KÖZTELE KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. iíbés szórtál ÉS SMMÍBL

VII. évfolyam.

Budapest, 1897. évi november hó 20-án.

93, (639.) szám.

KÖZTELE KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI L A P .

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj : Írre 10 frt, félévre 5 frt, pegydévre 2frt66 kr.

A Z OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1897. évi rendes közgyűlésére, mely november hó 27-én, azaz szombaton délután 4 órakor fog a Köztelek nagytermében megtartatni. A közgyűlés tárgysorozatát a „Köztelek" 89. számában közöltük. A közgyűlést követőleg Lukács Béla v. b. t. t. a párizsi nemzetközi kiállítás magyar osztályának kormánybiztosa előadása: A párizsi kiállításról. Gróf Dessewffy Aurél, elnök.

Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgató-választmányának, úgyis, mint a „ Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége" végrehaj tó-bizottságának 1897.

évi november hó 27-én, azaz:

szom-

baton d. e. 10 órakor a Köztelek nagytermében tartandó

I l l i k ülésére. Tárgyak:

4. Közvetítő iroda szervezeti szabályzata. 5. Szövetség közlönye és naptára. 6. Csongrádmegyei Gazdasági Egyesület átirata a szövetségbe való be nem lépés tárgyában. 7. Bizottsági jelentés a budapesti malomegyesület tagjaival folytatott értekezletről. 8. A szövetség tagjainak a szövetségi nagygyűlés elé terjesztendő esetleges indítványai, az alapszabályok 23. §-a értelmében. 9. Javaslat a munkáskérdésben a gazdasági egyesületek részéröli teendőkről. Szakosztályi javaslatok : Állattenyésztési

A) Közösen elintézendő ügyeli.

M i n d e n n e m ű .

szakosztály részéről:

10. Marhaső faanyaggal való denaturálása tárgyában. 11. Cselédek hurczolkodása utján a sertésvész terjedésének meggátlása tár-

B) Az OMGE.

szakosztály

27. A Köztelken j ö v ő február hóban tartandó előadásokról irodalmi szakosz-tály javaslata. 28. A z egyesület tagjainak az egyesületi közgyűlés elé terjesztendő esetleges indítványai az alapszabályok 2o. §. értelmében. Gróf Dessewffy Aurél,

Meghívó a „Gazdasági Egyesületek Országos Szö-

részéről:

13. Sörárpa-vásárok tárgyában: 14 Sörárpa-kiállitási bírálati eljárás ügyében. 15. Rovarkárok elleni védekezés ügyében. 16. Rázsó Imre tanulmányuti jelentésének bírálata tárgyában. szakosztály

t a k a r m á n y

v e t s é g é i n e k f. évi n o v . hó 28-án, vasárnap

d.

szövetséges székhelyén tárgyában. szölöszeti tárgyában.

e.

10 órakor

a

azaz

Köztelek

nagytermében tartandó évi rendes

I. nagygyűlésére. A tárgysorozatot a „ K ö z t e l e k " 89. számában közöltük.**) Gróf Dessewffy elnök.

részéről:

17. A folyó télen a gazd. egyesületek két vidéki tartandó gazdasági elöa,dások 18. Budapesten tartandó előadások tárgyában. 19. A budapesti főiskola

belügyei.

20. Mult ülés jegyzökönyvének bemutatása. 21. Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 tag kiküldése. 22. Uj tagok felvétele. 23. Tagsági ügyek. 24. Határozat a földmivesiskolai alapítványokra beérkezett pályázatok felett. 25. Egyesületi tanács javaslatai. 26. Bejelentés szakosztályi elnökök

12. Pozsonyi kiviteli vásár tárgyában. Növénytermelési

Irodalmi

1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. Országos mezőgazdasági kiállítást rendező-bizottság jelentése és javaslatai.

Sí«rkesstőság 6a kiadóhivatal: B a i i p i l t ( K f l I e l C 6 l l i i - i t SS. H & B . Kéziratokat a szarkewtfmég nett küld v

M ® M ü iíbés szórtál ÉS S M M Í B L

Aurél,

**) 23. §. Hogy a szövetséges gazdasági egyesületek javaslatai vagy a földmivelésügyi miniszter által a nagygyűlés elé terjesztett tárgyak a szövetségi nagygyűlés elé vihetők legyenek; szükséges, hogy azok a szövetségi nagygyűlés megtartása előtt legalább 10 nappal kinyomatás s a kiküldöttek között való szétosztás czéljából az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnökének vagy a végrehajtó-bizottságnak beküldessenek.

f ű m a g o t ,

k ü l ö n ö s e n .

magyar luczernát

l e g e l ő n y ö s e b b

á r o n

m e l y e k r e Magyar

Mezőgaztiák

zreesünk.

K é r ő i n k

á r a j á n l a t t a l

Szövetkezete

Budapest,

M a i számunk 20 oldal.

k ü

m i n t á k a t ,

s s o l g á l n n k . V., Alkotmány-utcza

31. s z .

KÖZTELEK, 1897. NOVEMBER HÖ 20

1616

93. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

lyezett kilátásba, amiről csak legutóbb számolÉrtesítés. tunk be egész részletességgel. Kétségkívül az A folyó évi deczember hó 11., 12. elért eredményeket a. német gazdák nagy részsaját czéltudatos és SZÍVÓS tevékenységükés 13-ára kitűzött hizottállat vásár meg- ben nek köszönhetik, kik szerves egészszé tömötartása — a csekély számú bejelentések rülve, domináló befolyást tudtak maguknak a folytán — jövő évi április hó 2., 3. törvényhozásban is biztosítani, aminek eredményét a német agrár-reformokban szinte és 4-re halasztatott el. Tisztelettel felkérjük a hizlalással . irigységgel szemléljük. A magyar gazdatársadalmat szervezkefoglalkozó gazdatársakat, hogy a j ö v ő év désre, czéltudatos társadalmi tevékenységre április 2., 3. és 4-én rendezendő díja- birni s közönyéből felrázni nem sikerül. Nem zással és próbavágatással egybekötött bir tudomásával annak a nagy erőnek, amelyhizott állatvásárra előkészületeiket meg- lyel bírna, ha szervezkednék, s amelylyel letenni s azon lehetőleg nagy számban hetővé tenné azoknak a reformoknak a keresztülvitelét, amelyekre oly égető szükség résztvenni szíveskedjenek. van. De nemcsak erre, sőt még csak azoknak A vásárra hizott szarvasmarha, ser- az intézményeknek az igénybevételére sem tés, juh és hizott baromfi hozható. birhatók reá gazdáink, amelyeket az ő érdekükben az erre hivatott társadalmi tényezőknek Rendező-bizottság. megteremteniök sikerült s amelyeknek felkarolását saját anyagi érdekük parancsolná. Oka ennek sok esetben a kényelemszeretet, legKözön j . főképpen a nembánomság, a közöny. Hogy ez Azt mondják s majdnem közmondásossá az állításunk a tényeknek megfelelő valóság, azt lett már, hogy a gazda mindig panaszkodik. néhány példával majd illusztráljuk. Különféle okok, amelyek részletezése Mi tagadás, van benne valami igaz, de nem különben igaz az is, hogy van a panaszra ok nagyon messze vezetne, a gyapjüárak nagybőven. Ugy nálunk, mint egyebütt is az állam- mérvű devalváczióját idézték elő. Ezt a mahatalom évtizedek óta a mezőgazdasági érde- gában véve is súlyos kalamitást tetézte az, keket tartotta legkevésbé szükségesnek figyel- hogy a gyapju-üzletet a közvetítő kereskedemére méltatni, aminek szomorú következményei lem teljesen kezében tartotta és gondja volt nem maradtak el. Ezekről az általánosan is- reá, hogy az árak alakulásáról a termelők tájékozatlanok maradjanak. Ezt mert dolgokról rekliminálni nem akarunk, sőt lehetőleg reá akarunk mutatni arra, hogy sokkal keve- könnyű volt elérniök, mert árjegyzések a sebb ok volna a panaszra, ha gazdatársadal- gazdát nem tájékoztatták^-a gyapjú időnkénti munkat nem tartaná bilincsben a legérthetet- áráról, mely okból a termelők teljesen ki vollenebb közöny saját legvitálisabb érdekei iránt. tak szolgáltatva a közvetítők kényének. E visszás helyzeten segítendő ós a gyapjuKevesebb nemtörődömséggel, jóval nagyobb érzékkel a vállvetett és együttes műkö- kereskedelemnek szolidabb alapokra való fekdés szükségessége iránt, sok jogos panaszt le- tetése czéljából, a gyapju-aukcziók intézménye hetett- volna már megszüntetnünk. Példa erre létesíttetett. Ezeknek szervezete ismeretes. A Németország, ahol az államhatalom a gazda- gazda, ha óhajtja előleget kap árujára, gyapjüközönség érdekében a mélyreható törvényes szállitmánya viteldijkedvezményt élvez, a kezeintézkedések egész sorozatát' léptette már lési ós egyéb költségek csekélyek, s a teréletbe s legújabban is a porosz földmivelésügyi melő biztos lehet, hogy terményéért az aukminiszter számos nagyfontosságú reformot he- | czión a tényleges árakat fogja megkapni. E

gyajuaukcziókat az első egy-két évben a termelők elég tekintélyes számban vették igénybe, de ekkor már megkezdődött az aknamunka a közvetítő kereskedelem részéről az-aukcziók ellen, mely őket jól jövedelmező üzletüktől megfosztotta. A legkülönfélébb eszközökkel kisértették meg ez intézmény hitelét lerontani, ami félig-meddig sikerült is, mert mint ismeretes, a folyó évi aukcziókra maguk a termelők már csak igen kevés gyapjút hoztak fel. S miért? Talán feleslegesnek bizonyult ezen intézmény? Dehogy. Hanem a közvetítők ügynökei bejárták az ország minden vidékét, egy-két forinttal többet kínálva a gyapjúért s a gazdák szívesen kötik meg a jobb és kényelmesebb üzletet. Mit törődnének azzal, hogy mit hoz a holnap, holott jó volna ezzel törődni, mert az ügynökök magasahb árkinálata nem egyéb a közvetítő kereskedelem furfangos mahinácziójánál, mely ily módon akarja bebizonyítani, hogy az aukcziók intézményére szükség nincs, ami nekik sikerülni is . fog, mert maholnap ily módon termelők gyapjúja alig kerül az aukcziókra. Ha majd sikerül a gazdák részvétlensége, illetve közönye folytán életképtelenné tenni ezen intézményt, akkor kezdődik majd ismét a közvetítő kereskedelem uralma, aminek gazdáink nagyon meg fogják adni az árát. Sok nehézségbe került a gyapjuaukcziók életbeléptetése, de a közöny csakkamar eltemetheti. Vagy mondunk egy más esetet. Sok a panasz és méltán, hizó állataink rossz értékesítési viszonyai miatt. E tekintetben jóformán teljesen Bécsre vagyunk utalva s kitéve a legnagyobb önkény kedésnek, amit azok tudnak legjobban, akik hizó-állataikat ott kénytelenek értékesíteni. Fővárosi piaczunkon eddig nem keresték a prima minőségű árut, de az igények fokozódásával a jobb husminőség iránti kereslet már nálunk is tapasztalható. Két ok teszi szükségessé, hogy ajiizott állatok biztos elhelyezését a budapesti piaczon lehetővé tegyük. Az egyik az, hogy a fővárosi közönséggel megkedveltessük a jobb husminőségéket, a másik, ami az előbbinek folyománya, az, hogy a hizott állatoknak értékesi-

szinre hozni. Alakjaik tehát gőzölögnek a szerelemtől. Érzelmesen dalolnak, keseregnek, gyilkolnak, vagy megnemesülnek a szerelem által. Megírtam már egy néhányszor, hogy a szerelmes paraszt legunalmasabb látvány a világon. Ö egyszerűen huz a párjához, mint a vadgalamb. Gond- és munkaviselt szivéhez közelebb áll tehénkéjének sorsa, mint az aszszonyé. Egymást beczézgetö paraszt párt még nem láttam, de láttam zord bekecseket, melyek egy nagyreményű, malacz etetése közben a lehetőségig gyengédekké váltak. Aggódó hangot asszony után elvétve hallani" ebben a világban, de ha megbetegszik a riska, akkor aggódik a ködmen, akár a remegő szerelmes. Elviselt asszonyok halotti ágyánál drámai jelenetek nem játszódnak, de láttam már szivigható drámáját a fájdalomnak, a sötét kétségbeesésnek akkor, mikor a parasztnak elliczitálták a tehenét. Arra mifelénk nem szoktak beleesni olyan komolyan a szerelem sötét vermébe, vagy ha beleesnek is, fejüket nem vesztik, sőt vigyázni tudnak még arra is, hogy a négy krajczáros bicsak a lajbizsebből el ne kallódjék. Eszélyes ám a paraszt és nem érzelgős, nem alkalmas alak a mélyebb s finomabb- érzelmek_ hatásainak elétüntetésére. Félfogása, karaktere, humora s egész egyénisége akkor válik kifejezésteljessé, mikor dologban jár. Mikor tehát nem dolgozik ugyan, mindazáltal gondolatilag vagy beszéddel, mégis csak dolgának vagy ügyének elintézésén foglalatoskodik. Teszem azt, ha sora 'van fiskálissal, törvénynyel, katonáékkal: perel vagy választ.

Per és választás ! ez az ő magánéletének legfőbb két mozzanata, az ő fundamentális tulajdonságai ezeknél érvényesülnek voltaképpen. Mifelénk a fiskálisok irtóznak a parasztklienstől. Mert a paraszt szívósan ragaszkodik a jussához, de még szívósabban ragaszkodik a pénzéhez. Igazi zsentriszokás nála, hogy ha csak kibújhat alóla, nem fizet s a szellemi munkát átkozott rosszul honorálja. A saját baját fontosabbnak tartja a világ minden eseményénél; jaj annak, aki a sorsát tudakolja, mert az ő részletezéséhez képest, a Jósika-féle tájleirás csak felületes, pillangó munka. S van hozzá elég esze, hogy frázisokkal ki nem fizethető, mikor a tulajdon ügyéről van szó; a közügy, az már más. Tetszik neki a parolázás, de ha pajtáskodnak vele, hamar konfidens. A prókátornépség java része, azzal járja meg, hogy azt hiszi, ha komázik a ködmennel, azt majd ezzel lekötelezi. Nem oda Buda! A paraszt-ész logikája ez: nagyon simogat, tehát bizonyos, hogy beakar rántani. Tekintély kell neki, akit tisztelni tudjon, akihez sohasem férjen közel, mert valakihez közel férkőzik, annak mihamar kitapogatja az emberi gyengéjét s aztán a maga egészséges kritikájával s humoros érzékével épp ugy megcsúfolja azt, mint a békák a közibéjük dobott deszkaistent. Legjobban kitetszik ez a katonaságnál. Valóban humánus bánásmóddal nem lehetne a magyar fiúból katonát nevelni, csak a következetes nyers erő tekintélye hat rá. Ám ez mind a jellemrajzához tartozik. Ez pedig egy nagy studium. Egész élet kell a kitanulására s vaskos kötet sem meríthetné ki az anyagot, nemhogy egy tárcza. Ázt akartam csupán előtüntetni, hogy a ködmenes vi-

TÁRCZA Ködmenes atyafiak. Ma-holnap már ugy elrejtőzik az ember belső mivoltja a külsőségek konvencziói mögé s a felsőbb társadalomnak uniformirungja annyira nemzetközivé válik, hogy a magunk fajtájából való, eredeti embert csakis a nép között fogunk találni; megnyugodni, gyönyörködni való egyszerű emberekben a nép közé megyünk. Az utolsó időkben nagyon elhanyagolta a népet a magasabb társaság. A ködmenes embert kizárták az irodalomból s kizárták a szalonokból is. Eltekintve Mikszáthtól, aki ugy ismeri a parasztot, mint a paraszt a maga ködmenéf, az ujabb generáczióban Tömörkény István és Móra István védik hivatottan a népies irány polgár, jogait. Itt-ott akad, aki változatosság okáért hozzányúl ehhez a zsánerhez, de jobb volna, ha nem tenné. Aki a népet slagwortok után ismeri, az Ízetlen karikatúrákkal áll elő ; aki impressziók, futó benyomások után ismeri, az, szentimentális meséket tálal fel. Ez sem igaz, az sem igaz. Egyik sem vonzó, egyik sem illeszthető bele az irodalom mai elemző törekvéseibe s mindkettőtől elfordul a jó izlés. Éppen ezért nagyott hanyatlott a népszinmüvészet is. A népszínmű írók — csodás hűséggel ragaszkodva a régLtradicziókhoz — meg vannak győződve, hogy a népet csakis a szerelem istennőjének tekintélye alatt érdemes

93. SZAM. 7-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK, 1897. NOVEMBER HO20.17

tése tekintetében függetlenítsük: magunkat Ausztriától. Ezen okokra való tekintettel sürgette ugy a székesfőváros hatósága, mint az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Mészárosok Ipartestülete s egyéb érdekelt tényezők a Budapesten szervezendő hizott állatvásárokat. Az előkészületek megtétettek. A vásár megtartása oly időre tüzetett ki, a mikor a kereslet nagy, tehát a főihozott állatok biztos és jó értékesítésére feltétlenül számítani lehetett. De daczára, hogy a kezdet nehézségeinek figyelembevételével a gazdaközönség részvételét fokozandó, értékes dijak is tűzettek ki s habár az egyes hizlalók, különkülön többször is fölhivattak a részvételre, mégis mi lett az eredmény? Az, hogy az összes állathizlalással foglalkozó magyar gazdák közül 4, azaz négy jelentett be állatokat a vásárra. Nem-e nevezhető ez méltán a legnagyobbmérvü közönynek, főleg akkor, amikor hizlalóink a hizott állatok rossz értékesítési viszonyai miatt állandóan, tele vannak panaszszal. Hát nem-e érdemelné meg a fáradságot egy oly kísérlet, amely rizikóval nem jár s amely a tényleg rossz értékesítési viszonyokon esetleg segíthetne. Sőt még ha némi áldozatot is követelne az ügy, akkor is meg kellene azt hozni, mert bizony magúktól a viszonyok' javulni nem fognak. Vagy nézzük a luxuslóvásárokat, amelyek szintén nem birnak fejlődni az irányukban tanúsított közöny miatt. A legtöbb tenyésztő lovainak legjavát otthon adja el s csak az ott nem értékesíthető árujával keresi fel a luxuslóvásárokat. Megengedjük, hogy némi áldozattal járhat ezen intézmény igénybevétele, mindaddig, mig az teljesen kifejlődik és a külföldön méltó hirre tesz szert, de hát kész intézmények nem születnek a világra, hanem azokat ügybuzgalommal kell kifejleszteni. Ha tenyésztőink kezdettől fogva csak egy kis pártolás és jóakaratban részesítették volna a luxuslóvásárokat, ma már Európa első lóbevásárlási forrása lehetnének a budapesti luxuslóvásárok. A külföld eddig is érdeklődött e vásárok iránt, azt képzelvén, hogy az oly nagy hírnévnek ör-

vendő magyarországi lótenyésztés elsőrendű tonyésztőinek legkiválóbb anyagát fogja e vásárokon feltalálhatni. Pedig dehogy. Aki a luxuslóvásárokra felhajtott állatok után ítélné meg Magyarország lótenyésztését, ugyancsak csalódnék. Egy a lóárak megállapítására szolgáló piaczra szükségünk volna, kivált azon czélból, hogy ne legyünk mindenkor a bizonytalanságnak kitéve lovaink értékesítésénél, mely piaczot a külföld néhány év alatt kétségkívül megismerné s mint biztos, nagy választékú bevásárlási helyet nagy számban és kedvvel keresné fel. Most azonban, ha a tenyésztő lovaiból a katonai bevásárló comissió néhány példányt, természetesen a legjavát elvitte, a megmaradt anyaggál tenyésztőink a luxuslóvásárokat keresik fel, holott, ha a külföldnek alkalmát nyújtanánk a jobb anyagunkból választani, akkor alighanem a katonai bevásárló comissióknak jutna a megmaradt rész, aminek bizonyára a lótenyésztő látná hasznát, s nem kellene panaszkodnia, hogy a lótenyésztés sem, vagy alig fizeti ki magát. De persze jobb otthon eladni a javát, ha egyébért nem, hát azért, mert az kényelmesebb. De menjünk tovább. A sörárpa jó értékesítése is egyike a nehezebb dolgoknak, annyival inkább, mert a börze annak árát sem jegyzi. Ezt is a helyi közvetítő kereskedelem tartja kezében, amelytől azt elvonni s a termelőt követlenül a fogyasztóval hozni összeköttetésbe, volna a föladat. Ezirányban is történtek kísérletek a sörárpavásárok rendezésével, melyek azonban nem vezettek a kivánt sikerre, daczára, hogy nagy utánjárással sikerült ezek felkeresésére a külföldi vevőket is meglehetős tekintélyes számban reábirni. Mi ennek az oka? Egyrészt a helyi kereskedelemnek a vásár sikerét ellensúlyozó törekvése, másrészt a gazdák maguk, akik ha árujukat a vásárra bejelentik, érte mindjárt oly árat követelnek, amelyeta vevők meg nem adhatnak. E vásároknak nem az a czélja, hogy a terményeket jóval magasabb áron lehessen értékesíteni, hanem csupán az, hogy azok értékesítését megkönnyítsék. A vásáron való rész-

lágban a jellemző fordulatok s az írói tollra érdemes jelenségek az anyagiakhoz való szívós ragaszkodásból, örökös számításból s agyafúrtságból erednek, nem pedig érzelmi mozzanatokból. Szívbéli, érzelmi ügyek itt minél csendesebben végeztetnek el, belőlük megkapó látványosságok nem igen kerülnek ki. A szerelem és szeretet körmönfont problémáira ezek a szivek valószínűleg jó nagyot ásítanának. Mit is szeret a paraszt voltaképpen, amúgy való meleggel, féltékenyen, ahogy ezt érteni kell ? Hát alig valamit ugy és semmit mást jobban, mint a subáját. Azt a nagy, báránybőrös alkotmányt, akiben esőben, hóban, melegben, hidegben hűséges védőjét birja. Enemü szívós szeretetét kitűnően megfestette Móra István „A suba" czimü dolgozatában. Az egész mese annyi, hogy egy suba elvész s a gazdája életre-halálra vadászsza, mig végre hadvezéri furfangja rávezeti. Mulatságos és igaz dolog ez; ha valaki vőfélyek és betyárok helyett, ilyen subakereső atyafiakat tudna mozgatni a színpadon, karikatúrák helyett apró, de igaz vonásokkal igyekeznék megrajzolni az életet; nagyon, de nagyon hálás volna a publikum. A subaszerelemre nézve én is tudok egy jellemző esetet, ami a Tisza mentén történt meg. ízelítőül elmondom. Birót kellett egy községben választani. Két jelölt volt. Az egyik előkelő földesúr, aki azon vidéken pusztító, csodás verseny folytán ambiczionálta magának, hogy falusi biró legyen. A községbeliek csókolták a kegyes kezeit, de nem kértek többet a bíráskodásából. Uri ember kutyába veszi az ilyen hivatalt ; tekintélyes párt alakult tebát Zsámboy Miklós

uram ellenében, akiknek a maguk közül való Tót Pál gazduramra esett választásuk. A hangulatból következtetve Zsámboynak okvetlenül kisebbségben kellett maradnia, hanem a főszolgabíró azzal nyugtatta meg: „Bizd csak rám, ugy megválasztanak, mint a parancsólat." Ahogy aztán a választásra összesereglének az atyafiak egy ünnepnapon, szép hosszú subában valamennyien, a főszolgabíró sorakoztatta őket a községháza udvarán. Szép, olvadós, lucskos idő volt. A választási aktus pedig igy folyt le: „Hallják-e kentek, aki Tót Pál uramra adja a szavazatát, az leguggol, aki pedig tekintetes Zsámbolyi Miklós úrra szavaz, az állva marad." Általános leguggolás. Csak egynehány magyar maradt állva, gyertyának. Az összeszámolás sokáig tartott, a választóknak reszketett az ina, mire megkapták a felhívást, hogy felkelhetnek. Akkor meg kisült, hogy zavar történt az összeszámolásban. A szavazást az előbbi módra újra eh kellett rendelni. Hát a szép, hosszú subák már az első leguggolásnál meggyalázkodtak a sárban. Azokat rázogatta, tisztogatta mindenki, nagy volt az elégedetlenség a suba sorsa mián. Már, hogy azokat még egyszer a sárba mártsák! De.bizony kétharmada sem guggolt le'az előbbieknek. Még igy is feles számban kuksoltak. Az eljárás harmadszori megismétlésénél aztán természetesen alig guggolt le valaki s igy annak rendje, módja szerint Zsámboy uram lőn biróvá. Mert a közügy is valami, de a suba mégis csak suba marad. Buday Barna.

vétel a termelőknek jóformán semmibe sem kerül, mert hisz mindössze 5—10 kilogramm minta beküldéséről van szó, a mellett a részvétel semmire sem kötelezi a gazdát, mért bejelentett áruját tetszése szerint adhatja el a vásárt megelőző napig odahaza is, ha van reá vevő s ennek daczára a termelők mégis elenyésző csekély számmal veszik igénybe a vásárokat. Miért ? Azért, mert egy-két alkalommal nem sikerült terményüket ugy értékesíteni, mint. ahogy azt óhajtották. Pedig nem nehéz belátni, hogy az ily intézmények megszilárdulására s megismerésére idő kell, amihez viszont első föltétel a gazdák kitartása. Hanem hát itt is gyorsan lankad a buzgalom s helyét elfoglalja a közöny. A szövetkezetek áldásos működéséről köteteket irtak már össze; lehetetlen, hogy erről mindenki tudomásul ne birjon. Nem említve a községi hitelszövetkezeteket, melyek főleg a szegényebb néposztály kisebb mérvű hiteligényeit vannak hivatva kielégíteni, csak az értékesítési és a magtárszövetkezetekre utalunk, a melyek a középbirtokosok figyelmét érdemlik meg elsősorban. Vájjon annyi év fáradságos munkájának, melylyel néhány lelkes ügybarát e szövetkezetek létesítését propagálja, nem-e kellett volna már százszorta nagyobb eredményt elérni, mint aminőt elért, ha nem találná szemben e téren is a legnagyobb közönyt. Nézzük a külföldet, Francziaországot, Belgiumot, vagy Németországot, ahol a szövetkezetek megszámlálhatatlan tömegében a gazdatársadalom minden egyes tagja helyet foglal, s ahol a szövetkezetek adják meg alapját az ottani gazdatársadalom erejének és domináló szerepének. Hol vagyunk mi ettől s a számtalan serkentés, buzdítás daczára, gazdáinknak ugyan hány perczentje érdeklődik ez ügy iránt? Közöny, nagy közöny tapasztalható e téren is. Folytathatnánk tovább. Szólhatnánk az egyesületi élet tevékenysége iránti közönyről és sok más egyébről, ami iránt gazdáink érdeklődését felkelteni nem lehet. De minek tennők. Ugy látszik még rosszabb állapotoknak kell bekövetkezniük a mostaniaknál, hogy a gazdatársadalom közönyét a saját jóvolta iránti érdeklődés felváltsa. Addig pedig összetett kezekkel panaszkodva, bizzuk csak az államhatalom jóvoltára, hogy ha jónak látja, juttasson a mi érdekeink előmozdítására is itt-ott egy csekélyke alamizsnát.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.

A rétek ápolása és trágyázása. A rétek ápolására és trágyázására sajnos még igen sok gazda nem gondol, még oly gazdaságokban sem, ahol máskülönben nagy gondot fordítanak a szántóföld mivelésére, trágyázására és a mesterséges szántóföldi takarmánynemüek termesztésére. Pedig a rét, mint természetes takarmánytermő hely, méltán megérdemelne egy kis gondozást, mert ezt rendesen nagy kamatokkal fizeti vissza. Valóban érthetetlen, hogy a réteket miért részesitik általában oly mostoha kezelésben, mikor a rétiszéna képezi háziállataink egyik legegészségesebb takarmányát,'de csak akkor, ha az nem gyomokból, savanyu és csekély értékű pázsitféle füvekből áll. Már pedig az elhanyagolt réteken ezek vannak túlsúlyban, értékesebb füveket s herenemüeket alig találunk, mert a gondozás hiányában elsősorban is ezek mennek tönkre. A rossz széna nem sokat ér, ettől nem javul az állat, nagy részét izéknek hagyja s igy a nagyobb terjedelmű rét elhanyagolt állapotában, bár a szérűskertet látszólag nagy készlettel látja el, végeredményében nem sok hasznot hajt.

161.8 A rétek gondozása azok öntözéséből, fögasolásából, a legeltetés mellőzéséből s trágyázásából, áll. Hogy a rétek öntözésével, mesterséges, elárasztásával nagy. hatás érhető.el, azt a hazánkban elért eredmények is mutatják. Az eredményék annál feltűnőbbel?, mennél szárazabb fekvésű a rét természettől fogva. Volt alkalmam egy rétet látni, mely a terméstöbblettel már az első esztendőben megtérítette az: öntözés berendezésének költségeit. Ott ahol a viszonyok az öntözés berendezésére kedvezők, ahol a rétek mesterséges elárasztása olcsón keresztülvihető, tagadhatatlanul a rétjavitás egyik leghathatósabb eszközét szolgáltatják. A rét fogasolása, daczára annak, hogy könnyű munka, mégis ritkán nyer alkalmazást. Ha a réteket évenkint megfogasoljuk, akkor ezzel kapcsolatban a friss vakandturásokat is könnyen széthuzzuk. Elhanyagolt réteken ellenben, a munkákat gátló, begyepesedett és megkeményedett vakandturásokat, kapákkal, csákányokkal kell szétverni, ami már nehezebb és költségesebb munka, A fogasolással a talaj felületét megnyitjuk, a gyökerek terjeszkedését, a bokrosodást, a nemesebb füvek fejlődését elősegítjük, a mohát és gyomot irtjuk. A rendszeresen fogasolt rőt egynéhány év leforgása alatt teljesen megváltozik, jobb minőségű szénát s nagyobb termést ád. A rétek fogasolásánál a közönséges szántóföldi vasboronáknak nem nagy hasznát veszszük; ezek munkája alig hágy nyomot hátra, a boronát s a jószágot rontjuk tényleges haszon nélkül. Ezen czélra csakis a réti lánczfogasok (Laake-féle rétfogas) felelnek meg, melyeknek beszerzése annál is inkább kifizeti magát, mert a lóherések s luczernások fogasolásánál, sőt a szántóföld előkészítő munkálatainál is kitűnően értékesíthetők. A rétet ugyan őszszel is lehet, de kora tavaszszal szoktuk leginkább fogasolni, amidőn a föld kellően megszikkadt. A rétek legeltetése" szintén mellőzendő lenne, különösen a sok gazdaságban szokásos tavaszi legeltetés. Az őszi legeltetés, ha ez szükséges, okszerűen végrehajtva, nem oly ártalmas, mint a tavaszi legeltetés. Az őszi legeltetés indokolt lehet pl. az egykaszás réteken, ahol a sarjú lekaszálása nem fizetné ki magát; indokolt lehet a két kaszás réteken is, ha arra ügyelünk, hogy a felázott rétet ne legeltessük, a rétet legelésző jószággal tul ne terheljük s a tél beállta előtt már jóval lehajtatunk. Tavaszszal ellenben, minden esetben káros a legeltetés, daczára annak, hogy nem egy gazda azt tartja, miszerint Szent György napjáig nem éri kár a rétet. Tavaszszal a tenyészet életreébredésével veszi kezdetét a füvek fejlődése és bokrosodása; ha ennek a folytonos legeltetéssel útját álljuk, akkor a nemesebb füvek kipusztulnak, a rosszabb minőségűek s a gyomok — melyeket a legelésző jószág is elkerül — megmaradnak s a rét állománya lassanként elromlik. Másrészt a folytonos legeltetéssel, tipratással agyonsanyargatott gyep, a meleg idő beálltával már nem képes bokrosodni, hanem elvékonyodva, gyéren, nyurgán nő fel. A rét tavaszi legeltetése a gazdának minden körülmény között több kárt okoz, mint hasznot hajt. A mi a rétek trágyázását illeti, e tekintetben a legnagyobb haladás tapasztalható, de még távolról sem a kivánt mértékben. A rétről évenként 2—3 termést leveszünk anélkül, hogy a takarmánynyal kivitt növényi táplálószerek visszapótlásáról gondoskodnánk. Igen természetes, hogy ezen eljárás mellett a rét termőerejében megcsappan és folytonosan rosszabb minőségű s kisebb ' termést szolgáltat. A legkitűnőbb réttrágya a komposzt és a fahamu. Hány gazda ad ki tekintélyes összegeket műtrágyákért, a gazdaságában össze-

KŐZTELEK, 1897. NOVEMBER HO 26. gyűjthető értékes trágyaanyagokat (komposzt, fahamu) pedig veszendőbe hagyja menni. A gazdaságban előforduló mindenféle hulladékok gondosan összegyűjtve és földdel rétegezve, egyszer-kétszer ganajlével meglocsolva s átfogatva végeredményében oly földnemü trágyát szolgáltatnak, mely a réteken kivétel nélkül a legjobb hatást szokta felmutatni. Jóformán- hihetetlen, hogy a hulladék szorgalmas összegyűjtésével és komposztirozásával évente mily tetemes mennyiségű keveréktrágyát vagyunk képesek előállítani, mely a gazdának kiadást jóformán nem okoz, értékében pedig a legjobb trágyákkal vetekszik. Ugyanez áll a fahamura nézve is. Ennek rendszeres összegyűjtésével évenkint tekintélyes mennyiségű fahamu állhat rendelkezésünkre, mely a lóherések és luczernásokon kívül a"réteken feltűnő eredményeket képes előidézni. Ugy a komposztot, mint a fahamut késő őszszel, vagy a tél folyamán kell a rétekre kiszórni és pedig (kat. holdankint) a komposztból 10—12 szekérre, valót, a fahamuból 4—5 q-át. A műtrágyák közül Thomassalak és kainit felelnek meg legjobban a rét trágyázására, egyrészt, mert nem drágák, másrészt mert hatásuk több évre terjed. Ezen műtrágyákkal már több év óta folynak a kísérletek országszerte (eleinte az OMGE., utóbb az országos növénytermelési kísérleti állomás részéről) kielégítő, sőt sok esetben igen jó eredménynyel. Fenti műtrágyákkal nemcsak a rét termése fokozódott, hanem a széna is tartalmasabbá (táplálóbbá) lett, a gyomok lassankint eltűntek s helyüket értékesebb füvek és különösen herenemüek foglalták el. A Thomassalakot és kainitot őszszel vagy a tél folyamán kell kiszórni, hogy a tavasz beálltával feloldódva és átalakulva hatásukat kifejthessék. Daczára annak, nem ritkán előforduló eset, hogy a termésfokozó hatás csak a második esztendőben válik szembetűnővé. Megjegyzem még, hogy a termésjavitó hatás nem is léphet fel jellegzetesen mindjárt az elsőj esztendőben. Arra, hogy a rét viránya átalakuljon, idő kell, mint gazdáinknak — Ítéletük megalkotásánál — szintén figyelembe kell venni. Ami az alkalmazandó mennyiséget illeti, nálunk ezideig magyar holdankint (1200 D-öl) 2 q. Thomassalakot és 3 q. kainitot használtunk. Németországban ezen mennyiségnek kétszeresét is adják, különösen a trágyázás első esztendejében; később azután felére redukálják az évenkint rendszeresen kiszórandó adagot. A Thomassalak és Kainittal (még ott is, ahol már az első évben jó hatást értek el) állandó eredményekre csak akkor számithatunk, Ka a későbbi években az első évben adott mennyiség felét rendszeresen alkalmazzuk. Ky.

A répaszelet legjobb eltartásmódja. Tagadhatatlan, hogy a rt'paszelet azon frissen, ahogy a gyárból jő, a legsikeresebben takarmányozható, mivel a benne foglalt táplálóanyagok veszteség nélkül értékesíthetők. A kiszárított répaszelet előnye az, hogy könnyen konzerválható s eltartása a gazdának födött helyiségen kívül nem okoz gondot, hátránya az, hogy a kiszárítása sok gondosságot követel, mindenütt ki nem vihető, mivel néhány vaggonrakomány miatt nem fizetnék ki magukat a szárító kemenczék, végre hátránya az is, hogy a szántási költségek összege nem áll arányban azzal, amit ez uton nyerünk. A gazda kénytelen tehát a frissen fel nem etetett szeletet eltenni. Ezen szeleteltartásmódok között eddigelé a legszokásosabb volt a bevermelési mód. A szeletet falazott vagy közönséges gödrökbe behányták, letaposták s

9l

SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M .

leföldelték. Ez az eljárás egyszerűsége daczára sem vihető keresztül mindenütt. Nem pedig azért, mivel egyik helyen á gödörépités költsége nem áll arányban ezen extenziv takarmány értékével, néhol pedig — s honi viszonyaink között kevés kivétellel mindenütt — a talajvíz nem engedi, hogy a szelet egyszerű gödrökben nagyobb kár nélkül eltartható legyen. Igaz ugyan, hogy a gödör aljának kellő lejtezése s egy primitív szivattyú alkalmazásával elejét vehetjük a szelet viz által való elárasztásának, de a kilúgozástól s egy jelentékeny romjási veszteségtől nem menekedhetünk meg, amint azt alkalmam volt tapasztalni ott, ahol ezt az eljárást gyakorolják. Ennek a konzerválási módnak egy másik hátránya, hogy a lenyomatott szelet leszivárgó vizében az erjedés folyamán oly anyagok oldódnak fel s folynak le a gödör fenekére, onnan a tartányba s a szivattyúval ki, miket egyébként kellőleg hasznosíthattunk volna. Egy jobb eljárást akarok t. gazdatársaimmal megismertetni, a mely emanczipálja a gazdát a költséges, vagy az alkalmatlan gödrök készítése alól s a szeletvesztéséget, mely az erjedés folytán végbemegy, a minimumra redukálja. Ezt az eljárást a zelizi uradalomban láttam alkalmazni nagyban s mivel előnyeiről meggyőződtem, magam is sikerrel utánoztam s mint a legegyszerűbbet követendőnek ajánlom. Az eljárás egyszerűen a föld fölölti bezsombolyázáson alapul. De mivel a szeletből magából alkalmas kazlat rakni nem lehet, hogy az a beföldelés után szét ne csússzék s mivel a beföldelés után megindult erjedés folytán sok, táplálóanyagokban gazdag lé folyik ki, ezen okok miatt a szeletet egészséges őszi szalmával rétegezve rakjuk 8—8 méter méretű alapon oly magasra, hogy azt kényelmesen leföldelhessük. A közibe rétegezett szalma átivódik a szelet levével az erjedés alkalmával s épp ugy feltakarmányozható, mint a szelet, sőt a szelet túlságos vizenyősségét általa paralizálják. Hogy az igy konzervált szelet a hizlalásnál, tehenészetben s jármosmarhával kitűnően értékesíthető, azt gyakorlatomból állithatom s hogy szemben az előbb gyakorolt módoknál, lényegesen egyszerűbb, olcsóbb, az talán bizonyításra alig szorul. K. Ruffy Pál.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Károly.

Rendellenesen folyató és nem fogamzó tehenek. (Felelet a 437. számú kérdésre.) Előre bocsátom a feltett kérdés végső passzusára nézve, hogy amely tehén egymást követőleg 3—4-szer is folyat, annál igenis tartani lehet attól, hogy egyáltalán nem fog megfogamzani, vagy ha esetleg mégis borjut fog, azt elvetéli. Az ilyen tehén nevezetesen arról gyanús, hogy nőszülési dühben (Nympho mania) szenved. Kérdésttevő éppúgy, mint sajnos, sok más kérdésnek a feltevője is, egyátalán nem bocsát ugyan oly adatot rendelkezésre, mely a feleletadót kellőképen tájékoztatná, (ilyen a takarmányozás, rokon és vérfertőző tenyésztés, magzalburkokkal való elbánás, a tehenek fajtája, kora, kondicziója stb.) mégis gyanú kerekedik az ismételten való folyatásból és nem fogamzásból, meg abból, ' hogy több . tehén mutatja e bajt arra, hogy ez nem közönséges, futólagos rendetlenség, mely szórványosan úgyszólván minden tehenészetben mutatkozik, hanem idültté vált ivarszervi bántalom járványos alakban, tehát az u. n. paráznaság, jobban

93

SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897. NOVEMBER HO 20,

möndva a nőszülési düh, vagyis Nympho mania. Nincs kizárva, hogy — az adatokból pontosan nem ítélhetvén — tévedek, de mert gyanúm van, a következő bővebb fejtegetésbe kell bocsátkoznom. oly alapon, amilyenen álltam akkor, mikor a „Köztelek" folyó évi 13 dik számában — melyet kérdésttevő ugy lászik nem olvasott — érről a bajról már megemlékeztem. A nőszülési vagy üzekedési dühnek főbb jelei abban állnak, hogy a különben egészen egészségesnek látszó állat minduntalan vagy folytono'san ivarzik anélkül, hogy fogamzana, vagy ha mégis megfogamzik, csakhamar elvetél s újra folyat. Tünet még, hogy az ily állat izgatott, nyugtalan, egymást üzi, vadul bőg. Ha tejel, teje rohamosan apad és ha a baj régibb keltű, faroktöve alatt a, fartáj oly tetemesen be van horpadva, hogy amiatt gyakran a közösülés végbe nem mehet s igy a fogamzás se következhetik be. Fenforognak-e e jelek kérdésttevő állatainál vagy nem, azt nem tudhatom s éppen azért közlöm, hogy tájékoztassam. Erre a bajra különösen fogékonyak a nemesebb, nyugoti fajta, tejelésre tartott tehenek, melyek közönségesen legerősebben ki vannak forgatva a tenyésztés és hasznosítás által természetes mivoltukból s legkevésbé részesittetnek szabadon való mozgatásban és egyéb természetszabta életfeltételben. Ujabb időben egyébiránt a nymfhomániát magát nem tartjuk betegségnek, hanem csak valamely egyéb alapbaj tünetének, amiből következik, hogy a bujaságot csak ezen alapbaj gyógyításával küzdhetjük le. Ilyen alapbajok különösen a petefészkeknek, petevezetéknek és méhnek különféle betegségei és hibái, mint pl. az idült méhhüvely és méhlob ; fehérfolyás jóindulatu hólyagos kiütés; méhcsavarodás; a méhszáj adéknak egyéb okból keletkezett zártsága; a petefészkek gümőkórsága. -

megnyílásra bírni s aztán azonnal hágatni. E czélra a keztyütágitóhoz hasonló eszközt is igénybe lehet venni, vagy a méhszájadékot felvágni is lehet, de azt laikus nem tudja végrehajtani. 7. Éppúgy állatorvoshoz kell fordulni az esetben is, ha a petefészek beteg s. azt ki kell irtani. Ez esetben (a kimiskárolás esetében) az állattenyésztésre önként érthetőleg alkalmatlanná válik, de ha tejel, tejelése fejéssel évekig fentartható, vagy pedig czélszerüebben fogható hízóba, mint miskárolatlanul. Utoljára hagytam annak az esetnek a fel említését, amelyben nem a tehén, hanem a bika az oka annak, hogy fogamzás be nem következik. Fenforog-e ez, azt is a kérdésttevő ítélheti meg, én csak jelzem, hogy ez sincs kizárva. Ha ugyanazon bika más teheneket megtermékenyít, világos, hogy nem ő az oka a kalamitásnak, ellenkező esetben pedig gyanúba vehető. A kérdésből ugy tűnik fel, hogy minden tehene eredménytelenül hágatatott fel már ismételten, de az is lehetséges, hogy kérdésttevő nem is hágatott még, csak ezután akar. Ebben az esetben az ismétlődő folyatás (3—4 hetenként) egészen szabályos és aggodalomra kevesebb az ok. De csak kevesebb, mert a többször folyató tehén, ha fel'nem hágattatik, notorius üzekedővé válhatik, vagy pedig a folyatással végkép felhagyhat, mely utóbbi esetben a fogamzás — a hágatás daczára— szintén eredménytelen. Monostori Károly.

Mutatkozhatik egyébiránt a paráznaság — közönségesen mulékonyan — hevítő takarmányon élő, bika társaságában, meleg istállóban folytonosan lekötve álló tekeneknél, sőt olyan állatoknál is, melyeket mintegy rászoktatnak a paráznaságra az által, hogy ha kell, ha nem, derüre-borurá felhágatják akkor is, mikor nem valódi folyatás, hanem fehérfolyás forog fenn náluk, mely közönségesen a magzatburkok kirothasztása után szokott visszamaradni. Ha ezeket tudva, tüzetes vizsgálatot ejt a kérdésttevő, egyik vagy másik okra rá fog bukkanhatni s a beavátkozást ahhoz képest megfogja tehetni, vagy állatorvos által tété ttetni. A felsorolt okokra való tekintettel a beavatkozások a következőkben állhatnak. 1. Kerülni kell -a túlságos elnemesitést és a tulközeli rokontenyésztést. 2. Szűkebb takarmányra kell fogni az állatokat s természetesebb életfeltételekben kell azokat részesíteni.

A mezőgazdasági növények légenyszükségletének és fedezésének tana ujabb időben nagyon foglalkoztatja a növényflziologusokat s a talajban élő, a légeny fel vételnél szerepet játszó baktériumok a legélénkebb kutatások tárgyát képezik. E kutatások most különösen abban az irányban folynak, vájjon a pillangós virágú növényeken kívül egyéb növények is állanak-e oly viszonyban bizonyos baktériumokkal, mint a minő viszony kimutatható a pillangósvirágú növények s a velük életközösséget (symbiosis-t) folytató légenygyüjtő baktériumok között s a mely viszony abban áll, hogy a, légenygyüjtő baktériumok a levegő szabad nitrogénjét, alakítják át s juttatják a pillangósviráguaknak, mig viszont ezek szénhydrátokat nyújtanak a baktériumoknak cserébe ? . Ujabban egy festékgyár alinit név alatt gyárt és hoz forgalomba egy bakteriumkészitményt s dicséri annak termékenyítő hatását. E szert, illetve az alinitban levő baktériumokat a porosz földmivelési minisztérium megbízásából Hartleb és Stutzer vették vizsgálat alá, akik közül Hartleb a német természetvizsgálók és orvosok f. é. szeptember hóban Braunschweigben tartott gyűlésének botanikai osztályában számolt be a vizsgálatok eredményéről, mit a következőkben ismertetünk.*) Az alinit eltérőleg az eddig használatban levő bakteriumkulturáktól, légszáraz, poralaku szer; szine sárgás*szürke, víztartalma átlag 10%, nitrogéntartalma 2'5°/o. A keményítőből és. fehérjéből álló pörnemű anyag valószínűleg valami hüvelyes magból vagy burgonyából készül; vízzel hevítve mindig olyannemü szagot gerjeszt, mint a hüvelyesek magjának főzetére emlékeztet. Ebben a száraz tenyészanyagban mindig csak tojásdad spórák alakjában találhatók a benfoglalt mikróbok. E spórák vízben vagy

3. A magzatburkokat nem szabad kirothadztatni, hanem a szülés után 10 órával 1—2 százalékos kreolin oldatot kell a méhbe irrigátorral beömleszteni s ha mégse távolodnék el magától a tehén pokla, állatorvossal kell azt kivétetni. 4. Szülés után nem szabad addig hágatni, míg a méh teljesen ki nem tisztult, vagyis mig nem bizonyos, hogy a kifolyás valóban a folyatás (üzekedés) jele s ném a kóros fehérfolyásnak a tünete. 5. Fehérfolyás, vagy nemkülönben hólyagos kiütés esetén, be kell fecskendezni a hüvelybe és méhbe ugyancsak 1—2 százalékos kreolin, vagy Vs'/o-os pokolkő-oldatot naponta kétszer mindaddig, mig ez a folyás mutatkozik s illetőleg mig a baj nem gyógyul. 6. Ha a méhszáj adék el volna zárulva, be kell nyúlni kézzel és ujjakkal kell azt

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető : Mezey Gyula.

Az alinit, egy uj légeny gyűjtő anyag.

1Ő10

folyékony tenyészanyagban hosszú álfonalakká nőnek, mely fonalak később megint, egyes pálczikákra vagy spórákra esnek szét. E mikroorganizmusokat először: Cáron nevü földbirtokos izolálta ugarolt szántóföldből, s elnevezte Bacillus Elienbachensis alphá-nak. Cáron adatai szerint a mikroorganizmus nagymértékben fel van ruházva azzal a tulajdonsággal, hogy nitrogént gyűjtsön s azt a növényeknek asszimilálható alakban nyújtsa át, ; még pedig annyira, hogy Carön tenyésztési és termelési kisérleteinél a Bacillus Elienbachensis alpha 100-hoz viszonyítva 135-nyi terméstöbbletet eredményezett. Az alinit kínálásánál e szerről azt hirdetik, hogy ez minden mezőgazdasági növényt, beleértve a gabonaféléket is, képes ellátni a szükséges nitrogénnal, anélkül, hogy azok valami nitrogéntartalmú trágyát kívánnának. Mivel azonban a tudomány mai állása szerint — mondja Hartleb — baktériumok és növények között, eltekintve a pillangósvirágú növényektől s ezek légenygyüjtő baktériumaitól, életközösségi (symbiotikus) viszony nem ismeretes s nem is valószínű, fel kellene tenni, hogy a szóbanforgó esetben egyszerűen a baktériumok csak segítő (synergetikus) szerepet játszanak. Ez esetben a mikroorganizmusoknak vagy direkt meg kellene kötniök a szabad nitrogént s azt asszimilálható alakba átváltoztatniok, vagy pedig a talajban levő nehezen felvehető légenyt kellene feloldaniok s könnyen felvehető alakba átváltoztatniok. Hartleb és Stutzer vizsgálatai a Bacillus Elienbachensis alphát a szénabaczillusok csoportjába sorozzák; ezek bírnak ezzel a sajátsággal, hogy hosszú álfonalakká alakulnak s endogen (belső) spórákat képeznek. A nevezett kutatók a szóbanforgó baczillus organizmusát s vegyi szereplését különböző légenyforrásokon s különböző feltételek mellett tanulmányozták s számos kvalitatív kísérletet végeztek a következő kérdések kiderítésére: 1. A nitrogéntartalmú anyagok átalakulásánál nitrogéngyarapodás avagy nitrogénveszteség áll-e be ? 2. A levegő szadad nitrogénje felvétetik s értékesittetik-e ? Mindeme kísérletekből az tűnt ki, hogy a használt nitrogénforrás szerint mindig kisebbnagyobb nitrogénveszteség állott be s soha sem volt nitrogéngyarapodás észlelhető; kitűnt továbbá, hogy daczára a használt különböző tenyépzanyagoknak s az alkalmazott különféle tenyészviszonyoknak egyetlenegy esetben sem volt képes a Bacillus Elienbachensis alpha a levegő szabad nitrogénjét megkötni. A Bacillus Elienbachensis a nitrogénvegyületekkel szemben éppúgy viselkedik mint a rothasztó baktériumok, ugyanis általa a nitrogénvegyületeknek aminekre és ammóniakra s valószínűleg szabad nitrogénre való szétbomlása áll be, mely folyamat a legtöbb esetben jelentékeny nitrogénveszteséggel jár. Az ismertetett bakteriológiai vizsgálatok nem engedik reményleni, hogy az alinitbakteriumok oly szerepet játszhassanak, mint a mit e gyártmányról hirdetnek, miért is méltán kétkedhetni e találmány gazdasági hasznát illetőleg. #

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz.

Bárányok pusztulása.

Sz. s. ur N.-Mafjáról a következő kérdést intézte hozzánk i Az anyák jó tartása dac2áras leellés útán 1—2 napra a bárányok elpusztulnak. Mitévő legyek, hogy a bárányok megmaradhassanak? A birka, leellés idejében* egészséges lóherét és kevés répát kap j helye tiszta és *) Lásd a Bot. Centralblatt 1897. évi 46. számát.' rendes gondozásban részedül.

1620 Hogyan tudhassuk mi biztosan imigy látatlanban, hogy kérdéStt'evő bárányai miben hullanak, mikor semmiféle tünetet se közöl velünk, kivévén azt, hogy a születés után 1—2 napra történnek az elhullások. Ez utóbbi körülmény azt a gyanút kelti, hogy a bárányokat az újszülöttek vérhasa püsztitja. Ha igy van, akkor á következő tüneteket kell, hogy észlelje a bárányókon: Az újszülött rosszul, vagy éppen nem szopik s már születése után egy pár órával vagy 1—2 nappal hasmenést kap. A bélsár — mély eleinte erőlködve ürittetik, később pedig akaratlanul ürül •—• híg, bűzös, fehér, sárgás avagy, szürke szinü, vagy véres. Az újszülött gyorsan, rohamosan erőtlenedik s 2—4 nap alatt elhull, még pedig az esetek igen nagy (80) perczentjében.

KÖZTELEK, 1897. NOVEMBER HO 20.

93. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M .

tésemnek, amelyet a „Köztelek* f. é. szept. Azért tehát kiegészítésképpen ahhoz, a 18-án megjelent 75. számában (1297—1298. mit a védekezésről az elébbi alkalommal mondold.) közöltem. Amit D. J. ir, azt ő a maga tam, csatolhatom még különösen a csutkának „közvetlen tapasztalatai" alapján írja — úgy- megsemmisítését akkor, mikor a szemet arról mond — s igy tehát megerősíti azt, amit ma- már lemorzsolták. Az udvarokon, a cselédgam is mondtam. S igy az egész czikket ez házak körül heverő csutka mind gyanús s azért oknál fogva nem közöljük. jó, ha tűzbe kerül, mielőtt a moly kikelne Van azonban hosszabb ezikkében egy kis belőle. Eszerint május közepéig a csutkát okmegjegyzés, amely két körülményt emlit meg, vetetlenül fel kell tüzelni, vagy a trágyágödör s e két körülmény miatt az illető részt itt kö- fenekére hányatni és trágyalével bőven elárasztani, hogy az álcza mind megfulladjon. A zöljük. Az életmód ismertetése után, D. J. köz- többire nézve áll, amit az előbbi alkalommal mondtam. leményét igy folytatja: Jablonowski József. „Én a legerősebben ellepett tengeritáblák tarlójában számtalan tövet vizsgáltam meg őszszel is, tavaszszal, de soha egyetlen egy álczát, egyetlen egy bábot sem találtam. Hát ez lehet tévedés is, lehet véletlenség is s még tüzetesebb vizsgálat után talán találhattam vak kanczáknak a tenyészOka e bajnak valószínűleg fertőzőanyag, volna néhány álczát vagy bábot a tövekben, A melyet az újszülött a szülőutakon való átsik- vagy a gyökerek közötti talajban, — de az bitésből való kizárása, lása közben, vagy már azelőtt a méh nyálka- zonyos, hogy azálczák túlnyomó nagy tömege „Észleletek Magyarország lótenyésztéséhártyája váladékából, avagy aztán a külvilág- nem a tövekben telel át s nem iá ott bábozódik bé — amint hogy a pusztítás módjára ről" czimen egy igen figyelemre méltó közban a szennyezett környezetből vesz fel. Ha valóban ez a baj, ugy szerezzen be nézve sem elégszik meg a szárrészekkel, ha- lemény jelent meg e helyen, melynek veleje kérdésttevő egy irrigátort és annak segélyével nem átmegy a csövekre is és megtámadja és az, hogy hazánkban, különösen a kisgazdák a leellett anyák méhét öblítse ki */a—l°/o-os erősen megrongálja a szemeket s télire csut- tenyészeteiben ijesztő sok a vak kancza s e kreolin- vagy lysol-oldattal. Hasonlóképpen a kába fúródik s abban telel át. Némely években, kalamitás ellen az állam a maga hibátlan mint pl. tavaly is, annyira megtámadja a csö- csődöreivel hiába küzd, szükséges hát, hogy vemhes anyák mőhhüvelyét is irrigálja ki egy más irrigátorral a leellés előtt két és egy veket, hogy alig találni köztük egészen hibát- más módon lépjünk a baj nyakára, ugy t. i. lan példányokat s ha fosztáskor ügyelünk reá, hogy állatorvosainkkal évenkint februáriusban héttel. ugy tömérdek sok mocskos-szürke, néha rózsa- a kanczaállományt községenkint vizsgáltassuk A beteg ujj szülöttek egy részét valószíszínbe játszó s a hasoldalon sárgás-fehér ál- meg, s a szembajosakat tenyésztésre alkalnűleg megmentheti, ha a hasmenés legelső czát találhatunk, mely kifejtett állapotában 1'7 matlanoknak nyilvánítván, az egészségeseket mutatkozásakor, a nagysághoz képest, egy cm. hosszúságot is elér. Ezek az álczák el- lássuk el Írásos bizonyitványnyal s tegyük kávés- vagy evőkalányi ricinusolajat ad be az pusztulnak mind, de, megmaradnak azok, me- kötelességévé az állami hágatóállomásoknak, első hat órában 3 izben s azután Va—1 gr. lyek ilyenkor már a csutkában vannak; ezek hogy ilyen igazolványnyal nem bíró kanczákat Dower-port szintén 2—3 izben. ott át is telelnek s ha a csutkát május vége utasítsanak vissza; továbbá vizsgáltassuk meg Különben az egészségeseknek látszó előtt el nem égetjük, akkor minden bizonynyal a bérmént vevő tenyésztők kanczáit is, hogy anyákat és bárányokat helyezze át más, tiszta kifejlődik bennük a pille is, „az az ki is bújik azon szemrehányásnak, mintha az állami mén helyre, a betegek helyén pedig végeztessen a pille." örökítette volna át a szembajt, elejét vegyük. gyökeres tisztítást és fertőztelenitést 4%-os Én nekem mindenekelőtt feltűnik az, Ezen kis szemelvényben foglalt két körülkék gálicz oldattal. mény tehát az áttelelésre vonatkozik. D. J. ur hogy a közlemény irója a bérmén tulajdonosHa szokásban völna ott a magzatburkok kétségbe vonja vagy kevésbé valószínűnek nak más enyhébb mértékkel kiván mérni, (pokla) kirothasztása, azt szüntesse be, vagyis, tartja, hogy e kukacz a kukoriczaszárnak a mint a súlyosabb viszony között tenyésztő ha 12 óra eltelte után a burkok magoktól el földön maradt tövében telelne át. 0 ilyet sem kisgazdának, mikor ugyanis ez utóbbi vak nem távolodnak, irrigáljon be reggel és este őszszel, sem tavaszszal nem talált. Én igen és kanczáját az állami méntől feltétlenül el Va—l°/o-os kreolin-oldatot mindaddig, mig a pedig tavaly is és ez idén is. Tavaly Mező- kívánja zárni, az éllőbbiét azonban nem, burkok eltávolodása be nem következik. hegyesen, ez idén Diószeghen, Győr-Szent- holott éppen a bérmén felett rendelkező lóAz egészséges lóherét és hibátlan répát Mártonban és Kisbarátfaluban (Győr vm.) Má- tenyésztő közönségesen az, akitől az állam — feltevén, hogy ez utóbbi tul nagy adagok- sutt nem is kerestem. És mindenütt gazdák 1 éves, még nem vak, de megvakulható csikóban nem nyujtatik — okozni nem lehet. Tul- jelenlétében találtam az álczát s igy ki-ki kat vásárol, hogy azt állami csődörré felnevelje. nagy pedig az adag tenyészanyák számára, ha meggyőződhetett arról, hogy e rovar egy része De hát ha ebbe bele tudnék is valahogy az, az egész napitakarmány adagnak több mint csakugyan künn, a szántóföldön telel át. Még nyugodni amiatt, mert az a bérmént tartó ló1/s-ad részét teszi ki. Minél nagyobb ennél az megjegyzem, hogy e szárrészek, melyekben ezt tenyésztő elég intelligens arra, hogy öröklődő adag, annál több oxalsav és magnézia jut a az álczát találtam, már nem is voltak a föld- szembajban szenvedő kanczát ne használjon répával a szervezetbe s ez anyánál hasme- ben, hanem a föld felületén, ugy a hogyan tenyesztésre ős pénzzel is bírja a szigorú senésre szolgáltat alkalmat és a tejet is purgáló azokat az eke kidobta és a borona foga a már lejtitést, sehogyse tudok belenyugodni abba, hatásúvá . teszi. Ez esetben persze nem raga- bevetett földön meghagyta. Végül mondhatom hogy az ily hibában szenvedő kancza apró dós, fertőző természetű hasmenésről van aztán azt is, hogy Mezey Gyula tanár ur e hernyót, birtokosa az állami mén használhatásától elszó a bárányoknál, hanem közönségesről, mely. mint azt velem szóval közölte, már egészen ejtessék s megvagyok győződve, hogy az a biazonban elhullásokkal szintén járhat. lent a gyökerek között is találta; magam pedig zonyos állatorvosi vizsgálat a kitűzött czélra nem alkalmas, mi több: kivihetetlen. Nekem nagy a gyanúm,'hogy kérdésttevő a gyökér felett 8—-10 cm. magasságban. bárányait a fertőző hasmenés pusztítja, vagy Ami pedig a csutkában való áttelelést Hát nézzük a dolgot egy kissé közeaztán a szopások u. n. bénulása — mely az illeti, D. J. ur megfigyelése egészen helyes. lebbről. izületek duzzadásával jár — s lényegileg nem Az elébb emiitett czikkemet épen SzentMindenütt a világon, ahol az állam az más, mint geny- és evvérüség. István napján írtam s megjegyeztem, hogy ország lótenyésztési ügyeibe a csődörintézEz utóbbi esetben az újszülött valószí- akkor az álczák legnagyobb része már az ménynyel beavatkozik, a fő czél az — s az a nűleg az elszakadó köldökzsinóron át fertőző- alsó cső táján rág s annak nyelében van. Még fő czél nálunk is — hogy azon segitsen, akidik be a szennyes környezetből, miért is aján- mielőtt D. J. ur czikkét láttam volna, kaptam nek a segítségre a legnagyobb szüksége van. latos az ujjszülött köldökzsinórjának azonnali Mező-Bodzásról (Arad vm.) kukoricza csöveket, Az állami beavatkozás első sorban a szegény lekötése, a kötés mögötti levágása és a vágott amelyek csutkájában az álcza volt. Ugyanezt a kisgazda lóállományát kívánja — igen helyeterületnek 4—5°/o-os karbolos olajjal vagy kát- jelenséget láttam másutt is, de nem mindenütt sen — számban gyarapítani, minőségben töegyformán: egyik helyen több volt a fertőzött kéletesbiteni s igen czélszerü, felettén üdvös ránynyal való ismételt dezinficiálása. csutka, másik helyen nem igen találtam. az, hogy a hágatási dijat lehetőleg alacsonyra Ennek okát egyelőre" nem tudom; talán a faj- teszi, nehogy a magas ár az állami jó csődör ták tulajdonsága. Annyi bizonyos, hogy egyes igénybevételét megnehezítse éppen azok részére, korán fejlődő, erős szárú j kukoricz asz árak- akiknek arra legnagyobb szükségük van. ban több a moly, mint másokban, melyek Rovatvezető: Jablonowskl József. Már most ha súlyos kiadást jelent a á dér előtt beérnek már kevesebb: korai fa- szegény kisgazdára nézve még az a 2—3 fojoknál egyes szárban találunk 30—36 hernyót, rintnyi hágatási dij is, tekintve a czélt, nem Hol telel át a kukoriczamoly ? holott a kősőnérőkben semmit, egyet, vagy- szabad semmi más akadályt gőrditni elébe, Egy magát megnevezni nem óhajtó gazda, ritkábban kettőt. Ilyen korán érő fajtáknál, mert ha pl. czikkiró javaslatához képest az D. J._ jelzéssel beküldött „Tengeri moly" czi- hol a szár keresztül-kasul van likasztva, ter- ily kis embernek vak kanczája az állami jó mén egy kis közleményt, melynek tartalma mészetes, hogy a kinőtt hernyó igen kellemes csődörtől elutasittatik, felhágatja ő azt rossz más csődörrél is, mert reá nézve egy csikóval íisgyrészt összefoglalta ugyanannak az ismerte- telelő helyre talál a csutka bő belében.

GAZDASÁGI ÁLLATTAN.

LÓTENYÉSZTÉS.

93

SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

több vagy kevesebb nem mindegy, amint nem rubrikái ez a nagytenyésztőnél ; az a czél tehát, hogy kevesebb vak lő keletkezzék a jövőben s mégis sok és használható ló keletkezzék, a vak kanczáknak az állami csődöröktöl való eltiltásával el nem érhető. De nemcsak e miatt nem érhető el, hanem el nem érhető a következő okoknál fogva se. A czikkiró ur által aposztrofált időszaki szemgyuladás öröklékeny voltát ha elfogadjuk is, — aminthogy én feltétlenül elfogadom — hol van az megirva, hogy az ily bajban nem szenvedő szülőktől eredő csikó ezt a bajt meg nem kapja, tekintve azon körülményt, hogy ujabban a szakemberek e bántalomnak fertőzésből eredő mivoltát hangoztatják. Dé másrészt az időszaki szemgyuladás a kezdeti stádiumban és rohammentes időszakban még a legerősebb, legjártasabb szakértő által se igen ismerhető fel még szemtükör igénybevételével sem, az ilyen kanczák tehát igazolványnyal ellátva mégis az állami csődör alá kerülnének. Hát lehet, hogy csökkenne a vak lovak száma, de mint imént mondám, más csődörrel is hágatván a tulajdonos, a csökkenésben sem lehet hinni, mert hiszen még az attavizmusról se szabad megfeledkeznünk, mely több egészséges szemű generáczió után is hibás szemű individíumokat felidézhet. Nekem aztán — mint jelzém — meggyőződésem, hogy az ajánlatbahozott szemvizsgálat a kitűzött czél elérésére való kilátással végre se hajtható, ki se vihető. Ha a czikkiró ur itt nálunk a czivil gyakorlatban, pl. mint járási állatorvos működött volna, tudná, hogy az az állategészségügyi teendőkkel — különösen a mostanihoz hasonló szerencsétlen járványos időben — egész éven át ugy el van halmozva, hogy még tovább is terhelni a sikerre való kilátással majdnem lehetetlen. Ezen nem változtat az, hogy majdan állami állatorvos lesz az illető és sajnos, az sem változtat, hogy majdan több lesz az állatorvos s igy a munka megoszlik, mert először is a munka hova-tovább csak szaporodhatik, de másodszor majdnem bizonyos, hogy az állatorvosi létszám elég rohamosan egyáltalában nem fog gyarapodni egyhamar azért, mert talán már a jövő évben érettségi kvalifikáczíóhoz köttetik a felvétel s akkor az állatorvosi pályára lépők száma kétségtelenül nagymértékben csak csökkenhet. Ám feltevén azt, hogy észszerű még ezen ujabb terhet is az állatorvosra reá róni s kötelezni, hogy minden egyéb sürgős állategészségügyi teendőt évenként február havában ellátás nélkül hagyjon s a szemvizsgálatot végezze: hogy gondolja ezt czikkiró ur kivihetőnek, tekintettel arra, hogy ugyanazon állatorvos járásának vagy községének valamennyi háziállatát az állategészségügyi törvény 17.-ik §.-sa értelmében a legelőre hajtás előtt, ugyancsak februáriusban vagy márcziusban meg kell, hogy vizsgálja és a földm. miniszter 1894. évi 74685. és 1895. 1688. számú rendelete értelmében az összes lóállományt a fedeztetési idény előtt, ragályosbetegségekre nézve szintén alaposan meg kell, hogy vizsgálja február előtt, vagy februárban, nem is említve az apaállatszemlét, melyet ugyanekkor kell külön bizottságba végeznie. Hát ezermester sem szakadhat ennyi felé s ha meggondoljuk, hogy egy-egy járásban és nagyközségben nem egy pár száz, hanem több ezer háziállatról és illetőleg kanczáról van szó s hogy pl. az apaállatszemlélés maga, melyet ritkán lehet egy központban végezni, hanem faluzni kell, gyakran heteket vesz igénybe: beláthatjuk, hogy fizikai idő sincs mind e dolgoknak végrehajtására. Azt azután a czikkiró ur igen jól tudhatja, hogy egy szem hibát, mint hibát felis-

KÖZTELEK, 1897. NOVEMBER HO 20 merni gyakran elég egy pillantás, de már annak megítélésére, hogy az öröklődő .szemhiba, sokszor igen tüzetes, sok időt igénybe vevő vizsgálat szükséges s akármily czélszerüen volna is kiállítva az a nyomtatott igazolvány, melyet kitölteni kellene, nagyon nagy időt venne az igénybe, tekintve hogy több volna a hibátlan, mint a hibás szemű kancza s tekintve hogy abban az állatot oly felületesén leirni, mint pl. lólevelen szokás, teljesen czéltalan volna. Még az apaállatszemlével vagy a már érvényben levő kanczavizsgálattal egyideüleg se tartom jól kivihetőnek az itt szóba hozott vizsgálatot s mert hasznát különben is problematikusnak vélem, ugy gondolom, hogy más módtík után kell kutatnunk, ha a vakságnak terjedését meg akarjuk akadályozni. Ily módok után kutatni s azokat nyilvánosá gra hozni, ez idö szerint nem czélom; hogy e kérdést czikkiró ur felvetette, azt helyesnek találom s egyebekben vele egyetértek; az ügy megérdemli, hogy felfogásának már is kifejezést adjon s igy a kalamitás megszüntetésére legalkalmasabb mód kiderülésének utat egyengessen. M. K.

Faluggal denaturált só. Nem csekély nehézségekbe "ütközött kormányunkat arra az elhatározásra: bírni, hogy a gazdaközönségnek az állattenyésztésnél oly nélkülözhetlen marhasót — mint az más államokban dívik — olcsó áron bocsássa rendelkezésre. Mindig az volt a kifogás, hogy miután az Ausztriával való kiegyezésünk értelmében a sójövedék kezelése egyöntetű alapokra van fektetve, kormányunk ez ügyben egyoldalulag nem járhat el, s azért a gazdák ezirányu óhajának eleget nem tehet. Ennek ellenére Ausztrában csaknem teljes két évvel korábban hozták forgalomba az olcsó marhasót, mint mi nálunk, mig aztán végre hosszas sürgetés után nekünk is megadatott ez a kedvezmény, ez évi február hó 1-én. Megkaptuk tehát azt a kedvezményt, amit oly régen sürgettünk s természetesnek lehetett tartanunk, hogy a só hozzáférhetése s használatbavétele nehézségekbe nem fog ütközni. Ámde ez nem következett be. Hónapokon keresztül egyáltalán nem lehetett ilynemű sót kapni és igen sok helyütt ma sem lehet, sőt valóságos anomália, hogy a só termelési helyének közvetlen közelében lakó gazdáknak is sok utánjárásukua kerül, mig azt az olcsó áru marhasót megszerezni tudják. Az első egy-két hónapban ezt a tényt talán menteni lehetett volna azzal, hogy a só forgalombahozatala miatt uj intézkedések életbeléptetésére volt szükség, ámbár ezeket is idejekorán lehetett volna megtenni, de hogy hónapok multával is oly nagy nehézségekbe ütközik a só megszerzése, annak bizonyára mélyebben fekvő okának kell lennie, mint a hogy van is. Ez az ok pedig a forgalombahozott olcsó marhasó könnyű denaturálható voltában rejlik. Tudjuk, hogy a sóegyedáruság mily jelentékeny bevételi forrását képezi államháztartásunknak és nem nehéz belátni, hogy ha az olcsó áron forgalombaboesájtott marhasó könnyű szerrel denaturálható, azaz emberi táplálékká alkalmassá tehető, ez esetben a visszaéléseknek oly tág tere nyílik, hogy az államkincstár érzékenyen megkárosodhatik. Már pedig tény az, hogy a mostani marhasónak denaturálásánál nincs könnyebb valami, ami az államot természetesen arra kényszeríti, hogy a legszigorúbban ellenőrizze a só forgalombahozatalát, aminek hátrányát azután a gazdaközönség érzi meg legjobban, mert a szükséges só beszerzése nagyon meg van nehezítve.

1621 A só denaturálására vagyis emberi táplálékul való alkalmassá tételére á vörös vasoxidot és ürömport használják, még pedig oly arányban, hogy 991/*0/® őrölt sóhoz egy fél perczent vörös vasoxidot és egy negyedperczent ürömport kevernek. Ezen anyagok a sóból igen egyszerű módon eltávolíthatók, még pedig ugy, hogy az ezen anyagokkal denaturált marhasót vízben feloldjuk, amikor a 991,/4°/o só teljesen feloldódik, mig a vízben teljesen oldhatatlan vasoxid s az ugyancsak nagy részben oldhatatlan üröm fenékre ülepedik, amikor a tiszta sóoldat vagy mint ilyen felhasználható vagy lepárlás utján tehető könnyű szerrel emberi táplálékká alkálmassá. Kétségtelen, hogy a sónak ezen könnyű denaturálása képezi okát annak, hogy a marhasó forgalombahozatala oly tulszigoru ellenőrzésnek van alávetve s hogy e' miatt a gazdák oly sok kellemetlenségnek vannak kitéve. . Eltekintve e nagy bajtól, van az újonnan forgalombahozott marhasónak egy nagy hibája is, t. i. az, hogy csak őrölt állapotban kapható s belőle nyalósőt nem lehet készíteni. Hogy ez mennyire hátrányos, azt gazdáink előtt bizonyítgatni felesleges. Ezenkívül még egy dolgot nem hagyhatunk megemlítés nélkül, amiről ugyan saját tapasztalatunk alapján még pozitív ítéletét nem mondhatunk, de amely miatt gazdáinktól hallottunk már panaszokat, sőt amire Ausztriában már a kormány figyelmét is fölhívták. Mondják ugyanis, hogy az uj marhasó az állatok egészségére ártalmas, s emésztési zavarokat idéz elő, amiről Ausztriában két évi megfigyelések és próbák révén kétségtelenül meggyőződtek. Szakembereink ugyan kétségbevonják ennék a lehetőségét, mert szerintünk sem a vasoxid sem az ürömpor emésztési zavarokat nem idézhetnek elő, hanem valószínűnek tartják, hogy az állatok nagyobbmérvü sózása idézi elő ezen bajokat. E feltevés bizonyára elfogadható, de miután már a mi gazdáinktól is hallottunk a marhasó ártalmasságára vonatkozó panaszokat, indokolt lenne szigora kísérletek utján a dolog mibenlété felől meggyőződni. Ha teljesen figyelmen kívül hagyjuk is az utóbb emiitett körülményt, valamint az uj marhasónak nyalósóvá át nem alakitható voltát, és csak a só könnyű redenaturálását vesszük figyelembe, már akkor is föltétlenül szükségesnek kell tartanunk, hogy a mostani eljárás helyett oly denaturálási mód alkalmaztassák, amely a visszaéléseket lehetőleg megakadályozza, vagy legalább nagy mértékben megnehezítse. Mert igy egyrészt az államkincstár károsodása lesz elkerülhető, másrészt a tulszigoru ellenőrzés lesz feleslegessé téve, minek folyományaként a só forgalombahozatala s megszerzése volna nagymértékben megkönynyithető. Hogy egy ily eljárás föltalálása nemcsak az államnak és a gazdaközönségnek válnék hasznára, de a föltalálónak is nem megvetendő hasznot biztosítana, az kétségtelen s épp ez utóbbi ok késztet sokakat arra, hogy a sónak alkalmas s megfelelő denaturálását megkísértsék. Számtalan a kísérletezők sora, de ez ideig figyelembe vehető eredményt egynek sem sikerült elérnie.: Legutóbb azonban egy fővárosi droguistának sikerült a kősót oly módon denaturálnia, mely a figyelmet megérdemli. Az illető a nyalósóvá komprimált sókoczka-mintát bemutatta az OMGE.-nél s előterjesztette egyúttal a só készítésére vonatkozó leírást s a vegyi vizsgálatok eredményére és etetési kísérletekre vonatkozó bizonyítványokat. A föltaláló a só denaturálására a sulfidcellulóse gyártás mellékterménye gyanántnyert falugot használja. Az ezen szerrel denaturált só sötét barna színű, kellemetlen szagú és kesernyés izü. Á vegyi vizsgálatok szerint tar-

KÖZTELEK, 1897. NOVEMAER HÖ 20. talmaz vizet 0'9°/o, szerves' anyagot 6%, mészoxidot 0'80/o,kénessavafO'4%, kénessavat 0'3%, chlórnátriumot 91%. A faluggal denaturált só csak igen körülményes és költséges módon redenaturálható, a vegyvizsgáló-állomások véleménye szerint, ugy hogy ezutoni táplálékul való alkalmassá tétele majdnem többe kerül, mint amennyi a kősónak kereskedelmi értéke. Ezen sóval hószszabb ideig végeztek etetési kísérleteket a gödöllői uradalomban és más egyéb jónevü uradalmakban s a bemutatott bizonyítványok szerint a faluggal denaturált sót az állatok épp oly szívesen eszik, mint pl. a jelenleg forgalomban lévőt s a kísérletek szerint e só az állatok egészségére teljesen áríalmatlan. Van ezenkívül még egy nagy előnye ezen denaturálási eljárásnak, az t. L, hogy a faluggal denaturált só nemcsak szemcsés és őrölt alakban használható, hanem nyalósóvá is komprimálható. Nem szorul bizonyításra az, hogy ez az uj denaturálási eljárás nagyon figyelmet érdemlő, főleg azon szempontból, hogy a só denaturálása nagyon meg lévén nehezítve, az ilyen sőt könnyebben lehetne forgalomba hozni, mert a visszaélésektől nem kellene annyira tartani, mint most, ami a tulszigoru ellenőrzést feleslegessé tenné és természetesen lényegesen megkönnyítené a marhasó akadálytalan beszerzését. Ezek a szempontok vezérelték az OMGE. állaitenyésztési szakosztályát akkor, amikor kívánatosnak jelezte,' hogy a kormány e denaturálási eljárással széleskörű kísérleteket végeztessen, s amennyiben azok az eddigi kedvező tapasztalatokat beigazolnák, ez az eljárás használtassák a só denaturálásánál a mostani, helyett. Ez irányban az osztrák' gazdasági egyesület is akcziót indít saját kormányánál, bár valószínű, hogy az osztrák gazdák a marhasó beszerezhetése tekintetében kedvezőbb helyzetben vannak, mint mi. Nem mulaszthatom el azonban ezen uj dunaturálási módnak egy — szerintem legalább — nem kicsinylendő hátrányára reámutatni. A vegyelemzések' szerint ugyanis e faluggal denaturált só csak 91% tiszta sót tartalmaz, szemben a mostani só' 991/4%. sótartalmával. Ez esetleg nagy szarvasmarhaállománynál jelentékeny sótöbblet beszerzését, illetve felhasználhatását teheti szükségessé, amit a végzendő kísérleteknél nagyon is figyelembeveendőnek tartok. A kormány figyelmét azonban ez az uj eljárás mindenesetre nagyon megérdemli s kétséget nem szenved, hogy fel lévén figyelme reá híva, a kísérleteket meg fogja tenni. De addig is, mig ez ügyben valami történik, ami hihetőleg sok ideig fog tartani, a kormánynak lehetővé kell teiinie, hogy a gazdaközönség nehézség nélkül szerezhesse be . az állattenyésztésnél nélkülözhetetlen marhasót. E tekintetben az az óhaj merül fel minden oldalról, hogy a kormány a gazdasági egyletek ajánlatára, akár egyeseknek, akár szövetkezeteknek viszontelárusitás czéljából bocsásson marhasót elegendő mennyiségbén rendelkezésre. Bizonyára nem méltánytalan kívánság ez ma a gazdaközönség részéről, amikor oly nehezen, vagy alig képes á legnagyobb utánjárás daczára is megszerezni ebbeli szükségletét s a kormány bizonyára elég garancziát Iát a gazdasági egyesületekben arra nézve, hogy az egyesületek az állam érdekét szem elől téveszteni nem fogják. A jelenlegi helyzet igy nem maradhat továbbra, mert ez esetben a marhasó olcsó áron való forgalomba hozatalából a gazdáknak nemcsak hogy semmi előnyük nincs, de annál több hosszúságúk és káruk van. J. P.

IRODALOM. A sertés hizlalásáról. Irta : Yirágh EJek. Az Erdélyi Gazd. Egyesület kiadásában megjelent közhasznú füzetek közül a 3-ik számú „A sertés hizlalásáról", irta: Yirágh Elek, rövid idő alatt megérte a harmadik kiadást. Párját ritkító eset szakirodalmunkban, hogy egy. munkából rövid időközben ujabb kiadásokat kelljen rendezni, mert az az olvasó publikuma a gazdáknak, aki szakkönyvért pénzt ad, oly szükkörü, hogy egy uj gazdaí generácziónak kell utánnőnie, mig az első kiadvány elfogy. Ez az oka annak, hogy gazd. irodalmunk paralell nem tart lépést gazdasági kultúránkkal, mert az iró fáradozásáért sokszor alig kap valamit a kiadótól, mivel helyesen jegyezte meg egy professzor ismerősöm hozzám intézett levelében; hogy a kiadóknak nem szakmunka kell, hanem rémes históriák és pirkantériák — ez kell a publikumnak. Ez a helyzet teremtette meg azt, hogy a szakmunkák megiratását és kiadását először az OMGE. utána az Erdélyi Gazdasági Egylet s ujabban a helyes csapáson haladó, a közismereteket fejleszteni vágyó mezőgazdasági kormányunk, lázasan iparkodik a multak csorbáit többrendü tudományos és népszerű munkák megiratásával kiköszörülni. Az előttem fekvő füzettel Virágh Elek egy oly vezérfonalat ad a gazda kezébe, amelyből az mindent megtud, amire a sertéshizlalásnál szüksége van. Nyelvezete egyszerű, tiszta, magyaros, s a mestergerehd'ák lakóinál épp oly szívesen látott vendég, mint a modern gazda könyves polczán. Nem az a száraz, szőrszálhasogató, mindent elemeire bontó munka az, hanem egy a prakszis talaján fakadt, sok ismerettel s még nagyobb tudással s kellő gyakorlati érzékkel megirt könyvecske, amelyet élvezettel olvashat minden gazda, sőt az is, aki a könyvben megirtakat tudja. A 28 lapot kitevő füzet tizenhat részt foglal magában, amely a sertés egészségét, külepiét, korát, a hizlaló ólakat, a hizók ápolását, a tisztaságot, az etetést, a különféle takarmányokkal való hizlalási módokat, a só hasznát, az ivóviz szükségét tárgyalja oly alapossággal, , amelyet jónevü gazdatársunktól régóta megszoktunk. Az érdekes fejezetek záradékát képezi a „hizlaló tízparancsolata", amelyet minden hizlalónak követnie kell, ha hizlalásából hasznot akar húzni.

93. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. gyobb teriméjüek, semhogy, nézetem • szerint, haszonnal étethetném, azonkívül az állatok étvágya ezen időszakban úgyis romlani szokott. Azonkívül az ezen időszakokban — a fennebbi táparány mellett etetendő 7 és 7^2 kgm tengeridarát reménylhető magasabb áránál fogva is — óhajtanám tökmagpogácsával kombinálva etetni. Tisztelettel kérdem, az I. időszakban mennyi vegyes darát, mely minőségre a jó buzakorpánál nem sokkal többet érő, — és mennyi tengeridarát adjak ökreimnek? A II. időszakban (40 kg. répa, 5 kg. vermelt tengeri, 18 kg. hereszéna, 3 kg. z.-bükkőnyszéna) mellett, mennyi tengeridarát és olajpogácsát adjak? A III. időszakban ugyanígy etetve, csakis 3—4 kg. kevesebb szálasat adva, mennyi t.-darát és pogácsát adjak? Sót darabonkint az I. időszakban 35 gr. a Il.-ban 55 gr. és a III.-ban 45 gr.-mot számitok. Pamuk. 0. J. 497. sz. kérdés. Bérleti szerződésem 5. pontja l ) a haszonbérösszeg minden kataszteri hold földért, akár szántó, legelő, rét,: kiirtandó vagy kivágandó erdő-, legelő- vagy rétterület legyen, az első kilencz évben stb. stb. A 13. pont. A bérlemény nem erdősült területén létező fák bérbeadó tulajdonát képezik; az erdősült területen levők ' és cserhántásra való fák szintén, de köteles bérbeadó ezeket egyezernyolczszázkilenczvenöt évi május elsejéig letarolni, ellenesetben bérlőknek jogukban áll ezen fákat a saiát czéljaikra felhasználni ; úgyszintén bérlőket illeti az erdősült területen mindazon még ma fennálló fa, mely cserhántásra nem használható. Kérdem 1. ezen szerződés szerint jogomban áll-e nekem nemcsak erdőt, hanem legelőt vagy rétet is kiirtatni? 2. Követelhet-e a tulajdonos, ha én a legelőn vagy réten a fákat kiirtatom, pénzkárpótlást ? avagy csak a fa illeti őt természetben ? 3. Erdősült terület volt-e irtás előtt 3 hold,, ha azon 700 és néhány forintra s ll/4 hold, amelyen 240 frtra becsülik a bírósági szakértők a tölgyfát? Megjegyzem még, hogy a tulajdonos az egyezkedés alkalmával reám nézve a köteles irtást akarta bevenni a szerződésbe; de én a kötelező irtásba bele nem mentem s most, hogy irtattam,, a fentebbi összegekért, bepörölt, — daczára, hogy a fa ott van hagyva. Az irtási 1897-ik évben eszközöltem. Sz. E.

Feleletek.

A taraczk irtásáról. (5-ik felelet a 461. sz. kérdésre.) Q A taraczk bizonyára a legalkalmatlanabb évelő gyomok egyike, mely nemcsak egy-egy veteményben okoz kárt, hanem egyenesen a szántóföld hasznavehetőségét teszi kérdésessé, mert gyökszálai (taraczkos kifutói) behálózzák ugy a termőréteget, mint az altalaj egy részét is, mely körülmény nemcsak a megmunkálást teszi nehezebbé, hanem a talaj fizikai tulajdonságait is igen hátráKérdések. nyosan befolyásolja. A túlságosan eltaraczkosodott talaj sokat 496. sz. kérdés. Lekötendő magyar ökreimet, melyeknél — kondicziójuknál fogva, a vészit hajcsövességéből és rendszerint elvizehizlalás I. időszakát 6 hétre szabtam meg, — nyösödik, elvadul, ami annál kellemetlenebb, az I. időszakban a következőképpen óhajtom mert rendesen a legtermékenyebb, mélyebb takarmányozni: 1000 kg. élősúlyra számitok, fekvésű televényes talajokban szokott elha60 kg. tak. répát, 10 kg. vermelt takarmány- talmasodni. Helyesen cselekszik tehát a gazda, ha tengerit, 16 kg. hereszénát, 2l/a kg. zab-polyvát, 4 kg. tengeridarát. Azaz mintegy 27 szá- minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál razanyag, 2'51 protein, 15'31 szénhydrát és ellene s ha ennek daczára sem sikerül vető0'48 zsir. Táparány körülbelül megfelelő, azaz szántásig kitisztitani a taraczkot ugarunkból, 1: 6'9. Óhajtanám azonban a I. időszakban akkor bizony nem igen marad más hátra, meglevő, vagyes darámat (tető gabona, vásárolt mint kézierővel tisztitani ki a leggazosabb rékonkoly, III. rendű árpa, homoki borsó, sera- szeket, hogy legalább a vetőmagot bevegye a della stb.) melyek tápértékét nem ismerem, földünk. szintén feletetni. Mennyit adjak ezekből, menyLassú és költséges munka biz ez, de nyit a tengeridarából? okkal-móddal lehet rajta könnyíteni, igy mindeA II. és III. időszakban 1: 5"6 és 1 : 6"0 nekelőtt igyekezzünk a taraczkos részeket Sacktáparány mellett a fenebbi takarmányfélék na- ekékkel a rendes vetőszántástól eltérően jó

Melegen ajánlom minden gazdatársamnak, akit a dolog érdekel, a füzetet, amely csinos kiállítású s 25 krajczárért megrendelhető az Erdélyi Gazdasági Egyesületnél. Buffy.

LEVÉLSZEKRÉNY.

93. SZAM. 7-IK É V F O L Y A M .

:

mélyen megszántani azután; pedig fogasolíássuk. mindaddig, mig a felszjhéft Jev-ö t&raczkot lehetőlegvimind kitépetiiik a kitépett gyökszálakat iQgeréMyével sagy. kézierSvel" gyűjtessükössze és hordassuk le, és azután; járassuk még a földet a szántás irányában keresztben gruberrel vagy kultivátnrrai. ila az.-igy a mélyebb rétegekből, kitépett taraczkot ismé-t összegyűjtjük s lehordatjuk, akkor rendszerint megtisztul; atalaj .annyira;,högy\géppel: is bevethetjük —legfeljebb az igen mélyen fekvő laposokat kell még kézi erővel kitisztítanunk. A kinek sem grubbere sem kultivátora nincs, az készítésé el házilag az alább rajzban is bemutatott eszközt. Közönséges ekegerendely' végére egy 150 cm. hosszú és 9—10 cm. vastag négyszögletes gerendát alkalmazunk és azt sinvasból készült szárnyakkal a gerendelyhez erősítjük. A gerendába 15 cm. távolságban 9 lyukat furunk s ezekbe 8-as szegletes vasból készült 32 km. hosszú, kihegyezett és kissé előre hajlított fogakat erősítünk. Felül két ekeszarvval látjuk el az eszközt. Munkaközben a gerendelyt eketalyigára kapcsoljuk s amint hosszabbra vagy rövidebbre foglaljuk, aszerint szabályozzuk a fogak járásának mélységét, egyébként az ekeszarv is arravaló, hogy a béres az eszközt lenyomja, vagy emelje szükség szerint. Az egész igen könnyű, kevés munkaerőt igényel és sok kézimunkát megtakaríthatunk vele. Fogasolatlan szántáson mindig a szántás irányával keresztben járassuk először, amint a fogak közei megtellenektaraczkkal, emeltessük fel az egészet s a fogakat tisztittassuk ki — a taraczkot összegyűjtve és lehordatva folytassuk a munkát mindaddig, mig a föld éléggé kitisztul. Mindezen közvetlen irtási és gyéritési eljárások lassúk és drágák s még sem tökéletesek, mert a taraczkot igy csak a termőrétegben gyéritjük meg, mig az altalajban elég gyökszál marad arra, hogy az hamarosan elszaporodjék újra. Aki taraczkos szántóföldet vagy gyepet rigoloztatott, az tudni' fogja, hogy sokszor olyan mélyen is találunk élő gyökszálakat, hogy oda semmiféle fogatos észközzel nem férhetünk, vagy legalább nem ugy, hogy a taraczknak árthatnánk véle. ' Azon legyünk tehát, hogy a taraczkot elsősorban a vetésforgö helyes beállításával pusztíthassuk. Gyakran váltakozó" gabonafélék, rosszul munkált kapások, elhanyagolt ritka és kivénült herések stb. mindannyi melegágyai az 'élelmes taraczknak. Azért a rendes sorozaton kívül mindég vegyünk fel a fordába oly veteményeket is, melyek taraezkirtó tulajdonságukról ismeretesek. És ha ezt bármi okból nem tehetnénk, igyekezzünk legalább az ugarföldek taraczkos részeit bevetni ily veteményekkel, hogy azok az őszi vetésig kellően kitisztuljanak. Ha a t. kérdésttevő az itt ajánlott eljárást követte volna, bizonyára sok munkát és költséget megtakarított volna s valószínűleg tisztább földbe vetette volna őszszel a magot. Jól irtja a taraczkot az igen sürü rozsvetés, melyet szemtermelésre ugyan nem lesz érdemes meghagyni, de annál kiadóbb takarmánytermést fog adni; sürü állású mohar és csalamádétengeri szintén kitűnően irtják a taraczkot, de mindannyi fölött előnyt érdemel a pohánka, melynek taraezkirtó képessége könnyű homoktalajon tett tapasztalataim szerint egyenesen meseszerű ! Még vizenyős, sőt szikes laposokon is kitűnően gyériti, szárazabb talajokon pedig egészen tökéletesen kiirtja a taraczkot. Jó eszközök, jó munka és jó vetésforgó; ez legyen jelszava mindenkinek, aki nemcsak a taraczk, hanem általán minden gyom ellen sikerrel akar védekezni. D. J.

KÖZTELEK, 1897. NOVEMBER HO 20. Magyar ökrök hizlalása. '{Felelet a 496. A vegyes darának'tápanyagsz .Jcérdfísrej. • tartalmát mi sem ismerjük,1 azonban össze téi teléből követkéz tétjük, hogy sok"'fehérjét és zsirt kell tartalmaznia, kevés szénhidrát és szárazanyag mellett. .Összehasonlítva • az árpa, iborsó. konkoly tápanyagtartalmát a durva mi-' nőségü büzakorpá- tápanyagtartalmával, a különbség nagyon kevésnek ' mutatkozott' s a finomabb minőségű < buzakorpával' majdnem teljesén megegyezett, ugy, hogy á számításokban a finomabb minőségű buzakorpa értékszámait véve fel (Th. Dietriech—J. Königután) a vegyes dara feletetendő mennyiségét 4'25 kg.-ra tettem, s az egész takarmánykeveréketa következőképpen állítottam össze : I. időszak 1000 kg, élősúlyra naponta: száraz- fe- . szén- ?g j r anyag hérje hidrát 27-0 2'5 15'0 0'50 4'800 0 400 4 000 0-040 1'850 0'080 1'040 0'060 13"280 1-320 6-110 0'200 1-720 0'030 0'730 0'018

Alaptakarmány Takarmányrépa 40 kg. Verm. tak. teng. 10 „ Vörös hereszéna 16 „ Zabpolyva 2 „

Az I. időszakra közölt takarmányösszetételen változtatni kellett, mert igen sok szénhydrátot (16'387) tartalmazott aránylag kevés fehérje (2'357) mellett, ugy, hogy a táparány is túlságos nyílt (1 : 7'6) lett volna. Éppen azért a takarmányrépa mennyiségét 60 kg.-ról 40 . kg.-ra, a zabpolyva mennyiségét 2'50 kg.-ról 2 kg.-ra, a tengeridara mennyiségét 4 kg.-ról 2 kg.-ra le kellett szállítani, de amellett a több fehérjét tartalmazó vegyes darából 4'25 kg.-ot kell adagolni. A II. időszakban 1000 kg. élősúlyra és naponta a közölt takarmánykeverék mellett elegendő, ha a kukoriczadarából 4 kg.-ot, a tökmagolajpogácsából 1 kg.-ot etet. A takarmánykeverék összetétele a következő lesz:

1623

VEGYESEK. Mái számúnk tartalma: Oldal Meghívó. — lieghivé. -- Meghívó". — Értesítés. 1615 ' Közöny..... :.zsl l__ „ i V . . ; - : . ; : ; ! : ' ^ . . . ; ^ ; ... 16ui : Faluggal. denaturált hó. .... ... _„_..._: j.t 1;62;I í Tárcza. Ködm^nes atyafiak. BudayBarna. ... ... 1616 . Növénytermelés. ",-"'-. já relék ápolása és trágyázása.:.....;. .1 .... ... ... 1GÍ7 'A íép'askélét legjobb eltartásmódja: ÉU"1luffy Pál: 1618 ' Állattenyésztés. Rendellenesen folyató és nem fógamzö tehenek. Monostori Károly.'... ... ... ... .. .... ... 1618 Gazdasági növénytan. Az alinit, egy uj légenygyüjtő anyag — — ... 1619 Állategészségügy. Bárányok pusztulása.... 1619 Gazdasági állattan. Hol telel át a kukoriczamoly ? Jablonowski J. ...1620 Lótenyésztés. A vak kanezáknak a tenyésztésből való kizárása. 1620 Irodalom. A sertés hizlalásáról , 1622 Levélszekrény , 1622 Vegyesek. 1623 Kereskedelem, tőzsde. 1625 Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Mtt• trágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élélmiczikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül .... ... 1626 Szerkesztői üzenetek. ... 1626 Megbizások. A- földmivelésügyi m. kir. miniszter Técsy István Szamosfalvai lakost, gazdatisztet, Kolozs vármegye kolozsvári, Velits Zoltán mező-őrményesi lakost, birtokost, Kolozs vármegye mező-őrményesi, Szász István kis-sármási lakost, uradalmi intézőt, Kolozs vármegye mócsi, Cselkő Árpád uradalmi tiszttartó, aradmácsai lakost, Árad vármegye aradi járására nézve, az állandó gazdasági tudositói tiszttel bizta meg.

Lukács Béla előadása a párizsi kiállításról. Az OMGE. f. hó 27-én

d. u. 4 órakor tartandó közgyűlését kövétöleg, Lukács Béla v. b. t. t., a párizsi nemzetközi kiállítás magyar osztályának kormánybiztosa előadást fog tartani á párizsi kiállításról. A közgyűlésen, mely a Köztelek nagytermében foly le, csak az OMGE. tagjai vehetnek részt, az előadásra azonban az egyesület más érdekKukoriczadara 4 kg. 3*420 0*330 2*424 0*190 lődőket is szívesen lát. Hámozott tökmagolajpogácsa í kg. . . 0*901 0*500 0*090 0*103 A hízott állatvásár rendező-bizottsága 27*480 ,2*976 14-954 0*629 1 : 5*5 f. hó 17-én tartott ülésében elhatározta, hogy Zsírban ugyan kevesebbet adunk, mint tekintettel a bejelentett állatok csekély számára,, amennyi kellene, de a szénhydráttöbblet ezt a folyó évi deczember hó 11., 12. és 13-dik napjaira tervezett -vásárt elhalasztja s azt jövő némileg pótolni képes. évi április hó 2., 3. ós 4-én fogja megtartani Végül a III. időszakban 1000 kg. < élő- A dijakat adományozókat a rendezőség fel súlyra' ós naponta 4 kg. szálassal kevesebbet fogja kérni, hogy a deczember havi vásárra, adagolva, kukoriczából 6 kg., tökmagpogácsá- kitűzött dijaikat arjövö évben rendezendő vásárból "U kg. adagolandó a következőképpen: alkalmával felhasználni megengedni szíveskedjenek. A csekély számú bejelentésnek minden valószínűség szerint az kellett, hogy oka legyen, hogy' a gazdáknak csak csekély része foglalkozik , nyári hizlalással s igy megfelelő Takarmányrépa 40 kg. 4*800 0400 4*000 0 040 Vermelt tak. teng. 5 „ 0*920 0-040 0*520 0*030 anyaggal nem rendelkeztek. A husvételőtti időVörös hereszéna 14 . • 1-160 5*340 0*180 szakban a hizlalóknak van elég alkalmas anyaZabosbükköny 3 kg. 2-499 0-216 1*050 0*036 guk s így kétséget nem szenved, hogy a tavaszi 19-839 1-816 10-910 0 286 vásárra elégséges számban fognak bejelentések Kukoriczadara 6 kg. 5-130 0-500' 3-636 0-280 történni. Már ez alkalommal, is felhivjük hizTökmagolajpogácsa lalással foglalkozó gazdatársaink figyelmét e S/4 kg... . ' . . . 0-675 0-375 0-060 0-076 ' vásárra s óhajtandónak tartjuk, hogy ideje 25*644 2*691 14*606 0*642 1 : 6*0 korán tegyék meg előkészületemet arra nézve,; Minthogy éppen az a czél, hogy kukori- hogy állataikkal e vásáron résztvehessenek. A Thanaton. A dohánygyárakban mellékczából minél kevesebbet etessen, a harmadik időszakban az csak ugy volna lehetséges, ha produktum gyanánt visszamaradó dohánytöra II. időszakban adagolt szénamennyiséget vál- melékből és dohányporból előállított Thanaton tozatlanul adagolná. Abban az esetben 4 kg. (dohánylugviz-kivonat) tudvalevőleg mint hatátengeridara és Va kg. tökmagolajpogácsa is sos irtószer használható a legtöbb mezőgazelegendő volna, hogy a tápanyagszabvány le- dasági kártékony rovar ellen. A Thanaton gyakorlati alkalmazásának akadályául szolgált hetőleg megközelittessék. e szernek a drágasága, amennyiben legújabb A sószükséglet megfelelő. J. G. időkig kilója mintegy 80 krba került. Az OMGE. már több izben kérvényezte a Thanaszáraz fehérje szén- zsir arány anyag . hidrát Alaptakarmány . . 26"0 3'0 14*8 0'70 1 :5'5 Takarmányrépa 40 kg. 4*800 0*400 4*000 0*040 Vermelt tak. teng. 5 , ' 0*920 0*040 0*520" 0*030 Vörös hereszéna 18 „ 14*940 1*490 6*870 0*230 Zabosbükköny széna 3 kg. . . . . . 2*499 0*216 1*050 .0*036

1624 tómnak olcsóbb árban való kiszolgáltatását s tényleg, a m. kir. dohányjövedék már a mult év folyamán kísérleteket indított meg, mezőgazdasági czélra alkalmas, olcsóbb Thanaton előállítására s e kísérletek eredményeként több féle 5 kgros dobozakba foglalt Thanatont osztott ki a gazdák között gyakorlati kipróbálás czéljából; egy ilyen 5 kgos doboznak árát 3 koronába szabta meg. - Ez már nagy haladás, mert ilyenformán a gazda 80 kr helyett 30 krért juthatna egy kgr Thanatonhoz, amelylyel 50 liter,, , permetezésre' alkalmas folyadékot állithat elő. Mindeméilett még mindig nagy akadálya a Thanaton kivánt mérvben való használatának az a körülmény, hogy a megszerzés módja nehézkes. A Thanatont ugyanis csupán a „Magyar dohánykereskedelmi r.-társaság" árusitja (Budapest, Nagykorona-utcza 16.) Mérges anyag lévén, árusítására nézve az 1869. évi 2789. sz. és 1875. évi 26,033 sz. belügyminiszteri rendeletek határozmányai irányadók. Ilyenformán a Thanathont csakis ugy kapja meg a gazda, ha hatósági engedélyt csatol a megrendelőlevélhez, amely engedélyt a járási szolgabíró, városokban a rendőrkapitány állítja ki. Ez bizony nagyon körülményes eljárás. Ismerünk sok gazdát, akik megvannak győződve a Thanaton hasznos voltáról s szívesen is megszereznék azt s nagy rovarkárosodásnak vennék elejét, de legtöbben visszariadnak attól, hogy a politikai hatóságoktól még engedélyeket is eszközöljenek ki és semhogy ezt tegyék, inkább elállanak a megrendeléstől. Az a körülmény tehát, hogy a Thanaton megszerzése hatósági engedélyhez van kötve, rendkívül korlátolja a forgalmat, holott a forgalomnak ez a mesterséges korlátozása sem a. jövedéknek, sem a gazdaközönségnek érdekében nem áll. De szükség sincsen rá közbiztossági szempontból sem, mert hiszen a Thanaton csekély nikotintartalmánál fogva méregnemnek tekinthető ugyan, de ugyanezt a mérget a pipamocsokból is előállíthatja bárki is, sőt kifőzheti egyszerűen a dohánylevélből; semmi sem indokolja tehát, hogy az, kinek gazdasági czélból szüksége nincs reá, megvegye, akinek pedig szüksége van reá, némi utánjárással úgyis megszerezheti. Véleményünk szerint minden koczkáztatás nélkül engedélyezhető volna, hogy a Thanatont hatósági engedély nélkül is kiszolgáltassák ; használatának ellenőrzése egyszerűbben történhetnék ugy, ha a megrendelő a gazdasági egyesületektől nyerhetne igazolványokat, melyeket a gazda könnyebben megszerezhet egyfelől, s melyeknek kiállítására másfelől a gazd. egylet teljesen hivatott, mint amely elsősorban bir tudomással arról, hogy a Thanaton mezőgazdasági czélra szükséges-e, vagy sem. Ha a gazd. egylet tagjainak szükségletét eleve összeírva, annak beszerzéséről egyszerre gondoskodhatnék s tagjainak könnyű módon hozzáférhetővé tenné ezt a szert, ugy kétségtelen, hogy a Thanaton rendkívüli mértékben terjedne s százezrekre rugó rovarkároknak volna eleje véve. Olyan czélszerü kívánalom ez, melynek teljesítése elől — nem hisszük — hogy az illetékes miniszterek kitérjenek. Díjkedvezmény abraktakarmány küldeményekre. A m. kir. államvasuttak bármely állomásától Győr, Győr-Szt.-Iván és Öttevény állomásokra a vármegyének árvíztől sújtott községeibe való rendeltetéssel mezőgazdasági illetve takarmányozási czélokra szállítandó széna, szalma és szecska, valamint burgonya és burgonyatörköly (burgonyamoslék, burgonya, sajtolási maradékok) küldemények utána szállítási díjnak a tényleges suly, de kocsi- és fuvarlevelenkint legalább 10000 kgért való fizetése mellett visszavonásig, legkésőbb 1898. évi április hó végéig 100 kgr. és kilométerenkint O'IO kros egységtétel 100 kgr.-kint 2 kr kezelési illeték — esetleg 1 kr budapesti hídvám és a szállítási adó — korpa- és , tengeriküldemények után pedig ugyanazon díjfizetési

KÖZTELEK, 1897. NGVEMBER HO 20. feltételek mellett 100 kg. és 1 lnlométerenkint 0'15 kros egységtétel 100 kgrként 3 kr kezelési illeték (esetleg hidvám) és a szállítási adó alapján képzett mérsékelt díjtételek alkalmaztatnak rovatolás utján. Szóban levő kedvezmény csakis oly küldemények után nyer alkalmazást, melynél a fuvarlevélhez a feladó részéről Győr vármegye közigazgatási "bizottsága által kiállított s pecsétjével és az elnök, ennek helyettese vagy a bizottság részéről megbízott valamely hatósági közeg aláírásával ellátott igazolvány lesz csatolva. Osztrák parasztgyülés. Mintegy 2Ö00 parasztember gyűlt össze Bécsben a gazdaérdekek megvitatása czéljából. Az ülés éle főleg miellenünk irányult, mégis érdekes nekünk ez az értekezlet, egyrészt mert sok figyelemreméltót mondott ki határozatban, másrészt mert törekvései sok tekintetben azonosak a mieinkkel. A parasztgyülés három fő pont köré csoportosította programmját. Az egyik a gazdaközönség szervezése, a másik a gabonabörze reformja, a harmadik a kiegyezés. A gabonaüzlet reformját tárgyalták s az ülés el is fogadta Steiner képviselő javaslatát, mely a gabonahatáridőüzlet teljes eltörlését kívánja. A legérdekesebb kétségkívül a kiegyezés kérdése. Erre nézve többek között a következő határozatokat fogadta el az ülés: 1. A vidéki képviselők fölszólitandók, hogy az osztrák kvóta leszállítására törekedjenek oly mértékben, hogy Ausztria kvótája 56 százalék, Magyarországé pedig 44 százalék legyen. 2. A vámbevételek minden egyes állam számlájára külön fordíttassanak kvótarészének törlesztésére! 3. A vám- ós kereskedelmi szövetség Magyarországgal ne 10 évre, hanem az irányadó külkereskedelmi szerződések lejártáig, azaz 1903 december 31-éig köttessék meg. 4. A kötendő kereskedelmi- és vámszövetségben a hazai mezőgazdaság és malomipar érdekében közbeeső vámsorompó fölállítása mondassékki a gabonára és a'finomabb lisztfajtákra. 5. Az őrlési forgalom megszüntetendő. 6. A biankogabona határidőüzlet a két államban egyforma elvek alapján megtiltandó. 7. Külföldi szemé-, lyeknek és czégeknek nem engedhető meg a beraktározás olcsóbb dijak mellett, mint a belföldieknek. 8. Külföldiek nem kaphatnak nagyobb refakcziákat az engedélyezett vasutaknál, mint a belföldiek. 9. A két állam árui szállítására nézve a magyar és osztrák államvasutakon egységes kilométer-díjszabás stipulálandó. 10. A két állam kötelezi magát, hogy a kölcsönös behozatalnál csak előleges kölcsönös megegyezés mellett róhatják bármiféle illetékkel. Az úgynevezett statisztikai illeték azonnal megszüntetendő. 11. A mübor készítése és árusítása mindkét államban egyforma elvek alapján és büntetés mellett megtiltandó. 12. A két államban egyforma törvénynyel elrendelendő a kereskedelembe kerülő áruk származási kimutatása. 13. Az egészségügyi törvény a két államban égyforma elvek alapján készítendő és egyforma szigorral kezelendő. 14. A márhasó készítése önköltségen az állami sóbányákban a hazai mezőgazdaság részére az osztrák kormány belátására bizatik. 15. A bankszabadalom megújításánál arra kell törekedni, hogy a statutumok a mezőgazdasági érdekeknek megfelelően alakíttassanak át és minden erővel megakadályozandó a magyar befolyás továbbterjedése a bank vezetésére. 16. A vám- és kereskedelmi szövetségből eredő bármely differencziák elintézésére a két parlament tagjaiból választandó osztrákmagyar választott bíróság dönt a közös számvevőség elnökének elnöklése mellett. E jiontozatok nagy részének megvalósítása közös agrárérdek mindaddig, mig a vámterület közös; az 1., 4. és 15. pont alatti haiározmányok azonban tisztán osztrák érdekek, melyek meglehetős mereven kívánnak kifejezésre jutni. Ha e szerénytelen követeléseket az osztrák agrárius közvélemény megnyilatkozásána lehetne tekinteni, ugy reményünk sem le-

93. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M . hetne arra, hogy az osztrák gazdákkal érint, kezési pontokai találjunk fel, közös mezőgazdasági érdekeink megvédelmezése czéljából. Mert nincsen olyan bő suba, amely alá olyan ellentétes érdekek elférjenek, amilyeneket a 44%-os kvóta, a közbeeső vámok s a bankszabadálom pontja a magyar meg áz osztrák . gazdák közé állított. Ha , szükség van arra, hogy a magyar s osztrák gazdák vállvetve törekedjenek érdekeik érvényre juttatására, ugy bizonyos, hogy e törekvés kívánatos összeolvadásának s harmóniájának e telhetetlen s tapintatlan határozatok kárára voltak anélkül, hogy a specziális osztrák érdekekre nyereség háramlanék belőlük. Állatkiviteli és forgalmi tilalmak. A földmivelésügyi miniszter értesítése szerint a cs. kir. osztrák belügyminiszter f. évi november hó 24-én kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe : I. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Ausziriába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos :• Árva, Liptó, Nyitra, Pozsony (Csallóköz sziget területének kivételével), Szepes, Trencsén és Turóez vármegyék területéről és Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye gödöllői ós váezi járásainak területéről és Pozsony városából. II. Ragadós szájés körömfájás miatt a sertéseknek és kérődzőknek (szarvasmarhák, juhok és kecskék) Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: Alsó-Fehér, Bács-Bodrogh, Hunyad és TordaAranyos vármegyék, Győr és Nagy-Várad városok terülétéről. 111. Sertésvész miatt a sertések bevitele Ausztriába a következő törvényhatóságok területéről tilos : Ábauj-Torna, AlsóFehér, Arad, Bács-Bodrogh, Bars, Békés, Berég, Bihar, Borsod, Brassó, Fejér, Gömör, Kishont, Győr, Hajdú, Háromszék, Heves, Jász-NagyKun-Szolnok, Kis-Küküllő, Kolozs, Komárom, Maros-Torda, Mosony, Nagy-Küküllö, Nógrád, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Szeben, Szepes, Szolnok-Doboka, Temes, Tolna, Torda- Aranyos, Torontál, Udvarhely, Vas, Zala és Zemplén vármegyék, továbbá Arad, Debreczen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Szabadka, Szeged és Zombor városok területéről. Gazdatánczestély a Festetits - szobor javára. Darányi földmivelésügyi miniszter kezdeményezésére a gazdatársadalom szobort emel Festetits György grófnak a legelső magyar gazdasági iskola megalapítója emlékének. A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület elhatározta, hogy a miniszternek ezen hazafias kezdeményezését felkarolni kötelességének tartja s hogy a szoboralap gyarapítása czéljából Nyitrán gazdatánczestélyt rendez. A mérsékelt agrikol-tarifák terjedése. Nemrég közöltük, hogy gazdasági termékek kicsinybeni szállítását a miniszter 5 kg. súlyig bizonyos minimális egységdijért a távolságra való tekintet nélkül, de csakis a helyi forgalomban sikeres eredménynyel a hollandiai vasutakon alkalmazták először. Az angolok utánozták - ezt úgyannyira, hogy a Greet Eastern vasúton 1896 évben 60,000 csomag agrikolterméket szállítottak eme specziális tarifák szerint. Hogy a szállítás e módja mennyire terjed Angliában, azt mutatja a tény, hogy 1896 első két hónapjábán 3000 ilyen csomagot, mig 1897 hasonló szakában 12,000 csomagot expediáltak. Ausztriában is tanulmány tárgyát képezi ezen intézmény behozatala, még pedig olyképpen, hogy 5 kg. agríkol-csomagok, melyek szállítása különben a postai kényszernek vannak alárendelve, a vasút által fognak szállíttatni, a távolságra való tekintet nélkül egy koronáért. Marharakodó állomás engedélyezése. A földmivelésügyi miniszter a magyar kir. államvasutak kezelésében levő Bács-Bodrog vármegyei h. é. vasút vonalán, Bács-Bodrogh vármegye területén fekvő Orom állomást, továbbá az

93. SZAM. 7-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

alvincz—nagy-szeben—vöröstornyi h. é. vasút vonalán, Szeben vármegye területén fekvő Vöröstorony állomást marharakodó állomásul engedélyezte.

1897. NOVEMBER HO 20.

14-25—14.50 frt, denaturált szesz 19-50—19.75 frt. Kontingens nyersszesz —.— .—. Az árak 10.000 - literfokonként' hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállitva készpénzfizetés mellett értendők.

1625

Hal. Elő. Harcsa 1 kg. frt 0-40—1-40, csuka 0-30 —1-20, ponty (dunai) 0-40—0'60, süllő —• •—, kecsege —• , márna 0-40—0-60, czompó 0'40—0"50, 0 —, apró kevert 0-20—0-30, lazacz , angolna 0pisztráng —• •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-10, lefölözött 0-05—0-08, tejszín Ö-20—0-20, tejföl 0-28—0-35, Vetőmagvak. (Mauthner Ödön .tudósítása.) Éppen m o s t jelent m e g tehénvaj (tea) 1 kg. 0-95—1-20,1. rendű 0-70—0-80, II. r. VÓ'rös lóhere. Áz üzlet általában e héten is igen0-40—60—, olvasztott 0-—, Margarin I. rendű cséndesen folyt, amennyiben sem a kínálat, sem pedig 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0'16—0-20, juha kereslet nem volt jelentékeny. Amerika árai vala- turó 48—54, liptói 0-56—0'60, juhsajt 0'—*-—, emmenmelyest ismét hanyatlottak, Amerikának terméséről thali sajt 1-lQ—1-15, groji sajt 0-65—0-68. különben tiszta képet alkothatunk magunknak a külLiszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt az 1898. évre. földi jelentések nyomán, nevezetesen november l-ig Amerika főpiaozaira mintegy 98,000 zsák lóhere szállít- 0*18—0'19, barna kenyér O'lö—0'16, rozskenyér 0-10 Dr. Lónjai Ferencz. , 0 —•—, 1 —•—, tatott fel a mult évnek hasonló időszakában felszállított —O'll. Búzaliszt 00 sz. 1 q 2 —•—, 3 —•—, 4 —•—, 5 —•—. 30,000 zsákkal szemben. XXV. évfolyam. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 3843-0 Luczernára nézve a Provenceban sok rendbeli kötések létesíttettek már, mi által a jelenleg forgó árak II. oszt. (1440 db.) 34—38-0, meszes 31—33, orosz tojás ICO db. —, tea tojás 33-50, törött tojás 2-10—2-40. mégis szilárdultak. Magyar eredetű mag folytatólag is hiányzik, ellenben ugy hírlik, hogy amerikai luczernáHüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 14—18 stoke-í mely az idén rendkívül bő tartalommal, számos ábrá- ból e jelen évad alatt Magyarországra már mintegy raui 23—37, borsó héjas magyar 6-5—12-—, koptatott val jelent meg nélkülözhetlen tanácsadója minden 8000 métermázsa adatott el. magyar 14—16, külföldi 19—24, bab fehér apró 9—11, szőlősgazdának és pinczetulajdonosnak. nagy 8—12, színes 9—12. Heremagvak ólomzárolása.*) Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 3. 5"—, 1 q Bolti ára 60 kr. 2-0—3'0, Petrezselem 100 kötés 3-50—7-—, 1 q 2"0—4'0 A „Köztelek" előfizetői azonban a „BoráA budapesti m. kir. államijvetőmag-vizsgáló állozeller 100 drb 0-50—2-00, karalábé 0-8—1'2 vöröshagyma szati Maptár"-t 33% árkedvezménynyel portómen- más az 1897/98, idényben f. évi november hó 15-ig az 100 kőt. 46"—, 1 q 3-50—6-—. foghagyma 100"köt. tesen az összeg postautalványon váló előzetes alant megiievezett magkereskedőknél és termelőknél 12—18, 1 q 15-0—18-0, vörösrépa 100 drb 0'60—2"—, a következő mennyiségű vetőmagvakat ólomzárolta : jbeküldése melett 40 Krért szerezhetik meg. fehérrépa —, fejeskáposzta 3-5—6-0, kelkáposzta 100 drb Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában BudaLuczerna Lóhere Összesen Ó-80—1-2, vörös káposzta 3"0—10-— fejessaláta 0pest, Üllői-ut 25. sz. 0-—, kötött saláta 0—, burgonya, rózsa 1 q 1-80 • 2-40, sárga 22-80, külföldi —:—•—, fekete retek 100 Haldek Ignácz, Budapest — 241 260 •—, drh 0-50—2-—, uborka nagy salátának 100 db —• Deutsch Gyula, Budapest savanyítani való 100 db —• •—, savanyitott 1-5—2-0, M. lesz. és pénzv. b. Bpest zöld paprika 0-40—1-—, tök főző 20—40, zöldbab 0Frómmer A. H. utóda Bpest 0'—, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —•—, fejtett 1 lit. " Nötbling Vilmos Budapest •—, karfiol 100 db 4-0—20, Mauthner Ödön,i) Budapest —•—, tengeri 100 cső —• paradicsom 1 kg, 0'35—0*50, spárga —• •—, torma Kramer Lipót 3) Budapest Budapesti gabonatő/sde. 100 db 8—12. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 16—30, köz. alma 10—16, (Guttmann s Wahl budapesti terménybizományi i) 2q biborhere. fajkörte 16—30, közönséges körte 8—16, szilva magvaczég jelentése.) *) A hazai mezőgazdaságra nézve káros amerikai váló 00-—, vörös —, aszalt , cseresnye faj eredetű hereféle magvakakat a magvizsgáló állomás , közönséges , meggy faj , közönnem plombozza. Napi jelentés 1897. november 19. séges ., ringló , baraezk kajszin -, őszi , dinnye görög nagy 100 db , kicsi Készbuza ma gyengén volt kinálva, a malmok , sárga faj —•—-•—, 1 kg. közönséges § igen kevés vételkedvet tanúsítottak, az irányzat elgyen- A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban szőlő 1 kg. 0-28—0-35, csemege 35—40, dió (faj, papirgült, elkelt néhány ezer mm. és az árak- gyengén (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. héju) 22—26, közönséges 20—25, mogyoró 16—30, tartottak voltak. gesztenye magyar 12—15, olasz 18—22, narancs messiMagyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezeEmlítésre méltó eladás nem történt. nai 100 db 1-8—3-0, pugliai —•—•—, mandarin 0Készrozs változatlan volt, egyes vaggonok tének jelentése 1897. november bó 17-éről. 0"—, czitrom Í'IO—l'SO, füge hordós 1 q 16—20, koAz eimult napok alatt a legkülönbözőbb élelmi8-40—50 frt pesti paritásu ár mellett adatott el. 22, datolya 40—60, mazsolaszőlő 40—70, czikkek tetemes mennyiségben érkeztek ; a fogyasztás szorús 18Árpa tartott. egres 1 lit. ——, eper 1 kg. kr. azonban nem volt valami számot tevő. Tengeri szilárd, ugy amint uj áruban. Vadfélék közöl különösen sok nyul érkezett, meFiiszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt Zab tartott. Batáridők gyenge forgalomnál gyengén tartották lyek darabonként 1 frttól 1.20 frig keltek. Szárnyas vad 35—52, II. rendű 18—30, csöves 30—35—, (szátartott árak mellett állandóan keresett. Szarvas egész- rított) . köménymag , borsókamag voltak. ben 40—45 kr., őz 65 kr. ~ . mák 1 q. frt 18—26, méz csurgatott 0-25— Következő kötések történtek. Téli almáiban némesebb fajták keresettek, piaczi 0'32, sejtekben 1 kg. 0 40—0-70, szappan szin , Köttetett. Déli zárlat. áru vontatottan kél. közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. Tavaszi buza . . 11-95—11-97— •— 11-95—97 Burgonyában a kereslet még mindig gyenge, sárga 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0-55—0-85, házi burgonya 2.10—2.40 frt, rozsa 1.80—1.90 frt. őszi buza . . . —•• ' • 9-60—70 pálinka palaczkban 0O'OO, ásványvíz palaczkban Vaj- és sajtüzlet változatlan, theavaj állandóan Tavaszi rozs keresve 1.20—1.40 frt, főző-vaj 85—95 kr. — EmenHideghusvásár a Garay-téri* élelmi piaczon. Tavaszi zab . thali sajt 90 kr„ Groy-i 6ó kr., Trappista sajt 1 frt 1897. nov. 19-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság Öszi zab kg.-ként, Dőry-féle oroszlán, sajt darabja 25 kr. jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről Nov. tengeri. Vágott baromfival a piacz állandóan el van látva, "" árus 48 db sertést, — árus — db süldőt, 1860 kg. Uj tengeri . árak — a mult.héten jegyzettek. Uj repcze . Szopós malacz kilója 90—95 kr. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelen- rösről 3 árus, Tolnamegyéből 4 árus, Monorról 4 árus, Kocsról 6 árus, felhozatal összesen 218 db sertés, tése. Budapest, 1897. nov. 18-án. Szeszüzlet. 2140 kg. friss hus. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 46—56, Forgalom élénk. , Árak a következők: Friss serSzesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselőII. oszt. 40 —54, III. oszt. 46—52, eleje I. oszt. 40—48, téshús 1 kg. 54—64, 1 q 4800—5400,; ' süldöhus 1 kg. II. oszt. 36—46, III. oszt. 25—44, borjúhús hátulja I. , 1q , füstölt sertéshús 1 kg. —: A szeszüzletben e héten szilárd irányzat ural- oszt. 60—60, II. oszt. 56—56, eleje I. oszt. 60—66, II. 1 q , szalonna zsirnak 1 kg. 60—64, 1 q 5200— kodott és a szeszárak 25 krral drágábban zárulnak oszt. 42—56, birkahús hátulja I. oszt. 40—44, II. oszt. 5800, füstölt szalonna 1 kg. 64—68, 1 q 5400—6000, háj azonnali szállításra, mig ellenben későbbi szállitárra az 36—38, eleje I. oszt. 34—36, II. oszt. 30—32, bárány 1 kg. 64—68, 1 q 5600—6100, disznózsír 1 kg. 66—68, •—, sertéshús magyar 1 q árak változatlanul szilárdan jegyeznek. Finomított szesz eleje 1 db —.—•—, hátulja —' , kocsonyahús 1 kg. 48—50, 1 kg. nagyban 56'25 - 56.38 frt, élesztőszesz 56'—-56-50 frt, szalonnával elsőrendű 1 q ,54—54É0, vidéki 50—54, sza, füstölt sonka 1 -kg. , 1q krig. nyersszesz adózva 55"— —55-25 frton kelt el. Az irány- lonna nélkül elsőrendű 54—55, vidéki 55—56, sertésHideghusvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1897. zat igen szilárd és minthogy a készletek igen csekélyek hús pörkölt 50—54, sertéshús szerb szalonnával 54— november 19-én. (A székesfővárosi vásárigazgatőság 54—, szalonna nélkül 48—56, sertéshús füstölt magyar és Ausztriában és azonnali szállításra gyér készletek jelentése a „Köztelek" részére). Félhozott Budapestről , idegen (vidéki) 50—52, sonka nyers 1 kg. vannak, ugy az árak további emelkedése bizton vár72—72, füstölt belf. csonttal 0"9—1-0, csont nélkül 0-90 23 árus 88 db sertést, 3 árus 32 db süldőt, 130 kg. ható. — 1-—, sonka füstölt külf. csont nélkül 0'85—0 85, friss hust, 300 kg. füstölt hust, 900 kg. szalonnát, Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz 1818-50 frton lett kinálva és néhány üzlet szalonna sózott 1 q 54'0—55'5, füstölt 60—61-0, sertés- 500 kg. hájat. Forgalom élénk. Árak a következők: Friss serzsír hordóval 59 0—59'5, hordó nélkül 58'0—58 0, kolbász létesült is, , süldöhus 1 kg. nyers , füstölt 60—72, szalámi belföldi 150 téshús 1 kg. 50—54, 1 q 5000 A kontingens nyersszesz ára Budapesten 1825— 1 kg. 5000, füstölt sertéshús 1 kg. 68—72, —240, külföldi , malacz szopós élő 1 db 4—4'50, 50—52, 1 q 18-50 frt. 1 q 6600— , szalonna zsirnak 1 kg. 56—56, 1 q tisztított 70—90. Bécsi jegyzés 19-50—19-80 frt kontingens nyers5400 , füstölt szalonna 1 kg. 58—60, 1 q 5600— Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 0-70—1.10 5800, háj 1 kg. 56—58, 1 q ^5400—5600, disznó zsi. Prágai jegyzés 545 frt adózott burgo- csirke 0-60—1-0, kappan hizott 1' 1-40, sovány —.— 1 kg. 60—64, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 50—50^ - nyaszeszért. —•—, récze hizott l'30—2-40, sovány 0-90—1-50, lud 1 q 4600—4800, füstölt sonka 1 kg. , 1q Trieszti jegyzés 9-75—10'— frt hektoliterenként hizott 36-50, sovány 1'80—3 —, pulyka hizott 2 20 krig. 90°/o magyar kiviteli szeszért., —3 60, sovány 1-80—4-—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt A kivitel e héten 250 q.finomítottszeszt vásá- 0-75—0-90, 1 kg. , csirke 1 db 0-45—0-55, 1 kg. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterrolt, mely Fiúmén át tovább lett szállitva. , kappan hizott 1 db 0-90—1-50, 1 kg. —• •—, utcza, 1897. nov. 14. A székesfőv. vásárigazgatóság Vidéki szeszgyárak közül: Temesvár, Kenyér- récze hizott 1 db 0-90—1-30, 1 kg. 48—54, félkövér 1 db jelentése a »Köztelek" részére). [Felhozaíott a szokott mező, Losoncz, N.-Várad, Baja 25, a többiek 50 krral 0-40—0-80, lud hizott 1 db 2-50—3, 1 kg. 0"45—0'54, községekből 230 szekér réti széna,, 150 szekér muhar, drágábban jegyeznek. félkövér 1 db 1-20—2-—, 1 kg. 38—46, pulyka hizott 70 zsupszalma, 30 szekér alomszalma, — szekér takarBudapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 1 db 1-80—3-—, 1 kg. 40—50, félkövér 1 db 1-20—2-—, mányszalma, — szekér tengeriszár 28 szekér egyéb 56-25—56.50 frt, élesztőszesz 56" 56'25 frt, nyers- 1 kg. 40—50, ludmáj 1 db 10—1'—, 1 kg. 11'60, takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles sib.) szesz adózva 55.25—55-50 frt, nyersszesz adózatlan ludzsir 1 kg. 70—1'20,'idei liba 1 db —•—•—. 1500 zsák szecska* A forgalom élénk. Árak q-knt a

„BORÁSZATI NAPTÁR

1

A „ B o r á s z a t i Naptár"

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

K Ö Z T E L E K , 1897. NOVEMBER; HO 20. •V 'jíkezők: róti széria 220—280 muhar uj álO—260, ssupszalma 130^150, ,, aíamszalma 110^130, .jegyéi) t k&rmány — , lóhere , takarmány' hna —, tengeriszár , luczerna , — - , sarjú —-^-f—,. szalma szecska, ' 190-.-'210, széna — , Uj -, zábbsbükkony 230—250. Összes kocsiszám 523a suly 41900.9 kg.

darab. Maradt állomány 21829 drb. A részvény-szállá-

9;',. SZAM. 7-lK

ÉVFOLYAM,.

hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy ' reiuioiteh'sük be'ycre ;net'«rkczzer,f--k. Az okiig eizárolt |itószállásokban maradt 3896 drb. Felhajtás: Szerbiá- i»^^;közűL,aj,kávfitkeziS:.vái^Bgyék.!«aanfik tüdőSsész; . tól — (irb, Konián iából — drb. összesen , cirh. és .:száj-^ésjk6römfáj,á^ ,ínia,tt zár alg. helye,zvo,. és „ps^if : ézen várteRgyékb.'il nem-ha-'hatók fid'áltatok a vásárra i éspedig: 1. Tüdővész miatt a következő me'gyék: Arvá,1 Szemlénél jan. .1-től; Ináig 972 . drb a fogyasztás alól kK• iiptó, . .Nyitra^.^Pozsony, --5íepes,---^'aréczj--^:r€!HeséllV-:* fonatptt éstechnikai'czélokra feldolgoztatott. íovábbá Pozsony sz. kir. városból. 2. Száj- és Jíöröm- • fájás miatt a következő megyék: Alíó-Féliér, BácsÁllatvásárok. Budapesti sznromarhavasar. November hó 18 an Bodrög, Béles, Hünyad, Nógrád, Torda-Aranyos, toBudapesti gazdasági és ír oyészmarhaváKár. 1S97. 4 székesjcfáresi közváqóhid és fnar galieziai, Felhajtatott 348 "db,úgymint: jármos i>kor elsőmin 18 feltóloluk mel'.ott állslok szaiiaiion száililhatók- a, veszteg- f drb tiroli, 95 db növendék élő borju, 50 db élő db, közép 221 db, .alárendelt — db. Éejősiehéií : fehér vásárra. bárány; 135 drb bélföldi, 91 drb galicziai, — drb 0 drb," tarka. 81 drb, tenyészbika drb, tarka-tinó. — tiroli, — drb béesi, — drb növendék borju, 41 drb Bécsi szurómarhavásár. 1897. nov. 11-én. Felfehér — db, "jármosbivaly — db, bonyhádi 28 db ölött bárány, — drb élő kecske. hozatott: 3680 borju, 2854 élő sertés,' 1900 kizsigerelt ökör — db, tarka — db. sertés, 730 kizsigerelt jub, 3.20 bárány. A vásár lassú lefolyású volt. A gazdasági marhavásáron .nagyobb gazdasággal Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 24—26 — A borjuvásáron az üzletmenet lassú lefolyású •foglaiko igen kevés :jelent meg, ennélfogva a vásár von- frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 30—43 frtig, kivévolt.; prima minőségnél az árak'"a mult hetiek; közép tatottan bonyolódott le. A fejős tehén vásáron a jobb telesen — frtig súlyra, növendék ;borju frtig, és rosszabb minőségeknél a nagy felhozatal miatt 2—4 minőségű bonyhádi teheneket igen keresték, a silányabb kivételesen kr a csökkenés. A sertésüzletnél is érezhető -árcsökk'e-, — frtig dbonkint, 20—23--.frtig súlyra. tehenek azonban egészen élhanyagöltattak. Az egyes borju : belföldi 50—64, kiv. —, tiroli — frtig, gali- nés konstatálható. vevők közül émlithetők : Griinwald és tsa Budapest 20 Ölött frtig dbkin't, Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borju 44—50 db, Szíkker J. Lepsény 16 db, Hönig Mór Farnad 25 cziai 46—60 frtig, növendék borju ölött bárány 5'—7'— frtig, bécsi ölött borju frtig kr., prima 52—58 kr., primissima 60—64 kr., élő . borju - db, Brümzweig J. Martonvásár 25 db járitiosökör. súlyra. Élő bárány 6—7 írtig, k vételesen írtig páronkint - —— kr., prima kr., primissima ——— (—) Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű iármos Élő kecske —•— frtig páronkint. Hizlalt ürü kr., fiatal sertés 34—42 kr., kizsigerelt sertés nehéz ökör 360—365, középminőségü jármos ökör 280 kr., süldő 50—54" kr., kizsigerelt juh 28—38 kr., alárendelt minőségű jármos ökör ——, Kivluln? Bécsi vágómarliavásár. 1897; nov. 16. A bécsi 44—52 bárány páronkint 4—12 kr. való —, jármosbivaly forintig páronkint. marha- és hwspénztár jelentése. . jobb minőségű jármos ökör 17—24-— mm.-kint é s Bécsi juhvásár. 1897.'november ll-én. Felhajtás'; : Összes felhajtás 5697 db. Ebből, magyar 3930 db, tarka tinó 2 éves - r - ^ — , frtig. Fejőstehenekért és galicziai 394 db, bukovinai 491, németországi 882 db, 1665 ilb juh. pedig : Fehérszőrű magyar, -tehén , tarka kevert hizott 2410 db, legelő 1047-db, fiatal 2240 db, ökör Az irányzat elég lanyha. . származású tehén 86—130, bonyhádi tehén 3855 db, bika 713 db, tehén 938 db, bivaly 191 db. 18.—, raczka; Árak : export juh páronként 16" frtig, bika 100—180 frtig páronkint. A szombati vesztegvásárra 402 drb hajtatott fel. selejtes juh 8'14:— frt. Budapesti vágómarliavásár. 1897. november hó A felhajtás a mult hétihez képest 500 drbbal nagyobb 18-an. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentese a „Köztelek" részére.)) Félhajtatott: 2699 db volt. Az árak 100 kiló után, prima minőségnél 1-50 frt, nagy vagómarha, nevezetesen: 868 db magyar és tarka közép és rosszabb minőségeknél 2 írttal csökkentek. Ingatlanok árverései (20000 f r t becsértéken / 1 minosegeknel ökör, 644 db magyar és tarka tehén, 429 db szerbiai felül.) ökör, 410 db boszmal-ökör, 31 db boszniai tehén, 76 db és a legelő ökröknél, kiválóan lanyhának mondható. Rosszabb minőségekből elég sok eladatlanul' maradt (Kivonat a hivatalos lapból.) szerbiai tehén, 147 db bika és 94 db, bivaly. Minőség szerint: 101 darab elsőrendű hizott, Nov. 23 Budapesti kir. atkviha- Adler 153434 Árak: prima magyar 37—39'— (—) frt, szekunda 2423 db középminőségü és -175 db alárendelt. min., törvényszék tóság • Dávid 39.— db elsőrendű hizott ökör, db iözép- 31—36 frt, tertia 28—30 frt. Galicziai prima 37. minőségü ökör és — db alárendelt min. ökör • — db (40-—) frt, szekunda 32—36 írt, tertia 29—31 frt. Német Nov. 25 Beregszászi atkviha- Ocskay 4182-4 •a 40—42-50 (43.—), szekunda 36—39, tertia 30—35 elsőrendű hízott tehén, .db középminőségü tehén kir. tvszék tóság István és neje. Konzervökrök . 20'—27'— é. s., rosszabb minőségű — db alárendelt minőségű tehén. frt é. s. Bika 20—31-—(—) frt é. s., tehén 19—31 Nov. 29 Z.-egerszegi atkviha- Horváth 26895 A mai vágómarhavásáron nagyobb számban jelentek meg a vidéki kereskedők s ennek daczára a minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben Alajos és neje kir. tvszék • tóság vásár, későn vette kezdetét. s .lassú lefolyású volt. Az kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyan- Nov. 30 Sz.-fehérvári atkviha- Sz.-fehérvári 12166: árak 1—2 írttal csökkenték. . ' . •' Í azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. 0. 40 kir. tvszék tóság szinház ; részv.-társ. krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) ! Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar Decz. 3 Érsekújvári atkviha- Jóny 36960 ökör jobb ,minőségű 27-50—31—, kivételesen 32-50— Egyeseládások : Magyar hizó ökrök. Eladók: • ! kir. jbiróság tóság. Ferdinándné rendelt minőségű magyar ökör 1724-50, jobb minőÁr Ár Decz, 7 • Losonezy kir. a tkvi ha- Farkas 24948ségű magyar és tarka tehén 2,0—28-—, kivételesen tarka Biró Albert, Kupa ... 32 — _ ._ járásbíróság tóság Lajos és tíejetehén , magyar tehén.középminőségü, 20 -28Blaü testvérek, Temesvár 39 — 37 _ alárendelt minőségű magyar és tarka tehén - Gyáírészvénytársaság, Arad ... 387? — 35 1898. jan. 21. Kassai kir. a tkvi ha- Baszel 26250 r,- szerbiai., ökör jdbb minőségű 26-—28-—, kivé. törvényszék tóság Károly és neje telesen —•—, szerbiai ökör középminőségü 20'- 25 Ledferer & Kálmán, Nagyvárad 38Va — 35V2 — szerbiai ökör alárendelt minőségű 20—25, szerbiai bika Löwinger Sal. Nyögér 32907/ __ 3 1 — 2 4 — Jan. 21 K.-helmeczi atkviha- Pilissy 20'—i-2S-—, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 16Löwinger József, Sárvár 28 — 271/2 — kir. jbiróság tóság Ferdinánd 19-— frtig métermázsánkint élősúlyban. Löwinger Ignáqz, Jánosbáza __. 32Va — 30 — Febr. 3' Nyitrai kir a tkvi ha-. Scherz 4016838V2 — — — Budapesti lóvásár. Budapest, 1897. nov. 18-án Moskoritz, Ad., Nagyvárad, törvényszék . tóság Aladár] : Szerkesztői üzenetek. ÍA budapesti vasárigazgatóság jelentése a „Köztelek" ; részére). I). A. urnák P.-Maróth. Méltóztassék lapunk., Rudnyánszky, G., Felső-Átrak... 23 22 — mult évi 3-ik számát átnézni, ott ugyanis nagyon részA. felhajtás jelentéktelen, a forgalom lanyha volt Schimt&el M., Bruck 22 — — — letesen levan irva a torma termelése. Ültetni való töveFelhajtatott összesen 387 db. Eladatott 158 db' Windisch József, Z'ákány ...... 30 -i- 28l/a — ket, kaphat a debreczeni in. kir. gazd. tanintézetnél Jobb minőségű lovakból hátas 4 db, . eladatott l db vagy Biró Pál ottani tormamagtermelőnél. Erdélyi hizó ökrök. Eladók: 125 írtért, könnyebb kocsiló (jukkér stb)' 12 db" 0. urnák fin/járd. Vadőrök és erdőőrök a — 32 — törvényL. értelmtben eladatott 5 db 95-120 írtért, nehezebb -kocsiló' Br. Bors és tsa,- M.-Vásárhely... 37 lel I nuul i u < i (hmtos). S db, eladatott — db — — í r t é i t igás Qzellfirigy.esés fia, Brassó - ./. 39 — 34 — alul, vadászati jegyet váltani nem kötelesek. Ha azonban kocsiló (nehéz nyugoti faj) 10 db, eladatott — db —— Farkas" & Mendl, Szászrégen. ... 37 — .35 — az őrizetük, alatt levő területen kivü} akarnak vadászni, : írtért, ponny 5 db, eladatott 2 db 40—40 írtért- Fárkas'&IllféS, Marosvásárhely 34 — _' — ezen kivétel megszűnik. A vadászati törvényt minden közép minőségű lovakból : nehezebb félék, (fuvaros ló Kosch & Schobel, S?,-Régen ... 35 — 32 —, könyvkereskedésben beszerezheti. f ? ) 70 db, eladatott. 30, db 44-90 írtért, könnyebb Hager Mihály,- Hérmanfalu... . - 36 — 33 , — L. 0. urnák Vingárd. Nincs rá törvényes szabály, felek (parasztlo stb.) 100 db, eladatott 40 db 22-47 amely az erdőőrséget és a korcsmatartást" inkompati* Német hizó ökrök. Eladók: írtért; alárendelt minőségi} lovakból 178 db, eladatott bilisnek mondaná ki. 80 6 7 9 ,frtfrt-, B é e s i hágóra vásároltatott 45 db, Bors táró,tés társa— — 41 — — — Sch. ¥. urnák. B. kérdésére mindeddig nem sikeaz allatkert es kutyák részére vásároltatott 6 db tu- Beimel és Basch, Versecz 38 — 35 — rült megszereznünk a szükséges adatokat. Méltóztassék: lajdonjogra gyanús ló lefoglal tátott — db, ragályos be- Blau testvérek, Temesvár 411/2 — 381/2 — ez irányban Mádai Izidor, miniszteri osztálytanácsos tegsegre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt Deutsch testv., Brünn ... 40 — 39V2 — I úrhoz fordulni, ki ez ügy élén áll. a gyepmesterhez, küldetett' — db. Farkas és Illés, M.-Yásárhely... 38V2 — — — ! ; T. A. urnák Paks. Dr. Preisz Hugónak kérdett 42 — 39 — müve „Tanulmányai a sertéspestis és sertés-septikaemia Kőbányai sertésvásár. 1897.' nov. 19 (Első Gyár-részv.-társaság, Arad.. Glogau ... 27 — — — okaira vonatkozólag" czimmel "már . megjelent, de csak^ magyar sertéshizlaWrészvénytársaság telefon-jelentése a M., Bécs Hacker és Engel, Győr... i 40Va — — — korlátolt számú példányokban. A „Veterinarius'-' cz, „Köztelek reszére.) Az üzlet kni i 40 — 37V2 — állatorvosi szaklap teljes terjedelmében közli, ezt a ta-: banlanyha volt. Heti átlagárak: Magyar válogatott 320 Hacker Miksa, Sopron — — 35 — nulmányt, legczélszerübb lesz tehát, ha ennek a szak* -380 kg. nehéz 51-53'-, 280-Í00 kg. nehéz 54-55 Hacker Leopold, Sopron — — 39 — 39 — 37 — lapnak illető példányát tetszik megrendelni. Szerkeszkr, vidéki sertes könnyű - krajczár. Szerb 51.50-54 Hacker M., Sopron. — tője dr. Hutyra Ferencz, állatorvosi akadémiai igazgató. kr Komán - — tiszta klg: páronkint 45 klgr. élet-' Józsefvárosi spirituszfinomitógyár, Temesvár .... 42 — 39. — Sz. W. L. urnák Zugos. Égan Ede ur . azonos sulylevonás és 40/0 engedmény szokásos. - Fleségfrt — azzal, akit On gondolt: Z ^ n f ^ 6-6.0 frt Kőbányá. Ledere'r és Kálmán, Nagyvárad 41V2 — — Neumann testvérek,. Arad ... ... 42 — 40 — átvevft Helyx állomány;. nov. 12. maradt 23454 drb 1 — 36 — Felhajtas: Belföldről 424 drb, Szerbiából - darab Schlesinger A., Pöstyén ... ... 38 Az Orsz. magry. fíazd. egryestilet tulajdona. Moskovitz, N:-Várad ... 43 — — — • Romámábol — drb, egyéb, államokból — darab — Összesen — db. F ő ö s s z e g 23878 db. Állomány Schnabel Hermann, M.-Brod ... 28V2 — 23 4 1 — 39 — Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát és felhajtás együtt drb. Kihajlás: budapesti fo- 1 Seidl és Bader, Pohrlitz Weisz M. & fia, Munkács ... :__ 40 — 38 — gyasztásra (I-X. kerület) 878 drb, belföldre Budapest István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy Löble H. N., Nagyvárad ... ... 40 — 35 — kornyékere 410 drb, Bécsbe 126 drb, Csehországba Károly, dr. Hagara Tiktor. — Főszerkesztő és kiadáMorvaország es Sziléziába - drb, Ausztriába 6.33 db Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy sért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója, Német birodalomba drb, egyéb országokba - db az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. A szappangyarakban feldolgoztatott. 2,. összesén 2049 ezéíitúl szombaton • tartassék meg. A vesztegvásárra felszerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buday Barnabás..

KÖZTELEK, 1897. NOVEMBER HO 20.

93, SZÁM, 7-ik É V F O L Y A M .

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alakult 1894. évban. ílnö»: TBiMHEEI Géxa gróf. Alelnök: C 8 Á V O 8 S Í Béla. Igazgatósági tagok: ANDRÁS8T GÉZA gríf, BUJAKOTICS SÁNDOB, DESSEWFFY ARISTID, PÜSPÖKT EMU BUBIHEK GYÜLA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND,

most

megérkezett

Poiand china

A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító Szövetkezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az épület é s á t a l á n y ( p a u s c h a l ) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. §ggg~ Gazdasági egyesületi tagok — tekintei nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5% díjengedményben részesülnek. ""8W Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 30ig

importált,

tenyészsertések

pedigfréevel,

PICK OSWALD VIII., Külső Kerepesi-út 1. sz.

Vágó-állat-eladób figyelmébe

A gerlai uradalomnál

ajánljuk a VI. évfolyamba lépő

csicsókagumó eladó, Mészárosok és Hentesek Lapját nagyobb

ára

q.-ként

mennyiségű

1 frt

3 ©k r .

4697

Az uradalmi intézőség, Gerla-B.-Csaba.

HRIDETÉSEK

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, Ö l ő i - u t S3-illlí szám.

Takarmánykamra-berendezesek nevezetesen: szecskavágók, szabadalmazott védőkészülókkel, répavágók szelet- és koczkavágásra, répazúzók, kukoriczainorzsolók, d a rál óm a lm ok kézi-, járgány- és gőzhajtásra, a m e r i k a i D u p l e x - d a r á l ó k gőzhajtásra, csöves- ós szemes-kukoricza és mindennemű gabonafajok egész finom darálására, egy- és k é tj á r a t ú m a l m o k vasállványon, o l a j p o gácsatörők, j á r g á n y o k , transmissiók,

f i t e i

•) t r á g y a l é - s z i v a t t y u k és f e c s k e n d ő k , t r á g y a léosztók, széna- és szalmasajtók, nemkülönben az összes talajművelőeszközök, vető-, kaszáló- és a r a tógépek- gal>onatisztitó- és osztályozó gépek,

répamagtisztstók nagy választékban jutányos árakon kaphatók

UMRATH ÉS TÁRSA mezőgazdasági gépgyárosoknál

-—S&udapesten,. Árjegyzék

Y., Váczi-körut 60. szám. és költségvetés kívánatra ingyen és bér

(Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Schatz Ármin, lapvezetö Komáromi Sándor) Valamennyi szakipartestületnek hivatalos közlönye.

Egyedüli

a z országban.

4543

Közli Európa, Amerika összes nagyobb állatvásárjainak árjegyzéseit; úgymint a hivatalos állategészségügyi rendeleteket, s az állatkereskedelem, állategészségügy körébe vágó s ezekkel kapcsolatos, dolgokat; különös súlyt fektet az országos állatvásárok határidejének hetenként pontos közlésére. Mutatványszámot kiv&natra küld a kiadóhivatal:

VIII., Csokonay-utcza 10, sz. Előfizetési á r : egy évre 6 frt; hirdetések díjszabás szerint számittatnak. Megjelenik

minden

pénteken

20—28

old.

terjedelemben.

Hirdetmény. A Konstantinápolyból jelenleg minden pénteken ic 6 hajó, mely Oonstanzán az Ostendei en, vagyis minden szombaton fog indulni, ennek ol st-marcbegyi vonalán a szóban levő 706/1X0 sz. 1 mindeíkMfíi^BéLfmetíe OstendePkéafogPinduli

sack

Rudolf

eiyeili iépráelöje Magyarországol

P R O P P E R

SAMU

B u d a p e s t , V á c z i - k ö r u t 52. s z á m . Előre bocsátva, hogy Sack R u d o l f v i l á g h í r ű g y á r t m á n y a i eredeti minőségben csak n á l a m kaphatók: Ajánlom közkedveltségü egyetemes és többvasu ekéimen kivül sik és dombos talajra egyaránt kitűnően alkalmas sorba- és szórva vetőgépeimet

szecskáirágó-, répavágfó gépeimet. XSéai, járgány- áa gfisliajtásra

járgányaimat, — ajtSezeliobb takarmánypároló készülékeimet s minden egyéb gazdasági gépeket és eszközöket. Mindenről kimerítő á r j e f j z é k és készséges f e ! v i l á g o s i t á s o k .

KÖZTELEK,

1897. NOVEMBER HÓ 20.

93. SZÁM 7-IK É V F O L Y A M .

J .

K .

E R E E R , W I E S Í , IX., Stroheckgasse 3. 4421 ^ Különjegessí^

marhat 25 perez alatt, 60 drb: disznót és ^drk'juhot óránként nem szakértő is a legtisztábban lenyírhat. — Gépem a legnagyobb szarvasmarha ós lótenyésztő intézeteknél legjobb sikerrel van alkalmazásban és a legjobb refereneziák állnak rendelkezésemre. Prospectusok és árjegyzékek ingyen.

„ G l ó r i a " vihar-lámpa ett bádogból v r és. ütódési

•

H

n

% J 0 B r

Magyar kir. államvasutak. 158505/CI. sz. •

Magyar-adriai vasúti' J .. ... kötelék. —

désselS/Ví 30 *r. Szétküldés réyidségkedvéért UTÁnTé?meüett Árjegyzék ingyen es bérmentve. Megrendelést idejekorán • kérek,

ALEXANDER

BALINTH,

H-alaku aczél patkó-sarok. folyton éles, a legjobb styriai aczélból, koronalépés lehetetlen, biztos járás által a lovat kiinéli, használatban olcsóbb mint a közönséges patkó-sarok, iríapok . ingyen és bérment. kapható KASZAB és B R E I E R Budapest, ¥1., Eötvös-utcza 4S. patkolóanyagok és esavarárugyár és minden jobb vaskereskedésben.

§

Gép-sodrony-szövetek,

Wien, MI/3, Salesianergasse 8/1.

czinkezett szúrós kerítés-sodrony.

kir. állami uradalomnál Mezőhegyesen8 (UoTrb^Uradíilii'ii' M t e S t f ! ^ lás (14 drb.), Jálics Géza gazdasága Gyál (12 drb.j, CzukoíJyár PetbhSa irb.), Czukorgyár Botfalu (10 drb.) stb. .• ' Jí, ' m t M 2 a

íktbelVlysl7Maen!l2bflUétdrágább díjtételeket tirtalfényes hasonnevű díjszabási ; ' I .i :

asmarb/íertéSk a uj díjszabás által t pótlékával együtt

ibások példányai atak igazgatósáletyezet'öségeinél ^liifuk, ^sodronykötelek mindenféle' Iában szállít a legjutányosaMban. Vassodrony és gépsodronyszövet gyár és épUlet lakatos-műhely

(Utánnyomat

S Ű R Ű M ! M

61AEPEL HUGÓ

I.

szabadalm.

lólíere - lokászoló

készaiéke

turfatermények és szabadalmazott önműködő turfahintő-closetek,

Franz Schröckenfuchs Waidhofen a. d. Ybbs.

!^e^\e5iélnekBtSbbe'"Sinf"^bb ' anyagból készült fakerítéseim,ellett

valamint

áPifteéM&reMezési

f

felszerelési tárgyat Tállalata BUXDJLFBST, II., I.áüiczhid-utc/a Árjegyzékek, kívánatra bérmenti xen küldetnek.

A mezei egerek irtásához minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve. Árjegyzékek ingyen és bérmentye. 1806

TIT "

r j i m j l • M A I I

1 J

legújabb javított rendszerű tizedes, százados és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra. ! N S illkJ,

W a i f i s c ^ S 8 e i4. sz. W i f H i I » l ü l l , Schwarzenbergstrasse 6.

felhívjuk a t. gazdaközönség figyelmét az általunk előj/ álllitott SACCHARiar - STRYCHNIWZABRA, mely a mezei egerek elpusztításához mint legjobb szer ismeretes. Ezrekre menő elismerő nyilatkozatok vannak birtokunkban. Méreglerakó készülékünk alkalmazása esetében a foglyok és más hasznos állatok megmérgezésénék veszélye ki van zárva. S1CCHARHV-STRYCHNISZAB 5 kiló 7 Márka 50fill.,25 kiló 35 Márka, 100 kiló 120 Márka. Jléreg-Ierako készülék darabja 3 Márka. 5 drb. egy postacsomag. 4725 Elöljáróságoknak, gazdasági egyesületeknek, testületeknek, jelentékenyebb megrendelésnél előnyős árajánlat. A . W a s m u t h & Co., H a m b u r g U .

93. SZÁM. 7-ik É V F O L Y A M .

KÖZTELEK, 1 8 9 7 . N O V E M B E R H Ó

mMmmmm^mMmmmms^mmMíi

GANZ és TÁRSA

Bérleti hirdetmény.

6706Í/97. számhoz.

vasöntöde és gépgyár részv.-társ. Budapesten készít: A ) gépeket és építési munkákat, teljes malomberendezéseket , vasúti kocsikat és vasúti felszereléseket, transmissiókat. Specziálitásai; B ) Kéregöntvény vasúti kerekek, váltók, zúzómiivek, hengerek- és ágyúgolyókhoz. Hengerszékek kéregöntetü hengerekkel mind a magas malmászathoz, mind pedig a parasztra őrléshez s egész malomberendezések. Facsiszoláshoz, papir- és celluloza-gyártáshoz való gépek. Yizkereket nagy sikerrel pótló turbinák. Yillamos világítás nagy távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frietiós kancsolások, rotatiós dynamométerek. Aczélöntés. 8 1 4 sz.

Városi iroda: Budapest, Kossuth Lajos-utcza 16. sz.

20.

A magyar tanulmányi alap mislyei uradalmához tar-

tozó

és

Abauj-Torna

vármegye

határában fekvő 1 8 7 5 1129 1 6 0 0 ágaira

nézve

a

bérleti

Alsó-Mislye hold

községének

kiterjedésű

feltételekben

mivelési

részletezett

„alsó-

mislyei uradalmi földbirtok a rajta levő gazdasági

epüle-:

tekkeL együtt" az alulírott, ministerium I X . ügyosztályában

1888. é v i j a n u á r

h ó

I 2 - é n

tartandó zárt ajánlati verseny utján 1898. évi október hó; ,1-töl kezdődő 25 évre

:

haszonbérbe fog adatni, 900 frt bánatpénz letételét igazoló pénztári nyugtával'

Kukoricza-morzsolók

felszerelt és 50 kros bélyeggel

ellátott

Írásbeli" ajánlatok

a fent jelzett nap délelőtti 10 órájáig a ministerium segédhivatali igazgatóságnál nyújtandók be. A részletes .haszonbéri és versenytárgyalási feltételek a ministeriém segédhivatali

igazgatóságánál és

a

közala-

pítványi ispánságnál Sajóládon tekinthetők meg. Budapesten, 1897. évi november 9-én.

M A Y F A R T H Ph. és T á r s a cs. és kir. kiz. szab. gazdasági gépgyárában I B É C S , Il/i., T a b o r s t r a s s e 76. ez

PICHLER

M e g j

e l e n t

„Mozielek

Zsebnaptár"

l S Q S - i t :

évkönyv" ö v r e .

KA TONAI-FŐÁLLA

TOR VOS

ÁLLATGYÓGYSZEREI. V o r a r l b e r a i Orrhurirt-DOr megakadályozza és gyógyítja az orrhurutot, TUldMUCiyi ui i i i u i u l yui ( g é g e s o r v a d á s t i egyszeriikatharrust), férgeket minden gége és mirigybántalmat, 1 doboz 60 krajczár.

Kólika és felfúvódás elleni balzsam

gyorsan és biztosan hat, 1 frt 20 kr.

„Moztelek

4731

A vallás és közoktatásügyi m. kir. Ministeriumtól.

J . i K X S e n

kis palaczkkal 1 frt 20 kr. mindennemű küteg és külsi „ , hetetlen állatorvosok és lótulajdpnosoknak, 1

Amerikai farmer-fluid

1 ű L e g íf v e I

Seb-balzsam

1 'i!ef c.sével r

Nagybani eladás Lnivig Ertl vegyész és drogistánál D o m b i r a Vorarlberg Oesterreich. Raktár: BUDAPESTEN, Török József gyógyszertárában, VI., Király-utcza 12. szám.

Szerkesztik és kiadják: R U B I N E X G Y U L A és S Z I L A S S Y

ZOLTÁN

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárjai. Az Évkönyv bővített tartalommal, a tavalyinál nagyobb terelemben, körülbelül 3 2 , 0 0 0 g a z d a é s g a z d a t i s z t p o n t o s c z i m é v e l jelent meg.

A két könyv

előfizetési ára az „0. M. G. £" tagjai és a ,, Köztelek" előfizetői részére

2 frt 20 kr. A két könyv csak együttesen rendelhető meg, külön-külön nem kapható. Bolti á r a 2 frt 50 kr.

Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest, IX., Üllö'i-ut 25.

É r t e s i t é s .

1

A cs. és kir. közös had'ügyministerium 1897. október ' g 22-én Abth. 13 —1786. sz. alatt kelt leirata szerint, a |

ruházati és börböl való felszerelési czikkek szükségletének: | negyedét az 1898. évre, a kisipar utján szándékozik beszerezni. '"-••.-<• A teljtartalmu hirdetmény ajánlati mintával együtt és a szállítandó czikkek, továbbá azok szállítási árairól szóló kimutatása a ,4., 5 „ 6,, 7., 12. és 13-ik hadtestek hadbiztosságainál, a budapesti 2. számú ruhatárnál, valamennyi kereskedelmi és iparkamaránál, a budapesti kereskedelmi muzeumnál és. a budapesti magyar országos ipar egyesü-; létnél betekintésre felfekszik. Budapest, 1897. november hó A

cs.

és

| I | i | | || |

12-én.

kir. 4 - i k hadtest hadbiztosságától. 1 Utánnyomás nem dijaztatik. 4668: 1

ÍŐ02KÖZTELEK,1897. NOVEMAER HÓ 17.

O É P O L A J A T , u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.

Kocsikenöcsöt, Petroleumot zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékeket, fedéllakot.

Szalonnát Fertőtlenítő szereket, u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb, rézgálicz karbololeumot, keserűsót csudasót stb.

MŰTRÁGYÁT.

Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett .vásárolok : gazdasági és erdei vetőmagvakat, mely czélra mintázott ajánlatot kérek.

E? T ¥ 1 » Á TI ÜT 13 $k 1TíJf T X JUJ JDSL J u JL Mr

j&m. JHL

BUDAPESTEN,

ker., A k a d é m i a - u t c z a ÍO. sz.

folytán, 5 5 d b .

titkári állásra pályázatot hirdet,

Ugyanitt S i m m e n t h a l i t e h e n e k és b i k á k , valamint Y o r k s h i r e

süldők

Bővebb felvilágosítással szolgál

Tari§ch

Kajetáii,

Bars-Füssön (v. á. Mánya.)

K á l m á n

4700

4698

K L A I I V I T

a

nagyban é s kicsinyben. Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál (Budapest Köztelek). Árak: nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

Birtok bérbeadás. kiegészítő

államvasutak.

Hirdetmény. Magyar-német állatforgalom. ^ Az 1896. éviáprUisbó l-t81 rendelt

folyd é-i díjtételek lépnek

BoCme^eknekd

Az igazgatóság. (Utánnyomat nem dijaztatik).

szavatolt tisztaságii

Nagyméltóságú Gróf Esterházy Móricz úr pápauradalmának

és b e r k s h i r e

és koczák kaphatók.

M. kir.

hitbizományi

fél-

anyakancza

kerül e l a d á s r a .

Piller-Peklén, 1897. novemb. 8-án (u. p. Sáros Szt.-Imre).

gazd. egyes, elnök.

különböző átjáratu a n g o l

vér csikó és kör. 2 5 d b .

Kívántatik, hogy a pályázó magyar honpolgár és gazdasági felsőbb tanintézetet sikerrel végzett legyen. — Javadalmazás egyelőre 800 frt. — Ha a pályázó kereskedői ismeretekkel r bir, előnyben részesül, s ha a gazd. egyes, által alapitott „Értékesítési és fogyasztási szövetkezet" vezetésére alkalmasnak bizonyul, javadalma további 4 0 0 f o r i n t s a nyereség megállapítandó százalék részletével javittatik. Felhivatnak pályázók, hogy kérvényeiket a bizonyítványok másolataival f. évi deczember hó 17-ig alólirotthoz küldjék be.

Pillér

Telefon-

Ménesein feloszlatása

Pályázat. A sárosvármegyei gazdasági egyesület, a megüresedett

j| u g o d i

Luezernát, iélieréf, fümagvakat,

minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket és "Vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastag gyökerekből őrölve.

Süpgönyczim : „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgrálok.

Telefon.

ts-

j v .

92. SZÁM. 30-IK É V F O L Y A M .

részét

ezö u. n. Puszta Gyimóthi gazdaság

11899. é v i f e b r u á r 1-től, 12 évre újólag bérbe adatik. J A birtok egy tagban m. e. 2 3 0 0 ( 1 2 0 0 • öl) h o l d k i t e r j e | d é s ü , közvetlen Pápa város mellett fekszik, kastélyszerü

A legmagasabb dijakkal kitüntetett szavatalt 15—20% citrá'.ban oldható foszforsavtartalommal és 85—100% porfinomsággal. Felülmulhatlan, minden talajra alkalmas trágyaszer, különösen sovány talajok javitására, kitűnő hatású az összes gabnanemüek, kapás és ölajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foszforsavtrágya; tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes szuperfoszfátokat. -tartalomért szavatosságot vállalunk,

M bérlölakás és szükséges gazdasági épületekkel el van látva. Bővebbet az

4699

I Uradalmi Igazgatóságnál, Pápán.

A csehországi TmaasnM prágai M á t M elaiási iroíájánai yezértépriselíístee a magyar korona orsz. területén

KALMÁR VILMOS,

33. szám 7-iK évfolyam.

köztelek, 1897. novembeb hó 20.

1631

p^y.i^ÁT'ÁT'.i.T'.i.AT'./^yA^

Torontáli helyi érdekű vasutak gépgyári osztálya _ Hagy-Becskerek KÜLÖNLEGES Gáz-, rok

é s l e g j o b b minőségű

és

benzin-locomobilek. vas- és

fém-

kötélgyftrl ezég B u d a p e s t . H Rpktár ég iroda: K Á K O L Y - K Ö K Ü T 7. S / A > I , 5 Gyártelep :Hajtsái»-uit 7307. sz. Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos rntószőajesek, • lábtörlők, rultaszáritő Kii- U telek. h

halhálók, ,

öntöde H gépészeti dennemű

szakmába

vágó min-

javitások

szakszerű

és jutányos

kézitáskák stb. továbbá grazdaságri csikkek u. m.: istrángr, [ kötőfék, rndaló gabonazsákok, vízhatlan ponyvák, itató és tözi vedrek, kendertömlők, hevederek, kender, kőcz stb. a legjutányosabb eredeti j gyári árakon. " Vilélci megreileléset Dontosai eszközőltetnet. !

kivitele.

BUDAPEST, V., Kálmán-utcza 16. KOLOZSVÁR, Szentlélek-utcza 4. sz. Magy.Jlr. államvasutak Igazgatósága.

Lapunk bekötési táblája

Hirdetmény.

Közvetlen áruforgalem Ausztria-Magyarország, Szerbia, Bulgá (Uj dijszs ' , Bulgária és Törökors in llős'Milánul?hóTén*L' j szabás I. i az ^ruoíztáíyozást*tartalmi asutak, a os aság, a cs. k

1 f r t 36 k r é r t (portómentesen)

kapható kiadóhivatalunkban. IA É

i vasúttársaság (magyar vonala] erb, bolgár és keleti vasutak állomásaival való forgalmában érvényes II. rész, 2. Ezen uj díjszabások megjelenése napjával az ugyanezen forgalom számára -ét51 érvényes 2. füzet, az 1895. évi január hó 1-tSl érvényes III. füzet és az -tói érvényes IV. füzet összes pótlékaik ai együtt hatályon kivül helyeztetnek. Az uj díjszabások az eddig érvényes díjszabásokkal szemben megváltozott él nelt, részben leszállított díjtételeket tartalmaznak. A III. és IV. füzetben foglal PfcivftelesZdU zokba tartozó czikkeknek az áruosztályozás utíán történt mérséklésére elmaradt teles dijsz^abás helyébe pedig, mely csupán n

A §

ÍOOO f r t p á l y a d í j j a l —

jutalmazott

. és még ez év folyamán kiadandó

gfazdaság'i

.. .

-f

1

könywiteltan

alapján. ősszeálli-bott g

a

z

d

a

s

á

g

i

~

-

24. míZwznyíg' 25. Szerszámfa^ 27.' PóttakarSiyy 28. Mérleg 29. Prőbacséplési

t. oléptetfeígabon'a'11!'*4 7. Napszámos jegyzék . I Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület

i m m ú n i s " homoktalaja

í

Az Orsz. Magy. Gazd. Igy esülel állal

A clijsziil " - ' - " ' ményitö-liszt, szSlóczukor és szörp A fent jelölt díjszabásokkal egyidejűleg a nevozstt forgalomban a szavai, lényegesen módosító uj üzletszabályzat lép élőibe, moly állal az 1MÍH. évi májú üzletszabályzat pótlékaival együtt hatályon kivül helyeztetik. Az uj díjszabások a részes vasutak igazgatóságainál példányonkint a kaphatók: a dijszabás I. rész 3 koronáért, a díjszabás II. rész 1. füzet 2 koronl .: • i példányonkint 2 koronáért megszerezhetők. dapest, li A magy. kir. államvasutak igazgatósága, egyúttal ; többi részes vasutak nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.) ;

„istvántelki

H

BLEIER és WEISZ,

benzin-moto-

berendezésű

C

ajánl a

GYÁRTMÁNYOK:

petróleum-,

Modern

Mindennemű tornaszereket § gazdasági k é t é l n e m t e k e t , 8

84! DaráláJsiBjegjkzékÍri

Í 4 : I S » ö n y v kiadí

szőlőjéből a következő európai és amerikai szőlővesszők eladók: Gyökeres európai

vesszők.

Olasz Rizling... . ... ... ... ... 11.250 drb. ezre 16 frt. Nagy Burgundi. ... ... ... 300 „ „ ' ». „ Tramini Piros . 4.800 „ „ , ., Furmint .. ... 600 ,, „ Chasselas blanc... ... ... ... 2.400 „ „ ,, » „ blanc croq ... ... 250 „ " „ Madelaine angevine ... ... ... ... — 2.000 „ „ Mézes fehér ... ... ... 4.400 „ Gyökeres amerikai vesszők. Riparia SatlVage II. osztályú. ... 11.000 drb. ezre 8 frt Herbemont -2.000 » „ 10 „ Jaquez... ,„ 4.000 „ „ '„ „ Vialla ... ... ... ... ... ... ... ... ... 800 „ „ „ „ Megrendelések az

Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójához BUDAPEST, Köztelek, intézéndők. — .Az elszállítás őszszel vagy tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. — A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel szedetik'be. — Csomagolásért és vasútra szállításiért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ.

melyekből állandó r a k t á r t tartunk. Összeállítót í

Suschka

Rikárd

a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes ny mtatványokból mintaívck az 0. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek: Árjegyzékkel

és felvilágosítással

készséggel

szolgálunk.

Megrendelések

a „KÖZTELEK" kiadóhivatalához IX., Üllői-út 25. sz. küldendők.

ÍŐ02

KÖZTELEK,

1897. NOVEMAER HÓ

17.

PAIIPIÍQPH M M

f f l

r

h

i

I

w

Í

B

w

i

i

l

M i w

g

l

i

| S

l

l

1

92. SZÁM.1632-IKÉ V F O L Y A M .

Gyártelep:

l

Városi

iroda:

KŐBÁNYA.

Muzeum-körut

35.

Gazdasági ipartelepeket berendező gyári részvénytársaság F Ő O S Z T Á L Y O K :

A) Szeszgyárak, B) Sörfőzdék, C) Malátagyárak, D) Keményítőgyárak.

Hirdetmény. Xiegs^ebb

Karácsonyi Újévi ajándék gyermekek számára

ünüösdi _ _ _ _

99

j^ózsáfc"

_ V«®skÖt
v *-*

Maró krakó aratógépekre Mezőhegyesen 1897.

Első dij: nagy állami aranyérem.

KÜXEJtfES E . gazdasági

Gyár: HOSOMtW. pjjj

gépgyára

=====E3asp5sa

Lajostól.•

g y e r m e k v i l á g k e d v e n c z í r ó j á n a k ezen l e g ú j a b b verseskönyve tele van szebbnélj|| s z e b b k é p e k k e l , r a j z o k k a l és p o m p á s szinv nyomatú borítékban jelent meg. Ennél a könyvnél kedvesebb, szebb ajándékot nem hozhat a Jézuska a g y e r m e - | f § keknek. Bolti

ára, tíisxes

borítékba

(Portőmeníesen Megrendelhető

megküldve a KÖZTELEK

Budapest,

l

I

L

. •/ s^rír- ífflA

L.I

I l l w ^ a ^ ,

M M ,

"

__ -

Takarmány

fűllesztök,

^

„Rapid" darálók

yi?

-

— -_ szecskavágók, répavágók, m zsolók, darálók, czirokcséplők, ~ aranka-rosták, Sack-rendszerű ' - - -".-.-:•? egyes, kettős és hármas ekék. Rosták (szelelő magtárrosta 33 frt). Konkoly választók stb. Hadviger-féle legjobb aczél kazalvágó kések. „HUNGÁRIA 0QT

p§j

1 f r t 10 k r . ) kiadóhivatalában:

Ülloi-ut

|

Magyar

25.

tőzeg- és müírágya-ipar

g ajánlja losonczi gyárából, kitűnő minőségű i I l 1 i i] i i ni I m (.'• konnyu kezelhetosege felől számos ras gyár gazda bizonyítványa rendelkezésre

'11 -- -

írt.

takarmány kamara tierBiidezéseit a legjutányosabb árban. Tervezetek ki-

^

'

tó^iKf

2

í forint kedvezményes áron kapható, w

Főraktár: BUDAPEST,

Ajánlja a gazdaközönségnek a bekövet-'

; j|f

kötve

J e l e n l e g azonban

DRILL" és „ M O S O M DRILL" Árjegyzék; bérmentve. "UK®

S

S

részv.-társ. | ^ ^ ^ V

8

ffaecál * ÉMhl I* trágyáit » feltárt

faecáliák,

faecál-superphosphát,

tözegphosphorsav stb. stb.

vécUegy.

» Részletes árjegyzékkel és felvilágosítással készséggel szolgál |

Kfif"

az igazgatóság

"3BQ

3138 $

I Budapest, YI., Andrássy-űt 30. szára, II. emelet 8. ajtó. _

*a«»«»aaaaa««a«»aa«aaaaaa!oaasBa«>o«oaaa«««aa**«a««««S

KÖZTELEK.

1897. NOVEMBER HÖ 20.

KIS H I R D E T E S E K , C s a k o l y l e v é l t-Ure v á l a s z o l u n k , i n e l y e l c k e l y á l f S M Kérjük

írnok etik 1898. jannár l-én val< belépés *'e. Pályázhatnak felsőbt im k

1

g i/(. i i-! au

tezögazdák és a szakirodalom terményei, állást keresők _ és adók hirdetményei éternek fel e kedvezményes rovatban.

sziilíséjsres l e v é l b é l y e g e t v a g y l e v e l e z ő l a p o t k ü l d e n e k .

Czirok szalma seprőnek

Fekete, • . . . Ipmgép kezelésit is érti, állást

ajánlatokat a kiadóhi-

kerestetik

>b! tajéslírtasaájralbir saját költségén i továbbítja' BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, Gazdasági intéző

Gazdasági ^..

íőan: több éven át nagy gazdaságot kezelt és kitűnő bizonyítványokkal bír. Évifizet'a1000 frt, 2 tehéntartás, lakás, íiités, világítás. Ajánlatok bizonyitvány-másolatokkal e lap kiadóeréiy* jeliig? alatt Nyújtandók

jártassággal bir. ^Ivi üt is, világítás. Bizonyítvány-

Önálló

ÁLLÁST KERESŐK, Debrcczeni

K8zéi>Uoru sitett erdőör, 1000. holdas*gazdavefetésére gánltozikí Czim°á

Eladó

^ ^

la«z, Kiss Györgf, Szeghalmi állomás Kót, Bibarmegye. 4734

Schember C, és Fiai Dr. Lendl Adolf,

VEGYESEK, I a Birtolfctoérlet. A klostcriu'iibnrgl kólát sikerrel végzett fiatal íáoo3£°idOT^iTgeiajó S íS

e^lap Ispáni

X nyek i™ jövő Lprilis 1 én elfoglalandó állásra mielőbb afatt"" 0 '' Z e m p l é n m e g y e — Kezelőtlsztl ^

Budapest, Andrássy-ut 15. Ajánlják általánosan ismert,

kutyabeteg-séget, baromfiszinté az 'állatok mindennemű hasben gyógyítják a

thttringi labdacsok

tukta^le'gelő* ffizonyltványmásolatokkal felszerelt pályái11.! i sőbbi'belépSsre helyet. Czim séghez" Kapos-Ujlakra, posta

Gyakorlott önállóan kezei gazdaságot és aunak minden ágában jártas,

agyszinte a használati utasítást ingyen és bérmentve küldi meg az egyedüli gyáros OL. LAGEMAN vegyészeti gyáp ^ lo&n^

Intézute B Ü D Ü P E S T , II. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elis-

4i/a m/xn vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 drbot 7 frtért ügyanily

ajánlások. 2036 AJánlliOiili emeíSsök és madarak természethű,művészi éstartós l d t ö m é s é r e . Jutányos árak. Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendők he..

kévefcőfeSek

6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon

Bellán Mátyás, -'

Cséb.

ama talmatraaMs^íén^ághfrü1

katonatiszti lópokróeaim

enoS>*|^5tokTeteíők;és 15 tartós,g elpusztithatlan, múlt a legjóbb_16pok^

Sa j tkészitő,

Távok^b^tfkkaí elíáí . 7 i V \ n 'Ü

Kerestetik gazdasági Írnoknak egy felsőbb gazdaságiiskolát végzett egyén, olyanok, kik már gyakorlattal Ajánlatok bizonyitvány-máso-

izolgálatba léphetnek a a szakiskola igazgatóGazdaságri és tejgazdasági Iskolát végzett külföldi utat lett, több évi gya állást keres. Czim^a 'kiadóhi

^ Gazdaságig Intéző^ _ idJig kezelt,'íőtle^Miépk^ megbízható legyen. — Fizetés megállapodás szerint. Ajánlatok bizonyitványmásolatokkal együtt ezimemre ' Gyapay Dénes, Gyarmat, (Győr

UaS1óSkészíto/nyért°fsa,K

iízonyitványokkai, valame Sbbre alkalmazást; i ere

rajtokkal teljes hosszuság és szélesség, széles, igen Egyedüli megrendrtési^bely

ÁLLATOK, Igen szép, válogatott vöröstarka simmenthali jellegű 1-2, (8) éves 4639

növendék ökör és üsző borjakat megvételre mMl KLEIN ÉS SPITZER Kis-CZBIÜ tested®. . bármikorra is elfog-adtatnak.

Homotszölötelepitése Irta: Rácz Sándor. Ára I frt 50 kr.

A magyar azdatisztek és erdötisztek or't földbirtokos és ak állásközvetítő osztályánál ejelentett tagjait elhelyezésre, .z ez ügyben való fülvilágosi-

Gazdálkodó, közöl biztosltásekat: nyugdíjra, és " özvegyi díjra, mezőgazda-

Okleveles

Törleszt, kölcsön földbirtokokra.

rleti (eltételek megtndharta Ödön orsz. képviselő

Gyökeres szőlőojtványok

B a j o r Jtfasef | államilag segélyezett szőlööjt-

a°legolcsőbb díjtételekkel, m nem nyerészkedésre alak vállalat. Kívánatra alapszabály díjtáblázattal és^ bővebb felvi-

8000 6holdaB uradalom v( sével volt megbízva, az u

tüzelő, világítás. Bizonyitvái másolatok e lap kiadóhivatí hoz „S" jelige alatt küldend

és

Szabadalmazott tiz é v i g is e l t a r t ó

Bérlőtárs dalmi 1000 holdas bérgazdaság.

SSSSgpi

praeparatoriuma

tanszerkészitő-

portiókötelek

Borjuvérhasi,

kötött bérgazdaságban szerzett kezelSs^nde^ágábanfíere- hat évi gyakorlattal azonnali, esetleg későbbi bi'lépéssui níís teljes jártassággal birjon s ügy-

V

ő csász. és kir. Fensége Jéasef íShepezeg ós Ő királyi Fensége Fülöp Szász-CoburgBothai herczeg udv szállítója

ath. ifjú," de.czember elsejért legfelelő alkalmazást keres éretnek'a kiadóhivatalban.

3r kocza és 15 drb tenyéss Megtekinthetők a^

í fel. Ctrkely LebonyoUtál 14 nap alatt Konvertálás belyeg éi illetekjlőlegss kBltaég-. elyilágatitás dijta-

Legnaayobb Ingatlan-

;ktr£

ÍŐ02 KÖZTELEK,

92. SZÁM. 34-IK É V F O L Y A M .

1897. NOVEMAER HÓ 17.

Gözekéket, G ő z - u t l h e n g e r e k e t

EGEBESI

MÜTRAGYA-GYAR K M M E R J.

Ajánlja kellően száraz és könnyen szórható műtrágyáit, nevezetesen

és

szSiéLCsontliszt-SuperphospMtot, p^\cie£áSubfSan?et

Gőz-nttmozdonyokat

BUDAPEST, V. kerüleCPoróttya-utcza 9-dik szám.

Fölvilágositásolckal, árszabással és ismertető füzetekkel készséggel szolgál

a legtökélstesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít

John Fo wler & Co. hol is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn. i déli vatuton Buda

SCern Stóűert

Budapest,

V. ker , Vácziút

26.

Dúsan felszerelt raktárt tart a következő kiváló minőségű czikkekből: I

Hengerelt r ú d és idomvas,

'

keret- és U-vas, gerenda stb.

Vaslemez, mindenféle Kovácsolt furócső stb. csövek,

Szecskavágók Répavágók, járgány- és kézihajtásra,

zetéki cső!

sajtócső, kíiíoső, f e r r c s ő ,

légszesz- és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk légszeszvilágitáshoz stb. stb. w i a V különlegességek saját gyáramból, mint: marók, WZerbá4iIUU&, dörzsárak, csavarmetszők, fúrók, csigafúró, csavarmetsző, csővágó, csősatu stb. Árjegyzékek bérmentve és ingyen. 4070

legújabb szabadalmazott

„RAPID"

méretben.

darálógépek

Wentzki-réle szabad.

gyorstakarmány-füllesztök nagy készletben.

Friedlaender József

utczai

gépgyára,

Budapest, VIII., Külső Kerepesi-ut 1.

lokomotiyok,

gőzcséplőgépek hajtására a főherczegi vasmüvekből. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői .tanács adatik. Szivés tudakozódások

Az összes g a z d a s á g i g é p e k gyártása.

Erzherzogliche Cameral -Directson

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

. in T e s c h e n in S c h l e s i e n , czimen.

4091

mm BUDAPEST, Külső vaczi-nt 1443. sz.

Blsö és egyedüli magyar special gépgyár. GYÁRTMÁNYOK: az összes mezőgazdasági iparágak számára szükséges gépek. Nevezetesen: Czukorgyárak, Sörgyárak, Malátagyárak, Szeszgyárak Szaktekintély

teljes berendezése és átalakitása. mezőgazdasági főzdék

czukorgyárak

és szesz-

terén.

Szövetkezeti alapon több mint 100 mezőgazdasági czukorgyárat létesitett. Minden

szakbavágö

felvilágosítással,

tervekkel,

Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a

Hoffmeister-gőzmotor legolcsóbb és legbizto_ w > — Helyettesit minden gőzgépet és locomobilt. Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. Minden nagyságban, V2 lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk.

költségvetéssel

készségesen

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).

szolgálunk.