IX.
Évfolyam.
Budapest
1899. n o v e m b e r h ő 15.
92. (846.) szám.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (Köztelek), f í l l ő i - ú t 85. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
kor., Weisz Ödön 1897-re 10 kor., 1898. és 1899-re 20—20 kor., Zaicz Gusztáv 1897—98—99. évekre 20, 20 kor.
vácsy Béla, ifj. Kinczig János, Króner-Küffner Ernő Kende Zsigmond, Kacskovits Zoltán, Korda András, Kürlhy István 1899-re20 -20 koronát, Kilényi Pál 1898-ra 10 koronát, 1899-re 20 koronái, Kenyeres János Ülésnapok a Köztelken. 1898-ra és 1899-re 20—20. korona, Laufer Antal Október hóban. Léderer Artúr, Lipovniczky Imre, Lőwy Zsigmond, I. Alapítványi Jcamatok. Laendler Antal, Legény Oszkár, Laszkáry Pál, Leopold 1899. nov. 15. d. e. 10. ó. OMGE. igazLajos, Lichtenegger Gyula, Löwenstein Emil, 1899. évre gató-választmányi ülése. Alapítványi kamat befizettetett: Magyary Kossá 20 — 20 korona, özv. Lőwy Sándorné 1899. évre 20 Sámuel 1898. évre 52 kor. 25 fillér, 1899-re 51 korona kor., 1900-ra 10 kor. Langer Hugó 1897- 1898-ra 30 1899. d. u. 4. ő. Magyar Mezőgazdasági 75 fillér, Radó Kálmán 1899. évre 22 kor. kor., 1899-re 20 kor., Laehne Hugó 1898-ra 20 kor., Szesztermelök Orsz. EgyesüLukács Antal 1898-ra 1 kor., 1899-re 19 kor., LőwenII. Tagsági évdijaJc. sohn Ernő 1900. évre 20 kor.; Merza Márton, Mesterlete igazgató-választmányának Tagsági évdijat befizettek: gróf Andrássy Sándor,házy Ernő, Majláth Ferencz, Mayerffy György, Mandello ülése. báró Ambrózy Béla, Abelesz Zsigmond, Altorjay László, Gyula, ifj. Meiiorisz Kálmán, Milhofer Sándor, Müller Ábel Ármin, Altstock testvérek, Albisi Béla, Abelesz István, Mock Ferencz, Mok Imre, Matisz Lajos, Márton Albert 1899. évre 20 kor.; gróf Almássy Imre 1900. Zsigmond, mándi Meissner Sándor 1899. évre 20—20 évre 20 kor., Bleyer Lajos 1898. évre 20 kor., 1899. kor., Mérey Lajos 1899-re 20 kor., 1900-ra 20 korona, évre 20 kor., Bács-martonosi gazdakör 4 kor. 90 fillér, Marjai Péter 1897—1898-ra 40 kor., 1899-re 20 kor., 1899. évi szeptember és október Bronner Armand 10 kor.. Bálás László, Baross Miklós, Nedeczky Pál 1900. évre 5 kor., Nagy Sándor, Nyikos Nagy Géza, Návay Emil, Nagy István, Nedeczky hóban befizetett alapítványi ka- Braun Oszkár, Braun Sándor, Barcza Adolf, Bernáth Gyula, Béla, Bibó Dénes, Bogyay Máté, Borbély Géza, gróf Kálmán, Nagy János, Olbricht Ottó, Ostffy Miklós, Ondrejovich László, herczeg Odescalchi Livio, Orosz matok és tagsági évdijak nyug- Benyovszky Sándor, Boér Endre, Barta Ödön, Bikfalvy Miklós, Óváry Sándor 1899. évre 20-20 kor. ; Oláh Albert, Bánó József, Bornemisza Gyula, papi Balogh Péter, Bujanovics Gyula, Bács-Kulai népkör, Brokes Sándor 1898. évre 10 kor.; Pejacsevich Artúr, Pick tázása. Ferencz, Benedicty Lajos, Brachfeld Lajos, Blau Adolf, Manó, Pa ál József, Pollák Gyula, Póka Lajos, Papp Csapkovics György, Choezensky Miklós, Csiky Sándor, Imre, Paray Sándor, Payer Géza, dr. Pékár Imre, Szeptember hóban. Czeiner Nándor, Despinits Kálmán, Dobó Ödön, Dániel Perlaky Elek, Pollák Ármin, Poszvék Nándor, Purgly I. Alapítványi Icamat. Ármin, Domahidy Sándor 1899. évre 20—20 kor.; János, Patay András, Pallaghy János, Plesz Mátyás, Erendits Emil, Elek Is ván. Emperl Ernő, Ébers Károly, Purgly Zsigmond, Péchy Zsigmond, Politzer Géza, gröf Eszterházy Móricz, Eckstein Fülöp, gróf Eszterbázy Patonai László, Pappszász Lajos, Pogány Lajos, Patata-tóvárosi hitbizom. urad., Eötvös Gyula, Ebeezky polczy Béla 1899. évre 20 20 kor.; Pérchy Zoltán Elek, Erényi Ármin 1899. Övre 20—20 kor., báró Edels- 1900-ra 20 kor., Rubinfeld Ignácz 1898. és 1899-re 20 II. Tagsági évdijaJc. heim Gyulay Lipót 1898. és lS99-re 20—20 kor., Fáy —20 kor., dr. Rátz István, Rácsek János, Rajzinger József, Fölsinger Ferencz, Fáy Béla, Földváry Elemér, József, Rébay Dezső, Réthi Béla, Ribiánszky Elemér, Fonay Lajos, Fischer Lipót, báró Fechtig Imre, Flórián Rapcsányi István, Razgha Béla, Rohonczy Gedeon, Tagsági évdijatfizettek: Berger Zsigmond 40 kor. János, Fellner Henrik, Fehér Amadé, Fekete Mihály, Rácz Ignácz, Riszdorfer László, Rüll Nándor, Sándori hátralék, 20 kor. 1899-re, Berger Emil, Brunner Béla, Földváry László 1899. évre 20—20 kor., Fejős János Rezső, dr. Salacz Oszkár, Strasser Zsigmond, Svaiczer dr. Baiersdorf Emil 1899 re 20—20 kor., Beke István 10 kor., Ferencz Győző 1898. és 1899. évre 20 és 20 Aladár, Sigmund Dezső, gróf Somssich Adolf, Szilassy 1898. és 1899-re 20—20 kor., Ballai Sándor 1897—1898. kor., Fogarasi ménesbirtok 1900. évre 20 kor., Gayer Béla, Schreiner Jenő, Strasser Vilmos, Szaláll Mihály, és 1899. évekre 20—20 korona, Capelle Vilmos Pál 1898. évre 20 kor., Gerlóezy Géza, Goldberger özv. Schulteisz Gáborné. Soós Géza, Szántó Menyhért, 1889. évre 20 kor. Donogány Gergely 1899. évre 10 Ignácz, Grómon Géza, dr. Gidófalvy István, Griebsch Szlávik Leó, Stern Laj-s, Skublics József, Szereday Aladár, Szent Iványi Farkas, Szarvas Lajos, Schwarcz kor. Deutseh Sándor 1899. évre 20 kor., Fuchs Géza Gyula, Sidlauer Aladár, Szander Ferencz, Schwarcz 1899-re 20 kor. Frommer Samu 1897-98-99. évekre 20- 20 és 20 kor., Frenkel Dezső 1S99. 10 kor., GIusz- Győrffy Kálmán, Geregyci gazdaság, Gyémánt Samu, Lajos, Szily Tamás, Safári János, Schweiger Lajos, kievicz Mihály 1898. évre 20 kor. Grünwald Miksa 1897., Gajzágó Boldizsár, Gyene Károly, 1899. évre 20—20 Schossberger Adolf, Szerencs János 1899. évre 20—20 1898 99. években 20—20 és 20 kor. Heisler Mór 1899. kor., Goldschmid Dénes 1897/98. évre . 40 kor., Glusz- kor., Szent-Iványi Gyula 1898 és 1899-re 20—20 kor., 20 kor.. Horváth Béla 1897—98—99. évekre 20—20 és kievitz Mihály 1898-ra 10 kor., Höhu Vilmos 1896—98. Strasser Zsigmond 1900. évre 20 kor.," Szóld József 20 kor., Kaffka Béla 1899-re 20 kor. dr. Mülek Lajos, Maíer évre 60 kor., Hajdú László 1898-ra 20 kor., Horváth 1898 és 1899-re 20 és 20 kor., dr. Stojkovits Emil Emii, Meszéna Lajos, Majthényi Károly, Müller Lajos Gábor, Hainrikffy Pál, Hammersberg Jenő, Hoepfner 1899 és 1900-ra 20 és 20 kor., Töttösy Andor 1898 ra 1899-re 20—20 kor., Molnár István 1899-re 10 korona, Kálmán, Honig Izidor, Huber Lajos, Hencz Ödön, Horn 8 kor., 1899-re 20 kor., Tüzes Jenő 1898 és 1899-re 20 Milanes Iván 1897-re 20 kor., 1898-ra 10 kor., Me- Lajos, Hőnig József, Hevessy László, Horváth Jenő, és 20 kor., Tarisch Kajetán, gróf Teleki Arvéd drassói licher Kornél 1807- 98—99-re 20—20 és 20 kor., Nó- Haraszti Sándor, Heim Gyula, Huszár Béla, Hreblay uradalma, Tóth Lajos, dr. Tangl Ferencz, id. Tóth vák Dániel 1898-ra 10 kor. 1899-re 20 kor. és 1900-ra Emil, Jablonszky György, Jakab Árpád, Isaák István, János, Tahy István, Toldy Zsigmond, Thomka Gyula, 10 kor., Rosenberg Emil 1899-re 20 kor., Szabó Fe- Imre Miklós, br. Jeszenszky László, Jankovich Lőrincz, Usztenek Antal, üry Béla, Ugrón Gábor 1899. évre rencz, Szent-Iványi István 1897-98-99. évekre mind- Imre Lajos, Iványi Frigyes, id. Jurenák Sándor, Ke- 20-20 kor., Ungár Béla 1898 és 1899. évre 20 és 20 egyik 20—20 és 20 kor., Somogyi Elek 1899-re 20 kor., nessey L"jos, Kherndl József, Krajcsik András, Krausz kor, Weisz Manfréd, báró Vécsey Miklós, Vimmer Béla, dukai Takács Gyula 1898-ra 14 kor., Udvarhelymegyei Zsigmond, dr. Králik Lajos, Kramer Lipót, lovag Kern Weisz Manó, Vásárhelyi László, Wolff Károly, Wolff gazdasági egyesület 1896—97—98 - 99. évekre 20—20 Rezső, nemeskéri Kiss Iván, Kégl Lajos, Kollmann testvérek, báró Vécsey József, Weiler Géza, Vajda korona Weiner Jakab, Weigl József, 1899-re 20—20 Gyula, Kolba Lajos, Kropf Ignácz, Kauser Dezső, Ko- Ferdinánd, Wieland Andor; Weinberger Artúr, ifj. Voigt
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI.
Legelőnyösebb
és mindennemű gazdasági magvakat vásárol a
Magyar
Mezőgazdák
Szövetkezete,
Budapest, V., Alkotmány-u.
BAsi •záxuuitl, 20 old®L
31
1714 KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 15. Ede, Wertheim Ármin, Wilflng Nándor 1899-re 20—20 kor., Wöber György 1898. évre 20 kor., gróf Zichy Gábor 1898 és 1899-re 20 és 20 kor., gróf Zay Miklós, Zalka Zsigmond 1899. évre 20—20 kor.
Közgazdasági szakosztály ülése. (1899. november 11.) Jelen voltak : gróf ZselénsM Róbert elnöklete alatt Bartóky József dr., Bernát István, Bolla Mihály, dr. Csillag Gyula, dr. Oaál Jenő, Galgóczy .Károly, Lipthay István, Lovas Sándor, Löherer Andor, Paikert Alajos, de Pottere Brúnó, Propper Samu, TomJca Emil, Vancső Gyula és gróf Zay Miklós szakosztályi tagok; a tisztviselőkar részéről Forster Géza igazgató, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Jeszenszky Pál titkár, Sporzon Vilmos s.-titkár és Eubineh Gyüla ügyvezető-titkár mint előadó. Gróf ZselénsM Róbert, a szakosztály elnöke üdvözli a megjelent tagokat, az ülést megnyitja. Az első tárgy a földmivelésügyi miniszter leirata a szabadraktárak és y áruhitel ügyében. ElöacLó a kérdés előzményét a következőkben ismerteti. A földmivelésügyi miniszter az egyesülethez a mult évvégén egy bizalmas leiratot intézett, amelybén kérdést intéz aziránt, hogy szükséges-e egy uj szabadraktárnak az engedélyezése a külföldről befelé irányuló forgalom elősegítése végett, másrészt a hazai áruk Keletre való kivitelének megkönnyítése szempontjából. A leiratra az elnökség utján azon választ adtuk a miniszternek, hogy amennyire fontosnak tartjuk a hazai kivitel elősegítését minden eszközzel, éppoly kevéssé helyeseljük a behozatal előmozdítását bármily jelentéktelen mérvben is. E kérdés többszöri iratváltás tárgyát képezte, amennyiben a földmivelésügyi miniszter egyesületünk álláspontjára helyezkedett a pénz- és kereskedelemügyi miniszterekkel szemben. Időközben a választmány feliratilag szorgalmazta az őrlési engedély, szabadraktárak és vámhitel intézményének sürgős eltörlését, az őrlési engedélyen kívül azonban, mely a jövő évvel megszűnik, sikertelenül. A legutóbb vett földmivelésügyi miniszteri leirat szerint ugyanis a pénzügyminiszter a szabadraktárakat és vámhitelt megszüntetni nem hajlandó. (Felolvassa a leiratot.) 3943 eln. VII/2. „Az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, ugy is mint a Gazdasági Egyesületele Országos Szövetsége Központjának" Budapesten. Vonatkozással folyó évi márczius hó 6-án 1108. sz. a. hozzám és ugyanezen év április hó 8-án 1107. szám alatt a pénzügyminiszter úrhoz intézett felterjesztéseire az őrlési forgalomnak, továbbá a mezőgazdasági terményekre nézve a szabadraktárak intézményének és a vámhitelezésnek megszüntetése tárgyában a m. kir. pénzügyminiszter ur folyó évi julius hó 18-án 41.088. szám alatt kelt atirata alapján a következőket • hozom a t. egyesület tudomására: 1. Ami az őrlési forgalomnak kért megszüntetését illeti, ez a kérelem immár tárgytalanná vált, mivel gazdasági ügyeinknek Ausztriával való rendezése, az erre vonatkozólag hozott egyoldalú, önálló törvényes rendelkezés alapján, ezen törvény szentesítésével mihamarább megvalósulást nyerend: s ezzel kapcsolatban a két állam kormányai közt létrejött egyezmények legelső kikötését éppen a kérdéses őrlési forgalomnak 1899 január hó 1-ére kitűzött megszüntetése képezi. 2. A közraktárak, illetve szabadraktárak intézménye törvény erejével biró szabályókon alapul és az általuk élvezett ideiglenes vámmentesség kedvezménye nem-
zetközi kereskedelmi szerződéseinkben is biztosítva van, minek folytán ezen intézmény rendeleti uton egyáltalán meg nem szüntethető s törvényhozási uton való megszüntetése is, — ami addig, míg Ausztriával a vámközösség fennáll, csakis ezen állammal egyetértőleg történhetnék — ha tényleg kívánatosnak bizonyulna, csakis a most fennálló kereskedelmi szerződések lejárta után kerülhetne napirendre. De feltéve, hogy ezen intézménymegszüntetése tényleg szükségesnek ismertetnék fel és aziránt annak idején lépések tétetnének, több mint valószínű, hogy ez esetben a külföldön a határszél közelében keletkeznének hasonló vállalatok, amelyek a nyersterményeknek behozatalát és átvitelét épp ugy megkönnyitenék, mint belföldi raktáraink, ugy, hogy ily intézkedés által a gazdák érdekeinek előmozdítása nélkül csak hazai kereskedelmünket sujtanók érzékenyen. 3. A vámhitelezés intézménye minden államban meg van honosítva és azon méltányossági tekintetben leli indokát, hogy a vám megfizetése alól — amelyet elvégre is a fogyasztó közönség van hivatva leróni — a kereskedő bizonyos időn keresztül mentesittessék és ne legyen kénytelen azt a fizetésre hivatott fogyasztó közönségnek mintegy előlegezni. Ezen intézmény általános megszüntetése nemcsak a kereskedelem, de a nagy fogyasztóközönség, sőt mondhatni túlnyomó részben éppen ez utóbbinak érdekeire igen hátrányos volna, mivel a tapasztalat szerint a kereskedő a maga többköltségét mindig a nagyközönséggel fizetteti meg. Az, hogy a vámhitelezés kedvezménye csak a nyersterményekre vonatkozólag szüntettessék meg, nem volna igazságos eljárás, mert a belföldi iparosok ugyanazon az alapon követelhetnék a vámhitelezés megszüntetését az iparezikkekre nézve is. A rendelkezésre álló adatok különben is azt bizonyítják, hogy az 1898. évben, valamint az 1899. év I. negyedében a vámhitel kedvezményének igénybevétele mellett behozott gabona a készpénzben elvámolt gabona mennyiségével szemben fölötte csekély. Az előadottak figyelembevételével tehát a m. kir. pénzügyminiszter ur az egyesület óhajtását teljesíthetőnek nem találta. Kelt Budapesten, 1899. évi augusztus hó 11-én. A miniszter megbízásából Tormay s. k. A leirat azt vitatja, hogy vámhitelezés czimén elenyésző csekély mennyiségek kerültek a mult ős folyó évben a monarchiába, holott a statisztikai kiadványok alapján konstatálható, hogy csak őrlési engedély czimén a folyó évben vámmentesen jöttbe 1.200,000 q, a mult évben pedig 2 millió q gabona. Annyit azonban már a f. év elején konstatáltunk, hogy e nagymennyiségű behozatal épp a szabadraktárak révén volt lehető, mert igaz, hogy a közös miniszteri rendeletek megszüntetik a vámhitelezést s a malmok e czimén nem is vették azt igénybe, hanem a szabadraktárak czimén Budapesten egész légió ily magánraktár van, melyben könnyen nyújtható biztosíték alapján — a fővámigazgató engedélyével — vámmentesen raktározható a külföldi gabona. Lehet tehát, hogy a vámhitelt a kereskedelem — mint olyat — nyerstermények behozatalánál nagyban igénybe nem vette, mert erre nem is volt szüksége, a magánraktárakban is igénybeveheti szabadraktározás folytán. Ha azonban a szabadraktár megszűnik, ugy vámhitel czimén jön be az idegen nyerstermény ugyanazon kedvezményt élvezve, mert a kettő egy és ugyanaz s azért kell mindkettő eltörlését követelni. Ez az eljárás nagy kárára van a mezőgazdaságnak s nagymértékben befolyásolja a börzén a buza áralakusát. S erre nézve
92. SZÁM. 9-IK f i V F O L Y A M
a mai viszonyok a legtanulságosabbak, midőn látjuk, hogy a világtermési adatok szerint nem valami nagy búzatermése volt a világnak s mégis alacsony az ára. Ha a szabadraktárak révén nem volna lehetséges, hogy nagyobb mennyiségű gabona hosszabb időn át itt az ország szivében raktároztassék, akkor a börzének nem volna meg az a hatalma a gabonaár irányításában, mint ma. Elsőrendű mezőgazdasági érdek tehát, hogy ezen visszaélés, — mert másnak nem nevezhető, mivel törvényes alapja nincs, éppúgy mint az őrlési engedélynek —- mielőbb megszüntessek. S ezt meg is teheti a miniszter az erre vonatkozó rendelet visszavonásával. Igaz, hogy ezen közös pénzügyminiszteri rendelet csak az Ausztriával való közös egyetértés alapján vonható vissza, — de nincs kétség aziránt, hogy ha a magyar kormány az osztrák kormányhoz megkeresést intéz, ez készséggel vissza vonja ezen rendelkezést, éppúgy mint az őrlési engedélylyel tette. Sőt, hogy e kérdésnek a Lajtán tul is megadassék a lökés, előadó határozati javaslatában indítványozza, hogy a bécsi gazdasági egyesület is kéressék fel, hogy saját kormányánál hasonló akcziót fejtsen ki. A miniszteri leirat ugyan azt állítja, hogy a kereskedelmi szerződésekben gyökerezik a szabadraktárak és vámhitelezés intézménye s ezért ütközik-e törvényen alapuló rendelet visszavonása akadályokba. Szóló átnézte az orosz, a román és szerb szerződéseket, de erre intézkedést bennük nem talált s csak az átviteli forgalomra van a vámmentesség kimondva s ez is a legpreczizebben körvonalozva. Erre nézve felolvassa a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés VI. czikkét, mely a következő : Ebből világosan kitűnik, hogy csakis az átvitel vámmentes, nem pedig a bevitel, mely a belfogyasztás szükségletét elégíti ki. „A szerződő felek egyikének területeiről érkező, vagy az odaszállítandó mindennemű áruezikkek a másik fél területein kölcsönösen mentesek lesznek minden átviteli vámtól és mindennemű fogyasztási illetéktől, történjék az átvitel akár közvetlenül, akár pedig az áruknak lerakása, raktározása és újbóli berakodása után." A vámmentesen való raktározást is az őrlési engedélyes forgalomnak köszönhetjük, mert ezek érdekében adta ki a pénzügyminiszter 1889-ben5kelt rendeletét, mely a vámkezelésnél az ürzárolást megengedi. Ily módon kereskedők is raktározhatnak idegen árut, nemcsak a malmok s igy utóbbiak befektetési tőkéje is csökkent. E rendelet kelte isigazolja, hogy nem törvényen alapszik ezen vámhitelezés, mert a monarkia kereskedelmi szerződései 1892-ből és 1894 bői keltek s ezen kedvezményről nem szólnak, minthogy logice nem is szólhatnak. A leirat a továbbiak folyamán azt vitatja, hogy amennyiben mi nem engedélyezzük a szabadraktárak intézményét, a szomszédos államok fogják azokat a határszélen létesíteni. Lehet, de ott nem lesz a gabona hat hónapon át vámmentes, s hogy ezen raktárakból bejöhessen az áru, azt előbb vámkezelni kell. A 3-ik pontjában a miniszteri leirat azt vitatja, hogy tulajdonképpen a fogyasztó érdeke, hogy a behozatal megkönnyittessék és hogy ép a kereskedelem segélyére óhajt sietni a miniszter, hogy a kedvezményeket megadta. Ezen pont igazolja azt, mennyire nincs meg az egyöntetűség a kormányzat gazdasági politikai ténykedésében. A földmivelésügyi miniszter azt az álláspontot kell, hogy elfoglalja, hogy minden egyes kereskedelmi szerződés kötésénél az agrár védvámok érvényesüljenek; a pénz- és kereskedelemügyi miniszter azonban azon igyekeznek, hogy a szerződésekben biztosított szerény vámvédelmet ellensúlyozzák és elősegítsék oly terményekben a behozatalt, melyekben szükséget nem szenvedünk. Ennek igazolására például hozza fel, hogy mig nálunk egyáltalán nincs
92. SZÁM, 9-IK É V F O L Y A M . piacza mostanában a kölesnek, a köleshántó ipar beadványt intéz a kereskedelmi miniszterhez, hogy különös kedvezményes tariffákat biztosítson neki az orosz köles behozatalánál s a fiumei viszonylatban ugyanazon tariffákat engedélyezze, mint a malomiparnak. Mindezek oly intézkedések, melyekkel azon csekély vámvédelmet, melyet a kereskedelmi szerződések biztosítottak, a minimumra redukáljuk. Végül a miniszteri leirat azzal érvel, hogy azért se Jehet egyoldalulag csak a mezőgazdasági, terményeknél a vámhitelezés megszüntetését keresztül vinni, mert akkor az iparosok is joggal követelhetnék, hogy az ipari áruk behozatalánál szintén megszüntettessék a vámhitelezés. Amennyiben az ipar hasonló igénynyel lépne fel, teljesen jogos téren mozogna, mert a behozatal könnyítése csak a versenyt növeli. Ha tehát jók voltak a vámok akkor, mikor a kereskedelmi szerződéseket megköttöttűk, akkor a kormányzat feladata, hogy a törvény által szentesitett vámokat teljes érvényükben fentartsa ugy a gazdák, mint az iparosok részére ma is. Az alábbi határozati javaslatot nyújtja be s kéri annak elfogadását (olvassa); Határozati javaslat. Mondja ki a szakosztály, hogy: 1. Idegexi mezőgazdasági terményeknek szabadraktárakban való vámmentes raktározását a magyar mezőgazdasági termelésre sérelmesnek tartja. 2. Az átvitel ezimén a nemzetközi szerződések alapján vámmentesen raktározott áruk még a vám utólagos lefizetése mellett sem bocsájthatók a belforgalomba, hanem azok feltétlenül kiszállitandók. 3. A vámhitelezés a mezőgazdasági terményeknél, így a borbehozatalnál is megszüntetendő. 4. A szakosztály felkéri az igazgatóválasztmány utján a folyó évi szövetségi nagygyűlést, hogy a fentebbi határozatokat elfogadva, kérje az összkormányt azok sürgős érvényesítésére. 5. Ugyancsak ez uton átiratilag felkérni javasolja a Bécsi Gazdasági Egyesületet, hogy az osztrák gazdák részéről hasonló kérelemmel járuljon az osztrák kormány elé. Löcherer Andor : A miniszteri leirattal szemben ki kell mutatni a gazdák részéről azt, hogy ezen vámhitelezés megszüntetése szükséges az ország mezőgazdaságának szempontjából. Magyarországnak nem az az érdeke, hogy búzájának kivitelét megnehezítsük s hogy idegen versenyt dédelgessünk, hanem az, hogy a buza kivitelére minél nagyobb súlyt helyezzünk, mert ha nem tudunk ebben forgalmat csinálni, akkor miből fizetjük az adót, ezt végre is ki kell mondani a gazdaközönség érdekében. Sajnálja, hogy azt hallotta a miniszteri leiratból, hogy ez a behozatal az országnak kárára nincs. Szóló arra a meggyőződésre jutott, hogy a balkán buza lisztjéből 12%-kal kevesebb kenyér készül, mint a magyar búzából, ujabban a vegyészek a magyar búzát végy vizsgálat alá vették s azon örvendetes tapasztalatra jutottak, hogy a magyar buza sikértartalma nem csökkent s míg proteintartalma 18—19%, addig a román búzáé csak 12—13% ; ez kétségtelenül igazolja azt, hogy a balkán buza beözönlése rontja a magyar buza hitelét, ha az itt bent megőrölve, mint magyar búzából készült liszt vitetik ki a külföldre. Előadó határozati javaslatát teljes egészében elfogadja. Vancsó Gyula indítványozza, hogy a tárgy felett a szakosztály vitát ne folytasson tovább, hanem fogadja el a javaslatot, mert hisz előadó ezen kérdést alaposan és nagyon jól kifejtette. Csak azt fűzi még hozzá, hogy a javaslat az előadó által kifejtett indokolással és rendeletekre való hivatkozással együtt me-
fvÓ2T£LEK, 1899
NOVEMBER HO
15.
morandumban foglalva terjesztessék majd a miniszter elé. Gróf Zselénshi Róbert elnök : Ily értelmen mondja ki a szakosztály határozatát. Felterjesztés intézése a börze reformja tárgyában. •Előadó: A „Temesmegyei Gazdasági Egyesület" átiratot intézett az egyesülethez, melyben a börze reformja tárgyában a földmivelésügyi miniszterhez és a kereskedelemügyi miniszterhez intézett felterjesztése pártolását kéri. E felterjesztés lényege az, hogy a Temesmegyei egylet a magyar búzának szokvány-búzaként való jegyeztetését kéri s egyáltalán a budapesti tőzsdén a külföldi gabona jegyzésének törlését szorgalmazza. Más oldalról is jött beadvány az egyesülethez, mely szintén a kereskedelemügyi miniszterhez intézett memorandum pártolását kéri s ezt az aradi kereskedők képviseletében a Neumann testvérek czég küldi be s azt kéri benne, hogy usance ne legyen jegyezhető a tőzsdén. Ezen két álláspont egzmással ellenkezik, ezen ellenmondáson azonban nem csodálkozhatunk, mert hisz maga az „OMGE." midőn ezen kérdésben először állást foglalt, szintén az usance fentartása mellett szólott, holott az ezen állásfoglalást követő tőzsdeanketten már a gazdasági érdekek képviselőjének egyike sem volt azon álláspont mellett, hogy az usance fentari assék. Az usance jelentőségét behatóan vitatni felesleges, annyi azonban tény, hogy ez lehetővé teszi a spekulácziót, már pedig az egyesület álláspontja csak az lehet, hogz a spekuláczió teljesen kiirtassák, vagyha az nem lehet: megnehezittessék és a minimumra redukáltassék. Az egyesület tehát nem fogadhatja el a „Temesmegyei Gazdasági Egyésület" álláspontját, sőt mellőzni kell azon régi állásfoglalást is, midőn a buza-usance évenként való megállapítását kérte az egyesület, mert ilykép vélte a spekulácziót megnehezíthetni. De ezen kérdéssel való foglalkozásra a jelen ülést mintegy utalja az is, hogy az egyesületi tanács ép tekintettel a búzaárak depreszsziójára, indíttatva érezte magát arra, hogy a Szövetségi nagygyűlés utján a tőzsde-ankett óta nyugvó ezen reformkérdést napirendre tűzze és a kormányzatnál szavát újból latbavesse. Ezt azonban ha teszszük, mindenesetre azon álláspontnak kell kifejezésre jutni, melyet az egyesület kiküldöttei a tőzsde-anketten elfoglaltak. Ezen alapon előterjeszti szóló az 1896-dik évi tárgyalások határozati javaslatát s egyúttal azon korrekcziókra is rámutat, amelyek időközben a változott viszonyoknál fogva és a kérdés alapos megismerése folytán szükségessé váltak Ily változtatások volnának ra 3-dik pont elejtése, mely a tőzsdetanácsban ^aló képviseltetésre vonatkozik; — mig a javaslat 7-dik és8 ik pontja helyeit uj pontok felvétele szükséges, mert éppen az usance a leghatalmasabb sarkpontja a tőzsdespekulácziónak s ha a gazdaközönség az usance mellett állást foglal, akkor a spekulácziónak segítségére van és minden más egyéb intézkedés teljesen illuzóriussá válik, mert akkor a spekuláczióra alapított üzleteket lehetetlenség megkülönböztetni a valóságos üzletektől. A két közbeékelt pontozat, amelyet szakosztályi elnök ur Ő méltósága is a tőzsde-anketten a kormány figyelmébe ajánlott a következő (olvassa). Ezen két pont egész preczizitással körvonalazza a effektív üzleteket s egyáltalán, hogyha ezen két pont a törvénybe effektuálódik, akkor látszólagos üzleteket lehetetlen kötni. Végül az egyesület régebbi állásfoglalásából a 10. és 11-dik pontokat szintén kihagyandónak tartja s javasolja, hogy az egyesület 96-dik évi állásfoglalása e két pont kibővítésével terjesztessék a választmány utján a Szövetségi nagygyűlés elé azzal a kérelemmel, hogy azt a kormányhoz terjeszsze be sürgős végrehajtás végett.
1713 Bernát István: Elvi tekintetben az előadóval egyetért, de nem tartja az időpontot olyannak, hogy a reform előmozdítása várható volna, amelyekért évek óta küzdünk. Az 1896-ik évi börze-anketten az ellenfélnek egyik legnagyobb ellenérve volt, hogy be kell várnunk a német börzetörvény hatását, amelyet ők a sötétben való ugrásnak tekintettek s meg voltak róla győződve, hogy e törvénynek rossz következései lesznek, holott épp az ellenkező következett be. Szerinte a Németországban 3 év óta tett tapasztalatokból kellene levonni a következtetéseket s ezzel felszerelni a határozati javaslatot, amelyet az egyesület a kormány elé nyújt. Felemiit még egy dolgot, ami ezen határozati javaslat be nem nyújtását indokolja s ez az, hogy deczember közepén Bécsben e kérdésben ankéttet fognak tartani, mely ha az OMGE. álláspontjára helyezkedik, ez nagyobb sulylyal fog birni, mtntha az egyesület régi javaslatát terjesztjük a kormány elé. De ha a szakosztály most mégis javaslatot terjeszt elő, szóló elégségesnek tartaná bővebb részletezés nélkül az 1-ső pontot megfelelő kibővítéssel felterjeszteni. Elöacló osztja az előtte szóló által előadottakat ós elismeri, hogy a német börze által elért eredményekkel a börze álláspontját jelentékenyen gyengíteni lehetne, nem járulhat azonban ahhoz, hogy a kérdés elhalasztassék, sőt kívánatos volna, hogy az osztrák érdekköröknek is tudomására hozassék az egyesület álláspontja s felkéréssenek az iránt való közreműködésre, hogy az osztrák kormány is ezen javaslatok elfogadására késztettessék. Az egyesületi tanács azon szempontból indult ki, hogy éppen a jelen időszak — amidőn a gazdaközönség legkövetlenebb hatása alatt van a börzespekulácziónak — alkalmas arra, hogy hangulatot keltsen a kérdés mellett, mert három éve annak, hogy e kérdésben, kivéve a tőzsde-ankéttet, a gazdaközönség részéről semmi nem történt. Méltóztassék tehát e javaslatot olyképp elfogadni, hogy a szövetségi nagygyűlés elé kidolgozandó memorandumban utalás történjék a német eredményekre s ebből kiindulólag vezettessék le az egész indokolás. Gróf Zselénszky Róbert elnök: ily lemben mondja ki a határozatot.
érte-
Pénzügyminiszteri leirat az elemi csapások folytán a bérlöknek adandó földadó elengedés tárgyálban. Előadó: jelenti, hogy ez irányban a f. év elején az egyesület felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez s kérte, hogy az 1883-dik évi XLIV. t.-czikk 54-edik szakaszát novelláris uton odamódositsa, hogy elemi kár esetén az adóelengedés mindenkor a bérlőt illesse meg, még akkor is, ha a bérbeadó birtokos fizeti a földadóját. A miniszter értesili az egyesületet, hogy az egyenes adók tervbevett reformja s az adókezelési törvény revíziója alkalmával fogja megfontolni az egyesület felterjesztését, novelláris uton azonban nem hajlandó a kérdésben eljárni. Mivel az egyenes adók reformjának kérdése a küszöbön áll, előadó indítványozza a napirendről való levételét. Dr. Csillag Gyula: A közadók kezeléséről szóló törvény revíziójánál azt kellene kérni a minisztertől, hogy az elemi csapásokat szóval is belehessen jelenteni s a községi elöljáróságok köteleztessenek a bejelentések felvételére; ez a kisgazdák érdekében felette kívánatos volna, ha kimondatnék az utasítások revíziójánál. A szakosztály ily értelemben ir fel a miniszterhez. ' Az osztrák központi állomás átirata. Előadó jelenti: Ausztriában egy központ alakult a mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari-körök bevonásával, amelynek czélja a kereskedelmi szerződéseket előkésziteni s az erre vonatkozó adatokat gyűjteni. Az illető
KÖZTELEK,
1714 központ átirt az egyesülethez, hogy minden egyes kiadványát megküldi s a mennyiben egyesületünk is foglalkoznék ily irányban, szintén közölje kiadványait az osztrák központtal, amely még azt is kéri, hogy alakittassék egy közös bizottság, amely, a kereskedelmi szerződéseket agrárszempontból előkésziter.é silletve egy osztrák-magyar állásfoglalást dolgozna ki. Erre vonatkozólag egyesületünk választmányának van már egy állásfoglalása, amennyiben a központ kérelmére akként válaszolt, hogy az érintkezést a kiadványok és adatok kicserélése tekintetében szükségesnek tartja, de egy közös bizottság alakitását nem tartja lehetőnek és szükségesnek. Előadó indítványozza, hogy a szakosztály a választmány e határozata értelmében járjon el. Elfogadtatik. Ezután Forster Géza igazgató a telepítési ankettre való utalásnál egy érdekes vitát provokál e kérdésről, melyben az elnökön kívül résztvettek Vancsó Gyula, Löcherer Andor, dr. Gál Jenő, Bartóhy József és Gálgóczy Károly. Határozat nem hozatott. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti.
Az idegen kéz. Mélyreható eszme vettetett fel legutóbb a földmivelésügyi költségvetésnek a képviselőház pénzügyi bizottságában történt tárgyalása alkalmával. Maga az eszme nem uj, gazdakörökben többször tétetett már szóvá, de nagy jelentőséget nyert most azáltal, hogy a legilletékesebb helyen vettetett fel a kérdés, vájjon nem rejlik-e Magyarországra veszedelem abban, hogy főleg a nagyobb birtokok mindinkább idegen állampolgárok kezébe kerülnek s nem tartja-e a kormány szükségesnek, hogy ez az invázió s a magyar földnek idegenek tulajdonába való átmenetele lehetőleg megszorittassék. Az idők jele, hogy e rendkívül fontos ügy a törvényhozók közt tétetett szóvá. Ok van rá bőven. Az idegenek birlokvásárlása különösen a felvidéki vármegyékben hova-tovább mindnagyobb arányokat ölt. Óriási földterületek mentek át idegenek, nem magyar honpolgárok kezébe s félő, hogy ez az irányzat még fokozódni fog, ha annak idejekorán gát nem vettetik, mert hiszen viszonyaink eléggé kedvezőek arra, hogy a külföldi tőkepénzesek földbirtokba helyezzék el gyümölcsözőlég tőkéjüket. Teszik is s a magyarföld siklik lábaink alatt, hogy tulajdonába menj e n idegen, velünk n e m együtt érző, velünk nem rokonszenvező s faji sajátságainkat megérteni sem tudó elemeknek. Nem volna baj, ha a magyar földbirtok egy csekélyebb részét oly külföldiek vásárolnák meg, akik tőkéjüket birtokba fektetve, nálunk megtelepülnének s megvalósítva Jókai „ u j földesurát" e hazának hasznos polgáraivá válnának. De nem ez történik, sőt éppen ennek ellenkezőjét látjuk nyilvánulni. Az idegen birtokvásárlók vagy csupán passziójuk kielégítésére vásárolnak nagyobb fekvőségeket — a Felvidéken erdöbirtokot vadászati czélokra — vagy pénzük lukrativ elhelyezése végett, de mindkét esetben ők csak előnyeit élvezik birtoktulajdonosi
1899. NOVEMBER HO 15.
minőségüknek, mig a terheket, melyek nem szorosan a földbirtokkal vannak kapcsolatban, de amelyek minden honpolgárra reá nehezednek, nem viselik. Ez a körülmény ugy politikai, mint nemzetiségi és közgazdasági szempontokból felettébb káros. A dolog politikai vonatkozásaitól el kell tekintenünk, de hangsúlyozni tartjuk szükségesnek, hogy az ily birtokvásárlás egy-egy gálja a magyarság s nemzeti szellem terjedésének. Idegen befolyás hódit tért, idegen eszmék érvényesülnek s az ország haszna anyagiakban is csekély, mert a föld hozadéka külföldre vándorol. A hazai ipart az idegen földtulajdonos nem támogatja, külföldről szerezvén be a gazdasági üzemhez szükséges felszereléseket, de ezzel szemben számos gazdasági alkalmazott megélhetését nehezíti meg, hazájabeli egyénekre bízván földbirtokának kezelését. Mind oly mozzanatok ezek, melyek eléggé indokolttá teszik, söt egyenesen követelik az állam beavatkozását s örömmel konstatáljuk, hogy ennek szükségességét a fentemiitett bizottság — egy tagjának kivételével — egyértelmüleg kívánatosnak is nyilvánította. Kétségkívül mérlegelni kell, mik volnának következményei a külföldiek birtokvásárlása megszorításának. A birtokforgalmi értéke bizonyára szenvedne valamelyest, de ezt az a nagy veszteség, mely a földbirtoknak idegen kézbe jutásával a nemzetet éri, tulon-tul födözi s a forgalmi érték csökkenése pedig a parczellázás- és telepítés érdekében hozandó megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozható. Különben kérdéses, vájjon egyáltalán kivánatos-e a földbirtok túlságos mobilitása. Bizonyára nem. Sem a földbirtokos osztály egységének szempontjájából, sem a birtok kezelése s jövedelmezősége okából nem lehet az kívánatos s nem szabad szem elöl téveszteni azt a körülményt sem, hogy a gyakori birtokcsere annak fiktív értékét igen tetemesen növeli. 4"2 százalékra rug az a jutalék, mely birtok adás-vétel esetén az államnak fizetendő, ha tehát egy birtok húszszor gazdát cserél, az esetben az ingatlan, tényleges értékének csaknem teljes árával növekedik, a mi a hozam szempontj á b ó l éppen nem lehet közömbös. S v á j j o n a mostani viszonyok között egy-két decennium alatt némely birtok hányszor cserél gazdát ? A külföldiek birtok vásárlása megszorításának egy további következménye lehet, hogy ezáltal nagyobb külföldi tőkék beözönlése gátoltatnék meg. Nos, ez is csak látszólagos baj, mert — igen kivételes esetektől eltekintve — a külföldiek által földbirtokba fektetett tőkék kamatai külföldre vándorolnak s az országnak e tőkékből mentől kevesebb haszna van. Igen kevés, vagy éppenséggel semmi ok sem szól tehát a mellett, hogy a külföldiek birtokszerzését a jövőben is azzal a nemtörődömséggel megtürjük, mint eddig, ellenben igen komoly okok
92. SZÁM. 9-IK
fiVFOLYAM
parancsolják, hogy ezen áramlatnak a rendelkezésre álló összes eszközökkel gát vettessék. Egész Európában Magyarország az egyedüli állam, hol az idegenek birtokszerzését semmi sem korlátozza s csak mi hódolunk túlzottan szabadelvű felfogással a legmesszebbmenő s minden tekintetben veszélyes kozmopolitizmusnak, beengedve s keblünkre ölelve minden idegent. Mert ne tessék ám azt képzelni, hogy csak a nagy uradalmak s latifundiumok idegen kézre való jutásáról van szó s hogy csak abban rejlik az országra veszedelem, hogy a nagybirtokok egy része vándorol idegenek — nem magyar honpolgárok — kezébe. Nézetünk szerint semmivel sem kisebb a veszedelem abban a tekintetben, hogy a kis, söt egészen kicsiny parasztbirtokocskák is kisiklanak eddigi tulajdonosaik kezei közül s idegenek tulajdonává lesznek. Utalunk csupán a galicziai invázióra, a melynek folyományaként a beregi, ungi stb. parasztbirtokok Oroszországból kiűzött s ide hozzánk bevándorolt idegen elem tulajdonává lett, oly lelketlen machinácziók révén, a melyek az állam energikus közbelépését már is szükségessé tették. És ugyan kérdjük, nyert-e vagy vesztett az ország ezzel a birtokcserével? A magyar földnek idegen kézbe jutását tehát meg kell akadályozni — e föld csak magyar honpolgárok tulajdona lehet. „Eminens állami érdek az, hogy a magyar föld magyar kézen maradjon" — mondotta a földmivelésügyi miniszter e kérdés tárgyalásakor s nyilatkozataiból kitűnt, hogy a kormány nem idegenkedik a szükséges beavatkozástól, bár a megszorító intézkedéseket igen kényes természetüeknek jelezte. Szívesen elismerjük az ügy kényes voltát s azt, hogy a segitő eszközök alkalmazása nem könnyű, de ettől az államhatalomnak visszariadnia n e m szabad. Neki áll egyedül módjában törvényes intézkedések alkalmazásával segíteni s megvédelmezni a magyar föld integritását, amiben a gazdatársadalom bizonyára szívvel-lélekkel támogatni fogja. Kétségkívül nem lehet sző arról, hogy a külföldiek a Magyarországon való birtokszerzéstől teljesen eltiltassanak. S ha ebből az álláspontból indulunk ki, megjelölhetjük az eszközöket is, amelyekkel a magyar földnek „idegenek* kezére jutása megakadályozható. Kényszereszközökkel kell a külföldi birtokvásárlókat a magyar honpolgárság megszerzésére szorítani. A ki azt meg nem szerzi, az jelentékenyen magasabb adóval sujtassék. Nehogy pedig az állampolgársággal járó kötelességek és terheket kijátszhassa s megszerezvén ezt, állandóan külföldön tartózkodjék, az abszentizmus kérdése is rendezendő s megállapítandó, hogy aki az évnek bizonyos részét az ország határán kivül tölti, az szintén magasabb adót tartozzék fizetni.
92
SZ 'M. 9-IK É V F O L Y A M .
Az idegenek birtokaik kezelésére •csakis magyar honpolgárokat alkalmazhassanak smunkásokul is csak ilyenek legyenek alkalmazhatók. Nagyobb birtoktestek megvétele esetén kimondandó volna esetleg az is, hogy a vásárlás csak kormányhatósági jóváhagyással lehessen jogerős. Parasztbirtokot pedig csak a magyar honpolgárságot már előzőleg megszerzett s rendes illetőséggel biró egyének vásárolhassanak. Körülbelül ezek volnának azok a főbb követelmények, amelyek törvényileg életbeléptelve -— alkalmasaknak látszanak az idegen kéz elhatalmasodásának meggátlására. A szóban forgó kérdés mikénti rendezése igen alapos megfontolást kiván, amely felett ma már egyszerűen napirendre térni nem lehet s annak rendezéséhez mihamarabb hozzá kell fogni. A , k o r m á n y t a .gazdatársidalom e fontos ügyben támogatni fogja s a gazdasági egyesületek országos szövetsége legközelebbi nagygyűlésén behatóan fog e kérdéssel foglalkozni, javaslatokkal szolgálván a kormánynak a mikénti rendezést illetőleg. Reméljük, hogy földmivelésügyi kormányunk, mely a közelmúltban oly sok fontos kérdést oldolt meg a közóhajnak megfelelő)eg, e „ k é n y e s " kérdés megoldására is megfogja találni a helyes utat. J. P.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Károly.
Állatdijazások és állattenyésztési felügyelők. A „Köztelek* 90 ik számában Pókay Dezső ur „ á tenyészállatdijázásokról" czimü közleményében bírálja azt az eszmét, melyet ugyancsak a „Köztelek" 85. számában felvetettem s az állattenyésztési felügyelőségek figyelmébe ajánlani bátor voltam : a községi szarvasmarhadijázások eszméjét. íme az eszme figyelemre talált, mert hiszen ebből kifolyólag veszi birálat alá Pókay ur közleményemet, de sajnálattal kell azután konstatálnom azt is, hogy nem részesült az kellő figyelemben, mert ha Pókay ur czikkemet nagyobb figyelemmel olvasta volna át, ugy azt hiszem vagy nem irja meg bírálatát, vagy másként irja azt meg. Mert mit is vitat Pókay ur? Azt, hogy a nagyobb körzetekre szóló díjazásokkal nagyobb eredményeket lehet elérni, mint a községi díjazásokkal. De vájjon állitottam-e én ennek az ellenkezőjét? Hiszen midőn a községi díjazásokat ajánlottam, tettem ezt ugy, hogy ezek előkészítői lenyenek a nagyobb díjazásoknak, a melyek sajnos ma meglehetősen nélkülözik az előkészítést. Vitatja Pókay ur a nagyobb pénzdijak előnyét az érmek felett. Állitottam-e én ennek ellenkezőjét ? Ha méltóztatik fáradságot venni magának s megnézi a Köztelek 49. számában irt közleményemet a bonyhádiak idei díjazásáról, meggyőződhetik róla, miszerint véleményeink a nagyobb dijak nagyobb vonzerejéről teljesen megegyeznek. De tovább mehetek, idei tejelő-versenyünknél még abban is találkozhattam Pókay ur véleményével, hogy a nagyobb dijak mellett kisebb emléktárgyakat osztottunk
KÖZTELEK,
1899 NOVEMBER HO 15
ki, ezáltal óhajtva nagyobb arányú érdeklődést kelteni, ami teljes mértékben sikerült is. Bizonyítgatja, hogy „népünket buzdítani és tanítani tehát nagyon is szükséges." Ki állítja az ellenkezőjét ? Magam is ezt kívánom és nem maradok a kívánság mellett, de csinálom én már évek óta és ez nem zárja ki, hogy népünket állatainak hibáira, úgymint jótulajdonságaira is figyelmeztessük. A fentiekben tehát körülbelül egyezünk, csakhogy én valamivel többet kívánok Pókay urnái. Többet kívánok, midőn nem elégszem meg az előkészitést nélkülöző díjazásokkal s azoknak előkészítésére a községi díjazásokat ajánlottam. Pókay ur azonban kicsinyli ezeknek hatását, mert szerinte „falujában minden egyes gazda igen jól ismeri az összes szarvasmarhákat és igen jól meg tudja különböztetni a jót a jobbtól." Közleményében czélzást tesz vidékünk fejlettségére és mégis tagadásba kell vennem ezen a vidéken is, fejletlenebb helyeken pedig még inkább ezt a nagy állatismeretet. Nem a népnél, de még intelligensebb gazdáknál is találkozunk nagyon téves nézetekkel és hiányos ismeretekkel nemcsak fajtajellegbeli dolgokra, de még külemtaniakra vonatkozólag is. És ezekre megadni a felvilágosítást semmi sem alkalmasabb, mint a demonstratív előadás, melyre a községi díjazás a legjobb módot adja. Alkalmatlannak tartja Pókay ur a községi díjazásokat azért is, mivel egy-egy község állománya inkább egyöntetű egyforma jó és rossz tulajdonságokkal. Igaz, hogy ez az egyöntetűség inkább megvan egy község állományánál, de ez megint nem zárja ki a községi díjazások hasznos voltát. Mert vannak sajnos, igen rossz vidékeink is. Ezek elmaradottságuk tudatában gondolni sem mernek, hogy sokszor csak a szomszéd falu előrehaladottabb tenyésztőivel fel vegyék a versenyt. Elmaradnak a nagyobb díjazásokról. Ezeket felkeresni, állományuk legjavát kiszemelni s ezekkel a" nagyobb díjazásokon részt vétetni megint csak a községi díjazásokat tartom legalkalmasabbnak. Pedig, hogy ha egy elmaradottabb község állatját sikerül érdem szerint dijhoz juttatni, annak nagy horderejét az egész község tenyésztésére elvitatni bajos volna. Németországban, különösen Allgauban az ujabb időben igen felkarolták ezeket a szűkebb körű díjazásokat; egy-egy falu határára kiterjedő tenyésztési egylet tart magának díjazást, ezen szemeli ki azokat az állatait, melyekkel főbb, nagyobb díjazásokon vesz részt, a midőn kitűnik aztán az egyik, vagy másik vidék, illetve tenyésztési egylet működése között a különbség, s a főbb dijazás lesz hivatva a nagyobb arányokbani egyöntetűséget létrehozni. Én láttam ezeknek a díjazásoknak az eredményét, mert csináltam is őket s tapasztalatból állithatom, mennyire képesek ezek a tenyésztőket befolyásolni, irányítani s azért mertem és merem azok felkarolását a legmelegebben ajánlani. Ezen díjazásaim nélkül nagyon sok községem egyáltalán gondolni sem mert volna arra, hogy fődijazásunkon megjelenjen. Az otthon elért siker felkölti reményét és bátorságát arra, hogy a nagyobb versenyben, nálunk az úgynevezett fődijazásonrésztvegyen. Pókay ur azt mondja, kevés vidéken érett annyira a kisgazdaközönség, hogy megértse, miszerint a tehénanyag kicserélése neki haszonnal jár s ha megértené is, nincs módja hozzá. Én nagyon sok vidéket tartok erre elég érettnek, csak találjuk el a néppel való érintkezés módját, a tanítás mikéntjét s ne hiányozzék részükre a kezükre járás, segédkezés sem anyaguk kicserélésére. Nálunk az egylet időszakonkinti árveréseivel sokat lendit e téren. Csak egy-egy darab jobb állat kerüljön is a községbe kedvezményes vagy csak méltányos áron, az az élő példa vonzó s a többi már vásárokon is keresni fogja az alkalmasnak ajánlott és általuk
1715 is annak talált anyagot. Ezt is tapasztalásból állithatom. Pókay ur szerint, „hogy ily irányban érvényesüljön a jótanács, sajnos, még igen messzi vagyunk." Igen, mert megelégszünk a tanácsadással, ami pedig egymagában pusztában elhangzott szó marad. Hivatkozik Pókay ur az állattenyésztési felügyelőkre, hogy az apaállatbeszerzések körül mily nehézségek merülnek fel, mivel sok község hozzá van szokva a bikájáért 100—150 frtnál többet nem adni. Hát épp a felügyelőségeknek van módja rá, hogy segítsenek e bajon. Az előrehaladottabb községben alig van szükség az anyagi támogatásra, ott hol meggyökerezett szokásokkal találkozunk, adjuk a legjobb bikát oly áron, mint azt ők venni szokták. A 10—20 árengedmény helyett eszközöljön ki a felügyelőség, ha csak néhány esetben is, 40—50% árkedvezményt. Néhány jó bika munkája demonstrálni fogja a jó, de nagyobb áru bika előnyét s később a község már maga erejéből is kész lesz jobb bikát szerezni. Ismét tapasztalásból merem állítani, hogy a legtöbb községnél, különösen, ha a közvetítés módját is eltaláljuk, nem azon akadnak meg, hogy azt nem fizetnék meg, hanein inkább azon, hogy nem tudják honnét venni a jobb anyagot. Teljesen osztom aztán Pókay urnák azt a véleményét, hogy állattenyésztésünk fejlesztése érdekében nem elegendő a kiválóbb állatpéldányok tulajdonosainak a díjazása, hanem rá kell őket venni a takarmánytermelésre. S örömmel közölhetem, hogy a Pókay ur által felvetett eszme, hogy t. i. oly gazdák, kik aránylag legtöbb takarmányt termelnek, dijaztassanak, nálunk már szintén testet öltött ; társegyesületünk a Mosonmegyei gazdasági egylet már a mult évben tűzött ki ily irányú dijakat. A mi egyesületünk pedig takarmány magvakat sorsolt ki téli előadásainál, másrészt 20—50% árkedvezménynyel közvetítettük tagjainknak a magvakat, csakhogy azok a takarmánytermelésbe belemenjenek s azt így megkedveltessük. És most áttérhetnék tárgyam második részére, a felügyelőségekre. Megvallom, nem éppen szívesen teszem ezt most meg. Alkalmasabb időt és alkalmasabb helyet szerettem volna e részbeni nézeteimnek elmondására. Pókay ur czikkének befejező részében azonban, melynek olyan noli me tangere, ne nyúlj hozzám ize van, felhiv, hogy ugy én, mint bárki más „bíráló tehetsége és jó ötlet vagy nézetei mérvében« hozzájáruljon a felügyelőségek esetleges hiányainak reparálásához. Hát hiszen azt akartam én tenni akkor is, mikor a községi díjazások eszméjét felvetettem. Mert az én bíráló tehetségem szerint jónak találtam azokat s nézetem felőlük csak megerősödött, midőn azokat két éven át a gyakorlatban is kipróbáltam. Az állatdijazások egyik hiányának javításához kívántam hozzájárulni s minthogy a díjazások terjedését magam is az állattenyésztési felügyelőségek érdemének tartom, voltam bátor az eszmét figyelmükbe ajánlani, azon hitben, hogy a díjazások hiányait ők is érzik s azokon javítandó, minden jónak látszó eszközt szívesen fogadnak. Az állattenyésztési felügyelőségi intézmény uj; de uj nemcsak maga az intézmény, hanem a felügyelők egy része is novus homo. Hiányokkal tehát természetszerűleg találkozunk itt is, ott is, amely hiányok azonban sokszor önmaguktól az idők folyamán szerzett. tapasztalatok utján elsimulnak, javulnak. Ilyen remélhetőleg elsimuló hiányoknak tartom a ma még túlságos bürokratizmust a felügyelőségeknél. Az ut, melyen valamely kérvénye a községnek elintéztetik, még mindig igen hosszú, (pedig már is javult), még mindig 2—5 hét telik el, hogy a község a kért apaállathoz juthat. Ez egy nem csekély hiba azok előtt, kik a népet ismerik. Népünk sajnos elidegenedett a kabátos osztálytól. A „timeo danaos et dona ferentes"
1714 elve nagyon kifejlődött nála. Már csak azért a kedélyek csendben tartására is czélszerü a maximálisan gyors intézkedés. Szükséges ez azonban azért is, mert a nép sokat tanácskozik, meghányja-veti a dolgot, s ahol rá nem szorítják, húzza, halasztja kérvényének beadását az apaállatokért. Kimarad az időből igy is. Most, ha még a kérvényezés elintézésére is sok időt igényel, nem kis kárt szenved a község. Az én ideálom az, hogy mikor az a nép zörget, azonnal megnyittassák neki: Ha nálam, mint egyleti felügyelőnél bikát kérnek (még csak nem is irásbelileg) már kijelölöm nekik, nézzék meg, jó lesz-e ez vagy amaz a bika s ha ilyen készletben esetleg nem lenne, ügyüket mégis azonnal elintézve viszik haza, illetve értesítem őket Írásbeli megkeresésnél, hogy néhány nap múlva megkapják a bikát. Gyorsaság nem ördögség s előnye ennek kiszámíthatatlan. Örömmel értesültem csak a legutóbb, hogy általános a törekvés javítani ezen a felügyelőségek által is minduntalan érzett hiányon. Vajha megvalósulna ez mielőbb! Az idők folyamán elsimuló hiányok közé sorolom a felügyelőségek azon fogyatékosságát is, hogy kerületük nagy lévén, azokat nem ismerik eléggé. A tenyésztés, az anyag községenkint változik s hogy jó munkát végezhessenek, erre az ismeretre okvetlen szükségük van. De részint azáltal, hogy a felügyelőségek szaporittatnak, részint hogy kerületükben hoszabb ideig foglalatoskodnak, ez a hiány is remélhetőleg javulni fog. Hiszem és reménylem, hogy a felügyelők megtanulnak a néppel érintkezni is, ezt csak gyakorlat hozza magával. Mert ha biztosítani akarják munkájuk eredményét, nemcsak hatóságokkal, elöljáróságokkal, de magával a néppel is érintkezésbe kell lépniök. És talán kicsinyesnek látszom, midőn erre kiterjeszkedem, de azt óhajtanám, ha az a nép a felügyelőben ne a „nagyságos felügyelő urat', hanem a ,mi felügyelőnket" lássa. Egy uj, fejlődő intézmény az állattenyésztési felügyelőség s én azok közé tartozom (sok ellenkező vélemény daczára), akik ennek az intézménynek igen szép jövőt jósolnak. Egyike lesz és legyen is ez azon intézményeknek, melyeknek utján népünk legközvetlenebbül érezheti az állam jő akaró gondoskodását. De épp mivel ilyen áldásthoző, csakhogy még csirájában lévő fejlődő s még nagy fejlődés előtt álló az intézmény, legyen szabad egy körülményre a figyelmet felhívnom, amelyet fejlődésénél látni szeretnők. Állattenyészt'ési felügyelőink (egy kivételével, aki gazda és állatorvos) gazdasági képzettséggel birnak. Én ezt nem tartom elegendőnek. Állattenyésztés és állategészségügy a legszorosabb kapcsolatban állanak egymással, s midőn a köztenyésztést irányítani akarjuk, nem elég: jó állatokat nevelni tudni, ide valamiveL több kell, ha azt akarjuk, hogy a kifejtett működés igazán áldásthozó s esetleges káros tévedésektől mentes legyen. Csak egy példát legyen szabad felhoznom. Ha állattenyésztési felügyelőink állatorvosok is volnának, ma a gümőkór elleni védekezés ügye igen nagy lépéssel volna előbbre. Minden felügyelő megtalálhatná a maga hatáskörében valami különösebb intézkedés várása nélkül is, hogy több kevesebb gátat vessen e betegség terjedésének. Németországban minden nagyobb egyesületnek megvan a maga állattenyésztési felügyelője és az nem gazda, hanem állatorvos. Nálunk sokkal kedvezőbbek lehetnének e tekintetben a viszonyok. A felügyelők állásai Pókay ur szerint szerény dotácziójuk mellett is, nagyon érthetőleg, a legkeresettebb állások. Minden állásra özönével akad a pályázó. Ha a minisztérium megkívánná s pályázatát igy irná ki, hogy csakis gazdasági és állatorvosi képzettséggel birók pályázhatnak, lenne elegendő, bő-
KÖZTELEK,
1899. NOVEMBER HO 15.
ségesen elegendő pályázó, mert van nálunk elég gazda, ki az állatorvosi oklevelet is megszerezte. És ezek leettös képzettségüket sehol jóiban nem juttathatják érvényre, mint éppen a felügyelői pályán. Egy ilyen képzettségű- ember, ha esetleg, mint hatósági állatorvos már működött is, valóságos nyereség volna az ügynek, mert annak a köztenyésztés terén bőséges tapasztalatai gyűltek. És feltéve, de meg nem engedve, hogy nem akadna megfelelő kettős képzettségű pályázó, ugy — tudom, igen sokak ellenkező véleményével találkozom — az állatorvosi képzettséget előnyben részesíteném ezeknél az állásoknál a gazdasági fölött. A jó ügy szolgálata megkívánja teljes nyíltságunkat és elfogulatlanságunkat. Újhelyi
Imre.
Érdemes munkatársunk nem veheti rossz néven, hogy a föntebbiekben közlött czikkéhez a magunk részéről néhány megjegyzést fűzni szükségesnek tartjuk. Magunk is azok közé tartozunk, akik az állattenyésztési felügyelőknél nagyon előnyösnek tartjuk, ha az illető a gazdasági szakképezettség mellett állatorvosi szakképzettséggel is bir, azonban — teljesen ellentétben a t. czikkiróval — az állatorvosi szakképzettséget a felügyelőknél szükségesnek egyáltalában nem tartjuk, mert ha a felügyelőnek állatorvosi szakvéleményre néha szüksége lehet, a szakképzett állatorvosok mindenkor rendelkezésére állanak. Annak a véleményének helyességét pedig, hogy a felügyelői állások betöltésénél a'puszta állatorvosi szakképzettségnek a puszta gazdasági szakképzettség fölött előnyt nyújtani hajlandó, a t. czikkiró ur semmit sem bizonyította, de senki sem fogja bebizonyíthatni. Más az állatorvosi szakképzettség és más a gazdai szakképzettség. És mert az állatorvos működése közben a tenyésztői érdekekkel összekötetésbe jut, sem az állatorvos a tenyésztő teendőit, sem viszont a tenyésztő az állatorvos működési körét betölteni nem hivatott. Azért, mert az állatorvosi szaknak ma már megvan a főiskolája, a tudománya semmivel sem áll fölötte a mezőgazdaságénak, legfeljebb tökéletesebbek az eszközei a maga tudományának mivelése és terjesztése tekintetében. A magunk részéről inkább egyenesen veszedelmesnek tartanék, ha az állattenyésztési felügyelők pusztán állatorvosi szakképzettséggel bírnának, mert az állatorvosi szakképzettség nagyon is egyoldalú; ebben a képzettségben a tenyésztés művészete másodrendű s igy az ilyen pusztán állatorvosi képzettséggel bíró állattenyésztési felügyelők tenyésztési felfogása is sokkal szűkebb, mint a gazdáé, akinek az állattenyésztés kell, hogy elsőrendű mesterségét képezze. Azután meg ki tagadhatja azt, hogy az állattenyésztési felügyelők nemcsak a tenyésztés vezetésére és technikájára birnak befolyással; hiszen maga a czikkiró is rámutatott arra a kötelességükre, hogy a felügyelők ne csak a jó állatok beszerzését, hanem azok kellő és helyes táplálását és az ehhez szükséges jobb takarmányok beszerzését és termelését is erélyesen szorgalmazzák. Hát az állatorvosi szakképzettség ezekre is kiterjed ? vagy ha nem, a néhány felügyelő kedvéért kiterjesztendő ? Avagy továbbá a felügyelőkre felállított követelményének analógiája szerint
92. SZÁM. 9-IK f i V F O L Y A M minden nagyobb tenyészet vezetője inkább állatorvos, mint gazda legyen? Nem. Ne akarjuk a gazdaságiiszakképzettséget ennyire lekicsinyleni. Elég ellensége van ennek úgyis. Hanem, ha a jelenlegi gazdai képzettséget nem tartjuk megfelelőnek, inkább igyekezzünk azt megjavítani ott, ahol arra szükség van, hogy a gazdai képzettségnek és meg legyen az a tekintélye, amely azt megilleti és amely a maga helyét méltán betöltheti. Szerk.
TRÁGYÁZÁS.
Rovatvezető : Cserháti Sándor.
Szöszösbükköny mint zöldtrágya a kötött talajon. Négy éven keresztül szöszösbükkönynyel különféle kísérleteket tettem, kötött talajon mint zöldtrágyát alkalmazva, valamint magtermelés czéljáJból is. A kezelésem alatt levő gazdaságban, mely 4700 hold szántó-és rétből állt, volt egy 85 holdnyi terület, mely legtávolabb esett a gazdasági majortól, de különben is a talaj maga oly rossz kinézésű volt, hogy ránézve is elment az embernek a kedve attól, hogy azt mivelés alá vegye ; a kinézése olyan volt, mintha az egész terület rézporral lett volna behintve ; ha megázott, az oly különös szinvegyületben játszott; mikor a nap rásütött, hogy az ember el sem képzelhette, miféle talaj lehet ez. Lehetett ott zöld, vörös, kék, sárga és a jó Isten tudja, miféle színeket látni ; hozzá még oly szurkos, tapadós természetű volt, hogy bátran ragasztónak lehetett volna azt használni; ha megszáradt, akkor meg kőkeménységü lett olyannyira, hogy azt alig lehetett szántani vagy ásni. Véghetetlenül bosszantott engem az, hogy egy ekkora terület teljesen haszontalanul heverjen ; elhatároztam ezért, hogy kísérletet teszek veié és mivelés alá veszem. Ősz lévén, a föld félnedves volt, megszántottam. De miféle szántás volt az 1 Sack-ekével lett szántva, 8 ökör volt ,az eke elé fogva, elől az ökröt egy gyerek vezette, egy béres tartotta az ekét, egy meg hajtotta az ökröket. Az ekéim magasított eketesttel voltak ellátva, tehát 12 hüvelyk mély szántásra alkalmasak, igy lettek az ekék beállítva, de ez mit sem ért, a legmélyebb szántás 4 hüvelyknyi volt, de csak imitt-amott, minden 10—15 lépésnél, a többi csak horzsolva volt. Ennek daczára elhatároztam, hogy ezt meg kell szántani, bárhogy is legyen; váltott ökrökkel dolgoztam, minden fél napba fris ökröt fogattam az ekébe ; meg lett valahogy turkálva mégis. Jött jó tél, a felszántott rögök jól széjjelfagytak, ugy, hogy tavaszszal megfogesoltattam jó éles vasfogassa]. A föld igen jól nézett ki, szép porhanyós volt; bevetettem zabbal sorvető-géppel, a zab nagysokára kikelt, de csak minden 20—25-ik szem, de az is silány volt, vékony, mint a vásári czérna, sárga, mint a kikerics. A mint a május elmúlt, jöttek a melegek, azon vettem magamat észre, hogy a zabnak rövididő alatt csak az elszóródott hitványt szálai láthatók, tehát az én zabom teljesen megsemmisült. Volt fölösleges trágyám, melyet ráhordattam. Lesz-e valami vagy sem, alászántattam a trágyát; a munka sokkal jobb volt mint őszszel, ugy hagytam a földet felszántva és meghengerezve 3 hétig, megjegyzem, hogy a trágya teljesen érett volt. Három hét után újból csekélyen megszántattam és oly szerencsésen, hogy a szántás teljesen kielégítő volt; elvetettem 25 holdat kölessel, 20 holdat moharral, 40 holdat pedig hajdinával. Meg kell említenem azt is, hogy ezen terület emberemlékezet óta szántva, illetve mivelés alatt nem volt; abban kutyatejen
92. BZAM. 9-iK ÉVFOLYAM. és igliczetüskén kivül más növényt nem lehetett látni; a kölesből igen könnyen meglehetett volna számlálni, hogy hány szál kelt ki, mohar ós hajdinából pedig egy szem sem, a mag teljesen tönkrement a földben. A kikelt kölesszálak is az előtte elvetett zab sorsára jutottak, azaz teljesen elveszett az egész. Most türelmem elhagyott és teljesen lemondtam minden egyéb kísérletezéstől, mivel már a veszteség úgyis elég nagy volt. Később azonban azt gondoltam, hogy a szöszösbükkönynyel teszek kísérletet, a melyet egy hom oktalan uradalomban, ahol négy éven át, mint irnok működtem, nagyban termeltük és azt zölden alászántottuk ugy homokos, mint kötött talajon. így tehát elhatároztam magamban, hogy néhány holdat elvetek még az ősz folyamán szöszösbükkönynyel. Megszántattam egy holdat és szeptember hó elején elvetettem szöszösbükkönynyel; 50kg.-ot vettem, mert abban az időben 60 forint volt métermázsája; elég volt ezen 30 forint is veszteségnek, mikor már annyit vesztettem. Az elvetés után 8 napra kezdett a szöszösbükköny rendesen kelni. Megjegyzem, hogy kézzel vetettem el ős Benkő-féle magtakaróval alászántattam a magot. Elképzelhető, hogy milyen öröm ért engem, midőn láttam, hogy most már siker fogja koronázni fáradságomat, mert az előbbeni növényekhez képest rendkívül jól kelt a bükköny és erőteljes szárat hajtott, egészséges színe volt kezdettől fogva. Amint az idő felmelegedett jobban, az én szöszösbükkönyöm is napról-napra szebb és szebb lett ; mondhatom, hogy várakozásomon felül sikerült, az egész fejlődési időszak alatt semminémü változást nem észleltem a szöszösbükkönyön. Igen szépen nőtt, kellőleg elborította a földet, úgyannyira, hogy azt teljesen beárnyékolta. Midőn már teljes virágzásban volt, egyes Sack-ekével alászántattam, előhantót alkalmazva az ekére, hogy teljesen eltakarja a föld. A szöszösbükköny ezen szántása oly könnyű volt, hogy azt két ökör végezhette és igen szép és jó munka volt. A föld annyira fel volt porhanyodva, hogy 4 hüvelyk mélységre eresztve az ekét, a szántás teljesen rögnélküli volt, a földnek pedig felszínén ugy 2 ezentiméternyi vastagságban egész barna réteg volt, a földnek felszínéről teljesen elmúlt a rézforma sárga szín. Minthogy ezen munkámat ily fényes siker koronázta, minden további habozás nélkül ezen egy holdat kivéve, az egész területet bevetettem ezen ősz folyamán szöszösbükkönynyel, hogy rákövetkező évben mint zöldtrágyát alászánthassam, az egy holdat pedig október hó közepén bevetettem búzával, mely minden kifogás nélkül igen szépen kikelt, rövid idő alatt teljesen elbokrosodott és mindig szép haragoszöld szint játszott; jövő tavaszszal a buza április hóban imitt-amott kissé sárgás szint mutatott.de csak egynéhány levele és az is az alsó leveleken volt csak látható. Kissé kezdtem már tartani tőle, hogy talán ez is kivész, azonban április hó végén meleg idő lévén, jött egy jó meleg eső és a buza igen szép egészséges szint öltött s neki indult jó növésnek; aratásig nem is lehetett rajta semmiféle változást észlelni. Learattattam, adott ezen egy hold 1200 •-ölével számítva 18 keresztet és 3 kévét, 15 kévével számítva keresztjét; keresztje pedig adott szemben 251/a kilót. Az első évi terméssel nagyon meg voltam elégedve. A többi részt, mely szöszösbükkönynyel volt bevetve, annak idején, azaz teljes virágzáskor, alászántattam és az egészet az ősz folyamán bevetettem búzával. Igen jól sikerült ez is. Utána való év tavaszán felét bevetettem árpával, felét pedig zabbal; mindkét növény kielégítő termést adott. Az árpa ugyanis magyar holdon adott 6 mm. 35 kilót, a zab adott 5 mm. 15 kilót. Ezen óv őszén újból szöszösbükkönynyel vetettem be az egészet, melyből magnyerés czéljából 25 holdat magnak hagytam, a többit pedig alászántattam
K Ö Z T E L E K , 1899. NOVEMBER HO 12. zöldtrágyának. 25 holdon termett á 775 kgr. magyar holdanként; ezen 25 holdat rákövetkező évben kukoriczával vettettem be, mely szinte elég jól sikerült olyannyira, hogy holdanként lett 508 kgr. szemtermésünk, a 60 holdnyi területet pedig takarmányrépával vettettem be, mely szinte igen jól sikerült. így azután nemcsak ezen a területen alkalmaztam én a szöszösbükkönyt, mint zöldtrágyát, hanem a gazdaság azon részén is, mely rósz távol esett a majoroktól és ritkán jutottam ahhoz, hogy elegendő istállótrágyát adhassak a földnek ; így tehát a szöszösbükköny ezidőszerint azon növények egyike, amely nemcsak jó takarmány, de kisegítő eszköze a gazdának trágyahiány dolgában, amely növényt e tekintetben semmiféle szurrogátum utói nem ért ezideig, mert ez már csakugyan ott is megterem, ahol a leghaszontalanabb gaz sem képes fejlődni. A szöszösbükköny a kötött talajt felporhanyitja, a levegő és a napsugarak kellőleg belehatolnak ezáltal a földbe és azt termékenynyó teszik, illetve az ásvány részeket, melyekre a növényzetnek szüksége van, feloldják és a növényzet táplálására szolgáltatják. A szöszösbükköny vethető őszszel és tavaszszal is. Dióssy Imre. urad. intéző. Teljes eredmény azonban csak ott erhető el, ahol kötöttebb talajon Thomassalak, homokon .pedig ezen kivül Kainit is használtatik a szöszösbükköny alá. Rovatvezető.
V E G Y E S E K • Mai számunk tartalma: Oldal. Az OMGE. közleményei. 1711 Közgazdasági szakosztály ülése. 1712 az idegen kéz , 1714 Állattenyésztés. Állatdijazások és állattenyésztési felügyelők 1715 Trágyázás. Szöszösbükköny, mint zöldtrágya a kötött talajon. 1716 Tfgyecek. — 1717 SereskedíieiB. tíszsae. 1718—1719 Gazdák Biztosító Szövetkezete. A Közteleit 90. számában közöltük, hogy a »Gazdák Biztosító Szövetkezetének" alaptőkéje javára eddig 786 alapítványt és 1068 üzletrészt 807.360 korona értékben jegyeztek. Folyó hó 13-ig beérkezett aláírási iveken az alábbiak jegyeztek alapítványokat, illetve üzletrészeket: dr. Hegedűs János 1, Szilassy Zoltán 1, Deréky Gyuláné, szül. báró Györffy Bóza 1, Miksa Elek 1, Galanty Lőrincz 1, Mailáth Gusztáv Károly gróf püspök 2, Erdélyi fehérvári székeskáptalan 1, Bethlen István gróf 1, Ehrlich Ignácz 1, Degenfeld Pál gróf 2, Cseley Lajos 1, Horváth Hugó 1, Szemere Gáspár 1, Hadik-Barkóczy Endre báró 1, Zichy Andor gróf 1, Hevesmegye t.-hat. 3 alapítványt; Domoszlay József 1, Nagy-Bőcze városa 9, Géber Kornél 1, Buday Barna 1, Szántói-Szabó Ferencz 1, Zórád István 1, Hantsók Leander 1, Kirchner Lajos 1, Mike János 1, Wilfing Nándor 1, De Pottera Brúnó 1, Fáy Ede 1, Nagy Árpád 1, Szilágyi Gyula 1, id. Jeney Lajos 1, Hennel Károly 10, Sztankóczy József 5, Mészáros Elek 5, Alexy Emil 5, Botska János 5, Szirmay Béla 5, Némethy József 10, Vratarics Lajos 5, Szunyogh Zsigmond 1, Végh József 1, Erőss Zoltán 1, Bágyoni Mihály Domokos 1 üzletrészt. Összesen 20 alapítványt és 68 üzletrészt 21,360 korona értékben. Az eddig leérkezett aláírási iveken 806 alapítvány és 1145 üzletrész 828,900 korona értékben jegyeztetett. Agrárgyülés Aradon. A Magyar Gazdaszövetség az Aradi Gazdasági Egylettel november 25-én a mezőgazdaság aktuális kérdéseinek előkészítése végett agrárgyülést rendez. Az aradi agrárgyülésnek s a vele. kapcsolatos
1717 eseményeknek ez a programmja. November 25-én: Esti hét órakor vendégek érkezése Aradra, ünnepélyes fogadtatás a vasútnál az Aradi Gazdasági Egylet által. Esti nyolca órakor társas-vacsora a Fehér Kereszt szálló téli kertjében á la carte. November 26-án: Délelőtt 10 órakor agrárgyülés a vármegyeház nagytermében. Az agrárgyülés napirendje: A gyűlés megalakulása. Elnöki megnyitó. Gróf Károlyi Sándor: A mozgótőke harcza a kötött tőkével. Grőf Zselénski Bóbert: A tőzsdei fedezetlen határidőüzlet eltörléséről. Gróf Széchenyi Imre: A tüz- és jégbiztosításról. Elnöki zárszó. Délután egy órakor bankett a Fehér Kereszt szálló téli kertjében. Délután négy órakor vendégek elutazása. Az agrárgyülés tagja lehet minden mezőgazdasággal, vagy avval rokon foglalkozással biró teljeskoru egyén, ki a gyűlésen való részvételre legkésőbb november hó 25-ig az Aradi Gazdasági Egylet irodájánál jelentkezik. Az előadásokon kivül minden felszólaló legfeljebb 10 perczet vehet igénybe, azonban csak a tárgyhoz szólhat, rövidebb helyreigazítások és személyes felszólalások 2 perczet vehetnek igénybe. Agyülés munkálatai ki fognak nyomatni ós minden résztvevőnek megküldetni. A ki a résztvevők közül lakásra tart igényt, erről értesítse az Aradi Gazdasági Egyesület titkári hivatalát. Adóelengedés „lisztliarmat" szölőbetegsóg esetén. Az 1883. éviXLIV. t.-cz. értelmében az elemi csapások által okozott terméskárok eseteiben adóelengedésnek van helye. A „ lisztharmat" (Oidium Tuckeri) nevü gomba a folyó évben az ország sok vidékén jelentékeny kárt okozott a szőlőkben, minthogy azonban ezen szőlőbetegség az idézett törvényben felsorolt azon elemi káresetek közt, amelyek adóelengedésre igényt nynjtanak, nincsen felemlítve, kétség merült fel, vájjon a „lisztharmat" által okozott károk' esetében kaphatnak-e a szőlősgazdák adóelengedést. A pénzügyminiszter a földmivelésügyi miniszter felkérésére ez ügyben folytatott tárgyalás alapján f. é. 85.666. szám alatt kiadott körrendeletével kijelentette, hogy a „lisztharmat" szőlőbetegség által okozott kár oly elemi csapásnak tekintendő, melynek alapján adóelengedésnek van helye. Helyreigazítás. Lapunk mult számának 1690. oldalán „Melyik fajta tehén ad legtöbb tejet?" czimü közlemény írója a jó fejőstehenek beszerzési forrásait is felsorolja s ezek között több hazai tehénkereskedő mellett egy külföldi importőr czéget is felemlít. Tartozunk ugy az igazságnak, valamint hazafiúi kötelességünknek, hogy a legrégibb és legjobb hírnévnek örvendő hazai Pick Oswald (Budapest, VIII., Külső-Kerepesi-ut 1.) czéget ez alkalommal pótlólag mint beszerzési forrást ajánljuk, mert az ő neve a múltkori közleményből nyilván csak tévedés folytán maradhatott ki.
Lapunk mai számához Fűkért Gusztáv weiperti puskagyáros prospektusa van csatolva, melyet olvasóink szives figyelmébe ajánlunk,
Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a „Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 krajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.
1718
K Ö Z T E L E K , 1899 NOVEMBER HÖ 15
Országos Központi
Biztosítási Ügyvivőség B u d a p e s t , V I I . , E r z s é b e t k o r u t 58. Ez a közhasznú intézet nem a biztosító társulatokat, hanem a biztosító közönség érdekeit szolgálja. Szakszerű és megbízható felvilágosítást díjtalanul ad mindenkinek az egyes társulatokról, a különböző biztosítási módozatokról, kötvényfeltételekről. Ezáltal a biztosító közönség azon előnyös helyzetbe jut, hogy biztosítását nem egy társulat egyoldalú informácziója alapján köti meg, hanem összehasonlítva a legjobb társulatok feltételeit, kiválaszthatja a czéljának megfelelő legjutányosabb biztosítást. A biztosításokat a legmegbízhatóbb társulatok részére az Ügyvivőség díjtalanul eszközli. Mindenkinek az érdeke azt kívánja, hogy forduljon az Orsz. Közp. Biztosítási Ügyvivőséghez mielőtt uj biztosítást köt, vagy a már fennállót de meg nem felelőt megváltoztatja. Az intézet szakemberei bármely biztosítási ügyben szívesen adnak felvilágosítást. Ezen intézmény van hivatva a biztosítási ügynökök visszaéléseinek véget vetni. Az 0. K. B. Ü. máris Magyarország és Ausátria több előkelő férfiát és családjait számlálja ügyfelei közé.
K E R E S K E D E L E M , T Ő Z S D E .
92
SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M . Sseszüzlei
szállitísi czélokra a mult heti árak mellett értékesíthető. Ily minőségű áru azonban csak szórványosan kerül a piaczra. Merkantil árut helybeli paritásra fi— 6-15, helyben 6.25 frtig jegyzünk, mig finom áru 6.30 frtig iegyez, Nyíri származéku áru Debreczen paritásában 5-80-5-70 írttal .kelt el. Árpa (takarmány és hántolasi czélokra) korlátolt kinálat mellett alig talál érdeklődésre és a mult> hetinél ugyancsak 10 krral olcsóbb. Minőség szerint hizlalók és gyárosok 5-60—5'80, jobb árut 5'90 frtig fizettek Állomásokon átvéve kisebb tételek csak elvétve jutottak eladásra. Általában véve az üzlet pang. Zab bővebben érkezik, a nélkül azonban, hogy megfelelő kereslet nyilvánulna. Az irányzat igy tehát e •" •: tettek. Prima zab ugyancsak már elég bőven van kinálva. Szin és tisztaság szerint 4-80—5-30 frton jegyzünk helyben. Tengeri ó áruban el van hanyagolva és a hét elején 5.55—5.50, később 5.45—5'40 forinton volt forgalomban helyben kocsiba téve. üj tengeriben, tekintettel az enyhe időjárásra, nem fejlődött üzlet, a kereslet korlátolt maradt és az árak ugyancsak 10 krt vesztettek. Prompt áruért 4-30—4.25 frt, november-februárra 4 frt. 50 kr, deczember márcziusra 4 frt 70 krt fizettek budapesti paritásra. Olajmagvak: Káposztarepcze (készáruban) alig kerül a piaczra ésvhelyben 12'25 frtig jegyez. Káposztarepcze üzlettelen. 1900. augusztusra névleg 11-60 — 11-50 forint között jegyzett. A mellékczikkekben alig volt forgalom és vadrepcze 5'50-6 25 forintot, gomborka 10-50—11-50 frtot, lenmag 10-50—13— forintot ér. el helyben. Hüvelyesek : Bab e héten csendes maradt. A kereslet nagyon gyenge és az üzlet is igy csak korlátolt maradt. Csupán aprószemü trieurt bab iránt maradt meg az érdeklődés. Elkelt ilyen Félegvházan 8.—, Gyöngyösön 7-75 frt. Gömbölyű Zombor-Baján 7'—, Mohács-Kalocsán 6-80, Eszéken 6'90, Váczon 7'10 frton. Barnabab Kalocsán 6-90, Nyíregyházán 6'75. tarkabab Nyíregyházán 5-25 frt. Kendermag lanyha és alig van keresve, Marosvásárhelyen 10, Mohácson 10-50 frtot fizettek.
Budapesti gafeenatózstíe. Napi jelentés 1899. november 14. (Guttmarm és Wahl budapesti Íerménybizoraányí Buza ma i^érsékelten volt kinálva, a vételkedv czég jeleniéüe.) gyenge, az irányzat — • ° fr""Budapest, november 11. Az időjárás e hét nagyobb felében is száraz és galomban volt .ninte Eladatott: aránylag magas hőmérséklet mellett derült volt. Csupán a hét közepe táján következett be erösbbödő Uj-buza: felhőzet mellett végre a várt eső, mely azonban csak Tiszavidéki : 100 jmr:. 80 kg frt 8-15 rövid ideig tartott és az eddigi szárazság után sokkal --bőségesebb mérvben lett volna szükséges. Az ország számos vidékéről továbbra is panaszkodnak az egerek és rovarok által okozott károk felől. A vízállás már hosszabb ideje csökkenő, ugy hogy a hajózást csak ügygyel-bajjal lehet fenntartani. A külföldön az időjárás a miénkhez volt hasonló, kezdetben száraz és derült, utóbb esős és borult. A külföldi üzletviszonyök, mint eddig, továbbra is kedvezőtlenek. A hangulat kivétel nélkül kedvetlen és csendes, a forgalom korlátolt és a tulajdonosok engedékenysége sem képes a fogyasztást vagy a spekulácziót élénkebb tevékenységre ösztönözni. Amerikában az irányzat kezdetben kellemesebb volt ugyan, a visszaesés azonban épp oly gyors volt, annál inkább mert a hozatalok továbbra is erősek és a látható a. 72 kg. frt 7 35 3 hóra készletek búzában a Bradstreets jelentése szerint, a Pestmegyévidéki: 200 mult héten ismét 2,64"? ,000 bushellel gyarapodtak. Tengeriben a készletek ellenben csökkentek és e czikk iránt inkább nyilvánult vélemény. A tengeri ára tartott is maradt. Angliában a forgalom jelentéktelen és az árak inkább csökkenőek. A franczia piaczöko-n kezdetben uralkodott kellemesebb irányzat szintén nem tudott érvényesülni és a jegyzések visszaestek. A többi kontinentális piaczokon az eladási viszonyok nehézkesek és Fehérmegyei: 200 „ 76 . „ igy az árutulajdonosoknak fokozatos engedményekhez Szent-tamási: 2760 , , 73 , „ kell fordujniok. Bihari: 1000 „ 78 1800 • „ 75 „ „ Nálunk ugyancsak lanyha az irányzat és nagyon Hartai: korlátolt kereslet mellett ugy a kenyérmagvak, mint a ll-gii 2150 mm. 77 kg frt takarmányczikkek jegyzései csökkenőek voltak. Erdélyi'. 100 mm. 77 kg trt Az üzlet részleteiről a következőket jelent- Szerbiai: 1500' , 76 „ „ hetjük : 1500 , 76 , , Buza a hét elején még szilárdan indult. A tarBozs ma gyér forgalom mellett bágyadt Budapestós szárazság folytán megszilárdult határidőjegyzések tsn illetve ennek távolságában 6 frtól 6.15 kél el. behatása alatt malmaink is jobb vételkedvet tanúsítotÁrpa alig jön forgalomba. Takarmányárpa 5'70 tak és igy mérsékelten emelkedett árak mellett a forga- — 5.90 ér el minőség szerint helyben. lom is élénkebben alakult, annál inkább, mert a beZab lanyha, Budapesten minőség szerint 4'80 hozatalok és igy a kinálat is némileg gyengébb volt. A — 5-15-igfizetik.Jobb áru 5-35 kél el. javulás azonban csak rövid ideig tartott. Az irányzat Ó-tengeri gyér forgalom mellett lanyha, helyben határozottan lanyhára fordult, a malmok tartózkodób- 4-40—4-47Va frt kel el minőség szerint. Uj tengeri bak lettek, mig,a kinálat különösen a beérkező waggon- 4-30—4-37V2 kél el Budapest távolságában. áruból sürgető alakot öltött. A forgalom naponkint Határidők a hideg időjárásra s kellemesebb külkisebb lőn és nyomott árak mellett is csak nehezen földre szilárdabban indulnak, később elaaásokra s kevolt lehetséges -üzlethez jutni. Hozzájárult ehhez, hogy vés vOtelkedvre a régi mederbe 1 értek vissza. a határidőpiaczon is gyorsan visszaeső irányzat érvéDéli 12 órakor jegyez : nyesült és igy az árutulajdonosek kényszerülve voltak Köttetett.. Déli tárlat. — leszámítva már a hét elején fennállott kb. 10 kr.-os javulást — még kbí 20 krt métermázs'ánkint engedni. Buza áprilisra 1900. 0. 8.01—02 A forgalom ős zesen körülbelül 90.000 métermázsa „ októberre 8.04—05 (közte kb. 20,000 métermázsa szerb áru), mig a hozata- Rozs áprilsra 6-52—54 lok 180,000 métermázsát tesznek ki. Tengeri májusra 1900. 0.— 11—13 Bozs középminőségü áruban alig részesült Zab áprilisra figyelemben és szintén csak 10—15 krral olcsóbban Káp -repcze aug.-ra
Sstees. (Goldfinger Gábor szeszgyár- képvisel tudósítása.) A szeszüzletben e hétnek elején az üzletmenet változatlanéjlénk volt és a szeszárak multheti zárlatjegyzés szerint záródnak. Elkelt finomított szesz nagyban 56-25 frt adózva es 21—21.25 frt szabadraktárra, élesztőszesz^ 56—56*25 adózva és 21-25 frton adózatlanul. Az adózott nyersszesz és denaturált szesz ára 13 krral olcsóbban jegyeztetik. Vidékifinomitógyárakáltal kontingens nyersszesz e hétnek elején 20-50 volt kinálva, de üzlet nem létesült. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz élénken volt kinálva és több tétel novembermájusi szállításra fix áron el is kelt. A kontingens nyersszesz dra Budapesten 18. 18-50 forint. Béeii jegysés 19-60—19 80 frt kontingens nyet*-
Trieszti jegyzés —. 10 25 frt kiviteli szeszéit 90°/o hektoliterje. A kivitel e hétnek elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak közül : Baja, Temesvár, Arad Kenyérmező, 25 krral olcsóbban, a többiek változatlanul jegyeznek. Bu'apesi tárlatárak e héten: Finomított szeex 5656-50 frt, élesKtísszesz 66 56 50 frt, nyerfcszesz adózva 55 -55'!30 frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) — — frt, denaturált szesz 17 75 - 18-50 tn. Rontingens nyersszesz —. ;—. Az tok 10.000 literfokcmként hordó nélkfil bér" sz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. l köapoütí vásaresaraok árujegyzése nag.v»ai>. (®h gros) eiatíoít élelmiczikkelí árairól.
A hét utolsó napjaiban az áruforgalom növekedett. A felhozatalok különösen zöldség és gyümölcsben felszaporodtak, élőbaromfiból pedig megkétszereződtek, ellenben vaj- és túróban apadtak. A szük pénzviszonyok nagyon érezhetők, minélfogva a vételkedv megcsappant A husüzlet,, különösen marhahúsban élénk, borjués sertéshúsban csendes. Vadból nagyon keresett a fáczán, nyulak is könnyen elhelyezhetők. Eladtunk szarvast egészben 30—35 frtért mázsánként. Nyúlért 1.00—1.20 frtot, fáczánért 1.30 — 1.40 frtot értünk el darabonként. Élőbaromfiból elkelt lud sovány 2.20—2.50 frt, sovány kappan 1.20—1.50 frt, tyúk 1.00—i.20 frt páronként. Tojás, mérsékelt hozatalok folytán jól keresett prima alföldi tojás 41.50-43.50 frton. Vaj és turó keresett. Teavaj 1.10—1.20 frt, főző vaj 80—90 kr., turó 12—14 krajczár kgként. A zöldségpiacz nagyon lanyha. Névlegesen jegyzünk fejeskáposztát 100 darabonként 2.10—2.25 frt. Hazai tormában a tömeges felhozatalok következtében és vételkedv hiányában az árak nagyon nyomottak. Ia 10-11 frt, II. 7—8 frt, III. 3—4 frt 100 kgként. A gyümölcspiacz' nagyon élénk. Alsóbb rendű és minőségű almából a felhozatalok megkétszereződtek. Szerb almával a piacz el van árasztva, minek következtében hazai nagyon elhanyagolt. Csak kiváló szép fajalma és körte keresett. Arany renett 12—18 frt, török bálint 12—16 frt, fajkörte 35—40 frt 100 kgként. Bióban hiány van. (& székesfővárosi vSsarcfsara r, k-igazgatóság jslaistége. Budapest, 1899. november 13-ról. Has. M&rhah'.U! hátulja !. oszt. í q frt 51 -56, II. osüt. 52—54, III. oszt. 49—52, eleje l. oszt. 47—48, II. oszt, 45—47, Hl. oszt. 42—45, borjúhús hátülje 5, ossí. 70—75, II. oszt. 60 -70, eleje I. oszt 56—60, II oszt. 50—56. birkahús hátulja L oszt. 40—44, II. oszt 36—40. eleje I. oszt. 34-36, II. oszt 32—34, feiriny eleje 1 db 0. 0-—, hátulja • •—, sertéshús m&gyat szalonnával elsőrendű 1 q 44-50, vidéki 35—44, szalonna nélkül elsőrendű 44—50, vidéki 30-44, sertésiwss pörkölt —-0 , srrtd-shus szcrö pz-iioacávf 1 — , szalonna nélkül —-—, sertéshús füstölt magyas —, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kf. 48—60, füstölt belf. csonttal 0 60 -0-75, csont, aéíir&i 0 70 -0-85, sonka füstölt külf. ssont nélkül —•• •—, ssaionHa sózott 1 q 45-0—46-0, füstöli 50— E6\ sertésísir hordóval 51-0—52 0, hordó nélkül 49-0—50 0, kolbász ítyers 1 kg. , füstölt 64-76, szalámi belföldi 1*0 —175, külföldi .Bialaoz szopós élő 1 db 0" 0-—, Smtitott 0 90-1 —
KÖZTELEK,
1899 NOVEMBER
HO 15.
1719
Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser- Zólyom és Horvátországnak a következő járásaiból: ilaroi&R. «) Eíú, lyut t par Brf:.%'9ö 1 9J ssirke 0 55—0 70, kappan Liicti 0' C—, sovái*. 1 10, téshús 1 kg. 46-60, 1 q 4000—4200, süldőhus 1 kg. Gospics, Gracsac, Korenici, Otocsac, Perucsic Udbina, —.füstölt sertéshús 1 kg. 52—64, Ogulin, Sluin, Susczk, írig, Stari-Pazova.. 14), rucza hizott 2' 2 40, sovány MO—130, in" 68 -72, 1 q A bevitelre kerülő állatok részére hatósági 1 q 5000 • 56C0, szalonna zsírnak 1 kg. 48 —52, 1 q hízott 45-—, sovány 2' 3'—, pulyka hizott 2-60 — 2 80, sovány 2 20-2-60. b) Tisztított Tyúk 1 db ír, 4600—48C0, füstölt szalonna 1 kg. 54—60, 1 q 5000— marhalevelek állitandók ki, amelyek szerint a szárma5600, háj 1 kg. 52—56, 1 q 4800—5200, disznózsír 1 zási helyen és a szomszédos községekben, nevezetesen 0 70 -0'80, 1 kg. , csirke 1 db 0 50—0 60, 1 kg a. határos községek környékén a legutóbai 40 nap alatt kg. 56—60, 1 q — , kocsonyahús 1 kg. 30—40, , kappan hizott 1 db 0' 0-—, 1 kg. —• • az illető állatok elküldése előtt, járványos és bejelenrécze hízott í db 080-1 10, 1 kg.48-54,félkövér 1 tö 1 q 24C0- 3C00, füstölt sonka 1 kg. 76—80, 1 q krig, kolbász 1 kg. —, Disznósajt 1 kg. —t- tendő betegség nem fordult elő. 0• 0-—, lud hizott 1 db 1-80-2-60, 1 kg. 40-0*50, Ha az állatokra nézve valamely betegség meghurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. krig. félköv. 1 db 00-—, 1 kg. , pulyka bizc-tí 1 db 00-—, 1 kg. , félkövér 1 db 0 ' — 0"—, Baáapesti takaraányvásár. (IX. kerület Mestsr- állapíttatik, akkor az illető marhaszállitmány — amennyi! kg, , ludmáj 1 db 50-0-80, 1 kg. 1.20 1"50 ííast, -1889. nov. 14 A székesfővárosi vásárigazgatóság ben meg nem engedtetnék, hogy az állatok a vasúti állomással összeköttetésben álló nyilvános vágóhidhoz ffieatóse a .Köetelek" részére). Felhozatott a szokott ludzúr 1 kg. 0 8—!•—, idoi liba 1 db fiMiígakbö! 165 szekér réti széna, 48 szekér maiiur- vitessenek — az ide vágó rendeletek értelmében a Hal. Elő* Harcsa S kg. frt 0-60—0 80, aguk* 0-feladó állomásra visszaküldendő. — 0-—, ponty (dunai! 0 65- 0 80, süllő k® 56 szekér zsiipszalma, 23 szekér alomszalma, 2 szekér Minden eddigi acs. kir. belügyminiszter, valamint a iater ateyszalma, — szekér tengeriszár, 8 szakér esega 1—12, mámé 40 — 60—, czompó 0-40—0 60 egyéb takarmány, (sarjú és íabosbükköny sih.) 500 politikai helytartósági hatóságok részéről az állalforga•ngolna O 0 —, apró kevert 0'20—C 25, iazacx ssák szecska, k forgalom élénk. Ásak q-ként, a lom ügyében a magyar korona országaival egyetértőpisztráng 0" 0'—. leg kiadott beviteli .tilalmak és korlátozások elvesztik Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. &t 0-08—0-C 8, kővetkezők: réti széna 190—290, mubai 210—270, érvényességüket. lefölözött 0*06—0*06, tejszín 00-—, tejföl 0-25—0 28 •snpuzakna 120 -150. alomszalma 110—130, egyéb Tilalom ellenére bevitt állatszállítmányra az • lóhere , takarmánytebénvaj (tea) 1 kg. 0-90-110,1. rendű 0 70—0-85, IS. i aksrmánv 1880-iki február 29-iki törvény 46. §-a (bír. törv. 35. ísalma 120—140 (lOOkéve) tangeriszár. inczerna 0 70- 0 81—, olvasztott 0-50—60, Margarin I. renda sarjú 210—230 szaimaízecska 170—180, széan sz.) alkalrnaztatik. 0'—, II. rendű 00'—, tehéoturó 0-10-0-12 ju» Bécsi szurómarhavásár. 1899. nov. 9-én. Fel— j , zabosbűkköny 230-260 Össisí > U , ea-ssrturó 60—62, liptói 0-56-0'60, juhsajt 0hozatott: 3175 borjú, 1505 élő sertés, 1344 kizsigereli •oasígzám 307, »uly 414450 kg. Ihali sajt 11—, groji sajt 0-58-0-70. sertés, 753 kizsigerelt juh, 267 bárány. Titezt és keityéraesaS. Fehér kenyér 1 kg. bA borjuvásáron a legalsóbb árak nyugodt forgaló 0-13 0, barna kenyér lOO-ll'O, rozskecyér 11 0 lom mellett változatlanok maradtak; csak alantasabb Allatrásárok. —11 0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 — 1 — minőségek voltak jobban eladhatók. Kizsigerelt serté2 —•—, 8 —•—, 4 — S —•—. Budapesti szurómarhavásár. November hó 10-én. sek forgalma a szállítás növekedésének szüksége és a Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 8 12, stoie A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósárossz idő miatt lanyha és hanyatló volt, a többi czikk m i 18—28, borsó héjas magyar 10 0—12—, koptatoí gának jelentése. véltozátlan. » agyar 13—15, külföldi Í0-17. bab fehér apró 6 9 Felhajtatott: 399 drb belföldi, — drb galicziai, Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 40—44 nagy 6.0—8-0, szines 9-0—10 0. — ^ drb tiroli, 23 db növendék élő borjú, — db élő kr., prima 46—52 kr., primissima 54—60 kr., élő borjú To ás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 40-0—41.— bárány ; 13 drb belföldi, — drb galicziai, — drb kr., prima kr., primissima (—) D. sít. (1440 db.) 39 0 - 40 0, meszes 35- 36, orosz tojáí tiroli, 126 drb bécsi ölött, — drb növendék borjú, ló kr., fiatal sertés 34—42 kr., kizsigerelt sertés nehéx íüa db. —, tea tojás 3-30-3 40, törött tojás 00 - drb ölött bárány, 1 drb élő kecske, — drb ölött. 41—52 kr., süldő 44—50 kr., kizsigerelt juh 28—38 kr., Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0-00 1 q bárány páronkint 6—12 kr. Borjuvásár meglehetős élénk volt. 2 5 -3.0, Petrezselyem 100 kötés 0.—0 0, 1 q 3. 5 00, Árak a következők : Élő borjuk : belföldi 35 -46 Bécsi sertésvásár. 1899. nov. 14 én. (Schleifel zeller 100 db 0-80—1.E0, karalábé 0-70—1.00, vöröshagyma frtig, kivé- der és társai bizományi czég távirati jelentése a , Köz100 köt. o0.—, 1 q 3.50—4.—, foghagyma 100 köt. frtig, kivételesen 48 frtig dbonkint, — frtig súlyra, növendék borjú 22—27 frtig, telek" részére). — .—.—, 1 q 14.—20.—, vörösrépa 100 drb 0.70—1-20, telesen •— frtig súlyra. Felhajtás: 4486 süldő, 7215 zsirgertés, összefehérrépa ., fejeskáposzta 2"——3.—, kelkáposzta 100 db kivételesen — frtig dbonkmt, Ölött borjú : belföldi 45 —50 frtig, tiroli forint. sen 11701 drb. 0.8—1.0, vöröskáposzta 4. 8.—, fejessaláta 1-ÍO— frtig, növendék borjú frtig dbkint, A forgalom igen lanyha volt. 2.—, kötött saláta ()•—•—, burgonya, rózsa 1 q 1.60— galicziai 2.—, sárga 2.10—2.20, külföldi —. .fekete retek 100 ölött bárány 6-0—0-—frtig,bécsi ölött borjú 45 -54 frt, Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó néldrb 0.60—1.20, uborka nagy salátának ICO drb 0.0—0.—, kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 0— 0-— frtig, kivét. kül : prima 36—37 5 kr, kivételesen 38 kr, közepes savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 1.60 — 2.50, — frtig, élő kecske —•—•— frtig páfonkint. 33—36 0 kr, könnyű ••— kr, süldő 32—40 kr. , zöld papr. 0-20—0-80, tök főző 16-0-30-0, zöldbab 0 Bécsi jnhvásár. 1899. nov. hó 9 én. Felhajtás zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. Budapesti juhvásár. 1899. november hó 13-án. (A 867 db juh. —, tengeri 100 cső —.—.—.karfiol 100 drb 6—15.— székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság A csekély felhajtás következtében a hangulat paradicsom 1 kg. 0. .—, spárga 0.- 0.—, torma jelentése a "Köztelek" részére). kedvezőbb volt s az árak kilónként l/2—1 frttal javultak. 1 q 14—28. Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 393, feljavított Árak: export juh páronként 22——23 50, (24-50), Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 7—14, köz. alma 6—8, juh 282, kisorolt kos 28, kiverő juh —, bárány —, raczka —• , selejtes juh 13 •— frt. , szerbiai —, angol kereszvajkörte 30—45, közönséges körte 14—20, szilva magva- kecske —, boszniai váló 0. 0.—, vörös—.—.—, meggy faj , közön- tezés —, romániai — durvaszőrü — db. séges , ringló , baraczk kajszin , és m&ELgj, sseS. e g y e s d l t i tmIsJA«B&, Birkavásár vontatott lefolyású volt. őszi , dinnye görög nagy 10 drb —-—0-—, kicsi Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 19 —21-— , sárga faj 1 q. —.0 .0, közönséges . páronkint, 210—23 — frtig 100 kiló élősúly szerint, Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és szőlő 1 kg. 20.0—26.0, csemege 30 — 32, dió (faj papir- frtig —---frtig, feljavított juhok 15-—18 0 páronkint, 19-— kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. S. E. igashéju) 24—26, közönséges 18.0—22.—, mogyoró 28—32, kiv. 20 — frtig 100 kl. élősúly szerint, kisorolt kosok — pár., gesztenye magyar 8—10 olasz 14-18 narancs msasifrtig gstója. — Felelős szerkesztő: Szüassy Zoltán *a oai 100 db 1-2—1 50, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— kiv. frtig, kiverő juh —-—12-— páronkint, kiv., bárány , kecske 0, frt pár. kiv. 0. M. G.B. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Bad»? súlyra 0-00, czitrom 110—1-50, füge hordós 1 q 18—20, ko raczkajuh 11—16 0 frt pár., suly, szerbiai frt pár., BsrmaMs, az 0. M. G. E. titkára. szorus 18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—75 anyajuh frtig páronkint, 100 kiló után frt egres 1 lit.-00'—, eper 1 kg. 00— kr. Ftszerek italok. Paprika és I. rendű 1 q. frí 40—60, IL rendű 20—30, csöves , (siá Bécsi vágómarhavásár. 1899. nov. 13. A bécsi ritott) . köménymag —— , borsékmajt ^Elsőrangú hazai gyártmány^ . mák 1 q. frt 28—30, méz csurgatott 30— marha- és huspénztár jelentése. összes felhajtás 4616 db. Ebből magyar 3366 db. 40, sejtekben 1 kg. —• •—, szappan szín 20—25, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit, galicziai 402 db, bukovinai 50, németországi 798 db, 0' 0"—, vörös asztali palaczkban 0' 0 —, házi hizott 2589 db, legelő 538 db, fiatal 1489 db, ökör Pontos czini: 3125 db, bika 620 db, tehén 716 db, bivaly 155 db. pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkfcr A rendes áruban való hiány a múlt hetivel Hideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon. szemben kerek 800 darab volt. A jelentékenyen csök1 1899. nov. 14-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság kent kinálat élénk hangulatot kölcsönzött a vásárnak jelentése a. ,Köztelek' részére.) Felhozott Budapestről és élénk kereslet mellett a prima és középminőségü 37 árus 32 db sertést, 0 árus — db süldőt, 2000 kg. ökrök ára kilónként 1 frttal emelkedett. Ezek a fajták friss hust, 800 kg. füstölt hust, 400 kg. szalonnát, 300 jóval a vásár vége előtt eladattak. Alsóbb minőségű fajtáknál nem állott be javulás, eladásuk azonban lékg. hájat. Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 10 árus 91 nyegesen könnyebben ment, mint a mult héten. A vádarab sertést, Madocsáról 6 árus 41 drb sertést, Czeg- sáron a legutolsó áruig minden elkelt. lédről 9 árus 83 drb sertést, Nagy-Székelyről 2 árus Árak: prima magyar 35—38-— (—•—)frt, szekunda / RÉSZVÉNY-TÁRSULAT 34 drb sertést, Szabad-Szállásról 1 árus 3 drb sertést, 30—34 frt, tertia 27—29 frt. Galicziai prima 35" 37'— összesen 28 árus 252 darab sertést. (—•—) frt, szekunda 32—34 frt, tertia 29—31 frt. Német B U D A P E S T . j Forgalom élénk. Árak a következők: Friss ser- prima 39—41-— (41 50), szekunda 34—38, tertia 30-33 téshús 1 kg. 44-52, 1 q 4000—4100, süldőhus 1 kg. frt. Legelőmarha: szerb és magyar 20—28 — é. s., Magyarország legnagyobb és egyedüli i frt é. s. Bika 22—35.— frt, , 1q , füstölt sertéshús 1 kg. 68—72, rosszabb minőségű gazdasági gépgyára, 1 q 6000—6200, szalonna zsírnak 1 kg. 46—50, 1 q 4400—é. s„ tehén 20—34 frt és bivaly 20—23 — frt é. s. mely a gazdálkodáshoz szükséges 4500, füstölt szalonna 1 kg. 60—64, 1 q 4500—4600, háj (Kizárólagosan élősúlyra minden °/o levonás nélkül tör1 kg. 50—54, 1 q — —, disznózsír 1 kg. 56—60, ténnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőösszes 1 q , kocsonyahús 1 kg. 30—36, 1 kg. , füstölt sonka 1 kg. 70—90, 1 q krig. ségű állatok kg.-jáért p. o. 40 fct, a kiverésért pedig gazdasági gépeket gyártja. Hideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899. 35 krt kap.) Az osztr. cs. kir. belügyminiszter 1899. nov. 4-iki november hő 14-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozott Budapestről rendelete szerint száj- és körömfájás miatt szarvasmarha, Rendelések megtétele előtt kérjük minden 53 árus 142 db sertést, 1 árus 4 db süldőt, 4000 kg. juh, kecske és sertés bevitele a következő járások szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk friss hust, 360 kg. füstölt hust, 3000 kg. szalonnát, helységeiből van eltiltva: Zenta, Pécsvárad, Besfordulni. 2000 kg. hájat, — kg. zsirt, — kg. kolbászt, — kg. senyő, Jád, Berettyó-Újfalu, Felesik, Gyergyó-Szenthurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya- Miklós, Gyergyó-Tölgyes, Sárkány, Kézd, Erzsébetváros, Részletes árjegyzékkel M.-Örményes, Teke, Jám, Alsó-Maros, Felső-Maros, Felsőhúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — és szakszerű felvilágosítással díjmentesen szolRégen, Kőhalom, Bánlak, Székely-Keresztur, Udvarhely. kg. töpörtőt. gálunk. A juh-himlő miatt a következő járások helyVidékről és pedig : Nagy-Székelyröl 1 árus 10 drb sertést, Szalk-Szt.-Mártonról 1 árus '5 drb sertést, ségeiből van eltiltva a juhok bevitele : Bánffy-Hunyad, M l m i i i ^ B B i mm i ininii H H H B Soltról 1 árus 6 sertést, összesen 3 árus .21 drb sertést. Maros, Rózsahegy, Nagy-Sink, Pri vigye, Völgység,
AyMmm
^Édasagigépgyáií
1
1718 K Ö Z T E L E K ,
Az országos
1899
92
NOVEMBER HÖ 15
SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .
szőlőojtványtelep részvénytársaság amerikai gyökeres és sima vesszőkre, továbbá
szőlőojtványokra megrendeléseket elfogad. A f a j o k r a , á r a k r a és szállítási f e l t é t e l e k r e készségesen Tálaszol az
Igazgatóság, Arad (csanádi palota).
lorona-diiplá-fegyver! Fűkért G. szabadalma.
M
e
g
j
e
l
e
n
t
az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában
Az Újlaki Uradalom• • >
Törvényesen yédye 11 szaíiadalom általA Jelenkor legjobb vadászfesyvere, kézzel, valamint önmagától felhúzódó — , önműködő biztonsági zárral, úgyszintén önmagától működő hüvely kilökővel. Különleges kiváló szerkezettel. i m r FŐKERT 6 . f e g y v e r g y á r a , W e i p e r t , Erzgebirge. ~ t m Kitüntetve Ó felsége a király, a szász és szerb királyok által. — 32 dijérem.
Komposztirozott trágyát leszállított árbi 1, kisebb é£
Budapest—Szt.-Lőrinczi
•szág bármely irányában
szemétszállító
vasút
a
„ K ö z t e l e k " szerkesztősége á l t a l kitüntetett pályamű. =
Két tábla,
hat á b r á v a l .
= s = = — -
IRTA: Jtt, 2—3 évig érlelt trágya sokszorosan felülmúlja a. közönséges ls
WIENER MOSZKÓ. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó
,Hazal pokróczok'
részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portomentes megküldéssel:
55 kpajczáF. ^
a 11. é. gazdaközönség ílgyelméibe a j á n l v a ! Ozégünk a legnagyobb uradal-
Megrendelések
linőségii) 1 20; 160/190 55/95 cm., drbja 2.46 Szétküldés kétszer naponta utánvét vagy a pénz előleges beküldése mellett. Nem tetsző áru Jcicseréltetilc, esetleg a pénz visssaadatik. 3 0 forinton felüli rendeléseket bérmentve küldünk. Irfetrél- "srag-y s - ü r g - S s i y c z i n a . :
„ S Z Ő M Y B G H Á Z BUDAPEST 1 1
a kiadóhivatalba
intézendök,
170254/99 szám. Magy. ldr. államvasutak. Hirdetmény. A magyar vasúti kötelék forgalomban 1900 évi január hó 1-én az alábbi díjszabások lépnek hatályba a II rész 3. füzet, mely közvetlen díjtételeket tartalmaz különféle czikkekre és viszonylatokra s mely ,által az 1899 évi január l-től érvényes hasonló czimü díjszabás hatályát veszti; A III rész 3 füzet I. pótléka mely közvetlen díjtételeket foglal magában magyarországi szénbánya állomásokról szállítandó ásványszénszállitmányokra végül a II rész 1 füzet III pótléka, mely uj közvetlen díjtételeket, továbbá díjtétel módosításokat tartalmaz a budapesti állomások és több magyar vasút állomásának egymásközti osztályáruforgalmára nézve. , E díjszabások, illetve pótlékok annak idéjén a magy. kir. államvasutak igazgatóságánál (Csengery utcza 33. sz.) továbbá a részes vasutaknál 60. 20 illetőleg 50fillérértszervezhető meg. 9 november havában.
S I E M E N S ésHALSKE BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21. villamos világítási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, bányák, gyárosok és magánosok részére, e l e k t r o l i t i k u s berendezéseket, villamos vasutakat, b á n y a v a s u t a k a t , e g y e n á r a m ú , f o r g ő á r a m u és v á l t a kozó á r a m ú g e n e r á t o r o k a t és motorokat, vezeték-anyagokat, kábeleket, ivés i z z ó l á m p á k a t , távirő- és távbeszélő-készülékeket, mérők é s z ü l é k e k e t , vasúti váltőbiztositő berendezéseket, j e l z ő - b e r e n d e z é s e k e t , vízmérőket, vezetékberendezéseket központi telepekhez való b e k a p csolásra, világító testeket.
19/99. szám. C II.
Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény.
A cs. kir. osztrák államvasutak St. Valentin-Kleia Münkhen vonalam a forgalmi akadályok megszűntek, miért is Bajor országba és azon rendelt szállítmányok, melyek az irányítási szabályok szerint Wien-Sinbachon át volnának r ívatolandók, a közvetlen köteléki díjszabások alkazásával, de csakis a segély útirányokon át eredményező szállítási határidők biztosítása mellett Bien-Wels-Salzburg vagy Wien-Wels-Passau-on át vezetr tetenek. Budapest, 1899. október 12.
92. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM,
Hildetéri ír 15 szóig 30 kr., ezen felül mindéi sző 2 kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Crim közléséné minden beiktatásnál 30 kr. bélyefffleték.
KüZTILEK,
1899. NOVEMBER H O
15.
KIS HIRDETÉSEK
Csak mezőgazdák és a további állást keresők Tétetnek fel e ked'
Csa.lt o l y l e v e l e k r e v é t o z o l u n b , m e l y e k k e l T é l a g z r a s z n h s é g e s l e ^ é l b é l y e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t k ü l d e n e k .
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, 1
Egér pusztító
Két kocsiban^éstotállőban teljesen
Vesiprémmegye VEGYESEK, egyik legtermékenyebb résiéi egy nemesi, i d li ICisebb birtokot (300—500 holdig) keresek életjáradékra. C?im a kiadó(Sacharin - Stryclmin-zalt)) hivatalban. 8719 [iviidő, ,;züS.rd .•''ludi.siis'i c'piilegjutányosabban parkkal.' Vasúti állomástól egy 5 kiló 3.50 Irt, órányira. Bővebbet e l a p" kiadőYorKshire j 25 kiló 1 5 írt, importált anyáktól származott 100 kiló 5 0 Irt. , Gazdasági vegyszerek és | állati gyógyszerek legmér(Veszprémmegye) gazdaságában eladók. Előjegyzések a j sékeltebb áron. ^ktres'anuár' f f e " nevezett ^ gazdaság jőszágkorSíiirsíKsísHirdetméliy. tenyésztők figyelmébe 1 Télen Detsinyi Frigyes, Uj vonatmegállásuk Bér25frt,a kisbéri állomásra siSE kell^költetm^hogy akkora talitya. Ketreczek önköltségen legyen. Épen ezért a Roullier céi 221. sz. őrház meg- BMasesíJJaroM-ü. állóhelyen. számittatnak vagy franco vissza Arnoult rendszere szerinti 39 éves, vétetnek. . 8867 mesterséges költetés s géppel A Kecskemétről Budaa fekete kutyához, tömésbai gyakorlati kiképzést pest ny. p. udvarra d. e. Eladó nyújtok. Igaliné Karnász Olga, 8 óra 45 perckor érkező b eft erj es ^ z das ágb an, Erzsébetfalva, Ida-lak 8879 Kiadó. leszerelése 713, sz., valamint a Bu- Dobosi gazdaságom i és tejgazdasággal van ható. Ozim: Neufeld Jakab dapest ny. p.-udvarról d. Vételre működik, a gazdaság- Kolozsmegye.n°2Íllda' E"s)Íá kerestetik két jó karban levő ti. 2 óra 45 pkor Ceglédre induló 720. sz. személyost keres. Igényei szei forgókő. ^Ajánlatok Strasser vonatok- f. évi november :tünö szolgálati bizony 15-étől kezdve Cegléd sé Hizlalásra Álbertl-Irsa állomások között a 221. sz. őrháznál való és mindenféle í'ijta Egy lévő Bercel megállóhelyen Jármos ökröket, teJjMen^karban^evő 10 ló- utasoknak fel- és leszállvalamint szép 1—3 éves féle osóplőgarnitura, két here- hatása céljából feltételesen megfognak állani. A Utántermelt vöröstarka növendék folytán 'jutányos árban eladó. nevezett megállóhelyről Spamagfot, főkép sárga -rndorfit, óhajtanék venni az előbbi vonat reggel 7 ökörborjakat 8444 Ugyanott knt ti< t vetlenül termelőtől. Ajánlabármely mennyiségben és to°gó'eh?mUrkútya és\étatMnóra ty" 14 perckor, ez utóbbi vonat pedig délután 4 óra szerződéses szállítás melSzent-Imréi piOTtobfeyi "áj) 18 pkor fog indulni. lett eladásra ajánlanak Bpest, 1899. nov. 4-én. gyafajriatía/ birt™k'»t Szálas takarmány lezettségének miot „zr Az igazgatóság. Récsey és Deutsch (Utánny. nem dijaztatik. — adagolásához ~~ szarvasmarha kereskedők páratlanok a Zala - Szt.- Balázs, Nagykanizsa mellett.
nzonyitványa
magas, e nembe? a képzeuletfl legkisebb állatkák, bosszú
uradalmában kivtil a s föld, 30 ii január 1. vények,
Kerestetik jő bizonyítványokkal , bizonyitványmásols
gatóságához Sáros-
Lóké-
mag legjobban értékesíthető
negbizhatő egyén az belépésre. Teltenészgazda hosszabb szolgálati idővel, tejkezelésben jártas, jó bizonyítGazdasági ványokkal, állást keres. Ozim kulcsár (nős), ki több időn ti hasonló minőségben alkalmazva volt, jártas a tejgazdaságban Gazdasszonyi
ÁLLÁST KERESŐK,
Tejgazdasági
növendék ökör és üsző b o r j a k a t megléteire ajánlana*
magnagykereskedéseben,
KLEIN ÉS SPITZER
ifegrendelésak egyeaség szerint
kárpáti fenyőborovicska, valódi, legfinomabb minöségC "-rtben égetett, állott régi e a legegészségesebb ita c, kitünö szer gyomor
Gazdasági
kutya ?B írtért elad Kulcsári, osgazdai állást keres liskolát végzett, nős,
Gazdatiszt, Teleltetésre
Lóhere-
Gépész-Kovács. Állást keresek uj évre, hoszszabb ideig uradalomba voltam alkalmazva _ ugyanily minöség-
ALLATOK, serlg«?eeÍis"nerSmoéklevílem
Tan a lővasaJás iránt, melyeket tek; ajánlatokat kérek e lap
Elad©
161204/99 szám. C III. Magy. kir. államvasutak.
Es-Cielii terateii.
épkoru vidéki özvegy ni.
i évi gyakoriatta/bí - gy^í
HALDEK
BUDAPEST, Károlyioriit!),
miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, égy füzetben. Ara blrmeule^ItíiWlftfsel
WoBf
Soma :
Uj,személydijszabás életbeléptetése a murányvölgyí h, é. vasúton. A magy.- kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint az előbb .említett vasúton jövő évi január hó 1-tői kezdve uj személy és pódgyász-dij-' szabáslép életbe, mely által a jelenleg fennálló menetdijak részben lej ebittettek, részben pedig felemeltettnek, E díjszabás a magy. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Csengeri-utca 33. sz.) 20 fillérért kapható. , : Budapest, 1899. novem-
Az igazgatóság.' mag- és terményügynök, ? külföldi cégek képviselője > és bevásárlója (Utánnyomás ne Budapest, VII., Kerepesl-ut 10. . tátik.)
Legalkalmasabb karácsonyi ajándék:
»rabj»e8S0 t r f 8 '
adwaner és Rónái BUDAPEST, V., Nádor-utcza 8. sz. I . 0. Sohmidt erfurti mag- I srmelő, magyarországi | rfurti magvak a legjutá- •
1718 K Ö Z T E L E K ,
1899
NOVEMBER HÖ 15
GÓZMIVELÉS.
Kecskemét
Nagyobb területek szántását gézekével hajlandó vagyok eirálallai; ép.így
mélyrigolozást
szőiő-telépítésekhez.
Érdeklődik kéretaek, hegy alanti eüsunüiez forduljanak. gdzszántási vállalkozó
WQLFF
ERNŐ,
92
BUDAPEST-KELENFÖLD
í fl
s a faiskolából nagyobb
műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „ M a g y a r
Szesztermelő"
nélkülözhetlen
támasza a gyakorlatnak.
TERMELŐ"
szőlőtelepén
mennyiségű
•m •m
Eladó
szőlővessző. A.x „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t
Egyesületi tagok ingyen kapják. EgyesUleti tagdíj egy évre 10 frt. A „MAGYAR
ÉVFOLYAM.
H ojtvány eladó.
K ö z t e l e k .
Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy
város immúnis
9-IK
fél millió bor és csemege sima vessző
MgUö LIJ B u d a p e s t ,
SZÁM.
SZESZ-
előfizetési ára egy évre 5 frt.
„istvántclki immúnis" homoktalaja szőlőjéből a kivetkező
európai kgyökeres szőlővesszők eladók.
Pályázat Írnoki állásra, A méltóságos gróf Mailáth Géza ur patvarczi gazdaságában üresedésben levő
írnoki állásra pályázni kivánók felsőbb gazdasági tanfolyam végzését igazoló oklevél, egyéb bizonyítványok másolatával, a lehetőségig fényképpel is ellátott kérvényeiket Ruszinkó Antal jószágigazgatóhoz Nagy-Szécsénybe terjeszszék be. Szolgálati idő kezdete 1900. január 1. Próbaidő három hónap. Évi fizetés 600 korona, lakás, fűtés, világítás. Beterjesztett okmánymásolatok vissza nem küldetnek.
Rtasziraké Antal
1 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 15,000 ezre 14 fr Nagy Burgundi 5,000 , 14 „ Mézes fehér __ 3,000 „ 14 „ Szent-Lőrincz ... . 2,000 » 14 , Nemes Kadarka ... 500 „ 14 , Veltelini piros 3,000 „ 14 , Madelaine angevino 1,000 „ 14 „
2 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 8,000 ezre 18 frt Mézes fehér 1000 „ 18 „ Chasselas blanc ... 1000 „ 18 „ Nagy Burgundi ... 1000 , 18 „
OrszágosMagyarGazdaságiEgyesület igazgatójához
ButSapesí „ K ö z t e l e k "
Intézendők.
Az elszállíts s tavaszszal vagy őszszel történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésn';! 4 vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. C. omago'ásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. Igazgató.
MAHSCHALL A. kocsi-,
hajtó-, lovagló-
gözfürésze
és
és
istállószergyár,
fahajlitó
telepe
Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja: landauer broom. félfedeles, nyitott és
hintóit,
igen a
könnyű
és
legkülönfélébb
vadászkocsijait
elegáns
kivitelben
és
alakokban.
5 e l s ő r a n g ú é r e m m e l kitfintetve.
Tiszti és polgári lovagló eszközök! Géphajtószijak.
Lószerszámok,
uri fogatok
és
gazdasági
lovak
M i n t a r a k t á r a kereskedelmi muzeurn állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. .Pátria* irodalmi és nyoi
Isa Budapest. (Köztelek).
részére. =
=
=
=
=
