6. szám. 4. évfolyam.
A „Kőztelek" melléklete.
Budapest, 1897. szeptember 29.
TEJGAZDASÁG TEJGAZDASÁGI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSI SZAKLAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TEJGAZDASÁGI SZAKOSZTÁLYÁNAK HIYATALOS KÖZLÖNYE, MEOJBLBHIK Előfizetési á r a : - f - E g é s z évre 3 frt. — F é l é v r e 1 t"rt. - J Az orsságos magyar gazdasági egyesület tagjai és a „Köztelek" előfizetői ingyen kapják.
MJWDBW HÓ ELSEJBÍT. Szerkesztőség és kiadóhivatal :
P I R K N E R J Á N O S . íagyar kir. országos állattenyésztési főfelüg'yelS.
BUDAPEST, Köztelek, Üllői-út 25. sz.
TARTALOM. Oldal Egy svédországi mintatejgazdaság. Nagy Vincié. — 17 A takarmányfélék befolyása e vaj jninőségére. ... 19 Tejgazdasági tapasztalatok. __ ' _ _„ 18 Ki mint takarmányoz, ugy köpül. 19 Lassan vagy gyorsan törlónjók a Iclicnok fejése 20 Különfélék. 20
rült tubcrculósis-mentes tejet. A gyár szolid hír- | azután egyhéti fokozatos átmenettel a lefölöneve elegedő, hogy e tejet a közönség csak- zött tejre fogják, melyből naponkint 35 C°-ra nem háromszoros áron megfizesse, mert míg felmelegítve 10—14 litert kapnak, s tetszésük egyéb tejet a gazdák a fővárosban csak 8 — 1 0 szerinti lenmagpogácsát és zabdarát. így takarőréért tudnak értékesíteni (5'3—6'6 kr, ugy-e mányozzák az üszőket 3 — 4 hónapon át, a bikevés ?) addig a tuberculósis-mentest 25 őréért kákat pedig egyéves korukig. vagyis 16 és fél krért adják el. Mint minden vajtermelő országnak, ugy Próbafejést tiz naponkint tartanak s a Svédországnak is nagy gondot okoz a lefölötejelő állatok fajtábláin nemcsak az évi tej- zött tejnek minél előnyösebben való értékesíEgy svédországi minta-tej gazda- nyereményt, de minthogy Svédországban fő a tése. Ez év elején több hires svéd gazdaságvajtermelés, igen helyesen, az átlagos zsírtar- ban, igy abban is, melylyel jelenleg foglalkoság. talmat is kitüntetik. így láttunk: tejnek zunk, kísérletet tettek a lefölözött Ha tejgazdasági szaklapban Svédországról Tystorper-féle módszer szerinti feltakarmányoévi tejhozam zsir van szó, lehet-e elkerülni, hogy De Laval zásával. Ezen takarmány készítése a követkeShorthor-Ayrshyi keresztezést 2690 kgr. 3 ' 3 6 % hires szeparatorgyára szóba ne j ö j j ö n ? Sokzőleg történik: rozs- és zabszalma keverékből hazai pirostarkát . . . . 4860 ~ „ 3 ' 5 % szor irtunk már s igen sokszor fogunk még szecskát készítenek s faládikákban ugyanannyi tiszta Ayrshirit . . . . 4480 „ 3 ' 5 4 %lefölözött tejjel öntik le a szecskát; pl. 4 kg. irni az igazán világhírű gyárról, melynek gyártmányaival — hiába üti fel lépten-nyomon tiszta Shorthort . . . . 5549 „ 3"35°/o szecskára 4 kg. lefölözött tejet, a mely tejet, fejét a legújabb találmányok özöne — még- sőt „ . . . . 5575 „ 3 - 3 8 %nehogy tuberkulózist vagy más betegséget tersem képes egy sem a versenyt kiállani. Most Q Igaz, hogy ezek voltak a legmagasabb jeszszen, előbb 85 C-ig hevítve paszteurizálazonban sem magával a gyárral, sem annak ták, aztán 40°-ra lehűtve beoltják sajtoltóval s gyártmányaival nem akarok foglalkozni — azt tejhozamok. a szecskával ugy összekeverik, hogy alvadás A hazai fajták átlagos ára 200 korona a legközelebbre hagyva fel, midőn egy már közben a szecska lehetőleg necsak alulmarad130 frt, az angol fajtáké 3—400 korona = 200— megtörtént, de. még nem publicálható s Magyarjon ; e takarmányt 48 óráig hagyják fülledni s 260 frt. ország tejgazdaságának fejlődésére rendkívül aztán ugy hízó, mint tejelő állatokkal — állíTalán sokak előtt visszásnak fog feltűnni, nagy befolyású újításról lesz szerencsém beszátólag — igen j ó l értékesitik. Sajnálom, hogy molni — most e gyárnak egy oly intézményét hogy előbb szóltam a fejési eredményekről, ez eljárásról és eredményéről személyesen akarom röviden ismertetni, melynek létesítése mint a takarmányozásról: ennek is meg van nem győződhettem meg, de sem az áltaa maga o k a ! E gazdaságban ugyanis, és már igazolja, hogy De Laval. stockholmi gyára lam meglátogatott s itt ismertetett gazdaságsok helyen Svédországban érdem szerint takar-nemcsak a tejgazdasági technika terén igyekban nem gyakorolják, — csak az év elején szik az ügyet mentől lelkesebben szolgálni, de mányoznalc: a jobban tejelő tehén — egész tettek vele kísérletet — sem Stockholm közetöbb tápot kap, mint sokat áldoz arra is, hogy a gazdaközönséget jogosan és helyesen lében áehol, mivel a fővárosban a lefölözött a kevésbé tejelő társa. kioktassa az irányban, miképpen kell tehenétejet jobban tudják értékesitení, mintha föltaA téli takarmányozás szálas takarmányszetét legraczionálisabban vezetni s miképp karmányoznák. ból (lóherés széna és tavaszi szalmaszecska védekezzék a rá nehezedő csapások ellen. Talán említenem is fölösleges, hogy e keverék) és erőtakarmányból áll. Ezelőtt három évvel vett a gyár tulajdoAz erőtakarmány következő összetételű : gazdaságban a tulajdonos egy pazarulberendezett nosa az „Actiebolaget Seperator" a Stockvajgyárat is állított fel, hogy az érdeklődőknek 3 5 % buzakorpa, holmtól délnyugati irányban 23 kmnyire fekvő gépeiket gyakorlatban is bemutathassa s a , 1 5 % malátacsira, Tumba állomás mellett segy regényesen fekvő fertőzött istálló állományának tejét — miután 1 5 % repczepogácsa, kis- birtokot, Hamra-t. É birtokon két egyazt pasteurizálta — vajjá dolgozhassa fel. 1 5 % napraforgópogácsa, mástól meglehetősen távol eső majort létesített Érdekes lesz itt még, mint némely helyén 1 0 % földi mogyoró pogácsa és a lehető legmodernebb épületekkel. A birtok nálunk is követhető példát felemlíteni, hogy a 1 0 % zabdara. főfölszerelését — minthogy a czél kizárólag szarvasmarhaállomány javítása czéljából mily A szálastakarmányt ad libitum adagolják, szarvasmarhatenyésztés és tejgazdaság— 120— intézkedést léptetett ujabban életbe a svéd 140 darab kitűnő fejős tehén képezi, melyek az erőtakarmányból pedig kapnak: Az Ayrshyrek: Vs kg.-ot mint alaptakar- kormány. Mindazon bikák után, melyek állami shorthorn és ayrshyra fajtákhoz tartoznak, vagy dijat nyertek, a fedezésért nemcsak a tehén mányt (Unterhaltungsfutter) s V3 kg.-ot minden ezek keresztezései (ez utóbbiak Svédországban tulajdonosa tartozik meghatározott ( 2 — 4 koa legkedveltebbek), de vannak közöttük m e g - produkált kg. tej után; tehát egy 10 kg. tejet rona) fedeztetési dijat fizetni a bika tulajdoadó tehén kap e fajtájúak közül 0 " 5 + 1 0 X 0 ' 3 3 = lehetős számban hazai pirostarkák is. = 3 ' 8 kg. erőtakarmányt, mig amelyik csak 5 - nosának, de ugyanannyit fizet ki neki még az A teheneket ugy a beszerzéskor, mint kg. tejet a d , . c s a k 1 / 2 4 : 5 X 0 ' 3 3 = 2 - 1 5 kg.-ot kap. állam is aá évi díjazások alkalmával. pedig utóbb, időközönkint tuberculinnal beojtEz év nyarán Svéd-, Norvég- és DánA Shorthorn minthogy nagyobb testű s /4 ják, s a reagálókat az 'egyik, az egészségesekg. alaperőtakarmányt kap s a fejési eredmény országban szerzett egyéb ujabb tapasztalataimket pedig a másik majorban helyezik el. így ról — majd máskor. Nagy Vincze. tartanak ők két tehenészetet egy fertőzöttet, szerint a tej minden kg.-ja után Va kg. pótlást; tehát: 10 kg. után 0 " 7 5 + 1 0 X 0 " 3 3 = 4"18 kg.-ot s égy tuberkolózismenteset. 5 kg. tej mellett pedig = 2'41 kg.-ot. A fertőzöttek istállóját a részvénytársaság dr. Svénsohn stockholmi tanárnak és hírneves bacteriologusnak bocsátja tanulmány czéljából rendelkezésére, kinek egy assistense a birtokon állandóan kint tartózkodik, hogy megfigyeléseit, s feljegyzéseit nap-nap után megtehesse. Az egészséges istállót igen szigorúan ellenőrzik, hogy Stockholm piaczán kétségbevonhatlan igazsággal árulhassanak innen kike-
A legelgetés ideje j ó viszonyok közt jul.\ 15-tőlokt. 15-igterjed; ez időszak alatt csak az esetben kapnak a tejelő állatok erőtakarmányt, ha a legelő rossz. Naponkint kétszer etetnek és, kétszer fejnek. A borjukat csak egy hétig hagyják szopni, aztán elválasztják, s 2—-3 hétig még — a fejlettség fokához képest — egész tejjel itatják
A takarmányfélék befolyása a vaj minőségére.
Általában ismeretes, hogy a takarmányfélék a tejhozam mennyiségére és minőségére s ennek folytán a vajhozam mennyiségére és minőségére is lényeges befolyással birnak, de hogy az egyes takarmányfélék mily irányban és mily mértékben befolyásolják a vaj minő-
18
TEJGAZDASÁG,
ségét, arra nézve a nézetek nagyon eltérők. Számtalan kísérletet végeztek e kérdés tanulm á n y o z á s a végett, de igen kevés sikerrel. A koppenhágai kisérleti állomás 1897. évi jelentésében (Beretning fa den Kgl. V e t e rinaer o g Landbohojskoles Laboratórium for landókomiske F o r s ó g ) beható kísérleteket ir le, a , melyet az állomás vegyészei végeztek a végből, hogy kiderítsék több fontos takarmányféle befolyását a vajra. Különösen az olajpogácsáknak tulajdonítanak nagy befolyást nemcsak a tejhozamra, h a n e m a vaj minőségére is. Nevezetesen az az általánosan elterjedt nézet, h o g y a r e p c z e p o gácsa a vaj minőségét kedvezően, míg a n a p r a f o r g ó p o g á c s a hátrányosan befolyásolja. Minthogy az utolsó években Dániában a napraforgópogácsával való takarmányozás mindjobban elterjedt, s minthogy az állomás r é gebbi takarmányozási kísérletei azt mutatták, hogy ezen olajpogácsák hatása a fejős tehenekre a szemes takarmányéhoz • viszonyítva olyan, h o g y a tejhözam mennyiségét és ennek folytán a vajnyeredéket is emelik, de a tej zsírtartalmára befolyással nincsenek, ezen okoknál f o g v a a, fönt jelzett kisérleti sorozatot e z e n pogácsákkal kezdték m e g . A vaj minőségét a koppenhágai kisérleti állomáson ugy ítélik meg, hogy első sorban a vajat vegyileg vizsgálják m e g ; azonkívül alakítanak elismert szakértőkből h á r o m kiváló bizottságot, mindegyik bizottság 4 tagból áll. A vaj minősítésére 10 osztályzatot vesznek fel. Mindegyik biráló bizottság külön birál, de az egy bizottsághoz tartozó tagok együtt Ízlelnek és a vaj minőségéről együtt tárgyalnak, a z o n b a n mindegyik tag külön-külön osztályoz. Az o s z tályzatok átlaga képezi az illető biráló bizottság osztályozását. A vaj minőségének v é g é r v é nyes osztályozásánál, a biráló bizottságok o s z tályozásának átlagát és a vegyvizsgálatot veszik alapul. A bírálat alá kerülő vajminták egyenlő mennyiségben, egyforma edényekben kerülnek a bizottságok elé akik a vaj eredetét n e m ismerik. Összehasonlítási
kísérletek
a
1897.
AUGUSZ1US
HÓ
14.
vaja ismét egyforma minősítést nyert. A napraforgópogácsa előnyös befolyása a vajra tehát a hosszabb állásnál elenyészett ugyan, de ezen vaj minősége még mindig egyenlő volt a többi csoportéval. Egyidejűleg: ezen kísérletekkel mindegyik csoporttól s minden időszakban a tejszín egy részét pasteurizálták s az abból nyert vajat is megbírálás alá hozták. Minőségre n é z v e itt is a napraforgótakarmány' mellett nyert vaj lett l e g j o b b , de mind a három csoportnál a pasteurizált tejfelből nyert vaj sokkal jobb minőségűnek találtatott a megfelelő nempasteurizálténál. A paszteurizált tejből készült vajakat is két hétig 14 foknál állni hagyták, ekkor mind a három csoport vaja egyforma minősítést nyert, de ekkor is a pasteurizált tejfejből nyert vaj sokkal j o b b n a k bizonyult, mint a nempasteurizáltból. Ezen kísérletek tehát azt bizonyítják, hogy a tejfel pasteurizálásq. a vaj minőségére és tartósságára nagyon előnyös. Összehasonlítása a szemes takarmány, repczepogácsa
és
a
repeze befolyásának a vajra.
Ezen kísérleteknél egészen hasonlón jártak el, mint a napraforgópogácsa kipróbálásánál. Itt is három tehéncsoportot alakítottak, melyek közül az első csoport az alaptakarmányon kívül 4 font szemes takarmányt, a m á sodik 2 font r e p c z e p o g a c s á t és 2 font s z e m e s takarmányt és a harmadik c s o p o r t 3 ' 6 3 font szemes takarmányt és 0 ' 3 6 font r e p e z e m a g o t kapott. A kísérletek e r e d m é n y é b ő l azt látjuk, h o g y a r e p c z e p o g á c s a a vaj minőségének j a vítását okozta. A vaj m i n ő s é g e n e m javult ugyan oly mértékben, mint a midőn napraforgóval takarmányoztak, de viszont a repezepogácsával takarmányozott tehenektől nyert vaj a jobb minőséget a kéthéttel később eszközölt kondiczionálásnál is megtartotta. Ezen 1 kísérletek m é g azt is mutatták, hogy a repezemagnak még sokkal jobb befolyása van a vaj minőségére és tartósságára, mint a repezepogácsának.
szemestakar-
mány és a napraforgópogácsa hatására nézve a vaj minőségére. Ezen kísérletekhez h á r o m t e h é n c s o p o r t o t alakítottak, amelyek mindannyian ugyanazt az alaptakarmányt (korpa, r e p c z e p o g á c s a , répa, széna és szalma) kapták, azonkívül kapott az egyik csoport m é g 4 font szemes takarmányt, a másik c s o p o r t 2 font szemes takarmányt és 2 font napraforgópogácsát és a harmadik c s o port 4 font napraforgópogácsát. A kísérleteket L u n d e f ö v e g y é s z két gazdaságban külön-külön végezte o l y m ó d o n , hogy három időszakot állapított meg u. m . az első időszakot, amidőn mind a három tehéncsoport egyforma takarmányozásban részesült. Mindh á r o m tehéncsoporttól nyert vaj ezen időszakban a biráló bizottságok által m a j d n e m teljesen egyformának lett minősítve. A második időszakban mindegyik csoport a fönt leirt külön takarmányt kapta s ekkor a szakértők osztályozása szerint a l e g j o b b az a vaj volt, amely attól a tehéncsoporttól nyeretett, mely naponként 4 font, tehát legtöbb napraforgót kapott, j ó s á g b a n közetkezett aztán az a vaj, amelynél a tehenek 2 font napraforgót és 2 font szemestakarmányt kaptak az .alaptakarmányon kivül és végül a legrosszabb minősítést az a vaj nyerte, amelynél a tehenek 4 font szemestakarmányt kaptak. A harmadik időszakban ismét mindegyik c s o p o r t egyforma takarmányt kapott és ekkor a vaj minősége is egyformának találtatott.' Ezen kísérletek tehát azt bizonyítják, hogy a napraforgópogácsa a • vaj minőségére igen előnyösen foly be. A kondiczionálás után az összes vajakat körülbelül 12 foknyi hőmérsékletnél 2 hétig állni hagyták s ekkor mind a h á r o m c s o p o r t *
Megjegyzendő, hogy a kísérleteknél csak j ó minőségű takarmányok használtattak; eredményeket tehát n e m lehet várni, avas vagy p e n é s z e s p o g á c s á k alkalmazása mellett. Összehasonlítása a takarmányrépa és a tarlórépa befolyásának a vaj minőségére. Ezen kísérleteknél 'is h á r o m csoportba osztották a teheneket. A z egyik csoport az alaptakarmányon kivül kapott takarmányrépát, a másik fele takarmányrépát és fele tarlórépát, a harmadik csak tarlórépát. A kísérletek eredménye az volt, hogy a takarmányrépa takarmányozása mellett nyert vaj j o b b minőségűnek bizonyult a tarlórépa etetése mellett nyert vajnál frissen é{5p ugy, mint két héttel k é s ő b b . A midőn azonban a tejfelt pasteurizálták, akkor a tarlórépa mellett nyert vaj ép oly j ó minőségű vblt, mint a takarmárépa mellett nyert vaj. Tehát a pasteurizálás a tarlórépa hátrányos befolyását a vaj minőségére megszünteti. Összehasonlítása a ezukorszörp (Mellasse) és a szemes takarmány befolyásának a vaj minőségére. A z itt képzett 3 tehénesoport közül az egyik az illető gazdaság rendes takarmányát kapta, a másiknál a szemestakarmány felét ezukorszörp pótolta, a harmadiknál az egész szemestakarmány ménnyiséget mellasse pótolta. A kísérletek eredménye az volt, hogy a. . mellasseval való takarmányozás mellett nyert vaj épp oly j ó minőségű volt mint a szemestskarmány mellett nyert v a j ; tehát a mellassenak a vaj minőségére hátrányos befolyása nincs. Megjegyzendő, hogy a kísérletek alkalmával n e m észlelték, hogy a mellassenak az állatok emésztésére a legcskélyebb hátránya is lett volna. (Vége következik.)
Székely.
5.
SZÁM.
4-IK
ÉVFOLYAM.
Tejgazdasági tapasztalatok. Nem vagyunk ugyan m a már azon kedvező helyzetben, melyben csak rövid néhány év előtt voltunk, hogy a tejgazdaságot a gazdálkodásból eredő j ö v e d e l e m l e g j o b b és legbiztosabb foirásának tekintettük s midőn fejőstehenünk valóéi „ f e j ő s t e h é n " volt, melytől nagy és biztos j ö v e d e l m e t v á r t u n k ; de azért még ma sem jutottunk odáig, h o g y n e m volna érdemes a gazdálkodás e m e ágával foglalkoznunk; sőt vannak vidékek, melyekre csak most derül fel ezen keresetforrás hajnala. Természetesen l e g f ő b b követelménye egy j ó l prosperálni akaró tejgazdaságnak a vasúti állomás és a biztos piacz közelléte. A hol e két l e g f ő b b kellék nincsen, ott hiába fogunk törekedni eredményt e l é r n i ; lehet ugyan, hogy a tejnek termékekké, vaj- és túróvá való feldolgozásával is értékesíthetjük azt, de az e r e d mény — mint már sok példa bizonyítja — n e m lesz olyan magas, mint melyet a tej eladása által értünk el. N e m mindenki által vehető igénybe a szorosan vett marhatenyésztés, a fiatal állatok eladás utján való értékesítése, ezen ágnak nagy rizikója és költségesebb volta m i a t t ; kivált ha valamely fajhoz kötjük magunkat, midőn a tejgazdaság csak m á s o d r e n d ű szerepet játszik ; vagyis a nyert tej csak mellékterményül tekintetik s ezért akaratlanul is az úgynevezett haszontejgazdasághoz jutunk, melynél a tej a főtermény s a fajra és tenyésztés figyelmen kivül hagyásával csakis minél nagyobb tejprodukezióra törekedünk. Ez a mellett, hogy a legkisebb koczkázattal jár, aránylag a legbiztosabb és leggyorsabb j ö v e d e l m e t h o z z a s azért biztos piacz közelében mai nap csakis ezen tejgazdaságok terjednek. Mint másodtermény szerepel ennél a hizlalás, sőt a tenyésztés í s ; ha a leromlott teheneket feljavítva eladjuk vagy a nyert b o r juk legjavát magnak meghagyjuk. Egy ilyen haszontehenészetben h o s s z a b b időt töltvén, annak v e z e t é s é b e n fontos tapasztalatokat szereztem s a különböző kísérletezések után néhány olyan adatra is bukkantam, melyek n e m minden gazdatársam előtt ismeretesek s azért talán n e m végzek felesleges munkát, ha azokat napvilágra h o z o m . Ha az összevásárolt teheneket beállítottuk, szerfelett óvatosan kell eljárnunk a takarmányozás m e g k e z d é s é n é l , mert ilyenkor részben a hurczolkodás folytán támadt nyugtalanság, részben a takarmányváltozás folytán a tehenek elvesztik tejüket s azt csak napok múlva adják le, mikor a rend már teljesen helyreállott., Ha valamely takarmánynemben n e m vagyunk biztosak, h o g y az teheneinknek megfelel-e, akkor azzal inkább csak néhány darabnál tegyünk kísérletet s csak ha bevált, adagoljuk a többieknek i s . ' Különösen áll ez a mesterséges takarmányoknál, melyek azonfelül, hogy sokszor kis táperejüknél vagy drágaságuknál fogva be n e m válnak, az adagolás kezdetekor rendellenességeket idéznek elő az állatoknál, m e l y e k sokszor hosszabb ideig-is eltartanak vagy el sem múlnak, a mikor ennek oka alig gondolt dologra vezethető vissza. Ilyenkor ezen takarmányt azonnal b e kell szüntetni, mert a tej j ó minőségét s mennyiségét erősen koczkáztatjuk. Úgyszintén áll ez pl. a száraztakarmányról a zöldre való átmenetelnél,, mikor is a legnagyobb vigyázattal kell eljárnunk s legalább 4 — 7 napig a kettőt keverve kell adni, ugy, hogy először kevés zöldet adunk s hovatovább többet, mig egészen a zöldre átmegyünk. N e m csak az emészthetőség, de a takarékosság szempontjából czélszerü a zöldtakarmányt szecskázva ós némi szalmaszecskával keverve adni. Etetés előtt a jászlakat g o n d o s a n ki kell tisztítani, az „ i z é k e t " ha szálas, felszecskázva, a friss takarmányba lehet felhasználni. Az ada-
5.
SZÁM.
4-IK
ÉVFOLYAM.
golás napjában kétszer .történjék és pedig ugy, h o g y a becsinált és szálastakarmány felváltva adandó. Először j ö n ugyanis a becsinált takarmány, azután kevés szálasat dobhatunk s ezt reggel és este teszszük ; nappal elegendő egy kis szálastakarmányt adni. Igen czélszerü, ha darát, vagy korpát etetünk, a napi adagfelét a becsinálandó abrakba keverni, másik felét pedig nappal a jászolban felnyalás végett kiszórni. Ezt a tehenek nagyon szeretik s alig várják, mikor a „ c s e m e g e " fel lesz nekik tálalva. A z égy darabra eső takarmányadagot rendesen egyszerre adjuk az állatnak; de ha valamely takarmányt nem nagyon kedvelik, czélszerü azt nekik 2 — 3 kisebb adagban nyújtani. A z itatás napjában kétszer történik, mindig az etetés után, de a hol kevés a rendelkezésre álló ivóviz, esetleg tél idején, elegendő az egyszeri itatás is. A viz ne legyen hideg, mert az ilyen nagy emésztési zavarokát, sőt gyomorbajokat idézhet elő. Czélszerü a vizet télen a istállóban kádakban tartani, hogy itt kissé m e g m e l e g e d j é k ; nyáron a viz rendes hőmérsékletű. N a g y o n j ó , ha az istállóban vízvezeték van, mely esetben a gyüjtőkád valahol közel az istállóhoz helyezendő el (feltéve, h o g y ezt a kut fekvése megengedi) s ez télen a fagy ellen j ó l körülrakandó trágyával. S ó a d a g o l á s naponkint történjék és pedig czéls^erünek bizonyult vagy ugy eljárni, mint a korpával, ugyanis felét takarmányba, felét felnyalásra; de m é g j o b b az egészet felnyalásra a vályúba szórni. A sókoczkák nyalatása épp ugy, mint a sónak vizben való felolvasztása s igy a becsinált takarmányba való öntése, n e m czélszerü, mert az első esetben az adagolás igen alkalmatlan s n e m minden állatnak jut belőle e g y f o r m á n ; az utóhbi esetben pedig a felolvasztott só egyenlőtlenül osztódik el a takarmányban s a lének átszivárgása folytán az alsó réteg okvetlenül sósabb lesz a felsőbbnél. Az istálló hőmérsékletére szintén igen nagy gond fordítandó. Tulnagy h ő s é g épp ugy, mint a tulerős hideg egyformán árt a szervezetnek; legjobb a 1 6 — 1 8 . R° meleg, melyet hogy mindig egyformán fentarthassuk, gondoskodnunk kell czélszerü szeleitetőkről, esetleg ablakok és ajtók csukása és nyitásával is szabályozhatjuk.
TEJGAZDASÁG,
1897.
AÜGÜSZTÜS HÓ
14.
mészetesen azt n e m is kell említenem, h o g y a „gazda j ó s z e m e fele j ö v e d e l e m " , de igen sok az az eset, mikor a gazda n e m lehet mindennél jelen és különösen n e m lehet mindig j e l e n ; ő csak a főfelügyeletet végzi. Fejéshez csak az ezen müveletet egészen j ó l értő bojtárok alkalmaztassanak s kerülendő ekkor minden kinzás,. verés, felkötés, vagy guzsbakötés. A z ilyen „idomitási müvelet" rendesen a tejtermelés kárára megy s bármilyen makacs, vagy rossz szokású valamely állat, a g o n d o s és tapintatos kezeléssel okvetlenül m e g fóg törni és elhagyja rossz szokását. Sokszor a legkisebb hiba, vagy szokatlanság, rend-, ellenesség a tehén nyugtalanságának a z oka. igy pl. ha másként fejik, mint a hogy eddig szokva volt, vagy talán a kötél behurkolódott s több oly apró baj, melyet az ügyes bojtár könnyen elhárít. Fejés előtt a t ő g y ' l a n g y o s vizzel tisztán m e g m o s a n d ó és tiszta rongygyal szárazra törl e n d ő ; úgyszintén a bojtárok is tisztára m o s sák kezeiket s a fejést tiszta ruhában eszközöljék. Fejés után pedig a tejet azonnal ki kell vinni az istállóból, hogy. annak kellemetlen szagát fel ne vehesse. Igy a " tej hűtése s kezelése is az istállótól távolabb fekvő elkülönzött tejkamrában történjék. A hűtés f o k a az évszaktól és a szállítás távolságától függ. Télen n e m kell oly alacsony fokra lehűteni, mint nyáron, mert a légkör m a g a is hideg lévén, a tej nincs annyira kitéve a savanyodásnak, mint nyár folyamán, mikor a levegő tele van a tej elromlását előidéző baczillusokkal. Úgyszintén ha a tej tovább m e g y , j o b b a n kell lehűteni, mintha a közelben adjuk el, mert a hosszabb ideig való állás folytán nag y o b b alkalma van felmelegedni s igy elromlarii. Áltatában véve télen 4 — 5 , nyáron 3 — 4 R°-ra elég lehűteni a szállítandó tejet. A tejesedények tisztántartására kiváló nagy suly fektetendő, mert legtöbbször a piszkos edény az oka a tej megromlásának. Mosásra gyökérkefe használandó, melylyel való lesúrolás után tiszta rongygyal s meleg vizzel kimossuk és hideggel kiöblítjük az edényt. H o g y tehát ennek megfelelhessünk, olyan edények használandók, melyeknek minden r é s z é hez könnyen hozzáférhetünk. Éppen azért kizárandók a használatból a faedények s legczélszerübbek a b á d o g b ó l készült ónozott erős edények.
Az istállóban minél nagyobb csendnek és nyugalomnak kell l e n n i e ; különösen áll ez feNagyon n e h e z e n keresztülvihető ugyan j é s és kérődzés idején. A csendes nyugodtság a cselédeknek az évszázados szokásához való igen nagy befolyással van az emésztésre s ragaszkodás- folytán, de mégis ajánlható, h o g y abból folyó tej képződésre. Nem helyes tehát a tehenészetnél alkalmazott személyzetnek.ne a fekvő állatokat minduntalan felzaklatni, küadjunk, tejkonvencziót. Ezzel rendkívül sok lönösen a ganaj eltávolítása miatt felverni; visszaélést akadályozunk meg, mint ez m a g á ezt az ügyes cseléd az állat fekvő állapotában tól értetődik. A tejet — ha már szokásban is megteheti. Az utóbbi i d ő b é n m i n d i n k á b b ' van — vagy váltsuk m e g .készpénzen vagy előtérbe lép az a nézet, hogy a tejelő állatokpedig adjunk a személyzetnek a bemért tej után nak minél kevesebb mozgást engedjünk, mert a konvenczió- arányában b i z o n y o s százalékot. számos, igy . p l . : nálunk is keresztülvezetett .Előre is m o n d o m , hogy n a g y o n nehezen f o g p r ó b a szerint bebizonyult, hogy a mozgás a ebbe beletörődni, de a gazda kitartásával m e g tejtermelés kárára történik. Igy azután odáig szokják s magunkat ezzel nagy kártól mentmegyünk, h o g y a teheneket m é g korlátba sem jük meg. eresztjük, hanem azok állandóan az istállóban Nagy g o n d fordítandó az almozásra, mert vannak, hol szellőztetés által elég levegőt ez az állatok tisztántartásának létalapja, már szivnak.*) pedig tudjuk, hogy a „tisztaság fele a b r a k " . A A személyzetre vonatkozólag m e g j e g y fejés kezdete előtt takarjuk b e a ganajt tiszta zem, hogy 15 darab tehénre 1 bojtárt lehet szalmával s a, fejés után hordjuk azt ki s alszámítani, feltéve, 1 h o g y ez a tej kikészítése m o z z u n k frissen. Ujabban szokásba kezd j ö n n i körül n e m dolgozik. Ez esetben 12 tehénhez az a m ó d , h o g y a ganajt a tehén elejéhez lehet , egy embert adni s legczélszerübb a b o j dobjuk s az ott levő szalmát teritjük szét az tároknak kiosztani a teheneket, mert- igy az állat alá. Ennek a mellett, hogy fele almot ellenőrzés legkönnyebb,' ugy az esetleges felemegtakarítunk, m é g az a nagyhaszna is van, lősségvonásnál, mint különösen azoknak tiszhogy a trágya m i n ő s é g e , sokkal egyenletesebb tántartásánál. A bojtárokat egy ügyes tehenész s igy értékesebb lesz-. Ezt a bojtárok n e m szívezesse; ez felügyel a munka rendes menete vesen teszik, mert az állat tisztántartásával felett az etetésnél, fejésnél, ez kezeli a megtöbb baj van, de a gazda álláspontjából ez az betegedett állatokat ós segit az elléseknél. Tereljárás igen ajánlható. A trágyalét csatornákon valami g ö d ö r b e gyűjtsük össze, mert ez egyike a legjobb .s legerősebb trágyáknak. *). Ez az állítás azonban ma még annyira feltűnő, hogy még gok kísérletre lesz szükség, mig ez Ha a trágya minőségére s az istállói' lenyilvánvalóan bebizonyodik ; a miben pedig kevés a remény. vegő tisztaságára több g o n d o t fordítunk, igen
czélszerü az istállóban a trágyára szuperfoszfátgipsznek való szórása. Ezzel rendkívül gazdagítjuk a trágyát, mert az abból kipárolgó .és elillanó ammoniákot vele megkötjük s így a levegő tisztaságára nagy mérvben hatunk. Egy 8A állatra egy napra elegendő kg. szuperfoszfátgipsz szórása és pedig két adagban, délelőtt és délután hintjük ki az állás helyére. Bármely műtrágyagyárban olcsó áron (2'75 frt á q) beszerezhető. Mindén tehenészetben legyen egy« kis kézi gyógyszertár, hogy az állat m e g b e t e g e dése esetén megadhassuk neki az első segélyt, esetleg magunk egészen kigyógyítsuk. A karbolineumot és kreolint n e m is említve, mely két fertőtlenítő anyag ma már minden gazdaságb a n elfoglalta helyét, tartsunk kéznél keserű, glauber- és timsót kénvirágot, kehport fenyőmagot, karbolsavat, árnikát és sósavat, ammoniákot, köllödiumot, fluidot, kalmust, bor- és kámforszeszt, faggyút, hájat, kátrányt, terpentint, végül vattát, k ó c z o t és köteléket. Ezeknek rendeltetését minden m o d e r n gazda ösmeri, de a gyakorlat és egy állatorvosi kézikönyv, m e g a d j a neki a kivánt felvilágosítást. A szurcsap (trokár), nyeldeklő cső, oltó tű, fecskendező érvágó és sok különféle kéziszerszám m a már minden gazdaságban b e van szerezve. Különösen vigyázzunk, h a ' valamely állat megbetegedik. Ezt azonnal el kell különíteni a többi állatoktól s a l e g g o n d o s a b b a n kezelni. Sokszor a legkisebbnek látszó baj könnyelműségünk miatt a legfélelmetesebben megbosszulhatja magát. A z állat elvezetése után a vályút dezinficziáljuk, vagyis oltott mészszel b e k e n jük, forró vizzel lemossuk és karbollal vagy kreolinnal leöntjük, az állást pedig mészporral b e s z ó r j u k . Ezen czélból nagyon kívánatos az úgynevezett vesztegistálló (kontumáczhely),. melybe nemcsak a beteg állatokat helyezzük, hanem a bevásárolt állatokat .is 2 — 4 hétre beállítjuk, vagyis vesztegzár alá helyezzük, kipuhatolandó, nem-e hurczoltunk b e azokkal valami betegséget, hogy igy többi állatainkat a ragályozástól megóvhassuk. Ezen állatokat egy külön ember kezelje, ki a többiekkel n e m érintkezik, sőt ezen állatok tejét, is külön kezeljük, n e h o g y a többi tejünket vele megrontsuk. Természetesen s o k kal czélszerübb, ha külön betegistállót s külön vesztegistállót tartunk, csakhogy ez nem mindenütt keresztülvihető s akkor legalább egyet tartunk mindkét czélra. (Vége köv5.) .
Ki mint takarmányoz, ugy köpül. Bármiy népszerű is efe a mondás, mégis találkozik, az értelmeseknek látszók közül is elég gazda, aki n e m hisz benne. Hogy a tejmennyiséget j o b b és dúsabb takarmányozással fokozni lehet, azt m é g megengedik, do hogy ez a légutolsó nyereséget a tejelőtehéntartás valódi tiszta nyereségét -is fokozná, azt kétségbe vonják. Azt mondják, hogy nem érdemes néhány liter tej végett annyi készpénzt kiadni erőtakarmányra. Lássuk tehát egy példán, hogy miként válik b e a fent idézett mondás igazsága, h a bízunk benne és n e m engedjük magunkat a kezdetben talán kevésbé kedvező eredmények által megingatni. Oly tehénállományról van itt szó, melynél a próbaidőben, t. i. az októbertől márcziusig terjedő 6 havi időszakban átlag m a j d 21, majd 22 tehenet fejtek. A z istálló ott mindig mintaszerű volt és a takarmányozás is g o n d o s és bőséges. A teheneket ugyanis mindig korlátlan mennyiségben, állítólag j ó m i n ő s é g ű hegyi szénával takarmányozták és erőtakarmányképp tehenenkint mintegy 1"5 kg. úgynevezett takarmánylisztet tettek az italba. Marhasóban, a l o m b a n és j ó g o n d o z á s b a n se volt s o h a s e hiány és a fejők is példás m u n kások'voltak. •
20
TEJGAZDASÁG,
Meg is voltak mindig elégedve a fejési e r e d m é n y n y e l ; a próbaidő., kezdetén ugyanis naponkint és tehenenkint átlag b ő v e n 6 litert fejtek, az október 10-iki próbafejésnél. p o n t o san 6 ' 4 2 litert. Ez idő után megváltoztatták a takarmányozást. Az 1-5 kg. takarmánylisztet 2 ' 5 kg. őrölt szezampogáesával helyettesitették, melyet kevés szénaszecskával keverve szárazon takarmányoztak. A szénatakarmány ugyanaz maradt. A napi és tehenenkinti átlagos fejési eredmény erre egyik próbaféjéstől a másikig következőleg f o k o z ó d o t t : t, október nov. \ decz.
24-én 10-én 25-én 10-én
6"48 7"43 7'75 8'08
1. "deez. „ január „ február „ márcz.
27-én 9'16 1. 24-én 1 0 Ó 5 „ 15-én 10 50 20-án 10'70 „
E magaslaton, t. i. b ő v e n 10 liternél megmaradt ezentúl lényegesebb változás nélkül a fejési átlag. Hasonlítsuk már most össze a nyert tejtöbbletet az erőtakarmanvért kiadott költségtöbblettel. h o g y megtudhassuk, vájjon igazuk v a n - e azoknak, akik azt hajtogatják, hogy egy pár liter tejjel több vagy kevesebb, nem éri meg azt a sok készpénzkiadást. Kétségtelen, hogy a készpénzbeli kiadás jelentékenyen n a g v o b b : igy a fentebbi, mintegy 30 tehénből álló " á l l o mánynál az évi több kiadás 700 frton felül volt. De hát a bevételi többlet m é g sokkal nagyobb arányben növekedett. Ez ugyanis (literenkinti 6"4 kr tiszta értékesítés mellett) 1868 frtra rúgott s igy a dúsabb, vagy j o b b a n m o n d v a helyesebb takarmányozással 1100 frton felüli tiszta nyereséget értek el. Ezenkívül ugyané tehénállománynál, m e lyet már azelőtt is j ó l tápláltnak tartottak, egy év után tett próbamérlegelésnél tehenenkint átlag 50 kg. sulyszaporulatot állapítottak m e g . Ehhez járul aztán még a trágya j o b b minősége és értékemelkedése. De hát még soká fog tartani, míg a czimül választott m o n d á s ban rejlő igazságot a gazdák általánosságban a' trágya minőségére és értékére is alkalmazni fogják, ámbár a tudományos kísérletek már . rég kiderítették, hogy az értékében emelkedett tríigya már egymaga fedezi a nagy légeny' tartalmú takarmány árának felét és ha e számítás a gyakorlatban nem válik mindig be, az csak Onnan ered, hogy a trágyát nem kezelik és n e m használják mindig helyesen fel. Miért volt a mi példánkban, mint ezt a fejési eredményeknek a takarmányozási móddal . való összehasonlításából következtetni kell, a .tápanyagarány oly tág, tehát helytelen, mindaddig, a mig az állítólag oly' j ó hegyi széna l. volt a főtakarmány és mig ez utóbbit n e m gyarapították a 2'5 kg.-nyi igen jelentékeny erőtakarrnánynak hozzáadásával ? Azért, mert a hegyi s z é n a ' i s elsatnyul és tápértékre nézve k ö z e l e b b jut a szalmához, mint a rendes s z é . nához, ha a fünövést sem trágyázás, se legelőre hajtás által nem erősítjük és nemesítjük. És • mint ebben az esétben a hegyi szénával, ugyanígy szedi magát, rá sok gazda a k ö z ö n séges szénával is, mert kamatokat kíván tőle anélkül, hogy tőkét fektetett volna bele. Ha egyedül szénával akarunk helyes tápanyagarányt létesíteni, azaz, ha puszta s z é n a takarmányozással akarjuk a lehető legmagasabb tejhozamot elérni, >akkor a szénának oly • jónak és tápértékekben oly gazdagnak kellene lenni, amilyent á valóságban nem lehet találni. Mentül inkább szűkölködik, a z o n b a n a' széna e tulajdonságokban, annál szükségesebb azt czélszerü erőtakarmánynyal pótolni. Csak ha az értékesebb trágya utján gazdagabb és m a g a . sabb értékű tápanyagok jutnak a szénába, lesz az erőtakarmány lassankint kis mennyiségre korlátolható vagy egészen felesleges. Mert a természet háztartása megkívánja, hogy az elhasznált: erőket pótoljuk. Ha sok és j ó tejet akarunk fejni teheneinkből, sok és j ó takar-
1897.
AUGUSZTUS
HÖ
14.
mányt is kell azoknak adnunk és ha a sok és j ó takarmányt saját szántóföldünkről és saját rőtünkről akarjuk venni, akkor sok és j ó trágyát kell a rétre és m e z ő r e vinni, mert „amint takarmány ózunk, ugy köpülünk."
SZÁM.
5.
KÜLÖNFÉLÉK. Néptanítók
Lapunkhoz a következő tudósítás érkezett: „ A gyakorlatban akárhányszor tapasztalhatjuk, miszerint ha öreg cseléd feji a tejet, az eredmény sokkal kevesebb liter, mint ha fiatal cseléd v é g e z n é e munkálatot. T ö b b b e ható kísérlet e tapasztalás igazolt voltát, b e is bizonyította. Soprónmegyében egy nagyobb uradalomban e czélból kísérlet történt, melynek eredménye valóban m e g l e p ő . ' Lassú fejés.
Gyors fejés.
részére
néptanító
tanfolyama. A
tejgazdasági
sárvári tejgazdasági
szakiskolában
18-án kezdődött m e g
Lassan vagy gyorsan történjék a tehenek fejése?
20
négy
járásból: Hrabár
Bodnár Jenő
György
'gsdenyovai
alsó-vereéz'kei
,Cyril
dombostelki állami,
falvai
gk,, Petrus János
g. k.,
E rövid példából látható, miszerint a gyors fejés, következtében a tejelválasztó mirigyekre gyakorolt izgatás előnyösen b e f o l y á solta a tejelválasztást s t ö b b liter tej nyeretett. Ajánljuk gazdáinknak különösen a svájezerosainknak e m ó d s z e r t . " Rt.
•
g. k.,
Leviczky
D o b o s János szolyvai
hárs-
állami,
és
Gorzó Emil felső-vereczkei g. k.- iskolai tanítók; a
munkácsi
vizniczei
járásból:
állami,
Riz.ler
Homa
János
Marczunyák Mihály iványi
József
felső- .
ignéczi
gk., Hricz
gk..,
Mihály
várpalánkai állami és Ritly Mihály f e l s ő - s c h ö n - . borni rk. tanítók ; a felvidéki járásból Veszprémi állami és
Lengyel
tiszaháti
já- '
r á s b ó l : Hornyák János mákkos-jánosi-i
állami,
Nagy
Lukács
Kálmán
beregh-végardói
és
Ferencz mező-tarpai községi t a n í t ó k ; kászonyi
járásból:
.
K o n c s János dávidfalva >
Gábor kövesdi állami tanítók; a MIO • 118
hó
ruthén
hetes tan-
folyam. Ezen tanfolyamon resztvettek a szolyvai
gk., Baranyai Antal tőkési
92
jullus
beregmegyei
rendezett
V i n c z e dubi-i állami,
" 4.
ÉVFOLYAM
4-IK
Kerekes
végül a
Lajos
mező-
kászonyi állami tanitó. Ezen .igen érdekes tanfolyam
e hó 14-én .nyer befejezést,
résztvevők nyilvános vizsgát
midőn a
tesznek, melynek
eredményéről bizonyítványt kapnak. A vizsgára a földmivelősügyi ős. kultuszminisztérium A z eredmény, amint itten kétségtelenül dicsérendő rövidséggel, azonban a kívánatosnál kurtábban és szárazabban elő van adva, valóban m e g l e p ő ; de érdekes és szükséges volna tudnunk, h o g y ha már időegységre vonatkozik az- a gyorsaság és lassúság s n e m tökéletlen és tökéletes f e j é s r e ; .1. mi különbség van a gyorsan lassan nyert tej zsírtartalma k ö z ö t t ?
nyert és
2. mekkora v o l t , az i időbeli különbség; néhány m á s o d p e r c z v a g y t ö b b perez ; és illetőleg 3. mennyi ideig tartott az egyik s mennyi ideig a másik f e j é s ? 4. az a lassú fejő jó fejő volt-e m á s k ü lönben vagy egyébképpen is r o s s z a b b fejő volt, m i n t . a m á s i k ? 5. miben állott a kontrol p r ó b a ? 6. egyenlő lactaiio-periodusban voltak-e az állatok? 7. egyenlő eleséget, italt kaptak-e mind kétféle fejés i d e j é n ? Ezeket, sőt m é g más egyéb körülményeket is j ő volna tudnunk, h o g y m e g í t é l h e s s ^ , vájjon ténynyel v^igy tévedéssel állunk-e j^tt szemben és ha. ténynyel, — a mi valószínű — végeredményében haszonfial j á r - e hát a gyorsabban való ki fejés ? A gépekkel való gyors fejés pl. eddig nem bizonyult hasznosnak, a kézzel való gyorsabb fejésnek előnyéről pedig eddig mit sem tudtunk; a z o n puszta ténynek tudásával tehát, h o g y egy kísérletnél — melynek egész menete n e m ismeretes —- gyors fejéssel t ö b b tej nyeretett, mint lassú fejéssel,- m é g nam sokat nyertünk. A tej kvantumára és kvalitására ható előnyös és hátrányos befolyásokról az igaz, hogy már sokat tudunk, e z z e l , az egygyel többet tudni .kétségtelenül előny, de mert máris s o k ' e r r e v o n a t k o z ó tudásunk tévedésnek bizonyult idők folytán, érdekünkben áll biztosan megtudni, hogy mennyiben s miért faktum ez az ujabb észlelet s mennyiben hasznos, ha már csakugyan hasznos.
Nagy szolgálatot tenne a közlemény irója,. ha i l y értelemben b ő í e b b e n is előadná e helyen a szóba hozott kísérletet és annak Seerí. A .PATRIA" irodalmi vállalat .és nyomdai részvénytársaság
denek
kül- ;
m e g b í z o t t a k a t ; ez alkalomra m é g meg-
hivattak: a rufhén; kérdéssel foglalkozó b i z o t t ság,
Bereg és
Vasmegyék
vasmegyei gazdasági sárvári
uradalom
egylet
tanfelügyelői,
s z o m s z é d o s birtokos.
a
igazgatósága,
felügyelősége
és
a -
néhány
Reméljük,, h o g y a
tan-
folyamot végző tanitó urak lelkes barátai lettek . a tejgazdaságnak
s mint
buzgó
apostolok e
téren áldásos működést' fognak k i f e j t e n i ! Hirek a tejgazdasági iskolákból. A sárvári iskolában a fentebb emiitett tanfolyam miatt a rendes tanfolyam a szokástól eltérőleg ezúttal aug. 15-én kezdődik és január . h ó 10-én fog végződni. A gödöllői és munkácsi tejgazdasági munkásokat képző iskolákban a jelen egyéves - tanfolyam szeptember hó 30-án zárul s az uj október h ó elsején nyílik meg. Mindazon gazdák, kik e tanfolyamot végzettek . közül munkásokat óhajtanak kapni, vagy munkásaikat az emiitett uj tanfolyamon kiakarják képeztetni: forduljanak direkt a gödöllői koronauradalom, illetve a munkácsi > igazgatosag ih< igv v e c s e n y b e n létesített tejgazdasági munkásnőket képző iskola is m ű ködik már május óta. Az iskolának hat n ö v e n déke van, kik mindannyian széesényi j ó m ó d ú parasztgazdák leányai s rendkívüli passióval végzik az ö s s z e s - t e j g a z d a s á g i munkálatokat. Ez iskola egyelőre Schmitt Péter volt sárvári sajtmestér vezetése alatt áll, utóbb azonban egy szakképzett úrnőre f o g bizatni. U j tejszövetkezetek. A z utóbbi i d ő b e n ismét két uj tejszövetkezet alakult, az egyik T o l n a m e g y e Kakasd községében egyelőre csák 100 üzletrészszel, mely a z o n b a n 'előreláthatólag hamar fel f o g ' s z a p o r o d n i , a m á s i k h S o m o g y megye Hetes községében 320 üzletrészszel; az utóbbi szövetkezetnek — melynek kis-, k ö z é p - és nagybirtokosok is lettek tagjai — elnökévé gróf Szápáry Ivánt választották. A Csurgó mellett levő alsok-sarkadi tejszövetkezetét pompásul berendezett üzlethelyiségében a. műit hónapban kezdte meg ü z e m é t ; a Tolnában levő apari, s a Sopronban levő gyórói s z ö v e t kezetek szintén működnek már napi 1 2 0 0 — 1 3 0 0 liter tejmennyiséggel. s A z orsz. m a g y a r gazd. egyesület tulajdona.
6. szám. 4. évfolyam.
Budapest, 1897. szeptember 29.
A „Kőztelek" melléklete.
TEJGAZDASÁG TEJGAZDASÁGI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSI SZAKLAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET TEJGAZDASÁGI SZAKOSZTÁLYÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE, MEGJELENIK
MINDEN HÓ ELSEJEET. Szerkesztőség é
F I R K N E R J Á N O S magyar kir. országos állattenyésztési főfelügy TARTALOM. tejelése pedig a hegyi lakosokra nézve megOldal becsülhetlenné teszi. Eme. tejbőség egyes példányoknál az évi "í magyar havasi marha. Bartók Géza— — 21 A iakarmányfélék befolvása a vaj minőségére. átlagösszegben 1500—2000 litert is elér, ami Székely., .... : 21 arra enged következtetni, hogy eme fajtában Tejoazdasági tapasztalatok. Chriastélyi Béla 22 A i'.ilyes fejésröl. ... ... 23 a tejelőképesség iránti hajlam nagy mértékben Aktiebolaget Separator 24 meg van. Aránylag csekély ára hozzáférhetővé Kiiiiínfélék. ... _ 20 teszi eme szarvasmarhát a szegényebb lakosságra nézve is, ami a hegyi lakosság ismeretes vagyontalansága mellett szintén nagy előny, eltekintve attól, hogy ezen marhának kizárólaA magyar havasi marha. gosan tejtermelésre való - felhasználásánál az A magyar mezőgazdaság illetékes vezény- állatállomány által lekötött tőke és annak következtében a koczkázat is csekélyebb. li körében legutóbb egy nagyfontosságú ügy A havasi marha eme jelzett olcsósága került napirendre és ez az erdélyi havasi vidéés előbb emiitett igénytelensége a munkáskek szarvasmarhájának kérdése. osztályra nézve is lehetővé teszi annak beUgy a kormány valamint a gazdasági szerzését és tartását, mint amire a havasi viegyesületek behatóbban foglalkoztak legutóbb emo. kérdéssel, mely az erdélyi havasi gazda- dékekre eső bányatelepeknél gyakori példa található s igy tenyésztése belejátszik az itt ságba a legnagyobb jelentőségű és legaktuálisabb a mezőrendőri törvény életbelépése kö- mellőzendő szocziál-politikai kérdőé ek' megoldási problémájába is. vetkeztében. Eme törvény életbelépése vetette tulajMindezen jelzett előnyös tulajdonságok donképen fel a havasi marha kérdését, ameny- azt bizonyítják, hogy a magyar havasi marháiiyzben a törvényben előirt községi apaállatok- ban oly anyagot bírunk, amely bizonyos körülról való gondoskodás kényszerűen feladatává mények mellett és bizonyos viszonyok közt valótette az illetékes tényezőknek a havasi marha ságos kincsnek tekinthető, amelynek fentartása, ügyével való foglalkozást. gondozása és fejlesztése ugy általános közgazdasági mint különleges mezőgazdasági szempontból El kelletett dönteni azt, hogy a havasi vidékek szarvasmarhaállománya mily apaálla- fontos és kívánatos és hogy annak kezünkből tokkal láttassék el, ami egvjelentőségü volt való kiengedése pótolhatlan vesztességet kéeme szarvasmarha létkérdésével, amennyiben pezne. a kérdés oly megoldása mellett, hogy a teÉs valóban már a tizenkettedik órája elnyészbikászükséglet nem ugyanazon, hanem érkezett annak, hogy eme becses szarvasmarha valamely más külföldi fajtából lett volna fede- fajtának megmentéséről gondoskodjunk, mert a zendő, a mai havasi marhát rövid idő alatt magyar havasi marha ezidőszerínt a piroseltüntette volna, hogy egy bizonytalan ujjal tarka fajtákkal való keresztezések folytán a • pótoltassák. teljes eltűnés stádiumába jutott. Hogy pedig ez mily kárral járna, csak Azok, akiknek kezén van nem tudják azt ugy világlik ki kellőképpen, ha a havasi marha kellőkép megbecsülni és a pillanatnyi, sok számos j ó tulajdonságát érdeme szerint mél- esetben csak látszólagos előnyök kedviért feltatjuk. áldozzák azt. A havasi marha, mely eddig hazai Legnagyobb veszedelme a havasi marhákszar vasmarhatenyésztésünk hamupipőkéjének nak, hogy saját fajtájából nincsen elégséges volt mondható, azon vidékek szerint, ahol te- számú és j ó minőségű tenyészbika, az erősebb nyésztetik különféle elnevezéssel bir i g y : m o - jobb példányokból ökröket nevelnek a pillakány, riska, bogsán, bráni, melyek nagyrészt natnyi előny kedviért és szintén a pillanatnyi ugyanazon marhát jelentik, bár néhol a helyi- előny viszi a havasi lakosokat arra, hogy ahol viszonyok befolyása alatt többféle változatban. csak tehetik piros-tarka fajtájú tenyészbikákat elérKülemére nézve havasi szarvasmarhánk használnak, mert az első korcsok után nem valami tetszetős: aránylag nagy feje, hető jobb árak megtévesztik őket. Azt természetesen figyelmen kivül hagyják, hogy a korlant alakú vagy kecske állású szarva csapott és keskeny fara, valamint hátsó lábainak kard csokat jobban gondozzák és táplálják és hogy állása a z első impressziót igen kedvezőtlenül ha azokat ugyanoly nyomorúságnak tennék ki, befolyásolják, amihez hozzájárul, hogy az egész mint az ősi fajtát még silányabb eredmények állanának elő. állat szikár, kis testsulyu és csekély áru. Ellenben annál becsesebbek belső tulajValóban bölcs és körültekintő intézkedése donságai, edzettsége, ellenálló képessége és volt a magyar földmivelésügyi minisztériumnak, könnyűsége alacsony végtagjaival alkalmassá hogy a magyar havasi vagy mokány marha teszik, hogy" eme különben okos és jámbor tenyésztése tárgyában az érdekelt megyék jhaállatkával a legmeredekebb és legsoványabb tóságait és gazdaközönségét f. évi szeptember havasi legelők is kihasználtassanak, amelyek hó 1-ére Kolozsvárra egy szaktanácskozmányra különben egyéb szarvasmarhafajtákkal egyálta- meghívta és ott alkalmat nyújtott azoknak a lán nem és legföljebb esakjuhok vagy kecskék kérdéssel való megismerkedéshez és annak Utal volnának értékesíthetők. Aránylagos bő megoldásához vezető nézeteik nyilvánításához.
BUDAPEST, Köztelek, ŰUől-Út 25. sz.
Eme értekezlet a magyar havasi marhára nézve nagyfontosságú határozatokat hozott amennyihen áthatva és meggyőződve a Pirkner János országos állattenyésztési főfelügyelő értekezleti elnök fejtegetéseinek igazsága által egyhangúlag kimondotta, hogy I ) azon vidékekből, ahol a havasi marha tenyésztetik a politikai határoktol eltekintve egy külön álló tenyészkerület allakitassék, s az érdekelt törvényhatóságok állattenyésztési szabályrendeleteihez képest módositandók; II.) eme újonnan alkotandó tenyészkerületben kizárólag a mostani " havasi vagy mokány marha tenyésztessék; és III.) a mokány marha tenyésztésének biztosítása czéljából saját fajbeli tenyészbikák neveltessenek az állam által eme czélra felállítandó telepeken. Ha eme határozatok a magas kormány hozzájárulásával találkoznak s azok a tényleges megvalósulás stádiumába juthatnak, hazai szarvasmarha tenyésztésünk egy nagy fontosságú tényezővel fog gyarapodni amennyiben egy oly észköz birtokába jut, amely a havasi legelőknek a szarvasmarha tenyésztés utján való értékesítését teszi lehetővé. Hisszük és reméljük, hogy ama az érdekelt gazdaközönség egyhangú nézetnyilvánulásából és közóhajtásából eredő határozatok a magas kormány részéről is érdemük szerint lesznek méltatva és hogy azok megvalósulása a fénforgó sürgősségre való tekintettel nem fog soká késni. Bartók Géza.
A takarmányfélék befolyása a vaj minőségére. (Folytatás.) A
vájhozam
mennyisége
és vegyi
összetétele.
A kopenhágai kísérleti, állomás közel tiz év óta kísérleteket végez gazdaságokban, amelyeknek az a czélja, hogy kiderítsék azt, vájjon a tejhozam mennyisége és zsirdussága átöröklödik-e és a takarmányozás minő befolyást gyakorol a tejhozam mennyiségére és zsirdusságára. E kísérletek folyamán arra a tapasztalatra jutottak, amiről különben a „Tejgazdaságiban már több izben szóltunk, hogy a takarmány a tejhozam zsirdusságára alig foly be. A tápdusalb takarmánynyal a tejhozam mennyiségét emelhetjük, de zsírtartalmát nem igen fokozhatjuk. A tejgazdaság utolsó számában leirt kísérleteknél a kísérleti állomás nem érte b e avval, hogy az ott leirt takarmányfélék befolyását a vaj minőségére tanulmányozza egyedül, hanem evvel kepcsolatban mellékkisérleteket is végzett, nevezetesen megfigyelték, hogy ugyanazok a takarmányfélék minő befolyással voltak a tejhozam mennyiségére és zsirdusságára, illetve a vajhozam mennyiségére is. A tejhozam mennyiségére nézve azt tapasztalták, 1. hogy az olajpogácsa a szemes takarmányhoz viszonyítva, a tejhozam
22
TEJGAZDASÁG,
mennyiségét e m e l i ; 2. h o g y 12 font tarlórépa alig képes 10 font takarmányrépát p ó t o l n i ; 3. hogy a ezukorszörppel (melassé) körülbelül ugyanoly tejhozammennyiséget nyerünk,, mint egyenlő mennyiségű szemestakarmánynyal és 4. hogy a t e j h o z a m mennyisége változatlan maradt, ha a r e p c z e p o g á c s a 4 /s részben és Vs részben r e p c z e m a g g a l pótoltatilc. Sokan kétségbe vonták a kisérleti állomás a z o n r é g e b b i észleleteinek helyességét,, hogy a takarmánynak a tejhozam zsirdusságára alig van befolyása. A gazdák ugyanis rámutattak gyakorlati tapasztalatokra, amelyek ennek ellenkezőjét látszottak bizonyítani. így például azt tapasztalták, h o g y ugyanazon tejm e n n y i s é g több vajat adott, ha a tehenek olajpogácsát kaptak. A különbség a kisérleti állomás és a gazdák észleletei között első sorban abban állott, hogy az állomás czéltudatos rendszeres kísérletek utján nyert, határozott adatok alapján közölte észleleteit, mig a gazdák csak általános tapasztalatokról beszéltek. Másodsorban abban volt lényeges különbség, hogy az állomás a tej zsírtartalmát vegyileg határozta meg s ezeket az adatokat hasonlította össze, mig a gazdák a nyert vajmennyiségeket hasonlították össze. Minthogy ezen tapasztalatokat n e m c s a k egyes gazdák állították, hanem általánosan igy nyilatkoztak, a kisérleti állomás szükségét látta annak, hogy kiderítse, v á j j o n mi az oka annak, hogy a kisérleti állomás észleletei ellentétben állanak a gazdák tapasztalataival. Minthogy a vaj vegyiösszetétele nagyon változó lehet s különösen zsírtartalma nagyon eltérő határszámok között mozoghat, a vajnyeredékből n e m lehet mindig következtetni arra, h o g y a tej, amelyből a vaj nyeretett milyen • zsírtartalmú volt s ezt annál kevésbé, mert a soványtejben és az íróban is különböző zsirmennyiségek maradhatnak. A kísérletek kivitelénél ugy jártak el, hogy hasonló tejelőképességgel biró két tehéncsoportot az előkészítő i d ő b e n egyformán t a karmányoztak, ekkor az egyik csoport 100 font 3 7 4 % zsírtartalommal biró tejből 3 ' 6 0 font, a másik csoport ugyanily zsírtartalmú tejből 3 ' 5 9 font vajat adott. A lüsérleti időszakban az első csoport, melyet „ K " - v a l jelölnek, takarmányából kihagjták a napraforgópogácsát 100 font 3 7 t % zsirt tartalmazó tejből 3"60 font vajat adott, mig a második csoport, melyét „ S " - s e l jelölnek, takarmányából a s z e m e s takarmányt hagyták ki, 100 font S V A V O - O S tejből 3'69 font vajat adott. Tehát 1 font vajhoz kellett: a „K"
az , 8 " csoportnál
az előkészítő i d ő b e n 2 7 ' 8 font tej 2 7 ' 9 font tej, a kisérleti i d ő b e n 27'8 „ „ 27*1 „ „ Ebből azt látjuk, h o g y addig, mig a takarmány egyforma volt, a vajnyeredék is mindkét csoportnál körülbelül e g y f o r m a volt. A m i n t azonban a „ K " csoport takarmányából a napraf o r g ó p o g á c s a elmaradt, mig áz S csoport napraforgót kapott, a vajnyeredék az „ S " csoportnál 2 7 2 % - k a l emelkedett. A vaj vegyi összetétele zsir . . . . . ' víz . . . . . más alkatrészek .
E. csoport 82-35% 1398% 3"67%
következő '
volt:
S. csoport 81-12% 15-16% 3'72%
Ebből azt látjuk, h o g y 100 rész vaj képződéséhez szemes takarmány mellett 8 2 ' 3 5 rész . zsir szükségeltetik, mig n a p r a f o r g ó p o g á c s á v a l való takarmányozásnál csak 81*12 rész zsir kell, s mig az első vaj alig 1 4 % vizet, az utóbbi 1 5 % - o n felül tartalmazott. Ezen kísérletek tehát azt bizonyítják,, hogy a napraforgópogácsával való takarmányozás mellett a vajnyeredék egyenlő tejmennyiségből nagyobb lesz, mint a szemestakarmány mellett, daczára annak, hogy a tej zsírtartalma
1897.
SZEPTEMBER
HÖ
29.
egyenlő maradt, de a vaj vegyi összetétele lényegesén kulömböző. Hasonló kísérleteket végeztek a r e p c z e - . p o g á c s á v a l s a. r e p c z e m a g g a l is, de itt vajtöbbletet a szemestakarmányhoz viszonyítva n^m kaptak, mert a v a j á t sokkal j o b b a n kellett, gyúrni, mint á szemestakarmánynál nyert vajat, mert igen puha volt s ezáltal a különbség kiegyenlítődött. Egyenlő kidolgozás mellett itt , ís több vajat nyertek volna.. V é g r e m é g azt is találták, hogy tarlórépa takarmány mellett a tej valamivel t ö b b vajat látszik kiadni, mint takarmányrépa mellett. A z állomás vizsgálatait m é g kiterjesztette a vajzsirösszetételre is. A zsirok általában palmitin stearin és oleinből állanak s mig az első kettő közhőnél szilárd, az ölein vagy olaj cseppfolyós. Minél t ö b b ölein van a vajban, természetesen annál p u h á b b n a k kell annak lennie és megfordítva. ( A különféle takarmányok mellett nyert vajak oleintartalmát meghatározták s azt találták, hogy minél több o l a j p o g á c s a (a napraf o r g ó és repcze) és r e p c z e m a g volt a takarmányban, annál több oleint tartalmazott a váj. Ez egyezik a biráló-bizottságok „észrev é t e l e i v e l a vaj puhaságára nézve s egyszersmind magyarázatául szolgál annak. , Igen fontos szerepet játszanak a vegyv.zsgálatoknál a vajzsirban az illó zsírsavak, mert ezek mennyiségéből tudjuk leginkább megítélni azt, h o g y tiszta vajjal vagy m a r g a rinnal v a n - e dolgunk. Ha tehát valamely takarmány oly befolyást gyakorolna a vajra, hogy az illó zsírsavak abban csökkennének, akkor az a veszély forogna fönn, h o g y az ilyen takarmány mellett nyert vajat a vegyészszakértők margarinnal hamisítottnak véleményeznék. A kísérletek eredménye azonban az volt, h o g y a fent leirt takarmányfélék csak nagyon keveset befolyásolják az illó zsírsavak menfiyiségét. A vajban „szabad zsírsavak" is fordulnak elő, melyek hellemetlen (izzadságszerü) szaggal birnak s a vaj izét hátrányosan befolyásolják. A vizsgálatok kiderítették, hogy a pasteurizált tejfelből nyert vaj sokkal kevesebb zsírsavat tartalmazott, mint a n e m pasteurizáltból nyert vaj. Kétségtelen tehát, h o g y a pasteurizálás alatt a szabad zsírsavak egy része tejviz által fel lesz oldva s a kiköpülés után az iróba kerül. Ha az írót étherrel összerázzuk és a keveréket állni hagyjuk, akkor az éther, mely a felszínen kiválik, a zsir mellett m é g tetemes mennyiségben, izzadságszerü szaggal biró testeket is tartalmaz, ami azt bizonyítja, hogy az illó zsírsavak kerültek oda. A pasteurizálásnak tehát az is egyik előnye, hogy általa a vajzsir a rossz szaggal bíró testek egyrészétől megszabadul. A fenti kísérletek eredményét a jelentés következőképp ö s s z e g e z i : 1. Ha napraforgópogácsával pótoljuk a szemes takarmány egy részét, ez által a . vaj puhább lesz. 2. Hasonló eredményt érünk el, ha repczepogácsával pótoljuk a szemes takarmányt, a hatás itt n a g y o b b volt, ha tiszta p o gácsát használtak, mint a közönségesnél. 3. Körülbelül hasonló eredményt értek el, ha 3 6 font szemes takarmányt és 0 ' 4 font r e p c z e m a g o t adtak a takarmányhoz, mint akkor, ha 2 font szemestakarmányt és 2 font repczepogácsat adtak hozzá. 4. Ha takarmányrépát tarlórépával pótoltak, akkor a vaj valamivel puhább lett. . 5. Ha szemestakarmányt helyettesitettek ezukorszörppel, akkor a vaj valamivel keményebb lett, de a különbség. igen csekély volt. 6. A tejfel pasteurizálása semmit sem, vagy igen kis mértékben befolyásolja • a vaj ölein és illó zsirsavtartálmát, de tetemesen csökkenti benne a szabad savakat. . Székely.
6.
SZÁM.
4-IK
ÉVFOLYAM.
Tejgazdasági tapasztalatok. ' 11. ' Ezek volnának azon általános szabályok, melyek minden tejgazdaságban okvetlenül szem előtt tartandók. Természetesen .ezeken kivül vannak mások is, melyekkel azonban azon gazdának, ki tejgazdasággal' foglalkozni akar, tisztában kell lennie, mert égy gazdasági ágnál sem oly fontosak az előirt szabályok, mint ennél. S o k s z o r a legapróbb hiba, melyre alig gondolnánk, keserűen megboszulja magát. Ali ez különösen a takarmányozásnál és a tej kezelésénél. Igen sokszor megesik, hogy takarmány változtatásnál a tej mennyisége hirtelen leapad. Ez jele annak, hogy a takarmány vagy n e m felel meg fejőseinknek, vagy pedig az eddiginél kisebb táperejű. Ilyenkor egész lassan és más j o b b takarmánynyal keverve szoktassuk reá teheneinket; vagy ha az utóbbi eset áll, akkor j o b b táperejű mütakarmány hozzáadásával javíthatjuk fel a sovány eledelt. Sokszor a romlott takarmány idézi elő a tej apadást, melynél m é g az az eset is f e l m e rülhet, hogy állataink megbetegednek. Ilyenkor azonnal b e kell szüntetni ezen takarmánynem etetését s ha éppen fel kell etetnünk, akkor azt minél kisebb adagokban, lassan tegyük, m e g j e g y e z v e , h o g y ez csak a kevésbé romlott takarmányról szól. A tej apadására nagy befolyással van még az esős idő, zivatar, k ö d is, amikor azonnal tetemesen leapad a tej. Ilyenkor mitsem csinálhatunk, legfeljebb ha ez hosszabb ideig tartana, erős mütakarmány nyal segíthetünk. Sokszor valami uj takarmányt akarunk teheneinkkel etetni; ilyenkor- — mint már m o n d t a m — legjobb néhány darabbal kísérletet tenni. Ezen czélból érdekes kísérleteket tettünk mi pogácsával, tengeridarával, sörtörkölylyel és száraz moslékkal, mely utóbbi kettőt mint nagyban ajánlott mütakarmányokat, tápértékükre n é z v e akartuk kipróbálni, mert az ajánlatot tevő czégek azt állították róluk, h o g y a két utóbbi képes a két előbbit teljesen pótolni. A kísérletek ezek voltak: Négy darab tehénnel etettünk a rendes takarmány mellett Va kg. pogácsát, másik 4 darabbal 1 kg. szárazmoslékot. Megjegyzendő, hogy a darabok ugy voltak összeállítva, h o g y a 4—4 drb a legutóbbi próbafejés szerint e g y f o r m a tejátlagot adott. A z eredmény ez : Va kg. p o g á c s á v a l etetett 4 tehén 1 darab napi átlaga . . . . 6 ' 5 0 liter tej 1 kg. m o s l é k k a l : etetett 4 tehén 1 darab napi átlaga . . . . 6 ' 6 8 „ „ A pogácsával. s z e m b e n a moslék javára esik 0"18 liter tej, melyet ha literenkint 575 krral. (a mi árunk iátállóban átvéve), kitesz 1*35 k r t ; a Va kg. p o g á c s a ára volt 2 7 5 kr., az 1 gr. moslék ára 6 7 5 kr, az eredmény tehát 3'65 kr. deficit a száraz moslék kárára. A moslék tehát a pogácsát nem bírta helyettesíteni, legalább a z o n arányban nem, melyben azt az ajánlattevő c z é g felállította. A tengeridara és száraz moslékkal ugyanígy eszközölt kísérlet eredménye e z : 2 kgr. tengeridarával etetett 4 tehén 1 darabi napi átlaga 8 ' 0 4 liter tej.. 1 kgr. szárazmoslékkal etetett 4 tehén 1 darabi napi átlaga 7 ' 0 0 liter tejJ A moslékkal szemben a dara javára esik 1/04 ljter tej á 5 7 5 kr," kitesz 5'98 k r t ; 2 kg. dara ára 10'40 kr, 1 kg. moslék ára 6 7 5 k r ; eredyiény 2'33 kr jövedelem dara javára. Tehát itt s e m vált b e a kitűnőnek hirdetett száraz moslék, melyből állítólag nagy árára és j ó s á gára való tekintettel félannyi lett v o l n a elegendő. Ugyanígy prébáltuk ki k é s ő b b a sörtörkölyt korpa és pogácsával s z e m b e n , azon k ü lönbséggel, hogy ennél a hus súlygyarapodására is voltunk tekintettel. Egyik csoport te-
6 . . SZÁM.
4-IK
ÉVFOLYAM.
hénnek miiünk ugyanis a r e n d e s ' takarmány mellett 2'Ví kgr. sörtörkölyt, a m'ásik ugyanoly tejátlagu tekéncsoportnak adtunk 2 kgr.' korpát é s ' V a kgr, olajpogácsát. A z elért eredmény a következő Volt: • ' 2lh kgr. söríÖrköly mellett" tejeredmény 1 0 ' W ' liter, súlygyarapodás 0 ' 4 7 k£. naponként. 1 ; : 2 kg. kör'pa és Vá kgr. pogácsa mellett tej'erédmény 11 •19 liter, súlygyarapodás. 0 ' 3 5 ltgr. naponkint. A sörtörköly mellett elért 10:90 Itt tej á 5-75 kr = 62"67 kr és 0 ' 4 7 kgr. hus á 29 kr (eladaSi arunk)' === 13 63 kr, ö s s z e s e n ; 7 6 ' 3 0 kr, ebből l e v o n v a 2 1 /a kgr. sörtörkőly' ára á 3 ' 7 5 kr = 9 / 3 7 krt, marad. 6 6 ' 9 3 kr. Viszont a korpa és p o g á c s a mellett elért 11'15 Itr tej á 5 ' 7 5 kr = 64*11 kr és 0 ' 3 5 kgr. hus á 29 kr = ; 10'15 kr, összesen 74'26 kr ; ebből lelevonva' 2 kgr. korpa ára á 3 ' 5 5 kr " = T 1 0 kr és V2 kgr. pogácsa ára á. 4 ' 4 5 kr (mind akkori árak) = ; 2 ' 2 2 kr, összesen 9"32 krt, marad 64"94 kr. Ezen összeget, ha most levonjuk az előbbi maradékösszegből, vagyis 66 9 3 — 6 4 ' 9 4 , mutatkozik a' sörtörMly javára 1'99 Jer tiszta hus-ión naponkint és darabonkint. E p r ó b á b ó l tehát egyrészt az tűnik ki, hogy a sörtörköly inkább a husprodukezióra van befolyással; lilásrészt, hogy a tejtermelésre nézve a korpát . és pogácsát a felállított árányban n e m képes helyettesíteni. v 3 2 0 darabból álló haszontehenészetünkb e n a tejprodukezióra fektetvén a fősúlyt, növendékmarha nevelésével n e m foglalkozunk. Teheneinket azonban, a tartott, bikáinkkal b e folyattatjuk s az így nyert borjuk közül a legszebb egyedeket nevelésre hagytuk, a többieket pedig 1 6 — 2 0 napi szoptatás után húsra eladtuk. _ Érdekes az a • kísérlet, melyet e téren a végből tettünk, hogy megtudjuk milyen jövedelem esik egy borjura a 16 napi tartás után való eladással. E czélból 5 darab egy n a p o n született borjut megmázsáltunk, sulyuk kitett 184 kgrot. Naponkint és darabonkint 6 liter — tehát 4 8 0 liter-élvezett tej után az eladásk o r , 16 nap múlva nyomtak 264.kgrot, tehát a gyarapodás kitesz 80 kgrot. A 4 8 0 liter tej árá á 5 7 5 kr = 27 frt 60 kr, a 80 kgr. hus ára á 3 8 kr (eladási árunk) = 30 frt. 4 0 kr, egybevetve a kettőt, mutatkozik nyereség áz 5 borjura 2 frt 80 kr, vagyis i56 ír egy darabra. Ezen p r ó b á b ó l látható tehát, hogy a j ö v e d e l e m olyan kicsiny, melyért ilyen tejárak mellett az ilyen borjunevelés n e m fizetné ki magát, ha tekintetbe vesszük a vele j á r ó nagy munkát. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a szülés folytán a tej mennyisége általában gyarapodik s hogy a borjú megtartása folytán az anya j o b b a n adja le tejét,; mégis czőlszerünek látszik teheneinket béfolyattatva, borjukat produkálni. A borjukat az eddigi szokás ellenére, h o g y ugyanis azokat egy külön korlátba teszik, honnan csak szoptatás idején vezetikanyjához, vagy pláne csak a korlátban megitatják; mi a borjut anyjához kötjük s egész az eladásig ott tartjuk, a kötelet olyan rövidre kötve, h o g y a borjú anyja tőgy ét el ne érhesse s megeresztve, ha a szoptatási idő elérkezik. Ennek nemcsak hogy az a haszna van, hogy az anya b é k é b e n van, de tejét is sokkal j o b b a n leadja s a b o r j a is ki van elégítve. A tehenek bevásárlására nézve (tekintet nélkül a fajra) egy vállalkozóval szerződést kötöttünk, ki azokat 31 krért hajtás után á kgr. köteles beállítani, azon kikötéssel, hogyha 5 liter tejnél kevesebbet f o g adni, vagyis ha czélunknak többé m e g n e m felel, akkor azokat etetés-itatás után mázsálva 10% levonással 29 krért á kgr. köteles visszavenni. Ezen szerződés mindkét félt kielégíti, mert a válalkozó igyekezni f o g minél fiatalabb, j o b b , tehát t e j e lőbb teheneket beállítani, ez a mi hasznunk; viszont mi igyekezni fogunk a l e a p a d á s , után neki minél j o b b a n kihizlalni, ami annál könyn y e b b e n sikerül, minél fiatalabb és j o b b k o n -
TEJGAZDASÁG,
1897.
SZEPTEMBER HÓ
29.
díciójú az állat, ez a z ő haszna. Tehát igy 1 mindkét fél érdeke m e g van óva. Öt liter, tejmennyiségen alul n e m tartjuk á tehenet; mert ezen alul már nem fizeti ki magát a tartása.' A napi takarmány 2 7 — 3 0 kr, a kezelés és amortizáczó 2 — 3 kr, összesen 2 9 — 3 3 : ; k r ; mig 5 liter tej ára ; 5 ' 7 5 kr; 2 8 ' 7 5 let: tehát sémmiesetre 'sem; lehet továbbtartani. Ekkor a tehenet kissé feljavítva, .suly szerint vissza-eladjuk a válalkozónak, a 2' krnyi különbözet (spannung) k ö z ö s jövedelmet képez. Persze nerii áll ez azon tehenekre, melyek kisebb m e g b e t e g e d é s vagy v e m h e s s é g folytán apasztották le tejüket, mert ez esetben rövid időn belül a rendes tejprodukezió ismét helyre áll. A tej eladására nézve van egy b é c s i vállalkozóval szerződésünk, a mi tehenészetünk (Pozsony megye) közeli fekvése folytán igen kedvező, e vállalkozó a tejet tőlünk az istállóban veszi át literenként 5 ' 7 5 krjával. A fejősen kívül más dolgunk nincs vele, mert az egész munkát a válláíkozó által ideállított m e g bízott végzi. A tejet igen pfimitive hűti: ugyanis az istálló v é g é b e n van felállítva egy kádja, azt teletölti jéggel s e b b e n aztán egy nagy tejeskanát . forgat, mely két soron üres, vizátj á r ó csövekkel v a n átfúrva, Ilyenformán á tej igen egyenlőtlenül lesz. lehűtve, de a gyors szállítás folytán s esetleg nyáron a tejeskannák jéggel való körülrakása folytán a legritkább eset, hogy a tej elromolva, vagy csak legkevésbé is megtámadva érkeznék 1 rendeltetési helyére. A jeget mi adjuk neki, egy kampanyrá 320 drb tehén tejére. 1600 szekeret s z á m í t v a ; úgyszintén a tüzelőanyagot is az edények tisztogatásához szükséges melegvíz felforralására, de az edényeket maga tisztogatja s a tejet is maga szállítja a vonathoz. A tehenészeti állatállománynak szükséges takarmány készítésére egy: Csonka-Bánky-féle 2 lóerejű petroleummotor van felállítva, mely hajtja a szecska- és répávágót s szükség szerint,a pogácsatöröt. A m o t o r munkájával igen meg vagyunk elégedve s a tisztogatással és az esetleges romlással igen k e v é s , b a j van. A takarmány becsinálását maguk a tehénbojtárok v é g z i k ; a viz pedig ugy a tej- és takarmánykamrákba, . mint az istállókba vízvezetékkel van bevezetve. Még számtalan olyan adat volna, melyet e helyen felhozni czőlszerünek vélnék, de miután ezt a helyszűke n e m engedi m e g , meg kell elégednem ennyivel is s m o s t azzal z á r o m b e soraimat, vajha az itt közölt[tapasztalataimmal gazdatársáim" előtt n e m végeztem volna felesleges munkát. , Chriastéhji Béla.
A helyes fejésrői. A fejés oly ügyesség, melyet csak hoszszabb gyakorlat utján lehet elsajátítani. Lényege abból, áll, hogy a tejjel telt tőgyet mennél gyorsabban, de igen kíméletesen kiürítjük. Kellemes érzet a tehénre nézve, ha a fejést hozzáértő, gyakorlott kéz végzi. A helyes fejéssel összekötött húzás és nyomás ugyanis kedvező ingert gyakorol a tehén tej mirigyeire, minek következtében a tej erősen kiömlik. Ha azonban a fejő n e m forditjá teljes figyelmét a íejésre, hanem azt gondatlanul végzi és a tehénnel durván bánik, akkor a fejős szemlátomást fájdalmat okoz az állatnak. A tehén elkezd : nyugtalankodni, ide-oda tipeg, majd az egyik, majd a másik lábát emeli és a legközelebbi következmény az, hogy a tehenek n e m lesznek tisztán kifejve és igy n e m csak tejveszteség áll be, h a n e m a legzsirdusabb tej a tőgyben marad. A n e m teljes kifej és'közvetve m é g a tej elválás csökkenését is előidézi, mert mennél j o b b a n ingereljük a tejmirigyeke.t, annál erősebben áramlik o d a a vér és a tejképződés annál hathatósabban megy végbe. Hogy a
23 fejőnek megvan-e a kívánatos ügyessége vagy nem, azt a tehén maga árulja el. A fejést egész kézzel és keresztben kell végezni, azaz a fejőnek, aki a tehén j o b b oldala mellé ül, az egyik tőgyfől alsó és a másik tőgyfől hátsó részét kell fognia, hogy az esgősz tejmirigy egyidejűleg serkentessék. A hüvelyk- és mutatóujj mintegy kivezetik a téjtartóból a t e j é t ; a záróizom kinyílik- és az égész kéz a többi ujjal kinyomja a tejet, mely a fejőkádbá ömlik. A tejet a legutolsó cseppig ki kell n y o m n i ; de a frissén fejt tej habjának a fejőkádban| állni kell; mert az n e m c s a k büszkesége a j ó fejőnek, hanem a f e j ő s b e n való ügyességének bizonyítéka is. Helytelen a fejős, ha az ugy történik, h o g y a fejő a csecsbimbókat ujjai közé veszi ős azok végeit úgyszólván össze- ; csípi. - Ezen f e j é s m ó d folytonos dörzsöléssel; jár, miáltal a csecsbimbók megsebesülnek és: tőgybetegségek képződnek. Azután a tej is nagyon lassan folyik ki a tőgyből, ami a tehén türelmét kemény próbára teszi. Ez alkalom r al hivatkozunk Friedrich tanár beható kísérleteire, melyeket keresztben ős egyoldalúan végzett fejősre vonatkozólag tett. A kísérleteket különböző fajtájú tehenekkel különböző évszakokban végezték. A fejést mindig e g y ős ugyanazon személy végezte és a kifejt tejet azonnal megmérték. Megállapították továbbá a tej fajsulyát és ebből, valamint a zsírtartalomból kiszámították a tej szárazanyagtartalmát. A kísérletezőnek pontosan kidolgozott tabelláiból kiderül, h o g y 8 keresztben való fejősnél j ó v a l t ö b b tejet adtak a tehenek; a n a p i többlet tehenenkint kerekszámmal 0'34, 0 ' 5 5 , 0:56 kg. volt. Sokkal érdekesebbek a z o n b a n a zsirra, tehát a tej legértékesebb alkatrészére vonatkozólag nyert számok. Mindenkor, még ahol egyes fajtáknál tejtöbblet n e m is volt megállapítható, a keresztben való fejősnél a • zsír mindig több volt, mint az egyoldalú fejősnél. A különböző fajták szerint különböző volt a napitöbblet és tehenenkint 94 és 97 g. vaj közt váltakozott. Ha 10 g. vajzsir árát 1 krral számítjuk, akkor azon kisőrleti tehén után, mely a legcsekélyebb zsirtöbbletet szolgáltatta, naponta 3 krral több tiszta nyereséget értek el ésha a tejelési időszakot egy évben 300 napra tesszük, ugy ez évi 9 frt nyereségi többletet jelent. A keresztben való fejéssel tehát s z e m b e n az egyoldalú fejéssel nemcsak a tejh o z a m o t szaporítjuk hanem a tej zsírtartalmát is fokozzuk különös m ó d o n . Minden körülmények közt tehát azon kell lennünk, h o g y a kereszben való fejés alkal.maztassék. Elismert tény, hogy a hegyi fajták különösen zsirdus tejet adnak, a mi elegendő ok, hogy a hegyi lakók e pontra teljes figyelműket irányítsák. A fejés megkezdése előtt azonban egy és másra még ki kell terjeszteni a figyelmet. Mindenekelőtt a tejgazdaságban oly fontos tísztasságra. A tisztaságot már a fejősnél is szemelőtt kell tartani. A fejőnek tisztára kell mosni a kezét és azután a tőgyet bimbóival együtt a piszoktól m e g kell tisztítania. . Ha a tehenek tisztán vannak tartva-és-az istálló czélszerüen van berendezve és b ő s é g e s e n almozva, akkor elégséges, ha a tőgyet szárazon letöröljük, de ha a tőgy és bimbói piszkosak, akkor a piszkot langyos vizzel kell lemosni, Mosás után a tőgyet gondosan meg kell szárítani, mert különben a bimbók m e g s e b e s e d n e k és a tőgy merev lesz. Ezután néhány m á s o d perazig a bimbókkal játszunk és a tehénre ingert gyakorolunk mi által a tehén engedékenynyő lesz é s egyszersmind a felső tőgy zsirdusabb tejének az alsó rész zsirszegényebb tejével való keveredését okozzuk, a mi a tisztán való kifejőst teszi lehetségessé. Az első tejsugarat a fejő kezére frecs; csent}, liogy a z ^ u h a és zsiros legyen és most a z t á n ' m e g k e z d ő d i k ' a tulajdonképpeni fejés. Á tej felvételére szánt edényeket igen tisztán
24
TÉJGAZPASÁG,
kell tartani és lehetőleg sima felületűek legyenek. Faedényeknél az olajmáznak kifogástalannak kell l e n n i ; czélszerübbek azonban a czinezett feiredények. Manapság általánosan a Bessemer aczélpléhbőL készült, - teljes czinnf ü r d ő b e n czinnezett tejesedényeket használják, melyek i g e n tartósak és tisztaság tekintetében a legmesszemenőb követelményeknek m e g f e lelnek. Fejés után a tejet a többé-kevésbé rossz istállólevegőből .azonnal. el kell távolítani, mert az istálló gázai nagyon, könnyen: átmennek a tejbe. A gyűjtőedényeknek sohasem szabad az istállóban maradniok. A fejesnél a legszigorúbb tisztaságot azért is kell f ő k é p p alkalmazni, mert a tej rendkívüli érzékenységénél f o g v a könnyen felvesz rossz szagot és izt, m e l y : azután átmegy a tejből készült vajra és sajtra és könnyen m e g rontja azt. A vaj és. sajt ize l e g j o b b a n b i z o nyítja, h o g y a tejgazdaságban kellő - tisztaság uralkodik-e.
Aktiebolaget Separator. Stokholmi tartózkodásom alatt Örömmel ragadtam -meg az alkalmat, a n e m c s a k hazájában, de messze annak határain kivül is általánosságban ismeretes „Separator, tejfelezőg é p g y á r " megtekintésére. Jó hírneve, virágzó állapota a gyárnak teljes mértékben össze van forrva a separator geniális feltalálójának Dr. de, Laval nevével, kinek sikerült lankadatlan, hosszas kisérletezés utján a centrifugális erő felhasználásával oly gyakorlati megoldásra jutni, mely által az akkori használatban levő összes lefölöző rendszereket a gyakorlatból kiszorította. De Lavalnak a maga n e m é b e n páratlan találmányának terjesztése, és készítésé czéljából 1878-ban alakult meg a szóbanforgó gyár 300,000 írt •tökével. Mindjárt kezdetben az aránylag egyszerű szerkezet mellett óriási munkaképességgel biró, kitűnő anyagból készített, könnyű járású gépek jellemezték a gyár készítményeit. Bövid idő alatt teljesen megnyerte a gyár a termelőket, ugy hogy a separatorok oly kedveltségnek, oly keresletnek örvendtek," hogy csakis a gyár jelentékeny kibővítése mellett tehetett a nagymérvű megrendeléseknek eleget. Alig 19 évi fennállás után a gyár kis alaptönagy kéje 3 millió forintra , emelkedett, mely befektetés ma már lehetővé teszi hogy a m i n den oldalról érkező számos megrendeléseknek is, a legnagyobb pontossággal eleget tehessenek. Nemcsak Európában, hanem a világ bármely részében, hol csak a tejgazdaság virágzik, ott találják a separatort is. Maga a gyár Stokholmban Kungsholmen külvárosban fékszik. Tökéletes, a m o dern kor minden vívmányával felszerelt nagyarányú berendezése teljesen leköti a szemlélő figyelriiél. A gyár főmérnökének szives kalauzolása mellett volt szerencsém e gyárat megtekinthetni, ki a gyárnak minden részletét megmutatta, amint az csak a helyés áttekintés megszerzése czéljából megkívánhatjuk. Igy első sorban megtekintettük azon helyiségeket, melyekben a gépek állványai csiszoltatnak és állíttatnak össze, részben pedig a d o b esztergálás eszközöltetik, majd egy másik terembe érve, a bádogosmunkákat szemléltük. Felette érdekes a harmadik nagy terem, melyben ^amerikai önműködő gépek segélyével készíttetnek a legkülönbfélébb csavarok és fogaskerekek, rnnen az alfatányérok valamint a gép főrészeinek összegyűjtésére kijelölt helyiségekbe mentünk, melynek szomszédságában a d o b o k egyensulyoztatnak. A gépek a teljes összeállítás után pontos kipróbálás czéljából a gyár tejgazdaságába szállitatnak, a mennyiben eladásra kerülnek ki, kizárólag a minden követelménynek megfelelő gépek a gyár jó hírnevének fenntartása s emelése érdekében.
1897.
SZEPiEMBER HÓ 2 9 .
A gyár 11 különféle nagyságú tejfelező gépet készit, melyek a raktárban a rendszereknek megfelelően a következő beosztással helyeztetnek el:. I. Zsinór
átvitel.
1. S e p e r á t o r - A l f a A II, munkaképessége óránkint 1800 liter tejfelezése. Bruttó súlya 286 kg, nettó súlya 189 kg. 2. Seperátor Alfa A. I., munkaképessége óránkint 1 2 0 0 liter tejfelezés. Bruttó súlya 248 kg., nettó súlya 160 kg. 3. Seperátor Alfa Ponny, munkaképessége óránkint 6 0 0 liter tejfelezés. Bruttó súlya 148 kg., nettó súlya 100 kg. II.
Turbinarendszer.
4. Seperátor Alfa A. E. II., munkateljesítmény óránkint 1800 lit. tejfelezés. Bruttó suly 320. kg., nettó suly 245 kg. 5. Seperátor Alfa A . E. I., munkateljesítmény óránként 1200 lit. tej felezés. Bruttó suly 295 kg., nettó suly 2 2 0 kg. 6. Seperátor Alfa P. E., munkateljesítm é n y óránként 6 0 0 lit. tejfelezés. Bruttó suly 185 kg., nottő suly 125 kg. 7. Seperátor Alfa B. E., munkateljesítm é n y óránként 4 0 0 lit. tejfelezés. Bruttó suly 120 kg., nettó suly 66 kg. III.
Kézi
erőre
berendezett
tejfelező
gépek.
8. Álfa Baby, munkaképesség óránként 150 liter, bruttó sjilya 84 kg., nettó súlya 50 kg. 9. Alfa Baby IL, munkaképesség óránként 150 liter, bruttó síjlya 128 kg., nettó súlya 73 kg. 10. Alfa B., munkaképesség óránként 500 liter, bruttó súlya 184 kg., nettó súlya 110 kg. 11. Alfa Colibri, munkaképesség óránként 70 liter, bruttó súlya 23 kg., nettó súlya 14 kg. Különösen nagy keresletnek örvend az Alfa Colibri, mely kis gép lehetővé teszi, hogy a városok, k ö z e l é b e n lakó kis tejtermelők is édes vaj alakjában értékesíthessék a rendelkezésükre álló tejet. A gyár fennállása óta összesen 120 ezer gépet bocsátott forgalomba, mely ő s s é g b ő l m é g az első tíz évben 10 ezer gép hagyta el a- gyárat, addig a következő években ezen szám t ö b b s z ö r ö s e n m e g s o k s z o r o sodott, ugy, h o g y 1888-tól 92-ig 20 ezer, 1892—94-ig 20 ezer, 1 8 9 4 — 9 5 - i g 20 ezer és az utolsó évben 30 ezer gép bocsáttatott hasz nálatra, vagyis az utolsó évben épp háromszor annyi gép kelt el, mint az első tíz évben, mely oly eredmény, melyhez hasonlót alig képes más ilynemű vállalat felmutatni. A szeparátorokon kivül e gyár m é g a tej pasztörizálására szolgáló melegítő- és hűtőkészülékek előállításával is foglalkozik, melyek nagyobbrészt mind turbina-rendszerre készíttetnek. Egyáltalán S v é d o r s z á g b a n a régi rendszerrel szemben mindig inkább nagyobb teret nyer a turbina-rendszer, mely által nemcsak nagymérvű helymeglakáritás éretik el, hanem a gépek kezelése is felette egyszerűvé válik. Ugyancsak e gyárban készülnek a tej zsírtartalmának meghatározására szolgáló butyrometerek, mely elmés készülékekkel mint tudjuk egyszerre 80 p r ó b a készíthető. Hogy mennyire pontos, megbízható m u n kát végeznek a gyár készítményei, azt mi sem igazolja fényesebben mind az a körülmény, hogy 18 évi fennállása óta a gyár 306 első dijat érdemelt ki magának az e szakba v á g ó kiállítások alkalmával. A gyár ujabban azon tervvel foglalkozik, ho^y B é c s b e n fióküzletet nyit, kívánatos lenne, ha fővárosunkban is fenntartana ily fióküzletet, hogy igy a magyar gazdának alkalma legyen e kitűnő gépeket közvetlen a gyárostól b e s z e rezni. (Felhívjuk t. olvasóink figyelmét a „Különféle" rovatunkban közölt újdonságra, mely czikkirónk óhajának megtestesülését jelzi. Szerk.)
6.
SZÁM.
4-IK
ÉVFOLYAM.
KÜLÖNFÉLÉK. Érdekes vendége érkezett tegnap az országos tejgazdasági felügyelőségnek ; ez Casse. Frigyes dán mérnök Koppenhágából, a legújabb tejkonzerválási m ó d n a k : a részben való fagyasztásának hírneves feltalálója. Látogatása szoros összefüggésben van azon m o z g a l o m m a l , mely legutóbb az országban megindult, s m e l y nek czélja ily konserváló gyárak létesítése oly vidékeken termelt tejnek külföldre exportálása végett, hol eddig a tej megfelelő értékesítést n e m nyert. Casse elutazása előtt Dánia Fünen szigetén Ulerslenben e hó 20-án feladott egy tartányban 3 0 0 liter igy konzervált tejet, mely m a Budapestre mégis érkezett s pár nap múlva f o g meghívott szakértők jelenlétében fölbontatni. Jövő számunkban részletesen fogunk beszámolni e szállítmányi minőségéről s ismertetni fogjuk Casse konzerválási eljárását is. „Separator részvénytársaság. (Ezelőtt Pfanhauser A . ) " Fekete üvegtáblán ragyogó aranybetük hirdetik néhány nap óta e czéget Budapest legelőkelőbb helyén, az Erzsébetkörut 45. sz. a. (a B o y a l szálloda épületében). Lapunk legutóbbi számának bevezető czikkében, hol a stockholmi De Laval tejgazdasági g é p gyárról szólottunk, tettünk már említést arról, h o g y a gyár tulajdonosa az „Actiebolaget Se T parator" Magyarország tejgazdaságának fejlesztését is előmozdító nagy újítást tett. Ez újítás abban áll, h o g y a bergedorfi gépgyárral való eddigi azon viszonyát, hogy a De Laval-féle lefölöző gépeket s egyéb tejgazdasági e s z k ö z ö ket, melyek Stockholmban készültek, egész Európában csakis a bergedorfi gyár közvetítésével lehetett beszerezni, most odaredukálta, h o g y ennek csakis Németországra hagyta m e g a közvetítés jogát. A stockholmi gyár, bár rendkívül nagy üzemre van b e r e n d e z v e , (naponkint mintegy 300 lefölöző gépet készit) n e m lévén képes az egész világ szükségletét kielégíteni, elhatározta, hogy maga csak Skandinávia és az idegen világrészek számára fog dolgozni, Európát pedig más országokban felállítandó uj gyárakból f o g j a kiszolgálni. Ez okból m e g vette a mult h ó n a p b a n a bécsi Pfanhauser féle tejgazdasági gépgyárat s a régi tulajdonosokat üzlettársul megtartva, svéd műszaki v e zetők utasításai szerint már ott gyártatja a híres Alfa-Separatorokat. A részvénytársaság Budapesten is akar a j ö v ő év folyamán hasonló gyárat fölállítani, mely esetben a mienk Magyarés a keleti országokat, a bécsi gyár pedig Nyugot-Európát látná el gyártmányaival.. Áddig is azonban, mig ezen terv végrehajtható lesz, a részvénytársaság a fentebb emiitett nagy raktárt létesítette azért, h o g y a mind sürjebb e n létesülő tejgazdasági vállalátok gyors kiszolgálatban részesüljenek. A budapesti házat Pfanhauser Alfréd vezeti, kivel gazdaközönségünk már régóta j ó ismerős. Ezen változást szives ö r ö m m e l fogadjuk, nemcsak a gyorsabb kiszolgáltatás végett, de különösen azért, mert mint a czég m o s t megjelent árjegyzéke igazolja a szeparatokat ezután mintegy 2 0 % - k a l fogjuk o l c s ó b b a n kapni mint eddig, mivel sokkal kev e s e b b e kerül a szállítási költség és n e m drágítják a czikkeket a közvetítők províziói. A beregmegyei néptanítók sárvári tejgazdásági tanfolyamának vizsgája — mely nagy k ö z ö n s é g jelenlétében folyt le — oly f é nyesen sikerült, hogy a hivatalosan kiküldött vasmegyei tanfelügyelő meleghangú felterjesztése alapján a kultuszminiszter elhatározta, h o g y mindazon beregmegyei községekben, m e lyeknek tanítói e tanfolyamon résztvettek, gazdasági ismétlőiskolákat f o g létesíteni, melyeken elsősorban a tejgazdaság f o g tüzetes e b b e n előadatni. A munkácsi tejgazdasági munkásokat képző iskolában az évzáró vizsgálat október h ó 2-án, a gödöllőiben p'edig október h ó 30-án f o g megtartatni. • -' ...
Faber Sándor. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület A .PÁTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság nyomása.
tulajdona.
:
6. szám. 4. évfolyam.
A „Kőztelek" melléklete.
Budapest, 1897.szeptember29.
TEJGcAZMSAE TEJGAZDASÁGI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSI
SZAKLAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TEJGAZDASÁGI SZAKOSZTÁLYÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. &£EG>JEX«E£?X2£fcMITDEXTHÓ Et,SEJEW. Előfizetési ára: -S- E g é s z évre 3 frt. — F é l é v r e 1 frt. ->Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai és a
Szertesztflség és kiadóhivatal : P I R K N E R J Á N O S , magyar kir. országos állattenyésztési főfelügyelő.
BUDAPEST, Köztelek, Üllől-út 25. sz.
czentrifugálása normális, a belőle készített vaj i tettek. Casse M. F. azt tűzte ki czélul, hogy A fagyasztott tej. pedig a lehető legfinomabb lesz. a fogyasztók szükségletének mérvéhez képest Több izben volt már alkalmunk megemCasse elmagyarázta a tej ilyetén kon- bármely pillanatban friss termékeket (teljes lékezni lapunkban azon nagyfontosságú talál- zerválásának alább ismertetett módját és tejet, lefölözött tejet es tejszint) teljesen tiszta állapotban .szolgáltathasson, ha mindjárt a mányról, mely a tejet, e fölöttébb könnyen előnyeit. romló élelmi czikket heteken keresztül eltartReánk nézve sokkal fontosabb e talál- szállítás, valamint a koppenhágai raktárakban való elhelyezés és fejés közt több napi idő hatóvá s ez által sokkal értékesebbé is teszi, mány mint az északi országókra, melyek csupa kénytelenek vagyunk mégis e tárgyra nemcsak tejtermelő szomszédokkal vannak körülvéve, telt is el. visszatérni, de vele behatóbban is foglalkozni, A kezdetben tudományosan, később gyas igy ny'erstejüket csak saját piaczaikon értémit azon örvendetes dolog tesz szükségessé, kesíthetik. Ami déli és keleti szomszédainknál korlatilag végrehajtott kísérleteket teljes siker mert szakembereinknek s több kiváló gazdáazonban nagy a tejhiány, s igy annak ára is koronázta és jelenleg a koppenhágai nyilvános nak alkalma levén e találmanynyal közelebbről segelytársulat megbízta Casset a társulat összes magas, s ezért nagy haszonnal járó dolog megismerkedni, elhatározták ez eljárásnak meg- lenne e találmányt a tejnek délre és keletre helyiségeiben a tej szállításával. A dán tejhonosítását. gazdasági társulat két telepén követett eljávaló exportálásával értékesíteni. rás lényegileg a következő, igen egyszerű Az országos tejgazdasági felügyelőség Ily czélból egy részvénytársaság van müveletek sorozatából áll: rendes időben a már két év előtt vett tudomást Gasse dán alakulóban s ez tárgyal a föltalálóval szabahűtőkészülék segélyével ammonniák által az mérnök e találmányáról, már akkor, midőn az dalmának átengedése végett". Kívánatos tehát, még gyakorlati alkalmazást sehol sem nyert s hogy e részvénytársaságban á magyar gazda- összes elszállítandó tejmennyiségnek körülbelül azóta késziti elő a talajt arra, hogy hazánk közönség minél élénkebb részt vegyen. Hogy harmad vagy negyedrészét fagyasztják m e g ; nagyon magas hőmérsékü időszakokban felére azon vidékein, hol a nagyvárosoktól való táa közönségnek módjában legyen nemcsak a emelik a megfagyasztott tej súlyát. A fagyaszvolságuk miatt a tejnek megfelelő értékesítése mi véleményünket, de a külföldi szaktudósokét hiányzott, ez eljárás utján szerezhessenek j ó is megismerni, ez ügyben ideiktatjuk az tási müvelet folyama alatt a megfagyasztott tejet mintegy 12 kgros tömegekben 500 liter piaczot. egyik legelőkelőbb párisi gazdasági szaklap és űrtartalmú czinezett pléhkannákba teszik, m e Az előbb említett hivatal meghívására egy ottani orvosi szakközlönynek hírneves lyeket a melegségtől megfelelően mentesített e hó elején körünkbe érkezett Koppenhágából szakegyének . tollából eredt s e találmányról raktárakban elhelyeznek. A kannákat másnap a feltaláló Casse Frigyes, s igen előkelő szak- közlött czikkeit. megtöltik frissen fejt, semmi kezelésen kereszértők előtt bemutatta az ő eljárása szerint Bemutatjuk egyszersmind a dán társulat tül nem ment tejjel és ezzel készek az elDániában konzervált s ideszállitott tejet. gyárának koppenhágai központi telepéről b e - szállításra. Az elszállítás közönséges waggo-; Egy 300 literes czinezett vaslemezből szerzett képeinket. nokban történik, melyeket csak egy kevés szalkészült tejtartányban, mely pokróczczal és fa A „ Journal cl'agriculture pratique" czimü mával látnak el. Koppenhágába érkezésük borítással volt körülvéve érkezett, meg a konután a kannákat elkülönített raktárakba helyezervált tej, melyet a Fünen szigeten levő' folyóirat 1897. évi 27-ik számából. zik, ahol néhány hétig mardhatnak és ahonnan A tej teljes konzerválása oly hosszú Üllerslev községben ez évi szeptember hó csak a fogyasztás szükségletéhez képest v é 19-én este 9 órakor pecsételt le Vinding időre, hogy az a hosszabb távolságra való Harde nyborgi közjegyző helyettese. M. Jensen, szállítást és oly raktárakban való elhelyezést tetnek ki. ki ezen hivatalos eljárásáról közjegyzői ok- kiállhassa, melyekből fokozatosan adatik át a Mindegyik tartály tartalmát akkor kiürífogyasztásnak, döntő lépéssel haladt előre. mányt adott ki. A tejszállitmány október hó tik egy czinezett aczélpléhből készült gömbölyű 1-én érkezett meg Budapestetre . s igy 12 Ugyanabban a Dániában, ahol először alkal- kádba, melyben egy kigyóalaku czinezett réznapi utat (minthogy 2000 klmetert) tett meg mazták gyakorlatilag a tejgazdasági tudomány cső van. A tej minden oldalról körülveszi a.' nyári hőségben részben tengeren részben legfontosabb felfedezéseit, valósult meg a tej- kigyócsőt, melyben folyton langyos víz fut át, gazdaság ezen fontos haladása is. vasúton. Ugyanaz napd. u. 1 /a6 órakor a közmely a tejjeget lassankint felolvasztja. A tej, ponti tejcsarnok egyik helyiségében bontotta M. F. Casse dán mérnök találta fel a visszanyerve eredeti állapotát, elkészült a f o föl az edényt a föltaláló, miután a megjelen- hideg által való tejkonzerválásnak módszerét, gyasztásra, akár ugy mint van, akár pedig tek meggyőződtek a pecsét épségéről s igy melyet a dán tejgazdasági társulat két nagy előzetes lefölözés után, ha t. í. a tejszint küarról, hogy szeptember hó 19-ike óta annak tejtelepéft, melyek 160 és 170 kilométernyire lön akarják eladni. tartalma semminemű kezelésben nem részesült. vannak Koppenhágától, 1896. évi tavasz óta A kannákban a megfagyott tej könnyebb A fölbontás után meglepetve konstatál- már alkalmaznak. E városban magában is lé- fajsulyánál fogva mindig a felszínen úszik és szétmorzsolódó tulajdonságánál fogva egy tuk, hogy a hosszú ut és nagy meleg daczára tesített ugyané társulat egy harmadik telepet a tej felületén az egész mennyiségnek mint- is, ahová az alább röviden ismertetett eljárás többé-kevésbé nagy darabokból álló szemcsés által megfagyasztott tej érkezik, hogy ott addig tömeget képez, mely a tartály egész felszínét egy 1 /ö-ét kitevő ritka szemcsés tejjégréteg befedi, mint ezt néhány nappal ezelőtt magunk úszott: ezt a tömeget langyos vizb.e he- konzerváltassék, míg a kiskereskedőknek át lyezett edényekben fölkellett olvasztani, s az nem adatik. A telep 30,000 liter (300 hekto- láttuk és alább le fogjuk irni. Másrészről pedig az egyes részecskéknek, folytonos olvadása olvadékot a jégmentes tejjel összekeverni. liter) naponkinti tejmennyiség kezelésére van elegendő, hogy a tartályokban oly körmozgás Ennek megtörténte után megkóstoltuk a tejet berendezve. Ma 20—25,000 liter tejet szolgáls egyhangúlag abban állapodtunk meg, hogy tat, mely azonban nem elegendő a helyi fo- tartassék fenn, mely megakadályozza a tejszín kiválását a tömegből és lehetségessé teszi, ízre szinre s alakjára nézve semmiben sem gyasztásra. tér el a frissen fejt tejtől. Az országos chéCasse módszerének alkalmazása előtt a hogy 2 — 3 hét múlva is oly tejet szolgáltatmiai intézet vegyésze Székely Salamon nyom- Koppenhága lakosságának élelmezésére szánt hassunk, mely teljesen azonos és hasonló a ban megvizsgálta a tejet, s azt konstatálta, tejet közvetlenül a fejés után -fs 6 fokú hő- fejés pillanatában nyert tejhez. hogy annak savfoka 3 4 tehát a frissen fejt mérsékre lehűtötték és a pályaudvarra szállí550,000 frt tőke elegendő volt a dán tejével azonos, amennyiben ez 4.0-ig emelked- tották és annak egyik része éjfélutáni egy társulatnak telepeinek berendezéséhez és üzehetik, s még akkor is édes tejnek tekintendő. órakor, másik része reggel 7 és 9 óra közt méhez. Nem a tej eladási ára leszállításának A tej felforraltatván nem ment össze, sem érkezett Koppenhágába. Az éjjel érkezett tejet köszönhető az a siker, * melylyel á Casse-féle azon sem más napon. Földolgoztattuk annak hűvös helyre tették és másnap reggel eladták. eljárás Koppenhágában találkozott, hanem a egy részét vajjá, s azt tapasztaltuk, hogy a Az eladatlan tejből másodrendű vajat készi- mindig rendelkezésre álló termékek, tej vagy
10 TEJGAZDASÁG,1 8 9 7 ;NOtiEMBERHÖ
20.
7 . TÍZÁM. 4 - I K
ÉVFOLYAM.
A dán társulat sterilizált tejet is: szállít egyliteres és másfélliteres ólmozott palaczkokban. Ezt a tejet 'felhevítik' egy r 8 5 fokra spécziális készülékben,, mely. szintén Casse t a lálmánya, azután közvetlenül rá rjr5 fokra lehűtik annak á viznek a segélyével, mely .az. olvasztó kádakból származik, végül pedig a külső l e v e g ő v e l való érintkezés nélkül; palaczkokba öntik. Ezt' a tejet, melynek kezelése az egészségügyi hivatal ellenőrzésé alatt áll, 1 2 — 1 3 centime árban adják el a kiskereskedőknek, ezek pedig 1 5 — 1 6 centimeért adják tovább. Ezt á csekély különbözetet a két ár közt az o k o z z a , hogy a tej n e m igényel semmi g o n d o z á s t a kiskereskedőnél és n e m jár vele semmi koczkázat. Ebből áll lényegileg Casse M. F . találmánya ős igy alkalmazzák azt egy év óta Dániában. Az e m b e r hajlandó kezdetben kételylyel fogadni azt, hogy egy oly változékony folyadéknak, mint a tejnek fizikai, vegyi és szervi tulajdonságait pusztán csak a tejnek a fejés pillanatában eszközölt megfagyasztása által feltétlenül és heteken keresztül m e g lehessen tartani.
1. ábra. A Casse-féle tejkonzerváló gyár koppenhágai központi telepe. tejszín tulajdonságának, mely a tehenek f e j é s e és a. tejnek a fogyasztóhoz való jutása közötti t ö b b é kevésbé hosszú időközben semmi változáson s e m m e g y keresztül. Casse M. F. adatai szerint Kopenhága körüli 8 0 — 1 0 0 kilométer kerületken a tej 11 1 /2—13 1 /2 centime árban vásárolható, melyhez m é g h o z z á kell adni 7s—s/4 centime vasúti szállítási költséget. A dán társulat a termelőknek egész éven át egy és ugyanazon árat 10 7 /io centimet fizet, melyhez 9 /io centime szállítási költséget kell hozzácsatolni. A részleges fogyasztás költs é g e , mely 7 4 centimet képvisel, nagyrészt fedezve van azzal a megtakaritássál, melyet a koppenhágai vállalat elér azáltal, hogy a telepben szükséges hűtési miveletekhez azt a lehűlt
( - ) - l fokú) vizet használja, mely a tej olvadása következtében előáll, mert a tej a tartályokban elhelyezett szerpentinben közönséges hömérsék mellett keringő viztől b i z o n y o s mennyiségű kalóriát v o n el. Ebből valóban nagyon s z á m b a vehető megtakarítás ered oly iparnál, melynél a hideg és a hűtőkészülékek oly fontos szerepet játszanak. A dán társulat a tiszta (teljes) tejet a kiskereskedők helyiségébe szállítva, literenkint 1375 centime árban adja el, ezek pedig a f o gyasztónak 20 9 /io centimeért adják. A nyilvános segélytársulat literéért 14®/s centimet fizet a dán társulatnak. A kiskereskedőknek adott árnál a társulat literenkint l 7 i o centime tiszta nyereséget ér el.
Azonnal amint a fentiekben előadott értesüléseket Cassetől megkaptam, késedelem nélkül engedtem egy meghívásának, melyet ugy h o z z á m valamint t ö b b más személyhez intézett, hogy legyünk jelen egy Dániából Párisba küldött kanna tej felnyitásánál. P é n teken, junius 25-én a gépkisérleti állomásra mentem, ahol Ringelmann barátom és munkatársam engedélye alapján Casse bemutatta módszerének eredményét. Girard Aimé, Lindet, a gazdasági főiskola tanára, Kaiser, ugyanazon intézet igazgatója, Rousseaux, e főiskola vegyi laboratóriumának m á s o d f ő n ö k e , Mangin L. s t ö b b más személylyel együtt j e l e n voltunk egy Koppenhágából 22-ikén este érkezett 3 0 0 liter űrtartalmú kanna tej felnyitásánál, mely a laboratórium közvetlen s z o m s z é d s á g á b a n l e v ő helyen, 2 órakor délután 29° hőmérséklet mellett ment végbe. A kannában lévő tejet szerdán, junius 16-ikán fejték. A megfagyasztott darabokat ugyanaz nap tették bele és a kanna megtöltését ugyanazon fejésü nem fagyasztott tej egy más részével csütörtökön, junius 17-én fejezték be. Ugyan e nap este a fagyasztó helyiségből Koppenhágába küldték, a honnan az ólmozott pléhtartályt, egy körülbelül 6 centiméter vastagságú nemeztakaróba göngyölve 18-án Lübeckbe szállították; e kikötőből Kölnön keresztül kedden, junius 22-én érkezett Párisba. Másnap, 23-án váinmentesitve, 24-én a gépkisérleti állomásra szállították és a laboratórium szomszédságában a levegőnek kitéve helyezték el. A kanna kinyitásánál junius 25-én, 2 órakor, tehát 9 napra rá, h o g y a tejet fejték, a tejjégnek az a szemcsés alkata volt, melyet fennebb leírtam: n e m tudom mással Összehasonlítani, mint a s o r b e t - v a l : többé-kevésbé nagy jégdarabok voltak e tejes hóba keverve. A keverékkel megtöltött edényekben közönséges hőmérsékü vizzel való érintkezés által fokozatosan felolvasztva, a tej mindama külső tulajdonságokat és / ugyanazt az izt mutatta, melyekkel a legtisztább és a tögyböl frissen fejt tej bir. A folyadék teljesen egyforma volt, nem mutatván semmi, zsirváladékot, a vajképződés minden nyoma nélkül.
ábra. A fagyasztott tej felolvasztására szolgáló edények.
Miden jelenlevő egyhangúlag konstatálta, hogy ez a m a j d n e m 10 napos tej, mely á m u l t napók emelkedet hőmérséke mellett nagy utat tett meg, először vasúton azután hajón és újra megint hajón, külalkatára nézve teljesen azonos volt a friss tejjel. Mindannyian megvoltunk g y ő z ő d v e , h o g y a Koppenhágából érkezét tej még elég hosszú időn keresztül, de bizonyára még néhány napig, megmaradt volna a zérus fokon és megtartotta volna minden tulajdonságát. A kikötőkben és pályaudvarokban töltött idő valamint a szállítás
7.
SZÁM.
4-IK
TEJGAZDASÁG,
ÉVFOLYAM.
1 8 9 7 . 0&.TÖBKR -HÓ 2 0
n e m változtatták meg legkevésbbé s é m a téj tulajdonságait és izét. A 300 literes kannából jelenlétemben elő-; zetesen kivett minta vegyi elemezése, mely laboratóriumomban, hajtatott végre a következő' •eredményeket tüntette fel : A tej sűrűsége 15 foknál . . . . 1032 1 kilogr. viztártálma ; . . . 881 "2 gr. ö s s z e s szárazanyag kivonat . . 118"8 „; Összesen A szárazanyag kivonat, á l l :
1000.0 gr.
vajból . . . . . , . •,.,; . . czukorból . . . . . . . . . hamuból . . . . • iégenytartalmu anyagból . . . .
. 2 5 ' 2 gr. , 38'4 „ . 7"1 ». . 48" 1 „
összesen
27
W^SPWSI^
118 - 8
A viz, a czukor és a létartalmu anyagok a z o n középső határok között vannak jelen, mint minden tiszta tejnél. Csak a vajés következésképp ,a tejszinmennyiség alacson y a b b az istállóinkban nyert tejek legtöbbjének tartalmánál, A tehenek fajtájának, melyek a t e j e t szolgáltatták, takarmányozásuknak vagy valamely más különös oknak tulaj donitandó-e a zsíranyag e n e m igen magas száma, nem t u d o m , de bizonyos, hogy n e m a fagyasztásnak, mert ismétlem, hogy a folyadékban, melyet magában a tartályban és az abból -való kivétele után megvizsgáltunk, semmi n y o m a se látszott a tej különböző elemeire v a l ó szétválásának. A Casse M. F. által megteremtett ipar a legérdekesebb egyikének tűnik fel előttünk, hátra ntarad most már bevárni, hogy a franczia tenyésztők milyen hasznot húzhatnak a módszerrel istállóik tejére való alkalmazásából. Casse szerint naponkint ezer tehén tejenek mennyiségével kell rendelkezni, hogy a tej fagyasztására alapított tejgazdaságot berendezhessünk. Grandeau L. A „Le Concours médicál" czimü folyóirat 1897. 26-ik számából. Mind e mai napig a tej, ezen olyannyira Tontos tápszer, kikerülte az általános törvényt, mely az élelmezést és az élelmi szerek eladását szabályozza. És e tény főképpeni okát könnyű kitalálni. M e r t míg valamennyi tápanyagot konzerválni -és raktározni lehet, ugy, hogy akkor adjuk át azokat a fogyasztásnak, amikor akarjuk, eddig a tejet n e m lehetett ugyanígy kezelni, aminek mindnyájunk által ismert oka az, hogy eddig lehetetlen volt a tejet anélkül, h o g y megváltozzék, néhány napnál, sőt nagy melegek idej é b e n , csak néhány óránál is tovább eltartani. Ebből a körülményből akkor, mikor oly jelentékeny tejmennyiségről van szó, mint amilyent a nagyvárosok igényelnek, két e g y f o r mán sajnálatos hátrány s z á r m a z i k : a drága. ság és a minőség^meghamisitása. Ami a nagyvárosokban eladott tej drágaságát illeti, még két főtényézőt emelünk k i : először a tej bevásárlási és eladási ára között szükségképp létező jelentékeny különbözetet, mely az által áll elő, h o g y az eladónak a veszteségek ellen magát biztosítania kell; másodszor m e g , hogy lehetetlen a tejet a termelési hely bizonyos körzetét meghaladó távolságra szállítani. Ami a hamisításokat illeti, nincs szükségünk azokra a számos hátrányokra emlékeztetnünk — hogy a veszélyekről ne is szóljunk — melyeket a kevésbé lelkiismeretes, inkább saját érdeküket, mint a közönség egészségét szem előtt tartó kereskedők által hamisított, vízzel kevert, „ m e g d o l g o z o t t " tej magával hoz. Ha tehát egy komoly módszer segélyével elérhetnők azt, hogy a tejet hosszú időn át eltarthassuk és nagy távolságra szállíthassuk, akkor elvitázhatatlanul 3 jelentékeny előnyt értünk volna el. Vagy, megtartva a jelenlegi előnyöket, a tejnek alacsonyabb áron való eladását; vagy megtartva a jelenlegi árakat, még . sokkal jelentékenyebb e l ő n y ö k e t ;
m m m
3. ábra. Önmt ödő tejmérők. és végül, mindkét esetben, annak a lehetőségét, h o g y a közélelmezésnél, melyet ettől fogva valamely vidék könnyen szállíthatóvá vált tejének központosítása biztositana, a nagy- és kistermelők tényleg és hasznosan közreműködhetnének. És ezt a módszert hosszú és türelmes kutatások után feltalálta egy dán m e z ő g a z d a sági mérnök, Casse M. F. A következőkben röviden le fogjuk irni a módszert és ismertetni eredményeit. Említsük m e g mindenekelőtt, hogy a Casse-féle m ó d s z e r minden, még a legártalmatlanabb vegyiszer alkalmazásának teljes kizárásával, egy fizikai miveleten alapszik, mely legkevésbé sem változtatja m e g á friss tejnek sem izét, sem aromáját.
A tej kezelése, melynélfogva' annak minden tulajdonságát épen tarthatjuk és a szükséges távolságra szállíthatják, anélkül, hogy megváltoznék, a következő. Közvetlenül a fejés után az elszállítandó tej mintegy negyedrészét 1 0 — 1 5 kg.-os t ö m e gekké fagyasztjuk. E tömegeket azután 5 0 0 liter űrtartalmú tartályokba teszszük, melyeket aztán k ö z ö n s é g e s , semmi kezelésen át n e m ment tejjel megtöltünk és fedővel elzárunk, mely z á r o n kívül egyéb hermetikus elzárásra m é g a b b ó l a s z e m p o n t b ó l sincs szükség, hogy a levegő csiráinak hatását a megfagyott tejre ártalmatlanná tegyük. A megfagyott tej, kisebb fajsúlya következtében mindig a felszínen úszik és törékenységénél f o g v a egy kisebbn a g y o b b darabból álló szemcsés tömeget ké-
4. ábra. Pastörizáló és butelliázó helyiség. .
28 pez, mely a tartály egész felszínét befedi. Másrészt egyes részecskéknek folytonos olvadása a tartályokban bizonyos körmozgást tart fenn, mely megakadályozza azt, hogy a tejszín kiváljék a tejből és lehetségessé teszi, hogy 1 5 — 2 0 nap múlva teljesen egyforma és a frissen fejthez egészen hasonló tejet szolgáltathassunk. Az így elkészített tejet hűvös és .elkülönített raktárakba helyezik, ahol mindaddig mar a d i m i g a fogyasztási helyére nem.szállítják. E szállítás akár különös waggonokban, akár pedig egyszerűen közönséges waggonokban történik, melyeket csak nagyon m e l e g időben szalmával vagy más höelszigetelővél bélelnek ki. Megérkezvén a fogyasztási helyre, a tejet elkülönített termekben raktározzák, ahol m i n iden hátrány nélkül több hétig maradhat ős ahonnan a szükséglet mérvéhez képest veszik ki, amikor is minden tartály tartamát ezinnezett aczélpléhből készült g ö m b ö l y ű kádakba ürítik, melyek hasonlóképpen ezinnezett rézszerpentineket tartalmaznak. (I. a 2. ábrát.) A tej minden oldalról körülveszi a szerpentint, melybén folyton langyos viz fut át, miáltal a tejjég lassan és folytonosan olvad.
TEJGAZDASÁG, 1 8 9 7 ; NO ti EMBER HÖ 2 0 . nél. mint a czukrászoknál a legnagyobb kedveltségnek örvend. Röviden tehát a Casse-féle m ó d s z é r alkalmazása Francziaország"ban — Angliába m o s t hozták b e — a következő főelönyöket b i z t o sítaná : 1. A z o k a tenyésztők és termelők, akik jelenleg nagy távolságuk miatt n e m szállíthatnak tejet, a j ö v ő b e n a főváros élelmezésénél közreműködhetnek és i g y ' n a g y o b b hasznot húzhatnak tejükből. 2. A tej szállítási költségeinek csökkenése, mert mint teheráru lesz szállítható. 3. A kiskereskedők minden pillanatban — a szükséghez képest — a Párisban berendezett nagy raktárakból elláthatják magukat tejjel és igy elkerülhetik a gyakori jelentékeny veszteségeket, vagy pedig n e m lesz szükségiik veszélyes konzerváló szereket használni'ok. Amiből következik, hogy a fogyasztó mindén
Ettől fogva a.tej visszanyerte eredeti állapotát és~ kész a f o - ~ gyasztásra, akár ugv, amint' van, akár előzetesen lefölözve, ha t. i. a tejszint külön akarjuk eladni vagy vajat akarunk belőle c s i nálni, mely müvelet é p p oly k ö n y nyen és é p p oly j ó e r e d m é n y nyel megy v é g b e , mintha a fejés után végeztetnek. Megemlitjük itt azt is, h o g y Casse a tejszín konzerválásának és szállításának problémáját is megoldotta, oly kettős falu tartályok. alkalmazása által, melyeknek fálközti ürege fagyott Vizzel van megtöltve, ami a tejszint Q fokon tártja, ugy, h o g y az ekkép nagyon j ó l konzerválható, mig maga a fagyasztást el n e m viselné. V é g ü l megjegyezzük, hogy a fagyasztás, olvasztás, g o n d o z á s ;<5s .tartályokba való helyezés költségei kezelt litererikint n e m haladják m e g á 0*0 l í frankot. A Casse-féle m ó d s z e r t élő- ' ször a koppenhágai dán -tej-'.', konzerváló-társulat alkalmazta és az elért eredmények a legvérmes e b b várakozásokat is felülmúlták olyannyira, hogy alig egy évi működés után, a társulat telepét már m e g kellett nagyobbítani, m a naponkint 2 0 , 0 0 0 — 2 5 , 0 0 0 Jliter tejét kezel és m é g a helyi fogyasztás szükségletét sem e l é •githeti ki. Ez annál figyelemreméltóbb, mert Dániáb a n a tej ára a városok környezetében csak n a g y o n kevéssé tér el a vidékétől, ami annak tulaj donitható, hogy a dán vaj a világ ö s s z e s piaczain a l e g j o b b hírnévnek örvend. Ha tehát egy aránylag kis városban, mint Koppenhága, a társulat csekély árkülönbözet mellett oly nagy előnyöket tudott elérni, minő várakozásokra lehetünk jogosítva oly országokban, melyek számos népes várost számlálnak?
5. ábra. Daru a tej bewaggönozásához. pillanatban friss és j ó tejre tehet szert, m e l y tulajdonságainak vagy izének hátrányára s e m m i kezelésen n e m ment keresztül. Davidsen,
mérnök.
KÜLÖNFÉLÉK.
Fleisclimann tanár német tejgazdasági tankönyve második kiadásban. Egy F l e i s c h mann-féle könyv ujabb kiadásának megjelenése eseményszámba megy nemcsak Németország, hanem az e g é s z világ tejgazdasági szakköreire nézve is. A szerző tekintélye és az a kimerítő Mellesleg megemlítjük, hogy valamennyi alaposság és világos előadás, mely valamennyi tejgazdaság és tehenészet, mely tejét a társuFleischmann-féle müveket jellemzi, oly általálatnak szállítja, szigorú egészségügyi felügyelet nosan el van ismerve, h o g y e helyütt csak arra a rövid ismertetésre szorítkozunk, h o g y m e n y alatt áll. nyiben bővült az 1893-ban megjelent és immár A társulat telepének egy részé a tejszin fagyasztásának van fentartva, mely. .. azáltal,-: -teljesen- elkelt- tankönyv- m o s t megjelent m á s o dik kiadása. Külsőleg tekintve az első kiadás h o g y mindig' egyformán friss, ugy a k ö z ö n s é g -
7 . TÍZÁM. 4 - I K
ÉVFOLYAM.
I 3 5 5 oldala 483-ra szaporodott. A z első 12, a • második 14 fejezetet tartalmaz. Teljesen uj a 10; és 11. fejezet e c z i m e k k e l : „ A tejgazdasági szakoktatás", „ A tejgazdaság t a n a " . B ő v ü lést nyertek tekintettel a tejgazdasági ipar é s tudomány utóbbi i d ő b e n való fejlődésére a következő, f e j e z e t e k : A tejképződés, a vajzsir és kotosztrum természete, a tejelválás a tőgyben, továbbá azok a fejezetek, melyek a g o m : bakkal, a tejvizsgálattal és tejelemzéssel, a czentrifugókkal és egyéb technikai készülékekkel, a vajkészitésre szolgáló savanyitóval, a vájhibákkal, a vaj- és sajtvizsgálattal foglalkoznák. Mindazok, akiknek hivatásuknál f o g v a feladatuk a tejgazdaság fejlődését figyelemmel kisérni, valamint egyáltalán mindazok, akik . a tejgazdaság iránt érdeklődnek, köszönettel | és ö r ö m m e l fogják üdvözölni a tejgazdasági tudomány nesztora ez. ujabb könyvének, megjelenését. Queenslandi tejgazdaság. Folyó évi julius h ó óta a queeslandi Agricultur-Department e czim alatt „ T h e Queesland Agricultural-Journal" havi j e l e n t é s e ket ad ki a farmerek oktatása é s az ottani viszonyok felől való tájékoztatás czéljából. Az elsőjelentésben az ottan tejgazdaságról a következő figyelemreméltó isfüertetést találjuk: A tejelő állatok - minősége általában m é g n a gyon silány, mert a farmerek az .. okszerű tenyésztéshez többnyire, n e m értenék és annak jelentőségét m é g n e m tudják méltatni. A jelentés, mint utánzásra méltó , eljárásra hivatkozik arra, h o g y Viktóriában j e l e n l e g Ayrshire és . Shorthorn-féle keresztezéseket j ó eredménynyel tenyésztenek és hogy a tejelő gulyáknak mintegy ,75°/o-a ilyen, keresztezési produktumokból áll,. A legjobb tejelőnek •ott az : Ayrshire bika és Shorthorn tehén keresztezésének produktum á t tekintik. Minthogy a most. Queenslandban alapított mezőgazdasági iskola különböző fajtákat tart, remélik, h o g y az ottani kísérletezések alapján az o r s z á g , tehénállománya rövid idő alatt még fog javulni. A tejgazdaságcsak az utóbbi 8 esztendőben, vett némi lendületet, de mióta az. úgynevezett vándorló tejgazdaságok (travellingdairy) állami intézm é n y é t b e h o z t á k , jelentékeny előmenetelttesz. Mig 5 — 6 év előtt az országban fogyasztott tejgazdasági termékek 7 5 % - á t külföldről hozták b e , addig m a Queensland már n é m szorul t ö b b é importra, sőt már m e g is tette az elsőkísérletet az Angliába való vajszállttásra. Ez a. kísérlet m é g n e m ütötte ugyan m e g a kívánt mértéket, de annál az erélyes törekvésnél fogva, melylyel most ott a tejgazdaságot emelni iparkodnak, n e m maradhat el, h o g y néhány esztendő alatt a régi kulturállamoknak Queenslandban erős versenytárs f o g támadni az európai vajpiaezon. Ujabb tejszövetkeeztek. Legutóbb három
baranyamegyei
községben
ismét
létesültek
tejszövetkezetek, és pedig Szajkón, Fekeden és Kis-Budméron.
Alakulási
művelete,k
m é g a következő k ö z s é g e k b e n :
folynak
Baranyában:
Hidason, V á r d o m b - N á n á n és Baánon. Tolnában í. Mórágyon
és Apátiban, Vasban:
Egyházas-Hollóson,
Hidason
Sopronban:
és
Jobbaházán,.
Z e m p l é n b e n pedig Kis-Azaron. Oszágos Magyar Gazdasági Egyesület
tulajdona.
A „Kőztelek" melléklete.
6. szám. 4. évfolyam.
Budapest, 1897. szeptember 29.
TSJSAZMSAG TEJGAZDASÁGI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSI
SZAKLAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TEJGAZDASÁGI SZAKOSZTÁLYÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENI Előfizetési ára: •í- E g é s z évre » f'rt. — I^ólévre 1 frt. - J Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai és a
MXXTDEW HÓ EtSEJEH. Szerkeszti :
ma^frM,^zfg„?41St6nÍÍi«°gfek
Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST, Köztelek, ÜUÖI-út 25. u .
állatra átörökittetik, már pedig tejelőmarhák testének egész felületét, a fejtől a lábak végéig tenyésztésénél, nem ez a tenyésztés czélja. alaposan megtisztítják és leszárítják. A bőrre Azon vidékeken, ahol a takarmány ás- a dörzsölés erős ingert gyakorol, mert a vér ványi alkatrészekben különösen foszforsavas oda tolul, a tüdők kitágulásával a lélegzetvétel mészben szegény, nagyon czélszérü, ha a lesz mélyebb. Egyidejűleg a bőr kipárolgása vemhes tehenek naponta 30—40 gr. takarmány is kezdetét veszi ós a gyorsan beálló hőmércsontlisztet vagy feszforsavas meszet kapnak. sékváltozás a fiatal állatra nem fog káros k ö Addig mig vemhes teheneinket fejjük, legyen vetkezménynyel járni. Hideg istállóban a gyors a takarmányozás különösen fehérjedus, a te- leszárítás igen lényeges körülmény lehet. Több jelés elapadásával nemcsak ezt, de mégesetben volt már alkalmam látni, hogy az ú j annak mennyiségét is csökkenthetjük. szülött borjut hideg vizzel végigöntik, pedig A borjunevelésről. ez az újszülöttnek egyáltalában nem használ Jó karban levő tehenek a szülésen s'akik ezt alkalmazzák, ennek czélszerüségét Szarvasmarhatenyésztésünk egyik alapfel- könnyen esnek át, amit a szabad levegőn való még eddig semmivel se tudták beigazolni, legtételét az okszerű borjunevelés képezi, mely mozgás még kedvezően befolyásol, mert az körülményre hazánkban a szükségesnél keve- itt való tartózkodás a szervezet minden ré- feljebb a szokásra hivatkoznak, Nehéz szülések után, amidőn a borjú anyjától való erősebb, legtöbb helyen kevés, mondhatni ele- szének mőködését fokozza. Vemhes teheneket, nyésző csekély figyelmet fordítanak; igy azután még közvetlen a szülés előtt, minden káros müvi eltávolítás következtében elgyengül, néne csodálkozzunk, a remélt és várt eredmény utókövetkezmény nélkül alkalmazhatjuk köny- hány csepp vizzel való lefecskendezés nem lehet czélszerütien, de a nagyobb ós gyorsabb igen lassú s csakis hiányos bekövetkezésén. nyebb munkára, mint például a takarmánynak Mit használnak a folyton tartó s még oly eré- a major körüli fuvarozására, ha a velük való lehűtés semmiesetre se lehet hasznos, ha ellyes tenyésztörekvések, a nagy tőkebefektetés, bánásmód gondos, kíméletes és nincs nagyon gondoljuk, hogy mennyire érzékeny és menyha a borjú megszületése perczétől fogva, nem meleg vagy nagyon hideg. Jóllétüket hatható- nyire gyenge a kis borjú. A hidegvíz talán azonnal gyorsabb s nagyobb élénkséget látszik részesül a kellő bánásmód ós nevelésben. san emeli a szorgalmas tisztogatás. élőidózni, de az okszerű állatápolás ezen elHoni fehér marhánknál is a mikénti neBő tejelő fajtájú teheneknél nagyon gyak' velés, a tenyésztés igen fontos részét képezi, ran megtörténik, hogy azokat egészen az ujabb járást tökéletesen kizárja. A gyenge borjukat de a nyugoti fajtákhoz tartozóknál, a legkisebb borjazásig lehet fejni, de miután ez a magzat vigyük el egy száraz rekesztékbe, ahol m e g hiba és hiány, tekintettel ezek gyorsabb fejlő- kifejlődésére igen hátrányos, a -teheneket gyen- erősödésükig lehetőleg egyedül legyenek s ha désére, törekvéseinket hamar megsemmisítgíti, sőt a tejmirigyek működését is csökkenti, istállónk esetleg hideg, ugy megszáradásukig hetik. ennélfogva 4 — 6 héttel a szülés előtt, a feje- takarjuk le valami pokróczczal. A nedvességA borjunevelés az anyaállatok mikénti lést mesterségesen él kell apasztani, ami ieg- től és léghuzamtól különösen óvjuk a borjuczélszerübben ugy történik, ha a fejések közti kat ; a folytonos száraz alom a legjobb óvszer tartásával és bánásával kezdődik, mert szorosan a has és belek meghűlése ellen, ami pedig véve a tenyésztés a megtermékenyülés perczé- időközöket mindinkább meghosszabbítjuk, de a tökéletes kifejés most is különös gondunk legjobb esetben emésztési zavart, esetleg kovel áll be, mely körülmény különféle jelek által molyabb bajt is idézhet elő. — bár nem határozottan — de mégis felis- tárgya legyen. merhető. Ilyenek például a legközelebbi üzeA szülés után a köldökzsinórral való heAz újszülött borjúnak - első táplálékát kedés elmaradása, a vérmérséklet elváltozása, lyes eljárás a borjú fejlődésére nagy fontos- anyjának magas fehérje- és hamutartalommal oly jelek, melyek a fedezés sikerére engednek ságú. A köldökzsinór a szülés után a . szülep- biró teje, a kolostrum vagy a fecsteje képezze, következtetni. Vemhes teheneinket óvnunk pel — poklával •— van összeköttetésben, tehát mert ez gyenge hashajtó hatásával a belekben kell nemcsak mindenféle erőmüvi behatástól ennek mesterséges eltávolítása legtöbbször levő bélszurkot, bélsavat gyorsan és biztosalj — ütés, veréstől — hanem ijedtség általi ráz- szükséges, amit kétféleképpen szoktak teljesí- távolítja el. kódtatásoktól, továbbá megerőltetések, emész- teni. Szokásban van, hogy a szülésnél segédA borjuk megfelelő takarmányozása az tési zavaroktól is, mert ezen körülmények kező ujjával szakítja szét, vagy pedig késsel emésztőszervezet ismerését tételezi fel esetleg ollóval metszi ketté. Az első mód namind előidézhetik az elvetélést vagy a korai Az újszülött borjúnak meg van ugyan gyon czélszerütien, mert a zsinór igen gyak- mind a négy gyomra, de nem a bendő, h a szülést. ran a köldökhöz közel szakittatik el s igy nem az oltó gyomor a legnagyobb, a bendő, Vemhes teheneink fekvőhelye lehetőleg egyenes, kevés eséssel biró, különösen a vem- könnyen beállhat a köldökzsinórgyuladással reczés és százrétü csak akkor kezdenek műaz elhullás. A zsinórnak késsel vagy ollóval ködni, ha már a borjuk szálas takarmányt is hesség utolsó stádiumában elegendő tágas és puha legyen, hogy az anyaméhben levő mag- való elmetszése határozottan czélszerübb, de felvesznek s ugyanekkor fogjuk őszrevehetni, a használt eszközöknek feltétlenül tisztáknak hogy a kérődzési folyamat kezdetét veszi. zatra nyomás ne gyakoroltassék. Igen fontos körülmény a vemhes tehenek kell lenni, mert pl. rozsdás kés vagy olló al- Igen természetes tehát, hogy az újszülött borjú kalmazása által, könnyen vérmérgezés állhat takarmányozása s az a nézet, hogy az ily oltó gyomra az adható tejmennyiségnek m é r állatok, miután -kevesebb tejet adnak, talán be. Az elmetszés a köldök előtt 15—20 cm.- téke, tehát annak , nagyságával, minden terosszabbul takarmányozhatók, határozottan nyire történjék, a zsinórban maradó vért oknyésztőnek tisztában kell lenni. téves, mert ezeknek könnyen emészthető lehe- vetlenül távolítsuk el, mert ez is köldökgyulaPontos vizsgálatok szerint az újszülött dás előidézője lehet. Esetleges gyengébb vér- borjú oltó gyomra körülbelül — egy dcm 3 — tőleg kis teriméjü takarmány adandó, nehogy zéseknél a köldöknek hideg vízzel vagy 5 % gyomortágulással a magzat nyomást szenvedegy liternyi űrtartalommal bir, tehát az egyes eczetes vizzel való mosogatása ajánlatos; na- etetések alkalmával az adott tejmennyisége ne jen, minélfogva alig szorul magyarázatra, ennek előnye, hogy a kisebb adagokban s a gyobb vérzéseknél állatorvos tanácsát kér- lépje tul ezen mértéket, miután a borjúnál az napjában négyszer takarmányozzunk. A vem- jük ki. oltó az egyedüli gyomor, mely az emésztést hes tehenek ugy tartandók, hogy a móhükben végzi. A bölcs természet gondoskodott arról, levő magzat normálisan fejlődjék, azonban a hogy az újszülött vérkeringése az - anyaállat Azon esetben, ha egy liternél több tejet takarmányozás ne legyen túlságos bő, nehogy nyalása által hozassék mozgásba. Némely teadunk a borjúnak, a gyomor tulterheltetésével a tehenek meghízzanak, mert eltekintve attól, nyésztők ezt mesterséges uton óhajtjak elérni, emésztési zavar áll be, mert az emésztetlen hogy kövér tehenek rendesen nehezen borjaz- mert tiszta és száraz szalmacsutakkal vagy még iI tej a belekbe jut, hasmenés sőt vérhas előidénak, a zsirtermelésre való hajlam a fiatal helyesebben tiszta vászon törlőruhával a borjú '' zője lehet. Ezen baj elkerülése végett inkább TARTALOM.
A borjunevelésről. Szigeti Warga László. ... 29 .A takarmány befolyása a tejhozam minőségére és mennyiségére ... 30 Az erdélyi juhturókészitésről „ . 31 Vegyesek. 32 Nők a tejgazdaságban. — Népies tejgazdasági előadások 32
TEJGAZDASÁG, többször, de kevesebb tejet adjunk, aminek mennyisége egy-egy alkalommal a 8 A litert ne haladja tul s inkább háromszor, méginkább négyszer itassuk napjában borjúinkat. A borjú fejlődésével kitágulnak emésztő szerve s egyidejűleg a táplálék iránti igénye is fokozódik." A z első 6 — 8 napon át körülbelül egyegy liter tejet a d j u n k ; már a második, de inkább csak a harmadik h é t e n , talán h á r o m szori itatás mellett 2 — 2 l k liter tej minden egyes alkalomkor n e m lehet túlságos sok. A b e n d ő és r e e z é s - g y o m o r f e j l ő d é s e lassan h a ladván, igen elhibázott d o l o g lenne, ha a tejet borjainktól hirtelen v o n n á n k el, melynek természetes következménye volna a borjú jelentékeny lesoványodása. A tej a l e g j o b b legalkalmasabb és l e g - ' szükségesebb tápszere a borjúnak, mert könynyen emészthető alakban és kellő arányban foglalja magában mindazon anyagokat, melyek testének fejlődésére, felépítésére és életműködésének fentartására szükségesek. A borjuk a tejet kétféleképen szokták magukhoz v e n n i ; ugyanis vagy anyjukat s z o p ják vagy pedig c s ö b ö r b ő l , esetleg szoptatókészülék segítségével tápláltatnak. Mindkét m ó d n a k m e g van a m a g a előnye és hátránya. Ha a borjuk anyjukat szopják, ennek a legtermészetesebb módnak az az előnye, hogy ugy a tehén mint a borjú a legjobban érezhetik magukat. A borjú így a tejet a Jegnormálisabb hőmérsék mellett, romlatlan állapotb a n k a p j a ; a tejmirigyek a borjú szopásaáltal sokkal inkább ingereltetnek, mint a fejés állal, ugy, hogy — némelyek állítása szerint — jó tejelő marhák tenyésztése czéljából úgyszólván szükséges, az előhasu teheneket a borjúval s z o patni. Hátránya ezen módnak, hogy a borjúnak a meghatározott és szükséges tejmennyisége n e m szabályozható s hogy a borjú 4 — 5 hónapos koráb a n n e m igényelvén már kizárólag az anyja ,által termeittejet, a tehén a borjú szükségéhez képest apaszt el. A borjú szopása után fejve a tehén n e m adjá le tejét, mely b a j o n némelyek ugy véltek segiteni, h o g y a borjú szopása előtt fejtek, de ez esetben elesünk a zsirdus tejtől, mert általánosan ismeretes, hogy az a legzsirdusabb tej, melyet a tehén a fejés végén ad. Ez azonban még a borjúnak se alkalmas, mert nagyon gyorsan hizlal s a borjuk kellően ki sem fejlődhetnek. A szopáshoz hozzászokott borjukat nagyon nehéz a csecstől elszoktatni s voltak esetek, h o g y szoptató készülékkel egyáltalában n e m lehettek k é s ő b b táplálhatok s nehogy tökéletesen lesoványodjanak, engedni kellett akaratuknak s szopták anyjukat tovább. Ezen bajok elkerülése végett oly helyeken, ahol a szarvasmarhatenyésztés magas f o k o n áll, a borjukat születésük után azonnal szoptató-készülékre fogják. Ezen m ó d szerint azután tetszés szerinti mennyiségben adják a borjuknak a tejet s fejlődésüket a tenyésztő' befolyásolja, de arra szigorúan ügyelni kell", hogy a tej hőmérséke okvetlenül 35 C° legyen, mert a hideg tej hasmenést idéz elő. Tiszta fekvőhely és levegő, lehetőleg egyf o r m a hőmérsék és a naponkénti tisztogatás csakis j a v á r a szolgál a fiatal állatnak. A tápszer hirtelen változtatása lesoványodást idéz elő-. A tenyész és tejelő marhák nevelésénél, egészen tejjel való táplálás legfeljebb 6 hetes koráig történjék, m é g pedig a borjú élősúlyának körülbelül V? részét tevő mennyiség bátran adagolható. A hatodik hét elteltével lassanként emelkedő mennyiségben lefölözött tej adható, melyet czélszerü felforralni s az egész tejjel való keverés előtt ismét felmelegíteni, kés ő b b s a v ó és irós tej is adagolható. írós tejjel azonban inkább takarékosan bánjunk és ha n e m állana elegendő édes lefölözött tej rendelkezésünkre, ugy darált és főzött z a b a l e g j o b b pótszer. Lenmagliszt is igen czélszerü, azonban ez a kereskedelemben igen ritkán
1 8 9 7 . NOVEMBaR HÖ
20.
kapható tiszta minőségben, tehát e helyet i n kább lenmagot gyakori felkeverés mellett kocsonyaszerü p é p p é főzünk s ezt adagoljuk. Elegendő ha ezt hetenként kétszer főzzük, de a készlet tiszta s j ó l elzárt edényben, hűvös helyen tartandó. Zabliszt vagy zúzott ? a b különösen tenyészbika borjuknak nagyon ajánlatos, naponként és darabonként 0"5 kg. eleg e n d ő . Sóról okvetlen gondoskodjunk, különösen száraz takarmányozás mellett, 1000 kg élősúlyra adhatunk naponként és darabonként 8 — 1 0 grammot. Svájczban és a bajorországi Allgauban, a hol a tejgazdaság és állattenyésztés m a j d n e m egyedül keresetforrása a lakosságnak, a hol tehát gyakorlati tapasztalok ban n e m lehet hiány, már a tejbe tesznek kevés mennyiségű sót, ami ennek izét emeli és a dugulásoktól is ó v j a a borjukat. Ezen pótszerekkel való takarmányozás b i z o n o y o s tejárak mellett, semmikép se lehet indokolt, ha "elgondoljuk, hogy 10 liter fölözetlen tej 1 kg élősúly gyarapodást idéz elő s igy a felnevelés meglehetősen költségessé válhatik. Általános szabály, hogy a tejelő ' marhának nevelendő üsző, avagy marhák tenyésztésére szolgáló bíkaborju, soha se hízzon m e g . Ha az anya teje n e m túlságosan zsirdus, ugy már a második héten a borjú élősúlyának 1 h része adható naponta igy például egy 35 kg élősulyu borjúnak adhatunk 5 kg.-ot tehát k ö rülbelül 5 litert, mely adag minden héten körülbelül 2 /s literrel emelhető, ugy hogy egy 4 hetes b o r j ú napota körülbelül 8 liter tejet f o g kapni. Nagyfontossággal bir a borjú rendes kifejlődésére az elválasztás, mert tekintet nélkül arra, hogy a borjú anyját szopta-e, avagy szoptatókészülékkel tápláltatott, nagy figyelmünk legyen arra, hogy a tejről a szálastakarmányra az átmenet legalább 14 napon át s csakis lassan történjék, mert gondoljuk el, h o g y míg a borjú tisztán tejjel tápláltatik, csakis a negyedik gyomor, az oltó g y o m o r van kifejlődve s egyedül ez j m ű k ö d i k ; a többi ' három pedig csak akkor kezd működni, ha a borjú már szálas takarmányt is eszik. Ezen lassú átmenetet a z o n b a n nagyon gyakran n e m tartják be s épen e z é í t gyakori a borjuknál a hasmenés, meelyet még a rendetlen etetés, tisztátalanság s a tejnek nem kellő hőmérséke is előidézhet. Házi gyógyszerül 0 ' 2 gr. opium-tinktura avagy egy kis kanál krétapor, napjában 3 — 4--szer adagolható. A fiatal állatok, felnevelésük sikerének előmozdítása czéljából szabad mozgást okvetlenül igénylenek, mert ez hathatós előmozdítója szervezetük egészségés fejlődésének s ez teszi lehetővé, hogy szervezetük egyoldalú működése mellett, hosszú éveken át egészségesek maradnak s ezen tulajdonságukat is átörökitik. A z o n tény, hogy majd minden tejelő marha fajta a legelőmarhákhoz tartozik, minden gondolkodó tenyésztőt meggyőzhet arról, hogy a mozgásra nagy suly fektetendő. A tejelő marha tenyésztésénél igen fonazon körülmény is, hogy mikor bocsátjuk a bika alá üszőinket. A nyugoti fajtájú, tejelő marhákhoz tartozó üszőket 1 6 — 1 8 h ó n a p o s koruknál később ne fedeztessük, a korai, 14 hónapnál fiatalabb üszők fedeztetése határozottan rossz szokás, mert az ily- állat fejlődésében visszamarad s általában kicsiny testű utódokat kapunk. Általánosan m é g azt j e g y z e m meg, h o g y minden tenyésztő a fiatal állatoknál, az erős csontváz fejlesztésére törekedjék. Erőteljes táplálás s a szabad levegőn való elegeindő m o z gás a főtényezők ahhoz, aminek igaz voltát a svájczi és allgaui marhák fejlettsége és edzettsége legjobban beigazol. „; Szakítsanak gazdáink azon ósdi "felfogással, hogy a borjuknak, néhány négyszögölnyi terület az istállóban, vagy mint kifutó elegendő volna. Hibás az is, ha a kifutó, mint a hogy gyakran látható, egyúttal trágyatelepül szolgál,
7.
SZÁM.
mert a borjuneveléstől ményt várni n e m lehet.
4-IK
ÉVFOLYAM.
trágyadombon
Szigeti
Warga
ered-
László.
A takarmány befolyása a tej hozam minőségére és mennyiségére. A takarmány mindenkor befolyásolja az egyedeknél a tejhozamot, ugy minőségileg, mint mennyiségileg, de h o g y a tej egyes a l kotórészeit egyszerre az egész marhaállománynál tetszés szerint gyarapithassuk vagy apaszthassuk, arra szabályt felállítani eddig nem lehetett. Kühn ugyanis számtalan kísérlettel bebizonyította és kimondotta a tej egyes részeit pl. a zsirt, vagy kaseint növelni és apasztani b i z o n y o s fokig egyes állaioknál, egyes takarmány hozzáadásával vagy elvonásávál lehet ugyan, de n e m lehet ezt tenni szabályszerint az egész marhaállománynyal, illetve egyszerre t ö b b állattal. Kísérleteinél az egyes állatok tejminősége naponta igen nagy ingadozásnak volt alávetve teljesen függetlenül a takarmányváltozástól, miből az látszik, hogy nagy befolyással volt az egyesekre a takarmányok különfélesége és a vízmennyiség fölvétele. Egyes kísérleteknél következő volt az eredmény : A takarmány proteinjai fokoztatott .azáltal, hogy a normális 0 ' 9 kg. helyett 1'6 kg. adatott; 17 esetben a tej száraz állománya nag y o b b o d o t t 1 2 ' 8 % - r a (normálisan 1 1 ' 5 % ) és 2 esetben csökkent. Hihető, hogy talán a takarmány minőségének sajátsága által lett b e folyásolva. Mindkét eselben előbb malátacsirával takarmányoztak s evvel felhagyva, a b a b dara takarmányozására fordultak. Evvel s z e m b e n a fehérje 9 kísérlet k ö z ü l hárommal csökként, ugyancsak a szárazanyagtartalom is alább szállt; 4 esetben majdnem állandó maradt s 2-nél talán kevéssel növekedett. Megjegyzendő, h o g y a takarmányváltoztatás eleinte mindig tejhozamcsökkenéssel járt. A takarmány minő- és mennyiségétől n e m függ mindig, mint említem már, a~[tejhozamtartalom gazdasága, mert nagyban befolyásolja azt az állat tejelválasztó szerveinek kifejlődése. Ha tehát mi j ó l takarmányozzuk teheneinket s mégis akadnak olyanok, melyek rossz tejet adnak, azoknak kevésbé j ó takarmányt is nyujthatunk. A z ilyen tehén, mint rossz tejelő, hizóba állítandó. Gyakorlati tapasztalatok alapján kimondható volna tehát, hogy a takarmány — bárminő intenzív legyen is az — értékesítésének foka, mindenkor az állat egyéniségétől függ. A minő változó mindegyiknél, mert egyik j o b b a n használja ki az eléje adottat, míg másik kevésbé, épp oly határozott és jellemző az egyes állatok takarmányértékesitőképessége, mely néha mértékletesen változik meg, ha a takarmányt megváltoztatjuk. Megemlítendő m é g az is, h o g y vannak oly állatok, melyek valamely takarmánykeveréket kitűnően képesek értékesíteni, míg m á s o k épp oly rosszul vagy éppen nem. A tej-, zsir- ős kaseintartalom bárminő állatnál, ha a takarmányba takarva voltak, nagyobbodást mutat, dé ezen nagyobbodás j ó formán csak alig vehető figyelembe, mert gyakorlatilag szűk határai vannak. Igy, midőn a takarmány proteinja 0 ' 8 9 kg.-ról 1*60 kg.-ra fokoztatott, a kaséin átlag 0 ' 1 % - k a l növekedett. Csodálatos, hogy midőn a normális t a karmányozás lépett ismét életbe, a kaséin f o kozatosan csökkent, mig a zsírtartalom, m e g maradt állandóan, sőt aztán fokozódott. Ezt ugy magyarázhatjuk meg, hogy a j o b b idők alatt félrerakott zsír most, midőn szűkebb idők álltak be, mintegy az éléstárból elővétetett s felhasználtatott a tejelválasztó mirigyek által.
7.
SZÁM.
4-IK
ÉVFOLYAM.
TEJGAZDASÁG,
1897.
NOVEMBSR
HÓ
20
Az álbumin-tartalom a tejelés előrehalad? tával lépést tartva, majdnem minden kísérletnél állandóan csökkent, mi azt bizonyítja, h o g y a takarmány proteingazdagsága semmi b e f o lyással sincs rá. A tejczukor tartalom s z e m b e n a szárazanyagtartalom nagy csökkenésével, állandónak m o n d h a t ó , mert 2 tehénnél, melylyel 8 kísérletét tettek, míg a szárazanyag 1 "25—r50 8 /o-ka.l csökkent, a zsírtartalom 1-%-kal, addig a tejczukortartalom csak 0 ' 1 5 — 0 ' 1 9 ° / o . Ez tehát leginkább növelte a kvalitás jóságát. 7 esetben a tejelés tartalma sem volt befolyással, egy esetben idővel kissé csökkent. Kétféle takarmány, mely azonban m a j d n e m ugyanazon tápanyagokat tartalmazza, két állatnál a következő tejtartalomnagyobbodást adott: 3 kg. olajmag-liszt 3 kg. bab-dara 18 kísérlet 19 kísérlet 20kisérlet 21 kísérlet
emészthetőnek hiányát, a lesoványodás stádiumában azonban már láthatólag csökkenni f o g a tejhozam. Rosszul táplált állatoknál már n e m lesz oly teljes az emészthetőnek pótlása a szervivel, miután a megtakarított is kevés, de mégis az a kevés is kiadatik s a lesoványodás tökéletes lesz s a tejhozam mennyisége s minősége mélyen lejebb száll. Ha ezt a tengő rendszert alkalmazzuk, a test tápláltsága és a tej hozam arányban maradnak' ugyan, de ez a takarmányozási m ó d s o h a s e m járhat a gazdára nézve haszonnal. Csak oly takarmány nyújthat biztosítékot .arra,, h o g y haszonnal és teljesen kiaknázhatjuk fejőseink tejelválasztó képességét, melyben az emészthető fehérje oly mennyiségben van j e és a tej,len, hogy az összes • szervezetnek mirigysejteknek elegendő anyagot nyújt. Ily takarmány nyújtása a lesoványodott állatnál gyors felsegitést, tápláltságot s ezzel Szárazanyag 0"47°/o 0"48°/o 0'40°/o 0'18% ' 'lépést tartva, a tejhozam gyarapodását idézi Zsir 0'29°/o 0'13°/o 0'28°/o 0 ; 20°/o elő,, az utóbbi azonban leginkább csak akkor Kaséin 0'16% 0-22°/o 0'2Ó°/o 0'23°/o vehető észre, midőn már a hiányai ki lettek. pótolva. , . Látjuk ebből, h o g y a zsírtartalom naJól táplált állatnál feltehető,; h o g y - az gyobÉitására alkalmas az olajmag-liszt, mig a emészthető, proféin egy része esetleg nem kaseinra nézve inkább a bab-dara. Tettek még használtatik fel, ami ugyan takarmányvesztetöbb ilyen kísérletet, de mindenkor az előbbiek ségnek nevezhető, ezzel s z e m b e n azonban bizonyultak be. Tény az, hogy általában legnagy tejhozam várható. ... ,t* ,. jobb zsirtartalomf'okozó takarmánynak az olajKühn táblázatot állított fel, alapul vtjvéi! pogácsa-félék lettek elismerve. 500 • kg. élősúlyt. A maximum és minnniiiu Kühn kísérletéből láthatjuk, hogy a prakk ö z é . m é g dr. Wfllff Emil középszáomit. tikus gazda képes ugyan az állomány tejhozam, teszem b e : tartalmának összetételét megváltoztatni, illetőMinimum l'O kg. emészthető protein^ 6"0 leg egyes alkotó részeket fokozni, vagy apaszkg. szénhydrát, 0 - 2 0 zsir, 5 ' 0 szárazanyag tani, de csak is általában és nem előre m e g (I : 5 0). állapított fokban s ezen eredmény is nem Átlag 1"3 kg. em. prot., 7'8 kg. szénhyd., annyira mesterségesen összeállított takarmány0 20 zsir, 12'0 szárazanyag (1.: 5"4). nak tulajdonitható, mint inkább annak, hogy a Maximum 1'4 kg. em. prot., 8 0 kg. faj, fajta s leginkább az állat egyénisége döntő szénhyd., 0 ' 3 4 zsir, 15'0 szárazanyag ul : 7'0). befolyást gyakorol a felvett takarmány átbaszEzen alapszámok relatív és absolut pronositására mit a gazdának mindig tekintetbe teingazdagok, épp mint a tej magas proteinkell .vennie s továbbá, hogy a test tápláltsága tartalma (3'5°/o casein - f . ^ 0 ' 6 % albumin, 1 2 % és a tejhozam eredménye k ö l c s ö n ö s függésben szárazanyag mellett) melynek a takarmányból vannak egymássál és sohasem hagyhatók tekell képződnie. kintet nélkül, ha a nyújtott takarmányt kellőTermészetszerű, h o g y minden okirányos kép értékesítve akarjuk látni. A gazda csupán takarmányozásnál n e m f o g hiányozhatni a egyes tehenek tejet változtathatja tetszés szerint vízfelvétel sem, melyből 1 rész szárazanyagra ugyanazon takarmánynyal. 4 ' 6 rész juthat. Tudják, hogy azáltal a vérMáskép áll azonban a dolog, a tej meny-' n y o m á s nagyobbodik s igy a tejelválasztás is. nyiségének fokozása vagy apasztása tekintetében. • növekedik. Minden takarmányozás eredménye b e f o A vízfelvétel a tej minőségére csak lyásolva van és esetleg módosittatik az állat akkor lehet káros, ha az túlságosan forszirozmeglevő tápláltságától, az az a szervezet p r o tatik nagymennyiségű s á és ingerlő anyagok teinmennyiségétől. felvétele által. Az emésztő protein mennyiségének és a Kell, hogy állataink sót is kapjanak és szervi protein mennyiségének kell, hogy minpedig naponta 1 5 — 2 0 gr.-mot egyenkint, az dig bizonyos meghatározott viszonyban álljanak o k o z z a a vizfelvételt s elősegíti az . emésztegymással, mert ellenkező esetben 1. ha a hető protein átváltozásait. test szervezete kevés fehérjével van ellátva, az • Végre vegyük figyelembe a takarmány emésztő fehérje kiegészíti ezt az által, ha leizletességét, mert hát teheneink is kiváltképp rakodik tartaléknak' 2. evvel szemben, ha az a nemesvérüek, inkább nyúlnak az Ízletes taemésztő fehérje kevés, mi természetetebb, karmány után s azt j ó étvágygyal fogyasztják, mint, h o g y a szervihez, mint éléstárhoz formit a rondán, piszkosan elkészített s eléjök dulni f o g s igy a szervezet rovására fölhaszdobott után. Naponta tapasztalhatjuk, hogy náltatik a fehérje. állataink a g o n d o s takarmányozást bőven meghálálják a nagy tejhozam és a j ó h u s b o n Ha tehát j ó l meggondoljuk a dolgot, ugy maradás által. . H. E. bizonyára elpártolunk az életben tartó takarmányozási rendszertől, mely mint tudjuk, ab, ban áll, h o g y az állatnak éppen csak annyi takarmány nyujtatik, hogy éppen megél. Mert természetszerű azon végeredmény előrelátása, h o g y anyagfogyasztással, mivel a tejhozam jár, a test szervi proteinje használtatik fel b i z o n y o s mennyiségben, ha az emészthető fehérje igen kevés s a tejmirigyek folytonosan működnek s igy keli, hogy legálább némileg kárpótolják magukat, habár a test r o vására is. Ily esetben beáll a fokozatos első-• ványodás. Épp ilyen hatású lesz a ki n e m elégítő takarmány. Csakhogy a j ó l táplált állatnál a tejhozamban csak akkor vesszük észre a csökkenést, ha már az állat lesoványodott, mert mig szervi fehérje volt, ezzel pótolta az
Az erdélji juhturókészitésről.*)
A juhnak három irányú hasznosítása Erdélyben jelentőség szerint a következő rangfokozatban következik egymásután : tej, gyapjú hus. Az állat főhasznát tejéből veszik, nagy mennyiségű j ó gyapjú produkálására kevés súlyt fektetnek; a husprodukálásnál végül csak a bárány eladása j ö n főképpen szóba. Erdélyb e n 1895-ben statisztikai számitások szerint 1.650,662 juh volt. 100 négyszögkilométerre *) Érdekesnek tartjuk e czikk közlését nzun körülmény folytán, mivel az dr. Tliiele Pál tollából eredt s a Brémában megjelenő „Milch-Zeitung"-ban látott napvilágot,, honnan mi is. átvettük. Szerk. -
31 2962 juh, vagyis 1-000 lakosra 733 darab j u h esik. Legerősebb a juhtartás a Nagy- és Kis-. Küküllő közti területben.'Feltehető, "hogy Erdélyben az anyajuhok közül megközelítőleg 8 0 ° / 0 - o t fejnek. Két fajtát tenyésztenek főképpen Erdélyben : a czurkánát és a czigáját, a kettő keresztezését, m e l y , g y a k r a n fordul elő, de csak ritkán tenyészte.tik tervszerüleg tovább, sztogos juhnak nevezik. A két jelzett juhfajta közül a czurkárajuh van nagyobb számban képviselve, ámbár a czigája fajta hasonlíthatatlanul értékesebb, mert sokkal j o b b minőségű gyapjút szolgáltat és teje is állítólag zsirdusabb. Ezenkívül megfelelő táplálás és ápolás mellett j ó husállatokat is szolgáltat, melyek tartása némely vidéken nagy elönynyel járhat, mert ezek a j u h o k az időjárás befolyása és betegségekkel szemben nagyon ellentállók és legelő és takarmány tekintetében nagyon :cse-.;kélv igényűek. Ezért az Alföldön is jó.: eredménynyel használták angol ;husjuhokkal való keresztezésre. A zsombolyai uradalom ilyen keresztezési produktumokból nagyon használható busjuhokat tenyésztett, melyeket általános figyelemre méltattak. Erdély azon. vidékein, ahol a juhtartást okszerűbben űzik, a. czigájafajtát ennélfogva előnyben,,js részesítik. Különösen a fogarasi havasokban és;;Kra§só vármegyében azon a területen, melyen, a sajtg.yár.tás legelterjedtebb, túlnyomó s z á m b a n van elterjedve. A két fajta közötti különbségről részletesen tárgyalnak Szentkirályi tanár „A czigájajuh" és Maior György „ A czigájafujta tulajdonságai és.,gazdasági haszna" czirnii müveikben, melyekre ezúttal ráutalunk. Mindakettő főképpen az érté-., kesebb czigájal'ajta vizsgálataival foglalkozik. A juhtartás a legutóbb emiitett országrészekben leginkább a románok kezeiben van. A juhtenyésztést vagy maguk a román falvak lakói űzik nagy előszeretettéi vagv pedig románoknak vannak bérbe adva a juhlegelök. Az egyes nemzetiségek hajlatna b i z o n y o s állatfaj- , ták tartása iránt igen jellemző m ó d o n nyilvánul olyan magyar uradalmakban, ahol magyarok, németek és oláhpk, együtt, 'élnek mint munkások. A magyar rendszerint/csikósnak szegődik, ;i német átveszi a szarvasmarhatartást, és az oláh juhász, l e s z . Épp igy Erdély déli részeiben az oláh sajtgyár.tással foglalkozik, de a juhnyájak birtokosaitól n e m - a tejet, hanem a túrót veszi meg. A legjelentékenyebb sajtpiacz ott Brassó városa és a brassói juhsajtnak j ó hírneve van, ámbár készítési módja még sok kívánni valót hagy fenn. A z első bárányok röviddel ,karácsony előtt lesznek. Ha nem használják őket-tenyésztésre, ugy három hetes korukban 2 — 4 kg. hussulyban eladják. Iíét- forintot ,és többet is kapnak értök, söt karácsonykor- 8 frtot is fizetnek értök, niert a húsúkat nagyon szeretik, de ez időtájt a bárány még kevés. A. bárányok eladása után természetesen megkezdik a juhok fejését, mely s z e p t e m b e r közepéig vagy végéig tart. Hogy a fogarasi havasokban egy juh után mennyi tejet nyergek, bajos meghatározni, mert a primitív kezelési mód mellett a tej m e g m é résére nem is., gondolnak. A. kolozs-monostori gazdasági tanintézetben, melynek gazdaságában természetesen okszerűbben űzik a juhtartást, a tejhozamot • tíz éves átlagban ( 1 8 8 6 — 1 8 9 5 ) ' 42 1 ü literre teszik fejenkint. A tejhozam 31 (1893. évben) é s 5 4 liter(l-890. : évben) között ingadozott. A tejelési i d ő s z a k ezen években 109 — 184 nap közt , ingadozott: k ö z é p b e n . , 148 nap volt. A juhokat napjában h á r o m s z o r fejik. E czélból a legelőn kosárba hajtják, molynek egyik sarkában egy vagy több nyilás van, m e lyen csak egy állat m e h e t ki. A nyilás előtt rendesen két juhász ül, a ki a fejést végzi. A k o s á r o n ' b é l ü l e g y ' j u h á s z l e g é n y feléjök hajtja a juhokat, melyeket a fejők a kádakhoz húznak
TEJGAZDASÁG,
32 és ott megfejik. Ez alatt a fejők egyike l á b á val elzárja a nyilást mindaddig, mig a kibocsátott j u h ki nincs fejve. A z állatok nagyon nyugodtan és türelm e s e n viselkednek, ugy, h o g y a fejés igen gyorsan megy. A tejet a havasi tanyába viszik, a hol szűrőruhán keresztül rézkazánba öntik, nyilt tüz fölött kissé megmelegitik és azután o l t ó val látják el. A z oltót a juhászok maguk készítik fiatal bárányok gyomrából, akképp, hogy a g y o m r o t vízzel vagy tejjel és sóval kezelik. A tej megsürasödése után a sajtanyagot tenyérrel lassan lenyomják é.\ azután egy ruhával kiemelik. Ha a savó lefolyt, egy kővel még kissé leszorítják az anyagot. Ez a sajtolás addig tart, mig a túrót a sajtodába-szállítják, ami vagy naponta vagy pedig ritkábban történik. A sajtodában a túrót tovább dolgozzák fel. A lecsurgott savóból nyerik a sajtanyt és az úgynevezett ordát. Ez oly m ó d o n történik, h o g y a savót a kazánban erősen felhevítik és a lassankint kiváló ordát egy szürőszerüen átlyukasztott kanállal lemerik. Mint az eladott túróért bevett pénzt, épugy a sajtanyt is a juhok száma [arányában szétosztják a tulajdonosok közt. Ezt az úgynevezett vajat a saját gazdaságukban használják f e l . é s a kukoriczakenyérrel (mamaliga) eszik. Nem igen eltartható és rossz izü. A használt eszközök a lehető legkezdetlegesebbek és a tisztaságot illetőleg a sajtturó és orda előállításánál n e m csak sok, hanem minden kívánni való fenmarad. Valamivel j o b b a k már az állapotok a kaskavalsajtodában, melynek a parasztok t u r ó jukat eladják, ámbár azok berendezése és a sajtkészités körüli egész eljárás szintén nem felel meg a modern igényeknek. Ezeket a sajtodákat szintén r o m á n o k vezetik, a kik a parasztoknak a turó kg.-ját 4 0 kr.-jávai fizetik és vagy az úgynevezett kaskaval vagy a brinzasajtot készítik belőle. a)
KasJcavaltsajt.
A kaskávaltsajtot következőleg készitik. Mindenekelőtt a parasztok által szállított darabokat minőségük tekintetében megvizsgálják. Sokszor találkozik keserű sajt közöttük, melyet n e m dolgoznak fel. A j ó n a k találtat ujjnyi vastagságú korongokká metszik szét és egy fakádba helyezik. Mikor már elegendő mennyiség van az edényben, forró vizet illetőleg savót öntenek rá és egy falapáttal szorgalmasan keverik. Ha a keverés alatt a savó lehűl, ismét forrót öntenek utána, a tüz felett álló kazánból. Kis idő múlva az egész a kádban levő massza egyetlen darabbá tömörül össze, mely a kenyértésztához hasonló SZÍVÓS, ruganyos anyagot alkot. A keverést a forró savóval addig folytatják, mig a sajt a kellő ruganyosságot és szívósságot elérte. A kézzel belenyúlnak a masszába és mialatt a kezet lassan kihúzzák, a sajtnak hosszú, vékony fonalakká kell húzódni,.melyeknek n e m szabad elszakadni.
1897;
NO ti EMBER HÖ
20.
tatják. Egy napig a sajtokat egyenkint hagyják feküdni, a m á s o d i k napon a sózás ismétlése, után két sajtot tesznek egymásra, a harmadik napon megfelelően három sajtot. A negyedik n a p o n a sózással felhagynak, de négy sajtot és az ötödik n a p o n 5 sajtot tesznek egymásra, így maradnak azután érintetlenül, mig piaczképesek lesznek, ami rendszerint 2 0 — 3 0 napig tart. Teljes átérésre mintegy 2 — 3 hónap szükséges.Egy ilyen sajt mintegy 2 — 3 kg.-ot n y o m átlagban. Igen egyszerű, de okszerűtlen készítési módjánál, különösen pedig forró vizzel váló kezelésénél f o g v a száraz és tömött, de ugyanezért soká el is tartható. A gyáros kg.-ját 5 0 — 5 6 krért adja el a brassói kereskedőnek, aki a kicsinyben való eladásnál 6 0 — 6 5 krt vesz be érte. Őszkor és télen, mikor legkevesebb van belőle raktáron, ára 20 krral is felemelkedik. 10 kg. piaczképes kaskavalsajthoz átlag 12 kg. sajtturó szükséges, ugy, h o g y a sajtért bevett pénz a túróért kiadott összeget csak kevéssel haladja m e g . A gyártó tiszta hasznát azonban a sajtany ér^tékesitéséből b e f o l y ó pénz kép^ii. A sajtnak forró vízben való kavarásánál nagymennyiségű zsír megy v e s z e n d ő b e , ugy, hogy a végleges termék a kaskával, éppen n e m zsirdus. Maior vizsgálatai szerint zsirtartarma 14—25°/o. A ífecsorgott savóba átment zsirt a sajtodában épp ugy választják ki, mint a havasi tányában. A savónak mintegy hat órai forralása után megkapni az egész o r d á t ; a forralást addig kell folytatni, mig a folyadék teljesen tisztává lesz. Erre utóbbit ismét a ekkép sajtturó leforralására ~ használják. A z nyert orda mennyiségét 100 kg. kaskával után 5 — 6 kg.-ra teszik. Az ordát lemerése és m e g hidegülése után b ö d ö n ö k b e teszik, melyekben az eladásig befedetlenül marad. A z ordát többnyire pékeknek adják el, akik azt fehérsüteményekre használják és kg.-jáért 7 0 — 8 0 krt fizetnek. b)
Brinzasajt.
Ennek a sajtnemnek készítése kevesebb manipulacziót igényel és annyiból okszerűbb is, amennyiben a sajtot n e m kezelik forró vízzel, a mi az amúgy is csekély zsírtartalmat m é g csak j o b b a n l e f o k o z n á . A parasztoktól beszállított sajtturót n e m dolgozzák azonnal fel, hanem erjedési proczesszuson hagyják ker e s z t ü l m e n t . Ha a beszállításnál még kissé nedves, akkor előbb megsajtolják és 5 — 6 napig feküdni h a g y j á k ; hüvős i d ő b e n t o v á b b is, n é melykor 14 napig. Ha az erjedést az idő elmultával bevezették, akkor a sajtmalomban finoman szétdarabolják és megsózzák. 100 kg. sajtra 2 kg. sót tesznek. Ha ez megtörtént, b ö d ö n ö k b e teszik vagy pedig j u h b ő r ö k b e varrják és azonnal eladják. A brinzasajt ize n e m olyan j ó , mint a kaskavalé és ez o k b ó l . kgját csak 4 6 — 5 0 krral fizetik. 1 kg. sajtturóból megközelitőleg ugyanannyi suíyu brinzasajtot készítenek. Ha a turó kissé n e d v . a k k o r a veszteség legfölebb 5 % - i g emelkedik. A z egyegy juh tejéből a nyáron át készített sajt mennyiségét 5 — 8 kg.-ra teszik.
7.
TÍZÁM.
4-IK
ÉVFOLYAM.
czélszerütlen készítési módjánál fogva mégis csak a félkövér juhsajtokhoz lehet számítani. Fleischmann szerint a tehéntejből készült félkövér sajtnál a. zsir ugy aránylik á légenytartalomhoz mint 33 : 67, ugyanezt az arányt találjuk az emiitett kaskavalnál is. K e d v e z ő b b összetételű az okszerűbben kezelt brinzasajt, melynél az arány 50 : 50. Ez tehát valódi k ö vérsajt. Miután az előzőkben a brassómegyei oláhok primitív sajtgyártási módját leírtuk, a következőkben egy j o b b módszert is akarunk ismertetni, melyet a kolozs-monostori g a z d . tanintézet gazdaságában alkalmaznak. c) Monostori
sajt.
A frissen fejt tejet 3 0 — 3 2 ° melegen oltóval látják el, m é g pedig annyi oltóval, h o g y a tej fél óra alatt megsűrűsödik. Itt is a sajtot a tenyérrel lassan lenyomják, mialatt a savót lemerik vagy pedig a fakád fenekén lévő nyíláson keresztül lecsorogtatják. Miután a savót a kézzel lehetőleg kisajtolták, a sajtot kis koczkákba vágják és 50 liter után számitolt 100 gr. sóval, azaz Vio°/o-nyira besózzák. Ha a sót jól elosztották, a masszát a kádban egy liter meleg vizzél befecselik és a masszát újra összekeverik. Azután ismétlik a kézzel való kis.ajtolást, mindaddig, mig nem csurog ki t ő b b savó. Ha ez megtörtént, a sajtot kézzel szétmorzsolják és négyszögletes mintákba nyomják, melyek 20 cm. hosszúak, 10 c m . szé[esek és 5 c m . magasak. H a e sajtot ekkéntkoirpakt m a s z szává összeszorították, ruhákba takarják és ismét beteszik a mintákba és 8 — l O ó r a h o s z szat az emeltyüsajtóban sajtolják. Ezután s ó fürdőbe teszik, melyet akként készítenek, h o g y 10 liter vizhez egy liter sót vesznek. A sófürd ő b e n két napig hagyják a sajtot, azután két. napra a száritó deszkákra helyezik és innen a pinczékbe viszik, a hol sóvizzel megmossák. 8 — 1 0 hét muiva megérett és 1 — i V a k g o t n y o m . Az 1 8 8 6 — 1 8 9 5 - i g terjedő tiz éves átlagban e módszer szerint 1 kg. sajthoz 7 ' 3 4 liter tejre volt szükség. Egy-egy juh a tejelési időszak alatt átlag 4 2 5 7 liter tejet adott, melyből 5 ' 8 0 kg. sajtot készítettek, vagyis a fejé sí időszak alatt egy-egy juh naponta 0 ' 2 9 liter tejet adott, a m i b ő l - 0 0 4 kg. sajt készült. E ter-* mék ára a fogyasztó házába szállítva 80 kr pro kilogram.
VEGYESEK.
Nők a tejgazdaságban. A földmivelésügyi miniszter tudvalevőleg N a g y - S z é c s é n y b e n iskolát létesített tejgazdasági munkásnők képzésére., Ez iskola igazgató-tanitónőjéül az orsz. tejgazdasági felügyelőség özv. Laky Józsefné, szül. Angyal Irén szegzárdi lakost alkalmazta, ki a jelen évben egyik külön t a n f o l y a m o n v é gezte el a sárvári tejgazdasági szakiskolát kiváló sikerrel. E tanfolyamon m é g egy társa volt Lakynénak, s ez Toldi S z a b ó Lászlóné Ha ez a stádium el van érve, akkor a szül. Kiss Emma, ki a mult hónapban hasonló masszát kiveszik és egy faieknőbe teszik, és sikerrel tette le az orsz. tejgazdasági felügyelő folytonos dagasztás közben a m é g b e n n e levő előtt ugy a gyakorlati, mint az elméleti vizssavót kisajtolják, miáltal az m é g szívósságában gát. A szécsényi iskolán az uj tanfolyamra, nyer. Ha ekkép a savót eléggé kisajtolták, ami E két sajtnem előállítása kevés munkát mely decz. 1-én nyilik meg j ó v a l t ö b b e n p á csak kevés időt vesz igénybe, a sajtot tojásigényel és ehhez képest a gyártó nyeresége is lyáztak, mint amennyien fölvehetők. Ezen k ö dad alakú mintákba teszik, melyeknek magascsekély, daczára annak, hogy a sajt ára, minősága 5Va c m . kis átmérőjük 13 és nagy átrülmény is igazolja, hogy az iskola egy rég ségéhez és tartalmához képest elég magas. mérőjük 21 c m . A mintákat kézzel töltik m e g érzett hiányt pótol. Maior vizsgálatai szerint a két sajtnem és azután sorjában gyakran megfordítják. Hogy Népies tejgazdasági előadások. A „ P e s t összetétele százalékokban a következő • a még bennük levő savó kicsorgását m e g k ö n y megyei Gazdasági Egyesület" fölkérésére e kaskaval brinzasajt orda nyitsék és hogy később a só is könnyebben hó 23-án V á c z o n Nagy V i n c z e orsz. tej1 éves 3 hetes beszívódjék, a megfordításnál egy hegyes árral viz . . . . 50'5 3 9 1 37-7 49'2 28-0 gazdasági felügyelő nagy k ö z ö n s é g jelenmindkét oldalt lyukakat szúrnak a sajtba. A hamu . . . 48 58 61 6 0 . 4-4 lenlétében népies előadást tartott a tej termintákban mintegy 20 perczig m a r a d ; akkor légenytartalmu melése-, kezelése-, vizsgálata és értékesítéséről. nem c s o r o g több savó ki. Ezután konczentrált alkatrészek . 28*1 2 8 ' 0 23-1 25-2 5-7 Hasonló előadásokat f o g m é g tartani nov. sófürdőbe teszik, melyben rendesen 3 óralégenymentes 26-án Gödöllőn, d e c z e m b e r 12-én Bián és hosszat hagyják és onnan a sajtkamarába alkatréssek . 2-5 1"4 1-0 2'7 27 decz. 14-én Duna-Vecsén. Ez utóbbi előadászállítják. E helyiség levegőjének kellő nedvzsir . . . . 14'1 25 5 2 2 3 3 2 6 57-5 sokon részt vesz Sierbán János állattenyésztartalommal kell bírni, nehogy a sajt, mely tési felügyelő is, ki a tejelő állatok takarmáA 3 hetes kaskaval felel m e g a piaczra amúgy is száraz, megkeményedjék. Itt a sónyozásáról f o g fölolvasást tartani. kerülő átlag árunak. A kaskavalt daczára anzást száraz sóval való behintés alakjában folyA z orsz. m a g y a r gazd.. egyesület tulajdona. nak, h o g y teljes tejet használnak gyártásához, A „PÁTRIA" irodalmi vállalat és nyomdai részvéytársaság nyomása
í). szám. 4. évfolyam.
A „Köztelek" melléklete.
Budapest, 1897. deczember 2i.
TEJSAZDASA& TEJGAZDASÁGI ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSI SZAKLAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET TEJGAZDASÁGI SZAKOSZTÁLYÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE, MEGJELENIK Előfizetési ára: Igéaz évre 2 f i t . — F é l é v r e 1 f I országos magyar gazdasági egyesület tagjai és „Köztelek" előfizetői ingyen kapják.
Vajkondiczionálás és vajkészités.
MINDEK HÓ ELSEJEK. Kiadóhivatal :
PIRKNER
JÁNOS
BUDAPEST, Köztelek, ŰUői-út 25. sz.
tathassak rá a hibákra, amelyek folytán rossz hogy közvetlenül a tejgazdasági helyiség bevajat termelnek. Minthogy ezt nem lehettem, járata előtt áll a trágyadomb. Az alkalmazotbeértem azzal, hogy az ősz elején, amidőn tak maguk mondják, hogy nyáron az istállóban Északmagyarországban utaztam, közelfekvö né- és az udvaron kiállhatatlan büz van. hány tejgazdaságot meglátogattam. Ezen észleletek után már nem szenvedEzek közül két gazdaságban észlelteket hetett kétséget, hogy mi okozza a vaj tiszvan szerencsém itt leírni, azért, mert a leg- tátlan keserű izét, nagy savfokát és gyors több vajhiba hasonló eredetű s igy más gaz- romlékonyságát. Már a fejésnél jut a tejbe az daságok is okulhatnak rajta. A két eset a kö- állatok testéről és a levegőből sok piszok és vetkező : számtalan különféle baktérium. A frissen fejt Zemplénmegyéből egy gazdaság naponta tej tőgymeleg állapotban, a legalkalmasabb 20—30 kg. vajat küld a Hungáriához. Kora közeg különféle baktériumok tenyésztésére, tavasz óta ezen vaj majdnem állandóan mámelyben hamar szaporodnak és a tej vagy ha sodosztályú volt. A kondiczionálás adatai egész az tovább lesz feldolgozva, a tejfel illetve a nyáron át majdnem mindig ugyanazok voltak; vaj gyors romlását okozhatják. még pedig : a vaj külső kinézése szép, kissé Hiába tartják tisztán a tejgazdaságot, ha sárgás, tiszta, jól van kidolgozva, ize tisztátlan a 'tejet az.istállóból már fertőzötten viszik kesernyés utóizzel, némelykor erősen keserű,' oda s ha a tejgazdaság előtt a trágyadomb víztartalom 1 2 " 6 — 1 4 0 % között, a sav foka rothad, mely a tejgazdasági helyiségek levegő2 5 — 4 8 ingadozik. A legnagyobb hibája ezen jét fertőzi meg. vajnak az volt, hogy rendkívül gyorsan romA vaj bakteriológiája nincs még kellőleg lott. Némelykor, ha reggel kondiczionáltam, tanulmányozva, de azt ma már biztosan tudmég alig észleltem kis keserű utóizt, délután juk, hogy bizonyos baktériumok *a vajban tevagy másnap a vaj már határozottan kenyésznek és annak romlását idézik elő. serű volt. Fleischmann legújabb művében követkeA gazdaság intézője nem tudta ezt megzőleg í r : A lefölözésnél a tejben levő alsóbb érteni s okát kitalálni. A tehenészet csupa rendű gombák körülbelül 7 5 % - a a tejfelbe jut, egészséges fehér erdélyi fajtából állott. amiből arra lehet következtetni, hogy a vaj A tehenek kétszer napjában j ó legelőre igen sok baktériumot foglal magában. Lafor bocsájtattak, a vaj készítéssel egy tejgazdasági sok kísérletnél teljesen friss, édes tejszínből iskolát végzett fiatalember foglalkozik, akinek készült vaj 1 grammjában 10—20 millió csiaz I. oszt. vaj ára 5 0 kg.-kint 104—109 márka, kizárólag csak a vajkészités a feladata, a tej ráját találta a különféle alsóbbrendű gombákkezelése és a vajkészités, külön e czélra a 11 • » • •».--, „ 100—101 „ nak, tehát sokkal többet, mint amennyit Adalegjobb gépekkel és készülékekkel felszerelt galicziai „ „ „ „ 70— 72 „ metz ugyanoly mennyiségű egynémely sajtban helyiségben történik. fmnlandi ' „ ' • „ „ . „ 85— 90 „ talált. Kimutatta ő még azt is, hogy a vajban Első sorban tartottam szükségesnek ezen amerikai „ „ „ 60— 65 a bakteriak nagyon egyenetlenül vannak elgazdaság meglátogatását, hogy meggyőződjem osztva. Egy vajdarab belsejében 1 grmban 21/a, Magyar vajaf ma ínég nem jegyeznek a kül- arról, vájjon ilyen körülmények között mi le- közel a fölszinéhez 47 millió csirát talált. het az oka annak, hogy a vaj hibás. földi tőzsdéken, mert kivitelünk még elenyésző A vajban levő bakteriák részben olyanok, Látogatásom alatt a fentieket mind igacsekély, de haladunk s haladni akarunk, amelyek a tejből, illetve a tejfelből jutnak zolva láttam. A tejgazdaság berendezése, a tejgazdaságunk fejlődik s talán nincs nagyon távol az az idő, amidőn a vajimport piaczo- tejszín és vajkészités körüli eljárásokat kifo- bele, részben pedig, amelyek a köpülésnél, kon a magyar vaj is számottevő lesz. Ügyel- gástalanoknak találtam. Csakhamar azonban kidolgozásnál s eltartásnál kerülnek a vajba. Az édes tejszínből készült vajban Lafor nünk kell tehát arra, hogy vajunk j ó hírnevét rájöttünk a hibára is. Az istállók nincsenek kövezve s nincs levezető csatornájuk. A teheszámtalan más gombák mellett rendesen eleve biztosítsuk. két jellemző gombát talált, amelyeket baktéEbből a szempontból indultam ki, amidőn nek alatt gödrök keletkeznek, melyekben a a fönt említett czikkemben leírtam azon hibákat, trágyáié gyülemlik meg. Ebbe feküsznek a te- rium butyri colloideum és bacillus butyri henek s alsó testrészük ugy összepiszkosodik, flourescensnek nevezett el és ír le. Nem akarok amelyeket gazdaságaink vajánál leggyakrabban ezen kérdéssél itt behatóbban foglalkozni, észlelünk. E czikkemben csak azokat a gazda- hogy reggel nem birják tisztára hozni. Ily ságokat vettem föl, amelyek vaja daczára an- állapotban fejik meg a teheneket, azután ki- csak .ráakartam mutatni arra, hogy a tejgazdának, hogy hosszabb idő óta diskvalifikáitatotl, hajtják őket a legelőre, ahonnét d. e. 11 óra- nak ugyan nem kell kész bakteriologusnak lenni, de annyira mégis meg kell ismerkednie ezen mégsem javult. Reméltem, hogy ezáltal a gazda- kor térnek vissza az istállóba. Ekkorra már a szenny annyira rájuk száradt, hogy le fiatal tudománynyal, hogy belássa, miszerint a közönség figyelmét a hibákra felkeltem s 'igy Azután fejik a teheneket tejgazdaság alapfeltétele: a leggondosabb tiszazok elkerüléséhez hozzájárulok. Ez részben lehet vakarni. másodszor. Hogy az ily körülmények között taság. sikerült is, különösen tisztaságra s a vaj nyert tej már a fej ésnél istállópiszokkal van külső kinézésére nézve tetemes javulás állott A fönt leirt gazdaságnak azt tanácsoltam, fertőzve és hogy ennek a vaj minőségére hogy az istállót kellőképpen alakítsák át (köbe. Másrészt azonban éppen czikkem követés tartósságára befolyással kell birni. azt vezés, csatornázás), a teheneket tartsák tisztán keztében panaszok is merültek fel egyes hiszem mindenkinek be kell látnia, akinek a gazdák részéről, hogy daczára annak, hogy és a trágyadombot a tejgazdaság közeléből vajkészités terén gyakorlata van. De ez még j távolítsák el. Addig is, mig ennek kivitele lemindent elkövetnek, amit csak tudnak, hogy nem mind. Az udvar, mely nem nagy s hetséges lesz, azt ajánlottam, hogy a tejszint jó vajat termeljenek, vajuk mégis állandóan amelynek 2/3-ad részét a trágyadomb foglalja másodosztályú minősítést nyer. Ezen körülpasztőrizálják. A pasztörizálásnak e helyen mény, komoly megfontolást érdemel. Ha mó- el, két oldalán istállóépületek által, a har- az a czélja volna, hogy a tejszínben levő domban állott volna mindezen gazdaságokat | madik oldalon , pedig azon épület által van baktériák megölessenek. E czélra kapni igén felkerestem volna, hogy ott a helyszínén niu- 1 határolva, amelyben a tejgazdaság van, ugy alkalmas készülékeket, amelyekben a tejet, A „Köztelek" ez évi szeptember hó 15-én megjelent számában „ A vajkondiczionálásról" felirattal közleményt írtam, amelyben a leggyakrabban észlelt vajhibákat tárgyaltam. Ezen czikk Írására az a körülmény indított, hogy hivatalos minőségben nagyszámú vajat van alkalmam vizsgálni, amelyeknek, különösen nyáron, nem csekély része, a finom téavaj iránti követelményeknek nem felel meg s csak mint másod- vagy harmadosztályú vaj jöhet forgalomba. Az árkülönbség az első-és másodosztályú és még inkább a harmadosztályú vaj között igen nagy. Minden gazdaságnak tehát érdekében áll, hogy finom vajat termeljen, inert- a finom vaj előállítási költsége nem nagyobb, mint a másod- vagy harmadosztályúé, csak 1öbb figyelmet, szorgalmat és szakismeretet igényel. Ennek daczára némely gazdaságból felküldött vaj bizonyos állandó hibája miatt hónapokon át mindig másod- vagy harmadosztályú volt. A hibás vaj által, különösen ha az kivitelre van szánva, vészit a "gazda, veszít a Hungária, amely exportálja és vészit a magyar vaj hirneve, ami a legnagyobb baj, mert ha külföldön a magyar vaj egyszer rossz hírbe jött, akkor azt nehezen lehet megváltoztatni. Hamburgban f. évi október 2 2 én a hivatalos jegyzés szerint:
'lEJ6:AZPAaáXjT.-,1897.
R s MO 2 2 .
A tej,, az alkotó anyagaiban történt válA szó szorosabb értelmében vett tejkon illetve a tejszint OK 70 Celsius hőfokra kell felmelegíteni s ezen hőfokon 30porczig tartani: "tozás^folytán megsűrűsödik, a tejsav a~fehérje-s- zervek gyártását már 1827_-hen ke7dték meg s A pasztörizálásnak nemcsak az a nagy- vegyffleteb- alkálijával, lugnljas vegjhatásu tej- * a lej kereskedelmi czélokra való '^konzerválasa savas kálivá egyesül s lm az egész/égfvényes f ma smár gnnyira tSkéletefeedett, Vogy? bátran előnye,? hogys a tejskint a kikopulesííelott niegi ^ c s d p ^ s z é r ü mondhatjuk, miszerint... az őszif konzefvált szaba-düjuk a baktéfjáktól s igy,..taítósabb vajat • fehérje sz|tbontatotf,|, a " tej nyerünk, haifem ínég az is,.sjiogy ,a pasz|5ri- : anyaggá változik és benne a sza|3ad tejsavat-; f tápszerek közt a tejkoniervek a legtökéletesebbek. A sűrített t-j taplalo értéke majdnem zált tejfelből nyert vaj finomabb fcu is lesz, !Vtartaanazá§4iszta folyadék: a savé kiválik. mint hogy ha nem pasztőrizáljuk. , . 'Egyes vegyészet, a tejsavenjé'$ést is a rot- azonos a frtss, tej.-,-íaplálő- ertekeveié.mert a maguk valóságában Hasonló hibában, mint' • az imént íóirt hadási folyamathoz kozétalXónak, tartjálc. Ezek- tacioprotein anyagok a gazdaság vaja, szenvedett még,- több más ből látjuk, hogy miképpen megy végbe a tej . vannak, benne jelen. . gazdaság vaja is, nevezetesen: udvarhely • megsavanyddása,; mely különösen a nyári időKevé-be jók s így kevésbé értékesek a megyéi, munkácsi, a vereczkei, szolyvai, somogy ben a mindennapos jelenségek . közé tartozik. poraldkban forgalomba hozott, tejkonzervék, mégyei stb. gazdaságoké. Nem tudom,-hogy Kérdés, van-e mód- és pedig az egészségre-ár- i mivel .ezeknél a sajtonya és zsír kémiailag és ezen gazdaságokban is az istállóban van-e a talmatlan' mód arra, hogy a tej megsavanyo- terttiészeltaífilag átalakuláson "ment át s azok hiba, d e . azt hiszem, hogy ézen gazdaságok : .dúsát a nyári idő alatt is, rendes körülmé- nem azonosak többé a friss tej vagy a sűrített mindenesetre jól tennék, ha a tejszint pasz- nyek közt hátráltassuk? Van több mód, mély- tej anyagaival, ennélfogva táplálóértékük csetőríz álnak. ről alább egyenként szóim fogunk, azok j ó . .. : • vagy rosz oldalát előtérbe, helyezve. Egy más. gazdaságban tett észleleteimet anyagokat) s igy csecsemők 1 táplálására éppen legközelebb lesz szerencsém leírni, 1. A tej megsavanyodásának rr.cggátlá-, nem alkalmasak. Székely. A sűrített tej készítési módja körülbelül sára sokszor az alkalikus kémhatású sokat, minők: á kettedszénsavas nátron, a'börarstbV .-a kővetkező: A tej kifejés és gondos--leszűrés alkalmazzák, melyekkel tényleg a tej megalva-: után terjedelmes üstökben a forráspontig heA tej eltartásának kérdéséről. dása mindaddig megakadályozható, míg a: Napjainkban, midőn a tejnek fagyasztás tejsav Közömbösítve van, de ha az erjedés, tej súlyának i 2 % tiszta . nádczukorral összeáltal való konzerválásával hazánkban is fog- mégis beáll, a tej teljes feloszlása-, majdnem; Ihevertetik s - ily keverékben egy másik l'atsirkikerülhéUeii s rohamosan szokott Végbemenni,;: tanyba leszuretik. Innen csövek segélyével lalkoznak áz erre hivatott szakemberek, mélA tej megalvadásának megakadályozása ezén • gőzzel fűtött' vákuum üstbe • kerül', ahol 50 fiO tán fölébresztheti bennünk ezen körülmény esetben abban áll; hogy a, tejet a lentemlitett "ÍíC. fok mellett szörpálloáányu sűrűségig'besüazon tudásvágyat, hogy egy közlemény keresókkal lugaljassá teszszük s ez által a még- • ritik. Gyors lehűlés után á sűrített tejet pléhtében mindazon tényezőkkel és inditó okokkal j.tartókba öntik s léforrásztva -árúba bocsájtásra megismerkedjünk, melyéknek végeredménye- savanyodástól rövid időre megóvjuk. ' 'kész. ként a tejet, mint konzervet a kereskedelem A tejnek a megsayanyödáson kívül, van: i;; Egy ilyen pléhdoboz 1/2- kg.-t tartalmaz, forgalomba hoz. még sok más betegsége, méh eknek .isinertété-s; : mely négy, esetleg" ötödfélszer anhyi- tiszta A tej eltartásáról és annak konzervjeiről sétől ez alkalommal eltekintünk s : csupán ai, •lágy . vízzel felhigitva, kellemes, tisztaizü téjét Gallik Géza nyomán ezen közleményem kere- tejkonzerválasi eljárásokról fognnk tovább is ad. Az ilyen tej, há szabadon levegővel érinttében sok oly dolgot fogok elmondani, amely' értekezni. ':". , • kezik is, állítólag 4 — 5 hétig változatlan sz'otudtommal ezen lapban még' közölve nem volt: 2. A tej eltartása a levegő elzárása.általj;; ' kott maradni. Minden gazdaasszony tudja, hogy a tej amit pasztörizálásnak .iá • szokás nevezni,, atbán Ezekben r óha.jtötta:®! a tejkonzérválás nyitott edényben, rendes hőmérséklet mellett áll, hogy a tejet palaczkokban. vagy fémedé-; gyorsan megsavanyodik, azaz másképp mondva nyekben 105—120 C. fokra hevítjük s ezen, he- /-módjait s a konzervált tejnek használhatósáH. E. savanyu erjedésnek indul. Ezen folyamatban a vitési fokot huzamosabb ideig fentartjuk, . mi- : gát á t. olvasókkal megismertetni. tejezukor tejsavvá változik, a zsír a tej felüle- által a tejben, levő, a légkörből felvett hasadó ; tén kiválik és a sajtanyag (kazein) kocsonya-' gombák teljesen megsemmisülnek. . . ,: , 1 szerű anyaggá megalszik. Vagyis a-tejnek A buza. kevert gabona*) és meA pasztörizálásnak, 'ismét; háromféle megaludása nem más, mint az abban levő : Iasszetakarmányok befolyása a oldható égvényes vegyületekhez kötött fehérjé- módja van, melyek , közül azonban leginkább a Soxhlet müncheni tanár sterizált módszere lett tejhozamra. nek tejsav által való kiválása. Ezen savanyu a legnépszerűbb, mivel a készítmény ' kifogás1- •• erjedést pedig a szerves erjesztő anyagok, (összehasonlító kísérletek tejelő tehenekkel Dániában.) talan jó .minőségű s előnye az, hogy az e minők: Penicillum glaucum, Oidium lactis stb. czélra szolgáló.ikészülék: minden • háztartásban/' ; nevü baktériumok közbejöttével, leginkább, ;a A „Tejgazdaság" f. évi 5-ik és 6-ik száalkalmazható, s ; :igy mindenki, magamagának^ •v ' Bacillus lacticus (hasadó gomba) létesiti. l-mában „A takarmányfélék befolyása a Vaj mi' sterilizálhatja:®; szükséges tejmennyiséget, . . Az emiitett szerves .erjesztő anyagok minő'ségére" czimü czikkünkben a kopenbágai A tej pasztörizálása bármely mód sze- • kísérleti állomás jelentéséből közöltük' azon spórái (magvai) a levegőből jutnak a tejbe, rint is foganalosittatik. a tejgazdaságokba kü- - beható kísérleteket, amelyeket a nevezett álloahol termőképes egyedekké fejlődvén, tejsavat lönösen'akkor vezet czélhoz, ha. a tej kifajés' más végzett oly irányban, hogy kiderítse, vájjon, termelnek és pedig egy tömecs tejezukorbol 2 után azonnal ezélirányos. módon, - levegőtől elzárt, :í. Bizonyos takarmányok minő befolyást gyakotömécs tejsavat. A tejsaverjedés 30— 4:5 .fok között a leg- hűtőkészülékben kellőképp lehüttetik. r o l n a k a vajra. 3. A tejnek ozonizált éleny állni való f élénkebb, alantabb vagy. magasabb; hőfoknál, . Ujabban-, a dán gazdasági kísérleti állokonzerválása, mely ozonizálásnak is neveztetik \ más 30-ik jelentését adta ki, amelyben összenemkülönben levegőelzárásnál. az erjedés töBotlott által lett ajánlva. Ezen eljárást' köze-A | hasonlító takarmányozási kísérleteit írja le, a kéletlen, sőt legtöbb esetben teljesen megszűnik. A tejsáverjedésnélr feltétel, hogy a tej lebbről nem ismerjük, csupán azt hallottnk í melyeket 1894—95. és 1895—96. évek teli hóróla,'hogy az ozonizált éiénf: behatása áltál-,- napjaiban buza,' kevert gabona és mélassz'eval közömbös kémhatású legyei^ mert mihelyt a tejben bizonyos mennyiségű szabad tejsav .fel- a tej 8 napig is teljes épségben tartható, mig:..i I végzett avégből, hogy megállapítsa-vajjón tahalmozódott, : a toyábbi tejsavképződés meg- a tiszta élenyben már két nap alatt megsava- ! kármányféléknek, egymáshoz viszonyítva, a szűnik, azért azon tej, mely például szénsavas . riyodik. ...9 - fejős teheneknél milyen tápértékük van, tekalcziummal közömbösítve lett, több tejsavat " 4. Voigt és Schub á tej tartósságát zárt Vkiritéttel a tej mennyiségére5 és'minőségére. termel, mint, az amelyben a szabad tejsav kiedényekben,.'félforralás nélkül csupán légnyo-' • Ezen kísérleteket leinkább á^ért végeáték, mutatható. más áltál véli fokozni. E. czélra szolgálna a 'mert ezáltal azt a kérdést akarták tisztázíii, Best-féle készülék, ' mely tejszövetkezeteknél A tejsaverjedés tovább tartván, bacillus vájjon az utolso évek alacsony buzaarai ' melarnylobakter vagy butyrieus, mások. szerint alkalmazható lenne, ha nem lenné oly méreg- • lett nem volna-e czelszerübb a búzát a ,tehe"" f nek takarmányozására ' fordítani, . mint klostridium butyrikum közbejöttével vajsav er- drága. 'exjedés. létesül s a tejsav vajsavvá, szénsavvá 5. A fentebb emiitett . szénsavas' 'nátrium'-' portálni. és könenynvé bomlik fel. Az erjedés eme fo- és boráxön kívül"ujabb időben a tej tartósabbá" Ezen kísérleteknek, valamint a dán kísérkánál a tej összetett vegyülékei a legegysze- tételére a salicyl'savat • és helyenkint a benzoe leteknek-'égyáít'alán azért van" nagy jelentősérüebbekké élégülnek s a tej teljesen felbomlik, savat is használják, Tonietti Hamburgban j>e- gük; "mert nem tisztán" elméiéti és tudományos A Bacillus batyricus legjellemzőbb ismer- dig szabadalmat nyert áz ő'konzervált sójára, alapon indulnak, hanem széles gyakorlati alatető jele az, hogy a tejben legtöbbnyire ke- mely 2 gramm nátrium bi'boratum, 5 gramm pon, rendes gyakorlati viszonyok kÖZÖtf s csak serű izt idéz elő s ezen vajsavas erjedést a nátrium bóratum és 7 gr. porezűkorból ál). Ezen a tényállások és megfigyelósek törtértnek tuvegyészek már a rothadási folyamathoz tar- sóból egy adag állítólag 1 kg. tej vágy: vaj d'otnányos pontossággal. konzerválására elegendő. tozónak mondják. Hat'nagy uradalomban végeztek1' több A tejsaverjedés folyamata alatt a tejben Ezen felsorolt konzerváló anyagokra csü- niirit 20Ó tehénnel; 1 közéi félévig egy-egykisérképződött tejsav az alkalikus kémhatású fosz- pán áz a megjegyzésünk, hogy azok rend- , letét,, lehetőleg egészén az illető gazdaságok forsavas sókat savanyúkká változtatja s a, szeres élvezete bármily kis mennyiségben is rendes vlsisonyai között. Ezen körülmény adja minő arányban savi kémhatású foszfórsavás ártalmas, mivel a szervezetben (ízen anyagok sók képződnék, oly. arányban felbomlanak az felhalmozódnak s igy semmi körülmények *) Kevert gabona .^latt Dániában mintegy fele égvényes fehérjék és a sajtany kiválása meg- között sem lehet közömbös a hatásuk a test zab','fele árjbá,/kevés borsó "és esetleg ,ijiég.kevés btikkezdődik. élettani tevékenységére. ' ' ! koriybSl álFó":.keverékét'-éftéiíeM. '-
BKC.piipaR HO 22 . A tej zsírtartalmat .pontosan meghatároztak és a hat. gazdaságban a következő átlagos eredményt, nyerték: 1 ' ' ' ' -
meg a, feiserleteknek a nagy gyakorlati , J'onJ.osságát-CA gazdáknak állpmas_ kísérletei ott tényleg irányt adnak, melyek . ma^bízhatosaga; ről minden gazda tökéletesen, meg^ van győ.-*'., •»;.i,.'.,~zsír-s®3,zatéjí,',;- "tejszín százalék. ződve s bizalmát megecöstíi az,. hogy saját, • A B ' C A B ,C észleletei- a gazdaságban mindig egyezők az az előkészítő .:; ,, az "állomás ' észleletéivel.' 'Viszont" a" kiserleti időben . . 3"08 3"1 l 3;1 1 -1 -15 .4'4Ö 4 50 állomás jól megválasztja . a kérdést,,., amelyet a kísérleti idő.... megakar < áldani, .. amely- mindig olyan, hogy gzakben. . 3'09. 3'10 3'12 4 4 7 4*48,4"52 mélyei^ a gazdasagi ejethe vag , s . amelynek az ufógza- ' ;, . -.!,,.. , . 11 I >í t intelligens gazda gyakorlati kaiban , . 3 24l 3'25 3 29 4 62 4 62 4 66 hasznot húzhat. A fel vetett 'kérdését megoldásáEzen adatok igen nagyszámú vizsgálatok nál nagy 'előrelátással 'járnak el,, mindig szem átlagát képezik, melyek azt mutatják, ámít a előtt tartva azt, hogy az eredménynek a gazda jelentés is kiemel, hogy. a takarmány változása gyakorlatban Irsznát vehesse. Az által, hogy a nincs lényegesebb befolyással a tejzsir mennyikísérleteket nagyban végzik, szétosztva nágv ségére. •területeken, sók csoportban, sók állattal, azt A tejet igen gyakran teljesén megelemezakarják elérni." hogy a mellékkörülmények, ki.ték s az alábbi I. táblázatban kitüntetett átlagsebb-nagyobb rendellénesiégek és a véletlen köszámokat nyerték..: rülmények csak . elenyésző csekély befolyást Az itt észlelt eltérések, is igen csekélyek, 1" gyakorolhassanak az eredményre. ugy hogy .azt mondhatjuk, hogy. a- takarmány Nekünk is tudomást kell vennünk ezen változása .nem változtatja meg. a . tej. vegyi N kísérletekről, első ' sorban, ' mert jo tüdriunk, összetételét. ' hogy ily fontos takármányfelek -egymáshoz : .. A tej mennyiségének ingadozásait a köviszonyítva minő ' befolyást gyákorÖlMk a tej- vetkező táblázat,mutatja : , hozamra, de még azért is, "fiiért tíálünk is a i, Egy tehénnek 10 náp alatti közelmúltban oiy alacsony buzsiárak voltak , . átlagos tejhozama és talán a közel jövőben ismétblesznek, hogf ' ' ' A I! C száínölnunk kell avval a kérdéSs'él, J ö j j ö n , ha az előkészítő időben font 263 263 264 a búzaárak egy bizonyos .nivón alul sülyed- a kísérleti időszakban „ 230 ^ 228 ' 232 nek. nem teszünk-e mi is helyeátebbén, ha a az utóidőszakban „ 210' 211 220 búzát tejelő teheneknek adjuk, mint hogy ha , Ezen átlagadatok azt mutatják, hogy a külföldre kiviszszük ' s inkább tejtermékéket huzatakarmány. viszonyítva a kevert gabonaexportálunk. A kisérlétek következők voltak: takarmányhoz, a tejho.zamot alig befolyásolja. A kevert gabona és tiszta buza tápérté- Ha az egyes megfigyelési adatokat tekintjük, kének összehasonlítása. akkor a tejhozamban ingadozásokat észlelünk, Ezen. kísérletekét' is, ugy amint azt a amelyekben azonban következetességet nem dánok rendesen szokták többhez esetben 6, az lehet találni, hanem, hol az egyik csoport tejország M l ö n b ö z ő részein' fekvő gazdaságban hozama emelkedik vagy csökken jobban., a : végezték, mindenütt három, legalább 10—10 többiénél, hol a másiké, ami' azonban . csak darabból álló tehénesoportot képeztek. A kísér- azt bizonyítja,, hogy lehetetlen oly csoportokat lethez vett állatok ugy vannak megválogatva^ összeállítani, amelyek -minden időben és min : hogy mindegyik gazdaságban, a három csoportba defl körülmény körött" egyformák maradnak, tartozó állatok főbb tulajdonságaikban egymás- daczára annak, hogy a csoportok oly egyforma hoz hasonlók legyenek, 'különösen korra, súlyra, állatokból lettek összeállítva és oly gondosan tejelőképességre nézve és lehetőleg a laktáczió lettek összeválogatva, mint csak lehetséges. ugyanazon időszakában .legyenek. A kísérleti Például álljon itt a következő táblázat, időt három szakaszra osztották: az elészitő-, amely egy gazdaságban összeállított csoportok a tulajdonképpeni kísérleti és az utőidőszakra. tulajdonságait tünteti fel. . Az e l ő - é s utószakb'an á három'csoport egyenlő A B C összetételű takarmányt -kapott, még pedig az 1. A tehenek kora . . é v . 7'3 7'4- 7'3 illető gazdaságok .rendes takarmányát, u. m. 2. A borjazás óta. lefolyt idő 1 rozs, korpa, olajpogácsa, répa,, széria és szalma, a kísérletek, kezdetén riap' 84 86 84 csakhogy ezen időszakokban' a rozs helyett 3. A. tejhozam csökkenése az fele,részben tiszta búzát és fele részbenkevé'rt előkészítő időben,, font " 1 6 ; . .16, 14 gabonát kapott. : 4. Mennyi idő óta volt vem- . . A rendes takarmány az égyés gazdasalies az utószak közepén nap . 81,, 66_ 69 gokban nem volt egyforma, hanem lehetőleg 5. A tehenek súlya az elő- . olyan,- amilyent az illető gazdaság rendesén szak elején . ". . font 964 954 '947 .. szokott használni, pl. az egyik gazdaságbanTéhénkint'-aigyára-podás V A ,B C ! kapott egy tehén : ; A kisérie.ti idő 10 napjáb a n . . . . . . font 0'6 -j 0 8 - ; 2 0 ,3< font kevert-gabonát, ... . Az utóidőszak 10 napjá3 •„ búzát, .'•- •• :. , ., , b a n . . . . . . font — 2 7 —4-1 —3.6 ' - 1 6- korpál. : A C csoportnál a kevert gabona teljesen 1'4 ;„ olajpogácsát, . . -..-..-.. búzával lett helyettesítve. , Ezen csoportnál na18. „ czukorrépahulladék, gyobb súlygyarapodás észlelhető, mint a másik 10 •• „ szénát,kettőben; ezen gyarapodás a buzatákarmány: -7-2 „ -szalmát... nak tulajdonitható. A tulajdonképpeni kísérleti időszákban a B) csoport ugyanolyan takarmányt kapott, mint Az elfogyasztott szalma mennyiségére az elő- és ütoszákban, míg áz A)"csoportnál a nincs, befolyással a. buzatakarmányozás. tiszta buizát egyenlő. mennyiségű kevert gabonáA jelentés röviden következőképp fogval, a C) - csoportnál pedig a kevert gabonát lalja össze a 212 állattal tett és közel félévig búzával helyettesítették. A. következő táblázát tartó kísérleteket. Hogy ha egyenlő mennyimutatja a takarmányozási' reridszert a kísérleti ségű gabonát és büzát egymással' hélyettesiidőszakban. I., Táblázat,
I, 2
kevert gabonát,
0 buza Csa'.'n'j'a." 1 a fenti piermfio ségben, szalma ,, ,. » -,. !l( j itbiluin.'
zsirsz^zalék A B C
. .fehérjefélék A B C
tünk. a takarmányban,, akkor ezáltal a tej összetétele nem változik, átfejhokám változhatik ugyan,, azonban eíien 1 változasök okai inkább a körülmények vájto.zasábah keresendők. A tehenet által elfogyasztott szalma menynyisege nincs összefüggésben a .szemes takarmány ö.ss/.etétélcvi'l. Azonban váÍDSzniii. ho^y a buzatakarmányózás valamivel nagytóbb Súlygyarapodást idéz elő, m i n ! a kevert gobona. 4
kevert gabona és melassge [czülcorszőrp) • 'értékének összehasonlítása."
tdp-
Ezen kísérleteket is hasonló terv szerint végezték Dánia különböző részein fekvő 5 gazdaságban, mint a fönt leírtakat. A három egyenlően képzett csoport (A, B. és C) ugy az "előkészítő időben, mint "az utószakaszban egyenlő összetételű takarmányt kaptak, még pedig ugyanolyant, mint az illető gazdaságokban máskor is használtak, csákhogy a gabona helyett. felerészben . kevert gabonát., és fele részben .melasszetakarmányt kaptak ; utóbbi állott Vs pálmalisztből, 3 /s buzakorpából és 4 /s rész melásszeból. A B-csoport takarmánya a kísérleti időben is ugyanaz maradt, mig a C-csoport-. ból ezen időszakban a kevert gabonát melaszszeval, viszont az A-csoportnál a melasszet kevert gabonával helyettesitelték,., tehát ismét a következő táblázat szerint:
A B Q
2 kevert gabona 0 melassze 1 „ 1 0 " 2 " " " "
Olajpogácsa'^ répaésszénamegfelelő mennyiségben, szalma ad libitum.
Hogy miképen végezték ezen kísérleteket a tulajdonképení kísérleti időszakban annak magyarázatául az Orrupgaardban végzett, takarmányozást irjuk le.
A Kevert gabona font Melassze '„ Olajpogácsa , Czukorrépahulladék „ Széna Szalma (ad libitum)
' ' 4 — 4 20 9'1 6-8
B .G — \t-2' "- 2- . ' 4 4 4 20 20 9-1 1 9 1 6'4 6-2
Ezen gazdaságon kívül még egy gazdaságban használtak czukorrépahulladékot, de dupla mennyiségben, mig á t ö b b i ' gazdaságokban ahelyett takarmányrépát adtak az "állatoknak még pedig állatonkin.t 30, 35 sőt "50 fontnyi mennyiségekben.-A, jelentés különösen kiemeli, hogy daczára "áz. ilyen nagy répaádagöknak nem voltak sémmiféle emésztési zavarok. A tejzsirtartalom átlaga az öt gazdaságban a következő: ZsirSzáz'aték ' Előkészitő idösz. 3-25 3'23 3 26 4 56 4"56 4'61 Kísérleti idő . 3 16 3 12 3 ' l 5 ' 4 - 4 7 4'39 4'49 Utóidőszak. . 3"27 3'21 3,27 4:70 4'55 4'69 Miután a B csoport . zsirperczentje valamennyi időszakban kisebb., a másik két csaporté.nál, valószinü, ho^y ez a csoportok összeállításában keresendő, .de még, ha. ezen eltérések, nem is emiatt volnának, akkor is oly csekélyek,, hogy a gyakorlatban számba se vehetők. tejc/.ukor
az előkészítő időben . . 3'08 3-11 3-11 2-97 2'99 2'94 4 9 4 4'94 4*98 0'77 .07 6 0-76 88"24 88"21 88"22 a kísérleti időÖ" 78 ' 0' 78 88"20 88" 11 88" 10 szakban . . 3 W 3-10- 3-12^ 3*03- 3'07 - 3'05 4"90 4'95 • 4'95 • az utóidőszak'3*24 3'25 ! 3-29 3'10 3 1 1 3"09' 4"77 4"85 4 ' ? 8 0 ' 7 8 ű'78 Ö'77 ; 87'99 87*88" 87'86 ban . . .
TEJGAZDASÁG, 1897. DECZEMBER HO 22.
36
A vegyelemzés alkalmával nyert adato- bányán (Zólyommegyében) Pareniczát (kalapsajt), Véghlesén (Zólyommegyében) Roquefortkat a II. táblázat mutatja : és Trapista-sajtot, Zólyom- és Liptómegyében Ezen táblázat sem mutat lényegesebb változásokat, melyeknek okozójául • .melasszet pedig az u. n. liptói túrót nagyban gyártják. tekinthetnők. Tehát ezen kísérletek is azt bi- Nagyobb tartósság s igy kivitel tekintetében zonyítják, amit a dánok évek óta már számta- legnevezetesebb sajtterméke a kerületnek a lan kísérletnél megállapítottak, .hogy a takar- Roquefort-sajt és a liptói turó. mány változtatása által a tejzsir százaléka . és A Requefort-sajt kizárólag Burkart Zsigáltalános vegyi összetétele nem változik. mond és Kornél czég által Véghlesén lesz előA következő táblázat feltünteti az állatok állítva s a mult év folyamán 13,000 kiló lett tejhozammennyiségét az egyes csoportoknál. termelve, körülbelül 25°/o-al több, mint az előző évben. A tejhozam átlaga 10 nap alatt Ezen sajtok kivitele leginkább Törökországba, Rumániába, Bulgáriába és Német274 274. előkészítő idő font 273 országba irányul s ezért a mult évben a ke237 234 kísérleti idő , „ 237 leten kitört zavarok bénitólag hatottak az üz216 216 utószakasz . „ 218 letmenetre. Az u. n. • liptói turó (Zólyom megyében A tejhozam egyenletesen csökkent, a takarmány különös befolyását egyik irányban brindza-sajt) Zólyom és Liptó megyékben lesz igen nagy mértékben és pedig egyrészt házisem lehetett megállapítani. lag, másrészt azonban gyárilag is előállítva. Az állatok korra, borjtizási időre stb. a lehető leggondosabban voltak összeválogatva, Zólyommegyében nagyobb mértékben háátlagban a 3 csoportnak következők voltak: zilag a felső-garami vidéken s különösen Breznóbányán állíttatik e l ő ; gyárilag foglalA B C kozik a liptói turó előállításával a fentnevezett Burkart czég Véghlesen. Grussbak Samu 1. A tehenek kora . . év 7-4 . 7 1 7/3 liptói Kárpát juhturó-gyára Liptó-Rózsahegyen 2. A borjazás óta lefolyt idő s az első liptói gőz-juhturó gyár Makoritzky a kísérletek kezdetén nap 80. 81 ; ' 8 2 Péter szintén Liptó-Rózsahegyen. 3. A tej hozam csökkenése az előkészítő időben font 29 17 Hogy mily jelentőséggel bir ezen liptói 19 4. Mennyi idő óta volt vemtúrónak előállítása kerületünkben, csak egyhes az utószak közepén nap 71 73 72 némely adatra szorítkozunk. Az első liptói 5. A tehenek sulva az előgőzjuhturógyár Makovitzky Péter Rózsahegyen szak elején font 969 958 2200 q juhsajtból 90,000 frt értékben, körül963 belül 2000 q juhturót 105,090 frt értékben álTehénkint a gyarapodás A . B lított elő s Zólyommegyében is 1.200,000 kiló különféle sajt 350,000 frt értékben lesz elő' A kísérleti idő 10 napjában -f-1'7 + 1 - 5 + 2 * 0 állítva. Az utószak „ „ —1"5 — 0 ' 5 —0"4 Az üzlelmenet akadályául nagytermelőink általában egyrészt az e téren mutatkozó túlA tehenek gyarapodása ugy a kísérleti termelést, másrészt a juhturó eladására nagyon időben, mint az utószakaszban a fiziológiai határok között maradt és igy nem hozhatjuk káros hatású esős időjárást említik. A liptói turó kivitele leginkább Ausztriába azt összefüggésbe a melassze takarmány nyal. Az összesen 180 állattal végzett és fél- és Németországba, de Bosznia s a Balkán félszigetre is irányul s évenkint átlag 550,000 évig tartott meldsszetakarmányozási kísérletek végeredményét a következőkben foglalja össze frtot tesz ki. a jelentés. Hogy ha egyenlő mennyiségű kevert A lefölözött tejDek mesterséges gabonát és melasszet egymással helyettesítünk a takarmányban, akkor ezáltal sem a tejhozam takarmány czéljára való felmennyisége, sem a tej összetétele nem változik, éppoly kevéssé lehet más tekintetben használása. lényegesebb változásokat tapasztalni. Zecher halle-i mezőgazdasági vándorRégebbi kísérletekkel a kevert gabona tanító az 1897. évi „Deutsch. Landw. Genossentakarmányozási értékét más takarmányfélékhez viszonyítva már azelőtt megállapították a dánok. schaftspresse"-ben közzéteszi, hogy ujabban kísérletek tétettek a lefölözött tejnek oly móÁltalában véve tekintve a tejhozamot tejelő don egy megromlástól mentes erőtakarmány. teheneknél egyenértékűnél? vehető 1 sulyrész előállításához való felhasználására, hogy a tejbuza = 1 s. r. kevert gabona, (árpa, zab ós borsó), = l s, r. olajpogácsa — 1 s. r., ből 1 más erőtakarmányokkal.pl. buzakorpa stb. keverése utján tésztát készítettek és ezt teljekorpa = 10 s. r.. takarmányrépa == I2V2 s. r., tarlórépa = 2 s. r., széna = 4 s. r., sen kiszárítva megsütötték. Ez eljárás szabadalmazva is lett. szalma = 1 s. r. melassze. Sz. S. Nevezett vándortanító idézett czikkében emliti, hogy „autentikus adatok szerint 250 gramm durva buzakorpa 1000 gramm lefölöA felvidéki juhluró termelése. zött tejet képes felszívni, amely keverék dr. Kühn tanár táblázatai szerint számítva a köA beszterczebányai kereskedelmi és iparkamarának a kerületét képező Árva, Bars, vetkező táptartalommal bir : Hont, Liptó és Zólyom vármegyék, valamint Selmeczbánya város közgazdasági viszonyairól 1896. évben készített jelentéséből a következő érdekes sorokat veszszük á t : 250 gr. buzakorpa . 20 5 . 6'5 113*5 A sajttermelés kerületünkben meglehe1000 lefölözött tej 3'1 2'0 46'0 tős elterjedésnek, és bátran mondhatni, hirnet Összesen . . . 23"6 8'5 159 5 vességnek is örvend, a mennyiben tehéntejből Széchénben groyi sajtot, juhtejből pedig az Ha eme keverék kiszárittalik, mintegy egész kerületben az u. n. Ostiepkát, Breznó- 870 gramm vizet vészit, súlyban és térfogat-: II. Táblázat.
zsirszázalék
. fehérjefélék
tejczukor
előkészítő időszak . . . 3 - 2 5 3-23 3 26 2 91 2 87 2 92 4'92 4-95 4"96 kísérleti időszak . . . 3'16 3 12 3 15 2'98 2"94 3"01 4"90 4'91 4'91 utószakasz. . 3 27 3*21 3=27 3 12 3'05 3*12 4 85 4*86 4"85 „PÁTRIA" irodalmi
hamu 0 7 6 0 7 5 0 7 6 88;16 88'19 88" 11
9. SZÁM. 4-IK ÉVFOLYAM. ban csekélyebb és csokoládészinü kellemes illatú anyaggá válik, amelynek eltarthatósága — ha a kiszárítással elegendő mennyiségű viz elvonatott — határtalan; ha azonban ez nem történt, savak ós penész képződése által csakhamar megromlik és teljesen használhatatlanná lesz. A kiszáritási eljárással a tápanyagok semminemű változást sem szenvednek s a táparány alakulása olyan, mint 1 : 3'49-hez. A vizes keverék proteinhoz viszonyítva 6'35 tápértékegységnek felel meg, amely 4 márkával számítva, a buzakorpa mázsáját és 3; pfeniggel a lefölözött tej literjét, 30'63 pfenig értéket ad. Az előállított takarmányanyag egy mázsája tehát, feltételezve, hogy a lefölözött tej minden literjéből 870 gr. viz vonatott el a szárítási eljárással, -21 "25 tápérték egységtartalom mellett 6*50 márka értéknek felelne meg. A lefölözött tejből készült kenyér tehát 1 : 37rhoz viszonyló táparány és 2 1 7 tápértékegységlartalommal a malátacsirával egyenlő értékű, amelynek mázsája ez idő szerint 4'40 márka áron vásárolható. Eme szempontból tekintve, a lefölözött tejnek ily módon való értékesítése semminemű előnyt sem nyújt, sőt ha a fenti xnódon készült takarmánykenyér árát a malátacsira árával egyenlőnek veszszük, ugy a lefölözött tej literje, ha a még oly csekély előállítási költséget is figyelembe veszszük, alig fog 1 pfenignél nagyobb áron értékesítést nyerni. Oly gazdaságokban azonban, amelyek üzemében a lefölözött tej friss állapotban csak időszakonkínt értékesíthető, czélszerü lesz eme eljárást azon időszak alatt, amidőn a friss állapotban értékesítés nem alkalmazható, szintén kombináczióba venni, hogy eme értékes tejgazdasági melléktermék az elpazarolástól megóvassék. B. O.
VEGYESEK. Egan Ede. Mezőgazdaságunknak az utolsó két évtized alatt történt átformálásában, azon élénk mozgalomban, mely ezen időszak alatt egyes gazdasági ágazatok fejlesztése és ujak meghonosítása körül ugy a gazdatársadalom, mint a földmivelésügyi kormányhatóság részéről lett kifejtve, valamint az elért' sikerekben nem is csekély része van borostyánkői Egan Edének. Ennélfogva sajnálattal láttuk őt ezelőtt hét évvel a földmivelésügyi minisztérium kebelében elfoglalt állásáról leköszönve távozni, amikor ugyanis nevezettet családi körülményei Németországba költözködni késztették. A hivatalos lap egyik közeli száma arról ad hirt, hogy Egánt a földmivelésügyi miniszter a havasi gazdaság érdekében tervbe vett működésének végrehajtásával elsősorban pedig a gróf Schönborn-féle munkács-szt-miklósi hitbizományi uradalomnak az államkincstár által bérbe vett hegyvidéki birtokai kezelésével bizta meg. Ezen hírre a hazájába visszatért Egánt kétszeres örömmel üdvözöljük, Örülünk ugyanis a visszanyert lelkes munkásnak és örülünk a felett, hogy kipróbált erejét a földmivelésügyi miniszter nagy kiterjedésű hegyvidékünkre való tekintettel annyira fontos „havasi gazdaság" megteremtése. és fejlesztése körül kívánja felhasználni, valamint a közpályán annak idején folytatott működésével sikerült neki a magyar tejgazdaságnak, ezen ma már nagyon fontos tényezőnek alapját megvetni, ugy remónyelhető, hogy hegyvidékünk elhagyatott gazdasági állapotának annyira kívánatos javítása, illetve az okszerű havasi gazdálkodás meghonosítása körül kifejtendő működését hasonló siker fogja jutalmazni.
0 7 6 0 7 5 0 7 5 88"22 88*31 88:21 Az orsz.. magyar gazd. egyesület tulajdona. Ó 7 6 0 7 5 0 7 6 87"91 85 04 87 91; vállalat és nyomdai részvéytársaság nyomása
