KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁCOS MAGYAR CAZDASÁCI ECYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Meaeloaii miitlei szerdái és szombaton

?IL évfolyam.

Budapest, 1897. évi április hó 7-én

28. (574 ) szánt.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁCOS MAGYAR CAZDASÁCI A* országfos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó az Országos Törzskönyvelő Bizottság f. évi április hó 8-án, (csütörtökön) d. u. 4 órakor a „Köztelken" tartandó ülésére. Főtárgyak: 1. Uj tenyészállatok felvétele. 2. Az 1898. évi költségvetés megállapít á s a s ezzel kapcsolatban törzskönyvvezető segély, illetve fizetési pótlék iránti kérvényének tárgyalása. 3. Folyó ügyek. Kostyán Ferencz ,

Felhívás Thanatonnal való kísérletezésre. A m. kir. dohányjövedék igazgatósága kísérleteket folytat mezőgazdasági használatra alkalmas, olcsó Thanaton előállítására. E kísérletek eddigi eredményeként többféle Thanatont bocsátott az OMGE. rendelkezésére gyakorlati kipróbálás végett, kiosztás czéljából. Felhívjuk a t. gazdatársakat, hogy a kik érdeklődnek ez u j gyártmányú Thanatonok iránt s azokkal ez év tavaszán fecskendezési próbákat óhajtanak végrehajtani a különböző kártékony rovarok ellen, e szándékukat az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnél (Budapest, IX., Üllői-ut Köztelek) mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. Az OMGE. a rendelkezésére álló Thanatont a jelentkezők között ingyenesen fogja kiosztani; a küldeményt csupán a szállítási költséggel terheli meg. Minthogy azonban a fecskendezési kísérleteknek tanulmányi czéljuk van, az OMGE. csak azokat a jelentkezőket veheti figyelembe, a kik kijelentik, hogy a fecskendezési próbák megejtésénél az OMGE. útmutatásaihoz képest fogn a k eljárni s a kísérletek eredményéről annak idején pontosan beszámolnak.

ECYESÖLET HIYATALOS

Meaeloaii miitlei szerdái és szombaton

KÖZLÖNYE.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ) . Ű l K i - i t SS. i z i n . Kéziratokat a szerkesztgség nem küld vissza.

Tavaszi luxuslóvásárok.

II. Evdijak. 1896-ik évre: Abonyi Emil, Deák Tamás 5 - 5 frt, Eperjessy Sándor, Glück Venczel, Jónás Ödön, Obál Ferencz 10—10 frt, Szeberényi Gusztáv, Steiner Leo dr. 5—5 Irt, Tóth Kálmán, Vécsey Miklós br. 10—10 frt. 1897-ik évre : Abonyi Emil, Ágoston József, Albert Nándor, Altstadter József, Baar József, Baranyay Pál, Barcza László, Bárczay Elemér, Baross Pál, Bathó József, Bartha Antal, Basch Simon, Baumgarten Pál, Bedő Albert, Beer Henrik, Behr Gusztáv, Békássy István, Benes József, Békéi uradalom, Beszedits Vilmos, Bohn Gyula, Borhy György, Boross Sándor, Brasch Simon, Braumüller Sándor, Braun József, Brezovszky Lajos, Czacher Gusztáv, Czakó József, Csikvándy Márton, Csiky Dénes, Csitáry Béla, Daróezy Endre, Dessewffy Arisztid, Deutsch Frigyes, Deutsch Lajos, Diószeghi Dezső, Dobokay Lajos, Dratsay Gyula, Druoker Jenő, Durmann Antal, Erényi Sándor, Eszterházy Ferencz gr., XIV. tenyészállatvásár. Farkas Rezső, Fischl Lipót, Fleischl S. Dezső, Fowler John, Förster Jenő, Fülöp Zoltán, Frey Gusztáv, GalA f. év május hó 2., 3. és 4-én a volt bory Sámuel, Glanz Sándor, Gosztonyi Tibor, Gruner ezredéves kiállítás állatkiállitási csarnokaiban Károly, Gutmann Lajos; Győrffy Kálmán, Györgyei megtartandó, díjazással egybekötött tenyész- Ödön, Hagara Viktor dr., Hajdú Ferencz, Hazay Győző, állatvásár és gépkiállítás bejelentési határ- Herczfelder Manó, Horváth István, Horváth János zalaJaskó Géza, Jurcsek Győző, Jurenák Gyula, Kanta ideje április hó 20-án j á r le. Díjazásokra a béri, Sándor, Karsay Vilmos, Kárász István, Kende Tivadar, rendező bizottságnak 3000 f r t áll grendelke- Kerpely Kálmán, Kiss József, Kiss Lajos, Kiss Sándor, Kluge Ferencz, Koncz András, Kontsek György, Kozma zésére. Krieger Pál, Kubovits Ignácz, Kun Árpád, LandAzon tenyésztőket, kik sertéseket akarnak Andor, graf János, Langh Aurél, Láng Károly, Lakner Aladár, a vásárra felküldeni, kérjük, hogy a bejelen- Lehoczky Dániel, Lengyel Sándor dr., Lingauer Jenő, seket — miután a sertések felhozatalára a föld- K. Lipthay Ágost, Lónyáy Menyhért gr., Lótenyésztés mivélésügyi miniszter Tcülön engedélyét kell esetről- emelésére alakult részvény-társaság, Löwenstein Emil, József, Madách Aladár, Mátray József, esetre kieszközölnünk — sürgősen beküldeni Luperszbeck Mayer Oszkár, Melczer László, Metzger György, Mezey szíveskedjenek. Gyula (Tornócz), Mezey Gyula (M.-Óvár), Monostory Bejelentési ivek és a vásár tervezete az Károly, Nagy Imre, Nagy József, Nándory Pál, Náray Géza, Natorp Tivadar br., Német-Czernyei g.-egyesület; OMGE. titkári hivatalánál kaphatók. Nérey Kálmán, Obál Ferencz, Ofner Oszkár dr., Orczy A XIV. tenyészállatvásár Zoltán, Ormódy Vilmos, Osztroluczky Miklós, Otócska Géza, Palkovits Sándor, Pál Miklós, Pethő György, rendező bizottsága. Petrányi Lajos, Piitzner Sándor, Pirkner János, Pokomándy Imre, Propper Miklós, Radó Elemér, Radvány István, Razgha Ernő, Rohonczy Gida, Rónay Albert, 1897. márczíus havában befizetett Sporzon Vilmos, Strausz József, Strem Dénes, Szalay Imre, Székáts István, Szeöke Ödön, Szita János, Szlávik alapítványi kamatok és évdijak Leo, Sztankovits János, • Takáts Ferencz dukai, Teleky Géza gr., Thaisz Lajos, Thassy Géza," Thurner Nándor, Thormay Béla, Tóth Ede, Töpler Károly, Tulogdy Samu, Újhelyi Mihály, Vadászffy Jenő, Vásárhelyi László, ifj. I. Alapítványi kamatok. Vásárhelyi László, Vécsey Miklós báró, Voith Manó," Vörös Sándor, Wieland Andor, Wenninger Mátyás ifj., 1896-ik évre: Sztankovits Ferencz 10 frt 50 kr. Rezső, Wolff Ernő, Wolfner József, Wurm 1897-ik évre: Ehrlich Mózes 10 forint, Hungária Weidinger Ödön, Zichy Aladár gr., Zimburg Alajos lovag 10—10 mütrágva r.-t. 10 frt, Hunyady Imre gr. 26 frt 25 kr., frtot. — Bakay Oszkár, Deák Tamás, Stainlein Ottó gr., Lossonczy Mihály 10 frt, Máday Izidor 10 forint 50 kr., Stanchich Reusz Henrik 10 frt, Rodiczky Jenő dr. 10 frt, Splényi 5—5 frtot. Sándor, Steiner Leo dr., Szeberényi Gusztáv Béla br. 10 frt 50 kr., Szapáry Gyula gr. 26 frt 25 kr. Szász-Coburg Fülöp hg. 52 frt 50 kr., Szegedy György 10 frt 50 kr., Szepes m. gazd. egyesület 10 frt, Stein1898-ik évre : Lits Sándor, Mitsky Sándor 10—10' bach István 10 frt, Teleky József gr. 10 frt, Tisza István frtot, Mandel Dezső 1898 és 1899-re 20 frtot, Stainlein gr. 10 frt, Végh János verebi 26 frt 25 kr. Ottó gr. 1898-ra 5 frtot.

A folyó évi luxuslóvásárok második cziklusa a Tattersallban május hó 3., 4. és 5-én fog megtartatni. Bejelentési ivek ezen lóvásárokra kaphatók a Tattersall titkárságánál, Bpest külső Kerepesi-ut (Tattersall), vagy az OMGE. titkárságánál. A díjlovaglás és díjugratás pedig május 12-én fog megtartatni.

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok.

A Magy. kir.

ADRIANCE PLATT & C° newyorki — • kizárólagos

Fűkaszáló, Marokrakó arató, és Kévekötő arató gépeire. •1

Államvasutak Gépgyára

gépgyáros képviselősége

Kitünö m a g y a r bizonyítványok.

Mr

Szövetkezeti képviselősége tagok számára. T M Gözcséplőgarniturák

Késések elkerülése végett kérjük a megrendeléseket már most elöjegyextetni. M Mai számunk 16

oldal.

és

egyéb több

g a z d a s á g i évi részletfizetésre.

gépek

2 KÖZTELEK,

1897. ÁPRILIS

HO 7.

A „Bereczki-emlék"-re f. é. márczius havában a következő adományok folytak be az OMGE. pénztárába:

lehetős. fáradság, nélkül esilc a parasztság,'mint' a Mpitálisztikus fejlődés fájának érett gyümölcse, a szocziáldemokráczia ölébe." S dicsekedvé emliti, hogy alig van más ország a kontinensei^ a hol a földmivelő lakosság „révoluczionálásáOrsz. M. Kertészeti Egyesület. — 500 frt. nak" .gazdasági előfeltételei'annyira megvolA .Gyümölcskertész" utólagos gyűjtéséből: "..'." . nának, mint Magyarországban: "kolosszális egyKisbári Kiss Ferencz ur. Budapestről 10 forintot,Cziprián János ur Budapest és Kovács .Lajos; úr . házi? és-nemesi, latifundiumok, a kisparasztság Baltáról 1—1'irtot, összesen... 12 irt. ' '"•'; Rónay: Albert ur A-.-Hrabóczról...... ... h frt folyton emélkedő kisajátítása a t e r j e d ő polgári ; - nagybirtok által, továbbá, egyfelől a munka üátóesan : , 517 frt. folytonos rosszabbodása, másfelől Gyűjtés eredménye márcz. 81 ; én: 158'8 frt 43 kr. - feltételek egyéb, .keresetforrások hiánya. S mint .előnyös, tulajdonságot kiemeli a magyar faj hajthatlan Agrárszocziálista mozgalmak kül- önérzetét és. demokratikus ösztönét. földi világításban. ... , . Azután, egynehány ismert statisztikai adaAz alföldi u. n. agrárszocziális mozgal- tot sóról fel a földbirtok s mezőgazdasági némak 'senkinek sem: kerülhették el • figyel- pesség megoszlásáról a nagy adókról és kere: mét. 1 ''''Éjeknek.éppen h a z á n k b a n valő jelentke- seti viszonyokról. Vázolja azon fejlődési okozése méltán hívhatta fel a közvéleményt, n e m i kat,:. melyek a mezőgazdasági viszonyok átcsupáh hazái szempontból, h a n e m azon jelleg- | alakulását.. előidézték^ kihatólag a népesség zetessége miatt is. hogy nálunk éppen azon j kereseti viszonyaira,; a munkafeltételek nyo- rétegben sikérült szervezetet, adni a szoeziális j masztóbbá válására. . Az agrárszoczializmust túlájdonkép csak iránylatnafey mely még Németországban is leg- " "kevésbé v'ólt.megközelithőtő : a parasztságban. 1890. évtől számítja, de kiemeli a györs s nagy Az ipari munkások seregében, mely elsőül arányú fejlődést. S megjegyzi, hogy ,a Békésszokta felkarolni ez eszméket, csodálatosképp ben elrendelt kivételes intézkedéseknek' éppen a nem voltak képesek azon arányokat és' h a t á s t czélzottnál ellentétes . eredménye volt, mert a elérni, minőt az "alföldi parasztságnál. Sőt mig parasztok „csodálatra méltó, hősi bátorsággal az ipari munkások szoeziális mozgalmában és lelkes odaadással" daczoltak az üldözésekkel. hazánkban . h á r o m ' irány is küzd. egymással, Égető éhséggé} olvassák és magyarázgat•u.' m. a - „ n e m z e t i demokrata" s a n e m r é g ják a szocziáldemokrata irodalom kevés, jobbára egyesült két „nemzetközi szocziáldemokrata", németből fordított müveit s terjed ki a mozaddig a p a r a s z t s á g mozgalma egységesebb, galom tágabb körre s több helyt dicsekvőleg habár két — budapesti és czeglédi — kongresz- emeli ki, hogy a mozgalomhoz csatlakoztak a s z u s o k n é m i eltérést mutat. kisbirtokosok is. Erinek általán nagy jelentősé. Az, hogy. a parasztságot Magyarországban get tulajdonit, ami érthető, mert az önálló s jelesül é p p e n a kanaáni részeken,' Európa kisbirtokos éppen a jelen társadalmi rend erős, egykori élelmezési raktárában, sikerült meg- eddigelé szinte rendithetlen talapzata. indítani, t e r m é s z e t e s e n n a g y örömmel tölti el De talán egy kissé rózsásabbnak l á t j a e a szocziáldemokrácziát és nagy vívmánynak részvételt, mert tudomásunk szerint az önálló tekintik az elért eredményeket. Akárhogyan áll kisbirtokosok szoeziális szerepe eddig n e m vais a dolog, annyi bizonyos, hogy a külső ered- lami figyelemre méltó, h a b á r a czeglédi konmény: az ő részükön van. Miként fognak a gresszuson, forrásunk szerint 54 községet kép" viszonyok jövőben alakulni és fejlődni, az is- viselő 103 delegált közül 30 kisbirtokost tüntet meretlen. De hogy ez nemcsak a gazdaközönség, fel, ami harmincz százaléka a megjelenteknek. hanem az egész közvélemény érdeklődését jogA budapesti kongresszus egyébként kifegal követelheti, annyi bizonyos. jezetten csatlakozott a szocziáldemokráczia isSajnos . a z o n b a n , nem. látjuk ez érdeklődést 1 A mozgalmak hatása alatt nyomban ^keletkezett ugyanis számos brosúra, tanulmány, 'hh'lapl "'Czikk, törvény- s szabályréndelettervezet, de ami azt a benyomást keltheti, hogy mindez *— more patrio — szalmaláng, volt. A szoeziális, ügyeket közönségünk nem méltatja. Törekvéseivel és. irányával nem foglalkozik. Irányításával, meg éppen nem, h a n e m hagyja a dolgokat, folyni.. . Be. n e m látva ennek fontosságát, sem az ebböí" eredhető hátrányokat,, .3, parasztmozgalmak ö n p ó a n organizálódnak, intenzitásban'nyernek, amire a .hivatkozott két földmives-kongresszus tárgyalásai is meg-, l ^ ö z ő és intő például szolgálhátnak a magyar közvélemény számára. E két kongresszusról referál a „Neue Zeit" Stuttgartban-megjelenő szocziáldemokrata folyóirat márczius hó 27 : én 27-ik számában Engelmann Pál „Két szocziáldemokrata p a rasztkongresszus"" "czimü czikkében, a hói bevezetőleg is mindjárt jelenti, hogy mig a nyugati országokban nagy erőt fejtenek ki a parasztság megnyerésében, addig „Magyarországban meg-

mert elveihez. E kongresszus (39. községből 71 képviselő) kivánja a napi 12 órai munkaidőt, n e m tévesztvén s z e m elől a 8 órai munkan a p o t ; az időntúli munka fizetését 5 % többlettel, a részmunka, a heti, havi és évi szakmánymunka, a természetben való fizetés eltörlését; a n a p é s óra szerinti készpénzfize 1 tést, munkaközvetítésnek létesítendő mezei munkás szekretáriusság utján való teremtését, lapot. Kivánja a münkástörvényhozásnak a mezei munkásakra- való kiterjesztését, a mezőgazdasági felügyelőket, A költségeknek a földbirtokosok által való viselését..;, A -. cselédtörvény eltörlését; általános,, titkos ^szavazati jógot, gyülekezési és egyesülé'ái,.- jogot, hirlapkauczió megszüntetését stb., a mint ezek m á r általán ismeretesek. Forrásunk kiemeli, hogy a bérnek részben természetben váló fizetése ellen a czeglédi kongresszus szót n e m emelt, inert a munkások tömege a pénzzel való kiegyenlítésnek meg n e m nyerhető, már csak azért sém, mert ha a munkás készpénzzel lesz kénytelen élelmiszereit bevásárolni, ugy a földbirtokosnak és közvetítőnek

2 8 . SZAM. 7-IK

ÉVFOLYAM.

is ,,'profit"-ót' fog adni. A czeglédi kongresszus . egyébként aratás idejére 14 órai munkanapot — reggeli' 5 ó r á t ó l : esti 7 óráig — javasol', reggeli, ebéd s veesérnyei félbeszakításokkal. Ez időn tul külön díjazást szintén kiván, de perczent emelés nélkül. A nvolczörás munkanapról említést sem tettek. Bizonyára nem kerülték el a közfigyelmét a földmunkások munkafeltételeire vonatkozó határozmányök : rióv.—márcz. időszakra napi 2 frt, 12 órai mnnka, az év többi szakában •3 frt, 14 órai munka. A vállalkozó" köteleztessék a munkaeszközöket a helyszínére állítani, télben megfelelő férhelyek'rőP gondoskodni, tüzelőanyagot adni, orvosi ellenőrzést meghonosítani. Heti készpénz bérfizetés, élelmiszerek vásárlásához fuvar, rossz idő miatt, a munkaszünetnél fólnapibér, 16 éven aluli munkásoknak fél; nőknek 8 A férfi napibér, árvizekesetén teljes bér, betegbiztosítás,, halálozás esetén a munkaadó költségén valő eltemetés. Ezek a főbb követelmények. A szocziáldemokráczia elveihez való csatlakozást egyébként a czeglédi kongresszus is kimondotta, valamint a szokásos politikai stb. követelményeket is, miket előbb émlitettünk. Mindezekről a szóban forgó közlemény nagyon természetesen elismerőleg nyilatkozik. Dicséri a kongresszesokat s ázt hiszi, hogy tartós hatással lesznek a mozgalom erősbitésére és iskolázására. és az uralkodó osztály is tanulhatott ez alkalomból s kiemeli, hogy nemcsak a sajtó ismerte el komolyságát, h a n e m Festetits gróf, a volt földmivelési miniszter is ott volt, a hallgatóság soraiban. Sőt ennek rója fel a belügyminiszter'; parlamenti nyilatkozatát, melyb e n kivételesebb , rendszabályok szükségét és hasznát n e m látja, sőt Tisza István a „finánczbárók és nagybirtokosok prototypusa" a munkások egyesülési joga érdekében vetette magát latba. Oly hangok 'ezek,.. — m o n d j a — minőket a kormánypártról eddig n e m hallottunk.; Utóbbiban igaza van, mert elismeréssel kell kiemelnünk, hogy 'szöcziális kérdés taglalása volt az idei, budgetvita jellegzetes vonása s a magyar parlamentben e kérdést . soha ily terjedelemben és mélységben nem tárgyalták. A mit helyesnek tartunk, mert a jövő nagy problémáival elvégre foglalkozni kell, erőszakos vagy kivételes, intézkedések czélra nem vezetvén. Nagyon megdicséri , a magyar parasztot. „Pompás emberfaj"-nak nevezi, a mit mi már úgyis tudunk s kiemeli, hogy nálunk n e m mutatkozik, m á s parasztokéhoz m é r t alázatos és esetlen magaviselet, hanem nyilt fellépés. fékezhetlen dacz és rideg kitartás, a mi jellegzetessége — szerinte — a magyar fajnak. Csodálattal emlékezik meg a munkások kongresszusi szerepléséről, elfogulatlan fellépéséről, kiváló szónoki erejükről, egyszerűen szép beszédmodorukról. Az ös-kereszténységéhez hasonlítja azon lelkesedést és rajongást, melylyel az „uj tanok" iránt e tömeg viselkedik s ha a zsandár őket számtalanszor szét is ugrasztja, találnak alkalmat „az eszme megbeszélésére". ' S a m i magyar szemnek-fülnek különösen rosszul esik: nagyon hangsúlyozza a kongreszszus magatartását a „haza" fogalmáról tett nyilatkozatot, azt, hogy a Szózat vagy a Kossuthnóta helyett a Munkásmarseillaise-t és más

2 8 . SZÁM. 7 - I K É V F O L Y A M .

-KÖZTELEK,

s z o c i á l d e m o k r a t a dalokat, énekeltek s ,.,qrűl, hogy a phauvinizmus és „mordspatriotizmus" régi istenei porbahullanak. és a nemzetiségek elnyomóik ellen egyesülnek. ,,, ,,. V é g ü l , czikkiró, ki m a g a is jelen, .volt a czeglédi kongresszuson, kiemeli,, hogy neyriigaz az, mintha az egész mozgalom a parasztság földéhességének kifejezése volna, amivel a burzgpá irók vigasztalják magukat, mert még jobbmóduak is kifejelték előtte, hogy a, kollektiv birtokosoknak hivei. S , mindezekből •— a magyar agrárszoeziálizmusból! — l á t j a tarthatatlanságát annak, hogy a p a r a s z t agyához nem férnek a szocziáldermokráczia elvei, hisz Magyarország középrészein ,pár év alatt teljesen elterjedtek azok, magúkkal ragadva németeket, szerbeket s tótokat, erősen megvetvén lábát m i n d e n ü t t ; s hangsúlyozza, hogy mig az ipari proletárság mozgalma Nyugatról Keletfelé terjed, addig a parasztszocziálizmus megfordított .irápyt követ. íme ezekben számol be az említett folyóirat legújabb agrárszocziálizmusunkról. Talán gok ebben is a vérmesség, az optimizmus éppen olyan mérvben, miként .nálunk tulsok a közöny, a n e m b á n o m s á g . S h a hajlunk is azon n é z e t félé, hogy a mozgalmak szülöoka ere-, detileg a magyar parasztságban rendkiviili erősen kifejlett földéhesség, ez a mozgalom jellegén némileg változtathat, de nem, a dolog érdemén. , Tágabb értelemben ugyanis szocziáJis; mozgásnak tarthatunk minden törekvést, melyet valamely osztály helyzetének, javítására kifejt, legyen, az p a r a s z t vagy kaputos. De az eddig megállapítottakból kétségtelen, hogy nagyobb arányú mozgalomról van szó, mely h e lyes irányítás és megfelelő intézkedés nélkül oly erős szervezetben jegeczedhetik ki, aminek mezőgazdasági viszonyainkra való hatását'"kicsinyelni n e m szabad. S a b b a n igazuk van, hógy e nép eljárásából tanulni lehet, tanulni azt, miszerint káros, sőt végzetes, a nemtörődés, a szocziális bajokk a r való foglalkozás mellőzése. Hisz tulajdonképpen teljesen rendszeres és alapos vizsgálat nálunk nem is történt. Azok a munkák, melyek megjelentek, tiszteletreméltóak és tanulságosak, irányzatuk kifogástalan, de egészlen véve n e m kielégítő. Nálunk is egész alapossággal kell megállapítani a tényleges viszonyokat, feltárni a z életet a m a g a . egyszerű és természetes nyilvánulásában, felderíteni a valódi okokat, az igazi törekvéseket, az egész mozgalom valódi indító okait. Éppen ezen kiválóan nagy horderejű szempontból tanácsos volna az Angliában szokásos parlamenti bizottság intézményét nálunk is m e g honosítani. Ez alkalmas volna minden rendű és rangú egyén kihallgatására, véleménye szabad, nyilt megmondására. Egy ily parlamenti bizottság összeállítása esetén a munkásvezéreknek megfelelő részesedése biztosításával, nagy reményeket fűzhetünk. A kihallgatandó nagyszámú felek .szószerinti vallomásai, , az élő szó közvetlensége oly imponáló s becses anyagot képezne, melyből tiszta képet lehetne nyerni azon, agrárszocziális mozgalmakról, miket m a hivatalos jelentésekből és egyes magánegyéneknek saját impresszióiból ismerünk. Mindezt azért kell újból hangsúlyoznunk,

1 8 9 7 . Á P R I L I S HÓ 7 . 3

: mert semmiféle társadalmi mozgalmat n e m sza- kat. h o l d ; .de miután még csak a kísérletező kivéve' bad kicsinyelnünk a jelen viszonyok között legke- .sek éveiben .vannak. ..Mezőhegyest vésbé s, akkor, mikor egy mozgalom m á r olyan a z . a terv mindenütt, ha az öntözés beválik s csakugyan emeli a rét termését,. ugy mindenütt dimenziókat öltött, a mint tudvalevő, de a mint 3—4-szeresére fogják a területet :bőviteni. a fentiekből kivehető: a közöny, a,ijemtörődés, A berendezés költsége, Mezőhegyesen, kat. , palliátiy eszközökkel való kísérletezés egyene- holdanként 47 frt 21 kr. de;, a lecsappló-csanesen vétek, mit a jelen nemzedéknek joggal torna költségével együtt -69 forint 64 kr. Már . Harkányban az összes költség .csak 18.0 forint fog szemére vethetni a későbbi generáczió, volt, tehát holdankint , 3 frt. Vagyis a hol a melynek nyakára ini hagyunk keílemes öröksételekviszonyok alkalmasabbak s kevesebb földgül, egy oly mozgalmat, .minő hason államokban, m u n k á v a l is el lehet osztani a vizet, ott a ily mérvben még nem fordult elő. S. I. költség mint látjuk kis összegre zsugorodik.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

Néhány szó a fiiveló'kró'l. Ö A mult év nyarán, a nagy Alföld tiszántúli részét járván be, többek között t a nulmány tárgyává tettem a rétek, kaszálók és legelők állapotát is.,; • .•„.. I. Természetes kaszálók. A rétek a, megtekintett uradalmakban • általán a laposabb helyeket foglalják el, a melyek vagy közel kapj á k az ' altalajvizet (Lőkösháza) vagy pedig valamely nagyobb folyóvíz mentén terülnek el: Szászberek — Zagyva, Szanda — Tisza, Sarkad— (Körős, Porgány — Takta). A rétek ősz és tavasz idején m a j d mind viz alá kerülnek hosszabb: rövidebb ideig, igy pl. Harkányban m á r m á j u s "elején fut le az ár. A, t a l a j . v a g y - s z i k e s (Szászberek-Szánda) vagy • - agyagos (Lőkösháza, .Makó), vagy' ? pedig, m a j d n e m kotuszerü televényes (Sarkad, I Harkány). A viz és talajviszonyok szerint alakul a rétek viránya- is; hozzávetőlegesen • °/o-okban a. következőleg h a t á r o z t a m meg a növényzetét: Uradalom , . , ; alj fii Szászberek Ó-Szanda Lőkösháza • Harkány

,65 60 60 25'

szálfü

leveles

gyom,.

12 •'••"' '2 21 20 • 1.2 1' 8 12 25 3 50 . 15 • . 10

....'A mint látjuk, a gyomok néhol még meglehetős helyet foglalnak el>. ezek'..irtását még mindég/ csak a széna vágó kasza végzi el, persze legtöbbször akkor, mikor a gyomok magvaikat elhullajtották. Legtöbb herét a lőkösházi r é t e n láttam, itt ugyanis n e m lejpi el oly sokáig a viz a rétet. A növények aránya még legszabályosabb Szándán, m í g Harkányb a n a szálfüvek tulnyomóak. A kaszálás ideje a vízjáráshoz alkalmazkodik,, Szandán. már m á j u s '20-án vágják a szénát, mig Harkányban csak juniús 15-én. A kat. holdankénti termés 8 q (Sarkad) és 16 q (Lőkösháza, Szanda) között váltakoznak. A sarjutermés m á r az időjárástól függ. 1896-ban vágták, de áltálán 10 évből 8-ban többnyire elsül s legeltetéssel értékesitik. A rétápolás itt-ott fogasolásban nyilvánul, ugyanis ha idő é s . f o g a t v a n ; trágyázásról, m o h - é s 'gyomirtásról, magfelülszórásról szó sincs. II. A mürétek készítése is megindul lassanként az Alföld e részein is. Oly uradalmakban, a hol az öntöző vizet könnyen érik ' el s az az év minden szakában biztosítva van, ott csakhamar átalakítják a csekély termésű természetes kaszálót mürétté. Szászbereken a Zagyvából, Ó-Szandán a Tiszából emelik a vizet centrifugál-szivattyuk segélyével, Mezőhegyesen a Marosból egy 92 kilométer hosszú élővíz-csatornába ömlesztik a v i z e t , ' TaktaHarkányban pedig részint egy hegyi patak, részint egy szélmalommal merített kut adja az öntöző vizet. A öntözés m ó d j a mindenütt csergetés, . kisebb területeken pedig az elárasztás. Az ön' tözött rét nagysága Mezőhegyesen -500, Harkányban 30, Szászbereken 42, Ó.-Szandán 150

Az öntözés t a r t a m a Mezőhegyesen 14 nap, a midőn is másodperczenkint. 500 liter viz folyik el, Szászbereken 4 nap, Harkányban 1 napig tart. a. locsolás. A szénatermés ; nagysága Mezőhegyesén 1896-ban I. s z é n a : 13 íft II. s a r j ú : "10 q, ós III. kaszálás termése : 8 q, összesen 31 q volt. A kaszálók régi • termése 12 q széna volt kat. holdanként. Harkányban 9—10 q a szénatermés, a s a r j ú ' pedig 4 — 5 q. Ha a gyep állományát ! a természetes kaszálókon és müréteken megvizsgáljuk; űgy 'azt fogjuk találni, hogy a mürét füve sokkal értékesebb, több benne a heré (korcs- és fehér), a 'jó fűfélék bővebbek, egy-egy foltbán erősen terjednek. A savanyu füvek állják még egy darakig a l é t é r t i ' küzdelmet, a gyomok és mohok azonban egy-két évi öntözés után teljesen eltűntek. A mezőhegyesi mürétt'ől „ eltekintve — a' melynek gyepjét jeles fümagvak felülszórásával is javították — a paladicsi uradalomnak tiszamenti mürétje leghűbb képét , adja, hogy mily égősen képes a- •'jő fűnővést az öntözés elősegíteni." Ó-Szandáról csónakázt u n k át az émlitétt uradalomba s végig menvén egy darabop á réten, lábunk alatt a s a r j ú m á r is térdig ért s telve volt hérefélékkel s a legjobb füvekkel: Szászbereken is égy évi öntözés után szikes tulajon — a hol tehát- legnehezebben h a t a viz — még ott is áz öntözött területen a gyepállomány 7 0 — 8 0 % jóféle növényekből állott, mig a szomszédos, öntö. zetlen kaszáló csakúgy tarkállott a székvirágtól, kakukfütől stb. Más oldalról azonban a nagy-laki Tomkaféle müréteken arról győződtem meg, hogy b á r rendszeresen öntöztessék á széktalaj, annak termése bővebb lesz ugyan, de a sajátos szikes fűféléken (tippan) kivül más jobb fűféle magától n e m ' fejlődik. Különösen tapasztaltam ezt azon táblákon, melyek mint régi felhagyott rizsföldek elárásztathak. Hogy az ilyen rétek egynemű fűféléből áUó; .^Zeüáj a nem bir óly értékkel, mint a keveri 'Sálna, arról is saját szemeimmel győződtem meg. a mennyiben ott a helyszínén az engemet hórdó fogat két lova az elébe , rakott szériából, alig vett fel egy-két falatot, azután csak piszkálva fújta. Mikor aztán a tanyás az „élőviz-csatorna" partjáról gyűjtött „gazt" rakta a lovak elébe, ' a b b ó l vígan szemezték ki a here- és fűcsomókat. Ugyancsak az öntözés folyományának tekintem azon jelenséget is, hogy egynémely fűféle (különösen a csomós ebir, a franczia perje) túlságosan elbokrosodik, a levélzet elszéleseledik, mondhatni elsásosodik, s mikorra kasza alá kerül, egészen eldurvult. Ajánlatos tehát az ilyen fűfélékből, a mürét vetőmagkeverékébe lehetőleg keveset adni.III. A legelök még inkább reá vannak utalva a természet esélyeire. A legtöbbnek a földje szikes, vizjárásos s helyenként zsombékos. Gondozás : szempontjából csak éppen Szászbereken szokták — h a ráérnek boronálni. A kevés fütermést - leginkább a birkanyáj s gulya r á g j a le. Magasan állanak a mezőhegyesi és zsombolyai vetett füves legelők, a melyek jó gondozással s. kímélő legeltetési renddel igen jó k a r b a n tartatnak. •A legtöbb 'uradalomban a gyomok s a h a r m a d r e n d ű füvek a gyepnek 15—25%-át

4 KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS teszik, a szálfüvek 5 — 6 % , az alj-fü 7 0 % , leveles növények a többi % - á t adják ki. Hogy a szomszédságban fekvő nagy erek ne csak Isten kegyelméből öntöztessenek á r a d á s alkalmával, de hogy öntözési berendezéssel juniusban is lehessen a pázsitot felüdíteni — arra ez idő szerint alig gondolnak. Csérer Lajos.

HO

7.

A termésadatokból kitűnik, hogy amerikai luczerna jóval kevesebbet termett, mint a hazai. A debreczeni kísérletek homoktalajon végeztettek az Alföldön, tehát amattól teljesen eltérő talaj s klíma alatt, de ugyanoly eredménynyel. Az amerikai luczernát s herét párhuzamb a n a hazai here s luczernával, 1895. év tavetettem el védőnövény nélkül. A terTermelési kísérletek amerikai vaszán méseredmények és pedig a zöldtakarmány luczernával és lóherével. mennyiségében, 100—100 • ölön a következők: 1898-ben: Thaisz Lajos a „Köztelek" egyik legutóbbi amerikai here hazai here s z á m á b a n megjelent czikkében felhívja a gazdák i figyelmét az amerikai luezernára, melyből nagy I I-SŐ kaszálás . . 220 kg. mennyiséget hoztak be hazánkba és óva inti a gazdákat annak megvételétől. Az amerikai luczerna m a g j a nagyon tetszetős kinézésű, világos sárga szinü, telt szemű, gyommentes s igy nagyon alkalmas arra, hogy a gazdát félrevezesse, ki a magminta után indulva, a talán kevésbé szebb magyar luczernával szemben amazt fogja előnyben részesíteni. És hogy ilyen esetek előfordulnak, arról sajnos, volt alkalmam meggyőződni. Az osztrák és a magyar magvizsgáló állomások az amerikai árut nem plombozzák le. Ha tehát a gazda csakis plombozott magot vesz, akkor az amerikai luczernának tudtán kivüli megvételétől biztosítva van. De h á n y gazda vesz plombozott magot ? viszonylag kevés, m e r t a plombozott mag drágább. Már pedig h a valahol, ugy éppen ezen esetben bőszülj a meg magát a gazdának helytelenül alkalmazott takar é k o s s á g a : olcsó húsnak híg a leve. Az amerikai luczernával — amint azt Thaisz bővebben kifejtette — egy nagyszemü a r a n k á n a k , a Cuscuta a r vensisnek a m a g j á t hurczolhatjuk be gazdaságainkba, melynek kirostálására a mi arankaválasztő rostáink n e m felelnek meg s ezzel ismét egy u j a b b csapással gazdagodnék birtokos osztályunk. Ezenkívül az amerikai luczerna s lóhere termelési értéke is sokkal csekélyebb. Jelen czikkemnek éppen az képezi czélját, hogy utóbbi állitásom helyességéről győzzem meg a gazdákat. A magyar-óvári gazdasági akadémián és a debreczeni gazd. tanintézetnél (az országos növénytermelési kísérleti állomás felhívására), több év óta nagyobbszabásu termelési kísérletek végeztettek amerikai luczernával s lóherével s ezzel p á r h u z a m b a n magyar luczernával s lóherével is. Az akadémia kísérleti telepén*) 1894-ben két egy are-os parczellára magyar, kettőre pedig amerikai iuczernamag vettetett el, á r p a védnövénynyel. A terméseredmények következők: 43. ábra. Erker-féle ötös felszerelésű juh nyirógép. 1895-dik évien: II-dik kaszálás 460 kg. „ 135 kg. 180 „ í II-dik . 65 „ Összesen . 420 kg. 900 kg. magyar luczerna 182 136 105 72 495 kg amerikai 132 72 90 48 342 „ 896-ban: amerikai here hazai here magyar 158 113 94 62 427 „ I-ső kaszálás 555 kg. . 395 kg. amerikai 152 82 75 34 343 „ II-dik 110 „ • 90 „ 1896-dik évbe n: III-dik . 145 „ 210 „ I. II. III. IV. összeáen Összesen . 540 kg. 875 kg. k a s z á1 á s 895-len: magyar luczerna 133 127 83 62 405 kg amerikai luczerna hazai luczerna amerikai 72 82 58 50 262 „ I-ső kaszálás . 210 kg. 265 kg. magyar 117 106 71 49 343 „ II-dik . 435 „ 485 „ amerikai * 73 93 71 52 289 „ Ilí-dik „ . 335 „ • 405 „ IV-dik . 155 „ 200 „ . 1 1 3 5 kg. 1355 k g .

2 8 . SZAM. 7 - I K

ÉVFOLYAM.

1896-ban: amerikai luczerna hazai luczerna . . 640 kg. . 730 kg. . . 215 „ 265 „ . . 110 „ 180 „ . . 230 , 620 „ • - 120 „ 340 , . . 1415 kg. 2135 kg. terméseredményekből kitűnik, A mint a 100—100 • ölön elért terméstöbblet a hazai lóhere javára, 1895-ben 480 kg. 1896-ban 335 k g ; a hazai luczerna j a v á r a 1895-ben (a vetés évében) 220 kg. 1896-ban 720 kg. Hogy a luczernánál a különbség a második évben oly tetemes (100 • ölön 720 kg.), abban leli okát, hogy a vetés évében (védnövény nélkül vetve) teljes kifejlődését még n e m érte el. Igen valószínű, hogy a különbség a jelen évben m é g nagyobb lesz, mert az amerikai luczerna mór kiadta erejét s megritkult. Az amerikai luczerna a szárazságot jobban megsínyli, mint ez a 96-iki terméseredményekből kitűnik. Az augusztusi szárazságot (III. kaszálás) mindenki megérezte, de az ezt követő esőzéssel (IV. kaszálás) a hazai teljesen helyre jött, ellenben az amerikai élmaradt. Az amerikai here és luczerna tehát kisebb termést ad, mint a hazai, de ezenkívül m á s hátrányaik is vannak. Az amerikai hére először is szőrös. Ez b a j nemcsak azért, mert kevésbé ízletes takarmányt ad, h a n e m b a j azért is, mert szárítása szőrösségénéi fogva sokkal nehezebb s mert kitűnő tenyészhelye a lisztharmatnak. Mindkét éven át, az amerikai herét teljesen ellepte a lisztharmat, mig a mellette levő s csak egy barázdával elválasztott magyar herét, semmi b a j sem érte. Az amerikai here fejlődése lassúbb, körülbelül 2 héttel virágzik későbben a hazainál. Az amerikai s hazai luczerna fejlődésükben megegyeznek, de amint a szárazság tartósabb, az amerikai luczernának amúgy is gyérebb levelei könynyen leperegnek. Az amerikai luczerna tehát nemcsak jobban sinyli a szárazságot, de általában levélben szegényebb, kórosabb takarmányt ád. Mindezek mellett, a levélfoltbetegség t á m a d j a meg nagy mértékben. Itt ugyanoly különbséget észleltem, mint a h e r é n é l ; mig az amerikai luczerna leveleit a levélfoltbetegség nagymértékben tám a d t a meg, az egy barázdával elválasztott magyar luczerna levelein, ennek jóformán nyomát sem lehetett találni. Végül az amerikai luczerna, n e m oly kitartó, mint a h a z a i ; a harmadik évben már ritkulni kezd s elgyomosodik. A gazda tehát ne engedje magát az amerikai á r u tetszetősebb kinézése által félrevezetni, de ne is vegyen nagyhangú reklámokkal feldicsért provánszei, olasz vagy n e m tudom én micsoda luczernát, h a n e m m a r a d j o n meg a magyar luczerna m e l l e t t : ennél j o b b a t kívánni n e m kell, ez felel meg legjobban klimatikus viszonyainknak. Kerpely Kálmán.. I-S! II-dik Ilt-dik IV-dik V-dik

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

Nyirógép és nyirógép-próba. Daczára azon körülmények, hogy többféle állatnyirógép -áll rendelkezésre, hazánkban a nyírást széltében még mindig kéziollókkal végzik, bizonyára amiatt, hogy mert az eddig

2 8 . SZÁM. 7-IK

ÉVFOLYAM.

forgalomban levő nyirógépek nálunk kipróbálva m é g nincsenek. Ha meggondoljuk, hogy tökéletesén és gyorsan, s az állat durvább b á n t a l m a z á s a nélkül nyírni csak géppel lehet, valóban elérkezettnek kell mondanunk az időt arra, hogy áz eddig konstruált ilyen eszközöket egymással "összehasonlítván, kipróbáljuk s aztán a legczélszerübbnek mutatkozót általánosan használatba vegyük. Az ilyen nyirógépeknek a kéziollók feletti előnyéről s áltálában az állatnyirásról e helyen m á r többször volt szó s ez alkalommal talán elég annyit konstatálnom, hogy állataink-

KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO

7.

talanul bocsátják rendelkezésre, gépjeiket s az azok kezeléséhez értő embereiket, valamint hogy állatokhoz is könnyű szerrel lehet jutni. Magyarországon eddig forgalomban v a n a „Köztelek"-bari is ösmertetett Hauptner-féle berlini nyirógép, melyet kivált lovak nyírására meglehetősen elterjedten vesznek igénybe h a zánkban. Ez a' gép körülbelül 80 frtba kerül s komplikáltabb szerkezeténél f o g v a : a kívánatosnál több javításra szorul. Egy másik nyirógép, mely Amerikából kerül b e s Magyarországban tudtommal eddig csak egy példányban ismeretes, a „Köztelek" f. évi 33-ik szamában íratott le. Ez az előbbinél jóval egyszerűbb és tartósabbnak látszó szerkezetű, de ára körülbelül 110 frt. A harmadik ilyen gép bécsi gyártmány s í. K. Erker czégnél (Wien, IX/I Stroheckgasse 2.) különféle kivitelben kapható nevezetesen egy nyíró készülékkel felszerelve 65, kettővel 110, hárommal 135, öttel 186 írtért. Ez az 1—5-ös felszerelés ázt jelenti, hogy egy-egy ily géppel egyszerre 1—5 állatot lehet nyirni, n e m ugy mint az amerikai és Harpner gépekkel, melyek

497 Az állat megvágása vagy megszurása teljesen ki van zárva s egy óra alatt megnyírható az egyes nyíróval 12 juh, vagy 20 sertés vagy 4 m a r h a s illetőleg 1 ló. Az egésznek kezelése oly egyszerű, hogy a hozzá adott utasítás alapján egy-kétszeri próba, u t á n bárki elvégezheti a nyírást a legkívánatosabb módon. Az itt szóba hozott 3-féle nyirógépnek akár használhatóságáról, akár egym á s feletti előnyéről és egyáltalában értékéről ez idő szerint nehéz ítéletet alkotnunk. Mindh á r o m ki van próbálva és b e v a n válva különkülön, de nincs kiderítve, hogy minden tekintetben melyik a tökéletesebb. Az állatorvosi akadémián végrehajtott próbából ítélve az amerikai jobb mint a Hauptnerféle, az itt ismertetett Erker-féle azonban, hogy — előbb hangsúlyozott előnyétől eltekintve — jobb-e, mint amazok, az még kérdés és egy nyirógép-próba által volna eldönthető'. Ily próbát talán a jövő évi tenyészállatvásárral kapcsolatban lehetne végrehajtani, azért ez eszmét a vásárrendező bizottság. figyelmébe ajánlom. Monostori K.

46. Angol gyapjunyiró gép munkaközben.

45. ábra. Angol gyapjunyiró gép kése lónyirásra. nak nyírása terjedőben van, amennyiben n e m csak juhainkat és lovainkat, h a n e m m á r hizómarháinkat, sőt sertéseinket is nyírjuk. Csak a ki egy falka juhot, vagy egy csoport gőbölyt végig nyíratott vagy nyírt, t u d j a , hogy milyen óriási fáradságba s időpocsékolásba kerül az, a kéziollóval eszközölve, s csak aki nyirógépek valamelyikével végrehajtott nyírást megfigyelte, t u d h a t j a , hogy mekkora előnyöket rejt az m a g á b a n , daczára annak, hogy az ily nyirógépek meglehetősen drágák. A mikor t e h á t az alábbiakban egy ezidő szerint legolcsóbb nyiró gépet ismertetek, ú j r a is hangsúlyozom a nyiró gépek kipróbálásának szükségét, mely próba úgyszólván semmibe sé kerül, mivel a gépek gyárosai készséggel díj-

kézi erőre berendezve csak egy állatnak egyszerre való nyírására alkalmasak. A 43. á b r a az 5-ös felszerelésüt mutatja, abból tehát az 1—4-es felszerelésünek szerkezete is érthető. Mint a r a j z o n látszik, a készülék 3 vaslábon nyugszik s oszlopán egy hajtókerék van alkalmazva, (az 5-ös nyírón kettő) melyre lyukgatott hajtószij szorul. Az oszlop fején egy szeges hajtóhenger van. Ennek szegeibe a hajtószij lyukai belekapaszkodnak. A hajtóhenger egy (vagy több) hajlékony bőrhüvelybe zárt spirál rugót hoz tengelye körüli körmozgásba, mely a spirál végén levő két érczfésüből álló ollót mozgatja. Eszerint a hajtókerék forgatásával gyors körforgásra lehet birni a szeges hengert s ennek közvetítésével a spirálrugót meg az ollót és illetőleg ollókat. Az 1—3 nyíróval ellátott készülék nagy állatok, a 4 — 5 nyíróval ellátott pedig juhok és sertések nyírására alkalmas. Előnye tehát e gépnek — nem is szólva egészen egyszerű szerkezetéről — az, hogy egyszerre több állat is nyírható vele ugyanannyi idő alatt, mint amennyi más géppel egy állatnyirására szükséges.

Gyapjunyiró gépekről lévén szó, egy angol gyártmányú gyapjunyiró gépet is bemutatunk, mely kézihajtásu és főleg j u h - és lónyírásra alkalmas. Ez a gép nálunk még nincsen kipróbálva, a z o n b a n külföldi tapasztalatok szerint előnyei következőkben sorolhatók f e l : Kézi erővel h a j t h a t ó . Amennyiben többet lehet a birkáról lenyírni, mint a kézi ollóval, 300 j u h megnyirásánál a gyapjúban nyerhető megtakarítás az egész gép beszerzési á r á t megtéríti. Teljesen hűvösen és pontosan dolgozik, soha fel n e m melegszik és igen könnyen hajtható. A 44. és 45-ik á b r á k o n fel vannak tüntetve a külön kések rajzai i s ; a szélesebb fogazatu kés juhok nyírására, a sürübb fogaz a t a kés pedig lovak nyírására szolgál és mindkét ezélra, kitűnően megfelel. Ámult évadban egy gazda Worcestershireb e n egész j u h n y á j á t ezen apparátussal nyírta meg, átlag nyolcz perez alatt fejenként. Egy 15 éves fiatal ember forgatta a gépet, míg egy felnőtt ember a juh nyírásával foglalkozott. (46. ábra.) A gyapjutakaritás körülbelül egy fél-

6 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . Á P R I L I S HO 7.

28. SZAM. 7-IK

ÉVFOLYAM.

font volt minden birkánál, minthogy ezen gép- • a sertésvészen átesett sertés savója tartalmaz- e nem zárt tömlőben fejlődnek, h a n e m a hasüreg ; kés sokkal rövidebbre nyir, mint a közönséges: immunizáló anyagokat, a mint ez más fertőző i falán égyiíiástől 'teljesén szabadon. Érett állaolló. Miután a - gép kése ugy van készitve,. ! betegségekről már régibb idő ' óta. ismeretes. potban a hasüregbe hullanak 1 , innén a hal hamint a lónyiró-olíó, teljesen kivan< zárva, hogy • Kísérletem eredménye kétségtelenné tette, hogy ; sának 'siínögatásá által könnyű szerrel elvehetők a birkát vele megvágják. í a ;vészén átesett, sertés vérsavója egészséges' i az ivarszerv kitor.kólásán keresztül. Hozzávéve ehhez, hogy az ikrák egy bizonyos fejlettségi :Egy . ..ember ős egy fiu körülbelül: száz- ; sertést a vész .ellen megvédeni képes. 1>irkái megnyírnak egy. n a p i Háromszáz birká•••i.:' Miután tehát Fuchs Andor ur u. n. kisér- ! fokon alacsony, null fok körüli positiv hőmérnál a gép boszöTssési ára meg vaft takarítva. : létéinél az ojtöanyagot szolgáltató sertésnek • sekíét mellett p á r ' h e t i 'tengeri- ütat is kibírnak,' í \. .Ezen géppel . - p r ó b á k a t ejtetlek meg az ; okvetlenül, betegnek kell tennie, mert ő ,;10---14 s b ő g j áruk egyáltalán n e m - m o n d h a t ó magasállatorvosi akadémián: és lovakat kitűnően és; \ nap, (óta serté'svészbgn,..beteg'-; feertésbőL vészi a í nak, tekintve a halak 'értékét, csak csodálkozni gyorsan nyírtak vele. ljirfcíkra m é g h a z á n k b a n ; „ptomaínokat" tartalmazó savót, és-ezfcej ojt, én , lehet a velők foglalkozó kereskedés szűk körén. próbákat n e m ejtettek meg, azonban a . gép pedig • a vészen ..átesett, tehát m á r egészséges- ; Ezt megmagyarázni legfeljebb azzal lehet, hogy m e g t e k i n t h e t ő , • Hcbvarez ; József... és. társa czcg sertésekből vei feni a savót, sot előzőleg konsta- : [ a • folyók és patakok, mint haHegeíők kihasznánél,: tneJy ezen gépuek kizárólagos képviseletét : táítam,, hogy ,kísérleti állatokat nem öl és n e m lása nálunk még jóformán a kezdet kezdetén b i r j a az országra nézve. A gép ára. lóra és mérgez : ennél, fogva a két eljárás-: -között oly 'áll, s a kik hallottak is egvet-mást rőia, naj u h r a szerkesztett nyirókésekkol, 150 forint. sarkalatos és elvi különbség létezik, a melynél- gyobb részük nem tulajdonit jelentőséget az fogva. csak konfúziónak lehet megmondani, ha egész dolognak. A lazaczfélék nem csupán mint pompás valaki utóbbi eljárásban az előbbi „kísérlet folytatását", látja.. Egyébiránt, ezen czélzatos táplálék részesülnek oly nagyrabecsülésben és ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY vagv akaratlan konfúziótól eltekintve, mi szük- támasztanak magok iránt oly tág körben általáRovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz. sége van a Fuchs Andor-féle. eljárással 13,463 lános ingert, h a n e m még a merész vándorlásaik sertésen végzett kísérletnek az én 60 malacz- által magukra vont sportszénvódély is hátalmás A sertésvész elleni védó'ojtások ;czal végzett kísérletemre ? vagy talán ez titkos rugója az irántuk nyilvánuló érdeklődésnek. beismerése akar lenni annak,, hogy egy ,10 Bármelyik érdek kielégítése czéljából foglalkokérdéséhez. ! : :: állattal végzett kísérlet esetleg többet érhet és zunk is mesterséges' tenyésztésükkel, c sak fóX Legújabban megjelent TÖrÖk-Szent- mondhat, mint egy már sok ezerrel végzett lyöink és patakjaink népesedjenek be velők Miklóson 7 oldalra terjedő f ü z e t : „Védőojtások kísérlet? Ha így; volna, akkor talán remélhető, kellőleg, oly hatalmas nemzeti vagyon halmoa sértésvész ellen" czimmel Fuchs Andor ál- hogy a szerző esetleges további kísérleteit n e m zódik f e l ' j o b b a d á n értéktelen vizeinkben, mely b u s á s a n visszatéríti csekély befektetéseiket. a régi módon fogja folytatni. latorvostól. , E füzetben egyebek között olvasható: Hogy némi tájékozást nyerjünk, mily nagy Engem a földmivelési minisztérium n e m „hogy a ptomainok (mérgező anyagok),: melyek tőkét képviselhetnek ily értelemben közvizeink, a „kísérlet folytatásával" bízott meg, valamint a sertésvészben megbetegedett sertés vérsavókísérleteim irányát másként sem jelölte meg, .összeállítottam, legfőbb tekintettél a pisztrángra, j á b a n is benfoglaltatnak, egészséges sertések és határozottan állithatom, hogy a Mezőhegye- vizeink futásának hosszát, eltekintve a Duna, bőre alá fecskendve a szervezetet a mérgező sen vagy másutt a. minisztérium megbízásából Tisza, Dráva összesen mintegy 2ÓÖ0 km. hoszanyaghoz mintegy hozzászoktatják és az ereés segélyezésével végezett és végezendő kísér- szától, a dunántultól és a nagy magyar Alföld deti betegséggel szemben ellenállóbbá teszi." : leteknél szemmel tartjuk mindazokat a komoly kizárólagos sík'vizeitől. „10—14 n a p óta sertésvészben beteg serkísérleti és vizsgálati eredményeket, melyeket FolyáMellékFolyásuk tésből nyert vérsavót, 100 részt. 120 rész 2 % akár a mások, akár a magunk szakszerű munA folyó neve . sának patakjainak hossza karbolsavat tartalmazó destillált vizzel keverem hossza hossza . együttesen kálkodása eredményezett. s lefiltrálom." kilométerekben Dr. Preisz Hugó. Ojtóanyagom az embergyógyászatban a 460 Morva 460 difteritisz ellen használatba vett szérumtól — • '• Dudvág' 480 annyiban különbözik, , hogy mig ennél a b e t e g 345 1900 Vág 2245 1 55 . 270 Turócz egyén ojtatik be ellenmérget tartalmazó savá325 HALÁSZAT. .115 390 505 val1, addig a sertésvésznél a baktériumok által Rovatvezető: Landgráf János. 1195 135 Nyitra 1330 termelt mérgek ojtatnak az egészséges ser220 ' 1530 Garam 1750 tésekbe. 1 " 145 1345 Ipoly 1490 A szerző ezután felsorol néhány ojtási A lazaczfélékről. 100 350 Bódva 450 eredményt, mélyekből kiviláglik, hogy az ojtott 260 Sajó 1390 1650 állománynak egyszer 5 9 ' 3 % - a , máskor 2-5°/o-a Ha a gerinczesek legalsóbb osztályában Hernád 200 470 670 pusztult el stb. is' élhetünk ezen jelzővel,' ugy b á t r a n elmond- Tarcza 95 255 350 „Qjtóanyagommal beojtatott 13,463 db hatjuk, hogy a lazaczfélék a halak -legneme- Gölniéz 70 110 180 90 510 600 különböző korú sertés. Az ojtások u t á n (az sebb családjának tagjai. Húsok n e m szálkás, Poprád 120 120 eredeti fertőző anyag b e h a t á s a következtébén) kitűnő izü és könnyű eledel, nincs a halak Dunajecz 60 . 165 225 átlag elhullott öreg sertésekből 18'2°/o, mala- között m á s oly faj, amely azt felülmúlná. Bodrog 120 * 1065 11-85 Már m a g a a hús színe is csábító, midőn kö- Laborcz czokból 4 0 % " . 110 370 Ondava 480 „Az elért eredményt én, tekintetbe véve, zöttük hófehértől rózsaszínig, narancsszinig ta140 510. Latorcza 650 hogy az ojtások ott történtek (egy uradalom lálhatók átmenetek. Ezen megkapó színek kü105 410 Tapolv 515 kivételével), hol már tényleg a sertésvész' fel- lönben nemcsak az egyes fajták szerint változók, de egyazon fájlánái is változnak az ivás- Nagy-Ág lépett, kielégítőnek mondhatom". 80 290 . 370 -• • - 'WOjtásí. kísérleteimről- á .földmivelésügyi időszakán. 95 Talabor 180 •'•:•; 275 minisztériumnak 'jelentést tettem s kértem, hogy A lazaczfélék tulriyomórészben tisztavizü Patakok,, melyek Husztig ömlenek engedj,e meg valamelyik állami birtokon a ser- folyók és p a t a k o k lakói, dé vannak közöttük a Tiszába 1035 tésvész elleni ojtás kísérletét bemutatni. Ezen tengert lakók is, melyek azonban ívni szintén 65 270' > 335 kérelmem eredménye lett, hogy kísérleti helyül a folyókba és patakokba j á r n a k fel. Inkább az Taracz 70 430 .500 Mezőhegyes kijelöltetett s a további kísérlet' északi, mint déli'félgömbön vannak otthon s .235 Iza 300 65 folytatásával dr. Preisz Hugó megbízatott\ itt is az észak felé eső részeken nagyobb Szamos 3245 4735 490 A füzetke szakszerű kritikára nem szorul, számmal. 4535 5095 Maros 560 csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy ha a Csak miután a máról holnapra nem gon- Aranyos 780 630 150 szerző ojtásait a megkezdett módon tovább doló : irtó halászat következtében ezen igen be- Küküllő 1430 1130 300 . folytatja, nemcsak 13,463, h a n e m 10-szér több cses halak sok helyen egészen kipusztultak, sok Fehér-Körös 820 1035 215 állatnak a beojtása után sem lesz abban a helyen nagyon megcsappantak, kezdik belátni, Fekete-Körös 995 1150 155 560 760 200 helyzetben, hogy megmondhatná, vájjon ojtá- mily tetemes nemzetgazdasági vagyont rejte- —' 3390 sainak jó vagy pedig rossz eredményé volt-e. nek magokban azon vizek, melyeket állandóan Olt . Ezzel vagy még kevesebbel is beérném, laknak, vagy időről-időre felkeresnek. Ennek Patakok, melyek. Romániába h a a szerző közleménye végén az én kísér- tulajdonithatjuk, hogy mesterséges tenyésztémennek át 385 leteimre n e m hivatkoznék; igy azonban köte- sük ha nem is rohamosan, de-biztosan kezd Temes és Béga 2135 2415 280 lességemnek tartom kijelenteni, hogy nekem a mind nagyobb-nagyobb tért hódítani. Az igaz, Karas 345 Fuchs Andor ur ojtási methodusának feltalálá- hogy nagyon, is itt az ideje a cselekvésnek, Néra 520 Skandináv-félszigettől és Cserna sában vagy kipróbálásában semmiféle érdemem mert eltekintve a 495 nincsj; hogy tehát tisztán az ő érdeme leend, Szibériától, ahol még néptáplálékszámba is Patakok, melyek ha ojtási eljárása, maholnap be fog válni, még megy, másutt annyira megfogyott a halak ezen Krassó-Szörénymegyében, szakadnak a nemes családja, hogy bizony csak a nehezen akkor is, ha ezt más fogja. bebizonyítani. Dunába 465 — — A saját kísérletem, melyet a földmivelés- megszerezhető eledelek közé tartozik.. ügyi miniszter engedelmével Mezőhegyesen véMesterséges tenyésztésükre bizonyos életA mint látjuk együttesen mintegy 43,000 geztem, annak kipuhatolására irányult, vájjon tani sajátságuk felette kedvező, t. i. ikráik I km. hosszúságú vízfolyás az, á melyre itt szá-

_

_,

_

2 8 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. mot tarthatunk, részben már mint a pénzes pér és a galócza, lakta régiókra is az igaz, ; de miután megbízhatóbb adatok csak. a pisztráng lakta patakokra vannak, ezeket raszszük számításaink kiindulási pontjául. Amely patakokban kellő gondot fordítanak arra, hogy sem kevesebb, sem"-több hal ne;., éljen egy-egy, , szakaszon, mint amennyit éppen, az illető szakasz táplálni tud, — ugy értve azt, hogy ott,,a pisztrángok két , éves korukra ; átlag megüssék a körülbelül 0-2 kg. súlyt,- — tapasztalat • szerint az ily patakok kilóméterenkinti, hosszától évente lehet számitarii, 20—50 kg. pisztrángra. Azt, hogy a patak tulnépes-e, vagy nem elég népes, a halak időnkénti növekedésének szigorú megfigyelésével lehet eldönteni. A népességre kiindulási pontul azt az általánosan elfogadott szokást tekinthetjük, a mely szerint a patak e czélra megfelelő egy-egy kilóméter hosszú szakaszán évenként 1000— 10Ö0 db kihelyezésre érett halporontyot osztanak szét. Számitgatásainkkal az alsó határ körül maradva, mondjuk 25 kg. halat szolgáltat kilométerenkint az a 43 ezer km. vízfolyás, melyre számitni akarunk, ez évente 2.150,000 frt bruttó bevételnek felel meg, 2 frt pénzértéket véve egy kg. lazaczféle halhús aequivalensének. Felsorolt vizeink ezen értékesítési módot tekintve, 4 % kamatlábon félszázmillión felüli nemzeti vagyont képviselnek. Hogy azonban az érem másik oldalára is vessünk egy pillantást, lássuk mily várható kiadásokkal van egybekapcsolva, h a patakjaink halászatát ily fokra -akarjuk emelni. Első sorban szükségünk van költőházakra, amely hogy sokat mondjunk, belekerülhet 150 frtba, a belső berendezéssel 200 frtba, s elhelyezhetünk benne 40,000 drb ikrát, ami évente a legrosszabb esetet véve, hogy t. i. az ikrát vesszük, mert magunk is termelhetjük, amikor hasonlithatlanul kevesebbe jön, 80 frt kiadást okoz. Egy költőház 20 évig kitart, egy évre jut tehát 10 frt, felügyeletre is számítsunk 10 frtot, jóllehet a felvigyázó, aki az ikrákat a költés ideje alatt gondozza, bármelyik erdőőrből is kitelik, miután ez a foglalkozás nagyjában egy fél óránál több időt nem igen vesz igénybe. Kerülne tehát ikra, költőház, felügyelet évente együttvéve kerekszám 100 forintba s amennyiben 40 ezer drb ikra elégséges 40 kilométer benépesítésére, a kilométerenkénti és évenkénti kiadás 2 frt 50 krra rúgna, szemben az 50 frt praeliminált bevétellel. Megjegyzem, hogy ma még ugy költőedényeket mint ikrát teljesen díjtalanul ad az állam az országos halászati felügyelőség utján azoknak, kik a mesterséges haltenyésztéssel foglalkozni óhajtanak. Lássuk most röviden a lazaczféléket, melyek a mi vizeinkben élnek. A pénzes pér (Thymallus vexifeler) körülbelül ugyanazokat a vizeket lakja, mint a pisztráng, csak lejebb a patak s folyó forrásvidékétől. Husa csaknem egyenértékű amazéval, s miután tavaszi ívásu hal, egész télen át élvezhető. Ha az időjárás kedvező, már márcziusban megkezdi az ivást, mely czélra a folyó kavicsos, erősebb folyású, mintegy félméter körüli mélységű helyeit választja. Az ivadék, ha van elegendő tápláléka igen gyorsan nő, annyira, hogy kétéves korában egyedenként elérheti a0'5—0"75 kg súlyt. Élénk mozgású hal s miután kevésbé óvatos mint a pisztráng, jóval könnyebb horoggal fogni. Előnyös tulajdonságait tekintve óhajtandó volna, hogy a természetének megfelelő vizekben mesterséges . tenyésztéssel is szaporítsuk őket. E czélra az ivarérett halakat mindég a folyókból kell kifogni, mert tavakban tartva ez a hal terméketlen marad. Mivel az ikrák szállítása tavaszszal, melegebb időjáráskor történik, megeshetik, hogy nagy százalék elromlik, ami némileg szintén akadálya lehet mesterséges tenyésztésének. Erre vonatkozólag nálunk nin-

- K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . Á P R I L I S HÓ 7. 7 csenek, kellő számú adatok s így a német halászati egyesület idevágó kimutatásai alapján közöljük, hogy a szállítás, és költés ideje alatt j tönkre menő ikrák átlagban mintegy 18—35°,'o-át ; teszik a hozatott ikramennyiségeknek. Az ikra . ára ezrenként 2—4 .frt között változik. Tógazdaságokban, az előbb; említett terméketlensége miatt nem lehet tenyészteni e j halfajt, növésre azonban itt is igen jól beválik. A dunai galócza (Salmo hucho). A Dúna i és ennek folyamvidéke valódi és kizárólagos otthona; ivás idején április^ihájusban felmegy a kisebb folyókon egész a pénzes pérlakta régiók felső határáig, s ott hasonló módon, mint a többi családjabeliek, a kavicsos fenékén farkával tisztított gödröcskékbe rakja ikráit. Hatalmas rabló, s mint ilyen veszedelmessé válhatna a folyó egyéb halaira, ha túlságosan elszaporodna, azt azonban egyik-másik családjabelije is erősen gátolja, ikrája felfalásával. Husa nem oly finom izii, mint a lazaczé vagy pisztrángé, de arra elég jó eledel, hogy tenyésztésére gond fordittassék. Az eljárás az ikranyerésre itt ugyanaz, mint a pénzes pérnél, a folyókból kell kifogni az ivarérett halakat, a költőházban kikelt ivadékot pedig vagy mindjárt visszabocsájtjuk a folyóba, vagy esetleg egy évig még tavakban tartjuk. Németországi adatok azt mutatják, hogy a szállítás és költés ideje alatt átlag mintegy 16—39 százaléka romlik meg az ikráknak. Az ikra ára ezrenként Köttlzipfi (Felső-Ausztria) árjegyzéke szerint 3 frt 50 kr. Tavakbani nevelésre alkalmas a galócza, csupán az okozhat némi gondot, hogyan teremtjük ki számukra a kellő mennyiségű táplálékot, de ha tápláléka bőven van, képes évente egy kg. hust is magára szedni. A lazacz pisztráng (Salmo salar). Nálunk csak igen gyér számmal található a Poprádban, ahova a Dunajeczből jut. Miután a Feketetengernek nem lakója, a Duna egész folyamrendszeréből hiányzik. A folyókba tulajdonképpen csak ívni jár, a tenger az ő igazi otthona. Azon országokban, melyeknek folyóit látogatja, ujabb időkben óriás tevékenységet fejtenek ki a hal mesterséges tenyésztése érdekében, milliókra rug az évente kihelyezett ivadék száma. Téli ívásu hal s késő őszszel vonul fel a tengerből a folyókba. ívás után sajátságos változáson megy át, husa nemcsak pompás izéből vészit, de még szinre is megváltozik. Érdekes a mit Brehm mond a lazaczról, hogy t. i. Angliában mily hosszú ideig nem ösmerték fel a fiatal lazaczban a lazaczot. Semmit érő halnak tartották s más értékesítés híján trágyának felhasználták. Mint első egy James Hogg nevű pásztor derítette fel a valót, ki unalmában horgászva jegyekkel látta el a kifogott halakat s igy bocsátotta őket vissza a folyóba. Midőn bizonyos idő múlva mint kifejlődött lazacz egyik másik ismét horogra került, megvolt a minden tévedést kizáró bizonyíték. A sebes pisztráng (Toutta fario). Ezen kitűnő izü nemes hal távol országoknak is épp oly sokra becsült lakója mint honunknak, Ázsia egyes részein ugy otthon van, akárcsak nálunk. A tiszta vizű hegyi patakokat kedveli s fölhatol bennök oly magasra, a mennyire csak lehet, fel akár az örök hó határáig is. A pisztrángnál jöttek reá legelsőben, a mult század elején, a mesterséges tenyésztés lehetőségére, értve ezalatt az ikraelvételt, megtermékenyítést és költést, a jelen század közepe óta a tökéletesebb, _ száraz utoni megtermékenyítést kultiválják. Őszi ívásu hallévén, ezen tulajonsága nagyot csökkent az ikra szállításánál a megromlás veszélyén annyira, hogy beleszámítva a költés alatt elpusztult petéket is, — ha csak valami véletlen közbe nem jön, — nem igen szokott több mint 5 — 8 % tönkre menni. A költés után még nem ért végett az ivadékróli való aktív gondoskodás, hátra van még

a tókelt halacskák kihelyezése a patakokba, mely czélra az ívóhelyekül ösmért vagy ezeknek megfelelő patakrészeket választjuk. Itt lehetőleg sok helyre és- kis száminál megosztva helyezzük el őket, részint táplálkozásuk végett, részint mert így kevésbé vonják magukra ellenségeik figyelmét. Egy kilométernyi szakaszra ' 800—100 drbot. számíthatunk. ' Az állam a mellett, hogy az e czélból hozzá folyamodókat az országos halászati fel; ügyélöség ütjáji minden szükséges útbaigazítással, szaktanácscsal támogatja, ikrát és költőedénveket is oszt szét a pisztrángtenyésztés ; föllendítésére azók között, kik foglalkozni óhajtanak e halfaj tenyésztésével. E tél folyamán ,890,000 db megtermékenyített pisztrángikrát osztott szét 30 tenyésztő között, s 100 drb kaliforniai költőedényt. Az ikrákat mind hazai pisztrángtenyésztő telepek szállították. Hazánkban jelenleg 47 költőtelep van, melyek közül a legkisebbekben is elhelyeznek évente 15—20 ezer db ikrát költésre. Tógazdaságban a pisztráng kitűnően beválik, ugy nevelésre, mint tenyésztésre. Benecke szerint a tavak egy négyszögméternyi területére 10—15 drb ivadékot számithatunk őszig, esetleg egyéves korukig, feltéve, hogy bőven van táplálék a tavakban. Hogy a tó népessége nem tulságos-e, azt növekedésük folytonos szemmel tartásával dönthetjük el. Második évben a nyújtó tavakban már tetemesen csökkenteni kell a népességet, 10—15 négyszögméterenként fog talán egykettő esni vagy még talán annyi sem, ez teljesen a tó természetes táplálékmennyiségétől függ. Erre vonatkozólag tájékoztatásul azt mondhatjuk, hogy pisztrángjainknak a második év őszén meg kell ütni a 0" 15—0*18 kilogramm súlyt. Legczélszerübb őket ilyenkor áruba bocsátani, kilogrammonként megkapni 2"5—3'00 forintot. Ott, ahol a körülmények indokolják, lehet mesterséges táplálás mellett kis területen igen nagymennyiségű pisztrángot hizlalni, feltéve, hogy a megfelelő vizfelujjitás mindenhol lehetséges. Szivárvány-pisztráng (Salmo irideus). Ezen pompás színekbe játszó, húsára nézve első minőségű hal, még csak rövid idő óta állandó lakosa hazánknak. Életviszonyai alapos, teljesen kimerítő ösmeretéről nálunk még korai volna beszélni, amint az eddigi megfigyelések mutatják gyorsan fejlődik, gyarapodásra a mi pisztrángunkat felülmúlja, s mintha a víz magasabb hőmérsékletét is jobban birná, m i n t á z . Miután az ize sem igen áll a pisztrángé mögött, gyors növekedése ajánlólag szól e hal tavakbani tenyésztése mellett, különösen ha igaznak bizonyul néhány tenyésztő azon állítása, hogy a szabad patakokba kihelyezett szivárványpisztrángok csekély kivétellel vándorútra kelnek, melyről többé nem szoktak visszatérni. Tekintve e halfaj előnyös tulajdonságait, az állam ikrája adományozásával segiti elő tenyésztését. Az idén szétosztott hazai forrásokból beszerzett 340,000 drb ikrát, 19 tenyésztő között. Ezek volnának ez idő szerint szabad vizeinkben élő lazaczfajtáink, lehetne talán u j fajtákkal is szaporítani őket, de ez nem éppen szükséges, sokkal nagyobb horderejű cselekedet, ha azon munkálkodunk, hogy a már itthonos fajták számban gyarapodva benépesíthessék folyóinkat és patakjainkat. Hiszen itt a kis folyóknál és patakoknál csaknem az őseredeti állapot van meg, itt nem zavarja a halakat a gőzhajó s nem zárja el gát a medertől a táplálékot dúsan termő rétséget. A halállomány megfogyatkozását tehát nem ezek, de az oktalan, a jövővel nem törődő rabló, irtóhalászat okozta, amely ellen a folyókban rejlő nemzeti vagyont képviselő halakat oltalmazni, minden embernek kötelessége. Muralözy Endre.

500

KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések.

HO

7.

teves mellett 2 ' 7 8 % nitrogént és 2*Íd3% foszforsavat fog tartalmazni. 1 q értéke ezek u t á n : 2 78 nitrogén a. 00 i'n . . . . r.67 frt. 2'63 foszforsav a. "20 „ . . . . 0"53 „ Öpzesen . . . . . . 2 20 frt „ Tőzegíisztet (tuffát) és • almot a iözeges mutragvaipai t e s z v e n j U r s a s a g n a i (Budapest. A ö d r á S s ^ ü t " és"4" Nagyin ezó-'ü. % sarkán) lehet m kapni. • —n.

188. sz. kérdés. 1. Kérek szíves felvilá^ ö s i t á s t az-iránt, helyes-e az én alább közölt-, 'szüjnitasom és megállja-e helyét a gyakorlatban : • 1 inp). tyuktrágya körülbelül tartalmiz* lég. s z á r a z állapotban egyebeken kívül 1 7 % légenvt -•és 1-7%: fo.sz%t. A vér, mint borderitö. (Felelet a 189. í ? kg. légfiny .ára ,£ 0 : ^ ) frt .—, 10^0. frt. , §SmwiM kérdéore.). = liort nemcsak g e l a f m n l l • vagy vizaholyaggal, h a n e m ezen 'enyvf&fk ro• 17 „ foüzfor „•' ; 'áö:2Ö. ,. = 3'4() , konaival --a ftí'hérje.féle anyagokkal is lehet de1 q tehát trágyaértéke 13/60 frt. Kérném tudatni • velem, hogy valóban ríteni. . Hiszen; Is'meretés-- hogy kivált vörös boilyen összetételü-e a. tyuktrágya és ha káli tar- rok derítésére :sz'ivesen alkalmazzák a tojásj talma van, az mennyit emel az értékén ? To- : • fehérjét. : ' . .; • A vérrel, mint sok fehérjét tartalmazó vábbá, hogy a gyakorlatban is . megállja-e helyét ez az á r m á s műtrágyákkal szemben ? anyaggal is lehet tehát bort deríteni, de igaza 2. Tözeglisztet és almot honnan , lehetnp v a n a !kérdésttevőnek, hogv ez veszedelmes nekem 5—6 q. mennyiségben legjutányosabban -dolog. .Veszedélmés'{ehet a b o r r á nézve, mert ezt elronthatja .-és veszedelmes lehet az embeszerezni ? berre nézve is, aki . azt. a bort. megjszsza, h a Debreczen. V. E. 189. sz. kérdés. Igaz-e, hogy a friss a .vér beteg állaltói ered. A vérnek, ' mint m a r h a v é r épp oly j ó borderitö, mint a viza- deritőszernek alkalmazását különberi a magyar , boly a g'? Miután tudom, hogy alig v a n szerves bortörvényhez "kiadott miniszteri rendelet sem anyag, mely oly h a m a r indul rothadá.snak, •engedi meg. Megemlíthető itt az. is'; hogy a tejet is mint a vér, igen kételkedem abban, hogy a vér — mint borderitö — egyáltalán használ- ajánlották bordéritésre, mint szintén fehérjedus folyadékot, de ez is olyan könnyen-romlik és ható volna. eiriellett idegen' anyagokat is visz a borba, Erre • vonatkozólag bármely szives felviláhogy használatát ajánlani n e m l e h e t —n. gosítást legnagyobb ••köszönettel fogadnék. Zárlat $ feloldási költség kivetésének Tápió-Szt-Márton. M. K. S. 190. sz. kérdés. Tavaly tavaszszál.-'l 00- jogosulatlansága védőojtásnál. (Felelet a 190. ; dbból álló gulyámat lépfene ellen beojtáttam • szám% kérdésre.), A. lépfene ellen védőojtásokhál a szomszéd kerületi állatorvossal, azért ezzel, követendő eljárást, a földmiv. miniszternek 1894.... mert a keriiletbelienkhez, bizalmam nem volt évi 13.781. sz. rendelete szabályozza. Ezen és mert . áz különben, is "réndés állatorvosom. rendelet .21-. §-a értelmében a, beojtott állatok, , Miután ezen szándékomat a kerületünkbeli a bó nem ojtott ugyanolyan f a j ú állatoktól, az szolgabírói hivatalnak bejelentettem és áz ojtást I. és II. ojtást követő 4 — 4 napon át elkülönieszközöltettem, beojtott állományom általa 40 tendők s a beojtott' állatok az elkülönítés tart a m a alatt fogyasztásra le : n e m vághatok. napi zár alá tétetett. 1 Én ez ellen, mint jogtalan rendelet ellen, protestáltam. Erre'"a. zár— Egyéb korlátozás a .beojtott állatokra nem allat feloldására a kerületi állatorvos az enge- kalmazható, ha csak ezek között lépfenebetegdélyt m e g a d t a ; de feloldási költség ezimén, a ség n e m lépne . fel. Ebből következíkftehát először az, hogy kerül, szolgabírói hivatal 5 frt 36 kr költség a járási főszolgabíró beojtott • állataira jogtalamegtérítésre marasztalt el. nul alkalmazott 40 napi zárlatot, illetve zárlaTovábbá, hogy a tenyészapaállat vizsgálótot e g y á t a l á n ; másodszor, hogy a zárlat felbizottság felszólítására, eladó tenyészbikáimat oldásának költségei, ezimén a járási főszolgamegvizsgáltattam, ennek ezimén darabönként bíró önt jogtalanul kötelezte 5 frt 36 kr meg4 korona lefizetésre márasztaltáttam. fizetésére..-.Mert. eltekintve attól, hogy az ön Kérem, szíveskedjék feleletet adni, jogoesetében zárelrendelésnek nem, tehát zárfelolsak-e ezen követelések, vagy n e m ? dásnak sem volt helye, föltéve a z t . az esetet, Kiijéd. B.M. hogy a beojtott állatok között tényleg föllépett ..... .191. sz. kérdés. Középminőségü agyag- . yolna a lépfene s ennek f o l y t á n ' a zár elren, földbe k.ésőii vetett őszi b ú z á r a mennyi chili- delése helyén lett volna, még akkor is a zár salétromot szórjak. 1200 • öles holdba, meg- feloldását megelőző- állatorvosi fölülvizsgálatot Ibga.soljam-e a vetést- a trágya . elszórása előtt akár a törvényhatósági; akár az állami állats egyáltalán nem késö-e még a chilisalétromot orvos hivatalból lett volna köteles teljesíteni, elszórni? s ezen fölülvizsgálat költségeível az érdekelt Bükk. S. D. fél semmi szín alatt sem terhelhető. Minthogy állatai között levele szerint, az ojtás. után lépfene n e m lépett föl, valószínű, Feleletek. hogy a. főszolgabíró az idézett rendelet 25. §-a A tyuktrágya értéke. (Felelet a 188. sz. alapján az elkülönítés végrehajtásának ellenkérdésre). = 'A tyuktrágya értékének kiszámí- őrzésére küldte ki az állatorvost, erre ezen tása,'kíbás, .A tévedés valószínűleg onnan ered, §. szerint joga van, de szintén ezen §. hatáhogy nem. vették észre azt, hogy á táblázat, rozott kijelentése, s z e r i n t : a fél megterhelésemélyet a kiszámításra használtak . 1000, n e m nélkül. pedig. 100. részben foglalt alkatrészek mennyi2. A tenyészapaállatainák megvizsgáláségét adja. Lehet azonban, hogy a táblázat ' sáért állatonkint fizetett 4 koronát n e m kövem a g a is hibás.. telték öntől jogtalanul. Mert a mezőrendőrség„A friss tyuktrágya. 5 6 % vizet és 4 4 % . ről alkotott l á 9 4 . XII. t.-cz. végrehajtására kiszáraz anyagot tartalmaz és van b e n n e : 1*63% adott rendelethez mellékelt szabályrendeletnitrogén és 1 ' 5 4 % foszforsav. minta 6. §-a szerint a járási mezőgazdasági A teljesen száraz tyuktrágyában pedig bizottság által megvizsgált apaállatok darabv a n : 3'7°/o nitrogén és 3"5% foszforsav. ; jáért, szarvasmarhánál 2 — 4 koroiía díj .fizetendő. Az u. n. „légszáraz" tyuktrágya nitrogén "Valószínű tehát, hogy az ön vármegyéjének és 'foszforsavtartalma a kettő között fog állni. erre vonatkozó szabályrendelete ezt a dijat P o n t o s a n n e m léhet megmondani, hogy milyen darábönkint 4 koronában állapította meg. r. lesz, mert ez a változó víztartalomtól függ, de Chiliselétrom őszi búzára. (Felelet a 191. hozzávető számítással felvehetjük, hogy a számú kérdésre.) A későn vetett őszi b ú z á r a a légszáraz anyag tartalma talán V^-el kevesebb chilisalétrom felszórásával ^nég nem késett el, • lesz, mint a teljesen száraz anyagé. Ezen fel- amennyiben ez, a. buza bokrospdási ideje alatt

28. SZAM. 7-IK

ÉVFOLYAM.

barmikor felszórható. Miután az őszi huzat — ott, ahol ezt megteszik — rendesen április hó oly.amán fogasolják, a chilisálétrom elhi i si i» ez a legmegfelelőbb ido. Magyar holdanként tessék 4 5 — 5 0 kg. chilísalétromot felszórni s ezt a talaj kötöttségére való tekintettel befogasolni. A chilisaletromnál ügyelni kell arra, jhogy ez csomósán összeálló darabokat ne kéA'ffezzen; ez esetben kiszórás előtt porrá kell törni. A poralaku chih^aletromot a h a r m a t felír ! i- után kell kiszórni. ő

VEGYESEK. Mai számunk tártálma: .. ." . . ; ' . - . Oldal Meghívó.. — Felhívás Thánatonnal való kísérletezésre. — Tavaszi luxuslóvásárok. . — XÍV. tényészállatvásár, — 1897. márcz, havában befizetett alapítványi kamatok és'évdijak nyugtázása. — A „Bereczki-em.lék,'-re f. ó. márczius. havában az OMGE. pénztárába befolyt adományok. 493 Agrárszocziálista mozgalmait külföldi világításban;. 494 Növénytermelés, Néhány szó a füvelökröl. C'séfer Lajos. . 4!>5 .Termelési Túséirleték amerikai r iuczérijával' :. és lóhetével: Ketpehj Kálmán. .... ... 496 ÁUattenjésztéí. Nyirógép és nyirógép-próba , 1. 496 Állategészségügy. A sertésvész elleni: véd'őojtások kérdéséhez. Dr. Preisz Hugó .... .... _'_•'„„ .1 498 Halászat. A lazaczfélékről. Muraközt/ Endre 498 % Levélszekrény...: i. 500 Vegye»ek. ... ... 500 Kereskedelem, tőzsde. 502 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (efí gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. — Béc?i vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár.. • • liécsi sertésvásár. — Iiécsi juhvásár. — Párisi juhvásár. 502 Kitüntetés. Ü-fftlségo gr. Bóngráez Jertó" Szabolcs vármegye közgazdasági előadójának és, a felsői-üszaVidéki gazdasagi egyesulet elnokenek, a közgazdaság terén- szerzett érdemei elismeréseül, a Lipót-rend lovagkeresztjét díjmentesen adományozta. Kiseríetek mezőgazdasági czélra alkalmas olcsó Thanaton előállítására. A mezőgazdasági kártékony rovarok legtöbbje ellen a T h a n a t o n (dohányhigviz-kivonat) tudvalevőleg mint radikális irtószer használható. Mindazonáltal a Thanaton jelenlegi ára olyan magas, hogy azt a legtöbb gazda n e m véheti igénybe, különösen, akkor nem, ha n a g y o b b ' területen kell a kártékony rovarok ellen védekeznie, Tekintettel a mezőgazdaságban évenkínt szenvedni szokott nagy rovarkárokra, a melyek a T h a n a t o n használata r é v é n nagy részben elkerülhetők volnának, áz OMGE. m á r az 1893.. évben feliratilag kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy hasson oda, miszerint a T h a n a torit mezőgazdasági czélra olcsóbb á r b a n szolgáltassa ki a dohányjövedék. Elismeréssel konstatáljuk, hogy a m. kir. dohányjövedék az Thanaton gyártására nézve m á r a mult é v i e n kísérleteket ejtett meg. E kísérletek eredményeképpen egyelőre csak kipróbálás czéljából eddig ötféle Thanatont adott ki a dóhányjövedéi: 5 és ,1:3 kg;-os dobozokban. Az 1:3 kg.-os " dobozok á r a ' l f r t ; az 5 kg.-osoké : 1*50'frt. Mint az árakból látszik, az 1"3 kgrmös, u j gyártmányú Thanaton neih olcsóbb, miint eddig volt, ezzel szemben az 5 kgros dobozoknak á r a 5 0 % - a l olcsóbb. H a az ármegállapítás annyiban marad, világos, hogy senki sem fog venni 1 frtért 1.3 kgr. Thanatont, h a n e m hozzá tesz az 1 frthoz még 50 krt, s kap h á r o m s z o r ; annyi szert. Az 5 kgros dobozokb a n árusítandó Thanaton ára tehát elég méltányos, amennyiben igy 60—65°/o-kal olcsóbban j u t h a t n a á gazda a Thanatonhoz, mint" eddig juthatott. Minthogy azonban az u j gyártmányú T h a n a t o n o k egy része kevesebb, nikotint tártul-

2 8 . SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

- K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . Á P R I L I S HÓ 7.

Lókiállitás Hollandiában. A „Société maz, : piiht az eddig i'frusilotl Thanaton tártai-, mázait, következésképpen az uj gyártmányú Höllaijdaise : d'agriculture" fennállásának 50-ik Thanalonok még kipróbálás alá vetendők abból évfordulója alkalmából, f. évi szeptember hó- a szempontból,'hogy vájjon adott: nikotintartal- ban, Hágában mezőgazdasági kiállítást rendez, muk rheilett a szokásos 2'5—3%-os hígítással mely lókiáHítással is egybe lesz kötve. A lóelegendő irtó erejök van-e a mezőgazdasági kiállításon a mének kiállítása szeptember 23-tól kártékony rovarok ellen? E gyakorlati kísérle- . 25-ig, a többi lovaké szeptember 24-én fog tek megejtése czóljából a m. kir." dohányjöve- tartatni, míg a hátas- és köcsilovak bemutaJ dék az OMGE. közvetítésével is kioszt az érdek- tása szeptember 22., 23.;és24 . napján történik. lődő gazdák „között különféle Thanatonokat, ' A bejelentések a hollandiai gazdasági társaság 1 amelyekkel a iecsleüdezések még ez év tava- titkárjánál, (ÍVlr. P. F. L. VValdeclc, Lóosdhinen, - szán végrehajtandók. Az OMGE, a rendelkezé- Holland) f. évi augusztus hó 1-íg eszközlendők, bővebb , felvilágosítások szerezhetők. • sére bocsátott Thanatonokat a nála.jelentkezők akinél között díjmentesen fogja kiosztani, azonban Tekintettel arra, hogy Hollandiába jelentékeny csak azokat a jelenkezőket.; veheti - figyelembe, lókivitelünk van, mely azonban, néhány, év óta volna, hogy ha a akik kötelezik magúkat, hogy a feeskendezést csökkent, igen óhajtandó ; . -az OMGE. ..útbaigazításához képest ejtik , meg, hágai lókiál liláson a magyar tenyésztők is reprezentálnák magukat, meft ez s az eljárás eredményéről annak idején az kellően • OMGE. által kiállítandó bejelentő lapokon tüze- Hollandiába irányuló lókivitelünknek jelentékeny tesen beszámolnák. A,jelentkezésnél első sor- ' előnyére válhatnék. "A résztvenni szándékozók ban azok yétetnek figyelembe, akik már a mult a hollandiai ;.,gazdasági társaság részéről is -év őszén.i megkezdett kísérletekre jelentkeztek, előzékeny- támögátásra tarthatnak számot. másod-sorban pedig, azok, akik nagyobb területen A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó ténylegesen .fenyegető rovarkár ellen kívánván Szövetkezete a központi,vásárcsarnokban kísér-a feeskendezést megejtem, alkalmunk nyílik arra, letet óhajt tenni, hogy vájjon az első rendű 5 -hogy 'többféle Thanatonnal, egynemű viszonyok marhahúsnak - a Vásárcsarnoki eladás, utján való • közt összehasonlító kísérletet végezzenek s. értékesítése kifizeti-c magát. E végből az első továbbá, hogy. tényleges eredményekkel szá.mol- •rendű-toarh'ahusnák áíusitását már f. hó 8-án megkezdi s aménöyibeh- kellő számbari akád . ,«sak 37 , ló cserélt. gazdát, de . remélhető, •részére, A felesleges munkaidő kihasználása s ' • hogy ha. a tulajdonosok az árakból en- háztartási cz.ikkek termelése ily módon lendít, gedni fognak s az idő is valamivel kedvezőbbé hetne a munkás helyzetén. A szövetkezetek ' válik, az esetben az utolsó napon a vásár felkarolnák a hanyatló háziipart. Az értókesi- -élénk lesz. . test - közvetítenék. A, munkásosztály téli oktatáAz olcsó marhasó kérdésének helyes sáról a . szövetkezetek utján lehetne gondosmegoldása-érdekében nem • hagyhátjuk szó nél- kodni. Ily irányú vezetés mellett a munkáskül a vasúti szállítás költségét, mely a vevőt osztály anyagi és erkölcsi haladására jótékoilleti meg" és' .mély métermázsánként a termelő nyan lehetne hatni, meghagyván nekik a melMaros-üjvár és Akna-Szlatinától való távolság lett a kellő önállóságot is. Maguk választanák nagyságával. drágább • és drágább ugy, hogy meg és selejteznék ki be nem váló tagjaikat. : 5000 kgr. 600 kilométer : távolságra métermá- Sérelmeiket szövetkezeti uton orvosoltatnák; zsánkint 369, .700 kilométernél 421, 800 kimnél élét vennék,azon örökös viszálynak, mely a 473, 900 kimnél 525 és 1000 kim. távolságról munkaadó és munkás mai viszonyából kifolyó• 577 fillérre rug.. Ily körülmények között a mar- lag csak a megélhetés kényszerével utalja egyhasó olcsósága,különösen ha figyelembe vesszük másra a feleket. A szövetkezeti munkások- előazon formaságokai, melyekét a törvény előir,'t. i. haladása bizonyára jótékonyan hatna-azokra is, hogy a bárczákat bizonyos ideig meg kell őrizni, a kikét, a rendbontó szellem már megtántöricsak illuzórius. Ha tekintetbe vesszük, hogy a, tott. Vita tárgyát képezhetné az, vájjon ily • sóelőállítás költségé az államnak alig néhány szövetkezeteket ajánlatos volna-e ; már ott is v krajezárjába kerül, továbbá, hogy Szerbia és létesíteni, a hol a szoczialisztikus. . irány még Bulgáriának á só métermázsáját 50 krért, adja, -nem zavarta meg a kedélyeket? Véleményünk ugy a marhasót a kiszolgáltatás jelenlegi fel- szerint minél előbb kell munkához, látnunk. Az tételei mellett egyáltalán nem-tarthatjuk olcsó- elégedetlenségre többé-kevésbé van mindenütt nak. Ha végre .megjegyeztük
501 ápril 11-én1 a vásártéren, vagy kellemetlen idő esetén-a „Szárvas" vendéglő udvarán
502 a folyó 1897. évben máj. hó 2-án d. u. és 3 - á n tartatik meg. A vásáron kaphatók itt betanított négyes és kettős úri j o g a t o k , háti lovak, igás lovak és különböző korú csikók. Lakások és istállók az érsekújvári rendörkapitányi hivatalnál rendelhetők. A „Magyar Gazdaságtörténelnii Szemle" márcziusi (3) füzete a,kővetkező érdekes tartalommal jelen m e g : Éble Gábor, Károlyi Fé-'., renez gróf ismert nevü életirója . „Károlyi F e rencz gróf gazdasági tevékenységéből" czim alatt, első közleményül, a híres ecsedi uradalom megszerzésének történetét irta meg. Ez az uradalom Báthory, utóbb Rákóczy-birtok volt ' II. Rákóczy Ferencz után pedig fele részben az Aspremont grófi családé, felében pedig a fiscusé lett, de annyira el volt pusztulva, hogy mindkét fél váltig kinálta megvételre Károlyi Ferencznek. A dolog azonban daczára hogy közel 400,000 írtjukba b e r ü l t a Károlyiaknak, temérdek akadálylyal járt. több hosszas pört keltett, ugy hogy a megvett uradalomra a királyi adomány-levelet m á r csak Ferencznek fia Antal gróf szerezhette meg. Szerző a gróf Károlyi család levelezése nyomán, eleven kópét nyújtja az e korbeli birtokvásárlásoknak másrészt minden kétséget kizáró módon meg- czáfolja azt az otromba mende-mondát, mintha az ecsedi uradalmat Károlyi Sándor, a hires kuruezgenerális, a szatmári béke megszerzéséért kapta volna jutalmul. Az „Adatok" rovat á b a n olvashatók: II'. Rákóczy Ferencz utasítása az 1705-ben fölállított országos gazdasági tanács — a legelső tisztán magyar közgazdasági intézmény — r é s z é r e ; a galgóczi uradalom tizedszedőinek utasítása 1607-ből; II. Apaífy Mihály herczegnek a csernabányai vashámor kezeléséről kiadott utasítása 1710-ből, mely a vasgyártás akkori technikájával ismertet meg, szép magyar nyelven érdekes magyar műszavakkal; végül az erdélyi fejedelemnek 1895-iki utasítása a maros váradjai, szászvárosi, brádi és dévai fő harminczados részére. Ez rendkívül érdekes, mert belőle Erdély kiés beviteli kereskedelmének egész szervezetével s rendtartásával ismerkedünk meg s nevezetes benne az a pont, bogy ha a harminczadon valami értékes bőröket, ékszert fegyvert vagy lovát hoznának be, azokra a fejedelem t a r t elővásárlási jogot. Az „Irodalom" rovatban A—y lelkesen üdvözli az „Erdélyi Gazda" folyóiratnak „Erdélyi Gazdaságtörténelmi Szemle" czimü u j r o v a t á t ; továbbá Karácsonyi Jánosnak „Békésmegye története" czimü monográfiájának II. és III. kötetét ismerteti, kiemelve szerzőnek kiváló gazdaságtörténeti érzékét. A „ Vegyesek" rovatában a máramarosi sóbányászat állapota van leírva II. Lajos király a l a t t ; egy 1562-iki dalmácziai erdőbérlet Obrovazza t á j á r ó l ; végül „Dobó István lovai" czim alatt két érdekes adat arról, hogy a hires egri hős méneslovait a mai Romániából hozatta. A füzetet Barcza Imrének bibliográfiái összeállítása z á r j a be a középiskolai értesítőkben 1850-től megjelent gazdaságtörténeti értekezésekről. A „Magy. Oazd. tört. Szemle* előfizetési ára egész évre (10 füzet) 2 frt, tehát a legolcsóbb tudományos folyóirat Magyarországon. Kiadja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület.

Déli j é g - és viszontbiztosító társaság Triesztben. Márczius 20-án tartotta rendes évi közgyűlését. Az előterjesztett 1896. évre szóló üzleti jelentés szerint a jégbiztositási ágazatban 2,298.009 korona díj vétetett be az előző évi 2,259.281 koronával szemben, károkért 2,007.107 koronát fizettek ki. Az előző évi 1,784.071 koronával szemben, ezenkívül 16.346 koronát kellett függő károkért tartalékba helyezni. A tüz-visszbiztositási ágazatban 406.614 korona díjbevétel folyt be, a károk a kártartalékok figyelembevétele mellett 300.189 korona kiadást okoztak míg a díjtartalékra 203.307 koronát, a díjbevétel 5 0 % - á t vezették elő. A károknak előző évekkel. szemben jelentékeny emelkedése a dijbe-

KÖZTELEK,

1897. ÁPRILIS HO

7.

vételeknék a viszonyokhoz mérten csekélyebb növekedése mellett természetesen a;tényleges üzleti nyereség csökkenését vonta maga után, az osztalék ennélfogva az Í896» évre csak 45 koronát tesz ki, az 1895 iki 60 koronájával szemben! Az alapszabályok szerinti növelések tekintetbevétele mellett a tartalékok 1896.'. deczember 31-én 1,467.345 koronára rúgtak és a teljesen befizetett 3,Ö00,0ÓC korona alaptökének hozzás?,ámításával a biztosítéki alap4,467.345 korona összeget tesz ki. A társaság magyarországi osztálya Budapesten, IV., Váczi-.utcza 9. (az Adria biztosító-társulat házában, van. I n t é z ő : Pődmaniczky Frigyes báró.

28.

SZAM. 7-IK

ÉVFOLYAM.

Tengeri iránt gyenge maradt az érdeklődés. Álló" másokon átvéve a kereslet alábbszált és a helyi fogyasz" tás. is? tartózkodóbb. A mult heti árjegyzések igy 5—71/ krnyiv.csökkftnést tüntetnek fel és Budapest távolságában 3.45—471/2 frt, hefyben 3.55 frtnál több el nem érhető. A tengeriből kisebb tételek-3.65—75 frt kelték'-el: Olajmagvak : káposztarepeze úgymint a' többi olajmagvak változatlanok, forgalom azonban nem volt. Káposztarepcze: 1897. aug.'-széptemberre csendes és 10.30—10.45 frt között;'jegyzett. Hüvelyesek: Babban teljes tétlenség uralkodik. Névlegesen uj bab: gyöngyösi és félegyházai trieurt aprószemü 7.40 frt, nagy 6'.50 írton, déli vasút és dunamenti, áru 6.50 frton, barna dunámenti állomásokon 5*75 frton jegyez. Bükköny '5:——5.S5 forint. Muhar 5.-50 frt, Kendermag ismét csendéseBb .6.50 frtot fizettek. Lenmag 8.50—8.75 frt, Köles tovább lanyha 4.75—5.— frton jegyez. Heremagvak : A hangulat és árak mérsékelt forgalom mellett változatlanok. Uj vöröshere: Bánáti 28—32 frt, erdélyi 35—38 frt, erdélyi 40— frt. Luezerm: (ó) 30—32 frt, (uj) 35—45 frt jegyzünk helyben. Luczrnában a forgalom az amerikai verseny folytán nagyon

Napi jelentés 1897. április 6 .

HELLER M. S TARSA, BUDAPEST, t V. tar., Erzsétiet-tér 13. 0 r ~

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1867. április 3. A lefolyt hét időjárása változó jellegű volt. Száraz, enyhe napok erősebb légáramlatok mellett borús esős idővel váltakoztak és csapadék gyakrabban fordult elő. A vízállás mérsékelten emelkedett. A vetések állása felől továbbra is kedvező kirek érkeznek, mig a vetési munkálatokat gyakrabban kellett megszakítani. Külföldön az időjárás nagyobbára esős volt. A külföldi piaezok üzletmenetét illetőleg, az továbbra is korlátolt, a hangulat bágyadt és nehézkes üzletviszonyok mellett az árak hanyatlóak voltak. Amerikában a vetések lényeges javulást jelentettek, a hozatalok is nagyobb mérveket öltöttek a mi a nagyobbszerü realizácziókkat, az árak 2 c. csökkenését hozták magukkal Promptáru iránt jobb volt az érdeklődés és ez az árveszteségnél kevésbáé részesedik. Angliában a hangulat szintén csendes és a forgalom ugy a nemzetközi, mint a molnárok piaczain nagyon korlátolt maradt. Francziaországban a hét kezdetével jobb kereslet uralkodott, ez azonban gyorsan szűnt meg és az irányzat ismét csendesen fejlődött. A többi piaezokon a forgalom szintén gyenge és az árak inkább hanyatlóak. Nálunk ugyancsak lanyha volt az üzlet. A kereslet mérsékelt és zab kivételével, ugy kenyérmagvak mint takarmányezikkek is kisebb-nagyobb árveszteséget tüntetnek fel. Az üzleti' iét részleteiről következőket jelenthetjük: Búza, az egész héten át bőségesen, kezdetben sürgősen is volt kinálva, mert a határidőpiacz nyomott árjegyzései a spekulácziónak arbitrageüzletei lebonyoliárak a hét elején ca. 15 krral csökkentek. Később határidő árak emelkedő irányt követtek, a vételkedv is kedvezőbb lett és igy az árveszteség egy részét be lehetett hozni. A kinálat nagyobbára hajó- és raktártételekből állott, mig eladásra szánt waggonáru alig érkezett. Ca. 130 ezer mm. forgalom mellett az árveszteség 10— 121/a krt tesz ki és a hetihozatalok 126,000 mm.-ra rúgnak. Rozs szintén lanyha hangulat mellett kezdett és a hét folyamán az irányzat továbbra is csökkenő maradt. A forgalom is nehézkesen fejlődött és gyenge kereslet mellett árak 10-15 krral olcsóbbodtak. A fogyasztás részére eladott kisebb tételekért minőség szerint 6. 6.10 frtot fizettek Budapest távolságában és 6.15 frt helyben átvéve. Árpa takarmány és hántolási czélokra tartósan csendes és a mult héthez képest 5 krral olcsóbb. Szeszégetök és hizlalóknak néhány ezer mm. kelt el. melyekért 4.20—55 frtot fizettek helyben. Állomásokon átvéve nem volt forgalom. Zab elég bőven van kinálva és a kereslet is megfelelően jó. Az árak igy tartva maradtak és multheti teljes niveaujukat érték el. Szin és tisztaság szerint 5.70—6.20 frtot jegyzünk Budapesten.

Készbuza ma sürgősen volt kinálva, a malmok vásárlásaikban igen visszatartók voltak, minélfogva az. irány továbbra is és érzékényebben ellanyhult, elkelt néhány ezer mm. és az árak 10 krral olcsóbbak. Említésre méltó eladások nem történtek. Készrozsba a forgalom majdnem szünetel, kisebb tételek 6—6-05 frt Pest paritásom ár mellett adatnak el. Árpa csak nyomott ár mellett kelt el, helyben. 4-45—50 frtot ígérnek. Tengeri lanyha, helyben 3-45—50 adható el. Zabban kevés forgalom van és az árak nyomottak. Határidők lanyha Newyorkra és igen gyenge készáruüzletre lanyhán indultak. Következő kötések történtek. Tavaszi buza Máj.-jun. buza Őszi buza . Tavaszi rozs Őszi rozs . Tavaszi zab . • Uj tengeri . Uj repeze .

. . . . . . . .

Köttetett. Déli zárlat. 7-47—7-43 — 7-43—44 7-20—7-27 7-27—28 6-93—6-88 6-88—89 6-12—13 6-14—6-12——• 5-60—65 5.65 5-60—65 3-39—41 10-30—35.

Szeszüzlet. Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő, tudósítása.) A szeszüzletben a hét elején valamivel olcsóbbirányzat uralkodott és a szeszárak 13 krral olcsóbban záruluak. Élesztőszeszben gyér a kereslet e czikk ára 25 krral olcsóbb. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e hét elején valamivel élénkebben volt kinálva, de az árak nem változtak, miután bécsi kontingens nyersszeszjegyzések változatlanul szilárdan jegyeznek. Elkelt kontingens nyersszesz Barcs, Nyitra és abaujmegyei állomásokhoz szállítva 15—15-25 frt. Galicziából kontingens nyersszesz tartályokban, szállítva 15-50—15-75 frton lett kinálva. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14-75— 15-50 frt. Bécsi jegyzés 1 6 - 2 0 — — f r t kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 51*25—51-75 adózott burgonyaszeszért. Trieszti jegyzés 8*50 •— frt hektoliterenként 90°/o magyar kiviteli szeszért. A kivitel e hétnek elején 150 gr. finomított szeszt, vásárolt. Vidéki szeszgyárak közül : Arad, Barcs, N.-Várad,.. Temesvár 13 krral olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 51-75—52.— frt, élesztőszesz 51-50—51.75 frt, nyersszesz adózva 50-83—51.25 frt, nyersszesz adózatlan. 12. 12.50 frt, denaturált szesz 17.25—17.50 frt. Kontingens nyersszesz —. . Az árak 10.000 literfokonként hordó nélküli budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban (ea gros) eladott élelmiczikkek árairól. (A székesfő-városi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése a „Köztelek' részére). Budapest, 1897. április 5-én. Hus. Marhahús hátulja* I. oszt. 1 q frt 52—56^ n. oszt. 46—48; III. oszt. 35—44, eleje I. oszt'. 40—50_ -II. oszt. 38—42, III. oszt. 30—36, borjúhús hátulja I. -oszt. 56—60, Il.oszt. 45—55, eleje I. oszt. 45—50, II-

40ZQ-9SIV 'rrareg zsra^V "Tassig '-fi ssray W I ' M 'mp^á y iprag :«: inuaj,j 'xupj .^-enod • 6Z —..— iiioiA'Big "gzont^ B^OIBJ^ 88 — * 12JÍ|?4D1 'JOpfíA J 9 ö n 3 88 """ p«4y '5f949A;s9i nOTtnnajíj • .88 """ ~ ""' UCudog ''BSJfipj 493[0'EJJ 88 " JBAS9IH9X '3J9J9Á;S9^ ni2ja 08 ;""" """U9S0n9JX 'qB5fEf 4911133 •' íopuia -i[0.l>[0 0ZIl[ »9tU9ÍI T8 " " 'ugSMZs-Bzg 'ipngipi 5 su5[4'Blt[ 28 Í!9q4'BgBAS0413J\[ 'S9Á|!| ^ S!!M.11!..| •' '3lí!J,f!! ,lz !'l ! f l?P-ia " " " M iguiratqog 82 """ "7~piAS9UI9fI 'X'BJtJ 49z}raq}9"a 68 """ """ pi34y '5[949AJS9; UTOintig^j — 83. ~ """ 4132QASJ q'Bg 49gnmoT; , > 9S BZ'BqsoiiBj 'zo^uSj' jaSniAiOfj 38 """pi?4'Bjv-'N ' ^ n q ^ a S9 4949p91 gg uojdog '-BS^ípj J95[013H 6S ™ ~ U04dpg •q'BJfBf 495[013JJ tylfZ """ ""• piBSBA-ÖSM 'BI?a 951193 s/lés -

—

•Saui^nfpjrpi 9A}ireui4?q s ugASm 3[9U3[9pgp[9p4? lOAnui1

—

fi:

íz

S3í?ui wbaoh s? Jopires pHnnjog jíaajag •zs l g l«.M»M-!*->yA A IKI.IVU1H : SesojbSzbSi Ijuodzpx

—

z ?q9ú "Sí 08S—038 n0]B80ft!A 4BÁ3BJIJ -15! — :ttp*p6vttp ipj-f -BqluBi ;g[zn zy (•94?zsg4 „}[9p(izój[" 9S?}U9I9C-U0J9J9| jSpspsMf/iuaíizSM-piDiziiis^Ms MÍiBvm S 8 W) "3 squdB "A68I 'JBSBAsa^s iB.ÍUBqoa

•JfOJBSBA^ny 003661 M^s .'BÍZ ra?zsxsoo3j sgzssQ Iuo3(3[nqsoqBZ '— fn ' BU?ZS 'OZI—Ö9I B3[SogzsBiiqBzs — n t e s —• — BU4gzorq ' — 49zsi4gSu9} , .btujbzs -/UBUI4B5[B} ' 949qp1 '— AU^CCU^B} q?ÁSg '091—OíX BuqBzsxuiqB 'OÖST—0011 BuqBZsdusz '093—0^3 fn 4Bqnra '083—OíZ bu?zs i}94 r ^ p z o ^ g A p i j B }u?3[-b 3[B4y -ggugÁS rao(B§4oj y -B5[s09zs íi^sz 006 í('qís .89(0? 'AngippjqsocjBz 'BU4gzo'ni '94gqpx) An'9ra4B3[B; q?Á§9 4?5[gZS —, '4BZSt49§U9} 4?5[gZS — ' 'BUt(13ZsAnBUI -4B5IB1 4?5{gzs — 'BrapzSraOlB 493[9ZS. f i . 'BUqBZsdnSZ 18 '4Bqnra-4?1J9ZS of 'bu?zs 1(94 4?ís[9zs 831 T9q3[!9g9szp5[ M05[0ZS B ÍJOJBZOqiOj; -(94?ZS?4 „H3PIZ0X" B 9S9}tI9J9f . 6psptv6zv6upspu -A9js9i[?zs y -9, squd^ -£681 'ízojti -49}sgj«j J9in495[ 'XI) •.Il.'Sl!A.(lItHll.IB»[i:V I|S9dl!ptlil

UBqjfzoBfBd ZIAAU^AS^ '03.1 .j üBqjpaBpsd Bspif^d : ."íOJiiö pZ|n au.íSujf ; yosppvp. TZBq '38-0—33.0 UBq3[Z0B[Bd jb}zsb S94QA 'flplo—0^-0 X UBqipoBjBd tjbjzsb 40q4?i(gj ' —— sggpsuöioí) .(•dB5[ 38 Sipad 549'S949Ap[ B '}4943[ utzs uBddBzs '—.1 .1 ;b t Ti9q5[9if9s '52-0 Of -o -d 149'8(--SJ[ 3[0^T31I-B tiSpsoTiini qqof v 'óp^g uozb • —0^-0 nojB§4nso z?ui '—. }4j: -b j 5[?ra •U— -nBAgti s^iSa Á3oq '3[9pu9z9in[9i45i, uign jfBJB nS9q9^rs93[9^49 zy -3(90119)491. jn5[I? senoA9^ o.„ uapuitn ' Sié'tnB3ios4oq °BIUÁU?uip>( • — — — — ÍBiipisbi? nusógüi04'BZT3) -s .'9 }4J e/t8I'— SÍs A^Aiq '-9 jjg -BZS) <•S9APS0 'Ot—S3 t!pu94"'n '08—sV •83f-6'1' '"S -9 SS—IS '. W fZ—OZ Ifl -b T BTO94 B3[T4dBJ -HOIBÍI S9 Í9J8ZSM íiHosoiiiuí. qqiiZssiu '-s M —. .— ' niusc)A40zíi(i\{ "ijj '93—3^ PIpzsüloszB]^ '^9—Of BipjBp 'eV—il 'snj 1 8 — ' S S ^ S S -Bpmjfezs'"'('—''(rí) s/j.68—98 wnud. -ozSdí[ '9T—3 i- b x spp4óq '9§nj '08.1—08:0 rao^izo .g SBSBSJBJÍipAZSÖI JBffl \ún sp mm 'BÁSBJJP j9m9fj:-i4j iz—íz «!149} (}4j:ts—8S Bpunsjazs '}4j (—.—) —09.l" n|4BpUBut' ÍBqSnd .g—OM 'qjp ÓOI 'S8 "emud reizoi^Q' -)4j gs—83 81149; '}4j 18—ÍZ -ISS9UI S3UB4BU '61—81 ZSB10 ' 4BÁSBUI 9ÁU91ZS9§ •Bpuropzs '}4j (—) .—'SS—38 413.Ö121H 'BcaÍ4d '93—93 04oA3ora '33—31 s9§?saozo5[ '28—>3 (nt?q4tdBd x T I H T O I U m " gggraaso. '• b 1, p[9zs '—ü ' sgS •Öiogzaiof 'Cbj) o i p . ' , ! :! fBJ.'B&II^S t . f c , i s o p t 80158 — 'sgp93[[9tn9if ' í4j x IW9IPI ÓOi 'Höá W I 9 sspöl^pj? -?SUpZ031 ' — — .utzs TfU?4I ítTOq y *^8}ÍÓA j[,9qq?§U9ÁS 9[9J 9§9A 4BS-BA 8 qjp O0t iSfa SoioS giuutp ' — i z s o 3[Z3B4Bq '— S93i)SltOZO,3[ '—.-. . [BJ 9ÍUS949sb 3(12413^13 ;''BqítrB[ {9ti5[9g9sputni qqgSuglS '}[oa sp49 Sgjg sojoa ' 9jBABA3Bm baiizs ^záiib4! Z8 igaS9sputxui3Tin4(j •3j9;u9j4o; ragu 5[osbzo}i,ba '93—3t 11BZSB ' •>?i(|i!ii.n:j| iupng : gjzs'mpazssj^x — 'BJCTpHnzsgipgzs 0}[9UI 94S9;qui9 }S9d95[ Z9qi}9q Jitira v 'xenyexv S9Á§9 '— 9140^1 sgggsuosíffíf 'Sí-^Zf öjJöíNÍ '91—01 Wrör* J zi3 ;uira 'mq}i3zAu'54t zÍ2 ÁSn 'jjoa qq9Si3[' l^qqp 003 89g?suozg3[ 'ggi-03 V9 ^ I BnqB[Blj sajouiníf) "3 'ű :m 'O 213 u n \ " ' l í s s b r z s ,:p}zs95[4gzs sgföiéj; — : 9SO 001 Ú98n«j «-—— l!i t MSíföj '08—03 •SfojTjgz^gj - a -g - H - 0 zv bzí>q j^sjotf : sopjgj jjgs iguijgq ^nni -e S'B}f8q(9j. t; A§oq '84'Ezo'Bp íjBuu'Epuiiii ' •fgj' 2fB^O}rBq ;oqp 0E8 BJJgs^ASgjzsgA t(8qraozs y. j S9Í.i9Anq osjoqpipz '——— j[pj ' — BífudBd pioz ,'Wm se. eizsastjezsoá — MO«JA 'Jtp ^toajóf •qp s í ÁlBAiq 'qp 813 ugqg} .'qp QZf I25[iq 'qp 6338 '03'3—3 wpjiAubabs —— q4p oOT.oiba iub^tÍübabs XzapáiBQ Hmtf) i a j M o j 'npiíö pfneiea Jp 'UBA'JSI 40í[Q 'qp iS8 TOWff 'qP — . 91929] 'qp I f t t Woziq '08—08 qjp í 5[BüB^BS ISbU B5[4oqh -0.3—09-0 -qjp * W » a •I:>J"V -fj(Ai9KS.t([ JOJÓ :3Bsnoziq-9I9ÍgnI9jdt!i 'qp íí3 1§'?zs40}9ra9u 'isi retiiA03[nq 'qp ZOQ reizoiiBS 001 Í9194 9}95[9J '0.8—0-i tpifijm '—.2—09-1 B84BS '08'I —03-X b 1 BSZ04 'BÍuo§4tiq '— B}?[BS wo^oq '—.g—03-X 'qp 9808'-tBÁSBin ipqqa -qp 8iS^ ,s?jfwn9í agzssQ ' B}zsodB5( sgjOA 'o.g—08-0 q4p 001 MfzuacCsnt/ sg -m[M>mBf?IBSS9f9J ' ' . •enoprvint Í»iiisí»A"S» -pxvS BIU -zsao se? iso^qy •g'.sjiúd?. 'ÍQ81 "JresBABUJBUipSBA Tsopg B^ZSOdB5[t95[ ' .— B}ZSOdB5[S9[gj ' Bd?4 4?q9J '09-3—09-0 q4p 001" ?d?4S04pÁ 'S-8—O-S b' i ' —— U9S9{9J9AI3[ '}UI3[XI04?d 3l?4J S?}03I 001 BUiÁgBqSoj '3.2 .2 b i '52.2—2 s?}Q3[ 001 • }BZAU?JI ——— 93JS095] Plá" •Jup[U04Bd g[}4J—9——.3 Áu^.q BluA3BqS04pA 0^.2—09-0 ?q?I«4B2['03-2—1 q4p OOX 49J19Z ' -Ttivf qp -i'— 913 "b'ííiM''2'W —*— TS09q 'íflfl —. .— ÁUB4^q '8: -í b -t '0.3^08-X'S?J03[ OOX nraiaszoi^j 'OS^S—-8 síjud? '^681 ••resBAnnf TSFM 'jui3[qp 3iq4j ' nf40q 3|9pu9Apu rexzo b X '0-t—09-0 » s?}p2t OOX BdpjfegJBg "^aspiÜZ '§I}4J — 11041} '— -API '03 9f TPKfflgq : uüoq nQ|Q • -qp OOX "B4Á(tis —33—03 '}ui3[uoqp — ugsgig^Ai^, : 3fBjy S9ZS9UI '—.?Z —zz (-qp O f f l ) 'l z so -fl '§r|4j ———. nfioq-' ^gpugApu '841^8 grpj — uasg^gj s?toi ZS040 ' •tohbzoiiba }BzAuB4i zy sbtj^-8B ; ox -gÁ.i5[ '3i}4j 88—93 '}tn5pioqp gt|4j — u9S9i9}9Ap[ '§i}4j '9S—0-íZ 14j.Bp?i j ('qp Oflt) l z s o ' , •q'TiCqp ff<ji ÍZ—01 'ipiöjpq : 5[nf4oq 0[a YjjozsjbSáo^ « ^My 'OX—8 S9UIZS 'űl—3 iS^q S f u m e á i -H9-I >' siRtí? 7681 MWAipif isoea •}[OA TISB^OJO] HSSB[ 4?SBAÁUB4,Bq 89 -Il^Oq y '6—8 ö4dB 4?q9j qBq '03—9X ÍPÍfiíRPf ' — xa'lSvm "43[ 31—f ira^noj^'i AuB4Bq •9^S.0951 91? q4p'— ''Áu?4?q WQIQ Wo;p;do3[ '—.31—OX 4B,AgBxu SBC?q gs4oq '81—91 juB4 '•J3[ SS—fs TjnC ^j9J9§tszT5[ I3 OS—Oí- 9PÍt)S,'-j5[ zg—sf qip ^ — 'nr4oq 3[9pu9Apu qip 'isogq q4p — 'qo4ij -95[01S SX—8 W b r4BÁgBra'9S0U9T -3I9S9JCX9AI1H S?}49S 'tföaaais2p£. " [ Of— 88 S?I49S 'TBJBg "43[ q4p — 'mzoireS qjp — 'Tpipjpq 'q4p ott • '• 00-0— (—) — Bimssiuiud '-J3[ Burud -J5[ — 91? q4p 33 'nhoq pj? 3[?pu9Aou q4p ^s 'üOJFl qip — 60.0 4?ÍU93{SZ04 'IX-O—60-0 4?Au93[ BU4Bq '3X-0—-TI'® nüoq 019 '-flf ,9Q—wnraatpud '•4^.9^-^-86 *nnid 'retzoi^S q4p — fpiQJtaq q4p ZOOI = }4J -S5[ I 4?AH93[ 4?qgj '111119114089 JZSfl 98—08 tlfioq H9J9STSzpi :j.úp[uoniuiB43oip[ .^wy •9Í.0—9S-0 íf-BS if04S 'OS-T—98-0 i N qBq} y -tiguroig '1-^8^-0 ifBsqiir '02-0—Qt-0 Wtfll,' • -JIuWonTíXtreq BvsóftiSzvS} j,vspavi{M>tu 8? ptiipgpcizoq isomíioJ^zs — ojnj j[B4B zb 'jjoa ns?Aioj9| BqAtiBi gpugra jgjzn zy UB-9 oq squdy •jnsi!Ai!i|.n;mpjiizs i^sodBpna , -qnt. -'0S-0—f3,Q 04ii}u?qg}' '—.Q 7-0 BptWl ;n '-^-0 .0 npjI94 -J tII4Bg4BJ!( ' JlojzSBAJO '—-08—OZ-O •Xu^q QS8Í- 'qxif H9498iszp[ 8TS 's?!49S •3[4ra — — t s?t498 ;4EÁSi3ra '3^—0^ IPIQJtaq '8^—íí •4 'II '—-X—08-0 upu94 "i 'Of'-I OX-I "33[ X,(B9}) [BAUgqai }|9498tszp[ 229I ' S 9J49S QI9 '299J 'nüoq Ti.68 mojBzaq s?i49s Jí9fii ' Ó S—6í> Í34nqugpp9K[ ' Í IOÁ s'gpugs? japjj ,'3S,0—9S-Ó löjfai '98-0—fS-Omzstg}.'^0.0—30,0 WPOttPI •S9149S II8Z s^CBqtsj 72. "Z04?m :upspa Í9,J ,'n?"X Stiud?. •Iffii -JBSBABqjBUIpJllZS isopa '6Ó-0—80-0 W W i fej . s? P»X : ^P1 I 'i ^iqqo^n ' '45! 0Í~ÓS ÖPlftS: 'Jif 6f—ZÍ • , . 4 ", , .:!••-.;: , , "OS-O '—ifuB4}zsid ' 5f9tqqpt9 'ö#ígs ieSSvut qp — s ó " s \ ' q ; » ' S9d9ZQ3[ '45[ OQ-IS lasapnaApi '45f —ig—os 'wnud : fl}j[ 'ff—98 '— ZO.BZtel 'Of.0^33-0 ?i9A93[ !?IáB ' ' BUIogÚB ZGKI -I9U PPB js^izsuiSoj xi?qAtns0j9 }na^9[i3[ ^ j y . '09-Q—Of-O odraozo '09-0—3^-0 BU4BUI 'g—09-1 oSöso . •UBqipiS U9' A 9J9 . .. . "BqAüBi tioSi p|zij zy -93[ '—.——.— pnnsr '03-1—03-0 (réimp) Á}uod '—.i— : i" !': Ki .11; r,.o I •sevestiuo^q qp/ í .ig '19ÍSü9iqp 8Z6S ':s?}f'BqÍ9li 09í0 •Espiso '03-X—08-0 .14J -§3[ I BS04BH '913 I1!H —SS Z?q9{j *)|0.v •RqAUlíf 49{zn zy -ppjns 6*383 yqzo^ - • •• \ . • ' . - . ' "(949ZS94 „Hm •O.f —,3-3 ,qp X Bqq igpi '36—?06 'l* X JB3St|»ni •z.QX" v 9S9JŰ9I9C ;I}B41A^ ggza lAa^moziq IVSMf S9 Mp 's?}49s qp öli8. WNiaa'Og-zoííiw }.JWm tmu> •ÖöjBjzoSjópYgj witofpza respuijog} s? mojotöa '0S-3'——-S.'Sil X 'OZ-X—OZ qp I f^inpni '03—Of '&[ I •PMmPS) ' a ?-9 Sftud? "i68I ••resBAspiJras jsopa "Pí I9IB STilZSli.tóoj R .pp .1108 íiRn'l IPJ-I -UBr I9U9[UI9ZS 'S'-S—S-I qp X 4?'Í03(I?J 'OS.'O^-'OS.O lSJl f'03-8—ÖS-2 qp X tiSn3?szs?Sg zy -UBUI04 qp — s? q4gzs qjp .'g^SS' Stpgd. Woziq B^irid ' 1S qp i 4?Ag^i?j '09.0 s? q4p ;3fgg Áírfrao^ jpRJEUi 'qip'iBLz : W^WM —33.0 -851 X ' — qj) .1 ttOZÍq pn] '03-X—08-0 qp I <WP ZfS8., U989zssp 'qjp — ipqBimuioa 'q4p (818 loq4?A03[i?j ' — I 'Ö3.S—03.X. qp T Moziq gzo?j -Í3JZ89A B 3[9}Bqlí[tí!ZS tí©p^'BZSStblBtÍ?iM8n9OT TOSfelrai! *-Btq49zg : mCvHP.l ''W I13S Jp'84B^Wq5Íősí>! TOpl1 S9' -f?zs--toqí^zsjo^+iog ' .. i /píÍp--'08--:fí£i03'-X '03-,S— : ' . •|,;i qso.i?"A -Ji!) -zs líMjitjqitzo 00.1 i-A'frBA'ofe —-vJ'if}ozrtf.,SÉreTO3[''08.J-'-QZ-ö" é^tso íj ?C5.qí!Acn,, 'SBA S9 B049S 'untsis-ttos-sqij-^a 'pozsBH uinoJ«a, ; ' ••• • . • > - ... ••/,:• R? .^•lO.IVV'pK '08-X—03;! VI; 4Bd i 5jHi?x. -;lí: lOqHiqj.izg ?tjip 0881 rtpiffi^á? ^tiOBöi'i--oz.ö [B«uo8p -jpq- ;te}sm ..'bg—93. •M X , sjraÁu zs ?AOjjnj ípunBA 5[9l39niÍBA 0Z9ÍH9Ag3t V. ]nzp3[ ^JÖáraí 83,391 ?pi"i!ui -y,- -z,i4Ki:i; fímpmm -///,)// v.v.av! B3[uPsl;,f9^f'%9S9pT'',Ö9—is"' xöi&Btil' iiPisnj'stiqsg'ítós :TORZIÓ^ÍPN :5t9U9ZZ93[J9S9tII 949ÁI9q 5TtlS9}9iraptI94 ? IIMÁ1IH,!..,>! IJj orvc 1MÍ41Í '|J.i .• f" i.k.,-íuaX : •puv 'Oy—K.I®a^uuö{bízs: qiiszs snq ;ASoq^;H9jtaja^d•spaopS^fti 1.KÍSI>A öpaBifeq -ths^;./ — •ÍÍ0SB'!11ZS Án,)iii|Miín.i ofoí §9.-STjuoAgjAms -s?i498 'f-9—39;lí!SI?t£,'BíraPiB28- '09^8,3 b. 1'ibabuuoiszs • TfpJ Jf..-Alii!.^S^MJ .BO-^qniozs' |'lt:i,V/0 iutstorid • • • 8 p [ : ^ z á i ^ - ^ — - UBTÜOK '-Ö 4BÁ3CIU 8ttqs<>}49s 'OI-S—3 u.)l]4pq 'g—I1C.-I qp:r -&AI&Jf3[ 4|SBA391ZS9A !|.>i.nn:Som ratoij : (Wq ,xf 9 v m f Sxppp Z-B —'yj—i;C t|49zy' ^BZdftta^ .nAutí^i fceííbé' fopfi -J>J ÁuiMiíq '82—93 T^o 'j| 'f-g—OS '! 49Í9* -9S—38 ' AZ"M oi;9|)ii9,r|ii Si!S0).n:|Á!,)!i iiif.r,z->!;i:-VK;;i zy. . ' — i[ti;uo33i 008 S940 fí z?t[gu -Ssf 000^083 »J*tMi!» , ' 0 ^ 9 8 . ^ s o ^ r ;??Ifl|!?»í St(qB.3i4rq:' 'oí'-VOS";'l2so A o n o u T i v s r i m o

80S

'L O H

feTJlHdy

-A68I 'X5)'iaiZO>l

"WVA10áA3 m-L

'KVZS

'82

504

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . Á P R I L I S HÓ 7.

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet,

A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t k e z e t a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az

épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A takarmány és termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a'legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. M T * Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. T W Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztositiák, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019

Klattaui világhírű disz-szegfii nagyság és pompás sz pedig csakis, erőteljes, egéj b. 3 M, lOOdb. :Í

féllI

i féle 6 frt, 25'féle 12 frt, 50 í tömött nagyvirágu, legszebl 10—135 cm. magasak,^dta ggkér-

US*

Na£-S" ca uj< yümölt

osztályoz* 10 frt., 500 db. 48 fr

t válfajban 3 frt, ujabb és legújabb ingol- és Odier-féle pelargoniák 300-on I pelargóniák, fuxiák stb. ok, gyümölcsfákban, továblá törpe fácskák, díszcserjék ültetvényekhez sorfák, czok, spárga, földieper cserjék legjobb minőségben a legszolidabb kiszolgá-

Bérleti hirdetmény.

'áá

„ R O V A R / M '

Ezen a „Rovarin intézetemben" előállított védőanyag Vízzel hígítva és permetező géppel a megfelelő növényre fecskendezve, a rajtö élösködö rovarokat teljesen kipusztítja s e mellett a permeteg a legzsengébb növénynek sem árt, sőt annak növését elősegíti. A „Rovarin" 2V2 kgr. sulyu csomagokban lesz árusítva, mely mennyiség 200 liter vízre van számítva s vele IV2—2 magyar holdnyi terület bepermetezhető. 1 csomag „Rovarin" ára fi frt 15 kr. Az ezen mintához szükséges legjobb „Vermorel Eclaire" permetező gép 21 frtért szintén nálam kapható. Ugyancsak raktáron tartom a fejlödöttebb répa permetezésére alkalmazható „Chlorbaryumot" is. Pontos használati utasítás minden küldeményhez mellékelve. Megrendelések czimzendők:

JAKLITSCH JÁNOS „Rovarin intézetéhez"

A

Budapest,

3669

1897. évi m á r c z i u s h ó 29-én.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir, minisztertől, Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény.

A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében ü

A l e g ú j a b b a n s z a b a d a l m a z o t t s z e r mindenféle káros rovarok biztos kipusztítása, különösen a répán élősködő ormányos bogár és földi bolha, a cserebogár, dögbogár és honvédbogár kiirtására a

Mihály-utcsa

I89Í- évi május hó 25-én t a r t a n d ó z á r t a j á n l a t u v e r s e n y u t j á n 1897. évi o k t ó b e r h ó 1-től kezdődő 25 évre haszonbérbe fog adatni. A z 5000 f r t b á n a t p é n z letét elét i g a z o l ó p é n z t á r i n y u g t á v a l f e l s z e r e l t s 50 k r o s b é l y e g g e l ellátott Írásbeli a j á n l a t o k a f e n t k i t e t t n a p délelőtti 10 ó r á j á i g a m i n i s z t é r i u m s e g é d h i v a tali i g a z g a t ó s á g á n á l n y ú j t a n d ó k b e . A r é s z l e t e s h a s z o n b é r i és v e r s e n y t á r g y a l á s i f e t é t e l é k a minisztérium segédhivatali igazgatóságánál, a közalapitványi g a z d . f e l ü g y e l ő s é g n é l S z e g z á r d o n és a s z e n t - á g o t h a i b i r t o k belső m a j o r j á b a n tekinthetők meg.

ty-Ujváros állemás nyújt bővebb! felvilágosítást.

KLAIIVI-ban.

ROVARA

A m a g y a r tanulmányi alap tulajdonát képező s F e h é r m e g y é b e n f e k v ő , S z é k e s f e h é r v á r v á r o s á t ó l 28—, a b u d a p e s t pécsi m a g y a r á l l a m v a s u t a k s á r b o g á r d i á l l o m á s á t ó l 6 k i l o m é t e r t á v o l s á g r a eső és ez idő s z e r i n t a t e h e r á r u k n a k k o e s i s z á m s z e r i n t való felvételére és f e l t é t e l e s m e g á l l ó h e l y g y a n á n t S z i l f a m a j o r elnevezéssel berendezett vasúti állomással, ú g y n e m k ü lönben a legközelebbi időben, m a g á n a bérleti tagon a Székesf e h é r v á r - s á r b o g á r d i h . .é. v a s ú t v o n a l á n rakodó á l l o m á s s a l is biró, és k ö z i g a z g a t á s i l a g S z e n t - A g o t h a k ö z s é g é h e z csatolt s z e n t - á g o t h a i belső és k ö z é p m a j o r o k b ó l e g y e s i t e t t 4792 S k a t . h o l d k i t e r j e d é s ű s mivelésí á g a i r a n é z v e a b é r l e t i f e l t é t e l e k b e n r é s z l e t e z e t t b i r t o k a r a j t a levő g a z d a s á g i é p ü l e t e k k e l e g y ü t t a z alólirt m i n i s z t é r i u m I X . ü g y o s z t á l y á b a n

valő hatálylyal Pozsony-Uj város Állomás az 1898. évi < t rák-magyar kötelék díjszabás II. rész 4. füzetében iphta) szállítására szőló 29. kivételes díjszabásába •

AD. SWOBODA,

POZSONY,

ÉVFOLYAM.

19502/97- számhoz, .

B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alakult 1891. évban. gróf. Alelnök: C s A v o s s y Béla.

ZOLTÁN, SZÖNTI ZSIGMOND, SZTÁBAT ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNBOB gríf. Vezérigazgató: 8 Z Ö M Y I Z s i g m o n d ,

2 8 . SZÁM. 7 - i K

5.

sz.

FRIGYES

„ R É P A B O G Á R "

czimü müvének magyar kiádása már teljesen elfogyott, de a mü német kiadásából még néhány száz példány kapható JAKLITSCH J Á N O S „Rovaringyárosnál" P o z s o n y , Mihály-utcza 5. sz. 3584

Ára 50 krajczár.

Budapesti közúti vaspálya-társaság. Hirdetmény. A Budapesti közúti

vaspálya-társaság

XXXII-ik rendes közgyűlése f. évi április hó 22-én délutáni

órakor

a t á r s u l a t s a j á t é p ü l e t é b e n V., L i p ó t - k ö r ú t 22. s z á m a l a t t f o g megtartatni, N a p i r e n d : 1. A z i g a z g a t ó s á g évi j e l e n t é s e ; előterjesztése az 1896. évi z á r s z á m a d á s n a k és m é r l e g n e k , v a l a m i n t a f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g erre v o n a t k o z ó j e l e n t é s é n e k ; az osztalék m e g á l l a p í t á s a ; határozat a felmentvény megadása érdemében. 2. I n d í t v á n y a kocsivezetői s e g é l y a l a p t á r g y á b a n . 3. J e l e n t é s f o l y a m a t b a n levő é p í t k e z é s e k r ő l és k i l á t á s b a v e t t u j é p í t k e z é s e k r ő l ; erre vonatkozó h a t á r o z a t . 4. A f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g m e g v á l a s z t á s a . AZ IGAZGATÓSÁG. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

2 8 . SZÁM. 7-IK

-KÖZTELEK,

ÉVFOLYAM.

1897. ÁPRILIS HÓ 7.

Eladó állatok, 3 0 d a r a b j ó c o n d i t i ó b a n lévő, r é s z b e n b e t a n í t o t t , b e f o g á s r a a l k a l m a s 5 éves erd.élyi f a j t a t i n ó , t o v á b b á 4 0 d a r a b számfeletti erdélyi f a j t a B á r ó W e s s e l é n y i ' n y á j á b ó l származó t ö r z s k ö n y v e z e t t 5 — 6 é v e s f e h é r t e h é n . V e v ő k n e k előleges értesítésre Z á k á n y v a g y M u r a k e r e s z t u r á l l o m á s o n kocsi áll rendelkezésére. Megkoresések

U r a d a l m i b é r n ö k s é g Belezna, u. p . Z á k á n y i n t é z e n d ő k .

Freystádtler Jenő lovag Tót-Vázsonyi uradalmában első osztályul | Telivér Rambouillet

3619

tenyészkosok:

vannak

ELADÓ

| uradalmi intézőségénél.

ÓZSATŐ

Magy. kir. államvasutak.

Hirdetmény.

Frigyes

czukorgyári igazgatónál

|

eladók.

Bővebbet az

n é h á n y száz d a r a b k é t és h á r o m é v e s szép, t ö b b n y i r e u j f a j ú , á t l a g 2—2.5 m e t e r m a g a s s á g ú , szálas, tőről n e m e s i t e t t , sürii k o r o n á s , c s e r é p b e n lévő

lovag Klaudy

505

.

Keletnémet-magyar vasúti kötolék. k !i ' ' , : •• , .1 i > lép a keletnémet-magyar kötelék! díjszabás U. rész 1. füzei "hatórozmtoyok Dauzig Hauptbahnhoí és Pozsony dynamitgyár álláinások f(

3624

S e l y p e n , (vasút-, posta- és távivó-állomás).

lóárorés. F. év ápril hó 14-én reggeli 9 órakor Orosházán (Békésmegye, Nagyvárad-Szegedi vasútvonal)

30 darab 4 éves angol félvér hátasló

fog elárvereztetni a gróf Károlyi örökösök szénási és gróf Berchtold Lipót árpádhalmi méneséből. — Felvilágosításokat ad W I L L I & M XrfOXTG, ménesmester, CSOKI g - r á d - M á g o c s o i n .

s! Gyorsáru^íjíételek Dauzig^Hauptbahnliof állomások részéj-%. továbbá -azen állomásit úgyszintén Morgonroth, Bréka és Nagy-Kata állomásoknak felvétele a" szőlő és gyümölcs gyöt *rnk«n« szállításra érvényes 8. sz. kivételes díjszabásba. Nagy-Káta állomásoknak felvétele a gyümölcs- és tojásküldemények kc mányokban való szállítására érvényes 6. _ i Bükk Csáktornya Kanizsa Kisbét I.epsénj I.oro Moi Szombathely, Iván déli vasúti állomások, valamint Eszék, Eszék-alváros, Jákó, Kaposvár, SomoJgy-Szobb 6, Egerszeg máv. állomások felvétele a gyapjú szállítására érvényes 20. sz. kivétele _ 6 A benzin szállítására vonatkozó 33. sz. kivételes díjszabás díjtételeinek 7. A kovakövek szállítására érvényes 26. sz. kivételes díjszabás díjtételeinek mé iíónyabáuya, Pelsőcz, továbbá Antonienhütte, Beuthen, Borsigw'*' "" • ihütte, Kuuigundenweiche, ^Laurahütte^Ludwigsglüí gázviz szállítására éi trágyaszer iwald-Ellguth, de, Bolatitz," Bolkenhaus _ . I selhafswalde Grossgraben-Festenberg, Hansdorf, Hertwigswalde, Ingramsdorf, Karzec, Marklissa, Neukirch, Pleschen, Pürbischau, Tost^Voigtsdnrf és^Wtochkoi 5teles díjszabás nyergólóm szállítására. ! állomásnak felvétele a horganyszállitásra érvéi üitására érvényes 37. számú kivételes díjszabás 1 111 1 I 1 11 <" 1 H u vétele a kohóüzemre szolgáló salak és vasérczoli í. Óza állomá s felvétele a magnesitküldemények szállítására i 17. Sajtóhibahelyesbitések a kii Az ezen pótlék által előidézett i Ezen pótlék a magy. kir. állam 33. szám alatt 25 krért kapható.

autató kiegészítése és száUitási póthatáridők, elések csak f. évi május hő 1-tSl lépnek hatályba, díjszabás elárusító hivatalában, Budapest, Csenget

részes vasutak nevében is.

HIRDETÉSEK IVélumözlietleii a Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület

„ i s t v á n t e l k i immúnis 4 4

homoktalaju

szőlőjéből a következő európai és amerikai szőlővesszők eladók: Gyökeres vesszők. Olasz Rizling — 2000 db. ezre 16 frt. Sima

vesszők.

Olasz Rizling — 1500 drb ezi Chasselas blanc 1200 „ ., „ blanc crqii. 900 „ Mézesfehér

4000

Amerikai gyökeres Vialla II. oszt 2000 Herbemont II. oszt. 1000 Jaquez II. „ 600 Riparia Sauvage II. 8000

vesszők db ezre 8 „ „ 8 „ „ 8 „ „8

Amerikai sima vesszők. Herbemont I. oszt. 2300 db. ezre 6 Riparia Sauvage L 8000 , „ „ 6 Megrendelések az

Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójához B U D A P E S T , K ö z t e l e k : intézendők. — Az elszállítás t a v a s z s z a l történik a megrendelés sorrendjében. — A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel szedetik be. — Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ.

gCT

felvétetnek a kiadóhvatalban BUDAPEST, fjllői-ut 25-dik szám.

dolgozó r é p a t e r m e l ő

gazdára

a czukorrépa felültrágyázásához DOBRY s z a b . e g y e t e m e s

US®

Salétrom-sorrahintö gépe melynek segélyévol^a drága^Chillsalétrommal takarékoskodni és^azMeyesen egyöntetüeii és tökéletese ^ sz á z jjy g é p T a a használatban tulajdonosaik teljes megelégedésére. Közelebbi tudósítással szolgálnak, leirást és árjegyzéket ingyen és bérmentve küldenek, beérkező megrendeléseket gyorsan elintéznek.

ANTON DOBRY mim pifárai UNTERCETNO ésJUNGBUNZLAU

Csehország.

,dta; bizonyos mennyiséget teljesen egyöntetűen hinti szét, a ré kihintést a kiömlési csövek teszik lehetővé. A gép könnyen kezelhető és a legjobb bizonyítványt állíthatom o-azdiink minél sűrűbben értékesítsek a hasznot, melyet a gé legjobban. ajánlhatók.

506

KÖZTELEK,

1897. ÁPRILIS H O 7.

2 8 . SZAM. 7-IK

ÉVFOLYAM.

Lapunk kiaddhiYaíalában, Budapest, Üllői=ut; 2 § . ( K ö z t e l e k . ) a

következő

és

regféuyek

áron kaphatók:

leszállított

A sertés javítása és

a a g y

mezőrBnflörséflrol szóló 1891. éri III. tönéiyctftt, a végrehajtására vonatkozó rendelet,

magyarázatokkal

s z a k m u n k á k

Magyar Gazdasági Czimtár

mezöoazflaságról

miniszteri

j j a z d a s á g i

el-

látva, e g y f ü z e t b e n .

a s g y e d a l a k , 3 S íir t e r í e d e l e s s i b e n . . T a r t a l m a z z a az összes ffazd. e g y e s ü l e t e k , g a z d a k ö r ö k , f ö l d b i r t o k o s o k , u r a d a l m a k , h i t b i z o m á n y o k , b é r l ö k , g a z d a t i s z t e k , e r d é s z e k

pontos

é s legmegbízhatóbb

M

czimeit.

r e g - é n y e k

mesterséges ke NEM SZABAD SZERETNIE, lí

forgalomba h o z a t a l á n a k tilalmáról szóló

á r o n :

Irta Conan Doyle, fordította Fáy J. Béla. Ara portómentesen megküldve 1 frt helyett 40 kr.

Törvény.

U17T T R Irta Anna Vertua Gentile. Ára portó- « W/ÍV fl T VQ Ál>TiAf< IrtaMathers Helén t> El I l i i A , mentesen megküldve 1 frt helyett A l l l l X A i i Elí> U l í i / V U , Ara portómente40 krajezár. sen megküldve 1 frt helyett 40 krajezár.

Magyarázó j e g y z e t e k k e l ellátta : Dr. L ó n y a y Ferencz. Ára S O k r .

MI A SZERELEM? t ^ - T Z ^ : EONDA MIKLÓS, küldve 1 frt helyett 40 kralczár,

tulajdonát képező Temesmegyében

fekvő s alább í

\ 1897. évi október hó 1-től számítva tizenkettő (12)! » évi időtartamra újra haszonbérbe fognak adatni: < i a hittyiási 529» hold, a szirbovai 3 S holddal össze- j > sitve, együtt tehát 562» hold, | a ligeti 359® hold és a ligeti 971S hold. ^

A bérbeadás iránt a zárt ajánlatu tárgyalással egybekötött nyilvános

szóbeli

árveri

\ 1897. évi április hó 29-én délelőtt 10 órakori » | , » | l f |

s

a

A mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló 1894 . évi Xll-dik törv.-czikk alapjáii összeállított: I.

Káté községi mező'- és hegyőrök •s&m&ca. Ára portómentes küldéssel 20 kr.

n.

Káté az uradalmi csiszol: •szármára. Ára portómentes küldéssel 20 kr. Összeállította: dr. BALKAY BÉLA. Mindkettő csinos zsebkönyvalaku keménytáblába van kötve és 20 oldalas jegyzők-naplóval ellátva.

1HARRIS0N m GREGOR & W 4

Földhaszonbéri hirdetés. iradalom

a

Irta:

AZAraERDÉSZ ÜR FIA, . v S S & » Aportómentesen MALOM TÖRTÉNETE, portómentesen megküldve 1 frt hely. 40 kr. megküldve 1 frt. helyett 40 kr.

fordította: Fáy J. Béla. Ara portómentesen megküldve 1 frt helyett 40 kr.

l

H u . £ í y P á l uradalmi főtiszt. E53 Ára portómenteg küldéssel 1 f r t 1 0 k r . EO

'űü EGY CS0DAE1EER KALANDJAI.

Lajos. Ara portómentesen megküldve 1 forint helyett 40 krajezár.

készítésének

l e s z á l l í t o t t

a

K .

Ara térmentes küldéssel 1 frt 10 kr. é r d e k e s

l

gazdák és hizlalók használatára.

Miután az összes gazdasági egyesületek tagjainak névsora a lakhely és utolsó posta pontos megjelölésével benfoglaltatik, a g a z d a s á g i e g y e s ü l e t e k n e k és k e r e s k e d ő v i l á g n a k nagyon ajánlható* Á r a f ő z v e 7 frt, k ö t v e 7 f r t 5 0 k r .

A.

z

fog a Buziáson székelő közalap, gasd. ker. föiisztség hivatalos helyiségében megtartatni. • Ezen árverésre béreim szándékozók azzal hivatnak meg, hogy 50 kros bélyeggel ellátott és kellő ^ bánatpénzzel felszerelt írásos zárt ajánlataikat, melyen a holdanként megajánlott haszonbéri összeg . számokkal és betűkkel kiírandó és kijelentendő, hogy ajánlattevő a bérleti feltételeket ismeri s azoknak « magát aláveti, bértárgyanként külön a fenti határidő előtt nyújtsák be alólirott főtisztséghez és a | borítékon jelöljék meg, mely bértárgyra szól. , Bánatpénzül a bérleni szándékolt birtoktest minden holdja után Egy (1) frt teendő le készpénzben . < vagy az állam által óvadék képesnek elfogadott értékpapírokban. j

* Kikiáltási ár holdanként a hittyiási 562® holdnáli ! 12 frt, a ligeti 359Ü holdnál 7 frt 50 kr., és a ligeti 971® holdnál 8 frt 08 kr. | Oly egyének, kik gyámi hatalom vagy gondnokság alatt állanak, úgyszintén a kik az uradalom- * mai szemben hátralékos tartozásban vannak vagy bármi czipaen perben állanak, az árverésből ki É Elkésve érkezett, vagy utoajanlatok, valamint kellően fel \nem szereltek figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlattevők közti szabad választási jog az uradalomnak tartatik fenn. A részletes haszonbéri feltételek a ker. fötisztségnél Buziáson, valamint — a hittyiási birtokra vonatkozó — a nagyköveresi és a ligetiekre vonatkozók, a csákovai in. kir. közalap, ispánságoknál a szokásos hivatalos órák alatt betekinthetők. BUZIÁSON, 1897. évi márczius hó 21-én.

M. kir. közalap, ker. főtisztség.

í | . « f

I I I

m

m

•

Albion

ilbion

www daráló-gépei a legjobbak. Kapható

Gvaepel Hugónál, Budapest, V., külső váezi-ut 46. Árjegyzék

ingyen

és

bérmentve.

Méhészeknek fontos! Több mint husz kiállításon legmagasabb díjakkal kitüntetve. Élőméhek vételnél (magyar bánátvidéki) m é h k a p t á r o k , s z e r s z á m o k , e s z k ö z ö k és mindennemű méhészeti szükségleti tárgyak beszerzésénél a legezélszerübb a K t t h n e Ferencz-féle jóliirnevii első magyar kereskedesmi mélitelep (Budapest, I . A t t i l a - u t c z a 1 5 1 . s z á m ) folyó 1897. évi g a z d a g o n illusztrált á r j e g y z é k é t m e g hozatni, mely kivánatra mindenkinek készséggel i n g y e n é s b é r m e n t v e megküldetik. 365ö

2 8 . SZAM. 7-ÍK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK,

detési W 1 5 sííi£ 30 kr., e^en foíül 2 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim te minden beiktatásnál 30 kr. béjyesillel

KIS

m i .

ÁPRILIS HÓ

7. izdák és a szakirodalom term ist keresők és adók hirdetn ik fel e kedvezményes rovatban.

HIRDETÉSEK,

; C s a k oly l e v e l e k r e vulit-^oliinU, m e l y e k k e l válns/.i-a s z i i k s é g c s levéltoély eg-et v a g y l e v e l e z ő l a p o t VTisztelettel kérjük Tejgazdasági mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre tal ember,. gazdaságban óhajt '{mielőbbi belépésre. Czim ajánlatukat kiadóhi- • állást,' kiadóban. .. .;'' 3665 vatalunkba küldik, azokhoz a megfelelő Claíiatiszt levélbélyeget csatolni szíveskedjenek, inert a kiadóhivatal azt saját költségén nem továbbithatja. Földmives-

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,

tévő^díb Howard félt há*mP ;eke. Felvilágosítással szolgál

mtat^bewí irodát mu'"kálitok ^z^^Ttv^T^yny^^^in^litíe^

Ctépész. pré)^í» ^alatt * megtudható™ Egy 20 lóerejü, e:«owter-féle ' nu •.ybizlMl,',. .Ililovcji-S ,J kerestetik. Olyanok,'kik a laka-' ÁLLATOK, b^i Részesülnek ^Kérvőn^ek^" lO drb

Szakképzett jártassággal bír s* ezt kellően

Állásnélküli gazdatisztek, addig is, mig mint tSzteességesa k S e ' t h e H u S nak. Hol? megtudható a kiadóhivatalban. 3300/a Kertész, fen "gába^'járfc^feívMetik. szakácsné. Ajánlatok „Palotási gazdaság"-hoz^, P°sta Apez, He-

baromfi

h e t e n k i n t 2 0 100 p á r

IPI

Szőlőoltványok száza 8 frt, York-Madeira

Tokaji bor

K i kifogástalan

takarmány répamagot jutányos áron óhajt beszerezni, forduljon 3428

Hald e le megkereskedéséhez,

A böhőnyei b'ériiradalómban f. é. máju^hó erélyes és képzett egyének pályázhatnak, kik hosszabb ideig mái- bérgazdaságokban működtek és erről valamint helyes raimakeítótva^Tvértkblzo1 nyitványok másolatokkal,, me-. lyek vissza nem küldetnek Steinitz Adolf úrhoz Kaposvárra 8660 intézendők. • Az E n p n s

Xenyész k o s és^^ bika ^ eladás. Méltóságos

Lóheremag,

S l i S S S i ^.^Megtoeséseket J g e n

e l a d ó , herczeg WindischGraetz Lajos ; pmczéjéből, valódiságráért kezesa I atty á'rt i° (p o s ta^blrt án .Z°3635 s é g v á l l a l t a t i k . 3637 L e v á g o t t

S^T tí^ rirf ^ ^ " ^eleven

Ézledéyes, kiállításon „legmagasabb díjjal: d í s z oklevéllel kitüntetve

súlypkkal együtt, m Olcsó birtok.

Kulcsár, daímakbasfc ' volt "alkalmazva, nőtlen^ ^cerestetili. JPzim :

Budapest, Károly-körut 9.

^"egelső^tllírsan^feíad^

rinó negrettf törzsn^ájból 20 db. továbbá merinós fésűs juhokból' főbérnökségénél11" egy" TríToki testüek^af ldJJgyVú Va ván* másXtokkar feísze?eít kezhetm az uradalmi mtézoseg^ SaThS0Eny!ngre, WldeníSk^ e r é f Teleki

(frb* csemete

Eupaii n \ Székely tengeri

otaM mm,

K o h n

50 kilón felüh mennyiségben kapható

Dr. Lezidl Adolf,

Gróf Teleki Arvéfl

praeparatoriuma

Szétküldés ab Alvincz és

tanszerkészitő-

> 1 .

drassói uradalmában u. p.Konca.

kévekötelek 41 2 m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 drbot 7 frtért Ugyanily

Bellán Mátyás, Bács-Cséb.

Magyar-óvái-i gazdasági akadémiát véglett

Hirdetmény. földbirtok,

ctakis'kereS

3033

Eladó

világosítást6 ad Piróth István Puszta-Délegyháza, u. p. BujgL

éEUpyk?ád{h!va
J ő minőségrtt

Teljesen megbízható magtáros-gazda, kinek jő írása, számolása van, ny.olcz évi gyakorlattal, jő bigazdaságot, könyvvezetést tö-

Hégr

3663 családi körülmények miatt azonnal átadandó. Czim a kiadőhi-

tanár

3040

és

Intézete B U O & P E S T , II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036

e m l ő s ö k és m a d a r a k természethü,művészi és tartós k i t ő m é s é r e . Jutányos árak. Az állatok friss állapotban előleges preaparatió nélkül 1 I n g a t l a n - és J e l z á l o g "ildendök be. Forgalmi-Intézet, BBudapest, Váezl.kitrnt : fLegnagyobb Ingatlan- és ti lzólog-Forgalmi-Intézet a t Mnarchtában, egyedüU, m.., Irta: R á c z S á n d o r . Mhatouágok én a legtekintélyesebb JfBldbirtokosohM ajánlvc Ára I frt 50 kr.

H o i M ő telepítése.

LóvásárKaposvárott

szeszgyár-

1897. április 8-án. A vásárt a „Somiigymegyei gazdasági egyesület" rendezi. A vásái•ra közel 2QO darab ménesbéli ló fog elővezette!;ni s együttesen felállíttatni. A be-' jelentett lovak kaitalogusát a lóvásári iroda Kaposv á r o t t kívánatra dijmentesen' megküldi, ugy mindennemű kérdeziSskődésre készséggel válaszol. 357S,

Bővebbet a kiadóhivatal. M. kir. á'lamvásutak. Igazgatóság. Hirdetmény. k Igazgatóságától vett értesítés szerint a esaVargőzös 'meneteknol n esavargőzös megállóhely közti újbóli felvétele következtében a buda kedő és Esztergom csavargőzös megállóhelyen menetrendszerű tartóz vonatok f. évi márczius 8-ától kezdve a megállóhelyen ismét meg

t^le^^'N^gy-Kágyafutó^ső^pos/a kaphatók. 3655

ta^Stl^Üketólf

fHTörleszt. kölcsön 1 földbirtokokra.

portióköteiek 6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemiieket ajánl legjutányosabb árakon

ÁLLÁST KERESŐK, Adai in. kir. földmivesiskolát jó siVEGYESEK. kerrel végzett 3. egész életében paraszti ^munkával foglalkozó Birtok. tevékeny férflu szolgálatot kemagtáro^ TOgr^munkavezítő' Igényei a megélhetésig terjed1 i 1 ni | i a'/. " 1 1 ,l,i rtmes'uri líkSfés "szűk' Bertalan magy. kir. földmives- kén iskolai Igazgató. Megkeresések séges gazdasági épületekkel JJorgosra 1 „tóze:..lök C ii v ii Ferencz név alatt. 3627

"

„Werndl"-fegyverek

talajban is egyenlően s kitűnően díszlik. Szőlők, kertek, vény t^képfz

V

Ö császi. és kir. Fenségé J ó z s e f f ő h e r c z e g és ő királyi Fensége FUlöp Szász-CoburgGothai h e r c z e g udv. szállítója j

Élősövény Eladó

küldenek.

Eladó

ől

A magyar gazdatisztek és erdötisztek orfekvétű Szagos egyesülete ajánya a t. nak állásközvetítő osztályánál bejelentettjagjait elhelyezésiB.

Üzletvezetőség Miskolcz.

M. kir. államvasutak.

Pályázati hirdetmény. Mezögazd. és erdészettel foglalkoíí'c iiTugdijinté/.ete. Eszközöl biztosításokat: nyugdíjra, ságfOTdlízetlTs^zSlíf1^kon nem nyerészkedésre alakult vállalat,fe.ivana.traalapszabály díjtáblázattal és bővebb felvilágosítással szolgál az iroda: Budapesten,tt.^ker., Lónyay-

Iiegkorábban érő székeiykukoricza vetBmag eredeti Székelyföldön termelt

nsutak részéről a Szerenos—s.-a.-i^helyi, ^Legenye^ilihály—lupkow^i és ovábbá a vonalszakaszokon levő osztálymérnökségek székhelyén, neve?enye—mihályi osztálymérnokségnél, ' Sátor-Alja-TJjhelyen a fűtőház és monnán az osztálymérnökség iroda helyiségeiben és a fennebb felsorolt zaiban létező óráknak jókarban tartása, szabályozása és javítása iránt ezennel nyilvános pályázs A pályaórásí állásra jel cezni óhajtók felhivatnak, hogy sz yszerüen bélyegzett'és bizo ig a magyar királyi állam Uíüviinyol-k;.! :oIsZ;t, 1; -.já,:!-,! it folyó év május hő 2Ó-án déli'12 .ajánlat pályaórási állás el itkárságához ozimezve, e feliratti issa—legenye—mihályi

.éli 12 óráig bánatpénzképen IC atétbe helyezni vagy posta utjá A pályadrási állásra von sztály) a hivatalosjrák tart™ lfogadják. ^

lí^oriüSrtwSsféíW^tópén! etőséghél (II. emelet, gazdasági iz ajánlattevőkről feltételeztetni terjedelmükben kötelezőknek iz ajánlott áUWnjLos*

rtja magának a^ jogot, hog; Az

üzletvezetőség.

508

KÖZTELEK.

Bérszántás gőzekével. A legújabb eredeti F o w l e r - f é l e C o i n p o i m d lésre vállalkozik

gőzekékkel

2 8 . SZÁM. 7-IK

1897. ÁPRILIS HÓ 1 .

talajmive3171

W O L F F ERNŐ gözszántási vállalkozó,

ÉVFOLYAM.

Elsőrendű manila kévekötőfonalat bármily szerkezetű aratógéphez 43

forintért

szállít a

Szegedi kenderfonógyár részv. SZEGEDEN.

társaság

B u d a p e s t , Kelenföld, F o w l e r - t e l e p .

Csemiczky és Társa BUDAPEST, A t. gazdaközönség, figyelmébe állatgyógyászati készítményeinket:

ajánljuk

törvényesen

védett

A zalatlinai kénkovand ipar r. t.

P 0 RCE I biztos óv- és gyógyszer

sertésvész

e _d.arab sertés számára szolgáló

kénsa?- és műtrágya-gyára Kólika-cseppek

lovak "számára.

Egy üveg 60 kr.

Seb-olaj a legkitűnőbb szer mindennemű nyitott állati sebek és fistulák gyógyítására. ügy üveg 1 frt. RestittUions-fluid

(Üditő szesz) lovak számára

Egy üveg 1 frt.

ajánlja legjobb minőségű mindennemű

MŰTRÁGYÁIT a t . cz. g a z d a k ö z ö n s é g I). ü g y e i m é b e .

Árajánlatokkal készséggel szolgál a Egyenest a szabadalom-tulajdonostól Magyarországon kizárólag és egyedül csak

MAUTHNER ÖDÖN

Központi iroda, Budapest, IY., Bécsi-utcza 5,

magkepeskedésében

B l l ) A P E S T E . \ , VI., Andrássy-ut 23. szám alatt kaphatók a SS.OOO-ik szám alatti szabadalom által védett eljárással

— = =

impregnált valódi

EE—

északnémetországi

eiite takarmányrépa magvak a c s i l l a g a jegy tüntetve. De kaphatók az impregnált csillagjegyü répamagvak 50 kilón aluli, minden kisebb mennyiségben is. Ezen impregnált répamagvak rendkivül nagy horderejű előnyei, a nem impregnált közönséges répamagvak felett a kővetkezők : Az impregnált répamagvakon meg vannak semmisítve a számos répabetegségeknek kutforrásai: a répamagvakon élősködő penészgombák. Az impregnált répamagvak 2—4 nappal előbb kelnek ki, mint a közönséges répamagvak. Az impregnált répamagvak jóval több és erősebb palántát fejtenek, az erősebb palántákat pedig, mint tudjuk, nem támadják és nem is viselhetik ugy meg a balhák semmint a gyöngébbeket. Az impregnált répamagvakból kelt palánták vegetációja sokkal gyorsabb s bujább és mintegy nyolc nappal előbb egyeltethetők ki, mint a közönséges répamagból kelt palánták. Az impregnált répamagvakról bebizonyították az összehasonlító termelési kísérletek, • hogy a rovarok nem bánthatták s hogy a gyökérüszög sem támadhatta meg ugy, mint a közönséges répamagot. K a p h a t ó : C s i l l a g j e g y ü i m p r e g n á l t vörös és s á r g a oberndorfi, v ö r ö s é s s á r g a eckendorfi, s á r g a olajbogyóalakú, v ö r ö s M a m u t h t a k a r m á n y - r é p a , á r a m i n d e n i k f a j t á n a k méterm á z s & n k i n t 30 f r t .

Magyar kir. államvasutak. Igazgatósig. Hirdetmény. is Magyarország, másrészt^ Németország, I i. (Pótlék kiadása.) rt április hő l-jével az áruforgalom egyrészt Ausztria és Magyarország, mi rémetország, Luxemburg, Belgium és Németalföld között ezimü díjszabás 1896. évi mározra edénykoo A pótlék életbeléptetésével a megnevezett díjszabás 8. mányok, illetőleg a fentidézett I. rész forgalmi területén fenni kocsikra nézve foglalt határozmányok hatályon kívül helyeztet: ~"óTléka4°észeshvasü Budapesten"," 1897. márczlus 16-án. A m. kir. államvasutak igazgatósága a részes többi vasutak nevében is. 37100/97/CII.

áruforgalom egyrészt A

Sropper Samu mezőgazdasági

gépi-aktára

B u d a p e s t , l á c z i - k ö r u t 52. Ajánlja mérsékelt árakon a jelen idényre

SACK RUDOLF

legújabb rendszerű és a legmesszebb ° igényeknek is megfelelő

eredeti

Saek aczélekéit

Deering-féle kévekötőgép. és azokra ugy a szőlő, mint burgonya, kukoricza stb. mivelése ozéljából szerelhető készülékeket. Ez alkalommal különösen felhívja a t. gazdaközönség becses figyelmét az általa képviselt DEERING-féle a világ legnagyobb amerikai aratógépgyárának hírneves

fü kaszálógépei re, marokrakó- és kévekötő aratógépeire, valamint egészen aczélból készült SZÉNAGYÜJTÖ és szénaforgató gépeire, mely gépeket teljes jótállás mellett szállítja jutányos árakon. Bizonyítványok fenti gépekről, kimerítő árjegyzékek és készséges felvilágosítások.

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).

2 8 . SZÁM. 7 - I K

ÉVFOLYAM.

- K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . Á P R I L I S HÓ 7.

509

K ü l ö n l e g e s s é g a t á v b e s z é l é s terén.

Hangosanbeszélő-

GRAFIT-MIKROFOH 99

Deckert"

szabadalma.

DECKBHT és HOMOLKA ©lektrotechnikai műintézet Gyár: Izabella-utcza 88. H I I ( 1 a | ) O N Í ,

Raktár: Dorottya-utcza 8.

V i l i á m l i á r i t ó le

Cs. ém kii% h i t e i

becsüsök a i

elektro-

technikában.

B é c s - P r á g a -

B r ü n n — P a r i s . a legbiztosabb kivitelben.

Hangosanbeszélő-Grafit-Mikrofonunkkal sikerült sok évi tapasztalat, Javítás és g o n d o s s z e r k e z e t által egy oly t á v b e s z é l ő k é s z ü l é k e t előállítani, mely ezen á téren a „ l e g j o b b a t é s l e g t ö k é l e t e s e b b e t " képezi. Ezen mikrofon mindenekelőtt a gondolható lege g y s z e r ű b b s z e r k e z e t által tűnik ki, az időjár á s o k ellen érzéketlen, az állandó, kitűnő é s h a n g o s m ű k ö d é s b e n m e g l e p ő és minden nyilvános Tsisérleteknél ezen előnyök f o l y t á n m á s készülék által utói nem éretett s túl nem szárnyaltatott. Hangosanbeszélő Oraflt-Mikrofonunk több európai állam távirda-kezelősége által állandó használatba elfogadtatott; a es. k. osztr, kereskedelmi minisztériumnál eszközölt próbák pedig azon eredményre vezettek, hogy a 6 0 0 klmtr. hosszú BécsTriesti telefonvonalnál kizárólag hangosanbeszélö-grafit-mikrofonunk lett alkalmazva. Ezen mikrofonnál D e c K e r t által az első kísérletnél észleltetett a hangzó (éneklő) hallótelefon tulajdonsága, mely a készülék rendkivttli érzékenyg é n e k t u l a j donitható.

Különösen fonunkkal állomás, Különleges

Szakkörökben, szak- és napilapokban ezen érdekes tünemény sokszor megbeszéltetett s itt csak annyit jegyzünk meg, hogy az emiitett kísérlet más szerkezetű készülékekkel, tökéletlenül vagy egyáltalán nem sikerült. A v a s ú t i s z o l g á l a t n á l ezen mikrofon — a beszélt szónak h a n g o s , é r t h e t ő és t i s z t a visszaa d á s a m i a t t — r e n d k í v ü l i é r t é k k e l b i r ; főleg felemiitjük a v é s z j e l z ő készüléket, melynek czélja az, hogy a vonal bármely pontjáról a legközelebbi állomással beszélni lehessen. A m a g y . kirá l l a m v a s u t a k , a cs. kir. osztr. á l l a m v a s u t a k és az a r a d - o s a n á d i e g y e s ü l t v a s u t a k igazgatóságainál ezen készülékeink a gondolható l e g j o b b s i k e r r e l használtatnak. Hangosanbeszélő-Ctraiit-Mikrofonunkkal ellátott — -minden ' czélu telefonberendezésekhez — szerkesztünk és gyártunk készülékeket, különösen: 1. K é s z ü l é k e k e t v á r o s i h á l ó z a t o k h o z és hosszú vonalakhoz, egyes városok egymásközötti összeköttetéséhez. 2. K é s z ü l é k e k e t a v a s ú t i s z o l g á l a t h o z mint v é s z j e l z ő k é s z ü l é k e t , melyekkel a volna

felemlítjük, hogy minden meglévő, nehézség nélkül,

telefonárjegyzékQnkkel,

mely

4. Készülékek mezőgazdasági és erdészeti czélokra, majorok és erdészlakok összeköttetéséhez aradalmi és erdészeti igazgatóságokkal. C. K é s z ü l é k e k e t k a t o n a i czélokra, g y a korlatok, v á r a k , lövöldék, t ü z é r s é g i lövőt e r e k stb. számára. 6. K é s z ü l é k e k e t zeneátviteli, kémlelő dési és k i s é r l e t i czélokra. 7. K é s z ü l é k e k e t minden ozélra, p i l l a natkaposolóval, központ használata nélkül.

hangosanboszélő-grafít-mlkrobármely szerkezetű telefoncsekély költséggel ellátható.

140 ábrát

értesítésekkel

bármely pontjáról lehet a vasúti állomással beszélni; továbbá k é s z ü l é k e k e t a f o r g a l m i és fűtőházi r o d á k k ö z ö t t i k ö z v e t l e n é r i n t k e z é s h e z és p á l y a ő r ö k n e k a k i t é r ő k k e z e l é s é r e és a teheráruk jelzésére vonatkozó megbízások adásához. 3. K é s z ü l é k e k e t mindennemű g y á r a k , tüzőrségek, b á n y á k , p é n z i n t é z e t e k , irodák, üzl e t h e l y i s é g e k , szállodák, k ó r h á z a k és lakások számára.

tartalmaz,

díjmentesen

tervekkel,

rajzokkal,

költségvetésekkel

szolgálunk.

Az általunk felszerelt berendezésekért több évi jótállást vállalunk. © 2 r

Czégünk

által

berendezett

telefonvonalak

és villámhárítók

jegyzéke

a túlsó

oldalon

H9M9 olvasható.

és

510

KÖZTELEK, 1897. ÁPRILIS HO 7.

D É C K J C R T

és C!ZÉCJ

Gyár : Izabella-iitcza 88. sz.

2 8 . SZAM. 7-IK

ÉVFOLYAM.

H O H O L H A -

BUDAPEST .

Raktár: Dorottya-Utcza 8. s l

által berendezett

telefonvonalak és villámhárítók jegyzéke: Városok közötti összeköttetés, Belföldön: BUDAPEST—Bécs. BUDAPEST—Arad. BUDAPEST—T&riesvár. BÉCS—Xr\eszt, . , , Külföldön: • LONDON—Manchester. LOHDON— Edinburgh. LONDON—Dublin. Koronauritilalom, Gödöllő.' Főhérczégi uradalom, Föherczeglak. „ Márkusfalva, „ „ Alcsuth. „ .. Kis-Jenő.

Uradalmak:

.

'

-

,

Herczeg Hohenlohe, M.-Szt-János. Herczegi uradalom, Pa-Vacs. Herczeg Odesc'alchy, lllok. Herczeg Eszterliázy Földsziget. Herczeg Coburg Gothai uradalom, Sumjac. Gróf Andrássy Aladár,- Velejte. Gróf Széchényi Sándor, N.-Dorogh. Gróf Normann Elirenfels, Bizováe. Gróf Eszterliázy M. Mór, Csákvár. Gróf Nádasdy Ferencz, Soborsin. Gróf Zicliy Jenő, Pa-Vám. Gróf Sztáray Antal, Nagymihály. Gróf Nádasdy Ferencz, N.-Ladány. Gróf Jankoyicli Aladár, Gabuna. Gróf Majlátli József, Perbenyik. Gróf Forgácli István, N.-Szaláncz. Gróf Wenckheim Dénes, Doboz. Gróf Majláth Stefánia, D.-Miholjac. Gróf Majlátli György, Zavar. Gróf Hunyady Imre, Kéthely. Gróf Bolza József, T.-Iíürt. Gróf Zselénszky Róbert, Uj-Arad. Gróf Apponyi Sándor, Lengyel. Gróf Csefconits Endre, Enying"—Zsombolya. Gróf Barbó Miksa, Bars-Füss. Gróf Festetich Tasziló, Keszthely. Gróf Andrássy Géza, Parnó. Gróf Eszterliázy Miklós, Tata. Gróf Wenckheim Frigyes. L.-Szt-Miklós— Borossebes. Gróf Wenckheim Géza, Gerla. Gróf Dégenfeld, Erdő-Száda. Gróf Zichy Béla, Lengyeltóti. Gróf Korniss Viktor, Deés. Gróf Hadik Barkóczy Endre, Tavárna. Gróf Korniss Károly, Szerep. Gróf Pejaclievicli László, Nasic. Gróf Széchényi Emil, Vajszka—Lábod. Gróf Teleki László, Hosszufalu. Gróf Teleki Miksáné, Gróf Nemes Vinczéné, Bánhalom. Gróf Nákó Kálmán, -N.-Szt-Miklós. Gróf Zichy Ödön, Belezna. Gróf Zichy Rezsőné, Enyicske. Gróf Erdödy György, Gyepü-Füzes. Gróf Károlyi István, N.-Károly. Gróf Hunyady László, Ssikszó. Gróf Csáky Zénó, Velbach. Gróf Károlyi Tibor, Bályok. Gróf Khuen 11 éderyáry Henrik, Nustár. . Gróf Nákó Kálmán, N.-Szt-Miklós. Báró Blomberg Lajos, Gardánfalva. Báró Bánffy Ernő, Kolosborsa. Br. Edelslieim Gyulay Lipót, Felső-Elefánt. Báró Springer-féle uradalmak, L,-Bresztovány. ..." • .'•••• Báró Stummer-féle uradalmak, NagyB,odol{. Babái' Séliossberger Zsigmond, FelsőJregh.

Báró Waldbott Basenheim, Tojpsva. Báró Baich Iván, Bocsár. Báró Fechtig Imre, Tisza-Ugh. • Báró Berg Gusztáv, Kapuvár. Báró Berg Miksa. Theresianumi uradalom, Báttaszék— Lakócsa. Püspöki uradalmak, Nagyvárad. Nagyváradi káptalan, Nagy-Várad, 'fürjei prépostsági uradalom, Mosgó. Érseki uradalom, Kalocsa. Mikosdi uradalom, Mikosd. Baranya Szt-Lőriuczi uradalom. Tiiköry uradalmak, Daruvár. Lovag Biedermann Ottó, Daruvár. Nemeskéri Kiss Pálné, Göd. Szögyény Maricli László, Sz.-Fehérvár Blaskovicli Fridolin, Modor. Hellsinger Gedeon, Pa-Alsó-Varsány. Geiszt. Gáspár, Kondoros. Budaházy István, Nyir-Csáholy. Jálics Géza, Pa-Gyál.

Katonai hatóságok: Cs.ísk. kat. csikótelep N.-Dád, Sári és Lábor M. kir. állad, ménesbirtok, Kisbér. Körmendi gőzmalom. !s. és kir. anyagkezelöség. Soroksári gőzmalom. !s. és kir. kat.. vasút, Banialuka. Anna gőzmalom, Igal. !». és kir. kat. lövölde, Örkény. Sümegi mész- és téglagyái

Vasutak, gőzhajózások: Dunagőzh. társ. hajógyára, Ó-Buda. Vrad—csanádi egyes, vasutak, Arad. Alföldi gazdasági vasút, Arád. Cs. k. szab. déli vasuttárs. Budapest. Gyulafehérvár—zalatnai h. é. vasút. .-. Kassa-odorbergi vasút. .»,'{ t: Nagykároly—sómkuti h. é.vásut, N.-Károly. "••epes-Béla—podolini h. é. vasút,, Podolin. .„.ombathely—rumi li. é. v. Szombathely. Bakocza—Felső-Mindszent—komlói vasút, igyarszék. árom—dunaszerdahelyi li. e. vasút, Kecskemét—Tisza-ügli. h. é. v. Kecskemét!

Dr. Mocsáry Sándor, Lápujtó. Schmidt Albertine, Baden. Elbogeu Károly, Bars-Füss. Jekei Albert, Pa-Pervát. Ifj. Schwab Sándor, B.-Szt-György. Zamattió G., Fiume. Boros József, Arad. Luczenbacher Pál, Szpbb. Baglii Imre, Pa-Kengyel. Kobek Kornél, Bátorkesz. Bischitz János, Török-Becse. Lederer testvérek, Ta-Kürt. Ocskay Rezső, N.-Bucsány. Rohonczy Gida, T.-Becse. Kövér Miklós, Pa-Martfü. Mandj Géza, Vállaj. Sztankovanszky János, Kajdacs. Hollitscher Béla, Ta.-Szt.-Imre. Ugrón Gábor, Sz.-Udvarhely. Bartal-féle uradalom, Fadd. ürbán Iván, Török-Becse. Lederer László, Pa-Báboczka. Lederer Sándor, Pa-Özénhalom. Zombori Rónay Ernő Kis-Zombor. Schrainm Ödön urad., Orahovica. Dr. Burián Aladár, Batta. Kende Zsigmond, Istvándi. Kövér Lajos, M.-Kovácsháza. Nadányi Miklós Ber.-Ujfalu. Sclrvrarz Zsigmond, Sárospatak. Tisza István, Nagy-Szalonta. Örley Kálmán, Bánom puszta. Csillagh Antal, Tisza-ügb. Egyedy Arthur, Egyed. Boross Béni Bonczesd. Flocli Reyliersberg lovag Sződ. Bischitz Lajos, Tolna-Hidegkut. Sternthal Farkas, N.-Szalonta. Madarász Sándor, Pa-Bagos. \ Haas és Deutscli Szérb-Ittebe. Klein Náthán Garam-íszt-Kereszt. Liclitscliein Dezső, Bi-Ujváros. Tarnay Vilmos, Apostag. Hegedűs Ferencz, ,Tasz-Kisér.

Nyilvános épületek: Győri vízvezeték, Győr. Eszék város székháza. Szolnok város székháza. Losoncz város székháza. Zalaegerszegi közkórház. Kisvárdai M. k. tébolyda, Nagy-Szeben. Országos tébolyda, Angyalföld.

Olthid-Verestorony szoros határszéli h ' v. N.-Tolmács.. ecz—gattai 11. é. v. Versecz. •Szt.-Gróth—Balaton-Szt.-Györgyi li ... vasút, B.-Szt.-György.

S S Í S ,

lavölgy. íglagyár, 1, Budap M. kir. Diósgyőr M. kir. n-Brézó. M; kir, vasgyár, V a ^ H a i i , . . . . Nadrági vasipar, Nadrág. M. k. gépészeti felügy. Szélakna. Keszler, Böhm, Baner, S.-Tarján. Fegyver és gépgyár r. t. Budapest.

Bányaművek: ybánya, BOÍCZE lybánya, Brád. izh. társ. koszt lyái, Pécs. . Ján.-féle mű lerezeg vasbái Pohorella. társaság, Thalht ahivatal, Arányid idka. t. Nagy-Dorogi

ánya, .F.rKosztolány. Pápa-csornai h. é. v. Pápa. aaigoiarjHiii Koszénbánya, S.-Tarján. Székely vasutak, i57ekely-Udva.rh.ly. N.-Kikinda—n.-becskereki h. é. v. Nagy- DrenkÓvái kőszénbánya, Bérzaiklf " y ' Becskerek. Kőszénbánya társ. Nagymányök. bánya és kohó r. társ. Ruszkieza. Folyamszabályozások: Brassói, Rudai 12 apostol bánya, Brád. Aradmegyei a. társ. KisAlsó-csalló es CSUIZKOZI iars. M B Berettyó-kőrösi társ, Nagyvárad. Bodrogközi Tiszaszab. társ. Eerber Felső-bodrogi árm. társ. T.-Térebes Feketekőrösi árm. társ. Nagyszalor Felsíi llóköi Felső-szabolcsi árm. társ. K.-Várda. Felső-torontáli árm. társ. Szeged. •nöki hivatal, Temesvár, jlnok—jászvidéki társ. J.-Kisér. .... árin. társ. Békés. Közép-tiszai társ. Tisza-Hoff. Nádor-csatorna, Sz.-Fehérvár. Paks-faddi dunavédgát társ. Paks. " ' syé- sárközi árm. társ. Kalocsa. ri árm. társ. Makó. . Szegzárd—báttai árm. társ. Szegzárd. zolnok—Csongrád tiszabalparti társ. Czibakházá. Sebeskőrösi árin. társ. Nagyvárad. Jlgyi társ. Temesvár. Tiszahegyes—bocsári táRS, Bocsár. Tisza—kőrösziigi társ. S?e'levtny. eli Tisza—Duna töltés, Titel. , „rökbecsei írni. társ. Törökbecse. • Vágbalparti árin, társ. Tornócz. Tiszabalparti árin. társ. Czibakháza. Ecsédi láp lecsapoló és Szamos balparti árin. társ. N.-Károly. Vág jobbparti árm. társ. Vágselye. rv rAd-^hréByfcárt árm. társ.-Szeged; —/ház—Szeged árm. társ. Szeged. Bácsi tiszai árm. társ. Q-Becse. Hortobágy Berettyó vidéki árm. t.Karczag. Gombos-vajszkai árm társ. Bogojeva. Dömsöd-patai árm. társ. Tass. Középtiszai árin. tái-s. T.-Röfíl

Iparművek:

A G r a f i t - M i k r o f o n l e i r á s a az e l s ő o l d a l o n

olvasható.

Különféle munkák: Korbuly Géza,'M.-Telke. M. kii-, selyemtenyészde, Szegzárd. Kőolaj és ászfalt-gyár, M.-Telegd.is Gusztáv, T.-Becse. - • • : óczy Kálmán, H.-Várad. E.,flaL. Szombathely. Bak Károly, Lasnak. ' Farkas Gyula, Sismánd, Dr. Plck Gyula, R.-Almás. " ' ' • "thur, Markusfalva. Schapr • J. 1 Polgár F.-Gy: Molnár Szikszí Bantlin-féle kémiai gyár, I Bártfai fiirdőigazgatöságr. Bártfai szállodaépiiletek. lyer Gyula, Bocsár. ifilinger és Henn, Vinkov Müller János, Szászrégen. Wolil Hermáim, Losoncz. Richter Ede, Nagyszombat. Lajos, Jászladí , Toj Pető Albfert, Ar> Filrchtgott Lipót, Ar.-Maróth. Feldmana és Klein, Nagy-Iklód. " sch S. Nasic. •lich & Brecher, Besztercze. Basch Lajos, Pa-Poó. Onk. tűzoltó-egylet, Szegzárd. Onk. tiizoltó-egylet, Nagybecskerek. Városi tiizőrség, Nagyszombat. Főszolgabírói kerület, T.-Becse. Alispáni hivatal, Ar.-Maróth,