VII. é v f o l y a m .
Budapest, 1897. é r i a u g u s z t u s h ó 25-én
•8. (614.) szaru.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE-V*"', A.* ©rsságos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egéw évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. AZ
OMGE.
KÖZLEMÉNYEI.
Felhívás a gazdaközönséghez. A gazdaközönség egyik legnehezebb 4olga a jó értékesítés. S miért az? mert szervezkedve nincs! Tegyük meg tehát a lehetőt e téren! Most a midőn a gabona ára emelkedőben van, a gazdaközönség az árakat csak ugy tudja kihasználni, ha tájékozott pontosan az árakról. Tapasztalatból tudjuk, hogy például az árpa ára a tőzsdén nincs jegyezve, s mindenki tapogatózva adja el terményét,, mert a börzei jegyzések legtöbb gazda előtt érthetlenek. Segitsünk tehát magunkon. Küldjék be a gazdák a „Köztelek" szerkesztőségéhez az általuk eszközölt eladások jegyzékét s a szerkesztőség azokat a tőzsderovatban közzé fogja tenni. De ne csak a gabona, hanem élő állat és bármi más terményeladását is közöljék, mely czélra egy uj rovatot nyitunk „Eladások" czim alatt. A bejelentésben kérjük az eladott mennyiséget, a minőségi súlyt, az eladás napját, az eladás helyét, és az eladási árt közölni. Kérjük ezt nemcsak tagjaink, hanem
Megjelenik miMei szériái és szombaton.
A tanulmányut az alábbi szőlőtermelő vidékekre terjed k i : a) a székesfőváros vidékére, h) Balatonmentére, c) Szeged s Arad-hegyalja vidékére. A tanulmányut Budapestről indul szeptember hó 12-én és Világoson zárul szeptember hó 20-án. Részletes tervezet a „Köztelek" 54. (600.) számában jelent meg. A tanulmányut összes költsége maximálisan 60—70 frt, beleértve az utazás, elszállásolás s étkezés költségeit s belenem értve a Budapestre való utazást s a Világosról való hazautazás költségeit. A tanulmányutban való részvételre való jelentkezések az OMGE. titkári hivatalához intézendök, mely jelentkezésekkel egyidejűleg az előirányzott költségek fele, azaz 80 f r t az O M G E . pénztárába cziinezve b e k ü l d e n d ő . Oly jelentkezések, amelyekkel egyidejűleg a 30 forint előleg be nem küldetik, figyelembe nem vétetnek. A részvételi dij második részlete a jelentkezések lezárása s a költségek végleges megállapítása után lesz befizetendő. A jelentkezés határideje augusztus 20.' A résztvevők száma 60. Mindennemű felvilágositással szolgál az OMGE. titkári hivatala. A rendező-bizottság.
Forster Géza, főszerkesztő.
Szőlészeti tanulmányut. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szőlőművelési és borászati szakosztálya szeptember hó 11-től 20-áig terjedő időközben tanulmányutat rendez.
""TÁRSÜWT^ iHiiOULAI
^
Szerkesztőség és kiadóhivatal: j Ő U í i - i t SS. i i á m . Kéziratokat a szerkesztőség nem küld r
Pályázati felhivás. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület az általa kezelt földmivesiskolai alapítványi helyek közül pályázatot hirdet: a nagy-atádi gazdakör alapítványára, évi ösztöndíj 120 frt. Ezen alapítványra pályázhatnak első sorban a nagy-atádi, illetve somogymegyei illető-
ségű egyének. Pályázhatnak ezen ösztöndíjra oly magyar honpolgárok fiai, kik 16-ik életévüket betöltötték, ami keresztlevéllel igazolandó, továbbá iskolai bizonyitványnyal igazolandó, hogy a pályázó jól tud írni és olvasni. Pályázhatnak ezenkívül magyarországi földmivesiskolába már felvett tanulók is, ha ezt az illető földmivesiskola igazgatója által bizonyítják. Kellő okmányokkal felszerelt bélyegtelen kérvények folyó évi szeptember hó 15-ig az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-, ságához (Budapest, Köztelek) nyújtandók be. Forster Géza . igazgató.
Őszi luxuslóvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, karöltve a Lótenyésztés emelésére alakult (Tattersall) Részvénytársasággal, f. évi október hó 6., 7. és 8-án rendezi őszi luxusló-vásárját a Tattersall telepen (Külső-Kerepesi-ut, szem- • ben a keleti pályaudvarral). Bejelentési ivek kaphatók az OMGE. titkárságánál, vagy a Tattersall [titkársárágánál a hova a bejelentések is szeptember hó 20-ig intézendök. A rendező-bizottság.
A főváros élelmezése és a vásárcsarnokok. Legközelebb a sajtó élénken foglalkozott a főváros vásárcsarnoki intézményeivel s általában az a nézet jutott kifejezésre, hogy a vásárcsarnokok Budapest élelmezésének mesterséges megdrágítását idézték elő. Létjogot adott ennek a feltevésnek a fővárosi tanács is, amidőn néhány élelmiczikk drágulását konstatálta s a drágulás meggátlása és a forgalom szabadabbá tétele érdekében intézkedéseket hozott.
T. cz. Szükségletünk
j ó l
S Í l r £ G n j l l / t
V S ' t Ö r a n Q r C f V Q . l r S T o S r E l ,
mint
herefajok, mák-, baltaczim-, vadrepcze-, len-, gomborka- és takarmányfümagvakban jelentékeny. K é r j ü k a t. oz. g a z d a k ö z ö n s é g e t ezekből c z i m ü n k r e hű m i n t á k a t küldeni, m e l y e k r e előnyös a j á n l a t t a l készséggel
Magyar
Mezőgazdák
Szövetkezete
szolgálunk.
B u d a p e s t , V., A l k a t m á n y - u t c z a
M a i s z á m u n k 16 oldal.
31. s z .
1 i 98 A mesterséges drágítás s a forgalom megkötése olyan vádak, amelyeket a vásárcsarnokoknak már keletkezésükkor szívesen előlegeztek mindazok, alíik Budapest élelmezését magánkezekben szeretnék látni s akik kapva-kaptak minden érvül használható momentumon, hogy a kezdet nehézségeivel küzdő intézményre az életképtelenséget rásüssék. Annál nagyobb elégtétellel hirdették tehát a vásárcsarnokok csődjét most, mikor egynémely élelmi czikkben jelentékeny áremelkedés állott be és mikor a fővárosi tanács dicséretes őszinteséggel saját alkotásának szervezésében kereste e kedvezőtlen állapot okát. Az emelkedés a hivatalos árjegyzések tanúsága szerint kenyérben, burgonyában, gyümölcsben és zöldségben állott be. Ezen élelmiczikkek árában beállott emelkedés 40—50°/o. Helyesebben szólva ezekhez az élelmiczikkekhez Budapest fogyasztóközönsége 40—50 %-al jut drágábban, mint eddig jutott. Ez olyan drágaság, amelyet a rossz időjárás s kedvezőtlen terméseredmények sem magyaráznak meg s amelynél fogva a főváros fogyasztóközönsége méltán érez elégedetlenséget a vásárcsarnokok iránt. A hiedelem most már az, hogy ez a drágulás a termelök javára szolgál. Mert azt a többletet, amelyet a fogyasztó fizet, valakinek csak zsebre kell lennie Ki lenne ez a valaki más, mint a termelő. Ergo kész a következtetés, hogy a vásárcsarnok-intézmény nem egyéb,; mint az, agrárérdekek istápolása érdekében a közélelmezés mesterséges drágítása. Mivel pedig a termelő gazdák a hatósági közvetítők utján tartanak fenn kereskedelmi összeköttetést a vásárcsarnokokkal, következésképpen ez intézmény ellenesei azt állítják oda- a drágaság okául, hogy a hatósági közvetítők a piaczot feleik javára monopolizálják. Hát ez nagy tévedés. Kérdezzük meg csak a gazdákat, akik e nagyban eladó közvetítőkre támaszkodnak, hogy vájjon többet kapnak-e ők ma a burgonyáért, gyümölcsért és zöldségért, mint eddig kaptak? Egy garassal sem. A gazda joggal panaszkodhatik az olcsóság ellen, mert daczára a kedvezőtlen terméseredményeknek, ö semminemű árjavulást nem érez ugy, hogy az emiitett élelmi czikkeket alig érdemes felküldenie. Kinek javára szolgál tehát az áremelkedés?
KÖZTELEK, 1897. AUGUSZTUS HÓ 28.
69 SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM,
Nézetünk szerint a hiba az, hogy a hatósági közvetítők a mai viszonyok mellett nem képesek kellő terjedelemben a direkt összeköttetést létrehozni a termelők meg a fogyasztók között. Rá vannak utalva a viszont elárusítók többségére, miként a közönség is a detail vételeknél a viszont elárusítókat veszi igénybe. Áll ez főként a gyümölcs meg zöldségfélékre nézve, amely czikkeknél a fogyasztó közönség csak a legritkább esetben szerzi be egyszerre a hatósági közvetítők által kiadható nagyobb mennyiséget. E czikkeknél a viszont elárusítók a kiszolgáltatásnak egyedül számba vehető közegei, mert az, aki csak 5 kg. burgonyát vagy gyümölcsöt adhat el, nem konkurrálhat azzal, aki ezt az élelmiczikket tetszés szerinti kis mennyiségben is áruba bocsájthatja, nem konkurrálhat akkor, amikor nekem 5 kg. mennyiségre semmi áron sincs szükségem. Eszerint, ha a viszont elárusítók között olyan megállapodás jön létre, hogy áruikat drágábban adják, ugy az ellen tenni sem lehet; ilyen megállapodás pedig korlátolt számuknál fogva könnyen létre jöhet. Létre jöhet azonban közöttük megállapodás abban az irányban ís, hogy a nagyban elárusítóktól csakis bizonyos árminimumban vásárolnak; mig tehát egy oldalról pressziót gyakorolnak áz ár csökkentésére, addig más oldalról a reájuk utalt fogyasztókat lehetőleg megfizettetik.
elárusitást kezükben tartó közvetítőket monopoliumra segítette. Á tanács pedig ennek megfelelőleg serkenti a hatósági közvetítőket, hogy igyekezzenek a fogyasztókkal szorosabb kapcsolatba lépni, nagyobb készleteket helyezzenek el stb. Hát örült az a kereskedő, aki minél többet eladni ne akarna s nemhiszszük, hogy a nagykereskedők e részben biztatásra szorulnának. Előttünk fekszik a budapesti gyümölcs, és déli gyümölcskereskedöknek a főváros közélelmezési bizottságához benyújtott kérvénye. Ez a kérvény teljes figyelemre méltó.
A helyzet ma tényleg ez. A piaczot nem a nagykereskedelem, hanem a detail kereskedelem uralja. A hatósági közvetítők (igy a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete is) potom olcsó árban kénytelenek kiosztani a beérkező küldeményeket s még igy sem tudják elhelyezni azokat, miután a viszont elárusítók abban a tudatban, hogy dominálják a helyzetet,. nem nagyforgalom létesítése révén igyekeznek számításukat megtalálni, hanem az árak felsrófolásában.
Ugy a termelők, mint a fogyasztók érdeke az, hogy a kereslet és kínálat áralakító hatását illetéktelen beavatkozások ne zavarják; mindkét fél érdeke megköveteli tehát, hogy a szabad verseny a vásárcsarnokok keretében is érvényre jusson.
Senkinek másnak, mint a kicsiben elárusítónak. A 40—-50%' drágulás tulajdonképpen nem egyéb, mint a nagyban és kicsiben való eladási árak közötti különbség. Felvilágosit erről mindenkit a hivatalos árjegyzés.
Nem az tehát a baj, hogy a hatósági közvetítők monopolizálják a piaczot, ellenkezőleg, a hiba éppen az, hogy nem tudnak érvényre jutni, mert a kicsiben elárusítók között nincs meg a szükséges konkurrenczia. Mondtuk már, hogy a gyümölcsmeg zöldségfélék olyan czikkek, amelyekkel a nagyban elárusítók nem konkurrálhatnak. Tessék szétnézni a központi vásárcsarnokban. Mig a szövetkezet fogja a vevőt 8 krért az almának vagy 14 krért a körtének kilogrammonként, addig öt lépéssel tovább ugyanazt a gyümölcsöt darabonkínt 5—8 krért adják. Tudomást sem vesznek az óriási, romlásnak kitett készletekről.
Ugy áll tehát a dolog," hogy a termelö olcsón ád el, a fogyasztó drágán vesz s az egészből csupán a kicsinyben közvetítőknek egy nagy csapatja lát hasznot. Miért van ez?
Áll ez nemcsak a gyümölcsre, hanem többé-kevésbé más o'y élelmi czikkekre nézve is, amelyeknek drágulását a fővárosi tanácsnak felpan iszoJják, azzal a szemrehányássá!, miszerint a nagyban
Rá matat arra, hogy ma a fővárosban ötezer házaló helyett mindössze 250 tolókocsis árusító árulja a gyümölcsöt, akik egyrészt már magas rezsijök miatt is arra vannak kényszerítve, hogy lehetőleg felszöktessék az árakat, másrészről pedig — mint kifejtettük — korlátolt számuknál fogva önkényesen szabhatják meg az árakat, semmi esetre sem alkalmasak azonban arra, hogy nagy forgalmat létesítsenek s az ellátást olcsóvá tegyék. Ez az oka, hogy ma drágább a gyümölcs a fővárosban, mint valaha volt. Visszaesett tehát a főváros élelmezési rendszere abba a hibába,' amelyből menekülni akart, hogy ugyanis a közvetítés az élelmezést megdrágítja s akadályozza a kínálat és kereslet törvényeinek érvényesülését.
Nézetünk szerint a viszontelárusitók között kell kiszélesíteni ezt a versenyt. Kiszélesíteni még pedig ugy, hogy a viszontelárusitók mai domináló szerepüket ne használhassák ki az élelmezés mesterséges megdrágítására. Ami különlegesen a gyümölcsöt illeti, erre nézve határozottan kívánjuk a házalás korlátozásának megszüntetését, mert mégis tűrhetetlen, ferde állapot az, hogy mig a termelögazda potom áron adja a gyümölcsöt, addig a fővárosi ember méregdrágán jut hozzá, minek következtében a forgalom is rendkívül megcsappan. Kívánjuk tehát a .házalás korlátozásának mai formájában való beszüntetését, de azzal a feltétéllel, hogy a házalók csakis a vásárcsarnokok hatósági közvetítőitől szerezhessék be a gyümölcsöt; igy a fővárosi tanácsnak az az érve is elesik, hogy az egészségügyi ellenőrzés lehetetlen. A termelőkkel közvetlen összeköttetésben- lévő hatósági közvetítők tudomásunk szerint az igy létesülendő élénk forgalmat is fennakadás nélkül képesek volnának ellátni. A burgonya, kenyér és zöldségfélék drágaságán megint az javítana, ha a hatósági közvetítőknek megengednék, hogy a
68. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. vásárcsarnokban ' kicsiben való eladást is űzhessenek. Ez aztán létrehozná azt a kívánatos versenyt, hogy a viszontelárusitók nem az árak hallatlan felszöktetésében, hanem minél nagyobb forgalom révén igyekeznének hasznukat megtalálni. A termelő semmiesetre sem panaszkodnék ez ellen az újítás ellen, mert legalább is nagyobb, forgalmat remélhetne; a fogyasztó még kevésbé ; , itt csupán a kicsiben elárusítók érdeke szenvedne; nem vitatjuk, jogosak vagy jogtalanok-e ezek, csupán konstatáljuk, hogy ezekkel szemben egy 600 ezer lakost számláló város közélelmezési érdekei állanak a mérlegen. Alkalmunk lesz még némely más élelmiczikkre is visszatérni; ezúttal két dologban kívánunk megállapodásra jutni. Az egyik az, hogy némely élelmi czikkekben beállott drágulást nem a termelő gazdákhoz közel álló nagykereskedő közvetítők idézték elő, hanem a kicsiben elárusítók. A másik az, hogy egynémely élelmiczikkekben beállott drágulás távolról sem jelenti azt, mintha az az élelmezési politika, mely megálkotta a vásárcsarnok intézményt, csődbe jutott volna. Ellenkezőleg, éppen azt bizonyítja, hogy az a vezérelv, amely a főváros élelmezéséből a sokkezü közvetítést lehetőleg kiküszöbölni igyekezett, igenis helyes, czélszerü és életrevaló, mert hisz ime: most is a közvetítés mutatja be magát árszöktető szerepében. Dé éppen a beállott drágaság okainak megfigyelése arra emlékeztet, hogy az az elv még most sem vitetett keresztül; arra figyelmeztet továbbá, hogy a fővárosi tanács a szabad konkurrenczia feltételeinek vaskövetkezetességgel igyekezzék hatályt biztosítani. Buday Barna.
Az 1895-ik évi mezőgazdasági statisztikai összeirás főbb eredménjeinek vázlatos ismertetése, ii. Magyarországban az egyes állatnemek összes létszámát tekintve az 1884. és 1895. évi összeírások eredményei a következők: 1895-ben Az i Összes létszám több (+) keve1895-ben' sebb számszerint (—) 5.829,018 (+) 949,980, 19-47 1.972,448 (+) 223,589, 12*78 22,152 Szamár 21,386 (—) 766, 3'46 Öszvér 741 885 (+) 144, 19"43 Kecske 270,192 286,385 (+) 16,193, 5"99 4.803,639 6.446,573 (+) 1.642,934, 34-20 10.594,831' 7.526,686 (—) 3.068,145, 28'96 32.916,668 29.532,141 (—) 3.564,527, 10-83 743,204 665,017 (—) 78,187, 1Q-52 Adataink szerint négy állatnem szaporodott, négy pedig fogyott. Az összehasonlításnál figyelembe ketl vennünk, hogy az 1895. évi összeirás mindenesetré pontosabb, mint az 1884. évi, igy tehát a szaporodás a valóságban talán nem egészen olyan nagy, mint az összehasonlításból látni, a fogyás ellenben még nagyobb. Két állatnemnél azonban eltérést 'kell konstatálnunk ez alól a szabály alól, nevezetesen a baromfiaknál és méheknél, melyek
KÖZTELEK, 1897. AUGUSZTUS HO 25. tekintettel arra,, hogy az összeirás november a bivalyok számának perezentuális emelkedése, hó vége felé történt, a valóságon jóval alul bár túlságosnak nem mondható. maradó létszámban vétettek fel. E csekély igényű s a mellett kitűnő tejet A két összeirás' adatainak további rész- szolgáltató s igen nagy erejű szár vasmarha leteire térve át, a szarvasmarhánál a kö vetkező általánosabb elterjedésének jelentékeny akadálya az, hogy husa értéktelen, teje pedig nagy zsírösszehasonlítást tehetjük. Növendék- tartalma daczára vajkészitésre nem alkalmas. Bika TehénÖkör marha egy Magyarország bivaly állományának 78'71%-a Erdélyre esik. 1884-ben ... 34,283 1.806,177 1.005,118 692,455 A Jóállomány nem és korszerinti össze1895-ben... 29,473 ' i.872,148 991,805 842,667. hasonlítását itt közöljük. Mén Kancza Herélt 1 éven Több (+), keve1 alul sebb (—) 14,704 661,393 583,030 149,226 . 1895-ben —4 -f65,971 —13,313 +150,212 1884-ben 1895-ben 22,967 739,775 567.014 173,1S3 N. ö é k n 1895-ben több (+), két három négy kevesebb (-) +8,263 +78,382 —16,016 +23,957 2 éven 3 éven Növendék- Ló mind1884-ben ... 566,477 443,348 331,180 • 2-033,460 , alul alul állat össze 1895-ben 808,946 705,015 578,964 2.935,592 Több (+), ke- ~ 1884-ben 127,240 112,007 101,259 489,732 1.748,859 . vesebb (—) 1895-ben 172,406 153,501 144,153 643,243 1.972,999 1895-ben .+242,469+ 261,667 +247,784 +902,132 1895-ben több (+), Szarvasmarha kevesebb mindössze II (—) +45,166+41,494 +42,894+153,511 +224,140 1884-ben ... ___ 4.879,038 • Csak a herélteknél látunk némi csökke1895-ben ... 5.829,018 nést; ellenben a mének, kanczák s még inkább Több (+), kevesebb (—) 1895-ben +949,980 a csikók és növendék lovak száma örvendete- • A bikák létszámánál mutatkozó csökkenést sen gyarapodott, a mi lótenyésztésünk emelaz okozta, hogy 1895-ben a 3—4 éves bikák kedéséről tanúskodik. is a növendékmarhák közé számíttattak, 1884-ben Ez alkalommal történt először & gyümölcsellenben nem. Feltűnő nagy a növendékmarhák fák összeírása. számának rendkívüli szaporodása. Teljesen megbízható adatokat ezekben Nem lehet eldönteni, mennyi része van nem nyertünk, mert az a téves hit terjedt el ebben annak a körülménynek, hogy az 1884. a nép között, hogy a gyümölcsfákat adóztatási évi becslési adatok az állatok korára nézve czélból irják össze, igy tehát sok gyümölcsfát bizonyára nagyon ingadozók. eltitkoltak, annál inkább, mert a hatóságoknak A növekedés jórészét azonban valóságos a bevallás helyességét épen a gyümölcsfák növekedésnek tekinthetjük, ez örvendetes jele tekintetében igen nehéz volt ellenőrizni. : szarvasmarhatenyésztésünk emelkedésének. Sza A kimutatás csak tizenegyféle gyümölcsporodott a tehenek száma is, az ökröké ellen- fára terjed ki, a sorozat ugyan nem teljes, de ben fogyott. A különbség nem jelentékeny; a legfontosabbakat kivétel nélkül magában lehet, hogy a négy éven felüli ökrök egy. kis foglalja: része 1884-ben a növendékállatok közé Íratott; A gyümölcsfák megnevezése: de az is meglehet, hogy az ökrök száma ténydarab % leg egy kissé apadt, részint azért, mert az ökör- Almafa 9.383,682 14'43 fogatok helyett néhol lófogatokat kezdenek al- Körtefa 4.701,946 7" 23 kalmazni, részint a-gőzekék terjedése folytán Cseresznyefa . . . . 2.517,238 3'87 s talán a nagy szeszgyári hizlalás hanyatlása Meggyfa . . . . . . . 4.517,403 6'94 következtében is. Öszi baraczkfa. . . . 3.008,816 4"63 Érdekes a szarvasmarha-állománynak faj- Kajszinbaraczkfa . . . 1.520,830 2"34 ták szerinti részletezése is a tizenegy év előtti Szilvafa 31,670,679 48*70 , állapottal. 1884-ben azonban a részletezés nem Diófa '2.688,456 4'13 ment annyira, mint ujabban a csak a magyar Mandulafa 202,702 0'31 fajtát, nem magyar fajtát és a bivalyt különGesztenyefa 262,461 0"40 böztették meg, a magyar fajtához számítván 7'02 nemcsak a magyar-erdélyi fehér, illetőleg darvas- Eper (Szeder)-fa . . . 4.562,439 Összesen . . 65.036,652 100 00 szőrű szarvasmarhát, hanem a mokányt ésrisMagyarországban tehát 65 millió, mig a kát is. Összehasonlíthatóság kedvéért az 1895. magyar birodalomban néhány ezer hiján 78 évi adatokat is igy kell összevonnunk: millió gyümölcsfát irtak össze. — HorvátMagyar fajta Nem magyar fajta Szlavonországokban közel 81/a millió darab darab °/o - darab °/o szilvafa íratott össze s a gyümölcsfák összes 1884-ben 3.819,898 78'29 939,495 19'26 számának 65'28%-át tették a szilvafák; a ma1895-ben 3.756,137 64"44 1.940,303 33"29 gyar anyaországban ellenben csak 48'70%-át; bár a szilvafa itt is számra messze túlhalad 1895-ben minden más gyümölcsfát. több (+), kevesebb A szilvafa után ugy Dráván iniíen, mint (—) —63,761 —1-67 +1.000,808 +106"52 Dráván tul legtöbb az almafa, azután következik a körte, ugy a szederfa. A szederfa után darab °/0 Magyarországban a meggyfa következik. A társ1884-ben 119,645 2"45 országokban jóval nagyobb számban fordul elő 1895-ben 132,578 2'27 a gesztenyefa, mely Horvát-Szlavonországokban az összes gyümölcsfáknak 1'52%-át teszi, a 1895-ben több (+), kevemagyar anyaországban ellenben csak0'40°/o-át. sebb^—) . . . . . +12,933 —10-81 Az almafáknak legnagyobb abszolúte E számok szarvasmarha tenyésztésünk számát a Duna .jobbpartján találjuk, de vigyökeres átalakulásáról szólnak. A magyar szonylag előtte áll Erdély, hol 16'1%-a a gyüfajta szarvasmarha megfogyott a nyugoti fajta mölcsfáknak almafa. A körte és cseresznye a ellenben több, mint megkétszereződött. A vál- Duna két partján van leginkább elterjedve. toztatás nem mindenütt okszerű, ott a hol A meggy főleg a Duna-Tisza közén díszindokólt, abban leli magyar ázatát, hogy az erő- lik, de sok van a Duna jobbpartján is. termelés mellett a tejtermelés lép előtérbe, Az őszi baraczknak a Duna jobbpartja ebben pedig hazai fajtánk általában nem állja mondható specziális hazájául, azután követki a versenyt, a nyugati fajtákkal. Jelentékeny kezik a Duna-Tisza köze. Az őszi baraczk
1.184
KÖZTELEK,
1897
AUGUSZTUS H O
25
68. SZAM. 7-IK É V F O L Y A M .
U. Dammer a „Zeitschrift für tropische I vetőmagot vetettek, nemcsak porüszkös kaláLandwirthschaft" folyó évi 2-ik számában azt I szokat lehetett nagy számban látni, hanem: mondja, hogy a csirázóképességüket gyorsan olyanokat is, a melyek üresek, összenyomottak elvesztő magvak szállítására legjobb a faszén- s az egyes szemek tövén barnák voltak; holott ilyen kalászok a csávázott parczellán csak. port használni.*) Az elküldendő magvakat rétegenként fa- gyéren mutatkoztak. szénpor közé kell rakni ugy, hogy a magvakat A termés eredménye a kalászok összea szénpor minden oldalról körülvegye s ha ez számlálása utján is megvizsgáltatott s ekkor megtörtént, a felső rétegre többszörösen össze- kitűnt, hogy átlag 1 m2 területen a csávázott hajtogatott megnedvesített itatóspapirt szüksé- árpa után 439 egészséges és 25 beteg (üszkösges borítani. vagy üres) kalász termett, a csávázatlan árpa Ha csak lehetséges, a magvak szállítására után pedig 352 egészséges és 149 beteg: pléhszelenczék használtassanak, melyek fedele kalász. csak lazán illesztessék fel s gyengéden zsinórEgészen hasonló körülmények között egy Tűzkár ellen ral köttessék át, illetve füzessék rá a szelen- másik gazdaságban végzett kísérletnél az eredátalányban czére; az ilyen szelenczét azután legjobb valami mény a következő volt: biztosított gabonát és épület lazaszövetü zsákocskába tenni s hogy a szálÁtlag 1 m 8 területen a csávázott árpa takarmányt gazdaságok lítás olcsó legyen: mint „értéknélküli mintá"-t után 485 egészséges és 1 beteg, a csávázatlan: száma %-a, száma o/o-a száma °/o-a postára adni. árpa után 375 egészséges és 103 beteg kalász, 782,312 27-64: 65,944 2-32 28,677*1-01 Ha nagyobb szállítmányt kell elküldeni, termett. ugy erre faládák használandók, de a melyek Addig, mig a csávázatlan földeken az. Jégkár ellen Iparvállalattal Műtrágyát oldalát több helyen átlyukasztani szükséges, árpa julius 18-án már megsárgult s némileg használt összekötött biztosított hogy a levegő a láda belsejébe juthasson. kényszeredetten érett meg, a csávázott pargazdaságok gazdaságok gazdaságok czellákon ebben az időszakban kissé még zölAz olyan magvak, a melyek benhagyatszáma %,-a száma °/o-a száma %-a 46,745 1;65 11,384 0-40 7,837 0-27 . nak a termésburokban, tovább tartják meg des volt, ugy, hogy a parczellákon az amügy csirázóképességüket, mint azok, a melyek a is teltebb mag teljesen megérhetett. Ez az eredmény nem mondható valami termésburokból kifosztattak. Morgenonkint a csávázott területeken át# örvendetesnek még abban az országrészben is, lag 420 kg. szalmával és 245 kg. maggal terhol e tekintetben legkedvezőbbek az állapotok mett több, mint a nem csávázott területeken. a gazdaságoknak csak 40%-a biztositotta.az Eme kísérletek szerint, a melyeket HollÁrpacsávázás Kühn módszere épületeket tüz ellen, de van; olyan országrész, rung, a halle-i nematóda-kisérleti állomás vehol csak 12%-a: Ez . adatok mérlegelésénél zetője közöl 6. évi jelentésében,*) a Kühn-féle szerint. azonban figyelembe kell venni, hogy a mezőcsávázás nagyon jó eredménynyel járt. # gazdasági forrásmünek ebben a kötetében a Kühn javaslata szerint az árpavetőmagot több község határában fekvő, de ugyanazon 12 órán át 1 2%-os rézgáliezoldatban ugy kell fölszereléssel kezelt gazdaságok nincsenek össze- áztatni, hogy az oldat a csávázó kádban egy foglalva s a külbirtokosok birtoka, sokszor csak tenyérnyivel magasabban álljon, mint a benne egy kis parczellája, mint külön-küiön gazdaság levő vetőmag. Ha a 12 óra eltelt, a rézgáliczRovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz. jön számba. A külbirtokosok birtokának nagy- oldatot le kell ereszteni a vetőmagról, mire része pedig csak egy darab szántóföld, rét, erre oly mésztejet kell önteni, amely akként szőlő stb., minden fölszerelés vagy épület nél- készül, hogy 6 kg. frissen égetett meszet 110 Porcosán. kül, ily gazdaságokban természetesen épület liter vízben feloldunk. nem lehet tüz ellen biztosítva, sőt többnyire Körülbelül egy év óta Németországban a A mésztejben az árpa 5 perczig marad, gabona vagy takarmány sem, mert a legtöbb mialatt az folyton keverendő. 5 perez múlva a lapok sokat hirdetnek egy uj szert, mely állíesetben a más községben lakó tulajdonosok vetőmag kivétetik a mésztejből s szárítás vé- tólag sertéseket az orbáncz ellen megvédeni a termést is lakó helyükre hordják. képes. A szer proveniencziájáról alig tudni gett szétteregettetik. A tűzkár ellen való biztositás a két felMivel a gabonás zsákok, ha csak nem egyebet, minthogy azt dr. P." Remy ill. a vidéki országrészben a Duna bal- és a Tisza ujak, rendesen szintén üszkösek, mert a bennük friedrichsfeldi gyár Mannheimban előállítja és jobbpartján van leginkább elterjedve; legke- volt üszkös magvakról az üszögspórák rájuk élénk reklám kíséretében forgalomba hozta. A szer készítési módjáról, vagy pedig vésbé pedig a Tiszától keletre fekvő országré- tapadtak: ha nem akarjuk, hogy a már császekben. A jégkárbiztositás területileg más ké- vázott mag a zsákokban újra inficziáltassék, arról, vájjon annak forgalomba bocsátását pet mutat. Aránylag legtöbb gazdaság bizto- szükséges, hogy a megszáradt csávázott ma- megelőzőleg történtek-e laboratóriumi kísérlesítja terményeit jég ellen a Duna jobbpartján, got oly zsákokban hordjuk a vetéshez, amely tek a szer hatásának megállapítása czéljából, azután -a Duna-Tisza közén és a Tisza-Maros zsákok 16 órán át V20/o-os rézgáliezoldatban mitsem tudni, valamint az sem ismeretes, hogy szögében, vagyis az ország déli felében. áztak s utána tiszta vízben kimosattak s meg- minő szakember vezetése vagy ellenőrzése alatt történik a szer előállítása. Hangsúlyozzuk ezt Ez áll a magyar, anyaországra. A társ- szárittattak. országokban a tüzkárbiztositás a gazdaságokA fent leirt módot pontosan betartva, azért, mert ma, midőn az autoritásokban valónak csak csekély töredékére terjedt ki. csávázták az árpamagot egy németországi feltétlen hit ideje lejárt és nagynevű, alapos, Még az épületeket is a gazdaságoknak gazdaságban s a csávázott mag termésered- szakférfiak felfedezéseit is csak fentartással focsak 4'71%-a biztosította aránylag félannyi ményeit, összehasonlítva a nem csávázott mag gadjuk, kétszeres okunk van a bizalmatlan^ ságra akkor, mikor a tárgyi érvek ős bizonyísem, mint Erdélyben, hol pedig szintén nagyon termésével, pontosan felvették. tékok hiánya mellett csak egy gyár üzleti érkedvezőtlen az arány. Jégkár ellen azonban A mi a mag csirázóképességét illeti, az deke képviseli a személyi momentumot. körülbelül annyi gazdaság biztosit, mint Er89% volt, holott a csávázatlan mag 98%-kal Az emiitett gyár ujabban egy 74 oldalra délyben, vagyis a legkedvezőtlenebb arányi, csírázott. A vetésnél, daczára annak, hogy a terjedő reklámfüzetet adott ki, melyben gazdákmutató magyar országrészben. csávázásnál a vetőmag 9%-a vesztette el csinak s részben állatorvosoknak elismerő nyilatrázóképességét, ezt figyelembe nem vették s a kozatait közli a porcosanról. A nyilatkozatok csávázott magból éppen annyit használtak, a áttekintése közben nem szereztünk meggyőzőterületegységre, mint a csávázatlanból. dést arról, hogy a szer valóban kifejti a neki A kísérletek egy 10 morgen-nyi területen tulajdonított hatást. Túlnyomó részben csak Rovatvezető: Mezey Gyula. hajtattak végre, amely terület közepében volt egészen kis állatállományok ojtásáról van szór egy olyan árpatáblának, amelyre a vetőmagot hol az ojtás eredményét általában nehéz megA csirázóképességüket gyorsan csávázatlanul vetették. ítélni ; bizonyító erejű kontrolikisérletek pedig A csávázott mag a mellett, hogy 9%-a nem történtek. elvesztő magvak szállítása. csirázóképességét elvesztette, nem mutatott . Annyi egyébiránt a nyilatkozatokból is Nagyon sok az olyan mag s köztük igen olyan szabályszerű csírázást, mint a csávázat- kitűnik, hogy a porcosán beojtása némelykor értékes kultúrnövények magvai, melyek meg- lan. De ennek daczára nemsokára azt lehetett majd enyhébb, majd súlyosabb megbetegedéészrevenni, hogy a csávázott magból kelt nöseket okoz. Idevonatkozólag figyelemreméltó érésük után már néhány napra elvesztik csirázóképességüket. Az olyan növények, a me- vények bujábban fejlődnek, mint a csávázatlan Thuneclce egy azóta megjelent közleménye, lyek ilyen magvakkal birnak, igen nehezen magból keltek, annyira, hogy . az előbbiek az mely szerint 100 beojtott sertés közül 60 drb terjeszthetők.- Első sorban nagyon sok olajos utóbbiak felett állandóan kiváltak, mi különö- az ojtás után súlyosan megbetegedett és ezek sen kalászhányás idején volt szembetűnő. közül csak 35 drb gyógyult meg. Egy másik és zsiros mag tartózik ide,, pl. pálmák, több . Azon a területen, a melyre csávázatlan kísérletező, Bernstein, azt tapasztalta, hogy egy tűlevelű s a' füzek' magvai. Ha az ilyen magvakat nedves földben veik el, ugy könnyen elrothadnak vagy kü*) Refer. „Zeitschrift ffir Pflanzenkrankheiten* *) Lásd : „Botanisches Centralblatt" 1897. 19/20. lönféle rovarok, által roncsoltatnak szét. 1897. 3. füzet.
általában ott diszlik, a hol a meggy. Akajszinbaraezkról ugyanazt mondhatjuk, azzal a különbséggel, hogy ennek -termesztése főleg a Duna-Tisza közén folyik nagy mértékben. Az eperfa a selyembogártenyésztéssel tart lépést, legelöl a Duna jobbpartja áll, azután a Tisza-Maros szöge és a Duna-Tisza köze, jeléül, hogy ez a fa nagy mértékben nem annyira mint gyümölcsfa, hanem a selyemhernyó tenyésztése végett ültettetik. A biztosítás ügyére vonatkozó összesítést, a mezőgazdasági iparvállalatokra s a műtrágyázásokra vonatkozó adatokkal együtt alább adjuk:
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY
GAZDÁSÁGI NÖVÉNYTAN.
68. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M . izben az ojtóanyag sötétbarna, zavaros, nyúlós, egy másikban világosabb és higan folyó volt. Ezek szerint tehát a porcosán nem mindig ugyanabban a minőségben kerül forgalomba, mely . körülmény szintén nem alkalmas arra, hogy a bizalmat iránta megszilárdítsa. Megemlítjük végül, hogy a porosz földmiyelésügvi minisztérium a porcosan-t a berlini állatorvosi főiskola kórtani - intézetében megvizsgáltatta s hogy az itt végzett kisőrletek teljesen kedvezőtlen eredményre vezettek, amennyiben a kísérleti állatok súlyosan megbetegedtek, legnagyobb részük elhullott Vagy pedig idült bántalmak, az izületek eltorzulásai stb. maradtak vissza az ojtás után.. A porosz földmivelésügyi minisztérium ehez képest az összes • porosz gazdasági egyesületekhez figyelmeztetést intézett, melyben óva int a dr. Remy-féle porcosán használatától. —y—
K Ö Z T E L E K , 1897. A U G U S Z T U S H O
25.
Hát erre azt mondhatná valaki, hogy: „gazda szeme hizlalja a marhát" és hogy: „magad uram, ha szolgád nincs." Persze bizony, hogy ez mind nagy igazság, csakhogy hány tenyésztő lehet abban a helyzetben, hogy gazdálkodása egész menetének minden aprólékos csinjátbinját maga megtervezze, elrendelje és az utolsó jottáig ellenőrizze is; és állattenyésztésének egész mivoltát a csirkeköltéstől kezdvevégig a gyapjuhozamon és husprodukczión, tejelésen és tenyészállatnevelésen keresztül a munkásállatok ós eladásra szánt haszonállatokig intézze, végrehajtsa és ellenőrizze. Valóban káptalannál káptalanabb észszel, energiával kellene bírnia annak, aki mindezt egymaga végrehajtsa és szeretném tudni, hogy miért áldoz annyit a birtokos tisztre, altisztre és cselédségre, ha nem azért, hogy az egy ember erejét felülmúló teendők sokaságát több emberre ruházza s ekként a munkát megosztván, remélhesse, sőt várhassa, hogy kiki a maga teendőjét a lehető legjobban elvégezvén, többszörös kézzel és észszel járul a gazdálkodás rentabilitásához, igy az eredményt nagyobb mértékben biztosítván és hatványozván. Lógondozók tanfolyama. Több, mint negyedszázados tapasztalásom Minden jel arra mutat, hogy daczára a alapján ki merem mondani, hogy a tiszti szegőz-, villám-, petróleum- és egyéb motornak, mélyzet minden lehetőt rendszerint elkövet a ló hazánkban beláthatlan időkig egyike ma- arra, hogy a birtokos rövidet ne húzzon, mert rad azon élő-motóroknak, amelyeknek előállí- ha rövidet huz ez, közönségesen rövidet huz tása haszonnal kecsegtet, mert kereslete ha amaz is. Tapasztalásom alapján mondhatom, hogy a rossz kocsisnak, kanásznak s általábannem fokozódik, csökkenni semmikép se fog. A ló ha szép, ha jó s a különféle szük- a rossz cselédnek némelykor a rossz gazda az séglet czéljának ha megfelelő, oly áru, amely oka; de meggyőződésből mondom nemkülönben, hogy: reális értékének igen sokszor két- és több1. a cseléd, a fennálló cselédtörvénynyel szörösét is behozza, oly áru, amelyet nem kilószám becsülnek és fizetnek, hanem igen el van kényeztetve, el van rontva; 2. hogy a kocsis és lovász rossz, mert gyakran használati értékén felül. S mert ez igy van, ha valamely állatnak, teendőiben nincs kiművelve. A cselédtörvény hiányait s az abból eredő hát a lónak produkálása nagyon ajánlható az állattenyésztő figyelmébe, bár kétségtelen, hogy számos mizériát ismételten és bőven fejtegetsok az akadály, amelylyel e téren a tenyész- ték ; annak ujabb bonczolását másra bízom tőnek küzdenie kell, sok a kedvezőtlen körül- tehát és foglalkozom csak a kocsisok és lovámény, amely vajmi sokszor nem alkalmas szoknak hogy ugy mondjam: szakképzettségéegyébre, mint ez állattenyésztési ágazattól vel a mí nélkül e szakmának embere époly kontár a maga mesterségében, mint akárki való elidegenítésre. Nem czélom itt általánosságban taglalni más a magáéban. A kisgazdától eltekintve, a ki lovaival a lótenyésztés és lóértékesités botló-fáit; ezekről szót váltottam az érsekújvári luxuslóvásár maga bíbelődik, hazánkban a lótenyésztő minalkalmából tartott előadásomban; de mert ak- denek előtt arra van kárhoztatva, hogy maga koron csak futólag érintettem a kocsis- és tanítson, neveljen lovai mellé kocsist, lovászt, lovászügynek s általában a lógondozási és ha csak valamennyire is boldogulni akar. ápolási ügynek mivoltát, talán nem végzek Erre „kárhoztatottnak mondom a lótefölösleges munkát, ha erre most e helyen nyésztőt azért, mert — legnagyobb lótenyésztő bővebben kiterjeszkedem. istállóktól eltekintve, melyek tényleg csakugyan Előre kimondhalom, hogy alig van a a maguk számára nevelnek lógondozó cseléhazai lótenyésztésnek nagyobb botlófája, mint deket — általában kárba vesző fáradság e doa nem alkalmas cseléd, mint az értelmetlen, loggal bajlódni azért, mivel ha az a cseléd a durva, gyakran rosszindulata és buta lógon- dolgában ki van merülve, rendszerint ott hagyja tanitó gazdáját, hogy jövedelmezőbb, kényeldozó, kocsis és lovász. Egyetlen házi állat se kíván akkora figyel- mesebb, szóval felfogása szerint jobb állást met, emberséges jóindulatot, gondozásban, foglaljon el, vagy azután oly követelésekkel ápolásban, betanításban és kezelésben való ta- lép fel, oly magaviseletet tanusit, hogy a tanitó pintatos, szakértelmes eljárást, mint a ló s gazda maga teszi ki a háládatlan ficzkó szűrét, hogy a tanítást újra kezdje egy másik ficzkón, daczára ennek, alig van cselédünk, amely e kritikán annyira alul állna, mint a kocsis vagy vagy felfogadjon egy idegenből jött olyan firmát, a minőnek a szűrét maga imént tette ki, lovász. avagy végre, hogy szükségből szegődtessen egy Adassék tisztelet a kivételeknek, én nem bánom, de tegye szivére a kezét a hazai lóte- olyan egzisztencziát, a ki ha akarjuk majoros, nyésztő és aztán jelentse, ki, hogy nincs igazam. ha ugy kívánjuk béres, kocsis, de érteni egyikÉs mivel meggyőződésem az, hogy igazam van, hez sem ért. illő, hogy okadatoljam-e felfogásomat, illő, hogy A legfőbb baj tehát az, hogy kevés a bizonyítsak állitásom mellett és szükséges, dologértő kocsis, lovász, lóápoló, vagyis, hogy hogy nézetet, véleményt nyilvánítsak az iránt, a kereslet nagy, a kinálat kicsi az igazán jó hogy mi hát ebben a segítség. kocsisban és ápolóban s körülbelül ugy állunk A tenyésztő nagy áldozattal, kellő körül- ebben, mint álltunk egy évtized előtt a jó tekintéssel, a legtöbbet ígérő czélnak szemelőtt patkoló kovácsban, melyet nemkülönben lámtartásával beszerzi és fentartja a tenyészanya- pással kellett akkor keresni. Nos, ha a lópatkolás mizériáján segíteni got; intézi a hágatásnak, takarmányozásnak, elhelyezésnek egész menetét; irányt szab a tudtunk avval, hogy lóvasalási tanfolyamoesikónevelésnek, csikótanitás és lóhasználásnak ; kat rendeztünk és rendezünk ma is, tisztessészabályokat állit fel a lógondozásra és keze- ges egzisztencziát adva igy sok előbb nyolésre : s daczára ezeknek, egyik csalódásból, morgó, kárt tevő kontárnak, s biztosítván loegyik károsodásból a másikba esik, mert nincs vainkat a rossz patkolással való elértéktelenimegbízható, szakértelmes lóápolója, kocsisa tés ellen, ki merné állítani, hogy ilyen kettős irányban nem üdvöset mivelnénk, ha a vasaló vagy lovásza.
LÓTENYÉSZTÉS.
1185 tanfolyamok mintájára kocsis- és lóápolóképzö tanfolyamokat rendeznénk. Azok, akik a lóvasalási ismereteket terjesztik, ,egyben a lógondozásra vonatkozó összes tudnivalókat is igen jól előadhatnák az ilyen .kocsis képző tanfolyamra jelentkezőknek s a lovaglás és lóhajtásnak legelemibb gyakorlati oktatására vidékenkint akadnának ahhoz értő emberek, kik a közügy érdekében azt a csekély fáradságot még díjtalanul is magukra vállalnák. Az egész tárgy, amit ekként elő kellene adni, vajmi kevésből áll s jelezve van a „Köztelek" ínult évi 6-ik számában, de annak a kevésnek a betanítása nagyon alkalmas volna arra, hogy nagy áldozatokkal fentartott lótenyésztéseinket számos oly károsodástól megmentsük, melyek azokat a rossz, a szakértelmetlen gondozás és kezelés folytán jelenleg érik. Konkurrencziát kell teremtenünk jó és jobb kocsis és lóápoló között s egyáltalán embereket kell nagyszámban képeznünk lóanyagunk gondozására és kezelésére, mert nemcsak szomorú, de elijesztő jel az már, hogy sokan hazánkban — egyéb kedvező körülmények daczára — felhagyni kénytelenek a lótenyésztéssel amiatt, mert a produkált anyagot a kocsis, lovász, lógondozó megbizhatlanságával, szakértelmetlenségével folyton veszélyezteti és meg is károsítja ugy, hogy a tenyésztő képtelen számadását megtalálni. Az a faktor, amely a lóvasalási tanfolyamokat létesítette, tudni fogja a lógondozók képzésének a legjobb módját is, kérjük hát, hogy vegye kezébe ezt is. Monostori K.
GAZDASÁGI IPAR. Rovatvezető: Zalka Zsigmond.
Kísérletek rosszul csírázó árpákkal és módszerek a csirázóképesség javítására. Ismeretes tény, mely minden szeszfőzési campagne kezdetén ismétlődik, hogy a frissen learatott árpa — bármilyen jó minőségű is külömben —- az ismeretes módszerek szerint, csirázóképességére és csirázási erélyére megvizsgálva, nem adja azon jó eredményeket, melyeket az esetben adna, ha azokat az utóórés befejeztével vizsgálnék meg. Különösen feltűnő ezen jelenség a túlságosan nedves, 'csapadékdus esztendőkben, mivel az ily években aratott árpák csirázóképessége, még azon esetben is, ha embriójuk különben ép, meglehetősen rossz s nagyon nehéz az ily árpát a valósággal beteg vagy sérült árpától megkülönböztetni. Ajánlották ugyan már azt, hogy a frissen learatott árpának csak az embriója vizsgáltassák meg, mivel, ha az embrió ép és sértetlen, feltehető, hogy az árpa csirázóképessége is jó. Létezik is egy módszer a csirázóképesség meghatározására az embrió vizsgálatának alapján. Ezen vizsgálati módszer azonban, eltekintve attól, hogy időtrabló munka, nem is egészen megbízható, mivel előfordulhat azon eset is, hogy látszólag ép és szabályosan fejlődött embrióval biró árpák hiányos esirázóképességgel bírnak. Hogy az árpa malátakészitésre használható-e, az csakis csiráztatási kísérlet alapján dönthető el. Ez 'esetbén azonban nem elégséges, ha csak a csírázott és nem csírázott szemeket olvassuk meg, hanem figyelemmel kell kisérni a csírázás menetét, a gyökérke és levél kifejlődését, esetleg penész fellépését is, mivel ezen körülmények megfigyelése is mérvadó lehet az illető árpa megbirálásánál. A csiráztatás alkalmával nyert eredmények megbízhatóságára még befolyással bír a nedvesség szabályozása is. Mert ha kevés,
1 i 98
K Ö Z T E L E K , 1897. AUGUSZTUS
HÓ
28.
I. Csirázási erélye 72'5°/o, csirázó képesesetlég túlságos sok vizet használunk — különösen az utóbbi esetben —igen könnyen meg- sége 91-50°/o. történhetik, hogy hibás eredményeket kapunk II. Csirázási erélye 79'5°/o, csirázó kéUj árpa csirázó képességének vizsgálatánál pessége 95"70%. czélszerü az árpát áztatás nélkül a megnedSzámos más hasonló kezelésnek alávetett vesített csiráztató ágyra kiteríteni. Előzetesen árpaféleség csirázóképessége nem igen különböáztatott árpával ellenőrző kísérletet végrehajtva, zött az eredeti magétól. meghatározhatjuk azt is, hogy az illető árpaKísérletezők további czélja volt az árpát féleség mennyi vizet igényel. oly módon szellőztetni, hogy az árpa eredeti De a leggondosabb kezelés mellett vég- víztartalma ne változzék meg. E czélból az árpát egy olyan edényben hezvitt csiráztatási kísérlet is — ha frissen aratott árpát vizsgálunk — hibás eredményt helyezték el, melynek belső hőmérséklete 30° adhat s éppen azért, különösen az utóbbi idő- C. volt s ebbe nedves légáramot vezettek, 6 ben iparkodtak oly módszert megállapítani, óra múlva az árpák csírázni kezdettek, mely melylyel az árpa utóérése gyorsítható és a alkalommal az I. számú árpa csirázási erélye csiráztatási kísérlet alapján az .ép, de még 69-10%, csirázóképessége 94-7%, a II. számú 0 rosszul csirázó árpa, a hasznavehetetlen és árpa csirázási erélye 77"6 /ó, csirázóképessége már nem javítható árpától megkülönböztethető. , 94-2% volt. Az árpa eredeti víztartalma (15—17%) A müncheni sörfőzési kísérleti állomás laboratóriumában a mult év folyamán igen ez alkalommal 0'3—0'5%-ál csökkent, mely sok csiráztatási kísérletet végeztek olyan árpák- különbség valószínűleg az eredményre nincsen kal, melyeket előzetesen különféleképpen ke- befolyással. zeltek, hogy ezen kezelésnek a csírázás meneUgyanazon árpaféleség kisebb mennyitére gyakorolt befolyását megismerjék. E kísér- ségén hidrogéngáz áramot vezetteK át, hogy letek eredményeit röviden a következőkben is- megtudhassák azt, vájjon a szárítás az esetben mertetem. is sikeres-e, ha oxigén nincsen jelen. A megérett árpaszemnek az aratás után Miután az árpák 30° G.-nál a hidrogénegy bizonyos utóérési folyamatra van szüksége, áramban 6 óra múlva kicsíráztak, kitűnt, hogy a mely idő alatt az árpa belsejében sok a csirázási erély az I—IV. számú árpáknál mélyreható, de eddig még nem ismert válto- csak l°/o—5%-ig járult, mig a csirázóképesség zás megy végbe, amely változásoktól függ az- Ugyanaz maradt. után az árpa hasznavehetősége. Mesterséges Ezen kísérleti adatokból következik, hogy szárítással megrövidíthetjük az árpa ezen' utó- az árpa utóérésénél, valamint szárításánál is, érési idejét s ezen eljárást a gyakorlatban az oxigén fontos szerepet játszik s nem csupán nagyban alkalmazzák is. a víztartalom csökkenése okozta az árpa jaAz állomás előző vizsgálatai azt bizo- vulását. nyítják, hogy a szárítás haszna nemcsak a Vannak azonban árpaféleségek, melyek víztartalom csökkenésében nyilvánul, hanem daczára annak, hogy ép embrióval birnak és az árpaszemben oly élettani változásokat is az utóérésen is átmentek, még sem birnak jó hoz létre, melyek folytán a csirázóképesség csirázóképességgel, miután mikroorganizmusokjelentékenyén javul. Ezen kísérleteknél azt is kal és különösen ezen mikroorganizmusok áltapasztalták, hogy az árpából az utóérés alatt tal termelt nyálkával vannak bevonva. sö'k szénsav száll el. Reichard A. azt találta, hogy különösen Ez utóbbi jelenség kapcsán végeztek az- az erősen megázott árpák vannak ilyen nyálután szárítási kísérleteket különféle szellőzte- kával bevonva s az ilyen árpával a kiszárítás tési módozatok mellett. nagyon csekély, vagy éppen semmi sikerre sem A csiráztatási kísérlethez bajor szárma- vezet. Reichard az ilyen baktérium nyálkával zású árpákat használtak, minden kísérlet alkal- bevont árpákat alkohollal és aetherrel kezelte, mával 500 szemet ellenőrző kísérlet czéljából hogy a nyálkát hatástalanná tegye és a bakaz Aubry-féle csiráztató szekrényekben 23° C. tériumokat elölje. Az ily módon kezelt árpa jobb csirázási erélyt és csirázóképességet muállandó hőmérséklet mellett csiráztattak. Egy kisebb laboratórium malátaszáritón tatott, mint az eredeti. Bármilyen rossz csirázóaz összes szellőztető nyílásokat kinyitva, az képességgel biró árpa azonban nem javítható árpát átlapátolás nélkül a legalsó cserényen ily módon alkohol és aetherrel kezelve, miután az árpa megjavithatósága a baktériumnyálka 30° C mellett szárították. A kísérlet alkalmával a következő ered- fellépésétől és minőségétől függ. Reichard közleményében az árpának dezinményeket kapták: ficziáló szerekkel való megmosását ajánlja, de Csirázási Csirázóerélye képessége ez csak kicsiben lenne végrehajtható, a gyakorlatban legczélszerübb az ilyen árpát mechaniI. számú árpa kailag jól megtisztítani és a beáztatás előtt Eredetileg 20'4 , 617 alaposan megmosni. 6 óráig szárítva levegő hozzáMindazon árpafóleségek, melyeknél a járulása nélkül 21-4 64"6 Reichard-féle módszer segélyével sikerült ily 6 óráig élénk, légáramlattal bakteriumnyálkát kimutatni, mint a hiányos 70" 1 szárítva 37-1 csirázóképesség okát, a megmosás után nagyon 12 óráig élénk légáramlattal megjavultak, miután a mosás következtében az szárítva 57-4 87 árpáról a káros mikroorganizmusok legnagyobb 4 hétig a laboratóriumban tartva 62" 10 87'6 része eltávolíttatott. 4 hétig a laboratóriumban tartva Az eddig közlöttekből kitűnik, miszerint és 6 óráig szárítva és szelaz árpa szárítása és szellőztetése jó eredménylőztetve . '. . . . . . 80-4 93-4 nyel járt; ha erősen penészesedő és bakII. számú árpa: tériumokkal ellepett árpáról van szó, akkor Eredetileg 73"9 96 Reichard módszere segélyével meghatározhatjuk, 6 óra hosszáig szárítva és szelvájjon az árpa ép-e, és alapos megtisztítás és lőztetve 83'6 97 megmosás által használhatóvá válik-e! III. számú árpa: A szeszgyártásban malátakészitésre felEredetileg 84-5 98'2 használandó árpákról, melyek hiányosan csíráz6 óra hosszáig szárítva és szelnak, első sorban is azt kell megtudnunk, vájjon lőztetve 86-5 .98-7 az árpa megjavítható-e, erre vonatkozólag a IV. számú árpa: csiráztatási kísérlet, melyet előzőleg szárított Eredetileg . . . . . . . 75"0 95'6 és szellőztetett árpával végrehajtunk, megbízható 6 óra hosszáig szárítva és szeltámpontot, nyújt. lőztetve .89 96'4 Miután az árpára külömböző érési fokozatai Az I. és II. árpa 6 óra hosszáig légszá- alkalmával baktériumok rakódnak le, azonkívül ritóban 30° C-nál szárítva: az aratás alkalmával, midőn az árpa a talajjal
69
SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M ,
jön érintkezésbe, ezen baktériumok száma még szaporodik is; minden körülmény között ajánlatos az árpát, ha jó is a csirázóképessége, beáztatás előtt alaposan megmosni és megtisztítani. ! A meszes vizzel való áztatás, mint dezinficziálási eljárás szintén kiválóan alkalmas a mikroorganizmusok elölésére. Windisch Richárd.
Országos sörárpavásár Pozsonyban. E hó 20-án tartatott meg az első országos sörárpavásár Pozsonyban, melyet az OMGE. mint a szövetségbe lépett gazdasági egyletek központja, a Pozsonyvármegyei Gazd. Egylettel s a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével karöltve rendezett. Ezen országos jellegű sörárpavásár létesítésének genesise a következő. Tudvalevőleg hazai sörárpáink minősége igen kiváló, mely okból a külföldön igen keresett czikk és sörárpakivitelünk főleg Németországba tényleg nagyon tetemes; a kivitel azonban teljesen a közvetítő kereskedelem révén történik, holott kivánatos volna, hogy ennek mellőzésével a külföldi fogyasztó közvetlenül a termelőtől szerezze be szükségletét, ami tagadhatatlanul mindkét fél előnyére válnék; e • szempontok figyelembe vételével már a múltban történtek kísérletek sörárpavásárok rendezésével, melyek azonban szűkebb körre terjedvén, nem feleltek meg czéljuknak, mert" a külföld azokról nem vett tudomást, s vevők onnan nem is jelentek meg. Ez okból szüksége merült fel annak, hogy e vásárok az ország sörárpatermelő vidékeinek góczpontjaiban széles alapokon s országos jelleggel rendeztessenek s széleskörű intézkedések tétessenek a külföldi vevők résztvételének bíztositasára. Ennek megfelelőleg Pozsony városa szemeltetett ki az egyik vásár színhelyéül, amely város minden tekintetben megfelel e czélnak ; központja nyugat Magyarország árpatermelésének s Bécshez való közelsége révén biztosan számítani lehetett ugy az osztrák, mint a németországi vevők megjelenésére. E tekintetben a vásárrendezőség várakozása teljesült is, mert a pozsonyi sörárpavásáron nemcsak osztrák, hanem németországi gyárosok és kereskedők is igen nagy számmal jelentek meg, de ennek daczára a vásár még sem sikerült ugy, ahogy azt jogosan remélni lehetett. Hogy mi volt ennek oka, azt pozitivitással megmondani aligha tudja bárki is, de' valószínű, hogy nagyban hozzájárult a bejelentett árpamennyiség csekély volta s a gazdák által követelt árak, amelyeket a magunk részéről — tekintve a magas búzaárakat és az idei sörárpatermés silány voltát — éppen nem tartunk túlzottaknak. De hát már a vásárt megelőző napon az a hir kelt szárnyra, hogy Bécsben nem keresik a sörárpát s a vásár napján azzal érkeztek a külföldi vevők, hogy „Gerste flau", jelezve, hogy az árpaárak legalább egyelőre nem fognak lépést tartani a buza állandó áremelkedésével. Legnagyobb baj volt az, hogy aránylag igen kevés sörárpa volt eladásra bejelentve, ugy hogy a müncheni s más németországi sörgyárak megjelent képviselői, nem találtak elegendő nekik megfelelő, egyforma minőségű árut, mi miatt vételbe egyáltalán nem is bocsájtkoztak. A csekély bejelentésnek, sajnos, megvan á maga szomorú oka; a folyton tartó esőzés ugyanis nemcsak nagyon megrontotta a sörárpa minőségét, hanem a cséplést csaknem teljesen lehetetlenné tette, ugy hogy nemcsak kicsépelt áruval nem rendelkezik még ez idő szerint a legtöbb gazda, hanem igen sok helyütt a keresztek még most is künn vannak a földeken s a felázott talaj miatt azok behordása is lehetettén.
©8. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M . Ily körülmények közptt nem csodálható, ha a bejelentett árpamennyiség alig rúgott egy tizedére annak, a mire normális körülmények mellett s a vásárrendezőség kifejtett agitácziója révén számitani lehetett s a bemutatott árpa minősége is — kevés kivétellel — nem felelt meg azon követelményeknek, melyeket a vevők a jó sörárpához fűznek. Mindössze ötszáz és néhány waggon árpa jelentetett be eladásra, a mi azonban, tekintve a mostoha időjárási viszonyokat, ez esetben, még mindig tekintélyes mennyiségnek mondható, de természetesen számításba sem jöhet akkor, a mikor e mennyiség is 1—2—5 waggonos, különböző minőségű tételekből áll s egyes gyárak megbízottai több száz waggont kerestek egymagukban megvételre. A pozsonyi első országos sörárpavásár sikeréhez fűzött reményeink tehát sajnos nem teljesültek, de azért nincs okunk, hogy bizalmunkat veszítsük, mert bizonyítékát láttuk annak, hogy kellő agitáczióval rá lehet bírni a külföldi nagyfogyasztókat e vásárok személyes felkeresésére, normális viszonyok között tehát, vagyis ha lesz elegendő mennyiségű és jó minőségű terményünk, a kivánt eredmény sem fog elmaradni. A mi magát a vásárt illeti, annak érdekében nemcsak a vásárrendezőség tett meg minden tőle telhetőt, főleg pedig hogy a külföld figyelmét reája felhívja, hanem annak ér-. dekében Darányi földmivelésügyi miniszter is valóban elismerésre méltó módon járt közbe. A kereskedelemügyi minisztérium utján a belföldi, az osztrák kormány és külügyi képviseleteink utján pedig ugy az osztrák, mint a németországi, belga, svájczi stb. gyárosok és kereskedők figyelmét felhívta e vásárra és sokban hozzájárult, hogy azok e vásáron megjelentek. De nemcsak erkölcsileg részesítette messzemenő támogatásában a vásárrendezőséget, hanem a vasárrendezós czéljaira 500 frtot is adományozott s azon személyesen is jelen lenni óhajtott. A minisztert a személyes megjelenésben elfoglaltsága akadályozta meg s képviseletében báró Maleomes Jeromos oszt. tanácsost és Bóth Loránd miniszt. titkárt küldötte ki. A vásárt gróf Pálffy István, a pozsonymegyei gazd. egylet elnöke nyitotta meg d. e. 11 órakor a vármegyeház nagytermében, üdvözölve a megjelent gazdákat és vevőket, valamint a földmivelésügyi miniszter és az OMGE. képviselőit, mely utóbbi részéről Benner Gusztáv és Meskó Pál r. b. tagok, s Bubinek Gyula és Jeszenszky Pál titkárok voltak jelen. A megnyitó beszéd után kezdetét vette a vásár, a melyen az üzletek lebonyolítását a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete végezte. A gazdák által követelt árak 8.50, túlnyomó részben 9 és 9 frt 50 kr között váltakoztak, de igen sok tétel 10.50, sőt 11 frt s azon felüli árban volt bejelentve, mely árakról a .vevők hallani sem akartak. Az árakból a gazdák engedni nem voltak hajlandók s igy alig jött néhány kötés létre. J. P.
IRODALOM. A czukorrépa apró kártevői. Ujabb tudományos és gyakorlati tapasztalatok alápján irta Stift A. A magyar czukorgyárosok orsz. egyesületének kiadása 79. old. 8. szines táblával. Budapest, 1897. Ára 25 kr. Mikor külföldi utamból hazafelé tartva, Bécsbe vetődtem, Stift ur, ki a fenti czimet viselő munka szerzője s a ki máskülönben foglalkozására nézve chémikus, mint ilyen az oszt. és magy. répaezukorgyárosok központi egyesületétől föntartott vegykisérleti állomásnak adjunktusa, már akkor mutatta azt a zsengéjét, persze német nyelven. Azt mondta, hogy e müve Hollrung bírálata szerint a legjelesebb termék a szakirodalom ezen terén (saját szavai: „das beste auf diesem Gebiete der Fachlitera-
K Ö Z T E L E K , 1897. AUGUSZTUS H O
25.
tur), E munkát akkor nem igen lapoztam, mert uton lévén, nem igen értem rá. Most xehát, midőn azt magyar mezben látom, annál mohóbban nyúltam hozzá. Mohón nyúltam- e munkához; de csakhamar kiábrándultam belőle. Hogy miért és. mennyire, éppen éz az, a minek okát akarom adni. . , Nézzük tehát a szerző tapasztalatainak előbb tudományos és később a gyakorlati részét. Szerző szerint a bogarak álczáinak „többnyire rágásra berendezett szájszerveik vannak, ritkábban fezivó állkapcsaik" (p. 6.) Ez válóban uj dolog: eddig minden rovarász csak azt tudja, hogy a bogarak álczái mindig csak rágó szájszervekkel birnak; a fenti állítás tehát uj s ha Stift ur a maga állítását be is bizonyítja, akkor mi rovarászok una voce „páter entomologiae"-nek kiáltjuk ki. Ugyanott mondja, hogy a bogárálczáknak „többnyire három pár lábuk van a tok táján s néha testük hátulsó részén is". A dolog ugy áll, hogy a bogár álczáinak csak három pár lába van, vagy egy sincs. A „íest hátulsó részén" (hol van az, Stift ur?) t a bogaraknál soha, még Bécsben sincs láb. A csereítógárnak teljes kifejlődéséhei nálunk 36 hónap kell, a mely idő négy évre terjed (első év 7 hónap, második és harmadik év 12—12 hónap, negyedik év 5 hónap); Szepességen állítólag 48 hónap : szerző ur 3 és 5 év között habozik. Szerinte a cserebogárpete 30-—40 nap múlva kél. Feledi, hogy a pete ez idő alatt, ha 9—14 nap múlva nem kelt ki, rég tönkrement s talán éppen saját vérebeli pajoroknak esett áldozatul. Azt, hogy a pajor lába vörös-barna, még csak elnézhetnénk, de hogy a pajornak 36 lába legyen, azt már még sem hiszszük el a szerzőnek. Stift ur tudományos alapossággal mondja, hogy a pajornak „közvetlen a fej mögött, az első hat testgyürün mindegyik oldalon három-három lába" van (p. 7.): vagyis a hat testgyürü két oldala, annyi, mint 12 féloldal, minden egyes féloldalon 3 láb, az 3 X 12 = 36 láb. (Stift ur nem tud magyarul s igy hiszem, hogy e czifra tudományos lapsusért a fordítója bűnös: de az mindegy, a botlás megvan s azt semmiféle reagencziával innen — mint a kémikusok mondják — „kicsapni" nem lehet). A gesztenye-cserebogár — szerző szerint (p. 8.) — a közönséges cserebogárnál kisebb: ha hiszi, hogy ez elég, akkor a szóban levő rovart soha és senki sem fogja látni. A kallócserebogárról (p. 9.) valóban ujat mond, hogy „Magyarországon eddig csak szórványosan lépett fel és hogy álczája a répán is előfordulhat." Sajnos, a mi tapasztalatunk egészen más. Homokjainkból annyi kikerül, mint a többi Európából összesen! Érdekes újság az is, hogy szerző szerint az aranyos futrinka (Carabus auratus) czukorrépa földeken a drótférget eszi! Stift ur nem tudja, hogy ez a szép bogár — hegylakó és az erdei alomban él, a hol —- mint legalább Magyarországról tudjuk — répát még nem termelnek. Szerző uram e bogarat itt a diákmesteremberek szintén fényes rezes futrinkájával (Carabus cancelatus és rokonai) téveszti össze; de hát ez az igazság nem „ujabb tudományos tapasztalat" s igy szerző rá sem hederit. Igen jeles dolog az is, a mit a 35. old. olvashatunk. A hernyókról (álczákról) van szó. „A felső állkapcsok az álczáknál jól ki vannak fejlődve ; az alsó állkapcsok (t. i. még mindig álczák- hernyókról szól az ének!), melyek pörge fölkunkorodásuknál fogva rendesen „pödörnyeívnek" is neveztetnek, magukban is szivószervet képeznek és e czélra a belsejük csatorna alakjában ki van vájva. Négy szárnyuk nagy, (ergó szárnyas hernyó'? !) különösen széles és erősen erezett." Biz ez egyszerűen badarság. Ha ilyen csodahernyó volna, aranynyal fizetnék a muzeumok. • ... '
1187
A szerző az Anthomyia conformis-í (p. 44.) magyarul igy.írja: az anthomyia répalégy. Vájjon ne tudná-e, hogy. anthomyia annyi, mint virág, vagy helyesebben virágban, növényben élősködő légy! Ugy látom, hogy ez is csak olyan „uj tudományos" .lapsus, mint mikor a mezőgazdasági rovartannak egy jeles mivel.őjének; nevét, a Taschenberg-ét, a magyar népdal ergerberger-}e szerint Taschen&er^er-re torzítja. Mielőtt a tudományos részt abbahagynám, fel akarom említeni, hogy a szerző milyen épületes dolgokat ír a poloskafélék {HemipterákBhynchoták) szívó szájszerkezetéről. Ö a 48. old. azt írja: „Csőrnek nevezett szivószájuk az alsó ajak által képezett három, vagy négy*) izből álló, hegyes végű csövet képez, mely növényi vagy állati nedveknek a felszívására valói" Hát a dologból semmi sem igaz: hosszas magyarázat helyett, ha éppen tudni óhajtod, t.. olvasóm, hogy a szájszervezet milyen, nézd meg a „Köztelek* f. é. (első félévi) 881. old. és 79. ábrát. Ott kifejtettem, hogy a poloskafélék szája milyen. Végül a szerző rettenetest téved abban a hitében, hogy az állati tetvek (fejtetü, ruhatetü és meg — lapostetü) a poloskák közé tartoznak. Szerző uram, rosszak az ön u. n. tudományos tapasztalatai itt is, de hagyjuk s lássunk a sokból néhány „ujabb gyakorlati tapasztalatot" is! Szerző szerint Targioni-Tozzetti a drótféreg irtására szénkéneget ajánl. Igen helyes azzal, hogy ajánlotta régen. Mert tessék csak számitani: Stift ur szerint (p. 13.) egy négyszögméterre a tiszta szénkénegből 30 gramm kell, akkor mennyi kell egy kat. holdra, azaz 1600 négyszögölre, vagy kerekszámban 5755 négyszögméterre ? Tessék sokszorozni s leszen kereken 172 kg. szénkéneg és minthogy métermázsája szállítási és kezelési költségek nélkül 15 frt, a kat. holdankénti mennyiség ára 25 frt 80 kr! Hol a hozzávaló munkás, hol a fecskendők koptatási százaléka ? Egyszóval az egész eljárás ez utóbbiakat beszámítva átlag 40 frtba kerül. Szép összeg! Szép kivált akkor, mikor nálunk a 8 frt irtási költség is sok ! „Ujabb tapasztalat" a szerző szerint a Botrytis tenéllá-vel való irtás — ez még, mint ő mondja —- „sikerrel kecsegtet!" (p. 8.) Sajnos, de nem a magyar embert! Mi már itt túlestünk rajta és régen volt az (1892-ben!) mikor Rubinek barátom is ettől a gombától, mint a mi „jóltevő gombánk"-tól jót remélt. (A Botrytises franczia ember neve nem Moult, hanem Le Moult!) Szerző ur a dögbogarakat kátrányos madzagnak az árokban való végighuzogatásával akarja irtani (p. 16.) és szerinte bevált a „réz vitriol" is: mind ezt bátran elhallgathatta volna, gondolván „si tacuisses* stb. A mit a drótférgek ellen juhokkal akar elérni, az mind naiv dolog, mert szerző nem ismeri a drótférgek, illetőleg a pattanó bogarak életmódját. Szerző a répabogarakat (p. 22.) és a — szerinte jó nagy — repezedarázs-álczákat őszszel a barázdából akarja szedetni. Szerző a ködös paizsbogárnál (p. 33.) irja, hogy .Hollrung azt a megfigyelést tette, hogy a czukorrépa. közt növő libatop egészen tele volt a paizsbogár álczájával. Hogy Hollrung milyen megjegyzést tesz, azt nem tudom, de minden gyakorlati gazda, ki répát termel, tudja, hogy e bogár gazdanövénye éppen a libatop (laboda), s hogy a bogár erről aztán rámegy a répára: ezt tehát fogó növénynek használja és nem irtja ki, hanem csak a bogarakat szedi össze annyiszor, a hányszor csak itt újra és újra összegyülemlenek. Persze a szerző e gyomot irtandónak tartja: ez tehát kétes tapasztalat. A vetési bagolypillénél (p. 39.) irja, mint következik: „Sokan azt állítják ugyan, hogy a gyűjtés kitűnő eredménynyel jár, de abban még sem bizhatunk meg teljesen. Legjobb eljárás ellenük a hernyók ' összeszedése *) Ujabb dolog, hogy ott, hol pozitív ismeretről van szó, szerző ur mindig — alkudozik!
1 i 98
KÖZTELEK,
1897. AUGUSZTUS HÓ 28.
álczáktól okozott rágás jellemző, igy tehát a tévedés már azért is ki van zárva. De mi találtuk mindig az álczákat is s igy felfogásunk annál helyesebb. Ugyan ez áll a czukorrépa magjára: mert a mag ki nem kelt, ez még szükségképen nem a férgek okozzák, hanem az, mert a mag elvesztette csirázó erejét már a férgek támadása előtt; s ha rothadni kezd, akkor természetes, hogy ezek a fonálférgek, melyek e szerint a növényi anyagok gyorsabb bomlását előidézik s igy hasznosak, ezt az elvetett, de ki nem kelt magot is ellepik. Ne feledjük, hogy ezek a fonálférgek óriási menynyiségben tanyáznak az istállótrágyában, ne feledjük, hogy ezzel együtt kerülnek a földbe, a hol tovább élnek s mindenre rá mennek, a mi csak rothadni kezd. S igy én magam részéről nagy meggondolatlanságnak tartom a gazdákat már előre is rémíteni azzal, a mi sem a szigorú tudományos kritikát, sem a gyakorlati élet tüzpróbáját ki nem állotta: mert ha mind kártevő volna, a mi a szántóföldön él, akkor, Stift uram, mi emberek mindnyájan már régen beszámoltunk volna bőrünkkel és csontunkkal is. Ez legyen általánosan mondva e fontos kérdésről. Hogy Stift ur az ezen részben felhozott dolgokat meg nem emésztette, vagy meg nem értette, bebizonyítom következőkkel. A 64. oldalon azt irja: „Hihetetlen módon terjeszti a nematodákat (t. i. a Heteroderát, mert arról van szó) az olyan földekről beszerzett répavetőmag, melyek már fertőzve vannak; szóval nem lehet eléggé vigyázni." Hát ez nem áll, attól soha sem kell félni, mert a nematodák ezen faja csak föld alatt a gyökerekben él. Stift ur Vanha szavaira esküszik; ugyan miért nem nézte, hogy ő mit i r ? Ott olvashatta volna, hogy „dass Bübennematoden, welchef immer Art, mit dem Samen, oder dur'ch den Wind übertragen werden könnten, wie vielfach behauptet wird, istnicht zu befürehteri . . . in dieser Hinsicht können die Riibensamenzüchter und die Rübenbauer vollkommen unbesorgt sein."*) A fogónövényeknél, tehát a kérdés legfontosabb részénél is jelentékenyen botlik. Kühn Halle környékére a fogónövényeket a vetés után csak tizedik napon kezdi vizsgálni: hiszem, hogy az ott helyes — de Magyarországra más áll. Itt például mult évi május 13-án vetett második fogónövényt már 5 nappal későbben feltétlenül ki kellett szántani, mert a férgek átalakulása annyira szaporán és gyorsan folyt. A negyedik fogónövény jun. 9-én vettetett, de kilencz nap múlva (jun. 18-án) már ki volt szántva. Ez nem csekélység; ha a gazda itt téved, akkor olyan hiba lesz belőle, mely nemcsak a fogónövények jelentőségét kétes hirbe hozza, hanem egyszersmind előidézi azt, hogy féregirtás helyett a gazda készakarva maga tenyészti a férget. Azért tehát nagy hiba Stift urnák az az okoskodása is, a melynek 65. old. ád kifejezést abban, hogy ő a rendes répavetéshez sok magot, hektárönkint 40 —42 kg. répamagot ajánl, mondván, hogy e sürü répába bele megy a fonálféreg s hogy ezt a férget ritkításkor („egyezéskor") az eltávolított felesleges répával azután eltakarítunk. Ez helyes volna, ha a fonálférgek addig, az egyezésig, hajlandók volnának várni: ők addig régen átalakultak s az egyezés már nem igen tesz többé kártbennök. Ezzel bevégeztem bírálatomat. Sok, nagyon sokat elhagytam, mert ismétlem, hogy ez az amúgy is nagy kritikám óriásivá nőtt volna. A mit mondtam, azt csak azért hoztam föl, nehogy valaki felületes okvetetlenkedéssel, vagy rosszakarattal vádoljon. Nem szeretném, hogy a magyar gazda rossz tanok hivévé szegődjék. *) Csodás felfogásnak nevezem, amennyiben e A könyvhöz csatolt szines ábrák igen műben, felsorolt állatok mind gerincűteknek, mind izeit gyöngék, egyesek nagyon rosszak (I. lap drótállatok s ha a szerző helyesen jar el és nem az ö „ujabb tudomonyos tapasztalatai" szerint, ezeket két féreg, II. lap érdes vinczellér, IV. lap repezérészre oszthatta volna. Első rész izeit lábú állatok (rovarok, araehnóideák és százlábúak), második rész fér*) Lásd erre : Vanha és Stoklasa: Die Rübengek (fonálférgek). nematoden. Berlin 1896. p. 53.
á cserebogár-pajorokkal együtt az eke nyomában, az őszi szántások alkalmával". Az bizony baj, ha a kémikus hadi lábon van a logikával, de még rosszabb, ha az a bogarászszal megesik s ha igy jár el, mint fönnebb Stift ur, a ki egyik mondatban a hernyógyüjtést elitéli, hogy azt a következő mondatban „legjobb eljárásinak tartsa akkor, amikor az éppenséggel lehetetlen. Mert vegyük fel, hogy az őszi szántás korai, tehát akkor történik, mikor e hernyók még fönn vannak: hiszi-e Stift ur, hogy a szántó béres ezt a földszínű hernyót észreveszi-e ,még akkor is, ha azt a felboruló göröngy le nem takarná? Én nem hiszem, mert tapasztalásból tudom. Ha pedig késői a szántás, mikor a hernyó 30—40 cm. mélyen van, akkor az eke ugy sem éri. Mondhatom, hogy furcsa ez az „ujabb tapasztalat.". De hagyjuk ezt is: mert ha minden dolgát akarnám itt bolygatni, ezen kritikám 5-ször, 6-szor akkorára nőne, mint •— hogy a czukorgyáros egyesület kisérő szavával éljek — ez a „hasznos kézikönyvAzt hiszem, hogy e néhány feltűnő dolog már is elég világosságot vet műre. Egy szót akarok még ejteni e dolgozat — véleményem szerint •— a legfontosabb részéről arról, melyet szerző csodás felfogása értelmében „gerincztelen állatok,, fejezete alatt foglal össze. Ez a fejezet a magyar czukorrépatermelőre ez időszerint igen fontos, a menynyiben mi az ezektől a férgektől okozott bajoknak még csak elején állunk, s itt az idő, hogy ezeket a férgeket már most, mielőtt nem késő, helyesen ismerjük. Szerző a mit ez idő szerint , az irodalomnak ezen ágában talált, azt jól-rosszul összehordta, de kirtika nélkül és természetesen ugy a gazdasági, mint a természeti viszonyok ismerete nélkül is. Összegezi Kühn valóban megbízható adatait olyanokkal, amelyek távol vannak attól, hogy azok feltétlen hitelre tartsanak igényt. Ujabban a czukorrépa-fonálférgén — Heterodera Schachtü-n — kivül kártevőknek tünteti föl a Dorylaismusokat, a T.ylenchusokat, az Enchytraeidákat, a melyek — állítólag — igen kártékonyak, A ki ezen fonálférgeket közelebről ismeri, tudja mi az életmódjuk, nem éri be azzal, hogy azokat kártékonyaknak tartsa, mert mivel éppen a czukorrépaföldön találta. Igy tavaly mikor e kérdés fölmerült, rögtön belekezdtem magam is a dologba és megkezdtem vizsgálataimat olyan helyeken, a hol tényleg ezek -a férgek előfordultak.. Szerző' — Vanhára hivatkozva — a Tylenchusokat kártékonyaknak jelenti ki: magam tavaly igen sok répát megvizsgáltam, a mely augusztus havában a legnagyobb volt-, hajszálgyökerében bőven akadt a Tylenchus (devastatrix); ellenben mellőle kiszedtünk olyan répát is, amelyek véznák, betegek voltak, itt nem találtunk férget, vagy ha igen, akkor kevesebbet az előző aránynál. Nos, ha e féreg csakugyan veszedelmes volna, akkor, ott, a hol annyi van belőle, ilyen szép répának nem szabadna előfordulni. Ugy áll a dolog az Enchytraeidákkal. Ezeket a rothadt magban, a rothadó répáknál mindenütt találtuk. Ilyen esetben persze laikus ember azt mondaná, hogy e rothadás ezektől a férgektől származik. Szakember azonban máskép gondolkozik, mert tudja, hogy e férgek igen közönségesek, hogy rothadó növényi részekben bőven tanyáznak, azért először ís felveti azt a kérdést, hogy vájjon a rothadás nem származik-e egyéb kártevőtől? A magunk esetei pedig, mind ez utóbbi kategóriába estek: rohadt a répa, mert gyökerét tönkre tették a eleonus- és cserebogár-álezák. Az ezektől abogár-
69
SZÁM.
7-IK É V F O L Y A M ,
darázs, porkukacz, V. lap fekete bagolypille, répalégy stb.) a többije pedig olyan, mint a szent képek, t. i. nem a képnek, hanem az aláírásnak kell hinni, mert a mit a kép ábrázol az nem a való, természethüség, hanem a fantázia képe. Mindenesetre nagy kár, hogy a kiadó egyesület e müvei szemben nem járt kellő szigorúsággal. Mai nap van már munkás elég s nem szorulunk mindenben csak egy emberre. Azután egy ember nem is vállalkozhatik mindenre s azért Stift ur is jól cselekedett volna, hogy ha már a khémia terén nem óhajtott jeles munkákkal szerepelni, legalább' nem kompromitálta volna ilyen kegyetlen módon az e ntomologiát, jelesül a mezőgazdasági rovartant. Jablonowski József.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 362. sz. kérdés. Nagy mennyiségű rozsszalmám és egyéb szalma és szénafélék eladásra kerülnek. Kérem t. gazdatársaimat, hogy az általuk esetleg ismert nagyban vevők czimeit és az eladási árakat tudatni szíveskedjenek. W. 363. sz. kérdés. A közelgő őszi vetésre szánt magbuzámat a juliusi tartós esőzések még künn a mezőn lábon érték, ugy, hogy a mag a kalászban egészen megpuhult és egyes szemek csírázásnak is indultak. Az esőzések elmultával a buza learattatván, szép időben szárazon be lett hordva, a buzaszemek teljesen megkeményedtek, de az előbb szép piros aczélos mag elvesztette a szinét és fénytelen fehér szint vett fel. Tisztelettel kérdem, hogy vájjon — eltekintve a kis számú kicsirázott szemtől — a vázolt körülmények a mag csiraképességét hátrányosan nem befolyásolták-e, hogy tehát a teljes érésben volt, eső folytán megpuhult, később megkeményedett, de színét vesztett buza vetésre alkalmas-e ? Zólyom. H. J. 364. sz. kérdés. Uj forgóba való átmenet miatt kénytelen vagyok árpa és zabtarlóba búzát vetni. A tarlókat letörettem és szándékom istálótrágyával megtrágyázni, és m. holdankint 120 kg. szuperfoszfátot adni. Czélszerü-e ? 365. sz. kérdés. Gyenge baltaczimet lelegeltetés után istálótrágyával megtrágyáztattam és feltörettem; utána rozs jön. E táblára is szándékozom 120 kg. szuperfoszfátot adni m. holdankint. Érvőnyesiti-e mindkét trágya együttesen erejét, níncs-e egyik a másik rovására? 366. sz. kérdés. A jelen nagy áradások alkalmával 15 hold répám került víz alá, a tábla laposan fekszik, igy a viz' egyáltalán le nem vezethető. A répa már 4 nap óta vizben áll, annyira, hogy csak a levelek végei látszanak ki és nincs kilátás, hogy a rajta levő viz, melynek egy része fenékviz, 2 hét előtt felszívódnék. A répa jelenleg még egészséges; remélhető-e egyáltalán a répa fentartása és ha nem, ajánlatos-e annak vizbőli kiszedése és besavanyitása anélkül, hogy a talaj a kihordás alkalmával az összetaposás által kárt szenvedne ? Vásárut. Q. A. 367. sz. kérdés. A mult év őszén feltörettem 25 hold istállótrágyával erősen megtrágyázott rétet azon czélból, hogy az idén tavaszkor a földet újból megszántva, megboronálva, takarmányrépával bevessem és a répa után ismét rétté alakítsam. Az idei folytonos esőzések és árvizek miatt azonban a földet tavaszszal megszántani és répával bevetni nem Tehetett s a tervezett répátermés helyett óriás mennyiségben igen jó minőségű sarjú nőtt rajta, a melyet a napokban nagy ügygyelbajjal lekaszáltattam. Mi tévő legyek most, hogy ezt á területet, a föld ujrafelszántásának
68. SZÁM. ?-IK ÉVFOLYAM. 'kikerülésével a kitűnő gyep feláldozása nélkül, rétnek elég sima állapotba hozzam, mert a rögös őszi gyeptörés természetesen még most is meg van és minden munkát nehezít rajta, még a járást is. A termett sarjú mindenféle here, perje és óriási vadmoharból áll. Alsó-Major. W. A. 368. sz. kérdés. Szives utasítást kérek arra, hogy kapálásra szánt repczét minő sorközökkel legczélszerübb vetni, mily stádiumban •és hogy kapálandó és milyen kapák használandók hozzá a legczélszerübben. J. M. 369. sz. kérdés. A takarmányrépa termeléséhez ajánlott kénsavas ammoniakból mennyi teendő elég kötött talajon kat. holdanként és -vetés előtt vagy utána a sorokba szórandó-é el ? Q. L. 370. sz. kérdés. A lépfene (antrax) ellen mikor legjobb a birkát ojtani: bárány vagy későbbi korában ? Továbbá elég-e az, ha egyszer ojtódik, például bárány korában vagy pedig minden évben ismételni kell az ojtást? Mely testrészben szokták ojtani? Minők az ojtási eredmények ? Egy 3000 darabból álló falka beojtása mennyibe kerül ? Nagymajor. K. J.
KÖZTELEK, 1897. AUGUSZTUS H O 25. lület elegyengetósét a Laake-féle rétboronával lehet eszközölni, oly formán, hogy ha eső' után megporhanyult a talaj, szeptember hóban a szántásra keresztben kétszer megboronáltatik, ugyanezen munka kitavaszodáskor megismétlendő. Cs. 8. A repeze kapálása. (.Felelet a 368. sz. kérdésre.) A kapálásra szánt repczét legczélszerübb 45—50 cm. sorközökben vetni. A repeze ápolása kapálás és töltögetés, vagy pedig kétszeri kapálás, az előbbi azonban jobb. Az első kapálás akkor végzendő el, midőn á repeze az első két levelét (a csiralevelek után) kihajtotta, különben e tekintetben határoz a talaj porhonyóssága és a gyomosodás, ha a talajt a sebes eső megtömi, a gyomok korán ellepik, kapálni kell, midőn a sorok láthatók, ez esetben később mégegyszer kell kapálni. Sok gazda a töltögetést igen szükséges, sőt elengedhetetlen munkának tartja. Töltögetni lehet őszszel és tavaszszal. Az őszi töltögetésnél felette óvatosnak kell lenni, mert ha korán és erősen töltögetünk, könnyen felnyakasodik a repeze, ezért legjobb eljárás késő őszszel, midőn már a hűvös időben beszünik a repeze növekedése, sekélyen töltögetni és a jövő év tavaszán újból erősebben töltögetni, az nem baj, hogy az alsó levelek földdel fedetnek, a feltöltött repeze erőteljesebb növekedése ézt hamar helyrehozza. Kapálásra a közönséges lókapák és töltögetőekék használhatók. Cs. 8.
1189 felül vagy alul lehet és a kielégítő eredményt nem lehet előre biztosítani, mert egyik-másik, igaz, hogy csak nagyon ritka esetben, az eredmény kedvezőtlen volt. Ezt a, habár éppen nem is valószínű eshetőséget számba kell venni, különben pedig a védöojtás igénybevétele akkor ajánlható, ha a lépfene miatt, a megelőző évek tapasztalatai és a helyi viszonyok szerint várható veszteség értéke az ojtás költségét meghaladja. 3000juhnak kétszeri beojtása egy helyen, az ojtóanyag árán (270 frt) és az útiköltségen, illetőleg fuvaron kivül 76 frtba kerül. —y—
VEGYESEK. Mai számunk tartalma:
Oldal Felhívás a gazdaközönséghez. — Szőlőszeti tanulmányút. — Pályázati felhívás. 1181 A főváios élelmezése és á vásárcsarnokok. Buday Barna. 1181 * Az 1895-ik CM 711/1 Mis w u i IS főbb eredményeinek vázlatos ismertetése. — 1183 Országos sörárpavásár Pozsonyban. ... 1186 Gazdasági növénytan. A csirázóképességüket gyorsan elvesztő magvak szállítása ... ... ... 1184 Feleletek. Árpacsávázás Kühn módszere szerint ... 1184 Használható-e vetőmagnak szintvesztett Állategészségügy. buza? (Félélet a 363 sz. kérdésre). A megpuhult Műtrágyák takarmányrépa alá. (Felelet Porcosán _.,' ... . ... 1184 -és később megkeményedett buza használható a 369.. számú kérdésre). Azon kérdésre, hogy Lótenyésztés. vetőmagul, mert ha szinét elveszité ;is, ezen valamely műtrágyából mennyi alkalmazandó, Lógondozók tanfolyama. Monostori K. 1185 tulajdonsága nem öröklődik át, egy része a egészen határozott feleletet a viszonyok* közeGazdasági ipar. magnak azonban a kicsirázás folytán csira- lebbi ismerete nélkül adni nem lehet, mert e. Kísérletek rosszul csírázó árpákkal és módszerek képességét elveszítette, s ezért a magból a tekintetben sokat határoz a talaj tápanyaga csirázóképesség javítására. -.... 1185. - rendesnél többet kell vetni. Czélszerü lesz készlete. Kénsavas ammóniák egymagában csak Irodalom. ezért esirázási próbát tenni olyformán, hogy kivételesen fog terméstöbbletet eredményezni, 118 ..kiolvas 3—400 szemet s ezt szárával tányérok- miután ezzel csak nitrogént pótolunk, a répa A ezukorrépa apró kártevői. - ... ban itatóspapiros közé rakni, ezt pedig folyton alá rendszerint nitrogén és foszfortrágyát együtt Levélszekrény. ... ... ... 1188 nedvesen tartani s megszámlálni, hány mag szokás alkalmazni. A nitrogéntrágya, eltekintve Vegyesek 1Í89 •csírázik ki. A hibátlan búzának csirázóképes- az istállótrágyától,, chilisalétrom és kénsavas Kereskedelem, tőzsde. . 1191 sége 95—100%, már most a tapasztalt esirázási ammóniák alakjában adható meg, ez utóbbi Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A közképesség után ki lehet számítani, mennyivel kell azonban csak akkor alkalmazható sikerrel, ha. ponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en ; gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvátöbbet vetni a rendesnél. Cs. S. a talaj nem túlságosan kötött és nem mészsárok : Buáapesti szurómarhavásár. — Bécsi Szuperfoszfát trágyázás buza alá. (Felélet szegény, mert az ammóniáknak előbb át kell vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. alakulni salétromsavvá s csak' akkor vehetik' — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — a 364 sz. kérdésre.) A szuperfoszfát alkalmazását fel a növények, mészszegény és nagyon kötött Párisi juhvásár. 1192 • feltétlenül.ajánlhatjuk a jelen esetben, mert az • eldző gabona a talaj könnyen oldódó foszfor- talajban ez nagyon lassan megy végbe s ezért Személyi hir. Jeszenszky Pál az OMGE. titkára savát igénybe vette s igy kevés marad a búzá- hatása csekély marad. A kénsavas ammóniák nak, mely pedig azt nagyon is megkívánja. 20—2.1, a chilisatétrom 15—16 százalék nitro- nyári szabadságáról visssaérkezvén, hivatalos működését ismét megkezdette. Valószínű azonban, hogy a buza nitrogénből gént tartalmaz, e szerint 100 kg. chilisalétrom-, Kinevezés. A kereskrilrlrmüü'vi miniszter Jenak 75 kg. kénsavas ammóniák felelne meg s : se kap eleget, a miért is, ha tavasszal a bokszenszky Pált az OMGE. titkárát az ,1900. évi párisi miután nagy átlagban egy kat. holdra 100 kg. nemzetközi kiállítás mezőgazdasági csoport bizottságának rosodás gyenge volna, czélszerü lesz 50—60 kg. chilisalétrom számitható a répa alá, a kénsa- tagjává nevezte ki. • chilisalétromot adni fejtrágyáül. Cs. S. vas ammóniákból tulajdonképpen 75 kg. szükEljegyzés. Glos Barna a Magyar Mezőgazdák Szuperfoszfát trágyázás rozs alá. (Fe- ségeltetnék, miután azonban az utóbbi nitro- Szövetkezete czégvezetője és főpénztárnoka eljegyezte lelet a 365. sz. kérdésre.) A jelen esetben a génjét nem képesek a növények oly mértékben Máriássy Anna kisasszonyt, Máriássy Géza berzétei földbirtokos leányát. . szuperfoszfát alkalmazása szintén helyén való értékesiteni, mint a salétromét, mert az ammóSörárpa kiállítás. Az OMGE. által szép leend, mert a baltaczim, mint nitrogéngyüjtő niáknak salétrommá való átalakulásánál a nitnövény, növeli a talaj nitrogénkészletét, az rogén egy rásze szabad nitrogénné lesz és el- tember hó 20—30-ig a „főztelek" palota helyi- istállótrágyával pedig aránylag több nitrogént, illanik, ezért 100 kg. chilisalétromnak 80—85. ségeiben rendezendő országos sörárpa kiállításra ez ideig még kevés minta érkezett be, mint foszforsavat hozunk a talajba, minek kg. kénsavas ammóniák felel meg. Cs. Sí aminek, okát abban kell keresnünk, hogy a folyfolytán. a nitrogén a foszforsavlioz viszonyítva Védöojtás a lépfene (anthrax) ellen. ton tartó esőzések a cséplési munkálatokat háttúlsúlyban, leend, :s teljes hatását csakis, ugy ráltatták. Ezen okra való tekintettel a sörárpa •érvényesítheti, ha a hiányzó foszforsavat pó- [Felelet a 370. Sz. kérdésre.) A lépfene ellen a juhokat az egyéves kor körül, esetleg idősebb kiállítás megtartásának idejét a rendező bizotttoljuk. Cs. S. korban is, minderiesetre azonban az elválasztás ság elnapolta s az október hó 1-től 10-ig fog Elárasztott répa kiszedése. (Felelet a 366. után ajánlatos ojtani. A sok ezerre menő ta- megtartatni. Ezzel kapcsolatban az árpa minták - sz. kérdésre). A répát vízből kiszedetni már azért pasztalatok szerint általában elegendő az álla- beküldésének határideje is szeptember hó 15-ig , se ajánljuk, mert a kiszedési költség nagyobb tokat csak.egyszer.életökben beojtani,- mind- hossz abbitatott meg. volna, mint a mennyit ér a répa, mert azt azonáltal megtörténik kivételesen, hogy az Szőlészeti tanulmányuk Az OMGE. által mind kézben kellene kihordatni és a bevermelés ojtás nyújtotta immunitás nem érvényesül ilyen szeptember hó 11-től 20-ig rendezendő szőlé• előtt tisztára mosatni. Ha pedig a víz már hosszú ideig, hanem az ojtott állatok később szeti tanulmányútra részvételüket eddig a köeltűnt volna, a szedéssel várni kell a talaj mégis megbetegszenek lépfenében. Ha ez a vetkezők jelentették be : Haidekker József Ercsi, megszikkadásáig, különben hosszú időre elront- kivételes eset beáll, vagyis ha az ojtott álloCsabai gőztéglagyár társaság 2 személy, Eltér juk a talajt. Ha azon ideig, a mig a talaj meg mányban később, pl. 1—2 év múlva a beteg- János Temesvár, Willinger Márton Zomba, szikkad, a répa nem megy tönkre, a kiszedési ség jelentkezik, akkor ajánlatos az ojtást hala- Zsedényi Ottó Rónaszék (Mármarosm.), Fejér azonnal meg kell kezdeni s a répát felaprítva dék nélkül ismételni. Az ojtásra a legkedvezőbb Zsigmond M.-Sziget, Bosconi Lipót Budapest, besavanyítani, mert egyébként nem áll el. II. • Gsálogány-u. 53.,. Mayer Ferencz Andor, idő a tavasz, a nyári' meleg beállta előtt. Az Cs. 8. ojtást csak állatorvos végezheti (1894. évi 13,781. Tolna-Kéty, Szabó Lajos Zala-Csány, ifj. FlaGyeptöréses rét elegyengetése. (Felelet sz. m. rend). Az eredmények általában igen kedve- schits József B.-Mágocs, Aigner Sándor Zircz, a 361. sz. kérdésre,) Ha a rétet tényleg jó zők; (a/részletesadatokat évenkintaz Állategész- Vihje Miklós Német-Csanád, Jankovits József Pécs, Lelbach Keresztély Pa-Dubokau. p.Bajsa, minőségű növények alkotják, a vad mohar ségügyi Évkönyv közli). Az adott esetben az azonban nem tartozik ezek közé, akkor á fe- eredmény ezen nagy számokból levont átlagon Bácz Sándor Budap'est, -Schilc Emil Szaniszló,
í 136 KÖZTELEK,
Tiringer Vilmos Lengyel, Szmodiss Viktor AlsóLendva, Kovácsy Zsigmond Tállya, Balási József Ér-Kőrtyélyes, Brengl János TomajKunhegyes, Székplyhidy Viktor g. e. titkár Nagy-Enyed, Molnár Lajos Nagyvárad (Magyar Agrár- és Járadékbank ker. bizt.), Svaicze$ Aladár Tasnád, Wolf Izidor Pogányvárhegy ti. p. Dióskal (Zalam.), Horváth Mihály B.-Füredj Visóntai Henrik Gyöngyös, Székely György p.üsp. erdőmester, Bercsényi Gyula Keszthely^ Franki • Mihály Pta-FelsŐ-Vány, Pest-Taksony; Déghy Mátyás Délegyháza, Bugyi, Pestm., Kirschmann Károly urad. igaz g. Margita, Babarczy József gazd. int. Szeged, Török-ui. 5. sz., Söpping Endre Székelyhíd, Morvay Ferencz főszolgabíró Margita, Besch József szőlőbizt. Bács, Szarka Mihály Nyársapáton u. p. Nagy-Kőrös, Bóth Mihály Medgyes, Binder Frigyes Medgyes, Wágner Ernő Budapest, V. Báthory-u. 18., Szártózy Dezső Hosszupályi, Engelbrecht Károly sző'l. és bor. főfelügyelő, dr. Drucker Jenő a „Borászati Lapok" szerk., Rubinok Gyula OMGE. ügyv, titkára. A mezőgazdasági állapot s a buza ára. Az idei gabona terméshozamát a földmivelésügyi miniszter legutóbb kiadott jelentése alapján ma már véglegesen meg lehet állapítani. A folyó évben learattak 5.129,569 kat. holdon búzát, 1.713,036 kat. holdon rozsot. 1.562,817 kat, holdon árpát és 1.483.092 kat. holdon zabot. Országos átlagban termett mintegy 24.47 millió q. buza 9.63 millió q. rozs, 9 millió q. árpa, 8.5 millió q. zab. Ugy a már learatott gabonanemüekben, mint a kukoriezatermésben nagy károkat okoztak a nyári viharok és árvizek, ugyszinte a répafélék is nagy károkat szenvedtek. Czukorrépából közepes termésre van kilátás; a burgonya terméshozama országos átlagban kis közepes és főként a felvidéki részeken a penészbetegség okozott jelentékeny károkat. Takarmánynemüekből kevés kivétellel kielégítő termés várható. A szőlőkben a peronospora és más élősdiek okoznak nagy kárt, daczára a védekezésnek. Egyes vidékeken, hol kevésbé szenvedtek a szőlők, a terméskilátások, kielégitőek itt-ott egészben jók. Vihar és jégesők szórványosan meglehetős nagy kárt okoztak. Gyümölcstermés gyengén sikerült. A földmivelésügyi miniszter utolsó jelentése tehát igazat adott azoknak, akik az előző jelentések becsléseit tulvérmeseknek tartották és a terménytőzsdében a hausse irányzatnak uj lökést adott. Az áralakulásban tehát még folyton emelkedés várható, annál inkább, mert azt hiszik, hogy a tényleges terméseredmény még mindig jóval alól marad a becslésen. Ehez járul az is, hogy a legutóbbi héten Amerika bushelenkint 10 centssel, Anglia quarterenkint 4 shilinggel, Hollandia quarterenkint 4 frttal, Németország tonnánkint 8 márkával és Francziaország métermázsánkínt 2—3 frankkal emelte föl az árakat és Párisban a buza ára meghaladta a 30 frankot. Az Egyesült Államokban a látható készlet éppen félakkora, mint tavaly ilyenkor volt. Mindent egybevetve az áremelkedés az egész világ terméseredményében mindinkább szilárdabb megokolást nyer. Immár terjedni kezd az a hiedelem is, hogy Magyarország ez évben kilépett a búzát exportáló államok közül, sőt behozatalra fog szorulni. Ez a feltevés csak a találgatás értékével bir ugyan, mindenesetre figyelmeztet azonban arra, hogy saját vetőmagszükségletünk fedezetéről, is jó lesz gondoskodnL Kiválóan szükségesnek és helyesnek tartjuk e szerint a földmivelésügyi miniszternek részben már eddig is foganatosított intézkedéseit, melyekkel oda igyekszik hatni, hogy a legjobban sújtott kisgazdák részére olcsó és jó vetőmag kellő mennyiségben biztosítva legyen. Tenyészállatkiállitás- és vásár Kolozsvárott. Az Erdélyi Gazdasági Egylet a földmivelésügyi miniszter támogatásával Kolozsvárt, 1897. augusztus hó 28., 29 , 30 és 31-én, használati lóvásárral és díjazással egybekötött tenyészállatkiállitást és tenyészállatvásárt rendez.
1897. A U G U S Z T U S
HÖ
14.
65. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
A kiállítás napirendje : augusztus 28 án reggel ványnyal igazolják. A tandíj fölévenkint 20> 7 órától a bíráló bizottságok1 működése és a forint, olvasótermi díj 2 forint. Szegénysorsu bírálat eredményének kifüggesztése, d. u. 4—7 és jó. előmeneteli'! hallgatók a tandíj fizetése óráig zene, 5 ^ 6 óráig fogatok jártatása. Au- alól felmenthétők. Bővebb felvilágosítást; liyujt. gusztus 29-én délelőtt 10 órakor a használati a tanintézet igazgatósága utján mégszerezhető lovak bírálata. Augusztus 30-án délelőtt 10—12 értesítő. óráig a díjazott, állatok elővezetése; ugyanakkor Tenyészállat kiállítás. A: biharmegyei és délután tenyészállatvásár és a bejelentett gazdasági egyesület f. évi október1 hó 3-án állatok árverezése. Augusztus 31-én d. e. 10 Bihar-Diószegen tenyészállat kiállítást rendez, órakor a díjak ünnepélyes kiosztása; egész melynek czélja kizárólag a biharmegyei ló és nap vásár és árverezés. A kiállítás megnyitat- szarvasmarha tenyésztésnek fejlesztése. Pénztik 1897. augusztus 28-án reggel 9 órakor s dijat csak kisbirtokos nyerhet, nagybirtokosok tart augusztus 31-én este 6 óráig és ezen időn s gazdatisztek állatjai disz és dicsérő oklevéllel belől naponta reggel 9 • órától esti 7 óráig a tüntettetnek ki. Bejelentések a kiállításra f. évi látogatók részére nyitva áll. Ezen kiállítás szeptember hó 30-ig a községi elöljárósághoz alatt^ folyik le a kolozsvári országos vásár, és B.-Diószegre vagy az egylet titkári hivatalához pedig augusztus 29-én lóvásár, 30-án és 31-én Nagyváradra intézendök. Bővebb felvilágosítábaromvásár. A kiállítás beosztása és jutalmai: sokkal az utóbb nevezett hivatal szolgál. 1. A kiállítás czélja kizárólag az erdélyrészi Magyar gazdasági gépek Romániában. állattenyésztés fejlesztése és emelése lévén, A krajowai osztr.-magy. konzulátusi . hivatal: ennélfogva csakis a régi Erdélyben (tehát a julius havi jelentésében a magyar gyártmányú volt u. n. kapcsolt részeket is ideértve) szüle- gőzcséplőgépekkel tett kísérletekről a követketett állatok lesznek arany- vagy pénzdíjjal ju- zőket közli: Az ezen konzulátusi kerületben talmazhatók. Kivételek e tekintetben csakis a évenként vett gőzcséplőkészletek átlagos száma ló osztálynak ,,B) Nem telivér lovak*-hoz so- 70 volt, míg az idei rendkívüli róssz esztendőrozható lovak ; megkívántatik. azonban ezeknél ben csak 16 készlet lett beszerezve, Á behois, hogy az illető erdélyrészi kiállítónak leg- zott készletek közt ez évben először. egy, a alább egy év óta bóna fide tulajdonában le- magyar gazdasági gépgyár részvénytársulat gyenek. 2. Másutt tenyészett állatok ugyan gyártmányát képező gőzcséplőkészlet is volt, szintén bemutathatók, de csakis dicsérő okle- melynek munkaképessége ugy mennyiség, mint velet nyerhetnek. 3. A dijak két kategóriára minőségre nézve sokkal jobban kielégítette a oszlanak; aranydij (koronában) főleg nagyobb gazdaközönséget, mint az angol gyártmányoké.. birtokosok részére és pénzdíj (bankjegyekben) Ezen Romániában először behozott magyar kizárólog kisebb birtokosok részére. Kisebb gyártmányú gépek minden tekintetben nemcsak birtokosok alatt értetnek azok, kiknek birtokuk kifogástalanul, hanem valóban kitűnően dol50 holdat meg nem halad: azonkívül ide szá- goznak, többet végeznek, mint az angol gépek, mitattnak a gazdatisztek, lelkészek, tanítók és szemet a szalmában nem hagynak és az elkörjegyzők is. Ha a kisebb birtokosnak arra csépelt gabona sokkal jobban megtisztítva kevaló állatja van, akkor az a kitűzött aranydi- rül a zsákokba, mint az angol gépeknél. Küjakra is versenyezhet, de nem megfordítva. lönös előnye e gépnek többek között az is,, A díjkiosztás következőleg van megállapítva. hogy vasrámába vannak építve, mig áz angol 1. Lovaknál. Erdélyben született angol telivér gépek farámával vannak ellátva s igy az idő lovakra összes dijak 750 korona. Nem telivér viszontagságainak kitéve, eredeti állásukat lovakra 3200 korona. 2. Szarvasmarháknál. könnyen elveszítik, tágulnak vagy szorulnak s. a) Erdélyi magyar szarvasmarhára 2770 korona. ezáltal gyakori tengelysurlódások és szabályErdélyi hegyi barna és riska bikák, tehenek és talan üzemmenet áll elő. Kivánatosvolna, hogy üszők díjazására = 80 korona. Ezenkívül kü- ezen a. magyar gépipart annyira dicsérő eredlön dijakra mintegy 1000 korona tüzetett ki. A mények után a magyar gyáraknak részvétele a. tenyészállatkiállitással kapcsolatosan, vásárral szállításokban élénkebbé váljék. Valamivel kedösszekötött használati ló-dijazás is tartatik. Czél:vezőbb volt a behozatal a gabonatisztitógépekA használati lovak értékesítésének előmozdí- ben, melyekből összesen körülbelül 300 drb tása s a jobb anyagnak, a használatra való kelt el. tekintettel, ivar-különbség nélküli díjazása Tej-, valamint üresen visszatérő tejes, által, serkentőleg hatni minél több, a különböző szükségleteknek megfelelő jó ló előállítá- edények közvetlen díjszámítása. Drahócz megsára. E dijaknak csak a régi Erdélyben (a volt állóhelyről Bécsbe gyorsáruként szállítandó tej> u. n. kapcsolt részeket is ideértve) született és valamint a megfordított irányban visszaszállínevelt lovak pályázhatnak és nyerhetnek jutal- tandó tejes edények után 202, illetve 161 mat. Állami adományokból a következő dijak fillérnyi közvetlen díjtétel lett engedélyezve. A osztatnak ki: fogatok részére = 1200 kor. küldemények hivatalos súlyának megállapítása Paripák részére .== 700 kor. E versenynél a Bécsben történik, a tejküldemények feladása, ló-osztály juryje a lovak származásának és illetve a kiváltás Kosztolányban eszközöltetik. A „Tejkereskedők Egyesülete mint ivarának figyelmen kivül hagyásával csupán a használatra való tekintettel ítél. A bejelentések Ipartársulat" szövetkezve a „Központi tejcsar1897. évi julius hó 15-től augusztus hó 20-ig nok"-kal és „Gazdák Tejegyesületével" a tejbezárólag fogadtatnak el. Minden bejelentett kereskedelem szokványainak megállapítása a darab ló után, akár befogva, akár nyereg alatt produkczió rendszeresítése és általában a tejmutattatik be, fizetendő a bejelentés alkalmá- gazdaság és kereskedelem fellendítése tárgyával a kiállítási szakosztály pénztárába 2 forint. ban f. hó 29-ikén — vasárnap — d. e. 9 Részletes felvilágosítással és tervezettel kész- órakor a „Köztelek" nagytermében értekezletet séggel szolgál az Erdélyi Gazdasági Egylet tart. Ez értekezleten az elnökség az érdeklődő termelőket szívesen látja. titkárja (Kolozsvárott.) Botgyár Magyarországon. A diósgyőri A keszthelyi magyar királyi gazdasági kincstári uradalom erdeiben azok a fanemek, tanintézetre a beiratások az 1897—8. tanévre amelyek bot-, nap- és esőernyőnyól és foganoktóber 1—8. tartanak, azontúl október 20-áig tyú, valamint, más kisebb esztergályos áruk a tanári testület, október 31-éig pedig a föld- előállítására legalkalmasabbak, igen nagy mivelésügyi miniszter engedélyével lehet beirat- mennyiségben fordulnak elő. E fanemek kikozni. A felvételnél megkívántatik : a gimnázium használását a földmivelésügyi miniszter nyílt vagy reáliskola VI. osztályának sikerrel vagy a árverés utján azzal a kikötéssel bocsátotta polgári iskola V. osztályának általános jó osz- áruba, hogy a vásárló a termelt nyersanyag tályzattal való elvégzéséről s tizenhatodik élet- feldolgozására Magyarország területén köteles évéről szóló bizonyítvány. A második tanévre lesz azonnal botgyárat felállítani. Az uj faiparminiszteri engedélylyel felvétetnek azok, kik a vállalat létesülése már a legközelebbi időre gimnáziumot, reáliskolát vagy kereskedelmi várható. Tekintve, hogy a statisztikai adatok akadémiát érettségi vizsgával végezték s egy szerint botok és megyfa-szárak gyüjtőczim alá évi gazdasági gyakorlatukat hiteles bizonyit- foglalt árukban az 1886—1895. közti tíz év
68. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1897. AUGUSZTUS H Ó
25.
1191
Tetőmagvak. (Mauthnei- Ödön tudósítása.) Olajmagvak: Káposztarepczét továbbra is csupán •alatt,, behozatalunk 96,530 frtra és ezzel szemhazai olajgyárosaink vásárolnak, , az export teljesen Lóhere. Mult heti tudósításunk óta állandóan ben kivitelünk 416,435 frtrn rúgott, a föld-' -tétlen. Minőség szerint 12-80-13 frtotfizettekhelyben. - száraz, tulmeleg időjárásunk van, ugy, hogy hazánk mivelési miniszter közreműködése mellett léteAaug.-szeptemberi káposztarepczét 12-30—12-15 frt kö- több vidékén az elsüléstől tartanak. Dél-Francziaországsítendő uj iparvállalat közgazdasági szempont- zött kötöttek és 1215-25 frton zárul. Gomborka, ból uj termést már mintáznak, ezen minták után indulva, kb. 10 frtot, vadrepeze kb. 5 frton jegyez. szép violaszinü a mag, nem vöröses. ból is igen fontos. Lticzerna. Nem nagy termést várnak nálunk, Hüvelyesek. Bab továbbra is jó keresletre talál, a forgalom azonban korlátolt maradt. Az árak némileg ellenben a Francziaországból érkező tudósítások folyjavultak és ó áruban gömbölyű bab 6-50 frt, barna bab tatólagosan kedvezők. 6.25—6-75 frt, tarka bab 5—5-25frton,törpe bab 7.50 frton jegyez. Dj babban ab Baja-Zombor 8-50 frtot, törpe babért Félegyházán 9 forintotfizettek.Köles 5'25 A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban Budapesti gabonatőzsde. frtot jegyez helyben. (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Heremagvak. E czikkekben csak elvétve fordulMagyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezeMagán eladási jelentésele: nak elő apróbb eladások és fizetnek lóheréért 33—36 tének jelentése 1897. augusztus hó 24-ről. A gyümölcsföladatott: Balassagyarmaton aug. 20-én 100 q 78 kg.-os frtot, luezernáért 32—35 frtot, muhármagért 5'— forgalom folytonos emelkedése mellett főképp dinnyebuza, a 12 frt. frtot, baltaczimért 10—12 frtot. küldemények érkeznek tömegesen és e czikkbén ma „• -• Aszódon aug. hó 14-én 200 q 79'5 kg.-os annyira el van árasztva minden piacz, hogy csak nagy buza á 11 frt 60 kr. Napi jelentés 1897. augusztus 24. árengedményekkel helyezhetők el a nagy készletek. „ Kalocsán helvben átvéve, augusztus 19-én Készbuza ma jól volt kinálva, a malmok Korán érő Madelaine szőlő is mind sűrűbben . érkezik buza 500 q 74 kg.-os á 12 frt, azonban csak vontatottan akartak venni és árenged- mely — tekintve gyengébb minőségét — ma 38 krért rozs 1000 q 73 kg.-os á 8 frt, ménvt követeltek. Az irány teljesen ellanyhult és 10,000 kel. Oporto 30—35. kr kilója. zab 300 q 42 kg.-os á 6 frt. mm. 30—40 krig olcsóbb árak mellett adatott el. Vad kielégítő mennyiségben van a piaezon,' fogoly „ Mocsoládon 10 vaggon árpa q-kint. á 8 páronkint 80—90 kr. Őz kilója 60 kr, nyul darabja Eladatott: frt 25 kr. 1-20—1-40 frtig. A Kegyesrend dörgicsei árpája 9 frt 50 kron Tiszavidéki: Burgonyaárak kevéssel emelkedtek, róizsa bur100 mm. 78 kg. á 13'— frt 3 hóra adatott el. gonya 2—2-20frtigjegyez. 77 „ „ 13-— , 200 (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi 77 „ „ 12-90 „ 3 hóra Tojás árak estek, nagy ládánkint 25frtértáruljuk. 100 xzég jelentése.) 76 , „ 13-— , Yaj- és husüzlet egyformán csendes. Budapest, 1897. augusztus 21. . 76 , „ 12-90 frt Az időjárás a hét folyamán tartósan kedvező (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelenmaradt. Az idő derült és száraz volt és a cséplési tése. Budapest, 1897. aug. 23-én. Munkálatok igy szakadatlanul voltak folytathatók. CsuHus. Marhahús hátulja I. oszt, 1 q frt 61—55 pán a hét végével bekövetkezett helyi zivatarokra lett II. oszt. 48-52, 111. oszt, 43—47, eleje I. ősit. 46-48, » 12-80 •az idő hűvösebb. A cséplési eredmények sajnos, mindII. oszt. 42—47, Iű. Oszt. 38—45, borjúhús hátulja I. „ 12-80 inkább kedvezőtlenebbek és nem tulozunk, ha a hiányt oszt. 56—64, II, oszt. 46—60, eleje I. ősit. 44—56, II. „ 12.80 a mult évhez képest átlagosan 25—35%-ra tesszük, oszt. 35—40, birkahús hátulja I. oszt. 36—44, II. oszt. » 13 — Egyes vidékeken a különbözet 50% és a termés oly 34—40, eleje I. oszt- 34-40, II. oszt. 32—36, bárány gyenge, mint azt nálunk évtizedek óta'nem tapasztalkifejtve 1 db —.—•—, bőrben —•—•—, sertéshús magyar tuk. A vízállás továbbra is csökkenő. szalonnával elsőrendű 1 q 53-0—53, vidéki , szalonna nélkül elsőrendű 55—55, vidéki , sertésA mi a külföldi piaezok üzletmenetét illeti, ugy hús pörkölt , sertéshús szerb szalonnával •azok tovább is mozgalmasak és az árak élénk kereslet 1. 76 á „ 12-50 mellett majd mindenütt rohamosan emelkedőek. Külö, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar 76 , „ 12-60 nösen Amerika jelentett rendkívüli emelkedéseket, 60—64, idegen (vidéki) — , sonka nyers 1 Jsg. 76 „ „ 12-60 mert a kereslet európai számlára állandóan nagy és a 72—80, füstölt belf. csonttal , csont nélkül 0-75 76 , „ 12-45 hozatalok avval nem állanak, arányban. Az Egyesült—0-80, sonka füstölt külf. csont nélkül 00—, 75 „ „ 12-70 Államok. több vidékein'az időjárás sem volt kedvező szalonna sózott 1 q 52-0—56-0, füstölt 58—60'0, sertés74 „ „ 12-20 és igy a kínálatot is csökkentette. Francziaország telzsír bordóval 57-0—57-0, hordó nélkül 55'0-55-0, kolbász 78 „ „ 13"-— jes mérvben csatlakozott eme ármozgalomhoz. A ternyers 1 kg. ,, füstölt 60—60, szalámi belföldi 150 méseredmény ott tudvalevőleg nagyon gyenge, ugy, —170, külföldi , malacz szopós élő 1 db , hogy az idegen buza behozatalára kivetett vám megtisztított . •szüntetését javasolják és minthogy a készletek korláBaromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1- 1-15 200 „ 75 „ „ 12-65 „ toltak, a fogyasztás készségesen adta meg a tulajdo- F.-Tiszai-. •—, sovány 1-10 csirke 0 50—1-30, kappan hizott —• nosok tetemesen felemelt árköveteléseit. Németország, Készrozs lanyha volt és az árak kb. 25 krral —1-20, récze hizott 1-60—2-40, sovány 0-80—1-30, lud Belgium, Németalföld és a Swájcz ugyancsak élénk üz- estek, jó rozs 8-90 frtig pesti paritással kelt el. hizott 4-00—5-50, sovány 1-60—3'—, pulyka hizott 0"— ttetet jelentettek gyorsan emelkedő árak mellett, csupán Árpa bágyadtabb. . —o-—, sovány 2-60—3-20. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt -Anglia maradt tényleg csendes, bár a hét végével itt Tengeri szintén gyengébb. , 1 kg. 0-40—0-60, csirke 1 db 0-30—0'50, 1 kg. 1V2 krnyi árjavulás következett be. Zab tartott. -—, kappan hizott 1 db 0-60—0-70, 1 kg.' —• •—, Nálunk a hangulat tartósan szilárd volt és bár Határidők lanyha Newyorkra, és erős realizálá- récze hizott 1 db 0-90- 1—, 1 kg. , félkövér forgalom kezdetben kínálat hiján csak korlátolt marad . sokra lanyhán indultak, és különböző fiuktatiók után 1 db 0-40—0-50, lud hizott 1 db —,'t kg. 0'50— később rohamosan áremelkedés következett be, melynél tartottan zárulnak. 0-56, félkövér 1 db 1-20—1-50, 1 kg. —, pulyka hizott kenyérmagvak, úgymint takarmányezikkek nagyobbKövetkező kötések történtek. 1 db 2- -2'-—, 1 kg. , félkövér 1 db 1-20-1-20, mér vü emelkedést tüntetnek fel. 1 kg. , ludmáj 1 db 30—1-—, 1 kg. 1- 1-40, Köttetett. Déli zárlat. Az üzleti hét részleteiről következőket jelentludzsir 1 kg. 70—0-80, idei liba 1 db —•—•—. Öszi buza 12-38—12-20—12-—12-30-12-22 12-23—24 hetjük. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-45—1-—, csuka 0-— Buza gyengén volt kinálva, a keireslet azonban Tavaszi buza 12-24-12-06-11-86—12-16-12-09 12'09—10 —0-—, ponty (dunai) 0-30—0-40, süllő —• •—, ke9-02—8-86—9-04 9'04—05 mindvégig élénk maradt. A hozatalok a vidéki piaezokon csege —• , márna 00—, ezompó 0-40—0-60, 5-25—5-20—5-37— 5'37—38 is nagyon gyengék és minthogy a malmokat egyrészt Szept. tengeri . . angolna , apró kevert 0"2Ö—0"25, lazacz , 5-97—5-86—602— 6'Ó2-03 jobb belföldi lisztkereslet, másrészt mérsékelt búzakész- Uj tengeri . . . pisztráng —• •—. 6-15—6-04—6-10— 6:10—11 letek bevásárlásokra ösztönözték, kénytelenek voltak a Öszi zab . . . . Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-10, tulajdonosok fokozatosan felemelt követeléseit megadni. Aug.-szept. repeze. lefölözött 0-05—0-08, tejszín 0-24—0-28, tejföl 0"26—0-35, A forgalom mindazonáltal korlátolt maradt és csupán tehénvaj (tea) 1 kg. 0-80—1-00,1. rendű 0-65—0-85, II. r. a hét vége felé öltött nagyobb arányt, amikor is 'tete0-50—60-—, olvasztott 70—1-00, Margarin I. rendű mes buzaajánlatok érkeztek, ami azonban nem csak 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0'06—0-14, juhhogy a további árfejlődest nem gátolta meg, hanem Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselőturó 30-i-45, liptói 0-32—0-50, juhsajt 0'30—48, emmenrendkívül jó vételkedv mellett az árak további rohamos tudósítása.) thali sajt 0-80—1-00, groji sajt 0'68—0-72. , emelkedését hozta magával. A mult héthez képest az : A szeszárak aJ hét elején változatlanul szilárdan Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt •árjavulás 'ca 85 krt tesz ki, a hozatalok 79,000 mm., a mult heti zárlatjegyzés szerint zárulnak. Finomított 0-16—0-16, barna kenyér 0"12—0",12, rozskenyér 0"12 a forgalom nagyobbája szállítási áru 150,000 mm. rug,. szesz iránt még igen élénk az érdeklődés és ugy b —0-12. Búzaliszt 00 sz. 1 q — , 0 —•—, 1 —•—, Rozs csak nehézkesen fejlődött. A kínálat gyenge pesti, valamint vidéki fogyasztók részéről nagyban 2 —•—, 3 —•—, 4 — • , 5 —-—. ugyan, a vételkedv azonban szintén korlátolt, bár a keznek a rendelések és több tétel 55—55.13 frton kelt Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt -7—10 stokehelyi fogyasztás és az export is vásárolt, A hét vége el. Elesztőszeszben az irányzat igen szjlárd és a raui 26—26, borsó héjas magyar 7-5—14-—, koptatott felé a hangulat nagyon szilárdra fordult, az árak emel- 50 krral emelkedett. magyar , külföldi 13—22, bab fehér apró 7—10, kedőek lettek és minőség szerint helyben és Budapest Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersnagy 6—10, szines 8—13. paritásában a kezdetben fizetett 8.50—65 frt ellenében szesz e hétnek elején gyéren volt kinálva és 17—17-25 . Tojás. Friss I. 0. (1440 db.) 1 láda frt 24" 25-5, -8.90 frtig pr. Cassa volt elérhető. Szállítási czélokra frton kelt el azonnali szállításra. n. oszt. (1440 db.) 21—24-—, meszes , orosz tojás szintén néhány kisebb tétel kelt el. 100 db. , tea tojás 2-30—2-30, törött tojás^—-0. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) változatZöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0-30—5-—, 1 q lan. A kínálat gyenge és igy a forgalom is korlátolt. A _ Béfisi jegyzés 18-- 18-10 'frt kontingens, nyers- —• , Petrezselem l'OO kötés 0-50—5-—, 1 q , , vételen nagyobbára hizlalók vettek részi, gyárosok zeller 100 drb 0-35—0-80, karalábé 0-5—0-6, vöröshagyma inkább tartózkodóak. Kőbányán 6.80—85 frtig, helyben Prágai jegyzés 53-—53-13 frt adózott burgo- 100 köt. 0-30—5-—, 1 q 5-0—6-00, foghagyma 100 köt. 6.70 frtig fizettek. Gyengébb fajták 6.20—40 frt között nyaszeszért. 4—14, 1 q 5-0—12-0, vörösrépa 100 drb 0-40—1-20, jegyeznek. Állomásokon átvéve a héten alábbhagyott ; Trieszti jegyzés 8-75—9-— frt hektoliterenként fehérrépa —, fejeskáposzta 1-0—5 0, kelkáposzta 100 db a tulajdonosok azonban vagy semmilyen, vagy csak 90%> magyar kiviteli szeszért. 0-50—1-2, vörös káposzta 2'—10"—, fejessaláta 0-40— csekély engedményekre hajlandók. Az árak igy a mult A kivitel 102 qfinomítottszeszt vásárolt. 1-20, kötött saláta —0-—, burgonya, rózsa 1 q 2-10 héthez alig változtak és a déli valamint á buda-pécsi Vidéki szeszgyárak közül: Arad, Kenyérmező, 2-50, sárga 3-20^-3-50, külföldi —•—'—, fekete retek 100 vonalon közönséges mercantil áruért 6.75—7.25 frt, Győr, Lúgos, Losoncz 25, a1 többiek 38—50 krral drá- drb 1-40—1-40.' uborka nagy salátának 100 db 0-25—0-25, jobb fajtákért 7.50—8.25 frt, finom áruért 9.25 frt volt gábban zárulnak. savanyítani váló 100 db 0-25—0-40, savanyított 0-7—0-7, elérhető. Tiszavidéki áru jó minőségekben 7.-^7.25 frtot Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz zöld paprika-0-08—0-20, tök főző 2'0—4, zöldbab 0-05— •ér el állomásokon átvéve. —55.13 frt, élesztőszesz 54-50—54.63 frt, nyers- 0-07, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. , fejtett 1 lit. Zab jobban volt kinálva, a kereslet azonban to- szesz adózva 53-88—54-— frt, nyersszesz adózatlan 20—35, tengeri 100 cső 0-60—0-80 karfiol 100 db , vábbra is jó és az' árak igy szilárdan tartottak. Szin 13. 13.25 frt, denaturált szesz 17-50—18.— frt. paradicsom 1 kg. 0'02—0-05, spárga —• •—, torma •és tisztaság szerint 6'10—6-50 frt érhető el helyben. Kontingens nyersszesz —.—-—.—. Tengeri a hét kezdetével 4-90—95 kr, később az Az árak 10,000 literíokonként hordó nélkül Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 10—14, közönséges l •emelkedő határidő áraakal .5-10—5-12/a frton, waggonba budapesti vasútállomáshoz szállítva' készpénzfizetés mel- almá 5—9, fajkörte 10-^—22, közönséges körte 4—9, téve volt forgalomba. Tiszavidéki állomásokon a belföldi lett értendők. szilva magvaváló 7—9, vörös 3—-4, aszalt , ogyasztás ciféljaira a helybeli árakat fizették. cseresnye faj. «t—, közönséges , meggy faj,
KERESKEDELEM,TŐZSDE,
í 136
KÖZTELEK,
1897. AUGUSZTUS
HÖ
14.
65. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
-, közönséges —, ringló 5—B, Baraczk kajszin- —, őszi 24—35, dinnye görög nagy 100 drb 7—11, kicsi 2—6, sárga faj 1 kg. 0-02—0- 16, közönséges —, szőlő 1 kg. 0.16—0.24, csemege , dió (faj papirhéju) -, közönséges mogyoró 28—56, gesztenye magyar ———, olasz —, narancs messinai 100 drb 4-— 5';—, pugliai —•—•—, mandarin 0' 0''—, czitrom 0-20—1 20, füge, hordós 1 q ———, koszorús 1717, datolya , Mazsolaszőlő 42—60, egres 1 üt. 0—0 kr, eper 1 kg 0-—. Fűszerek és Italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—52, II. rendű 18—30, csöves , (szárított) . köménymag , borfókamag . mák 1 q. frt , méz csurgatott .0-28— 0;32, sejtekben 1 kg. 0-40—0-70, szappan szin 24—25—, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40-"0160, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi pálinka palaczkban 0O'OO, ásványvíz palaczkban
lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott 10 db, ragályos beNémet hizó ökrök. Eladók: tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt Beimel és Basch, Versecz ... — 38 . — . 37 —a gyepmesterhez küldetett — db. Blau testvérek, Temesvár ... ... 39 — 38V2 . — Budsipesti szurómarhavásár. Aug. hó 24-én Hacker Miksa, Sopron 36 — 34Va — ; Józsefvárosi spirituszfinomitóA székesfővárosi közvágóhíd is marhavásár igazgatóság gyár, Temesvár ... ... 39 — 36 •ielentése. Schlesinger F., Bolesó 34 — 33 — Felhajtatott: 471 drb belföldi, db galicziai, Seidl & Bader, Pohrlitz 39 — 38 — drb tiroli. 63 db növendék élő borjú, — db élő Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy bárány; — drb' belföldi, - drb galicziai, — drb tiroli, drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásárezentul szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felölött bárány, — drb élő kecske. hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy A borjuvásár élénk lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk : belföldi 23—27 rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 35—44 frtig, kivé- megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész. és száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve, és csakis, telesen 46 frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 20—23-— frtig súlyra. ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra, Ölött borjú : belföldi , kiv. —, tiroli — frtig, gali- éspedig: 1. Tüdővész miatt a következő megyék: Árva,. Iiptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Szepes és Trencsén,. cziai — frtig, növendék borjú — — f r t i g dbkint, frtig súlyra. Élő továbbá Pozsony sz. kir. városból. 2. Száj- és körömBudapesti takarmányvásár. (IX. kerület Méster- ölött bárány —•—•— frtig, bécsi •— frtig, kivételesen 0— írtig páronkint. fájás miatt a következő megyék: Bars és Nógrád,, - utcza, 1897. aug. 24. A székesfőv. vásárigazgatótág bárány —• továbbá Selmecz-Bélabánva sz. kir. város. Élő kecske —•— frtig páronkint. Hizlalt ürü . jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozaiott a szokott - Horvátországból száj- és körömfájás miatt Zágrábközségekből 170 szekér réti széna, 140 szekér muhar, Budapesti juhvásár. 1897. augusztus 23-án. (A és ennek járásai. 53 zsupszalma, 6 szekér alomszalma, — szekér takar- : székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismerete mányszalma, — szekér tengeriszár" 5 szekér egyéb feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a veszteg takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles síi).), jelentése a „Köztelek" részére). 1000 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-knt a Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 981, feljavított vásárra. következők: réti széna 220—270 muhar u.| 190—260, juh 670, kisorolt kos 466, kiverő juh —, bárány Bécsi sertésvásár. 1897. aug. 24-én. (Schleiffel, zsupszalma 160—180, alomszalma 140—140, egyéb kecske 28, szerbiai 287, angol keresztezés ro- der és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Köz*: takarmány , lóhere , takarmány- mániai — durvaszőrü — db. telek" részére). szalma — —, tengeriszár — — , luczerna , Felhajtás: 4379 lengyel, 4858 bakonyi sertés. Birkavásár élénk .volt. . —, sarjú <•—, szalmaszecska, 200—240, széna Az üzlet élénk. Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 16'50—19 ——, uj — -—r—, zabosbükköny 180—220.J Összes frtig páronkint, 21—23-—frt, kivételesen — frtig súlyra, Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkocsiszám 384, suly 348000 kg. kül: prima 47—48-50 kr, kivételesen 49 kr, közepei • feljavított juhok 11-5—14-0, kiv. — frtig páronkint, — , kiv. — frtig súlyra, kisorolt kosok 15—16, kiv. 42—46'—kr, süldő 33—43 kr. — frtig páronkint, —, kiv. — frtig súlyra, kiverő Bécsi szurómarhavásár. 1897. aug. 19-én. FelÁllatvásárok. juhok —- .—, bárány ——-, kecske 8—15-50, szerbiai hozatott: 2861 borjú, 1689 élő sertés, 583 kizsigerelt j 12—13-50, angol keresztezés -,. romániai , sertés, 318 kizsigerelt juh, 121 bárány. ÍB tenyészmarhavásár. Í897. I durvaszőrü frtig páronkint. A borjuvásár lanyha irányzat mellett; folyt' lé,. --.lapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhaj-Bécsi vágómarhavásár. 1897. aug. 23. A bécsi a mult heti árak változatlanok maradtak. tátott: 473 db, úgymint: jármos ökör elsőminőségü 20 marha- és huspénztár jeleritése. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú db, közép 330 db, alárendelt 34 db. Fejőstehén: fehér kr., príma kr., primissima kr., élő borjú. Összes felhajtás 5085 db. Ebből magyar 3633 db, — drb, tarka — drb, tenyészbika —drb, tarka ökör 22, db, tinó 36 db, jármosbivaly 31 db, hizlalni való fehér galicziai 398 db, bukovinai 411, németországi 643 db, _. _._., . . „ sertés nehéz hizott 2478 db, legelő 879 db, fiatal 1728 db, ökör 53—56 kr., süldő 48—54 kr., kizsigerelt juh 24—38 kr.„;. ökör — db, tarka — db. Az országos nagy marhavásár azon körülmény- 3364 db, bika 662 db, tehén 762 db, bivaly 297 db. bárány páronkint 4—10 kr. A szombati vesztegvásárra 333 db állatot hajtotnél fogva, hogy keveset hajtottak fel, meglehetős élénk Bécsi juhvásár. 1897. aug. 19-én. Felhajtás :.'• volt, Felhajtottak igen jó minőségű jármos ökröket egy tak fel. A mai nagy felhajtás következtében a jobb mikevés prima tarkatinóval és végre jármosbivalyokkal s nőségüeknél az árak a mult hetiekhez képest nagyon 3784 db juh. A vásáron gyengébb irányzat volt, mint a mult . ezek után igen jó; árak érettek el Az egyes vevők közül leestek. A középminőségüeknél azonban az élénk keresemlíthetők: Herczeg Metternich Bia 42, gróf Zichy let folytán az árak métermázsánkint 1 frttal emelkedtek. héten s az árak páronkint 1 frttal estek. Nándor D.-Almás 64, Liebner József Kakucs 32, Dréher A silányabb minőségüeknél a mult heti árak maradtak. Árak : export juh páronként 17-—-20.—, raczka... Antal Martonvásár 40, Wahrmann René Tó-Almás 49 ; A bikáknál az ár emelkedett. A felhozatal mind elkelt. —•——•—, selejtes juh 1616-— frt. Árak: prima magyar 35—36 (37.—) frt, szekunda 31—34 frt, tertia 27—30 frt Galicziai prima 35. 37.— Az Orsz. magy. gazd. egyesület tulajdona. (—•—) frt, szekunda 32—34 frt, tertia 28—31 frt. Német , „ . —300 forintig páronkint. prima 38—39-50 (—.—), szekunda 34—37, tertia 30—33 Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Bessewffy Aurél, Bernát. jobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., frt. Konzervökrök . 22 —28'— é. s., rosszabb minőségű István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy frt é. s. Bika 22—33'... frt é. s., tehén 21—32 tarka tinó 1 éves 160—170 frtig. Fejőstehenekért és — pedig : Fehérszőrű magyar tehén -, tarka kevert frté.s., bivaly 16—20'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra Károly, dr. Hagara Yiktor. — Főszerkesztő és kiadáminden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben sért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. származású tehén — , bonyhádi tehén — frtig, bika frtig páronkint. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. Budapesti lóvásár. Budapest, 1897. aug. 22—23. szerkesztő-titkára. -- Társszerkesztő: Buday Barnabás. (J. ludapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek"krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) részére). Egyeseladások: Magyar liizó ökrök. Eladók: A vásár lefolyása általában gyenge. A felhajtás Ár Ár aránytalanul kicsiny s minőségileg sem kielégítő. A 35V2 — 33Va vevők, ugy a helybeliek, mint a vidékiek kevés szám- Blau testvérek, Temesvár 32Va — 3lVa ban voltak jelen s mindvégig tartózkodók maradtak. Hacker Miksa, Sopron Lederer és Kálmán, N.-Várad... 36V2 — 36 Az elért árak átlag alacsonyan jegyeztettek. ... 37 — — Felhajtatott összesen 1975 db. Eladatott 712 db. Löble H. N., Nagyvárad 32 — 39 Jobb minőségű lovakból hátas 120 db, eladatott 50 db Löwinger Sal. Nyögér 36 — 32 - 150—265 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 160 db, Neumann testvérek, Arad 28 — 27 — eladatott 75 db 120—350 frtért, nehezebb kocsiló Rechnitzer Max, Nemesvid 36Vs — 35Va (hintós) 200 db, eladatott 80 db. 100—235 frtért, igás Weisz M. & fia, Munkács 30 — 28 kocsiló (nehéz nyugoti faj) 140 db, eladatott 30 db 110 Windisch József, Zákány — 180 frtért, ponny 10 db, eladatott 4 db 40—130 frtért; Erdélyi hizó ökrök. Eladók: közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 300 db, eladatott 100 db 82—220 frtért, könnyebb Br. Bors és tsa, M.-Vásárhely... 35V2 — 35 félék (parasztló stb.) 450 db, eladatott 160 db 35—85 Gzell Frigyes és fia, Brassó 36 — '33 — frtért; alárendelt minőségű lovakból 595 db, eladatott Farkas & Mendl, Szászrégen. ... 36V2 — 33 213 db 8—25 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 60 db, Farkas & Illyés, Marosvásárhely 35 — — Központi igazgatóság: az állatkert és kutyák részére vásároltatott 27 db, tu- Kosch & Schobel, Sz.-Régen ... 35 — — . — B U D A P E S T , V . , V á c z i - k ö r u t 21. sz.
„HUM&ARIA"
műtrágya, MISIIT és vegyi ipar részvénytársaság SÜPERFOSZFÁTOT, CHILISALÉTROMOT
Herényi Gottbard Sándor és Rovara Frigyes
I i s z t - á ]
művét érdeklődőknek ingyen s bérmentve küldjük 0
Pesti moln. és sütők gőzmalma, Bpest. aug. 21. Luiza gőzm., Bpest
V
2
3
*
|kr|frt
5 frtlkr
*
7 | 7V2
frt|kr-|fH;|krb
|frt|kr
__ 20 30
19 70 19 30 18 70 18 20 17 40 15 80
3
*
10
«
. krh j krjfrt jkr frtlkr frt kr frtj kr frt kr
_ __ _ 4 50- 4_ _ _
aug. 22. 21 - 20 50.20 20 19 90 19 60 19 30 18 90 18 10 16 50 13 20 9 40 4 70 4 50 - -
Neumann testv., Arad... aug. 4. 22 80 21 70 21 40 20 90 20 60 fO 30 20 - 19 70 17 90 16 10 14 Szatmári gőzm., Szatmár aug. 14. 22 - 20 60 20 20 19 80 19 40 19 - 18 60 18 - 15 40 13 -
5 60 5 60 - -
9 40 3 80 3 20 - -
Erzsébet gőzm., Bpest... aug. 19. 20 40 19 90 19 60 19 30 18 90 18 50 18 10,17 50 15 80 13 50 8 - 5 - 4 80 -1 A + B = asztali dara, 0 = királyliszt, 1 == lángliszt kivonat, 2 = elsőrendű zsemlyeliszt, 3 = zsemlyeliszt, 4 = elsőrendű kenyérliszt, 5 « közép kenyérliszt, 6 = kenyérliszt, 7 = barna kenyérliszt, 7x/2 = barna kenyérliszt, 8 = takarmányliszt, 9 = finom korpa, 10 = goromba korpa, 11 = rozsliszt.
meg.
68. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1897. AUGUSZTUS H Ó
Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. BUDAPESTEN,
25.
Pályázat.
VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 .
>któl>er h ó 1 - é v e l
Alelnök: c s i v o s s í Béla. ANDBÁS8Y GÉZA gróf, BÜ.IANOV1C8 SÁND03, DESSEWFFY ARISTID, P«€HT TAMÁS, PÜSPÖKY EMII, BUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, TELEKI SÁNDOR «rr4f. Vezérigazgató: SZŐITYI Zsigmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.
E A takarmányt és szalmáseleséget 5 t ű z k á r ellen % szövetkezet
Javadalmazás: 442 frt, bútorozott szoba, világítás f | és fűtés. j j Megkívántatik, hogy pályázók valamely gazdasági j ; tanintézetet végzett, legalább 3 évi gyakorlat, a magyar | \ és német nyelvet szóban és írásban, a román nyelvet | j pedig csak szóban bírja. j Pályázni szándékozók kérvényeiket bizonyitvány másol j latokkal felszerelve
| Gróf
Karátsonyi
j
m
Laudontanyára, Versecz mellett (Torontálm.) intézzék.
tetemesen o l c s ó b b a n
biztosítja, mint a hazánkban működő bármely más biztosító intézet. H Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019
| LÓBAB
Most a leoolil) ültetési Mö!
Veiőrozs.
elsőrangu óriás gyümölcs 100 drb. 5 frt
„ B a h l s e n - f é l e T r i u m p h " kipróbált s legnagyobb hozamképességü rozsfajt, I legjobb és legtisztább minőségben 100 klgr. k 10 I frt, utánvét mellett szállít Prybislau-Schlappenz ál- I lomásről,
Most a íefloM ültetési ifló!
Meieriiofs-arenaral-biatisr ar, [ Prybislau mellett (Csehország). Zsákok 20 krjával i
! nagyobb mennyiségben, deczemberi szitás mellett I
Camillo
tiszttartóságához,
kerestetik.
Szíves ajánlatok az ár megjelölésével: lost a legip ültetesi idő:
Ristic, Bécs (Wieű) Wollzeile 24.
Tüle?0W5niferák).
Hirdetmény.
$ Fischer* J . Marokrakó
aratógépekre Mezőhegyesen 1897. Első állami aranyérem!
dij:
nagy
KUHNE E. Mosonban Magyarország legrégibb, 1856 óta fennálló gazdasági gépgyára ajánlja: megtakarító a legnépszerűbb és legkedveltebb 30'% vetőmagot
zs^kgyári raktárában Budapest, Nagy-Korona-u. 18. vízmentes ponyva Mlcsöien, valamint uj és egyszer használatban volt vízmentes ponyvák jutányosán kaphatók. 3768 pczeponyvák drbonként 3 frttól feljebb.1
daráló^gépei a legjobbak. Kapható
Gr»aepel Hugónál, Budapest, V., külső váczi-ut 46. Árjegyzék
V vetési idényre ajánlom S c I C k
W
m m
ingyen
és
bérmentve.
R u d o l f legújabb
rendszeri!
SORBAVETÖGÉPEIT
„HUNGÁRIA" és „MOSONI DRILL" sorvetőgépeit
(IV-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sík vagy dombos talajon minden másfélét tetszésszerinti mennyiSack-féle ekéit, 2—3—4 vasú ekék. ségben tökéletes egyenLegjobb Láacke-féle rét és szántóletesen lehet elvetni, anélföld boronák. kül, hogy a vetőszekrényt Rosták, Konkolyozók, Szelelök, Wentzkybeigazítani, meritő vagy fogaskerekeket cserélni kelféle füllesztők; Répa- és szecskalene. Sack Rudolf valavágók stb. mennyi sorbavetőgépei feI ! „Rapid darálók" minden nagylette könnyen járnak, na' ságban. gyon szilárdan vannak kés kívánatra elökormánynyal is kaphatók. !.>/.' Combinált hengerek! Mindennemű SacJc eke, borona, szórvavetőgép és talajmivelési eszU'f! Burgonya választók ! köz dus választékban van raktáromon ^ ^ és eredeti minőségben az itt UJ! Czirok cséplőgépek! látható törvényes védjegygyei ||XIJ| csak nálam szerezhető be. Legújabb árjegyzékem éppen most IFVjuI jelent meg és kívánatra IesziveKülönlegesség i %*,-> sebben szolgálok azzal ingyen és bér-^S! mentve.
sik és hegyes talajra, 17500
példányban elterjedve.
Takarmánykamra berendezések! Budapest,
FŐRAKTÁR:
VI., VáczS-kőrut
57 a.
P R O F P E R
S A M U ,
Sack Rudolf magyarországi kizárólagos képviselője, B U D A P E S T , V., V á c z i - k ő r u t 52.
sz.
1 i 98
KÖZTELEK, 1897. AUGUSZTUS HÓ 28.
)
Hirdetmény. A földmivelésügyi m. kir. minister az állami ménesbirtokok igazgatóságait utasította, hogy és a gödöllői koronauradalom
a mezőhegyesi ménesbirtokon f. évben termett őszi buza kivételével a többi, általuk termelt magvakból, — amennyiben. ezen magvak az Uradalmak saját ezéljáira n e m szükségesek, alább részletezett feltételek mellett VETŐMAGUL ELADHATNAK mindazon gazdáknak, kik ez iránt az igazgatóságokhoz fordulnak.
H i r d e t m é n y ,
j
* A K i s - S z á l l á s i u r a d a l o m b a n (Budapest—.< * zimonyi vasúti állomás) 32 d a r a b s z á m f e l e t t i j \ s a j á t n e v e l é s ű , M A G Y A R F A J T Á J Ú , be5 fogásra alkalmas 4 ' 2 éves ^ \ i j
Ezen feltételek a következők: 1. Egy gazdának ( v e v ő n e k ) egy és ugyanazon gabonanemből 100 q-ig, egyéb vetőmagvakból pedig 10 q-ig terjedő mennyiség adható el.
69 SZÁM. 7-iK ÉVFOLYAM,
j ) ) )
f
i
i
l
y
a
b
e
l
i
t
i
n
ó
f. évi a u g u s z t u s hó 31-én reggel 8 órakor < nyilvános szóbeli árverés utján p á r o n k é n t ! k é s z p é n z f i z e t é s m e l l e t t el f o g a d a t n i . ^ Yenni szándékozókat előleges bejelentés mel- ^ lett koesi fogja a vasúti állomáson várni. { K i s - S z á l l á s , 1897. augusztus hó. < 4235 Az uradalmi jószágfelügyelőség, j
j
2. A z eladási árak megállapításánál Bábolnára és Kisbérre a győri, Gödöllőre és Mezőhegyesre a budapesti, végül Fogarasra, a fogarasi piaczon az elszállitás napján jegyzett tényleges eladási, illetőleg piaczi, vagy tőzsdei árak fognak alapul vétetni Magyar királyi államvasutak. oly módon, hogy az illető piaczon jegyzett árból Hirdetmény. szállitási költségre, Kisbéren és Bábolnán 20 kr., Gödöllőn 15 k r és Mezőhegyesen 50 kr. fog levonatni. szeptember hó 1-ével a juhok és sertései )áshöz a III. számú pótlék lép életbe iely Győr és Szombathely állomásoknál^ 3. Csere utján is is adhatnak át az uradalmak ló felvételét, a czünlap megváltoztatását vetőmagvakat, de csak kisgazdáknak egyforma 10fillér= 10 centimesért kapható k a részes vasutak igazgatóságoknál példányt minőségű és sulyu magvak ellenében. A magy. kir. áilámvasutak igazgatósága, egyúttal 4. A szükséges vetőmagvakra előjegyzéseket is tea többi részes vasút nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.) hetnek a gazdák, az emiitett uradalmak igazgatóságainál és pedig: ó'szi gabonára f. évi szeptember 30-ig, tavasziakra pedig f. évi cLeczember 31-ig, megjegyezvén, hogy a vetőmagvak eladása, illetőleg kiszolAz Orsz. Magy. Gazd. Egyesület által gáltatása,
egész éven át fog
eszközöltetni.
IOOO f r t p á l y a d í j j a l jutalmazott
Budapest, 1897. évi augusztus 16-án. Földmivelésügyi
m. kir.
* E l a d ó .
—
miniszter.
'
és még ez év folyamán
kiadandó
-—
g'azdaságfi k ö n y v v i t e l t a n alapjan.
*
—
Öszi bükköny és borsó
összeállrfcotb
g a z d a s á g i
-
l O O k i l o s r a m m o n k i n t 8 í r t j á v a l a sárospataki vasútállomáshoz szállitva.
A herczegi uradalom jószágigazgatóságánál S á r o s p a t a k o n .
Lapunk bekötési táblája 1 f r t3 6 k r é r t
(portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
Hirdetmény.
cS r ;|
- melyekből állandó raktárt tartunk. -
A káty-mosorini bórgazdaság puszta szegedi majori gazdaságában, sertésvészen keresztül ment
3 104 cf
összeállítói
db. kimiskárolt szőke mangalicza 3 4 éves kooza, 50 db. tenyészkocza, 16 db. tenyészkan, valamint 5 0 0 drb. elválasztott nyári malacz tétetik eladóvá. Felvilágosítást ad a gazdasági kezelőség,
S u s o h k a
f
f
f
f
f
f
f
f
m
f
f
f
m
m
m
Árjegyzékkel
ozim
t
f
l
»
P t i k á r d
a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. • Sz összes nyrotatványokbólmintaíveK az O. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" .SlSBEzetőmek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek. és felvilágosítással
készséggel
szolgálunk.
Megrendelések
S z e g e d i m a j o r , posta ZSABLYA. -^té í
1
a „ E S Z TEL EK" kiadóhivatalához IX., Ülsői-út 25; sz. küldendők. /"í
1
.
. Í 7 "
"
; , '
: :
"
LEK. 1897. AUGUSZTUS H O 25.
Í8. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .
KIS HIRDETÉSEK,
Hirdetési ár 15 szóig 80 kr., ezen felül min szó 2 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim közlése minden beiktatásnál SO kr. hélyegilleték.
Csak oly levelikre válaszolunk, melyekkel válaszra szükséges levélbélyeget vagy levelezőlapot küldenek.
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
\őtlen,
• ^ ^ Gépész, ^
^^ A gazdaság S í az°összes ^azdaTágfgépek teljes feloszlása miatt javítását, regulázását, ngyszinte aJakatos munkákat is, 25Jvig
Zierer íoki állás s
keres. Ozim a kiadábwatalban. Szám vevői
fataávafuFsSé^zlttsIgé-
holdÖd™ánynak (kapaasztmot°
^őriznfés'feíü^íS'Alku11,
Méltóságos Báró Solymosy László ur egyik uradalmában "felsőbb gázda- , megyeri "gazdaság, u. p. Keme-
oz^ntózeendők,VaN
ÁLLÁST KERESŐK. Gazdasági
Pestmeg-yei
SHSS TzSlSé MvttalVaBkéretnek!latt* ^4263
ÁLLATOK,^
8
növendék ökör és üsző borjakat l e p l e i r e ajánlanat
KLEIN ÉS SPITZER
1-ei beWpéíre!^5Ztol»tok bizonyitványmásolatokkal „MegbízGazdatiszt Jbbi 'belépésre. )b gazdálkodásban res^müködést ige ^ F i a t a l ^ saz^datiszt,^
Gyakornok ,i , ,, i
gauból importált innthali fejős tehén
mezőgazdaságban és az. irodai
'"éli'1 ^sYíluS
(nagyobbrészt üszők), 4
darab
központi
tejcsarnok üzletrészszel, egészben vagy részben is.
62 drb. szépjármos ökör, 4 drb. jármos bivaly, 10 drb. állami ménnel fedezett igás ló, 27 drb. 1, 2 és 3 éves csikó,
továbbá cséplőgarniKis-talli teste®. tura, vetőgépek, SackMegrendelések egyezség szerint ekék, boronák, lóbármikorra is elfogadtatnak. gereblyék, szekerek, jármok, szeeskavágó, répavágó, daráló stb., valamint igen szép hajtókocsi, hintók, lószerszámok stb. stb. Szives tudakozódávöröstarka t i n ó t sokra készségesen ad választ a Viszneki gazdaság intéHENRIK IGNÁCZ zősége Adácson, bérlő, Sz a lónak, Vasmegye.
bármely mennyiségben a legmagasabb napi árakon. Ajánlatokat az eladó menynyiség megjelölésével • nagyobb minta ^ kíséretében
Ajánlok öszi
v e t é s r e
szöszös bükkönyt (Vicia villosa), 4,162 téli bükkönyt, őszi borsót, Szent János rozsot, biborherét stbt. mindent a legjobb minőségben. ( i
Mauthner Ödön
felvilágo-
s»gt i nk
I i
Mikus, sötét pej, angol telivér n^(apja^ St Gátlen,
foglalandó el. Pályázatok Kázy egyén, többévi
Gróf
Magyar-ŐTárt uTada°makban'(kÍk?Spa
VEGYESEK,
tókgr^rpádhafm^urtóaSfában egy írnoki állásra pályázat hirdettetik. Pályázhatnak, kik felsőbb gazdaságig tanintézetet tasságaal birnak s hadköteleKérvények arozképpel és okmánymásolatokkal az uradalmi tiszttartósághoz Nagy-Szénás,
B i b o r h e r e s t b . 4i88 kiváló minőségben kapható
v
H A L D E K magkereskedésében
Budapest, K ü r o l y - M 9.
praeparatoriuma és
tanszerkészitöMost jelent m e g !
Kézikönyve.
kévekötelek Gazdatiszt, izr., nős, 18 évi gyakorlattal, gazdasági iskolát végzett, gazdaság^ minto ágában j^onos,
Téli bükköny, Öszi borsó, Szt.-iánosnapi rozs,
Dr. Lendl Adolf,
és B o r á s z a t Szabadalmazott
n\t
H o m o k (szöszös) b ü k k ö n y ,
Coburg(aothai herczeg udv szállítója
Szőlőművelés elsőrangú szántóföld tartozik, (tej literenként 8 krjával) és kitűnő inst'ractióval együtt,
Is páni,
Veszek
ELADÚ: gazdasági magvakat 50 darab Vintsch-
4V2 m/m vastag, 150' c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 drbot 7 írtért ügyanily
Intézete BUDAPEST, II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036 emlősök és madarak természetim,művészi és tartós kitömésére. Jutányos árak. Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendők be
Gyökeres szőlőojtványok
portiókötelek 6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb i frt 60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon
irmel'és a jövőben ií kájában.
Törleszt, kölcsön
Bellán Mátyás, Bács-Cséb. 3033
jn;ig';iiL (Vo-ini. nhipitai
zrfnkéntél fH*^* Ószimegrendelésn
földbirtokokra. É L«ffmagasabb köl-
X. A szőlő károscw v£°táíasl>ehje™£uieMc-
^ ] ^Földmives- ^ 1ŐS^, gyermektelen egyén, ^j'e magyarországi gazdaságban Qiht gazdatiszt a második évei • • 1 ii.
Gömörmegyéften,
e alatt- föld, 400 h
szóló 1884. éyi III. tönénjraitt, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.
1 i 98
KÖZTELEK,
1897. AUGUSZTUS H Ó 28.
Bérszántás gőzekével. A legújabb eredeti Fowler-réle Compound lésre vállalkozik
Budapest,
B u d a p e s t , K e l e n f ö l d , Foroler-telep. Magy. kir. államvasutak.
.A.
1
Váczi
úí
| 26.
8
fi
|
g
Hengerelt rúd és idomvas,
fi
keret- és U-vas, gerenda stb.
fj!
Vaslemez, mindenféle méretben. Kovácsolt csövek,
ffi
j|
f u r ó c s ő stb. AulUll vízvezetéki- és csatornázási czélokra, valamint UIlLOtit CSOVeü, mindennemű felszerelési t á r g y a k víz-, légszesz- és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk légszeszvilágitáshoz stb. stb. ClnawrtnAmnlr különlegességek saját gyáramból, mint: marók, WSeröiádíiXlOÜ, dörzsárak, csavarmetszők, fúrók, csigafúró, csőcsavarmetsző, esővágó, csősatu stb. Á r j e g y z é k e k bérmentve és ingyen. 4070
m m m m ^ M i k
i ; ,
&
||| í|| gg ||| f| ijjj Ép
m
< *
VÉD-
1 á.
zalathnai kénkovand ipar r. t. 1
RASSÓI 1 kénB sav- és műtrágya-gyára 1 MŰTRÁGYÁIT 1 Árajánlatokkal készséggel szolgál a i ajánlja legjobb minőségű mindennemű
a t. cz. gazdakőzönség b.
1
V. ker.,
Dúsan felszerelt r a k t á r t t a r t a következő kiváló minőségű czikkekből:
W O L F F ERNŐ gözszántási vállalkozó,
F. évi október hó 1-vel a III. rész 2. füzethez a III. számú pótlék lép életbe, mely az I. II. és III. csoportban beálló változások és kiegészítéseken kivül, néhány díjtétel felemelését tar-
SZÁM. 7-iK É V F O L Y A M ,
SfCern Siódért
g ő z e k é k k e l talajmive3171
Hirdetmény. (Osztrák-magyar-bajor vasúti kötelék.)
69
figyelmébe.
Központi iroda, Budapest, IY,, Becsi-utcza 5, |
MALOMIPAR
HIRDETÉSEK m
m mmmrmnmm
Magyar királyi államvasutak.
Hirdetmény.
Uj személy és podgyász díjszabás életbeléptetése^ nagyg-atós^gíóInyerTéSülés szerint, a nagyvárad-belényes vashó 1-én uj személy és podgyász dijszaMs Wp életbe, "jalylyel érvényes íemélTés podgyász díjszabás, valamint az ahhoz I. pótlék érvé .ven kivül helyezAz' uj személy díjszabás a m. kir. államvasutak dijszabás-elárusitó irodájában (Budapest^Csengery-utoza 33. sz.) Budapest, 1897.' augusztus 2. Az igazgatóság
fnöi-Ht 25-dik szám. ___
Mindennemű
műtrágyát versenyképesen
szállítanak
bárhová
S e h r a m A. kénsav- és műtrágya gyárai. Központi iroda:
Prága, Heinrichgasse 27. 4003
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer rendszer.)
Budapest. VI. kei*., G y á r - u t c z a 48. s z á m alatt. Szabadalmazott Schweitzer-fél§. malmaink a mezőgazdaság terén igen fontos újítást képeznek. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavított malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaőrlésre: a gazdaságban e malmokkal szükség szerint készíthető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle és a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnák, mig az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvényböl készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek ; megfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, locomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra. A Schweitzer-féle malmok rendkívüli előnyei a következők: 1. Csekély h a j t ó e r ő szükséglet. 3. R e n d k i v i i l i nagy m u n k a k é pesség. 3. K i t ű n ő m i n ő s é g ű őrlemény. 4. K i v á l ó a n tartós, j a v i t á s r a nem szoruló szerkezet. 5. I g e n egyszerű kezelés. Ezen malmok beszerzését minden gazdának a legmelegebben ajánlhatjuk. MT
„Pátria" irodalmi és nyomdái részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
Részletes jegyzékkel sításokkal gálunk.
leírással, árés felvilágoszivesen szol-
