73. (1033.) szám.
Budapest, 1901. szeptember hó 18.
XI. Évfolyam.
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán é l szombaton. ÁM oruigoi magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen kapják. Hess U(oknak~előfizetési ÜJi I f i n érre 90 korona, félírr* 10 korona, negyidévr*
Az O r a a á c M M a c y . G a z d a s á s i E r y e a O l e t M a j i m . NmrkMiM ii UaMiM MalSa: r * n t w «4ma u OKM. l|i>|iM|i. r i U b • n k m t t : M I m i t Bolttá u OMM. mrkauM-Utkára.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. A világ 1901. évi gabonatermése. ii. Meghívó. A „Köztélek" mult számában ismertettük Az OMGE. országos sörárpa és komlóTciállitást rendező-bizottsága f. évi szeptember hó 27-én (pénteken), d. u. 4 órakor ülést tart a Köztelken, melyen való megjelenésre a bizottság tagjait felkérem. Forster Géza, igazgató.
a buza és általában a gabonabevitelre szoruló államok adatait. Ezen adatok után következnek azok az államok, a h o n n a n a bevitelre utalt államok gabonaszükségletüket fedezik, tehát a gabonakivivő államok, melyeknek terméskilátásai reánk nézve még nagyobb érdekkel birnak. Orosz
Országos sörárpa és komlókiállitás. Az OMGE. / . évi október hó 1—10-ig jedöleg országos sörárpa és komlókiállitást dez, mely'
SzerkeixtSiég él kiadóhivatal: B K t f e i t (Elítélek), Cll«i-út 95.
terren-
a m. kir. mezőgazdasági muzeum helyiségeiben (Kerepesi-ut, szemben a Lutherudvarral) tartatik meg. A komló-kiállitásra szánt komló-küldemények legkésőbb szeptember hó 27-ig küldendők be az OMGE. titkári hivatala czimére, Budapest, Köztélek. A rendező-bizottság.
Őszi luxus-lóvásár. A budapesti Tattersall részvénytársaság az idei öszi luxusló-vásárt 1901. évi szeptember hó 27-től október hó l - i g rendezi az Országos Magyar. Gazdasági Egyesület védnöksége alatt a Tattersall istállóiban. A luxusló-vásár díjazással lesz egybekötve. Négyesfogatok részére 2, kettős- és jukker-fogatok, valamint hátas lovak részére egyenként 3, azaz mindössze 11 dij tűzetik ki, öszszesen 2400 korona összegben. Bejelentési határidő szept. 12. A vásár tervezete & Tattersall titkárságánál Budapest, Külsö-Kerepesi-ut kapható.
birodalom.
A két világrészhez tartozó orosz birodalom gabonatermelési viszonyaiban nagy eltérések vannak, melyeknek okai az égalji és talajviszonyok szélsőségeiben keresendők. Az idén is rendkívül különböző a termés, jóformán kormányzóságok szerint. Az orosz földmivelésügyi miniszternek mostanában kiadott termésbecslése a birodalom 13 kormányzóságában n e m kielégítő, sőt rosz, 13 kormányzóságában alig tűrhető és kisközepes, 15 kormányzóságában közepes és kielégítő, és a többi kormányzóságban meglehetős j ó terméskilátásokat jelez. Egyes vidékek termése még csak a belfogyasztás czéljaira sem lesz elég; a jobb termést ígérő vidékek tehát arra lesznek utalva, hogy a birodalom inségesebb részeinek szükségletét fedezzék. Évek óta tapasztalható, hogy az orosz birodalomban nincs normális termés. Az idei gyengébb eredmény n e m meglepetés, mert kora tavasz óta panaszkodnak, hogy a vetések gyengén fejlődtek s a hosszantartó szárazság és hőség a gyengén fejlődött és sok megpróbáltatáson átment vetéseket tönkre is tette. Az orosz földmivelésügyi miniszternek julius hó végén kiadott jelentése szerint a búzatermés átlagban ugyan valamivel jobb a rozstermésnél, mindazáltal kisebb a mult évi eredménynél. A rozs általában igen gyengén sikerült. Az ősziek, h a b á r gyengébb az eredmény a mult évinél, azért a tavasziaknál mégis jobb a n fizetnek; különösen gyenge az árpa- és a
uzám.
Kéziratokat a azarkiaitSaég nem küld viiiza.
zabtermés, a mely terményeknek jobban ártott a hosszantartó szárazság é s hőség, mint az őszieknek. A szentpétervári főkonzul jelenti, hogy a terméskilátások nagyobbára kedvezőtlenek, mert a tél és tavasz folyamán ép ugy, mint nyár közben is igen változó és többnyire abnormis időjárás uralkodott. A rossz időjárás hol itt, hol ott, de csaknem folyton káros volt a vetésekre, a melyek több kormányzóságban részben kivesztek, részben kiritkultak és a nyári rekkenő hőségben és szárazságban több helyen kiégtek. Á panaszok, a melyek napirenden vannak, egyre szaporodnak a kedvezőtlen eredmények miatt. Sok gabona a kényszerérés következtében inkább az ocsuhoz hasonlít; van olyan is, a mely rovar- (sáska-) pusztítás következtében, továbbá rozsda, üszög és jégverés okozta károsítás miatt is a rendesnél jóval gyengébb. A szénatermés i s gyenge, sőt rossz a legtöbb h e l y e n ; igen sok helyen egészen kiégett a f ü é s a jószág takarmány nélkül tengődik. Általában a tavasz elején mutatkozott terméskilátások alig közepesre váltak. A gazdák, akik a gabonakészleteket a jó termés reményéb e n eladogatták, lassankint visszavásárolják, hogy vetőmag legyen. Az orosz birodalom délkeleti részében is, a hol a terméskilátások eléggé jók voltak, a cséplési eredmények részben szintén kedvezőtl e n e k ; pedig már közel 7 év óta n e m volt nagyobb kivitel a birodalom területéről. A gabonakivitel az előző években következő v o l t : 1899-ben 1900-ban pudokban 106,892 116,739 buza 3,211 3,639 búzaliszt . 60,653 rozs 1. . . . 93,231 A készletek n e m jelentékenyek: a raktárak nagyrészt üresek. A gazdák kezein is alig van már készlet. Általában remélni lehet a folyó évben, szemben a mult évi terméseredménynyel:
$ szétkflldés.
k Magyar Mezőgazdák Szövetkezete
^ J s r i ^ J S S r J S :
nyainak alkalmazásával elsőrendű szakerők által PERTIK OTTÓ professzor felügyelete alatt készülnek. Rapid s z e r ű m : orbánezos fertőzésnek kitett sertéseket 1—2 óra alatt biztosan megmenti a veszélytől. 0 birkák, lovak, Szarvasmarhák részére. % Tartós ojtás: Hónapokig eltartható hatásosan. V n d m f ít Q W V l a sertéseket biztosan mentesiti YuUUUJlíluUft. az orbáncz ellen egy teljes eszBiztos védelem. Kitiinö fecskendők. tendeig, az ojtás után káros utóhatás nélkül, a sertések nem fogynak le. Részletes tájékoztató, használati utasítás kívánatra bárkinek. "árak. — — B U D A P E S T , "V
Lépfene ellen
M a i s z á m u n k 3 0 oldal.
m* KÖZTELEK,
A •folyó .évi kivitel -aligha lesz- nagyobb 1 a mult évinél; a készletek is általában nagyon •csekélyek és mert a - b i r o d a l o m némely részé-s '.ben annyi gabona sem termett, amennyi >a belfogyasztás kielégitésére elegendő . lenne, •ennélfogva .: innen ismét sok g a b o n a ' k e r ü l a . délvidékre és a .birodalom keléti és északkeleti Az orosz b i r o d a l o m 7 2 kormányzóságában ' é s kerületében a gabonával - bevetett• terület szemben a mult évvel alig változott, ba 'tör-, tént is változás,- némi emelkedés, 1 legfeljebb a délvidékén mutatkozhatik, ahol az odesszai fő-; konzul szetint a terület növekedett. Az őszi gabonával bevetett, területet 1 (figyelembe véve az odesszai főkonzul jelen-, tését) a következőleg lehet . .megállapítani: őszi buza.... . . . ,5.000,00,0 dessjatina, , • tavaszi buza . . . 14,600,000'. , ' : e g y ü t t . . . 19.600^000 dessjatina, . ' őszi rozs 27.000,000. dessjatina, tavaszi rozs* 650,000 á r p a . . . __: .-_' '7.700,000 zab 16.500,000 .kukoricza 1.300,000 . „ ..összesen: .72.75'0,000 dessjatina, azaz több mint 79 millió hektár. Ilyen óriási területen' űzött, .gabonaterme.lést csak az . amerijsai Egyesült-Államokban, vagyis a világ legnagyobb, legerősebb .gabonatérmelő államaiban találunk. !.. A :kedvezőtlen. téli időjárási viszonyok miatt a bevetett:területnek jelentékeny részén termés alig.'vagy .csak. Csekély .mennyiségben volt; mert sok vetést kiszántottak. . De vannak vidékek, ahol a vétések a hőség miatt vagy kiégtek, vagy : túlságos hitványságuk következtében másra, mint • legeltetésre nem "is voltak alkalmasak s azokat tényleg sok helyütt lelegeltették az amúgy is szűk takarmánytermés •következtében. A mult évi terméshez viszonyítva, amikor ,az átlagok dessjatinánkint (1 dessjatina 1*09 ' hektár) ezek voltak : .-
-buza . . . .... --___ ,36;3 -pud rozs . . . ... .... •52-0 „ árpa . . . <4:1-0. - „ zab 46-6 „ kukoricza... . . . 4 3 ' 8 „ Az idén remélni l e h e t , hogy a gabona-' .{termés des'sjátinánkint a következőleg fog 41a;kulni: dessj_atinánkéint . pudokban hektolitereden . buza 34—36 "., ' t ő : rozs.. .-Ki. 42 -9'2 • árpa. ...32—33 8"8 v zab . . . . . . 35—"37 13—14 kukorícza 44—46 ' 1.0 —1:1 !
18.
7 3 . SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
alatt ugy a hogy, daczoltak a zord téllel. De ha f n e m is volt állandó a nagy hideg, mégis kárt okozott az ősziekben. b u z a . . . M. ... Igaz, hogy a káros rovar, féreg és az rozs .1..,,. egér elpusztult a tél folyamán, mert gyakori árpa... 4 ... havazás, havas, ólmos e s ő / é s ködös időjárás záb . . . ... ... is uralkodott. A mennyit ártott tehát á t é l i •kukoricza ' ... időjárás a növényzetnek, csaknem annyit haszEgyütt . . . ,2,723-4 ,. 705"4 nált is, mert az egérjárás megszűnt és a • vetések a tavasz folyamán már n e m szen; ; 1900-ban termett 3,254-2 ' 825'0 vedtek. ,1-899-ben, . „,< . .3.400-0 , . 882"3 - . De némely vidéken az egerek már az 1898-ban 3,040"0 76Ó"0 ősz folyamán sok kárt okoztak. Másutt a nagy .. ,Az .„id#i gabonatermés-tehát-azelőző évek- hideg a vetéseket rongálta meg. A bevetett terület azonban számottevően sehol sem váltokel szemben jelentékenyen kisebb. Különösen, a rozs ad igen gyenge termést, amely termény zott meg. Mintegy 100,000 kat. holdnyi terülepedig .figyelembe véve a többi termények ter- ten . szenvedtek annyira az ősziek, hogy egy mésátlagait, többnyire 2 0 — 3 0 % - k a l magasabb részöket kiszántották. Az őszieknek mintegy átlagok körül-mozog. -Tavaly dessjatinánkint az pótlására a gazdák részben tavaszi járó búzát, átlagos >rozstermés.fölül volt .a >12 hektoliteren. rozsot, árpát és zabot vetéttek. Az I d ő j á r á s •Minthogy az • orosz birodalom gabonatermésé az alkalmas volt a vetések pótlására s ezzal elég •idén .nagyon .gyenge .és a készletek.is .fogytán jókor elkészültek. vannak, láthatólag az orosz gabonakivitel a A tavaszi vetés jókor kezdődött. J a n u á r mult évinél jóval; kisebb lesfa. * ' végén és február hó elején a délvidéken árpát Az' orosz kukoricza-felesleg az idén elég és zabot' is vetettek. Nem soká tartott azonnagy, mert a délvidéken a kukoriczatermés b a n ez a korai munka, mert már február hó második felében ismét hidegebb idő köszöntött m a g a s ' f o k o n á l l , é s jól;sikerült' is. ; . Az,, orosz birodalom búzatermését kap'csó- be s a hideg, időjárás hosszabb ideig állandól a t b a n ; a-z előző, évek; forgalmi < adataival a kö- sult, is. Utóbb azonban a gazdák a munkát mégis elég jókqr újból fölvehették s bár több megrvetkezőkbe-foglaljuk;: szakítással folyt le, azért a vetéssel, nagyobbára idején elkészülhettek. A tavaszi utófagyok azonban a kikelt árpát' és zabot helyenkint u , tönkre tették ; tehát itt-ott u j vetőmagvakkal is 'g-l kellett pótolni a veszteséget ós mert az időjáifirás kedvezőre fordult, a késői pótvetésék jól kikeltek ős fejlődésnek indultak. 111 - f t l ' JiV'1 Márczius. és április. havában elég eső volt és így a talajnak, megkívántató nedvesség jófor-1901-ben:.. _ 19.600,000 ,7:50 147-0 m á n sehol sem hiányzott. Május havában az 1900-ban . . . 19.377,36,1, 7:74 •150:0 26-0 esőzések'ritkultak, sőt néhol egészen kimarad1899-ben . .18.425,254 ;8-2.6 • 1Q5-2 . 24-5 tak, a minek következtében a sokat ígérő veté1898-ban '.. . 18.983,760 8:70 164-5 27-5 sek is megakadtak fejlődésükben. .1897-ben „ . 16.808.500 7-28. 122-8 , 46-5 Egy ideig a téli és tavaszi talajnedvesség • 1896-ban . . 16.989,000 ,8-60 • : 145-6 48-0 még éreztette ugyan jótékony hatását, de minél tartósabbá vált a szárazság, annál inkább ím—19M3LI} 1 8 4 2 6 , 9 7 5 8'25 149 6 — lankadtak a növények és már-már alig is leheAz 1896—1897-és években a kivitel je- tétt valamerre l á t n i jó vetést. l e n t é k e n y e n nagyobb volt búzából, mint az A pásztás esőzések egyes vidékeken szemutóbbi h á r o m esztendőben ; noha ézen utóbbi évek ' terméseredménye jóval fölulmulta az látomást lendítettek ugy az őszieken, mint a tavasziakon, ennélfogva néhol a fejlődés is ..előző évékét. ; • • " ' . ; ' , hibátlan volt. A kiviteli különbözetet az okozhatta, hogy Rendes fejlődésü vetéseket leginkább csak a,z árak alacsonyabbak voltak, mint 1895—97. évben ,s hogy'egyes kormányzóságokban a ter- a nyugoti részeken lehetett látni, az ország m á s vidékein azonban az eső hiánya miatt m á r : méshiány pótlásra szorult. Ez az :eset 'áll fenn m a is.;-de nincs kizárva, hogy az üzleti viszo- csak i g e n ritka helyeken. Az ! egész tavasz után és még a nyár eleirányzott -20—22 millió - -hektoliternél na- jén sem volt kiadó országos esőnk. Szárazság és rekkenő hőség mindjobban rontotta a mezőgyobb lesz.. gazdasági állapotot, és tetézte a bajt, hogy a nagy hőségben gyakori volt a zivatar ős sók A -mult é v őszén- elég kedvező körülmé- jégeső esett. A jég igen jelentékeny károkat nyék között ' fogtak gazdáink a vetéshez azo- okozott. Zivataros e'sőzősek, rövid de erős zákon a vidékéken; ahol .esőzések voltak. Másutt porók, felhőszakadások n é h a több kárt okoztak, mint a mennyi hasznot., és különösen az Alföldön a szarazabl- ; Sok kárt jeleztek az ország délkeleti résok gondot okozott. Később, a mikor, az egész országra kitérj édő tartós .szárazság következett, széből és a nyugati vármegyékből, valamint: a pihent >az eke- .és- elszaporodtak az egerek és központhoz közel eső vidékekről is. rovarok. Az idén tehát több elemi csapás ért benAz .őszi ;buza:és .rozsvetés künjzódott no-, . nünket, . mint tavaly s ennek lehet tulaj doniw e m b e r végéig ; ,ekkor .azonban a bekövetke- tarii a hosszas szárazságban szenvedett vétéizett kiadó esőzésekkel :kap;csolatbap ú j r a meg- s e k n e k ' k i s e b b t e r m é s á t l a g a i t ; de a rozsda és indult ...és g y o r s a n ' h a l a d t a .'munka, ugy hogy üszög sem m a r a d f ' k i a csapások sorából. Ez a két élősdi is annyi kárt okozott — különömég elég j ó k p r befejezést is nyert. Csakhogy az egér okozta károk, ha nern is olyan nagy ,sen azokon a vidékeken, a hol esős idők j á r t e r ü l e ^ p , mint í 8 9 9 őszén, „ismét mutatkoztak l a k , — hogy még az .esőzés áldását is megronjés -emiatt -olyan • 'helyeii pótolni kellett a veté- tották. seket, mert az egér itt-ott l ö n k r e tette..a vetőPanasz, panaszt ért az idén. magot,- mielőtt kikelhetett'volna. . Jóformán országszerte gyengén sikerült a .... A késői vve,tések .is jól keltek, de nem termés, tálán csakis a ^Dunántúl némely részévoltak. képesek .a, fagy előtt a n n y i r a ' m e g e r ő - b e n volt valamivel jobb ;a reméltnél. södni, hogy utóbb á nagy hideget,' amely a t é l Az ország 2 /s-rőszében a mult évinél' is folyamán bekövetkezett, könnyen elviselhették gyengébb termés volt és éppen ott, leginkább volná. Szerencsére a kemény fagyot megelőző az alföldi helyeken ütött ki rosszul, ahol már időszakban havazott és vetéseink a hótakaró •több :év óta n e m -volt kielégítő az eredmény. ószinü buzaterátlagos hozahektói.
A-z , orosz birodalom : gaboná-Mvitéie sa; következőleg csoportositható: zab b Z 'ricz°a ' e z e rTpZu d o k i 900/901-1K-n - 116-,700 •93,200. ;53;600 -. 80;00f> 900-ban ... i 10,900' 'eítf'OO 74,500 28;'5Ö0 ' -'?' " 899-ben ... 177,544 66,914 106,320 25,264 46,317, 898-ban ... 213,307 73,487 89,441 43,617 21,160* 897-ben ... 219,588 79,255 '81,605 67,51'2 •12,935 896-ban ... 237jl61 , 91,293 ;108,3 k9 ,66,739 25,612 895-ben ... , 204,73.9 80,970 153,140 94,395 58,259 894-ben ... 156,230 32,084 111,228 -56,801 15,938 81,557 12,066 43,957 20,529 21,580. 893-ban 892-ben ... , 176,369 67,901 ,46,0119 ,45,46^ 28,209
S Z E P T E M B E R HÓ
Az összes reméihető termés tehát .m.illiő •pídokban , hektoliterekben : •• 686-5' f%7'0 1,134-0 254-4 • 250-4 67'8 ;594*0 | 222"7. :58'5 13'5 | (
;erület déssja(1 dessjatina .'09 hektár)
búzát.: * 6.300,000 6:228,bOO rozsot . . . . „ . 2 4 . 2 0 0 , 0 0 0 16:476,200 1 árpát..:-... 9.600,000-26:110,200 zabot". . . . 16.000,0 : 00 11.537,500
1'901,
1505 Okszerűbb gázdálkodásj rendes vetésforgó és különösen a jó vetőmag, az elemi csapások mellett is több eredményt mutat fel, mint azok a vidékek, ahol még káros rovarok és. növények irtása sem történt elég buzgalommal. Az idén a?; aszályon kivül a rovarok és élősdiek okoztak . legtöbb kárt, ős mert rendszerint a magvakban fészkel a baj, bizonyos az, hogy az alacsony 'termésátlagokat a vetőmagvaknak czélszerütlen . megválasztásában is kell keresnünk. Az alföldi gazdálkodás főiránya ' a kenyérmagvak termesztésé. A föld ritkán pihen, különösen á kisebb gazdák két-három éven , át is egy-és ugyanazon földben búzát termesztenek, vagy búzára, kukoriczát és' ismét kukoriczára. búzát vetnek. A folytonos mag-termesztésnek az is a ; hátránya, hogy h a n e m történik u j magbeszerzős, a vetőmag minőségileg lassan ugyan, de biztosan elkorcsosul; pedig a minőségnek hanyatlani n e m volna szabad. Bizonyára a helytelen gazdálkodásnak is van némi része abban, hogy oly alacsony termésátlagok mutatkoznak évek óta épen. az Alföldön. És h a n e m volnának okszerűen gazdálkodó uradalmaink, akkor talán még ez az átlag sem lett volna, elérhető. E jobban kezelt gazdaságok némileg ellensúlyozni k é p e s e k a n a g y o n kis .termésátlagokat. Az Alföldön jő esztendő se hozza m e g a, kisebb gazdaságokban a 6—7 métermázsás átlagokat, ugyanakkor, a mikor a nagyobb gazdaságokban a termés 9—12 métermázsára, sőt 13—15 mmázsára is felrúg. A 72—75 kilogramos buza n e m is adhat 10—12 mmázsás átlagot. Az idén, a legmostohább évek egyikében, a jól kezelt gazdaságok termése 30-^-50°/o-kal,sőt néhol ezen felül is jobb volt mint az Alföld némely vidékén és különösen a kisgazdaságokban. A g a b o n a minősége egyes helyeken sok kifogás alá esik ; jó minőségű termény, titüriő mag csakis ott találhatók, a hol okszerűbb gazdálkodás v a n már divatban. A buza országos átlagban és hektoliterenkint 76—79- kilogrammot nyom ; a végletek 73-tól 84 kilóig mozognak. A rozs sem adott jó termést minőségileg. Néhol minden tekintetben megfelel a várakozásnak, de országos átlagban a sulyegység nem több hektoliterenkint 71 kilogrammnál. Az árpatermést is megrontotta az időjárás ; minősége vesztett az ország túlnyomó részében uralgott hőség által. De a félig kész, sőt az érett á r p a is károsodott az esőzések beálltával; de van jó minőségű fehér szinü szép árpánk is, csakhogy kisebb mennyiségben, mint más esztendőkben. Az árpa országos átlagsulya hektoliter-enkint 64—65 kilogramm. • A zab minősége ellen is van p a n a s z ; ez is sokat szenvedett az időjárástól. De azért a zabtermés minősége' mégis kielégítő, sőt helyenkint igen jó. Szép,'fehér szinü és eléggé súlyos is a mag. Hektoliterenkint átlagsulyát 4 4 kilogrammra lehet becsülni. A szalmatermés általában gyerige volt és a takarmánytermés is gyengén sikerült; ennélfogva a szalmahiány több helyen az országban gondot fog okozni. Szerencse, hogy az utóbbi esőzések a póttakarmány-termésre és a kukoriczára jó hatást gyakoroltak s remény, van, hogy. a takarmányhiány pótolható lesz, különösen ha a késői,ősz a jószág legeltetésére alkalmas füvét szolgáltathat. Ezidőszerint a legelők, - rétek ős tarlórőtek állapota részben kielégítő. A' répatermésre nézve a kilátások nagyobbára kielégítők. • A szőlő jól á l l ; dé h a az esős hideg időj á r á s iüeg 1 nem- szűnik, alig főg jól-ér-ni.
Áttérve az eredményekre, meg. kell jegyezni, hogy a bevetett' terület, s'/omben' az 1900-ik évi állapottal, alig változott. Igy tehát a bevetett területet kat. holdakban. az» 1900-iki u j a b b felvétel alapján a következőleg lehet megbecsülni, szemben az.,Í895-iki esztendővel: 1900-ban 1895-hen •: kat! hold kat. holdM 5.877,378 5.515.351 rozff j U í — 2.001,896 1.840.0*0, 1.790,940 1.787,292 1.738,227 1.685,304 kwkoriczá" . . . 3.8) 7.600 •3.ÍQ&,0bQ
Sa r::::::
, Az őszi buza : területe az. 1895-ikii-JC>rszágQS< felvételhez viszonyítva jeieutékenyoii-növekudell; emelkedett a rozsterület is. .•:-,., A folyó évben is több liclyeif károsodlak a vetések,' sőt -belőlük riéhől' é l é g i : i s ó k : ; v # t é s ® is pusztult, vagy részben károsodott, mindaz^ által a térinéskárosGáás : már a termésátlagokb a n kifejezést nyervén, .nem szükséges-teriiietlevonágokat eszközölni, mert a bejelentett.--károsodások alig „haladják meg az 1—:2°iero|..-v A folyó .évi . gabonatermés; , megkjözeijtő eredménye volt az augusztus . hó 10—20-iki, t e h á t ' a javított termésbecslés " a l a p j á n : ' - ' • •
-Gszi és- tavaszi~buza:",
. ...-., » ;-
- bevetétt terület össies termés ' külön: kat. hold métermázsa bözet 1901-ben 1900-ban 190 l-ben 1900-ban: buza ... 475,825 473,101 2.810,000 4.003', 146 — 193,146 rozs ... ' 145,347 146,018 840,000 ' 580,777 -f 259,223 árpa ... I2.Í.22!) 129.f»i9 56:1,000 1)31,924 — 62,924 zab 174,756 177,400 717,000 807,592 — 60,592 kukor'iczá' 674,277 646,478 4.690,000 '4,'747,802 — 57,802 Összefoglalva az anyaországgal Horvát- és Szlavonország gabonatermését, a következő eredmények tűnnek elő ; . IJS,r-:<j
c
Buza.
'6.353,203 1900-Ímn. 6.350,482' 1.899-ben 6.967.484 . " í £ 9 8 - b a n 5,942,815 - 1 897-ben 5.541,57-1 Rozs. • 1901-ben 2.147,243 - lUüO-biin 2.147,914 ' 1899-ben 1.998,'466 1 ; - :189S-l)iiii 1:999,-584
37.608,90041.437,000 40.904,872' 38,-002,418 26.200,.000 12.396,000 11.709,000 12.668,555 12,688,020'
1897-ben
1.870,662
.0.59-2,000
1901-ben 19ÖÖ-ban
: Árpa. 1.917,169 1.920.50!)
11.153,000 12.363,000
1898-ban 1897-ben
. ':•
':
1.910,912' 13.253,7181,694,258 9.600,000. -.-•• Zab. 1,91.2,983. 10.530,000* 1.915,627 11.105,000-12.695,000 -1 -.859,548« 12.444,000 1.650,000 . 9.300,000 *
-1901-ben ;. . i ;m ®t e r m á z s á kb a n ; 1900-ban 1899-ben I. Duna balpartja < -382,263 6-07<2^320,400. 2,502,417 ; II. Duna jobbpartja 1.002,882 6 76.' 6.781,600 6."739,Ö58 1.898-ban 1 1IÍ. Duna lis/ i ' 700 8.686,013 189.7-ben IV. Tisza jobbpartja 404;989<5--541 2.268,800 í 2.446,943 V. Tisza balpartja • 857,689 6'08 ! 5.220,500 5.589,780 Magyarország : mult évi . kukőriczatermése VI; Tisza-Maros szöge*lt3Í7,650 &-56 7.663,60b 8'.Ö5£,844 Í M . i ii i; 11 összesen 2.217,341: VII. Erdélyrészi várm. 584,057 5-35 .3.124,400 3.51'í,lié hektáron';32,426.221 métermázsárá rúgott, ..tehát Összésen'. 5.87-7,37g&-&l:34.-798!,'900 38.434,171 a táráországokkal-- együtt áz ;összes eredmény 37.174.023 métermázsa volt. Őszi rozsai tavaszi , rozs és fcétsz-éres. ', A .kukóriczaterméskilátásök ez idő szerint -27.7.147 íi'Kl il.610,700 lí459/146 I. Duna balpartja II. Duna jobpártjá ; 531., 128 6-29 . 3.338,7.00 2:976,806 még.kielégítők -s;a t e r m é s t , ' minthogy .a bevetett térület aligha változott, jelentékenyen s legIII. Duna-Tisza köze IV. Tisza jöbbp'artja feljebb i 2.550,000-hektárra becsülhető,.a Horvát,2115-43' 1.844,600 1;732,278 és: Szlavonországok' terméseredményeivel együtt ' V. Tistfa balpartja : VI. Tisza-Maros szöge 64,864 5-72 -371,100 406,934 34rv-3ö-- millió ••'métermázsára' = ; 47—48< millió 1,064,177 VII. Erdélyrészi várm.- 172,0.70 iMjktoliterré lehot ientii. '. . Összesen 2,001,896 5-75 11,556,600 1: A.megközelítő ad'atok.szerint áz országb a n már nagyon kevés g a b o n a : f e k s z i k i a ;mag~ -Ószi, és tavaszi árpa. 472,961 6-04 á'.856}000 3.032.447 tárakbán-és; legfeljebb még eú- kereskedők rakI. Duna balpartja 0* 2.700,900 2.748,658 táraiban van készlét, mely búzából mintegy II. Duna jobbpartja 307,238 5-90 1.812,700 !' 2.328,637 2 — 3 . 'millió- hektoliter,, rozsból : 500t-r600*000, III. Duna-Tisza köze 225,110 5.17 1.165,1100 1.327,-90-1 IV. Tisza'jobbpartja árpából 400 - 500,000, zabból 800*000—1 '000,000 160,231 6-02 965,900- lí09Í,735 V. Tisza balpartja VI. Tisza-Maros szöge • 97,311 6-63 645.300 714,541 és kukoriczából ^ pedigS 3 — 4 milliói hektoliter VII.,EüdéIyrészi várm. . 81,960 5-34 437,000 486,909 lehet.; Ha ezen-adatok a-- valóságnak. ímegfelelnek, akkor : j Összeáen 1.790,940 5'90 lttöBS^OO 11.730,828 -. . termés... kés?le,t . ; együtt,,... ' Zul. ' . V . . . . . . . millió hektölitérekben. '4Ö'0 . 2-5 51-5 220;224 5-08 i.1'15,000 1.124,680 I. Duna balpartja 301,432 5ÍSÍ« 1,762,600 1.939,625 II. Duna jobbpartja rozs " Í7--1 : i8-o ' 0-6 336,987 6-37 2.082-,000 5 III. Duna-Tisza köze 173 árpa. " 17-3' 264,978 4--91" 1.302,900 í IV. Tisza jobbpartja ' 0-7,24-0" • 24 "7 200,943 5-22 1.049;500" l.Oi V. Tiszá balpartja 3-5 . .' kukoricza ...,. 47 v 5, 51 -0 . VI. Tisza-Maros szöge 166,690 6*60" 1;101,200 1.1 256,973 5'60 1.438,700- 1-.4; VII. Erdélyrészi ' Magyarország és a társországok belfaÖsszesen; 1.738,227 5-66 ff.842,800 10.297,738 ^yasztásának, beleértvei a - vétőmagot ős az ipari Szemben a mult évvel tehát csupán a rozs- ezélokra felhasznált < t e r m é n y e k e t i s , ^ . m e g k ö z e - . v . ,. 1; termés volt kielégítő ; ellenben a- többi ter- lítőleg. ' ; I • ., : , , rn .i 1 1 i ó ; : • . . mények terméshozama kisebb, volt,;-és pedig : ,, . métermázsárá hektoliterre búzából . . . . . . . . . . . 3.645,000 •ubüzáb'ől'.^ -26—28 ' 33-0—36-0 árpából . . . 1.147.1)00 11-0 1-fO • rozsból .__;__. -8-r-lO árpából . 1 . , 8 - - 9 12- 5 14-0 zabból 455;Ó00- • zabból " 8— 9: 18-0—20-0 métermázsával. . . .í 40"0, 42-0 kukoriczából... 3 0 — 3 2 A rózstermés mennyiségileg 428X10Ö'métervan szüksége, A fogyasztás mértéke .természemázsával'volt'kedvezőbb, . tesen a gabónaüzleti viszonypktól is függ. AlaA' társországokban is csupán a rozs fizecsony gabonárak m e l l e t t ' a fogyasztás emelkedik tett jól, .ellenben-. a többi termények termésés ez esetben kevesebb gabona • marad kivitelre, hozama a mult-évi eredményen- alul maradt. ellenben,jobb : piaczi viszonyok r mellett a foHorvát- és - Szlavonországokban, amint azt gyasztás'merve c s ő i k e n ' é s á kivíteí növekedik. a horvát mezőgazdasági statisztikai. osztály ki"• ' Ezidőszerint ; -a, : termésféleslé^ek'kövfetkezőmutatja, a folyó s évi termés a következő eredieg alakulnak ..:;:.:- : , j ményekei tünteti-fel-:: --.
468 KÖZTELEK, 1 9 0 1 . S Z E P T E M B E R
1506 búzából rozsból . . . . . . árpából . . . . . . zabból kukoriczából...
9 —12 millió métermázsa 2 —4 „ „ 2'5—3 1—1-2 „ 4 —5 „
Az előző évek gabona- és lisztforgalma £ következőleg alakult: Kivitél: buza búzaliszt rozs métermázsákban 1901 első félév 2.454,932 3.433,625 982,214 5.446,629 6.799,924 3.429,608 1899-ben ... ... 3.695,315 5.669,821 2.062,271 1898-ban 2.892,700 4.860,809 1.533,254 1897-ben 3.609,373 5.753,917 1,475,848 1896-ban 6.667,864 7.189,049 2.639,568 zab kukoricza ^ m ét( rmázsákban 872.885 860,280 1,751,349 . 3.720,321 2.662,578 . 4.240,460 2.991,580 3.524,249 2.370j670 1.978,340 3.908,447 2.010,124 3.541,734 4.745,588 1.683,481 3.111,288 Ezzel szemben behoztak Magyarországba métermázsákban: búzát lisztet árpát kukoriczát 1901-ben I. félév 39,458 27,844 29,095 361,311 900. évben 259,972 60,958 122,742 467,890 1.676,289 85,403 122,946 490,105 2.541,479 134,675 255,839 2.818,642 1.239,388 97,110 188,741 712,773 1.015,453 62,817 58,146 318,628 A rozsbehozatal számításba sem igen vehető kis mennyiségre rug, ellenben a zabbehozatal 50—100,000 métermázsa között ingadozik. Románia. A kedvező tavaszi időjárást megelőző szigora tél folyamán sok repczevetés kiveszett, de itt-ott a buza és rozsvetések is megritkultak ; de mert a tavaszi jó időjárásban és megfelelő csapadékban az ősziek jól fejlődtek ós a tavaszi vetések is jól keltek s mert továbbá a nyári évszak időjárásának is kedvező hatása volt a növényzetre, a terméskilátások egész junius haváig igen kedvezők voltak. Ekkor azonban esős időjárás következett s a kitűnő termést igérő gabonaféléket mindinkább megrontotta. Csáknem h á r o m hétig szakadatlanul esett az eső és mert aratás közben sem volt szünet, sok helyt megromlott a romániai gabonatermés minősége; de azért az eredmény á m u l t évinél jóval kedvezőbb. A romániai földmivelésügyi miniszter augusztus havi termésbecslése szerint a búzával bevetett terület tesz 1.635,560 hektárt és a rozsterület 211,420 hektárt, az á r p a 502,820 és a kukoriczaterület 2.126,670 hektárt. A várható terméseredmény búzából hektáronkint 15 hektoliter, összesen tehát 24 1 /a millió hektoliter. Julius hó közepén még 27—29 millió hektoliterre becsülték a termést. A többi termények hozamát hivatalosan még n e m becsülték fel. Az idei termés feleslegét 7 0 % - r a becsülik, azaz búzából 1.000,000 tonna, kukoriczából 900,000 tonna, árpából 300,000 tonna kivitelt remélnek. Ami a minőséget illeti, erre nézve a r o m á n földmivelésügyi miniszter a következő adatokat közli: a romániai gabona minőségében vidékek szerint mintegy 15—20, sőt néhol 25 0 /ó-on l( fölül veszített. Természetes, hogy a gabona minőségének vesztesége a mennyiségre sem maradt befolyás nélkül. A bukaresti gazdasági szaktudósitó a következőket j e l e n t i : Az 1901. évben be 1.637,560 hektár 211,430 , 502,830 , 265,600 , 2.133,690 „ A bevetett terület, évvel, Tninden terménynél
volt vetve búzával, rozszsal, árpával, zabbal, kukoriczával. szemben az előző növekedett; különö-
HÓ
sen a kukoriczaterület, a repczevetéseknek részbeni kipusztulása következtében. A várható termést a szaktudósitó a következőleg becsüli: átlagosan összesen hektáronkint millió hektoliterekben buza 16 26—27 rozs 14 2-9—3-0 árpa ... 15 T3—T8 zab 13 3-3—3-6 kukoricza 22 46—48 Jóbb tehát az idei termés szemben a mult évinél: búzánál 6 5 — 7 millió, rozsnál 0 7 — 0 - 9 millió, árpánál 2*4—2'6 millió, zabnál 0'4—0"5 millió és a kukoriczánál 15—18 millió hektoliterrel. Mindezekből következtetve, b á r készletek m á r nincsenek, r e m é l h e t ő l e g az idei felesleg lesz: búzából . . . . . . rozsból árpából zabból kukoriczából . . .
16—18 millió hektoliter 1-5—1-8 „ 3-8—4-2 „ 0-7—0-8 „ 26—28
Hogy a kivitel m a j d a n eléri ezt a magasságot, az mindenesetre az, üzleti viszonyoktól függ. Az utóbbi évek búzatermése és kivitelé v o l t : búzaterület átlagos összes kivitel hektár termés termés hektohektol. hektói, liter milliókban 1901-ben . . . . . . 1.635,560 15*00 24'50 15—18 1900-ban 1.589,980 12-52 19'90 l l ' O 1899-ben 1.661,300 5-50 9"18 3"0 1898-ban 1.453,600 14'20 20-60 8"0 1897-ben 1.595,090 8"10 12"84 6"0 1896-ban . . . . . . 1.505,210 16'70 25"09 16'5 1896- V 1900-ban} 1 - 5 6 1 ' 0 0 0 H ' 2 2 1 7 ' 5 0 ** Bulgária és Kélet-Rumélia. A Balkán-félszigeten is nagyon sok eső, zápor és jégeső volt éppen közvetlenül aratás előtt; mindazáltal a termés, főleg mennyiségileg elég jó, sőt helyenkint egészen kielégitő. A bukaresti gazdasági tudósító az 1901-iki bevetett terület hiányában közli a mult évi adatokat. E szerint akkoribanbe volt vetve Bulgáriában : 825,000 hektár búzával 147,000 „ rozszsal, 213,000 árpával, 136,000 „ zabbal és 447,000 » kukoriczával A bevetett terület az ősziek termelése körül növekedett, úgyszintén a kukoricza területe is. A várható terméseredmény v o l t : átlagban összesen hektoliter millió hektói. , buza 13 10-0 rozs 11-5 1-7 árpa 14 3-0 zab 13 1-7 kukoricza 22 10-0 Az idei termés búzában mintegy 2 millió, kukoriczában 2 millió és árpában 700,000 hektoliterrel nagyobb. A többi termények terméshozama egyenlő a mult évi eredménynyel. Mutatkozik termésfelesleg: búzában 3—3-5 millió hektoliter rozsban 0-3—0-5 „ „ árpában 0-6-0-8 „ „ zabban 0-08 kukoriczában 2—2-5 „ „ A gabonakészletek teljesen elfogytak még aratás előtt. Az idei gabona minősége a mult évinél jóval gyengébb. Habár ugylátszik, a bevetett terület növekedett, nem valószinü, h o g y a növekedés jelenték e n y lenne. A bevetett összes terület maximális számítással m i n t e g y : búzából 1.000,000 hektár rozsból 200,000 „ kétszeresből 70,000 „ árpából 250,000 „ zabból 200,000 „ kukoriczával 650,000 „
21.
7,4. SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
A mult évben a terméseredmények rnegközelitő számítással becsültettek, és pedig : mm. Ebből esik csupán Bulgáriára búzából 7 - 5 - 8 - 0 = 5.886,000 mmázsa rozsból 1 - 5 - 1 - 0 = 1.182,000 kétszeresből 0-8-1-3 = 751,000 árpából 2 - 0 - 3 - 0 = 1.447,000 zabból 1-5-2-0 = 837,000 kukoricziából 7-0—8-0 = 5.197,000 Föltéve, h o g y a folyó évi termés tényleg mintegy 25-30<>/o-kal kedvezőbb, mert a. termésátlagokat egyre-másra 8—12 mmázsára becsülhetni, ez esetben a várható idei termés megközelítőleg becsülhető métermázsakban: millió hektoliter búzából 9-5-10-5 millió = 13-5 rozsból 2 — 2-5 „ = 3-2 kétszeresből 1-0— 1-2 „ = 1-5 árpából 3-0— 3-5 „ = 50 zabból 2—2-5 „ = ' 5-3 kukoriczából 9 —10-5 „ = 13-8 Igy tehát Bulgária és Kelet-Rumélia szükségletén kivül, amely szükséglet, kiváló termés esetén búzából 8—10 millió, rozsból és kétszeresből 2 millió, árpából 3—3-5 millió, zabból 3-5—4 millió és kukoriczából 9—10 millió hektoliterre becsülhető. Az idei termésből maradna még kivitelre: buza 3 —4 millió hektoliter rozs és kétszeres 2 —2-5 „ „ árpa 1-5—2 „ „ zab 1-5—2 „ „ kukoricza 3 —4 ,. „• Az előző évek gabonaforgalma a következőleg alakult:
1901 első félév 1900-ban 1899-ben 1898-ban 1897-ben 1896-ban 1901 első félév 1900-ban 1899-ben 1898-ban. 1897-ben 1896-ban
buza búzaliszt rozs métermázsákban 569,720 30,892 111,939 1,274,786 90,095 244,105 1,206,372 65,360 65,018 1.864,536 71,495 238,225 2.816,620 35,376 167,677 6.047,030 71,023 468,621 árpa zab kukoricza 195,321 60,228 255,371 399,039 13,053 405,256 101,672 55,805 1.571.745 488,175 44,337' 1.316,920 175,545 35,587 780,098 230,920 8,583 1.079,157
Szerbia. Belgrádi konzulunk jelenti, hogy az idei terméseredmények csaknem egyenlők a mult éviekkel, ámbár a minőség több helyen kifogás alá esik, különösen a rozsnál, sőt részben a búzánál is a gyakori esőzések következtében. A zab sikerült. A kukoricza gyarapodik. A bevetett területekre nézve nincsenek ui adatok.
kukoricza 463,333 535,708 Az előző évek terméseredményei ezek: 1900-ban 1899-ben métermázsákban buza 2,214,070 3.413,236 rozs árpa
172,249 491,832
389,591 786,348
A bukaresti gazdasági szaktudósitó s z e r i n t : Csak az 1900-iki területi adatok használhatók, mivel ujabbak nincsenek és ezek megegyeznek a belgrádi konzul által beküldött adatokkal is. A várható termés valószinü eredménye a következőkép taksálható: ^ N
hektáronkénti átlag hektói, buza 15 rozs 13 árpa 14 zab 13" kukoricza 22
összes termés millió hektói, 4 - 5 0 - 4-80 0 - 4 5 - 0-50 1 - 0 0 - 1-20 1 0 0 - 1-50 9-50-10-50
7 4 . SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
A mult évivel szemben jobb tehát a termés és pedig a búzát illetőleg 1'6—1-8 millió hektoliterrel. A rozstermés jobb 0-20—0-25 millió, az árpa 0-20-0-40 millió, a zab 0-20—0-63 millió, a kukoricza 2-00—2-50 millió .hektoliterrel. Mutatkozik felesleg — készletek nincsenek búzában .2-5-2-8 millió hektoliter rozsban 0-1 „ „ árpában 0-3-0-5 „ zabban 0-1—0-3 „ „ kukoriczában .3—4. „ „ Szerbiában a tavasz óta folyton változó időjárás uralkodott, az idei gabonatermés tehát föltéve, h o g y a bevetett terület nem változott s legfeljebb az 1899-iki állapotnak felel meg, a következő lesz : millió búzából 3-0—3-5 = 4-5 millió hektoliter rozsból 0 - 3 - 0 - 4 = 0-5 „ árpából 0 - 6 - 0 - 7 = ' 1-0 „ zabból 0-5-0-6 = 1 - 3 „ „ kukoriczából 6-5-7-0. = 9-5 „ Ebből számítani lehet feleslegre, és p e d i g : búzából 1-80-2-5 millió hekt. rozsból 0-05 „ „ árpából 0-50 „ „ zabból 0-25 kukoriczából 2—3 „ „ Az előző évekből a gabonakivitel Szerbiából a következőleg alakult: buza búzaliszt sákban 14,704 45,275 )-ban 775.421 )-ben 617,281 r 308,500 29,391 -ben 1.030,141 896-ban 27,496 kukoricza 190.422 900-ban 175,099 257,156 20,647 83,668 133,673 35,478 129,962 87,810 Törökbirodalom. (Európai és ázsiai rész.) .Az ottomán birodalom óriási területén nem mindenütt termesztenek nagyban gabonát és ahol foglalkoznak is gabonatermesztéssel, nem rendszeres az. A bevetett terület, a terméseredmények adatai mind megbizhatlanok. Konzulátusaink csak arról tájékoztathatnak, hogy a vetések fejlődése milyen irányban haladt s általában, hogy milyen hatással volt a téli, tavaszi, nyári időjárás. Hiteles áruforgalmi adatok hiánya is nehezíti annak megállapítását, hogy a török birodalomnak mely része dolgozik kivitelre és mely része szorul bevitelre. Tényleg Törökország gabonát kivisz, azonban a különböző államok áruforgalmi adatai viszont azt bizonyítják, hogy Törökországba igen sok gabona és talán még több liszt szállíttatik. Az idén a jobb termés következtében a Törökbirodalomból a kiviteli kilátások valamivel kedvezőbbek lesznek, mert az idei terméskilátások általában jobbak, különösen minőségileg. A bukaresti gazdasági szaktudósitó a terméskilátásokat török földön kedvezőknek jelzi;, adatai azonban nincsenek, mert ezeket Törökországban megszerezni bajos. A konzulátusok adatai is inkább csak föltevéseken alapulnak. Törökországnak a szaktudósitó véleménye szerint sem kivitele, sem nagyobb bevitele nem lesz, mert a termés a fogyasztást teljesen ki fogja elégíteni. Az ozmán birodalom idei gabonatermése tehát általában jóval kielégítőbb, mint a mult évi gyenge termés volt; minőségileg is jó az idei termés, mert nagyobbára kedvező időben lettek betakarítva. Igy tehát, föltéve, hogy a m ú l t é v b e n az összes búzatermés 20 millió , hektoliter volt, a rozstermés 5 millió, az árpatermés 12 millió, a zabtermés 10 millió és a kukoriczatermés 22 millió, akkor az idei eredbuzából rozsból . . . árpából . . zabból . . kukoriczából becsülhető.
.
25 millió hektoliterre 6 . 14-5 . 12-5 . 25'0
KÖZTELEK,
1901.
SZEPTEMBER
HO
Ebből a mennyiségből pedig a felesleget b ú z á b ó l . . 3-5—4-0 millió hektoliterre rozsból'. . 0-3-0-5 „ árpából. . 4—5 „ „ zabból . . 2-3 kukoriczából 3—4 „ lehet számítani. Kelet-India. A mult évi kedvezőbb időjárás előmozdította a buzavetés kellő befejezését és fejlődését, de a bevetett terület jelentékeny mértékben növekedett is. A vetések szépen fejlődtek deczember elejéig; azontúl két hónapig folytonos szárazság volt, mig végre az ég csatornái megeredtek és a vetéseket felüdítették. Már februárban biztosítva is volt a termés azokon a vidékeken, a hol elegendő eső járt. Kelet-India búzatermése r é g nem sikerült oly kielégítően, mint az idén. De a kedvezőbb termés daczára még mindig sok a panasz. Az előző évek nyomora nem j a v u l t : ma is i n s é g van. Ezek az ínséges tartományok kevés gabonát vetettek, de a vetőmaghiány miatt nem is vethettek. É s igy százezrekre, de milliókra rugó nép szenved ma is az előző évek rossz termése és az idei nem általános jó, illetve kielégítő termés miatt. — A. keletindiai kormány jelentése szerint a május hó 29-én kiadott végleges termésbecslés a búzával bevetett területet jelentékenyen közel 4,800.000 akrevel = 27;70%-kal nagyobbnak tünteti fel, mint a mult évben. Az öt évi átlagos területhez viszonyítva azonban a terület még mindig 2'9%-kal volt kisebb és a tíz évhez viszonyítva 8-3°/o-kal. A terméseredményeket a kormány az utóbbi évekhez viszonyítva j ó k n a k mondja és tényleg az öt évi, sőt a tiz évi - átlaggal szemben is jó az eredmény. Termett 65,826.170 métermázsa buza, tavaly 48,697.270 métermázsa, az utóbbi öt évi átlagban 57,222.750, illetve tiz évi átlagban 60,568.800 métermázsa. J o b b volt tehát a termés: az 1900. évivel szemben . . . 35-20o/0-kal „ 1896-1900. évivel szemben. 15-00 „ „ 1891-1900. „ „ 8-60 „ A kedvezőbb termés következtében, bár az Ínséges tartományok okvetlenül reá szorulnak az importra s a helyenkint mutatkozó elég nagy feleslegből jelentékeny részt el fognak vonni a forgalomtól, ennek daczára a folyó évi kivitel az előző évekét fölül fogja múlni. . Kelet-India termése: hektoliterekben 1901-ben . . . . . 87,900.000, 1900-ban . . . . 66,100.000 1899-ben. . . . . 85,840.000 1898-ban . . . . 89,900.000' 1897-ben . . . . 69,600.000 1896-ban . . . . 74,240.000 1895-ben . . . . 92,510.000 1894-ben . . . . 91,640.000 1893-ban . . . . 97,875.000 Ezzel szemben kivittek és pedig méter1900/901-ben . . . 25.010 1899/900-ban . . . 4,852.040 1898/99-ben . . . 9,760,250 1897/98-ban . . . 1,196.300 1896/97-ben . . . . . 955.280 1895/96-ban . . . 3,001.460 A lisztkivitel az 1899/900-iki forgalommal szemben szintén igen csekély, csaknem, semmi sem -volt. Minthogy a mult évben tehát kivitel sem volt, ennélfogva készlet nem is maradhatott Kelet-Indiában kiviteli-czélokból. Az idén azonb a n számítani lehet arra, föltéve, hogy pestisvész nem bénítja Kelet-India kereskedelmét, hogy a kivitel nagyobb lesz. E d d i g is meglehetős sok búzát kivittek Kelet-Indiából. A folyó évi felesleget is 4—5 millió métermázsára = 6-0 millió hektoliterre tehetjük. Augusztus hó l - i g kivittek mintegy 2 millió hektolitert. Maradt tehát a folyó évre még mintegy 4 millió hektoliter. Amerikai Egyesült-Államok. Az európai gazdákra nézve legfélelmesebb világrészben, Amerikában a gabonatermesztés terén ismét nagy a haladás. Az amerikai Egyesült-Államok a mult év őszén és az idén a tavasz folyamán több búzát vetettek mint a megelőző évben. Különösen emelkedett az őszi
21.
1531
búzával bevetett terület, amelynek termesztésére u j a b b a n ismét nagy súlyt fektetnek. Amint az egész év folyamán figyelemmel kisért meteorológiai adatokból látható volt, a buzavetések fejlődésére az időjárás jóformán ez évi junius h ó végéig kedvező volt. Julius havában azonb a n változás állott be és a kedvező rendes időszakot délszaki hőség és hosszantartó szárazság váltotta fel és természetesen a vetésekre is több helyen károsan hatott. Leginkább az északi részeken és nyugaton mutatkozott e tekintetben szemmel látható változás, — de hanyatlás is a vetések és pedig főleg a tavaszi, buzavetések körül érezték, a melyek helyenként a tikkasztó forróságot erősen megsínylették. De nagy károsodás, sőt néhol csaknem egészen végzetes károsodás érte a többi tavaszi féléket is, nevezetesen a zabot és különösen a kukoriczát, mely utóbbi terményhozama általában kedvezőtlen. A washington gazdasági szaktudósitó szerint az Unió idei gabonatermése messze mögötte m a r a d a mult évinek, bár a búzatermés ugy mennyiségre mint minőségre nézve kitűnőnek mondható ; az árpa- és rozstermés is eléggé jó eredményeket igér, de az EgyesültÁllamok legfontosabb terménye, a kukoricza csáknem teljesen rossz, a zab pedig szintén sok helyen igen rossz termést fog adni. Julius hónapban kivált a nyugoti államokban uralkodott hosszantartó hőség és szokatlan szárazság a zábtermésben 140 millió bushel, a tengeritermésben pedig közel 600 millió bushel veszteséget okozott. A kár tehát csak e két terménynél 740 millió búshelre becsülhető. Ez a pusztító hőség és szárazság különösen Missouri, Kansas, Nebraska, Jowa, Illinois és Indiana államokat sújtotta, tehát a kukoriczát kivivő legfontosabb államokat, a miért is az Unió idei kukoriczakivitele a rendesnek csekély h á n y a d á r a fog csökkenni. Ez államokban a legelők és rétek is nagyon szenvedtek, ugy hogy nagyszámú jószág idő előtt piaczra került. A takarmányhiánynak, valamint a tengeri magas árának, végül viszonylagos olcsóságának köszönhető, hogy a gazdák közül igen sokan búzával etetik a jószágot. Az Unió idei búzatermése 650—700 millió búshelre becsülhető. A vetések ugyanis jól bokrosodtak és jól haladtak, mert a tavasz folyamán elegendő nedvességet kaptak. Virágzás és érés alatt pedig meleg és száraz időjárás uralkodott, ennek folytán az eredmény n e m is lehetett m á s mint kitűnő. Az árpatermés a mult évi termést meghaladta, 68 millió és a rozstermés is kedvezőbbén fizetett, 25 millió bushelt adott. Rossz az eredmény zabban, azaz 670 millió bushel és kukoriczában 1*45 millió bushel. Remélhető tehát az idén, szemben az előző 1901. évben 1900-ban 1899-ben millió bushelekben buza... 690 522"2 547*3 rozs . . . . . . . . . 25 24-0 24'0 árpa.........' 68 59'0 73"4 zab . . . 670 809-1 796.2 kukoricza . . . 1.425 2,105-1. 2,078" 1 ö s s z e s e n . . ! 2 . 8 7 8 ' 3,519-4 3,519-0 Az Egyesült-Államok a folyó esztendőben a búzatermés kiváló eredménye d a c z á r a valószínűleg 400 millió bushellel kisebb termést kapnak, mint az elmúlt esztendőben. A kitűnő búzatermésből — az 1901/902. évre nézve a felesleg 225 millió búshelre becsülhető, — bár az eredmények különösen tavaszi búzából nem. azok, amiket eleinte A tavaszi, buza ugyanis a perzselő hőség illetve az idő előtti kényszerérés. és rovarok okozta károsodás következtében — csak 270— 280 millió bushelt adott, ellenben az őszi buza, ^melynek t e r ü l e t e . jóval nagyobb is volt, s a
dett, mert közvetlenül aratás közben jött meg
KÖZTELEK,
1508 ez a rendellenes időjárás — jóval kitünőbben fizetett. Az őszi búzatermés h o z a m á t többnyire 4 1 0 — 4 2 0 millió bushelre becsülik. Juliusban tehát az összes őszi és tavaszi búzatermést sokan 650 millió bushelre becsülték, mások 700—725 millió bushelre. Az árpatermésből a felesleget, szemben a mult évvel kerek 3 millió bushellel többre lehet t e n n i ; tavaly 6 ' 3 millió bushelre rúgott a kivitel. A zabtermés gyenge eredménye legjobb esetben 28 millió bushel kivitelt helyez kilátásba, a rozstermésből azonban csak 3'5 millió bushel felesleg remélhető ós végül kukoriczából a sok helyen mutatkozó nagyon silány termés következtében csak 130 millió bushel. Hogy a folyó idényre nézve a felesleg még jobban feltüntethető legyen, érdekesnek látszik a forgalmi, illetve a kiviteli adatokkal összehasonlítást tenni. Kivittek az Unióból: i 11 i valószinü kivitel 1901/902-ben ... 1900/901-ben ... 1899/900-ban ... 1898/899-ben ... 1897/898-ben ... 1896/897-ben ...
e 1 e
225"00 3"5 9"0 206-67 2'3 6'3 1-86-09 2'4 23-7 222*62 10-2 2-3 217-30 . . 145-12 . .
28"0 39*4 41*4 33"5 . .
130'0 I81'4 213'2 177*3 212*5 178'8
Egyesek a kukoriczatermést csak T 3 0 0 millió bushelre teszik. Nem lehetetlen, hogy ily csekély termés mellett a kiviteli forgalom is a reméltnél kisebb lesz. Az északamerikai Egyesült-Államok földmivelésügyi államtitkárának termésbecslése szerint a várható búzatermés volt julius hó 11-én kerek összegben 675 millió bushel. Ismeretes azonban, hogy ezek az adatok julius hó l - r e vonatkoztak. Éttől az időtől kezdve tulajdonképen és csaknem egész julius haván keresztül rekkenő hőség volt és igy különösen a tavaszi buzaterméskilátások romlottak, a melyeknek átlagos terméseredménye a k i a d o t t augusztus havi bulletin szerint julius havától 15"2°/o-kal csökkent. Igy tehát m á r az eredmények, szemben az előző becsléssel minden kétséget kizárólag kisebbek. Ugyanakkor, amikor a búzát a földmivelésügyi államtitkár 675 millió bushelre becsülte, a rozstermés-kilátás 23 millió bushelre, árpatermés 70 millió bushelre, a z a b t e r m é s 685 millió bushelre és a kukoriczaterraés 1,830 millió bushelre becsültetett. Egy hónappal később, tehát az augusztus havi becslés a kukoriczát már csak 1,260 millió bushelre, a zabot 630 millió bushelre becsülte, vagyis jóval kisebbre, mint julius havában. Ebből következtethető, hogy a julius hó folyam á n még lábon állott buza- és árpavetések is, a reméltnél gyengébb termést adtak, mert az utóbbiak ép ugy szenvedtek a nagyfokú hőségb e n mint az előbbiek. Az amerikai Egyesült-Államok ezévi gabonatermése valószínűleg a következő két véglet között fog mozogni: buza 6 5 0 - 6 7 0 - 7 0 0 millió rozs ' . . . . . . 24— 25 árpa . . . 6 7 — 70 zab . . . . . . 660—690 k u k o r i c z a . . . 1,260—1,340
átlag
2,743 millió bushel.
SZEPTEMBER
a farmokban. bushel / 1901-ben 128.100,000 | 1900-ban 158.746,000
,
HO
ellenőrizhető raktárakban bushel 89.000,000 92.000,000
lmlmrWa í 1901-ben 776.000,000 30.000,000 KUKoricza | 1 9 0 0 . b a n 773.530,000 28.0C0,000 í 1901-ben 292.000,000 15.000,000 [ 1900-ban 290.900,000 12.500,000 A készletek jelentékeny részét természetesén föl is használták, mert a farmokban n e m sok gabona állott már augusztus hó elejével rendelkezésre. Azonban az u j termésből a hozatalok eléggé élénkek, sőt a Cincinnati Price Curre szerint a heti forgalom még a mult évi forgalmat is meghaladja búzából, ellenben a kukóriczahozatal oly alacsony színvonalon mozog, hogy ennek következtében a kivitel is alig éri el az 1'5—2 millió bushelt. Az ellenőrizhető gabonaraktárakban pedig a raktári készlet volt augusztus hó 10-én. 1901-ben 1900-ban bushelekben buza és búzaliszt 38.959,000 61.504,000 kukoricza 19.823,000 17.453,000 zab . . . : -.. ._, 8.125,000 7.808,000 A junius hó 30-án végződő pénzügyi évb e n kivittek az amerikai Egyesült-Államokból bushelekben és barrilokban (1 bushel 35'3 liter, 1 barril = 89 kilogramm, illetve 1'21 hektoliter) zab... .
búzát
összesen . . . 2,661—2,825 millió
1900-ban termett 3,510 millió bushel 1899-ben „ 3,519 „ 1898-ban „ 3,412 „ A hiány tehát 1900-al szemben, daczára az igen jó búzatermésnek, kerek összegben mintegy 780 millió bushel. Ilyen terméshiánya rég nem volt az Uniónak ; ebből érthető, hogy a kukoriczakiviteli forgalom miért csökkent. De érthető az is, hogy a kukoricza ára miért szökött fel olyan magasra, hogy t. i. az ottani kereskedelem a
1901.
18.
kivitelt Európa részére előnyösen alig mozdíthatja előre. A kukoriczakivitel aligha éri el a mult évi kivitel 7 0 % - á t , mert az idei termésből, noha készletek még vannak, jóformán felesleg alig is van. Az 1901/902-iki kukoriczakivitel és a fenmaradó készlet legfeljebb 120—140 millió bushel között fog mozogni, h a az amerikai piaezra nézve az európai piaezokon kifejlődő gabonaárak megfognak felelni. Ellenkező esetben ugy a buza- mint a kukoricza-kjvitel a reméltnél is alacsonyabb marad. A rozs-felesleg 7-—8 millió, az árpa-felesleg 20—22 millió és e zab-felesleg 25—30 millió bushelre tehető. A terméseredmény hektoliterekben kifejezve : buza... . . . ' 230'0—235-0 millió rozs... 8-5— 9-0 „ árpa . . . 24 ; 0— 24'5 zab . . . . . . . . . . . . 237-0—238-0 „ kukoricza 457'0—460'0 És a valószinü kivitel a jövőbeli készletek összegével, ugyancsak hektoliterekben: búzából 78-5—81-5 millió hl. rozsból., ,2-Q— 2"5 „ „ árpából 8-5— 9"0 „ „ zabból... 10-0—10-5 *„ „ kukoriczából . . . 45'0—50"0 „ Az amerikai Egyesült-Államok készleteire, gabona- és liszforgalmára nézve a következő adatok szolgálnak tájékozásul: F. évi márczius hó 1-én az EgyesültÁllamok mezőgazdasági stat. osztályának adatgyűjtése szerint fogyasztási ős kiviteli czélokra rendelkezésre állott m é g :
19C0/90 l-ben 1899/900-ban 1898/99-ben 1897/98-ban 1896/97-ben
búzalisztet
rozsot
bushelekben barrilokban bushelekben
1900/901-ben 1899/900-ban 1898/99-ben 1897/98-ban 1896/97-ben 1895/96-ban
101,950 139,433 148,231 79,562 60,650 árpát 23,662 2,267 11,237 20,030 7,680
18,698 2,336 18,486 10,141 15,350 15,542 14,569 8,560 14,621 988 zabot kukoriczát 41,369 30,310 69,130 35,097 13,013
209,348 174,089 208,745 176,916 99,993
73.
SZÁM
II-NE
ÉVFOLYAM.
Kanada. A washingtoni gazdasági tudósító jelentése szerint Kanada gabonatermése minden tekintetben kitűnőnek mondható. Búzatermése oly szokatlan bő, hogy a farmerek bár csaknem mindannyian gépeket alkalmaznak az aratáshoz, azért még sem győzik a munkát. Különösen Manitoba és a North-WestTerritoriek, melyeknek búzatermése a mult esztendőben csáknem teljesen tönkrement, a legjobb termést várják. A termények részletezése szerint a buza kitűnően áll, szép sürü, kalásza telt s a próbacséplések igazolják a várakozást, de inkább csak mennyiségileg, mert minőségileg sok kifogást találnak a kereskedők. Hiányzik a buza szép szine, a megfelelő suly és az aczélosság is. Ezek a hiányok ugy látszik onnan származnak, hogy tavaszszal sok nedvesség volt Kanadában és a szalma a szemtermés rovására a rendesnél erősebb lett. Ontario tartomány b ú z á j a nem olyan jó, mint r e m é l t é k ; itt a rozsda ós a hesszeni legyek okoztak nagy károkat. Az eddigi próbacséplések csak egyenlőtlen és tarka búzát mutattak fel. Mindezek daczára a nyugati részeken soha n e m remélt termés mutatkozik s ha elég arató jut a farmokba, mielőtt a gabona szeme kiperegne, a várható eredmény Kanadában 93.220,000 bushelre tehető. Az aratás csupán Ontarióban kész, ellenben az észak-nyugoti tartományokban és Manitobában csak most folyik. Kanada búzatermése a következő :
Onlario 31,000 26,300 21,480 32,030 Manitoba . . . . . . 48,500 12,200 27,920 25,310 Északnyug. Territórium 9,500 3,970 6,910 6,460 Quebec 3,400 3,010 3,730 3,280 Tengermellék . . . 0,820 720 310 1,000 Kanada összesen 93,220 46,200 60,350 68,080 Az árpa-, zab- és rozstermés szintén csupán a kukoriczatermés kilátásai kisebbek. Az öt főgabonanem termésösszege az előző évek terméseredményeinek figyelembevételével a következő: 1901-ben 1900-ban 1899-ben 1898-bán ezer b u s h e l e k b e n buza . . . . . . 93,220 46,200 60,350 68,080 rozs 3,250 2,580 3,070 2,900 árpa 35,600 28,930 26,200 26,700 zab . . . . . . 178,750 170,150 164,980 162,370 k u k o r i c z a . . . 25,400 28,470 26,230 25,710 összesen . . . 336,220 276,330 280,830 285,760 A különbség tehát szemben a mult évvel kerék + 6 0 millió b u s h e l ! Kanada gabonaforgalmát a következő adatok tüntetik f e l i 1901/902 1900/901 1899/900 1898/96, valószinü kivitel tényleges kivitel ezer bushelekben Buza 24,000 4,900 16,844 10,305 búzaliszt barril 2,000 600 768 793 rozs 800 250 475 327 árpa 2,300 800 2,156 239 zab 12,500 . 8,750 6,929 10,313 zabliszt . . . . . . 600 200 146 120 Kanada ez évi gabonatermése rendkívüli; még alig volt esztendő, mely oly kiváló eredménynyel fejeződött volna, mint az idei. Amtómunkások csaknem mindenütt hiányoztak s ennek folytán több helyütt sok gabona kipergett, de az összes eredményeket azért kitűnőknek jelzik és- igy bizonyára a búzatermesztés is meghaladja azt az átlagot, amely eddig legjobbnak mutatkozott. Az idei gabonatermést Kanada minden észében búzából 90—95 millió bushelre, rozsból 3 — 4 mülió, árpából 32—36 millió, zabból
73. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM. 175—180 millió és kukoriczából 25—26 millió bushelre lehet becsülni, föltéve, hogy a kukoriczaterméskilátások nem változnak. Hektoliterekben kifejezve a várható termés tehát búzából 33—34 millió hektoliter rozsból 1—1-3 » árpából 10-5—11 „ zabból . . . . . . . . . 62—64 „ kukoriczából . . . 9—9'5 „ Ebből számítani lehet az 1901/1902. évi forgalomra, tehát kivitelre és raktári készletre búzából 12—15 millió hektoliter rozsból 0-5—0-6 „ árpából... ... ... 2—2-20 „ ' zabból 5—6-5 „ kukoriczából . . . 2 ' 5 — 3 ' 0 „ Az előző évek gabonaforgalma búzából éí lisztből 8 — 2 5 millió bushel (2"8—8'5 millió hektoliter) között ingadozott, igy tehát az idei forgalom az előző évekkel szemben és átlagban mintegy 3 0 % - n y i emelkedésre nyújt kilátást. Argentína. A mult évi időjárási viszonyok n e m voltak kedvezők Dél-Amerika m e z ő g a z d a s á g á r a ; rossz eredményekre még sem vezettek, mert h a b á r néhol sok a veszteség, különösen a sáskák föllépése és pusztítása, itt-ott jégverés, sok eső és árvizek miatt mindazáltal a termés mégis közepes volt. A közzétett adatok szerint Argentína búzatermése az idén a következőleg oszlik m e g : terület termés akre métermázsa" Entre-Rios 710,000 1.200,000 Santa-Fé 3.700,000 7.500,000 Gordoba 1.675,000 4.800,000 Buenos-Ayres 2.290,000 8.250,000 Együtt 8.375,000 21.750,000 Ezzel szemben termett á m u l t évben öszszesen 29*72 millió métermázsa, vagyis az eredmény jóval kedvezőbb volt. Az idei kisebb termés következtében a buzakivitel is sokkal kisebb volt, de a készletek is csekélyek már, ugy hogy tulajdonképpen Argentína a folyó kampany első felében már alig is jöhet tekintetbe azzal a 4 — 5 millió hektoliterre tehető készletével, amely még a forgalomra vár, mert ebből a mennyiségből egy jelentékeny részt még a malmok fognak felhasználni. Mutatja különben ezt a kivitel is. Kicsiny ugyanis m á r a forgalom, mert hetenkint alig megy ki több mint 40,000 quarter, szemben a mult év megfelelő időszakával, amikor háromszor annyi buza jutott a hajókba és kivitelre! Az előző évek gabonaforgalma a következőleg alakult. Kivittek ugyanis : 1900-ban 1899-ben 1898-ban 1897-ben búzát 20.423,670 17.916,190 6.888,500 940,630 kukoriczát 7.500,000 11.222,080 7.582,390 3.756,450 A folyó évi forgalom, illetve kivitel pedig julius hó első napjáig szemben az előző évek megfelelő időszakával (azaz j a n u á r l-től julius 4-ig) a következő v o l t : buza kukoricza métermázsákban 1901-ben 7.611,220 4.502,500 1900-ban . . . 14.996,950 2.899,480 1899-ben . . . 10.749,330 2.030,000 A kukoriczatermés jobban sikerült, mint az előző évben s ennek következtében a kivitel is élénkebb'. Még meglehetős készletek is vannak kukoriczából. A kukoriczatermés eredményét hivatalosan 27*5 millió m é t e r m á z s á r a becsülték, amelyből szükségeinek Argentínában mintegy 13 "50 millió métermázsát, kivittek pedig julius 4-ig 4*5 millió métermázsát, illetve augusztus hó 22-ig összesen 9 millió hektolitert = Ő-7 millió méterm á z s á t ; maradt t e h á t a kivitel czéljaira még mintegy 6'8 millió métermázsa, azaz 9"5 millió hektoliter.
KÖZTELEK,
1901. SZEPTEMBER HÓ lg.
Chile. A gabonatermés Chilében valamivel jobb volt, mint 1900-ban, de azért igen csekély ahhoz képest, a minő volt az 1897 és 1898-ban, amikor minden terményből csaknem 30—40°/o-kal több mag termett, mint az idén. Chilei hivatalos adatok szerint az idei termés volt búzában 3 3 millió hektoliter és kukoriczában 3-45 millió hektoliter; tavaly termett búzából 3.190,000 hektoliter, kukoriczából 3.750,0,00 hektoliter. Általában az előző évek búzatermése szemben az ideivel a következőleg alakult: 1901-ben 3.300,000 hektoliter 1900-ban 3.190,000 „ 1899-ben 4.205,000 1898-ban 4.930,000 1897-ben 5.220,000 1896-ban 4.350,000 Buzakivitel volt : 1900-ban 435,000 métermázsa 1899-ben 708,805 1898-ban 643,800 1897-ben 1.168,700 „ 1896-ban 867,100 A folyó évre nézve a várható összes kivitel 650,000 métermázsa, ennek azonban legalább is 90%-át már exportálták és igy sem felesleg, sem készlet ott a folyó évi kivitelre nincsen. Uruguay. A mult évben be volt vetve U r u g u a y b a n összesen 377,988 hektárnyi terület búzával, a melyen termett összesen 1.875,530 métermázsa, azaz hektáronkint mintegy 5 métermázsa. Az 1900—901-iki búzaterület alig változott ; igy tehát számítva arra, minthogy a vetések nem mindenütt voltak kifogástalanok, hogy a termés nem sokkal volt kedvezőtlenebb, mint a mult évben, ez okból a terméseredmény ismét 1-80 millió métermázsára, 2'5 millió hektoliterre becsülhető. Ennek a mennyiségnek n a g y része helyben jő fogyasztásra, u g y h o g y kivitelre tulaj donképen nem maradt az idén sem több, mint 300,000 métermázsa, amelynek n a g y része azonban már szintén értékesítve lőn. A kukoriozatermésből is mintegy 200,000 métermázsa felesleg volt, de már nagyobbára szintén kivitelre kerültek. A kukoriczatermést 1-5—1-8 millió hektoliterre becsülték. Az 1899-ik évben kivittek U r u g u a y b ó l : 207,260 métermázsa búzát és 109,264 métermázsa kukoriczát. Ausztrália. Az időjárás u g y a szántás és vetési munkálatokra, mint a növényzet fejlődésére általában kedvező volt. A terméseredmény minden egyes tartományban kedvezőbb volt, mint a mult évben. Uj-Zeelandban az átlagos terméshozam meghaladta a, 31 bushelt is acrenkint. Átlagban a termés áz összes ausztráliai gyarmatokon közel 60 millió bushel — 21 millió hektoliter volt. Tavaly termett 50 millió bushel, azaz 17-6 millió hektoliter. Ez utóbbi mennyiség a következőleg oszlik meg szemben az előző év terméseredményével : 1900-ban 1899-ben bushelekben Nyugat-Ausztrália ... 1.018,000 892,000 Dél-Ausztrália ... ... 8.720,000 9.056,000 Queensland 634,000 626,000 Uj-Déli W a l e s . 14.033,000 9.569,000 Viktória . . . ..." - 15.718,000 20.198,000 Tasmánia 1.136,000 2.376,000 Uj-Seeland 8.852,000 13.485,000 Együtt
50.111,000 56.202,000
A kukoriczatermést 10—12 millió bushelre = 3-5—4-2 millió hektoliterre becsülik, a zabtermést 26—28 millió bushelre — 9—10 millió hektoliterre, az árpatermést pedig 4—5 millió bushelre «= 1-5—3 millió hektoliterre: A mult évinél jóval kedvezőbb eredmények következtében a gabonakivitel is igen élénk volt s még most is folyik, ámbár a készletek már megfogytak. A folyó évben kivittek junius hó 30-ig ssen és pedig Viktoriából 1.911,120 métermázsát és Dél-Ausztriából 1.439,000 métermázsát, ez utóbbi területrészről augusztus hó 5-ig
1.746,130 métermázsára rúgott a kivitel. I g y tehát Ausztrália összes kivitele már az idén meghaladta az 5 millió métermázsát, tehát a remélt 5-5—6-2 millió métermázsa feleslegnek 85%-a már értékesítve lőn. Az ausztráliai buzafelesleg még legfeljebb 1 millió m é t e r n w s d r a =- 1-3 millió hektoliterre taksálható. A többi terményekből nincsen felesleg, ami volt, azt kivitték. Á bevetett terület a terméssel szemben: 1899/900-ban be volt vetve összes termés hektár mülió mmázsa Uj déli W a l e s . . . 577,597 3.750,000 Viktória ... 877,106 4.200,000 Déli Ausztrália . . . 737,560 2.300,000 Uj-Seeland 109,248 2.360,000 Queensland 21,273 200,000 Nyugot-Ausztrália 34,220 270,000 Tasmánia... 26,053 333,000 Összesen . . .
2.383,067
13.210,000
Algír. Az időjárási viszonyok elég kedvezők voltak a növényzet fejlődésére és igy az aratási eredmények is nagyobbára kielégítők. A termés a szükségleten felül, hasonlóan a mult évi eredményhez, kivitelre is juttat meglehetős mennyiségű gabonát és pedig tulnyomólag Francziaország piaczaira, ahova a lefolyt gazdasági évben szintén sok gabonát szállítottak. Algir és Tunis a lefolyt évben 1.570,784 métermázsa búzát szállított Francziaországba, 1899/900b a n pedig csak 703,167 métermázsát. I g y tehát ez a körülmény is mutatja, h o g y Algir mult évi termése búzából jobb volt, mint az 1899. évi termés. Algir gabona összforgalma különben az 1900-ik évben a következő volt. Kivittek Algirből: búzát 847-459 mm. rozsot — árpát 953.862 „ zabot 606-201 „ kukoriczát 14029 „ Sajnos, végleges adatok csupán 1899-ig állanak rendelkezésünkre, ezek szerint volt a bevetett terület összes termés hektár métermázsa 1900-ban. 1.350,000 7.500,000 1899-ben 1.303,582 6.064,073 1898-ban 1.257,604 7.379,317 1897-ben 1.263,852 5.413,387 1896-ban 1.262,260 6.236,533 1895-ben 1.321,523 7.070,971 Az idei búzatermés mintegy 1.350,000 hektáron 7'6 millió métermázsára — 10 millió hektoliterre becsülhető. A buzafelesleg az 1901/902. évre legfeljebb 1-0—1-5 millió métermázsára = 1-3—2 millió hektoliterre tehető, mert Francziaország az idén sokkal jobban, mint a mult évben igénybe veszi az algiri búzát. A rozstermést 1 millióhektoliterre, az árpatermést 8-9—9-0 millió hektóliterre, a zabtermést 2-6 millió hektoliterre és a kukoriczatermést 1 millió hektoliterre lehet beosülni. A búzán kivül még árpa és zab kerülnek nagyobb mennyiségben kivitelre. Az idei árpafelesleget 2 millió, a zabfelesleget pedig 1,500,000 hektoliterre lehet becsülni, mert mindkét czikk iránt a franczia piacz már szintén és pedig élénken érdeklődik Francziaország gyenge termése következtében. Algir gabonafeleslegének egy része és pedig mintegy 30—40% Francziaország piaczára máris eljutott, mert Algírban az aratás jóval hamarább folyt le, mint Francziaországban és Francziaország ez évi idegen gabonaszükséglete a szokottnál jóval nagyobb. Kukoriczából a kivitel figyelembe sem vehető, oly csekély; rozsból pedig egyáltalában nincs kivitel. Tunis. A tunisi főkonzul adatai szerint a terméseredmények nagyobb részben gyenge közepesek és csak itt-ott jók. A bevetett terület a mult évi szintén gyenge termés következtében csökkent. Ez is hozzájárult különbenahhoz, hogy a gabonatermés hozama ismét alant van a rendesen. A gabonával bevetett'területakövetkező volt;
P H H H |
KÖZTELEK,
1001.
búzában
... . . . kukoriczában
buza . . 392,137 429,238 á r p a . . . 405,171 430,171 zab . . . 11,044 15,322 kukoricza. 8,210 11,522 s a várható terméseredménybúzából . . . 2.500,000 árpából . . . 1.410,000 zabból . . . 150,000 rozsból . . . 1.200,000 kukoriczából . 82,000 métermázsára becsülhető.
18.
3,451 5—3,469"5 millió hektoliter.
A mult évi becslés v o l t :
Mexikó. A legújabb adatok szerint Mexikó gabonatermése a következő volt: buza rozs kukoricza métermázsákban 1901-ben 3.000,000 35,000 350,000 1900-ban 2.850,000 28,000 400,000 1899-ben 2.527,500 37.829 329,273 1898-ban 2.391,862 47^26 392,383 1897-ben 2.639,870 31,165 429,547 Mexikó kivitele számifáson kivül eshetik, mert E u r ó p á b a ' a l i g jő onnan gabona. Japán. A japáni hivatalos, statisztikai adatok szerint a búzatermés eredménye a folyó évben közel 10 millió hektoliter. . Gabonájából azonban Európába nem hoz át és igy J a p á n termése szintén figyelmen kivül is hagyható. Az amerikai Egyesült-Államok J a p á n b a gabonát és lisztet szállítanak, habár nem jelentékeny mennyiségben. Perzsia. A perzsa birodalom gabonatermesztéséről . megközelítő adatokat is bajos beszerezni. Termesztése a kivitel szempontjából nem bir fontossággal. Búzatermesztése évi 5 - 6 millió hektoliter között mozog. Más terményekből a termesztés csekély.
aegbizható
HO
-
összesen...
A mult évi termés volt 2.750,000 métermázsa b u z a és 2.500,000 métermázsa árpa. I g y tehát hektoliterekben kifejezve lenne a két főtermény terméshozama: 3'30 millió hektoliter buza, 4-00 millió hektoliter árpa. Mindkét terményből évről-évre kivitelre kerül körülbelül 25-30o/o buza. illetve 2 0 - 2 5 % árpa. A mult évben, illetve a most lefolyt kampányban kivittek közel 450,000 métermázsa = 0-6 millió hektoliter búzát és .325,000 métermázsa = 650,000 hektoliter árpát. Zab-, kukoricza és rozskivitel nem volt, vagy legalább is oly csekély, h o g y figyelmet sem érdemel. Az idei felesleget tehát búzából 0-7 millió, árpából 0*6 millió hektoliterre lehet becsülni. Itt is szükségesnek tartjuk megjegyezni, k o g y a felesleg leginkább Francziaországba szállíttatik, tekintve azt, hogy Francziaország piacza — és ez természetes — elsősorban is gyarmataiból szerzi be szükségletét. Tripolis. A tripolisi konzul jelentése szerint a gabonaterméskilátások alig közepesek. Igy tehát Tripolis búzatermése legfeljebb 1-40 millió hektoliter körül fog mozogni. Tavaly • 1-80 millió hektoliter buza termett, a melyből mintegy 100,000 hektoliter jutott kivitelre. Az idén a buzafelesleg figyelembe is alig . jöhet s pár ezer hektoliterre tehető. Az árpaterfnés, amely termény Tripolisnak tulajdonképenifőtermelésiczikke, Bengasitkivéve, ahol a termés meglehetős, általában nagyon silány. Az ..árpa a saját szükségletet sem fedezi. A többi termén; figyelmet sem érdeme]
Cyprus. Innen hiányzanak •úgyszintén a
SZEPTEMBER
951 "5-T- 957"5 millió hektoliter 493 — 494 312 — 3 Í 3 967 — 971 728 — 734
adatok,
Fokföld. Mindkettőnek búzatermesztése nem haladja meg a 2 millió hektolitert. Összefoglalás. Az adatokból kitűnik, hogy a világ gabonatermése körülbelül:
buza rozs . . . á r p a . . . . . . ... zab kukoricza... ... összesen
870— 890 millió hektoliter 4 8 0 — 493 308— 320 „ 1,085—1,100 „ 979— 992 „
. . . 3,722—3,795 millió hektoliter.
A főösszegek részletezéseiből kitűnik, hogy egyrészt
Európában*)
másrészt a tengerentúli
részeken (Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztráliában) a gabonatermés
valószínű
eredménye a
következő: Európa Tengerentúli részek millió hektoliter millió hektoliter buza rozs árpa buza rozs árpa 1901-ben 528"5 481-0 259'0 4 2 6 ^ 12;0 57"0 1900-ban 535-0 477'0 264'0 344'5 10"0 50"0 zab
zab
kuko- ö
kuko-
1901-ben 655"0 209 0 2,132-5 313*0 522"0 1,330 1900-ban 754"0 192'0 2,222-0339-0 793"0 1,536 Termett tehát több vagy kevesebb mint tavaly: buza rozs árpa zab kukoricza Európában . . . — 6"5 + 4 •— 5 — 99 + 17 Tengerentúl . . . + 8 1 ' 5 + 2 + 7 — 2 6 — 2 7 1 Kisebb tehát a termés az összes gabonanemüekből Tengerentúl... . . . millió hektoliterrel, vagyis millió
206'0 főösszegben
295*5
hektoliterrel.
és a mult évi termésből állítólag rendelkezésre állott a kereskedelmi raktárakban buza rozs . . . . . . árpa . . . zab.. kukoricza . . . összesen átlag
... ...
76— 20— .13— 53— 44-
87 26 16 56 54
70— 29— 8— 41— 28—
80 32 10 54 35
199-239
176—211
217-5
193-5
A folyó évre nézve a valószínű fogyí tási szükséglet — tekintve azt, hogy a t e r m é s jóval kisebb az előző évinél — legfeljebb a következő' mennyiségre b e c s ü l h e t ő : 1901-ben millió h buza . . . . . . 955— 989 524— 545 árpa • 326— 344 zab 1,023—1,052 kukoricza... 897—-930 együtt. 3,725—3,860 millió hektoliter.
*) Az Oroszbirodaloníban a a Törökbirodalomban pedig az benfoglaltatnak.
1900-ban e k t o l i t e r 926— 953 * 520— 540 327— 346 1,101—1,143 981 — 1,005 3,855—3,984
7 3 . SZÁM
11-ÍK
ÉVFOLYAM.
NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Cserháti. Sándor.
Ramie. Egy előfizetőnk felvilágosítást kért a „Köztelek" utján a Bamie-ről; kérdését a következőkben teszi fél:. Vármegyénk alispánja, a „Békésmegyei Közlöny" egyik számában a „Ramie urtica" növényről értekezik, sőt nemcsak ezt cselekszi, hanem termesztési adatsorozatai alapján, azt, mint az Alföld növényét termesztésre is ajánlja, mint oly növényféleséget, melylyel kulturnövé'1nyeink egyike sem versenyezhet. Engem, — ki a kísérletezés terén többé-kevésbé nyilvánosan, — •'>több, mint tiz éve működöm, igen meglep azon , körülmény, h o g y eddig hazai hivatásos szervezeteink sem publikálták ezen növény — hazai viszonyainknak megfelelő tulajdonságait. Sőt Cserháti „Különleges növénytermesztésének" 428. oldalán ezek olvashatók e n ö v é n y r ő l : A ramiet" — ezen melegebb és nyirkos klima igen értékes fonalnövényét — nálunk szintén próbálták termeszteni, de a kísérletek nem vezettek a megfelelő eredményre. A száraz klíma és a hideg telek — a növény évelő — gátolják termesztését.. „ Mindkét ismertetést olvasva: a gazda bizonytalan helyzetbe jut s nem tudja magát még megannyi kecsegtető adat daczára sem ezen növény termesztésére elhatározni; m e r t : ott a mumus a h á t t é r b e n : á szárazság és a fagy iránti érzékenység. Kérésem ennélfogva qda irányul: szíveskedjék e növénv honi — alföldi — termesztésére nézve kritikus véleményt mondani s a kísérletezésre való tekintettel a növény termesztésére- és ápolására vonatkozó adatokat is közölni; illetve az iránt tájékoztatni: h o g y hol, mi uton-módon és mi áron szerezhetők be a gyökerek ? * A hazánkban termesztett kultúrnövények gyenge jövedelmezősége magyarázza meg, hogy ha valaki egy eddig nem termesztett növényre hivja fel a figyelmet, a gazdaközönség köréből számosan hajlandók az illető növény termesztésére, mert azt vélik, hogy talán m a j d az ajánlott növény lesz az, amely nagy jövedelmet szolgáltatva jobbra változtatja a gazda helyzetét. Igy volt — hogy a régebbi hasonló eseteket ne említsek — a mult tavaszszal, midőn a gyapot termesztését ajánlották a gazdaközönségnek, igy van most, midőn Fábry alispán u r a „Békésmegyei' Közlöny"-ben a ramie termesztésére hivja fel a figyelmet. Bizony szép dolog vona, ha a gazdaközönség magyar holdankint 926 korona jövedelemre tehetne szert, mint amekkorára a ramie jövedelmezősége az emiitett lapban ki van számítva. Nagyon sajnálom, hogy n e m Írhatom : termeljen minél több gazda ramiet, ez m a j d helyreüti az alacsony gabonaárakat, de kénytelen vagyok azon meggyőződésemnek kifejezést adni, hogy bizony a ramie termesztéséből egy magyar gozda se fo,g hasznot látni, mert akik próbálkoztak vele — nem kertekben, védett helyen — h a n e m szántóföldi kulturával, azok mind azt tapasztalták, hogy a ramie nem a mi viszonyaink közé váló. Több évvel ezelőtt egy franczia, akarta a ramiet nálunk meghonosítani. Azon utasítást nyertem ezen okból a földmivelési minisztériumtól, hogy az akadémia kísérleti terén tegyek próbát a ramie termesztésével egészen az illetőnek az utmutatása szerint. Meg is tettem, és mert az illető uri ember azt mondta, hogy a ramie csak fiatal korában érzékeny a téli fagyok iránt és ha ezen — mint ő mondta — gyermekbetegségen átesik, n e m árt neki a tél hidege, védtük az első télen, ahogy csak tudtuk, beterítettük szalmástrágyával, azonkívül tengerikórot raktunk föléje, de egyrésze még is kiveszett, ami pedig megmaradt, az csakis egy termést adott és a szára félméternél alig volt magasabb. Azt lehetne ellenvetni, hogy M.-Óvár e tekintetben n e m mérvadó, klima, talaj már n e m felel meg remienek, az Alföldön m á s a talaj, más a klima és azért ott a remie is másképp e n fog viselkedni. Nos aki meg a k a r j a tudni
7 3 . SZAM.
11-1K ÉVFOLYAM.
részletesen, miként terem a remié az Alföldön, az kérdezze meg Libits udvari tanácsos urat, József királyi herczeg jószágigazgatóját, tőle m a j d meg fogja tudni, hogy a remie az Alföldre épen oly kevéssé való, mint M.-Óvárra. József kir. herczeg nagyon érdeklődött a remie termesztése iránt és nagyon szerette volna azt haz á n k b a n meghonosítani. Meg is kisérlették a tisza-szt-miklósi uradalomban, melynek klímája elég meleg, talaja kitűnő. Itt is elkövettek mindent, hogy sikerüljön, a kiváló gondnak, amit r e á fordítottak bizonysága, hogy száraz idővel mindig öntözték, mert tudvalevőleg a szárazságot a ramie n e m tűri és hogy az ottani salétromos viz meg n e ártson a ramienak, a messzire eső Tiszáról hordta a vizet egy fogat egész nyáron át a ramie számára. Ha jól emlékszem 3 évig kísérleteztek vele, de mert semmi tekintetben sem felelt meg a hozzáfűzött reményeknek, felhagytak vele. Ne gondolja senki, hogy elfogultságból, ellenszenvből az ujabb meghonosítandó növények iránt irom ezeket, magam szeretném legjobban, ha a magyar gazda egy jól jövedelmező növényre tehetne szert, de hát a ramie n e m az, ennek további bizonyságára fordításban közlöm H. Semlernek „Die tropische Agrikultur" czimü nagy munkájából a ramiere vonatkozólag a következőket: „A ramienek klimaigényeit megmagyarázza részban tropikus, részben féltropikus, hazája. Sokszor volt m á r szó róla, hogy termesztését észak felé a mérsékelt égöv alá eltolják, azonb a n az ily terveknél mindig szem előtt kell tartani, hogy a termesztéssel magával még nincs elérve semmi, annak egyuttat jövedelmezőnek is kell lenni. Jogosan remélhető, hogy egyéves tropikus növény a mérsékelt égöv alatt is termeszthető, példá reá a tengeri és a dohány, de n e m várható eredmény az évelőtől. Igaz ugyan, hogy a ramienak csak a gyökerei telelnek át, mert a szárát a fagyok bekövetkezte előtt levágják, azonban már az enyhe földtropikus tél is megárthat a ramie gyökereinek, különösen az első évben, amikor a hideg iránt legérzékenyebbek. Minő kárt tehetne tehát benne egy hideg tél ? Ajánlották ugyan az utolsó aratás után a gyökereket trágyával befedni, ez megfelelő ugyan kis területen végzett kísérleteknél, de honnan venni a sok trágyát, a nagyban-való termesztésnél, mert a takarónak legalább 8—10 cm. vastagnak kellene lennie ? Megemlítendő még továbbá, hogy amint a gyökerek kihajtanak és ez a trágyatakaró alatt korán történik, a takarót el kell távolítani, ezáltal azonban a fiatal hajtások azon veszélynek tétetnek ki, hogy a kései fagyok, melyek a mérsékelt égöv alatt nem ritkák — leperzselik. Azt hiszem, ezek után joggal mondhatt a m növénytermesztési munkámban, hogy a ramie a mi viszonyaink közé nem való. Cserháti Sándor.
ÜZEMTAN.
Rovatvezető : Hensch Árpád.
Homályos haszonbéri pontok. Ifj. K. L. ur a „Köztelek" szerkesztőségéhez a.következő kérdést intézte: Haszonbéri szerződésem homályos pontjaira nézve, szíveskednének lehetőleg határozott útbaigazítást adni. Ezen homályos p o n t o k : 2-ik. A haszonbér hat évre köttetik, kezdetét 1895 julius 1-én veszi és végződik 1901 junius 30-án. - 7-ik. Kötelesek bérlők az épületeket tűzkár ellen a saját költségükön u g y mint eddig voltak, biztosítani s ennek megtörténtét tulajdonosoknál igazolni. — 8-ik. A gazdaság kezelésére nézve megengedik a tulajdonosok, hogy a bérlők bármely nyomású gazdálkodást folytathatnak, de csak megfelelő trágyázás mellett. Éppen azért a szalmát eladni nem szabad. Az utolsó évben azonban kötelesek haszonbérlők a szántóföldek
KÖZTELEK,
1 9 0 1 . S Z E P T E M B E R HO
18.
Vs-ad részét fekete ugarnak hagyni s egyszer jól megszántani és igy átadni. Ezen ugarföldből az utolsó évben 15 hold megtrágyázandó. A trágyázott ugarföldnek megfelelő részben pedig kötelesek bérlők 15 pozsonyi mérő takarmánybükkönyt vetve, ennek termését a tulajdonosoknak átengedni. — 9-ik. A bérlet lejártával az összes őszi szalma a tulajdonosoké marad, ellenben az összes tavaszi szalmával, valamint a 8-ik pontban érintett bükköny kivételével az összes takarmánynemüekkel bérlők mint tulajdonukkal szabadon rendelkezhetnek. — 10-ik. Tekintettel a bérlet lejárati időszakára, kötelesek tulajdonosok a bérlőknek a lejárat után 3 hónapig ingó dolgaik elhelyezésére kellő helyet és helyiséget adni, hol termésüket feldolgozhassák. Tartoznak tehát bérlők 1901. évi szeptember 30-ig teljesen elhurczolkodni. Magától értetődik, h o g y a lejárati év julius 1-ső napjától a tulajdonosok a birtok miveléshez szükséges helyiségekről szabadon rendelkeznek. Szerződésem az idézett pontokban ezen lényegesebb részt tartalmazza. Kérném a szerkesztőséget, amennyiben ezen pontokból tájékozódhatnék, nekem lehetőleg útbaigazítást adni. A 2. és 10-ik pontok értelmében köteles-e a bérlő lakásában elhurczolkodás idejéig összeszorulni, mikor az úgyis a legszerényebb és be kell-e abba bárkit bocsátani ? Mily helyiseget köteles a tulajdonos nekem az ideig adni és viszont mily helyiség vehető a tulajdonos rendelkezése a l á ? Ha a lakásban az elhurczolkodás ideje előtt mégis köteles a bérlő helyet engedni, de ezt megtagadta, mily kárpótlással tartozna? A cselédekre nézve, minthogy az év vége ő rájuk november 1., az ideig köteles-e a tulajdonos nekik lakást engedni? Ha nem, a bérlő mivel kárpótolja őket? A bérbirtokon a bérlő gyakorolhatja-e vadászati jogát u g y mint ezidaig ? A birtok területén, tarlón stbin, szarvasmarha, sertés legeltetése jogos-e ? Ha nem és az ezideig háborítatlanul gyakoroltatott, a tulajdonos kárpótlást követelhetne-e ? A 7-ik pont értelmében, az oly épület, amelyet sem elődöm, sem én a bérlet folyamata alatt nem biztosítottam, utolsó évben azonban a tulajdonos bebiztosított, kinek kötelessége ezután a dijat megfizetni ? A 8-ik pont értelmében a 15 mérő takarmánybükkönynek a legsűrűbben vetve, mily nagyságú földterületre van szüksége ? A jelzett bükkönyt a megtrágyázott ugarban vetni helyes volt-e a szerződés értelmében? Ha nem, hova kellett volna azt vetni ? É s ha nem volt a vetés helyesen azon helyre alkalmazva, ahogy azt a szerződés megkövetelné,, mily kárpótlással tartozik a bérlő ? A bükköny lekaszálása, felgyüjtése, behordása a bérlő kötelessége ? Mert ezen munkálatok annak idején megköveteltettek. Ha az átadott bükkönyföld területe nem felelne meg 15 mérőnek, mily kárpótlás adná meg a kiegyenlítést ? Azon esetben, ha több föld van megtrágyázva mint a szerződés értelmében kívántatik (15 magyar hold), a bérlő ezért kivánhat-e kárpótlást, v a g y a rajta megvett kártalanításnál, javára számithatja-e ? Mennyit holdanként ? A 9-ik pont értelmében, a buzapolyva, törek, kinek a tulajdonát képezi? Nézetem szerint a polyva, törek nem szalma, de etetésre alkalmas, tehát takarmány s igy értelmezve a bérlő tulajdona. A 8-ik pontban világosan ki van mondva, h o g y h á n y hold trágyázandó, valamint a tizedik pontban az is, h o g y az utolsó évben az összes őszi szalma tulajdonosoké marad ; nincs szó azonban a felesleges trágyáról, t. i. arról, ami a nyár folyamán nyeretett. Kinek a tulajdonát képezi ez a j o g értelmében? A haszonbér lejárati idejétől a kihurczolkodás idejéig az őszi szalmát jogosan használhatja-e a b é r l ő ? A haszonbér folyamata alatt, kis mennyiségű alomszalmával a bérlő egy barátját a tavaszon szívességből kisegítette ; tartozik-e ezért is kárpótlást adni, minthogy az egész oly jelentéktelen, hogy annak idején számításba sem ment. Tehát mikép állapitható meg a kárpótlás? Ha a tulajdonos a bérlő bevallásában kételkedne, köteles-e a bérlő nagyobb mérvű építkezés alkalmával a béridő folyama alatt ingyen az építkezéshez polyvát átengedni ? A szóban forgó birtok a bér folyama alatt eladatott, tehát más tulajdonába ment át, u g y h o g y az utóbbi tulajdonos a szerződés értelmében a bérlő jogait fentartotta.
1511 Minthogy a b é r b e a d ó és bérlő közötti jogviszonyt szabályozó törvényekkel n e m rendelkezünk, homályos pontos közlésénél a haszonbéri szerződés tartalmán és czélján kivül, csa'' a szokásjogra támaszkodhatunk. Ezen alapból kiindulva a felvetett kérdésekre válaszunk a következő : 1. Az épületeket illetőleg a szerződés a l bérlőnek csak arra ad jogot, hogy bizonyos helyiségekben ingó dolgait elhelyezhesse, amiből következik, hogy a bérlet lejártától számítva, lakásra jogigénye n i n c s ; hogyha tehá* a bérlő a lakás átengedését megtagadja, c birtokosnak az ebből eredő kárát kell megtérítenie t. i. azón lakbért, amilyet ezen időn, fizetni kénytelen, azonkívül ha a lakás a bérlettől távol esik, az ebből származó költséget is. A birtokosnak a szükséges fogatok, cselédek és termelési anyagok (takarmány, vetőmag stb.) elhelyezésére szolgáló helyiségek átenge gedésére van jogigénye, továbaá a lakás igénybe vételére, ellenben a bérlőnek csak azon helyi ségekre, amelyek az utolsó év terményeine betakarítására ós elhelyezesére, továbbá állati elhelyezésére szükségesek. A helyi viszonyo ismerete nélkül ezen jogigények részletese. , meg n e m állapithatók. 2. A cselédekre nézve a bevett szokáfc az, hogy a bérlő u t ó d j a a birtokon alkalmazott cselédeket a legközelebbi felmondási időig meg tartani köteles. 3. A vadászati jogot a bérlő csak a bérlet lejártáig, vagyis junius 30-ig gyakorolhatja, mert ezen időn tul utódját illeti ez a jog. 4. A bérlő a legelöket junius 30-án tul jogosan nem használhatja saját czéljaira, mivel a birtok használatáért csak ezen időpontig űzetett h a s z o n b é r t ; hogyha tehát ezen határidői, tul ó h a j t j a a legelőket s a j á t czéljaira igénybe venni, ezek használatáért méltányos bért tartozik a birtokosnak fizetni. 5. A bérlő a szerződés 7-ik p o n t j a értelmében csak azon épületek biztosítására volt kötelezve, amelyek a bérlet átvételekor biztosítva voltak, amiből következik, hogy egyéb épületek biztosítási diját a tulajdonos fizetni és viselni tartozik. 6. A takarmánybükkönyből sűrű szórvavetésnél k a t holdanként 170—200 1. szükséges, miszerént a 15 mérő vagyis 916 liter elvetéséhez legalább 4 ' 5 — 5 kataszteri hold megkivár tátott. Hogy a takarmánybükköny trágyázol ugarba vettetett, nagyon helyes volt, minthog az ilyen vetés ép oly jó e l ő v e t e m é n y í az ősz. gabonának, mint a fekete ugar. Ha ez a vetés nem történt igy, az adandó kárpótlást csak az állapithatja meg, aki ez eltérés részleteit ism e r i s h a a bükköny betakarítására a bérlő kötelezve volt, önként értetődik, hogy ezt a költséget ő tartozik viselni. 7. Ha a fekete ugarból 15 m. holdnál nagyobb terület lett megtrágyázva, kártalani tásra a bérlőnek csak azon esetben volna jog igénye, ha a szerződésben ez kiköttetett volna ha a szerződés ilyen kikötést nem tartalmaz kár volt nagyobb területet betrágyázni, mert a tulajdonos ezen többlet költségét megtériter nem tartozik, h a b á r méltányossági okok amellet szólnak, hogy a többletért megfelelő kárpótlás adjon. A kárpótlás csak a trágya kiszállításából és elterítéséből eredő költségekre vonatkozhatik, amelyek csak a helyszínén megállapíthatók. 8. A A buza polyvája és törekje a tulaj donost illeti, mivel a szerződés 9-ik p o n t j a éi telmében az összes őszi szalma a tulajdonosnál m a r a d . A törek különbén n e m m á s mint össze tört szalma s igy legfeljebb a polyva átenge dése válhatnék k é r d é s e s s é ; de mivel-a töret és polyva oly keveréket alkot, amelyből szalma ki nem választható, ez a körülmény amellett szól, hogy a polyva és törek aszaltartozéka. Az őszi szalmát a bérlet lejártakor, te h á t julius 1-én kellett volna átadni', de mive ez akkor lehetséges n e m volt, a cséplés be-;
1484
KÖZTELEK,
fejezte után kellett volna ennek megtörténnie s mivel az összes őszi szalma a birtokost illeti, magától értetődik, hogy a bérlet lejárta "stáii a bérlő az őszi szalma használatára nem volt feljogosítva. 9-. A felesleges istállótrágya a törvény értelmében a birtok tulajdonosát illeti, mivel a birtok terményei után származó trágya a birtok állományához tartozik, amely a talajból elvont növényi tápanyagok visszapótlására van hivatva. 10. A bérlő a barátjának átengedett álomtzalma fejében kártalanítással tartozik, mivel a szerződés 8-ik pontja a szalma eladását tiltja, ami alatt a szalma elszállítása is értendő, mivel ezen kikötés czélja nem más, mint az, hogy ezáltal a szükséges trágya előállítása biztosittassék. A kárpótlás mérve az átengedett szalma mennyiségétől függ, amely pontosan megállapítandó, ára pedig az ottani szalmaárak szerint szabandó meg. 11. A bérlő az építkezésekhez polyvát csak izon esetben kénytelen ingyen átengedni, ha őt >rre szerződése kötelezi, ellenkező esetben az át>ngedendő polyva ára előzetesen megszabandó. 12. A 10. pont alatt felhozott okokból a jérlőnek nem áll jogában szalmát elajándékozni; ha ezt az előbbi tulajdonos engedélyezte, ezen engedélye csak addig volt érvényes, mig a birtok az ő tulajdona volt ; ellenben a jelenlegi tulajdonos, támaszkodva a szerződés 8. pontjára, az elajándékozott szalma átengedésére nem kötelezhető. Ez azonban csak az őszi szalmára vonatkozik jelenleg, mivel a bérlet lejártakor a tavaszi szalmával a bérlők szabadon rendelkeznek. Hogyha pedig a bérlő őszi szálmát engedett át a. század-parancsnokságnak, ugyanily mennyi s minőségű szalmát tartozik a tulajdonosnak visszaszolgáltatni, illetve ennek értékét és a birtokra szállítás költségét tartozzék a tulajdonosnak megtéríteni. Ezekben megadtuk a homályos pontokra nézve a kért felvilágosítást, de ebből kifolyólag s mivel a haszonbéri szerződésekből eredő vitás kérdések most napirenden vannak, ezen alkalomból két körülményre óhajtjuk a gazdaközönség figyelmét felhívni. Az egyik az, hogy tekintettel a bérleti rendszer folytonos terjedésére, különleges, a birtokos és bérlő jogviszonyát szabályozó és egyúttal az okszerű birtokhasználatot biztosító bérleti törvényekre égető szükség van, a másik pedig az, hogy a haszonbéri szerződések megszerkesztésénél áltálában óvatosabban kellene eljárni s a kölcsönös kikötéseket világosabban kellene megállapítani, ami nem is jár nagy nehézséggel, mivel irodalmunk eziránt eléggé bő tájékozást nyújt. Alulírott is „Jószágberendezés és kezeléstan" czimü müvében részletesen foglalkozik a haszonbéri szerződésekbe felveendő kikötések kérdésével és aki a haszonbéri szerződés megkötésénél az ott ajánlott rendszert követi, akár mint bérbeadó, akár mint bérlő vitás kérdések elkerülésére biztosan tarthat számot. Hensch Árpád.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 472. kérdés. Bérlői minőségemben általam lóherével bevetett területért, amennyiben a bérbeadó a béridő eltelte előtt a birtokot eladta, tartozik-e bérlőjének kártérítéssel? és szakszerüleg holdanként mily összeg igényelhető ugarért? Katasztr. holdanként trágyázásért, mely 1900 'v telén volt trágyázva? Végül pedig elmaradt aszón vagy a felhasznált vetőmag mily nagyigu értéke? R. M. 473. kérdés. Lenszalmának, amelyről a len cséplőgéppel lett leválasztva, mi a kereskedelmi értéke? Van-e" lenszalmaszállitásra vasúti díjkedvezmény? Ittvarnoki gazdaság.
1901.
SZEPTEMBER HO 14.
474. kérdés. Baromfitenyészetemben két lud most tojik, tanácsos-e ezeket, ha kotolnak, megültetni; továbbá a tenyésztésnél egy-egy gunárra hány tojót lehet számítani ? Szándékom egy pár 1 — gunár és 1 tojó — emdeni ludat beszerezni, külön tartsam-e ezeket vagy ugyanezt a gunarát számitsam-e a többi tojókhoz? A tyuktenyészetemben a folyó évben nagyon rosszul keltek a csirkék, nem az volt-e az oka, hogy 40 tojó tyúk mellett csak 2 kakas volt. Előfizető. 475. kérdés. Hízó ökreim (4 éves tarka tinók), melyek 5-ik hónapja vannak beállítva, zöld csalamádét szecskát, árpadara és olajpogácsával keverve, utána pedig száraz bükkönyt kapnak takarmányul. Á zöld csalamádé pár nap múlva elfogy, ezt nyers burgonyával szándékozom helyettesíteni, mivel más vizenyős takarmány nem áll rendelkezésemre. Ez is frissen szedett idei burgonya, Nem szül-e visszaesést e takarmányváltoztatás és mennyit lehet belőle ilyen félhizott ökrökkel ártalmatlanul etetni. Még 1 esetleg lVs hónap van hátra az elkészülésig. F. A. 476. kérdés. Az idei száraz tengeriszárat bevermelném, de ennek mily módon való eszközlése iránt tájékozatlan vagyok. Elégséges-e ha szecskázva verembe rakatom, mint a zöld csalamádét szokás, vagy hogyan? Egy előfizető. 477. kérdés. Kérnék egy alkalmas reczeptet, milyen módon lehetne legolcsóbban kiteleltetni a marhaállományt olyan birtokon, ahol ugyan 3 5 % takarmány volt vetve, de épen semmi sem termett télire és szalma-törek és polyván kivül nincsen semmi. A szemtermés is rossz volt. Tuladunai. 478. kérdés. Az irodalomban bőven van tárgyalva miként diszlik a czukorrépa különféle elővetemény után. Here, burgonya, zab, őszi gabona ezen sorrendben jók. Kérdés milyen elővetemény a tengeri és pedig olyan, amely alá istállótrágyával lett trágyázva ? Előny volna, hogy a répa a trágyából még hasznot húzna, hogy kapás növény után jön, hátrány, hogy a tengeri későn kerül le a földről és igy csak egy mélyszántást lehetne a répa alá adni, hogy a tengeri sok vizet vett igénybe, hogy a gyökérzet talán akadályt képez, és hogy talán túlságosan igénybe vette a tengeri a földet. Vannak-e ezen irányban tapasztalatok? P. E. 479. kérdés. Tanácsos-e humuszdus, erős rétiföldben kétszer, esetleg háromszor kendert vetni, várható-e kellő eredmény az utóbbi vetés u t á n ? D. B. 480. kérdés. Egy itteni kisbirtokos előttem ismeretlen faj árpából eddig egy kalász után már mintegy , 50 kilót aratott ez idén másodévi termesztés után. Küldök belőle mintát és kérném a „Köztélekben" tudatni velem, érdemes-e ily árpát nagyban termeszteni, mi a neve és mire használható leginkább. Az árpa súlya 7 6 - 7 7 kgr. K. E.
Felelet. Élő- és holt-leltár vasúti szállitása. (Feletet a 471. sz._ kérdésre.) Mivel a kérdésben nincsen határozottan megjelölve, hogy honnan hová, illetve müy távolságra fog a szállitás történni, ennélfogva határozott feleletet nem is adhatunk. Tájékoztatásul azonban a következőket ajánljuk figyelmébe. Ugy az élő-, mint a holt-leltár szállítására szolgáló vasúti kocsikat, irásbelileg vagy szóbelileg azon állomás főnökénél kell megrendelni, amely állomásról a szállitás történni fog. A megrendelést, a szállitás napját megelőzőleg legalább két nappal előbb kell eszközölni ; a megrendeléskor óvadék fejében kocsénkint 9 K. 60 f. fizetendő le, mely összeg szállításkor elszámoltatik. Az élő állatok szállítására nézve háromféle díjazás van érvényben, u. m. rakterületi díjszabás, sulydijszabás és kedvezményes díjszabás.
72
SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
A kedvezményes díjszabás csakis tenyészállatok szállításánál alkalmaztatik az esetben, ha azt a feladó a fuvarlevélben kifejezetten kívánja s a földmivelésügyi. minisztérium vagy az állattenyésztési felügyelőségek által kiállított igazolványt mutat fel. Esetenként megfontolandó azonban, hogy a szállító kérje-e a kedvezményes díjszabás alkalmazását, mert vannak esetek, midőn a díjszabás jóval drágább a másik két díjszabásnál. Általában több állatnak nagyobb távolságra való szállításánál, körülbelül 250—300 kilométernél nagyobb távolságra való szállításnál a kedvezményes díjszabás drágább mint pl. a rakterületi díjszabás. A szabványsulyszerinti díjszabás azért drága, mert a szabványsulyok igen magasan vannak megállapítva, pl. egy drb ló, csikó vagy öszvérért 1400 kgr., két vagy több ló csikó vagy öszvérért drbonként 700 kgr. alapján, egy drb bika, ökör vagy tehénért 840 kgr. két drb bika, ökör vagy tehénért 1400 kgr. suly alapján számíttatik a fuvardíj. Legelőnyösebb általában a rakterületi díjszabás, a melyet leggyakrabban alkalmaznak is. Igen ajánlatos szállitás előtt a vasúti közeg által próbaszámítást eszközöltetni s azon díjszabás alkalmazását kérni, amely az adott esetben a legelőnyösebb. Nagy állatok szállitása esetén, minden 3 vasúti kocsihoz legalább egy kísérőt kell adni ; minden 3 vasúti kocsi után egy kisérő díjmentesen szállíttatik. Az egy vagy két kocsirakományból álló küldemények kísérőjéért, illetve a díjmentes szállításban részesülő kísérők számát meghaladó kísérőkért személyenként és kilométerenként 2 fillérnyi menetdíj fizetendő. A holt-leltár suly szerint szállíttatik, a szállításhoz legelőnyösebbek a nagy rakterülettel bíró vasúti kocsik s a szállitás annál olcsóbb, minél több rakatik egy kocsiba; fő a vasúti kocsit jól kihasználni. Szállitás esetén az eke, borona stb. mint „mezőgazdasági szerszám", vető-, morzsoló-, esetleg cséplőgép stb. mint „mezőgazdasági gépék", a bútor, edény, ruha s egyéb házi berendezések, mint „átköltözködési ingóság" jelölendők meg a fuvarlevélben, mert ily megjelölés mellett vétetik alkalmazásba a legolcsóbb díjtétel. Fokányi L. Ha a bérbeadott .birtok a béridö letelte előtt eladatik, tartozik-e a bérbeadó bérlőjének kártérítéssel ? (Felelet a 472. sz. kérdésre) Az óvatos bérlő a bérlet időelőtti megszüntetése esetére a haszonbéri szerződésben megfelelő kártalanítást köt ki magának, amely rendszerint abból áll, hogy a bérlő kárpótlásul egy évi bérösszeget kap s neki azonkívül mindazon költségek és befektetések megtéríttetnek, amelyeknek hasznát azért nem vehette, mivel a birtok a béridő letelte előtt eladatott. Ha a szerződés ilyféle kikötést nem tartalmaz, a méltányosság azt hozza magával, hogy a bérlő legalább mindazon költségek és befektetésekért kárpótlást nyerjen, amelyeknek hasznát nem vehette. Lóheréseknél a kárpótlás abból áll, hogy a bérlőnek a vetőmag ára és a vetési költség megtéríttetik. A fekete ugarnál a kárpótlás összege az ugarmivelésre fordított költség szerint állapittatik meg. Azon földeknél, amelyek 1900ban télen át lettek megtrágyázva és amelyekről a bérlő egy termést nyert, a kárpótlás rendszerint a trágyázásra fordított költség 50%-ában állapittatik meg. A trágyázási költség felszámításánál a kihordott trágya értéke és a kihordás és eltérítés költsége veendő tekintetbe. A kártalanítás konkrét összege csak a helyszínen állapitható meg. Hensch. Lenszalma értéke, szállítási díjkedvezménye. (Félelet a 473. sz. kérdésre) Géppel esépelt lenszalma értéke 200 kg.-ként 2—3 K. Fiedler János eszéki, tany-nemesócsai, székelykeresztúri és szepesolaszii gyáraiban. A három utóbbi gyárhoz való szállításhoz a kereskedelmi minisztérium a MÁV.-nál kedvezményes vasúti díj-
7 3 . SZAM
11 IK
ÉVFOLYAM.
szabást is eszközölt ki, t. i. teljes vagonrakományokra való érvényességgel (fuvarlevelenkint 10,000 kg.) az I. kivételes díjszabályt, amely szerint a préselt vagy préseletlen állapotban feladott kóró métermázsájáért kilométerenki*t mintegy W2 fillér fizetendő. Füredy Lajos. Egy gunárhoz hány tojót, egy kakashoz hány tyúkot adjunk ? (Felelet a 474. sz. kérdésre.) A most tojó lud — mindenesetre abnormális jelenség — de elő szokott fordulni valamivel előbb a ludaknál; pulykáknál és kacsáknál a másod izbeni tojás, hanem előbb, ugy junius közepe táján. Az akkor tojt tojásokat ki szokták kelteni s az ily tojásokból nyert növendék baromfit nevezik azután „sarjú" libának, kacsának, pulykának. Az ily sarju-baromfi természetesen nem használható tenyész anyagnak, hanem csak fogyasztásra jó. A szeptemberben tojó lud tojásait tessék megültetni akár talán fészekre eső luddal, akár tyúk kotlóval, fődolog, hogy kiköltessenek s felnevelődjenek, hogy kora farsangra fiatal libával kedveskedhessen t. kérdésttevő akár vendégeinek, akár a piaczi fogyasztóknak. A kis libák felnevelése az igaz, hogy kissé nehéz és körülményes lesz, de óvatossággal és körültekintéssel fel lehet lesz azokat nevelni. Fődolog, hogy csak szép napos időben eresztessenek ki, hogy meg ne fázzanak s lehetőleg őszi rozsvetésen legelészhessenek. Ha addig — mig a hidegebb idők beállanak kitollasodnak, felnevelésük nem lesz nehéz. Ellenesetben, szobában csiráztatott árpával kell azokat etetni. Második kérdésére, hogy egy gunárra hány tojót lehet adni, azt feleljük, hogy az emdeni nehéz gunarakra egyenként 4—5 tojót, a félvér (emdeni X magyar) gunarakra 5—6 tojót s a magyar gunarakra 6—8 tojót lehet számitani. Az első éves gunarakra ezen számú tojók fele is elég. Há emdeni lud törzset óhajt beszerezni, forduljon e czélból Hreblay Emil felügyelőhöz Budapest, Csömöri-ut 14., II. 8. Ő majd ajánl önnek beszerzési biztos forrást, ha megszerezte. az emdeni törzset azt 4 magyar, de lehetőleg nagyobb testű tojóval együtt tarthatja s igy a következő évben kaphat a telivér tojótól telivér, a magyar tojóktól félvér emdeni ludakat. Harmadik kérdésére igennel kell felelnünk. Negyven tyúkra 2 kakas ! (és képzelem minők!) egy kissé mégis sok, amit gazdaasszonyaink ezen szegény páráktól követelnek. Az eredmény azután — a csirkehiány. Negyven tyúkra, telivér langsán kakasból 6 db, magyarból 4 db okvetlenül kell. Keresztezésre legjobban ajánlom a fekete langsán kakas beszerzését. Ezek után igen szép utódok származnak. Végre kérjük máskor levele alá b. nevét kiirni, most kivételképen válaszoltunk névtelen levelére. bl. Takarmányyáltoztatás a marhahizlalásnál. (Felelet a 475. sz. kérdésre),' A friss csalamádé, zabosbükkönyszéna, árpadara s olajpogácsával hizlalt ökröknél az ősz beálltával nyers burgonyával kellvén a csalamádét helyettesíteni, az a kérdés merül fel, hogy nem fognak-e az ökrök a takarmányváltoztatás folytán súlyban apadni. Erre azt felelhetjük, hogy azon esetben, ha az elhagyandó csalamádét tisztán csak burgonyával helyettesitjük, és pedig ugy, hogy a többi takarmány változatlan maradjon, akkor eleintén okvetlenül apadni fognak az ökrök; ellenben h a a csalamádét nemcsak burgonyával, de részben szálastakarmánynyal is helyettesitjük, akkor nem kell az állatoknak szügségkép apadniok. Ennek magyarázata a következő. A marhában kerek számban 15% gyomorés béltartalom foglaltatik ; 500 kg. élősúlyra tehát átlag 75: kg. gyomor- és béltartalom esik. Ezen átlagos számtól azonban nagy eltérések
KÖZTELEK,
1901.
SZEPTEMBER
HO
lehetségesek, mert minél nehezebben emészthető anyagokkal tápláljuk az állatokat, annál jobban halmozódik föl gyomor- és béltartalmuk s megfordítva. Különösen a nyersrostban gazdag szálastakarmányokról tudjuk azt, hogy nagyon megszaporítják a gyomor- és béltartalmat, mig a kevés nyersrostot tartalmazó gyökés gumóstakarmányok apasztják azt. A csalamádéval hizlalt marhában tehát több a gyomorés béltartalom, mint a burgonyával hizlaltban, amiből szükségkép az következik, hogy a gyomor- és béltartalomnak okvetlenül meg kell apadni, mihelyt a csalamádét tisztán csak burgonyával helyettesitjük. Ellenben ha mi a csalamádét a burgonyán kivül részben oly szálastakarmánynyal is helyettesitjük, mely még a csalamádénál is jobban tudja a gyomor- és béltartalmat fölszaporitani, akkor elérhetjük azt, hogy a takarmányváltoztatás nem csökkenti az állat súlyát. Ilyen szálastakarmány pedig különösen a szalma, de részben a széna is, habár utóbbi nem oly mértékben mint a szalma. Ezért tehát azt ajánljuk, hogy a kérdéses esetben ne tisztán csak nyers burgonyával, de részben szalmával, vagy legalább szénával is történjék a csalamádé helyettesítése. Magától érthető, hogy e helyettesítést fokozatosan kell eszközölni. A hizóökrökkel nagyon sok főtt vagy gőzölt burgonyát lehet etetni, de nyersen takarmányózva csak mintegy 20 kg.-ot tanácsos belőle a középnagy állatra napi adagul számitani, mely mennyiséget fölapritva s 3 kg. szalmaszecskával keverve legczélszerübb etetni. Cselkó. Tengeriszár besavanyitása. (Félelet a 476. sz. kérdésre.) Ha kevés szálastakarmányunk termett, akkor nagyon ajánlatos a tengeriszárat bevermelni, mert igy a fás részeket is szívesen eszik az állatok, holott máskülönben csak a leveleket rágják le róla. A besavanyitás ásott veremben történik és pedig vagy ugy, hogy a vermet tisztán csak tengeriszárral rakjuk meg, vagy hogy más zöldtakarmánynyal rétegezve savanyitjuk azt be. Mindkét esetben ezélszerü a tengeriszárat megszecskázni, hogy jobban ülepedjék. Ha magában savanyitjuk be a tengeriszárat, akkor tiprás előtt jól meg kell az egyes rétegeket öntözni, mert a száraz takarmány nem képes erjedni. A vizzel nem szükséges az öntözésnél takarékoskodnunk, mert a fölöslegeset csakhamar elissza a föld s attól nem kell tartanunk, hogy ezzel tápanyagok is vesznek el, mert a fölösleges viz főleg csak a szár külsején csurog lefelé. A verem nagysága s a besavanyitás munkálatai, nevezetesen a tiprás és beföldelés épp olyanok, mint midőn friss csalamádét savanyitunk be. Ha lehetséges, ezélszerü a Goffard-féle módszert követni, vagyis a vermet deszkákkal betakarni s minden négyzetméterre 5 q téglát vagy követ rakni. A tengeriszár a besavanyitás folytán kellemes savanykás izüvé s szaguvá válik, s mindazon állatokal etethető, melyekkel besavanyított takarmányt etetni szokásos. Cselkó. Szalmán és polyván való teleltetés. (Felelet a 477. sz. kérdésre.) Oly gazdaságban, ahol szalmán és polyván kivül abszolúte semmiféle szálastakarmány sem termett, csak egy módja van az állatok okszerű teleltetésének s ez a takarmányvásárlás, de a vásárlást nem ugy értve, hogy szálastakarmányul főleg csak szalmát és polyvát etetve, kereskedelmi takarmányokkal igyekezzünk az állatoknak a szükséges táplálóanyagokat megadni, mert a szénát — az igen fiatal növendék- és luxusállatokat kivéve — valamennyi nélkülözheti akkor, ha elegendő szalmát és kereskedelmi takarmányt kap. Utóbbiakra pedig azért tanácsosabb a pénzt költeni, mint a szénára, mert a széna rendszerint csak addig olcsó, mig magunk termesztjük, de aránytalanul drágává válik akkor, ha vásárlás utján kell beszereznünk. Ezért tehát a jelen esetben is azt ajánljuk, hogy olajpogácsa, malátacsira, korpa, melassze stb. szereztessék be, mert föltéve, hogy szalma s polyva van a
18.
1513
gazdaságban annyi, amennyivel az állatok által mulhatlanul szükségelt szálastakarmányt meg tudjuk adni, akkor a drága teleltetéseknek ez a legolcsóbb neme. Ami végül a kért reczipét illeti, azt csak akkor Írhatnánk meg, ha pontosan tudtunkra adatnék, hogy milyen marhát kell kiteleltetni s hogy mi mindent és mennyit lehet annak a meglévő takarmányból juttatni. Cselkó. Tengeri után czukorrépa (Felélet a 478 sz. kérdésre.) Tengeri után nem szokás ugyan ezukorrépát vetni, bár az a ezukorrépának jó előveteménye és pedigtazért nem, mert a vetésforgó összeállításánál fősúlyt kell arra fektetni, hogy talajrontó és talajjavító növények váltakozva következzenek. A tengeri ós a czukorrépa mint kapásnövények talajjavítók és azért szokás a ezukorrépát leggyakrabban két gabonaféle közé vetni. Azonban ha akarja, bátran vetheti tengeri után. Az, hogy a tengeri trágyás földbe vethető és a czukorrépa még jó erőben levő földbe kerül, előnynek nem tekinthető, mert túlhaladott álláspont ma már, hogy a ezukorrépát nem szabad istállótrágyába vetni. Az se baj, hogy a tengeri után csak egy szántás adható, mert kapásnövény után a tarlóhántás] mindig elmaradhat, feltéve, hogy az gondos megmivelésben részesült és igy irtotta a gyomot. A tengeri túlságosan nem szárítja ki a talajt, de ez különben se hátrány a, répára, mert a téli nedvesség a kiszáradás okozta hátrányt megszünteti. Okvetlen szükséges azonban a tengerituskókat a répavetés alatt összeszedetni és lehordatni, mert ezek az egyenletes vetést és a répa megmunkálását nagyon gátolnák. Cs. S. Tanácsos-e réti földbe kendert kétszer egymás után vetni ? (Felélet a 479. sz. kérdésre.) A kender saját magával igen jól megférő növény és azért 2—3-szor vethető a humuszdus erős réti földbe, különösen az olyanba, amelyben a gabona könnyen megdűl. A fődolog azonban, hogy a talaj jól elkészítessék és jó minőségű olaszmag vettessék, ekkor a 3-ik évben is jó lesz a termés. Amint azonban a talaj ereje megcsappan, ezélszerü lesz a kendert a vetésforgóba bevenni és utána búzát termeszteni. Cs. S. Csupasz árpa. (Felelet a 480. sz. kérdésre.) A beküldött árpa csupasz árpa, jeruzsálemi árpának is nevezik, melyet az Alföldön ma már több helyen nagyban termesztenek, a kik termesztik, nagyon bőtermőnek mondják. Az orsz. növénytermesztési állomás szintén kísérletezett vele, de igen váltakozó eredménynyel. A csupasz árpát első sorban takarmányozásra, ezenkívül pótkávé és árpakása készítésére használják. Cs. S. I
Agrárius jelöltek. A képviselőválasztási mozgalmakból a gazdaközönség nagyban kiveszi a részét, ez különösen abban nyilvánul, hogy az ország több kerületében azokat a férfiakat jelölték, akik a társadalmi téren eddigi működésükkel megmutatták, hogy a képviselőházban is tudni fogják a gazdai érdekeket eredményesen szolgálni. Forster Géza az OMGE. igazgatója, Bubinek Gyula az OMGE. ügyvezető-titkárja és Bernát István dr. a Gazdaszövetség ügyvezetőjének jelöléséről adhatunk eddig hírt. Híreink a következők: Forster Géza körútja. Vasárnap kezdte meg Forster Géza, a peéri kerület szabadelvű képviselőjelöltje körútját Győr-Szt-Iván községben. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója Blaske László, Kautz Gyula dr., Kégl Lajos, Purgly Zsigmond és Szombathelyi Gyula kíséretében jelent meg a választók előtt. Kautz Gyula dr. mutatta be lelkes szavak kíséretében Forster Gézát, a ki erre elmondta eszmékben gazdag, és különösen gazdasági kérdéseket felölelő
1502
KÖZTELEK,
•programmbeszédét. Forster beszéde nagy lelkesedést, keltett és fordulatot jelent a peéri kerület választási mozgalmaiban. Ifj. Zebedícs Mátyás köszönte meg talpraesett beszédben Forsternek, hogy a jelöltséget elfogadta és a peéri kerület gazdaközönségének érdekeit gondozásába veszi. Gazdatársai n e v é b e n is Ígérte, hogy a gazdajrözönség most kibontott zászlójának 'diadalrajutásán testtel-lélekkel dolgoznak. A beszédet végighallgatta a község, egész lakossága és n y o m á b a a felszabadult az öröm és lelkesedés. Forster folytatta diadalmasan megindult k ö r ú t j á t és Szt-Ivánról Gyönyüre ment a szentiváni választók kíséretében, ahol Magyary Andor, helybeli tekintélyes földbirtokos mut a t t a be, a választók érdekkel hallgatták programmbeszédét s a legjobb kilátásokkal ülhettek Magyarynak, mint házi urnák vendégszerető asztalához. Forster 18-án folytatja körútját a kerület összes községeibe. Rubinek Gyula jelölése. Uj-Aradon vasárnap délelőtt népes pártgyüíés volt, melyen nagy lelkesedéssel Bubinele Gyulát, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ügyvezető-titkárát és jeles gazdasági irót .jelölték képviselőnek. A pártgyülést Foitselc Károly uradalmi igazgató nyitotta meg, beszédében kifejtette, hogy igaz szabadelvüséggel Széli-párti jelölt mellett foglal állást a választó kerület zöme. Ajánlatára nagy lelkesedéssel diszelnökül gróf Worasiczky Jánost, pártelnökül Bolkó Kálmánt, alelnökül pedigPetrovics Emilt, Schneider Józsefet, Filipp Miklóst és Hemmen F e r e n c z e t választották meg és felkérték a pártelnököt, hogy a pártot községenkint is szervezze és a bizottságot egészítse ki. Schippert János beszélt még nagy lelkesedéssel, m a j d Bolkó Kálmán pártelnök bizottságot kért meg, hogy Bubinele Gyuláért m e n j e n e k s kérjék fel a programmbeszéd megtartására. Bubinek Gyulát, midőn a terembe lépett óriási ováczióval fogadták. Szívből jövő, igaz lelkesedés volt ez. Bolkó Kálmán pártelnök felkérte ezután Rubinek Gyulát a programmbeszéd megtartására. Bubinek Gyula megtiszteltetésnek-véve a jelölést, meleghangú, magvas beszédben röviden mondott köszönetet a bizalomért. Engedve a kérésnek a jelöltséget elfogadta. Most csak röviden foglalkozott álláspontjával, h a n e m legközelebb, mikor b e j á r j a a kerületet, bővebben fogja p r o g r a m m j á t kifejteni. Kijelentette, hogy az ő programmja mind e n b e n egyezik Széli Kálmán programjával. Még n e m ismerik mindannyian, de annyit máris jelezhet, hogy tiz év óta munkálkodik a , gazdaságpolitikai téren. Mint gazda, mint az ország első gazdasági testületének titkára, mint gazdasági író, a nép ügyét képviselte eddig és a jövőben a p a r l a m e n t b e n is a nép ügyét fogja képviselni. Az OMGE. volt az első, mely a mezőgazdasági érdekek érvényesülését követelte. Az ő atyja gazda volt, m a g a gazdaságban nevelkedett fel és mint szakember a gazdasági érdekeket mindenkor meg fogja óvni, mert hisz eddig is ezekkel foglalkozott. De n e m c s a k a földmivelés és a gazdaság foglalkoztatja, foglalkozik a kisiparral'is, szivén viseli a kisipar ügyeit ás, a mely épp oly válságban van, mint a kisbirtok. Nem fejti ki hosszasabban jelenleg a programját, mert nem érne a végére, de biztosítja választóit, hogy bizalmukat, becsülésüket mindenkor ki fogja érdemelni és ha a választók bizalmából az országgyűlésbe kerül, a r e á bízott zászlót becsülettel fogja visszahozni a küzdelemből. A magvas beszédet szűnni n e m akaró éljenzés követte. Majd Laehne Hugó indítványozta, hogy Széli Kálmán miniszterelnökhöz és Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterhez üdvözlő táviratot küldjenek, a mi meg is történt.
1901.
SZEPTEMBER
Rubinek hétfőn kezdi meg kerülethez tartozó községekben.
HÖ
14.
körútját a
Dr. Bernát István jelölése. A budai I. kerület szabadelvű választói Bernát István dr.-t, a kiváló közgazdasági iró.t és publiczistát jelölték képviselőül. Bernát István dr. a jelöltséget elfogadta és a választók nagy serege előtt vasárnap mondotta el programmbeszédét a budai tornacsarnokban. Programmbeszédében érintette az aktuális politikának úgyszólván valamennyi kérdését s a jobbára tisztviselőkből álló hallgatóságra való tekintettej részletesen foglalkozott a tisztviselők mostani mozgalmával is. Különösen nagy hatást keltett, amikor azt fejtegette, hogy mennyire lesújtaná a tisztviselőket, ha kívánságaikat most n e m teljesítené a kormány, viszont ha czéljaikat elérik, ez munkakedvüket és ambicziójukat fokozná. E mellett a tisztviselők kívánságai jogosultak is. Nagy tetszéssel fogadott programmbeszéde után az összegyülekezett választók ú j r a nagy lelkesedéssel képviselőjelöltnek kiáltották ki Bernát István dr.-t.
VEGYESEK. Mai ssáfi&aak
tortalsa
;
OMGE. közleményei A világ 1901. évi gabonatermése. Agrárius jelöltek _ Növénytermesztés. Ramie. — Üzemtan. Homályos haszonbéri pontok. Levélszekrény. Vegyesek. — Kereskedelem, tőzsde. -
Oldal — 1503 1503 1513 1510 ... ... 1511 1512 1514 1516
Czimadományozások. Mint a hivatalos lapban olvassuk, Ö felsége a király Bótln Loránd és Zsedényi J3éla földmivelésügyi miniszteri titkároknak az osztálytanácsosi czimet díjmentesen adományozta. A földmivelésügyi minisztérium e két kitűnő tisztviselője méltán rászolgált e kitüntetésre, mint a földmivelésügy terén a miniszternek tevékeny munkatársai. A titkári czimet kapták továbbá dr. Tahy Jakab és dr. Fáy Gyula miniszteri segédtitkárok. Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi miniszter Posch Sándor puszta-óri-sápi lakost Esztergom vármegye esztergomi járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Halálozás. Mzél Péter, Arad város volt polgármestere, aradmegyei főispán és orszgy. képviselő, kiváló hirü gazda, szőlő- és földbirtokos, az OMGE. alapító tagja f. hó 11-én jobblétre szenderült. Temetése óriási részvét mellett 13-án ment végbe, nagyszámú rokonság, ismerős és jóbarát kisérte utolsó ú t j á r a a jnuszkai családi sírbolthoz. Öszi luxuslóvásár. ; Az 1901. szeptember 27-étől október l-ig Budapesten a Táttersáll telepén rendezendő őszi luxus-lóvásárra ezideig összesen 283 ló lett bejelentve és pedig 113 hintós kettős és négyes, 72 jukker kettős é s . négyes, 49 hámos, 36 hátas, 10 ügető és 3 ponny. A. vásárig e szám előre láthatólag még növekedni fog s igy a vevőközönség szám á r a szép anyag lesz együtt különösen n hintós és hátaslovakból. A vásár mint az elmúlt, években, most is djjazással' lesz egybekötve. Itt megemlítjük meg, hogy október hó 7-én; angol telivér éves csikók ős anyakanczák árverése, október hó 13., 14. és 15-én pedig ménló-kiállitás és vásár lesz a Tattersallban. A külföldi szőlő behozatala ellen. A mult ' év őszén nagy port vert fel a Romániából kedvezményes vám mellett. behozott szőlőnek ké' sőbb idehaza mustnyeíés czéljából való kipréselése. A borkészítés czéljából behozott szőlőt 5 kg.-os csomagokban hozták át a határon, hazai borszőlőtermesztésünk nagy hátrányára. Ez ügyben annak idején az OMGE. is felterjesztést intézett a földmivelésügyi, illetve a pénzügyminiszterhez az iránt, hógy tiltsa meg a szőlő-
7 2 . SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
nek ilyen czélra való behozatalát s hogy rendelje el azt, hogy az 1882. XV. t.-cz. intézkedése értelmében a borszőlőnek külföldről való behozatala csak taposva legyen megengedve. A kérelemnek meg van az eredménye, mert egyrészt, a pénzügyminiszter a m. kir. . fővámigazgató u t j á n utasította az érdekelt határszéli vámhivatalokat, hogy mindazon esetekben, a mikor a kedvezményes vám mellett behozatalra kerülő friss szőlőküldeményeknél, akár a küldemény nagyobb mennyisége, akár pedig a czimzett személyisége arra enged következtetést, hogy a , behozott szőlő borkészítésre fog használtatni, erről ugy az illetékes I. fokú közigazgatási hatóságot, az 1893 : XVII. t.-czikk értelmében megteendő büntető intézkedések végett, valamint a must megadóztatásának ellenőrzése czéljából az illetékes pénzügyi közegeket haladéktalanul értesítsék. Utasította továbbá a pénzügyminiszter a nevezett hivatalokat, hogy a kedvezményes vám mellett behozatalra kerülő szőlőküldeményeknél különös figyelemmel legyen arra, hogy csakis valóban étkezésre való, azaz teljésen ép és sértetlen és az előirt 5 kg. vagy azon alóli gondos csomagolásban előforduló szőlő részesittessék kedvezményes elbánásban. A földmivelésügyi miniszter pedig valamennyi törvényhatóságnak a borkészítés czéljából behozott külföldi szőlőnek az 1882 : XV. t.-czikkbe iktatott nemzetközi filloxera-egyezményben megállapított feltételek szerint való csomagolása tárgyában a következő rendeletet intézte : „Tudomásomra jutott, hogy az utóbbi években főleg a mult évben, számos esetben megtörtént, hogy egyesek borkészítés czéljára 5 kgros csomagokban (ládákban) külföldi szőlőt nagyobb mennyiségben hoztak be az országba. Ezen szőlőszállitmányok étkezésre való szőlő gyanánt az erre 5 kgros csomagokban történő behozatal esetére megállapított kedvezményes vám mellett hozattak be, tényleg azonban nagy részben a behozatal után azonnal musttá préseitettek ki. Az 1882: XV. t.-czikkbe iktatott nemzetközi filloxera-egyezmény 2. czikkének harmadik bekezdése s az egyezmény jegyzőkönyvének ide vonatkozó p o n t j a szerint borszőlőnek külföldről való behozatala csak taposva (összecsömöszölve) és csak hordókban, még pedig csak olyan hordókban van megengedve, amelyek legalább 5 (öt) hektoliter ürtartalmuak s ezenkívül a hordóknak ugy kell megtisztítva lenniök, hogy azokhoz semmiféle föld-, vagy szőlőtőke alkatrész hozzátapadva ne legyen. Ennélfogva figyelmeztetem mindazokat, akik borkészitési czélra külföldi szőlőt hoznak be, hogy a fenti rendelkezéseket szigorúan szem előtt tartsák, mert e rendelkezések megszegése az .1883 : XVII. t.-czikk 12. §-a szerint büntetendő kihágást képez. •' A törvényhatóságokát pedig felhívom, hogy erre az 1883 : XVII. t.-czikk 13. szakasza szerint illetékes I. fokú hatóságokat haladéktalanul figyelmeztessék és utasítsák, hogy azokat az egyéneket, kik részére 5 kg.-os csomagokban nagyobb mérvű külföldi szőlőszállitmányok érkeznek, amennyiben alapos gyanú merül fel arra nézve, hogy az illetők az igy behozott szőlőt must-, illetőleg borkészítésre használják fel, kísérjék figyelemmel, indokolt esetekben ellenük a kihágási eljárást az 1883. évi XVII. t.-czikk 12. •§-a alapján esetröl-esetre indítsák meg s minden ilyen kihágási eljárás megindításáról a törvényhatóság utján tegyenek hozzám jelentést." Ü g e t ő versenyek. Az Urkocsisok Szövetkezete" 1901. évi október 20. és 23-án B u d a pezten ügető- és távhajtási versenyeket. rendez a következő p r o g r a m m a l : I nap. 1901. évi október hó 20-án vasárnap. 1. Háromévesek dija : 1500 korona. Táv. 2600 m. Belföldi 3 éves " mének és kanczák. számára. Nyitva bárki lovának bárki által hajtva. 2. Nemzetközi urkocsisverseny: I. d i j : gróf Dessewffy Alajos úrtól adományozott kétéves Carignanó-csikó. Táv.
7 3 . SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1 9 0 1 . S Z E P T E M B E R HO 1 8 .
3000, Bármily származású 3 éves és idősebb lovak számára. Nyitva bárki lovának, urkocsisok által hajtva. 3. Csikóverseny: 3000 K. Táv. 1609 m. A monarcsiában 1899-ben ellett és nevelt mének s kanczák részére. Nyitva bárki lovának, bárki által hajtva. 4. Kétévesek dija: 1200 K. Táv. 1609 m. Oly kétéves magyar mének s kanczák számára, melyek a csikó-versenyben nem indultak. Nyitva bárki lovának, bárki által hajtva. 5. Belfoldi-dij: 1500 K. Táv. 3000 m. Belföldi 3 éves és idősebb mének s kanczák részére. Oly ló, melynek km. recordja 1 :40, vagy annál rosszabb, a starttól minden jobb mp. után 20 m. térhiánynyal indul. Minden 1901. évben nyert 500 K.-ért 10 m. térhiány. Nyitva bárki lovának, bárki által hajtva. 6. Urkocsisok nagy kettes távhajtása: 4000 K. Adja a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur Ö-Nagyméltósága. Táv. 10,000 m. Nyitva 5 — 1 0 éves Magyarországon ellett s nevelt lovak r é s z é r e ; az orosz vagy hidegvérű méntől származók kizárva. — Ha 5 fogat nem indul, a verseny n e m tartatik meg. II. nap. 1901. évi október hó 23-án, szerdán. 7. Handicap: 1000 K. Legkisebb táv. 1500 m. Oly kétéves mének s kanczák részére, melyek e meetingen indultak s a czélon áthaladtak. A csikóversenynek s a 2 évesek dijának győztesei kizárva. Nyitva bárki lovának, bárki által hajtva. 8. Nemzetköri handicap: 1000 K. Legkisebb táv, 2800 m. Oly lovak részére, melyek a „Nemzetközi urkocsis-verseny"ben a czélon áthaladtak. A „ Nemzetközi urkocsis-verseny" győztese kizárva. Nyitva bárki lovának, urkocsis által hajtva. 9. Belföldi handicap: 1200 K. Legkisebb táv. 2 8 0 0 m . Oly 3 éves és idősebb belföldi lovak részére, melyek e meetingen indultak s a czélon áthaladtak. Nyitva bárki lovának, bárki által hajtva. 10. Kétévesek eladóversenye: 1000 K. Legrövidebb táv. 1500 m. Belföldi 2 éves mének s kanczák számára. A győztes árverés utján eladó. A legkisebb eladási ár 1000 k o r o n a ; minden további 500 korona ártöbblet után 10 méter térhátrány. Nyitva bárki lovának, bárki által hajtva. 11. Kettősfogatok handicapja: 2500 K. Adja a m. kir. földmivelésügyi miniszter : ur. Táv. 6000 m. Azon fogatok részére, melyek, az 1901. évi „Urkocsisok nagy kettes távhajtásá"-ban résztvettek s a czélon áthaladtak. Sörárpa és komlókiállitás. Az „OMGE." által október 1—10-ig rendezendő sörárpa és komló-kiállitásra a bejelentések gyors egymásutánban érkeznek. Eddig negyven sörárpa és 35 komlóminta lett beküldve. A kiállítás a Köztelek építkezése miatt a mezőgazdasági m u z e u m b a n (Kerepesi-ut 72. sz.) lesz megtartva és látogatása i n p e n e s . A bírálóbizottság 27-én fog összeülni, a mikor ugy a beérkezett sörárpa és komló-mintákról valamint a díjazásról határozni fognak. Az állatorvosi főiskola megnyitó ünnepe. Az állatorvosi főiskola f. hó 11-én tartotta a főiskola dísztermében tanévmegnyitó ünnepélyét, melyen megjelentek: nemeskéri Kiss Pál földmivelésügyi államtitkár, dr. Vécsey Tamás, a tudományegyetem és dr. Ilosvay Lajos, a Józsefműegyetem rektora, dr. Klug Nándor orvoskari prodékán, dr. Lenhossék Mihály egyetemi tanár, Magyar Kázmér tanfelügyelő, Tátray János
1515 mények, száritottt vetemények és konzervek, gyümölcs- és veteménykertészeti eszközök és gépek. A kiállításon a kertészeti. eszközök és gépek csoportján kivül csakis hunyadmegyei termesztők vehetnek részt. Selyemgyár Székesfehérvárott. Székesfehérvár törvényhatósága a múltkoriban tárgyalta Hedrik P. novaveszi gyáros ajánlatát selyemgyár felállítására, melyhez a kormány 10,000 korona évi szubvencziót és tizenöt évi adómentességet biztosit a gyárosnak. A szerződés megkötését —; mint halljuk — a törvényhatóság kimondotta s ezzel el lett döntve az ötödik selyemgyár ügye. Központi kisérletügyi intézményeink nj otthonukban. Mikor 1871-ik évben Debreczenben hazánkban az első vetőmagvizsgálatokat eszközölték, mikor 1874-ben a filloxera ellen való védekezés próbái folytak, senkisem gondolta, hogy ezek vetik meg alapját az immár hatalmas intézményünknek a magyar mezőgazdasági kisérletügynek, melynek Budapesten központosított hivatal Darányi gondoskodásából most költöznek u j állandó otthonukba. A főváros II. kerületi Oszlop- és Kisrókusz-utcza sarkán van a szép épület, oda vonult be a rovartani és vetőmagvizsgáló-állomás s most költözik a kémiai, állatélettani és takarmányozási állomás. Az épület külsőben n e m pazar, de díszes a belső, a tartalom pedig hiánytalan és korszerű. A rovartani állomás, melyet 1880-ban szerveztek, már el is helyezkedett és amint eddig a sáska, hesszeni és frittlégy, kukoricza-moly ellen való védekezés irányításával jelentős szolgálatokat tett a gazdaközönségnek, az u j hajlékban is bizonynyaí szép sikerű munkásságot folytat. A gazdák részére ingyenes vetőmagvizsgáló állomás is beköltözött már, az intézet felszerelésében gazdag karpologikus és mikroszkópiai gyűjteménye különösen értékes, ugy, hogy több kulturállam szakemberre megirigyelte. Ez intézet éven át 30,000 vizsgálatot teljesít. A kémiai intézet is most van költözőben, ez a teljesen kifejlődött s immár 8 vidéki állomással biró intézmény, mely gyakorlati napi m u n k á j a mellett, hogy többet ne említsünk, Magyarország homokterületeinek vizsgálatával s azzal, hogy megállapítsa, mely területek abszolút immúnisak, oly jelentékeny szolgálatot tett. Az állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás lovon, sertésén, birk á n végzett kísérleteket a takarmánymennyiség s feldolgozása tüneteit tanulmányozva, a nagy respirácziós készüléket az u j otthonban felállítják. Egész kisérletügyi eredményeinket gyakorlati reális szellem lengi át.
állategészségügyi felügyelő, Uhlyarik Titusz m. kir. főállatorvos stb., a főiskola tanári kara és segédszemélyzete testületileg, valamint a főiskola hallgatósága teljes számban. Elsőben is Hutyra Ferencz rektor tartotta beszámolóját, melyben röviden felsorolta á lefolyt tanév fontosabb mozzanatait. Minthogy a mult évben m á r csak legalább hét középiskoláról szóló bizonyítvány alapján vették fel a hallgatókat, ezek száma első félévben a múlth o z képest tetemesen csökkent, de ez előképzettség emelésének máris megvolt az az előnyös hatása, hogy a második félév végén kötelező ,előszigorlat eredménye jóval kedvezőbben alakult. Ezúttal ugyanis 83'4°/o felelt meg, mig az előző évben csak 6 0 % . A hallgatók tanulmányaikban hathatósan támogatták az állami ösztöndijak, a minőket 72 halgató élvezett 31.750 korona összegben. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Nádaskay Béla rektorhelyettes az állat-anatomia fejlődéséről tartott hosszabb beszédet, melyben az állatboncztani ismeretek legelső kezdetéről szólt. Terményszállitások a hadsereg részére. A m. kir. honvédcsapatok részére 1902. évi j a n u á r hó 1-től. 1902. évi deczember hó 31-ig terjedőleg szükségelt és ajánlati uton fedezetet nyerő gazdasági termékek beszerzéséről szóló hirdetményből az alábbi két kivonatot közöljük: Katonai
átv'evő
állomások «
1 a*i a,> l& m1 1 1s 1é' 1«s 0!i M
m h Zab q. 124 91 258 123 136 348 106 364 123 Szállítási módozatok, bánatpénz és az összes feltételekre nézve részletes felvilágosítást nyújt a m. kir. kassai III. honvédkerületi parancsnokság. Katonai
átvevő
Termék Pozsony Nyitra Trencsén Zab q.
830
462
371
állomások Besztercze- Balasabánya Gyarmat 232
126
Szállítási módozatok, bánatpénz és az összes feltételekre nézve részletes felvilágosítást nyújt a m. kir. pozsonyi IV. honvédkerületi parancsnokság. Katonai lovak eladása. A hadsereg által kiselejtezett katonai lovak közül a tenyésztésre alkalmas kanczák, amelyek elsősorban kisbirtokosoknak 100 korona vételáron adatnak el, Kassán a 6. számú vonat osztálynál október 3-án d. e. lesznek a katonai barakokban tartandó selejtezésen tenyésztőknek eladva. Gyümölcsés veteménykiállitás. A Bunyadmegyei Gazdasági Egylet a földmivelésügyi miniszter támogatásával Déván 1901. évi szeptember 28. és 29-én gyümölcs- és veteménykiállitást rendez, melynek czélja Hunyadmegyében a gyümölcs- és veteménytermesztésnek előmozdítása, különösen az arra méltó termesztőknek kellőképem díjazása és az itten termett nemesebb gyümölcsfajoknak a vevő közönséggel való megismertetése. Ki lesznek állítva friss gyümölcsök, szárított gyümölcsök, gyümölcskonzervek, gyümölcsborok, friss vete-
nAI TIIM K
Versenylovak, tenyészállatok és kiállítási tál'gyak szállitása mérsékelt dijszabás mellett. A vasúti szabályzat 51. §-a megköveteli, hogy azon esetben, ha versenylovak, tenyészállatok, vagy kiállítási tárgyak szállíttatn a k ; az ezen küldeményekre fennálló olcsóbb díjszámítás csak az esetben alkalmazható, ha a küldemény feladója ezen mérsékelt díjszámítás alkalmazását a fuvarlevélen kifejezetten kívánja. A vasúti igazgatóság most rendeletet adott ki, amelyben az állomásokat figyelmezteti, hogy amennyiben ezen előírást a fuvarlevél nem tartalmazná, a kedvezményes díjtételt ne
ÖI)Ö\
B U D A P E S T E N , VII., R o t t e n b i l l e r - u t c z a 3 3 . s z . , é s VI., A n d r á s s y - u t 2 3 . s z .
Ajánl és vesz:
biborherét, homok (szöszös) bükkönyt (Vicia Villosa) őszi
borsót, őszi bükkönyt, tavaszi repczét, őszi repczét, (káposzta-repczét), mustármagot, csibehurt.
1516 alkalmazzák nemcsak a mérsékelt díjtételek alkalmaztatása tekintetéből, h a n e m a vasút "Szavatossága tekintetéből is. Amennyiben ezt helytelenül alkalmaznák a mérsékelt díjtétel kifogásoltatni, illetve meghiányoltatni fog. A vasút ezen intézkedése a saját pénzügyi oldalát tekintve j o g o s ; de n e m méltányos. Nem méltányos azért, mivel a kedvezmény elnyerése úgyis igen sok formasághoz van kötve. Versenylovaknál megkövetelik a határozmányok, hogy valamely verseny-bizottság által állittassék ki az igazolvány; tenyészállatoknál, hogy a földmivelési minisztérium adjon az ezen állatok szállítására jogosító bizonylatot; a kiállítási tárgyak szállítása szintén megköveteli annak igazolását, hogy a tárgyak tényleg ki voltak állítva, de n e m lettek ott eladva és mint ilyenek (eladatlanul) szállíttatnak vissza. Ezen formaságokból azt látjuk, hogy az, ki a mérsékelt díjtételt igénybevenni óhajtja, annak mindenesetre fáradoznia kell, lépéseket kell tennie, hogy a kedvezményre jogosító igazolást meg is szerezze. Ha ezt megszerezte, az okmányt a fuvarlevélhez csatolja a marhalevéllel vagy kiállítási tárgyaknál a régi fuvarlevéllel együtt. Minden kétséget kizáró módon igazolva van ezzel, hogy az igazoló okmányokat avégből mellékelte, hogy küldeménye a mérsékelt szállítás kedvezményében részesüljön. H a ezek daczára a vasút követeli, hogy még külön oda is irja a mérsékelt díjszabás alkalmaztatása iránti kívánságot, ez n e m méltányos, de n e m is igazságos. Nem igazságos azért, mivel mint már több izben mondottuk, a tenyészállatokra érvényes mérsékelt díjtétel csak bizonyos mennyiségű és csak bizonyos távolságra szállított állatnemek után kedvezőbb, mint a rendes szállítási dij. Ha mármost előírja a feladó a tenyészállatra érvényes kedvezményes díjtétel iránti alkalmazást és utólag kiderül, hogy a rendes viteldíj olcsóbb, mint a kedvezményezett ; a vasütigazgatóság a fuvarlevélen eszközölt előírásra megtagadja a két díjszabás között előálló különbözet megtérítését. Részünkről követeljük, hogy a vasutintézet azon díjszabást alkalmazza — minden előírás nélkül — mely a szállító fél érdekeinek kedvez. Előre a legritkább esetben tudhatja azt, hogy tenyészállatok után mit fog fizetni valaki, különösen amidőn ezen állatokat teljes kocsirakományokban szállítja. Ily esetekb e n is a rendelkezésre bocsájtott kocsi rakterülete 14 és 19 köbméter között váltakozik. A köbméterek után pedig a távolsághoz mérten növekedik a viteldíj egységtétele. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére német és román nyelven. A földmivelésügyi miniszter tekintettel az ország n e m magyar ajkú szőlősgazdáira a must és bor okszerű kezeléséről irott népies kézikönyvet német, román, szerb és tót nyelvekre forditatta le. Ezen fordításokból a német és r o m á n füzet most jelent meg s példányonként 50 fillér beküldése ellenében az „OMGEZ-nél is beszerezhetek. Az export előmozdítása szállítási kedvezménynyel. A m. kir. államvasutak igazgatósága az árpakivitelt előmozdítandó 1 5 % mérséklést engedélyezett a mindenkor érvényes rendes vasúti viteldijakból azon esetben, h a folyó év julius 15-től a jövő 1S92. év julius 14-ig a m. kir. államvasutak összes saját, valamint a kezelése alatt álló helyi érdekű vasutak és az államvasutakba beágazó egyéb fő- vagy helyiérdekű vasutak állomásairól (a déli vasút állomásait kivéve) Fiúméba 3000 t o n n a elszállittatik és ilyen mennyiség külföldi kikötőkbe legkésőbb 1902. október végéig hajókori továbbittatik. A kötelezettség biztosítására az érdekeltnek 20,000 korona óvadékot kell az államvasutak főpénztáránál letenni. A kedvezményt csakis visszatérítés utján, a szállítást igazoló okmányok bemutatása ellenében lehet Igénybe venni. — Ssölö és friss gyümölcsnek gyorsáruként való szállítására Bács-Almás, Beregszász", Ruma, Sárbogárd, Sofronya és Vojtek állomásokról darabáruként nemkülön-
KÖZTELEK,
1 9 0 1 . S Z E P T E M B E R HÓ
18.
b e n 5000 kg.-ban való szállítás feltételezése mellett Németországba való rendeltetéssel hasonlóképen rovatolás u t j á n igénybe veendő olcsó díjtételek igénybe vételét engedélyezte az államvasutak igazgatósága, miáltal vasúti szállítás tekintetéből a gyümölcsértékesítés lehetővé tétele állandó piacz biztosítására biztat reménységgel. Megjelent az „ Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az UjlaU Uradalom llzleti lerendezése a , Köztelek' szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők. Podgyászés darabáru-küldemények megjelölése a feladók részéről. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a nyári utazási és nagyobb áruforgalmi időszak beálltával ismételve felkéri az utazó- és szállitóközönséget, hogy ugy saját, mint a vasúti szolgálat pontos és gyors lebonyolítása érdekében a szállításra feladott uti podgyászon a rendeltetési állomást, egyéb darabárukon pedig ezenkívül még a czimzett nevét, polgári állását és lakását a maga részéről feltüntetni szíveskedjék. A czim legalkalmasabban magára a burkolatra, vagy az arra egész terjedelmében ráragasztandó papírra, esetleg a darabhoz erősítendő fatáblácskára, b ő r d a r a b r a vagy erős papirlemezre írandó. A közönség a vasút ily irányú támogatása mellett a podgyász, illetve darabáruk helyes szállítását és pontos kiszolgáltatását nagyban megkönnyíti és gyorsítja s különös biztosítékot szerez magának arra, hogy a nagyszámú küldeményeknek a vasúti közegek által aránylag igen rövid idő alatt végzendő felvételnél esetleg előforduló téves bárczázások és elhurczolások a lehető legrövidebb idő alatt k i d e r í t e s senek és helyreigazittassanak.
O I E E S K B D E L E M , TŐZSDE, (Outtmann és Wáhl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1901. szeptember 13. Az időjárás a lefolyt hét folyamán is httvös és változó volt. Csapadék csak szórványosan fordult elő, általában azonban az időjárás a mezőgazdasági munkálatokra kedvező. A tengeitörés mái- nagyobb területeken van folyamatban. A külföldön ugyancsak ősziesen hűvös volt az idő. A kütföldi piaezokon az üzletmenet továbbra is gyenge és nehézkesen fejlődik, e mellett az árak azonban csak csekély változásoknak vannak alávetve és inkább tartottak maradnak. Amerikában a termésbecslések a mult hónaphoz viszonyítva ismét gyengültek és a legutóbb közölt washingtoni hivatalos jelentés szerint a kezdetbeni hirek, melyek szerint Amerikában rekord termés. várható, oda zsugorodtak össze, hogy a buzahozam csak 122 millió bushellel nagyobb a tavalyinál. Ennek ellenében a többi czikkek azonban mindannyian kisebb-nagyobb hiányt mutatnak fel. A tengerentúli pia-
desek maradtak. Angliában a vevők tartózkodóak voltak, olcsóbban azonban nem vásárolhattak. A franczia piaezokon a multheti szilárdabb irányzat szintén alábbhagyott és a forgalom gyengül. Németalföld és Belgiumból csendes, kedvetlen üzletet jelentettek, árváltozás nélkül, mig Németországban korlátolt forgalom mellet az árak csökkenőek voltak. Nálunk a forgalom korlátolt maradt, az árak ugy kenyérmagvakban, mint takarmányezikkekben is csak csekély változásoknak voltak alávetve :
N.
SZAM.
ÍI-IK
ÉVFOLYAM.
Az üzleti forgalomról e héten a következőket jelenthetjük: Buza a hét nagyobb felében fcsökkenő irányzatot követett. A malmok' kereslete csekély maradt ; a forgalom is csak szük keretben mozgott és csupán a mérsékeltebb kínálatnak tudható be, hogy az árak csak kisebb mérvben csökkentek. Főleg waggonárú érkezik aránylag csekély mérvben. Később az irányzat barátságosabbra fordult, a forgalom is jobb lett, mi mellett az árcsökkenés egyrésze pótolható volt, a hét végével a hangulat azonban ismét lanyhább és kb. 140,000 mm. forgalom mellett azárak egyenlegként néhány fillérrel olcsóbbak, Rozs e héten is csak csekély mérvben és főleg a helyifogyasztás czéljaira volt forgalomban; az export vételeivel csupán nyiri szármaZéku árura szorítkozott. Az árak e mellett a mult évi iiivón maradtak meg és budapesti paritásra 13—13"30, helyben 13'60 K.-ig fizettek 3 hóra. , Nyírvidéki áruért debreczeni paritásra 11-95—12-03, nagy-károlyi paritásra 11-85—11-90, kisvárdai paritásra 12—12-15 K. között fizettek. Árpa (takarmány és hántolási ezélokra) lanyha irányzatú és 5 fillért vesztett. Hizlaló éppúgy mint gyárosok csak korlátolt beszerzéseket eszközöltek és 11-15—12-10 K.-ig fizettek helyben. Szerb árpa bőven van kínálva, azonban csak kisebb tételekben kelt el 11-30 K. 3 hóra elvámoltan helyben. Maláta- és sörárpákban állomásokon átvéve az üzlet úgyszólván pang. fogyasztás 14—15 K.-ig fizetett. Zab jobban volt kínálva és megfelelő vételkedvre is talált. Az árak szilárdan tartottak és középminőségü áruban valamivel magasabbak is. Szin és tisztaság szerint az elkelt körülbelül 4000 mm.-ért 12-90—13-30, K.-ig, finom urasági áruért ezen felül is fizettek. Tengeri tekintettel arra, hogy már uj csöves tengerit kínálnak, lanyha volt, az érdeklődés is csökkent és a forgalom is csak nehézkesen fejlődött. Hizlalók helybén hajóból átvéve 10-15—10'25 K.-ig fizettek, mig budapesti paritásra 10"30 K.-ig volt elérhető. Olajmagvak: Készáru káposztarepeze üzlettelen. Határidő repeze 1902. aug.-ra 24.— pénz, 25.50 áru maradt. Vadrepcze 14. 15.—, gomborka 25. 26.—, lenmag 30.50—31.50 K. jegyez. Hüvelyesek : Bab továbbra is el van hanyagolva és lényegtelen forgalom mellett az árak csökkenőek. Triőrözött apró babért ab Gyöngyös—Félegyháza 17.50, gömbölyű babért Baja-Mohács-Zomb'oron 15.40-15-50 K., Székesfehérvárott 16-20—16-30 K., barnababot Kalocsán 13*—, N.-Károly 12.20 K. fizetnek. Köles hazai, áru helyben 9.60—10.20 K. jegyez. Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. szeptember 17. Egy czenttel magasabb amerikai jegyzések következtében ma élénkebb hangulat uralkodott a gabonacsarnokban és átlagban 2-5 fillérrel magasabb árak voltak készbuzáért elérhetők. Külföldről változatlan hirek
, »
7 3 . SZÁM 11 -IK
ÉVFOLYAM.
78 , 15.90 400 775 . 15.90 200 100 - 77 , 15.80 76 . 15.65 500 1500 752 , 15.60 400 75 . 15.40 75 . 15.30 400 H.-m.-vásárhelyi: 77 . „ 14.70 1870 (Az árak 50 kg.-ként koronaértékben értendők.) Rozs ugy árakban mint irányzatban változatlan. Azonnali szállításra budapesti egyenértékben 13-30 koronás elérhetők. Takarmányárpában a hangulat nyugodt, árak változatlanok. Helyben 11-60—12"20 korona között jegyzünk. Zabban az irányzat kellemes, árak nem változtak. Minőség szerint helyben 12-80—13-50. koronás árakat fizetnek. Tengeriben alig van üzlet; budapesti egyenértékben - 10-30 koronás árak volnának elérhetők, mig Kőbányán : 10-40 koronát fizetnek.
A szeszüzletben e hétnek elején a forgalom korlátolt volt és csak kisebb tételek kerültek eladásra változatlan ár mellett. Elkelt helybeli finomitóp-áraktól finomított szesz adózva 115.50—116.50 K., adózatlanul szabad raktárra szállítva 46. 46.50 K. nagyban és 2—3 K. drágábban kicsinyben. Élesztőszeszbén a kereslet gyérebb és ára adózoottan 116.116.50 K. Denaturált szesz hordóstul 33 K. kelt. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz e hétnek elején élénken volt ajánlva és miután a fedezési vételkedv még mindig korlátolt, ugy csak valamivél olcsóbb áron lehetett vevőre találni. Jegyzés ab termelő állomás 39. 40.— K. Finomított szesz mezőgazdasági szesifinomitóktól 114—115 K. adózva és 44.50 K. szabadraktárra szállítva ajánlottak. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 42-50 K. Bécsi jegyzés 42.20—42.60 korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 112.25—112.50 korona adózott és 42.25—42.50 korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 14.75 .— korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Kivitelre több tétel finomított szeszt vásároltak, mely Üszkübb és Monastár félé lőtt. szállítva. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz ... ._ 115.50—116-50 117.50—118.50 Élesztőszesz ... 116. 116.50 117.50—118.50 Nyersszesz adózva ... 114. 114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz 33. 33.50 34. 34.50 Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők.
Kötelezettség nélküli árak súlyt tiszta súlynak véve, állomásokhoz szállítva: búza Sz. : 0 1 2 3 -Ár : 25.20 24.20 23.20 2 8-as takarmányliszt
m-Társaság üzleti tudósi idapest, 1901. szept. 12-én. 100 kilónkint, zsákostul, össza budapesti vasúti és hajóliszt: 4 5 6 7 7Hi 22 — 21.40 20.40 17.90 15.6( buzakorpa finom goromba 8.90 1 8.90
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete üzleti jelentése. 1901. szept. 14. A hét elején csendes, a hét második fele azonban várakozásunk ellenére alig mutat fel emelkedést. A mi eladásaink. Szőlő árából átlag 8—10 fillért veszített. Eladtunk nagyban prima vörös és fehér sászlát 28—34* másodrendűt 22—26, kevertet 24—26. Prima passatuttit 50—60, muskotályt 40—48, másodrendű minőségben 30—32 koronás ár mellett 100 kg.-ként. Prima berzenczei szilvát 10—11, fajkörtéket 36—40, közönséges árut. 24—30 K. mmázsáját. A vajüzlet valamivel javult. Elsőrendű teavajat 180—200, . másodrendűt 160-^170, túrót 10—12 K. értékesítettünk métermázsánkint. Az élőbaromfi ; sz£p hizlalt kappanok 3-00—3-20, másodrendű 2-20—2-40,' sütni való csirke 1-30—2-00 apró rántani való 1—1-20, hizott kacsa 4—4-60, sovány 1-80—2-10, magló liba 2-10—4-40 K. páronként. Kedvező: hangulat uralkodott vadfélékben, dámvad 80, őz 160 fillér egészben 1 kgként,. szép nagy nyulak 3"00, süldők 1-60—2-00 korona darabonként; fáczánok párja 4-80—5-00, a foglyok párja pedig 2—2-40 korona.
KÖZTELEK,
1 9 0 1 . S Z E P T E M B E R HÓ
18.
A tojásüzlet változatlanul szilárd. Elsőrendű áruért 68—69 korona könnyen volt elérhető. Apadt áru 60—64 koronán volt forgalomban. Burgonyából néhány kocsirakomány szép, válogatott rózsát 3-00—3-20 koronán helyeztünk el 100 kg.ként, Egy fél kocsirauomány fehér burgonyát mely jelenleg nem képezvén keresett czíkket, 2-20 koronán értékesítettünk 100 kg.-ként. Élő szopós malaczokból egy nagyobb tételt és pedig az I. rendű árut 6—7, a másodrendű árut 3—4 koronán értékesítettük darabonként. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. szeptember 17-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 115 szekér réti széna, 55 szekér muhar, 17 szekér zsupszalma, 11 szekér alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 9 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, sarjú stb.), 100 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna' 380—600, muhar 400—560, zsupszalma 300—300, alomszalma 260—280, takarmányszalma , tengeriszár , egyéb takarmány , zabosbükköny 500—520, lóhere —, luczerna , köles , sarjú 420—440,' szalmaszecska 400—400. Összes kocsiszám 208. Összes suly 270400 kg.
illatvásárok. Budapesti sznrómarhavásár. 1901. szept. hó 17-én, A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott ^belföldi 579 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élőborju 46 db, eladatott — drb, élő bárány —db, eladatott— db; leölt belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai 1 drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi leölt — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott — drb, leölt bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske gödölye — drb, eladatott — drb. A vásár irányzata lanyha volt. Arak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 50"—80'— koronáig, kivételesen 84 koronáig súlyra, galicziai , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. — koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , koronáig, kiv. koronáig drbkint, 36—44 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Leölt borjú: belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske —• koronáig, kiv. Budapesti juhvásár. (1901. szeptember hó 16-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése a „Köztélek" részére). Felhajtatott 4347 drb juh, úgymint: 1248 darab hizlalt ürü, 2361 db feljavított juh, 173 drb kisorolt kos, 545 darab kiverő juh, 20 drb bárány, — darab kecske, — drb szerbiai juh, — drb durvagyapjas. A vásár irányzata meglehetősen élénk, az árak általában nem változtak. Eladatlan maradt: 1 bika, 69 ökör, összesen 70 darab. Árak a következők : Belf. hizl. ürü 32—37 — (—) K. páronkint, 40—44 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok 2430 0 K. páronkint, 32—37 — (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt kosok •— K.-ig páronkint, r—. K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kiverő juh 14—20— K.-ig páronkint, 30 K.-ig 100kl. élős. sz., bárány — K., kecske •— K. páronkint, anyajuh 27. 28'— K. páronkint, 37 38 K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai juh K. párkint, — angol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, romániai — K. páronkint, durvaszörü —--r——'— K. páronkint, —. .— K.-ig 100 kiló élősúly szerint. Budapesti vesztegrágómarhavásár. 1901. szept. 16-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztélek" részére.) Felhajtatott: 1058 drb nagy vágómarha, nevezetesen : darab magyar és tarka ökör, darab magyar és tarka tehén, 963 drb szerbiai ökör, 83 drb szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai tehén, 8 drb szerb bika és 4 drb bivaly. • Minőség szerint: — darab elsőrendű hizott bika, 8 darab: középminőségü bika és — drb alárendelt minőségű bika, 185 darab elsőrendű hizott ökör, 778 darab középminőségü ökör és 3 drb alárendelt minőségű ökör, 6 drb elsőrendű hizott tehén, 77 drb középminőségü tehén, 1 darab alárendelt minőségű tehén. A vásár irányzata élénk, az árak csökkentek, a k8szlet elfogyott. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű —. .—, kivételesen —. .— K., hizott magyar ökör középminőségü —. .—, kiv. —, alárendelt minőségű magyar ökör —. .—, jobb
1517 minőségű magyar tehén —. .—, tarka kivételesen magyar tehén -—.—, magyar tehén középminőségü —• .—, kiv. —.—, alárendelt minőségű magyar és szerb tehén 40. 44.—, kiv. 62.—, szerbiai ökör jobb minőségű 54. CO.—, kiv. —.—, szerbiai ökör középminőségü 35.——52.—, kiv. —.—, • szerbiai ökör alárendelt minőségű —. .—, kiv. —.—, magyar bika —.— .—, kiv. —.—, magyar bivaly —. .—, kiv. —.—, magyar legelőmarha I. rendű —. .—, kiv. —.—, II. rendű —. .—, kiv. —.— koronáig métermázsánkint, élősúlyban. Bécsi vágómarhavásár. 1901. szeptember hó 16-án. (Fass Jenő tudósítása „Köztelek" részére.) Összes felhajtás 5642 db. Ebből magyar 4187 db, galicziai 409 darab, bukovinai 13, német 1033 db, hizott 3610 db, legelő 505 db, fiatal 1527 db, ökör 4004 db, bika 669 db, tehén 675 db, bivaly 294 db. A nagy felhajtás folytán az üzlet lanyha volt, csupán bikák kerestettek kissé élénkebben és áruk métermázsánként 1—2 koronával emelkedett. Árak: prima magyar 70—78"—(81szekunda 60—69, tertia 52—59, galicziai prima 74'- 75'— ( —), szekunda 68—73, tertia 62—67. Német prima 77—83'—: (84—86), szekunda 68—76, tertia 62—67. Legelőmarha : szerb és magyar 50—60'—, rosszabb minőségű 50—60'—. Bika 42—66 (67), tehén 40.-^-62 és bivaly 4050'—. Az összes eladások, élősúlyban, 100 kilogrammonként, koronákban értendők. Bécsi szurómai-havár. 1901. szeptember 12-én. Felhozatott : 3879 borjú, 1977 élő sertés, 949 kizsigerelt sertés, 419 kizsigerelt juh, 68 bárány. Borjuvásár lanyha, az árak estek. Ölőtt sertések élénkebb kereslet mellett 2—'4 -fillérrel magasabb áron keltek. Az üzlet a többi áruban lanyha volt. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 68—84 prima 86—110, primissima 112—120 ( ), élő borjú 52 , prima 96 ( ), primissima.—t fiatal sertés 72—92, kizsigerelt hússertés — —, nehéz 100—108, süldő 114—120, (—), könnyű süldő —, kizsigerelt juh 60—84 pr. kiló fillérekben, bárány páronkint 10—24 ( ) korona. Bécsi juhvásár. 1901 szept. hó 16-án. Felhajtás 2535 db. juh. A nagy felhajtás daczára élénk kereslet mellett az árak mult heti magaslatuknn maradtak. Árak: juh 42—48, kiv. , raczka 32.—40.— fillér pr. kiló élősúlyban. Bécsi sertésvásár. 1901. szept. 17-én. (Schleiffélder és társai bizományi czég távirati jelentése a „Köztetek" Felhajtás: 4456 lengyel, 6762. magyar össz'jsen 11218 drb. A vásár vontatott volt. Árak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül prima 83—85 fillér. kivételesen 86 fillér, közepes 69—82 fillér könnyű fillér, süldő 68—88 fillér. • Me«dg»»«áK
figyelmébe!
Elismert kitűnő hazai gyártmány!
1600 gözcséplökészlet Özemben!
ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, V Á C / J - U T 10.
SZÁM.
2«/i, 3Vi, 4, 4V«, 6, 8, 10, 11 lóerejüek.
Magánjárók (uli mozdonyok.) Mrjgkmlnd«n tzakbavágók*rd黫«lbizalommal hozzánk fordulni, ké«z«égg»l adunk kimerítő ét f«tvllágo«ltö yilaazt.
Árjtgyzék kívánatra dljBHtiiM küldatlk.
t b 18 #>Ielml uu-ek értékei!t»tésétei«kBriik a* elölt. Irt •/• mellett Felvilágosítást ét oioaagolásl utasítást ingyen nynjt tagok és m i tagoknak.
KÖZTELEK,
1901.
Gazdák
^
Magyar
SZEPTEMBER
V á s á r c s a r n o k Ellátó Szövetkezete
HATÓSÁGI KÖZYETITÓ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. Sürgönyoiim: Aurora—Budapest.
Azennall készpénzaltzámolás.
HÓ 18.
7 3 . SZÁM
Értékesítésre elfogad: Hasnemüket, füstölt húst, vadakat, szárnyasokat—élö éa leölt állapotban, tojást, vajat, halat horgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
Kitűnő
11 -IK
ÉVFOLYAM.
minőségű
tölgymakk-ol nemkülönben mindenféle e r d é s z e t i m a g o t ajánl a
Magyar magpargetö-gyár „BÓNI"
GYÁRTELEP
és mezőgazdasági r é s z v é n y t á r s a s á g azelőtt
M a n d e l
E d u á r d és Nyírbátorban.
Faragó Béla Zala-Egerszegen; minden kiállításon k i t ü n t e t v e , leg4628 utóbb Parisban
ezüst
éremmel.
T á r s a i
Ajánlja előnyösen ismert, szabadalmazott
két tengelyű „BÚNI^eketalígáit. A szegedi mezőgazdasági kiállításnál „Uj és figyelemreméltó" jelzővel, a párisi nemzetközi kiállításon bronzéremmel kitüntetve. Megrendelhetők Nyírbátorban, f e n t i c z é g n é l , Budapesten Kann és Heller és Bacher Rudolf Mezőgazdák Szövetkezeténél' czégeknél, valamint „Magyar " '" " " " Magyar-Óvári m. k. gazd. akadémia gépkisérleti állomása.
Ilii • Mi« s
|
Tekintetes M a n d e l E d u á r d é s t á r s a i uraknak Síylrli :tt5s tengelyű „Btfnl" nevezett) Uraságtok ^saját gyártmányúikéi gálás es kipróbálás t tely tartösság i ekegerendely alá kXV4 A tengelyek beágya i taligájukkal s e e e S ke rék ™ya,k és t< jelyvégek gyors kl-, fel, s melyek egyes 1 fcícseb«eéét eszik szükségessí.. A
l i i
Wí .j }
a ° l
.= n;i
- tjs
:llfll4 í1
\
mi im s
é
ím
lajon a taliga tartóssága nagyban e zárt^kenSdobozok, melyekkel Uraságtok ek okot és a port távol, hanem alkatoMá'sunW 3 takarékosság Is. Különöi imélység szerinti bedllil Utt'^eiévef'so'5 gépgyártás el
A gépkisérleti állomás vezetőji THAL£HAY£R VIKTOR s gazd. akad. tanár.
Eladó uri birtok. Jászfelsőszentgyörgy község határában a pusztamonostori vasúti állomástól 6 km.-re fekvő c i r c a 3 0 0 hold kiterjedésű (1200 • É s ) földbirtok, rajta uj emeletes kastélylyal, parkkal és újonnan épült gazdasági épületekkel s z a b a d
k é z b ő l
e l a d ó .
Nyaralásra kiválóan alkalmas. A gazdaság tehenészetre is újonnan van berendezve. Dohánytermelés 12 kat. hold. Venni szándékozók forduljanak D r .
Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága az 1902. évi január hó 1-től égy, esetleg két évben évenkint szükséges mintegy 4000 q csepü és 2500 q juteíonal szállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet." Az ivenkint egy koronás okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb 1901. október 15-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyagés leltárbeszerzési osztályánál benyújtandók vagy postán oda beküldendők. Ugyanezen időpont1 g átadandók ugyanott a kötelező minőségi minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlott anyag egy évi értékének 5<>/o-a legkésőbb 1901. évi október 14-én déli 12 óráig a m. kir. államvasutak budabesti főpénztáránál leteendő. Szállításra nézve mérvadók és kötelezők a 122,291/96. sz. általános szállítási és a csepüre vonatkozó 40322/92. sz. valamint a jutafonalra vonatkozó 94683/92. különleges feltételek. A szállításra vonatkozó egyéb részletes módozatok az ajánlati felhívásban foglaltatnak, mely az igazgatóság anyag- és leltárbeszerzési szakosztályánál, valamint az üzletvezetőségeknél és a hazai kereskedelmiés iparkamaránál betekinthető. Ezen ajánlati felhívás az ajánlatot tenni szándékozóknak a fentnevezett anyagés leltárbeszerzési szakosztály által adatik ki, vagy kívánságra postán megküldetik. Budapest, 1901. szeptember hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik).
W e i s z
I s t v á n ü g y v é d h e z , Jászberényben. 4Ö51
Méltóságos Sólymosy Ödön báró bolhói uradalmában a tenyésztés feloszlatása miatt e l a d á s r a kerül 26 d a r a b 4 — 8 évesig, kitűnő m a g y a r f a j u
gulyabeli tehén. Bővebb értesítést nyújt :
Az
uradalmi Bolhón,
intézőség,
Somogymegye.
457 2
73 " SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
SZEPTEMBER
HÓ
18.'
1519
ISTAHEL és LENNED, Triörfalemez-Iynkasztó-gyár Budapesten. I I I 1
Újdonságként ajánlják gőzcséplőgépek számára a „Dorn-féle szabadalmazott uj rendszerű törekrostákat vas vagy aczéllemezböl, á f á b ó l készült törekrosták helyett. Előnyök: 1. a töreknek tökéletes lazítása, 2. a töreknek egyenletes felosztása az egész rosta felületen, 3. a rosták eldugulása ki van zárva, 4. rendkívül magasfoku magkirostálás, 5. legnanagyobb tartósság. 'iálitáonlr. triörök buza, rozs, árpa, PcpnlnnprirnotáV • horgany-, v a s - é s aczéllemezből s mindennemű lyukasztott jldllLdbUiV. Z a b stb. tisztítására. UiDpiUlJuJJI UdLuli.. vagy hasított lemezek, gazdasági vagy technikai czólokra.
Kemény tűzifa eladás. Alólirott uradalmi kormányzóság közhírré teszi, hogy az egri főkáptalan tulajdonát képező s Borsod vármegyében fekvő sajó-várkonyi és sajó-galgóczi erdő területeiben
az évenkint váqás alá kerülő tűzifák un
uiumuiii
iuyuu
u i u iiui uiu
iiuuiun.
1902. évi j a n u á r hó 1-től három esetleg hat egymásutánni évre
f . é v i o k t ó b e i * h ó 17-én Egerben zárt Írásbeli versenytárgyalás mellett elárusittatnak. Az évenkint kihasználandó vágás területe SajóVárkohyhan 35 Itatsz, hold, mely felerészben cser és tölgyfából áll, Sajó-Gtalgóczon pedig a vágási területe 13*37 katsz. hold, mely ismét 2/s részben. tölgy, Va részben gyertyán és bükkfát tartalmaz. A sajó-várkonyi erdőségek közvetlen az ózdi, a sajó galgócziak pedig, a sajó-vadnai vasúti állomások közelében fekszenek. Zárt Írásbeli ajánlatok a fennebb kitűzött határidőig alólirott kormányzóságnál, adandók be, mig az árverési feltételek ugy a kormányzóságnál, valamint Sajó-Várkonyban, az uradalmi erdőmesteri hivatalnál is megtekinthetők. Kelt Egerben, 1901. évi szeptember hó 14-én.
Az egri főkáptalan uradalmi kormányzósága.
4644
Óvári gazdasági akadémiát jelesen végzett, 40 éves kezelőtiszt, 20 évi gyakorlattal,
rendelüezőtiszti áUást üeres
nagyobb uradalomban, percentuatió mellett. Kívá-
natra óvadékot ad. Jó ajánlatai vannak. Czim a
46ae
kiadóhivatalban.
- • 130856/C—Ili Hirdetmény. Osztrák-magyar-bajor vaátlü kötelék. Délnémet-osztr.-magyar vasúti kötelék. Osztr.-magyar-svájczí vasúti kötelék. Ösztrák-magyar-lindaui-voralbergi vasúti kötelék. Osztrák-magyar-franczia vasúti kötelék. Keletnémet-magyar vasúti kötelék. Myugotnémét-osztrák-magyar vasúti kötelék. Elba átrakodási forgalomnak. Rajna-westfáliaiosztrák-ma-gyar vasúti kötelék. Német-osztrák-magy. tengeri kikötői kötelék. Belgaosztrák-magyar vasúti kötelék/ Németalföldi osztr.-magy. vasúti kötelék. Ruma állomásnak felvétele az aszalt gyümölcs és szilvaiz küldemények szállítására érvényes kivételes díjszabásokba. F. évi szeptember hó 1-től való érvénynyel Runa állomás a felsorolt kötelékekben aszalt gyümölcs és szilvaiz szállítására érvényes kivételes díjszabásokba az ott' foglalt díjszabási határozmányok betartása mellett a Mitrovicz-Szávapartra foglalt díjtételekkel felvétetik. Budapest, 1901. augusztus bó. A m. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is. Magy. kir. államvasutak.
„KÖZTELEK" kiadóhivatalában
Budapest, Köztelek a következő g a z d a s á g i
szakwiiaalcáls
kaphatók:
E g y s z e r i ! gazdasági számvitel. Irta Suschka Richárd.
Lóárverés!
Az Orsz. Magyar Gazd. Egyes, által 2000 korona pálya-
Folyó év október hó 10., 11. és 12-én alólirt katonai hatóság által Budapesten, a vonat-
tagoknak portomentesen megküldve 1 korona 6 0 fillér.
laktanyá nagyudvarában VI. ker., Angyalföld, Arénaut és Lehel-utcza sarkán körülbelül
3 0 0 fog
azonnali
d a r a b l ó
készpénzfizetés
mellett
árverés
utján eladatni. Az árverés mindenkor reggeli V29 órakor veendi kezdetét. A III. fokozat és a vételár magassága után levonandó bélyegilletéket a-vásárló tartozik a vásárlási összeg lefizetésé mellett fedezni.
A cs. és bir. 4. szánni vonatosztály parancsnoksága. . Utánnyomás .nem dijaztatik.
díjjal koronázott pályamű. Bolti ára csinos vászonkötésben 6 korona. A «Köztelek» előfizetőinek és az O.M. G. E .
A B a r o m f i hizlalása és a hizott Ibaromfi é r t é k e sítése. Irta Hreblay Emil állattenyésztési felügyelő. Ára portornentes küldéssel 1 korona TO fillér. A mezőgazdaságról és mezSremdőrségről szóló 1894-ík évi XH-ik
törvényczikk,
a végrehajtására
miniszteri rendelet, magyarázatokkal
vonatkozó
ellátva, egy füzet-
ben bérmentes küldéssel 3 korona 3 0 fillér. A sertés j a v í t á s a és h i z l a l á s a .
Gazdák
és hizlalók
használatára. I r t a : K. Ruffy Pál uradalmi
főtiszt. Á r a
portornentes küldéssel 3 korona 3 0 fillér. A mesterséges b o r o k készítésének, forgalomba hozatalának tilalmáról szóló
t ö r v é n y . Magyarázó
jegyze-
tekkel ellátta: dr. Lónyai Ferencz. Ára 1 korona 6 0 fillér.
463 KÖZTELEK,
1901.
S Z E P T E M B E R HÓ
14.
7 2 . SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
Haszonbérlet. Tőkével rendelkező- szolid h a s z o n b é r l ő k e r e s t e t i k , egy, Kassától 16 kilométernyire fekvő 3 6 0 0 k a t a s t e r i h o l d k i t e r j e d é s ű b i r t o k r é s z é r e , melyből 1880 hold s z á n t ó f ö l d , 3 2 0 h o l d r é t , körülbelül 9 5 0 h o l d e r d ő , a maradék l e g e l ő , u t é s b e l s ő s é g . A körülbelül 2 kilométer távolságban fekvő rétéktől eltekintve a b i r t o k e g y t a g b ó l á l l , 3 m a j o r r a l s minden szükséges é p ü l e t t e l el van l á t v a ; a birtokot 3 5 év ó t a a tulajdonos maga miveli, r a j t a mindén a legjobb állapotban van, kitűnő állami u t s a v a s ú t mellett ; f é k s z i k ; vasúti állomás, postaés távirdahivatal helyben van, mely egy élénk forgalmú, 1900 lakossal Biró község. A b ő fundus instruetus megegyézés esetén átvehető.
A haszonbérlet 1901. október, 1902. január vagy április 1-én vehető át. 4451
Felvilágosítást nyújt Dr. Kazinczy Gyula,
k a s s a i kir.
% legjobb ' tagomba,
és leghathatósabb
szer
f a l m á l l á s , nyálka
és
penész-
J
; gomba valamint ezek okozta nedvesség t és dohos levegő ellen. Szagtalan,
nem maró,
' Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, | legjobban bevált. — Kitűnő bizonylatok.
nem
fest.
szeszgyárak — Egyedüli
körében a I gyárosai:
F e s t é k g y á r a k :
közjegyző.
i Lutz Ede és Társa, Pozsony.!
Őszi vetésre a j á n l j u k
diószeghi óriási búzánkat, mely m á r igen elterjedt s hozzánk érkezett összhangző
melynek e r e d m é n y e a értesítések szerint általában
a legnagyobb m e g e l é g e d é s t keltette, miután a rozsda elleni e l l e n á l l ó képességét nagy mértékben igazolta. Diószeghi Diószegh
czukorgyárhoz
(Pozsonymegyében) intézendők.
4298
Eladó állatok.
Nagyméltóságú Tisza Kálmánné, gróf Degenfeld Ilona urnö kocsordi gazdaságában e l a d ó : 7 0 d r b . 4 é s 5 é v e s m a g y a r f a j t a tinó 113
„
2 éves, számfeletti
48
„
öreg mustra
anyabirka „
Bővebb felvilágosítást n y ú j t :
BERNÁTH K O Í
SÁNDOR S O K I
urad. kasznár
>, S z a t m á n n .
4524
5! M E G J E L E N T ! ! a n a g y m é l t ó s á g a m. Hir. f ö l d m i v e l é s ü g y i m i n i s z t é r i u m a n y a g i e s a z O r s z á g o s K ö z p o n t i H i t e l s z ö v e t k e z e t e r k ö l c s i támogatása mellett Dr. G A L O V I C S ZOLTÁN
A Magyar Szövetkezeti Jog
czimü miivp, mely a szövetkezetekre vonatkozó összes j o g s z a b á l y o k a t tárgyalja és az összes szövetkezeti eszme minden barátja számára
=
A gödöllői e kir. baromfitenyésztő-telep és mikásképi-iskoMl számfeletti, mindkétnembeli plimut, langsán, kopasznyaku, fehér és sárga magyar, koudán, viandott és sötétbráma tyúkok és pekingi kacsák, franczia-, bronz- és fehér pulykák, emdeni ludak, fehér, szürke, bronzgyöngytyukok és pávák október 1-tSI e l a d a t n a k . Árak tekintet nélkül a nemre, tyúkok, gyöngytyúkok és kacsáknál darabonként ÍO k o r o n a , pulykák, ludak és páváknál darabonként SO k o r . Megrendelések a megfelelő összeg előleges beküldése mellett a fenti telep és iskola vezetőségéhez intézendők. A g ö d ö l l ő i m. k i r . b a r o m f i t e n y é s z t ő - t e l e p é s m u n k á s k é p z ő intézet vezetősége. 4648
nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál. = Ezen mű utmutatóul szolgál:
a szövetkezetek alapitá^ára, a tagok jogviszonyaira, a közgyűlés, i g a z g a t ó s á g és f e l ü g y e l ő bizottságra, ezek t a g j a i n a k jogaira, kötel e s s é g é r e , f e l e l ő s s é g é r e sftb. A m ű á r a p o r t o m e n t e s e n m e g k ü l d v e 6 koronát 2 0 K ö t v e 7 K . 3 0 fillér. Meg rendelhető'
fillér.
a Köztelek kiadóhivatalában Budapest, IX, ker,, Üllői-ut 25.
jyiiyijyiA^ Pályázati hirdetmény. Alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak részére a jövő 1902. évben, illetőleg 1904. év végéig üvegáruk, nevezetesen: kocsitükrök, vörös és zöld jelzőüvegek, tükör üvegtáblák solinüvegtáblák stb.-ből felmerülő szükségletének szállítását biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A kiírás tárgyát képező egyes czikkeket előtüntető jegyzék, mely egyszersmind ajánlati mintául szolgál, valamint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasutak igazgatósága anyag és leltár beszerzési (A. III.) szakosztályánál Budapest, VI., Andrássy-ut 73. sz. II. em. 47 ajtószám ingyen kaphatók. A szabályszerűen kiállított, ivenkint egy koronás m. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb f. évi szeptember hó 25-iki déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztályában átadandók, illetőleg posta utján odaküldendők és a boríték ezen külczimmel látandó el. Ajánlat üvegárak szállítására 722426/1901. számhoz. Az ajánlott áruk egy évi értekének 5°/o-kal felérő bánatpénz, készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban, legkésőbb f. évi szeptember hó 25-iki déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak főpénztáránál leteendő. Bánatpénz nélküli, vagy később benyújtott ajánlatok, valamint olyanok, melyek nem pontosan és részletes módozatok betartása mellett állíttatnak ki, — nem vétetnek figyelembo. Budapest, 1901. augusztus hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
Alagcsöveket elismert
legjobb
minőségben
legjutányósabban
szállit
a
Füleki gőztéglagyár FÜLEK
(Nógrádmegye.)
74.
SZÁM
11-IK ÉVFOLYAM,
KÖZTELEK,
1901.
B e t ö l t e n d ő á l l á s o k r a vonatkozó hirdetéseket csakis a h i r d e t ő c z i m é neK Kitételével K ö z l ü n k . K I S H I R D E T É S E K ELŐRE FIZETENDŐK.
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. A vuKovári uradalom gornjakt sozilnsásában egy sajtmesteri állás folyó évi október 1-ére betöltendő. Bővebb fölvilágositással szolgál az Uradalmi Intézőség Puszta.Gornjakon, n. p. Vukovár. , 4021 OKtóber h ó 1-ére ^ tartás*' fütéT stbAjánlatokat szívességből továbbit Konold Frigyes Ráez-Bgres, u. p. Simontornya. 4801 „MűKertész" nőtlen^ gzan előéletű, hadoktóber l-re ' alkalmazást nyer. Fizetése 400 korona és mosáson kivül teljes ellátás az^urasági kastélyban., PályáSomoív Péter gazdatiszted ^
Ispán,
minden j ágában, * különösen
vizsgázott gépkezelő is, jelenban1 alkafmazásban van^'l^a mezőgazdasági szeszgyártásá o n teSszr6nere dmén8 n" el % ÍS állóM mükö?dI'ött™áItFáIstekeres] Eddigi működéséről kitűnő bizonyitványok állanak rendelkezésre. Czim a kiadóhivatalban. 4567 Egry 4 0 0 0 0 ^ £ e ^ a £ d a , j r k i ^ e g y Jagy ni rált^ birtokok ^r ende^zését és kezelését elvállalja s összes készpénzvagyonát hajkesztőségéhez intézendők61*" 4619 ^Képzett m ű K e r t é s z eseHeg * előbbf8' belépésre '""is állást keres.Szíves megkeresést „Műkertész 40" jel alatt a kiadóhivatalba kér. 4387
ÁLLÁST KERESŐK.
Kertész és méhész,
Iyokkírttaiíkaímazásr k eTes
n l
románul '"és8' b|szét1.™a«'»rul>
gazdasági akadémiára beirat- ' kozik, egy évre gyakorlatra óhajt menni,s belterP kladőlllTata1 ^ jesen kezelt gazdaságba, vagy kéretnek. uradalomba. Aláveti magát ^ \ t adai az egész a szolgálati fe. ellátást kér. Szíves érteStéseket JLÜIey Kezső Garam Szőllős kér.
ték. Miodannyian jóravaló, egyszerű földmives, — ezeket
Kezelőtiszti állást keres a gazdaság minden ágában jártas 16 évi gyakorlattal,földmives és tejgazdasági szakiskola üzletvezetőitangyermektelen gazdatiszt. 'Ozim a kiadóhivatalban. 45 27
hoz
ir
Tö?bb<5
nr^'bl Bld nagyobb megelégedésre, mint számtartó volt alkalmazásban. Szükség esetén óvadékkal is rendelkezik. Szíves megkeresések „Megbisbató 4606" felige alatt a kiadóhivatalba kéretnek4506
összeggel
ható a „boldogasszony fobérlőségnél" Boldog
Teleltetésre és zöldtakarmány "'Muflith 8 András . p. Király-Darí
Bogdánffy Gábor gazdaságában, post sürgöny xp Nagy-Ik
VEGYESEK. ^ ^ llontagrnei-rozs ségben a jasntáUc
ÁLLATOK.
Az a p a h i d a i máson mintegy 30 wag ilnőségü réti széna, v
E l a d ó maKK. 5f Teleki László Gyula Felsősverl (Retteg mellett) 3465
Eladó.
Külföldi vetőeabona Ingyen. Termelési őzéiből kiválóbb búzát osztanék ki és™termést váltanám. Birtokosok, kiknek e termelésre hajlandóságuk
„Kis-Székly pusztulása."
A budapesti Szeszfőző, lyamot végezte, tanult géplakatos, valamint az összes technikai gépek vizsgázott és Szeszgyárban burgonya és tengeri feldolgozásánál mint önálló üzletvezető működtem. Amarikai módra, nem a
CiazdánaK K é s z ü l ő főreáliskola! érettségit tett
te
döbe. Makktermés oly rend kívüli nagy, hegy 3 hónai alatt a sertés teljesen felüizik Czim: Simó Pál urad. intézi OKléreles teljesen ismeri, aj, c is minden ágában jár-
Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.
Csak oly levelekre válaszolunk, melyekkel válaszra szükséges levélbélyeget vagy levelezőlapot küldenek.
Szeszgryárvezető,
í-én^esetleg8' előbb' történő Gépész ügyes, szorgalmas gazdasági gépkezelésekben teljes jártassággal bir, 1902. fXétetik. "Bfőnyben^résTesmés^Wefon^bVre^ezés^kezeléshez értenek. Pá'yázni óhajtók k l Ut Za 62 ° 4606 nyújtsák be ajánlatukat bi- I. ei. 27. ajtó. zonyitvány másolatokkal eladatnak, fizetési igényeik „Kristót-Iritézet" Nagyteleki gazdaságához u. p. Hatvan. 4638 megbízható tanuló végezte? kik közül részben már katonaB é r e s gazda kötelezettségüknek is eleget (Hevesm.) kerestetik. Pá* h éves ga°dák, Tikmagyarufés németül beszélnek. 4639 FöldmivesGazdasági . gyakornok kerestetik, a ki kalb'ÍtvaTllStt'nő1s é k 6S ' rŐm ' értL frásbeli ajánlatok ^eddigi nyiiányekkal11 renÍelkeÍk Sarnu^ Budapest, D^orottya-u. . mielőbbi ^elépésre^MegkereSések a kiadóhivatalba kére^tVlnczellér, ki vinczellér iskolát végzett, felvétetik 1902- január elsejétől. Pályáxők forduljanak Zs?éres> Viiiiraí.yill Oszkár ura- • há dalmi intézőhöz Nyőgér, P H ' á S r S S S ? 4608
Számtartól állást^kere^azonnali belépésre cfiákkal rendelkező ^egyéii^ki kettős könyvvitelben tökéletesen jártas, mérlegképes, a
S Z E P T E M B E R H Ó21.464
KIS HIRDETÉSEK.
Hirdetési ár 15 szóig 6 0 fillér, ezen felül minden szó * fillér, kövér betűkkel minden szó 8 fillér beiktatásonként. A legkisebb hirdetési dij 6 0 fillér.
i8k0la
^® razsatős | l |f2
A debreczeni gazd, tanintézet elsj5 évét jó a kiadóhivatalban. °
' ^ftlO
dén ágában teljesen^jártas, ^BrélyM^/elig^alktt^kiadő^ Szakavatott gépész, géplakatos, vasesztergályos, villámvilágítást, cséplést, mezőgazdasági gépek javítását érti, ^ uradalomba, res. Károlyi6'János^'gépésl, Kun-Majsa. 4633
özponti tejcsarnok ?zö
simmenthali
tehén és üszö.
e
[etre^egyaráíf^^lkaln.™-. vebb felvilágosítást ad
1
«X«p kaszná^ 'ur^| pol-
ELADUNK
F ő v á r o s Közeiélben
PONYVÁKAT, mindenféle^ nagyságban, uj
Benzlnlocomobil -10 lóérejü kölcsflnhaszná. itra kerestetik. Ajánlatok:
Most jelent meg. ^ AIKalml vétel!
Szarvasmarhák gümőkórja
TERMMRTY
Eredeti Rambouillet kosok mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
Gróf Herberstein Albert 81S1
ZSÁKOT
repezeponyvákat
EOHNesSTEIN isákés ponyva gyári raktár BUDAPEST, V. Béla-u. 5. Eredeti Baromfi hizlalás 1 kor.
Lud- és kacsatenyésztés Pulykatenyésztés* 2 kor. Baromfi és tojás értéke-
Haas®, vetőárpa
kehes állatok gyógyikiváld eredménynyel
tinó
legolcsóbb árért vállalkoznak
WEILEIJ é| Kis-CzeW kereskedők.
Albert
KONCZ ÁRMIN győgyszerkül^nLegesSzékelyudvarhelyt,
(A Magy. Orsz. ÁllatorvosEgyesület kiadványa). Ara 1 korona pertómentes megküldéssel 1 K o r . ÍO fflll. Megrendelhető a köztelek» kiadóhivatalába.
Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.
Legolcsóbb, leghatásosabb 100 klg.-ként 20 koron OsekléSz állomásra szál bármely mennyiségben Saápi bérgazdaság u. Magyarbél, Pozsonymegye
üsző —2 esetleg 3 pedig hizlalni eladására és szerződésre
Breuer
közvágóhidi felügyelő állats
mig a készlet tart 100 kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól. ^ p ^ ^ F f f f l f p
, évesek és való ökrök későbbi
vágóhídi statisztika alapján pályadíjjal jutalmazott ér-
letve* kölesönd^ak^'mellett
ur«dalmi igazgatóságánál StrlleK, Morvaország.
Vöröstarka
Széna
kölcsön adunk TAKARÓ
E l a d ó MrKáK.
„Közös sors"
Bdeti székely regény, füz'
EsterbAzy Mihály
>"'l e fcítüntetetf yteheílS1 íves kitűnő alkotású tenyészképes erőscsontu bika. ^ Ugyanott számfe-
Méneladás. árga, jól ^belovagolt, 'sz BdezS méngel°ídó°.™zárma lálványos (Furioso) apáti ny^tóí ^íudakSódhatn'
a kőbányai szú
hizó sertéstrágya,
az állami szőlőtelepeken fényes sikerrel liiprtfgazdaságokbaia bámulaere! zőnynItT
Bpest-kiányai tragyaszár.-gyár Budapest, V., Bálvány-u. 2.
466
KÖZTELEK,
1901.
GŰZMIVCLÉS.
11-IK
ÉVFOLYAM.
Hirdetmény.
kajlawli rajyok •lrálallsi ; i p á j j
1901. évi október hó 16-án és esetleg 17-én is,, mindenkor reggeli 7 órától a vonatcsapatnak körülbelül 185 kincstári, nagyobbrészt menetelésre használt kimustrált lova fog Nagyszebenben, a Hermantéren (a nagy gyalogsági-kaszárnya előtt) árverés utján kiselejteztetrii. A lovak a legtöbbet Ígérőnek azonnali készpénzfizetés és a megfelelő fokozat szerinti bélyegilleték letéteményezése ellenében átadatnak. Nagy-Szeben, 1901. szeptember hóban.
szőlő-telepítésekhez.
ÉrdeklMIk kéretlek, kegy alaiti eimmkex forduljanak.
Ü O L F F ERNfi.
SZÁM
Cs. és k. 12. sz. vonat-osztály.
Ragyebb területek szántását gőzökével mélyrigolozást
72.
S Z E P T E M B E R HÓ 1 4 .
BUDAPEST-KELENFÖLD-
A legjobban bevált és legolcsóbb:
eredeti „ K A L M Á R " r o s t á t , s, mint felülmulhatatlant ismernek el. A "y vasút vagy hajóállomásra, bérmentve küldöm, mint kitűnő gyártmányt, szavatosság mellett. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök:
A cs. és k. 12. sz. vonat-osztály eladási bizottsága.
4640
Kalmár Zs.
Lapunk bekötési táblája
utóda,
2
Termelő telep és egyedüli elárusító hely,
k o r .
7 2 fSII. ( p o r t ó m e n t e s e n )
kapható kiadóhivatalunkban.
Hódmezö-Vásárhely.
Egy
és több vasú s&czéiekóim
egyetemes és
talaj mfveló
eszközeim í Ar, «t&5rendti m i n ő s é g és czélszerü szerkezetüknél fogva országszerte legjobb hírnévnek és kelendőségnek örvendenek. Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok. cs. és kir. kizárólagos ekegyára
Bácher Rudolf
1 - 3 . I«iii«< a
EUOJ&PEST, V I . k e r . , NagymeiS-utcza 6 8 . u ,
Magyarországi vezérképyiselő: S z ű c s Z s i g m o n d .
JJnlcum-DriU' morbavetSgép sokoldalú használhatóságinál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában egyetemes
a legjobb hírnévnek és a legnagyobb kelendőségbe irvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az
•IsS helyet foglalja el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással szolgál: B M W
~
W M
—II_
^
a
T
- - _
i m m m r
•
(
•
V
M
V
i
l
B
Fcroncz m
V
B
V
M
V
W
»-•«—«.
Cl. <1 k i r . s z a b . kizárólagos
V
1
k e r - i
vetőgépgyára
N a g y m e z ö - u t c z a
•PÁTRIA, irodalmi és nyomdai részvénytársaság, Budapest, Üllői-ut 25. (Köztelek.)
6 8 .
