KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE, Megjelenik minden szerdán és szombaton

X.

B u d a p e s t 1900. n o v e m b e r h ó

Évfolyam

87. (945.)

3,

szám.

KÖZTELEK m m

-

KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ O R S Z Á G O S M A G Y A R G A Z D A S Á G I E G Y E S Ü L E T H I V A T A L O S K Ö Z L Ö N Y E , M e g j e l e n i k m i n d e n s z e r d á n és s z o m b a t o n . Át országol magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem Uíoknak~el6flzeté3l ÍIJ: Egész érrt 20 korona, félérro 10 korona, negyedévre fi korona.

Az Országos Magy, Gazdasági Egyesület tulajdona.

AZ O M G E . K Ö Z L E M É N Y E I , Az OMGE. igazgató-választmánya úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége végrePályázat. hajtó-bizottságának ülése. Az O M G E . kebelében a kereskedelemügyi miniszter ő Nagyméltósága támogatásával felállítandó ipari szakosztály vezetésére egy titkári állásra (egyelőre 2 év tartamára) pályázat hirdettetik. Javad a l m a z á s évi 2400 korona és 900 korona lakbér. Megkivántatik gazd. tanintézeti, vagy kereskedelmi akadémiai oklevél. Ezenfelül gyakorlati m ű k ö d é s kimutatása előnyt n y ú j t . Bélyegtelen kérvények november 15-éig az OMGE. igazgatóságáh o z n y ú j t a n d ó k be. Budapest, 1900, november

1.

• Forster Géza, igazgató.

Meghívó. az Országos

Magyar

Gazdasági

Egyesület

állattenyésztési szakosztályának 1900. évi november d. u. 4 órakor a ülésére. Tárgyak:

hő 5-én Köztelken

("hétfőn) tartandó

'

1. Szakosztály újra alakitása, elnök és két alelnök választása. 2. Lóvásár ellenőrző, díjlovaglást rendező és tenyészállatvásárt rendező bizottságok megalakítása. 3. Vásárpénztár vizsgálata ügyében főváros átirata. 4. Állásfoglalás a vásártéri hajtói-ügy kérdésében. Forster Géza, I igazgató.

A

Szerkesztőség él kiadóhivatal:

Bnftsipest (Köztelek), í l l ö i - ú t SS. szám. Aj egyesületi tanios felügyelete alatt: Főszerkesztő é> kiadásért felelős: Forater Géza az OMGE. Igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilasay Zoltán az OMGB. szí Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. Társszerkesztő: Bnday Bania az OMGE.

(1900. október 29.) Jelen voltak: gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt __Bujanovics Sándor alelnök, Bernát István, Cserháti Sándor, dr. Darányi Gyula, Emödy József, Fromm Antal, dr. Oaal Jenő, Hertelendy Ferencz, dr. Hutyra Ferencz, Eodolányi Antal, Kostyán Ferencz, Kovács Albert, Kováts Sebestyén Endre, Kvassay Jenő, Laéhne Hugó, Lázár Pál, Lipthay István, Máday Izidor, Mérey Lajos, MesJcó Pál, Niclc Ede, gróf Pálffy István, Perczel Ferencz, PerlaJcy Elek, PirJcner János, Propper Samu, Benner Gusztáv, Scitovszlcy János, Somssich Andor, Szevera Károly, Steiger Gyula, Tormay Béla, dr. ZsilinszM Endre igazgató-választmányi illetve végrehajtó-bizottsági tagok. A tisztviselőkar részéről: Forster Géza igazgató, Bulinele Gyula a Szövetség titkára, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Barna és Jeszenszky Pál titkárok és Kirchner Lajos péntárnok, Zórád István főkönyvelő, Wilfing Nándor törzskönyvvezető és Szabó Ferencz cz. segédtitkár. Gróf Dessewffy Aurél a Szövetség elnöke üdvözli a nyári szünet után először egybegyűlt szövetségi kiküldötteket, az ülést megnyitja. Bejelenti, hogy Oalgóczy Károly, Hegedűs József és Éeusz Henrik az ülésen való megjelenésben akadályozva levén, magukat kimentették. Szövetség tiikára bemutatja a mult ülésről felvett, az elnök és két kiküldött hitelesítő által aláirt jegyzőkönyvet, amely a „Köztelei"-ben is egész terjedelmében közzé volt téve. Tudomásul szolgál. A mai ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére a végrehajtó -bizottság elnök ajánlatára Kostyán Ferencz és Bolla Mihály tagokat kéri fel.

téli

idényre

világitó u.

PETROLEUM,

és

A földmivelésügyi

miniszter

Szövetség tiikára-. (Olvassa a miniszterhez intézendő feliratot, mely a ,Köztélek* 88. számában közölve volt.) A Szövetség titkára által előterjesztett felterjesztés intézését a végrehajtó-bizottság elhatározza. U j tagok felvétele: Szövetség titJcára jelenti, hogy a legutóbbi ülés óta a Szövetség tagjaiul egy gazdasági egyesület sem jelentkezett. Ezzel kapcsolatban azonban javaslatbahozza, hogy a Trencsénvármegyei és Vasvármegyei gazdasági egyesületek kéressenek fel a Szövetségbe való belépésre, a Trencsénmegyei azért, mert kérdést intézett az irodához, hogy mily feltételek mellett volna felvehető s miután a szövetségi nagygyűlés előtt volna kívánatos az egyesület ebbeli elhatározásának a beérkezése, a mai ülésből a belépésre felszólítandó volna. Ugyancsak a Vasmegyei gazdasági egyület is felhívandó a belépésre, amennyiben az 1902-ben tartandó kiállítás Pozsonyban rendeztetnék, ez esetben a Vasmegyei gazdasági egyesület is bele esnék a körzetbe s igy reá a kiállítás rendezésénél szintén jelentékeny szerep vár.

fűtőanyagok

m.

LÁMPAOLAJ,

KŐSZÉN,

továbbá

L Ó T A K A R Ó K dús MAGYAR

választékban

MEZŐGAZDÁK

és

legjutányosabban

SZÖVETKEZETÉNÉL

Budapest,

beszerezhetők V.,

M a i s z á m u n k 3 0 oldal.

üdvözlése.

Gróf Dessewffy Aurél elnök: Méltóztatnak tudni, hogy a nyár folyamán az ország több gazdasági egyesülete üdvözlő feliratot intézett Darányi miniszter Ö exellencziájához, a ki a párisi nemzetközi gazdakongresszus alkalmával tartott beszéde miatt méltatlan megtámadtatásban részesült s amely megtámadtatás mindnyájunk ellenszenvét ébresztette fel. S hogy az „OMGE." választmánya ily későn szólal fel e tekintetben, az annak tulajdonitható, hogy a nyár folyamán ülést nem tartottunk s ma először van alkalmunk a választmányban együtt lenni. Azt vagyok bátor tehát proponálni, méltóztatnának hozzájárulni ahhoz, hogy az igazgató-válaszmány kebeléből felterjesztés intéztessék Ő exczelleneziájához, melyben kifejezést adunk annak, hogy a földmivelésügyi miniszter ur működése iránt bizalommal és elismeréssel viseltetünk (Éljenzés).

a

Alkotmány-utcza

51.

1656

KÖZTELEK,

Kívánatos tehát, hogy ott mint szövetségi tag szerepeljen. A végrehajtó-bizottság elhatározza, hogy a két egyesület a szövetségbe való belépésre átiratilag felszólittassék. Szövetségi tagok felszólítása a végrehajtóbizotiságba uj tagok kiküldése tárgyában. Szövetség titMra jelenti, hogy ezen kérdés a nyár folyamán elnöki elintézést nyert, miután a szövetségi tagoknál a kiküldöttek választása hosszabb időt igényel; már a mult hónapban felszólittattak az egyletek, hogy miután az „OMGE." igazgató-választmányába kiküldött három-három tag mandátuma a folyó évvel lejár, a jövő cziklusra válaszszanak három ujabb tagot s egyúttal a f. évi nagygyűlésre is képviselőik kiküldéséről gondoskodjanak. Az egyesületek legnagyobb része a felhívásnak már eleget tett. Tudomásul szolgál. Szövetségi tagok átiratai. Szövetség titMra : A Liptóvármegyei gazd. egyesület átiratilag tudatja, hogy a Szövetségnek az uj vámtarifa kidolgozásánál elfoglalt álláspontját teljes mértékben osztja s ezirányban a földmivelésügyi miniszterhez felterjesztést is intézett. Csakis egy tétel ellen emelt kifogást s ez a rozs vámja, amennyiben a mult vámtarifái olykép kezelték a rozsot, mint a búzát s e felvidéki egyesület nem látja indokoltnak, hogy a Szövetség a rozsra 6 koronás s a búzára 9 koronás vámokat proponált s oly értelmű felterjesztést intézett a miniszterhez, hogy a rozs vámja egyenlőre emeltessék a búzáéval. A végrehajtó-bizottság ezt egyszerűen tudomásul veheti, miután minden egyesületnek jogában áll, hogy oly kiegészítéseket tegyen a Szövetség javaslatához, amely az ő vidékének megfelel. Tudomásul vétetik. Jeszenszky Pál titkár: A Liptómegyei gazdasági egyesület átiratot intézett a Szövetséghez, melyben azt kéri, hogy a jövő év folyamán a Szövetség vele együtt egy aratógépversenyt rendezzen Liptómegyében. Kéri a választmányt, hogy az ügyet a műszaki bizottsághoz utasítsa részletes tárgyalás végett. Az igazgató-választmány ily értelemben határoz. Borsod- és Pozsonymegyei gazdasági egyesületek és törvényhatóságok átirata a I I . mezőgazdasági országos kiállítás ügyében. Szövetség titMra: a folyó évi rendkívüli szövetségi nagygyűlés elhatározta, hogy 1902-ben a II. mezőgazdasági országos kiállítás rendeztessék s a hely megválasztására nézve az elnökséget bízta meg, hogy a jelentkező városok közül a legmegfelelőbbet válaszsza. Eddig Pozsony és Miskolcz jelentkeztek és nemcsak az illető gazdasági egyesületek, de maguk a törvényhatóságok és városok is hasonló kérelemmel fordultak a Szövetséghez s ugy anyagi, mint erkölcsi támogatásukat kilátásba helyezték. Hogy melyik város választassák a kiállítás helyéül, erre nézve az elnöki javaslat a nagygyűlésen fog előterjesztetni. Pálffy István gróf ajánlja a végrehajtóbizottságnak figyelmébe, hogy amennyiben a szövetségi nagygyűlés választása Pozsony városra esnék, a kiállítás rendezése tekintetében ugy a Pozsonyvármegyei gazdasági egyesületnél, mint a megyei és városi törvényhatóságnál erkölcsi és anyagi támogatás tekintetében a legmesszebb menő engedékenységgel és áldozatkészséggel fog találkozni a Szövetség. Az átiratok tudomásul vétetnek. Arad-, Bihar-, Nógrád- és Nyitramegyei gazdasági egyesületek átiratai a tőzsdereform tárgyában. Szövetség titMra: A Nógrádmegyei gazd. egyesület a tőzsdereform tárgyában a nyár folyamán sürgős indítványt terjesztett be az elnökséghez, melyben kéri, hogy egy külön

1900 N O V E M B E R H O 3

nagygyűlést hívjon össze e kérdés tárgyalására. Mivel a nyári szünet ideje alatt a gyűlés megtartása nem lett volna opportunus, az egyesület Tanácsa akként határozott, hogy e kérdés a nagygyűlés tárgysorozatába vétessék fel s ezirányban értesítette is a Nógrádmegyei gazdasági egyesületet. Hogy ez intézkedés czélszerü volt, mutatja az, hogy azóta több gazdasági egyesülettől igy Arad-, Bihar- és Nyitramegyei egyletektől ugyanezen" kérdésben jöttek javaslatok. Az egyesületek javaslatainak a közgazdasági szakosztályhoz való utalását kéri, amely e tekintetben egyöntetű javaslatot terjesztene a nagygyűlés elő. A végrehajtő-bizottság az átiratokat tárgyalás és javaslattétel végett a közgazdasági szakosztályhoz teszi át. Szepesmegyei gazdasági egyesület átirata szervezkedése és támogatása tárgyában. Szövetség titMra: A Szepesmegyei gazd. egylet átiratot intézett a Szövetséghez, melyben kifejti az egyesületnek szomorú anyagi viszonyait. Tulajdonítja ezt a helyzetet azon körülménynek is, hogy Szepes vármegye területén 17 gazdasági egylet működik, minden egyes szab. kir. városnak van külön gazdasági egylete, amelyek egymásnak riválisai s ahelyett, hogy együttes működést fejtenének ki s tömörülnének a megyei egyletben, önállóságukat fenfartják külön-külön és igy az erők szétforgácsolódása folytán a megyei egylet tulajdonképeni működést kifejteni alig képes. A Szepesvármegyei gazdasági egyesület most szervezkedni akar s hogy ezt tehesse a Szövetség anyagi és erkölcsi támogatását kéri. Miután a gazdasági egyesületek újjászervezésének kérdése a folyó évi szövetségi nagygyűlés programmjába van felvéve, méltóztassék akként határozni, hogy ezen javaslat keretében a Szepesmegyei egylet kérelme is figyelembe vétessék -annál is inkább, miután a Felvidék gazdasági egyesületei nemcsak mezőgazdasági, de nemzetiségi szempontból is kulturmisszióra vannak hivatva és igy azoknak a kormány és társadalom részéről való fokozottabb támogatására különös súlyt kell helyezni. A Szepesmegyei gazdasági egylet felszólalását tehát csak melegen üdvözölhetjük, mint éppen alkalomszerűt s egyelőre méltóztassék tudomásul venni azzal, hogy a szövetségi nagygyűlés fog véglegesen határozni e kérdésben. Tudomásul szolgál. Á Gazdák Biztosító Szövetkezetének

átirata.

Szövetség titMra : A Gazdák Biztosító Szövetkezete a nyári szünet előtti választmányi ülésen bejelentette, hogy megalakult s a Szövetséghez intézett jelen átiratában jelzi, hogy a nyár folyamán működését megkezdte. A Szövetkezet működését elsősorban a gazdatársadalmi testületek támogatására óhajtja alapítani, miután ezek közreműködése révén jött létre, különösen pedig megalakulásakor a gazdasági egyesületekkel és szövetkezetekkel lépett összeköttetésbe, de ez a viszony nem volt még elég benső s nem létesül oly gyorsan, mint az az üzlet fellendülése szempontjából kívánatos. Azzal a kéréssel járul tehát a választmányhoz, hogy mondja ki annak a szükségességét s mintegy erkölcsi kötelességévé tegye a gazdasági egyesületeknek, hogy maguk is az általuk létrehozott Szövetkezetet erkölcsileg s gyakorlatilag is támogassák azáltal, hogy megyéjük területére nézve a képviselőséget elvállalják. Ezenkívül a Szövetkezet azon kérelmet is intézi a Szövetség utján valamennyi gazdasági egylethez, hogy lapjaikban hirdetés ős czikkek utján tagjaiknak a Szövetkezetet ajánlják, mint olyant, amely a tűzbiztosítást az idén már felvette, a jövő évben pedig a jégbiztosítást is fel fogja venni. Továbbá egy igen fontos eszköz van a gazd. egyletek kezében arra nézve, hogy a Szövetkezetnek hatalmas propagandát csináljanak. Ugyanis a gazdasági

8 7. SZÁM. ío-ik ÉVFOLYAM egyesületek téli tanfolyamokat rendeznek, melyeken igen sok ember vesz részt s e tanfolyamokmegfelelő alkalmak volnának a szövetkezeti eszme és a Szövetkezet ismertetésére, ahol a biztosítók nagy kontingensét lehetne biztosítani a Szövetkezet részére. Felkérendők volnának tehát az összes gazdasági egyletek, hogy a Gazdak Biztosító Szövetkezetét támogassák, tagjaiknak ajánlják, lapjaikban hirdessék és a téli tanfolyamokon a Szövetkezet előnyeit ismertessék. Ezt megkönnyítendő a Szövetkezet elhatározta, hogy ismertető füzetet fog kiadni, melyet rendelkezésre bocsájt a gazdasági egyesületeknek. Steiger Gyula: Emlékezetébe hozza a választmánynak azon körülményeket, amelyek mellett a Szövetkezet létrejött. Az első impulzus onnan eredt, hogy a kartelbe lépett magántársulatok a jőgdijakat 1899-re oly roppant mérvben emelték fel, hogy a gazdák érdekében állott konkurrencziát teremteni, hogy a gazdáknak a biztosítás olcsóbbá téttessék. Igazgató ur volt szives a levéltárból a nyomtatványokat kikerestetni és a legelső nyomtatvány, melyet a Szövetkezet megalakítására kiküldött bizottság az egész ország gazdaközönségének szétküldött, a következőket foglalja magában: „Milyen is lesz a dij ? minél többen biztosítunk, aránylag annál kisebb lesz a dij ős semmiesetre sem indulunk meg magasabb dijakkal, mint az intézetek mostani dijai és a jégnél mint a kartel 1898-dik évi dijai, tehát a díjemelés előtti dijakkal indul meg a szövetkezet. (Olvassa tovább a nyom tatványt.) Újabb nyomtatványokat menesztettünk azután, amely az aláírási iveket tartalmazta s mikor a jegyzés az egy millió koronát meghaladta, megalakitottnak nyivánitottuk a szövetkezetet, mely felhívta a törvényhatóságokat támogatásra. Szóló nem kívánja vázolni, hogy a szövetkezet a megalakulás stádiumán mint ment keresztül s csak arra szorítkozik, hogy a szövetkezet alapszabályaiban van egy főpont, amely azt mondja, hogy a jégbiztosítást azonnal megkezdi s 1900 deczember 31-én lesz az első üzletév lezárása. Valószínűleg akadályok voltak, ez ezért nem történt meg s szóló nem vonja kétségbe, hogy a legnagyobb szorgalommal és jóakarattal megtörtént minden ennek a jégbiztositási Ígéretnek a beváltására, de sajnos a gazdák mégis kénytelenek voltak a roppant magas dijakkal dolgozó magántársulatokat igénybevenni. Az eredmény az lett, hogy az időn meglehetős mennyiségű jégkár lévén, a gazdaközönség a magas jégdijak miatt azonban egész termését nem biztosíthatta és igy iszonyú károkat szenvedett. Most szóló arról értesült, hogy a szövetkezet csak 1901-ben szándékozik megnyitni a jégüzlet-ágát és el van terjedve a közönségben, hogy ugyanazon dijakat fogja életbeléptetni, melyeket 1901-ben a magánbiztosító társutársulatok fognak szedni, hogy ezáltal úgymond a Szövetkezetnek a díjbevételekből nagyobb tartaléktőkéje képződjék. Szóló a felszólalástól tartózkodik most, de fentartja magának a jogot, mint alapító, hogy annak idején megtegye észrevételeit s miután most azt hallja, hogy valamennyi gazdasági egyesület felkéretik, hogy iparkodjék a szövetkezetnek propagandát csinálni — amit szóló helyesel — de figyelmezteti az igazgatóságot, hogy ne méltóztassék ezen a szövetkezet alapitói által kiadott programmot a dijak tekintetében figyelmen kivül hagyni, mert ha nem ugy lesz, amint Ígértük, hanem bármiféle okokból magasabb dijak szedetnek és ha a gazdaközönségnek azon efemer előnynél egyebet nem nyujthatunk, minthogy a nyereség feleslegében ha jövőre is biztosítanak, részeltetni fognak, attól fél szóló, hogy az egész eszme diszkreditálva | lesz és a porba fog esni. Mert ha mi nem

85. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM-

1633

KÖZTELEK, 1900. OKTÓBER HO 27.

tudtunk biztositóinknak a dijakban valami országi Bund der Landwirthe, ott megvannak előnyt nyújtani, vájjon mi vonzza őket ide ? ezen dolgok, nagy méretekben, a gazdák érzik a hasznát és teljes mértékben és oly tömegben Kodolányi Antal: Az hogy gazda. Steiger Gyula: Szerinte hogyha nem a csatlakoznak hozzá, hogy ez a nagy szám legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel imponál nemcsak más szövetkezésekkel szemjárunk el ezen dolgokban, akkor hiábavaló ben, de az országgyűlésen is. Hogyha a Szöminden átirat a gazdasági egyesületekhez, vetség ezen szövetkezetet nagygyá kivánja hiába minden jóakarat, mert a gazda számit tenni, akkor tömörülni kell a szövetkezet melés ott fog biztosítani kis kivétellel, ahol elő- lett a gazdaközönségnek. nyét jobban megtalálja. Laehne Hugó : Az Aradmegyei gazdasági Szóló e megjegyzéseit nem azért teszi egyesületben a Szövetkezet a tűzbiztosítást meg, mintha jogosnak tartaná ma még a kri- már bevezette és nagyobb biztosításokat már tikát s ez csak amit említett, jóakaratú figyel- felvett s a gazdaközönségnek nagy megelégemeztetés kíván lenni. A gazdaközönség várj a a désére működik, számadatokkal is igazolhatja, pillanatot, midőn ezen szövetkezetnek tagja hogy a tüzbiztositási dijak jóval alacsonyablehet, de első sorban a szövetkezetnek köte- bak, mint az Első Magyar dijai, Steiger azon les feladata ígéretének, beváltása s ez esetben megjegyzésére, hogy a gazdák hazafiságból nem bizton számithat arra, hogy a gazdaközönség fogják a Szövetkezetet támogatni, megjegyzi, a szövetkezetet igénybe fogja venni. Ezeket hogy már most híre jár, hogy a magán társaakarta megjegyezni és azok figyelmébe aján- ságok a jövő évben 30°/o-kal fogják a jéglani, akik hivatva vannak ezen szövetkezetet díjakat leszállítani, a gazdaközönség tehát nem az alapítók és az „OMGE" égisze alatt ve- csak hazafias czélt szolgál, midőn a szövetzetni. kezetet támogatja, melynek érdeméül tudható Scitovszky János : Kötelességének tartja be a társaságok dijleszállitása, hanem a saját felszólalni, hogy az imént elhangzottak szó anyagi előnyét is szolgálja. nélkül ne maradjanak. Előtte szóló kijelenSteiger Gyula: Felszólalásával csak azt tette, hogy nem akar kritikát gyakorolni ás czélozta, hogy szorgalmazza a jégüzlet életbemégis a legerősebb kritikát gyakorolta az léptetését is. Scitovszky megjegyzésére fölhozza, ifjú intézménynyel szemben, ami ezen körben hogy a szövetkezet hirdetéseit talán nem terelhangozva, ép a legártalmasabb lehet azon jeszti szélesebb rétegekben. Szóló és vidékének csemetére, amely a legnagyobb jóakaratú gongazdaközönsége még nem kapta meg az érdozást igényli. Mindnyájan tudjuk, hogy mitesítést a működés megkezdéséről. Talán csoda reményekkel ment a gazdaközönség ezen ennek tudható be a részvétlenség az életbeintézmény létesítésébe ős tudja, mi reá nézve léptetett tüzágazattal szemben. a mérvadó, magának az intézménynek a fenG r ó f D e s s e í v f f y Aurél elnök: kimondja határotartása és minden rázkódtatástól mentesítése. Az első a szolid vezetés mellett zatként, hogy a végrehajtó-bizottság a Gazdák az, hogy a gazdaközönség pártolja a szö- Biztosító Szövetkezete ügyében az előadó által vetkezetet. Előtte szóló a jégüzletet sür- proponált alakban a gazdasági egyesületekhez geti, eddig a tüzüzlet indult meg és el- átiratot intéz. szomorító az az eredmény, amely eddig Jelentés a kassai agrárgyiilésről. a gazdaközönség részéről nyilvánult. A gazdaközönség támogatása nélkül egyáltalán nem Igazgató jelenti, hogy a Magyar Gazdaprosperálhat ezen intézmény, tehát helyén szövetség Kassán október hó 8-án agrárgyülést való, hogy minden megmozgattassék arra rendezett, melyre az „0MGE."-t és a Szövetnézve, hogy az érdeklődés felkeltessék és séget is meghívta. Az agrárgyülésen az elnökhatályosabb legyen. ség és a tisztikar által képviseltette magát az A jégüzlet megkezdésére is megindultak egyesület s jelenti, hogy a gyűlés a középa tanácskozások és előre láthatólag 1901-ben birtokos osztály helyzetének javításával foglalkozott abban az értelemben, amint ez a mult meg is fog indulni, de ha ily támogatásra talál a szövetkezet a jég üzletben is, mint az szövetségi nagygyűlésen felvettetett. A gyűlés a tüz-ágazatban történt, akkor szomorú ered- méltóságteljesen folyt le és remény van arra, ményekre jutunk. A gazdaközönségre nézve hogy a gyűlésnek a középosztály megmenté-a jégnél és a tűznél is a prosperitás arra van sére nézve eredményei is lesznek. Tudomásul vétetik. bazirozva, hogy mentül több tag jöjjön be. A tüz-üzletre nézve szóló állithatja, hogy a szöA Szövetségi nagygyűlés ideje és napirendje. vetkezet biztosítékot nyújt, mert teljes elsőSzövetség titkáránál: előterjesztésére a rangú intézményeknél biztosította magát viszontbiztosítással s így a gazdákra az igény- f. évi szövetségi nagygyűlés napját a végrebevételnél rizikó nem hárul. De a díjszámítá- hajtó-bizottság f. évi november hó 26-án, sok is a legtöbb esetben, a régi társaságokkal azaz hétfőn d. e. 10 órára tűzi ki. Az alábbi kötött szerződésekkel szemben a szövetkezet napirenddel: 1. Elnöki megnyitó. előnyére jöttek ki. Szóló kívánatosnak tartja, hogy kellő módon a gazdaközönség tudomá2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag sára jusson, hogy a szövetkezet teljesen ver- választása. senyképes, teljes biztosítékot képes nyújtani 3. Uj szövetségi tagok bejelentése és és megérdemli a gazdaközönség felkarolását. felvétele. A kellő eredmény felmutatásában hátráltatja a 4. Jelentés a szövetségi iroda mult évi szövetkezetet az, hogy a gazdaközönség az működéséről s a Szövetség évkönyvének beelőbbeni évekről le van kötve és nagyobb mutatása. áldozatok nélkül az ügyletet fel nem bonthatja. 5. Az 1899-ik év zárszámadásainak beA szövetkezet igazgatósága megtette a köteles- mutatása s a felmentvény megadása. ségét s kéri a gazdaközönséget és a választ6. Az 1901. évi költségvetés megállamányt, szíveskedjék ezen kritikáját az ügy pítása. érdekében fentartani a maga idejére és ne 7. A szegedi I. mezőgazdasági országos eleve oly bírálatot gyakorolni, amely ha veszkiállítás zárszámadásainak bemutatása s a szük, igen erős és ha veszszük, a kijelentés felmentvény megadása. folytán kritika sem akart lenni, 8. Az 1901. évi működési programm Kodolányi Antal: Midőn a Szövetség és megállapítása. az „OMGE." ezen szövetkezetet létesíteni szán9. Elnöki előterjesztés a II. mezőgazdadékolta, azt egyenesen a gazdák érdekében sági országos ki állítás helyének megválasztette. Ha a gazdaközönség, melynek érdekében tása s kapcsolatos teendők tárgyában. a szövetkezet alakíttatott, oly figyelmetlen az 10. Felterjesztés intézése a földmivelésintézmény iránt, kérdi, hogy hol vegyen e ügyi miniszterhez a Szövetség segélyezése szövetkezet erőt arra, hogy a mezőgazdaság tárgyában. érdekeiért valamit tegyen ? Ott van a német11. Nógrád-, Arad-, Bihar-" és Nyitra-

megyei gazdasági egyesületek indítványa a a börze reformja tárgyában. 12. Nemzetközi mozgalom megindítása a gabonaárak szabályozása tárgyában. 13. Husértékesités előmozdítása huskiviteli vágóhidak szervezése utján. 14. Gazdasági egyesületek szervezkedése. 15. Szövetségi tagok esetleges előterjesztései az alapszabályok II. R. 23. §-a alapján. A Szövetség jövő éri költségvetésének bemutatása. Szövetség titkára bemutatja a Szövetség 1901. évi költségelőirányzatát. A költségelőirányzat a mult évihez képest jelentékenyebb változásokat nem tüntet fel és csak két tétele változik, amennyiben egy gazdasági egylet és a Gazdák Biztosító Szövetkezete jelentkeztek tagul. A végrehajtó-bizottság a bemutatott költségelőirányzatot elfogadja és jóváhagyás végett a nagygyűlés elé terjeszti. A szegedi kiállítás

zárszámadásaink tatása.

bemu-

Szövetség titMra: A mult szövetségi nagygyűlés akként határozott, hogy a f. évi rendes nagygyűlés elé terjesztessenek a szegedi mezőgazdasági országos kiállítás zárszámadásai. A számvizsgáló-bizottság az összes számadásokat átvizsgálta s jóváhagyta. E zárszámadás szerint a készpénz jelenleg 4043 korona 31 fillér; ez összeg a végrehajtó-bizottság előző határozata folytán a Szövetség bevételét képezi, azonban ezzel szemben a Szövetség magára vállalja a függő terheket, ami 10,000 korona. A kiállítás rendezéséből folyó perek eldőlte után még remélhető bizonyos bevétel, ugy hogy a tulajdonképeni hiány a kiállítás rendezéséből fedeztetni fog azon összegből, melyet a földmivelésügyi miniszter adományozott a Szövetség czéljaira. A végrehajtó bizottság a zárszámadásokat jóváhagyja és a nagygyűlés elé terjeszti. Jelentés az idegen buza jegyzése tárgyában tartott ankétről. Szövetség titkára jelenti, hogy az ankéten a szövetségi választmány előző intézkedése alapján Forster Géza, Baross Károly és Szilassy Zoltán vettek részt. Az ankétnek gyakorlati eredményéről is számolhat be, amennyiben a tőzsdetanács a magyar búzának külön jegyzését határozta el ugy, hogy ha a kötésekbe nem köttetik ki határozottan a szerb buza szállíthatósága, akkor ugy értelmeztetik, hogy minden kötésnél magyar buza szállítható. Tudomásul szolgál. Jelentés az őrlési engedély tárgyában a főváros által tartott szakértekezletről. Szövetség titkára jelenti, hogy az egyesület az értekezleten képviseltette magát. Az értekezletnek czélja az volt, hogy egy beadott indítvány kapcsán a főváros irjon fel az őrlési engedély visszaállítása tárgyában. Talán remélhetjük, hogy a főváros tanácsa egyáltalán nem fogja ezen álláspontot elfoglalni s a beadott indítvány felett napirendre tér; ez annál is inkább kívánatos, miután a kiegyezés Ausztriával 1907-ig nem bolygatható meg és igy a szakértekezlet tárgya, mely az őrlési engedély visszaállítását czélozza 1907-ig tárgytalanná válik. Különben is az egyesület álláspontja kezdettől fogva az volt, hogy az őrlési enge• dély eltörlése szükéges és örömmel üdvözlendő esemény. Steiger Gyula: Mióta e tárgysorozat készült, azóta a közélelmezési bizottságban tárgyalás alá került e kérdés, ahol az őrlési engedély visszaállítása mellett foglaltak állást. (Kodolányi Antal: nem is vártunk egyebet!) Annak a reménye tehát, hogy a tanács napirendre fog a dolog felett térni, aligha fog

1658 megvalósulni. Amiért felszólal az, hogy konstatálni kívánja, hogy szóló és vele együtt igen sokan, de még sem elegen, azon testületben határozottan állást fognak foglalni a Fenyvessyféle indítvány ellen. (Helyeslés.) Ez ellen küzdenek, de tájékoztatni kívánja a választmányt, hogy e küzdés ott teljesen tárgytalan. A municzipum 400 tagból áll s ennek a 400 tagból álló testületnek 300 tagja legalább ha nem is direkte, de indirekte érdekelt fél, mert vagy a bankoknál, vagy a malmoknál részvényes minőségben foglal helyet, nem lehet tehát csodálkozni, hogyha oly testületben, mint a fővárosi municzipium, ilyen határozatok hozatnak. Ne méltóztassék tehát a dolognak nagyobb súlyt tulajdonítani, hogyha azon többség, amely nem földbirtokosokból áll és az őrlési engedély kérdésének a behatását a mezőgazdaságra nem ismeri és nem ismerheti, mert vele nem foglalkozott, ellenkező nézetben van, mert mikor ott az indítványt megteszik s az plauzibilisnek is látszik, mikor azt mondják, hogy a fővárosnak egy oly ipara, amely aunyi adót fizet, érdekében sértve van, akkor a fenforgó kérdést felületesen bírálja meg s arra a következtetésre jut, hogy mintsem a főváros károsodjék, inkább vissza kell állítani az őrlési engedélyt. A fővárosi miniczipium, ha nem is teljes egészében, de a nagy többség a visszaállítás mellett nyilatkozik, de ennek nagyobb erkölcsi suly nem tulajdonítható, mert mint az előadó is helyesen megjegyezte, hogy valóságos abszurdum ezen kérdésnek a vitatása, miután ez törvényileg szabályozva van s az összes kiegyezési javaslatok fenekestől nem forgathatók fel azért, hogy az őrlési forgalom visszaállíttassák. Szerinte bármit határoz a főváros, annak sikere nem lesz a mondott okokból. Ajánlja a válzsztmánynak, hogy e kérdésben elfoglalt álláspontját fentartsa a főváros bekövetkezendő határozata folytán is. Lázár Pál: Örömmel üdvözli Steiger felszólalását és különösen szükségét látja ehelyütt ismételten hangsúlyozni, hogy a gazdaközönség az őrlési engedély eltörlését helyesli, miután az ujabb taktikai fogás merkantiiis részéről az, hogy e kérdést ugy tüntetik -fel, mintha a gazdatársadalom az ebben a kérdésben elfoglalt állásfoglalását már megbánta volna. A végrehajtó-bizottság az őrlési engedély eltörlése tekintetében eddig elfoglalt álláspontját fentartja, a fővárosnak ezirányban hozandó határozata daczára is. Jelentés a miskolczi sörárpavásárról. Szövetség titkára jelenti, hogy a miskolczi sörárpavásár, melyet a Szövetség az ottani gazdasági egyesülettel és kereskedelmi kamarával együttesen rendez, az idén is megtartatott. A vásár kevésbé sikerült árpatermés folytán nem volt oly látogatott, mint különben lenni szokott. 500 waggon áru hozatott fel és ennek kétharmada vevőre talált. A Borsodmegyei gazdasági egylet a vásárnak jövő évben való rendezését újból kérelmezi. A végrehajtó-bizottság a miskolczi sörárpavásárról szóló jelentést tudomásul veszi s a jövő vásár rendezésére való kérelmet kiadja véleményezés végett, a növénytermelési szakosztálynak. Jelentés a Párisi Nemzetközi Gazdakongresszusról. Szövetség titkára: A földmivelésügyi miniszter a folyó év tavaszán felszólította az egyesületet, hogy kiküldöttjeivel együttesen alakítson bizottságot, mely a párisi gazdakongresszust előkészítené, egyrészt, hogy a kongresszuson munkálatokkal résztvegyünk, má.sré3zt, hogy a magyar gazdaközönség is megfelelő módon képviseltesse magát a kongresszuson. A bizottság ezen feladatnak megfelelt, amennyiben több magyar munkálat látott napvilágot a kongresszusi jelentésben,

KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HO 3. melyek közül különösen gróf ZselénsM Róbert alelnök munkálata a tőzsdekérdésről külön is említést érdemel, mely a kongresszuson valósággal feltűnést keltett. Ami a magyar gazdaközönség képviseletét illeti, ez impozáns volt. Maga a földmivelésügyi miniszter államtitkára kíséretében résztvett a kongresszuson, annak egész tartama alatt, ezenkívül gróf Károlyi Sándor, gróf ZselénsM Róbert, gróf Mailáth József, Miklós Ödön, György Endre, Malcomes Jeromos báró, szóló és igen számosan a Párisban tartózkodó magyarok közül vettek részt azon. A vitában Károlyi Sándor, ZselénsM Róbert, Mailáth József grófok s György Endre érdemlegesen is résztvettek és a tőzsdekérdéssel kapcsolatosan több magyar indítványt fogadott el a kongresszus. Jelenti még, hogy a magyarok a francziák részéről és különösen a kongresszus vezetősége részéről kiváló figyelemben részesítettek ; a földmivelésügyi minisztert a kongresszus diszelnökévé, Károlyi Sándor grófot a legfontosabb szakosztálynak, a közgazdasági szakosztálynak elnökévé, Mailáth József grófot a kongresszus tiszteletbeli titkárává, szólót a közgazdasági szakosztály titkárává választották meg. A kongresszus vezetősége élén Meline- nel kiváló figyelemben részesítette a magyarokat s örömmel lehet tudomásul venni, hogy a magyarok képviselete a kongresszuson messze felette állott a többi nemzetének. Gróf Dessewffy Aurél elnök: javaslatba hozza, hogy a Szövetség Meline-nek a kongresszus elnökének a magyar gazdák kitüntető fogadtatásáért átiratban fejezze ki köszönetét. Mérey Lajos indítványozza, hogy e köszönetet és elismerést Meline-nel szemben a közgyűlés és a nagygyűlés szavazza meg, mert ha már az egész Magyarország gazdaközönsége megütközését jelentette ki azon támadás felett, melyet Darányi miniszter ép párisi fellépése miatt elszenvedett, Magyarország gazdaközönségétől is elvárható, hogy egy még kvalifikálhatatlanabb támadással szemben adja meg az elégtételt Melinenek, fejezze ki elismerését és köszönetét iránta. A végrehajtó bizottság elhatározza, hogy a közgyűlés és a nagygyűlésből folyólag intéztetik üdvözlő átirat Melinehez, a párisi nemzetközi gazdakongresszus elnökéhez. Javaslat a Szövetség évkönyve tárgyában. Szövetség titkára: A Szövetségnek megalakulásakor egyik programmpontját képezte, hogy a Szövetség évi működéséről évkönyvet adjon ki. Eddig az anyagi eszközök hiánya és a tagok csekély száma miatt ez nem volt lehető, most azonban midőn a Szövetség az ország gazdasági testületeinek túlnyomó részét tagjai közt bírja, ez eszme megvalósítható. A szövetségi iroda felszólította a tagokat, hogy mult évi jelentéseiket küldjék be, mely jelentések a Szövetség évi jelentésével együtt egy közös évkönyvben fognak kiadatni. Ezen kezdeményezés gyakorlati eredményeket fog szülni a jövőben miután a gazdasági egyesületek eddig rejtett működése a nyilvánosság terére lép s a tevékeny egyesületek működésűkkel a közvélemény elismerését fogják kivívni, azon egyletek pedig, melyek anyagi eszközök hijján szerényebb működést fejtettek ki, ezen szövetségi évkönyvből s a többi egyletek működéséből fognakerőt meríteni működésük fejlesztésére. Ajánlja szóló a választmánynak, hogy az évköny kiadásához szükséges összeget utalványozni szíveskedjék. A végrehajtó-bizottság az évkönyv kiadásához szükséges összeget utalványozza. Irodalmi szakosztály javaslatai. Szerkesztő-titkár. Előterjeszti, hogy az irodalmi szakosztály a Szövetség által mult években a vidéki egyletekkel karöltve rendezett gazdasági előadásoknak ez évben való

87. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. tartását is javaslatba hozza. A szakosztály javaslata az, hogy a folyó évben Békés, Pozsony, Zemplén, Szolnok-Doboka és a Torontálmegyei gazdasági egyesületekkel karöltve rendeztessék ily gazdasági előadás, melynek költségei fedezésére a földmivelésügyi minisztertől 5000 korona segély volna kérendő. A végrehajtó bizottság a szakosztály javaslatát elfogadja. A buza árak hullámzása. Barnát István. A magyar mezőgazdaságnak hosszú évek során át legjelentékenyebb czikke a buza, melynek termesztése körül nagy eredményeket értünk el ugy minőség, mint mennyiség tekinteíében. Sajnos a gazdaközönség egész az utolsó évekig a buza árára kevés figyelmet fordított. A buza árának kérdése pedig nemcsak a mezőgazdaságra, de egész közgazdaságunkra rendkívüli fontos. A földmivelésügyi miniszter egy képviselőházi felszólalásra megígérte, hogy a buza sikértartalmát tanulmányoztatni fogja. A Tudományos Akadémia által kitűzött pályadíjjal jutalmazott munka kiderítette, hogy a magyar buza sikértartalma emelkedett az utóbbi években, s ezt megnyugvással vettük tudomásul. Megrontotta ezt azonban az a tény, hogy ugyanekkor Oroszország is kísérletet végeztetett és megállapította, hogy az orosz buza sikértartalom tekintetében főiéje emelkedett a magyar búzának. Mindezt azért hozza fel szóló, mert a képviselőház elé terjesztett ez évi költségvetés indokolásában van egy tétel, melyben a földmivelésügyi miniszter ilynemű vizsgálatokra pénzösszeget kér és folytatni kívánja a kísérleteket. Felveti azon kérdést, vájjon nem e volna lehetséges e kísérletet a buza árhullámzás megfigyelésével is összekötni. Szükséges lenne, hogy szakavatott egyének által, nemcsak a búzának sikértartalma, de ezzel együtt a buza árának esése és emelkedése is figyelemmel kisértetnék az erre döntő befolyással biró viszonyok és körülmények tekintetbevételével s a vizsgálat eredményei a gazdaközönséggel közöltetnének. Indítványozza, hogy ez irányban az egyesület felterjesztést intézzen a miniszterhez. Lázár Pál, Cserháti Sándor és indítványozó felszólalása után elhatározza a végrehajtó-bizottság, hogy felterjesztést intéz a földmivelésügyi miniszterhez, melyben midőn a buza sikértartalmának megállapítására vonatkozó kísérletek folytatásáért elismerését és köszönetét fejezi ki, egyúttal kéri a minisztert, hogy a buza árhullámzását is figyelemmel kisértesse. Miniszteri leiratok.] A végrehajtó-bizottság köszönettel vette tudomásul, hogy, a földmivelésügyi miniszter a vámtarifa revíziójára vonatkozó munkálatok költségeire 4000 koronát utalványozott és a Szövetség f. évi költségeinek fedezéséhez szintén 4000 korona összeggel járul. Szövetség titkára jelenti, hogy több évi sürgetés után a kereskedelmi miniszter a miniszterelnök ur közbelépése folytán vasúti kedvezményt engedélyezett a szövetségi nagygyűlésre felutazó vidéki kiküldöttek részére. A kedvezmény abból áll, hogy az illetők egy kocsiosztálylyal alacsonyabb dijat fizetnek. Ugyané kedvezményt kértük a választmányi ülésekre és minden egyéb gazdasági egyleti ülésre felutazó tagok részére is, ezt a kedvezményt azonban a miniszter nem volt hajlandó megadni. Tudomásul szolgál. Szövetség titkára: A kereskedelemügyi miniszter a nyár folyamán megküldte az egyesületnek a tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslat-tervezetet, az egyesület feliratban üdvözölte a kezdeményezést s a miniszter ép a mai napra hivott össze ankétet, melyre az egyesületet is meghívta.

87. SZÁM. 10-IK A V F O L Y A M .

JKÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HŐ 3.

Az ankéten Bujanovies Sándor alelnök, Forsier Géza igazgató és szóló fognak résztvenni. Tudomásul szolgál.

bizt. szöv. főügynök N.-Szombat, dr. Szomjas Lajos min. titkár Bpest. Az újonnan jelentkezetteket a választmány a tagok sorába fölveszi.

Tudomásul veendő tárgyak.

Tagsági ügyek s a befizetett alapítványokról szóló kimutatások előterjesztése. Titkár előterjesztésére az igazgatóválasatmány törölte az alapítók sorából a Nyítramegyei gazdasági egyletet, melynek . alapitó levele nem lévén, kérte, hogy mint évdijas vezettessék a tagok sorában.

A végrehajtó-bizottság ezután az alábbi, az egyesülethez érkezett átiratokat vette tudomásul : 1. Földmivelésügyi miniszter a mezőgazd. kisérletügyi intézményeket ismertető munka 50 példányát küldi. 2. Földmivelésügyi miniszter a „M. kir. szőlöszeti kísérleti állomás" közleményeinek egy példányát küldi. 3. Földmivelésügyi miniszter „Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon 1Ö98 ban" czimü füzetet küldi. 4, Földmivelésügyi miniszter „Francziaország mezőgazdasága" czimü munka kőt példányát küldi. 5. Földmivelésügyi miniszter „Magyar Pomológia" czimü mü egy példányát küldi. 6. Földmivelésügyi miniszter „a párisi lókiállitás* alkalmából kiadott katalógust küldi. 7. Garlóczy Géza gatd. tanintézeti tanár ,Jogiamé* czimü müvét küldi. 8. A svéd és norvég konzul a svéd kormány által kiadott „La Svede" czimü munkát küldi. 9. A földm. miniszter a „Világ gabonatermése" czimü munkát küldi. Az „OMGE." belügyei. A végrehajtó-bizottság tárgysorozata elintézése után folytatólag az „OMGE." igazgató-választmánya tartott ülést. Gróf' Dessewffy Aurél elnök üdvözölvén a választmány tagjait, az ülésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére Kostyán Ferencz és Bolla Mihály tagokat kéri fel. Jeszenszky Pál titkár bemutatja a mult ülésről felvett, az elnök és két hitelesítő tag által aláirt jegyzőkönyvet, mely a „Köztelekében is közzé volt téve. Tudomásul szolgál. Elhunyt tagok.

Az évdijas tagok sorából töröltettek: Dirhán Ede, Engel József, Fein Oszkár, Hlavathy Gyula, Kulin Miklós, Bubinfeld Ignácz és Bajzáth István. A választmány tudomásul vette, hogy néhai gróf Sztáray Antal 1470 koronát kitevő alapítványát a hagyaték rendezésével megbízott moóri királyi járásbíróság befizette az egyesület pénztárába. Ezenkívül az alábbi alapitó tagok fizették be alapítványi tőkéjüket: Érsekújvári Takarékpénztár, Bárczay József, Végh János verebi, báró Nikolics Fedor, Kremzir Károly, gróf Eltz Károly, Lederer László, gróf Eszterházy Jenő, gróf Zichy Pál Ferencz, gróf Erdődy Sándor, Luczenbacher Miklós, Györgyey Illés, gróf Vigyázó Sándor, gróf Schönborn Buchheim Ervin, Koppély Géza, Erlich Mózes, Turóczmegyei gazd. egylet és gróf Zichy Antal. A jelenlegi taglétszám tehát 371 alapitó, 3011 évdijas, 23 tiszteletbeli, összesen 3405 tag, Tudomásul szolgál. Jelentés az egyesületi tisztikar nyári déséről.

műkö-

Igazgató előterjeszti az egyesületi tisztviselők nyári működéséről szóló jelentést az alábbiakban : Forüer Géza igazgató a nyár folyamán a következő kiküldetésekben vett részt: a budapesti áru- és értéktőzsde által a külföldi gabonahatáridőre való szállítása ügyében tartott ankéten. A karczagi földmives iskola felavatási ünnepélyén. Budapest székesfőváros tanácsa által a székesfővárosi kórházak élelmezéséhez szükséges nyerstermények és élelmi czikkek szállítása iránt kiírandó pályázat föltételeinek megállapítása tárgyában tartott ülésen. A kassai agrárgyülésen. A pozsonyi szőlő- és kertészeti kiállításon. Az Osztrák-Magyar Bankkal a Köztelek építési kölcsönügyét rendezte. Az Istvántelki kisajátítási ügyet rendezte. A Köztelek építési terveit készíttette.

Titkár előterjeszti a mult ülés óta elhunyt egyesületi tagok névsorát. Elhaltak az alapitó tagok sorából: gróf Eltz Károly, . Nádossy Endre, Lejthényi György. Az évdijas tagok sorából: dr. Farkas Mihály, Kiss Sándor, Nacsa József, Szabadhegyi Zoltán, Bakay Oszkár, gróf Eszterházy Móricz, Sümegh János, Benedek Gábor, Czakó József, Bérczy Mór, Karcsai János, Körösi József. A választmány az egyesület tagjainak elhunyta, különösen Lejtényi György vál. tag Rubinek Gyula ügyvezető-titkár résztelhunyta felett, ki az egyesület működésében évek hosszú során át tevékeny részt vett, vett: Budapest székesfőváros tanácsa által az őrlési forgalom újbóli életbeléptetése tárgyában őszinte sajnálatát és részvétét fejezi ki. tartott értekezleten. A komlótermelés és értéA mult ülés óta uj tagokul jelentkeztek: Nyitravölgvi gazd. egyesület (az alapítók so- kesítés ügyében Segesvárott tartott értekezlerából történt törlés után), Zöldhelyi József ten. A kassai agrárgyülésen. A párisi gazdagazdatiszt Kenézlő, Schmidlinger Jenő Nagy- kongresszuson és kiállításon. Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár résztvett: szék, ifj. Krinpel Fioris takarékp. igazg. földbirtokos Torda, Lövy Mátyás gazdatiszt Kis- A budapesti áru- és értéktőzsde által a külszállás, Simon András gazd. ispán Berzéte, földi gabona határidőre való szállítása ügyében Kronstein Sándor gazdatiszt Bátorkeszi, Stro- tartott ankéten. A Nagyváradon rendezett pernel Sándor urad. ellenőr Eötvös, dr. Világhy metező-versenyen. A magyar királyi államTibor föld. Marcziháza, Fekete Ernő bérlő vasutak igazgatósága által a gabonaszállítás Somogy-Tur, Strausz Bezső, gazd. intéző ügyében tartott értekezleten. A kassai agrárBedegh, Mátyássy Gyula oki. gazdatiszt Hont- gyülésen. A pozsonyi szőlő- és kertészeti kiVisk, Lukács Iván gazd. bizt. szöv. képviselő állításon. A párisi kiállítást tanulmányozta. Pécs, Bobitsek Márton urad. kasznár Pa-GaJeszenszky Pál titkár résztvett: az Erdélyi lambos, Engel Izidor gazdatiszt Pa-Liget, gr. gazdasági egyesület által rendezett tenyészNákó Sándor N.-Szt-Miklós, Köerfer István állatkiállitás ós tenyészállatvásáron. A misgazd. segédtanár Budapest, Tisza Lajos oki. kolczi III. országos sörárpavásáron. A Barsgazdász Lippa, Magyar mintatejtelep r. t. megyei gazdasági egyesület által rendezett Bpest, özv. Benedek Gáborné Pd-Selymes, tenyészállatkiállitáson. Ezenkívül öt hétig tartó Pick Lajos gazdatiszt Tallián pta, Varga Pál tanulmányutat tett Ausztria, Németország és gazd. intéző Pta-Jakabszállás, Stárna József Dániában a húskivitelt szolgáló intézmények oki. gazda Nezsider, dr. Tóth Jenő földm. tanulmányozása czéljából, melyről jelentést miniszt. fogalmazó Bpest, dr. Friedmann Ber- készitett. nát ügyvéd foldbirt. Bpest, Tauber Ottó földAz igazgató-választmány az egyesületi birtokos M.-Pádé, Faragó Kálmán gazdatiszt tisztikar nyári működéséről szóló jelentést Apa, Ulicsiny Károly m. kir. szöl. és bor. tudomásul veszi. felügyelő Csáktornya, Ozmics Géza gazdák

1659 A közgyűlés idejének és tárgysorozatának megállapítása. Az igazgató-választmány a folyó évi közgyűlést november 25 én vasárnap d. e. 10 órára tűzi ki s a bemutatott tárgysorozatot jóváhagyja. Az egyesületi évkönyv bemutatása. Gróf Dessewffy Aurél elnök jelenti, hogy a mult évi egyesületi működésről szóló jelentés elkészülvén, az a választmányi tagoknak szétküldetett. Az igazgató-választmány az évkönyv elkészültét tudomásul veszi s megbízza az elnökséget az időközben történt változásoknak és esetleges javításoknak az évkönyvben való keresztülvitelére. U j választások elrendelése elnökség és számvizsgáló-bizottság és választaiány választására. Tikár előterjeszti hogy az alapszabályok értelmében az elnökség és számvizsgáló-bizottság mandátuma lejárván a folyó évi közgyűlésen fog az uj választás megejtetni. Az igazgatóválasztmányi tagok közül tagságuk lejártával az alapszabályok 26 §-a értelmében kilépnek: Gróf Andrássy Sándor, Gróf Apponyi Albert, Cserháti Sándor, idb. Cséry Lajos, Hegedűs József, Lits Gyula, Máday Izidor, Molnár István, Nagy Dezső, Pirkncr János, Podmaniczky Béla báró, Széli Kálmán és Tormay Béla, akiknek tagsági helye, valamint az elhunyt gróf Batthyány Géza, Dőry Vilmos, Bálictffy Pál és Lejthényi György választmányi tagok helye is a közgyűlésen betöltendő lesz. Lázár Pál indítványára az igazgató-választmány az elnöki állásokra az eddigi elnökséget jelöli az igazgató-választmányi tagsági helyekre ős a számvizsgáló-bizottság választására nézve a jelöléssel megbízza az egyesületi Tanácsot. Vörösmarty szobra. Igazgató jelenti, hogy az „Otthon" írói. kör értekezletet hívott össze Vörösmarty Mihály születésének 100 éves évfordulójának megünneplése tárgyában. A tanácskozáson szóló jelent meg s az értekezlet nagy lelkesedéssel fogadta el az Otthon indítványát, hogy Vörösmartynak szobor állittassék s e czélra a gyűjtés megindittassék. Igazgató javaslatára a választmány elhatározza, hogy amennyiben a szobor-bizottság által az egyesület megkerestetnék, hogy a gyűjtésben résztvegyen, az egyesületi tagok között a gyűjtést meg fogja indítani. Az egyesületi tanács javaslatai: Igazgató jelentést tesz, az egyesület szék-, házának átalakítása ügyében kiküldött bizottság működéséről. A bizottság még véglegesen nem döntött, miután az építész a tervezeteket teljes mértékben el nem készíthette. A következő ülésre á bizottság a jelentést elfogja készíteni s most csak annyit jelez, hogy abban állapodott meg a bizottság hogy a székház tisztán egyesületi czélokat szolgáljon, hogy igy állami adó kedvezményekre tarthassunk igényt. Tudomásul szolgál. Földmivesiskolai ösztöndijak. Az igazgatóválasztmány a herczeg Batthyány-féle 200' koronás földmivesiskolai alapítványt Barabás Antal pápai I-ső éves földmivesiskolai tanulónak, A nagy atádi alapítvány kamatait Biliege János pápai II. éves földmivesiskolai tanulónak s a Bakó-féle alapítvány kamatait Némedy Gyula rimaszombati földmivesiskolai tanulónak ítélte oda a folyó évre ösztöndíj gyanánt. A kertészeti tanintézeten az egyesület által tett alapítvány a folyó évvel lejárt s a földmivelésügyi miniszter leiratban kérte, hogy az egyesület ujitsa meg ez alapítványát. A tanács javasolja, hogy a Sehöberl-Orubicz-féle alapítvány kamatai 400 koronára ogészittessenek ki

KÖZTELEK

1660 s ujabb 3 évre tűzessék ki az alapítvány a tanintézet részére. Az igazgatóválasztmány a tanács javaslatát elfogadja. A Istvántelek kisajátításának ügye. Igazgató előterjeszti az Istvántelek kisajátításának ügyét. A nyár folyamán az egyesület azon értesítést kapta, hogy a nyugati pályaudvar kihelyezése czéljából az egyesület ezen 36,000 négyszög ölnyi tulajdona ki fog sajátíttatni. A közigazgatási bejárás már megtörtént és a kisajátítási eljárás jelenleg van folyamatban. A tanács javaslatba hozza, hogy a kisajátítási eljárás az elnökségre és igazgatóra bizassék. Az igazgatóválasztmány a tanács javaslatát elfogadja és egyúttal felkéri gróf Károlyi Sándor őnagyméltóságát, hogy az egyesület tulajdonán levő telekkönyvi feljegyzés törléséhez a beleegyezését adni kegyeskedjék. Az ipari szakosztály szervezése tárgyában igazgató előterjesztésére a választmány elhatározza, hogy a szakosztály titkári állására pályázat írassék ki. Elhatározza a választmány, hogy gróf Pálíí'y Jánosnak a középosztály gyermekei nevelésésére tett 3 millió forintos alapítványáért meleg köszönetét és elismerését átiratban fejezi ki.

Irodalmi szakosztály javaslatai. Szerkesztő-titkár előterjeszti, hogy az irodalmi szakosztály legutóbbi ülésében újra alakulván elnökül Máday Izidort, alelnökökül : Kodolányi Antalt és Bernát Istvánt választotta meg. Az igazgató választmány utasítása folytán a tisztikar a nyár folyamán az egyesület könyvkészletéről leltárat vett fel s a szakosztály a leltárban foglalt könyvekértékét megállapította s kitűnt, hogy még mindig 15,000 korona értékkel bír a könyvkészlet. A szakosztály javaslata az, hogy a könyvek redukált áron bocsájtassanak áruba s keressék fel a földmivelésügyi miniszter, hogy a készletből nagyobb mennyiséget átvenni szíveskedjék. Elhatározta az ig.-választmány a szakosztály előterjesztése alapján, hogy egy a házi kertek alakítását ős egy másik a zöldségtermesztést és hajtatást népszerűen ismertető kertészeti munkát az egyesület kiadjon. Az igazgatóválasztmány az irodalmi szakosztály ezen javaslataihoz hozzájárul és ugyancsak az irodalmi szakosztály javaslatára elhatározza, hogy az egyesületi könyvtárnak az uj székházba való átköltözése előtt felmerülő leltározási munkálatokra egy ideiglenes munkaerő 25 frt havi fizetéssel vétessék fel. Végül dr. Darányi Gyula egyesületi ügyész tette meg szokásos évi jelentősét az egyesület peres és perenkivüli ügyeiről s javaslatba hozza, hogy Bölönyi Imre, Klíma Miklós, Mokry István egyesületi tagok a névsorból töröltessenek, miután a tagdíjfizetési kötelezettségeiket nem teljesítvén, az ellenük megindított peres eljárás sikertelen maradt. Ugyancsak javasolja ügyész néhai Fackh Károly alapítványának törlését is. Ugyancsak jelentést tesz az ügyész a néhai báró Wodiáner Albert és néhai Luczenbacher Pál által az egyesület részére tett hagyományok ügyében megindított hagyatéki tárgyalások eredményéről is és az egyesület illetőkegyenértéki ügyéről, mely ügyek az egyesület évkönyvében fognak tüzetesen ismertetni. Az igazgató-választmány a jelentést tudomásul véve egyesületi ügyésznek az egyesület jogi ügyeiben kifejtett üg$buzgó fáradozásáért köszönetét fejezi ki. Ezzel, az ülés véget ért.

1900. N O V E M B E R H O 3.

A kiviteli czukorprémiumok eltörlése. Európának összes kulturállamaira nevezetes megállapodások jöttek létre Parisban a magyar, osztrák, német és franczia kormányok képviselői között a czukorkiviteli prémiumok eltörlése tárgyában. A nevezett kormányok képviselői ugyanis megegyeztek abban,hogy a közvetlen kiviteli prémiumoknak egészen, a közvetett prémiumoknak pedig felerészben való törlésére kötelező egyezséget fognak kötni, amely egyezségnek konkrét megegyezési pontjait a f. év deczember havában Brüszszelben tartandó nemzetközi értekezleten fogják megállapítani. Az ügy mai helyzetében biztosan várható, hogy a megegyezés létre jön és a nyilt kiviteli prémiumok teljesen el fognak töröltetni, aminek következményeként a czukorgyártás helyzete egészen uj viszonyok közé jut. Nem lehet tagadni, hogy a répaczukorgyártás mezőgazdasági szempontból óriási jelentőséggel bir. A czukorrépa termelése teljesen átalakitja a mezőgazdasági üzletet, a gazdát a talaj jobb megmivelésére és nagyobb állatállományok tartására kényszeríti, de egyúttal a talaj jobb kihasználását és a belterjesebb üzletvitel által nagyobb jövedelem előállítását teszi lehetővé. Ez utóbbi körülmények nagy mértékben szolgáltak csalétkül arra, hogy a gazdák a czukorrépa termesztésének lehetőségét sürgessék, mely sürgetést a kapitalisták gyárak alapítására használván föl, csakhamar világszerte beállott a czukortultermelés, amely egyáltalában nem vette figyelembe a hazai fogyasztás fejlődésének arányát, hanem prosperitását tisztán és kizárólag a külföldi kivitelre alapította. Ezáltal a külföldi piaezokon mérhetlen verseny keletkezett, amelynek következtében a ezukor ára annyira csökkent, hogy a ezukorgyártás nem fizetvén ki magát, a ezukorgyárak kapui egymásután zárultak be. A répatermelő gazdák és a ezukorgyárak kapitalista tulajdonosai egyaránt jajveszékelésbe törtek ki és a segítséget az államkormányoktői követelték. Mivel pedig a ezukorgyártás az állami adójövedelmeket jelentékeny mértékben emelte s mivel a ezukorgyárosok összeköttetése a kormányokkal kedvező volt, a kormányok mindenütt hajlandók voltak az állam segítő kezét odanyújtani nekik, hogy a hínárból kisegítsék. így jött létre a kiviteli ezukorprémium, amelylyel az államok nagyrészben visszaadták a ezukorgyáraknak az általuk befizetett adót, lehetővé tették, hogy a ezukor ára a külföldön versenyképes maradjon, ugy, hogy a külföldi fogyasztó majdnem ingyen jutott a ezukorhoz, mig a belföldi fogyasztás nemhogy előnyben, de a mind magasabb fogyasztási adók létesítéséért

87. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. gyasztás olcsóbban a ezukrotnem kapta, sem a répatermelő gazda magasabb répaárakhoz nem jutott, részére egyedül az a kegy maradt meg a gyárak részéről, hogy termelhetett répát sokszor olyan alacsony árak mellett, melyek még a termelési költségeket sem fedezték. így állván a dolog, lassankint minden államban belátták, hogy a ezukorprémiumokat fentartani tovább már nem lehet, mert a ezukorgyártás ilyen forszirozásával sem a gazdák nem nyernek, sem az állami bevételek nem növelhetők, ellenkezőleg a növekedő gyártás mind nagyobb mértékben veszi igénybe az állami segítséget. Egyedüli haszna a ezukorprémiumokból a vállalkozó gyáripari tökének van. De a kérdést egyetlen állam elszigetelve meg nem oldhatta anélkül, hogy teljesen meg ne semmisítette volna még egészséges ezukorgyártási iparát is és ezzel kapcsolatosan a czukorrépa termelését is. A czukorprémiumok megszüntetése érdekében éveken át folytatott nemzetközi tanácskozások végre eredményre vezettek és remélhető, hogy ezen kérdés helyes megoldásra jut, természetesen nem anélkül, hogy az uj viszonyok konszolidácziójáig rázkődtatások ne legyenek és a gyöngébb és kevésbé reális alappal biró gyárak közül némelyek tönkre ne menjenek. Bármennyire sajnálható is azonban, ha meglevő gyárak tönkre mennek, ez az ipar veszteségét azért nem jelentheti, mert a tisztán spekuláczióra alapított vállalatok egészséges alap hiányában előbb-utóbb úgyis erre a sorsra jutottak volna, másrészt az állam anyagi eszközei a prémiumokra kisebb mértékben vétetvén igénybe, az egészséges vállalatokat az állam sokkal hathatósabban és nagyobb mértékben támogathatja, végül a prémiumok ki nem adása által megmaradó összeg erejéig a belfogyasztási adó csökkentétésével a ezukor hazai fogyasztása oly mértékben lesz emelhető, hogy a ezukor ne a fényűzési, hanem a mindennapi szükségleti czikkek közé tartozzék s^ezáltal a gyártás további fejlesztése tétessék lehetővé.

Szük látókörrel, egyoldalú szemüvegen nézve lehet jajgatni a czukorprémiumok eltörlése miatt, lehet rémképeket festeni a gazdák elé, hogy a ezukorgyártás válságba kerültével a ezukorrépatermelök is válságba jutnak, azonban ezektől a rémlátásoktői megijedni egyáltalában nem kell, nem különösen a magyar gazdának. Mert hogy állunk ezzel a kérdéssel itthon? Az 1899-iki statisztika szerint az 1898/99 évben feldolgozott Magyarországon 20 ezukorgyár 16.242,235 mm. répát, amely 132,920 kat. holdon termesztetett. Ebből a répából előállíttatott 1.560,448 mm. finomított és 907,358 métermázsa nyers ezukor. Az 1899-iki még hátrányosabb helyzetbe került. A évi áruforgalom szerint a termelt ezukorkiviteli prémiumoknak egyedül a gyárak ból külföldre kivitetett 511,827 mm. vették hasznát, mert sem a belföldi fo- finomított ezukor 18.691,000 korona ér-

I

87. SZÁM. 10-IK AVFOLYAM. tékben és 824,129 métermázsa nyers czukor 19.232,000 korona értékben, amely kivitelért a gyárak összesen 4.991,617 korona kiviteli prémiumot kaptak. A kivitellel szemben behozatott Magyarországra 315,742 métermázsa finomított czukor 23.049,000 korona értékben. Itthon tehát a statisztikai adatok kombinácziója folytán elfogyasztatott a hazai termelésből 83,228 métermázsa nyersczukor és 1.048,621 métermázsa finomított czukor, azonkivül a behozott 315,742 métermázsa külföldi finomított czukor, összesen 1.447,591 métermázsa nyers és finomított czukor. Mindenekelőtt tehát az tűnik ki, hogy Magyarországnak^ kivinni való finomított czukorja nincs, mert a fogyasztása majdnem annyit vesz igénybe, amennyit a finom czukor termelése kitesz, amit bizonyít az is, hogy a kivitt 511,827 métermázsa finomított czukorral szemben behozatalunk 315,742 mm. finomított czukorra rúgott. A fölösleg kivitelének forszirozására tehát szükség nincs, annál kevésbé, mert ebben az esetben még azt sem lehet mondani, hogy akivitel lehetősége folytán akár a hazai fogyasztók olcsóbban jutnának a czukorhoz, akár a termelöknek volna a nyers anyagért magasabb ár biztosítva, ellenkezőleg a czukorrépaárak évről-évre csökkennek, vagy legalább is stagnálnak. Van igenis kiviteli fölöslegünk 824,129 métermázsa nyers czukor, de ez jelentékenyen csökkenthető volna a belföldi fogyasztás emelése által, ha a mostani kiviteli prémiumkép kifizetett 4.991,617 korona a fogyasztási adó csökkentésére fordíttatnék. Igaz, hogy az államkincstár megterheltetése nem csökkenne, azonban az állam áldozatkészsége legalább a hazai és nem a külföldi fogyasztók javára esnék, másrészt a czukorgyárak a tényleg elfogyasztott czukor árát a jelenlegi nivón megtarthatnák és igy jövedelmezőségük sem szenvedne. A magyar gazdának tehát a répatermesztés csökkentésétől félnie nem kell. Az bizonyos, hogy a czukortultermelés, amit épen a kiviteli prémiumok idéztek elő nagy baj, amely miatt az uj helyzet prémiumok nélkül bajosan lesz szanálható. De emlékezzünk csak vissza a szeszgyártás tiz év előtti helyzetére. Vájjon a túltermelés ezen a téren is nem jelentkezett-e romboló hatással? és a helyesebb adópolitikával ma a szeszgyártás helyzete nincs-e teljesen szanálva? Véleményünk szerint a kiviteli prémiumok nélkül a czukorgyártás helyzete máskép, mint a termelés kontingentálásával nem állítható talpra, mert a czukorgyári ipart is elsősorban a hazai fogyasztás igényeinek megfelelő alapra kell helyezni. De ebben az esetben aztán igazán egészséges alapra helyezhető. Meg kell mindenekelőtt a túltermelést akadályozni és a termelésnek biztosítani kell a hazai piaczot. Ezt a termelés kontingentálásával kétségkívül könnyű elérni. A kon-

JKÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HŐ 3. tingentálással meg lehet óvni a jelenleg fennálló gyárak érdekét, amennyiben a viszonyaiknak megfelelő termelési kontingenst első sorban részükre lehet engedélyezni. De a kontingentálási rendszerrel el lehet érni azt is, hogy az újonnan alakulandó czukorgyárak a mezőgazdaság körébe utaltassanak és a czukorgyártás igazán mezőgazdasági iparrá válják, ne pedig tőzsdei spekulácziós üzletté. Végül a fogyasztási adó politikával a hazai fogyasztás fejlesztésére kell törekedni. A szorosan vett mezőgazdasági czukorgyárak kisebb üzemük keretében is boldogulhatnának pusztán nyersczukor előállításával foglalkozva és szövetkezeti finomítókkal ellátva. Mig ezzel szemben a czukorgyártás összes hulladékai és mellékterményei a gazdaságban maradva, a czukorgyártás valóban a mezőgazdasági üzlet emelésére és tökéletesítésére szolgálhatna, anélkül, hogy az állam különösebb segélyét vagy áldozatát igényelné, a fogyasztás emelkedésével valóban hatalmas nemzeti iparrá fejlődhetnék. Nem lehet tagadni, hogy a kontingentálási rendszer az úgynevezett liberális gazdasági fejlődéssel és az ipar szabadságával ellentétben áll. De vájjon nem ugyanez áll-e a szeszgyártásra, a dohánygyártásra, sőt termesztésre is, vagy a só bányászatára és kereskedelmére ? És végül nem jobb-e az általános jólétre, ha a monopoliumok az állam kezében vannak, mintha azok az üzérkedő kapitalizmus karteljeiben, ringjeiben jelentkeznek? Vájjon a czukorgyárak kartelje ma épen ugy nem-e kontingentálja a termelést, sőt a nyers termény és a czukor árát is a gazdasági szabadság jelszava alatt? A magunk részéről a czukorprémiumoknak megszüntetését örömmel fogjuk üdvözölni, mert megvagyunk arról győződve, hogy helyes intézkedéssel a czukorgyártás oly fontos kérdése egész közgazdaságunk, de különösen mezőgazdaságunk javára igazán helyes mederbe terelhető. Csak az szükséges, hogy ebben a kérdésben se induljunk immár elkoptatott jelszavak után. Sz. Z.

1661 írásával, hanem csupán azon kísérletről számolok be, melyet tanulmányozni alkalmam volt s amely szerintem megérdemli azt, hogy vele némileg foglalkozzunk. Özv. gr. Pejacsevich Arthurné mező-őri birtokán (Kolozsmegye) a helyzet kényszere folytán, már három éve annak, hogy a járó búzával érdemleges kísérlet tétetik azon czélból, hogy épen oly esetekre, mint amilyen az idei, biztos utmutatóul szolgálhasson. Aki ismeri az erdélyi viszonyokat, különösen pedig a mezőségét, az tudhatja azt is, hogy azon vidéknek mennyire megbecsülhetetlen kincse lehet egy jó féle járó buza; de nemcsak ott forog fenn ennek szükségessége, hanem nagy általánosságban mindenütt, mint azt az idei eset is igazolja. Mivel azonban a kísérlet a fentjelzett vidéken tétetett, kétségtelen, hogy az adatok érvényessége elsősorban arra a helyre szól. A fentemiitett birtok vezetőjénél alkalmam volt a járó búzával végzett kísérletek eredményéről meggyőződni s szerzett tapasztalataimat a következőkben ismertetni. A három évi kísérlet eredménye az, hogy "a járó buza termési eredményes (ha a közönséges őszi búzához hasonlóan őszszel vettetik el), mindig nagyobb volt, mint ez utóbbié. Legszembetűnőbb volt a különbség ezidén, midőn a rozsda mindkét búzában ugyan egyaránt nagymértékben lépett fel, mégis 3 métermázsával nagyobb szemtermést adott, mint az őszi buza, jóllehet a járó buza készakarva csakis deczember elején került elvetésre. A második tény, mely a kísérletek alapján beigazolva látszik, hogy többet terem, mint más járó búzának ismert — illetve és talán helyesebben nevezett — tavaszi buzaféleség, ha kora tavaszszal vettetik, mit én azon tulajdonságának tudok be egész határozottan, hogy erősen bokrosodik anélkül, hogy emiatt tenyészideje meghosszabbodna. Szeme jól kifejlett s hektolitersulya határozottan jó 78 kgros volt, mig az e vidéken termelt őszi buza legfeljebb 76 kgot szokott elérni. Ezek volnának a kísérlet alapjául szolgáló járó búzának főbb tulajdonságai, melyek azt hiszem olyanok, hogy megérdemlik a figyelmet. Lehet, hogy a fent elmondottak nem egy gazdatársam előtt is ismertek, de mégis kötelességemnek tartottam a figyelmet ezen kísérletre felhívni, mint olyanra, amely a komolyan vele való foglalkozást megérdemli, ha talán nem is általánosan, de kétségtelenül azon a vidéken, melyen a kísérlet történt.

Páll Béla.

G A Z D A S Á G I GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál.

NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

Néhány szó a járó búzáról. Ö Minden növényféleségnek meg van a maga helye és ideje, amelyen s amelyben termesztése nemcsak helyénvaló, de termesztésének szükségessége annyira indokolt lehet, hogy helyét ugyszólva nem pótolhatja semmi. A jelen évben midőn az ősziek vetésével kénytelenségből annyira megkéstünk, úgyhogy aggódva kérdezzük, mikor vethetünk már el s vájjon, ha elvetünk meg lesz-e majd a kivánt eredmény, egészen helyén valónak tartom, gazdatársaim figyelmét a járó búzára felhívni, épen az idő előrehaladottságára való tekintettel. Tudva azt, hogy a járó buza általánosan ismert, nem is foglalkozom részletes le-

A mezőgazdasági gépi és kézimunka közti viszony hazánkban. VII.

A beltsrjesebb kulturát elősegítő gépek alkalmazásával csökkent-e a kézimunkás keresete ? Már a belterjesség lényege hozza magá* val, ami pedig nem más, mint a területegységre alkalmazott nagyobb tőkehasználat és nagyobb termelési költség, hogy azok a gazdaságok nélkülözhetik legkevésbbé a munkáskezet, a melyek e fogalom alá sorozhatók. Nem nélkülözhetik pedig azért, mert a belterjes kezelés mindenekelőtt nagyobb tőkebefektetést igényel épületek, gépek és állatokban, ennélfogva nagyobb a tőkekamat, valamint a fentartásból származó költség is. Továbbá a telek kihasználásánál a fősuly a szántóföldre van fektetve. Sokoldalú, gondos mi-

1662 velősben, rendszeres trágyázásban részesittetik, az ugar mellőzésével a termelés körébe felvett növények igényeik és természetűknek megfelelőleg a lehető leggondosabban ápoltatnak, a termelt növények körébe pedig a sok munkát igénylő, de a legnagyobb nyersjövedelmet szolgáltató növények is besoroztatnak. Az állatállomány ezzel lépést tartva értékesebb, rendszerint istállón kiváló gondozás és bőtakarmányozásban részesül. Csak ezen lánczszemként egymással öszszefdggő tételek alapján lesz életképes a belterjesebb üzem, a hol az eddiginél magasabb nyersjövedelemmé], nagyobb termelési költség áll szemben. Az igy felszerelt és beállított gazdasági üzem pedig a lehető legnagyobb tisztajövedelmet akkor lesz képes szolgáltatni egyrészről, ha a nem direkt hasznot hajtó beíektetéseknek, tehát a gépeknek nagy munkakör biztosíttatik, mert így kerül munkájok a legkevesebbe. A látszat itt szintén azt mutatja, hogy a gépek alkalmazásával \sok munkáskéz válik feleslegessé. De csak is az egyoldalú látszat! Mert igaz hogy megszűnik a tömegmunka, azt átveszi az egyenletesebb és jobb munkát teljesítő gép, de ugyanekkor számtalan uj keresetforrás nyilik a munkáskéz részére, a melyek már gépekkel be nem tölthetők. Nézzük csak a gyakorlatot. A kissé jo'. b lalajokkal biró gazdaságokban nagyon elterjedt mivelési rendszer az őszi kalászos és tengeri felváltva való termelése, kiegészítve igen gyakran ugar és egy negyedik kalászossal. Az állatállomány kevés igavonó és még kevesebb legelő marhából áll. Számadatok felsorolása nélkül is könnyen meghatározható, hogy itt a munkáskéznek a tengeri kétszeri kapálása és az egy esetleg két kalászos növény letakaritása és kidolgozásán kívül az egész gazdasági évben mi sem nyújt foglalkozást. És e mellett mind a két nemű munka, igy a kapálás, mint az' aratás, kedvezőtlen időjárás esetén munkamegtorlódást szülhet, a melynek következménye mindig szomorú. Mit mutat evvel szemben a belterjesebb üzem ? Hogy a befektetés értéke a gép, a kellő kamatot meghozhassa, nagy munkakörre van szüksége és ebhől kifolyólag átalakul a gazdaság. Átalakul pedig akként, hogy először is a tengeriföld, nem mint előbb csak a vetés előtt, hanem már őszszel felszántatik, hasonlóképpen a többi be nem vetett terület is, evvel is mintegy impulzust adva a jövőbeli nagyobb nyershozam és a foganatosítandó jó gépmunka lehetőségének. Mindezek elvégzésére kellő mennyiségű igásállat szükséges. De ugyanekkor a talaj termőerejének fentartása és gyarapítása végett rendszeres trágyázás foganatosittatik, a szükséglendő trágyamennyiség nagy hányadát a többé-kevésbbé már istállón tartott, értékesebb haszonállatállomány szolgáltatja, a melynek tartására nélkülözhetetlen takarmány első sorban az ugarföldön állíttatik elő.

KÖZTELEK, 1900 NOVEMBER HO 3. Az egyoldalú termesztési rendszernél a munkás időszaki keresete nagyobb ugyan, mert a gyakran előforduló munkáskéz hiánya folytán a napszámos keresettebb lévén, ideiglenesen drágábban fizettetik, míg a gépeket használó belterjesebb üzemnél az elő nem fordul, de viszont a munkás évi keresete nagyobb. Igen szépen tárják ezen viszonyt fel Debreczen sz. kir. városnak majd 150,000 kat. hold határában található teljesen egyoldalú termeléssel foglalkozó gazdaságokból és a debreczeni m. kir. gazídasági tanintézet belterjesebben kezelt, gépekkel dolgozó és nagy állatállományai biró gazdaságából vett számadatok. Igy a mult évben a gazd. tanintézet gazdaságában átlagban keresett egy napszámos 113 frt; a legmagasabb férfmapszám 1 frt, a legalacsonyabb 50 kr. volt. Addig a szomszédos nagy. kiterjedésű és egyoldalú gazdaságokban a napszámos évi keresete csak 47 frtot tett ki, pedig a legmagasabb férfinapszám 2. frt, a legalacsonyabb 70 kr. volt, Ezen teljesen megbízható számok eléggé igazolják azon tényt, hogy a külterjes, egyoldalú termeléssel foglalkozó gazdaságokban a munkás időszaki keresete magasabb ugyan, de az évi átlag jóval kisebb a gépekkel dolgozó belterjesebb gazdaságok által nyújtott összegnél. Megjegyezve végül azt, hogy az előbbieknél az előforduló összes munkák kézzel végeztettek, a gazdasági tanintézet gazdaságában pedig ugy a kapálás, mint a kaszálás csakis géppel történt. Vörös Pál.

LEVÉLSZEKRÉNYKérdés. 437. kérdés. BortermeK) vagyok. Évi termésem 600 hl. Pinczémben van 1500 hl. ó-bor, eladással foglalkozom, mint gazdasági melléküzem. Kérdem 1. Van-e joga a községi regálebérlőnek pinczekészletemet felvenni és azt ellenőrizni ? 2. Kell-e neki az egyes eladásokat bejelenteni ? 3. Mire vagyok a regálebérlővel szembe kötelezve és milyen követeléseket és jogot formálhat velem szemben a fogyasztási adóra, bejelentésre stb.-re nézve? O. L. F. 438. kérdés. Hízott ökröket adtam el egy bécsi kereskedőnek, ki azokat Münchenbe szállította s ott eladta. Levágás alkalmával két darabon gyöngykór konstatáltatott s mint ilyent az úgynevezett „Freibank"-on értékesítették, a befolyt összeg és a müncheni eladási ár közötti különbséget a bécsi kereskedő rajtam követeli. Köteles vagyok e ezt megfizetni, ha a betegség külföldön konstatáltatott. Ha igen, akkor kérdem, melyik ár veendő alapul; amit a kereskedő nekem fizetett, vagy amelyen ő Münchenben eladta az ökröt? L. G. /439. kérdés. Van 20 drb legelőn és répán javított jármos ökröm körülbelül 10000 kg. élősúlyban, amelyeket november 1-én intenzivebb hizlalásra akarok befogni és február végére szeretném ha kész lennének. Takarmánykészletem 1300 mm. tak.-répa,, 20 mm. napraforgópogácsa, buzakorpa durva, széna, bükköny avagy jó minőségű réti széna amennyi szükségeltetik s ezeken kivül ha még szükségeltetik árpa- és zabpolyva. Kérdem, hogy 1000 kgr. élősúlyra a fent elősorolt takarmányokból, melyikből mennyit adjak naponta, hogy a helyes táparányt megkapjam, a hizlalásnak ugy az 1-ső, mint a 2-ik és 3 i k szakaszában. B. V.

És végül a nagyobb tőkét képviselő befektetés kihasználása arra sarkalja a számító gazdát, hogy a termelés keretébe az éghajlati és talajviszonyok számbavételével más, a nagyobb nyers jövedelmet biztosító, de drágább ipari és kereskedelmi növényeket is felkarolja. Az elmondottak felett elmélkedve, egy egyszerű áttekintés is világos képet nyújt arról, hogy a belterjesebb kulturát elősegítő gépek használatával nem hogy csökkenne a kézimunka keresete, de szaporodik. Mert ugy a növénytermesztés, mint az állattenyésztés teréD, azoknak belterjesebb mivelésével számos uj keresetforrás nyilik, melyek gépekkel be nem tölthetők, hisz elég a sok közül a tehenészetre Felelet. és a czukorrépa termesztésére hivatkozni, hogy ezeknek a gyakorlása miként alakította át a Boritaladó, (Felelet a 437. sz. Jcárdésre.) gazdaságnak, ezzel egyetemben a munkásN Boritaladót fizetni és az adóköteles bort e czélkeresetének viszonyát. ból az adószedésre jogosultnak bejelenteni

mindenki tartozik, aki a beszedési körzet területén bort termel, vagy ezen területre bort behoz és hl .-ként való adózástól csak akkor van eltérésnek helye, ha az adóköteles fél az adószedésre jogosult féllel átalányösszegben kiegyezett. Ennek folytán: 1. Az adószedésre jogosultnak jogában áll a készleteket fölvenni és azokat ellenőrizni. Ezen joga gyakorlásának módját a fogyarztási adókról szóló hivatalos összeállítás 12 — 65. §§-aiban részletesen szabályozza s annak 56, és 57. §-ai értelmében az adószedésre jogosult csak a szemle-ívvel ellátott felek pinczéibe mehet be tetszés szerint és gyakorolhatja közvetlenül az ellenőrködést. Más felek pinczéibe csak hatósági kísérettel — a 60. § szerint — hatolhat be. Szemle-ívvel biró felek alatt azokat kell érteni, akiket a 23. §. alapján az adószedésre jogosult a boritaladónak azonnali befizetése alól felmentett. 2. Olyan boroknak elszállítását, amelyek után a termelő a boritaladót a 16—20. § ok szerint azonnal a szüret után megfizette, az adószedésre jogosultnál bejelentem nem kell, azonban a legtöbb esetben az illetőnek magának fog érdekében állani. 3. Az adószedésre jogosult a törvény alapján követelheti a musttermésnek a 17. és 19. § ok szerint való s a szüret idején minden hét végén történő bejelentését és a termelt, vagy behozott must, vagy bor után a boritaladónak azonnal való lefizetését, kivéve ha a fél szemle-ívvel van ellátva és igy az adót minden második hó végén leszámolás alapján fizeti. A szemleivvel n e u biró felek tehát többre nem kötelezhetők, mint arra, hogy szüret alkalmával a musttermésüket, vagy más alkalommal az általuk behozott bornak a mennyiségét pontosan bejelentsék és ezek után a boritaladót megfizessék, valamint, hogy netáni gyanú esetén az adó megfizetését igazolni tudják. Szavatosság gyöngykóros állatokért. (Félelet a 438. sz. kérdésre.) Ha a betegség, mely miatt az állatok húsát a szabadszékbe utalták, a vételkor már létezett az állatokban — gyöngykór esetén pedig pár heti időközben történt eladás esetén ezt fel kell tételezni — akkor az eladó kártérítéssel tartozik a vevővel szemben. A kártérítés összege nézetünk szerint csak az az értékkülönbözet lehet, mely az itteni eladási ár és a Münchenben a szabadszékben elért értékesítési összeg között létezik. Ez az eset is különben arra int, hogy a külföldre szánt állatok kiválasztásánál a lehető legnagyobb gondossággal kell eljárni. — y• — Darát is etessünk a hizómarhával. (Felelet a 439. sz. kérdésre.) Árpa vagy tengeri nélkül nem czélszerü marhát hizlalni, mert az állati zsír túlnyomóan szénhydrátokból képződik; a gabonamagvak pedig leginkább bővelkednek szénhydrátokban. Kellner, a möckerni kísérleti állomás főnöke csak az idén értekezett arról, hogy saját és mások kísérletei szerint minő fontos, hogy a hizóállatok lehetőleg sok könnyen emészthető szénhydrátot (tehát gabonát) kapjanak. Marcker pedig most kísérletezve, előzetesen is már azt publikálja, hogy a lauchstadti kísérleti gazdaságokban a nyár végén hizóba állított állatok közül azok gyarapodtak eddig jobban, illetőleg azoknak a hizlalása mutatkozott eddig jutalmazóbbnak, melyek több szénhydrátot (illetőleg több gabonát) kaptak. Ezért mindkét hírneves kísérletező azt ajánlja, hogy a marhahizlalásnál kiváló suly fektetendő a szénhydrátokra (tehát a gabonára,) mert azzal jövedelmezőbben hizlalunk, mint midőn a szénhydrátokat elhanyagolva, nagyon sok fehérjével tartjuk hízóinkat. Ennélfogvi mi is ajánljuk, hogy tervezete szerint etessen ugyan napraforgó-pogácsát és buzakorpát, de adjon hízóinak okvetlenül darát is, é. p. különösen a hizlalás második felében,

87. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM. midőn a hízókat semmivel sem ösztönözhetjük jobban arra, hogy lehetőleg sokat egyenek, mint éppen a darával. Ebből a szempontból érthetővé válik az is, hogy a melassze, mely némi vizén s ásványi anyagon kivül úgyszólván csak szénhydrátokból áll, miért hat előnyösen a hízásra, ugy hogy gyakran a darát is pótolja, minélfogva önnek esetleg ennek vásárlását is ajánlhatjuk, ha a q-kint 6 koronáért kapható melassze azon kellékekkel bir, melyeket a „Köztelek* idei évfolyamának több közleményében hangsúlyozhatunk. Takarmányai, s az okvetlenül vásárolandó gabona segélyével a következő összeállításokat számítjuk ki: A hizlalás I. felében etethetünk 1000 kg. élősúlyra: 60 kg. répát, 10 kg. zabosbükkönyt, 5 kg. réti szénát, 1'5 kg. napraforgópogáesát, 3 kg. durva buzakorpát és 2 kg. tengerit. Ebben van 25'3 kg. szárazanyag, 2 56 kg. fehérje, 0'6 kg. zsír és 14'46 kg. szénhydrát, a táparány pedig 1:6'2. A hizlalás II. felében több darát czélszerü etetni, pl. 1000 kg. élősúlyra számithatunk : 60 kg. répát, 7 kg. zabosbükkönyt, 5 kg. réti szénát, 1*5 kg. napraforgópogácsát, 2 kg. buzakorpát és 4 kg. tengerit. Ebben foglaltatik 23'7 kg. szárazanyag, 2 4 kg. fehérje, 0 6 kg. zsir és 14'2 szénhydrát, a táparány pedig 1:6'5 Azonkívül mindkét esetben polyvát is adunk ad lib. A hízók a föntebbi takarmányokon kivül valószínűen még 4—5 kg. polyvát képesek 1000 kg, élősúlyra naponta enni. Magától érthető, hogy a tengeri árpával is helyettesíthető. Ezek a számok természetesen csak tájékoztatók, lehetnek, mert annyira nem vagyunk állatjai individualitása s kondicziójába, valamint takarmányviszonyaiba beavatva, hogy föltétlenül a legjobb takarmányozást ajánlhatnánk. Szíveskedjék különben a „Köztelek" 80. számának 407. feleletét is elolvasni. Cselkő.

Budapesti m. kir. állami magvizsgáló állomás közleményei. Utifüroag kitisztítása nyulszapukamagból. Cs. J. azt kérdi a „Köztelek" szerkesztőségétől; „Hogyan lehet megtisztítani a nyulszapukamagot az utifümagtól ? A nyulszapukámban levő utifümagot „Plantago maior -nak tartom. Hosszas, barna magja van.

Tanácsos lett volna a kérdéses utifümagból egy kis mintát, vagy legalább egy pár magot mellékelni leveléhez; ebből meghatározhattuk volna, hogy az csakugyan a Plantago major magja-e, vagy pedig, ami valószínűbb — a Plantagó lanceolataé. Mert ezen kétfajta utifümag kitisztításánál különbözőképen kell eljárnunk, mivel azok nem egyforma alakúak és nagyságúak. Itt leírjuk mindkét fajta magot és azok kitisztításának módját. Igy könnyen megállapíthatja, hogy melyikkel van dolga. A széleslevélü utifü (Plantago major L.) magja 0*8— V2 mm. hosszú és 0 6—0'8 mm. széles. Lapított ferde ékalaku. A köldök felőli oldala a szélektől a közép felé — az ovális sikocskát képező köldökig — a szögletekből induló kissé elsimult élek által határolva, gyöngén emelkedik, minek következtében ezen oldal egyenlőtlen rhomb alakot mutat. A mag másik oldala gyöngén kidomborodik. Gyakori esetben a mag egyik, vagy mindkét vége néha a köldök felőli, — néha pedig az evvel ellentétes oldalra hajlik. Szine sötét vagy világos olajbarna, sőt feketésbarna, de sohasem egészen fekete; szabad szemmel

KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HO 3. fénytelen, homályosnak látszik. Nagyitóüvegen nézve a mag egész felülete zsirfényü hálózatos, közben finoman erezett a gödörkés rajzot mutat. Tömegesen csak fümagvakban található, kis mennyiségben pedig az apróbb magu herefélék (korcs és réti lóher) magvaiban igen gyakori. Daczára annak, hogy ezen növény nálunk nagyon közönséges és elterjedt magja a nagyobb hereféle magvakban (vöröslóher, luezerna, nyulszapuka stb.) nagyon ritkán található s még ritkábban fordul elő oly mennyiségben, hogy valamely magot esak e miatt kellene tisztítani. Valószínűleg azért, mert már a csépléskor a gépben levő kisebb lyuku szitákon mind áthull és eltávolittatik. Ha nyulszapukájában csakugyan a Plantago major magja lenne 1'253 mm. nagyságú lyukakkal biró közönséges arankaszitán minden nehézség nélkül teljesen kitisztíthatja. Ilyen szitaszövet „22-es sodronyszövet" néven kapható Kollerich Pál szitagyárosnál (Budapest, IV. ker. Ferencz Józef-rakpart 21. sz.) Feszíttesse ezt a Backer-rostákba illő keretekre igy jó eredménynyel használhatja. A Plantago majorhoz igen hasonlít a Plantago Bugelii magja, mely annál valamivel nagyobb és egyik-másik vége a mag hossztengelye körül kissé elcsavarodott. Szine sokkal setétebb, igen sok mag egészen fekete. E két fajta magot az ügyes szakértő is csak nagyító üveg segélyével különböztetheti meg egymástól. Jellemző különbség a kettő közt az, hogy mig előbbinek felülete hálózatos, finoman erezett gödörkés, ennek egyenletesen finom szemcsés. Európai herefélékben nincs, de annál gyakrabban és tömegesebben fordul elő az amerikai hereféle és fümagvakban, különösen pedig a vörös Ióhermagban, ebben csaknem elmaradhatatlan. Elég jól kitisztítható a 20-as szövetű (1'52 mm. nyilásu) szitán' Marad ugyan benne egy-egy szem, de ez már annak semmi hátrányára nincs. (Legfölebb azon magkereskedőre nézve hátrányos, aki amerikai magot forgalmaz, mert ez is egyik elárulója az illető mag amerikai származásának. A Iceskenylevelü utifü (Plantago lanceolata L.) magja 2—3 mm. hosszú és 1—1*5 mm. széles, hosszúkás ovális alakú. A köldök felőli oldal, mivel a szélek körös körül a köldök fölé emelkednek, teknőszerü bemélyedést mutat; az evvel ellentétes oldal pedig a mag egész hosszában egyenletesen erősen kidomborodik s egészen apró datolyamag kinézésű. A mag kidomborodott oldala fényes, világos vagy setét sárgásbarna, vagy gesztenyebarna a gerinczen végigvonuló világosabb sávval, melyet" a maghéján áttünő csira (embryo) okoz; homorú oldala pedig fénytelen, világos sárgásbarna, közepén sötétebb — majdnem feketés — köldökkel. Ezen mag bármely vidékről származó, ugy apróbb, mint nagyobbmagu hereféle és fümagvainkban kisebb nagyob mennyiségben néha igen nagy tömegben fordul elő. Láttunk olyan lóher- és luezernamagot, melynek 40—50%-a Plantago lanceolata mag volt. Apróbb heremagvakból pl. korcs- és rétiheréből a 22-es szövetű szita segélyével könnyen kitisztítható, mert a heremag a szitán mind áthull, az utifümag pedig fentmarad. Vörös lóher és luczernamagból már igen nehéz, sőt lehetetlen teljesen kitisztítani, mert haránt átmérője megegyezik ezen magvakéval s csak a hosszátmérővel van eltérés. Ép ezért lehetséges, hogy valamely külön e czélra készült triőrrel (azon alapon, mint a gabona és borsófélék közül a hosszabb zabot) ezt is ki lehétne választani, de ilyen triőr ezidőszerint nincs. A biborhere- és nyulszapukamagot, mivel nagyobbak, kedvezőbb eredménynye! tisztithatjuk. Nyulszapuka tisztításánál ugy járunk el, hogy az előbb emiitett 22-es szövet helyett olyan sodronyszövetet alkalmazunk, melyeknél a lyukak szélessége megfelel a

1663 20-as szövetű szitán levő lyukak átméröjenek (1'5 mm.), hosszúsága 5—6 mm. (Ez is a fent emiitett czégnél szerezhető be.) Használható ehelyett 18-as szövetű szita is, melynél a lyukak átmérője l - 75 mm. Az apróbb nyulszapuka meglehetős mennyiségben hull alá mindkét szita használatánál. A 20-as szövet annyival hátrányosabb, hogy lyukai hamar eldugulnak. Egy másik eljárás a szelelőrostán való tisztítás: Ha van, tökéletesebb [munkát végezhetünk a Kollerich-féle lóher-szelelőrostával, de ennek hiányában szükségből, kisebb menynyiségü mag kitisztítására használható a Backer-féle szelelő rosta is. Ezzel ugy járunk el, hogy közvetlen a rosta mögé, közel egymásután, a rosta szélességének megfelelő — nem magas — két vagy három ládát teszünk és a tisztítandó magot teljes szélnek teszszük ki. Igy a nyulszapuka tisztán folyik le, a kifujt rostaaljai: pedig egyszersmint osztályozzuk is, mert az első ládában igen sok nyulszapuka van és kevesebb utifü, mivel ez könnyebbsége és teknőssége következtében a távolabbi ládába hull. A második ládában több az utifümag és igen kevés nyulszapuka (hacsak nem nagyon esőverte). Ha van harmadik láda is alkalmazva, ebbe tiszta utifümag hull. (Tanácsosabb három keskenyebb 70—80 cm. szélességű, mint két szélesebb ládát használni.) Az első esetleg a második láda tartalmát is egyszer vagy szükség szerint többször is fel kell önteni, hogy ne maradjon sok nyulszapuka az aljban. A kiválasztott tiszta utifümag, mint értéktelen ártalmas gyommag megsemmisítendő. A hulladék azon részét, mely az első ládába hullott s részben nyulszapukamagot is tartalmaz, ha aranka nincs benne, mérsékelt mennyiségben ráhintheti szárazabb természetű kaszálóira és legelőire. Különösen juhlegelőre és juhoknak való szénáttermő kaszálóira előnyösen használható. Tordai György.

IRODALOM. Útmutató a vasúti állatorvosszakértök részére. Összeállította: Fokányi László kir. állami állatorvos. Fokányi ezen csinosan és praktikusan (zsebkönyv alakban) kiállított munkával, melyet a földmivelésügyi miniszter ur Ö Nagyméltósága támogatásával adott ki — nemcsak a vasúti és hajó marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértőknek, hanem az állattenyésztő gazdaközönségnek és a kereskedőknek is nagy szolgálatot tett s egyúttal megvalósította azon régi óhaját az érdekeltségnek, hogy az élőállatok s állati nyerstermények szállítására s forgalomba hozatalára nézve fönnálló törvény végrehajtására, továbbá az ennek kapcsán kiadott miniszteri rendeleteket összegyűjtve közhasználatára kibocsájtotta. Ha azt veszszük tekintetbe, hogy Magyarország élőállat s állati nyerstermény forgalma, mily nagy jelentőségű szerepet játszik az állam közgazdasági életében s mily óriási összeggel járul az az ország közjövedelméhez ugy csakis üdvözölni lehet egy olyan művöt, mely a forgalom szabályszerű és akadálytalan lebonyolítását könnyiti meg, az abban működőket a helyes intézkedésére utasítja s azokat, kik az élőállatforgalom által érintve vagy érdekelve vannak, a hivatalos rendelkezésekkel megismerteti. Gazdaközönségünknek esak igen csekély része bir tudomással, illetve bir érzékkel az állategészségügyi, intézkedések óriási fontossága iránt, nem merjük azt állítani, hogy ez talán közönyösségből, hanem inkább azért történik igy, mert a munkafölosztás elve

1664

KÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HO 3.

87. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.

Csakugyan nehéz volna e két ellenlábas kritikai szempontnak eleget tenni. Arra azonban A nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. mindenesetre elvitathatlan jogosultsággal hivatkozhatott Darányi, hogy intézkedéseinél és miniszter ur a m. kir. állami Bovartani Állotörvényes alkotásainál • elsősorban is a kismást egy uj, az egeret a vetésekben állítólag emberek anyagi helyzetének javítása lebeg a tömegesen összefogdosó egérfogónak a ki- szeme előtt. A miniszternek ebbeli jó törekpróbálására utasította. Minthogy ezt az egér- vését és sikereit el kell ismernie még az ellenfogót csak igen egérjárásos vetésekben szeret- félnek is. A kisemberek orvoslandó bajai között nők kipróbálni, azért avval a kéréssel fordulunk helyesen sorolta fel Komjáthy az alacsony agrárvámokat, amelyek egyfelől a föld mi velő a t. gazdákhoz, hogyha ilyen kísérletre alkalnép jövedelmét csökkentik, másfelől pedig mas, egérben bővelkedő helyly el rendelkez- ipari szükségletét drágítják. Ez a vámpolinének és azt a kísérlet végrehajtásához át- tika csakugyan tarthatatlan, ámde ebből a jelenlegi miniszter ellen fegyvert kovácsolni nem engedni szíveskednének, értesítsék arról posta utján a m. kir. áll. Rovartani Állomást (Buda- igazságos, mert a kereskedelmi szerződéseket nem ő kötötte meg és csak 1903-ban lesz pest, Nádor-u. 28. sz.). Mindenesetre kívánatos, alkalma arra, hogy mezőgazdasági érdekeinket hogy ez a hely vagy közel Budapesthez, vagy a vámpolitikában és megvédelmezze. Pikáns olyan helyen legyen, hogy azt vasúttal kényel- mozzanata volt a tárgyalásnak, mikor a miniszSándor mesen megközelíteni lehessen. Megjegyzendő, ternek Pulszky Ágost és Matlekovics szemben kellett védelmeznie a hogy a kísérlettel járó összes költségeket a kritikáival szövetkezeteket. Ezek az urak a kormánypártRovartani Állomás fedezi, valamint az fogja nak ismeretes oszlopos tagjai, nem mindenszállítani az egérfogókat is, ugy hogy az az napi látvány volt tehát, mikor a maguk vasillető gazdára semminemű kiadással nem fog kalapos elveit, illő tapintattal ugyan, de lepjárni, valamint, hogy a kísérletből kifolyólag a leztetlen kritikai czélzattal fejtegették, szemközt kerülvén e közben a földmivelésügyi vetésben kár nem fog történni. miniszter szövetkezeti programmjával. Pulszky azt vitatta ugyanis, hogy az értékesítési szöJablonowski József., vetkezetek még sehol czélt nem értek, azok a m. kir. áll. Rov. Áll. főnöke. működését tehát veszedelmesnek tartja; veszélyt látszóló a biztosítási szövetkezetekben is,-amelyek különös állami támogatását nem tartja helyesnek. Matlekovics általában igazságtalannak tartja, hogy a szövetkezeteket egy V E G Y E S E K . osztály érdekében oly rendkívüli kedvezményekben részesiti a kormány, amely a kereskedőket Mai számunk tartalma: Oldal hátrányos helyzetbe juttatja. Szerinte az értéAz OMGE. közleményei. 1655 kesítő szövetkezetek nem működhetnek sikeA kiviteli czukorprémiumok eltörlése 1660 resen, ezért a gabona és borértékesitő-szövetUtimag kitisztítása nyulszapukamagból. 1663 kezeteknek állami pusszirozását elhibázott Növénytermesztés. dolognak tartja; a biztosító szövetkezetek Néhány szó a járó búzáról 1661 pedig nálunk azért nem működhetnek sikeresen, mert nincs a társadalomban oly erő, mely a Gazdasági gépészet. kapitalisztikus iránynyal a sikeres küzdést A mezőgazdasági gépi- és kézimunka közti viszony felvehesse; az ily szövetkezetek támogatásálevélszekrény 1662 val tehát az állam tekintélyén esik csorba. Matlekovics tehát javaslatba hozza az önvédeirodalom. Útmutató a vasúti állatorvosszakértők részére. — 1663 lem teljes feladását, mert az önsegély forrásai Vegyesek. ,1664 kicsinyek; és minthogy kicsinyek, tehát vonja meg az állam is a támogató erőt. Ilyenformán 1666 Nagy megnyugvása lehet a gazdaközön- Kereskedelem, tőzsde aztán egészen agyon lehetne ütni az ügyet. ségnek, ha ezen szakértői teendők az állatSzerencsére a részvénytársasági direktoroknak ezt A magyar kir. földtani intézet muzenma a egészségügy — küszöbön levő — államosítása a spártai felfogását Darányi miniszter nem volt után, pontos, megbízható kezekben lesznek s közönségnek díjtalanul nyitva áll minden vasárnap és hajlandó osztani. Védelmébe vette a szövetkecsütörtökön, délelőtt 10—l-ig. még nagyobb megnyugvást okozhat az, hogy Más napokon, hétfő és péntek kivételével, dél- zeteket a bor- és gabonaértékesítés terén is, ezen Útmutató által a tanulatlanok, kezdők a előtt 10—l-ig, egy korona személyenkénti belépő dij nemkülönben a biztosító szövetkezeteket és kellő ismereteket hamar elsajátíthatják s nem lefizetése után tekinthető meg. itt a bizonyításnak igen szép tere nyilt meg a szállító felek kárán tanulnak bele kötelmeik Darányi előtt, mert rámutathatott azokra az A ni. kir. mezőgazdasági mnzenm gyűjteménye helyes végzésébe. Még helyesebb volna az, ha óriási eredményekre, amelyeket különösen a az állatszállító gazdaközönség is elsajátítaná a VII. ker., Kerepesi-ut 72. szám alatti házban megbiztosító szövetkezetek a külföldön elértek. S tekinthetők a hétfői és az ünnepeket követS napon a szükséges ismereteket s ezzel nemcsak kivételével: valóban nem tudjuk, mit tartsunk arról a felkönnyebbé tenné az ügyek lebonyolítását, naponkint d. e. 9 érától d. a. 1 óráig. fogásról, amely megtagadja a biztosító szövethanem viszont önönmaga is közrehatna abban, Hétfői és az ünnepeket követő napokon a muzeum kezettől a létjogot, oly körülmények között, hogy esetleges tévedésektől megóvassék, a tárva van. mikor a biztosító társulatok kartellje a helyzeA muzeum látogatása ingyenes. német gazdák között nem tarthat az az intelliA legközelebbi villamos-kocsi megállóhely a tet tarthatatlanná tette ? Hogy a nyerészkedést gens gazda jelzőre számot, ki az őt érdeklő Kerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor- kizáró szövetkezeti tevékenységnek éppen azon állategészségügyi ismereteket, rendeleteket pont- utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmezö- a téren ne legyen jogosultsága és jövője, ahol utcza sarkán van. ról-pontra ne tudná! a magánvállalkozás évenként milliókat aknáz A mü röviden, érthetően s ügyesen csoki a közvagyonból és juttat idegen zsebeknek: Halálozás. Fülöp Zoltán uradalmi kasznár ezzel a felfogással Matlekovics egyedül áll portosítva tárgyalja a következő tudnivalókat : olyó év okt. 25-én meghalt Szegszárdon. I. fejezet. Állatok, állati nyerstermények s azok között, akik a kormány tevékenységének ragály terjesztésére alkalmas tárgyak szállítáÁ szövetkezeti ügy a pénzügyi bizot- támogatására lennének hivatva és ezt meg kelsára vonatkozó általános intézkedések. II. fej e- ságban. A földmivelésügyi tárcza költségveté- lene értenie a miniszter kijelentéséből is, ki a zet. Állatok, állati nyerstermények s ragály- sének tárgyalásával a pénzügyi bizottság most következő szavakat mondotta: „A szövetkezefogó tárgyak szállításának föltételei a) belföldi foglalkozott s a bizottság szűkebb körében tek eszméjét elejteni annyi volna, mint a forgalomban, b) külföldi forgalomban. lefolyt vita a szövetkezeti kérdésekben csúcso- kisembert boldogulásának utolsó reményétől Uradalmak, birtokosok, állattenyésztők, sodott ki. Darányi miniszter ezirányu tevé- megfosztani.* Mindezek után ugy véljük,*nem hizlalók s állatkereskedők maguk érdekében kenysége két, egészen ellentétes czélzatu kri- a szövetkezetek járták le magukat, hanem cselekszenek, ha a hasznos kis munkát beszertikának volt kitéve. Komjáthy szerint a minisz- Matlekovics urék. zik, s azt figyelmesen áttanulmányozva, ismeter a kisemberek érdekében nem tesz eleget, reteiket a gyakorlatban hasznukra s előnyükre Matlekovics szerint pedig máris többet tesz, Kivándorlás Amerikába. Az Ausztriakihasználják. mint amennyi az osztó igazság szerint kívá- Magyarországból Amerikába kivándorlók I. A munka ára 2 korona, s szerzőnél natos volna, mert a szövetkezeti intézmények negyedévi összegezését a napokban küldötte támogatásával egy osztályt rendkívüli kedvez- meg az Egyesült-Államok kivándorlási bizott(földmüvelésügyi minisztérium) kapható. ményben részesít a kereskedők hátrányára. sága, mely szerint ezidőszakban New-Yorkon Dorner Béla.

kissé túlságos erős határvonalakat szabott sorainkban, a gazda megmaradt tisztán állattenyésztőnek s az állatkereskedelmet teljesen a kereskedők váltották magukhoz. Holott a nyugati államok példájából itélve helyesen tennénk, ha tenyésztőink állataik forgalombahozatalában is több részt vennének s bizonyos kereskedelmi vénára tennének szert, hisz enélkül ma kevés gazda boldogulhat. A németek azt tartják, hogy „a világpiacz egy kut s aki élelmesebb, mint a másik, többet meríthet belőle". A nyugati államokban — különösen az óriásilag fejlődött németországi szakirodalomban — az állategészségügyet, az állatforgalmat, állatkereskedelmet több szakiró tárgyalja müvében s az ezrével jön a gazdák körébe és terjeszti közöttük a „tudás magvát". Itt a kútforrása a német mezőgazdaság óriási haladásának! Sokat irnak ők, sokat olvasnak, tehát tudnak is! Náluk nem kell aggódnia egy szakirónak, hogy könyve nyakán marad s fáradságán fölül még anyagi kárt is fog szenvedni. Fokányi könyve is ilyen missziót kell hógy teljesítsen az érdekeltség körében. Ezen Útmutató, hasonlóan a Bárdossy-féle kiegyezési rendelet .Magyarázata"-hoz egy „kincseskönyv" a szó szoros értelmében. Egyrészt azért, mert olyan téren mozog, mely még eddigelé kevéssé volt a gazdaközönség előtt ismertetett, tehát világot gyújt a sötét utakon az ismeretlenség homályában, másrészt s különösen azért, mert tévedésektől ment meg, tévedések pedig ezen a téren rögtönös anyagi veszteségekkel bosszulják meg magukat. Egy vasúti szakértő, ki egy állatszállítmányt forgalmi korlátozással sújtott helyről tilalom ellenére szállításra fölvesz, a magyar határon — tévedésből — kienged vagy továbbit, nemcsak az illető állatszállító félnek (tehát gazdának vagy kereskedőnek) okoz anyagi kárt, hanem egész vidéket károsíthat meg. Egy szabályellenesen elszállított élőállatküldeményt Bécsben az osztrák hatóság visszaküldhet, kényszereladásra bocsájthat vagy vesztegvásárra küldhet, sőt el is kobozhat, a származási helyét pedig forgalmi korlátozással úgynevezett kiviteli tilalommal sújthatja. Egy tévedés tehát nemcsak egyes egyének exiztencziáját teheti tönkre, hanem egész vidék gazdaközönségének érdekeit veszélyeztetheti.

Kérelem

a

gazdákhoz!

87. SZÁM. 10-IK AVFOLYAM. keresztül 84,073 európai vándorolt be és a bevándoroltak ezen összegének több mint egyharmada Ausztria-Magyarországból való. A kivándorolt osztrák-magyar alattvalók száma 1900. januárban: 5,650, februárban: 9,375, márcziusban: 14,920, összesen 29,945. És pedig 23,360 férfi, 6,585 nő. Ha ezzel összehasonlítjuk a különböző országok Amerikába irányuló kivándoroltjainak számát: Olaszország 19,052,/ Oroszország 17,055, mig a Németbirodalom csupán 2830 kivándorlót mutat — a statisztika szerint az Osztrák-Magyar birodalomból van a legtöbb kivándorló. A kivándorlás okául az amerikai nagyobb munkabért tartják, mivel ott az utóbbi évben átlagos munkabér 1740 kor. volt, mig nálunk 750 korona esik. A konzulok azonban megnyugtatólag irnak jelentéseikben, mert tapasztalatok szerint az ilyen rohamos kivándorlást követni szokta a hasonló arányú visszavándorlás, melyre a hajózási társaságok már előre számítanak is. Monarchiánk kivándorlóinak zömét a galiczai zsidók teszik, azután következnek Magyarország szláv nemzetiségei s végül a dalmátok. Hanyatló szőlők felülvizsgálása. Ujabb időben több felől panaszok merültek fel, hogy a régi filloxérás szőlők, melyeket eddig gyéritő szénkénegezésnél teljesea rendes és termő állapotban megtartani sikerült, most egyszerre hanyatlanak. E hanyatlás okát a szőlőtermesztő gazdák igen sokban keresték és már is abban a hitben voltak, hogy a gyéritő eljárásnak nincs többé filloxerairtó hatása. E panaszok és hiresztelésék folytán a földmivelésügyi m. kir. miniszter elrendelte, hogy a »Rovartani Állomás* az állítólag hanyatló szőlőket vizsgálja meg és derítse ki e panaszok valódi okát. E rendelet folytán a „Rovartani Állomás" főnöke személyesen vizsgálta meg Zala vármegye keszthelyi járásának szőleit, valamint a székesfőváros közelében a budafoki szőlőket is. E helyszíni szemléből azután kiderült, hogy panaszra nincsen ok. Aki helyesen gyéritett, annak szőlője kifogástalan jó karban van. Igy a budafoki már 1885 óta, tehát a filloxerának Budafokon való első jelentkezése óta gyéritett régi szőlők még most is a rendes termőerőben vannak és a hanyatlásnak semmi nyoma sem látszik meg rajtuk. De aki a gyéritő munkáját hibásan hajtotta végre, vagy szőlőjét nem rendesen művelte, ott a hanyatlás tényleg megvan, de nem azért, mintha a szénkénegnek nem volna meg a jó hatása, hanem azért mert a munka rossz volt. Ehez képest a földmivelésügyi miniszter már is intézkedett, hogy e rosszul munkálkodó szőlőmivesek a filloxera gyéritő eljárás helyes módjáról, valamint a vele járó egyéb munkáról alapos felvilágosítást nyerjenek. A söpronmegyei gazdasági egyesület F.-Pulyán rendezett állatdijazással egybekötött gazdasági kiállításának az erdészeti részére vonatkozólag igen elismerőleg emlékezik meg az Erdészeti Lapok októberi száma. Nem országra szóló jelentősége van az ilyen vidéki kiállításnak, hanem kis keretében mindenesetre példaadóul szolgálhat és másokat is buzdíthat, hogy méltasrák és tanulmány tárgyává tegyék. Az erdészeti rész czélja volt a •

•

•

•

JKÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HŐ 3. vármegye erdeiben levő kincsek megismertetése s ezek feldolgozásának szemlélhető bemutatása, valamint az is, hogy az erdők fontosságáról s azok jövőjének biztosítási módjáról fogalmat nyújtson. E tekintetben a sopronmegyei gazd. egyesület úttörő kezdeményezése méltóan volt képviselve és igy a kiállítás legszebb része lett. Az ízléses pavillonban ki voltak állítva az erdőkre vonatkozó üzemtervek, gazdasági térképek. Ezek között egy 1830-ból származó üzemtervezési munkálat is van, mely mint emlék érdekes. A különböző fafajok, továbbá az erdőségek vonzóbb, szebb helyeinek képei csoportosítva voltak, úgyszintén a pusztító ravarok és a vágásokat ellepő gyomok gyűjteménye gondos összeállításban. A fa feldolgozására irányuló módozatok czélszerü kivitele a nép részére igen tanulságos és hasznos kézzel előállítható faiparok bemutatása nem becsülhető elég nagyra. A gazdasági egyesületekre e téren is igen szép hivatás vár és igen kívánatos a népjólét általános felvirágoztatására a faiparnak ezen az uton való megkedveltetése, hogy bérczkoszoruzta hazánk fában bővelkedő igazi kincshalmoza a közjólét előmozdítására ezúton is jó eredménynyel hasznosittassék. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye gazdasági egyesülete ez évben V. szarvasmarha díjazását október hó 28-án tartotta meg. Az V. díjazás helyéül a kis kőrösi járásban levő Hajós község jelöltetett ki, melynek vidékén kizárólag magyar fajta szarvasmarha tenyésztetik. E díjazás eredetileg szeptember hó 9-ikére volt kitűzve, de a nagy esőzés miatt eredményes nem volt. Annál élénkebb volt az érdeklődés a pótlólag megtartott díjazás iránt, melyre csak a kisgazdák több mint 200 db tehenet és üszőt hajtottak fél. A díjazáson a következő állami és egyesületi dijak osztattak ki. I. Arany oklevelet nyert a kalocsai érseki uradalom bemutatott tehenei s üszőiért. II. A tehéndijak a következő tulajdonosok teheneire adatak ki. 25 korona: Czeiner György szt-györgyi 1., Hideg János hajósi 1. 20 korona: Vén János hídi, Pecs András császártöltési 1. 10 korona Mosos Károly homokmégyi, Fiedler Ferenez hajósi, Méndler Jenő hajósi 1. III. Az üszödijak a következő tulajdonosok üszőire adattak. 50 korona: Herczeg Ferenez hildi 1. 23 korona: Csándi József homokmégyi, Pöndör György szt-györgyi 1. 10 korona: Klein Sámuel császártöltési, Vancsura Mihály hildi, Fekete Mihály hajási, Tóth Mihály homogmégyi, Kovács Ferenez hajósi, Beck András hajÓ3Í, Kernya János szt-györgyi, Walter András császártöltési 1. Kiosztatott tehát 1 arany oklevél s 330 K. pénzdíj. A díjazás után Serfőző Géza egyesületi titkár népies előadást tartott a magyar fajta szarvasmarha tenyésztéséről, a községi gazdakörök s tejszövetkezetekről. Az előadáson egyes szarvasmarha fajták s gazdasági dolgok vetített képekben is bemutattattak. A Vasvármegyei gazü. egyesület Rohonezon tartandó téli gazdasági tanfolyamára a földmivelésügyi miniszter ismételten megadta a kért engedélyt és a szükséges segélyt kiutalta, ezáltal alkalmat óhajtván adni arra, hogy

EH

M f l L U t U l l C X

pH

O C & C m

Gyógyfüvek viteldijkedvezménye. A budapesti kereskedelmi és iparkamara által a mult évre vonatkozólag kiadott jelentésében panasz tétetik az iránt, hogy a gyógynövények, melyek hazánknak épen nem jelentéktelen kiviteli czikkét képezik és melyek gyűjtésével sok szegény ember foglalkozik, aránytalan magas viteldijakkal vannak terhelve. Indokolatlan, hogy ezen czikkek darabáru elszállításánál a legdrágább díjszabály szerint tariffiroztatik, Időközben a m. kir. államvasutak igazgatósága a gyógyfüvek kivitelének olcsóbb díjszabás által való előmozdítása végett darabáruként a II. osztályú díjtétel szállítási kedvezményét engedélyezte. Most pedig az osztrák és magyar vasutak díjszabási bizottsága foglalkozott az államvasutak indítványára ezen kérdéssel és azt határozta, hogy darabáruként a II. osztály díjtételei kocsi- és fuvarlevenkint 5000 kgr. feladása mellett pedig az A osztályú díjtétel fog szóban levő küldemény után az összes magyar és osztrák vasutakon alkalmaztatni. Ingyen kapható füzetek. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnél a következő füzetek kaphatók egy 30 filléres bélyeg beküldése ellenében: A pinczeszövetkezetekről, Mezőgazdasági kisérletügyi intézmények Magyar országon, Alapszabályminta a pinczeszövétkezetek részére, Kendertermelési utmutató, Útmutatás a szőlőmoly irtására és a lisztharmat ellen való védekezésre, Útmutatás a vértetü irtására, Útmutatás a csikoslábu buzalégy irtására, Utasítás az élelmi czikkek kezelésére, csomagolására és szállítására, Utasítás a gyümölcsök szedésére, csomagolására és szállítására. os. és kir. udvari szállitó magkereskedése

BUDAPESTEN,

minták beküldése és az ár közlése mellett a l e g m a g a s a b b n a p i s á g i m a g o t , és pedig:

_____

V

(Hj

1

1665 gazdasági ismereteiket gyarapítsák. A tanfolyam 1901. január 1-től február 15-ig terjed, teljesen ingyenes és arra felvétetnek oly kisgazdák, kik legalább 18 éves életkorukat betöltötték, irni, olvasni tudnak és ezt népiskolai bizonyitványnyal igazolni képesek. A tanfolyamon résztvenni óhajtók kérvényeiket legkésőbb folyó évi decz. 10 ig a Vasvármegyei gazd. egyesület titkárához Szombathelyre küldjék be. Magyar-óvári atlétikai klub. Nem sokan tudják, hogy a m.-óvári. gazd. akadémián már 1881 qta egy athletikai klub működik, mely a sport minden nemét felkarolva igyekszik a fiatalság testi erejét edzeni és ügyességét fejleszteni. Ezen előbb az egész érdeklődő helybelieket is befogadó egylet mult évben akadémiai attletikai klubbá alakult s igen szép lendületet vett s Párisban is dicsőséget szerzett a magyar névnek, mert a klub egyik tagjaBauer Rezső világbajnok lett a diskos dobásban. Egy év óta a klubnak a helybeli gymnasiummal egyetemben, a kormány, Mosonymegye, M.-Ó vár város hozzájárulása folytán kényelmes tornacsarnok áll rendelkezésére, hol már is folyik a készülődés a deczemberben tartandó házi versenyre. Ujabban Rotser Ferenez Frigyes főherczeg uradalmi igazgatója nagy szívességgel engedett helyet egyik majorjában, hol a klub már rendelkezik futó-pálya, tennispálya és football-pálya létesítésére s oly kedvvel indul, hogy valószínűen két foot-ball csapat is fog a klub kebeléken alakulni.

| P áBm JES C _ fllf Má *

íuezernát, lóhepemamit loheremagot,

nyulszapukát, baltaczimet,

takarmá

ré

áron

mindenféle

gazda-

lenmagot, napraforgói, f e h é r k ö l e s t , c s i b e h u r t stb. „önös köiasi, . . ™ .

feheirhenet ' t a v a s z i bükkönyt, k e n d e r m a g o t biborherét, mustármagot, gomborkát,

nrlortitonhia manrnt

1668

KÖZTELEK, 1900 NOVEMBER HÓ 3

NYILTTÉR.*)

Szeszüzlet.

Hlúst jelent meg

Rnbinek Gyula és Szilassv Zoltán Sz;uperfoszfá,tot, kénsaras-kálit,

sz 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében

kénsavas-ammont,

Kovasavas-kálit,

Köztelek Zsebnaptár 1901-re.

(dohánytrágy ázásra)

Chilisalétromot, Kainitot, o

*O |o-08 kálitrágyasót és

cgjíb

mütrágyaféléket

elismert

k i t ű n ő minőségben legolcsóbban szállít

A .Köztelek Zsebnaptár' ezen hetecíiK évf o l y a m a régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bír. A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a .Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt — =

műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság PuEt cSz aT 8,. s z á m . V. k e rB .. U F iD i r dAő -

3 k o r o n a 5 0 fillér, Megrendelhető

B u d a p e s t ,

IX., Üllői-ut 25. (Kőztelek).

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Gutimann

és Wahl

budapesti termény-

Napi jelentés a gabonaüzletről. 1900. november 2

1899. évi forgatom: 26,480 bál. % Felhívjuk E. g a z d a k ő z ö n s é g

figyelmét

melyek az év folyamán több sorozatban,

jnlius és szeptember hónapokban tarlatnak meg. Az aukcziókra felküldött és .Gyapjuárverésl vállalat Budapest, Dunaparti teherpályaudvar" czimzett gyapjuküldemények a M. A. V. összes vonalain tetemes díjkedvezményben, valamint i n g y e n raktározásban részesülnek.

Gyapjú árverési

vállalat

HELLERM.s TÁRSA, X

BUDAPEST, Y.. EriséM-tér 13.

i szerkesztőség

Bécsi jegyzés 42*60—43-— korona kontingens nyersszeszért.

Trieszti jegyzés 2020-25 korona kiviteli szeszért, 90<>/o hektoliterje. Kivitelre e héten finomított szeszt vásároltak, mely Dél-Törökország felé lett szállítva. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Nagyban: Finomított szesz 116-50—117-50 K, élesztőszesz 116-50—117-50 K., nyersszesz adózva 114-50—115*50 korona, nyersszesz adózatlan (exkontingens) —• •— korona, denaturált szesz 37" 37"50 korona. Kontingens nyersszesz Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők.

Vetőmagvak. (Mauthner Ölön tudósítása.) Vörös lóhere. Amerikából csekély áremelkedést jelentenek, a mi azonban piaezunkra nem volt befolyással. A belföldi termelők igényeiket mérsékelték s ezáltal nagyobb kedvet mutattak a vevők vásárlása és több érdeklődés is volt látható a kivitelezők részéről. Különösen a hét második felében volt élénk a forgalom és jobb minőségű árunál megfelelő árakat fizettek, mig ellenben közepes áru 120—128 kor. között kelt. Luczerna. Az ebbeli forgalom is élénk, egyes nagy tételeket ajánltak és világos szinü jó szemű árunak jó kelendősége volt, alárendelt minőségűek azonban s főleg nyomott szeműek, vagy a mely között lóhereszemek is találhatók 80 koronán alul adattak el. Olaszországnak minőség tekintetében állítólag jó termése van, de az eddig bemutatott mustrák nem igazolják ezt be. A Franeziaországban igényelt árakat még tulmagasaknak tartják, és minthogy ez ottani áru szine sem szép, azzal szemben még tartózkodóan viselkednek a vevők.

Készbuza gyenge kínálat és korlátolt vételkudv mellett ma bágyadt irányzatú volt. Csakis finomabb minőségű áru kerestetett, változatlan árak mellett, mig gyengébb búzák teljesen elhanyagoltattak. Elkelt 20000 métermázsa készáru. Rozsban csendes irányzat mellett alig volt forgalom. Helyben és helybeli paritásra 13.30—13.80 koronáig készpénzt jegyzünk azonnali szállításra. Takarmányárpában állandóan gyenge a kínálat, a hangulat nyugodt. Helyben 116o—1190 k. Kőbányán jobb áruért 12 koronáig fizetnek. Zabban az irányzat mérsékelt 'forgalom mellett teljesen változatlan. Minőség szerint helyben 1060—1120 koronáig jegyzünk. Tengeri (uj) promt áruban 9. 9.10 koronáig ér el, novemberre 9*10 kor. november-deczemberre 9-20 k.-ig deezemberre 9'30 k.-ig, januárra 9-40 kor. Balt fizetnek budapesti paritásra. Heremagvak. Vörösherében a nagy csehországi mentes áruért jó árakat fi kinálat következtében még mindig csak csökkenő áraMuliarmagvak, könnyű kelendősége van. kat jelezhetünk. Egy nagyobb partié prima minőségű Bükköny tartja az árát. erdélyi áruért ma külföldről 130. koronát kínáltak, 140 koronányi követelés ellen. Luczernában is alig • Jegyzéseink 100 klgrmmonként Budapesten: köthető üzlet. A külföldi árukínálatokból következtetve, Vöröshere elsőrendű... 142—148 korona még további áresésekre lehetünk elkészülve. Vöröshere középminőségü 130—140 A határidőüzlet a mai tőzsdén majdnem teljesen Luczerna 90-98 pang. Muharmag 14—lb Baltaczim 22-26 „ (Az árak 100 kg. -ként koronaértékben értendők). Bükköny 13—13V2 . Eladatott : A Mauthner Ödön czég'i lap gazdaelőfizetőit kívánatra akár levélben, akár sürgönyileg teljesen költségmentesen értesiti összes magfélék napi Tiszavidéki-. 500 mm. 79 kg K. 16— S hórt árairól. 300 „ 80 „ „ 15-10 „ „ 15-60 79 .5-85 600 15-80 Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósí1200 ~ 79 . . 15 70 . » tása a .Köztelek" részére. Budapest, 1900. nov. 1-én. 500 „ 78' „ „ 15-80 ,, „ Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta 500 mm. 78 kg. K. 15-45 3 hóra súlynak értve, zsákostul, a. budapesti vasúti vagy hajó100 . 78 , , 15-10 , , állomáshoz szállítva: 100 . 78 . „ 15.20 » „ 200 . 775 . „ 15-45 „ „ Búzaliszt 300 . 785 . . 15.45 . » Szám: 0 1 2 3 4 6 6 7 ?•/« 100 „ 776 „ „ 15-10 „ „ 200 , 77® , „ 15.30 „ „ Ár K.j_26.— 24.60 23.20 21.80 21.50 20.5018.8015.6014.20 200 „ 775 . „ 15*20 „ „ buzakorpa 600 , 77 „ , 15-40 . . 100 „S 77 . „ 15*10 „ „ 8-»s takarmányliszt finom goromba — m. 76'kg K. 15-30 75" „ 100 4.70 75 , 250

wwwwwwwwwwmwwwm Megjelent az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az UjlaJci Uradalom üzleti berendezése a ,Közteleit* szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel : 55 Icrajcedr. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten változatlan gyér forgalom uralkodott és a szeszárak változatlanul a multheti zárlatjegyzés szerint zárulnak. Elkelt finomított szesz budapesti finomitógyáraktól nagyban adózva 116.50—117.50 kor., adózatlanul 46.50-47.70 korona. Egy vidéki finomitógyár 1—lVs koronával olcsóbban ajánl finomított szeszt házhoz szállítva kedvezőbb fizetési feltételekkel és néhány nagyobb üzletet eszközölt is. Élesztőszesz változatlan szilárd és adózva 116.50 — 117.50 kor., adózatlanul 47 korenáig kelt el. Mezőgazdasági szeszgyárak részéről kontingens nyersszesz e héten élénkebben volt ajánlva és jó fizetési vételkedv folytán felsőmagyarországi állomásokhoz szállítva 39.50—40 koronáig vásárolva is lett. Jegyzésenalul szintén néhány száz hektoliter kelt el. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42-

EEE—-

a „Köztelek" kiadóhivatalában,

„HUNGÁRIA"

ú

87. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.

87. SZÁM.

10-IK

AVFOLYAM.

JKÖZTELEK,

1900.

1667

NOVEMBER HŐ 3.

könnyű f. Szerb 90—95 f. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. éietsulylevonás és 4% engedmény szokásos, — Élsségdrak: Tengeri 13 55 — korona, árpa uj 12-40 kor. Kőbányán átvéve. Helyi A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetállomány: október 26-án maradt 35498 darab Felkezet Üzleti jelentése. 1900. okt. 31. hajtás : Belföldről 2200 darab, Szerbiából 3403 darab Romániából —— drb, egyéb államokból darab' A házbér előtti idő nemcsak a rendes napi Összesen 5603 db. F ő ö s s z e g 41111 db. Állomány forgalmon hanem a keddi hetivásáros napon is érezés felhajtás együtt drb. Elhajtás; budapesti fohető volt, minthogy azonban a felküldésekben csökgyasztásra (I—X. kerület) 1772 drb, belföldre Budapest kenés mutat! ozott, sürgős kínálat szükségessége nem Állatvásárok. környékére 949 drb, Bécsbe 779 drb, osztrák tarforgott fenn, az árak ennek folytán nem változtak. Budapesti sznrómarhavásár. 1900. okt. hó 31-én. tományokba 990 drb, Ausztriába — db. Német biroVadfélíkböl elkelt, szarvas 1-64kor, őz 1-20—1-30 i székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósádalomba — darab egyéb országokba — darab,összesen kor. egészben és kilónként. Fáczán 6'40—7 00, fogoly 4503 db. A szappan gyárakban feldolgoztatott: szálláfának jelentése. 2-80—3-00 koronával párja. Nyul 2-60 kor. darasokban elhullott 0 darab, vaggonokból -kirakott hulla Felhajtatott: belföldi 257 db, eladatott db, 3 darab, borsókásnak találtatott 8 darab össze»en bonként. galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, el11 db. Maradt állomány 36598 drb. A részvény-szálláadatott — drb, növendék élő borjú 93 db, eladatott sokban 126 69 drb van elhelyezve. Az egészségi és tran— drb, élő bárány 30 db, eladatott — drb ; ölött belföldi zitószállásokban maradt X/26, 4381 db. Felhajtás: Szer— drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — tiából 3403 db, Romániából drb, összesen 7764 drb. Prima teavaj nagyobb tételekben 2 20 — 2-40, főzővaj 1-60-1-80, turó 0'16—0'20 koronával írléke- drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi öiött — drb, Elhajlás: 2116 drb, maradt állomány 5648 drb ás sladatott — drb, növendék borjú — drb, eladatott pedig — drb szerb és 5648 db román. Az e sittetett ICO kgkint. drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő szemlénél jan. l-tóljjmáig 265 drb a fogyaszt, Élő baromfiból elkelt, rántani való csirke iecske — drb, eladatott — drb. vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. 1-40—1-80, sütni való 1-60—2 40, kappan 3-00—4-00 Borjú vásár hangulata lanyha volt. kacsa 3'20—4-20 koronával páronkint. Hí o'.t liba , 1-02—1-12 koronával kelt kilónként. Arak a következők: Elő borjuk: belföldi toronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 70'—80' Rózsaburgonya vaggontételeknél 3-00 - 3-20 koroIngatlanok árverései (49000 korona beoakoronáig, kivételesen 96 koronáig súlyra, galicziai náért kelt el 100 kgként. Kifli burgonya 6 - 8 koronáért értékei: felfll.) , kiv. — koronáig drbonkint, kor.-ig, métermázsánként. Fejes káposzta vaggonrakomány oknál Sáv. koronáig súlyra, tiroli koronáig 5-40 koronával 1Ó0 kgként. (Kivonat a hivatalos lapból.) kiv. koronáig drbonkint, koronáig A gyümölcspiacz változatlan, finom faj alma kiv. koronáig súlyra, növendék borjú , Nov. 6. és körte keresett, közepes áru is jól fizetve, ellenben Budapesti atkviha- Singer 87507 koronáig, kiv. koronáig drbkint, 40—60 alárendelt apró minőségű áru csak nyomott árakon kir. tvszék tóság Samu koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú: helyezhető el. Szőlő most már kisebb tételekben belföldi koronáig, kiv. —— koronáig súlyra, Nov. 8. Budapesti érkezik s gyors elhelyezésre talál. Elkelt Törökbálint atkvihaSpiegel 359691 galicziai koronáig, táv. — koronáig kir. tvszék alma 30-32, batul 24—30, parmen 40— 0, kalvil tóság Adolf súlyra, tiroli — koronáig, kiv. koronáig 61-80 fillér kilója. Középminöségü alma 18—íO, alsó- drbonkint, bécsi koronáig, kiv. — koronáig Nov. 20. Budapesti atkviha- Zwicker 368350 rendű 14—16 korona 100 kgkint, finom fajkörte 60-80 kir. tvszék súlyra, növendék — koronáig, kiv. tóság Simon kor. Szőlő sászla 52-60, kadarka 38, dinka 43—50 koronáig drbonkint, élő bárány 14-— 18 - koronáig Nov. 20. Margittai fiitér kilónként. atkviha- Róth 52656 páronkint, ölött bárány —• —•— koronáig párja. kir. jbiróság tóság - Albert Nov. 21. Budapesti atkviha- Krell 207048 kir. tvszék tóság István Hideglmsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1900. Budapesti gazdasági és tcnyésni sriiavásár. 1900 november hó 2-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság 1. Budapesti atkviha- Stadt42715 6*i" októter bő 31 én. (A budapesti közvágóhíd, Decz. és jelentése a .Köztelek" részére). Felhozott Budapestről mcrhcvásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére: kir. tvszék tóság drucker Károlyné 47 árus 69 db sertést, 0 árus 0 db süldőt, 1400 kg. Fe'hajt&tott -. 160 db, úgymint : jármos ökör elEőmic. — Decz. 1. Bpest I—III. a tkvi ha- Lechner Gyula friss hust, 400 kg. füstölt hust, 700 kg. szalonnát, 400 db közép — db, alárendelt — db. Fejőstehén: fehér jbiróság tóság 233527-25 kg. hájat. — db, tarka 92 db, tenyészbika 3 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 65 db, Decz. 6. ' Budapesti Vidékről és pedig : Dunapatajról 2 árus 20 drb atkviha- Strasser 775010 sertést, Nagy-Székelyről 1 árus 10 drb sertést, összehizlalni való ökör — db, üsző fehér — db. kir. tvszék tóság Ulrik sen 3 árus 30 drb sertést. A fejőstehénvásár lanyha, árak 10—20 koroná- Decz. 31. Egri atkviha- Egri keres- 60000 Forgalom közép. Arak a kővetkezők: Friss serval csökkentek. kir. tvszék tóság kedetmi és téshús 1 kg. 98—112 litlér, 1 q 800—5600 K., süldőKövetkező árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos iparhitelintézet hus 1 kg. fillér, 1 q K„ füstölt ököl , középmin, jármos ökör — pár, sertéshús 1 kg. 120—128 fii, 1 q korona, atkviha- Melenczei 40327 alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos Jan, 16. Törökbecsei, szalonna zsimak 1 kg. 104-104 fiíl., 1 q 9600—10005 K., kir. jbiróság tóság gör. kel. szerb bivaly é. s, mm„ K-.ig páronkint. füstölt szalonna 1 kg. 1C4—108, 1 q fillér, egyházközség obb minőségű jármos ökör — mm.-kint é. s., tarka háj 1 kg. 100-112, 1 q fillér, disznózsír 'bekötni való ökör K.-ig. Fejőstehenekért é« 1 kg. 108—112,1 q fillér, kocsonyahús pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka 1 kg. 60-80, 1 kg. — fillér, füstölt sonka kevert száimazésu tehén 140—220 koronáig darabon" Hezőgrazdáll ügyeimébe! " 1 kg. 128-140 fillér. 1 q korona. kint, bonyhádi tehén 230—320, kiv. koronáig darabonkint. Hldeghnsvásár a Gara y-téri élelmi piaczon kitűnő hazai gyártmány! 1900. november 2-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság Budapesti vágómarha vásár. 1900. évi okt. hó jelentése a .Köztelek" részére.*1 Felhozott Budapestről 31-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság 45 árus 34 db sertést, 0 árus 5 db süldőt, 4000 kg. jelentése a „Köztelek* részére.) Felhajtatott: 3991 db lriss hust, 200 kg. füstölt hust, 200 kg. szalonnát, >agy vágómarha, nevezetesen: 647 db magyar és tarka 100 kg. hájat,— kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. :,ifr, 399 db magyar és tarka tehén, 2492 db szerbiai hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya•3kör, 141 db szerbiai tehén, 27 db boszniai ökör, — db húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, £o nini tehén, 156 db bika és 129 db bivaly. kg. töpörtőt. Minőség szerint: 323 darab elsőrendű hizott Vidékről és pedig: Nagy-Körösről 3 árus 29 drb sertést, Czeglédről 2 árus 16 darab sertést, Turke- 3435 db középminöségü és 233 db alárendelt min. ökör db elsőrendű hizott ökör, db középvéről 1 árus 10 drb sertést, Nagy-Székelyről 1 árus gazdasági gépgyár 17 drb sertést, Szabadszállásról 1 árus 5 drb sertést, minőségű ökör és — db alárendelt min. ökör; — db összesen 8 árus 77 drb sertést. elsőrendű hizott tehén, db középminöségü tehén, — db alárendelt minőségű tehén. |R É S Z V É N Y T Á R S U L A T Forgalom élénk. Arak a kővetkezők: Friss serVágómarha felhajtás a kereslethez képest nagy téshús 1 kg. 108-112 fillér, 1 q 84-90 korona, süldőBUDAPESTEN, hus 1 kg. 100—108 fillér, 1 q 76—80 korona, füstölt volt, miért is az árak 2—4 koronával métermázsánként sertéshús 1 kg. 128—140 fillér, 1 q 112-120 korona, csökkentek, bivalyok ára változatlan. Vágómarha néK Ü L S Ő VÁCZI-UT 7. S Z Á M . szalonna zsirnak 1 kg. 100—112fillér,1 q korona, hány száz darab eladatlan maradt. füstölt szalonna 1 kg. 120—144 fillér, 1 q Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar korona, háj 1 kg. 116-120 fillér, 1 q ökör jobb minőségű 6266-—, kivételesen — • — — , korona, disznózsír 1 kg. 120—124 fillér, 1 q — hizott magyar ökör középminöségü 54-1* korona, kocsonyahús 1 kg. 80—100 fillér, 1 q korona, füstölt sonka 1 kg. 156—166 fillér, 1 q korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. tehén —*—•—, magyar tehén középmin. 38—64'— (—), hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. fii lér. alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 3821/*, 3V«, 4, 4V>, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. 64 —, szerbiai ökör jobb minőségű 4858-—, kiv. 62 —, szerbiai ökör középminöségü 38—46 —, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 44—62-—, kivételesen —.—, szerbiai bivaly 30—42'—, kiv. 51 —, magyar legelőmarha I. rendű 40—52, igazgatóság jelentése a .Köztelek" részére.) II. rendű koronáig métermázsáckint élősúlyban. (uti m o z d o n y o k , ) Felhozatott a szokott községekből 65 szekér réti széna, 57 szekér muhar, 15 szekér zsupszalma KérjQk minden szakbavágó kérdéssel bi7 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, zalommal hozzánk fordulni, készséggel Kőbányai sertésífcsár. 1900. évi nov. hó 2-án. — szekér tengeriszár, 7 szekér egyéb takarmány (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon jeadunk kimerítő és felvilágosító választ. (zabosbükköny és sarjú stb.) 200 zsák szecska. lentése a ,Köztelek" részére.) Az üzlet csendes A forgalom közepes. i volt. Heti átlag-árak : Magyar válogatott 320— Árak fillérekben, - q-ként, . a következők : réti 380 kgros nehéz 96—98 fii., 280—300 kgrammos nehéz fii., vidéki sertés zéna 263—56), muhar 44)^-603, zsupszatmx 26)—340, 96-97 fii., öreg 300 kg. tuli "1 Árjegyzék kívánatra díjmentesen küldetik j A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól.

alomszalma 200—230, egyéb takarmány —, lóhere , takarmányszalma , 100 kéve tengeriszár ; — , luczerna , sarjú 380— 420, szalmaszecska 260—300, széna , uj , -, zabosbükköny 440—500. Összes kocsiszám 260, suly 214,200 kg.

1600 gözcséplökeszlet Özemben!

EL80 MAGYAR

Magánjárók

KÖZTELEK

1900. N O V E M B E R

Hö

3.

87. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M

Legújabb és szabad. „HYDRA" velmjéptölcsér hajlékony aczéltömlőből, mely végét jelenti a vetőgéptölcséreknél eddig előfordult kellemetlenségeknek.

Szaténölc véleménye szeriit e lepzéiszerlb és legtartósel tölcsér.

Hajlékony mint a gumini, ruganyosabb mint bárntóy más vetögéptölcsér. Soha sem törik vagy szakad és ellentáil minden elgcrbiilésnek. — A tömlő fala teljesen zárt lévén, a vetőmag csakis a rendeltetési helyére juthat. Ezen tölcsérekkel felszerelt vetögépek kaphatók : Nioholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, VI., Külső Váczi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Moson—Budapest. — Ezenkívül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. N a g y í t a n i e l a d á s : Pf'orzheimi fémtömlőgyár társ. Magyarországi vezérképráelőjénél F O D O R Ö D Ö 2 I műszaki Irodájában 1399 B u d a p e s t , V I I . , Kertész-ntcza 41. Leírások k í v á n a t r a készséggel k ü l d e t n e k .

hnpartáH eredeti

angol kosok kaphatók: PICK

OSWALD-iál BUDAPEST,

m,

Ktllsi-Korepesi-ui 1. «r.

Kitűnő

minőségű

tölgymakk-Dt n e m k ü l ö n b e n mindenféle e r d é s z e t i m a g o t ajánl a

uóló 1894. (ri III. tönfnjaikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben. Ara b6rmentes fcttld«ascl

L o c o m o b i l és g ő z c s é p l ő g é p - k é s z l e t e k ^ a S a z i i i z l "" «-...—konkolyozók, kas:

Magy. magpergető-gyár Faragó Béla Zala-Egerszegen; m i n d e n kiállításon k i t ü n t e t v e , leg utóbb Parisban ezüst éremmel.

„Commbia-Drül" lsejobb sorvetCgépefe, szecskavicók. répavágők, kukorleza-monsolók, darálók, Srlí-malmok, egyetemes aczél-»kík.

Szölöojtványok, európai és amerikai gyökeres és sima vesszők a lehető legjobb minőségben fajtisztán nagy mennyiségben

letet irjegyuéttek I % iagysH Y« iJrme hilldetnab.

kaphatók

B E R É N Y I J E N Ő szölökezelöségénél

Lincolni tBrzsgyárunk a világ legnagyobb

Zalaszentgroton.

locomobil- és cséplőgép-gyára.

K í v á n a t r a árjegyzék

kftldetik.

171

Mindennemű tejgazdasági eszköst él gépet szállít, tejgazdasági telepeket és tejszöretkezeteket rendez be u

-SeparatGí Részvény-Társaság ezelőtt P f a n h a u s o r

A .

Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám.

87. SZÁM. 10-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1900. N O V E M B E R H O 3

1669

Első érmek, arany kitüntetések, államdijak stb.

A

BALAJVCE SEPARATOB

lefölöző-gépek hat hónap alatt kifizetik önönmagukat. ELSŐ MAGYAR TEJGAZDASÁGI GÉP- ÉS ESZKÖZGYÁR

F U C H S É S SCHLICHTER B U D A P E S T , VI., A N G Y A L F Ö L D , J Á S Z - U T C Z A 7. : erőhajtásu tejgazdasági telepek kezetek teljes berendezése.

Tisztelt vevőinknek

hosszabb időre biztos vajpiaezot

GOZEKEK, utczal lokomotivok

gyökeresen gyógyit számos évi kórházi működése alatt nyert gazdag tapasztalatai alapján med. univ.

gözcséplögépek hajtására = a főherczegi vasmüvekből. " ékek megvizsg-álásár szakszerű tanács ad

Dr. FABINYI

és

szövet-

bíztositunk.

Hirdetmény. (Szász-magyar vasúti kötelék.) Folyó évi november hó l ével a fenti kötelékben 1893. évi márczius 1-je óta érvényes díjszabás II. rész " és 3. füzetéhez (5/b. sz. kivételes díjszabás gabonára

Szives megkeresések

V. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál. R e n d e l é s 9—3-ls; este fi 8-ifi.

Teschen kéretnek.

BUDAPESTEN, V I I . ker., Erzsébet-körut 13. szám. Levelekre díjtalanul válasz, kívánatra gyógyszerek.

Vészen átment másfél éves

tenyészkanok kaphatók

Nagy-Szalonta, (Pata-puszta).

919

R. J & O É P O J L A J A T , n. m. r a l ó d i tiszta olívaolajat, elsőrendű •avtalanltott repezeolajat, stb.

disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót. Fertőtlenítő szereket,

(Sehlesien). 1165

(Utánnyomás nem dijaztatik.)

Magyar kir. államvasutak. 148727/900. szám. Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a m. kir. államvasutak részére 1901, 1902 és 1903. években szükséges, évenkint mintegy 1200 métermázsa rézgálicz szállítását biztosítani kívánván, ezennel' nyilvános pályázatot hirdet. ÍV/ , j; ,!.:: ; valamennyi hazai kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasutak igazgatósága anyag és leltárbeszerzési (A III.) szakosztályánál Budapest, Andrássy-ut 73. sz. II. em. 43. sz.) kaphatók. A szabályszerűen kiállított, ivenként koronás m. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb f. évi november hó 20-án déli 12 óráig a magyar kir. államvasutak anyag és leltár beszerzési szakosztályánál benyújtandók vagy oda küldendők és a boríték ezen külczimmel látandó el: „Ajánlat 148727/900. számhoz". Ugyanezen időpontig átadandók ugyanott a kötelező minőségű minták is. , Bánatpénz gyanánt az ajánlat anyag értékének 5%-a legkésőbb f. évi november hó 19-én déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak budapesti főpénztáránál leteendők. Később benyújtott ajánlatok, valamint olyanok, melyek nem pontosan és részletes módozatok bemutatása mellett állíttatnak ki, nem vétetnek figyelembe. Budápest, 1900. október hóban. Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik). N L O K :

Kocsikenöcsöt, Petroleumot, okát, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot,

M Ű T R Á G Y Á T

minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket.

Vetőmagot

u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb a legjutányosabb áron és garantált jó mirézgálicz karbololeumot, keserűsót osudasót 1 nőségben. Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luozernát és egyéb magvakat és kérek mintázott szives ajánlatokat.

KRAMBR

LIPÓT,

BUDAPESTEN,

Y . k e r . , A k a d é m i a - i e t c z a 1®. sz. SürgSnyczim s „DERES" Budapest. telefon. Árjegyaéfcfccl éa réaaieica Hfrlöc « J á r i a t » k k « l k í v á n a t r a u o l g á l o k .

KÖZTELEK 1 9 0 0 . Párisi Tilághiállitás . j u i v

i idény.

- Téli

tagja.

idény.

Faragó-féle

Csiidsömör - kenőcs.

M a g y a r o r s z á g legrégibb gazd. g é p g y á r a H o s o n b a n (1856.) A beálló téli idényre ajánlja legjobb rendszerű és leggondosabb kivitelű:

Répavágóit,

87. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

1900. N O V E M B E R H O 3,

S z e c s k a v á g ó i t

Biztos hatású s?er, csiidsömör, hám és nyeregtörés ellen. Faragó-féle

Versenyfluid. Izom, izület-rándulás, valamint rokkantság esetében nek bizonyult. igyobb uradalomnál, VE

minden nagyságban, Eredeti

angol,

R a p i d

d a r á l ó k

kukoricza morzsolok,

"

Gyökmosók Burgonya zúzok, a czég ajánlkozik:

Burgonya valasztok,

= = teljes takarmánykamra berendezések

F ÁTRÁGÓ " ö D O N T ő t - K o m l ő s Békés-megye, nagy tégely Csüdsömörkenöcs 2 korona.

Ventzky-féle takarmány füllesztök.

üveg Versenyfluid 3 deciliter

Z Z 2

"

=

t e r v e z é s é r e és e s z k ö z l é s é r e . F ő r a k t á r a

Budapest,

Részletes árjegyzékek

V I . ,Váczi-körut

rendelkezésre

57|a.

állanak.

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, .

I minden nem«, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. L i a i o b h Bummi- és kender t ö m I 8 k. ffliadeaféle csoveK.

l i S S l

legújabb iavitott javított rendszerű tizedes, »záz»8záz»leeuiabb

tirdmóriegck fából és vasból, kereskedelmi, ^ közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipan czélokra. " Embermérlcgek, mérlegek házi ímsználatra, baremmérleI ComraandH-lársaság szivattyú- es merlesgyártasr. I., Walfscligass® 14. h . d9aés

w . GARVENS, Wien,

SckwarzeubergítraMe 6.

„HAMPHSIRE DOWN"JUHOK j angol j u h - f a j t a fejlettségénél fogra utolérhetetlen minden

éghajlathoz

—

áspl

1 2 Isövénykészitésre

alkalmasak,

g g ^ r ^ f w w e s JAMES

E.

RAWLENCE, U n g h v á r y

SAL1SBURY,

England.

L á s z l ó

toglédröl

[

87.

SZÁM.

1671

JKÖZTELEK, 1900. NOVEMBER HŐ 3.

10-IK A V F O L Y A M .

RENDSZERES

MALOM-berendezések és egyes

ÜALOMGÉPEK,

termény-tisztitú-művek gabonaraktárak ( s i l o s )

részére.

CrRÜEPELHUGÓ gép- é s r o s t a l e m e z g y á r ,

malomépitésiet

Marshall, Sons & Co. L m t d angolországi gépgyár vazórilgynöke

BUDAPESTEN, V. ker., Külső váczi-it 46. Magy. kir. államvasutak.

Üzletvezetőség Debrecen. Pályázati hirdetmény. Alulírott üzletvezetőség az 1901., esetleg továhbi két évben szükséges pályafentartási fák, deszkák, pallók szállításának biztosítása czéljából pályázatot hirdet. A pályázati teltételek, méretjegyzékek és ajánlati minták minden üzletvezetőségnél és kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthetők, a debreczeni üzletvezetőségnél dij nélkül is megszerezhetők, A pályázati feltételekalapján szerkesztett ajánlatok. 1900. évi november hó 20-án déli 12 óráig nyújtandók be a debreceni üzletvezetőség I. osztályánál. A bánatpénzek egy nappal előbb leteendők az üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál. Magy. kir. államvasutak. Üzletvezetőség Debreczen, Sforember holtan j e l e n i k m e g

Az „ O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i E g y e s ü l e t " tulaj-... dönát képező Istvántelki szőlötelepen feleslegessé

vált

felszele-

lések, úgymint egy három hektoliteres űrtartalmú

Mabille rendszerű borprés és

egy

a

töltögető

eke,

"továbbá 5 0 0 0 db 180 em. hosszúságú és 10.000 db 160 cm. hosszú

gömbölyű fenyőfa

karó

e l a d ó . Felvilágosítással szolgál az <0. M. G. E.» titkári hivatala Budapest, Üllői-ut 25.

1901. évre.

Magy. kir. államvasutak. 152,814/900. számhoz.

S Z E R K E S Z T Ő :

SZILASSY

ZOLTÁN.

az Orsz. Magy. 6azd. Egyesület szerkesztő-titkára. K i a d j a az O r s z á g o s M a g y a r G a z d a s á g i Ára

portomentes

küldéssel

1 korona

és

Egyesület 80 f i l l é r .

Ajánlott küldéssel 2 korona. Egy diszesen s teljesen vászonba kötött, naptár részszel és gazdasági tudnivalókkal ellátott nagy alaku

egyszerű számviteli könyv, a melyet minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat.

Pályázati hirdetmény. A ma^y. kir. államvasutak igazgatósága a jövő, 1900. évi január hó 1-től deczember hó 31-ig, esetleg az arra következő további két évben szükséges mintegy 650 métermázsa gyapotfonal (nagyobbrészt csapágyakhoz), 900 kg. fehér gyapotfonal és 600 kg. fehér gyapjú, fonal szállítását biztosítani óhajtván ez iránt nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlatok legkésőbb f. évi november hó 24-ik napjának déli 12 órájáig terjesztendők be, a bánatpénz pedig folyó évi novevember . hó 23-án déli 12 óráig teendők le. A pályázatra vonatkozó részletes módozatok leírását tartalmazó „pályázati felhívás", mely az ajánlattevő aláírásával ellátva az ajánlathoz csatolandó, a magy. kir. államvasutak anyag- és leltárbeszeraési szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. sz.) kapható, a hazai kereskedelmi iparkamaráknál és az üzletvezetőségeknél pedig megtekinthető. Ezen pályázati felhívás kívánságra postán is megküldetik. A 122291/96. számú általános szállítási feltételek a fenti hivataloknál megtekinthetők vagy alólirott igazgatóság nyomtatványtáránál 50fillérenmegszerezhetők. Ha a" feltételeknek postán való megküldése kívántatik, a vételáron kívül még 20 fillér póstidij is előzetesen beküldendő. Budapest, 1900. évi október hó 16-án. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. (Uiánnyomás nem dijaztatik.)

il Spiaj. 3e!>en ®on>

Előfizetéseket elfogad

a „KÖZTELEK"

kiadóhivatala

B U D A P E S T ,

IX. kerület, Üllői-ut 25. szám.

jli«

ftitag

^ftoffltí)ifti)g lotlt- uitii I«gft-Muitit .§ugo.f>. £üfc6ra«tn,S 3«mtat»crlaa. SSictt, I., $otmtűfmterfiaítci 5.

1672

K Ö Z T E L E K , 1900. N O V E M B E R H O 3. Gazdaságok, iparosok és malmok részére ajánlja a

REZDAI

m

m

m

m

á

M

,

" X m « * k gáz-, benzin-, petróleum- és acetylen-motorait

és locomobiljait

87

SZÁM.

10-IK É V F O L Y A M .

Kitüntetve: 1897. Kisbér nemzetközi vetőgépverseny első dij: állami arany érem. Lévai nemzetközi vetőgépverseny első dij: nagy tizemre arany érem. 1898. Hódmezővásárhelyi vetőgépverseny első dij: arany érem. Marosvásárhelyi vetőgépverseny első dij : arany érem. 1899. Szegedi kiállítás első dij : legnagyobb elismerés. 1900. Párisi világkiállításon ezüst éremmel kitüntetve.

WEISER J. C. gazdasági gépgyára Nagy-Kanizsán. Ajánlja: Magyarország legújabb és

YtzirkipriaalStig: Gellért I g n á o s éa Társa, Budapesten.T»r*J-Hrut W. ' 41. BEgMI r i é i M t H E L T BUDAPKITIN.

Lapunk bekötési táblája i

fpt

3 6

k r ö P t

(poriómenteisa)

kapható kiadóhivatalunkban.

Budapest, i

Teréz-körut

3.

szám.

csehországi Thomas-müvek magyarországi képviselője

vezér-

ajánl:

Thomasfoszfátllsztet ( T h o n i a k ) , m m „Martelliii" dohány trágyát, Kalnitot. mammmm A Legújabb

műtrágyák

béltartalmáért

szerkezetű a

Pontos

legolcsóbb

Magyar M e l i - és csomaeszállitási részyényíarsasas Hansen Chr.-féle kitünö

sajtojtó <> vaj-

gépek

áron.

M

éa l e l k i i s m e r e t e s k i s z o l g á l á s .

Diót, tökmagot, anyarozsot, Hadragulya levelet és gyökeret, sikárgyökeret, l ó s z ő r t , m a r h a - é s disznós z ő r t , s ö r t é t a legfelső árakon vesz a

szavatolok.

kitűnő trágyaszóró

« «

Hirdetések

Fairbanks M é r l e g és gépgyárrészvénytársaság. Városi iroda és r a k t á r Bu.da.pest, A n d r á s s y - n t 14

felvétetnek a,

gépét,

sorvetőgépét, továbbá szab. „Perfecta" olesó és igen jó, könnyű vetőgépét, legjobb szerkezetű Sack-rendszerü aczélekéit, boronált, járgányait, szénagyüjtőlt, rostáit és mindenféle gazdasági gépeit: A homokos talajhoz a ZALA B R I L L különösen e czélra készített és kitűnőnek bizonyult vetősarukkal lesz ellátva. ÁrjegyzéK Ingyen és bérmentve.

Eladó szőlővessző.

Az „Országos M a g y a r Gazdasági Egyesület „istvántelki i m m ú n i s " h o m o k t a l a j a s z ő l ő j é b ő l k i s a j á t í t á s f o l y t á n feleslegessé v á l t k ö v e t k e z ő

európai gyökeres és sima szőlővesszők, valamint Riparia Sauvage alanyra ojtott kétéves gyökeres ojtványok eladók. Gyökeres Olasz Rizling Nagy Burgundi ... Mézes fehér ... ... Tramini piros... .„ Piros Bakar

Tóajánlok őszi és koratavaszi szállításra egyés kétnyaras, gyorsnövésü csehponty-, süllő-, csuka és czompé-ivadékot, továbbá megtermékenyített fogas-süllőikrát. Corchus Béla, Budapest, IV. kerület Molnár-utcza 17.

vető

szabad, kiváltható kapacsuklyókkal ellátott sitt és hegyes t a l a j h o z egyaránt a l k a l m a s

Z A L A - D R i L L

Kalmár Vilmos VI. k e r ü l e t ,

legjobb "

Sima Olasz Rizling Nagy Burgundi Mézes fehér ... Szent-Lőrincz

vesszők. 10,000 ezre 1 2,000 , 1 4,000 , 1 1,000 , 1 1,000 , 1

vesszők. 40,000 ezre i ... 10,000 , ... 20,000 „ ... 5,000 ,

Chasselas Rouge — „ Blanc ... Veltelini piros Tramini piros... ...

10,000 5,000 5,000 4,000

Vegyos csemege fajta... 10,000 Ojtvány Mézes fehér Chasselas Blanc... Rouge... Oportó

, , „ „'•

( ( ( l

„ <

vesszők. 10,000 drbja 2 1,000 „ 2 2,000 „ 2 1,000 , 2

OrszágosMagyarGazdaságiEgyesiilet igazgatójához Budapest „Kőztelek" intézendők. A vesszők elszállításának még az ősz folyamán kell történnie. ;,Ezrenkint csomagolás és vasútra szállításért külön egy koronát számítunk."

kiadóhivatal-

ban,

Budapest,

Üilői-nt

25.

sz.

az

1901.

évre

II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja

Jeszenszky Pál, az O. M. G. E. titkárja.

Ára: O. M. G. K. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott kül3 k o r . SO f i l l . Bolti ára 4 korona.

Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllőiut 25. szám.

A j á n l j á k nagy r a k t á r u k a t mind e n p a t k o l á s i c z i k k b ő l és e z e n szakmáiba vágó különlegessé- I g e k b ő l . •— Továbbá ajánlják szaba- I d a l m a z o t t , kiváló szakférfiak által I l e g j obiban a j á n l o t t patkóikat i g á s l o v a k és p a r i p á k , úgyszintén

Skrök vasalására. Különösen kiemeljük czégünknek legújabban szabadalm a z o t t r u d v a s a l á s a i t és kengyeleit.

Itt. H A X V " K Ö I I \ i : os. és kir. udvari patkolási eszköz-szállitók W I E N , II., R E N N O A S S E 6. S Z Á M .

KÖZTELEK 1900. NOVEMBER HO 3.

87. szAM. io-ik é v f o l y a m j

1673

KIS HIRDETÉSEK C ü » k o l y l a r e l e k r a T á l a a z o l n n k , melyetehcel yftlai

BETÖLTEHDÖ ÁLLÁS,

Gazdasági segédtiszt illetve gazdasági gyakornok teljes ellátás és egyelőre 600, illetve 360 korona készpénz jaMZástT tam^Bgy éévi megfelelő próbaszolgilat után a végleges kinevezés és a rendszeresített nyugdíjintézetbe ' Keresztény, nőtlen folyamodók sajátkezüleg írt, jó sikerrel végzett gazdasági tanintézet és illetve már más helyen szerzett gazdasági gyakorlatról tanuskdő, bizonyitJrayUvínynyí^és "llhltőleí fényképppel^ felszerelt ajánban való bírása is igazolandó, következő czim^alatt ^küldjék:

Kertész kerestetik újévre diszkért, gyű-" rbölcsös- és konyhakerthez. Bizonyítványokkal ellátott ajánlatok Dávid Pál intézőhöz, Szilas-Balhás intézendők. 1710 Béruradalom ^ benf'inagyar és német levelezésben tökéletesen'jártas, — iskolát végezte és egy kertész. Ajánlatok bizonyitványmásolatokkalEmödi Vilmoshoz NagyGazdász kerestetik nőtlen 30—40 éves keresztény Budapest mellett kisgazdaságba tehenészettel 1

i szOkség'es levélbélyeget v a g y levelezőlapot k ü l d e n e k .

Tenyészmén Könyvelői vagy hasonló bizalmi állást 170 cm., B éves sötétpej, kis keres, bármikori belépésre csillaggal, angol telivér, pályán gazdaságban és gőztéglaforduló gépek® úgymint gőz- gyárakban működött, kettes eke, szeszgyári, tejgazdasági könyvvitelben mérlegképes gépezetek, telefon stb. javítása ág. ev. vallású,nőtlen könyvelő. és kezelésében teljes jártas- Czim a kiadóhivatalban. 1738 sággal bír, eddigi működéséés Bázvezetőnői ről kitűnő bizonyítványokkal •• n rendelkezik, egy nagyobb ura- állást-keres egy intelligens VEGYESEK. középkorú hölgy. Czime a ki1730 uradalomban lenne alkalmazva, adóhivatalban. melyben szeszgyár van, eddigi tapasztalatai alapján hajlandó Gazdatiszti a szeszfőzői tanfolyamot vé- állást keres újévi belépésre egy legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni gezni és a szeszfőzde vezetését is teljesíteni. Czim a kiadóvaló ökrök eladására és hivatalban. 1733 későbbi szerződésre nyitványnyaí rendelkezik. A czim megtudható a kiadóhiva- legolcsóbb árért vállalkoznak Számtartó mérlegképes, a kettős könyvW E I L E ^ 8$ I M I \ Irnoki, vefez é sb en* j árt as, több "év óta egy nagyobb uradalomban van esetleg kulcsári gazdai^vagy Kis-Czelli kereskedők. alkalmazva, jelenleg is fölmonbfzható, helyét'egy "jobbarT ja- sikerrel végzett, 28 éves, nőtvadalmazott ^ állással óhajtja len, io'onai kötelezettségnek eg8/én, azon'na!iZbeléJésíe. Nős Verrasztó Imre, Orosháza III. 266. 1784 ^ ^_ i tt 6 évi vásárol 1590 Gépészkovács, ki a lóvasalást, gazdasági és fffldmivesüskolát ^'végzett ispán vízvezetéki munkákat is érti, újévre megfelelő állást keres. újévre vagy esetleg azonnali Hajlandó középnagy gazdaság belépésre állást keres. Szómbaji István Tiszaföldvár, vásárministrátori kezelésére is. magnagykereskedése Czim a kiadóhivatalban. 1681 SOOOO k o r o n a és üsző borjakat József főherczeg ö cs. úgyszintén legprimább Adai és kir. fensége udvari betéttel biró erőteljes 18 évi szállítója gyermekkorától a gazdaság kiTsleUeg fStiszt^állásátTis elminden ágaiban gyakorlatilag Síbeirpénle|Sembe°tfmkiSZhajképzett, bácsmegyeí születésű, közösen" bé.elendő nagyobb K l e i n és S p i t z e r ye y r 0I Károly-körut 9. L ös8z™rsíáwe ive'ke t be- uradalomhoz szükséges tőkét Kis-Czelli kereskedők. Megrendelések egyezség szerint E l a d ó burgonya felelő Sikeres! 6 Több éVTn bármikorra is elfogadtatnak. át Krassó-Szörény, jelenleg Szakképzett főgépész, ki jelenleg egy nagy

80torona^s^eíl'áSsy Csakis írásbeli folyamodványok vétetnek tekintetbe. Czim Corchus mint önálló ispán szolgál. Szíves SságZ1Jövedelmét emelni kíGyula, Budapest, X. ker., Rákos. megkeresések^Szakái ^János vánják, szintén véletnek figyelembe. Gépész-kovács alatt a kiadóh va a a n zen^ mielőbbi belépéssel felvétetik. 43 éves Kovács Ödön Ittvarnok Torcngépész, ki hosszabb ideig Gazdaságokban Önálló tas minden ágábazTa gazdálko- előforduló becsük megejtésére elméleti és gyakorlati képzett- dásnak, hasonló állást keres gazdaságuk ^üzemtervének elséggel biró gazdatiszt felső- újévre, esetleg nagy uradalom— akár a nelymagyarorsságí 8600 holdas ban gépészi állást is elvállal. készítésére szinén is — szerény javadalCzime Szöllősy Ferencz, Hajdúszoboszló. 1687 Praxisom 20 éves, gazdai diplomámat M.-üvárt^ szereztem Budapest, Váczi-körut 33. czimMükertész, zendők. 1740 37 éves, nős, egy gyermek Kerestetik. atyja, ki Franczia- és NémetKulcsár egy gazdasági teendők minden országban alkalmazva volt, a ágában jártas, erélyes, szor24®vetűő"Be1^dasági Szakgalmas nős gazdatiszt, ki a nagyon jártas, a franczia szőlő- iskolát végzett egyén jan. 1-én való bolépésre. Az illjtS jelenSágba.'' B iz o nyitvány^ m* solaalkalmazva. Czime a kiadóhiva6 talban. 1 7 5 2 küldetník- felszerelt, sajat4 k kezűleg irt ajánlatokba czifFerl^ ^Ügyefkertés "» jel St a™ Intézői adóhivatalban. 1663 állást keres egy kolozsmonostori gazdasági ^tanintézetet, Okleveles ^ Gazdatiszt. d 3miát végzett, jelenleg is t,aEgy BOO^kat. hold birtokra, kovács, nős, jó bizonyítványok- ködö é? 15 évi gyakorlattal kal rendelkezik, urada'omban biró nős és családos uradalmi pa^zW^eílyes^tateufgens bármikori belépésre állást gazdatiszt. Csakis önálló tehetla^i állá's'át^a vál tofo11 Viszony ok séggel biró egyének küldjék Budapest, VIII., Magdolna-u.' miatt szeretné megváltóztatni. német nyelven irt folyamodvá- 20., I. em, 13. ajtó. 1712 Czim a kiadóhivatalban. 1756 nyaikat afizetésmegjelölésé-

Vöröstarka

tinó uszo

jarobnzát

növendék ökör

Szerény igényű, nős ispáni állást keres ÁLLATOK, Január'l-érTe'évf^'gyakorlattal, róm. kath. 30 éves, föld- f i Gazdaságunk^ ^ ÁLLÁST KERESŐK, mivesiskolát végzett kegyén> Adai tett, esetleg nőtlen állást is el- ízíbiV kVe?zbő\ 6efardóaPBoerísl földmives iskolát kitűnő siker- fogad. Czime megtudható a ki- Károly, Igar, u. p. rel végzett nőtlen fiatalember,adóhivatalban. . 1716 kötelezettségének 'eleget tett, Nagyobb írnoki vagy segédtiszti állást Eladó mén. keres nagyobb birtokon, hol az előszállási uradajövője biztosítva van, mielőbbi óhajt belépni kereskedelmi lSzármazik om méneséből, 9 éves, 172 cm. belépésre. Czim: Pejtsik Jenő, Barkad, Biharmegye. 1510 nagyobb gazdaságban mint magas,^világos pej. ApjajBuzgó. 150 d r b Kereskedelmi ^éu°gMkfériévig tagyeneTelarha kiteleltetésére elégséérettségivel és több évi irodai látás, azontúl pedig osekély angol teüvér! Anyai nagyapja! >s istlló, s igen oiosó árért gyakorlattal biró nőtlen fiatal javadalmazásért alkalmazást Fttrioso V. angol fajta, mezőiza, korpa, rozs, szalma, polyember, ki katonai kötelezett- nyer. Czim a kiadóhivatalban^ hegyesi nevelés. Bővebb felfiségének mint önkéntes eleget lágositást nyújt: Kobn Lipót gazd. intézősége Tinójáráson rendelkezik, megfelelő állást Gazdatiszti u. p. Kis-Szállás Báos-m. 1686 keres. Czime a kiadóhivatalban. 1692 ban levő, nőtlen, 26 éves, Telivér magyaróvári gazdasági akaÖzvegy démiát jeles sikerrel végzett úrinő házvetőnőnek ajánlkozik megvételre, tenyésztés czéljávidékről mindenhez értő közép- mlnden^glbán s* a\ínyvelésí ból. Ajánlatokat az árak meg- nálható állat kerestetik. AjánHoru^nő^^géngei^ szerények, ben is teljesen jártas és több jelölésével „Anyakancza" jelige latok az ár megjelölése mellett évi gyakorlattal bir. Cíirn a ki- alatt.- e lap kiadóhivatalába a kiadóhivatalba kéretnek 1758. 1736 to vábbít a kiadóhivatal. °Z 1732 adóhivatalban. megye11.'

6T0

U

*'

1756

Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresik és adók hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.

ségü, 4 méter hosszú és 2 méter SZ ^hídmérleg 6 ! ^ 3 drb 1500 kiló hordképesség'ü, erős vaskorláttal ellátott uj százados m a r h a m é r l e g -' 7flrh1000 kiló hordképesJégü 9 drb 500 kiló hordképességü tizedes m é r l e g

Becserélek! óoska marhamázsákat uj hídmérlegre vagy uj marhamérlegre ! HT Javításokat pontosan eszközlök! "3J DÉ1VE8 S U N Ó

HALDEK BUDAPEST,

Tűzbiztos

istálló-

(TrfiBfe vihar-, teher\ / kocsi-, kumf ^ s ^ p S met- és kézi lámpákat

t nyújt Dái las-Balhás. orsfüllesztő. Czim Az állattenyésztés, illetőleg állategészségügy egyik legfontosabb kérdésével: a szarvasmarhák gümőkórjáttak hazánkban való- elterjedésével foglalkozik BREUER ALBERT közvágóhidi felügyelő állat-

A szarvasmarhák gümökórja vágóhídi statisztika alapján

czimü értekezése, mely a „ P á t r i a " irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaságnál • (Üllői-ut Köztelek) 1 koronáért kapható. Bérbe vagy megvételre kerese

Wien, IY/L, •AleegasseNo 12, Árjegyzék ingyen és bér-

Zsákok Pl '

kitűnő minőségben/ a legolcsóbb gyári árou kaphatók, a F I S 0 H E R-

anélkül fUjó^l)iiz a^és* ^ o: répa termő vidóken/ birtoktulajdonosoktól k

„LUCZIFER alágyujtó. M a l e c i R í szabadalma. Legjobb, legkényelmesebb és legolcsóbb. — Alágyujtáshoz f a teljesen felesleges. Százankint 90, ÍOO, illetőleg 360 fillér. 2 koronától kezdve házhoz szállíttatik. Gyári főraktár: VII., Rottenbiller-utcza 15. Viszontelárusitónak árengedmény. 1749

Felhivom flgyelméí"a ^szrtadalCröndör-féle

letes vágókései önmaguktól élesednek. Arak nagyság szerint. Részletes árjegyzékkel és felvilágosítással ingyen szolgál; megrendeléseket eszközöl:

Göndör János

K Ö Z T E L E K , 1900. N O V E M B E R H O 14.

1674

90. SZAM.

10-IK É V F O L Y A M .

50°1« terméstöbblet

EÖZEKÉKET, GÖZ-UTIHENGEREKET és

érhető el, ha a talaj 99%-os darabos égetett maró mészszel vagy 72%-os szénsavas égetett mészporral trágyáztatik. A legnagyobb uradalmaknál kitűnően kipróbált trágyázási módszer. I. rendű refereneziák! Fenti czikkeket valamint mindenkor friss, szép fehér épitkezési meszet bármely 1327 vasútállomásra bérmentve legolcsóbban szállít ELSŐ BáKONY-SZENIGALI MÉSZTELEPEK

KLEIN MÁRKUS FIAI Szentgál

6ÖZ-UTIM0ZD0NY0KAT •

legtökéletesebb

szerkezettel

és

legolcsóbb

árak

mellett

szállít

JOHN FOWLER & Go.

V

E

S

P

R

É

M

I

S A . M X J

I V .

ker.,

vasúton

és

villamos

/.

szám.

Ajánlja dúsan felszerelt

czikkek

raktárát. 1510 Kézi és stativos k a m a r á k .

vasúton.

Kodakok.

Knuth Károly

Fényerős és élesrajzra Objectivek. L e m e z e k , filmek, p a p í r o k és vegyszerek folyton friss és megbízható minőségben.

mérnök és gyáros. n

K á r o l y - u t c z n

fényképészeti

Iroda, raktár, javítóműhely. Közlekedés

U T Ó D A .

Pejtstk Károly Budapest

BUDAPEST-KELENFÖLD'™™

Z

Fényképészeti felszerelési tárgyak,

—

Javítások jutányos árak mellett. Árjegyzék kívánatra.

T ű . Ker., Ctaray-ateui «—». M i m . Elvállal: KSzpontl-, viz-, lég- él gőzfűtések, légszesz- él vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, elesettek, szivattyúk, vizerümövl emglSgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára.

•UgJeM mlnfiiéjB k5»ija|-oi«T8k raktáron.

KAINIT

SACK. R U D O L F

egyedüli képviselője Magyarországon

P R O P P E R

S A M U

B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 52. s z á m . Előre bocsátva, hogy Sack Rudolf világhírű gyártmányai eredeti minőségben csak nálam kaphatók: ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet

szecskavágó-, répavágó gépeimet,

nagyban és kicsinyben. ae Országot Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). A r a U: nagyban waggon-rakományonként a b Leopoldshall-Stasafurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vaa uti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik.. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr.. nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyosütetük pénstárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvitelénél fizetendők.

Kézi, járgány- és gőzhajtásra

Megrendelheti

takarmánypároló

készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerítő árjegyzék, és készséges felvilágosítások.

berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket,

valamint

gépöntvényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és szállít:

Wörner J. és Társa

mnlomépitő gépgyára és svasöntődéje

Budapesten, Külső váczi-ut 54—56. sz. .Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)