KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Megjeleaifc liidei szeriái és szombaton

6. 8 5 0 ) szám.

Budapest 1899. november hő 29.

I X . Évfolyam.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. i. deczember 1. d. u. 3 órakor. Szövetkezeti bizottság ülése. 899. deczember 6. d. u. 4 órakor. OMGE. egyesületi tanácsülése. 899. deczember 7. d. u. 4 órakor. OMGE. irodalmi és tanügyi szakosztályának ülése. 899. deczember 9. d. u. 4 órakor. OMGE. növénytermelési és földmivelési szakosztályának ülése. 899. deczember 10. d. e. 10 órakor. OMGE. évi rendes közdecz.

11. d. e. 10 ó. Egyesületek Országos Sző-

deczember 11. d. u. 4 órakor. Gazdák Biztosító Szövetkezetének alakuló köz-

Meghivó a „ G a z d á k B i z t o s i t ó S z ö v e t k e z e t é 8 -nek folyó évi deczember hó 11-én d. u. 4 órakor a Köztelek nagytermében megtartandó alakuló közgyűlésére. Az alakuló közgyűlés tárgyai: 1. A végrehajtó-bizottság elnökének jelentése az eddigi alapítványi és üzletrészjegyzésekröl s alapitóknak a megalakulásra vonatkozó javaslata. 2. Az alakuló közgyűlés elnökének választása.

Megjeleaifc liidei szeriái és szombaton

Szerkesztőség ég kiadóhivatal: Budapest (Közteleit), fjllfti-út 25. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

3. Jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyvhitelesitö kiküldése. 4. Az alapszabályok megállapítása. 5. A szövetkezeti elnök és 12 igazgatósági tag választása. 6. Öt felügyelő-bizottsági tag választása. 7. Igazgatóság felhatalmazása, hogy az alapszabályokon a kereskedelmi és váltőtörvényszék által kivánt esetleges módosításokat keresztülvihesse. Az alapítók nevében Gróf Zselénski Róbert s. k., a végrehajtó-bizottság elnöke.

Tárgyak: 1. Jelentés a magközvetitő osztály megalakulásáról és szervezeti szabályzatáról. 2. Amerikai luczerna és lóhere behozátala elleni óvrendszabályok. 3. Lóheremag-aukeziók szervezése tárgyában felirat intézése a kereskedelemügyi 4. A szegedi kiállítás növénytermelési kiállítása alkalmával szerzett tapasztalatok s javaslat e kiállításoknak a jövőben miként leendő rendezéséről. Gróf Szápáry Gyula s. k., szakosztályi elnök,

Az aradi agrárgyülés. Meghívó Az aradi gazdasági egyesületnek a Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Magyar Gazdaszövetség közreműködésé1899. évi rendes közgyűlésére, vel Áradon mult vasárnap megtartott mély deczember hó 10-én, azaz vasárnap d. e. lOóraagrárgyülése messze kimagaslik az eddigi kor fog a ,Köztelek8 nagytermében megtartatni. hasonló agrárgyülések sorozatából és jeA részletes tárgysorozatot a „Köztelek" 93., lentőségében is nagyon túlhaladja az 94. és 95. számaiban közöltük. eddigi hasonló mozgalmakat.. Az aradi agrárgyülés ugyanis nem egy vármegye aránylag kicsiny területéMeghívó nek érdekeltjeit gyűjtötte egybe, hanem a jóformán az egész Alföld gazdasági egyeGazdasági Egyesületek Országos sületei képviselve voltak, úgyszintén a Szövetségének helybeli és szomszéd vármegyék törvényfolyó évi deczember hó 11-én, azaz hétfőn d. e. 10 órakor a „Köztelek" (Üllői-ut hatóságainak első tisztviselői is megje25. sz.) nagytermében tartandó évi rendes lentek ott, hogy a hozott határozatokkal III. nagygyűlésére. A tárgysorozatot a „Köz- való egyetértésüket kinyilatkoztassák. Sőt a földmivel ésügyi miniszter külön kikültelek" 94. és 95. számában közöltük. döttjével képviseltetvén magát, a kormányzat szimpátiája is az agrártörekvések iránt nyilvános kifejezésre jutott. Meghívó Mindezeknél nagyobb jelentőségű azonaz Országos Magyar Gazdasági Egyesület ban az a körülmény, hogy az aradi keföldmivelési és növénytermelési szakosztályá- reskedelmi és iparkamara is résztvett az nak, 1899. évi deczember hó 9-én (szombaton) s a kamarának egyik d. u. 4 órakor a Köztelken tartandó ülésére.

Tavaszi MŰTRÁGYA szükségletünk beszerzése végett forduljunk a

Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez, Budapest, V., Alkotmány-u. 31 M»i uftmuitA 4 0 olaal.

1784 vézérféífia a gyűlés folyamán felszólalván, a kereskedelmet leginkább érintő tőzsdei fedezetlen határidő-üzleteknek eltiltása mellett szólalt föl, igazolván ezzel, hogy a fedezetlen határidöüzletnek eltörlésére irányuló agrártörekvések, a börzei spekuláczióktól távolálló reális gabonakereskedőknek éppúgy érdekében vannak, mint maguknak a gazdáknak. Az aradi agrárgyülés fényes bizonyítékát képezte egyúttal annak, hogy a megyei gazdasági egyesületek a kellő vezetés mellett igenis képesek a gazdák érdeklődését nemcsak fölkelteni, hanem az agrárérdekek érvényesítése terén megnyilatkozásra is birni s e kérdésekben a helyes közvéleményt képviselni. Hogy azután egy-egy ilyen impozáns értekezlet a gazdák önérzetét és bátorságát az őket leginkább érdeklő közgazdasági kérdések helyes megoldására való törekvésékben mennyire növeli, legjobban bizonyítja az aradi országgyűlésen résztvett szomszédos Békés vármegye érdemes főispánjának az agrárgyülést követő közebéden elhangzott beszéde, a mely az aradi agrárgyülés jelentőségének kiemelésével a hasonló gyűlések minél gyakorabbi tartását sürgette és a legközelebbinek Békésmegyében való megtartását bejelentette. Az aradi agrárgyülés sikerének kétszeresen örvendenünk kell. Egyrészt azért, hogy a legégetőbb agrárkérdésekben az alföldi gazdák közvéleménye hatalmas módon megnyilatkozott ; másrészt pedig azért, hogy az aradi agrárgyülés sikere jelét képezi annak, hogy a mezőgazdasági szempontból legfontosabb része hazánknak : az Alföld, végre szintén megmozdult és gazdái az agrárkérdések nyilvános tárgyalásai iránt érdeklődést tanúsítanak és maguktartásával nemcsak a saját, hanem különösen az ország kedvezőtlenebb viszonyok között levő gazdáinak helyzetét megjavítani segítenek. Nagy szó ez éppen az Alföld gazdáinál, a kik a természet legszerencsésebb adományai birtokában eddig a mezőgazdasági rossz helyzetet aránylag még legkönnyebben viselték el és éppen ezért az agrár közügyekben aránylag legkisebb tevékenységet fejtettek ki. S az aradi agrárgyülés eredményét a legszélesebb körökben éppen az a körülmény leheti legjelentősebbé, hogy az ott résztvevők legnagyobbrésze földbirtokos és pedig a javából, mert nehéz kenyerét tudománynyal, munkával és tőkével felfegyverezve keresi, az Alföld rónáin, apái ősi hajlékában, örökölt birtokán keresi bol. dogulását. Az egész ország gazdaközönsége el;. ismeréssel és hálával fogadhalja az aradi gazdasági egyesületnek kezdeményezését és a Magyar Gazdaszövetségnek közreműködését az aradi agrárgyülés rendezésében, amely az agrárérdekek érvényesülésének egy uj és hatalmas lökést adott és példájával az ország többi gazdaközönségét hasonló mozgalmak kezdeményezésére buzdítja, mert gazdasági

KÖZTELEK, 189Ö NOVEMBER HÖ 29. boldogulásunkat csak ugy várhatjuk, ha az ország egész gazdaközönsége egyetértőleg sorompóba lép és érdekei érvényesítését minél nagyobb nyomatékkal követeli. Az agrárgyülést délelőtt 10 órakor nyitotta meg Vásárhelyi László, az aradi gazdasági egylet igazgatósági alelnöke. Vásárhelyi László megnyitó beszédében kifejtette, hogy az aradi gazdasági egyesület a Magyar Gazdaszövetséggel karöltve elsőrendű fontossággal biró közgazdasági kérdésekben a gazdaközönség tájékoztatására szolgáló előadásokkal nemcsak a közönség óhajának kivánt eleget tenni, de e kérdéseknek felszínen tartásával alkalmat akart szogáltatni a gazdaközönség állásfoglalásának megkönnyítésére. E törekvés szerencsés volt. Az egyesületnek sikerült gróf Károlyi Sándort, gróf Széchenyi Imrét, gróf Zselénski Róbertet, közéletünknek e kiváló tagjait is megnyerni. Az egyesületnek ebbeli törekvése méltánylást talált Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternél is, a ki báró Malcomes Jeromos miniszteri tanácsos által képviselteti magát. Vásárhelyi László bejelenti, hogy az agrárgyülésen az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Magyar Gazdaszövetség, Békés-, Csanád-, Torontál- és Csongrádmegye, a Temesmegyei Gazdasági Egyesület, a Pécskai Gazdakör, az Első Aradi Gyártelep és a Neumann testvérek aradi szeszgyárának képviselői is megjelentek. Vásárhelyi köszönetét fejezi ki Darányi miniszternek és kiküldöttjének és az előbb emiitett testületeknek. A megnyitó beszéd elhangzása után megválasztották a gyűlés tisztikarát. Diszelnökké választották Darányi Ignácz minisztert és gróf Károlyi Sándort és gróf Desseívffy Aurélt, elnökké Vásárhelyi Lászlót, jegyzőkké Zlinszky Istvánt és Laehne Hugót; a jegyzőkönyv vezetését Laehne Hugó titkárra bízták. Az elnök indítványára az agrárgyülés Darányi földmivelésügyi miniszterhez az alábbi áviratot intézte : Darányi Ignácz földmivelési minisztertől az ülés bezárása után a következő távirat érkezett : Az aradi agrárgyülés alkalmából mai napon egybegyűlt gazdaközönség Nagyméltóságodat, mint a magyar mezőgazdasági érdekek lelkes istápolóját bizalommal üdvözli s eredményes működéséhez a Mindenható áldását kivánja. Vásárhelyi László elnök urnák, agrár gyűlésen. Arad, A nagyrabecsült megemlékezésért őszinte köszönetét és az egybegyűlt gazdaközönségnek legszívesebb üdvözletét küldi Darányi Ignácz, földmivelésügyi miniszter. Ezután Vásárhelyi László elnök fájdalommal jelenti a gyűlésnek, hogy gróf Károlyi Sándor Abbáziában betegen fekszik és igy le kell mondania arról, hogy a „Mozgó tőke harcza a kötött tőkével" czimü előadását megtarthassa. Gróf Károlyi a következő levélben menté ki elmaradását : Igen t. elnök ur! Kimondhatatlanul bánom, hogy az aradi agrárösszejövetelen rongált egészségem miatt részt nem vehetek. Én ugyanis nagy érdeklődéssel kisérem az Aradi Gazdasági Egyesület ozéltudatos működését, melyet ott tüntet föl, midőn régi trádiczióiukat megőrizve, nevezetesen föntartva a régi mondást : „termeljünk olcsóbban és többet", egyúttal ujabbik iskoláink azon tételét is fogadja el, hogy az értékesítéssel is foglalkozzunk, valamint czéljául vallja,

96. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. hogy közöttünk gazdák közt az.összetartozandóság érzetével a czéltudatos együttműködést is fejleszteni kell. Ennek pedig első feltétele a szövetkezeti élet és mozgalom terjesztése, a melylyel önök Aradon oly szép sikerrel foglalkoznak. Felette sajnálom, hogy részt nem vehetek az agrárgyülésen, azért, mert Szívesen hallgattam volna és vettem volna magam is részt oly diskusszióban, mely a blanco termin üzlet körül iparosok és földmivesek részvéte mellett fejlődik és a mely nálunk ezídőszerint bármennyire is uj és szokatlan — tulajdonképpen azon ténynek a folyománya, hogy a mozgó tőke mellett a kötött tőkét — bármiben legyen is elhelyezve — e mellett a munkát, valamint tovább az összes fogyasztókat uralja és magának kiaknázás végett meghódítja. Ezen ujabb tünete társadalmi átalakulásainknak vitt sokunkat arra a meggyőződésünkre, hogy a mozgótőke uralmát csakis ugy lehet korlátozni, ha kiaknázásaival szemben a kötött tőke minden neme : a föld, a gyár, a ház, a bánya, a közlekedési eszköz együttvéve, mindannyi előbb-utóbb ligái és ellentáll a mozgótőke uralmának. Midőn a társadalmi osztályok egynémelyike szövetkezésének nagy müvét épp ez alkalommal látnám Aradon az agrárgyülésen, felette Sajnálom, hogy önök közt ez alkalommal nem lehetek és csak gondolatban fogok résztvenni az oly érdekes témák megvitatásában. A mélyen t. Elnök urat arra kérem, hogy eme valódi sajnálatomnak barátaink előtt kifejezést adni szíveskedjék és kérem továbbá, hogy mindenkor őszintén érzett tiszteletem ujabb kifejezését elfogadni méltóztassék. Kelt Abbázia, 1899. november hó 24-én. JGróf Károlyi Sándor. A gyűlés a felolvasott levelet tudomásul vette és gróf Károlyi Sándornak következő sürgönyt küldötte: A mai napon Aradon megtartott agrárgyülésen egybegyűlt gazdaközönség Nagyméltóságodnak gyengélkedése folytán való elmaradását aggodalommal és mély sajnálattal vette tudomásul; azzal a reménynyel és kívánsággal azonban, hogy Nagyméltóságod, mint a magyar agrármozgalom lelkes vezére mielőbb ujult erővel s megszokott páratlan buzgalommal vegye gondozásába a magyar mezőgazdaság érdekeit Most Zselénski Róbert gróf az aradmegyei gazdasági egyesület elnöke tartott előadást „A tőzsdei fedezetlen határidöüzlet eltörléséről."' Zselénski gróf felolvasása lényegében a következőket tartalmazza : A fedezetlen határidőüzlet az utóbbi évtizedben annyira befolyásolta a gabonaárakat nemcsak nálunk Európában, de világszerte, és annyira megingatta a gazdasági helyzetet, hogy a gazdák csak adósságuknak növelésével voltak képesek birtokukat maguk és családjuk részére fentartani, a mikor megtartották és nem estek teljesen áldozatul az alacsony áraknak. A Magyar Gazdaszövetség a tőzsdejáték káros befolyását kivánja megismertetni. A fölolvasó szerencsés dolognak tarija azt, hogy Aradnak és vidéknek iparosai és kereskedői oly nemzelgazdasági kifejlett érzékkel birnak, hogy a mai nap sikeréhez a gyűlésen való megjelenésükkel hozzájárulnak. A fölolvasó a terményárak alakulását vázolva hangsúlyozza, hogy ezek alakulására nem szabad ezentúl illetéktelen tényezőknek befolyást gyakorolniok, ugy mint eddig volt, midőn a gazdák az illetéktelen tényezők befolyása folytán, a melyet azok az árakra gyakoroltak, kénytelenek voltak az előállítási áron alul is eladni terméküket. Mióta az árképződést illetéktelen tényezők befolyásolják, azóta se az

96

SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

iparosok nem tudnak eligazodni, hogy az üzletükhez szükséges nyersterményeket mikor és mily mennyiségben vegyék, sem a kereskedők nem tudnak megélni, ha a tőzsdén nem játszanak. Szóló az immorális üzérkedésnek tudja be ezt a tarthatatlan állapotot és rámutat a gabonatőzsde visszaélésére, a mely káros befolyással van a mezőgazdák, a malmok és a kereskedők helyzetére. Ezzel szemben rámutat szóló a német tőzsde szaktanácskozmányaira, a melyekben a gazdák hathatós támaszt leltek egyes felvilágosult kereskedők nyilatkozatában. Van-Güken kávénagykereskedő kifejtette fenti tanácskozásokban, hogy a határidőüzlet mérsékelten folytatva, az áringadozást mérsékli, de a tömeges határidőüzlet odaviszi a kereskedést, hogy a kistermést olcsón, a nagytermést drágán adja el. Szóló arra is utal, hogy a budapesti ankéton néhány agrártársával alig birt megküzdeni a fedezetlen határidőüzlet barátainak rohamával. Előadásának folytatásában arra kiván kitér jeszkedni, hogy a mezőgazdák, iparosok és kereskedők közötti egyenetlenségnek magvát a tőzsde vetette el. Az igazi agrárius szóló szerint az, aki barátja az iparnak. Előadása végén bemutat szóló egy általa összeállított grafikus kimutatást, a mely a budapesti és a berlini gabonaárakról szól. E kimutatás szerint Berlinben, a hol fedezetlen határidőüzlet nincs, az árkülömbség az év eleje és vége között 80 krt tesz, mig Budapesten, a hol a fedezetlen határidőüziet korlátlan, 3 frt 10 krt. A többi számadat is megczáfolhatatlan bizonyítékául szolgál szóló azon állításainak, hogy a fedezetlen határidőüzlet az áringadozást nemcsak nem mérsékli, hanem ellenkezőleg előmozdítja. Javaslata, melyet 1897-ben a tőzsdeankéten is benyújtott, egyértelmű Neumann testvéreknek a kereskedelmi miniszterhez 1899. julius 5 ikén benyújtott memorandum lényegével, a melyet akkor részletesen ismertetett.

KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 29.

1785

jével ujabban a gazdák mindinkább foglalkoz- fizetett, az ország többi része tehát csak 10 nak, bár hosszura nyúló előadást nem tart- százalékkal többet. Ugyanez az aránytalanság hatna, mert egy tárgyról mindig mást mon- mutatkozik pl. az Osztrák-Magyar Bank üzletédani nem lehet, miután ugyanezen tárgyban nél, mely az egyes ágakban Budapesten felülelőadás tartására több helyre meghivatott s múlja az ország többi részében kötött ügylemaholnap úgyis olyan lesz, mint egy biztosí- teket. Hivatkozik ezután a takarékbetétek tási vigécz. (Derültség.) aránytalanul nagy összegére, Budapesten, a A jégdijak idén történt emelése annyit fővárosban és a vidéken felszálló utasok szájelent, mintha a föld adója 30 százalékkal mára, az adózási viszonyokra. emeltetnék. Ha a társulatok a jégdijakat 30 A gazdazdasági czentralizácziónak szükszázalékkal emelték, több mint bizonyos, hogy ségképpeni következménye a szellemi czentralihasonlólag fogják a tüzbiztositási dijakat is záczió, az ifjú tehetségeknek a fővárosba tóemelni. A biztosító-társaságok kartellje ellené- dulása. Vázolja a politikai veszélyeket és ben szövetkezeti alapon álló biztosító-intézet idézi Tisza Kálmánt, a ki 1865-ben megjelent alakításával kell segíteni, mely a kartelben brosürjében nyíltan kimondja, hogy aczentraliálló részvénytársaságokkal szemben lenyomja záczió megsemmisíti a szabadságot és törpévé a dijakat. Minden czivilizált országban talál- növeli a vidéki polgárokat. hatók ily szövetkezetek melyek tőkét gyűjtvén, Áttér ezütán a deczentralizáczió szükolcsón biztosítottak. Bemutat ezután tábláza- ségére, eszközeire és a következő határozati tokat, melyeknek számadatai igazolják, hogy javaslatot nyújtja be : Németország, Francziaország, Svájcz és a Javaslat. szomszédos Ausztriában a biztosított érték többnyire szövetkezeti alapon álló társa„Az aradi agrárgyülés teljesen méltányolja ságoknál van biztosítva. azokat az okokat, melyek a nemzetet és politikuA külömbség a részvénytársaságok s ezen sokat a mai Budapest megteremtésére vezették, szövetkezeti kölcsönös biztosítás közt az : de elérkezettnek látja immár az időt annak kiHogy mig a részvénytársaság a biztosított emelésére, hogy a túlzott czentralizáczió gazdafölött önkényüleg rendelkezik, addig a szövet- sági és politikai tekintetben veszedelmekkel jár kezetnél a biztosítottak maguk rendelkeznek. s az ország egészséges fejlődését koczkára teszi, Az első abszolutizmus. A másik önkor- — helyénvalónak tartja ennélfogva, hogy áz mányzat. Az első maga diktálja az adót. A aránytalanság, mely a főváros és a vidék fejlőmásik alkotmányosan veti ki. dése között ma fennáll, fokozatosan leszállittasAz első az önkényüleg kiirt adóból, ha sék s a vidékre vonassanak el azok a gazdakötelezettségeinek eleget tett, a maradványt a sági, szellemi és erkölcsi tényezők, a melyek maga zsebébe dugja, elviszi. A második feles-í nélkül egészséges haladás nem lehetséges. Éz leget visszaadja azoknak, kik befizették. érdeke nemcsak a vidéknek, hanem az egész Az elsőnél a magas dij tebát a biztositóra országnak, sőt végső elemzésében magának a nézve örökre elveszett. A másiknál, még ha a fővárosnak is, a melynek fénye és ragyogása e dij magas volna is (pedig alacsonyabb lehet, nélkül biztos alapon nem fog nyugodni." sőt több évi átlagban kell is lennie), nincs elvesztve, mert a felesleg megint csak a jaA javaslatot egyhangúlag elfogadták. vára iratik. Ezután felszólalt Nachtnebel Ödön, akiTessék választani! Pedig magamagának fizetni tán csak nek indítványára elhatározták, hogy az előadóknak a gyűlés jegyzőkönyvi köszönetét fejezi mégis olcsóbb, mint másnak fizetni ? A következő határozati javaslatot ter- ki, hogy közreműködtek az agrárgyülés sikerének érdekében. Javaslat. jeszti be : Bujanovits Sándor az OMGE. alelnöke „A fedezetlen határidőüzlet, tehát olyan Javaslat. szólott ezután és beszédében az aradvárméüzlet, melyben az eladó olyan tárgyat ad el Az aradi agrárgyülés örömmel üdvözli a gyei gazdasági egyesület félvirágzását kívánta határidőre, mely birtokában nincsen, vagy olyan üzlet, mélyet a felek árkülömbözeti kiegyenlí- gazdák biztosító szövetkezetének megalakítása és ecsetelte a vidéki gazdasági szövetkezetek kötelességét a gazdákkal szemben és azzal fetéssel bonyolítanak le, mezőgazdasági és malom- érdekében a Gazdasági Egyesületek Országos jezte be felszólalását, hogy Arad vármegye terményekben el van tiltva; aki e tilalom ellen Szövetsége által meginditott és sikerre vezetett gazdasági egyesülete minden tekintetben derevét, hivatalból üldözendő és pénzbüntetésre, mozgalmat s szükségesnek és kívánatosnak kasan megfelelt a ráruházott kötelességnek. • mondja ki, hogy a gazdaközönség ezen, a bizvalamint szabadságvesztésre ítélendő. Végül még Vásárhelyi László köszönte Határidőre tehát csak olyan mezőgazda- tosító kartel ellen önerejéből emelt védelmet meg az előadók közreműködését és nagy érsági vagy malomtermény adható el, illetőleg igénybe vegye s illetve a jövő hóban megala- deklődését a megjelenteknek és az ülést hoszkuló szövetkezet biztosításaival hasonló lelkevehető meg, mely az eladó tényleges birtokászantartó éljenzések közepette berekesztette. ban van. Ellenőrzés czéljából minden eladás sedéssel támogassa s fölvirágzását ez uton is Délben a „Fehér kereszt" téli termében kötlevéllel megerősítendő és a kötlevélen meg saját érdekében biztosítsa. 180 terítékű bankett volt, számos felköszönA javaslatot egyhangúlag elfogadták. kell hogy jelölve legyen az eladott gabona, tővel. Gróf Károlyi Sándor elmaradt előadását I vagy malomtermény birtokosa, fekhelye és súlya, illetőleg minősége. Ez adatok helyessé- Bernát Istvánnak „A gazdasági deczentralizáczió"-ról szóló NÖVÉNYTERMELÉS. gének ellenőrzése hivatalból történik, hamis következő előadása töltötte ki: adatok fönforgása esetében pedig a bűnös Rovatvezető: Kerpely Kéím&c. Felolvasó rámutat arra, hogy szemben pénzbirsággal, valamint szabadságvesztéssel Budapestnek aránytalanul gyors fejlődésével sujtatik. Néhány szó a zsombolyázásról. közgazdasági és politikai szempontokból szükHa egy gazda egy évi termésfeleslegének séges foglalkozni azzal is, vájjon nem volna-e Ű Gazdatársaim figyelmét szándékozom meg nem haladó mennyiséget ad el annak ara- helyes azt az aránytalanságot, a mely Buda- néhány pillanatra igénybe venni, midőn a maása előtt, vagy egy malom fél évi termőképes- pest és a vidéki czentrumok haladása kö- napság annyira meghányt-vetett, de még, minzött tényleg fennáll, mérsékelni. Annak a dig ki nem merített kérdéshez, a zsombolyáségének meg nem haladó mennyiséget ad el czentralizácziónak a mérvére nézve, a melyet határidőre, ez ugy tekintendő, mintha a gazda, mi csináltunk, jellemző adatokat hoz fel. zás kérdéséhez bátorkodom röviden hozzászólni. A kezelésem alatt levő gazdaságban felilletőleg malom, birtokukban lévő terményeket Budapesten a népességnek a szaporodása oszlott a juhtenyésztés és ennek folytán a adtak volna el." aránytalanul gyorsabb volt, mint bármely gazdasághoz tartozó, mintegy 60 kat. holdnyi Zselénski gróf előadása után felszólalt a vidéki városé. 1850-től kezdve a mai napig a sásos és békarokkás szénát termő rétnek terNeumann lestvérek szeszgyárának egyik bel- főváros népessége majdnem négyszeressé emel- mése a gazdaságra nézve értéktelenné lett. Az tagja. Szintén a fedezetlen határidő eltörlésé- kedett, ellenben Aradé alig kétszereződött általánosan elismert dolog, hogy az efféle széről beszélt. A javaslatot egyhangúlag el- meg, Pozsonyé, Győré csak pár ezerrel szapo- nát csak juhok és lovak eszik; szarvasmarhárodott. A gyárak túlnyomóan nagy része Buda- val sem zölden, sem szárítva nem lehet megfogadták. pesten van és számos oly vállalat létezik, a Ezután gróf Széchenyi Imre, a gazdák melynek székhelye Budapest, pedig maga az etetni, mert ez még az almozásra hintett buzaszalmát is előnyben részesiti. hiztositó szövetkezetéről tartott előadíst. üzlet a vidéken van. Budapest a részvényHogy tehát rétünk, termését értékesítsem, Röviden kívánja kifejteni tárgyát, mert társaságok adójából 1894-ben 45 százalékot minthogy juhaink, nincsenek és csekély lóállofeltételezi, hogy a biztosító szövetkezet eszmé-

1786

KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HO 29.

9 0 . SZAM. 9 - K

ÉVFOLYAM.

Ha valami kiélt talajt erősen trágyázunk nitrogén-, foszforsav- és káliumtrágyával, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a megtrágyázott terület jóval többet terem és ennek daczára fejlődésében megelőzi a trágyázatlant. E körülmény magyarázata igen egyszerű. A trágyázatlan talajon a növényeknek a talaj nehezebben oldható tápanyagaiból kell a táplálékot elvonni s mert ebből csak keveset, azt is csak lassankint sajátíthatnak el, termésük kevés, fejlődésük lassú leend.

mányunk számára vajmi kevés használható fel, más módról kellett gondoskodnom. Ismeretes, hogy a békarokka kiirtásával Rovatvezető : Cserháti Sándor. már sokat foglalkoztak eredménytelenül, valamint a sásos rétekkel is, hol az altalajviz nem vezethető le; ezt tehát meg sem kíséreltem, A nitrogén és foszforsavtrágya hanem a rét termésének zsombolyázására gonhatása a növényekre. doltam, réméivé, hogy ezáltal a takarmány kellemes izü, az Íztelen sás és keserű békaA nitrogőntrágyáról általánosan az vélerokka édes-savanykás izü és a szarvasmarhámény, hogy az inkább csak a szár- és levélval feletethető lesz. képződésnek kedvez, a magra pedig csekély Ha jó erőben levő talaj egy részét nitroFolyó év május havában kérdést intéz- hatása van, az érést késlelteti és a növény tem a „Köztelek' egyik számában gazda- proteinjét növeli. Mindezt a gyakorlatban génnal megtrágyázzuk, ezen résznek fejlődése lassúbb leend, érése később fog bekövetkezni. társaimhoz, hogy tettek-e már békerokkás tapasztalták, tehát nem lehet elvitatni, hogy takarmány zsombolyázásával kísérletet és a nitrogéntrágya az emiitett hátrányokat elő- A jó erőben levő talajon a nitrogén nincs ha igen, minő eredménynyel? Kérdésemre idézheti, mindazáltal azt lehet mondani, hogy túlsúlyban, tehát nem fog az egyéb tápanyaazt a választ nyertem, hogy még eddig a felsorolt hátrányok • csak akkor tapasztal- gokból sem fejlődés kezdetén annyi felhaszkísérlet nem történt,*) minthogy azonban a hatók, ha a nitrogéntrágya helytelenül alkál- náltatni, hogy később hiány álljon elő, de van valamennyi tápanyagokból annyi, hogy a nökérdés feltevésekor az idő már előrehaladott, maztatik. vény normálisan fejlődhetik, a tápanyagfeloldás magam megtettem a kísérletet. A humuszdus iszaptalajokon gyakran előAz előfü kaszálást megkezdvén, néhány fordul, hogy a gabona sok szalmát, de kevés nem oly lassú, hogy a növény fejlődését megszekérrel egészen zölden, a nagy harmattól szemet terem. Erős istállótrágyázás után köny- lassítaná. vizesen, zsombolyáztam és néhány szekérrel nyen megdűl a gabona, mert sok szárt és Ha a nitrogén túlsúlyban van, akkor fonnyadva két napi kaszálás után; mind a levelet nevelt, vagyis buján fejlődött. Ilyen ós kezdetben sok tápanyag állván rendelkezésére kétfélét összehordás után azonnal 60 em.-nyi hasonló esetekből következtetik a gazdák, hogy a növénynek, sok levelet, szárt nevel, később földréteggel leföldeltettem. A rét másodszor való a nitrogén főleg csak a szalmatermést növeli, midőn éppen az előzetes bő táplálkozás folykaszálása előtt kibontattam és megkíséreltem holott nem a nitrogénnak egymagának tulajdo- tán az egyéb tápanyagokból, különösen a foszszarvasmarhával való etetését, mindkétfélét jól nitható a tapasztalt jelenség. forsavból a könnyen felvehető rész mennyisége ették, de mégis szivesebben a félszárazon A mesterséges trágya félék alkalmazásá- megfogy, a gyökerek a már csak nehezebben zsombolyázottat. nál sohasem szabad a gazdának szem előtt oldódókra utaltak, s mert több idő kell Tekintettel most már arra, hogy a fél- téveszteni Liebig azon tantételét, hogy a növény arra, hogy ezt fölvehessék, a növény fejlődése szárazra szárított takarmány sok vizet veszii nem, egyes tápanyagokból él, hanem a tápanya- meglassudik, tehát e hátrányos állapot ismét és így távolabb levő helyről is könnyebben gokból képezett táplálékból. Adhatunk mi a nö- csak akkor következik be, ha túlsúlyban van szállítható, akár zsomboly ázás, akár etetés al- vénynek még annyi nitrogént, az se szalmát, a nitrogén, vagyis ha csak nitrogéntrágyát kalmával és tekintve azt, hogy állataink ezt se levelet nem nevel, ha nincs elegendő használunk oly talajon, mely egyéb trágyaféjobban is ették, a félszáraz takarmány mellett foszforsava. lére is rászorul. maradtam és az augusztus elején kaszáit A buja talajokon észlelt u. n. nitrogénA növények minőségére se hat mindig összes sarjút félszáraz állapotban zsombolyázhatás onnan származik, hogy a növény a levél- hátrányosan az egyoldalú nitrogéntrágya, mint tattam. és szárképződésre felhasználta a rendelkezé- azt általánosan vélik. Téves azon nézet, hogy A mult hét folyamán megkezdtem az sére álló foszforsavat s igy nem marad a a nitrogéntrágya a termés proteinmennyiségét etetést és ismét meggyőződtem arról, hogy magképzésre, s azért terem ily helyen sok mindig növeli s ezért azon növényekre, meczélszerübb módon úgyszólván értéktelenné vált szalma és kevés mag. Az ily talajon a növény lyeknél az a minőség csökkenését vonja maga takarmányomat nem használhattam volna fel. fejlődését, az egyes részek kiképződősét a foszfor- után, hátrányos. Ez előfordulhat, de ismét Minthogy hazánk területén sok ilyen sav szabályozza. A csírázó növény bő táplálékra csak akkor, ha a nitrogéntrágyát helytelenül lapályos rőt van, melynek sásos és békarok- talál, mely bőségesen tartamazza mind a há- alkalmazzuk. kás szénatermése úgyszólván elkallódik, jónak rom legfontosabb tápanyagot, minekfotytán buHa például az árpának sok könnyen oldláttam bevált kísérletemet a gazdaközönség ján fejlődik, lassanként a táplálék összetétele szíves tudomására hozni. Ha ily alapon kísér- megváltozik, elfogy a foszforsav és azért a ható nitrogén áll rendelkezésére, akkor nemcsak a napiszükségletét veszi föl, hanem jóletek történnek, — azt hiszem — a takar- magképződés hiányos leend. val többet s azt egyelőre raktárolja s lassanmányok mostoha gyermeke nagyobb gondozásAz istállótrágyának buja fejlődését nem kint növényi anyaggá feldolgozza s ha vizben ban fog részesülni és ez a gondozás fárada nitrogén idézi elő, hanem az, hogy a nö- s egyéb tápanyagokban nincs hiány, akkor a ságát busásan fogja megjutalmazni. vénynek bőségesen áll rendelkezésére oly táp- nilrogén csak több termést idéz elő, a termés Nem akarom a zsömbolyázás előnyeit itt lálék, mely mind a három fontos tápanyagot összetétele azonban normális leend. Csak ha felsorolni, mert egyrészt nem vagyok arra hivaa fölvett nitrogént viz vagy tápanyag hiányáelegendő mennyiségben tartalmazza. tott, másrészt pedig e munkát már előttem A nitrogén tehát csak akkor fog sok ban feldolgozni nem tudja, vagy ha akkor is sokan végezték; mégsem hagyhatom azonban nagyobb mennyiségben vesz föl nitrogént, mimegjegyzés nélkül azt a körülményt, hogy a szalmát és kevés szemet nevelni, ha nagy- dőn annak feldolgozására már rövid az idő, zsombolyázás előnyei még mindig nincsenek mennyiségben alkalmazzuk egyéb tápanyag fog a növény több nitrogént tartalmazni. nélkül, minekfolytán a kezdetben normális tápteljesen kihasználva. anyagból később ezen egyéb tápanyagok elEz utóbbi eset akkor fordul elő, ha Vidékünkön a mult nyár folyamán igen fogyván, a növény normális fejlődése meg- az illető növényt istállátrágyába vetjük, mely sok zabosbükköny elégett, sőt még sok széna akad. egyszerre aránylag kevesebb salátromot nyújt is odaveszett. A gazdák a sok esőzéstől félve, Buja fejlődés csak ott fog előfordulni, hol a növényéknek, de ezt folyton teszi s igy a száradás előtt kazalba rakatták és a még nedvmind a három tápanyag bőviben van; a nitro- növény akkor is vesz föl, midőn azt már feldús takarmányok kigyúltak és elhamvadtak. gén tehát csak ott és akkor indítja buja fej- dolgozni nem tudja. Hogy ezen veszélyeket elkerüljük, ha már lődésre a növényt, ha mind a három tápanyagA burgonya, czukorrépa minőségére sem a kazlak lehető legkeskenyebben való összeból elegendő van. Adhatunk mi méganyi nitro- hátrányos mindig a nitrogéntrágya, ha a nyúj rakását elmulasztottuk, ajánlatos a kazal kétrogént, ha nincs elegendő kálium és foszfor- tott mennyiséget idejében fel tudja dolgozni, három helyén vaspálczát beszúrni néhány sav, a növény buja fejlődésnek indulni nem fog. akkor többet terem a minőség romlása nélkül; órára, melyek által a melegségről tudomást A nitrogénnak a növények fejlődésére csak ha folyton kap salétromsavat— az orgaszerezhetünk. Ha a kazal közepén a takarmány oly meleg, hogy a vasrudat szabad kézzel nem gyakorolt hatását tehát abban foglalhatjuk nikus nitrogéntrágyák felbontásával — akkor foghatjuk meg, legezélszerübb a kazal tetejét össze, hogy a nitrogénra szoruló, de egyéb mindig uj és uj sejtek képződésére ösztönözteazonnal, legalább is 60 cm.-nyi földréteggel tápanyagot bőségesen tartalmazó talajon nö- tik s nem marad idő, hogy ezek keményítővel bevonni, hogy a kigyuladásnak elejét vegyük. velni fogja a termést, a levélszár- és magter- vagy czukorral megtöltessenek, a növény minőHogy pedig a földelés minél gyorsabban és mést egyaránt; ártalmára csak akkor lesz a sége tehát szenved. olcsóbban történjék, a kazal körül a földet növénynek, ha a többi tápanyag elfogyasztaA elmondottakból kitűnik, hogy a nitrofelszántjuk és az onnét nyert földet használ- tik, még mielőtt a növény fejlődését befejezte géntrágya csak az esetben gyo.korol hátrányos volna, a miből az következik, hogy a nitro- hatást, ha túlsúlyban van az egyébb tápanyokjuk fel a kazalra. gént egymagában csak akkor alkalmazhatjuk, ha kal szemben, a miért is, ha ily hátrányos állaTöbbször volt alkalmam látni, hogy a tudjuk, hogy a talaj a többi tápanyagból elegendő pot beáll, annak nem a nitrogéntrágya, hanem melegedő állapotban levő takarmányt átrakták, mennyiséget tartalmaz, különben pedig adjunk a gazda az oka. Ezt nemcsak az egyoldalú de az igy fehérpenészt kap és értéktelenné kivüle az egyéb szükséges tápanyagokból eleget nitrogéntrágyáknál kell figyelembe venni, hanem válik; a kazlak átmetszése pedig eredményre s ekkor a nitrogéntrágya a növény fejlődését az istállótragyáknál is; különösen pedig az nem vezet. Strausz Rezső. lassítja; ezt gyakran lehet is tapasztalni, de emberi ürülék felhasználásánál, melyben tudvacsakis akkor, ha az egyéb tápanyagok nincse- levőleg a nitrogén túlsúlyban van az egyéb *) József főherczeg uradalmaiban a sásos szénát, tápanyagokkal szemben. íőt » nádat i* igen já eredménynyel zsombolyázták. R. nek elegendő mennyiségben.

TRÁGYÁZÁS.

96. SZÁM. v)-IK ÉVFOLYAMEzért helyesen mondja P. Wagner, hogy azon legyünk, miszerint a nitrogén szabályozza a növény táplálékát, vagyis a foszforsav- és káliumból legyen'legalább annyi, a mennyi a rendelkezésre álló nitrogénnal normális táplálékot képez. A fentemiitett hátrányok csak akkor fordulnak elő, ha a foszforsav- vagy káliumból kevesebb van s ezek egyike s nem a nitrogén szabályozza a tápanyag felvételt. A foszforsavtrágyáról általában azt tartják, hogy az első sorban a szemtermésre van befolyással, hogy az érést előmozdítja és a minőséget javitja. A fentebb elmondottak szerint a foszforsav csak ugy növelheti a szalmahozamot, mint a nitrogén a mag mennyiségét. Ha foszforsavban szűkölködő nitrogént foszforsavtrágyát túlságos mennyiségben nem tartalmazó talajba hozunk, a táplálékot a növény igényeinek megfelelővé tesszük, az eredmény az erőteljesebb, bujább fejlődés, vagyis ez esetben a foszforsav a szalmára is hatott, amit a gyakorlat is eléggé bizonyít, mert akárhány esetben előfordul, hogy a szuperfoszfáttal megtrágyázott terület megdőlt, a trágyázatlan nem, a mi nem fordulna elő, ha a foszforsavnak nem volná hatása a levél- és szárképződésre. Az orsz. magy. kir. növénytermelési kísérleti állomás 1895-ben nagyobb szabású kísérletet végzett szuperfoszfáttal. 247 helyről érkezett be jelentés. 199 kísérletnél volt a szalmatermés kimutatva, ezek közül 171 helyen volt a trágyázott parczella szalmatermése nagyobb, mint a trágyázatlané. 88 esetben a többlet 3 keresztnél nagyobb volt, a mi eléggé bizonyítja, hogy a foszforsavnak a szalma mennyiségére is van hatása. A mi a foszforsavnak az érésre gyakorolt hátását illeti, az se oly szabály, a mely mindenesetre megállna. Ha mi valamely talajba tulságig adunk foszforsavat, akkor a korábbi érés mindig be fog következni, mert mint P. Wagner kimutatta, ez esetben a levelek rövidebb ideig funkcziónálnak, a növény tehát hamarabb megérik, csakhogy a termés mennyiségének rovására ezen hátrányos hatás elmúlik, ha nitrogén és káli hozzáadásával a tápoldatot normális összetételűvé teszszük. A fqszforsavtrágyának a gyakorlatban tapasztalt azon hatása, hogy az érést sietteti, azonban nem ezen okra vezethető vissza, mert oly nagymennyiségű foszforsavval nem szokás trágyázni. Ha valamely talajban kevés a foszforsav, a többi tápanyag azonban fölös mennyiségben van meg, akkor a növény fejlődése azon arányban lassúbb, a melyben a talaj foszforsavát könnyebben vagy nehezebben képes oldásba hozni, ha már most az ily talajt foszforsavtrágyával látjuk el, a növény könnyűszerrel veszi fel a foszforsavat, egyéb tápanyag is bőviben lévén, a fejlődés gyorsabb lehet. Ez a magyarázata annak, hogy nitrogéntalajokon foszforsavtrágyával előmozdítjuk az érést. Oly talajokon azonban, a melyben nitrogén nincs túlságos mennyiségben, a foszforsavtrágya nem igen mozdítja elő az érést; mert ha ily talajnak csak foszforsavlrágyát adunk, akkor könnyen beáll azon eset, hogy a nitrogén fogja a növekedést szabályozni, mert ebből áll egyszerre kevesebb rendelkezésére a növénynek. Ez magyarázata, hogy a foszforsavtrágya egyik esetben előmozdítja az érést, a másikban nem. Cserháti Sándor.

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. RmtvsiatS: Kesejr Gjile.

Mire kell a gazdának a répamag megvásárlásánál ügyelnie ? 1. A répát, különösen pedig a czukorrépát az utóbbi években egyre növekvő mér-

KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HÓ 29.

,1787

tékben bántják a különböző növényi betegsé- rülni. minek következtében a gazdaközönség gek, melyek közül főleg a bakteriozis, továbbá nagy károsodásnak néz elébe ; a magyar-óvári a Phoma- és Pythium gombák által okozott növényélet- és kórtani állomás vezetője elhabetegségek jönnek elsősorban figyelembe, mint tározta, hogy az itteni állomást teljesen ingyen amelyek nem ritkán száz meg száz hold répa- bocsájtja a kisgazdáknak rendelkezésére, vagyis vetés termését teszik tönkre. a répamag teljes vizsgálatát díjtalanul végzi, Az ujabb kutatások azt az . eredményt lemondva még arról a mérsékelt díj ázásról is, hozták világosságra, hogy a betegségek csirái a mit az állomás á csiráztatási stb. fáradságos már a répamagban, helyesebben szólva a répa- vizsgálatokért szervezési szabályai értelmében gomolyban fészkelnek. Éppen a magyar-óvári szedni jogosult. növényélet- és kórtani állomásnak sikerült ki(Izélj a ez intézkedésnek, azt hiszem, nem mutatnia, hogy a répát beteggé tevő legapróbb szorul magyarázatra. A mikor tehát tárgyalászerves lényeknek, a baktériumoknak, száz- sánál még néhány perczig időzöm, nem annak ezrei találhatók némely répagomolyon, illetve czélját óhajtom magyarázni, hanem következgomolyban. tetést akarok belőle vonni azokra az okokra, a Ezek az apró szerveslények többnyire a melyek ez intezkedést életre hívták. gomoly külső, laza részeiben helyézkednek el, A magyar gazda tudvalevőleg csak akkor nem ritka azonban az az eset sem, hogy a hajlandó védekezni a növényi betegségek ellen, gomoly belső, keményebb részeibe is behatol- a mikor azoknak rpmboló hatását saját kárán nak, sőt néha még a magot is fertőzik. tapasztalta. így volt ez a filloxerával, így a Ugyanezt tapasztalta emiitett állomás a peronoszpórával, a melyekben mindaddig egy Phoma és Pythium nevű gombákra nézve is. gazda sem hitt, a mig szőlejét el nem puszEzeknek az apró gombáknak fonálteste, az u. n. tították. miczélium, az általuk fertőzött répagomolyok Ha talán pusztításában azokkal nem vekülső rétegeit szövi keresztül-kasul, nem ritkán tekedhető, de mindenesetre jelentékeny károazonban behatol a tulajdonképpeni magot kat képesek előidézni . a répabetegségek is, körülzáró kemény sejtrétegbe is s esetleg az melyeket alább nagy . vonásokban ismertetni ébrényt is tönkre teszi. Ugyancsak gyakran fogok. találhatók a gomolyban é gombák spórái is. A csehországi és morva termelőknek az Az ilyformán fertőzött gomolyok termé- utóbbi időben évről-évre jelentékenyebb károszetesen nem nevelhetnek egészséges répa- kat, okoznak e betegségek, sőt emiitett tartonövényt. Ha az ilyen gomolyokat csiráztatjuk, mányok némely vidékén éppen ezek miatt márazt fogjuk látni, hogy belőlük beteg csirák fejlőd már lehetetlenné válik a répatermelés. El vannak nek s a szerint, a mint a gomoly jobban, vagy terjedve a betegségek Németországban is s az kevésbbé volt fertőzve, a csirák is sulyosbetegek utóbbi időben nálunk is tért kezdenek hódíavagy könnyübetegek. Utóbbiak, kedvező tenyész- tani, amin tekintve, hogy magszükségletünviszonvok közé jutva, a betegséget egészen, ket jórészt nyugatról, elsősorban Németorvagy részben kiheverhetik, előbbiek hamarosan szágból szerezzük be, nem . is lehet csodálelpusztulnak. koznunk. Látható ezekből, mennyire fontos a gazdára Legtermészetetesebb biztosíték volna a nézve az, hogy egészséges répamagot szerezzen be. külföldi répabetegségek behurczolása ellen az, Fontos ez a gazdára nézve minden esztendő- ha a répamagot idehaza termeinők, a minek ben, mert különösen az utóbbi években nálunk azonkívül nagy közgazdasági előnyei is volnának. is mindig több és jtöbb répabetegség honosul Addig is azonban, a mig ez megvalósulmeg. Ennek természetszerű oka abban rejlik, hogy a répamag legnagyobb részét külföldről hat, (hogy meg fog valósulni, az iránt intézeszerezzük be, ahol részben az egyoldalú tünk és az orsz. növénytermelési állomás e mivelés, részben pedig a betegségekkel szem- téren kifejtett tevékenysége reményekre jogoben tanúsított ellenálló képességnek a ter- sít), életbevágó szükség, hogy a külföldi fertőmelésnél figyelmen kívül hagyása folytán a zött maggal ne honosítsuk meg idehaza a réparépa ma már nagyon sok betegséggel van fer- betegségeket. Nem ajánlható a t. gazdaközöntőzve, amely betegségeket mi a külföldről be- ségnek, hogy különösen a jövő tavaszszal elszerzett maggal mind veszedelmesebb mérv- vetendő répamagnál ne. mulaszsza el annak egészségi állapotáról meggyőződést szerezni s ben telepitjük át. csak a megvizsgált és egészségesnek bizonyult A növényélet- és kórtani állomásnak al- répamagot vásárolja meg. kalma volt már ez ősz folyamán több külföldi, Nagyon kívánatos volna, ha az itt elmonidei termésű répamagmintát megvizsgálni s e dottakat a gazdasági egyesületek különösen is közlemény éppen annak aszomoru tapasztalatfigyelmébe ajánlanánk a termelőknek. nak eredménye, a melyekre e vizsgálatok folyVannak még más szempontok is, melyetán tettünk szert. ket a répamag megvásárlásánál figyelemre Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a kül- méltatni érdemes — ezek a répamag minőséföldnek ezidei répamagtermése a fent emii- gére vonatkoznak. Mielőtt azonban ezeket ismertett betegségek egyikével, vagy másikával erősen tetném, előbb a már emiitett répabetegségek van fertőzve. Oka ennek részben a répamag- leírását adom, bár csak nagy vonásokban. aratáskor beállott esős időjárásban keresendő. Részletesen foglalkozni e betegségekkel e Szükségesnek tartottam ezeket a gazdaközönség tájékoztatására közzétenni, amaz ismé- helyen az anyag terjedelmes voltánál fogva telt figyelmeztetés mellett, hogy ne mulaszszák nem lehet, a miért is állomásunk azt határozta, el a répamag egészségi állapotáról meggyőződést hogy e téren végzett tanulmányait külön kiadványban teszi közzé. E külön kiadvány szines szerezni, mielőtt azt megvásárolnák. mellékletekkel még e tél folyamán elhagyja a Erre a czélra a t. gazdaközönségnek a sajtót s állomásunk gondoskodni fog arról, budapesti, debreczeni, kassái, keszthelyi és kolozshogy az a gazdák számára könnyen hozzáférvári vetőmagvizsgáló állomások, nemkülönben a hetővé tétessék. magyar-óvári vetömagvizspáló, növényélet- és kórtani állomás készséggel állanak rendelkezésére. A répa sokféle betegsége közt különösen A magyar-óvári állomáson a répamag három növényi betegség van, amely ezídőbetegségi vizsgálata díjmentes, ami ugy értendő, szerint érzékeny károkat okoz, ezek: a Phoma, hogy a beküldött répamagminta után csak a a Pythium és a bacteriosis. csiráztatási, tisztasági vizsgálat; az esetleg kíE három betegségnek egymástól való vánt viztartalommeghatározás dija fizetendő, megkülönböztetése a gyakorlatban nehézségbe mig ellenben a betegségi vizsgálatért külön ütközik, minthogy mindahárom meglehetősen dij nem számíttatik. hasonló betegségi tüneteket idéz elő a fiatal Tekintettel pedig éppen arra a körül- répanövényeken, elannyira, hogy pl. a német ményre, hogy az idén és a jövő tavaszszal na- tudományos irodalom közös jelzővel is jelöli gyon sok fertőzött répamag fog forgalomba ke- e három különböző okból származó kórt, a

1788 mikor a répa gyökérfekélyéről (Wurzelbrand, v. Schwarzbeinigkeit) beszél. A betegség megnyilvánulása mindhárom parazitánál aképpen történik, hogy a csirán eleinte egy barna folt lesz látható, jeléül annak, hogy a csira fertőzve van. Ez esetben a csirát vizsgálatainknál ,könnyübeteg" jelzővel jelöljük. A könnyübeteg csira kedvező tenyészviszonyok közt a betegséget kiheverheti. Ha az emiitett barna folt nagyobb kiterjedésű, a csirát egészen körülöleli, akkor a csira sulyosbeteg.* Az ilyen csirából nem fejlődik növény, az hamarosan elpusztul. Ha a könnyübeteg csira tovább fejlődik s fejlődésére akár a klimatikus, akár a talajviszonyok nem kedvezők, akkor vagy teljesen tönkre megy, vagy pedig olyan répa fejlődik belőle, amelynek belseje egészségtelen. Itt ismét két esetet különböztethetünk meg. A szövet elbarnulása, megbetegedése csak a répagyökér hossztengelyében lép fel, mig a répa többi része egészséges. Gyakoribb azonban az az eset, hogy a szövet elbarnulása nem követ szabályokat, hanem a répa testében elszórtan, vagy annak egy oldalán ^ fellépő elbarnulásokban, sokszor élesen határólt barna vagy fekete foltokban észlelhető. A már kifejlett beteg répa középső, u. n. szivlevelei ' a Phoma ós Pythiumbetegségnél elhalnak, a bakteriosis-betegségél a szivlevelek maradnak csak épségben, mig a többi levél rendesen elhal s mint egy elszáradt koszorú ül a répa fején. E szabály azonban nem általános, mert a betegség előrehaladt stádiumában az összes levélrészek elhalhatnak.

KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 29. get Bujanovics Sándor, a Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének elnöke vezette és ismertette a küldöttség által átnyújtott memorandum tartalmát, különösen kiemelve a kontingens felosztásáról szóló törvény által teremtett azon szomorú helyzetet, a melybe az uj mezőgazdasági szeszgyárosok saját hibájukon kivül jutottak, valamint a törvénynek egyéb más intézkedéseit, a melyek általános közgazdasági szempontból károsak, így különösen kárhoztatandó a törvénynek azon intézkedése, hogy a kontingens eladható, mert igy rövid időn belül a felvidéki gzegényebb vidékekről a szesztermelés az. alföldi gazdagabb vidékekre vándorol és igy a Felvidék mezőgazdasági kulturája — ahol a szesztermelés nélkülözhetlen — még a mainál is alacsonyabb fokra sülyed, amennyiben a szántógazdálkodás legelőgazdálkodássá fog átváltozni. A miniszter válaszában igen megnyugtatólag nyilatkozott, amennyiben kijelentette, hogy az uj mezőgazdasági gyárak kontingensét 960 hl-re fogja kiegészíteni s ha az ezen mennyiségre való kiegészítéshez nem érkeznék vissza elég kontingens, ugy a törvénynek noveliáris uton való módosításával fog igyekezni a bajon segíteni, A küldöttség megnyugvással vette tudomásul a pénzügyminiszternek ezen nyilatkozatát s a miniszterelnöknél és földmivelésügyi miniszternői való tisztelgést ép ebből folyólag mellőzte, csakis egy szükebbkörü küldöttség utján fogja a memorandumot eléjük terjeszteni. Miután bizpnyos, hogy a szükséges mennyiségű kontingens nem fog egybegyűlni s igy törvény noveliáris módosítására lesz szükség, remélhető, hogy a pénzügyminiszter a törvénynek e memorandumban felsorolt összes hiányait ez alkalommal pótolni fogja. A Szesztermelők Egyesületének memorandumát alább közöljük:

96

SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM,

Már maga a kontingens-felosztás teljesen az ipar érdekeit tartva szem előtt, a mezőgazdasági kontingenst 7,817 hl.-rel rövidíti meg az ipari javára, amennyiben az Ausztriának átengedett 19,542 hl. kontingens egészben a mezőgazdasági kontingensből vonatott le, holott ez 60%-ában, azaz 11,725 hl. a mezőgazdasági, 40%-ban, azaz 7,817 hl. az ipari kontingensből lett volna levonandó, miután az ipari és mezőgazdasági kontingens aránya 40 : 60. Az 1885. évi XXV. t.-cz. által teremtett tényleges állapot a következő volt ugyanis az uj törvény megalkoiásakor: 1. Mezőgazdasági kontingens volt 1885-ben 300,000 hl. 2. Uj mezőgazdasági szeszfőzdék részére fentartatott. . . . . 32,542 „ 3. Az ipari gyárak kontingenséből fokozatosan levonatni rendeltetett 81,000 „ 4. A megszűnt ipari gyárak mezőgazdaságivá váló kontingense . 120,044 , Mezőgazdasági kontingens 1899-ben 533,586 hl. Ipari kontingens volt 1885-ben . . 540,000 , Ebből levonandó az előző 3. és 4. tétel összege 201,044 „

Ipari kontingens 1899-ben 338,956 hl. Az igy megállapított 1899. évi mezőgazdasági kontingensből nem 19,542 hl. vonandó le, hanem annak csak 60%-a, azaz 11,725 hl., amikor is az 1899. évi XXII. t.-cz. által megállapítandó mezőgazdasági kontingens a tényleges állapotnak és az igazságnak megfelelőleg 521,861 hl. lett volna. A törvény által tévesen megállapított A Phomabetegséget, a mint neve is mu338,956 hl. ipari kontingensből pedig az tatja, a Phoma Betae Frank ; a PythiumbetegAusztriának átengedett 19,542 hl. 40°/o-a, azaz séget a Pythium de Baryanum Hesse nevü 7,817 hl. még levonásba hozandó, amikor is gomba okozza. a tényleges állapotnak és az igazságnak megMindkettőnek fonálteste (mycelium) már a felelő ipari kontingens 331,139 hl. gomolyon vagy gomolyban van. Ha az ilyen Nagyméltóságú Miniszter, gomoly csírázni kezd, a gomba myceliuma fo, Miután az 1899. évi XXII. t.-cz. indokoKegyelmes Ur! nalakat bocsát a csirába, a melynek laza és lása a mezőgazdasági kontingens ezen 7,817 nedvdús szövete a gomba fejlődésére kiváló Az 1899. évi XXII. törvényczikk, amely hl.-rel történt megrövidítését semmivel sem talajul kínálkozik. Ezek a fonalak behálózhat- a magyar kontingens felosztásáról intézkedik, indokolja, azt kell hinnünk, hogy itt egy téveják a répa egész testét, vagy annak egy ré- oly visszatetszést szült az összes érdekelt dés forog fenn, amelynek kiigazítását a mezőszét, mindenütt a sejtek érintkező falai közt mezőgazdasági körökben, amely Nagyméltósá- gazdaság érdekében szorgalmaznunk kell. haladva s a sejtek falába apró kis szivónyul- god előtt is több izben jutott már kifejezésre, Az uj törvény legnagyobb sérelme a ványokat (haustorium) bocsátva, a melyek se- de amely törvénynek a mezőgazdaságra sérel- mezőgazdaságra nézve azonban határozottan gélyével a répa sejtjeinek táplálására hivatott mes intézkedései, amennyiben röviden nem az, hogy teljesen szakit az 1885. évi XXV. anyagokat magukhoz szívják s a myceliumnak olvosoltaínának, a jövőben egész mezőgazda- t.-cz. azon fontos alapelvével, hogy az ipari továbbítva, annak fejlődését a répa rovására ságunk fejlődésére káros hatással volnának. kontingens fokozatos apasztása révén idővel előmozdítják. A táplálékától megfosztott s a Röviden, de egész határozottsággal mu- az egész kontingens a mezőgazdasági ipari mycelium által egymástól mechanikailag is tálunk reá újból a törvény hibáira, azon czél- termelésbe utaltassák át. széttolt, meglazított répasejtek elrothadnak. zat által vezérelve, hogy sikerül NagyméltósáS ezen fontos és a mezőgazdasági kulA szerint, a mint a fertőzés nagyobb godat álláspontunk helyességéről meggyőzni s tura fejlődését nagyban biztosító alapelvnek vagy kisebb mérvű volt, avagy az időjárás volt ennek nyomán arra birni, hogy az idézett tör- elejtésére s indokolatlan mellőzésére annál többé vagy kevésbé kedvező a gomba tenyé- vény sérelmes szakaszainak noveliáris uton kevésbé számithatunk most, amidőn a mezőszésére, erősebben vagy gyengébben támadja való módosításával a mezőgazdasági szeszipar gazdasági érdekeknek az istápolására a legnagyobb szükség van, most, amidőn a mezőa répa földalatti részét s az egészen elbarnul, fejlődését lehetővé tegye. vagy csak át lesz hálózva barna foltokkal. Amint az idézett törvénynyel, még mint gazdasági érdekeknek szükségszerű istápolását Igen sokszor csak oly kismérvű a fertő- törvényjavaslattal alkalma volt egyesületünk- a kormány programmjába vette s minden zés, hogy azt a répa külseje nem is áralja nek megismerkedni, ezen törvényjavaslatnak alkalommal hangoztatja. A kontingens feloszel ; a répagyökér kívülről egészségesnek lát- a mezőgazdaságra sérelmes voltára Nagyméltő- tásáról szóló törvény ilyetén megalkotását szik, ha azonban kettévágjuk, látni fog- ságodhoz 211. szám a'att intézett feliratunkban Ausztriával való viszonyunk sem indokolja, a juk, hogy belsejében helyenként elbarnulások röviden reámutattunk. Sajnos, eredménytelenül, mennyiben az Ausztriával közösen alkotott vannak. pedig hogyha felterjesztésünket Nagyméltóságod szeszadótörvény, kivéve a 19,542 hl. magyar Az ilyen répa, ha azt magtermelés czél- akkor magas figyelmére méltatja, ugy ma nem kontingens átengedését s a gyümölcs-pálinkajából elültetjük, fertőzött gomolyokat fog nevelni. kényszeríttetnénk arra, hogy Nagyméltóságod főzés megnehezítését, mindenben kedvező a előtt újból és addig ismételjük a törvény sé- mezőgazdasági termelésre nézve. (Vége köv.) relmes intézkedéseit, amig a törvénynek a Hegyi Dezső. Az ipari kontingens százalékos csökkenmezőgazdaság érdekeit mellőző intézkedései tésének a megszüntetése annyit jelent, hogy a nvvelláros uton nem küszöböltetnek ki. mezőgazdasági szeszipar további fejlődése is Megszoktuk azt, hogy a törvényhozás s megakad; vagy; ha, amint meggyőződésünk, A szeszkontingens-törvény kormányzat is szerzett jogokat tiszteletben hogy a kormány a mezőgazdasági szeszipar revíziója. további fejlesztése elől már a közel jövőben tart, hogy uj törvények alkotásánál az előző törvények által teremtett alapot minden ok sem zárkózhatik el, ugy csak igen nagy áldoA Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők zatok árán lesz módjában a nagyipari szesznélkül nem mellőzi. Országos Egyesületének küldöttsége kiegészítve Érthetően megdöbbentette tehát a mező- gyáraktól szükséges kontingenst visszaszerezni. az uj mezőgazdasági szeszgyárosok képviselőiAz 1899. évi XXII. törvényczikk nem vel, november 28-án délelőtt -tisztelgett Lukács gazdasági köröket az 1899. XXII. történyczikk, László pénzügyminiszternél a kontingens fel- amely teljesen szakit az 1888. évi XXV. tör- kevesebb mint 25 millió forint értéket ajánosztásáról szóló 1899. évi XX. t.-cz. noveliáris vényczikk által teremtett tényleges állapottal dékozott oda egyeseknek a törvény 8. szakaszáuton való módosítása tárgyában. A küldöttsé- és annak azon alapelvével, mely szerint a nak azon intézkedése révén, hogy ugy az ipari., kisebbik adótétel mellett • termelhető alkohol- mint a mezőgazdasági szeszfőzdék kontingenr *) Lásd : „Linhart, Krankheiten des Rübensamens" mennyiségből a mezőgazdasági szesziparnak süket egyesithetik. Ki értelmezte vájjon e törj vényt mint javaslatot ugy, hogy tetszés szeOest.-Ung. Zeitschrifí für Zuckerindustrie H. II. 1899. juttasson fokozatosan mindig nagyobb részt.

96. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. rinti ipari, vagy mezőgazdasági szeszfőzdék egyesithetik kontingensüket s illetve, hogy a kontingens, amely az állam tulajdona volt, piaczi áruvá válhat. Az egyesítés alatt csakis azt értelmezhettük, hogy egy és ugyanazon tulajdonosnak ipari vagy mezőgazdasági szeszfőzdéi kivételes esetben egyesithetők az üzemi költségek csökkentése szempontjából. Előállhat ennek a szüksége az ipari szeszgyáraknál, ahol a százalékos apasztás folytán egy-egy ipari szeszfőzde kontingense idővel oly csekély lett volna, hogy a további termelés nem lett volna jövedelmező s vagy átalakul mezőgazdaságivá, vagy a két kis üzem egygyó olvad. Mindenesetben a leghelyesebben intézkedett az 1888. évi XXV. t.-cz., amely az ipari szeszgyárnak az egyesítését nem, hanem csak mezőgazdaságivá való átalakítását engedte meg, aminthogy ezen törvény egész szelleme az volt, hogy a szeszipar mezőgazdasági ipar, tehát a kontingens fokozatosan a mezőgazdaságnak adandó át. Ezen kontingens donácziónak s illetve a törvény által megengedett kontingens üzérkedésnek két, közgazdasági szempontból messze kiható jelentőségű következménye van. Az egyik, hogy az ipari kontingenst a törvény fixirozza s igy sohasem állhat be az az eset, hogy ipari szeszfőzde üzemének felhagyása vagy mezőgazdaságivá való átalakulása révén a mezőgazdasági kontingens növekedhessék, a másik következménye pedig talán még veszedelmesebb s ez az, hogy a kontingenssel való üzérkedés rövidebb-hosszabb idő multán a mezőgazdasági szesztermelést a Felvidékről az Alföldre tereli. Már ma is a legtöbb kontingenst eladásra a Felvidék kinálja, ahol a birtokosra nézve nagy áldás és nagy nyereség a kontingens eladása révén szerzett vagyon; de a kontingensben fekvő értéknek ezen könynyelmü elpazarlásakeserűen fogja megbosszulni magát a birtok értékének a csökkenésében már magán a jelenlegi birtokoson is, de idővel az egész Felvidék gazdálkodásában. A kontingens árán szerzett vagyon csak pillanatnyilag fog enyhitőleg hatni az illető birtokosokra, de kétségtelen visszahatása lesz ennek később nemcsak az egyesekre, hanem magára az állami jövedelmekre is, amennyiben a Felvidék mezőgazdasági kultúrájának a hanyatlása okvetlenül csökkenteni fogja ezen vidék adózóképességét is. Az eladó kontingenst az Alföld jobban szituált birtokosai fogják megvásárolni s rövid időn belül oly vidékekre vándorol át a mezőgazdasági szesztermelés, ahol a mezőgazdasági kultura a szeszfőzés nélkül is jövedelmezőleg volt űzhető. Egyszóval: a pénzügyi kormány a kontingens felosztását kibocsátván kezéből, önmagát fosztotta meg a gazdasági fejlődés irányításának egyik leghatalmasabb eszközétől. Mezőgazdasági szempontból tehát a mezőgazdasági kontingensnek egyesek részére való ezen eladományozását nemhogy előnyösnek, de határozottan a legkárosabbnak kell kinyilatkoztatnunk s egyike a legsürgősebb feladatoknak, hogy a kontingenssel való üzérkedés megszüntettessék, s hogy a kormányzatnak a kontingens felosztása tekintetében fennállott eddigi befolyása újból visszaszereztessék. Nem tudjuk megtalálni a törvény azon intézkedésének sem az indokát, amely szerint a mezőgazdaságot jogosan megillető kontingensből 40,000 hl. az ipari szeszgyáraknak engedtetett át s az csak négy éven át 10,000 hl.-ként vonatik le az ipari kontingensből. Ez a 40,000 hl. kontingens 1898. évi január elsejével megillette a mezőgazdasági szeszfőzdéket s ha a törvény minden indokolás nélkül nem az ipari gyáraknak bocsátja rendelkezésre e jelentékeny mennyiségű kontingenst, ugy a folyó évben alakult szeszgyárak semmi körülmények között sem juthattak volna abba a

KÖZTELEK,

1899

1789

NOVEMBER HO 2 9 .

szomorú helyzetbe, amibe őket az uj törvény saját hibájukon kivül sodorta. A folyó évben alakult szeszfőzdék kontingens-igényének kielégítése ezen 40,000 hl.-nek az ipari kontingensből azonnal való elvonása utján annál is inkább indokolt és szükségszerű, miután a folyó évben alakult uj szeszgyárak még a régi törvény alapján jelentették be kontingens-igényüket, s egyáltalán teljes joggal de kétségtelen jóhiszeműséggel remélhették azt, az/1899. évi XXII. t.-cz. megjelenését megelőzőleg, hogy a fennállásukhoz szükséges kontingenst meg fogják kapni. Sőt szükségesnek tartjuk Nagyméltóságod figyelmét különösen is felhívni arra a körülményre, hogy az uj szeszgyárosok jóformán mindegyike a Nagyméltóságod bölcs vezetése alatt álló pénzügyminisztérium illetékes osztályában a Igehatároz ottabb biztatást nyerte arra nézve, hogy törzskontingense a régi szeszfőzdék kontingense arányában lesz kiszabva. Ám lehet, hogy a pénzügyminisztérium nem volt arra elkészülve, hogy ily nagy számban jelentkezzenek az igény-jogosultak, annyit azonban már julius hóban tudott vagy legalább tudnia kellett volna, hogy az uj szeszgyárak részére folyó évre fentartott 13,951 hl. kontingens megközelítőleg sem lesz elegendő a jelentkezettek kontingens-igényének egyötödrészben való kielégítésére sem. A 40,000 hl. mezőgazdasági kontingensnek az ipari szeszgyárak részére való átengedése tehát egy semmivel sem indokolható végzetes tévedés, amely a legsürgősebb orvoslásra szorul. Nagyméltóságú Miniszter ur! Tisztán az ország gazdasági jóléte iránti élénk érdeklődés s azon kötelességérzet, a melylyel a mezőgazdasági szesztermelés érdekei iránt viseltetnünk kell, késztet arra, hogy Nagyméltóságodnál az 1899. évi XXII. t.-cz. novelláris uton való módosítását kérelmezzük. Ezen törvény jelenlegi alakjában való fentartása eddig is mély rétegekben keltett elkeseredést, de kiszámithatlan közgazdasági hátrányokat is rejt magában azáltal, hogy a kontingens feletti szabad rendelkezést a pénzügyi kormányzat kezéből teljesen kiveszi. Ezen törvény novelláris uton való megváltoztatása annál is sürgősebb feladat most, a midőn még nem szerzett jogok elkobzásáról hanem egy törvénynek téves és káros intézkedései helyesbítéséről van szó. Nagyméltóságod a kontingens felosztásáról szóló törvényjavaslat indokolásában is hangsúlyozza, hogy az 1888. XXV. t.-cz. rendelkezéseiből fejlődött tényleges állapotot óhajtja figyelembe venni, amint az másként nem is képzelhető s hogy ugyanazon törvény alapelveihez' képest a kisebbik adótétel mellett termelhető alkoholmennyiségből csak a mezőgazdasági szesziparnak juthasson fokozatosan mindig nagyobb rész. A fentebb előadottakban reméljük, beigazoltuk, hogy Nagyméltóságod helyes és kifogástalan intencziói az 1899. évi XXII. t.-cz.-ben nemcsak hogy meg nem valósittatnak, sőt annak intézkedései ez intencziókkal homlokegyenest ellenkeznek és szabadjon remélnünk azt is, hogy amennyiben sikerült Nagyméltóságodnál velünk egyező meggyőződést kelteni, nem fog késni a törvény által teremtett tarthatatlan helyzeten mielőbb törvényhozási uton segíteni. Ennek biztos tudatában tisztelettel előadott indokaink alapján az 1899. évi XXII. törvényczikk novelláris uton való módosítását az alábbi szempontok alapján kérjük: 1. Az ipari kontingens az 1889. évi XXV. t.-cz. rendelkezéseiből fejlődött mai tényleges állapotnak megfelelőleg 331,139, a mezőgazdasági 521,861 hl.-ben állapíttassák meg. 2, Az ipari kontingensnek az 1888. évi XXV. törvényczikkben megállapított fokozatos apasztása a jövőben is fentartassék.

3. A kontingenssel való üzérkedés níegszüntettessék azáltal, hogy sem az ipari, sem a mezőgazdasági szeszgyárak kontingensének egyesítése egyáltalán ne engedélyeztessék. 4. A mezőgazdaságot megillető 40,000 hl.-nyi kontingens azonnal vonassék le az ipar kontingensből s 5. Az igy visszaszerzett mezőgazdasági kontingensből első sorban a folyó évben alakult szeszfőzdék kontingens-igénye elégíttessék ki, jövőben pedig csak annyi mezőgazdasági szeszfőzde építésére adassék engedély a jelentkezés sorrendje szerint, a mennyi kontingens rendelkezésre áll. Fogadja Nagymáltóságod kiváló tiszteletünk nyilvánítását. A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete nevében: Bulinek Gyula titkár.

Bujanovics Sándor. elnök.

Egerek és patkányok irtása. Mezőgazdaságunk egyik legnagyobb csapása az egerek által okozott károk, melyek egyes vidékeken óriási összegre rúgnak. Ezen kártékony állatok kiirtásához szükséges mérgek elsőfokú hatóság által való kiszolgáltatása ügyében a m. kir. belügyminisztérium rendeletileg intézkedett. A mérgeknek alkalmazása igen nagy óvatosságot igényel, mert veszélyesek nemcsak a többi állatokra, de igen gyakran az emberekre is. Jelenleg sok olyan szer van forgalomban, melyet feldicsérnek, leghatásosabbnak mondanak, a velük elért eredményekre is hivatkoznak, azonban olyan szer, mely kizárólag egerek és patkányok kiirtására sikeresen alkalmazható, csak egy van és ez az élő vírus. Görögős Németországban meglepő eredménynyel alkalmazzák, Francziaországban pedig, hol az „Institut Pasteur" állítja elő ezt az irtó szert, oly meglepő az eredmény, hogy a gazdaközönség bizalma kizárólag ezen szer felé fordul. Ezen szerrel ugy érhetünk el teljes sikert, ha az egerek vagy patkányok által ellepett vidéken az irtás általános, mert ha az egyik gazda a legnagyobb sikerrel alkalmazná is, a szomszédságában levő területről az egerek a legrövidebb idő alatt ismét átszármaznának. Hazánkban az Institut Pasteur magyarországi képviselője a „Laboratoire Pasteur Chamberland" foglalkozik ezen anyag szétküldésével.*) Mindenütt, hol az élő vírust utasítás szerint alkalmazták, az eredmény meglepő volt. Sok helyen, hol másnemű szerrel nem tudtak eredményt elérni, ennek a szernek alkalmazása elégséges volt, hogy az egerektől és patkányoktól megszabadítsa a gazdát. Ezen fertőző anyag gelatinon van tenyésztve, finom penésznek látszik és légmentesen elzárt üvegcsőben küldik szét. Csakis egerekre és patkányokra bir fertőző és pusztító hatással, más állatokban, mint házi- és tenyészállatokban, vadakban, kárt nem .tesz és teljesen ártalmatlan felnőttekre és gyermekekre nézve is. A használati utasítás a következő: Egy vagy több liter vizet, literenként egy kávéskanálnyi konyhasóval felkeverünk és azután a virust tartalmazó üvegcsövekből kiveszszük a vatta dugaszt és azokat kétharmadrészben megtöltve a folyadékkal addig rázzuk, mig a gelatina az üvegről leválik. Ha ez megtörtént, az üvegcsövek tartalmát egy táblára vagy fazékba ürítjük. Miután a gelatina nehezen oldódik vizben, az oldatlan darabokat ujjainkkal szétnyomjuk. *) A m. kir. állami bakteriológiai intézet is küldi szét az anyagot (az egértifusz baezillusainak kutturáját) a gazdáknak dijtalanul. Szeri.

1796

KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER Hö 29.

96. SZÁM. 9-ÍK ÉVFOLYAM.

Egy liter vizhez egerek részére két üveg- vállvetve versenyeznek a spekulánsok üzelmei bona bevásárlásáról volna szó. A kormány kicső, patkányok részére pedig 10 üvegcső fer- ellen, amennyiben Írásban s képekben figyel- nek a felelőssége mellett szavazhatná meg a tőző anyag szükséges. meztetik a gazdaosztályt a parczellázással 18 millió franknyi összeget, mely oly kétes üzKissé száraz fehér kenyérből 1—2 czenti- járó veszedelmekre. A birtokspekulánsok üz- letbe lenne fektetve. Ha pedig az állam mesméter hosszú négyszögletes darabokat vágunk letét magasabb adóval javasolják terheltetni. terséges gabonaárirányzattal foglalkoznék — és azokat a tálba vagy fazékba teszszük, hol Szigorú büntetését sürgetik annak, ki engedély nagyon sok embernek exisztencziája lenne körülbeiül egy perczig maradnak. Ha jól át- nélkül birtokspekulálással foglalkozik (nálunk koczkáztatva, kik nem késnének a kormány áztak, kiveszszük ezeket és száraz edénybe vagy ugyan sok ember protestálna ez ellen !). A tagjait gyanúsítani — rágalmakkal illetni. birtokspekuláczió, elaprózás a lehető legszigokosárba rakjuk. Aztán a tartalékraktárak építése, a 'beEgy liter igy előkészített folyadékban rúbb ellenőrzés mellett történjék s minden raktározott gabona gondozása sokba is kerülne. mintegy ezer darab kenyérkoczkát lehet be- egyes feljelentést, mely szabálytalanságról tesz Ez a körülmény magába véve is előidézhetne panaszt, a legszigorúbb vizsgálat kövessen. áztatni. Czélszerü a telitett kenyérkoczkákat a mesterséges árhullámzást, mely sem a meződélutáni órákban kiosztani, miután az egerek Azoktól a birtokspekulálóktól az engedélyt egy- gazdaság, sem a kereskedelem javára nem szer s mindenkorra megkell vonni, kik csak egy- volna. és patkányok estefelé a Jegfalánkabbak. Minden egér vagy patkánylyukba egy szer is tiltott útra tévedtek. Minden egyes A mezőgazdasági szövetkezetek nemzetközi koczkát, oda hol gyakrabban mutatkoznak vétel, csere, a kultur földek bármily okból tör- kongresszusa. Ornithologusok kongresszusa. Ilyen egerek vagy patkányok, néhány kenyérkoczkát tént elaprózása a járásbíróságnál bejelentendő. is lesz. Még pedig jövő évben julius 9-től Az az ügyvéd s jegyző, ki a birtokspekulánsok teszünk és azután lábbal betapossuk. 16 ig. A franczia központi gazdasági egyesület A fertőző anyag azonnal elhasználandó, üzelmeit • részrehajló tanácsosai pártfogolja, támogatását helyezte kilátásba, helyiségeit pedig ha az üvegcsövet felbontottuk és a telitett felelősségre vonandó. Az olyan pénzintézetek (8. Rue Athenes) e czélból rendelkezésre műveletei, melyek a birtokparczellázást czélozkenyérkoczkák azon napon kiosztandók, a zák, támogatják, szigorú ellenőrzés alá helye- bocsátja. A tárgyalás alá kerülő kérdések a melyen azokat beáztattuk. következőkben csoportosulnak: A mezőgazdaHa kedvező eredményeket akarunk elérni zendők. A javaslatok ha keresztülhajtják, sági szövetkezés jelenlegi állása. Szövetkezeti hektáronként 5 üvegcső fertőző anyagot kell hihetőleg akadályozni fogják a sok birtok el- vételek s a gazdasági terményeknek ugyanily aprózást. elhasználni, azonban az eredmény maga csak módon történő eladása. A munka s termelés 8—15 nap múlva észlelhető. A gazdatisztele deputácziója a miniszterek- szövetkezés utján. Szövetkezeti állattenyésztés Tálak és más edények, melyeket az anyag nél. Az osztrák gazdatisztek egyesületének s szőlőmivelés. Kölcsönös segélyezés s nyugfeloldásához használtunk, teljesen ártalmatla- deputácziója Oreil - igazgató vezetése alatt díj ügy. Különféle biztosítás. A gazdasági nok ; ha azokat kimossuk meleg vizzel, más tisztelgett a belügy- s a mezőgazdaságügyi hitel. Az elősorolt programmból látható, hogy czélra is használhatók. minisztereknél. Mindkét helyen a legszivélye- a tárgyalás olyannak Ígérkezik, mely hivatva Nagy-Küküllőmegyében, a földmivelés- sehben fogadtatott s a belügyminiszter azon van minden gazda élénk érdeklődését megügyi minisztérium, valamint több község cse- ígéret mellett bocsátá azt el, miszerint a ragadni. Kongresszusról lévén szó, nem mulasztmetekertjében, hol az egerek és patkányok gazdatisztek nyugdiját tárgyaló törrvényjavas- juk el megemlíteni, miszerint a madártani óriási károkat okoztak, ezen szer alkalmazása latot, amint érdekelt minisztertársaival arról kongresszus junius 26—30 közötti időszakban után e kártékony állatok teljesen kipusztultak. tanácskozott (miután a minisztériumban már fog megtartatni. Az első csoport a rendszeres Hasonló eredményt mutatnak fel az elkészült), a nyilvánosság elé is fogja hozni. madártant fogja tárgyalni. A második a madauradalmi főbérnökség B.-Szt.-Lőrinczen, Had- A földmivelésügyi miniszternél tett kihallga- rak földrajzi tartózkodásáról, a harmadik az nagy Imre nagy-sinki, Pillitz Ármin veszprémi tásnál a gazdatisztek jogi állásának kérdése élettanáról, a negyedik a gazdasági-madártanállatorvosok, özv. Rück Ferenczné Villányon, jutott előtérbe, melynek tisztázásánál a minisz- ról, az ötödik pedig a nemzetközi. madártani dr. Krausz Henrik Segesváron, Martonhegy ter a leghathatósabb közreműködést helyezte állomások szervezéséről s munkaköréről fog kilátásba. Báró Beck osztálytanácsos biztosí- értekezni. A folyó évi szeptemberi szerajevói községe stb. Hogy az eredmény sikeres legyen, szük- totta a gazdatisztek egyesületének kiküldötteit, madártani értekezleten láttuk mily sok magyar séges az utasítás szigorú betartása, mely utasí- miszerint a tőle telhető támogatást az egyesü- i gazda érdeklődik az ornithologia iránt. Ezeklettől sohasem fogja megvonni. Az egyesület nek figyelmét kívántuk az utóbbi sorokkal a tás igen egyszerű. igazgatósága a jövő héten tisztelegni fog még kongresszus iránt felkelteni. Közelebbi felaz igazság, kereskedelem s a pénzügyminisz- világosítással szolgál Jean de Claybrooke, a tereknél, melyek mindegyikénél van a gazda- szervező-bizottság titkára (Rue de Sontay 5. tisztséget érdeklő kérelme. Paris). KÜLFÖLD^SZEMLE. Francziaország. A gabonaraktárak kérNémetország. A franczia vágómarha kiAusztria. A magyarországi állatforgalom dése. A francziák közül sokan — valószínűleg rekesztése. Nap-nap után látjuk, hogy a némea német „Lagerhaus"-ok intézménye által elellen. Az osztrák képviselőház járványbizott tek oly közgazdasági politikát űznek, amely sága közelébb ülést tartott, melyen a belügy- ragadtatva, szeretnék magoknál is a gabonaa többi államokban is irányt jelöl. Az miniszter: dr. Koerber is részt vett. A kérdés, raktárakat meghonosítani, ugy hogy a gabonaár elszász-lotharingiai kormány legutóbb elvetette mely szőnyegre került azon védekezési mód alacsony volta mellett, a kormány, illetve a a franczia mészárosok abbeli kérelmét, enkörül forgott, melyet a magyar sertésvész be- közélelmezéssel megbízott adminiszráczió sok, gedje meg a vágómarhájokat az annektált tehurczolása ellen kell életbeléptetni. A kifejlő- gabonát vásárolna össze s abból rendes tartarületre levágás czéljából behajtani, közelébb dött debatte-on megállapittatott, miszerint az lékot tartana — számítással arra — jöhet oly pedig vámemelést várnak Németországban, eddigi állatforgalomnál azok az óvintézkedések idő, midőn a drágaság miatt az emberiség melyet az idegen búzára fognak vetni, hogy a nem vétettek kellőfigyelembe,melyek a sertésvész élelmezése nehézségekbe ütközhetnék. A rakhaditengerészetnek szükséges milliók előkerülbehurczolást megakadályozták volna. Ennek tárrendszernek az az előnye is megvolna, hogy jenek. A francziák most inspiráltatják magokat tulajdonitható, hogy báró Skrebenszky kép- a gabonaárakat lehetőleg egységes árban leaz eszmétől, amennyiben nem a magasabb viselő alábbi javaslata egyhangúlag fogadtatott hetne tartani, mert ársülyedés vagy emelkeadózás utján, hanem felemelt vámolással igyeel: A Magyarországból érkező, s 120 kg.-on dés alkalmával a depót kínálata egyensúlyozná keznek jövedelmeiket szaporítani ők is. alul levő sertések behozatala ismét tiltassék a szélsőséges árhullámzást. A szép eszmének el. A javaslat töryénynyé emeléséiga sertésvész azonban éppen oly nagy táborban ellenesei is elleni védekezésről szóló császári rendelet fel- akadtak, kik azt abszurdnak, kivihetetlennek s függesztetik. A hazai állattenyésztést bénitó elavultnak deklarálják. Hiszen azt, hogy a bőjárványokat ugy kell mihamarább paralizálni, ség esztendeiben a fölösleget jó megtakarítani A gabonaelővétel törvényes szahogy a Pozsonyban tervezett nagy közvágóhíd a biblia alakja — József tanácsolta Fharaóbályozása. mihamarábbi kiépítését elő kell segíteni. A nak ! A primitív népek általában még ma is tanácskozók abban állapodtak meg; a mennyi- vermekbe gyűjtik a felszaporodott gabonafelesAz igazságügyi minisztériumból nemsokára ben ezen méltányos óhajtásnak a kormány leget, de a czivilizált népnek, melynél a köz- egy törvényjavaslat kerül a Ház asztalára, a előtt foganatja nem lenne, annak keresztül- lekedés oly tökéletesen van kifejlődve, mint mely javaslat törvényes korlátok közé kívánja vitelét a képviselőház előtt kell szorgalmazni. például Eórópában — az elavult raktározásra vonni a gabonavétel forgalmát és egyben véAz osztrák sajtó, köztük a „W. L. Z." azt a nincs szükség. Hiszen a tartalékgabonaraktá- delmet nyújtani a hitelre szorult termelőnek a meleg óhajtást fejezi ki az osztrák tenyész- rak egész 1863-ig Párisban is megvoltak, mert felburjánzott üzelmek ellen, amelyek elég furtők nevében, hogy a járvány-bizottság merev a jelzett idő előtt a pékek kötelezve voltak fangosan el tudták kerülni az uzsoratörvény állásfoglalása addig is erélyesen fentartassék, három hónapig tartó ganonakészlettel ellátni paragrafusait. míg törvényes szankcziójukat nyerendik. Az magokat, nehogy a lakosságot éhínség fenyeHa kénytelen-kelletlenül beismerjük is gesse gabonadrágulás idején. Nos a búzaárakosztrák izgatás tehát csinosan folyik. azt, hogy ennek a szükséges rossz pénzhitelforban soha hatalmasabb áringadozások nem jeA telekspekulánsok ellen. Az utóbbi idő- lentkeztek, mint éppen e század első felében! galmi eszköznek törvényes szabályozása kíváben Ausztriában mindsürübben fordultak elő A gabonaraktárak czéltalanságát belátván — a natossá, sőt szükségessé vált, mégis sajnálkozesetek, hogy a birtokok elaprózásával — par- Commune 1871-ben felégette azokat. Végre nunk kell a fölött, hogy körülményeink ráczellázással — folyó üzletek a birtoktestek el- lehetetlennek tartják a pénzügyi müvelet ke- kényszeritettek bennünket arra, hogy a keresenyészését s a gazdaosztály tönkrejutását resztülvitelét. Például 1 millió métermázsa ga- kedelmi forgalomnak ezt az átkos fattyuhajtását annyira megerősödni engedjük, hogy az idézték elő. Most a gazdakörök s egyesületek

96. SZftM. 9 ÍK ÉVFOLYAM, ma létjogosultságot, még pedig legálisan is elismert létjogosultságot követelhessen. Konszolidáltabb üzleti életben ezt valóságos nonsensnek kellene tartanunk, mert hiszen általánosan ismert tény az, hogy a gabonaelővétel sokkal tisztességtelenebb forgalmi eszköz, semhogy egy becsületes kereskedelmi életben, egy egészséges hitelforgalom keretében helyt foglalhatna. Hitelreszorult gazdaközönségünk jóhiszeműsége és elhamarkodása növelhette azt csak oly hatalmassá, hogy mint fontos tényezővel kelljen ma már közforgalmi életünkben vele számot vetnünk. A hitelreszorultság magában véve még nem lehetett a gabonaelővétel mai elterjedtségének okozója, mert hiszen még a legdrágább jelzálog vagy személyhitel sem lehet a hitelkereső termelőre nézve oly terhes, főleg pedig veszélyes, mint a gabonaelővétellel egybekötött hitelforrás, még akkor sem, ha emennél a szokásos cautelák nem is volnának kikötve; miért, mert a gabonaelővétel játék is egyszersmind, még pedig oly játék, amelynek az egyik félre —• a hitelreszorult eladóra nézve — chanceai egyáltalán nincsenek, esélyei pedig csak hátrányosak lehetnek; mig viszont a másik fílre, vevőre nézve csak hasznot hajtó esélyei vannak. Ilyen ügylet tisztességes és becsületes nem lehet. A pénzt kereső fél hitelszorultságában a helyett, hogy az igénybevehető hitelforrásokat számokban mérlegelné, elhamarkodottságában és talán álszeméremből abban a jóhiszemű feltevésben adja el — rendszerint elég korán — lábon álló vagy csak fejlődőben levő termését, hogy az előre eladással eléggé elfogadható ügyletet kötött; és elég meggondolatlanul megfeledkezik arról, hogy gondterhes fáradozásának az árkülönbözetben rejlő egyedüli hasznát dobta el magától, csak azért, mert neki kényelmesebb volt a gabonaelővétel lovagjával otthon, négy szemközt bonyolítani le a momentán pénzforrást nyújtó ügyletet, amelyért neki — szerinte — valamely takarékpénztári igazgatónál még talán antichambreirozni, meg könyörögnie is kellene, váltót meg kötvényt kiállítania stb., e helyett ő szivesebben aláir egy kötést, amely kötés úgyszólván örökös kötelezettségének sőt teljes tönkremenetelének záloglevele; de ezt nem sejti, csak későn tudja meg amikor már baján a pénzintézet nyújtotta hitel sem segit. Nem ismerem ugyan a javaslat pontozatait, de tamáskodom benne, hogy ha a törvény gabonaelővételt, mint ilyent egyáltalában konczedál, ne sikerülne a gabonaelővétel lovagjai ravaszságának a könnyen szerzett haszonra irányult, czéljaikat a termelő helyzetének rovására érvényre juttatniok még e törvény keretén belül is. És mert tamáskodom benne, hogy a törvény ily furfangok ellenében is garancziát nyújtani képes lenne, a gabnaelővételi ügylet szabályozásában igen üdvösnek tartanám azoknak a módozatoknak a megállapítását, amelyek mellett a gabnaelővétel kölcsönügyleti jelleget nyerhetne; értve ezalatt azt, hogy a termelő ne feltétlenül legyen köteles a kölcsönösszeg biztosítására csak lekötött, de nem egyszersmind el is adott terménymennyiséget szállítani is, hanem álljon jogában a kölcsönösszeg és járulékainak készpénzbeni visszafizetésével élve, tartozását rendeznie.

1791

KÖZTELEK, Í899 NOVEMBER HO 29

A Dunántul legtanultabb és legjobb gazdáinak egyike fejezte be földi pályáját november hó' 23 án. Jobbaházi Dőry Vilmos abból a magyar birtokos középosztályból származik, mely Magyarország államiságának alapját képezi, amely középosztály adja a hazának a legkiválóbb politikusokat és a társadalmi élet vezéreit és munkásait. Dőry Vilmost kora ifjúságától fogva a mezőgazdaság ir*^ti előszeretet a gazdai pályára vonzotta, é ő nemcsak szeretetével fordult a mezőgazd sági pálya felé, hanem alapos szakismeretek megszerzésével készült rá és a gyakorlat ipezején a legjobb és a leghirnevesebb gazdák közé tartozott. Kiterjedt birtokainak maga v^t legelső tisztje, legszorgalmasabb és legjobb munkása. Gazdaságának vezetése ezért annyira lekötötte őt, hogy bár tudásánál, szorgalmánál, elért eredményeinél,

hatatlan hasznot tettek. E működése magában Dőry nevét a magyar mezőgazdaság történetében maradandóvá teszi. Előkelő szives modora, jó szive, minden nemes és szép iránt való érdeklődése, neki csak barátokat szerzett, akik most szomorúan állják körül sirját, melyben a legnemesebb jellemek, a legjobb hazafiak és a példás gazdák egyike tért meg őseihez. Áldás legyen porain. Jobbaházi Dőry Vilmos a tolnamegyei ősi Dőry családból származik. Született Zombán, 1843. évi február 2-án. Tanulmányait Budapesten végezte és 1864-ben átvette a dombovári uradalom felső-leperdi gazdaságának vezetését. Mint gyakorlati gazda különösen az állattenyésztés iránt viseltetett nagy előszeretettel és nagy súlyt fektetett a szimmenthali marha tenyésztésére. Szimmenthali tenyészete az ország legelsői közé tartozik és számos országos és helyi kiállításokon az első dijakat nyerte el. A közügyek terén, mint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának tagja, tevékenyen működött.

BEGYESEK. / ^ s

Mai számunk tartalma: Oldal. Az OMGrE. közleményei ... 1783 A aradi agrárgyülés 1783 ... 1788 A kontingenstörvény revíziója. ... 1 Egerek és patkányok irtása 1789 A gabonaelővétel törvényes szabályozása 1790 Jobbaházi Dőry Vilmos. ... 1791 Növénytermelés. Néhány szó a zsombolyázásról. — 1785 Trágyázás. A nitrogén és foszforsavtrágya hatása a növényekre. 1785 Gazdasági növénytan. Mire kell a gazdának a répamag megvásárlásánál ügyelnie ? 1787 Külföldi szemle. - 1754 Tugreeek. - 1791 Kereskedelem, töscgöe. 1793 -1794 Szerkesztői üzenetek. 1794

Ünnepelt m.-óvári tanárok. A

Jobbaházi Dőry Vilmos.

családi összeköttetéseinél és személyes kiváló tulajdonainál fogva a legnépszerűbb és legtekintélyesebb férfiak közé tartozott, a közélet mezején nyilvánosan alig szerepelt. Ö megelégedett azzal, hogy tanácsával szűkebb baráti körében gyakoroljon hatást a mezőgazdasági közügyekre. Ezért nem kerülhette el, hogy megyéje mint országos hirü lótenyésztőt a lótenyésztési bizottság élére állítsa és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület is igazgatóválasztmányi tagjai közé válassza. Dőry Vilmos igazi gazdai sikereit szimA gabonaelővétel elvi jelentőségének ma uralkodó felfogásában ez az első látszatra lia menthali szarvasmarhatenyésztése terén érte nevetségesnek tűnik is, mégis meg vagyok el. Ö egyike volt az elsőknek, akik Magyargyőződve, hogy egy ily alapon működő szolid vállalatnak, mint mezőgazdasági terményhitel-országon a szimmenthali marhát meghonosították és azt tisztavérben tenyésztve a tökéletesség intézétnek prosperálása nemcsak biztosítva volna, de rövid időn belül elérhetnők ennek mű- oly magas fokára emelte tenyészetét, hogy ködése mellett azt, hogy a gabonaelövétel tenyészete hazánkban a legelsők közé tartozik mai kötéseire a lovagok alig találnának alkal- és a külföldön is párját kell keresni. Az ő mas médiumot s igy idővel kigyógyithatnók termelőközönségünk anyagi helyzetén élősködő tenyészetéből kikerült tenyészállatok nemcsak vármegyéjében, hanem országszerte általában ezt a rákfenét. a szimmenthali marha tenyésztésének kiszámítZáród István.

m.-óvári gazdasági akadémia hallgatói Cselkó István és Linhardt György tanáraik iránt, szolgálati jubileumuk alkalmából f. hó 22-én azzal rótták le tiszteletük és szeretetük adóját, hogy a nevezett nap estéjén diszes lampionokkal zenekiséret mellett vonultak az ünnepeltek lakásai elé, hol Cselkó tanárt Andrássy Ákos Ií-od éves, Lirihart tanárt pedig Eöszler Károly I-sö éves hallgató üdvözölte. Később az akadémiai hallgatók az akadémia tanári és tiszti karával bankettra gyűltek össze, mely számos felköszöntövei igen kedélyesen folyt le. Kérelem a gazdatársakhoz. Egyik gazdatársunknak szüksége volna a bakonyi sertés képére, melyet mivel ezen fajta már kiveszett, hosszas keresés és utánjárás után sem volt képes megszerezni. A képnek a bakonyi sertést régi, eredeti (az 1830-as vagy 1840-es évekből) mivoltában kellene előtüntetni ugy, amint ezen fajta a szerb vérkeverés előtt extenzív viszonyok között annak idején a Dunántul gazdaságaiban tenyészett. Fölkérjük gazdatársainkat, hogy akinek birtokában volna ezen sertésnek akár fényképe, akár rajza, avagy metszete, azt kis időre reprodukczió czéljából átengedni szíveskednék. Megjegyezzük, hogy a Kovácsy és | Monostori-féle sertéstenyésztési munkákban

1792 közölt bakonyi sertés képét gazdatársunk ismeri. Szíves válaszokat a Köztelek szerkesztőségéhez kérnénk intézni, A kőbányai sertés-zárlat. A kőbányai zárlat még ma sincs feloldva. Kiterjesztették ahelyett a zárlatot egész Pest vármegyére, legújabban pedig a morvaországi helytartóság az összes magyarországi eredetű sertéseket kitiltotta kereskedelmi forgalmából. Teljesen jogszerü-e ez az eljárás, azt a földmivelésügyi kormány lesz hivatva eldönteni. Mi csak annyit konstatálhatunk, hogy a földmivelésügyi miniszter körülbelül egy hét l el ezelőtt hivatalosan kijelentette, hogy Kőbányán -nincsen sertésvész és a zárlat feloldása csak azon múlik, hogy kiviteli piaczunk vészmentességéről az osztrák kormány közegei által meggyőződést szerezzen. Mindenki várta e kijelentés után, hogy a zárlatot sürgős uton feloldják. Ez ma sem következett be. A gazdaközönség, mely már a legnagyobb s méltán jogosult izgatottsággal várja a kibontakozást, kénytelen arra a felfogásra jutni, hogy kormányunknak az osztrák zaklatások ellen az állatforgalmi megállapodásokban birt fegyvere is hatástalan és megbízhatatlan. Alig van sürgősebb feladat manapság, minthogy Darányi ezirányban megnyugtassa a közvéleményt. Az osztrák tartományok tenyészállatbehozatalának mesteséges megnehezítésével is mód kinálkoznék a visszatorlásra, ám erről pzó sem lehet, mert olyan jogszerű egyezményt el sem képzelhetünk, amely a visszaélések és visszatorlások rendszerén alapulna. Állatforgalmunk érdekei a törvényes erejű megállapodások szigorú betartásához vannak kötve s ezt követeli a magyargazdaközönség tűzön és vizén keresztül. Gazdák Biztosító Szövetkezete. A Köztélek 94 számában közöltük, hogy eddig 871 alapítványt és 1297 üzletrészt 896,940 korona értékben jegyeztek. Folyó hó 28-ig beérkezett aláírási iveken az alábbiak jegyeztek alapítványokat, illetve üzletrészeket: Szegzárdi takarékpénztár 1, Seckendorf Hermán báró 5, dr. Schlauch Lőrincz bibornok 1, gr. Károlyi Tibor 2, Bánhidi Antal báró 1, Károlyi Mihály gróf 30, Császka György érsek 1, Kohn Gábor 1, Bay Barnabás 1, Szmrecsányi János 1, Szathmáry Király Pál 1, Széchényi Ferencz gróf 2, Vécsey József báró 5, báró Vécsey Józsefné, szül. Dessewffy Blanka grófnő 10, Jeszenszky Pál 1, Obendorf Hugó gróf 1, Széchényi Géza gróf 2, Barczay József l,Boronkay László 2, Kodolányi Antal 1, Bezerédy Andor 1, Bezerédy Pál 1, FördősDezső í, Bernrieder József 1, Sass László 1, Vizsolyi Ákos 1, Kelecsényi Ámbró 1, Batthyányi Tivadar gr. 1 alapítványt ; Tóth Miklós 2, Magyary Andor 5, Széhl Péter 1, Sukhaup Péter 1, Széhl Miklós 1, Baugerth Péter 1, Kristofcsik Gyula 1, Bürger Ferencz 1, Deigel Ferencz 1, Philipp Miklós 1, Teichert Péter 1, Philipp János 1, Weiringer Balthazár 1, Klug Balthazár 1, Hass Antal 1, Petrovits Emil 1, Uray Mátyás 1, Fock Viktor 1, Délmagyarországi földmivelők egyesülete 2, Klocz Miklós 1, Keszler Bertalan 1, Munk Soma 5, Munk Pál 2, Jekelfalussy Andor 10, Fazekas József 1, Zupkó Mihály 1, Csóré János 1, Gatán György 1, Goldmann Mór 2, Szabó János 5, Lészkay Sándor 1, Botka Lehel 2, Tóth István 2, ifj Ráday Gedeon gróf 1, Benkő Mihály 1, Fördös Vilmos 5, Tenczlinger István 5, Wilczek Sándor 10, Szondy István 2, Nits István 1, Jeszenszky Andor 10 üzletrészt. Összesen 75 alapítványt és .102 üzletrészt 77,040 korona értékben. Az eddig leérkezett aláirási iveken 949 alapítvány és 1399 üzletrész 976,980 korona érték, len jegyeztetett. Ezekhez hozzáadva a már több-

KÖZTELEK,

1899, NOVEMBER HO 29

ször kimutatott megyék törvényhatóságai és városok, nemkülönben legújabban GömörKishont t. e. vármegye á tal jegyzett 1 alapítványt, összesen 39 alapítványi jegyzést, az eddigi jegyzések főösszege 1.015,980 korona. Többfelül jövő kérdezősködések elkerülése czéljából értesítjük az érdeklődőket, hogy az alapítvány- és üzletrészjegyzés határidőhöz nem kötött, jegyzések mindenkor elfogadtatnak. a Lapunk mai számához mellékelte tik szőlők peronoszpóra és oidium (lisztharmat) betegsége ellen használt két szernek a dr. Aschenbrandt féle bordói pornak és rézkénpornak ismertetése. Közöltetnek egyúttal az elismerő bizonyítványok k . amelyek a külföldön már egy évtizede haszp. It szerekkel Magyarországon is eszközölt : sérletek eredményeit tartalmazzák. Mivel a sJsrek gyártása korlátolt, azok a gazdák, akik a szereket használni óhajtják, rendeljék meg .szükségletüket mielőbb a „Köztelek" mai szájához csatolt levelezőlapon.

A tőzsdetanács és az

OMGE.

A tőzsdetanács pénteken tartott ülésében tárgyalás alá vette a> on kérdést, v á j j o n a j ö v ő év elejétől - jrvénybe lépő kötelező koronaértéksKámitással egyidejűleg n e m volna-e c^élszerü a gabonaeladások egységét is 50 kilogrammra csökkenteni. Ez alkalommal Kornfeld Zsigmond, a tőzsdetanács elnöke a Bp. szerint hivatalosan konstatálta, h o g y bár az O M ( H . a tanácskozásra szintén m e g volt hiva, képviseletéről n e m g o n d o s k o d o t t s igy ^ gazdák álláspontja e, kérdésben n e m ismeretes. A dolog érdemének mellőzésével szükségesnek tartjuk konstatálhii, h o g y a tőzsde részéről ezen értekezletben való-részvételre az OMGE irodájához semmiféle meghívás,nem érkezett. Agrárgyülés Pozsonyban. Mint már megírtuk, a „Pozsonyvármegyei Gazdasagi Egyesület" deczember hó 3-ikán agrárgyülést rendez, melyen különösei! a fogyasztási, értékesítési és hitelszövetkezetek, a gazdák biztosító szövetkezete, a szeszértékesitő szövetkezetek s az adóreform , lesznek megbeszélés tárgyai. A gyűlés részletes programmja a következő : Délelőtt 10 órakor'megnyitás a vármegyeház nagytermében. Elnöki megnyiiók. Szövetkezeti ügyek. Előadó : Bernát István. A gazdák biztosító szövetkezete. Előadó : Széchenyi Imre gróf. A gazdasági szeszgyárosok és szeszértékesitő szövetkezetek. Előadó : Bubinek Gyula. A ' pozsonyi kiviteli hizómarhavásár. Előadő : Wolff Gergely dr. Az adóreform. Előadó : Zselénski Róbert gróf. Az összes előadások után bárki is felszólalhat, de a felszólalás 5 percznél tovább nem tarthat. A gyűlés után bankett a „Magyar Király"-nál. Délután 6 órakor a vendégek elutazása.

Megjelent az „ Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a főztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel : 55 krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

9 6 . SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

Országos Központi

Biztosítási Ügyvivöség Budapest, VII., Erzsébetkörut 58. Ez a közhasznú intézet nem a biztosító társulatokat, hanem a biztosító közönség érdekeit szolgálja. Szakszerű és megbízható felvilágosítást díjtalanul ad mindenkinek az egyes társulatokról, a különböző biztosítási módozatokról, kötvényfeltételekre. Ezáltal a biztosító közönség azon előnyös helyzetbe jut, hogy biztosítását nem egy társulat egyoldalú informácziója alapján köti meg, hanem összehasonlítva a legjobb társulatok feltételeit, kiválaszthatja a czéljának megfelelő legjutányosabb biztosítást. A biztosításokat a legmegbízhatóbb társulatok részére az Ügyvivöség díjtalanul eszközli. Mindenkinek az érdeke azt kívánja, hogy forduljon az Orsz. Közp. Biztosítási Ügyvivőséghez mielőtt uj biztosítást köt, vagy a már fennállót de meg nem felelőt megváltoztatja. Az intézet szakemberei bármely biztosítási ügyben szívesen adnak felvilágosítást. Ezen intézmény van hivatva a biztosítási ügynökök visszaéléseinek véget vetni. Az 0. K. B. Ü. máris Magyarország és Ausztria több előkelő férfiát ős családjait számlálja ügyfelei közé.

Most jeleni

meg

M i n e k Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében

Köztelek Zsebnaptár 1 9 0 0 - r a . A »Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodiK é r folyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. tagok és a „ Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt ••••. — 1 f o r i n t S O k r a j e z á r . ESE—Megrendelhető ,

a „Köztelek" kiadóhivatalában, B u d a p e s t , IX., Üllöi-ut 2 5 .

(Köztelek).

KERESKEDELEM/TŐZSDE, IffidapesÉi gatíeaatőzssle. (Guttmami és Viahl budapesti tarménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1899. nov. 25. Az időjárás a lefolyt hét folyamán nagyobbára száraz volt és csapadék csak szórványosan fordult elő. E mellett a hőmérséklet erősebb légáramlatok mellett tetemesen csökkent és csak a hét vége felé fordult enyhébbre. A kezdetben erősebb éjjeli fagyok utóbb szintén mérsékeltebbek voltak. A vetések állása felől kevesebb panasz érkezik. A vízállás alig változott, azonban állandóan alacsony és a Duna egyes szakaszain a hajózást rövidesen be is szüntetik. A külföldön az időjárás nagyobbára száraz és hideg volt. A külföldi piaezok üzletmenetét illetőleg a javulás némi jelei mutatkoznak ugyan és az irányzat is nagyobbára tartott, a forgalom azonban nem öltött nagyobb mérvet, mert a fogyasztás továbbra is csak kedvetlen és az eladási viszonyok nehézkesek. Amerikában az árfolyamok kezdetben fedezési vételekre és jobb kiviteli keresletre lassan emelkedtek, utóbb azonban visszaestek és igy a mult héthez viszonyítva alig van változás. A „Badstreets" becslése szerint a látható készlétek búzában 1.916,0C0 bush. gyarapodtak, mig a tengerikészlet csökkent. Angliában a fogyasztás tartózkodó és az árak alig változtak, mig a franezia piaczokon mérsékelt árjavulás konstatálható. A többi kontinen-

9 6 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. tális piaczokon az üzlet szűk korlátok között mozog és a forgalom is mérsékelt, az árak azonban majd mindenütt tartottak maradtak. Nálunk kenyérmagvak és takarmányozikkek egyaránt esak kevés érdeklődéssel találkoztak és az árak inkább csökkenőek. Nagyobb változás azonban csak búzánál mutatkozik. A üzleti hét részleteiről a következőket jelenthetjük : Buza állandóan csak gyengén volt kinálva, a malmok azonban ugyancsak tartózkodóak voltak és az üzlet igy tartósan csendes irányzatban maradt. Kezdetben a tulajdonosok nagyobb eladási hajlamot is tanúsítottak és árengedményekre voltak hajlandóak; később a kinálat sürgőssége azonban megszűnt és igy az árak is változatlanul tarthatták fenn pozicziójukat. A kinálat főleg vaggonáruból áll, mig tételek csak gyengébben kerültek eladásra. Külföldi (szerb) áru, tekintettel az év végén megszűnő őrlési kedvezményre, továbbra is jó érdeklődésre talált, a napi forgalom azonban korlátolt lévén, az összforgalom is mérsékelt maradt és összesen 80,000 mm. tesz ki, (közötte 25,000 mm. szerb) jni mellett az árak a mult héthez viszonyítva finomabb áruban 5—7',.2, középminőségekben 10—ÍStys krt vesztettek. Finom búzák egyébként csak elvétve kerülnek a piaczra. A hetihozatal összege 109,000 mm. Rozs keveset változott. A helyi fogyasztás tartózkodó és a forgalomba került kisebb kvantum főleg elszállítási czélokra adatott el. Az árak a mult 6.20 heti nivón maradtak és középminőségü áruban 6. forint között alakulnak helyben és helybeli paritásra, mig finom urasági áru — mely csak szórványosan kerül a piaczra — 6-30 forintig ért el Budapest távolságban átvéve. Nyiri származékokért Debreczen paritásában átvéve 5'70 forintig fizettek. Árpa (takarm. és hántolási czélokra) csendes irányzatú. Hizlalók nem vásárolnak és gyárosok is csak mérsékelt beszerzéseket eszközöltek. A forgalomban volt néhány ezer métermázsa ininőség szerint 5"50 —5-80 frt között ért el helyben. Állomásokon átvéve az üzlet pang és a forgalom a helybeli fogyasztás jelentéktelen vásárlásaira szorítkozik. Felvidéki árpákból néhány kisebb tétel budapesti parilásban 7.— frtig kelt el. Zab mérsékelten volt kinálva, a kereslet azonban ugyancsak korlátolt. Finom fehér áru hiányzik és ily minőségek szilárdan tartottak, mig merkantil áruban az irányzat nyomott. Az árak szin és tisztaság szerint 4-90t5'10, finom áru 5-35—5-40 forint helyben. Tengeri (ó) csak szórványosan van forgalomban és helybeli raktárból átvéve 5"45 forint, kocsiba téve 5'52Va forintig jegyez.\Uj tengeriben szintén mérsékelt az üzlet, az árakban nem volt változás. Prompt szállításra Budapest távolságában átvéve 4-30— 4"35 forint, november—deczemberre 4 35 forintig, novemberfebruárra 4'50 forintig fizettek. Olajmagvak: Káposztarepcze (készáruban) alig kerül a piaczra^és helyben 12-25 frtig jegyez. Káposztarepcze 1900. augusztusra alig volt forgalomban, jóllehet a repczevetés felől továbbra is panaszok érkeznek. A mellékczikkekben jelentéktelen a forgalom; vadrepcze 5-50—6-25 forintot, gomborka 10-50—11-50 frtot, lenmag 11-50—13-50 forintot ér el helyben. Hüvelyesek : Bab. Aprószemü trieurt áru iránt továbbra is van érdeklődés, kinálat ily fajtákban azonban nincs. A többi minőségek figyelmen kivül maradtak és csak nehezen értékesíthetőek. Trieurt törpebabot jegyzünk Félegyházán 8.—, Gyöngyösön 7-75 • forinton. Gömbölyű Zombor-Baján 7"—, MohácsKalocsán 6-80, Barnabab Kalocsán 7-—, Nyíregyházán 6-75., tarkabab Nyíregyházán 5'10 forint. Kendermag lanyha és alig van keresve, helybeli paritásra 10-50 forinton jegyzünk. Bükköny 6'—-6-25 forint. Muharmag 6-75—7-22 forintot jegyez helybeli paritásra. Mapi jelentés á gabonaüzletröl 1899. november 28 Az üzlet utolsó jelentésünk óta ismét lanyha irányt követ. A malmok még mindig tartózkodóan vásárolnák, az eladók szintén tartózkodóak, a hozatalok gyengék. Buza ma mérsékelten volt kinálva, a kereslet gyenge, a forgalom mintegy 15,000 métermázsa, mely mennyiség részben változatlan, részben 5 krral olcsóbb árak mellett kelt el. Eladatott: Tiszavidéki:

2000 mi11. 80 500 ,, 80 1240 , 80 100 , 80 100 80 80 100 100 ,, 78 700 ,, 78 100 . 7d „ 77 100 ,, 80 500 , , 79 . 900 ,,t 78 100 ,, 78 100 , 78 200 ,, 76

kg frt 8-35 . * „ „ 8.15 „ , 8-05 . » 8-— „ „ 8.— , , 7-70 „ , 7.85 . „ 7.92 „ „ 7-85 . . 7-85 „ „ 7-80 „ „ 7.80 , „ 7-75 , , 7'82 „ „ 7-75

KÖZTELEK,

1899 100 100

NOVEMBER HO

1789

29. A és B dara —.— frt.

75 ,

73 . „ 6-55 „ . 400 mm 79 kg frt 8*25 3 hóra 2400 . T T , „ 8-15 , » Szent-tamási: 2400 , 73 , „ 7-47 , , F.-mayyarországi: 1100 , 79 „ , 7.90 , , Szerbiai: 500 , 75 „ „ 6.35 „ „

liszt:frt 13.60 12.90 12.30 11.60 11.30 10.90 10.20 8.607.20 buzakorpa 8-as takarmányliszt finom goromba

Rozs lanyha, Budapesten illetve ennek távolságában 6 frttól 6.05 frtig ér el. Árpa üzlettelen. Takarmányárpa 5.70 - 5.8£-ig ér el ab Kőbánya, illetve ab Budapest. Tengeri (ó) csak kisebb mennyiségben 5.55-ig adatik el, kocsiba vagy hajóra rakva. Uj tengeri valamivel keresettebb s 5.30 - 5.40-ig kél el Budapest távolságában. Zab lanyha 4.75—4.90-ig, príma zab 5.25-ig ér helyben. Határidők a lanyha külföld és kedvetlen készáru üzlet hatása alatt továib jinyhultak. Déli 12 órakor jeg 5:

Lujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek«részére. Budapest, S1899. nov. 23. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül.

Bartai:

Eűttetstt.

Déli tárlat.

Szám: 0 1 Ár frt: 13.60 13 — 12.40 11.60 11.40 11.20 10.40 8.90 7.50 Takarmányliszt Korpa

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en grog) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése. 1899. nov. hó 25 áről. Az utolsó napokban a forgalom nagyon élénk volt. Az árak jól tartják magukat. Marhahús vidékről kielégítő mennyiségben érkezett. Ugyancsak a felhozatalok borjú és sertésből is nagyobb arányúak voltak. Eladtunk vidéki marhahús Száseftzlei hátulját 45-50 krOrt, elejét 46—48 krért, vidéki Ssesx. (GoUfimger ábor szeszgyári képviselő borjut 40—46 krért. Sertéshúst szalonnástól 36—40 krajezárért. tudósítása.) A vadüzlet meglehetős élénk : Szarvas és fáczán A szeszüzletben e h.-irek elején az üzletmenet vál- keresett. Szarvast 35—40 krért, fáczánt 1,50—1.60 tozatlan élénk volt és a "szeszárak a multheti zárlat- frtért könnyen értékesíthettünk. Nyúlból naponkint jegyzés szerint záródtak. Ikeltfinomítottszesz nagyban nagy mennyiségek érkeznek, darabja 1.00—1.20 frt közt azonnali szállításra adózva 56-— frt. adózatlanul sza- ingadozik. badraktárra szállítva 21.25—21.50 frton, helybeli gyáAz élöbaromfipiaczon a vételkedv megcsappant. rak által kinálva. Nagyobb felhozatalok következtében, az árak estek. A Vidéki finomító feyárak kontingens finomított hazai csirke párja minőség szerint 0.80—1.00 frt, szeszt szabadraktárra számítva 20-50 frton ajánlottak. pulykáé 3-20—3-60 frt, ruczáé 1.50—1.80 frt. vajkészletek nem elégítik ki a keresletet, Élesztőszesz jobb 'ereslet mellett adózva 56 ennek Akövetkeztében az árak emelkedtek, theavajat frton, adózatlanul 21 frto.± kelt el azonnali, valamint .00-1.30 frtért, főzővajat 80—90 krért adtunk el. B későbbi szállításra., A tojásüzíet nagyon szilárd, I. alföldi tojás 42— Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyersszeszt43 frtos ár mellett könnyen elhelyezhető. 17-25—17-75 ajánlottak és ez áron több tétel zárulva Burgonya üzlet csendes, vevők tartózkodók. is lett azonnali szállításra és zárlátra. Fehér burgonyát 1-40—1-60 frtért, kiflit 4.50—5.00 A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18. frtért vontatóan tudtunk értékesíteni mm.-ját. A gyümölcsüzlet lanyha. Szép fajalmáért 14—16 18-50 forint. frtot, közönséges almáért pedig 7—10 frtot tudtunk a Béeai jegyzés 19-60—19 70 frt kontingens nyeri- nagyban történt eladásokná elérni.J-lzőlőben az üzlet pang. szeszért. Prágai .jegyzés 55-25 -—frt adózott és 18 50— (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen 18 65 frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés —. 10 50 Irt kiviteli szeszért tise. Budapesti 1889. november 27-ről. 90% hektoliterje. Has. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52—64, A kivitel a hétnek elején több tétel finomított ÍI. oszt. 50-52, III. oszt. 46—50, eleje I. oszt. 46—47, szeszt vásárolt, mely Üszküb és Monastir felé, lett II. oszt 44-46, III. oszt. 42—44, borjúhús hátulja I. szállítva. oszt. 60-66, II. oszt. 50-60, eleje I. oszt 50—60, P, oszt 40—50, birkahús hátulja I. oszt. 38—40, n. osn. Vidéki szeszgyárak közül Temesvár, Kenyérmező 25 krral drágábban, a többiek változatlanul jegyeznek. 36—38, eleje I. oszt. 32—36, II. oszt. 30-32, bárány eleje 1 db 0. 0 —, hátulja • , sertéshús magysa Bu -~e.pe.g- i táriatárak « héten: Frooraitett szesiszalonnával elsőrendű 1 q 40-46, vidéki 30—40, SZÍ5656 íO frt, élesztőszesz E6' 56-50 frt, nye?slozma nélkül elsőrendű 38—48, vidéki 30—44, sertétfscssz adózva 5555-50 frt, nyergszes?, adóiatlar teuB pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — (exkontíngens)— •— frt, denaturált szesz 17 75 , szalonna nélkül , sertéshús füstölt magvas - 18-25 frt. Kontingens nyersszesz —. :—. , idegen (vidéki) —, sonka nyers 1 kg, Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bér- 48—60, füstölt belf. csonttal 0-60—0-75, csont nélkül 0 70 -0-85, sonka füstölt külf. ssont nélkül —• •—, mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizeszalonna sózott 1 q 45-0—46 0, füstölt 50-—66', sertéstés mellett értendők. hordóval 51-0—52-0, hordó nélkül 49-0—50-0, koMss nyers 1 kg. — , füstölt 64—76, szalámi belföldi 1*0 a. éle 1 db 00-—175, külföldi , —, malac* szopós Heremagvak ólomzárolása. *) Budapest, 1899. november 24-én. Bar®mffl. a) Blö. Tynk 1 pár frt 1' 1-10, ' A budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állocsirke 0 50—0-70, kappan hixott 1-30-1-60, sovány l-lo, más az 1899/1900. idényben, azaz 1899. évi julius hó 1 20, rucza hizotí 2-20—2-60, sovtay 1-30—1-40, Ind 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedők- hízott 4-50—5-—, sovány 2 20—2'60, pulyka hízott 3-— nél és termelőknél a következő magvakat ólomzárolta : - 3 50, sovány 2 20-2-60. 6) Tisztított Tyúk 1 db 61 •j 70 -0-80, 1 kg. , csirke 1 db 0 40—0-60, í kg. Luczerna Lóhere összesen ( kappan hízott 1 db 0 90 —1-90, 1 kg. —•—•—, íécze hízott 1 db 0 80—1-10, 1 kg. 48-54, félkövér 1 db 00-—, lud bízott 1 db 1-80—2-60, 1 kg. 42^0-50, Magy. mezőg. szöv. Bpest— félkíSv. 1 db 00-—, 1 kg. , pulyka hizotí Haldek Ignácz, Budapest 1 db 00-—, 1 kg. 46-56, félkövér 1 db 00—, Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 1 kg. , ludm&j 1 db 50-1-—, 1 kg. 1.20-1-50, Mauthner Ödön Budapest... ladzsir 1 kg, 0 8—1-—, idei liba 1 db . Radwáner I. L. Budapest ... Hal. Elő. Harcsa 1 kg. frt 0-60—0-80, csuka 0-— -0-—, ponty (dunai) 0-60-0 80, süllő—' •—, keesege 1-—1 2, márna 40,-—60'—, ezompó 0-40—0-60. *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros ameriangolna 0• 0—, apró kevert 0-20—0-25, lazac 1 , kai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás pisztráng 0-—-0-—. plombozza. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-08, efőlözött 0-06—0-06, tejszín o0-—, tejföl 0-25—0-28, tehénvaj (tea) 1 kg. 1 05—í 20,1. rendű 0 80—0-90, II. r. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósíj-70- 0'9D—, olvasztott 0" , MargarinI. rendű — tása a .Köztelek* részére. Budapest, 1899. nov. 23-án. a-—, II. rendű 00-- t3«^turt 0 10—0-14, juhKötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta íu*ó 60—62, liptói 0-56-0-60, juhsajt 04 , emmertsúlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóhali sajt 11—, groji sajt 0-40—0-70. állomáshoz szállítva: Buza áprilisra 1900. 0.„ októberre Roza áprilsra Tengeri májusra 1900. 0& Zab áprilisra Káp.-repcze aug.-ra

7.88—89 8.05—06 6-41—43 4-90—91 5-04—05 —. .—

1794

KÖZTELEK, J f l j f é NOVEMBER HÓ 39-.

96 SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

agyéi takaraáay, (ssbosbükkönT, sarjú sö.í 703 Minden eddigi acs. k r. belügyminiszter, valamint a. js&k szateska. á forgalom közepes-.' A?ak q-ként a- - politikai helytartósági hatóságok részéről az állatforga—110. Búzaliszt 00 sz. 1 q —, 0 —•—, feövetkezök: réti mtérw .180-^280, muhar 220-^-260, lom ügyében a magyar korona országaival egyetértő2 8 — 4 —•—, i -sajwatam 110—160, aknaszakma 110—1Ő0, 9 f j # leg kiadott beviteli tilalmak és korlátozások elvesztik . lóSséra .érvényességüket-. HfiTelyeaek. Lencse magyar 1 qfrt 8 -12, stoke- '^raáfay n d IE120—140 lOOkéve 'fengéjriszá, f&O—:700 raui 18—28, borsó héjas magyar 10-0—12-—, koptalof ; Tilalom ellenére bevitt ' állatszállítmányra az: , sarjú 210-240, s.-elmí.Ó-*43 r,ÖBécsi szarémarltavásár. 1899. nov. 23-án. FelP. oszt. (1440 db.) 39-0rr-41 0, meszes 35 ^-36,.orosz tójSí hozatott;'3902 borjú, .2078 élő sertés, 2240 kizsigerelt 100 db. —, tea tojás 3-30—3-40, törött tojáá 0-— fértés,. 613 kizsigerelt juh, 431 bárány. Állatvágások. . Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0-00 1 q A br.r.irváíái- forgaln::! afelhozatalnak"-5()0' ^ek lanyhán és olcsóbb áron 100 köt. 00.—, 1 q 4. 4.50, foghagyma 100 köt. gának jelentése. —.—.—, 1 q 16.—19.—, vörösrépa 100 drb 0.70—1-20, " - Felhajtatott: 306 drb belföldi, —' drb galícziai, keltek; csak hússertések tartottak ki a legmagasabb fehérrépa ., fejeskáposzta 3ti.—, kelkáposzta 100 db —-?- drb tiroli, 42 db növendéjk élő borjú, 19. db élő árak mellett. 1.0—1.6, vöröskáposzta 6. 8.—, fejessaláta, 1. bárány ; 35 drb belföldi, — Si drb galícziai, — drb Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 36—42 , 2.—, kötött saláta 0•—, burgonya, rózsa 1 q 1.70— tiroli, 142 drb bécsi ölött, — drb növendék borjú, 15 kr., prima 44—48 kr„ primissima 50-56 kr., élő borjú 2.—, sárga 1.90—2.20, külföldi —. , fekete retek 100 drb ölött bárány, — drb élő Jt-fcske, — drb ölött. kr., príma kr., primissima (—) drb 1. 1.40, uborka nagy salátának ICO drb 0.0—0.—, Borjuvásár lassú lefolyj; ti volt. kr.,"fiatal sertés 32—40 kr., kizsigerelt sertés nehéz savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 1.60—2.50, Árak a következők : ÍE , |orjak : belföldi 28—38 46—52 kr., könnyű — — , süldő 42-56 kr., kizsigerelt zöldpapr. 00—, tök főző 0-0, zöldbab 0 , írtig, kivé- juh 20—35 'kr., bárány páronkint 6—12 kr. zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. frtig, kivételesen 40 frtig dbtí: -fit, —• telesen ——— frtig súlyra,, nt ;j#ndék borjú 17—20 frtig, —, tengeri 100 csö —.—.—.karfiol 100 drb 6.—15.— sertésváeár. 1899. nov. 28-án. (Schleiffel-'— frtig súlyra. dér ésBécsi paradicsom 1 kg. 0. .—, spárga 0. 0.—, torma kivételesen — frtig dbonkint,i társai bizományi czég távirati jelentése a .KözÖlött borjú: belföldi 40—48 rrgg, tiroli forint. telek11 részére). 1 q 16—17. galícziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, Felhajtás: 39Í0 süldő, 6751 zsirsertés, összeGyümölcs. Fajalma 1 q frt 8—14, köz. alma 6—8, ölött bárány 6-50—7-— frtig, f<§si ölött borjú 40—46 frt, sen 10691 drb. . vajkörte 30—40, közönséges körte 14—20, szilva magvafrtig súlyra. Élő bárí 7'—0-— frtig, kivét. A forgalom igen lanySii volt. . váló 0. 0.—, vörös —.—.—, meggy faj , közön- frtig, élő — kecske -- — - I J fig e páronkint. ' séges , ringló , baraczk kajszin , Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélőszi , dinnye görög nagy 10 drb —•—0-—, kicsi kül : prima 37—38 kr, kivételesen 38'50 kr, közepes , sárga faj 1 q. —.0 .0, közönséges . 33—36 0 kr, könnyű kr, süldő 32—41 kr. Bttdapesti jníivásár. november hó 27-én. (A szőlő 1 kg. 24.0- 28.0, csemege 30- 35, dió (faj papir- székesfővárosi közvágóhíd ési marhavásár igazgatóság Bécsi jmíívásár/ 1899. nov. hó 23 án. felhajtás héju) 24—26, közönséges 20.0—24.—, mogyoró 28—32, jelentése a „Köztelek" részér 1 1140 db juh. gesztenye wa,iyar 8—9, o!asz 14—20, narancs messiA vásár hangulata lanyha volt. Az árak keveset Felhajtatott: Beltöldi t fjftlt ürü 536, feljavított ási 100 dt 0'8—1'50, pugliai --•—•—, mandarin 0-00— változtak. 0-00, czitrom 110—rl-—, föge hordós 1 q 17—20, ko- juh 265, kisorolt kos 31, ki' , -fl juh —, bárány —, kecske —, boszniai , ss'-'biai —, angol kereszÁrak : export juh páronként 21 23 50. (—•—), szorús 17-—20—, datolya 38—40. mazsolaszőlő 38—75 tezés —, romániai — íhirvai^őrü — db. raczka —• selejtes juh 18— 20 — frt. ejres 1 lit. 00-—, eper 1 kg. 00— kr. Birkavásár lefolyása la' u volt. FBgzerefe itslofe. Paprika és I. rendű 1 q. frt Árak a következők: Be ;Mi hizlalt ürü 20-23'— 40—60, II. rendű 20—30, csöves 1 (szápáronkint, 22'0—23.— 100 kiló élősúly szerint, rított) . köménymag ————, borsókmaija frt'g 26---|früg, feljavított juhoH14'25—19 páronkint, 19-— Szerkesztői üzenetek. . mák 1 q. frt 2S—30, méz csurgatott 30— kiv. 20'— frtig 100 :kl. élős. szerint, prisorólt kosok 14—16 pár., 40, sejtekben 1 kg.—•—, szappan ssin 28- 30, kiv. T. J. urnák Halas. Az állami faiskolákból igen frtig, kiverő juh 0' • •' - páronkint, — frtig Közönséges , fehérbor asztali palaczkbaa 1 üt. súlyra kiv., bárány—, kee a.,-* is adatnak ki az. idén is ojtványok. Az erre vonatkozó "0, frt pár. kiv. (• o—, vörös asztali palaczkban 0" 0—, házi 15-50 frt pár úly, szerbiai — frt pár., hirdetmény annak idején megjelent. Tessék az orsz. psiinkí psíacxkban —• •—, Ásványvíz palaczkbí » raczkajuh 9' frt gyümölcsészeti miniszteri biztossághoz — Budapest, anyajuh—: frtig párontínK ÍÜO kiló után <••:••: i: i ' II Hidegfansvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899. megkapható, szintúgy a 2. számú kérdésére is felvilánovember hó 28-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság Bécsi vágó.uarliavásai 1899. nov. 27. A bécsi gosítást nyerhet; mert erre biztosan nem felelhetünk/ jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozott Budapestről mert mi azt hiszszük : nem, mivel ] marhaés huspénztár jelentése. 67 árus 149 db sertést, 2 árus 7 db süldőt, 6800 kg. ott a, gazda. friss hust, 500 kg. füstölt hust, 5000 kg. szalonnát, Ö3WCS felhajtás 4441 dí>. Ebből magyar 3164 db' 4000 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. galícziai 528 db, bukovinai 5?, németországi 697 db> hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya- hizott 2783 db, legelő 468 db, fiatal 1190 db, ökör AH ©ffss, ssagrjr. húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — 3329 db, bika 520 db, tehén 324 db, bivaly 68 db. kg. töpörtőt. egyesületi tanács felügyelete- alatt : FöszerksssíS 6a A múlt hetivel szemben karek-400 drbal gyengébb Vidékről és pedig : Nagy-Székelyről 2 árus 21 drb felhajtás hatása alatt a vás!ár ma barátságos hangu- Kadáeért felelős: Forster Sésa az 0. M. 0. E. ijassertést, Szalk-Szt.-Mártonról 1 árus 4 drb sertést, latban nyílt .n?g; azonban csík primaárubirt kilónként gaSőja. — Felelős szerkesztő: Szilassy Keltám u Soltról 2 árus 10 drb sertést, Dunaföldvárról 1 árus V*. egynémely esetben egész jl í ^ g is javulást elérni, 0. U. Q.B, zzerkeiztő-titkára. — TárssssikBsztőí Bsdsj 5 drb sertést, Ráczkevéről 1 árus 6 drb sertést, mig egyéb fajtákban az üzlet a. multheti változatlan Barnabás, az 0. M. G. E. titkára. Madocsáröl 1 árus 12 drb sertést, összesen 8 árus árakon meglehetős áimán blnyolódott le. A vásár végén a hangulat kissé ellárfyhult, mindamellett egé68 drb sertést. Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser- szen az alantasabb minőségű aruk csek^l téshús 1 kg. 44—54. 1 q 3800—4000, süldőhus 1 kg. iinden áru elkelt. 56-68, 1 q 5000—.5600, füstölt sertéshús 1 kg. 52-60; Árak: príma magyar 36—39 — (—-—) frt, szekunda 1 q 4800- 54C0, szalonna zsirnak 1 kg. 44-48, 1 q 31—35 frt, tertia 28—30 frt. Galícziai príma 36-——38 — 4200—40C0, füstölt szalonna 1 kg. 52—56, 1 q 4800— (—•—) frt, szekunda 32—35 frt, tertia 29—31frt.Német 5200, háj 1, kg. 52—56, 1 q 4800—5200, disznózsír 1 prima 40—42*^— (42 50), szekupda- 35—39, tertia 31—34 kg. 56—60, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 22—36, frt Legelőmarha : szerb és magyar 20'—30 — é. s., 1 q 1800-^-2400, füstölt sonka 1 kg. 64—76, 1 q — rosszabb minőségű frt é. s. Bika 22—35.— frt, krig, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. é s., tehén 20-32 frt és bivaly 17—23 — frt é. s. hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. krig. (Kizárólagosan élősúlyra mindén °/o levonás nélkül törHideghnsvágár a Garay-téri élelmi piaczon. ténnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minő1899. nov. 28-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság ségű állatok kg.-jáért p. o. 40i fet, a kiverésért pedig jelentése a .Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 35 krt kap.) 57 árus 32 db sertést, 0 árus 5 db süldőt, 2500 kg. friss hust, 800 kg. füstölt hust, 700 kg. szalonnát, 400 Az osztr. cs. kir. belügyminiszter 1899. nov, 4-iki kg. hájat. hí : < Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 10 árus juh, kecske és sertés bevitele á következő járások 119 darab sertést, Czeglédről 10 árus 122 drb sertést helységeiből va.n . eltiltva : Zenta, Pécsvárad, BesI: : ' és 2 drb süldőt, Kun-Szt.-Miklósról 1 árus 11 drb sertést, Pilisről 1 árus 8 drb sertést, Monorról 1 árus Miklós, Gyergyó-Tölgyes, Sárkány, Kézd, Erzsébetváros, 15 darab sertést és 5 drb süldőt, Dunapatajról 1 árus M.-Örményes, Teke, Jám, Alsó-Maros, Felső-Maros, Felső5 drb sertést, Madocsáról 5 árus 42 drb sertést, Régen, Kőhalom, Bánlak, Szétóly-Keresztur, Udvarhely. Nagy-Székelyről 3 árus 63 drb sertést, Szabad-Szállásról A* j.uh-himlő miatt a, következő járások hely1 árus 12 drb sertést, Pinczehelyről 1 árus 9 darab ségeiből van eltiltva a juhok bevitele Ban sertést, összesen 34 árus 406 darab sertést és Maros, Rózsahegy, Nagy-Sinjk,; Privigye, Völgység, 7 drb süldőt. Zólyom és Horvátországnak következő járásaiból: Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser- Gospics, . Gracsac, Korenica, Opcsaci Perucsic üdbiná, téshús 1 kg. 44-48, 1 q 3800—4100, süldőhus 1 kg. Ogulin, Sluin, Susczk, írig, Sta^i-Pazova. 50-56, 1 q 3600—3800, füstölt sertéshusi kg. 68—70, A bevitelre kerülő állatok részére hatósági 1 q 6000—6200, szalonna zsirnak 1 kg. 44 - 46, 1 q 4000— marhalevelek állilandók ki, aráelyek szerint, a szárma4200, füstölt szalonnal kg. 60—72, 1 q 4800—5200, háj zási helyen és a szomszédos- kézségekben, nevezetesen 1 kg. 50—54, 1 q , disznózsír 1 kg. 56——, a határos községek környékén k legutóbai 40 nap alatt 1 q kocsonyahús 1 kg. 30—36, 1 kg. — - az illető állatok elküldése előtti • járványos és bejelen, füstölt sonka 1 kg. 7 0 - 80, 1 q krig. tendő betegség nem' fordult elő! Ha az állatokra nézve valamely betegség megBBösfcFsfci tafearmáuyTásíir. (IX. kerület Mesterek z», 1899, nov. 28 A székesfővárosi vásárigazgatőság állapíttatik, akkor az illető mafbaszállitmány — amennyijelentése a .Köttetek" részére). Felhozatott a szokott ben meg nem engedtetnék, hotgy az állatok a vasúti községekből 140 szekér réti széna, 45 szekér muhar- állomással összeköttetésben áll5 nyjlvános vágóhidhoz 35 szekér zsupszalma, 20 szekér alomszalma. 4 szekér vitessenek .— az ide vágó ráideletek . értelmében a takarmány szalma, 6 szekér tengeriszár, 103 siekér feladó állomásra visszaküldend|.

^Eisőrangu hazai gyártmány

KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO

96. SZAM. 9-iK ÉVFOLYAM.

r Fehérmegyóbeni Sárbogárd

azonnal

A dr. Aschenbrandt-féle

bordói-pori

mellett,

haszonbérbe

1795

29.

adó

a legbiztosabb, kényelmes kezelésű és olcsó ellenszere

j

a peronosporának j

15 évre a kis-loóki puszta, 3109 kat. hold és a nagy-hörcsöki puszta, 2805 kat. hold. — = = = = = Bővebb felvilágosítást ad = = = = = _

Ára Budapesten vasút, hajó vagy postára adva: 50 kgos zsákokban 10 kgos zsákokban ___ 5 kgos zsákokban

Dr. BACSÁK GYÖRGY ügyvéd Budapest, IV., Gránátos-u. 8.

j

á kg. 38 kr. á kg. 40 kr. a kg. 40 kr.

t&ST Első permetezéshez 1 % ; második permetezéshez IV2—2°/o; harmadik permetezéshez lV2°/o-os oldatot használjunk. — Egy kat. holdra kell 3 permetezéshez 2 2 — 2 5 kg. bordói por. — A port konyhaszitán a vizbe szitáljuk és kész az oldat.

| | | |

A dr. Aschenbrandt-féle

réz-kénporj Szatmár vármegyében, Vetés község határában fekvő 2 3 3 0 hold 1 0 3 6 • birtokomat (1200 • ) kiadom haszonbérbe a rajta fekvő épületekkel

a legbiztosabb, olcsó és a szőlőt védelmező ellenszere az

oidiumnak (lisztharmat).

1900. január hó 1-ső napjától

12 egymásután következő évre.

Ára Budapesten vasút, hajó vagy postára adva: 50 kg. zsákokban 10 kg. zsákokban 5 kg. zsákokban

A birtok teljesen árvízmentes. Az egész m i n t s z á n t ó f ö l d , használható 76 hold fenálló tölgyerdő kivételével, mely erdő tulajdonos által három év alatt letarolandó, s földje szintén szántó alá vehető.

A birtok évi haszonbéri összege 23310 frt o. é., mely összegből t u l a j d o n o s

f i z e t minden-

állami-, megyei-, községi adókat és vízszabályozási költségeket. A birtok még bérlő kézen nem volt és elsőrangú termőföld. Értekezni lehet a tulajdonossal Vetésben, u. p, Szatmár.

Szerdahelyi Ágoston. -

...

Hirdetmény.

A magy. kir. államvasutak igazgatósága az 190Ö. évben szükséges mintegy 8000 métermázsa sósav, 2700 métermázsa horganyhulladék, vagy 8800 métermázsa ényhorganyhalvagj illetőleg métermázsa szilárd áorganyhalvag szállítására nel nyilvános pályázatot hi hirdet. Az ivenkint l koronás magyar okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve legkésőbb 1899. évi deczember hó 20-án déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztályánál benyújtandók, vagy postán oda küldendők. Ugyanezen időpontig- átadandók ugyanott a kötelező minőségű minták is. Bánatpénz gyanánt az ajánlt anyag értékének 5°/o-a legkésőbb 1899. . . . deczember hó 19-én déli 12 óráig a magy. kir. államyasutak budapesti főpénztárnál leteendő. Szállításra nézve mérvadók és kötelezők a 122291/96. sz. általános szállítási és az illető anyagokra vonatkozó különleges feltételek. A szállításra vonatkozó egyéb pályázati feltételek, melyek a részletes módozatokat tartalmazzák az igazgatóság anyag és leltárbeszerzési szakosztályában, valamint az üzletvezetőségeknél és a hazai kereskedelmi és iparkamaráknál meg-

| | | |

15—18 kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy | belőle, mint a közönséges kénporból. Az emelkedő rézgálicz és kénárak foly- j tán a dr. Aschenbrandt-féle porok fenti | árai csak február hó végéig kötelezők. — $ Tessék mielőbb a rendelést eszközölni, hogy | j a tavaszszal szállíthassunk. Elkésett ren- § 1 delések teljesitéseért nem szavatolunk, mert fjj | a gyártás korlátolt. | :

| Mr Megbízottak, akik | gyűjtik kellő díjazás ellenében;

-

|

á kg. 26 kr. á kg. 28 kr. á kg. 28 kr.

W T Ahol az 1899-ik évben volt oidíum, először április hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk; másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozáshoz

1 Magy. kir. államvasutak. 140953/99. sz.

egyéb betegségtől is |

a rendeléseket össze- | ismét elárusítók, |

| kik a port eredeti csomagolásban | sitani

óhajtják,

| országból

a vidéken áru- |

kellő jutalék ellenében:

kerestetnek.

az

egész

|

Megrendeléseket elfogad: j |

ismertető füzeteket, elismerő bizonylatokat küld;

|

felvilágosításokat ad a

„Borászati Lapok" kiadóhivatala

| Budapest, (Köztelek) Üllöi-út 25. szám. j

KÖZTELEK,

1796

1899. NOVEMBER H ö

lála

miatt

hold

B i c s k e y a tószeg i

területű

esetleg

Kr>lsféfné letét leni

azonnal

átadja.

oki

A grof M á i l á t h Géza u r M á r i a - m a j o r i h o m o k t a l a j a szőlőjéből

ha-

határban 1900.

haszonbérletét

férje

gyökeres

1100 1 -tői,

Felvilágosítást

...

3. Othello

A b o n y b a n .

Megrendelések

szőlővesszők:

2 éves 2 .„

10.000 db. 50.000

1

60.000

„

l e n g y e l t ó t i

mellett

úrhoz

Korona-dupla-fegyverí

óra járás-

dnpla-fegjTer, háromravasza sth.

G, szabadalma.

felszere-

eladandó.

Értekezni lehet e ; tárgyban B e r z s e n y i

„ 8966

416 (1200 LJ-öI) hold kiterjedésű birtok

D r .

8

K a g y - S z é c s é n y fposta és vasútállomás ugyanott) infézendők.

nyira fekvő fe -

l é s s e l azonnal 'történő átadás mellett

10 frt 10 „

„

Antal

jószágigazgató

Bir&k-eladás. s mindennemű

ezre ,

,

a vesszők feleárának beküldése

Ruszinkó

EBBMHMAAMMMAMATE^^

a k ö z s é g b e n lévő l a k h á z z a l

immúnis

csomagolva, T r á z s vasúti állomásra szállítva.

ss28

S o m o g y v á r m e g y é b e r í j vasúti állomástól

európai

1. Mézes fehér 2. Olasz rizling

ü i a f a B é l a jószágfelügyelő ad

9 6 . SZÁM. 9-ÍK ÉVFOLYAM.

Szőlőoessző eladás.

Haszonbérleti hirdetmény, Ö z v .

29.

1 TCr? í p s e i r i y e n míaűalom állal. í A jalenkor lejjobb vadászfegyver

Ö é r ő

( S o r a o g y m e g y ei) ü g y v éclnél. Weipert, _ zerb királyok által. — Igf cKjérern;:-

kocsi-, hajtó-, lovaglógözfürésze

és

istállószergyár,

és fahajlitó

telepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom, félfedeles, nyitott és hintést,

ipn

vadászkocsijait

könnyű és elegáns

a legkülönfélébb

kivitelben

és

alakokban.

§ elsőrangú é r e m m e l kitfintetve. " T i s z t i Géphajtöszijak.

ém

i p o t g & r i

Lószerszámok,

l o v a g i é

uri fogatok é s

e s z k ö z ö k !

gazdasági l o v a k

részére.

Mintaraktár a kereskedelmi muzeum állandó kiállításában Budapesten,'Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

SIEMENSésHALSKE B U D A P E S T , V I I I . , K e r e p e s i - u t 21.

v i l l a m o s világítási és erőátviteli k ö z p o n t i telepeket és b e r e n d e z é s e k e t városok, bányák, gyárosok és magánosok részére, e l e k t r o l y t i k u s "berendezéseket, villamos vasutakat, Ibányavasutakat, e g y e n á r a m ú , f o r g é á r a m u és v á l t a kozó á r a m ú generátorokat és m o t o r o k a t , v e z e t é k - a n y a g o k a t , kábeleket, ív- és izzólámpákat, táviró- és távbeszélő-készülékeket, mérők é s z ü l é k e k e t , v a s ú t i váltébiztositő berendezéseket, j e l z ő - b e r e n d e z é s e k e t , vízmérőket,'vezetékberendezéseket k ö z p o n t i t e l e p e k h e z való b e k a p csolásra, világító t e s t e k e t .

fásojtványokat Szokványszertt

és sima és gyökeres amerikai szölövesszőket 1 mérsékelt árak mellett eladok : 437 2

Caspari

Frigyes

Medgyesen, aíagy-Küküllőmegye. —^^m Árjegyzék kívánatra bérmentve. num-Tr Telepeimet csodálatra méltó állásuknál fogva ez év folyamán szőlőszeti és gazdasági egyletek ismételtéit meglátogatták: és azokat megtekintve egyhangúlag mindig ugy nyilatkoztak, hogy a telep nem találja párját az országban. Egy ilyen egyesület elnöke az ojtványtelepemröl azt mondta, hogy egyáltalában lehetetlennek: tartotta ily kitűnő eredmény elérését. Tessék próbamegrendelés által a fentiek helyes voltáról meggyőződni.

w>. ö ^ A M . v-ut JLVFULiAM.

KÖZTELEK, 1 8 9 9 . NOVEMBER H O 2 9 .

— s ™

1797

m HIRDF.TFIHF.K 1 |

' 'Tétetnek fel e kedvezményes rovatban.

répamag

manga c ilza mmM kan elad®. — «

ni

. 4 növendék ökör és üsző boriakat US5'8ZíeMtnie?aM Ír""*'

ÁLLÁST KBHESÖK.

ttSÉl

j á r m o1 s ö k 0D r öa kiné i egju "J ®^^™ J "

íxr

ÁLLATOK.

Lóhere- «

^ A, in. kir.^államrasntak

éi

i i S l I I ! ? ^

mag legjobban érté-

HALDEK

." ^ n l a t f

i és mindenféle íijta

B UDAPEST, Káraly-Sörut 9, M w o b b cséplőgép

3?3SS5S

mmm

y

mXTL"

zés? oszfályánlfll. dj'Bu-

1, 'J'l' - lYk '\/ n miit

A

i l S l K|ifrwil

&S3íMS S

S

VEGYESEK,

miniszteri rendelet,

' bferÖ a 9-én9'd.éji"'. 12° CóráTg

• . Az üzlet vezetőség.

KÖZTELEK, 1 8 9 9 . NOVEMBER

1796

GŰZMIVELÉS.

Hö

96. SZÁM. 9-ÍK ÉVFOLYAM.

29.

„Magyar pokróczok" a n . é. gazdakBzönség

Nagyobb területek szántását gözekével

figyelmébe

ajánlva!

hajlandó yagyak elválallai; épúgy

mélyrigolozást

s z ö l ő - t e l építés ékhez.

Érdeklíáík kéretlek, k.gy alanti eimmhez forduljanak, fll C C SJLRR

W

r n t| ft t K N U g

gízszántási vállalkozó BUDAPEST-KELENFÖLD.

Deczember hó folyamán jelenik meg az

Országos

Magyar

Gazdasági

létküldés kétszer naponta utánvét vagy a pénz előleges beküldése mellett. Nem tetsző áru kicseréltetik, esetleg a pénz visszaadatik. iO f o r i n t o n f e l f i l i r e n d e l é s e k e t Ibérmentve k ü l d ü n k , l^etrél- s a g y STÜrg-önyczissi:

Egyesület

kiadásában

Gazdasági Számviteli Naptár 1 9 0 0 . naptár

részszel

nagy

alakú

VII. ker.,

I

évre.

czimmel e g y d í s z e s e n s t e l j e s e n

tott

jSZÖKTTEGOTTMORI"

és gazdasági

vászonba

kötött,

tudnivalókkal

e g y s z e r i számviteli k ö n y v ,

ellá-

a mélyet

minden gazda számvitelének bejegyzésére az egész éven át használhat. ? 5 k r . , portómentes megküldéssel

5 kr. . ^eket e l f o g a d

a

„KOL i cLEK" Budapest,

Magyar kir. államvasutak. 177066/G/III. sz.

IX.

ker.,

kiadóhivatala

Üllői-ut

25.

szám.

Hirdetmény. (Mérsékelt áru közvetlen menetjegyek kiadása Fiume és Bécs közt Budapesten át. A m. királyi államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint, a fumei forgalom emelés és a Fiume környékén fekvő Abbázia, Czirkvenicza stb. üdülő helyskre való utazások megkönnyebbítése czéljából, Bécs és Fiume közt Budapesten át egész éven át igen mérsékelt áru közvetlen menetjégyék kaphatók a következő menetdíjak mellett, u. m. Gyorsvonat I. oszt. 36-70. II. oszt. 24"40. Személyvonat III. oszt. 11"80 korona. A jegyek 8 napig érvényesek és ezen idő alatt Budapesten az utazás láttamozás tetszés szerint megszakítható. Ezen jegyek válthatók; A magyar kir. államvasutak menetjegy irodáiban Bécsben és Fiúméban, Cook Tamás és Son, és Schenker & társa czégeknél Bécsben, Nagel & Wortmann czégnél Bécsben és Abbáziában, Stangen Károly czégnél Berlinben, E. R. Brizzi & Társa czégnél Milanóban, Antonio de Faoli czégnél Velenczébén, továbbá Fiúméban a pályaudvaron, végre Bécsben a szab. osztr.-magy. államvasuttársaság és a Nándor császár északi vasat állomásain. Budapest,' 1899. évi november hó 17-én. A magy. kir. államvasutak. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

BUDAPEST.

Kerepesi-ut

10.

Hirdetmény.

a) Mágocsi uradalom Tibor szőlőtelepén 76,000 darab gyönyörűen fejlődött, szokványképes, gyökeres, fás, borfajta szőlőojtvány 1000 darabonként 130 frtért és 20,000 drb válogatott csemegefajta, gyökeres, fás szőlőojtvány 1000 drbonként I 150 frtért eladó. A z ojtványok alanya Eipária Portalis. U g y az alany, valamint a nemes faj azonosságáért felelősség vállaltatik. ! Posta és távirda: Csongrád-Mágocs. Vasútállomás: \ Orosháza, Szentes és S á m s o n . Megrendelhető legkisebb mennyiség 100 darab. Nagyobb mennyiségű megrendeléssel vagy egy vevővel szemben m e g felelő árengedmény. Minthogy az uradalomnak nem czélja, vevőfél kizsákmányolása, hanem épen ellenkezőleg kiszolgálása és ez alapon telepe jó hirnevének biztosítása: minden vevő félnek megengedtetik, hogy az ojtványokat itt a helyszínén megtekinthesse, esetleg meg is válogassa, vagy megválogattathassa. Elküldés utáni kifogások azonban nem vétetnek figyelembe. b) Ugyancsak b mágocsi uradalom Tibor-szőlőtelepe a jövő 1900-ik évben készítendő 1.000,000 gyökeres fás ojtvány é,s 500,000 drb sima zöldojtvány eladására előjegyzést nyit. Es pedig: borfajokból gyökeres fás ojtványokat 1000 drbonként 120 frtért, sima zöld o:tványok 1000 drbját 80 frtért. Csemegefajokból ellenben gyökeres fúsojtványok 1000 drbját 140 frtért, sima zöldojtványok 1000 drbját pedig 100 frtért. Kitett árak 1 / 4 része az el őj egyeztetéssel egyidejűleg beküldendő, mely összeg megrendelő fél javára letétbe helyeztetik és 5o/o kamata ojtványátvételnél beszámittatik. c) Vésre ugyancsak fentnevezett uradalom telepének szüksége van 500,000 drb 2 méter hosszú hasított tölgyfakaróra, melyre árajánlatok és minták kéretnek. Bővebb felvilágosításokkal az intézőség készségesen szolgál. Kelt Csongrád Mágocson, 1899. november hó 15-én.

Mágocsi

uradalom

Tibor-szőlőtelep

intézősége.

n m n n n i é f l l l i r

KIlliDllTlaStfelL

4457

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST,

Az országos szőlőojtványtelep részvénytársaság amerikai gyökeres és sima vesszőkre, t o v á b b á

szőlőojtványokra megrendeléseket elfogad. A f a j o k r a , á r a k r a és szállítási f e l t é t e l e k r e készségesen válaszol az

Igazgatóság,

Arad

.Pátria* irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).

(csanádi palota).