4. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

1 / 56

4. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2013.01.21-25.

2013.01.21. (HÉTFİ) Szegedi Törvényszék I. emelet 117. sz. tárgyalóterem életveszélyt okozó testi sértés bőntette és más bőncselekmények

Zs. Róbert

2013.01.21.

8.15

A vádirat lényege szerint a makói Zs. Róbert vádlott a nevelési feladatából folyó kötelezettségét súlyosan megszegve veszélyeztette a nevelése alatt álló három kiskorú gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlıdését azzal, hogy 2011. szeptember hónaptól kezdıdıen élettársa makói ingatlanában rendszeresen oly módon bántalmazta a gyermekeket, hogy ıket többször megpofozta, üvegszálas bottal megverte, rendszeresen szidalmazta, obszcén, szexuális tartalmú kifejezésekkel illette, továbbá személyi szabadságát is korlátozta. Megjegyzés: a bíróság elıreláthatóan még tart tárgyalást az ügyben.

Információ:

dr. Cseh Attila elnökhelyettes sajtószóvivı +36-30/475-6002 [email protected]

Debreceni Ítélıtábla P.S.

Információ:

Zsarolás bőntette

2013.01.21.

08:30

Határozat hirdetés! Az nyilvános tárgyalás 2013.01.14-én volt. Fórizs Ildikó sajtószóvivı [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Fıvárosi Törvényszék, II., Fı u. 70-78. dr. K. Ernı

hivatali visszaélés bőntette

2013. 01. 21.

8:30

A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint dr. K. Ernı I. r. vádlott 2007. november 23-án reggel a XIII. kerületben ittas állapotban gépjármőjével nekiütközött egy helyszínen parkoló autónak. Az ütközés következtében több másik autó is megsérült. Az I. r. vádlottat az ütközést követıen ismeretlen személy a helyszínrıl elszállította. A vádlott azt a valótlan tartalmú, bőncselekmény elkövetésére utaló szóbeli jelentést tette felettesének, hogy a használatában lévı gépkocsit eltulajdonították. Ezt követıen jármő önkényes elvétele bőntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozás indult. A nyomozást 2007. november 26-án bőncselekmény

2 / 56 hiányában megszüntették. A Budapesti Nyomozó Ügyészség az I. r. vádlottat 1. rb. ittas jármővezetés vétségének és 1. rb. hatóság félrevezetése vétségének elkövetésével vádolja. Az I. r. vádlott az általa okozott baleset helyszínérıl felhívta T. Imre II. r. vádlottat, aki elhatározta, hogy hivatali helyzetével visszaélve segít az I. r. vádlottat a baleset miatt induló eljárás alól kivonni. A II. r. vádlott ellen a vád 1. rb. hivatali visszaélés bőntette. V. Bernadett III. r. és H. István IV. r. vádlottak 2007. november 23-án járırszolgálatot láttak el a XIII. kerületben. Egy bejelentés alapján az I. r. vádlott által okozott baleset helyszínére érkeztek, ahol észlelték, hogy az I. r. vádlott nekiütközött egy gépkocsinak és ennek következtében több másik autó is megrongálódott. A III. és IV. r. vádlottak hivatali kötelességüket megszegve nem kezdeményeztek intézkedést az I. r. vádlottal szemben és engedték, hogy a helyszínrıl gépjármővel elszállítsák, s így a baleset miatti felelısségre vonás és az alkoholszondás ellenırzés alól mentesüljön. A III. és IV. rendő vádlottakat 1. rb. hivatali visszaélés bőntettének elkövetésével vádolja az Ügyészség. A Fıvárosi Bíróság 2010. július 12-én elsıfokú ítéletet hirdetett az ügyben. A bíróság dr. K. Ernı I. r. vádlottat ittas jármővezetés vétsége, valamint hatóság félrevezetésének vétsége miatt 540 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét a bíróság 1500 forintban állapította meg. Továbbá a közúti jármővezetéstıl 2 évre eltiltotta. T. Imre II. r. vádlottat hivatali visszaélés bőntette miatt 5 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidıre felfüggesztette. V. Bernadett III. r. és H. István IV. r. vádlottakat hivatali visszaélés bőntette miatt 2-2 évre próbára bocsátotta. Az ügyben másodfokon eljáró Fıvárosi Ítélıtábla 2011. február 25-én kelt ítéletével az elsıfokú ítéletet az I. r. vádlott tekintetében megváltoztatta és a vele szemben kiszabott pénzbüntetést 450.000 forintra enyhítette. Ugyancsak enyhítette a másodfokú bíróság a közúti jármővezetéstıl eltiltás tartamát is, melyet 1 évben határozott meg. Dr. K. Ernı és védıje ezt követıen felülvizsgálati indítványt nyújtott be az elsı- és a másodfokú ítéletekkel szemben a Legfelsıbb Bírósághoz. Ebben az ittas jármővezetés vétsége tekintetében kifogásolta, hogy a bőnössége megállapítására a szakértıi bizonyítás szabályainak megszegésével és a 13. módszertani levélben írtak figyelmen kívül hagyásával került sor. A Legfelsıbb Bíróság 2011. július 13-i végzésével dr. K. Ernı által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálta és az elsıfokú, illetve a másodfokú ítéletet az I. r. vádlott tekintetében helybenhagyta. A jogerıs határozattal szemben dr. K. Ernı 2011. október 4-én perújítási indítványt terjesztett elı. A perújítási indítványában kifejtette, hogy az általános bírói gyakorlat és az ártatlanság vélelmének alapelve szerint is a bíróságnak minden esetben a terhelt számára kedvezıbb eredményt kell figyelembe vennie, ennek alapján kell a tényállást megállapítania, ez pedig esetében - figyelemmel az általa becsatolt szakvélemény megállapítására - azt eredményezi, hogy ıt az ittas jármővezetés vétségének vádja alól fel kell menteni, mivel a véralkoholszintje a 0,8 ezreléket nem érte el. Az ügyben a perújítást a Fıvárosi Ítélıtábla rendelte el. Az ügyben a Fıvárosi Törvényszék január 21-én perújítási tárgyalást tart. Információ:

Fıvárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

3 / 56

Debreceni Ítélıtábla K.Z.

Adócsalás bőntette

2013.01.21.

9:00

Az adócsalás bőntette és más bőncselekmények miatt K. Z. és társa vádlottak ellen indított büntetıügyben a Nyíregyházi Városi bíróság 2010 decemberében hozott elsıfokú ítéletét I. r. K. Z. vádlott tekintetében a Nyíregyházi Törvényszék másodfokon, 2012 márciusában megváltoztatta. K. Z. I. r. vádlottat 2 rb. számvitel rendjének megsértése vétsége miatt emelt vád alól felmentette. A vádlott 1. és 2. tényállásokban írt pénzügyi bőncselekményeit költségvetési csalás bőntettének minısítette. K. Z. szabadságvesztés büntetését 2 év 6 hónapra súlyosította, mellékbüntetésül 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A vádlottal szemben 20.000.000 /húszmillió/ Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket mellızte. K.Z. I. r. vádlott egy olyan kft ügyvezetıje volt, amely 2003. III. negyedévében az ország különbözı részein munkaerı-kölcsönzéssel foglalkozott. A megrendelık a vádlottnak általános forgalmi adót is tartalmazó díjat fizettek a munkaerıért. A vádlott a dolgozókkal szóban kötött szerzıdést, nem jelentette be ıket, utánuk járulékot nem fizetett. Azért, hogy különbözı adófizetési kötelezettségeit eltitkolja az adóhatóság elıl, fiktív számlákat szerzett be különbözı cégektıl. A fiktív számlák felhasználásával az I. r. vádlott társasági adónemben 9.144.000 Ft-tal rövidítette meg az állami adóbevételt. ÁFA adónemben 20.481.000 adófizetési kötelezettsége keletkezett, melyet a fiktív számlák felhasználásával eltitkolt. Elsı nyilvános ülés határozat várható.

Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivı [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. V. Virág és társai

Információ:

Különösen jelentıs kárt okozó csalás bőntette és más bőncselekmények

2013.01. 21.

9.00

A vádlottak egy hévízi szálloda adásvételével, bérbeadásával manipuláltak, és 2011 nyarán hamis közokiratba foglalt bérleti szerzıdéssel, az abban kikötött meghiúsulási kötbér illetve valótlan tartalmú végrehajtási záradék révén 2 milliárd 284 millió forintot emeltettek le az egyik bank számlájáról. Folytatólagos tárgyalás. Bizonyítás. Dr. Kende Katalin sajtószóvivı 06 30 311-0591 [email protected] [email protected]

4 / 56

Fıvárosi Törvényszék, II. 36. B. György + 16 fı

terrorcselekmény bőntette

2013. 01. 21. (23., 25.)

09:00

A Központi Nyomozó Fıügyészség vádirata szerint B. György I. r. vádlott és T. László 2007. április 21-én a Hısök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevık kérdıíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértıinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértıkbıl álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idıvel majd átveszi az irányítást a Gyurcsány Ferenc által vezetett kormánytól. Sz. Endre István III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezıket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött B. György I. r. vádlottnak. B. Györgynek azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezıkbıl létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthetı, több személybıl álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyőlési képviselık megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a késıbb kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötıdı politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetszı, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erıszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendırökkel minden lehetséges alkalommal összetőzést provokáljanak. A vádirat szerint B. György erınléti-állóképességi felmérıket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezıknek. A felmérıkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak K. Csaba XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elı a késıbbi támadásokat. B. György I. r. és Sz. Endre a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezırendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy elıre kijelölt személynek ezen a levelezırendszeren keresztül kellett jelentenie B. Györgynek. A csoport tagjai által elkövetett bőncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelısségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítı propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven késıbb felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint B. György azért, hogy akkor kormányon lévı MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban S. József II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig B. Beáta XIV. r. vádlott felelısségét is felveti a vádhatóság. B. György Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r., P. Gergely VII. r. és T. Csaba Zoltán VIII. r. vádlottaknak az MSZP kıbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. B. György azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r., P. Gergely VII. r. és T. Csaba Zoltán VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevő presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következı vádpont szerint Cs. Sándor a Hír Tv mősorvezetıje, mősorában a 2006. ıszét követı utcai demonstrációkban résztvevıket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. B. György elhatározta, hogy a mősorvezetıt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. Sándor mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák ıt. A felderítést T. Csaba Zoltán VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra T. Csaba Zoltán VIII. r., Sz. Frigyes IV. r.,

5 / 56 P. László VI. r. és P. Gergely VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. Sándor a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelezı egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjérıl. B. György a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyőlési képviselık nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselık a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, B. György utasítására S. József engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. István országgyőlési képviselı/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot. B. György 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bőntársával és B. Beátával dr. K. János országgyőlési képviselı/miniszter épülı családi házához mentek. B. György és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot. A vádhatóság szerint B. György utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-rıl 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon elıre egyeztetett idıpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyőlési képviselık ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következı vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. B. Györgyöt felháborította az eset, ezért utasítást adott M. Csaba Mihály V. rendő, Sz. Frigyes IV. rendő , T. Csaba Zoltán VIII. rendő, P. László VI. rendő és P. Gergely VII. rendő vádlottaknak, hogy molotovkoktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint B. György nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. B. György felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékő kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában a B. György által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendırség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint B. György 2008 májusában felvetette, hogy egy késıbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. György lesencefalui házát. B. György és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. B. György utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. B. György ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételő robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol B. György elsısorban a magával vitt idızítıt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án B. György, Sz. Endre és N. Zoltán Péter vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy elızıleg összeállított bombát is, mellyel Sz. György házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következı vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során S. József felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. S. József II. r., Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r. és P. Gergely VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez.

6 / 56 Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hısök terén, ahol felszólították az Országgyőlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek elıre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erıszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyőlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyőlési képviselık elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy Bajnai Gordont miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy Bajnai megválasztása helyett elırehozott országgyőlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendırségi ellenırzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség B. Györgyöt társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lıfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bőntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bőntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bőntettével vádolja. A büntetıpernek összesen 17 vádlottja van. B. György mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendő vádlottat lıszerrel visszaélés bőntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a januári tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. II./221. Dr. K.I. és 5 társa

Hőtlen kezelés

2013.01.21. (22., 23., 24.)

9.00

Az I. r. vádlottat és 5 társát a Fıvárosi Fıügyészség vádiratában bőnszervezetben elkövetett, különösen jelentıs vagyoni hátrányt okozó hőtlen kezelés bőntettével vádolja. Az I. r. vádlott az MVM Zrt. tulajdonában álló Paksi Atomerımő Zrt. vezérigazgatója, a II. r. vádlott az MVM Zrt. vezérigazgatói fıtanácsadója, a III. r. vádlott a System Consulting Zrt. igazgatósági tagja, a IV. r. vádlott a Paksi Atomerımő Zrt. vezérigazgatója, az V. r. vádlott ugyancsak a Paksi Atomerımő Zrt. osztályvezetıje, míg a VI. r. vádlott szintén a Paksi Atomerımő Zrt fıosztályvezetıje volt. A vádlottak munkájuk során elınytelen szerzıdéseket kötöttek, melynek következtében a MVM Zrt. sérelmére 15.118.877.750 forint vagyoni hátrány okoztak, melybıl 12.097.075.275 forint térül meg. Elsı tárgyalás, a négy napban a vádlottak kihallgatását tervezi a bíróság.

Információ:

Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivı 06/30 630-4367 vadocza@kaposvárit.birosag.hu

7 / 56

Miskolci Törvényszék fsz.28. tárgyaló Dr. P.Gábor és 2 társa

Hivatali visszaélés bőntette

2013.01.21

9.00

A vádirati tényállás szerint az ügy elsı rendő vádlottja ügyészségi fogalmazóként rendszeresen tájékoztatta barátnıjét (III.r.vádlott) arról, hogy az édesanyja (jelen ügy II.r. vádlottja, aki korábban Felsızsolca jegyzıje volt) ellen az ügyészséghez érkezette feljelentés, ill. az ügyészség milyen nyomozati cselekményeket tervez. Az I.r. vádlott mindezt a III. r. vádlott kérésére tette.

Információ:

Az ügy a tanúk kihallgatásával folytatódik. Ítélet egyenlıre még nem várható. Dr. Szabó József sajtószóvivı 06-70/7760-144 [email protected]

Szolnoki Törvényszék – I. em. 53. sz. tárgyalóterem T. Miklós és társai

Hőtlen kezelés bőntettének kísérlete

2013.01.21 (23.)

9.00

A Központi Nyomozó Fıügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentıs vagyoni hátrányt okozó hőtlen kezelés bőntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendő, Cs. Zsolt II. rendő, M. Andrea III. rendő, F. Zsolt IV. rendő vádlottakat, a IV. rendő vádlottat mint a cselekmény bőnsegédét. V. Bálint V. rendő vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bőntettével, II. rendő és IV. rendő vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendő vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt vezérigazgatója, a II. rendő vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendő vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendő vádlott egy értékbecslı kft. értékbecslıje, V. rendő vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények idıpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkezı vállalkozó Albertirsa, illetıleg Pilis területén akként szerzett meg termıföldeket, hogy az V. rendő vádlott, mint ügyvédjelölt, illetıleg ügyvéd segítségével a termıföldrıl szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termıföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elıvásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termıföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerzı, elıvásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termıföldek elenyészı tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerzıdéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követıen a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o Külföldi befektetık játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képezı albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelıdött a befektetıi kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetıknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti

8 / 56 Vagyonkezelı Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetıi kör és az I. rendő vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvı 60-70 hektár területő állami tulajdonban lévı ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történı felhasználásának lehetıvé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetıi körnek az ingatlanok csere útján történı megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Errıl az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetık részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetık kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévı Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történı megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelı idıben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerzıdésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendő vádlott is, a felkészítı anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörő, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetıi csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelı kaszinó mőködne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendő vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetıségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggı állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendő vádlott ezt követıen beosztottjainak egyértelmővé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerzıdés keretében történı értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetıséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerőségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendő vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslıkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenırzése, a csereszerzıdés megszövegezése. Mivel egyértelmővé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú fıút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekő cél megvalósítása érdekében történı eladás- csere- illetve haszonbérletbe adás esetén lehetıség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termıföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerőségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelı állásfoglalására volt szükség. Nivel az Zrt. elsı alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendő vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntı többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendő és I. rendő vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendő volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslı céget, - melynek képviselıje a IV. rendő vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendő vádlott felszólította a IV. rendő vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentıs, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történı megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát

9 / 56 lehetıvé tegye. A IV. rendő vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenırizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendő vádlott részére. Ezt követıen ugyancsak a II. rendő vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendő vádlott ezt követıen elıterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az elıkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az elıterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetıi értekezlet támogatta az elıterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendő vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos elıterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az elıterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történı megkötésére. A vezetıi értekezletre tett elıterjesztést I. rendő és II. rendő vádlottak is ismerték. Az I. rendő vádlott elıterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetıvé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a tervezett 4. számú fıút Monor, Pilis közötti elkerülı szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelybıl azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az elıkészítı anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt vezérigazgatóját a csereszerzıdés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendő vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendő vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történı átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerzıdést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévı sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerzıdést az I. rendő vádlott írta alá és a II. rendő vádlott jegyezte ellen. Magában a szerzıdésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetıen. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet elıkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendő vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendő vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendő vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetıleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendő vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendő vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetık érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetık kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történı értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerő gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerőségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegő törvénysértı alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítı értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet elıkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetıi elvárásoknak nem felelhettek volna meg. Az ügyben a január 7-én, 9-én, 10-én tartott tárgyalások, a II. rendő vádlott kihallgatásának folytatásával folytatódik.

10 / 56 Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivı 0630/239-9614 [email protected] Pardi Erika sajtótitkár 56/501-410 [email protected]

Szolnoki Törvényszék – I. emelet 62. sz. tárgyalóterem Elıre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bőntette

L. Tamás és társai

2013.01.21.

9.00

A vádirat szerint a vádlottak elıre megállapodtak, hogy egy idıs asszony és a fia által lakott házba bemennek, ıket leütik és a házból pénzt hoznak el. Ezt követıen a ház udvarára bementek. Az egyik sértett a kutyaugatásra kiment a házból, ahol ıt az egyik vádlott a kezében lévı bottal ütlegelt. Idıközben a másik sértett is kijött a házból és ıt is bántalmazták. Az elkövetett bőncselekmény az átlagost lényegesen meghaladóan gátlástalan, durva és brutális volt. A bőncselekmény elkövetése óta mindkét sértett elhalálozott, egyikıjük esetében az elszenvedett sérülés és a halál bekövetkezte között a közvetett okozati összefüggés megállapítható. Folytatólagos tárgyalás. Az ügyben már több tárgyalás volt a legutóbbi tárgyaláson (december 28-án) további szakértıi bizonyítás elrendelésére került sor.

Információ:


Szolnoki Törvényszék – fszt. 12. sz. tárgyalóterem Dr. Cz. Mihály és társai

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hőtlen kezelés bőntette

2013.01.21.

A vádirat szerint önkormányzati szabad pénzeszközök részvényekbe fektetésével az önkormányzatnak vagyoni hátrányt okoztak. Folytatólagos tárgyalás.

9.00



Szekszárdi Törvényszék Gy. Róbert

Információ:

Nyereségvágyból és más aljas célból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bőntette

2013.01.21.

10.00

2011. február 18-án Dombóváron az irodájában megölték a 88. évét betöltött, de még praktizáló ügyvédet. Ítélethirdetés. Dr. Sárecz Róbert törvényszéki tanácselnök 06-74-505-800

Komlói Járásbíróság (Komló, Bajcsy Zs. u. 2. I.emelet) T.Z-né

csalás bőntette

2013.01.21.

13.00

2008 és 2010 között a vádlott 11 magánszemélytıl vett át 500.000.- és 3.500.000.forint közötti összegeket azzal az ígérettel, hogy az összeg után évi 80% és 160% közötti hozamot fizet. A vádlott az átadott összegeknek csak egy részét fizette vissza, vagy semmit. A tárgyaláson ítélethirdetés nem várható.

Információ:

Dr. Hajdu István sajtószóvivı 06-30/520-9577 [email protected]

12 / 56

Debreceni Ítélıtábla K.J.

A közlekedés biztonsága elleni bőntett

2013.01.21.

13:00

Az ügyben elsıfokon eljáró Püspökladányi Városi Bíróság 2011 májusában hozott ítéletével K. J. vádlottat bőnösnek mondta ki közlekedés biztonsága elleni bőntettben, jármő önkényes elvétele bőntettének kísérletében, rongálás, garázdaság és könnyő testi sértés vétségében. Ezért ıt, mint visszaesıt, 1 év börtönre és 1 év közügyektıl eltiltásra ítélte. Az ügyben másodfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2012 szeptemberében az elsıfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat a rongálás vétségének vádja alól felmentette, a tulajdon elleni szabálysértési eljárást megszüntette. A jármő önkényes elvétele bőntettének kísérletét alapesetként értékelte. A magánfél polgári igényét egyéb törvényes útra utasította. Egyebekben az elsıfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet ellen a vádlott felmentése érdekében fellebbezéssel élt. K. J. 2008 májusában, egy kocsmában a késı délutáni órákban ittas állapotban belekötött a sértettbe, aki gépkocsijával sietve távozott. Amikor egy másik italbolt közelébe ért, onnan a vádlott ismét elırontott és a közlekedı gépkocsi elsı szélvédıjének dobott egy teli sörösüveget. Az autóüveg megrepedt, a kiömlött sör tejszerően szétterült az üvegen, gátolva az átláthatóságot. A sértett megállt, az autót járó motorral hátrahagyva bemenekült az italboltba és a pultost kérte, hogy értesítse a rendırséget. Addig a vádlott megpróbált elindulni a gépkocsival, de az lefulladt alatta. Ezután visszament az italboltba és ott újra kötözködött a sértettel, kisebb erıvel megütötte ıt. A vádlott viselkedése alkalmas volt a cselekményét észlelıkben megbotránkozás és riadalom keltésére.

Információ:

Elsı nyilvános ülés, határozat várható. Fórizs Ildikó sajtószóvivı [email protected] [email protected] 0630/994-3339

13 / 56

2013.01.22. (KEDD)

Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, fsz. 72. Z. Gábor

súlyos testi sértés bőntette

2013. 1. 22.

08:30

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség vádirata szerint Z. Gábor vádlott 2010 januárjában egy szadomazo film forgatása alkalmával a forgatásra jelentkezı I. és II. sz. sértetteket 36 percen keresztül, különbözı – bántalmazás céljából a filmforgatás kellékeit képezı – eszközökkel testszerte ütötte. A sértettek a bántalmazások következtében összességében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szereztek. Az ügyészség a vádlottat 2 rb. súlyos testi sértés bőntettével vádolja. Az ügyben január 22-én lesz a második tárgyalási nap, melyen a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Debreceni Törvényszék Debrecen, Széchenyi u. 9. fszt. 10. B. 813/2010

Vádlott: B. Zsolt (30)

Folytatólagosan, jelentıs értékre, fegyveresen elkövetett rablás Tanács: dr. Vatai István hb.alez. Perbeszédek és várhatóan ítélethirdetés

2013.01.22. 08.30

A vádirat szerint a vádlott kamion-gépkocsivezetıként dolgozott, üzemi balesete miatt viszont táppénzre került. Több mint 2 millió forintos banki hitele volt, ill. kapott egy 900 ezres közigazgatási bírságot is, ezeket a részleteket azonban a táppénzbıl nem tudta fedezni. Elhatározta, hogy fegyvert szerez és annak segítségével valamilyen pénzintézet kirablása útján jut nagyobb összegő készpénzhez. A Füzesabonyi Városi Ügyészség vádirata szerint B.Zsolt 2009. novemberében egy besenyıteleki vadászház udvarán téglával betörte egy autó ablakát és kivett abból egy duplacsövő sörétes vadászfegyvert, ill. 25 db lıszert. B.Csaba ezt a lıfegyvert használta késıbbi bőncselekményei során, fegyvertartási engedélye nem volt. A Hajdú-Bihar Megyei Fıügyészség vádiratában az áll, hogy a vádlott 4 nappal késıbb Mikepércsre érkezett. Miután sofırként elızetesen már tájékozódott, a kiszemelt pénzintézet közelében parkolt le, majd reggel 8 óra elıtt gyalog a fiókhoz ment. Mivel egy ügyfél éppen akkor érkezett, a vádlott továbbállt és bı egy óra múlva tért vissza. Belépett a pénzintézetbe, símaszkot húzott a fejére és az ügyféltérben a fegyvert a kirendeltség vezetı felé irányította. A vádirat szó szerint idézi a szavait: „csak nyugalom, senkit nem akarok bántani, 2 perc és végzünk”. Kérdésére, hogy hol a pénz, az asszony a kasszára mutatott, mire a vádlott a fegyvert a nıre tartva tolta maga elıtt a kassza irányába. A nı azonban hozzátette, hogy a kassza mőködését csak a kolleganıje ismeri. Ebben a pillanatban egy férfi érkezett és az említett kolleganı is éppen akkor ért vissza az ügyféltérbe. A férfit és a kirendeltség vezetıt a

14 / 56 vádlott az irattárba terelte, a férfit felszólította, hogy hasaljon a földre és adja át mobiltelefonját. A két alkalmazott kinyitotta a széfet és átadta a benne lévı 3.850.000 forintot. B. Csaba bepakolta a pénzt egy sporttáskába, az autójához futott és azzal elmenekült. A vádirat szerint bı egy évvel késıbb, 2010. november végén újra Mikepércsre vezetett az útja, ugyanazzal a céllal, ugyanoda. Magához vette a fegyvert, símaszkot húzott és belépett az ügyféltérbe, ahol azonnal pénzt követelt. Rángatni kezdet a kirendeltség vezetıt és azzal fenyegetızött, hogy „ne akarják, hogy elıvegye a fegyvert, mert az is nála van”. Próbálta kinyitni azt a fiókot, ahonnan egy évvel korábban a pénzt kivették, de az zárva volt, az alkalmazottak mondták is neki, hogy idızáras. B.Csaba rájött, hogy a kasszából ezúttal nem jut pénzhez, azért felszólította a két nıt, hogy a saját pénzüket adják át neki. Kiszúrta, hogy az egyik nı elıtt az asztalon van 80.000 Ft - a saját csekkjeit akarta befizetni a postán, felkapta és kiment. A másik alkalmazott közben már megnyomta a pánikgombot, amikor pedig a vádlott kiment, utána szaladt. Leintette egy autóval közlekedı ismerısét és gyalog B.Csaba nyomába eredtek. A nı ráismert, hogy ı volt a korábbi rabló. Ez idı alatt már a rendırség is úton volt és a vádlott hiába hajtott el autójával, üldözıbe vették és Hajdúszoboszló felé menet elkapták.

Információ:

Tatár Timea Márta sajtószóvivı Debreceni Törvényszék [email protected] 36/30 748 3847, 36/52 526 755

Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó sajtótitkár Debreceni Törvényszék [email protected] 36/30 327 0464, 36/52

Fıvárosi Törvényszék, II. 36. K. Attila +17 fı

sikkasztás bőntette

2013.01.22. (24.)

08:30

Az úgynevezett brókerügy azt követıen került ismét a Fıvárosi Bíróság elé, hogy a Fıvárosi Ítélıtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentıs értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette és más bőncselekmények miatt K. Attila és társai ellen indított büntetıügyben hatályon kívül helyezte K. Attila I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fıvárosi Bíróság ítéletét, és az elsıfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetıügy további hat vádlottja esetében az elsı fokú ítélet jogerıre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdıdött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fıvárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett elsı fokú ítéletében a következıképpen döntött: K. Attila I. r. vádlottat különösen jelentıs értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bőntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektıl eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtıl, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. K. Csaba Imre II. r. vádlottat bőnsegédként, különösen jelentıs értékre elkövetett sikkasztás bőntette, bőnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bőntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a Britton cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. R. Tibor Endre III. r. vádlottat az ellene bőnsegédként különösen jelentıs értékre elkövetett sikkasztás bőntette miatt emelt vád alól felmentette. M. János IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidıre felfüggesztett- fogházbüntetésre és a Britton cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. El Abed H. V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bőntette miatt 1 év 8 hónap

15 / 56 börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. D. Gábor VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidıre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. B. Miklós Ferenc VII. r. vádlottat különösen jelentıs értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektıl eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bőntette miatt emelt vád alól. dr. K. László Béla VIII. r. vádlottat orgazdaság bőntette miatt 1év, 3 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben elızetes mentesítésben részesítette. dr. G. Gábor IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. F. Tamás X. r. vádlottat jelentıs értékre, folytatólagosan, üzletszerően, elkövetett sikkasztás bőntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. V-né V. Julianna XI. r. vádlottat jelentıs értékre, folytatólagosan, üzletszerően elkövetett sikkasztás bőntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidıre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. O. Ágnes XII. r. vádlottat jelentıs értékre, folytatólagosan és üzletszerően elkövetett sikkasztás bőntette miatt 1 év, 2 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. V. János XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerően és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bőntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerően, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bőntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. dr. V. Szabolcs XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bőnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. N. Károly XIX. r. vádlottat bőnpártolás bőntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. B. Péter András XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bőntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. dr. S. Henrik Tivadar XXIII. r. vádlottat bőnsegédként, különösen jelentıs értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette, bőnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bőntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte. D. György Sándor XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette miatt emelt vád alól felmentette. Az elsı fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fıvárosi Ítélıtábla a hatályon kívül helyezı végzése indoklásakor elırebocsátotta, hogy a büntetıügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentıs a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértıi vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való

16 / 56 átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsıfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fıvárosi Ítélıtábla az elsı fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az elsı fokú ítéletet hatályon kívül helyezı határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsıként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetıjogi következmény főzhetı, s ez milyen minısítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minısítés esetleges megváltoztatása K. Attila esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértıi bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetıen új helyzetet teremtene. A Fıvárosi Ítélıtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád K. Attilával szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellettaz eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az elsı fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor elıírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi elıírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedı mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjérıl számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minısítésével összefüggésben az alapos, elemzı vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellıen konkrét legyen. A Fıvárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökbıl álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fıvárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az elızı bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A májusi, júliusi, októberi, novemberi, decemberi, januári, februári, márciusi, áprilisi, májusi és júniusi tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás keretében a törvényszék tanúkat és szakértıket hallgatott meg. A következı januári tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 25. L. E. G. és társai

Rablás bőntette

2013.01. 22.

8.30

Az elızetes letartóztatásban lévı két 23 és egy 21 éves férfi 2012. április 2-án délelıtt egy riasztópisztollyal kirabolták a Drávamenti Takarékszövetkezet Kaposvári Fiókját. 2012. június hó 19. napján az I. r. vádlott ugyanezt a takarékszövetkezetet egymaga kirabolta, azonban ıt a rendırök elfogták. Elsı tárgyalás.


Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivı 06/30-630-4367 vadocza@kaposvárit.birosag.hu

Kecskeméti Járásbíróság - Díszterem Cs. István és 23 társa

kitartottság bőntette stb.

2013.01.22. (23., 24.)

8.30

Folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a büntetıügy, melynek 24 vádlottját – többek között – kitartottság bőntettével vádolja a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak 2006. évben konspiratív módon mőködı, szervezettség jegyeit mutató hálózatot építettek ki, melynek tagjai velük al-fölérendeltségi viszonyban álltak. A hálózat Kecskemét területén, illetve a Kecskemétre bevezetı fıutak és utak mentén üzletszerő kéjelgést folytató személyek szállításában, védelmében, felügyeletében, valamint az üzletszerő kéjelgésbıl származó bevételek beszedésében mőködött közre. Az I. és a II.r. vádlottak felosztották Kecskemét területét, meghatározták azt a helyet, útszakaszt, ahol az üzletszerő kéjelgést folytató személyek az engedélyükkel naponta fizetendı útpénz ellenében szexuális szolgáltatást kínáltak. A hálózat tagjai, az üzletszerő kéjelgést folytató személyek közvetlen felügyeletét, védelmét ellátó vádlottak egy-egy útszakaszt felügyeltek, beszedték az általuk felügyelt útszakaszon szexuális szolgáltatást nyújtó személyek bevételét, melybıl 5.000 Ft útpénzt adtak át a hálózat élén álló vádlottak, vagy megbízottjaik részére. Az utak mentén felügyelı, közvetlen felügyeletet ellátó vádlottak telefonon, vagy füttyjelzéssel értesítették egymást a rendırjárırök közeledésérıl.

Információ:

Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivı +36-20-3730790 [email protected]

Miskolci Törvényszék III. em. 301. tárgyaló Dr. B. Marianna és 277 Vesztegetés bőntette és más társa bőncselekmények

2013.01.22.

8.30

Az Avasi fészekrakó ügyként elhíresült büntetıügyben a bíróság a bizonyítási eljárást a tanúk kihallgatásaival folytatja.

Információ:

Ítélet az ügyben egyenlıre még nem várható. Dr. Szabó József sajtószóvivı 06-70/7760-144 [email protected]

18 / 56

Pesti Központi Kerületi Bíróság, III. 378. dr. Sz. Gábor Attila + 4

orgazdaság bőntette

2013. 1. 22. (23.)

08:30

A Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség vádirata szerint dr. Sz. Gábor Attila elsı rendő vádlott korábbi orvoslátogatói kapcsolatait kihasználva 2006 tavaszán az ország különbözı kórházaiban dolgozó ismerıseivel abban állapodott meg, hogy bizonyos idıközönként különféle - törvényellenesen megszerzett - onkológiában használatos vényköteles gyógyszereket (citosztatikumokat) adnak át neki készpénz vagy más anyagi ellenszolgáltatás ellenében. A vád szerint az elızetes megállapodásnak megfelelıen dr. Sz. Gábor Attila 2006. áprilisa és 2007. április 12. között a kórházi ismerıseitıl nagy mennyiségő citosztatikumot szerzett meg, amelyet jelentıs haszonnal továbbértékesített. A vádiratból kitőnik, hogy a kórházi dolgozók az adott kórház, a betegek vagy a hozzátartozók tulajdonában lévı - az az I. rendő vádlottnak átadott - gyógyszerekhez tipikusan az alábbi módokon juthattak hozzá: a beteg vagy a hozzátartozói által visszahozott, a kórházi osztályon lévı lejárt szavatosságú, a kórházi osztályon még fel nem használt, a gyógyszergyártó cégek által kipróbálás céljára az egészségügyi intézményeknek adományozott, vagy a beteg testsúlyához képest magasabb testsúlyra rendelt, így a beteg kezeléséhez a szükségesnél nagyobb mennyiségő gyógyszerek kerültek - munkakörükbıl adódóan - a birtokukba. Azokat azonban nem a vonatkozó jogszabályi - illetve egészségügyi intézményi elıírásoknak megfelelıen használták fel (semmisítették meg) hanem a betegek és a hozzátartozóik , a kórház vagy az adományozó által - a fenti módon rájuk bízott citosztatikumokat jogtalanul eltulajdonították. A Budapesti VIII. kerületi Ügyészség az ügyben öt személy ellen emelt vádat; Dr. Sz. Gábor Attila I. rendő vádlottat jelentıs értékre, üzletszerően és bőnszövetségben elkövettet orgazdaság bőntettével, dr. N. Tamás II. rendő, dr. P. Balázs III. rendő és Á-né L. Margit IV. rendő vádlottakat jelentıs értékre, üzletszerően és bőnszövetségben elkövettet sikkasztás bőntettével vádolja. M. Zsolt V. rendő vádlott ellen jelentıs értékre, üzletszerően és bőnszövetségben elkövettet orgazdaság bőntettének kísérlete miatt emelt vádat. Az ügyben a januári tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. V./521. B. József és Elıre kitervelten, nyereségvágyból, társai részben különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bőntette és más bőncselekmény

Információ:

2013. 01. 22.

9.00

2010 októberében Pilisen megöltek egy élettársi kapcsolatban élı nıt és férfit, pénzt és ékszereket raboltak tılük. Bizonyítás. Dr. Kende Katalin sajtószóvivı 06 30 311-0591 [email protected] [email protected]

19 / 56

Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. K. Árpád és Elıre kitervelten, aljas indokból, több társai emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bőntette és más bőncselekmények

2013. 01. 22. (23., 25.)

9.00

Sajtórészvétel regisztrációval! Információ:

A romák elleni 2008-2009-es gyilkos támadássorozat. Bizonyítás. Dr. Kende Katalin sajtószóvivı 06 30 311-0591 [email protected] [email protected]

Gyıri Ítélıtábla fszt. 1. számú tárgyalóterem F. K. és társai

csalás bőntette bőncselekmény

és

más 2013. 01. 22.

9.00

Az elsıfokon eljáró Gyıri Törvényszék a következı tényállást állapította: meg: A III. r. és IV. r. vádlott kihasználva azt a tényt, hogy az I. r. vádlottnak a beledi gyógyszertárában tulajdonosi érdekeltsége van, rábírták arra, hogy hamis orvosi vények kiváltása útján 100%-os társadalombiztosítási támogatást élvezı, növekedési hormont tartalmazó gyógyszerek beszerzésében közremőködjön. A III. r. és IV. r. vádlottak 2008. október 16. és 2009. március 6. közötti idıszakban 50 darab hamis, illetve hamisított orvosi vényt adtak át az I. r. vádlottnak. A vényeken a betegadatokat, és esetenként a BNO kódot, TAJ számot az I. r. vádlott töltötte ki. Az I. r. vádlott az átvett 50 darab vénybıl 48 darabot átadott a II. r. vádlottnak, aki összesen 361 doboz gyógyszert rendelt meg, és adott ki I. r. vádlottnak, akitıl azokat a III. r. vádlott vitte el dobozdíj ellenében. A gyógyszerek további sorsa ismeretlen. A vádlottak hat hónapon keresztül, rendszeres haszonszerzésre törekedve több mint 64 millió Ft kárt okoztak az OEP-nek, amelybıl tényleges kárként több mint 57 millió Ft áll fenn. A fenti tényállás alapján a törvényszék F. K. I. r. vádlottat felbujtóként, folytatólagosan elkövetett csalás bőntette és felbujtóként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektıl eltiltásra ítélte. Dr. K. I. II. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bőntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2 év – végrehajtásában 4 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A II. r. vádlottat elızetes mentesítésben részesítette. H. S. III. r. és B. L. IV. r. vádlottakat felbujtóként, folytatólagosan elkövetett csalás bőntette és felbujtóként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt a III. r. vádlottat 3 év 10 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektıl eltiltásra, míg a IV. r. vádlottat 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektıl eltiltásra ítélte. Az ítélettel szemben az ügyész az I. r., III.- IV. r. (IV. r. vádlottat mint visszaesıt) vádlottak fıés mellékbüntetésének súlyosítása, a II. r. vádlott hosszabb tartamú börtönfıbüntetésre és közügyektıl eltiltás mellékbüntetésre és pénzmellékbüntetésre, valamint a gyógyszerész foglalkozástól eltiltás mellékbüntetésre ítélése, a büntetése végrehajtásának próbaidıre felfüggesztése és az elızetes mentesítésben részesítés mellızése végett jelentett be fellebbezést. Az I. r. vádlott és védıje enyhítésért, a II. r. vádlott védıje elsısorban felmentésért, másodsorban enyhítés és a tényállás egyes megállapításai ellen, a III. r. vádlott és védıje felmentésért, IV. r. vádlott védıje elsısorban felmentésért, másodsorban hatályon kívül helyezésért jelentettek be fellebbezést.


Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivı 0630/481-7354 [email protected]


Hőtlen kezelés

2013.01.22. (23., 24.)

9.00


Információ:


KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem B. József és társai

Információ:

Hivatalos személy által 2013. 01. 22. kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bőntette

9.00

A rendır foglalkozású terhelt közúti ellenırzés során sebesség-túllépés miatt intézkedett egy jármővezetıvel szemben, akitıl 5.200.- forintot fogadott el azért, hogy a további eljárástól eltekintsen. Dr. Kónya István sajtószóvivı 06-30/338-96-80 [email protected] [email protected]

21 / 56

KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem Sz. István

Visszaélés lıfegyverrel és lıszerrel bőntette

2013. 01. 22.

9.00

A lıfegyver-kereskedıi engedéllyel rendelkezı, a 2010. augusztus 25-ig eladóként fegyverés vadászboltban alkalmazásban álló, az üzletben lıfegyver és lıszer árusítására feljogosított terhelt 2010. július 13-át megelızı legalább 2-3 nappal a fenti boltból a saját lakására vitte, és ott egy zárral rendelkezı kétajtós szekrényben tartotta a - Smith&Wesson Speciál Mod 60-4 tipusu BRE 6850 gyári számú 38-as kaliberő maroklófegyvert a hozzá tartozó 50 db. lıszerrel, és a - FÉG R78 típusú B14003. gyári számú 7,65 mm kaliberjelő maroklıfegyvert. Ugyanitt tartotta az ugyancsak 2010. július 13-át megelızıen legalább 2-3 nappal tisztázatlan körülmények között hozzájutott: - gyári szám nélküli Keserő KEF típusú 9 mm Flobert kaliberjelő maroklıfegyvert, az - ME 38 Magnum típusú 001005 gyári számú 6 mm Flobert kaliberjelő maroklıfegyvert, valamint - 210 db. különbözı kaliberjelő lıszert. A négy pisztoly lıfegyvernek, a 210 különféle kaliberő töltény lıszernek minısül, melynek tartása hatósági engedélyhez kötött. Ilyen engedéllyel a terhelt nem rendelkezett.

Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivı 06-30/338-96-80 [email protected] [email protected]

Szegedi Ítélıtábla Fszt. 11-es tárgyaló T. István

Információ:

Sikkasztás

2013. 01. 22.

9.00

Az I. fokú ítélet szerint a vádlott a Pankota Pig Kft. fıkönyvelıje és egyik ügyvezetıjeként a kft. pénztárából és folyószámláiról különbözı összegeket – összesen több mint 50 millió forintot tulajdonított el, részben úgy, hogy valótlan tartalmú, fiktív számlákat állított be a cég könyvelésébe, és a számlák ellenértékének felvétele után az összeget saját céljaira fordította. Ezért a bíróság – egyebek mellett 5 év börtönt szabott ki a vádlottra. Perbeszédek lesznek és ítélethirdetés várható. Dr. Bátyi Zoltán Sajtótitkár 06/30337-3653 [email protected]

22 / 56

Debreceni Ítélıtábla B.I.D.

Emberölés bőntette

2013.01.22.

09:30

Az elsıfokon eljáró Szolnoki Törvényszék 2012 májusában emberölés bőntettének kísérlete, testi sértés vétsége, magánlaksértés bőntette és garázdaság vétsége miatt, B. I. D. vádlottat, mint visszaesıt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektıl eltiltásra ítélte. A vádlott enyhítésért, védıje részbeni felmentés és enyhítés, másodlagosan eltérı minısítés és enyhítés érdekében fellebbeztek. A vádlott a 2011 januárjában baráti összejövetelt tartott kertes családi házukban. S. Cs. sértettel jó viszonyban volt ezt megelızıen. A vádlott a nap folyamán ittas állapotba került. A testvére, B. M. a házból kiment a verandára és magával vitt egy fejszét, hogy gyújtóst aprítson. A sértett követte, szóváltásba keveredtek. A verandán a sértett, B. M-t kis erıvel nyakon ütötte, amit a vádlott meglátott. Ezek után a vádlott és sértett kölcsönösen vitatkoztak, dulakodtak. S. Cs. haza menekült, a vádlott pedig követte ıt. A családtagok kérésére a vádlott visszament saját házuk udvarára. Ott magához vette a verandán hagyott emberi élet kioltására alkalmas fejszét és visszament a sértett házához. Az udvaron közepes erıvel csapot a sértett irányába. S. Cs. reflexszerően hátralépett, így a fejsze éle az arca elıtt kb. 30 cm távolságra haladt el és az udvar agyagos talajába csapódott. Amennyiben a csapás elıl nem mozdul el, súlyos, életveszélyes, akár halálos kimenetelő sérüléseket szenvedhetett volna. Elsı nyilvános ülés, határozat várható.

Információ:


KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem P. István

Információ:

Garázdaság vétsége

2013. 01. 22.

10.00

A vádlott a rendıri intézkedés során ellenállt, majd miután beültették az autóba, ott belerúgott az ajtózárba, így 39.468.- forint kárt okozott. Dr. Kónya István sajtószóvivı 06-30/338-96-80 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem B. Attila

Testi sértés bőntettének kísérlete és más bőncselekmény

2013. 01. 22.

10.30

23 / 56 A terhelt 2010. február 1-én 23 órakor észlelte, hogy a sértett és ismeretlen társa megkísérli feltörni a barátja garázsát. İket felelısségre vonta, valótlanul azt állítva, hogy már értesítette a rendırséget. Erre a két elkövetı – a sértett és társa - a cselekménnyel felhagytak és a helyszínrıl elmenekültek. A terhelt kaputelefonon értesítette a barátját, aki a garázsánál megjelent, s akinek autójával az elkövetık felkutatására indultak azért, hogy elfogják és átadják ıket a rendırségnek. Tették ezt, mivel úgy gondolták: az elkövetık még nem lehetnek messze; a terhelt az egyik elkövetı arcát jól megfigyelte, ıt felismerné; végül a garázsnál azonosításra alkalmas cipınyom maradt a hóban. Elıbb a K. úti piacig közlekedtek, majd visszamentek a garázsig, ahol a helyszínen hagyott kalapácsnyelet és zsákot a terhelt barátja eltette; ezután mentek a könyvtár felé. Kb. 50 perccel a bőncselekmény észlelése után annak helyszínétıl mintegy 500 méterre a Megyei Rendır-fıkapitányság épületével szemben a terhelt észrevette és felismerte az immár egyedül gyalogoló egyik elkövetıt, a sértettet. A kocsiból kiszállva utána sietett, a menekülı sértettet utolérte, ruhájánál fogva megragadta a vállát, és közölte, hogy „beviszi a rendırségre”. Erre a sértett még intenzívebben próbálta magát kiszabadítani a terhelt fogásából, közben szembe is fordult a terhelttel, aki – hogy az aktív ellenállást tanúsító és elfutni próbáló sértett elmenekülését megakadályozza – egy alkalommal közepes erıvel, ökölbe szorított kézzel közvetlenül a bal szeme alatt megütötte a sértettet. A sértett az ütéstıl hanyatt esett a hótiszta betonjárdára, és az orra is vérezni kezdett. Ekkor ért oda a terhelt barátja, aki megragadta sértett lábait is meggyızıdött arról, hogy az általa viselt katonai surranó talpának rajzolata hasonlít a garázs elıtt feltalált lábnyommal. A sértettet a földrıl felállították, két oldalról megragadták abból a célból, hogy bekísérik a közeli rendırségre és átadják a tetten ért bőnözıt a hatóságnak. A sértett eközben is folyamatosan ellenállt, próbált elszaladni, elırefelé kifeszítette a lábait, hogy ne tudják átkísérni az úttest túloldalára és bevinni a rendırségre. Mindezt az utcai dulakodást mintegy 300 méterrıl a szemközti rendırkapitányság portájáról a biztonsági ır látta, és ı értesítette a rendıröket, akik a szemközti, a rendırség épülete felıli járdán igazoltatták a sértettet elfogó terheltet és társát. A sértett a terhelt bántalmazása következtében bal arctáji zúzódásos sérülést, lágyrész duzzanatot szenvedett el, melynek gyógytartama 8 napon belüli; de az erıbehatás súlyosabb, 8 napon túli szemsérülést vagy orrcsonttörést is okozhatott volna. A sértettet utóbb társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérlete miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

Információ:


24 / 56

KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem K. Ottó Richárd

Információ:

Garázdaság vétsége

2013. 01. 22.

11.00

A terhelt ittas állapotban egy szórakozóhely elıtt lévı hirdetıtáblát és fapadot – azokba belerúgva – megrongált, így 52.000.- forint kárt okozott. Dr. Kónya István sajtószóvivı 06-30/338-96-80 [email protected] [email protected]

Debreceni Ítélıtábla A.J.


2013.01.22.

11:30

Az elsıfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2012 szeptemberében emberölés bőntettének kísérlete miatt A. J. vádlottat 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektıl eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védıje elsısorban felmentésért, másodsorban enyhébb büntetés kiszabása végett fellebbeztek. A. J. vádlott 2011 januárjában italozott egy kávézóban, ahol ittas állapotba került. A sértettel évek óta ismerték már egymást, közöttük a vádesetet megelızıen különösebb konfliktus nem volt. A kávézóban tartózkodott szintén ittas állapotban B. J. sértett is, akivel együtt indultak A.J. házához, ahol tovább ittak. Este az ágyában fekvı A. J. vádlott pontosabban meg nem állapítható elızmények után és körülmények között egy 20 cm pengehosszúságú konyhakéssel szívtájékon szúrta B. J. sértettet, aki összeesett. A szomszédok értesítették a mentıket. B.J. szúrt sérülésének gyógyulása a nyolc napot meghaladta, a tényleges gyógyulási ideje 4 hétre tehetı. Elsı nyilvános ülés, határozat várható.

Információ:


KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem B.-né L. Tünde Éva

hivatalos személy elleni erıszak bőntette

2013. 01. 22.

11.30

A terhelt 2012. január 8-án az esti órákban bejelentést tett a rendırkapitányságon, hogy az élettársával közösen használt ingatlanba nem tudott bejutni, ezért rendıri segítséget kért. A terhelt bejelentésére 20 óra 50 perckor a helyszínre érkezı rendır járırök a terheltet intézkedés alá vonták, felhívták személyi okmányainak átadására, melyet az ittas állapotban lévı terhelt megtagadott, annak újbóli felszólítás ellenére sem tett eleget, ehelyett a

25 / 56 rendırkapitányság állományába tartozó sértettet egy alkalommal hirtelen mozdulattal ököllel hátba vágta. A sértett sérülést nem szenvedett, magánindítványt nem terjesztett elı. A terheltet súlyos személyiségzavara a beszámíthatóságát illetıen közepes fokban korlátozta.

Információ:


Debreceni Ítélıtábla M.S.

Rongálás vétsége

2013.01.22.

13:00

A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék 2012 szeptemberében a rongálás vétsége és más bőncselekmény miatt M.S. ellen indított ügyben a Berettyóújfalui Városi Bíróság ítéletét megváltoztatta. M.S-t a rongálás vétsége vád alól felmentette. A tulajdon ellen szabálysértés miatt indult eljárást megszüntette. A vádlott büntetését 2 év próbára bocsátásra enyhítette. Egyebekben az elsıfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsıfokon eljáró bíróság rongálás és garázdaság vétsége miatt 36.000 Ft pénzbüntetésre ítélte a vádlottat. 2009 novemberében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a vádlottat, cselekvıképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. M.S. vádlott 2009 szeptemberében 3. emeleti lakásának erkélyén kiabálva fenyegetızött majd három üveget dobott ki a lépcsıház elıtt parkoló autó elé. Ugyanis azt hitte, hogy abban a gépkocsiban utazott korábban az élettársa. Az összetört üvegek egy darabja a gépkocsi szélvédıjén 25.000 ft értékő kárt okozott, melyet a biztosító megtérített. A vádlott cselekménye alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. Elsı nyilvános ülés, határozat várható.

Információ:


Debreceni Ítélıtábla Z. Gy.

Halált okozó testi sértés bőntette

2013.01.22.

14:00

Az elsıfokon eljáró Debreceni Törvényszék 2012 szeptemberében Z. Gy. vádlottat testi sértés bőntette miatt 2 év 4 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektıl eltiltásra ítélte. A vádlott a büntetés fele részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész a büntetés súlyosításáért és a feltételes szabadságra bocsátás kedvezıbb lehetıségének mellızéséért, a vádlott és védıje felmentés, illetve enyhítés végett fellebbeztek. Z. Gy. és a sértett V. J. K. 2009 júniusában egy kocsmában italozott. A vádlott közepesen, a sértett erısen ittas állapotban volt. A sértett több személybe, köztük a vádlottba belekötött, szóváltás alakult ki közöttük. A sértett elhagyta a helyszínt azzal, hogy visszajön a fiával és „elrendezik” a dolgot. Nem sokkal késıbb vissza is érkezett és újra vitatkozni kezdett. A sértett közben többször elindult a kijárat felé, a vádlott ezt megunva, jobb kezével,

26 / 56 ököllel, kis erıvel megütötte V.J.K-t, aki erısen ittas állapota miatt hátraesett és a fejét beverte a kocsma udvarának betonozott járdájába. Azonnal eszméletét vesztette, a mentık kórházba szállították, ahol életmentı mőtétet hajtottak rajta végre. A sértett a szakszerő orvosi ellátás ellenére elhunyt. V. K. J. halála erıszakos úton, koponyatörés, agyzúzódás, következményes keringési és légzési elégtelenség miatt állt be. Elsı nyilvános ülés, határozat várható.

Információ:


27 / 56

2013.01.23. (SZERDA) Fıvárosi Törvényszék, fsz. 31. Sz. György + 3 fı

személyes adattal visszaélés

2013. 1. 23.

8:30

A Központi Nyomozó Fıügyészség dr. Sz. György I. r. vádlott ellen folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bőntette, T. Károly II. r. vádlott ellen hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bőntette miatt emelt vádat. Dr. D. Ibolya III. rendő vádlottat az ügyészség kényszerítés bőntettével, valamint 2 rendbeli, személyes adattal visszaélés vétségével vádolja, amelybıl egyet társtettesként követett el. H. Károly IV. rendő vádlott ellen személyes adattal visszaélés vétsége miatt emeltek vádat. A vádirat szerint dr. Sz. György jogosulatlanul sokszorosíttatta és osztotta szét a Nemzetbiztonsági Bizottság egyes tagjainak az UD Zrt. ügyvezetıjének két politikussal folytatott néhány telefonbeszélgetését. Dr. Sz. György a prezentációs anyagok ismertetésével és szétosztásával a Nemzetbiztonsági Bizottság Tagjai elıtt azt a látszatot kívánta kelteni, illetve azt a látszatot keltette, hogy a polgári titkosszolgálatok által végzett titkos információgyőjtés eredményeként olyan törvényesen felhasználható adatok keletkeztek, amelyek alátámasztják azt a tényt, hogy a két politikus politikai kapcsolatot tartott fenn egy olyan cég ügyvezetıjével, akit érint a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése. A vád szerint dr. Sz. György tudta, illetve tudnia kellett, hogy a két politikust érintı anyagok indifferensek az alapügyben tett feljelentések szempontjából. Az ügyészség azt is az I. rendő vádlott terhére rótta, hogy a sajtó nyilvánossága elıtt a két politikus becsületének csorbítására alkalmas tényállításokat tett, és ezzel is jelentıs érdeksérelmet okozott nekik. T. Károly II. rendő vádlott a vád szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnökeként hatáskörét túllépve arra bírta rá a minisztert, hogy - jogszabályi feltételek hiányában a többek között a két politikus személyes adatait tartalmazó, a feljelentés szempontjából indifferens - a telefonbeszélgetések rendelkezésre bocsátásával adjon tájékoztatást a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjainak. A vád szerint a titkos információgyőjtésbıl származó bőnügyi személyes adatok jogtalan kezelése az akkori ellenzéki politikusok nyilvánosság elıtti lejáratását célozta. A vádirat szerint az UD Zrt. ügyvezetıit is érintı feljelentéshez, két, titkos információgyőjtés keretében rögzített telefonbeszélgetést is mellékeltek. Az egyik ilyen beszélgetést rögzítı felvételt CD lemezen ismeretlen személyek ismeretlen körülmények között dr. D. Ibolya postaládájába dobtak, amely 2008. szeptember 10-én került a birtokába. A vád szerint dr. D. Ibolya III. rendő vádlott és H. Károly IV. rendő vádlott ezt felhasználva közvetítık útján arra próbálták meg rábírni A. K-t, hogy lépjen vissza az MDF elnökjelöltségétıl, különben a III. rendő vádlott nyilvánosságra hozza a hangfelvételt. A. K. dr. D. Ibolya tervezett tájékoztatója elıtt sajtótájékoztatót tartott, ahol közölte, hogy közvetítın keresztül megzsarolták. 2008. szeptember 12-én, dr. D. Ibolya többek között H. Károly társaságában megtartotta a sajtótájékoztatót, ahol a telefonbeszélgetés leírt változatát nyilvánosságra hozta, s utalt arra, hogy több hangfelvétel áll a rendelkezésére. Másnap dr. D. Ibolya egy megbeszélésen további új, eddig ismeretlen hangfelvétel - országos választmányi ülésen történı - lejátszását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha A. K nem teljesíti az általa megjelölt feltételeket. Mindezek, valamint az elızı napon történtek hatására A. K. úgy döntött, hogy maradéktalanul telesíti a dr. D. Ibolya által megjelölt feltételeket. Ez 2008. szeptember 23-án, az MDF választmányi ülésén, illetve az ezt követı két hétben megtörtént. A vád rögzíti, hogy a III. és IV. rendő vádlottak magatartása A. K. politikai elımenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését rendkívül hátrányosan érintette. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012. április 25-én elsıfokú ítéletet hirdetett az ügyben. A bíróság dr. Sz. György I. r. vádlottat bőncselekmény hiányában mentette fel a folytatólagosan,

28 / 56 hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bőntettének vádja alól. T. Károly II. r. vádlottat ugyancsak bőncselekmény hiányában mentették fel a hivatalos személyként, felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bőntettének vádja alól. A bíróság dr. D. Ibolya III. rendő vádlottat bőncselekmény hiányában mentette fel a kényszerítés bőntettének vádja alól. A 2 rendbeli, személyes adattal visszaélés vétségének vádja alól részben bőncselekmény, részben bizonyítottság hiányában mentette fel a bíróság. H. Károly IV. rendő vádlottat a bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel a személyes adattal visszaélés vétségének vádja alól. A vádlottak és a védık tudomásul vették a döntést, az ügyész valamennyi vádlott esetében fellebbezést jelentett be. Az ítélet így nem jogerıs. A bíróság a dr. Sz. György I. rendő vádlottat érintı vádak kapcsán a következıképpen döntött: dr. Sz. Györgyöt bőncselekmény hiányában mentette fel a vád alól annak kapcsán, hogy miniszterként az Országgyőlés Nemzetbiztonsági Bizottság valamint az Országgyőlés Alkotmányügyi, Igazságügyi, és Ügyrendi Bizottság tagjait zárt ülésen szóban tájékoztatta. A nem jogerıs döntés szerint a tájékoztatása indokolt, célszerő és jogszerő volt. Miniszterként ugyanis tájékoztatási kötelezettsége volt a Nemzetbiztonsági Bizottság felé, a vád tárgyává tett ügyben pedig releváns nemzetbiztonsági kockázatokról adott tájékoztatást. A bíróság ugyancsak bőncselekmény hiányban mentette fel azon vád tárgyává tett cselekmény miatt is, hogy Nemzetbiztonsági Bizottság tagjai között szétosztotta azokat a CD-ket, amelyeken az UD Zrt. ügyvezetıjének két politikussal folytatott néhány telefonbeszélgetése volt hallható. A bíróság szerint dr. Sz. György ezen cselekménye is indokolt, célszerő és jogszerő volt figyelemmel arra, hogy a bizottság tagjai formális bizottsági ülésen kívül is jogosultak tájékoztatást kapni a minisztertıl. A sajtó számára adott tájékoztatás ugyancsak nem valósított meg bőncselekményt. Az ítélet szerint az elsırendő vádlott csak D.E. elırehozott kommunikációjára reagált, és az általa közöltek a demokratikus jogállam mőködéséhez szükséges információk voltak. A másodrendő vádlott T. Károlyt a fenti cselekmények kapcsán felbujtóként vádolta meg az ügyészég. Tekintettel azonban arra, hogy a cselekménynek nem volt tettese - dr. Sz. Györgyöt ugyanis felmentette a bíróság - így felbujtója sincs, ezért a bíróság T. Károlyt is felmentette az ellene emelt vád alól. A bíróság az ítélet indoklása során kitért arra, hogy a bíróság a dr. Sz. György tudomására jutott titkos információknak csak egy részét ismerhette meg, tekintettel arra, hogy a titokgazda a teljes anyagot nem tette a bíróság számára hozzáférhetıvé, szemben az ügyészséggel. Így a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az állam titokvédelmi igénye megelızte a büntetıjogi igényét. A bíróság az ítélet egy részét egyébként zárt ajtók mögött ismertette, tekintettel arra, hogy nemzeti minısített adatot tartalmazott. A dr. D. Ibolyát és H. Károlyt érintı vádak kapcsán a bíróság megállapította: azon anyagok kapcsán, amit a két vádlott a sajtónak kiosztott, illetve dr. D. Ibolya T. A-hoz eljuttatott, nem lehetett bizonyítani. hogy személyes adatot tartalmaztak. E pontban bizonyítottság hiányában mentette fel a vádlottakat a bíróság. A bíróság az A. K. környezetébıl származó tanúk vallomását elfogultság okán nem tekintette olyannak, amelyre ítéleti tényállást lehetett volna alapítani. Az pedig, hogy dr. D. Ibolya megmutatott Cs. S.-nek egy telefonbeszélgetést rögzítı felvételt, nem veszélyes a tárdadalomra, mert az MDF elnökeként jogszerően próbálta megtudni, hogy mi áll a pártját ért támadás mögött. Továbbá, az sem veszélyes a társadalomra, hogy a felvételt az MDF vezetıinek is lejátszotta. A vád szerint dr. D. Ibolya arra kényszerítette A. K-t, hogy mondjon le a jelöltségrıl. A bíróság szerint azonban ezt a sértett következetlen vallomásai cáfolták, ezért a vádlottat bőncselekmény hiányában felmentette a vád alól. Az eljárás másodfokon a Fıvárosi Törvényszéken folytatódik, ahol január 23-i nyilvános ülésen határozathozatal várható. Információ:


29 / 56

Gyıri Törvényszék H. Géza

Rablás

2013. 01. 23.

8.30.

A vádlott Sopronban egy buszon utazott a késıbbi sértettel, akit a végállomáson leszállva gyalog követett. Miután a nı mögé ért, kést szorított a sértett nyakához, majd a sértett állát és jobb fülét meg is vágta. A sértett a vádlottat a földre lökte, így a táskát magával vinni nem tudta. A helyszín közelében a vádlottat elfogták.

Információ:

Elsı tárgyalási nap a január 23. dr. Máté Kinga – sajtószóvivı +36-30-86-44-303 [email protected] [email protected]

Kecskeméti Törvényszék fszt. 12. K. Ildikó és társai

18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bőntette és más bőncselekmények

2013. 01.23. (25.)

8.30

Tárgyalja a Kecskeméti Törvényszék másodfokú büntetıtanácsa annak 19 vádlottnak – az elsı fokú eljárásban a vádlottak száma 28 volt - a büntetıügyét, akiket – többek között – 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bőntettével vádol a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirati tényállás lényege szerint az I.r. vádlott a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Gyermekotthona és Szociális Intézménye igazgatói feladatát látta el. Az intézményhez egy lakásotthon is tartozott. A vádirat szerint az intézményben egy „dühöngı” szobát hoztak létre, ahol a gyermekeket elkülönítették – megszegve ezzel a hatósági elıírásokat. Ezt a – 6x5 méter alapterülető - helyiséget bekamerázták és az ablakait berácsozták. A szobában mindössze egy kanapét helyeztek el. Az I.r. vádlott és társai – az intézmény dolgozói - a vádiratban foglaltak szerint 2007 novembere és 2010 januárja közötti idıpontban az otthonban elhelyezett gyermekek és fiatal felnıttek korlátozták személyi szabadságukban, különös tekintettel a mozgásukban és tartózkodási helyük szabad megválasztásában. Az ügyben elsı fokon a Kecskeméti Városi Bíróság járt el és 2012. március 20. napján hirdetett ítéletet, melyben 21 vádlott büntetıjogi felelısségét állapította meg. Közülük öt személyt felfüggesztett szabadságvesztéssel, tíz további vádlottat pénzbüntetéssel illetve hatot megrovással sújtott. Ítélethirdetés január 25. napján várható.





2013.01.23. (24.)

8.30

Folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a büntetıügy, melynek 24 vádlottját – többek között – kitartottság bőntettével vádolja a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak 2006. évben konspiratív módon mőködı, szervezettség jegyeit mutató hálózatot építettek ki, melynek tagjai velük al-fölérendeltségi viszonyban álltak. A hálózat Kecskemét területén, illetve a Kecskemétre bevezetı fıutak és utak mentén üzletszerő kéjelgést folytató személyek szállításában, védelmében, felügyeletében, valamint az üzletszerő kéjelgésbıl származó bevételek beszedésében mőködött közre. Az I. és a II.r. vádlottak felosztották Kecskemét területét, meghatározták azt a helyet, útszakaszt, ahol az üzletszerő kéjelgést folytató személyek az engedélyükkel naponta fizetendı útpénz ellenében szexuális szolgáltatást kínáltak. A hálózat tagjai, az üzletszerő kéjelgést folytató személyek közvetlen felügyeletét, védelmét ellátó vádlottak egy-egy útszakaszt felügyeltek, beszedték az általuk felügyelt útszakaszon szexuális szolgáltatást nyújtó személyek bevételét, melybıl 5.000 Ft útpénzt adtak át a hálózat élén álló vádlottak, vagy megbízottjaik részére. Az utak mentén felügyelı, közvetlen felügyeletet ellátó vádlottak telefonon, vagy füttyjelzéssel értesítették egymást a rendırjárırök közeledésérıl.

Információ:


Pesti Központi Kerületi Bíróság, III. 378. dr. Sz. Gábor Attila + 4

orgazdaság bőntette

2013. 1. 23.

08:30

A Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség vádirata szerint dr. Sz. Gábor Attila elsı rendő vádlott korábbi orvoslátogatói kapcsolatait kihasználva 2006 tavaszán az ország különbözı kórházaiban dolgozó ismerıseivel abban állapodott meg, hogy bizonyos idıközönként különféle - törvényellenesen megszerzett - onkológiában használatos vényköteles gyógyszereket (citosztatikumokat) adnak át neki készpénz vagy más anyagi ellenszolgáltatás ellenében. A vád szerint az elızetes megállapodásnak megfelelıen dr. Sz. Gábor Attila 2006. áprilisa és 2007. április 12. között a kórházi ismerıseitıl nagy mennyiségő citosztatikumot szerzett meg, amelyet jelentıs haszonnal továbbértékesített. A vádiratból kitőnik, hogy a kórházi dolgozók az adott kórház, a betegek vagy a hozzátartozók tulajdonában lévı - az az I. rendő vádlottnak átadott - gyógyszerekhez tipikusan az alábbi módokon juthattak hozzá: a beteg vagy a hozzátartozói által visszahozott, a kórházi osztályon lévı lejárt szavatosságú, a kórházi osztályon még fel nem használt, a gyógyszergyártó cégek által kipróbálás céljára az egészségügyi intézményeknek adományozott, vagy a beteg testsúlyához képest magasabb testsúlyra rendelt, így a beteg kezeléséhez a szükségesnél nagyobb mennyiségő gyógyszerek kerültek - munkakörükbıl adódóan - a birtokukba. Azokat

31 / 56 azonban nem a vonatkozó jogszabályi - illetve egészségügyi intézményi elıírásoknak megfelelıen használták fel (semmisítették meg) hanem a betegek és a hozzátartozóik , a kórház vagy az adományozó által - a fenti módon rájuk bízott citosztatikumokat jogtalanul eltulajdonították. A Budapesti VIII. kerületi Ügyészség az ügyben öt személy ellen emelt vádat; Dr. Sz. Gábor Attila I. rendő vádlottat jelentıs értékre, üzletszerően és bőnszövetségben elkövettet orgazdaság bőntettével, dr. N. Tamás II. rendő, dr. P. Balázs III. rendő és Á-né L. Margit IV. rendő vádlottakat jelentıs értékre, üzletszerően és bőnszövetségben elkövettet sikkasztás bőntettével vádolja. M. Zsolt V. rendő vádlott ellen jelentıs értékre, üzletszerően és bőnszövetségben elkövettet orgazdaság bőntettének kísérlete miatt emelt vádat. Az ügyben a januári tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:



2013. 01.23. (25.)

9.00



Debreceni Ítélıtábla D.T. + 1 fı

Csalás bőntette

2013.01.23.

9:00

Az elsıfokon eljáró Miskolci Törvényszék 2012 áprilisában D. T. I.r. vádlottat csalás bőntettének kísérlete, költségvetési csalás bőntettének kísérlete és 2 rb. magánokirathamisítás vétsége miatt 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és 500.000- forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 5 év próbaidıre felfüggesztette. M.S. II.r. vádlottat 1 rb. bőnsegédként elkövetett csalás bőntettének kísérlete és 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, mint többszörös visszaesıt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektıl eltiltásra ítélte. Az I. és II. r. vádlott és védıik felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést, az ügyész az ítéletet mindkét vádlott esetében tudomásul vette. 2007-ben egy építıkı, díszkı fejtésével foglalkozó gazdasági társaság nehéz anyagi helyzetbe került, jelentıs tartozásaik voltak. A társaság akkori ügyvezetıje megismerkedett a II. r. vádlottal, akinek felajánlotta a cégébe történı befektetés lehetıségét, bízva abban, hogy így tovább folytathatná tevékenységét. D. T. I.r vádlott és M. S. a megbeszéltek alapján a kft-je nevében több szerzıdést kötött az építıkıvel foglalkozó cég vezetıjével, azt ígérve, hogy megmentik a felszámolástól és biztosítják annak további mőködését. 2007 augusztusában adásvételi szerzıdést kötöttek, melyben D. T. cége követ

32 / 56 vásárolt 170.000.000 forint értékben az érintett kft-tıl, 8 millió forint értékben bérleti szerzıdést kötöttek a egy agyagbánya mőködtetésére. A szerzıdésben szereplı vételárról illetve a bérleti díjról számlákat állítottak ki, de tényleges pénzmozgás nem történt. Még abban a hónapban újabb adásvételi szerzıdést kötöttek. Ebben az esetben sem történt tényleges kifizetés. D. T. az általa vezetett kft általános forgalmi adó havi bevallásában szerepeltette a szerzıdésekhez kapcsolódó számlákat. Így a havi bevallásban a cég visszaigénylı pozícióba került, de átvezetési kérelmet nyújtott be más adónemekben fennálló tartozásának rendezése érdekében. Az adóhatóság ezt nem teljesítette, a cégnél adóellenırzést végzett és megállapította, hogy a számlák mögött valós gazdasági esemény nem volt. Folytatólagos, harmadik nyilvános tárgyalás, határozat várható.

Információ:




2013. 01. 23., (25.)

09:00

A Központi Nyomozó Fıügyészség vádirata szerint B. György I. r. vádlott és T. László 2007. április 21-én a Hısök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevık kérdıíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértıinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértıkbıl álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idıvel majd átveszi az irányítást a Gyurcsány Ferenc által vezetett kormánytól. Sz. Endre István III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezıket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött B. György I. r. vádlottnak. B. Györgynek azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezıkbıl létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthetı, több személybıl álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyőlési képviselık megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a késıbb kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötıdı politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetszı, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erıszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendırökkel minden lehetséges alkalommal összetőzést provokáljanak. A vádirat szerint B. György erınléti-állóképességi felmérıket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezıknek. A felmérıkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak K. Csaba XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elı a késıbbi támadásokat. B. György I. r. és Sz. Endre a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezırendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy elıre kijelölt személynek ezen a levelezırendszeren keresztül kellett jelentenie B. Györgynek. A csoport tagjai által elkövetett bőncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelısségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítı

33 / 56 propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven késıbb felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint B. György azért, hogy akkor kormányon lévı MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban S. József II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig B. Beáta XIV. r. vádlott felelısségét is felveti a vádhatóság. B. György Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r., P. Gergely VII. r. és T. Csaba Zoltán VIII. r. vádlottaknak az MSZP kıbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. B. György azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r., P. Gergely VII. r. és T. Csaba Zoltán VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevő presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következı vádpont szerint Cs. Sándor a Hír Tv mősorvezetıje, mősorában a 2006. ıszét követı utcai demonstrációkban résztvevıket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. B. György elhatározta, hogy a mősorvezetıt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. Sándor mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák ıt. A felderítést T. Csaba Zoltán VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra T. Csaba Zoltán VIII. r., Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r. és P. Gergely VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. Sándor a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelezı egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjérıl. B. György a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyőlési képviselık nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselık a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, B. György utasítására S. József engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. István országgyőlési képviselı/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot. B. György 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bőntársával és B. Beátával dr. K. János országgyőlési képviselı/miniszter épülı családi házához mentek. B. György és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot. A vádhatóság szerint B. György utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-rıl 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon elıre egyeztetett idıpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyőlési képviselık ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következı vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. B. Györgyöt felháborította az eset, ezért utasítást adott M. Csaba Mihály V. rendő, Sz. Frigyes IV. rendő , T. Csaba Zoltán VIII. rendő, P. László VI. rendő és P. Gergely VII. rendő vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint B. György nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. B. György felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a

34 / 56 másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékő kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában a B. György által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendırség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint B. György 2008 májusában felvetette, hogy egy késıbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. György lesencefalui házát. B. György és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. B. György utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. B. György ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételő robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol B. György elsısorban a magával vitt idızítıt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án B. György, Sz. Endre és N. Zoltán Péter vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy elızıleg összeállított bombát is, mellyel Sz. György házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következı vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során S. József felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. S. József II. r., Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r. és P. Gergely VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hısök terén, ahol felszólították az Országgyőlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek elıre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erıszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyőlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyőlési képviselık elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy Bajnai Gordont miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy Bajnai megválasztása helyett elırehozott országgyőlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendırségi ellenırzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség B. Györgyöt társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lıfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bőntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bőntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bőntettével vádolja. A büntetıpernek összesen 17 vádlottja van. B. György mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendő vádlottat lıszerrel visszaélés bőntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a januári tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


35 / 56


Hőtlen kezelés

2013.01.23. (24.)

9.00


Információ:


Szegedi Ítélıtábla Fszt. 11-es tárgyaló P. Jenı I. rendő vádlott Vesztegetés, befolyással és H. Zsolt II. rendő üzérkedés vádlott

2013. 01. 23.

9.00

Az I. fokú ítélet szerint a pénzügyır I. rendő és a II. rendő vádlott, aki egy kft. ügyvezetı igazgatója, megegyeztek abban, hogy a II. rendő vádlott rendszeresen tájékoztatja az I. rendő vádlottat a Magyarország területére a gyulai határátkelı helyen belépı, általa megjelölt kamionok forgalmi rendszámáról és belépésük várható idıpontjáról, az I. rendő vádlott pedig ezen kamionok vámellenırzés nélküli beléptetését és áthaladását az ellenırzési ponton biztosítja, amiért kamiononként 50 ezer forintot kap. Az I. rendő vádlott ismeretlen pénzügyır társaival együtt havonta legkevesebb öt olyan kamion átléptetését végezte el, amelyek érkezésérıl a II. rendő vádlott tájékoztatta, és ennek ellenértékeként I. rendő vádlott a II. rendő vádlottól összesen legkevesebb 4.350.000 forintot vett át. Ezért a bíróság az I. rendő vádlottat – egyebek mellett - 6 év, a II. rendő vádlottat 2 év 10 hónap börtönre ítélte. Perbeszédek lesznek és ítélethirdetés várható.

Információ:

Dr. Bátyi Zoltán Sajtótitkár 06/30337-3653 [email protected]

36 / 56

Szolnoki Törvényszék – I. em. 53. sz. tárgyalóterem T. Miklós és társai

Hőtlen kezelés bőntettének kísérlete

2013.01.23.

9.00

A Központi Nyomozó Fıügyészség 1.Nyom.202/2009. számú vádiratában különösen jelentıs vagyoni hátrányt okozó hőtlen kezelés bőntettének kísérletével vádolja T. Miklós I. rendő, Cs. Zsolt II. rendő, M. Andrea III. rendő, F. Zsolt IV. rendő vádlottakat, a IV. rendő vádlottat mint a cselekmény bőnsegédét. V. Bálint V. rendő vádlottat 2 rb. közokirat hamisítás bőntettével, II. rendő és IV. rendő vádlottakat pedig magánokirat hamisítás vétségével is. A vádlottak közül az I. rendő vádlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt vezérigazgatója, a II. rendő vádlott az Értékesítési Igazgatóság igazgatója, a III. rendő vádlott a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja, IV. rendő vádlott egy értékbecslı kft. értékbecslıje, V. rendő vádlott pedig ügyvédjelölt, illetve ügyvéd volt a vádbeli cselekmények idıpontjában. Egy magyar állampolgársággal is rendelkezı vállalkozó Albertirsa, illetıleg Pilis területén akként szerzett meg termıföldeket, hogy az V. rendő vádlott, mint ügyvédjelölt, illetıleg ügyvéd segítségével a termıföldrıl szóló törvény azon rendelkezéseit használták ki, hogy amennyiben a termıföld értékesítése tulajdonostársak között történt, akkor ez a jogügylet elıvásárlási jogot nem keletkeztet, illetve ha az adott termıföld tulajdonjogához ajándékozás útján jut a megszerzı, elıvásárlási jog szintén nem keletkezik. Így az albertirsai, illetve pilisi termıföldek elenyészı tulajdoni hányadára színlelt ajándékozási szerzıdéseket kötöttek, majd pedig a tulajdoni hányad ajándékozás jogcímén történt ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követıen a vállalkozó az ingatlanokat, mint tulajdonostárs megvásárolta. - o Külföldi befektetık játék kaszinó, más szórakoztató létesítmények és szálloda építését magában foglaló turisztikai beruházást kívántak megvalósítani fenti vállalkozó tulajdonát képezı albertirsai területen, azonban a Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint Pest megyében ez nem volt megvalósítható, ezért a Közép-Dunántúli régióra terelıdött a befektetıi kör figyelme. A Velencei tó északi partján voltak olyan állami tulajdonban álló területek amelyek alkalmasak lettek volna a beruházás megvalósítására. A befektetıknek az volt az érdeke, hogy Sukoró területén a beruházás megvalósítása érdekében kiszemelt területek megszerzésének módja olyan legyen, hogy arról a potenciális versenytársak ne szerezhessenek tudomást. Az állami tulajdonú ingatlanok megvásárlása, illetve megszerzése érdekében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-vel vette fel a kapcsolatot a befektetıi kör és az I. rendő vádlottnak címzett kérelemben tájékoztatták a tervezett beruházásról az MNV Zrt.-t és arról, hogy annak helyszíneként a Velencei tó északi partján fekvı 60-70 hektár területő állami tulajdonban lévı ingatlan együttes felelne meg. Kérték ezen ingatlanoknak a beruházás céljára történı felhasználásának lehetıvé tételét és annak vizsgálatát, hogy ez mily módon lehetséges a vonatkozó törvényi rendelkezések értelmében. A befektetıi körnek az ingatlanok csere útján történı megszerzése állt érdekében, mert e módon a nyílt pályázatot, a versenyt elkerülhették. Errıl az álláspontjáról tájékoztatták az MNV Zrt. igazgatóját is. Állami vezetık részvételével találkozóra került sor, amelynek célja az volt, hogy a befektetık kormányzati támogatást kapjanak a Sukorón lévı Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanoknak csere útján történı megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a Közép-Dunántúli régióban megfelelı idıben kiírásra kerüljön egy I. kategóriájú játék kaszinó üzemeltetésére irányuló koncessziós szerzıdésre vonatkozó pályázat. Ezen a megbeszélésen már jelen volt az I. és III. rendő vádlott is, a felkészítı anyagot mindketten ismerték, amely minden szükséges információt tartalmazott a beruházással kapcsolatosan, kiemelve annak problémás pontjait is. Ez az anyag kiemelte, hogy a jogszabály a zártkörő, legalább három meghívottal megtartott pályázatot nem tiltja, ez azonban csak kivételesen és különösen indokolt esetben alkalmazható eljárási rend. Csereingatlan bevonására abban az

37 / 56 esetben kerülhet sor, amennyiben az államnak érdekében áll a cserére felajánlott ingatlan megszerzése. Végül rögzítette azt is, hogy a térségben egy másik befektetıi csoport olyan szerencsejáték tevékenységet kíván folytatni, amely keretében pókerteremként üzemelı kaszinó mőködne, kiegészülve idegenforgalmi és konferencia turizmus céljából létesített beruházásokkal. Ezen tanácskozás után az I. rendő vádlott kapta azt a feladatot, hogy vizsgálja meg annak lehetıségét, hogy hogyan lehet létrehozni egy egybefüggı állami földterületet a beruházás biztosításához. Az I. rendő vádlott ezt követıen beosztottjainak egyértelmővé tette, hogy a sukorói ingatlanok hasznosítása során az ingatlanok csereszerzıdés keretében történı értékesítésén kívül egyéb hasznosítási lehetıséget nem fognak vizsgálni, feladatuk kizárólag arra irányul majd, hogy a csere jogszerőségét igazolják, és az ehhez szükséges intézkedéseket megtegyék. Az ingatlancserével összefüggésben a II. rendő vádlott feladata volt a szükséges értékbecslések megrendelése, az értékbecslıkkel való kapcsolattartás, a beérkezett értékbecslések ellenırzése, a csereszerzıdés megszövegezése. Mivel egyértelmővé vált, hogy a csere nem alapozható birtok összevonásra, az MNV Zrt munkatársai azt vizsgálták, hogy a 4. számú fıút nyomvonala alapján alapítható-e a csere a nemzeti földalapról szóló törvény rendelkezéseire, ugyanis ez alapján vonalas infrastrukturális létesítmények, továbbá közérdekő cél megvalósítása érdekében történı eladás- csere- illetve haszonbérletbe adás esetén lehetıség van arra, hogy a nemzeti földalapba tartozó termıföld vagyont ne nyilvános pályázat vagy árverés útján hasznosítsa az állam. A csere jogszerőségének megalapozásához a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. megfelelı állásfoglalására volt szükség. Nivel az Zrt. elsı alkalommal adott írásos állásfoglalása a fenti céloknak nem felelt meg, a II. rendő vádlott a tájékoztatást több esetben pontosíttatta, kiegészíttette oly módon, hogy a tájékoztatás alátámassza a csere indokoltságát, és ne tartalmazzon olyan kitételeket, amelyek ezt a célt veszélyeztetnék. Így a tájékoztatás nem tartalmazta többek között azt sem, hogy az esetek döntı többségében nem kerül sor a teljes ingatlan megvételére, kizárólag az útépítéshez szükséges területrész kerül megszerzésre, valamint azt sem, hogy a közút beruházással összefüggésben egyetlen terület megszerzésére sem került ekkor még sor. A csereügylettel összefüggésben a II. rendő és I. rendő vádlott felügyelte az MNV Zrt. tevékenységét. II. rendő volt az aki az MNV Zrt. képviseletében eseti megrendeléssel megbízott egy értékbecslı céget, - melynek képviselıje a IV. rendő vádlott volt -, az albertirsai, sukorói ingatlanok értékbecslésének elkészítésével, majd az elkészült értékbecslés ismeretében a II. rendő vádlott felszólította a IV. rendő vádlottat, az értékbecslések átdolgozására, az ingatlanok értékének jelentıs, - sukorói ingatlanok esetében - csökkentéssel történı megváltoztatására, oly formában, hogy az ingatlancsoportok közötti értékkülönbözet mértéke a csere feltételeinek megállapíthatóságát lehetıvé tegye. A IV. rendő vádlott ennek eleget téve, az indokok leírása nélkül, ellenırizhetetlen szempontok szerint szakmailag indokolatlanul valótlan tartalommal átdolgozta az értékbecsléseket és megküldte II. rendő vádlott részére. Ezt követıen ugyancsak a II. rendő vádlott eseti megrendelése alapján a kft. másik munkatársa a pilisi ingatlanokra készített értékbecslést. A II. rendő vádlott ezt követıen elıterjesztést készített a csereügylethez szükséges NVT jóváhagyás iránti döntési eljáráshoz és tudott arról, hogy ebben az elıkészítésben valótlan forgalmi értékek szerepelnek. Ehhez mellékelte az értékbecsléseket, az MNV Zrt. albertirsai ingatlanok értékével összefüggésben készített feljegyzést, a NIF Zrt. tájékoztatását. Az elıterjesztés tárgyában született határozat szerint a vezetıi értekezlet támogatta az elıterjesztés benyújtását az NVT részére. Az I. rendő vádlott ezen álláspont ismeretében jóváhagyta a csereügylettel kapcsolatos elıterjesztés benyújtását. A határozat egyben javaslatot tett a csereügyletnek az elıterjesztésben megjelölt forgalmi értékek figyelembevételével történı megkötésére. A vezetıi értekezletre tett elıterjesztést I. rendő és II. rendő vádlottak is ismerték. Az I. rendő vádlott elıterjesztést készített a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács részére. A csereügylet indokát arra alapozta, hogy a cserét a nemzeti földalapról szóló törvény teszi lehetıvé, mely szerint a megjelölt albertirsai, majd pilisi ingatlanok mindegyikét érinti a

38 / 56 tervezett 4. számú fıút Monor, Pilis közötti elkerülı szakasza, így megszerzésük közérdeket szolgál. Ezen ingatlanok összterülete 182 hektár 8954 m2 volt, amelybıl azonban az útépítéshez kb. mindössze 10,31 hektár lett volna szükséges. Az elıkészítı anyag alapján a csereügylethez és annak feltételeihez a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatával hozzájárult és felhatalmazta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt vezérigazgatóját a csereszerzıdés aláírására. Ezt a határozatot igen szavazatával az I. és III. rendő vádlott is támogatta, mint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja. Ezen határozat alapján pedig az I. rendő vádlott az ingatlanok tulajdonjogának értékkülönbözet megfizetésével történı átruházására irányuló, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozatában foglalt hozzájáruláson alapuló csereszerzıdést kötött a vállalkozóval, melynek tárgyát az állami tulajdonban lévı sukorói területek, valamint a vállalkozó tulajdonában álló albertirsai és pilisi területek képezték. A csereszerzıdést az I. rendő vádlott írta alá és a II. rendő vádlott jegyezte ellen. Magában a szerzıdésben is valótlan adatokat tüntettek fel az ingatlanok értékét illetıen. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzésére nem került sor. Ezen ügylet elıkészítése és lebonyolítása kapcsán I., II., III. rendő vádlottak több kötelezettségüket is megszegték és I., III. rendő vádlottak ezen cselekménye alkalmas volt arra, hogy a Magyar Államnak 1.294.697.250 forint vagyoni hátrányt okozzanak, amely magatartásukhoz az értékbecslések manipulálásával a IV. rendő vádlott 1.014.897.250 forint erejéig, míg az értékbecslések manipulálásával, illetıleg a megalapozatlan értékbecslések elfogadásával a II. rendő vádlott 1.294.697.250 forint erejéig szándékosan segítséget nyújtott. Az I., II., III. rendő vádlottak tudták, hogy a csereügylet kizárólag a befektetık érdekeit és célját szolgálja, kizárólag a csere feltételeinek a vizsgálatára a befektetık kérése alapján került sor, mivel el akarták kerülni a nyilvános pályázat útján történı értékesítést és az ezzel járó versenyt. Tudták, hogy az állam szempontjából ez ellentétes az ésszerő gazdálkodás követelményével, azt is, hogy a csereügylet jogszerőségének látszata a vonatkozó jogszabályok megkerülésével, visszaélés jellegő törvénysértı alkalmazásával, az ismert adatok figyelmen kívül hagyásával, az értékarányossághoz közelítı értékek megalapozatlan feltüntetésével lehetséges csak. Mindezek ismeretében jártak el a csereügylet elıkészítése során és a döntéshozatalnál is. Az eljárásukban, döntésükben a fokozott gondosságot nem kívánták érvényesíteni, mert a jogszabályok betartása esetén a befektetıi elvárásoknak nem felelhettek volna meg. Az ügyben a január 7-én, 9-én, 10-én tartott tárgyalások, a II. rendő vádlott kihallgatásának folytatásával folytatódik.

Információ:


39 / 56

Zalaegerszegi Törvényszék Fk. Horváth T. és társai


2013. 01. 23. (24.)

9.00

A vádirat szerint 2011. november 3-án este O. P. sértett a bánokszentgyörgyi italboltból távozva észrevette, hogy a bolt elıtt hagyott, kölcsönkért kerékpárja nincsen meg. Feltételezte, hogy a kerékpárt a korábban ott járt - vele haragos viszonyban álló - I. r. vádlott vagy a III. r. vádlott vitte el, és elhatározta, hogy a nevezetteket lakóhelyükön felkeresi és visszaszerzi a kerékpárt. Az ittas I - V- r. vádlottak a lakásuk udvarán megjelenı kerékpár eltőnését számon kérı sértettet szidalmazták, bántalmazták. Az utcán menekülı sértettet utolérték, fején, felsıtestén ököllel ütötték, rugdosták, a bántalmazást akkor is folytatva, amikor a földön fekvı sértett már mozdulatlan volt. A sértett az I. - IV. r. vádlottak mintegy 10-15 percen át tartó durva bántalmazása során elszenvedett sérülései következtében a helyszínen elhunyt.

Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivı 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivı 0630/421-4789 [email protected]

Fıvárosi Ítélıtábla Büntetı Kollégiuma 1055 Budapest, Markó utca 16.) Fszt. 3. számú tárgyalóterem G. V.

emberölés bőntettének kísérlete

2013.01.23.

10.00

A Fıvárosi Törvényszék mint elsıfokú bíróság által megállapított tényállás szerint G. V. vádlott és A-J. A. J. 1993. május 26. napján kötöttek házasságot Damaszkuszban, majd 1997. március 18. napján megszületett A-J. N. J. gyermekük. A felek kapcsolata idıvel megromlott, 2009-ben elváltak, és a bontóperben kötött egyezségük alapján a gyermek G. V.nél került elhelyezésre. G. V. vádlott évek óta szorongásos és depressziós zavarban szenved, emellett 2010. nyarától rendszeresen fogyasztott szeszesitalt. A háztartási feladatok ellátását elhanyagolta, azok nagy részét a kk. sértett, A-J. N. J. végezte. Életvitele miatt a vádlott több alkalommal konfliktusba került a sértettel és volt férjével, aki a válást követıen is jó kapcsolatot tartott fenn a közös gyermekükkel és rendszeresen látogatta ıt. A 2010. december 3. napját megelızı napokban a vádlott és a 13 éves kk. A-J. N. J. megbeszélték, hogy a vádlott a következı két hétben nem iszik alkoholt. A gyermekének tett ígérete ellenére G. V. vádlott 2010. december 3. napján az esti órákban a lakásukhoz közeli boltban vásárolt egy üveg bort, majd azt a lakásában elfogyasztotta. Ezt követıen, 23 óra körül ismét lement a boltba és vett egy 0,5 literes Hubertust, amelynek a nagy részét szintén elfogyasztotta, majd lefeküdt aludni. 2010. december 4. napján, délelıtt 10 óra körül kk. A-J. N. J. sértett bement a vádlott szobájába és a vádlott további alkoholfogyasztásának megakadályozása érdekében

40 / 56 magához vette a Hubertusos üveget, az abban megmaradt szeszesitalt kiöntötte a fürdıszobában lévı wc-kagylóba, az üres üveget pedig a konyhai szemetesbe dobta. Ezt követıen a sértett fızni kezdett: a gáztőzhelyen egy nagyobb mérető, mintegy 5 liter őrtartamú teflon edényben vizet forralt tésztafızéshez, egy kisebb, 0,5 literes edényben pedig levest fızött. Mindeközben G. V. vádlott felébredt és a konyhában megjelenve kérdıre vonta a sértettet, hogy hol van a szeszesitalos üveg. Amikor a sértett közölte, hogy kiöntötte az italt, a vádlott haragra gerjedt, szidalmazta a sértettet, közben két kézzel ütötte a hátán, tenyérrel az arcán is megütötte, majd felszólította, hogy mutassa meg az üveget. Miután kk. A-J. N. J. ezt megtette, a vádlott még indulatosabb lett, ismét megütötte a sértettet az arcán, majd levette a gáztőzhelyrıl a kisebb edényt és az abban lévı forró levest a vele szemben mintegy 1,5-2 méter távolságra álló sértettre öntötte. Ezután a vádlott a gáztőzhelyen lévı nagyobb edényt is magához vette és az abban forrásban lévı vizet szintén a sértettre öntötte azzal a kijelentéssel, hogy „Most megdöglesz!”. A forró víz a csupán egy pólót és alsónadrágot viselı sértett felsıtestének jobb oldalát érte, valamint megégette a sértett jobb oldali végtagjait és nemi szervének tájékát is. Kk. A-J. N. J. sértett elesett, majd fájdalmában kiabálva a fürdıszobába szaladt, ahol hideg vizet folyatott a testére. A vádlott semmilyen módon nem nyújtott segítséget a sértettnek, kérésére még a mentıket sem volt hajlandó értesíteni. A-J. N. J. sértett végül az édesapjától kért telefonon segítséget és ı értesítette a mentıket, akik a helyszínre érkezve a sértettet szakszerő segítségnyújtásban részesítették. A vádlott a sértett állapota iránt mindvégig teljesen közömbös magatartást tanúsított. Kk. A. J. N. J. sértett a bántalmazás következtében az arc, a jobb felsı végtag, a törzs, a jobb alsó végtag és a gát-tájék túlnyomórész II. fokú, kisebb részben III. és I. fokú, a testfelület 23 %-ára kiterjedı égési sérülést szenvedett el. Az így bekövetkezett össz-szervezeti egészségkárosodás 10 %-ra tehetı, azaz a sértettnél enyhe fokú maradandó testi fogyatékosság alakult ki. A sérülések gyógytartama 8 napon túli, azok a sértettnél közvetlen életveszélyt idéztek elı, de fennállt a halálos eredmény kialakulásának reális lehetısége is. A sértett életét a szakszerő és idıszerő orvosi segítségnyújtás mentette meg. A Fıvárosi Törvényszék a 2012. január 9. napján kihirdetett ítéletével megállapította, hogy G. V. vádlott bőnös a Btk. 170. § (6) bekezdés I. fordulata szerint minısülı életveszélyt okozó testi sértés bőntettében. Erre tekintettel a vádlottat 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektıl eltiltásra ítélte. A vádlott szülıi felügyeleti jogát fk. A-J. N. J. sértett vonatkozásában megszüntette. Rendelkezett továbbá a vádlott által elızetes fogvatartásban töltött idı szabadságvesztésbe történı beszámításáról, a lefoglalt bőnjelek megsemmisítésérıl, elkobzásáról és kiadásáról, valamint a bőnügyi költség vádlott általi viselésérıl. Az elsıfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosítása érdekében, a vádlott és védıje enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A Fıvárosi Fıügyészség 2012. január 11. napján kelt fellebbezési indokolásában kifejtettek alapján az elsıfokú bíróság helytelenül minısítette a vádlott cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bőntetteként. Az ügyészség álláspontja szerint a vádlott cselekménye – a vádirati minısítéssel egyezıen – a Btk. 166. § (1) bekezdésébe ütközı és a (2) bekezdés d) és i) pontja szerint minısülı különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bőntette kísérleteként minısül. A Fıvárosi Fellebbviteli Fıügyészség indítványában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak, míg az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint az elsıfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával folytatta le az eljárást. A vád tárgyává tett cselekmény elbírálásához a szükséges bizonyítékokat beszerezte, azok értékelésével helytállóan állapította meg a tényállást, melybıl okszerően vont következtetést a vádlott bőnösségére. A vádlott által elkövetett cselekmény ítéleti minısítése szerint téves, a vádlott – az elsıfokú ügyészi indítványban kifejtettekkel egyezıen – a Btk. 166. § (1) bekezdésébe ütközı és a (2) bekezdés d) és i) pontja szerint minısülı, eshetıleges szándékkal elkövetett emberölés bőntettének kísérletét valósította meg. Mindezek alapján indítványozta az elsıfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az eltérı minısítésre tekintettel a kiszabott büntetés súlyosítását, egyebekben pedig az elsıfokú ítélet

41 / 56 helybenhagyását.

Információ:

dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes, sajtószóvivı [email protected] 0630/280-3792

Debreceni Ítélıtábla T.J.I.

Csalás bőntette

2013.01.23.

13:00

A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék 2012 júliusában megváltoztatta a Debreceni Városi bíróság elsıfokú ítéletét T. J. I. ügyében. A városi bíróság T. J. I-t bőnösnek mondta ki csalás bőntettében, közokirat-hamisítás bőntettében és magánokirat-hamisítás vétségében. Ezért ıt, mint különös visszaesıt 1 év 6 hónap börtönre és 2 év közügyektıl eltiltásra ítélte. A vádlottat a Debreceni Törvényszék a közokirat-hamisítás vádja alól – bőncselekmény hiányában felmentette. A kiszabott börtönbüntetés tartamát 1 évre enyhítette. A büntetést a csalás bőntette vonatkozásában, mint különös visszaesıvel szemben tekinti kiszabottnak. Egyebekben az elsıfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott indoklás nélkül fellebbezéssel élt. T. J. I. vádlott egy Bt képviselıjeként 2007-ben egy autókereskedı cég telephelyén adásvételi szerzıdést kötött egy gépkocsi vásárlásáról. Ennek finanszírozásához a vádlott a Bt. nevében kölcsönszerzıdést kötött egy bankkal, miszerint 60 hónapon át törleszti az összeget. Azonban a szerzıdés megkötése során T. J.I. valótlan tartalmú éves beszámolót adott át a banknak. A vádlott által a cég a kölcsön törlesztését meg sem kezdte, egyetlen törlesztı részletet sem fizetett. Sıt, miután a bank felmondta a szerzıdést és élt vételi jogával, a vádlott nem adta át a gépkocsit a pénzintézetnek. T. J. I. vádlott 2005 novemberében az addig dunakeszi székhellyel bejegyzett cég címe megváltozott. A vádlott ott lakott albérletben, a Bt. sohasem mőködött azon a címen, illetve a tulajdonosa nem járult hozzá, hogy az ingatlan a társaság székhelye legyen. A T.J. I. a valótlan tartalmú okiratokat benyújtotta a pest megyei Bíróság Cégbíróságához, ahol a változásra figyelemmel az iratokat áttették a Hajdú-Bihar Megyei Cégbírósághoz, amely a céget be is jegyezte, így valótlan adat került a cégnyilvántartásba. A vádlott tagadta bőnösségét. Elsı nyilvános ülés, határozat várható.

Információ:


42 / 56

2013.01.24. (CSÜTÖRTÖK) Békéscsabai Járásbíróság B.450/2012. számú büntetıügy Közfeladatot ellátó személy elleni erıszak bőntette

P. Brigitta Krisztina vádlott

2013.01.24.

8:30

Az ittas állapotban lévı vádlott 2012. június 23. napján a rendıri intézkedés keretében beszállításra került a békéscsabai kórházba, ahol nem akarta alávetni magát az elvégzendı vizsgálatoknak, agresszíven viselkedett, kezeivel csapkodni kezdett, és többször a levegıbe rugott. Ennek során egy alkalommal kezével mellbe ütött egy betegápolót, majd megpróbálta arcon ütni. Késıbb megkarmolta az ügyeletes orvos karját, és egy másik betegápolót hasba rugott. Elsı tárgyalás

Információ:

dr. Bagdi Árpád Gyula sajtószóvivı 20/3782317 [email protected]

Fıvárosi Törvényszék, II. 36. K. Attila +17 fı

sikkasztás bőntette

2013.01.24.

08:30

Az úgynevezett brókerügy azt követıen került ismét a Fıvárosi Bíróság elé, hogy a Fıvárosi Ítélıtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentıs értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette és más bőncselekmények miatt K. Attila és társai ellen indított büntetıügyben hatályon kívül helyezte K. Attila I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fıvárosi Bíróság ítéletét, és az elsıfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetıügy további hat vádlottja esetében az elsı fokú ítélet jogerıre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdıdött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fıvárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett elsı fokú ítéletében a következıképpen döntött: K. Attila I. r. vádlottat különösen jelentıs értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bőntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektıl eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtıl, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. K. Csaba Imre II. r. vádlottat bőnsegédként, különösen jelentıs értékre elkövetett sikkasztás bőntette, bőnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bőntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a Britton cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. R. Tibor Endre III. r. vádlottat az ellene bőnsegédként különösen jelentıs értékre elkövetett sikkasztás bőntette miatt emelt vád alól felmentette. M. János IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidıre felfüggesztett- fogházbüntetésre és a Britton cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. El Abed H. V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bőntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte.

43 / 56 D. Gábor VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidıre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. B. Miklós Ferenc VII. r. vádlottat különösen jelentıs értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektıl eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bőntette miatt emelt vád alól. dr. K. László Béla VIII. r. vádlottat orgazdaság bőntette miatt 1év, 3 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben elızetes mentesítésben részesítette. dr. G. Gábor IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. F. Tamás X. r. vádlottat jelentıs értékre, folytatólagosan, üzletszerően, elkövetett sikkasztás bőntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. V-né V. Julianna XI. r. vádlottat jelentıs értékre, folytatólagosan, üzletszerően elkövetett sikkasztás bőntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidıre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. O. Ágnes XII. r. vádlottat jelentıs értékre, folytatólagosan és üzletszerően elkövetett sikkasztás bőntette miatt 1 év, 2 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. V. János XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerően és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bőntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerően, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bőntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. dr. V. Szabolcs XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bőnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. N. Károly XIX. r. vádlottat bőnpártolás bőntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidıre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. B. Péter András XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bőntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. dr. S. Henrik Tivadar XXIII. r. vádlottat bőnsegédként, különösen jelentıs értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette, bőnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bőntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektıl eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történı tisztségviseléstıl, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte. D. György Sándor XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bőntette miatt emelt vád alól felmentette. Az elsı fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fıvárosi Ítélıtábla a hatályon kívül helyezı végzése indoklásakor elırebocsátotta, hogy a büntetıügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentıs a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértıi vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsıfokon eljáró

44 / 56 bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fıvárosi Ítélıtábla az elsı fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az elsı fokú ítéletet hatályon kívül helyezı határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsıként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetıjogi következmény főzhetı, s ez milyen minısítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minısítés esetleges megváltoztatása K. Attila esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértıi bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetıen új helyzetet teremtene. A Fıvárosi Ítélıtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád K. Attilával szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellettaz eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az elsı fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor elıírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi elıírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedı mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjérıl számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minısítésével összefüggésben az alapos, elemzı vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellıen konkrét legyen. A Fıvárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökbıl álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fıvárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az elızı bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A májusi, júliusi, októberi, novemberi, decemberi, januári, februári, márciusi, áprilisi, májusi és júniusi tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás keretében a törvényszék tanúkat és szakértıket hallgatott meg. A következı januári tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:




2013.01.24.

8.30

Folytatódik a Kecskeméti Járásbíróságon az a büntetıügy, melynek 24 vádlottját – többek között – kitartottság bőntettével vádolja a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirat lényege szerint az I. és II.r. vádlottak 2006. évben konspiratív módon mőködı, szervezettség jegyeit mutató hálózatot építettek ki, melynek tagjai velük al-fölérendeltségi viszonyban álltak. A hálózat Kecskemét területén, illetve a Kecskemétre bevezetı fıutak és utak mentén üzletszerő kéjelgést folytató személyek szállításában, védelmében, felügyeletében, valamint az üzletszerő kéjelgésbıl származó bevételek beszedésében mőködött közre.

45 / 56 Az I. és a II.r. vádlottak felosztották Kecskemét területét, meghatározták azt a helyet, útszakaszt, ahol az üzletszerő kéjelgést folytató személyek az engedélyükkel naponta fizetendı útpénz ellenében szexuális szolgáltatást kínáltak. A hálózat tagjai, az üzletszerő kéjelgést folytató személyek közvetlen felügyeletét, védelmét ellátó vádlottak egy-egy útszakaszt felügyeltek, beszedték az általuk felügyelt útszakaszon szexuális szolgáltatást nyújtó személyek bevételét, melybıl 5.000 Ft útpénzt adtak át a hálózat élén álló vádlottak, vagy megbízottjaik részére. Az utak mentén felügyelı, közvetlen felügyeletet ellátó vádlottak telefonon, vagy füttyjelzéssel értesítették egymást a rendırjárırök közeledésérıl.

Információ:



Hőtlen kezelés

2013.01.24.

9.00


Információ:


KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem A. Attila András

Lopás bőntette és más bőncselekmény

2013. 01. 24.

9.00

A terhelt 2009 júniusában megrongált egy – a buszmegállóba kihelyezett – az NyVV Kft. tulajdonát képezı padot, amelyet egy autó elé dobott. Az autó vezetıjének és utasának felszólítására – miszerint, hagyja abba ezt a fajta magatartást -, a terhelt a nála lévı zsákból üvegeket vett elı és dobott feléjük, illetve ıket szidalmazva két-három üveget földhöz vágott. Az elsıfokú bíróság ezért a terheltet 20.000 forint pénzbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette. A megyei fıügyészség a büntetı anyagi jog szabályainak megsértése miatt terjesztett elı felülvizsgálati indítványt a terhelt javára.



Zalaegerszegi Törvényszék Fk. Horváth T. és társai


2013. 01. 24.

9.00

A vádirat szerint 2011. november 3-án este O. P. sértett a bánokszentgyörgyi italboltból távozva észrevette, hogy a bolt elıtt hagyott, kölcsönkért kerékpárja nincsen meg. Feltételezte, hogy a kerékpárt a korábban ott járt - vele haragos viszonyban álló - I. r. vádlott vagy a III. r. vádlott vitte el, és elhatározta, hogy a nevezetteket lakóhelyükön felkeresi és visszaszerzi a kerékpárt. Az ittas I - V- r. vádlottak a lakásuk udvarán megjelenı kerékpár eltőnését számon kérı sértettet szidalmazták, bántalmazták. Az utcán menekülı sértettet utolérték, fején, felsıtestén ököllel ütötték, rugdosták, a bántalmazást akkor is folytatva, amikor a földön fekvı sértett már mozdulatlan volt. A sértett az I. - IV. r. vádlottak mintegy 10-15 percen át tartó durva bántalmazása során elszenvedett sérülései következtében a helyszínen elhunyt.

Információ:

dr. Beznicza Árpád sajtószóvivı 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivı 0630/421-4789 [email protected]

SZOMBATHELYI TÖRVÉNYSZÉK G.G.I. És társai

Különösen nagy értékre, bőnszövetségben, üzletszerően elkövetett sikkasztás bőntette és más bőncselekmények

2013.01.24

9.30

A szombathelyi Jabil gyárterületrıl -nagyrészt mőködésképtelen-mobiltelefonokat, alkatrészeket, egyéb informatikai eszközöket tulajdonítottak el. Szakértık meghallgatása Információ:

dr. Tóth András sajtótitkár [email protected]

47 / 56

Debreceni Ítélıtábla K.J.Á.


2013.01.24.

10:00

A Debreceni Törvényszék elsıfokon 2012 májusában hozott ítélete szerint K. J. Á. vádlott bőnös, emberölés bőntettének kísérletében. Ezért a bíróság 6 év börtönre és 7 év közügyektıl eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és védıje jelentettek be fellebbezést felmentés érdekében. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. K. J. Á. a sértettel 1985-ben létesített élettársi kapcsolatot. A vádlott és a sértett közötti kapcsolat megromlott, majd amikor 2010-ben a sértett üzemeltetésre kibérelt egy presszót, a konfliktusaik állandósultak. Ebben jelentıs szerepet játszott, hogy Gy. K. egyre jobb viszonyba került egy férfi vendéggel és errıl a vádlott tudomást szerzett. 2010 augusztusában a sértettet egyik vendége vitte haza gépkocsival, emiatt a vádlott féltékenysége miatt dulakodás alakult ki. Ennek során a vádlott erıszakkal akart közösülni a sértettel, aki kimenekült a szobából az udvarra. Ott már a veszekedés kisebb verekedéssé fajult. A vádlott látszólag békülni akart, majd amikor Gy. K. közelébe ért, kb 8 dl motorolajat öntött a sértett ruhájára és egy öngyújtóval megpróbálta azt meggyújtani. Közben szidalmazta és ordítva megöléssel fenyegette a nıt. Idıközben az utcára kimenekült sértett mobiltelefonon hívta a rendırséget. Második nyilvános ülés, határozat várható.

Információ:


KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem M. Szabolcs és társai

Embercsempészés bőntette

2013. 01. 24.

10.00

2007 májusa és októbere között a terheltek a Szerbiából érkezı migránsok magyar-osztrák határon, illetve néha Olaszországba történı átjuttatásának megszervezését, végrehajtását és a magyarországi szálláshelyre szállítását követték el, esetenkénti szállítási díj fejében. Az elsıfokú bíróság a – felülvizsgálattal érintett - II. r. terheltet 4 év fegyházra és 4 év közügyektıl eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsıfokú ítéletet. Az ügyben II. r. terhelt védıje nyújtott be felülvizsgálati indítványt a bőncselekmény törvénysértı minısítése miatti, törvénysértı büntetés kiszabását sérelmezve.

Információ:


48 / 56

Gyıri Ítélıtábla fszt. 1. számú tárgyalóterem K. Gy.

életveszélyt okozó testi sértés bőntette és más bőncselekmények

2013.01.24.

10.30

Az elsıfokon eljáró Gyıri Törvényszék a következı tényállást állapította: meg: A vádlott és a sértett élettársak, italozó életmódot folytatnak. 2011. május 9-én Mosonmagyaróvár egyik italmérı helyérıl haza indultak miközben a közöttük kialakult vita eredményeképp a vádlott a sértettet az arcán és a mellkasán megütötte, majd egy fa tövéhez lökte. A vádlott a felállni képtelen sértett segítségére sietı ismeretlent elküldte, és a mentıket értesítette. 2011. július 17-én a vádlott és a sértett kitartóan italozott. 23 óra körüli idıben a sértett haza indult, otthon lefeküdt. A vádlott másnap kora reggel ittas állapotban tért haza, majd szidalmazta és pofon ütötte az alvó sértettet, és kilökte a füves udvarra. Utána ment, újra a földre lökte, és ököllel testszerte ütlegelte, lábbal többször is belerúgott. A rúgások jobb oldalon a bordáit és a hasfalat érték. A sértett jajgatására kiment az udvarra az egyik szomszéd, de a vádlott durván elküldte. A botránynak egy másik lakó közbeszólása vetett véget. A fenti tényállás alapján a törvényszék a vádlottat életveszélyt okozó testi sértés bőntette és súlyos testi sértés bőntettének kísérlete miatt – halmazati büntetésül – 2 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektıl eltiltásra ítélte. Egyúttal elrendelte a Mosonmagyaróvári Városi Bíróság Bk.201/2009/2. számú ítéletével kiszabott 6 hónap börtönbüntetés végrehajtását. Az ítélettel szemben az ügyész a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektıl eltiltás tartamának jelentısebb mértékő felemelése érdekében, míg a vádlott és védıje részben felmentés, részben enyhítés végett jelentettek be fellebbezést.

Információ:

Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivı 0630/481-7354 [email protected]

KÚRIA B. II. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem H. András

közúti baleset okozásának vétsége

2013. 01. 24.

11.00

A terhelt 2010. januárjában lakott területén kívül közlekedett, szállítva a sértettet. Egy enyhén balra ívelı útkanyarulatban 74 km/h sebességgel nem tudta követni az út vonalát és lehaladt a menetirány szerinti jobb oldali útpadkára. A terhelt csak késedelemmel hajtotta végre az enyhe balra kormányzást – amit a korrigáláshoz kellett volna és csak akkor kezdett kormányzásba, amikor a gépkocsi már teljes terjedelmével lehaladt az útról, azonban a havas útpadkán a visszakormányzás már nem vezetett eredményre. A gépkocsi lehaladt a vízelvezetı árokba, és ott jobb oldalával, 54 km/h sebességgel egy fának ütközött. Tovább haladva még két fával érintkezett, majd a negyedi fának már az orrával ütközött neki, 21-24 km/h sebességgel. Az ütközés következtében a kocsi nekicsapódott egy közúti jelzıtábla tartóoszlopainak, amitıl egy eltörött egy pedig eldeformálódott. Az elsı fával való ütközés következtében a sértett jobb karja amputálódott. A sérülés következtében maradandó fogyatékosság alakult ki. Baleseti eredető munkaképesség csökkenése 50%-os. Az elsı fokú bíróság a terheltet – végrehajtásában 1 év próbaidıre felfüggesztett – 1 év fogházbüntetésre és 1 év közúti jármővezetéstıl eltiltásra ítélte. A terhelt védıje nyújtott be felülvizsgálati indítványt az elsı fokú bíróság eljárási szabálysértésére való hivatkozással.



Debreceni Járásbíróság Debrecen, Iparkamara u. 1. fszt. 3. Fk. 1194/2012

Vádlott: Csoportosan elkövetett rablás bőntette I.r. fk. M. Márk Krisztián (18) II.r. fk. M. Tamás (17) Tanács: dr. Deli Tímea III.r. fk. G. Róbert József (16) 1. tárgyalás

2013.01.24. 13.00

A vádirat szerint a fiatalkorú vádlottak és a sértett iskolatársak voltak egy debreceni általános iskolában, a 2011/2012 tanévben mindannyian a hatodik osztályba jártak. 2011. novemberének egyik napján az elsı szünetben a kiskorú sértett a II.r. vádlottnak kölcsön adta mp3-as lejátszóját, benne a memóriakártyával. A kölcsönadáskor a II.r. vádlott kérésére jelent volt testvére, az I.r. vádlott is. A második szünetben a fiú vissza akarta kérni a lejátszóját, de M. Tamás nem volt hajlandó visszaadni. A sértett a negyedik szünetben is próbálkozott, újra hiába. Ekkor egy tanártól kért segítséget, akinek a II.r. vádlott megígérte, hogy késıbb, az iskolai ebédlıben majd visszaadja az mp3 lejátszót. Erre azonban megint nem került sor. M. Márk, M. Tamás a III.r. vádlott társaságában ezt követıen az iskolánál lévı buszmegállóhoz indult, a megrövidített fiú pedig utánuk sietett, hogy visszakövetelje a tulajdonát, de megint ellenállásba ütközött. A vádiratban szó szerint ez áll: „Be vagy húzva, nem kapod vissza, ezt már Tamás benyelte” – mondta a fiúnak a III.r. vádlott. A sértett mondta nekik, hogy szólni fog az édesapjának, közölték vele, hogy nem félnek senkitıl, majd az elsırendő vádlott rászólt, hogy távozzon, máskülönben bántani fogják. A létszámfölénytıl és a fenyegetéstıl tartva ott hagyta ıket és a közeli telefonfülkéhez ment, hogy hívja a rendıröket. Az elsırendő felmérte a helyzetet, a sértett után sietett és ökölbe szorított kézzel verést helyezett kilátásba, ha értesíti a rendıröket. A fiú megvárta, hogy a vádlottak buszra szálljanak és csak azután mert telefonálni. A rendırök nem sokkal késıbb elıállították a három fiatalkorú elkövetıt. Csoportosan elkövetett rablásért 5-10 évig terjedı szabadságvesztés szabható ki, fiatalkorúak esetében a büntetés ennél rövidebb tartamú szabadságvesztés, felfüggesztett szabadságvesztés, vagy javítóintézeti nevelés is lehet.

Információ:

Tatár Timea sajtószóvivı Debreceni Törvényszék [email protected] 36/30 748 3847 36/52 526 755

Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár Debreceni Törvényszék [email protected] 36/30 327 0464 36/52 526 755

50 / 56

2013.01.25. (PÉNTEK) Kecskeméti Törvényszék fszt. 12. K. Ildikó és társai

18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bőntette és más bőncselekmények

2013. 01.25.

8.30

Tárgyalja a Kecskeméti Törvényszék másodfokú büntetıtanácsa annak 19 vádlottnak – az elsı fokú eljárásban a vádlottak száma 28 volt - a büntetıügyét, akiket – többek között – 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bőntettével vádol a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirati tényállás lényege szerint az I.r. vádlott a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Gyermekotthona és Szociális Intézménye igazgatói feladatát látta el. Az intézményhez egy lakásotthon is tartozott. A vádirat szerint az intézményben egy „dühöngı” szobát hoztak létre, ahol a gyermekeket elkülönítették – megszegve ezzel a hatósági elıírásokat. Ezt a – 6x5 méter alapterülető - helyiséget bekamerázták és az ablakait berácsozták. A szobában mindössze egy kanapét helyeztek el. Az I.r. vádlott és társai – az intézmény dolgozói - a vádiratban foglaltak szerint 2007 novembere és 2010 januárja közötti idıpontban az otthonban elhelyezett gyermekek és fiatal felnıttek korlátozták személyi szabadságukban, különös tekintettel a mozgásukban és tartózkodási helyük szabad megválasztásában. Az ügyben elsı fokon a Kecskeméti Városi Bíróság járt el és 2012. március 20. napján hirdetett ítéletet, melyben 21 vádlott büntetıjogi felelısségét állapította meg. Közülük öt személyt felfüggesztett szabadságvesztéssel, tíz további vádlottat pénzbüntetéssel illetve hatot megrovással sújtott. Ítélethirdetés január 25. napján várható.

Információ:


Nyíregyházi Törvényszék II/01. B. Tamás és társa

Jelentıs vagyoni hátrányt okozó hőtlen kezelés bőntette és más bőncselekmény

2013.01.25.

08.30

Az elsı fokon eljáró Nyíregyházi Járásbíróság a következı tényállást állapította meg: B. Tamás I.r. vádlott a 2001. december 27. napjától 100 %-os önkormányzati tulajdonban álló Sóstó-Gyógyfürdık Szolgáltató és Fejlesztı Rt. önálló képviseletre jogosult vezérigazgatója, B. János II.r. vádlott a Nyíregyházi Informatikai Kht. képviselıje volt. A gazdasági társaságok képviselıjeként I.r. vádlott megrendelıként, II.r. vádlott vállalkozóként vállalati controllingmonitoring rendszer kifejlesztésére vonatkozó vállalkozási szerzıdést kötött 2005. március 10. napján. A szerzıdésben megjelölt egyes tevékenységeket - két fázis kivételével - az Informatikai Kht. mőszakilag teljesítette. Ami a nem teljesült két részt illeti azzal kapcsolatban azt állapította meg a bíróság, hogy a részvénytársaságnál meglévı személyi és tárgyi feltételek hiányában nem tudta azt megvalósítani.

51 / 56 A vádhatóság álláspontjától eltérıen a bíróság döntését azzal indokolta, hogy a vállalkozói díj 50 %-a került jogosulatlanul - teljesítés nélkül - számlázásra és átvételre a Kht részérıl, illetıleg az I.r. vádlott vezetése alatt álló Rt. által kifizetésre. Ezzel kapcsolatban az indokolásban kifejtette, hogy a megkötött szerzıdés alapján a Kht. a megkötött vállalkozási szerzıdés alapján a díj 50 %-ára külön átadás-átvétel és teljes teljesítés nélkül is jogosult volt. Az I.r. vádlott, mint az Rt vezetıje azzal, hogy teljesítéssel nem fedezett 50 % díj kiutalásáról rendelkezett megközelítıleg 7 millió Ft kifizetésével jelentıs hátrányt okozott a Részvénytársaságnak. A II. rendő vádlott felelıssége körében arra utalt, hogy a vállalkozói tevékenység nem teljes elvégzése ellenére a teljesítési igazolást aláírta és a kiutalt összeget a Kht. gazdálkodása körében felhasználta. A fenti tényállás alapján az Nyíregyházi Járásbíróság a 2012. július 3. napján meghozott ítéletével B. Tamás vádlottat jelentıs hátrányt okozó hőtlen kezelés bőntette miattt 2 évre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre, míg a II. rendő B. János vádlottat jelentıs értékre elkövetett orgazdaság bőntette miatt 210.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az I. vádlott és védıje felmentésért fellebbeztek.

Információ:

Dr. Nyakó Zsuzsanna Sajtószóvívı 06-30/6814-005 [email protected]

Szolnoki Törvényszék – I. emelet 53. sz. tárgyalóterem G. Zoltán

Elıre kitervelten, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bőntette

2013.01.25.

8.30

A vádirat szerint a vádlott kk. lány barátnıje és a sértett – aki a vádlottnak gyermekkori barátja volt – között közelebbi kapcsolat alakult ki. A vádlott és barátnıje szakítottak, amit a vádlott képtelen volt feldolgozni, féltékeny volt barátjára, közöttük feszült viszony alakult ki, és elhatározta, hogy megöli sértettet. Telefonon egy sörözıbe hívta, ahol saját italába is, de a sértett italába megtöbbszörözött mennyiségő GHB-t (Gina) tett. A sörözıbıl eltávozva sértettel annak kutyájának sétáltatására az elhagyatott, közvilágítás nélküli un. kutyafuttatóhoz indultak, ahol a sértettnél már jelentkeztek a GHB tünetei. A vádlott miután látta, hogy a sértett már védekezésre képtelen állapotba került, hátulról a karjával a sértett nyakát lefogta, és addig tartotta leszorítva, amíg a sértett meg nem fulladt. A földre került sértettıl elvette annak mobiltelefonját, azt magával vitte és a sértett nevében öngyilkosság látszatát keltı sms-t küldött. Az ügyben elsı tárgyalás lesz.

Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivı - 0630/239-9614 [email protected] Pardi Erika sajtótitkár - 56/501-410 [email protected]

52 / 56


2013. 01.25.

9.00





2013. 01. 25.

09:00

A Központi Nyomozó Fıügyészség vádirata szerint B. György I. r. vádlott és T. László 2007. április 21-én a Hısök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevık kérdıíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértıinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértıkbıl álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idıvel majd átveszi az irányítást a Gyurcsány Ferenc által vezetett kormánytól. Sz. Endre István III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezıket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött B. György I. r. vádlottnak. B. Györgynek azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezıkbıl létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthetı, több személybıl álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyőlési képviselık megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a késıbb kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötıdı politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetszı, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erıszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendırökkel minden lehetséges alkalommal összetőzést provokáljanak. A vádirat szerint B. György erınléti-állóképességi felmérıket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezıknek. A felmérıkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak K. Csaba XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elı a késıbbi támadásokat. B. György I. r. és Sz. Endre a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezırendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy elıre kijelölt személynek ezen a levelezırendszeren keresztül kellett jelentenie B. Györgynek. A csoport tagjai által elkövetett bőncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelısségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítı propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven késıbb felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket.

53 / 56 A vádhatóság szerint B. György azért, hogy akkor kormányon lévı MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban S. József II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig B. Beáta XIV. r. vádlott felelısségét is felveti a vádhatóság. B. György Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r., P. Gergely VII. r. és T. Csaba Zoltán VIII. r. vádlottaknak az MSZP kıbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. B. György azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r., P. Gergely VII. r. és T. Csaba Zoltán VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevő presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következı vádpont szerint Cs. Sándor a Hír Tv mősorvezetıje, mősorában a 2006. ıszét követı utcai demonstrációkban résztvevıket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. B. György elhatározta, hogy a mősorvezetıt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. Sándor mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák ıt. A felderítést T. Csaba Zoltán VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra T. Csaba Zoltán VIII. r., Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r. és P. Gergely VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. Sándor a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelezı egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjérıl. B. György a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyőlési képviselık nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselık a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, B. György utasítására S. József engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. István országgyőlési képviselı/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot. B. György 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bőntársával és B. Beátával dr. K. János országgyőlési képviselı/miniszter épülı családi házához mentek. B. György és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot. A vádhatóság szerint B. György utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-rıl 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon elıre egyeztetett idıpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyőlési képviselık ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következı vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. B. Györgyöt felháborította az eset, ezért utasítást adott M. Csaba Mihály V. rendő, Sz. Frigyes IV. rendő , T. Csaba Zoltán VIII. rendő, P. László VI. rendő és P. Gergely VII. rendő vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint B. György nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. B. György felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi

54 / 56 épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékő kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában a B. György által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendırség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint B. György 2008 májusában felvetette, hogy egy késıbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. György lesencefalui házát. B. György és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. B. György utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. B. György ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételő robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol B. György elsısorban a magával vitt idızítıt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án B. György, Sz. Endre és N. Zoltán Péter vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy elızıleg összeállított bombát is, mellyel Sz. György házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következı vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során S. József felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. S. József II. r., Sz. Frigyes IV. r., P. László VI. r. és P. Gergely VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hısök terén, ahol felszólították az Országgyőlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek elıre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erıszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyőlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyőlési képviselık elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy Bajnai Gordont miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy Bajnai megválasztása helyett elırehozott országgyőlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendırségi ellenırzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség B. Györgyöt társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lıfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bőntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bőntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bőntettével vádolja. A büntetıpernek összesen 17 vádlottja van. B. György mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendő vádlottat lıszerrel visszaélés bőntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a januári tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:


55 / 56

Pécsi Ítélıtábla – fszt. I. számú tárgyalóterem emberölés bőntette

B.M.

2013.01.25.

9.00

Dr.Krémer László tanácsa A Zalaegerszegi Törvényszék a következı tényállást állapította meg. Az elsıfokú bíróság B.M. vádlottat (29 éves büntetett elıélető Zala megyei férfi) emberölés bőntette miatt 17 év fegyházbüntetésre, mellékbüntetésül 10 év közügyektıl eltiltásra ítélte. Az elsıfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott és a sértett közhasznú munkásként B községben dolgoztak 2010. július hónapban. A sértett több munkatársának, így a vádlottnak is nyújtott kisebb kölcsönöket, melyet B.M. nem fizetett vissza, amit a sértett nehezményezett. 2010. július 8. napján a vádlott felkereste a sértettet lakóhelyén, a konyhában beszélgettek, majd ismeretlen okból a vádlott a sértettre támadt, ıt ököllel ütlegelte, megrúgta, majd a sértettet elesése után tovább bántalmazta, és egy, a helyszínen talált késsel a hasán, a mellkasán és a nyakán több alkalommal megszúrta. A sértett a bántalmazás, legfıként az egyenként is közvetlenül életveszélyes szúrt sérülésekbe néhány percen belül belehalt, életét az azonnali, gyors orvosi segítség sem tudta volna megmenteni. A törvényszék ítélete ellen a vádlott és védıje elsıdlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.

Információ:

Dr.Tóth Sándor szóvivı 0630/207-2976 [email protected] [email protected]

Pécsi Ítélıtábla – fszt. I. számú tárgyalóterem H.R. és társai

garázdaság bőntette

2013.01. 25.

10.30

Dr.Krémer László tanácsa A Kaposvári Törvényszék a következı tényállást állapította meg. H.R. I.r. vádlott (30 éves büntetlen elıélető Somogy megyei férfi), H.J.T. II.r. vádlott (27 éves büntetlen elıélető b-i férfi) és H.R. III.r. vádlott (29 éves büntetlen elıélető b-i nı) bőnösségét az elsıfokú bíróság garázdaság bőntettében és könnyő testi sértés vétségében állapította meg, ezért az I.r. vádlottat 8 hónap börtönre, a II.r. vádlottat 1 év börtönre ítélte, a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását mindkét vádlott esetében 2-2 évi próbaidıre felfüggesztette, a III.r. vádlottat pedig 2 évre próbára bocsátotta. Az elsıfokú bíróság az alábbi tényállást állapította meg. A „B” városban élı H. család és B. család tagjai között részben családi okokból, részben pedig az ebbıl származó rendszeres szóváltásokból, feljelentésekbıl és büntetıügyekbıl kifolyólag ellenséges, haragos viszony alakult ki. 2009. június 28. napján B.Z.F. IV.r. vádlott hazafelé tartott. Az útja során szóváltásba keveredett az I.r. vádlottal, aki kiment az utcára a IV.r. vádlott után futott, amikor utolérte meglökte, mire az I.r. vádlott egy szódáspalackból arconspriccelte az I.r. vádlottat, aki ezt követıen a IV.r. vádlottat megütötte, majd dulakodni kezdtek, és az úttest melletti füves árokba estek. A két vádlott között zajló kiabálásra felfigyelt a III.r. vádlott, aki az I.r. vádlott élettársa, és a szódáspalackkal a IV.r. vádlottat megütötte.

56 / 56 Ugyancsak felfigyelt a tettlegességre B.K., a IV.r. vádlott testvére is, és szólt id.B.K. V.r. vádlottnak, valamint ifj.B.K. VI.r. vádlottnak, akik az utcára futottak. Id.B.K. V.r. vádlott felkapott egy kapanyelet, azzal indult a verekedık felé. Idıközben észlelte a verekedést H.J.T. II.r. vádlott is, aki a lakásukból kifutva egy kapát vett a kezébe és azzal kelt az I.r. és III.r. vádlott segítségére. Az elsıfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I.r., II.r. és III.r. vádlottak azzal a magatartásukkal, hogy indokolatlanul és minden alapot nélkülözıen lakásuk udvaráról a IV.r. vádlottat megtámadták, majd az ı segítségére sietı családtagjaikat részben eszköz nélkül, részben pedig eszközzel a II.r. vádlott bántalmazta, olyan kirívóan közösségellenes magatartást tanúsítottak, amely alkalmas volt arra, hogy az azt észlelıkben megbotránkozást, riadalmat keltsen. Az elsıfokú bíróság álláspontja szerint B.Z.F. IV.r. vádlott jogos védelmi helyzetben cselekedett, hiszen az I.r. vádlott részérıl ıt jogtalan és indokolatlan támadás érte, és ebben a jogos védelmi helyzetben volt segítségére az V.r. és VI.r. vádlott is a cselekmény elkövetése során. Erre figyelemmel az elsıfokú bíróság B.Z.F. IV.r., id.B.K. V.r. és ifj.B.K. VI.r. vádlottakat a társtettesként elkövetett garázdaság bőntettének vádja alól felmentette. A Kaposvári Törvényszék ítélete ellen az ügyész a III.r. vádlott terhére, a büntetés súlyosítása, a IV.r., V.r. és VI.r. vádlottak terhére felmentésük miatt, bőnösségük megállapítása és büntetés kiszabása végett, az I.r. és III.r. vádlottak és védıjük felmentésért jelentett be fellebbezést.

Információ:

Dr.Tóth Sándor szóvivı 0630/207-2976 [email protected] [email protected]

Az összeállítást az Országos Bírósági Hivatal Sajtó- és Kommunikációs Osztálya készítette.

4. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

Recommend Documents