Budapest, 1901. január hó 30.
XI. Évfolyam.
9 (968.) szára.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d « i szerdán és szombaton. ÁJ wnuágaa mfjtr fuduáfi egyestfl«t tagjai bgyw kapják.
As Országos :Hagy. Oasdaságl Együttlét talaj dona.
I M ta«*k>ak~(lSftz«téil « j i •fém * v » M b n u ,ttléTraIS korona, nsgyadé-rre
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI Ülésnapok a Köztelken. 1901. „ „ „
február hó 4-én d. u. 4 órakor. Műszaki bizottság ülése. február hó 6-án d. u. 4 órakor. Egyesületi tanács ülése. február hó 7-én d e. 10 órakor. Halászati kongresszus. február hó 7-én d. u. 4 órakor. Szesztermelök országos egyesületének választmányi ülése.
Felhívás a magyar gazdaközönséghez. Önállóságunk és közjólétünk emelése egyaránt kötelességünkké teszik azt a törekvést, hogy magunkat a külföldtől függeslenitve, hazai iparunk egészséges fejlődésének alapját megvessük. Ennek az alapfeltétele az, hogy rendezkedjünk be a fejlődésképes hazai ipar nyersanyag szükségletének termesztésére, más oldalról pedig szükségletünket kizárólag a hazai ipar készítményeiből fedezzük. A statisztika arról tanúskodik, hogy a magyar gazdaközönség milliókat ad a külföldre, idegen ipar boldogitására. Pedig hogy hazai iparunk készítményeinél a külföldé szebb vagy j o b b ; ez a legtöbb esetben nem áll. Hanem igenis áll az, hogy kényelmi szempontokból restek vagyunk megszokott külföldi beszerzési források mellőzésével hazai iparunkat szerény, de besületes,otthonában felkeresni. De iparunk sem támasz-
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Budapest (KCzteleK), Űlldl-át 25. szám. lUtrt foí.lfl.: Forattr Géza u OMOE. Igazg&tdJ*. FeM6» •»>rl»«t«: ttzilaaay Zoltán u OMGE inrkuiie-tlWn. Késiratokat a sserkssstSség aam küld rísssa. MsrtS anda; SB*r«ra u OMOB. tltkin.
kodik a hazai mezőgazdaságra, az ipari nyerstermékek és félkészitmények előállításánál. Holott létalapjait a hazai termesztésben kellene keresnie. Az Országos M j g v a r Gazdasági Egyesület, ugy is, mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége azt a feladaiot tűzte maga elé, hogy a mezőgazdasági érdekek ápolásával kapcsolatba hozza hazai iparunk fejlesztését. E czélból kebelében ipari és kereskedelmi szakosztályt állított fel. A z immár szervezett szakosztaly programmja a következő : 1. A gazdaközönség serkentése arra, hogy lehetőleg magyar iparczikkeket használjon és fogyasszon. 2. E czél elérése érdekében a gazdáknak felvilágosítást nyújt, hogy szükségleteiket magyar ipari gyártmányokból hol szerezhetik be. 3. A ou glevő mezőgazdasági iparok fejlesztésén közreműködik ós uj iparok meghonosítását kezdeményezi. 4. A mezőgazdasági terményeknek, mint félgyártmányoknak feldolgozására figyelmet fordít. 5. Gyárak felállításához szükséges szaktanácsokat közvetíti. 6. A gyárosokat mezőgazdasági termények beszerzésében támogatja. 7. A házi ipar fejlesztését előmozdítja. 8. A kereskedelmi és földmivelési miniszterekkel a mezőgazdasági iparok (ideértve a házi ipart) fejlesztésére és a hazai termelés fogyasztásának a gazdakörökben való terjesztése előmozdítása tekintetében az állandó érintkezést fentartja; a minisztereknek ez irányú kérdéseit tanulmányozza és azokra véleményt ad. Ez a programm csak akkor valósitható meg, ha a gazdaközönségnél viszhangra talál. Azzal a felhívással fordulunk tehát a t. gazdaközönséghez, hogy
M a i sz&mun& 3 *
oMal,
ipari és kereskedelmi szakosztályunkat működésében támogatni szíveskedjenek. Támogatni kérjük szakosztályunkat olyképen, hogy vegyék bi'.alommal igénybe szakosztályunk szolgálatát, tanácsát és tájékoztatását ugy ipari nyersanyagok és félkészitmények termelésére való berendezkedésnél, mint mezőgazdasági ipari vállalatok alapításánál, valamint az ipari szükségletek beszerzésénél. Mindez irányban szakosztályunk tanácsadó és tájékoztató szervezet gyanánt kíván szolgálatára állani a gazdaközönségnek, áthatva attól a hazafias törekvéstől, hogy a mezőgazdasági és ipari érdekeknek összeegyeztetésével gazdasági boldogulásunkat előmozdítsa. Forster Géza igazgató.
A földmivelésügyi minisztérium költségvetése. A földmivelésügyi minisztérium f. évi költségvetésének tárgyalására a képviselőházban a napokban rákerült a sor. Ez a legkedvezőbb alkalom, földmivelésügyi politikával való foglalkozásra, mert hiszen az állami költségvetési előirányzat az a tükör, amelyből legjobban látható nemcsak az irányzat, melyben a földmivelés emelésének országos fontosságú ügye halad, hanem egyszersmind azok az eszközök is, amelyeket a földmivelésügyi miniszter a törvényhozástól politikájának megvalósítására követel. És el kell ismernünk, hogy amióta Darányi Ignácz miniszter
206
KÖZTELEK,
1901. f e b r u á r H 0
2,
10
SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .
miniszter nem tervez, a áll a földmivelésügyi tárcza élén, azóta befektetések, mert csak ebben az esetben le- kenyebb reformokat hetne a jövedelem százalékos arányáról képet költségadomány is tehát körülbelül megegyező a földmivelésügyi költségvetés évről-évre alkotni. Bár nem lehet tagadni azt sem, hogy az előző évivel, pjtr a költségvetésben az idén nagyobb arányban növekedik, jeléül annak, az állami erdők kezelését n0m pusztán a jö- is szerepel á budapesti mezőgazdasági .főiskola hogy a miniszter politikáját nemcsak vedelem szempontjából szabad megitélni, Diert előmunkálataira 10,000 korona, azonban eddig országgyűlési beszédei, nemcsak leiratai hiszen ezek igen soÉ esetben kulturmíssziót két jelentésen kivül az előző évi hasonló költségelőirányzat eredményét még nem láttuk. A é s rendeletei képezik, hanem ismertté teljesítve, tőlük jövedelmet várni nem islphet. anintézeteknél a tánári JeístületsttWi szaporíUgyanazért a magunk részéről nem tartjuk eletett terveit az életben a kellő anyagi gendőnek a kopár területek b.fásításának elömoz- tása, az épületek szükséges kiegészítése mineszközök biztosításával is megvalósítani dítására fölvett 50,000 -K. összeget. Mindenki { ^ j j b e s l h ^ M helyzet javítását vonják maguk igyekszik. És azok az eredmények, amelye- tudja, hogy a vizszabályozások évtizedek óta mily "utan. De mig a felsőbb fokú szakoktatás kissé ket a miniszter eddigi müködége ^ l a ü fi óriást összegeket jertek igénybe az államtól mostohán van ellátva, az alsóbb fokú földmezőgazdaság minden ágának e m e l é s e ' és magánosoktól, dé *e befektetések igén nagy mfvésilkdlai Oktatás, még inkább a népies részének értéke igen problematikusamért a tanfolyamokról oly módon történik gondoskoterén eddig is felmutatott, a törvényhozást dás^ amely a külföldi államokat is túlszárnyalja. vízfolyások fölső szakászai a kopár területek valóban áldozatkészszé tették a földmive- nagy kiterjedése következtében teljesen véd- Örömmel vehetjük azt is tudomásul, hogy a lésügyi tárcza irányában, amennyiben eddig telenek és a hegyekről lerohanó vizek a sza- miniszter egy női háztartási iskola felállítását is a miniszter által igényelt eszközöket viszo- bályozásokat igen sokszor-teszik tönkre. Vé- tervezi, melynek különösen .a középbirtokosnyainkhoz képest elég bőkezűen bocsfájtotta leményünk szerint a vizszabálvozásoknak a osztály érzi leginkább a hiányát. kopár területek befásitásával és a szakadékok VI. és tejgazdaa miniszter rendelkezésére.^ H o g y ezek a megkötésével együttesen kell haladnia, ezért si ág, amely befektetések valóban gyümölcsözök voltak, a kopár területek befásitására egyrészt a ma- ság. Alig van gazd nagyobb! fontossággal birna, mint az állatazt legjobban igazolja az a körülmény, gánosokat a törvény szigorúbb alkalmazásával'' tenyésztés, mert jóformán az az egyedüli, amely h o g y a földmivelésügyi tárcza kormány- reászoritani, másrészt tetemesebb államsegély- okszerűen vezetve egyedüli biztos jövedelmet ^ „ ayyjt.; ÁU ez különösen a kisebb gazdákra, zatában mindenütt föllendülés tapasztal- lyel nagyqbb n j é r t ^ j ^ t o ^ g ^ k p U ^ II. 'Méne.-Tíiríokgazdaságol?, koronaurada-akiknék állattenyésztése és állati termékproható. H o g y ez a föllendülés egyúttal a lom és bukin palánkai csikótelv' É czime-n d'ukcziója eddig teljesen el—volt hanyagolva. mezőgazdaság helyzetének a föllendülé6.529,31B korona kiadás-és 7 870,080 'K. be- Álig néhány év alatt a • helyzet teljesen njegsével is n e m jár mindig karöltve, a n n a k vétel van előirányozva, .-a.! jövedelem tehát ,változott és egész bizton mondhatjuk; hogy mint fölösleg 1.349 765 K-t tesz ki. Kétségte- ez a földmivelésügyi iMnisfcter gpűdpskpd&íá- ,106 , a;s évtizedes elhanyagolás mellett, mely len, hogy e^ek a bír.okok valóban ím miatt a mulasztások csak nehezebben nak köszönhető, a ki a törvényben biztosított kezeltetnek és a magvar mezőgazdaság fej- jogánál fogya a községeket megfelelő apaállatok pótolhatók, főoka az, hogy az általános lesztésének á • legki tl' közgazdasági politika a mezőgazdaság igazi érdekeit még mindig háttérbe szo- ámít legjobban -mutat"'-az, hogv e birtokok jö- gondoskodik a r r ó l , - f 6 apaállatokat olcsón vedelmezősége a beonük á fekvÖLdőkétvévfe ^sjutártVösanbeszerezhesseiielí é® azaktartását rítva tartja és a mezőgazdaságnak a és hasznáiatat k»lIŐJ*G^LWIŐRGFLIETLJUy módon számításba, 4°/0-ot tesz kújjlJsgn - ^szta maga jogos érdekeit csak lépésről-lépésre delemmel, ma kevés,^gyar ga?dn dicsekedhetik. a f. évE^,2f^^28/kot|9npan a? előző éybez lassankint képes érvényesíteni. Innét ' . ; ü t Az állami lótercyészinléz{etelnel 6.779,0a 1 képest 484860 koronával magasabbra elővan az, hogy habár mezőgazdasági kor- K. kiadással szemben 3 135,274 K. bevétel irányzott kiadási összeg a leghasznosabb bef mányzatunk számos sikert képes ,föl- van- előirányozva, vagyis-a Ickéöyésfefési sIí;í# a ^ ü ngÉsaoinol anyagának nemesítése terén állandóan tapasztésben 61,000 koronával gondoskodik a miniíz- .. talható. ! ÍTAÖNRATÖV ÜIJIOSB TÉ Bsxoyn&mlmfaí íis A földmivelésügyi tárcza összes kiadása n^ariíöldáH^^i^istól&idMöTiiSBS r^idázeresfe 45,337$ 15 koronára : szemben 9ŰJJB • :oAB?iföldíBÍ^léaügyíI benépesítése érdekében minél tobb oly telep vételek 38 924.077 koronára vannak előirá- tárcza ezen cziménél van a legnagyobb emel- létesüljön, melyek kizárólag növendékhalak tenyozva, ugy, hogy a rendes kezelésben a ki- kedés, mert az állatorvosi közszolgálat államo- nyésztésével foglalkoznak, hogy az e téren adási többlet 6.413 23S koronát tesz ki.' Két- sítása által követelt nagyobb költség tdomány ségtelen, hogy az álfám a földmivelésügyi ebben a költségvetésben nyilvánul első ízben. és minél x-e'ő. Valatárczát tekintélyes áldozatokkal gyámolítja, de Rég érzett hiáavt -pótol- fr törvény^ amelyet mint gondöskodui kíván a az is bizonyos, hogy ezek az áldozatok jófor- annak idején érdemének megfelelöleg ismételminiszter arról is, mán egészben a leggyümölcsözőbb befektetést ten méltattunk. Elég legyen ez alkalommal hogy á törvény tilalmi int'ézkedéseí"" szigorúan gs képezik, mert a tett kiadások az állampolgárok azon reménynek adnunk kifejezést, hogy uhaiiassanak végre és e czélból a halászatot űzőket keresetképességének emelésére, megélhetésük az állatorvosi közszolgálát államosítása kö- külön e czélra alkalmazott egyének ellenőrizzék. megkönnyítésére szolgálnak. Az állami kötség- vetkezében fá)J»ttenyószté^Ü^.ir9duktumainak Ily módon talán el lesz érhető, hogy megszűnvetés részleteiben a következő képet mutatja. értékesítése a küli í-any mér jék azon szégyenletes állapot, hogy egykor I. Állami erdők. Az összes kiadások tökben meg fog köjanyebbednij inert állategész- oly haldus vizeink még saját szükségletünket 10.730,867 kor.-ra, a bevételek pedig 18.292,918 ségügy*: aiodtjríi intézményeink a külföldnek sem képesek fedezni és évenként százezernyi koronára vannak előirányozva ; vagy;s az állami elegendő, garancziát fognak-jayujtani arra, értekre rugó hal importáltassék és a hal csak a erdők tiszta jövedelmeként 7.562,051 korona hogy az állatok és állati terpiények forgalmá- leggazdagabbak asztalára csemegeként kerüljön. szerepel. Nagy összeg, de ennek megfelelő vol- val a beviteli államok állategészségügyét nem L " Vllj. Szölöszet és borászat rovatánal külötat csak abban az esetben lehetne megbírálni, veszélyeztetjük. nösen kéí uj tervét kell a miniszternek kiemelha egyúttal évről-évre ki volna mutatva az , Vé űaz'daségi , tanintézetei? és mezőgazda- nünk. Az egyik az, hogy a bortermelőknek a 4J!aj»i|erdőkben fekvő vagyon értéke és a tett sági iemwitek ieywtUm, Ezen oeimuéi pinczekezelésben való gí a kori a ti oktatására vándor piaoaeta^eieket óbajt alkalmazni. Tud» m
Aua
lO. SZÁM. 11-IK a V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1901. F E B R U Á R H ö
t
20t
juk, hogy boranyagunk kitűnő, de a helytelen ben szándékozik előmozdítani s az ujabban Az egész költségvetésen vörös fonalborkezelés miatt sokszor értékük 40—50°/o-át nagyobb mérvben felkarolt gazdasági kiállítáként húzódik át az a kívánság, hogy a is elvesztik^ Ezen a téren; írott útmutatásokkal,, sokat lehetőleg. támogatni fogja. A magyar gazdának termesztése a szaksemmit sem lehet tenni, csakis a helyszínén elismerése ez tudomány emelésével és a termesztési végzett gyakorlati útbaigazítással. Csak helyeselnünk lehet tehát a miniszternek erre vonatA miniszter az érdekképviselet megalko- esélyek jobbításával fejlesztessék é s j ö v e kozó terveit. A másik terve a miniszternek a tásának előmunkálatait és a gazdatanács újjá- delmezöbbé tétessék; emellett pedig az csemegeszőlő kiviteli módozatainak kipróbálá- szervezését is tervbe vette. Terveit nem ismerjük, értékesítés a termesztőnek a f o g y a s z t ó sára vonatkozik. Ugy véljük azonban, hogy de meggyőződésünk, hogy a jelenleg meglevő való minél közvetlenebb hozatala ezen a téren a külföldi; vasutakkal kötendő társadalmi szervezetek figyelembevétele nélkül hoz megfelelelő egyezség nélkül a miniszter leg- ez sikerülni, nem fog. .Egyébként bizunk által megkönnyíti essék és elönyösebbé jobb akarata se fog tokra menni, valamint .Darányiban, hogy a gazdasági.egyesületek nélkül tétessék. Másik alapgondolata a költségszükséges az is, hogy csemegeszőlőtermesztőink e téren előhaladni nem szándékozik, hiszen vetésnek a szocziálpolitikai irányzata, az eddiginél megfelelőbb fajtákat keressenek ha valakinek, ugy épen o neki volt legtöbb mely abban nyilvánul, hogy az államnak és ezen a téren a szőlőtermesztési kísérleti alkalma ez. egyesületek életképességéről és állomás ícrmeszlőirjknek nagy. segítségükre bennük rejlő hatalmas erkölcsi erőről és intel- kötelessége elsősorban a magával tehetetlen, gyámoltalan, gyenge anyagi és lehet. Nem is kell említenünk, hogy a sző lektuális képességekről meggyőződnie., lök felújítása érdekében <>ddig folytatott inszellemi képességű kis exisztencziák megA mezőgazdaság különböző ágának emetézkedések ezentúl sem szünetelnek és a élhetésének, boldogulásának elömozditása, a lésénél ki keil emelnünk azt nagyszabasu miniszternek különös gondját fogja képezni egyúttal pedig a gazdasági munkásnép az olcsó és jó szőlőojtványok tömeges elő- tervet, mely a buza sikértartalmának és általában a hazai búzatermesztés .emelésének tanul- helyzetének javítása és a társadalmi békéállítása. ,t | manyozására irányul, toyábba a burgonyater- nek helyreállítása. IX. Gazdasági műszáki hivatal és telepítési mesztés erneléset czélozza és megfelelőbb burszolgáidra a mult évhez képest 329 4.50 K.-val gonyafajták elterjesztésére vonatkozik, végül a Nagy és méltó czélok valamennyien va«i több elő rányozva, nem pusztáa azért,. kender- és lentermes i-.tés fejlesztését- czélozza és őszinte örömmel konstatálhatjuk, hogy hogy a mult év vévén a pénzügyminisztérium; ez utóbbi téren ugy, hogy . még felelő körzetekDarányi minibzter működése terén n e m kezdéséből átvett 57 telepes község ügyeinek ben kellő szamu beváltán és kikészitö-tel» pek kicsiiiylendö eredményeket ért el, de az admini^ztracziója több munkát és igy nagyobb létrsitessenek, hogy ezáltal a megtermesztett igazi eredménye poliükájának és a mezőszemélyzetet igényel, hanem azért is, hogy, e kitűnő anyag jó kereskedelmi áruvá képeztelepes községek hathatósabb, felügyelet »lá gazdaság emelésére hozott állami áldozaJa^vaémbsió rmliai .iCl .a legyenek vo&etók. Igen fontos ezen czimnél, toknak akkor lesz meg, ha az egész köz' XI Kertészet, t gyümölesészet és fai<m)fész-1 hogy a miniszter munkástelepek létesitesének lés. Ezen a téren külöuosen ki kell emelnünk; gazdasági, politika olyanná alakul át, mely előmozdítására lOO'.ÖQO koronát veit föl, melyből telekszerzö és házépítő szövetkezeteket az értékesítésre vonatkozó tervezetekét, ame- a hazai termesztést védve, • a; verejtékkel (^hajt segélyezni, mely segítség nemcsak, ,a. lyek megoldá^anélkül az öddigi szépen meg- ; dolgozó magvar gazdák megélhetését a köz-'gészségiigy és gazdasági szempontból, indult faültetés és gyümölcstermesztés esak j o b b terményárakban f o g j a biztosítani hanem kü.önösen szoczialpohtikai,szempontból, •félsikern marad. Kiváló fontossággal bír. ár ..éa ezáltal a gazdáknak a jobbra való bir nagy jelentős'ggel, amennyiben a munkás miniszternek nna! konzervgyárak felállítására tervezete, amelyek létesítésének törekvését nagyobb jövedelemmel f o g j a otthonának megalapítása révén, erősbiteni. fogja vonatkozó Sz. Z. . segélyezésére a S folyó éVroa I9,940; koronát megjutalmazni. ; ama kötelékeket, amelyeket a szocziálista agí-' .liösöm AÁBSAG FTÓLA -nb ,ÍIÍ ' táczió épenséggel meglazítani törekszik. A mi- vett föl. XII Kísérleti ügty és káros rovarok elleni niszter továbbá nagyon helyesen mondja ki KÖVÉNtTERMKSZTÉS. amaz elvet, hogy az állami javak eladásából Rö^stvöafetö: Cserháti Sándor. ügyosztály, amely aránylag oly iliod ,í befolyó: jövedelem egyrésze a telepítési alap keretében őhaladást tett volná, gyarapítására fordíttassák' és e Czélra a folyó rövid idő a mint az, amely á kísérletezés intézményeivel Milyen mélyen szántandó alá a évre 160,000 K.-t iránvoz elő. foglalkozik. A gazdasági kísérleti intézmények - - '' .. iiSmwi% zöldtrágya ? Ezen czimnél elsősorban a külföldi gazdasági rövid idő alatt viszonyainkhoz képest fényeEzen kérdés még néhány évvel ezelőtt elláttattudósítók díjazására fölvett 100.000 K. emel- sen szerveztettek, uj épületekkel alkalmaztatott magában Németországban i s , a hol a zöld. kedik ki. Közel egy éve vannak már elsőizben tak, megfelelelő személyzet kiküldött tudósítóink a küifödön. Magánúton ugy, hogy ma már nemcsak niagánák á trágyázást nemcsak a nagyobb uradalmak, de mezőgazdasági tudománynak, hanem a gya- a kisebb gazdák is rendszeresen gyakoroljak — tudjuk, hogy szorgalmasan dolgoznak volna kiváimtos, hogy hivatalos jelentéseik is korlati mezőgazdaságnak is nélkülözhetetlen •alig képezte vita tárgyát. Elí volt ugyanis egész minél sűrűbben és minél gyorsabban a gazda- segédeszközeivé víil ak. A kísérletezés ügVére általánosságban az az elv fogadva, hogy a a folyó évre 608,551 K. van előirányozva, zöldiragyát olyan mélyre kell alászántani a közönség tudomására hozatnának. Ezek közamelyből [., átmeneti földbe, hogy senki fel ne ismerhesse, mi állott lésére bármely szaklap szívesen nyitná meg hasábjait, mert bizóny a hivatalos „Fóldmive- kiadásokra pedig 68 600 korona, míg a rendes a szántáson annakelőtte. — Ennek az elvnek Schuttz tanár is, a mint ezt lési Értesitö":Ben azok legtöbbnyire elyesznek. kiadásokra 453.960 korona, tehát majdnem hódolt .Zwischenfruchtbau auf leichtem Boden" czimü A statisztil intenzivebbé tétjére 100 000 koronával van több előirányozva, mint müvében ki is fejtette. Az utolsó évtizedben fölvett 20 000 korona összeget keveseljük, az előző évben. A régi intézmények (fejlesz- azonban a zöldtrágyának fokozott mély alákülönösen akkor, ha számításba veszszük, hogy tése mellett kí kell emelni a havasi kísérleti szántása ellen egy áramlat indult meg s a a miniszter a legutóbb megtartott értekezleten állomás létesítését, mely a havasi gazdálko- többszöri kísérletezések és ezek eredménye kilátásba helyezte, hogy a nevezetesebb kül- dasnak uj irányt és uj ösztönt van hivatva alapján a zötdtrágya sekélyebb alászántása földi piaezok árjegyzéseinek összegyűjtését és adni, továbbá a vidéki növénytermesztési ki- meíllett foglalván állást, győztesen ntat is tört égy beállítását el fogja rendelni. Különösen ki serleti telepek megszaporilását és kibővítését maganak. Németország egyes vidékein külömkell emelnünk ezen czimnél, hogy a miniszter és a m.-óvári gazdasági akadémiának uj végy- ben, mint pl. Szászországban, még az istállófogyasztó , értékesítő- és termelőszövetkezetek kísérleti állomás építését. trágyának mélyebb alászántásáról sem akarelőmunkálataira és alakítási költségeire 80,000 XIII. Gazdasági munkásügyek. Daránvi aiaik iüdni a)gardák; azt biaonyitván, hogv ők koronát vett föl és gazdasági szövetkezeti miniszterségének egyik legn hezebb és legszebb a trágya sekélyebb alászántási által sokkal gabonaraktárak létesítésére 200,000 koronát problémáj a á munkásügyek kepezték. Minisz- /jobbs terméseket érnek el, különösen a kapásirányozott elő. Ez utóbbi összeg kétség ivüí tersége alatt egész rendszeres szocziális tör- növényeknél.-Sí ezért szabályul tekintik, mély sokkal csekélyebb, mint a valódi /szükséglet lesz, vényalkotást végiéit, melyfjek végczélja &' szántás esetén is, a meghatározott táblára keha egyszer ily szövetkezetek alakuiuifognantk,, tarsaáalmi béke helyreállítása a munkás hely- rülő istállótrág át, egy második sekélyebb 1 és a de mint . eihfi, lépést e téren örömmel kell zetének mi munkásnak üdvözölnünk mert legalább egy-két kisebb ily ibb hozatala. A je- i szántással takarni alá. Dn Ilollrung egy ki sérlegabonarak'. í r teszi J,ehe- len költségvetésben 430,000 koróhá szerepel a tőnél, amelynél répa alá 2S cm. mélységre öíántéttá t alá az f istállótrágyát, az élősdiek tővé, melyek majd elegendő tapaszt\latot szolnagvmérvii elszaporodását tapasztal'a és rossz gáltatnak hasonló intézmények létesítésére és rona az áliami évi hozzájárulás a munkásés cselédsegitő-pénztárhoz, 200 000 korona a terméseredményt ért el. Egy másik, összehasonközségi segélyalapok, munkásszövetkezelek és lításul használt répatáblán azonban, ahol az arányú keze.-. z istállótrágyát az előbbeni esetnél csak felényÖrömmel, és m e g e l é g e ^ | ^ ^ e | j ü i f t | t % ] egyletek alakításának előmozdítására és segé-, inyíre , .tehát M - fcm. mélységre szántatta alá, lyezésére, 90,000 korona érdemes munkások domásul, hogy a miniszter nemcsa 5 élősdiek nem mutatkoztak és a terméseredmény koronát vett föl a gazdasági érdeket szolgáló és cselédek díjazására és 10,000korona gazda-, porom; morgenenként *) 20 métermázsával több egyesülete; ;ére. hanem sági munkások jogi képviseletének költségeire QKDltce van előirányozva. a jövőben létfetöíeg még
fokozottabb mérték-
píosz
mr$e£
K O Z T E L K K , 1901 F E B R U Á R Ezen jelenségek azonban még nem olyan feltűnők. A kártékony élősdiek fejlődésének épen azok a körülmények kedveznek, a melyekben, a hatást kellőleg előmozditó levegő behatolása a talajba el lesz vonva; igy képzelhető tehát, hogy az istállótrágya 28 cm. mély alá szántásnál, az élősdiek fejlődésére sokkal kedvezőbb körülmények lépnek fel, mint a sekélyebb alászántásnál. Hogy pedig nagyobb termés éretett el a sekélyebb alászántás által, ez is épen ebből az okból magyarázható meg. Mert minél jobban érintkezik a levegő oxigénje a trágyával, annál gyorsabban és tökéletesebben bomlik ez fel tápanyagokra. Tulmély alaszántása a trágyának a felbomlást hátráltatja s e mellett elősegíti a kártékony élősdiek fejlődését. A zöldtragya alászántására Németország egyes részeben számos kedvező körülmények figyelembe vételével és több éven át folytatott kísérletezések alapján egy bizonyos betartandó irányt állapítottak meg. A kísérletekből ugyanis kitűnt, hogy a zöldtrágyával trágyázott földekbe vetett gabonafélék terméseredménye a szerint volt több vagy kevesebb, hogy milyen figyelmet fordítottak a zöldtrágyának sekélyebb alaszántasára. Az eredmények, habár első pillanatra különöseknek látszottak is, de a többször egymásután végzett próbák megmagyarázták ezek kétségbevonbatailanságát s örvendetes oldalukat a mezőgazdákra nézve. Dr. Schultz tanár, aki a zöldtrág^án kivül még káli- és foszfatrágyát is használt, átlag porosz morgenenkéut csak 3'50, lej feljebb 4 métermázsa termést ért el rozsból, mig Szászországban ugyanolyan homoktalajon, mint dr. Schultz Lupitzban porosz morgeneiskint nem 3-50—4 mm., hanem átlag 5 50—6 00 métermázsa rozsot termesztett Ami ezen, mondhatni kitűnő termések mellett a minőséget illeti, kívánni valót ez sem hagy maga után, daczára annak, hogy ott semmi kali- vagy fo-zfattiágya, tehát egyedül a zöldtrágya után vetették azt. Itt látható tehát, hogy a zö>dtrágyának sekélyebb leszántása60°/o-al is emelheti a gabonafélék termését. Az erre vonatkozó érdekes esetekre a .Deutsche Landw. Presse" felemlíti a következőket. 1893 ban egy kisgazda elég sürü, de nem túlságos magas szeradella zöldtr.'gyát szántott alá, egy középkötöttségü tulajon egész sekélyen. Az ezen szeradellaval trágyázott földben termesztett rozs sokkal kiadóbb, több és jobb volt, mint bármely más olyan szomszédjáé is, akik a rozsot burgonya utan vetették. Pontosan meghatározva a szeradella után vetett rozs, porosz morgenenkint 6 mm. termést adott, anélkül azonban, hogy az illető gazda más, talán káli- vagy foszfáttrágyát használt volna. 1896 őszén egy másik gazda egy az előbbinél is rosszabb talajba erősen gyökerező csillagfürtöt szánton alá egész sekélyen. A rozsot november elején vetette el és morgenenkint 5'75 mm. termést ért el. Ez 1897 ben volt, amikor Németország olyan vidékein, mint pl. G lbachban — ahol prima földek vannak — rozsból épen annyi, sőt még annál is kevesebb termett. Megjegyzendő, hogy a fenti esetekben műtrágyát egyik heiven sem alkalmaztak. E/.ek az eredmények voltak azok, amelyek több német prakt.kus gazdának figyelmét fel keltették a zöldtrágyának sekélyebb alászántása iránt. Ugyancsak a fentnevezett gazdasági szaklap 1898 ból közöl egy tanulságos összehasonlítást a zöldtrágyának különböző mélyen való alászántásáról és ennek hatásáról. Három gazda 1897. őszén csillagfürtöt szántót zöldtrágyaképen rozs alá. Az első gazda a csillagfürtöt ugarfőidbe, mig a másik kettő biborhere, illetve homokbükköny és biborhere keverék lekaszálása után vetette. Ezek az adatok azért érdekesek, mert azt állítják, hogy nitrogéngyüjtö növényeket közvetlen egymásután nem grabad vetnünk. Az
*?Q 2
emiitett bét esetben nitrogéngyüjtö növények közvetlen egymásután következtek és pedig csillagfürt, biborhere és homokbükköny után. A csillagfürt azonban mind a két gazdánál kitűnően diszlett, a nélkül, hogy azok káli-vagy foszfáttrágyát alkalmaztak volna. Mind a kettő szép csilágfürtjét egykét lóval vont ekével szántotta alá, meghagyván szolgáinak, hogy csak lehető sekélyen szántsanak. Ismeretes dolog, hogy a mélyen járó eke, illetve a mélyszántás a szolgáknak sokkal kényelmesebb. A harmadik gazda csillagfürtjét két ökörrel vont ekével maga száototta alá, üg\ elvén arra, hogy ekéje 4 hüvelyknél mélyebben ne járjon. Műtrágyát azonban ez a guzda sem használt. Nézzük már most, miként siKerült a rozstermés a fenti három gazdánál. Annak lett legnagyobb termése, a ki csillagfürtjét legsekélyebben szántotta alá. Szorgalmas összeállításokból kitűnt, hogy neki morgenenkint rosszabb homoktalajon 7 mm. rozszsa termett tehát 100%-al több. mint a mennyit dr. Schultz kísérleteinél el szokott érni. És e mellett nem kell elfelednünk azt, hogy az emiitett gazdák 1897-ben, még mielőtt a zöld»rágyát alászántották volna, azon év tavaszán május végéig, kindó csillagfürt és bükkönyszénát is nyertek. Itt látjuk, hogy a mélyen gyökerező zöldtrágyának helyes alkalmazásával, még a legrosszabb homoktalájon is milyen szép eredményeket mutathatunk fel. A másik, illetőleg annak a két gazdának a rozstermése, a kiknek szolgái lovakkal szántották alá a zöldtrágy át, meg sem közelitette a fentemiitett g.zda termését; sőt mi több, ezek egyike, az a melyik a legszebb csillagfürtöt szántotta ala, legrosszabbul járt, természetes, hogy azért, mivel mélyen járó ekét használt az alaszántásnál. Ennek rozstermése porosz morgenenkint 2 mm.-val maradt a 7 mm. termést elért gazdáé mögött. A különböző mélységben alászántott zöldtrágya tehát, az elért terméseredményt illetőleg nagy befolyással van a mennyiségre, amint ez, a fennebb vázolt egy pár kellően ellenőrzött és példának bemutatott esetekből látható. Az a kérdés már most, miképen magyarázhatjuk meg a sekélyen alászántott zöidtrágya nagvobb hatását? Egész egyszerűen. Ismeretes, hogy a tal«jt teljesen beárnyékoló csillagfürt alait a talaj jól beéredík, a miáltal a talaj termőképessége a jövő növény számára fokozódik A zab, amely gyakran látható csillagfürttel vetve, az ilyen helyen oly dus levélzetü és oly erős szalmáju, amelyet máshol alig találhatunk. Ha ilyen helyről a csillagfürt körül kihuzzuk a zabot, látni fogjuk, hogy gyökérré a normális gyökérhosszuságnál semmivel sem nagyobb. Biztos jele ez tehát annak, hogy a zab azon tápanyagkészletét, amelyet diszíéséhez megkövetel, a felső talajrétegből vette. Milyen rosszul cselekszik tehát az, aki ezen gazdag táperőben lévő felső talajréteget egészen mélyen szántja le, amelyet az ilyen földben úgyis lassan fejlődő vetés, csak a jövő tavasz véeével ér el. Hogyan volna képes a vetés kellően megbokrosodni és megerősödni, olyan rövid idő alatt, mint május középé ől julius közepéig, hogy akkor aztán gazdag termést produkáljon. És egyáltalán hogyan lehetne, egy talajréteggel mélyen alászantott gazdag taperőt a felső talajréteggel megmenteni, amikor köztudomásu, hogy a mélyen s a levegőtől elzárt talajrétegben a salétromot felbontó baktériumok veszedelmes munkájukat kifejthetik? Ezen egyszerű ok és az ebből levonható tanulság mutatják tehát, hogy az őszi sekélyebb zöldtrágya alászántása mennyivel előnyössebb a mély alászántásnál. amikor is az elvetett mag mindjárt első fejlődésében a kellő erőben lévő földet a neki megkívánt dus tápanyagkészletével kapja meg. Erőteljesebben fejlődik, a zöldtrágyának gyorsabb és tökéletesebb szétbomlásánál fogva, amely akkor áll elő, hg, az sekélyebben lesz alászántva. A zöJS-
10
RZAM. 11-ÜT É V F O L Y A M
trágya felbomlása a talajban annál erélyesebb» minél inkább megkönnyítik a talajból kiálló növényrészek az oxigénnek behatását a talajba. Végül a fiatal rozsvetés zord télen is, a földből kiálló zöldtrágya szárai között és tápdus talajon biztosabb védelmet talál, mint a mélyből felhúzott nyers és takaratlan földön. Ajánlom, e fontos kérdést tisztelt gazdatársaim figyelmébe s egyúttal az a kerelmem, hogy annak idején, aki esetleg próbát tesz majd, vagy ha mar tett most is a zöldtrágya sekélyebb alászántásáról, tapasztalatait a gazdaközönséggel tudatni szives legyen. Agh Endre.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla.
Uj tenyészirány az Algauban. Ha valamely ország, vagy országrész kiváló tenyészanyaga nagyon keresett s jól fizetett, akkor az a tenyészanyag megapad számban s hanyatlik minőségben. Olyan általános szabály ez. amely alul ritkán van kivétel s a mely természetes alapokon nyugszik. A legtöbb tenyésztő magas árakon legszebb te nyészanyagát is eladja s eszébe sem jut, hogy ilyen körülmények között tenyészete degenerálódni fog. A javításra pedig éppen nem is gondol, hisz annak jóságát semmi sem bizonyíthatja eklatánsabban, mint a nagy kereslet. Igy járt a kis Algau is, melynek egykoron világszerte keresett szarvasmarhája más szarvasmarhák által tulszárnyaltatott, keresettségéből hovatovább veszített. Néhány évtizeddel ezelőtt egy jellegzett borzderes szinü szarvasmarha volt elterjedve az Algauban, a mely kiváló tejelőképessége miatt igen nagy keresletnek örvendett s tenyészanyagul csaknem világszerte felhasználtatott. A tejgazdaságok rohamos terjedése tette keresetté e szarvasmarhát s a tenyésztők is kizárólag csak a tejelőképesség fokozására fektették a súlyt, mit sem törődve a tenyésztendő egyedeknek más szempontokból való czélszerü megválasztásával, nem törődve az utódok felnevelésével és ápolásával sem, nem törődve különösen az állat formáival, testének külső alakulásával. A valamire való utódokat magas árakon kapkodták el külföldre s igy az algaui gazda kénytelen volt ssját szükségletét vásárlás utján fedezni. Ez alkalommal is azonban csupán a tejelőjelek kifeilődöitségére, a tejelöképesség nagyságára volt tekintettel s oly vidékekről szerzett be tenyészanyagot. ahol, bár olcsó, de megfelelően silány testalkattal biró állatokat vehetett. Ilyen körülmények kőzött az algaui marha folytonosan veszített értékéből, ennek következtében keresettségéből, miglen a tenyész állat- kereslet terén teljes pangás állott be s az algauit tenyésztő külföldi gazda se az Algauba ment vérfrissítő tenyészanyagért, banem más külföldi tenyészetekből szerezte azt be. Fájdalmasan érintette e körülmény az algaui tenyésztőt, aki azonban csak idők folytan jutott annak tudomására, hogy a külföld miért nem vásárolja az ő szarvasmarhaját. Vegre ezelőtt 7 évvel Algauban állattenyésztési egyesület alakult, amely egyesület czelul tűzte az algaui szarvasmarhát megjavítani, ami f rült is ma már neki. Czelul tűzte a tejelő jelleg megóvása mellet nagyobb testű, formásabb állatokat létesíteni s ezen czél elérésére mindenekelőtt bikákat importált, nem Tirolból miként előzőleg, hanem Svájczból s ugyaninnét üszőket s teheneket is nagyobb számban szerzett be. Ezen jól megválasztott bikákkal kezdte javítani saját anyagát s ilyen módon keletkezett egy testileg jóval nagyobb, gyönyörűen formált egérszürke, világosabb avagy kávébarna állat, a mely tebát különösen
10 SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901. f e b r u á r HÓ 2.
husnyerés szempontjából jóval értékesebb a régi algauinál. Ide mellékelt ábráink ezen uj jelleg két kiváló példányát tüntetik fel. (Lásd 20. ábra.) A bika tenyésztője Wiedemann, Simmerbergen. A bika kétéves korában Kemptenben I. dijat nyert. Egérszürke, 2 éves korában 620 klgrm sulyu; törzshossza 138 marmagassága 138, hátmagassága 136, farbubmagassága 139 --n. A tehén (21. ábra) tenyésztője Fridr. Gral.'Tíemptenben. I. dijat nyert 1897 ben, 4 éves, élősúlya 760 kilogramm, törzshossza 152 5, marmagassága 141, hátmagassága 138'5, farbub magassága 142'5 cm. Az emiitett állattenyésztő egyesület 1899-ben nagyszabású kollekczióval vett részt a frank-
több mint 3000 kg.-ot adott. Ám ezek az adatok azon általánosan elterjedt nézetet is megdöntik, hogy zsirdusabb annak a tehénnek teje, amely kevés tejet ad, mint azé, amely sokat ad. Ez esetben is alig 0-2°/o-al zsirszegényebb azon tehenek teje, amelyek több mint 4000 kilogrammot adtak, azokéval szemben, amelyek tejhozama 2500 kgrmon alul maradt, az átlag zsirtartalomfiál pedig éppen csak 0'1%-al zsirszegényebb. Más helyeken ugyanezen czélból eszközölt kísérletek hasonló eredményre vezettek, s most már bizonyos hogy még vajnyerés szempontjából sem czélszerü olyan teheneket tartani, a melyek kevés tejet adnak, mert a tej zsirdussága fajta és egyéni tulaj-
ábra. Algaui bika 2 éves korában. furti kiállításon, amely alkalommal 42 első dijjal lett kitüntetve. Az egyesületnek jelenleg 45 szövetkezete, 600 tagja van, akik összesen 2400 darab tehénnel rendelkeznek. Tagjai által a Svájczból vásárolt bikákért 25% ármegtéritést ád az egyesület, fentart 4 alpesi legelőt s tehenek beszerzése esetén is többirányú kedvezményben részesiti tagjait.
donság, s a tej mennyisége által csak harmadsorban jelentéktelenül folyásoltatik be. Kovácsy Béla.
209 __ 5dig a boszniai fekete raczkát keresztezik a telivérekkel, egyrészt nemesebb, jobb alany előállítására, másrészt báránybőr nyerése czéljából. A félvér keresztezésekből származó bárányokból a tenyésztésre alkalmas anyabárányokat kiválasztják s továbbtenyésztésre fentartják — félvérü kosok, pedig mind báránybőrök produkeziójára használtatnak f e l ; tenyészkosoknak csupán s/4-ed vérű kosok lesznek már használva. Ezen 3/i-ed vérű kosok, melyek anyja már félvérü, a parasztoknak szerződés mellett adatnak ki. Az átvevő azután 3 év múlva egy kosért az előre megállapított becsár, (ezidőszerint 20 korona) felének, egy anyáért pedig az egész becsár lefizetése után, az állat tulajdonosává válhat. A bőrnyerésre szánt bárányok 3—14 napos korukban vágatnak le. Az eljárás a következő. A bárányozás felügyeletével megbízott egyén kezénél 2 — 3 darab mintabőr áll rendelkezésre. A felügyelő vagy az illető gazda, a báránygyapju fürtjeinek göndörödöttségét folyton szemmel tartja és a bárányokat akkor vágatja, aiikor a göndörödöttség a mintához hasonló. Természetesen a mintákra csakis az eljárás, illetve a vágás kezdetén van szükség, később a gyakorlott szem pótolja azokat. A levágás után nyert bőrök, lehetőleg azon melegen, a bőr oldalán jól megsózatnak. A besózott bőrök, szellős helyeken, állványokra felszegeztetnek. A felszegezés a fej s a lábak helyén történik. A bőrök igy 8—10 nap alatt megszáradnak, annyira, hogy szállíthatók. A bőrök ezután tizéével összeköttetnek ós vagy ily állapotban „nyersen* adatnak el, vagy valamely czégnek kikészítés végett átadatnak s kikészítés után vagy egy czég utján vagy közvetlenül a termelő által valamely vásáron adhatók el. A legjobb szőrmeáruk, igy az u. n. per-
Amellett azonban, hogy ez állat testformáiban és testi nagyságában megjavult, tejelő képességében sem romlott, sőt talán az ellenkezőt lehetne állítani, amiként ez az alábbi kimutatásból kitűnik. Az egyesület 1894 óta figyeli meg behatóbban az algaui szarvasmarha tejelő képességét s jegyzi fel a nyert adatokat. Megfigyelései immár több mint 400 fejési idényre vonatkoznak s igy ez adatok hova-tovább nyernek értékükben. Ezen megfigyelések nem csupán a tej mennyiségére, de annak fajsulyára, zsírtartalmára, zsírmentes szárazanyag mennyiségére s a szárazanyag zsirmennyiségére is kiterjeszkednek s igy ez adatokból igen értékes következtetéseket lehet levonni. Az adatok íme itt következnek:
21. ábra. Algaui telién.
Az asztrachán-juhról. (Tanulmányi jelentés a Irta: Fáber Tódor.
9-114 9'132 9-113
2500-ig 2500 -3000 ... 3000-3500 ... 3500—4000 ... 4000 felül ... 3-576
9-104
II. 28-20
A teheneknek tehát csak egyötöde adott 250^ kp-nál kevesebb tfljirt., ellenben 55°/a
A kövérfarku juh tenyésztésénél Boszniában kétféle tenyészirányt követnek. Először is tiszta telivér tenyésztést tartanak fenn. A telivérek rendesen törzskönyvezve vannak.
zsiai báránybőrök is, habár azok már természettől fogva feketék és fényesek, azért vegyi uton megfestetnek, amennyiben az eredeti szin, mely kopik s fénytelenné válik, sötétkék festékkel leköttetvén, a szin mindvégig fényes fekete marad. Ez történik a finomabb fajtákkal. Közönségesebb fajok, melyekben az erősebb, illetőleg tisztább fekete szin nincs meg, feketére festetnek s műúton fényesitetnek. A perzsiai bőrök kikészítésére Lipcsében s B<5cob"ri. raczkabörftk W-ész^é^re p»d'g
<210 Brassóban vannak a legközelebbi nagyobb ipartelepek. A per/siai bőrökre legnagyobb vásárok Lipcsében, húsvét és Szt-Mihálynapkor ; NischniNovgorodban Oroszországban pedig, julius s augusztu* hónapokban tartatik. Eredeti kikészített bőrök ára kötegenkint (10 drb), minőség szerint 200—250 koronáig terjed. Említést kell tennem még azon elterjedt híresztelésekről is, melyek szerint a legértékesebb báránybőröket nagvobb számban akként nyerik, hogy az anyákat közvetlenül ellés előtt levágják. Erre nézve kijelentem, hogy ugy a boszniai kormány által Bokharába kiküldött állatorvos, mint egynehány szakkereskedőnk, mit sem tudnak arról, hogy az anyák levágását üzletszerűen, azon czélból űznék valahol. Ezen értékes bőrök tehát csakis véletlen esetek, mint az anyaállat elhullás?, elvetélése folytán kerülnek forgalomba. Itt tehát vólószinünek kell fogadnunk azon körülményt, hogy e hirt csak azért terjesztik, hogy vele az árakat szöktessék. A anya testéből idő előtt, levágás, elhullás vagy elvetélés által kikerült bőrök nagyon szépek s jelenleg a legkeresettebbek, aminek magyarázata abban található, hogy a gyapjú fürtjei még alig göndörödtek s ebben az állapotban a jelenleg annyira kedvelt u. n. .moiré" vagyis hullámszerű felülettel is birnak. Felmerül már most azon fontos kérdés, vájjon ezen juhfajta, valamely hazai juhfajtával, báránybőrayerés czéljából czélszerüen keresztezhető-e s milyen sikerrel? Részemről ezen kérdésre határozott választ merek adni, kiemelvén, hogy a kövérfarku juhval való keresztezésre, egyes egyedül, ugy a fehér, kiválóan pedig a fekete raczkajuh alkalmas és pedig biztos sikerrel s mivel a raczka-juh után eső bárányok gyapjú fürtjei természettől fogva már kisebb-nagvobb mérvben göndörödöttek s ezen tulajdonság az importálandó telivér kosok után még csak teljesebb leend, mint az Boszniában is bekövetkezett. Gzigája-juhok s fekete rac?ka-kosokkal végzett keresztezések eredményre nem vezettek, mivel az utódok gyapjufürtjei egyáltalán nem göndörödtek. Hogy a kövérfarku juh fekete szinét is át fogja biztossággal örökíteni, az kétségtelen. Hiszen látjuk, hogyha fehér raczka-juhainkat valamirevaló, rendesen Romániából szerzett fekete kossal keresztezzük, 90%-ban fekete bárányok származnak, melyek bőrét igy is szívesen fizeti a kereskedő 2 korona — 3 korona 50 fillérig — nyersen, kikészítve pedig ezen bőrökért 6—7 koronát is elérhetünk. Ha már most fokozatosan elérhetjük azt, hogy majdnem tisztán fekete raczka anyákat párosíthatunk fekete imponálandó kosokkal, ugy az eredmény feltűnően emelkedni fog. S egyszerűen azáltal, hogy raczka anyáinkra egy eredeti fekete kost bocsátunk, bőrönkint minimumban számítva 2 korona, de bátran 3 korona áremelkedést irányozhatunk elő. Vegyük azonkívül számításba, hogy a tenyésztésre visszatartandó félvérkeresztezésü anyák már vérben mennyire emelkednek s az ezek után származó bárányok bőre már ismét értékesebb árut fog szolgáltatni s igy amint halad a tenyészanyag tökéletesedése, ugy emelkedik a kereskedelembe kerülő báránybőrök értéke is. Egy importált, fiatal, erőteljes telivér kost, tekintettel az importálás költséges voltára, minél kíméletesebben, de amellett lehetőleg minél teljesebben fogunk kihasználni. Erre nézve a leghelyesebb leend a kossal kézböli párosítást űzni. Ebben az esetben ugyanis minden aggodalom nélkül egy kosra 70—80 darab anyát számithatunk. Ha mar most évente csupán 70 darab utódot, a származott bárányok darabja után
KÖZTELEK,
1901. F E B U Á R HÓ T.
pedig a bőr értékének emelkedésétől csak 2 korona 50 fillért számítunk, ugy évente egy darab importált kos után 175 korona többletet veszünk be. Számítsuk már most az importálandó apaállatok árát átlagban — magasan — háromszáz (300) koronával, amely összeg — a boszniai importálált véve alapul — biztosan amazoknál tökéletesebb, szuperelite tenyész apaállatokat szerezhetünk be, ugy az importált apaállatok két év alatt már ki fogják magukat fizetni. A fenti bőrárakat mint jeleztem, minimumoknak tekintem. Amennyiben azok emelkednek, feljebb száll a tiszta haszon is. A kövérfarku juh tiszta vérben való tenyészthetése czéljából továbbá szükség leend eredeti telivér anyajuhok importálása is. Az anyajuhok árát, az összes költségekkel együtt darabonként 100 koronával számithatjuk. Közgazgaságilag is megbecsülhetlen vívmány volna a kövérfarku juh importálása. Importálása által mezőgazdaságunk azon kellemes helyzetbe juthatna, hogy évente tekintélyes nyersanyagot szolgáltathatna hazai szücsiparunknak; ezen juh tenyésztése által megmentenénk az országot attól, hogy báránybőrökért évente — daczára, hogy a szükséglet folyton nagyobbodik — még nagyobb összegeket a külföldre kibocsásson.
TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Csclkó István.
A marhahizlalás theoriája praktikus szempontból, i. E rovatban már megemlékeztünk arról, hogy legújabban fölöslegesnek kezdik tartani a kifejlődött állatok hizlalásánál a bőséges fehérjeetetést s hogy a hizlalás emiatt a jövőben sokkal olcsóbbá fog válni. Ezt az uj irányt Kellner, a möckerni kísérleti állomás főnöke alapította meg, ki évekig tanulmányozva a hi/lalást és más hasonirányu kérdéseket, 1895—1899, években eszközölt kísérleteiről egy 474 oldalra terjedő jelentést*) bocsájtott most közre, mely annyi tanulságos és- gyakorlati szempontból is fölötte fontos dolgot tartalmaz, hogy czélszerünek véljük, ha rovatunk is megemlékezik a jelentés tartalmáról, mely pedig a következőkbe vonható össze : A heverő állatnak bizonyos mennyiségű emészthető szervesanyagra (fehérje, zsir és szénhydrátra) van szüksége, hogy súlyát változatlanul föntartsa. E mennyiség azonban bizonyos átlagos élősúlyt, mondjuk 1000 kg.-ot alapul véve, nem minden állatnál egyenlő, vagyis nem minden 1000 kg. élősulylyal biró állat kiván ugyanannyi tápanyagot, hogy élősúlyát változatlanul föntartsa, hanem az egyik kevesebbet, a másik pedig többet kiván e czélra. Ugyanis az élősúlynak változatlanul való föntartására szükségelt emészthető szervesanyag mennyisége főleg 4 tényezőtől függ, u. m. 1. az állat tartózkodási helyének hőmérsékletétől, 2. a testnagyságtól, 3. a tápláltsági állapottól és 4. az individualitástól. Az első helyen említett tényezővel nem szándékozunk itt foglalkozni, mert a möckerni kísérletek eredményei oly állatokkal érettek el, melyek 15—17, átlag 16° G. meleg helyen (istállóban, vagy respirálókészülékben) tartattak. Annyi azonban ismeretes, hogy hidegebb helyen nagyobb az állat tápanyagszükséglete, mint melegebb helyen sigy az alább közlendő adatok csak akkor volnának a hidegebb helyen tartott állatra alkalmazhatók, ha azokat növelve gondoljuk.
10. SZÁM. I L - I K
ÉVFOLYAM,
Áttérve a testnagyságra (élősúlyra), e annyiban befolyásolja a tápanyagszükségletet a mennyiben a kisebb állatnak nagyobb a testfelülete, minélfogva több meleget is vészit kisugárzás és bőrpárolgás által, ami a tápanyagszükségletet növeli. Kellner szerint a változatlan súlyban tartott állatok tápanyagszükséglete következőkép függ a testnagyságtól: É'ősuly kg. Tápszükséglet °/o 450 100 500 96'5 550 93 5 600 90-8 650 88 4 700 86-4 750 84-3 800 82-6 E számok szerint tehát a 800 kg. élősulylyal biró állat 1000 kg. élősúlyra vonatkozö tatva 17'4 /o al kevesebb emészthető szervesanyagot kiván, mint a 450 kg. élősulylyal biró, hogy súlyát változatlanul föntarthassa; de külön hangsúlyozzuk, hogy ez tisztán csak a föntartó takarmányra és nem arra a fölöslegre ís vonatkozik, a melylyel az állat gyarapodni képes. G. Kühn és később Kellner is különben azt találták, hogy a hosszabb ideig tisztán csak középminőségi réiiszénával tartott 620—630 kg. élősulylyal bíró ökör 1000 kg. élősúlyra számítva 0'7 kg. emészthető nitrogéntartalmú és 6 6 kg. emészthető nitrogénmentes anyagot kiván naponta, hogy megélhessen, sőt ezzel már némi fölösleget is kap, mely elég nagy arra, hogy a szőr, szarv, köröm stb. növekedése, mi tudvalevőleg folyton tart, fönn ne akadjon. A tápláltsági állapot, vagyis az, hogy sovány vagy kövér-e az állat, még nagyobb befolyással van a tápanyagszükségletre és pedig főleg azért, mert az állati test szárazanyagtartalma tápláltsági állapotától függ, amennyiben ugyanis a kövér állat kevesebb vizet tartalmaz mint a sovány. Ugyanis a nagyon sovány állat 6'5% vizet, az igen kövér pedig gyakran csak 4 - 5% vizet tartalmaz s igy 1000 kilogramm élősúlyra számítva előbbiben 350, utóbbiban pedig 550 kilogramm szárazanyag foglaltatik ; miután pedig az állati szövetek annál több szervesanyagot (fehérjét és zsírt) bontanak szét, minél több szervesanyagot (fehérjét és zsirt) tartalmaznak, annálfogva a kövér testnek több em. szervesanyagra van szüksége, hogy szövetjeit, illetőleg élősúlyát változatlanul föntarthassa, mint a soványnak. Kellner vizsgálatai szerint a hizlalt állatokkal 1000 kg, élősúlyra mintegy 25%-al több em. szervesanyagot kell etetnünk, ha testüket egyensúlyban akarjuk tartani, vagyis miután a 620—630 kg. élősulylyal biró sovány állat számára 1000 kg. élősúlyra számítva 0"7 kg. em. nitrogéntartalmú és 6'6 kg. em. nitrogénmentes anyagnak etetését mondtuk szükségesnek, az ugyancsak 620—630 kg. élősulylyal biró hizlalt állattal 1000 kg. élősúlyra számítva mintegy. 0'9 kg. em. nitrogéntartalmú, és 8'2 kg. em. nitrogénmentes anyagnak az etetése válik szükségessé. Ez egyik oka annak, hog/ a hizóállat ugyanannyi takarmány után később már nem képes annyit gyarapodni, mint eleintén.
Kellner ezen kísérgeti eredménye igen nagy gyakorlati jelentőséggel bir, éspedig azzal, hogy kedvezőtlen piaczi konjunktúrák alkalmávei, vagy ha a kihizlalt állatokat bárminő ok miatt nem adhatjuk azonnal el, aránylag kevés takarmánynyal ugy tudjuk őket jobb idők beálltáig eltartani, hogy súly' to ne apadjanak, amit legjobban azzal érünk el, ha sz állatokat kifogástalan réti szénára fogjuk. Kifogástalannak azért kell ilyenkor a reti szénának lenni, mert a kihizlalt állatok tudvalevőleg csekély étvágygyal birnak, és különben is nagy igényeket támasztanak a takarmány iránt. Magától érthető, hogy a hizlalótakarmányról a szénára *) Untersuchungen über den Stoff- und Eaergie- vagy más szűkebben kimért takarmányra való Umsatz des erwachsenen Rindes bei Erhaltuags- und átmenetet fokozatosan kell eszközölni. FehérProduktionsfutter, ausgeführt in den Jabren 189 3—1809. jében gazdag takarmányt nem szükséges, sőt an der kgl. landw. Versuchs-Station zu Möekem.
i o . SZÁM. > I - I K É V F O L Y A M . nem is czélszerü a mintegy raktározandó állatokkal etetni, részint mert a kihizlalt állatok aránylag sok körözeti fehérjével rendelkeznek, részint pedig mert a fölöslegben etetett takarmányfehérje fokozná a körözeti fehérje szétbontását. Kellner ugy véli, hogy a kérdéses esetben ne legyen az össztakarmány táparánya 1: 9 nél alacsonyabb. Eddig csak az élősúlynak változatlanul való föntartásával foglalkoztunk, de nézzük most a súlygyarapodásra vonatkozó megfigyeléseket is, mit Kellner és segédei különféle tápanyag- és takarmányfélékkel tanulmányoztak, nevezetesen keményítővel, sikérrel, olajjal, Eyersrosttal, szénával, szalmával és melaszszéval. A tanulmányozás ugy történt, hogy a kísérleti állatok bizonyos alaptakarmányt kapva, annak hatását állapították meg s most á kipróbálandó tápanyagot vagy takarmányt is etetve, megfigyelték, hogy ez mennyire fokozza az alaptakarmány táphatását. Utóbbi azonban nem egyszerűen mázsálás utján, hanem az állat összes bevételei s kiadásainak tekintetbevételével lett megállapítva ; ugyanis pontosan meg lett határozva, hogy a takarmánynyal és ivóvízzel mit kapott az állat és hogy a szilárd és hig ürülékek, a bélgázok és a tüdő- és bőrlégzés által mit távolított e l ; a kettő közötti különbözet tehát a testben visszatartott, vagyis hus- és zsírképzésre fordított anyagok mennyiségét jelentette. Ezen a legnagyobb preczizitással és kaIorimetrikai alapon eszközölt kísérletek mindenekelőtt két fontos eredményre vezettek és pedig: 1. arra, hogy az állat a föntartótakarmányon fölül etett fölösleget nem képes kizárólag termelésre fordítani, hanem, hogy annak jelentékeny részét szétbontja, amennyiben ugyanis a gazdagabban táplált állat ugyanolyan meleg helyen tartva is sokkal több meleget termel és több meleget sugároz ki, mint a szegényebben táplált. Mig tehát a föntartó takarmány a hőtermelést és hővesztést illetőleg bizonyos takarékosságra kényszeríti az állatot, add;g a pazaron tartott állat pazaron jár el a hőtermeléssel és a hővesztéssel is. 2. A második fontos tapasztalat pedig az, hogy az állat a föntartótakarmányon fölül nyujtottból, vagyis a termelőts karmányból körülbelül ugyanannyi százalékot bont szét és ugyanannyi százalékot fordít termelésre, bármekkora fölösleget kapjon is. Igy pl. egy kutya, melynek föntartó huselesége elöb pontosan lett megállapítva, változó mennyiségű husfölösleget kapott s ebből: 55% husfölöslegnél 63'9%-ot, 131% , 651%-ot fordított termelésre, a többit pedig szétbontotta; a kutya tehát mindkét esetben megközelítőleg ugyanoly arányban fordította a husfölösleget szétbontásra (hőtermelésre), valamint saját testének gyarapítására. Ökrökkel tett kísérletek is hasonlót eredményezi )k, amennyiben ugyanis a kísérleti ökrök változó mennyiségű keményitőfölösleget kapva, abból darabonkint 2 kg. fölöslegnél 48% ot, 3'5 „ , 46-8%-ot fordítottak termelésre, midőn pedig sikérfölösleget kaptak, abból C 68 kg. fölöslegnél 45'lD/o-ot, 1'36 „ „ 47'8%-ot fordítottak termelésre. Ezt tudva, nagyon egyszerű számítással dönthetjük el, hogy a hizóállattal kisebb, vagy nagyobb tápanyagfölösleget czélszerü-e etetni, számitásunk pedig minden körülmények között a nagyobb fölösleg mellett fog dönteni. Tegyük pl. föl, hogy állatjaink pillanatnyi testállapotukhoz viszonyítva 1000 kg. élősúlyra 8 kg. emészthető szervesanyagot kívánnak, hogy súlyúkat változatlanul föntarthassák ; továbbá tegyük föl azt is, hogy az ezenfölül etetett
KÖZTELEK
1901
211
F E B R U Á R HO 2.
emészthető szervesanyagból 45%-ot képesek termelésre fordítani. 55%-ot pedig szét kell bontaniok. Ha mi tehát összesen 15 kg. emészthető szervesanvagot, vagyis 7 kg. fölösleget etetünk, abból 313 kg., tehát az összes (föntartó -f- termelő) szervesanyag 21% a fordítható termelésre, mig ha 20 kg. emészthető szervesanyagot, vagyis 12 bg. fölöslegetetetünk, abból 8'40 kg., vagyis az összes szervesanysg 42%-a fordítható termelésre. Előbbi esetben tehát "/4-annyi emésztési szervesanyaggal csak 1 k akkora súlygyarapodást érünk el, mint utóbbi esetben. Eszerint tehát nagyon hibáztatjuk azt a hizlalást, mely aránylag kevés tápanyagnak az adagolására van alapítva, mert itt keveset takarít meg az állat testsúlyának gyarapítására, mi miatt alig tudja a föntartó takarmány költségeit megtéríteni.
mányon fölül etetett tápanyagok közül eredményeztek : 1 kg. beményi ő 215'8 grm. hust és zsirt 1 , földidióolaj 462-4 , „ „ „ • 1 „ sikér 170-9 „ . „ „ , Cselkó István.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hntyra Ferencz.
Yédó'ojtás a száj- és körömfájás ellen.
A száj- és körömfájásnak Németországban évek óta nagymérvű elterjedése arra késztette a német kormányt, hogy szakemberekből álló külön b zottságot bízzon meg a betegség okának és az ellene való védekezés módjainak tanulmányozásával. A gazdagon felszerelt berlini járványtani intézetben és a német császári egészségügyi hivatalban ennek folytán széles alapon megindult vizsgálatok eredményeiről lapunk ezen a helyén már tét izben beszámolt. (Köztelek 1898. évf. 91. sz. és 1899. évf. 8. sz.) Ezek az eredmények mindeddig nem elégítették ki a várakozást. A vizsgálatok ugyanis fontos adatokat szolgáltatnak ugyan a betegség fellépése, illetőleg a fertőzés módjának ismeretéhez, a bántalom ragályának életalaptakarmány -f- keményítő tani tulajdonságai felől is értékes felvilágosí-j- sikér tásokkal szolgálnak, magát a ragályt azonban megemésztett szervesanyag ... 3104 bg. 30 52 kg. a legszorgosabb kutatás daczára sem sikerült táparány 1 : 4'5—7'2 1 : 14 - 17'4 felfedezni. Másfelől az albalmas védőojtási lerakott zsír,. 2*049 kg. 2 138 kg. eljárás siberéhez fűzött remények sem váltak be, mert a vizsgálatok eredményeképen forgalerakott hus 0*311 „ 0"277 „ lomba hozott „seraphthinról" csakhamar kidezsír - f hus együtt ... 2 360 , 2 415 „ E számok amellett tanúskodnak, hogy a rült, hogy ez az ojtóanyag egyfelől nem immunizálja kellőképen a beojtott állatokat, mássúlygyarapodás nem annyira a takarmány tápfelől pedig némelykor súlyosan megbetegíti arányától, mint inkább az állatok által megazokat. Tényleg ezt az ojtási methodust a emésztett szervesanyag mennyiségétől függ. több helyen konstatált balsikerek folytán csakKellner 2 drb ökörrel megismételte ezt a hamar teljesen abban hagyták. kísérletet, de ugy, hogy az egyik ökörnél Most Löffter, greifswaldí tanár, aki annak eleintén sikérrel szűkített táparányt alkalma/.va, azt később a sikér megkevesbitése s keményítő- idején a seraphthint előállította és ajánlotta nek hozzáadása által bővítette, a másiknál és aki idevonatkozó vizsgálatait tovább folypedig megfordítva az eleintén keményítővel tatta, Uhlenhuth munkatársával vizsgálatainak ujabb eredményéről számol be és uj ojtási bővített táparányt később a keményítő megmódszert ajánl (Centralblatt für Bakteríologie, kevesbitése és sikérnek hozzáadása által szűkíXXIX k. 1. sz.) tette. E kisérlet eredménye pedig az volt, hogy Mindenekelőtt megállapította, hogy a az állatok a föntartó takarmányon fölül száj- és körömfájás folyamán a szájban fejlődő fogyasztott úgynevezett termőtakarmány minden hólyagok nyirokja, mely kétségtelenül tartalkg. emészthető szervesanyaga u!án termeltek : mazza a betegséget okozó ragályanyagot, hustészsirt csak zsírt megbetegíti a malaczokat olyannyira, hogy Vio—Vso kcm. savó befecskendezése után par 219-7 202-4 1 :4 táparány mellett nap alatt szivhüdés következtében elhullnak. 1 : 10—11 , 217.1 20^-3 Ez az erős reakczió, mely a nyirok befecsken1 : 16 224-2 2166 désére bekövetkezik, lehetővé teszi a nyirokA fölöslegben etetett szénhydrát tehát nak esetenkint változó erősségét pontosan megennél a kísérletnél is ép oly hatásosnak mutat- mérni, illetőleg megállapítani azt, hógy bizohozott, mint a fölöslegben etetett fehérje, azzal nyos nyirokból mennyi az a legkisebb mennyiaz eltéréssel, hogy a fehérjedusabb takarmány ség, mely b'zonyos sulyu malaczot megölni valamivel több hust. de kevesebb zsírt, a szén- képes. Ez a mennyiség képezi azt az egységet,' hydrátdus takarmány pedig valamivel több melyhez valamely védőanyag hatóképességét zsírt, de kevesebb hust eredményezett. Miután viszonyítani lehet. azonban a kifejlődött állat hizlalásánál minden Korábbi kísérletek megállapították azt, körülmények közölt csak kevés hus képződik, hogy virulens, erős hatású nyiroknak fokozódó semmi okunk sincs a szük táparánynyal együtt adagokban (10, 20, 30, egészen 100 kcm.) való járó nagyobb husszaparulatot a hasonlithatla- befecskendésével szarvasmarhádat erősen immunul drágább fehérje segélyével forszírozni. nizálni lehet és hogy az ílven módon magas A következő kisérlet, mely a takarmány- fokra mesterségesen ímmunizált á'latok vérzsír hizlaló hatásának kiderítésével foglalkozott, savója bizonyos mennyiségű fertőző nyirkot következőkép eszközöltetett. Két kifejlődött ökör hatástalanná tenni képes. 0 yan mennyiségű eleintén csak alaptakarmányt, később alapta- nyirok ugyanis, mely magában befecskendezve karmányt és keményítőt kapott, most pedig a valamely állatot biztosan megbetegít, megkeményítőt földidióolajjal s végre a földídióolajat felelő mennyiségű vérsavóval keverve már nem sikérrel helyettesitették; e kisérlet eredménye- fejti ki megbetegítő hatását. kép pedig azt állapította meg Kellner, hogv a keMalaczokon végzett kísérletekkel meg ményítő és zsir hizlaló hatásának,viszonya 1:2"14 lehet pontosan állapítani, hogy mennyi az a volt, hogy 1 rész zsir akkora súlygyarapodást vérsavó, mely a malaczra halálos nyírobadaeredményezett, mint 2 14 r. keményítő, mig a got hatástalanná teszi és ugyanez a vérsavósikér valamivel csekélyebb hizlalóhatást fejtett mennyiség a természetes fertőzés ellen is ki, mint a keményítő. Ugyanis a föntartó takar- védelmet nyújt, mert a vérsavóval ilyen módon Kellner most annak a tanulmányozására tért át, hogy minő befolyással van a súlygyarapodásra a?, ha a takarmány fehérjéjét vagy szénhidrátjait egyoldalúan növeljük, vagyis ha a hizlalásnál nagyon szük, vagy ellenkezőleg, ha nagyon bő táparányt alkalmazunk. Ebben az irányban különben előbb már G. Kühn is kísérletezett, ki 6 db. marhát két egyenlő csoportra osztva az alaptakarmányon kivül az egyik csoporttal sikért, a másikbal heményitőt etetett s hí 1000 kg. élősúlyra átszámítva a következő eredményhez jutott:
212
KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HO 2
10. SZAM. il-IK ÉVFOLYAM
89. kérdés. Kérem szépen velem tudatni, hogy melyik békésmegyei vagy egyéb uradalomnál lehet őzbakot, élőt beszerezni ? K. A. 90. kérdés. Luczernásomból átadtam egy Kérdés. A kísérletek megállapították, hogy a barátomnak 3 kat. holdat zöld etetésre. A mesterségesen magas fokra immunizált szarvasBjXB Felhívjuk t. olvasóink figyelmét arra, luczerna szép s bujatermésü volt, az illető marha vérsavójából malaczoknál 01 kcm. szükazonban csak kétszer kaszálta, mert mindkéthogy toll kérdésre a szerkesztői üzenetek között séges egy kiló testsúlyra számítva, hogy ez szer elkésetten vágta. Miután az árban nem állatokat három hétre immunizálja, mig0'2—0'5 válaszoltunk. "SK3 birunk megegyezni, kérem szives értesítését, kcm. egy kiló testsúlyra 4—8 hétig tartó 84. kérdés. 1900 évi november hó utolja hogy milyen árban állapodjunk meg mindketvédelmet nyújt. óta 36 darab magyar tehénből álló állományunk- tőnk érdekének figyelembe vételével? Cs. Gy. Kérdés már most, hogy ez az eljárás, a ból 16 vetélt el. A tehenek elég meleg, náddal 91. kérdés. Magánfél részére leölt állavérsavóval való ojtás, mennyiben értékesíthető fedett tiszta istállóban kötve telelnek. Jó potban egy szopós borjut óhajtottam szállítani a gyakorlatban ? kondiczióban vannak. Takarmányukat jó minő- Budapestre, de annak továbbítását, illetve felÁmbár, mint emiitettük, a vérsavó a ségű tengeriszár; luczerna szénával össze- vételét az állomásfőnök megtagadta, mivel az szarvasmarháknál is kifejti a védő hatását, rakott árpa- és zabszalma szecska ; árpa és egészséges állapotot igazoló állatorvosi bizonyezeknél az állatoknál az eljárás alig vehető zabtörek és polyva; továbbá fejenként és lat hiányzott. Az állatorvost a legközelebbi, igénybe. Szarvasmarháknál ugyanis 0'4 kcm. naponként 1 kg. buzakorpa képezi. Kútvizet körülbelül 15 kilométernyire fekvő városból vérsavó, egy kiló testsúlyra számítva, nyújt ha- isznak, de az a legnagyobb hidegben sem hült meghívtam a hus vizsgálata megejtése végett, tásos védelmet, 600 kiló sulyu szarvasmarhának le annyira, hogy a bajt az okozhatta volna. de az illető a bizonyítvány kiállítását megtehát az eddig elért legerősebb hatású savóból Mindjárt a vetélés kezdetén orvosi kezelés alá tagadta, mivel a borjú nem lett élő állapotban 240 kcm.-t kellene a bőr alá fecskendezni, vétettük őket. Állatorvosunk a még vemhes is bemutatva. Bár az állatorvos vizsgálatot hogy az ojtás eredményes legyen. Ez rendkívül tehenek nemzőszerveit külsőleg 2°/o-os Creolin- nem teljesített, mégis a következő számlát nagy mennyiség, melynek előállítási költsége oldattal mosatta le, továbbá darabonként 20 nyújtotta át: igen magas, a mihez még hozzájárul az a kö- gramm 2% os karbol-oldatot fecskendett a 4.30 kor. Fuvar és napidíj.. nyakon a bőr alá hetenként. Az istállót kirülmény, hogy az ily módon létesített immuMunkadíj 2.— „ tisztittattam éj annak földjét szintén kreolinnitás csak körülbelül 14 napig tart. Öássesen 6.30 kor. nal fertőtlenittettem. Ezen eljárás azonban Kérek sziyes felvilágosítást, hogy helyeValamivel kedvezőbben áll a dolog a mindezideig nem vezetett sikerre. sen járt-e el az állatorvos, miután a borjú sertésekre és a juhokra nézve, a mely állatok, Négy nappal ezelőtt a még vemhes nem közfogyasztásra lett szánva, hanem maa mellett, hogy kisebbek, kevésbé fogékonyak gán egyén saját fogyasztására s jogosan száis a betegség iránt. Itt fiatal állatoknál 0 3—0 5 teheneket egészen más határrészben fekvő mitott-e fel 6 korona 30 fillér költséget? A kcm., idősebbeknél 0'1—0-2 kcm. vérsavó birtokunkra hajtattam s ott gondosan fertőtborjú egy teljesen zárt ládába volt csomaa megfelelő adag egy kiló testsúlyra számítva, lenített istállóba köttettem. Más cselédek gongolva. Ö. U. dozására bíztam őket. Daczára ennek, a vetélés vagyis malaczoknak és bárányoknak rendszerint 92. kérdés: Ezelőtt három hónappal 5 kcm., éveseknek 10 kcm., időseknek 10—20 még mindig tart közöttük. Kérdem, hogy e baj mitől keletkezett és egyik tehenem elvetélt. (5. hónapban ) Látszókcm. vérsavót kell a bőr alá fecskendezni. hogy mivel lehetne megszüntetni; továbbá azt lag egészsége nem szenvedett, sőt tej hozama A megfelelően hatásosnak előzetesen is, hogy ha a vetélés járványos, akkor a már szaporodott. 21-ik napra felvette a bikát, de megállapított vérsavóval egy gazdaságban ju- egyszer elvetélt teheneket ósfaz eddigi tenyész- azóta pontosan minden 21-ik napon ismét hokon, egyben pedig sertéseken végeztek na- bikát tanácsos e továbbra is a tenyészetben folyat s fel is veszi a bikát. gyobb szabású ojtási kísérletet, néhány nappal meghagyni? Zs. E. Továbbá épigy minden 21-ik napon egy a járvány kitörése után. Mindkét helyen az 1 és fél éves igen fejlett üszőm szinte folyat 85. kérdés. Mintegy 5—6 métermázsa eredmény az volt, hogy a még égészségesen le- vereslóhere magot, arankaszitán tisztíttatni s fel is vette már háromszor a bikát s most ojtott állatoJe továbbra is egészségesele maradták, és arankamentességének megállapítása után, ismét folyat. Mindkét állatnál megkisérlettük ellenben az ojtatlanul hagyott állatok mind mególomzároltatni óhajtván, kérem tudomásomra idősebb vagy fiatal bikával, egy vagy több ughozni: hogy a lóheremag hová küldendő ? rással hágatni; de mind hasztalannak mutatA kisérleteknek ezen igen kedvező ered- Kassán a gazd. tanintézetnél, vagy a m.-óvári kozott. Mit tevő legyek s mi lehet ezen esetM. 8, növénykisérleti állomásnál ? vagy Budapesten, nek az oka? ménye folytán a höchsti festékgyár (Meister 93. kérdés. Tarkatinókat hizlalok, melyeLucius & Brüning), mely más ojtóanyagok elő- hol másutt ? tudnám fentebbi czélomat elállításával is már évek óta foglalkozik, a száj- érni? És mi az eljárás dija métermázsánként? ket mult év márczius havában antrax ellen beojtattam, és október utolsó napjaiban ismét W. Ö. és körömfájás elleni ojtóanyagot, az immuni86. kérdés. Lehet e répa nélkül sovány beojtattam. Január 6 án mégis elpusztult egy záló vérsavót, ujabban nagyban előállítja és az tőle beszerezhető. Az itt előállított vérsavót kimustrált fehér ökröket kihizlalni ? És pedig darab, s a bonczolást végző állatorvos a legtisztaságára és hatékonyságára nézve szét- ugy számítom, hogy február-május közepéig hevenyebb antraxot konstatálta. Kérdem, hogy küldése előtt a frankfurti állami kísérleti kór- szecskával (lóher és árpaszalma), kukoricza- az egy éven belől kétszer, különös gonddal tani intézet megvizsgálja és forgalomba csak dara, korpa, repczepogácsával és májustól beojtott állat megkaphatja-e azon betegséget, az a savó kerül, melyből 0'3 kcm, egy kiló zöldtakarmányon dara, korpa és pogácsával, s ha nem, mi lehet az oka hogy a baj kikerülK. L. testsúlyra számítva, 4—5 hetes malaczot a mindaddig, mig az ökrök jó középminőségig hető nem volt. reá nézve halálos nyirokadag megbetegítő ha- ki nem hiznak. 94. kérdés. A gyakorlati életben a tűzifa tása ellen megvédi. Mi lenne ez esetben a takarmányössze- adás-vevésnél mit értünk 1 köbméter alatt? Az én felfogásom szerint a máglyába rakott állitás ? H. S. Mint ezekbői látható, hogy az ojtási eljárás 87. kérdés. Hároméves nyugati marhát fából 1 m. hosszú, 1 m. széles és 1 m. magas tényleg alkalmasnak látszik arra, hogy ser- hizlalok. Az állatok ötödik hónapja hiznak s tömeg nem tesz 1 köbméter fát, mert köbméter téseket és juhokat a természetes fertőzés ellen átlag 630 kg. súlyúak. A takarmányösszeállitás csak akkor volna, ha azon tömeg egy darabmegvédjen; mindazonáltal az uj módszer a a következő: ból állana, de miután az egyes hasábok között gyakorlatban csak korlátolt alkalmazásra száDarabonkint és naponként kapnak 2 kg. kisebb-nagyobb hézagok maradnak, szükséges mithat. Eltekintve attól, hogy az ojtóanyag ára árpadarát, 3*/a kg. tengeridarát, 35 kg. takar- ezek pótlására a métert magasabbra rakni, ha a költséges előállítás folytán előreláthatólag mányrépát, 5 kg. jó minőségű luczernaszecskát, azt akarjuk, hogy a tömeg megfeleljen 1 köbmagas lesz, nagyon számba jön az a körülSz. M. 2 kg. zabosbükkönyt szecskázva és 5 kg. jó méternek. mény, hogy a vele létesített immunitás, mint minőségű réti gyepszénát. Helyes e ez össze95. kérdés. Mit tartalmaz a faszénégetők minden, vérsavóval létesített immunitás csak állítás ? S. szénpora ? Bétjeim közelében nagyszabású rövid ideig, körülbelül egy hónapig tart (u. n. 88. kérdés. Kukoricza-moly (Botys unbi- faszéntelepek porát érdemes-e a rétekre fuvapasszív immunitás). Ennélfogva csakis arra S. D. való, hogy már fertőzött juh- és sertés-állo- lalis) által a tavalyi tengeriben okozott kárt, roztatni ? 96. kérdés. 200 darab czigája-juhból álló mányokban a járvány további terjedését meg- a község elöljáróságánál 1883. évi XLIV. t.-cz, 49. §-a alapján adóelengedmény miatt mult nyájam február 1-től elleni kezd; szeretném akaszsza, vagy pedig közvetlenül veszélyeztetett állományokat pár heti időre a befertőzte- nyáron bejelentettük. Két év előtt ez okból ugy a bárányaimat, mint a juhaimat jó kontéstől megóvjon, ellenben épen nem alkalmas adóengedményben részesültünk, de most, da- diczióban tartani és a bárányokat haszonnal tartós immunitás létesítésére. Mindenesetre czára ánnak, hogy az 1900-ik évben a kár értékesíteni. Kérdem, milyen arányú takarmáazonban be kell várni, hogy a jelzett korláto- szintén nagy volt, mit a hivatalos kár- nyozást alkalmazzak, hogy a kitűzött czélomat zások között is mennyire fog a gyakorlatban becslők bebizonyítottak, a pénzügyigazgatóság elérhessem? Bendelkezésemre áll jó minőségű az adóengedményt megtagadja. Szándékunk a oldali széna, tengeridara és árpa-szalma. beválni. s— y—. megye közigazgatási bizottságához, ha ez nem használ, a közigazgatási bírósághoz felebbezni. 97. kérdés. Ha más vidékről akarok napAdott esetben vájjon milyen eredménye volt számosokat hozatni, hova kell fordulnom, hogy az ilyen felebbezésnek, milyen végzést hozott azok olcsóbb vasúti költséggel lőhessenek és ; a közigazgatási b róság ? Sch. K. mennyi kedvezményben részesülnek. S. 8. kezelt egészséges állatok betegek közé állítva nem betegednek meg ós a vérsavónak ez a védő hatáfa más állatfajoknál is érvényesül.
LEVÉLSZEKRÉNY.
10. ázam. 11-lK é v f o l y a m . 98. kérdés. Kérem t. szíveskedjenek velem közölni, 2 méter vagy 6 láb hosszú karük elkészítéséért egyenkint
gazdatársaimat, mit szokás fizetni hasított ákáczfa? D. F.
Felelet. Járványos elvetélés. (Felelet a 84. kérdésre.) Az a körülmény, hogy 36 tehén közül alig három hónap alatt 16 db elvetélt, már magában véve arra a következtetésre jogosít, hogy az elvetélés járványos, vagyis ragályozásból ered. Magyar fajta szarvasmarhák közölt a járványos elvetélés ritkán ugyan, de tényleg előfordul és Magyarországon is már több ízben észlelték. A betegség ellen való védekezés és annak elfojtása közben szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy az elvetélés azért áll be, mert a ragály a tehén nemzőrészeibe, nevezetesen a méhbe kívülről bekerült ; továbbá azt, hogy mindaz, ami az elvetélt tehén nemzörészeiből kijut, tehát a magzatviz, a magzat, a burkok és bárminő kifolyás, nagymennyiségben tartalmazza a ragályt. A fertőzést azután közvetíthetik személyek (főleg ezek kezei) és tárgyak, akik, illetőleg amelyek az említett anyagokkal beszennyeződtek; leggyakoribb közvetítője azonban a fertőzésnek a bika, mert ba ez valamely, egyszer már elvetélt tehenet meghág, akkor a ragály a hímvesszőjéhez tapad és azt azután a következő fedezéskor az egészséges tehén nemzőrészeibe viszi be. A védekezés közben tehát legnagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a bika a bajt ne terjeszsze ; ebből, a, czélból gondoskodni kell arról, hogy a bika olyan teheneket, melyek nemrég elvetéltek és teljesen meg nem gyógyíttattak, egyáltalában ne fedezzen, vagy ha ez el nem kerülhető, valamint mindig olyankor, midőn a baj már valamely állományban féllépett, minden fedezés után meg kell mosni a bika hímvesszejét vagy kiöblíteni a tasakját tiszta langyos vizzel vagy még helyesebben 2°/0-os kreolin-oldattal. (Magyar bikánál ez persze nagy, nehézséggel jár, de keresztülvihető.) Másfelől a már elvetélt teheneket gondosan el kell különíteni a többiektől, ez utóbbiakat pedig lehető legnagyobb gonddal tisztán tartott helyen tartani. Magyar marhát czélszerübb a szabadban, mint jól nem fertőtleníthető istállóban tartani. Az elkülönítés végrehajtása után mindig meg szokott történni, hogy az elkülönítéskor már vemhes tehenek között még pár esetben beáll az elvetélés. Amely tehenek ugyanis az elkülönítés előtt már be voltak fertőzve, azok természetesen előbb-utóbb el fognak vetélni, mert ezt megakadályozni semmiképen sem lehet. De épen azért, mert ezzel az eshetőséggel már eleve számolni kell, gondoskodni kell egyúttal arról is, hogy a netalán még bekövetkező elvetélés ne okozzon nagyobb bajt, vagyis ne terjeszsze a ragályt. Ebből a czélból elkülönített egészséges állatokat gondozó egyének utasitandók, hogy tartsák folyton szem.nel állatjaikat s amennyiben valamelyiken közülök a készülő elvetélés jeleit vennék észre, távolítsák el ezt azonnal a többiek közül és állítsák külön helyre, hogy a nemzőrészekből kikerülő ragályozó anyagok be ne szennyezők az istálló talaját. Az összes anyagokat (magzat, burkok stb.) gondosan összegyűjtve legezélszerübb elégetni, vagy legalább igen mélyen elásni, az elvetélés kö^ül foglalkozó egyének pedig gondosan tisztítsák meg főleg a kezeiket és a csizmáikat. Az elvetélt teheneket elkülönített helyen külön egyének gondozása alatt kell kezelni. A kezelés abban áll, hogy irrigátor segélyével (tölcsér és erre erősített gumicső) az elvetélés után tizennégy napon keresztül, de mindenesetre addig, mig a nemzőrészekből minden kifolyás több nap óta teljesen meg nem szűnt, fertőtlenítő folyadékot öntenek a méh belsejébe.
KÖZTELEK, 1900 FiiBRUAR HÖ 2. A gúmmiesövet tehát a méh száján és nyakán keresztül a méh belsejébe kell vezetni és azután önteni be a folyadékot. A fertőtlenítő folyadék lehet 2%-os kreolin- vagy lysololdat, Vioo'Vo-os (1:10,000) szublimát oldat, vagy más hasonló fertőtlenítő oldat. Az ekképen kej;elt és tökéletesen egészségeseknek mutatkozó teheneket a többiek közé lehet bocsátani, de tanácsos őket csak 2—3 hónap után bika alá ereszteni. A vemhes tehenek külső nemzőrészeinek mosogatása, amennyiben a netalán odatapadt ragályt eltávolítja, előmozdíthatja a védekezés sikerét, ellenben a karbolsav bőralá fecskendőse, bár többen ajánlják, nézetünk szerint nincsenek befolyással a bántalomra. A már elvetélt tehenek, az ajánlott kezelés után, tovább is használhatók tenyésztésre, sőt nem is ajánlatos őket kiselejtezni, mert kevésbé fogékonyak a baj iránt, mint olyanok, melyek még nem vetéltek el. Ugyanegy állat ismételten is elvetélhet ugyan, de ez altalaban ritka dolog, mig friss állatok a fertőzésnek kitéve igen könnyen vetélnek el. A bika, az ajánlott elővigyázat mellett, szintén meghagyható a tenyesztésben. A bajt egyébiránt mindeneseire valamely fertőzött állat, bika vagy tehén, hurczolta be az állományba, jövőben tehát ajánlatos lesz nagy elővigyázattal járni el uj állatok beszerzése körül: Az itt röviden vázolt eljárás, megfelelően végrehajtva, mindig eredményre vezet olyannyira, hogy netalán eredménytelenség esetén bízvást fél lehet tételezni, hogy a végrehajtás közben valamely körülmény nem részesült a kellő fiívelemben. — y — Hereféla magvak arankamenteaitése. (Felelet-a 8i. Icérdesre.) A fuvarosban a M gyar Mezőgazdák Szövetkezete válla ja el a hereféle magvak arankamentesitését és ptdrg 4 korona díjért mmázsánként. Ebbe már be van számítva a plompozás dija is, csupán a varratlan zsákok árát számítják fel, dá azt is a beszerzési áron. A tisztítás után eleső rostaaljat a beküldő szintén visszakapja, bár ez már értéktelen. Arankamentesitéssel foglalkozik továbbá Kassán egy magánvállalkozó, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Gazdasági Egyesület. Mindkettő körülbelül olyan felietelek mellett, mint a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete. Bővebb fölvilágosítást e két utóbbi intézmény felől Kassán az ottani magvizsgáló állomásnál, illetőleg Ko:ozsvárott az ottani gazdisági egyesületnél lehet szerezni. Miután a megbízható arankamentesség a heremagvak árát tetemesen növeli, azért kívánatos volna, ha a gazd k mentől számosabban vennék igénybe az araökamentesitőintézeteket. Igaz ugyan, hoj?y ezek az intézmények nem állanak semmi tekintetben sem az ottani magvizsgáió állomások felügyelete alatt, de azért az ar&nkamentesités mégis megbízható, mert a magvizsgaló állomások csakis teljes arankamentesség esetén látják el a zsákokat az arankamentességet bizonyító bárczákkal és ólomzárral. Thaisz Lajos Marhahizlalás száraztakarmánynyal. (Felelet a 86. sz. kérdésre) Ha februanol kezdve a zöldtakarmányozás bekövetkeztéig tisztán csak száraztakarmánynyal rendelkezünk, akkor czélszerü a hizóallatok számára mesterségesen vizenyős takarmányt készíteni, mi a szálastakarmány gő Ölése, vagy deszkaládákban való füllesítése által érhető el. Ha tehát pl. Ventzkiféíe gőzölőnk van, azzal készítünk vizenyős takarmányt, eltérő esetben pedig jól átnedvesitjük a szecskává vágott szálastakarmányt és az etetendő darával és korpával összekeverve, mintegy 15 méter mély deszkaládaba tiporjuk és két napig fülledni hagyjuk; a szénának egy részét azonban mindkét esetben szárazon etetjük, a repczepogácsát pedig csak etetéshez hintjük a füllesztett takarmanyra. Ha azonban a fülesztéssel nem akarunk vesződni, akkor tisztán csak száraztakarmány-
nyal is megkezdhetjük a hizlalást, ámbár igy kevésbbé lesz az hatásos, mint midőn vizenyőstakarmányt is kapnak az állatok. A kivant akarmányozási reczipét csak jóhiszemüeg állithatjuk össze, de azt nem tudjuk megítélni, hogy mennyire illeszthető takarmanyviszonyai közzé. 1000 kg. élősúlyra számithatunk pl. 10 kg. lóherét, 10 kg. árpaszalmát, 5 kg. tengerit, 5 kg. buzikorpát és 3 kg. repczepogácsát. Ebben van 28'1 kg. szárazanyag, 273 kg. fehérje. 0-80 kg. zsir, 13'83 kg. siénhydrát, táparány 1 : 5"7. összes em. szervesanyag 17*36 kp., em. szervesanyag a szálasta.armányban 9 01 kg. Ezen összeállításból az tűnik ki, hogy azon esetben, ha semmifele természetes vizenyős takarmányunk nincs, aranytalanul sok abrasot kell az állatokkal etetnünk, mert a száraztakarmánynyal eszközölt hizlalas csak akkor jár kellő eredménynyel, ha abrakkal, nem pedig szalastakarmanynyal helyettesitjük a vizenyőstakarmányt. Ugyanis szálastakarmánynyal azért nem czélszerü e helyettesi test eszközölni, mert a szá'astakarmány em fehérjéje, zsírja s szénhydratja távolról sem oly hatasos a termelő takarmányban, mint a vizenyős- vagy abrakiakarmány feherjéje, zsirja s szénhydrátja,. amit különben „A marhahizlalás theoriája praktikus szempontból* czimü közleményben már kifejteitünk. A jelen példában különben is már több szálastakarmányt vettünk számításba, mint kellene, mit részint azért tettünk, mert vén jarmosökrök hizlalá-áról van szó, részint mert a hizlalást nem akartuk túlságosan megdrágítani. A májusban zö dtakarmánynyal folytatandó hizlalásra vonatkozólag szíveskedjék a ,Köztelek" 5. számának 59. sz. feleletet elolvasni. Cselkó. Hizlalótakarmány felülbírálása. (Felelet a 87. sz. kérdésre.) A uégy hónap óta nizlalt 630 kg. átlagos sulyu 3 eves nyugati faj áju alia'ok takarmanya darabonkint es naponta: 35 kg. takarmányrépa, 5 kg. luczerna, 2 kg. zabosbükköny, 5 kg. retiszéna, 2 kg. árpadara és 3 5 kg. tengeridara; ebben pedig foglaltatik : 19 kg. szárazanyag, 1'72 kg. fehérje, 0-36 kg. zsír és 11-12 kg. szénhidrát, táparany 0 : 7'0. Miután megkereső es»k azt kérdi, hogy helyesen hizlal e, mindenekelőtt azon szempontodat óhajtjuk megállapítani, melyek minket a hizlnlotakarmany fölül bírálásánál vezérelnek Ezeket illetőleg ped g ki kell jelentenünk, hogy a möckerni kisérleti áliomás legújabban megdöntötte a marhahizlalasra vonauozólag általánosan elfogadott elveket s egészen uj alapot teremtett szamunkra, mely alap a következő főbb pontokba foglalható össze. 1. A hizóállatokkal 1000 kg. élősúlyra legalább 16—20 kg. emészthető szerves anyagot tanácsos etetnú 2. Az össztakarmJiny táparánya kifejlődött állatok hizlalásánál 1 : 4 — 1 : 1 0 között változhat, sőt az sem baj, ha a táparany meghaladja az 1 : 10-et, csak 1 : 4 nél alacsonyabb ne legyen. Végre: 3. Gyorsabban fejlődő marhafaj'áknál a szálastakarmanynyal nyújtandó emészthető szervesanyag mennyisége 1000 kg. élősúlyra lehetőleg ne haladja meg a 7"5 kg.-ot, mert idáig úgyszólván teljes mértékben érvényesül az, de ezen felül etetve már aránytalanul csekély táplálást fejt ki. Nézzük már most, hogy a kérdéses marhahizlalas mennyire felel meg e követelményeknek. 1. A 630 kg. élősúlya számitott ta>-ármány 13 2 kg. (1-72 + 0-36 + 11-12 == 13-2) emészthető szerves any«got tartalmaz, mi 1000 -g. élősúlyra átszámítva 10-94 kg.-nak felel meg. Az állatok tehát elegendő, sőt valamivel több emészthető szervesanyagot kapnak, mint nmenynyire okvetlenül szükségük van. 2. A táparány is megfelel a kívánalmaknak. mert habár az állatos csak 3 évesek, de mint nyugati fajtajuak nagvjában befejezték már növekedésüket, s igy nem sok fehérjét igényelnek.
214 3. Az állatok a szálastakarmánynyal 5'36 kg., a nemszálassal pedig 7-84 kg. emészthető szerves anyagot kapnak, vagyis 1000 kg. élősúlyra számítva a szálastakarmány 8'50kg., a nemszálas 12 44 kg. emészthető szerves anyagot tartalmaz. Miután a szálas takarmánynyal 1000 kg. élősúlyra csak mintegy 7-5 kg. emészthető szerves anyagnak az adagolását mondtuk a gyorsabban fejlődő állatfajoknál kívánatosnak, legföljebb ez az egy volna az, amit — ha a kákán is csomót keresnénk — kifogásolni lehetne, de miután nekünk nem szabad tulszigoruknak lennünk s miután láttatlanban nem is tudjuk kellően megítélni, hogy nem-e a szálastakarmányban való bőség ösztönözte kérdezőt arra, hogy kellettnél többet etessen, a jelen esetben követett hizlalást jónak mondhatjuk. Végül figyelmébe ajánljuk „ A marhahizlalás theóriája praktikus szemponthói" czimü közleményt, mely az itt érintett uj szempontokat érthetőbbé fogja tenni. Cselkó.
KÖZTELEK
1901. F E B R U Á R HO 2
I mely külső okból állott be, a belső nemzőrészek valamely beteges állapotára kelt gyanút, a későbbi fedezés eredménytelensége pedig az elvetéléssel (pl. a magzatburkok visszamaradásával, méhhuzattal stb.) állhat összefüggésben. Az a körülmény azonban, hogy egy üsző is ismételten folyatott, valamely olyan bajra is tereli a gyanút, mely esetleg az állatállományban erősebben el van terjedve. A gümőkór abban az alakjában, mely a hashártya megbetegedésében nyilvánul és a melyet gyöngykórnak szokás nevezni, tényleg igen gyakori oka a terméketlenségnek, illetőleg az üzekedésnek, mert ha a bántalom a belső nemzőrészeket boritó hashártyára is átterjed, akkor gátolja az érett peték leválását és a méhbe jutását. Az is tapasztalható, hogy az ilyen gyöngykóros állatok nem ritkán igen jól, sőt feltűnően jól fejlet'ek és hizékonyak. A jelen esetben tehát ajánlatos az egész állományt szakértővel átvizsgáltatni és a mennyiben a vizsgálat az itt felvetett gyanút megerősítené, akkor nagyon tanácsos lesz a gümőkór kiküszöbölése iránt megtenni a szükséges intézkedéseket és pedig annál inkább, mert az itt említettekhez hasonló esetek jelentkezése már a bajnak nagyobb elterjedésére utal.
10. SZAM. Í l - I K
EVFOLYAM-.
0-60- 0-63 tömör ms-t. A kiszámítás akképen történik, hogy először a tűzifába vágandó egész darabok pontosan kiszámíttatnak tömör köbm3-ben s azután feldolgozva űrmértékbe rakva, a különbség adja a fenti adatokat. Földes János. Faszénpor trágyaértéke. {Félelet a 95. sz. kérdésre.) A faszénpor szenet és fahamut tartalmaz, csakhogy e hamut a szén nem engedi érvényesülni, amiért is a faszénpornak trágyaértéke nincs,azt kára rétre fuvaroztatni. Cs. S. Czigájajuhok takarmányozása. {Felelet a 96. sz. kérdésre.) A czigájaanyák átlag 40 kg. élősulyuak szoktak lenni, minélfogva 25 anya számítható 1000 kg. élősúlyra ; ha pedig erre az élősúlyra 15 kg. szénát, 15 kg. árpaszalmát és 3 kg. tengeridarát etetünk, akkor az állatok 28-2 kg. száraz anyagot, V26 kg. fehérjét, 0 37 kg. zsirt és 14-04 kg. szénhydrátot kapaak a takarmánynyal, ami elég nekik. Persze miután szoptató anyákról van szó, nem ártana, ha az állatok valamivel több fehérjét kapnának, ami pl. ugy volna elérhető, ha tengeri helyett ugyanannyi olajpogácsát etetnénk velük. A juhoknál az olajpogácsa különben is hatásosabb mint a dara. mert a juhok rendesen sok szalmát szoktak fogyasztani, már pedig a szalma nagyon kevés fehérjét, de annál több szénhydrátot tartalmaz. Igy tehát bízvást ajánlhatjuk, hogy azon esetben, ha van olyan forrása, ahol olajpogácsát vásárolhat, etesse azt, s a tengerit adja el. A fejősjuhok etetésénél ugyanazon szempontokat kellene követnünk, melyeket a fejőstehenek etetésénél követünk, a tehenészetekben pedig tudvalevőleg csak a fehérjében gazdag abraktakarmányokra fektetünk súlyt, mert azok jobban mozdítják elő a tejelválasztást, mint az aránylag kevés fehérjét tartalmazó gabona. Cselkó.
Adóleengedés. {Felélet a 88. kérdésre.) Ha a kukonezamoly által okozott kár egész dűlőket magában foglaló területekre terjed ki, az 1883. évi XLIV. t. cz. 49. §-ának b) pontja alapján föltétlenül helye van az adó leengedésének. Ha tehát minden más föltétel fönforog, a közigazgatási bíróság előtt biztos sikerre — V — számithatnak. Olyan deczizióról, amely specziáVédőojtás lépfene ellen. {Felelet a 93. liter a kukoriczamoly által okozott károkra kérdésre.) A lépfene ellen két mozzanatban vonatkoznék, nincs tudomásunk, de a törvény végzett, Pasteur-féle védőojtás az eddigi tavilágos szövege mellett ilyenre nincs is szükség. pasztalatok szerint többnyire csak egy évig Őzbakok beszerzése. {Felelet a 89. kértartó immunitást nyújt az allatoknak, az ojtás désre) E kérdéssel tessék a „Vadászlap" szer- haszna ellen tehát nem szól az, hogy tiz hónap kesztőségéhez fordulni, hol tán felvilágosítás- múlva egy állat lépfenében elhullott. A védősal szolgálhatnak. Legújabban az arad-csálai ojtások értékének elbírálásánál egyébiránt m. kir. erdőgondnokság kerületében is elren- mindig szem előtt kell tartani azt, hogy az deltetett a földmivelési mmiszter által, hogy ojtás nyújtotta immunitás nem absolut, olyan eleven őzek fogassanak össze a vadászerdei értelemben, hogy a beojtott állatot később szakiskola özállományának vérfelfrissitésére, már bárminő erős fertőzés tem volna képes tán kivihető volna, hogy onnan másfelé is megbetegíteni. Rendszerint megvédi az állatoMunkások vasúti kedvezménye. {Félelet a adományoztassék. Földes János. kat az olyan fokú fertőzéssel szemben, a mi- 97. kérdésre.) A munkásigazolványnyal biró Luczerna ára. (Félelet a 90. kérdésre.) nőnek az állatok rendes körülmények között hazai munkások a III, osztályon féláru jegygyel A luczernaszéna értéke megegyez a legjobb ki vannak téve, de ha kivételesen igen sok utazhatnak. Ehhez semmi előzetes engedély minőségű réti széna értékével, a zöld luczerna ragály jut a testbe vagy ha a ragály szokat- nem kell: elég ha a munkások a jegypénztárértéke pedig ennek negyedrészét teszi. Ezek lanul erős hatású, akkor a mesterségesen léte- nál felmutatják a mun'kásigazolványaikat. Olyan az arányszámok megfelelnek az illető takar- sített immunitást legyőzheti. Ez utóbbi egyéb- munkások, akiknek nincsen munkásigazolványa, mányfélék tápanyagtartalmának is, mivel ugy iránt az ojtás utáni kb. tizedik naptól kezdve semmiféle kedvezményt nem kaphatnak. az elsőrendű rétiszéna, mint a luczernaszéna lassan ugyan, de fokozatosan gyöngül és tiz Ha külföldi munkásokat szerződtet, vasúti átlagban mintegy 55 emészthető tápegységet hónap múlva, mint említettük, már igen kis- kedvezményre csak akkor tarthat igényt, ha az tartalmaz. A zöld luczerna pedig mintegy 14-et. fokú lehet, sőt egészen el is enyészhetett. államvasutak igazgatóságához külön folyamodik Hogyha tehát elsőrendű rétiszéna méter- Ezek a tapasztalatok teszik indokolttá, a fer- s e folyamodványt a földmivelésügyi minisztérium mázsánüénti értéke pl. 4 korona, a luczerna- tőzésre alkalmas viszonyok között tartott álla- munkásügyi osztálya kedvező elintézésre ajánlja. —y— szénáé is ennyire, a zöldluczernáé pedig 1 tok évenkint való ujraojtását. Miután a földmivelésügyi miuiszterium munkáskoronára tehető. Hensch. Tömör- és ürköbméter (m8). {Felelet a közvetitési osztálya mind g tud hazai munkáSzarvasmarha a vágás előtt vizsgálandó 94. kérdésre) A tűzifát ürm3-ekDen számítják, sokat közvetíteni, kizártnak tekintheti, hogy meg. (Felelet a 91. kérdésre.) Az állategészség- azaz 1 m. hosszú, 1 mély és 1 magas rabat, külföldi munkások szállítására kedvezményt Ügyi törvény (1888 : Vll.t.-cz.) 14., illetve az en- üregek beszámításával 1 méternek felel meg. kapjon. nek végrehajtására kiadott rendelet (40000/888) Erdei méter a vágásban, 10 cm.-rel ma45. §-a szerint szarvasmarha föltétlenül (akár gasabban rakatik, amely többlet aszrétegnek köz-, akár magánfogyasztásra) csak a vágatási neveztetik s azért van, mivel a fa kiszáradása biztos jelenlétében vágható le. A szarvasmarha u;án ennyivel üllepedik meg, szárad össze s A székelyek érdekében. fogalma alá esik a borjú is. A vágatási biztos így ezen réteg nélkül nem volna ki a méter, i. az állatot a törvény 14., illetve a végrehajtási mikor farakadóba hordva, eladás czé-jából rendelet 46. § a értelmében leölés előtt és újra összerakatik, most már 2 m. széles és 2 A székely-kérdés körül nagy és esetleg utána köteles megvizsgálni, illetve vizsgálat m. magas rakatokba. végzetes félreértések uralkodnak még a legelőtt az állatot fogyasztásra leölni tilos. Ez A törzsfa, mely épület- és müfaként, fel- kompetensebb körökben is, melyeknek tisztáokból az állatorvos a távollétében leölt borjú hasogatás nélkül, egészben hagyott röngkők- zása kívánatos most, a midőn az állapotok húsáról helyesen nem is állithatott ki bizo- ben lesz eladva, tömör köbméterekben számítva javításának tizenkettedik órája is elérkezett s nyítványt ; másrészt megjegyzendő azonban, kerül eladásra, itt természetesen üregek nin- a midőn örömmel látjuk illetékes körök komoly hogy a borjut a helybeli vágatási biztos is csenek. törekvését a szé -ely-kivándorlás megakadályovizsgálhatta volna (persze leölés előtt s utána) A becsléseknél az ár kiszámítása már zása czéljából. s a bizonyítványt ez is érvényesen kiállíthatta akkép történik, hogy az üregek tekintetbe A félreértések legnagyobbika az, hogy a volna. A díjszámítást pontosan ellenőrizni nem vétetnek. legtöbben ugy vélnek a székelyeken segíteni, tudjuk. Ha m. kir. állatorvosról van sző s a Az ür tömörköbtartalma minden rend- ha nekik az ország különböző pontjain munfenforgó eset már az idén történt, az állatorvos szeresen kezelt erdőre külön ki lesz számítva, kát adnak, esetleg őket más vidékeken elszórva a fuvardíjon kivül már legalább 3.50—4 50 hogy az átszámításnál rendelkezésre álljon. eltelepítik. koronát számithat fel jogosan. Díjazás minA bécsi erdészeti kísérleti állomásnál Ez nem volna a székely-kérdés helyes den esetre illeti. A vasút bizonyítvány nél- több száz méter fán végzett kísérletek szerint megoldása és pedig első sorban azért nem, kül nem vehet fel hust Budapestre való szál- pl. 1 ürm8 I. oszt bükkhasáb, melynek legfelmert ez a kérdés nem csupán „székelykérdés", lítás végett. r. jebb 0-1 része hibás, tartalmaz 0 68—075 tömör hanem magyar nemzeti kérdés és nem arról Időszaki üzekedés. {Félélet a 92. kérdésre.) m81, 1 ürm8 II. oszt. bükkhasáb, melynek leg- van szó csupán, hogy bizonyos számú emberAz illető allatok megvizsgálása nélkül nem feljebb 1'5 része hibás, tartalmaz 0'65—071 tömeg élhessen, hanem arról főképpen, hogy lehet szabatos véleményt mondani a fogamzás tömör m3 t, 1 ürm8 III. osz. bükkhasáb (korhadt, ez a néptömeg éppen a Székelyföldön élhesbe nem következésénes oka felöl. Maga az el- görcsös darabok), tartalmaz: 0-60—0 65 tö- sen! Arról van szó, hogy Magyarországnak vetélés, ha nem ragályozás folytán vagy vala- mör m8-t, 1 ürm3 dorongfa (bükk) tartalmaz egy jó darab elhanyagolt része, a Székelyföld,
10. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM, mezőgazdasági, kulturális és más tekintetekben, megélhetésre alkalmas földdarabbá tétessék, annál inkább, mert ezen, a magyar állameszme szempontjából fontos földdarab minden pontja rejt magában olyan kiaknázatlan kincseket, melyeknek felkarolása és okszerű kihasználása által a vidék azon pontjának lakóin örök időkre segíteni lehetne. A székelyeket saját földjükön, a Székelyföldön kell megsegíteni. A Székelyföldön kell sürgősen olyan viszonyokat teremteni mezőgazdasági, népoktatási, közlekedési, iparkereskedelmi stb. téren, hogy ez a nép saját szülötte földén boldoguljon. Minden más módja a segítségnyújtásnak csak efemer hatású és csak elodázása egy fontos, sajátmagunk iránt való kötelességünknek, mely a jövőben érzékenyen megboszulja magát. A székelyek pusztulásának elnézésével saját nemzeti életünk megrövidítésén munkálunk. De másrészt nem is alkalmas ez a nép arra, hogy az ország bármely részén feltalálja magát s idegen viszonyokhoz alkalmazkodjék. Ez a nép görcsösen ragaszkodik szülőföldjéhez. Ez a nép székelységére büszke s szabad székelyek lévén a múltban s igy jobbágyi szolgálatot nem teljesítvén, oly túlságos önérzetes, hogy semmikép sem alkalmas elem alárendelt szolgálatokra. De éppen ez a jellemvonásuk az, mely nagy nemzeti erőt képvisel. Ezt a vonást belőlük irtogatni vétek, jó irányba terelni s nemzeii czéljainkra felhasználni kötelesség. Erdélyt egy erőteljes székely-magyar faj nélkül magyarnak elképzelni lehetetlen! Hogy a székelyek közül sokan vándorolnak Romániába, az csak azt igazolja, hogy a megélhetésnek utolsó eszköze is kiesett kezükből hazájukban, a Székelyföldön. — De nem azt teszi, hogy a székely szívesen és egykönnyen odahagyná szülőföldjét. Aki a székelykivándorlásokat tanulmányozza, csakhamar rájön, hogy az ők kivándorlása nem hasonlít pl. a felvidéki tótok vagy a tul a dunai magyarok kivándorlásához, a kik nagyrészt egyszersmindenkorra szakítanak hazájukkal; pénzzé teszik mindenüket s részint mindjárt háznépestől útra kerekednek, részint a családfő előre menvén, családját később telepiti ki magához. A székely kivándorlók közt alig akad olyan, ki egyenesen azon szándékkal menne ki Romániába, hogy ott is marad. Hanem, mikor már semmikép sem tud boldogulni, ideiglenesen bedeszkázza házikója ablakait, beszegezi a kaput ; nem hogy áruba bocsátaná, elhanyagolt, kiélt földecskéit, avagy házikóját, hanem még bérbe sem adja ; minden intézkedésén meglátszik, hogy minél elébb vissza óhajt térni, csak hát elmegy szerencsét próbálni, egy kis pénzt szerezni. Egynek-egynek jól be is üt a számítása és terve, mert néhány hónap, vagy 1—2 év múlva pénzzel jön vissza, felszereli a kikopott birtokocskát, kitatarozza házacskáját s boldogan él ismét tovább hazájában. Nem rajtuk múlik legtöbbször, hogy nem térnek többé vissza. Nagyfokú elmaradottságuk minden téreD, a nagyvilágban való járatlanságuk, jórészt Írástudatlanságuk s éppen azon figyelemreméltó körülmény, hogy sajátságos életmódjuktól elszokni nem tudnak, az oka annak, hogy a kivándorlók többnyire el is züllenek, elpusztulnak, a mint ezt többen, a kivándorlottak megfigyelői kimutatták. A szakemberek és hivatottak dolga annak részletes kipuhatolása és precziz megállapítása, hogy a Székelyföld mely és mely pontja mi téren kiált segítségért s mely irányban igér kellő megsegítés után megélhetésre alkalmas produktumokat.
k ö z t e l e k , 1901. f e b r u á r h o 2. Én csak az irányban kívánom a kérdést megvilágítani és az illetékes körök figyelmét felhívni, hogy földrajzi, polittkai stb. okokból évszázadokon át ugy fejlett a székelynép a Székelyföldön s ugy van beillesztve a mi nemzetcsaládunkba, hogy Aristotelesnek, a politikai tudomány tulajdonképpeni megalapítójának, soha el nem évülhető, mert az emberi önérzetben gyökerező, elmélete, hogy t. i. a munka csak akkor igazán termékeny, ha mindenki első sorban a maga érdekében dolgozik és fárad, mert a legszebb erkölcsi vonások, mélyek a társadalmat éltetik, sem fejlődhetnek ki magántulajdon, anyagi önállóság és szabadrendelkezés nélkül stb.", hazánk népének egyetlen csoportjára sem illik annyira rá, mint az önérzetes székelyekre. A magyar köznép erkölcse, jelleme különben is unnyira egybe van forrva az anyafölddel, hogy minden erkölcsi züllés, szocziálizmus stb. ott üti fel fejét, ahol ez a magyar köznép bármily okból a földbirtokból ki van tudva ; ahol minden kapavágása a más földjébe esik, ahol minden verejtékét a mások tulajdonát képező földek mivelése közben hullatja el. Világosan ki lehet érteni a szocziálisták vallomásaiból, hogy nekik a „haza" fogalma ott kezdődik és ott is végződik, ahol és a meddig a földet talpuk alatt magukénak vallhatják. Évtizedek, talán egy század okkal módosuló nevelési rendszere kell ahhoz, hogy a mi földmivelő köznépünk életczéljait a rögtől elválasztani tudja s pl. hazánk bármely pontján, bármely foglalkozás közepette zúgolódás nélkül érezze a hazaszeretet és nemzeti összetartozóság szent érzelmeit. Mi vonzza pl. Amerikába a kivándorlókat ? Jobbára azon ígéret, hogy a kitelepülő egyén s 10 éven felüli fiúgyermek megfelelő földbirtokot kap azonnal, habár őserdővel borítva, melyet emberfeletti erővel, munkával irt és tesz mivelhetővé. Ezen körülmények a legvilágosabban utalnak arra, hogy a Székelyföldet minden irányú intézkedés által a székely-magyarok boldogulására akalmas földdarabbá kell varázsolni. Ez a mindenirányu intézkedés, kezdve a közoktatásügyin, valamennyi miniszteri tárczát érinteni fogja; tehát a munka nagy lesz, áldozatokat kíván, egy nagyszabású okkupáczióval fog felérni, mert hosszú idők tévedéseit és nagy mullasztásait kell helyrehoznia. Ám a munka megkezdésének halogatása veszélyezteti az ügy sikerét. Ez az idestova úgyszólván csak romjaiban élő, jobb sorsra érdemes magyar faj felkarolásra méltó anyagot képvisel ugyan még ma, de a viszoi yok mai állása mellett kérdé3, nagy kérdés, hogy holnap képviselhető?! Gondolkozzanak ezen nagyelméjü és nagyszivü hazafiak. E. Keményfi Katinka.
KÜLFÖLDI SZEMLE. Ausztria. Uj agrárpárt. Az uj osztrák választásokból egy 6 tagu csehnemzetiségü agrárpárt szűrődött ki, mint azon elkésett szervezkedés eredménye, melyről e rovatban már számot adtunk. A német agrárpárt jelöltjei közül azonban egyik se jutott az uj parlamentbe, mely körülmény oka csakis abban keresendő, hogy a szervezkedés nagyon későn indult meg. Ha az agráriusok odaát csak valamivel korábban kezdték volna választási agitácziójukat, bizony ennnél sokkal szebb eredményeket érhettek volna el, mert a választók nagyrésze folyton fokozódó figyelemmel követi az őket közelebbről érintő gazdasági ügyeket és lassan-lassan kezdi megunni azt az üres politikai harczot, mely mely a nyelvkérdés megoldása körül forog. Legújabban
215 mutatja ezt ama körülmény, hogy az uj országgyűlésre a különböző tartományokban megválasztott német parasztpárt tagjai gazdasági törekvésekben bővelkedő programmjukban kifejezést adtak abbeli erős elhatározásuknak, hogy a német parasztpárt a tisztán agrárius törekvéseket — tekintet nélkül a nemzetiségi differencziákra — a leghathatósabban pártolni és támogatni fogja. De hogy mily kedvező szellő fujt e legutóbbi választások alatt az agrár törekvésekre, ezt világosan mutatja a választások összerednaénye is, amennyiben a megválasztott képviselők 37 százaléka az Ausztriában többnyire agrárszellemben gondolkozó földbirtokos és földmivelő osztályból került ki, mig a határozottan merkantilis irányú képviselők csak 11 százalékot tesznek ki. Oroszország .Állami kölcsönök a mezőgazdaság támogatására. Az orosz birodalmi tanács nemrég megerősített egy rendeletet, maly a mezőgazdasági czélokra nyújtandó állami kölcsönök kiosztására vonatkozik. E szerint ilynemű kölcsönök, vizlecsapolások, öntözések, futóhomok lekötésére, gyümölcskertek, szőlők és komlótelepek létesítésére, majorok és tanyák, borpinczék, gyümölcsaszalók, magtárak, ló- és marhaistállók építésére, mezőgazdasági terményeket feldolgozó ipartelepek emelésére és marhaállományok beszerzésére szavazhatók csak meg. A kölcsön magassága nem lehet nagyobb, mint a költségvetésben felvett összeg 75% a, továbbá tenyészállatok beszerzésénél 3000 rubelt, egyéb esetekben 5000 rubelt meg nem haladhat. A visszafizetési határidő maximálisan 20, illetve 30 évet tehet. A kamatoztatás partvédő építkezések (erődítések) és futóhomok megkötésénél 2%-ot, különben 4%-ot tesz ki. A kölcsönök egész járásoknak, községeknek vagy egyes birtokosoknak is szavazhatók meg, mely megszavazás 500 rubel magasságáig a tartomány főnökségnél felállított helyi bizottságok által, az ennél nagyobb összegre szóló megszavazások a földmivelésügyi kormány által hozandók. Mezőgazdasági kongresszus Moszkvában. A császári moszkvai Gazdasági Egyesületi.én február hó 23-ától márczius hó 4-ig terjedő id íszakra mezőgazdasági kongresszust hívott össze, melynek czime: „A segélyre szoruló falusi gazdák kongresszusa." A kitűzött czél a falusi parasztság segélyezése és ennek megfelelőleg a kongresszus programmja a következő 5 főbb pontból áll: 1. Általános kérdések a falusi gazdáknak nyújtandó segély szervezéséről, falusi mezőgazdasági intézmények, azok kölcsönös viszonya és a sajtó által való általánosítása (ismertetése). 2. Mezőgazdasági ismeretek terjesztése. 3. Kisérletügyi és kezelési berendezések, különböző fajtájú kisérletügyi állomások és területek, mintagazdaságok. 4. A mezőgazdaságra vonatkozó egyéb rendelkezések. 5. Kishitel gabonára és eszközök vételére stb. Oroszországban tehát nemcsak maga az állam kezd végre nagyobb gondot fordítani a véginségben sinlődö parasztosztály helyzetének javítására, óriási hitelforrással sietvén annak közvetlen támogatására, hanem a társadalom is megmozdulván, most arra törekszik, hogy az államnak e nehéz, de annál sürgősebb feladatát vele megoszsza. Rumánia. Pénzügyi helyzet. A liberális kormányok túlköltekezései és az utóbbi rossz termések pénzügyi válságba sodorták Rumániát. Garp, jelenlegi miniszterelnök főleg azért hivatott a kormány élére, mert egyedül az ő ügyes kezétől remélték a mind nehezebb kibontakozást. Carp egész sorát indította meg a pénzügyi operáczióknak és külföldi utazása is alighanem ezek lebonyolításával hozható összefüggésbe. Mindenekelőtt az indirekt adók csavarához folyamodott. Először is törvényjavaslatot terjesztett be a szivarpapir-monopoiiumról azért, hogy az igy várható jövedelmet egy kisebb kölcsön alapjául lekösse. A DiscontoGesellschaft, a Bleichröder czég és a bukaresti
10 ftzam, 11 ik é v f o l y a m .
k ö z t e l e k , 1901 f 6 b r u a r h o 2
216 Binea Generala szindikátust alakítottak. E szindikátus a czigarettapipir-monopolium jövedelmének terhére hajlandónak nvilatkozott a ruman államnak 15 millió frank előleget adni. ha ezt a jövedelmet a kormány 12 évre és 7 hónapra leköti. Második eszköze lenne a segit ségnek az úgynevezett czuj«a (szilvapálinka) adó. Mostanáig a szilvaüálinkára nem volt adó vetve, csupán spirilu gy némileg rekompenzálja őket, szilVH aszalókat akar berendezni, hogy a birtokosok szilv«termé«üket megaszalva, a bosnyák szilvához hasonlóan értékesithe-sék. Ugyancsak a D skonto-bank és a Standard Oil Comp. ajánlatot tettek a kormánvnak a petroleummonopoliumot illetőleg is. Egy bizonyos összeg fi/etése mellett bérbevennék az összes petróleum területet. E területről két nagy vezetéket építenének mintegy 13 millió franknyi költséggel Egviket egészen a konstanczüi tengeri kikötőig, a másikat pedig Gyurgvevóig. A kormány hajlandó belemenni a berl-tbe, de a két vezeiék keze-ését magának akarja föntartani. Rumánia mindazt, amit finánczpolitikánk a fogyasztási adók fokozásával ért el, a monopolium segtsésével igyekszik elérni. Rumániában még gyújtó mon^poliuma is van.
A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület újjáalakulása. Gízdasági egyesületeink mozgalmaiban a társadalmi élet fellendülésének mind több biztató jeleivel találd ózunk. Hatalmas szervezke dési mozgalom indult meg mindenfelé, melynek révén gazdasági egyesülete nk a gazdasági elet modern feladatai által igényelt szervezet és erő birtokába igyekeznek jutni. És a mi legörvendetesebb, ez az, hogy a szervezkedési mozgalmak mindenféle politikai és érzelmi szempontokat kizárnak. Tömörülnek a közérdekű tevékenységre felbuzdult erők, eltekintve minden ide nem tartozó szempontoktól, vezettetve pusztán attól az egyetlen érdektől, hogy a gazda megélhetésének könnyebbitéseért dolgozzanak. A boldogulás itt a törekvés. Ez a törekvés jogos, a mozgalom tehát érett és egészseg-s. Boldogulni ta'ajdonképpen mindig akart a mag ar g ^ d a Csodálatos, miért nem szervezkedett hát a boldogu ás érdeké1 en? Van erre talan felelet! Mintha a levegő a múltban nyomasztóbb lett volna. M ntha a köztevekenység terein a szabad mozgás bajos lett volna; soha sem tudia az ember, mikor
íSMJi
üti mestergerendába a fejét, mikor sérti meg a hivatalos rendszert, mikor ütközik össze irányadó nézetekkel és mikor veszti el a kenyeretadó kegvet. Az anyagi függetlenség megrendült, ingoványos talajába az erkölcsi szabadság is sülyedni kezdett. Az agráriusok rebellisták voltak és átok sujtá őket. Egyebekben beszélhettünk, amennyit nekünk tetszett, a karaván haladt a maga utján. Ily körülmények között óvatosság, jóizlés vagy a reménytelenség visszatartotta a gazdákat a közélet marakodásainak meddő teréről És eközben néhány napilap füstös redakcziojában döntetett el, hogy mi a gazdaközvélemény. Mindezen sivárság pusztán azért, mart nem volt tiszta a levegő Hála Istennek, most már nem oly nyomasztó a lélegzetvétel. A téli álom véget ért és a medvék előbújnak barlangjaikból. Kezdtük csatakiáltassal, mig kevesen voltunk egymás mellett. Aztán hogy szaporodni kezdtünk, megalapítottuk a szövetséget. Ez volt a küzdelmekre szánt táborkar, A harczi zsivajra köröskörül a készülődés mély moraja felelt. S egymásután szervezkednek a vidéki táborkarok. Alélt egyesületeink fe;eszmélnek, hogy használatba vegyék zsibbadt tagjaikat. Igy csalja elő a tavaszi napsugár az elvetett mag csiráját. Kezdünk egymás mellett lenni, és ami ezután következik, ez már nem hadakozás; ebben már benne van a czélnak teljes ismerete és az erő nagy öntudata; ennek már munka a neve! Üdvözöljük a gazdatársadalom visszatérő életerejét 1 Legújabban a szabolcsmegyei gazdasági egyesület újjáalakulásáról veszünk hirt. Bizonyára nem hiába éit eddig sem ez az egyesület. Derék és buzgó vezetőkben nem volt hiánya. Generálisok voltak, csakhogy nem akadtak közlegények. Nem sikerült érdeklődést keltenie az egyesületnek és nem birta munkába sodorni a hivatott erőket. Emellett ez az egyesület szellemei erőit túlságosan lefoglaló gazdas«gi vállalkozásokba kezdett, tagadhatlanul a legszebb czélzatokkal és hivatásos téren, de úgyszólván egész figyelmének lekötesével. Mindezeknél fogva az érdekképviseleti feladatokat n^m karolhatta fel kellőleg, amit maguk a vezetők is átláttak. Ők voitak tehát az elsők, akik önzetlen tevékenységük szinteréről minden habozás nélkül félreállottak, nehogy az egyesület kivánaíos fellendülesének és újjászervezésének bármely személyi tekintetek útját állják. Ily körülmények között elismerés illeti meg azokat, akik átadták helyeiket, hogy az uj áramlat uj erőket vonhasson be az egyesületbe, uj tettvágyakat és ambicziókat állithasson a gazdatársadalom szolgálatába. Örömmel veszünk hirt az egyesület ujjászervezkedéséről s legjobb várakozással tekintünk mindazoknak működése elé, a kiket a szabolcsi gazdák bizalma az egyesület élére állított. A mozgalomról alábbi értesítést veszszük: A szabolcsmegyei gazdasági egyesület 1901 január 30 án tartotta alakuló közgyűlését.
megbízhatóbb
még kívánni sem lehet, mint a minők
ÜHautlixies'
g :
A közgyűlést B. Bogáthy József nyitotta meg, kit ezzel az egyesület volt elnöke, gróf Pongrácz Jenő bizott meg. Előterjesztvén, hogy egy elöértekezlet az elnöki tisztre gróf Vay Tibort jelölte, a közgyűlés a grófot egyhangúlag, lelkes éljenzéssel az egyesület elnökéül megválasztotta. Megjelenvén az e'nök őt B. Bogáthy József a közgyűlés nevében üdvözölte. Az uj elnök köszönetet mondott a közgyűlésnek a bizalomért s ígérte, hogy az egyesület tagjainak és kivált a választmánynak segítségével igyekezni fog Szabolcs vármegye mezőgazdasági és ipari érdekeit teljes erejéből istápolni. Az ő előterjesztésére ifj. Szunyoghy Bertalan és Szalánczy Bertalan alelnökökké megválasztatván, a választmányt is az elnöki előterjesztésre egyhangúlag választotta meg a közgyűlés. A közgyűlés berekesztése után a választmány tartott ülést, melyben kimondta, hogy az 1902. évben tartandó pozsonyi országos mezőgazdasági kiállításon az egyesület egy cumulativ kiállítással vesz részt. A kiállítás előmunkálatainak foganatosítására az egyesület elnöksége alatt egy háromtagú bizottság küldetett ki.
V E G Y E S E K . Mai számunk tartalma:
Oldal Az OMGE. közleményei. ... 205 Fö dmivelésiigyi minisztérium költségvetése 205 A székelye' érdekében _ _. ... 214 Külföldi szem'e... 215 A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület újjáalakulása ... ... 216 Növénytermesztés. 20 7 Milyen mélyen szántandó alá a zöld'rágya? Állattenyésztés. Uj tenyészirány az Algauban. 208 Az aszirachán-juhról 2.9 Takarmányozás. A marhahizlalás theoriája praktikus szempontbői. 210 Állat,egészségügy. Védőojtás a száj- és körömfájás ellen... ... 211 Levélszekrény ... ._ ... 212 Vegyesek. 216 Kereskedelem, tőzsde : _ 118 Szerkesztői üzenetek. 219 A magyar kir. földtani intézet mnzenma a közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és csütörtökön, délelőtt 10—l-ig. Más napokon, hétfő és péntek kivételével, délelőtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij lefizetése után tekinthető meg. A m. kír. mezőgazdasági nrozenns gyűjteménye a VII. ker., Kerepesi-ut 72. szám alatti házban megtekinthetők a hétfői és az ünnepeket követő napon kivételével: naponkint d. e. 9 órától d. n. 1 óráig. Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum zárva van. A muzeum látogatása ingyenes. A legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezöutcza sarkán van.
magvakat
27 év óta
Öéíém
53
csász. és kir. udvari szállító
magkereskedésében
k a p h a t ó k .
10. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
A szabolcsi gazdasági egyesület e hó 31-ikén tartott alakuló közgyűléséből a következő táviratot küldték Darányi földmivelésügyi miniszternek: A szabolcsmegyei gazdasági egyesület mai alakuló közgyűlése az uj elnökséget és választmányt megválasztotta. Ez alkalomból Nagyméltóságodat bizalommal üdvözli, biztosítja egyúttal odaadó működéséről, mi gát Nagyméltóságod eddig tapasztalt jóindulatába ajánlja. Vay gróf elnök. Darányi földmivelésügyi miniszter a következő választ küldötte az elnök czimé^e: Fogadja Méltóságod megválasztatásához őszinte szerencsekivánataimat s egyszersmind köszönetemet a szives megemlékezésért, melyet a tisztelt egyesületnél is tolmácsolni kérek. Darányi. Telivérek biztosítása. A tenyész- és E l ő a d á s a K ö z t e l k e n . A z OMGE. versenyanyag számának és értékének emelkedése műszaki bizottságának február hő 4 - é n és ugy a tenyésztők, mint a versenyzők számá(hétfőn) d. u. 4 órakor a Köztelek nagy nak szaporodása a telivér lovak biztosításának kérdését égetővé tette. Angliában még oly termében tartandó ülésén, Károly R e z s ő egyén is, mint a mostani angol király, egyes gazd. tanár „ A szén műszaki alkalmaértékes állatjait biztosítja, Rotschild Angliában zásának jelentősége a mezőgazdaságra" nemcsak telivér, de értékes shére lovait és czimen előadást fog tartani. A bizottság shorthorn tenyészállatait is biztosítja. Keresülésén nemcsak minden OMGií. tag kedelmi törvényünk a külföldi biztosító intézeteknek az országban fióktelepek felállítását megjelenhet, de az elnökség vendégeket és ügynökségek szervezését bizonyos feltételekis szívesen l á t az előadás meghallga- hez köti, melyeknek eddig egyik külföldi állatbiztosító intézet sem felelt meg. Belföldi telitására. Sós Márton nyílt levele. Sós Mártonnak vértulajdonosaink állatjatkait részint direkte Angliában birtositották, részint az itt hallgatag a ,Köztelek" mult számában közölt nyilt levele, tűrt angol ügynökségeknek adták fel biztosímint tudomásun' ra jutott, egyesek előtt félre- tásra. A magyar kölcsönös állatbiztosító társaértésre adott okot. A félreértés abban a fel- ság, mint szövetkezet, hogy a telivér és ügető tevésben áll, mintha a,nyílt levél szőrén-szilán tenyésztőknek és versenyistállótulajdonosoknak kritizálta volna azt az eljárást, hogy a keres- kereskedelmi törvényünk kívánalmaihoz mért belföldöm biztosilást lehetővé tegye, ezen bizkedelmi tárcza előadója az agrárius Makfalvay tosítást működé.-i körébe felvette, de miután Géza országgyűlési képviselő volt. Ennek hely- ily magas koczkázat viselésére kellő anyagi telenítése a levél czéljaitól távol áll. Sőt, eszközökkel még nem rendelkezik és hogy a mint a levél hivatott magyarázója, kijelenthe- biztosifással hozzá fordulóknak kellő garancziát tem, hogy Sós Márton egyenesen örül ennek a is nyújthasson, ezen biztosítást Londonban a Lloydsnál viszontbiztosíthatja és az angol ereszerepbeosztásnak, mert ebben megezáfolva deti kötvényeket a feleknek átadja. Sikerült a látja azt a rágalomnak beillő híresztelést, hogy magyar lovaregylet handikapperjét, Wackerow a mezőgazdaság érdekeit az ipar érdekeivel az Károly urat is az ügynek megnyerni. A díjtéagráriusok összeütközésbe akarnák hozni. A telek ugyanazok, melyek mellett a telivérbiztositások eddig is köttettek, de miután az állatSós Márton felszólalását a merkantilis sajtónak biztosító társaság mint szövetkezet nem nyeéppen az a magyarázata tette szükségessé, hogy részkedés czéljából alakult, tömegesebb biztoaz agráriusok kibéküléséről és megszelidülésé- sitások esetén alacsonyabb díjtételeket lesz ről beszélgettek. Ezt a magyarázatot el nem képes kieszközölni. fogadhatjuk, mert az ipar és kereskedelem tisztes érdekeit eddig is respektáltuk, hisz az iparpártolási mozgalomban maga az OMGE. is N Y I L T T É R . tettleges részt vesz. Ott tehát, ahol összeütközés nem volt, nem lehet szó sem kibékülésS z n p e r f o s z f á t o t , ről, sem megs'e'idülésről, sem meghátrálásról. kénsavas-kálit, kénsavas-ammont, Különösen nem engedhető meg, hogy ez az állitó'agos kibékülés a gazdatársadalmi mozE o v a s a v a s - k f l l i t , galom leszerelésének látszatával ruháztassák fel, miként ezt tenni igyekeztek. Aki Sós (dohánytrágy ázásra) Mártonnak ezirányu egyszerű fejtegetéseit figyelemmel átolfasta, az tisztába lehet azzal, hogy C h i l i s a l é t r o m o t , e fejtegetések révén a Makfalvay egyénisége csakis azon tisztes értelemben apo?ztrofáltatott, E a i n i t e t , amely értelemben a közélet legcsekélyebb tagja is a közélet legelső munkásához is kérdést ^ - O V o s k á l í t r á g y f i ^ ó t intézhet és ez utóbbi felvilágosítást adhat annélkül, hogy emiatt személyes presztízsén a legkisebb csorba is esnék. B. B.^ Jubilá'ó gazdasági egyesület. A pozsonyvármegyei gazdasági egyesület ez évben tölti be fennállásának 40-ik esztendejét. Ebből kifolyólag elhatározták, hogy a 40 ik évfordulót nagyszabású díszközgyűléssel ünneplik meg, melyre meghívják a földmivelési minisztert s az ország összes gazdasági egyesületeit. A díszközgyűlés február hó I4 én lesz s kapcsolatban ezzel ünnepelni fogják az egyesület elnökét, gróf Pállffy Istvánt, aki 30 év óta tölti be ezt a tisztet a vármegye gazdaközönségének legnagyobb megelégedésére.
217
KÖZTELEK, 1901. FEBRUÁR HÖ 2.
Halálozások. Yasadi Balogh Lajosné szül. Nagy Ágnes meghalt Gyúrón, Buszinkó Mihály uradalmi tiszttartó meghalt K.H.-Váralján. Nyugodjanak békében! M e g h i v ó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület földmivelésügyi és növénytermesztési szakosztályának 1901. évi február hó 9 - é n (szombaton) d. u. 4 órakor a „ K ö z t e l k e n " tartandó ülésére. Fö-tárgyak: 1. A z ugar és az azzal kapcsolatos kérdések defmicziója. 2. A budapesti piacz ellátása burgonyával. Gróf Szápáry Gyula, sz. elnök.
és
egyéb
mfltrágyaféléket
Administratori állását változtatni ó h a j t j a egy elsőrendű erő, kitűnő referencziákkal biró végzett óvári, 38 éves, minden gazd. és erd. szakmát értő, evang. ref. vallású, egészséges és nagy munkabíró egyén, ki már 12 év óta nagy uradalmakat vezet. Megkeresések kéretnek E . M . 1901. e lap kiadóhivatalához. 3180 1899. évi forgatom: 26,480 bál. <J
jl •
t. e z .
Felhivjuk gazdakőzSnség figyelmét
iókra,
melyek az év folyamán több sorozatban,
julius és szeptember hónapokban tartatnak meg. Az aukeziókra felküldött és „Gyapjuárveréal vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a M. Á. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint Ingyen raktározásban részesülnek. Bejelentéseke' elfogad és mindennemű felvilágosítással szolgál: Gyapjnárverési vállalat H E L L E R M .
HSost j e l e n t sr.sjg
Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. Q. E. titkárjai szerkesztésében
Köztelek Zsebnaptár 1901-ve.
A .Köztelek Zsebnaptár" ezen hetedik é r folyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „ Köztelek" előfizetői részére küldéssel együtt — =
3 k o r o n a 5 0 fillér. Megrendelhető
a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t ,
IX., Üllöi-ut 2 5 . (Köztelek).
szervezése
elismert
k i t ű n ő minőségben legolcsóbban szállit
„HUNGÁRIA"
s T Á R S A ,
BUDAPEST, V., EmM-tér 13. t
Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. miniszter megbízásából: Ausztria, Németország és Dániában tett tanulmányútja alapján IRTA
Jeszenszky Pál az O. M. O. E. titkára.
m ű t r á g y a , k é a s a v és v e g y i i p a r részvénytársaság B UF Q Dr d A ö P- uEt cSz aT 8, . V . kes*.,
2 k o r o n a . Megrendelhető G. E . t i t k á r i h i v a t a l á b a n .
Á r a : szám.
az O. M .
KÖZTELEK,
i9(h
F E B R U Á R MO 2
10
SZAM. 10-IK É V F O L V A M
Kivitelre e héten több tételfinomítottszeszt Hedrich és Strauss „Királymalom" üzleti tudóvásároltak, mely Dél-Törökország felé lett szállítva. sítása a ,Köztelek" részére. 1901. febr. 1-óe. Megjelent az „Országos Magyar GazdaVidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Rozsliszt Budapesti zárlatárak e héten: Nagyban: Finomított sági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom 0 0/1. I. WR. II. II/B III. szesz 116116-50 K., élesztőszesz 116116-50 K., Szám: Üzleti berendezése a , Köztelek' szerkesztősége nyersszesz adózva 114114 50 korona, nyersszesz Ár : Kor. 23.30 22.50 21.70 21,20 20 — 17 6) 15.— adózatlan (exkontingens) —> •— korona, denaturált által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Köleskása: szesz 36" 36'EO korona. Kontingens nyersszesz Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes Szám 0 1 2 3 - 4 uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér25.— 24.— 23.— 22— 20.50 mentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz Ár: Kor. az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó fizetés mellett értendők. Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos 10.20 K. 10.60 K. 9.80 K. ~ könyv ára portómentes megküldéssel : 55 Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítás*.' ___ Rozskorpa . krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba Vöröshere. A mesterkélten teremtett lanyha irány9.80 zat nem tarthatta magát és a hangulatváltozás máris intézendők. Áraink 100 kgonként, helyben, elegysulyt tisztaa szilárd jelleg felé hajlik. A kereskedelem egyrésze sulynak véve, zsákkal együtt értendők. még mindig tartózkodik a vásárlástól, mi azonban már csak rövid idő kérdése lehet, amennyiben a fogyasztás már most oly élénken mutatkozik, mint a minőre ÁSS Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósíeddig az előző évek hasonló időszakában alig volt tása 6 .Köztelek' részére. Budapest, 1901. jan. 31 én. eset. Külföldön a kereskedőknél is ama nézet uralko- Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljaulyt tiszta dik, hogy a jelen időszak a bevásárlásra kedvező, súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóannál is inkább, mivel a piacz mostani helyzete állomáshoz szállítva: után Ítélve, az árak rövid időn belül jelentékenyen Budapesti gabonatőzsde. emelkedni fognak. Ezen beérkezett jelentések szerint 7V» Anglia, Skótország, Dánia, Svéd, Írország stb. államok, Szám : 0 1 2 8 4 S 6 7 (Quttmann és Wahl budapesti termény- melyeknek szükséglete igen nagy, ezt még nem fedez- ÁrK.: 24 60 23 40 22.40 22.-21.50,20 3018.8015.9014.— ték és bevásárlásaiknál magyarországi lóherének okvetbuz* korpa bizományi czég jelentése.) lenül tekintetbe kell jönni, mivel Amerika, eltekintve; a 8-M takarmányliszt finom goromba még folyton emelkedő árjegyzéseitől, kivitelre mit sem Napi jelentés a gabonafizletről. nyújthat. korona 11.— 8.80 9.— L-uczerna a fogyasztás részéről minden vidékről 1901. február 1. Rozsliszt: élénk érdeklődés tárgyát képezi, mely azonban legelső Lanyha irányzattal együtt majdnem teljes üzlet- sorban a franczia és magyar megbízható áiuk felé Szám: 0 0/1 I. I/b II. H/b telenség, igy foglalhatjuk össze az összes gabona,- irányul. K. 24.40 23.60 22.80 22.— 20.80 18.30 piaczokról beérkező napi jelentéseket. Számításaink Bükköny. Gazdák igen nagy mennyiségeket vásászerint most már egy bizonyos stagnácziós időszak fog rolnak, minek következtében az eladásra kinált tételek bekövetkezni, mert többek között annyira felszaporod- emelkedő árak daczára is hamar vevőre akadlak. tak a malmok lisztkészletei, hogy már üzemredukcziós Baltaczim keresett és szilárd irányzatot követ. Hidegírosvásár a Garay-téri élelmi piaezon hírek szállingóznak mindenfelé. Készbuzában a tegnapi Mezei komócsin, belföldi termésű magnak jó ke- 1901, [február 1-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság bécsi tőzsdén kötés egyáltalán nem jött létre, az reslete volt, mig amerikai származásúfigyelembesem jelentése a .Köztelek* részére.11 Felhozott Budapestről amerikai tőzsdék pedig alacsonyabb jegyzéseket külde- vétetett, szintúgy takarmány-répamag májusi igen kere-64 árus 85 db sertést, 0 árus 6 db süldőt, 4030 kg. nek, mert a-téli búzákat az Egyesült Á lamok területein sett czikket képez. friss hust, 1400 kg. füstölt húst, 700 kg. szalonnát, kitűnő hótakaró fedi. Ma már az ausztráliai aratásról 200 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. Jegyzéseink 50 klgrmmonként Budapesten : is mondhatunk ujabbakat. Daczára a Thoonatartományhurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyaVörös lóhere elsőrendű öregszemü 68—70 korona ban (Viktória és Nyugat-Ausztrália) fellépett óriási húst, —• kg. disznósajtot, — kg. ( - db) sonkát, — Vörös lóhere kőzépminőségü ... 64—66 , „buschtüzeknek", valamint a Nyugatqueenslandban kg, töpörtőt. Vörös lóhere gyengébb minőségű 55—62 , uralkodott szárazságnak, mely körülmények folytán Vidékről és pedig a szokott helyekről 30 árus Luczerna magyar elsőrendű ... 46—48 korona egyes vonalakon az egész termés tönkrement, az 356 drb sertést és 73 drb süldőt. ezidei kiviteli felesleg a tavalyi 11-5 milliónyi kivitt Luczerna magyar kőzépminőségü 42—45 , Forgalom élénk. Arak a kővetkezők: Friss sermennyiséget legalább egy millió bushellel felül fo?ja Muharmag 8—8-50 , téshús 1 kg. 92 -100 fillér, 1 q 82-86 korona, süldőmúlni. A mi tőzsdénk, ugy hisszük, csak a hftjóBaltaczim 13-14-50 „ hus 1 kg. 104-108 fillér, 1 q 84—85 korona, füstölt zás megnyitásával fog ujabb életre ébredni, de félő, 8 50—9-50 , Bükköny ... sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 112-116 korona, hógy az akkor a téli kikötőkből felérkező nagyobb A Mauthner Ödön czég e lap gazdaelőfizetőit szalonna zsírnak 1 kg. 96 —100fillér,1 q korona, mennyiségű készbuza további áreséseket fog involválni. kívánatra akár levélben, akár sürgönyileg teljesen füstölt szalonna 1 kg. 120—128 fillér, 1 q korona, háj 1 kg. 100-108 fillér, 1 q A mai készbuzaüzlet mérsékelt kinálat és gyenge költségmentesen értesiti az összes magfélék napi korona, disznózsír 1 kg. 116—120 fillér, 1 q — vételkedv mellett nyugodt irányzatban mozgott. A for- árairól. korona, kocsonyahús 1 kg. 56—64 fillér, 1 q galomba került 6000 mm. csak 2-5fillérrelolcsóbb korona, füstölt sonka 1 kg. 128-136 fillér, 1 q -— árakon volt elhelyezhető. Heremagyak ólomzárolása. *) korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. Rozsban gyenge az érdeklődés, csekély forgalom hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. fii lér. mellett változatlan árakat jegyzünk. (Prima áru budaBudapest, 1901. január 27-én. pesti parittásra, azonnali szállítás mellett 14.60 korona.) A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló álloÁrpa jobb minőségekben kerestetik. Azonnali más az 1900/1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó HideghuBvásár az Orczy-uti élelmi piaezon. 1901 szállításra 12.50 korona érhető el. 1-től a mai napig az alant megnevezett magkeres- február hó 1-én. (A székesfővárosi vásárigazgatósáZab áruhiány folytán szilárd és ab Budapest kedőknél és termelőknél a következő vetőmagmeny- jelentése a .Köztelek' részére). Felhozott Budapestről 11.70—12.70 koronáig jegyez. nyiségeket ólomzárolta: 68 árus 312 db sejtést, — árus— db süldőt, 3200 kg. Luczerna Lóhere összesen Tengeri mérsékelt kinálat mellett továbbra is WES hust, 800 kg. füstölt hust, 2000 kg. szalonnát, 1000 m é t e r m áz s a szilárd. Prompt áruért Kőbányán 10.30 koronát fizetnek. kg. hájat, 1000 kg. kocsonyahúst. Vidékről és pedig: Nagy-Székelyről 2 árus 27 Mauthner Ödön Budapest ... 1269 973 2242 drb sertést, Soltról 3 árus 32 dib sertést, Dunavecséről Magy. mezőg. szöv. Bpest 551 737 1399 4 árus 28 drb sertést, összesen 9 árus 97 drb 1183 Haldek Ignácz, Budapest 7Í3 470 Szeszüzlet. sertést, helybeli árus 312 darab sertést, mindössze 387 Deutsch Gyula, Budapest ... 131 256. 4C9 darab sertést. Szesz. (Qoldfinger Gábor szeszgyári képviselőFrommer A. H. utóda Bpest— 143 332 189 tudósítása.) 301 58 Boross és Szalay Budapest Forgalom élénk, árak a következők: Friss ser177 Kohn Mór fiai Uzon ... ... téshús 1 kg. 88-104 iillér, 1 q 80—86 K., süldőA szeszüzletben e héten az üzletmenet változat138 138 hus 1 kg. fillér, 1q — K„ füstölt lan élénk volt és a szeszárak változatlanul a multheti Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 115 60 55 sertéshús 1 kg; 112—128 fii, 1 q korona, zárlatjegyzés szerint záródtak. Az egyesült szeszgyárak Radwáner és Rónai Bpest— 47 94 47 esialonna zsirnak 1 kg. 96—104 lill., l q K„ árjegyzése is változatlan szilárd és afinomítottszesz Beimel és fia Budapest ... 74 36 Lamberger Károly Bpest ... füstölt szalonna 1 kg. 104—112, 1 q fillér, nagyban adózva 116. 116.50 kor., adózatlanul 46.—— 11 12 Nöthling Vilmos Budapest... 1 háj 1 kg. 100—112, 1 q fillér, disznózsír 46.50 koronáig kelt* 1 kg. 112—120,1 q fillér, kocsonyahús összesen.- ... 3032 3311 6454 Élesztő3zesz felsőmagyaromági szeszkereskedők 1 kg. 40-68 1 kg. fillér, füstölt sonka által élénkebben keresve, zárlatra adózva 117.— kor, *) A hazai mezőgazdaságra káros amerikai 1 kg, 128—144 fillér. 1 i korona, kolbász 1 kg. adózatlanul 47 kor. kelt. hereféle magvakat a magvizsgálő állomás nei n ólomfillér, disznósajt 1 kg. fillér. A denaturált szesz ára nagyban 36.50 korona zárolja. kicsinyben 37.—37.50 kor. jegyeztetik. Vidékifinomitógyárakrészéről e héten gyér kinálat uralkodott és csak kisebb tételek kerültek forBudapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mestergalomba 2 kor. olcsóbb áron a helybéli kartell jegyLnjza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tu- utcza. 1901. február 1-én. A székesfővárosi vásárzésnek. igazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére.) dósítása a ,Köztelek' részére. Budapest, 1901. jan. 25. Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyersszeszt Nettó-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyFelhozatott a szokott községekből 105 szekér e héten gyéren ajánlottak és csak néhány S7áz hekto- ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. réti széna, 65 szekér muhar, 29 szekér zsupszalma liter kelt el fix árban 40 25 azonnali és későbbi szál10 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, Búzaliszt: litásra. 2 szekér tengeriszár, 11 szekér egyéb takarmány 0 1 2 3 4 5 6 7 A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42'Szám: (zabosbükköny, lóhere, sarjú stb.) 300 zsák szecska. 42"50 korona. Ár K.: 25 — 23.80 22.60 21.60 21.40 20.70 19.— 16.10 A forgalom közepes. Bécsi jegyzés 40 40- 40 80 korona kontingens Takarmányliszt K o r p a Árak fillérekben, q-ként, a következők : réti nyersszeszért. széna 360—520, muhar 500—560, zsupszalma 260—300, 7Vt 8 F. G. Prágai iegyzés 111-50 <-.— korona adózott és alomszalma 200—260, egyéb takarmány , c*'&0 .— korona adózatlan szeszért. Ar:kor.: 14.50 11.10 8.80 9.— lóhere 5C0—500, takarmányszalma , 100 kéve Trieszti jegyzés 20' 20.26 korona kiviteli tengeriszár 1500—1600, luczerna — , sarjú 3Í0— szeszért, 90°/o hektoliterje. 420, szalmaszecska 260—320, széna — , uj ,
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
10
S2AM, l í - I K
ÉVFOLYAM. összes kocsiszám 225,
K02TELEK,
1«U1. F E B R U Á R tO
2
lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db.
Márcz. 28. Székelyhídi jbiróság Márcz. 26. Kisvárdai ÁUatvásárok. kir. jbiróság Budapesti sxnrómarhaTásár. 1901. jan. hő 31-ér. a tkvi ha- Özv. Koller 90464 Ápril 10. Budapesti Kőbányai ssrtéavásár. 1901. évi febr. hó 1-én A székesfővárosi közvágóhíd, ét marhavásár igazgatósátóság Jánosné (Első magyar sertéshislM-részvénytársaság telefon jekir. tvszék gának jelentése. lentése „Köztelek' részére.) Az üzlet csendes, atkviha- Jiraszek 418212 Felhajtatott: belföldi 252 db, eladatott db, volt. Eeti átlag-árak : Magyar válogatott 320— Ápril 15. Szegedi kir. tvszék tóság Nándor galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, elSS0 kgros nehéz 94-95 fii., 280—300 kgrammos nehéz adatott — drb, növendék élö borjú — db, eladatott 90-92 fii., öreg 300 kg. tuli f 8 - 92fii.,vidéki sertés — drb, élö bárány — db, eladatott — drb; ölött belföldi könnyű f. Szerb 80—88 f. Román 10 drb, eladatct! — drb, galicziai — drb, eladatott — tiszta ktg. páronkint 45 kler. életsulylevonás és 4%> drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 7-30 eladatott — drb, növendék borink — drb, eladatott — korona, árpa uj 12-60 kor. Kőbányán átvéve. Helyi Szerkesztői üzenetek. drb, ölött bálány 527 drb, eladatott — drb, élö állomány: január 25-én maradt 35664 darab. Félkecske — drb, eladatott — drb. hajtás: Belföldről 1889 darab, Szerbiából 682 darab, Sch. 1. urnák, Simonmajor. A haszonszerződésBorjuvásár irányzata élénk volt. Romániából drb, egyéb államokból darab ből eredő ilynemű kötelezettségek, amelyek visszaszolÖsszesen 2491 db. F ő ö s s z e g 33055 db. Állomány gáltatási természetüknél fogva csak a bértartam lejárArak a következők: Elő borjuk: belföldi és felhajtás együtt drb. Elhajlás: budapesti fo- tával válnak esedékessé, a könyvelésben rendszerint nem koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 60 90 gyasztásra (I—X. kerület) 1004 drb, belföldre Budapest jutnak kifejezésre és csak az utolsó év üzelmének terhére koronáig, kivételesen 96 koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, környékére 458 drb, Bécsbe 590 drb, osztrák tar- jönnek számításba. Ha azonban ezeket a haszonbértartományokba 6C9 drb, Ausztriába — db. Német birotam alatt 20 éven át évente a könyvelésben is kifejezésre kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig dalomba — darab egyéb országokba — darab, összesen kívánja juttatni, ugy ezen kötelezettséget pénzértékben kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , 2674 db. A szappangyárakban feldolgoztatott: 1, szállá- kifejezve, a haszonbérbe adó követelése gyanánt egy sokban elhullott 0 darab, vaggonokból kirakott hulla erre külön nyújtandó számlán írja elő. A zárszámadáskoronáig, kiv. koronáig drbkint, 3 darab, borsókásnak találtatott 9 darab, összesen ban ez a tétel mérlegszámlával átmegy a vagyonszámla koronáig, kiv. koronáig súlyra. Olött borjú: tehertétele gyanánt a megnyitott uj évre — folytonobelföldi 90—92 koronáig, kiv. — koronáig súlyra, 12 db. Maradt állomány 30381 drb. A részvény-szállásekban 758 drb van elhelyezve. Az egészségi és transan — mignem az utolsó évben a szolgálmány teljegalicziai koronáig, kiv. koronáig zitószállásokban marad! 1/25. 2876 db. Felhajtás: Szer- sité e után kiegyenlítést nyer az az évi költség-jövesúlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig biából . 602 db, Romániától drb, összesen 3478 drb. delem terhére. drbonkint, bécsi koronáig, kiv. koronáig Elhajlás: 1689 drb, r-aradt állomány 1789 drb ét T. K..urnák, Talpas. Az előadottak után kétségsúlyra, növendék koronáig, kiv. koronáig drbonkint, élö bárány 810 — koronáig pedig — drb szerb és 1789 db román. Az egészségügyi telen, hogy önt a gazda iszti czim megilleti az uj törszemlénél jan. 1-től máig 22 drb a fogyasztás alól ki- vény szerint is. Mert gazdatiszt mindaz, aki gazdatiszti páronkint, ölött bárány 8 13 — koronáig párja. vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. teendőt teljesít. Már pedig Ön ugyancsak ilyent teljesít. F. K. urnák. Ön eddig szerzett jogaiból mit sem vészit el, mert a törvénynek visszanenő hatálya nincs. Budapesti gazöatági és tcisyészffiarlsaTásái'. 1901. Bécsi rágómarliavásár. 1901. jan. hó 28-án. Gazdatiszti czime és jogai tehát megmaradnak. évi január hó 31 én. (A budapesti közvágóhíd és (Vass Jenő tudósítása a „Köztelek" részére.) marhavásárigazgatóság jelenlése a «Köztelek' részére. S. K. F. urnák, Bar.-Löcs. Szívesen veszszük kiusszes felhajfás 5201 db. Kbbői magyar 3431 db, látásba helyezett czikkeit s ha közölhetők lesznek, ugy Felhajtatott: 152db, úgymint: jármos ökörelsfmin. — -1b, közép — db, alárendelt — db. Fejőstehén: fehér galicziai 961 darab, bukovinai 27, német 782 db, díjazni is fogjuk azokat. Munkatársainkat díjazni szokdb, fiatal 1268 db, ökör tuk, amiből aztán könnyű megrendelni a „Köztelket*. 2 db, larka 128 db, tenyészbikt 2 drb, tarka tinó —, hizott 3933 db, legelő iehér — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 20 db, 36 2 db, bika 681 db, tehén 803 db, bivaly 77 db. Cs. M. urnák, Zaránd. Ha a tatarozás költséA valamivel kisebb felhajtás daczára az üzlet geire nézve előre meg nem egyezett, azokat sajátjáhizlalni való ökör — db,üsző fehér — db. még lanyhább volt, mint mult héten, piima áru csak ból viselte és a 6 heti felmondásba beleegyezett, akkor Fejőstehenekre az ilzlet javult. nehezen birta multheti árát megtartana mig közép és a tatarozási költségekre igényt nem tarthat. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármoa harmadminőségek még alacsonyabb árakon keltek. P. Z. urnák, Jászkisér. Reczeptek elbírálásába ölör , középmin. jármos ökör pár., Bikák csekély vételkedv me'lett szintén olcsóbban elvből nem bocsátkozhatunk. A gyógyszerek és ezek alárendelt minőségű jármoa ökör , Jármos keltek. adagjainak megválasztása sok körülménytől függ és bivaly é. s. mm,, — — K-.ig páronkint. Arak: prima magyar 70 -74'— (—• ), ezekundi ezeknek a körülményeknek ismerete nélkül nem lehet jobb minőségű jármos ökör — mns.-kint é. s., tarka 58—68, tertia 50—57. Galicziai prima 70 76'— véleményt mondani, azt pedig, váljon valamely gyógybekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekért é* ( ), szekunda 60—69, tertia 50—58. Kémet urima szer halált okozott-e, csak a részletes kórleirás és bonpedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka 78—84— (85 ), szekunda 68—78, tertia 56-66 czolási lelet alapján lehet elbírálni. Ezúttal csak annyit kevert származású tehén 190—230 koronáig darabon- Legelőmarha : szerb és magyar 46 —54—, rosszabb jegyzünk meg, hogy ópium-tinkturából a napi adag kint, bonyhádi tehén 240—320, kiv. koronáig minőségű 46—54'—. Bika és tehén 40—64 ( ) szarvasmarhának : 50—200.0 gm lehet. darabonkint. és bivaly 36' 40'—. Az összes eladások, élősúlyban, P. L. urnák, Konió. Az ispán, ki az erdőkerülő 1C0 kilogrammonként, fogy. adó nélkül értendők. felügyeletével van megbízva, az elkallódott fa fejében csak akkor tartozik kártérítéssel, ha a felügyelet gyaBudapesti vágémarhavásár. 1901. évi jan. hó korlását bebizonyithatólag elhanyagolta. 31 én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatósáq Bécsi szurómarhayásár. 1901. jan. 24-éa. Felwientése a „Köztelek' részére.) Felhajtatott: 2258 dbhozatott: 3710 borjú, 2148 élő sertés, 2630 kizsigerel* cagy vágómarha, nevezetesen: 961 db magyar és tarka sertés, 525 kizsigerelt juh, 719 bárány. ökör, 657 db magyar és tarka tehén, 448 db szerbiai - HezSraadláK flgyelméhe l Ölött sertések kivételével az irányzat valamennyi ökör, 3 3 db szerbiai tehén, — db boszniai ökör, — db áruban lanyha. Ölött sertések élénkebb kereslet mellett to mai tehén, 101 db bika és 58 db bivíly. kilónként 4fillérrelmagasabb áron keltek. Minőség ezerint: 17 drrab elsőrendű hizott Árak kilogrammonként: kizsigerelt borjú 64—80, Elismert kitűnő hazai gtfrtmányl 66 db közéj minőségű és 22 db alárendelt min. bika ),- élö borjú 122 db elsőrendű hizott ökör, 1234 db közép- prima 82—102, primissima 108—116 ( , prima; ( — ) , primissima (—), minőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; 73 db elsőrendű hizott tehén, 585 db középminöségű tehén, fiatal sertés 56-74, kizsigerelt sertés, nehéz 84-96, hizó sertés, süldő 80—100 (104), kizsigerelt juh 56—76 53 db alárendelt minfségtt tehén. pr. kiló fillérekben, bárány páronkint 10—24 (—) korona. A vágómarha felhajtás 112 darabbal kevesebb . volt. mint a mult héten, az árakban azonban javulás Bécsi jnhvásár. 1901 jan. hó 24-én, Felhajtál nem észlelhető, az irányzat élénkebb. Bikák ára 2 ko2071 db juh. ronával hanyatlott, a készlet elfogyott. Rossz párisi hirek folytán az üzlet igen Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőtégű 58--—e8 —.kivételesen —• , lanyha volt. gazdasági gépgyár Árak: juh 42—44, kiv, 45-46, raczka —• •— hizott magyar ökör kezépminőségfl 50—-57 —, alárendelt minőségű magyar ökör 46' 48'—, jobb minö- fillér pr. kiló élősúlyban.' RÉSZVÉNYTÁRSULAT Bí-gü magyar és tarka tehén 40-62—, kivételesen tarka tehén —•——, magyar tehén középmin. 40- 62 — (—). BUDAPESTEN, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 40 Ingatlanok árverései (40900 korona bect62—, szerbiai ökör jobb minőségű 48 56 —, kiv. K Ü L S Ő V Á C Z I - U T 7. SZÁM. órtékeE felül.) —•—, szerbiai ökör középminöségű 40 —46 —, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika (Kivonat a hivatalos lapbői.) 42-63 —, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 32 -44 — magyar legelőmarha I. rendű —-—, kiv. —•— atkviha- Rády 271216 II. rendű koronáig métermázsánkint élősúlyban' tóság Mihályné Febr. 5. Veszprémi atkviha- dr. Gsekő 59368 Budapesti lóvásár. Budspesi, 5901 jan. 31-ér. kir. tvszék tóság Imre (4 budapesti vásárigazgatóidg jelentése a .Kőztétek'" Febr. 7. Tiszafüredi atkviha- id. Nyáry 54241 ré szére), 2V«, 3>/i, 4, 4i/>, 6, S, 10, lt lóerejftek. kir. jbiróság tóság József fiai czég^ A vásár forgalma közép volt. atkviha- Farkas 91871 Felhajtatott összesen 527 db. Eladatott 282 db, Febr. 23. Budapesti Jobb minőségű lovakból hátas 20 drb, eladatott 5 db, kir. tvszék tóság Bernát 340—380 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — db, atkviha- Fried 42413 eladatott — db, K.-ért, nehezebb kocsiló Febr. 25. Nagykállói (ufti mozdonyok.) (hintós) 45 db, eladatott 11 db 180-310 K.-ért, igás kir. jbiróság tóság Lajos Kérjük minden azakbavágó kérdé««el biFebr. 26. Duuaföldvári atkviha- Török 42672 zalommal hozzánk fordulni, ké»zs*gg«l közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros lő jbiróság tóság Elemérné adunk kimerltfl *« felvilágosító »ála«»t. stb.) 60 db, eladatott 25 db 160—3C0 K.-ért, könnyeim félék (peraiztló stb.) 350 db, elsdatott 220 db 80—130 Márcz. 1. BpestiI—ül.ker. atkviha-Schésioger 346192 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 37 db, eladatott kir. jbiróság tóság János 21 db 18—70 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 53 db, Márcz. 9. Borosjenöi atkviha- Wallisch 22002Ó az állatkert részére vásároltatott 2 darab, tukir. jbiróság tóság Antal és Ágoston Wallisch
1600 gözcsépiökészlet üzemben!
ELSŐ iAGYAR
Magánjárók
220
KÖZTELEK A 0 1 .
F E B R U Á R HÖ 2
10. SZAM. 11 -II. É V F O L Y A M .
S A C K R U D O L i F egyedüli képviselője Magyarországon
r K O F F E R
S A M U
B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 53. szám. Előre bocsátva, hogy Saok Rudolf világhírű gyártmányai eredeti minőségben csak nálam kaphatók: ajánlom kőzkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet
szecskavágó-, répavágó gépeimet.
topartáH tredetl
Kézi, járgány- és gőzhajtásra
angol kosok
járgányaimat
kaphatók: PICK
takarmánypároló
OSWALD-iil BUDAPEST,
VUL, Kíllsi-Karapeu-ui 1. u.
Kalmár Wilmos Budapest,
VI. kerület, T e r é z - k ö r u t
3. szám.
a csehországi Thomas-müvek magyarországi rezérképviselője a j á n l :
f l m a s f o s i f á t ü s z t e t (Tkntssalak), @ m „Martailia" doiiáujrlrágjá^ Halaitok »•••• ••• A műtrágyák
béltartalmáért
szavatolok. namsEsaa
Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszórö gépsk a legolcsóbb áron. «o in
P « t * i
é l lelkiismeretes
kiszolgálás.
készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerítő árjegyzék és készséges felvilágosítások.
Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak Pozsony-Ujváros állomásán a pályavendéglői üzletre, valamint Kecskemét állomás I. II. és III. osztályú várótermeiben berendezett buffet-üzletre 1901. évi május hó 1-től számított három évi időtartamra ezennel nyilvános pályázat hirdettetik. Az ezen üzleteket bérbe venni óhajtók felhivatnak, hogy szabályszerűen bélyegzett, valamint kellő bizonyítványokkal felszerelt ajánlatukat folyó évi márczius hó 1-én déli 12 óráig a m. á. v. budapest-balparti üzletvezetőség általános osztályához a következő megjelölés mellett nyújtsák be. „Ajánlat a pályavendéglő bérletére 46678—1900. számhoz." Az ajánlattevő köteles ugyanazon üzletvezetőség gyüjtöpénztáránál folyó évi február hó 28-án déli 12 óráig bánatpénz fejében a pozsony-ujvárosi vendéglőre nézve 300 koronát, a kecskeméti buffetre 200 koronát készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban letétbe helyezni vagy oda posta utján külön beküldeni. Bánatpénz letétele nélkül az ajánlat nem vétetik figyelembe. A bánatpénzről nyert pénztári elismervény az ajánlathoz nem csatolandó. A bérletekre vonatkozó részletes feltételek az alulírott üzletvezetőség forgalmi és kereskedelmi osztályában (Teréz-körut 62. szám, félemelet ajtó 12.) sétköznapon a hivatalos órák alatt (reggel 8-tól délután 2-ig) megtekinthetők, miért is az ajánlattevőkről feltételeztetik, hogy a feltételeket ismerik s azokat magukra nézve egész terjedelmükben kőtelezőknek elfogadják. A bérbeadó üzletvezetőség fentartja magának azon jogot, hogy az ajánlattevők közül, a magánlott összegre való tekintet nélkül, szabadon választhasson. Budapest-balparti üzletvezetőség.
Élelmi szerek értékeslk tését eszközlik az elöl i irt °/o mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nynjt tagok és nem tagoknak.
Azonnali készpénzelszímolás.
Értékesítésre elfogad: Magyar Gazdák ^ 150-200 ezer korona tökével Husnemttket, füstölt Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete hust, vadakat, szárnyarendelkező intelligens gyakorlott gazda egy
HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. Q Sürgőnyczim: Aurora—Budapest.
Fraktüctas, legolcsó"b"b é s
leg-pon.tosab'b
zsirmeghatápozó a tej- és tejtermények részére a dr. N. G e r b e r
swr ACID-BUTYROMETERE. TM Több mint 7000 drb használatban. — 25 elsőrendű kitüntetés. A világ leghíresebb és legnagyobb tehenészetei dolgoznak vele.
Eladási-hely: Alfa Separator részvény-társaság Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám. Képes árjegyzékeket ingyen küld
Dr. IV. G e r b e r ' s M o l k e r e i Zürich ( S o h w e i z ) .
sokat-élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
{(SÜT nagyobb gazdaságiban m i n t társ ó h a j t résztvenni, esetleg azt önállóan 8248 is Ibérbevenné. IBS® Ajánlatok Goldberger A. V. hirdetési irodájába Budapest IV., Váci-utca 20., „Gazda" jelige a. küldendők.
Ac iengesellschaft Stahíwerke Weissenfefs ezelőtt Goeppinger & Co.
Weissenfels, Obertrain. Szab. a c z é i h o r d ó k . A hordóban levő folyadék nem veszít súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély. Petroleum, benzin, festékáruk, spiritusz, Kapfialó minden olajok, alkaliák stb. részére. Tutatíkedísta.
Óvakodjunk az utánzatoktól.
Csakis az olyan butyrometerek nak ellenőrizve, a legczélszerübben törvényileg védve, melyeknek a nyaka rovátkolt s az itt látható felírással van. nak ellátva. Utánzások törvényileg üldöztetnek. Ismételadók, kik egyszerre több 100 drbot vesznek, külön engedményben részesülnek.
Amerikai szabadalmazott
aczóllánczok forrasztás nélkül.
Árjogyzéket ingyen és bérmentve.
10
KÖZTELEK,
SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM-
1901. F E B R U Á R HÓ 2.
221
Hazai Ipar
Budapest, VI., Já.si-n. 7.
Most jelent meg
a
Szövetkezeti és gazdasági évkönyv a z
19G1.
é v r e .
Az Országos Központi Hitelszövetkezet erkölcsi támogatása mellett. SZERKESZTIK:
S z i l a s s y Z o l t á n és B u d a y
Barna
az Omge. t i t k á r j a i . TARTALMA: Ismerteti a hazánkban létező összes kezeti
intézményeket,
azok
szövet-
szervezetét
s
igénybevételük m ó d j á t ; gyakorlati utmutatást tartalmaz hitel- és fogyasztási
szövetkezetek
alakítására és vezetésére nézve. T e r j e d e l m e : ÍO nyomtatott =
=
=
=
=
Á r a :
1 k o r o n a .
iv. =
=
=
=
=
Megrendelhető:
a „KÖZTELEK" kiadóhivatalában BUDAPEST,
IX. k e r ü l e t , Ü l l ő i - u t 2 5 . s z á m . G É P O L A J Á T , . valóst tlHta olívaolajat, eUcrendfi •avtalanitott repczeolajat, stb. disznózsírt, s z a l o n n á t é s s z a l o n n á r ó l l e r á z o t t sót.
A
J Á
S T L O K :
Kocsikenöcsöt
Petroteuisisi, Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot, minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket
M Ű T R Á G Y Á T
P V V e t ő m a g o t F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , Olasz Maponáriái tiszta waatag gfSke- a legjutányosabb áron és garantált jó miu. m. karbolsav, karbolpor, oreolin, zöldgáiicz stb, nőségben. i*ek&>«! ©«•»!*•. rézgálicz karbololeumot, keserűsót esud&sót. ". Ulndenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luosernát és egyéb magvakat és kérők mlntásott szíves ajánlatokat. e u e a P E S T E i p
KRAME1
Telefon.
LIP
f
V .
k e r . ,
AJkfedémia-iitcza
S ü r - ^ S n y c z i i m s „ C E R E S " 0®sf®ís©st a Árjegyzékkel én réuletes Kttloa aitea*t«Ste&r.i fejtatoatr* ggate&laK.
t ® .
Telefon. ••
n .
KÖZTELEK Téli i d é n y .
1901. F E B R U Á R HO 2.
1900. P á r i s i v i l á g k i á l l í t á s j u r y t a g j a .
| o r Téli
idény.
10. SZÁM. 11-IK
ÉVFOLYAM.
STAHEL » L E N N E R
TRIEURGYÁR,
Katona József-ntcza 8.
H a e j r a r o m i g legrégibb gazd. gépgyára Mosonban (1856.) A beálló téli Idényre ajánlja legjobb rendszerű és leggondosabb kivitelű:
Répavágóit,
S x B O s k a v á g ó i t m i n d e n nag-ys0.g-toa.il.
E r e d e t i angrol, ISapid kukoricza morzsolok, Gyökmosók
darálók
t r i e m r t készítünk. ián ét olcsón ujjal felcsertiékk«! szolgálunk bér-
Ventzky-fóle takarmány füilesztök. Burgonya zúzok, Burgonya választók.
=
teljes takarmánykamra berendezések
Elsőrendű
=
Tető
tervezésére és eszközlésére.
Részletes árjegyzékek rendelkezésre
Hanna Malzfabrik in Kremsier (Morvaország).
állanak.
G A J V Z és T Á R S A K S Ü S ^ Petróleummal ós adómentes benzinnel hajtott meterek gazdaság czól/aka pAam * 9I8HKA K«Í wán^
Részletes árjegyzékeinket kivánatra megküldjük.
árpát
ajánl, mig a készlet tart,
F ő r a k t á r " s Budapest, VI., Váczi-körut 57|a.
201
Hirdetmény. A magy. kir. államvasutak üzletkezelése alatt álló bihari helyiérdekű vasúton az adómentesség megszűnése folytán az 1901. évi február hó 1-én az adópótlékkal felemelt uj díjszabás lép életbe. Ezen uj díjszabás a magy. kir. államvasutak üzletkezelése alatti helyi érdekű vasutak közös árudijszabásához (II- rész) kiadandó pótlék utján fog életbeléptettetni, mely pótlék a magy. kir. államvasutak igazgatóságának dijszabási o~_
„HAMPHSIHt UUWN" JUHOK-
Mechwart-féle gőzekék és petroleumekék.
K i t ű n ő hus, j ó g y a p j ú , n a g y suly
Hengerszékek, köjáratek ét teljes malomberendezések.
angol jmli-fajta
TmrMmák. — V i l l á r a * világítási erőátviteli l - " -
Ezen kiválóan értékes
bámulatosan Korai
4a
fejlettségénei fogva utolérhetetlen ezenkívül pedig oly erős szervezetüek, hogy
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és ipaíezélokra. Legjobb gummi- és kender t ö m l i k . Mindenféle csöveit. Árjegyzékek ingyen éa bérmentve.
és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermértegek, mérlegek házi használatra, baremmérlegek. Commandit-társaság ezlvattya- ée mérleggyírtitra.
W. GARVENS, Wien,
fttBÉíl
L, Walflschgasst 14 Schwiu-ieBbergftraaw « .
egyéves
önkéntes
LENNI?
Dr. F A B I N Y 1 v. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. Rendelés 8—3-ig; este 6—8-ig. BUDAPESTEN, V I I . k e r . . E r z s é b e t - k ö r u t 13. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kivánatra gyógyszerek.
LICHTBLAU ALBERT
a katonai előkészítő tanf. igazgatója, Debrecenben. Tanbizottsds: eddei l)R,ll'<ÍE\TZ JÁNOS ny. i
minden
éghajlathoz
alkalmasak,
és a hus minőségére nézve egyedül állanak. Közelebbi felvilágosítást nyújt J A M E S
E.
R A W L E N C E ,
a Hampshire Down juhtenyésztök szövetségének titkárja. S A L 1 S B U R Y , England.
iö. SZÁM. ll-ik SVFÖLYAM.
KÖZTELEK
1*01. F E B R U Á R HO 2.
22$
_^MA6YARH0N ELSŐLE6NA6Y0BB ÉsLEGJŰBB HIRNfVÖ QRAIJI
A j á n l j á k nagy r a k t á r u k a t m i n den patkolási c z i k k b ő l és ezen szakmába vágó különlegessé- | g e k b a l . — Továbbá ajánlják szaba- | dalmazott, kiváló szakférfiak által 1 legjobban ajánlott patkóikat 1 igásiovak és paripák, úgyszintén
flRAUSWETTER
ökrök
Ó R A K , É K S Z E R E K .
Különösen kiemeljük czégiinknek legújabban szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit.
M .
I S A X M
JÁNOS CS. ÉS iaa KiZA RÖLAGOSAN SZAB. i KRONOMETER- é s MÜ-ÓRÁS
JAVÍTÁSOK 5 ÉVI JÓTÁLLÁS MELLETT.
Kwizda Ferene János kerületi gyógyszerész, Korneubnrgr Bécs mell
II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja
Jeszenszky Pál, eüle^^agja^i'k^^áQlott^ kül3 kor. 30 fill. Bolti ára 4 korona.
Tűrik József gyógyszertára Budapest, VI. Király-u. 12.
Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám.
Gazdasági Számviteli ffiaptár -1901. é v n e . -
ZOLTÁN
ÍS
W)
Magyar kir. államvasutak. H i v a t a l o s ó r á k . A) Hétköznapokon. I. Irodai hivatalos órák a gyors- és teheráru pénztárak részére : délelőtt 8 órától 12 óráig, délután 2 órától 6 óráig. II. Raktári hivatalos órák gyors- és teheráruk feladására, és kiszolgáltatására: a) Április hó 1-től bezárólag szeptember hó 30-ig: délelőtt 7 órától 12 óráig, délután lVa órától 6 óráig. b) Október hó 1-től bezárólag március hó 31-ig: délelőtt 8 órától 12 óráig, délután 1V2 órától 6 óráig. B) Szent István király napján hivatalos órák nem tartatnak. E napon az állomásokon áruk sem fel nem adhatók, sem pedig azok ki nem adatnak, kivéve a hulla-, élőállat- és robbanékony-küldeményeket, melyek közül a hullák (gyors- vagy teheráruként) a hétköznapokra megállapított hivatalos órák ideje alatt fel- és kiadhatók, mig a gyors- vagy teheráruként elszámolt élőállat és robbanékony-küldemények ezen idő alatt csakis kiadatnak, de fel nem vétetnek. C) Vasár- és ünnepnapokon: Irodai és raktári hivatalos órák csak gyorsáruk feladására és kiszolgáltatására délelőtt 9 órától 12 óráig tartatnak. Ezen hivatalos órák alatt kivételesen a teheráruként szállítandó sör- és baromfi-küldemények is felvétetnek és a teheráru sörküldemények is kiadatnak. Egyéb áruk sem fel nem adhatók, sem ki nem adatnak, kivéve a hulla-, élőállatés robbanékony-küldeményeket, melyek közül a hullák (gyors- vagy teheráruként) a hétköznapokra megállapított hivatalos órák ideje alatt feladhatók és kiadatnak, mig az élőállat- és robbanékony-küldemények ezen idő alatt csakis kiadatnak, de fel nem vétetnek. Figyelmeztetés. Szent István király napján és vasárnapokon az áruk feladása és kiszolgáltatása a törvényes munkaszünetre való tekintettel korlátoztattatván, e napokon a hirdetményben külön megnevezett árukon kivül más árukat csak azok az állomások vehetnek fel és adhatnak ki, a melyek erre nézve felsőbb engedély alapján külön utasítást nyertek.
L M t G J t t t N T ]
Szerkesztö: SZILASSY
|i
.
RESZLETFIZÉTESREI
S Ö H M E
s
cs. és kir. udvari patkolási eszköz-szállítók W I E N , I., R E N N G A S S E 6. SZÁM.
1
IO-EVI JÓTAU.ASSAL
. KÉSZPÉNZÉRT,VALAMINT.
az Orsz. Magy. Gazd. Egyes, szerkesztő-titkára.
K i a d j a az Országos M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ü l e t .
A r a portomentes küldéssel egy k o r o n a 8 0
fillér
(90
krajezár).
E g y díszesen s t e l j e s e n vászonba kötött, n a p t á r részszel és gazdasági t u d n i v a l ó k k a l ellátott nagy a l a k ú egyszerű számviteli k ö n y v , a m e l y e t m i n d e n gazda s z á m v i t e l é n e k b e j e g y z é s é r e az egész é v e n át használhat.
Köztelek" kia B U D A P E S T , IX. ker., Üllői-ut 25. szám alá intézendők.
KÖZTELEK,
224
10
1901. F E B R U Á R HO 2,
SZÁM. 11-IK É V F O L Y A M .
RENDSZERES
zéssk fermen^-tisztitö-művek gabonaraktárak (silos) részére.
G R A E P E L H U G Ó gép-
és r o s t s l c m e z g y i r ,
m»lomépités*et
Marshall, Sons & Co. LmtcL angolorsiági gépgyár vezériigyndke BUDAPESTEN,
Méltóságos tüntetett
Báró Vécsey József
ú r többszörösen ki-
hirneves Csegöldi gulyájából
e l a d ó
18 d b 2 é v e s é s 2 d b 3 é v e s t e n y é s z i g a z o l y á n y n y a l b i r ó |
magyar taju bika.
V . ker.,
Külső
7t3é
váczi-it
41.
m m .
5 dij: él M . Kisbér nemzetközi T8t5gépver»eny 8 díj dij: : nagy u Lévai nemzetközi vetőgépYaraany első tt IMA. Hódstazflvísárhelyl vetőgépremny eSsfl dij: arany é Marosvásárhelyi vetögépverseny első dij : arany érem. 1899. Szegedi kiállítás első dij: legnagyobb elismerés.
WEISER J. C. gazdasági gépgyára NA6Y;K1NIZSÍJÍ. " Ajánlj.: Ma|f«r*riiá| l«guj*M> is TMS
Az eladás február hó 12-én délelőtt 9 orakor kezdetik, de előjegyzés addig is e l f o g a d t a t i k . A z
árak
szabottak:
és pedig a 2 éveseknél. 4 0 0 — 6 0 0 ko-rig, a 3 éveseknél 8 0 0 — 9 0 0 kor-ig; két vagy több v e v ő kívánságára a többek által előjegyzett állatokra árverés kérhető. Bővebb értesítést nyújt és eladást eszközöl
Tréger 3226
urad. intéző CSEGÖLDÖN
Albert u. p . J á n k .
Egy kétezer holdas homoki nagybirtok önálló kezelésére egy minden tekintetben alkalmas praktikus
g a z d a t i s z t kerestetik, a ki tiszteséges ellátásra számithat, ha szolgálatai megfelelőnek fognak bizonyulni. A szolgálatba lépés időpontját kölcsönösen meglehet m a j d állapítani, kívánatos lenne azonban, ha az illető ez é v tavaszán már megkezdhetné működését. Ajánlatok C s á n y i J á n o s h o z , a szegedi kereskedelmi és iparbank vezérigazgatójához Szegedre küldendők, figyelembe azonban csak olyan ajánlkozók fognak vétetni, a kik több évig homokföldön eredményesen gazdálkodtak és ezt j ó bizonyítványokkal igazolni ÍS tudják. 3239
i i k ém h e g y e s t a l a j h * * e j y a r í i l
kbad. kirtitlxató kapa eaokly ókkal átlátott alkalntM
Z ML M-S mi LL lagjeitb «nerk»«eta 8»ck-r» Jszerii aozéíefcéit, beroc rastáit és miadeuféle gwdwsagl gépeit
J \ m i jr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, i 16 írt. á r j c g y i é k ingyen és bármantva.
l a p u n k bekötési táblája 2
k o r .
k a p h a t ó
7 2 f i U . ( p o r t ó m e n t e s e n > feladóftjvatalunkban.
KAINIT nagyban és kicsinyben. SSegrendelheta az Országos Magyar Gazdasági EgyesOl* ttikári hivatalánál (Budapest Köztelek). A r « U : nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A rásüti ssállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 i r . , nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénítórábos beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldeméay
10
S Z Á M . 11 -IK e V F O L Y A M .
KÖZTELEK. 1 9 0 1 . F E B R U Á R
H ö 2.
225
A magy. k i r , államvasutak gépgyárának »=._:§
r
B U D A P E S T ,
-•-•SS r
ajánlja
Sg-CS
a magy.
kir.
Váczi-körut
államvasutak
vezérügynöksége
33.
szám.
gépgyárában
készült
.""
gőzcséplő készleteit, szaImakazalozóit,
S s i = a i t - s i s
•Millennium" l e g n j a b b szerkezetik
:
f ű k a s z á l ó - ,
m a r o k r a k ó -
é s k é v e k ö t ő
a r a t o g é p e i t ,
továbbá : a szab. osztr.-magyar állámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzcséplőkész- I 1997 léteit, Sack-rendszerü, aczélöntésii e k e f ő v e l ellátott e k é i t és egyéb mezőgazdasági eszközeit.
Gazdák Biztosító Szövetkezete
MEGHÍVÁS
a Pesti magyar kereskedelmi bank 59-ik
rendes közgyűlésére, mely
1901. é v i f e b r u á r
hó 9-én délután 6 órakor
a bank helyiségében fog megtartatni. TÁRGYAK: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő-bizottság jelentése, a mérleg megállapítása, a nyeremény felosztása iránti határozat és a felmentés megszavazása. 3. Az alapszabályok 53. §-ának módosítása. 4. Igazgatósági választások (az alapszabályok 36. §-a értelmében a kilépő igazgatósági tagok újból választhatók). 5. A felügyelő-bizottság választása. Az alapszabályok 19, 20. és 21-ik §-ai értelmében minden részvényes, kinek részvényei három hónappal a közgyűlés előtt a bank könyveiben nevére be vannak jegyezve, jogosítva van a közgyűlésen részt venni, vagy magát meghatalmazott által helyettesittetni, kinek azonban szintén részvényesnek kell lennie. A szavazati jog érvényesithetése czéljából a részvények, szelvényekkel egviitt, az alapszabályok 18. §-a értelmében folyó évi f e b r u á r 6 - i g a bank értékpapír-pénztáránál leteendők, hol is az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 19s. § a és az alapszabályaink 45. §-a értelmében a megvizsgált évi mérleg a felügyelő-bizottság jelentésével együtt nyolez nappal a közgyűlés előtt átvehető. Budapest, 1901. január 24 én. Az
igazgatóság.
Budapest, V., M á r i a V a l é r i a - u t c z a Í O . (Thonet udvar)
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával.
Bérlethirdetés. A nm. uradalom
gróf
PálfFy-család
1903. október l-töl
12 évre
átment m á s f é l éwes
tenyészkanok kaphatók
Koráéin testvérek-Dél HTagy-Szalonfa, ( P a t a - p u s z t a ) .
919
koridösbségi
hitbizományi
fogva
haszonbérbe
a Pozsonymegye Nagyfödémes,
adja
Diósförgepatony,
Lögérpa-
t o n y , C s é r s é n y p a t o n y községek határaiban fekvő összesen
2882t1ö m. hold kiterjedésű földbirtokát, miből 2 3 8 6 £
hold s z á n t ó f ö l d , 3 I I ^
legelő, erdő, nádas, k e r t
¥ é s z e s i
Alakult • 1900.
Biztosiiéki alap a Kormány hozzájárulása: 400,000 kor. Alapítvánvok és üzletrészekben: 1.200,000 kor. Összesen: l,60ö,00u kor. Biztosításokat elfogad tfiz- és Jégkár ellen. Az üzlet eredményében biztosított tagok a dijarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosi lássál és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 a* igazgatóság.
hold
rét, a
többi
stb.
A birtoktesthez 4 m a j o r
tartozik, melyek
levő épületekkel teljesen fel vannak van Nágyfödémesen szép és nagy A vasúti állomás D i ó s z e g ,
j ő karban
szerelve,
azonkivül
bérlőlakás.
honnan
a nagyfödémesi
birtok V2 őra távolságra fekszik. Bérleti ajánlatok f .
é v i
az uradalom
február*
központi
irodájához
h ó
i r é i j e i g
Pozsony
Lörinczkapu-
u t c z a 14. s z á m a l a t t intézendők, hol bővebb felvilágosítás is adatik, és a bérleti feltételek betekinthetők. Az uradalom fenntartja magának azt az ajánlkozók közül szabadon választhat.
a jogot,
hogy g 3143 1
10. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK 1901. FEBRUÁR HÓ 2.
B o r j u « é p h a s ellen, igy iria ifj. Ismárföldbirtokosur Yorder-lictholzból, nál. Borjuvérhasban meg|^@éttg^rjjik néhány nap alatt telje- | ;s ISJSM sen meggyógyította ajhü. 1 pwgiaí iiibilii. s. Egész (tű- | boz 3 kor. föl doboz 1 kor. \ , 60,fflés, -Egyéáillii-gyáros: „ Cl. Lagemann Erfurt.
1
* 50 év óta fennálló motorgípíyír malomépltészetl ozé S z o m t a t l i e i y e n , (Magyarorszag). Saját ídí$&í»áww l ,„,„ is derezetisítltáls--^-P-les.- és 8Yön|yIHÍesTsTr a ^ S e S ^ ^ ^ f e itfliTTf
FöraBar Msitria. részere: Rössie M.; Wien. i|/ij. Maveraktar: TOROK IOZSEF gyógyszertára Budapest, VI., r. irály utcza 12. . m c físíaztlasási sepKj áro.uk, Budapesten, V., Vaczí-líőrtót 60. sí.1
K a k t a r r Budapest, Y „ I.»p<~>t-Kiiriit 18, y
A legjobban ajánlható
ö©ZCSÉ£l.ŐKɧZLETEKET,' vala iEt
KAZALOZŐKAT
^gyümölcs- és erdei faiskola
KLENERT, emz
(Tulajdonos : Klenert Vilmos, ezelőtt Klenert és Geiger) ajánl gyümölcsfákat minden nem és formában, nemes gyümölcscserjéket, gyümfflcsvado'-czokat és bogyógyiimöicsöket; fasorfákat, erdei fákat, tűlevelűeket és rozsakat; sövénynövényeket, spárgafeléket stb. M T Árjegyzékek kivánatra iHgyen. s m Szétküldés Ausztriába Magyarországba ós külföldre.
n,11
naK.Tmnarbsm. » . ie»riAes»a:etti>iuenr>
L&ffin^í eSyetejjies é« többvasu ekék, boronak, Itfengp-ek,trieurSk,.yet§ 3éxí0ft, Jtasz^óaratogepek, lóg- c készletek, r o s.t á k, kukoiríos;- - morzsolok, szeoskavágék, répavagók, darálok, takarmányfs.ző- és fülles tő-k s ölekek,
^^kfeíA^ir1^0'1'
Kud- és pózna- — Áeetylen-lámpák valamint kézi-, kert*.,' istálló-, k o c s i - , o l d a l - , Spritzt>ogen, vállalkozóknak é j j e l i mtinlsára való
Aceíylen lámpák kaphatók
BÁRDI j Ö K t f ^ v T S ^ f e
ÓI
szerkezetben, olosó árakon »éízí,rézhet&. í 3 gazdasági g^Peki öi kivánatra i -pes árjegyrfk =¥= Ipari mozgoi.yok ÍOO lóerőig. =
Laputok kiadüiiiVatoiábafj üiti>re..'áe>I»ető
A sertés javitásaés hizlalása M a
gazdák és hizlalók használatra.
Votó'maabrtrsonya
^
iéméákláiMeMÉá
Hansen Chr.-féle
1 I
A tavaszi tömegea^ mtett hogy kitűnő fajú* ffizfaj dugv Anyaimból — t^aazi^szálli-
Schember C. es Fiai
• -
0«. és kir. udvari .Wdonirloa és gépgyár, Budapest, Andrássy-ot I5:
s a j i o j t ó
S
'
rmmmmmmm
- ajánlók első minőségű
Hanna Pedigree árpát
50°/o-al olcsóbb mint bármely más vjiáiitó anyag. Próbaküldeirények 2 korona utánvét mellett. Kivánatra prospektus ingyen és í ' mentve.
legkitűnőbb szerkezetben gyártanak P1I. MAYFARTII & Co. - • Bécs 21. • rffi&SgazcTásagiés gyümölcsésaeti, gepek gyára. Árjegyzékek ingyen.
Burián Vilmos veje,
közvetlen behozatal
I -MqBiSS^ffiiF^spfeso*! • x I f i r p n Halphen, Prag., . Győrmegyóben- >. képviselő: Neubauer Adolf, Györ. Gnunwald Sopron r és Vasmegyéjien képviselő: Klein Márkus Fiai, sas Sándor Sopron. Kerestetetik még ®t VíiOift „íogot * ÍSJS 3ÜÍIS 1
•""'
gabonakivitel! üzlete B-u.da.pest,
IV., Aranyké?-utfl|ta 7.
néhány nagy birtokosoknál jól bevezetelt képviselő. Salétrom raktár: Boroszló, Fiumo, Tetschen a/E.
részvénytársaság. Városi iroda és raktár Budapest, A n d r á i i y - n t 14
A tolna-ozorai SBitf. Wánkainei:eS jdlfejlert és )rirerépa után •-••••m. ! réparhai Minták és ajánlatok az up|dajmi tiszth Z T o t o dendSk? ° | 0 z o r f c a 8I7J
Stepbán Nándor
g Gazdáinak fontos! w BuiaiEst, 17., Aranyiéz-ntraa 1. Az Orsz. Magy. Ebtenyésztő Egyesület Jelvény és érem szálUtója. 1 Hreblay Emil | Készit mindenféle iüatmintát és érmeket aranyból, ezüsl-és g állattenyésztési m. k. « Többszörösen első diml, felügyelő % >54 |•g a párisi kiállításon arany- . ben saját műWlyébea. éremmel kitüntetett 5 rti ;ilrl g Vt O flA O lUi t í . 1g1 Munkái: | kóná^ SbeánélAlsó-Hrabaez, ® «» Baromfi bizlalfc 1 kor. |i ® Baromfi5t°enyé4tésrevo- ® ^ll^óalíku frfnezia uj faj, •3 natkozó tudnivalók 1 kor. p 110 K. Szín. ugy °„Obamplain« f LÍf'é^tocsfeSés ® tetszés ? szerinti mennyi- lŐŐerkjSjaP 18 'fcor.,t 4 ráb ^ ségbenlkapható % termelfI ^ S i ^ i nél, 18 korona árban a . knófa^.fo^^iSMCiSlbM' a. }s f l i f c 6 1 I b a 1 a s s a-gyarmati vev8 zsákjaiban, mi#d vasútállomáshoz i " 2 Megrendelhetők : • ' litva. ; Gőzmivetéé. \ ffl a szerzőnél, leg- P MegmHtJl^e# ifitézénáök n egyszerűbben a CS b pénz előleges be- g" Dr. Qfner Oszkár, Nagyobb területek ; szántására ^ küldése mellett. „ Budapest, IX., Soroksári n. 10.
eredeti KvjajsfeJ gM«íáa- Chile salétrom tenyésztése Barsmegyei 1 gazdaságomból Ezen^rpafaj mfiévek óta ugy bőtermőségre, mint koránérésre és kvalitásra ki- fl01f tűnően beválik. és más mesterséges műtráEredeti Kwassitzi gyákat ajánl legolcsóbb, napi Arakon T
1 i) I
a
PalrftasMs Mérleg és gépgyár-
csomagolására
J'Tavaszix""vetésré
. PICII BERTÁ-nál
s gazdálkodók figyelmébe. Számos uradalomba ; i"*"' bevezetett
SZENAPRESEKET „ díj m ág&fra ieié, gyápot, fagyapot és blrBKf gyeptőzegnek
%
ojtó por, ojtó #>lá<, vajfestékeK, >*jtfesték5k, savfejlesztSk áilftndóankap-
Gazdák
Hanna-
árpa,
. kivül OlQSÓk. Szürke W.pjuf, m lópokróczok. A., minőség 4 K., B„ legUnortalíb minSsiSg 5 K., <$, 200 nagyság" l^LLiabb jStaGség, darabonkint 7 K. 50 flll. Pontos szétküldés . Utánvétellel. Árjegyzék ííiÉtgyaral ingyen. N. RÜNDBAKIN, Wien.pIX., Berg-
Leszenye, u. p. HontUjfaiu, 3183
alatt . mefflérSeí
H
Ü
M
T
1 M
•wiioa
'u'Bq^uiiBpBJii
-<í -ti
{9SSBjp.
'sjBpa^ssjBij imo-m •VUOMTl m 'i'ire 09... 1 4K»!E|.jdfg q\UBp I Sfimjy '2[OTa?ssB3i qqnsoínvtnfgBi -oa :;?P=I® <
!B)jBABBUl9J9q
...
v
^
i
Qzsn
1
udj^piaA caa^H I W IÍHMWWs JíujSjsppSztói jiuitpujn
9JS9Í.3A ÍZ8BAB1
j;
t
? Jjaqiv ' [ uj8}5J8qj9H j o j g | |d¥i| uvqqptzst > 'uaqSasuCnu-. Svu joquapt
I
t
ajÁtíg&mg
i ' -„ ,
4
'WjwWffi
s^fnSilsBiPw
-3our fPSP^WS rossB.fp
TOS7
i
é
S
JZSNGJ
RVJ-'" *
v
—
fesriS
»svi •moiBqí9«qi9 JOlitniatíqreaíiisiH1 -ZBSgzeta o ^ g l l * . lOffB B 'T re WNTÍIBA A989A
,oare
'^fu^AIJf !U]1![ - p j rapi ZB 5JT5J '3JQA9A
JSvaiuíjzaitiivq
UOZB 'u'BAjnpui B }iir;aj
-®OTH
I
• a u m H®/ÍZSH 'Í?9zS9A ^ A)9IZB B[0^8J í W 8) .iflífB PZBS B
'Mu«'
8jPW»J>Jp
0T[ Knjzeüífniíi/S- Of B8ÍI1Ü sp 'jumiep -rjniíyraioníSBtnoeisj 8«pioq
SSSmSö
ngiCnnijJI s p s i í t i l j-cpspftfg japílBp « S? }9)8ZJ!líi;C
-mum — - —
—
-in
• '; : ' •
w ? isi SQJ95[ » ín? í H.'^tm QIIVUQ I
spn'l «! 'ÜÖMgaiií
9 Mi!|nit!ZS
is^iy
J/080Jf }9//moquJDy
|
•)|8P35isaja5| !i:az3-si})
.
MflWBr
•
*ii" "i
se
)|9PU9A0U
B
•J^A. }Sv.
mBddnp UBAO
JQijQ
í -ajJBA llóisaST^zínaai3' í r n -r
I
'BznqzsBABj 'qBz
'OBUIBdaJ
-3|BMI®P«JN QQOÍSÍIA
f JPI3
•BAUBZSPI UOSpjXIOflt? •IB 09 «B|AOHO piioj noJSsr™ ÍJÍISBA S9 •BPJTA^I ISJSOD nzonojj uBqrífigooj[
|
40GJJP 1T3U0AS.10Á2 oposj ®s*¥iiu9»?ni ©s
m
'«#»t7»on?r ms„A „,
qqtvmiiű, 1 ^ e ú o q •»»9 d í p n j
• • • HwndBí ' i o q B q o i ZS9A 11 h ? s o b ) { iGupied •treqJ? soKfhfe^ % 'Ü9SU3|BBIU I
•qjs
lioj^ztnojo ®J Síinnun? 'sa)U8inB3[UB.nj| 'QvmádJ -ao>jnzoAuBUiJB)|Bj Bizon-Bji tjgpaja 'joSsra -BdaaX jam^miBzsa tjapeteífui
treqqor sí i?nno tnsq ' fyflawjj^tfflttftP"*-3 -3[mszKi[ t! sa Suuiedoa j qqo> 'B.r pe.i.o s?sesí8iu Jfía; V^JJOS ÍJeara -0*118, •BOBIJUBínB BU-.IDBlU - l 'B;S||P81S-J8P3ÍS s«mKi«>
nSjsoujtn o^Api yjopiuaqo í l l aíiuUpad-iíiuBH n a-I fAeaf^jr gljp^'jg^A ' i s a d v a n a i.TBApn oSosnoj u n j sa áflZMaqOJ jaKZOf •
íssm»4-«niox "jsod 'tl?s :x iud pu e a g 9818 í-itMMHí 'Boprrwfe . ' ' •'• i • " • f ü H - F ! * ! jsi-JPcI | SBdfjpSso 'V'Bft | lOMUIBSKlUOUB jJÜSBA i H3S9J3H D}BMdB)HJaBU0J0)| 6! (ílflplABUUBH) 'ZÍ!A0M00||973 | ' 5 zda'a JI jf ' B i í j t í f í •9A?xt9nujq s9 mXSnj «JUIW ' I |
-iiau-.ojijs «npn«j> BBAKg " J »s»a«pn«
^Z^ESPS S>P»I0fljp000-00S '"* -lOrmsa^stgMíí^TOUjo,
taffl
fomi ® : puzopps jjpj? qqpsoioSsi ajsapozjazs iqqosa^
•i"?zs SÍ injsadajg^ ' iiia 'uajsadepna fcSjí a janua
í
^mmí
eSlSOBIBZ 'Z9TI , tnöfBpBan ij§qB[iía ÍT Mm np19JO»I9 'lBSKJ*BJd JA9 I " ]®^
i Í3BA uzkij I9Z8T nsq W N . qqoí«»n ^ .-ivfirttiozi
-aopuo^ d^zs
0 zsn
t2r!
m&f*>i9*- . . -ZQS
eiefdena moÍTO
,,
oisvivil »
••
9
M W W S -}93ieS5ilJ93 .lílAOli e9 Auvaov
'd -TI UjdBSO UB .^IpAÍSjijePÍBi'i'is^Aj 5 raiSanisuA ÜVIliUÍMIElUÜS
sasjwsaijíisoiyiiaf
-
.Bia^mzoApej,
r
'isínsmisj moupoijTBil
!
U
1
IPSO^HÍ
-Z89j£q9S onu8ni BBtdB^S faltad q«Ji»P 0OS-OSC
l a S M M S Í H SI3 'z OH H y n n a a a
-toei
i "«S| igiqmvsi | l8||Br J JQI6 í9B9í9pjmBra -tns^nOB' ÍBW] uopnfTto IBÍIt:sv>q J ' JTTB f ! neze 'j^nn 0» f™
'Hamzon
•MAIOMÜ
-wyzs pr
HI-TI
228
KÖZTELEK
1901. F E B R U Á R H ö 2.
BŰZEKÉKET,
RAKTÁRON TART: mindennemű mezőgazdasági gépeket és eszközöket. u. m vetöoéDeket. rostákat, ekéket morzs lókat, szecskavágókat 3241 J u g á a y o s - é s t i s a t i t ó cséplőlsészletokíet. RaKtáron tart: kijavított gözcséplökészleteket, valamint az Első Magy. Gazd. gépgyároan készült uj gözcséplögarniturákat. Csereüzletek köttetnek. — Mérsék It árak, kedve öfizet,sifeltételek. BUDAPEST—KÖZTELEK. Üllői-ut mellett.
ét
árak
ÉVFOLYAM.
Ajánlja jől felszerelj műhelyét mindennemű,
6ÚZ-UHMOZDOHYOKAT ItgffikéieteseM sierkezetto! és legolcsóbb
SZÁM. H - i K
TAKÁCS OSZKÁR gőzcséplőkészletek gépgyára
GÖZ-UTIHENGEREIiET •
10
mellstt szállít
JOHN FOWLER & Go.
50%
Teiefea42—só. BUOAPESTKELENFÖLD"'SUT
tex*fiMé&töt»biet
j
érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72%-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű referencziák I Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér építkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban' szállít ELSŐ B A K O N Y - S Z E K T G A L I M É S Z T E L E P E K
í r o d A, r a k t á r , j a r l t ó r a f t h e l y .
• 1 B 1
K L E I N M Á R K U S F I A I Szentgál (Veszprémmegye.) |
Q u p e r f o s z f á t o k *m * legolosóbb foszforsavas trág-yaszer
minden
talajra.
Gyors hatásért kezessé*, legnagyobb eredmény. Nélkülözhetetlen a tavaszi vetéseknél, semmi más foszforsavakkal nem pótolható. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, k é n s a v a s a m m ó n i á k é t , k á l i s ő t , kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, t h e m e n a u i szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s á r o n szállít a l e g s z i g o r ú b b tartalomszavatolás m e l l e t t Kénsav- és gk €S g% "ET 1 ? A T M T Ludenburg-Themenau műtrágyagyár ö W fii -Ew és Lissei Rostok m. Központi iroda:
196941/900. sz. C. II.
P r á g a ,
US®" Lásd a 'KÖZTELEK" 8. számiban megfelelő hirdetésem. " W f | «
1 |
Michl immúnis
homok és
=5
István
ojtványtelepei
közp.
TATA-TÓVÁKOSOIS ELADÓ:
s
őszi
vermelésü
J
amerikai—európai,
1 millió 2 éves gyökeres és 3 millió sima vessző valamint korlátolt mennyiségű fásojtvány.
s
I
Ez idő szerint 8 2 0
« -S
:
|
A. telep B é c s , B u d a p e s t , P r á g a , Szeged és Párislban e l s ő r e n d ű é r m e k k e l lett k i t ü n t e t v e . 5443
s
0
|
kezeiöségénéi JT-
i; S" .§• ^
f a j mivelés alatt.
J 3 | r1
Több száz elismerő levél tanúskodik pontos, lelkiismeretes kiszolgálásról. O
Heinrichsgasse 27.
!Pártoljuk a hazai ipart!
Hirdetmény. Rajna—westfáli osztrák-magyar vasúti kötelék.) (Mérsékelt díjtételek érvényességének meghosszabbítása.) A fenti kötelék forgalomban 1899. évi október hó 1-étől érvényes II. rész, 4. fűzet czimü díjszabás „1. függelékben* foglalt és oly közönséges gyorsárukra szóló díjtételek, 0 kgot nem naiaa, halad,vissza/visszaaijteteleK, melyeknél melyeknel az egyes csomagok csomagon súlya suiya 5 ou Kgot meg nem vonásig, g, de legkésőbb 1901. évi deczember hó végéig hatályban maradnak. A A magy. kir. kir. államvasutak államvasutak igazgatóságára igazgatóságára részes részes vasutak vasutaknevében nevébenis.is. (Utánnyomás nem dijaztatik.) dijaztatik.)
A „Szogedi sordógyár" ság
szerinti
méretű
ajánlja olcsó és szép, kíván-
vajhordóit,
szerinti g y ü m ö l c s s z á i l i t ó
keszit
. _
megrendelés
h o r d ó k a t és minden szak-
májaba illő mu czskket. wnnui, , ,
On ITGGy V oO r sT S ésÖS p D on t ot O s S sSZ£l z á l l1í t1á1sLi3 . Í J
5
.Pátria* irodalmi ég nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Kőatelek)
