XI. Évfolyam.
Budapest, 1901. juuius hó 15.
46. (1006.) szftm.
KÖZTÉLEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
A Z ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai Ingyen kapják.
Az Országos Wagy. Gazdasági Egyesület tulajdona.
Ifem tatoknak előfizetési dij; Egén érre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.
Ai »gy«ittl»ti tanioa falttfjralata alatti NaiarkaaztS *• kladiaírt falalBa: l o n t e r M n u OMO*. lffUfaMJ*. ftn u OMOE. uarkMzte-tltkir*.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Az „OMGE." tagjaihoz. Értesítem az „OMGE." tagjait, hogy a földmivelésügyi miniszter ur Ö exczellencziája megengedte, hogy a „Thanaton" (dohánylugviz) beszerzéséhez szükséges igazolványokat jövőben a községi elöljáróság, vagy a gazdasági egyesületek és kertészeti egyesületek is kiállíthatják, h a tehát tagjaink közül a fenti igazolványra valakinek szüksége van, azt a titkári hivatalnál 10- filléres levélbélyeg ellenében szerezheti be. Igazgató.
Ipari és kereskedelmi szakosztály ülése. (1901. május 31.) Elnök: Gaál Jenő. Előadó: Zórád István. Elnö,k üdvözölvén . a megjelent tagokat, az ülést megnyitja. Előadó bejelenti, h o g y a kereskedelmi miniszter egy felállítandó növényi olajgyár állami segélyezése tárgyában a szakosztály véleményében foglaltak alapján engedélyezte Kohn Adolf és társainak az állami kedvezményeket. Tudomásul szolgál. Előadó bejelenti, h o g y az ipari bizottság Hagymásy Ferenozet Írnokul kinevezte. A szakosztály a kinevezést jóváhagyta. Előadó bejelenti, h o g y a kereskedelmi miniszter a szakosztály részére folyó évre eső államsegélyt folyósította s egyúttal értesiti a szakosztályt, hogy a most készülő magyar ipari monográfiák egy példányát a szakosztály rendelkezésére fogja bocsátani. A miniszter képviseletében Szterényi József miniszteri tanácsost s helyetteséül Hegyeshalmi L a j o s osztálytanácsost küldte ki a szakosztályba. A szakosztály a szubvenczió kiutalványozását, valamint a magyar ipari monografia kilátásba helyezett megküldését köszönettel veszi tudomásul s utasítja előadót, h o g y a szakosztályi és bizottsági'ülésekre a miniszteri kiküldötteket meghívja. MAGYAR
MEZŐGAZDÁK A
Károly Rezső szerint — b á r a földmivelési minisztérium nem resszort minisztérium a kereskedelmi és ipari ügyekben — de miután mezőgazdasági iparok is tárgyaltatnak a szakosztályban, felveti a kérdést, nem voljia-e kívánatos a földmivelési miniszter érdeklődését felhívni a szakosztály működésére és arra, hogy a kereskedelmi miniszter eljárásához hasonlóan a szakosztályban leendő képviseltetéséről gondoskodnék. A szakosztály a felvetett eszmét helyeselvén, ily értelmű felterjesztést intéz a földmivelési miniszterhez. Előadó előterjeszti, h o g y a kereskedelmi muzeum igazgatósága a szakosztályt létesülése alkalmából üdvözli s készségét fejezi ki aziránt, h o g y a szakosztály tagjainak a muzeum hetenkint 3-szor megjelenő kiadványát a szakosztályi tagoknak díjtalanul meg fogja küldeni. A szakosztály a kereskedelmi muzeum igazgatóságának ajánlatát köszönettel veszi tudomásul s felhívja a szakosztályi tagok figyelmét a kereskedelmi muzeum kiadványára. Előadó bejelenti, h o g y több kereskedelmi és iparkamara üdvözli a szakosztályt megalakulása alkalmából;. legtöbbje a kamaráknak közölte tagjaival a szakosztály programmját. Tudomásul vétetett. Elnök előterjesztésére a szakosztály elhatározta, hogy felkéri F e n y v e s s y Adolfot a szakosztály működésében való részvételre nézve. Előadó bejelenti, h o g y a II. mezőgazdasági országos kiállítás igazgatósága szólót a IY. főcsoport helyettes csoportbiztosául választotta meg ; kéri ennek tudomásul vételét. Örvendetes tudomásul szolgál. Előadó bejelenti, h o g y a szakosztály mult ülésén megállapított működési programmját részleteiben is kidolgozván, azt a kereskedelmi miniszterhez felterjesztette. A kereskedelmi miniszter a leiratra válaszolva megnyugvását fejezi ki a követendő eljárás sikere tekintetében s csupán a programm 2-ik pontjának végpontjára és az 5-ik pontra nézve tesz észrevételt. Forster Géza a 2-ik pontra vonatkozólag megjegyzi) hogy olyan esetekben, amikor valaki a szóban forgó dologban ily irányú kérelemmel fordul a szakosztályhoz, nem lehet elzárkózni az elől, hogy a szakosztály az illetőt útbaigazítsa, v a g y pedig kezére járjon, ami az illetőnek fontos érdeke s ebben őt támogatni kell.
SZÖVETKEZETE,
V. Vermorel „Edair
BUDAPEST,
villefranchei gyár világhírű
V.
Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vis
Elnök hozzászólása után kimondja a szakosztály, hogy a miniszter leiratát tudomásul veszi. A 2-ik pont végbekezdését elejti, az 5-ik pontra nézve pedig a miniszter észrevételeit a szakosztály működése folyamán szem előtt fogja tartani. Előadó bejelenti, hogy az ipari bizottság legutóbbi ülésén a megalkotandó mezőgazdásági ipari és háziipari kataszter adataira vonatkozó kérdő pontokat tárgyalás alá vévén, megállapította annak szövegét és a hozzáfűzendő magyarázó-ivet. A szakosztály határozata szerint . eme kérdőpontok a gazdasági tudósítók által volnának kiállitandók. Felkérendő volna a földmivelésügyi miniszter, h o g y keresse meg a gazdasági tudósítókat arra, h o g y ezen kérdőpontoknak legjobb tudomásuk szerint való kitöltését vállalj á k magukra. — A kérdőpontok megküldendők volnának a kereskedelmi és iparkamarák Előadó felolvassa a kérdőpontokat. A kérdőpontok szövegét a szakosztály jóváhagyja s az előterjesztés alapján feliratot intéz a földmivelési miniszterhez, egyúttal elhatározza, h o g y minden ipari és kereskedelmi kamarának közvetlenül 10—15 iv küldessék meg kitöltés czéljából. Előadó bejelenti, hogy a Fejérvármegyei Gazdasági Egyesület 2 tagját küldte ki, hogy a szakosztály tanácsát kérjék, egy az egyesület által felállítani tervezett burgonya-keményitőgyárra nézve. Előadó tervezetet készített részükre; de mert időközben dr. Vállas Jenő egy általa szabadalmazott burgonya-lisztet készítő eljárás pártolása végett fordult a szakosztályhoz, ennek következtében szóló felvetette a tanácskozáson azt a javaslatot, hogy a Fejérvármegyei Gazdasági Egyesület kombinálva keményítő- és burgonyaliszt-gyárat állítson fel. A burgonyalisztre nézve kísérletek is történtek Székes-Fehérvárott f. é. május hó 4—8. napján, melynél szóló is, mint a szakosztály kiküldöttje jelen volt és arra a tapasztalatra jutott, h o g y tényleg nagyon is érdemes a kérdéssel foglalkozni, mert a szesztermelés megszorítása folytán a burgonya értékesítésének égy u j korszakát nyitja meg ezen u j mezőgazdasági iparág. A Fejérvármegyei Gazdasági Egyesület még egy nagyobb méretű kísérletet óhajt végeztetni Zichy J á n o s gróf fejérmegyei uradalmában. A szakosztály időközben felkérte a cs. -és kir. 4-ik hadtest hadbizotteágát Budapesten, hogy 40 kg. TmRy-UTCZA
ALKQ
AjíUllimk
peronospora fecskendőinek,
„La Torpille' kénporzó- és „Excelsior" szénkénegezö gépeinek kizárólagos magyarországi
ker.,
SzerkeaztSség éa kiadóhivatal: Budapest (KSxtelek), íllöl-út 25. szám.
képviselete.
a c s é p iési
kenőcsöket olajokat és
31.
szám.
Idényre mindennemű
kőszeneket ponyvákat zsákokat
legelsőrangu
minőséghen.
Dr. AscMraMt-féle bordói és rézkénpor
Ia. aiissioi és Hunpária
és mindennemű szölövédekezési czikkek és anyagok bevásárlási forrása. M a i s z á m u n k 3 1 oldal.
964 burgonya-liszttel sütőpróbákat vége.ztessen. A hadbiztosság a hadügyminisztérium engedélye alapján fogja ezeket a sütési próbákat megejteni a szakosztályi előadó jelenlétében. Ugyancsak ilyen sütési próba lesz végzendő a szakosztály megkeresésével a sütők és pékek ipartestületénél is. Előadó tervbe vette mindazon- lépések megtételét, amelyek a tervezett bürgonyalisztgyár és ezen u j mezőgazdasági ipar megalapítása érdekében szükségeseknek mutatkoznak. Előadó bemutatva különféle — eddig burgonyaliszt . czimen is forgalomban levő, de jobbadára csak egyszerű keményítőből álló és élelmi ozélokra értéktelen készítményeket — konstatálja, h o g y a Vállas-féle burgonyalisztnek n a g y jövője van és alkalmas arra, h o g y ezzel fontos mezőgazdasági érdekek nyerjenek érvényesülést. Előadja egyébként, hogy Fejérvármegyei Gazdasági Egyesület eredeti tervéhez képest egy nagyobbszabásu . burgonyakeményitőgyárra vonatkozó költségvetést és kombinátóriumot készített, amelyet a Fejérvármegyei Gazdasági Egyesületnek megküldött. Midőn ézirányban történteket a szakosztálynak bejelenti, egyúttal megemlíti, h o g y a lisztnek mintáját vegyvízsgálat alá is vétette. A szakosztály előadónak jelentését tudomásul veszi s megbízza előadót a tárgyalások további, vezetésével és a szükséges lépések megejtésével. Előadó bejelenti, h o g y a keményitőgyárosok memoranduma alapján, melyben a hajózási és vasutdijtételek leszállítását és majdan a külföldi ,; beviteli vámok leszállításának kieszközlését tartják ezen ipar érdekében szügségesnek, a szakosztály indokolt előterjesztést tett a kereskedelmi miniszterhez. Tudomásul vétetik. Előadó jelenti, hogy a tengeri ipari feldolgozási módjainak megismerése végett felterjeszt tést intéztetett a földmivelési miniszterhez az irányban, hogy az amerikai gazdasági szaktudósitó utján, szereztetnének be az adatai. Á felterjesztésre vonatkozólag a miniszter értesiti a szakosztályt, h o g y a tengerinek Amerikában divó ipari kihasználására vonatkozó adatok és felvilágosító ismertetések beszerzésére washingtoni szaktudósitóját utasította és annak idején ezen adatokat a . szakosztály rendelkezésére fogja bocsájtani. Tudomásul szolgál. Előadó előterjeszti Bánó Jenő Mexikóban élő hazánkfiának értesítését egy Mexikóban felállított magyar kereskedelmi ügynökségről, amely vállalkozásának pártolását kéri. A szakosztály több ízben váltott a nevezettel levelet a hazai termeivények kivitele és ottani áruk közvetlen behozatala érdekében, aminek azonban üzleti szempontból ma még különböző természetű akadályozó körülményei vannak, amelyek lehető elhárítása végett a szakosztály Bánó Jenőtől részletes propozicziókat kívánt be és ez irányban a földmivelésügyi miniszter amerikai szaktudósitójával is közvetlen összeköttetésbe lépett. A szakosztály ez érdemben nem határoz, hanem Bánó Jenővel való levélváltás után az ü g y előrehaladottabb stádiumában egy későbbi ülés napirendjére fogja e kérdést kitűzni. Előadó előterjeszti, h o g y Magyar Vasmüvek és Gépgyárak Országos Egyesületének panasza alapján leirat érkezett a kereskedelmi minisztériumból a szakosztályhoz, melyben értesiti a magyar gépgyárosok azon panaszáról, h o g y a magyar gazdák magyar gépeket nem vásárolnak s ezért a magyar gépiparnak a gazdák körében való terjesztésére most lépések volnának teendők, a melyekről a miniszter jelentést kér. Szóló azt tartja, h o g y ez igen fontos kérdés, amely beható tanulmányt és tanácskozást i g é n y e l ; a hazai gépgyárosok is érzik, hogy rájuk nézve a megrendelések gyűjtéséről szóló törvény módosítása káros, ezidps.zerint nem tudják, h o g y miképen szerezzenek jobb érvényt a hazai gépek terjedésének. | E r r e nézve szóló két javaslatot terjeszt elő, az egyik Szilassy Zoltán szerk.-titkár javaslata, amely abból áll, hogy a hazai gépgyárosok közösen állítsanak fel egy központi mintatelepet s ezt egy üzletileg semleges testületnek, például az OMGE.-nek felügyelete alá helyezzék, amely gondoskodnék arról, h o g y a gépek kiegyenlítendő módon árusitassanak, terjesztessenek s a megyei gazdasági egyesület révén is térjedhessenek, azok a gépek, amelyek az illető vidék, talaj- és művelési viszonyainak jobban megeleínek.
KÖZTELEK,
1901,
JUNIUS
HÖ
15.
A másik javaslat, mely. kissé merészebb, előadóé. Szóló ez irányban egy czikket tett közzé a „Köztelek"-ben,.mely azt kontemplálja, h o g y 2—3 milliós kölcsön "utján vásárolja meg az állam a terjeszthető gépeket, melyek mint az állam tulajdonát képező gépek raktároztassanak el a gépgyárosoknál, 1—1 mintapéldány pedig a megyei gazdasági egyesületeknél legyen elhelyezve s a gazdasági egyesületi titkárok, ipari felügyelők és gazdasági tudósítók közbenjöttével ezen gépek terjesztessenek és árusittassanak részint készpénzért, de esetleg hitelben is. Ezáltal elesnék a köztetités, utaztatás nagymérvű költsége, a spekuláczionális árakkal való megterhel é s e a gazdának, aki megnyugtatást is nyerne, h o g y jó gépeket kap. A gépgyáros is megkapná azt az árat, amelyen gépét eladhatja, a hazai gépipar is fejlődhetnék, a külföldi konkurrencziának pedig utja szegetnék. Károly Rezső szerint oly vidékek támogatása érdekében, ahol megfelelő gépek hiányában a mezőgazdaság fejletlen, ajánlatos volna az illetékes miniszter segélyezését kieszközölni arra, h o g y a kormány magyar gépgyárosoktól ilyen gépekből nagyobb mennyiséget szerezzen be és azokat a gazdáknakkedvezményes áron adatná ki. Forster Géza annak idején foglalkozott a kérdéssel s a statisztikából arra a meggyőződésre jutott, hogy miután sok gépből több a behozatal, mint a gyártás mennyisége, ebből arra is lehetne következtetni, h o g y a magyar gépgyárosok talán még nem képesek elegendő mezőgazgasági gépet itthon gyártani. Az egész gépüzlet szolidabb alapokra volna helyezendő és az utaztatás is beszüntetendő. Elnök azt ajánlja, h o g y mivel a gépgyárosok egyesülete vetette fel .a kérdést, kéressék fel e testület konkrét javaslatainak beterjesztésére, amelyek ezen egyesület kiküldötteivel együtt volnának azután behatóan tárgyalhatók. A szakosztály elhatározza, h o g y a Magyar Vasmüvek és Gépgyárak országos egyesületéhez átiratot intéz az iránt, h o g y pontozatokba foglalva és indokolva legyenek szívesek a közreműködés iránti kívánságaikat ez ügyben a szakosztály elé terjeszteni. Elhatározza továbbá a szakosztály, hogy ez ügyben felhívást intéz a magyar-óvári, és debreczeni m. kir. gépkisérleti állomásokhoz, s hogy a szakosztály titkára időnként teendő utazásai alkalmával tanulmányozza az ország egyes vidékeit, amelyeken bizonyos gépek terjesztendők lennének, ennek érdekében pedig'rendeztessenek évente különböző gépversenyek az egyes vidékeken egyes gépekre nézve és ezen vidéki gépversenyeknek állandó segélyezése ügyében intéztessék felterjesztés a kereskedelmi és földmivelési miniszterekhez és a gépgyárosok egyesületéhez. Előadó jelenti, h o g y egy egy külföldi czég 15 vagon csinquvantinó tengeriszükségletét Magyarországon óhajtja beszerezni. A gazdaközönség figyelmét ez irányban az iroda felhívta. Tudomásul szolgál. Ugyancsak jelenti előadó, h o g y egy szászországi czég préseitszalma-szükségletét óhajtja Magyarországon beszerezni. Az iroda felhívta a gazdaközönség figyelmét, hogy az illető czégnek ajánlatot tegyenek. Tudomásul szolgál. Előadó beterjeszti Sármezei Árpádnak azon kérelmét, h o g y kosárgyártmányai a szakosztály által pártolásban részesittessenek. Az ipari bizottság határozatához képest felterjesztés intézendő a kereskedelmi miniszterhez, h o g y azokon az állomásokon, amelyeken nagyobb mennyiségű gyümölcsöt és szőlőt termelnek szállításra, az e czélra jónak talált kosarak helyi elárusitására bizományi raktárak állitassanak fel. Az e körül felmerülő üzleti kérdések megoldása tekintetében, azonban bekérte Sármezei Árpádnak javaslatait. Az ipari szakosztály elhatározta ez ügyben a most megalakult Magyar Szőlő- és Gyümölcstermelők Szövetkezetének megkeresését is. A szakosztály az ipari bizottság határozahoz hozzájárul. Előadó előterjeszti, h o g y a kecskeméti konzervgyárnak bizonyos mennyiségű hordóra lévén szüksége, a szakosztály megkereste ez irányban a szegedi hordógyárat. A szegedi hordógyár Kecskemétre kiküldte megbízottját, a kivel a konzervgyár a megrendelésre nézve a tárgyalást megejtette, a hordógyár megköszöni a szakosztály közbenjárását és kéri további pártfogását. Előadó jelenti, hogy az Országos Iparegyesület meghívta a szakosztályt junius 2.án dél.
46. SZÁM ,11-IK ÉVFOLYAM. előtt 10 órára a magyar mühelytelepnek megtekintésére. A szakosztály a meghívást köszönettel fogadja s a szakosztály előadóját megbízza a szakosztály képviseletével. Előadó bejelenti, hogy több hazai g y u f a gyárós megkereste a szakosztályt gyártmányainak pártolása végett. A szakosztály elhatározza felkérni a Hangya utján a magyar fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket, hogy az égiszi alatt működő községi szöveteknek ajánlja figyelmébe, h o g y lehetőleg csak magyar gyártmányokat vásároljanak tagjaik részére. Előadó előterjeszti, h o g y a komlóértékesités ügyében a mult ülésen megállapittatott a hazai sörgyárosokhoz intézendő felhívás szövege. Időközben azonban ez ügyben változás állott be, amennyiben az egyesület elhatározta, h o g y f. é. október hó 1 - 1 0 - i g komlókiállitás is rendeztessék ; a felhívás kibocsátásának szüksége tehát elesik; azonban mivel kívánatos, hogy a hazai sörgyárosok a hazai származású komló minőségének megismerése és esetleges kifogásaiknak nyilvánítása végett ezen komlókiállitást meglátogassák, a szakosztály elhatározta, h o g y előadó a hazai sörgyárosokkal ez irányban érintkezésbe lépjen s őket szükség szerint egyenkint is meghallgassa. A hazai sörgyárosokhoz átirat intézendő tehát a szakosztályból arra nézve, hogy a kiállításon lehetőleg tömegesen jelenje-
Előadó előterjesztése alapján a szakosztályban vita tárgyát képezte az a felvetett kérdés, h o g y a pénügyminiszter a magyar komlónak hazai sörgyárosok által minél inkább leendő igénybevétele érdekében az adóhitelezés körül oly eljárást léptessen életbe, h o g y lehetőleg csak azon gyárosoknak engedélyezze a miniszter az adóhitelt, amelyek beigazoltan nagyobb mennyiségű hazai komlót gyártanak fel. E r r e nézve a szakosztály ez alkalommal u g y a n nem határoz, de fentartja e javaslatnak beható tárgyalását. Végül előadó előterjesztésére elfogadta a szakosztály Forster Géza azon javaslatát, hogy apró czimkék nyomattassanak, melyek az egyesület postai küldeményeire felragasztandók, a következő felírással: „Gazdák magyar iparczikket használjanak. Ipari kérdésekben készséggel ad felvilágosítást az OMGE. ipari szakosztálya."
Tarifakérdések. A budapesti kereskedelmi és iparkamara állandó kedvét leli abban, hogy azokat a könnyítéseket vagy kedvezményeket, a melyeket a mezőgazdák közvetlen előnyére a gazdasági testületek, a kormány vagy a közintézetek részéről nagynehezen kieszközölni tudnak, t á m a d j a és ha lehetséges, ezen kedvezmények megszüntetését kieszközölje. Különösen erős szálka a k a m a r a szemében az abraktakarmányok vasúti szállítására adott kedvezmény, amelynek igénybevehetési módozata a gazdasági egyesületek igazolványkiszolgáltatásától van lehetővé téve s ezáltal, mig egyrészt biztosítva van az, hogy ezen kedvezményt a gazdasági egyesület igazolványa alapján bármely gazda saját előnyére igénybe vehesse, addig másrészt ki van zárva annak a lehetősége, hogy ezen kedvezményt kereskedők a kereskedelmi forgalomban igénybe vehessék. Egészen bizonyos az, hogy a termények értékesítésénél és a gazdaságban szükséges czikkek beszerzésénél jelentékeny könnyítéseket lehet elérni a vasúti tarifapolitikának irányítása által. A vasút tarifapolitikájának különösen nálunk, ahol a vasutak legnagyobb része állami tulajdont képez ős a magánvállalkozás kezében lévő vasutak legnagyobb. része is szintén az államvasutak közegei által kezeltetik, elsősorb a n arra kell törekednie, hogy azoknak az áruknak a forgalmát könnyítse meg és tegye olcsóbbá, amely áruk nagy tömegüknél fogva
48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. a szállítási költségeket legkevésbé viselik el, a melyeknek tehát eladási vagy beszerzési á r á r a a vasúti szállítás költségei jelentékeny sulylyal nehezednek, hogy ezáltal elsősorban azoknak nyújtsanak előnyöket, akik termelvényeik értékesítésénél és szükségleteik beszerzésénél úgyis legnagyobb részben szolgáltatják a vasúti szállít-, mányokat. Mindenki tudja, hogy Magyarországon a mezőgazdák azok, akik a vasutak forgalmi eszközeit a legnagyobb mértékben igénybeveszik és ez által a vasutaknak legtermészetesebb létalapját, a szállítás lehetőségét és a szállító eszközök kihasználását biztosítják. Mégis azt látjuk, hogy a vasúti tarifák legkevésbbé kedvezők a gazdákra nézve, sőt azok a kivételes kedvezmények is, a melyek a mezőgazdasági termények szállítására léteznek, m a j d n e m egészen a kereskedők, sőt pusztán szállító czégek j a v á r a esnek. Hiszen csak a napokban volt alkalmunk a „Hazánk"-ban egy erre vonatkozó érdekes közleményt olvasni, a mely kim u t a t j a azt, hogy az államvasutak által a gabona szállítására adott viteldijkedvezmények pusztán arra a czélra alakult részvénytársulatok dúsan jövedelmező létét biztosítják, holott az egyes gazda vasúti szállítmányainál a teljes vitelbért kénytelen megfizetni. A kereskedelemügyi miniszter a magyar mezőgazdaság helyzetét nagyon jól ismerhette, amidőn az abraktakarmányok szállítására gazdáknak a jelenleg fennálló kedvezményes díjtételeket engedélyezte, mert a magyar mezőgazdaság jelenlegi félig-meddig" átalakuló helyzetében az állattenyésztés mindnagyobb jelentőséget nyervén, az állatok táplálására szükséges mesterséges abraktakarmányoknak forgalma mindnagyobb mértékűvé válik. Az abraktakarmányok költsége m a m á r minden rendezettebb gazdáknak állandó kiadási tételét képezi s meg vagyunk róla győződve, hogy az abraktakarmányoknak felhasználása állandóan növekedni fog. Hogy ilyen viszonyok között, amidőn az abraktakarmányok amugyis a nagy kereslet következtében túlságosan magas áron szerezhetők csak be, ezen magas árnak tarifakedvezménynyel való némi csökkentése az egész magyar mezőgazdaságnak j a v á r a válik, az egészen világos és a kereskedelmi és iparkamarának az a törekvése, hogy a jelenleg pusztán gazdák részére fennálló viteldijkedvezmény általánosittassék, vagyis hogy azt bárki, tehát a kereskedők is igénybevehessék, a legveszedelmesebb kísérlet volna arra, hogy a jelenleg fennálló kedvezmény a gazdák kezéből kicsavartassék és a magyar mezőgazdák helyett a spekulácziónak egyik hatalmas emeltyűjévé váljék. Hiszen h a az abraktakarmányok viteldíjkedvezménye általánossá tétetnék, nagyon könynyen megtörténhetnék az, hogy a mai kartellekre hajló korban egy konzorczium a malmoknál például oly nagymennyiségű korpát kötne le, hogy a korpa árának alakulását telj e s e n a m a g a kezébe venné és igy nemcsak az árakat diktálná a gazdáknak, h a n e m azon felül még a gazdák részére fennálló viteldíjkedvezményeket is a s a j á t m a g a j a v á r a zsebelhetné be. Hogy ilyen kartell mily könnyen jöhet létre, azt m u t a t j a a Thomassalak-kartell, amelynek német-poroszországi szindikátusa annyira kezében tartja az Összes beszerzési
KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 22. forrásokat, hogy sem egész Európában, sem Amerikában m á s Thomassalakot viszonteladásra nem kaphat, mint csakis a Thomassalak-szindikátusnak megbízottja. Ha egy ilyen nagy, több országra, sőt világrészre kiterjedő kartell évekig fentarthatja magát és tetszése szerint alakith a t j a és szabhatja meg az árakat, mennyivel könnyebben mehetne ez minálunk a korpával, ahol csak egynéhány nagyobb malomnak korp á j á t kellene a kartellnek lefoglalnia, hogy a gazdákkal szemben a korpa á r á t teljesen maga diktálhassa. De tudjuk azt, hogy az abraktakarmányok magas árát Magyarországon főleg az is okozza, mert Magyarországból külföldre igen nagy menynyiségü abraktakarmányt, különösen korpát exportálunk. A magyar gazda ugy sem képes a versenyt a külföldi gazdákkal felvenni, tehát a külföldön fizetett árakat amúgy sem fizetheti a magyar gazda. Ha m á r most még ehhez az is járulna, hogy a viteldíj-kedvezmény következtében kereskedők a külföldi határig kedvezménynyel szállíthatnák az abraktakarmányokat, akkor még nagyobb mennyiségben özönlenének abraktakarmányok külföldre, mert a külföldi gazdák legalább is a viteldijkedvezmény egyrészével olcsóbban kaphatnák az abraktakarmányt, mint jelenleg, aminek viszont következménye azután a z , abraktakarmányok idehaza való újbóli megdrágulása lenne. A budapesti kamarának tehát az abraktakarmányok viteldijkedvezményének általánosítására vonatkozó törekvései nemcsak, hogy a magyar gazdáknak hátrányára szolgálnak, h a n e m hátrányára szolgálnának magának az államvasutak üzemének is', aminek semmi esetre sem lehet föladata az, hogy esetleg külföldi gazdák részére abraktakarmányokat, vagy akár miféle m á s czikket olcsóbban szállítson, mint a hazai gazdáknak. Általában véve vasúti tarifapolitikánk egészen helytelen alapokon nyugszik, mert egyrészt oly magas díjtételeket alkalmaz a csekélyebb értékű áruk szállítására, hogy azoknak szállítása, forgalombahozása sokszor lehetetlenné válik, vagy amennyiben mégis forgalomba kerülnek, ez az áru jelentékeny megdrágulásával, a termények jelentékeny alacsonyabb értékesítésével együtt jár. Viszont pedig annyi és olyféle kivételes viteldijkedvezményeket engedélyez, n e m egyes terményekre, vagy árukra, h a n e m egyes személyeknek és ezégeknek, ami egyáltalán nem, indokolt és ami csak arra vezet, hogy a m. kir. államvasutak üzleti eredményének rovására egyes czégek, egyes magánszemélyek illetéktelen h a s z o n r a tehetnek szert. Sajnos, hogv ezek a kivételes viteldijkedvezmények tisztán közvetlenül a kereskedelmi miniszter tetszésétől függnek, m e r t az úgynevezett tarifa-bizottság, amelynek feladata volna épen az, hogy a tarifális kérdésekben, tehát ugy az általános, mint a különleges esetekben véleményt mondani, egyáltalában nincs abban a helyzetben, hogy föladatát - betölthé'sse, mert bár ezeket a kivételes viteldijkedvezményeket évenkint egyszer előterjeszteni szokták a bizottságnak, a bizottság még sincs abban a helyzetben, hogy felőlük még csak véleményt is mondhasson, m e r t emberileg egyszerűen lehetetlenség, hogy az 500 egynéhány kivételes viteldijkedvezmény felől egy-két órai
1019 ülésben még csak fogalmat is alkotni l e h e s s e n ' annál kevésbé lehet a helytelen kivételes kedvezmények megszüntetését, vagy a hiányzó szükséges kedvezmények létesítését indokoltan sürgetni. A tarifa-bizottságra pedig szükség van, de ugy mint azt annak idején Baross miniszter megalkotta és kontemplálta. Tessék a kereskedelemügyi miniszternek a tarifa-bizottságot, mint szaktestületet tényleg fölhasználni és tessék a kereskedelemügyi miniszternek a tarifabizottsági tagok által előterjesztett véleményt irányadónak venni, n e m pedig az egész tarifabizottságot egyszerűen a kivételes viteldijkedvezmények igazolására hátvédül fölhasználni. Ha a tarifa-bizottságot a kereskedelemügyi minisztér megfelelőleg foglalkoztatná, és évenkint n e m pusztán egyszer s akkor is csak a viteldijkedvezmények szankczionálására hivná egybe, meg vagyok róla győződve, hogy 'azoknak a jelenleg érvényben levő kivételes díjszabásoknak nagy száma jelentékenyen redukálódnék, viszont a jelenleg égető szükséget képező esetekben t a l á n szaporodnék; de egy bizonyos és ez az, hogy ezen kivételes díjszabásoknak redukálása által s a valódi szükséglet mérvének megfelelő megszabása által ugy a magyar gazdák, valamint m a g a a magyar királyi államvasutak pénzügyi érdekei is jelentékeny mértékben nyernének. S z . Z.
TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Cselkó István.
Uj vértakarmány. A közvágóhidakon összegyűlő vér, melynek mennyisége a levágott állatok súlyának 3°/o-át haladja meg, legnagyobbrészt a szennyescsatornákba szokott folyni, mert kevés helyen dolgozzák fel fehérjévé, műtrágyává vagy állati takarmánynyá, pedig a vérnek, mint takarmánynak igen nagy előnye az, hogy fehérjegazdagságán kivül ugyanazon ásványi anyagokban bővelkedik s oly mennyiségben, arányban s összetételben tartalmazza azokat, mint aminőbén az állatok vérét alkotni vannak hivatva, minélfova alig képzelhetünk jobb takarmányt, mint épen a levágott állatok vérét. Csakhogy a vérnek most szokásos két konzerválási módja, nevezetesen lisztté való szárítása s a vérmelassze készítése azzal a hátránynyal ; jár, hogy az igy nyert takarmány nehezen emészthető fehérjét tartalmaz, mi onnét származik,, mert a takarmányul használandó vért okvetlenül sterilizálni kell, ami magas hőmérséklet alkalmazásával történvén, a vérben lévő fehérjének legalább 30—40°/o-a emészthetetlenné válik. Ezen a bajon azonban — ugy látszik — legú j a b b a n segítettek, mert egy berlini gyár sertéspepim vagy peptontakarmány elnevezés alatt oly vérkészítményt hoz forgalomba, melynek fehérjéje úgyszólván teljesen e m é s z t h e t ő ; ez a gyár tehát megoldotta azt a kérdést, mikép lehet a vért magas hőmérsékek segélyével ugy sterilizálni, hogy tápértéke ne szenvedjen. Miután a vérértékesités kérdése minket is érdekel, m e r t fővárosi közvágóhidunkon már egy éve azzal az eszmével foglalkoznak, hogy vérmelasszet készítsenek*), szabadjon nekem a „ Deutsche Landw. Thierzucht" 20. száma nyom á n a vér legújabb konzerválási m ó d j á t ismertetnem, mit azért sem tartok fölöslegesnek, mert most, hogy a vérnek -úgyszólván kifogástalan konzerválási módját ismerjük, n e m lehe.*) L. a- „Köztelek" mult évfolyamának lapján. „Á vérmelassze" czimii közleményt.
1625.
KÖZTELEK, tetlen, hogy nálunk is sertéspeptont fognak gyártani. Dr. Kirstein ezeket írja az emiitett lapban. Berlinben rövid idő óta u j takarmányt készítenek, mely mindinkább m a g á r a vonja a gazdák figyelmét, mert nagyon hatásosnak tapasztalák; ez a takarmány pedig nem más, mint a vágóhídon összegyűlő állati vér, mely meg van főzve s a levágott sertések gyomortartalmával van összekeverve. Ugyanis a berlini közvágóhídon levágott sertések gyomortart a l m a tisztán csak félig emésztett árpadárából áll, mert a hentesek csak azzal tartják a megvásárolt sertéseket addig, mig levágásra kerülnek. Ebben a félig emésztett á r p a d a r á b a n a keményítő által czukorrá, a fehérjefélék pedig a gyomornedv által peptonná vannak átalakítva, t e h á t nagyon könnyen emészthetők; de a gyomortartalom azonkívül föl n e m használt gyomornedvet is tartalmaz, melynek pépszinje a hozzá kevert vérfehérjét is peptonizálni, illetőleg feloldani képes, minek elérése végett bizonyos ideig mintegy 40° C.-nyi hőnek teszik ki a vérkeveréket. H a a vér peptonizálása már teljesen befejeződött, akkor a keverék lazítása végett kevés finomszálú szénát kevernek még hozzá s most két óráig főzik s végre megfelelő hőmérséklet mellett megszárítják. A két óráig tartó főzés alkalmával állandóan 100° C.-hyi hővel bír a keverék s így biztosan sterilizáltatik is. Hogy a sertések gyomortartalma csakugyan föloldja a vérfehérjét, azt nemcsak vegyi vizsgálattal állapították meg, mely folytán a nitrogéntartalmú véralkatrészek 9 6 ' 6 7 % - a találtatottt a sertéspeptonban emészthetőnek h a n e m a kérdéses takarmánynyal eszközölt etetési kisőrletek is tanúskodnak mellette, mert azok föltűnően hatásosnak mutatták a sertéspeptont. A hallei vegykisérleti állomás kővetkező összetételűnek találta a p e p t o n t a k a r m á n y t : viz 13-70 % 51 '90 „ fehérje zsir 0-95,, hamu 9"15,, nyersrost 7'00 „ N. mentes vonat 17'30 „ sszesen 100.00% E takarmányt tehát a szük táparány jellemzi, minélfogva különösen keményítőben s czukorban gazdag anyagok, pl. a burgonya s répa javítására igen alkalmas. Ha a répához vagy burgonyához kellő mennyiségű peptontakarmányt keverünk, oly szük táparányu takarmánykeverékeket állithatunk elő, hogy a sertések tisztán csak azokkal érhetik be s hogy n e m kéli velük még más abrakféléket is etetnünk, mert ha mi pl. 100 kg. burgonyához 30 kg. sertéspeptont keverünk, 1 : 4 - 4 táparáiiyt, h a pedig ICO kg. répához 15 kg. peptont keverünk,; 1 : 4 ' 0 t á p a r á n y u takarmányt nyerünk, sőt mi tetszés szerint módosíthatjuk is a keverék táparányát ugy, hogy pl. a süldők számára inkább több peptontakarmányt, a kifejlődött hízósertések számára pedig kevesebbet keverünk a gyök- és gumóstakarmányhoz, mert előbbiek több, utóbbiak pedig kevesebb fehérjét igényelnek. Kétségtelenül még jobb eredménynyel fogjuk a sertéspeptont tenyészkoczák és kanokkal etetni, mert vele az ösztakarmány szénhydráttartalmát kevesbíthetjük meg s igy elejét vehetjük annak, hogy a tenyészállatok elhízzanak. De ez n e m egyedüli előnye a sertéspeptonnak, h a n e m az is, hogy igen olcsó fehérjét nyerünk vele s hogy a hozzá kevert takarmányok emészthetőségét is fokozzuk, mert a peptontakarmány szabad pepszint tartalmaz, mely az állatban emésztő hatást fejt ki. Kirsteinnek ezen fejtegetéseit dr. Nörner, ki a berlini peptongyárat megtekintette s mindent megmagyaráztatott magának, nemcsak egész terjedelmében megerősíti, de Nörner azt is hiszi, hogy a sertéspeptonra nagy jövő vár s hogy az a házi állatjaink számára gyártott mesterséges takarmányfélék között kiváló sze-
1901.
JUNIUS
HÓ
15.
repre van hivatva, mert a sertéspepton igen fölülmúlja a többi takarmányokat tápértékben s emészthetőségben, amihez még az is járul, hogy eddigi tapasztalatok szerint j ó izü hus és zsir származik utána. Nörner szerint nemcsak sertéstakarmánynak, hanem minden állat, még a baromfi szám á r a is megfelelőnek s igen értékesnek tekinthetjük a sertéspeptont, de persze fokozatosan kell az állatokat hozzászoktatni, amit legjobban ugy érünk el, h a eleintén csak egy marékkal szórjuk a többi takarmányra ; az állatok azonb a n h a m a r megszokják a sertéspepton sajátszerű izét és szagát ugy, hogy h á r o m n a p múlva rendszerint m á r teljes adagban etethetjük. A lovak abrakpótlékul kaphatják, mert 2 rész pepton akkora táphatást fejt ki, mint 3 rész zab vagy m á s saemeseleség. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a lovak teljesén nélkülözhetik a szemes eleséget, s a legjobb kondiczióban és munkaképességben tarthatók akkor, h a szecskával keverve kellő mennyiségű sertéspeptont és szénát kapnak. A berlini peptongyár lovai mult évi deczember közepe óta csak igy lesznek tartva, s midőn Nörner m á j u s b a n megtekintette a gyárat, a lovakat nagyon jó kondiczióban lévőknek találta, s különösen föltűnt neki azok sima s fényes szőre. Még előnyösebben h a t a peptontakarmány a csikókra, mert könnyű emészthetősége s nagy fehérjetartalma mellett bárminő más takarmánynál gazdagabb azon ásványi anyagokban, melyekre a csikóknak legnagyobb szükségük van. Ugyanazért m á s növendékállatoknál is meglepő táphatást fejt ki, s a borjuk s növendékmarhák csakhamar nagy mohósággal eszik és sok szecskát vagy polyvát képesek fogyasztani, ha peptontakarmánynyal keverve kapják. Az ökrök számára is elsőrendű abraktakarmánynak tapasztalták a sertéspeptont, valamint a marhahizlalásnál is igen nagy hasznát vehetjük, s utóbbi esetben b á t r a n helyettesíthetjük vele az abraktakarmány f e l é t ; csak a fejőstehenekről n e m tudjuk még, hogy mikép hat a peptontakarmány a tej mennyiségére s minőségére, de nemsokára ezt is meg fogjuk tudni, mert fejőstehenekkel nagyobb szabású etetési kísérletek vannak most folyamatban, melyek tisztázni fogják a kérdést. Igy tehát látjuk, hogy a legújabban kieszelt sertéspepton minden állat számára nagyon figyelemre méltó takarmány, s ezért czélszerü volna, h a a budapesti közvágóhíd is figyelemre méltatná azt, illetőleg ha az ott összegyűlő vérnek esetleg ily takarmánynyá való földolgozását szintén tervbe venné. Cselhó István.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. RoTíivezetö: Mezej tyvla.
Beteg, száradó buza. 0 . J . Békés-megyéből valami 20 szál búzát küldött be. E növények nagyon különböző fejlettségűek, Egyesek szára szép, erőteljes, a kalász elvirágzott s a polyvák között a szem szépecskén f e j l ő d ö t t ; mások kalásza szintén elvirágzott, de a kalász hegye fehér s itt a polyvák bajusza össze van p ö n d ö r ö d v e ; végül a legtöbb növény kalásza még hasban van, azaz ki sem bujt a legfelső levél hüvelyéből. Habár fejlettségre a növények különbözők, valamennyien megegyeznek abban, hogy alsó leveleik teljesen elszáradtak s a felsőbbek is száradóban vannak. Mint már a kérdésttevő is megemlíti, e buza rozsdás, h a b á r a rozsda nem nagy mértékben lepte el. A foltos gabonarozsdát (a Puccinia Rubigo verá-t) látni rajta, még pedig nemcsak a jövő nyári spóracsomók (az uredospórák), h a n e m m á r a barnás spóracsomók (a telenospőrák alakjában is.
46.
SZÁM
N-IK
ÉVFOLYAM.
A leveleken a rozsdán kivül még a Séptoria glumarum nevű gombára akadni; e gomba apró fekete pettyek képében jelenik meg, a mely pettyekből — tulajdonképpen tokokból — a górcsői vizsgálatnál számos színtelen, többnyire meghajlott pálcza alakú spóra tolul ki. Ha a hasban maradt kalászokat a levélhüvelyből kifejtjük, ugy igen sok piczi' piros rovar nyüzsög itt a zsenge kalászon: ezek a Thrips frumentaria vagy „buzaérlelő bogár" álczái, a melyek között néhány eldöglött, feketeszinü, gyengeszárnyu rovarra is akadunk. E szárnyas, fekete rovarok a kifejlődött Thrips-ek, ; a piros álczák szülei. Az egyik buzaszár tövén a hésszeni légy barna bábtokjára akadtam, de csak egy d a r a b r a . Végül a gyökérzet között a földmorzsalékban 3 db narancssárga, ugy IV2 mm. hosszú,.jól kivehetően gyűrűzött légyálczát találtam, melyeket a Diplosis aurantiaca nevű légy álczáinak tartok. A gombák közül a rozsda többé-kevésbé bizonynyal ártott a búzának. A Septoria glumarum inkább szaprofita, mint parazita. A parazita állatok közül a Thrips kártétele a legszembetűnőbb, e piczi rovarok nemcsak a még hasban levő kalászokat károsítják, h a n e m ők okozták a kifejlett kalászok hegyeinek fehéredését s a bajusz összepöndörödését is. Hogy a kérdésttevő b ú z á j á b a n a heszeni légy mi kárt tesz ?. az, az egy bábhüvely után nem becsülhető meg. A Diplosis aurantiaca nevű légy narancssárga álczái szintén a kalászb a n tesznek kárt, amennyiben a maghont szívogatják. Feltűnő, hogy a beküldött buza legszebb, fejlett kalászu szárai, a melyeken a rozsdán és a Septoria gombán kivül egyéb káros vagy gyanús parazita nyomára n e m akadni, szintén száradásnak indultak. Ez valószínűvé teszi, hogy b ú z á j a a szárazságot is kezdi sinleni. M. Gy.
A rózsafák lisztharmatbetegsége ellen. K. V. ur a „Köztelek" szerkesztőségéhez az alábbi kérdést intézte : „Kérem szives útbaigazításukat arra, hogy a rózsafák leveleit ellepő lisztharmat „Mehlthau" ellen a szőlő betegségei ellen használni szokott rézkénpor avagy bordói por használhat-e?" K. V. A rózsafák lisztharmatbetegsége ellen, mit a Sphaerotheca pannosa nevű gomba okoz, czélszerübb lesz a . bordói por helyett a rézkénport használni. Igaz ugyan, hogy többen a közönséges bordói lével védekeztek a rózsafák lisztharmatbetegsége ellen, állítólag jó eredménynyel s igy a bordói por használata okadatolt v o l n a ; de mégis a legtöbb eddigi kísérlet szerint a kénpor a lísztharmatgombák legjobb ellenszere, miért inkább válaszsza a rézkénport, mely rézgáliczot ; is és tulnyomórészben kénport tartalmaz. A lisztharmat a rózsafa leveleinek leginkább alsó lapjain szokott jelentkezni; ezt a porozásnál figyelembe kell venni. Porozás közben a leveleket többször bolygassák, igazgassák, hogy a . por a levelek alsó lapjait is jól belephesse. Habár a liszth a r m a t főleg a rózsafa leveleinek alsó lapjain mutatkozik, n e m kiméli a levelek felső lapjait sem, miért a levelek felső lapja is, szóval az egész lombozat beporozandók. A beporozáshoz az ú. n. bojtos porozok vagy pedig kénporfujtatók használandók; ezeket árulja m a j d n e m minden olyan, czég," mely szőlőtermesztési czikkek árusításával foglalkozik. Az első porozást mennél előbb el kell végezni s megismétlendő e védekezés mindannyiszor, a hányszor a rézkénport az eső lemossa. Nagyon jó h a t á s a van annak, ha béporoztatja rózsafáit a lombhulláskor is, továbbá m a j d a jövő tavaszszal, a lombfeslés idején.'
48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. A betegséget okozó gomba a lehullott leveleken telel át, miért a lehullott leveleket söpörtesse össze és égettesse e l ; ezzel nemcsak a lisztharmat ellen, h a n e m a rózsafa egyéb betegségei ellen is sokat tesz. Ha mindezeket megteszi, sincsen kizárva annak lehetősége, hogy a rózsafa eme csúnya, konok és gyakori betegsége a jövő évben is ne jelentkezzék. Azért a jövő tavaszon a lomb'feslés idején folyton figyelemmel kell kisérni rózsafáit, és ha azt látná, hogy az ez időben végzett porozás daczára is vannak lisztharmatos galyak: vágja le ezeket az első lisztharmatos galyakat kíméletlenül és égesse el. Tapasztalt kertészek állítják, hogy emez eljárás, a betegség első fészkeinek elpusztítása, a legjobb eredménynyel jár. Ha a rózsafa lisztharmatgombájának élete és fejlődése iránt érdeklődik, olvassa el a „Köztelek" mult évi 19. számában „A rózsafa két gyakori betegsége" czimü czikkemet. Mezey Gyula.
GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető: ifj. Sporzon Pál.
Gyújtózsinór vagy gyutacs ? (Viharágyuzási fejezet.)
KÖZTELEK,
1901.
JUNIUS HÓ22.1019
Olaszországban, a hol már mintegy 9000 viharágyuval kergetik el a jégfelhőket, a tapasztalat sokra, nagyon sokra megtanította az embereket. Collalto gróf azt irja, hogy el kell törölni a föld fölületéről a hátultöltő viharágyukat és mindenüt a gyújtózsinóros mozsaras viharágyukat kell beállítani. A Padovában megjelenő „Baccoglitore" hírlap ezeket irja : Már 1899. julius óta hangoztatjuk, hogy a mozsaras módszerű ágyuk a legjobbak, az igen egyszerű kezelésük és biztos működésűk folytán. Az idei tapasztalatok megmutatták, hogy igazunk volt. Az „Agricoltura m o d e r n a " szaklap bebizonyítja, hogy Veneziában a hátultöltő viharágyuk ellen mindinkább nő a gyanakodás, ellenben a gyújtózsinóros viharágyuk mind jobban-jobban terjednek. Az „Agricoltura" nevü gazdasági szaklap irja : „Már a mult esztendőben előre láttuk, hogy két év múlva csupán gyújtózsinóros mozsaras és a hátultöltők el fognak tűnni. Ma a sok robbanás, törés, patron- stb. szétpukkanás bebizonyítja föltevésünk helyességét." A .Coltivatore" czimü olasz szaklapban Kessler professzor szemben azon balesetek és balsikerekkel, melyeket azok a körülményes szerkezetű viharágyuk okoztak, felszólítja a kormányt, hogy vesse latba tekintélyét e szerencsétlen szerkezetű masinák kiküszöbölésére. Povolieri Ciovanni mérnök Anzignanoban szintén az „Agricoltura" nevü szaklapban nyilatkozik : „A legfőbb ideje, hogy egészen szakítsunk a hátultöltőkkel, de javasolnám azt is, hogy töröljük el a perkussziós, gyutacsos (kapszlis) viharágyukat és m a r a d j u n k a gyújtózsinóros mozsaras viharágyuknál, melyek kitűnően működnek". Dr. Addieggo igen helyesen i r j a : Ezen hátultöltő és perkussziós viharágyukon különféle szerkezetek vannak, ugy mint rugók, emeltyűk, ékek, závárok stb. stb., e részek mozognak, súrlódásnak vannak kitéve, elkopnak, elromlanak és épen akkor mondják fel a szolgálatot, mikor legserényebben kellene lövöldözni. A mozsaraknál ellenben nincsenek mozgó alkatrészek. A mozsarak rendkívüli és határtalan tartóssággal bírnak. A hátultöltőket és a gyutacsos viharágyukat n e m lehet jól tisztán tartani, az úgynevezett ágyú nem vehető ki. A lövés után elkerülhetetlenül visszamaradó tisztátlanságok, üledékek, lőporkorom stb. megzavarhatja, sőt sok esetben meg is z a v a r j a a lövöldözés folytonosságát, holott a Greinitz-féle gyújtózsinóros viharágyuknál ily esélyek teljesen ki vannak zárva, minthogy minden mozsár lövés után nyomban kitörölgethető illetve folyton játszi könnyen megtisztítható. Ha végül még csak azt említjük fel, hogy a gyújtózsinóros mozsaras viharágyu kezeléséhez egyetlen egy ember teljesen elegendő, tisztában lehetünk az iránt, hogy : Mellőznünk kell a hátultöltő viharágyukat. Mellőznünk kell a perkussziós, gyutacsos (kapszlis) viharágyukat. Kiviláglik a tapasztalatokból, hogy a gyújtózsinóros, mozsaras viharágyuk egyszerű kezelésök folytán és azért is mert minden balesetet teljesen kizárnak : az egyedüli módszernek, melyek jégfelhő kergetésre egyáltalán komolyan szóba jöhetnek.
Több ízben vetették már föl azt a kérdést, melyik a viharágyuk legalkalmasabb elsütési m ó d j a és minden szavazat arra adatott le, hogy legyen a viharágyunak elsültése a lehető legegyszerűbb. Miért ? Azért, mert a viharágyu elsütéséhez n e m állithat a szőlősgazda tüzérhadnagyot, vagy lövészeti technikust, h a n e m rendszerint egyszerű földmives emberek, csősz vagy vinczellér végzi a viharágyuzás munkáját. Nem féltjük mi az egyszerű magyar földmivest. Értelmes az, higgadt is, n e m kipkedkapkod és midőn égzengés van, midőn reá háramlik a feladat, hogy lövöldözzön zivatar, villám és dörgés közepett, az egyszerű magyar embernek n e m esik le a szive a nadrágjába, h a n e m helyén fog maradni. De hát azért ne adjunk oly czifra szerkezetű viharágyut a kezeügyébe, melyen még a fejét is kell törni, hogy tulajdonképen hogyan is kellene elsütni azt az ördöngös masinát ? Adjunk kezéhez olyan gyújtózsinóros mozsaras viharágyut, a milyen rhozsarat már dédapja, öregapja és apja is elsütött űrnapján, vagy szüret idején, a milyent ő m a g a is játszva el tud sütni. A gyújtózsinóros Greinitz-féle viharágyuk most már harmad éve dörögnek és kergetik a jégfelhőket, de még soha sem történt velők szerencsétlenség. Bezzeg történt azokkal a mesterkélt szerkezetű hátultöltő, perkussziós, gyutacsos (kapszlis) szerkezetű balsorsmasinákkál. Az olaszországi kimutatásban ezt olvassuk róluk. 1. A hátultöltő viharágyu szétrobbant 16 esetben. Halott ;..„ 3 súlyos sebesülés . . . „- 17 könnyű sebesülés J, " 6 2. A hátultöltő fémpatronhüvely szétrobbant. A perkusszió időnek előtte elsült. A gyutacs (kapszli), csütörtököt mondott és azután szétrobbant mindössze véve 24 esetben. Halott ...... 1 súlyos sebesülés 16 könnyű sebesülés 8 Rovatvezető: Dr. Hutjra Ferencz. A súlyos sebesültek közül hétnek jobb kezét, egynek bal kezét kellett levágni. • Az ilyen viharágyuktól óvjuk meg szőlősÁltalánosan ismeretes a lovaknak az a gazdáinkat. Lássuk azután, mikép nyilatkoznak a hozzá szemgyuladása, mely egy-két hónapi időközökismétlödve sokszor, bár nem mindig, az értők a gyújtózsinóros mozsaras viharágyukról ?
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. A lovak havivaksága.
967
egyik vagy mindkét szem teljes megvakulására vezet. A betegséget, mely ezzel a kimenetelével a megbetegedett lovak értékét igen jelentékenyen csökkenti s ezzel a lovak tulajdonosainak érzékeny károkat okoz, ugy a tenyésztők, mint az állatorvosok régóta különös figyelmökre méltatják s iparkodnak is ellene lehetőleg védekezni. A védekezés módját és irányát természetesen a betegség természete, fellépésének oka és fejlődésének módja felőli felfogás jelöli meg. Ebben a tekintetben már igen régi és tenyésztők körében m a is általánosan elterjedt s mondhatni, kizárólag elfogadott felfogás az, h o p a betegséget a fiatal állat hasonló szemb a j b a n szenvedő szülői örökli és ehhez képest a tenyésztők a havivakságban szenvedő állatokat, ugy a méneket, mint a kanczákat, lehetőleg ki szokták rekeszteni a tenyészetekből. A tenyésztőket, akik folyton látva magok előtt az átöröklődés nagy befolyását a testi tulajdonságok kialakulására, hajlandók ezt a befolyást túlbecsülni, azok a tapasztalatok támogatják feltevésekben, melyek szerint a havivakság egyes családokban gyakoribb s hogy némelykor valóban beteg kanczák utódai közt sok a szembeteg. Ennek a tapasztalatnak meggyőző értékét tetemesen alászállitja az a körülmény, hogy az említett oki kapcsolat korántsem állandó, mert épenséggel n e m ritkák az olyan esetek sem, melyekben beteg szülők utódai teljesen ép szeműek. Egyébként pedig a betegségnek viszonylagos gyakoriságát bizonyos családokban nem egyszer épen olyan jól lehet abból isértelmezni, hogy a családot alkotó állatok egészen hasonló viszonyok között éltek és nevelkedtek fel, tehát egyforma külső befolyásoknak is voltak kitéve. A külső befolyások lényeges szerepére utal az a sokszorosan tett tapasztalát, hogy a havi vakság bizonyos vidékeken feltűnően gyakori, mig másutt alig kerül észlelés alá, hogy továbbá a betegség egyes években, a csikók egyes évjáratai között különösen gyakran jelentkezik, közben pedig, esetleg éveken keresztül n e m mutatkozik, ámbár a tenyészanyag n e m változott. Értékesek ebből a szempontból & nőmet hadseregben gyűjtött adatok, melyek szerint a ' b e t e g s é g bizonyos vidékeken tartózkodó hadtestek lovai között igen gyakori, mig másutt ritka. Igen ' tanulságos a következő e s e t : Egy dragonyos-ezredet, melynek lovai között a havivakság alig fordult elő, Majna-Frankfurtból Hofgeismarba helyeztek, mire évről-évre szaporodó arányban mutatkozott a betegség és az ötödik évben már 42 ló betegedett meg. Viszont azt a huszárezredet, mely azelőtt Hofgeismarban állomásozott, Majna-Frankfurtba helyezték á t ; ennek lovai között korábbi állomáshelyén gyakori volt a havivakság, az állomásváltozással azonban m a j d n e m teljesen megszűnt. Ilyen és hasonló tapasztalatok arra utalnak, hogy a havivakság előfordulása oki összefüggésben áll a talajviszonyokkal. Általában a betegség gyakori olyan vidékeken, hol a talaj agyagos, vizenyős, áradásoknak van kitéve vagyis olyan, melyen általában fertőző betegségek gyakoriak; viszont feltűnően ritka a b a j ott, hol meszes a vidék talaja. Schwarzenecker pl. azt tapasztalta, hogy a saarburgi kerületben ott, a hol a talaj "agyagos, 226' ló k ö z t i 80, tehát 4 0 % , ott pedig, hol a talaj meszes, 406 ló közül csak 23, azaz 5 % vakult meg. Magyarországon is van vidék, hol a legtöbb ló • szemében meg lehet állapítani a betegségnek legalább nyomait. Maga a kóros folyamat, a gyuladás lefolyása és következményei, minden egyébtől eltekintve, szintén fertőzéses eredetre utalnak, mert hasonló gyuladás különben csak fertőzésből szokott támadni. A betegség jelentkezése körülményeinek, földrajzi elterjedésének, valamint a kóros jelenségek pontosabb észlelése, kapcsolatban a be-
964 tegség okainak általában gondosabb kutatásával, szakkörökben mindinkább megérlelte azt a meggyőződést, hogy a lovak időszaki szemgyuladása vagy havivaksága külső fertőzésből eredő bántalom, és hogy előidézésében az öröklődésnek csak igen alárendelt szer&pe van. Azok az adatok, melyekre ez a felfogás támaszkodik, együttesen nagyon értékesek ugyan, teljes bizonyossággal azonban a kérdés csak akkor tekinthető eldöntöttnek, h a a betegség okozóját valamely jól definiált mikroorganizmus alakjában szabatosan kimutatni sikerül. Az idevonatkozó vizsgálatok azonban mindeddig n e m vezettek az óhajtott eredményre, mert az egyes búvárok által a beteg szemekben állítólag talált baktériumleleteket az ellenőrző vizsgálatok nem erősítették meg. L e g ú j a b b a n Dor, lyoni szemorvos, közölte idevonatkozó vizsgálatainak és kísérleteinek eredményeit, melyek, ámbár a további kontrolivizsgálatokig csak tartózkodással fogadhatók, m á r gyakorlati vonatkozásuknál fogva is figyelmet érdemelnek. Dor a beteg szemekből egy sajátságos fajta baktériumot tenyésztett ki, melynek tenyőszéseit nyul és ló szemébe ojtva, a havivaksághoz hasonló időszaki szemgyuladást látott az ojtás után kifejlődni. Ez a baktérium jobban tenyészik közömbös vagy gyengén savanyu hatású talajban, mint alkalikusban és Dor ezzel a tulajdonságával hozza kapcsolatba a havivakságnak időszakonkint való kiujulásával és a betegség sajátszerű lefolyásával. A szem belsejében levő anyagok, nevezetésen az üvegtest, ugyanis savanyu hatású s ezért az ide bejutott baktérium jól tenyészik; midőn azonban a baktérium felszaporodása folytán gyuladás t á m a d a szemben, az ilyenkor az ezekből kivándorló fehér vérsejtek alkalikussá teszik a szemnedvek kémhatását, ennek, következtében a talajban a baktériumok n e m szaporodhatnak tovább, egy részök elpusztul és a gyuladási folyamat megállapodik. Időközben az izzadmány felszívódásával a szemnedvek kémhatása ismét savanyuvá alakul, a még életben maradt baktériumok újból szaporodásnak indulnak és u j a b b gyuladásos rohamot indítanak meg, mely az előbb jelzett okból egy idő múlva megállapodik, hogy később ismétlődjék. A rohamoknak ez a körülbelül hónaponkint való ismétlődése addig tart, míg a szem elpusztul, de az is lehetséges, hogy valamely r o h a m alatt az összes baktériumok elpusztulnak és a k k o r a betegség véglegesen megállapodik és arra csak a lovak szemében szemtükörrel elég gyakran található kisebbfoku elváltozásokból lehet következtetni. Ebből az elméletből kiindulva Dor feltételezte, hogy a havivakságot okozó baktériumokat véglegesen meg lehet szaporodásukban akadályozni a szemnedvek kémiai kémhatásának mesterségesen alkalikussá alakításával. Az ebben az irányban végzett kísérletek a szerző közlése szerint, biztató eredményre vezettek. Lovakat a baktérium tenyésztésével beojtva, az melyet jodkálium oldatával kezelt, n e m kapta meg a bétegséget, míg az, mely ilyen kezelésb e n n e m részesült, typikus módon megbeteged e t t ; egy harmadik esetben m á r szembeteg lovat kezelt jódkáliummal és ezúttal a szemben volt izzadmány 48 óra alatt teljesen felszívódott. Dor azt hiszi, hogy az egyik esetben a jodkálium akadályozta meg a szemgyulladás kifejlődését, a másikban pedig ugyanez a szer eredményezte a gyors gyógyulást. A kezelés helyessége mellett egyben utal azokra a tapasztalatokra, melyek szerint olyan vidékeken, hol meszes a talaj és hol a lovak alkalisókban gazdag takarmányt esznek, a betegség ritka, míg ott, hol nedves, mocsaras talajon nőtt és sóban szegény a lovak takarmánya, a havivakság gyakran kerül észlelés alá. A betegség megelőzése czéljából tehát alkalisókat kell a takarmányhoz hozzáadni és az alkalisók közül, ugy látszik, a jodkáliumtól lehet a legtöbb eredményt várni.
KÖZTELEK, 1901, JUNIUS HÖ 15. További kísérletek és tapasztalatok fogják kideríteni, hogy az itt közlöttek mennyiben helyesek és hogy mennyiben lehet az itt ajánlott kezelést az eddig gyógyíthatatlannak tartott betegség gyógyítására sikerrel alkalmazni.
„Állattápporok." Az újságok hirdetési rovatai, valamint külön erre a czélra szerkesztett reklámfüzetek sürün ajánlanak a gazdáknak különféle tápporokat, melyeknek a mellett, hogy mindenféle ragályos és n e m ragályos betegségek ellen megvédenek, előállitóik ajánlása szerint még kitűnő tápláló értékük is van s ezért főképen tejelő és hizóállatok részére nélkülözhetetlenek. Hogy 'az ilyenfajta táp stb. porok a valóságban minő értékűek, azt jól illusztrálja dr. Nessler tanárnak egy badeni szaklapban megjelent következő közleménye. „Ha a takarmány drága, akkor annál inkább ajánlanak a gazdáknak olyan szereket, melyek állítólag a takarmányt pótolni vagy legalább táplálóbbá tenni vannak hivatva. A következő összeállításban néhány ilyen szernek valódi értéke és azok ára van feltüntetve. Értéke mint A por tápszernek ára mmázsáiíkint fiiárkákban Thorlei-féle m a r h a p o r . . . 4'00 43'00 Schweizi Laxtina . . . . . . 8'70 30,00 Schweizi marhapor . . . 4'00 125'00 Marhahizlaló por 4"25 40'00 Fehér schweizi marhapor ... 8'00 40-00 Tej- és hizlalópor ... 4'00 90'00 Opilio, táppor teheneknek — 50"78 A ki jól takarmányoz, annak ezekre a szerekre nincsen szüksége, a ki pedig nem kielégítően takarmányoz, annak nem használnak. Sok esetben, mert csipős anyagokat tartalmaznak, egyenesen ártalmasak." Kétségtelen, hogy a nálunk különféle hangzatos elnevezések alatt forgalomban levő. mindenféle állatporok is hasonló beszámítás alá esnek.
IRODALOM. A magyar szövetkezeti jog kézikönyve. (Irta : Dr. Galovits Zoltán budapesti gyakorló ügyvéd.) Szövetkezeti törvényünk, mely kizárólag ezen tárgygyal foglalkozva, ezen fontos ügynek minden részét felölelné és szabályozná, tulajdonképen nincsen s a kereskedelmi törvény első részének ll.[ezime valóságos filius.ante peatrem, mely egészében idegenből vett utánzat s mely hivatva volt a szövetkezeti ügy t e r é n a törvényes kereteket és szabályokat megalkotni, még mielőtt a viszonyok fejlődése s a közszükség csak egy szövetkezetet is létrehozott volna. Igen természetes tehát, hogy m á r az első szövetkezeti alakulások sem tudtak a törvényhez simulni, annak kereteit kitölteni, formáihoz alkalmazkodni és igy nem lelhettek a törvényben olyan alapra, amelyen egyszerű és biztos jogi belső szervezetet emelhettek volna maguknak. Ha mégis a szövetkezetek szaporodni tudtak és a szövetkezeti eszme aránylag rövid idő alatt elég szép teret volt képes hódítani, ugy, hogy a szövetkezet czégére alatt fölburjánzott szédelgő vállalatok mellett, melyek most már hála az égnek, kiveszőben vannak, az életerős és egészséges szövetkezetek nagy mennyisége tudott l é t r e j ö n n i ; ezen siker n e m a törvény ^folytán, h a n e m a törvény daczára jött l é t r e ; n e m a törvény által okozott impulzusból indult ki, h a n e m áldozatkészt férfiak és lelkes csoportok kezdeményezéséből, akiknek sikerült a törvény okozta akadályok legyőzésével az ügyet előbbre vinni.
46. SZÁM ,11-IK ÉVFOLYAM. 1898-ig a szövetkezeteknek a létért való erős küzdelmében n e m kis szerepet játszott ama nehézségek legyőzése, amelyekkel a törvény a szabad mozgást terhelte, másrészt az olcsó központi hitelnek a teljes hiánya, amely nélkül kiterjedt szövetkezeti hálózat el sem képzelhető. A gazdásági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. t.-cz. mind a két irányb a n áldásos intézményeket létesített, de azáltal, hogy jogi szempontból a szövetkezeteket három különböző kategóriára osztotta, meglehetős nagy zűrzavarnak lön okozójává. Most tényleg h á r o m oly különböző kategóriába tartozó szövetkezet létezik, amelyek ugy az alakulás formái, mint az ellenőrizet, hitelnyújtáshoz való igény és központi szervezet tekintetében egymástól lényegesen különböző törvények s szabályoknak van alávetve. Az első kategóriába tartoznak azon szövetkezetek, melyek kizárólag a kereskedelmi törvény joghatálya alatt állanak. A másodikba azon szövetkezetek tartoznak, melyek az 1898. évi XXIII. t.-cz. szabályai értelmében alakultak vagyis azok szerint átalakultak és az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe belépvén, a fenti törvény által biztosított állami támogatások és kedvezmények teljes élvezetével m ű k ö d n e k ; végül a harmadik kategóriát azon szövetkezetek alkotják, melyek ugyancsak az 1898. évi XXIII. t.-cz. értelmében alakultak, illetve átalakultak, de az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe be n e m lépvén, az említett állami támogatásokra és kedvezményekre n e m reflektálnak, h a n e m függetlenül és önállóan működnek. Ezen különböző kategóriákra már most a keresk. törvénynek és az 1898. évi XXIII. t.-czikknek intézkedései alakulásuk és működésük minden egyes momentumában a legtarkább változatossággal alkalmazandók. Rendkívül fontos dolog tehát akár laikusra, akár jogászra, szóval mindenkire nézve, ki a szövetkezeti ügy terén működik, hogy a különböző szabályok ezen labyrinthjában biztos vezérfonallal bírhasson s a törvény szigorával ellenkezésbe n e jöjjön. . Dr. Galovits Zoltán könyve ezt a czélt szolgálja s a szövetkezeti jognak anyagát egész helyesen szigora rendszerbe foglalva tárgyalja. Elméletileg tisztázza a fogalmakat s a gyakorlati utmutatást a törvény egyes szakaszainak ismertetéséhez fűzi, amivel annál jobb szolgálatot tesz az érdekelt közönségnek, mert a keresk. törvény 11. czime jóformán csak a részvénytársaságokról szóló 10. czim szakaszaira való hivatkozásokból áll, ami épen nem alkalmas eszköze az érthetőség elősegítésének. A könyv beosztása természetes és világos, ami azt kézikönyvül kiválóan alkalmassá teszi. A történeti rész és a források ismertetése, után az első rész első fejezetében a szövetkezetek különböző fajait, az elévült törvényes megkülönböztetéstől egészen helyesen eltérően a tudomány és gyakorlat mai állása szerint ismerteti, a következő hat fejezetben a keresk. törvénynek és az 1898. évi XXIII. t.-cz.-nek az alapításra, a szövetkezeti tagságra, a szervezetre és ügyvitelre s végül a föloszlásra és fölszámolásra vonatkozó intézkedéseivel foglalkozik. Az Országos Központi Hitelszövetkezet szervezetének leirásá a második részben foglal helyet és végül a függelékben az Országos Központi Hitelszövetkezetnek és a Hangyának alapszabályai s az ugyanezen központok kötelékébe tartozó szövetkezetek mintaalapszabályai foglalvák. Az egész munka a szövetkezeti jognak könnyen érthető és kimerítő ismertetése és mint ilyen, nyeresége a szakirodalomnak és jól használható kézikönyve a szövetkezeti ügyekkel foglalkozóknak. Sz. F.
48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.
A burgonyaliszt mint élelmi czikk.
KÖZTELEK,
1901.
JUNIUS
HÓ
22.
Ha tekintetbe veszszük azt, hogy hazánk burgonyatermesztése — a szesztermelés állami engedélyezésének korlátozása miatt úgyszólván A haladás törekvése állandóan kutatja megszűnt jövedelmező üzemágnak lenni és azon módokat, amelyek az emberiség javára ha tekintetbe veszszük, hogy intenzivebb irányú részben a létfentartásnak, részben a kulturális, mezei gazdálkodásunkban a burgonyának, mint kapásnövénynek szükségszerű termesztése melfejlődésnek előnyére lehetnek. Különösen pedig az őstermelés az, amely lőzhetetlen, méltán aggódnnnk kellene annak a gondolkodó elméket közvetlenebbül foglalkoz- a kérdésnek megoldásán, hogy burgonyatermesztatja, mert hiszen természetszerű, hogy miután tésünk miként legyen — a feltakarmányoztatásnál ez képezte mindenkoron a közjólétnek és úgy- — jobban értékesíthető. A keményítő ipar mai szólván minden fejlődésnek is kutforrását, itt küzdelmes körülményei közepett nincs kilátás lehet és kell kiindulnia minden olyan átalaku- reá, hogy jelentékeny burgonyamennyiségek lásnak, amely a népek életfejlődésére és lét- ezen ipar czéljaira elfogadhatólag jól értékesíthetők volnának; mert hiszen ebben a czikkben fentartásának biztosítására befolyással van. A mezei gazdálkodás terén történt külön- kivitelünk mérsékelt, belfogyasztásunk nagyon böző eredményes átalakulásnak és újításnak s csekély s igy a ma üzemben levő gyárak nem az ezzel együttjáró fokozottabb produktivitás- képesek a burgonyáért — az eddig nem exisnak tulajdonítandó tehát az is, hogy a népes- tált 16—17 koronás alacsony keményitőárak ségek emelkedő igényei kielégítést nyerhettek, mellett — 1 kor. 60 fillérnél magasabb árakat amely igények azonban mégis állandóan arra megadni, mert 1 kor 80 filléres áraknál e sarkalják a mezőgazdálkodást, hogy ujabb és gyáraknak absolute semmi üzemhasznuk nem ujabb vívmányok segítségével képes is legyen volna, ennél magasabb burgonyaár mellett meg az igények fejlődésével lépést tartani. Ennek a már veszteségre dolgoznának. Semmi kilátásunk nagyszabású feladatnak tudata tartja ébren a sem lehetne tehát arra, hogy burgonyánkat tudomány és haladás törekvéseit, melynek vas- jobban értékesíthessük, ha a Vállas-féle burakarata — mint ezt számtalan eset tanúsítja gonyaliszt a burgonyának egy uj értékesítési — legyőzi a megküzdhetetlennek látszó akadá- forrást nem nyitna meg. lyokat, kierőszakolja mesterséges uton azt, Legjelentékenyebb fontossága e lisztnek amit a természet talán megtagadni volna kenyérsütési czélokra való rendkívüli alkalmasképes és megalkotja sokszor erőszakkal mind- ságában fekszik, mert ez biztosítja leginkább a azt, amire az emberiségnek szüksége van vagy lisztnek nagymérvű kelendőségét és rohamos lehet. Hegy pedig a mai mezőgazdálkodás erre elterjedését. A burgonyaliszttel sütött kenyér képes, ez tanúsítja, hogy magasztos hivatásá- ugyanis jobb, zamatosabb, emészthetőbb, tápnak magaslatán áll. Ám tagadhatatlan az is, lálóbb, kiadóbb és ezen felül még olcsóbb is az hogy a mezőgazdálkodás nagy áldozatokat hoz eddigi kenyereknél és puhán, frissen tovább elakkor, amidőn az emberiség élelmezésére szol- áll, a nélkül hogy kiszáradna, megpenészedne, gáló terményeket oly beszerzési áron produkálja, vagy megsavanyosodna. amelyekre csak nagy erőfeszítés mellett képes; Hogy ezen jelentékeny előnyeit közelebbannál okadatoltabb tehát a haladás és tudomány törekvése, amely .olcsón termelhető ről megvilágítsam, ki kell térnem a mai általáanyagokból kíván részben kiegyenlítő terméke- nosabb kenyérre és az idevágó számadatokra is. ket megalkotni. A mai általánosabb sütési módszerek szerint készülő kenyér — szólva leginkább a Ebből a törekvésből eredtek azok az pékek és a nagyobb városok kenyeréről — eredmények például, hogy az Egyesült-Államok rendszerint jobbadára búzalisztből és búzalakosságának 80%-a ma preparált kukoriczaliszttel vegyitett rozslisztből készül, olyképen, lisztből él jól és olcsón — valamint hogy ebből hogy a kenyér puhasága és zamatossága mega törekvésből indultak ki azok az eddig eredadassák és a kellő kiadósság is eléressék, — a ménytelen kísérletek is, a melyek már több liszthez l U sulyrész arányában főtt, zúzott évvel ezelőtt Francziaországban és Németburgonya dagasztatik a kenyér tésztájába. Ezt országban is a burgonyának kenyérsütésre a főtt, zúzott burgonyát — épugy mint a venalkalmas lisztté alakítását czélozták. déglőkben a húsok mellé körítésre adott zúzott Hogy a burgonya akár szeletve vagy burgonyát és pureét — gyárak állítják elő, lisztté gyártva konzervre és kenyérsütésre amelyek egyike-másikában a burgonya kezelése alkalmas legyen, kell hogy teljes tápértékét és a tisztaság is sok kívánnivalót hagy fenn. változatlanul megtartsa az előállítandó készít- Eltekintve attól, hogy ez a gyárilag készülő főtt ményben is, hogy igy é készítmény élelmi zúzott burgonya nem valami bizalmat keltő kiczélokra értékkel biró anyagot, jobban mondva nézésü-e a kenyérbe sütve az egészségre káros és élelmi czikket képezzen. Az eddig ismert eljá- megemészthetőség szempontjából inkább rontja, rásokban ezt elérni nem voltak képesek, nem mint javítja a kenyeret; mert abedagasztásban pedig azért, mert a levegő behatása folytán nem vegyül el arányosan a liszttel, s emiatt a gyorsan 'feketedett burgonyaszeletekből alkalmas kenyér inkább nyirkossá és szalonnássá válik, őrleményt előállítani nem lehetett; hogy a semmint puhává, de emellett azok a csomók, lisztet tetszetőssé és fehérré tegyék, fehérítet- amelyek a kenyér héjába sülnek, csaknem megték ; azonban a fehérítéssel oly idegen anyagok emészthetlenek. A kenyér pedig 24—36 óra rakódtak le a lisztben, a melyek az egészségre alatt, daczára a főtt burgonyának, mégis csak ártalmasak lévén, a, lisztet is értéktelenné tet- kiszárad. Szóval a kenyér sem nem szép, sem ték; azzal pedig, hogy a lisztet kimosták, még nem jó. kevésbé érték el a czélt, mert a liszt igy holt anyaggá és az élelmezésre értéktelen egyszerű Ennek a kenyérnek készítésénél a követkeményítővé lett. És könnyen konstatálható kező számadatok jutnak kifejezésre: 1 kg. főtt tény, hogy az üzleti élelmességből ma burgo- (zúzott) burgonya ára 8"5 fillér, kenyérbe sütve nyaliszt elnevezés alatt forgalomban levő gyárt- kiad körülbelül 50%-ot, 1 kg. búzaliszt ára mányok — a melyek ára a 4 0 - 2 0 0 fillér 24 fillér, kenyérbe sütve kiad körülbelül 140%-ot; között váltakozik, valamennyije nem egyéb egy- ha már most a mai árakat veszszük alapul, szerű burgonyakeményitőlisztnél; ennek mai akkor a kenyér előállításának e két anyagra ára pedig 28—30 fillér. vonatkozó számadatai ezek: 4 kg. búzaliszt á 24 fillér = 96 fillér, Ami hosszú évek során át sokaknak nem sikerült, az sikerült egy hazánkfiának, aki egy kiad á 140% = 560% = 5'6 kg. és 2 kg. elég egyszerű szabadalmazott eljárással oly főtt (zúzott) burgonya á 8"5 fillér = 17 fillér, burgonyalisztet és konzerveket állit elő, ame- kiad á 5 0 % = 100°/o = 1 kg. kenyeret, vagyis lyek a nyers burgonyának összes tápalkatré- 6 kg. anyag, amely összesen 113 fillérbe kerül, szeit változatlanul megtartják s amellett az kiad, 760°lo, vagyis 7"6 kilogramm kenyeret egészségre nézve is teljesen ártalmatlanok; h 17-1 fillérminélfogva mint élelmi czikkek rendkívül beItt térek most át a burgonyakenyérlis itcsesek. nek ismertetésére, kezdve először is a szám-
1019 adatokkal, hogy az összehasonlítás közvetlenebb lehessen: 4 kg. nyers (héjazott) burgonyából készül 1 kg. burgonyaliszt; amely lisztmennyiség tehát teljes 4 kg. i yers burgonyának összes tápalkatrészeit tartalmazza; ez a nyersliszt tehát szemben a főzött, zúzott burgonyával (50%) jóval nagyobb, vagyis 220% kiadóssággal bír, a kenyéreredmény tehát: 4 kg. búzaliszt á 24 fillér = 96 fillér kiad 5'6 kg. és 1 kg. burgonyaliszt (amely körülbelül 5 kg. főtt br rgonyának felel meg) á 24 fillér = 24 fillér kiad 2'2 kg. kenyeret, vagyis összesen 5 kg. nyersanyagból előáll ISO fillér áron 7'8 kg kenyér a 1 5 4 fillér. Az elöállitási árkülönbség tehát pro 1 kg. kenyér 1'7 fillér; -ez t már magában véve jelentékeny különbözet, amely azonban ennek kétszeresét is megtaladja a burgonyakenyérliszt javára, ha tekintetbe veszszük azt, " hogy a burgonyaliszt hozzávegyitésével a kenyér csaknem IV2 lisztszámmal fehérebb, ami ugy értendő, hogy például az 5-ös számú liszttel sütött kenyérhez a burgonyaliszt hozzávegyitése folytán 1 számmal magasabb, tehát olcsóbb: 6-os számú liszt vehető ugyanolyan ' fehérségű kenyér előállításához, ami számokban kifejezve 8°/o árkülönbözetet tesz; de ezenfelül a kenyér tápértékre nézve is magasabb értékű, mert a kenyér az 1 kg. burgonyaliszttel 4 kg. burgonyának, összes tápanyagával gyarapodott. Nevezetesebb előnye a burgonyaliszttel készült kenyérnek — szemben az eddigi kenyerekkel — az, hogy jóval ízletesebb, zamatosabb, puhább, könnyebben emészthető és friss puhaságában, anélkül, hogy megpenészednék, vagy megsavanyodnék jobban is áll el, mint az eddigi kenyerek. Ezek szerint tehát a burgonyaliszt kenyérsütési czélokra nemcsak alkalmas, de felhasználása rendkívül előnyös is, mert magasabb tápértékén s egyéb előnyein felül jóval olcsóbbá is teszi a zamatos jó kenyeret. A liszt előállítási módja elég egyszerű. A gyártási üzemben a burgonya megmosatván, kiválogattatik, lehéjaztatik, vékony szeletekbe vágatik, ezek egy eddig nem ismert egyszerű és teljesen ártalmatlan (szabadalmazott) módszerrel fehéríttetnek, mesterséges uton megszárittatnak és lisztté' (és darává) őröltetnek. A burgonyának tápértékéből tehát semmi sem megy veszendőbe, mert a gyártás más proczessusra nem terjed ki, ugy mint például a főtt, vagy sütött burgonyából készült, kevésbé értékes és kenyérsütési vagy konzervczélokra, ép ezen főzés vagy sütés által alkalmatlanná lett liszteknél. A leirt mód szerint készülő burgonyaliszt nem ártalmas az egészségre, mert sem a burgonya, sem az abból előállított nyers liszt semmiféle idegen anyagot vagy alkatrészt nem vesz fel, hátrányai tehát nincsenek. Előnyei mellett pedig drágának legkevésbé sem mondható, mert ha ugy, amint ezt a máig megejtett üzleti kalkulusok megengedik, a gyár a beszállított (fehér) burgonyáért a termesztőnek métermázsánként 2 korona egységárat fizet, akkor a burgonyaliszt métermázsájának ára 23—24 korona lesz, ami magas tápértékénél fogva elég olcsó. E szerint pedig elfogadhatólag jó árat kapna burgonyájáért a termesztő, a közfogyasztás pedig egy jó és nagyon olcsó élelmiczikkel gazdagodna. Ugy a mint felettébb alkalmas e burgonyaliszt kenyérsütési czélokra, épolyan alkalmas mindazon finomabb sütemények és tésztafélék előállítására, ámelyekhez a czukrászok, luxussütők és száraztésztagyártók — jobb anyag hiányában — ma is a kevésbé értékes burgonyakeméhyitőlisztet (púdert) használják. E lisztből fogják készíteni a vendéglősök, korcsmárosok a húshoz adalékul szolgáló pureét, amely ezen tiszta anyagból egy pillanat alatt megcsinálható. Felhasználást talál továbbá a szalámi és kolbászgyártásbantöltelék-kötanyagul, kenyerek fényesitésére és sok egyéb czélra még. De különösen nagy értéke van e lisztnek a katonakincstárra nézve.
964 A katonakenyerek ezidőszerint tiszta rozs• lisztből készíttetnek, azért, mert a tisza rozsliszttel készült kenyér 4 nap alatt még nem szárad ki teljesen s mert igy nem kell 4 napnál rövidebb időközökben a sütéseket megejteni; ez által a kenyér persze olcsóbbá is válik. Ámde a tiszta rozskenyér tömör, nehezen emészthető és 2—3 nap alatt savanykásodik; ezért a legénység persze nem is igen szereti ezt a kenyeret. Búzaliszttel azonban nem lehet vegyíteni a rozslisztet, mert igy, a kenyér gyorsabb kiszáradásánál fogva a sütéseket 4 napnál rövidebb időközökre kellene beosztani, ami persze tetemesen drágítaná a katonakenyeret. A burgonyaliszttel azonban el volna érhető, hogy a katonakenyerekhez vagy tiszta búzaliszt használtassák, vagy pedig rozsliszttel kevert búzaliszt; a kenyér először hasonlithatlanul jobb, zamatosabb, kiadóbb és tápdusabb, másodszor s ez fődolog, olcsóbb is- lenne, sőt még olcsóbbá válna az által, hogy sütéseket nem minden 4-ik, hanem csak minden 6-ik vagy 8-ik napban kellene eszközölni, anélkül hogy a kenyér elromlana; de az adagolást is — a magasabb tápérték folytán — jobban lehetne beosztani.
KÖZTELEK, 1901, JUNIUS HÖ 15. sünk egy jelentékeny részére lesz s z ü k s é g e liszt előállítására, amire a gyár persze csak ugy lesz képes, ha a vidéken minél több és minél nagyobb oly fióktelepek állíttatnak fel, amelyek a félkészitményeket gyártják. Óhajtandó, hogy ez már 2—3 éven belől megtörténhessék. Z. I.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés.
333. kérdés. Mult évben a kezelésem alatt levő gazdaság magtárjait nagyon meglepte a gabonazsizsik, egy kartársam ajánlatára a magtárakat klormész, kreolin és karból vegyülettel kimeszeltettem. A magtárba volt a szőlőzuzó és a sajtó. Ezeknek farészei a szagot magukba vették, én erre nem gondolva, a mult évben a szüret alkalmával a zuzót és sajtót használtam ; miáltal azt értem el, hogy 800 lit. borom, ami sajtolás, teljesen használhatatlan, annyira érzik nemcsak a szagán, hanem a búr izén is A burgonyalisztről szólva, , érdemesnek a klórmész, kreolin és karból ize. Szíveskedjenek útbaigazítást adni, mit tehetnék én a bor találom felemlíteni még, hogy abból és az őrlési mellékterméket képező burgonyadarából, szaga és ize javítására? valamint a szárított nyerskoczkaszeletből bádogM.-Szengyel. A. Á. szelenczékben vagy akár papircsamagolásban 334. kérdés. Fehér mustár mint zölden is frissen és romlás nélkül jól eltartható kon- elvermelt takarmány jobb-e? vagy pedig százervek készülnek; e konzervvel gyorsan a leg- razon illetve szárítva teendő el télire. jobb burgonyaleves, pureé, tésztaféle és sok Mindkét esetben milyen eljárás eszközegyéb olyan főzet vagy sütet készíthető, amely lendő vele ? Hogyan szereti jobban a szarvaszamatosságát véve, a friss burgonyától semmi- marha ? ben sem különbözik. A burgonya tehát i'yen Zölden etetve nem-e pufasztó hatású. ízletes konzerv alakjában eljuthat most már Érdemes-e egyálalában takarmánynak termindenhová, a hol azt eddig nélkülözni kell, meszteni ? -B. pl. tengereken és oly államokban, a hol bur335. kérdés. Mellékelek néhány burgonyagonyát nem termesztenek, de annak becsét levelet; kérem a „Köztelek"-ben becses válaismerve, jól fizetett élelmi czikket képez. szukat, miért sárgul a levélzet és hull l e ? Eddig a burgonyának élvezete ezeken a helyeEzen burgonya trágyázott földbe van ken úgyszólván ki volt zárva,, mert hiszen vetve; Hanibal féleség; kézzel lévén megka68—75% víztartalmat kellett volna drága pálva, nagyon szép magas lombozatja van, pénzért szállítani, holott most e konzervvel csakhogy néhány nap óta nagyrészbm sárgul a csak a szárazalkatrészek képezik szállítás lombozat és a sárguló levelek lehullanak a tárgyát.földre. Ez mind amellett szól, hogy a burgonyaKérem útbaigazításukat, hogy mit telisztben és konzervben egy oly jelentékenynyé gyünk ezzel a burgonyával; a föld egy egészen váló mezőgazdasági iparczikk rejlik, amely al- gyenge minőségű homok; most újra lévén kalmas arra, hogy a burgonyaértékesitésben trágyázva. B . . . i bérgazdaság. nevezetes fordulópontot képezzen. Nagy fontos336. kérdés. Mellékelve bátorkodom szőlősága van pedig ezen élelmiczikknek közgazda- leveleket beküldeni — ilyen igen sok van a sági jelentősége mellett mezőgazdaság-üzemi szőlőmben; a levelek összezsugorodnak, elherszempontból különösen, mert a czikknek rohamos vadnak. Kérem kegyeskedjenek a felelet rovatterjedése kilátást nyújt arra, hogy a most ban megírni miféle betegség ez és miként kell Fej érmegyében felállitani tervezett gyár kellő ellene védekezni? M. B. ellátására hazánk egyes vidékein félkészitmó337. kérdés. Az idén tavaszszal gőzekényeket előállító fióktelepek lesznek létesítendők, vel 6—7" mélységre megszántott gyeptörésbe amelyek létesítése által az ország különböző sorvetőgéppel elvetett kukoricza a nagy szárazhelyein ezen mezőgazdasági iparnak előnyeit- ság miatt, de talán azért sem, mert jelzett föld gazdáink is közvetlenül fogják élvezhetni. Külön- szórványosan szikes természetű, nem kelt ki. féle vonatkozásaiban a termeléshez, szeszfőzés- Kérem tehát, mivel vethetném be, hogy az idén hez, állattényésztéshez stb. oly kilátásokat nyújt még termést hozna. Ezen föld területe 70 kat. e czikknek gyártása, amelyeknek előnyét ter- hold. Öszszel búzát szándékszom bele vetni. melőink csakhamar tapasztalni is fogják. Még H. O. megemlítem végül, hogy közelmúltban Székes338. kérdés. Egy 45 k. holdas táblám a fehérvárott a gazdasági egyesület részéről falutól távol esvén, a trágyázást következőkép kísérletek tétettek az OMGE. kiküldöttjének óhajtanám eszközölni: Szeptember elejétől jelenlétében, amely kísérletekből folyólag ma május közepéig 5—6 hónapos borjukat akarok már meg is indultak a komolyabb irányú tár- beállítani, hány darabra lesz szükség, hogy gyalások egy gyárnak felállítása érdekében, ugy, évenként egy-egy 9 holdas táblát jól megtráhogy már az idei burgonyatermésből készülő gyázhassak és hány hold lóheretermesztésre iszt forgalomba lesz hozható. lesz szükség a megállapítandó számú borjuk A különböző érdekeket szolgálni hivatott részére a fentjelzett tartási időre ? komoly törekvés buzdítja az ügy érdekében Esetleg nem volna-e czélszerübb egyéves fáradozókat arra, hogy ebből a dologból köz- borjukat beállítani ? H. K. jólétünknek egy hatalmas tényezőjét alkossák 339. kérdés. Bérszerződésemben az urameg, amely az eddigiek után ítélve, a legjobb ság egy cselédje részére egy különálló épülesikereket ígéri. tet, mint lakóházat visszatartott, ugyszinte Az eljárási mód szabadalma biztosítja annak tehene és sertései részére nálam legeannak a kilátásnak alaposságát, hogy e czikk lőt biztosított, baromfitartásról azonban emlía belfogyasztáson kívül, a külföldön is kere- tés téve nem lett; ón még az őszszel tudatsetté válik s igy nagy szükséglet fedezéséről tam, hogy baromfit tartani nem engedek, dalévén szó, körülbelül 60 q burgonyatermeszté- czára ennek, az illető vonakodik azokat eltá-
46. SZÁM ,11-IK ÉVFOLYAM. volítani, megjegyzem még, hogy a lakóháznak bekerített udvara nincs és közvetlen mellette vannak a legelőim és vetésem is; kérdem van-e jogom a baromfitartást egyáltalán megtiltani s ha igen, kérek tanácsot, miként távolithatom el azokat mielőbb. P. M. 340. kérdés. Kérem azon t. gazdatársaimat, akinek tudomása volna arról, hogy Verseczhez lehetőleg közel hol gyártanak alagcsöveket, erről a feleletek rovatában engem tudósítani szíveskednének. V. G. 341. kérdés. Mit értenek egy igásfogat alatt a birtokosnak a közmunkaváltságra (az utak kavicsolására) vonatkozó bevallásakor; ugyanis egy igásfogát alatt egy szekér egy munkással és négy ló vagy ökörrel értetődik, vagy csak két ló vagy ökörrel? S*. S. J ,
Felelet. Rossz izü bor megjavítása. (.Felelet a 333. sz. kérdésre.) Ha nagyon érzik a boron a klórmész, kreolin és karból szaga és ize, akkor azon segíteni nem lehet. Ez esetben leginkább ajánlanám abból cognac-ot főzni, amidőn (esetleg kétszer alkalmazott tisztázás után) teljesen hibátlan cognac-ot kaphat. A kifőzésre bármely pálinkafőző üst alkalmas, tehát a községben vagy valahol a szomszédságban bizonyára meglevő kis üst is. Ha a szóbanforgó bor nem túlságos gyenge, akkor a 800 literből ugy 100 liter körül kaphatni cognac-ot; ez bizonyára többet fog érni, mint a megromlott izü bor. Lehet azonban, hogy a kellemetlen szag és íz nem nagyon erős; ez esetben gyakori fejtések által, valamint faszénporral végzett szűrés folytán a bor megjavulhat. Ezenkívül még meg lehetne próbálni a bor átérj esztését, ami vagy őszszel volna végzendő, ugy, hogy a borhoz ugy 50 liternyi mustot ad és ezzel együtt erjeszti, vagy pedig most is lehetne, ha a borban felold 8 kilónyi czukrot és egészséges ujbor seprűjével keverve meleg helyre állítja. Részemről azonban inkább ajánlanám a cognac-ká való feldolgozást. Gy. I. Fehérmustár, mint takarmány. (Felelet a 334. sz. kérdésre) A fehér mustár zölden és szénává szárítva etethető, bevermelni azonban ezen takarmányfélét sohasem szabad, mert akkor csipős izü és szagú lesz, melyet az állat nem eszik, legáltalánosabban zöldtakarmányul etetik. Puffasztó hatása nincs. A hol megterem vagyis a kellő csapadéku klima alatt a mustárt egyre nagyobb mértékben termesztik, mert jó minőségű takarmány és mert gyors fejlődése lehetővé teszi, hogy ugyanazon területről egy évben 2—3 termést levegyünk. Cs. 8. Beteg burgonya. (Felelet a 335. sz. kérdésre.) A b . . . i bérgazdaság néhány burgonyalevelet küldött be, a melyeken barnuló, száradó foltok vannak, de a leveleken semmiféle parazita gombára nem akadni. A levélzetben tehát nincs baj, s igy a lombszáradás oka vagy a szárban vagy a gyökérzetben fészkel. Hogy mi okozza tehát a b a j t ? azt láttatlanban megmondani biztosan nem lehet. De abból a körülményből, hogy a burgonya homokon van, lombozatja szép magas, s csak néhány nap óta száradnak és hullanak a levelek: nagyon valószínű, hogy a trágyázott homokban eddig buján fejlődött burgonya vízszükséglete a szárazság^ miatt kielégítést nem nyer. M. Gy. Összezsugorodott szölölevelek. (Félelet a 336. sz. kérdésre.) M. B. ur három beteg szőlőlevelet küldött be. Az elsőnek felső lapja, kivéve az erek tájékát, melyek zöldek, egészen lilásvörös; e levél alsó lapja csaknem teljesen be van vonva lila leheletü, fehér sürü szőrözettel; ez a levél a legzsengébb, legkisebb. A 2-ik levél felső lapjának egyik fele lilavörös, másik fele zöld; ha e leveleket megfordítjuk, ugy a levél ama részletén, amely a felső lapon lilavörös, itt az alsó lapon kisebb lilásfehér szőrcsomókat, részint nagyobb, széjjelterült ugyanilyen szinü vörös foltokat m u t a t ; ez a levél közepes nagyságú. Végre a harmadik, leg-
48. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ 22.
Akinek tehát 8 ökre, 4 párosan használt nagyobb levél felső lapja egészen zöld, de r a j t a elég sürün, ugy 3 mm. átmérőjű hólya- és egy egyes fogatban használt lova van, az gok, bibircsek láthatók; ha ezt a levelet alsó kétszer egy évben 4 kettős ökörfogatot, 2 kettős lapjára fordítjuk, ugy itt mindenütt, ahol a felső, és 1 egyes lófogatqt tartozik állítani, illetőleg lapon hólyagok észlelhetők, ezeknek megfele- ökrei után nyolcz, páros lovai után négy és lőleg gödrök látszanak, amelyek sárgásfehér egyes lova után két igásnapszámot szolgálni. Ha pedig pl. ökreivel négyes fogatban áll ki, szőrökkel vannak kibélelve. Mind a három levél a szösz- vagy nemezbeteg- azért nem szolgálhatja le tartozását négy n a p ségben szenved, amely betegség a fiatal zsenge alatt, h a n e m akkor is nyolcz napot kell szolleveleken összetéveszthető a peronoszpóra- gálnia, mert a többes fogat is csak kettőset betegséggel. A betegség külső képe a zsenge le- számit. veleken nagyon változatos, mig az idősebb Egy igásfogat alatt tehát legfeljebb kettős leveleken nagyjában egyforma, olyan, mint a fogat, szekér és munkás értendő s megváltás 3-ik helyen leirt levélnél; azaz a felső lapon esetén a váltság eszerint szabandó ki, vagyis a hólyagok, az alsó lapon szőrrel bélelt gödrök fenti esetben az illető 8 kettős ökör napszáláthatók. mot, 4 kettős és 2 egyes lónapszámot tartozA betegséget a Phytoptus vilis nevű, csak nék megváltani. A váltságár az illető megyei górcsői nagyitásnál látható atka okozza. Hogy szabályrendelet szerint változik. ellene mit lehet tenni ? az a „Beteg szőlőlevelek" czimü 305. feleletben (a, „Köztelek" május 22.-i számában) olvasható. M. Gy Kiveszett kukoriczába mit vessünk ? (.Felelet a 337. kérdésre) Ha koránérő tenMai s z á m n a k t a r t a l m a : gerivel csinkvántinóval vagy székelytengerivel Oldal rendelkezik, akkor ez még vethető szemter- OMGE. közleményei. ... 963 ... 964 mesztésre, de az u t á n a jövő buza nagyon ké- Tarifakérdések 969 sőn kerül a talajba, egyéb más növénynek ve- A burgonyaliszt mint élelmiczikk Takarmányozás. t é s é t n e m ajánlhatom, mert h a mohart vagy Uj vértakarmány. „ 965 kölest 'vet, ezek lekerülte után a talajt kellőGazdasági növénytan. képen n e m készítheti el a buza alá, aminek a Beteg, száradó buza — 966 buza fogja kárát vallani. Cs. S. A rózsafák lisztharmatbetegsége ellen ... .... 966 Egy 9 kat. holdas tábla beltrágyázáGazdasági gépészet. Gyújtózsinór vagy gyutacs ? 967 sára hány darab borjú szükséges. (Felelet a Állategészségügy. 338. kérdésre.) Ezen kérdésre a következő számA. lovak havivaksága. 967 tani mivelet a d j a meg a választ: „Allattápporok." 968 9 k. hold szántóföld betrágyázásához holIrodalom.. danként 200 q-t számítva, 1800 q trágya szük- A magyar szövetkezeti jog kézikönyve. — — ... 968 Levélszekrény. 970 séges. 971 Egyéves borjuk tartását előnyösebbnek Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde 973 tartván, ezek napi szénaszükséglete 6 kg.-ra, Szerkesztői üzenetek 97 4 alomszükséglete pedig 2 kg.-ra tehető. Hogyha tehát ezek a borjak csak lóherszénán tartatMeghívó. nak, akkor szeptember elejétől m á j u s h ó közepéig, vagy 255 n a p alatt igényel egy-egy Kohányi T i h a m é r u r , a z O b i ó b a n m e g b o r j ú (255 X 2) = 1530 kg. lóherszénát és jelenő „Szabadság* czimü amerikai magyar ( 2 5 5 X 2 ) 510 kg. alomszalmát. Ezen takarmány s alom után mintegy 40 q trágya nyerhető, újság szerkesztője, ki jelenleg Budapesten miszerint az 1800 q trágya termeléséhez időzik, f. hó 15-ikén, szombaton délután (1800: 40) = 45 db egyéves borjú szükséges. 5 órakor a vármegyeház nagytermében Ezek a burjuk 255 n a p alatt ( 4 5 X 1 5 3 0 ) felolvasást tart = 687'5 q lóherszénát fogyasztanak és ha kat. holdjáról 25 q lóherszéna nyerhető, akkor a az amerikai magyarok helyzetéről. 4 5 db borjú részére (687"5 : 25) = 27 "5 kat. A nagyérdekü felolvasásra, melynek hold lóher termése szükséges. a kivándorlás kérdésében megindult mozMinthogy azonban a borjukat nem csupán galom különös aktualitást kölcsönöz, az lóherén szokás tartani, h a n e m azonkívül répát érdeklődőt s z í v e s e n l á t . és szalmát is kaphatnak, a tényleges lóherszük- O M G E . minden Igazgató. séglet a követendő takarmányozási rendtől s attól is függ, hogy abraktakarmányban részeGiimökór-kongresszns. Julius 22—26 sülnek-e vagy sem. Hensch. között fog ülésezni az angol király elnöklete Baromfitartás. {Felelet a 339. s-j. kér- alatt a gümőkór-kongresszus, Londonban, melydésre.) Előttünk nyilvánvalónak látszik, hogy a nek IV. szakosztálya állategészségügyi kérdébaromfitartást a bérbeadó az illető cseléd ' sekkel fog foglalkozni. A IV. szakosztály tárgyrészére csak feledékenységből, vagy azért nem sorozata a következő: Dewar t a n á r : A gümőkötötte ki, mert arra, mint m a g á r a nézve alá- kór kőrismézése az állatok életében; Dellar: rendelt jelentőségű dologra súlyt n e m fektetett, A tejkérdés az állatok é l e t é b e n ; King: A husilletőleg azt magától értetődőnek tartotta, lévén kérdés tekintettel a gümükórra; Eachran: a baromfitartás a .szegény gazdasági cselédnek Törvényes és másféle intézkedések az állatok mindenütt egy fontos szükséglete. A haszon- gümőkórja ellen. bérlőnek ahhoz nincs joga, hogy az illető Kézdi-Vásárhelyi Gazdasági Egyesület. A cselédnek a baromfitartást eltiltsa, ha azonban Kézdi-Vásárhelyi Gazdasági Egyesület szervezkea baromfiak tilosban járnak, élhet a mező- déséről egyizben m á r hirt adtunk. A Székelyrendőri törvényadta jogaival. föld e helyén a modern gazdasági jelszavak Községi közmunka. (Felelet a 341. sz. hálás t a l a j r a találtak a vármegyét behálózó fogyasztási és értékesítő szövetkezetek megala"kérdésre.) Arra a kérdésre, hogy a községi közmunka kivetésénél mi értendő „egy igásfogat" kítására indított mozgalmak után, most a alatt, részletes felvilágosítással szolgál az 1890. Kézdi-Vásárhelyi Gazdasági Egyesület szervezéJenő, évi I. t.-cz. 49. §-a, mely szerint minden egyes sén fáradoznak Mika Ottokár és Kiss vonóállat után (tehát minden ló és minden kik egy lelkes felhívást intéztek a székely ökör után) évenként legfeljebb 2 igásnapszám gazdákhoz, a melyben a Gazdasági Egyesület szolgáltatik; minélfogva minden egyes vonóállat szükségességét s áldásos működését fejtegetik. egyes vagy kettős fogatban aszerint, amint ren- A leendő egyesületnek a szakműveltség, az desen használtatik, közmunkára évenként legfel- igazi gyakorlati tudás, terjesztése lesz a feljebb kétszer kiállítandó, ugy azonban, hogy a adata. S hogy áldásos hatását közvetlenséggel minden t a g j á r a kiterjeszthesse, működését szűközmunkára kiálló hármas vagy négyes fogatuk kebb keretben Kézdi-Vásárhely és vidékére tercsak kettős fogatnak számithatók.
VEGYESEK.
1019 jeszti ki. A leendő egyesület czéljának megfelelőleg a következő szakosztályokra oszlik: a) Földmivelés és állattenyésztési szakosztály; b) Gyümölcs- és konyhakertészeti szakosztály; c) Méhészeti szakosztály; d) Baromfitenyésztési szakosztály. Minden szakosztály külön tisztikarral önállóan működik s működése eredményéről az évenkint tartandó közgyűlésen beszámol. Az egyesület munkásságáról évkönyvet ad ki, mit minden tagjának megküld. A mellett gondoskodik arról, hógy a termelők érdekeit időszaki kiállítások, vásárok stb. rendezésével is esetről-esetre megvalósítsa. Olcsó iparsó — olcsó marhasó. Olvassuk, hogy a pénzügyminiszter egy métermázsa 3 % szódával denaturált iparsónak az árát 3'37 koronában, a 10°/o szódával denaturáltét 4'63 koronában állapította meg, még egy csomó kedvezmény kíséretében. A kedvezmények: hogy 100 métermázsa vételénél egy mm.-nak az ára csak 3, illetve 4'26 korona, tisztátlan iparsó vásárlásánál pedig mm.-kénti 40 fillér engedmény jár. Használják pedig az iparsót : konzervgyárak a . kivitelre szánt husnemüék, zöldség, gyümölcs, v a j és sajt b e s ó z á s á r a ; mészárosok hentesek és bőrkereskedők- a bőr b e s ó z á s á r a ; bőrgyárak és tímárok cserzésre; szőrmeiparosok szőrtelenitésre, jéggyárpk, sörgyárak hűtési czélokra, a jég tartósságának biztosítására és t u d j a Isten még kik és mire. Mint látjuk tehát, az iparsó széleskörű alkalmazása daczára potom áru. Ezzel szemben a marhasó 10 korona alapára mellé hozzáütve a szállítási költség, a sóbányától a sóhivatal állomásig, innen a fogyasztó kezéig mai napság még mindig 14 korona. Milyen a r á n y ? És hozzá még az a nehéz beszerzés! A gazda, aki a denaturált m a r h a s ó t egyedül állatjai számára szerzi be, avval, semmi egyebet n e m csinálhat mint legfeljebb feleteti, négyszerannyi árt fizet, mint az iparos, holott pedig az ipari sót annyi mindenre fellehet abban a . körben használni. Azok a panaszok, amelyek a gazdaközönség köréből felhangzottak, m a sem némultak el a marhasó drága beszerzése miatt, mi is számtalanszor felhívtuk erre az érdekelt körök figyelmét s hogy csak ismételt felszólalásra van szükség, annak oka az, hogy reklamálásaink agyonhallgattattak. Miért ne lehetne a denaturált marhasónak beszerzését megkönnyíteni, árát alábbszállitani, h a egy mm. iparsónak az ára 3 korona, ezt valóban velünk senki sem fogja megértetni és most még nagyobb erélylyel fogjuk követelni a m a r h a s ó árának leszállítását. Tanulmányi kirándulás A kassai m. kir. gazdasági tanintézet 42 hallgatója Kovácsy Béla igazgató, Zalka Zsigmond,. Szeybold Károly és Buday Gyula tanárok vezetésével tanulmányi kirándulást rendeztek s e közben f. hó 5-én este Budapestre érkeztek. Junius 6-án d. e. megtekintették a vásárcsarnokot és a mezőgazdasági muzeumot, délután pedig a mezőgazdasági kiállítást nézték, meg. Junius 7-én a vágóhidat, a M. A. V. mezőgazdasági gépgyárát, a gyapjumosó gyárat tekintették meg a kirándulók, 8-án reggel pedig Gödöllőre rándultak ki, ahol megnézték a koronauradalom egerszeghi szőlőjét, a szántói gazd. ménest, egyes erdőrészleteket, az állami méhészgazdaságot, az erdőhivatal központi faiskoláját,-a baromfi-telepet, az alsó-majori juhászatot, a haraszti tehenészetet, a borászati szövetkezet borpinczéjét .és az Erzsébet-ligetét. Itt felejthetetlen nagyasszonyunk szobrára Eövy József III. éves gazdász rövid beszéd kíséretében az ifjúság babér- és pálmakoszoruját helyezte le. A kirándulók 9-én reggel érkeztek vissza Kassára. Takarmányküldemények díjkedvezménye az ansztriai vasutakon. Már több izben emiitettük, hogy az esetben, h a a gazdálkodóknak nyújtandó előnyökről, azok segítése módjáról van szó, az osztrák kormány sokkal bőkezűbb, és gondoskodásának eredménye sokkal hatásosabb mint nálunk. Példákkal illusztráltuk ezt és most is bizonyíthatjuk ezt, amidőn az osz-
m
KŐZTELEK, Í0OÍ. JUN1US HÓ Í5.
46. SZÁM 1Í-IK ÉVFOLYAM.
rendelt és hűtőkészülékkel felszerelt különleges kocsijai a vadhusküldemények szállítására is kiválóan alkalmasak. Ily kocsik kiállítása elsősorban a távoli állomásokra és. kocsi és fuvarlevelenkint legalább 5000 kg. suly feladása esetében igényelhető. A kocsit mindenkor az illető állomáson legalább 48 órával előzetesen kell irásilag vagy távirat utján megrendelni. A hűtőkészülék jéggel való megtöltéséről a feladó tartozik gondoskodni. Olcsó utazás kisgazdáknak. A kereskedelmi miniszter arra való tekintette], hogy a mezőgazdasági kiállítás julius l-ig lesz nyitva, a kisgazdáknak nyújtott utazási kedvezményt a kiállítás berekesztéséig kiterjesztette. Táviratilag utasította a vasúti felügyelőségek révén az állomásokat, hogy minden 10 tagu kisgazdákból Tennényszállitások a hadsereg részére. A cs. és kir. hadsereg részére 1901. október álló csoportnak, amely a gazdasági egylet iga1-től 1902. szeptember 30-ig terjedőleg szükségelt és ajánlati uton fedezetet nyerő gazdasági zolványával igazolja, hogy a mezőgazdasági kiállítást tekinti meg, ugy föl-, mint hazamenőtermékek beszerzéséről szóló hirdetményből az alábbi kivonatot közöljük. ben III. kocsiosztályban féláru jegyet szolgálK a t o n a i á t v e v ő á l l o m á s o k tasson ki. Gyümölcs-, szőlő- és borkiállítás Szegeden. A Szegedi Gazdasági Egyesület az Termékek g | | ^ J -f J * J f | £ 1 őszszel gyümölcs-, szőlő- és borkiállítást rendez | U % S .O A S S I J-a 1 & 1 - Szegeden. A kiállításon mint kiállítók résztvehetnek Csongrádmegye, valamint a határos Rozs... — q 8000 — — — — — — — — — — — — — — — vármegyék gazdái saját termesztésükkel és Zab , q 13366 5027 537 8563 123 123 521 552 14864 138 150 150 13244 150 600 2225 konzerveikkel. Bejelentési határidő szeptember Széna q 9814 3733 434 6813 99 99 422 447 14067 112 125 125 11530 125 485 1800 15., a tárgyak szeptember 18-ig Szegedre szálliAlomszalma q 5258 2008 268 4208 61 61 261 276 8064 69 75 75 .7120 75 300 1110 tandók. A kiállítás ünnepies megnyitása szept. Ágyszalma q 971 418 412 197 119 119 369 413 830 128 135 140 340 130 400 55 22-én lesz s a következő napokon a közönség Tűzifa ... m 8 — 1446 459 582 296 348 1066 410 675 499 560 520 180 465 1020 110 díjtalanul megtekintheti. Jutalmakat fehér ó- és Szállítási módozatok, bánatpénz és az összes feltételekre nézve részletes felvilágosítást ujborokra, vörös ó- és ujborokra, csemege- és borszőlőkre, gyümölcsökre, konyhakertészeti és nyújt a kassai cs és kir. 6. hadtest parancsnoksága. konzervczikkekre tűztek ki. Kitüntetett gazdasági cseléd. A király !I dett a baromfiak importja is, melynek legnaAz angol lovásárlások és Magyarország. Jávorka György gazdasági cselédnek hatvan gyobb részét Francziaországból, továbbá Bel- Az angol alsóház egy tagja Blundell Maple a évet meghaladó szolgálata elismeréseül az ezüst giumból és Oroszországból szállították. Állandóan brit parlament minapi ülésén azt a vádat emelte érdemkeresztet adományozta. — Szébellét nóg- növekedik a tojás bevitele is Német-, Franczia- azok ellen az angol tisztek ellen, akiket & War rádmegyei község gulyása az öreg Jávorka s országból és Dániából. Ez utóbbi állam még Office lovak vásárlására Magyarországba kültöbb mint hatvan esztendeje őrzi a gulyát hű- vaj szállítmányaival is uralja az angol piaczot. dött, hogy drága pénzen rossz, kihasznált loséggel, becsülettel. A király kegye a becsületes 1900-ban 8 millió font volt a vajbevitel, s vakat vásároltak össze s a tényleg megfizetett munkát jutalmazta meg, amely nemcsak meg- ennek fele került ki Dániából. Valóban érdekes érték külömbözetén a lovak eladóival osztoza czivilizáit népek ezen versengése Anglia kodtak. Bécsi jelentés szerint az Office ofWar élhetést, de dicsőséget is szerezhet. Hibaigazítás. Lapunk 42., úgyszintén 44. piaczáért. És hogy miképen lehet azt legköny- mikor hírét vette a visszaéléseknek, a londoni számában, a Délvidéki Földmivelők Gazdasági nyebben elérni, mutatja a kis Dánia. Minden osztrák-magyar konzulátus utján vizsgálatot inEgyesülete által Temesvárott rendezett mező- téren szövetkeznek és kölcsönös igyekezettel dított annak kiderítésére, hogy reális volt-e gazdasági kiállítás kitüntetettjeinek jegyzékében munkálkodnak az áruczikk jóságának fokozásán azon 720 korona ár, amelyet az angol tisztek .a téves adatok szerint mi -is közöltük, hogy a és egymás vagyonának gyarapításán. Létezik fizettek a lovakért; a nyomozás azokon a teHofherr és Schrantz czég bronzérmet, iletve ott húsvágó, tej és tojásértékesitő és sok más- rületeken, ahonnan a lovakat vették, most fodíszoklevelet kapott volna. Mint most illetékes féle szövetkezet, melyekkel elérték azt, hogy lyik. Annak idején mi is megjegyeztük azt, helyről tudósítanak bennünket,§ a jelzett czég ma Dánia árait fizetik legszívesebben és leg- hogy az angolok által vásárolt lovak legtöbbje egyáltalán semmiféle díjazásban nem részesült, magasabban Angliában, ugy hogy a szövetke- rossz s most is azt hiszszük, hogy az a vád, mivel a kiállításon versenyen kivül vett részt. zetek, s így a gazdák haszna is évről-évre hogy az angolok csak rossz lovakat vásárolK—y l—a. tak, nem egészen alaptalan. Anglia tojásbevitele. Míg azelőtt Anglia növekszik. Fagyasztott hus Szibériából. Egy varsói piaczát Francziaország tojásbevitele uralta, Torontálmegyei szövetkezetek. Torontálmost Dánia mindinkább kezdi a tojásszállitást kereskedő Szibériából fagyasztott hust hozatott, megyében a szövetkezeti mozgalom ujabb időmagához ragadni. 1896-ban még 1600 millió melylyel igen kedvező eredményeket ért el. A ben-örvendetes lendületet vett. Alig múlik el darab tojást exportált Francziaország Angliába, hus az igen nagy utat jól birta el, jobb minőségű hét, hogy szövetkezet ne alakulna valamelyik most azonban a híres „The. Aerated-Bread- volt a varsóvidéki húsnál és a nagy szállítási községben. Űrnapján egyszerre két szövetkezet Company" részvénytársaság, melynek magában költség daczára is olcsóbba került. Az illető is alakult, még pedig Bogáros és Ujhely közLondonban 400 fióküzlete van, összes szükség- most nagyobb mennyiségű husszállitmányokat ségekben. A bogárosi szövetkezet 68 taggal letét Dániából szerzi be. Egy másik nagy czég, akar rendelni Szibériából; annál is inkább, alakult meg, kik összesen 7250 korona értékű mely azelőtt hetenként 20,000 márkáért vásá- mivel a szibériai fagyasztott hust a varsói üzletrészt'jegyeztek. Az újhelyi szövetkezet 4 l rolt franczia tojást, most 400 márkára redukálta helyőrség is fogyasztani fogja. taggal alakult, kik 95 db 60 korona értékű vételszükségletét. A főok, hogy Dánia kiszoríYadhusküldemények szállítása különleges üzletrészt, összesen 5700 kor. jegyeztek. totta Francziaországot az angol piaczról, onnan kocsikban. A m. kir. államvasutak igazgatósáA Ráth-féle legújabb törvénykiadások van, mert- a dániai tojás mindig egyenlő jó gának értesítése szerint a frisshus szállítására népszerű gyűjteménye ismét megszaporodott egy trák kormány Tcorpa-, luczerna-, takarmány füvek takarmányrépa-, szecska-, polyva-, moslék-,, törköly-, malátacsira-, olajpogácsa-, olajpogácsaliszt-, olajmagvak-, fagyapju-, tőzeg- és erdei atom-küldeményre vonatkozólag a cs. és kir. osztrák államvasút vonalait illetőleg 200 Mm. távolságra való szállítás mellett 0'20 fillér, ezen távolságon tul pedig minden további kilométer útán 9' 16 fillér egységtételen alapuló viteldíjkedvezményét engedélyezte. Ausztriában levő többi magánvasutak vonalain pedig kilómeterenkint 0"26— 0"30 fillér egységtételen alapuló viteldíj nyer alkalmazást. A kedvezmény julius végéig érvényes az illető község által kiállított megrendelő levél és a fuvarlevél utólagos bemutatása mellett.
minőségű és emellett kitűnően van csomagolva. 1898-ban Dánia példáui, 24.400,000 márka áru tojást exportált, míg vajból az 1899-ik évben, nem kevesebb mint 110 millió márka árut. K—y b—a . Anglia importja. „L'Eleveur" czimü franczia szaklapban érdekes statisztikai adatokat olvashatunk, melyek igazolják, hogy mily óriási piaczát képezi Európának Anglia és hogy mennyire igyekeznek ezen piaczot a legnagyobb exporttal bíró államok meghódítani. így például, 1900-ban a vágó állatok bevitele az előző évihez képest 99,632, a vágott husé pedig 3.516,494 angol fonttal emelkedett. Ezen husmennyiségnek háromnegyed részét az EgyesültÁllamok szállították. Majd Vs-részszel emelke-
nvi ni\i:it
o!>o\
- S ^ J S T *
BUDAPESTEN, VII., Rottenbiller-utcza 33. sz., VI., Andrássy-ut 23. sz.
W
E
S
l
M « JL 1 • ™ J C l í l U
í
h o m o k (szöszös) b ü k k ö n y t
minden mennyiségben.
(vicia vmosa)
biborherét, muliarmag-ot, pohánkát, mustármagot, tengeri félékből: alcsuthit, székelyt, Pig-nolettot, C i n q u a n t i n o t , továbbá
takarmányrépamagot,
mint: o b e r n d o r f i t , e c k e n d o r f i t , r a i ' í l a h á n c s o t és r é z g á l i c z o t legelsó'rendü í
o l a j b o g y ó a l a k u t ,
valamint
4 6 . SZÁM. I Í - K
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1 9 0 0 . JUFTKJS H Ó
15.
értékes kiadással és pedig a mezőgazdaságra hosznos állatok oltalmazása tárgyában kiadott körrendelet; a mezőgazdasági és mezőrendörségi törvény hasontárgyu intézkedései és a vadászati törvénynek egy füzetben foglalt kiadványával. Ára egy korona. A sertés Magyarországban. Ily czimen irta s adta ki enesei Dorner Béla a földmiv. m. kir. minisztériumba beosztott kir. gazdasági intéző egy 25 évre terjedő s 38 legnagyobbrészt egyenesen ezen ezélra készült fényképfelvétellel ilusztrált munkáját, melyben a sertés tenyésztését, hizlalását, a kereskedelmet, forgalmat s a sertésbetegségeket, a sertés értékesítésének módjait tárgyalja történeti ismertetésekkel, s a gyakorlati életnek megfelelően a modern elvekkel, s tapasztalatokkal kiegészítve. A munka ugy van megírva, hogy azt nemcsak az üri birtokosok, de a kistenyésztők is megértik, s abból igen sok hasznos ismeretet meríthetnek. A m u n k a keretébe mindaz föl van véve, a mi a sertést, hazánk közgazdaságának ezen igen lényeges faktorát érinti s a mely a tenyésztőt, hizlalót s kereskedőt érdekli. A munka 4'70 korona beküldése ellenében kapható szerzőnél (Budapest, VII. Bethlen-utcza 45.) vagy a Franklin-társulatnál (Budapest, IV. Egyetem utcza 4.) Bolti ára 5 korona.
be. Elkelt finomított szesz nagyban adózva 115.50— 116.50 kor., adózatlanul 46.— kor. azonnali és juniusi szállításra. Élesztőszesz változatlanul jegyeztetik. Denaturált szesz nagyban nágyobb kínálatok és gyér vételkedv folytán lanyha és hordóstul együtt 34.50—35.— koronáig kelt. Vidéki finomítók és szabadraktárak részéről kontingens finomított szesz szabadraktárra szállítva 44 kor. volt ajánlva és több tétel ez áron el is kelt. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers, szesz gyér kínálatok folytán változatlanul szilárdan ab termelő állomás 39.50—40— koronáig kelt. 4' 50 K Jc0ntin9em nyersszesz ára Budapesten 42.
Magyar Thomasalak. 1 8 — 2 0 % össz-vagy 1 5 — 1 7 % czitromsavban oldható jjhosphort, 7 5 — 8 0 % porfinomság, 80 kilogrammos ingyen zsákban- bármely állomásra szálllitva legolcsóbb a n ajánl a kartellen kivül álló Sátori-gyárak központi irodája, Budapest, IX., Dandár-utcza 25.
A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete üzleti jelentése. 1901. junius 12.
Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv ára portómentes megküldéssel : 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
NYILTTÉR*)
Szuperfoszfátot, lténsavas-kálit,
kémsaTas-ammont,
Kovasavas-kálit, (d«hánytrágy ázásra)
Chilisalétromot, Kainitot, 'IQVos kálitrágyasót és
egyéb
mtttrágyaféléket
elismert
kitűnő minőségiben legolcsóbban szállit
„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság B U D A P E S T , V. k e r . , F ü r d ö - u t c z a 8. s z á m . *) Az e rovat alatt közlöttekért nem válal felelősséget a szerkesztőség.
Bécsi jegyzés 40.60—40.80 korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 110.50 .— korona adózott és 37. 37.25 korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 16.50——.— korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz ... 115.50—116-— 117.50—118.50 Elesztőszesz 117.117.50 118. 119.— Nyersszesz adózva ... 114.-—114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz 34.50—36— 36.—37.— Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők.
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Badapesti gabonatőzsde. [Outtmann és Wahl bizományi czég jelentése.)
budapesti termény-
Napijelentés a gabonaüzletről. [1901. junius 14. A tegnap esti zivatar kellemesen lehűtötte fő" városunk levegőjét és ennek következtében ma reggel — a magasabb amerikai jegyzések daczára — lanyhán indult meg a gabonaüzlet. Egybefoglalva a gazdaközönségünktől beérkező tudósításokat ugy látjuk, hogy az ország nagyobb részében elegendő mennyiségű csapadék volt; ujabb esők egész megyékben csak ledönthétik a búzákat, szikes, agyagos földeket pedig már későn érnék, mert az ilyen helyeken a növényzet nagyobb része már elsült. Hozzáfogtak nálunk már a repeze learatásához, a hozamok mindenfelé megfelelnek a várakozásoknak. A külföldi tőzsdék alapirányzata lanyha. Francziaországból ugyan világá kürtöltek tegnap rossz terméshireket, a berlini tőzsde erre azonnal 1 márkás áremelkedéssel felelt, de a párisi jegyzések azért nem mozgolódtak. A mai amerikai jelentések a vetések állását nagyon dicséri és a kis Bulgária is megszólalt: fényes terméskilátásokat prognostikál, a tavalyi termésnél legalább 50 százalékkal többet remélnek.
- A hét első felének forgalma csendes. Husnemüek: Vidéki felküldések marhahúsból szünetelnek, borjúból is alig érkezik valami és a mi beérkezik, annak is nagyobb része fülledt, ugy, hogy a szükséglet teljesen helyi vágású husnemüekből javult árakon nyeri fedezetét. Az élőbaromfipiaezon kellemesebb a hangulat; a beérkezett nagyobb mennyiségű tételek hazai és szerb áruból javult árakon nyertek elhelyezést. így rántani való csirke 1-20 — 1-30, sütni való 1-70—2.40, magló liba 4—6 koronával kelt el páronként. Tojás : Elsőrendű ládaáruért a hét kezdetén 52, később 51 és ma már csak 49—50 koronát tudtunk Legkedvezőbb az üzletmenet még vajban, különösen főzővajban, melyért 180—190 fillért tudtnnk a nagybani eladásnál elérni a nélkül, hogy a szükséglet teljes fedezést nyert volna.. Prima teavajért 220—230 fillért értünk el. Túróért 16—24 koronát 100 kgként. Zöldségnemüekből spárga már nagyon gyéren érkezik, a vevőközönség ez iránt nem mutat érdeklődést. Szóló-spárga 60—80, egyéb 20—40 fillérren nyert elhelyezést. Élénk a forgalom idei rózsaburgonyában. Ma 7—10 koronáért történtek nagyobb mérvű eladások. Gyümölcs : Eladtunk cseresznyét 20—40, meggyet 4^—40, ananász epret 60—100, szamóczát 80—100, pöszmétét 12—16. Czukordinnyét 140—180 filléren kgrját. Őzbakból néhány példány 160 filléren nyert egészben és kgként elhelyezést.
Készbuza nálunk ma jó kinálat, de gyenge vételkedv mellett lanyha irányzatot követ; elkelt körülbelül 15,000 métermázsa változatlan árakon. Rozsban szilárdabb az irányzat, árak jól tartották. Helyben és helybeli egyenértékre 14-70 koronát, elsőrendű minőségű áruért 14'90 koronát jegyzünk, azonali szállításra készpénzárakat értve. Elkelt ma ujrozs júliusi szállításra budapesti egyenértékben 7" 17'/2 forintos árban, augusztusi szállításra 7-05 forintot kínálnak. Takarmányárpában • gyenge a kinálat, a hangulat valamivel kellemesebb, árak változatlanok. Helyben 13-20 koronát, jobb áruért 13-50 koronát jegyzünk. Zabban az irányzat és árak tartósan szilárdak. Minőség szerint helyben 16 koronáig fizetnek. A kínálat gyenge. Tengeriben nincsen forgalom, az árak nem változtak. Azonnali szállításra 10-80 korona érhető el budapesti egyenértékben, mig Kőbányán 11 koronát fizetnek.
Tetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) Yöröshere valamint luezernamag már ezidőszerint nem kerestetnek. A jövő évi termésre nézve Amerikából kedvező hirek érkeznek, de a beérekezett alánlatok a magas árkövetelésnél fogva . nem részesültek figye lemben. Biborheremag a külföldi termesztők részéről későbbi szállításra ajánltatik, a magas ár azonban nem kecségtett vételre. A legkeresettebb magnemek közé jelenleg a tarlörépamag tartozik természetesen csakis tiszta és teljesen megbízható és nem csiraképtelen vadrepczéből mentes mag. Zöldtakarmányozási czikkekben is elég élénk forgalom mutatkozott.
Szeszüzlet. A galicziai szesz beözönlése még mindig érezhető és az az árakra ezen körülmény nagyobb nyomást gyakorol, minek folytán a finomított szesz változatlanul jegyeztetik és nagyobb áremelkedés, nem következhetik
Szám Ar: Kor.
Hedrich és Strauss „Királymalom" üzleti tudósítása a , Köztélek" részére. 1901. junius 14 én. Rozsliszt Szám: 0 0/J. I. WR. D. Lt/B m. ÁT : Kor. 24 55 23.80 23.— 22.50 21 30 18.80 16.30 Köleskása: 0 1 2 3 4 25.— 24.— 23.— 22.— 20.50 Kukoriczadara: finom (potenta) közép goromba Kor. 17.— 20,— 20.—
KÖZTELEK, Rizgtnkarm&nyligzt KiraJymalmi dereze Takarmánydara 10.— K. 10.80 K. 9.60 K. Rozgkorpa Áraink 100 kg.-ként, helyben, elegysuly tisztasuly nak véve, zsákkal együtt értendők. . Az Erzsébet eőzmalom-Titr»a*ág üzleti tudási tása u .főztelek* részére. Budapest, 1901 junius 13 án Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teijsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz izállitva: z t Szám: 1 Ár K.: 25.60 24.60 23.80 23.— 22.40j21.8020 8019 — 16 űuzuSorpa 8-zs takarmányliszt finom goromba
Lujza gőzmalom r.-t. jelentése a „Köztelek" részére. Budapest, 1901. niujus 13-án. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Ár K.: 25-60 24-60 23-60 23'— 22-60 22-10 21-10 18-60
II. H/b. m. Bkorpa K.: 25.30 24.30 23.60 23.10 22.10 19.80 16.80 10.— Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. junius 14-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekhői 150 szekér réti széna, 12 szekér muhar, 15 szekér zsupszalma, 18 szekér alomszalma, 5 takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 8 szekér egyéb takarmány (lóhere, zabosbükköny, sarjú stb.) 400 zsák szecska. A forgatom közepes. Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna 360—600, muhar 580—630, zsupszalma 400—420, alomszalma 260—280, takarmányszalma 400—440, tengeriszár , egyéb takarmány , zabosbükköny 580—600, lóhere 440—440, luczerna , köles , sarjú 400—440, szalmaszecska 400—440. Összes kocsiszám 212. összes suly 278600 kg. illatyásárok. Budapesti szurómarliavásár. 1901. junius hó 13-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósár gának jelentése. Felhajtatott: belföldi Í288 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élőborju 42 db, eladatott — drb, élő bárány —db, eladatott— db; ölött belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott — drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske gödölye — drb, eladatott — drb. A vásár irányzata lanyha, jobb minőségek valamivel emelkedett. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 60"—88-— koronáig, kivételesen 90 koronáig súlyra, galicziai —, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , koronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—44 koronáig, kiv. 52 koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi koronáig kiv. — koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske —•— koronáig, kiv. koronáig páronkint, élő bárány — •— koronáig páronkint, ölött bárány —••• — koronáig párja. Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1901. évi junius hó 13-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 302 drb, úgymint: jármos ökör első minőségű 55 drb, közép 61 darai, alárendelt — darab. Fejőstehén: fehér — drb, tarka 145 darab, tenyészbika — drb, tarka tinó — drb, fehér •— darab, jármosbivaly — drb, bonyhádi 41 darab, hizlalni való ökör — darab, üsző fehér — darab. Jármos ökrökre a kereslet meglehetősen jó, a fejőstehén vásár lanyha. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos ökör K.-ig, középmin. jármos ökör K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökör
1901. JUNIUS
HŐ_Í5.
Ingatlanok
árverései (40,000 korona értéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) atkvihatóság atkvihatóság
46. SZÁM' II-NR ÉVFOLYAM:
st — «
K.-ig páronkint, jármos bivaly K. é. s. mm., K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör • K.-ig é. s. mm.-kint, tarka bekötni való ökör 550— K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejősszőrű magyar tehén koronáig darabonkint, tarka kevert származású tehén 160^220 K.-ig darabonkint, bonyhádi tehén 230—320 K.-ig, kiv. korona darabonkint. Budapesti vágómarliavásár. 1901. junius 13-án. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2463 drb nagy vágómarha, nevezetesen: 838 darab magyar és tarka ökör, 518 darab magyar és tarka tehén, 779 drb szerbiai ökör, 61 drb szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai tehén* 176 drb bika és 91 drb. bivaly. Minőség szerint: 45 darab elsőrendű hizott, 104 drb középminőségü és 29 drb alárendelt min. bika, 412 drb elsőrendű hizott ökör, 1167 drb középminőségü ökör és 66 drb alárendelt minőségű ökör; 39 darab elsőrendű hizott tehén, 438 drb középminőségü tehén, 163 darab alárendelt minőségű tehén. A vágómarha felhajtás 182 darabbal kevesebb, mint a múlt héten. A vásár irányzata élénkebb s az árak általában változatlanok, csupán jobb minőségek ára emelkedett mmázsánkint 1 kor.-val. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 60. 64.—kivételesen —. .— K., hizott magyar ökör középminőségü 52. 58.—, kiv. —, alárendelt minőségű magyar ökör 46.——50.—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 42. 62.—, kivételesen tarka tehén —.—, magyar tehén középminőségü 42. 62.—, kiv. 69.—, alárendelt minőségei magyar és tarka tehén 42. 62.—, kiv. —,—, szerbiai ökör jobb minőségű 50. 61.—, kiv. —.—, szerbiai ökör középminőségü 42. 48.—, kiv. —.—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —. .—, kiv. —.—, szerbiai bika 46. 64.—, kiv. —.—, szerbiai bivaly 34. 44.—•, kiv. —.—, magyar legelőmarha I. rendű—. .—, kiv. ,.rr.—, II. rendű •—. .—, kiv. —.— koronáig métermázsánkint, élősúlyban. Budapesti lóvásár. Bpest, 1901. junius 13-án. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) A vásár forgalma élénk volt, a felhajtás lényegesen emelkedett. Felhajtatott összesen 925 db. Eladatott 442 drb. Jobb minőségű lovakból (hátas) 25 db, eladatott 8 db, 380-480 K.-ért, könnyebb kocsüó (jukker stb.) 16 drb, eladatott 4 drb, 400—500 K.-ért, nehezebb kocsüó (hintós) 30 drb, eladatott 6 drb 300—360 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 60 drb, eladatott 24 darab 200—320 K.-ért, ponny — drb, eladatott 0 drb koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 180 db, eladatott 100 db 130—240 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 550 drb, eladatott 240 darab 70—146 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból 64 drb, eladatott 60 drb 16—60 K.-ért. — Bécsi vágóra vásároltatott 36 drb, az állatkert részére vásároltatott 4 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett — drb. Kőbányai sertésvásár. 1901. évi junius hó 14-én. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelentése a ,Köztelek' részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilogrammos nehéz 82—84 fillér; 280—300 kgrammos nehéz 83—85 fillér, öreg 300 kg. tuli 76—78 fillér, vidéki sertés könnyű fii., szerb 74—81 fillér, román fii., tiszta kgr. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri (ó) 11 "50 korona, árpa (ó) 14-— korona Kőbányán átvéve. — Helyi állomány: junius 7-én maradt 54830 darab. — Felhajtás: Belföldről 1002 darab, Szerbiából 1713 drb, Romániából darab, egyéb államokból darab, összesen 2715 drb. F ő ö s s z e g : 57545 drb. Állomány és felhajtás együtt drb. — Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 1562 drb, belföldre Budapest környékére 1254 darab, Bécsbe 460 drb, osztrák tartományokba 531 drb, Ausztriába — drb, Német birodalomba — darab, egyéb országokba — darai), összesen 3828 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 3 darab, szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott hulla 9 drb, borsókásnak találtatott 9 drb, összesen 18 darab. Maradt állomány 53717 darab. A részvényszállásokban 1632 darab van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt junius 7-én 5731 darab. — Felhajtás: Szerbiából 1713 drb, Romániából — drb, összesen 7444 darab. — Elhajtás: 2551 darab, maradt állomány 4893 darab és pedig: 4893 darab szerb és drb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 168 darab a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott.
Junius 17.
Junius 19. Junius 21. Junius 21.. Junius 24. Junius* 24. Junius 25. Újpesti kir. jbiróság Junius 25. Debreczeni kir. tvszék Junius 25. B.-ujfalusi kir. jbiróság Junius 26. kir. tvszék Junius 27. Budapesti kir. tvszék Junius 27. Pozsonyi kir. tvszék Junius 27. Junius 28. Julius 4.
Julius 5. Julius 9. Julius 13. Julius 13. Julius 19. Aug. 8. Szept. 2.
atkviha- Kis 188556 tóság Mihály atkviha- Ruzicska 64544 tóság Ferenczné atkviha- Zupka 43243 tóság András atkviha- Denkeő 83280 tóság Béláné atkviha- Révay 66460 tóság . Manó atkviha- Szilvásy 55294 tóság Aladár atkviha- Dubez 94418 1 tóság Károly atkviha- Halász 88100 tóság Adolf * atkviha-Walter 111150 tóság Károly a tkvi ha- Hirschtein U. 56919 tóság atkviha- Dobrai 50000 tóság István atkviha- Keczkés 118000 tóság Gyula atkviha- Hohenberg 52624 tóság Ferencz atkviha- Ruftkai 86116 tóság Fülöp atkviha- Nehrer 118573 tóság László
* Mezőgazdád
figyelmébe!
"
Elismert kitűnő hazai gyártmány!
1600 gözcséplökészlet üzemben!
ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, V Á C Z I - U T 10. 85KÁM.
2Vs, 3Vs, 4, 4Vi, 6, 8, 10, 12 lóerejüek.
Magánjárók (uti mozdonyok.)
becs-
Pártos 249269 Gyula Grünfeld 249216 Bernátné
atkviha- Szaro.Ftz 49843 tóság M'árkui atkviha- Géezy 45866 tóság Ferenc z a tkvi ha- Spielman 138300 tóság Ignácz atkviha- Melenczei 40363 tóság gör. kel. szerb egyházközség atkviha- Halmágyi 194250 tóság Sándorné atkviha* Schneider 44794 tóság Charles Louis atkviha- Hahn 69344 tóság Jánosné i- Wagner 51364
Junius 18.
Kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimerítő és felvilágosító választ.
11
Árjegyzék kívánatra díjmentesei küldetik.
48.
SZÁM
1 1 -IK É V F O L Y A M .
KÖZTELEK,
1901. JUNIUS
H Ó22.1019
m m m Jfjarafl® %
ülöTc. 1
T t ó v s t k t f U
Q T l s ö c#
filöti^.
M a q y a f T e j - U a j c X p O í t
jjgaz
Árjec^zélOervek,
Les Eszfrözgyár
köllségveléselc
Gyümölcs és szőlőbor Készítési gépek.
M e g j e l e n t a
nagyméBtéságu
miniszteriem Központi
m. kBr. főBsBmiv&Bésügyi anyagi
és
az
HiteBszővetkezot ntogatá&a Dp.
Gyümölcs és szölö sajtók, |
Országos
erkőBosi
\ iá-
j
m&BSett
G A L O V I T S
Z O L T Á N
ü Magyar
Szövetkezeti Jog Kötve 7 K 2 0
fillér.
Megrendelhető
a Köztelek kiadóhivatalában Budapest, IXV Ülloi-ut 25.
—
I
MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA ^
Gazdák Biztosító Szövetkezete
a szövetkezetek alapítására, a tagok jogviszonyaira, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelő- í bizottságra, ezek t a g j a i n a k jogaira, köteles- ] ségére, felelősségére stb. fillér.
Sir??
Budapest, V., M á r i a V a l é r i a - n t c z a 10. (Thonet udvar)
szolgál :
megküldve 6 K 2 0
és bogyó morzsolok. Teljesen felszerelt szüretelő készülékek. Szőlő és gyümölcs őrlők, aszaló-készülékek gyí mfllcs és főzelék aszalásra gyttmülcs-vttgd és hámoz gepek, legújabb szerkezetű szab. önműködő „Syplionla' gyümölcs és szöllövessző permetezők gyártatnak é; szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben
cs. kir. lrfzá,:r. szabad, g a z d a s á g i g é p g y á r a k , v a s ö n t ö d e é s gőzl
nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál
A mii á r a portomentesen
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával. Bizfosiféki Kormány hozzájárulása: ... Alapítványok és üzletrészekben:
legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
A l a k u l t • 19®©. alapi
400,000 kor. 1,200,000 kor. összesen: 1,600,000 kor. B i z t o s í t á s o k a t e l f o g a d Jiiz.- é s J é g k á r e l l e n . Az üzlet eredményében biztosított tagok a dijarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 ax i g a z g a t ó s á g .
SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparezélokra. l,egjolbb guinmi- é s k e n d e r - t ö m l ő k . Mindenféle csövek.
<S8#3ÉP Ifif^jjj
Szölö és gyümölcs zúzok j f p i
B É C S , II. T a t o r s - b r a s s e 7 6 . Kitüntetve 450 arany," ezüst és bronz éremmel. Árjegyzék Ingyen és bél Képviselők és viszontárusitók felvétetnek.
cz. m ü v e , m e l y a s z ö v e t k e z e t e k r e v o n a t k o z ó ö s s z e s j o g szabályokat tárgyalja és az összes szövetkezeti eszme m i n den barátja számára
Ezen m ü utmutatóul
szabályzóval. A munkaképesség 20% magyoblfmlnt bármely más sajt önül. w r J X y d r a i a l i l s u s sa.jtc.lx. TM
i Scliwar/eiergstrasse 6,
A CitoBib-B
...
(Csehorsz.)
shire törzsjuhászatban a
Hamp
kos eladás megkezdődött
345c
P o s t a Citolib, v a s u t - á l l o m á s H e r c z e g
Laun.
Schwarzenberg-féie
uradalmi igazgatóság Gitolib.
KÖZTELEK, 1901. JTJNIUS HÓ 15.
46. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.
E l s ő
gyapjúmosó és bizományi részvénytársaság Budapest, V., K á r p á t - u t c z a 9. sz. A gyapjunyirás közeledtével a t. cz.
gyapjutermelők és gyapjukereskedők figyelmét
gyapjumosó gyárunkra irányítjuk és annak igénybevételét mint a hazai gyapjú legelőnyösebb értékesítési módját ajánljuk. I Különösen az ez évi gyapjúI üzleti viszonyok közt
A z
legelő-
nyösebb a gyapjak
A mosott g y a p j ú u t á n
sem raktározási, sem biztosítási d i j a t n e m s z á m í t u n k .
Myers-gyapju bizományi -osztályunk
I Városi irodánkban Neugebauer Gy. 1 urnái VII.. Dohány-utcza I. sz. felvilágositások szintén kaphatók.
elvállalja mindennnemü zsiros (szennyes) és úsztatott (hátonmosott) gyapjú nyers állapotban való bizományi eladását a legmérsékeltebb feltételek mellett. A külföldi textilipari piaczokkal fennálló kiterjedt összeköttetésünk a gyapjú l e g j o b b értékesítésére képesít bennünket. Kimerítő felvilágosítással kívánatra készséggel szolgálunk. 3833 AZ I G A Z G A T Ó S Á G .
Magy. kir. államvasutak.
mindennemű tornaszereket és legjobb minőségű
gazdasági lB L E I E R
rúgott.
: Csomagolózsákokat használati dij nélkül kölcsönkép küldünk. =
gyári mosatása.
Í
>899/1900. é v i g y a p j u f o r g a l m i é r t é k 4 . 0 0 0 , 0 0 0 k o r o n á r a K I V I T E L : Osztrák-, Német-, Franczia-, Orosz-, stb. országba.
k ö í é l n e m ü e k e t , , é s
W E I S Z ,
!
é l g yKá Ár tRóO L c zYé- gK ÖBRuUd Ta p re s. t S. Z Á M . , Raktár késö tiroda: > Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos fntószönyegrek, t l á b t ö r l ő k , r u h a s z á r í t ó kiitelek,
halhálók, k é z i t á s k á k stb. továbbá gazd a s á g i c z i k k e k u. m.: i s t r á n g , k ö t ő f é k , rudaló gabonaz s á k o k , vízhatlan ponyvák, r itató é s t ö z i v e d r e k , k e n d e r - A tömlők, hevederek, kender, \ k ó c z stb. a Jegjutányosabb eredeti f gyári árban
Hirdetmény. (Legolcsóbb utazás Rohitsch fürdőhelyre.) Az ulazó közönség figyelmeztetik, hogy Budapestről—Rohitschra legolcsóbban Zágráb-Krapinán át lehet utazni, mely útirányon át Budapest keleti pályaudvar állomásról Krapinára és vissza 60 napig érvényes menettérti jegyek adatnak ki következő árakon: Gyorsvonattal; I, oszt. 44 K. 40 fillér, II. oszt. 32 K. 80 fillér. Személyvonattal: I. oszt. 38 K., II. oszt. 2? K., (II. oszt. 19 K. Rohitsch fürdőbe való utazásra azonkívül Budapest—Dombovár—Zágráb—Krapina—Föltschach— Pragerhof—Kanizsa—Székesfehérvár—Budapesten át szóló körutazási jegyek állíthatók össze, melyek árai I. oszt.-ban 47 márka 10 fillér körülbelül 55 K. 60 fillér, a II. oszt.-ban 33 márka 30 fillér körülbelül 39 K. 40 fillér, és a III. oszt.-ban 20 márka körülbelül 24 K. kerülnek és melyek 45 napig és a gyorsvonatokon is érA fentemiitett menettérti jegyek Budapest keleti pályaudvar állomáson és a városi menetjegy irodában (Hungária szálloda), a körutazási jegyek pedig ugyancsak a városi menetjegy irodában, valamint a Cook-féle utazási irodában kaphatók. Különösen kiemeltetik, hogy Zágrábon át a legkényelmesebb vonat csatlakozás is áll fenn, a mennyiben a Budapestről 7 óra 15 perczkor reggel induló gyorsvonat használata esetén az utas ugyanazon napon 6 óra 21 perczkor este érkezik Krapinára. Krapináról Rohitschra vagy vissza egy négyüléses kocsi, mely a krapinai állomás íőnökénél is megrendelhető 12 koronába kerül. Bővebb felvilágosítás a budapesti városi menetjegy irodában ..(Hungária szálloda) kapható, a hol a fürdőre vonatkozó leírások és egyéb prospektusok is díjmentesen kaphatók. Budapest, 1901. évi május hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.)
A legnagyobb kitüntetés, s s r ^ U r a d a l m a k , g a z d a s á g o k , földbirtokosok, g y á r a k stb. részére
szesz-
Bessemer-Festék (védjegy üiiő) kitűnő szolgálatokat tesz.
Feltétlenül hathatós máz rozsda ellen, mindennemű vasszerkezetek, vas- és hullámbádogtetők, tartok, istállóvasgerendák, kerítések, vaskapuk, vasablakok, gépek, lokomobilok stb. részére. Mint famázolat is kitűnő konzerváló szer. Tartósabb, szaporább és a légköri s vegyi behatásoknak sokkal jobban ellenáll mint mirtium és olajfesték.
a
párisi világkiállítás alkalmával a chicagói „Deering' aratógépgyárnak és közreműködőinek jutott osztályrészéül, a mennyiben a franczia kormány által adományozható legmagasabb kitüntetések közül a
„Deering"
aratógépgyár
elnyerte a , , B e c s ü l e t r e n d " (Légion d'Honeur) tiszti rendjelét, ugyancsak a „Becsületrend" lovagrendjelét, a, mezőgazdaság terén szerzett érdemek (Pour le merite agricole) két tiszti rendjelét, a franczia kormány külön elismerő díszoklevelét, ezenkívül ' t , a GRAND PRIX-t, hat aranyé— i legnagyobb dijat, érmet és tizenegy bronzér A Deering-gyár kiz. képviselője
F H O F F E H B u d a p e s t ,
S A M U
Y-, Y á c z i - k ö r u t
S52.
s z á m .
ki állandóan nagy raktárt tart, l e s z á l l í t o t t á r a k mellett,
„Deering"-féle fükaszáló-gépek, marokrakó a r a t ó g é p e k j és kévekötő aratógépek, ' valamint egészen vasból és aczélból készült
LutzEdeés Társa,
szénagyüjtőgépekből.
— Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kívánatra készséggel szolgálok. -
48. SZÁM 11 -IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ22.1019
K Á D Á R G Y U L A szab, gyorslóbere-magfejtő-gépgyára Nagyváradon. X. c.%. Van szerencsém a nagyérdemű gazdaközönség és géptúlajdonosok becses figyelmét felhívni a szabadalmazott gyors lóhere- és luczernamag cséplő é s gubózó gépemre, mely nemcsak magas munkaképességénél fogva múlja felül az eddig létező összes ilynemű gépeket, hanem azon előnyénél fogva is, hogy vele a cséplés és gubózás egyszerre végezhető, de egyedül a gubózást is kitűnő sikerrel végzi. Ezen szabadalmazott lóhere- és lucze cséplőgéphez alkalmazható, két részből van varok segélyével két különböző hengerpalástot lehet képezni és pedig az etető nyílásnál levő hengerpalástnak nagyobb átméret szükséges, mert itt tö bb gubót vesz be. Míg a kiömlő nyílásnál levő hengerpalást szűkebb átmérő jüp aralellra állitható, mi a kifejtés főtényezője. Találmányomnak nemcsak meglepő munkaképességéért szavatolok, hanem azért is, hogy bármely eddig létező heremag-fejtő ellenében kétszerannyi magot fojt majdnem félannyi erővel. Hogy ezen találmányom mily előnynyel működik a gazdászat terén, az számos elismerő levelekből, melyeket a nagyérdemű gazdaközönségtöl kaptam, világosan kitűnik. Megrendeléseknél szükséges a dob hossza és körmérete, úgyszintén a nagy törekrosta hossza. Ára teljesen felszerelve 1 6 0 k o r o n a . Teljes tisztelettel
í f ( j J 1113 szab. gy orslóh ere-mag fej tő-gép gy ára Nagyváradon E L I S M E R Ő T. Kádár Gyula géplakatos mester Nagyváradon. A küldött újonnan szabadalmazott uj gyors lóheremagfejtőjét, a mai napon használatba vettem minden átalakítás nélkül, a cséplőgépbe használtam, ugy, hogy a cséplést és gubózást egyszerre teljesiti, úgyannyira jól sikerült, hogy a heremagot egyenesen zsákba kaptam ; ezt óhajtom Önnek tudomására
L E V E L E K : NagfTárai lat, szert, káptalan micgfai gazdníága. Tekintetes K á d á r G y u l a urnák Nagyváradon. Van szerencsém ezennel tudomására hozni, hogy a fenti gazdaság részére Öntől vásárolt lóheremagfejtő dobbal teljesen meg vagyok elégedve, mert mig egyfelől azáltal tesz kitűnő munkát, hogy egyenesen dolgozik, s nem kell külön legubózni, addig másfelől érdeme az, hogy tisztán s gyorsan dolgozik s a magot mind kiveszi. Kelt Micske puszta, 1897. okt. 15. Tisztelettel Tisztelettel Szf.-JobbI gazdaság kezelösége. Jancsó Lajos kápt. urad. gazdatiszt, Ezonkivül birtokomban vannak z alant felsorolt birtokosok és gazdaságok elismerő levelei, melyek mind szabadalmazott lóheremagfejtő gépem
Burgonyatermelők figyelmébe! g f A burgonyavész elleni védekezés ideje elérkezett, használjuk fel a kedvező időpontot! A l e g h a t á s o s a b b é s l e g o l c s ó b b s z e r a b u r g o n y a v é s z leküzdésére a dr. ASCHENBRANDT-féle
bordói por.
Ennek 2—3% vizes oldatával nemcsak tökéletesen megvédhetjük a burgonyabokrokat a b u r g o n y a v é s z által okozott időelőtti e l s á r g u l á s t ó l és a gumókat az e l s a t n y u l á s t ó l , hanem idejében való alkalmazása által j e l e n t é k e n y t e r m é s t ö b b l e t e t is érhetünk el, miáltal a k ö l t s é g e k — a m i n ő s é g b e n való j a v u l á s t ó l e l t e k i n t v e — sokszorosan megtérülnek. EJ®- Az első permetezést j u n i u s első, a m á s o d i k permetezést j u n i u s utolsó napjaiban végezzük, egy esetleges h a r m a d i k permetezésnek j u l i u s közepén érkezett el az ideje. Egy kat. hold burgonya háromszori permetezésére 3 0 k g . bordói p o r r a van szükség. ÁRA : Bülapeslen, „ M a g y a r M e z ő g a z d á k S z ö v e t k e z e t e " raffirálfflS 5 0 k i l ó s z s á k o k b a n , k i l o g r a m m o n k é n t 7 0 flll.
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete B U D A P E S T , A l k o t m á n y - u t c z a 31. sz.
, p . , Uradalom Székelyhíd, Farkas Ferencz Csehtelke, Szacsvay Ákos Kigyik, Lxhtenstein Menyhért Balmazújváros, Diamand Béla Nagyvárad, stb.
Hasonlókép
megrendelhető a por megbízottaknál.
a
vidéki
887/1901. szám.
Földhaszonbérbeadási hirdetés. A m. kir. közalapítványi uradalom 1901. évi október 1-től következő birtokait haszonbérbe, és pedig: A z Unip és Ú j l a k községek határábani 851 8 % 00 kat. holdat házilagos g a z d á l kodás és egy b é r l ő l a k építésének kötelezettsége mellett 12 évi időtartamra. A Keresztes község h a t á r á b a n 6í4 IS53 /, 6 oo kat. hold házilagos gazdálkodás kötelezettsége mellett 13 évi időtartamra. A haszonbérbeadások zárt ajánlatu versenytárgyalással egybekötött nyilvános szóbeli árveréséken fognak eszközöltetni, és pedig adja
1901. évi junius hó 25-én délelőtt II ó r a k o r
a Buziási fürdőhelyen székelő közalap, ker. főtisztség hivatalos helyiségében. Ezen határnapokra bérelni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy 1 koronás bélyeggel ellátott és kellő bánatpénzzel felszerelt írásos zárt ajánlataikat, melyekben a holdankénti megajánlott évi haszonbér összege számokkal és betűkkel kiirandó és kijelentendő, hogy ajánlattevő a bérbeadási feltételeket ismeri s azoknak magát aláveti, — bértrágyanként külön borítékozva a fenti határidő előtt alólirott főtisztséghez nyújtsák be a kitűzött határnap előtti napig, mig a határnapon azok az árverési bizottságnak adandók át, a borítékra feljegyezvén, hogy az ajánlat mely bértárgyra vonatkozik. Bánatpénzül a bérelni szándékolt birtoktest minden holdja után kettő (2) kor. csatolandó az irásos ajánlatokhoz vagy teendő le szóbeli ajánlat megtétele előtt készpénzben vagy az állam által óvadékképesnek nyilvánított értékpapírokban. Oly egyének, kik gyámhatalom vagy gondnokság alatt állanak, úgyszintén a kik az uradalommal szemben hátralékos tartozatban vannak vagy bármi czimen perben állanak, az árverésből ki vannak zárva. Elkésve érkezett vagy ütóajánlatok, valamint kellően ki nem állított vagy fel nem szerelt ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. 4046 Az ajánlattevők közti szabad választási jog az uradalomnak fentartatik. A részletes haszonbéri feltételek alólirott főtisztségnél valamint az unip-ujlakira a törökszákosi és a keresztesire a esáltovai közalap, uradalmi ispánságoknál a szokásos hivatalos órák alatt betekinthetők vagy érdeklődők költségeire lemásolhatók. Buziáson, 1901. évi junius hó 1-én. M. kir. közalap, gazd. ker. főtisztség.
964
46. SZÁM ,11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901, JUNIUS HÖ 15.
Mindennemű tejgazdasági eszközt és gépet szállít, tejgazdasági telepeket és tejszövetkezeteket rendez be az
-Separator Részvény -Társaság ezelőtt P f a n h a u s e r A .
Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám.
AYENABIÜS
Rendkívül előnyös birtokbérlet!!!
CARBOLIMEUM
3 8 0 0 hold szántóföld é s rét lakház, és gazdasági épületekkel, szép róna termékeny vidéken, j ó postaut mellett, azonnal a tulajdonostól bérbeadó.
(SZABADALOM) 2 5 é r óta a leghatásosabb f a t e l i t ő s z e r .
A V E N A R X U S R . , CARBOLINEÜMGYÁRA AMSTETTEM-ben.
ClLLERIN
HENRIK
3497
W I E N , V|1 Matzleinsdorterstrásse 3 .
oóló 18M. fii III. löníajaitt, a végrehajtására vonatkozó
Az idei t e r m é s leltár szerint átadó.
miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.
A b é r földadóval együtt 25.000 forint. Szeszgyárt is lehetne építeni. Komoly reflektánsoknak közelebbit
Österreicher Bernátnál, Nagy-Kanizsán. 70711/.
VIZSZI7ATTYÜ-GÉPBK —
=
Teljes vízellátás és v i z v e z e t é k i munkák készitése. Előnyei:
Előnyei:
-mmBendkivüli egyszerű szerkezet é s szolid kivitel.
Engedély nem ,
szükséges.
R a j t o n & Shuttleworth Q I
Nincsenek szelepei, rugói, emeltyűi, excenterei sem más érzékeny részei. A tüzelő, illetve működtető anyag
Mindenütt felállítható. Tüzelés mint bármely közönséges kályhánál. k e z e l é s é h e z nem kei: I tanult gépész. Bárki 1 is kezelheti.
jsg; .,:;..,;;,;.::...
....
*.
Üzem költség 10 óránfcént 1-3 korona.
4 « £ ££
Izm^mm
i g á § és
SÍ
„Colnmbia-Drill" legjobb .erTetígínek, szecskavásdk, rípayágók, kukorieza-morasolök,
e r d é l y i f a j ö k ö r
n ö v e n d é k
m a r h a
gazdag választékban kapható
LÁSZLÓ
^ s ^ r " HfljlSgsé
Locomobil és gőzcséplőgép-készletek 2Vimi£aza,ozoK, s trábbá jirginy-csépISgépek. Iöhere-c»épl5k, tlsztitő-rosták, konkolyozók, kaszáló- ée aratőgépek. «zénagyüjt8k. boronák.
Kizárólag- elsőrendű
m a g y a r
"
k ° s z é n , koaksz, faszén, kukoriczacsutka stb.
Legolcsóbb, l e g k é n y e l m e s e b b és legczélszerübb vízellátás irtek, villát, majorok, téglagyárak, vasúti vizállomások, fürdik részére, fBldek Sntözíséfi és lecsapolására, báoyavizek kiszivattyuzására, pinczék, kőbányák részére stb. *. *
mezőgazdasági gépgyárosek
TESTVÉREK
gazdaságában
Nagy-lklódon posta- távírda- és vasútállomás a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében.
Lincoln! törzsgyárunk a világ legnagyobb locomobil- és caéplőgép-gyAra.
4 8 . SZÁM
"
11 -IK
1019
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
JUNIUS
Kéveköf él"
Tenyész gulyabeliek eladása.
99
a 20-ik században a számító gazdának nélkülözhetetlen segédeszközévé vált, mert nemcsak olcsóbb, de még időt is takaríthatunk meg vele! géparatás mellett, ha marokrakóval aratunk és a gabonát a B e l l á n - f é l e kévekötelekbe kötözzük, 3 3 % a r a t á s i költség m e g t a k a r í t á s érhető el a k é v e k ö t ő - a r a t ó g é p munkájával szemben, mert a fenti kéveköteleknek használata 7 8 % - a l olcsóbb, mint a kévekötő-aratógéphez szükséges manilla zsinegDe nagy a megtakarítás a kézi aratásnál is, mert a B e l l á n - f é l e kötelek 8 5 % - a l olcsóbbak a zsuppkötőknél és 97°/o-al olc s ó b b a k a gabonából csavart kötőknél. Csak az a gazda használ t e h á t mai napság még zsupp vagy gabonakötőket, a ki a B e l l á n - f é l e köteleket n e m ismeri, vagy n e m számol a költségekkel. A számok ugyanis, melyek e tárgyban kiadott prospectusomban minutiosus gonddal és a gyakorlatnak is teljesen megfelelőleg állíttattak össze, — fényesen bizonyítják a fentebbi állítást és kéveköteleim fölényét. Tessék
prospektust
és á r j e g y z é k e t
kérni.
Kimerítő árjegyzéket dohányzsineg é s az összes gazdasági kötélárukról u. m. istrángok, kötőfékek, rudalókötelek, zsákok és ponyvákról (háziipari készítményekről is) készségggel és ingyen küld, nagyobb megrendeléseknél jutányos a j á n l a t o t tesz
BELLÁN
H Ó 22.
Gróf
Méltóságos kadi 16
magyar
drb két éves
25 db három
éves
drb 5—14
19
mustra, tott
Alittásy
Dénes
törzsgulyájából kifogástalan
szép
feifolyatott
év közti
tenyészbika,
hibátlan
korú
számfeletti
számfeletti
de tenyésztésre
ur sareladó: üsző,
részben
kor-
még alkalmas
felfolya-
tehén,
7
drb kiselejtezett
s
postaállomás)
vegyes
gulyabeli
marha.
Megtekinthetők Sarkadon (Biharmegye, vasút-, távirdaa z uradalmi
főintézőségnél,
ahova a z
érdeklődők b ő v e b b felvilágosításért fordulni szíveskedjenek, mert ugyanott a már megszabott
darabonkinti
becsáron
m e g is vehetik. Gyulavári,' 1901. junius 4036
Az
4. uradalmi
Jószágfelügyelöség.
MÁTYÁS
kender- és kötéláru ipartelepe
BACS-CSÉB.
H^srmxot^
ex.
Trvsí^'pi-íiU
Faragó-féle
Cstidsömör- kenőcs. Biztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtörés ellen. Faragó-féle
V e r s e n y t luid.
Izom, ízület-rándulás, valamint rokkantság esetében 1258 kitiinünek bizonyult. Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év ita Igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készitőnél
FARAGÓ
ÖDÖN
gyógyszerésznél T ó t - K o m l ó s Békés-megye. 1 nagy tégely CsüdsömörkenScs ... _ ... 2 korona. 1 üveg Versenyfluid 3 deciliter ... _.. _ 2 „ Másolat. T. kintetes gyógyszerész ur! $ t it Önt^hogy6? küldSU 'TtégelT ,CsttdsTm8r-ken608« TÍrak™
Most jelent Érdekes!
Most jelent
meg.
Szarvasmarhák gümőkórja vágóhídi statisztika alapján pályadíjjal jutalmazott értekezés
Breuer Albert közvágóhidi felügyelő állat(A Magy. Orsz. ÁllatorvosEgyesület kiadványa). Ara. 1 k o r o n a portómentes megküldéssel l b o r . Í O flll. Megrendelhető a »Köztelek» kiadóhivata lába.
meg!
S z é p !
Hasznos!
JCis-Székely p u s z t u l á s a " . Regény a magyar szabadságharcz idejéből. Irta: Péterfy Tamás. A teljes regény (200 oldal, 24 szép képpel díszítve) á r a 1 k o r o n a (portó 20 fillér). Szinte jól esik a magyar olvasó szivének, ha a sok selejtes idegen regény olvasása után egy érdekes magyar regényt olvashat, melynek története szabadságharczunk dicső idejében esik. Ajánljuk mindazoknak, akik &z érdekes de tősgyökeres magyar olvasmányokat kedvelik. Szebb ajánló sort nem Írhatunk Péterfy ez uj "könyvéhez, mint azt: hogy ez már a tizenegyedik könyve, melyeket a magyar közönség örömmel fogadott és pártolt. Megrendelhető levelező-lapon vagy 1 k o r o n a íiO fillér b e k ü l d é s e ellenében portómentesen.
Kalmár Vilmos
Czim:
Legújabb
PÉTERFY
T A M Á S ,
B u d a p e s t ,
¥L ferttlit, Teréz-kirut 3. szám. í csthoruági Thoma«-müvek ma^yurorszáfi rezérképviselője ajánl:
Thomasfeszfátllsztet ( t a n t t ) , § • „KarteUin" doháqytrágyát, E a l n l t o t —
A
műtrágyák
Budapest, IX., ( K ö z t e l e k ) —
-
béltartalmáért
szavatolok.
szerkezetű kitűnő trágyaszóró
P u t t i
a
legolcsóbb áron.
lelkiismeretei
kia&olgáláa.
—
—
gépek «o • i
964 KÖZTELEK,
1901,
JUNIUS HÖ 15.
46.
SZÁM ,11-IK ÉVFOLYAM.
Posnansky és Strelitz Budapest, T I . , Podmaniczky-u. 27. Gyár: Erzsébetfalva.
> UJ GABONAARATÓGÉP f „Handy"
munkában könnyen kezelhető, 25—50%-al csekélyebb vonóerőt igényel, mint mások, emellett tartósabb, mint az amerikaiak.
Báiat és p l a következménye, ha elfelejtjük emlékezetünkbe vésni, hogy borjuvérhas, baromficholera, kutyabetegség, sertések, szopós csikók és bárányok hasmenése ellen a thüringiai labdacs egy biztos, megbízható szer. Egy egész doboz 3 korona, fél doboz 1 korona 60 fillér. Megrendelhető minden gyógyszertár és állatorvos által. Egyedüli gyáros: Cl. Lagreman, E r f u r t . Főraktár Ausztria részére: R ö s s l e M. W i e n , 1V/I. Mayerhofgasse 12. Magyarországi raktár: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára, B u d a p e s t , VI., Király-utcza 12.
Aszfalt, Fedőpapirlemez, Kátrány, Carbolineum, Carbolsav, Creolin-t stb. legjobb
minőségben, jutányos
és angló-amerikai lógereblyék,
árak
mellett.
Jégeső ellen Gazdák,
Iparosok!!
ismert legjolbb felviteliben
UMRATH és TÁRSA mezőgazdasági gépgyárosoknál
k o m o l y a n v é d e k e z ő hegyközségek és szőlőbirtokosok által a legjobbaknak elismerve.
BUDAPEST, V., Váczi-körut 60.
Kévekötelek gyorskötözéshez ,..-«•- - ^ J ^ ^ ^ a j
fagomlbbal l-S mm. hosszú, 5 mm. erős,'lOOO 1000Sdrboi drbonként 12 erös, korona ab Bécs, úgyKötélárut szállít
Lbécsi udvio tfőz-kotélMachofsky
s^vattyuk^tb^t^mb^tartás^w! ílgJ^Van'^áníhaíók i
MAYER
E.
Legolcsóbb lövés!!
FIAI
50 év éta fennálló motorgépgyir malomáplté.zatl
Hatása legerélyesebb. Gyár és kísérleti lövőtelep : BUDAPEST,
VI., Jász-utcza 33. sz. Ismertető füzet Ingyen és bérmentve. Államilag' segélyezve. I
Raktár: Budapest, V., Mpót-körut 18. Eladó g használt Külme-fél ierefejt«-gép. Ozir
Gazdák figyelmébe! Utólagos díjazás mellett közvetítek minden előleg nélkül nagyon olcsó é. magas összegű jelzálogtörle sztéses Kölcsönöket, valamint előnyős e l ő l e g e t szerzek függő termésre és ilvMlalc rásárban kívánják értéMindenféle g, Lnden széna, szalma,' :dasági terményeegyéb Közvetitek birtokok vételét és eladását, valamint bérleteket is. Olcsó szalonnával és zsírral ogé^sz éven &t szol-
Bauer B. Gyula Budapesten, VIII., Kerepesi-ut 73. szám. Minden felvilágosítás dljtala-
Gőzcséplőkészletek. Elsőrendű uj gőzcséplőkészleteimet ajánlom, egetlegi régi
!1
..Bakáék Boszniában" czimü humorisztikus kötetre. A könyv junius elején fog megjelenni. Előfizetési ára 2 korona, bolti á r a 3 korona. Előfizethetni ugy e lap kiadóhivatalában, mint a szerzőnél:
Laky Imrénél, BUDAPEST, IV., Szerb-utcza 3. Hansen Chr.-féle
s a j t ojtó
II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja
J e s z e n s z k y Pál
E l a d ó birtok ssenszogh község határáis kiadható- Tulaj, kitűnő minőségű fö
állattenyésztési m. k. felügyelő Eudapest, VII, Csömöri-írt 15., II. 8. Munkái: Baromfi hizlalás 1 kor. 60 fillér. Baromfi tenyésztésre vonatkozó tudnivalók 1 kor. Tyuktenyésztés 2 korona. T Lud- és -atenyésztés
"a'helystiné'n ^ladati
ebbi felvilágosítás nye tulajdonosnál, Kulfc Haszonbérlet sfő hold^ojt'vány0 bi rét és belsőség,
P I C H BERTÁ-nál
V e s z e k tojást Különleges
kénezö-szemüveg
Fairbanks
M é r l e g és gépgyárrészvénytársasig.
Városi Iroda é« r a k t á r Budapest, Andráaay-Ht 14
legbiztosabb óv-
Megrendelhetők a szerzőnél, legegyszerűbben a pénz előleges beküldése mellett.
mályosodik
Stgt" jelzésűt flUér^Kaphatő optikai és l gyárosoknál Ulmann & Hahn, optikai intézet^ ^3911
3 kor. 3 0
níl.
Bolti ára 4 korona.
Hreblay Emil
jövedelmez, sűrgőssen társat tökével. Ajánlatok a föltalálóhoz „Vidor" név alatt Budapest, Kistemplom-utoza 4. sz. kéretik.
.morzsoló, 2 sorionkolyozó gép • gazdaságában linden gép egé-
az. O. M. G. a. titkárja. Ára: O. M. G. E. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak^ajánlott kül-
ízetős'égünknél Budinscinán
Unsrár B é l a , P á p a rásárol használt, de jó karban levő gazdasági ló- éa 5körszekereket, egyes Sackféle vasekéket, két- és bárom-
Tej!!
k
Tej!!
Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőittt 25. - x 3 1 0 0 hold föld
immúnis szőMtalaj 250 holdig elsőrangú bortermő vidéken, coment és mészgyár felállitáerdő és legelő 1400 hold. Faérték 50.000 forint. Rendkívüli fizetési feltételek.^ ^ ÜgpiSk^Sk
Egy hat lóerejü államvasúti és egy 8 lóerejü Nicholson-fele
gőzcséplőkészlet,
mindkettő rövid ideig volt működésben, teljesen kijavítva 4044
jótállás mellett eladó
czégnél
Budapest, VI., Podmaniczky-u. 17.
ügyi ministerium kisérletügyi bizottsága által igen jónak talált (Kisérletügyi közlő-
48. SZÁM 11 -IK
ÉVFOLYAM.
Hirdetési ár 15 szóig 60 fillér, ezen felül minden szó * fillér, kövér betűkkel minden szó 8 fillér beiktatásonként. A legkisebb hirdetési dij 6 0 fillér.
"
K I S
KIS HIRDETÉSEK.
HIHIH I Í M K E I Ő R E
B8TÖLTERDÖ ÁLLÁS,
k
KÖZTELEK, 1901. JUNIUS HÓ22.1019
Urad. f ő k e r t é s z hó 1-ére, kliős,TdekisŐsaíádu! Megkívántatik teljes jártasság az üvegházi növények ápoláu.' py HoníujfaTu külSdőkl
W™zásíÍn41L\YüZtérterérs
nemesítésben. Értsen a8ki?ebb mérvű virágkertészethez, zMdség^és ^ümöl'c^mesz-
ÁLLÁST KERESEK. T i z e n e g y évi
lakóház 2 szoba, konyha és nyitványmásolatokkal, melyek visszaram^ küldetnek^^Gróf
kai rendelkezik keres mielőbbi belépésre egy ispáni vagy resések ^kéretnek^^oh 6 ^ 8 " Apc g B l o t f t s utolsó" posta
Kerestetik
Gazdatiszt igen sokoldalú, sok évi tapasztalattal, okleveles, állást keres. Ajánlatok „Praktikus" jel alatt kéretnek a kiadóba. 8991
tala'ttal biró grtwda^ífcgi Írnok Pályázók küldjék bizonyitványmásolataikat a nylrcsAszüri-i béruradalomhoz, n. p. Jfyirbator. 4051
Ispánt ttal biró, végzett, nőtlen ember, ki sokoldalú ismeretei érvényesítésére oly alkalmazást óhajt nyerni, hol
Affröf Esterházy-téle csákvári f ö l d m i v e s - isk o l á t több, a katon erü földmives, ki a t ágában jártas? Egy £ vinozellériskolát is végzett. Ezeket igénybe venni óhajtők forduljanak a Ibér m e g j e l ö l é s e m e l l e t az i írnoki keresztény^fiataf embei^ gaJdasági tanintézetett végzetí nagy gréfl uradalomból^ évi gyaa
EStSStéS l-t öl Írnoki mtaőségben l^évi
próbaidő kikötésével felvétetik. Évi fizetés 600 korona készpénz és teljes ellátás, (la-
gyakorlattal birnak és képe. sek egy gazdaságot önállóai elvégezni" A síké"' t e 6 n d 8 k e l leheltével' rende^kezel'őtisftl Pályázók ^képesitö^okmánynyal és szolgálati bizonyítványnyal eltított sajátkezüleg
Önálló »»^<Jatlsztl állást keres okjelesen végzett, 16 évPgvako8]? lattal biró 88 éVes, nőa gazdi tó? nyelvet* kftünőr' ^h? 8 ' kal é J L Sfü'feséges óvadékai va?alba " kiad<sl11" Uradalmi kulcsár, jelenleg nagyobb grófi uradaalkalmazva, külső- és haLonfó^áuL^kerislűlias^ef sejéie. Czim a kiadóhivatalban"
levélbélyeget v»gy levelezőlapot kMdenek.
36R
kiídóhivata'b^ 8 ^* 8 ^!? Ónálló á l l á s t
Eredeti
Számtartól Wst^eres azonnali belép«sr sttős könyvvlMlben^ökéle sen jártas, mérlegképes, , agyar, -német és tőt nyelve Jjesen -tarja. Több évig egj igyobb megelégedésre,'min --ámtartó volt alkalmazásban Szükség esetén óvadékkal ii — -"'kezik. Szives megkereá kiadóhivatalba" kéret' Fóldmivestejgazdaságl iskolát végzett, évi gyakorlattal biró, 26 éves, tlen egyén, megfelelő állást
adai földmives-iskolát jeles sikerrel végzett és 4 évi cvakorlattal biró nős egyén, knlesári, gazdái vagy kisebb gazdaság önálló vezetéséi is elfogadja a gazdaság minden ágában jártas, érti a szőlő- és gyümöloikezelést is, jelenleg felmondatlan állásban van Állását november elsejfn, esetleg hamarabb is elfoglalhatja. Ozim Fodor Péter ispán, BiermannJános urnái, Osantavér,
10° e^ aládból^szárnwízóT^O^évi gyakorlattal, ő ezer korona Aratási kaucióval rendelkező tiszttartó. Beszél magyarul, németül iíkŐlátPvéSÍzettDyr8 f ö I d m Í T e s " és tótul. Teljes jártassággal ajánlkozik. Ozim: bir ugy a kül, valamint a belső segítőnek UrIltS J 3z8ef, Ba ' J»-Szentgazdasás: terén. Jelenleg egy Fván mezőgazdasági szeszgyárral egybekötött uradalomban van birtok aeradásmely- 4I1Ss4t " ÁLLATOK. elsejére változtatni óhajtja^ Eredeti kéretnek a kiadóhivatalba. Rambouillet s eredeti angol 4009 kosok 1 és 2 évesek, birkatenyésztésünk felhagyása miatt olcsón eladók a Dnna Radványi Állást k e r e s gazdaságban, Dnna Radvány, Komárommegve. 4043
kező czimre küldjék: Gróf Mailáth Géza, Nógrád-Gárdony u. p. Balassa-Gyarmat. 4030
^K'^alíftt^^l^ho^^^^i^^k'
Nős e r d ő ő r kerestetik rögtöni belépésre Előnyben részesül, a ki vadá szathoz, vadgondozás, valamin gyümölcsfa-gondozáshoz is ért Ajánlatok Baranyay Géza Kurtakesz, u. p. Marozalházi
bfriő TktoekS20 "é*8-2'' ^i*116®
Főtiszt. dérn gazdasági tudományok ember, a piaczi viszonyok alapos ismerője aradalom vagy béruradalomhoz fötiszttül ajánlkozik. Ozim a kiadóhivatalban. Szesagryár v e z e t ő lattal bir,'afinomítást^^g'értíi a kassai szeszfőző tanfolyamot jó sikerrel végezte, gépkezelői n ottal bi jÓ ' blzon y ltTá " "okat kér Gysraafty Sándor Grelios puszta, u. p. Naszály, Komárommegye. 4049
6 0 drb 2; évet _ töltött, erdélyi fajta adó Biró István birtokosnálj (E.dély?)r8Zegen' P ' 3 0 0 drb y - i . «yes Berkshlre-Polandchlna esetleg ezek keresztezéséből szármozó süldők soványan hizlalásra megkeresések az ár megjelölésével a kiadóhivatalba kéretnek „Sertés" ozim alatt. Eladó méltóságos gróf Teleki Géza ís'sSszőcsi gazdaságábaa 80 drb fehér jegytelen raczka kos. lírteDobokamegye, "vasút Galgó. 4068
ifejlődött, szép
gazdaságáegyütt'
Gráf Herberstein Albert 8181
VEGYESEK, Eladó üngraegye szobránczi járáeárától, köves u'tmrafén41- Alsói . község határában fekvő 900 holdnyi tagosito' szép földbirtok, url tea télylyal, szép parkkal "léges, kitűnő karban le idasági épületekkel. A birtok •yomőlag jó termőerőbi ő, búza és Itfhereterix tnttfföld, 80 holdnyi t a minőségű kaszálővi rebb felvilágosítás nyerhe eladással megbízott Has Igiiáezndl, Jfyiresyhftzfti
HÁLDEK
magnagykereskedése Budapest, Károly-körut 9. s z . ajánl: eredeti norinbergi
uradalmi Igazgatóságánál Strllek, Morvaország.
Hanna vetőárpa mig a készlet tart 100 kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól.
PONTÍÁKiT,
mindenféle nagyságban, uj
TERMÉIVY
is Szajol.
Rambouillet kosok
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
ELADUNI ém
kölcsön adnnk
Uj és egyszer használt vl*. hatlan TAKARÓ
tenyészanyag eladás, Jhernel György méneséből U számapasztás végett eladó p° r f9 ^^P® 1 ® 0 "^®™" ™lt0p,^f1jeg1yteleT'm«nfa lénesben öt évig sikerrel mi ödött. Továbbá 6 dara -merikábfl'impÓrfMtelsőroní
Volgái a Gazdasági
ívántoík h ó i k a t ? " i k"g~ szettségének elegettettlegyen. )S ellátás, mosás és ágyemün kivül. Sajátkezüleg irt >lyamodványok bizonyítvány.
Pályázat. Gróf Miláth G'za Gárdonypatvarczi uradalmában, egy
SZÍ>kSégeS
Kitűnő gazdálkodó, nős, gazdasági segéd, 32 éves 4800 h. gazdaságban van alkalmazva, Erdély°ag nekiíry bárl101 ' i s p S n I ban6S" 0 z l m e : m a kiadóhivatal-
K e s z t h e l y e n végzett,
Ciazilasagi í r n o k :erestetifc azonnali, legkésőbb iiüus hó elsejére való belépései. Gazdasági iskolát végzett
3. ajtó alá kéretnek. < Azonnali belépéssel^ betöltendő egy fizetés, mosáson kivül teljes ellátás, fűtés és világítással. Pályázhat gazdasági * intézetet végzett s töbt . . . gyakorlattal biró egyén, ki a magyar nyelven kivül a mtot ete irásban'Ajtai "ok „Uradalmi lntéz6ség;Ii<
Csalt O l y levelekre v á l „ * , o l „ „ K , melyekkel
IXZEMPŐK.
Gazdatiszt
Csak mezőgazdák és a szakirodalom ményej továbbá állást keresők és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.
magas csiraképességü
POHÁNKÁT, szürke és piros
ZSÁKOT repczeponyvákat
a legjutányosabb árak, illetve kölcsöndijak meUett
KOHNés STEIN
zsák és ponyYa gyári raktár BUDAPEST, V. Béia-u. 5. j
telményeinek megfelelőleg épült,61116 lóerejü Compound .felszerelt, két gépes zerü gozeke-készletemet
Keresek tli megvételre 2 darab Jt, de jő karban levő iakazaloz<St, továbbá >sak 1 drb jó karban ü gőzmozgonyt. íretnek Molnár Ajánlatok Pallócz, Pi
ara Miksa°Büd*Szeni4Mihá0ly 'abolosmegye) ozlm alalt
Birtokosgazdák figyelmébe!
Ajánlok előnyős jelzálog-
KÖLEST, világos hosszuszálu
H a p l i i út jellegül-*,
növendék ököT ésugy»zint«n öszöl e sborjakat pr —
El
®
O
X
K l e i n és Spitzer Klt-Czelli kereskedők. Megrendelések egyez«ég szerint w™,
Vöröstarka
tinó üsz ő
legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való Bkrök eladására és későbbi szerződésre legolcsóbb árért vállalkoznak
mu\
Bj$
Kls-Czelli kereskedők.
lC=:> J
!
lekötni vald
t^S
.1
Sí
- ^
-
AGRICOL kitűnően bevált óvószer a szőlőkerti rovarok, levéltetvek, hernyók ellen, ugyszinte a vetemények, ültetvények és virágok, különösen a szőlővessző s z é n a f é r g e (Cochylis Ambiquella) ellen. A növényre ártalmatlan. Ár és használati utasítások kívánatra ingyen.
F.Fenderl&Co. T
szappangyára
3863
R
T ,
I E
&
Via Limitanea 1.
repczére i tényleges quantumra — - értékesítési forrással rendelkezem. Mindenféle gazdaSág! termények értékesítését, „o-v^nntén birtokok eladávételét, valamint Bt is közvetitek. Ajánkat kéS m08,biz4so "
Köz- ÉS MezöoaziMgi SzaMrofla
Zsákok, nyers-, vízhatlan- és repcze-
i
éle zsák- és pony vagyárban, Budapeit, » gy k o r 0 n a-u t c z a 18. nz.
KÖZTELEK,
1901.
JUNIUS
HÖ
4 6 . SZÁM
15.
11-IK
ÉVFOLYAM.
lt műhelyét mlndennem
TAKACS OSZKÁRgőzcséplőkészletek
gozekeket,
javítására. • RAKTÁRON TART: ezőgazdasági gépeket és es mindennemű mezőga vetögépekat, rostákat, ekék morzsolókat, szecskavágókat és t i s z t í t ó cséplőkéssleteket.
BUDAPEST, Köztelek-utcza 6. »z. ÜUői-ut mellett.
6ÓZ-UTIHEN6EREKET
J á r g á a y o s -
BtZ-UTIMOZOONYOKAT •
hfNkélataaalh
uarkotttel
4a
lafalaaMfc
árak
••flstt
A Szegedi kenderfonógyár részvénytársaság Szegeden ajánl a r a t ó g é p e k h e z való ismert kitűnő minőségű
arifflt
JOHN FOWLER 8 Co.
^
^
manila
BUDAPEST-KELENFÖLD
Klzlakarféa
k é v e k ö t ő f o n a l a t m a g y a r k e n d e r b ő l k g . - k é n t 115 fillérért, minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban.
JuriMMfflWfr.
Ir*4ft, raktár, vasalta
éa v i l l a a a a
kévekötőfonalat
k g . - k é n t 135 fillérért, valamint egy külön eljárással a czélnak époly jól megfelelően előállított több nagy uradalomban kipróbált
vaaataa.
O R E N S T E I N iparvasutak T é s gyára. K O P P E L Iroda:
B U D A P E S T , Gyár:
Felső
erdősor
Szt.-Lőrincz
24.
szám.
nyaraló.
SzáJlitanak: Teljes berendezésű
m e z ő g a z d a s á g i v a s u t a k a t 1<S-
és mozdony
üzemre.
Állandóan raktáron tartanak használt, de t e l j e s e n üzemképes á l l a potban levő vasúti berendezéseket. Pályaberendezések, valamint kocsik és gőzmozdonyok béribeadatnak. K é p e s m i n t a j e g y z é k k e l és részletes költségvetéssel ingyen és bérmentve szolgálunk. m
c
C
O
R
M
I
C p
K 7
H
A
H
V
t
:
»
T
I
\
<
;
^
I
I
A
I
I
I
I
M
(Ohicag-ói
s^SX-^x^^j/^^s^^ ' " ^ |
Í
C
O
M
P
A
M
Y
aratógépgyár.)
Kévekötő aratógép -o Fükaszálógép § Köszörükészülék
„Daisy" marokrakó aratógép Szénagylijtö gereblye és Kévekötöfonal gyártmányai.
M
j ^ IVe 3 í"
vásároljon,
mig
g-épeinket
árainkat nem
Olcsó tartalékrészek Tessék
nem
látta
s
kérdezte! óriási
mintakönyvet
raktára.
kérni!
W i l l i a m J. S t i l l m a n igazgató Budapest, V., Váczi-ut • irodalmi ét nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)
30.
