4. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

1 / 58

4. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.01.20-01.24.

2014.01.20. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla T. K. + 10 fő

Adócsalás bűntette

2014.01.20

09:00

Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2012 decemberében T. K. I.r. vádlottat többrendbeli bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. B. G. M. II.r. vádlottat adócsalás és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Dr. K. Gy. III.r. vádlottat adócsalás és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság III.r. vádlottat a számviteli fegyelem megsértése vétségének vádja alól felmentette. P. A. VII.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság egy biztonsági magánnyomozó kft-vel illetve jogutódjával szemben 12.344.250.- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Sz. P. VIII.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság egy másik gazdasági társasággal szemben 3.137.000.- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. D. Gy. Zs. X.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette továbbá 500.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. V. I. Zs. XI.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette és bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt, mint visszaesőt 10 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. M. L. XIII.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett adócsalás vétsége és bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. A bíróság P. J. IV. r vádlottat az ellene emelt folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége vádja alól felmentette. N. A. V.r. vádlottat, az ellene emelt adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének vádja alól felmentette. M. R. IX.r. vádlottat az ellene emelt adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége vádja alól felmentette. B. G. M. XII.r. vádlottat az ellene emelt folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége vádja alól felmentette. F. Sz. L. XIV. r. vádlottat az ellene emelt bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette és bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége vádja alól felmentette. H. A. S. XV.r. vádlottat az ellene emelt bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette és bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétsége vádja alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész az I., IV., V., IX., X., XI., XII., XIV. és XV.r. vádlott terhére súlyosítás, IV., V., IX., XII., XIV. és XV. r. vádlott részmegszüntetés melletti teljes körű, míg I., X. és XI.r. vádlott részbeni felmentése miatt, a kiszabott büntetések súlyosításáért jelentett be fellebbezést. Az I., III., VIII., X., XI. r. vádlott és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint T. K. I.r. vádlott több debreceni gazdasági társaság tényleges irányítását végezte a bejegyzett beltagok helyett. Ezek a társaságok tényleges gazdasági tevékenységet nem folytattak, hanem tömeges fiktív számlakibocsátást végeztek 2000-ben. A számlákra igényt tartó cégekkel különböző személyek, közvetítők útján tartották a kapcsolatot, ilyen

2 / 58

Információ:

közvetítő volt többek között D. Gy. Zs. X.r. vádlott is. A B. G. II.r vádlott egy kft ügyvezetőjeként a cég adófizetési kötelezettségeinek csökkentése érdekében X.r. vádlott közvetítésével I.r. vádlott közreműködésével fiktív számlákat fogadott be a könyvelésébe így társasági adónemben 14.602.000Ft, áfa adónemben pedig 19.880.000.- Ft hiányt idézett elő. II.r. vádlott cége a vád tárgyát tett időszakot követően felszámolás után jogutódlás nélkül megszűnt. Dr. K. Gy. III.r. vádlott, mint egy kft. üzletvezetésre jogosult tagja, a cég könyvelőjének, T. K. I. r. vádlottnak a közreműködésével 2000. évre vonatkozóan olyan adóbevallást nyújtott be az adóhivatalhoz, melyben a társasági adózás előtti eredményét csaknem 12 millió Ft-tal kevesebb összegben tüntette fel, ami 2 millió Ft-tal kevesebb társasági adófizetési kötelezettséget jelentett. P. J. IV. r. vádlott egy vasáru kereskedelemmel foglalkozó kft. üzletvezetésre jogosult tagját a II.r. vádlott kereste meg egy másik cég nevében eljárva és számlákat állítottak ki IV.r. vádlott cége, mint vevő részére. Azok áfatartalmát levonható összegként tüntették fel. Így pl. 1999. október havi áfabevallása szerint 8.274.000.- Ft összeggel csökkentették a cég adófizetési kötelezettségét. N. A. V.r. vádlott egy használt autó beszerzéssel, értékesítéssel, javítással foglalkozó kft ügyvezetőjeként 2000-ben fogadott be fiktív számlákat, melyekkel csökkentette a cég fizetendő áfájának összegét. Egy budapesti biztonsági és magánnyomozó kft üzletvezetésre jogosult tagja P. A. VII.r. vádlott volt. A cég fogyasztói mérőberendezések vizsgálatát és ellenőrzését végezte az ELMÜ részére külső vállalkozókkal. A kft I. és X. r. vádlott közreműködésével a munkákról kiállított fiktív számlák alapján 7.626.000.- Ft-tal csökkentette adófizetési kötelezettségét. Az adóhiányok okozásában XI. és XIII. r. vádlott is segítséget nyújtott. Sz. P. VIII.r. vádlott egy gazdasági társaság üzletvezetésre jogosult tagjaként 2000-ben megállapodást kötött egy debreceni nyomdával reklámújságok nyomtatására és az üzlet közvetítésért a cég jutalékot kap az újságok után a nyomdától. VIII. és I. r. vádlott megegyeztek abban, hogy az I.r. vádlott fiktív számlákat ad VIII.r. vádlottnak azért, hogy ő csökkenteni tudja a cég által fizetendő adót. Az összesen 25 db valótlan tartalmú számlát VIII. r. vádlott beállította a könyvelésébe és összességében több mint 2 millió Ft-tal csökkentette fizetési kötelezettségét és így, a társasági adó összegét is 2001-2002 évben. II.r., III.r.,VII.r., IX.r. és VIII. r. vádlott a valótlan tartalmú számlák könyvelésbe állításával megsértették a számvitelről szóló, az általános forgalmi adóról szóló illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. Vádlott: fk. J. J. + 1 fő

Információ:

Ügy: emberölés kísérlete

bűntette 2014. 01. 20.

8.30 óra

2012. december 31-én a késő esti óráktól kezdődően az I. rendű vádlott családja és barátai körében szilveszteri rendezvényen vett részt egy szigethalmi sörözőben; a II. rendű vádlott az I. rendű vádlott unokatestvére, aki csak éjfél után csatlakozott a társasághoz. A vádlottak és a későbbi sértettek között a WC-ben alakult ki szóváltás, illetve dulakodás, verekedés, illetve a vádlottak szúró-vágó eszközzel több esetben megszúrták a két férfi sértettet. A sértettekhez mentőt hívtak, a két összeverekedő társaságot pedig a szórakozóhely tulajdonosa választotta szét. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

3 / 58

Budapest Környéki Törvényszék IV/408. Vádlott: Sz. K.

Információ:

Ügy: előre nyereségvágyból emberölés bűntette

kitervelten, 2014. 01. 20. elkövetett

8.30 óra

ELSŐ TÁRGYALÁS A vád szerint a vádlott és a sértett ismerték egymást, köszönő viszonyban voltak, gyakran találkoztak a monori kocsmában, ahová mind a ketten jártak. 2013. március 9-én is találkoztak a presszóban, de a vádlott 21:30 körül hazafelé tartott, amikor elhatározta, hogy megszerzi a sértett pénzét. Hazament, ahol magához vett egy kést, majd visszament a kocsmához, ahol a sértett még beszélgetett, majd gyalogosan elindult haza. A vádlott észrevétlenül követte a sértettet, majd 22.00 óra körül egy szántóföldes területen a kerékpárjáról leszállt és azt a földre döntötte. A késsel hátba szúrta a sértettet, aki a vádlott felé fordulva azt kérdezte „mit csinálsz”. A sértett megbotlott és elesett, ekkor a vádlott hozzá térdelt és kétszer mellkason szúrta. A sértett kabátjából kivette a pénztárcáját és abból kb. 4-5,000 Ft készpénzt vett el, majd a helyszínről elmenekült és a kést egy villanyoszlophoz rejtette el, amit az előállítását követően önként átadott a rendőröknek. A szúrt sérülések következtében életét vesztett sértett holttestét rövidesen járókelők fedezték fel, akik értesítették a mentőket és a rendőrséget. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Sikkasztás az egyetemen? 2014. január 20. hétfő 08.30 Jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények Kb. 11/2012 Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. fszt. 10. Iratismertetés, majd perbeszéd és ítélethirdetés várható A bíró döntése értelmében a tárgyalásról kép- és hangfelvétel nem készíthető. Vádlottak: Dr. N. Kálmán + 6 fő A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az ügy elsőrendű vádlottja, Dr. N. Kálmán 2007 és 2010 között a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kancellárja, a hetedrendű vádlott, dr. Sz. János 2010-ig az intézmény rektora volt. A vádhatóság szerint az I.r. vádlott szervezeti egységét illetően önálló pénzgazdálkodási jogkörrel rendelkezett. 2009 nyarán a rájuk eső büdzsét a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből 25 millió forinttal megemelték. Az elsőrendű vádlott ebből kívánt eltulajdonítani 8 millió forintot – áll a vádiratban. Ennek érdekében Dr. N. Kálmán közbeszerzési eljárást indított, „A szervezetei kultúra legfontosabb jellemzői a magyar Honvédség egyes szervezeteinél, változásának tendenciája, összhangja a szervezeti célokat szolgáló strukturális folyamatokkal” címmel egy szociológiai vizsgálat elkészítésére. A „fiktív” közbeszerzési eljárás lefolytatásával alárendeltjét bízta meg, aki az elsőrendű vádlott által megjelölt három cég nevében elkészítette a pályázatokat, és a megnevzett céget hozta ki nyertesként. A pályázat nyertese egyébként szociológiai kutató tevékenységet nem végzett, sem a tulajdonosok, sem az alkalmazottak ilyen jellegű végzettséggel nem rendelkeztek. Miután az eljárásban téves összeghatár szerepelt, a közbeszerzést meg kellett

4 / 58 ismételni, az újrázás szintén az elsőrendű vádlott utasításai szerint zajlott le. A nyertes céggel kutatási szerződést kötött a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. 2009-es évkeltezéssel, hónap és nap megjelölése nélkül. A szociológiai vizsgálat elkészítésének határideje 2010. február vége lett. Az ügyészség szerint a cég vezetője a szerződés aláírásakor tudta, hogy a szerződési kötelezettségeket nem kell teljesítenie, mindössze a pénz visszajuttatásában kell szerepet vállalnia. A szociológiai vizsgálatot végül munkaidőben a Stratégiai Védelmi és Kutató Intézet munkatársa készítette el. A szerződés szerinti teljesítést 2010. március elején Dr. N. Kálmán leigazolta, a 8 millió forintot pár napra rá az intézmény átutalta. A pénz visszajuttatása érdekében egy vállalkozási-pénzügyi láncolat indult el, több szerződéskötés és utalás után vették ki a pénzt a bankból. A közreműködő cégek képviselői szintén a vádlottak padjára kerültek. A vádirat egy másik bűncselekményt is taglal, amelyben a ZNME volt rektora érintett. A vádpont egy lőtér bérleti jogviszonyát érintően állapított meg törvénysértést. 2007-ben ugyanis a bérleti jogviszony megújításakor nem a szerződésben, hanem annak mellékletében kívánták rögzíteni a bérleti díjat, ez azonban végül elmaradt. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint ezzel a volt rektor megszegte vagyonkezelői kötelezettségét, és bő két év alatt havi 253.704 Ft bérleti díjjal számolva több mint 6 millió forint vagyoni hátrányt okozott az egyetemnek. Ezért dr. Sz. Jánost az ügyészség jelentős értékre elkövetett hanyag kezelés vétségével vádolja. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 Hajdúszovát: gyilkosság egy cigarettáért 2014. január 20. hétfő 08.30 Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette Fk. 438/2013. Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. fszt. 14. Bizonyítási eljárás folytatása Vádlottak: I. r fk. R. Dávid, II. r. R. Tamás A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség az I. r. fk. vádlottat aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével, míg a II. r. vádlottat emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntettével vádolja. A vádirati tényállás szerint az I. r. fk. vádlottnak II. r. vádlott a sógora. Fk. R. Dávidot lakóhelyén agresszív, kötekedő személynek ismerik, aki gyakran beleköt a gyengébbekbe. A bűncselekmény elkövetésének napján – 2012. szeptember 8-án – az I. r. fk. vádlott körülbelül este nyolc órakor érkezett meg a település sörözőjébe, ahol ismerőseivel italozott. Ezt megelőzően a nap folyamán marihuánás cigarettát szívott. A fiatalember innen záráskor -21 óra 55 perc körül - távozott. A sértett fél nyolc tájékán érkezett meg a község másik vendéglátóhelyére, ahol biliárdozott és szeszes italt fogyasztott. Zárórakor – 21 óra 55 perc körül – az italbolt üzemeltetője felajánlotta neki, hogy gépkocsijával a sörözőig elviszi. A sértett tíz óra körül szállt ki az autóból, s elindult hazafelé. Eközben a vádlott lakása irányába tartott. Az I. r. fk. vádlott és a sértett a település tejcsarnoka környékén találkozott össze negyed tizenegy körül. Fk. R. Dávid meglátva a sértettet, tüzet és cigarettát kért tőle, s mivel a férfi ezt megtagadta, indulatos lett. Az árok és a járda közötti szakaszon nekiment a sértettnek és elkezdte bántalmazni: egy ízben ököllel a fején megütötte, a földre került sértett fejét ököllel több ízben nagy erővel megütötte, végül a közeli árokba fordította és távozott a helyszínről. Hazaérve fk. R. Dávid felébresztette testvérét, akivel még X- boksz-oztak, végül mindketten lefeküdtek aludni. Másnap, miután a faluban a sértett halálának híre ment, az I. r. fk. vádlott átment sógora, a II. r. vádlott házába, akinek elmesélte a történteket. Egy csíkos szatyorban magával vitte a bűncselekmény elkövetése során viselt ruházatát, melyet a vád szerint előzetes megbeszélésüknek megfelelően a II r. vádlott házához közeli nádasban rejtettek el. Miután tartottak attól, hogy a rendőrök a szatyrot megtalálják, két nappal később elhozták a nádasból, a II. r. vádlott házának udvarára vitték, és a ház mögötti gazos területen elégették. A vádirat azt tartalmazza, hogy az 59 éves sértett halála erőszakos úton, traumás shock miatt következett be, melyet

5 / 58 bántalmazás okozott. A férfi sérüléseit rövid idő alatt, gyors egymásutánban szenvedte el. Az I. r. fk. vádlott a sértettet legalább négy ízben, nagy erővel, ököllel megütötte a fején, oly módon, hogy eközben a sértett hanyatt feküdt a földön. A bántalmazás és a halál között közvetlen ok-okozati összefüggés van, az áldozat sérülései olyan súlyosak voltak, hogy életét az idejekorán érkező, szakszerű orvosi segítségnyújtással sem lehetett volna megmenteni. Az ügyészség álláspontja szerint az elkövetett bűncselekmény az átlagot lényegesen meghaladóan gátlástalan, durva és brutális volt. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 36. 12.B.1631/2011

csalás

2014.01.20.

08:30

A Főtáv Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban indult büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt emelt vádat a Főtáv Zrt. volt vezérigazgatója és hét társa ellen. A vádiratban foglaltak szerint a vádlott az igazgatósági tagok megtévesztésével rábírta a Főtáv Zrt. igazgatóságát, hogy adja hozzájárulását a sem közületi hőszolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel, sem pedig a csepeli „R. L.” lakópark, mint társasház irányában érvényes hőszolgáltatási szerződéssel nem rendelkező, az egyik vádlott vezetése alatt álló H. XXI. Kft. által létrehozott, Cs. H. Kft. megvásárlásához. A jóváhagyás alapján a Főtáv Zrt. - a vádlott által aláírt szerződéssel – 2008. március 13-én 180 millió forintért megvásárolta a nevezett kft.-t, amelynek azonban sem anyagi lehetősége, sem technikai tudása nem volt a társasház fűtési rendszerének kiépítésére. A lakópark komplett fűtési-, és hűtési rendszerének kiépítését a későbbiekben a Főtáv Zrt. végezte el további kb. 300 millió forintért. A szerződés megkötésével a felek célja az volt, hogy anyagi fedezetet nyújtsanak a vádlott által vezetett Cs. L. Zrt. részére a lakópark kivitelezési munkálatainak befejezése céljából. Az I. r. vádlott a fenti cselekményével – II. és III. r. vádlottak segítségével – ténylegesen 120 millió forint kárt okozott. A korábban vázolt cél elérése érdekében a Főtáv Zrt. által a Cs. H. Kft. vételárának első részleteként 2008. július 23-án a III. r. vádlott által vezetett H. XXI. Kft.-nek átutalt 120 millió forintból a vádlott 2008. július 24-én részvények átruházása címén 62.700.000 forintot a IV. r. vádlott által vezetett – a lakópark építésében fővállalkozóként résztvevő – M. Zrt.-nek utalt át. A IV. r. vádlott, az M. Zrt. vezetője, az általa tudottan bűncselekményből származó, átutalt összeget, továbbutalta az építkezésben részt vevő társaságoknak, így közreműködött a bűncselekményből származó pénzösszeg megszerzésében, eredetének leplezésében, illetve megváltoztatásában. A fentieken túl az I. r. vádlott – az V. r. vádlott rábírására, 2007 novemberében – a káposztásmegyeri jégcsarnok fűtési rendszere kiépítése beruházási költségeinek biztosítása érdekében – indokolatlan és aránytalan díjszabást tartalmazó reklámszerződést kötött a káposztásmegyeri jégcsarnok üzemeltetőjével annak ellenére, hogy az adott időszakra vonatkozóan már volt létező reklámszerződése a jégcsarnok legnagyobb bérlőjével. Ennek megfelelően a Főtáv Zrt. 2008. január 7-én 24 millió forintot utalt át az üzemeltető cégnek. Ugyanebben az időszakban az I. r. vádlott rábírta a DHK Zrt. vezetőjét, a VI. r. vádlottat, hogy a Fõtáv Zrt.-hez hasonlóan szükségtelen és indokolatlan reklámszerződést kössön a csarnok üzemeltetőivel a fűtési rendszer kiépítése költségeinek biztosítása céljából. A DHK Zrt. a szerződés alapján 2008. január 7-én 7,2 millió forintot utalt át az üzemeltetőnek. A vádlott cselekményével – az V. r. vádlott felbujtására – a Főtáv Zrt.-nek 24 millió forint, míg a szintén vádlott a DHK Zrt.-nek 7,2 millió forint vagyoni hátrányt okozott.

6 / 58 Az I. r. vádlott 2008.júniusában szükségtelen, szakmai elvárások és hasznosítási cél nélküli szerződést kötött a P. E. Kft.-t képviselő A VIII. r. vádlottal a Főtáv Zrt. 2007. júliusa és 2008. májusa közötti sajtómegjelenéseinek elemzésére, annak ellenére, hogy a Zrt. saját kommunikációs igazgatósága is képes lett volna a feladatot elvégezni. A vádlott cselekményével 3 millió forint vagyoni hátrányt okozott a Főtáv Zrt.-nek. Az ügyben a januári tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ: Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 13.

T. K.

Információ:

Közösség tagja elleni erőszak bűntette

január 20.

8.30

A 19 éves vádlott 2013. május 24-én az esti órákban, Kaposváron rátámadt a sértettre, mert úgy gondolta, hogy cigány származású. Őt ököllel megütötte, illetve bakancsával megrúgta, a sértettnek 8 napon belül gyógyuló sérülései keletkeztek. Folytatólagos tárgyalás. Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

7 / 58

2014.01.21. (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem Cz. Attila Tibor és Csődbűntett társa

Információ:

2014. 01. 21.

09.00

A terheltek a felszámolás alatt lévő cégük vagyona fölött a felszámoló tudta nélkül rendelkeztek, továbbá nagy összegű – több milliós – kölcsönöket vettek fel magánszemélyektől, bár tudták, hogy a tartozásaik kiegyenlítésére nincs anyagi fedezetük. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem L. Gergely

Lopás vétsége

2014. 01. 21.

10.15

A terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtását a bíróság a törvényi kizáró ok ellenére felfüggesztette. Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

8 / 58 KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem P. László

Információ:

Sikkasztás bűntette és más2014. 01. 21. bűncselekmények

09.00

Az elsőfokú bíróság az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében, sikkasztás bűntettében, csalás bűntettében, 3 rb. - ebből egy esetben folytatólagosan elkövetett – magánokirat-hamisítás vétségében, számvitel rendje megsértésének vétségében, hűtlen kezelés bűntettében, hivatali visszaélés bűntettében, 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettében. A másodfokú bíróság a vádlottat az ellene számvitel rendje megsértésének vétsége, 2 rb. hivatali visszaélés bűntette, csalás bűntette, magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az irányadó tényállás szerint a vádlott a község jegyzőjeként több esetben ünnepi rendezvényeken fellépő résztvevőknek fellépési díj címén különböző összegekről állított ki elismervényt, de az utóbb beérkezett számlákat jóval alacsonyabb fellépési díjról állították ki a fellépők. Írásszakértő minden esetben megállapította, hogy az átvételi elismervényeken az aláírás nem a pénz állítólagos átvevőjétől származik. A különbözetként keletkező összeggel a vádlott sajátjaként rendelkezett. Más esetekben az önkormányzat házipénztárából kivett összegek felhasználását igazolta hamisított okiratokkal, a különbözetet képező összegekkel ez esetben is sajátjaként rendelkezett. Az önkormányzathoz az egyik helyi lakos kérelmet nyújtott be egy régi – nem használt – önkormányzati ingatlan megvásárlására. Az épület forgalmi értékének meghatározására a képviselő-testület szakvéleményt kért be. a szakvéleményt a vádlott tekintette át, a képviselő-testület előtt ezt nem ismertette, és a képviselőtestület a vádlott javaslatára a szakvéleményben meghatározott összegnél 850.000 forinttal olcsóbban adta el az épületet a vevőnek, és ezzel az önkormányzatnak kárt okozott. A másodfokú bíróság döntése ellen a vádlott és védője nyújtott be másodfellebbezést elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla H. A. + 1 fő

Lopás bűntette

2014.01.21.

09:00

Az elsőfokon eljárt Szolnoki Városi Bíróság 2012 februárjában J. J. I.r. vádlottat többrendbeli lopás bűntette, többrendbeli lopás vétsége és többrendbeli rongálás vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 4 év fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. H. A. II.r. vádlottat többrendbeli lopás bűntette és társtettesként elkövetett rongálás vétsége miatt 3 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. K. J. III.r. vádlottat, mint különös visszaesőt többrendbeli lopás bűntette és társtettesként elkövetett rongálás vétsége miatt 3 év 6 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy III.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság I.r. vádlottal szemben 466.380.-forint, II.r. vádlottal szemben 466.380.- forint, III.r. vádlottal szemben 308.330.- forint vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság kötelezte a vádlottakat, hogy az érintett magánfelek részére különböző összegekben kártérítést fizessenek. A másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2013 júliusában pontosította a vádlottak által elkövetett bűncselekmények minősítéseit. J. J. I.r. vádlottal szemben kiszabott közúti járművezetéstől eltiltás tartamát 2 évre leszállította. H. A. II.r. és K. J. III.r. vádlottakat 2-2 évre a közúti járművezetéstől eltiltotta. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokon eljárt Szolnoki Törvényszék ítélete ellen II.r. vádlott és védője enyhítésért, III.r. vádlott védője indok megjelölése nélkül fellebbezett.

9 / 58

Információ:

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak 2009 márciusától kezdődően csaknem 30 alkalommal törtek be különböző ingatlanokba és az onnan mozdítható és értéket képviselő eszközöket elvitték. Tápiószentmártonban, Tápiószecsőn, Szolnokon, Abonyban, Tiszasülyön és Ebesen több üzletbe, garázsba, lakóházba, műhelybe, épülő házba hatoltak be és élelmiszerrel, dohányáruval, szeszesitallal, gázolajjal, kézi-szerszámokkal kazánnal távoztak. A vádlottak a bűncselekmény elkövetés révén rendszeres haszonszerzésre törekedtek, mivel a lopások elkövetésével biztosították életvitelüket. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla M. F. + 3 fő

Információ:

Emberölés bűntette

2014.01.21.

10:00

Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 májusában emberölés bűntette miatt, mint bűnsegédet, M. F. I.r. vádlottat 11 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra, T. É. II.r., G. T. IV.r. vádlottat, 14 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, T. M. III.r. vádlottat 14 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére, a társtettesi elkövetés megállapítása és a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint II. és III. r. vádlott élettársak volta, albérletben laktak, amelynek költsége teljesen felemésztette jövedelmüket. 2006 nyarán III.r. vádlott édesanyjához, T. Mné sértetthez költöztek egy debreceni önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásba. Egy idő után azonban a sértett kérésére II. és III. r. vádlott újra albérletbe költözött, ami jelentős anyagi terhet jelentett számukra. A két vádlott eltervezte, hogy a sértett megölése útján visszaköltöznek a lakásba úgy, hogy a bérbeadó Cívis Ház Zrt.-t nem tájékoztatják a sértett haláláról, majd a bérleti jogviszonyt folytatják. Így arra is lehetőségük nyílt volna, hogy megvásárolják bérlőként a lakást. Tervükbe beavatták az I. és IV. r. vádlottat is. G. T. IV. r. vádlottnak közreműködéséért pénzt és ékszereket ajánlottak illetve azt, hogy I.r. vádlott ingyen elvégzi IV.r. vádlott lakás felújítási munkálatait. Előzetes megbeszélésüknek megfelelően 2008 februárjában a II. és IV. r. vádlott munkába állt munkahelyén, az egyik helyi idősek otthonában, III.r. vádlott pedig egy betegszállítással foglalkozó cég telephelyén lépett szolgálatba. Onnan érkeztek a sértett lakásához. A lakásba bejutva a vádlottak közül valaki a sértettet egy vékony műanyag borítású elektromos kábellel megfojtotta. IV. r. vádlott egy műanyag nylon szatyrot húzott az asszony fejére, I.r. vádlott pedig meghúzta a szatyor kötését. III.r. vádlott a lakásban talált 400.000.- Ft készpénzt magához vette, majd a vádlottak kulccsal bezárták a lakást és távoztak. Másnap T. M. III.r. vádlott megjelent a sértett lakásánál, ahová saját kulccsal bement és mintha akkor fedezte volna fel a bűncselekményt telefonált a mentőszolgálatnak és a rendőrségnek. III.r. vádlott 2008 júniusáig nem közölte a sértett halálát a Cívis Ház Zrt-vel. A sértett halála erőszakos úton, zsinegelés és következményes fulladás révén következett be. A vádlottak a bűncselekmény elkövetését és bűnösségüket az eljárás során mindvégig tagadták. Folytatólagos tárgyalás. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla Tné V. M.

Emberölés bűntette

2014.01.21.

11:00

10 / 58

Információ:

Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 szeptemberében Tné V. M. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. H. T. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt 15 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője enyhébb minősítés és enyhítés, II.r. vádlott és védője enyhítés érdekében fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2011 januárjában Tné V. M. I.r. vádlott Hernádnémetiben egy szeszfőzdében lakott akkor 14 éves lányával együtt és egyben ellátta a tulajdonos által esetenként rábízott feladatokat. Ugyancsak a szeszfőzdében lakott N. F. sértett is, akit többször szállítottak kórházba epilepsziás nagyroham miatt. Egy alkalommal már erősen ittas állapotban érkezett a szeszfőzdébe H. T. II.r. vádlott azért, hogy megadja tartozását I.r. vádlottnak. Mindketten jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztottak. Másnap hajnalban N. F. sértett a vádlottak megítélése szerint epilepsziás rohamot kapott, három alkalommal. A sértett viselkedése a vádlottak számára visszatetsző volt, feldühítette őket. Emiatt I.r. vádlott egy fa szerszámnyéllel nagy erővel tarkón ütötte a sértettet, majd mindkét vádlott testszerte bántalmazta a férfit. Minimálisan 30-40 részben eszközök nélkül, különböző ütések rúgások érték a sértettet, aki a bántalmazás következtében meghalt. Az elszenvedett sérülések és a bekövetkezett halál között ok-okozati összefüggés volt. Az esetlegesen időben érkező szakszerű segítség mellett is csak kevés esély lett volna a sértett megmentésére. A bíróság tárgyalásra tér át, tanút hallgat meg. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem P. L. és társa

életveszélyt okozó testi sértés 2014.01.21. 11.00 bűntette Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A II. r. vádlott (1973) italboltot üzemeltetett Répceszemerén, ahol a pultos a fiatalkorú vendéget szeszesitallal nem szolgált ki. Emiatt szóváltás alakult ki közte és a ki nem szolgált fiú rokona, K. F. sértett között. Ezért a felszolgáló telefonon értesítette az italbolt üzemeltetőit. Az I. r. (1974), a II. r. és a másodfokú eljárásban nem érintett III. r. vádlottak a kocsmába mentek, ahol a II. r. vádlott előzetes szóváltás nélkül ököllel kétszer arcul ütötte K. F. sértettet úgy, hogy az leesett a székről, majd a földön fekvő sértettet többször meg is rúgta. Az I. r. vádlott az asztalnál ülő M. I. sértettet ököllel ütötte meg, aki a padozatra esett, őt e helyzetben az I. r. vádlott hasba rúgta. A vendégek távoztak, a kocsmát a II. r. vádlott bezárta, azonban a vendéglő előtt K. F. sértettet combon, majd hasba rúgta. Amikor a sértett a földre esett, fejbe rúgta. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat testi sértés bűntette és a társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt – halmazati büntetésül - 3 év 4 hónap börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra, a II. r. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete és a társtettesként elkövetett garázdaság bűntette miatt – halmazati büntetésül - 10 hónap – végrehajtásában 2 évre felfüggesztett - börtönre ítélte. A II. r. vádlottat előzetes mentesítésben részesítette. Az ítélet ellen az I. r. vádlott és védője enyhítés, a II. r. vádlott védője részbeni felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész a II. r. vádlott előzetes mentesítésére vonatkozó rendelkezés mellőzését indítványozta.

11 / 58 Információ:

Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék IV/401. Vádlott: K.-né N. T. + 6 fő

Információ:

Ügy: különösen nagy értékre 2014. 01. 21. elkövetett sikkasztás bűntette és és más bcs. 2014. 01. 23. és 2014. 01. 31.

8.30 óra és 8.30 óra és 9.00 óra

A vád szeritn az I. rendű vádlott az OTP Bank Nyrt nagykátai fiókjánál banki hitelügyintézőként dolgozott.14 alkalommal szabálytalanul úgy folyósított, írt jóvá vagy fizetett ki különböző pénzösszegeket, hogy a folyósítást nem előzte meg papír alapú hitelkérelem benyújtása és szabályos hitelbírálat, így a döntési jogosultsággal rendelkező fiókigazgatónak ezekről nem volt tudomása. Az ügyleteket az I. rendű vádlott rögzítette a számítógépes rendszerben, valótlan adatokat vitt be és kezelt a fiókigazgató és hitelezési munkatársai kódjával visszaélve és a kódjukhoz kapcsolódó jogosultságok jogosulatlan felhasználásával. Így 46 610 000 Ft-ot fizetett ki. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. Vádlott: L. G. J.

Információ:

Ügy: súlyos testi sértés bűntette

2014. 01. 21.

9.00 óra

A vád szerint a vádlott 2011. szeptember 1. napján este 23 óra körüli időben Budakalászon, a z Omszk-tó partján, a focipálya mellett található egyik padnál, italozást követően szóváltásba került élettársával; a veszekedés dulakodássá fajult, ennek során az erősen ittas vádlott egy svájci bicskával mellkason szúrta a nőt, aki a földre zuhant. A vádlott a földön fekvő sértettet meg egyszer megszúrt a lapockája felett. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. Vádlott: G. B.

Ügy: különös kegyetlenséggel, 2014. 01. 21. védekezésre képtelen személy és sérelmére elkövetett emberölés 2014. 01. 23. bűntette

8.30 óra

12 / 58

Információ:

A vád szerint a vádlott 2011. december 29-ről december 30-ra virradó éjszaka egy húsklopfolóval legalább hatszor fejbe ütötte alvó feleségét, aki a helyszínen meghalt. A vádlott ezután azt a látszatot próbálta kelteni, hogy a házban idegen személy értékek után kutatott. 2011. december 31-én délelőtt visszament a házba és azt a látszatot keltette, hogy ő fedezte fel a felesége holttestét – akit ismeretlen személy megölt-, majd értesítette a mentőket. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budakörnyéki Járásbíróság – I/107. Vádlott: Sz. G.

Információ:

Ügy: állatkínzás vétsége

2014. 01. 21. és 2014. 01. 23.

10.30 és 8.30

A vád szerint a vádlott a pilisszentiváni ingatlanán kialakított, nem megfelelő méretű karámban tartott egy szürke sodrott és két vasderes belga hidegvérű kancát, valamint egy szürke pónilovat. A 2012. december 3-án tartott ellenőrzés során a hatósági állatorvos megállapította, hogy a vádlott az állatokat nem tartotta, etette, itatta, illetve gondozta megfelelően. A három ló rendszeresen és állandóan szomjazott, hónapokon át éhezett, ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, a lábuk, a patájuk szélsőségesen elhanyagolt, sebes volt, folyamatos szenvedés volt az életük. A vádlott az állatokat olyan bánásmódban részesítette, amely alkalmas volt arra, hogy azok maradandó egészségkárosodást szenvedjenek, vagy elpusztuljanak. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budaörsi Járásbíróság – 6. sz. tárgyaló Vádlott: H.-né T. C.

Információ:

Ügy: halálos közúti baleset 2014. 01. 21. 9.00 óra gondatlan okozásának vétsége és 2014. 01. 24. PERBESZÉDEK, ÍTÉLET VÁRHATÓ – Sajtórészvétel regisztrációval A vád szerint a vádlott 2012. június 18-án Érden személygépkocsival közlekedve nem észlelte az út szélén babakocsit toló nőt és az autóval elütötte a babakocsit, melynek következtében mindkét abban ülő gyermek életét vesztette. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Dunakeszi Járásbíróság – fszt. 21. Vádlott: T. G.

Ügy: felügyelete alatt álló 2014. 01. 21. személy sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette PERBESZÉDEK, ÍTÉLET VÁRHATÓ – Sajtórészvétel regisztrációval

8.30 óra

13 / 58

Információ:

A vád szerint a vádlott a vádbeli cselekmények idején egy dunakeszi iskola tanára, illetve osztályfőnöke volt, ebben az időszakban kirándulásokat is szervezett a diákoknak. A vádlott a kirándulások alkalmával esténként, illetve dramatikus óra keretében napközben egyre inkább olyan játékokat játszatott a kiskorúakkal, amelyek során le kellett venniük magukról, illetve egymásról ruhadarabokat, arcon, szájon kellett puszilniuk egymást, illetve egymás félmeztelen vagy meztelen testét meg kellett érinteniük. A vádlott a játékoknál jelenlévő kiskorúaknak megtiltotta, hogy elmondják másnak a történteket. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Pesti Központi Kerületi Bíróság, II. 269. 17.B.32343/2013

kerítés

2014.01.21.

8:30

A Budapesti X. és XVII. Kerületi Ügyészség vádirata szerint az I. r vádlott az UFO együttes frontembereként 2009 végén megismerkedett a Nyugat-Európából használt személygépkocsik és azok alkatrészeinek importálásával foglakozó a II. r. vádlottal, valamint a 2009-ben Svájcban prostitúciós tevékenységet folytató a III. r. vádlottal. A vádirat szerint a vádlottak megállapodtak abban, hogy hosszabb időn keresztül úgy tesznek szert rendszeres jövedelemre, hogy a III. r. vádlott által ismert és kipróbált svájci A2 Club elnevezésű bordélyházba olyan nőket fognak közvetíteni, illetve kijuttatni, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében közösülnek és fajtalankodnak a vendégekkel, a megszerzett prostituáltak után a bordélyház által fizetett összegeket pedig egymás között felosztják. A svájci jogszabályok szerint az államszövetség területén a prostituáltak a szükséges munkavállalási engedély birtokában szabadon végezhetik tevékenységüket, e célból bordélyházat is fenn lehet tartani, azonban a prostituáltak közvetítéséért ellenérték nem fizethető. A megállapodás szerint az I. r. vádlott feladata volt a lányok felkutatása, a végzendő prostitúciós tevékenység szélesebb körű ismertetése, az elérhető jövedelem bemutatása, valamint a jövedelem felhasználására vonatkozó ajánlatok ismertetése, a prostituáltak kiutaztatásának megszervezése, költségeik megelőlegezése, a velük történő kapcsolattartás. A III. r vádlott megállapodás szerinti feladata volt a bordélyház üzemeltetőjével való kapcsolattartás, a fordítás, a prostitúciós tevékenység bemutatása a lányoknak, esetleges kételyeik eloszlatása, valamint új bordélyházak felkutatása. A II. r. vádlott feladata közé tartozott a megkereshető jövedelem felhasználásával kapcsolatos ajánlatok bemutatása a prostitúciós tevékenységre kiválasztott lányok részére, valamint bordélyházba, illetve a repülőtérre történő szállításuk. A vádlottak megállapodtak abban, hogy tevékenységüket összehangolják, folyamatosan tájékoztatják egymást, egyeztetnek. A konspiráció érdekében Skypon, és a Facebookon keresztül kommunikáltak, telefonon kódszavakkal hozták egymás tudomására az információkat. A vád szerint a bordélyház üzemeltetője és a vádlottak olyan megállapodást kötöttek, miszerint a lányok kéthetes időszakokra utaznak ki a bordélyházba szexuális szolgáltatásokat nyújtani, ahol napi 12 órát dolgoznak. Kezdetben a keresményük 50 százalékát, később csak 45 százalékát adták át a bordélyház üzemeltetőjének, a maradék összegből csupán kéthetente 200 svájci frank került levonásra szállásra, valamint a szükséges munkavállalási engedély költségére. A vádlottak arra vállaltak kötelezettséget, hogy biztosítják a bordélyházban mindenkor rendelkezésre álljon 7-8 prostituált. Ezért a tevékenységért 2011. januárjáig a vádlottak minden hónapban fix összegre voltak jogosultak, majd az I. r. vádlott társai jóváhagyásával abban állapodott meg, hogy az első alkalommal közvetített lányok után személyenként kéthetente 600 svájci frankra, míg a korábban már közvetített prostituáltak újabb kijuttatása után személyenként 400 svájci frankra jogosultak azzal, hogy a vádlottak kötelesek voltak minden hónapban két újabb lányt szerezni.

14 / 58 A vád szerint az I. r. vádlott a lányok felkutatása érdekében azt a látszatot keltve, hogy a VE2 energiarágó népszerűsítésére hostesseket keres, hirdetéseket adott fel, valamint a munkavállalók által megjelentetett hirdetésekre jelentkezett annak ellenére, hogy a termék promóciójára a valóságban nem került sor, az a vádlottnál csak hosszabb távú tervként szerepelt. A személyes találkozások alkalmával az I. r. vádlott felmérte a jelentkezők személyiségét. Közölte, hogy ő az UFO együttes frontembere, ezáltal pedig azt sugallta, hogy több, mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a hazai könnyűzenei életben. Megnyerő modorával lehengerelte a jelentkezőket, rövid időn belül meggyőzte őket arról, hogy akár a modellkarrierhez, akár az előadóművészi tevékenység folytatásához nagy összegű pénzre van szükség. Melyet azonban csak prostitúciós tevékenységgel lehet elérni. A jelentkezőknek felvetette, hogy ki tudja őket juttatni egy svájci luxusbordélyházba, továbbá, anyagilag segíti őket az indulásig hátralévő időben. A lányok meggyőzése érdekében rendszeresen igénybe vette a III. r. vádlott segítségét. Az I. r. vádlott annak érdekében, hogy meggyőződjön arról, hogy a lányok alkalmasak-e a szexuális szolgáltatás nyújtására, nemi kapcsolatot létesített velük. Abban az esetben, ha a családi problémákkal küzdő, jövedelemmel nem rendelkező lányok nem vállalták a prostitúciós tevékenységet, napi megélhetésükre pénzt adott azért, hogy ezáltal anyagi függőségbe kerüljenek vele, majd később közölte, hogy a korábban átadott összeget a részére adják vissza. Mivel nem találtak munkát, és jövedelmük sem volt, a pénzt nem tudták visszafizetni. Az I. r. vádlott ekkor rávette őket arra hogy a tartozás rendezése érdekében vállalják el a felajánlott prostitúciós munkát. A vád szerint az I. .r vádlott a bordélyházban dolgozó lányokat napi szinten beszámoltatta, a keresményük megőrzésére biztatta őket, a hazatért prostituáltakat pedig a tevékenység további folytatására beszélte rá. Az I. r. vádlott a prostituáltak – a bordélyházat megillető összeg levonását követően megmaradó – jövedelmének 20 százalékára tartott igényt, a tevékenység megszervezéséért, valamint a folyamatos kapcsolattartásért cserébe, mait a megélhetésére fordított. Az ezt követően fennmaradt összeg vonatkozásban pedig rávette a lányokat arra, hogy azt vagy neki adják át megőrzésre, vagy pedig a II. r. vádlottnak, aki azt a személygépkocsi kereskedelembe fekteti. Az I. r. vádlott a prostitúciós tevékenység végzésének további feltételeként meghatározta, hogy a lányok a jövedelmükből helyezzenek el nála vagy a II. r. vádlottnál részletekben egy 2,5 millió forintos megtakarítást, melyet ő ingatlanokba vagy tőzsdére, míg a II. r. vádlott használt gépkocsikba fektet, és azt 1 év után kamatmentesen visszafizetik nekik. Az I. r. vádlott az átvett összegeket részben saját, mindennapi költségeinek fedezésére használta fel, részben pedig az UFO együttesbe fektette be. Egy idő után már nem is állt szándékában a pénz visszafizetése, célja kizárólag a prostituáltak pénzének megszerzése volt. Minderről azonban a vádlott-társainak nem volt tudomása. A vádirat 25 vádpontban részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. Az ügyészség az I. r. vádlott ellen megtévesztéssel, folytatólagosan elkövetett kerítés bűntette, 3 rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, 25 rendbeli, - 11 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette (mely 9 esetben kísérlet maradt) valamint kitartottság bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a II. r. vádlottat, mint visszaesőt bűnsegédként, megtévesztéssel folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettével, 25 rendbeli,- 11 esetben folytatólagosan elkövetett - üzletszerű kerítés bűntette (mely 9 esetben kísérlet maradt) vádolja, melyet 18 esetben bűnsegédként követett el. A III. rendű vádlott ellen bűnsegédként, megtévesztéssel folytatólagosan elkövetett kerítés bűntette, 26 rendbeli -12 esetben folytatólagosan elkövetett üzletszerű kerítés bűntette a vád, amely 9 esetben kísérlet maradt. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék, II. 36. 12 B.794/2010

sikkasztás bűntette

2014.01.21., 23., 28., 30.

08:30

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla

15 / 58 a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

16 / 58 A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő januári tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik.

17 / 58 Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

elöljárói intézkedés elmulasztásának 2014.01.21., 23. bűntette

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések

18 / 58 ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott

19 / 58 feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott Zs. T. és társai

ügy adócsalás bűntette és időpont 2014. január 21. más bűncselekmények és 23.. 8-30 óra

Folytatódik a bűnszervezetben elkövetett adócsalás tárgyalása Folytatódik annak a 32 vádlottnak a büntetőügye a Kecskeméti Törvényszéken akik ellen bűnszervezetben elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat lényege szerint az I.r., II.r., III.r., V.r. és VI.r. vádlottak 2006. évtől kezdődően több gazdasági társaságot is alapítottak, illetőleg vettek át más személyektől. A társaságok irányítását névlegesen az ügyvezető pozíciót betöltő II.r., III.r., V.r. és VI.r. vádlottak végezték, őket, és így közvetve a társaságok tevékenységét azonban ténylegesen az I.r.

20 / 58

vádlott irányította. Az érintett cégek tényleges gazdasági, legális bevételszerző tevékenységet a vádbeli időszakban egyáltalán nem végeztek, az ilyen jellegű működéshez szükséges alapvető személyi és tárgyi feltételeknek sem feleltek meg, így különösen nem rendelkeztek sem eszközállománnyal, sem bármilyen munkavégzést teljesíteni tudó alkalmazottakkal. A gazdasági társaságok létrehozatalának, illetőleg továbbműködtetésének egyetlen célja az volt, hogy a vádlottak – előzetes megrendelés alapján – számlákat tudjanak kibocsátani különböző, egyébként legális gazdasági tevékenységet végző más cégeknek, illetve egyéni vállalkozóknak. Utóbbiak a számlákat saját könyvelésükbe befogadva és adóbevallásukban felhasználva azokat a megfizetendő általános forgalmi adó csökkentésére tudták felhasználni, akár azzal, hogy az ÁFA összegét jogszerűtlenül levonásba helyezték, akár azzal, hogy visszaigénylő pozícióban a visszaigényelt összeg mértékét növelték. A számlákon feltüntetett gazdasági események a megrendelők és az I., II., III., V., és VI.r. vádlottak által irányított társaságok között azon a módon, helyen és időben, ahogyan a számlákon szerepelt, nem valósult, nem valósulhatott meg – figyelemmel a kibocsátó cégek már ismertetett körülményeire is. A megrendelő társaságok és egyéni vállalkozók, valamint a kibocsátó cégek az I.r., II.r., III.r., V.r., és VI.r. vádlottak közvetlen, vagy áttételes, (számos esetben az eljárás során ismeretlenül maradt) közvetítőket is magába foglaló személyi kapcsolatai útján találkoztak. A megrendelések túlnyomó részét I.r. vádlott szerezte, azonban a cégek névleges ügyvezetői tisztségét betöltő vádlott-társai is hozhattak megrendelést akár a saját, akár társaik cégének. Az I.r. vádlott a megrendelésekkel összefüggésben szoros kapcsolatban állt a VII.r. vádlottal is, aki nagy mennyiségben közvetített megrendeléseket a vádlottak cégeinek. A VII.r. vádlott tisztában volt azzal, hogy az általa közvetített megrendelések nem tényleges gazdasági tevékenységre, hanem csupán fiktív számlák kiállítására vonatkoznak. A közvetítésért VII.r. vádlott a számlaérték kb. 15%-át kitevő jutalékot kért a megrendelő társaságoktól, személyektől, mint ahogyan I.r. vádlott is kb. a számlaérték 5-8%-ának megfelelő összegű jutalékban részesült azért, hogy az általa irányított valamelyik cég a megrendelőnek a számlákat kibocsássa. Amennyiben valamelyik, a fiktív számlázást végző részére valamelyik vádlott megrendelést szerzett, ugyancsak jutalékban részesült. A II.r., III.r., V.r. és VI.r. vádlottak, mint a fiktív számlákat kiállító társaságok névleges vezető tisztségviselői, I.r. vádlott irányítása alapján látták el mindazokat a feladatokat, amelyek a számlák kiállításával, aláírásával, a bankszámlára érkezett pénzek felvételével és a cégek törvényes működése látszatának fenntartásával voltak kapcsolatosak. A törvényes működés látszatának fenntartásában, ennek keretében a számlák kiállításában, a megrendelések fogadásában, a megrendelőkkel való kapcsolattartásban, a számlák alapjának szánt vállalkozói szerződések és teljesítési igazolások összeállításában, közvetítésében közreműködött IV.r. vádlott is, aki könyvelő szakképesítéssel rendelkezett, s akit a feladatok elvégzésére I.r. vádlott kért fel. IV.r. vádlott tevékenységéért I.r. vádlottól időszakonként díjazásban részesült, feladatait alapvetően I.r. vádlott irányítása alapján látta el. A társaságok névleges vezetői – azaz II., III., V. és VI.r. vádlottak – I.r. vádlottól alkalmanként kisebb-nagyobb, a vádbeli időszak egészét tekintve azonban több millió Ft-ot kitevő összegeket kaptak. Ennek fejében a néveleges cégvezetői feladatokat látták el, számlák kiállításában működtek közre, azokat aláírták, a társaságok bankszámláira érkezett összegeket készpénzben felvették és I.r. vádlottnak azt átadták. A megrendelők és a számlakibocsátók közötti kapcsolat látszatát volt hivatott fenntartani az a vádlottak által folytatott gyakorlat, amely szerint a kibocsátott számlák ellenértékét a megrendelő társaságok a számlakibocsátó cégek bankszámláira átutalták. Ezeket az összegeket II., III., V. és VI.r. vádlottak minden esetben készpénz formájában felvették, és azokat – az esetek túlnyomó többségében I.r. vádlott útján – visszajuttatták a megrendelőknek. A fent említett jutalékot a vádlottak a készpénzfelvételt követően a készpénzösszegek megfelelő részének visszatartásával realizálták. Azon megrendelők

21 / 58

esetében, amelyeket VII.r. vádlott közvetített, a felvett összegeket I.r. saját maga vagy II.r. vádlottal együtt személyesen adta át VII.r. vádlottnak, aki azokat továbbította. A vádirat szerint az I., II., III., IV., V., VI., és VII. r. vádlottak egy hosszabb időn, több mint két éven át tartó olyan tevékenységben működtek közre, amelynek lényege számos gazdasági társaság részére adóelkerülő magatartás elősegítése volt. A vádlottak mindegyike tisztában volt azzal, hogy az általuk végzett cselekmény törvénytelen, azt rendszeres anyagi haszonszerzés céljából mégis tartósan, életvitel-szerűen végezték. A vádlottak között feladatmegosztás jött létre, a számlázási tevékenység irányítója közvetlenül I.r. vádlott volt, azonban a cselekmények véghezvitelét, azok folyamatosságát a nagyszámú megrendelés közvetítésével VII.r. vádlott is jelentősen előmozdította. II., III., IV., VI. és VI. r. vádlottak cselekményüket I.r. vádlott útmutatása alapján látták el, azonban mindegyikük átlátta az egész folyamat lényegét. A Főügyészség a vádiratban 9 vádlott esetében letöltendő, a többiek esetében pedig végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozza. Ítélethirdetés még nem lesz.

NYÍREGYHÁZI TÖVÉNYSZÉK Nyíregyházi Járásbíróság (Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) Ő. A.

Információ:

Felfegyverkezve elkövetett hivatalos 2014. 01. 21. személy elleni erőszak 9 óra 30 perc bűntette

I/24. tárgyalóter em

A Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség vádirata szerint Ő.A. vádlott 2013. november 23. napján 22 óra 30 perc körüli időben, ittas állapotban volt felesége lakóházához ment. A vádlott a ház ajtajában gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége miatt őt szidalmazni kezdte, majd a házban dühöngött. A vádlott volt felesége a közelben lakó szomszédhoz menekült legkisebb gyermekével, aki értesítette a rendőrséget. A kiérkező rendőrök láttán a vádlott szitkozódni kezdett, arrogánsan viselkedett. Az intézkedő rendőr a polgárőrökkel együtt kihátrált a lakásból, közben a vádlott az egyik polgárőr haját meghúzta, fejét megrántotta. Amikor a vádlott meghallotta, hogy az intézkedő rendőr az MRFK Központi Ügyeletétől segítséget kér, még indulatosabb lett, és verekedésre hívta fel az intézkedő rendőrt. A vádlott ökölbe szorított kézzel indult a rendőr felé, majd egy bicskával több alkalommal is szúró mozdulatot tett a hátráló rendőr felé. Ezt követően bal kezében egy ásóval, jobb kezében egy vasvillával indult a rendőr irányába. A vádlott a többszöri rendőri felszólítást követően a polgárőrök ellen fordult, majd amikor a rendőr a figyelmét elterelte, a vasvillát dobásra emelte a rendőr irányába. Egy figyelmeztető lövés leadását követően cselekményét abbahagyta. A Nyomozó Ügyészség Ő. A. vádlottat egy rendbeli felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja. A Nyíregyházi Járásbíróságon az ügy tárgyalása 2014. január 21. napján kezdődik. Dr. Nyakó Zsuzsanna sajtószóvivő 06-30/6814-005 [email protected]

22 / 58

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 108. számú tárgyalóterem B. Z. vádlott

Terrorcselekménnyel fenyegetés 2014. január 9.30 bűntette és zaklatás vétsége 21. óra

Az ügy lényege: B. Z. vádlott 2011. május hó 16. napján a tápióbicskei postahivatal körzetében fenyegető levelet adott fel az egyik országgyűlési képviselő részére, amelyben a képviselőt gyermekei megcsonkításával, savval leöntésével fenyegette meg a képviselő által beterjesztett és a vádlottat, mint nyugállományba vonult rendőrt hátrányosan érintő törvényjavaslat miatt. A vádlott célja az volt, hogy a törvénymódosítást beterjesztő, azt visszavonni és arról szavazni jogosult országgyűlési képviselő fenyegetésével elérje, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot ne fogadja el. A fentiek mellett B. Z. vádlott 2011. május hónap közepén – közelebbről meg nem határozható időpontban - két alkalommal megjelent személygépkocsijával a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára és családja tápiószentmártoni házánál. Első alkalommal leparkolt a ház előtt, és amint észrevette az egyik családtagot, lassan elindult gépkocsijával, majd az utca végén megfordult, megállt, és a lehúzott ablakból feltűnően a képviselő családtagjának irányába nézett. Második alkalommal a vádlott személygépkocsijával beállt a családi ház kapujához, ezt követően hátratolatott, majd a sarokház másik oldalán lévő feljáróra parkolt, ott kb. 20 mp-ig tartózkodott, végül elhajtott. Mindezeken túl 2013. május és 2013. június hónapban több alkalommal felhívta az államtitkár családját telefonon, hogy a képviselőt a nyugdíjszabályok változása miatt felelősségre vonja. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. T. R. vádlott

Hivatalos személy sérelmére 2014. január 9.00 elkövetett emberölés bűntette 21., 28., 30. óra

Az ügy lényege: A vádirat lényege szerint B.T.R. ellen azért folyik büntetőeljárás, mert megalapozott gyanú áll fenn arra, hogy 2012. október 11. napján 12 óra 45 perc körüli időben az általa vezetett Hummer típusú terepjáróval a 43-as számú főúton Nagylak irányából Makó irányába közlekedve az őt rendőri intézkedés alá vonni szándékozó és ezért megkülönböztető jelzést használó, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó motorkerékpáros rendőrjárőr felszólítása ellenére nem volt hajlandó megállni. A rendőri intézkedés hatására az Apátfalva belterületén a 42 km szelvénynél található útkereszteződésben megálló gyanúsítottat az eljáró rendőrjárőr ellenőrzés alá kívánta venni. Ennek során az intézkedő rendőr törzszászlós szolgálati motorkerékpárjával a gyanúsított gépjárműve előtt állt meg. A gyanúsított ekkor egy hirtelen gázadással gépjárművével elütötte az előtte álló rendőrmotort és a mögötte intézkedő rendőrt. Ekkor a gyanúsítottal szemben rendőri fegyverhasználatra került sor, melynek következtében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A gyanúsított cselekménye következtében a rendőr törzszászlós olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás közben elhunyt. A fenti cselekmény alkalmas hivatalos személy ellen elkövetett emberölés bűntettének megállapítására. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected]

23 / 58

SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Törvényszék G.F. és társa

Információ:

Nyereségvágyból, kül. kegyetlenséggel, a 2014. bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva január korlátozottan képes személy sérelmére 21. elkövetett emberölés bűntette

8.30

2013. januárjában Nagykónyiban, az egyedül élő idős korú sértettet a vádlottak pénzszerzés céljából keresték fel, majd brutálisan bántalmazták, aki sérüléseibe belehalt. Első tárgyalás. Dr. Hauszmann-né Dr. Szőke Rita sajtószóvivő [email protected] 06-20/619-2570

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló Sz. Cs.

halált okozó testi sértés bűntette

2014. január 21.

9:00

Vádlott találkozott sértettel, majd szóváltásba keveredett vele és egy ismeretlen tompa tárggyal testi sértés okozására irányuló célzattal, legalább közepes erővel fejbe ütötte. Sértett az ütés következtében benyomatos koponyasérülést szenvedett el. Bizonyítás. Információ:

Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100 [email protected] [email protected]

24 / 58

2014.01.22. (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla V. L. + 2 fő

Információ:

Kábítószerrel visszaélés bűntette

2014.01.22.

09:00

Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 szeptemberében V. L. I.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 6 év fegyházra és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. M. Cs. II.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 6 év 6 hónap fegyházra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. V. T. III.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntette miatt, mint visszaesőt 4 év fegyházra és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. L. Zs. IV.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 1 év börtönre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. B. Cs. P. V.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés bűntette miatt, mint különös visszaesőt 1 év 6 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság V. A. L. VI.r. vádlottat kábítószerfüggő személy által megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségének vádja alól felmentette. N. O. VII.r. és N. S. VIII.r. vádlottat társtettesként elkövetett bűnpártolás vétségének vádja alól felmentette. M. Jné IX.r. vádlottat bűnpártolás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. Az ítélet ellen az ügyész I. és II.r. vádlottak terhére a büntetésük súlyosítása érdekében, valamint az I. tényállás alatti cselekmény tekintetében az ítélet megalapozatlansága miatt, a tényállás kiegészítése és további elkobzás érdekében jelentett be fellebbezést. I. és II.r. vádlott enyhítésért, védőik a tényállás téves megállapítása miatt enyhítésért, V.r. vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. III., IV., VI., VII., VIII. és IX.r. vádlottak esetében az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. A bíróság által megállapított tényállás szerint V. L. I.r. vádlott 2009 decemberétől 2010. január elejéig folytatott kábítószer-kereskedői tevékenységet, debreceni családi házuk garázsában, ahol marihuánát tárolt. Többször értékesített marihuánát V. T. III.r. vádlottnak, aki a bizományban átvett kábítószerekből ismeretlen személyeknek és IV.r. vádlottnak értékesített, aki azt továbbértékesítette, emellett III. és IV.r. vádlott közösen is fogyasztott marihuánát. A 2010 januárjában lezajlott egyik találkozón, ahol I.r. vádlott marihuánát akart átadni III.r. vádlottnak, megjelentek a rendőrök és lefoglalták a kábítószert. Majd házkutatást tartottak III.r. vádlott polgári lakásán illetve V. L. I.r. vádlott és családja által lakott családi házban is, ahol több mint 6 kg növényi származékot és csomagolásra alkalmas eszközöket találtak. Még aznap L. Zs. IV. r. vádlott polgári lakóhelyén is házkutatást tartottak és onnan is lefoglaltak növényi anyagokat, amelyek kannabiszra jellemző vegyületeket tartalmaztak. M. Cs. II.r. vádlott 2009 novembere és 2010 januárja között megkérte B. Cs. P. V.r. vádlottat, hogy segítsen neki marihuánát értékesíteni. Legalább 5 alkalommal ez meg is történt. A HBM Rendőr-főkapitányság Felderítő Osztálya titkos nyomozást folytatott az ügyben, fedett nyomozó segítségével. II.r. vádlott 2009 decemberében Egerben került kapcsolatba kábítószer értékesítés céljából a fedett nyomozóval, akiről nem tudta, hogy rendőr. Felajánlott neki 2 kg nagy tisztaságú SPEED port és még marihuánát is. Ennek megfelelően Debrecenben II.r. vádlott átadott a fedett nyomozónak 50 gramm amfetamin port és még 2 kg amfetamin illetve 2 kg marihuána eladása került szóba. II.r. vádlott felajánlotta, hogy magához veszi a kábítószereket és elviszi a nyomozónak, azonban ez nem történt meg, mert II.r. vádlott észrevette, hogy a rendőrség figyeli. 2010 januárjában M. Cs. II.r. vádlott elfogását követően a rendőrök házkutatást tartottak édesanyjánál, M. Jné IX. r. vádlott által bérelt debreceni garázsban, ahol lefoglaltak növényi származékokat és csomagolásra alkalmas eszközöket. A házkutatás előtt az asszony megpróbálta a bizonyítékokat eltüntetni. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

25 / 58

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055 Budapest, Markó utca 16. díszterem H. I. és társai csalás bűntette és más 2014. január 22., január 9:00 bűncselekmények 24. és február 7. H. I. és 48 társa ellen csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás a Tatabányai Törvényszék előtt. A Tatabányai Törvényszék a 2012. március 8. napján kihirdetett ítéletével -

H. I. I. r. vádlottat – mint többszörös visszaesőt – 27 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétsége (Btk. 276. §), miatt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Mindezek mellett az I. r. vádlottat az ellene 25 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), 16 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont), valamint 4 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirathamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt emelt vád alól felmentette.

-

N. K. E. II. r. vádlottat 45 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 1 év fogházbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ezzel egyidejűleg őt az ellene 33 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), 18 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont), valamint 4 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt emelt vád alól felmentette.

-

P. Á. III. r. vádlottat – mint többszörös visszaesőt – 22 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyúttal őt az ellene 17 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), valamint 14 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

R. K. IV. r. vádlottat 4 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 1 évre próbára bocsátotta. Ezen túlmenően őt az ellene 2 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), valamint 2 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

B. J. V. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette (Btk. 251. § (1) bekezdés és (2) bekezdés II. fordulat) miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 100.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte, egyúttal őt az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette (Btk. 319. § (1) bekezdés és (3) bekezdés c) pont) miatt elemelt vád alól felmentette.

-

K. I. VI. r. vádlottat az ellene hűtlen kezelés bűntette (Btk. 319. § (1) bekezdés és (3) bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

L. F. VII. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette (Btk. 319. § (1) bekezdés és (3) bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

B. Gy. VIII. r. vádlottat csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont),

26 / 58 valamint magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 1 év 10 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. -

B. K. IX. r., K. A. XXIV. r., L. I. E. XXX. r., Ny. Zs. XL. r., S. E. XLII. r. és H. S. É. XLVI. r. vádlottakat magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt megrovásban részesítette, egyúttal őket az ellenük 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt elemelt vád alól felmentette.

-

B. V. X. r. és B. CS. É XI. r. vádlottakat társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt megrovásban részesítette, egyúttal őket az ellenük 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

B. I. XII. r., F. A. XIX. r., K. H. Gy. XXV. r., Ny. H. XXXVIII. r., S. T. XXXIX. r., S. Zs. XLIII. r. és H. M. XLVIII. r. vádlottakat 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont), valamint magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

-

B. A. XIII. r., P. L. XIV. r., D. E. XVII. r., L. G. XVIII. r., K. G. XXVI. r., S. A. XXVII. r., K. Zs. XXVIII. r. és S. E. XXIX. r. vádlottakat társtettesként elkövetett magmagánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt megrovásban részesítette, egyúttal őket az ellenük 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt elemelt vád alól felmentette.

-

D. T. XV. r., F. Z. Gy. XVI. r., H. T. XX. r. és L. I. XXI. r. vádlottakat társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt megrovásban részesítette, egyúttal őket az ellenük csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

K. J. XXII. r., Sz. J. XXIII. r., T. T. XLIV. r. és fk. T. T. XLV. r. vádlottakat 2 rb., társtettesként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont), valamint társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

-

M. J. H. XXXI. r. vádlottat csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), valamint 2 rb. magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 1 év 10 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

-

M. Cs. XXXII. r., F. K. XXXIII. r., M. R. XXXIV. r. és M. R. szül. K. E. XXXV. r. vádlottakat 2 rb., társtettesként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), valamint társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

-

N. V. Cs. E. XXXVI. r. vádlottat közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont), valamint magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 10 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, egyúttal őt az ellene 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

L. T. szül. H. G. XXXVII. r. vádlottat közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont), valamint magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 120.000 Ft pénzbüntetésre ítélte, egyúttal őt az ellene 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

27 / 58 -

R. Zs. XLI. r. vádlottat csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), valamint magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

-

B. Sz. XLVII. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont) és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt emelt vád alól felmentette.

-

F. É. XLIX. r. vádlottat 2 rb. magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt megrovásban részesítette, egyúttal őt az ellene csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

A H. B. Bt-vel. szemben 2.409.110 Ft, az E. Bt-vel szemben 1.789.240 Ft, P. Á. III. r. vádlottal szemben 1.280.000 Ft, R. K. IV. r. vádlottal szemben 222.500 Ft, B. J. V. r. vádlottal szemben pedig 10.000.000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A magánfél polgári jogi igényét elutasította. Rendelkezett továbbá az érintett vádlottak vonatkozásában az előzetes fogvatartásban töltött idő velük szemben kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a zár alá vétel feloldásáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az ügy – a bejelentett ügyészi és védelmi fellebbezések folytán – jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság előtt van folyamatban. A Győri Fellebbviteli Főügyészség módosított átiratában a H. I. I. r., N. K. E. II. r. és P. Á. III. r. vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy az ítélőtábla változtassa meg az elsőfokú ítéletet az alábbiak szerint: - H. I. I. r. és N. K. E. II. r. vádlottak bűnösségét további 1-1 rb., társtettesként elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318. § (1) bekezdés és (6) bekezdés b) pont), míg P. Á. III. r. vádlott bűnösségét további 1 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés b) pont) is állapítsa meg; - az I-III. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát súlyosítsa, különös tekintettel a nagyszámú halmazatra, mint a vádlottak terhére értékelendő további súlyosító körülményre; - a IV. r., VIII. r., XII. r., XIX. r., XXII. r., XXIII. r., XXV. r., XXXI-XXXV. r., XXXVIII. r., XXXIX. r., XLI. r., XLIII-XLV. r., XLVII. r. és XLVIII. r. vádlottakat a csalás bűntettének vádja alól mentse fel és e vádlottakat megrovásban részesítse; - a magánfél polgári jogi igényét 4.198.350 Ft erejéig ítélje meg, melynek megfizetésére H. I. I. r., N. K. E. II. r. és – közreműködése erejéig – P. Á. III. r. vádlottakat – egyetemlegesen kötelezze; - az I. és II. r. vádlottak vagyonára elrendelt zár alá vételt a megítélt polgári jogi igény és vagyonelkobzás fedezetére tartsa fenn.

Inf.

Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta az indokolás kisebb pontosításai mellett. A Fővárosi Ítélőtábla 2014. január 22., január 24. és február 7. napján tart nyilvános ülést az ügyben. dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected]

28 / 58

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. Vádlott: M. K. K. + 4 fő

Információ:

Ügy: előre kitervelten, 2014. 01. 22. nyereségvágyból, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett emberölés bűntette

8.30 óra

ÍTÉLET VÁRHATÓ Az I. rendű vádlott haragosa házának felgyújtásának megszervezésére kérte fel a II. rendű vádlottat, aki három ismerősét bízta meg a feladattal. 2010. június 28-ról 29-re virradó éjszakán a három férfi a helyszínre ment, és Molotov koktélokat dobtak – tévedésből - egy másik házra. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék V/524. Vádlott: Sz. A. + 1 fő

Információ:

Ügy: különösen nagy kárt okozó 2014. 01. 22. csalás bűntette és más bcs.

8.30 óra

A vád szerint az I.- és a II. rendű vádlott úgy kötöttek szállítási és adásvételi szerződést a vádbeli Kftvel, hogy pénzük sem volt, a céljuk az volt, hogy megszerezzenek mintegy 63 millió Ft értékű raklapot. A vádirat 2. tényállása szerint az I. rendű vádlott egy másik céget is megpróbált becsapni, a német céggel úgy kötött adásvételi szerződést, hogy teljesíteni (fizetni) nem akart, a célja az volt, hogy a 2. vádpontban szereplő több mint 11 millió Ft értékű raklapokat megszerezze. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék fszt. 20. Vádlott: Sz. V.

Ügy: felfegyverkezve elkövetett 2014. 01. 22. garázdaság bűntette

9.00 óra

ELSŐ TÁRGYALÁS A vádlott 2012. szeptember 4-én 19.00 óra körül az Őrbottyáni Vasútállomáson minden előzmény nélkül szidalmazni kezdte a sértetteket, majd kézzel és a nála lévő táskával több alkalommal vállon és nyakon ütötte a férfi sértettet, majd a női sértett kezéből a táskáját elvette az éppen induló vonat alá dobta. Ezek után a vádlott az állomás jegypénztárába távozott, majd onnan kis idő múlva visszatérve a kezében lévő késsel több alkalommal a sértettek hasa felé szúrt. A sértettek sérülést nem szenvedtek el.

29 / 58 Információ:

Koszta sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

János

Budapest Környéki Törvényszék V/508. Vádlott: Z. T.

Információ:

Ügy: emberölés kísérlete

bűntettének 2014. 01. 22.

8.30 óra

ELSŐ TÁRGYALÁS A vád szerint a 2013. március 31-én a vádlott a gödi vasútállomáson összeszólalkozott egy férfival, akit aztán egy bottal bántalmazott. A sértett feje az ütések következtében betört, jobb könyöke és alkarja is eltörött, a bántalmazás után a váci kórházban megműtötték. A sértettnél a koponyatörés és a koponyaűri vérzés miatt közvetlen életveszélyes állapot alakult ki, a sértett halálának reális esélye fennállt. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK Közokirat-hamisítás másodfokon 2014. január 22. szerda 08.30 Közokirat-hamisítás bűntette Bf. 546/2013 Debreceni Törvényszék, Széchenyi u. 9. I/122. Másodfokú eljárás, nyilvános ülés, jogerős ítélet várható. Vádlottak: dr. Jné L. Katalin A legenyhébb szankciót alkalmazva megrovásban részesítette Jné. L. Katalint, bűnsegédként elkövetett közokirathamisításbűntette miatt a Debreceni Járásbíróság 2013. április 2-án. Dr. Hornyák Zsolt bíró az ítélet indoklásában elmondta: a bíróság nem vitatja, hogy a 2004-ben hozott alapítói döntéssel a jogellenes helyzet helyreállítása volt a cél, de a helyreállítás módja maga is jogellenes volt. Az alapítói döntésben, és ezáltal a cégbírósághoz benyújtott dokumentumon ugyanis nem a valós adatok - dátumok - szerepeltek a korábbi és az új könyvvizsgáló jogviszonyának kezdetét - végét illetően,hiszen a visszahívásra és a kinevezésre valójában egy évvel korábban került sor, Jné L. Katalin pedig úgy írta alá a dokumentumot, hogy tudta: valótlan adatokat tartalmaz. A bíróság szerint nem az a kérdés, hogy ki mulasztott, hanem az, hogy a céget érintő változásbejegyzés valós tartalmú okiratok alapján történt vagy sem. A jogellenes helyzetet egyébként orvosolhatták volna akár törvényességi eljárás keretében is. A Debreceni Járásbíróság ítéletét az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett, így másodfokon a Debreceni Törvényszék tárgyalja az ügyet. A Központi Nyomozó Főügyészség dr. Jné L. Katalint bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a Debreceni Járásbírósághoz nyújtotta be vádiratát. A vádirati tényállás szerint a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács – melynek az elkövetés időpontjában a vádlott volt az elnöke – a területfejlesztéshez kapcsolódó, illetve adminisztrációs és koordinációs feladatainak elvégzésére létrehozta a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaságot. A Tanács 2003. május 22-én hozott határozatával e kht. könyvvizsgálóját 2003. május 31-ei hatállyal visszahívta, majd a

30 / 58 kht. ügyvezetője 2003. május 30. napján a könyvvizsgáló jogviszonyát azonnali hatállyal, írásban felmondta. Egyben a kht. könyvvizsgálói feladatainak ellátására 2004. május 30. napjáig megbízási szerződést kötött egy kft.-vel. A vádirat kitér arra, hogy egy évvel később, 2004 májusában a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság ügyvezetője észlelte, hogy a kft. megbízatása lejárt, annak meghosszabbítása szükséges, valamint azt, hogy a korábbi könyvvizsgáló 2003. május 31-én történt visszahívása és az őt követő könyvvizsgáló megbízatása a cégnyilvántartásban nem került átvezetésre. A kht. ügyvezetője a kht. ügyvédjéhez fordult, kérve a helyzet megoldását, s egyben tájékoztatta a felmerült problémáról a vádlottat is. A vádirat tartalmazza, hogy a kht. ügyvédjének tanácsára a vádlott a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács elnökeként saját hatáskörben eljárva, a Tanács nevében 2004. május 31. napján két „alapítói döntést” hozott. Az egyik rendelkezése szerint a korábbi könyvvizsgálót 2004. május 31-ei hatállyal visszahívja a kht. könyvvizsgálói posztjáról, a másik rendelkezése szerint 2004. május 31. napjával a kht. könyvvizsgálójává választja a kft-t. A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratában kifejti, hogy az „alapítói döntések” valótlan tartalmú rendelkezéseket tartalmaztak, mivel a Tanács ténylegesen egy évvel korábban, 2003. május 22-én tartott ülésén határozott a könyvvizsgáló visszahívásáról, illetve ugyanezen az ülésen bízta meg e feladat ellátásával a fent említett kft.-t. A valótlan tartalmú „alapítói döntéseket” a vádlott is ellátta kézjegyével. Arról, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak, dr. Jné L. Katalin, a kht. ügyvezetője és annak ügyvédje is tudomással bírtak. A kht. ügyvédje az „alapítói döntéseket” a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz, mint cégbírósághoz a változás bejelentési kérelem mellékleteként benyújtotta, így a valótlan tartalmú okiratoknak megfelelően a cégnyilvántartásba, mint közhiteles nyilvántartásba valótlan adatok kerültek, mivel a korábbi könyvvizsgáló megbízatása eszerint 2004. június 4-én járt le, az új könyvvizsgáló megbízásának időpontjaként pedig 2004. május 31. szerepel. A vádlott a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének idején országgyűlési képviselő volt, képviselői mandátuma 2010. május 13. napján szűnt meg. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság 2011 januárjában hozott ítéletével a kht. ügyvezetőjét bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt, a kht. ügyvédjét pedig közokirat-hamisítás bűntette miatt megrovásban részesítette. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, Debreceni Törvényszék , 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, Debreceni Törvényszék, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755 Trükkös kukoricafelvásárlók 2014. január 22. szerda 10.00 Lopás bűntette B. 158/2013 Hajdúszoboszlói Járásbíróság, Hajdúszoboszló, Kálvin tér 6/A, fszt. Perbeszéd és ítélethirdetés Az ügyhöz a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság háttéranyagot készített (csatolva). A bűncselekményről, ill. a pénz visszaadásáról 2013 májusában több sajtóorgánum is beszámolt – egy példa: http://www.youtube.com/watch?v=PiMBfCchktw Vádlottak: I.r. L. János, II.r. L. Krisztián, III.r. H. Elek A Hajdúszoboszlói Járási Ügyészség vádirata szerint a három sajókazai vádlott 2013. május 14-én délelőtt jelent meg a 84 és a 88 éves házaspár hajdúszoboszlói házánál. Kukoricafelvásárlás ürügyén érkeztek, és a családi ház udvarán a szemes kukoricát elkezdték zsákokba pakolni. A rakodásban az idős házigazda is segédkezett. Közben a járókerettel közlekedő idős asszony bement a házba pénzt váltani, nem vette észre, hogy az I.r. vádlott követi és kifigyeli, hogy hol tárolják a pénzüket. Miután visszatértek az udvarra, a három vádlott szóba hozta, hogy még nagyobb mennyiséget vásárolnának a kukoricából, illetve szándékosan még a kukoricát is kiborították, csak hogy eltereljék az idős emberek figyelmét. Sikerrel jártak, hiszen eközben az I.r. vádlott besurrant a házba és az idősek rejtekhelyéről 1 millió forintot emelt el. A „vevőknek” ekkor hirtelen olyan sietősre fordult, hogy a már bezsákolt kukoricát is hátrahagyva nagy sebességgel hajtottak el a háztól. A vádlottakat a szomszédos Nagyhegyesen meg akarta állítani egy rendőr, ők azonban nagy sebességgel továbbhajtottak. A Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság járőrei üldözőbe vették a menekülőket, akik egészen addig száguldottak tovább Balmazújváros irányába, mígnem az autó egy kanyarnál kisodródott és az árokba hajtott. A vádlottak kiugrottak a kocsiból és gyalog menekültek tovább, kettőjüket azonban azonnal sikerült elfogniuk a rendőröknek. Az I.r. vádlott jutott a legtovább, neki még ahhoz volt lélekjelenléte, hogy

31 / 58 menekülés közben egy közeli lovarda területén elrejtse a zsákmányolt 1 millió forintot. Miután azonban ő is rendőrkézre került, a pénz is meglett és az idős házaspár visszakaphatta megspórolt tulajdonát. Utóbb egyébként az is kiderült, hogy a vádlottak kölcsönkért autóval érkeztek Hajdúszoboszlóra, a gépkocsi tulajdonosának azonban fogalma sem volt arról, hogy autóját egy bűncselekmény elkövetéséhez akarják felhasználni. További információ: Tatár Timea sajtószóvivő, 36/30 748 3847 Dr. Veszprémyné Dr. Szajkó Márta sajtótitkár, 36/30 327 0464 www.debrecenitorvenyszek.birosag.hu, email: [email protected], 36/52 526 755

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 93. 14.B.198/2012

emberölés

2014.01.20., 22.

09:00

Az ügyben egyesített három vádirat szerint a vádlottak egy bűnözői csoport tagjai voltak, amelyben a csoporttagok a korábbi elítéléseik eredményeként a büntetés-végrehajtási intézetekben együtt töltött idő és korábbi bűnözői kapcsolataik kötötték össze. A csoport tagjai szabadlábra helyezésüket követően felvették egymással a kapcsolatot és változó összeállásban újabb bűncselekményeket követtek el, továbbá ilyen jellegű bűncselekmények elkövetését előkészítették, melyek végrehajtását bűncselekményeik felderítése és elfogásuk akadályozott meg. Az egyes vádlottakat az ügyészség különböző bűncselekményekkel, többek között több emberen elkövetett emberölés bűntettével, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletével, lőfegyverrel visszaélés bűntettével, robbanóanyaggal visszaélés bűntettével, valamint rablás bűntettével vádolja. Az ügy a Budapest Környéki Törvényszéken volt folyamatban, azonban az I. r. vádlott kizárás iránti kérelmet terjesztett elő az ügyben eljáró bíró ellen, aki a kizáráshoz hozzájárult. A Budapest Környéki Törvényszék büntető ügyszakos bírái úgy nyilatkoztak, hogy az ügyben elfogultnak érzik magukat és kérik kizárásukat. A Fővárosi Ítélőtábla 2012. január 31-én a büntetőügyből a Budapest Környéki Törvényszéket kizárta és egyúttal az elsőfokú eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki. Az ügyben a januári tárgyalási napokon a perbeszédek várhatók. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Pesti Központi Keröleti Bíróság, II. 276. 16.B.22835/2013

személyes adattal visszaélés vétsége

2014.01.22.

8:30

A Központi Nyomozó Főügyészség az I. r. vádlott ellen folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntette, a II. r. vádlott ellen hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntette miatt emelt vádat. A III. rendű vádlottat az ügyészség kényszerítés bűntettével, valamint 2 rendbeli, személyes adattal visszaélés vétségével vádolja, amelyből egyet társtettesként követett el. A IV. rendű vádlott ellen személyes adattal visszaélés vétsége miatt emeltek vádat. A vádirat szerint az I. r. vádlott jogosulatlanul sokszorosíttatta és osztotta szét a Nemzetbiztonsági Bizottság egyes tagjainak az UD Zrt. ügyvezetőjének két politikussal folytatott néhány telefonbeszélgetését. Az I. r. vádlott a prezentációs anyagok ismertetésével és szétosztásával a Nemzetbiztonsági Bizottság Tagjai előtt azt a látszatot kívánta kelteni, illetve azt a látszatot keltette, hogy a polgári titkosszolgálatok által végzett titkos információgyűjtés eredményeként olyan

32 / 58 törvényesen felhasználható adatok keletkeztek, amelyek alátámasztják azt a tényt, hogy a két politikus politikai kapcsolatot tartott fenn egy olyan cég ügyvezetőjével, akit érint a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése. A vád szerint az I. r. vádlott tudta, illetve tudnia kellett, hogy a két politikust érintő anyagok indifferensek az alapügyben tett feljelentések szempontjából. Az ügyészség azt is az I. rendű vádlott terhére rótta, hogy a sajtó nyilvánossága előtt a két politikus becsületének csorbítására alkalmas tényállításokat tett, és ezzel is jelentős érdeksérelmet okozott nekik. A II. rendű vádlott a vád szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnökeként hatáskörét túllépve arra bírta rá a minisztert, hogy - jogszabályi feltételek hiányában a többek között a két politikus személyes adatait tartalmazó, a feljelentés szempontjából indifferens - a telefonbeszélgetések rendelkezésre bocsátásával adjon tájékoztatást a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjainak. A vád szerint a titkos információgyűjtésből származó bűnügyi személyes adatok jogtalan kezelése az akkori ellenzéki politikusok nyilvánosság előtti lejáratását célozta. A vádirat szerint az UD Zrt. ügyvezetőit is érintő feljelentéshez, két, titkos információgyűjtés keretében rögzített telefonbeszélgetést is mellékeltek. Az egyik ilyen beszélgetést rögzítő felvételt CD lemezen ismeretlen személyek ismeretlen körülmények között a III. r. vádlott postaládájába dobtak, amely 2008. szeptember 10-én került a birtokába. A vád szerint a III. rendű vádlott és IV. rendű vádlott ezt felhasználva közvetítők útján arra próbálták meg rábírni A. K-t, hogy lépjen vissza az MDF elnökjelöltségétől, különben a III. rendű vádlott nyilvánosságra hozza a hangfelvételt. A. K. a III. r. vádlott tervezett tájékoztatója előtt sajtótájékoztatót tartott, ahol közölte, hogy közvetítőn keresztül megzsarolták. 2008. szeptember 12-én, a III. r. vádlott többek között a IV. r. vádlott társaságában megtartotta a sajtótájékoztatót, ahol a telefonbeszélgetés leírt változatát nyilvánosságra hozta, s utalt arra, hogy több hangfelvétel áll a rendelkezésére. Másnap a III. r. vádlott egy megbeszélésen további új, eddig ismeretlen hangfelvétel - országos választmányi ülésen történő - lejátszását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha A. K nem teljesíti az általa megjelölt feltételeket. Mindezek, valamint az előző napon történtek hatására A. K. úgy döntött, hogy maradéktalanul telesíti a III. r. vádlott által megjelölt feltételeket. Ez 2008. szeptember 23-án, az MDF választmányi ülésén, illetve az ezt követő két hétben megtörtént. A vád rögzíti, hogy a III. és IV. rendű vádlottak magatartása A. K. politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését rendkívül hátrányosan érintette. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2012. április 25-én elsőfokú ítéletet hirdetett az ügyben. A bíróság az I. r. vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel a folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettének vádja alól. a II. r. vádlottat ugyancsak bűncselekmény hiányában mentették fel a hivatalos személyként, felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaélés bűntettének vádja alól. A bíróság a III. rendű vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel a kényszerítés bűntettének vádja alól. A 2 rendbeli, személyes adattal visszaélés vétségének vádja alól részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában mentette fel a bíróság. a IV. rendű vádlottat a bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel a személyes adattal visszaélés vétségének vádja alól. A vádlottak és a védők tudomásul vették a döntést, az ügyész valamennyi vádlott esetében fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Törvényszék a 2013. január 23-án hirdetett másodfokú ítéletet, melyben - a II. rendű vádlott kivételével - hatályon kívül helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak a személyes adattal visszaélés és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben hozott felmentő ítéletét. A büntetőügyet első fokon a Fővárosi Törvényszéknek kell elölről tárgyalnia, ugyanis a másodfokú bíróság szerint a vádirati tényállás alapján az I. r. vádlott esetében felmerülhet a hivatali visszaélés bűntette, amelynek elbírálására a kerületi bíróságnak nincs hatásköre. A döntés a II. r. vádlott esetében jogerős. A büntetőügyet a Fővárosi Törvényszék a III. r. és IV. r. vádlott vonatkozásában elkülönítette, így esetükben a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el másodfokon, míg az I. r. vádlott ügyében a Fővárosi Törvényszék. A III. r. és IV. r. vádlott vonatkozásában megismételt eljárásban január 22-én lesz az első tárgyalási nap. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152

33 / 58 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Fővárosi Törvényszék, II. 36. 20.B.1927/2012

emberölés

2014.01.22.

9:00

A több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt az I. r. vádlott és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Debreceni Ítélőtábla 2012. december 3. napján perújítást rendelt el az I. r. vádlott vonatkozásában és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéknek megküldte. A terheltet a Fővárosi Bíróság elsőfokú és a Debreceni Ítélőtábla másodfokú 2012. március 13-án jogerőre emelkedett ítélete felbujtóként elkövetett emberölés bűntettének kísérlete, valamint társtettesként elkövetett zsarolás bűntette miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt és többszörös visszaesőt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelttel szemben a bíróság az ítéletet a terhelt távollétében hozta meg. A jogerős ítélet ellen a terhelt védője perújítási indítványt terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után, a terhelt elfogását követően a terhelt tartózkodási helye ismertté vált, jelenleg büntetését tölti. A Debreceni Ítélőtábla végzésében megállapította, hogy a Be. 408.§ (1) bekezdés e) pontjában írt perújítási ok valóban fennáll, mivel az alapügyben az ítéletet az iratok tanúsága szerint a terhelttel szemben távollétében, a Be. XXV. fejezetében szabályozott külön eljárásban hozták meg. Az ügyben a perújítás elrendelésének feltételei maradéktalanul megvalósultak, a Be. 409. § (3) bekezdésében foglaltak alapján ebben az eljárási helyzetben a perújítást mérlegelés nélkül kötelezően el kell rendelni, mivel a perújítás kötelező elrendelését a távollétes eljárás után a terhelt tartózkodási helyének ismertté válása és idézhetősége önmagában megalapozza. A januári tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

GYULAI TÖRVÉNYSZÉK Gyulai Törvényszék 14.B.374/2013. számú büntetőügy V. V. I. rendű vádlott és 5 Bűnszervezetben társtettesként Tárgyalás 8 óra 30 társa elkövetett jelentős értékű áru időpontja: 2014. perc hamis megjelölésének bűntette január 22. és más bűncselekmények Első tárgyalás A vádirati tényállás szerint az I. rendű vádlott által létrehozott, és a közeli hozzátartozóiból, ismerőseiből álló bűnszervezet Indiából és Kínából az Interneten keresztül nagykereskedelmi mennyiségben szerzett be gyógyszerkészítményeket (túlnyomórészt potencianövelő szereket), amelyek egy része illegális, más részük hamis volt, összetételük nem felelt meg sem az eredeti gyógyszerekre vonatkozó engedélyben szereplő, sem a hamis gyógyszerek csomagolásán feltüntetett összetételnek. A gyógyszereket a csoport tagjai által különböző településeken bérelt postafiókokba kézbesítették. A csomagokért a vádlottak mentek el, és azokat a III. rendű vádlott által bérelt lakásba szállították, ahol a készítmények raktározása, átcsomagolása, és kiszerelése történt. A gyógyszereket az Interneten kínálták eladásra, és átcsomagolva értékesítették. A hamis gyógyszerek olyan jellegzetes csomagolással és elnevezéssel rendelkeztek, amelyről a versenytárs, illetve annak áruja volt ismerhető. A vevők a vételárat

34 / 58

Információ:

Lengyelországban és Cipruson létrehozott bankszámlákra utalták át. A vádlottak a külföldről beszerzett gyógyszerkészítményeket Magyarországon és több, mint 70 más országban forgalmazták anélkül, hogy azok exportjára, importjára, forgalmazására engedélyük lett volna. A vádlottak legalább 1.221.519 darab, 1.583.726.833,- forint belföldi forgalmi értékű illegális gyógyszerkészítményt szereztek meg külföldről továbbértékesítési céllal, amely mennyiségből legalább 813.563 darab gyógyszerkészítményt értékesítettek is 1.030.837.578,- forint értékben. dr. Bagdi Árpád Gyula sajtószóvivő 20/3782317 [email protected]

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék mfszt.2. Dr. E.L. és 2 társa

Információ:

Csalás bűntette

2014. január 8.45 22-23-24.

A vádirat szerint dr. E.L. 210 magánszemélynek és gazdasági társaságnak csalás bűntettével, több mint 2 milliárd forint kárt okozott, melyből 871 millió forint kár térült meg. A tárgyalási napokra a bíróság a vádlottakat és védőiket idézte, valamint folyamatosan idézte a 200 főt meghaladó tanúkat és sértetteket. A tárgyalásokon folyamatosan történik a tanúk kihallgatása. Ítélethirdetés nem várható. Dr. Hajdu István Sajtószóvivő 30/520-9577 [email protected]

35 / 58

2014.01.23. (CSÜTÖRTÖK) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla Gy. Gyné + 6 fő

Információ:

Hűtlen kezelés bűntette

2014.01.23.

10:00

Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 februárjában Gy. Gyné I.r., B. J. II.r., Cs. Iné V.r. vádlottat társtettesként, az ellenük folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. K. Iné III.r. vádlottat az ellen folytatólagosan elkövetett csalás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. P. I. IV. r. és M. Gy. VII.r. vádlottat, az ellenük bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. B. Á. VI.r. vádlottat az ellene felbujtóként, folytatólagosan, társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére felmentésük miatt, hatályon kívül helyezés érdekében jelentett be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádbeli időszakban I., II., IV., V., VI és VII.r. vádlottak valamennyien a Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet alkalmazásában álltak. A szövetkezet képviseletét I.r. vádlott, mint elnök-ügyvezető és II.r. vádlott, mint vezérigazgató látták el és annak nevében, 2006 szeptemberében egy III.r. vádlott által vezetett kft-vel két rövid lejáratú, szabad felhasználású forgóeszköz hitelszerződést kötöttek. A kérelmet VII.r. vádlott készítette elő és felterjesztette a szövetkezett Cenzúra Bizottságához, melynek ülésén jelen volt II., V. és VI. r vádlott. Az ügyeletet a bizottság mérsékelten kockázatosnak minősítette. III.r. vádlott az igényelt 69 millió forintot a kérelmezőnek megítélte. III.r. vádlott ezt követően 2006 októberében újabb hitelkérelmet nyújtott be a takarékszövetkezethez, 48 millió forint összegű, rövid lejáratú, szabad felhasználású forgóeszközhitel igénybevételére. III.r. vádlott cége most is megkapta a hitelt. Mivel az ügyfél így átlépte a 100 millió forintos értékhatárt, nem a Cenzúra Bizottság, hanem az igazgatóság hatáskörébe tartozott volna a kérelem elbírálása. III.r. vádlott gazdasági társasága fizetési kötelezettségei nagy részének nem tudott eleget tenni. A kft a felvett összesen 117 millió forintból végül 2007 áprilisáig 15 és félmillió forintot fizetett vissza. A vagyoni hátrány bekövetkezése szabályszegésekre vezethetők vissza. Az egyik ilyen az volt, hogy a második hitel elbírálásáról nem az igazgatóság döntött. Nem végezték el teljes körűen III.r. vádlott, mint magánszemély ügyfélminősítését és nem vizsgálták a bankgaranciát sem. Egy másik zöldség és gyümölcsfeldolgozással foglalkozó kft 2006-ban többször fordult hitelkérelemmel a takarékszövetkezethez. 2008 márciusa és áprilisa között a kft ügyvezetője két alkalommal kért kifizetési lehetőséget a német partnerétől kapott árbevételéből, hivatkozva a vállalkozás fennmaradására. I., II. és V.r. vádlottak mindkét alkalommal engedélyezték a kifizetést annak érdekében, hogy a cég tovább működhessen. 2008 áprilisában a kft-nek 132.542.876.- forint tartozása állt fenn, melyből több mint 27 millió forint 1 éve lejárt tartozás volt. 2008 januárjában, I.r. vádlott, mint a szövetkezet elnök-ügyvezetője és II.r. vádlott min a szövetkezet ügyvezető igazgatója szerződést kötött egy mátészalkai kft-vel, egy üzlethelyiség bérbe vételéről. A szerződés alapján az üzletben a takarékszövetkezet végzet kizárólagos jogosultsággal záloghitelezést. A Szatmár-Beregi Takarékszövetkezet a három tényállási pont vonatkozásában a vádlottakkal szemben 179.636.839.Ft kár megtérítése iránt terjesztett elő polgári jogi igényt. Minden kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a vádlottak célja a szerződés megkötésével, vagyoni hátrány okozása lett volna. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

36 / 58

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055 Budapest, Markó utca 16. fszt. 3. számú tárgyaló P. T. F. vádlott emberölés bűntette és más Nyilvános ülés bűncselekmények 2014. január 23.

09:00

A Budapest Környéki Törvényszék 2012. november 21. napján kelt, 24.B.30/2012/27. számú ítéletével P. T. F. vádlottat bűnösnek mondta ki: • emberölés bűntettében (Btk. 166. § (1) bekezdés; (2) bekezdés d), f) pont) • kifosztás bűntettében (Btk. 322. § (1) bekezdés b) pont) • jármű önkényes elvétele bűntettében (Btk. 327. § (1) bekezdés). Ezért az elsőfokú bíróság a vádlottat – halmazati büntetésül – életfogytig tartó fegyházbüntetésre, valamint 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett továbbá a vádlott feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is. Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás szerint P. T. F. vádlott a bűncselekményt megelőzően Budapesten – mivel szülei korábban elváltak - édesanyjával és testvérével lakott, akikkel nem volt jó a viszonya, mert úgy vélte, hogy nagyanyjának az örökségéből kirekesztették. J. O. V. sértett és édesanyja, J. L. G. sértett Fóton, saját tulajdonú családi házban éltek, az átlagot meghaladóan jó anyagi körülmények között. J. O. V. sértett és P. T. F. vádlott 2009. év őszén internetes társkeresőn ismerkedtek meg egymással, majd 2009. karácsonyától kisebb megszakításokkal 2011. február végéig, március elejéig a sértettek fóti házában laktak. Együttlakásuk időszakában a családi ház emeleti részét J. O. V. sértett és a vádlott használta, míg a földszinti részen J. L. G. sértett lakott. A vádlott és a sértettek kapcsolata folyamatos konfliktusokkal terhelt volt. Sokat veszekedtek, melynek egyik oka az volt, hogy J. L. G. sértett a vádlottat hozományvadásznak tekintette. J. O. V. sértett és a vádlott között az okozott konfliktust, hogy előbbi jó anyagi körülményekkel rendelkezett, munkahelyi beosztása révén jóval nagyobb jövedelemre tett szert, mint a vádlott. Továbbá a vádlott sérelmezte, hogy J. O. V. sértett – különösen várandósságának időszakában – a vádlott édesanyjával jó kapcsolatot alakított ki, akit a vádlott kevésbé szívlelt. A vádlott és J. O. V. sértett kapcsolatából 2011. január 1. napján Lilla utónevű gyermekük született. Ezt követően a vádlott és a sértettek kapcsolata még inkább elmérgesedett. J. O. V. sértett nehezményezte, hogy a vádlott nem veszi ki megfelelően a részét a gyermek ellátásával kapcsolatos feladatokból. A gyermek születését követően a vádlott édesanyja sokat segített J. O. V. sértettnek, amely miatt a vádlott neheztelt a sértettre. J. O. V. sértett és a vádlott kapcsolata fokozatosan megromlott, a sértett teljesen elhidegült a vádlottól. Többször szóba került, hogy a vádlottnak el kell költöznie a sértettek házából, amely miatt a vádlott több alkalommal, szóban megfenyegette J. O. V. sértettet. 2011. február 22. napján J. O. V. sértett arra az elhatározásra jutott, hogy nem engedi tovább, hogy a vádlott a házukban lakjon. Kérésére a vádlott édesanyja és édesapja a vádlott dolgait a vádlott édesapjának szigetszentmiklósi otthonába vitték. Ezt követően a vádlott és J. O. V. sértett élettársi kapcsolata felbomlott, függetlenül attól, hogy a vádlott alkalomszerűen továbbra is a sértettek házában aludt. J. O. V. sértett a Dunakeszi Városi Bíróságon 2011. február 24. napján előterjesztett beadványában kérte, hogy a gyermeket kizárólag nála helyezzék el. Kérte továbbá, hogy a bíróság a vádlott és a gyermek kapcsolattartását szabályozza, és a tartásdíjról is rendelkezzen. Ezt követően a vádlott pár napot édesapja szigetszentmiklósi házában töltött, majd 2011. március elején - J. O. V. sértett engedélyével – ismét a sértettek házában aludt. J. O. V. sértett a vádlott tudomására hozta, hogy a ruháit és egyéb dolgait a vádlott a sértettek házába nem viheti vissza, és a bírósági beadványt sem fogja a sértett visszavonni. J. O. V. sértett azt remélte, hogy a vádlottal való kapcsolata rendeződni fog, azonban nem alakított ki vele újra élettársi kapcsolatot. A vádlott 2011. március 22. napján, a délutáni órákban dolgozni ment budapesti munkahelyére. Aznap este J. O. V. sértett telefonon hívta fel egyik barátját, akinek elpanaszolta, hogy a vádlottal való

37 / 58

Információ:

kapcsolata elviselhetetlenné vált, és a vádlottnak tényleg el kell költöznie. Továbbá elmondta neki, hogy fél a vádlottól, kiszámíthatatlannak tartja, ezért arra kérte, hogy ha vele bármi történne, gyermekéről gondoskodjon. 2011. március 23. napján, műszakjának lejártát követően - reggel 10 óra körüli időben - a vádlott munkahelyéről a sértettek fóti házába ment, ahol J. O. V. sértett közölte vele, hogy újra el kell költöznie. A vádlott kevés ruhája ekkor már részben ki volt pakolva a szekrényből. A vádlott érkezését követően rövidesen veszekedés alakult ki a vádlott és J. O. V. sértett között, a ház emeleti részén kialakított konyha és étkező helyiségben. Ekkor a vádlott – pontosabban meg nem határozható helyről – magához vette a nyomozás során bűnjelként lefoglalt és tulajdonát képező franciakulcsot, illetve vascsövet, és legalább 35 alkalommal közepes, illetve azt meghaladó erővel a sértettet megütötte. Az ütések jelentős része a sértett fejét érte, majd a vádlott a sértett nyakát megragadta, továbbá egy éllel és heggyel bíró késsel a nyakszirt alsó harmadánál, a bal külső szemzug alatt, a bal felkar - feszítő felszínének - alsó harmadában és a bal hüvelypárna területén megvágta a sértettet. J. O. V. sértett a bántalmazás hatására összeesett, és a koponyasérülések elszenvedését követően legfeljebb néhány percen belül az életét veszítette. A veszekedés és a sértett bántalmazásával járó zaj miatt J. L. G. sértett felment az emeletre. A konyha-étkező rész bejárati ajtaja előtt jelent meg, ahol a vádlott ekkor - ugyancsak a kezében tartott franciakulccsal - legkevesebb 12 alkalommal, közepest meghaladó erővel a sértettet megütötte. Az ütések zöme a sértett fejét érte. J. L. G. sértett a koponyasérülések elszenvedését követően, 1-2 percen belül életét veszítette. A vádlott a sértettek megölését követően bement kisgyermekük szobájába, ahol megetette gyermekét, az etetési naplóba feljegyezte a 11 óra 30 perces időpontot, ezt követően vérrel szennyezett ruházatát levetette és átöltözött. Ezután jogtalanul eltulajdonította a J. O. V. sértett pénztárcájában lévő 50.000 forintot, majd az ugyancsak J. O. V. sértett tulajdonát képező, 4-5 millió forint értékű személygépkocsiba ült, annak jogtalan használata végett, és a házat elhagyta. 13-14 óra körüli időben a vádlott budapesti munkahelyére ment, ahol egyik kollégájának – aki egyébként főállásban rendőrként dolgozott – levél formájában, neve feltüntetése nélkül üzenetet hagyott azzal, hogy a Fóton magára hagyott gyermekéről gondoskodjék, de a bűncselekményt nem tárta fel. A vádlott ezt követően ismeretlen helyre távozott, az 50.000 forint készpénzt felélte, a személygépkocsit lezárva az utcán parkolva hagyta. 2011. március 25. napján délelőtt édesapja lakására ment, akinek tanácsára ügyvédjével együtt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon feladta magát. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész az ítélet helybenhagyását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyben 2014. január 23. napján, 900 órára tűzött ki nyilvános ülést. dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected]

GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem N. I. és társai

emberölés bűntette és más 2014.01.23. 9.00 bűncselekmények Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható Az elsőfokon eljárt Tatabányai Törvényszék a következő tényállást állapította meg: Az I. r. (1971) és a II. r. (1979) vádlottak 2011. júliusában Oroszlányban találkoztak az I. r. vádlott egykori munkáltatójával, a III. r. vádlottal (1951), aki közölte az I-II. r. vádlottakkal, hogy „tud egy tuti balhét”. Elmesélte nekik, hogy abban az utcában, ahol lakik, él egy idős ember, akinél korábban építési vállalkozóként dolgozott, és feltehetően sok pénze van. Azt is mondta, hogy meg kell kötözni a bácsit, és hogy a szomszédos ház lakatlan, onnan meg lehet figyelni a sértettet. A vádlottakat vonzotta az anyagi haszonszerzés lehetősége, ezért elhatározták, hogy megszerzik a sértett értékeit.

38 / 58

Információ:

Abban maradtak, hogy a III. r. vádlott keresi őket telefonon, ha aktuálisnak látja a megbeszéltek végrehajtását. A III. r. vádlott telefonhívására az I-II. r. vádlottak 2011. július 20-án megérkeztek a III. r. vádlott házához, aki megmutatta nekik a kitervelt bűncselekmény helyszínét. Elmondta nekik, hogyan lehet bejutni a szomszédos házba, és felhívta a vádlottak figyelmét, hogy a cselekményt minél hamarabb véghez kell vinni, mert tudomása szerint más is meg akarja csinálni. Az I-II. r. vádlottak, miután hazavitték a III. r. vádlottat, bemásztak a sértett házával szomszédos, üres házba. Az éjszaka folyamán és másnap napközben figyelték a sértett házát. 2011. július 22-én a délelőtti órákban a sértett távozott otthonról, ekkor az I-II. r. vádlottak átmásztak a sértett ingatlanára, és a sufniban várakoztak. A sértett haza érkezése után a sufniba ment, és találkozott a vádlottakkal. Ekkor az I. r. vádlott hátulról lefogta a sértettet, a II. r. vádlott próbálta megkötözni. A sértett ellenállt, ezért az I. r. vádlott baltanyéllel fejbe ütötte a sértettet. A sértett a földre rogyott, a II. r. vádlott a szájába tömött egy szivacsot, majd a konyhába rángatták a sértettet. A vádlottakat a tervük végrehajtásában a sértett rokona megzavarta, ezért a vádlottak abbahagyták a sértett bántalmazását, és anélkül, hogy bármit el tudtak volna vinni a sértett házából, elhagyták a bűncselekmény helyszínét. A sértetthez a hozzátartozói hívtak mentőt, azonban a kórházi ellátás alatt, 2011. október 18-án elhunyt az elszenvedett bántalmazások következtében. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat nyereségvágyból, társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt 18 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, a II. r. vádlottat nyereségvágyból, társtettesként elkövetett emberölés bűntette és 1 rb. lopás vétségének kísérlete miatt – halmazati büntetésül – 16 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra, a III. r. vádlottat rablás bűntettének kísérlete miatt mint felbujtót 5 év börtönre és 5 közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az I. r. vádlott és védője részben felmentésért, részben enyhítésért, a II. r. vádlott és védője téves minősítésért és enyhítésért, a III. r. vádlott és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Dr. Ferenczy Tamás sajtószóvivő 0630/481-7354 [email protected]

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék IV/401. Vádlott: K.-né N. T. + 6 fő

Információ:

Ügy: különösen nagy értékre 2014. 01. 21. elkövetett sikkasztás bűntette és és más bcs. 2014. 01. 23. és 2014. 01. 31.

8.30 óra és 8.30 óra és 9.00 óra

A vád szeritn az I. rendű vádlott az OTP Bank Nyrt nagykátai fiókjánál banki hitelügyintézőként dolgozott.14 alkalommal szabálytalanul úgy folyósított, írt jóvá vagy fizetett ki különböző pénzösszegeket, hogy a folyósítást nem előzte meg papír alapú hitelkérelem benyújtása és szabályos hitelbírálat, így a döntési jogosultsággal rendelkező fiókigazgatónak ezekről nem volt tudomása. Az ügyleteket az I. rendű vádlott rögzítette a számítógépes rendszerben, valótlan adatokat vitt be és kezelt a fiókigazgató és hitelezési munkatársai kódjával visszaélve és a kódjukhoz kapcsolódó jogosultságok jogosulatlan felhasználásával. Így 46 610 000 Ft-ot fizetett ki. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

39 / 58 Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. Vádlott: G. B.

Információ:

Ügy: különös kegyetlenséggel, 2014. 01. 21. védekezésre képtelen személy és sérelmére elkövetett emberölés 2014. 01. 23. bűntette

8.30 óra

A vád szerint a vádlott 2011. december 29-ről december 30-ra virradó éjszaka egy húsklopfolóval legalább hatszor fejbe ütötte alvó feleségét, aki a helyszínen meghalt. A vádlott ezután azt a látszatot próbálta kelteni, hogy a házban idegen személy értékek után kutatott. 2011. december 31-én délelőtt visszament a házba és azt a látszatot keltette, hogy ő fedezte fel a felesége holttestét – akit ismeretlen személy megölt-, majd értesítette a mentőket. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék V/521. Vádlott: K. R. + 1 fő

Információ:

Ügy: nevelése alatt álló, 12. 2014. 01. 23. életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bcs.

8.30 óra

ELSŐ TÁRGYALÁS A vád szerint a vádlottak házastársak, Szigetszentmiklóson nevelték közös kiskorú gyermekeiket; a vádlottak a kiskorú sértettek megfelelő élelmezéséről, ruházkodásáról nem gondoskodtak, óvodába egyáltalán nem, míg iskolába rendszertelenül járatták őket, továbbá a kiskorú sértetteket kicsi koruktól, a gyermekek első emlékeitől kezdve – 2012. január 23-ig tettlegesen és szexuálisan napi rendszerességgel bántalmazták. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék fszt. 21. Vádlott: K. S.

Információ:

Ügy: különösen nagy kárt okozó 2014. 01. 23. csalás bűntette

8.30 óra

A vádlott 2006. júliusában felkereste egy ismerősét és pénzügyi segítségét kérte. Elmondta neki, hogy egy német férfi nagyobb erdőterületet szeretne vásárolni, ő pedig 80 millió Ft-ot kért kölcsön, hogy abból földeket vegyen, majd haszonnal tovább értékesítse a német befektetőnek. A sértett odaadta a pénzt, a vádlottnak azonban nem volt német vevője, ezért nem is akart földet venni, a sértettől átvett pénzt a saját vállalkozásába forgatta be. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

40 / 58

Budakörnyéki Járásbíróság – I/107. Vádlott: Sz. G.

Információ:

Ügy: állatkínzás vétsége

2014. 01. 21. és 2014. 01. 23.

10.30 és 8.30

A vád szerint a vádlott a pilisszentiváni ingatlanán kialakított, nem megfelelő méretű karámban tartott egy szürke sodrott és két vasderes belga hidegvérű kancát, valamint egy szürke pónilovat. A 2012. december 3-án tartott ellenőrzés során a hatósági állatorvos megállapította, hogy a vádlott az állatokat nem tartotta, etette, itatta, illetve gondozta megfelelően. A három ló rendszeresen és állandóan szomjazott, hónapokon át éhezett, ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, a lábuk, a patájuk szélsőségesen elhanyagolt, sebes volt, folyamatos szenvedés volt az életük. A vádlott az állatokat olyan bánásmódban részesítette, amely alkalmas volt arra, hogy azok maradandó egészségkárosodást szenvedjenek, vagy elpusztuljanak. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Váci Járásbíróság – fszt. 6. Vádlott: fk. V. D.

Információ:

Ügy: rablás bűntette és más bcs.

2014. 01. 23.

8.30 óra

A vád szerint az akkor 17 éves vádlott több nőt is megpróbált kirabolni a Váci Vasútállomás, illetve buszpályaudvar környékén 2013. május 20-21-én; az ügyészség felfegyverkezve elkövetett rablás bűntette és személyi szabadság megsértésének bűntette miatt emelt vádat. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 36. 12 B.794/2010

sikkasztás bűntette

2014.01.21., 23., 28., 30.

08:30

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt

41 / 58 halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte.

42 / 58 A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő januári tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, XIX., Kossuth tér 7/9., fsz. 27. 9.B.879/2010

különösen nagy kárt okozó 2014.01.23.

09:00

43 / 58 csalás A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott az 1990-es években Németországban gyémántok értékesítésével foglalkozott. A későbbiekben annak érdekében, hogy jogtalanul jelentős pénzösszegekhez jusson, elhatározta, hogy azt gyémánt-értékesítési és befektetési tevékenység végzésének ürügyén, az ügyfelek megtévesztése útján szerzi meg. Az I. r. vádlott az általa létrehozott üzleti konstrukcióban előbb előbb az Atlantis-Contor Kft., majd később a DT Diamond Rt. és a Diamond Trade Kft. képviseletében eljárva a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek részére jelentős hozamot garantáló gyémánt adásvételi, és meghatározott időre szóló visszavásárlási ajánlatot tett. A befektetési tevékenység hirdetése, a szerződéskötések, majd ezt követően az ügyfelekkel való kapcsolattartás során a gyémántok származása, a gyémántok értéke és azok értéknövekedése tekintetében a vádlott a sértetteket megtévesztette, a visszavásárlási szerződésben megjelölt garantált értéknövekedés megfizetésére módja és reális lehetősége nem volt, az szándékában sem állt. A sértettek számára ígért nyereséget Az I. r. vádlott kizárólag az általa e célból működtetett gazdasági társaságok újabb és újabb ügyfeleinek újabb és újabb befektetéséből származó bevételből tudta megfizetni. A PSZÁF 2004. november 23-án kelt határozatában megállapította, hogy a DT Diamond Rt. a felügyelet engedélye nélkül befektetési tevékenységet folytatott, egyidejűleg a cég részére megtiltotta a tevékenység folytatását és a jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban büntetőeljárást kezdeményezett. A büntetőeljárással összefüggésben a DT Diamond Rt. tevékenysége jelentős sajtóvisszhangot kapott, melynek hatására a sértettek többsége egy időben igényelte a gyémántok szerződés szerinti értékesítését, illetve visszavásárlását, ezért a DT Diamond Rt. fizetésképtelenné vált. Az I. r. vádlott azonban nem hagyott fel a csalárd magatartásával és a „befektetési tevékenység” folytatásának érdekében a DT Diamond Rt. részvényeit 2005. január 17-én 500 Ft-ért értékesítette K. Tamás II. r. vádlott részére és ezzel egyidejűleg megalakította a Diamond Trade Kft-t. 2005 júniusát követően a nagy nyilvánosság számára is nyilvánvalóvá vált a gyémántok tényleges értéke és a befektetés valótlansága, így a továbbiakban a Diamond Trade Kft. tevékenysége ellehetetlenült. Az I. r. vádlott 2002. január 15-től 2004. december 29-ig terjedő időben közvetve, vagy közvetlenül legalább 626 sértettet legalább 1651 drágakő értékesítésével kapcsolatban ejtett tévedésbe és kötött gyémántértékesítési, gyémánt-visszavásárlási szerződést. Az ügyészség az I. r. vádlottat - 5 rb. különösen nagy kárt okozó üzletszerűen és 4 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, - 290 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen, 152 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, amely egy esetben kísérlet, - 328 rb. nagyobb kárt okozó üzletszerűen és 48 esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével, amely esetben kísérlet, - 3 rb. csalás bűntettével vádolja. A vádirat szerint a II. r. vádlott a DT Diamond Rt. megvásárlását követően 2005. január közepén az ügynökök előtt a bizalom fenntartása érdekében valótlanul azt állította, hogy ismeretlen bankszámláján 1 milliárd forintot meghaladó pénzösszeg áll rendelkezésére, ezáltal az ügyfelek kifizetése csak idő kérdése. Az ügyfelek részére azt a tájékoztatást adta, hogy a befektetések kifizetésére csak a DT Diamond Rt. megvásárlásával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek teljesítését követően kerülhet csak sor. Majd később arról tájékoztatta az ügyfeleket, hogy a kifizetések 2005 februárjában megkezdődnek. A II. r. vádlott a PSZÁF 2004. november 23-án kelt határozatában foglaltakra hivatkozva, a határozat tartalmát valótlanul saját érdekei szerint értelmezve felmondta a DT Diamond Rt. és a sértettek közötti visszavásárlási szerződéseket és felhívta a sértetteket, hogy a birtokukban lévő gyémántokat a DT Diamond Rt. részére értékesítsék. A gyémántok megvásárlásával kapcsolatban az eredeti befektetés 102%-ának megfelelő értékű ajánlatot tett azzal, hogy a szerződés szerinti hozam fennmaradó részét a gyémántok értékesítése után tudja majd kifizetni. Valójában a II. r. vádlottnak és a DT Diamond Rtnek továbbra sem volt lehetősége a gyémántok megvásárlására, az a II. r. vádlottnak szándékában sem állt, valódi célja az ügyfelek gyémántjainak megszerzése volt. A sértettek részére a II. r. vádlott a gyémántok ellenértékét nem fizette meg, hanem valótlanul arról

44 / 58 tájékoztatta őket, hogy bár az Rt. számláján nem áll rendelkezésre a vételár megfizetéséhez szükséges összeg, azonban a sértettek gyémántjainak értékesítése gyakorlatilag már megtörtént. Az ügyfelekkel történő kapcsolattartás során a kezdetekben úgy nyilatkozott, hogy azon ügyfelek akik a náluk lévő gyémántot nem adják le a DT Diamond Rt. részére, csak jelentős késéssel fogják megkapni befektetésük ellenértékét, később viszont már azt közölte, hogy amennyiben a gyémántokat nem adják át, úgy azokat soha nem fogják tudni értékesíteni. A befektetések kifizetésével, a leadott gyémántok ellenértékének megfizetésével kapcsolatos késlekedés vonatkozásában a II. r. vádlott tevékenysége során újabb és újabb kifogásokat talált ki, a sértetteket folyamatosan tévedésben tartotta, ily módon rábírta őket a birtokukban lévő gyémántok ellenérték nélküli átadására. A II. r. vádlott 2005. március 17-től 2006. november 16-ig terjedő időben 172 sértett megtévesztése útján 428 drágakövet vett át. Az ügyészség a II. r. vádlottat - 23 rb. különösen nagy kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, - 130 rb. jelentős kárt okozó üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével, - 26 rb. csalás bűntettével vádolja. Az ügyben a januári tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013

elöljárói intézkedés elmulasztásának 2014.01.21., 23. bűntette

9:00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a

45 / 58 védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben

46 / 58 részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:

Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

47 / 58

KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. tárgyaló vádlott K.SZ. H.

ügy emberölés időpont 2014. január 23. bűntettének kísérlete stb. és 28. 9 óra

Folytatódik a gyermekeit bántalmazó anya büntetőpere Folytatódik a Kecskeméti Törvényszéken annak a 23 éves tiszakécskei nőnek a büntetőpere, akit különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletével és kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádol a Főügyészség. A vádirat lényege szerint a vádlott a 2006. november 2. napján született kisfiát rendszeresen bántalmazta 2009. augusztusáig, mikor is a sértett a nagyszülője gondozásába került. A vádirat megállapítása szerint a vádlott 2012. február 5. napján kisfia született, akit annak ellenére, hogy volt teje, tápszerrel etette, a kiságyból a gyereket még etetéskor sem vette ki, de azt is megtiltotta környezetének, hogy a síró kisbabát bármikor is kivegyék, dajkálják. A vádlott nem fürdette a gyereket, etetéskor nem vette ki az ágyból, hanem a cumisüveget olyan intenzitással nyomta a gyerek szájába, hogy gyakran a szájából kifolyt a tápszer, a tea, fuldoklott. Többször előfordult, hogy a vádlott a síró kisgyermekére rákiabált : „Fogd be a pofádat, te kis majom !”. Mindezen túlmenően a gyermeket rendszeresen bántalmazta, melynek következtében nevezett a koponyacsont többszörös törését, agyzúzódással és koponyaűri vérzéssel, a bordák sorozattörését és tüdősérülést, valamint a jobboldali combcsont törését szenvedte el. Ezen sérüléseket pontosan meg nem állapítható időpontban okozta a vádlott, úgy hogy a combcsontot megfeszítette, a mellkast közepeset meghaladó erővel megragadta, a kisgyerek fejét pedig kemény tárgyhoz csapta. A vádlott előzetes letartóztatásban van. A Főügyészség fegyházbüntetés kiszabását indítványozza vele szemben. A bizonyítási eljárás eredményéhez képest határozathozatal is elképzelhető. elérhetőségek +36-20-3730790 [email protected] KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Díszterem vádlott Zs. T. és társai

ügy adócsalás bűntette és időpont 2014. január 21. más bűncselekmények és 23.. 8-30 óra

Folytatódik a bűnszervezetben elkövetett adócsalás tárgyalása Folytatódik annak a 32 vádlottnak a büntetőügye a Kecskeméti Törvényszéken akik ellen bűnszervezetben elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. A vádirat lényege szerint az I.r., II.r., III.r., V.r. és VI.r. vádlottak 2006. évtől kezdődően több gazdasági társaságot is alapítottak, illetőleg vettek át más személyektől. A társaságok irányítását névlegesen az ügyvezető pozíciót betöltő II.r., III.r., V.r. és VI.r. vádlottak végezték, őket, és így közvetve a társaságok tevékenységét azonban ténylegesen az I.r. vádlott irányította. Az érintett cégek tényleges gazdasági, legális bevételszerző tevékenységet a vádbeli időszakban egyáltalán nem végeztek, az ilyen jellegű működéshez szükséges alapvető személyi és tárgyi feltételeknek sem feleltek meg, így különösen nem rendelkeztek sem eszközállománnyal, sem bármilyen munkavégzést teljesíteni tudó alkalmazottakkal. A gazdasági társaságok létrehozatalának, illetőleg továbbműködtetésének egyetlen célja az volt, hogy a vádlottak – előzetes megrendelés alapján – számlákat tudjanak kibocsátani különböző, egyébként legális gazdasági tevékenységet végző más cégeknek, illetve egyéni

48 / 58

vállalkozóknak. Utóbbiak a számlákat saját könyvelésükbe befogadva és adóbevallásukban felhasználva azokat a megfizetendő általános forgalmi adó csökkentésére tudták felhasználni, akár azzal, hogy az ÁFA összegét jogszerűtlenül levonásba helyezték, akár azzal, hogy visszaigénylő pozícióban a visszaigényelt összeg mértékét növelték. A számlákon feltüntetett gazdasági események a megrendelők és az I., II., III., V., és VI.r. vádlottak által irányított társaságok között azon a módon, helyen és időben, ahogyan a számlákon szerepelt, nem valósult, nem valósulhatott meg – figyelemmel a kibocsátó cégek már ismertetett körülményeire is. A megrendelő társaságok és egyéni vállalkozók, valamint a kibocsátó cégek az I.r., II.r., III.r., V.r., és VI.r. vádlottak közvetlen, vagy áttételes, (számos esetben az eljárás során ismeretlenül maradt) közvetítőket is magába foglaló személyi kapcsolatai útján találkoztak. A megrendelések túlnyomó részét I.r. vádlott szerezte, azonban a cégek névleges ügyvezetői tisztségét betöltő vádlott-társai is hozhattak megrendelést akár a saját, akár társaik cégének. Az I.r. vádlott a megrendelésekkel összefüggésben szoros kapcsolatban állt a VII.r. vádlottal is, aki nagy mennyiségben közvetített megrendeléseket a vádlottak cégeinek. A VII.r. vádlott tisztában volt azzal, hogy az általa közvetített megrendelések nem tényleges gazdasági tevékenységre, hanem csupán fiktív számlák kiállítására vonatkoznak. A közvetítésért VII.r. vádlott a számlaérték kb. 15%-át kitevő jutalékot kért a megrendelő társaságoktól, személyektől, mint ahogyan I.r. vádlott is kb. a számlaérték 5-8%-ának megfelelő összegű jutalékban részesült azért, hogy az általa irányított valamelyik cég a megrendelőnek a számlákat kibocsássa. Amennyiben valamelyik, a fiktív számlázást végző részére valamelyik vádlott megrendelést szerzett, ugyancsak jutalékban részesült. A II.r., III.r., V.r. és VI.r. vádlottak, mint a fiktív számlákat kiállító társaságok névleges vezető tisztségviselői, I.r. vádlott irányítása alapján látták el mindazokat a feladatokat, amelyek a számlák kiállításával, aláírásával, a bankszámlára érkezett pénzek felvételével és a cégek törvényes működése látszatának fenntartásával voltak kapcsolatosak. A törvényes működés látszatának fenntartásában, ennek keretében a számlák kiállításában, a megrendelések fogadásában, a megrendelőkkel való kapcsolattartásban, a számlák alapjának szánt vállalkozói szerződések és teljesítési igazolások összeállításában, közvetítésében közreműködött IV.r. vádlott is, aki könyvelő szakképesítéssel rendelkezett, s akit a feladatok elvégzésére I.r. vádlott kért fel. IV.r. vádlott tevékenységéért I.r. vádlottól időszakonként díjazásban részesült, feladatait alapvetően I.r. vádlott irányítása alapján látta el. A társaságok névleges vezetői – azaz II., III., V. és VI.r. vádlottak – I.r. vádlottól alkalmanként kisebb-nagyobb, a vádbeli időszak egészét tekintve azonban több millió Ft-ot kitevő összegeket kaptak. Ennek fejében a néveleges cégvezetői feladatokat látták el, számlák kiállításában működtek közre, azokat aláírták, a társaságok bankszámláira érkezett összegeket készpénzben felvették és I.r. vádlottnak azt átadták. A megrendelők és a számlakibocsátók közötti kapcsolat látszatát volt hivatott fenntartani az a vádlottak által folytatott gyakorlat, amely szerint a kibocsátott számlák ellenértékét a megrendelő társaságok a számlakibocsátó cégek bankszámláira átutalták. Ezeket az összegeket II., III., V. és VI.r. vádlottak minden esetben készpénz formájában felvették, és azokat – az esetek túlnyomó többségében I.r. vádlott útján – visszajuttatták a megrendelőknek. A fent említett jutalékot a vádlottak a készpénzfelvételt követően a készpénzösszegek megfelelő részének visszatartásával realizálták. Azon megrendelők esetében, amelyeket VII.r. vádlott közvetített, a felvett összegeket I.r. saját maga vagy II.r. vádlottal együtt személyesen adta át VII.r. vádlottnak, aki azokat továbbította. A vádirat szerint az I., II., III., IV., V., VI., és VII. r. vádlottak egy hosszabb időn, több mint két éven át tartó olyan tevékenységben működtek közre, amelynek lényege számos gazdasági társaság részére adóelkerülő magatartás elősegítése volt. A vádlottak mindegyike tisztában volt azzal, hogy az általuk végzett cselekmény törvénytelen, azt rendszeres anyagi haszonszerzés céljából mégis tartósan, életvitel-szerűen végezték. A vádlottak között feladatmegosztás jött létre, a számlázási tevékenység irányítója közvetlenül I.r. vádlott volt, azonban a cselekmények véghezvitelét, azok folyamatosságát a nagyszámú megrendelés

49 / 58

közvetítésével VII.r. vádlott is jelentősen előmozdította. II., III., IV., VI. és VI. r. vádlottak cselekményüket I.r. vádlott útmutatása alapján látták el, azonban mindegyikük átlátta az egész folyamat lényegét. A Főügyészség a vádiratban 9 vádlott esetében letöltendő, a többiek esetében pedig végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozza. Ítélethirdetés még nem lesz.

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék mfszt.2. Dr. E.L. és 2 társa

Információ:

Csalás bűntette

2014. január 8.45 22-23-24.

A vádirat szerint dr. E.L. 210 magánszemélynek és gazdasági társaságnak csalás bűntettével, több mint 2 milliárd forint kárt okozott, melyből 871 millió forint kár térült meg. A tárgyalási napokra a bíróság a vádlottakat és védőiket idézte, valamint folyamatosan idézte a 200 főt meghaladó tanúkat és sértetteket. A tárgyalásokon folyamatosan történik a tanúk kihallgatása. Ítélethirdetés nem várható. Dr. Hajdu István Sajtószóvivő 30/520-9577 [email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló E. Z.

emberölés kísérlete

bűntettének

2014. január 23.

9:00

Sértett portási feladatot látott el egy panzióban. Sértett megkérte az az aulában tartózkodókat, hogy menjenek fel a szobáikban, mert csak úgy hagyhatja el a portát, ha a porta közelében senki nem tartózkodik, neki pedig ki kell mennie az épület elé havat lapátolni. A kérésnek eleget téve vádlott is felment a szobájába, azonban nem nyugodott le és 10 perc után visszament az aulába ahol szó nélkül többször megszúrta a sértettet. Bizonyítás. Információ:

Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100 [email protected] [email protected]

50 / 58

2014.01.24. (PÉNTEK) FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 1055 Budapest, Markó utca 16. díszterem H. I. és társai csalás bűntette és más 2014. január 22., január 9:00 bűncselekmények 24. és február 7. H. I. és 48 társa ellen csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás a Tatabányai Törvényszék előtt. A Tatabányai Törvényszék a 2012. március 8. napján kihirdetett ítéletével -

H. I. I. r. vádlottat – mint többszörös visszaesőt – 27 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §), miatt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Mindezek mellett az I. r. vádlottat az ellene 25 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), 16 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont), valamint 4 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt emelt vád alól felmentette.

-

N. K. E. II. r. vádlottat 45 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 1 év fogházbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ezzel egyidejűleg őt az ellene 33 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), 18 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont), valamint 4 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt emelt vád alól felmentette.

-

P. Á. III. r. vádlottat – mint többszörös visszaesőt – 22 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyúttal őt az ellene 17 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), valamint 14 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

R. K. IV. r. vádlottat 4 rb., bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 1 évre próbára bocsátotta. Ezen túlmenően őt az ellene 2 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), valamint 2 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

B. J. V. r. vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette (Btk. 251. § (1) bekezdés és (2) bekezdés II. fordulat) miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és 100.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte, egyúttal őt az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette (Btk. 319. § (1) bekezdés és (3) bekezdés c) pont) miatt elemelt vád alól felmentette.

-

K. I. VI. r. vádlottat az ellene hűtlen kezelés bűntette (Btk. 319. § (1) bekezdés és (3) bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

51 / 58 -

L. F. VII. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette (Btk. 319. § (1) bekezdés és (3) bekezdés c) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

B. Gy. VIII. r. vádlottat csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), valamint magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 1 év 10 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

-

B. K. IX. r., K. A. XXIV. r., L. I. E. XXX. r., Ny. Zs. XL. r., S. E. XLII. r. és H. S. É. XLVI. r. vádlottakat magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt megrovásban részesítette, egyúttal őket az ellenük 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt elemelt vád alól felmentette.

-

B. V. X. r. és B. CS. É XI. r. vádlottakat társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt megrovásban részesítette, egyúttal őket az ellenük 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

B. I. XII. r., F. A. XIX. r., K. H. Gy. XXV. r., Ny. H. XXXVIII. r., S. T. XXXIX. r., S. Zs. XLIII. r. és H. M. XLVIII. r. vádlottakat 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont), valamint magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

-

B. A. XIII. r., P. L. XIV. r., D. E. XVII. r., L. G. XVIII. r., K. G. XXVI. r., S. A. XXVII. r., K. Zs. XXVIII. r. és S. E. XXIX. r. vádlottakat társtettesként elkövetett magmagánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt megrovásban részesítette, egyúttal őket az ellenük 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt elemelt vád alól felmentette.

-

D. T. XV. r., F. Z. Gy. XVI. r., H. T. XX. r. és L. I. XXI. r. vádlottakat társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt megrovásban részesítette, egyúttal őket az ellenük csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

K. J. XXII. r., Sz. J. XXIII. r., T. T. XLIV. r. és fk. T. T. XLV. r. vádlottakat 2 rb., társtettesként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont), valamint társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

-

M. J. H. XXXI. r. vádlottat csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), valamint 2 rb. magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 1 év 10 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

-

M. Cs. XXXII. r., F. K. XXXIII. r., M. R. XXXIV. r. és M. R. szül. K. E. XXXV. r. vádlottakat 2 rb., társtettesként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), valamint társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

-

N. V. Cs. E. XXXVI. r. vádlottat közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont), valamint magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 10 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte, egyúttal őt az ellene 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

-

L. T. szül. H. G. XXXVII. r. vádlottat közokirat-hamisítás bűntette (Btk. 274. § (1) bekezdés c)

52 / 58 pont), valamint magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 120.000 Ft pénzbüntetésre ítélte, egyúttal őt az ellene 2 rb. csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont, 318. § (1) bekezdés és (4) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette. -

R. Zs. XLI. r. vádlottat csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont), valamint magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt 2 év – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

-

B. Sz. XLVII. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont) és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt emelt vád alól felmentette.

-

F. É. XLIX. r. vádlottat 2 rb. magánokirat-hamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt megrovásban részesítette, egyúttal őt az ellene csalás bűntette (Btk. 318. § (1) bekezdés és (5) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól felmentette.

A H. B. Bt-vel. szemben 2.409.110 Ft, az E. Bt-vel szemben 1.789.240 Ft, P. Á. III. r. vádlottal szemben 1.280.000 Ft, R. K. IV. r. vádlottal szemben 222.500 Ft, B. J. V. r. vádlottal szemben pedig 10.000.000 Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A magánfél polgári jogi igényét elutasította. Rendelkezett továbbá az érintett vádlottak vonatkozásában az előzetes fogvatartásban töltött idő velük szemben kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámításáról, a zár alá vétel feloldásáról és a bűnügyi költség viseléséről. Az ügy – a bejelentett ügyészi és védelmi fellebbezések folytán – jelenleg a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság előtt van folyamatban. A Győri Fellebbviteli Főügyészség módosított átiratában a H. I. I. r., N. K. E. II. r. és P. Á. III. r. vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy az ítélőtábla változtassa meg az elsőfokú ítéletet az alábbiak szerint: - H. I. I. r. és N. K. E. II. r. vádlottak bűnösségét további 1-1 rb., társtettesként elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318. § (1) bekezdés és (6) bekezdés b) pont), míg P. Á. III. r. vádlott bűnösségét további 1 rb., bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés b) pont) is állapítsa meg; - az I-III. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát súlyosítsa, különös tekintettel a nagyszámú halmazatra, mint a vádlottak terhére értékelendő további súlyosító körülményre; - a IV. r., VIII. r., XII. r., XIX. r., XXII. r., XXIII. r., XXV. r., XXXI-XXXV. r., XXXVIII. r., XXXIX. r., XLI. r., XLIII-XLV. r., XLVII. r. és XLVIII. r. vádlottakat a csalás bűntettének vádja alól mentse fel és e vádlottakat megrovásban részesítse; - a magánfél polgári jogi igényét 4.198.350 Ft erejéig ítélje meg, melynek megfizetésére H. I. I. r., N. K. E. II. r. és – közreműködése erejéig – P. Á. III. r. vádlottakat – egyetemlegesen kötelezze; - az I. és II. r. vádlottak vagyonára elrendelt zár alá vételt a megítélt polgári jogi igény és vagyonelkobzás fedezetére tartsa fenn.

Információ:

Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta az indokolás kisebb pontosításai mellett. A Fővárosi Ítélőtábla 2014. január 22., január 24. és február 7. napján tart nyilvános ülést az ügyben. dr. Mohácsy Zsuzsanna elnökhelyettes +36-1/268-4803 [email protected]

53 / 58

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK Budapest Környéki Törvényszék V/521. Vádlott: E. P. + 3 fő

Információ:

Ügy: jelentős értékre, 2014. 01. 24. fegyveresen, csoportosan elkövetett rablás bűntette

8.30 óra

A vád szerint a vádlottak egy Tinnyén élő orosz állampolgár családi házát rabolták ki 2010. július 1-jén az esti órákban oly módon, hogy a családot megfenyegették, megkötözték, majd több mint 30 millió forintnyi értékkel távoztak. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budapest Környéki Törvényszék V/508. Vádlott: H. G.

Ügy: emberölés kísérlete

bűntettének 2014. 01. 24.

8.30 óra

ELSŐ TÁRGYALÁS A vád szerint a vádlott az élettársának a volt férjét bántalmazta egy baltával 2012. szeptember 8án, Makádon. Információ:

Koszta sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

János

Budapest Környéki Törvényszék V/524. Vádlott: N. A. + 8 fő

Információ:

Ügy:

2014. 01. 24.

8.30 óra

ÍTÉLET VÁRHATÓ A Váci Rendőrkapitányságon kihallgatáson résztvevők a kihallgatás után autókba ülve baseball ütővel, vascsövekkel, fakaróval fölfegyverkezve elindultak a sértettek háza felé. A rájuk mért ütésektől földre esett áldozatokat tovább bántalmazták, sokuk életveszélyes állapotba került. A sok emberen elkövetett sokféle bántalmazást, ütlegelést abbahagyva gépkocsival távoztak. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

Budaörsi Járásbíróság – 6. sz. tárgyaló Vádlott: H.-né T. C.

Ügy: halálos közúti baleset 2014. 01. 21. gondatlan okozásának vétsége és 2014. 01. 24.

9.00 óra

54 / 58

Információ:

PERBESZÉDEK, ÍTÉLET VÁRHATÓ – Sajtórészvétel regisztrációval A vád szerint a vádlott 2012. június 18-án Érden személygépkocsival közlekedve nem észlelte az út szélén babakocsit toló nőt és az autóval elütötte a babakocsit, melynek következtében mindkét abban ülő gyermek életét vesztette. Koszta János sajtószóvivő Budapest Környéki Törvényszék Tel.: 0630/688-32-03 E-mail: [email protected] Honlap: www.birosag.hu

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, fsz. 72. 8.B.532/2011

súlyos testi sértés bűntette

2014.01.24.

08:30

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség vádirata szerint a vádlott 2010 januárjában egy szadomazo film forgatása alkalmával a forgatásra jelentkező I. és II. sz. sértetteket 36 percen keresztül, különböző – bántalmazás céljából a filmforgatás kellékeit képező – eszközökkel testszerte ütötte. A sértettek a bántalmazások következtében összességében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szereztek. Az ügyészség a vádlottat 2 rb. súlyos testi sértés bűntettével vádolja. Az ügyben a januári tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ: Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Fővárosi Törvényszék, II. 36. 25.B.311/2012

hivatali vesztegetés

2014.01.24.

08:30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: az I. r. vádlott 2003. november 1-től 2008. május 16-ig a Budapest Airport Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Zrt. (BA Zrt.) jogi előadója volt. Közvetlen felettese a II. r. vádlott jogi igazgató volt. A BA Zrt. több ügyvédi irodával rendszeresen, illetve esetileg kötött megbízási szerződést különféle jogi feladatok ellátására. A megbízási szerződések megkötésére többnyire a II. r. vádlott javaslatára került sor, ő döntötte el, hogy a BA Zrt. egy adott jogi munka elvégzésével melyik ügyvédi irodát bízza meg. 2007. év végén, 2008. elején az I. és II. r. vádlottak elhatározták, hogy a BA Zrt. által az ügyvédi irodáknak kifizetendő összegekből az ügyvédi irodák részéről eljárt ügyvédektől (a III.r., a IV. r., az V. r., a VI. r., a VII. r., a VIII. r. és a IX. r. vádlottak) jogtalan előnyt kérnek. A II. r. vádlott közreműködésének köszönhetően a BA Zrt. olyan ügyvédi irodákat bízott meg, amelynek tagjai hajlandóak voltak arra, hogy a megbízási díjként kifizetett összeg egy részét jogtalan előnyként átadják az I. és II. r. vádlottaknak. Az ügyvédekkel többnyire az I. r. vádlott tartotta a kapcsolatot és az ügyvédi irodák által kiállítandó számlák végösszegét a részükre kifizetendő összeg (ált. 5-10%) egy részével megemelte. Miután a számlák összegét a BA Zrt. az ügyvédi irodák részére átutalta, az I. r vádlott az előre meghatározott összeget jogtalan előnyként az ügyvédektől átvette, majd ennek egy részét továbbadta a II. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott a BA Zrt-vel szerződéses kapcsolatban álló ügyvédekkel azt éreztette, hogy amennyiben nem hajlandóak a megbízási díj egy részét a számunkra visszafizetni, a jövőben nem, vagy csak csökkentett mértékben fognak megbízásokat kapni. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott és felesége elhatározták, hogy megvásárolnak egy III. kerületi

55 / 58 ingatlant, mely az OTP Lakáslízing Zrt. tulajdonában állt. Az I. r. vádlott több alkalommal egyeztetett a vételárról és a finanszírozás feltételeiről a X. r. vádlottal, majd később T. Gy-vel az OTP Lakáslízing Zrt. kockázatkezelési és műszaki igazgatójával. Az I. r. vádlott 2,5 millió Ft-ot ígért a X. r. vádlottnak azért, hogy az összeg egy részének továbbadásával T. Gy-t rábírja arra, hogy - kötelességét megszegve, munkáltatója gazdasági érdekeit megsértve - az ingatlan áron alul, az OTP Lakáslízing Zrt. részére előnytelen feltételekkel való értékesítésében közreműködjön. A X.r . vádlott meg nem állapítható mértékű jogtalan előnyt ajánlott fel T. Gy-nek kötelessége megszegésért, de ezt T. Gy. elhárította. A 3. vádpont szerint az I.r . vádlott 2008. május 19-től a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. alkalmazásában állt, mint jogi igazgató, a XI. r. vádlott pedig a BKV informatikai igazgatója volt. A vállalat szerződéseinek nyilvántartásához 2009 májusában szükségessé vált egy szerződéstár beszerzése. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre fog szert tenni, és a XI. r. vádlottal megállapodott abban, hogy a megszerzendő jogtalan előnyből a részére is juttat, amennyiben a szerződés létrejöttében közreműködik. Az I. r. vádlott 2009 nyarán felvette a kapcsolatot a Q. Kft egyik ügyvezetőjével, a XII. r. vádlottal és felkérte, hogy a BKV Zrt. felhívására nyújtsanak be ajánlatot. Az I. és XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy az ajánlott vállalkozói díj legfeljebb 30 millió Ft + ÁFA összegű lesz és ebből 12 millió Ft-ra az I. r. vádlott tart igényt jogtalan előnyként. Az I. r. vádlott éreztette a XII. r. vádlottal, hogy a 12 millió Ft-ért segít abban, hogy a Q. Kft-nek a megbízást elnyerje. Az I. és a XI. r. vádlottat két másik cégtől is kértek ajánlatot, melyek ajánlatai meghaladták a Q. Kft-vel egyeztetett árat. Az I. r. és a XI. r. vádlott a BKV Zrt. vezérigazgatójának címzett közös levelében javasolta, hogy a szerződéstár elkészítésével a Q. Kft-t bízza meg. A BKV Zrt. vezérigazgatója a levélben foglaltakat jóváhagyta, megkezdődött a beszerzés. A szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósítására irányuló vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá, a végleges vállalkozói díj 28 millió Ft volt, melyből az I. r. vádlott 11,8 millió Ft-ra tartott igényt. Az I. r. és a XII. r. vádlottak megállapodtak abban, hogy a jogtalan előnyt készpénzben egy közös ismerősük, a XIII. r. vádlott juttatja el az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlott sürgette a XI. r. vádlottat, hogy minél hamarabb állítsák ki a teljesítés igazolást, hogy a vállalkozói díj átutalásra kerülhessen és az I. r. vádlott a jogtalan előnyhöz minél hamarabb hozzájuthasson. A teljesítési jegyzőkönyvet a XI. r. vádlott visszadátumozva írta alá, annak ellenére, hogy a tesztelések még nem fejeződtek be, így a Q. Kft. a vállalkozási szerződésben vállaltakat teljesen nem végezte el. A XIII. r. találkozót beszélt meg az I. r. vádlottal a pénz átadására, mely során a nyomozó hatóság őket tetten érte, így az I. r. vádlottnak már nem állt módjában a jogtalan előnyt megosztani a XI. r. vádlottal. Az ügyészség az I. r. vádlottat 5 rb. bűnsegédként, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen – három esetben folytatólagosan – elkövetett vesztegetés bűntettével, felbujtóként gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével, valamint gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A II. r. vádlottat 5 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen – három esetben folytatólagosan – elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. A III. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A IV. r. és az V. r. vádlottakat bűnsegédként elkövetett gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja. A VI. r., a IX. r., a X. r., valamint a XII. r. vádlottakat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével vádolja, míg a XIII. r. vádlottat ezen bűncselekmény bűnsegédletével vádolja. A VII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint bűnsegédet vádolja. A VIII. r. vádlottat 2 rb. gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége

56 / 58 megszegésére irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntettével, egy esetben részben mint felbujtót, részben mint tettest, részben mint bűnsegédet, egy esetben mint tettest vádolja. A XI. r. vádlottat gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult tagja által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével vádolja. Az ügyben a januári tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ: Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected] Fővárosi Törvényszék, fsz. 31. 29.Bf.11894/2013

halált okozó, foglalkozás körében elkövetett 2014.01.24. gondatlan veszélyeztetés vétsége

8:30

A vádirat szerint az I. r. vádlott vízgépészként, a II. r. vádlott vezető úszómesterként, míg a III. r. vádlott műszaki igazgatóként dolgozott egy budapesti uszodában. A III. r. vádlott felügyelete, irányítása alá tartozott az I. r. és a II. r. vádlottak munkatevékenysége. A kivitelezés során az eredeti tervtől eltérően valósították meg a szörfmedencéhez tartozó gépészeti teret felülről záró aknafedél rögzítését. A zárszerkezet szakszerűtlen kialakítása miatt kisebb felületen volt rögzíthető az aknafedél a tartó kerethez, a négy zár így kevésbé volt ellenálló a víz forgatása során keletkező nyomásnak. 2009. július 19-ét megelőző napokban a szörfmedence gépészeti teret záró aknafedélről a keletkező nyomás miatt két zárszerkezet letört. Az egyik uszodamester észlelte a hibát és értesítette az I. r. vádlottat, aki megvizsgálta a hibás aknafedelet és észlelte, hogy arról két zár hiányzik és a fedél a szörfmedence indításakor ugrál. A vádlott tévesen úgy ítélte meg, hogy az aknafedél a megmaradt két zárral is biztonságosan rögzíthető és kérte az úszómestert, ha ismét mozogni kezd a fedél, a szörfmedencét állítsák le és jelezzék felé a hibát. 2009. július 20-án a II. r. vádlott látta el a vezető uszodamesteri szolgálatot. A szörfmedencénél dolgozó animátor észlelte, hogy az aknafedél mozog és jelezte a hibát a II. r. vádlottnak. A II. r. vádlott közölte az animátorral, hogy a hiba elhárítása folyamatban van, ténylegesen azonban nem intézkedett a hiba azonnali elhárítása, illetve a szörfmedence üzemeltetésének felfüggesztése iránt. 2009. július 20-án az I. r. vádlott beszámolt a III. r. vádlottnak arról, hogy a szörfmedence aknafedeléről két zár hiányzik. A III. r. vádlott a hiba elhárítása, kijavíttatása, egyidejűleg a szörfmedence működtetésének felfüggesztése iránt nem intézkedett. 2009. július 21-én és 22-én a szörfmedencénél dolgozó animátorok ismét jelezték a II. r. vádlottnak, hogy az aknafedél be- és kikapcsoláskor mozog, azonban a vádlott nem intézkedett a hiba elhárítása és a szörfmedence leállítása iránt. 2009. július 23-án a 9 éves sértett a szörfmedence járófelületén lévő aknafedélen állt, amikor a víztömeg indulásakor kialakuló nyomás hatására a rosszul rögzített aknafedél elmozdult és a sértett az aknafedéllel együtt a gépészeti térbe zuhant, majd a nagy sebességgel áramló víz a sértettet elsodorta, majd a hullámkeltésre szolgáló nagy teljesítményű szivattyú a sértettet beszívta, amelynek következtében a sértett életét vesztette. Az ügyészség a vádlottakat 1-1 rendbeli halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével vádolja. A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a 2013.június 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte az I. r. vádlottat halált okozó foglakozás körben elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt. Az I. r. vádlottat a bíróság előzetes mentesítésben részesítette. A bíróság a II. r. vádlottat foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt 35 nap - fizikai munkakörben végrehajtandó - közérdekű munkára ítélte, míg a III. r. vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette a halált okozó foglakozás körben elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt emelt vád alól. Az ítélet egyik vádlott esetében sem jogerős. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék január 24-én tart nyilvános ülést az ügyben.

57 / 58 Információ: Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: [email protected]

KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. I. emelet 118.

Fk. F. R.

Információ:

halált okozó bűntette

testi

sértés

január 24.

9.00

A fiatalkorú I. r. vádlott és társa 2012. november hó 1. napján ittas állapotban rátámadtak Balatonbogláron egy hajléktalanra, akit olyan súlyosan bántalmaztak, hogy három nappal később a kórházban elhunyt. Ugyanezen a napon a fiatalkorú vádlott és két társa a balatonboglári buszmegállóban várakozó menetrendszerinti busz vezetőjére támadtak és őt bántalmazták. Az első tárgyaláson a törvényszék zárt tárgyalást rendelt el, azonban ítélethirdetés várható, mely nyilvános. Ennek időpontjáról a tárgyalás napján telefonon kérhető felvilágosítás. Dr. Vadócz Attila Sajtószóvivő 06/30 630-4367 [email protected]

PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék mfszt.2. Dr. E.L. és 2 társa

Információ:

Csalás bűntette

2014. január 8.45 22-23-24.

A vádirat szerint dr. E.L. 210 magánszemélynek és gazdasági társaságnak csalás bűntettével, több mint 2 milliárd forint kárt okozott, melyből 871 millió forint kár térült meg. A tárgyalási napokra a bíróság a vádlottakat és védőiket idézte, valamint folyamatosan idézte a 200 főt meghaladó tanúkat és sértetteket. A tárgyalásokon folyamatosan történik a tanúk kihallgatása. Ítélethirdetés nem várható. Dr. Hajdu István Sajtószóvivő 30/520-9577 [email protected]

TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK B.J. és társai

csalás bűntette és más bcs.

2014. január 24.

08.30.

A főügyészség 15 vádlottal szemben emelt vádat a tárgyban megjelölt minősített csalás miatt. Az ügy sértettje a R. B. Zrt. Az ügy lényege: a sértetti cég bio üzemanyag előállításával foglalkozik, amelynek egyik alapanyaga a repceolaj. 2011. 04. - 05. hónapok vonatkozásában a repceolajat

58 / 58

szállítási szerződés keretében a dabasi székhelyű D-F Kft-től szerezte be. Az alapanyagot azonban ténylegesen nem nevezett cég, hanem alvállalkozója, a budapesti P. Kft. szállította, melynek ügyvezetője V.r. vádlott volt. A P. Kft. a sértett által megrendelt termék szállításhoz fuvarozót vett igénybe a TTT T. Kft. személyében. A vád tárgyát, 5 napot érintő beszállítások képezték, amelyek 2011. április-május hónapokra estek. A beszállítást tehát a TTT T. Kft. sofőrei végezték, akik I.r., VIXV.r. vádlottak voltak. A sértettnél a repceolaj átvételét IV.r. vádlott, mint műszakvezető, II.r. és III.r. vádlottak, mint tank-kezelők teljesítették, akik a sértett alkalmazottai voltak. A fuvarozó cég, a kamionsofőrök a tartályokban lévő repceolajat szállítólevélen szállították ki a sértett komáromi telephelyére, a szállítóleveleken azonban a ténylegesen kiszolgált, lefejtett alapanyagnál lényegesen nagyobb áru mennyiséget tüntettek fel. A sofőrök a kamionok mérlegelésénél összejátszottak a sértett alkalmazottaival, a lefejtett mennyiség – ami a számlázás alapját képezte – tekintetében valótlan adatokat tüntettek fel a mérlegjegyeken, ezáltal a beszállító cég a valójában teljesítettnél lényegesen nagyobb mennyiségről állította ki a sértett nevére a számláit. A sértett a számlák ellenértékét – amely tehát nem a valós teljesítést tükrözte – banki átutalással megfizette a D-F. Kftnek, aki az árrés levonása után a számlák ellenértékét továbbutalta a P. Kft. bankszámlájára, ahonnan a pénzt V.r. vádlott felvette. A vádlottak tehát egymással összejátszva a valótlan tartalmú szállítólevelek, mérlegjegyek és számlák felhasználásával a ténylegesen lefejtett repceolaj mennyiség tekintetében tévedésbe ejtették a sértettet, és ezzel neki a jelzett időszakban nagyjából 160 millió forint kárt okoztak. Folytatólagos tárgyalás – tanúk szakértők kihallgatása. Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100 [email protected] [email protected]