YIII.
Budapest,
évfolyam.
1898 évi
oiqóber hó
1
79. (729.)
szám.
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAPV AZ ORSZÁCOS MAGYAR CAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS J Szerkesztőség és-kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek), V l l ő i - ú t 35. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Állatbiztosítás,
évkönyv adatai szerint az 1895 év végén a lovak száma 1.972,000, a s z a r v a s m a r h a száma 5.829,000 d a r a b r a rúgott. Ily nagy értéket képviselő nemzeti vagyonnak csökkenéstől való Rövid idő óta ismét figyelem tárgyát kémegóvása, kell hogy törekvését képezze minpezi az állatbiztosítás kérdése. Aktuálissá tette den nemzetnek. E törekvésből fakadt az állata „ M a g y a r Kölcsönös Állatbiztosító Társaság Az Országos Magyar Gazdasági mint Szövetkezet" czimü legközelebb megala- biztosítás, amelynek különböző formái vannak. Hogy ezek értékéről kellő képet nyerjünk, Egyesület karöltve a Lótenyésztés eme- kult vállalat, mely működését rövid idő alatt tudnunk kell, melyik felel meg közülük leginlésére alakult (Tattersall) részvénytársa- megkezdeni szándékozik. Az előkészítő m u n - kább a gyakorlati élet követelményeinek. kálatokról tudomásunk volt, de mindaddig, sággal f . évi o k t ó b e r h ó 2., 3. és 4 - i k mig csak ezekkel állottunk szemben, n e m tarLegkezdetlegesebb f o r m á j a az állatbizton a p j a i n rendezi őszi l u x u s l ó - v á s á r j á t tottuk indokoltnak hozzászólani az ügyhöz. sításnak, mely m á r évszázadokkal ezelőtt a Tattersall telepen (Külsö-Kerepesi-ut, Most hogy az alakuló közgyűlés véglegesen meg- dívott, sőt szórványosan még m a is megvan, egyes községek állattenyésztőinek olyatén szöállapította az alapszabályokat, melyek alapján szemben a keleti pályaudvarral). arányáa társaság h a z á n k b a n az állatbiztosítást esz- vetkezése volt, hogy állatállományuk A luxulóvásár katalógusa a Tatter- közölni ó h a j t j a s amikor m á r teljes képet al- b a n s időről-időre közösen megállapított egysall titkárságánál megrendelhető. ségáron a kényszervágott állatok húsának átkothatunk a n n a k mivoltáról, részletesen isvételére kötelezték magukat. mertetni akarjuk a mindenesetre figyelmet érRendező-bizottság. E, primitív és az igényeket ki n e m elédemlő kezdeményezést. gíthető biztosítási formából fejlődött ki a naAz állatokban fekvő érték egy tetemes gyobb keretekben mozgó magánbiztosítás, tárrészét képezi a nemzetek közvagyonának, ,, a sulati alapon, amelynek keletkezése körülbelül mely azonban külbehatások r é v é n nagy ká- 50—60 évre vezethető vissza. Az állatbiztosíAz Országos Magyar Gazdasági Egyesü- rosodásoknak van kitéve. E károsodást elhárításnak ez a n e m e azonban úgyszólván leküzdlet által évenkint rendezni szokott sörárpa- tani, vagy legalább csökkenteni v a n hivatva hetetlen nehézségekkel küzd s ez az oka, hogy Iciállitás a f. évben október hó 1-én d. e. nyíaz állatbiztosítás, amelynek czélja kártérítést az üzletek minden ágát felkaroló mozgó tőke lik m e g és e lió 10-ig t a r t . nyújtani az állattulajdonosoknak azon veszte- az ilynemű vállalkozással szemben tartózkodó. A kiállított minták vizsgálati eredményeit ségekért, melyek őket az állatok betegsége, Erre vonatkozólag ismét nőmet példát idézünk. tartalmazó- katalógust minden érdeklődő díjta- balesetek, elhullás és járványok, kényszervá- Németországban az 50-es évek óta mintegy 35 gás, vagy végül az állatoknak közfogyasztás lanul besrerezheti az OMGE. titkárságánál. nagyobbszabásu biztosító társaság keletkezett, alól való elvonásából éri. melyek közül 15 hosszabb-rövidebb fennállás Ez utóbbi ága az állatbiztosításnak m a után megbukott s a többi is csak tengődik. még alig nyert elterjedést, holott nagy hordA privát állatbiztosításnak legnagyobb erejű volna s ami igen fontos, a szavatosság nehézsége a folytonos és alig ellenőrizhető bekérdésének megoldását is nagyon megkönnyí- folyás, melyet a tulajdonos a biztosítás objekA kukoriczamoly életmódját és az ellene tené. Az állatok járvány elleni biztosítása pe- tumaira gyakorol. A biztosító elhatározó b e f o dig tulajdonképpen állami feladat, amely m á s lyást gyakorol az állatok kóresélyeire, rosszakarat, való védekezési módot ismertető füzetből dr s z e m p o n t b ó l ítélendő meg, mint a közönséges hanyagság, könnyelműség, vagy helytelen adaDarányi földmivelésügyi miniszter ur Ő Exezel- értelemben vett állatbiztosítás. tok bejelentése állal pedig a társulatnak mér leneziája nagyobb számú példányt bocsájtott Az állatbiztosítás fontossága kitűnik abból, hetetion károkat okozhat. Figyelembe veendő e az OMGE. rendelkezésére azon felszóllitással, ha figyelembe vesszük azon értéket, melyet mellett a gyakori váltakozás az állatállomáegy állam állatállománya képvisel. Nem áll- nyokban,. s mind e befolyásoló körülmények hogy azt az érdeklődő gazdák között terjeszsze. v á n megbízható hazai adatok rendelkezésünkre, ellenőrzése természetszerűleg m a g a u t á n vonja Van szerencsém t e h á t t. tagtársainkat felkérni, Németországra utalunk, ahol két év előtt a kezelési költségek oly mérvű emelkedést, a hogy amennyiben a füzet megküldését kívánmegejtett pontos becslések szerint az összes mely . equivalensét egyedül a biztosítási dijak ják, eziránt az OMGE.-hez fordulni méltóz- állatállomány pénzértéke 6330 millió márkát, aránytalanul drága voltában találhatja. vagyis 3798 millió forintot tett ki. Távolról tassanak. Az a nagy apparátus, amelyet az ily bizsem akkora, de igen jelentékeny hazánk állat- tosítási társaságok mozgósítani kénytelenek, a Igazgató. állományának értéke is, miután a statisztikai kezelési költségeket szinte hihetetlen mérvben
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
i.
Őszi luxusló-vásár.
Országos sörárpa-kiállitás.
Felhívás.
Teszünk Czirokszakált, a legmagasabb
napi
árakon
mindennemű
takarmány-vető,
és
takarmányfü-magvakat
mint
lóhere, luezerna, baltaezim, biborhere- és egyéb heremagféleket, tavaszbükköny, szöszös bükköny, tavaszborsó, csibehur, mustár, muhar, takarmányrépa-magvakat, csomós ebir, angol, olasz, franezia perj éket.
Magyar Mezőgazdák
Szövetkezete,
Budapest, V., Alkotmány-utcza
M a i számunk 2 0
oldal.
31.
1420 megdrágítja. Ezt bizonyítják, azon hiteles adatok, melyek a németországi biztosítási társulatok működéséről szóló jelentésekben közzététettek. Ezek szerint. Németország 10 legnagyobb állatbiztosító társasága 1890-ben a befolyt biztosítási díjak 31-'2°/o,-át használta fel átlagban kezetési költségekre. A társulati kezelési költségek legkisebb százaléka1 Í8'3, a két legdrágább .50%, illetve, 52'7%-ra rúgott. Az elkerülhetetlen nagy kezelési költségeken kívül e biztosítási társulatok még azon félül igen nagy rizikóval is dolgoznak, mert biztos adatok a kóreseteket illetőleg nincsenek. Tapasztalati tény az, hogy a hol az állatbiztosítás terjed, ott azzal a károk nagyobbodása is évről-évre lépést tart, a mi a kóresetek pontosabb bejelentésében találja magyarázatát egyrészt, de talán abban is, hogy a magán biztosítás — természeténél fogva — az inreális éljárásnak a biztosítók "részéről, rosszakaratú bevallás és más egyéb módon alkalmat nyújt. A kóresetek növekedését élénken illusztrálják a szt.-martini biztositó-társaság adatai. Ez a biztosító-társaság, működési körét egész Ausztriára kiterjeszti. Megalakulása alkalmával 1883-ban a károk százalékokban kifejezve lovaknál az állomány 0'519%-át telték ki; 7 év alatt a károk 5'867%-ra emelkedtek. Szarvasmarhánál ugyan ezen idő alatt 0'311%-ról 3%-ra, vagyis a káresetek száma mindkét állatnemnél 7 év alatt megtízszereződött. A magánbiztosító társaságok által kivétel nélkül szedett magas dijak okozzák, hogy a biztosítás ez a neme nem terjed, annyira nem, hogy Németországnak 6330 millió márka értéket kitevő állatállományának alig 6—9%-a van privát társaságoknál biztosítva. Nagyobb állományok tulajdonosainak vagy egyáltalában nem rentábilis az ilynemű biztosítás, vágyelőnyösebbnek tartják az önbiztositást s tényleg túlnyomó részben az egy-két darab marhával rendelkező kisgazdák azok, akik a drága biztosítási dijak daczára ígénybeveszik a magán biztosító-intézeteket, mert nekik egész vagyonukat képezi ez a néhány darab állat. A magán-társulatok drága biztosításánál sokkalta megfelelőbbnek bizonyult a szövetkezeli. alapon való biztosítás, amelynél az előbbiek egész koczkázatát maguk a biztosított felek viselik, mely okból az állatok megfelelő tartását, gondozását s a helyes bevallást kölcsönösen ellenőrizik. A biztosítás e formája a kezelési költségeket a legcsekélyebbre apasztja. De még a szövetkezeti alapon- történő biztosítás sem prosperál állami támogatás nélkül s ezeket a tapasztalatokat tették az összes nyugoti államokban eddig létésült, sőt egymással szövetkezeti hálózatba egyesült állatbiztosító szövetkezetek. Tekintve pedig- a szövetkezeti alapon történő állatbiztosítás nagy közgazdasági fontosságát, a nyugati államok törvényhozási uton igyekeznek ezek prosperálását és megerősödését biztosítani. Igy a bajor kormány törvényhozási uton szervezte a szövetkezeti biztosítást, állami vezetés alatt egy központi biztosító intézetet létesítvén. Alapját képezik ennek a központi b. intézetnek a kölcsönösség elvén szervezett azon községi állatbiztosító szövetkezetek, amelyek a megállapított normál alapszabályokat elfogadják s önkéntesen a központhoz csatlakoznak. Ennek a központi intézetnek alaptőkeképpen a kormány 500,000 márkát bocsájtott rendelkezésére. s eleinte évi 40 ezer, ujabban évi 90 ezer márka évi segélyben részesiti. Nem csoda, hogy ily hathatós támogatás mellett a folyó év elején a szövetkezeti központhoz már 930 községi hitelszövetkezet csatlakozott 42 millió márka biztosított öszszeggel. Hasonló módon, vagyis szövetkezeti alapon, de obligatórius szervezettel oldatott meg az állatbiztosítás a bádeni nagyherczegségben. S ma már mindenütt az a törekvés nyilvánul, högy| az állatbiztosítás kisebb körzetekre, lehe-
!
K O Z m j g K , 1898. OKTÓBER HO 1.
79. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
tőleg egyéb községekre terjedő szövetkezetek kereskedők s oly - biztosítottak, kik ravasz, utján — egy központi intézetbe tömörülve —, vagy tiszteségtelen eljárással a szövetkezetnek állami támogatással szerveztessék. ártani akarnak. Nálunk is ezt'akarta keresztül vinni a A biztosítás csak lovak és szarvasmarhára kormány a Miklós Ödön féle javaslattal, amely, terjed ki egyelőre.; Biztositható minden, a azonban sajnos, évek előtt lekerült a napi- felvétel idejében egészségesnek talált, nem rendről s azóta az állatbiztosítás terén mi csenevész vagy használatképtelen í .évesnél sem történt s valószínűleg egyhamar történni idősebb oly ló s 4 hónapnál idősebb oly nem ís fog, mert az állami állatbiztosításnak szarvasmarha, amelynek tartózkodási helyén előfeltétele, az állategészségügy államosítása ragályos betégség legalább hat hónap óta nem ismét elodáztatott, habár a kormány annak uralkodott. megvalósítását már a jövő évre kilátásba heA biztosítás 2 időszakra terjed, tartama lyezte. Az állam tehát mindezideig a kérdés félév és pedig.: a) május elsejétől október tanulmányozásánál még messzebbre nem ju- 31 ig; b) novembertől április 30 ig. tott, ami a semminél — ennyi év óta — nem A biztositó-társaság négyféle biztosításra sókkal jelent többet. fogad el állatokat: 1. közönséges biztosításra; Magánbiztosítással is történtek már kísér- 2, járvány elleni biztosításra; 3. versenylovak letek nálunk, de eredmény nélkül. Most ismét biztosítását egyes versenyfutamokra; 4. heréegy magántársulat próbálkozik e nehéz kér- lésből származható bajok elleni biztosításra. dés megoldásával, ami dicséretes törekvés A közönséges biztositásnál a becsérték, akkor, ha a feladat nehézségeit ismerve, oly 80%-ának megfelelő kártérítést nyújt a társamódon akarja az állatok biztosítását lehetővé ság, ha az állat elhullása járványos betegsétenni, hogy annak a tenyésztők hasznát gek, vagy egyéb szerencsétlen esetek követlássák. keztében áll be, ha lépfenében vagy gazdasági Az ügy fontosságához mérten, alábbiak- operácziok, pl. herélés folytán hull.el. Az elban teljes tárgyilagossággal ismertetjük a hullott állat értékesíthető részei a társulatot „Magyar Kölcsönös állatbiztositö-társaság mint illetik. Az állat értékének csökkenése esetén, ha az bármely betegség vagy baleset folytán szövetkezet" szervezetét. áll is be, a biztosító semmiféle kártérítésre II. igényt nem tarthat. A kártérítési igény megszűnik, ha a kár Az újonnan megalakult biztositó-társaság mint neve is jelzi, a részvénytársasági formát háború, hadi fuvar, zendülés vagy tűz esetén a szövetkezetivel kombinálja: Vájjon ez a áll be, de az utóbbinál csak akkor, ha az szervezet a gyakorlati életben megállhatja-e állatért a tulajdonos más oldalról (pl. tűzbiztosítás folytán) kártérítést nyert. Megszűnik a helyét, az az elmondandókből ki fog tűnni. A vállalat korlátolt felelősséggel 50 évre kártérítési igény az állategészségügyrendőri alakult és az alapszabályok szerint törvényesen szabályok be nem tartása esetén, vagy ha a bejegyzett, teljes kölcsönösségen alapuló bizto- kár durva hanyagság, hiányos táplálás, nyers erőszak, vagy rendkívüli megerőltetés folytán sító-társaságot képez. A társaság tagjai kétfélék: 1. részjegy- történt. Ha a kár fark és fülcsonkitás, ártaltulajdonosok, 2. biztosító felek. A társaság matlan uj képletek eltavolitása, továbbá fogaegyelőre 2100 drb egyénként 100 korona név- dás vagy daczos versengés folytán történt (lóértékű részjegyet bocsátott ki s ez. a -105,000 versenyek kivételével) végül az esetben, ha a forint képezi az alapvagyont. A részjegytulaj- biztosító fél az állat fölvételénél és becslésédon 3 sok az első két évben részjegyeiket fel nél tudva hibát, vagy fogyatkozást eltitkol, nem mondhatják és a tagok sorából ki nem vagy a kár felvételénél hamis, vagy változtaléphetnek. Ezen időn tul a részjegyek üzlet- tott adatokat mond be. évenkint felmondhatok. Az alapszabályoknak Ezenkívül az alapszabályokban még más ezen intézkedése nézetünk szerint veszélyez- esetek is vannak felsorolva a kártérítési igény tetheti a társaság alapvagyonát, mert egy ked- elvesztését illetőleg, amelyek lényegileg teljesen vezőtlen üzletév tömeges felmondásokat s az megegyeznek a külföldi hasonló alapon szervealapvagyon szétfoszlását, ennek folyamánya- zett társaságok szabályaival. E szigorú kikötéként pedig a vállalat csődjét eredményezheti. seket a társaságok a koczkázat veszélyének Az alaptőke állandósága tehát véleményünk csökkentése érdekében kénytelenek a tagokkal szerint nincs kellőképp biztosítva. szemben fentartani. A biztosítandó állatok négy osztályba A biztosító felek képezik a vállalat tulajdonképeni szövetkezei tagjait. E biztosító osztatnak. I. osztály ; csikók és lovak Va—5 felek azon czélból egyesülnek, illetve szövet- éves korig, II. osztály: lovak 5 éven felül, III. keznek a társaság kebelében egymással, hogy osztály: szarvasmarhák 4 hónaptól 2 éves állatállományukat azon károk ellen biztosítsák, korig, IV. osztály: kétéves kortól feljebb. amelyek az állat életének megszűnése követ- Minden osztály önálló részt -képez. Minden keztében állanak be. Ennek fejében közösen biztosító köteles az egyes osztályba tartozó viselik — biztosítási díjösszegük arányában — összes állatállományát biztosítani, ha azok a vállalat kezelési költségeit, továbbá az egy vagy több udvarban, gazdaságban vagy egyéb, alapszabályszerüleg megállapított kiadá- istállóban vannak is elhelyezve, de az igazgasokat. Ha ezen előzőleg beszedett dijak és tóság az állomány biztosítását gazdaságonként, kezelési költségek a szükségletet nem fedez- vagy pusztánként külön-külön is engedélyeznék teljesen és a hiány a tartalékalap igény- heti. Egyes állatok külön nem biztosithatók, bevételével sem nyerne fedezetet, akkor a fenn- úgyszintén nem szabad az állatokat egyenként, maradó hiány az egyes biztosítási időszakok vagy összeségükben valamely más biztosításnál végén a biztosított szövetkezeti tagok terhére, biztosítani. biztositási dijaik arányában osztatik fel, a korMindezek a megszorítások az összes küllátolt felelősség elvének megfelelően ugy, hogy földi, hasonnemü állatbiztosító társaságoknál is a felek a már befizetett biztositási díjösszegnél megvannak és a szóbanforgó biztosító társaság magasabb utánfizetési összeggel meg nem ter- ebben a tekintetben ugylátszik nagyban egészhelhetők. ben kópiája amazoknak. A biztosítandó állatokat a biztositó-tárA pótdíj szedését illetőleg meg kell jegyeznünk, hogy az eddigi tapasztalatok saság évenként kétszer és pedig április és szerint ez nem bizonyult az állatbiztosí- október hónapok folyamán felbecsül'tetí és a tási intézmény semmiféle formájában sze- biztosító tagok kötelesek az állományban berencsés expediensnek, mert tartózkodóvá teszi álló minden változást a társaságnak azonnal a közönséget s emellett ezek beszedése arány- bejelenteni. Ha a - biztosított állatok valamely tag tulajdonából más szövetkezeti tag tulajtalan nagy költséggel jár. A biztositó-társaság szövetkezeti tagjai donába mennek át, akkor az ily állatok az uj közé nem vétetnek fel, illetőleg azok közül tulajdonosnál is a régi tulajdonos kötvénye kizárhatók notórius állatkínzók, némely állat- i szerinti értékben maradnak biztosítva. A bizto-
79
SZAM. S-1K ÉVFOLYAM.
sitott állatnak n e m szövetkezeti tag által történő megvásárlása által á biztösitás 1 megszűnik. A biztosított állat megbetegedése esetébén minden szövetkezeti tag köteles állatorvos t a n á c s á t - s a j á t költségére igénybevenni. Az eddig elősoroltakban foglalhatók öásze azon főbb feltételek, melyek betartását á' társaság a biztosító féltől megköve'éli. Lássuk már riiost mekkora 1 a kártérítés és milyenek a fizetési föltételek. Mint emiitettük, a társaság a becsérték 8 0 % - á n a k megfelelő kártérítést nyújt 'az elhullott állatokért. Erre vonatkozólag tartozunk megemlíteni, hogy nemcsak a biztosító-társaságok, de az állatbiztosító szövetkezetek sem likvidálnak ennél magasabb kártérítést, sőt az utóbbiak ennél rendszerint még alacsonyabbra szabják meg azt. így pl. a bádeni szövetkezeteknél a kártérítés, betegség, vagy sérülés folytán elhullott állatokért 70, kényszervágott állatokért 8 0 % - b a n van megállapítva; ugyanígy van ez a bajorországi községi bíztositószövetkezeteknél is. Ez pedig azért történik ilymódon, hogy a biztosító felek — őket is terhelvén a kárveszély egy része — az állatok gondozására sarkaltassanak. Teljes becsérték fizetése: esetén az állatbiztosítás egyáltalán lehetetlen volna.
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . O K T Ó B E R HO
Í.
- Csak herélesi biztosításnál a résztvevők taggá ném lesznek, belépési dijat' nem fizétnek, biztosítási díjképpen 28 n a p r a egyévés korig 4 % - o t , azontúl mindén meghaladott évre 1 — 1 % - o t tartoznak fizetni. Különbeni tagok az állatjaik herélése* folytán keletkező károkért is kárpótlást nyernek. A szóban forgó biztositö-társáság működését az egész országra kiterjeszti. Ennek megfelelően az országot biztosítási kerületekre osztotta be. Minden kerületben önálló választmány működik. A kerületi választmányok, nagyszámú ügynökök és egy 15 tagból álló igazgatóság alkotják a társaság szervezetét. A társaság tehát rendkívül nagy apparátussal dolgozik, — amint ez máskülönben nem is lehetséges — és ez a körülmény teszi szükségessé a m a g a s dijak kivetését. A társaság alapszabályaiban intézkedik az esetleges nyereség mikénti felhasználását illetőleg is s ennek megállapítási m ó d j a m i a t t több oldalról igen éles támadásoknak volt kitévé. Tény az és itt is kitűnik, hogy a részvénytársasági f o r m a nem egyeztethető össze a szövetkezetivel s a szabályok értelmében a tulajdonképpeni szövetkezeti tagok (biztosító felek) a nyereség felosztásánál jelentékeny hátrányban vannak a részjegytulajdonoá tagokkal szemben. De hátrányban vannak a tekintetben is, hogy a kezelési és egyéb költségek fedezése is úgyszólván kizárólag a biztosító feleket terhelik, míg a részjegy-tulajdonosok ezekhez csakis azon esetben járulnak hozzá, ha azok fedezésére már a tartalékalap sem elegendő. E körülményt azért kellett hangsúlyoznunk, hogy rámutathassunk arra, miszerint az alapszabályok 2. §-ban foglalt azon kitétel, hogy a társaság teljes kölcsönösségen alapül, meg n e m állhat.
A biztosítási dijak a következők : Lovak után 2 éves korig bezárólag a biztositott összeg 3°/o, 5 éves korig bezárólag 2 % . Lovak után 5-től 8 éves korig bezárólag 2 % , 8 éves kortól feljebb 3 % . Az ezen dijak alá eső lovak becsértéke azonban legfeljebb 1Q00 korona lehet darabonként. Szarvasmarhák után 2 éves korig bezárólag 1 % , 2 éven tul l W / o . Járvány biztosításáért külön a dijakon kivül 1%-tól 4%-ig. De elvégre ez n e m csodálható. TőkeMiután azonban a biztosítás csak Va évre szól, tehát egy egész évre terjedő biztositásnál pénzes emberek gyümölcsözőleg akarják elhelyezni pénzüket s megalakítanak egy állate százalékok kétszeresen számitandók. Aki az ily vállalat tarA fizetendő dijak t e h á t tagadhatatlanul biztositó-tarsaságot. nagyok, de nem magasabbak, mint a külföldi mészetét ismeri, t u d j a mily nagy rizikóval biztosító-társulatoké. Hogy egy példát említ- van az összekötve. Nem csodálható tehát,ha a vállalkozók elsősorban e nagy koczkázat s ü n k : a svájczi Oarantie Fédérale" nevü társaság lovakat becsértékük 3—7 ; szarvas- ellenében, nagyobb hasznot is kötnek ki a mam a r h á k a t 2 — 3 % - á é r t biztosit. Az egyes tár- guk részére s az esetleges tiszta nyereségből saságoknál e dijak átlagban lovaknál 4 — 8 % , elsősorban m a g u k a t akarják kielégíteni. szarvasmarháknál 2 1 /2—5% között változAzt hiszszük, hogy elvégre is ez a körülnak, ha a társaságok m á s czimen egyéb mény n e m t a r t a n á vissza az állattulajdonosojárulékokat nem szednek. kat a biztosítás igénybevételétől, h a az egyébDe amiként a külföldi társulatok egyné- ként reájuk nézve rentabilisnek ígérkeznék. A magunk részéről azonban nem tartjuk melyike (nem valamennyi) a biztosítási dijakat csekélyebbeknek feltüntetendő, belépési dijak, valószínűnek, hogy a nagyobb állatállományok kezelési költségek, díjtételek kiszámítása s más tulajdonosai a vállalatot igénybe fogják venni, hasonló czimek felhasználásával — kisebb- mindazonáltal nem látunk okot arra nézve, nagyobb dijakat szednek, — melyek lényegük- hogy a vállalat létesítését eleve károsnak minősítsük. Ellenkezőleg, örvendetesnek tartjuk, ben nem egyebek, mint más-más czimen fizetett biztosítási dijak, — azonképpen a magyar hógy az állatbiztosítás terén nálunk is kezdeményező lépések'történtek, oly f o r m á b a n és állatbiztosító-társaság is követi a példát. E külön czimekerr fizetendő járulékok a alapon, amint ez a külföldön —- azon országokban, ahol n e m az állam vette ke2ébe az következők : A szabályok értelmében a fél az állatok ügyet — mindenütt dívik. becsléseért a fölvételnél darabonként 30 fillért Az állatbiztosítás nagy horderejű intéztartozik fizetni. A felvétel évenként kétszer ményét kellőképpen megoldani m a g á n biztosítótörténvén, — a dijak egy évre kétszeresen társaságok eddig sehol sem voltak képesek, a számitandók. czikkünk elején jelzett okokból. Több mint bizonyos tehát, hogy erre a szóban forgó b i z Belépési díj czimén a biztositófél minden biztositott állat után a biztosítási érték 1 % - á t , tosító-társaság sem lesz képes. mint belépési dijat tartozik fizetDi a tartalékAz egyedüli helyes megoldás csak szűkebb alap javára, amely díj azonban a biztosítási körre terjedő, leghelyesebben községi biztosító érték után csak egyszer, a belépés alkalmával szövetkezetek által történhetik, egy országos fizetendő. szövetkezeti központ létesítése mellett s az Kezelési költségek czimén tekintet nélkül állam hathatós támogatásával. az osztályra a biztositott összeg után időszakonCsak ily módon lehetséges a kellő ellenként előzőleg W / o , egy évre terjedő biztosítás- őrzést gyakorolni, a kezelési költségeket a mininál t e h á t 1/a°/o fizetendő. m u m r a apasztani és a biztosítási dijakat jelenA közölt adatokból minden tenyésztő tékenyen csökkenti. könnyen számítást tehet a biztosítási ügylet Ebben az irányban l^ell, hogy az állam mikénti alakulására nézve, tehát részletes pél- az állatbiztosítást mielőbb szervezze. Ha a dát felhozni nem tartunk szükségesnek. most alakult magyar kölcsönös állatbiztosítótársaság ebben a tekintetben impulzust szolKülönleges biztositásnál versenylovakért síkfutásnál 3°/o, akadály- és gútversenyeknél gáltatott az illetékes tényezőknek, ugy kétség5 % fizetendő, darab és futamonként a dija- kívül hasznos szolgálatot tett a magyar állatI tenyésztésnek. Jeszenszky Pál. kon kivüL
1421
TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető : Cserháti Sándor.
A kisgazda trágyatelepe és okszerű trágyakezelése. < A „Köztelei" pályázatán dicsérettel kitüntetett pályamű. Irta: Maiuleville Frigyes, Jelige: Madarat tolláról, embert barátjáról, a gazdát trágyatélepéről ismeredj meg. A gazda szorgalmának jutalma a termés. A termés pedig — Isten áldásán kívül — függ a föld termő erejétől. A növényzet, hogy élhessen s termést hozzon, az ahhoz szükséges anyagót a levegőből s a földből veszi, ha tehát a termést a földről elvisszük, ezáltal szegényebbé tettük a földet s ha ez szakadatlanul így folyik, a föld ősi termőereje megfogy s n e m a d j a a várt termést, sőt k i m e r ü l ; mert ne gondoljuk azt, hogy a föld ősi, természetes ereje kiapadhatatlan. A mindennapi tapasztalásból tudjuk az előbb mondottakat, de m u t a t j a az a körülmény is, hogy n e m minden földben terem meg minden, vagy ha megterem is, a termés a szerint lesz kisebb, vagy nagyobb, amint az előtte való növény a földet kevésbé, vagy jobban kihasználta. Hogy téhát mindég jő termést remélhessünk, az elvont részeket vissza kell pótolni, vagyis a földbe oly tápszereket kell vinni, melyek a növények által felvétetvén, azok diszlését eredményezi. Mindazon anyagokat, melyek bárminemű növényi tápanyagot tartalmaznak, trágyának, trágyaanyagoknak nevezzük s ezek — a viszszapótlás czéljából való — földrevitelét trágyázásnak mondjuk. Tudjuk, hogy a növényzet táplálékát a földből, gyökerei utján veszi fel, mivel pedig a gyökerek semmiféle szilárd testet n e m vehetnek fel, csak a vizet és vele á b e n n e feloldott anyagokat szívhatják fel, következésképp a földben található szerves és szervetlen részeknek oldott állapotban kell lenniök, h o g y ' a növények által felvehetők legyenek. Ezt az oldást az erjesztéssel és porlasztással készítjük elő. Az erjesztést ugy érjük el, ha a trágyaanyagokat összegyűjtve, egy halomba rakjuk, hol a melegség, nedvesség és a levegő h a t á s á n a k teszszük ki, melyek folytán a szerves és szervetlen anyagok felbomlanak, vagyis a növények által felvehető állapotra megérnek. Valamint az állat g y a r a p o d á s a , ' a z általa felvett t a k a r m á n y mennyiségétől és minőségétől f ü g g : ugy függ a föld tápszergazdasága is, a ^eléhelyezett trágya mennyiségétől. Az adandó, trágyamennyiséget ismét annak minősége határozza meg, t e h á t látjuk, hogy a trágyázásról bármely irányban szólva, mindig a trágya minősége lép előtérbe. Ezért a jó minőségű trágya nyerése, a trágyakezelés czélja, mit jelen szerény m u n k á m b a n akarok leírni, különösen szem előtt tartva a kisgazdák helyzetét, mint akiknek' gazdaságuk, állatállományuk és pénzük sokkal kevesebb, hogy sem a nagy gazdaságok — uradalmak — ki nek látszó trágyatelepeit s trágyakezeiésói utánozhatnák, jó lehet szomorúan tapasztalható, hogy tanult gazdatiszt kezelése alatt álló n e m egy nagy gazdaságban, sokkal elhagyottabb a trágya, mint egy értelmes kisgazdánál, de olyan is a gazdasága és egész gazdálkodása. Tehát azoknak sem fog ártani, h a ezen, a kisgazdáknak szánt munkát elolvassák, s okulva belőle, igyekezni fognak legalább azt a mértéket elérni, melyet a magyar föld a magyar földmivestől méltán megkövetel, h a „itt élned és meghalnod kell."
A trágyatelep. Állataink alját az istállóban megszoktuk hordani szalmával, törekkel, falevéllel, fürész-
1422
79.
KÖZTELEK, 1898. OKTÓBER HO 1.
másrészt saját érdekünkben sem tegyük közel a kuthóz, mert álig lehet megóvni, hogy idők multán a'trágyáié át ne szivárogjon a földön s így a kut vizét megrontva, ez embernek s állatnak élvezhetlenné lesz; de magával viszi a kútba a ragályos betegségek csiráit is. Nem szabály az, hogy a kuttöl 3 méternyire legyen minden telep, hanem legalább is ilyen távolságra; minél távolabb annál jobb. azt az istálló távolsága és a hely alkalmas volta határozza meg. A telep az istállótól távol ne legyen, de nagyon közel sem. A legmegfelelőbb távolság az. istállótól 4, vagy 6 méter, hogy így az istállóból a trágyalétartóhoz a csatornát ne kelljen messze vezetni; a szekerek az istálló és telep közt kényelmesen járhassanak, rakodhassanak; az épületről lecsurgó eső és hólé a teleptől távoltartathassék és hogy tisztaságot lehessen tartani. A hely megválasztását ugy . kell intézni, hogy az lehetőleg az istálló északi részére jusson, hogy igy a telep a naplói némileg védve legyen. De ha tekintettel az előbb mondottakra, vagy mások miatt nem tehetjük oda, hanem a déli részre jut, ugy ültessük körül a telepet fával, hogy azok árnyékában a széltől és naptól védve a,z esőtől száradástól a trágyát megóvjuk. Ügyelni kell, hogy a fák a trágyatelep szélétől legalább 3—4 méternyire legyenek, mert ha közelebb vannak, gyökereik behatolnak a telepre s utat nyitnak a trágyalének, amely' veszteség, a fának sem válik hasznára, mert a tömény trágyáié kiöli azokat. Nem mindegy, ha akármilyen fával árnyékolunk, igy azoknak nem szabad tulmagasaknak lenni, hanem inkább legyenek alacsonyak, de terebélyes természetűek. A legtöbb rossz gazda, az istállóból a Igy legjobb a fehér vagy kanadai nyárfa (Potrágyát egyszerűen- az ajtóból kihányja az pulus canadensis) vagy ennek hiányában lehet istálló elébe kupaczokra, ugy hogy csak annyi hársfát, juharfát, vadgesztenyefát használni. hely van, hogy ő maga s az állatjai elférnek A hely megválasztásánál továbbá ügyelni mellette, azonkívül az ilyen kupaczos rakásban kell, hogy a telep se nagy dombra, sem pedig a nap a lazább részeket kiszárítja, a tömöt- mély gödörbe ne jusson. A hely talaja lehetőtebb közepe megpenészedik, jön az eső, az leg agyagos természetű legyen. még a mi ereje a trágyának maradt, kimossa 2. A trágyatelephez sem idegen viz hozzá az udvarra ; vagy ha már fáradságot vesz ne férhessen, sem pedig a trágyáié tőle el ne magának, saraglyán elviszi az udvar egyik leg- folyjon. A trágyatelephez — akaratunkon kívül gödrösebb részébe, hova áz udvar minden — az idegen viz felülről — eső. és hólé alakvize odafolyik, mivel pedig® arra sem ügyel, jában — és alulról — az udvar vize ós félhogy a kut milyen messze van a gödörtől, az fakadó forrás alakjában — juthat. Tehát ezt •összes lé átszivárog a földbe s megrontja kell tőlünk lehetőleg megakadályozni. A fölülnemcsak a viz izét, de belemossa a minden- ről jövő eső ós hólé ellen legjobb a trágya; féle ragályos betegségek csiráit. így aztán telep fölé tetőt készíteni, mint azt Angolornem csoda, ha földje erőben szegényebb, szágban teszik is, igy nem fér hozzá eső és családja és állatjai egy, vagy több betegséggel hó, sőt mindig árnyókban is van, de hát ezt gazdagabbak lesznek. Ezek közül pedig egyik nem igen teheti meg akárki, mert költséges. sem duzzasztja a pénzes bugyellárisát. Azonban kinek ideje, olcsó fája és zsúpja van A jó gazda kevés költséggel és kellő tegye meg, mert csak hasznot tesz vele. figyelemmel jobb eredményt ér el, ha trágyaAz alulról jövő viz ellen már sikereseb. telepének megadja azon kellékeket, melyeket ben és olcsóbban védekezhetünk, a mennyiben az okszerűség és czéltud'atosság egy jó trágya- már a telepet olyan helyre teszszük, hogy ott , teleptől megkövetelnek. forrás ne legyen, mert azt eltömni májdnem A trágyatelep öt főszabálya a következő : lehetetlen ős nem teszszük az udvar leglapo1. A trágyatelep helye jól legyen meg- sabb részére, nehogy a viz odafolyhasson. ' választva ; 2. a viz sem hozzá, sem tőle ne Ezenkívül egy kis munkával mesterségesen is folyjon; 3. feneke kemény és meneteles legyen; védekezünk, igy a trágyatelep széle körül, . 4. elég tágas és lehetőleg két részből legyen ; mintegy 6 hüvelyk (15 cm.) padkát hagyva, körülbelül. 7" (18 cm.) fenék, 14 hüvelyk (27 5. trágyalétartóval birjon. Nézzük csak közelebbről ezt az öt szabályt cm.) felső szélességű és legalább 9" (23 cm.) . s minden egyest külön taglalva, megmondom mélységű árkot vonunk olyformán, hogy az a miért is fontos az, és hogyan lehet azokat a trágyalétartótól legtávolabb eső résztől, a valóságban ugy elérni, hogy sok költségbe ne a trágyatelep körül kétfelé, a trágyalétartóhoz kerüljön; mert ha igaz az, — mint írva van 1 ölre (2 m.) számított 1" (26 mm.) eséssel, — „madarat tolláról, embert barátjáról, a birjon (lásd a 110. 111. 112. ábrát) s az abból gazdát trágyatelepéről ismered meg", mért ne kihányt föld, az árok udvarfelőli széle mellé szereznők meg a jó gazda hírnevét és vele, a töltésnek felhasználtassák. Igy az udvar vize távol lesz tartva, de egyúttal meg van akajobb módot, ha olcsón hozzájuthatunk. 1. A trágyatelep helye jól legyen meg- dályozva, hogy a trágyából kiszivárgó lé az választva. így lehetőleg az udvarban, az i s - udvarra folyhasson szét, hanem inkább a trágyalétartóban gyűlik össze. Evvel, az e tálló északi részében, a kuttöl távol, az istálló-, hoz közel, esőtől, naptól védve legyen. A pontban jelzett másik dolgon is segítettünk, ha •trágyatelep helyéről részben a törvény is in- ugyanis a trágyatelep éppen az udvar dombos tézkedik, amennyiben a megyei szabályrende- helyére jutna is. A mi nem volna éppen hiba, letek kimondják, hogy a trágyatelep a kut- de ha lehet el kell kerülni s legyen a - telep tól legalább 3 méternyire s a szomszéd hatá- egész vízszintes helyen. Ennél sokkal fontorától legalább 2 méternyire kell hogy legyen; sabb, hogy ha udvarunk mellett valami vizveporral, homokkal stb., hogy az állat puhán feküdjék, tiszta maradjon és hogy az odaszórt alomanyagok felszívják az állat vizeletét s vele együtt megtakaríthassuk az állat ürülékeit. A juhok alatt rendesen ott hagyják az istállóban erjedni az almot s ott készül a trágya, mig más állatok alól a trágyát az istállóból hetenként kétszer .vagy ami a legrendesebb, naponta kiviszik az udvar bizonyos helyére és ott összerakják további erjesztés végett; ezen helyet trágyadombnak, gödörnek és — ha rendesen kezelik — trágyatelepnek nevezik. A nagyobb uradalmakban a ló, szarvasmarha, juh, sertés,stb. trágyákat külön-külön kezelik, mivel ott egyrészt érdemes minden egyes istállóból kikerült trágyának külön telepet állítani, másrészt aszerint gyűjtik külön a trágyát, a mint azt a földön használni akarják. Ugyanis az egyik trágya lassabban, a másik gyorsabban működik; az egyik föld — például a homokos — a szalmás trágyával is megelégszik, azon tulajdonságánál fogva, hogy a levegő, meleg és nedvesség könnyen átjárja, tehát gyorsan korhasztja és oldja a trágyát, mig a másik — pl. az agyagos — föld érett trágyát kiván, mert összeállóbb lévén, sokára tudná a szalmás trágyát oldható állapotba hozni. De azonkívül más-más trágyának más a hatása s az egyik növény jobban szereti pl. a juhtrágyát, mig a másik a marhatrágyát. Mindezekre a nagy gazdaságokban figyelemmel vannak és minden trágyafélének külön helyet készítenek. A kisgazda ezt nem teheti, de nem is szükséges hogy tegye, elég ha azt a trágyát, melyet állatai után nyer, ugy amint jön, vegyesen összerakja s együtt kezeli, így az egyik trágya a másikat jó tulajdonságában kiegészíti.
1
SZÁM.
8-IK ÉVFOLYAM.
zető nagy határárok van, ettől a telep legalább 2 öl (4m.) távolságra legyen. A 2. alatti követelményeket megokolva, ártalmas az idegen víz hozzájutása a telephez azért, mert a trágyában levő könnyen oldható részeket a felsőbb helyről kilúgozza s igy ott tisztán szalma marad, —• mely lassan korhad,- -— mig ha a fenékben sok viz gyül össze, ugy, hogy a trágya vízben áll, ugy ott a felmelegedés a sok víztől nem történhetik s ott is később erjed a trágya. Azt pedig, hogy mily nagy kár, ha a trágyáié, vagyis a növényzetnek már kész, oldott tápszere, a trágya legértékesebb része — mint mondani lehet, „folyó arany" — a kutbá, patakba vagy az udvarra szétfolyik, azt hiszem ismételni nem kell s a józan ész hamar belátja. 3-ik szabály: A trágyatelep feneke kemény és meneteles legyen. Hogy ennek megfelelhessünk, nem kell ördögi mesterség' és telt pénzes zacskó, csak egy kis jó akarat. Első sorban a telepet lehetőleg oly helyre tegyük, hol a föld nem homokos, hanem minél agyagosabb annál jobb. De ha már az egész udvar homokos, vagy laza földü, olyanra teszszük a telepet, amilyen van, de segítünk rajta, amennyiben keményre készítjük. Aki megteheti, nagyon helyesen teszi, ha a telep fenekét téglával kirakja, de jó a vizhordta kőburkolás is (makadamizálás), aki pedig távol van folyótól, köves helytől s igy kőhöz nehezen jut, elég jó lesz, ha meghordja a telep fenekét 6—10" (15—26 cm.) vastagon agyaggal vagy agyagos földdel s azt jól lesulykolja keményre. Mielőtt azonban ezt tenné, előbb a feneket elő kell készíteni és pedig ugy, hogy az teknőformára az egyik végétói és a két szélétől, a középsőig számított minden 1 öl (2 m.) tágolságra 1" (26 mm.) esése legyen. A középső vonalról és a dombosabb részéből a földet két széle felé tereljük, ugy azonban, hogy tekintettel a telep nagyságára, a mélység lVa—2 lábnál (46—63 cm.) több ne legyen.
Látni való, hogy itt nincs valami nagy költekezés és munka, mert hát azt a néhány kvadrát ( • " ) területet esős időben, mikor mást alig tehetünk, könnyen meghordhatjuk földdel. De meg azt is meg lehet tenni, hogy •— amint tovább látni' fogjuk — a telep kőt részből állván, először csak az egyik felét készítjük el s más, alkalmasabb időben készítjük el a másik felét. Hogy pedig mily fbntosaz, milyen feneke -legyen a telepnek, már az elmondottakból is gondolható, mert hiszen ha nem laza, hanem kemény a fenék, a trágyáié nem szivároghat a földbe s lejtőségével siet a trágyalétartóba. Azonkívül,; ha oly nagy, a, trágyatelep, hogy trágyahordáskor kénytelenek vagyunk reá szekerekkel járni, nem vág le benne a kerék s nem hordja ki a fenekét, ugy hogy egy kevés agyagos földpótlással ilyen telepen hosszú évek során sem támad 1—2 öles gödör, mint azt mostanában sok gazda udvarában láthatni, hol a trágyát most is odarakják, hova azelőtt a ház régi gazdája rakta, de sok év múlva anynyira kihordta a kerék, hogy ott nagy gödör van most s az udvar vize természetesen oda folyik, melynek káros voltát pedig tudjuk már. 4-ik szabály : A trágyatelep elég tágas ós lehetőleg két részből legyen. Ehhez nem kell más, csak egy kis számítás, amennyiben a telep nagysága, az- ott összegyüjtendő trágya mennyiségétől függ. Dr. Wolf a híres tudós gazda szerint, a trágyamennyiséget, az állatokkal fel etetett takarmány és az alájuk teritett alommennyiségétől, csaknem pontosan kilehet számitani. A kisgazdának azonban elég ha tudja, hogy rendes takarmányzás ós almozás mellett egy-egy darab állat után átlagosan mennyi trágyát lehet számitani egy évre. Ezt pedig többszöri mérések és tapasztalatok összevetéséből eredt alábbi táblázat tünteti fel:
7 9 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. Egy drb (közép sulyu) ló, mindég istállózva, évente ad 6 0 m m . nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) ökör, legeltetés mellet, évente ad 65 mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) jármosökör istállózva, évente ad 100 mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) tehén legeltetés mellett, évente ad 60 m m . nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú), tehén istállón tartva, évente ad 125 mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) n ö v e n d é k m a r h a legeltetéssel, évente ad 40 m m . nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) n ö v e n d é k m a r h a istállón, évente ad 80 m m . nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) sertés legeltetéssel, évente ad 12Va mm. nyers trágyát. Egy drb (középsúlyú) juh legeltetéssel, évente a d 6 m m . nyers trágyát.
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . O K T Ó B E R H O1.23 tották, a telepnek egyenlő oldalú négyszög, vagyis kvadrát alakot adnak s igy először a trágyalétartó egyik oldalán levő felét használják s ha ez 5' (167 cm.) m a g a s lett, ugy a másik féloldalra rakodnak. Megemlékezve a telep alakjáról, legjobb a hosszú négyszög vagyis téglány alak. Mert mint előbb is emlitve lett, igy n e m kell a szekerekkel a telepre járni, a rakodás m e g történhetik h á r o m oldalról is. 5-ik s z a b á l y : A telep trágyalétarlóval birjon. Sokan azt hiszik, hogy ez csak czifraság, pedig mint m á r eddig is láttuk, ez a trágyakezelés m a g j a . Némelyek pedig azt mondják, kevés m a r h a után n e m lesz annyi lé, hogy érdemes volna kutat épiteni. Mindezek tévednek, mert egy drb tehén u t á n nyert egy
f
lyik; tetejére erős deszkafedőt kell illeszteni, hogy a szekér alatt be ne t ö r j ö n s hogy esetleg ember, állat bele ne essék s hogy ne hulljon tele szalmával, s z e m é t t e l ; továbbá, környékét földdel fel kell tölteni. Mindezeket, hogy mért tegyük, a m á r eddig elmondottakból elértjük. Kisgazdáink olcsó trágyalétartót készíthetnek, használt régi boros hordókból, a mi a mostani filoxerás és peronospórás időben sajnos m a r a d elég üresen. Egy d a r a b számos állatra 4 0 liter űrtartalmat számítva, h a egy hordó nem elég, fel lehet állítani 2—3-at egym á s mellé. Ez még jobb. mintha egy igen nagyot készíttet. Természetesen g o n d j a legyén a z t á n a gazdának, hogyha megtelik, az összegyűlt levet vagy a trágya öntözésére vagy a gazdaságában felhasználva, a létartót kiürítse. Ennyiben egy rendes
trágyatelép beren-
•
111. ábra. A trágyatelep B. I. vonalon keresztülmetszve.
110. ábra. A trágyatelep alaprajza. (1 centiméter == lméter.)
112. ábra.
A trágyatelep az E. F. vonalon keresztül metszve.
Baromfitenyésztőink kedveért feljegyzem a baromfiak után származó évi átlagos trágyamennyiséget is. Egy , , „: „
tyúk ad évenként 5'Va kg. tiszta, trágyát. pulyka „ » . HV2 „ .„ „ kacsa „ „ 8 2 /io „ „ „ lud „ „ U 4 /io „ „ galamb„ 2%o „ „
Ezek szerint tehát, hozzávetőleg kiszámítjuk, hogy egy évben hány m é t e r m á z s a trágya fog az állatoktól összegyűlni. Mivel pedig kipróbált dolog, hogy 40 font kőzépérett trágya 1 köblábat vagyis 625 kiló 1 köbmétert tölt b e ; 180 köbláb trágya, 5' magasan 1 Q - ö l ö n ; vagyis l - 6 m. 3 trágya 160 cm. magasan 1 m. 2 téren tér e l : igy könnyen kiszámíthatjuk, hogy bizonyos menynyiségü trágyához milyen nagy terület szükséges. Nagy átlagban egy darab számos állatra, évi 2—3-szori kihordás mellett 1 kvadrát ölet vagy helyesebben 5 kvadrát métert szoktak, trágyatelepnek számitani. Láttuk előbb, hogy figyelembe kell venni, hogy állataink mindég istállón vannak, vagy legelőn is járnak-e s hogy a trágyát hányszor hordjuk el évente a telepről. A szabály azt m o n d j a még, a telep lehetőleg két részből legyen. Ugyanis a trágyakezelés egyik főszabálya — mint a II. részben látni fogjuk — nem engedi, hogy a trágya a telepen 5 láb, azaz 160 cm.-nól m a g a s a b b legyen, igy tehát az egyik rész, h a eléri a kellő magasságot, azt ott érlelni kell, szükség lesz tehát egy másik részre, hol ismét a friss trágyát összerakjuk. Nagy gazdaságokban két kisebb telepet készítenek, de kisgazdáink elérhetik ezt egy telepen is ugy, hogy h a az összes trágyamennyiséghez a telep nagyságát kiszámi-
113. ábra. Ttógy alé-mérő. évi vizeletmennyiség 4 0 akó (22 HL) vagyis 74 köbláb (2'5 m 3 ) tesz ki, igy h á t elgondolhatjuk, hogy — miután a hig trágya a legértékesebb trágya — milyen nagy kárt okozunk, ha a trágyalevet össze n e m gyűjtjük. De erről a kezelésnél bővebben szólok, most csak a trágyalétartóiól szólva, ennek helye, nagysága és berendezése érdekel. A trágyalétartó helye a telep közepén — ilyen kor a telepfenék esése ugy készítendő — vagy legrendesebb helye a telep egyik oldalának közepén, a téglány rövidebb oldalán — hogy igy a fenékről s a telep árkából odafolyhasson a lé s lehetőleg a szekerek ú t j á b a n ne legyen. A létartó nagysága függ az állatok számától s igy átlag darabonkint 40 liter vagy 0"4 m 3 számítandó. Berendezését illetőleg tudni k e l l : hogy az — a telep legmélyebb pontjától számítva — 5 ' (1"6 m.)-nél mélyebb ne legyén, oldalai s feneke vizáthatlanul, téglából kirakva vagy agyaggal kiverve készítendő, gondoskodva nyílásról, hol a trágyáié belefo-
dezésének kellékeit kimutatva, még egyet kell megemlítenem, igy jó, h a a telep körül van korlátolva, hogy állatjainkat időnként ráereszszük a telepre s igy a letaposás által a trágya érését, egyenlősítsük és siettessük. Látnivaló tehát, hogy egy jó trágyatelep készítéséhez sok mindent kell tudni, de mindezekhez n e m kell pénz, sem sok munka, h a n e m csak egy kis jóakarat és józan ész. Mennyire igaz ez, lássuk egy példából : Legyen például egy kisgazdának 2 drb lova, 4 drb ökre, 2 drb tehene, 6 drb növendék állatja és .3 drb kocza sertése. Először is kiszámítja a gazda, mennyi trágyát remélhet. Felteszi tehát a s z á m a d á s t ilyenképpen: 2 drb ló után egész évre, nyári legeltetéssel (tehát félév) == 6 0 mm. 4 drb ökör után egész évre, min1 dég istállózva,, egyenként 100 mmázsa -..==. 400 „ 2 drb tehén után egész évre, félévi legeltetéssel,, egyenként 60 m m á z s a . . . . . . . „ = 120 „ 6 drb növendék után egész évre, félévi legeltetéssel, egyenként 40 m m . = 240 , 3 drb koczasertés után egész évre, félévi legeltetéssel . . . . . = 37 „ Baromfiai után körülbelül . . . = 3 „ Összesen : . 860 m m . Mivel pedig 625 kiló trágya 1 köbmétert, igy a 860 m é t e r m á z s a annyi köbmétert tesz ki, a hányszor b e n n e a 6 és 1 A m m . találtatik, vagyis 136 köbmétert, mivel továbbá 1'6 köb méter trágya 160 cm. magasan rakva 1 kvadrát méteren tér el, igy a 136 m 3 anynyiszor 1 • méteren tér el, hányszor a 136
1424 3
m az egy egész és hattized köbméterben benfoglaltatik, vagyis 136 elosztva lVio-el = 85 D-méter. Tehát példánkhoz kell 85 • m. vagyis körülbelül olyan négyszög, a melynek derékszögben egy-egy oldala 9 méter. •Ezek után kiválasztjuk az udvaron azt a helyet, mely az eddig leirt követelményeknek megfelel s lemérve 9 métereket a négyoldalon, a négy sarokra a czövekeket leverjük, mint ez a 110. ábrán az A, B, C, D pontok jelölik. Most azután a négy szélt vízszintesre planirozzuk. Ez megtörténvén, a DG oldal és AB oldal felét veszszük és azt ezövekkel megjelöljük. A 110. és 111. ábrán E és F. Igy az FF vonal a telepet két részre osztja, mely felé a telepfenék esésének kell lenni s melynek E vagy esetleg F pontjába atrágyalétartó jön. Most az F pontról lemérünk 4'5 m., vagyis EF vonal felét a Q pontig, ide is czövek jön. Ezek után a földet EO vonaltól két oldalt hányjuk az AD és BG felé, ugy hogy EG-ben legyen a legmélyebb, a két szél a legmagasabb, vagyis 1 ölre (2m.) 1 hüvelyk (26 mm.) esés jöjjön, tehát 4 és. x k méterre, 6 czentiméterrel legyen az EG vonal mente mélyebb, mint a telep széle. Azonképpen hozzuk az esést felfelé G pontból DG vonal irányában. Most az a feneket meghordjuk agyaggal és jól lesulykoljuk, ugy hogy az a feneket a menetelesség szerint mindenütt legalább 6" (16 cm.)-re borítsa. Ha '.kevés az időnk, egyelőre esak az egyik felét az I-et, vagyis EFBG négyszöget készítjük el. Most aztán a szélek mellett kívülről 6" (16 cm.) padkát (6) hagyva, F ponttól kiindulva árkot ásunk (c) a telep körül, az ismert mérték szerint ugy, hogy jP-nél legsekélyebb s a .nyíl irányában haladva 1 méterre 13 mm. eséssel, tehát J?-nél 117 mm.-rel legyen a legmélyebb ; a kijött földdel a külső árokszélt feltöltögetjük. Következik a trágyalétartó (d) elkészítése. Egy db állatra 40 liter, igy példánk szerint 17 dbra 680 liter. Ennek megfelelő gödröt ásunk s beleállitunk egy vagy egymásmellé két kordót, összesen 680 literrel ugy, hogy a hordó felső széle az árok fenekénél legalább 6" (15 cm.)-el feljebb legyen, de amint a 110. és és 112. sz. ábrán látható, a hordón e hézagokat vágunk ki az árok és a telepfenék színéig, hogy a lé belefolyhasson. A hordót ellátjuk erős fafedővel. Ezek szerint a legszükségesebb része a telepnek készen van, a többit lassan-lassan lehet pótolgatni, igy a — h — faültetést és egy korlát készítését. Nem kerül pedig az egész' többe, mint 6 gyalogos és 2 fuvaros napba. Esős időben pedig ez sem igen számit. II. A trágya Jcezelése a telepen. A trágya kezelése tulajdonképpen már az istállóban kezdődik, amennyiben az állatok melső lábaitól, tehát a száraz almot a jászol alá tömjük, a hátsó, nedveset pedig saráglyán a telepre kihordjuk, lehetőleg mindennap egyszer, de legalabb is hetenként 3-szpr. A trágya tömegbe összehordva, tudjuk, , hogy erjedésbe megy, amely által súlyból és értékéből veszít, tehát az okszerű trágyalcezelés czélja, hogy minél kevesebb veszteséggel, a legrövidebb idő alatt, a legjobb minőségű trágyát előállíthassuk. Kihordásra érett pedig a trágya akkor, ha szine barna, az egyes szálak láthatólag összeállnak, de a villával megütve könnyen szétomlanak. Vagyis sem nem szalmás, sem nem szalonnás. Az okszerű trágyakezelés szintén 5 szabályt ír elő, igy : 1. A telepen a trágya egyenletesen elteregetendő ; 2. a trágya egyenletes nyirkosságban tartandó ; 3. a trágya magassága ne haladja meg az 5 lábat, vagyis 160 centimétert; 4. a trágya erjedési gázai megkötendők ; 5. a trágyáié megtakarítandó. 1. Az istállóból a trágyát a telepre hozva, azt ott egyenletesen el kell teregetni, az erősen
! K O Z m j g K , 1898. OKTÓBER HO 1. nedveset a telep szélei felé ; a szárazabbat a közép felé, jól elkeverve a különböző állatok trágyáját, hogy igy a trágya és annak érése egyenletes legyen. 2. A trágyát egyenletes nyirkosságban tartjuk, ha azt időkőzönként, aszerint, amint az idő szárazabb vagy nedvesebb, trágyalével — a trágyalétartóból — vagy szükség esetén vízzel, két hetenként megöntözzük s a telepre állatokat bocsátunk, hqgy ezt letapossák. E colból lehet a telepen a sertésetető vályúkat is elhelyezni s azokat naponta változtatva, a sertéseket a telepen etetni. Az öntözéshez készítsünk a 112 ik ábránál Y alatt látható csatornát deszkából, melyet a telep fölé ^ három rúddal felállítunk s a merőkével 113. ábra, a létartóból a levet ráöntjük ; időnként változtatva a csatorna irányát a telep különböző helyére. Kellő teregetés és öntözéssel elérjük azt, hogy a trágya egyenletesen érik s nem fog megpenészedni. Mig ha elmulasztjuk, a trágya egyenlőtlen érésű és penészes lesz, pedig valamint nem jó a penészes eledel; állatainknak a penészes takarmány: ugy a penészes trágya sem válik a föld hasznára. 3. A telepen a trágya magassága 5' (160 cm.)-nél több ne legyen. Midőn rétegenként teregetjük a trágyát, azt ugy intézzük, hogy az, a telep alakja szerint, egyenes fallal birjon. — de nem szarvalva — s igy ha elérte a kivánt 5' (160 cm.) magasságot, a telep másik felére hordjuk a trágyát. Megjegyzendő, hogy tengeriszárat vagy más keményrostu anyagokat nem jó a naponta kihordott trágya közé keverni, — mert nehezebben korhad, mint más alomféle, — hanem ezt az izéket a telep üres felébe gyűjtjük rendes teregetéssel s -erre rakjuk, az első félrész telep megtelte után a rendes trágyát. Igy mikorára a trágya kihordásra kerül, a tengeriszár is kész lesz. A trágya magasságánák szabálya azért fontos, mert ha magasabban rakjuk, ugy a nagy nyomástól s a további fekvéstől a trágya elszenesedik, elrothad s nagyon összeérik: ,szalonnás" lesz. Rendes körülmények között is vészit a trágya súlyából, igy 100 kiló istállóból kihozott trágyából a legvigyázóbb kezelés mellett is, kihordáskor csak 80 kiló lesz, de ha nagyon érett a trágya vagyis szalonnás, ugy 100 kilóból 50 kiló lesz, tehát csak fele, de ezenkívül az ilyen trágya a földre kihordva gombóczokba áll össze s. nem lehet rendesen elteregetni. Igaz, hogy a növényi tápanyagok készen vannak benne, de ha csak szét nem morzsoljuk, nem veszi hasznát a növény. Igy aztán az első évben nagyon is kiveszi a részét s megdűl, mig a másik évre alig marad valami. Tehát óvakodjunk a szalonnás trágyától, még ha többször megforgatjuk is, ha a földbe adott tőkét több éven át akarjuk busásan kamatoztatni. 4. A trágya erjedési gázai megkötendők. Ki ne érezte volna az istállóbán, vagy a trágyát bolygatva, azt a csipős szagot, amely orrunkat csavarja s szemünkbe könnyeket csal? Méltán sirathatja a gazda ennek a gáznak az elillanását, mert ez a — szénsavany és ammóniák — a növények éltető eleme, a trágya eszszeneziája, mely a trágya erjedésénél a trágyából származik s könnyen elillan. Szerencsére, hogy a föld, hamu, gipsz és más anyagok, könnyen magukba szívják és fogva tartják, mert különben elszéledve a levegőben elvesztenők. Tehát, ha a telep elérte az 5' (160 cm.) magasságot, meg kell hordani a trágya tetejét 6 hüvelyk (15 cm.) magasan árokparti vagy iszapfölddel, utczasárral, hamuval, vagy ha áldozhatunk reá 3" (8 cm.) vastagon gipszszel. Igy elérjük, hogy a telepen az egyenletes nyomással raktározott trágya: 1. aljától tetejéig egyenlő érettségü lesz; 2. az erjedésnél származott legértékesebb gázokat felfogjuk és
79. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
3. szaporítjuk trágyánkat a ráhordott földdel, melyben a felgyűlt és fogva tartott gázok, busásan téritik meg azt a kevés fuvart és fáradságot, mit esős időben a földelésre fordítottunk. 5. A trágyáié megtakarítandó. Erről már annyit mondtam, hogy azt hinnék többen, fölösleges is róla többet beszélni. Elhiszem, hogy kedves olvasóim elértették és beismerték már a trágyáié fontosságát, de talán nem lesz felesleges, ha még egyet-mást elmondok róla. Láttuk, hogy a trágyalevet fel kell használni a trágya öntözésére, de a sok ebből is megárt, mert az öntözéssel a trágya melegedését — égését — csökkentjük s túlozva az erjedést megakadályozzuk. Tehát ha a trágyalétartó megtelik s*a trágyát öntözni nem szükséges, ugy — mivel a trágyáié kész, oldott tápanyaga s könnyen felvehető tápláléka a növénynek — hordjuk ki egyenesen a növényzet számára a földre és pedig készgyökerü növényzet részére, mint a luezernás, lóherés és a rét. Soha semmi sem hálálja ugy meg a tett fáradságot, mint a gyenge luezernás, lóherés vagy a gyenge rét a trágyalével való öntözést. Egyre azonban nagyon vigyázni kell, ugyanis — hogy példával éljek — az erős bort kevés mennyiségben a leggyengébb beteg is megihatja, sőt meggyógyul tőle ; de aki sokat iszik belőle — ha erős természetű is —megrészegszik tőle, megüti a guta: igy van a növényzet a trágyalével, ha olyan állapotban hordjuk a földre, amint az a létartóban van, kiégeti a növényzetet, mert erős. Tehát mielőtt öntöznénk vele, meg kell hígítani és pedig ugy, hogy fele trágyáié s legalább fele víz legyen. E czélra veszünk egy üres hordót, a fenekén levő „ csaplyuk".at 2 hüvelyk nagyságra fúróval megnagyobbítjuk s csapot teszünk bele ; továbbá az „akonalyuk* táján négyszögletes lyukat vágunk s deszkából összerótt tölcsért teszünk be. Most felfektetjük a kétfenekü hordót a szekér hátsó tengelyére s megerősítvén, megtöltjük félig trágyalével, s másik felét folyó- vagy kutvizzel. Igy kiviszszük a luezernásra, vagy rétre, s ott „csaplyukból" a dugót kivéve, egy előzetesen a lyukhoz ferdén erősített deszkát ugy igazítunk a lyuk szája elé, hogy az a levet legalább 1 méternyi szélességre szétföcsölje. S igy — mint a vetőgéppel szoktak — járjuk be a rétet, öntözve. Az elsőrészben látott példa szerint — igy eljárva — 17 drb állat után származó trágyalével 80—100 holdat lehet öntözve megtrágyázni. Ehhez több magyarázat nem kell. A trágyagyüjtés és kezelésről szólva, nem hagyhatom említés nélkül, az ember után származó ürüléket. Az ember a legtáplálóbb eledelekkel él, igy hát elgondolható, hogy trágyája, valamennyi trágya között a legértékesebb. Ki is van mutatva, hogy egy ember évente — középszámitás szerint — 50 kiló száraz és 440 kiló hig ürüléket ad s az ezekben meglevő növényi tápanyag megfelel 300 kiló gabonatermésnek. Ebből látni lehet, hogy mennyi kárt teszünk magunknak évente, ha ürülékünket Jidébb-odább elpazaroljuk s emellett a tisztátlanságot és az esetleges betegségeket gyarapítjuk. Ne mulassza tehát el egy földmives sem, háza végébe néhány deszkából vagy sövény vessző fonásból árnyékszéket készíteni; belül négy czölöpre — lyukkal ellátott — deszkát szögezni; a deszka alá két fülű csebret állítani, mely utóbbi ha megtelt, vigye ki rúdon a rendes trágyatelepre: ezzel tartozván az illendőségnek és önmagának. Sajnos, még sokan félrefordítják arczu* kat és orrukat fintorgatják, ha ilyent halla" nak, pedig nincs okuk reá, mert az anya, ki nem tudja gyermekéből kit, vagv mit nevel, nem restelli, sőt kötelességének tártja gyermekét ürülékéből kitisztítani, kimosni: mért fordítsuk el mi az orrunkat, midőn kevesebb hozzányulással, saját földünket — nevelő anyánkat — gondozzuk és gazdagítjuk ; melyről biztosan tudjuk, hogy a reá fordított mun-
7 9 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. kánkat meghálálja, sőt megélhetésünket biztosítja. Tegyük félre tehát a kicsinyes finnyásságot ős csufondároskodást s ne resteljük saját ürülékünket is megtakarítani s vele földünket gazdagítani. így hát kedves olvasóm tárgyam végére értem, jóllehet elég szült téren kellett mozognom, de eleget tettél kötelességednek és jó gazda hírnevednek, ha az itt mondottakat megszívlelve, azok szerint jársz el. Régi k ö z m o n d á s : „segíts m a g a d o n Isten is megsegít", kívánom, tehát, a haladásban segítsen a jó Isten, hogy ; eddigi károdból okulva, trágyatelepedre több gondot fordits. Végzem soraim egy régi jó gazda mon- dásával, hogy, ha egykor ez életben találkozunk, „mutasd meg trágyatelepedet s megmondom milyen gazda vagy".
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Károly.
Magyarország sertéstenyésztésének jövője. Irta: Kovácsy Béla. II. Kifejtettem előző közleményemben magyar sertéstenyésztésünk, illetve sertésállományunk megjavításának szükségességét, jelen közleményem czéljául pedig azt tűztem, megjelölni azon ösvényt, melyet ha követünk, — leghamarabb érhetünk czélt. Hegyi sertéseink megjavítására egyedül a berJcschirei sertést tartom alkalmasnak. Ez a fekete színű, Angliából ide származott sertés immár 15—20 év óta bizonyítja, hogy hazai viszonyaink között, megfelelő tart tás mellett, mit sem veszít jó tulajdonságaiból. Ez a kicsi fejű, csak kevéssé horpadt orral biró s így legelő értékesítésére is alkalm a s sertés, feltűnően hosszú és mély törzszsel rendelkezik; hátvonala és fara teljesen egyenes, mélysége igen jó s míg hizott állapotban hasa. csaknem a földet éri, sovány állapotban végtagjai elég hosszúak. Az, aki e sertést kevésbé ismeri hizott állapotban, nem képes súlyát megbecsülni; mindig kevesebbre becsüli, mint amennyi tényleg. Szaporasága igen jói Előhasi emse ugyan rendesen csak 3 — 4 malaczot vet, a második, harmadik malaczásnál azonban a malaczok száma 8—12-re szaporodik s átlagosan 15 malaczot nevel fel évente. Malaczai gyorsan fejlődnek, megfelelő táplálás mellett annyiszor 10 kgmot nyomnak a h á n y hónaposak, de silányabb takarmányozás mellett is egyéves korukban 80—90 kg. súlyt érnek el. Ebben a korban szokásos s kell is őket tenyésztésre fogni. A teljesen kifejlődött kocza 140—200 kgrm sulyu, kihizott állapotban pedig 260—300 kgrmot nyom. Kiváló tulajdonsága ennek a sertésnek az edzettség. E tekintetben n e m sokat enged a magyar mangaliczának, az angol sertések közül pedig határozottan kiválik. Legelőt is — különösen a süldője — igen jól értékesít, de természetesen intenzivebb takarmányozást igényel a magyar mangaliczánál, mert sovány legelőn n e m lesz képes ez sem évente 15 malaczot felnevelni. S hogy ezideig is lassabban terjed hazánkban, mintsem megérdemlené, annak egyszerű oka az, hogy a magyar gazda azt kivánja tőle, hogy a mellett a rideg tartás mellett, a melyben ö mangalicza sertéseit tartani szokta, ez is t a r t s a meg, sőt öregbítse jó tulajdonságait, ez pedig lehetetlenség. Egy másik kitűnő tulajdonsága a berkschirei sertésnek az a felette kedvező arány, mely az élő és vágó súly között van, s mely t a l á n egyetlen m á s sertésnél sem található i
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . O K T Ó B E R HO
1.
fel oly kedvező arányban. A jól kihizott berkschirei sertés néha csak. 10%-ot, de legfeljebb 16%-ot vészit levágás közben. Több és jobb minőségű hust ad bármely m á s f a j t á n á l és sonkája parátlanul Ízletes és jó. Csupán a hátsó sonkák súlya a vágó súlynak 1 5 — 1 8 % - á t szokta kitenni. Addig a mig a 150 kgr. élősúlyt el n e m érte, jóformán teljesen tiszta hust szolgáltat, alig másfél ujjnyi vastag húsos szalonnával. A jelzett súlyon tul azonban zsirra hizik, s a 250 kgr. vágósulylyal biró sertés, körülbelül 80 kgr. igen jó minőségű zsirt szolgáltat. Az említett előnyös tulajdonságok mellett egyáltalán n é m igényes sertés. Valósággal minden elképzelhető takarmányt, m é g a száraz leforrázott lóherét is m o h c n megeszi ; répát, zöldtakarmányt, konyha és tejgazdasági hulladékokat, jobb minőségű legelőt nagyon jól értékesít, s egyáltalán n e m kiván oly nagymennyiségű takarmányt, mely kitűnő termelő képességével arányban állana. A kassai gazdasági tanintézet berkschirei koczái télen át 3 kgr. forrázott lóherét, ugyanannyi főtt répát, 1 kgr. á r p a d a r á t s a szoptatás idejére még Va kgr. tengeridarát kapnak,. Hazánkban ez a sertés mindenütt és minden viszonyok között igen jól díszlik, s edzettségét eléggé illusztrálja pl. az a körülmény, hogy az emiitett - tanintézet gazdaságáb a n csak gerendákból összerótt disznóól van, melyben télen n e m igen van melegebb, mint a szabadban, s mégis e sertések kifogástalanul díszlenek benne. Ezen okokból kifolyólag szeretném én ezt a sertést a felvidéki, s az erdélyi gazda kezében látni, egyelőre mint a meglevő anyag nemesitőjét, javítóját, később pedig mint tisztavérben tenyésztett egyedet is. Különben ezen a téren tul vagyunk m á r a kezdet kezdetén ; az országban nemcsak számos tisztavérbeni tenyészet van m a már, de vidékenkint kezdik keresztezésre is felhasználni ezt a sertést. E tekintetben is azonban az ország német ajkú lakossága jár jó példával elől, amennyiben köztenyésztési czélokra először is a szászok kezdték a berkschirei kanokat használni, s a szász földön m a m á r egy keresztezési termék van általánosan elterjedve, mely Erdélyben „báznai sertés" név alatt ösmeretes s ez a sertés m a már magyar földönismindinkább terjed. Pedig ez a sertés sem igen tartatik másként, mint a hogy Magyarországon a sertéseket tartani szokás, mégis évente kétszer, sőt két év alatt ötször is malaczozik, 6 — 8 malaczot vet mindenkor s megfelelő tartás melleit a malaczok épp oly gyorsan fejlődnek, mint a tisztavérüek. Ilyen koczát szeretnék én látni minden magyar paraszt tulajdonában s megvagyok győződve, hogy a nemzet adózó képessége, vagyonosodása ezáltal is lényegesen fokozódnék. Hogy azonban e czél h a m a r a b b elérhető legyen, a vidéki gazdasági egyesületeknek kellene egy kissé ez ügyet felkarolniok; ez a működési tér nagyon hálás volna, gyorsabban, szebb eredményeket lehetne elérni, mint bármely m á s téren. Megvagyok győződve, hogy amennyiben ez egyesületek helyes tervet és programmot készítenének, földmivelésügyi kormányunk sem zárkózna el a terv t á m o g a t á s á tól s egyesült erővel azután a czél gyorsan volna elérhető. Valamennyi tisztavérü berkschirei tenyészet kanjait le kellene foglalni s 4 0 — 5 0 % kedvezménvnyel községeknek köztenyésztési czélokra kiadni. Ilyen módon évi 60—80 ezer forint kiadással egy évtized alatt Erdélyben s az ország északi és keleti megyéib e n n e m lenne m á s disznó, csak berkschirei, .miáltal éppen a legszegényebb elem, a nép megélhetése lényegeseri^megjavittatnék, adózóképessége fokoztatnék. Azt hiszem ez a javaslat méltó arra, hogy legilletékesebb helyen is megfontolás tárgyává tétessék s annak keresztülvitele a kormány részéről is kellő t á m o g a t á s b a n részesittessék.
1425 A mangalicza sertésnek ily rövid uton való átalakítását n e m lehet ajánlani, nem pedig leginkább azért, mert n e m áll elegendő kísérlet rendelkezésünkre, annak megállapítása végett, hogy minő keresztezéssel lehetne legbiztosabban megjavítani. Feltéve, hogy zsirsetés jellegét m e g a k a r j u k tartani olyan mértékben, mint a minő mértékben azzal most rendelkezik, legczélszerübb volna tisztavérbeni megjavítása. S ez nem is lehetetlen ; csodálkozni csak azon lehet, hogy ezirányban eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kevés kísérlet eszközöltetett. Részemről csak egyetlen , egy tenyésztőt ismerek, a ki . mangalicza koczáival a kétszeri malaczozást űzeti, immár több, mint 20 év óta, a legjobb eredménynyel. A magyar kocza is megszokhatja a kétszeri malaczozást s a mint ezt megszokta, azonnal kétszeres hasznot ad. Éppen igy lehetne helyes megválasztás által szaporaságát fokozni s fejlődését gyorsítani. Persze ilyen módon egyetlen egy tenyészetben is csak nagyon lassan, számos generáczión keresztül érhetünk el czélt s mindenesetre sok évtized szükségeltetik ahoz, hogy ez eredmény országos legyen. Egy jól megválasztott s czélszerűen alkalmazott csepvér keresztezés által azonban, nemcsak hogy gyorsan érhetnők el a czélt, de a hus és zsír között is kedvezőbb arányt lehetne elérni s a mangalicza húsát is izletesebbé, kevésbé zsírossá lehetne tenni, anélkül, hogy az utódok ösmert edzettségükből, szilárdságukból vajmit is veszítenének. Erre a ezélra én az angol fehérszőrű nagy fajtát, leginkább pedig a nagy yorkschirei sertést tartanám alkalmasnak, főleg azért, mert szin tekintetében is egyezik a mangaliczával. Egy csepp vért olyan módon kellene belekeverni, hogy ,a m a n galicza koczák yorkschirei kannal, ennek utódai pedig ismét magyar kanokkal, az utódok pedig egymással volnának párositandók. Ezzel a móddal ugy lehetne; szabályozni az utódok vérét, amint éppen tetszik. Megvagyok győződve, hogy egy csepp yorkschirei vér hozzákeverése által, a mangalicza rövidtörzse meghosszabbíttatnék, f a r á n a k csapottsága meg- • szűnne, szaporasága fokozódna, fejlődése gyor-' sulna s a hus és zsir közötti arány is javulna. S ha a megejtett kísérletek kedvező eredménynyel végződnének — miként azt valószínűnek t a r t o m — ezzel a rendszerrel rövid idő alatt — 10—15 év alatt — az egész ország sertésá l l o m á n y á t meg lehetne javítani, értékesebbé, h a s z n o s a b b á tenni. Hivatva volnának ez irányban kísérleteket tenni nagyobb uradalmaink, amelyekre nézve nagyon hasznos volna, ha sertéstenyésztésükkel nagyobb gonddal, körültekintéssel foglalkoznának, gazdasági tanintézeteink s állami birtokaink; megvagyok győződve, hogy aki a budapesti tavaszi tenyészállatvásárokon b e m u t a t j a az első egyéves, egy métermázsát nyomó, n e m hizlalt mangalicza jellegű kant, az aranyb a b é r t visz h a z a s aranybányává lesz sertéstenyésztése. A tudás és szorgalomnak leghálásabb tere a sertéstenyésztés, mégis mindenütt csak mostohagyermek, amely legtöbb helyt csak a számadó kondás t u d o m á n y á n dalmódik. Hiszen ha olyan nagyszerű; immár n e m is tökéletesíthető volna a mi sertésállományunk, talán bőven hordanák érte az aranyat a szomszédos n é m e t tenyésztők ; azok n e m s a j n á l j á k á m a jó tenyészanyagért a nagy pénzt. Mégis én legalább sohasem hallottam, hogy magyar mangaliczákat tenyésztés czéljából vittek volna külföldre. Azt azonban s a j á t szemeimmel is láttam, hogy különösen az alsó-ausztriai paraszt mindenikének ott van óljában a yorkschirei disznó s 10—12-esével szoptatja szép malaczait. Azért gazdagabb a n é m e t paraszt a magyarnál. Adja az Isten, hogy olyan legyen a magyar is.
7 9 . SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1 8 9 8 ; O K T Ó B E R HÓ 1.
1426
LEVÉLSZEKRÉNY. Feleletek. Választott borjuk beszerzési forrása. (Második felelet a 360. sz. kérdésre.) Rúgott borjuvásárok sorozatához méltán csatlakozik Székelykeresztur, Homoród-Szt.-Márton, Segesvár, Kőhalom, Szász-Régen, Erzsébetváros, hol ugy fehér, mint pinzgaui korcs, sőt tisztavérü borjakat jutányosán lehet venni. U. Z. Járom által okozott zúzás gyógyítása. Ha az ökör (Második felelet a 362. kérdésre) nyakát megakarjuk védeni a járomtörés ellen, ugy kenjük be fonnyadt avas zsirral, — mely miniumporral kenőcscsé van gyúrva — minden esős idő előtt, d e h a az hosszan tart, többször is. Ezen keverék a bőr ellenálló képességét fokozza s amellett a j á r m o t oly simán t a r t j a , U. Z. hogy a feltörés ki van zárva.
VEGYESEK. Mai számunk t a r t a l m a : Oldat Az OMGE. közleményei. _. 1419 Állatbiztosítás. Jeszenszky Pál. . . 1419 Trágyázás. A kisgazda trágyatelepe és okszerű trágyakezelés. Irta: Mandeville Frigyes 1421 Állattenyésztés. Magyarország sertéstenyésztésének jövője. Irta : Kovácsi Béla . " 1425 Levélszekreny. ... 1426 Vegyesek. 1426, Kereskedelem, tőzsde. 1427 Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. •— Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómaihavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül „ ... 1428
szeptember h ó 29-én délelőtt ejtette m e g a bírálatot Cserháti S á n d o r elnöklete alatt a Köztelken tartott ülésen. A bizottság az állami vetőmagvizsgáló és vegykisérleti állomások előzefes vizsgálata alapján a beküldött árpamintákat hektoliter é s abszolút suly, lisztességi százalék, tisztaság, csirázási erély, proteintartalom, szín, szag és kereskedelmi szempontból bírálta el. A bírálat eredménye a következő : az állami aranyérmet a bizottság Horváth Mihály (Csereháza, Abauj-Tornamegye) H a n n a á r p á j a részére ítélte oda. Az első állami ezüstérmet Külkey Gyula (Szala, Abauj-Tornamegye) golden melón á r p á j a , a második ezüst állámi érmet gróf Károlyi Erzsébet (Buják, Nógrádmegye) chevalier á r p á j a és a harmadik állami ezüst érmet Gorove J á n o s (Sály, Borsodmegye) chevalier á r p á j a nyerte. Bronzérmet ítélt o d a a bizottság: Kubinyi Márton (Krdőtarcsa) chevalier árpájának, Lánczy Béla (Hym, AbaujTornamegye) peerless árpájának, Vincze Károly (Kis-Hind, Nyitramegye) chevalier árpájának, dr. Ofner Oszkár (Leszenye, Hontmegye) Hannaárpájának, gróf Károlyi Lajos (Stomfa, P o zsonymegye) hazai á r p á j á n a k és ifj. gróf Pálffy János (Pudmericz, Pozsonymegye) Hannaárpájának.
A Magyar Gazdatisztek és Erdötisztek Országos Egyesülete igazgató-választmányának október hó 5-ére kitűzött ülése — közbejött akadályok miatt — m á s n a p r a — azaz október 6 - r a halasztatott el. A választmányi ülés délután 3 órakor tartatik meg a z eredetileg kitűzött tárgysorozottal. Ugyancsak október h ó 6-án tartja a nyugdíjintézet igazgatósága is ülését, d. u . 4 órakor. A német császár lovai. A német császár keleti utazása alkalmával használandó lovakat már elkületék Jaffába s utazásközben egy napot Budapesten töltöttek a lótenyésztés emelésére alakult Tattersaal r.-t. telepén. Bizonynyal érdekelni fogja olvasóinkat, hogy a kiválasztott 6 ló közül 4 drb magyar származású, 2 drb pedig keletporoszországi könnyebb minőségű m a g a s félvér. A magyar-óvári m. kii', gazdasági akadémián a fölvételek és beiratások október h ó A X I I . országos sörárpakiállitás. Az 1—8 napjain történek. Az előadások október OMGE. mint minden évben, ugy ezidén is 10-én kezdődnek. Október 1—8 napjai alatt megtartja az országos sörárpakiállitást, mely tartanak meg a fölvételi és utóvizsgálatok, október hó 1-én d. e. 10 órakor nyílik meg a 10—15 e alatt pedig a javító vizsgálatok, Köztélek nagytermében s 10-ig tart, A meg- ezeknek a vizsgálatoknak későbbi határidőt nem nyitásra a földmivelésügyi miniszter képvisele- engedélyez az igazgatóság. Aki a rendes b e tében Tormay Béla miniszteri tanácsost kül- iratkozási időre fontos okok miatt, meg nem dötte ki. Kiállíttatott összesen 45 minta, amely jelenhetik, annak október 15-éig az igazgatószám a z előző kiállítások eredményeivel szem- sághoz, azontúl pedig a földmivelésügyi m. kir. ben is csökkenést jelent. Oka ennek a vissza- Miniszter úrhoz kell folyamodnia. Kívánatra az esésnek részben az, hogy a több mint évtized akadémia szabályait az igazgatóság megküldi. óta rendszeresített kiállítás már megtalálta a E g y gyógynöveny-száritó pusztulása. Sajm a g a törzsközönségét s azok, akiknek árpapronálattal érlesülünk, hogy az Agnelli József duktuma eddig sikerrel állotta meg a versenyt, csári lelkész szakszerűen berendezett gyógynincsenek ösztönözve többé arra, hogy ujabb és műszaki növények szárítására saját terve kitüntetésre reflektáljanak, többen pedig éppen szeíint alkotott száritója szeptember h ó 14-én az ellenkező ok miatt m a r a d t a k vissza. Hogy délelőtti 10. órakor kigyuladt ós tűz martaléka pedig a kiállítással kapcsolatos vásárt n e m lett. Ezen száritónak modelljei a 96-iki kiállíveszik jobban igénybe, ennek okát arra vetik, táson nagy tetszésben részesültek ; leírása é s hogy a kiállítást későn tartják meg,"amikor ábrázolása a budapesti gazdasági m u z e u m b a n m á r a sörgyárosok szükségletük beszerzéséről van elhelyezve s a prágai, haágai é s francziagondoskodtak. Bár a kiállítás, rendesen október országi nemzetközi kiállításokkor a szárított hóban történt megtartásának igen lényeges növények u t á n Agnelli a legelső kitüntetésekindoka, hogy ezidő előtt a sörárpa csirázóben részesült. A szenvedett kár igen jelentéképességére nézve meg nem vizsgálható, tehát keny, mert most a legjavában alkalmazásban az erészbeni adatok sem a termelő, sem a vevő állott — a száritásnak szánt növények összestájékoztatására n e m hasznosulhatnak, mégis te- sége egészen elégett, s igy a vevők által sürkintettel a tapasztalatokra, a rendező-bizottság gősen kívánt szárított gyógynövények szállítelhatározta, hogy a jövőben a kiállítás már hatók n e m voltak. A szárító állványai, keretek, augüsztus hóban kezdetét veszi, mig a magvizsgácsatornái és egyéb tárgyai is tönkre mentek. lat e r e d m é n y e i — m i n t e d d i g — október hó első A tűzvész kiütésekor Agnelli lakásától távol n a p j a i b a n tétetnek nyilván. Eszerint m ó d j a volt, szakolczai gyógy- é s műszaki telepjein ; lesz a sörárpagyárosoknak, ,hogy a sörárpa- — a tüz oltását igen ügyesen Melchiori Károly termések minősége felől m á r a központban mérnök vezette, ugy, hogy a közvetlen épülemeggyőződést szerezzenek és semmi sem fogja tek a tűztől való pusztulásától megmentettek. ú t j á t állani annak, hogy az eladások — előt- A csári lakosok a tűzoltásnál nagy buzgóságot tünk ugyan indokolatlan üzleti szokás szerint tanúsítottak, n e m csoda, hiszen az sok ember — már augusztusban lebonyolittassanak. Az életfentartásáról gondoskodik. idei kiállítás mintái fölött a bíráló-bizottság
Stassfurti
KAINIT-ot teljes kocsirakományokban, közvetlen kisebb mennyiségekben
budapesti
raktárából
legjutányosabban ajánl a
h ü
n
c A
Ri
a
«
MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPESTEN, V.
KER.
WÁCZI- K Ö R Ú T
21. SZÁM.
TVágyalé-szórócsapok I. sz. a liordó aljára erősíthető, darabonként frt 8.— II. sz. a hordó ajtóra erősíthető, darahonként frt 7.— Legjobb minőségű
kékgálicz
buzapáczolásra
ÍOO lülogrammonként S 4 Mintákkal készséggel szolgál
Schottola
frt.
Ernő
Főüzlet: S u d a p e s i . GY áí: TI., Andiássy-ut 3. VI., R é v a y - u t c z a 1 6 . (Foncíére-palota). Sürgönyczim: SCHOTTOLA, BUDAPEST.
79. SZAM. 8-1K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898. OKTÓBER HO 1 L. 74 kg frt 9.15
„BEMINGTON"
3 hóra
ÍRÓGÉPEK VILÁGHÍRŰEK.
F.--Magyar:
VALLÁS- és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister
9.421/2 „ 9.421/2 „ 9.421/a „
100 100
Rozsban csendesebb az üzlet, vevők 10 k™! Hivatalos Közlönym olcsóbb árakat Ígérnek. Jó rozs minőség szerint 7-10— 7'30 frtig adható el ab illetve paritás Budapest. „A vallás és közoktatásÁrpában az üzlet igen csendes. ügyi magy. kir. minister a Tengeriben szintén nvugodt üzlet van, ó-tengeriért Remington Írógépet (kaphati Glogotvski és Társa budapesti czégnéi Erzsébet-tér5.15—25 frt érhető el ab itt. Zabüzlet meglehetős élénk, finomabb fajok azon16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai taninban hiányzanak. Zabért minőség szerint 5-50—6-— tézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. frtig fizetnek. Határidőüzlet lanyhán kezdődött, később azonban Festékpárna mellőzve. — 4-szeres billenvételekre megszilárdult valamivel. tyű 8-szoros helyett. — Legfinomabb A kurzusok különben a következők : acélszerkezet. — Közismert n a g y tartósság. — Központi v e z e t é k nélkül. — TelKöttetett. Déli zárlat. jes magyar és német billentyűzet. — Min8-77—79 Buza okt. . . . 8.76-^8.78 den betűnek csak 1 billentyűje. — LegBuza'tavaszra 8465—8'66: —•— 8-68—69 nagyobb sokszorosító k é p e s s é g g e l . Rozs „ 7-1(1—7-18—• 7'21—2.'í A REM1NGTONT nagy sikerrel használják. Tengeri máj.rjun.' 4.55—4.56 —•—•— ' 4"56—57 Zab 5'65—5*68— 5-65—66 Káp.-repeze aug. 12-50—12-70—* •—— í Táría ^ B rbla Budapest, Győr stb. itősága, Mágocs. -— Magy. Mezőgazí •--' " ' ~3nS püspöki urac' ojtán, gróf Fest üspökségi közpo iaGyfr.éOsztr.m.aáUa! urad. igazg. jarkamaránál, ügyvédeknél, megyéknél, városoknál,
ilMiriiíiSss^ ségünkre az ország bármely részébe díjmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak,saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket — Árjegyzék bérmentve és ingyen. Erzsébet-tér 16. Remington írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Víahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Napi jelentés 1898. szeptember 30. Készáruban ma meglehetős élénk kinálat' volt, malmok jó vételkedvet mutattak és 45,000 n kelttel változatlan árakon. Eladatott :
Szeszüzlet. Szesz. (Ooldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten valamivel lanyhább irányzat uralkodott és a szeszárak azonnali szállításra 25 krral olcsóbban zárulnak. Elkelt finomított szesz azonnali szállításra budapesti gyáraktól 55.50 frtig, vidéki gyáraktól 55. 55.25 frtig nagyban. Elesztőszesz változatlan 55.75 frton jegyeztetik nagyban. Kicsinyben az árak 1/2 frttal drágábbak. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e héten 25 krral olcsóbban 16.75 frtig volt kínálva és több tétel felső-magyarországi állomásokhoz szálütva ez áron el is kelt. Erdélyi állomásokhoz szállítva kinálat nem volt. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 19. 19.25 forint. Bécsi jegyzés 20-20'20 frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 55.—- forint adózott és 19.— frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 12. 12.25 frt kiviteli szeszért 90 százalék. A kivitel e héten több tétel finomított szeszt vásárolt. Vidéki szeszgyárak közül: N.-Várad, Lúgos, Losoncz, Győr 1/4 frttal olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 55 25—56-—frt, élesztőszesz 55-75—56-25 frt, nyersszesz adózva 54-25—55-— frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 15-—15-25 frt, denaturált szesz 21'50 — frt. Kontingens nyersszesz —. -. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkü1 budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek" részére. Budapest, 1898. szept. 29-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: A és B dara 16.50 'frt. Buza 0 1 2 3 4 5 6 7 71/2 liszt:frt 16.20 15.50 15.— 14.30 13.70 12.90 11.70 9.40 7.10
100 „
frt
78 , 9'40
Fehérmegyei,: Tolnai : Bácskai:
2000 1000 , 1000 ,
3 hóra
5.60
3.90
Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vöröslóhere tekintetében a belföldi forgalomban kedvező hangulat, azonban a külföld is meglehetős érdeklődést tanusit terményünk iránt. Amerika kedvezőtlen jelentést küld világgá vöröslóhere terméséről és megkísérli az árak felemelését e jelentések azonban nem ellenőrizhetők, tehát nem is megbízhatók. Az ezenfelül még tekintetbe jövő európai termelő országok tudósításai még sokkal hézagosabbak semhogy ítéletet lehetne mondani a . »iat Provenkeből valamivel már jobban kínálnak azon tételek, melyek eddig piaczra kerültek, meg a jobb osztálybeli árunál is gyöngén kifejlett szemet mutatnak, különben
pedig egyenletes és tiszta az áru. Magyar luczernáról továbbot sem hallani Semmit. Báltaczim jó árak mellett s könnyen elkelt mind, a mi a piaczra került. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. szeptember hó 28-ról. E hét első felének forgalma nagyobbrészt gyümölcsből állott, de különösen szőlőnél a nagy felhozatalok daczára (habár. árhanyatlás mellett) nagy érdeklődés mutatkozott. Vad és húsféléknél is nagyobb küldeményekről számolhatunk be, a melyek- jó árak mellett találtak elhelyezést. így kaptunk nagyobb tételekben : nyulat, szarvast, őzet, foglyot, valamint marhaés borjúhúst, mely > utóbbi jelenleg élénk keresletnek örvend és egy nagyobb tételű sertésszállitmányt, mely azonnal talált vevőre. Eladásaink a következők: marhah,us 52—64, borjúhús 54—60 kr kgmonként. sertéshús 50—56 kr, nyul 1—;Í30, fogoly 50—60 kr drbként, Szarvas egészben 25—30, őz 70—80, vaddisznó 35—40 kr kgként. Gyümölcs: szÓlö 14—30, alma 6—11, kiérte 10—16, szilva 4—5, dió (tavalyi) 20—25 kr kgként. Tejtermékek: theavaj 95—120, főzővaj 70—90, tehéntúró 10—16, tejfel 28 kr kgként, Mézei termények: burgonya 1;20—1-60 frt mmként. Tojás : eredeti ládánként 34-50—36'50 frt.Teatojas 30 drb 1 frt. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1898. szeptember 29-én. Has. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52—56, II. oszt. 48—52, III. oszt. 42—48, eleje I. oszt. 48—52, II. oszt. 42—46, III. oszt. 40—42, borjúhús hátulja I. oszt. 64—68, n. oszt. 60—64, eleje I. oszt 58—62, II. oszt. 54—58, birkahús hátulja I. oszt. 38—40, II. oszt. 36—38, eleje I. oszt. 36—38, II. oszt. 30—36, bárány 0-—, hátulja •- •—, sertéshús magyar eleje 1 db 0. szalonnával elsőrendű 1 q 54—56-0, vidéki 40—45, szalonna nélkül elsőrendű 58—62, vidéki 48—56, sertéshús pörkölt -0, sertéshús szerb szalonnával — , szalonna nélkül •, sertéshús füstölt magyar — , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 80—100, füstölt belf. csonttal 1-0—1-10, csont nélkül 1-10 —1-20, sonka füstölt kiilf. csont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 57-0—59 0, füstölt 62'—64-, sertészsír bordóval 64-0—65-0, hordó nélkül 61*0—63'0, kolbász , malacz szopós élő 1 db 0 00—0-—, tisztított 0-00—00. Baromfi, o) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-10—1-40, , sovány 1-20— csirke 0-60—1-00, kappan hizott • 1-60, récze hizott 1-40—2-40, sovány 1-00—1-40, lud hizott 3'50—6-00, sovány 1-60—2-60, pulyka hizott : —0-—, sovány 2-0Ö—3-00. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 00-—, 1 kg. , csirke 1 db 0-30—0-60, 1 kg. — , kappan hizott 1 db 0-—>—0-—, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db 1-00—1-50, 1 kg. .félkövér 1 db 0-90—1-20, lud hizott 1 db 2-20—3-00, 1 kg. 52—0-56,
Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-00, csuka 0-80 — 0-90, ponty (dunai) 0'40—0'50, süllő —• •—, kecsege 0-—O'O, márna —-40—"50, czompó 0'40—0'50, angolna 00 —, apró kevert 0-16—0-25, lazacz , pisztráng —• •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 üt. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-06—0-07, tejszín 00'—, tejföl 0-20—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-95—1-10,1. rendű 0-80—0-85, II. r. 0-60—70'—, olvasztott 0-60—60, Margarint, rendű 0*—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0-10—0-14, juhturó 45—48, liptói 0-48—0-60, juhsajt 0-48—48, emmenthali sajt 1-10—1-10, groji sajt 0-72—0-72. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 15-0—18-0, barna kenyér 12-0—14-0, rozskenyér 11-0 —110. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, Hüvelyegek. Lencse magyar 1 q frt 7—9, stokeraui 22—33, borsó héjas magyar 6-00—13-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—8, nagy 8—10, színes 8-00—13. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 36-0—37-00 II. oszt. (1440 db.) 32-0—33-0, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-80—2-90, törött tojás 0- 0-— Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.00—4-00, 1 q 2-—4-5, Petrezselyem 100 kötés 1-0—4-50,1 q 2"00—4 — zeller 100 drb 0-60—1-0, karalábé 1-0—1-60. vöröshagyma 100 köt. 1-00—2-50, 1 q 3" 4'—. foghagyma 100 köt. 10-—14-, 1 q. 12-—18-—, vörösrépa 100 drb 0"40—O'80, . fehérrépa , fejeskáposzta 2-0—6-00, kelkáposzta 100 drb 1-00—1-20, vörös káposzta 3-—6'— fejessaláta 0-50— 1-20, kötött saláta O'O—0-00, burgonya, rózsa 1 q 1-40 1-50, sárga 1-60—1-90, külföldi —• fekete retek 100 drb 0-60—1-00, uborka nagy salátának 100 db 1-5—2-5, savanyítani való 100 db 0-6—1-0, savanyitott 1-30—1-60, zöld papr. -25—1-0, tök főző 5-—8-00, zöldbab 10'—16 0 zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —• •—, fejtett 1 lit.
1428
! KOZmjgK, 1898. OKTÓBER HO 1.
—-•—, tengeri 100 cső 1-0—1-2, karfiol 100 db 3paradicsom 1 kg. 004—0-06, spárga 00—, t 1 q 6—16. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 10—14, köz. alma 6—10 fajkörte 10—24, közönséges körte 8—10, szilva magvaváló 6-0—8-0, vörös —•—, aszalt , cseresnye faj , közönséges 0 , meggy faj , közönséges —, ringló —• , baraczk kajszin , őszi 8—20, dinnye görög nagy 1 db 16 0'20, kiesi 1 2—16, sárga faj 0*2—0-16, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 016—0 32, csemege , dió (faj, papirhéju) 18—24, közönséges 14—16, mogyoró 15—f" gesztenye magyar 12—14, olasz , narancs mes nai 100 db —-0—0-0, pugliai 7'0—8'0, mandarin O'OO— 0-00, czitrom 1-80—2'40, füge hordós 1 q , koszorús 1820, datolya 46—50, mazsolaszőlő 56—70, egres 1 lit. 0 , eper 1 kg. •— kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—60, II. rendű 20—28, csöves — , (szárított) . köménymag , borsókamag . mák 1 q. frt 25—28, méz csurgatott 0'30— 0-45, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szín 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-50, vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkbs Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1898. [szept. 30. A székesfőv. IX. ker. elöljáróság jelentése a ,.Köztelek' részére). Felhozatott a szokott községekből 102 szekér réti széna, 45 szekér muhar, 25 zsupszalma, 1 szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 6 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 1000 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak q-ként a következők: réti széna 210—325, muhar uj 230—300, zsupszalma 140—180, alomszalma 140—140, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma , tengeriszár , luczerna , sarjú 240—290, szalmaszecska 180—200, széna , uj , zabosbükköny . összes kocsiszám 189, suly 189000 kg.
Allatvásárok. Budapesti sznrómarhavásár. Szeptember hó 29-én. A székesfővárosi közvágóhíd, és marhavásár igazgatóság ielentése. Felhajtatott: 541 drb belföldi, db gaücziai, — drb tiroli, 60 db növendék élő borjú, — db élő bárány; 36 drb belföldi, — drb gaücziai, — drb tiroli, 100 drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske. A borjuvásár hangulata vontatott lefolyású volt. Árak a következők: Elő borjuk: belföldi —• írtig, kivételesen — írtig dbonkint, 30—46 írtig, kivételesen 48 írtig súlyra, növendék borjú — írtig, kivételesen — frtig dbonkint, 18—22— írtig súlyra Ölött borjú : belföldi 70—80 frtig, tiroli frt, gaücziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 0-—0-— frtig, bécsi ölött borjú , kiv 0 — frtig, kivételesen írtig írtig súlyra. Élő bárány 0élő kecske —•—•— frtig páronkint. Hizlalt ürü , Budapesti gazdasági és teny észmarhavásár. 1898 évi szeptember hó 29-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott: 304 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. 34 db, közép 93 db, alárendelt — db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 154 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 22 db, hizlalni való ökör — db, tarka — db. Jármos ökrök és fejős tehenek mérsékelt kereslet mellett változatlan árakon kerültek forgalomba. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos ökör 325—355, középmin. jármos ökör párja, alárendelt minőségű jármos ökör , hizlalni való, jármosbivaly — é. s., frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör 24—27-50 mm.-kint é. s., tarka bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén 70—120, bonyhádi tehén 120—170 kiv. — frtig, bika — frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár. 1898. szeptember hó 29-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 3292 db nagy vágómarha, nevezetesen: 479 db magyar és tarka ökör, 544 db magyar és tarka tehén, 1835 db szerbiai ökör, Ö db boszniai ökör, 252 db boszniai tehén, — db szerbiai tehén, 62 db bika és 120 db bivaly. Minőség szerint: 418 darab elsőrendű hizott 2389 db középminőségü és 485 db alárendelt min. bika db elsőrendű hizott ökör, db középminőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, — db alárendelt minőségű tehén. Az 1000 darabbal kisebb felhajtás következtében • vágómarhában a vásár irányzata élénkebb volt s az árak általánosságbau 1 írttal emelkedtek. Silányabb minőségű magyar ökröknél, minthogy a felhajtás nagyrésze ilyen volt, egyes esetekben nem lehetett magasabb árakat elérni, de ha jobb minőségű hizott ökör lett volna a vásáron, ilyenekért 2—3 írttal is magasabb árakat fizettek volna, mint a mai legmagasabb jegyzések. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 36' 32'—, kivételesen —• ,
79. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
hizott magyar ökör középminőségü 2529'—, aláErdélyi hizó ökrök. Eladók: rendelt minőségű magyar ökör 2426-—, jobb minőCzell Frigyes és fia, Brassó u— 39 — — — ségű magyar és tarka tehén 20—30-—, kivételesen tarka Kosph. et. SchóbelvSz.-Régen ... 37': — 04 — tehén 33-•—, magyar tehén középmin., 20 Német hizóökrök. Eladók: alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 30, szerbiai ökör jobb minőségű 24-—30, Blau testvérek, Temesvár.: 41 40 , — —•—, szerbiai ökör középminőségü 20—23—, szerbiai Frisch Gy., Versecz 41 40 39 38 ökör alárendelt minőségű —•— •—, szerbiai bika Neumann testvérek, Arad 41 — • — — 22-' 30'—, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 16.—20, Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy kiv. —•— frtig métermázsánkint élősúlyban. az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felBudapesti lóvásár. Budapest, 1898. szept. 29-én (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztélek" hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell,'hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig olzárt részére). megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész A vásár forgalma közepes volt. miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből Felhajtatott összesen 528 db. Eladatott 271 db. nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Nyitra, Pozsony (Csallóköz határa kivételével), Trencsén Jobb minőségű lovakból hátas 15 db, eladatott 4 db 150—180 írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 40 db, és Liptó, továbbá Pozsony sz. kir. város és Mosonyeladatott 16 db 105—150 írtért, nehezebb kocsiló megye Rajka járása. (hintós) 26 db, eladatott 7 db 120—155 írtért, igás Bécsi sznrómarhavásár. 1898. szept. 22-én. Felkocsiló (nehéz nyugoti iaj) 19 db, eladatott 10 db 80— hozatott: 3480 borjú, 2404 élő sertés, 884 kizsigerelt 120 írtért, ponny 0 db, eladatott 0 db írtért; sertés, 522 kizsigerelt juh, 69 bárány. közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló A borjuvásár változatlan árakon bonyolódott le. stb.)' 80 db, eladatott 32 db 46—75 írtért, könnyebb A kizsigerelt sertések jüzletmehete gyenge volt és az félék (parasztló stb.) 200 db, eladatott 90 db 24—42 árak kgkint 2—4 krral csökkentek." írtért; alárendelt minőségű lovakból 148 db, eladatott Arak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 44—62 112 db 10—25 írtért. Bécsi vágóra vásároltatott 50 db, prima kr., primissima kr., élő borjú az állatkert és kutyák részére vásároltatott 7 db, tu- kr., 36 - 38 kr., prima 40—46 kr., primissima 48—54 (—) lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos be- kr., fiatal sertés C7—48 kr., kizsigerelt sertés nehéz tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt 54—58 kr., süldő 48—58 kr., kizsigerelt juh 26—38 kr., a gyepmesterhez küldetett — db. bárány páronkint kr. Kőbányai sertésvásár. 1898. szeptember 30 '.\Első Bécsi sertésyásár. 1898. szept 27-én. {Schleifelmagyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a der és társai bizományi czég távirati jelentése a .Köz„Köztelek' részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlag- telek" részére). árak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 53-0—53-5, Felhajtás : 4493 lengyel, 5403 magyar sertés, össze280—300 kg. nehéz 53'50—54'00 kr, öreg 300 kg. túli sen ,9896 drb. — ' kr, vidéki sertéskönnyü kr. Szerb 50 0—53 0 Az üzlet igen lanyha. kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életÁra kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségkül : prima 45—46 kr, kivételesen —•— kr, közepes árak: Tengeri ó 5-50—— frt, árpa 6*30 frt Kőbányán 40—44 00 kr, könnyű 40—44 kr, süldő 35—47 kr. átvéve. Helyi állomány: Szept. 23. maradt 47579 drb Bécsi juhvásár. 1898. szept. hó 22-én. Felhajtás Felhajtás: Belföldről 1104 drb, Szerbiából 3017 darab, 5427 db juh. Romániából drb, egyéb államokból darab. Csendes üzletmenet mellett az árak egy kissé Összesen 4121 db. F ő ö s s z e g 50700 db. Állomány csökkentek. és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti foÁrak: export juh páronként 1922-—, kivét. gyasztásra (I—X. kerület) 1771 drb, belföldre Budapest környékére 1058 drb, Bécsbe 544 drb, Csehországba, —, raczka 12—16-50, selejtes juhpárkint 10"—16-— frt. Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 584 db. Német birodalomba drb, egyéb országokba — db, Ingatlanok árverései (20000 f r t b e c s é r t é k e n A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott 5, vaggonból kirakatott hulla 5, borsókásnak felül.) találtatott 10, összesen 20 db. Összes elhajtás 3977 darab. Maradt áüomány 47723 drb. A részvény-szállá(Kivonat a hivatalos lapból.) sokban 13196 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt 5029 drb. Felhajtás : Szerbiából 3017 db, Romániából drb, összesen 8046 drb. kir. tvszék tóság Zsigmond Elhajtás: 2144 drb, maradt állomány 5902 drb és és neje pedig 5902 drb szerb és — db román. Az egészségügyi Kassay atkviha- Buzay 28471 Okt. 3 szemlénél jan. 1-től máig 447 drb a fogyasztás alól kikir. tvszék tóság Károly vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Okt. atkviha- Csonka N.-szt'-miklósi 2000Ö Sovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállító tóság Mihály kir. jbiróság részvénytársaság heti jelentése. 1898. szept. 30-án.) Okt. 10 Székelyhídi a tkvi ha- Szeremlev 71220 A.kész sertések további árcsökkenése ugy a Sándorné kir. jbiróság tóság bécsi, mint a budapesti piaczon a sovány sertésüzlet pangását vonta maga után. Kötések alig jöttek létre. Okt. 12 B.-gyarmati atkviha- Schönberg 20000 Sertésvészen átment malaczok árai : kir. tvszék tóság Gusitáv 100—130 kg. (páronk.) súlyban 55—58 krig. Okt. 17 Gödöllői atkviha- néh. Daubek 30000 130—180 , „ „ 52—55 , kir. jbiróság tóság Jakab hagyatéka 180—200 „ . „ 52—54 „ Tarlóra való vészen, átment malaczok 58—61 kr. atkviha- Dr. Hollósy 60364 Okt. 17 M.-Szigeti Sertésvészen keresztül nem ment malaczoktóság István kir. tvszék 40—42 kr. 4°/, levonással. 20431' Okt. 22 atkviha- Bachrack kir. jbiróság tóság Jakab Bécsi vágómarha vásár. 18ÖS. szept." 29. A bécs Í13387 á tkvi ha- Helley. Okt. 'Tasnádi marha- és huspénztár jelentése. tóság János kir. jbiróság Összes felhajtás —••— db. Ebből magyar db, 59063 galicziai db, bukovinai —, németországi db, Okt. 28 Német-bogsáoi atkviha- Keil kir. jbiróság tóság , Gyula hizott 1293 db, legelő 1654 db, fiatal 2654 db, ökör — — db, bika — db, tehén db, bivaly — db. 36756 atkvihaStieder Szombathelyi Okt: 31 Szombaton a vesztegvásárra 402 drbot hajtottak tóság György kir. tvszék fel. Már a felhajtás száma is mutatja ezen üzlet elrontott voltát. Jó minőségű hizott állatok felhajtása Nov. 10 Vámosmikolai a tkvi ha- Rakovszky 24184 kir. jbiróság tóság Béla csekély volt, mégis a mult heti áraknál magasabbak nem voltak elérhetők. A középminőségüek üzlete lanyha Nov. 22 Kecskeméti 27677. a tkvi ha- Weisz volt és olcsóbban adattak el a multhetinél. A nagytóság Mór kir. tvszék mennyiségű. .legelőmarha felhajtás következtében elvi20000 selhétetlen árak alakultak. Minden minőségből sok el- Nov. 25 Budapesti a tkvi ha- Heidinger adatlan áru maradt. tóság Lipótné kir tvszék Árak: prima magyar 37—39'50 (—•—)frt, szekunda Decz. 12 Tornallyai a tkvi ha- Szentiványi 20715 1—36 frt, tertia 28—32 frt. Gaücziai prima 3941-50 tóság Géza kir. jbiróság -•—) frt, szekunda 35—38 frt, tertia 29—34 frt. Német atkviha- br.Rajacsich 68981 prima 40—41-50 (—.—). szekunda 35—39, tertia 30—34 Décz. 17 Ó-becsei tóság Sándor kir. jbiróság frt. Konzervökrök . 20'—29-— ó. s., rosszabb minőségű frt é. s. Bika 24—34-— () frt é. s., tehén 20—30 Decz. 28 A kecskeméti a tkvi ha- Aczél Szabó 27154 frt és bivaly 17—22-00 frt 6. s. (Kizárólagosan élősúlyra tóság János kir. tvszék minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyan— eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 A i O r a . magy. g u d . egyesület tulajdona. i kiverésért pedig 35 krt kap.) egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és Egyes eladások: Magyar hízó ökrök. Eladók : kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazÁr Ár gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az Grubitsch Pál,Kopháza ... 32 — 30 — 0. M. G. E. szerkesztő-titkára.—Társszerkesztő: Budaj Lederer Kálmán, Nagyvárad 39V2 — —. — Neumann testvérek, Arad 39 — — — Barnabás, az O. M. G. E. titkára.
7 9 . SZAM. 8 - i k ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1 8 9 8 . O K T Ó B E R H O 1.
1429
Országos Magyar Kölcsönös MxMtf Szövetet. B U D A P E S T E N , VIII., József-körut 8 .
Foxterrier kutyákat
Vezérigazgató: SZŐNYI ZS GMOND. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSjlTÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tüz- nint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdáközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
igen j ó p a t k á n y , v a k o n d i r t d t
épület és átalány
tékony vad pusztítót,
(pauschal)
biztosításnál
A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint a szövetkezetnél. I V Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5°/o díjengedményben részesülnek. "SS® Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, IO°/o engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024
rókáknak a lyukból
ís a l k a l m a s a t szállít jótállás
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; — minden más illeték kizárásával.
P I C K
é s egyéb k á r való
kiűzésére
mellett.
0 8 W A L D
tenyészállat importeup
VII.
kerület
Külső
kerepesi-nt
1. s z á m .
Lóhere, luczernamagot, baltaczimet, vöröskölest, fehérkölest legmagasabb
áron
~
vásárol
Frommer A. Hermán utóda magkereskedés
B
U
D
A
P
E
S
T
,
" V . ,
5.
T ü k ö r - u t e z a
Vágó- és tenyészállatok eladását és vételét legczélszertibb hirdetni a
I „Mészárosok és Hentesek Lapjá"-ban. 5741' B u d a p e s t , V I I I . CsoKonay-utcza Í O . sz. = = = = = Hirdetések díjszabás szerint számittatnak. =
Sorvetőgépeket a l e g ú j a b b és l e g j o b b a n bevált szerkezetben, e g y e t e m e s - és t ö b b v a s u e k é k e t pánezélaczél-kormánylemezekkel, b o r o n á k a t , h e n g e r e k e t , konkol y o z ó k a t , g a b o n a t i s z t i t ó - r o s t á k a t és teljes t a k a r m á n y k a m r a - b e r e n d e z é s e k e t , nagy választékban és jutányos árakon szállítanak
U m r a t h és T á r s a mezőgazdasági
gépgyárosok
Budapesten 7T. Iser., V á c s i - l s ö r n t 6 0 . s s á m . Árjegyzékkel
és költségvetéssel és bérmentve
U.
kívánatra
ingyen
szolgálunk.
i . B o r s a j t ő k ( S y s t e m Mabille é s s z ö l ö z u z ó k kitűnő kivitelben és mindenféle nagyságban.
F u e h s B Ő T
=
=
H e r m a n n
tejgazdasági edények
gyára
m o
B U D A P E S T , VI., S z o n d y - u t c z a 3 5 . s z . Edény gyártmányaim ugy ségben, mint ár tekintetében nos elismerésben részesülnek.
minőáltalá-
Rendes vevőim közül felsorolom: a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", a „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gazdaságot. Beferencziábkal szívesen szolgaion. Telefon-szám 17—35.
Önműködő egér- és patkányfogók B E N D E R S/í\UAl)AI,>IA a férgeket Jótállás mellett néhány nap alatt teljesen kipusztítják. itóságok, ipari , Ságok, gazdák, i stb. részéről. Egérfogó darabj* I fr-fc SO Isr. — Patkányfogó darabja 13 fr-b. ÖRÖKÖS OLTALOM! EGYSZERI K A R L B E N D E R I., W I E N , IYAF,
! KOZmjgK,
1430
1898.
O K T Ó B E R HO
CrANZísTÁRSA vasöntöde
é s gépgyár
részv.-társ.
BUDAPESTEN.
7 9 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
1.
„HAMPSHIREDOWN" JUHOK, Kitűnő hús, jó gyapjú, nagy súly. Ezen kiválóan értékes
Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott mnfímil' lílULUl UJl
( B á n k i ós C s o n k a s z a b . r e n d s z e r e . )
Mechwart-féle gőzekék és petróleum ekék. Hengerszékek,kőjáFatokes teljesmalomberendezések. T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási é s erőátviteli berendezések. Részletes árjegyzékeinket kivánatra megküldjük.
gZIVATTYÜK HjEBLECEK , házi, nyilvános, mezögazda-
A isgysii
»
k
k hémmtie.
legujabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermériegek, mérlegek házi használatra, baromimérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
angol juh-fajta bámulatosam korát
fejlettségénél fogva utolérhetetlen ezen kivül pedig oly erős szervezetüek, hogy
minden éghajlathoz alkalmasak, és a hus minőségére nézve egyedül állanak. A „Schmithfield Club" 1897. deczemberi ki állításán Londonban a „Hampshire Downn"-ok voltak a legkiválóbbak. A bárányok csoportja 20 nevezéssel felülmúlta mind a többit számra nézve és egy ürünyáj a Champion díjra a legjobb rövid gyapjasok között a kiállításon tartalékbkn maradt. Egy „Hampshire Down" ismét első dijat nyerte mindenféle rövid fajták ^között a leszúrt állatok versenyében. Közelebbi felvilágosítást nyújt
James E.
Rawlence,
a Hampshire Down juhtenyésztők szövetségének titkárja, Salisbury, England.
;
Crazd. kötéláruk. ZSÁKOK, PúmM&K, zsinegek, hevederek, tömlők, fehér ruhateritök.
W . GARVENS,
Tornaszerek, függöágyak és mindennemű hálók ipartelepe.
'SEFFER ANTAL Budapest IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz.
Árak franco csomago- TERMÉSZETI NYERS-VASELINE Pata és Böritpolószer lás; bécsi indóháztól szállítva : tartány ca 25 4 Kilo tiszta suly bérmenfesenftt2.50. kiló, kilónként 40 kr., tartány ca 50 kiló, kilónként 35 kr., postán ingyen csomagolás és b é r m e n t e s e n 4 kiló. 4 kiló 1 pléhszelenczében 2 frt 50 kr., 4 kiló 4 pléhszelenczében 3 frt. K a u c s u k k a l vegyítve kilónként 10 krral több. • Vízmentes bőrkenőcs vadászcsizmáknak.
S T A H E L és LENNEK
TRÍFJIRCTÁR 1 IVL£i U H U I ü l i ,
Ü
S
1
E
Budapest, V. ker. József-utcza 8. Ajánljuk
Katona
trieurjeinket minden gabona tisztítására. 5 kiló nyerstermény beküjdése mellett speciális
trieurt készítünk. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélünk. Kivánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusítók alkalmazást nyerhetnek. 5953
ÍUST E. A. és Társa, BÉCS, XII/2.
K
H T L A W Ngyá - T raktára. E I V N 1 S HSI Gondos kiszolgálat.riVidékre árjegyzék szerint.
Minden
fajta
erdei csemetéket erdők és sövények alakításához, szép és olcsó: fenyő, erdei fenyő, feKete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös és fehér égerfa, akáczfa, fehér juhar, berkenye, és bodzafa csemetéket ajánl
Gutsverwaltung BOROWNA posta: B O C H N I 4 , Galiczía. 6294 Á r j e g y z é k kivánatra, ingyen.
E . gazdasági gépgyára
MOSONBAN.
A j á n l j a a b e k ö v e t k e z ő őszi é v a d r a : S a c k r e n d s z e r ű aczélekéit, egyes-, k e t t ő s - és liármasekéit, L a a c k e - f é l e szántóf ö l d és rétlboronáit, hengereit,
„Hissigápía D r i l l " , h e g y e s v i d é k r e „üfSgSSOni D r i l l " , k i s g a z d á k n a k „Jubileum Drill"
eredeti
——
P^"
F ő r a k t á r :
sorvetőgépeit leszállított á r a k o n . 18500, d r b . h a s z n á l a t b a n . M i n d e n n e m ű rostáit, szelelőit, konkolyozóit. U j ! B u r g o n y a osztályozó g é p e k ! * U j ! R é p a f e j e l ő gépek, e z u k o r r é p a t e r m e l ő k részére ! L e g j o b b : „ R a p i d " darálóit, szecska és répavágóit, morzsoló és t a k a r m á n y fftllesztőit. K ü l ö n l e g e s s é g : T a k a r m á n y k a m r a berendezések. Uj, teljes nagy árjegyzékek kivánatra bérmentve.
B U D A P E S T ,
/
r CEJ afl
,
JlpiÉSr
"
jp^
i! .if
'^^NsT' ^
L
TI,, T á c z i - k ö r u t
•
57a.
JP^
79. S Z A M . 8-ik É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1898. OKTÓBER HÖ
Hirdetmény. A kassai m. k. gazdasági tanintézeten a beiratások az 1898/99-ik tanévre
október 1—8-ig tartatnak, azontúl október 20-ig a tanári testölet, október hó 31-éig pedig a földmivelésügyi minister engedélyével lehet beiratkozni. A felvételhez megkívántatik a gymnásium vagy reáliskola Vl-ik osztályának sikerrel, vagy a polgári iskola Vl-ik osztályának általános jó'osztályzattal való elvégzéséről szóló bizonyítvány és 16 éves kor. A If. tanévre olyanok is felvétetnek mínisteri engedélylyel, a kik érettségit tettek és egy évi gyakorlatot hiteles bizonyitványnyal igazolnak. A tandíj félévenként 2 0 frt, olvasótermi dij 2 frt, konviktusi dij, teljes ellátás és élelmezésért az első félévre 110 frt. A konviktusban való bentlakás az I-ső évesekre kötelező. Szegénysorsu és jó eló'menetelü hallgatók a tandíj fizetése alul felmenthetők s esetleg ösztöndíjban is részesíthetők. Bővebb felvilágosítást nyújt a tanintézet igazgatóságánál megszerezhető értesitq. A kassai m. kir. gazd. tanintézet 65io igazgatósága.
I.
143 I
HIRDETÉS. A 4-ik hadtest parancsnokság területén fekvő cs. és I kir. közös hadseregbeli csapatok 1898. évi o k t ó b e r 18-án, — 1898. évi o k t ó b e r 3 4 - é n t és 1898. évi o k t ó b e r 2 8 - á n
a cs. és kir. 4. hadtest hadbiztosság hivatalos helyisé- j geiben (Budán, hadtestparancsnoksági épületben) minden- j kor 10 órakor délelőtt, írásbeli, lepecsételt boríték alatt I benyújtandó ajánlatok utján, nyilvános tárgyalások fog- ' nak tartatni. A részletesebb feltételek az 1898. évi szeptember hó I 28rán lapunkban teljes szövegében megjelent „Hirdet- ! ményekben", továbbá a cs. és kir. 4. hadtest hadbiztos- [ ságánál, a budapesti és székesfehérvári cs. és kir. katonai ( élelmezésiraktárnál, Kecskeméten 13. huszárezredparancsnokágánál megtekinthető 1898. évi szeptember hó 6-án kelt \ „Szállítási feltételek füzetében" foglaltatnak. 6481 f Budapesten, 1898. szeptember 6-án. A cs. és kir. élelmezési raktártól Budapesten.
u
t
e
z
a
i
l
o
k
ö
i n
o
t
i
v
o
k ,
gözcséplőgépek hajtására a f ő H e r c z c g i v a s i n ü v c k b ő l . A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások E r z h e r s o g S i c S t s
© a i n e r ® ! -
SBöpection
in T e s c h e n in S c h l e s i e n , czimen;
4091
MZGJZLjCMT az Országos Magyar Gazdasági Egy. kiadásában a
S u s c h k a Richárd (a n a a g y a r ó i r á r i g a z d , a k a d é m i a i i v b é s ő j e )
"Kin.,.
Egyszerű gazdasági számvitele, az O.M. G. E. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott pályamű. Bolti ára csinos vászonkötésben 3 frt. Az „Orsz. Magy. Gazd. Egy." tagjainak, illetve a „KÖZTELEK" előfizetőinek csomagolva és az összeg előzetes beküldése mellett portómentesen megküldve 2 f r t 3 0 kr.
Köztelekéi BUDAPEST, IX. ker., Üllői-ut 25. szám alá intézendők.
1432
KÖZTELEK,
G É P O L A J A T ,
1 8 9 8 ; O K T Ó B E R H Ó 1.
u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.
Szalonnát F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.
zsákokat, takaré- és szekérponyvákat, Kátrányfestékeket, r.'déllakot és minden egyéb gazdasági czikket
Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok: gazdasági és erdei vetőmagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot kérek.
MŰTRÁGYÁT.
Kocsikenöcsöt, Petroleumot
KRAMER
LIPÓT,
7 9 . SZÁM. 8 - i k ÉVFOLYAM.
Luczernát,
lóherét,
f ü m a g v a k a t ,
minderi czélra é s e g y é b vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz ezaponáriát tiszta vastag ayfik*. r e k b ő l őrölve.
BUDAPESTEN,
V . k e r . , A k a d é m i a - u t c z a l O . SE. „CERES" Budapest. T e l e f o n . Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal Kívánatra szolgálok.
Sürgőnyczim :
Eladó s i m m e n l h a l i ü s z ő k .
W E I S E R J .C.
Salamon Forgách M a r g i t grófnő Thuzséri n radalmáltan h a r m i n c z e g y darab telivér, államilag törzskönyvezett S
I i
n i
n O
1 1 1 l i A
I I
Ü
N
Z
gazdasági gépgyára és vasöntödéje
1T 11. G "3T-XC H X T I Z S A N-, iemtt gazdaközönségno] Magyarország legjobb sorvetőgépe a
Ő
k é t és f é l évtől — e g y éves k o r i g v a n
—
=
eladásra felállítva. Felvilágosítással szívesen szolgál az
6474
uradalmi tiszttartóság Thuzséron, (Szabolcsraegye).
ZALA-DRILL
Az Orsz. Magy. Gacd. Egyesület 1897. október hóban Kisbéren rendezett nemzetközi vetŐgépversényén a legelső díjjal, a i á l l a m i a r a n y é r e m m e l
MVIig a k é s z l e t t a r t . Több
ezer
darab
szép,
mag*as
vadgesztenye és szederfa, melyek külünösen f a s o r o k n a k darabja
2 0 krért
alkalmasak, 6486
kaphatók
B. KOBEK ISTVÁN földbirtokosnál, BÁTORKESZ,
,Planet jr."rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á 11 frt.
E s z t e r g o m megye.
L e g ú j a b b
szerkezetű
szabadalmazott termény-rosta többszörösen első kitüntetést nyertek és mintfen gazdaságban a legjobbnak elösmerve. Legolcsóbb árak. felülmúlja ugy munka, minősége, mint e g y s z e r ű s z e r k e z e t é b e n . T • I cs. és kir. szabad, m 1 különleges terményc—, , rosta gyára
A z eddig l á t o t t a k a t • jr | r
Kalmar Zsigmond,
Turkeve.
Á r j e g y z é k i n g y e n , é s "bérmenttre.
L e g ú j a b b szerkezetű
«l J -jry p " TT Tf y^
.
gőzmozdonyok 21h lóerőtől 30 lóerőig fa-, s z é n - és s s a l m a f - ű t é s r e
^
í aczéi-ekék és
Egyetemes eke.
fX V J
Budapest, v á c z i - k ö r u t 63. sz.
gőzcséplőgépek
^ ^ V
4 > w/^
Egy- és többvasu, valamint e g y e t e m e s a c z é l - e k é k és ' C o l u m b i a - D r i l l könnyii sor- > V ^ vető-«éoek yC \,r szörvaveW-gépek. A T V J
cgú a j a b b szerkezetű Le
& O Ü U m
_
.a C
B
r
^
K kettős szalmarázókkal és megnagyobbitott r f f rostákkal.
Q
mezőgazdasági gépgyárosok
f f l a S ^ " ^ ^ ^ ^ ^
^ .3
^
arató és kaszálógépek, ö . K ' továbbá mindennemű gazdasagi ^ gépek és eszközök a legjobb és legkitűnőbb kiá'iitásban
Árjegyzékek kívánatra ingyen bérmentve
79. SZAM.
8-IK
ÉVFOLYAM.
1433
KÖZTELEK, 1898. OKTÓBER HO 1.
ELADÓ BURGONYA. j a) étkezési czélra alkalmasak: OEMlCHhlN, wotnhlirrrnnua
mely magas kenlényitötartalma (19-24%) szeszDJ VeiODUrgünya, gyári czélra és kiválóan alkalmas, u. m. a J fentieken kivül: HANN1BAE AMYTVM, UAMMEtiSTEN, jj MA EHEKJiK, SAXONIA. Ez utóbbiak direct Németországból e importalt mag után lettek termelve s áruk a Zalabéri állomáson a vevő zsákjaiban átvéve frt 2-5Q per q; az előbbeniek ára meg- | egyezéstől függ. Megjegyzendő, hógy a vetőbuvgonyafajokra előjegyzéseket is í elfogadunk. Közelebbi felvilágositás és minta az U r a d a l m i intézőségnél k a p h a t ó M i k o s d o n , (per Zalabér, Vasmegye.) 6507 \
Van szerencsénk ajánlani szavatolt tisztaságii A legmagasabb dijakkal kitüntetett
homasfogzfáfíliszíeí
szavatolt 15—20% citrátban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% /olülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösön sovány talajok javitására, kitűnő hatású az összes gabonanemüek, kapás és olajnövények, lóhere és luezerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb fossiorsavírágya tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes szil per foszfátokat. A citrátban oldható foszforsav-tartalomért szavatosságot vállalunk, neteláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A csetországi ThomasműYei prágai foszMszt elaíási iroiájM TaértóDráelösége a magyar korona orsz. területén
HALMAR VILMOS,
BUDAPEST, I., Erzsébet-körut 34. szím.
Martellln a legfinomabb dohánynemesitő trágya kizárólagos eladása. Magy. kir. államvasutak.
134426. AIV. 98. számhoz.
Háló, étkező és
fcuffetkocsik
k ö z l e k e d é s é a magy. k i r . államvasutak vonalain.
A f. évi október hó 1-én életbe lépő téli menetrendben a magy. kir. államvasutak vonalain a háló, étkező és buffetkocsik következő vonalakon és vonatokkal fognak közlekedni és pedig: Hálókocsik. A budapest-keleti pályaudvar bécsi vonalán Lm. Bruckon át: a hálókocsi a 8. sz. személyvonattal Budapestről este 10 óra 45 perckor indul és Bécsbe reggel 6 óra 20 perekor érkezik: Bécsből a 7. sz. személyvonattat este 10 órakor indul és Budapestre reggel 6 óra 40 perckor érkezik. A budapest-nyugati pályaudvar bécsi vonalán Marcheggen át: Budapestről a 118 sz. személyvonattal este 9 óra 35 perckor indul és Bécsbe reggel 6 óra 35 perckor érkezik; Bécsből a 117. sz. személyvonattal este 11 órakor indul és Budapestre reggel 7 óra .45 perckor érkezik. A budapest-keleti pályaudvar máramaros szigeti vonalon: Budapestről az 1706 sz. személyvonattal este 7 óra 5 perckor indul és Máramaros-Szigetre délelőtt 9 óra 50 perckor érkezik; Máramaros Szigetről az 17p7 sz. személyvonattal délután 3 óra 50 perckor indul ós Budapestre reggel 5 óra 45 perckor érkezik. A budapest-keleti pályaudvar brassói vonalon Kolozsváron át. Budapestről az 502 sz. gyorsvonattal este 9 óra 15 perckor indul és Brassóba délután 3 óra 9 perckor érkezik, Brassóból az 501. sz. gyorsvonattal délután 2 óra 45 perckor indul és Budapestre reggel 7 óra 50 perckor érkezik. A budapest-nyugati pályaudvar orsovai vonalon folytatólag Bukarestig: Budapestről a 704 sz. gyorsvonattal délután 2 óra 30 perckor indul, Orsovára éjjel 12 ó.'a 56 perczkor és Bukarestbe délelőtt 11 óra 40 perczkor érkezik ; Bukarestből délután 5 óra 55 perckor, Orsováról a 703 sz. gyorsvonattal éjjel 2 óra 58 perckor indul és Budapestre délután 1 óra 25 perckor érkezik. A budapest-keleti pályaudvar piskii vonalon: Budapestről a 608 sz. személyvonattal este 10 órakor indul és Piskibe délelőtt 10 óra 56 perckor érkezik: Piskiről a 607 sz. személyvonattal délután 4 óra 12 perckor indul és Budapestre reggel 6 óra 10 perckor érkezik. A budapest—keleti pályaudvar zágrábi vonalán : Budapestről az 1006. sz. személyvonattal este 8 óra 30 perckor indul és Zágrábba délelőtt 9 óra 16 perckor érkezik; Zágrábból az 1005. sz. személyvonattal este 7 óra 39 perckor indul és Budapestre reggel 8 óra 20 perckor érkezik. A budapest—keleti pályaudvar fiumei vonalon: Budapestről az 1004 sz. gyorsvonattal délután 3 órakor indul és Fiúméba reggel 6 óra 20 perckor érkezik; Fiúméból a 1003 sz. gyorsvonattal délután 6 órakor indul és Budapestre reggel 8 óra 40 perckor érkezik. A budapest-keleti pályaudvar, kassai vonalon folytatólag Iglói g. Budapestről az 1506 sz. személyvonattal este 8 órakor indul, Kassára reggel 5 óra 56 perckor, Iglóra d. e. 8 ói a 50 " perckor érkezik: Iglóról ~ indul este 7 óra 48 perckor; Kassáról az 1505 sz. személyvonattal perckor indul és Budapestro reggel 8 óra 6 perckor érkezik. Budapest—nyugati pályaudvar—Temesvár-Józsefváros között: Budapestről a 714. sz. személyvonattal este 10 óra 35 perckor indu', Temesvár-Józsefvárosra reggel 8 óra 14 perckor érkezik, Temesvárról a 709. sz. vonattal este 9 óra 25 perckor indul és Budapest-nyugati pályaudvarra reggel 7 óra 15 perckor érkezik. Budapest-keleti pályaudvar—Konstantinápoly között: Budapestrőt a 904. sz. gyorsvonattal délután 2 óra 40 perckor indul, Kons.tantinápolyba reggel 6 óra 28 perckor érkezik;. Konstantinápolyból este 8 óra 15 perckor indul és Budapestre a 903. sz. gyorsvonattal délutí'n 1 óra 5 perckor érkezik. A hálókocsik csak I. vagy II. oszt. menetjegyekkel biró utasok által, ~ megfelelő pótjegy váltása mellett, — használhatók, kivéve az 1006. és 1005. sz. vonatokkal Budapest—Zágráb között közlekedő hálókocsikat, melyek csak I. osztályú menetjegyekkel vehetők igénybe. A pótjegyek árai: f or Budapest k. p. u.—Bécs, Bruckon át vagy viszont —• „ ny.p. u.—Bécs, Marcheggen át vagy viszont „ k. p. u.—Mármarossziget... ... ... ... ... — ... —Királyháza ... — ... ... Mármarossziget—Szolnok Budapest kel. p. u. Brassó—Kolozsváron át vagy viszont „ „ „ „—Kolozsvár vagy viszont _ ... ... ... Kolozsvár—Brassó vagy viszont, a nappali gyorsvonatoknál ... Budapest nyűg. p. u. —Bukarest vagy viszont, Orsován át „ „ —Temesvár „ „ ... 4.— 3.„ „ —Temesvár a nappali gyorsvonatoknál
I. oszt. II. osztTemesvár—Orsova vagy viszont — Bukarest vagy viszont ts.— i.ou Budapest kel. p. u. —Piski vagy viszont ... 4.— 3.— „ „ „ „ —Arad vagy viszont a nappali gy.-von.-nál 2.— 1.50 „ „ '„ „ —Kassa vagy viszant 4.— 3.— „ „ „ „ —Igló vagy viszont 4.— 3.— „ „ „ „ —E'iume vagy viszont ... _ 5.— 3.75 „ „ „ „ —Zágráb vagy viszont ... 4.— — Gyékényes—Fiume vagy viszont ... 4.— 3.— Budapest k. p. u. —Gyékényes vagy viszont a n. gy.-von.-nál 2.— 1.50 I. osztályú menetjegyekkel biró utasoknak meg van engedve, hogy egy vasúti menetjegygyel, de két pótjegy váltása mellett egy úgynevezett félfiilkét egyedül használhassanak. A Budapest—Zágráb között közlekedő hálókocsiknál ezen kedvezmény nem bír érvénynyel. Étkezö-kocslk. A Budapest-nyugati p. u. Bécs között, Marcheggen á t : Az étkező-kocsi Budapestről a 106. sz. gyorsvonattal reggel 8 óra 5 perckor indul és Bécsbe délután 12 óra 50 perckor érkezik, továbbá indul Budapestről a 104. sz. gyorsvonattal délután 1 óra 4r> perckor és Bécsbe este 6 óra 30 perckor érkezik ; Bécsből a 105. sz. gyorsvonattal délután 4 órakor indul ós Budapestre este 8 óra 50 perckor érkezik, továbbá indul Bécsből a 103. sz. gyorsvonattal délelőtt S óra 5 perckor és Budapestre délután 1 óra 50 perekor érkezik. Budapest-keleti p. u. Bécs között, Bruckon át. Budapestről a 6. számú gyorsvonattal reggel 8 óra 50 perckor indul és Bécsbe 1 óra 50 perckor érkezik, továbbá indul Budapestről a 4. sz. gyorsvon. délután 2 ora 20 p. és Bécsbe e. 7 ó. 20 p. érk., Bécsből a 3. sz. gyorsvon. r. 8 óra 45 perekor indul és Budapestre délután 1 óra 45 perckor érkezik, továbbá indul Béo3bőt az 5. számú gyorsvonattal d lután 2 óra 10 perckor és Budapestre este 7 ó. 15 p. érkezik. A budapest-nyugati p. u.—karánsebesi vonalon. Budapestről a 704. sz. gyorsvonattal délután 2 óra 30 perckor indul, és Karánsebesre este 10 óra 15 perckor érkezik. Karánsebesről a 702. sz. gyorsvonattat reggel 5 óra 37 perckor és Budapestro délután 1 óra 25 perckor érkezik. Budapest-keleti p. u. Kolozsvár közt : A Budapestről a 602. sz. gyorsvonattal dólután 1 óra 55 perckor inlul ós Kolozsvárra este 10 óra 37 perckor érkezik, Kolozsvárról az 503. sz. gyorsvonattal reggel 5 óra 23 perckor indul és Budapestre délután 1 óra 50 perekor érkezik. Kolozsvár Brassó közt: Kolozsvárról az 502. sz. gyorsvonattal reggel 6 óra 11 perckor indul és Brassóba délután 2 óra 9 perckor érkezik; Brassóból sz 501. sz. gyorsvonattal délután 2 óra 45 perckor indul ós Kolozsvárra este 10 ó.'a 46 perckor érkezik. Budapest-keleti p. u. Zimony között: Budapestről a 904. sz. gyorsvonattal d. u. 2 óra 40 perckor indul és Zimonyba este 9 t óra 35 perckor érkezik, Zimonyból a 903. sz. gyorsvonattal reggel 6 óra 11 ,-perckor indul és Budapestre délután 1 óra 5 perekor érkezik. Budapest-keleti p. u. Zágráb között: Budapestről az 1004. sz. gyorsvonattal délután 3 órakor indul és Zágrábba éjjel 10 óra 29 perckor érkezik. Zágrábból az 1003. sz. gyorsvonattal ójjel 12 óra 16 perckór indul ós Bpestre reggel 8 óra 40 perckor érkezik. Buffet-kocsik. Budapest-kel. p. u. S.-A.-Ujhely között: A buffet-kocsi Budapestről a 402. sz. gyorsvonattal reggel 7 óra 10 perckor indnl és S.-A.-Ujhelyre délután 1 órakor érkezik; S.-A.-Ujhelyről a 401. sz. gyorsvonattal délután 4 óra 6 perekor intiul ós Budapestre esto 10 órakor érkezik. Budapest-kel. p. u. Csap között: Budapestről a 404. sz. gyorsvonattal délután 2 óra 35 perckor indul és Csapra este 9 óra 48 perckor érkezik, Csapról a 403. sz. gyorsvonattal reggel 5 óra 53 perckor indul és Budapestre délután 1 óra 30 perckor érkezik. Budapest-kel. p. u. Fiume között: Budapestről az 1002. sz. gyorsvonattal reggel 7 óra 15 perckor indul és Fiúméba este 7 óra 25 perckor érkezik; Fiúméból az. 1001. sz. gyorsvonattal reggel- 7 óra 20 perckor indul és Budapestre 8 óra 35 perckor érkezik. Budápest-nyűg. p. u. Zsolna között: Budapestről az 1402, sz. gyorsvonattal reggel 7 óra 35 perckor indul és Zsolnára délután 2 óra 12 perckor érkezik. Zsolnáról az 1401. sz. gyorsvonattal délután 2 óra 45 perckor .indul és Büdaprstre esté 9 óra 20 perckor érkezik. Az étkező-kocsit, illetve a buffet-kocsi étkezőtermét I. vagy II. osztályú ménetjégygyel biró utasok vehetik igénybe külön illeték fizetése nélkül. A buffet-kocsikban levő ülőhelyekkel biró külön szakaszok csak I. oszt. menetjcgygyel ellátott utasok állal használhatók. — Budapest, 1898. szept. 14-én. (.'Utánnyomás nem dijaztatik.) Az i g ^ a z g a t ó s A g .
1434
KÖZTELEK, 1898; OKTÓBER HÓ 1. 1
Folyó évi november hó 17 és 18-án tartatik meg a ni. kir. szab. osztálysorsjáték
A játékterv m a r a d
a régi, azaz hogy 1 0 0 , 0 0 0 db. csájtott sorsjegy közül
7
sorsoltatik ki. A f ő n y e r e m é n y csésebb esetben
legszeren-
Á K o l o z s m o n o s t o r i (Kolozsvár)
|
|
^
téli félévére a
gf ^ i a j| !* 1§ % § |
I » jp ^
F ö l v é t e l i f e l t é t e l e k : 16 é v e s k o r , 6 g y m n a s i u m osztály, 6 reáliskolai osztály, 6 polgáriskolai osztály végzése (a polgáriskolai b i z o n y í t v á n y általános jó e r e d m é n y t kell hogy tanúsítson). A kik éretségi bizonyitványnyal birnak és legalább e g y évi gazdasági gyakorlatot t u d n a k igazolni, minisztéri e n g e d é l y l y e l a z o n n a l a m á s o d i k t a n é v r e v e h e t ő k fel. N a g y k o r ú férfiak, v a g y főiskolák tunulói vendéghallgatók g y a n á n t vehetők fel é s oklevelet is k a p h a t n a k a z előirt föltételek m e l l e t t . A beiratásra személyesen kell megjelenni, a ki ebben akadálozva van, az igazgatósághoz czimzett levélben kell hogy kérje a felvételt. Az iskolai -bizonyítványon kívül felvételkor bemutatandó a keresztlevél és az ujraoltási bizonyítvány. Október S-áu t u l 30-ig az igazgatósághoz czimzett f o l y a m o d á s s a l történhetik a felvétel; ezen időn t u l o k t ó b e r 3 1 - i g a f ö l d m i v e l é s t t g y i miniszter nrhoz kell folyamodni a felvételért. B e i r a t k o z á s k o r fizetendő e g y f é l é v r e : t a n d i j Í O f r t , biztosíték 5 frt, olvasóterem d i j 3 frt, segélyegylet javára 5 0kr., vegyműliely használatáért :Í f o r i n t . . A v e n d é g h a l l g a t ó k a s z a b á l y z a t b a n előirt látogatási dijat fizetik. Bármely kérdésre készséggel a d felvilágosítást
|
" 6508
I
Egy millió korona A z I 1 1 I
'
6 fri
1
e l s ő
o s z t á l y
| 2 — 3 firt J | 4 =
á r a i :
1 frt 5 0 kr..
= , 7 5
k
Szives megrendeléseket postautalványon kérek. Minden megrendelő hivatalos játéktervet é s m i n d e n húzás után hivatalos, sorsolási lajstromot kap.
T e l e k i Zsigmondi a m. kir. szab. osztálysorsjáték föelárusitója |
34io
P é c s e t t .
1* W ^ § | H 1 ^ I
1
tél •
Önfentartási harcz: ezt küzdi ma és a közelebbi időkben Magyarország. Nem külső ellenséggel . - - azzal könnyebb volna — benső jóbarátunkkal, monarkia másik felévei,, Ausztriával. .Hideg szelek fújnak onnan ellenünk", mondja maga Jókai; de ez csak szelíd költői hasonlat. Ádáz és kitartó gyűlölet az, amivel ellenünk .. törnek, hogy magukkal rágádjanak á pusztulásba. Nem közjogi harcz ez; ott belátják, semmit .sem tehetnek ellenünk az uralkodó nélkül. Anyagi életünkben akarnak bennünket megbénítani,, tudván, hogy a miveiődésünk, egész előrehaladásunk ebbe a bénulásba belesorvadhat. Még mindig a régi osztrák jelszó: először szegényekké akarnak bennünket tenni, a rabság azután magától következik. És erről a háborúságról mondják azt a félhivatalosak, hogy folyik a kiegyezés munkája. Soha kormányférfiak, parlamentek, az egész politika munkája annyira nem ment még a magyar közönség zsebére és ekszisztencziájára, mint ez, ami ma és a közelebbi jövendőben folyik. Ezért érthető az általános izgalom, amely idehaza elfog mindenkit, hiszen nemcsak a magyar állam becsületes érdekeinek megmentéséről vagy elvesztéséről van szó, hanem egyenként, kinek-kinek az ekszisztencziájáról. Ez a jövendő, a melyben a Magyar Hirlap tudja a maga feladatát, amely a lehető legintrasigensebb az osztrák prés ellen, mert azok. ilyen eszközökkel verekednek. Ök maguk brutálisak és tőlünk a nagylelkűséget követelik. A Magyar Hírlapot már radikális múltja is kötelezi, hogy ne engedg jen e vénasszonypolítikának, amelyet némelyek itthonról is ajánlanak. • Ellenkezőleg; ez újság a végsőig fog izgatni a magyar érdek mellett és 1 hiszi, hogy hasznos szolgálatokat tehet az önfentartás nagy, izgalmas és bizonyára • netn vértelen harczában.
fi • i |j fi 1 1 5 • H S • E m 9 9 I S * P H 1 i
Politikai programm helyett — amelyet szives és ismerős olvasóink már ugy se kérnek tőlünk — íme egy kis utalás a jelenre és jövendőre. Nehéz telünk lesz, eseményekben gazdag és hisszük — dicsőséges is! Ami. pedig. a Magyar Hírlapot illeti, szintén nem akarjuk untatni az olvasót hosszú tervrajzzal és részletekkel. Valamennyi régi támaszunk mellettünk maradt. Á szerkesztőség, élén Fenyő Sándorral, a régi maradt. Ujak jöttek és a téli szezonban már megvalósíthatjuk régi ábrándunkat: szépirodalmi tekintetben olyan lesz a Magyar Hirlap, amilyen soha semmi magyar napilap nem Néhány nap múlva megkezdjük a világirodalom. egyik legnagyobb alakjának, az első regényírónak, a Magyar Hirlap legbensőbb munkatársának: Jólcai Mórnak uj regényét, melyet számunkra irt. Jókai regényének czime: Gyász-orgiák, a tárgya maga is érdekfeszítő és-a legmodernebb a szó nemes értelmében. Ugyancsak a,téli szezonban lesz alkalmunk közreadni Bródy Sándornak hosszabb munkáját: A kömives czimü realisztikus szerelmi történetet.
| |
| magyar kir. gazdasági tanintézet
| beiratkozások október 1-8-ig történnek. | |
kibo-
50000 db. 13,160.000 korona 1 ny^reménynyel
i M m i M M M M I H i l i | Hirdetmény. § |
III, sorsjátékának első húzása.
79. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
M
W ^
M. W ^ | | ^
^ ^ S | | | P { \ « 1 * * {
a zigazgatóság. M
M
M
M
M
M
M
M
M
M
j M
<
előtt. Szépirodalmi munkákkal, tárczákkal, regényekkel látták el lapunkat ^a múltban: Ambrus Zoltán, Bársouy István, Benedek Elek, Beniczkyné Bajza Lenke, Bródy Sándor, Dóczy Lajos, Endrődi Sándor, Fp&zty Árpád, Gárdonyi Lajos, Keltái Jenő, Horváth Janka, Hubay Jenő, Ignotus,. Jókai Mór, Kazár Emil, Komáromy András dr., Kürthy Emil, Lengyel Laura, Lövik Károly, Márkus Miksa, Mikszáth Kálmán, Pékár Gyula, Petelei István, Pósa Lajos, Badó Antal, Szabőné Nogáll Janka, Szilágyi Sándor, Türr István, Váradi Antal. Ezek túlnyomó részéhez lesz szerencsénk a jövőben is. A tisztán szépirodalmi tartalom mellett nem hanyagoljuk el e lapok társadalmi és művészeti részét. Ez utóbbira ezentúl is nagy súlyt fogunk fektetni. — Szinházi rovatunk a legbőségesebb lesz. A fontos és érdekes társadalmi kérdésekről a közönséggel együtt konferencziákat tartunk, az. önök által ismert csapáson, de uj formában. A Magyar Hirlap amellett, hogy a legterjedelmesebb napilap, módot keres arra is, hogy olvasóit külön, ingyenes kedvezményekkel örvendeztesse meg. Ilyen a rendes Karácsonyi Album is, amelynek arányai, tartalma nagyobb szabású lesz az idén, mint akármely előző évben. Ezúttal nemcsak diszes és szórakoztató, de minden művelt olvasóra nézve szükséges munkát adunk minden régi és uj előfizetőnk kezébe, minden külön dij nélkül, bérmentve. Előfizetőinknek negyedévenként 50 krért küldjük meg a „Kis czimü képes gyermeklapot, amely a legjobb gyermeklap mai "napság.
Világ"
Az „Évszak" czimü gyönyörű divatlapot i s potomságért, mindössze 80 krért kapják a Magyar Hirlap előfizetői'évnegyedre. > A „Magyar Szalon" e kitűnő havi folyóiratot, szintén kedvezményes áron kapják a Magyar Hirlap előfizetői. A Magyar Hirlap és a Magyar Szalon együttesen előfizetve, egész évre 24 frt helyett 20 frt, félévre 12 frt helyett 10 frt, negyedévre 6 frt helyett 6 frt. A lapunkban eddigi folytatásait tőknek.
most könyvalakban megjelenő érdekfeszítő díjmentesen küldjük az újonnan belépő
A Magyar Hirlap előfizetési árai ezek: Negyedévre — .'. 3 frt SO kr. Egy hónapra 1 frt 20 kr. Ebbe be van tudva a postaköltség a vidékre,, illetve a házhoz Budapesten. — Előfizetni bármely naptól kezdve leliet. Mutatványszámot 2—3 napig szívesen. küld kívánatra a
MAGYAR
HIRLAP Honvéd-utcsa
regény előfize-
hordatás
kiadóhivatala 4.
KÖZTELEK,
7 9 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
1 8 9 8 . O K T Ó B E R HO
1435
1.
S E I F E R T JÓZSEF, Pozsony, cs. és kir udv. fegyverszállító
KÖZTELEK ZSEBNAPTÁR l
ö
o
e
-
i
t
:
é
v
r
e
A zsebnaptár á r a az 0. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek bérmentes küldéssel együtt I forint 6 0 kr. 2
1
Frigyes-féle
MlÖlllCPS aCZélCSÖYÜ f e S J T f i r e ü l
Eredeti-Eley-töltények
R U B I N E X G Y U L A és S Z I L A S S Y Z O L T Á N az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárjai.
ára
Krupp czélszerU (HemmerSa-féls) fegyverekből
.
Szerkesztik és kiadják:
Bolti
J . P . Sauer & Sohn czég
mmmmmmm
forint.
Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában,
Gazdaságikisbiblia.
Budapest, IX., Üllői-ut 25.
nagyol b mennyiségben
ési
megvételre kerestetik.
gépek.
Gyümölcs és szölö sajtók,
Mintázott ajánlatot kér
kettős i zóval. A munkaképesség 20% nagyobb it bármely más sajtónál.
6514
Gaál és Neumayer B u d a p e s t , V., K á l m á n - u t c z a .
Szölö és gyümölcs zúzok
i i i f i i i t
TAKARMÁNYMESZET, szavatolt 40—42% phosphorsav tartalommal, tiszta,-ártalmas al-
i elil-, Spodi , Gclatine- ind Leimfabik, tehelsW, Preuss. Schlesien. loe-töUéle, legszerkezetek. mérleg szerhez A szabadalmazott Fairftanlts-mérlegek százados rendszerűek, tolósélyos fémmérőkarral bírnak s a hidra tett terhet minden ponton egyenlően mérlegelik.
'dezősködés
a
Gazdasági-,
szekér-,
rctarha-,
zsák-
és
mérüegeinket melyek sulyokkal íiHott A jobb a kmtefü a tizedes mérlegek árainál telesités, csomagolás és adás költségei már ben" sági egyesületi tagok árki Gyártásunk állami felügyi lések közvetlen központi 14. czimzendők. Árjegyzékkel, fi szintén központi irodánk szolgál.
mm
FA1RBANKS MERLEG és GÉPGYÁR részvény-társaság, BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külső Váczi-nt 156.
ff
K
A
I
nag^fesa é s Megrendelhető
am Országot hivatalánál
M
I
T
ígf
kiissFnjpbess.
Magyar Gazdasági EgyetMe* (Budapest Köztelek).
tUk,
nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböze távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben m m . - k é n t zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., n e m tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldeméay átvételénél fizetendők. §
1898. O K T Ó B E R H O 1.
! KOZmjgK,
1436
U
7 9 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
Berlin
Landsberg
BUDAPEST. Gyártelep:
fiB
r
i
W
W
i
B
W
W H
H
KŐBÁÍÍTA.
Városi iroda: Muzeum-körut 35.
Gazdasági ipartelepeket berendező gjári részvénytársaság F Ő O S Z T Á L Y O K :
AJ Szeszgyárak, B) Sörfőzdék, 0) Malátagyárak, D) Keményítőgyárak.
KONKOLTOZOK minden
gabonanem
J Birka-eladás.
mesterséges borok
(trieurök) osztályozására
telivér
készítésének
Graepel Hügó
—•Rambouilet törzsnyája
forgalomba hozatalán a k t i l a l m á r ó l szóló
gépgyárosnál Budapest,V.,kiilsiiváci-ut 4 6 . Mintegy 10 klgr. gabonaminta beküldése esetén különleges trieur készíttetik. 6442
Törvény.
b i r k a t e n y é s z t é s f e l h a g y á s a m i a t t , olcsó á r o n
Magyarázó jegyzetekkel ellátta:
eladásra kerül,
Malomberendezési
Dr. LÓNYAY FERENCZ.
ezért i s a v e n n i s z á n d é k o z ó k a n y á j m e g t e k i n t é s é r e tisztelettel
osztályomat a t. cz. nagy k ö z ö n s é g szíves figyelmébe ajánlom. A r j e g - y s é l t i n g y e n é s bérnaen-fcwe.
Megrendelhető a ,Köztelek' kiadóhivatalában, Budapest, Üllői-ut 25.
138495/C1V.
Ára 80
kr.
Hirdetmény. (Uj személydijszabás életbeléptetése a csetnekvölgyi h. é. vasúton.) A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint a cselnekvölgyi h. é. vasúton f. év november hó 1-től uj személydijszabás lép életbe, melynek menetdijai részben- leszállittatnak, részben pedig fölemeltetaek. Ezen díjszabás a m. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Bpest, Csengery-utcza 33. sz.) 10 farért, kapható. Budapest, 1898. szeptember hó 10-én. , (Utánnyomás, nem dijaztatik. AZ IGAZGATÓSÁG.
A vetési ídényré ajánlom
Sack Rudolf
Tolnán.
K I S B É R E N é s LÉVÁN m u l t é v ő s z é n t a r t o t t
közi v e r s e n y e k a l k a l m á b ó l e l s ő
K o r o n a - f e g y v e r , d u p l a - f e g y v e r , h á r o m r a v a s z u stb. Fükert G. szabadalma.
nemzet-
Törvényesen védve 8 szabadalom, által. A jelenkor • legjobb és legérdekesebb vadászfegyvere mindenesetre a K o r o n a - f e g y v e r . A többi ravasz és ravasznélküli fegyvereket a következő nagy előnyök által múlja felül: Nincs elöl kiálló, a helyes kéztartást és czélzást akadályozó ravasza ; a zárak kinyitásánál mindkét zár magától felhúzódik és ugy mint a ravaszos puskák kézzel tetszés szerint felhúzhatók velyt a
d í j j a l lettek kitüntetve-
(IV-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sik vagy dombos talajon minden magfélét tetszésszerinti mennyiségbentökéletes egyenl e t e s e n lehet elvetni, anélkül, hogy a vetőszekrényt beigazítani, meritő vagy fogaskerekeket cserélni kellene. Sack Rudolf vala«s mennyi sorbavetőgépei feí" lette könnyen járnak, nagyon szilárdan vannak készítve, igen tartósak és kívánatra elökormánynyal is kaphatók. Mindennemű Sack eke, borona, szórvavetőgép és talajmivelési eszés eredeti minőségben az itt köz dus választékban van raktáromon látható törvényes védjegygyei jCCQ|csak nálam szerezhető be. Legújabb árjegyzékem éppen most IVLl jelent' meg és kívánatra legszívesebben szolgálok azzal ingyen és bér- L — J mentve.
P R O P P E R SAMU, S a c k R u d o l f magyarországi kizárólagos képviselője, B U D A P E S T ,
Korona-dupla-fegyver!
legujablb rendszerű
sorbavetőgépeit, melyek
Báró Drasche Richárd gazdasági igazgatósága
Magyar királyi államvasutak.
V., V á c z i - k ö r u t
52. sz.
G.
FÜKERT,
íaSkfl8ki, í úgyszintén bizonyítványok
fegyvergyár
itt hüvAlyek ellenben :és, minden más fegy-
Weipert,
ErzgeMrg
Magyar tőzeg- és mütrágya-ipar részv.-társ. f ajánlja losonozi gyárából, kitűnő
minőségű
i f a e c á l f ^ t r á g y á i t |
feltárt
faecáliák,
faecál-superphosphát,
tözegphosphorsav
stb.
stb.
» R é s z l e t e s árjegyzékkel é s felvilágosítással
készséggel
i
"Igs®
p
y
a z igazgatóság
szolgál J 3138 f
Im Budapest, 30. szára, r ' YL, a ' Andrássy-út ' II. emelet 8. "ajtó.• i
KÖZTELEK, 1898. OKTÓBER HO 1.
7 9 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
KIS
1437
HIRDETEMK,
o l y l e v e l e k r e v á l a s z o l u n k , M»elyelslí©l v A l a g z r a s z ü k s é g - e s l e v é l b é l y c j ^ e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t U f l l d e i i o k . Ar állások betöltésére vonatkozó uqy naqy, mint kishirdetéseketlapunkban ezentúl csakis a csini Kíté-
Gazdatisz t, ^ . ö X f i á Ezen állisra pál/ázhataak o"v^an
A kiadóhivatal.
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. Gazdasági arra pályázni akarnak,' kiildnyüket, felsőbb gazdasági in-
! ;
megfelelő Mást keres, O2™^ Földmives
zölni, hogy ezáltal elejét vegyük az esetleges visszaéléseknek és a költséges levelezésnek. Egyúttal félreértések kikerülése végett tudatjuk t. olvasóinkkal, hogy kiadóhivatalunk állás közvetítéssel nem. foglalkozik s az üresedésben levő állásokat sem tartjuk nyilván, csafcis a beküldött hirdetéseket közöljük lapunkban a megfelelő hirdetési dij előleges beküldése mellett.
4
ItF S ngrád MaKOCSr
dendők °
l1
6506 "
A Taran.f i
intézői álás jő üresedésbe: 800 . frt ,00 soo r t "
áSS^rT'^^tT
Erélyes, ép, erőteljes, 42 éves, r. kath. végzett gazdász,magyar, német ' • • •• • • • • •. 6198
a'kiadóhivatalban.
ÁLLATOK,
gonyaföld, 10 öí tűzifa,'3 drb lakás házi kerttel és 1 mindenes .ml hasziiíla'ra Csald tn kezelt és több évi gyakorlato felmutatható egyének pályáihat?atok£uel£erelt°hÍtr'ín:,'máS0: állaDOtukat^kitüntető ajánlata sígéhez^ JTaranyba, Somogy-
ÁLLÁST KERESŐK, vagy segédtiszti állást keres
Eladó
1
változtatni óhajtja. A gazlí'asTg megkeresések a kiadóhivatalba SJó'tlen segédtiszt, ti már tiszavidéki gazdaságban hosszabb ideig nyitvány-másolatokkal
Klein
1
egy 35 é/es, 'nős , 'ksirSényt lp évi gyakorlattal bíró gazdaágáLn telV|e|TeJtooTosmjelen°
Az ihárosi bérnökségnéí u. p. IhárosbebtiöjtendSl'^pályázók^ k u / l
Kezelő gazdatiszt,
Mzétésmegegyezés szerint. W77
das gazdaságaonállón'kezelője ; 30 éves nőtlen, róm. kath., két
A kis terennci uradalomban ^W.l'l ^
Földmivesiskolát £g ezimére küldjék be. 6475
|pkoriatVb§^ré1yes egyén'
Kerestetik egy nős gazdatiszt." Pályázhat" ágában kejlojártasslggal búr, egy
m
S c h m i d t J. C . erfurti magtermelő magyarországi főraktára B U D A P E S T , V. ker., Fürdő-utcza 4. sz.
• és mintázott sjíolalolat kér F I S C H E R J. heremagkiviteti üzlete Majest, laíyKoroaa-u. 18.
Lóhere-
Öszi és tavaszi szállításra ajánlok, tavak és folyók benépesítésére, gyorsnövésü, csehfaju egy és két éves wr p o n t y o t -m és ivarérett a n y a l i a l a t , továbbá 6429 teni észsüllőt, csukat, ezompot és rákot. Copchus Béla BUDAPEST, IV., Moliiár-utca 17.
luczerna
E l a d ó gyöK.
szőlőojtványok
Gazdász,
magkereskedése BUDAPESTEN
ajánl:
luczernát, lóherét foiboj*iiei»ét,
őszi bükkönyt, őszi borsót, szöszös bükkönyt, stb. wésároi legmagasabb
árakon:
lóhere-
HALDEK
KLEIN ÉS SPITZER Kis-Czelli teresMt. biTnn.ikorraSi? elfogadta tn ak.n'
biborherét,
baltacímet
magkereskedésében
. és egyátalában ,
Budapest, Károly-körut 9.
mindenféle gazdasági magot jó minőségben.
Szálas takarmány adagolására
Gazűaközönség figyelmébe, §
Schember i és Fiai
selt és nyitott állapotban, takarmányfélét, zabot, burKun.tíit-valamint gazdasági hasonnemü mány elárusitás
luczernamagot, csomós ebirt,
' CziaTa Madó^iVfttalban° J»48S<
csász. és kir. udvari szállító
inusiápmagot,
legjobban értékesíthető
növendék ökör és üsző borjakat mepótolre ajánlana!:
VEGYESEK, Mezőgazdaság' Sfztítóendőiáüást keres Oz°im™ Mádóhfv1'6
a legmagasabb áron vásárol
Mauttiner Óin
és
Igen szép,^válogatott f őrös-
Gazdasági
bíimilj nagy msrajisígbm
RadwanerésRónai
160 darab Büd^Szt.-MihályonrI1 (síabScs^
Pályázatok bizonyítvány ináso-
Lóhere« magot
sek^szent^gáti^radalo^ká'ászi
írnoki
Oklevcles,
Lenmagot, Dactylis glomeratá-t, Vörösherét, Luczernát, Mustármagot, Baltaczim és mindennemű egyéb Olaj és gazdasági magvakat l e g m a g a s a b b árakon 6285
Eladó
eredménnyel végzett fiatal''emA Kis-Hörcsöki gazdaságban egy ellenőri állás betöltendő, pályázhatnak oly nőtlen^ fiatal emberek,- kik e
Wagymennyiségü
Veszünk:
Budapest, Andrássy-ut 15. Ajánlják általánosan ismert, mérlegeiket, valamint gazdasági és ipari czélokra szolgáló mérlegeiket. Árjegyzék ingyen
Minták b e k ü l d é s e a l k a l m á v a l amenynyiség és á r szíves köz-
Törleszt. kölcsön 1 földbirtokokra.
végett,
Sfc^^^talr^KÖgfBaÉves grépész gazdasági' gépek, eséplők és főleg gőzeke kezelésiben és a gőzszántásban kellő jártasság-
akS'jar iagyar'1 vMékei?ZOzim a'-kiadöhivatalban.' • 64Ö6
. BrecMer Nándor
Gépész-kovács, összes gazdasági gépek keze- ',
másolatai, melyek vissza nem
évről szóló jő bizonyítványok-
§ g € § i ®
, 1 I P I |
BUDAPEST, Erzsébet-körűt 5. Sürgöny ezim :
portióméi 1.90.
t á r
szóló 1894. éri III. tönÉjraikl, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal él-
Ü5
79. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1898; OKTÓBER HÓ 1.
1438
Gözekéket,
Újonnan javított
széna- és
Gőz-utihengereket
Szecskawágfék
Gőz-atimozdonyokat
„Rapd i" és „Excelsior" darálógépek
John Fowler & Co. LAKOS B u s l a p e s t - Kelenföld, • ^ í í S S f " * '
. FricdlaenáUr
liol is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn. a keleti (központi) pályaudvarról és a déli vasúton ról könnyen elérhető.
járgány és kézi hajtásra.
ü é p a w á g ó k , Ventzki-féle szabad, g y o r s - t a k a r r a i á n y f ü l l e s z t ö k ,
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít
Budapestről
gyümölcs-sajtók,
kettős nyomó szerkezettel és javitott gyorsprés-kosárral.
és
Telefon iü-ii.
szalma-sajtók, legújabb
bor- és
n a g y
k é s z l e t b e n .
NÁNDOR. gépgyár
magyaror-
BUDAPEST, VIII., Kölsd Ker eDBSí-ut 1. a központi pályaudvar mellett. Ai'.jegyzék ingyen és bérmentve.
Budá-
MALOM-
berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket, valamint
gépőniwényekei
gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállit:
W ő r n e r J . és T á r s a Budapesten, Külső váczi-ut 5 4 - 5 6 .
S A M 6 E R H A U S E H I
sz.
G É P G Y Á R
Magyarországi gyártelepe jB
u
d
a
p
e
s
t
,
E
l
ü
l
s
ő
v
á
c
z
i
-
u
t
1
4
4
3
.
Első és egyedüli m a g y a r special gépgyár, GYÁRTMÁNYOK: I az összes mezőgazdasági iparágak séges gépek. Nevezetesen: Czukorgyárak,
Sörgyárak,
Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a számára szükMalátagyá-
és _ Szeszgyárak teljes berendezése és átalakitása. Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és ezukorgyárak terén.
í rak
! Q 7 ű 0 7 m / á r a l ^ \ O Z - C O Z - g y a r d l \
> Minden
szakbavágó
berendezése hosszabb lejáratú törlésztéses kölcsön mellett.
j ^ o f f m c i s t e r ^ g ő ^ m o t o r a legjobb, gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, % lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk.
felvilágositással, tervekkel, szolgálunk.
költségvetéssel
.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
készségesen
!
