KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁG] LAP. Megjelenik mimeh szerdái és szombaton

Budapest, 1897. évi május hó 8-án.

VTI. évfolyam.

87. (583) szám.

KÖZTELEK

-paR--mapp-

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁG] LAP.

ÁZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, pegyedévi'e 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Felhívás. A német gazdák magyarországi, tanulmányutjuk közben Budapesten is 2 napot fognak tölteni; ezen napok egyikén május 17-én rt. u. 5 órakor a Margitszigeten tiszteletükre bankét f o g rendeztetni. A bankét alkalmat nyújt arra, hogy a magyar gazdák a kirándulókkal megismerkedhessenek, miután a kirándulók nagy száma miatt m a g á b a n a kirándulásban a magyar gazdák részt nem vehétnek. Felkérjük tehát az OMGE. tagjait, hogy ezen banketen lehető szép számban résztvennii' szíveskedjenek. A teritékek á r á r a nézve lapunk legközelebbi számában adunk felvilágosítást.. Előjegyzések az OMGE. titkárságánál csak május hó lp-kéig fogadhatók el. Gróf Dessewffy Aurél az OMCiE. elnöke.'

Meghivő az OMGE. közgazdasági szakosztályának 1897. évi m á j u s hó 13-án (csütörtökön) d. u. 4 órakor a Köztelek termében tartandó ülésére, Tárgy: Dr. Csillag Gyula felolvasása „A gazdasági cselédekről és a munkás- és cselédbiztositás .rendezéséről szóló törvénytervezetekre beérkezett vélemények"., Budapest, 1897. m á j u s 6. Gróf Eszterházy Miklós. Móricz, • ; szakosztályi alelnök.'

Megjelenik miMeH szerdái és szombaton.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d á pe st (ÉítfzWífíK), i í l l ö i - ú t 2S. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

ifj. gróf Széchenyi Imre, csepei Zoltán Elókny. altábornagy. A m á j u s 12-én d. u. 4 órakor megejtendő díjlovaglás, díjugratás és j e u de b a r r e r a a j é g y e k ára nagy tribünre 5 frt, kistribünre 2 frt, katonatiszti jegy 2 frt 50 kr, állóhely 50 kr. Jegyek kaphatók az OMGE. pénztáránál (Köztelken), a Tattersallban, a Nemzeti és Országos Gasinók komornokainál, továbbá Patzik Lujza szervita-téri dohánytőzsdéjében.

Közgazdasági szakosztály ülése. (1897. május 3.)

A szatmármegyei gazdasági egyesület átirata.

Jelen voltak gróf Eszterházy Miklós Móricz elnöklete alatt Bujanovics Sándor az OMGE. alelnöke, Bernát István, Egan Ede, György Endre, Hajós József, Hirsch Mór, Kodolányi |Antal, Kovács Sándor, báró Lipthay Béla, báró Malkomes Jeromos, Marsovszky József, Mérey L a j o s , Noszlopy Emil, Serfőző Géza, Wimmer Kálmán és dr. Szilárd Ferencz mint előadó. A tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, és Unixnek Gyula ügyvezető titkár. Gróf Eszterházy Miklós Móricz elnök megnyitja az ülést, melynek első tárgyául a cselédtörvény revíziójára vonatkozólag beérkezett gazdasági egyesületi véleményekről szóló jelentés lett kitűzve. Sajnálattal említi fel, hogy az e l ő a d ó : dr. Csillag Gyula a c s a l á d j á b a n előf o r d u l t gyászeset folytán az ülésben való megjelenésben gátolva van. Elnök indítványára a szakosztály a dr. Csillag Gyulát ért veszteség fölötti részvétének jegyzőkönyvileg, is kifejezést adni határoz. Az ülés második t á r g y a : A vadászati törvény revíziója. dr. Szilárd Ferencz előadó előterjeszti az 1883 évi XX. törvényezikk revíziója ügyében javaslattételre kiküldött albizottság tárgyalásának eredményét és javaslatait. A földmivelésügyi miniszter ugyanis a vadászatról szóló 1883 évi XX. törvényezikk módosítására vonatkozólag egy törvényjavaslatot dolgoztatott ki, melyet véleményadás végett az OMGE.-nek is megküldött. A tervezetet a kiküldött bizottság tárgyalás alá vévén, konstatálta, hogy az az érvény-

A díjugratás rendező-bizottsága f. h ó 4-én tartott ülésén a biráló-bizottságot következőleg alakította, m e g : ' Elnök : gróf Esterházy Miklós. — Tagok : gr. Andrássy Sándor, gr. Andr<íssy Tivadar, Bartl Károly ezredes, Horthy István százados, dévaványai Halassy Pál tábornok, Klobucar Vilmos altábornagy, báró Zederer Arthur tábornok, gróf Náiasdy Ferencz, gr. Szapáry Iván,

ben levő XX. t. cz. intézkedéseinek lényeges változtatását n e m czélozza s a főbb eltérések csak az önálló vadászterület fogalmainak megállapításaira, továbbá, a vadászok és vadak által okozott károk megtérítésének módozataira vonatkoznak. Még egy lényegtelenebb eltérés van a tervezetben s ez a tilalmi idők megváltoztatására vonatkozik. A szakosztály hosszú és részletes vita után, melyben a jelenlevők mindegyike részt vött a bizottság által előterjesztett módosításra vonatkozó javaslatok jó részét elfogadja s a választmány elé terjeszti.

Dr. Szilárd Ferencz előadó felolvassa a szatmármegyei gazdasági egyesületnek az OMGE.-hez intézett átiratát, melyben kéri az• egyesületet, hogy pártolja a pénzügyminiszterhez felterjesztett oly értelmű átiratát, melyb e n r á m u t a t v a a szatmármegyei kataszteri közegeknek a földadó és tisztajövedelem megállapítása és az osztályozás körül követett szabálytalan és törvényellenes eljárására, a gazdaközönséggel szemben elkövetett sérelmek orvoslását kéri. Nevezett egyesület m e m o r a n d u mát másolatban az egyesülethez is megküldötte. Előadó' tanulmányozta e kérdést, hogy á kataszteri közegek eljárása mennyiben törvényellenes és mennyiben nem. Konstatálja, hogy teljesen igazolt a szatmármegyei gazdasági egyesület azon panasza, hogy a mivelési ág megváltoztatása nélkül törvényellenesén emelték fel a kataszteri közegek az osztályozást. Nem égészen alapos azonban az egyesület másik panasza, hogy t. i. a művelési ág megváltoztatása és a tiszta jövedelemnek emelkedése esetén a kataszteri közegek nemcsak a jövőre, de visszamenőleg öt évre is megállapítják az adótöbbletet. Mert az 1877. évi 75. t.-cz. 121. §-a módot nyújt a visszamenőleges adótöbblet téves előírása esetén a fölebbezésre.. Előadó javaslatba hozza, hogy intézzen az OMGE. feliratot a pénzügyminiszterhez a szatmármegyei gazdasági egyesület átirata ér-,

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, Alkotmány-utcza 31. Váczi-körut sarok. ^

A*

f M ^ - ^ S J

Több évi tapasztalat után bebizonyult, hogy a legtökéletesebb és tartósságánál fogva a legolcsóbb és legtőkéletesebb permetezőgép a V e r m o r e l - f é l e

„

E

C

L

A

I

R

Hízott m a r h a és sertés bizományi

«

"^i&^Sf peronospora permetező, mely eddig minden versenynél jEjáSl az első dijat nyerte el. ®|/J| Kizárólagos magyarországi képviselet. Wpjm —-—•• Ár 21 forint csomagolással. Ml ||T „ A z n r i n " l frt 25 kr. kilogrammja, I m J ^ ^ „ I t é z g r á l i c a s " 30 frt métermázsánként, „ R a f l f t & h & n c s " 48 kr. kilograirimja.

értékesítése,

I I * " Tüz- és jégkár elleni

Mai számunk 3 0

biztositások

közvetítése. ii

oldal.

•659 KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HO 8 Szatmármegyében követett sérelmekre s kérje azok orvoslását. , • • J Báró - Malcomes Jeromos felvilágosításul megjegyzi, hogy a felterjesztés teljesen meddő lesz, mert a szátmármegyei kataszteri közegek éppen a törvény intézkedéséből folyólag kénytelenek akként eljárni. Szóló: azt hiszi,, hogy a szakosztály fóglalkozhatnék a földadó kérdésével s ebből folyólag egy memorandumot terjesztene az egyesület a pénzügyminiszter elé, mert tény aíz, hogy a kataszteri törvény nem gondoskodik az időszakonkénti kiigazításról, de igen egy későbbi keletű. - Noszlopy Emil: Másban látja a sérelmet,' mint előtte szóló. Gazdasági- viszonyaink az áresések, a sertésvész' és egyéb kalamitások folytán ugy alakultak, hogy a gazda ma nem bírja meg a kataszteri tisztajövedelemre alapított osztályozást, annál kevésbé a magasabbat. Mikor a kataszteri tisztajövedelem megállapittatott, 10 fri 50 krba lett felvéve a buza ára, a rozsé" pedig- 6—5 frtra, ezt ma el nem éri egy gazda sem. Nagy injuria ez ma a gazdaközönségre, mely feltétlenül sajnálandó. György Endre más szempontból fogja fel a kérdést. Ha a szátmármegyei gazdasági egylet panasza a lokális végrehajtás hibás voltában leli magyarázatát, akkor az OMGE. közbelépése felesleges. S mivel nincs tisztázva teljesen a szátmármegyei gazdasági egyesület panaszának jogos vagy jogtalan volta, indítványozza szóló, hogy ne hozzon a szakosztály határozatot, hanem kérje fel előadót, hogy szerezzen informácziót a kérdésben a minisztériumnál.. Ha jogos a panasz-és a felhozott sérelem', akkor az ÓMGE.-nek kötelessége a dologgal szélesebb alapon foglalkozni. Noszpoly Emil, elnök és BubineJc Gyula ismételt felszólalása után a szakosztály javasolja a választmánynak, hogy a szátmármegyei gazdasági egyesület memorandumában foglalt a szátmármegyei kataszteri közegeknek az osztályozásnál elkövetett szabálytalan eljárására egy átiratban hívja fel az egyesület a pénzügyminiszter figyelmét. A szátmármegyei gazdasági egyesület memorandumában foglalt egyéb sérelmek alaposságára nézve megbízza a szakosztály az előadót, hogy á minisztérium illető osztályában informácziót szerezzen. . Több tárgy nem lévén, elnök berekeszti, az ülést.

Dohánybeváltási szabályzat és árak 1897., 1898., 1899-re.

lás alá vévén, az alábbi határozatokat hozta, a mely határozatok a . pénzügyminiszter úrhoz, mint ; az Országos Magyar Gazdasági Egyesület javaslata terjesztendők- fel. A szabályzat megállapítása a következő pontokban történt: I. Sdvar-loriték levelek. A feleletadók valamennyié —kettő kivételével -— azon véleményben van, hogy a szivarboriték levelek jelenlegi három osztályban megkülönböztetett minősége a- jövőben fent ne tartassék abból az indokból, mert a szivarlevelek három osztályának meg-. határozása nem különbözik egyébben mint abban, hogy az első osztálynál 50, a másodiknál 40, a harmadiknál 30% szivarboriték anyag nyerése kívántatik. Ennek következtében az a helyzet áll elő, hogy a szivarboriték levelek beváltásánál, a mint azt különben a statisztikai adatok is igazolják, a dohánybeváltó tisztek jóformán csak a harmadik osztályú szivarboriték levelet váltják be, mert az egyes osztályok különbözőségét a beváltásnál megállapítani nem lehet és így semmiképen sincs indokolva az, hogy a három osztály továbbá is fentartassék. Ennek következtében előadó azt javasolja, hogy a szivarboriték levelek jelenlegi három osztályba sorozása elhagyatván, csak egy osztály állíttassák fel.a következő meghatározással: Szivarboritét-levelek alatt csak azon finom, sérületlen, kellően szívós, vékony erezetű, : szép és egyenlő szinü, tökéletesen érett és jól égő anyalavelek értetnek, melyek szivarokhoz boritéklevélül használhatók. A bizottság beható eszmecsere után, a melyben az összes bizottsági tagok részt vettek az előadó javaslatát elfogadja és a szivar boríték leveleknek egységes árára nézve az eddigi három osztály átlag árának 95 koronában való megállapítását javasolja. II, A közönséges levelek osztályozásánál a válogatott a) és a válogatott l) osztályra nézve a beérkezett feleletek legnagyobbrésze azt a véleményt fejezi ki, hogy a válogatott ib) osztály, melynek minősége nem különbözik a válogatott a) osztálytól másban, mint abban, hogy a válogatott b) osztálytól nem kívántatik 'meg a jó éghetőség tulajdonsága, nem tartják a feleletadók méltányosnak azt, hogy a nem 'jól égő. dohányok oly csekély árkülönbség mellett ugyanazon osztályba, váltassanak be, mint a jól égő dohányok és azt javasolják, : hogy a válogatott b) osztály elhagyatván, a válogatott osztály csak egy, a jelenlegi a) osztálynak megfelelő, meghatározással állíttassák fel s tekintettel arra, hogy ezen osztályban való jó minőségű dohányok váltatnak be, a válogatott osztálynak eddigi ára felemeltessék. A bizottság beható eszmecsere után tekintettel éppen arra a körülményre, hogy a válogatot b) osztálynak eltörlése által a minőségi termelésre való törekvés az ár felemelésével is nagyban elősegittetik és ezen magas osztályzat díjazásából a rosszul égő dohányok termelői kizáratnak, — habár az ezekre nézve í bizonyos körülmények között kárt is okozhat — a mi azonban a dohánytermelés általános érdekét szolgálja, ahhoz a véleményhez csatlakozik, hogy a válogatott b) osztály elhagyassák s csak egy válogatott osztály tartassék fenn, a melynek meghatározása az eddigi körülírásból kihagyatván a „jeles" szó, a következő lenne: .

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület dohánytermelési szakosztályának f. évi február hó 21-én tartott üléséből az 1897—98—99-ik évekre érvényes dohánybeváltási szabályzat és dohánybeváltási árak megállapítására kiküldött albizottság f. évi május hó 3-án tartotta gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt ülését. Az ülésen megjelentek gr. Szapáry Gyula, gróf Álmássy Imre, Perleberg Arthur miniszteri tanácsos dohányjövedéki igazgató, Propper Samu bizottsági tagok és Szilassy Zoltán előadó. Az ülés megnyitása után előadó előterjeszti, hogy a szakosztály megbízása folytán az egyesület elnöksége az ország különböző vidékéinek dohánytermelőihez kérdő iveket bocsátott ki, amelyben a termelők véleményét kéri, hogy á jelenlegi beváltási szabályzat a jövőben a A közönséges levelek válogatott oszminőségi termelés emelése s általában a dohánytjermelők helyzetének javítása érdekében mikétályába tartoznak azon szép, teljesen érett, ben állapittasék meg. E kérdő ivek összesen 26 tökéletesen szárított, sérületlen, teljesen kiHelyre küldettek, a melyekre 20 helyről érkefejlett, egyenlő szinü\ és jó égésű anyalezett be válasz, s ezenkívül gróf Szapáry Gyula velek, melyek szivarburoklevél minőségével aj dohánytermelés bajairól egy külön terjedelmes Véleményt is nyújtott be, a mely a dohányterbirnak. , melés egész kérdését felöleli. A beérkezett feleAz ilyképpen megállapított válogatott oszlétek alapján előadó egy tervezetet dolgozott ki tályzatnak ára 70 koronában volna megszaáz 1897—9.8. és |899-ik évi dohánybeváltási bandó. szabályzatnak és áraknak megállapítására, a A közönséges levelek I. osztálya az mely tervezetet a bizottság pontonként tárgya- előbbiek alapján magában foglalná nemcsak

37. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. az eddigi első osztályú minőségű dohányokat, hanem az eddigi válogatott , b). osztály, minőségéhez tartozó dohányokat is. Ennek következtében a bizottság a feleletek figyelembe vételével az első osztálynak körülírásából kihagyatván a „teljesen", és „jó„ kifejezés, bevétetni óhajtja a „sérületlen" kifejezés után „legfeljebb szélén sérült" kifejezést, valamint a jelenlegi meghatározás végén azt, hogy „ezen leveleknél nem tesz különbséget akár nagy, akár kicsiny a levél, ha a fenti tulajdonságoknak megfelel". Ezen osztályzat körülírása tehát a következő volna: A közönséges lévelck első osztályába tartoznak azon egészséges, érett, sérületlen, vagy legfeljebb szélén sérült, tetszetős szinü kifejlett anyalevelek, melyek szivarburok, és szivarbélnek, vagy jó burnótanyagnak, kiválóan azonban jó pipadohánynak használha-. tók. Ezen leveleknél nem tesz különbséget, akár nagy, aMr kicsiny a levél, ha a fenti tulajdonságoknak megfelel. Ezen osztályzat árát pedig 49 koronáról 52 koronára emelni javasolja. A II. osztály eddigi meghatározásából a bizottság kihagyni javasolja a „jól kifejlett és kissé sérületlen, vagy. nagyobb szél és jég által csak" kifejezést, ugy, hogy a II. osztályzat meghatározása a következőképpen szólna: A közönséges levelek második osztályába tartoznak az éréit, jelentéktelenül sérült anyalevelek, valamint a nagyobb sérületlen érett hegylevelek, végül a tiszta, - száraz, jobb minőségű aljlevelek. A második osztály árát pedig, tekintettel azon körülményre, hogy a beváltott dohány mennyiségnek legnagyobb részét- a második osztály képezi, a jelenlegi 37 koronáról 40 koronára óhajtja félemelni. A III. osztály körülírása maradna a •régi, kihagyatván belőle „de egészséges, érett" kifejezés. A közönséges levelek harmadik osztályába tartoznak, minden egyéb, az előbbi osztályokba nem sorozható, tehát a visszatetsző szinü, nagyobb mérvben jégvert vagy szakadozott anyalevelek; továbbá a cseké- m lyebb minőségű, de érett hegy- és csekélyebb minőségű aljlevelek. Ezen osztályzat ára pedig 25 koronában volna megállapítandó. III. Kerti levelek. A kerti levelek jelenlegi körülírása adta a legtöbb okot a termelők panaszára. Ezen dohányfajtánál ugyanis a jelenleg megállapított válogatott osztálynak körülírása oly szigorú volt, hogy ezen osztályzat jóformán ideális osztályzatnak tekinthető, a melybe a legcsekélyebb mennyiségű dohány váltatott be. Másrészt azonban az első és második osztály ára közötti különbség oly nagy" volt, hogy mindazon esetekben, amidőn a termelőknek átlagban első osztályú dohány báljában csak egynéhány második osztályú is találtatott, a beváltásnál a szokásos eljárás szerint első osztály helyett másodikba soroltatván, a termelőknek óriási károsodását idézte elő. A kerti levelek beváltási szabályzatának újbóli meghatározása tehát feltétlenül szükséges és pedig oly módon, hogy mig egyrészt a jelenlegi legmagasabb osztályzatnak körülírása enyhittessék, addig másrészt az egyes osztályok közötti árkülönbség arányosittassék. Az összes osztályoknak ára azonban a kerti dohány termelésére való buzdítás és ezen dohányoknak a minőségre való termelése érdekében emelendő. A bizottság a beérkezett igen alapos feletek alapján a kerti dohányoknak átvételét négy osztályban javasolja átvétetni, amely osztályzatok körülírása, az előbbiek szem előtt tartásával a bizottság által következőkben állapittatik meg:

37 SZÁM; 7-IK ÉVFOLYAM. Kerti levelek alatt azon dohánylevelek értetnek, melyek jó illat, finomság és világos szin által tűnnek ki, és finom dohánygyártmányok előállítására alkalmasak. aj Az első osztályba soroztainak a legfinomabb és finom pipadohányok élőállitására alkalmas tartalomdus, egyenlő szinü, finom világos-sárga, vagy vöröses-sárga színezetű, érett és sérületlen, vagy a simításnál kissé sérült anyalevelek. b) Á második osztályba tartoznak a színben kevésbé egyenlő, továbbá á barnáspiros, finom, érett, sérületlen, vagy a simitásnál kissé sérült anyalevelek; valamint a tökéletesen beérett, sérületlen, világos-sárga szinü finom hegylevelek. c) A harmadik osztályba átvétetnek a színben kevésbé egyenlő, barnás-piros, érett, finom sérült anyalevelek, valamint a n e m kellő finomságú viíságos-sárga anyalevelek, a teljesen beérett, sérületlen barnás-piros szinü hegy- és alj levelek. d) A negyedik osztályba tartoznak minden egyéb az előbbi osztályokba n e m sorolható, egészséges, száraz levelek, melyek a kerti levelei* általános jellegeit m a g u k o n viselik. A mi már most a kerti dohány egyes osztályainak árát illeti, arra nézve a bizottság azt az álláspontot foglalja .el, hogy a kerti dohányok eddigi ára semmi esetre sem csökk e n t h e t ő ; amennyiben azonban a fenti osztályozás szerinti beváltás igazságos eljárás mellett a termelők érdekeit kielégítheti, a jelenlegi áraknak ez idő szerinti emelése még nem szükséges, ezért az árakra nézve a következő javaslatot t e s z i : az első osztály 100 korona, a második 80 korona, a harmadik 60 korona és a negyedik 32 korona. IV. A'fogarasi kerti és muskatál levelekre nézve felelet n e m érkezvén be, de másrészt ezen dohányokból termelt mennyiség különben is csekély lévén, a bizottság ezek beváltási osztályzatának részletes körülírására nem terjeszkedik ki, h a n e m a pénzügyminisztériumot felkéri arra, hogy a kerti leveleknél felállított osztályzat és minőségeknek megfelelőleg'állapítsa meg a fogarasi és muskatál dohányok négy osztályba sorozásának körülírását s az árakat ugy, mint a jelenlegi beváltási osztályzatban is van, a kerti dohányok árával egyenlően állapítsa meg. V. Kapadohányoknál a feleletadók valamennyié azon nézetének ad kifejezést, hogy a kapadohányok beváltásánál a beváltási szabályzat némileg enyhittessék és az első osztálynak á r a felemeltessék. Erre való tekintettel a bizottság a kapadohányok átvételét áz eddigi három osztályban javasolja, a mely osztályzatok körülírása m a r a d n a a régi körülírás, ebből azonban kihagyandók az első osztálynál a „teljesen kifejlett", a második osztálynál a „jól kifejlett" kifejezés és a harmadik osztálynál felvétetnék az „eléggé érett" kifejezés. A kapadohány I. osztályának ára 60 kor o n á r a emeltessék, a II. 40 korona, a III. 24 korona maradná. VI. Igen beható tárgyalás anyagát képezte a kihányás és a hulladék dohányok minőségének körülírása és árszabályzata. A bizottság nézete a b b a n összegezhető, hogy á kihányás minőség tulajdonképpen n e m volna fentartandó és ezen dohányok a termelő bejelentései alapján már a beváltás előtt megvolnának semmisitendők. És pedig egyrészt arra való tekintettel, hogy a minőségi termelés előmozdítása érdekében ezen silány minőségű dohányok bármiféle körülírása nem czélszerü, másrészt pedig különösen arra való tekintettel, hogy a dohány béváltásásnál igen sok, külön-

KÖZTELEK, 1&97. MÁJÜS H Ó

$

657

A szövetkezetek czélja egyes osztályok és ben a Ill-ik osztályba' tartozó dohányt a beváltó tisztviselők a dohányjövedék érdekében ezen osztályok keretébe tartozó egyének érdea ' kihányás osztályába soroznak. Ezen igazság- keinek képviselete. A szövetkezetek a legkülöntalanságnak megakadályozása csakis az által félébb czélokat tűzhetik ki maguk elé, minket volna lehetséges, ha a Ill-ik osztályba tartozó gazdákat azonban elsősorban azon szövetkedohányoknak egy silányabb osztályba való zeti alakulások érdekelnek, a m e l y e k mezőgazdasági czélok elérésére hivatottak. A szösorozása mégakadályoztatnék. vetkezeti alapeszme rizikó v á l l a l á s a ; és ez a Tekintettel azonban arra, a körülményre, legnehezebben érthető meg és a legnehezebhogy aggodalom m e r ü l t fel az iránt, vájjon b e n megy át az illetők vérébe. Ugyanis n e m ! a termelők egy nagy része a kihányás oszszoktuk meg azt, hogy sokszor a közős czél tályzatnak megszüntetésévél érdekeiben nem érdekében magánérdekeinktől eltekintsünk; volna-e túlságosan sértve, a b i z o t t s á g ennek pedig, ha a szövetkezeti eszmét istápolni akaraz osztálynak továbbra való fentartását java-: juk, akkor sokszor magánérdekeinket a közérsolja ugyan, azonban annak körülírását olyképdeknek alá kell vetnünk. Csakhogy ezen alápen óhajtja megállapítani, hogy ezen minőségbe rendelése a magánérdekeknek csak pillanatnyicsak azon valóban rossz dohányok Boroztassalag történik, mert h a a közös czél eléretik, nak, a melyeknek kritériumát semmiféleképpen akkor ebben a magánérdek is megtalálja kársem képezhesse az, hogy ezen dohányok gyárpótlását. Sokszor volt alkalmam tapasztalni tásra még alkalmasak legyenek. Ezen meghatáazt, . hogy .a szövetkezet keretében egyesek rozás mellett a bizottság azt reményli, hógy a folytonosán azt hangsúlyozták, h o g y : „Íme mi kihányás osztályzatban a beváltásnál tényleg hasznom volt nekem a szövetkezet működéséből?" csak az oda tartozó dohányok fognak beváltatni midőn- mondjuk egy-egy dolog értékesítésénél minek következtében az előző osztályok árának látszólagos hátrányt szenvedtek. Nem vették felemelésevel szemben a kihányás osztályzat az illetők tekintetbe azt, hogy az egyéni hátára az eddigi Í 6 koronáról 12 koronára, a rány azért keletkezett, mert még a közös czélt hulladék ára pedig 12 koronáról 6 koronára n e m érték e l s hogy ennek realizálása esetén csökkenthető. A bizottság ezen osztályzatnál az egyéni czélok is kielégüést nyernek. a jövedék figyelmébe a j á n l j a azón körülményt is, hogy a kihányás osztályzatba beszolgáltatott A,szövetkezetek ügyköre. dohány csomózva ugyan, de simitatlanul is legyen átvehető, hogy ezen silány dohányok A szövetkezetek ügykörébe m a már az simítására fordított költség a termelő által összes mezőgazdasági érdekek bevonhatók. A megkímélhető legyen. • hitelügy megoldására szolgálnak-a hitelszövetVII. Á beváltási szabályzat jegyzetélen fog- kezek. A fogyasztási czikkek bevásárlására lalt azon eddigi rendelkezés, hogy a közönséges szolgálnak a fogyasztási szövetkezetek és a leveleknél a válogatott osztályúnak, á kerti .legkülönfélébb gazdasági czikkek értékesítését fogarasi és' muskatál leveleknél pedig áz első eszközölhetik az értékesítő szövetkezetek. H a osztályúnak elkészített bál azon esetre, h a mid a három czél megoldását egy kalap alá a beváltó tisztviselő azt bármi okból olyannak lehet vonni; akkor ezen szövetkezetek fognak beváltani nem akarja, csomónként is átvehető legjobban megfelelni czéljainknak; mert ezek egymást működésükben kiégés zithetik és azt —^ fentartandóiíkk vélernényéztétik. •.. ." merem állítani, hogy a legkevesebb pénzerővel A bizottság ezután a gróf Szapáry Gyula lesznek képesek működni. Mert ma, midőn a által benyújtott emlékiratot olvastatta, fel, a pénz a mezőgazdák sorában a legkevesebb, a mely széles látkörrel ecseteli a dohányterme- három szövetkezet u t j á n úgyszólván cserelés bajait és alapos indokolással tesz javasla- kereskedés űzhető, amely a készpénzforgalmat tot ezek megszüntetésére, sok u j eszmét tar• a minimumra redukálja. talmazván, amelyek eddig a dohánytermelési Vegyünk egy példát az életből ; tegyükfel, szakosztály előtt fel nem merültek s azért a háromféle szövetkezete van egy községnek. A midőn a gróf Szapáry Gyulának a , bizottság hitelszövetkezetbe készpénzbefizetések volnának ezen munkálatáért hálás köszönetét fejezi kij eszközölendők, azonban készpénze a gazdának egyszersmind elhatározza, hogy azt egész tern e m lévén, nyers terményeket szolgálnak be a jedelmében a Köztelek-heti közzététetvén, azon szövetkezetbe s ezen nyers terményekkel törrészei, amelyek a dohánytermelési szakosztály lesztik hitéiszövetkezeti kötelezettségeiket; míg ülésének tárgyalás alapját még n e m képezték, a nyers termények közös eladásával az értéaz őszszel tartandó ülésen tárgyaltassanak, kesítési szövetkezet lép hatályba és h a ezen m a g a a munkálat pedig az igazgató-választmány hitelszövetkezet fogyasztási szövetkezettel is határozatából a pénzügy- és a földmivelésügyi egybe van kötve, nyers terményei; fejében a miniszterhez már beterjesztett emlékirat pótláf szövetkezettől fogyasztási czikkeket is átvehet. sául utólag külön a nevezett miniszterekhez felIly módon tehát anélkül, hogy csak egy garast terjesztessék. vitt volna be, a szövetkezeti működésnek mindVégül a bizottság Propper Samu bizott- h á r o m ágát igénybe veheti, és pedig előnyösen, sági tag felszólalása folytán azt is elhatározza-, mert a termények a közös értékesítés által hogy az OMGE. akkor, amidőn a dohánybevál- magasabb árakat fognak elérni, míg ellenben tási szabályzat és árak újbóli megállapítása te- a fogyasztási czikkeket a közös beszerzés kintetében a pénzügyminiszterhez felterjesztést alapján a gazda olcsóbban fogja megkapni. fog tenni, ezen felterjesztésben, külön is hang- Ezáltal ugyan egy ős kereskedelmi szokásra, súlyozza azt, hogy a dohány beváltásánál, eddig a cserekereskedelemre térünk át, de hát hisz szokásos u. n. „előre nem látható romlásra1 ne ringassuk magunkat abban a hitben, hogy többször lÓ°lo-ig is emelkedő sulylevonást, mint csak m o d e r n eszközökkel lehet eredményeket igazságtalant és a jövedék méltóságával ellen- • elérni ; ha mi reánk m a a cserekereskedelem kező* eljárást tiltsa be. előnyösebb, miért ne űznénk cserekereskedést?

Hitel-, fogyasztási- és értékesítési szövetkezetek. írta: Forster Géza. A magyar gazdaszövetségnek Kaposvárott f. hó 2-án tartott gyűlésén Forster Géza, az OMGE. igazgatója a szövetkezeti alakulatokat, azok czélját s ügykörét behatóan ismertető előadást tartott. Tekintettel a tárgy közérdekű s kiválóan gyakorlati voltára, az előadást az alábbiakban közöljük. •••

A közös fogyasztás és közös értékesítés az alapja a gazdasági, szövetkezeteknek. Bevonható ezenkívül a szövetkezetek keretébe minden gazdasági m o m e n t u m ; m e r t lehet a szövetkezetek u t j á n közös gépbeszerzést s közös tenyész-állatbeszerzést eszközölni; ezenkívül a közös borértékesítést, az állatértékesitést s a gabonaértékesítést is meg lehet oldani. Mindezek a szövetkezeti formák azonban csak a helyi érdekeknek a kielégítésére szolgálnak. A szélesebb körű érdekeknek a kielégítésére m á r nagyobb szabású intézmények formálandók, s ezek sorába tartoznak az aukcziók és a nagyobb központokban létesiiéndő szövetkezeti

-658 központok., Ilyen nagyobb alakulások egyike, mely tervbe van véye a mezőgazdasági szesztermelök szövetkezete. Ezen szövetkezet czélja vplna Magyarország összes mezőgazdasági szesztermésének központi értékesítése. E»e ily módon lehetne a hizott állatok értékesítésére is szövetkezetet alakítani. Hasonló ezélja volna a központi mintapinczének, mely szintén egy szövetkezeti forma, azonban sajnos ez eddigi fel-, adatának kellőképpen meg nem felelt. Továbbá hasonló czéllal bir a „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete", a mely az élelmi szerek központi értékesítésére van hivatva. Azonban e tekintetben még kellő tapasztalatokkal nem bírunk, de hiszszük, hogy a közel jövőben ugy Budapest élelmezésének ellátásában, mint a felesleges élelmi czikkeknek a külföldre való, irányításában a kellő működést kifejteni képes leend. A szövetkezetek alakítása. Itt első sorban tekintetbe jön az egyéniség és másodsorban a pénz kérdése. Ázért vagyok bátor ezt igy felállítani, mert meggyőződésem szerint szövetkezetek sokszor inkább a megfelelő egyének hiánya és nem csak a pénz hiánya miatt nem alakulnak. Nagyon természetes, ha egy Önzetlen férfiú nem áll az ügy élére, ugy a szövetkezet megalakítása majdnem lehetetlenné válik; míg egy önzetlen férfiúnak példáján többen is felbuzdulva, a szövetkezet megalakítását és vezetését lehetségessé teszik. A gazdáknak a mai viszonyok között okvetlenül mozgékonyabbaknak kell lenniök és ezen a téren csak önmagukra támaszkodhatnak. Szükséges tehát az, hogy az ügy iránt érdeklődők körültekintvén, igyekezzenek azokat megnyerni az ügynek, akiknek idejük az ebben való: működést megengedi, de legfőként azokat, akiknek szavára hajlandó a nép utána indulni is. Mert qsak az esetben várható rövidebb idő alatt eredmény, ha a mozgalomban első sorban is azok vesznek részt, akiket a.nép vezetőinek tart, s akik anyagi jutalomra nem számítanak, mert ez irányú igényeiket a szövetkezetek legtöbb esetben ki nem elégíthetik. A szövetkezetek megalakításánál második fontos kérdés a pénzkérdés; illetve a hitel. A hitelszövetkezetek kis részjegyek befizetésével alakulván, csak hosszabb évek sora után lesznek azon helyzetben, hogy nagyobb tőke felett rendelkezzenek. Azonban a szövetkezetek rendesen már az átakulás után is kifejlettebb működést óhajtván végezni; hitelre van szükségük. Sajnos e tekintetben a szövetkezeti ügy még kellően előkészítve nincs, mert a hitelszövetkezetek központja a kellő pénzerő felett nem rendelkezik. Az állandó segély ugyan régen kilátásba van helyezve, azonban mindez ideig a várva várt törvényes intézkedés nem született meg. így tehát addig, míg a hitelszövetkezetek központja a kellő pénzösszeggel rendelkezni fog, nincs más hátra, minthogy a gazdaközön,ség és kisiparos fillérjeit rakja össze és abból gyűjtsön tőkét magának. Véleményem szerint a hitelszövetkezeteké kel legczélszerübb lenne kapcsolatba hozni a fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket isi Mert ily módon kis pénzforgalommal nagy anyagforgalmat lehetne előidézni; de ha kapcsolatba hozatnak a fogyas?tási és értékesítési -szövetkezetek a hitelszövetkezetekkel, ez uton a vezetők személyiségében és a kezelő személyzetben is megtakarítás érhető el, ami már maga nagy előny. Ha azonban a fogyasztási szövetkezetek a hitelszövetkezetektől elt különítve állíttatnak fel, itt is a részjegyek jegyzése az első alap, a melyre a szövetkezet felépülhet. De már sokkal könnyebben, mint a hitelszövetkezet, mert a fogyasztási szövetkezet a nagyobb kereskedőknél, ha pontosan szpkott megfelelni kötelezettségeinek, m á r némi hitel ben az első időkben is könnyebben részesül,

KÖSftfcLKK, 1897. MÁJUS H ö 8. mig ha a fogyasztási szövetkezet értékesítési munkálatokkal is foglalkozik, akkor már a kettőnek együttes iködése egészen meg van könnyítve, miután az értékesítésre adott áruk erejéig a fogyasztási szövetkezet fogyasztási czikkeket is hitelezhet, vagyis itt jut érvényre a cserekereskedelem. Az értékeisitési szövetkezetek, vagy általában az azon vidéken termeszteni szokott gazdasági termények értékesítését, vagy csak bizonyos azon vidéken jelentőséggel biró. egyes nyers termények értékesítését tűzik ki feladatukul. . A vidéki értékesítési .szövetkezetek foglalkozhatnak gabonaeladással, élelmi czikkek közvetítésével, gyümölcsértékesítéssel és pedig ugy nyers, mint feldolgozott állapotban; foglalkozhatnak borértékesítéssel; ezeknek czélja az, hogy a nagypbb és egyöntetű minőségeknek piaezra hozásával jobb árakat érjenek el. A gabonaértékesitő szövetkezetek létesítése körül az ujabbi időben mutatkozik élénk mozgalom; azonban e téren még a kellő tapasztalat hiányozván, nem felesleges talán, ha két hajorországi a legutóbbi években alakult gabonaértékesitő szövetkezetnek rövid ismertetését nyújtom. Az eberni közraktár. Az eberni közraktár a tagok gabonájának közös eladására és forgalomba hozatalára létesül. Fogyasztókul elsősorban a katonai élelmezési hivatalokra számítanak. Ezen czél elérése yégett az egyesület eladási ajánlatokat tesz, a termelők részéről kínálatot fogad el és közvetíti az összes eladást. Eladókul csakis az egyesület tagjai vétetnek figyelembe s nem tagoktól csak kivételesen fogadtatnak el bejelentések. A közraktár helyiségeiben az eladó termények mintáiból állandó kiállítás tai-tatik fenn. Terményeknek a közraktárba való szállítása és beraktározása kizárólag csak az egyesület felszólítására történhetik, A közös eladás üzleti vezetését, valamint a közraktár működésének az ellenőrzését a: gazdásági kerület választmánya gyakorolja, melynek hivatása eladási ajánlatokat tenni, a termelők és fogyasztók részéről érkező ajánlatokat átvenni és a közraktári üzemet ellenőrizni. Az üzlet lebonyolításának megkönnyítése végett minden községben egy-egy alkalmas személy bizalmi férfiúként állíttatik fel, ki egyszersmind kell, hogy egyleti tag legyen, ezekkel közli a választmány az árajánlatokat, kik a községbeli tagokat azután erről értesitik, ezek eladási ajánlatait átveszik és a választmányhoz juttatják. A tisztitógépek használatáért az eladó, vagy tisztított gabona minden mázsájáért bizonyos dijat szednek, melynek nagyságát a Választmány évről évre határozza meg. Nem tagok ezen díjnak kétszeresét fizetik.

3 ? . SZÁM. 7-ÍK ÉVFOLYAM.

A közraktárba csak piaczképes gabona raktározható be. Minden szállítónak, ha csak 200 mázsán felüli mennyiséget nem helyez el a raktárba, béle kell egyeznie, hogy gabonája a közraktárban levő hasonfaju és minőségű gabonával kezeltessék (az évfolyamok szerinti elkülönítés azonban betartandó). A rostaaljat a közraktár kezelősége önállóan, de a szállító számlájára adja el. Minden szállító gabonája beszállítása után közraktári levelet kap, a melyben a gabona mennyisége, faja, minősége, valamint; a megégyezés szerinti ár ki van tüntetve, a levelek másra át nem ruházhatók, el nem zálogosíthatok. Azon tagok, kik' valamely felső-pfalczi kerületi szövetséghez csatlakozott Réiffeisen egyesületnek tagjai, csak ennek utján számolhatnak le a közraktárral, a közraktári leveleket egyesületük utján bármikor készpénzért beválthatják. Kisebb készleteket a közraktár saját számlájára ád el csak, míg bizományba csak 200 és több mázsányi mennyiséget fogad el. A közraktár a gazdasági hitelegyesületek felsőpfalczi kerületi szövetségének rendelkezése alatt áll, mindennemű vitás kérdésben a kerületi választmány dönt. .A : közraktár üzeméből eredő nyereség 50%-a tartalékalapra fordittatik, 3Ö°/o a szállító hitelegyesületek, közt osztatik ki, az általuk szállított gabonamennyiségek arányában, 20% hovaforditásáröl a szövetségi választmány határoz. A fennebbiekben reámutattam a szövetkezetek alakítására és azoknak czéljaira; addig is azonban; még e téren akellőszámu szövetkezetek létrejönnek, czélszerünek látom reámutatni azon intézményekre, a melyek a gazdáknak már is rendelkezésére állanak, hogy terményeiket értékesíthessék. Ezen fennálló intézmények részint egyesületi alapon, részint kereskedelmi alapon és részint szövetkezeti alapon nyugszanak. A melyeket itt felsorolni bátor leszek, ezek már mind oly kipróbált intézmények, melyeket bátran merek a gazdák figyelmébe ajánlani. Ilyenek a gazdasági egyesületek és különösen az „OMCfE." által rendezni szokott árpavásárok. Ezen árpavásároknak czélja az, hogy különösen a serfőzésre alkalmas árpákat egyenest a közvetítés kizárásával lehetőleg a fogyasztókhoz juttassák. Ily árpavásárokat a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek már a f. évben több vidéki góczponton fognak tartani, ezeket tehát bátran ajánlhatjuk a gazdák figyelmébe. A tenyészállatok értékesítésére alkalmasak a gazdasági egyesületek által rendezett tenyészállatvásárok. A jövőben a vidéken is több helyütt fognak ilyenek rendeztetni. ! Felemlitendőnek tartom a vidékeken és a A regensburgi szövetkezeti gabonaraktár. központban rendeztetni szokott luoousló-vá&á1 . rokat is. A közraktár czélja a saját termelésű A luxüslóvásárok czélja tulajdonképpen mezőgazdasági termények közös eladása. A szövetkezeti gabonaraktárt a felsőpfalczi hitel- a legelőkelőbb lóanyag bemutatása. Azonban egyesületek kerületi szövetségé léptette életbe eddig ezen legfőbb czélt nem sikerült elérnie, s létesítésének költségeihez a kormány 2000, mert a legtöbb tenyésztő megelégedett azzal, ha már istállójából közvetlenül elárusíthatta a kerületi szövetség 750 márkával járult. A szükséges anyagi eszközük ezen ado- lovait és úgyszólván többnyire csak a már mányokon kívül az ottani gazdasági egyesület visszamaradt anyagot vitte a luxuslóvásárra. járulékaiból, továbbá a közraktári illetékek Ijgy tehát a luxuslóvásáro.k a legtöbb esetben nem felelnek meg elnevezésüknek. Ezen azonszedéséből szereztetnek. A közraktár bérelt magtárhelyiségben van ban a tenyésztők jóakarata a legnagyobb könnyűséggel segíthetne. elhelyezve. A közraktár intézmény igénybevétele a A kereskedelmi intézményekből felemlítem felsőpfalczi hitelegyesület kerületi szövetségé- a gyapjuaukcziókat, melyek Budapesten az nek tagjaira nem kötelező s a részvétel telje- OMGE. felügyelete mellett tartatnak meg. Ezen sen a tagok tetszésére van bízva; későbbi három év óta megtartani szokott gyapjuidőre a vállalat prosperálása esetén tervbe van aukezióknak azonnal mutatkozott üdvös hatása, véve a korlátolt felelősség, rendszerére való át- a gyapjuárak kedvező alakulásában és azon menet. tapasztalatot tettük, hogy a külföldi gyárosok A raktári illeték a szövetséges hitelegye- a termelőtől egyenesen az aukezióra küldött sületek tagjai számára 5 fillér mmázsánkint, nem gyapjúkat, hacsak azok valami különös rossz tagoknak 10 fillér mmázsánkint, a raktári ke- minőségűek nem voltak, vagy hibás kezelést zelés (szellőztetés, forgatás) dija mmázsánkint nem tüntettek fel, a gyapjuárakhoz képest eiég magasan vásárolták meg. szintén 5 fillér.

37. SZÁM. 7-IK

ÉVFOLYAM.

K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . M Á J U SHO8.663

montafuni 1 db, algaui 1 db,., szimmenthalbérni 6 db. Az egész vásár gyönge, színe-java az idén is a szimmenthali kollekczió volt. Láthattunk itt csontosabb, több hasznosítású, testesebb és húsosabb, nehezebb és teljésen kigömbölyödött vágómarhát, á z egészen világos zsemlyeszintől kezdve a legsötétebb pirostarkáig. Lehetetlen nem az elragadtatás h a n g ' Az intézet ezélja az ország közgazdasági ján beszélnünk - erről a marháról, amely hazánkérdekeinek ..előmozdítása és a kisbirtokosok b a n is immár a tökéletesedés legmagasabb és kézművesek hitelének fejlesztése; mezőgazdafokáig eljutott. Különösen a Döry Vilmos és sági és ipari czélokra alakult szövetkezetek léözv. báró Jeszenszky Jánosné által kiállított tesítése és támogatása, utján. Tagja., lehet az két mintakollekczió nyerte meg ugy: a vásárlóintézet kötelékébe lépő szövetkezet és m i n d e n közönség, mint a jury osztatlan tetszését. A 4000 korona jegyzett üzletrésze után 200. koSzéli Kálmán rátót-héraházai tenyészete ugyan ronás üzletrészt tartozik jegyezni a központnál. nem volt az idei vásáron képviselve, de azt A központi szövetkezet lehetőség szerint hiszszük, a fenti kiállítók állatai nem sokban hitelt nyújt tagjainak s azok szervezésére bemaradtak hátra a Széli Kálmánéitól. Nagyon folyását érvényesíti és működésüket ellenőrzi. szép két db 3V2 éves, ugyan kissé laza vállú, Kölcsönös biztosító szövetkezet. A biztosíde különben mintaszerű bikát állított ki gróf tás terén igyekszik a gazdák kezére járni s Karátsonyi Jenő is. Az átlagárak sem voltak máris eredményeket ért el, de miután e téren tulmagasaknak mondhatók, s a szimmenthali még úttörő a támogatást kívánja s akkor a marhák közül igen soknák. akadt is vevője. remélt . siker nem fog elmaradni s a gazdák Volt ugyan egy-két tenyészet,- igy pl. az ifj. előnyére fog működhetni; eddigi működése Lucizenbacher Pálé, ahol (ámbár a kvalitás is azt eredményezte már, hogy a biztosítási ellen kifogást tenni lehetetlen, sőt díjazásra is dijak csökkentek. Időszaki termények értékesítését a m á r érdemesittetett) az l V i éves bikaborjukért A „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete".. Ezen fennálló szövetkezetek is magukra vállalhatják 350—400 forintot megadni senki sem vállalszövetkezet 100 frtos üzletrészekre van alapítva.; : s ha kezdet megvan, az érdeklődés felkeltetett,, és birtokarány szerint a tagok kötelesek jí^Ieí- éz m á r az első lépés, hogy fogyasztási vagy kozott. Nem akarjuk azt mondani, hogy ilyen részeket jegyezni. Természetesén ezén intéz- értékesítési szövetkezet formális megalakulását árakat tulmagasaknak tartunk, lehet, sőt valószínű, hogy a tenyésztő fáradsága evvel honomény igénybevétele már csak nagyobb'birto- elősegítse. rálva még aligha van, de értjük, hogy a mai kosoknak fizeti ki magát. A szövetkezet ugy a A mint méltóztatnak tehát látni, sokszor hitel, mint a fogyasztás és az értékesítés fel- semmi vagy kévés pénzzel is lehet szép eredmé- nyomott gazdasági viszonyok s a m a körülmény vétele mellett, hogy az ilyen korú adatát felöleli. A szövetkezet évi forgalma már nyeket elé'riií s nem is ezen múlik, h a n e m a jó- figyelembe állatok még nincsenek teljesen kiforrva^ s n e m milliókra rug, daczára, .hogy tagjainak létszáma akarattól s főleg a vezető egyének buzgalmán e m valami magas. Ezen alapon és hasonló tól függ, hogy a szövetkezeti eszme tért hó- hordják magukon a fejlettség s a tökély tájékoztató képét, óvatos anyagárak a d á s á b a n ,a szervezettel lehelne a vidéki góczpontokon, dítson s szerény eszközökkel is üdvös eredvenni szándékozó. hasonló működésű vidéki szövetkezeteket léte- ményeket érjünk el. síteni és a Magyar Mezőgazdák SzövetkezetéKiváló volt a gróf Apponyi Géza, valamint vel, mint a központtal összefüggésbe hozni. a Woljf testvérek által kiállított csoport is. A „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Áz általános benyomás azonban, mint a Szövetkezete" már sokkal könnyebben kisebb szimmenthaliak c s o p o r t j a - a szemlélőre tett, az, gazdák által is igénybevehető, amennyiben a meghogy ennek a fajtának keretén belül is van Rovatvezető: Monostori Károly. alakításnál súlyt fektettek arra, hogy ugy egyesek, egy irány, amely már már tisztán husmarhává mint községi testületek, vagy vidéki szövetkefejleszti a simmenthalit nagy gömbölyű idozetek egy 50 frtos . üzletrész jegyzésével is mokkal, nehéz, imponáló hatalmas törzszsel, XIV. tenyészállatvásár. tagul beléphessenek; mert a főczél az volt, mig a másik a finomabb csontozatu, keskehogy minél többen vegyék igénybe a szövetMájus hó 2.,. 3. és 4-én tartatott meg ' nyebb mellkasu, nagy tőgyü állatok produkákezet működését. A „Magyar Gazdák Vásár- az OMGÉ. XIV. tenyészállatvásárja, az Erzsébet- lásában inkább a tejelő jellegnek hódol. csarnok Ellátó Szövetkezete" elvállal értékesí- királyné-uti állandó állatkiállitási csarnokokban. Ugyhiszem mindjárt elsőnek kellett volna tésre mindennemű élelmi czikket és házi ipari Hogy az érdeklődés a tavalyi hatalmas a magyar marháról megemlékezni, csak mivel czikket. De nemcsak szorosabb értelemben vett millennáris kiállítás után, ugy az eladó, mint a simmenthali számra nézve tulysulyban volt, terményeket, h a n e m a hus értékesítését is. Csak- a vevő gazdaközönség részéről lényegesen meg végeztünk azzal először. Régi óhaj, hogy b á r hogy különösen figyelmeztetnem kell a gazdákat s fog csappanni s hogy a mostani vásár felhajtás csak a magyar m a r h a méltóan lenne képviérdeklődőket arra nézve, hogy ne tápláljanak tul- és mozgalmasság dolgában az előző évek mö- selve tenyészállatvásárainkon. Sajnos, a most csigázottreményeketáruczikkeik eladásánál, mert gött fog . maradni, arra el voltunk készülve, lefolyt vásáron is, számban legalább m é l t ó a n tévedés azt hinni, hogy a felküldött terményeiket a de a m e n n y i s é g e t . illetőleg, ily csökkenésre képviselve nem volt. Az a 33 drb állat, szemben legmagasabb árjegyzés szerinti árban fogják nem számítottunk. Ha összehasonlítjuk a mos- az importált állatok s a hazai tájfajták nagy értékesíthetni. A legmagasabb árjegyzés sze- tani felhajtást a megelőző évjáratokkal, amidőn csoportjával méltóan nem képviselte azt a h a rinti ár m á r kiválón jó minőséget, kellő elő- m á r . 1892-ben 800, 1893-ban 1000, 1894-ben talmas törzset, mely immár egy ezredéve dokészítést és helyes csomagolást feltételez. 1100, 1895-ben 754 db állat volt kiállítva, minálja a nagy Alföldet s hazánk virányos Legtöbb vidéki gazdánk pedig abban a szemben a mostanival, amidőn az összes kiál- rónaságait. Századokon keresztül állta - meg hibában szenved, hogy sem a minőséget lított állatok száma a 600-at alig érte el, ön- helyét az idő pusztító viharában, s most is, kellőleg meg nem választja, sem a csomago- kéntelenül felmerül előttünk a kérdés, hogy h a erőtermelésröl v a n szó, nincsen olyan imlásra súlyt nem helyez, mert őszintén meg- érdemes-e még a magyar marhák, juhok és portált marha, . amely vele a- versenyt felvevallva ehhez nem is értenek. A csomagolásra sertések kiállításával itt a fővárosban foglalr hetné. Az I. számú istálló bejáratánál mindjárt annál is inkább nagy suly fektetendő, mert ez kőzni, s vájjon a vándorvásárok n e m volná- szemünkbe tűntek e hatalmas szarvú, kormos által kia d j a meg az áru értékének a legmagasabb há- nak-e képesek nagyobb eredményeket felmu- nyakú állatoknak az egri fökáptalan nyadosát. Ugyanis vannak olyan kivételes élelmi tatni. De az idei vásárra felhajtott anyag cse- állított példányai, amelyek minden állattenyésztő czikkek, amelyek mint tömegáruk csak a leg- kély száma kétségkívül onnét is ered, hogy a gazda osztatlan tetszését megnyerték. Kiváló alacsonyabban értékesíthetők, mig ha az ízlé- vásár az idén a körülmények miatt valamivel a n y a g ! hatalmas csontozat! Nem látunk ugyán ses és alkalmas csomagolásban hozatnak a később tartatott mint máskor és hogy tenyésztő olyan telt s puha szőr és bőrrel fedett szármár előzőleg fedezte szükségletét és sok te- mazatot, mint a fent ecsetelt szimmentáliaknál, piaczra, a legmagasabb árat is elérhetik. de m á s is a czél, amelyre nevelve lett. A így vagyunk pl. a gyümölcsökkel. A nyésztő már előzőleg eladta fölöslegét. tökélynek a m a magas fokán sem áll, mint könnyen romló nyári gyümölcsök — amelyek Ennek daczára a jövőbe vetett reménycsomagolása a legnagyobb nehézségeket kedéseinketnem adjuk fel, s egyéb refleksziókba amaz, de még nem is akarjuk, hogy ott álljon. Jó lesz ez a m a r h a igy, amint most van, minokozza — ha . czélszerü, Ízléses ládácskákban nem. bocsátkozva a vásár lefolyásának ismerden jó tulajdonságaival, minden hibájával. Jó kerülnek piaczra, akkor oly árakat lehet velők tetését a következőkben adjuk. . tulajdonait megszilárdította és megédzette az elérni, amely árak a tömeges eladásnál elér1. A szarvasmarhák csoport ja. A tenyész- a hosszú idő, amióta tulajdonunkat képezi, a hetőkkel arányban nincsenek. Mert mig pl. egy szarvasmarhával a vásáron 33 kiállító szerepelt métermázsa baraczk 20—22 frttal értékesíthető; összesen 240 db marhával, amelyeknek nagy- rosszakat megjavíthatjuk, amikor akarjuk. De nem is kell félnünk attól, hogy a tultenyészaddig m á s csomagolással, választott szép pél- részét a 97 db szimmenthali m a r h a képezte ; tettség réme fenyegessen bennünket. dányok kilójáért 1 frtqt is fizetnek. bonyhádi volt 43 db, magyar 33 db, innthali 13 db, pinzgaui 14 db, De igy vagyunk á vajjal is, mig a közön- 21 db, etsehtháli Nagyon szép volt a gróf Andrássy Géza 4 db, schwisi 4 db, berni13 db, ségesen házilag előállított vaj 80—90 krajczár vintschgaui csoportja, i s ; szinte leri e? állatokról az őserő. Tervbe van véve boraukciiók és bőraukcziók tartása is, azonban ezen intézmények még kellőleg előkészítve niocsenek. , A működésben levő szövetkezetek közül a jelenben a következőket lehet figyelembe venni. A hazai szövetkezetét: Jcözponti hitelintézeté, mint szövetkezet,

között értékesül kilogrammonként, addig a czentrifuggal előállított úgynevezett t h e a v a j .1 frt, 40 kr s 1 frt 60 krral értékesíthető, vagyis 100%:kal drágábban. Ezen formális szervezeteken kivül reá kell azonban mutatnom arra is, hogy nemcsak alapszabályilag szervezkedett szövetkezetek működhetnek áldásosán, h a n e m az egyszerű társulás is bizonyos ügyben bizonyos czikkekre nagy eredményeket biztosíthat, mert oly termények értékesítésénél, melyek kicsinyben piacz hiányában aligha adhatók el, ha azok egybegyűjtetnek és valamely nagyobb piaczra elküldetnek, mondjuk a budapesti központi vásárcsarnokba, akkor már a piaczi árban értékesülnek. Ilyen társulás történhet bő gyümölcstermés esetén a gyümölcsértékesítésre, a mennyiben a termelők bizonyos napokon összeállanak, egybehozzák terményüket, kiválogatják, egyenlő izlésés kosarakba becsomagolják, avagy ha a baromfit és tojást összegyűjtve a lehetőleg egyenlő á r u t egy-egy kosárba elhelyezve küldik be a központi vásárcsarnokba. A szükséges útmutatásokat nyomtatásban e tekintetben a Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete megadja a hozzáfordulóknak.

ÁLLATTENYÉSZTÉS.

•659 Ezt látva, beleképzeljük magunkat a délibábos pusztaságba, hol az Isten szabad ege alatt, napsugaras verőfényes idő, 'zivatar vagy jég-, eső, hó egyaránt nem törte meg ezt a hatalmas testű, kemény csontú állatot, a melyre oly végtelenül büszkék vagyunk. Igen szép^ közepes minőségű s inkább a kisgazda igényeit kielégítő a Vojnits Simon és Poroszlói Graefl Jenő kollekcziója. Nem nagyon formásak, de a régi jók a báró Sennyei István állatai, amelyek közölt azonban egy-két igen ' beesett horpaszu, gyenge csontozata • s gyenge esánku állat is találkozik. A pinzgauiak csoportjában valami jelesebb tenyészet nem tűnt fel. A vásárra hozott állatok nagyon jól beleillenek egy kisebb falusi istállóba, a hol a gazdaság extenzívebb keretében magának illő helyet nagyon könnyen biztosithat. A jury sem a bikadijat, sem a bikaborjudijat nem adta ki, ámbár figyelemre méltó állatok itt is akadtak. Különösebben kitünte'c a Karsai Vilmos és Karsai Albert örökösei által kiállítottak s a Munkácsi uradalmi főbérnökség állatai. A hazai tájfajta a bonyhádi csoport a közepes nivón felül nem emelkedett; egyes tehenek azonban igen kiváló fajtatulajdonokat tüntettek fel. Erős a hitünk, hogy" idővel ez a marha teljesen dominálni fogja egyes vidékeinket s a kisgazdák istállói be fognak népesülni ezzel a fajtával. Kevés igényüség s nagy tejelőképesség, ami ezt a marhát megbecsülhetetlénné teszi. Látni már abból is, hogy inkább a budapesti kereskedők szerepeltek ezzel a marhával s ősfészke Tolna és Baranya teljes távollétével tündökölt. Szép, egyöntetű, ámbár kissé tulsovány tehenet állított ki Kohn Samu és József, Bauer Móricz és Neubauer M. A borzderesek .csoportjában főleg az innthaliak tűnték fel. Nem ^hagyhatjuk említés nélkül Szent-Iványi József és özv. báró Jeszenszky Jánosné három állatját, melyeknél szebbeket produkálni nem igen lehet. Nagyon kiválóak, szép egyenes háttal és széles farral a Beer Henrik . vintschgaui marhái, amelyek ugy az. első, mint a második tehéndijat elvitték. Képviselve volt még az etschthali marha is Maar Zoltán tenyészetéből s a munkácsi uradalmi főbérnökségtől, de daczára a nem magas áraknak, érdeklődést kelteni nem tudtak. Schwizi és algaui marhát Pick Osvald állított ki; ezek szemre igen sokat mutató állatok lévén, hamarosan találtak vevőt. A juhok csoportja. A juhok meglehetős szép számban (183 db.) állíttattak ki; nagyon szép finom gyapjas merinö kollekcziót a gróf Károlyi Lajos és László uradalmai Tót-Megyerről és Derékegyházáról küldtek, de a Dréher Antal martonvásári juhászata is olyannak mutatkozott, amely kiállítás tekintetében nem hagy hátra sok kívánni valót. A fésűs gyapjasok közül Skublics Sándorné, gróf Herberstein Zsigmond és báró Drasche Richárd mutattak b,e nagyszámú' és igen szép állatokat. Az angol husjuhokat és keresztezéseket gróf Károlyi Lajos és gróf Zichy János mutatták be szépen, de legkiválóbb és ezek közül igen kimagasló oxfordschire down-nokat küldött fel gróf Herberstein József Libochowitzból. 3. A sertések csoportja igen szegényes volt. Csupán magyar hazai kondorsertések állíttattak ki, ahol is Wertheimstein Alfréd Csehtelek, Graefl Jenő Poroszló ós a Nagyváradi káptalan sertései voltak inkább figyelem tárgyai. Valószínű, hogy a mégmost is az országban duló sertésvész s a megnehezített közlekedés volt az oka, hogy ugy a hazaiból több és jelesebb anyagot s kivált hogy az angol hússertéseket teljesen nélkülöznünk kellett. J. G.

KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HO 8

37. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

ennek- oka ez alkalommal a vevőközönség távolmaradásában kereshető, a minek folytán még ha csupa, elsőrendű luxusanyagot hoztak volna is be a tenyésztők, számbavehetőbb forA VII. luxus lóvásár. galmat nem tudtak volna létesíteni. Tenyésztési szempontból bírálva a vásáron A május, hó 3. és 5, között a budapesti „TattersaH" helyiségeiben megtartott luxúslóvá- látott ianyagot, ismét meggyőződhetett a figyelsár nem sok regisztrálni valót nyújtott a szem- mes szemlélő, hogy > mennyivel kedvezőbb benyomást tesz az olyan fogat vagy csoport,- mely lélőknek. ugyanazon egy apától származik, mint az olyan, A bejelentett 239 darab ló majdnem teljes melyben minden egyes ló más-más, néha még számmal felhozatott a vásárra. . Sok. ló állott fajta szerint is eltérő mént vall apjának. az istállókban, de azért mégis csak aránylag Meggyőződhetett azonkívül arról is, hogy keveset lehetett látni lovagló és hajtó téren. Lehet, hogy egyrészt a rendkívül kedvezőtlen milyen sok esetben használják főleg a kisebb hűvös, szeles és. borongós időjárás és főleg tenyésztők helytelenül az angol telivérmént. Vékony, magaslábu, gyöngé térdű, hibás csonka néző és vevőközönség csekély száma tartotta kal bíró lovat eleget lehetett iátni most is, mint vissza a tulajdonosok némelyikét attól, hogy rendesen s azonfelül minden telivér daczára lovait kihozza a pályára, másrészt azonban — még hibás felső vonalakat is. Az ilyen lovakugylátszik — erre a vásárra meglehetős nagy nál a vért nem tekinti a vevő, mert a vér csak számmal hoztak párnéíküli, egyes hámos lova- akkor nyom a latba, ha megfelelŐ erős, korrekt kat a mi természetesen nagyban csökkentette testalkat van hozzája, mely a tőle követelt a bemutatható fogatok számát. munka alatt nem megy tönkre azonnal. Szép és csinos négyes fogatokban most Végül még a katalógusra égy megsem volt hiány. Andrássy Tivadar . grófnak jegyzés. Hordár ang. telivér mén után nevelt, nemes, A tenyésztők érdekében állana, hogy ne.szépszabásu és egyöntetű. sötétpejekből_ összevük felemlitésénél a tenyésztés vagy ménes állított négyese igazi luxusfogat volt. Épp oly közelebbi czime is megjelöltetnék, hogy ezszabatos és szép, de a lovak fajtájánál fogva által a vevőknek módot nyújtsanak az illető más zsáneiü fogat volt Andrássy Géza gróf méneseket vagy tenyésztőket közvetlenül is fellipizzai vérű szürke négyese és Biordi Egon kereshetni. K. M. grófnak négy fogarasi szürkéből össze állított fogata, mely utóbbi a mult évi használati lókiállításon is szerepelt és általános tetszésben részesült. Angol félvér jellegű jukker négyes fogatot mutattak be azonkívül dabasi Halász Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz. Aladár, ifj. Ben.edicty Gyula és Fölsinger Ferencz.

LÓTENYÉSZTÉS.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY

A kettős fogatok sorában a nagyobb hintós lovak mint rendesen csekélyebb számmal voltak képviselve. Hatalmas s amellett nemes egy pár ló volt Dessewffy Aurél grófnak Parsifal angol telivér mén után nevelt, 174 cm. magas hintós lova. Hintós, de valamivel kisebb lovakat mutatott be gróf Szapáry György Munkás telivérmén után nevelve, úgyszintén Záleszky Jenő, kinek Purple telivérméntől származó két pej hintóslova már. a legutóbbi vásáron is látható volt. A jukker kettősfogatok mint rendesen most is á legnagyobb számmal voltak. A kiválóbbak közül Almássy Géza csinos sötétpej angol félvér jellegű jukkerfogatát emiitjük fel, mely hallomás szerint 1700 írtért kelt el, ami szép ár< egy pár kis'jukker lóért, továbbá Da. róczy Zoltánnak élénk, menős, csinos jukkerfogatát és Bohonczy Gedeon, Borhy Gyula és Beniczky Árpád ilyenfajta fogatait. Különlegességszámba ment, de egyszersmind a vásár fénypontját képezte Andrássy Sándor grófnak amerikai mének (Cupid ós Caregnano) után származó rendkívül sebes jukkerfogata, mély mellett a hajtópályán a más vérűjukkerek menése valósággal eltörpült.- Ezzel a nagysebességű és emellett nagyon kitartó fogattal e hó végén tartandó versenyhajtásoknál remélhetőleg még találkozni fogunk. Andrássy Géza, Degenfeld Imre, Slubenberg és Tisza István grófok és többen mások hátaslovakat is állítottak ki. Nagy és érdekes kollekcziót mutatott be általában Andrássy Géza gróf 16 lóval, a melyek csoportonként szép egyöntetűségükkel tűntek ki és csinos kiállításukkal a venni szándékozók figyelmét nagyban lekötötték. Ugyancsak nagyobb és csinos kiállítású csoportot képeztek báró Todesco örököseinek a nagyvázsonyi rq.énesből felhozott lovai, bár itt az egyöntetűséget nálunk nem nagyon kedvelt orosz vérű keresztezések némileg zavarták. A vásár, mélynek anyagi eredményéről lapunk más helyén számolunk be, rendezés tekintetében kifogásolni valót nem engedett. A rendezőség, ugy látszik, minden irányban megtette, a mit tennie lehetett. Ha mindemellett I nem történtek nagyszámú vásárlások, ugy

Lovak védó'ojtása a lépfene ellen. Felelet a 235. számú kérdésre. Lovakat a lépfene ellen Magyarországon már évek óta ojtanak; igy pl. 1894-ben 6,291 drb, 1895-bon 7,295 drb lovat ojtottak be. A lovak védőojtása hasonlóan eredményes, mint a szarvasmarháké és a juhoké, mert a beojtott lovak közül csak nagyon elvétve marad valamelyik folyékony a későbbi természetes fertőzés iránt. Másfelől azonban kétségtelen, hogy a lovak ilyen védőojtása nagyobb koczkázattál jár, a mennyiben némelykor a beojtás után rövid idő alatt sok ló elpusztult. Ilyenkor az elhullások oka vagy lépfene, mely azért fejlődött, mert az ojtványanyag a szokottnál érzékenyebb egyedekre a kelleténél erősebben hatott, vagy vérmérgezés (geny- és evvérüsóg), melyet a beojtás közben a testbe vitt idegen fertőző anyagok idézhettek elő. Magyarországon tiz év alatt, a mióta lovakat lépfene ellen ojtanak, kőt ízben Guta és Foktő községben, fordult elő tömegesebb elhullás az ojtás után. Tekintettel erre az eshetőségre a lovak védőojtását a lehető legnagyobb óvatossággal ós gonddal kell végezni. Az ellen, hogy az ójtóanyag tulerősen ne hasson, nem lehet ugyan védekezni, mert ez az ójtóanyag készítése módjától függ és ebben a tekintetben az ojtóanyagot termelő intézet feladata a készítés helyes módját betartani, másfelől pedig itt az egyes individuumok egyéni fogékonysága is közrejátszik, melyet pedig lehetetlen előre kiismerni. A gonddal, tisztán és szakszerűén végezett védőojtással azonban mindenesetre megakadályozhatjuk a vérfertőzés bekövetkezését és az ez által feltételezett elhullásokat. Az előadottakból kitetszik, hogy a lova" védőojtása a lépfene ellen bizonyos koczkázat tal jár, mert igaz, hogy csak nagyon kivételes esetekben, az ojtás maga tetemes veszteséget okozhat és ez a körülmény magyarázza meg azt, hogy a védőojtásnak ez a fajtája nem nyert nagyobb elterjedést. — y.—

37. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Szűcs Mihály 25 éves tanári

jubileuma.

A debreczeni gazdasági tanintézet tanári testülete és tanulói egy nem zajos, de annál melegebb ünnepet tartottak Szűcs Mihály tiszteletére, abból az alkalomból, hogy Szűcs Mihály, a gazdasági tanintézet igazgatója a folyó évben 25 éves tanári működését befejezte. Szűcs Mihályt irodalmi működése révén, kiváltképpen a gazdasági üzlettan és becsléstan fejlesztése terén az ország egész gazdaközönsége ismeri. Nem szükséges különösen méltatni, hogy ezen irodalmi ágazatok m a még nálunk olyan önzetlen tevékenységet követelnek, melyet nem honorál kellőleg a nagy közönség érdeklődése, mert hisz a szakirodalomnak j á r t a b b ösvényén haladók is csak ritkán részesülnek abban a figyelemben, amelylyel a köztevékenységnek sok, egyéb terén találkozunk. De Szűcs Mihály működésének főrésze n e m a szakirodalom terén nyilvánul; a legnagyobb. eredményeket p nem a szakirodalom emelésében érte el, h a n e m a 25 évi szakadatlan tanári működés közben, a mely idő alatt hazánk gazdáinak egy egész generácziója az ő vezetése alatt tanulta meg az okszerű gazdálkodás elveit, akiknek azután is készséges tanácsadója volt. E közben Szűcs Mihály Debreczen irányában is ritka odaadással teljesítette polgári kötelességeit; testtel-lélekkel beleíorradt a hajdúságnak ebbe a Metropolisába és magát nemcsak a társadalomban tette kedveltté, han e m egyik főambiczióját éppen az képezte, hogy ezen nagy alföldi mezőgazdasági jellegű város mezőgazdasági viszonyait javítsa, emelje. Ezért Szűcs Mihály mindenütt ott volt, ahol Debreczen mezőgazdaságának, Debreczen közgazdaságának emeléséről volt szó, igen gyakran, mint kezdeményezője azoknak a m a m á r megerősödött intézményeknek, a melyek Debreczen polgárai vagyonosodásának előmozdítására szolgálnak. S mind ezt a működést ő csendben végezte, a miről Debreczenen és közvetlen feljebbvalóin kívül alig tudott valaki. A milyen az ő 25 éves működése volt, szerény, de eredményteljes, olyan volt az az ünnepély is, a melyet ezen alkalomból részére tanártársai és tanítványai a debreczeni gazdasági tanintézetben r e n d e z t e k : csendes, szerény, de annál melegebb, bensőbb és értékesebb. Midőn Szűcs Mihálynak negyedszázados tanári múltjához mi is őszintén gratulálunk, kívánjuk, hogy tevékenysége . eredményeinek díszes sorozatát még hosszú időkön át gyarapithassa, s hogy még sokáig élő példaként álljon a fiatalabb tanerő előtt szorgalomban, törekvésben, kitartásban és eredményekben. Szűcs Mihály életrajzi adatai röviden a következők: Szegeden 1846. m á j u s 6-án született szerény sorsú szülőktől. Édes atyja korán elhalván, özvegy édes anyjának vezetése és felügyelete kezdette és végezte tanulmányait Szegeden. 1863—64. évben Horgoson, Csongrádmegyében néptanítói állást vállalt, de hajlamai a gazdasági pályára vonván öt^ csak* hamar módját ejtette, hogy gazdasági szakiskolát látogasson és Keszthelyre, az ottani felsőbb gazdasági tanintézetbe lépett, a m e l y e t 1867-ben el is végzett. A keszthelyi gazd. tanintézet elvégzése után, báró Sima Simon óbébai uradalm á b a neveztetett ki írnoknak, ahol egy évet töltve 1870—71-ben a kormány megbízásából és költségén Németországban és Helvétiában nagyobb tanulmányutat tett az ottani mezőgazdasági és gazdasági-tanügyi viszonyok tanulmányozására. 1872. ápril havában neveztetett ki a debreczeni gazdasági tanintézetbe tanársegédnek, ahol nemsokára segédtanár, m a j d rendes t a n á r lett, mig végül Domokos Kálmán elhalálozása után előbb helyettes igaz-

K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . MÁJUS H O S. gatónak, m a j d a mult évben véglegesen igazgatónak neveztetett ki. Mint t a n á r a tanintézetben való tanitáson kívül Debreczenben állandóan gazdasági felolvasásokat rendezett, később téli gazdasági tanfolyamokat szervezett nemcsak Debreczenben, h a n e m Hajdumégyében is; továbbá Debreczen városának közgazdasági előadói tisztjét hosszú idő óta viseli és különösen sokat dolgozott Debreczen és Hajdú vármegye közgazdasági viszonyainak ismertetése érdekében az 1872-iki bécsi, az 1885-iki budapesti, 1891-iki bécsi és az 1896-ik évi budapesti kiállításon. Irodalmi működése nemcsak a szaklapokban megjelent közleményekre terjeszkedik ki, h a n e m számos önálló munkát is irt, a melyeknek főbbjeit a következőkben adjuk: A mezőgazdaság alapvonalai 10 iv, Debreczen 1897. Ennek 2-ik kiadása 14 iv, Debreczen 1883. Debreczen meteorologia viszonyai 5 iv. Debreczen Í882. A terménybankok és azok hatása a mezőgazdaságra 2 iv. Budapest 1883. Debreczen sz. kir. város mezőgazdaságának jelenlegi állapota 12 iv. Debreczen 1883.

2-ik kiadás Debreczen 1892. A gazda helyzetének javítására vonatkozó nézetek l - 5 iv. 1888. Debreczen. Debreczen mezőgazdasági termelésének hatása a talaj kimerülésére 2 iv. 1889. Debreczen. A czukorgyártás és czukorrépatermesztés. 1889. M.-Óvár. A jégkár ellen való biztosítás és a károk becslése 10 iv. 1890. Debreczen. 2-ik kiadás 1890. Debreczen. 3-ik kiadás 1897. Kolozsvár. Mezőgazdasági becsléstan 14 iv. 1896. Budapest, az OMGE. könyvkiadó vállalatának kiadványa. A debreczeni első takarékpénztár 50 éves története 22 iv. 1896. Debreczen.

Egy kishirdetés. Aki azt hinné, hogy a gazdasági szaklapoknak csupán a szerkesztői rovatai nyújtják mindenkor és minden esetben a legközvetetlenebb tájékozást az országban hullámzó közgazdasági viszonyok alakulása tekintetében, az bizonyára szem elől tévesztené, hogy a gazdasági szaklapok hirdetései is figyelembe veendő mozzanatokat szolgáltatnak az uralkodó viszonyok megítélésére; mert a mit elméleti és gyakorlati irányban dolgozó szakavatott irók a

szerkesztői részben elmondanak, azt mint fait accompli-t, mint végeredményt látjuk kijegeczesedni a közforgalomban: a hirdetések rovatában. Természetesen a hirdetés — bármilyen száraznak látszik is — szintén megköveteli a tanulmányt és gyakran a legigénytelenebb kishirdetés is többet elmond, mint a legtüzesebb vezérczikk. Ilyen jelentéktelennek látszó kishirdetés j á r j a b e legutóbb a hazai gazdasági szaklapokat ós vonja m a g á r a legnagyobb mértékben azoknak figyelmét, kik ismerik a dolognak nyitját és jelentőségét. Az emiitett kis hirdetés különben így hangzik: Luczerna mag termelésére alkalmas éghajlatú vidéken gazdálkodóval kívánnék több évre nagyobb szükségletem fedezésére szerződni megszabott ár és mennyiség, ugy, ellenőrködésem kikötése mellett. Szives ajánlatok stb. A „szíves ajánlatokat" nem a maga neve, vagy czége, h a n e m valami betű alatt kéri a vállalkozó az illető lap kiadóhivatalához. Egy ízben, midőn a gazdákat arra csábítgatták a faiseur-ök, hogy tőzsdei kötések révén kössék le luczerna- és lóheretermésüket, már akkor rámutattam, mennyire veszélyeztetik e kötések a gazda érdekeit. Akkor a r r a igyekeztek rábírni a gazdát, a d j a el heretermését egy bizonyos előre meghatározott n a p o n jegyzendő tőzsdei ár mellett előre és már akkor kötelességemnek tartottam ezen ügyletnek káros oldalaira felhívni a közfigyelmet. E kötéseknek minden veszedelme mellett meg folt az egyetlen — b á r silány — lehetősége, hogy valami váratlan áremelkedés előnyeit ugy, ahogy, mégis élvezhette volna az eladó, de a fent emiitett hirdetésben az élelmes külföldi, vagy akár belföldi (névtelen, tehát nem tudhatjuk miféle földi) spekuláns még ettől a lehetőségtől is elütni készül a gazdákat, mert szerződésileg- évek sorára előre megszabandó bizonyos ár mellett akarná lekötni a termelő luczernáját. A legkomolyabb mozzanatot aztán ebben az a körülmény képezi, hogy most midőn a beözönlő amerikai luczerna a hazai luczerna árát olyan alacsony színvonalra nyomta le, hogy egyrészt m á r a termelési fáradságot és költséget n e m fizeti meg, másrészt a forgalom irányzata is oly nyomott és lanyha, hogy a meglevő készletek egyáltalán eladathatlanok, ennek a deprimáló hangulatnak nyomása és ennek a hallatlan nagy árhanyatlásnak behatása alatt a k a r j a tehát a hirdető spekuláns a a magyar gazdát természetesen a jelenlegi kótyavetye árak mellett évekre előre lekötni, teszi pedig ezt annak tudatában, hogy ha majd sikerülni fog az amerikai versenylnczernát akár törvényhozás, akár társadalmi m zptlom. utján hazánkból kiküszöbölni, al.. j r e l ó el;<,űiutólag ismét emelkedni fognak az árak és a magyar gazda termeivénye után busás nyereségre tesz s z e r t ; de vájjon mi lesz a gazdának osztályrésze az ilyen ügyletből'? azt n e m n e h é z kitalálni. Az ilyen „ ü g y l e f - e k ellen kell, hogy minden tisztességes kereskedő fölemelje tiltakozó szavát. Részemről óvva intem ós figyelmeztetem gazdáinkat, legyenek résen és ne hajtsanak az előlegekkel kecsegtető csábitgatásokra, melyeknek irányzatát minden kissé gondolkodó ember könnyen átlátja, n e köttessék meg kezeiket, ne szolgáltassák ki kényrekegyre magukat a furfangnak és az uzsorának, h a n e m tartsák szabadon terményüket, hogy teljességében élvezhessék a jövő által nyújtandó kedvezőbb áralakulásokat, melyek az előzményekből ítélve csakis előnyösek lehetnek a g a z d á r a ; ne dobják oda munkájuk gyümölcsét szerződésileg^ több évre megszabott árakon,

•659 K Ö Z T E L E K , !

m é l y e k n e k a jelénlegi potom ' árak képeznék alapjukat és egyáltalán ne álljanak szóba olyféle élelmes vállalkozókkal, kiket az osztrákok találóan jelemeznek a „Fornwueherer" ^gyűjtőnévvel. Mauthner Ödön.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 234. sz. kérdés. Tanácsos-e szőlőt, rózsafát és? diszbokrokat talajuknak javítása czéljából trágyalével locsolni és ha igen, minő arányban kell a trágyalét vizzel felhígítani, hogy az a fent említett növények ártalmára ne legyen? Nyíregyháza. B. P. 235. száma kérdés. A kezelésem alatt lévő birtok lóállományában lépfenében való elhullások, — habár szórványosan is — d e mégis jelentékeny kárt okoznak. Minél fogva jónak látnám az egész lóállományt, éppen ugy mint az a gulyával történik s melynél annak jótékony hatása ma m á r elvitázhatatlan — lépfene ellenes védő ojtóanyaggal beojtani. Ezen szándékom megvalósításában azonban a m a körülmény gátol, hogy itt a közelben egyetlen egy'oly gazdaságot nem ismerek, hol a védőojtást — lovaknál — alkalmazták volna, de sőt • efféle öjtás.okról — még a száklapokban sem emlékszem, hogy érdemleges közleményéket olvastam volna, egynek kivételével, de a mely ugyan csak az ojtás alkalmazása ellen szólott, egy dunántúli nagyobb szabású ojtás által okozott kalamitásra való hivatkozással. — Kér e m e n n é l fogva azon gazdatársaimat, kik ez irányban tapasztalattal bírnak, hogy vonatkozó megfigyeléseiket és véleményüket e lap hasábjain nyilvánosságra hozni szíveskedjenek. Gsorvás.

Sz.

J.

Feleletek. A trágyáié alkalmazása. (.Félelet a 234. számú kérdésre.) , A kellően felhígított trágyáié minden növénynek hasznára válik és így természetesen a , szőlőnek, rózsának és különféle diszbokornak i s ; mert gyorsabb növékedésre és b u j á b b fejlődésre ösztönzi azokat. Mivel azonb a n a trágyáié tisztán marólag h a t a növényzetre, ennélfogva fel kell azt hígítani és pedig mentől érzékenyebb természetű a növény; annál több-vizzel. így pl. a szőlőnek és rózsának négyszer annyi -vizzel hígítjuk fel, mint a mennyi a trágyáié, vagyis egy k a n n á r a való trágyaiéhez négy kanna vizet adunk és ugy használjuk fel öntözésre. Még nagyobb hatás érhető el akkor, ha a trágyalevet egy olcsó hordóba, vagy kádba öntjük és ugyanannyi vizet és 1—1 hl. folyadékhoz 4 — 5 kg. fahamut keverünk. Az egészet állani hagyjuk, hogy megerjedjen, mi 15—20 nap múlva történik meg, a mely idő után még egyszer annyi vizzel felhígítván, felhasználjuk öntözésre. Ezt megint a legczélszerübb akkép végezni, hogy nem közvetlenül a növény tövébe, h a n e m oda öntjük, a hol annak tápláló anyag felszívó gyökerei elterülnek. Kapával készítünk • egy arasznyi mély és- széles körárkot és abba öntünk a folyadékból megfelelő mennyiséget. Egy szőlővagy rózsatőre elég l e s z : Vá— 1 kannával, u t á n a pedig két-három k a n n a tiszta vizet töltünk ; ha a föld elitta, akkor ismét behuzzuk az árkot. Lehet egy vastagabb ültetőfurőval, az árok helyett, a tő körül, háromszög alakban, lyukat is tűrni és abba önteni a trágyalevet, mely után még vizet is adunk. Ez utóbbi elj á r á s t azonban csak ott veszik alkalmazásba, a hol a rózsák pázsit között állanak, Ilyen öntözést egy nyáron -többször is meg lehet ismételni, augusztus közepén tul azonban már be kell szüntetni, nehogy a b u j a fejlődés'miatt a hajtások kiérése hátráltassák 1 és ennek következtében' télen át azok elfogyjanak. A. D.

1897. MÁJUS

HO

8

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Otdal Felhívás. — Meghívó. — A díjugratás rendezőbizottsága. — Közgazdasági szakosztály ülése. Dohánybeváltási szabályzat és árak 1897., 1898., 1899-re. .. Hitel-, fogyasztási- és értékesítési szövetkezetek. Szües Mihály. ... — — Egy kishirdetés. ... ... Állattenyésztés. XIV. tenyészállatvásár. ... ... - lótenyésztés. Á VE luxúslövásár. 1 Állategészségügy. Lovak védőojtása a lépfene ellen. ... ... Levélszekrény i, — — Vegyesek. ... Kereskedelem^ tőzsde. Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzésé a nagyban Jen gros) eladott élelmiczikkek árairól/ — Állatvásárok: Budapesti gazdasági ós tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.)"... ... Szerkesztői üzenetek. .1

655 656 657 661 661 659 660 660 662 662 663

664 664

Személyi lilr. Erős Rezső barsvármegyei közgazdasági előadót, az esztergomi főkáptalan garam-szentbenedeki uradalmának főtisztjét Szmrecsányi Pál szepesi puspok joszagigazgatojavd, n< \ 1 a nyár folyamán elfoglalja. Erös Rezső nemcsak mint kitűnő gyakorlati gazda vivott ki pozicziót magának, de a közgazdasági életben is élénk részt vett s kivált Barsvármegye közigazgatási bizottságában fejtett ki nagy buzgalmat, hol állandóan élénk érdeklődést tudott kelleni" a knzgü/ihií-iigi kéi'iifoi'k iránt. Kivik) nis/l. veti aúnak 'idején abban a mozgalomban is, a mely megakadályozta azt, hogy az OMGE.-ből független elemeinek egy réSze kirekesztessék. Az OMGE. pénzügyi bizottsága f. hó 5-én .ülést tartott s az egyesület. 1898. évi költségvetését megállapította s azt a legközelebbi Igazgató-választmányi ülés elé terjeszteni elhatározta. Tejkereskedök egyesülete. A főváros tej kereskedői egyesületet alkottak, amely mint ipartársulat működését mégis kezdte. Az egyesület czélja igen természetesen az, hogy a tejkereskedök; érdekeit megvédje. Részünkről készséggel beismerjük, hogy a szolid 'tejkereskedelemnek vannak olyan érdekei, amelyek védelmet követelnek. Ilyen érdekük első sorban az, hogy a szinte iparszerüleg űzött tejhamisitást körükből társadalmi uton is ^kiküszöbölni igyekezzenek s, a visszaélésen alapuló exisztencziákat lehetetlenné tegyék. Ezzel egyszerre önmagukat s a fogyasztókat szolgálják, mert a fogyasztók bizalmának pénzértéke van. További érdekük az, hogy a tejkereskedelmet fellendítsék. Erészben érdekük teljesen szolidáris a termelőkéivel, mert ha a jól szervezett kereskedelem önjavára eleget tesz feladatának, a nyerstermény értékesítésére kedvező, conjukurákat kutat ki és hasznosít, ugy ezzel a termelők szám á r a is csak' előnyös helyzetet' teremt. Tejkereskedéimünk terén pedig még tényleg sokat lehet tenni. A tejkereskedők szervezkedésének tehát a kijelölt irányzatok betartása mellett lét' jogosultsága is van, czélja is van, sőt hasznos feladat teljesítésére is alkalmasnak bizonyulhat. Mi ugyan szivesebben látnók, hogyha a tej s tejtermékek értékesítését is maguk a termelők vennék kezükbe, ez eddigieknél erőteljesebb szövetkezeti életmüszerek létesítése révén, s egyenes mulasztásul rójjuk fel, hogy ezt nem tették, mert elvégre- is a mi érdekünk az, hogy termeivényünk minél kevesebb közvetítői kézen m e n j e n keresztül, mig a fogyasztóhoz jut. Ez világos. Ám azért n e m kívánunk abba a túlzásba esni, amelynek vádjával oly szívesen illetnek bennünket, hogy a kereskedelmi szervezetektől a jogosult és- hasznos szerepkört elvitatnánk, vagy hogy ilyen szervezetekben egyenesen a termelők kizsákmányolására irá-

3 7 . SZÁM. 7-IK

ÉVFOLYAM.

nyuló, kartellszerü törekvést kívánnánk láttatni mindaddig, mig azok az illető szervezetek ténykedésükkel bírálatunkat ki nem hívják. Antipatikus indulatok nélkül vesszük tehát tudomásul a. tejkereskedők egyesületének megalakulását is s konstatáljuk, hogy ugy alapszabályaiból mint élő szavak után is megismert intencziói olyanok, amelyek a tejkereskedelemnek tisztességes mederbe való tereiéi e s fejlesztése a kivitel elő mozdítása, így a tejgazdaság emelése s végül a tisztességtelen elemek kiküszöbölése érdekében nyilatkoznak meg. E feladatok teljesítése esetén a tejkereskedők jól kiérdemelt haszonra tehetnek szert, anélkül, hogy az egyoldalú ármeghatározás, az árak teszőleges diktálása által kellene nyereségüket foközniok. Egyébként a bírálat joga kezünkben marad s éppen ugy ki fogjuk mondani véleményünket, ha ez az egylet, a kitűzött feladatok' helyett szűkebb körű érdekeinek egyoldalú kiaknázására használná fel szerepét, mint elismerjük létczélját készséggel áz esetben, ha az igéie.hez képest közhasznú hivatást teljesítő, szolid kereskedelmi szervezetnek bizonyul. Szövetkezeti bank Ausztriában. A szövetkezeti mozgalom barátait érdekelni fogja áz az indítvány, melyet Steinwender dr. és társai az osztrák képviselőházban egy birodalmi szövetkezeti bank fölállítása iránt beterjesztettek. A bank czélja lenne a mezőgazdasági és iparos szövetkezetet olcsó hitellel támogatni. A kölcsön azonban rendszerint n e m az egyes szövetkezeteknek, h a n e m azok szövetségeinek adatnék. Ez azért fontos, mert különben a kormány esetleg befolyást gyakorolhatna a szövetkezeti tagokra politikai tekintetben is. Az állam a bankot évi segítséggel s egy legfölebb 4 % - o s tiz millió forintig terjedő betéttel támogatná. Nem lehet kétes, hogy ha a bank létrejő, a szövetkezetek gyors szaporodását fogja előidézni. A jászberényi gazdák kirándulása. A jászberényi gazdák a napokban tanulmányi kirándulást rendeztek á magyar királyi földmivesiskola telepeire. A gazdaközönség részint gyalogosan, részint fogatokon nemzeti szinü lobogók alatt vonult ki a gazdasági tanintézethez s útközben csatlakozott hozzá a tanyák és a közel vidék földmivelő népe. A magyar királyi földmivesiskola telepén a több száz tagból álló - gazdaközönséget Szabó István igazgató-tanár fogadta,- a ki bemutattaszakszerü magyarázat kapcsán a kiállított különféle gazdasági eszközöket, m a j d kísérletét tétetett a tengerimorzsoló, daráló és a csutkával együtt őrlő malommal. Különösen meglepte a gazdaközönséget a pompás szarvasmarha állomány, a melyből kiválik a néhány nap előtt Kolozsvárról beszerzett magyar bika. A trágyakezelés, trágyadombmetszés, a gőzerőre berendezett burgonyafőzés és a sertésállomány kezelésének bemutatása mind tanúságos dolgokat tárt az érdeklődők elé. Ezek után a kütönféle magvakkal bevetett s p o m p á s fejlődésnek induló zöld' vetéseket: tekintette . m e g a közönség s végül a 17 holdnyi terjedelmű ú j o n n a n beültetett szőlőtelepen Takács Kálmán vinczellér és kertészeti t a n á r vette át a kalauzolást, a ki szakszerű magyarázattal szolgált, a homoki szőlő . védelméről s bemutatta a kiválóan szép rózsatelepet is. Este a társaság visszavonult ,a kör helyiségébe, hol kedélyes lakomával pecsételték meg a sikerült kirándulást A papirosbuza ellen. A modern fejlődésnek e mérges virága ellen Francziaországban is megindult a harcz, melynek élén Alfréd Paisant, a Versailles tribunai elnöke áll. Neki sikerült ez irányban a közvéleményt nem csup á n fölkelteni, hanem tettekre is bírni. Ennek tulajdonítjuk, hogy a franczia gazdák társulatának legutolsó ülésén Eose képviselő m á r formulázott javaslattal állott elő a fiktív határidőüzletek ellen, -melyek h a t á s a a mezőgazdaságra nézve annyira gyászos, Szerinte kimondandój hogy az értékpapírokkal űzött határidőkereske-

37. SZÁM. 7-IK

ÉVFOLYAM.

dés törvényes, ellenben a gabonánál és egyéb mezőgazdasági' termékeknél csakis a valódi határidőüzletek, az az. olyanok lesznek megengedve, amelyek ezélja az áru tényleges átszolgáltatása. Ily alapban szűkölködő üzletek játéknak, fogadásnak tekintendők. A büntető törvény 410. §-a ugy módosítandó, hogy a káros, színlelt üzletek büntetéssel legyének sújthatok. Míg a francziák e , fölött csak tanácskoznak, Canadában e törvény m á r évek előtt hatályba is lépett és jónak bizonyult. Szövegét csak azért is közöljük, mert mutatja, hogy tul az oczeánon mily h a t á s o s a n igyekszik védeni a törvényhozás a mezőgazdasági termelés érdekeit. A törvény, mely n e m csupán a mezőgazdasági terményekre vonatkozik, lényegében a kővetkezőket tartalmazza : „Bűntényt követ el és öt évi bebörtönözésre s 500 dollár pénzbüntetésre ítélhető az, aki azzal a szándékkal, hogy valamely bejegyzett vagy be nem jegyzett társaság, illetőleg vállalat részvényeinél mutatkozó áremelkedés vagy áresésből hasznot szerezzen akár Canadában, akár máshol, akármely áruban üzletet k ö t : azon jóhiszemű szándék nélkül, hogy a részvényeket, vagy az áruk a t megszerezze, illetőleg e l a d j a ; nem forog azonban fenn a bűnténynek esete, ha a vásárló ügynöke szállítás végett az eladott árut megkapja. Azok a házak, hivatalok, üzleti helyek, amelyekben a fenti szakasz által eltiltott adás és vétel folyik, játékháznak tekintendők és aki az ily üzleti helyiségeket tartja, vagy elfoglalja, a játékház vezetőjének tekintetik és mint ilyen büntetés alá vonható. (201. §.) Bűntényt követ el és egy évre terjedő bebörtönözéssel büntetendő az, aki az ilyen játékházakat látogatja. (202. §.) Az Alföldi Kis Gazda, Ily czimmel Bernátsley János Szegeden havonként egyszer megjelenő gazdasági szaklapot indított meg, melylyel főként az alföldi kisbirtokosok érdekeit kívánja szolgálni. Mint a lap eddig megjelent számai után alkalmunk van tapasztalni, az igen jó gyakorlati érzékkel van megszerkesztve, közleményei rövidek, a kis gazdák tevékenységének minden ágazatát szakszerűen ölelik fel s irályuk könnyen érthető, népies. Megnehezíti persze a lap pályatörését az a körülmény, hogy havonként csak egyszer jelen meg, sokkal nagyobb időszakokban tehát, mint az ilyen gyakorlati irányú lapnál óhajtandónak tartanánk. Reméljük azonban, hogy ha ez a támogatásra méltó lapvállalat sikerül, m ó d j á t találja m a j d annak is, hogy sűrűbben láttassa magát. Amit őszintén kívánunk is neki, mert csak örülni van okunk, h a a gazdasági szakot minél több hivatott tényező szolgálja sikerrel. Ajánljuk a lapot a nagy Alföld kis gazdáinak; előfizetési á r a 2 frt. Szerkesztői szórakozottság. A „ M a g y a r Czukoripar" czimet viselő szaklaptársunk legközelebb mulatságos meglepetésben részesítette olvasóit. Ugyanis ennek a lapnak í i - i k számábaz Bépássy Miklós kultúrmérnök neve alatt „A halászat és a vízfolyások rendezése'' czimü egyébként igen tanúságos vezérczikk jelent meg, mely a magyar vizi mérnökök figyelmét a hazai halászat ügyére hívja fel. A Magyar Czukoripar olvasói elolvasván a közleményt, mélabús töprenkedésbe estek. Czukoripar és h a l á s z a t ; hogy vág ez ö s s z e ! ? Micsoda titkos czél indíthatta a czukorgyárosok egyesületét arra, hogy hivatalos közlönyénék egy negyedrészét a halászat meleg propogálása érdekében használja fel ? Mióta eszik a hal czukrot s mióta dolgoz fel a czukoripar h a l a t ? A közvélemény ekként megnyilvánult kinos töprenkedését végre maga a szerkesztőség nyugtatta meg, kijelentvén lapjának 12-ik számában, hogy a halászati czikk tévedésből, a szerkesztőség távollétében került a lapba. Hála Istennek! könnyebbülten lélegzünk fel, mert egy megoldhatlan problémával kevesebb vár reánk s gazdagabbak lettünk egy üdvös morállal. Ez az, hogy n e m jó a szerkesztőségnek távol lenni akkor, mikor a lapot szerkesztik.

KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HO

Felliivás. Azon földbirtokos urak, kik sásica, ürge, hernyó és másféle féreg; ellen, mely a veteményt és a gyümölcsfákat" pusztítja, az általam forgalomba hozott Vermint kipróbálni kívánják, ezen czélból szívesen bocsátok megfelelő mennyiséget rendelkezésökre és kérem a megrendeléseket idejekorán beküldeni, hogy szállítmányom pontosan és kellő időben megérkezzék. ' Budapest, V. Marokkói-utcza 2.

Tapasztalat szerint a t. gazdaközönség az utolsó napokra hagyja a csépléshez szükséges kőszén megrendelését, miáltal a bányáknál torlódás szokott beállani és a szén a kívánt határidőre n e m érkezhet m e g ; ennek elkerülése végett figyelmeztetjük t. olvasóinkat, hogy ajánlatos a csépléshez szükségelt szenet már most megrendelni, mert csakis ez esetben vállalhatnak a bányák a pontos szállítás iránt szavatosságot. E körülményből kifolyólag Utalunk Radnay Károly jóhirnevü kőszén-nagykereskedő (Bpest. Arany-János-utcza 34. sz.) hirdetésére, hol megrendelések a cséplési idényre már most elfogadtatnak. Mezőgazdaság. Általánosan ismert tény, hogy háziállataink szervezetére a tavaszi változó időjárás, az istállóetetésről a zöldtakarmányra való átmenet nem marad befolyás nélkül és különösen növendékmarha, sertések, juhok, baromfiak stb.-nél gyakrabban mint bármikor járványszerü betegségek lépnek fel. Igen ajánlatos tehát ezek ellen idejében alkalmas práservativszereket alkalmazni, mint aminőknek a Kwizda-féle korneuburgi marhatáppor, Kvizda-féle restitutions-fluid, Kwizda-féle sertéspor, Kwizda-féle hashajtó juhoknak, Kwizda-féle baromfipor tyúkok, kacsák, ludaknak stb. stb. éveken át beváltak. ffw, Chapmai Live Stock Commission Agent Shipper and Exporter of al Rinds of english pedigree Live Stock Houses, Cattle Sheep Pip angolországi képviselőnk irodájában Lodon RawlaEncze 32 Fitzalan House, Annadel Shew Strand, W. C. england lapunk bármikor megtekinthető, s lapunk részére megbízásokat elfogad.

Szives

figyelembe!

Az eredeti S A C K ekék MSr

RUDOLF-féle

és f ö l d m i v e l é s i e s z k ö z ö k megjelent -aj

á r j e g y s é k e

most T a a

tetemesen olcsóbb árakat foglal magában, nelylyel kivánatra készséggel szolga

PROPPER SAMU, Budapest, Váczi-körut 52.

663

8.

Vámok és őrlési engedély. Az őrlési engedélynek nálunk véglegesen még el n e m döntött kérdésénél nem érdektelen ismertetni azt a fölfogást, a melylyel ezt a merkantil intézményt Francziáországban nézik. Ott, a mint tudva van, a bevitt buza q-ként 7 frank vám alá esik. Ez a kétségkívül szép t á m o g a t á s a mezőgazdák részére, csakhogy h a t á s á t a vámmentes behozatallal, őrlési engedélylyel tökéletesen tönkre teszik. A gabnakereskedő azzal az űrügy gyei, hogy az idegen buza tartalmilag becsesebb a francziánál, külföldi termést vásárol s a belföldi búzával kereskedők csodálkozva veszik észre, hógy a nagy malmok tőlük alig vagy éppen nem vesznek, pedig a francziák a kenyérfogyasztásról egészen még sem mondottak le. Lehetetlen, hogy ezek az eredmények Francziaországban is máshová vezessenek, minthogy a kivételes behozatalt, az u. n. admission temporaire-t eltörüljék, ha ugyan mezőgazdaságuk nekik drágább, mint az importőrök érdekei.

Vese, húgyhólyag, h ú g y d a r a és köszvény-bántalmak ellen, továbbá a légző és emésztési szervek h u r a t o s bántalmainál, orvosi tekintélyek által a

Lithion-forrás

Salvator kitűnő sikerrel rendelve lesz. Húgyhajtó hatású!

Kellemes i z ü ! Könnyen emészthető I Kapható ásványvlzkereskedésekbon és gyógyszertárakban. A Salvator-forriv igazgatósága Eperjesen. Budapesten, f ő r a k t á r Édeskuty L. urnái.

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Cruttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Napi jelentés 1897. május 7. Készbuza ma jól volt kÍEálva, a malmok azonban kevés vételkedvet mutattak, minélfogva az irányzat bágyadtabbá lett, elkelt kb. 15,000 mm., és az árak gyengén tartottaknak mutatkoznak. Eladatott: Tiszavidéki: 400 n i. 80 kg. i 2 frt 3 hóra 200

„ 8-17V2 . 3 hóra

F.-Thz, 2000 » 8'-1 Készrozs majdnem üzlettelen volt, névleges árként 6-10—15 frt pesti paritással jelenthetünk. . Árpa és tengeri tartott áraknál gyenge forgalmúak maradtak. Zab változatlan. Határidők magasabb Newyorkra valamivel szilárdabban indultak, a gyenge készáruüzlet folytán azonban ellanyhultak. Következő kötések történtek. Köttetett. Déli zárlat. Máj.-jun. buza . . 6"96—97 Őszi buza . . . 6'98—6'96 3-35—36 Máj.—jun. tengeri 3'37—3-35 3-51—52 Jul.—aug. tengeri 3-53—3-51 • • • 5-30—32 Öszi zab . . . . 5-72—73 • Őszi rozs . . . 5'74—*—i-c Uj r e p e z e . . . . 10-55—10-50 10-50—55 • Szeszüzlet. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő tudósítása.) A szeszüzletben a héten az üzletforgalom meglehetős élénk volt és meglehetős vételkedv mellett a szeszárak változatlanul a multheti zárlatjegyzés szerint zárulnak azonnali, mig ellenben későbbi szállításra 13 krral drágábban. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers szesz e héten 14-63—14-75 frton lett kínálva és ez áron több tétel el is. kelt májusi szállításra. Galicziából kontingens nyersszeszt tartályokban szállítva 14-75 frton ajánlottak. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14-75— 15-— frt. 0 frt kontingens nyersBécsi jegyzés 16-szeszért. Trieszti jegyzés —• 8-38 frt hektoliterenként 90°/o magyar kiviteli szeszért. A kivitel e héten néhány tételt vásárolt, mely Fiúmén és Trieszten át tovább lett szállítva. Vidéki szeszgyárak közül: Temesvár, Losoncz, Barcs, Marosvásárhely, Kolozsvár változatlanul, Arad, D.-Tuzla, N.-Várad 13 krral drágábban jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 5252.50 frt, élesztőszesz 51-50—51.75 frt, nyersszesz adózva 51-25—51.50 frt, nyersszesz adózatlan 12. 12.50 frt, denaturált szesz 17. 17.50 frt. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők.

•659 A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése a „Köztelek' részére). Budapest, 1897. május 6-án. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—56, II. oszt., 42—50, III. oszt. 32—44, eleje, I. oszt. 40—48, II. oszt; 36—44, III. oszt. 30—36, borjúhús hátulja I. oszt. 56—60, II.oszt. 50—55, eleje I. oszt. 50—50, II. oszt. 40—45, birkahús hátulja I. oszt. 36—40, II. oszt. 30—36, eleje I. oszt. 26—34, II. oszt. .20—28, bárány kifejtve 1 db 2---2-50, bőrben 1—4-50, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 58—60, vidéki 50—53, szalonna nélkül elsőrendű 64—66, vidéki 56—58, sertéshús pörkölt. 48—50, sertéshús szerb szalonnával —•—, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar 60—64, idegen (vidéki) 52—60, sonka nyers 1 kg. 56—85, füstölt belf. csonttal 0-75—1, csont nélkül 0-80 —1-10, sonka füstölt külf. csont nélkül 0-90—1-—, szalonna sózott 1 q 50—52-5, füstölt 54->-54-5, sertészsír hordóval 55-5—56-0, hordó nélkül 53-5—54, kolbász nyers 1 kg. 58—60, füstölt 60—64, szalámi belföldi 1-45 —1-50, külföldi , malacz szopós élő 1 db , tisztított . Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-10—1-30, csirke 0'50—l-05, kappan hizott 2-20—3-—, sovány 1-60 —2-00, récze hizott 33-80, sovány 1-1-60, lud hizott 5-—7'—, sovány 23'—, pulyka hizott 4 — —6-—, sovány £-50—4-—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 0-60—0-70, 1 kg. , csirke 1 db 0'40—1-—, 1 kg. . kappan hizott 1 db 0-70—1'40, 1 kg. 0-55—0-60 récze hizott 1 db 1-20—2-50, 1 kg. , félkövér 1 db 0-80—1-—, lud hizott 1 db , 1 kg. 0-48— 0-52, félkövér 1 db , 1 kg. , pulyka hizott 1 db 2-50—3-50, 1 kg. 50—80, félkövér 1 db 1-50—2-50, 1 kg. 40—50, ludmáj 1 db 20—0-50, 1 kg. 0-90—1—, ludzsir 1 kg; 90—1—, idei liba 1 db 2-0—3-0. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 11-10, csuka 0-60 —1-—, ponty (dunai) 0-80—1-20, süllő —• —, kecsege —• , márna 0-40—0-50, czompó 0'40—0-60,. angolna , apró kevert 0-20—0'25,. lazacz , pisztráng —• •—: Tej és tejterméket. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-05—0-07, tejszin 0-24—0-36, tejföl 0-26—0"35, tehénvaj (tea) 1 kg. 1-10—1'20,1. rendű 0-80—0-90, II. r. 0-60—70-—, olvasztott 70—1 00, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0'14—0-16, juhturó , liptói 0-45—0-58, juhsajt. 0-48—60, emmenthali sajt 0-83—1-10, groji sajt 050—0'74. Liszt és kenyériiemii. Fehér kenyér 1 kg. frt 0*11—0-15, barna kenyér 0"09—011, rozskenyér 0 09 —0-09. Búzaliszt 00 sz. 1 q 14—14, 0 13'30, 1 12-70, I •2 12-20, 3 11-80, 4 11-20, 5 10'80. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—12 stokeraui 16—18, borsó héjas magyar 10—12 —, koptatott inagyar — — , külföldi 16—20, bab fehér apró 7—9, nagy 5—10, szines 8—10. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0-60—4-0, 1 q 3-—6—, Petrezselem 100 kötés 1-80—6-0, 1 q 2' 8, zeller 100 drb 1—2 50, karalábé 0-60—3-—. vöröshagvma 100 kötés 2—2-25, 1 q 1-60—4-5, foghagyma 100 kötés 3-0—12-0, 1 q 60—2-60, vörösrépa 100 "drb , "fehér répa , fejeskáposzta —• . kelkáposzta 100 drb 0-80—3-0, vörös káposzta , fejessaláta 0-40—1-60, kötött saláta —, burgonva, rózsa 1 q 1-40— 1.50, sárga 1-80—2-0, külföldi 7'0—14-0, fekete retek 100 drb 0-60—2-0. uborka nagy salátának 1 drb 20—40 savanyítani való 100 drb , savanyitott 2—2.20 zöld paprika , tök főző , zöldbab zöldborsó hüvelyes Olasz 1 kg. 14—16, fejtett .1 lit. , tengeri 100 cső karfiol 100 db —, paradicsom 1 kg. 0'25-0-30, spárga 0-30—0-80, torma 100 db 10—12. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 20—35, közönséges alma 10—16, fajkörte •, közönséges körte , szilva magvaváló , vörös ———, aszalt 12--28 cseresnye olasz 42—48, közönséges , baraczk kajszin , őszi , dinnye görög nagy 100 drb , görög kicsi , sárga, faj , közönséges , szőlő 1 q , csemege , dió (faj, papirhéju) 24—32, közönséges 13—22, mogyoró 28—56, gesztenye magyar , olasz , narancs messinai 100 drb 1-80—3-—, pugliai , mandarin 00-—,czitrom 0-90—1-80, füge, hordós 1 q 15—17, koszorús 17-50—20, datolya 44—54, Mazsolaszőlő 48—60. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 38—60, II. rendű 22—35, csöves , (szárított) -. köménymag , borsókamag -. mák 1 q. frt , méz csurgatott 0"40— 0-75, sejtekben 1 q. 11-—, szappan szín 25—25—. közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi pálinka palaczkban 0-—-0"00, ásványvíz palaczkban Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1897. május 7. A székesfőv. vpsárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 156 szekér réti széna, 25 szekér muhar, 29 zsupszalma, 17 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, — szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stb.), 1200 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna 240—280, muhar tij' 230—270,

KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HO 8 zsupszalma 1100—1300, alomszalma 140—160, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma , tengeriszár —, luczerna , sarjú , szalmaszecska 160—170, széna , uj , zabosbükköny — . Összes kocsiszám 239, suly 191200 kg. Állatvásárok. Budapesti vágómarhavásár. 1897. május hó 6-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2151 db nagy vágómarha, nevezetesen: 1210 db magyar és tarka ökör, 500 db magyar és tarka tehén, 274 db szerbiai ökör, — db boszniai ökör, 9 db szerbiai tehén, 124 db bika és 34 db bivaly. Minőség szerint: 696 db elsőrendű hizott, 1312 db középminőségü - és 143 db alárendelt minőségű, — db elsőrerdü hizott ökör, — db középminőségű ökör és. — db alárendelt min. A mai vágómarhavásáron a- nagyobb számban megjelent vidéki kereskedők a könnyű tehenekből sokat vásároltak, mely állatok körül a vásár korán megkezdődött, mig a külföldiek eleinte a vásárlástól visszatartották magukat, ennélfogva a hizott állatok később adattak el. A vásár hangulata élénk volt, az árak 1 írttal emelkedtek. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 27—— 29'—, kivételesen • , hizott magyar ökör középminőségü 2526-—, alárendelt minőségű magyar ökör 2024-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 26—28, kivételesen tarka tehén -, magyar tehén középminőségü, 20'——25—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20— —25—, szerbiai ökör jobb minőségű 26—29-50, kivételesen , szerbiai ökör középminőségü 21-25, szerbiai ökör alárendelt minőségű 21—2,5 szerbiai bika 21" 31*—, kivételesen , szerbiai bivaly 1722'— frtig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 1897. május 6. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). A vásár forgalma közép. Felhajtatott összesen 720 db. Eladatott 338 db. Jobb minőségű lovakból hátas 25 db, eladatott 16 db 115—210 frtért, könnyebb kocsiló (jukker -stb.) 30 db, eladatott 10 db 125—170 frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 45 db, eladatott 22 db 143—250 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 40 db, eladatott 18 db 75 —190 frtért, ponny 10 db, eladatott 7 db 30—76 frtért; közép minőségű lovakból : nehezebb félék • (fuvaros ló stb.) 120 db, eladatott 65 db 35—90 frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 200 db, eladatott 78 db 28—100 frtért; alárendelt minőségű lovakból 250 db, eladatott 122 db 9—20 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 50 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 5 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db. Kőbányai sertésvásár. 1897. május 7. (Első magyar sertéshulaló-részvénytársaság telefon-jelentése á „Köztelek" részére.) Az üzlet kellemesebb. Heti átlagárak:r Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz — kr, 280—300 kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli kr, vidéki sertés könnyű — krajczár. Szerb 52—53.50 kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 3"75—•— frt, árpa 4-90 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: április 30. maradt 26296 drb. Felhajtás: Belföldről 667 drb, Szerbiából 3899 darab, Bomániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 4566 db. F ő ö s s z e g 30862 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 2284 drb, belföldre Budapest környékére 723 drb, Bécsbe — drb, Csehországba, Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 214 db, Német birodalomba drb, egyéb országokba — db. A szappangyárakban feldolgoztatott: a szállásokban elhullott 7, vasúti kocsikból kirakott hulla 23, borsókásnak találtatott 24, összesen 54 drb. Összes elhajtás

37. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. Ingatlanok árverései (20000 f r t becsértéken felül.) '(Kivonat a hivatalos la,pból.) . Május 12 Beregszászi a tkvi ba- br. Podma45828 kir. tvszék tóság niczky Horácz Május 14 Gálszécsi kir. a tkvi ha- Molnár 49900 járásbíróság tóság József Május 15 Budapesti kir. a tkvi ha- dr. Kossatzky törvényszék tóság Arnoldné , 30201-50 a tkvi ha- Pomothy 36785 tóság Kálmán" Május 22 Kolozsvári a tkvi ha- Duha 50274 kir. tvszék tóság Imre. Május 24 Kassai-kir. a tkvi ha- Moskovits 25617-42 törvényszék tóság és Rosenberg i 1 Kaposvári kir. a tkvi ha Sárközy 29000 törvényszék tóság Yinézéné i 2 Esztergomi a tkvi ha- Müller 27050 kir. jbiróság tóság Gyula i 4 Verseczi kir. a tkvi ha- Lazarovics 108939 járásbíróság tóság Mihály i 8 Budapesti kir. a tkvi ha- Helfer 76877 törvényszék tóság Jakab ; 10 Kisvárdai kir. a tkvi ha- Okolicsányi Menyjárásbiróság tóság hértné 112883-64 lulius 19 Kisvárdai kir. a tkvi ha- Ferenczy 102546 járásbíróság tóság Emil Aug. 16 Nyíregyházi a tkvi ha- özv. Fráter 36793 kir. tvszék tóság Sándorné Szerkesztői üzenetek. K. P. bérlő urna,k. Szíveskedjék a kérdést újból és világosan fogalmazni, mert így nem tudhatjuk, mire válaszoljunk. Nem tudhatjuk különösen, vájjon az idegen marháknak adandó ingyen legelő dolgában kiván-e tőlünk felvilágosítást, avagy abban a kérdésben, hogy külön kikötés nélkül a fekete és zöld ugarok mikor adandók át. B. N. urnák. Kendertermelési müvéből egyetlen példánynyal sem rendelkezünk, miután az a könyvkiadó vállalat, a mely azt kiadta, nem állott az OMGE. kezelése alatt. A czikket sajnálatunkra nem közölhetjük, mivel az jórészt magántermészetű részleteket tartalmaz s az abban felhozottak egyáltalán nem tartoznak a szélesebb körű ítélkezés elé. Az

Orsz. m á s } , gazd. egyesület t u l a j d o n a .

Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster |Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buday Barnabás.

Első magyar m ü ú i v Piyár részvény-társulat.

a tökéletesség legmagasa Magyarország

zitószállásokban maradt 5191 drb. Felhajtás: Szerbiából 3899 drb, Bomániából — drb, összesen 9090 drb. Elhajtás: 3162 drb, maradt állomány 5928} drb és pedig 5928 drb szerb és — db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 467 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Budapesti szurómarhavásár. Május hó 6-án A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Felhajtatott: 811 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, 63 drb növendék élő borjú, 456 drb élő bárány; 13 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb ölött bárány, — drb élő kecske. A borjuvásár meglehetős élénk volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 10—26 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 28—40 frtig, kivételesen — frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 20—21— frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi 50, kiv. —, tiroli — frtig, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány —•—••— frtig, bécsi frtig súlyra. Élő bárány 4 -8— frtig, kivételesen 9— írtig páronkint. Élő kecske —•— frtig páronkint. Hizlalt ürü . ;

gazdasági gépgyára mely a gazdálkodáshoz szükségei l @ " ö s s z e s ~3M gazdasági gépeket gyártja.

Kérjük minden kérdéssel bizalommal h o z z á n k fordulni, készséggel adunk k i m e r í t ő és felvilágosító választ. . . Czim t

Első magyar gazdasági-gépgyár B részvény-társulat I * LJ I > A

P

KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HO 8.

37. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M .

663

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. BUDAPESTEM, VIII., József-körut 8.

Vintschgaui hasas tehenek

Llelnök: C S Í V O S 8 Y Béla.

Vezérigazgató: S Z Ő K Y I Zsigmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint híven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A szövetkezet a folyó érben életbe léptette a t ö b b ÓYCS

jég b i z t o s í t á s o k a t

- v v 2500-3000 liter,

melyet több oldali bizonylatokkal igazolhatok.

épület és átalány (pauschal) biztositásnál

P C

tejelési képesség

""9N9

P i c k O s w a l d , VIII., K ü l s ő K e r e p e s i - u t 1. sz.

; hat évre szóló jégbiztosításnál lO°/o, a tizei iik.VbStoí^8' igjalt. — A díjengedmény már a kötrényben venként ezzel kevesebb dijat fizet. - Ti . .!' •:.'.,.•••'••• : . rz . . ... _. „. . ilyő érre megállapított díjszabály alapján számíttatik ki a díj és ebből vonatik te a 10%, illetőleg 20°/o-os díjengedmény. - A tSbbéveaség -daczára a biztosított fél a szövetkezet által nyújtott elónyök élvezetében marad. M T * Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 6°/o díjengedményben részesülnek. J M Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de killön-küiön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019

Csemiczky és Társa BUDAPEST, I. k e r . , V á r o s m a j o r - u . 5 7 . s z á m . A t. gazdaközönség, figyelmébe állatgyógyászati készítmény cinket:

ajánljuk

törvényesen

védett

PORCÉI

Magyar^ kir. államvasutak.

Hirdetmény.

biztos óv- és gyógyszer

sertésvész

ellen

uj jegyzékének életbeléptetése.) • -jelvények uj jegyzéke lép életbe, ren kívül helyeztetik, tíiszabtsi^lán iitó hivatalában (Budapest, CsenLenetjegy irodáiban példányonkint Az igazgatóság.

darab sertés számára szolgáló

Kólika-cseppek

lovak számára.

Egy üveg 60 kr.

Seb-olaj a legkitűnőbb szer mindennemű nyitott állati sebek és fistulák gyógyítására. Egy üveg 1 frt. Restitutions-fluid

(Üditö szesz) lovak számára

.

Egy üveg 1 frt.

Gazdáknak különös figyelmébe! A b e h o r d á s i é s c s é p l é s i i d é n y r e adok v i z m e n t e s t a k a r ó p o n y v á t k S l c s ö n b é r l e t r e és pedig oly jutányos feltételek mellett, hogy a saját ponyvák megvétele ezután egészen fölösleges. Előjegyzések már most elfogadtatnak. Ugyanígy n j , egy- és többször használt g a b o n á s z s á k o k , úgyszintén u.j és használt ponyvák, fehér, fekete vagy sárgák, c s o d á l a t o s o l c s ó á r o n Kaph a t ó k . — R e p c z e p o n y v á k rézgyűrűkkel 3 frt 20 és 4 frt 50 krért

2 T J L G : B L

A

D

O

L

IT-nál

Budapest, A r a n y János-uteza ÍO. szám.

UMRATH J A R S A mezőgazdasági gépgyárosok —

=

B

U

D V.,

A

P

E

Váczi-körut

S

T

E

N

,

=

-

60. szára.

K e d v e z ő á r a k é s fizetési feltételek mellett s z á l l í t a n a k k i t ű n ő e n m ű k ö d ő é s t ö b b fontos ú j í t á s s a l biró

gőzcséplökészleteket v a l a m i n t kazalozókat minden

nagyságban

a legmesszebbmenő

jótállás

mellett.

U g y a n o t t a t a v a s z i i d é n y r e e g y e t e m e s és t ö b b v a s u ekék, boronák, hengerek, t r i e u r ö k , vetögép e k , k a s z á l ó - és a r a t ó g é p e k , l ó g e r e b l y é k , r e n d kívüli n a g y v á l a s z t é k b a n , a l e g j o b b s z e r k e z e t b e n olcsó á r a k o n beszerezhetők.

Képes árjegyzék összes gazdasági gépekről kívánatra ingyen és bérmentve küldetik.

Reczeptek az első permetezéshez. I. 100 liter vizben oldjunk öl egy csomag kecskeméti port és keverjűnfci hozzá mindaddig oltott meszet vkörülbelül i/e , _ .kilót), mig a kecskeméti pornak eredetileg hal. i i rinre (égszínkékre) nem változik és rajta az ammoniak szag érezhetővé nem válik. Költség 20 kr. II. készítsünk 1 perczentes burgundi keveréket, — 1Q0 liter vizben föloldván 1 kiló rézgáliczot és lVi kiló jegeczes szódát — adjunk ehhez egy csomag kecskeméti port és keverjünk az egészhez mindaddig oltott meszet (körülbelül Ve kilót) mig az amonniák szag érezhetővé nem válik. Megjegyzés. Minthogy egy 600 grammos csomag kecskeméti porból (melynek az ára 20 kr.) Ve kiló oltott mész, hozzáadására 250 gramm vegytiszta azurin keletkezik, ennélfogva ha az I. recüept szerint permetezünk, akkor olyan erős-' ségü azurinoldattal védekezünk, amely — a köztapasztalat szerint — az első: permetezésnek tökéletesen megfelelő és amely egyúttal látható nyomokat is hagy a szőlőn. Ha a II. reczept szerint permetezünk, akkor szinte túlságosan is védelmezünk a peronospora ellen, mert hiszen az annyi, mintha egyszer azurinoldattal — mi a levelek likacsaiba is behatol — egyszer pedig burgundi .keverékkel permeteznők meg a szőlőt. Ennek daczára a költség mégis kisebb, mintha a szokásos 2 perczentes keveréket alkalmaznék. A kecskeméti por K e c s k e m é t e n

M a y e r f i Zoltántól szerezhető be.

3714

mm

KÖZTELEK,

1 8 9 7 . M Á J U S H Ó 8.

ÉVFOLYAM.

Tokodi, Dorogi és Ebszöny- 4 t X annavölgyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafiitésre és épületek szárítására,

s gazdasági ipari és házi czélokra leg-lci-b-űsaóbls m . i n . ő s é g - ' b e n . l e g - i - a - b á s i y o s a f b a s i

R A D M Y A. c s . é s k i r .

3 7 . SZÁM. 7-IK

K A R O L Y szab.

Hitelintézet

leaph.ató

kőszén-nagykereskedőnél,

Budapest, Arany János-utcza 34. sz.

kőszén-osztályának

vezérképviselete. Osztr.-magyar szabad. 36095. — Német birodalmi szabadalom 46021.

G R A E P E L HUGÓ! gép- és rostalemez-gyár, malomépit észét

Budapesten, V., Külső váczi-ut 46. Marshall

Sons

&

Co.

L m t d

a n g o l o r s z á g i g é p g y á r v e z é r ü g y n ö k e ajánl utolérhetlen szerkezetű és minőségű Marshal-féle

gözmozgonyokat

és gőzcséplőgépeket, [ szabadaliúazott

kombinált gabona- és lóhere-cséplőgépeket két cséplödobbal, szabadalmazott g a b o n a c s é p l ő g é p e k e t k o m b i n á l v a k u k o r i c z a m o r z s o l ó v a l , — Gibás-féle j s z a b a d a l m a z o t t k a z a l o z ó k é s z ü l é k e t (gólyát), H a r r i s o n - f é l e „Albion" ö r l ő g é p e k e t . j Malomépitészeti o s z t á l y o m elvállal g a z d a s á g i malmok, magas-, félmagas- i W

é s vámőrlő-malmok teljes b e r e n d e z é s é t é s t a k a r m á n y k a m r á k felállítását. ' Árjegyzékeit i n g y e n

és

"bérmen-bire.

Carbolineum — A V E N A R I U S szabadalma. — Biztos óvszer a farothadás, g o m b a és f ü l l e d é s ellen. Egyszerű alkalmazás'. Csinos barna szin. Jobb és hathatósabb mint a kátrány és olajfesték. Csak az egyedül valódi, szabadalmazott Carbolineum bizonyult jónak 20 évi gyakorlat alatt. —= Utánzásoktól óvakodjunk. = - '

AVENARIUS R. CarMimifpa. Iroda: BUDAPEST, VII. kerület, Csömöri-ut 16. szám.

BARANYAT I turfatermények és szabadalmazott önműködő turfahintő-qlosetek, valamint

árayéí széM erendezésr és

felszerelési tárgyat yállalata B U D A P E S T , II., Lánczhid-i

S s a b a c L a l m a s o t - b

u.j

t a l á l m á n y .

BALOGH AMBRUS kocsiernyő-gyártó Nagy-Kőrösön, IV. ker., 460. sz. Ajánlja' saját találmányú

összecsukható kocsi-ernyőit, melyek könnyed szerkezetüknél fogva a gazdálkodó közönségnek, fuvaros vagy magánhasználatra tartott kocsi-tulajdonosoknak az idő v i s z o n t a g s á g a i elleni v é d e k e z é s r e alig nélkülözhetők. Alkalmazhatók k ö z ö n s é g e s lőcsös-, vadász- vagy k i v á g o t t oldalú h o m o k f u t ó k o c s i k r a s ezeKen alig számba vehető helyet foglalnak el, mivel ' összecsukva a kocsi oldalak hátsó részére és a saroglyába fekszenek le s igy a kocsi belsejét szabadon hagyják. Nagyobb tartósság szempontjából az erős, vízmentes kelméből készült burkolat az összécsukás alkalmával a ruganyos vasból készült vázáról le is vehető s összehajtva esetleg ülésül is szolgálhat. Az összecsukható kocsiernyők raktáron tartatnak különféle nagyságban és minőségben. Ara 20—25 f r t . Megrendelések készpénzfizetés vagy utánvét mellett eszközöltetnek. Levélbeli megkeresésre kimeritő .válasz

667

•Sf. S Z Á M . 7 - I K KVKOI.AjU.

!? Miért veszekedik a Carbolineum a Carbolineummal?!

Mindennemű tornaszereket í és legjobb minóségfi

!!! Folyósított kátrány hulladékért!!!

^

| gazdasági k ö t é l n e m ü e k e t , I 1

Egy próba a szabadalmazott

BLEIER és WEISZ,

#

kötélgyári ezég Budapest. . Rpktár és iroda: H Á R O L Y - K Ö B U T V . S 5 K Á M . Gyártelep :Hajtsár-ut 7307. sz. Ajánlásra méltó tárgyak : t o r n a - e s z k S z ö k , C o c o s f u t ó s z ő n y e g e k , l á b t ö r l ő k , r u h a s z á r í t ó Kii- f telek. t

EXSICCATOE-ral elégséges. •

3709

S i n c s t ö b b é f a g o m b a é s n e d v e s s é g , mm

Iroda: WIEN, IV., Hauptstrasse. 36.

halhálók, g k é z i t á s k á k stb. t o v á b b á eraz- £ daságri c z i k k e k u. m.: i s t r á n g , & k ö t ő f é k , rmlalő gabona- t zsákok, vízhatlan ponyvák, £ itató és t ű z i v e d r e k , k e n d e r - U tömlők, hevederek, kender, r k ó c z stb. a lfcgjutányosabb eredeti L gyári árakon. H

Leírások ingyen.

Szabadalmazott tiz évig is e l t a r t ó

kévekötelek

m/m vastag, 150 c/m VitléM megrenúielések pontosan eszMzőMneí. £4Va hosszú egy próba posta-

Képes árjegyzék ^ kívánatra bérmentesen • csomag 200drb-al Ifrt 60 kr 1000 drbot 7 frtért Ugyani! y

Baromfidög kifogástalan ellen minőségű

portiókötelek

„VE R I T A S "

m/m vastag, 200 e/m.

Lapunk bekötési táblája 1 fpt

36

k r é r t

darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon

(portómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban.

Bellán Mátyás, Bács-Cséb.

3033

HALDEK Budapest, Károly-körut 9.

egyedül a készítenél : Remetey Dezső gyógyszerésznél, Turkevén, (Jász-Nagykun-Szolonokmegye)

Mily elkerülhetetlen

gZIYATTYÖK minden neme, neme. házi. mezősazdaházi, nvilvános. nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. •BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve.

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

1806

MERLECEK, leguiabb javított iavitott rendszerű tizedes, tizedes. százalegújabb dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barcmmérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

W. GARVENS, Wien,

Schwarzenbergstrasse 6.

KWIZDA-féle

KWIZDA-féle

nS}

Restitutionsflnid Korneuburgi marha-táppor> é t r e n d i tápl&lószer lovalt, siarvasmarlio cs. és kir. szab. mosóvíz lovaknak Egy palaczkkal 1 f r t 4 0 k r . osztr. ért. Ára •/! doboznak r o kr., doboz 3B kr. Kwizda-fele pata kenőcs érdes^ és^töredezett P^kra ^ doboz mesterséges pataszara, 1 rud ira pataconserváló_ szer, szelencze á 80 krajczár. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ y i Z D A - f é l e

szab. szárszalagvédő

Iíwiz.
és^őnsOTálátóhŐzTszefencze áraHr*

MAYFARTH PH.és társánál • mezőgazdasági gépgyárak, különlegességi gyár, borsajtók és gyümölcs^rtékei, ll/l. Taborstrasse 76 sz. - Arjegy' " • — Képviselők és I "

mintalapok és Árjegyzék őszkészítményekről ing-jen, M. BARTHEL & Co. (Alapíttatott 1871.) W i e n , X., K e p l e r g a s s e S O ,

g u n ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

Kwizda-féle patkünj irtú paU[4n,

Ihasználatban és számos dicsérő blzoj nyitvány mutatja ^ kitttnö^voltM^ 1

.JS'jobb <Sv»zer a fan ilcsdbb olnj pDtld az JAKTHEL-féle

Kwizda Ferencz János W

SIPHONIA"

• ^irrrádwsr-

m é r e g

/ -

/ j m

MICHELDORFER HÖLZWAARENFABRIK Mioheldorf, OberBsterreich. 3 1 7 7 i i

W

668

•37. SZÁM. 7-1K ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, MÁJÜ$ HÓ g. ,Kiflii' Ült,,,,

Az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület által 1 0 0 0 f r t pályadíjjal

jutalmazott

és még ez év folyamán kiadandó

dasági

könyvvitelt

alapján ö s s z e á l l l i t o t t

G a z d a s á g i •

#

• m

k d n y w i t e l i •

•

a

n y o m t a t v á n y o k

ugy mint: sz. nyom. Előjegyzési, könyv • , Napszámbér és szakmánybér kimutatása , Leszámolási könyv Szegődmény-táblázat, köt- és brtiy , Szemesgáboria kimutatás, Ml- és MiV Csépiellen gabona „ „„ , Napszámos jegyzék ', , „ , Tejeladási jegyzék, kül- és beliv. , Pénztári napló, kül- és beliv , Pénztári főkönyv, bevételi k matatás, bel- és ktHiv , Követelések jegyzéke, bel- és küjiv , . Gép- és oszköz'e'tár . . „ , Épületleltár, kül- és beliv

nyom. Pénztári főkönyv kiad isi kimntr.tá kül- és. beliv Telekleltár, kül- és beliv Termény és anyag leltár,kül- és bel!' Betéti napló Eleven leltár, kül- és beliv Szegődmény-levél Ló- és szarvasmarha-kimutatás Juh- és sertés-kimutatás Különféle tárgyak kimutatása Fogyasztási anyag . „ Tüzelő anyag , Szerszámfa' Állati termények . ,

tiyom, ; ,' » ,';'„' „ . „ „ , „ „ „ , „ „

Mérleg Próbacséplési jegyzék Vetési és aratási jegyzék Ellési iegyzék' (csikó és borjü) Terír és-kimutalás Ellési jegyzék (bárány és. malac?) Darálási jegyzék Fejési napló Gazdasági napló Trágyázási , Cséplési jegyzék Tejelés-kimutatás kül- és beliv Takarmányozási előirányzat Vetési előirányzat Takarmányozási jegyzék

most vannak sajtó a l a t t és ezentúl azokból áBSandéan r a k t á r t tartunk. Összeállította,

S n s c h k a

R i k á r d

a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes nyomtatványokból mintaavek az 0 . M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 f r t 20 k i é r t előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek. - Á r j e g y z é k k e l és felvilágosítással készséggel szolgálunk. Megrendelések

a „KÖZTELEK" kiadóhivatalához IX. ker., Üllői-út 25. sz'.m &mr

k ü l d e n d ő k .

3 7 . SZÁM. 7-IK

663

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . M Á J U S HO 8 .

ÉVFOLYAM.

első sor v e t ó g é p e t

Magyarország-bari

K Ü H N E E . legrégibb gazdasági gépgyára,

CERNOVSKYés TÁRSA mezőgazdasági gépgyára

készité

MOSONBAN.

BÖHMISCH-BRÓD, Prága mellett,

A jelen évadra ajánlja mivelö eszközeit, lókapáit, töltögetíket, répagyomlálókat.

ajánlja a n. t. gazdaközönségtiek feltilmulhatlan

XJj!

arató

répa

„ C O L U M B I A " c u l t i v a t o r ! D. M. Osborne és Társa hírneves fűkaszálóit,

és

kapáló-ját

(Cernovsky szabadalma)

kévekötőgópeit.

A szombathelyi versenyen az első dijjal kitüntetve. H o l l i n g r s w o r t h , H e u r e K a é s K e d v e n c z szénagereblyéket, szénaforgatókat legjobb kivitelben. Kézicséplök, 2—4 lóerejü járgány oséplö-készletek, rosták, konkolyozík, czirokcséplők, Hungária és Mosoni Drill sorvetőgépek stb. Főraktár: BUDAPEST, VI., Váczi-körut 57/a.

melyét egy ember, kezelhet. C H I L I S A L É T R O M

S Z Ó I I Ó ,

Lc

A u s z t r i á v a l

Haszonbérbeadás. A

s o m o g j - m c g y c i

d á v o d i

és a búza árhVnyatlása'Magya3® országban" czimii közgazdasági tanulmány, mely mintegy 10 ny. közgazdaságunk fejlődését 1848től a legkülönfélébb oldalokról megvilágítva, ugy hogy a mező.

A munkács—szt.-miklósi uradalom szokásos tenyészállat árverését ez idén

p u s z t a

folyó évi május hó 17-én

haszonbérbe adatik. A feltételek m e g t u d h a t ó k a d é g h i u r a d a l o m (p. L e p s é n y ) i g a z g a t ó s á g i l i i v a 3 7 % talában.

Tenyészállat árverés.

Árverés utjáni eladásra kerül : fogja a munkácsi gazdasági udvarban megtartatni.

HomoMő telepítése.

darab pinzgaui tehén, „ 1 — 3 éves „ üsző, pinzgaui növendék bika, 1—3 é v e s k ü l ö n f é l e c s i k ó . Az uradalmi igazgatóság.

®ie gröfjte m|t> íeöeu nftfte godisettung Deflerrri$=Uttgat sniimnnA uni Saraílag in @..„-„ ifi Hit 1S51 geBriinbete, í' it nuSgeftuttíte, aucetorse tnQaMSteidje, "

HIRDETMÉNY.

SBiener g n i t i M i r t í j f d m f M e Bcümtfl. et SíltartíittrrreW. 3eber 3i»tig tt

díjfllelés me

c. $ngo ©. $>itfif>mniin'3 Soutitalbctiai , 5. A be vagy kirakás a 1 He ezen határidő nem tartatik bc negállapitott kocsiálláspénz flzetf

libájukbői, itt

GANZ t> TÁRSA vasöntöde és gépgyár részv.-társ. Budapesten

A z erd. r ó m . kath. S t a t u s igazgatótanácsától. Sz. 647/897. Pályázati hirdetmény

t i s z t i s e g é d t

á l l á s r a

a radnóthi vallás-tanulinányi és ösztöndíjalap uradalomnál. Járandóság 240 frt készpénz, 8 hol." tisztabuza, 12 hcl. rozs, 6 hcl. tengeri, 30 liter szemes főzelék, 260 liter ujbor, 1 drb kövér sertés, 12 km. hasáb tűzifa és természetben való lakás. Minősítés: elméleti és gyakorlati gazdasági szakképzettség. A kinevezettnek megfelelő szolgálat után véglegesítésre és nyugdíjra van igénye. A kellően felszerelt pályázati kérések, a melyekhez keresztlevél, gazdasági szakiskolai végbizonyítvány, a hadkötelezettségi viszonyt igazoló bizonyítvány és erkölcsi bizonyítvány is melléklendő f. 1 8 9 7 .

é v i

m á j a s

h ó

3 G - i g

a z e r d . r é m . k a t l i . S t a t u s i g a z g a t ó t a n á c s á h o z ( K o l o z s v á r bel torda-utcza 10. sz.) adandók be. Kolozsvár, 1897. április 13-iki ülésből. 3798 az alelnök helyett: G r ó f Béldy, S z a b ó Alajos, lgazg. tanácsos. jegyző.

készít: A) gépeket és építési munkákat, teljes malomberendezéseket, vasúti kocsikat é s vasúti fölszereléseket, transmissiókat. Specziálitásai:

s í i

B) Kéregöntvény vasúti kerekek, váltók, zúzómüvek, h e n g e r e k - és á g y ú g o l y ó k h o z . Hengerszékek kéregöntetü hengerekkel mind a magas malmászathoz, mind pedig a parasztra őrléshez s egész malomberendezések. Facsiszoláshoz, pipir- é s cellnloza-gyártáshoz való gépek. Vizkereket n a g y sikerrel pótló turbinák. Villamos világítás n a g y távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frictiós kancsolások, rotatiós dynamométerek. Aczélöntés.

K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . M Á J U S HÓ 8.

ithatlan DIADAL ( V e r m o r e l módszerű), e d d i g v a g y 8000 d a r a b forgalmaztatott, darabja . . . L„ 14 f r t 50 k r . . . . 29 „ — „ R é z g á l i c z , legelső r e n d ű A z u r i n , eredeti k n i t t e l f e l d i í... í 20 „ — S z ó d a , legelső r e n d ű . ,„_ 4 „ 9 0 „ R a f f i a h á n c s , legelső r e n d ű 40 „ — „

T h o s t Ottó-féle rostély-öritőde Paris,

Z w ic k a u Vs

magkereskedése

BUDAPESTEN, A n d r á s s y - u t 23. sz.

ÉVFOLYAM.

Eredeti f r a n c z i a luczerna, Eredeti m a g y a r luczerna. Muharmag, Köles, Czukorczirok, Hajdina, Mustármag, Spergula, Székely tengeri, Alcsuthi tengeri.

Vezérképviselő Magyarország részére:

KÜHNELADOLF Külső Korepesi-út 1.

Szent-Pétervár. 18

FelTllágositást és költségvetést ingyen ad fenti

\ államvasutak,

Üzletvszetöság Kolozsvár

HIRDETMÉNY.

ájas hó 29-én déli 12 óráig kell benyújtani alulírott etei ivenként 15 kros bélyeggel ellátva, lepecsételve benyújtását .2 óráig m , azaz négyszázötven o. é. frt bánatpénzt vezetőség gyüjtőpénztárába akár készpénzben, akár .ni. A bánatpénzről szóló letétjegy az ajánlathoz nem

Posta'utján"beküldőtí aj ánlaYok^és'bá Kolozsvár, 1897. évi május hóban. (Utánnyon

tfairdanüs mérlegeli a legtökéletesebb

adandók fel. Az üzletvezetöség.

mérlegszerkezetek.

A s z a b a d a l m a z o t t F a i r b a n k s - m é r l e g e k százados rendszerűek, tolósúlyes f é m m é r ő k a r r a l b i m a k s a h i d r a t e t t t e r h e t m i n d e n p o n t o n e g y e n l ő e n mérlegelik. T a r t ó s s á g , pontosság és könnyű kezelésükn é l f o g v a u g y h a z á n k b a n , m i n t a k ü l f ö l d ö n a legelső d i j a t nyert l e g k i t ű n ő b b m é r l e g e k . G a z d a s á g i ,

makik végrehajtására a pályázati feltételek rezetőség pályafentar Az ajánlatokat legkésőbben 1897. évi Az ajánlatok 50 kros, áz ajánlat mellé: következő felirattal adandók be : „Ajánlt lőző napon 1897. évi május hő 28-án déli i letétekre klkalmas értékpapírokban leli ^ Az értékpapírokba legutóbb jegyzett

3 7 . SZÁM. 7 - I K

s z e k é r - ,

és raktári

m a r l i a » ,

z s á k - ,

mérlegeinket

czélszerű é s a c z é l n a k megfelelő s z e r k e z e t ü k n é l f o g v a k ü l ö nösen a gazdák, gazdaságok és uradalmak részére a l e g m e l e g e b b e n a j á n l h a t j u k . . j u t á n y o s á r a k b a n , melyek s u l y o k k a l számított j o b b k i vitelű t i z e d e s mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco v a s ú t r a való f e l a d á s költségei m á r henfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami I felügyelet alatt áll. M e g r e n d e l é s e k közvetlen k ö z p o n t i i r o d á n k I h o z , A n d r á s s y - u t 12, czimzendök. Á r j e g y z é k k e l , felvilágosiI tással szintén k ö z p o n t i i r o d á n k szolgál. —

BUDAPEST, Andrássy-ut 14. Gyár: Külsö-váczi-ut 156. részvénytársaság

41626/CIV. szám.

Budapest, ¥., Kárpát-utcza 9. Alapit-bato-t-b I S S S - t a a A gyapjúnyirás közeledtével a t. cz.

gyapjútermelök

37S2

és gyapjúkereskedök

Magyarfcir.államvasutak

Hirdetmény. Fiume és Velencze között az elegáns „Dániel Ernő", Fiume Anoöna között pedig a legna gyobb kényelemmel berendezett „Villám" nevü gyorsh^ó közlekedik. . Ezen gőzhajók az I. helyen kívlil még kalön luxus oszálylyal is bírnák, melyek külön ' . r ,., • - ' vannak ellátva^ A „Villám" neVü gőzhajó a termen kivül még egy kisebb 4 hálóhelylyel ellátott családi teremmel (sálon űrivé) is bir, mely külön megrendelhető. menetrendje május hó l-től október 31-ig a következő : elenozébe minden kedden és szombaton 8 órakor este, csatlakozásban a kozásban a Budapestre 7

GYAPJÚMOSÓGYÁRUNKRA irányítjuk. Évek során át nyert taj a.ztalatok alapján, hazánk gyapjutermelői annak belátására jutottak, hogy nem csak legelőnyössebb értékesités, hanem a nyáj kímélése miatt is legczélszerübb a gyapjút zsírban lenyírni és gyári mosás után értékesíteni. A gyárilag mosott gyapjúnak — mint félgyártmánynak — nagy kelendősége, nenikülönhrn kilerjrdl üsszeknllclrseink ós szakismereteink által gyors és kedvező értékesítésre vagyunk képesitve. Kimerítő felvilágosítással és p r o g r a m m a l kívánatra készséggel szolgálunk. ' Az összes küldeményekét czégünkhöz : B u d a p e s t , L i p ó t v á r o s i pályaudvarhoz kérjük czimeztetni. A/. i g n z g a t ó s á g - ,

ábí Sduíó0113^OTSvonathoz3^ Aneonába máínap "/eggeTlT satlakozásban a reggel 7 Ipolyi és bolognai gyorsvonatokkal; érkezés Fj íren való h^átlbWlOőrát ves^ijén'y'be"1' " y Velenczéig gőzhajón együtt a gyorsvonat I. osztályért és a gőzhajón a luxi ágygyal együtt 20 frt. csak a" gőzhajón a" luxusosztályban ágygyaf^együtt *8 frt A fentebbi utti'ányon" át közvetlen menetjegyek adatnak ki," Mvetkező árakon a gyoi

Budapest-Milanó { J s | „ „ 69.10 „ „ „ 50.85 „ " ! 28.65 n Budapest-Turin „ „ 87.75 „ „ „ 63.95 „ „ .„ 36.30 . Budapest-Napoly 1 Fiume- I. oszt. 98.95 frek., II. oszt. 71.70 frek., m.. oszt. 40.85 frcl Budapest-Róma f Anconán át „ . 72.85 „ „ „. 53.45 „ „ „ 30.20 frcl ' " ' I -• ' ' " •!>„,•,,, .ni,,:) ! ' I,,, , Bővebb éi netfegy-íro (ütánriy

$ 7 . SZÁM. 7-Tk É V F O L Y A M .

KŐZTELEK,

I89T. MÁJUS H Ó 8 .

Sropper Samu m e z ő g a z d a s á g i

Országos szölőojtványtelep

részvénytársaság

ARAD.

g é p r a k t á r a

Budapest, Váczi-körut 53.

A z u t ó b b i i d ő b e n F r a n e z i a o r s z á g b a n oly n a g y t é r t h ó d í tott é s u g y e g y s z e r ű s é g , m i n t czélszerüség s ezért t a k a r é k o s s á g s z e m p o n t j á b ó l i s m i n d e n m á s p e r o n o s p o r a elleni p e r m e t e z ő fölé e m e l k e d e t t

Ajánlja mérsékelt árakon a jelen idényre

SACK RUDOLF legújabb rendszerű és a legmesszebb menü igényeknek is megfelelő

többsoros rcpakapálógéjicit, Sack aczélekéit (L'Automatica)

és azokra ugy a szőlő, mint burgonya, ... kukoricza stb. mivelésé czéljából szerelDeering-féle Marokrakó"" aratógép. bető készülékeket. Ez alkalommal különösen felhívja a t. gazdaközönség becses figyelmét az általa: képviselt DEERING-féle a világ legnagyobb amerikai aratógépgyárának hírneves

m e l y F r a n e z i a o r s z á g b a n , N e r a c b a n L. Lasmolles, Fréchon & R. de la F a y f e l t a l á l ó k által g y á r t a t i k ; v a l a m i n t a z ezen p e r metezőhöz szükséges

fükaszálógépeire, marokrakó- és kévekötő aratógépeire,

valamint egészen aczélból készült SZÉNAGYÜJTŐ és síénaforgató gépeire, mely gépeket teljes jótállás mellett szállítja jutányos árakon.

E

^

S

Í

"

„

t

előállítási é s elárusitási j o g á t u g y Ausztria-Magyarországra, mint a Balkán államokra k i t e r j e d ő l e g a feltalálóktól m e g s z e r e z t ü k és r z e n t á r g y a k é s a n y a g o k b ó l n a g y r a k t á r t n y i t o t t u n k , m e l y n e k a l a p j á n f ö l k é r j ü k a szőlőbirtokosságot, h o g y ezen m i n d e n t e k i n t e t b e n e l s ő r e n d ű é s f e l ü l m ú l h a t a t l a n permetező beszerzése v é g e t t k ö z v e t l e n ü l az alólirt i g a z g a t ó s á g h o z f o r dulni szíveskedjék, h o l árjegyzék, utasítás és minden egyéb felvilágosítás a ' l e g n a g y o b b készséggel, bérmentve é s d í j t a l a n u l áll r e n d e l k e z é s é r e . A r a d , ( K i s k ö r ú t 9. sz.) m á j u s h ó .

60 k „, ,00 db 10 frt., 500 db. «

MBESE!

Országos szölőojtványtelep részvénytársaság.

3803

^serj^k^tígjoljbCS^in6<s'égbonr^a'í logszofidabb^^iszol^á'

H i r

A D . S W O B O D A ,

d @

t r a é z i y .

A csász. és kir. közöshad ügy ministerium # E lábodi ménesgazdaságában, a szarvasmarha- # | tenyésztés abbanhagyása miatt 4 5 drb. részben | g ] borjas, részben hasas, tisztavérü 3783 ^ BURRELL-féle

gőzekék

raktára.

allgaui tenyészállat!

] MEISSNER és DIETLEIN í

v e z é r IcépTriselőség-e

\ most

Csöiiiöri-iit

|j

ÍO. szám

f ü T

í i . .s

BURRELL-féle gőzekék j

p e ra l e g j o b b a n

jj

r r m k ö d ő k .

"Wm

1

mmm Luczernát, lóherét, fümagvakat, minden czélra, és minden egyéb gazdasági czikketés Vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastag gyöke* rekből őrölve.

98-ioo o /o-os C h l o r b á r i u m o t , Kocsikenöcsöt, Petroleumoí z s á k o k a t , t a k a r ó - és s z e k r é n y p o n y v á k a t , k á t i - á n y f e s t é k e k e t , l ' e d é l l a k c t,

M Ű T R Á G Y Á T . I W S ^ l l i t :

Ü l Tk ¥MM. I j £a h X L IM f i M JUJ JT D 1 -

I J LP JSL Á M-J

|

E L A D Ó .

:,Szükséges felvilágosítással szolgál a nevezett | | ^ gazdaság I n t é z ő s é g e L á b o d , (Somogym., # posta, táv., vasútállomás). 1897. Május 1. J |

a központi pályandvar átellenében.

GEPOLAJÁT, u. m. v a l ó d i t i s z t a o l í v a o l a j a t , e l s ő r e n d ű s a v t a l a n i t o t t r e p e z e o l a j a t stb.

Szalonnát, F e r t ő t l e n í t ő szereket, u. m. karbolsav, karbolpor, ereolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.-

- M

T JL 9 \ . i r . , ABkUaD P iEa S d éAm - uTtE c zNa, Í O . ie

Síirgönyczim : „ C E R E S " Budapest. ;gyzékkel és részletes k ü l ö n a j á n l a t o k k a l k i v á n a t r a szolgálok.

Telefon.

KÖZTEREK, : ezredéves kiállításon: az arany érdemkereszttel niumi nagy éremmel kitüntetve.

1397. MÁJUS H Ó S.

2,1. S Z Á M . 7 - I K

ÉVFOLYAM.

és a mille-

W E I S E E J. C. gazdasági gépgyára és vasöntődéje —EEEEE N A G Y - K A M Z S Á N .

-

Magyarország Segjofils sorvetőgépei: az . összes létező vetőgépek közt legkitűnőbbnek bizonyult „ Z U L U

0ÜÍLL"

(szabad.

Wolfner Gyula és Társa gyapjú mosó-gyár

Simplex)

B U D A P E S T . A gyapjúmosó

idény

közeltével

számos

éven

örvendő

é sa legújabb

á t fenálló,

vagyunk

a legjobb

technikai

bátrak

hírnévnek

vívmányokkal

felszerelt ib gazdasági gépek. Képviselet és raktár: KLEIN J A K A B u r n á i . B é k é s - C s a b á n : T E V Á N A D OLE u r n á i . Árjegyzék ingyen és bérmentve. "SÍJ DEBEECZENSEM:

Pályázat.

a t. gazda- és kereskedő-közönség

szives

mébe ajánlani. Bővebb felvilágosítással,

figyel-

valamint

p r o s p e k t u s s a l városi irodánk

A borsodmegyei gazdasági egyesület

ügyvezető titkári állásra

BUDAPEST,

ezennel pályázatot hirdet. Ezen állás javadalmazása: évi 1400 f r t azaz egyezernégyszáz forint fizetés é s 4 0 0 f r t négyszáz forint lakáspénz Miskolczon. Az állás lehetőleg mielőbb elfoglalandó. A pályázóktól megkívántatik, a magyar-óvári gazdasági akadémia vagy a hazai gazdasági tanintézetek végbizonyítványa és néhány évi igazolható gyakorlat. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy a kellő és hiteles okmányokkal felszerelt kérvényüket május hó 8-ig posta utján küldjék be 3698

VII. ker., Károly-körut 3 . szám

MIKLÓS

ÖDÖN

egyesületi

elnökhöz,

készséggel szolgál.

3753

Kiadó bírtok. Szilágymegyében, rán e g y

Kémer

község

hatá-

B U D A P E S T , VI., D é l i b á b - u t c z a 3 9 .

2000 kat. hold területű nagybirtok !!Ing-yen

R U Z I T 3

é s bérmentve!!

K A

Á R M I N

világirod., antiquárium és könyvkereskedése I B U D A P E S T , I V . ker., M u z e u m - k ö r u t 3. szám, I most megjelent „Gazdasági müvek" jegyzékét leszállított árakkal!! aoooooooooooooaoooíiaoíio^eoooosoaoaooooeooooooasooea

189?.

évi október

h ó l étől

kezdődőié?

h a s z o n b é r b e kiadó. Bővebb

felvilágosítást

3793

nyújt

Br. Bánffy Albert úr hitbizományi igazgatósága, V Á L A S Z Ú T O N .

Magyar tőzeg- és mütrágya-ipar részv.-társ. | ajánlja losonczi gyárából, kitűnő minőségű

faecál ^ trágyáit feltárt

faecáliák,

faecál-superphosphát,

tözegphosphorsav stb. stb. Részletes árjegyzékkel és felvilágosítással készséggel szolgál ®Qg- az igazgatóság "®Bffl 3138 «

Budapest, YL, Andrássy-űt 30. szára, II. emelet 8. ajtó, | „ „ . „ « . « „ . » » » . g

Arad megyében, Bokszeg községhez tartozó 1670 magyar hold (I2Ó0 D ö i ) területű Rozina pusztát 1897. október l-töl 6, esetleg 8 évre

h a s z o n b é r b e adom. A birtok az arad-csanádi vasutak által szelve, Bokszeg állomás közvetlen, közelében fekszik. — Szives megkeresésekre részletes felvilágosítással szolgál a birtokos,

Éles Ármin, Aradon. lESElffllHi^aHi

37. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HÓ 8

KIS HIRDETÉSEK, Vetőmagvak vatalunkba küldik, azokhoz a ^ megfelelő

Jslllí.

S £ H I t t m i i törpe, Ipiüal, Kora sffif tengeri

BETÖLTENDÖÁLLS

§§§ &

'

TédTB).

BiehnJános Gróf T o b I H Arvéfl

Tokaji bor

mm

ÜP

herozeg^wSch-Graetz

tefre^

Varjú és társa hangszer-ipar Ifuaapcst,

VIII, József-körut 20. sz. Yorkshiie

ÁLLÁST KERESŐK,

8 Ü B i

VEGYESEK.

Sovány tej. | ÁLLATOK. tós

HRDINA J.

kitö'n

3 7 . SZÁM. 7-IK

K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . M Á J U S HÓ 8 .

ÉVFOLYAM.

Elsőrendű manila bévekötőfonaTat

Gfizeftxéket,

bármily szerkezetű árátogéphéz

Gőz-utihengereket

4 3 Szegedi

f o r i n t é r t

szállít

kenderfonógyár

Oőz-ntlmozdonyokat és

a

részv.

társaság

S Z E G E D E N .

a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít EREDETI

John FowleráGo. « . » . M-M.

Budapest-Kelenföld,

" " S ^ S f " *

1

JONES" láncz-fükaszálógépek

'

felhajtható

elzárt kerékművel.

locomohil

szénagyüjtök

MÜTRAGYA-GYÁR

különféle szerkezet és nagyságban. R e f e r e n c z i á k ü z e m b e n levő gépekről bárkinek rendelkezésére állanak.

K R A M E R J . Ajánlja kellően száraz és könnyen szór1 ható ihűtrágyáit', nevezetesen

Frledlaender J ó z s e f

\ mindkettő j állapotban

ItUSTON, PROCTOR-iéle GARETT-léle

B U D A P E S T , VIII. ker., Külső K e r e p e s i - u t a központi p á l y a u d v a r mellett.

SEBES és B E C E N E L Tt-uston,

P r o c t o r

».

A m e r i K a i és s a j á t g y á r t m á n y ú

s S é L Csontliszt-Superphosphátot, P á í í S g ^ S E T * F.ölvilág'ósitááokkal, árszabással és ismertető füzetekkel készséggel szolgál j a központi iroda : BUDAPEST, 7 . kerület, Dorottya-utcza 9-dik szám.

12 lóerejü

késaruddal.

JONES" könnyű aratógépek

hol i s épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt é s javítóműhelyt tartanak fenn. Budapestről a keleti (központi) pályaudvarról és a déli vasúton Buda-

EGERESI

AMERIKAI

<Ss C o . X ^ i a a i t e d

BUDAPEST,

VI., N a g y m e z ő - u t c z a

legiohh kapható

JVCindennemü műszaki készítenek

írezexlcéptriselőség-e

4 9 .

I. s z á m ,

gép- é s

javításokat és

gazda-

sági ezíkkeket raktáron tartanak.

s z á m .

BUDAPEST, Külső iraczi-iit 1443. sz. E l s ő és e g y e d ü l i m a g y a r s p e c i a l g é p g y á r . GYÁRTMÁNYOK: az összes mezőgazdasági gépék. Czukorgyárak,

Szeszgyárak Szaktekintély

Szövetkezeti

Minden

iparágak

Mezőgazdasági

számára

szükséges

czélokra mint hajtóerő kiváló mánya a

\

a legjobb, legolcsóbb ós legbizto^ ^Malátagyárak I b e r se an bd be z ég sőez g ©s t a l aHkeí ltyá es tat.e s i t m i n d e n é p . á— g ő z g é p e t és locomobilt. Cséplésre é s > minden egyéb gazdasági gép hajtámezőgazdasági czukorgyárak és szeszsára a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és m i n d e n főzdék terén. egyéb hulladékkal. Minden nagysága l a p o n t ö b b m i n t 1 0 0 m e z ő g a z d a s á g i b a n , Vs l ó e r ő t ő l k e z d v e e g é s z 3 0 l óerőig gyártjuk. c z u k o r g y á r a t létesített.

szakbavágó

felvilágosítással,

gyárt-

Hoffmeister-gőzmotor

Nevezetesen:

tervekkel,

költségvetéssel

készségesen

.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).

szolgálunk.

KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HO 8. 663

37. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Különlegesség a távbeszélés terén.

Hangosanbeszélő-

GRAFIT-MIKROFON „ D e c k e r t " szabadalma.

D

E

C

K

E

H

T

é

s

H

e l e k t r o t e e h n i k a i

O

M

O

L

K

A

m ű i n t é z e t

Gyár: Izabella-utcza 88.

Raktár: Dorottya-utcza 8. Villámhárítók

Cs. és k i r .

becsüsök

hites

teelinikábaiB.

elektroB é c s

-

az

Br-üixiaa.

P r á g a

P á r

i s .

a legbiztosabb kivitelben. Hangosanbeszélő-Grafit-Míkrofonunkkal sikerült sok évi tapasztalat, javítás és g o n d o s s z e r k e z e t által egy oly t á v b e s z é l ő k é s z ü l é k e t előállitani, mely ezen 'a.téren a „ l e g j o b b a t és l e g t ö k é l e t e s e b b e t " képezi. , Ezen mikrofon mindenekelőtt a gondolható lege g y s z e r ű b b s z e r k e z e t által tűnik.ki, az időjár á s o k e l l e n é r z é k e t l e n , a z á l l a n d ó , k i t ű n ő és h a n g o s m ű k ö d é s b e n m e g l e p ő és minden nyilvános kísérleteknél e z e n e l ő n y ö k f o l y t á n m á s készülék által utói nem éretett s túl nem szárnyaltatott. H a n g o s a n b e s z é l ő - G r a f i t - M i k r o f o n u n k több európai állam távirda-kezelősége által állandó használatba elfogadtatott; a cs. k. osztr. kereskedelmi minisztériumnál, eszközölt próbált pedig azon eredményre vezették,:hógy a 6 0 0 k l m t r . h o s s z ú B é c s T r i e s t i telefonvonalnál k i z á r ó l a g h a n g o s a n b e s z é l ö - g r a f i t - m i k r o f o n u n k lett alkalmazva. Ezen mikrofonnál D e c k e r t által az első kísérletnél észleltetett a hangzó (éneklő) hallótelefon tulajdonsága, mely a készülék r e n d k í v ü l i é r z é k e n y gének tulajdonitható.

Szakkörökben, szak- és napilapokban ezen ér- bármély pontjáról lehet a vasúti állomással beszélni; továbbá k é s z ü l é k e k e t a f o r g a l m i é s f ű t ő h á z dekes tünemény sokszor megbeszéltetett s, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy az emiitett kísérlet más i r o d á k k ö z ö t t i k ö z v e t l e n é r i n t k e z é s h e z és p á l y a ő r ö k n e k a k i t é r ő k k e z e l é s é r e és a teszerkezetű készülékekkel- tökéletlenül vagy egyáltalán heráruk Jelzésére vonatkozó megbízások nem sikerült. A v a s ú t i s z o l g á l a t n á l , ezen mikrofon — a a d á s á h o z . 3. K é s z ü l é k e k e t mindennemű g y á r a k , t ü z beszélt szónak h a n g o s , é r t h e t ő és t i s z t a v i s s z a ő r s é g e k , b á n y á k , p é n z i n t é z e t e k , i r o d á k , üza d á s a m i a t t — r e n d k í v ü l i é r t é k k e l b í r ; , főleg lethelyiségek, szállodák, k ó r h á z a k és lakáfelemlítjük a v é s z j e l z ő k é s z ü l é k e t , melynek czélja az, hogy a vonal bármely pontjáról a'legltö-' s o k számára. ; zelebbi állomással beszélni lehessen. A m a g y . kir4 Készülékek mezőgazdasági és á l l a m v a s u t a k , a cs. k i r . o á z t r . á l l a m v a s u t a k erdészeti czélokra, majorok é s eré s a z a r a d - c s a n á d i e g y e s ü l t v a s u t a k igazgátóságainál ezen készülékeink a gondolható l e g j o b b dészlakokösszeköttetéséhezuradalmi s i k e r r e l használtatnak. és erdészeti igazgatóságokkal. Hang'osanbeszélő-Grafit-Mikrofonunkkal ellátott — minden czélu telefönberehdézésekhez — 6.' K é s z ü l é k e k e t k a t o n a i c z é l o k r a , g y a szerkesztünk és gyártünk készülékeket, különösen: k o r l a t o k , v á r a k , l ö v ö l d é k , t ü z é r s é g i lövő1. K é s z ü l é k e k e t v á r o s i h á l ó z a t o k h o z és t e r e k stb. számára. hosszú vonalakhoz, egyes városok egymáso. K é s z ü l é k e k e t z e n e á t v i t e l i , kémlelőközötti összeköttetéséhez. d é s i és k í s é r l e t i czélokra. 2. K é s z ü l é k e k e t a v a s ú t i s z o l g á l a t h o z 7. K é s z ü l é k e k e t m i n d e n c z é l r a , pillamint v é s z j e l z ő k é s z ü l é k e t , melyekkel a volna- n a t k a p c s o l ó v a l , k ö z p o n t h a s z n á l a t a n é l k ü l .

Különösen felemlítjük, hogy fonunkkal minden meglévő, állomás, nehézség nélkül, Különleges

telefonárjegyzékünkkel,

mely

140 ábrát

értesítésekkel pSÜT

hangosanheszélö-grafit-mikro~ bármely szerkezetű telefoncsekély költséggel ellátható. tartalmaz,

díjmentesen

tervekkel,

rajzokkal,

költségvetésekkel

A z á l t a l u n k f e l s z e r e l t b e r e n d e z é s e k é r t több é v i j ó t á l l á s t v á l l a l u n k .

Czégünk által berendezett telefonvonalak

és

szolgálunk.

és villámhárítók

jegyzéke

a túlsó oldalon

"H^SS olvashtíé,

""süKiS

676

KÖZTELEK, 1897. MÁJUS HO 8.

DtCKtnr Gyár: Tzabella-utcza 88. sz,

37. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

ÉS H O M O L K A

BUDAPEST ,

Raktár: Dorottya-utcza 8. sz.

által berendezett

telefonvonalak és villámhárítók jegyzéke: Városok közötti összeköttetés

••féle uradalmak, L.-Bresz-

Belföldön: BUDAPEST—Bécs. BUDAPEST—Arad. BUDAPEST—Temesvár. BÉCS—Trieszt.

r-féle uradalmak, Nagy-

Külföldön: LONDON —Manchester. LO N DO N —Edinburgh. LONDON—Dublin.

Tliei

:i káptalan, Nagy-Várad, radalmak, Nagyvárad, wni uradalom, Báttaszék—

Tűrjei prépostsági uradalom Tiiköry uradalmak, Daruvár. Bartal-féle uradalom, Fadd. Baghi Imre, Pa-Kengyel. Biscliltz János, Török-Becse. Bischitz Lajos, Tolna-Hidegfa Blaskovich Fridolin, Modor. >s József, Arad. r jss Béni Bonczesd. Uradalmak: Biulaházy István, Nyir-Csáho: Berezeg Coburg Gothai uradalom, Sumjac; i Alad Herczeg Eszterházy Földsziget. Csillagh Antal, Tisza-Ugh. H('rezes Hohenlolie, M.-Szt-János. Egyedy Artliur, Egyed. Herczcg Odescalcliy, Illók. Elhogen Károly, Bars-Füss. Hsrczegi uradalom, Pa-Vacs. Flocli Reyhersherg lovag Szöd, Gróf Andrássy Aladár, Yelejte. Fiirst Ödön, Nagyhát. Gróf Andrássy Géza, Parnó. á Gáspár, Kondoros, Gróf Apponyi Sándor, Lengyel. és Deutscli Szerb-Ittebe. Gróf Barbó Miksa, Bars-Füss. HeHsinger Gedeon, Pa-Alsó-Varsány. Gróf Bolza József, T.-Kürt. idiis Ferencz, Jász-Kisér. Gróf Csekonits Endre, Enying—-Zsombolya. Hollitscher Béla, Ta.-Szt.-Imre. Gróf Csáky Zénó, Velbach. Jálics Géza, Pa-Gyál. Gróf Dégenfeld, Erdő-Száda. Jekei Albert, Pa-Pervát. Gróf Erdödy György, Gyepü-Füzes. Keppich Emil, Tisza-Beő. Gróf Eszterházy Miklós, Tata. Kende Zsigmond, Istvándi. Gróf Eszterházy M Mór, Csákvár. Klein Náthán. Garam-SztKereszt. Gróf Festetieli Tasziló, Keszthely. Jenő, Pa-Gyalu. Gróf Forgácli István, N.-Szaláncz. Kobek Kornél, Bátorkesz. Gróf Hadik Barkóczy Endre, Tavarna. ir Lajos, M.-Kovácsháza. Gróf Hunyady Imre, Kétheiy. r Miklós, Pa-Martfü. Gróf Hunyady László, Szikszó. rer testvérek, Ta-Kürt. Gróf .Tankovicli Aladár, Cabuna. rer László, Gróf Károlyi István, N.-Károly. Szénhal indor Gróf Károlyi Tibor, Bályok. Gróf Kimen Hóderváry Henrik, Nustár. ¥ Bie ri Ottó, Gróf Korniss Viktor, Deés. ;lier Pál, Szobb. Gróf Korniss Károly, Szerep. Sándor, Pa-Bagos. Gróf Majláth József, Perbenyik. . iza, Vállaj. Gróf Majláth Stefánia, D.-Miholjae. I)i-. Mocsáry Sándor, Lápujtó. Gróf Majláth György, Zavar. Moldovány Béla, Bátouv. Gróf Náilasily Ferencz, Soborsin. Nadányi Miklós Ber.-Ujfalu. Gróf Nádasdy Ferencz, N.-Ladány. Nemeskéri Kiss Pá,Iné, Göd. Gróf N.il.o Kálmán. N.'-Szt-Miklós: Ocskay Rezső, N.-Buesány. Gróf Jíákó Kálmán, N.-Szt-Miklós. -ley Káli ~ Gróf Nemes Vinczéné, Bánhalom. Rolioi i, T.-Bec Gróf Normann Ehrenfels, Bizovác. ', Baden Sclimldt Albf Gróf Pejaclievicli László, Nasic. Gróf Széchényi Emil, Vajszka—Lábod. Gróf Széchényi Sándor, N.-Dorogh! . Schwab Sándor, B.-Szt-György. Gróf Sztáray Antal, Nagymihály. srnthal Farkas, N.-Szalonta. Gróf Teleki László, Hosszufalu. tankovanszky János, Kajdacs. Gróf Teleki Miksáne, ügyény Marich László, Sz.-Fehérvár. Gróf Wencklieim Dénes, Doboz. rnay Vilmos, Apostag. Gróf Wencklieim Frigyes. L.-Szt-Miklós— iza István, Nagy-Szalonta. Borossebes. ron Gábor, 3z.-Udvarhely. Gróf Wencklieim Géza,Gerla. bán Iván, Török-Becsn. Gróf Zichy Béla, Lengyeltóti. Gróf Zichy Jenő, Pa-Vám. mbori Rónay Ernő Kis-Zombor. Gróf Zichy Ödön, Belezna. Gróf Zichy llezsőné, Enyicske. Nyilvános épületek: Gróf Zselénszky líóhert,. Uj-Arad. Bái-ó Baich Iván, Bocsár. Báró Bánffy Ernő, Kolosborsa. Báró Berg Gusztáv, Kapuvár. Bái-ó Berg' Miksa, „ Báró Blomberg Lajos, Gardánfalva. Hr.Edelsheim Gyuiay Lipót, Felső-Elefánt. Báró Fechtig Imre, Xisza-Úgh. Báró Schossherger Zsigmond, Felső-Iregh. Főlierczegi uradalom, Főherczeglak. „ „ Márkusfalva. „ „ Alcsuth. „ „ Kis-Jenö. Koronauradalom, Gödöllő.

Diószegi ezukorgyár. Katonai hatóságok: Erdélyi erdőipar, Kovászna. C!s. ésk. kat. csikótelep N.-Dád, Sári és Lábor. Fegyver és gépgyár r. t. Budapest. fcs. es kir. anyagkezelőség. Ganz é< társa, Budapest. Cs. és kir. kat. vasút, Banjaluka. Groedl testvérek, Marm.-Sziget. • Cs. és kir. kat. lövölde, Örkény. Gőzfürész, Nasic. M. kir. állad, ménesbirtok, Kisbér. Keszler, Böhm, Bauer, S.-Tarján. Koi mendi gőzmalom. Vasutak, gőzhajózások: Kőszénbánya s téglagyár, Annavülgy. Alföldi gazdasági vasút, Arad. M. kir. vasgyár, Diósgyőr. Arad—csanádi egyes, vasutak, Arad. M. kir. vasgyár, Zólyom-Brézó. Bakocza—Felsö-Mindszent—komlói vasat, M. kir. vasgyár, Vajda.Hunyad. Magyarszék. M. k. gépészeti feliigy. Szélakna. Cs. k. szab. déli vasuttárs. Budapest. Nadrági vasipar, Nadrág. Dunagőzh. társ. hajógyára, Ó-Buda. Seidner Bernát, Berzova. Gyulafehérvár—zalatnai li. é. vasút. Soroksári gőzmalom. Kassa— odorbergi vasút. Sümegi mész- és téglagyár. Kaposvár—fonyódi v. Kaposvár. Szerencsi ezukorgyár. Kecskemét—Ti'sza-Ugli. h. é. v. Kecskemét. Komárom—dunaszerdahelyi li. é. vasút, Komárom. Bányaművek: Nagykároly—somkuti li. é. vasút, N.-Károly. Brassói bánya és kohó^r. társ. Ruszkicza. N.-Kikinda—n.-becskereki h. é. v. Nagy- Cobnrg kir. lierczeg vasbányái, Pohorella. Becskerek. Cs. k. Dunagőzh. társ. kőszénbányái, Pécs. Nógrádi li. é. v. Balassa-Gyarmat. Drenkovai köszénbánya, Berzaska. Olthid—Verestorony szoros határszéli h. Erdővidéki bányaegylet. Ágostonfalva. é. v. N.-Tolmács. Erdélyi aranybánya, Boicza. Pancsova—Petrovoszelo h. é. v. Petrovo- Geramb Józs. Ján.-féle művek. szeló. Köszénbánya társaság, Thalbeim. Pápa—csornai h. é. v. Pápa. Kőszénbánya i t Nagy-Dorogh. " losvölgj'i h. é. v. Deés. Kőszénbánya r. t. Szászvár. Kőszénbánya társ. Nagymányok. ely vasutak, szekely-Udvarhely. Szepes-Béla—podolini li. é. vasút, Podolin. M. kir. bányahivatal, Aranyidka. Szombathely—rumi li. e. v. Szombathely. Muszári aranybánya, Brád. Rimamurány-salgótarjáni összes müvek. Versecz—gattai h. é. v. Versecz. Zala-Szt.-Gróth—Balaton-Szt.-Györgyi li. Rudai 12 apostol hánya, Brád. Salgótarjáni köszénbánya, S.-Tarján. é. vasút, B.-Szt.-György. .. Petrozsény. Folyamszabályozások: Viktórian köszénbánya, F.-Kosztolány. Alsó-fehérkörösi árm. társ. B.-Gyula. Alsó-csalló és csillzközi társ. Komárom. Különféle munkák: Aradmegyei árm. társ. Kis-Jenö. Bácsi tiszai árm. társ. Ó-Becse. Alispáni hivatal, Ar.-Maróth. Baseli Lajos, Pa-Poó. ttyó-kőrösi társ. Nagyvárad. Bak Károly, Lasnak. Bodrogközi Tiszaszab. társ. Perbenyik. grád—sövényházi árm. társ. Szeged, Bantlin-féle kémiai gyár, Ungvár. Bayer Gyula, Bocsár. llömsöd—patai árm. társ. Tass. " di láp lecsapoló és Szamos balparti Baseli Simon, Puszta-Pázmány. Bártfai fiirdöigazgatóság. m. társ. N.-Károly. Bártfai szállodaépületek. Felső-bodrogi árm. társ. T.-Terebes. Deutscli S. Nasic. íketekőrösi árm. társ. Nagyszalonta. Farkas Gyula, Sismánd. >lső-csftllóközi társ. Somorja. Feldmann és Klein, Nagy-Iklód. 'lső-szabolcsi árm. társ. K.-Várda. Fischer M. Nasic. Felső-torontáli árm. társ. Szeged, Fttrchtgott Lipót, Ar.-Maróth. "olyammérnöki hivatal, Temesvár, Főszolgabírói kerület, T.-Becse. coinbos—vajszkai árm társ. Bogojeva. Heves—Szolnok—jászvidéki társ. J.-Kisér. Gifftinger és Henn, Vinkovce. Honig János, Toponár. Hosszufoki árm. társ. Békés. Kann Ármin és fia. N.-Boly. Hortobágy Berettyó vidéki ánn. t.Karczag. Korbuly Géza, M.-Telke. Közép-tiszai társ. Tisza-Roff. Kőolaj és aszfalt-gyár, M.-Telegd. Középtiszai árm. társ. T.-Roff. Mayer E. Hal, Szombathely. Nádor-csatorna, Sz.-Fehérvár. M. kir. selyemtenyészde, Szegzárd. Paks—faddi dunavédgát társ. Paks. Molnár Gyula, Titel. Pestmegye sárközi árm. társ. Kalocsa. Miiller János, Szászrégen. Orsoyai petroleumgyár. Szegzárd—báttai árm. társ. Szegzárd. Onk. tűzoltó-egylet, Szegzárd. Sebeskőrösi árm. társ. Nagyvárad. Ölik. tűzoltó-egylet, Nagybeeskerek. Szolnok—Csongrád tiszabalparti társ. Pető Albert, Ar.-Maróth." Czibakháza. Dr. Pick Gyula, R.-Aimás. Sövényház—Szeged árm. társ. Szeged. Polgár Ignácz, F.-Gyarmat. Temesbégavölgyi társ. Temesvár. Probstner Artliur, Markusfalva. Tiszahegyes—bocsári társ. Bocsár. Richter Ede, Nagyszombat. Tisza—kőröszugi társ. Szelevtny. Rimanóczy Kálmán, H.-Várad. 'iszabalparti árm. társ. Czibakháza. Rolirlich & Brechei-, Besztercze. 'iteli Tisza—Duna töltés, Titel. Schapringer J. Pécs. Törökbecsei ánn. társ. Törökbecse. Sólymos Gusztáv, T.-Becse. Vágbalparti árm. társ. Tomóez. Szénássy Lajos, Jászladány. Vág jobbparti árm. társ. Vágselye. Szikszay Gyula, Debreczen. Városi tüzörség, Nagyszombat. Iparművek: Wolil Hermann, Losoncz. Anna gőzmalom, Igal.

A Grafit-Mikrofon leírása az első oldalon olvasható.