcada, Chiliban, . 199.600,000 „ vetségének, ime a magyar gazda azt a búzaIndiában, Kis-Ázsiában, árat kapja meg ma, mely mellett már nem buza lovagjai, a merkantilista tábor matadorjai,. kénytelen veszteség mellett dolgozni. Tavasz kiknek talpalattnyi földön egy szem buzájuk Persia Szíriában. . 86.100,000 óta folyton emelkedő áraink vannak. Május j sem termett, e modern földnélküli Jánosok,., Algírban, Egyiptusban, elején még problematikus volt lesz-e 10 frtos kik hivalkodva henczegnek, hogy a buza árTunisban,.Capföldön, . 15.000,000 búzaárunk. S ime augusztus elején már szikla- alakulásában főtényezők, tárogatóik utján a Ausztráliában . . . 6.400,000 szolidságra épített 12 forintos búzaár örven- .túltermelés látszatát igyekeznek felkelteni. MinA világ össztermése volt denki tudja miért ? Törekvésükbe ezúttal csúfos, deztet. , kudarczot vallanak, mely körülmény fájdalom,.; tehát 831.400,000 hektoliter Az áremelkedés jellegzetes. csakis a rendkívül kedvezőtlen termésered- Aztmagyarázza ugyanis, hogy a „stoeka-ok ménynek tudható be. gabonaállománya meglapult, néhánya, pláne Nagyon sajnálatos, hogy a machinácziók.. Azt látjuk ebben, hogy egyik évről a üres is már, . mert, igaza volt a londoni másikra 57 millió hektoliternyi terméskülön- „Gorn's,'Trade" Íródeákjának, ki számadásba leálczázására ez szolgál eszköz gyanánt. .feözet jött létre. ... , fogott s előre kikalkulálta, kontinensünk ez • Jankó Szilárd.

67, SZAM. 7-1K ÉVFOLYAM.

K Ö Z T E L E K , 1897. AUGUSZTUS H O 21.

val való kísérleti védőojtást alkalmaztatni óhaj- i míg a vérlepény az üveg faláról mindenütt le tanák, ha ily irányú kérelmével a czim hoz- nem vált. A vér felfogása után az üvegszájat zám fordul, tárczám terhére oda utazzék egy tiszta, 5%-os karbolsavvaí megitatott s s" a kísérleti védőojtást díjtalanul alkal- : azután kifacsart ruhával borítsuk le, nehogy mazza.. Minthogy, pedig a törvényhatóság terü- abba por s egvéb piszok hullhasson. letén levő uradalmaknak és nagyobb birtokoAddig, míg a rér az üvegben megalszik, soknak is módot akarok nyújtani arra, hogy a leszúrt sertést, ha közfogyasztásra akarjuk amennyiben ezt kívánják, állatorvosuk által a annak husat bocsátani, mely esetben a leszusaját sertésállományukban a szérummal való rás előtt a karbolsavvaí való fertőtlenítés — védőojtást foganatosíttathassák, értesítse az annak szaga miatt — lehetőleg mellőzendő s ottani uradalmakat és nagyobb birtokosokat, helyette inkább sublimat alkalmazandó, gondomiszerint a kaposvári, nagybeeskereki állami san meg kell tisztítani s azután felbontani, főállatorvosokat, a nagyváradi, marosvásárhelyi, hogy a belső szervek, főként pedig a tüdőknek segesvári, esztergomi és nyíregyházi kerületi és a bélcsatornának pontos megvizsgálásával állami állatorvosokat, valamint az állat- megállapítható legyen, hogy a leszúrt sertés tényegészségügyi felügyelőt Sátoralj a-Ujhelyen, leg sertésvészben szenvedett-e ? Ha a lefolyt végül az állatorvosi akadémiát utasítottam, sertésvész kétséget kizáró módon a bonczohogy a hozzájuk netán' kiküldendő uradalmi lási vizsgálattal megállapítható nem volna, akállatorvosókat a vérsavó előállításba és alkal- kor a felfogott vért szérum előállítására felmazásába^ gyakorlatilag díjtalanul vezessék be. használni nem szabad. Ebből, az következik, Végül ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy hogy minden egyes sertés vérét külön-külön habár a vérsavó a sertészvész ellenében fel- kell felfogni. tétlenül biztos szernek ne'm is tekinthető s ez Az ekként nyert vért az üveghengerben idő szerint még csak kísérletképpen alkalmaztatik, az mégis kétségtelen, hogy kellő időben hideg helyre, nyáron jég közé kell állítani, hol alkalmaztatván, a megbetegedési és elhullási addig marad, amig a tiszta, sárgás színű vérarányt rendkívül kedvevezően befolyásolja, to- savó a vérlepénytől külön nem vált, mi rendevábbá, hogy az ojtás az illető tulajdonos vagy sen 24—48 óra álatt következik be. A különbirtokos felelőségére történik s ehhez képest vált vérsavót hosszú pipetta segélyével leszívaz ojtásból keletkezhető elhullásokért az ál- juk s dugaszszal zárható, tiszta, fertőtlenített lami kincstár semmiféle kártalanítást ném nyújt. gyógyszerüvegbe bocsátjuk. Az ily módon lepipettázott vérsavöt egy következő üszta,'ferA körrendelettel egyidejűleg a miniszter tőtlenített üvegbe kell átszűrni,: mit a követ- utasítást is készíttetett az ojtásolih'oz használ- kező módon eszközlünk : ható; vérsavó. készítésére vonatkozólag. A gyógyszerüvegbe üvegtölcsért helyezünk Az utasítás a következő : ebbe pedig, filtráló papírból készített tölcsért teszünk, mit előbb egy vékony, ritka vászon. Utasítás ból készített tölcséralaku zacskóba illesztünk, a vérsavó előállításáról s annak a sertésvész. hogy ily módon az átázott filtráló papirtölcsért az átszáradás ellen megvédjük. A vászon- és ellen való alkalmazásáról. papirtölcsérnek az üvegtölcsérnél szűkebbnek 1. A sertésvész elleni védojtáshoz szükkell lennie, nehogy az üvegtölcsér falát megséges vérsavót olyan sertés véréből kell előfeküdje, a mely esetben a vérsavó csak rendállítani, amely a seftésvészből csak akkor és kívül hosszú idő múlva szűrődnék át. legfeljebb 1 — 2 hónappal előbb gyógyult fel. A leszűrt savónak 100 grammjához konMinél hosszabb idő telt el az illető sertésnek a sertésvészből való felgyógyulása óta, annál zerválás czéljából az 5°/o-os vizes karbolsavból 10 grammot kell önteni. Töményebb karbolsav gyengébb vérsavójának immunizáló hatása. A még kifejezetten beteg sertés vére sem hasz- hozzáadása, mellőzendő, mert az a savóban nálható fel vérsavó előállítására, részint azért, levő fehérje megalvadását s kicsapódását mert még virulens baktériumokat tartalmazhat okozná. A tiszta vérsavóból a czomb belső felüs ennélfogva a beojtandó sertéseket fertőzhetné, részint pedig azért, mert a baktériumok vegyi letén nagy sertésnek 10,- malaczoknak 5 köbtermékeiből nem tartalmaz annyit, a mennyi czentiméternyit kell a bőr alá fecskendezni. szükséges lenne arra, hogy egészséges sertésbe A vérsavó előállításánál s annak alkalfecskendezve, abban immunitást hozhatna létre. mazásánál a tisztaságra rendkívül ügyelni kell A sertést, ha meg vagyunk arról győ- nehogy ennek elmulasztása következtében a ződve, hogy a sertésvészen már átesett vagy beojtott sertések súlyos veszélynek legyenek legalább is rekonvaleszkáló az s ebből a vér- kitéve. savót előállítani akarjuk, mindenek előtt egy tiszta, lemosott és fertőtlenített padra vagy lóczára fektetjük, nyakát és első lábait is lemosOrosz agrárviszonyok.*) ván, sublimat oldattal (1 : 1000), vagy karbolAz orosz pénzügyminiszter nemrég több savval (5 : 100) legalább .5 perczen át fertőtkiváló orosz közgazdasági irót megbízott, hogy lenítjük, majd meg lehetőleg szárazra törüljük, főként azon a helyen, a hova a kés fog be- egy gyűjteményes műben mutassák ki azon fontosabb hatásokat, melyeket a termés és a szuratni. A kellőleg megtisztított s e mellett még gabonaárak magassága okoz az orosz köz5°/o-os karbolsavvaí legalább 5 perczen át fer- gazdasági viszonyokra. Ezen gazdasági encyktőtlenített késsel a beszúrást ugy kell eszkö- lopadia szerkesztésével Tschuproff és Posnikoff zölni, hogy a nyak nagy véredényeinek átmet- tanárok bízattak meg, s munkába foglalt moszése mellett a légcső át ne vágassék, mert ez nográfiák teljes képet nyújtanak az orosz által a vér és vérsavó szennyeződhetnék be. mezőgazdaság és az orosz mezőgazdasági, Tartózkodni kell a késnek oly mély beszúrásá- népesség életviszonyai felől. A m ű mindenek előtt tárgyalja a vidéki tól is, miáltal a szivet sértené meg: mert ez által tökéletlen lehetne az elvérzés, kevés vér- lakosság két főcsoportját a parasztságot és a magán birtokosságot. savót nyernénk. A paraszt gazdálkodást egy szakaszban Ha a fentebb előirt módon fertőtlenített sertést hátsó lábainál fogva, melyeket lapos, Maress tárgyalja, figyelemre méltó képet nyújtva, erős kötelékkel kötöttünk össze, felakasztatjuk annak viszonyairól. Azt konstatálja ugyanis, s. leszurását ily helyzetben végeztetjük, az el- hogy a parasztságnak csak egy hatodrésze termel gabonát a piacz 'részére, mig egy harvérzés még tökéletesebb leend, A kiömlő vért csak teljesen tiszta és • *) E közleményt Lw. jellel, a Pester Ll. 182. előbb kellőleg fertőtlenített magas üveghengerbe (magas, szűkebb ugorkás vagy tejes száma hozta. Érdekességénél fogva, mivel az eredeti forráshoz eddig nem jutottunk hozzá, már most közölüvegbe) kell felfogni s az üveget a vér meg- jük, de az eredetit isfigyelemmelfogjuk kisérni és bőalvadása után hossztengelye körül forgatni, vebben ismertetni. Szerk.

1165 madrésze saját termelésű gabonájából táplálkozik annélkül, hogy a piacz részére feleslege volna; míg a parasztság fele részének kevesebb gabonája van, mint a mennyire életfentartására szüksége van és ezért mintegy 200 millió pud gabonát kell e czélra még vásárolniok. Oroszországbán a szegény paraszt gyakran kényszerítve van arra, hogy adósságai és adóinak fizethetése végett gabonájának egy részét eladja, a mit a télen vagy tavaszszal ismét vissza kell vásárolnia. Az orosz parasztság életmódja szerfelett szegényes.; Tscherbina statisztikus nagyszámú paraszt háztartási budgetet közöl, melyekből kiviláglik, hogv a különböző kormányzóságokban az átlagkiadás fejenként 52^2 és 58V2 rubel közt ingadozik. S szerző szorgos statisztikai' kutatásainak eredményéből következteti, hogy jó termések és alacsony gabnaárak a legjobb befolyást gyakorolják a parasztok budgetjének alakulására, ellenben magas gabnaárak és rossz termések ellenkező hatást idéznek elő. A mezőgazdasági termények magas árai a parasztságra nem előnyösek. Ugyanezen eredményre jutott a mezőgazdasági munkások helyzetét illetőleg Annensky statisztikus. A közepesnél jobb terméseknél a napszám Oroszországban 69, kopeket tesz ki, silány, termések alkalmával csak 58"3 kopeket és oly esztendőben, amikor a gabonaárak magasak voltak az átlagos napszám 60 kopekre rúgott, mig ellenben oly években, amidőn alacsonyak a . gábonaárak az átlagos napszám 60 köpeka. Kitűnik tehát ezen körülményekből, hogy a jó termések és alacsony árak a mezei munkásokra nézve a. legelőnyösebbek. Érdekes adatokat közöl Annesky az oroszországi gabonatermelés költségeiről; az ö számítása szerint a termelési költségek egy desztajinán (10,925 m2 = 2 .kát. hold) kitesznek (rubelben): Vidék zab 'búza' roí 1. Déli síkság . — . 18-2 18-2 2. Délkeleti vidék. . . 20 4 15 5" . — 3. Közép feketeföld . . 18:4 142 16 2 — 4. Éjszaki „ . 15-3 10-5 12-4 5. . Közép-Volga völgye . 167 13'5 — 6. Alsó . 163 129 — 7. Keleti iparos vidék . 24-7 ' 161 — 22-6 8. Nyugoti „ 15-3 — 36 2 20-4 9. Szt-Pétervár vidéke — „"' 23-5 10. Nowgorod 16'3 136 11. Észak-nyugat . . . 20-4 23-7 12. Balti kerület . . . 33 5 — A termelési költségekre nézve pudonkérit (16'381 kg.) szerző egy összehasonlító kimutatást tesz közzé 1881-től 1894-ig, melyből kitűnik, hogy azok majdnem kivétel nélkül tetemesen csökkentek; a számadatok 1894-ik évre kopekában a következők: Vidék 1. 2. 3. 4. 5. '6. 7. 8. 9. 10. 1,1. 12.

Déli sikság . . . Délkeleti vidék . . Közép feketeföld . Éjszaki „ . Közép Volga völgye Alsó Keleti iparosvidék . Nyugati „ . Szt-Pétervár vidéke Nowgorod „ Északnyugat . . . Balti kerület. . .

zab tavaszi roTs — . 35 42' 1 32V2 33 /2 — 25Va 26 321 20 ' 24 28Va 38 41 33 23 , 34 . 50V2 331/2 — — . 47 33 . 83 52Va ' ; 59V2 41 ' . • 47V» 36 . 51 431/2 —

. . . . .

Ha összehasonlítjuk az 1894. évi átlagárral, akkor azt találjuk, hogy a fenti termelési költség sok vidéken tetemesen magasabb volt, mint az árak, igy számtanilag kimutatható deficzit érte a mezőgazdaságot. A földbirtok eladósodásának statisztikáját JRichter állította össze. Kimutatása szerint az 1895. évben az európai Oroszország földbirtokain a jelzálogadósság 1,028.700,000 rubel volt, melyből 351 "5 millió a nemesi bankra

KÖZTELEK,

1166

esik; ehhez járul még az állami bank kölcsöne és segélyé; ugy, högy a földbirtok összes terhe 1088"7 millió, rubelre rug. Az orosz földbirtokosok événkint csak kamat és törlesztési részf letekre 59 millió rühélt fizetnek. Hogv mily óriási terhet képez éz, rossz . gabonaárak mellett, elég világos. Az orosz földbirtokosok folyton •nagyobbodó fizetési hátralékait a nemesi bank kimutatása illusztrálja; a hátralék 1882-ben $2*1 millió rubel volt, amely összeg ,1894-beri már li-7 millióra növekedett. Nagyon érdekes képet nyújt a státisztiká a birtokváltozásokról is, melyet Tschuproff állított egybe. A statisztikai adatok alapján arra a következtetésre jut, hogy a magas gabonaárak tetemesen nagyobb birtokváltozást okoznak. Nagyobb horderejű kutatásainak másik eredménye, nevezetesen a földbirtokváltozásban a folytonos központosító eljárás, melynek folytán a nemesi birtokosok száma folyton csökken. A földbirtokváltozás mig egyrészt a demokratikus irányzatnak kedvez, addig másrészt a nagytőkének, mely a kisebb birtokok össze- vásárlása által a nagybirtokok számát szaporítja.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Felhívás a gazdaközönséghez; — Felhívás gyümölcs* termelőinkhez. — Abraktakarmányküldemények kedvezményes szállítása. — Szőlőszeti tanulmányut. — Pályázati felhívás. 1161 Munkáskérdés. Merza Márton. ... ... ... ... .__ 1162 Orosz agrárviszonyok 1166 Tárcza. Effektiva s a papirosbuza. Jankó Szilárd. 1163

1897

AUGUSZTUS

HO 21

tokok és a gödöllői koronauradalom a birtokodon termesztett különféle yetömagvakat akár az időszaki piaczi árak mellett készpénzént, akár hasonló mennyiségért cserében kiszolgáltatnak a gazdanözönségnek, továbbá is érvényben kívánja tartani. A mult " év tapasztalatai igazolták, hogy ezen intézmény különösen a kisgazdáknak nem csekély előnyöket nyújtott s előreláthatólag még inkább éreztetni fogja a hatását most, a midőn, az ország nagyobb részébein, de különösep, az Alföldön a termett gabona minősége, is. nagyon gyenge. Tájékoztatóul közöljük azokat a feltételeket, . a melyek mellett a gazdaközönség részére az említett birtokok vetőmagvakat kiszolgáltatnak. Egy gazda ugyanazon gabonanemüböl 100 q., egyéb magvakból pedig 10 mmázsáig terjedő mennyiségben kaphat, az elszállítás napján jegyzett piaczi vagy tőzsdei árak alapján. — A kisbéri és bábolnai ménesbirtokon métermázsánként 20 kr. s a szállítási költség leszámításával a győri piaczi árak, a gödöllői koronauradalom és a mezőhegyesi ménesbirlokon métermázsápkint 15 kr., illetve 50 kr. levonással a budapesti tőzsdei árak, a fogarasi ménes birtokon a fogarasi piaczi árak tekintendők irányadókul. Csere utján is adhatnak át az uradalmak vetőmagvakat, de csak kisgazdáknak egyforma minőségű és sulyu magvak ellenében. Az emiitett birtokok vetőmagvakra előjegyzéseket is elfogadnak és pedig őszi gabonára szeptember végéig, tavasziakra deczember végéig, a magkiosztás azonban egész éven át tart.

Vámtarifa — vasúti tarifa. Tudvalevő dolog, hogy a vámvédelelem kijátszására ugy az államoknak, mint a kereskedelemnek ezernyi eszköze van rendelkezésére. Már maga a. valutamozgaloin képes a vámkorlátokat egyszerűen átugorni. De sokkal czéltudatosabban ós Növénytermelés. állandóbb jellegűen játszák ki a vámtételeket Kivánatos-e mindenkor a sekély tarlószántás. Kera vasúti tarifapolitika utján. Igy most a németpely Kálmán,... : 1163 országi olcsó tarifák 1 frt 80 kros gabonavámunkat 1 frt 20 krra szorítják le, mert a Állategészségügy. Védőojtások a sertésvész ellen 1164 hapiburg-reichenbergi fuvardij 60 krral olcsóbb, inipt a budapestreichenbergi. Ez a tény az Vegyesek. _ — 1166 amerikai búzát és lisztet versenyképessé teszi Megbízatások. — A miskolczi országos sörárpavásaját és cseh piaczainkon s teljesen illuzóriussá sár elmaradt. — Tiszta vetőmag, beszerzése. — Vámtarifa — vasúti tarifa. 1166 teszi a vámvédelmet. ^ Érdemes volna a földmiKereskedelem, tőzsde. ... ... ... ... ... ... 1167 velésügyí és kereskedelemügyi minisztereknek figyelmüket arra a tényre irányítaniuk, hogy a Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műmagyar felvidék, a mely .hivatva lenne földtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok rajzi fekvésénél fogva arra, hogy terményeivel árujegyzése a nagyban gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti Csehország piaczait dominálja, a mindent közgazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti pontosító vasúti tarifa politika miatt képtelen vágómarhavásár. — Budapesti . lóvásár. — Kőe feladatának teljesítésére. A felvidéki búzának bányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhaBudapestre kell lemenni, hogy onnan vehesse vásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) ...... 1168 útját Csehországba, vagyis oly magas vasúti viteldijat fizet, a mély e kerülő díjtétel összeMegbízatások. A földmivelésügyí m. kir. minis- gével egyenlő. Ez is egyik oka annak, hogy a ter Nógrád vármegyében Ybl Félix csesztevei lakost a felvidék mezőgazdasága a legjobb esetben balassagyarmati. L/hár Hennán ííílcki lakost a füleki, stagnál a helyett,, hogy előre menne. Orvosolni JBuchwein Béla erdőkürti lakost a sziráki és Sternlicht Lipót abelovai. lakost a gácsi járásra nézve az állandó lehetne a bajt. há a Csehországba szóló gabnagazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. és lisztküldemények érdekében a lundenburg— A miskolczi országos sörárpa- nyitrai vásut egy felvidéki transzverzális vasuttá. azzal a szereppel, hogy az vásár elmarad. Mint értesülünk, az megnyujtátnék, amerikai verseny leküzdésére szolgájon. „Országos Magyar Gazdasági Egyesület", Az angol agrár ankét. Most jelent meg a „Borsodvármegyei Gazdasági Egyesütet" az 1893-iki angol agrár-ankét főjelentése, mely és a.„ Miskolczi kereskedeltni és I p a r k a m a r a " egyrészt , világos képet ad a . speczialis angol által f. h ő 30-án Miskolczon rendezni agrárviszonyokról, másrészt az egész agrárválság okaira és tüneteire kiterjeszkedik. Az tervezett országos sörárpavásár a folyó 1882-iki angol ankéten még főleg a rossz terévről teljesen e l m a r a d ; a m i n e k oka az mésnek tulajdonították a mezőgazdasági deészak-keleti Magyarországon két h ó n a p o n pressziót, s csakmásodsorban szóltak a külföldi át uralkodott a b n o r m i s időjárásban ke- konkurrencziáról, melyhez még a termelési resendő, a mely a sörárpatermést any- költségek emelését és nagy mértékű állatvesznyira tönkre tette, hogy a gazdáknak teségeket is számítottak. Az i'893-as ankét egyáltalában nincs mit eladniok. A folyó azonban arról tesz jelentést, hogy az utóbbi évek aratása jó, vagy legalább is kielégítő volt, évben tehát csakis a P o z s o n y b a n auguszellenben a fokozódott depressziót a mező • tus hó 22-ére hirdetett sörárpavásár fog gazdasági termékek árhanyatlása okozta, mely inegtartatni. főlég a gabonánál, nevezetesen a búzánál, s Tiszta vetőmag beszerzése. A földmive- ezenkívül a gyapjúnál észlelhető. Ebből követlésügyí miniszter a mult évben életbeléptetett kezik, hogy ugy Angliában, mint a kontinensen azt az intézkedését, hogy az állami ménesbir- olt érezhető leginkább a krizis, a hol szem-

termelés van s kévésbbé ott, a hol az állattenyésztés az uralkodó. A mezőgazdasági népesség helyzetének megropilása különböző mértékű. A földbirtokos főleg földjük tőkeértékének, jövedelmének-csökkenését sínyli; ugyanígy romlott meg a bérlő.'helyzete a jövedelem csökkenése folytán. Az ankét számítása szerint a föld jövedelme ma átlag 60 százaléka a husz év előtti középtermésnek. A munkákkérdésre nézve azt találja az ankét, hogy a mezőgazdasági munkás nép a tiszta ..'.szemtermelő vidékeken egyre csökken, hogy a munkások,, a kik még .találnak foglalkozást, sokat szenvednek a munka rendszertelensége, miatt, a minek fő oka az angol szántóföldeknek az üzemből való fokozatos kivonása. Ezenkívül a legtöbb vidéken a mezőgazdasági munkabérek hanyatlása állott be. Érdekes, hogy a legutóbbi husz év alatt a mezőgazdasági munkások száma 242,053-mal csökkent Angliában, mig ugyanez idő alatt az összes népesség mintegy hét millióval szaporodott. A bemutatott statisztikai adatokból a jelentés a következő nagyon érdekes eredményekre! jut: 1. A gabona három főfajának áresése a legutóbbi 20 év alatt meghaladja a 40%-ot, mig maga a buza ára 50°/o-kal hanyatlott,. 2. A marhahús ára ugyanez idő alatt minőség szerint 20— 40%-kal, a juhhusé 15 év alatt 20—30%-kal csökkent. 3. A gyapjú árhanyatlása 1882. óta meghaladja az 50% ot. 4. A tejgazdasági termékek, nevezetesen a tej, vaj és sajt árának esése majdnem 30%. 5. A burgonya árhanyatlása 20—30%. 6. A komló ára ugyan rendkívül ingadozik, de annak a tendencziája is a teljes haszonnélküliség felé hajlik. Az iszákosság ellen. Érdekes ismertetés jelent meg az „Erdélyi Gazdá"-ban a gothenburgi rendszerről, melyből vesszük a következőket. Azon törekvések között, melyeket a "világ philantrop-emberei az iszákosságra hajló' néppel szemben kifejtet'.ek, egyike a legsikeresebbeknek az, melyet világszerte gothenburgi rendszer alatt ismernek. Nevét azon norvég várostól nyeite, hol legelőször alkalmazták. Nemcsak Norvégiában, hanem Svédországban is teljesen gyakorlatinak bizonyult. Lényege a kövtt>ező: Norvégiában nem a pénzügyi hatóságok adják még a szeszes italok kimérésére az engedélyt, mint a kontinensen legtöbb helyen, hanem a községi lakosok állal táját kebelükből választott testület gyakorolja e jogot.. Ennek a testületnek jogában áll az italmérő helyek számát szaporítani és megszorítani. Ezek a testületek az engedélyeket nem nyerészkedő társulatoknak adják ki, hanem humanitárius társaságoknak. Ezek a bérlőtársaságok.. Csakis józan egyéneknek mérnek ki italt. Ha. valaki gyermeket küld érette, annak ki nem adják. Vasárnap az összes korcsmákat bezárják. Egy látogatás alkalmával egy egyén mintegy 8, 10 kr értékűnél többet nem fogyaszthat.. Az ismert részegeskedők számára külön korcspiák vannak kijelölve, nagyon helyesen, mert. a ki még a lejtőn odáig nem jntott, ezek társaságától magát mentesítheti. Éppen mert külön korcsmájuk van a nótárius részegeskedöknek, ezek száma napról-napra apad, mert már olyankor utasítják az iszákos embereket a számukra t'entartott külön korcsmákba, a mikor még észre térhetnek és rendszerint fékezik is szenvedélyüket. Italmérési helyeket bérelni csak a bérlő társaságnak és ennek is csak ugy szabad, ha összes tagjai mind községbeli lakosok. Egyenként mintegy ötven—kétszázötven forint összeggel szoktak hozzájárulni a •vállalathoz. Ezen összeg után soha semmi körülmények között több hasznot nem élvezhetnek,, mint mennyit az állampapírok átlag jövedelmeznek. Svéd- és Norvégországban a gothenburgi rendszér óriási sikert aratott. Nincs egyetlen város, mely ha, egyszer erre az útra tért, arról letért volna. 1876-ban Norvégiában fejenkint a lakosságra átlagos fogyasztásra esett évenkínt majdnem 7 liter szeszes ital. 1896-ban már csak 3 liter volt a fejenkénti és évenkénti fo-

67. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

elbukottak apadó száma. A lelki egészég mel lett a testi és vagyoni jólót. Sajnos, Magyarország éppen az ellenkező irányban halad. A kincstár érdeke a szeszés italok nagymérvű fogyasztását teszi szükségessé. A korcsmák száma napról-napra szaporodik és mindenik korcsma magának rendes látogatókat, fogvásztőkat szerez,'ügy, hogy nálunk a közhatóságok támogatása mellett nepszerüsit'tetik az iszákosság, szaporitatik az elzüllött, részeges emberek magukra és másokra egyarát kártékony tömege. •Ok nélkül próbálta meg a magyar pénzügyminiszter, hogy a városok és községek maguk Tégvék bérbe az italmérési jogokat és azokat házilag kezeljék, mert vagy nem sikerült ez, vagy a hol sikerült'is, ott is csak azért, hogy haszonnal , idegeneknek adják ki bérbe. Igazán nenl vagyok képes átlátni azt, hogy az lenne a város érdeke, hogy polgárai szeszfogyasztási szenvedélyét fokozva, ezen az utón közvetlen anyagi haszonra tegyen szert, nem-e inkább .az, hogy minden erejével a szeszfogyasztás apasztására működjék közre, mert ezzel nem közvetlenül, dé közvetve szerez hásznot, hisz az őrültek és bűnösök elhelyezésére szükséges tőkék a regále jövedelméből jönnek be,, tehát a mit beveszünk ott jó kedvvel, annak egy jó részét kiadjuk e szerencsétlenekre busán. Nem jobb lenne-e az a poliíika, a mit a norvégek követnek, akik nem veszitik el a réven azt, a mit a vámon bevesznek. Nem egy satnyuló nemzedék a svéd és norvég, mert mig nálunk az •évi szaporodás az utolsó 25 évben 0'55°/o volt, addig a svédeknél, norvégeknél 0"72°/o. Mig Svéd- és Norvégországban 1000 emberre 22 haláleset esik, addig Magyarországon átlag 29—35 ig. Hassanak oda a birtokosok, hogy legalább próbaképpen a gothenburgi rendszert községükben életbe léptessék, mert egy pár -év alatt ez fogja megadni a választ a fenti kérdésre. Ausztrália versenyképessége. Ausztrália legérdekesebb mezőgazdasági ága a rohamosan terjedő tejgazdaság. A. szelíd éghajlat, a termékeny talaj, az óriási kiterjedésű legelők, mindezen mezőgazdasági ág virágzásának kedvező feltételeit képezik; ugy. hogy nagyon könnyen meglehet, hogy közel van már az az idő, midőn e téren Ausztrália lesz a hangadó. Angolország a saját terményén kivül évente 18 millió font sterling értékű idegen tejet és .tejterméket fogyaszt; ezen óriási mennyiségnek oroszlánrészét Ausztrália fogja szolgáltatni, ha a. megkezdett uton igy tovább folytatja. ..Az, ausztráliai vajkivitel alig egy pár éves, már is az utolsó évben 10,2C0 Ton-ra (1 Ton — ;1016 kg.) rúgott. Mennyi és mily munkaerőt, tőkét igényelt ez ezen a földrészen. És mégis mennyi még a tennivalója. Az előállított termékek minőségének javítása első teendője közé tartozik, mindenekelőtt bizonyos állandó minőségű és mennyiségű, termékek előállítására kell súlyt fektetni. Eddig még ebben van hiba. A gyarmatosok igen hátra vannak, nem annyira a tejtermékek előállításában, mint inkább az állattartás és takarmányozás terén. Szakértők pontosan kiszámították, hogy ugyanazon területen, melyen most tejgazdaságot űznek, megfelelő tejelő fajták tartása és jó takarmányozás mellett évente 46,000 Tón vajkivitelük lehetne. Tehát a farmerok az okai annak, hogy annak a mennyiségnek, melyet könnyen elérhetnének, csak egyharmadát voltak képesek eddig produkálni. Altalánosságban a szarvasmarhatenyésztés nem áll magas.fokon, különösen a mi a tejelő marhát illeti. Neuseelandban és egynémely koloniában találunk ugyan szép Jerseys és Ayreshires törzseket, de általában a törzsek : rosszak és különösen tejelőmarhákat illetőleg ; sajnálatos tudatlanságban vannak. A fennemli; tett egynéhány jó tejelőtörzs nagyon csekély arra, hogy jó tenyészállatokat csak megközelítő ; számban is képes volna előállítani; tehát a jó itejelőmarhák importja jutalmazó lehetne. Jersey

KÖZTELE K, 1897. AUGUSZ TUS H O

21.

és Ayreshires tejelő .marhafajták hem igen elégitik ki a kívánalmakat; melyeket itt a német és hollandi lapály fajták, legyenek azok akár oldenburgiak, friesíandiak vagy holsteiníek kielégíthetnének. Történtek is kísérletek Neuseel'audban hollandiakkal, melyek kedvézö eredményt nyújtottak. A mi a takarmányozást illeti, ávval az áusztriai farmer nem sokat törődik; kihajtja marháit a legelőre s isten névében hagyja ott; s csakis a szabad természet által nyújtott táplálékra vannak utalva. Csak nagyon kevesen vannak, kik niesterséges takarmányelőállitásra gondolnának és eltennének valamit az esetleges száraz időre; pedig itt többet kell szenvednie a farmernek a szárazságtól, mint bárhol. Történtek ugyan már egyesek részéről ez irányban is törekvések, hogy mesterséges öntözésre rendeztek be rezervoirokat, mikben, fenfova az esővizet szárazság alkalmával használatba vegyék. Jó tejelőmarhafajták és jó tiszta takarmány nélkülözése mint már fennebb említettük az, a miben Ausztrália igen hátra van s ha ezen a téren a kívánatos javulás beáll, ugy Ausztrália tejprodukczióját még óriásilag fogja fokozhatni. Szölöfelujitási kölcsönök A szőlőkölcsönöket engedélyező országos bizoLtság folyó hó 3. és 4-én tartott ülésével, kezdte meg újra a nyári szünet után működését. Ezután ugy, mint eddig, két hetenkint fogja üléseit tartani és a Magyar Agrár- és Járadékbank-hoz beérkező kérvényeket elintézni. F. hó 3-án és 4-én tartott ülésében s bizottság 75 félnek 82500 frtnyi kölcsönt engedélyezett. A szőlőkölcsönöket igénybe venni szándékozók érdekében áll, hogy kérvényeiket idejében küldjék be vagy a Magyar Agrár- és Járadékbankhuz (V., Erzsébet-tér 9:) vagy az illető vidéken működő szölőbiztoshoz, hogy e kérvényeknek törvényszerű elintézése még oly időben tör ténjék. hogy az illetők a kölcsönt az őszi munkálatokra ténlyeg felhasználhassák. A budapesti in. kir. állatorvosi akadémián a beíratások az 1897/8. tanévben szept. hó 1—8-ig bezárólag, fognak megtartatni. Szeptember 8 —15-ig a beiratkozást írásbeli kérvényre a tanártestület ezen időn tul pedig október hó 15-ig a földmivelésügyi m. kir. miniszter engedélyezi. Felvételi feltételek: betöltött 16. év és a gimnáziumi, vagy ezzel egyenrangú más középiskola hatodik osztályának elvégzéséről szóló bizonyitvány. Az állatorvosi tanfolyam négy évig tart. Beiratási dij négy frt; a tandíj felévenkint 15 frt. Tandíjmentesség, valamint állami ösztöndíj elnyeréséért benyújtandó kérvények a földmivelésügyi m. kir. miniszter ur ő nagyméltóságához cumezve a beiratkozás alkalmával az akadémia igazgatóságánál adandók be. Magyarország őrléskikészitési forgalma 1897. junius havában. Magyarországba junius hónapban 67,334 métermázsa buza jött be előjegyzés mellett, a visszkivitt búzaliszt menynyisége pedig 67,082 métermázsa volt. Az év, első hat hónapjában behozott buza mennyisége összesen .370,842 métermázsát, a visszkivitt búzaliszt mennyisége pedig 410,145 métermázsát tett, mig az 1896. év első felében a behozott buza mennyisége 393.387 métermázsára, a visszkivitt búzaliszt mennyisége 465,394 métermázsára rúgott; a buzabehozatal tehát az idén, a liszt kivitel pedig tavaly volt nagyobb. Egyéb gabonanemüek előjegyzési forgalomban csak nagyon csekély mértékben szerepeltek. Török A. és Ta. m. kir. szab. osztálysorsjegy főelárusitónak lapunk mai számában közzétett hirdetését olvasóink szives figyelmébe ajánljuk.

1167

BÁCHER RUDOLF csász. és királyi szabaria mizott kizárólagos ekegyára, Budapest, VI., Nagymező-ntcza SS. Teljes szavatosság mellett olcsó árban ajánlom közkedveltségnek örvendő, felülmulhatlan aczélekéimet és talajmivelö eszközeimet. Ekéim az 1896. évi októberben Visocsányban tartott nemzetközi ekeversenyen mind a négy, tehát az összes e/só' dijakat nyerték és ugyancsak az ,1896. év október havában a Hódmező-Vásárhelyi ekeversenyen egy arany, egy ezüst és egy bronzéremmel lettek díjazva. Á r j e r y z í k c l c bérmentve.

tétlenül szolid kii Leirás és árajánlattal bérmentve szolgál

1ELSCHÁR

FERENCZ

cs. és kir. szab. vefőgépgyára,

B

U D A P E £>

1.

VI., Nagymező-utcza 68.

KERESKEDELEM,'TŐZSDE. Budapesti

gabonatőzsde.

(Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi Napi jelentés 1897. augusztus 19. Készbuza ma jól volt kínálva, a malmok igen jó vételkedvet mutattak és a tulajdonosok magasabb követelOsét szivesen engedélyezték. Az irányzat igen szilárd lett, elkelt kb. 40,000 min. 30 krral magasabb árak mellett. Eladatott: Ttszavidéki: 500 mm. 80 kg. k 1315 frt 3 hóra

400 •„

75 „

200 „

77 ,

„ 12-72'/s ,

K Ö Z T E L E K , .1897. AUGUSZTUS HO 21.

1168

koboztatnak. Nyári körte és almában élénk az üzlet. Burgonya kevés jön a piaczra, mivel az olcsó árak mivel az olcsó árak visszatartják a beküldőket. Tcjásés baromfiban .csendes volt az, üzlet, úgyszintén a vaj'230 és husőzletben. sem. jelentgetünk nagyobb forgalmat. .200 .Bihari: (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelenF.-Tiszai tése. Budapest, 1897. aug. 18-án. 100 „ 76 „ „••• 12-55 - „ , Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, 350 „ 78 „ „ 12-30 „.. „ . II. oszt. 46—52, III. oszt. 42—45, eleje I. oszt. 46—48, . . 400 , 78 „ „12-55 ... II. oszt. 42—45, III. oszt. 38—44, borjúhús hátulja I. • M.-Éjszaki. 10Ó . » 76 „ „ 12-55 . oszt. 56—60, II. oszt. 46—54, eleje I. oszt. 44—48, II. Román ó: 10000.: . 79 „ '„ 11.30 „ „ oszt. 35—40, birkahús hátulja I. oszt. 36--44, II. oszt. Szerbia: 1500 „ 77 „ . l,0-77'/2 „ „ 34—40, eleje I. oszt. 34—40, II. oszt. 32—36, bárány Bolgár 6: , 3600 „ 77 , 10-50. , kifejtve 1 db —.—•—, bőrben —•—•—, sertéshús magyar , szaKészrozs szi'árd volt és 8-50—60 frt pesti pari- szalonnával elsőrendű 1 q 54*0—54, vidéki lonna nélkül elsőrendű 56—56, vidéki , sertéstással., kelt el. sertéshús szerb szalonnával — : Árpa tartott, etető árpa 6'75 frtig Pesten kelt el. hús pörkölt — , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar Tengeri szilárd, állomáson drágább, 60—64, idegen (vidéki) — , sonka nyers 1 kg. f Zab tartolt. , csont nélkül 0'75 : . Határidők 5 centes magas Newyorkra, fedezé- 80—72, füstölt belf. csonttal 0'—, sekre . és vételekre szilárdan indultak, és ez irányt —0-85, sonka füstölt külf. csont nélkül 0szalonna sózott 1 q 54 0—56-0, füstölt 58—59'5, sertésmindvégig megtartották. zsír bordóval 57'5—57'5, hordónélkül 55"5—55-5, kolbász Következő kötések történtek. nyers 1 kg. s füstölt 60—60, szalámi belföldi 150: KöttetM. Déli zárlat. — 170, külföldi -, malacz szopós élő 1 db , Őszi buza . . . 1211-96—11-98— 11-97-98 Baromfi, a) Élő. Tyúk l pár frt 1--—1:15 Tavaszi buza ,. ,. 11-75--11-G6 —11-.70 11-68—70 csirke 0-50—0-95, kappan hizott —• —, sovány 1-— —1-30, réfeze hizott 1-20—2-20, sovány 0-85—1-20, lud Szept. tengeri . . 5"06—5í2—51Ó— 5-1Ö—11 hizott 3-20—6-—, sovány 1'60—2'40, pulyka hizott 0'— —0-—, sovány 2-20—3-—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt Uj. tengeri . . . 5-78—5-72^-5-74— 5-74—75 , 1 kg. 0-40—0-60, csirke 1 db 0-30—0-65, 1 kg. Őszi zab 6-.20—6-15—• 615—16 — , kappan hizott 1 db Ö"80—1"20, 1 kg. —•——•—, Aug.-szept. repcze. 13/10 -—— 13-10 — 20 récze hizott 1 db 0-90^-2-50, 1 kg. , félkövér l db 0-40—0-70, lud hizott 1 db — , 1 kg. 0-50— 0-56, félkövér 1 db 1-20 — 1-50, 1 kg. —, pulyka hizott Szeszüzlet 1 db —• •—, 1 kg. , félkövér 1 db -j* "—, 1 kg. , ludmáj 1 db 30—1-—, 1 kg. l-« 1-40, Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselőludzsir 1 kg. 70—0-80, idei liba 1 db —•—•—. tudósítása.) Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-45—1-—, csuka Or— A szeszüzletben a héten nagyon szilárd irányzat '—keuralkodott és a szeszárak 50 krral drágábban zárulnak. —0-—, ponty (dunai) 0-30—1-20, süllő—, márna 0-——0'—, czompó 0-40—0-60, Az üzletmenet a budapesti piaczon igen gyér és korlá- csege —• , apró kevert 0'20—0-25, lazacz ——, jolt, mert a likörgyárosok csekély . üzleteket csinálnak. angolna pisztráng —• •—. Elkelt finomított szesz 54-50—55 írton, élesztőszesz 53-50 Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0:10, ; exkontingens nyersszesz 13 frton. lefölözött 0-05—0-08, tejszin 0-24—0-28," tejföl 0-26—0-35, Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e héten nem. -volt kínálva-, és igy üzlet nem is tehénvaj (tea) 1 kg. 0"80— l'OO, 1. rend® 0'65—Q-85, II. r. 0-50-60-—, olvasztott 70—1-00, Margarin I. rendű, létesült. 0-—, tehéntúró 0'06—0-14, . juh0-—, II. rendű 0A kontingens nyersszesz ára Budapesten 17-25turó 30—45, liptói 0'32—0'50,juhsajt 0'30—48, emmen17-50 frt. 18:lű„frt .kontingens nyers- thali sajt 0-80—1-00, groji, sajt 0-68—0-72. Bécsi jegyzés 18Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt szeszért. Prágai jegyzés 52' 52-50 frt adózott burgo- 0-16—0-16, barna kenyér 0-12—0-12, rozskenyér 0'12 nyaszeszért. —0-12. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —'—, 1—1•—, Trieszti jegyzés 8'50—8'75 frt hektoliterenként 90°/o magyar kiviteli szeszért. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—10 stokeA kivitel e héten néhány tartányfinomítottszeszt raui. 2.6—26, borsó, héjas magyar 7-5—14-—, koptatott vásárolt, mely Fiúmén át tovább lett szállítva. magyar , külföldi 13—22, bab fehér apró 7—10, Vidéki szeszgyárak közül: N.-Várad, Temesvár,. nagy 6—10, szines 8—13. D.-Tuzla, Baja, Győr 25, Kenyérmező, Barcs, Lúgos, Tojás. Friss I. o. (1440 db.). 1 láda frt 25> 26;0, Losoncz 50 krral'drágábban zárulnak. II. oszt. (1440 db.) 21—24--, meszes , orosz tojás Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz , tea tojás 2-30—2-30, törött tojás 54.75—55.— frt, élesztőszesz 53-25—53v50 frt, nyers- 100 db. szesz adózva 53'50—53'75 frt, nyersszesz adózatlan Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0-30—5-—, 1 q 12.75—13.— frt, denaturált szesz 17-52—17.50 frt. 67-—, Petrezselem 100 kötés 0-50—5-—, 1 q 6—7, Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül zeller 100 drb 0-4—2'5, karalábéÉ 0 50—0-80, vöröshagyma budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mel- 100 köt. 0-30—5-—, 1 q 5'0—6 0Ö, foghagyma 100 köt. 10—28, 1 q 6-0—10-0, vörösrépa 100 drb 0-40—1-20, lett értendők. fehérrépa —, fejeskáposzta 1-0—3-5, kelkáposzta 100 db 0-50—1-2, vörös káposzta 4'—10'—, fejessaláta 0'40— A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban 2-50, kötött saláta 30—1-—, burgonya, rózsa 1 q l'"90 2-50, sárga 4-00—4-00, külföldi —•—•—, fekete retek 100 (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. drb 0-20—1-—. uborka nagy salátának 100 db 0-25—0-65, Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkeze- savanyítani való 100 db : 0-25—0-4Ó, savanyitott 0-7—0'7, tének jelentése 1897. augusztus hó 18-ról. A vadászati zöld paprika 0'08—0'30, tök főző 2-0—6, zöldbab 0'05— , fejtett 1 lit. időszak megkezdődött és beérkeztek már az első nyulak 0-10, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. , is, ezek pecsenyéje azonban inkább csak téli időben 15—20, tengeri 100, cső 0-65—0-80 karfiol 100 db *—, torma keresett. Ma darabonkint 1-40—1-60 frtért találtak ve- paradicsom 1 kg. 0 03—0-05, spárga —• vőre. Fogolylyal bőven el vagyunk látva, árak hanyat- 100 db 12—12. ottak, ma párja 1—1.20 frt. Szőlő csak mutatónak érkeGyümölcs. Fajalma 1 q frt 15—22, közönséges zik még, a piaczképes csemegefajok beküldése még nem alma 5—10, fajkörte 10.—22, közönséges körte 4—9, kezdődött meg. Görög- és sárgadinnye bőven érkezik, szilva magvaváló 7—10, vörös 3——4, aszalt- 12—20, defigyelmeztetjük,a beküldőket, hogy az éretlen és túl- cseresnye faj —- , közönséges , meggy faj érett dinnyét ne küldjékbe, mert ezek itt feltétlenül el-. közönséges —•——, ringló 5—12, baraczk kaj77 „ „ 12-55 . 7li 12-50 . w-> 76 „ „ 12-55 •'„ v . 76 „ 12-60., „ r 76 ,-12-60 , 75 «. „ 12-321/2.hóra

6.7. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. szin , őszi' 25—35, dinnye görög nagy 100 drb 20—30, kiesi 3—10, sárga faj 1 kg. 0-04—0-24, közönséges —, szőlő 1 kfc. 0.16—0.40, csemege , dió (faj papirhéju) 24^-32, közönséges 14—22, mogyoró 28-^56, gesztenye magyar , olasz——-, nar.ancs messinai 100 drb 4- 5.-—, pugliai—•—•—, mándarin ,0v 0—, czitrom 0-7Ö—1 20, füge, hordós 1 q 12—12, koszorús 17-50—18, datolya 42—58, Mazsolaszőlő 42—58, egres 1 lit. 0—0 kr, eper 1 kg — 0 ' — . Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—52, II. rendű 18—30, csöves , (szárított) — , boríókamag ;—. köménymag . mák 1 q. frt — — . méz csurgatóit' 0-28— 0-32, sejtekben 1 kg. 0'40—Ö'70, szappan szin 24—25—, közönséges , fehéíbor asztali palaczkban 1 . lit. 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi pálinka palaczkban 00-Ó0, ásványvíz palaczkban

Ingatlanok árverései (20000 írt becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) : Király-helme- atkviha- Pilisy 32907 k; jbiróság tóság Ferdinánd . Bpesti I—III. atkviha- özy. Csapko- Ő3Ó91 ker.kir. jbság tóság vits Péterné Aug. 30 Bpesti I—III. a tkvi ha- Csávolszky . 73903 ker. jbiróság tóság Lajos Budapesti kir. atkviha- Lőwy 25626 törvényszék tóság Katalin / 35949 Aüg. 30 N.-becskereki a tkvi ha- Amsz kir. tvszék tóság Miklós. Szept.' 2 -Budapesti ktr. atkviha- Bodánszky 104544 törvényszék tóság Adolf Szept. 3 Budapesti kir. atkviha- gr. Castelnau 549781 törvényszék tóság Leonharda Szépt. 6 Kisvárdai kir. atkviha- Ferenczy Emil 100934 és nejé r.bVayHéd víg; járásbíróság tóság Szept. 18- Szigetvári kir. atkviha- hg. Odes- 238863járásbíróság tóság calchi Gyula Szept. 15 Duna-Abonyi. atkviha- Rózsa 83091 kir. jbiróság tóság Mihály a tkvi ha- Suly Erzsébet 35100tóság és társai Aradi kir. atkviha- Barth Lajos 22055törvényszék tóság és Barth Mária Aug. 23

i Orsz. magy. gazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Bárányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős : Forster Géza az 0". M. G. E. igazgatója.. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E.. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buday Barnabás..

I Elsőrangú hazai gyártmány. / ^ ^ V / ^ P o n t o s czim :

írt

0

*

| « ,[kr frt|kr

3

* |«

4

6 " 7 | 71/2

1"jkr frt M

« !H frt |kr

_ 16

40 15

RÉSZVÉNY-TÁRSULAT

BUDAPESTEN. Magyarország legnagyobb és egyedüli g a z d a s á g i g é p g y á r a , mely a gazdálkodáshoz szükséges

9

frt|krjfrt|kr

NT

jkrjfrtfkr

_ _ __ _ 450 4 _ _ _ aug. "9. 20 - 19 50 19 20 18 90 18 60 18 30 17 90 1710 15 50 12 20 8 80 4 70 4 50 - -

Pesti moln. és sütők gőzmalma, Bpest aug. 13. 18 80 18 50 18 20 17 80 17 40 17 luiza gözm., Bpest

5 |

I

MAGYAR* %'V^AZDASÁGIGÉPGYÁR

L i s z t - á r j e g y z i

%

|

Neumann testv., Arad— aug:.4. 21 90 20 80 20 50 20 - 19 io 19 40 19 1018 80 17 30 15 50 13 40 5 50 5 50 - | Szatmári gözm., Szatmár aug. 14. 21 - 20 - 19 60 19 £0 18 80 18 40 18 - I n - 15 - 12 - 8 20 3 80 3 20 - A -f B — asztali dara,, 0 = királyliszt, 1 = lángliszt kivonat, 2 = elsőrendű zsemlyeliszt, 3 = zsemlyeliszt, 4 = elsőrendű kenyérliszt, 5 < .=> közép kenyérliszt, 6 = kenyérliszt, 7 = barna kenyérliszt, 7Ví = barna: kenyérliszt, 8 = takarmányliszt, 9 = finom korpa, 10 = goromba korpa, 11 = rozsliszt.

összes

gazdasági gépeket gyártja.

;

Rendelések - megtétele előtt k
KÖZTELEK,

67. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .

A

1897, AUGUSZTUS H Ó

„HIJNGARIA"

M Ű T R Á G Y A , K É N S A V és V E G Y I IPAR R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G aj&nl.-

SUPERFOSZFÁTOT, CHILISALÉTROMOT

és minden más műtrágyaféléket, legjutányosabb á r o n és elismert k i t ű n ő minőségben.

Központi Igazgatóság: BUDAPEST, V . V á c z i - k ö r u t 21. s z á m . Herényi Gotthard Sándor és Rovara Frigyes művét érdeklődőknek ingyen és bérmentve küldjük meg.

1169

21.

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, BUDAPESTEN,

VIII., J ó z s e f . k ö r ú t

8.

ANDBÁ8SY «ÉZA grófi BUJANOVICS SÁNDOR, DESSEWFFT ABISTII), PÍOHV TAMÁS, PÜSPÖK* EMIL, IiUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOND, TELEKI SÁNDOB nríf. Vezérigazgató: SZÖITÍI Zalgmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t k e z e t a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megtelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az

épület és átalány (pauschal) biztositásnál ,ival tetemes megtakarítást tesz lehetővé;

H A takarmányt és szalmáseleséget S t ű z k á r ellen a szövetkezet

tetemesen olcsóbban biztosítja, mint a hazánkban müködö bármely más biztosító intézet. H T Gazdasági egyesületi tagok nagyságára - a tiszta dijbil díjak fizetését a felek kívánatára váltó ellenében szeptember elsejéig halasztjuk. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 30lg

A zaJathnaJ kénkovand ipar r. t.

Sorvetőgépeket

kénsav- és műtrágya-gyára ajánlja legjobb minőségű mindennemű

MŰTRÁGYÁIT

a legújabb és legjobban bevált szerkezetben, egyetemes- és többvasu ekéket pánczélaczél-kormánylemezekkel, boronákat, hengereket, konkolyotokat, gabonatisztitó-rostakat és teljes takarmánykamra-berendezéseket, nagy választékban és jutányos árakon szállítanak

a t. ez. gazdaktfzonség b.

Umrath és T á r s a mezőgazdasági

figyelmébe.

Árajánlatokkal készséggel szolgál a

t, IY,, Bécsi-utcza 5,

gépgyárosok

B Ü D A P K S f t U , V .

k e r . ,

V á c s i - k ö r u t

S O .

s z á m .

Árjegyzékkel és költségvetéssel kívánatra ingyen és bérmentve szolgálunk. U . i . B o r s a j t ó k (System Mabille) és s z ő l ő z u z ó k kitűnő kivitelben és mindenféle nagyságban.

importált,

most

EGERESI

MÜTRÁGYA-GYÁR K B A M E R JT. Ajánlja kellően száraz és könnyen szórható műtrágyáit, nevezetesen

a p tt SzSiékuCsontliszt-SuperphospMtot, ^

Fölvilágositásokkal, árszabással és ismertető füzetekkel készséggel szolgál

BUDAPEST, V. kerület'1"Dorőttya-utcza

9-dik szám.

_

megérkezett

. Polend china

tenyészsertések pedigréevel,

PICK OSWALD VIII., K ü l s ő

Kerepesi-út

1. s z .

1170

KÖZTELEK,

KOSZÉN összes gazdasági ipari

1897. AUGUSZTUS H Ó

21.

67, S Z Á M , 7-ik É V F O L Y A M .

Tokodi, Dorogi és Ebszöny- ^ x annavölgyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka / x és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafütésre és épületek szárítására,

s házi czélokra leg-lsi'büxiő'b'b 3aaÍ3nőség , "ben l e g - j u . t á a . y o s a ' b ' b a s i

RAMAY KAROLY

icaph.a.-tó

kőszén-nagykereskedőnél,

Budapest, Arany János-utcza 34. sz.

A cs. és k i r . szab. Hitelintézet k ő s z é n - o s z t á l y á n a k vezérképviselete.

Az Országos Erdészeti Egyesületnél BUDAPEST,

V. kerület, Alkotmány-utcza 10. megrendelhetők a következő szakmunkák: Erdészeti Lapok.

^

^

S

M

L

^

Erdészeti Zsebnaptár. p a ™ ^ ! ^ „ ^

Fischer J.

zsákgyári raktárában Budapest, Nagy-Korona-u. 18. mentes Donyrái tílcsöito, valamint uj és egyszer használatban volt vízmentes ponyvák jutányosán kaphatók. 3768 Repczeponyvák drbonként 3 frttól feljebb. ..Most jelent meg!

L Szőlőművelés

S S

és B o r á s z a t

Erdészeti Növénytan. S ^ J ^ k Í S T Í S i & aranynyal jutalmazott pályamunka. I. kötet. Általános NövénytanJ30 oldal, 5B3 képpel. Ára 4 frt. Az országos erdészét! lytan, :

Kézikönyve.

.ániyciszcttieroiitecsi

felszerelési 'tárnyal

Tállalata

B U D A P E S T , I I . , Iiáncihld-utcza 3. Árjegyzékek kívánatra bérmentesen küldetnek.

M o l n á r István. Legjobb és erős

Magyar Erdészeti Oklevéltár.

burgonya-kiemelögépek,

kötet. Ára 20 frt. Az országos erdészeti egyesület tagja Az Erdöőr, Tagy az erdészet alapvonalai. Irta: Bedő Az erdőrendezés kézikönyve. Lmazót/páiyan

t

B A R A N Y A Y I., turfatermények és szabadalmazott önműködő turfahintő-closetek,

Hetedik kiadás. Ára

5 0. A. gyárában B arország). - ^ j g g g " kr

Aa országos trtésze" IgesSet

QRAEPEL BUSÓ

•

'

Sví

(Utánnyomás nem dijazl

gZIYATTYÜK MERLEGEK minden neme,, házi. házi, nyilvános. nyilvános, mezősrazdamezőgazda. „ s iparczélokra. t-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve.

STAHEL é s LENNER i Budapest, V , 'jKatona József-utca 8. Ajánljuk

trienrlelel

Wiiiahh iavítntt rendszerű »Í-,„H.,<. „,.;, legújabb javított tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra.

W. GARVENS, Wien,

L, Walfischgasse 14. sz. Sehwarzenbergstrasse 6.

trieurt

készítünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusítók megbi-. zást nyerhetnek. 4089

67. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897, AUGUSZTUS HÓ 21.

Mindennemű tornaszereket és legjobb mliiősé^a

Hirdetmény. T ö r k A d o l f puszta-kengyeli

(instructio) u. m. cséplőgépek, vető-, fűkaszáló-, szénagyüjtö-, répavágó- és szecskázó gépek, szekerek, boronák, fahengerek, lovak, ökrök stb.

E

L

A

D

Ó

K

i

g a z d a s á g i k ö t é l n e m f t e k e t , ><

gazdaságában

az összes élő és holt leltár

1171

BLEIER és W E I S Z ,

5

kötélgy&ri ezég Budapest. A Rfktár és iroda: H Á R O L Y - K Ö B Ü T V. SZÁM. W Gyártelep :Hajfsár-ut 7807. sz. h Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos rntószőnyegrek, 0 lábtörlők, ruhaszárító Kft- A j telek. ^ j

.

halhálók, £

Kézitáskák stb továbbá araz- d dasáffi czikkek u. m.: istráng, A Kötőfék, rudaló sahoaa- h zsákok, vízhatlan ponyvák, p itató és tűzi vedrek, kender- H tömlők, hevederek, kender, h kócz stb. a lfcgjutányosabb eredeti p gyári árakon. . y . MM megrenMM pontosan eszközöltetnelé. S KépetarJeEíiék á ^ e;r b é r " gj

Előzetes értesítés mellett fentnevezett gazdaság a t. vevőknek Kengyel vasúti állomáshoz f o gatot küld. p. u. Posta és távírda: KENGYEL ? Amerikai szabadalmazott forrasztás nélküli

ÖKÖRLáNCZO! A forrasztott lánezokhoz képest kétszer oly nagy ellenállás a töréssel szemben.

Erös, könnyű és olcsóbb J; W

minden egyéb láncánál. Bíionj-itrányok és irjegyiíheS ing-yen. Tg&ffl

G O E F F I N 6 E R & C° Aczélmü, Weissenfels Felső Rrajnában. Kapható minden nagyobb .vaskereskedésben. Budapesti képviselet: HOFFKÍANN S. VI., Lendvay-utcza 25.

ii t c z a i 1 o li o m o t i v o k , gőzcséplőgépek hajtására a főherczegi vasmüvekből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szíves tudakozódások Erzherzogliche Camerai -Direction in Teschen in Schlesien, czimen. 4091 rwm

A diőszeghi óriásbúza m

Hirdetmény.

Uj személy és podgyász,díjszabás életbeléptetése a szlavóniai h. é. a A magy. kir, államvasutak' igazg-atőságátfi nyert értesülés dijaLibás1,éjvényea £vll°hffyezteSab^

m

m

m

az idén is, tehát oly évben, midőn a rozsda

mi É. TARSA vasöntöde és gépgyár részv.-társ. Budapesten készít: A) gépeket és építési munkákat, teljes malomberendezéseket, vasúti kocsikat és vasúti fölszereléseket, transmissiókat. ©peeziálitásai: ? B) Kéregöntvény vasúti kerekek, váltók, züzómüvek, hengerek- és ágyúgolyókhoz. Hengerszékek kéregöntetü hengerekkel mind a magas malmászathoz, mind pedig a parasztra őrléshez s egész malomberendezések. Faesiszoláshoz, p;ipir- és celluloza-gyártáshoz való gépek. Vizkereket nagy sikerrel pótló turbinák. Villamos világítás nagy távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frictiós kancsolások, rotatiós dynamométerek. Aczélöntés.

Magyarország búzatermését

általában

nagy-

mérvben károsította és e vidéken is nagy kárt okozott. 1200 négyszögölével számított magyar holdon ÍOOO kilónál nagyobb termést

ered-

ményezett, mi mellett e g y hektoliter s ú l y a 8 3 kiló. E z e n ó r i á s i b ú z á t a legjobb minőségben ajánlja mint vetőmagot legalább 500 kiló megvételének kikötésével

Lili

|ÍÉ

Pozsonymegyében. m¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥*m

KÖZTELEK, 1897. AUGUSZTUS HÓ 21.

67. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.

Leszállított gépárak. Felhívjuk a tisztelt gazdaközönség becses figyelmét azon körülményre, hogy a Clayton és Shuttleworth gépgyár vető és földmivelő gépeinek árát tetemesen leszállította. — A nevezett gépgyár erre vonatkozó közleményét alábbiakban közöljük. m

Budapest, 1897. augusztus hó.

T. gazdaközönség

I

A bekövetkező őszi idényre van szerencsénk kitűnő

EGYETEMES

ACZÉLEKEINKET,

valamint legújabb közkedveltségü „

C

O

L

U M

B

I A - D

R I

L L

"

s o r v e t ő - g é p ü n k e t ,

mely kipróbált vetőkerekes rendszer ugy sik, mint lejtős vagy hullámos talajokon is egyformán egyenletes és megbízható munkát végez, igen könnyű, de mindamellett szilárd és tartós korszerű vetőgép, a legjobban ajánlani. Kérjük továbbá tökéletesnek elismert =

„ O M V É R S A t - D R ) L L "

=

merítő korongos sorvető-gépünket és rög-törőket a t. gazdaközönség szíves figyelmére méltatni. A túloldalon [feltüntetjük még a különféle vetőgépek és egyéb talajmivelési eszközök ábráit és azoknak tetemesen

&SB&* l e s z á l l í t o t t

árait,

igen kérve, hogy beálló szükséglet esetén idevonatkozó képes árjegyzékünket levelezőlapon bekivánni s mi azt azután további használat végett a legnagyobb készséggel bérmentve beküldjük. Kiváló tisztelettel

Ci&ytoe®

&

Shuttleworth.

67. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1897. AUGUSZTUS H Ó '21.

T a l a j m i v e l ö - e s z k ö z ö k

és

v e t ő g é p e k .

CLAYTOM &

aczél-ekéi

SHUTTLEWORTH

fa-gerendelylyel

aczél-kormánylemezzel, aezél szántóvassal, esoroszlyával, kovácsoltvastalyigával és 1 tartalék-szántóvassal. , 62 klgr. 3 sz. 7—18 cmtr. barázda-mélységre ... ... ... . 27 frt 86 „ 2 „ 10-23 „ .„ L.. ... 31 „

(I.AVTOV &

SHUTTLEWORTH

D C R j e g y i i uj a c z é l - e k é j e kettős vasgerendelylyel,

önvezetéssel, esoroszlyával, tartalékvassal és esava rkulcscsal. 1*05 klgr. DCR 6—10" (15-28 cmtr.) mélységre ... ... ... — 36 frt 11Ó , 6 - 1 0 " előhántóval ... ... ... ... ... ... '39 1 /2 n

CLAYTON &

egyetemes

SHTTTIEWORTH

aczél-ekéi kettős delylyel

vasgeren-

önvezetéssel, esoroszlyával, 1 hántóeketest tartalékvassal, állítható tengelyű talyigával és egy taitalékvnssal. 96 klgr. D7M jegyű 3—7" (.9—18 cmtrO mélységre ... ... ... 32 frt 103 „ D8M „ 4 - 8 " (10—21 „ ) „ ... ... ... 34 „ 108 „ DI0M „ 6—10" (15-26 ) , ... ... ... 35 „ 1-50 „ RI4M , rajol 8 - 1 4 " (21—27 cmtr.) mélységre ... 55 „ 1 Hántótest külön 3 2 frt.

C1AYTOIÍ &

SHUTTLEWORTH

Z F W jegyii k é t v a s u ekéje önvezetéssel, 2 esoroszlyával, 2 tartalék aczél-száclóvassal. 5 klgr. 3x/2—7" (9—18 cmtr.) talyigával ... ... ... ... ... 54'frí t , .3V2—7" (9—18 .. ) talyiga nélkül ... ... ... ... 41 „

CLAYTON &

SHUTTLEWORTH

szabadalmazott könnyű kétvasu

ekéi

1 esoroszlyával és 2 tartalék, aczél-szántótassal. 120 klgr. DCL jegyű hosszú hajlított kormánylemezekkel .1. ... 143 „ DCN „ „ -

CIAYTOIV &

60 1 70

SHTTTIEWORTH

szabadalmazott könnyű háromvasú

ekéi

1 esoroszlyával és 3 tartalék 'aczél-szántóvassal. 186 klgr. DC hosszú hajlított kormányiemezokkeí ... ... 210 VRS 2 hosszú hajlított kormánylemezekkel __

CLAYTOM &

...

...

97 frt 111

SHUTTLEWORTH

kovácsoltvas rézsútos

boronái

65 klgr. 2 ötsoros taggal 71U fogással ... ... ... ... § 8 62 „ MES uj. 2 négysoros taggal 185 cmtr.... ... . 91 ' „ , 6 sz. 3 „ „ 285 „ ... ... 101 • „ „ 7 sz. 2 „ „ 285 •>:„... ... ... . 63 ., ME jegyű 8 sz. 2 négysoros taggál'á85..cmtr. 98 „ „ „ 9 sz. 8 „ ; 285 .

...

37 frt

67. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.

Talaj mi velő-eszközök és vetögépek. „ C O L I l l Hl A D M I i L " legújabb könnyű sorvetőgépe •aj s z a b a d a l n a a z o t t

vetőlsoron.g'olckal.

A következő felszereléssel: az előáll vány kormány rúddal és vonórúddal, egy tengely Károm készlet megfelelő számú különféle! vetőkoronggal, egy szedvény váltókerék, egy szedvény nehezék a vetőcsoroszlyák emeltyűire, egy lándzsa és egy csavarkuícs. 4251440 klgr., 13 soros, 4 vagy 47a hüvelyk sortávval... ... ... 225 frt 470 480 15 4 „ „ „^ „ . ... : 250 „ 5-10 530 „ 17 „ 4 „ „ „ 275 „ 5601575 ' „ .19 „ 4 „ „ „ ... ... 307 „ 580 600 „ 21 „ 4 „ „ „ „ ... ... ... 340 „

CLATTOK & S H I I T T L E W O R T H

„Un§wersal-Drili" sorvetőjépe naeritőlcoroug'oklEal. Előíllványnyal és kormányruddal, forgantyuval, 1 tengelyijei, 3 vetőoronggal, váltókerekekkel, egy készlet nehezékkel, lándzsával és kulcscsal. .410 420 klgr., 13 soros, 4 vagy 4lk hüvelvk sortávval 435 445 „ 15 „ 4 „ •„• „ ' „ ... ... 460 470 „ • 17 „ 4 „ „ „ „ ' ... ... ... 565'580 • „ 19 „ 4 „ '„ „ .'„ , ... 60ü|618 „ 21 „ 4 „ „ „ „ ... .... ...

készlet csavar235 frt 260 285 „ 317 „ 350 „

CLAYTOSÍ & S H T T T L E W O R T H

„SchEoer-rendszerü trágyaszóréja. 400 klgr., szélfogóval ellátva

....

...

...

—

...

...

—

245 frt

CLAYTO\ & S H I I T T L E W O R T H „ C o l u m b i a "

uj

szórvawetáigépe.

293 klgr., 10' széles, kereszti eneely nólkiil ... ..." ... ... ... 3(!0 , lü' „ kereszitengelvlyel ... ... ... ... ... • „ " • ... 310 „ 12' „

CLAYTON & S H I I T T L E W O R T H „ S m ^ f - r e n d s z e r ö 293 klgr. 305 „ 312 „ 295 „

s z ó r v a v e i ő g é p e .

10 'láb széles, kérészi tengely nélkül ... ... ... ___• 10 „ „ • keresztengelylyel ... ... ... ... 12 „. „ ... ... ... — — 12 „ „ Aberdeen-renriszerii ... ... ... ...

145 155 165 Ilit

frt „ „ „

C1AITOA & Slll'TTLEWORTH v a s g y ü r ü s

kettős

hengere.

025 klgr., üléssel,-vas-oldalrészekkel és s/.áll. tó-keiesekkel

...

CLAVTO\ «Sfc S H I I T T L E W O R T H

háromtagú ragtöra-hengerei > 675 klgr., 15 hüvelyk átmérővel, 6 láb széles 1030 „ 20 ,. 6 v « —

.. —

—

—

100 frt

67. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897, AUGUSZTUS HÓ 21. 75

CLAYTON & SHUTTLEWORTH legújabb szabadalmazott könnyű

„COLUMBIA DRILL

sorvetőgépe Smunkába

állittra.=

Tetemesen f ^ T

l e s z á l l í t o t t —SSS: a z

e l ő z ő

l a p o n .

á r a k S

-

Tter

KÖZTELEK,

1176

G E P 0 1 . A J A T , u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.

Szalonnát F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , ul m. karbolsav, karbolpor, creotiny zöldgálicz stb. • • rézgáli ez ° -rbololeumot, keserűsót csudasót' stb.

Kocsikenöcsöt, Petroleumot zsákokat,takaró- ós szekrényponyvákat, k á t r á n y restékeket, fedéllako*.

H Ö T R á G Y Á T . Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok : gazdasági és erdei vetőmagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot kérek.

K R A M E E

67, SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .

1897. AUGUSZTUS H Ó 21.

LIPÓT,

Luczernát,

lóherét,

f i i m a g v a k a t ) ! minden czélra . és. minden egyéb gazdasági ezikket és Vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastag gyökerekből őrölve.

V . ker.,

Akadcmia-ntcza lO. Telefon.

Sürgönyczim : „CERES" Budapest. Á r j e g y z é k k e l és részletes k ü l ö n a j á n l a t o k k a l k í v á n a t r a szolgálok.

* Eladó. ^

I

Őszi bükköny é s borsó ÍOO k i l o g r a m m o n k i n t 8 f r t j á v a l a sárospataki vasútállomáshoz A herczegi uradalom

jószágigazgatóságánál

S á r p s p a t á k o n .

vetési idényre ajánlom

W

Sack Rudolf

>

I I i i • c l c t i u é 11 A

rendszerű

SORBAVETÖGÉPEIT

^

(IV-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sík vagy dombos talajon minden magíéségben tökéletes egyenlet ssen lehet elvetni, anélkül, hogy a 'vetőszekrényt beigazítani, meritő vagy fogaskerekeket cserélni kelE lene. Sack Rudolf valap, mennyi sorbavetőgépei féJ.-- lette könnyen járnak, nagyon szilárdan vannak készítve, igen tartósak és kívánatra eiőkormánynyal is kaphatók. Mindennemű Sack eke, borona, szórvavetőgép és talajmivelési essA'ös dus választékban van raktáromon és eredeti minőségben az itt látható törvényes védjegygyei 1ÜQ.1.I csak nálam szerezhető be. Legújabb árjegyzékem éppen mostH\LJjelent me,g és kívánatra leszivesebben szolgálok azzal ingyen és 'bér-ES! mentve.

\ .

j

uradalomban

(Budapest— i

* z i m o n j i vasúti állomás) 3 2 d a r a b

számfeletti ^

| saját

nevelésű,

fogásra

M A G Y A R

alkalmas

FAJTÁJÚ,

be- j

472 éves

^

Igfulyabeli

tinó;

(

f . é v i a u g u s z t u s h ó 31-én r e g g e l 8 ó r a k o r

j legújabb

Kis-Szállási

\ nyilvános szóbeli árverés utján ^ készpénzfizetés )

mellett

Venni szándékozókat

<

páronként

j

el f o g adatni.

,

előleges bejelentés mel- <

) lett k o c s i f o g j a a v a s ú t i á l l o m á s o n v á r n i .

{

>

<

Kis-Szállás,

^ 4235

1897. augusztus h ó . A z u r a d a l m i jószágfelügyelőség.

;

Most a leidotb ültetési IJó!

Uj földieper fajta

Veszünk bármely mennyiségű borkövet legkevesebb 55"/o, vagy b o r s e p r ö t legkevesebb 24°/o borkősavtartalommal. Mintával ellátott ajánlatok az ár megjelölésével „

Most a legjobb ültetési Mö!

WOLL AK és Tsa czcghez Budapest, Andrássy-ut 54. küldendők.

P R O F P E R SAMU, BÁRÓ GLAUBITZ ALFONS

Sack Rudolf magyarországi kizárólagos képviselője, BUDAPEST, V., V á c z i - k ő r u t 5 2 . s z . Most a lsgjoM) ültetesi idő: Hirdetmény.

TflejellígDiM). nyelven (160 oldíl) kirínat-

,Í6f5amTéa

teljesen berendezve: tzecskavágók, répavágók ét zúzók, kukoricza-morzsolók.

^s/ Főráktára:

QÍ. S H U T T Y ^

^ A W k

mezö-

Budapest,

VI. k e r ü l e t , v á c z i - k ő r u t 6 3 . s z á m .

C H

J

gazdasága és méhészetéből mérsékelt áron kaphatók: É L Ő M É H R A J O K , M É B K A P T Á R A H , saját készítmény tetszés szerinti méretben. Rajszállitó-ládák, m ü l é p . A méhészethez szűk séffes gépek és eszközök. Fajtenyészetünkből : n o r m a n d i a i ó r i á s n y u l a k , diszgalambok, fajbaromfiali, t o j á s o k és gyümölcsk o s a r a k . Megrendeléseket elfogadás árjegyzéket küld kívánatra bérmentvetor.Glaubitz A l f o n s gazdisági, méhészeti kiviteli telep elárusítsa 4150 Budapest, Oaray-tér 11.

Daráló- és őrlői-malmok

"W VA f ^

ngol daráló-gépek, fiillesztök, kitünS eredeti angol darálo-g rágyalé-szivattyúk a legjobb gazdasági él trágyalé-szivat kiállításban.

\

Kimerítő képes árjegyzékek és tervrajzok kívánatra ingyen és bérmentve.

67. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .

HÓ 21. 77

K Ö Z T E L E K , 1897, AUGUSZTUS

Hofherr és Sehrantz Budapest, W L ,

¥ á e z i - k 8 r u t

5 7 .

s z á m .

s

N ó £

J

Q Jfi

B

rs X * eÍS (S g

£ t í re

m

S - a

j j

c L -B

o

N

á

60 5)

A i á

m

s

gci 2 S

a b

l é i i e r e f f i ö r a s ö l ő - g é p i I S c e t Gyümölcs és szőlő bor készitési gépek. -gpl§

G y ü m ö l c s és s z ő l ő

lohere leesepelise^kKlórzsolése |j ^

sajtók,

^

béPffientVe «8 Í l l 0 e i l .

vi szeptember hó 1-ével a juhok és sert vSó'feívételéVa czimlapPmegTá»02tatásáte' és'a' tlék a részes vasutak Igazgatóságoknál példányon

Szőlő és gyümölcs zúzok és bogyó morzsol.

Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. Szülő és gyümölcs örlök, Aszaló készülékek gyümölcs és főzelék aszalásra, gyümölcs-vágó és hámozó gépek legújabb szerkezetű szab. önműködő „Syphonia" gyümölcs és szőlővessző permetezők, gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb, kivitelben 4164 Mayfarth P h . és Társa cs. kir. ktzár. szabad, gazdasági gépgyár, vasöntöde és gőzhámor BÉCS, II. ker,, Taborstrasse 76. Kitüntetve 390 arany, ezüst és bronz éremmel - Árjegyzékek

| A z

©rsz. M a g y . H a s d . Egjesfliet l O O O frt p á l y a d í j j a l

••-

- =± é« még ez év folyamán

g-azclaság'i s o r á r p a v á s á r o k

y

Hirdetmény.

folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, és nyomerő szabályozóval. A munka képesség 20°/o nagyobb, mint bármely más sajtónál.

O r s z á g o s

g

Magyar királyi államvasutak.

által

jutalmazott kiadandó

könywiteltaaa

alapján, ö s s z e á l l í t o t t B

~~

:: i » ' ív

z

<1 a

w ií o i

—

—

A z O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ü l e t , úgyis mint a G a z d a s á g i E g y e s ü l e t e k O r s z á g o s S z ö v e t s é g é n e k K ö z p o n t j a , a P o z s o n y és B o r s o d v á r m e g y e i G a z d a s á g i E g y e s ü l e t e k k e l , a M i s k o l c z i i p a r - és k e r e s k e d e l m e k a m a r á v a l és a M a g y a r M e z ő g a z d á k S z ö v e t k e z e t é v e l

1897. augusztus havában

1. Előjegyzési könyv

POZSONYBAN és MISKOLCZON

6. Osé^lSfeí gabon'™"1!' sl TefeUd™s°SjÍgyzék,

OIMOT

13." Épületleltár, 14. Pénztári fökö 15. Telekleltár,1 ki

86." pzda1sá|i>napli5 , 39. TejelésS-Vimutatás kiil- és 1 40. Takarmányozási előirányzai 42. Takarmányozási jegyzék

A vásárok a következő napokon tartatnak meg:

- melyekből á l l a n d ó r a k t á r t tartunk.

I* O Z S O V Y |{ A V. a v á r m e g y e h á z a nagytermében a u g u s z t u s h ó 3 3 - é n , d . e. 11 ó r á t ó l d . u . 2 ó r á i g .

Összeállitotiii

S-usclifea

MISKOliCZOlV, a vármegyeháza nagytermében a u g u s z t u s h ó 3 0 - á n , d . e. 9 ó r á t ó l d . u . 1. ó r á i g

H i k á r d

a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes ny mtatványokból m i n t a i v e k az 0. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek.

A vásárra bejelentett árpák eladását a M a g y a r M e z ő g a z d á k S z ö v e t k e z e t e közvetíti, a vásár rendezőség felügyelete alatt, s vevő/el szemben szavatol a szállítandó áru Az eladások a vásárhelyiségben kiállított minták és a bejelentési ivek adatai alapján történnek. Az eladásokat a rendező-bizottság ellenőrzi. A vásáron belépti d i j a k n e m szedetnek. A vásár iránt érdeklődőknek részletes tájékoztatást nyújt levélbeli megkeresésre a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, Alkotmány-utcza 31. sz.

: I S S S yek ek 27. PöttakaSÍy *' 29. Ppóbacséplési jegyzék 3l! BUési jegyzék (osikőéa boi 33! EJlés^je^yzék (bárány és 11

Árjegyzékkel

és felvilágosítással

készséggel

szolgálunk.

Megrendelések

a „ K Ő Z T E L E K " kiadóhivatalához IX., Üllői-út 25. sz. küldendők.

|

f f f f

|

f f f f T O

KÖZTELEK,

1178

1897. AUGUSZTUS H Ó

21.

67. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .

Felhívás az első m. k. szab. osztálysorsjegyjátékban való részvételre. Ezen 50,000 nyeremény és I jutalom hivatalosan következőleg állapíttatott meg: 600,000 koronával. 400,000 200,000 a 100,000 90,000 80,000 70,000 5 ' á 60,000 40,000 30,000 25,000 á 20,000 h 15,000 á 10,000 á 5,000 3,000 2,001) 1,000 á 500 300 200 á 170 a 130 a 100 á 80 á 40 hat "^osztályban "huzatnak'kí^"

Pl CB LER

KA TONAI-FŰÁLLA

"°<5*e!/t'e"'

TOR VOS

ÁLLATGYÓGYSZEEEI.

t tervezet 9. g-a szerint i yobb nyeremény szerenesés Folyó év február hó 27-én hozott törvény értelmében a kis lottó megszűnik és ennek helyébe a fenti osztálysorsjegy-jiték lép. A lottójátéknak ezen neméből több van Németországban, hol, is nagyon kedvelt és előre láthatólag nálunk is meleg érdeklődést fog kelteni, a mennyiben a nyerési esélyek még nagyobbak, mint Németországban. Ajánljuk tehát, hogy kiki már most biztosítson magának egy sorsjegyet, mert könnyen lehetséges, hogy a sorsjegyek hamar elkelnek és akkor később drágábban kell -majd megfizetni. A z I-sö osztályú betétek következők: egy egész sorsjegyért — frt 6.— egy negyed sorsjegyért frt 1.50 egy fél sorsjegyért frt 3.— egy nyolozad sorsjegyért frt —.75 A további betétek egy egész sorsjegyérti il-tk osztály 10 frt. III-ik osztály 16 frt. IV-ik'osztily 20 frt. V-ik osztály 16 frt Vl-lk osztály 12 frt. A sorsjegyek utánvéttel, esetleg a pénznek postautalványnyal vagy ajánlott levél alakjában történendő előzetes megküldés ellen küldetnek a megrendelőknek. Kívánatra azonban a házhoz is szállíttatnak, vagy pedig irodahelyiségünkben is megvásárolhatók. Közelebbi felvilágosítást ezen lottójáték berendezéséről szívesen adunk. A lottó a m. kir. kormány folytonos felügyelete alatt áll, a húzások pedig Budapesten, a fővárosi, vigadóban szinte a m. kir. kormány ellenőrzése mellett, továbbá egy kir. közjegyző, valamint igazgatósági tisztviselők, nemkülönben az érdekeltek képviselőinek jelenleteben történik. Oldalt láthatók a nyeremények jegyzéke sorrend szerint, melyekhez képest 100,000 sorsjegyből 50,000, tehát a sorsjegyeknek fele nyereményekkel huzatik. A kisorsolásra kerülő összeg 13.160,000 (tizenhárom millió egyszázhatvanezer) koronát tesz ki, mely összeget 5 hó alatt kell kihúzni. Jelentkezéseket és megrendeléseket kérjük mielőbb eszközölni.

f Ö f Ö i Á . BS TöFSA Budapest, Váczi-körut 4/b. Beit Ferencz-tral bal l J-a tóz.

Knuth Károly

V o r a r l b e r a i o r r h u r u t - o o r megakadályozza és gyógyítja az orrhurutot, M' " (gégesorvadást, egyszerű katharrust), férgekel minden gége és mirigybántalmat, 1 doboz 60 krajczár. K ó l i k a é s felfúvódás elleni b a l z s a m s biztosan hat, 1 k pataczkkal 1 niwfl<í7tn <57annan mindennemű küteg és külső baj ellen, nélkülözUltfdSZlU S l d p p d H , h e t e t l e n állatorvosok és lótulajdonosoknak, lótulajdonosoknak, 1 drb A m e r i k a i farmer-fluid

1 ü v eg éyel 6 0 ^

Seb-balzsam

mérnök és gyáros. QYÁE ÉS IRODA.: BUDAPEST, VII. Ker., Garay-utcza 6—8. szám. Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerömiivi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek, -egjobb minőségű kőagyag-osövek raktáron.

1 ü e

; f« sév ' el

Mltgs. Gróf Wenckheim Géza úr P a . - M á g o r i u r a d a l m á b a n , p o s t a és v a s ú t á l l o m á s V é s z t ő —

184 drb. sertésvészen keresztül ment szőke

mangalicza

tenyészkocza

a tenyésztés megszüntetése miatt, v a l a m i n t 5 0 0

drb.

elválasztott nyári malacz eladóvá tétetik. Felvilágosítást a d a z

U r T a d .

i n t é s ő s é g .

0000000000000000000000000000000000000000000000000000

| Magyar tőzeg- és mütrágya-ipar részv.-társ. g ajánlja losonczi gyárából, kitűnő minőségű

ffaecál | trágyáit » feltárt

faecáliák,

faecál-superphosphát,

t ö z e g p h o s p h o r s a v stb. stb. a zigazgatóság

"TBJ1

3138

Budapest, YL, Andrássy-űt 30. szám, II. emelet 8. ajtó. e

l!

Mag-ya.rország-"ban,

E ü e m i 3 legrégibb

gazdasági

E L

gépgyára

készité

MOSONBAN. A jelen évadra ajánlja mivelő eszközeit, lókapáit, töltögetőket, répagyomlálókat.

Uj! „COI/CJMBIiL"

cultivator!

D. M. Osborne és Társa hirneves fűkaszálóit,

arató

és

kévekőtógépeit,

A szombathelyi versenyen az első dijjal kitüntetve. IlolUngswortii, Ifeuretta és KeAvencz szénagereblyéket, szénaforgatokat legjobb kivitelben. Kézicséjjlík, 2—4 iöerejü járgány cséplő-készletek, rosták, konkolyozók, czirokcseplők, Hungaria és Mosoni Drill sorvetőgépek stb. F Ő R A K T Á K :

Budapest, lfl., l f á c z i - k ö r u t 57/a.

S Részletes árjegyzékkel és felvilágosítással készséggel szolgál fjCy

A s első soriretőgépet

»00000000000000000»00<>i>0eaa000000a000O0a»a«0

K Ö Z T E L E K , 1897, AUGUSZTUS H Ó

67. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .

1179

21.

KIS HIRDETÉSEK,

r 15 szóig 30 kr., ezen felül eltűnő betűkkel 4 kr. Czim i :n beiktatásnál 30 kr. bélyegiUel

Csak mezőgazdák és i továbbá állást keresők vétetnek fel e ked

C s a k oly lereli-kre válaszoliuik, m e l y e k k e l v á l a s z r a ssíübséges l e r é l b é l y e g e t v a g y levelezőlapot k ü l d e n e k . Kérjük

Gazdatiszt felső magyarországi nag kra, aki gazd. könyvvití 5s vezetni tudja, jő műnk >b . gazdálkodásban ere ™ ^"'"^^en^rész

megfelelő levélbélyeggel Iá dók el, mert a kiadóhivatal saját költségén nem tovább

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Herczeg YpsMantr^Örökösök kevermesi

Ispáni, nagy uradalomban segédtiszt

Veszek

Eladó

i gazdaság vezetési Birtokváltozás u ia belépésre állást el

Ö t r e n darab éves^jármozni való^maj

Földmives

VEGYESEK,

apátság elöszáilási foaiyógaéZvaszfpt'emtei betöltendő. Pályázn

iasági

^ J ó családból^

gazdasági magvakat

Téli bükköny, Öszi borsó, Szt.-lánosnapi rozs, Biborhere stb. 4i8s

Ajánlok

kiváló minőségben kapható'

őszi ó igazolványek arczképpel

ÁLLÁST KERESŐK, Tapasztalt

dalmi tiszttartósághoz S

^áírS™dáMsf?^kWtber tifná. Czim\ kiadőhhí

seüeg^fső^bi^belépé^e állásit egédtisztlállást, esetlegkisebb gazdaság minden ágában, valasen jártas és kautióképes. Zsigmondháza, u. p. Tűrje Jaj Czim a kiadóhivatalban. 4186,. Gazdatiszt, Őszi b ü k k ö n y , izr., nős, 18 évi gyakorlattal, tifzta^roz^nétemik prima migazdasági iskolát végzett, gazdaság minden ágában otthonos, nyisé^benaj Is Szfflittatífc™vev6 Májaiban, mely azonban dbonIspáni

be. Ezen állással nyugdíj igény nélkül a következő illetmények vannak egybekötve. Készpénz 1000 frt, buza 24 hl., rostaalj 20 hl., tűzifa 40 ürméter, hizott sertés élősúlyban 600kgr., tehén-

<*ömörniegryében,

m™lés,mhizlalás,CZmerinoPluháa

6 l

pese^ ^ályázók^ ^|hiva.tnakj hogy kellően felszerelt kérvényüket augusztus hó végéig nyújtsák be a Csanádi székes

g

d

vi°szony ok míatt a gazdaság minden ágában, megváftífzcftt' — _tevékenységét,^szakértelállattenyésztés, tejgazdaság, hizlalásban, dohány és ozukorrépa termelésben kellő jártassággal bir, könyvvezetést is érti, beszél magyarul, románul és keveset németül, mielőbbi Gazdasági

B

Több

4109

növendék ökör és üsző borjakat megvételre ajánlanak

Mid, 4oíhoíd legeW ÉrtekezCséplősép, 8 lőerejü, teljesen jő karban, azonnal eladó jutányosában. Sa?MdŐreurnyUPándŐ|™a-

Gyakornok ígban teljes6fuátóf 'égett. Levelek W. F

50 darab Vintschgauból Importált innthali fejős tehén

mely tiszta, természetes aszfalt bitumenből gyártott tűzbiztos tetőfedési anyag, teljesen szagtalan és legnagyobb tartósság mellett' egyáltalán nem igényel mázolást. 3353

Biehn János

darab

v

Ő csász. és kir. Fensége József főherczeg és Ő királyi Fensége Fülöp Szász-CoburgGothai herczeg udv szállítója

Dr. Lendl Adolf, praeparatoriuma

Intézete B U S A F E S T , II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036

Gyökeres

szőlőojtTányok

Bajor József államilag segélyezett szőlőojtvány telepéről Ráczalmáson.

központi

tejcsarnok

ajánlok megvételre.

62 drb. szép jármos Ziska J. utóda ökör, 4 drb. jármos bivaly, 10 drb. álla- Rostély György mérleiggyáros mi ménnel fedezett Budapest, VI., Eötvös-u. 49. igás ló, 27 drb. 1, Legjobb és legmegbízhatóbb 2 és 3 éves csikó, zadhidmérlegek' gyártója. A

HENRIK IGNÁCZ bérlő, Szalónak, Vasmegye.

magkereskedésében

emlősök és madarak Budapest, természetim,művészi éstarIX. ker., Ferencz-körut 46. tós l e i t ö m é s é r e . iszfalt- és kátránytermékik vegji gyára Jutányos árak. Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendők be.

(nagyobbrészt üszők), á

HALDEK

Biapesí, K á r o t y - M 9.

4 fedlemezel^ tanszerkészitő-

iizletrészszel, egészben vagy részben is.

űs-Czelll tasteiL

rt gyakorlattal bir, nagyobb uradaves megkeresések

Valódi

KLEIN ÉS SPITZER Földmivesolát végzett, 28 éves, nős yén, kinek 6 évi gyakorlata n, középgazdaságokban ispá-

F i a t a l gazdatiszt, endők, Nagy-Lózs

W

A gazdaság teljes feloszlása miatt

ÁLLATOL

ispáni vagy nagyobb uradal makban segédtisztiis el bérgazdaságban segédtiszt.

Pestmegyei 1600 holdas bérlethezflatal,nős, teljeseit megbízható szakképzett

2

ELADÓ:

Gyarmat kmdjék be. Az 'állás szeptember l-én elfoglalandó.

szöszös bükkönyt (Vicia villosa), 4162 téli bükkönyt, őszi borsót, Szent János rozsot, bi borherét stbt. mindent a legjobb minőségben.

J^szfalf &

l-én betöltendő,

ellátás, teljes, használhatóságnál 2-3 év múlva előléptetés kilátásba helyeztetik. Gazdasági , akadémiát vagy 6—6 évi belterjes gyakorlattal bíró egyének másolatokkal ellátott kérvényeiket gróf Mailáth Géza ur Ő méltóságához czimezve Schmoll Endre urad.

vetésre

^

Magyar-Őrért ^

ZÍltó Homok [szöszös) bükköny,

bármely mennyiségben á legmagasabb napi árakon. Ajánlatokat az eladó meriynyiség megjelölésével nagyobb minta ^kíséretében

továbbá eséplőgarnitura, vetőgépek, Saekekék, boronák, lógereblyék, szekerek, jármok, szecskavágó, répavágó, daráló stb., valamint igen szép hajtókoesi. hintók, lószerszámok. stb. stb. Szíves tudakozódáválaszt a Viszneki gazdaság intézösége Adácson,

Törleszt, kölcsön földbirtokokra.

^abna és értéktőzsde szállitőja.

Állomány apasztása folytán eladó, 1 kos pej négyes, 5 éves ka 1000 frt, I6V2 markos pej

frtért, mind ezek végett tt Györk, vaáut ÜUomás. *'

mondhat fel. Csekely ttal tőke is törlesztetik. Lebonyolítás U( nap alatt, v SJ-tálas hetyeg es Uleték-

Legnagyobb Inge Jelzálog-Forgat mimely hatóságok és

1180

KÖZTELEK,

1897. AUGUSZTUS H Ó

21.

Gözeliökef,

ALAPÍTTATOTT 1848-ban.

>flt

Gőz-utihengereket

cs. és kir. szab. nyereg-, szíj- és boröndáruk gyára

és

BUDAFEST,

Gőz-ntlmozdonyokat a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

John Fonr ier & G®. Budapest—Kelenföld, •

67. SZÁM. 7 ik _ \ 1 O L i A M .

I V . ker., K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 3. sz. Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lópokróczok, lónyiró ollók s utazó czíkkekben, legjobb kivi telben jutányos árakon. — Előírásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos tiszt urak részére legolcsóbb árakon.

"S""."™?"*'

Képes árjegyzék kivánatra ingyen és bérmentve.

hói is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn.

SCern

FRIEDLAENDER JÚZSEF gépgyára ajánlja, az őszi idényre :

, T B I U M P H

III.'

SOKYETŐUÉPEIT meritőkerekek, nélkül meritőkanalak nélkül, beszóró csigák „ vető vályúk „ Ö.7M., D.8M., D.10M. Sack-rendszerü

EGYETEMES ACZÉLEKÉIT,

LESJOBB

továbbá saját gyártmányú szecskavágóit, • répavágóit, daráló- és "őrlőmalmait, úgyszintén takarmányfiillesztoit, l a p i t t a t o t t 18TO-ben. BÍSOITYITVáNVOII. CZIM:

Slótiert

Budapest, ¥. ker., Váczi-úé 26. Dúsan felszerelt r a k t á r t t a r t a következő kiváló minőségű czikkekből: H e n g e r e l t r ú d és i d o m v a s , keret- és U-vas, gerenda stb.

"sabkS

V a s l e m e z , mindenféle méretben. f n r ó c s ő stb.

, zetéki cső, sajtócső, feétcsíí, f o r r c s ő ,

légszesz- és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk légszeszvilágitáshoz stb. stb. különlegességek saját gyáramból, • mint: marók, WáCriMaiUOA, dörzsárak, csavarmetszők,. furók, csigafúró, csőcsavarmetszö, csővágó, csősatú stü. ÁrjegyzéKete bérmentve «'s ing-yen. . 4070

Budapest, VIII., Külső Kerep@si-uf l.sz. a központi p á l y a u d v a r mellett. Maaw Árjegyzék ingyen és b é r m e n t v e . M H

Miiseni

HIRDETÉSEK

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, ŰUői-at SS-dife szám.

r

I I B A F E ^ T ,

K ü l s ő v á c z i - n t 1443= s z .

Első és e g y e d ü l i m a g y a r special gépgyár. GYÁRTMÁNYOK: a z összes mezőgazdasági iparágak s z á m á r a gépek.

szükséges

Nevezetesen:

Czukorgyárak, Af^afátagyárak

b e r e n d e z é s e és

átalakítása.

Szeszgyárak Szaktekintély

mezőgazdasági

czukorgyárak

főzdék Szövetkezeti

alapon

több

mint

ezukorgyárat Minden

szakbavágd

és

szesz-

terén. 100

mezőgazdasági

létesitett.

felvilágosítással,

tervekkel,

Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló mánya a

gyárt-

Hoffmeister-gőzmotor a l e g j o b b , l e g o l c s ó b b és l e g b i z t o sabb gőzgép. — Helyettesit m i n d e n g ő z g é p e t és l o c o m o b i l t . C s é p l é s r e és m i n d e n egyéb g a z d a s á g i gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető s z é n n e l , f á v a l , c s e r r e l és m i n d e n egyéb hulladékkal. Minden nagyságb a n , Va l ó e r ő t ő l k e z d v e e g é s z 30 lóerőig gyártjuk. költségvetéssel

szolgálunk.

3613 „Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).