4. HETI ORSZGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

4. HETI ORSZGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2015.01.19.-23. 2015.01.19. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla T. I.

Információ:

Emberölés bűntette

2015.01.19.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 októberében T. I. vádlottat emberölés miatt 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 novemberében K. I. sértett ittas állapotban látogatta meg a vádlottat hajdúhadházi lakásán. A két férfi együtt italozott a nap folyamán, majd 18 óra tájban a vádlott közölte a sértettel, hogy menjen haza. Az ekkor már súlyos fokú alkoholos befolyásoltság alatt álló sértett a házat elhagyva ismeretlen körülmények között a ház ajtaja melletti kuka és esővíz gyűjtő hordó közé került, ahol a vádlott egy fejszével illetve egy késsel bántalmazta. A sértett ennek következtében életét vesztette. A vádlott ezután a sértettet az udvaron hátrahagyva bement a házába és lefeküdt aludni. A vádlott másnap észlelte, hogy a sértett ugyanazon a helyen mozdulatlanul fekszik, azonban tovább végezte a ház körüli teendőit, a történtekről nem szólt senkinek. Reggel a sértett lányának érdeklődésére közölte a vádlott, hogy nála van a férfi, „meg van halva”. A sértett halála és az elszenvedett bántalmazása között ok-okozati összefüggés állapítható meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla M. Gy. A.+ 1 fő

Vesztegetés bűntette

2015.01.19.

11:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júliusában M. A. Gy. I.r. vádlottat 2 rb. hivatali vesztegetés elfogadása bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. P. E. II.r. vádlottat, 2 rb. hivatali vesztegetés elfogadása bűntette miatt 50.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész I.r. vádlott esetében pénzbüntetés kiszabásáért, II.r. vádlott esetében a pénzbüntetés súlyosításáért fellebbezett. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a 2006. évi önkormányzati választáson a szavazók M. A. Gy. I.r. és P. E. II.r. vádlottakat a Hajdúsámson Város Önkormányzat Képviselő Testületének tagjává 1

Információ:

választották. I.r. vádlott alpolgármesteri feladatokat is ellátott. II.r. vádlott Sámsonkert településrészt képviselte az önkormányzatban. A választás során a vádlottak programjában már szerepelt többek között a Hajdúsámson-Sámsonkert részen egészségház kialakítása. A 2010 évi önkormányzati választás közeledtével 2009-ben II.r. vádlott az egészségházzal kapcsolatos szándékát egyre erőteljesebben határozta meg. 2009 májusában a képviselő testület határozatában döntött arról, hogy Sámsonkertben, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon, az iskolaudvar egy részén új beruházásként, vagy új ingatlan vásárlásával valósítják meg az egészségügyi beruházást. 2009 novemberében V. A. felajánlotta ingatlanát az önkormányzatnak erre a célra. I.r. vádlott úgy határozott, hogy az ingatlan megvásárlását követően V. A-tól 1 millió forintot visszakér a vételárból kampány célra. 2010 januárjában az önkormányzat műszaki bizottsága megállapította, hogy a felajánlott ingatlan önmagában kis területű, ezért a mellette lévő ingatlanra is szükség lenne. Az önkormányzat vételi szándékáról tájékoztatta a másik ingatlan tulajdonosát J. A-t, aki 18 millió forintért felajánlotta megvételre az ingatlant. Az ingatlanszakértő azonban az ingatlanok vételárát 10,6 illetve 14,5 millió Ft-ban állapította meg. I.r. vádlott mindkét eladótól 1-1 millió forintot kért vissza az árból kampány célra és ezt II.r. vádlott közölte velük. Miután mindkét személy az önkormányzat által felajánlott vételárat elfogadta, de a pénz átadását visszautasította, a műszaki bizottság nem javasolta az ingatlanok megvásárlását, hanem inkább az iskolaudvar egy részének beépítését javasolta, mert így pályázati támogatást is igénybe tudnának venni. 2010 márciusában a sámsonkerti egészségház kialakításának ügyét felfüggesztették. 2010 augusztusában II.r. vádlott képviselőtestületi ülésen, majd lakossági fórumon az ott lévők tudomására hozta I.r. vádlott kérését az ikerházakkal kapcsolatban. Védői perbeszéd, a vádlottak az utolsó szó jogán szólnak. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. I/100. 330/2014

Vádlott: N. József

Különös kegyetlenséggel, a 2014.01.19. bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés, közveszély okozása

08.30

Perbeszéd, 10.30 körül ÍTÉLETHIRDETÉS A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség vádirata szerint a vádlott hozzátartozóival Mikepércsen, a Vénszőlőskertben lakott, nem messze a sértettől. A két férfi korábbról is ismerte egymást, egyikük sem dolgozott, idejüket főként italozással múlatták. A sértett kocsmába nem járt, otthon iszogatott, hol egymagában, hol alkalmi ismerőseivel. 2013. július 16-án N. József már délre erősen a pohár fenekére nézett, családtagjai – tartva agresszív viselkedésétől – el is menekültek otthonról. A vádlott 16-17 óra körül útnak indult a szőlőskertben, ahol összetalálkozott a boltból éppen hazafelé tartó sértettel. A sértett nem sokkal azelőtt combnyaktörést szenvedett, ezért járókerettel közlekedett, de általános egészségi állapota sem volt túl jó. Szóba elegyedtek egymással, előbb a sértett udvarán kötöttek ki, majd bementek a házba. Az ügyészség szerint a vádlott azt állítja, hogy a sértett kikezdett vele, közeledését 2

Információ:

pedig minden módon próbálta elhárítani. N. József szerint azonban M. egyre határozottabban állt elő “kívánságával”, ezért egy idő után vita, majd dulakodás alakult ki közöttük. Mind a ketten testszerte ütötték egymást, a vádlott azonban ittassága és testi fölénye miatt felülkerekedett. A sértett fejét ütötte ököllel, illetve valamilyen tompa tárggyal, majd egy szúróeszköz – kés vagy tőr – is előkerült, amivel többször megszúrta az idős, beteges sértettet. Olyan erővel és intenzitással bántalmazta a férfit, hogy az belehalt sérüléseibe. Az orvos szakértő szerint életét a szakszerű orvosi ellátás sem menthette volna meg, a bántalmazott néhány percen belül meghalt. A vádlott elmenekült a helyszínről, útközben azonban összefutott egy ismerősével, aki vérnyomokat és sérüléseket látott rajta. Érdeklődésére azt felelte, hogy négyen megverték. N. József estére átgondolta tettének következményeit és 21.30 – 21.45 körül visszatért a gyilkosság helyszínére, hogy eltüntesse a nyomokat. Felgyújtotta a fáskamraként szolgáló melléképületet, majd ismét távozott. A tűz gyorsan terjedt, a száraz aljnövényzet, az erős szél segítette a lángok elharapózását. A szomszédok hamar észlelték a tüzet, és a tűzoltók kiérkezéséig a kerítés és a szántóföld locsolásával igyekeztek megakadályozni a terjedését. A tűz a sértett lakóházát elérte, felrobbant a bent lévő gázpalack, az épület szinte teljesen megsemmisült. Az áldozat elszenesedett holttestére az oltást követően találtak rá. Ha a tűzoltók rövid időn belül nem fékezik meg a lángokat, a tűz biztosan továbbterjed – olvasható a vádiratban. N. József másnap felkereste családját és bevallotta nekik a történteket. A vádlottat még akkor este a házában elrejtőzve találták meg a rendőrök. Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

Fővárosi Törvényszék Ii. 93. 14.B.892/2014

emberölés

2015.01.19.

09:00

3

A Fővárosi Főügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolja az I. rendű és a II. rendű vádlottat egy hozzátartozójuk halála miatt. A vádirat szerint a sértettnek a 2000-es évek első felében a koponyacsontja felett, a fejtető középső részén bőrgyógyászati daganatos megbetegedése lett. A háziorvos tájékoztatása ellenére a sértettet elzárkózott a gyógykezeléstől. 2011 áprilisában a sértett egy másik háziorvos praxisába került. A fejbőr daganatos megbetegedése ekkor már súlyos, előrehaladott állapotban volt. Az új háziorvos elmondta a sértettnek, hogy kezelés hiányában meghalhat, de ő így is úgy nyilatkozott, hogy semmilyen kezelésen nem kíván részt venni. Állapota 2011 őszén tovább romlott, ágyhoz kötött, önellátásra képtelenné vált, a kórházba szállításhoz és az orvosi kezeléshez azonban továbbra sem járult hozz. Egy idő után már az ágyban sem tudott mozdulni, folyamatosan a jobb oldalán feküdt úgy, hogy jobb csuklója és a kézfeje a csípője alá szorult. 2011 decemberétől a vádlottak a velük együtt lakó, ágyhoz kötött sértett irányában fennálló ápolási-gondozási kötelezettségüknek alapvető szinten sem tettek eleget. Nem tették rendszeresen tisztába, ágyneműjét és ruháját nem cserélték; szobájában nem takarítottak, a helyiséget nem szellőztették. A sértettet nem mosdatták, nem mozgatták, és nem biztosították a megfelelő táplálék- és folyadékbevitelét sem. Az I. rendű vádlott csak 2012. január 9-én értesítette a háziorvost, aki a helyszínen a sértett rendkívül elhanyagolt, végstádiumban lévő állapotát észlelve azonnal értesítette a mentőket. Amikor a kiérkező mentők a sértettet levették az ágyról, bőrének, szöveteinek egy része az ágyhoz tapadt. A sértett a kórházba szállítást követő nap a vérmérgezés által előidézett keringési és légzési elégtelenség következtében meghalt. A sértettnek a testén kialakult felfekvéses bőrsérülései, a teste jobb oldalán keletkezett kifekélyesedett sérülései az átlagot lényegesen meghaladó, hosszasan elhúzódó szenvedést, gyötrelmet okoztak. A november 12-i tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. A Fővárosi Főügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolja I. rendű és II. rendű vádlottat egy hozzátartozójuk halála miatt. A vádirat szerint a sértettnek a 2000-es évek első felében a koponyacsontja felett, a fejtető középső részén bőrgyógyászati daganatos megbetegedése lett. A háziorvos tájékoztatása ellenére a sértettet elzárkózott a gyógykezeléstől. 2011 áprilisában a sértett egy másik háziorvos praxisába került. A fejbőr daganatos megbetegedése ekkor már súlyos, előrehaladott állapotban volt. Az új háziorvos elmondta a sértettnek, hogy kezelés hiányában meghalhat, de ő így is úgy nyilatkozott, hogy semmilyen kezelésen nem kíván részt venni. Állapota 2011 őszén tovább romlott, ágyhoz kötött, önellátásra képtelenné vált, a kórházba szállításhoz és az orvosi kezeléshez azonban továbbra sem járult hozz. Egy idő után már az ágyban sem tudott mozdulni, folyamatosan a jobb oldalán feküdt úgy, hogy jobb csuklója és a kézfeje a csípője alá szorult. 2011 decemberétől a vádlottak a velük együtt lakó, ágyhoz kötött sértett irányában fennálló ápolási-gondozási kötelezettségüknek alapvető szinten sem tettek eleget. Nem tették rendszeresen tisztába, ágyneműjét és ruháját nem cserélték; szobájában nem takarítottak, a helyiséget nem szellőztették. A sértettet nem mosdatták, nem mozgatták, és nem biztosították a megfelelő táplálék- és folyadékbevitelét sem. I. rendű vádlott csak 2012. január 9-én értesítette a háziorvost, aki a helyszínen a sértett rendkívül elhanyagolt, végstádiumban lévő állapotát észlelve azonnal értesítette a mentőket. Amikor a kiérkező mentők a sértettet levették az ágyról, bőrének, szöveteinek egy része az ágyhoz tapadt. A sértett a kórházba szállítást követő nap a vérmérgezés által előidézett keringési és légzési elégtelenség következtében meghalt. A sértettnek a testén kialakult felfekvéses bőrsérülései, a 4 teste jobb oldalán keletkezett kifekélyesedett sérülései az átlagot lényegesen meghaladó, hosszasan elhúzódó szenvedést, gyötrelmet okoztak. A következő tárgyaláson ítélethozatal várható.

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék II. 93.

201 5.01.19.;22. emberölés bűntette 24.B.600/2011 08:30 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlottat a Fővárosi Bíróság 2003. május 8-án kelt, 2005. január 25-én jogerős ítéletével felmentette az ellene előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól. Az ügyben általa előzetes letartóztatásban töltött időre tekintettel – 2007 decemberében jogerősen befejeződött kártérítési per nyomán – a vádlott 25.258.934 Ft kártalanításban részesült a Magyar Államtól. A vádlott kokain Magyarországra történő behozatalával és továbbértékesítésével kezdett foglalkozni. Így került üzleti kapcsolatba a sértettekkel. Egy kábítószerszállítmány behozatalával kapcsolatban a vádlott és az egyik sértett egy perui utazást szerveztek. A tervezett utazással kapcsolatos részletek egyeztetése miatt a sértettek felkeresték a vádlottat a házában. A vádlott még a találkozó előtt elhatározta, hogy a sértetteket megöli és az egyikük lakásán tartott pénzt és korábbi behozatalból származó kokaint megszerzi. Ennek megfelelően, amikor a sértettek megérkeztek a vádlott a házban tartózkodó élettársát elküldte sétálni. Ezt követően a vádlott a sértetteket fejbe lőtte. A holttesteket később feldarabolta és zsákba rejtette. A lövések hallatára a pincében szerelési munkát végző személy - a vádlott volt zárkatársa – felment az emeletre, ahol meglátta a sértettek holttestét. A vádlott megfenyegette a személyt, hogy megöli, ha bárkinek beszél arról amit látott.

Az egyik sértett lakásán található pénz és kokain megszerzése végül meghiúsult. A vádlott a holttesteket Balatonboglár és Balatonlelle között a nádasban rejtette el. Az ügyészség a vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettével. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Járásbíróság ( Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) S.D.

Hivatalos személy elleni 2015. január Fszt.23. erőszak bűntette és más 19. bűncselekmények 8 óra 30 perc

5

A Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a vádlott 2013. december 15. napján reggel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórház területén tartózkodott, ahol felfigyelt egy járó motorral várakozó tehergépkocsira. A vádlott a járműbe a gépkocsi vezetőjének tudta és engedélye nélkül beült, és azzal a kórház területén elindult, ott egy fának ütközött, majd a kórház területét úgy hagyta el, hogy két fémsorompónak nekiütközött és az egyik épület előtetejét is megrongálta. Ezt követően Nyíregyháza város belterületén a rendőrjárőrök megpróbálták intézkedés alá vonni oly módon, hogy a gépkocsijukkal a közlekedési sávjába álltak. A vádlott az előtte álló járművet kikerülte és a jelzőlámpa tilos jelzése ellenére továbbhaladt. A vádlott a Nyíregyháza város területét úgy hagyta el, hogy a METRO áruház előtt áttért a szemben lévő forgalmi sávba. A menetiránnyal szemben lévő járművet észlelte az ugyanakkor nyerges-vontatóból és pótkocsiból álló szerelvénnyel szabályosan közlekedő tanú, de érintőlegesen így is ütköztek egymással. A vádlott még egy további tehergépkocsival is ütközött, de megállás nélkül hajtott tovább. Egy rendőrjárőr megkísérelte megállítani, de a vádlott a rendőrautót megpróbálta leszorítani az útról. A rendőrségi gépjárművek ezt követően nem tettek kísérletet a vádlott megállítására, csupán követték. A vádlott még egy személygépkocsival ütközött frontálisan, melynek vezetője 6-8 hónap alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az ügyészség a vádlottat 1 rendbeli hivatalos személy elleni erőszak bűntettével, 1 rendbeli jármű önkényes elvételének bűntettével, 1 rendbeli rongálás vétségével, 1 rendbeli súlyos egészségromlást okozó közúti baleset gondatlan okozása vétségével, 2 rendbeli cserbenhagyás vétségével valamint 3 rendbeli közúti veszélyeztetés bűntettével vádolja. A bíróság a tárgyaláson a bizonyítási eljárást szakértő és tanúk kihallgatásával folytatja. Információ:

Dr. Toma Attila sajtószóvivő helyettes 42/523-815 [email protected], [email protected]

SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Járásbíróság Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. IV. emelet 5. tárgyaló 12.B.281/2014

Fegyveresen elkövetett rablás 2015.01.19. bűntette és lőszerrel visszaélés bűntette

8:30

Első tárgyalás: vádismertetés, 2 vádlott meghallgatása, tanúmeghallgatások várhatók. A vád szerint I.r. vádlott és testvére II.r. vádlott 2014. március 14-én kirabolták a harci postahivatalt oly módon, hogy a II.r. vádlott egy gáz-riasztópisztolyt fogott a postai alkalmazottra, aki átadta a II.r. vádlottnak a kasszában lévő több mint 700.000,- forintot. Eközben az I.r. vádlott a parkolóban várakozott, majd a rablást követően közösen távoztak a helyszínről. A lopott pénz házkutatás során javarészt előkerült a vádlottak lakásából. A vád szerint továbbá I.r. vádlott lakóhelyén engedély nélkül tartott 44 darab lőszert is. Az ügyészség I. rendű és II. rendű vádlottat fegyveresen társtettesként elkövetett rablás bűntettével és I.r. vádlottat még további lőszerrel visszaélés bűntettével 6

vádolja. Információ:

Dr. Kovács Ildikó Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője 06-20-405-8180 06-74-419-511 [email protected] dr. Hideg Milán István sajtótitkár 06-74-419-511/319 [email protected]

SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. sz. tárgyalóterem T. Miklós és társai

Hűtlen kezelés kísérlete

bűntettének 2015. január 19.

9.00

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendű, Cs. Zsolt II. rendű, M. Andrea III. rendű, F. Zsolt IV. rendű vádlottakat, a IV. rendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét. V. Bálint V. rendű vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bűntettével, II. rendű és IV. rendű vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendű vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, a II. rendű vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendű vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendű vádlott egy értékbecslő kft. értékbecslője, V. rendű vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények időpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkező vállalkozó Albertirsa, illetőleg Pilis területén akként szerzett meg termőföldeket, hogy az V. rendű vádlott, mint ügyvédjelölt, illetőleg ügyvéd segítségével a termőföldről szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termőföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elővásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termőföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerző, elővásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termőföldek elenyésző tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerződéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlannyilvántartásba való bejegyzését követően a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o Külföldi befektetők játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képező albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a KözépDunántúli régióra terelődött a befektetői kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek 7

alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetőknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetői kör és az I. rendű vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvő 60-70 hektár területű állami tulajdonban lévő ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történő felhasználásának lehetővé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetői körnek az ingatlanok csere útján történő megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Erről az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetők részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetők kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévő Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történő megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelő időben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerződésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendű vádlott is, a felkészítő anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörű, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetői csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelő kaszinó működne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendű vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggő állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendű vádlott ezt követően beosztottjainak egyértelművé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerződés keretében történő értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetőséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerűségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendű vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslőkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenőrzése, a csereszerződés megszövegezése. Mivel egyértelművé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú főút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekű cél megvalósítása érdekében történő eladás-, csere-, illetve haszonbérletbe adás esetén lehetőség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termőföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerűségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelő állásfoglalására volt szükség. Mivel a Zrt. első alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendű vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette, oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az 8

esetek döntő többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendű és I. rendű vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendű volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslő céget, - melynek képviselője a IV. rendű vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendű vádlott felszólította a IV. rendű vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentős, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történő megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetővé tegye. A IV. rendű vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenőrizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendű vádlott részére. Ezt követően ugyancsak a II. rendű vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendű vádlott ezt követően előterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az előkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az előterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetői értekezlet támogatta az előterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendű vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos előterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az előterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történő megkötésére. A vezetői értekezletre tett előterjesztést I. rendű és II. rendű vádlottak is ismerték. Az I. rendű vádlott előterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetővé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú főút Monor, Pilis közötti elkerülő szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelyből azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az előkészítő anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját a csereszerződés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendű vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendű vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történő átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerződést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerződést az I. rendű vádlott írta alá és a II. rendű vádlott jegyezte ellen. Magában a szerződésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetően. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet előkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendű vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendű vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, 9

amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendű vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetőleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendű vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendű vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetők érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetők kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történő értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerűségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegű törvénysértő alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítő értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet előkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetői elvárásoknak nem felelhettek volna meg. _______________________________________________________________ A 2015. január hó 19. napján tartandó folytatólagos tárgyaláson ingatlanforgalmi szakértők együttes meghallgatására kerül sor. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-9614 [email protected] Dr. Pócs Teodóra sajtószóvivő 06-56/501-400 3125-ös mellék [email protected]

Szolnoki Törvényszék - I. emelet 62. sz. tárgyalóterem U.I.

Előre kitervelten, 2015. január 9.30 nyereségvágyból, különös 19. kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette

U.I. vádlottat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és magánlaksértés bűntettével vádolja az alábbi tényállás alapján. U.I. vádlott 2011. évben – pontosabban nem meghatározható időpontban – szüleivel összeveszett, akik vele a kapcsolatot megszakították. Ezt követően a vádlott hajléktalanként, illetve barátai, ismerősei által biztosított ideiglenes szálláshelyeken tartózkodva sodródó életmódot folytatott. A vádlott 2013. májusában megismerkedett T.E-vel, akivel 2013. júniusára szerelmi kapcsolatot alakított ki. A vádlott sodródó életvitele, rendszeres féltékenységi jelenetei, negatív életszemlélete miatt a kapcsolat hullámzó volt, a válófélben lévő T.E. nem akarta magát a vádlott felé elkötelezni. 2013. szeptemberében a vádlott albérletbe költözött, valamint – hozzávetőlegesen ugyanazon időponttól kezdődően – munkaviszonyt létesített. 2013. október közepén azonban a vádlott, mivel munkahelyén nem érezte jól magát, felmondott. Ekkorra ismét anyagi problémái voltak, magánszemélyektől és pénzintézettől felvett kölcsönnel fedezte megélhetését. A 2013. október 18-20-ai hétvégére lelkileg mélypontra került, rossz anyagi helyzete, továbbá a T.E-vel való párkapcsolatának hanyatlása miatt. 2013. október 20-án az esti órákban elhatározta, hogy másnap mindenképpen pénzt szerez, mert az albérletének kaucióját másképpen nem tudja 10

kifizetni, és tartott attól, hogy akkor elveszíti a lakást, valamint ezzel együtt a barátnőjét is. A megszerzendő pénzből korábbi tartozásait is ki kívánta fizetni, továbbá meg akarta alapozni T.E-vel közös jövőjét. A vádlott gondolataiban már ekkor felvetődött H.J-né sértett, illetve családja, mint akiktől a számára szükséges pénzt meg tudja szerezni. A vádlott a sértettet és családját, továbbá anyagi körülményeit jól ismerte, mivel fiukkal baráti kapcsolatot ápolt. A vádlott alkalmanként H.J-nek a méhészkedésbe be is segített. U.I. vádlott 2013. október 21. napján 7 óra 30 perc körüli időben felkelt, majd a mobiltelefonján működő internet kapcsolaton keresztül a Facebook közösségi portálon chatelésbe kezdett T.E.-vel. A vádlott 8 óra 30 perc körüli időben a hátizsákjába tett egy, a tulajdonát képező 32 cm hosszú, ezen belül az él részén 21 cm, a foki részén 19 cm pengehosszúságú, a nyélnél 4 cm pengeszélességű kifejezett hegyben végződő konyhakést, és kerékpárral elindult otthonról, azért, hogy a kés használatával - akár a sértett élete árán is - pénzt szerezzen. A vádlott - elhatározásának megfelelően - kerékpárral elment H.J-né sértett lakóhelyére. A vádlott a lakóhelyéről a sértett házáig tartó kerékpározás közben is folyamatosan folytatta a Facebook-on a beszélgetést T.E-vel, akinek a bűncselekményre irányuló szándékát leplezte, vele a kapcsolatuk jövőjéről beszélgetett. A vádlott 8 óra 50 perckor érkezett a sértett házához, ahol tapasztalta, hogy H.J. autója nem áll az udvaron. A vádlott a házba becsengetett, majd az ajtót nyitó H.J-né sértettnek valótlanul azt állította, hogy tőle mézet szeretne vásárolni. A sértett a vádlottat a házba behívta, majd az általa kért mézért - a lakáson belüli ajtót használva a garázsba ment. Mindeközben a sértett a vádlottal beszélgetett, aki így megtudta tőle, hogy az egyetlen, még otthon lakó gyermekük éppen dolgozik. Mire a sértett a konyhába visszatért, a vádlott meggyőződött arról, hogy H.J-nén kívül a házban más személy nem tartózkodik. A vádlott ekkor a kést a hátizsákjából elővette és a konyhában, az asztal mellett, neki háttal álló sértettet szó nélkül, kis erőbehatással a felső testén szurkálni kezdte. H.J-né sértett menekülni, majd védekezni próbált, a magából kivetkőzve, őt hátulról folyamatosan szurkáló vádlott irányába hátrakapott, majd vele szembefordult és igyekezett a konyhából őt kifelé lökdösni. A vádlott az előszobában a vele szemben álló sértettet, a kést jobb kezében tartva, azt marokra fogva, több alkalommal nagy erővel a mellkasán – a tüdő és szívtájékon - , valamint a has felső részén megszúrta. Ezen szúrások következtében a sértett erősen vérezve a földre esett, a tüdőt ért sérülés miatt hörögve levegő után kapkodott. A vádlott mindeközben az előtérből jobbra nyíló érkezőben pénz után kezdett kutatni, és az ajtó mögötti szekrény tetején lévő konzervdobozban fellelt 85.000,- forintot, valamint egy üveg mézet magához véve, az ajtót maga mögött becsukva a lakásból távozott. A vádlott lakóhelyére távozva 9 óra 3 perctől kezdődően a Facebook-on való beszélgetést T.E-vel továbbfolytatta. Lakóhelyére érkezését követően a kést elmosta, és a mézzel együtt nylon tasakba, továbbá egy zsákba téve az udvaron elrejtette, míg az eltulajdonított pénzt az udvaron, egy vaslemez alatt helyezte el. H.J-né sértett a bántalmazást követően rövid idővel – a részére nyújtott, idejekorán 11

érkező, szakszerű orvosi segítség ellenére – heveny külső és belső elvérzés következtében a helyszínen elhalálozott. U.I. vádlott a sértettnek összesen 30 rendbeli szúrt-metszett sérülést okozott oly módon, hogy H.J-nét a hátán 11 alkalommal, a test elülső részén a nyaktól a combig 7 alkalommal, a jobb karon 5 alkalommal, a bal oldali deltaizom vetületében, illetve a bal felkaron 3 alkalommal, a hónaljvonalban a mellkas jobb oldalán 1 alkalommal, míg a mellkas bal oldalán 2 alkalommal szúrta meg. Ezen utóbbi két sérülés, az V. és a X. borda magasságában elhelyezkedő szúrások a mellkasfalon áthatolva a bal oldali tüdőt és a szív felső fő űrös visszerét sértették. Az elszenvedett sérülések és a halál között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg. H.J-né sértettnél a cselekmény elszenvedésének időpontjában közepes mértékű egészségkárosodás állt fenn, melyből 25 % pszichés károsodás, 20 % mozgásszervi károsodásként jellemezhető. Ezen állapota a bűncselekmény elhárításában nem korlátozta, ugyanakkor olyan betegségben, vagy szervi elváltozásban nevezett nem szenvedett, amely a halál kialakulását elősegítette vagy siettette volna. H.J. a sérelmére elkövetett magánlaksértés bűntette miatt 2013. november 25. napján joghatályos magánindítvánnyal élt U.I. vádlott ellen. U.I. vádlott nem szenved, és a cselekmény elkövetése idején sem szenvedett elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, vagy a kóros elmeállapot szintjét elérő személyiségzavarban. __________________________________________________________________ A 2015. január hó 19. napján tartandó folytatólagos tárgyaláson tanúk kihallgatására kerül sor. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő 06-30/239-96-14 [email protected]

Szolnoki Törvényszék – I. emelet 62. sz. tárgyalóterem B. A.

Emberölés bűntette

2015. január 13.00 19.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség B. A. vádlottat emberölés bűntettével vádolja az alábbi tényállás alapján: B. A. vádlott kb. 10 éve élettársi viszonyban élt R. Jné sértettel. A vádlott 2008. június 4-én eladta korábbi házát és élettársa lakóhelyén, T. településen a Petőfi út 15. szám alatti házat vásárolta meg, melybe beköltözött, 2006-tól azonban már élettársa T. település, Széchenyi út 7. szám alatti lakóházában éltek, melynek tulajdonosa a sértett fia, R. J. volt, míg a sértett haszonélvezeti joggal rendelkezett. B. A. vádlott és R. Jné sértett alkoholizáló életmódot folytattak. Ittas állapotban hangosan veszekedtek, vitatkoztak, legtöbbször azon, hogy R. Jné sértett ittasan mindenbe belekötött, hangosan énekelt, táncolt, kacérkodott másokkal, illetve hogy 12

nyugdíjából a sértett fizette a lánya és fia által felvett kölcsönöket, és emiatt kevés pénzzel rendelkezett. B. A. vádlott – különösen, ha kevesebbet ivott – nem tűrte el élettársa viselkedését, ezért ilyenkor összepakolta a sértett holmiját, és elküldte a házból. A sértett ekkor fia házában töltötte az éjszakát a neki fenntartott, fűtetlen kisszobában. R. Jné sértett gyakran fogyasztott alkoholt, ezért veszekedéseik száma is egyre növekedett. A sértett, mivel már többször került abba a helyzetbe, hogy élettársa elküldte otthonról, ruhaneműit is a fia Széchenyi út 7. szám alatti házában tartotta. Amikor a sértett a fiánál aludt, a vádlott – békülésként – már a reggeli órákban vásárolt élettársának egy fél deci pálinkát és egy kávét, ezzel ébresztette a sértettet. 2013. februárjában R. Jné sértettben felmerült, hogy a sok veszekedés miatt végleg otthagyja a vádlottat. Ennek egy akadálya volt, hogy a szobában nem volt kályha, és nem lehetett fűteni. R. Jné testvére, aki H. településen lakott, felajánlotta a sértettnek, hogy ad neki egy kályhát, melyet a sértett és fia 2013. február 23-án, szombaton reggel hozott volna el. 2013. február 22-én, pénteken, már a reggeli órákban mind a sértett, mind a vádlott fogyasztott alkoholt. A délutáni órákra mindketten, de különösen a sértett ittas állapotba került. 16 óra 35 perckor R. Jné sértett felhívta testvérét telefonon, hogy a másnapi utazást megbeszéljék. Ekkor említette a sértett a testvérének, hogy nem bírja már elviselni a vádlott magatartását és fiánál fog lakni, de 2013. márciusában, nyugdíjának folyósítását követően testvéréhez költözik. A sértett B. A. vádlottnak is elmondta költözési szándékát. Emiatt, valamint a sértett ittassága okán B. A. vádlott összeveszett R. Jné sértettel, aki úgy döntött, hogy az éjszakát ismét a Széchenyi út 7. szám alatt tölti. 20 óra körüli időben R. Jné sértett a lakóház bejárati ajtajától balra eső kisszobában ruhástól, nyakában egy sálként használt terítővel lefeküdt aludni. Az ágyon a szobaajtóval szemben helyezkedett el. A sértett kérte családtagjait, hogy a ház ajtaját ne zárják be, mert B. A. vádlott érkezésére számított, mivel a sértett magával vitte véletlenül a vádlott házának egyetlen bejárati kulcsát. B. A. vádlott 2013. február 22-én az esti órákban érkezett haza. Kulcsa nem volt, ezért az ajtót zsanérjáról leemelte, és így jutott be a házba, majd nyugovóra tért. Nem hagyta azonban nyugodni a gondolat, hogy élettársa el akarja őt hagyni, ezért 23-24 óra között – pontosabban meg nem határozható időben – elment R. Jnéhoz, hogy lebeszélje tervéről. A nyitva hagyott házba észrevétlenül bejutott, a sértettet felébresztette és megkérdezte, hogy tényleg végleg elhagyja-e őt. R. Jné sértett hangosan adott választ a vádlottnak, megerősítve korábbi szándékát, ezért B. A. vádlott, hogy a sértett további hangoskodását megakadályozza, rátette kérges bal tenyerét a sértett szájára, orrára, elzárva ezzel légutait. A sértett megpróbált szabadulni ebből a helyzetből, két oldalra mozgatta fejét, hogy levegőt vegyen, kapálózott, de a vádlott kihasználva fizikai erőfölényét tovább szorította kezével a sértett arcát. R. Jné sértett a légutak legalább 5 perces elzárása miatt fellépő heveny vérkeringési és légzési elégtelenség következtében életét vesztette. 13

B. A. vádlott tette után hazament, majd reggel 7 óra körüli időben visszament, azt a látszatot keltve, hogy a sértett halálához nincs köze. A vádlott ébresztette a ház másik szobájában alvó családtagokat, őket okolva azzal, hogy nem vigyáztak a sértettre. A korábban szokásos pálinkát és kávét azonban a vádlott nem vitte, mivel tisztában volt azzal, hogy a sértett meghalt. A bűncselekmény elkövetésekor R. Jné sértett mindkét arcfelén, 4x8 cm nagyságú területen vörhenyes bőrelszíneződést okozott a vádlott. B. A. vádlott nem szenved, és a cselekmény idején sem szenvedett elmebetegségben, tudatzavarban, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben és kóros elmeállapot szintjét elérő személyiségzavarban. Cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, illetve az e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában nem volt korlátozott. B. A vádlott nem alkoholfüggő, szociális ivónak tekintendő. B. A. vádlott általános értelmi színvonallal rendelkezik. Önismerete sekélyes, cselekvései kevéssé tudatosak, az ítéletei indulatvezéreltek. Robbanékony reakcióit igyekszik fékezni, ezért gátolt, renitens magatartás jön létre. A személyiségjegyek között nincs olyan, amely pathológiásnak tekinthető és így beszámíthatóságát érintené. _______________________________________________________________ A 2015. január hó 19. napján tartandó folytatólagos tárgyaláson genetikus igazságügyi szakértő meghallgatására és tanúk kihallgatására kerül sor. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő – 06-30/239-9614 [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság R. József és társa

adócsalás bűntette bűncselekmények

és

más 2015. 01.19. és 21.

9.00

A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett 2010 áprilisától. A vád szerint munkája során 2011 I. Az I. r. vádlott 2010. október elejéig egy zalai község polgármestere volt, a II. r. vádlott pedig a helyi önkormányzat dolgozója volt. Az I. r. vádlott a 2007. január 1. napjától 2010. szeptember 15. napjáig terjedő időszakban a közmunkásként, valamint az eseti jelleggel foglalkoztatott munkavállalók munkabérét oly módon fizettette ki, hogy részükre vagy más személyek részére átmeneti segély megállapításáról és kifizetéséről rendelkezett, de a határozatban megjelölt összegeket munkabérként kapták a munkavállalók. A kifizetéseket az I. r. vádlott szóbeli utasítása alapján az önkormányzat pénzügyi előadója végezte, míg a kifizetett munkabért az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott számolta el segélyként, elkészítve a segély kifizetéséről rendelkező határozatot. A határozatok egy része az I. r. vádlott nevében, a II. r. vádlott által hitelesítve került kiállításra, míg másik részüket az I. r. vádlott saját kezűleg írta alá. Az önkormányzat 2007. évben 2.022.075,- Ft-ot, 2008. évben 3.221.600,- Ft-ot, 2009. évben 2.935.235,Ft-ot, 2010. évben 1.032.500,- Ft-ot fizetett ki munkabérként. azt átmeneti segélyként feltüntetve. Az I. r. vádlott ezen magatartásával a magyar állam 14

adóbevételét összesen 1.695.121,- Ft-tal csökkentette. II. Az önkormányzat nevében az I. r. vádlott egy elnyert pályázat folytán előlegfizetési kérelmet nyújtott be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, melynek alapján az előleget átutalták az önkormányzat elkülönített számlájára. Az I. r. vádlott - annak ellenére, hogy tudott arról: a támogatási előleget csak a pályázat céljaira lehet felhasználni - 2010. szeptember hónapban több alkalommal utasította az önkormányzat pénzügyi előadóját összesen 24.846.025,- Ft-nak az önkormányzat számlájára utalására. E számláról az I. r. vádlott utasítására különböző jogosultak számára történtek átutalások. Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

15

2015.01.20. (KEDD) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla P.T.I. + 5 fő

Hivatali visszaélés bűntette

2015.01.20.

10:00

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 decemberében P. T. I. I.r. vádlottat hivatali visszaélés bűntette, befolyással üzérkedés bűntette miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 30.000.- forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. M. Zs. II.r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. S. T. III.r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés miatt 150.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. R. Cs. IV.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte Dr. N. Sz. F. V.r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés büntette miatt 300.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Sz. G. VI.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést I.r. és V.r. vádlottak terhére eltérő minősítésért és súlyosításért. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2003 júliusa és 2011 júliusa között a Debreceni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán dolgozott rendőrfőtörzsőrmesterként. Szolgálatteljesítés során, szolgálati ügyben, kötelességének teljesítésével összefüggésben volt jogosult a rendelkezésére álló nyilvántartásokba betekinteni. 2009 októberében II.r. vádlottól ismerőse kért és kapott kölcsön 200.000.- forintot. A férfi azonban időközben elköltözött és a kölcsönt huzamosabb ideig nem adta meg. II.r. vádlott 2010 novemberében megkérte barátját, I.r. vádlottat, hogy a nyilvántartásokból állapítsa meg az adósa személyes adatait, elérhetőségét. I.r. vádlott a kérésnek eleget tett és közölte II.r. vádlottal az adós személyes adatait, lakcímét. I.r. vádlott jogtalan előnyben részesítette II.r. vádlottat, aki ennek köszönhetően kapta vissza az általa kölcsönadott összeget. 2010 év végén – 2011 elején II.r. vádlott az egyik debreceni edzőterembe járt, ahol felfigyelt egy számára vonzó hölgyre, akinek azonban a nevét sem tudta. II.r. vádlott szeretett volna a hölggyel megismerkedni, ezért arra kérte I.r. vádlottat, hogy állapítsa meg a hölgy autójának forgalmi rendszáma alapján a nő nevét és személyi adatait. I.r. vádlott ezt megtette. A rendőrségi rendszerből megszerezte a kért adatokat és közölte II.r. vádlottal, hogy a barátja megismerkedhessen a hölggyel. 2010 decemberében S. T. III.r. vádlottól egy ismerőse 200.000.- forintot kért és kapott kölcsön. A férfi azonban egy hónap után sem fizette vissza a kölcsönt és se telefonon nem volt elérhető illetve bejelentett lakcímén sem tartózkodott. I.r. vádlott III.r. vádlott kérésére a központi nyilvántartásból lekérte az adós személyes adatait, nyilvántartott lakcímét és fényképét. R. Cs. IV.r. vádlott gépkocsijával 2010 áprilisában gyorshajtást követett el Debrecenben, ezért 45.000.- forint közigazgatási bírságot szabtak ki rá. Mivel IV. r. vádlott a bírságot nem fizette meg, az ügy a debreceni önkormányzat adóügyi osztályára került behajtásra. IV.r. vádlott 45.000.forintot meg nem haladó összeget adott át I.r. vádlottnak, aki azt állította, hogy az ügyében eljáró hivatalos személyt megvesztegeti, hogy kedvezően bírálja el az ügyet. 2011 februárjában IV.r. vádlott az autójára foglalási jegyzőkönyvet kapott a hatóságtól. Emiatt újra felvette a kapcsolatot I.r. vádlottal, aki újra megígérte, hogy 16

Információ:

segít elintézni az ügyet. Azonban I.r. vádlott sem ezt megelőzően, sem ezt követően nem vette fel a kapcsolatot a polgármesteri hivatal egyik dolgozójával sem. 2011 februárjában Nagykálló belterületén Sz. T. ittas állapotban lesodródott autójával az útról és elütötte S. Jné-t és S. A-t, akik a helyszínen életüket vesztették. A balesetet okozó férfi a helyszínről elmenekült. V. r. vádlott ügyvédi praxisából fakadóan elhatározta, hogy felkeresi a sértettek hozzátartozóit, hogy ügyvédi szolgálatait ajánlja, meghatalmazást kapjon a büntető ügyben a sértetti képviseletre. V.r. vádlott és I.r. vádlott évek óta barátok voltak. Ezért megkérte I.r. vádlottat, hogy a központi nyilvántartásból szerezze meg a sértettek személyes adatait. A sértettek örökösei 2011 februárjában meghatalmazták V.r. vádlottat képviseletük ellátására. 2011 februárjában Sz. G. VI.r. vádlott személygépkocsijával Debrecen felől Polgár felé haladva az autópályán megengedett 130km/h legnagyobb sebesség helyett 206 km/h-s sebességgel közlekedett. Észlelte, hogy a rendőrök sebességmérést végeznek és gyanította, hogy gyorshajtását megállapították. Ezért megkereste I.r. vádlottat, hogy nézzen utána a dolognak és annak, hogy mit lehet tenni ebben az ügyben. I.r. vádlott egy kollégáját megtévesztve megtudakolta, hogy 175 km/h-s sebességtúllépésnél milyen összegű bírság várható. Majd felhívta VI. r. vádlottat, és 60.000.- forintban jelölte meg az összeget, de ha VI.r. vádlott azonnal visszamegy, akkor a fele összegben letudhatja a bírságot. Nem sokkal később azt mondta VI.r. vádlottnak, hogy a bírság elkerülése érdekében megvesztegeti a hivatalos személyt, akik mentesítik a VI.r. vádlottat a joghátrány alól. 30.000.- forintot kért és kapott erre a célra. I.r. vádlott semmilyen módon nem vesztegetett meg senkit az ügyben. 2011 márciusában a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 90.000.- Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte VI.r. vádlottat. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla Cs. T. + 2 fő

Hűtlen kezelés bűntette

2015.01.20.

14:00

HATÁROZAT HIRDETÉS Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában Cs. T. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után helyezhető feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft sértettnek fizessen meg 81.765.000.- forintot és annak jegybanki alapkamatát kártérítés címén, melyből 14.400.000.- Ft erejéig II.r. vádlottal egyetemlegesen tartozik felelősséggel. T. I. II.r. vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4év próbaidőre felfüggesztette. O. I. III.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után helyezhető feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a HM Zrínyi Kommunikációs Nonprofit Kft sértettnek fizessen meg 24.070.046.- forintot és annak jegybanki alapkamatát kártérítés címén. A bíróság által megállapított tényállás szerint a HM 17

Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Társaságot a Honvédelmi Minisztérium 2000-ben hozta létre. I.r. vádlott 2005 novembere és 2007 szeptembere között, III.r. vádlott 2007 októbere és 2010 júniusa között volt a társaság ügyvezetője. A cég 2005 szeptemberében 2005. december 31-ig szóló szerződést kötött II.r. vádlott kftjával, melynek bejegyzett főtevékenysége üzletviteli tanácsadás volt. A szerződésben meghatározott feladatok elvégzéséért 500.000.-Ft + Áfa/hó kifizetési kötelezettséget vállalt a Zrínyi Kht. Az I.r. vádlott által képviselt Kht és a II.r. vádlott által vezetett Kft 2006-ra és 2007-re is megkötötte a szerződét, változatlan feltételekkel. A HM Zrínyi Kht az éves kommunikációs tervekben meghatározottak, illetve a HM-től kapott egyedi megrendelések alapján folytathatott gazdálkodási tevékenységet, az azokban meghatározott keretekben. Ezek a szolgáltatások ugyanakkor külső tanácsadói tevékenységet egyáltalán nem igényeltek. A II.r. vádlott cégével kötött szerződések üzletviteli tanácsadásra vonatkoztak, azonban ilyen típusú tanácsadásra a Kht tevékenységének előmozdítása érdekében nem volt szükség. A II.r. vádlott vezette Kft. a Zrínyi Kht részére nem teljesített a szerződés által meghatározott körben ellenértékként értékelhető szolgáltatásokat, ennek ellenére 2006 és 2007-évben I.r. vádlott összesen 12.600.000.- Ft-ot engedélyezett kifizetni a Kft részére, ezzel vagyoni hátrányt okozott. Mindkét vádlott tudta azt, hogy az egyes kifizetésekhez szerződésszerű szolgáltatás nem kapcsolódott. Végül a szerződést III.r. vádlott 2008 januárjától nem kötötte újra. A Zrínyi Kht rendszeres tevékenységi körébe tartozik könyvek, kiadványok, folyóiratok legyártása és terjesztése. Az I. és III.r. vádlottak cégvezetése alatti időben nyomdai előkészítés tárgykörben egy kiadó kft-vel álltak szerződésben és ugyanezzel a céggel kiadványszervezési szerződést is kötöttek. Azonban a HM Zrínyi Kht az általa forgalmazott kiadványokkal összefüggésben kiadványszervezői tevékenységet is végez. Lényegében a nyomdai előkészítési, illetve a nyomdai kivitelezési szerződéshez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettséget emelték önálló szerződési formává a kiadványszervezői szerződésekben. I. és III.r. vádlott tudta, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatások teljesen szükségtelenek, mert azokat tartalmazza a nyomdai előkészítési szerződés, a feladatokat a Kht. saját munkavállalói is elvégezték illetve elvégezhették volna. I.r. vádlott 2006-os, 2007-es évre, a III.r. vádlott pedig a 2008-as évre kötött a kiadó kft-vel kiadványszervezési szerződést. A HM Zrínyi Kht. illetve a jogutódja 2006-2010-es években, kiadványszervezési szerződések alapján összesen 41.730.046.- Ft-ot fizetett ki a kiadó kft-nek, azaz a sértett gazdálkodó szervezetnél ekkora összegű vagyoni hátrány merült fel. I.r. vádlott 2005-ben 3 tanulmány elkészítésére kért ajánlatot 3 cégtől. I.r. vádlott tudta, hogy a tanulmányok beszerzése felesleges, így az ezekkel összefüggő vállalkozási díjak kifizetése indokolatlan többletköltséget, vagyoni hátrányt okoz. Ennek ellenére I.r. vádlott 2005 decemberében szerződést kötött egy kommunikációs kft-vel a tanulmányok elkészítésére 5.100.000.- Ft vállalkozási díj ellenében, mely összeget a Kht. át is utalta a kft-nek. I.r. vádlott 2006 februárjában ajánlattételi felhívásokat bocsátott ki, hogy az arra vállalkozó a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában vagy kezelésében lévő ingatlanok utcafrontokon kínált potenciális reklámhordozó felületeket kutasson fel. I.r. vádlott tudta, hogy erre vonatkozó mérés már 2005 őszén elkezdődött, illetve a Kht. maga is rendelkezik a méréshez szükséges kapacitással. Ennek ellenére ismét szerződést kötött a kommunikációs kft-vel. A vállalkozási díj 8.800.000.- Ft volt, mellyel a vádlott vagyoni hátrányt okozott. I.r. vádlott 2005 decemberében egy másik marketinggel foglalkozó céggel kötött szerződést olyan dokumentáció, elemzés készítéséről, melyekre a Kht-nek nem volt szüksége. Az elkészült elemzés ellenértékeként I.r. vádlott 5.625.000.- Ft díjat utalt át a cégnek. Még ugyanebben a hónapban újabb szerződést kötött ezzel a céggel I.r. vádlott, kommunikációs tevékenység megtervezéséről 8.400.000.- Ft vállalkozói díj ellenében. A két szerződés lényegében azonos szolgáltatásról szólt. A Magyar 18

Információ:

Honvédség kommunikációs tevékenységét maga a Kht. valósította meg a kommunikációs tervnek megfelelően. I.r. vádlott a szerződések mellett megbízási szerződést kötött a kft vezetőjével, mint országos hatáskörrel kijelölt igazságügyi szakértővel kommunikációs csatornák vizsgálatáról 8 millió forintos megbízási díjért. A megrendelt és megkapott néhány lapos tanulmányok a HM Zrínyi Kht. Kommunikációs tevékenységét nem mozdították elő. I.r. vádlott informatikai tárgyú szerződéseket is kötött 20 millió forint értékben, azonban ezekről nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy összességükben vagyoni hátrányt okoztak volna. A vádlottak bűnösségüket nem ismerték el, tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla Fszt. 11-es tárgyaló N. László

Emberölés Szolnokon

2015. 01. 20. 9 óra

Emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a Szolnoki Törvényszék 2014. május 14én N. László (1954 - hajléktalan) vádlottat, és ezért őt 11 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében nyújtott be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. xxx A büntetett előéletű vádlott hajléktalanként élt egy, a Szolnok külterületén lévő erdős területen, ahol fakunyhót épített magának. 2013. július 4-én reggel 8 órakor egy közeli üzletben 2 liter bort vásárolt, amit ismerőseivel együtt megivott. Délelőtt ugyanebben a városrészben találkozott a szintén hajléktalan M. Mária és R. Gyula nevű ismerőseivel, akikkel ezt követően folyamatosan italozott. 14 óra körül a vádlott ezzel a két ismerősével a 18 emeletes toronyház mögötti gátoldalhoz ment, ott alkoholt ittak és hangoskodtak. Mivel a környékben lakók elküldték onnan őket, a toronyházhoz közeli bokros játszótérre mentek át, elfoglaltak egy padot, tovább ittak és hangosan beszélgettek. Csatlakozott hozzájuk a szintén hajléktalan K. Szilárd (1978) sértett is. Ezután közösen ittak tovább, és 19:30 óra körüli időre már súlyos fokú alkoholos állapotba került a sértett. Ekkorra a vádlottnak elfogyott a cigarettája, ezért a sértettől kért, aki nem adott neki, ezért összevitatkoztak. A vita során a vádlott elővette és kinyitotta katonai jellegű kését, amit mindig magánál hordott, és közepes-nagy erővel mellkason szúrta a sértettet. Ezt követően a vádlott a kést összecsukta, a baseball sapkáját a pad melletti szemetes kukába dobta, majd sietősen elhagyta a helyszínt. A mentőket a velük italozó hajléktalanok értesítették, de nem tudtak a sértetten segíteni - rövid időn belül a helyszínen meghalt, halála elvérzés miatt következett be.

19

Információ:

Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár 06/30/337-3653 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

Fővárosi Törvényszék II. 36.

12 B.794/2010

sikkasztás bűntette

2015.01.20.;22.

08:30

20

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztettfogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra 21ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék II. Fő u. 70-78.

42.kb.393/2013

előljárói intézkedés 2015.01.20. elmulasztása

09:00

22

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az 23 MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Törvényszék ( Nyíregyháza, Bocskai u. 2. ) B.A.

Emberölés kísérlete

bűntettének 2015. 01. I/25. 20. tárgyalóterem 8 óra 45 perc

A vádirat szerint 2009. évben B.A. vádlott az akkor még ismeretlen tettesek által több cigány családot érő fegyveres támadás miatt elhatározta, hogy a falu szélén álló lakóházának hátsó udvarát, ahol nem volt kerítés meg fogja védeni az esetleges támadásoktól. Ennek érdekében 2009. nyár végén a lakóház konnektorából egy 34 méter hosszú szigetelt vezetékkel villanyáramot vezetett az udvar hátsó részére. Az áramot egy dugaszoló segítségével ki és be lehetett kapcsolni. A vádlott több napon keresztül éjszakánként a vezetéket áram alá helyezte, mely alkalmas volt arra, hogy halálos áramütést okozzanak. 2009. szeptember 3.-án rendőri akció során a rendőrség észlelte az áram alatt lévő drótokat és a veszélyhelyzetet megszüntette. A Nyíregyházi Törvényszék az ügyben már két ítéletet hozott, ám Kúriai felülvizsgálat eredményeként a hatályon kívül helyezett ügyet új eljárás során tárgyalja. Információ:

Dr. Toma Attila sajtószóvivő helyettes 42/523-815 [email protected], [email protected]

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa

Bűnszervezetben elkövetett 2015. január 9.00 csalás bűntette, ún. 20., 22. óra „Takszöv-ügy”

Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 24

[email protected] Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa

zsarolás bűntette, hatósági 2015. január 8.15 eljárás akadályozásának 20., 22. és 27. óra bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. Lajos és a II. r. N. Ibolya vádlottak élettársak, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. Tímea vádlott az V.r. vádlott élettársa, a IX. r. L. Mária pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az IIVI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. – egymás között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét. A VII. r. B. Péter és VIII.r. R. Zoltán az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. Lajos, a II. r. N. Ibolya, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. László vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, zsarolás és más bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. István és a VIII. r. dr. K. Ferenc ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú – büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó – vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a VIII. r. vádlottak 25

jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. Az ügyben – kijelölése folytán – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szentesi Járásbíróság (6600 Szentes, Erzsébet tér 4.) fszt. 4. számú tárgyalóterem R. Gy. vádlott és 4 társa

Csoportosan elkövetett 2015. január 10.30 rablás bűntette és más 20. óra bűncselekmény A vádirat szerint 2014. március 17. napján az esti órákban R. Gy. I. r. vádlott és 4 társa Szolnokon tartózkodtak. Az I. r. és II. r. vádlottak az elfogyasztott kábítószer és alkohol, valamint III. r. és IV. r. vádlottak az elfogyasztott alkohol hatására bódult, illetve ittas állapotba kerültek. Az este folyamán a bódult, illetve ittas állapotban lévő I. r. - IV. r. vádlottak elhatározták, hogy a II. r. vádlott tulajdonát képező személygépkocsival Szentesre utaztak, mivel III. r. vádlott arról bírt tudomással, hogy a szentesi lakos sértett lakóhelyén nagyobb összegű készpénz, fegyverek, illetve nagyobb mennyiségű kábítószer található, így I. r., II. r., III. r., valamint IV. r. vádlottak eldöntötték, hogy azokat – köztük a kábítószert – jogtalanul eltulajdonítják. Mivel a vádlottak közül csak V. r. vádlott rendelkezett vezetői engedéllyel, illetve egyedül ő nem fogyasztott alkoholt, így a gépkocsit V. r. vádlott vezette Szentesre, tudva arról, hogy vádlott-társai bűncselekményt fognak elkövetni. 2014. március 17-én 21:30 óra körüli időben, miután a vádlottak Szentesre érkeztek, megállapodtak abban, hogy IV. r. vádlott becsönget a sértett lakóhelyére, hogy meggyőződjön arról, hogy a sértett otthon tartózkodik-e, illetve valamilyen ürüggyel megpróbál bejutni az ingatlanba, hogy a sértett figyelmét elterelje, amíg I. r., II. r., és III. r. vádlottak az eltulajdonítást végrehajtják. A sértett a IV. r. vádlottnak ajtót nyitott, ekkor IV. r. vádlott vizet kért, illetve az illemhelyet szerette volna használni, a sértett azonban – mivel IV. r. vádlott viselkedését gyanúsnak tartotta – őt a lakásba nem engedte be. IV. r. vádlott ekkor visszament a távolabb várakozó gépkocsihoz, abba beült, majd a vádlottak megállapodtak, hogy a bűncselekményt a sértett otthon tartózkodása ellenére is elkövetik. Ezt követően az arcukat nejlonharisnyával eltakaró és kesztyűt viselő I. r., II. r. és III. r. vádlottak a kerítésen bemásztak a sértett lakóházának udvarára, majd onnan bementek a nyitott lakóházba, mialatt IV. r. vádlott az utcán figyeléssel biztosította társai tevékenységét, míg V. r. vádlott a gépkocsiban várakozott, hogy a bűncselekmény végeztével vádlott–társai menekülését biztosítsa.

A lakóházban I. r., II. r. és III. r. vádlottak bementek a nagyszobába, majd ott az ágyon ülő sértetthez léptek, őt az ágyra lökték, majd a sértett kezét egy kábellel, míg lábait egy derékszíjjal összekötözték, miközben a sértettől folyamatosan azt követelték, hogy a birtokában lévő kábítószert és egyéb értékeit adja elő, különben megölik. Ezután, míg II. r. vádlott a megkötözött sértettet őrizte, I. r. és III. r. vádlott a lakóházban értékek után kutattak és jogtalanul 26

eltulajdonították a sértett tulajdonát képező különböző tárgyait, valamint 42.000,— Ft összegű készpénzt, összesen 1.627.060,— Ft értékben. 2013. március 18-án 00:25 óra körüli időben I. r., II. r. és III. r. vádlottak a megkötözött sértettet szabadon engedése nélkül hátrahagyták, abból a célból, hogy el tudjanak menekülni, illetve a sértett ne tudja értesíteni a Szentesi Rendőrkapitányságot, így a sértett személyi szabadságától megfosztott állapotát fenntartották. Ezt követően a vádlottak a jogtalanul eltulajdonított értékekkel és készpénzzel az utcára futottak, ott beszálltak V. r. vádlott mellé a várakozó gépkocsiba, és elhagyták a helyszínt. Időközben azonban a sértett kiszabadította magát és értesítette a Szentesi Rendőrkapitányságot. A vádlottak a gépkocsival Szolnokra indultak, útközben azonban a sértettől jogtalanul eltulajdonított értékeket Tiszakécske külterületén, egy nádasba rejtették, majd mindannyian hazamentek. A bűncselekménnyel okozott kár az ügyben beszerzett becsüsi vélemények alapján összesen 1.627.060,— Ft, melyből lefoglalással és visszaadással 1.590.360,— Ft megtérült. Az orvosi látlelet– és vélemény szerint a sértettnek megkötözése következtében a bal csuklóján vérbeszűrődés sérülése keletkezett, melynek gyógytartama 8 napon belüli. Megjegyzés: Az ügyben ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Járásbíróság (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) fszt. 10. számú tárgyalóterem T. T. vádlott

Rablás bűntette bűncselekmény

és

más 2015. 20.

január 08.00 óra

A vádirat szerint T. T. vádlott 2014. április 20-án 9 óra 00 perc körüli időben Szegeden, a Szilléri sgt.-on, míg 2014. május hó 20. napján 16 óra 30 perc körüli időben Szegeden, az Indóház tér 1. szám alatt lévő Nagyállomás melletti kőalagútban az idős sértettek kezéből kirángatta táskájukat a benne lévő okiratokkal és az első eset kapcsán több értéktárggyal, majd a helyszínről elmenekült. A bűncselekményekkel okozott 39.500 forint, illetve 9.920 forint kár az eljárás során nem térült meg. A Szilléri sgt.-on elkövetett cselekmény kapcsán a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A fentiek mellett az ügyészség szabálysértési értékre elkövetett bolti lopások miatt is vádat emelt T. T. vádlottal szemben. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] 27

Makói Járásbíróság (6900 Makó, Megyeház u. 2.) 11. számú tárgyalóterem G. I. vádlott

Rágalmazás vétsége

2015. 20.

január 13.00 óra

A feljelentés lényege szerint G. I. vádlott a magyarcsanádi polgármesteri hivatalban 2014. január 23-án 11 óra 35 perc körüli időben – egy előzetes konfliktus alapján kialakult szóváltást követően – becsület csorbítására alkalmas módon szidalmazta, majd az épületből kitessékelte Sz. I. magánvádlót. Megjegyzés: A bizonyítási eljárás eredményétől függően ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló M. D. és társai

jelentős mennyiségű 2015. kábítószerre elkövetett 20. kábítószer-kereskedelem és más bűncselekmények

január 09.00

A súlyos anyagi gondokkal küszködő, korábban jó anyagi körülmények között élő I. r. vádlott felkereste ismerősét és kérte, hogy ajánljon neki valamilyen üzleti lehetőséget, amiből biztosítani tudná a megélhetését. Az ismerős a marihuánatermesztést ajánlotta azzal, hogy a megtermelt marihuánát átvenné tőle. I. r. vádlott megkezdte a hasiskender-növények forgalomba hozatal céljából történő termesztését, amely növényeket a fiával, II. r. vádlottal közösen gondozott, öntözött, majd később leszüretelt. 2012. július, 2012. december, 2013. június hónapokban legalább 400-400-400 tő, általuk továbbértékesítési célból folyamatosan termesztett hasiskender növényeket szüreteltek le. I. r. vádlott a II. r. vádlottal közösen megtermelt és leszüretelt cannabis-növényeket kiszárította, becsomagolta, és nagy részét, az eljárás során ismeretlenül maradt ismerősnek eladta. I. r. vádlott a megtermelt marihuána másik részét III. r. vádlottnak adta el. A megtermelt marihuána harmadik – legkisebb – része II. r. vádlottnál maradt, aki azt továbbértékesítette, valamint – más személyekkel közösen vagy egyedül – cigarettába sodorva elszívta. III. r. vádlott I. r. vádlottól megvásárolt marihuánát részesedés fejében eladta. Információ:

Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected] 28

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság P. István és társai

Lopás bűntette és más 2015. bűncselekmények

01.20.

9.00

A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett áprilisától. megbeszélték, A vád szerint 2011 A vádlottak 20122010 szeptemberében hogy munkája Zala, Vas során és Veszprém megyei pénzintézetek ATM-jéből szereznek pénzt oly módon, hogy egy autóval elmozdítják a helyéről az automatát. Tervükhöz első lépésben feltörtek a kehidakustányi termálfürdőben egy öltözőszekrényt, melyből kb. 215.000 Ft-nak megfelelő készpénzt és egy autókulcsot vittek el, mellyel elloptak egy 6.969.680 Ft értékű BMW-t a parkolóból. A kocsival 2012. szeptember 27-én Nagyvázsonyba mentek, ahol az egyik bank külső ATM-jét egy drót kötéllel átkötve kirántották a falból, majd a kocsi csomagtartójába emelve elhagyták a helyszínt. Egy erdős területen megpróbálták feltörni a széfet, ám miután nem jártak sikerrel, s időközben a rendőrség is keresni kezdte a tetteseket, elrejtették az erdőben az ATM-et, később pedig az autót is hátrahagyták. Gyalog indultak tovább, mikor egy hivatásos vadász ”rajtakapta” őket, s egyiküket feltartóztatta, s átadta a hatóságnak. Nem sokkal később a rendőrök megtalálták az autót. Az elfogott vádlott társai másnap visszatértek az erdőben hagyott széfért, felfeszítették és 5.198.000 Ft-ot vittek el belőle. Érték: cca: 13.196.000 Ft Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

Zalaegerszegi Törvényszék, mint másodfokú bíróság L. Zoltán és 8 társa

2015.

01.20.

10.30

A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett áprilisától. A kísérletét vád szerint munkája során 2011 2010 májusában 2010 a sértett öngyilkossági megelőző napokban véletlenül betért egy zalaegerszegi családi házba, ahol beszélgetni kezdett az ott tartózkodó, 70 év feletti IV. r vádlottal. Szóba került, hogy az asszonynak pénzre lenne szüksége, mire a férfi 371.200 Ft-nak megfelelő eurót hozott neki. A pénz átadásakor már a III. és V. r. vádlott is jelen voltak, s úgy vélték, megpróbálnak további összeget szerezni a sértettől. Kérték, adjon egy beteg gyermek gyógyítására. Mikor a sértett igent mondott, a vádlottak elvitték autóval a lakásához, hogy magához tudja venni a pénzt. Másnapra pedig még többet ígért nekik. Ekkor maga vitte a pénzt a vádlottak lakásához, ahol találkozott az I. és III. rendű vádlottakkal. A III. r. vádlott az I. r. vádlott jelenlétében pedig szintén beteg gyermekre hivatkozva további pénzt, illetve aranyékszereket kért és kapott a sértettől, aki összesen 3.573.616 Ft-ot adott át végül. 2010. május 4-én a sértett közjegyzői okiratban unokatestvérének ajándékozta 29

zalaegerszegi házát, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Tette miatt kórházba került, ahonnan a VI. r vádlott magát hozzátartozónak kiadva hozta ki és a VII. r vádlottal közösen több üzletbe is elvitték és áruvásárlási hitel felvételére késztették. Tévét, telefont, tűzhelyet vettettek a férfivel, ám azt ők vették át. Időközben az I. és a II. r vádlott - akiknél egy ideig a sértett lakott a kórházi kezelése után - értesült az ajándékozásról, s meggyőzte a sértettet, hogy vonja azt vissza. Ez meg is történt, majd rávették a férfit a ház, illetve egy másik nevén lévő ingatlan eladására. Mindkét esetben a forgalmi érték alatt értékesítették az ingatlanokat, a vételárat pedig a II. r vádlottnak adta a sértett. (Az egyik 5.616.000 Ft helyett 5.000.000 Ft-ért, a másik 748.000 Ft helyett 600.000 Ft-ért kelt el.) Az értékesítést megelőzően az I. és a II. r. vádlott kipakolta a lakásokat, s értékesítette a benne talált ingóságokat. Több száz értéktárgyat adtak el, köztük értékes könyv-, érem-, bélyeg- és rádiógyűjteményt. Emellett a II. r vádlott több mint 350.000 Ftot emelet le a sértett bakkártyájáról is. Emellett a III. r. vádlottal szemben kábítószerrel való visszaélés vétsége, valamint az I. r. vádlottal együtt a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette, valamint lopás vétsége is szerepel az egyesített ügy vádiratában. Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

30

2015.01.21. (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla G.G. + 3 fő

Sikkasztás bűntette

2015.01.21.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 májusában G. G. I.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és pénzmosás bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 446.620.882.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. G. P. S. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 1 évre próbára bocsátotta. Sz. R. III.r. vádlottat bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. János IV.r. vádlottat bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és csalás bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetése 2/3 részének kitöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság kötelezet IV.r. vádlottat, hogy fizessen meg az MVH-nak, mint sértettnek 4.850.000.- Ft-ot, valamint 2007. július 16-tól járó törvényes kamatot, továbbá az államnak 291.000.- Ft illetéket. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére fellebbezést jelentett be. I., III. és IV.r. vádlott esetében súlyosításért illetve II.r. vádlott esetében pénzbüntetés kiszabásáért. IV.r. vádlott esetében az elkövetési érték magasabb összegben való megállapításáért. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott 1998-ban létrehoztak egy kereskedelmi és vendéglátói betéti társaságot, melynek fő tevékenysége vendéglátás illetve gabonafélék termesztése volt. 2006-ban a vádlottak egy mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató kft-t hoztak létre, melynek fő tevékenysége tárolás, raktározás volt, de szerepelt a felsorolásban mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme, szállítmányozás, ingatlan bérbeadása és üzemeltetése is. A két cég vezetője I.r. vádlott volt. II.r. vádlott csak névleg volt tagja a társaságnak, a tényleges tevékenységben nem vett részt. I.r. vádlott 2005-ben és 2006-ban a két társaság nevében raktározási szerződést kötött határozatlan időre intervenciós kukorica tárolására a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségénél. A szerződések érvényességének vége 2007 júliusában volt. A kukorica az MVH tulajdonát képezte. A raktárak Debrecenben, Nyíradonyban, Polgáron voltak és összesen 10.901,19 tonna 399.327.261.- Ft összértékű kukoricát tároltak bennük. 2007 májusában az MVH Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltsége helyszíni ellenőrzéseket végzett a raktárakban és minden rendben talált a betárolt kukoricával kapcsolatban. Mindeközben I.r. vádlott a kft-t 2007 májusában fiktíven értékesítette két ukrán állampolgárnak, akiknek azonban nem állt szándékában a céggel tényleges gazdasági tevékenységet folytatni. Ezt követően a kft képviseletét ténylegesen Sz. J. IV.r. vádlott látta el, aki rendelkezett a raktárak kulcsaival. Ezért I.r. vádlott az MVH tulajdonát képező kukoricát értékesíteni kívánta. Ebben segítségére volt Sz. R. III.r. és Sz. J. IV.r. vádlott, akik tudták, hogy melyik raktárban mennyi kukorica van. I.r. vádlott egy cégnyilvántartásból törölt kereskedelmi kft nevében az intervenciós kukoricát 2007. május-júniusa között értékesítette egy másik kft-nek. A társaság pedig az ténylegesen megvásárolt kukoricát továbbértékesítette egy újabb 3 kft-nek. E cégek közül pedig volt olyan, aki szintén továbbértékesítette a kukoricát. A vásárlók a 31

Információ:

raktárakból elszállították a megvásárolt terményt. 2007 júliusában az ellenőrzések során derült ki, hogy a raktárak üresek. I.r. vádlott az általa képviselt kft-vel betárolt, egyben rábízott, az MVH tulajdonát képező kukoricát jogtalanul eltulajdonította, amelyhez szándékosan segítséget nyújtott III. és IV.r. vádlott. A vádlottak által okozott kár értéke bruttó 446.620.882.- Ft. I.r. vádlott 2007. május–április havi teljesítési igazolásokat és azzal kapcsolatos számlákat adott át az MVH megyei kirendeltségén, és ezek alapján az MVH tárolási díjat utalt át a kft-nek. Mindkét pénzfelvétel időpontjában már egyik raktárban sem volt fellelhető az MVH sértett tulajdonát képező kukorica. Azonban csak a májusi tárolási díjra nem volt jogosult I.r. vádlott cége, hiszen áprilisban még a kukorica a raktárakban volt. Ennél fogva IV.r. vádlott 2007 júliusában tévedésbe ejtette az MVH-z, miszerint a kft jogosult lenne a májusi raktárbérleti díjra, ezért 4.850.000.- Ft kárt okozott, amely nem térült meg. I.r. vádlott az MVH tulajdonát képező kukorica jogtalan eltulajdonításából származó pénz eredetének leplezése céljából, a pénzzel pénzügyi tevékenységet végzett. Folytatólagos tárgyalás. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla Fszt. 11-es tárgyaló T. Sándor

Emberölés Hódmezővásárhelyen

2015. 01. 21. 9 óra

Aljas indokból, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés és 2 rendbeli, folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntettében, valamint lopás vétségében mondta ki bűnösnek a Szegedi Törvényszék 2014. április 8-án T. Sándor (1981 - hódmezővásárhelyi lakos) vádlottat, és ezért életfogytig tartó fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy a vádlott az életfogytig tartó szabadságvesztésből legkorábban 25 év után bocsátható szabadon. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a vádlott bűnösségének a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében történő megállapítása végett nyújtott be fellebbezést. A vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. xxx Az I. fokú ítélet szerint a vádlott élettársával, gyermekével és nevelt gyermekével Egy Hódmezővásárhelyhez tartozó tanyán élt közösen édesanyjával (1952), valamint annak élettársával, Sz. István Ernő (1946) sértettekkel. Az együttélés során a sértettek az ingatlan földszinti, míg a vádlott és családja a ház emeleti részét használták. A vádlott és a sértettek között - alapvetően ittas állapotban - rendszeresek voltak a viták, amelyek főleg abból fakadtak, hogy a vádlott állandó munkahellyel nem rendelkezett, így családjával nehéz anyagi körülmények között élt. 1./ 2012. november 29-én 17 órakor a vádlott ittas állapotban érkezett haza és a ház konyhájában összevitatkozott szintén ittas édesanyjával, akit aztán a földszinti szobában többször meg is ütött. Sz. István sértett - aki szintén ittas volt - látva a vádlott magatartását élettársa védelmére kelt. Ekkor a vádlott őt is többször ököllel fejen ütötte, majd miután a földre került, egyszer fejbe is rúgta. A sértettek a bántalmazás következtében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket is elszenvedtek. 32

Információ:

2./ 2013. január 30-án 11 óra körüli időben a vádlott átmászott O. D. sértett tanyájának kerítésén, és eltulajdonított onnan ezer forint értékű hullámpalát, valamint 5 ezer forint értékű öntöttvas kereket. Ezeket még aznap háztartási hulladékként értekesítette. A bűncselekmény elkövetését - cselekményét megbánva - maga a vádlott jelentette be a rendőrségen. 3./ 2013. május 10-én 21 óra körül az ittas vádlott a ház nappalijában szóváltásba keveredett a szintén ittas édesanyjával, akit az ágyról a földre rántott, majd acélbetétes munkavédelmi bakancsot viselve az állán megrúgta, ököllel többször arcon ütötte, fojtogatni kezdte, és közben az anyja megölésével fenyegetőzött. Az asszony élettársa - aki szintén ittas volt - rászólt a vádlottra, hogy a cselekményével hagyjon fel, ezért a vádlott őt is lerángatta az ágyról, állba rúgta és többször ököllel fejbe vágta. A sértettek 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A bántalmazást a vádlott jelentette be a rendőrségen, ő értesítette a mentőket is, cselekményét megbánta. 4./ A 3. pontban leírtak miatt a Hódmezővásárhelyi Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be a vádlottal szemben a Hódmezővásárhelyi Járásbíróságra, amelyben a vádlottat 2 rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolta meg. Ezt a vádiratot a vádlott 2013. július 15-én vette át a postán. Ezt követően italozott, egyéb ügyeit intézte, majd 15 óra körül hazaindult. Amikor hazaérkezett, Sz. István sértett élettársával, a vádlott anyjával együtt - a ház nappalijában lévő kanapén aludt, közepes fokú ittas állapotban. A vádlott a konyhába ment, magához vett egy kést, hogy bosszúból megölje Sz. Istvánt, mivel az a korábbi ígéretével ellentétben - a vádlott édesanyjához hasonlóan - a vádlottal szembeni feljelentést nem vonta vissza. Így vádemelésre került sor, és a vádiratban az ügyészség a vádlottra nézve börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A vádlott előbb felment az emeletre, beszélt élettársával, majd a korábban magához vett késsel leszaladt a ház alsó szintjére, a kanapén fekvő sértetthez lépett és összeszurkálta. A sértett felébredt, védekezni próbált, de néhány perc múlva meghalt. Ezt követően a vádlott értesítette a rendőrséget arról, hogy megszúrta a sértettet. Kérte, jöjjenek ki a helyszínre és küldjenek mentőt is. A mentősök a helyszínen már csak a sértett halálának beálltát tudták megállapítani. Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár 06/30/337-3653 [email protected]

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Debreceni Járásbíróság, Iparkamara u. 1. fszt.35. 1833/2014

Vádlott: Géza

K. Közveszéllyel fenyegetés

2014.01.21.

08.00

1. tárgyalás, talán ÍTÉLET is lehet! A Debreceni Járási Ügyészség vádirata szerint K. Géza 2014. május 15-én Debrecenben, egy Faraktár utcai nyilvános telefonfülkéből felhívta a Miskolci Segélyhívó Központot. Az operátortól azt kérte, hogy kapcsolja neki a Debreceni Rendőrkapitányságot, az operátor azonban szerette volna megtudni tőle, hogy milyen ügyben kéri a rendőrséget. A vádlott erre azt felelte: “ 13.00 órakor bomba fog robbanni a Széchenyi utca 9. szám alatt, a bíróságon”. A férfi ezek után letette a telefont és elhagyta a helyszínt. A vádlott fenyegető bejelentése alapján ki kellett üríteni a Széchenyi utcai épületet, 33

ahol a Debreceni Törvényszék és a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség működik. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység Irányítási Központja teljes létszámmal kivonult, lezárta és átvizsgálta az épületet. A rendőrök nem találtak bombát az épületben, a fenyegetés valótlannak bizonyult. Az ügyészség szerint a vádlott kijelentése megzavarta a köznyugalmat. Információ:

Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság R. József és társa

Információ:

adócsalás bűntette bűncselekmények

és

más 2015. 01.19. és 21.

9.00

A vádlott egy országos ingatlanközvetítő cég zalai partnereként tevékenykedett 2010 áprilisától. A vád szerint munkája során 2011 januárjától rendszeres I. Az I. r. vádlott 2010. október elejéig egy zalai község polgármestere volt, a II. r. vádlott pedig a helyi önkormányzat dolgozója volt. Az I. r. vádlott a 2007. január 1. napjától 2010. szeptember 15. napjáig terjedő időszakban a közmunkásként, valamint az eseti jelleggel foglalkoztatott munkavállalók munkabérét oly módon fizettette ki, hogy részükre vagy más személyek részére átmeneti segély megállapításáról és kifizetéséről rendelkezett, de a határozatban megjelölt összegeket munkabérként kapták a munkavállalók. A kifizetéseket az I. r. vádlott szóbeli utasítása alapján az önkormányzat pénzügyi előadója végezte, míg a kifizetett munkabért az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott számolta el segélyként, elkészítve a segély kifizetéséről rendelkező határozatot. A határozatok egy része az I. r. vádlott nevében, a II. r. vádlott által hitelesítve került kiállításra, míg másik részüket az I. r. vádlott saját kezűleg írta alá. Az önkormányzat 2007. évben 2.022.075,- Ft-ot, 2008. évben 3.221.600,- Ft-ot, 2009. évben 2.935.235,- Ft-ot, 2010. évben 1.032.500,- Ft-ot fizetett ki munkabérként. azt átmeneti segélyként feltüntetve. Az I. r. vádlott ezen magatartásával a magyar állam adóbevételét összesen 1.695.121,- Ft-tal csökkentette. II. Az önkormányzat nevében az I. r. vádlott egy elnyert pályázat folytán előlegfizetési kérelmet nyújtott be a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez, melynek alapján az előleget átutalták az önkormányzat elkülönített számlájára. Az I. r. vádlott - annak ellenére, hogy tudott arról: a támogatási előleget csak a pályázat céljaira lehet felhasználni - 2010. szeptember hónapban több alkalommal utasította az önkormányzat pénzügyi előadóját összesen 24.846.025,- Ft-nak az önkormányzat számlájára utalására. E számláról az I. r. vádlott utasítására különböző jogosultak számára történtek átutalások. dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

34

2015.01.22. (CSÜTÖRTÖK) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Ó.R. + 28 fő

Csalás bűntette

2015.01.22.

10:00

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék Ó. R. I.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette, vesztegetés bűntette és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás illetve magánokirat-hamisítás vétsége miatt 5 év próbaidőre felfüggesztett 2 év börtönbüntetésre és 350.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. N. A. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás illetve magánokirat-hamisítás vétsége miatt 4 év próbaidőre felfüggesztett 2 év börtönbüntetésre és 250.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. H. Zs. III. r. vádlottat csalás bűntette miatt 1 év próbaidőre felfüggesztett 1 év fogházbüntetésre ítélte. Hné T. G. IV. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt1 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte. N. M. V. r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 3 hónap fogházbüntetésre ítélte. B. L. VI.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 3 hónap fogházbüntetésre ítélte. Kné A. É. VII. és B. T. IX.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. Dr. K. M. VIII. r vádlottat és F. P. XXIII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Bné V. T. X.r. és B. J. XI.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 3 hónap fogházbüntetésre ítélte. T. M. XII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. D. K. XIII.r. vádlottat társtettesként elkövetett csalás bűntette társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte. O. Zs. XIV.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta és 675.000.-Ft vagyonelkobzásra ítélte. S. A. XV.r. vádlottat társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. Sz. M. XVI.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. V-T. I. XVII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. H. O. XVIII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás, bűnsegédként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónap fogházbüntetésre ítélte. L. I. XIX.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. P. R. XX.r. vádlottat társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége 35

Információ:

miatt 2 év próbára bocsátotta. R. I. XXI.r. vádlottat csalás bűntette, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. Fné T. Sz. XXII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. P. G. XXIV.r. és J. R. XXV.r. vádlottat társtettesként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és társtetteként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. Rné N. A. XXVI.r. és R. L. Z. XXVII. r. vádlottat bűnsegédként elkövetett társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés vétsége és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év próbára bocsátotta. M. L. XXVIII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. M. T. G. XXIX.r. vádlottat vesztegetés bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 4 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 240.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. Kné K. M. XXX.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 4 év próbaidőre felfüggesztett 1 év 6 hónap börtönbüntetésre illetve 60.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte és a vádlottat 4 évre eltiltotta az ingatlan értékbecslő foglalkozástól. Az ítélet ellen az ügyész VIII és XXIII. r. vádlottak esetében felmentésük miatt bűnösségük megállapításáért, I., II., XIII., XXI., XXVIII. és XXX. r. vádlott esetében súlyosításért fellebbezett. A többi vádlott esetében az ügyész a kiszabott joghátrányok súlyosítása érdekében fellebbezett. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak VIII. és XXIII. r. vádlottak kivételével a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásáról szóló jogszabály rendelkezéseit kihasználva és az abban foglaltakkal visszaélve a törvény céljával ellentétes módon értékesítették, vásárolták az ingatlant. I.r. és II.r. vádlott 2007-ben az ingatlanértékesítések során kerültek kapcsolatba és működtek közre a hitelügyintézés valamint az ingatlan vásárlás során annak érdekében, hogy az egyes hitelfelvételek alkalmával a szociálpolitikai támogatások összegéhez hozzájussanak. A vádlottak tudtak arról, hogy a hitelt felvevő személyek a 25 éves futamidőre felvett hitel törlesztő részleteit nem fogják tudni fizetni, valamint hogy munkahellyel, így rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek, hanem segélyekből és egyéb támogatásokból élnek. I. és II.r. vádlott a hitelt felvevőknek szervezetten együttműködve a lakás megtekintésétől az eladók és a vevők összehozásán túl a hitelügyintézésben a hitelfelvétel során szükséges dokumentumok és a hamis munkáltatói igazolások beszerzésében nyújtottak segítséget, valamint a hitelfelvétel során felmerülő költségeket megelőlegezték. A vádlottak ügyletenként fejenként legalább 50.000.- forintra tettek szert. A vádlottak az utolsó szó jogán szólnak és határozat hirdetés várható. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla Fszt. 11-es tárgyaló P. Attila és társai

Emberölés megyében

Bács-Kiskun 2015. 01. 2223 9 óra

36

A tárgyalás előzményeiről A Szegedi Ítélőtábla dr. Mezőlaki Erik vezette büntető tanácsa 2014. áprilisában a P. Attila és társai ellen emberölés és más bűncselekmények indított büntetőügyben II. számú végzésével az eljárást felfüggesztette, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Indokolás : P. Attila I. r. vádlott vezető védője indítványozta az eljárás felfüggesztését a Be. 266. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból, mert álláspontja szerint az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 47/A. § (1) bekezdés 2. fordulata, illetve a 2012. évi C. törvény 42. § 2. fordulata nemzetközi szerződésbe (az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. Cikke) ütközik. Álláspontját arra alapozta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a Vinter és társai v. Egyesült Királyság ügyben kimondta, hogy az olyan életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása, amely esetében nincs lehetőség a feltételes szabadságra bocsátásra, az Egyezmény 3. Cikkébe ütközik. Magyarország az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdette az Emberi Jogok Európai Egyezményét és annak nyolc kiegészítő jegyzőkönyvét, ezzel az egyezmény a belső jog részévé vált. Az indítvány alapos. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. Cikke tiltja a kínzás, megalázó bánásmód és embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a belső jog részévé vált. Miután a hivatkozott Vinter és társai v. Egyesült Királyság ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az olyan életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása, melynek végrehajtása során a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége meg sem vizsgálható, e tilalomba ütközik. A Be. 266. § (1) bekezdés b) pont utolsó fordulata értelmében a bíróság az eljárást – hivatalból, vagy indítványra – felfüggeszti, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli. A kifejtettek alapján az ítélőtábla észlelte, hogy mindkét eltérő időállapotú Büntető törvénykönyvnek az ún. „tényleges” életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását lehetővé tévő rendelkezése az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. Cikkébe ütközik, az e tárgyban meghozott és hivatkozott EJEB ítélet az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal (erga omnes) hatállyal kimondta ezt, az ítélőtábla osztva a védelmi indítványt az eljárást a hivatkozott törvényhely alapján felfüggesztette, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte - hangzott el az indoklásban. Az Alkotmánybíróság ez elmúlt hónapokban erre az ügyre vonatkozóan nem hozott döntést, ezért a Szegedi Ítélőtábla úgy határozott, hogy az ügy tárgyalását a jelenleg hatályos jogszabályok alapján folytatja. Az I. fokú ítéletről Társtettesként, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében, 2 rendbeli lőfegyverrel visszaélés bűntettében, 2 rendbeli közokirat hamisítás és kifosztás bűntettében találta bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék 2013. október 4-én P. Attila (1983 - bátmonostori lakos) I. rendű vádlottat. Ezért őt a bíróság - halmazati büntetésül - életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság kimondta: az I. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. (Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés!). 37

Az ügy II. rendű vádlottja, S. Zoltán (1990 - szeremlei lakos) társtettesként elkövetett emberölés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és 2 rendbeli lőfegyverrel visszaélés bűntettéért - halmazati büntetésül 17 fegyház és 10 év közügyektől eltiltás büntetést kapott. A III. rendű vádlott Sz. Zoltán György (1982 - bátmonostori lakos) -, akit bűnsegédként elkövetett emberölés és bűnpártolás bűntettért ítélt el a törvényszék halmazati büntetése 12 év fegyház és 8 év közügyektől eltiltás lett. Az ügy IV. rendű vádlottját, T. Norbertet (1989 - szeremlei lakos) társtettesként elkövetett emberölés bűntettéért 15 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte a törvényszék. Az ítélet ellen az ügyész a II.-III.-IV. rendű vádlottak terhére a büntetés súlyosítását indítványozva nyújtott be fellebbezést, míg a vádlottak és védőik a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek úgy, hogy az I. rendű vádlott ügyvédje elsődlegesen védence felmentését kérte. Így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. A bűncselekményről Az I. fokú ítélet szerint: 1./ A skizoaffektív zavar mániás típusában szenvedő M. Judit Katalin sértett Baján ismerkedett meg az I. rendű vádlottal. A sértettet betegségéből eredő pszichés állapota hátrányosan befolyásolta abban, hogy a mindennapi élethelyzeteket reálisan lássa, értelmezze. A sértett betegsége miatt csaknem négy hónapig, egészen 2007. január 19-ig a Bajai Városi Kórház pszichiátriai osztályán állt kezelés alatt. Ekkor az I. rendű vádlottal rendszeresen tartotta a kapcsolatot. Amikor az idegen nyelveket jól beszélő sértett a kórházból kikerült, az I. rendű vádlott tartós fordítói foglakoztatással kecsegtette, illetve segítséget ígért a sértettnek lakása felújításában. 2007. február 21-én a betegsége miatt befolyásolható sértett az I. rendű vádlottnak eladta bajai társasházi lakását úgy, hogy az ingatlan 4 millió forintos vételárába beszámításra került 1 millió forint értékben a Magyar Állam tulajdonjogában álló, Hercegszántó külterületén lévő földterület bérleti joga. Az adásvételi szerződést a sértett - az apja közreműködésével - a Bajai Városi Bíróságon megtámadta, a sértett a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, mások mellett arra hivatkozva, hogy a 3 millió forintot nem kapta meg az I. rendű vádlottól. Később a sértett - az I. rendű vádlott ráhatásának köszönhetően - a pertől elállt, megszüntette. A sértett számára szülei Pécsen vásároltak egy ingatlant. Az I. rendű vádlott 2008 elején rávette a sértettet arra, hogy ezt az ingatlant szintén értékesítse. Mivel az ingatlan a sértett és édesapja, dr. M. László András közös tulajdonában volt, a sértett meggyőzte édesapját, hogy tulajdonrészét számára adja el. Ezt követően a sértett 2008. március 27-én a pécsi ingatlant M. J. részére 6,5 millió forint vételáron eladta, a sértett a pénzt megkapta. Az adásvétel létrejöttében aktív szerepet játszott a vádlott, vevőt szerzett az ingatlanra, leutaztatta a sértettet és élettársát, K. Zoltán sértettet Pécsre, és közreműködött a vevő és a sértett közötti megállapodásban is. A vételár átvételét követően az I. rendű vádlott a pénzt valamilyen indokkal magához vette a sértettől, de azt ígérte, rövid időn belül visszaadja. A pénz visszaadásának ürügyén vendégségbe hívta a sértetteket Bátmonostorra, azonban ekkor már eldöntötte, hogy a pénz megtartása érdekében megöli őket, majd azt a látszatot kelti, hogy hosszabb időre elutaztak. Tervének végrehajtása érdekében felkérte az akkor még fiatalkorú II. rendű, valamint a III. és a IV. rendű vádlottakat arra, hogy közreműködjenek a sértettek megölésében. Az I. rendű vádlott részletes tervet készített, a szükséges körülményekről gondoskodva lőfegyvert szerzett, a bűncselekmény helyszínének és a holttestek elrejtésének helyszínét gondosan kiválasztotta, majd vádlott-társai tudomásra hozta, kinek milyen szerepet szán az elkövetés során. 38

2008. március 28-án Bátmonostor mellett, egy fenyveserdőben a négy vádlott egy 2 méter mély gödröt is ásott. Majd március 29-én vagy 30-án (pontosan nem megállapítható időpontban) Bajára utaztak, ahol felvették a sértetteket. Az esti órákban érkeztek Bátmonostorra, ahol az I. rendű vádlott családjának tulajdonában lévő, akkor használaton kívül álló házhoz mentek. A házban közösen megvacsoráztak, eközben az I. rendű vádlott a birtokában lévő pisztolyt átadta a II. rendű vádlottnak, hogy azzal ölje meg K. Sándor sértettet. A II. és a IV. rendű vádlott K. Sándor sértettet a vacsora után cigarettázni hívták az udvarra, majd ott a II. rendű vádlott a IV. rendű vádlottal szemben álló sértett mögé lépett, és fejbe lőtte a férfit, aki azonnal meghalt. Ezt követően - az előzetes tervek szerint - a IV. rendű vádlott a bejárati ajtó mellé készített, egy méter hosszú fémcsövet magához vette és a szobába belépve M. Judit sértett fejére sújtott, aki összeesett. Az I. rendű vádlott a pisztollyal rálőtt a a földön fekvő sértettre, de a fegyver nem sült el. Ezért az I. rendű vádlott is egy fémcsövet vett magához, és a II. rendű vádlottal együtt folytatták a sértett bántalmazását. A II. rendű vádlott a földről felállni próbáló sértett hátára egy öntöttvas székkel is lesújtott. Majd az I. rendű vádlott műanyag gyorskötöző szalaggal megfojtotta az asszonyt. Ezt követően a vádlottak a holttesteket szőnyegbe csavarták, minden használati tárgyukat, igazolványukat elvették, a testeket a kiásott gödörhöz vitték és elhantolták. A holttestek elrejtését követően a vádlottak cselekményük nyomait eltüntetve kitakarítottak a házban. Másnap a vádlottak sértettek lakásába mentek, az I. és a II. rendű vádlott a sértettek ruhaneműit összepakolta, azt a látszatot keltve, hogy a sértettek hosszabb időre elutaztak. Eközben a III. és a IV. rendű vádlott a panelház két oldalán figyelt. Később, március 31-én Kecskeméten az I. rendű vádlott a M. Judit sértettől elvett mobiltelefonról szöveges üzenetet küldött a sértett apjának, amelyben a két sértett távozását, illetve elköltözését erősítette meg. A sértettek holttestét a rendőrség 2010. július 19-én találta meg és hantolta ki. 2./ A külföldről hazatelepült és vállalkozói tevékenységbe kezdő Gy. János sértett házasságot kötött U. Katalinnal, akivel jó anyagi körülmények között éltek, házasságukból három gyerek született. A házasság idővel megromlott, a bíróság azt felbontotta, a házastársi közös vagyon megosztásáról külön per indult. A volt házastársak között a viszony anyagi okok és a gyermekekkel való kapcsolattartás problémái miatt elmérgesedett. U. Katalin és az I. rendű vádlott között 2008 végén érzelmi kapcsolat alakult ki. A sértett és volt felesége közötti problémák miatt az I. rendű vádlottban felmerült a sértett megölése, ezt a szándékát többször hangoztatta is, sőt a II. rendű vádlottat felkérte a sértett megölésére. 2009 tavaszán az I. rendű vádlott felvette a kapcsolatot a sértettel. Azzal az indokkal, hogy pénzért a vagyonmegosztási perben felhasználható információkat szolgáltat ki U. Katalinról, a sértettet találkozóra hívta Bátmonostorra, abba a házba, ahol korábban már két embert megöltek. A találkozó előtt az I. rendű vádlott átadott egy lőfegyvert a II. rendű vádlottnak, akit felkért arra, hogy a találkozó ideje alatt a ház konyhájában rejtőzzön el, majd az általa adott jelre lépjen elő és lője le a sértettet. A sértett a megbeszélésre el is utazott, és a ház nappalijában beszélgetni kezdett az I. rendű vádlottal. Amikor az I. rendű vádlott a jelet megadta, a II. rendű vádlott - mivel az emberölés végrehajtása nem állt szándékába - előugrott, a sértett irányába, annak életét, illetve testi épségét közvetlenül veszélyeztetve - a falba lőtt, majd a helyszínről elszaladt. A sértett ekkor a birtokában lévő fegyvert az I. rendű vádlottra emelte, számon kérve a történteket, majd engedve az I. rendű vádlott könyörgésének, felhagyott a fenyegetéssel, és ő is elhagyta a helyszínt. 2009. július 18-án az éjszakai órákban Baján, a Petőfi szigeten a sértett az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján vett részt, majd hazahajtott autóján. Az I. rendű vádlott, mivel a sértett megölésének szándékával nem hagyott fel - a sértett után osont a nyitva hagyott garázsajtón keresztül. A garázsban az I. rendű vádlott egy ismeretlen típusú lőfegyverrel két lövést adott le a 39

kocsiban ülő sértett fejére, aki ennek következtében meghalt. Ezt követően az I. rendű vádlott a bűncselekmény végrehajtásáról előre nem tudó III. rendű vádlott lakására ment, és arra kérte, hogy segítsen a holttest elrejtésében. Ez meg is történt, a holttestet Bátmonostor külterületén egy akácerdőben eltemették.

Információ:

Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár 06/30/337-3653 [email protected]

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

Fővárosi Törvényszék II. 93.

201 5.01.19.;22. emberölés bűntette 24.B.600/2011 08:30 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a vádlottat a Fővárosi Bíróság 2003. május 8-án kelt, 2005. január 25-én jogerős ítéletével felmentette az ellene előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól. Az ügyben általa előzetes letartóztatásban töltött időre tekintettel – 2007 decemberében jogerősen befejeződött kártérítési per nyomán – a vádlott 25.258.934 Ft kártalanításban részesült a Magyar Államtól. A vádlott kokain Magyarországra történő behozatalával és továbbértékesítésével kezdett foglalkozni. Így került üzleti kapcsolatba a sértettekkel. Egy kábítószerszállítmány behozatalával kapcsolatban a vádlott és az egyik sértett egy perui utazást szerveztek. A tervezett utazással kapcsolatos részletek egyeztetése miatt a sértettek felkeresték a vádlottat a házában. A vádlott még a találkozó előtt elhatározta, hogy a sértetteket megöli és az egyikük lakásán tartott pénzt és korábbi behozatalból származó kokaint megszerzi. Ennek megfelelően, amikor a sértettek megérkeztek a vádlott a házban tartózkodó élettársát elküldte sétálni. Ezt követően a vádlott a sértetteket fejbe lőtte. A holttesteket később feldarabolta és zsákba rejtette. A lövések hallatára a pincében szerelési munkát végző személy - a vádlott volt zárkatársa – felment az emeletre, ahol meglátta a sértettek holttestét. A vádlott megfenyegette a személyt, hogy megöli, ha bárkinek beszél arról amit látott.

Az egyik sértett lakásán található pénz és kokain megszerzése végül meghiúsult. A vádlott a holttesteket Balatonboglár és Balatonlelle között a nádasban rejtette el. Az ügyészség a vádlottat előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettével. Az ügyben a következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék II. 36.

12 B.794/2010

sikkasztás bűntette

2015.01.20.;22.

08:30 40

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztettfogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra 41ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa

Bűnszervezetben elkövetett 2015. január 9.00 csalás bűntette, ún. 20., 22. óra „Takszöv-ügy”

Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa

zsarolás bűntette, hatósági 2015. január 8.15 eljárás akadályozásának 20., 22. és 27. óra bűntette és más bűncselekmények

Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. Lajos és a II. r. N. Ibolya vádlottak élettársak, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. Tímea vádlott az V.r. vádlott élettársa, a IX. r. L. Mária pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az IIVI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. – egymás 42

között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét. A VII. r. B. Péter és VIII.r. R. Zoltán az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. Lajos, a II. r. N. Ibolya, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. László vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, zsarolás és más bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. István és a VIII. r. dr. K. Ferenc ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú – büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó – vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a VIII. r. vádlottak jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. Az ügyben – kijelölése folytán – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Törvényszék (6720 Szeged, Sóhordó u. 5.) fszt. 20. számú tárgyalóterem H. J. és társa

Szerzői jogok jelentős 2015. vagyoni hátrányt okozó 22. megsértése

január 10.30 óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint H. J. szerződéses törzsőrmester, I. r. vádlott a „MUXUJ” nicknevet használva 2012. év elejétől – pontosan meg nem állapítható időponttól – az általa különböző weboldalakról letöltött, szerzői jogi védelem alá eső, Magyarországon a letöltésüket megelőzően nem sokkal bemutatott filmek hang-és képanyagát elválasztotta egymástól, majd a képanyagot egy máshonnan letöltött, illetve a hanganyagot egy máshonnan letöltött képanyaggal illesztette össze. A vádlott 2012. év február 20. napjától egy internetes torrent oldalra feltöltötte a filmalkotások linkjét, amely által a kép-és hanganyag letölthetővé vált. Az I.r. vádlott még 2012. évben az interneten keresztül kapcsolatba került az „RNI” nicknevet használó G. A. II.r. vádlottal úgy, hogy egymással személyes kapcsolatba nem léptek. 43

Megismerkedésüket követően megállapodtak abban, hogy a jövőben a filmek átszerkesztését közösen végzik, és a filmek letöltésének, összeszerkesztésének, majd feltöltésének feladatait megosztják. 2013. február12.-től az egyik torrent oldalra a vádlottak az általuk közösen átszerkesztett filmalkotások linkjeit feltöltötték. 2013. február 12. és 2013. június 02. között a vádlottak az internetről beszerzett, illetve a magyar mozikban készült illegális felvételeket átdolgozva, azokhoz magyar szinkront adva létrehozták premierfilmek magyar változatait, melyek címében az „RNI-MUXUJ” nevet szerepeltették. A vádlottak ezzel a módszerrel 31 filmet tettek a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé, több esetben a mozipremier után néhány nappal, mellyel a jogtulajdonosoknak összesen megközelítőleg 42,5 millió forint kárt okoztak. Megjegyzés: Az ügyben ítélethozatal várható. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló dr. K. B. Gy.

Információ:

különösen nagy kárt okozó csalás 2015. január 22. bűntettének kísérlete és más bűncselekmény

9:00

Vádlott, mint eladó, ingatlan adás-vételi szerződéseket kötött vevővel. Vevő engedményezőként faktoring szerződést kötött vádlottal. Magánfél a faktoring szerződést eredetben bemutatta az adás-vételi szerződést ellenjegyző ügyvédnek, amelynek alapján egy nyilatkozatot, majd egy megsemmisítésről szóló jegyzőkönyvet készített és átadta azt a magánfél részére. Vádlott felkereste az ügyvédet és azt a valótlan tájékoztatást adta részére, hogy a faktoring szerződést nem ő írta alá, azon nem az ő aláírása szerepel, ezért szeretne elállni az általa eladóként megkötött ingatlan adás-vételi szerződéstől és kéri az eredeti állapot helyreállítását. A benyújtott nyilatkozat alapján az összesen 298.800.000,-forint értékű ingatlanok tulajdonjoga a földhivatali bejegyzési kérelmének helyt adó döntése esetén annak ellenére került volna vissza vádlotthoz, hogy az ingatlanok vételára vevő részéről megfizetésre került és az ingatlanok tulajdonjogának átszállása a földhivatali nyilvántartásnak megfelelően már korábban megtörtént. Jókuthy Zsoltné dr. Rémay Gabriella sajtószóvivő Járási Dóra sajtótitkár 34/513-100/118.mell. [email protected]

44

2015.01.23. (PÉNTEK) SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Szegedi Ítélőtábla Fszt. 11-es tárgyaló P. Attila és társai

Emberölés megyében

Bács-Kiskun 2015. 01. 2223 9 óra

A tárgyalás előzményeiről A Szegedi Ítélőtábla dr. Mezőlaki Erik vezette büntető tanácsa 2014. áprilisában a P. Attila és társai ellen emberölés és más bűncselekmények indított büntetőügyben II. számú végzésével az eljárást felfüggesztette, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Indokolás : P. Attila I. r. vádlott vezető védője indítványozta az eljárás felfüggesztését a Be. 266. § (1) bekezdés b) pontjában írt okból, mert álláspontja szerint az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 47/A. § (1) bekezdés 2. fordulata, illetve a 2012. évi C. törvény 42. § 2. fordulata nemzetközi szerződésbe (az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. Cikke) ütközik. Álláspontját arra alapozta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a Vinter és társai v. Egyesült Királyság ügyben kimondta, hogy az olyan életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása, amely esetében nincs lehetőség a feltételes szabadságra bocsátásra, az Egyezmény 3. Cikkébe ütközik. Magyarország az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdette az Emberi Jogok Európai Egyezményét és annak nyolc kiegészítő jegyzőkönyvét, ezzel az egyezmény a belső jog részévé vált. Az indítvány alapos. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. Cikke tiltja a kínzás, megalázó bánásmód és embertelen büntetés alkalmazását. Az egyezmény kihirdetésével e tilalom a belső jog részévé vált. Miután a hivatkozott Vinter és társai v. Egyesült Királyság ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az olyan életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása, melynek végrehajtása során a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége meg sem vizsgálható, e tilalomba ütközik. A Be. 266. § (1) bekezdés b) pont utolsó fordulata értelmében a bíróság az eljárást – hivatalból, vagy indítványra – felfüggeszti, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli. A kifejtettek alapján az ítélőtábla észlelte, hogy mindkét eltérő időállapotú Büntető törvénykönyvnek az ún. „tényleges” életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását lehetővé tévő rendelkezése az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. Cikkébe ütközik, az e tárgyban meghozott és hivatkozott EJEB ítélet az egyezményben részes államok mindegyikére kiterjedő hatállyal (erga omnes) hatállyal kimondta ezt, az ítélőtábla osztva a védelmi indítványt az eljárást a hivatkozott törvényhely alapján felfüggesztette, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte - hangzott el az indoklásban. Az Alkotmánybíróság ez elmúlt hónapokban erre az ügyre vonatkozóan nem hozott döntést, ezért a Szegedi Ítélőtábla úgy határozott, hogy az ügy tárgyalását a 45

jelenleg hatályos jogszabályok alapján folytatja. Az I. fokú ítéletről Társtettesként, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében, 2 rendbeli lőfegyverrel visszaélés bűntettében, 2 rendbeli közokirat hamisítás és kifosztás bűntettében találta bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék 2013. október 4-én P. Attila (1983 - bátmonostori lakos) I. rendű vádlottat. Ezért őt a bíróság - halmazati büntetésül - életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság kimondta: az I. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. (Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés!). Az ügy II. rendű vádlottja, S. Zoltán (1990 - szeremlei lakos) társtettesként elkövetett emberölés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és 2 rendbeli lőfegyverrel visszaélés bűntettéért - halmazati büntetésül 17 fegyház és 10 év közügyektől eltiltás büntetést kapott. A III. rendű vádlott Sz. Zoltán György (1982 - bátmonostori lakos) -, akit bűnsegédként elkövetett emberölés és bűnpártolás bűntettért ítélt el a törvényszék halmazati büntetése 12 év fegyház és 8 év közügyektől eltiltás lett. Az ügy IV. rendű vádlottját, T. Norbertet (1989 - szeremlei lakos) társtettesként elkövetett emberölés bűntettéért 15 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte a törvényszék. Az ítélet ellen az ügyész a II.-III.-IV. rendű vádlottak terhére a büntetés súlyosítását indítványozva nyújtott be fellebbezést, míg a vádlottak és védőik a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek úgy, hogy az I. rendű vádlott ügyvédje elsődlegesen védence felmentését kérte. Így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. A bűncselekményről Az I. fokú ítélet szerint: 1./ A skizoaffektív zavar mániás típusában szenvedő M. Judit Katalin sértett Baján ismerkedett meg az I. rendű vádlottal. A sértettet betegségéből eredő pszichés állapota hátrányosan befolyásolta abban, hogy a mindennapi élethelyzeteket reálisan lássa, értelmezze. A sértett betegsége miatt csaknem négy hónapig, egészen 2007. január 19-ig a Bajai Városi Kórház pszichiátriai osztályán állt kezelés alatt. Ekkor az I. rendű vádlottal rendszeresen tartotta a kapcsolatot. Amikor az idegen nyelveket jól beszélő sértett a kórházból kikerült, az I. rendű vádlott tartós fordítói foglakoztatással kecsegtette, illetve segítséget ígért a sértettnek lakása felújításában. 2007. február 21-én a betegsége miatt befolyásolható sértett az I. rendű vádlottnak eladta bajai társasházi lakását úgy, hogy az ingatlan 4 millió forintos vételárába beszámításra került 1 millió forint értékben a Magyar Állam tulajdonjogában álló, Hercegszántó külterületén lévő földterület bérleti joga. Az adásvételi szerződést a sértett - az apja közreműködésével - a Bajai Városi Bíróságon megtámadta, a sértett a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte, mások mellett arra hivatkozva, hogy a 3 millió forintot nem kapta meg az I. rendű vádlottól. Később a sértett - az I. rendű vádlott ráhatásának köszönhetően - a pertől elállt, megszüntette. A sértett számára szülei Pécsen vásároltak egy ingatlant. Az I. rendű vádlott 2008 elején rávette a sértettet arra, hogy ezt az ingatlant szintén értékesítse. Mivel az ingatlan a sértett és édesapja, dr. M. László András közös tulajdonában volt, a sértett meggyőzte édesapját, hogy tulajdonrészét számára adja el. Ezt követően a sértett 2008. március 27-én a pécsi ingatlant M. J. részére 6,5 millió forint vételáron eladta, a sértett a pénzt megkapta. Az adásvétel létrejöttében aktív szerepet játszott a vádlott, vevőt szerzett az ingatlanra, leutaztatta a sértettet és élettársát, K. Zoltán sértettet 46

Pécsre, és közreműködött a vevő és a sértett közötti megállapodásban is. A vételár átvételét követően az I. rendű vádlott a pénzt valamilyen indokkal magához vette a sértettől, de azt ígérte, rövid időn belül visszaadja. A pénz visszaadásának ürügyén vendégségbe hívta a sértetteket Bátmonostorra, azonban ekkor már eldöntötte, hogy a pénz megtartása érdekében megöli őket, majd azt a látszatot kelti, hogy hosszabb időre elutaztak. Tervének végrehajtása érdekében felkérte az akkor még fiatalkorú II. rendű, valamint a III. és a IV. rendű vádlottakat arra, hogy közreműködjenek a sértettek megölésében. Az I. rendű vádlott részletes tervet készített, a szükséges körülményekről gondoskodva lőfegyvert szerzett, a bűncselekmény helyszínének és a holttestek elrejtésének helyszínét gondosan kiválasztotta, majd vádlott-társai tudomásra hozta, kinek milyen szerepet szán az elkövetés során. 2008. március 28-án Bátmonostor mellett, egy fenyveserdőben a négy vádlott egy 2 méter mély gödröt is ásott. Majd március 29-én vagy 30-án (pontosan nem megállapítható időpontban) Bajára utaztak, ahol felvették a sértetteket. Az esti órákban érkeztek Bátmonostorra, ahol az I. rendű vádlott családjának tulajdonában lévő, akkor használaton kívül álló házhoz mentek. A házban közösen megvacsoráztak, eközben az I. rendű vádlott a birtokában lévő pisztolyt átadta a II. rendű vádlottnak, hogy azzal ölje meg K. Sándor sértettet. A II. és a IV. rendű vádlott K. Sándor sértettet a vacsora után cigarettázni hívták az udvarra, majd ott a II. rendű vádlott a IV. rendű vádlottal szemben álló sértett mögé lépett, és fejbe lőtte a férfit, aki azonnal meghalt. Ezt követően - az előzetes tervek szerint - a IV. rendű vádlott a bejárati ajtó mellé készített, egy méter hosszú fémcsövet magához vette és a szobába belépve M. Judit sértett fejére sújtott, aki összeesett. Az I. rendű vádlott a pisztollyal rálőtt a a földön fekvő sértettre, de a fegyver nem sült el. Ezért az I. rendű vádlott is egy fémcsövet vett magához, és a II. rendű vádlottal együtt folytatták a sértett bántalmazását. A II. rendű vádlott a földről felállni próbáló sértett hátára egy öntöttvas székkel is lesújtott. Majd az I. rendű vádlott műanyag gyorskötöző szalaggal megfojtotta az asszonyt. Ezt követően a vádlottak a holttesteket szőnyegbe csavarták, minden használati tárgyukat, igazolványukat elvették, a testeket a kiásott gödörhöz vitték és elhantolták. A holttestek elrejtését követően a vádlottak cselekményük nyomait eltüntetve kitakarítottak a házban. Másnap a vádlottak sértettek lakásába mentek, az I. és a II. rendű vádlott a sértettek ruhaneműit összepakolta, azt a látszatot keltve, hogy a sértettek hosszabb időre elutaztak. Eközben a III. és a IV. rendű vádlott a panelház két oldalán figyelt. Később, március 31-én Kecskeméten az I. rendű vádlott a M. Judit sértettől elvett mobiltelefonról szöveges üzenetet küldött a sértett apjának, amelyben a két sértett távozását, illetve elköltözését erősítette meg. A sértettek holttestét a rendőrség 2010. július 19-én találta meg és hantolta ki. 2./ A külföldről hazatelepült és vállalkozói tevékenységbe kezdő Gy. János sértett házasságot kötött U. Katalinnal, akivel jó anyagi körülmények között éltek, házasságukból három gyerek született. A házasság idővel megromlott, a bíróság azt felbontotta, a házastársi közös vagyon megosztásáról külön per indult. A volt házastársak között a viszony anyagi okok és a gyermekekkel való kapcsolattartás problémái miatt elmérgesedett. U. Katalin és az I. rendű vádlott között 2008 végén érzelmi kapcsolat alakult ki. A sértett és volt felesége közötti problémák miatt az I. rendű vádlottban felmerült a sértett megölése, ezt a szándékát többször hangoztatta is, sőt a II. rendű vádlottat felkérte a sértett megölésére. 2009 tavaszán az I. rendű vádlott felvette a kapcsolatot a sértettel. Azzal az indokkal, hogy pénzért a vagyonmegosztási perben felhasználható információkat szolgáltat ki U. Katalinról, a sértettet találkozóra hívta Bátmonostorra, abba a házba, ahol korábban már két embert megöltek. A találkozó előtt az I. rendű vádlott átadott egy lőfegyvert a II. rendű vádlottnak, akit felkért arra, hogy a találkozó ideje alatt a ház konyhájában rejtőzzön el, majd az általa adott jelre lépjen elő és lője le a sértettet. 47

A sértett a megbeszélésre el is utazott, és a ház nappalijában beszélgetni kezdett az I. rendű vádlottal. Amikor az I. rendű vádlott a jelet megadta, a II. rendű vádlott - mivel az emberölés végrehajtása nem állt szándékába - előugrott, a sértett irányába, annak életét, illetve testi épségét közvetlenül veszélyeztetve - a falba lőtt, majd a helyszínről elszaladt. A sértett ekkor a birtokában lévő fegyvert az I. rendű vádlottra emelte, számon kérve a történteket, majd engedve az I. rendű vádlott könyörgésének, felhagyott a fenyegetéssel, és ő is elhagyta a helyszínt. 2009. július 18-án az éjszakai órákban Baján, a Petőfi szigeten a sértett az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozóján vett részt, majd hazahajtott autóján. Az I. rendű vádlott, mivel a sértett megölésének szándékával nem hagyott fel - a sértett után osont a nyitva hagyott garázsajtón keresztül. A garázsban az I. rendű vádlott egy ismeretlen típusú lőfegyverrel két lövést adott le a kocsiban ülő sértett fejére, aki ennek következtében meghalt. Ezt követően az I. rendű vádlott a bűncselekmény végrehajtásáról előre nem tudó III. rendű vádlott lakására ment, és arra kérte, hogy segítsen a holttest elrejtésében. Ez meg is történt, a holttestet Bátmonostor külterületén egy akácerdőben eltemették.

Információ:

Dr. Bátyi Zoltán sajtótitkár 06/30/337-3653 [email protected]

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Ítélőtábla fszt. I. sz. tárgyalóterem Sz.T.Gy. sikkasztás bűntette

2015. január 23.

9 óra

Dr.Krémer László tanácsa – nyilvános ülés határozathozatal várható

48

Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott és a sértett gazdasági társaság 2002 decemberében kötött megbízási szerződést, mely szerint a vádlott 2003. január 1-jétől a sértetti cég által a magyar államtól bérelt erdőterületek fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködik (vágási, telepítési üzemtervek készítése, erdő tisztításával kapcsolatos feladatok szervezése). A vádlott a kezelésére bízott erdőrészletekből 2008 és 2011 között rendszeres haszonszerzésre törekedve, hatósági engedély nélkül mintegy 41,5 millió forint értékű erdőt, illetve fát termelt ki, értékesített, illetve használt fel a saját céljaira. A fák kivágása következtében az erdők oly mértékben károsodtak, hogy természetes vagy korábbi állapotuk csak emberi beavatkozással állítható helyre. Egy magánszemély sértett szintén a vádlottra bízta az erdejére vonatkozóan az erdőgazdálkodás szakmai irányítását. A vádlott 2010 őszén és telén mintegy 1 millió forint értékű akácfát termeltetett ki, majd azokat értékesítette, illetve saját céljaira használta fel. A Kaposvári Törvényszék a vádlottat bűnösnek találta 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében, sikkasztás bűntettében és 2 rendbeli környezetkárosítás bűntettében, ezért őt 4 év 6 hónap börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 1.047.500 forint vagyonelkobzásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a védő felmentésért jelentett be fellebbezést. Információ:

Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

49