29. (679.) szám
Budapest, 1898 évi április hó 9.
VIII. évfolyam.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Eg6g» évi-9 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Gazdasági tanulmányut Oroszországba. Az 1899. év május és junius havában a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" hat hetes gazdasági tanulmányutat tervez rendezni Dél-OroszÁ tanulmányut czélja azon vidékek felkeresése és tanulmányozása, amelyek mezőgazdasági. szempontból nemcsak érdekesek és tanulságosak, de amelyek versenyükkel az európai mezőgazdasági termelésre eddig is károsan hatottak. Különösen érdekesek azon intézmények és berendezések, amelyek a gabona értékesítés és kivitel érdékeit szolgálják. A tanulmányut iránt az orosz mezőgazdasági körökben is igen élénk az érdeklődés s ugy a moszkvai, mint a szent-pétervári császári gazdasági egyesületek a rendezés munkálataiban közreműködésüket készséggel felajánlották. A tanulmányut költségei teljes ellátással együtt maximálisan 600 forinttal előirányoztatnak. A tanulmányut csak akkor fog megtartatni, illetve a rendezési munkálatok csak akkor fognak meginditatni, ha előzőleg legalább 20 résztvevő jelentkezik. A résztvevők maximális száma 40, miután egy nagyobb társaság együtt tartása és rendes ellátása idegen és ismeretlen viszonyok között nehézségekbe ütközik. Az érdeklődők résztvételüket bejelenthetik az OMGE. titkári hivatalánál,.
Meaelesii miniéi szériás és szombaton.
Szerkesztőség Ss kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö a t e l e l t ) , í l l ő i - é t SS. a z i n . Kéziratokat a szerkesztőség nem küld Tissza.
Ez előzetes bejelentés nem kötelező csak tájékoztató. Ha a kellő számú jelentkezés beérkezett, ugy az illetők egy értekezletre fognak egybehivatni s csak kedvező határozata után fog a részvételi dij bizonyos százaléka bekéretni s az előkészületek megindittatni.
X. luxa sió vásár. Az OMGE. karöltve a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársasággal f. évi m á j u s hó 15, 16 és 17-én rendezi X. luxuslóvásárját a Tattersall-telepen. Bejelentési határidő május h ó 1. Nagyon kívánatos, hogy tenyésztőink a vásárra felhozandó lovakat idejekorán bejelentsék, m e r t azok származásuk és a bejelentő névének közlésével, a külföldön hirdettetni fognak. E h i r d e t é s b e a bizottság csak azón lovak a t v e s z i fel, melyek ápril : 30-ig bejelentétnek. Bejelentések a Tattersall titkárságához (Budapest, Külső-Kerepesi ut) küldendők, ugyanott, valamint az OMGE. titkárságánál kaphatók a szükséges bejelentési ivek. A
rendező-bizottság.
V. díjlovaglás. Folyó évi m á j u s hó 25-én, rendezi az OMGE. a földmivelésügyi miniszter támogatásával és a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársasággal az V-dik dijlovaglási és dijugratási versenyt. A nevezések m á j u s hó 16-ig írásban intézendők az OMGE. titkári hivatalához. A díjlovaglás és díjugratás alkalmával igen kedvező alkalom nyilik kitűnően belovagolt hátaslovak eladására. A rendezö-lizotíság.
Lesz-e feltámadás ? A kereszténység legszebb ünnepe, a Húsvét seholsem lehet oly magasztos, a szivre s lélekre oly közvetlenül ható, mint ami égövünk] alatt, ahol a szeretet megdicsőülése, a feltámadás fenséges ünnepe egybeesik a természet ébredésével. Véges emberi természetünkben rejlik, hogy közvetlenebbül hat reánk a keresztény hit miszticzizmusa, ha az érzékeinkkel felfogható természet erősiti meg az előbbi által hirdetett igazságot. Vagy vájjon a született vak, aki a nyár díszében nyerné vissza szemevilágát, a zord tél bekövetkeztével a mindent fehér lepellel s némasággal beborító halál után remélné-e a feltámadást? S amidőn azt reménye ellenére mégis megjönni látná, amidőn a halár fehér leplét a reménység zöldje s a természet némaságát, lombok suttogása és az élet ébredésének örvendő vig madársereg csevegésé törné meg s űzné el, nem néma megadással bullana-e térdre a természet nagysága, magasztossága s rejtélyessége előtt ? Mi boldogok, akik kis gyermek korunk óta látjuk megismétlődni évről-évre az élet hervadását és újjáéledését, nem csodálkozunk a megszokotton, bár a jelenség rejtélyességét épp oly kevéssé tudjuk magunknak megfejteni, mint az a vak, aki először látja e csodás megújhodást. És igy van ez jól. A természet rejtélyességének a felfedése elrabolná a tavasz ébredésének romantikáját, megingatná a szeretet általi megváltásban való hitet, holott most legnagyobb erőssége hitünknek a természet. A természet
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Budapest, V. ker., Alkotmány-utcza 31. szám, Váczi-körut sarok. Kizárólagos képviselősége
ADRIANCE PLATT
Magyarországra
iCo.
Fűkaszáló-,
Marokrakó-arató és
NEW-YORKI
Kévekötőaratógépeire.
világhírű gépgyárosok Mai nánrank
SS
oldal.
2 KÖZTELEK, í 898. ÁPRILIS HP 9.
évenkint ismétlődő ébredése, mely épp oly rejtélyes előttünk, mint a világmegváltása a szeretet által, s melynek elkövetkeztét mégis hiszszük minden hervadás beálltával. S ha a lombját hullató fa, ha a hervadó virág, ha a dércsipett fűszál az ujraébredés hitével s reményévél térhet nyugalomra, miért ne volna jogos e hit s éltető e remény a természet uralomra hivatott gyermekében, az emberben. De mit is érne az élet a feltámadás reménye nélkül? S ami áll az egyénre, áll itt az összességre is. A feltámadás, az uj életre ébredés reménysége nélkül a nemzetek élete sem élet, hanem tengődés, lassú megsemmisülés, s most, midőn sok millió ajakról száll ég felé a hálaadó s dicsöitö Halleluja, aggódva kérdjük önmagunktól, hogy lesz-e feltámadás, eljö-e az idő, amidőn a magyar társadalom uj életre kelve felszabadul a lidércznyomás alól, mely ma bénán s fogva tartja? Körülöttünk minden csendes. Ünnepi hangulatnak vélnök, ha a némaságot meg nem zavarná néha-néha egy-egy Ínséges vidék segélykiáltása s az önvérük ellen támadók fenyegető moraja. A halálos nyugalmat mind erő,sebben megbolygató e moraj azonban nem halleluját zeng, nem a szeretet, hanem az önzés hangja ez. Ez a moraj nem a megváltást jelenti, legfeljebb alkalmas arra, hogy az önzésben elringatott társadalmat életre keltse. De jaj annak a társadalomnak, ha ébredése késik s ha ébredése nem a szeretet ébredése lesz.
Az időben, midőn a szeretet általi megváltás bekövetkezett, sem lehetett az önzés pusztítása nagyobb a társadalomban, mint nálunk jelenben. Farizeusok s hamis Írástudók uralma van ma, akik bűvös, szavukkal elaltatni tudják a közlelkiismeretet s hatalmukkal elnyomni az igazság szavát. Hányszor hallatszik el a türelmetlenség „feszítsd meg öt" szava az igazsággal szemben. S a liberalizmusba takaródzó kizsákmányoló merkantilizmus uralmát, mely egyesek önzésén alapul, nem aszocziálizmus általánosított önzése fogja megdönteni, vagy ha igen, ugy nem lesz az megváltás. Az egyéni önzésen alapuló uralmat csak az egész társadalmat átölelő felebaráti szeretet eszméjének ujjáébredése, a humanizmus döntheti meg, csak az emelhet gátat, minden erőszakénál hatalmasabbat s leküzdhetetlenebbet azon moraj terjedésének, amely az elégedétlenség megnyilatkozása s amely' önvérét fenyegeti, mert nem a szerétet, de az önzés szitja, ösztökéli és vezérli. De vájjon lehet-e reményünk a magyar társadalom ily ébredésében ? A nyugalom, mely nemzeti társadalmunkat uralja, fogva tartja, csakugyan ijesztő. A legidegizgatóbb jelenségek sem hatnak reá. Nyugodtan türi, mint osztoznak köpönyegén a pribékek. S rhi még sem esünk kétségbe. Hiszünk a feltámadásban, mert a leányzó nem halt meg, hanem csak aluszik. Egy uj hajnal dereng nyugat felől. Igen nyugat felől. A szabadság hajnala
T Á R C Z A.
Szinte fáj, amikor visszaesik pillantásunk a látkört bezáró hegyekre, amelyek kékes homálya olyannak tetszik, mintha felhő volna.
Tavasz elején. Irta: Bársony István. Valahára itt van megint az a boldog idő, amikor a kezdődő tavasz fuvalma részegít. Csak ki-ki hát oda, ahol nincs vége1 előttem a mezőnek, ahová a határtalan szabadság reménye csalogat! Milyen gyönyörű élni! Élni szabadon, nem tudva semmit sem nyűgökről, amik helyhez s időhöz kötnek. Átengedni magunkat vágyainknak, amelyeknek semmiféle törvényök sincsen ; amelyek jönnek-mennek, mint a költözőmadár, s egynémelyikök ugy elhagy bennünket, hogy nem is jöhet vissza soha többé. Sohasem érzem ugy a szabadság e leküzdhetetlen vágyát, mint - a tavasz elején, amikor egyszerre az újjáébredő élet leheletével telik meg az egész mindenség. Télen át mily jóleső megnyugvással 1 tudunk meghúzódni a zárt falak között s nem közönséges örömmel élvezzük a fűtött szoba sok apró kényelmét; hajh! de amint megjön a márczius s felséges csókjával illeti ajkunkat : másképp nézzük — s ami még több : másformának látjuk a napot, s beteggé tesz bennünket a szobához kötött állapot. Ilyenkor van az, hogy kimondhatatlan vágy szállja meg az embert, rohanni valamerre, ahol nincsenek határok, vagy ahol, ha más nem, legalább a tekintet szállhat szabadon, a végetlen kékség felé, az égi örök tavaszt keresve.
Egy árva fűzfán szarka cserregett, s amint felröpült, bizonytalan köröket rajzolgatott a levegőbe; ugy csellentett néhányat, mint a bubbsbanka szokta. Aztán szállt tovább, az isten tudja merre, talán csak a tavaszi levegőáramlás sodritotta arrább. Megirigyeltem ezt a szabad vándort, s ha már röpülnöm nem adatott, legalább gyalogszerrel akartam utánózni a szabad barangolásban. Márcziusi szél fujt, de egy parányi port se vert fel. Nem volt a mezőnek makulája. Ha a szép egyenletes, egészséges zöldszin nem hatalmasodott volna már el rajta, -a szellő meg nem kapaszkodhatott volna rajt' semmiben sem. Még egy bogár se szállt, amit játékos kedvvel kitéríthetett volna az útjából. Magam voltam az egész nagy rónán. Merre menjek?! Akármerre; mindenütt a kora tavasz felséges zsendülésének a nyomára akadok. Messzi innen egy kanyargó ér csillogását látom. Közeledem. Akkor kiszélesedik az ér s látom, hogy a szélén, a partján, tavalyi száraz nád ring. A nád .össze-összesimul, s olyankor mintha sóhajtott volna valaki. Aztán, hogy a ringó, hajló sűrűség közé nézek, felfedezem, hogy kis tóság rejtőzik odabent, s azon valami mozog. Egy pár fekete szárcsa surran be a nád rejtekébe. Ezek a vándorok aligha véglegesen i telepedtek meg itt. Mostanában jöhettek, fá' radtak még. Állomásnak jó a pusztai tavacska,
29. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
is ott pirult ki s fénye csakhamar elhomályositá a kelet ébredését; Az uj hajnal fénye nem Oly vakitó, mint az elsőé volt, de megnyugtatóbb, vonzóbb. A szeretet fénye az, amely nem csak a külsőt zománczozza meg, hanem a mélybe, a szivekbe hat. Terjedése sem oly gyors, de nem is rombol hódító útjában semmit. Megejti s nem tiporja el az ellentállást. Mert csak ilyen lehet a felebaráti szeretet. Igen, a szeretet, a humanizmus hajnala dereng felénk a nyugatról, amely fel fog, fel kell, hogy ébreszszen minket is ijesztő nyugalmunkból. A szeretet tölti be majd azt az ürt a szivekben, melyet az önzés által kiűzött jobb jövő reményében vetett hitünk maga után hagyott. A szeretetben ébredő nemzeti társasadalom fogja elűzni mind azt a hazugi ságot, amely öt elaltatta, hogy kizsák; mányolhassa. A jövő század eszméje, kell hogy hozzánk is elhasson, amint elhatott a múlté, kell hogy minket is átalakítson, amit átalakított a múlté. S a felebaráti szeretet, a humanizmus eszméje által való ujraébredésünkben való hit az, amelytől áthatva eloszlik az aggódás s a jövőben való megnyugvással, az igaz keresztény bizalmával zengem a milliókkal együtt a magasztos, a fenséges s a rejtelmes — halleluját! B. Gy.
de mit csinálnának itt nyáron, amikor minden kiszárad s a nád között legfelebb sár van? A vetés fölött görbecsőrü zsidó madár röpül s hangos, dallamos szóval keresi párjait. Az egy szélkiáltó. Tele van szerelemmel, alig várja, hogy valahonnan feleljenek neki. Hallik elnyújtott hangja remegésén, hogyan eped a párja után, amelyik még nincs is, hisz most keresné, akit meghódítson. A tó túlsó széléről csakugyan felel neki egy másik tilinkó madár. Arra ugy neki tódul a levegőnek, mintha puskából lőtték volna ki. Nézemnézem, merre száll, hová siet. Egyszerre csak látom, hogy összekapja a szárnyát s szinte zuhan, ugy esik lefelé. Ahán! hát oda hivták. Arra gondolok egy pillanatig, hogy a közelökbe férkőzöm s meglesem, mit csinálnak. -De nem, nem zavarom meg őket: hisz a szerelem édes perczeit élik; már pedig az ilyen boldogságnak semmi szüksége sincs tanura. Ezen a tavaszi mezőn olyan jól esik a bizonytalan barangolás. Mintha nem is a földön járnék ! . . . Puha, finom fű van, mindenütt a talpam alatt. Előttem szálldos valami. Egy pacsirta. Azután megint egy. A tavasz dalnokainak egy egész zenekara. Már pedzi is némelyik. Felfelkap a magasba s rezgő himbálással emelkedik. Kezdi is bűbájos énekét. Akkor legszebb az, amikor a fészket ülő jérczikének szól. Mikor lesz az? Nemsokára! . . . De még várni kell egy kicsit. Hisz még jöhet z'mmkó! Még elboríthat mindent a márcziusi hó. Egy suhanó barna árny száguld végig a mezőn. .Egy vándorsólyom. Egy valóságos kis villám. Látni röpűlési irányának a határozott-
2 9 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.
Termelési kisérletek különböző luczerna- és lóhereféleségekkel. Az amerikai luczerna és lóherével szemben megindult a kímélet nélküli harcz és pedig teljes joggal, mert nemcsak hogy hazai lóhere s luczernamagtermelésünket fenyegette beözönlésével, h a n e m gazdasági haszonérték tekintetében i s ' j ó v a l kevesebbet ér. A debreczeni m. kir. gazdasági tanintézet kísérleti telepén, 1895-ben kezdtük meg az összehasonlító termelési kísérleteket, melyeknek eredményeképpen kitűnt, hogy az amerikai luczerna és lóhere kisebb t e r m é s t ád a hazai féleségeknél. Termett 100 U'-ölön f.'io kat. hold):
1895-ben kaszálás 1896-ban kaszáláe 1897-ben •kaszálás
KÖZTELEK,
1 8 9 8 . Á P R I L I S HO
9.
A terméskülőmbözeten kivül az amerikai áru hátrányára irandó, hogy az amerikai luczerna levélben szegényebb, könnyebben megmegfásodó s a levélfolt betegségnek nagy m é r tékben alávetett növény, az amerikai lóhere pedig nagyfokú szőrösségénéi fogva nehezen szárad a renden, a jószág kevésbé szívesen eszi s szőrösségénéi fogva a lisztharmat nagymértékben ellepi. Mindezeknek végül, koronáját képezi az, hogy a vetőmaggal nem ritkán oly nagyszemü aranka kerül elvetésre, melynek kirostálása jóformán lehetetlen. A gazda tehát ne csábitassa el m a g á t az amerikai áru tetszetős kinózése által, h a n e m
Hazai Amerikai luczerna luczerna Zöldtakarmány 4 1355 kg. 1135 kg. 5 2135 , 1415 , 5 2742 „ 1640 „ .
A hazai luczerna tehát többet termett 100 ölön 220, 720, illetve 1102 kilogrammal. Termett 100 U-ölön:
900 kg
4 2 0 kg.
877 „
630
„
A hasai lóhere tehát többet termett 100 • ölenként 480 . illetve 246 kgrmal..
államilag
ólomzárolt
magot
s h
Hazai Amerikai lóhere lóhere : Zöldtakarmány 1895-ben 3 kaszálás 1896-ban 3 kaszálás
csakis
54. ábra. 1. Olasz luczsriiá. 2. Fránczia luczerna.. 3. Külföldről hozatott n 4. Belföldön be-szerzett magyar luczerna. Valamennyi luczerna egyszerre s lett elvetve.
ságán, hogy n e m vaktában siet. Előre nézek s nyomban é s z r e v e s z e m : mi kéne a szárnyas bestiának. Amott egy vakondtúráson egy ostoba ürge ágaskodik, azt látja, a n n a k szól a szokatlan sietés. De híz' az ürge se hiába nézelődik olyan kíváncsian. Hirtelen leguggol, gyorsan kinyujtózik s szalad ahogy csak bir. A lyukánál egy pillanatra megáll, visszanéz s aztán volt nincs I elnyeli a föld. A „sólyom abban a pillanatban csapja ié m a g á t a lyuk s z á j á r a , de b i z ' a z m á r késő. Dühösen, vérszomjasari berzenkedik, még benne van a csalódás dühe. Aztán felkap a levegőbe megint i s lassú keringéssel őgyeleg az ürgelyuk tájékán.
Megyek tovább — tovább ! A puszta még nagyon is csöndes. A szikestavak környékén kevés még az élet. A tocsogók széléről egy p á r fütyülő sneíf csap fel és szörnyűséges lármás sivalkodással riaszt meg minden ellenséget, ami a tó körül van. 0 a mocsárvidék rendőrsége. Minden állat ösmeri a hangját, azt a makacs jajongást, a mivel veszélyt hirdet. A legkisebb gyanús jel elég neki, hogy rákezdjen sírására. S ahol b a j t s e . Jt) gyanús alakot lát, oda ú j r a meg ú j r a visszatér, kíváncsian, bosszantó kitartással. Most is , felzaklat néhány nyávogó bibiczet; ijedten szólalnak meg, röppennek m á s zsombékra, a m i n t feléjök közeledem. Egyik közülök kiszállt a rétre. Olyan negédesen kezdett szaladni, amint földet ért a lába, aközben, hogy futott, lassan eresztette le a szárnyát, de fehér honalját kaczérul mutogatta előbb.
A szikes tavon tul, a nagy n á d a s fölött, elszürkülő meg ú j r a fehéren czikázó vadrucza kanyarog magasan. Amint a rengeteg falka félrecsap s megfordul tengelye körül, olyan, mintha egy nagy vitorlát rázna a szél. Nem lehet látni s érteni a jeladást, amire ez a gyors mozgás történik s így annál csudálatosabb az az egyformaság, amivel minden egyes m a d á r ugyanazt a fordulatot végzi. Egyszer csak eltűnik a lengő-libegő madárfelhő, hirtelen leszállt az egész. Ott rónaviz v a n .
Esteledik. Lombtalan facsoport mellett ballagok. Éktelen zsivaj zug belőle f e l é m ; károgó hangok zűrzavara, éles sikkantások százféle skálája fogad. Madárnyelven kürtszó hallik. Arra még veszettebb a suhogás. Egy ármádia ördög száll ki pörölve, vijjogva a fák közül. Varjutelep van itt. Egy ide szokott nagy kolónia, amelynek választott vezére, szervezett varju-zenekara és sok-sok nagyhangú tánczrendezője van. Amit ez a varjuhad elkövet, attól idegessé válhatnák az is, akinek hajókötélből vannak az idegei. Osszegabolyodva sirnak-rinak; szidják egymást. Egyik sikkant, a másik r i k k a n t ; hihetetlen a lárma, amít okoznak. Egyszerre megváltozik a kép. Egy idegen alak süvit bele a legsűrűbb t ö m e g b e ; egy gyilkos rém, aki elől hanyatt-homlok menekül a czigánynépség. Minő keveredés, mily felfordulás és rémület t á m a d a n y o m á b a n ! A varjuhad fejét vesztve igyekszik minél magas a b b r a ; az a boldogabb, amelyik alaposabban eltűnhet a kezdődő homályban. De az éles szemű rablónak mindegy az. Kiválaszt egyet
vegyen
Tudjuk azonban, hogy az amerikai á r u n kivül, olasz luczerna is nagy mennyiségben kerül be hozzánk, melyet a kereskedők vagy mint ilyent adnak el, vagy : pedig — s ez a gyakoribb eset — a hazai áru közé keverik. Hogy az olasz luczerna értékéről meggyőződést szerezzek, s ezen kivül a külföldön eladás alá kerülő u. n. magyar luczerna értékével megismerkedjem, külföldről hozattam magyar, olasz é s f r a n c z i a (provencei) lüczern á t ; mind a h á r o m féleség az eredeti magyar luczernával együtt 1897. év tavaszán került elvetésre és pedig védőnövény nélkül, mely eljárást homokos talajunkon m á r 4 év óta akalmazom kivétel nélkül a legjobb eredménynyel, ugy a luczernánál % mint a lóherénél. A külföldi magyar, olasz, provencei s eredeti magyar luczerna fejlődését a fényképfelvétel után készült 54. számú á b r á b a n mutatom be. Kitűnt, hogy a külföldön veit magyar luczerna s az olasz luczerna n e m sokat értek, aprók maradtak, hiányosan f e j l ő d t e k ; ellenben a provencei s az eredeti magyar luczerna erőteljes növekedésükkel tűntek fel. A terméseredmény következő volt. Termett 1Q0 • - ö l ö n 1 ' « s!
1897-ben 4-er kaszálva 710 710 930 900 A külföldön vásárolt, m a gyar és olasz luczerna szemb e n a provenceivel s eredeti magyarral, lOO'd-ölenkint 200,. illetve 220 kg.-al kevesebbet termett. Megjegyzem, hogy a fekete sereg közül s ugy vágódik hozzá, mint az istennyila. Együtt inognak-tántorognak a levegőben, aztán lassankint lekalimpálnak a földre. Hallani, amint a röghöz ütődnek, mint egy nehéz lapta. Az igazi ádáz tusa csak ott folyik igazán; de n e m tarthat m á r sokáig, hisz felülkerekedett a rabló. Szárnyát kifeszítve igyekszik megtartani vergődő áldozatán, az egyensúlyt. A szerencsétlen czigány-madár ijedt, fájdalmas, rekedt hangot hallat, de csakhamar elhallgat. Kábultan konyítja le fejét, amelyre a sólyom erős ütéseket mórt csorrával. Két ilyen ütéssel kivágja mindkét szemét. A többi csak olyan mészáros-munka már. Vérszag terjed a levegőben.
A homályos égről esti szél fújdogál, A föld egy nagy árnyék. Minden korvonal eltűnik lassankint s egymásba folyik. A teljes besötétedés előtt csudaszép színnel borítják meg egy darabig a nyugati eget. Kigyuladt tüz pirossága terjed el a l a n t ; egy kicsit feljebb halványsárga mezőség nyúlik el s fokőnkint áttetsző sötétbe* vész. Aztán következnek az ibolyaszín á r n y a l a t a i ; azok beleolvadnak a tiszta azúrba, amely m á r vég-* telen, de egyre sötétedik. Nyoma sincs még a holdnak, mégis csupa ezüst a tó vize, a,hogyan a nyugati ég ráveti fantasztikus világosságát. Este van. Ködök libegnek a pusztán.
542
KÖZTELEK, í 8 9 8 . Á P R I L I S H P
9.
2 9 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. Egyelőre pedig azt konstatálhatom, hogy olyan homoki luczernát, amilyent a botanika leír, magkereskedőktől beszerezni nem lehet s igy a homoki luczernával felsorolt előnyök, hogy silány homokon is termeszthető,, elesnek, mert a magkereskedőktől homoki luczerna néven beszerzett növény épp oly igényes a talajjal szemben, mint közönséges miveleti luczernának. Kerpély Kálmán.
az u. n. magyar luczernát Bécsből hozattam, kísérleti állomás v e z e t ő j e ; Cserháti Sándor is mit azért tartok szükségesnek megjegyezni,, küldött homoki luczerríamagot, melyet 400 : Q l mert sajnos, nem egy magyar gazda Bécsben ölre ( U hat. hold) vetettem e l ; ezen maggal sem voltam szerencsésebb, mert a növény szerzi be vetőmagszükségletét. Az olasz .luczerna szintén : n e m vált be külső jellegeiben semmiben sem különbözött s valóban nem látom be, a gazda miért dé- az én homoki luczernámtól, illetve a közöndelgetne ilyen növényt, mikor az eredeti ma- séges kék luczernától. Mindkét esetben tehát nem volt homoki gyar vetőmag, a provenceinek jóformán semmib e n sem állt j mögötte, utóbbinak ára pedig luczernával dolgom, hanem közönséges, kék luczernával; vagy legalább is ennek jellegeivel jóval nagyobb, mint a magyar luczernáé. Provencei luczernát nem szokás a ma- biró növenynyel, mely a kaszálások számában gyar luczerna közé k e v e r n i ! akkor hát miért s idejében a t e r m é s . nagyságában a kék íuczérkeverik közibe az olaszt! bizonyára nem azért, nánál nyerni szokott eredményekkel mindenRovatvezető: Monostori Károly. mintha jobb lenne a hazai árunál, h a n e m ellen- ben megegyezett. Az u. n. homoki luczernát évenként kezőleg, merít könnyebben tul lehet r a j t a ötször kaszáltattam s most a negyedik esztendőadni! Bészemről csak örömmel üdvözölném, ha ben is teljes sűrűségű. Termett 100 • ölön zöld t a k a r m á n y : az olasz luczernával szemben épp oly szigorral j á r n á n a k el, mint az amerikai áruval, 1895-ben 4-szer kaszálva 1115 kgr. (Mümelléklettel.) annyival is inkább, mert az olasz luczernában 1896-ban 5-szÖr . „ - 2Ó55 „ őrgróf Pallavieini Sándor tulajdonában is : a mieinknél jóval nagyobb szemű aranka 1897-ben 5-ször „ 2386 „ szokott előfordulni. Miután egy harmadik helyről hozatott van jelenleg azon 66,032 kat. hold kiterjedésű hitbizományi birtok, mely Csongrád Ugyancsak ilyen érdekes képet és Pestmegyékben fekszik és mely mint nyújtottak a külföldön beszerzett lóherea „mindszentalgyői uradalom," országfélék terméseredményei is. Szintén szerte, sőt a külföldön is ismeretes. Bécsből hozattam magyar lóherét, ezenA birtok természetadta fekvékívül egykaszás, brábanti és eredeti sénél fogva állattenyésztésre kiválóstayer herét, mely féleség az eredeti lag alkalmas. A birtokot a Tisza-folyó magyar lóherével együtt 1897 tavaszán, szegélyezi melynek mentén mindenütt védőnövény nélkül került, elvetésre. bőtermésü, természetes kaszálók té, Termett 100 Q-ölön: rülnek el. Szélességében a birtok Zöldtakarmány emelkedettebb, hol a jó és rossz miegykaszás here (2 kaszálás) 545 kgr. őségü homok és sziktalajok váltakozva brabanti here ,(2 kaszálás) 560 kgr. középminőségü homoki és sziklegelőt Bécsből hozatott magyar here adnak. A természetes kaszálók a telel(2 kaszálás) 665 kgr. tetésre elegendő takarmányt nyújtanak. eredeti magyar lóhere (3 kaA szikes ős egyéb legelők pedig n e m szálás) 920 kgr. csak mindenféle korú és ivaru állateredeti stayer lóhere (3 kanak alkalmas tartózkodási helyéül szolszálás) . . . , . . .970 kgr. gálnak, h a n e m az alföldi váltakozó Az eredeti magyar s a stayer here klimatikus viszonyok sem okoznak háromszor voltak kaszálhatok- s termésemmiféle különös bajt az állatok tápsük jóformán egyforma n a g y ; ellenben lálásánál, mert ha a szárazságtól [kiég az egykaszás, a brabanti s a bécsi a sziklalegelő, ott van a homoki, vagy magyar lóhere, csak két kaszálást végső eset ben a mélyebben fekvő rét adtak daczára az 97-diki esős eszten- . legelőül. dőnek, s 100 • - ö l e n k é n t átlag 400: kgral kisebb volt a termésük. Az uradalomban 1803-ban merinó juhok tenyésztésével vette kezdetét az A brabanti most a tavasz elején állattenyésztés. Később hegyi szarvasteljesen kiritkult, mert az elmúlt hó támarhát honosítottak meg, mire az uralán, száraz fagyos telet n e m birta ki. dalom egyik dűlőjének elnevezéséből Hazánkban a honi termés, vagy az (Schweizer-dülő) lehet következtetni. eredeti stayer lóhere vannak helyükön, a többi féleség n e m igen állja meg Az első tulajdonos nőnek, Pallahelyét. vieini Károlyné, Zichy Leopoldina őrKapcsolatban ezen kísérleteim grófnénak Edward nevű széles látkörü ismertetésével, érdekesnek tartom egy fia majorságokat szervezvén, 1821-ben nálunk kevésbé ismert luczernával a az Andrássyaktól megvett nyosi" homolci luczernával tett kísérleteimét 55. ábra. Homoki lüczernák. 1— 2. Magkereskedők utján beszerzett miveleti pusztával egyszersmind magyar f a j t a is röviden közölni. homoki luczerna. 3. Eredeti vadontermő homoki luczerna után tenyésztett szarvasmarhát is vett át. Ezen közép-' egyéves miveléei homoki lücZerna. nagytermetű, különféle szarvállásu, A homoki luczerna, vagy középdaru-, sőt rigószinü, szilaj vémérsékluczerna, (Medicago média) nevét onnan kapta, mert, gyengébb homaktalajon homoki luczernával épp így jártam, elhatároztam letü s nem egészen kifogástalan külemü ányosi melyen a közönséges luczerna már nem; terem a gazdaságunkban vadon termő homoki luczerna gulya tehát az alapja a mai .hírneves mind-, meg, jó eredménynyel vethető. Igaz, hogy ilyen m a g j á t gyűjteni s rendesen elvetni. A gyűj- szent-algyői gulyának. körülmények között állítólag évenként csak két tést mint igen fáradságos munkát, 1896 őszén Az uradalom Pallávicini Alfons őrgrófra kaszálást ad s csak 3 — 4 évig tart ki, de azt kezdtük m e g ; a gyűjtött magot 1897. év tava- szállott át 1854-ben, ki Wenkheim József gróf hiszem a silányabb , homokon gazdálkodó szán elvetettük. A kifejlett növényt, a nem békésmegyei uradalmából 100 darab tehenet, gazdák, ezzel is nagyon meglennének elégedve. valódi homoki luczernával együtt, a fénykép- 40 darab szopósbörjut és 4 d a r a b ; „Káplár", Miután a dolog nagy érdekkel látszónak tet- felvétel után készült 55. számú ábrában mu„Huszár", „Doktor", „Csárdás" ne-sü 5 éves szett, a homoki luczernával alapos kísérleteket tatom be. A különbség, amint a képen látható, bikát vásárolt a meglévő állomány kiegészí- tettem. ott m á r jellegzetes, a gyűjtött homoki luczer- tésére. Magot egy külföldi renomírt czégtől ho- • nának vékony, fás, henyélésre hajlandó, apEzen neffl teljesen kiegyenlített „békészattam 1895-ben s rendes eljárásunk alapján róbb levelű szára itt már tisztán felismerhető. megyei" állatok között bár csekélyebb szám-, tavaszszal védőnövény nélkül vetettem el. A - Feltűnőnek találtam azonban, hogy a b a n fordultak elő nem megfelelő szarvállásu, fejlődő s kifejlett növény egyáltalában nem birt tarka-barka szinü virágok, már az utántermés hegedünyaku, élesmaru, szükállásu, nem elég a homoki luczerna jellegével, melynek henyélő első esztendejében is, határozottan a kék szin mély állatok; jobbára mégis szép és nemes vagy legalább is henyélésre hajlandó fás szára, felé hajtottak. Ügylátszik, hogy rendes mivelés jellegűek, nagy termetűek, darvas színűek volapróbb levelei, eltérő alakú pálhái s tarkaszinü, esetén a homolci luczerna, jellegeit mindinkább tak, melyek különösen mint kitűnő munkabíró „sárga, zöldes, violaszinü" virágjai oly jelleg- elveszíti 8 fokozatosan a közönséges luczernának állatok voltak ismeretesek amennyiben 12—15 zetesek, hogy első tekintetre felismerhetők. habitusát veszi fel. Erre nézve egynehány évi évig használható igásökröket szolgáltattak. Az én úgynevezett homoki luczernám a termelési kísérlet u t á n biztos feleletet fogok Az ányosi gulyában elsősorban a nagyközör.séges luczernától alig különbözött vala- adni, mert a kultura alá vett homoki luczer- termetet kívánták uralkodóvá tenni s ezért miben, épp olyanok voltak hajtásai s virágjai náről és pedig az évenkinti u j ültetvényből ezek a „békésmegyei"-ekkel pároztaták. Minek ugy alak, mint szin tekintetében. (utántermett maggal) nyert magot évenkint el- folytán a mai állomány tulajdonképpen két Kérésemre az országos növénytermelési vetjük és tenyésztjük tovább. törzsből eredt, melyek közül azonban a ke*
ÁLLATTENYÉSZTÉS.
A mindszent-algyői gulya ismertetése.
3..
2 9 . SZAM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK. 1 8 9 8 . Á P R I L I S HO 9.
543
vésbbé tetszetős es alkalmas, ányosi jelleg m a már teljesen eltűnt. Ez mindenesetre elsősorban a 4 darab békési bika tetszetős kinézésének s jó átörökítő képességének tudható be. , Az 50 darab ányosi s 100 darab békési, összesen 150 darabból álló állomány az uradalom viszonyaihoz mérten kevés Volt. Ezért elsősorban az állomány szaporítására gondoltak. Ezt pedig a kisebb szigorúsággal végrehajtott selejtezéssel érték el, azokat mustrálván egyedül ki, melyek „belbajosak" voltak. Az ily módon kimustrált állatokat a közeli vidéken értékesítették. Ilyformán a gulya már 1868-ban 232 öreg tehénből, 31 darab 4 éves üszőből állott. Elég tekintélyes lévén, e skám, hogy a selejtezés kellő mederben folyhasson, az állom á n y két részre osztatott. Az u. n. „czifra gulya" a pusztaszeri m a j o r b a n maradt, a másik „tiké gulya" a „bakai" m a j o r b a n helyeztetett el tágas, téglából épített, cseréppel fedett u. n. „ellető istállóban". Az állomány javítása és a vérfrissítés czéljából 1858-ban, a hires „sarkadi gulyából", mely Almásy Kálmán gróf tulajdonát képezte, vásároltak egy öt éves „Busa" nevü, s egy darab 4 éves „Fecske" nevü bikát. Még később, 1864-ben, a gróf Csáky-féle „beregböszörményi" nagyhírű gulyából jött ú j r a két 4 éves „Holló" és „Busa" nevü bika az állomány közé. 1865-ben, a Wenkheim-féle békési uradalomból ismét 2 darab 4 éves 56. ábra. „Füge" öreg tehén Pallavicini Sándor mindszent-algyői gulyájából. „Gyurka" és „Jáger" nevü bika vásároltatott Klösz fényképe után.. meg. Ugyancsak innen származtak 1867-ben „Huszár" és „Káplár" továbbá 1869-ben „Sár- , E szerint 1876-ig az alapítástól számí- rúbban vitetett véghez, amennyiben a m á r n e m kány", „ S u g á r " , „ B a d á r " , „ B o j t á r " nevü bikák is. 1869-ben a sarkadi gulyából a 4 éves tott 22 év alatt összesen 13 bika jött az állo- megfelelő számállás is elég ok volt a,rra, hogy mány közé vérfrissítés és nemesítés czéljából. egyik-másik a tenyésztésből kizárassék. , „Kapitány", nevü bika vásároltatott meg. Kiselejteztek Mindezek pedig egytől egyig beváltak. Külö1876-tól kétszer történt apaállat-bevásár- nösen termékenység és jeles formájuk és át1868-ban 263 tehén közül 18-at 6 ' 8 8 % - o t . lás. 1884-ben Mezőhegyesről 3 darab 2 éves örökítő képességük n e m hagyott hátra kívánni 1869-beh 290 „ „" 28-at 9"03 „ bika hozatott, melyek azonban n e m válván be, valót. Különösen említendők azonban az 18671870-ben 390 „ „ 18-at 5"83 „ ' kiheréltettek. ben gróf Wenckheimtől vásárolt „Káplár" és 1871-ben 335 „ „ 31-et 9'24 „ 1872-ben 352 „ „ 40-et í l ' 3 4 „ Í894-ik évben a mezőhégyesi ménes- az 1869-ben a sarkadi gulyából került „Kapi1873-ban 358 „ „ 42-öt 11-74 „ birtokon tartott gulya-árverésen 1 darab 4 tány" nevü bikák, melyek a kiválók között is 1874-ben 345 . „ „ 66-0t 19'08 „ éves „Attila" nevü bika vétetett, melynek a legkiválóbbak voltak minden tekintetben. eddig jól bevált ivadékai vannak. 1875-ben 325 „ „ 37-et 11 "37 •„ 1868-tól kezdve a selejtezés még szigo1876-ban 353 „ „ 85-öt 24'80 „ 1873-ban érte el a gulyaállomány darabszámra nézve a maximumot, amidőn a tehénállomány 358 drb volt. Ez időtől kezdve már n e m csak a kiselejtezettek, h a n e m a számfelettiek is a környék vásárain, vagy otthon árverésen eladásra kerültek, bár tulajdonképpen tenyészállat-eladásról még szorosabb értelemb e n szó nem lehet, minthogy csak 1858'ban és 1861-ben adatott el egy-egy bika. Az előbbi időben a báró Gerliczy uradalom vett egy négyéves bikát, 1861-ben pedig . a mezőhegyesi ménesbirtoknak adatott el a „Benyó" nevü bika és 10 drb 5 - ^ 6 éves tehén, fejenként 100 frtért. 1876-tól az állattenyésztés az uradalomb a n nlindinkább szélesebb kiterjedtséget nyer, úgyannyira, hogy „állattenyésztési intéző" czimen külön állás szerveztetik azon czélból, hogy tenyészet lehetőleg egységesen vezettessék, hogy a selejtezés, a tenyészállatok kijelölése és beszerzése stb. általánosságban, mint részletekben a tenyésztési iránynak teljesen Az 1876. évi állomány 1893-ig tartatott fel, midőn aztán a mai létszámra apasztatott. A létszám m a a következő:
57. ábra. „Kapitány" 2 é
Pusztaszeren van 4 0 drb tehén 1 (I-ső törzs) : Hantházon 80 „ „ 1 (Il-ík törzs) Bakaon 80 „ (Ill ik törzs) Összesen 200/. drb tehén és ezeknek szaporulata. Ezenkívül van még a homoki gazdaságb a n 80 drb tehén, melyek szimmenthali bikával kereszteztetnek s a tehenészet számára nevelnek tejelő állatokat.
KÖZTELEK,
544 A tenyész irány az uradalom szükségletének fedezésére erős, kitartó, edzett igásállat o k a t nevelni s eladásra tenyészállatokat előállítani. Ennek üiegfelelőíeg az állatokat, külemileg jellemzi: az ezüst, darvas vágy daru szín, a széles homlokú aranyos f e j ; az iveit szemboltok : az oldalt álló, szép, barátságos kifejezésü, tiszta nagy szemek, melyeknek környéke a bikáknál feketén szőrösödtek; a bikáknál többnyire göndör homlokszőr, az egyenes, fej-él; a n e m mélyen fekvő t a r k ó ; a „csákó" szarvállás. Egyébbként a szarvak tiszták, n e m nehezek, tőben piros szinüek, hegyükön feketék. Jellemző továbbá az egyenes nyak, mely széles, izmos megfelelően lebenyelt. A mar kissé emelkedett, elég széles és izmos. A hát egyenes, széles. Az ágyék erős. A far egyenes, széles, hosszú, némelyiknél tornyosodó. A farok jól tűzött. A farokbójt fekete. A szügy széles. A vállak elég hosszúak, szélesek es izmolttak, az alkarcsonttal kellő szöget képeznek a vállat alkotó lapoczkák. A mellkas mély, dongás. A szivt'ájék n e m üres. A has, amennyiben, gulyamarhánál lehetséges, hengeres. A konczok elég t e l t e k ; a hasiték elég mély. A végtaguk oszlopszerüen állanak, csontosak és izmosak. tőgy gulyatőgy. A bőr szilárd. A mozgás szabad, fesztelen. 25 darab 2 — 11 éves állatról bottal felvett méretek átlag a következők: A f e j hossza . . . . A homlok legkeskenyebb legszélesebb A test hossza Az övméret Marmagasság Hátmagasság . Farbubmagasság Faroktőmagasság . . Csipők távolsága . .
. , . . .. átmérője . „ . .
. .
. .
. .
. .
53 cm. 23 „ 26 „ 216 „ . 188 „ 135 „ 133 136 „ . 135 „ . 53 ,
Az általános benyomás alatt a gulyát megtermelt, j ó formájú, csontos, de n e m goromba, SZÍVÓS, edzett és szelid állatokból állónak látjuk. A gulya jellemzésénél nem hagyható szó nélkül az állatok,egy kitűnő t u l a j d o n s á g a : a jó átörökitőképésség, mely a tenyészet vérszilárdságát legeklatánsabbul bizonyítja. Említésre méltó t o v á b b á az állatok hizóképessége is, mely szintén kitűnő, Az uradalom- ugyan nem foglalkozik szorosabb értelemben vett hizlalással, h a n e m csak az öreg mustra ökröket és teheneket, egyikmásik évben 3 — 4 hónapig javítja. Ezen idő alatt azok eléggé kigömbölyödnek, vágóképes kondiczióba jönnek, pedig az egész hizlalási takarmányozás nem áll egyébből, minthogy a rendes szálastakarmány mellett 2 — 3 kg. árpa- vagy tengeridarát ós 8 — 10 kg. répát vagy burgonyát kapnak még.
A mindszent-algyői gulya ápolását, kezelését, a szaporítást, selejtezést illetőleg a következők mondhatók: H a j d a n á b a n a réteket, legelőket az árvizek járták, miért is azokon a növényzet is dúsabb volt. Ápril hóban már annyira előrehaladott állapotban volt a vegetáczió, hogy a gulyát a legelőre verték s karácsonyig sem került a jászol elé. Ez idő alátt a gulyáson kívül embert sem látott s igy természetesen szilaj volt. Télen :át is éjjel-nappal a szabadban, karámokban növekedtek fel s ez által nyerték azon szívósságot és edzettséget, hogy a tehenek 14—15 éves korukban istenyészképesek s aZ igásökrök munkabíró állatok voltak. Ma a teleltetés november l - ó n . v e s z i kezdetét. A tél folyamán született borjuk anyjuk tején nevekednek s. jó szénát kapnak. Az egyéves üsző- és bikaborjuk 1'5 kg. abraktakarmányt i s . kapnak, A 2 — 3 — 4 éves üszők és tinók, a teleltetés alatt kapnak : 6 kg. szénát,
1898
A P h I L I S HO 9
4 kg. őszi, 6 kg. tavaszi szalmát. A gulyabeli t e h e n e k : 7 kg. szénát, 7 kg. őszi és 5 kg. tavaszi szalmát. A növendék tenyészbikák, a gulyabeli rideg szarvasmarhák a szálastakarmányon kívül 3 liter zabot, kapnak. A tenyészbikák, a teheneknek jelzett szálasztakarmányon kivül a hágatás ideje alatt n a p o n t a még 3. liter, zabadagban részesülnek. A legeltetés m á j . 1-én veszi kezdetét, amidőn egyszerre megszűnik mindenféle takarmányozás. Legfeljebb kedvezőtlen időben kapnak éjjel kevés szalmát. A legelők a klimatikus viszonyok miatt csak május-junius hónapokban kielégítők. Ezután a tarlókon, m a j d s a r j ú kaszálás után a réteken légeinek az állatok á teleltetés idejéig. A bikák márczius 1-én bocsáttatnak a tehenek közé és julius 1 -ig maradnak ott. Ez idő alatt a tehenek legnagyobb része meg folyat és deczember s a következő hónapokb a n egész májusig a tehenek 80%-a. le is ellik. Egy bikára átlag 25 tehén esik. Bevaii pedig osztva: a I. törzsgulyába 1 bika, a H-ik gulyába 4 és a, III-ikba 4, összesen 9 bika. A rokontenyésztés elkerülése végett a II. és Ill-ik gulyában a bikák külön vannak zárva és a rokonságban nem levő bika lesz a folyatós tehénhez engedve. A h á g a t á s / i d e j e a „Hágatási l a j s t r o m " - b a lesz bevezetve, A törzsgulyában a hágatás szabadon történik. A törzSgülyába osztott ,,Atilla"' nevű bikán kivül — mely Mezőhegyesről származott — a többi mind sajátnevelésü bika. Az elletés fedett akolban történik. Ellés után azonban a tehén borjával a szabad karámba ki-bejárhat mi az edzettség szempontjából előnyös. Az elválasztás októberben történik, mikor is a bika- és üszőborjak külön-külön összeveretnek. A selejtezés tavaszszal történik, mikor, is minden egyes állat külön lesz elővezetve, illetőleg megbírálva. Ugyanakkor történik az állatok osztályozása is és megállapítása annak, hogy egyik-másik gulya kiegészítésére melyik állat használtatik fel. A nem kifogástalan tehenek ilyenkor a szimmenthali bikák alá osztatnak be. A bikák 3 éves korukban vétetnek fel a tenyészetbe, mig az üszők — a testmagasság fentartása miatt — csak 4 éves korukban kerülnek bika alá. Kiselejteztetnek a 10—12 éves bikák és a 12—14 éves tehenek. Az apaállatok kiválasztása évenkint kétszer történik. T. i. a leválasztás után a szem-, revalóbbak leköltetnek, a kevésbé megfelelőbbek pedig szabadon telelnek. A-tél folyamán beállolt fejlődés következtében megtörténik, hogy a javából egy-kettő elmarad, a kevésbé megfelelők közül egy-kettő pedig szépen fejlődésnek indul, mikor is aztán a második bírálat u t á n kicseréltetnek. Tenyésztésre 12—14 darab bika marad meg. A többi pedig 1 éves korban kiheréltetik. A herélést a gulyás szokta eszközölni, lecsavarással a legjobb eredménynyel. A tinók 4 éves korukban fogatnak be. Tekintve az ily gondos megválasztását a tenyészállatoknak, továbbá a magyar marhához képest jó ápolást és gondozást a magyar m a r h a veleszületett edzettségét, n e m csodálkozhatunk azon sem, ha az állatok egészségi állapota is kifogástalan. Még az ujjszülött borjuk között is ritka az elhullás ugy, hogy tiz évi átlagban a véletlen szerencsétlenségek és betegségek következtében ez elhullások'csak í'25°/o ot tesznek ki. Az uradalomban rendszeres törzskönyv vezettetik. Éppen ezért az állatok egyéves korukban megbélyegeztetnek. A bélyegzés P alakú sütővassal a b a l ' konczn történik. Az állatok számozása kétféleképpen töri ténik: A törzsgulyában a nyak baloldalára jön
2 9 . SZÁM. H-ÍK ÉVFOLYAM. a borjú folyószáma, ugyanezen oldalon a felkarra lesz sütve a család szám, mely alá a születési évszám jön. A Il-ik és III, gulyában a borjuk n e m kapnak családszámot, h a n e m csak folyó és évszámot. A Il-ik gulyában, a folyószám — külön a bikáknál, külön az üszőknél — minden évben 1-től 50-ig, a jobb felkarra süttetik, mely alá a születési évszám lesz égétve. A Ill-ik számú, gulyában megkülömböztetésül a folyószám 50-től 100-ig megy. 4 éves korbán e számok a szarvra is rásüttetnek. Az uradalom évenkint mintegy 30 darab kiselejtezett tehenet ad el j o b b á r a Szegedre, közfogyasztásra. Ezenkívül 30—40' számfeletti tenyészállát vétetik ' meg Csongrád s más megyei tenyésztők által árverésen vagy szabadkézből. Ily alkalommal az üszők 80—150 forinton, a 2 — 3 éves bikák 2—300 forinton cserélnek gazdát. Az eddig vázolt ismertetés nemcsak a tenyészet "kitűnőségéről nyújthat némi fogalmat, de egyszersmind arról is, hógy a tenyészet vezetése 224fc»'Bé1& uradalmi állattenyésztési intéző személyében — kinek a fennebb közölt adatok gondos összeállításáért • ezúttal köszönetet kell mondanunk — szakavatott kezekre van bízva. Ez különbén kitűnik azon számos elismerő oklevélből, különféle nyert dijakból, melyeket az uradalom ál'atai — ahol csak megjelentek — elvittek. Az uradalom állatai részt vettek 1885-ik évi tenyészállatvásáron, hol 20 darab aranyon kivül díszoklevéllel lettek kitüntetve. 1884-ben szintén Budapesten 1 öreg tehénért 10 darab aranynyal és díszoklevéllel; 1 bikáért a Il-ik díjjal," 40 darab aranynyal és díszoklevéllel; 1 darab bikáéit a Ill-ik dijjal 20 darab aranynyal s díszoklevéllel lett kitüntetve. 1885-ben a nemzetközi tenyészszarvasm a r h a kiállításon Budapesten kiállítási nagy é r e m m e l ; 1891-ben a tenyészállatvásáron elismerő oklevéllel; 1896-ban a gulya jellegét visszatükröző 25 darabból álló kollekczió a „millenniumi nagy éremmel" lett kitüntetve. A tenyészet kiválóbb egyedeiből bemutatjuk mümellékle tünkön Kulcsár és Káplár nevü bikákat, melyek a milleniumi kiállításon voltak bemutatva, ezeken kívül a szövegi képekben Füge nevű öreg tehenet (56. ábra), mely az 1885-iki kiállításon a nagy érmet nyerte - és Kapitány bikát (57. ábra), mely az 18-33-iki tenyészállatvásáron disz'kle^él'el volt kitüntetve. Szt. X
GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József.
Patkányirtás egyszerű inodj i, (&) A „Köztelel" egy n e m régi számának „Levélszekrény" rovatában egyik gazda'ársam a patkányok kiirtására nézve kért tanácsot. Leggyakoribb m ó d j a a kiirtásnak, a különféle szerkezetű fogók s csapdák alkalmaz á s a ; ezek hátránya azonban az, hogy a patkány természetes ravaszsága s gyanakodó természeténél fogva csakhamar észreveszi azok czélját, s ha néhány darab az első időben lépre is megy, a többi még a tájékát is kerüli a felállított csapdának. A méreg kirakása roppant elővigyázatot igényel s csaknem elkerülhetetlen annak elhurczoltatása gabonanemüek, széna stb. közzé. Kétségkívül legjobban bevállott' az u. n . rattler kutyák (patkány-ebek) tartása, melyek annyira amennyire sakkban tartják s állandóan üldözik a patkányokat. A ki azonban ily kutyára nem tehet szert, annak a legjobb szolgálatot a következő ; eljárás teszi, melyet egy német gazdától tanultam s mélynek szemmel látható ~ s kézzel fogható eredménye engem a legteljesebb mértékben kielégített.
2 9 . SZAM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
Körülbelül mult hó elején gazdasági cselédeimnek kihirdettem, hogy minden agyonütött vagy bármely m á s módon ártalmatlanná tett patkányért egy csomag dohányt adok; mely minden szerda és v a s á r n a p este a megölt patkányok farkának b e m u t a t á s a ellenében in natura kiadatik s a farkok visszaélés elkerülése végett elégetendök. Hogy mindenhová könnyen férhessenek vasárnapokon a különben zár alatt tartani szokott épületeket, mint magtárt, kamrát is rendelkezésökre bocsájtottam (a gazda felügyelete alatt). Mióta cselédeim arról értesültek, hogy m á r most egy patkány farka egy „pakli1" dohányt reprezentál, minden harczképes ember a m a j o r b a n a mint csak ideje engedi, doronggal, söprüvel, 'vasvillával felfegyverkezve megy mindennapi dohányát megkeresni: némelyek cselhez fordulnak s titkon félreeső helyeken csapdát állítanak fel, (persze eredmény nélkül). Egyszóval megindult az irtó h a d j á r a t a patkányok s ennek következtén felhalmozott dohánykészleteim ellen is. Az első napokon n a p o n t a 15—20 drbot fogtak össze, m a már csak 3 — 4 drb esik egy napra- Nem hiszen ugyan, hogy az összes állomány összefogható legyén, de remélem, hogy a megmaradt példányok végre megelégelik, hogy orrukat kidugva folyton öldöklő szerszámokkal lássák magukat : szembön s minél előbb kereket oldanak. Oly helyen, hol a m a j o r nem elkülönítetten, h a n e m pl. faluban fékszik, megtörténhetik, hogy a gazda a szomszéd patkányának farkáért a d j a ki a dohányt, de ez végtére — ha tekintetbe vesszük a patkányok által okozott károkat — oly csekélység, hogy számítás alá sem eshetik. Az eredményt az is bizonyítja,, hogy mig ezelőtt a patkányok vakmerőségükben annyira mentek, hogy fényes nappal a lovak elől a jászolból elszedték az abrakot, s az ólban eleven málaczot összerágcsállak, ma m á r csak elvétve lehet . egyet-egyet látni olyan helyen, hol különben nagyobb biztonságban érzi magát. Igen jó eredménynyel működnek közre a vasárnap délutánonkint viribus unitis rendezett h a j tó vadászatoknál a majorbeli kutyák amennyiben t. i. intellígencziájoknál fogva a patkányfarok értékét kellőleg méltányolni tudják. (Némely kutya ugyanis megeszi az egész patkányt farkostul, ez pedig cselédeim intenczióinak semmiképpen sem felel meg.) Aki fent leirt eljárást gazdaságában bevezetni szándékozik, ne kíméljen egy kis fáradságot s eleinte az ily vadászatoknál legyen jelen maga is, mert amint tapasztaltam, némelyik cselédnek derogál patkányt fognia s az ajánlatot a farkok beváltására nézve is bizonyos rezervával f o g a d j a ; de h a látja, hogy a gazda m a g a is érdeklődik a vadászat iránt, félreteszi előítéletét, s a többivel fog tar,tanj. H. )'.
IRODALOM. Amerikai mezőgazdaság. Irta : Szilassj Zoltán az OMGE. szerkesztő-titkárja. — II. kiadás. — ., .
Rövid három hónappal ezelőtt hagyta el a sajtót Szilassynak Amerika mezőgazdaságáról irott munkája, melyet részben Észak Amerikában szerzett tapasztalatai után, részben a helyszínén egybegyűjtött adatok nyomán irt meg, a szokásos, szűk keretű hivatalos jelentés helyett. Örömmel utalhatunk arra, hogy Szilassy müvét ugy a sajtó, mint az olvasó közönség igen kedvezően fogadta, ugy annyira, hogy az első kiadás 1500 példánya teljesen elfogyott. Ez a szám-
KÖZTELEK. 1 8 9 8 . Á P R I L I S HO 9.
adat más országban talán keveset jelentene, de a mi viszonyaink, között olyan eredmény, amelyből méltán következtetést lehet vonni a munka iránt való élénk érdeklődésre. E kedvező fogadtatás arra indította szerzőt, hogy munkájából második kiadást rendezzen. A második kiadás, mely most hagyta el a sajtót, az első kiadással ugy külső kiállításban, mint tartalmilag teljesen megegyezik s ennek megfelelöleg a könyv ára is ugyanaz, ami volt. Bolti ára 4 frt; az OMGE. tagjainak és a „Köztelek" előfizetőinek 3 forint 5 0 kr. M e g r e n d e l h e t ő a „Köztelek" szerkesztő-
ségénél.
B. B.
Gazdák könyve. Mezőgazdaság, állat-, baromfi- és selyemtenyésztés, méhes, gyümölcs és k'onyhakertészet, szőlőmivelés, borkészítés, erdő, gazdasági építkezés, a gazdálkodás rendje, számvitel, hasznos tudnivalók. Földmivelők, néptanítók és földmivelési tanulók részére irta látván Gazda (Rombay Dezső), 45 ábrával, Budapest 1898. Ara a szerzőnél (Egyetem-utcza 4, sz.) kötve 2 forint.'
Mint a czimböl kivehető, ezen mindössze 250 kisrétü lapra terjedő könyvecske felöleli nemcsak az összes mezőgazdaságtant a kertészettel és szőlészettel együtt, h a n e m kiterjed még az erdészetre is és a hasznos tudnivalók czime alatt ismerteti a mezőgazdaság érdekéb e n fennálló intézményeket. Önkéntelenül felmerül a kérdés,, hogy „Négy kis h ú r b a n annyi érzés hogy fér m e g ? 1 ' Hát bizony nemcsak kivonat, h a n e m a kivonatnak kivonata ez a könyvecske, mely mindenből tartalmaz valamit, de épp azokat, akik részére íratott, n e m fogja kielégíteni, mert csak egész általánosságban s nagyon röviden kénytelen szerző a felvetett kérdéseket let'árgyalni, ugy, hogy az adott tanácsok 1 mikénti végrehajtása iránt az olvasó nem nyer útbaigazítást. Ezen okból nem is tudunk ilyen kompilácziók mellett lelkesülni, h a b á r szerző különben az anyag összeállítására nagy gondot fordított és a szakirodalmat kellően igénybe vette. Mindazáltal téves állításoktól sem ment a munka. A 7. lapon p. o. az állíttatik, „hogy televény talajban a növényi táplálóanyagok hamar megemésztődnek, ezért ezekben szűkölködni szoktak." Csodás dolgokat mesél szerző különösen a növények terméséről (12. 1.). Ott a kétlaku növények sorába a tengerit is sorolja. A szántásról szólva pedig azt állítja, hogy buza, árpa, tengeri, répa, dohány, kender, len, repcze alá háromszor kell szántani, a kevesebb igényű zab, pohánka alá elég két szántás. Az ugart meg ugy definiálja (35. 1.): „A szántóföldnek azt a részét, melyet fölszántva egy bizonyos ideig bevetetlenül hagyják, ugarnak nevezik." E szerint tehát m a j d n e m minden szántóföld ugar. Nevezetes szerzőnek az a véleménye is, hogy csak egyféle ugar lehet, t. i. fekete ugar. A zöldtrágyázásról szólva meg azt állítja, hogy ha e czélra p. o. repczét, fehér mustárt, csibehurt vagy pohánkát vetünk, a levegőből felvett nitrogént juttatunk a földbe. (43. 1.) Szerinte a vetés előtt alkalmazott műtrágya minclig sekélyen aláfogasolandó! (49 1.) De nemcsak a növénytermelési, h a n e m az állattenyésztési részben is számos helytelen állítással találkozunk; ezek közül szó nélkül nem hagyhatom a következőket: Egy „munkásökör" napi takarmánya 10 kiló zöld here, 20 kilő répa, egy kiló repezepogácsa és szalma. Vagy 15 kiló luezerna, 10 kiló csalamádé, 1 kiló tengeridara, 1 kiló korpa, 2 kiló bükköny-széna és szalma.
545 Fejős tehénnek: 10 kiló zöld luezerna, 3 kiló széna, 2 kiló zabos bükköny, 1 kiló tengeridara, 2 kiló buzakorpa és szalma. (101. 1.) __ . V á j j o n mit szólsz hozzá magyar gazda, kit ilyen, tanácscsal akarnak boldogítani ? Nézetünk szerint tehát a szóban forgó mü n e m felel meg a maga elé tűzött azon feladatnak, hogy a földmivelők és néptanitók körében az okszerű gazdálkodás elveit terjeszsze, mert csak a féltudást fogja növelni, amely pedig veszélyesebb a nemtudásnál, a b e n n e foglalt téves tanok pedig csak leszállíth a t j á k a gazd. szakirodalomnak a földmivelők körében különben is gyenge lábon álló . tekintélyét s azért legfeljebb azoknak ajánlhatjuk a müvet elolvasásra, akik részrehajlatlan kritikánk méltányos voltában kételkednének.. Ma m á r más szellemi táplálékot igényel a földmivelők osztálya! — h —d.
Agrárszocziálizmus és földbirtokpolitika. (Gróf Széchenyi Imre beszédje a főrendiház 1898. április 2-án tartott ülésén.) A „Köztelek" mult s z á m á b a n volt m á r alkalmunk méltányolni azt a nagyszabású beszédet, melyet gróf Széchenyi Imre a főrendiház április 2 iki ülésén, az állami költségvetési vita folyamán mondott el.' Ezt a beszédet, mely a mai társadalom uralkodó közgazdasági eszméivel minden pártpolitikai tendencziától ment tárgyilagossággal foglalkozik s mely a napisajtóban is élénk visszhangra talált, reánk nézve különösen az agrárszocziálizmusra s a földbirtokpolitikára vonatkozó avatott fejtegetések teszikjelentőssé. Azon gyakorlatnál fogva, mely szerint a napilapok a parlamentben elhangzott beszédek közlésénél lehetőleg s a j á t szempontjaikat igyekeznek kidomborítani, a Széchenyi beszédje sem jelent meg teljes terjedelmében a napilapokban, daczára a neki tulajdonitott jelentő- •• ségnek. Ez okból, de meg azért is, mert hasonló tartalmas beszédet ritkán van alkalmunk hallani, azt hisszük, nem végzünk felesleges munkát, midőn a figyelem adóját részünkről is lerójjuk azáltal, hogy a Széchenyi gróf beszédjét az „Országgyűlési Tudósító" nyomán alább egész terjedelmében közöljük. Nagyméltóságú elnök u r ! Méltóságos főrendek ! Nagyban és egészben én is hozzájárulok ahhoz, amit előttem szólt t. b a r á t o m a szocziálizmusról mondott. Elismerem azt, hogy a magas kormány a szocziáíizmusnak, m o m e n t á n tüneteit elég energiával iparkodott elnyomni. Helyeseltem a munkás törvényjavaslatot és azt hiszem, hogy elég czélszerüek voltak azok a m o m e n t á n intézkedések, melyek a pillanatnyi tünetek elnyomásával foglalkoztak. Sőt mondhatom, dicsérettel kell nyilatkoznom azon erkölcsi bátorságról is, melylyel a sajtóvisszaélések megrendszabályozása iránt a kormány intézkedett. De megvallom, én is t. barátom nézetén vagyok és n e m tartom szerencsésnek azon módszert, melylyel a sajtót megrendszabályozt á k ; én is czélszerübbnek t a r t a n á m novelláris módon a sajtótörvényt reformálni, ad hoc ezen bajokkal szemben ugy, hogy a sajtónak tisztességes és n e m e s foglalkozásuk színvonalán £110 résztvevői is approbálhassák ezt, mert hiszen ő nekik is kell, hogy érdekük legyen az, hogy körükben a konkoly a tiszta búzától elválasztassék. Midőn é n az u. n. parasztszoeziálízmusról akarok szólani, legyen szabad annak egy u j a b b vonására fölhívnom a méltóságos főrendek figyelmét. Azt vettem ugyanis észre, hogy a mióta a kormány ezen akcziót megindította, azóta némely helyen föllebbent a függöny és
_ _____. 546 mögötte meglátszott, hogy; a kérdés tulajdonképpen más, mint amilyennek képzeljük. Mielőtt azonban ezen-fejtegetésekbe bele- , mennénk, szabad legyen egy kérdést tennem. Mióta jött tudómására a magas kormánynak, hogy a< szecziálizmus terjed ? Ha tavaly jött tudomására, akkor megvallom, sajnálnom kell közegeit; ha azonban azóla van neki róla tudomása, amióta tudomásunk van nekünk, van másoknak, van egész Magyarországnak, akkor engedői not. ; kérek, de vétkes mulasztásnak kell neveznem azt, hogy hét év alatt felhagyták azt a kis csirát nőni mind nagyobbra, az izgatás mérgét hagyták az ország testében terjedni addig, mig három törvényhatóság helyett,. most 27 törvényhatóságban van elterjedve, azaz ennyiről tudunk, mert hogy ezenfelül még hová terjedt ezen méreg, arról tudomásunk nincsen. A momentán intézkedések elnyomása helyes, hanem ezért vétkes mulasztás történt, ismétlem e szót. Nem anynyira ezen kormánynak hibája az, mint inkább elődjének, mert akkor a nagy baj kicsiny volt, kis bajon pedig kis. intézkedésekkel lehet segíteni. Ezt a • hibát helyre hozni nem lehet, mert a mit kicsiben el lehetett volna nyomni, amikor még szikra volt, az ma tűzzé fejlődött, ma nagy intézkedések kellenek hozzá és félek, hogy a momentán elnyomás, amelynek elismerem, momentán hatása volt, nem lesz elégséges, hanem megfogja magát bosszulni az, hogy most nagy. bajjal van dolgunk és hogy nem akkor cselekedtünk, amikor az kicsi volt. . Legyen szabad'1 most áttérnem arra az • uj jelenségre, amelyet először volt szerencsém említeni. .Eddig a szocziálizmust mindig ugy tüntették fel előttünk, mint egy munkás kérdést, amely tehát a munkaadó és a munkás érdekellentétéből származott. Csak a legújabb, mondhatnám függönyfelemelések által jöttünk rá arra, hogy ez egy sokkal komolyabb kérdés, mert itt nemcsak munkások vesznek részt a szocziálisztikus egyesületekben, hanem részt, vesznek olyanok is, akik még maguk is munkással dolgoznak, részt vesznek féltelkes, egész telkes, sőt gazdagabb parasztok is; ez tehát egy sokkal mélyebbre menő, egy sokkal komplikáltabb kérdés, mintha' csak munkáskérdés volna, bár akkor is elég nagy baj lenne! Kutatva, mi vezethette azt a vagyonosabb polgárt arra, hogy részt vegyen ezen szocziálisztikus, vagy inkább anarchikus összeesküvésekben, megvallom, az ember nem Iát tisztán, lehet, hogy terrorizálják; azt mondják neki, ha nem veszel részt, akkor megölünk, megengedem, hogy az helyenként megtörténik, de ez csak momentán dolog lehet, mert ha azután oda jönnek a huszárok, akkor vége a terrorizmusnak. Ez tehát nem lehet oka. Lehet, hogy csábítják némely helyütt; azt mondják annak a gazdagabb polgárnak: Hallod-e, tarts velünk! Neked van ugyan 50, vagy 100 holdad, de megduplázzuk; kapsz még egyszer annyit, amennyid van! így aztán lehet, hogy egy pillanatra megtántorodik.1 De he felejtsük el, hogy a magyar paraszt józan gondolkodású és az csakhamar meg fogja érteni, hogy megcsalták, kijátszották, mert könynyén kiszámíthatja, hogy ha Magyarország Szántóföldjeit a lakosság közt felosztják,' akkor talán három hold jut egy-egyre; akinek tehát 80 holdja van, az nem nyer, hanem veszít; akinek van valamije, azzal kön-nyü megértetni, hogy rizikóba megy bele és igy nem fog bele menni. Miért megy bele mégis ? Erre a választ — azt hiszem — megt lehet találni^ bár szomorú. Ezt nem tudom másként megmagyarázni magamnak, mint hogy ha ugy képzelem a dolgot: Mi az, a mit a földbirtok az embernek nyújt, amiért azt a földbirtokot már a rómaiak is istenítették ? A 1 biztosság érzetét nyújtja az embernek; azt a nyugalmas érze-
KÖZTELEK, 1898. ÁPRILIS HO 9. tet, melyet a földbirtok birtoklása magával hoz és nyújtja a haszon élvezetét. Ugy lát-, szik, hogy ezeket a földbirtok nem, nyújtja most már oly mértékben, mint nyújtotta eddig. Más magyarázatot nem találok, mert hiába adnak nekem 100,000 holdat ajándékba,, ha egyúttal annyi terhet rónak rám, hogy jövedelméből semmi sem marad; akkor olyan vagyok, mint egy napszámos. Attól félek, hogy abban az, irányban kell az okot keresni. Ne felejtsük el még azt se, hogy az ok keresésnél még annak a tényezőnek is közre kell működnie, hogy a mit méltóztatnak tudni, a magyar paraszt dölyfös természetében van, hogy ha egynegyed telkes is, lenézi azt a zsellér embert; némelyik még kezet se ad neki, olyan büszke és dölyfös. Hát hogyan lehetséges az, hogy éppen az ilyen büszke birtokos egyszerre szolidaritást vállal és pajtásságra lép azzíal az előbb lenézett emberrel ? Azt hiszem — mondom — itt oly bajok vannak, amelyeket rendőri intézkedésekkel elnyomi nem lehet. Keressük tehát, hol vannak ennek okai. Nem lehet azokat ugy momentán megtalálni ; vissza kell kissé az elmúlt időre is tekinteni és néznünk kell, hogyan fejlődött a volt úrbéres viszonya oda, ahol ma van. Lássuk egy pillanatra a történelmet. - 1848-ban fellobbant a . szabadság tüze ; egy pillanatra megpörkölte ugyan a magyar géniusz szárnyait, de 1867-ik esztendő szerencsére meghozta a sebekre az irt és ujult erővel törekedünk a nemzeti önállóság felé. Az érők felszabadultak; a liberálizmus expanzivitása mindenütt dolgozott ! a munka minden téren megindult és három század mulasztásait, mondhatni, egy harmad század alatt hoztuk helyre, vagy legalább helyrehozni" látszottunk és az idegen, aki 30 év óta nem látta Magyarországot, ha visszajön, bámul és azt gondolja, hogy ez csak egy varázsütésnek lehet az eredménye. De mi, akik itt állunk és látjuk e bámulatos fejlődést, mi is büszkék vagyunk reá, mi is örülünk, de egyet nem szabad elfelejtenünk és ez az, hogy a szabadságnak az a tüze, amelynek lángjaiból az uj Magyarország phőnixként szállott ki, az sem volt füstnélküli. A füst pedig, uraim, kormot és salakot rak le. Jaj annak a házigazdának, aki jókor ki nem tisztítja azt a kéményt, jókor el nem távolítja azt a kormot, mert az a korom lobot vet s felgyullad a ház 1 Már most hogy bántunk mi azzal a korommal? Nézzük a volt úrbéres fejlődését. Nagyon egyszerű a dolog. Mig 1848 előtt egyik urbariális törvényt a másik után hozták meg, amelyek mindannyian tanúskodtak arról az atyai gondoskodásról, amelylyel a törvényhozás a parasztok iránt viseltetett, addig 1848-ban a paraszt felszabadulván, atyai gondoskodásra már természetesen nem volt szükség; a paraszt szabad birtokossá lett. Egy csapásra kidobtuk a parasztot a szabad verseny ridegségébe, korlátlanul élvezhette a szabad osztály, a váltójog, a szabad elidegenítés, a szabad megterhelés souverain, de kétélű jogait, használhatta azokat akár előnyére, akár hátrányára. Igaz, egy vigaszt adtunk neki1 az útra, azt, amit ugy hivnak, hogy a laissez fairé, laissez passer elve. A mi jó magyar fordításban ugy hangzik: kaparj kurta, neked is lesz. De kérem, még sem egészen ugy van, hogy nem törődtünk vele, 1 mégis • törődtünk vele némelykor: előbb minden harmadik esztendőben, később minden ötödik esztendőben, akkor czirógattuk, paroláztunk vele, sőt a jó kortes még azt is megígérte, hogy majd nagyobb földdarabokat osztogat nekik. Ezt volt a szocziálizmusnak trainingje. Persze a választás után, különösen azok az urak, akiknek á szájában mindig a szabadság és a demokráczia elvéi vannak, a paraszt embert
_
29. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
nem ismerik, legfeljebb akkor, ha az országúton nem akar neki kitérni, akkor egyszerre megisméri, de aztán nincs is köszönet benne. Mi történt ez idő óta? Czivilizálódtunk. A parasztnak az igényei emelkedtek, már nem hord házi-iparilag készített ruhát, a brünni posztó neki jobb, a házi ipar háttérbe szorul, az igények minden téren növekednek, más oldalról meg a terhek nagyon természetesen növekedtek és mindig az utolsó időben oly mértékben és oly sokszorosan, hogy bizony nagyon megérzi azt nemcsak a kicsiny, de a nagy is. De legjobban nem az az egyenesadó bántja ct, hanem az a sok kicsiny, mellékes, hogy ugy mondjam sallang: pótadók, a községnek mindenféle terhei. Megjegyzem azonban, bármilyen soknak tartom is az adót r nézetem szerint amiatt még tönkre pem ment senki. De van a mellett a sok adó mellett, hogy ugy mondjam, a sok hivatalos teher mellett sok mindenféle más terhe annak a parasztnak. Ott vannak pl. a regále-bérlők, akik ma sokkal több jövedelmet kénytelenek fizetni az államnak, mint azelőtt és éppen azért azon vannak, hogy könnyű szerrel meggazdagodhassanak rajta s erre nagyon ügyes szisztémát gondoltak ki, amely kijátsza az uzsora-törvényt, t. i. a munka-, és a gabona-uzsorát. Ugyanis télen kölcsönöznek a szegény , embernek gabonát és nyáron visszaveszik a kölcsönt munkában. Csakhogy ily módon több száz perczentre megy a kamat, amelyet a kölcsön után húznak. Erre a nagy bajra méltóztassék a kormánynak a figyelmét kiterjesztenie; gondolom törvényhozási uton sokat lehet elérni. De ott. vannak a jegyzők, akiknek nagyon sanyarú a megélhetésük, ott van az ügyvédek egész raja, amely a szegény emberek legkisebb bajából lehetőleg nagyot cs'nál és belőle egy még nagyobb számlát; ott.van a közigazgatás és az igazságszolgáltatás; hisz a t. miniszterelnök ur ő exczellencziája maga is beismerte, hogy a közigazgatás reformja sürgős szükség - és hogy áltól jó eredményeket vár éppen a szocziálizmus tekintetében; erről tehát most nem akarok beszélni. Ott van azonban némely helyen a birtok elaprózása és a birtok felaprózásnak sok mindenféle baja, amelyek arra vezetnek, hogy a birtok kevés a megélhetésre és sok a meghalásra, túlságosan kicsiny a birtok arra, hogy érdemes legyen vele gazdálkodni, de éppen elég ahhoz, hogy a munkás egész napját eltöltse rajta, jóllehet nincs jövedelme belőle és elmulasztja azt az időt, amikor másutt dolgozhatnék. Némely helyen meg pláne már olyan kicsiny az a birtok, hogy az eke sem tud rajta megfordulni. De van ezenkívül még más baj is, t. 1. ott, ahol nem aprózzák el a birtokot, hanem ugy térnek ki a bajnak, hogy behozzák a franczia két gyermek szisztémát s ilyent sokat tudnék említeni. Pedig hát az nem magyar nemzeti politika, ha a nemzet csekélyebb szaporodását idézzük elő. Az adósságterhek egész tengere azután, mint t. barátom nagyon helyesen mondotta, onnét ered, hogy mindjárt akad a közelben olyan nyerészkedésre alak?ilt társaság, amely elég szíves ugy megterhelni a birtokot, hogy semmi aktiva sem marad rajta. Hála Istennek vannak, már helyenként hitelszövetkezetek, amelyek e tekintetben javulást mutatnak fel. És bátor vagyok a méltóságos főrendeknek még egy bajt figyelmébe ajánlani. Ugyanis, ha a különböző terhek és magas adósságok következtében végrehajtás alá kerül az a kisbirtokos, mi történik akkor? Addig, amíg a magyar törvények az iparosok é'etfentaitására szükséges eszközöket, kézmüszereket a végrehajtás alól kiveszik, addig a gazdát nem részesitiK ebben az előnyben, ha tehát végrehajtják a haszonmarháját, miből- trágyázzák a földet ? Ha végrehajtják a vonóerőt és az
29. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. ekét, mivel szántson? Ha végrehajtják a fuvaros lovát, kocsiját, mivel keresse tovább a fuvart? Ha ezután végre mégis el kell tőle venni a földjét is és végrehajtás alá kerül a kis-' birtok, amely gazdájának ugv sem okoz már semmi örömet, akkot ki veszi meg a földet? Vájjon az a szorgalmas napsizámos-e, aki krajczárt krajczárra rakva, egy pár forintot félre tesz, hogy egy kis földet szerezzen ma-0 gának? Oh nem, hanem megveszi vagy a hitelező, aki elárvereztette, vagy pedig meg-' veszi az a minden községben létező, egy-két, hogy ugy mondjam latífundiáljs paraszt, aki mindent megvesz, ami eladó. Innen van azután, hogy a parasztföldek oly roppant drágák és aránytalanul nagy áron kelnek el. Méltóságos Főrendek! Mindezen bajoknak a sorozata olyan, hogy meggyőződésem szerint egy gondos kéz azokon mind javíthatott Volna, azokat a bajokat mind enyhíthette voln^, ha akarta volna, • Itt van például a téli foglalkozás. Anüak a népnek, mely egész nyáron dolgozik, egész télen át nincs dolga. E tekintetben sem történt semmi. Ne méltóztassanak félreérteni. Ha azt mondom itt, hogy ezen segíteni kell, ezzel nem a lusta embert, a renyhe munkást akarom protezsálni. Én is abban a nézetben vagyok, hogy aki nem dolgozik, az pusztuljon el, az nem érdemli meg, hogy segítsünk rajta. De nagyon sok olyan van közöttük, aki nem a maga hibájából sülyedt és ezen kell segítenünk. Mi tagadás benne, mulasztások történtek. Nem törődtünk az országfentartó elem ' legszélsőbb rétegeivel. És mélt. főrendek, csak egyre vagyok bátor figyelmüket felhívni. Nem• zeti nagylétünk temetőjét, Mohácsot, csak pár rövid esztendővel előzte meg a Dózsa lázadása. De mulasztások történtek máshol is. És itt bocsánatot kérek, de Magyarország nagy birtokosait, akik itt képviselve vannak, sem veszem ki a mulasztás okozói közül. Mi is vétkeztünk. Mert hol van az az ideális viszony, amelyről az a jelenet is tanúskodik, amit talán e teremben, e falak közt fel szabad említenem, midőn gr. Széchenyi Ferencz, a magyar nemzeti múzeum alapitója, három felcseperedett fiával először látogatta meg somogymegyei birtokát, akkor a többek közt a jobbágyok deputácziója is tisztelgett nála és ő odavitte három fiát közéjük és körülbelül így szólott hozzájuk : lássátok kedves fiam, ezeknek a jó embereknek a munkája és. verejtéke szerzi meg nektek a jövedelmet, ezeknek a munkája adja meg nektek a módot arra, hogy ugy élhessetek, ahogy éltek; n§, feledkezzetek meg róluk soha.; legyetek irántuk mindig jószivüek, szeressétek' őket és viselkedjetek irántuk hálával. És hogy a hála érzete feledésbe ne menjen, elrendelem, hogy te pedig eredj fiam István és csókold meg a legöregebb jobbágynak a kezét. Hol vannak ezek az idők. Elismerem, hogy á viszonyok megváltoztak, elismerem azt is, hogy meg van még helyenként a patriarchálizmusnak érzete is, de egészben megszakadt a patriarchálizmusnak ősi fonala, mely légjobb eszköze volt a társadalmi összetartásnak. Ott tehát, ahol megszakadt ezen ősi fonál, ennek helyébe mást kell helyezni. Nagyon helyesen mondta Teleki József t. barátom, hogy ennek meg van a módja a falusi szövetkezetekben, hogy ha. az a földbirtokos, a földesúr foglalkozik azzal, de ugy, hogy ő maga csinálja meg azt a nép számára és annak élére 'áll. És ennek sok s:sép eredménye lehet, ami egy hitelszövetkezet, takarékmagtár, fogyasztási szövetkezet folytán keletkezik, mert ez a népet nemcsak támogatja, segiti, hanem autonómiára is tanítja,- ha az a földesúr és annak megbízottjai ez irányban helyesen járnak el és megértetik azzal a néppel, hogy jóakarattal vannak iránta, nemcsak
KÖZTELEK, 1898. ÁPRILIS HO 9. a választásnál, és a napszámfizetésnél érintkeznek vele, hanem quasi szolgálaton ki vül is, akkor azt hiszem, hogy a patriarchálizmusnak megvékonyodott, mondhatnám ezüst hajszálnyi fonala megujul, mert állítunk helyette egy másik fonalat, amely igaz, hogy nem hajszálból, de fűzfavesszőből van fonva, amely gyökeret ver és majdan lombos fává lesz, amelynek árnyékában a társadalmi ellentétek meg fognak szűnni. Méltóságos főrendek! Ha mindezeket, szanáljuk is, amint szerintem későn ugyan, de még lehet szanálni, akkor még mindig nem tettünk ám eleget, mert a talpazatot segítettük ugyan, de a gerincz még beteg. Azt hiszem, hogy a társadalomnak azt a rétegét, amelyet régente ugy hivtak, hogy köznemesség és ma ugy, hogy: gentry dzs-vel irva, ma nincs jó helyzetben, amit bizonyítani is felesleges, mert ezt még azon politikusaink is elismerik, akik még ma is azt mondják, hogy a parasztnál semmi baj nincs. Hogy mennyire szükséges egy egészséges középosztály, az kitűnik abból a szerves összeköttetésből is, amelyben az parasztsággal van, mert az csinálja az összekötő kapcsot a paraszt és a birtokos közt, az vezetője lehet a parasztságnak és tudjuk, hogy olyan videkeken, ahol egészséges középbirtokosság van, a parasztnak is sokkal nagyobb keresete. De a középosztályt nemcsak a közgazdasági szempontból kell tekintenünk, hisz ha visszanézünk Magyarország történetére, kérdem, annak összes rétegei közt melyik az, amely a magyarság tekintetében legtöbb érdemet szerzett? Nem a régi magyar köznemesség volt-e az, amelynek szikláján megtörtek azok a habok, amelyek aláakarták mosni nemzeti önállóságunkat. Nem ez volt-e az, amely nemcsak fegyverrel, hanem tollal is fentartotta a magyarságot, nemcsak fegyveres "erőszak ellen, hanem akkor is, mikor mézesmázos politikával iparkodtak megtántoritani nemzeti önállóságunkat. Nem volna-e tehát érdemes ezt az osztályt fentartani? Tettek-e valamit ezen osztály fentartására? A választ a méltóságos főrendekre bizom, én csak egy jellemző dolgot akarok felemlíteni. Az utolsó 30 évben nem egy magyar nagybirtokból esi náltak hitbizományi. Jutott-e eszébe az igazságügyminiszterek közül valamelyiknek, hogy a középbirtoknak is meglehetne-e adni ezt a jogot, mert hisz a kisebb birtokot inkább kell protezsálni, mint a nagyobbat. Már pedig a hitbizomány-csinálás a protekeziónak egy módja. Miért nem kellene azt a birtokot konzerválni, amely nagyobb veszélynek van kitéve? Ha protezsáljuk a nagyobbat, amely egyedül is könnyebben védekezik? De tovább megyek, ha tekintjük Magyarország mappáját, Pozsonytól egészen az erdélyi határig vonul el a legveszélyesebb nemzetiségi vidék s ott — aki ismeri a vidéket, az tudja — hogy minden egyes kúria a nemzetiség végvára. Hát nemzetiségi szempontból nem kellene-e ott védelmi politikát folytatni? Nem nemzeti csapás-e, ha ott egyik kúria a másik után idegen kézre jut ? Nem kellene-e ott a magyarság fellegvárát bástyákkal körülövezni ? Mert különben hová lesz a magyarság? Kulturegyesületekkel akarja-e fentartani azt, amit sok századon át a magyar dzsentri tartott fenn a vidéken ? Nem uraim, ezt nem fogják tehetni. Ha már a majorátusokra tértem át, legyen szabad egy megjegyzésre reflektálnom, melyet többször hallottam az utóbbi időkben, — igaz, hogy csak alattomban. De én nem szeretem az alattomos beszédet, csak a napot és a világosságot. Azt mondják, a hitbizomány nemzette a szocziálizmust. Nézzünk szemébe e vádnak. Ha ez igaz, nagyon természetes,' hogy oly vidéken kellett a szocziálizmusnak keletkeznie, ahol sok a hitbizomány. Hát lássuk a statisztikát. Tudjuk, hogy a szocziálizmus keletkezése, fészke Csongrád-, Bé-
547 kés ós "Csanádmegyében van. Csongrádon a hitbizomány az összes területnek 12°/o-a, Békésben 4, Csanádban 0'58%-a. Vagyis Csongrádot kivéve e megyékben nincs is tulajdonképen említésre méltó hitbizomány, pedig ott keletkezett e szocziálizáius. Viszont nézzük Magyarország legtöbb hitbizománynyal bíró megyéit. Sopronban az összes terület 27%'-a, Pozsonyban 26, Mosonban 17%-a hitbizomány s itt még nincs szócziálizmus. Ha pedig nem a hitbizományi nézzük, hanem a kötött birtokot, mint egészet, szemben a szabad rendelkezésre álló birtokkal, azt látjuk, hogy az összes megyék , között a legtöbb szabad rendelkezésre álló birtok éppen Békésben van: az összes terület 89%-a. A másik legnagyobb szám 80%, Szabolcsban van, a szócziálizmus uj gyupontján. A legkevesebb szabad rendelkezésre álló birtok pedig Brassóban van, 36% és Szebenben 35%. És ott nincsen baj. Azt hiszem, mindezek alapján ki lehet mondani, hogy ez a vád csak ráfogás. De ha a statisztika ki is mutatja, hogy ez a vád nem áll, de azért elismerem, állhatna. Nézzük hát, mi történnék, ha csakugyan fenforog az az eset, hogy a kisbirtokos terjeszkedni akar s hogy kötött birtokba ütközve, nem terjeszkedhet. Ennek is megvan a módja. Miért ne lehetne a kormány részéről megkönynyiteni a hitbizományt élvezőnek, hogy ő az uradalom egyes részeit eladja és annak árát vinculálja, hozzácsatolja a fidei komissumhoz, amint Németországban is a föld fidei kommissumok mellett vannak pénz fidei kommissumok? De még tovább lehetne menni; hogy oly sik területen, mint az Alföld, a hitbizományt haszonélvező kívánságára meg kellene engedni azt is,, hogy az egész hitbizományt eladhassa azon feltétel alatt, hogy az egész vételárból ugyanoly értékű, de sokkal nagyobb területet vegyen erdős vidéken. Sőt miután ez egy hasznos közgazdasági czél, a kormány bélyegilletékben is adhatna neki előnyöket ily esetben. Mert az egy közgazdasági haszon, amit az egyik helyen csinál s elmegy oly helyre, hol ismét hasznot csinál, mert tudjuk, hogy az erdőgazdaságot csak kötött birtokban, lehet helyesen kezelni s emellett a magyarságnak egy ujabb erősséget emelünk ott. Meggyőződésem az, hogy ilyen és hasonló módokon, egy czéltudatos, jól meggondolt földbirtokpolitikával, kivált egy modern előitélektől mentes — erre súlyt fektetek — földbirtokpolitikával lehet sokat tenni, de nem annyit, mint amennyit lehetett volna korábban. De ezt csak aktiv módon lehet megtenni, le kell tehát mondani a laissez fairé, laissez passer kommotus, de passiv politikájáról ott, hol az eddig csődöt mondott. Adjunk tehát alkalmat annak, kinek nincs, hogy könnyebben szerezzen földet; adjunk alkalmat annak, kinek van, hogy könnyebben megtarthassa azt. Ne csak a hitelezőt tekintsük mindig, hanem az adóst is és protezsáljuk őt addig, mig a hitelezőnek kárt nem teszünk, általában protezsáljuk a gyengét az erős ellen, kiváltképp ne feledjük el, hogy nemzeti politikát helységnevek magyarosításával nem lehet csinálni. Ezt csakis ugy lehéí, hogyha egy erőteljes és egészséges magyar közép- és kisbirtokosság fentartására és megerősítésére törekszünk. Miután azonban a legutolsó időkben örömömre láttam, hogy a passiv politika terén egy nagy fordulópont állott be, mert oly "törvények és intézkedések alkottattak, melyek az én irányommal megegyeznek, ilyen a szőlőrekonstrukczióról, a gazdasági munkásokról szóló törvény, azon tervek és törvényjavaslatok, melyekkel a szövetkezetek felsegitése iránt intézkedik a kormány, továbbá azon Ígérete a földmivelésügyi miniszter ur ő exczellencziájának; mindezek uj reményeket ébíesztenek bennem s ennek folytán a költségvetést általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés.)
548
KÜLFÖLDI SZEMLE. Németország. A fokozódó lóimport s a német lótenyésztől. Nemcsak a franczia, hanem a német gazdák is vészkiáltásukat hallatják a lóimport miatt. Statisztikai adataik szerint 1896-ban 103,260 darab lovat importáltak, holott kivitelre csak 9894 darab jutott. A fokozódó importot jellemzi, hogy 1880-ban 59,726-ot importáltak s csak 17,966-ot szállítottak el. Már most ezzel-szemben a németek a francziák eljárását akarják utánozni s vám emelésen gondolkodnak, hogy ezáltal a belföldi ' tenyésztést • emeljék és a kivitelt lehetővé tegyék. Az „I. L. Z." rámutat arra, hogy a végződő századdal amúgy is gépekkel kezdünk már minden munkát végeztetni s. a kereslet a lóanyag iránt csökken, tehát a lótenyésztés hanyatlásának természetes oka meglévén, minek azt az importtal még jobban fokozni? Rámutat arra, hogy Oroszország, Dánia és Magyarország lóanyagának Németország rend,es piaczává fejlődött ki, ha tehát a kormány rövid idő múlva nem emeli magasabbra a vámot — ma 20 marka fejenként — Németország lótenyésztése teljesen aláhanyatlik. Az idézett lap, épp oly aggodalommal emiészik meg az amerikai lovak inváziójáról, mint ahogy azt a francziák teszik általában. Oroszország. Orosz juhok Franciaországban. A német sajtó kárörvendőleg mutat rá az orosz juhtenyésztés hanyatlására. A gyapjúnak s fagygyunak nem lévén kelete, az orosz juhászat alig mutathat ki fejenkint 6 márka bruttó bevételt évenkint. Persze a kivitellel akarnának magukon segíteni, ám a poroszok sorompót zártak előlük s most a Páris felé történő exportnak csinál a moszkvai gazd. egyesület propagandát. Tényleg már tavaly meg is kezdték Francziország felé a kivitelt. A 60—70 kilogrammos birka átlag 16—32 franknyi tiszta haszonnal lön értékesítve. A kisebb birka a La Viliette i vásáron nem volt értékesíthető, valamint a hizott birka sem. Csakhogy az orosz tenyésztő — elragadtatva a szép haszon által — nem nézi,-vájjon a Francziaországba indított birkája beteg-e, nem-e; egyedüli czélja lévén, jószágán haszonnal túladni, minek az a következménye, hogy nemsokára a francziák is követik a németek példáját s megtiltják az Orosz juhok importját. Ezt kerülendő, az orosz tenyésztők ezután a kivitelt szavatoló szövetkezetek utján szándékoznak eszközölni. A „D. T." azt hiszi, hogy az orosz tenyésztők ilyformán eljárva, nem is vesztik el a franczia piaczot. Rámutat arra, hogy Ausztráliában is a tenyésztők szövetkezete emelt vagy húsz teljesen berendezett vágóhidat s azt nyerték vele, hogy az 1882-ben 6—8 márkával fizetett birkaárat ezidőszerint felemelték 12—14 márkára. Az évi export meg 2 miilió darabot meghalad. Argentína köztársaságnak — bár milliószámra volt birkája—még csak néhány évvel ezelőtt, képtelen volt évente millió birkánál többet exportálni. Hála a gazdák szövetkezetének, ott ma a birkaexport a mezőgazdaság legvirágzóbb ágának tekinthető. Az idézett német lap még számos példát hoz felmelyekkel a gazdák szövetkezetének áldásos voltát bizonyítja. Mi ezt már évek óta hangoztatjuk, ám az elhintett mag még nem jutal-' maz számottevő terméssel. Olaszország. A mezőgazdaság válságának okai. Az „II coltivatore" az olasz mezőgazdaság válságának okait fejtegetve az ország közgazdasági viszonyainak nagyon sötét képét festi. A tavalyi búzatermés az átlagos tíz évi termésnek, Í2 millió hektoliternyi deczifitjét mutatja. A tengerinek, mely a földmives nép táplálkozásánál oly jelentékeny szerepet játszik — tavalyi termése is csak 21 millió hl. volt, bár átlagosan 28 hektoliternyi termést arattak
KÖZTELEK, í 898. ÁPRILIS HP 9. belőle. A bortermés meg cserben hagyta a szőlősgazdákat, mert az utóbbi években a rendes, átlagos termésnek csak hatod' részét szüretelték. Országos a panasz a selyemgubó, a szarvasmarha, a tej, vaj s sajt nagyon is rossz ára miatt. Az általános csapáshoz még az is hozzájárul, hogy a narancs' s czitromtermelést is válság fenyegeti immár, mely főleg onnan számazik, mert az Egyesült-Államol» jónak látták az olasz déligyümölcs behozatala ellen, magas vám tarifákkal védekezni, mert ők maguk a déli államokban évrőlévre nagyobb mennyiségű déligyümölcsöt termelnek és saját szükségletüket bőségesen fedezni képesek. Az olasz kormány természetesen erélyesen reklamált ez ellen, ám a washingtoni kormány előtt süket fülekre talált.. Már most a bajon oly formán akart segireni, hogy az agrumi (déligyümölcs) belföldi fogyasztását az 1897. julius 2-án megszavazott törvénynyel akarta fokozni, mely e czikk fogyasztási adóját 1 Lírában állapította meg. Törekvése nem ért czélt! Másrészről a közlekedési miniszter a vasúti szállítási tarifát a belföldi forgalomban 20°/o-al s a külföldi expedícziónál 3Ö°/o-al csökkentette — ez sem hozta azonban azt a hatást, melyet attól várt. A földmivelési miniszter az általános válságon oly formán vélt segíteni, hogy prémiumok osztásával a déligyümölcsből készült konzervek gyártására akart buzdítani, az idők folyamán beigazolódott, miszerint ez a törekvés is hajótörést szenvedett. A sok baj összetorlódott s annak tulajdonítható a fellépett anarchia! Francziaország. Gazdák a kamarában. A franczia szaksajtó fájdalmasan veszi tudomásul, hogy az országgyűlési képviselőik között feltűnően kevés a gazdák száma. Más államban, úgymond a földbirtokos gazda osztály szolgáltatja a parlament tagjainak fölösszámát. Tényleg a franczia 581 képviselő közül a pár excellenc mezőgazdaállamban csak 15 ember vallja magát mezőgazdának. A többség ügyvédekből, orvosokból, állatorvosokból, nyugalmazott hivatalnokokból, meg kiérdemelt proffeszszionátus politikusokból áll. Nem lehet tehát csodálkozni, ha a mezőgazdaság, vagy 20 milliárdot veszített, hogy a föld termésének értéke folyton csökken, mintahogy azt a földmivelési miniszter legutóbbi statisztikai adatai világosan bizonyítják. A „L. A. P." azt igyekszik olvasóival megértetni, hogy' hiába erőlködnek a mezőgazdaság legújabb vívmányaival dolgozva boldogulni — ha nem tudnak okosan — képviselőt választani és a közgazdasági politikát a mezőgazdaság érdekeinek megfelelően inaugurálni. A franczia sajtó felszólalása, nagyjában mintha a mi viszonyainkra is ráillenék? A szőlőbérlők uj ' törvénye. Egelőtt három évvél a franczia szőlőbérlők, helyzetök javítását czélzó peticziót intéztek a kamra elé, mely nagy későn a múlt héten el is fogadtatott minden fórum előtt. Mielőtt a hozott törvényt ismertetnénk, helyén levőnek látjuk, a „szőlőbérlők" fogalmának megmagyarázását. Nantes kerületének számos községében a földbirtokos ' s a paraszt szerződést kötött egymással még a hübéresség korában, melynek értelmében a tulajdonos bizonyos földjét hübéressének adja örök időkre azon feltétellel, hogy azon csak szőlőt müveijen. A termés kettőjök között létrejött megállapodás szerint osztatott szét. Ha a bérlő megszüntette a szőlőművelést, ugy a földbirtokos egyszerűen visszavette földjét, s a paraszt béfleti jogát vesztette. Végre ez a szerződés helyén levő lehetett ezelőtt 5—600 évvel, dehát a terméssel történő bérletfizetés, továbbá a föld lekötöttsége ma a XX-ik század elején anomoliának bizonyult, mert az a mai felfogás szerint nem mint haszonbérlet, hanem mint a birtokjog elleni sérelem tűnik fel. Az ilyen szőlők eladá-
29. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. sánál a birtok csak fél árat kaphatott, mert a szőlőtermelő joga szolgalom gyanánt terhelte a birtokrészt. Kisajátításoknál meg a szőlőtermelőt ugyanazon kártalanítás illette, mint a földbirtokosát. A Nantes vidéki szőlőbérlő s a földbirtokosa annyira megszokták a furcsa viszonyt, hogy ha> a filloxera invázió be nem ütött volna, bizonyosan még ma iá' szó nélkül megmaradtak volna amellett. De a bérlő s a birtokos szenvedtek a csapás alatt, mert a jövedelem megszűnt, bár kettejök nem egyaránt károsodtak. A bérlő nem ültetett szőlőt, tehát elvesztette minden jogát a földhöz, igen ám, de a birtokos meg visszakapta igy minden szolgalomtól ment birtokrészét. Itt rejlett az igazságtalanság — ez ellen történt a felszólamlás. A kamara s a szenátus elé került a törvényjavaslat s. márczius 8-án szentesítést nyert. Lényegesebb pontjai a következők: 1. A szőlőnek a filloxera által történt pusztulása, a szőlőbérletet (bail a complant) nem oszlatja fel. 2. A bérlőnek joga van szőlőjét újra ültetni, erre nézve négy évi időköz illeti meg. Az ujraültetést beojtott amerikai alanynyal eszközli, az ojtványok azonban a birtokossal egyetértőleg választatnak meg. 3. Ha a szőlőbérlő nem akarja, vagy nem birja a szőlőt újra ültetni, jogát egy harmadik személyre ruházhatja. De ha a harmadik személy nem rokona a bérlőnek, abban az esetben a birtokosnak egyenlő feltétel mellett, vásárlási előjoga van. A bérlőnek ennélfogva a harmadikkal kötendő szerződése előtt, a birtokost értesítenie kell az ajánlott ár magasságáról s az ajánlkozó nevéről. A bérlőnek a rekonstruálás utáni le- • mondása hasonló elbírálás, alá esik. A franczia gazdák azt hiszik, hogy ezen törvény hézagos s számtalan peres esetnek leend szülő anyja. így a törvény azt rendeli, hogy a rekonstrukczió ojtott amerikai alanyokkal végeztessék. Az ojtványokat a bérlő s a birtokos közösen határozzák meg, ám az alanyról nincs említés téve. Pedig Isten a megmondhatója, az alanyok száma mily óriási a 15 év előtt magasztaló Jaqueztöl egész a legdivatosabb Berlandieriig milyen sokféle van! Mi lesz, ha a bérlő Ripáriát akar, a birtokos meg nem tágít a Rupestristől ? Daczára azonban a hozott törvény némely fogyatkozásainak, a francziák mégis örülnek neki, mert megakadályozza, hogy a filloxera invázó csapásából egy néposztály anyagi hasznot húzzon a másik rovására. A bérlőnek a föld iránti joga elismertetik, bár nem tulajdonosa annak. Viszont a birtokosnak meglévén egy harmadikkal szemt ben visszaszerzósi előjoga, égyszér csak megszüntetheti a középkorból származó szerződést, melynefy mai viszonyaink között.semmi létjoga nincs. Az országszerte divatozó csavargás akadályozása. A kamra több jeles tagja azon mód megállapításán fáradozik, miként lehetne az elharapódzott országos csavargást olyformán megszüntetni, , hogy azt a mezőgazdaságra nézve előnyösen lehessen kihasználni a csavargóknak munkába szorításával. A statisztikai adatok szerint a mult évben az országban 39,500 notóritis munkaképes csavargót tartóztattak le. Ám mennyi azok száma, kiket le nem tartóztattak? Francziaországban van összesen 32 ezer mezei rendőr, kiknek fele 60—70 éves, a másik fele meg tisztán elaggott invalidus, kiktől nem lehet kívánni, hogy az országosan űzött csavargással szemben erélyt fejtsenek, ki. A csendőrség komolyabb ügyekkel van elfoglalva, így a képviselők bizottsága abban állapodott meg, hogy a csavargás ellen csak e két szer lehet hathatós: a bebörtönözés s a kényszerdolgoztatás.
29. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. Ha a csavargó azt fogja tudni, hogy zárkás börtön vár reá, hol eltartása költségének levonása után, ha 50 frankot takarított meg, eresztik szabadon, meg fogja magát gondolni, csavargásra adja-e, magát? A kényszermunkát azonban a képviselők többsége még a bebörtönözésnél is jobbnak tartja. Bizony nálunk is csak ugy nyüzsög a sok munkaképes csavargó országutaink gyalogjáróján így tavasz felé ! Mikor fordítunk mi figyelmet arra, hogy a. haszontalanul elpocsékolt munkaerőt a mezőgazdaság javára kiaknázzuk? Sürgősen kellene valamit tenni, mert a szocziálisztikus athmoszférában a csavargó nép nagyban hozzájárul a ragály terjesztéséhez. Az amerikai lovakkal behurczolt betegség. Mult szemlénkben megemlékeztünk a franczia tenyésztők aggodalmáról, kik az amerikai lóimportban veszélyeztetve látják lótenyésztésüket. Most avval lepnek meg az állatorvosok, hogy a tengerentúli lovak ragályos nyavalyát is hoznak be magokkal. A lóbetegséget az amerikai tennésztők „fekete betegség"-nek nevezik, mely rákszej-ü, setétbarna, gennyes sebek felléptével nyilvánul, oly ragályos s veszedelmes, mint a takony s Neuillyben a mult héten két istálló lóállományának lebunkózását tette szükségessé. Ez tekinthető okának, hogy most Normandia öszszes lótenyésztői a legerélyesebb hangonkövetelik az amerikai lóimport gyors beszüntetését, vagy megnehezítését. A kerületi szövetkezetek egyremásra tartanak kongresszusokat s a „franczia gazdák központi egyesületéihez intézték peticziójukat, melyben kérik mentől sürgősebben követelje a kormánytól a kitiltási rendeletet.
549 dem : nem jó volna-e a juhokat, a mint az idő engedi, piszkosan, lenyíratni. A nyirás után pedig milyen szerrel lehetne őket a jövőre nézve a bajtól gyökeresen meggyógyítani ? Homoki. 194. sz. kérdés. Augusztusi malaczaimat mult évi november hóban állatorvossal himlő ellen beojtattam. Az ojtás fogott is. Daczára ennek az évi január hónapban a malaczok himlőbe estek és ennek folytán 35% himlőben el is pusztult. Kérem legyen szíves tudatni, hogy miként kaphatták meg a beojtott malaczok a himlőt? G. Gy. 195. kérdés. Az egész marhaállományunk kezdett szemlátomást apadni és soványodni, sőt a kis malaczaink tetemes mennyiségben dögleni. A valódi okot keresve tapasztaltuk, hogy csakis az állatoknak nyújtott buzakorpában kell a bajt keresnünk, miért is ezen korpából mintát egy vegykisérleti állomásra küldve, onnan azt a bizonyítványt kaptuk, hogy a kérdéses korpában tetemes mennyiségben üszögmaradékok találtattak, melyek nagyon káros hatással lehetnek a marhára s azért is az ezen korpával való etetés felhagyandó. Továbbá néhány drbot állatorvos által bonczoltattunk, aki semminémü betegséget az állatokban nem találva, odanyilatkozott, hogy ezen állatok csakis lassan ható mérgezés következtében mehettek tönkre s ez valószínűleg szintén abban a korpában keresendő. Ezek után nem etettünk többé ezen korpával s azóta nem is történt semmiféle elhullás, sőt javulás tapasztalható az állatokon. Kérdjük most, kihez vagy melyik bírósághoz forduljunk, hogy az illető gőzmalmot jelentékenyen szenvedett kárunkért felelőssé tegyük s kárpótlást igényelhetünk-e, valamint nem volna-e czélszerü, söt szükséges is ezen malmot névleg megnevezni, nehogy még több gazdatársunk ugyanezen kellemetlen bajba essék, abból a gőzmalomból vett korpával.
A normand tenyésztők a kormánytól a következőket kérik: 1. Minden importált lóra 200 frayiknyi vám, vettesék. 2. -Rendeltessék el kilenczven napos vesztegzár. 3. A külföldi származás vassal égetve jeleztessék a sörény alatt. P. Nyitramegye. S. J. A sajtó azon nézetének ad kifejezést, 196. kérdés. Egy tábla késői buzahogy a 200 frank beviteli vám nem sok, hisz az amerikaiak annyit szedtek a franczia lovak vetésemen, mely luczernatörésben van vetve, a beküldött nagyobb mennyiségben mutatkozó után, miután értékük — ad valorem — 20%-át fizettették e czimen. Holott az amerikai lovak férgek vannak. Kérek szives felvilágosítást eddig a nevetséges 30 franknyi vám mellett •miféle íergek ezek? kártékonyak-e? és lehetlettek importálva. Végre a franczia tenyésztő, séges-e védekezni ellenük? Alsó-Megyes. . L. G. különböző adók czimén fizet az államnak 200 197. kérdés. Szíveskedjék velem tudatni, frankot míg lovát 4 éves koráig félneveli. A franczia lovakat Amerikába csakis 90 hogy a gleditschia magot miként kell ültetni? Heves. G. AL. napos vesztegzár után eresztik szárazföldre, 198. sz. kérdés. A beküldött rovarok ha tehát ugyanezt követelik az övékkel szembe, csakis a kölcsönösség elvének hódolnak. A mult évben tönkre tették egész gyümölcsterjelzést azért tartják szükségesnek, mert az mésemet az által, hogy az éretlen gyümölcsöutóbbi időben rendkívül sok idegen származású ket ormányukkal folyton szurkálják, mig végre lovat csempésztek be a franczia lovassághoz, is a gyümölcs a sok seb miatt megrothadt és s a versenyekre — mely visszaélést csakis az lehullott. A rézgáliczczal való permetezés nem idegen származás ilyen jelzésével lehet kihasznál semmit, nemcsak a küldött rovarok, küszöbölni. de még a hernyók ellen sem. Mi e rovar neve s mi az ellene a védekezés ? P.-Bessenyő. Gs. J.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések.
192. sz. kérdés. Egyik birtokomon 300 drb idei választott malaczom van, ugyanott egy' mezőgazdasági szeszgyár, a mely burgonyával dolgozik, de már május elején tengerivel keverve fogunk dolgoztatni egész julius l-ig. Nem-e volna czélszerü ezen malaczokat a gyári moslékra rászoktatni ? miáltal sok árpát és tengerit megmenthetnénk. Veleg. , G. I. 193. sz. kérdés. Juhállományomban a tél folyamán a rühesség nagyon elharapódzott, úgyannyira, hogy daczára annak, miszerint fogadott erővel mindkét falkát egyenként megrüheltük, a baj ujj-ult erővel lép fel, sőt reáragadt már a februári bárányokra is. Miután tartok tőle, hogy a már nagyon elterjedt bajnak elejét nem tudóm venni, kér-
Feleletek. Gleditschia vagy Maclura élősövény. {Felelet a 190. kérdésre.) A Gleditschia triacanthos élősövénynek csak akkor alkalmas, ha az rendszeresen fonva és metszve lesz, különben gyorsan felkapaszkodik és akkor kévés védelmet nyújt. Tény az is, amit kérdésttevő állit, hogy nagy havak alkalmával a nyulak megrágják a Gleditschiát, mivel azonban eleg jól sarjadzik, kellően visszacsonkitva gyorsan kiegészül. A Maclura annautiaca sokkal sürübb és - áthatlanabb növényt szolgáltat, mint a Gleditschia; számos tövisei miatt a nyul nem igen bántja, de az is tény, hogy nyirkos állásban könnyen megfagy, ilyen helyen azonban, a Gleditschia sem egészen télálló, miért is inkább ezt ajánlanám, már azért is, mert ez sarjai által még gyorsabban pótolja elfagyott részeit, mint a Gleditschia. Végül
megjegyzem, hogy a svéd sövény-rózsa szinte alkalmas élősövénynek, amennyiben ez a telet ártalom nélkül kiállja, a talajban éppen nem válogatós és, még több tövissel van megrakva, mint a Maclura. A. D. Régi zsindelytetők átfedése aszfaltfedéllemezzel. (Felelet a 191. számú kérdésre.) Régi, részben már elkorhadt zsindelyfedelek átfedésére a fedéllemez igen ajánlható, mert igy aránylag kevés költséggel újólag vizáthatlanná, sőt tűzbiztossá is tehetjük megrongált tetőnket anélkül, hogy magán a fedélszéken, vagy a zsindelyezésen sokat változtatnunk kellene. Ez pedig egy nagyon számottevő előny, mert tudjuk, hogy ha hasonló régi fedélszék a maga összességében még elég szilárdnak látszik is, egy-két helyt megbolygatva az összedüléssel fenyeget, mikor aztán se vége se hossza a költséges javítgatásoknak. Az átfedésnél mindössze csak a tetőorom s eresz mentén fektetünk le egy szál deszkát s csak a nagyobb lyukakat foltozzuk ki csak oly mértékben, hogy a zsindely a belé verendő szegeket megfogja. Átfedésre az aszfalttal impregnált tetőlemez határozottan előnyösebbnek bizonyult, mint a kátránynyal telitett. A tapasztalás megmutatta, hogy a kátrányos lemez az időjárás befolyása alatt erősen megváltozik, megkeményedik, összerepedezik s igy elveszti vizhatlanságát. Ezt főleg az okozza, hogy a telitéshea. használt kátrány több illó " olajat tartalmaz, melyek a nap behatása alatt elpárolognak s hogy a kátrányban levő karbolsav és kreosot vizben bár csekély mértékben, de azért mégis csak oldhatók s igy eső, hó által lassankint kilugoztatnak. Ez a magyarázata annak is, hogy miért szükséges a kátrányos lemez fedeleket időnkint újra bemázolni. Az aszfalt-lemez ellenben teljesen szagtalan, könnyen párolgó vagy vizben oldható alkatrészeket nem tartalmaz. Eredeti rugékonyságát ez okból tehát hosszabb ideig megtartja, sőt a gyárosok állítása szerint újra bemázolni sem szükséges. Hogy mennyiben felel meg ez a valóságnak, arra nézve hosszabb idei tapasztalatunk még hiányzik. Az anyag még sokkal ujabb keletű, hogysem ez irányban végérvényes Ítéletet mondhatnánk. Annyi azonban bizonyos, hogyha kiván is átmázolást, ezt csak nagyobb időközökben kívánja s felette valószínű, hogy több évig a tetőn maradhat, mint a kátrányos lemez. Arra a kérdésre, hogy mi olcsóbb, a tető uj bezsindelyezése, vagy átfedése, a következő költségösszeállitás nyújt tájékozást. Ha a régi zsindelyezést lebontanánk a beléczezés elkorhadt részeit megújítanák s az egész tetőt újra bezsindelyeznök, akkor egy négyszögmóter fedélsik a következő kiadásokat okozná : a) a régi zsindely leszakitása . 2 kr. b) a beléczezés részbeni megújítása (1 m2 átlag V2 m2 uj beléczezés) 10 „ c) 100 drb uj zsindely (1000 drb = .5-20 frt) . . 52 •„ d) 96 drb zsindelyszög . . . . 5 „ - e) munka 23 „ Összesen . . 92 kr. A tető átfedése aszfaltlemezzel ellenben a következő kiadásokkal járna ugyancsak egy négyszögméteren: a) a régi zsindelytető nagyjábani kijavítása, az orom- s eresz-deszkák húzása . . . . . . . . . , . 8 kr. b) r i m2 aszfalt-lemez (l'O m2 28 kr.) . . . 30 „ c) 60 drb szeg 3 „ d) l-l folyóméter háromszögű lécz . . . . . . . . . . . . 4 „ e) munka, szállítás stb . . . . 15.,, Összesen . . 60 kr. Mint látjuk az átfedés jelentékenyebben olcsóbb, egyszerűbb s gyorsabb munka is.
550
KÖZTELEK, í 8 9 8 . Á P R I L I S HP 9.
Alkalmazását tehát, melynek czélszerüségéről különben m á r s a j á t építkezéseimnél is meggyőződtem, jó szívvel ajánlhatom. Száhlendsr Gyula. Szeszgyári moslék választott malaczoknak. (Félelet a 192. sz. kérdésre.) Három hónaposnál fiatalabb malacznak szeszmoslékot adni n e m tanácsos, mert annak tej- és eezetsavt a r t a l m a megárthat. Kérdésttevő állatai m á j u s b a n kétségen felül tul lesznek 3 hónapos korukon, akkor tehát szemes tengeri és árpa mellett adhat szeszmoslékot, azonban eleinte csak minimális (100 kiló élő súlyra Va— 1 kiló) mennyiségben s fokozatosan felmehet vele 100 kiló élősúlyra 2 kilóig. Jó lesz különben vigyázni, hogy mindig frissen, langyosan kapják a malaczok a moslékot. M.
VEGYESEK. Mai számunk t a r t a l m a : Oldal Az OMGE. közleményei: Gazdasági tanulmányut Oroszországba. — X. Luxuslóvásár. — V. Díjlovaglás. ... 539 Lesz-e feltámadás ? J5. Gy. 539 Agrárszocziálizmus és földbirtokpolitika 545 TÁRGZA: Tavasz elején. Bársony István,.., 540 Növénytermelés. Termelési kisérletek különböző luczerna- és lóhereféleségekkel. Rerpely Kálmán. ... • 541 Állattenyésztés. A mindszent-algyői gulya ismertetése. Szt. J. ... 543 Gazdasági állattan. Patkányirtás. H. X. 544 Irodalom. Amerikai mezőgazdaság. — Gazdák könyve 545 Külföldi szemle. 548 Levélszekrény „ £49 Vegyesek. ... 550 Kereskedelem, tőzsde ... 551 Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban _(en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — ÁUatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül 552 Halálozás. Gróf Szapáry Géza, v. b. t. t. főudvarmester, e hó -5-én hosszas szenvedés után meghalt. A megboldogultban az OMGE. is egyik régi alapító tagját vesztette el. PáTcozdy Vincze a „Köztelek" lap betűszedője e hó 7-én meghalt. Csak 21 évet élt derék munkatársunk, kinek szürke ólombetűk jutottak élte hivatásául. Sápadt arcz, beesett mell hányszor, de hányszor szokott szomorú osztályrésze lenni e hivatás követőinek. E nyomon j á r t ő is. Kidőlt. A gépek kerekei tovább forognak. Nyugodjék b é k é v e l ! Erdőgazdaságunk reformja. A képviselőházban a n a p o k b a n nyújtotta be a földmivelésügyi miniszter a községi és némely más erdők és kopár területek állami kezeléséről, továbbá a közbirtokosságok ős a volt úrbéresek osztatlan t u l a j d o n á b a n levő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. E törvényjavaslat elsősorban az 1879. évi erdőtörvény azon nagyfontosságú intézkedéseinek végrehajtását kívánja biztosítani, amely intézkedés az erdőbirtokosokat, erdeik tervszerű kezelése czéljából, szakértő erdőtisztek t a r t á sára kötelezi. Kitűnt ugyanis, hogy az erdőbirtokosok egy része a legjobb akarat mellett sem tud törvényszabta kötelességeinek megfelelni. Különösen pedig az apró, vagy teljesen elértéktelenedett erdők birtokosai, akik önmamagukbán szakképzett erdőtisztéket tartani nem bírtak. A javaslat e b a j o n az állami erdőkezelés szervezése révén kiván segíteni oly formán, hogy az erdőtörvény 17. §-ának hatálya alá eső kisebb terjedelmű erdők kezelé-
sével az állam bizatik meg. Ez módot n y ü j t az államnak arra, hogy a kopárok keletkezését megakadályozza, a meglevő kopár és vízmosásos területek beerdősitésőt pedig hathatósan- felkarolja. A javaslat második része összefüggőleg az elsővel azon káros állapotok megszüntetését czélozza, amelyek a közbirtokosságok és volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyeinek intézése körül jelenleg fenállnak. Örömmel üdvözöljük a törvényjavaslatot, mely, mint az erdőtörvények lényeges kiegészítője erdőgazdaságunk több b a j á t czélozza szanálni s ezzel együtt erdészetünk felvirágzását is elősegíteni hivatott. Sajt és turó mint teheráru. Felvidéki állomásokról tetszés szerinti mennyiségben szállításra kerülő ily küldemények a r e n d e s viteldijakkal szemben 3 5 — 4 0 % kedvezményt élveznek. Több állomásról — Bpest-Józsefvárosra a Hungária országos magyar vajkiviteli részvénytársaság czimére gyorsáruként' szállításra kerülő vaj-küldemények után a rendes viteldijakkal szemben 10—18%-al olcsóbb díjtétel lett engedélyezve. Figyelemmel volt az államvasutak igazgatósága a tojáskivitel előmozdítására is, amennyiben oly állomásokra szállítandó ily küldemények, ahonnét a kivitel illetve a Svájczba vagy Németországba való elszállítás nagyobb mérvű szokott lenni, a rendes viteldijakkal szemben 35—40°/o-ra mérsékelte a szállítási dijat. Részint a fő- és székváros (nemkülönben egyéb városok) élelmezésének olcsóbbá tételét, részint a jó értékesítés megkönnyítését czélzók azon intézkedések, melyeket az államvasutak- igazgatósága az élelmiszereknek (tej, tojás, vaj, baromfi, vad, gyümölcs, főzelék stb.) olcsóbb tarifával való szállítás engedélyezésével kifejt. E helyütt azonb a n nem hagyhatjuk sző nélkül azt, hogy a jó értékesítés és élelmezés olcsóbbá tétele körül még igen sok a tenni való és ez még igen sok kívánni valót hagy m a g a után. Gondoljunk azon tényre, egy 5 kros csomag elszállítása akár postán, akár vasúton legalább is 36 krba, vagyis minden kg. 7 x /5 krba kerül és akkor meggyőződünk, hogy sok élelmiczikk elszállításáról le kell mondanunk, mivel annak szállítása ki nem fizeti magát és így sok érték, melyet olcsóbb fuvarozás mellett hasznosítani lehetne, megsemmisül, lehetetlenné van téve. Figyelmet érdemel végre azon vasúti szállítási díjkedvezmény, melyet az államvasutak igazgatósága a szarvasmarha állomány pótlására bizonyos megyék illetve járásoknak engedélyezett. Ezen kedvezmény a járási szolgábiró vagy polgármester által kiállított igazolvány ellenében vehető igénybe. A viteldíj kitesz: kocsi és kilométerenkint 15 fillér egységtétel kocsinkint 4 korona kezelési illeték és 5°/o szállítási adó alapján képződő díjtételhez. Állatforgalmi korlátozások. A főldmivelésügyi miniszter értesítése szerint a boszniai és herczegovinai országos kormány 1898. évi márczius hó 22-én a következő intézkedéseket léptette é l e t b e : I. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Boszniába és Herczegovinába való bevitele Trencsén vármegyéből tilos. II. Ragadós száj- és körömfájás miatt kérőd zőknek Boszniába ős Herczegovinába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos : Bihar, Győr, Komárom, Maros-Torda, Moson, Nagyküicüllö, Sáros, Temes és Udvarhely vármegyék területéről. III. Sertesvész miatt élő sertések bevitele Boszniába és Herczegovinába Magyarország egész területéről tilos. Marharakodó állomás engedélyezése. A földmivelésügyi miniszter a m. kir. államvasutak vonalán Zemplén vármegye területén fekvő Tarczal állomást azon korlátozással, hogy nagyobb állatok, m i n t : lovak, csikók és szarvasmarha m á r most, sertések és juhok pedig csak a nyilt árurakodó létesítése után rakhatók le és föl, m a r h a r a k o d ó állomásul engedélyezte.
2 9 . SZÁM. 8-IK
ÉVFOLYAM.
Ahol silány mag- miatt rosszul kel a vetés, oda pótvétésül legmelegebben ajánlható a Mauthner-féle iinpregnált répamag..
Trágyalé-szóró csapok beszerezhetők
Schottola Ernőnél
BUDAPEST, „Fonciére-palota. Árjegyzék
kívánatra
ingyen
ésbérmentve.
29. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
Borászati Lapok szölőmivelési és borászati hetilap. Tiszteletbeli szerkesztő: Engelbrecht' Károly. Kiadó és laptulajdonos: Baross Károly. Felelős szerkesztő: Dr. Drucker Jen6. Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Budapest, IX., Üllöi-ut 25. sz. (Köztelek) Szakértő szőlőmivelésre tanit, ugy az amerikai, szénkénéggel való, valamint, a homoki termelésre a Borászati Lapok 30 óv óta ferfnálló szaklap. Megjelen minden vasárnap. A Borászati Lapok kiadóhivatala: Budapest, IX., Üllöi-ut 25. sz. (Köztelek.) Előfizetési ára : E g y é v r e 5 f i t. — F é l é v r e 2 f r t 5 0 k r . Mutatványszám ingyen.
„Szőlömivelés és borkezelés könyve' szőlőkisbirtokosok és vinczellérek számára irta:
Szilárd
Gyula,
Ára 1 forint 20 krajczár. KERESKEDELEM,TŐZSDE. A kereskedelmi gabona tössdc a húsvéti ünnepek miatt zárva van. Heremagvak ólomzárolása.*) A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állomás az 1897/98. idényben f. évi április hó 7-ig bezárólag az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő mennyiségű vetőmagvakat ólomzárolta : Luczerna Lóhere Összesen 1 2873 Mauthner Ödön, ) Budapest Haldek Ignácz,2) Budapest... Deutsch Gyula, Budapest ... 1319 Magy. mezőg. szöv. Bpest — 1105 Klein Vilmos Szatmár 1060 Frommer A. H. utóda3) Bpest Beimel és fia Budapest ... zűu .Jtu o/u Boross és Szalay 193 181 .374 Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 13 348 361 ,'Kramer Lipót Budapest .... 165 195 360 'Tuchs Fülöp és fia, Budapest 4 273 277 Kzávoszt Emil, Budapest ___ 61 107 168 Hollánder A. és fia, Ungvár 6 132 138 Gr. Teléki Arvéd, Brassó — 124 124 M. lesz. és pénzv. b. Bpest 120 — 120 Widder testvérek, Bpest ... 48 48 96 Nöthling Vilmos Budapest... 9 34 43 Ifj. Weinberger Ignácz Bpest 1 •„ 18 19 Radváner I. L. Budapest ... 1 18 19 Összesen... ... 6940 8587 15527 J ) 2 q Trifolium incarnatum. 2 ) 6 q Trifolium repens, 2 q Anthyllis Vulneraira. 10 q Onobryehis sativa, 10 q Avena elatior, 6 q Poterium sanguisorba, 4 q Lolium perenne, 4' q Daetyllis glomerata, 5 q Bromus inermis. 3 ) 12 q Poterium Sang., 45 q Onobryllis sativa, 11 q Dactylis glomerata, 20 q Lolium perenne, 14 q Bromus inernis, 31 q Avena elatior, 2 q Bromus seealinus. *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai eredetű hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem plombozza.
Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek" részére. Budapest, 1898, április 7-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta súlynak értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: A és B dara 20.30 frt. Buza 0 1 2 3 4 5 6 7 7Va liszt: frt20 — 19.70 19.40 18.80 18.2017-9016.9014.90 buzakorpa 8-as takarmányliszt finom goromba frt 7.— 4.50 4.40
KÖZTELEK. 1898. ÁPRILIS HO 9. 13 Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) A tavaszias időjárás további számos rendelést hozott a piacznak, mely rendelések az idény előrehaladása folytán mindinkább sürgősebb jellegű. Vörös lóhere bár szűkön van, de a főképpen keresett jobb minőségekből a készlet egyelőre kielégíti még a keresletet. Ijuczerna. Kielégítő f o r r o m mellett árai változatlanul maradtak. Fümagvak mint máskor is ez időtájt, most is a kereslet főképeni tárgyát képezik és e lefolyt héten nagy mennyiségek keltek el belőle. Takarmányrépának ez idén olyan kelete volt, már régen nem tapasztaltuk. Annyiban újszerű egészséges jelleget'öltött az ebbeli forgalom, hogy kezdettel 'fogva mindig csak a megbízható és főleg az impregnált fajták felé irányult a figyelem. Ezekért mindig szívesen megadták a teljes árakat és a készletek ugy megfogytak, hogy a jövő évadra semmi sem fog maradni. Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten. Vörös lóhere uj 40—47 frt. Vörös lóhere, mult évi . . 36—40 „ Luczerna, magyar, mult évi 45—50 „' Luczerna, franczia, uj . . 68—70 „ Luezerna, olasz, uj . . . 45—55 •„ Baltaczim . ' 13—13-50 „ Mohar . 5-75-6 „ Bükköny 6—6'25 „ Szeszüzlet. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A s'zeszüzletben a héten az üzletmenet gyér volt és a szeszárak változatlanul a mult heti zárlatjegyzés szerint záródnak. Finomított szeszhen azonnali szállításra budapesti gyárak nagyban 56-50—56'75 frtig tettek ajánlatokat. Kicsinyben 57:57-25 frt az ár. Élesztőszesz azonnali szállításra gyér tételek, folytán 57 frton jegyeztetik. Mezőgazdasági szeszgyárak által a kínálat igen gyér és minthogy kontingens nyersszeszt 18-75'—19-— frton kínáltak, üzlet alig létesült. A budapesti piaczon a közeledő ünnepek folytán az üzletmenet, mint rendesen nem volt nagyon élénk és csak kisebb tételekre szorítkozott. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18.75— 19-— forint. Bécsi jegyzés 19-50—19-60 frt kontingens nyersPrágai jegyzés 55-25—553/s forintig adózott és 18-75 frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 12-50 cseh és 12-75 román kiviteli szeszért 90% hektoliterenként. A kivitel e héten 300 hektoliter finomított szeszt vásárolt. Vidéki szeszgyárak közül: Arad, Temesvár 25 krral olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 56 75—57 — frt, élesztőszesz 5757'25 frt, nyersszesz adózva 55 75—56-— frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 15-75—16 — frt, denaturált szesz 21-25 —21-75 frt. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiezikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1898. április hó 6-áról. . Forgalmunk a legutóbbi" jelentésünk óta, daczára a rossz időjárásnak, állandóan élénk menetű. Általánosságban minden igen keresett, nagyobb eladási tételeket azonban csak a szezon-czikkek képeznek. Tejtermékekben igen nagy a hiány. A behozatal, ket, hogy minél nagyobb mennyiségben küldjenek be. Tojás, kevés áremelkedéssel, szintén keresett s remélhetőleg e czikkben nagyobb árakat elérni nem lesz nehéz, mert valamint a tejtermékekben, ugy ennél is nagy hiány van. Füstölt hus, sódar kassai és prágai, valamint karajban igen élénk a vételkedv. Zöldségfélék és újdonságok, nemkülönben baromfiban a forgalom kielégítő. Jegyzéseink a következők: Marhahús jó kelendőségnek örvend,.eleje 42—50, hátulja 48—56. Borjúhús, magyar vidéki, egészben 30—46, kimérve 35—50. Báránynál némi árjavulás érezhető. Elkelt párja 3 frttól 8 frtig. Baromfi igen keresett, elkelt csirke 1.30—1.60, kappan 2—3 frt párja, liba 60—65, pulyka 55—60 kr S V Sonka és füstölt hus ára változatlan. Nagyszombati 90 kr, kassai 85,—90, • prágai 90—100 kr, csontnélküli házi sonka 90—95, csonttal 75—85 kron kelt el. .. " Vadakban a behozatal gyenge. Ozbak 70—90 kr kgrkint könnyű elhelyezést talált. Tojás, mint már fent jeleztük, igen keresett, némi árjavulással I. rendű áru 30—32rfirtért kelt el.
Tea-tojás 100-as ládákban 2 frt 50 kr. E czikk beküldése szerfelett ajánlatos, mert a piaczon legtöbbnyire csak L és II. rendű Aru fordul elő. Halakban a forgalom élénkült. Eladtunk élő pontyot 60—1.20, csukát 40—1.00, harcsát 80—1.20 krajczárral; jegelt süllőt 65—1.20, kecsegét 1.00—3.00 krral kgonkint. Zöldségfélékben zöld bab. 1 kilogr. 2—2.50 frt, kalarábé ló—15 kr, uborka 15—50 kr drbként, saláta 100 fej 1,20—2 frttal könnyen talált vevőre. A már ajánlott czikkeken kívül még vadak, leöltbaromfi, sódar és bárányok nemkülönben a már emiitett vaj és tojás minél nagyobb beküldését ajánljuk. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1898. ápr. 7-én. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 48—56 II. oszt. 42—48, III. oszt. 30—42, eleje I. oszt. 44—50 II. oszt. 34—44, III. oszt. 30—34, borjúhús hátulja I. oszt. 50—60, II. oszt. 45—50, eleje I. oszt. 40—54, II. oszt. 38—40, birkahús hátulja I. oszt. 36—40, II. oszt. 28—36, eleje I. oszt. 32—40, II. oszt. 25—32, bárány eleje 1 db 1. 4-—, hátulja • •—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 56—60'0, vidéki 50—54, szalonna nélkül elsőrendű 60—68, vidéki'53—50, sertéshús pörkölt 48—52-5, sertéshús szerb szalonnával 49 —54, szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar , idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 60—80, füstölt belf. csonttal-80—1-—, csont nélkül 0"80 —1-—, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, szalonna sózott 1 q 50—56"5, füstölt 57—58-—, sertészsír hordóval 60-0—61% hordónélkül 58 0—59 0, kolbász tisztított 0-80—90. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-20—1.80, csirke 0 90—1-3, kappan hizott 2 40—3 20, sovány —.— —••—, récze hizott 2'40—3-00, sovány 1-60—2"00, lud hizott 4-50—8 00, sovány 1.80—3 00, pulyka hizott 5 — —7 —, sovány 3 50-4-50. -b) Tisztított. Tyúk 1 db irt 0-50—0 90, 1 kg. , csirke 1 db 090—l'OO, 1 kg. kappan hizott 1 db 1-40—1-60, 1 kg. —•—•—, récze hizott 1 db 1-20—1-80, 1 kg. 56—56, félkövér 1 db 1-00—1-20, lud hizott 1 db 3—4-50, 1 kg. 0-45-0-60, félköv. 1 db 2-00—3-00, 1 kg. 50—56, pulyka hizott 1 db 2-50—4-50, 1 kg. 53—56, félkövér 1 db 1-50—2-50 1 kg. 50—55, ludmáj 1 db 15—1-—, 1 kg. 1-90—2*50 lidzsir 1 kg. 80—1-10, idei liba 1 db —•—•—. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80—1-20, csuka 0-80 —1 00, ponty (dunai) 0"50—0'60, süllő —• '—, kecsege 0'—0*0, márna —-40—-60, czompó 0-50—0-60, angolna 0 - — 0 —, apró kevert 0-25—0-40, lazacz , pisztráng —• •"—. Tej és tejtermékek. Tej I lit. frt 0-06—0-10, lefölözött 0-05—0-08, tejszín "00-—, tejföl 0'24—0'30, tehénvaj (tea) 1 kg. 1-20—1 "40,1. rendű 1-05—1-20, II. r. Ó-60—80-—, olvasztott 0-60—60, Margarin I. rendű 0-—, H. rendű 00-—, tehéntúró 0-18—0-20, juhturó 44—50, liptói 0-50—0-56, juhsajt 0'44—50, emmenthali sajt 1-00—Í'IO, groji sajt 0-56—0-70. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 0-16—0-18, barna kenyér 0-14—0-16, rozskenyér 0 — —0-—. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, Hüvelyesek. Lencse magyar 1 qfrt 14—18, stokeraui 22—36, borsó héjas magyar 10"0—13-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 17—24, bab fehér apró 7—11, nagy 8—12, szines 8-00—10. To;ás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 3105—34-5 n. oszt. (1440 db.) 28-0—28-0, meszes , orosz tojás 100 db. —, tea tojás 2-50—3'—, törött tojás 12'—. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 1.60—4-—, 1 q 1-8—3-0, Petrezselyem 100 kötés 1-60—4—, 1 q 4-0—8-0 zeller 100 drb 25'—.karalábé 1-0—200 vöröshagyma 100 köt. 7-00—8-—, 1 q 8—12—. foghagyma 100köt. , 1 q —-0—-'0, vörösrépa 100 drb l'OO—2'00, fehérrépa —, fejeskáposzta 1-0—10-, kelkáposzta 100 drb 0 00—O'OO, vörös káposzta 4-—7-— fejessaláta 110-—, kötött saláta 0-—, burgonya, rózsa 1 q 2-60 3-30, sárga 2-65—3-50, külföldi —•—•—, fekete retek 100 drb 1-00—3-00, uborka nagy salátának 100 db 10-—60-—, savanyitani való 100 db —•—•—.savanyitott 1-60—2-00. zöld paprika 0-0'—, tök főző —•—, zöldbab 2-—2-50 —, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. 0-3—-5, fejtett 1 üt. —•—, tengeri 100 cső •—•—, karfiol 100 db 9-0—10-—, paradicsom 1 kg. O'OO—O'OO, spárga —• •—, torma 1 q 14—18. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 20—40, köz. alma 12—20, fajkörte 30—40, közönséges körte 0, szilva magva, váló 00-—, vörös —, aszalt 14—22, cseresnye faj , közönséges , meggy faj — közönséges , ringló , baraczk kajszin , őszi , dinnye görög nagy 100 db , kicsi , sárga faj —• •—, 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. —•——•—, csemege —, dió (faj, papirhéju) 40—45, közönséges 20—25, mogyoró 20—30, gesztenye magyar , olasz , narancs messinai 100 db 1-60—4-0, pugliai 0— 0-—, mandarin O'OO— 0-00, czitrom l'OO—1'20, füge hordós 1 q 17—22, koszorús 2022, datolya 32—42, mazsolaszőlő 40—65, egres 1 lit. , eper 1 kg. kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—45, II. rendű 15—24, csöves 30—30—, (szárított) . köménymag ——, boreókamag
l*A
KÖZTELEK, 1898. ÁPRILIS HÖ 9. — . mák 1 q. frt 24—34, méz csurgatott 0"28— 0'32, sejtekben 1 kg.—• -•—..szappan szin 20—24, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 üt. 0-40—0-55, vörös asztali palaczkban 0"55—0-85, házi pálinka palaczkban 0—0—0'—, ásványvíz palaczkban Hideghusvásár a Garay-téri élelmi piaczon. - 1898. ápr. 8-án. (A székesfővárosi VII. ker. elöljáróság ielentése a „Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 20 árus 5 db sertést, 0 árus 0 db süldőt, 500 kg. friss hust, 3500 kg. füstölt hust, 400 kg. szalonnát, 100 kg. hájat. Vidékről és pedig a szokott helyekről 2 árus 21 db sertés, — kg. friss hus, 12 db süldőt. Forgalom lanyha. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 64—7(i", 1 q 5(500—f,7C0, süldőhus 1 kg. 08—SO, 1 q , füstölt sertéshús 1 kg. 76—80, 1 q , szalonna zsirnak 1 kg. 62—64, 1 q — , füstölt szalonna 1 kg. 76—76, 1 q , háj 1 kg. 66—68, 1 q —, disznózsír 1 kg. 68—68, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 50—56, 1 kg. füstölt sonka 1 kg. 80—90,^ 1 q krig. Hideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1898. ápr. hó 8-án. (A székesfővárosi X. kcr. elöljáróság i jelentése a .Köztelek" részére). Felhozott Budapestről 20 árus 1 db sertést, 0 árus — db süldőt, 30 kg. friss hust, 670 kg. füstölt hust, 140 kg. szalonnát, 20 kg. hájat, — kg. zsirt, kg. kolbászt, — kg. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát. Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 68—80, 1 q , süldőhus 1 kg. — ,1 q , füstölt sertéshús 1 kg. 68—80, 1 q , szalonna zsirnak 1 kg. 64—64, 1 q , füstölt szalonna 1 kg. 64—64, 1 q , háj 1 kg. 64—64, 1 q , disznózsír 1 kg. , 1q , kocsonyahús 1 kg. •, 1 q , fűstölt sonka 1 kg, SO—110, 1 q krig. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1898. ápr. 8. A székesfőv.IX. ker. elöljáróság jelentése a ,Köztelek" részére). FelhozaLott a szokott községekből 141 szekér réti széna, 30 szekér muhar, 8 zsupszalma, 10 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 0 szekér egyéb takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, köles slb.), 1000 zsák szecska. A forgalom lanyha. Árak q-ként a következők: réti széna 190— 260, muhar uj 2-10—290, zsupszalma 130—160, alomszalma 120—150, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma —, tengeriszár , luezerna , , sarjú —— , szalmaszecska 180—2 20, széna , uj , zabosbükköny . ÖsszeB kqcsiszám 199, suly 149100 kg. Allatvásárok. Bodupcsti sznrómarliavásár. Ápriils hó 7-én. A székes] c városi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Felhajtatott: 1198 drb belföldi, db galicziai, — drb tiroli, — db növendék élő borjú, 1428 db élő bárány; 18 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, 3772 drb ölött bárány, — drb élő kecske. A borjú és bárányvásár meglehetős élénk lefolyású volt. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 26-—38 frtig, kivételesen — frtig dbonkint, frtig, kivételesen —40— frtig súlyra, növendék borjú — frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra Ölött borjú : belföldi 30—40 frtig,. tiroli frt, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 2 5—10-5 frtig, bécsi ölött borjú , kiv frtig súlyra. Élő bárány 4'5—10-75 frtig, kivételesen írtig élő kecske —•— frtig páronkint. Hizlalt ürü Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1898. évi április hó 7-én. (A budapesti közvágóhíd és Marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott: 20b, db, úgymint: jármos ökör elsőmin. — db, közép 57 db, alárendelt — db. Fejőstehén: fehér 0 drb, tarka 122 db, tenyészbika 1 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 6 db, bonyhádi 19 db, ökör — db,tarka — db. ' • Igásmarha után a kereslet igen gyenge; fejőstehenekre is kevesebb vevő volt, mint a mu-lt héten. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos ökör , középminőségü jármos ökör —, alárendelt minőségű jármos ökör — , hizlalni való, jármosbivaly — é. s., frtig páronkint. . jobb minőségű jármos ökör 22-—28— mm.-kint é. s., tarka bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén 70—110, bonyhádi tehén 120-160 kiv. — frtig, bika ——— frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár. 1898. április hó 7-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" t észére.)) Felhajtatott: 2052 db nagy vágómarha, nevezetesen: 1316 db magyar és tarka ökör, 312 db magyar és tarka tehén, 246 db szerbiai ökör, 0 db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 7 db szerbiai tehén, 95 db bika és 76 db bivaly. Minőség szerint: 478 darab elsőrendű hizott 1370 db középminőségü és 204 db alárendelt min. bika db elsőrendű hizott ökör, db közép-
29. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
minőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén^ - — db középminőségü tehén, — db alárendelt minőségű tehén. A kisobb Íeliiaj 3 kövcll t zilál
l> Április 23. irányzat mellett az árak 100 kg.-ként átlag 1 frtt&l emelkedtek. Hogy a jegyzett árak a mult heti árakat meg nem haladják az az oka, hogy az e héten felhaj- Április 27 Nagyszombati tott marha minősége nem üti meg a mult hetiek mérkir. jbiróság tékét. • M'.-óvári Kővetkező árak jegyeztettek: Hizott magyar Április 27 kir. jbiróság ökör jobb minőségű 2932-—, kivételesen — • , hizott magyar ökör középminőségü 25'28'—, alárendelt minőségű magyar ökör 21-——25'—, jobb minőkir. tvszék ségű magyar és tarka tehén 21—30-—, kivételesen tarka tehén 32'50, magyar tehén középminőségü, 21 30'—, Április 29 alárendelt minőségű magyar és tarka tehén — • — , szerbiai ökör jobb minőségű 25'—29"-—, kiv. Május 4 — , szerbiai ökör középminőségü 22'—24—i, boszniai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 2229'—, kivételesen 30—, szerbiai bivaly 17.—21, kiv. 24 — frtig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, 1898. április 7-én. Május 9 budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). Május 10 A vásár forgalma lanyha. kir. tvszék Felhajtatott összesen 684 db. Eladatott 231 db. Jobb minőségű lovakból hátas 25 db, eladatott 9 db ,Május 17 Hosszuaszói kir. jbiróság 110—250 írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 14 db, eladatott 8 db 125—190 írtért, nehezebb kocsiló Nagyváradi (hintós) 35 db, eladatott 15 db 120—230 írtért, igás kir. tvszék kocsiló (nejiéz nyugoti taj) 40 db, eladatott 18 db 80— 190 írtért, ponny 4 db, eladatott 0 db írtért; közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 80 db, eladatott 30 db 50—90 írtért, könnyebb félék (parasztié stb.) 200 db, eladatott 75 db £0—50 kir. jbiróság írtért; alárendelt minőségű lovakból 286 db, eladatott s 3 ..Losonczi 76 db 9—18 írtért. Bécsi vágóra vásároltatott 52 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 5 db, tukir. jbiróság lajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos bes 14 Temesvári tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db. kir. tvszék s 24 Soprpni Kőbányai sertésvásár. 1898. április. 8. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a „Köztelek" íészére.) Az üzlet szilárd .volt. Heti átlagárak: Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 57—58'—, 280—300 kg. nehéz 57'——S8-— kr, öreg 300 kg. tuli — kr, vidéki sertéskönnyü — krajezár. Szerb 57—58-50 kir. tvszék kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. élets 3C Brassó sulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 5'65—•— frt, árpa 7-40 frt Kőbányán kir. tvszék átvéve. Helyi állomány: április 1. marad: 27185 drb s 30 Brassói Felhajtás: Belföldről 3697 drb, Szerbiából 806 darab, kir. tvszék Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 4503 db. F ő ö s s z e g 36688 db. Állomány kir. tvszék
atkvihatóság atkvihatóság atkvihatóság a tkvi hatóság
?8340 44620 20000
egyesület tulajdona.
Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szüassy Zoltán az 0. M. G. S. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő : Buday Barnabás.
Hizlalni való sertések árai. 1898. április 7-én. (Pfeifer Jakab és fia sertésbizományosok heti jelentése a „Köztelek" részére. Bpest, VHI., József-körut 3.) Sertésvészen átment 80—120 kg. 55—60 kr * , 120—160 „ 54—57 „ - 160—200 , . 54—56 , Sertésvészen át nem ment ... 80—120 , 43—45 „ „ „ „ ... 120—160 „ 42—44 „ „ „ „ ... 160—200 „ 42—45 „ Az árak pusztán átvéve 40/t> levonással értendők. Kőbányára szállitva kilónkint 3 krr^l többet fizetünk. Az üzlet lanyhább. Ingatlanok árverései (20000 f r t becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) atkviha- Reisz 24094 Április, 12 Budapesti kir. tvszék tóság Heerikné Április 18 Budapesti atkviha- Feledi 55018 kir. tvszék tóság Miksa Április 19 Budapesti atkviha- Kossatzky 227145 .kir. tvskék tóság Arnold Április 19 N.-becskereki a tkvi ha- Leitner 20518 kir. tvszék tóság Elekné a tkvi ha- gr. Festetits! 107818-5 Április !0 Kapqsvári tóság. Andor kir. tvszék a tkvi ha- Farkas Április 2!0 Losonczi . 24888 ' kir. jbiróság tóság Lajos Április. 22 Kolozsvári atkviha- Horovitz 24000 kir. tvszék tóság .. Samu és neje
51132 '
atkviha- Rajcs 256608 tóság Zoltán atkviha- Ramaszéder 71037 tóság • János a tkvi ha- -Lónyay Géza 48833. tóság és Budai Anna a1kvi ha- Szunyogh 20726 tóság és társai atkviha- Klein" 44109 tóság Lajos és neje a tkvi ha- Tichy 22810tóság József és neje a tkvi ha- br. Splényi " 27881 tóság Aijtal atkviha- Feldheim 68643 tóság Izidor atkviha- Hunyadi gőz- 681597 ' tóság malom ipar r.-t. atkviha- gr. Bethlen 25793 tóság Dezső atkviha- Farkas 24848 tóság . Lajos a tkvi ha- Mibajloviís 42960 tóság Zoltán atkviha- Sax 23040 tóság Pálné tkvi ha- Rózsa 85721 óság Mihály és neje tkvi ha- Festetits 120000 ;óság . Benőné tkvi ha- Gáspár 21450
Az Orsz. magf. gazd. A szappangyárakban feldolgoztatott hullott 6, vaggonból kirakatott hulla 2, borsókásnak találtatott 22, összesen 30 db. Összes elhajtás 2081 darab. Maradt állomány 27185. drb. A részvény-szállásokban 0—0 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt 0000 drb. Felhajtás: Szerbiából — drb, Romániából 1464 drb, összesen 4474 drb. Elhajtás: 1683 drb, maradt állomány 27607 drb és pedig 3668 drb szerb és 243 db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 261 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott.
Jaulusz Ferencz Albertffy Elek és neje dr. Kanovieh Nándor Steinhöfer Pál
GAZDÁSÁGI GÉPGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSULAT
BUDAPESTEN. Magyarország iejpagyotslj és egyedüli g a z d a s á g i g é p g y á r a , mely a gazdálkodáshoz szükséges
isszes gazdasági gépeket gyártja. I
Rendelések
megtétele előtt kérjük minden érdéssel bizalommal hozzánk fordulni.
E
etes árjegyzékkei díjmentesen Ielvilágseitáscei
2 9 . SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK.
1 8 9 8 . Á P R I L I S HO 9 .
553
B U D A P E S T E N , V I I I . , Jőzsef-körut 8.
Répavágók, ,RAPID" darálógépek.
ANDRÁSSY 11ÉZA í RUBINEK GYULA,
) szabadalmazott
AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tüz- mint a jégbiztosítás terén hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta.ki magának, az épület és á t a l á n y (pausclial) biztosításnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán ( I 1 bélyeggel; — minden más illeték kizárásával. A szövetkezet elfogad
nagy készletben.
\
6 és 12 é v r e szóló
jégbiztosításokat és a féleknek 6 éves biztositásnál 1 0 % , 12 éves biztositásnál 3 0 % d í j e n g e d m é n y t ad, mely a díjból évről évre levonatik. A jégbiztositási feltételek mindenben a gazdák kívánalmainak felelnek meg. Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5°/o díjengedményben részesülnek. "US® Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket bíztositják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körűt 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024
F
r
i
e
d
l
u
e
n d e r J ó z s e f * gépgyára B u d a p e s t , VIII., K ü l s ő K e r e p e s i - u t I. s z . Az összes gazdasági gépek g y á r t á s a . Árjegyzékek iugyen é s bérmentve
importalt,
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
A sertés javítása és hizlalása
m & s í
BEQ@§gérk®s&tt
Jf^Potand china
fö&ja g a z d á k é s hizlalók használatára, m m I r t a K. R u f f y P á l . Ára portómentes küldéssel I tforiní 30 k r a j c z á r .
t e n y é s s s e r t ó s é k
P I C K
p e d i g r é e v e l ,
O S W A L D
VIII., Külső
Kerepegi-üt
1.
sz.
Megjelent
Darling" fűkaszálóink
a g a z d a s á g i könyvviteli a . ÍJA & ZU
„ D a í s y "
M a r o k r a k ó
UMRATHESTÁESA U
D
A
P
E
S
T
*
E —
V. ker., V á c z i - k ö r u t 6 0 sz. U g y a n o t t SZÉNAFORGATÓ GÉPEK, LÓGEREBLYÉK, (széna- és gabonagyüjtők), GÖZCSÉPLÖKÉSZLETEIÍ, KAZAL OZOK
stb. nagy
nyomtatványokhoz. Megrendelhető a „KÖZTELEK" kiadóhivatalában.
a r a t ó g é p e i n k
f e l ü l m ú l j á k u g y ezélszerü s z e r k e z e t , m i n t t a r t ó s s á g t e k i n t e t é b e n az e d d i g n á l u n k i s m e r t összes amerikai gyártmányokat. E mellett jelenték e n y e n olcsó1»l>qk a m a g a s v á m - és f u v a r k ö l t séggel behozott amerikai gépeknél. „ A fűkaszálók könnyű szerrel átalakíthatók m a r o k r a k ó a r a t ó g é p e k k é is. Á r a j á n l a t t a l és esetleges f e l v i l á g o s í t á s s a l szíves megkeresésre készséggel szolgálunk.
B
l*v* ü l •
választékban.
fK9T
tejgazdasági
edények
gyára
H ö l
4 7eo
BUDAPEST, iiiMUn—r~ini
v'->
: " " '7: bV^gX lllBimy
tf B a M p l I -
1
Szondy-utcza
35.
sz.
Edény gyártmányaim ugy ^ci/ben, mint ár tekintetében
minöáltalá-
nos elismerésben yéssf sülnek,
Rendes vevőim közül felsorolom:
p
a „Budapesti Központi Tej- ' '*"[ csarnok : . . í s.:sá Szövetkezetet", á sületét" úgyszintén az v iBBill8"Pli pécsi, . stb tejcsarnokokat ^ M f g M és számos nagy hazai gazteferencxl«kkal szívesei szolgálok. Telefon-szám 17—35.
;
r
,
' ' '
H JH BBUHMK^M^
16 KÖZTELEK, í 8 9 8 . Á P R I L I S
jj
y
M e
1
j t ó i í ^
9.
2 9 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. Amerikai szabadalmazott
C O R M I C K
•
ARATÓ GÉPEK
mT7
a legjobbak a világon, kévekötök és marokrakók;
1 1
HP
*
SSSSSSSsíS
1 i) K? „ y
M Ü L L E E és WEESZ ozégnél 5446 BUDAPESTEN, V., Váczi-körut 76. sz.
M
j l
forrasztás
nélküli
L ACZÉLLÁNCZOK H) T
JrT A forrasztott lánczpkho'z képest tétszer f f oly nagy ellenállás a .töréssel szemben. fl E r ő s , k ö n n y ű és olcsóbb minden egyéb láncznál.
01
1
i Áctien Gresellscliaft StaMwerte
JUXÍi ú Weissenfels, Jy ^ L ^ p YOrm. G o e p p i n g e r & C o . Kgr N^gí/ Weissenfels, F o l s ő - K i a j n a . Kapható minden nagyobb vaskereskedésben. Bizonyítványok és árjegyzékek ingyen. 5573 I )
ík
#
Mezei egereket
4|
^ A Magyar isphalt részvény-társaság
biztosan és tömegesen kipusztít SIPŐCZ ISTVÁN péesi gyógyszerész által labdacs alakban készített, évek óta legelőkelőbb ura^3/ dalmakban, számos gazdaságban és községben p á r a t l a n e r e d m é n y n y e l használt '0>-
Budapest, Andrássy-út 30. Elvállal minden néven nevezendő
|
ASZFALT BURKOLÁST,
Hiteles tapasztalatok szerint' egy holdra jag'S 1—2 kgr. £10—20 ezer labdacs) elegendő. Postacsomagot (körülbelül 5 kgr.) 3 frtért, 100 kgrot 45 frtért küld
jg^ W <W Wfr
JÉ
É
valamint szárazzátételi munkák teljesítését jótállás mellett legolcsóbban: Elismert legjobb minőségű aszfaltanyag vidékre is szállittatik. TELEFON. TELEFON
jj;
e g é p i i i é r e g i a
Sipőcz István
g y ó g y s z e r é s z , J ' É C S . (Baranyam.)
Alaptőke:
I BUDAPEST,
I Tartalék-alap :
1 5 m i l l i ó f o r i n t , I v „ Dorottya-útoza i, | Ü m i H 6 f o r i n t .
elad a ll-ik sorsjáték 1-ső osztályára érvényes #
y^wwwwwwwwWW
w w w w ^
Gazdasági lcötélár,is!kl
P/[éhé£zekne^ fontod!!
zsákok, vízhatlan és kocsiponyvák, S ^ f t ^ M i n d e n d i kj ai ák lklaí tl á skoint ü n tleet gv me .a g a s a b b tők, kender kócz és zsákköt'ők.
"Tornaeszközök, függöágyak és ° ° m i n d e n n e m ű hálók ipartelepe.
9t 8EFFER ANTAL Budapest mj|| IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz. ' i T M ^ Ered. óangol Lawn-Tennis játékokból gyári H|| raktár. Előnyös árak. Gondos kiszolgálat. 5200
É l ő m é h e k vételnél (magyar bánátvidéki) m é h k a p t á r o k , s z e r s z á m o k , e s z k ö z ö k é s mindennemű méhészeti szükségleti tárgyak beszerzésénél a legczélszerübb a Kiihne F e r e n c z - f é l e j é l i i r n e v ö első m a g y a r k e r e s k e d e l m i mélitelep ( B u d a p e s t , I . Attila-utcasa 1 5 1 . szám) folyó 1898." évi g a z d a g o n i l l u s z t r á l t á r j e g y z é k é t meghozatni, mely kívánatra m i n d e n k i n e k készs é g g e l i n g y e n és b é r m e n t v e m e g küldetik. 5633
Legnagyobb termést ad magas polarizáczió mellett D I H N T E M A O . jA/fej. a belföldi czukorrépamag, jegye : Esil |
fEglí^Ji'-.l
„ Wohanka terménydús" csakis ólmozott zsákokban adatik el. Ugy szinte ajánl r a i l c z
Sárga dinnyék: ^Subomok taloup, Bomba sárgabusu blanc Presoao\t0HarmosEsTra
a
ISSllllí BÍSgSIlp'
f i spirituszréparaagot és mindennemű
Görög d i n n y é k : b é w t l í ^ ^ ^ féle, Marsovszky-féle, Ónody-féle, Páratlan, Sámsoni'. Fajtánkint:
W f |f
kulturállomásai és laboratóriumai PRÁGA. BUDAPEST, BÉCS.
2.500
l|g|lf t a k a r m á n y r é p a m a g v a k a t . mj WoSianka és Társa
^50 szemes adag ^5 fészeknek kétizbenl vetésére frt *.!0 ;;
"
250
"
klTanata^eg^zétol S S l ^ 5684
BIRÓ
((1/4 4
holdnak)
"
,', 8.50
tU meléSI u t a s l t á s t
"
P Á L ,
csato1 8
Debrecen.
gZIVATTYÜK MÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazda-
Árjegyzékek
iigyen és bérmentve.
1806
leguiabj, javított rendszerű tizedes, száza dós és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
W.GARVENS,Wien,r~l,
i
|i 6 frt,
3 frt, ^ f r t l - ö O ^ l s T ö kr.
a pénz beküldése, vagy utávétel mellett. Minden vásárló megkapjaahivatalos tervezetet, pgj- Az ezen intézetnél vásárolt sorsjegyek a bank bélyegzőjével vannak ellátva. A megrendelések postafordultával kéretnek, mert a készlet máris fogytán van. Köztudoinásu, hogy az első sorsjátéknál a legtöbb fö-és melléknyeremény az ezen intézetnél vásárolt sorsjegyekre esett.
2 0 . SZÁM 8-IK
KÖZTELEK,
ÉVFOLYAM.
R
1 8 9 8 . Á P R I L I S HO 9 .
O
B
E
Y
CO M P .
&
gépgyárosok B u d a p e s t ,
L e g e l s ő „ ~^
?
* '^Hssr^s* ^-i&mS^M^áSSm^^*
Á R J E G Y Z É K E K
ÉS
IX. k@r., R á k o s - u t c z a 7 — 9 . (az i p a r m i a i r é s z s t i t a u z e u i a m e l l e t t ) .
g y á r t ó i
a
v a s k e r e t e s
s z á m
c s é p l ő g é p e d n e k .
G ő z m o z g o n y o k , c s é p l ő g é p e k , kazalrakó gépek, u t i m o z d o n y o k , vízszint fekvő talapzatos gőzgépek, C o r n w a l g ő z k a z á n o k , magas nyomású vagy Compound „Robey" stabilgőzgépek mozdony-kazánnal, malmok és malomberendezési tárgyak.
K Ö L T S É G V E T É S E K
A legújabb vassodponykerités
FONÓGÉPEIMET
K Í V Á N A T R A
I N G Y E N
ÉS
B É R M E N T V E .
raüTÜ® földbirtokosok, gazdák és S ~ U H I ^aktárválSalatok stb.-nek. ' Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s mindenki által hasznosnak elismert-. \
ajánlom a t. k ö z ö n s é g b. f i g y e l m é b e . G é p e m m e l egy közönséges munkás egy nap alatt 2 5 — 3 0 négyszögméter keritési fonatot képes elkészíteni.
ponyva-kölcsönző intézetem
Megrendelhető:
K i r á l y
ülajos-nál
Budapest, YI., Szab.olcé-utcza 4. sz.
f r t 3 6
k p é r t
(portómentesen)
j N A C E L A D O L F , BUDAPEST, j V.,
puskagyáros,
g :
K
Megrendelhető
hulladékért !!I
elégséges.
Iroda: WIEN, Haupstrasse 28.
Leírások
felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, Cllői-nt 25-dik szám.
.
I
1 és
N
J
H
L
H——— ingyen.
Ü . .
H
I
A 3 T
1
g
3
M a g y a r o r s z á g legrégibb gazdasági g gyára Mosonban.
Ajánlja „fíUNGARIA" es JjOSONI DRILL, árak
miitrágyaszöróval
U j l M o r a v e k U
j
I
Sack-féle
ekék,
2,
3,
Laacke-féle hires szántóföld és kitűnő rétboronák. soiására Duplex boronák. Hengerek tisztitó gépek. Mezöhegyesi marokrakó
aratógépek.
Főraiüár: R T J - O ^ P J S S T ,
féle 4
répavető
vasú
ekék,
Ősziek
foga
minden nagyságban.
Gabona-
első dijat n y e r t O S B O R N E C O L U M B I A
Kévekötő T I .
3S
Alakúit 1856. n
m m m
l e g j o b b s o r v e t ö gépeit, sik és h u l l á m o s t a l a j r a . ( 1 7 . 5 0 0 d r b e l a d v a ) Leszállított
T
kicsinyben.
Egyesület titkári Magyar Gazdasági (Budapest Köztelek).
az Országos hivatalánál
| A r a t ó g é p r e 1897. Mezőhegyesen e l s ő d í j állami nagy arany érem!
13.
nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., n e m t a g o k n a k 8 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.
EXSICCATOR-ral Viiics toltlté fagoinl»a és, nedvesség.
A
nagyban
Carbolineummal?!
Egy próba a szabadalmazott
HM
J á n o s - n t c z a
HIRDETÉSEK
!?Miért veszekedik a Carbolineum a
#
A r a n y
FERLACH (Karütia.)
Számos éremmel és a koronás arany érdem-kereszttel . kitüfitetve, ajánlja kitűnően gyártott jól belőtt, a cs. kir. kipróbálási hivatalánál hivatalosan kipróbált puskáit jutányos árakon. Szolid munka és jó lövés biztosíttatik. Árjegyzékek ingyen.
!!! Folyósított kátrány
*
minden nemben, gabona, faszén, liszt és korpás'zsákolt stb. . j Í mS~ Minden 50 -kai oicsőbb mint bárhoi. I S ® ) | Ócska zsák és ponyv minden mennyiségbén a legmagasabb áron\meg- t f vétetik. .'5162 I
k a p h a t ó kiadóhivatalunkban.
POSCHINGER FÜLÖP
, \ í
I telített ponyvák, Is 4TyrTtovXá * | hasznáa zsákok *
Lapunk bekötési táblája 1
I B l s r H p o n y v á k a t , [ kazalok, vasúti waggonok és más mezei termékek betakarására, továbbá 12Q j mtr. nagyságú behordáshoz alkalmas, szekérponyvákat, miáltal saját ponyvának u -szerzése megtakarittatik. Úgyszintén zsákok is kölcsönöztetnekigen olésö' árak és előnyös fel| tételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők nbewujk és használt kátrányos és aI
k e r . ,
és
fükaszálogépek.
T á c z i - l c ö r v x t
5 7 / a
s z á m .
2 9 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, í 8 9 8 . Á P R I L I S HP 9 .
556
Valódi Olíva olajat, valódi Tovotte (Merev) kenőcsöt. i legjutímyosíilblb á r o n 'szAlllt:
i Boross és Szalay
G é p o l a j o k a t , kocsíkenőcsöt, petroleumot. Jutta és l e n - z s á k o k a t , G y a p j u z s á k o k a t , Kazaltakaró
és
szekérponyvákat.
Carbolineumot, Kátrányfestékeket.
Szőlőpermetezéshez
permetezőket.
Tiszta vasmentes kékkövet, Raffia háncsot, R
o
v
a 3
r i n Isilos
8
r é p a b o g á r i r t ö s z e r t , c s o m a g - o k b a n 3 í r t 7 5 ki".
^
„SICYLIAI SZAPONORIÁT" kizárólag vastag gyökerekből őrölve, Q
r
BUDAPEST, V . k e r . , A k a d é m i a - u t c z a 14. Árjegyzékkel, felvilágosítással kívánatra szívesen szolgálunk.
( I A N Z K S T A R S A vasöntöde
é s gépgyár
részv.-társ.
BUDAPESTEN.
Orleditschia (koronatövis,'krisztustövis vagy tüskéslepényfa) minden sövénynövény között legelső, jyo.-san fejlődik, nem csemetézik (mint akác, orgona stb.) siirü izmos töviseivel ember és bármi Silatnak ellenáll. FöelSnye, bogy agyag, homok, meszes és köves talajban is kitűnően diszlik. Szőlők, kertek, legelők udvarok, temetők Btb. körülkerítéséhez legalkalmasabb, legolcsóbb örökös sövényt képez. Ezer csemete ára 6 frt, elegendő kétszáz méterre, megrendeléshez ábrás, nyomtatott ültetési, kezelési utasítás mellékeltetik. Magvak friss szedés, tökéletes csiraképes 10 kiló 4 frt 20 kr., 50 kilő 16 frt, 100 kiló 28 frt.
g a z d a s á g oaséljaira. (Bánki é s Gsonka szab. rendszere.)
Mechwart-féle gö'zekék és petróleum ekék. T u r b i n á k . — V i l l a m o s világítási és erőátviteli nSI. berendezések. Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.
FEHER MIKLÓS
„ H U
IX., Ülfői-út 2 3 . s z á m Ajánlja a m. k. államvasutak gépgyárában készült gőzcséplő garnitúrákat ,Comp«und' locomobilokat stb., raktáron tart mindennemű gazdasági gépet, földmlvelési eszközt.
Első
Szőlöojtvány-Telep"
Nagy-Kigya, u. p. Székelyhíd.
HíN I A "
g-épg-yára BUDAPEST,
„Érmelléki
p e r o n o s p o r a
p e r m e t e z ő
SCHWALB - ADOLF T s F I A
bádogáru gyára B u d a p e s t , V I I I . » F e c s k e - u t o z a 1 6 . s z . Ezen permetező hazai gyártmány, csiszolt vörösrézből van készitve, melyben semmi oly rész nincs, mely eltörhetne, elromolhatna vagy a rézgáiicz által megtámadható volna.
j ó l kijavított " U S ! ; lokomobilokat és cséplő' \ gépeket különböző gyártmány ij és nagyságban, ajánlja jól felszerelt fi gépműhelyét gépek javítására és I malomszerelvények gyártására. ' Csereüzletek lokomobil és cséplőgépekre köttetnek. Massey-Harris, elsőrangú a r a t ő g é p gyárának képviselete.
Képes használati utasítás és M b é r i * . Készít továbbá mindennemű hordólemezeket, értéknélküli minta üvegeket, bádogdobozokat egyszerű, színes kivitelben, valamint tetszés, szerinti felirattal ellátva. 2902
árjegyzék ingyen
Luczernát, lóherét, répamagot, fiimagvakatj minden czélra i s egyéb vetőmagot
a legjutányosább áron és tált jó minőségben.
garan-
KRAMER
GÉPOLAJAT, u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanított repezeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.
Kocsikenöcsöt, Petroleumot zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot és minden egyéb gazdasági czikket
LIPÓT,
Szalonnát Fertőtlenit© szereket, u. m. karbolsav/karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz tarbololeumot, keserűsót csudasót stb.
ÜŰTRÁOYÁT.
Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok: . gazdasági és erdei vetőmagvakat, _ mely czélra mintázott ajánlatot kerek.
BUDAPESTEN,
V . k e r . , A k a d é m i a - u t c z a Í O . sz.
Siirgönyczim: „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.
T e l e f o n -
KÖZTELEK, 1 8 9 7 . Á P R I L I S HÓ 9 .
2 9 . SZAM. S-IK ÉVFOLYAM.
Ausztria legnagyobb ellenálló k é p e s s é g ű hegyi s z a r v a s m a r hája, f e l t é t l e n ü l ' t u b e r k u l o s i s - m e n t e s a b a r n á s s z ü r k e s z i n ü
vorarSbergi
557
Rambouillet birkák [ eladása.
hegyi szarvasmarha, m e l y a legnagyobb t e j h o z a m m e l l e t t is j e l e n t é k e n y s ú l y t ér el. Ilyen montavon-it ( s ö t é t b a r n a ) é s a l l g a u i t (világos b a r n á t ó l
Angnst Vonach, Bregenz. A z alpesi i d ő s z a k b a n j u n i u s k ö z e p é t ő l s z e p t e m b e r e l e j é i g üzleti szünet. Április és m á j u s a legkedvezőbb i d ő s z a k szép, eredeti t e n y é s z b i k á k v é t e l é h e z lV-t évestől 2 1 / a éves korig, Bozenbon., m m á z s á n k i n t 36—40 f r t i g . E g y e s á l l a l o k , m é r s é k e l t szállítási k ö l t s é g i g a z o l v á n n y a l d a rabonként és kmként I 58 /ioo f r t . B u d a p e s t i g -körülbelül 18 f r t b a k e r ü l összesen. , 5631
t
A l o l n a i u r a d a l o m e r e d e t i telivér R a n i l m i l l e t • b i r k a n y á j á b ó l megfelelő á r a k m e l l e t t á l l a n d ó a n a d u n k e l t
tenyészkosokat és anyákat, j A n y á j számos k i á l l i t á s o n n y e r t magas kitüntetést, [ s i g y l e g u t ó b b i s a f o l y ó évi márczius havi t e n y é s z á l l a t - £ kiállitáson az első d i j j a l lett k i t ü n t e t v e . K ö z e l e b b i felvilágosítást k é s z s é g e s e n a d
5656 j
Báró Drasehe Richárd j g a z d a s á g i
i g a z g a t ó s á g a ,
T o l n á n .
G ö z e l s é l s
Cernovüky & Coiiip. mezőgazdasági
gépgyára
B Ö H M I S C H B R O D bei P R A G . Ajánlja a t. cz. gazdaközönségnek összes kiváló minőségű és mindenkor első dijjal kitüntetett gazdasági gépeit és eszközeit, s bátorkodik a következő szabad, különlegességeire felhívni a figyelmet: EGYES LÓKAPA (Cernovsky szabadalma) répa és repczéhez, eddig bel- és külföldön 20,000 drb Legújabb szab. háromsoros répakultivátorok.
ntczai
E r z h e r z o g l i c h e
G a m e r a !
- D i r e c t i o n
in T e s c h e n in S c h l e s i e n , czimen.
Már 2112 drb. Chilisalétrom-s A
4
í használatban.
DOBRY-féle t e l j e s e n b e v á l t s a l e g j o b b n a k
elismert
javított, szabadalmazott
Egy év alatt 4-szer kitüntetve, kerteknél.
lokomotivok,
gőzcséplőgépek hajtására a főBicrczegri v a s m ü v e k A S l . A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szíves tudakozódások
Munkaszélességé 70—140 cméter.
H a t - és nyolczág-u
extirpatorok
Chilisaletromszóró
szabadalmazott
kétsoros, kézierőre darabja 25 forint, 4 és .6. soros, yonóerőre kormányozható oldalrészekkel darabja 80 és 100 forint.
vezetékcsővel,
kétsoros kézierőre, négy-, öts több soros, valamint messze szóró vonóerőre,
a j á n l ős
árjegyzéket
és bér-
bővebb leírással
kívánatra
ingyen
mentve küld
WEISER J. C.
A N T O N D O B R Y gazdasági gépgyárai I V T E R C E T Y O é s .1 l \ ( Í B I \ Z I , VV. C s e h o r s z á g .
gazdasági gépgyára és vasöntődéje XT ü . G "5T-2C 2 T I Z S AXT,
Magyarország
Már 2112 drb. Chilisalétrom-szóró van használatban.
legjobb sorvetőgépe a
Z A L A-D
R1L y é r e m m
L
e l
Nagy lóáryerés. Folyó évi április h ó 1 7 - é n v a s á r n a p reggel 9 ó r a kor Orosházán a g r ó f Károlyi-féle Tisza-Tarjáni, Nagyszénás! és Mágocsi m é n e s e k b ő l és gróf Berthold-féle Árpádhalmi ménesből származó mintegy
35 dtí 4 éves angol félvér Z a l a - D r i l l és Perfekta íorvetBg-épeit; t6bb kiállításon kitüntetett Sack-rendszerü aczélekéit, szecska- i
„Planetjr." rsz. kézi-toló répakapa és töltögető, á11 frt.
^ r
csiüé
nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőnek készpénz fizetés metlett el fog adatni. A lovak 3 h ó n a p óta lovagoltatnak. Felvilágosítást n y ú j t a
ménes intézőség Csougrád-Mágocson.
KÖZTELEK, í 8 9 8 . Á P R I L I S
558
HP
2 9 . SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
9.
Hofherr és Sehrantz Budapest,
5 C <*> 0
WSEg líáczi-kSput 57. s i á m .
s £
N -6 0) %
«
I 1
X i fi© •fi! n
M
E
* C "1
aH
H L "O Rí!©
S 13 £
m 0 H e© B)
•S ^
s
jb sa c Árjegyzékek bérmentve ésH ingyen. Eladó
T. Cx.
birtok.
A D e e r i n g - f é l e a m e r i k a i g y á r t m á n y ú a r a t ó - g é p e k és fükaszáló-gépek n - m c s a k a külföldön részesültek elsőrendű k i t ü n t e t é s e k b e n , h a n e m l e g u t ó b b h a z á n k b a n a inezőhegyesi nemzetközi aa-atógépversenyen is m i n d a n y i a kitüntetés és e l i s m e r é s b e n részesült. N e v e z e t e s e n első d í j j a l
Szatmármegyétoen, É r e n d r é d község határán a reszege 'piskolti v a s ú t i á l l o m á s t ó l e g y ó r a távolságra'tekvö*, J.2Ö0 B-.Ölével, számított1
150 hold első osztályú szántóföld egy tagban, egy 4 holdas belsőséggel, r a j t a lévő l a k ó házzal, gabonás, istálló és gól éval t e h e r m e n t e s e n
n a g f
3 0 . 0 0 0 í r t é r t ö r ö k á r o n azonnal eladó.
Az a d á s v e v é s feltételei m e g t u d h a ' . ó levélbeli m e g k e r e s é s ú t j á n aN a g y k á r o l y b a n lakó. t u l a j d o n o s
Miklósi Márton földbirtokostól.
5s«
• M
Propper Samu B u d a p e s t , Váczi-körut 52.
.
Most jelent meg
#
4
: Amerikai V : : mezőgazdaság.:
H
második
-jívS
1
-
" •••=••••• •
*
'.•'••
kia dás.
||
Irta:"
5X)Lk55y
az O M G E . s z e r k e s z t ő t i t k á r j a , a „Köztelek" felelős szerkesztője.
Solti OMGEp t a g o k n a k
ára
4 f r t
és, a „ K ö z t e l e k "
0Í
Megrendelhető a
y
(Budapest, IX. Üllöi-ut 25. sz.)
ffl •
#
^
4
•
kiadóhivatalában
*
Utolérhetetlen — h i b á s szarvképződésíi ~ — fiatal m a r h á k n a k a legújabb többszörösen szabadalmazott
s s a r T r i d o m i t ó , mely 2 forintért megrendelhető V o n a c h L a j o s mezógazdasagi ker. állatorvosnál Trofaiach, Steierországban ós A. V o n a c h - n á l E r e g e n z - b e n . Prospectusok kívánatra ingyen (lásd a „Wiener Landwirtschaftl. Zeitung" 1897. évi október t ó 27-iki számát.)
K n u t h Károly
mérnök és gyáros. GYÁJR É S I R O D A :
előfizetőinek
kedvezményes ára 3 frt 50 h # „Közteiek"
mifat a ' D e e r i n g - g y á r k i z á r ó l a g o s képviselője.
,
ZOLTÁN
fi| E r e d e t i f é n y k é p e k és V l a d á r E r n ő f e s t ő m ű v é s z r a j z a i u t á n f"^ . , készült számos képpel.
Pi
a r a n y é r e m m e l
a P o n y - k é v e k ö t ő aratógép l e t t kitüntetve. E z e n g é p e k m i e l ő b b i m e g r e n d e l é s é t , h o g y a z o k kellő időben s z á l l í t h a t ó k l e g y e n e k , n a g y o n m e l e g e n a j á n l o m . A szállított g é p e k é r t p e d i g a l e g m e s s z e b b m e n ő g a r a n c z i á k a t vállalok. K i t ű n ő tisztelettel
BUDAPEST, í ' U . k e r . , G a r a j - n t e i i 6—8. M á m , Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerőművi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek, minőségű köagyag-osövek raktáron.
KÖZTELEK. 1898. ÁPRILISHO9.21
29. SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM.
g
/
magyar
C / ^
'vitorlavászon és kendergyárVTr A
martonvásári
' B u d a p e s t , V., N á d o r - u t c z a 20.
Electoraltörzsnyajból, mely kosaival a tavalyi
budapesti
áll a t- vásáron
tényé
sz-
is az
|3F e l s ő d i j a t n y e r t e ,
;
a kosok eladása megkezdődött. Bővebb felvilágosítással készséggel szolgál
Dreher
Antal tiszttartósága, Martonvásáron. 5641
Gyárak
Szegeden.
Gyárunk a legjobb hazai nyersanyagból készít: Vízmentes ponyvákat. Repczeponyvákat. Z s á k o k a t , gabona és malomkezelési ezélokra. A „ S z e g e d i z s á k " név alatt országszerte előnyösen ismert zsákjainkat a t. gazdaközönség különös figyelmébe ajánljuk. G a z d á k n a k , kik részünkre kendert termelni óhajtanak, szívesen küldünk termelési ütmutatót és szerződési mintát díjmentesen.
S a l z m a n n és T á r s a 5556
magyar vitorlavászon és kendergyár BUDAPEST, V., Nádor-utcza 20
gép- és rosta- *m W !§• lemez-gyár, W* Wm maiomépitészet V., Külső váczi-ut 46.
Sraepet Míigó Budapesten,
Marsban, Sons & Co. L m t d < angolországi gépgyár vezérügynöksége
Ajánl utolérhetetlen minőségű
szerkezetű
és
féle
M a no h q 11 gőzmozgonyokatfa-,szénl V l d l ö l l a l l - és szalmafűtésre M n | j n l i n | l féle gabona cséplőgépeket 1V1 (11 011(111" szabadalmazott kettős törekrostával llf a P ö h q 1 1 - f é I e kombinált gabona- és lól í i a i M i a i l here cséplőgépeketkétcséplő dobbal
Míirclla 11 féle gabonacséplő gépeket m a i ö i l t t i l - kombinálva szabadalmazott kukoriczamorzsoló készülékkel.
MARSHALL-féle kombinált gabona- és ióherecséplőgép két dobbal.
Á r j e g y z é k és részletes leírás ingyen és bérmentve. 5159/a
KÖZTELEK; 1898. ÁPRILIS Hö 9.
29. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.
P A I I Í W U
Gyártelep: KŐIJÁMA.
))m r l w w B l w w l I
Városi iroda: Muzeum-körut 35.
£ 1
1 1
1 1 1 1 1
1
1l
l 1
Gazdasági ipartelepeket berendező gyári részvénytársaság FŐOSZTÁLYOK s
AJ Szeszgyárak, B) Sörfőzdék, C) Malátagyárak, D) Keményítőgyárak.
Szőlővessző
eladás.
Mézesfehér ) Olasz riesling ... Tramini 1 . - ___ Zöld sylyáni ... Ziérpfandlér ... Slankaménká Vörös dinka ... J Kadarka ezre 4 f r t . Vessző hossza 50—60 cm.,, vastagsága 6—12 mm. Csomagolás nagyobb megrendeléseknél ingyen, különben önköltségen, u. i. eladó. 1 éves kitűnő minőségű spá?gagyökér „Triumph" von Braunschweig 1000-re 8 frt és spárg-amag" kilója 12 frt. Megrendelésnél a vételér 25 százalékja előre beküldendő. Szöliiiniézöség
lOOO-rc
a o
frt.
P l CM LE
R
K A T O N A I - F Ő Á L LA TOR
VOS
ÁLLATGYÓGYSZEREI. Vorarlbergi orrhurut-por geket minden gége és mirigybántalmat, 1 doboz 60 krajczár.
Kólika és felfúvódás elleni balzsam
k ? lik Té7feŰls
k eil
a és biztosan hat, 1 kis palaezkkal 1 mindennemű ki » hetetlen állatorvosok és lótulajdonosoknak, 1 1 frt 20 kr.
Amerikai farmer-fluid
1ü
^ é T e l Seb-balzsam
1 aTe£,év-
Nagybani eladás L n d d í E r t l vegyész és drogistánál D a r n M r a Torarlberg Oestérreich. Raktár: BUBAPESTEN, Török József gyógyszertárában, TI., Király-iiícza 12. szám.
H á i c s e g r r e s e n , u- P-ésV.á. SÍMONTORNYA.
KIS
HIRDETESEK. Mena denféle |?zdasági "slámadások felülvizsgálatát szerény
Lóárverés. i
Tótmegyeren,
Méltóságos gróf Károlyi Lajos ur j méneséből f. évi április ho 26-án d. e. 10 órakor lieir.
p r á r v e r é s e n ti lovak kerülnek
eladásra:
a) 30 d b 4 érés nyers csikó, közöttük 4 an- ! í gol telivér, 20 félvér Victor, Rugany, Netheravau, Preferment és Bögöncz Aclivée mének után és 6 olden- j k burgi, melyek közül 13 lcancza, 17 herélt. b) 20 db korosabb m u s t r a igás ló, 14 kancza, i 6 herélt.
c) 4 db 4 éyes pinzgaui hámos mén ló. i ) 1 db pinzgaui 10 «|yes tarka 182 cm. magas mén. 1 Előzetes bejelentés esetén a tótmegyeri állomáson \ J fogatakról gondoskodva lesz.
Jőszágfelügyelőség.
j f l f l f e Schember C. és Fiai Budapest, Andrássy-ut 15. sági'éí°lpar'iraéfokra'sSgáfó mérlegeiket ^Árjegyzék ingyen Eladok olcsóbban mjnt^ bármely ^magmésembsi^körm^ndi 'vasútra szállítva. Sibrik Adorján Háshágy, posta Salomvár. 6223
; fBl
Egy C 1 a y t o n és csóbbak a szalma-köteleknél. minden gazdának S h u t t l e w o r t h Ajánlom próba kísérletet tenni. Egy próba postaosomag 200 gyárbeli még ke-kéve vagy 100 darab portióvéssé használt . 1. fit S "kr^ uttavét ™ ellett
27,972. sz. 10 lóerejü
lo^omobií, jutányos áron eladó.
W e i s e í J. ü gazlaságl gépgyár Nagy-Kanizsán.
A magyar gazdatisztek és erflötisztek or. szágos^^gfesiilete ^'áifta a t. nak állásközvetítő osztályánál bejelentett tagjait elhelyezésre. Az ez ügyben való felvilágosítások és közvetítések dijmen-
pártfogását'kéri. Lakásai Budapest, Elemér-utoza 28. ^IIL Eladó
r
koraf nemesíttett székelytengsri, Uigoloí8'
gaZdaSéK
'
Gyümölcsfák, díszfák és diszbokrók
rózsák, árjcgyíék
szerint.
Kertátalakitások terv és, költségvetés szerint PECZ -^"Mllf ^^P 6 ?*' mfi "
Jó termő vidéken, vasút közelében, tagositott
nemesi birtok
eladó, mely áll IG00 hold, 1200 •-ölével, mindsik fekvésű, igen jó minőségit szántó, legelő és kaszálóMezögazd. és erdészettel fogból. Ellátva elegendő gazlalkozik nyugdíjintézete. Eszdasági épületekkel. Rendközöl biztosításokat: nyugdíjra, és özvegyi dijra, mezőgazdakivttl előnyös fizetési feltételek mellett 225000 foglalkozású egyének számára frtért eladó és azennal a legolcsóbb díjtételekkel, mert nem nyerészkedésre alakult átvehető. Bővebb felvivállalat. Kívánatra alapszabály - lágositást ád Schwarz Dezső Budapesten, Erlágositással szolgál az^ iroda : zsébet-körut 5.
KÖZTELEK.1 1898. ÁPRILIS HÓ 9.
2 9 . SZÁM. 8 - i k É V F O L Y A M . tó 2 kr.^feMn^tütker 4
c oly level
C^k^Iésénél
tae
KIS HIRDETESEK.
^
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.
Posnansky
növendék ökör és üsző boriakat megvételre a j á n l a t ó KLEIN É S SPÍTZER
ü
Strelitz
l
Buüap
' AjAalanak valódi' '
kazaliakaró kölcsön-ponyvák
ÍÍÉÉI
^^riczky^
piSI &
szeszgyár berendezés, ugyszinte'egy 10-es és egy
cséplögarnitura. Legelő
Á L L Á S T KERESŐK.
m
Esterházy-féle b é r b e a d ó . gályából). GOO h. p.'imre legclS,
Hoki takarmányrépa
ként 6 frt béreVmellett tóadó. Czim a kiadóhivatal-
BliSÍ
Szavatolt fajazonos é s csiraképes
gyar fti/ía( herceg
kapuvári inának fői
éhészet] wjwtm Kérjen
ma? 30 frt,
i
északnemet
Biehn János MwtílSílegÍ
Oteriorfi
rförleszt. kölcsön
25 frt. G f . Chotok-féle
ÁLLATOK.
S i P É S S
mMjm
:
S
ELADÓ
ELADÓ:
Prairie királyné,
ii, }). K o n c z a ,
ü i l i L \ó karban levő
Franczia perje
gríiekiirvéd
FISOHER J.
B
Csomós ebir
Fedellemez
befodese
Faczenient
- befödése-
OBERNDORFI 20 írtjával
VEGYESEK. ^razzátöelét Tszfalttaf3' H A L D E K 1ngyenk és bérmentve"56"
ÁrJe
Budapest, Károlj-körut 9.
1
562
KÖZTELEK, í 898. ÁPRILIS HP 9.
29. SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM.
G ő z - u t i h e n g e r e k e t és Gőz-utimozdonyokat
Ö ü i e i l C I I C H
a legtökéletesebb szerkezettel és a legolcsóbb árak mellett szállít
J O H N F O W L E R & Co. Budapest—Kelenföld,
hol js épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt is tartanak fenn E ' a d a p e s - b r ő l a. Isols-fci (ltözporvbi) p á l y a u d v a r r ó l é s a eléli » a s u t o n B u d á r ó l k ö n n y e n elérhe-fcő.
Impregnált
takarmány-répamag Budapesten kizárólag
csakis
XVKautlmex'
Ödön
magkereskedésében kapható.
Á z impregnálási eljárás abból áll, h o g y forró n e d v e s l e v e g ő jelenlétében a répamag e g y bizonyos időtartamra kénessavval és klórgázzal érintkezik, tehát fertőtlenítve lesz, m i á l t a l a r é p a m a gon tapadó összes m i k r o o r g a n i z m á k , csiragomliák stb. t e l j e s e n és biztosan m e g ö l e t n e k .
Az impregnált r é p a m a g
előnyei:
1. Csiraképessége sokkal magasabb mint a nem impregnálté. 2. 4 — 5 nappal előbb kel ki, mint az ugyanilyen viszonyok közt elvetett nem impregnált. 3. Csirázási és fejlődési erélye következtében ÍO napos palántája oly erős, mint a nem impregnáltból származó 3 hetes. 4. Kedvezőtlen tavaszi időjárás eseten az impregnált 2 0 — 2 5 százalékkal nagyobb termést ad, mint ugyancsak kedvezőtlen tavaszi időjárásnál a nem impregnált. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve küldetik.
SAHGERHAUSEMI GÉPGYÁR Magyarországi gyártelepe B u d a p e s t ,
K
ü
l
s
ő
v á c z i - u t
1 4 4 3 .
Első és egyedüli magyar special gépgyár. GYÁRTMÁNYOK: az összes mezőgazdasági iparágak séges gépek. Nevezetesen:
Czukorgyárak, Sörgyárak, rak és Szeszgyárak
Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a j számára szük-
j^offmeister-gőgmotor j
Malátagyá-
a legjobb, legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, \ lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk.
teljes berendezése : és átalakítása. Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyáruk és czukorgyárak terén. S z e s z g y á r a k ' berendezése hosszabbmellett. lejáratú törlesztéses kölcsön
Minden
szakbavágó
felvilágositással, tervekkel, szolgálunk.
költségvetéssel
.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
készségesen
