VL
9 2 . (533.) s z á m .
B u d a p e s t , 1 8 9 6 . é v i n o v e m b e r h ó 14 én.
évfolyam.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 írt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó az Országos
Magyar Gazdasági Egyesület rendes közgyűlésére, mely 1896. évi november hó 22-én d. e. 10 órakor fog az egyesület Köztelek épületében megtartatni. Tárgyak: 1. Elnöki ünnepélyes megnyitó. 2. Közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére 2 tag kiküldése. 3. Igazgató-választmány jelentése az egyesület 1895—1896. évi működéséről. 4. A z évközben belépett tagok felvétele. 5. A z évközben meghalt tagok beje6. Tiszteletbeli tagok választása. 7. A számvizsgáló-bizottság és az igazgató-választmány jelentése a mult év számadásáról, az egyesület vagyoni állapotáról és 8. A z 1897. évi költségvetés ós ennek keretében a tisztviselői fizetések megállapítása. 9. 15 kisorsolt választmányi tag helyett ujak választása az alapszabályok 28. §. alapján. 10. A IV. országos gazdakongresszusról jelentés és intézkedés határozatainak végrehajtásáról. 11. A z egyesületi tisztikar nyugdij-szabályzatának megerősítése. 12. Esetleges indítványok, melyek tagok által az alapszabályok 14. §. Jc) pontja szerint benyujtattak. Budapest, 1896. évi október hó 23. A 14. §. k) pontja igy szól: „A tagoknak a közgyűlés elé az igazgató-választmány utján tett beadványai és indítványai." Gr. Dessewffy Aurél s. Te.,
MAGYAR
MEZŐGAZDÁK
Megjelenik miMei szériái és szonMoi,
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t (KözteleK). í l l ő l ú t 25. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
Figyelmeztetés. Mindazon tagjainktól, kik az évidijat, vagy alapítványi kamatot mindez ideig az egyesület pénztárába be nem fizették, tartozásukat postai megbízás utján szedjük be, az okozott postai költséggel együtt. Felkérjük tehát T. Tagjainkat, hogy ezen megbízásokat kiváltani szíveskedjenek. Igazgató.
Sertéskivitelünk akadályai. Bécs,
1896. november
12.
Néhány év előtt m é g a z o n szerencsés helyzetben voltam, h o g y a „Köztelek "'-ben B é c s b e irányuló sertéskivitelünk hatalmas fellendüléséről Írhattam. Megemiitettem akkor, h o g y a magyar sertések felhajtása B é c s b e n hetenkint 7 — 8 0 0 0 - r e rug. Sajnos, m a már egészen másképp állunk. Hetenkint alig kerül 3 5 0 0 — 4 0 0 0 magyar sertés a b é c s i piaezra. Ezzel s z e m b e n pedig a galicziai sertések száma, mely akkor átlagban alig tett ki 2 5 0 0 dbot, m a 4 0 0 0 - e n felülemelkedett, azaz a magyarországi eredetű állatok felhajtását túlhaladta. Mi e z e n s z o m o r ú jelenségnek, o k a ? Talán az, h o g y a magyarországi állomány a sertésvész következtében csökkent? N e m . Ez ugyan tetemesen csökkent, d e m é g mindig akadna annyi sertés, hogy n a g y o b b számmal kerülhetne az osztrák piaezokra, ha az osztrákok állattenyésztésünk iránt n e m viseltetnének olyan ellenszenvvel és ha a lengyel sertés a miénket m i n d j o b b a n ki n e m szorítaná. A sertésvész u. i. az irányadó o s z trák köröknek kapóra jött, h o g y alkalmuk nyilt a magyar sertésbehozatal elé — v é delmi intézkedések örve alatt — olyan
SZÖVETKEZETE
B U e m á n y osztály. A szövetkezet czélja: I. Olcsó közvetítés gazdas. felszerelési és. fogyasztási Hadseregellátás. czikkek beszerzésénél. II. Mezei gazd. Gabonaeladás. termények legelőnyösebb értékesítése. Erőtakarmanyok vétele. III. Hitelnyújtás a tagok részére. Fedezeti tőzsdei kötések. Tüz és jég elleni biztositások Á*ú-osztály. közvetítése. Összes gazdasági czikkek a legkiváSürgönyczim: lóbb minőségben. Mezőgazdák, Budapest. Műtrágyák. Hivatalos óra Va9— l-ig és 2—5-ig. Építkezési anyagok. Árúraktár czime: Gazdasági vasnemüek. M. Á. V. ny. pályaudvar XX. sz. raktár. D V A szövetkezet alapszabályait és havonkint kétszer megjelenő
akadályokat gördíteni, melyek következm é n y e az, h o g y az osztrák piaczokról sertéseink mindinkább kiszorulnak. Ezen körök a feudális lengyel birtokosok és a belőle alakult kormány, kik a z o n csalóka reményt táplálják, h o g y Ausztriában sertéstenyésztést lehet létesíteni, továbbá az osztrák belügyminisztérium illetékes o s z tálya s k ü l ö n ö s e n ezen osztálynak az állattulajdonosok k ö r é b e n sokat emlegetett v e z e t ő j e , a sertésvész által teremtett helyzetet czéljaik elérésére egyszerűen kihasználják. Ismeretes eljárásuk a következő v o l t : Legelőször is a 120 kilón aluli magyar sertéseket tiltották ki. Történt pedig az a magyar földmivelési minisztérium hozzájárulásával (Festetits alatt) a z o n állítólagos ok miatt, h o g y a sertésvész k ü l ö n ö s e n a k ö n n y ű , azaz 120 kilón aluli sertések között pusztít. A földmivelési miniszterrel eltudták hitetni azt is, h o g y ez a határozmány csak nekünk magyaroknak használ, mert ezáltal megakadályozzuk, h o g y a gazdák s o v á n y malaczaikat a vésztől való félelm ü k b e n nyakra-főre eladják és a későbbi hizlalásnak anyagától magukat megfoszszák. S mi volt ezen rendeletnek k ö v e t k e z m é n y e ? Az, h o g y a 120 kilón aluli sertések igen nagy része — minthogy velük menekülni n e m lehetett, — o d a haza lassan szépen el is pusztult. Pedig m e n n y i pénzt lehetett volna m e g m e n t e niük a gazdáknak, ha fenyegetett állatjaikat az osztrák p i a e z o k o n idejében eladhatták volna. N e m , e helyett a forgal o m b ó l azokat teljesen kizárták, hagyták elpusztulni, a galicziai sertés pedig vigan özönlött B é c s felé, mert hát legerősebb konkurrensével — a 120 kilón aluli m a -
Budapest, Y., Alkotmány-utcza 31. szám.
Gyapjú, hízott marha és sertés bizományi értékesítése. Vetőmag-osztály, Mindennemű vetőmagvak megvétele és eladása. Eredeti külföldi magvak. Heremagvak bérrostolása. Gazdasági gép-osztály. M. kir. államvas. gépgyára mezőgazdasági gépeinek szövetkezeti képviselősége. A „bergerdofi Eisenwerk" tejgazdasági gépgyár kizárólagos képviselete.
Adrierice Platt & Co. new-yorki kaszáló, 'marokrakó és kévekötő gépeinek kizárólagos képviselete. V. Vermorel-féle Éclair-permetezö kizárólagos képviselete. Csonka Bánki-féle petroleummotorok mezőgazdasági képviselete. Mindennemű kipróbált solid kivitelű gazdasági gép jutányos beszerzése. Gazdasági géptelepek, malmok, takarmányos és tejes kamarák berendezése. :
„Üzleti Értesitő'-jét bárkinek ingyen és bérmentve megküldi. Tpffl
Mai iximonk 31
oldal.
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO
1644 gyár sertéssel — mérkőznie többé n e m kellett. Hátra volt már m o s t a n e h é z m a gyar zsirsertés, amely kevés akadálylyal jött Ausztriába. H o g y az osztrákok ennek behozatalát megnehezítsék, kitalálták a külön miniszteri engedélyek módját, azaz a forgalmi korlátozás alatt álló m e gyékből c s u p á n külön miniszteri engedélylyel engedték a sertéseket az osztrák piaczra j ö n n i . (Megjegyzem, hogy ma már alig 'van egy-két m e g y e , mely f o r galmi korlátozás alá n e m esnék.) Ezen engedélyeket az osztrák belügyminisztérium állategészségügyi osztálya adja, hol ezek adásában é p p e n n e m bőkezűek. A z engedélyek iránti kérvényeknek egy nagy része elutasítva kerül o n n a n vissza. Tekintve pedig, h o g y a magyar sertések csaknem kivétel nélkül ilyen engedélylyel j ö h e t n e k csak b e , látható, hogy a magyar behozatal leszorítását az osztrák belügyminiszter tetszése szerint eszközölheti és eszközli is. I l y m ő d o n aztán n e m c s o d a , h a a lengyel sertések felhajtása B é c s b e n a magyarországit ma már túlhaladja. A magyar sertésekhez szokott és azokat nélkülözni n e m képes bécsi h e n tesek küldöttségének —- mely a külön engedélyezési m ó d eltörlését kérelmezte — azt felelte az osztrák belügyminisztérium már emiitett osztályfőnöke, h o g y husszükségletük fedezésére vásároljanak galicziai sertést, az van elegendő számmal, ha pedig zsirra van szükségük, vegyenek amerikai zsirt. És a hentesek nagy része az osztályvezető ur tanácsát meg is fogadta. Nagy m e n n y i s é g b e n vásárolják m a a lengyel sertést és vesznek h o z z á amerikai zsirt, mit a bécsi nagykereskedők m o s t 5 5 — 5 8 kron bocsáta-
T Á R C Z A. Őszi hajtás az erdőben. Irta: Bársony István. Hűs hajnal virradt az erdőségre. A z égen egy-egy fehér szegélyű felhő úszik, amit bibor csíkkal övez a ráhulló napsugár. A földön hullámzó párák foszladoznak, amik meg-megfekszik az erdő tisztátásait. Harmat van mindenütt. A magas, száraz avarfü meghajlítja nyirkos derekát; a cserje lombozatáról nagy csöppekben szinte koppanva hullik az összegyülemlett harmat csöppje. Lassankint kinappalodik. A fákon itt-ott megszólal egy dalos pintyőke, megbúvik a vastag ág tövénél, onnan kaczérkodik a reggellel. Egy óriás tölgy száraz koronájára vércse ül és sikogvahivja társát. Hamvaskék vadgalambok, élesszavu rigók villannak el a vágás fái fölött. A galamb már régen elnémult, nem nyögdicsél, nem búg, ha megpihen is régi otthona környékén. A rigó hangosabb. Csacsogva jelentkezik, bebukkan nagy kíváncsian a bokrok közé. A z erdő szélén, a gazos tarlóban, meg_ szólal egy vén fogolykakas. Éppen most röppent ki oda az egész falka a vágás sűrűjéből. A patkós begyü öreg összehívja.a teljesen kinőtt ifjúságot, ugy indul a családdal együtt reggelizni: sáskát, tücs-
nak bármely m e n n y i s é g b e n rendelkezésükre. A z amerikai zsirt aztán magyar zsírral keverve, e z e n utóbbi n e v e alatt h o z z á k 7 0 — 7 5 kros árak mellett forgal o m b a . Magyar sertést pedig csak minimális s z á m b a n vesznek, m a j d n e m csak felét annak, mit m é g n e m r é g i b e n hetenkint vettek. Ezek az okai annak, h o g y a csekély felhajtások mellett is a zsirsertések ára n e m emelkedik és a p i a c z o n mindig marad n é h á n y száz darab eladatlanul. Ilyen protekczióban részesitik B é c s b e n a lengyeleket, pedig az állategészségügyi v i s z o n y o k ott sem k e d v e z ő b b e k , mint Magyarországban, mit a z o n körülmény is mutat, h o g y a b é c s i vásárra kerülő csapatoknál a körömragály, meg a sertésvész is igen gyakran konstatáltatik. Mindannak daczára Galiczia bármely zár alatt n e m levő k ö z s é g é b ő l szab a d o n lehet sertéseket az osztrák piaczokra szállítani, míg a magyar sertések csak akadályokkal jöhetnek. Ez a z o n b a n még csak a kisebb visszaélés volna a magyarok türelmével. N a g y o b b dolog az, h o g y m o s t már nagyszámú romániai sertes is kerül az osztrák piaczokra. A r o m á n o k országukból — n é h á n y kerület kivételével — Bukovinán át, s z a b a d o n hozhatják be állataikat, tekintet nélkül azok súlyára, tehát a 1 2 0 kilón aluliakat is. Amit tehát nekünk n e m szabad, az a r o m á n o k n a k m e g van engedve. Igaz, h o g y ez szerződésen alapuló dolog, de annyit csak követelhetünk, hogy ha már az idegen állatokat — szerb és r o m á n sertést — ilyen kedvező elbánásban részesitik Ausztriában, akkor a társország állattenyésztésével s z e m b e n legalább hasonló mértéket használjanak. Ha a
mai
állapotoknak végét n e m
köt szedni, hullott kalászt dézsmálni, harmatot inni rá s nap melegedtével nagyot fürdeni a vakoridturás szikkadt porában, sütkérezni a felséges őszi verőfényben. A buta fáczán csak nézi-nézi, hogy micsoda vidám életre pezsdül a fogolyfalka. Maga is megkívánja a tyukcsaládbeli rokonok mulatságát s gyors iramodással szalad a tarlóra közéjök. Huss! egy nagy madár, egy csúnya sólyom zuhan ki ebben a perczben az erdőből ; a foglyok eltűnnek, lelapulnak, a fáczán egy másodpercz alatt egyedül marad; rebbeni nem mer, ijedten szorítja testéhez szárnya hegyét s nyilgyorsasággal vágtat vissza a védő gazba, a hol nagy ellensége meg nem leli többet. Annál nagyobb veszedelme lehetne a sunyi pofájú ravasz koma, a ki suttyomban csúszik előre a vadcsalán közt s oly nesztelenül lopakodik, hogy egy kigyó - se különben. Mikor a kövér fáczán meglippen az apró őserdőhöz hasonlatos páfrányterületen, fészket kapar magának s elterpeszkedik benne, ugy szundit jóizüt, a nekilangyosodott délidőben. Jaj neki, ha ilyenkor akad szimatjára egy időnkivül vadászgató róka ! Csak arra riad fel, hogy megzörren mögötte a haraszt, az ijedtség vészhangja nyomban a torkára forrad, feleszmélni már nincsen ideje, mert lecsapott rá egy biztos ugrással az erdők csirkefogója s egy kattintással leszeli nyakát a törzséről. Fényes, megtépett tollak maradnak a véres lakoma szinhelyóíL Fájó szívvel talál-
14.
92.
SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
vetik, egyedüli sertéspiaczunkat Ausztriát nemsokára e g é s z e n el f o g j u k veszíteni és ez n a g y o b b kalamitás lesz a sertésvésznél, annal inkább, mert arra sem gondolhatunk egyhamar, h o g y Németországba ismét exportálhassunk. A magyar érdekek megvédésére szükséges, h o g y m é g a kiegyezés m e g nyitása előtt orvosoltassanak ez állapotok a visszásságok megszüntetése által. E visszásságok megszüntetése e l é r h e t ő : 1. a 120 kilón aluli sertéseknek az ausztriai piaczokra való bebocsátása által; 2. a s z o k á s b a n lévő miniszteri engedélyek eltörlése által; 3. a magyar állami állatorvosok egészségi bizonyítványának teljes érvény szerzése által. K o r m á n y u n k n a k ki kell eszközölnie, h o g y bármely m . kir. állami állatorvos által kiállítandó bizonyítványnak az osztrák hatóságok teljes hitélt adjanak s ha az állami állatorvos a rakományt egészségesnek deklarálja, annak elszállítása bárhová és bármikor minden további engedély nélkül foganatosítható legyen. A magyar k o r m á n y eddigi kijelentéseiből n é m i r e m é n y ü n k lehet, hogy a kiegyezési szerződés megújítása alkalmával az állatforgalomra n é z v e k e d v e z ő b b megállapodások lépnek életbe. Á m d e ez m a már n e m elegendő. A mai állapotok orvoslására mielőbbi intézkedések szükségesek, osztrák szomszédaink n e m c s a k magasabb kvótát, h a n e m egyéb ajándékokat is kívánnak, ezzel s z e m b e n a m a gyar kormánynak is követeléseket kell támasztania és első sorban a z o n visszás állapotok megszüntetését, mely amúgy is sújtott m e z ő g a z d a s á g u n k részére biztosit némi könnyítéseket. Vass
Jenő.
gatja az arra vetődő erdész, vén kakas volt-e, vagy idei. Most semmi nyoma a ravasz rókának. Bent van valahol a sürii homályban, vagy tán a föld alatt levő lyukába vonult vissza. Eltűntek az erdő éjjeli kalandorai, nincs rólok életjel. E g y félénk süldőnyul épp az imént váltott be a gazosból a vágás bokrai k ö z é ; sok volt neki odakint a harmat, nem merte kitenni a bundáját az átnedvesedés veszélyének. A bokrok alatt mégis csak akad száraz hely elég; a cserlevél nyirkos ugyan, de könnyű azt egy-két rúgással szétkaparni. A mi mélyedés ily módon támad, az éppen elég egy megbújni vágyó nyúlnak. Jól fent van már a nap. A z erdő félénk négylábúi közül csak az őz járja még a maga váltóját. Neki a fényes reggel is jó idő a legelészésre, a pákosztoskodásra. Csak éppen hogy a szélesebb tisztást kerüli már, közel szeret ilyenkor a lombhoz, a mely alatt egy pár ugrással eltünhetik, hogyha bajt neszel. Felséges reggelizés e z : . harmatos fü közül válogatni a javát, így volt mindig, igy lesz mindig; a késő ősz se változtat ezen, ha nem is kínál annyi delicziát, mint a gyönyörű nyár, a mikor az izes füvek, a pompás vad borsó, a zsenge lóhere, mindenütt virított a tisztásokon. Egy szép hatos bak éppen egy másodhajtásu rügyecskét csípne le, de megijed vaamitől s nagyot dobbanva ugrik arrább.
5 2 . SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.
Rozsdás őszi vetés. (Felelet a 333. számú kérdésre.) A z o k a téglavörös foltok, melyek a fiatal őszi rozsvetés leveleit ellepték, egy rozsdagomba, a Puccinia RuMgo vera, nyári azaz uredo spóráinak csomói. A rozsot két xozsdagombafaj szokta megtámadni: az egyik a Puccinia graminis Pers., a másik a fentebb emiitett Puccinia Rubigo vera, a mely két gomba ugy fejlődésének ütmenetében, mint pedig külalakjában elüt egymástól. Mind a két rozsdagomba közönségesen gazdacserévéi fejlődik, ami alatt azt értjük, hogy a rozson vagy más füvön kivül még egyéb, nem a füvek családjába tartozó növényen is élősködik, még pedig más alakban. . Ugyanis a gabonaféléken (a búzán, rozson, árpán és zabon) élősködő rozsdagombák fejlődésmenete röviden a következő: Tavaszszal és az egész nyáron, a meddig a vetés meg nem érett, tehát a meddig a vetés zöíd, a leveleken, de magán a kalászon is olyan vörösszinü foltokban mutatkoznak a rozsdagombák mint a minők belepik a beküldött zsenge vetést. Ezek a foltok amint már emiitettem, a rozsdagomba uredo spóráiból állanak, melyeket eleinte elföd a levél bőre, de később a spóracsomó felszakítja a levél bőrét és szétporzik. A szétporzás alkalmával egyéí3 spórák az egészséges növényekre vagy a megtámadott növények még egészséges részeire rájutnak, s ha ezeket harmat- vagy esőviz lepi be, csírázásnak indulnak. A z uredospóra csirája behatolva a növénybe, ebben a rozsdagomba fonalas testévé (miczéliumává) fejlődik, s ez a fonalas test bizonyos idő múlva újra uredo spórákat fejleszt a növények bőre alatt, melyek felszakítva később a bőrt, megint felszabadulnak s uj infekcziót okoznak. í g y megy ez a folyamat tavasztól egész a gabona érésig s az egész időszak alatt a szél és a rovarok Lőttek az erdőszélen. A lövés döreje végig gördült a fák között és visszhangosan puffogva folyt szét, amint a szabad térségre ért. Nyomban reá zavaros lárma kél messziről; jajgató intés, ijesztgető kisértet-sirány. — Fussatok! . . . csak fussatok mindnyájan ! Jön az erdei rém, a százlábú orv! jaj annak, akit kózöletek elér. S a szegény, megriadt, elképedt vadak futnak, menekülnek. De h o v a ? De merre?! Akármerre, csak el e pokoli zaj elől, amelyhez nincsenek szokva füleik, amelytől páni félelem szállja meg a bátor erdei banditát is. Mi készül itt? Valahol az erdő szegélyén egy sor szürös-bocskoros hadsereg mozdul előre egy vonalban, megkopogtatja kampós botjával a fák derekát, lomha lépéssel nehezkedik rá a száraz ágra, hogy azzal is növelje a lármát. S amellett hangos, vontatott ümmögéssel, messzehallatszó rikkantással ébreszt fel minden életet maga előtt. A megriadt vad ész nélkül menekül. Előre, amerre csend van, ahol nincs megbolygatva az erdő némasága. Arra is bajnak kell pedig lenni. Hisz minden szajkó hallatja recsegőhangu figyelmeztetőjét, amint a vágás vonalán keresztül röpül. A varjak nagy körben emelkednek atájt magasabbra s mintha lefelé förmednének, amikor megszólal károgásuk.
KÖZTELEK, 1 8 9 6 . NOVEMBER HO
14.
jelentékeny szerepet játszanak a betegség terjesztésénél. A nyár végén azután a rozsdagomba fonalas teste, mely benn él a növények belsejében, másszinü és más alakú spórákat fejleszt. Ugyanis, ha a megérett rozsdás gabonát vesszük szemügyre, ugy annak szalmáján nem vörös, hanem sötétbarna, majdnem fekete foltokat találunk, melyek szintén spórákból állanak, de amely spórák egészen más alakúak, mint a vörös foltokat alkotó uredo spórák. Ezek, a feketés csomókat alkotó spórák téli vagy teleuto spóráknak neveztetnek onnét, mert míg az uredo spórák amint létrejöttek, azonnal képesek továbbfejlődni, uj infekcziót létrehozni, addig a teleuto spóráknak okvetlenül előbb bizonyos ideig pihenni, mondhatnók „érni"' kell s csak azután folytathatják fejlődésüket. Mert a legtöbb rozsdagombánál a teleuto spórák az egész télen át pihennek s csak tavaszszal indulnak fejlődésnek, innét nevezik azokat téli spóráknak is. Amit eddig elmondottam a rozsdagombák fejlődéséről, abban mind a két megemlített gabonarozsda megegyez s a kettő kö-
236. ábra, A sóskaborbolya galylya, levelein a puccinia graminis aecidiumai. Tubent' után. útját.
S a rémült vad mégis csak arra veszi
Első az őz rendszerint, ámbár elég példa van a kivételre. A z erdő e legszebb, legformásabb lakója ideges, nem türi a Tármát. Mikor még csak kezdődik a messzeségben a hajtás, az őz már talpon van s karcsú testét könnyű laptaként röpítve át a kisebb bokrokon, rohan előre — végzete felé. A „végzet" ott les rá, ahol a szajkó recsegve berzenkedik. Vadászok állták el arra a menekülés útját; sötét öblű puskacsövek néznek ott befelé, vakon az erdőbe. A h ! mikor egyszerre megvillan, kigyulad a vakoskodó üreg, s rögtön rá dörgő pukkanással röpül belőle a halál a futó őz szivébe. A többi vad is mozdul. A róka tanakodik, bujkál, lopakodik. Korán indul, szökik, de bizik ravaszságában s gyakran nem siet. A nyul a legostobább. Meg-megáll, letelepszik, rejtőző helyet keres útközben többször is, ha nem túlságosan zajos a hajtás. De ha nagy a lárma, vakon rohan és egyenesen, hogy majd leüti a vadászt a lábáról. A z a nyul különben, amelyik igy jön, többnyire a szépnemhez tar;ozik. A nyulhölgyek kevésbbé óvatosak, kevésbé elővigyázók. A hajtás elején majd mindig ők kerülnek a tüzvonalba. A vén kani elmarad, szivesen visszatör, épp ugy, mint a bakőz. Hallani egy-egy surrogó, lármás röppenést is. A z o k a fáczántyukok. Szeretnek
1641 zötti különbség csak a spórák alakjában nyilvánul. Ezentúl azonban a két gomba fejlődése elválik. A téli spórákból tavaszszal ugyanis a rozsdagombák egy fonalas testet fejlesztenek, amelyen megint apróbb, leginkább gömbös-t-estecskék, az úgynevezett sporidiumok keletkeznek. Ezek a sporidiumok az eddigi megfigyelések szerint hiába kerülnek a tavaszszal kikelt vagy az ilyenkor már szépen diszlő őszi vetésre, ezt rozsdássá tenni nem képesek. De ha a Puccinia graminis sporodiumai rákerülnek, vagy mesterségesen rávitetnek a sósicaborbolya (Berberis vulgáris L.) eme nálunk annyira közönséges bokor leveleire, ugy a sóskaborbolya megrozsdásodik. Ugyanis a sóskaborbolyán is bizonyos idő elteltével téglavörös foltok keletkeznek, különösen a levél alsó (1. a 286. ábrát) lapjain. Ha éles szemmel vizsgálgatjuk ezeket a foltokat, ugy azt veszszük észre, hoíry a levelek alsó lapján látható nagyobb foltok számos apró csészikéből állanak, melyek egymás mellé vannak helyezve. E csészikék górcsői vizsgálata azt mutatja, hogy azok spórákkal vannak kitöltve, de amely spórák megint más alakúak, mint a Puccinia graminis uredo vagy teleuto spórái. A sóskaborbolya levelein található csészikék aecidmm-oknak, a bennök lévő spórák pedig aecidium-spóráknak hivatnak, amely utóbbiakat magyarul csésze-spóráknak nevezhetjük. A csészespórák, ha megértek, kiürülnek a csészéből s a szól és a rovarok által szertehordatnak, a midőn természetesen számos csészespóra rákerül a zöld vetésre is. Ha ez megtörtént s ha a rozs, buza, árpa vagy zabvetésen nedvességre akad a csészespóra, akkor itt csírázásnak indul: a csira behatol a növény belsejébe, ebben miczéliummá lesz s nemsokára a miczélium kifejleszti a vetésen a Puccinia graminis uredo spóráit, azaz: a vetésén megint megjelennek azok a téglaveres foltok, a melyekből ismertetésem kezdeién kiindultam. Tehát a Puccinia graminis nevű rozsdagomba az elmondottak szerint két gazdán fejlődött ki, mindegyiken más mas alakokban. Első gazdája volt a rozs, vagy valamely más gabona, a melyen uredo és teleuto megbújni, könnyebben bevárják a hajtót, mint a kakas; egyszer csak kirebbennek a bocskor mellől s hang nélkül, legfeljebb czirpegve szállanak előre. A fáczánkakas egészen más szisztémát követ; neki hatalmas SZÍVÓS versenyparipák állnak rendelkezésére, amelyek észrevétlenül szállítják tova — gyalogszerrel. Futni szeret. Ilyenkor, őszszel együtt tart már a zománczos kakasnép és együtt is menekül. A cserlevél zizegve csúszik el erős lábok alól, messziről hallja már a vadász, hogy mint közeledik feléje az egész szökevényhad. Mintha vágtató, ijedező, bizonytalanul kapkodó süldő* nyulak serege jönne. A z erdei nyílás széléről most, a levegőbe kap , egy vén kakas, amelyik először odaért. Élesen kakatolva emelkedik a fák fölé s nagyot lódit a levegőben magán. Kiterjeszti azután a szárnyát s elkezd úszni, siklani, mint a kilőtt riyil; hosszú lengő farka alig mozdul. Messziről hallani: „capre, nu lasze, capre!" Ott fut az ő z ; vissza akar törni a hajtók közt. Hogy borulnak el ilyenkor a várakozásoktól izgatott Nimród-arczulatok! Ki tudja, hol jár már akkor a tapasztalt vén b a k ! A nagy zugásra, kiabálásra, puffogásokra csend következik. A völgyben egy nagy fa lábánál megpihen a vadászkompánia. A hajtók némán gubbaszkodnak össze s várják a maradék elemózsiát, meg a Szivarvégét.
1644 spórák alakjában volt látható s második gazdája volt a sóskatorbolya, a melyen a gomba a csészikéket fejlesztette. Láttuk egyszersmind azt, hogy ezek az alakok bizonyos sorrendben egymásból keletkeztek u. m. az uredó-ból a teleuto, ebből gazdacserével az aecidium s ebből megint gazdacserével újra az uredo. Mondottam, hogy a két rozsdagombafaj, u. m. a Puccinia graminis ós a Puccinia Rubigo vera fejlődésmenete a teleuto spórák kifejlesztése után elválik. Ez az elválás abban áll, hogy a Puccinia Rubigo vera nem a sóskaborbolyán, hanem más gazdán szokott továbbfejlődni s képezi azon csészikéket. A Puccinia R u b i verá-nak számos a második gazdája s ezek valamennyien az érdeslevelüek (Asperifoliák) növénycsaládjába tartoznak, a mely családnak majd minden tagja hazánkban mint közönséges gyom, uton-utfélen található. í g y igen gyakran találhatjuk a Puccinia Rubigo vera csészikéit a farkasszemen (Lycopsis arvensis L.), az
KÖZTELEK,
1896. NOVEMBER HO 14.
még biztosabban górcső segélyével nehézség nélkül felismerhetjük. A Puccinia graminis vörös foltjai (uredo csomói) rendesen hosszúkás vonalat alkotnak s néha több folt egyesüléséből az erek mentében valóságos sávok keletkeznek. Innét ezt a rozsdát magyarul tán sávos gabonarozsdának nevezhetnénk (a francziák rouille linéaire-nak — vonalas rozsda — vagy rouille commune-nek — közönséges rozsda — nevezik). A 237-ik ábránd erős kézi nagyitón át nézve, egy gabonalevél darabkáját s rajta a levél felbőrét áttört, hosszú, a vörös uredo spórákból álló sávot látjuk, melynek kétoldalán a felszakított bőr foszlányai emelkednek ki. A Puccinia Rubigo vera uredo csomói az előbbi gombáknál sokkal kisebb, rendesen tojásdad foltokat okoznak (l. a 238-ik ábrát), a miért is ennek a foltos galmarozsda nevet adhatnánk (a francziák e néven — rouille tachetée — ismerik is.) Ha pedig a rozson talált vörös rozsdafoltokból egy keveset a górcső alá helyezünk, ugy vagy azt látjuk, hogy a csomót alkotó uredo spórák legtöbbje tojásdad alakú (l. a 239-ik ábrát) vagy pedig azt, hogy az uredo spórák majd mindannyian egészen gömbalakuak (l. az 240-ik ábrát): az előbbi esetben a Puccinia graminis nevű rozsdagomba faj-
238. ábia. A Puccinia Eubigo vera két uredo spóratelepe a gabonalevélen. Erős kézi nagyitón át. Prilleux után.
237. ábra. A Puccinia graminis hossza uredo spóra^telepe a gabonalevólen. Erős kőzi nágyitón Prillieux után. atraczélon (Anchusa officinalis L.), a terjökén (Echium vulgare L.), a borágón (Borago officinalis L.), az ebnyelvfüvön (Cynoglossum officináié), a nadálytön (Symphytum officináié L.) és sok egyéb e családba tartozó növényen. Tehát a gazdaválasztás már elválasztja a rozson élősködő két rozsdafajt s azért csészike (aecidium) alakban e két rozsdát gazdájuk után könnyen felismerhetjük. A z a kérdés már most, magán a rozson vagy egyéb gabonán, képesek vagyunk-e megmondani, hogy a leveleket belepő téglaveres vagy később a fekete foltok melyik gombafajhoz tartoznak ? a mit már csak azért is érdekes tudnunk, hogy ezután figyelmünket a második gazdára, a sóskaborbolyára vagy a fentemiitett érdesley elükre irányítsuk, a melyeket fellelni és irtani mindenesetre érdekünkben lesz, mert ezáltal a rozsdagombák továbbfejlődésének egyik jelentékeny terét venjuk el. A felvetett kérdésre igennel felelhetünk, mert a gabonán azt, hogy minő rozsdával van dolgunk, szahadszemmel is, de
jal, az utóbbi esetben a Puccinia Rubigo verá-val van dolgunk. A kérdésttevő által beküldött rozsvetésen egyrészt már a vörös foltok alakjából, de méginkább a rozsdafoltok górcsői vizsgálatából határozottan meg lehetett állapítani, hogy a foltos gabonarozsdával, tehát a Puccinia Rubigo verá-val van dolgunk. De hogyan kerülhetett a rozsda már most az őszi vetésre, mikor mint emiitettem, a gabonarozsdák teleuto alakban átszoktak telelni s csak tavaszszal fejlesztik a sporidiumokat, a melyek előbb a második gazdán (a Puccinia graminisnál a sóskaborbolyán, a Puccinia Rubigo veránál valamely érdeslevelü növényen) a csészikéket hozzák létre s csak a csészikékben fejlődő spórák szokták a gabonát megtámadni, a melyen azután később a vörös uredo spórák kiütődnek ? Ennek a dolognak következő a magyarázata. Európa több búzatermő államában tapasztalták már, hogy a buza vagy a rozs már őszszel, tehát az őszi vetés kikelése után, megrozsdásodik, s ha az ilyen vetés vörös foltjait górcsővel megvizsgálták, az tünt ki, hogy a talált rozsdafaj mindig a Puccinia Rubigo vera volt, a miből azt következtették, hogy a Puccinia Rubigo vera fejlődéséhez az aecidium alak nem okvetlenül szükséges, de sőt, hogy e gombánál a teleuto alak is elmaradhat s ilyenformán a Puccinia Rubigo vera képes az uredo alakból folyton uredo alakokat létrehozni nemcsak távasztól nyárig, haném az, ősz/idején is s hogy ebben az állapotban át is telelhet.
92. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. Tekintetbe véve, hogy a Puccinia Rubigo vera igen gyakori parazitája egy gyomfünek, a puha rozsnoknak — Bromus mollis L. — a mely a nyár végén is mindenütt zöldül és sokszor tele van a Puccinia Rubigo vera vörös foltjaival, a következő módon fejthetjük meg az őszi vetés megrozsdásodását. Mivel tudjuk, hogy tavasztól a gabona érésének idejéig az uredo spórák azinfekezió után a gabonán is mindig uredo spórákat hoznak létre s hogy a különböző gabonák s minden oly fü a melyen a Puecinia Rubigo vera élősködik, egymást kölcsönösen inficziálják, nem nehéz belátni, hogy akkor, midőn már a megsárgult gabonán a rozsdagomba a teleuto stádiumba ment át, a még zöld puha rozsnokon az uredo alakok fejlődnek. Ugyanis addig, mig a gabona vagy bármely más fü zöld, mindig csak e vörös rozsdafoltok, az uredo csomók, találhatók rajtuk s fekete foltok — a teleuto spórák — csak a már sárguló gabonán jelentkeznek. Mikor tehát az őszi vetés kikel, a Puccinia Rubigo
vera a puha rozsnokon még mindig található uredo alakban s igy erről az uredo a kikelt gabonára egyszerűen átmegy. A z o n kívül tudjuk, hogy magán a tarlókon is a kihullott gabonaszemek egy meleg eső után nemsokára kikelnek, s igy ezek is, még az őszi vetés kikelése előtt jó tanyát szolgáltatnak az uredo alakoknak. Tehát a most előadottakból kitűnik, hogy a Puccinia Rubigo vera uredo alakban is áttelelhet akként, hogy az egész nyáron s az egész őszön, mindaddig, mig az időjárás
enyhe, csak uredo alakok fejlődnek. Ha a hidegek beállanak, akkor természetesen a gomba továbbfejlődése megakad, az már tovább nem szapordik; de azért a növény belsejében lévő miczélium alakjában vagy a hó által védett már képződött uredo spórák alakjában a Puccinia Rubigo vera áttelelhet s tavaszszal továbbfejlődik, habár tavaszszal azután az áttelelt teleuto spórák utján s az érdeslevelü növényeken képződött csészikespórák közvetítésével szintén megindul az infekezió. De másképp is'megmagyarázhatjuk ezt a jelenséget, hogy a Puccinia Rubigo vera már őszszel megtámadja a vetést. Ugyanis a Puccinia Rubigo vera csészikéit az érdeslevelüeken nemcsak tavaszszal, hanem az év minden szakában, még télen is fellelhetni, ha a tél enyhe.*) De Barry magyarázata szerint az akként történhetik, hogy a Puccinia Rubigo verá-nak a gabona vagy más fü szalmáján áttelelt teleuto spórái, a melyek e növények felbőre alatt
52. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 14. 1641
fejlődnek, csak akkor indulnak továbbfejlődésnek, ha a felbőr alul kiszabadultak. A kiszabadulás pedig sokszor csak a szalma elrothadásánál esik meg, s igy De Barry szerint a teleuto spórák továbbfejlődése is esetleg tavasz helyett csak a nyár folyamában vagy még később megy végbe s a midőn a teleuto spórák, illetve a belőlük keletkezett spóridiumok rájutnak a még mindig zöld érdeslevelüekre s ezeket inficziálják rajtuk a esészikéket képezve. Ilyenformán tehát végbe mehet az őszi vetés infícziálása a tökéletes fejlődési menet betartásával is. Az, hogy, a rozsdafoltok már őszszel jelentkeznek a vetésen, ugy látszik hazánkban nem valami ritka dolog, s már az előbbi években is küldtek be hozzám 2 vagy 3 Ízben a „Köztelek" utján ilyen vetést, a mely alkalmakkor e tünémény magyarázatát röviden meg is adtam. Emiitettem, hogy Európában ha a rozsdafoltok már őszszel mutatkoztak a veté-
bolya nem található, illetve az érdeslevelü növényeken az utóbbi gomba aecidiumalakjait nem lehet fellelni. *) A rozsda kártételei mindenki előtt ismeretesek. Ilyenkor őszszel még nem nagy az a kár a mit a rozsda okoz; az egész abban áll, hogy egyes helyeken a levelek elszáradnak, mi a vetés fejlődését — a mi az ilyen enyhe ősznél ugy is tulbuja — lassítja. Fő kárt a rozsda később okoz, a mikor a gabona kalászát hányja s méginkább mikor a gabona már érésben van. Ilyenkor a rozsda erős támadása esetén a gabonaszem nem bír jól kifejlődni, összeaszik, összetöprödik. Hazánkban a silány, könnyüszemü gabonatermés — különösen a búzatermés — nagyon gyakran a rozsda kártételének a rovására írandó. A mi a rozsda kártételei elleni védekezést illeti, sajnos nincsen semmi olyan védekezési módunk, amelylyel az egyes gazda megfelelő eredményt tudna elérni. Da-
hanem az időjárás szerint is más-más viselkedést tanúsítanak a rozsdával szemben, s igy nem igen van'kilátás arra, hogy még csak olyan fajták is találtassanak, illetve létesíttessenek, melyek egyes vidékekre határozottan beválnak, tehát amelyek egyes vidékeken mint ellenálló fajták termelhetők. Megpróbálkoztak már olyanforma védekezéssel is, aminővel a peronoszpóra b e tegségekkel szemben (a burgonyavész és a szőlő peronoszpóra betegségével szemben) sikerrel lehet védekezni. Azaz megkisérlették a gabonát gombamérgező anyagokkal bepermetezni, de mindezideig ezok a kísérletek sem vezettek megfelelő eredményre. Mai napig legtöbb eredmény várható attól, ha mindazok a haszontalan'növények, a melyeken a gabonarozsda a gabonán kiviií élősködik, általánosan irtatnak. Igy ha irtatnak nemcsak a szóban levő gombák ama gazdái, a melyen a csészike-alakok fejlődnek — a sóskaborbolya és az érdeslevelü.
S6n, a z t az eddigi vizsgálatok szerint mindég a Puceinia Rubigo vera' okozta, a Puecinia graminis soha. Arra is vannak azonban kísérletek, illetve megfigyelések, hogy a csészike alak a Puceinia graminisnál is elmaradhat, hogy tehát a Puecinia graminis sincs okvetlenül rászorulva a gazdacserére. í g y Plowright virágcserepekbe vetett el búzát, a cserépben levő földre pedig olyan tavalyi szalmát helyezett, melyen a Puceinia graminis teleuto spórái voltak, s a cserepeket üvegburokkal védte, hogy azokra idegen anyag, s igy máshonnét gombacsira ne hatoljon. Kisérleteinek az lett az eredménye, hogy mindama cserepekben, a melyekbe tavalyi szalmát helye' zett, a kikelt vetésen megjelentek a Puecinia graminis uredo sprórai, holott azokban a cserepekben, a melyekbe ellenőrzésül rozsdás szalmát nem tett, a vetés rozsdamentes volt.
czára annak, hogy a gabonarozsdát már a rómaiak ismerték s féltek pusztitásaitól, s daczára annak, hogy ujabban a növénykórtan fellendülésének idéje óta is számos tudós és gazda foglalkozik e kérdés megoldásával, a rozsdával szemben ezideig majdnem tehetetlenek vagyunk. Ajánlják a kár csökkentésére a rozsdás gabona szalmájának elégetését, hogy ezen az uton a teleuto spórák megsemmisüljenek. Eltekintve 'attól, hogy a magyar gazdának a szalmára, mint takarmányra és alomra szüksége van, ennek a tanácsnak nagy hatása már csak azért sem lenne, mert ezt a tanácsot is valamely vidék összes gazdáinak meg kellene fogadni. Megpróbálták sokan a rozsdának ellentálló fajták keresésével védekezni, de eddig ebben az irányban sem éretett el pozitív eredmény, mert az egyes fajták nemcsak a vidék,
növények —- hanem egyszersmind irtatnak ama füvek is, melyek az uredo és a teleuto spórák hordozói. A Puccmia graminis különösen a taraczJcbuzán (Triticum repens L.), az angol perjén (Lolium perenne L.), a csomós ebiren (Dactylis glomerata L.) és a Jcözönséges tippanon (Agrostis vulgáris "With.) igen gyakori; a Puecinia Rubigo vera pedig a már emiitett puha rozsnolon (Bromus mollis L.) kívül leggyakrabban az egérárpán (Hordeum murinum L.) található. A felsorolt füvek közül a taraczkbuza, a puha rozsnok és az egérárpa közönséges gyomok, a melyeket tehát mindenütt bátran irthatunk, a többiek azonban jó takarmányfüvek, a melyeket ezért csupán a szántóföldek szélein, a mint az utszéleken maguktól felverődnek, lehetőleg nem kellene türnünk. Mezei/ Gyula.
Barclay szerint pedig Indiában, a hol a búzán mind a Puccin : a graminis mind pedig a Puceinia Rubigo vera élősködik, sóskabor-
*) L. Frank: Die Krankheiten der Pílanzen. Breslau, 1895. II. köt., 165. 1,
1644
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 14.
Növénykórtani állomás.
helyéül azért, mert ezen állomás működésének a kertészet és szőlőszet érdekein tul az Engedelmet és elnézést kérek, midőn egész mezőgazdaságot fel kell karolnia, már felhivatlanul — függetlenül hivatalos minő- pedig erre a nevezett intézetben természetségemtől — tisztán egyéni nézetemet nyil- szerűleg alkalom nincs, nem is lehet czél. vánítom ezen fontos kérdésben, de teszem Voltaképpeni igaz hivatását ilyen növényezt az ügy iránt már régebb idő óta viseltető pathologiai állomás emiitett keretben ugy érdeklődésem folytán, más részről pedig töltené be, ha az összes növénytermelésre, éppen ennek kapcsán, előbbi alkalommal tehát az erdészeti kulturákra is kiterjesztené más helyen előadott eszmémnek propagálása hatáskörét. és sikeres megvalósítása érdekében. Mielőtt Ezen nézetem világosabban érthea becses szaklapban emiitettekre reflektálva, tővé válik, ha a leendő szervezésnek egyik a kínálkozó alkalomból a magam észrevéte- lényeges körülményére irányítom a figyelleit megtenném, szabadjon előzményképpen met, mely az, hogy a központi mezőgazdahivatkozni amaz indítványomra, melyet a sági kísérleti állomás szakosztályai bárkir. magyar természettndományi társulat melyikének vezetésével nem volna kívánatos egyik szakosztályi ülésében mult évnek valamelyik alkalmas szakmabeli tanárt meldeczember 11-ikén terjesztettem elő s kivona- lékes foglalkozásképp megbízni — a mint az tosan a következőkben közlök: a múltban volt — hanem e központi kísér„Létesíttessék Magyarországon egy leti állomás vezetői önálló és egyedüli hivaközponti mezőgazdasági kísérleti állomás, tásukat találhassák kizárólag ezen munkakörben, a mint az több kísérleti állomáoly formán, hogy hozassanak egymással szerves kapcsolatba az eddig fenálló és ered- sunkon így v a n ; a tanár, ki kötelességeinek ményesen működő országos vegykisérleti i híven és igazán meg akar felelni, annyira állomás, rovartani állomás és magvizsgáló I igénybe van véve, a tanításon kivül annyi
92. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
termények és a magkereskedelem tulajdonképpeni központjában. Dr. Sehilberszky Károly. Örülünk, hogy az illetékes szakkörök növénykórtani állomásra vonatkozó nézeteinket osztják. A fentközölt sorokra csak az a megjegyzésünk van, hogy a fővárost magát, sem a növénykórtani, sem a vegykisérleti állomás székhelyéül alkalmasnak nem tartjuk. Mert ezeknek az állomásoknak hivatása s gyakorlati élettel szorosabb kapcsolatba lépni, semhogy az a fővárosban lehetséges volna. Pusztán ellenőrző, meghatározó ilyen állomás lehet a fővárosban, de gyakorlati kísérletekkel és kutatással foglalkozó nem. A mennyiben azonban igaz az, hogy a fővárosi szakkönyvtárak és egyéb szakintézmények a buvárlatokat megkönnyítik, a magunk részéről a központi kísérleti állomás felállítását a főváros közelében gondoljuk egyedül alkalmasnak. Szeri.
242. ábra. Mechioart-téle petroleum-eke felülnézetben. állomás a jövőben létesítendő növény-pathologiai állomással. A z ekként egyesítendő kísérleti állomások fővezetése egy igazgatóra lenne bízandó, a ki alatt az egyes megnevezett szakmakörök, mint szakosztályok működnének , felelős vezetőikkel és segédszemélyzetükkel. Ilyen encziklopedikus irányú központi mezőgazdasági kísérleti állomás, az élére állítandó és a kísérleti ügy terén kipróbált szakférfiú igazgatása alatt kellő szervezés mellett igen jelentékeny szolgálatokat tehetne ugy magának az országnak gazdasági fellendülése érdekében a gyakorlati téren, valamint másfelől önálló vizsgálatokra, kutatásokra és kísérletezésekre váró különféle különféle kérdések megoldása által az illető tudományszakok alkalmazott ágainak szolgáltatna uj becses adatokat". Ily szempontok által vezéreltetve, önként érthető, hogy egy önálló pathologiai állomásnak — pars pro toto — való felállítását akár egymagában, akár kapcsolatosan a rovartaui állomással a m. kir. kertészeti tanintézet telepén nem lehet összeegyeztetnem és csatlakozom a „Köztelek" abbeli véleményéhez, midőn nem tartja megfelelőnek a budai kertészeti tanintézetet ily állomás
időt kell szakmája ujabb irodalmának szentelnie, hogy e mellett kísérleti állomást rendszeresen vezetni, a felelősséggel járó vizsgálatokat pontosan végezni fizikailag képtelen, a gondjaira bizott állomást pedig fokozatosan fejleszteni éppenséggel lehetetlen. Nézetem — azt hiszem — sokaknak a nézete, kik az ügy érdemét tekintik: t. i., hogy a szakosztályok élén álló vezetés egész embert kíván, megfelelő tudományos szakképzettséggel ós teljes odaadással, csak így várható az áldásos közhasznú működés a közügy terén, a vele szoros kapcsolatban levő gazdasági jólét érdekében. A mi végül a szóban forgó központi mezőgazdasági kísérleti állomás székhelyét illeti, a vázolt szervezet feltételezésével, alig hinném, hogy azt bárki is másutt gondolná czélszerüen létesítve, mint Budapesten, az ország természetes központjában. Ervek gyanánt szólnak e mellett nem csupán az itt található és mellőzhetetlen szakkönyvtárak, hanem főleg ama fő körülmény, hogy pl. az országos vegykisérleti állomás és a vetőmagvizsgáló-állomás tapasztalás szerint Budapesten érvényesülhetnek leginkább: az ipari
GAZDASÁGI GÉPÉSZET. A petroleum-eke. A rohamosan haladó mezőgazdasági gépészet ismét egy uj, meglepő, vivmánynyal szaporította a gazdasági gépek számát. Ez uj gép a Ganz és Társa gépgyárában készült Mechwarth-félé petroleum-eke. Mikor a petróleumról, mint motorikus hajtóerőről a „Köztélek'1-ben szó volt, efillités volt téve arról is, hogy a petróleum erejét nemcsak az erőgépek hajtására, hanem más gazdasági gépi munkák végzésére is lehet majd használni, ha arra megfelelő szerkezeteket, gépeket készítenek. Jelezve volt ugyanakkor, hogy szántásra is lehet majd ez erőt használni, ha a tervbe vett petroleum-eke elkészül. Ma már e terv valósággá lett, mert a petroleum-eke tényleg meg van, hosszabb idő óta már dolgozik is és bizvást elmondhatjuk róla, hogy már kijöhet a gyakorlatba mint használható, j ó gép. A petroleum-eke általános szerkezeti beosztása — mint mellékelt 241. ábrából lát-
52. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 14. 1641
ható — általában ugyanaz, a mi a Mechwart-féle gőzekéé, melyeta ,.Közidele11 hasábjain annak idején ismertettünk. A hajtógép mögött van itt is a hajlított szántóvasakból (ásók) dobszerüen elrendezett szántókészülék (eke), mely előrefelé forogva a földet felássa s összekeveri. A ki a Meeh-vvart-féle gőzeke munkáját látta — mely ugyanaz mint a petroleum-eke munkája — beláthatta, hogy ez a föld megmunkálásnak egyik legjobb módja, mert igen közel áll az ásó munAGanz gyárban megszerkesztett petroleum-ekénél a munkamennyiség kedvező arányban áll a munka költséggel. A petróleum-eke szerkezetének főbb részei 1. a kéthengerü közönséges Bánki-Csonka-fóle petroleummotor, ' 2. a motor előtt elhelyezett kürtő alakú hűtő víztartó, 8. a ' motor mögött elhelyezett, fogaskerék áttételekből álló hajtó mü és ekekiemelő szerkezet, 4. az eke, 5. a kocsiszerkezet. A mi a petróleummotort illeti, annak mert annak szerkezete és működési már eléggé ismeretes. Ezen ekénél két ily közönséges motor van egy közös k ö penybe burkolva s ketten együtt 12 tényleges lóerőt tudnak kifejfeni. A füst e két hengerből a víztartó olda Iára erősített kátrányfogón át a gép elején távozik el. A motorhoz szükségelt hűtő vizet a motor előtt elhelyezett kürtő alakú hűtő viztartó szolgáltatja, melyben folyton ugyanazon víz kering, mely vizet a mint az a motor hengerköpenyéből felmelegedve visszaömlik egy porlasztó készülékkel szétporlasztják s eközben levegőt szívatnak be a víztartóba s e levegő a vizet lehűti. Mindamellett a viz megfogy a víztartóban s ennek pótlására a kocsialjazatra szerelt szivattyú szolgál, mely munkaközben, vagyis a gép tovahaladís i alatt képes az odatartott vizesedényből [vizet szállítani a víztartóba.
módja
A motor főtengelyére, közvetlen a baloldali lendítő kerék mögött van a hajtóművet működésbe hozó fogaskerék felékelve, mely első sorban az ekekiemelő készülék hajtóművét s az ugyanezen tengelyre ékelt fogaskerék segélyével az ekét forgató hajtóművét hozza forgásba. A z ekétforgató hajtómű tengely végein lánczkerekek vannak félékéivé, melyekről az erős hajtólánezok az ekedob tengelyén levő lánczkerekekre futnak át, mintazt, a 241. és a 243. ábrák mutatják. A szántó-készülék ugyanaz, mint volt a Mechwart-féle gőzekénél s áll három, csavarmenetszerüen meghajlított szántóvasból, melyek egyenként két-két karra vannak erősítve. A z eikekiemelö-készülék áll két — az ekedob tengely végeire erősített — létraszerüen fokozott karból, melynek farkába belekapaszkodnak a kiemelő szerkezet felsőtengelyének fogaskerekei. A hajtómű oly módon van szerkesztve, hogy az eke a fogaskerekek ki és beakasztása szerint előre vagy hátrafelé mozoghat. A kocsiszerkezet áll az állványból, keretből, a két hátsó bordázott talpú és a két első kisebb, sima talpú járókerékből s a hütőviztartó előtt forgó kormánykerékből, melynek elforgatása által a gép járásának irányát lehet változtatni.
A motorhoz szükséges petróleum a hajtómű fölött megerősített tartóban van, melyet a gép járása közben is lehet szükség szerint megtölteni. Innen a petroleumot a viztartó átállítható szivattyúja viszi a motor felett elhelyezett úszóba, honnan az a már ismert módon jut a motor munka-
EZREDÉVE SJKIÁLLITÁS. Hazai gazdaságainka kiállitáson. I í . Báró Baratta-Dragano Alajos gazdasága.
- A báró nógrádmegyei poltár-zelenei gazdaságából, a gazdaság üzemét feltüntető Ennyiből áll nagyjában a Mechwarth- kimutatásokat, épülettervrajzokat, magvakat, közöttük saratowi s imperial rozsot, hanna féle petroleum-eke szerkezete. Ami a petroleum-eke munkáját illeti, és golden melón árpát, milton, ligowói az, mint már emiitettem, egyike a legjobb és troppaui zabot, vörös- és korcsherét, kölest, disznóföldmunkáknak, mert nemcsak lazítja és nyulszapukát, komócsint, felássa, de keveri is egyúttal a földet s igy babot, spartiun-magot; a kétnyiretü fésüsmintegy egyesíti magában némileg az eke gyapjas juhászatának gyapjumintáit s egész bundáit, alagcsöveket, vizvezető csöveket, és borona összetett munkáját. Munkabírása az eddigi tapasztalatok különféle fedéllemezeket, cserépzsindelyeket, szerint 400—600 négyszögöl óránkint, a sze- téglákat állított ki. A poltár-zelenei gazdaság alagcsőrint, a mint a mély (10—12") szántásnál az 1 méter, vagy a sekélyebb szántásnál a lVa téglagyárral kapcsolatos mintagazdaság, mely 1864-ben került a jelenlegi tulajdonos birméter széles ásódobbal dolgoznak. A z üzemköltségek különösen az adó- tokába. A birtok kiterjedése 3274 kat. hold, mentesen métermázsánkint 8—10 forintért melyből 859 hold szántóföld, 13'7 hold kert, kapható könnyű petróleum használata ese- 276 hold rét, 95"5 hold legelő, 1981 hold I tén tetemesen kisebbek bármely más ilynemű I erdő s 49 hold terméketlen. Talaja nehéz, hideg, vadvizes agyagföld, melynek kellő megmunkálása és j ó erőben tartása rendkívül sok trágyát és munkát igényelEs éppen ebben kell a|gazda. ság kezelését mintaszerűnek tekinteni, mert a tulajdonos minden tevékenysége a talaj javításának és termőerejének fokozásában pontosul össze. Mig az uradalom 'átvétele idejekor a buza termesztése jóformán ki volt zárva s rozsnál, zabnál egyebet nem termett, jelenleg minden földje buza- és heretermó.
243. ábra. Mcchwarl-féle petroleum-eke. költségeknél, mert azonfelül elesik a vizhordás, tüzelőanyag szállítás kiadása és a drága kézimunka, amennyiben a gép kezelésére egy jól betanult ember teljesen elegendő lesz. De előnyére válik még e gépnek az is, hogy aránylag könnyű s igy vele a nedvesebb szántóföldön is lehet dolgozni, mert láttuk e gépet friss, megázott szántáson is végigmenni fennakadás nélkül. A motornak mint ilyennek pedig tág tere nyilik mindenféle gazdasági munkánál, mert a szántókészüléket leszerelve, Jíész a petróleum-lokomobil, melyet cséplésre már ez idén is igen jó eredménynyel alkalmaztak ós kész az uti lokomobil, mely terhek szállítására, esetleg a cséplőgép szállítására, szóval mindazon íjiunkák végzésére használható lesz, amelyekre ma a gőzerőre berendezett uti lokomobilokat használják. Figyelemmel fogjuk kisérni ez érdekes és nagy j ö v ő t ígérő gép fejlődését és alapos a reményünk, hogy bonne megkapjuk a már régen szükségesnek érzett olcsó és jó gazda sági általános erőgépet. Ifj. Sporzon Pál.
A lét vagy nemlét kérdését itt a talaj mivelése képezi s a kitűnő Sack-ekéken a különböző, gyűrűs, fogas, bordás, rögtörő, Raudal és Croscill hengerekkel, fogasokkal igyekeznek a talaj kellő porhanyóságát megadni. A hengerek valóságos g y ű j teményt képeznek s mindegyiknek megvan a maga helye s ideje; mily különbség a körülötte fekvő többi gazdaságokhoz képest, hol az egytagú sima hengeren kívül mást nem ismernek, vagy legalább is nem használnak. Nem a szántás haszonnélküli szaporítása, hanem a talajmivelő eszközök okszerű kihasználása képezi itt a czélt. Három szántás helyett például csak kettőt adnak, a harmadik szántás helyett kellő időben és módon a fogasokat s hengereket használják. Ezen beosztással nem is fordulhat elő azon más gazdaságokban oly gyakori eset, hogy ismételt szántás alkalmával a szét nem porlott rögöket egyszerűen ismét lefordítják. Itt a szántást nyomon követi vagy a fogas vagy a henger s használtatik a következő szántás idejéig annyiszor, a hányszor a körülmények megkívánják. A kellő időben végzett két jó szántás, a szükséges fogasolás s hengerezéssel, kevesebb munkaerejébe kerül a tulajdonosnak, mint a helytelenül aplikált három szántás : konok agyagtalaja pedig porhanyó és gyommentes. A tarlószántás s az őszi mély szántás, itt elmaradhatatlan munkák és sohasem felejtem el azon különbséget, melyet az őszi s tavaszi szántásba vetett kölesnél láttam. A talajra való tekintettel a trágyázás rendkívül erős. Istállótrágya minden harmadik évben, ezenkívül nagymennyiségű komposzt, a téglaégetőkből kikerülő fahamu
1644 (700—800 q) s a. gazdaságban levő iszapfogó tó évenkinti kitisztítása alkalmával kikerülő 4000 szekér iszap. A z agyagtalaj javítását nagyban előmozdító takarmánynövé• nyek termelésé kiterjedt mértékben űzetik, a mennyibeíi a szántóföld 4 /io-ed része gabona s °/io-ed része takarmány, a következő forgó szerint: 1. Kapásnövények trágyázva, 2. tavaszi füvesheróvel, 3. 'füveshere (a második kaszálás egyrésze magherének), 4. füveshere (a komócsin részben magnak), 5. legelő s ugar trágyázva, 6. ősziek. 7. kapásnövények, lóbab, 8. tavasziak, 9. takarmánybükköny trágyázva, 10. ősziek. A vetésforgó ezen beosztásának a kitűnő munka s erős trágyázásnak köszönhető, hogy a kedvezőtlen viszonyok daczára 26 évi átlagban a hektáronkénti termés búzából 14-7, rozsból 12% árpából 14"4, zabból 19'5 hektoliter; voltak esztendők, midőn a buza 21, az árpa 25 és a zab 33 hektolitert fizetett. Viszont a tavaszi nagy hóolvadás s tartós eső érzékeny károkat is okoz olyanynyira, hogy némely években a mélyebben fekvő táblákon az őszi vetés teljesen kiázik. A rozsfajták közül legjobban bevált az iniperiál rozs, a zab közül a korai milton s a kései troppaui hegyi zab. A ligo-wói zabbal — mert hamar e l f a j t á z i k — felhagytak. A troppaui hegyi z.ab igen jó eredményeket ád és éppen kései érése miatt termesztik, hogy az aratás munkálatai össze ne torlódjanak. A vöröshere — mint a felső-magyarországi gazdaságokban általában — itt is nagy szerepet játszik s elegendő száraz fekvésű földeken buján n ő ; nedvesebb helyeken korcs vagy Svéd herét (Trifolium hybridum), a kellően át nem trágyázott földeken átmenetileg nyulszapuMt (Anthyllis vulneraria) termesztenek. A vörös herét komócsinnal (Phleum pratense) keverten vetik; a keverék 7 0 % here s 3 0 % komócsin. Ezen füves here előnye, , hogy a széna könnyebben - száritható, zölden etetve vagy legeltetve nem puffasztja fel az állatokat, a termés nagyobb. A z első esztendőben a here dominál, a második s harmadik évben a komócsin kezd túlsúlyra emelkedni. A legelő (a harmadik évben) idejekorán feltörve s megtrágyázva, félugar mivelésben részesül. A mélyebben fekvő, őszszel és tavaszszal erősebben felázó földeken a vöröshere - helyét a korcshere foglalja el, mely itt kitűnően- megállja helyét és kiázástól, kifagyástól félteni nem kell. Miután az egész . vidéken a nép a téglagyártással háziiparszerüleg foglalkozik, a munkásviszonyok nem a legjobbak. Épen azért a kaszálás s aratás gépekkel, fűkaszálókkal és marokrakó gépekkel történik. ' E g y különlegességét képezi a gazdaságnak még a seprő geneszter (Spartium scoparium) termesztése. Ezen évelő növényt az erdőkben, mezőkön, dülőutak mentén vetik mint téli takarmányt a vadak és birkák részére ; ezenkívül vízmosásos, hegyoldalas partos helyeken, mint talajkötő növény is szerepel. Miután zöld színét télen át is megtartja, a juhokkal egyszerűen a helyszínén legeltetik le. A spartiumnak ilyirányu kihasználására, ezúttal is felhívom gazdatársaim figyelmét. A z erdő, mely annak idején teljesen elhanyagolt állapotban vétetett át, jelenleg szintén rendes üzemben kezeltetik, a letarolt, kopár területek pedig, saját nevelésű facsemetékkel évenként fokozatosan befásittatnak. A vízmosásos, az előtt terméketlen területek ákáezfával beültetve, jelenleg máiigen jó birkalegelőt adnak: ugyanily módon járnak el, a kiaknázott téglavető gödrökkel. A z állattenyésztés áll 2000—2400 db kótnyiretü birkából, nagyobb számú növendékállatból ős egy kisebbszerü tehenészetből.
KÖZTELEK,
1896. NOVEMBER HO 14.
A tűzálló agyag felhasználása czéljából két gőzüzemű keramikai gyár állíttatott fel, melyekben jelenleg 150 munkás dolgozik; évenkint 500—600 waggonrakomány árut állítanak elő. III. A mölki apátság „margittai" gazdasága. Ez a kiállítás nem nagy, de annál érdekesebb, mert a gazdaság múltját és jelenét, az alagcsövezés előtti és utáni időben mutatja be írásban és képben. A biharmegyei „margittai" gazdaság talaja kötött agyag, mely a bő forrásvizek s magasra emelkedő altalajviz folytán tulnedvességben szenved, sőt a mélyebb helyeken mocsaras s vadvizes volt olyannyira, hogy a földek jelentékeny része üzembe sem volt vehető. Az elmocsarasodott s savanyu füvet termő rétek, alig adtak egy kis használható takarmányt, a szántóföldek pedig nehezen s rosszul munkáihatók, igen bizonytalan termésüek voltak; a gazdaság nemcsak hogy jövedelmet nem adott, de maga magát is alig volt képes fentartani. k a l á szosoknál egyebet jóformán nem termett s ezek is minimális terméseket adtak. Ez volt a gazdaság képe a 80-as években. Jelenlegi képe már egészen más. A z uradalom mostani igazgatójának Hirschmann Konrádnak legelső dolga volt, egy alagcső gyárat, (mely azóta tégla s czementgyárra alakult át) felállítani, s a gazdaságot alagesövezni. A földek most már mind alagcsövezve vannak, a mocsaras, vadvizes helyek teljesen eltűntek, helyüket édesfüvet termő rétek s szántóföldek foglalják el. Hogy ezen munkálattal kapcsolatban, a fokozott trágyatermelés s talajmiveléssel a földek termőképessége .mily óriási mérvben fokozódott, kitűnik következő statisztikai adatokból: Hektáronkinti termés: az alagcsövezés előtt i l évi átlftgbai 6 évi átlagban li e k t (c l i t e r • 22.76 : rozs . . . . 11-03 19-14 őszi á rpa . . 12-83 22-19 zab . . . . 12-83 26:01 csövess tengeri 2967 7006 6*40 hűvel:pesek . . 10 80 A földek tehát 11 évi átlagban a kalászosoknál kótszerannyi, a tengerinél háromszorannyi termést adnak, mint előbb, ezen kivül pedig a termelés a sörárpa, hüvelyesek, répa, lóher, luczerna s csalamádó sikeres mivelésével sokkal változatosabb lett. A z ezzel arányban fokozódó állattenyésztéssel kapcsolatban pedig az a gazdaság, mely azelőtt csak tengődött, tekintélyes tiszta jövedelmet ad, mint erről a 20 év - óta vezetett számadásokból meggyőződhettem. A z alagcsövezéssel nemcsak a termőképesség fokozódott, hanem a tényleges termőterület is 529 holddal nagyobbodott, melyből azelőtt 290 [hold teljesen hasznavehetetlen volt. A z összes költségek 11 év alatt 25,590 frtot tettek ki. A z állatállomány 11 év óta 27 drb lóvak 242 szarvasmarhával, 1828 bikával s 50ő darab sertéssel szaporodott s ezzel a trágyaprodukezió is tetemesen növekedett. A z alagcsövezésen kivül, a természettől fogva hideg s nehezen munkálható agyagtalaj trágyázására is nagy gondot fordítanak. Miután a terület 2 /s-ad része szántó s Vs-ad része természetes kaszáló, a bő széna terméssel nagy mennyiségű trágya jut a szántóföld javára. Ezenkívül a szántőföld 25%-ka pillangós virágú növényekkel van bevetve. A szemes termények (buza, rozs, árpa, zab tengeri) 67'75%-et tesznek k i ; ebből eladásra 36*5% kerül, a többi a gazdaságban használtatik fel. A szántóföldi takarmány (lóbab, répa, csalamádó, luczerna,
92. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM. vörös here s fehér here) 32'25%-ot tesz, melyből 26*5% légenygyüjtő növény. Növekedik még az évi trágyamennyiség 1500 q. vétel utján beszerzett s 2500 q. cselédség! trágyával, továbbá 4000 q. komposzttal a,zenkivül Thomás-salakkal ós mészszel. Évenkint trágyázás alá kerül a szántóföldnek 16%-a marhatrágyával, 7'2%-a Thomássalakkal, 4 ' 1 % - a mészszel. Egy-egy tábla 10 év alatt kap egy igen erős (450 q), egy erős (300 q) trágyázást, egymeszezést s egy foszfortrágyázást. A vetésforgó a norfolki négyes alapján van összeállítva. Répa után tavaszi (árpa), here után buza; csalamádó után lóbabó, lóbab után buza, kapások után tavaszi, korai tengeri után gyakran rozs. A foszfortrágyát a tavaszi árpa kapja a beléje vetett here miatt; a lóbabot rendesen meszezik. A csalamádó igen erős trágyába, a tengeri erős trágyába kerül. A fehér vagy kúszó here egy kaszálást s legelőt ád, őszi vetése is jól sikerül, mely esetben rozszsal vetik. A luczerna védnövényeül zabos bükköny szerepel igen jó eredménynyel, csakhogy a zabos bükkönyt ez esetben korábban kell vágni. A lóbabot géppel vágják s nyomtatással csépelik. A hideg s későn bevethető földre való tekintettel, korai székelyt s cinquantinót termesztenek; a tengeri közé pedig tököt, vetnek olyformán, hogy a tengeri vetése alkalmával 1—1 tökmagot dobnak a csővezeték kifolyó tölcsérébe. A z állattenyésztés a szarvnélküli fésüsgyapjas juhászatból, növendék állattartásból s hizlalásból áll. A sertéshizlalók berendezése igen praktikus ; a takarmányfőzőkből a moslék, csövek s csapok segélyével egyenesen a vályúkba vezettetik; az alagcső-vezeték egyrésze ugy van berendezve, hogy a sertésitatókat s usztatókat önműködőlég folyton friss vízzel látja el. A majörépületek és istállók mind mintaszerűek, a rend és tisztaság pedig valóban páratlan. A cselédség fogata, szekere, kocsija, szerszáma, ekéje stb. mind megszámozva, számozott helyen áll. A filloxera által elpusztult hegyi szőlők regenerálása most van folyamatban; eddigelé 24 hold van beültetve, részint amerikai alanyokra ojtott, kész nemesitett gyökeres vesszőkkel, részint zöldojtással. A felújítás s kezelés valóban mintaszerű. A talaj előkészítése alkalmával a zöldtrágyául szereplő vörösherét 80 cmre leforgatják s a még őszszel előkészített ültető lyukakba érett trágyát tesznek. A már beültetett területet rendesen trágyázzák" oly módon, hogy.-ez istállótrágyát őszszel , a sorok közé húzott árkokba rakják; ezenkívül nagy mennyiségű töreket használnak a talaj kötöttségének mérséklésére. A szőlőhegy szintén alagcsövezve van, a viz pedig arányosan elosztott kutakban gyűjtetik össze. A margittai uradalom például szolgálhat arra, miképpen lehet munkával és szakértelemmel, kedvezőtlen viszonyok között is fényes sikereket elérni. K. K.
IRODALOM. Valuta líiuitítalIizmus. A nagyközönségnek irta: Bálint Imre. A nagy arányokban megindult agrármozgalom sok oly kérdést hozott a felszínre, a mely a nagy közönség előtt eddig teljesen ismeretlen volt s a melyekről abban a hiszembén volt, mert ugy informálták, hogy azokhoz miköze sincs. Még a gazdasági egyesületek közül is nem egy nyilatkozott igy a kiegyezés kérdésében, hogy az nem reá tartozik. Persze nem reá tartozik, ha nem tud hozzá. De épp ez a baj, hogy a gazdaközönség a tulajdonképpeni
92. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER Hö
Ü.
nagy kérdésekkel, a melyek miként való mely az esővizet és tavaszszal a hóiét vezeti eldőlésétől évtizedekre kihalólag országok le. Ezen ér nyáron át kiszárad. Miután ezen sorsa függ, nem törődik. Nem törődik pedig ér nagyobb területet foglal el, szeretném azt azért, mert azoknak nagy horderejét mérle- kosárfonó fűzzel beültetni. gelni, lényegét felfogni nem tudja, mert nem Kérek szives felvilágosítást arra nézve, tanulta. Innen a törekvés, hogy a mit a mely nemű füz lenne e czélra a legjobb, hol tanitás elmulasztott, azt most igyekezzünk lehet azt beszerezni és milyen áron ? Mely népszerűsíteni. Ez az agrármozgalom első idő legjobb az ültetésre, és mily távolságfeladata, a nagy közönséget a fontos napi- ban ültetendő egymástól a füz, hány év kérdések lényegével megismertetni. Ha ez múlva haszonképes? sikerül, akkor győzött az agrárizmus. E Saágh. 0. V. czélzatból látott napvilágot Bálint könyve, 335. kérdés. Fiatal élő csukákat hol mely a jelen két legjelentékenyebb s állanszerezhetnék jutányos áron, s lehet-e, mig dóan felszínen levő kérdésről a valuta és ezek megnőnek a pontytavakban a csukát bimetallizmusról óhajtja tájékoztatni a nagy patakhallal vagyis pozsárral helyettesíteni. közönséget. Dicséretére legyen mondva, Dózna. V. T. Cy. hogy a szerzőnek ez fényesen sikerült, mert 336. kérdés. Csépeseim eddig fejenként röviden a laikus által is könnyen megérthető modorban ismerteti a két napikérdés egy-egy hold kukoricza-földet kaptak, a lényegét, a melyeknek ismerete nélkül nem melyért tartoztak minden egyes hold után csak szaklapot, de napilapot sem vehetünk tiz hold takarmányt kasz álni, szekérre rakni és a behordásnál segédkezni. Ezentúl kakezünkbe. száló gépekkel szándékozom dolgoztatni ; A kis füzetet épp ezért melegen ajánljuk csépeseimnek tehát csak a lógereblye utáni a nagy közönség figyelmébe, a melynek munka marad, u. m. a petrenczézés, szekérre, szánva van. Mert a szerző megfelelt köte- pajtába, padlásrarakás: kérdem tehát hány lességének, a midőn a füzetet megírta s közre holdnyi munkát követelhetek most viszobocsájtotta. A füzet megszerzése és átolva- nyítva az előbb teljesített munkához ? sása a nagy közönség feladata, a melynek a. z. r. annál könnyebben felelhet meg, mert a kis 337. sz. kérdés. Szeszmoslékkal hizlalt oktáv alakú s 50 oldal terjedelmű füzet ára csak 1 korona s megrendelhető bármely könyv- marháknál mivel lehet az alomszalmát legkereskedés utján, vagy a pénz előzetes be- olcsóbban pótolni, és mily eljárással lehet a küldésével az OMGE. titkári hivatalánál is. szalmával legjobban takarékoskodni. Bátorkesz. M. K. A füzet tartalma: Valuta. Arhanyatlás és okai. A mai gabonaáremelkedés. Forgalomban levő pénzmennyiség. Jegybankok Feleletek. készletei. A pénz szaporítása. Bimetallizmus, papirvaluta. A két fém értékviszonyának Genyet ürítő tögy. (Felelet a 331. kérállandósága. Nemzetközi kereskedelem. Ar- désre.) Kérdésttevő tehene valószínűleg már bitrázs. Váltók forgalma. A reláezió felállítá- akkor, mikor még vemhes volt, valamely sakor a reláezió tényleg is beáll. Az érték okból tőgybántalmat kapott s leellés után állandóságának és a valuta nemzetköziségé- azért nem tőgyelt meg. nek előnyei.. Minden valutareform terhek A hosszas és erőteljes fejési kísérletek és jólét eltolása. Carey a pénz mennyiségé- csak rosszabbították a bajt, megsértették a nek hatásáról. A magyar valutarendezés. A tőgyállományt s genyedő tőgylobot idézvalutamozgalom ma. a. tek elő. Élelmiczikkek kezelése és szállítása. Nem lehetetlen, hogy jelenleg genyA „Magyar Gazdák Vásárcsarnok-Ellátó- tályog van már a tőgyben, amely felmetszés Szövetkezete" egy kis füzetben kiadta „Az nélkül alig fog gyógyulni, s az öreg állatélelmiczikkek kezelésére, csomagolására és szállínál oly állapotot hagy vissza, hogy tejelni tására vonatkozó utasítások" czim alatt mind- nem fog. azon tudnivalókat, melyeket a központi váNem-e tőgytuberkulózis forog fenn, az sárcsarnokba értékesítés végett beküldendő igy meg nem Ítélhető, de nincs kizárva, élelmiczikkeknél figyelembe kell venni, hogy azért mindenképpen indokolt állatorvos tanáazok a piaczi szokásoknak megfeleljenek és csát kikérni, vagy az állatot — tekintettel ezáltal lehető legjobban legyenek értéke- egyfelől öreg korára, másfelől arra, hogy síthetők. kielégítő tejelés ugy sem várható többé tőle, Mi. Tárgyalja az általános részben az el- — kimustrálni. adás módját, a czimzést, szállítást, csomaMéhhüvely-kifordulás. Félelet a 332. sz. golást és felszólamlást, a különleges részben kérdésre. Üszője azért erőlködik s ilyenkor pedig egyenkint azon eljárást, amely a friss méhhüvelye azért fordul ki, mert vagy behus, élő baromfi, leölt baromfi, vad, szár- lülről, vagy kívülről méhét valami összehúnyas vad, tojás, élő halak, rákok, tej, vaj, zódásokra izgalja. Igy pl, a mell- és hastejszín, turó, sajt, méz, különféle gyümölcs, üregnek bármily okból való megszükülése. spárga, burgonya, hagyma, ugorka, káposzta- Időszakonként fellépő dobkór vagyis felfúfélék ós egyéb zöldség, száraz hüvelyesek, vódás. A méhre ható anyagok, pl. anyarozs. bor és házilag készült pálinka, likőr és A hüvely izga'ottsága pl. a beléfolyó bélsárcognac, ásványvíz beküldésénél követendő. tól, az alomból bejutó mocskoktól. FogéEzen „ Utasítás"-t a szövetkezel minden egyes konynyá teszi az állatot e bajhoz a veletagjának ingyen küldi meg a Magyar Gazdák született hajlam és a lejtős állás. Vásárcasrnok-Ellátók Szövetkezete. Bár nem értem, hogy miért nem fordul tanácsért állatorvoshoz, a ki helyben tüzetes vizsgálatott ejtve a körülményekhez képest legalkalmasabban tudna beavatkozni — megLEVÉLSZEKRÉNY. jegyzem, hogy a gyógyítása következőkben állhat. Ha állatja hátrafele lejtősen állana, Kérdések. emelje meg az állását magasabban rakott 333. kérdés. Kérem a mellékelt növény alommal. Adjon kevésbbé terimés és oly (idei rozsvetés) sásán lévő téglavörös, pete- takarmányt neki, amely felfúvódásra alkalszerü foltok okát megállapítani s azt, vala- mat nem szolgáltat, a gyomrokat és beleket mint esetleges káros voltát s ebből kifolyó- túlságosan ki nem tágítja s igy a has- és lag a védekezési módot is, velem megismer- medencze-üreget nem szükiti. Tartassa tisztetni szíveskedjenek. Dr. B. tán az állat környezetét is gáttája és farka 334. kérdés. A kezelésem alatt levő területét. Mosassa le naponta méhhüvelyét birtokon egy ragyobb ér vonul keresztül, 2%-os kreolinos vizzel.
1647 Ha mindezek daczára a hüvely mégis megint kifordul, alkalmazza az u. n. méhvisszatartó köteléket, mely az „Állatgyógyászat" czimü populáris könyv 116. oldalán le van rajzolva. E könyv beszerzését annál inkább ajánlanom kell, mert ugy látom, hogy kérdésttevő állatorvoshoz nem könnyen juthat. Mi.
Országos mezőgazdasági hitelegylet. A magyar agrár- és járadékbank, mint ismeretes egy országos mezőgazdasági hitelegyletet létesített, mely a középbirtokosok és bérlők hiteligényeit van hivatva kielégíteni. Az agrárbank igazgatósága a hitelegyle"t megalakítása után azon kérelemmel fordult a gazdasági egyesületekhez, mondjanak véleményt ezen hitelegyesületről és alakítsák meg saját vármegyéjük területére a hitelengedélyező bizottságot. A Pest vármegyei gazdasági egyesület a bank ezen kérelmét f. évi julius hóban tárgyalván, a bank igazgatóságát állásfoglalásáról egy átiratban értesítette, melyet a „Köztélek" f. évi 64. számában egész terjedelmében közöltünk. A bank igazgatósága ezen átiratra válaszolva (közölve a „Köztelek" f. évi 66. számában) elosztatni igyekezett a Pest vármegyei gazd. egyesület aggályait s arra kérte az egyesületet, hogy az ügyet újból vegye tárgyalás alá, mely kérelemnek az egyesület igazgatóválasztmánya eleget téve a következő határozatot hozta: A magyar agrár- ós járadékbank Tek. Igazgatóságának Budapesten. A t. igazgatóságnak julius hó 29-én kelt, egyesületünkhez intézett 1551/896. sz. átiratát igazgató választmányunk szeptember 3-án tartott ülésében tárgyalta s annak megállapodásaihoz képest van szerencsém értesíteni, miszerint: Igazgató-választmányunk a hitelegylet czentralizált szervezete ellen felhozott aggályait az igazgatóság eloszlatni ugyan nem volt képes, de elismeri, hogy az ily alapon megalkotott szervezetet mindjárt az alakulás után megváltoztatni nehéz és az igazgatóságnak az alapszabályok azonnali gyökeres változtatásával szemben elfoglalt álláspontját érti és reményli, hogy a gyakorlat úgyis •rá fogja vezetni az agrárbankot azon irány elfogadására, melyet ajánlatba hoztunk s melynek megkezdését a kisebb hiteligények csoportosításával átiratukban kilátásba is helyezik. A mi a kamatlábra, a szavatossági hányad befizetésére, a pótbefizetések mikénti bekövetelésére és az esetleges veszteség mikénti elszámolására vonatkozó szabatosabb rendelkezéseket vagy hézagos rendelkezések kiegészítését czélzó egyéb észrevételeinket illeti, erre nézve szives volt az igazgatóság magyarázatul és felvilágosításul közölni velünk idevágó intenczióit és az általunk nem elég világosnak jelzett helyek interpretáczióját, melyekre csak az a megjegyzésünk, hogy habár ezeket helyeseljük is, még azon esetekben is az a nézetünk, hogy a legjobb intencziók és interpretáczióknál többet ér, ha a- szabályzat ugy alkottatik meg, hogy azt interpretálni vagy miként leendő applikáczióját magyarázni nem szükséges, hanem a szöveg adja meg a felvilágosítást. Ezek előrebocsájtása után igazgató-választmányunk hajlandónak nyilatkozott az agrár-bank által kívánt véleményező testületként szerepelni, illetve azt maga kebeléből olyformán megalkotni, hogy a pestmegyei üzletek lebonyolítására törvényhatóságunk területére egy hitelengedélyező bizottság létesíttessék, mely egyesületünk igazgató-
I \ EMBER HÓ választmányának kiküldött tagjaiból s a pestmegyei kölcsönvevő tagok közül választott tagokból állana s az összes pestmegyei kölcsönügyletek e bizottság ál'tal nyernének elintézést, A bizottság a viszonyokhoz képest tartaná üléseit s a lebonyolítás, (pénzkezelés nyilvántartás stb.) a bank központja által intéztetnék. Ezen szervezet nagyobb költséget nem okozna, mert kiadása alig lenne más, mint a bizottság tagjainak jelenléti dija. Ha az ügy ily módon szervezhető lenne, szükségesnek látnánk, hogy a kölcsönvett összeg 10%-áig váló kölcsönös szavatosság oly módon osztatnék fel, hogy 5 % - í g a tag o k a pestmegyei körzetre nézve, 5 % - i g pedig az országos egyesületre nézve vállaljanak szavatosságot. Kérjük a t. Igazgatóságot, amennyiben közreműködésünkre ily alakban súlyt helyez, hogy velünk e tekintetben a részletek m e g • állapítása czéljából tárgyalásokba bocsájtkozni szíveskedjék, mely esetben megbízottjainkat készségesen fogjuk kiküldeni. Kelt Budapesten, 1896. szeptember hó 3-án tartott igazgató-választmányunk gyűlésének 119/896. sz. határozatából. Pest-P.-S.-Kiskun-vármegye gazdasági egyesülete nevében: Gróf Károlyi Sándor.
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tisztviselői, segéd- és szolgaszemélyzetének nyugdíjszabályzata* 1. §. A z Országos Magyar Gazdasági Egyesületnél állandó fizetés mellett rendszeresített állomásokra véglegesen alkalmazott tisztviselői, segéd- és szolgaszemélyzet tagjai az esetre, ha a szolgálat kötelékéből megválnak és az alól felmentetnek, az alapszabályok X I . és XII. fejezete alapján s az ezen szabályzatban előirt feltételek mellett állandó ellátásra, vagy pedig, egyszersmindenkorra adandó kielégítésre tarthatnak igényt. 2. §. A véglegesen alkalmazottak ezen állandó ellátásának biztosítására 1897 január 1-től kezdődőleg egy nyugdijalapot létesít. 3. §. Ezen nyugdijalap képződik: 1. A z egyesület hozzájárulásából a mely áll: a) az egyszersmindenkorra adományozott néhai id. Darányi Ignácz-féle alapítvány 1000 frtos tőkéjéből; b) az állandó fizetéssel alkalmazottak évi fizetésének évenkint fizetendő 8%-ábóL 2. Az állandó fizetéssel alkalmazottak hozzájárulásából, a mely áll: a) évi fizetésüknek — a lakbért bele nem értve évenkint fizetendő 5 % - k á b ó l ; b) fizetésemelés, vagy magasabb fizetéssel rendszeresített állás elfoglalása esetén, a fizetéskülönbözet 20%-kábóI, mely azonban minden egyes alkalommal csak az első évben fizetendő. 3. Esetleges adományokból és 4. időközi kamatokból. 4. §. A 3. §. értelmében létesítendő nyugdijalap 1897. évi január hó 1-től számítandó 10 éven át érintetlenül marad, s így e 10 év elteltén belül a nyugdijalapból való részeltetésre az egyesület egy alkalmazottja sem tarthat igényt. 5. §. A z egyesület állandó fizetéssel alkalmazottjai közül azok, a kik már az 1897. évet megelőzőleg az egyesület szolgá* Előterjeszti az igazgató-választmány a f. hó 22-én megtartandó közgyűlésen.
latában állottak, ha a nyugdíjjogosultságot biztosító 10 éven belül munkaképtelenné válnak, az esetben, ha legalább 10 szolgálati évük van, elhalálozásuk esetén özviegyük, vagy árván maradt gyermekeik egy évi fizetésük erejéig végkielégítésre tarthatnak igényt. 6. §. A z 5. §-ban biztosított végkielégítés az egyesület folyó kiadásának terhét képezi és azzal a nyugdijalap meg nem terhelhető, s általában a jelen szabályzat értelmében létesítendő nyugdijalap másként, mint a jelen szabályzat keretén bélül senki által nem vehető igénybe. 7. §. 1897. év január hó 1-től számított 10 év eltelte után a nyugdíjazás feltételei a következők: a) Hatósági orvosi bizonyitványnyal igazolt munkaképtelenség esetén az egyesületnél 10 szolgálati évet töltött hivatalnok nyugdijkép kapja fizetésének 40%-át, minden további szolgálati év után pedig 2—2%-al többet. A munkaképtelenséget ugy az igazgatóválasztmány, mint maga a tisztviselő igazoltathatja, mely utóbbi esetben az igazgatóválasztmány jogosult a hatósági orvosi bizonyítványt felülvizsgáltatni; b) ha a szolgálatképtelenség állandó jelleggel bír, a nyugalombahelyezés véglegesen történik, ellenben ha egy évet meghaladó, de csak időleges jelegű szolgálatképtelenség esete forog fenn, csak-ideiglenes nyugalombahelyezésnek van helye s a munkaképesség beálltával az egyesület alkalmazottja munkájára, az alkalmazott pedig ideiglenesen elhagyott állására tarthat igényt. Ha az egyesület a munkaképesség beálltával a volt alkalmazott munkáját továbbra nem igényli, ugy véglegesen nyugalomba helyezhető, de ez esetben nyugdija az egyesület folyó kiadásainak terhét képezi. Ha pedig az alkalmazott a munkaképesség beálltával az egyesület felszólítására állását újból el nem foglalja, ugy nyugdíj, özvegyi nyugdij s neveltetési járulékban egyáltalán nem részesíthető ; c) az egyesület tisztviselő, segéd- és szolgaszemélyzetnek azon tagjai, kik 1897. év január 1-ét megelőzőleg az egyesületnek állandó fizetéssel alkalmazottjai voltak, 1907. év január l - i g nyugdíjra, özvegyi nyugdíjra vagy neveltetési járulékra igényt ugyan nem tarthatnak, de az ezen időpont után bekövetkező esetleges nyugdíjazásnál az 1897. évet megelőzőleg az egyesületnél töltött szolgálati éveik beszámítandók; d) az egyesületnél töltött 40 szolgálati év után az egyesület minden alkalmazottja nyugdíjképpen teljes fizetését élvezi, tekintet nélkül munkaképességére; e) a nyugdíjazás büntetésből nem történhetik s az előző a), b) d) pontokban felsorolt eseteket kivéve, a igényjogosult azt maga sem kérelmezheti; f) az egyesület alkalmazottjai elhalálozása esetén azok özvegyei, ha a házasság a nyugdíjba lépést megelőzőleg 2 évvel köttetett s ha a nő a férjjel közös háztartásban élt, nyugdijkép évenként a férj utolsó évében élvezett s a nyugdíjba beszámítható teljes fizetésének 40%-át kapja. íí) az özvegyeknek nyugdíjigénye megszűnik elhalálozásuk vagy férjhez menetelük esetén; h j az egyesület alkalmazottainak elhalálozása esetén, minden egyes 18-ik évét be nem töltött gyermekük 18 életévének betöltéseig az özvegyet megillető nyugdíjnak évenként Vs-öd részét neveltetési járulékkép kapja, azonban az összes gyermekek által élvezett gyermektartási dij nem haladhatja m e g az özvegyet megillető évi nyugdij 4 /s-öd részétj
Í4.
0 2 . SZÁM. 6-IK ÉVTÓLTÁM, i) a neveltetési járulék fizetésének k ö telezettsége megszűnik a 18. életév betöltése előtt mindenesetben akkor, ha a gyermek akár állami, akár magánjellegű s a neveltetési járulékkal hasonösszegü vagy azt meghaladó ösztöndíjban vagy ingyen neveltetésben részesül, vagy örökbe fogadtatik; j) az esedékes nyugdijat, vagy az özvegyi nyugdijat és neveltetési járulékot egyenlő s előleges havi részletekben az egyesület pénztára fizeti ki a nyugdijat élvező nyugtája ellenében; az egyesület azonban megkövetelheti, hogy a nyugdijat élvező nyugtáját hatóságilag láttamoztassa. 8. §. 1897. év január 1-ét követőleg az egyesület kötelékébe lépő s állandó fizetéssel véglegesen alkalmazottak a jelen nyugdíjszabályzatból folyó előnyökre csakis akkor tarthatnák igényt, ha az egyesület kötelékében 10 évet szolgáltak s ha szolgálatba lépésükkor a 40 éves életkort még be nem töltötték. 9. §. Sem maga, sem pedig özvegye részére állandó ellátásra vagy egyszersmindenkorra szóló kielégítésre igényt nem tarthat azon alkalmazott: a) a ki állásáról önként lemond; b) a ki állását önként elhagyva, felhívás daczára sem tér vissza; c) a ki az igazgatóválasztány engedelme nélkül állandó jellegű hivatalt vállal el s arról felszóllitásra sem mond l e : d) a ki a szolgálat kötelékéből büntetéskép fegyelmi uton elbocsáttatik; e) a ki oly cselekmény elkövetése után, mely a hivatalból való elbocsátását vonja maga után, öngyilkos lesz, megszökik, vagy bármely más okból ezen cselekmény miatt ellene fegyelmi eljárásnak helye nem lehet, mely esetekben azonban a részeltetésből való kizáratás fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondatik ki.
Ha az elbocsátás csak akkor mondatik ki, midőn az özvegy vagy árvák ellátása már elrendeltetett, ezek szerzett joga épségben marad. 10. §. A z állandó ellátás alapját képezi: a) a beszámítható szolgálati időtartam, b) a szolgálatban utoljára húzott javavadalmazás összege a lakbér levonásával. 11. §. A jelen nyugdijszabályzat érvénye kiterjeszkedik az Országos törzskönyv és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége alkalmazottjaira is s az ezek után esedékes nyugdíj-alap hozzájárulást az illető intézmények, illetve alkalmazottaik fizetik és pedig; a) az intézmények hozzájárulása alkalmazottaik fizetése után 10%, b) az alkalmazottak hozzájárulása állandó fizetésük után a lakbért bele nem értve 5 % . 12. §. A nyugdíj-alap fennállásának biztosítása czéljából a jelen szabályzat alapján származó nyugdíjigények csak 8 0 % - i g tarthatnak kielégítésre számot. Ha a nyugdijalap időközben bármikor az 1906. év után annyira megerősödik, hogy a foganatosított számitások a nyugdíjigény százalékának felemelését vagy 100% megállapítását indokolják, ugy a nyugdíjfizetések azonnal a magasabb százalék alapján teljesitendők azoknál is, akik addig a 80%-ra leszállított nyugdijat élveztek. 13. §. Jelen nyugdijszabályzat az egyesület közgyűlése által tíz év elteltével megváltoztatható s a nyugdijalap az egyesület alapvagyonához csatolható a szerzett jogoknak érvényben tartása s kielégítése mellett. 14. §. Ezen nyugdijszabályzat alapján létesítendő nyugdijalap kezelésével s a szabályzat rendelkezéseinek végrehajtásával az igazgató-választmány bizatik meg.
92. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
Intranzigens merkantilizmus. A L l o y d kereskedelmi társaság kereskedelmi szakosztálya november 12-én ülést tartott, melynek tárgyát a kereskedelmi miniszter által tervezett börzereformra vonatkozó hivatalos k é r d ő p o n t o k megvitatása képezte. Ez a tárgyalás fölötte épületes képet nyújtott a börze urainak gondolkodásáról. N e m volt az egyéb a szitkolódzás és indulatos kifakadások ö z ö nénél, a melyekből egy eszme kristállizálódott ki és ez az, h o g y a b ö r z é n e k az intranzigens merkantilizmus álláspontra kell helyezkednie, mely a gazdákat a b ö r z é n csak akkor tűrheti meg, ha magukat szó nélkül kifosztogatni engedik. És ezen kifosztogatás érdekében a b ö r z é n e k elleneznie kell m i n d e n reformot, a mely a b ö r z e üzelmeinek megszüntetésére alkalmas volna. Szerintük a gazdáknak s e m m i közük a b ö r z é h e z . Mi éppen az ellenkező v é l e m é n y e n bátorkodunk lenni, a mint e z e n az állásp o n t o n van m a már minden józanul g o n d o l k o z ó , közállapotainkat figyelemmel kisérö és közgazdasági visszás állapotaink o n segiteni akaró egyén, a társadalmi és kereseti osztályoknak bármelyikéhez tartozzék is. Ehhez a z o n b a n egy kissé m a gasabb n é z p o n t szükséges, mint a minőt a L l o y d társaság egyes tagjai tegnapi tárgyalásukkor elárultak. Egyébként n a g y o n j ó l van ez igy, h o g y a farkas panaszkodik a bárányra, h o g y a tőle elfolyó patak vizét megzavarja, annál eklatánsabbul tűnik ki a mi igazságunk, melynek győznie kell és annál teljesebb lesz ez, minél ellenszenves e b b magatartást tanusitanak az ü z l e teikre féltékeny börziánerek. A z épületes ü'lés lefolyása a következő volt: A Lloyd-egyesület kereskedelmi szakosztálya ma Tschögl Henrik elnöklésével ülést tartott, melynek czélja a börzeankétra kiküldött két tagnak. Neumann Sándor dr. ós Weisz Bertold orsz. képviselőnek informácziót adni a börzeankéten való állásfoglalásra nézve. A jegyzői tisztet Klein Gyula tölti be. A z ülés vitával kezdődött, mely arra irányult, hogy a választmány e két tag delegálásával egyáltalán nem cselekedett a jelenlévők kívánsága szerint, mert sem Neumann dr., a ki ügyvéd, sem Weisz Bertold, a ki kereskedő és nagyiparos, nem képviselheti joggal a börze érdekeit, s azt tartották volna szükségesnek, hogy a két küldött közül egyik az értéktőzsdéről, a másik az árutőzsdéről legyen. E kérdés fölött azonban csakhamar napirendre tértek, mert ez állítólag nem volt a fölvett vitakérdések között, s a Ballay-féle kérdőpontok vitatásába fogtak. A z első szakasznál, mely a börzetörvény létesítéséről szól, Steiner József ügynök szólalt föl, s az egész reformot feleslegesnek jelenti ki. A reform agrár vívmány, mely a börze ellen, az igazságtalanul vádolt és becsmérelt börze ellen irányul. Miután a börze teljesen egészséges és az a mit az agráriusok mondanak, tiszta rágalom, a reformra semmi szükség nincs. Egyébiránt nem érti a kormány eljárását, hogy az ügynököket nem hivták meg az ankétra. Pap Dávid dr. osztozik Steiner véleményében, hogy a börzét ért agrárius támadások tisztán vak lárma, de jónak tartja a
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO reformot, melytől nincs mit félni, mert ezzel ezt a vak lármát elnyomhatjuk s alaptalannak bizonyíthatjuk. Politzer Kornél azt tartja, hogy az egész börze senkit sem érdekel, mert az mindegy, akár billiárdozásra társulnak az emberek, akár börzejátékra. A mi a nagyközönséget érdekli, az a jegyzés és kotirozás. Ezeket ellenőrizze az áliam, de különben ne bántsa a börze teljes autonómiáját. Sehlesinger Pál szükségesnek tartja, hogy az agráriusoknak világba szórt hazugságai megczáfoltassanak. A börze autonómiájára vonatkozólag a vélemény határozottan a mellett szól, hogy az autonómiából egy vonalnyit sem szabad engedni. A börze vezetőségének pontjainál Weisz Bertold ismerteti véleményét, melyet az ankéten elő fog adni. Szerinte a börzén csak azok lehetnek a tanács tagjai, a kik a tőzsde tagjai, s csak azok választhatnak, a kik a a tőzsde tagjai. Igy ki van zárva, hogy a tanácsba akár gazda, akár iparos tagokat választhasson, vagy küldjön be, akár hogy gazda vagy iparos a tanácsba mintsem tőzsdetag bejusson. Klein Gyula megjegyzi, hogy a tőzsde a nyolczvanas években hozott egy határozatot, mely szerint a tőzsdetagok közé 5 gazdát küldhessen az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, mely akkor Korizmics elnök alatt működött s a börzével eziránt tárgyalásokat folytatott. Egyébiránt biztositja a jelenlévőket, hogy az agráriusok nem olyan vadak, mint a hogy festik őket s hogy az érintkezés a gazdákkal mindkét félre kellemes volna. Steiner József kijelenti, hogy nem használhatja a gazdákat a bizottságban, mert nem értenek a börzeügyekhez s ő nem bizhatja vagyonát esetleg olyan bíróra, a ki nem ért a dolgához. Egyébiránt nem tartja szükségesnek a gazdákat kímélni, mert ők sem kímélik a börzét. Felolvas Széchenyi Imre grófnak a nemzetközi agrárkongresszusról tett jelentéséből egynehány passzust, mely a kartelben egyesült nagy tőke, s a börze ellen irányul. Szól róla, hogy a nemzetközi kongresszuson senkinek sem jutott eszébe védelmébe venni a börzét, pedig voltak ott olyanok, a kiktől ezt elvárhatták volna. Ezután többen szólaltak föl a börze autonómiájának védelmére és kijelentik, hogy a mai állapotokból semmit sem szabad engedni. Pap Dávid dr. figyelmeztet arra, hogy a mai agrárius tendenczia mellett hiába helyezkednek az intranzigens álláspontra, mert az bizonyos, hogy azon az ankéten a börze jogait okvetetlenül meg fogják nyirbálni. De azért helyesli ezt az intranzigens álláspontot. Mert az agrárius közvélemény már ma is gyöngült és nemsokára lefelé fogja- venni útját, s ha az agráriusok agitácziója megszűnik, mindent visszakaphat a börze, a mit elvettek tőle, de a mit maga adott oda, azt soha sem. Azért minél kevesebbet kell önként oda adni. Auer Róbert sem annak nem barátja, hogy a gazdasági egyesület beküldjön tagokat, sem annak, hogy a mint többen ajánlották, a gazdák tagul lépjenek be a börzére, s ezek közül például ötöt kelljen a tanácsba választani, mert ez esetben is elveszhet a választási jog gyakorlása, ha csak öt gazda lép be a börzére. Sehlesinger Pál kérdezi az elnököt, vájjon mi az értelme a mai értekezletnek. Köteles-e a két kiküldött magát az adott utasításokhoz tartani. A z elnök kijelenti, hogy az ülés csak informatorius jellegű, a két küldött előtt megvitatják a tárgyat, s ha esetleg az ülésnek valami óhaja van, azt jegyzőkönyvbe veszik, s a választmány elé terjeszthetik. Weisz Bertold tiltakozik az ellen, hogy ő
14.
1649
néki utasítást adjanak; Ő a maga véleményét fogja előadni, s azért ismerteti ma is az álláspontját, hogy hozzászólhassanak, s ő esetleg, ha meggyőződik egy vélemény helyességéről, kész megváltoztatni álláspontját. A börzetagságra vonatkozólag Weisz Bertoldnak az a véleménye, hogy a tőzsdének tagja csak az lehet, a ki a tőzsdén űzött üzletek valamelyikével foglalkozik. Ezt a véleményt többen helytelennek tartják, mert nem lehet tisztán distvingálni az üzleti köröket, s például a börzéről nem lehet kizárni azt a tőkepénzest, a ki talán tegnap foglalkozott ilyen üzlettel, ma meg nem, s holnap talán ismét fog foglalkozni. A szakosztály a mellett marád, hogy bárki lehessen a tőzsde tagja, a kinek feddhetetlen előélete van, s a szükséges vagyoni szolidaritással rendelkezik. A mi a tagok ajánlatát illeti, azt Weisz Bertold szükségesnek tartja, de minden felelősség nélkül s igy minden fegyelmi büntetést, mely a tervezetben proponálva van lelkiismeretlen tagajánlók megfenyitésére, elejtendőnek tart. A fegyelem kérdésénél Weisz Bertold az eddigi állapot fentartását tartja helyesnek, azzal a különbséggel, hogy külön fegyelmi biróság volna szervezve. A felszólalók többségének óhaja az, hogy a fegyelmi hatalom mindenkire kiterjedjen, a ki a tőzsdén megfordul, tehát nemcsak a börzetagra, hanem újságíróra, napi jegyes látogatóra stb. is. Weisz Bertold a színleges felmondást, mely nem is létezik, nem tartja büntetendőnek. A z elnök az előtehaladt időre való tekintettel az ülést bezárja s a kérdőpontok további tárgyalását a jövő ülésre halasztja.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma:
Oldal Meghívó. — Figyelmeztetés .. — ... 1689 1639 Sertéskivitelünk akadályai. Vass Jenő. ... Országos mezőgazdasági hitelegylet. Gr. K. S. 1647 Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tisztviselői, segéd;- és szolgaszemólyzetének nyugdijszabályzata. — 1648 Intranzigens merkantilizmus. 1649 Tárcza. Őszi hajtás az erdőben. Bársony István. 1640 Gazdasági növénytan. Rozsdás őszi vetés. Mezey Gyula.— ... ... ... ... 1641 Növónykórtani állomás. Dr. Schüberszky Károly. 1644 Gazdasági gépészet. A petroleum-eke. Ifj. Sporzon Pál ... 1614 Ezredéves kiállítás. Hazai gazdaságaink a kiállításon 1645 Irodalom. Valuta-Bimetallizmus. ... ... 1646 Levélszekrény 1647 Vegyesek 1649 Kereskedelem, tőzsde. 1651 Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Heremagvak plombozása. — Szeszüzlet. — Éielmiczikkek a budapesti hetivásáron. — Budapesti takarmányvásár. — Állatvásárok : Gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti 1 szurómarhavásár.— Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül) 1652 Szerkesztői üzenetek 1652 Megbízatások. A földmivelésügyi miniszter Fest Sándor szepesváraljai lakost Szepes vármegye szepe3váraljai járására nézve, Albersz Vilmos fridmani és Kórnhauser Ignácz nagy-lipniki lakosokat Szepes vármegye szepes-ófalvi járására nézve, Szkrkanek Rezső palocsai lakost Sáros vármegye felső-tarczai járására nézve, Strauss Flórián döbronaki lakos plébánost Zala vármegye alsó-lenevai járására nézve, ifj. Sclmllerus Ferenez márpodi lakost Szeben vármegye uj-egyházi járására nézve, Sövegjártó Kristóf szent-miklósi lakost Vas vármegye németujvári járására nézve, Bartalis József olaszteleki lakost Udvarhely vármegye homoródi járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. Házasság. Lukciehirh Jenő, gr. Pálffy János feketevizi uradalmának intézője oltárhoz vezette Klein Roderiok pudméí'ici intéző leányát, Paulát,
1644
Az OMGrE. tisztikarának nyug-
d i j s z a b á l y z a t á t lapunk jelen számában az igazgató-választmány által elfogadott szöveggel egész terjedelmében közöljük, melyre külön is felhívjuk az OMGE. tagjainak figyelmét. Rendelet a hizlaldákból kikerült szarvasmarhák marhaleveleinek kiállítása tárgyában. A földmivelésügyi miniszter arra való tekintettel, miképp ismételten előfordult, hogy a hizlalókból kikerült szarvasmarhákon a vágóhídon megállapított ragadós betegségek esetén az illető állatokra felmutatott marhalevelekkel sem az állatoknak származási helyét, sem pedig azoknak azonosságát helyesen megállapítani nem lehetett s ebből kifolyólag az észlelt ragadós betegségnek eredete a legtöbb esetben nem volt kinyomozható, a multhó folyamán egy rendeletet adott ki e visszás állapot megszüntetése czéljából. A rendelet lényege az, hogy a hizlalásra szánt szarvasmarhának behajtásáról vett jelentés alapján a községi elöljáróság intézkedni tartozik, hogy a községi marhalevélkezelő haladéktalanul a hizlalóban megjelenjen és az újonnan beállított marhának minden egyes darabjára vonatkozólag különkülön pontosan állapítsa meg azt, hogy melyik állatra, melyik marhalevél vonatkozik. Az azonosság megállapítása után a marhalevélkezelő jelenlétében az állat jobb szarva az illető hizlaló folyószámával beégetendő s ezen számot a marhalevélkezelő a marhalevél megfelelő rovatába ott helyben bejegyezni tartozik. A hizlalótulajdonosok kötelesek bevásárlóikat arra utasítani, hogy már a bevásárlás alkalmával oly jegyzeteket készítsenek maguknak, melyeknek alapján biztosan megállapítani lehessen, hogy melyik marhalevél melyik állatról szól. E rendeletre vonatkozólag egy marhahizlalással nagyban foglalkozó gazdatársunktól a következő levelet vettük : Tekintetes szerkesztő ur! Szíveskedjék a hizlaldákból kikerült szarvasmarhák marhaleveleinek kiállítása tárgyában legutóbb kiadott rendeletet átolvasni s megmondani nekem, miként tegyünk eleget az abban foglalt intézkedéseknek, vájjon kinek a költségén és kinek a fuvarján jöjjön ki pl. hozzám (őszszel és tavaszszal járatlan utakon) a tőlem 18 kilométernyi távolságra lakó marhalevélkezelő, a járlatot azonosítani, azt 6 hónapig vagy 8-ig őrizni és eladásnál azonosítani és ha a vásáron ón pl. megveszek egy oláhtól 2 ökröt, behajtom az általam bérelt házamba, adok néki foglalót, feljegyzem a bárczájára a számot, akkor elmegy átíratni a passzust, este előhozza, kifizetem (jegy egy ökrön sincs) most már ón elküldöm az ökröt olyan helyre, ahová csak 2 hónap múlva megyek, a járlatokat a vasút összefűzi, ki állapítja azt meg, hogy melyik ökörre, melyik járlat szól. Hogy jegyezhetem én meg egy vásáron (ha koncedálom is, hogy pl. égetni lehet a számot már a vásáron, mert a festéket lemossa az eső) a marhát, egy szabad álláson, vagy karámban, mikor némelyik ugy megvadul, hogy közelíteni se lehet hozzá. Mi történik azokkal az ökrökkel, amelyeket t orjukorukban veszünk, össze-vissza cseréljük és 13, 14 év múlva, mint kiérdemült mustrát elakarjuk adni. - Ugyan kérem szeretettel adjon tanácsot, miképp teszünk eleget a rendeletnek, mert ha azt be nem tartjuk, szigorú büntetésnek vagyunk kitéve. Tanácsadás helyett ajánljuk fenti érveket a földmivelésügyi miniszter ur figyelmébe, kérve e rendelet módositását, vagy visszavonását, mert azt betartani a legtöbb gazda valóban képtelen. A pozsonymegyei gazdasági kaszinó közgyűlése. A tavaly megalakult pozsonymegyei gazd. egyesület mely a gazdasági érdekek előmozdítását, ezzel kapcsolatban
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 14. gazdasági ós közgazdasági kérdések megvitatását tűzte ki feladatául, f. hó 15-én tartja rendes közgyűlését. A közgyűlés programja következő. Elnöki megnyitó tartja gróf Pálfí'y István. Az ügyvivő titkár jelentése. A végleges tisztikar megválasztása. Cserháti Sándor, magyaróvári gazdasági akadémiai tanár előadása a „termelendő növény
92.
SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
igazgató, kinek kalauzolása mellett tekintették meg a hires tatai várat, parkot, versenyistállót, kutya kennelt stb. A társaság az esti gyorsvonattal jött csak vissza a fővárosba igen kedves és tanulságos emlékekkel gazdagon. Gazdasági gépek behozatala Magyarországba. Daczára a gazdasági gépgyárak folytonos szaporodásának, Magyarországba Frigyes urad. igazgató előadása a „Thomasz- még mindig nagyszámú gazdasági gépet salak, vagy Szuperfoszfát ?"-ról. Indítványok szállítanak be a külföldről. Az orsz. statiszés elnöki zárszó. tikai hivatal kimutatása szerint 1895-ben A magyar-óvári m. kir. gazd. akadémiai pénzértékben kifejezve következőleg alakult hallgatók gazdasági egylete f. hó 10-én szak- a kivitel és a behozatal: estélyt tartott. Jelen voltak: Hensch Árpád behozatal kivitel tb. elnök, dr. Kosutány Tamás, Cserháti forintokban Sándor, ÍHezey Gyula tanárok és Rázsó Imre gőzcséplőgépek . . . . 620,955 113,946 segédtanár. Schulpe Alfonz egyleti elnök „A cséplőgépek lóerőre . . 225,284 12,245 gazdasági válság és a IV. országos gazda- kézi cséplőgépek . . . 93,018 13,530 kongresszus" czim alatt felolvasást tartott, járgányok 94,560 6,553 melyért a gyűlés Hensch tb. elnök indítvá- arató és kaszálógópek . 180,240 22,800 nyára jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. vetőgépek 487,148 33,920 Ezután Seyfried Károly II. é. hallgató vita- gabona- és lóherrosták . 349,380 172,240 kérdést vezetett be „Gazdatiszti kvalifikáczió" trieurök 101,320 75,675 czimmel, mely élénk és eredménydus vitára ekék 582,360 88,150 adott alkalmat. A tagok nagyszámú hozzá- ekerészek 545,376 101,684 szólásán kívül dr. Kosutány, Cserháti, Mezey gőzekék és gőzekerészek 93,870 2,720 és Hensch tanárok is kifejtették nézeteiket, szecskavágók . . . . 528,822 39,728 de mivel a vita befejezhető nem volt, annak répavágók 44,233 2,296 folytatása a jövő szakgyülósre határoztatott. tengerimorzsolók . . . 49,197 5,148 Tatai halászat. Landgráf János halászati széna- és szalmaprések . 17,974 8,880 felügyelő szakvezetése alatt az OMGE. tag- kazalozógépek . . . . 64,820 11,403 jaiból egy kis társaság rándult ki f. hó daráló és egyéb gazda10-én Tatára a gróf Eszterházy Miklós-féle sági gépek . . . : 201,670 22,815 hires 840. k. holdas halgazdaság megtekinÖsszesen . . . 4.280,227 732,532 tésére. A kirándulás érdekességét tanulságos volta mellett fokozta azon körülmény, hogy A behozatal legnagyobb a gőzcséplőgépeképp e héten folyik a lehalászás, a halaratás. nél, ezenkívül arató és kaszálógópek, vetőA halgazdaság ismertetve volt lapunkban, de gépek, trieurök, rosták, gőzekék, széna és ezért főbb vonásokban való ismertetése nem szalmaprések, ekék, ekerészek, szecskavágók, lesz fölösleges. A halgazdaság jelenben répavágók, darálógépek szintén igen nagy 840 kat. holdat ölel fel, de a kiválóan szeren- mennyiségben szállíttattak a külföldről csés fekvés és vizgazdaság a halgazdaság hozzánk. A behozatal főleg Németország és további fejlesztését teszi lehetővé. E 840 kat, Ausztriából történik és pedig leginkább hold több kisebb tenyósztavat és egy 420 Cseh- és Morvaországból (Bécs, Bubna, kat. hold területű hizlaló tavat ölel fel. A Prerau), kivitelünk még igen kicsinynek kisebb tenyésztavakban kétéves korukig mondható s eddig leginkább a Keletre irámaradnak s mint ilyenek kerülnek a nagy nyult; az ujabb időkben azonban Oroszhizlaló tóba, hanem mint háromévesek országba kezd az exportunk főleg gőzcséplőeladatnak. Az évi haltermelés 400—450 mm. gépekből nagyobb arányokat ölteni. hal, mely a helyszínén átvéve mmként Az amerikai elnökválasztás következ70 frton értékesül. Tekintve tehát, hogy a ményei. Az amerikai elnökválasztási harcz kezelési költségek holdanként 4—5 forint által felkavart hullámok daczára a választás között váltakoznak a halgazdaság 24—26,000 esélyei eldőltónek, nem igen csillapodnak és forintot jövedelmez évenként. A tenyész most különösen azoknak a hatásoknak a anyagot a ponty és süllő adja, de van ezen- mérlegelése foglalkoztatja a közvéleményt, a kívül csekély mennyiségben csuka, harcsa melyeket Mac Kinley elnöksége okvetlenül és keesege is. A folyó évi lehalászást ki- előidézni fog. Ma,c Kinley megválasztatásáválóan érdekessé tette azon körülmény, hogy nak az Egyesült-Államok közgazdasági via mult évben a hizlaló tó halmennyisógének szonyaira és az általános helyzetre nézve csak fele halásztatott le, ugy hogy az idén legsúlyosabb következménye, hogy az ő győ700 mm. halat remélnek. A kiránduló társa- zelme a szószoros értelmében a kizsákmáság ép akkor érkezett a helyszínére, a mikor nyolás politikájának győzelmét jelenti. A a buzóhálóval partot értek s kezdetét vette A magánmonopóliumok a kartelek, kornea halak kimerítése. A huzóhálóban szakértők rek, trüsztők és ringek által már eddig is becslése szerint 150 mm. hal volt s tényleg valóságos csapását képezték az Egyesülta halak kihalászása és osztályozása délelőtt Államoknak, mely ellen nem használtak az 10 órától sötét estig tartott. Impozáns lát- 1890-ben hozott törvények sem. Ezek a moványt nyújtott az az óriási haltömeg, mely nopóliumok ezentúl a kapitalizmus érdekétöbb mint 10,000 forint értéket képviselt. A ben még nagyobb mértékű védelemben fogkimerített halak faj és nagyság szerint osz- nak részesülni, mert a republikánusok nem tályozva lemázsáltattak s a vevő által csak elnököt, hanem megfelelő képviselőhákocsikra rakva a raktárba szállitattak, honnan zat is választottak a nagy kapitalisták milazután fokozatosan a szükséglethez képest a liói segítségével a maguk üzletei biztosítáfővárosba kerülnek s értékesitettnek. A pon- sára. Az egész -világ négy éven keresztül tyot, a mely a hal mennyiség 2/a részét élvezheti majd azt a színjátékot, hogy 65 szolgáltatja egyszerűen csak gyékényre öntve millió népességet miképp szipolyoz és haszszárazon szállítják a raktárba s noha körül- nál ki a maga czéljaira néhány száz milliobelül fél óra hosszant van szárazon s közbe mos kartelista ugyanakkor, a midőn az sok torturán megy keresztül, egyetlen egy Egyesült-Államok a legmesszebb menő védsem megy tönkre. A süllő már kényesebb vámpolitika kínai falával zárják el magukat s ebből daczára, hogy ez vízzel telt hordók- az európai iparczikkek elől. Szerencsére ez ban szállíttatik a raktár-tóba, több példány első sorban Európa iparos kiviteli államait pusztult el. A kirándulóknak szakszerű fel- érinti, de ezzel a súlyos közgazdasági helyvilágosítással szolgáltak Landgráf János zet az ipari termelés terén is válságot fog halászati felügyelő ós Feszti Lajos urad. előidézhetni, a mely az uralkodó mezőgazda-
52. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 14.
1641
hizott kappan 180-200, soványl20—150, Élénkebb kereslet és nagyobb fedezési vásár- idei récze ,200-350, sovány récze 140—180, hizott sági válsággal karöltve egész Európát belát- lások folytán a szeszárak 25 krral drágábban zárul- hizott lud (liba) 480—700, sovány lud 320—350, hizott pulyk» nak e héten. hatatlan veszélyeknek dobja martalékául. 380—420, sovány pulyka 280—300, gyöngytyúk , Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens Az OMGtE. Évkönyve. A z Orsz. Magyar galamb pecsenyének krig. nyersszesz 25 krral drágábban 14 frton kelt azonnali Tojás. Hozatott a fővámtérre vasp. kb. 50,000 Gazdasági Egyesület 1895796. egyleti évről és későbbi szállításra felsőmagyarországi állomásokdb, hajón kb. 80000, darab, kocsin kb. 25,000 db szóló évkönyve e hét folyamán küldetett hoz szállitva. Dunántuli állomásokhoz szállítva 13.25 helybeli árusoktól 30000, db, összesen kb 110,000, szét a tagoknak, ugy, h o g y legkésőbb f. hó —13'50 frton volt kinálat kontingens nyersszeszben. db. A vásár élénk. Nagybani árak: 1 láda friss (1440 Galicziából szintén szilárd irányzatot jeleznek, db) 3700—3800 kr., 100 db 280—300 kr., tojás me17-ig minden egyes tag kell, ,hogy kézhez vegye. A kihez ez ideig az Évkönyv meg kontingens nyersszesz ott 14.13 frt kelt el nngyban szes 1 láda (1440 db) 3200-3250 k., 210 db tartályokban szállitva. kr, 1 db krig. nem érkezik, akkor az a postán elveszett, A budapesti piaczon nagyobb fedezési vásárláAÍ ujvásártéri piar.zra felhozatott a szokolt miért is pótlásért szíveskedjenek a tagok a sok folytán kész áru szilárd és szállítások csak 25 községekből vasp. kb. 9000 drb, kocsin — drtt, írttal drágább árakon lettek eszközölve. Elkelt finotitkári hivatalhoz fordulni. gyalogárusok 5000 drb, helyb. árusok 28500 darab, mított szesz 51.75 frtig, élesztőszesz 51.75—52 frt, összesen 42500 darab friss tojás. A forgalom nyersszesz adózva 50.75 frt, adózatlan (exkontingens) élénk. A következő árak jegyeztettek : friss tojás 12.25 frt, denaturált szesz 17.50 frton. 1 drb 2Va—3, 100 darab 230-230 40 krért 14—16 A kontingens nyersszesz ára Budapesten 14'50 drb, 1 láda 1440 drb 3300-3900, meszes tojás 1 db 14.75 frt. 21/3- 100 230—250, 40 'krért 16—18 db, 1 láda Bécsi jegyzés 15.20—15.30 frt kontingens 1440 drb 3203—3300 krig Budapesti gabonatőzsde. Zöldség. Hozatott a Ferencz József-rakpartra vasp nyersszeszért. (Quttmann és Wahl budapesti terménybizományi Prágai jegyzés 50.70—50.90 adózott burgonya- 2000 q, hajón 3000 q, kocsin 800 q, helyb. árusok kb. 1600 q, össz. kb. 7400 q vegyes zöldség. A vásár és czég jelentőse. szeszért. Nagy. árak sárgarépa 100 k. 30-40, l q , Napi jelentés 1896. november 13. Brünni jegyzés 10'75—11'— frt exkontigens petrezselyem 100 cs. 40-450, 1 q —, zeller 100 db 50-140, karalábé 100 db 50-200, vöröshagyma Készbuza ma jól volt kinálva, magasabb New- finomított szeszért. yorki jegyzés és a hűvösebb idS folytán a malmok A kivitel e héten kisebb tételeket vásárolt, 100 db 30—180, 1 q 300—350, fokhagyma 100 f. 400—1200,1 q 1000 -1100, fehérrépa 100 darabl50-22G igen jó vételkedvet mutattak, szilárd irányzat mellett melyek Fiúmén át tovább lettek szá'litva. 1 q 60 -300 krajczárig, vörösrépa 100 körülbelül 6000 mtn. adatott el, az árak 10 krig Vidéki szeszgyárak közül: Barcs, Nagyvárad fejeskáposzta darab 60—80 krajczárig, fejeskáposzta 100 darab magasabbak. változatlanul, a többiek 25 krral drágábban je- 30—300, kelkáposzta 100 db 50—80, vöröskáposzta Eladatott: gyeznek. 100 db 350-300, fejes saláta 100 db 80—140, kötöttBudapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz saláta 100 db Tiszavidéki : 100 mm. 80 kg. á 8'30 frt 3 hóra , burg. belföldi 1 q 180—220, 51-75—52'— frt, élesztőszesz 51.75—52.— frt, nyers300 „ 80 „ „ 8-35 „ , külföldi , fekete retek 100 db 70—120, szesz adózva 50.75—51.— frt, nyersszesz adózatlan 650 „ 80 „ „ 8'321/2 » hónapos retek 100 csomó , Ugorka s. való 12. 12.25 nyersszesz frt, denaturált szesz 17.50 frt. Kontingens —' '—. 17. 100 db — , ugorka savanyu 100 db —, zöldpaprika 100 db 10—50, tök 100 db 500—800, Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül paradicsom 1 kg. 40—250, zöldbab 1 1. 8—12, zöldbudapesti vasútállomáshoz szállitva készpénzfizetős borsó 1 kg. zöldborsó fejtettl 1. krig. mellettÉlelmiczikkek értendők. a budapesti hetivásáron. 1896. év Zöldtengeri 100 cső 80—100 krig. november 13-án. A székesfővárosi vásangazgatósáé Felhozatott az ujvásártéri piaczra a szokott közjelente Halvásár a haltéren. A fővámtéri, Ferencz József- ségekből szek. kb. 650 q, gyalog és helyb. árusok által q vasp. — q, összesen mintegy 3978 q vegyes rakparti és haltéri piaczra 17 helybeli halasz és 376 zöldség. A forgalom élénk. Arak a következők: Burhalkereskedő által 65 q és vidéki kocsikon 4 q, gonya 1 zsák 50—110, uj 1 q 140—180, fejeskáposzta összesen 69 q kevert hal hozatott. A vásár élénk. 100 db 200—450, vöröskáposzta 100 db Pestvidéki: 100 I 77 I H. n™br .kel200 „ 77 „ „ 8'— „ 3 hóra Az árak métermázsánkint írttal csökkentek. káposzta 100 db 60—80, paradicsom 100 db , 550 „ 76 „ „ » „ Yiszontelárusitók fizették a hal q-át nagy élő 1 puttony 50—55, fejes saláta 100 db 70—80, kötött Fehérmegyei: 700 „ 77' „ „ 8"— - „ » 100—120, nem élő 70-80, közép nagy élő 60—75, nem saláta 100 db , ugorka savanyítani való 100 db Bácskai: 2900 „ 76 „ „ 8'05 „ • „ élő 40-50, apró élő 20—30, nem élő 8—16 írtig. , ugorka savanyu 100 db zöld paprika 2900 „ 76 „ „ 8 05 . „ 100 db 10—50, zöldbab hüvelyes 1 kg. , 1 zsák Tad Hozatott a fővámtérre vaspályán 400 db 1500 „ 74 „ „ 7 75 „ ,_ , zöldborsó fejhaión 20 ' db, kocsin 110 db, gyalogosok által 200 10—50 zöldborsó héjas 1 kg. 1200 „ 74 „ . 7-85 , 3 hóra db összesen 720 db; a forgalom élénk volt. Nyui tett 1 liter krajczárig. Becskereki: - 1600 . 75 , „ 7-«SVi , 120—150, Yadlud 80—110, Vadrécze 50—60, Fáczájjy A Hunyady-téri piaczra felhozatott kocsin 300 q, Béqa : 6500 „ 76 . „ 8 Oo „ ,, , Szalonka erdei , Fogoly 50 70, gyalogárusoktól — kb. q, helybeli árusoktól kb. 200 q, Dunai: 1100 „ 75 „ „7-85 „ „ össz. 500 q ; élénk forgalom mellett a következő árak j?ürj , Fenyőmadár — kr. -Északvidéki: 1000 . 78 „ „ 8 0|Vs . . Baromfi. Hozatott a fővámtérre vaspályán kb. jegyeztettek: burgonya 1 zsák 60—80, 1 q 180—220 F.-Tiszai: 100 , 80 , „ 8 25 ' . „• fejes káposzta 100 db 200—450, vörös káposzta 100 db 15000 db, hajón kb 1000 db, kocsin kb. 6000 db Szerbiai: ' 6000 . . 75 . » 7 321/3 . , , kelkáposzta 100 db 60—100 paradicsom 100 helybeli árusoktól kb. 2000 darab, összesen kb. 24000 1000 ,. '75 , „ 7'3'1 ,. » db 150—020,1 puttony 70—50, fejessaláta 100 db 80— db A vásár élénk volt Nagybani árak páronkmt: tyúk 20f0 . 75 . » 7-2TVa > » —160, kötöttsaláta 100 db , ugorka sav. valólOO 110—125, csirke 65—120, (idei kiv. ), kappan Marosi . 2860 „ 79 „ „ 8'25 „ „ db savanyitott 100 db 110—120, zöld paprika hizott 140-170, kappan sovány 110-140. récze hízott Raktár: ,1800 „ 80 „ „ 8'45 „ „ , (idei —) lud öreg h lud (liba) uj 100 db 8—30, zöldbb hüvelyes 1 kg. 6—,6 zöldbab Készrozs változatlan, csekély forgalom mellett hiz. 400—700, hüvelyes zsák 60—70, zöldborsó héjas 1 kg. uj lud sovány 350—400, öreg —), 6-60—65 frt Pest paritással kelt el. —, zöldborsó fejtett 1 liter krig. pulyka hizott idei 350-380, sovány. 800-350 gyöngyÁrpa üzlettelen. Gyümölcs. Hozatott a Ferencz-József-rakparti Tengeri ó-árubau a forgalom szünetel, uj ten- tyúk 120—120, galamb pecsenyének 35—60 krig. Az István-téri élelmi piaczra élö baromfi hely piaczra vaspályán kb. 1500 q, hajón kb, 200 q. kocsin geri helyben 3'20 30 frtig kelt el, állomásokon — q, helybeli árusok által kb. 800 q, összesen beli és vidéki árusok által kb. 1500 pár hozatott fel, decz.-januárra 3-05-10 frt újvidéki pantassal kernek. kb. 1800 q vegyes gyümölcs. A vásár élénk volt, árak a következők: páronkint tyúk 120—140 csirke Zab finom fajtákban hiány van és ennek ára lWc^hnT,; ^ l Z i L k ^:TFaialma a a ^ a —1 4q0 1400—3000, 0 - 3 0 0 0 , köz. kö"z? alma alma ide-' 70—120,kappan hizott 160—200, sovány 120-140 iól tartott. , , ,,1.1 1 q 400-1200, fajkörte 1 q 1800-2600, kozonseges hizott 180-200, sovány 120-140, hízott lud Határidők magas, külföldre szilardan indultak, récze körte 1 q 700-1600, köz. dió 1 q 1200-2400, szilva 400—600, sovány 300-350, pulyka hízott , délfelé azonban némi realizáczióra ellanyhultak. magvaváló 1 q , szilva vörös 1 q , sovány 200—3C0 krig. A forgalom élénk. Kővetkező kötések történtek : Tisztított baromfi, helybeli ós vidéki árusok szilva aszalt 1 q füge 1 kg. 19-17 mogyoró 1 q 2600-2700, gesztenye belföldi q 1000-1100 geszáltal kb. 4100 db: forgalom élénk. Arak: Jereze Köttetett. Déli zárlat 80—100, csirke 35—60, kappan hizott 80—100, recze tenye olasz l q 1900-2000, czitrom 1 láda 280 3i>0, , szolo közönséges 1 q 8-28-29 Tavaszi buza . . 8'19—8'31—8'28— hizott 90-100. récze félkövér 70-80, lud (liba) őszi baraczk 100 db 2000-3200,szőlő csemege 1 kg. 290-4000 krig, dinnye Őszi buza . , hizott 250-300, lud liba félkövér 180-200 pulyka 6-98-7-06— 7-08-07 görög nagy 100 db • , dnnye görög kicsiny 100 Tavaszi rozs . | 7hizott 200-250, pulyka félkövér 170—200, Galamb db , sárga faj 100 dbi , dinnye sárga , ludmáj hizott 160-170 krig. 6-08-10 frt. Tavaszi zab. , .' dl?ny* 10 52—70, 1 q 5200-5400, süldőhus 1 kg. 60—64, 1 q 3.70—4-10 frtnyi mmázsánkénti árnak felel meg. sárga köz. 100 db , dinnye sárga koz 1 db 5810—6000, füstölt sertéshusi kg. 68-70, 1 q 6700Chilisalétrom 15% légenysavtartalommal a szállí_ - , szőlő csemege 1 kg- 50-60, szolo közönséges 6800, szalonna zsirnak 1 kg. 57-60 1 q 55 0-ü600 tási idS szerint mmként 1212-25 frt. kg. 30—40 krajczárig. füstölt szalonna 1 kg. 64-70, 1 q. 6000-6500, háj 1 Kénsavas káli 95% kénsavas káliíartalommal méA Hunyady-téri piaczra felhozatott a szokott kg. 60—64, disznózsír 1 kg. 62—64, 1 q —-•——, termázsánkint 11-50—12 forint. községekből vasp. 10 q, kocsin 20 q, helybeli es Trágyafősz az állomások szerint mmként zsák- kocsonyahús lkg. 46-52, füstölt sonka 1 kg. 90—100, evalogárusoktól kb. 10 q, összesen kb. 40 q vegyes1 q krajczárig, malacz 1 drb irt. kal együtt 0-50—1-10 forint. gyümölcs, közép forgalom mellett árak a követkeAz ujvásártéri piaczra felhozatott a szokott köz- zők : faj álma 100 db , 1 kg. 20-36 1 db ségekből vasp. kb. 2700 db, kocsin 4480 db, gyalyg- 3 - 7 . köz. alma 100 db , 1 kg. 10-15, 1 db Szeszüzlet. árusok 800 db, helybeli árusok 23)0 db, összesen 1— 21/3 kr, körte faj 100 db , körte faj 1 kg. lo280 db baromfi. A forgalom élénk. Az árak páron- 35—60, körte faj 3 - 6 , őszi baraczk 100 db Szesz. (Ootdfiwjer Gábor siszgyári főtisztviselő , kint következők: tyúk 130-150, csirke áo -100, udósitása.
KERESKEDELEM, TŐZSDE.
1644 KÖZTELEK,
1896. NOVEMBER HO 14.
92. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
dinnye, görög nagy 100 db , dinnye gör., ^ 1 Tengeri uj 4'40—•— frt, árpa 5'— frt Kőbányán átBécsi szuróinarhavásár. 1896. nov. 5-én. Feldb —, dinnye, görög, kicsiny 1 db , diun'.ye véve. Helyi állomány: nov. hó 13. maradt 6014 görög, 100 db — , dinnye görög kicsiny, 1 db drb. Felhajtásl: belföldről — drb, Szerbiából 2295 hozatott: 3342 borjú, 1047 élő sertés, 1459 kizsigerelt sertés, 911 kizsigerelt juh, 426 bárány. • p l — •,— dinnye sárgafaj 1P0 db , dinnye sárga drb, Romániából darab, egyéb államokból Ugy az árak, mint az irányzat az összes árukfaj 1 db , dinnye, sárga köz. 100 db - — , db. Összesen db. F ő ö s s z e g db. nál a mult héthez képest változatlanul maradtak. dinnye, sárga, köz. 1 db , szőlő csemege 1 kg. Állomány és felhajtás együtt darab. Elhajtás : Arak klgrammonkint: kizsigerelt borjú 40-48 45—60, szőlő közönséges 1 kg. 24-30 kr. budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 713 darab, kr., prima [50—54 kr., primissima 56—60 kr, élő Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterbelföldre Bpest környékére 515 db, Bécsbe ^63 db. borjú •— kr., prima kr, primissima utcza, 1896. november 13. A székesfőv. vásárigazgató- Csehországba, Morvaország és Sziléziába db, (—) kr., fiatal sertés 33—40 kr., kizsigerelt sertés ság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a Ausztriába 771 db. Német birodalomba — drb, egyéb szokott községekből 137 szekér réti széna 177 szekér országokba — drb. A szappangyárakban feldol- nehéz 50—54 kr., süldő 46—56 kr., kizsigerelt juh 24—85 kr., bárány páronkint 4—11 kr. muhar, 37 szekér zsupszalma, 12 szekér alomszalma, goztatott 30 drb, összesen 2297 drb. Maradt állomány — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 6012 drb. A részv.-szállásokban 63"-3 db van elBécsi juh vásár. 1896. nov. 5-én. Felhajtás. 8 szekér egyéb takarmány (lóhere, luezerna, zabos- helyezve. Az egészségi és transitószállásokban maradt 2189 drb juh. bükköny, köles stb.), 1200 zsák szecska. A forgalom 4693 db. Felhajtás: Szerbiából 2295 darab, romáAz export és vidéki vevők tartózkodása miatt , élénk. Arak q-ként a következők : réti széna 210— 303, niából — drb, összesen 6988 drb. ElhaMás: 2314 db, teljes üzletpangás uralkodott. Ezen o ból nem lehetett muhar uj 225—280, zsupszalma 170—185, alomszalma maradt állomány 4647 drb és pedig drb szerb árakat jegyezni a jelentés összeállításánál. 140—160, egyéb takarmány , lóhere Árak : export juh páronként — (—•—) és drb román. Az egészségi szemlénél jan. 1-től , takarmányszalma ——, tengeriszár lu- máig —, selejtes juh •-. drb a fogyasztás alól kivonatott és raczka ezerna sarjú 200—250, szalmaszecska 215— technikai czélokra feldolgoztatott. Párisi julivásár. 1896. nov. hó 9-én. Felhajtás ,230, uj széna , zabósbükköny — •. Budapesti szurómarhavásár. Nov. hó 12 éa 15375 drb juh. Összes kocsiszám 385 suly 306.400 kg. A székes fővárosi közvágóhíd és tnarhavásár igazqató- Irányzat vontatott. ság jelentése. Felhajtatott: 456 drb belföldi, drb galicziai, i l l a t vásárok. — drb tiroli, 68 drb növendék élő borjú, — drb élő Ingatlanok árverései (20000 forint becsértéken Budapesti gazdasági és tcnyészmarliavásár. 1896 bárány; 77 drb be'foldi, 86 db galicziai, — drb tifelül.) drb növendék borjú, 1 drb nov. hó 12-én. (A budapesti közvágóhíd és marha-roli, 53 drb bécsi, (Kivonat a hivatalos lapból.) ölött bárány, — db élő kecske. vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) FelhajA borjuvásár élénk lefolyású volt. tatott : 260 drb, úgymint: jármos ökör elsőminőségü Nov. 16 Nyíregyházai atkviha- Gross 30500 Arak a következők. Élő borjuk : belföldi — — — — db, közép 127 db, alárendelt — drb. Fejőstehén : kir. tvszék tóság Bernát fehér 1 drb, tarka 117 drb, bonyhádi 15 drb, tarka frtig, kivételesen — írtig dbönkint, 38—45 frtig, kivé32000 ökör — drb, tenyészbika — drb, fehér hizlalni való telesen 48 frtig súlyra, növendék borjú 16—36 frtig, Nov. 16 Gy.-fehérvári Tartaria Barcsay kir. tvszék közs.-ház Miklós — db, üsző — db, jármosbivaly — db, hizlalni való kivételesen — frtig drbonkint, 20—28 frtig súlyra. Ölött borjú* "belföldi 53-68 tiroli frtig, Nov. 20 Edelényi kir. a tkvi ha- gr. Kun tinó — db. 21138/ A fejőstehénvásár a gyenge kinálat folytán galicziai 54-62 frtig, növendék borjú 38 - 40 frtig járásbíróság tóság Istvátíné meg ehetős élénk hangulat mellett nyert lebonyoló- dbönkint, bárány, — írtig, bécsi 66 -70 frtig súlyra Nov. 24 Kecskeméti a tkvi ha- S. Kovács 100000 Elő bárán^ —•——•— forintig páronkint. É1Ő kecske dást. A gazdasági marhavásár gyorsan folyt le. Az kir. tvszék tóság Mihály frtig páronkint, kivételesen — frtig. egyes vevők közül emlithetők: Baruka Samu K.- —' Nov. 26 Szentesi kir. atkviha- özv. Hor- 4290?'10 Láng 36 db jármosökör. Sehweiger J. Fenyő-puszta Bécsi Yágómarhavásár. 1896. nóv. 9. A bécsi járásbíróság tóság váth Jánosné és tsa 10, Cséry L. T.-Szele 12 fejőstehén. marha- és huspénztdr jelentőse. telekkvi Kovács 21900 Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos Összes felhajtás 4693 db. Ebből magyar 3396 db, Decz. 16 Kecskeméti kir. tvszék helyiség Antal ökör 335-380, középminőségü jármos ökör 250 335, galicziai 131 db, bukovinai 255, németországi 916 db, a tkvi ha- Deutsch 327987 alárendelt minőségű jármos ökör , hizlalni hizott 2198 dbjj legelő 736 db., fiatal 1762 db., ökör 97. Jan. 15 Bpesti kir. való forintig páronkint. Jármos bivaly —•— 3347 db, bika 434 db, tehén 698 db, bivaly 217 db. törvényszék tóság Izidor ós neje —, jobb minőségű jármos ökör , tarka bekötni A szombati vásárra 939 dbot hajtottak fel. A Jan. 28 Kecskeméti a tkvi ha- Nagy 24C0O való ökör 280—340 frtig páronkint. Fejőstehenekért felhajtás a mult hetihez képest csak jelentéktelenül kir. tvszék tóság Balázs és pedig: Fehérszőrű magyar tehén 70, tarka, volt nagyobb és ugy az irányzat, mint- az árak a atkviha- Kiss 261695 kevert származású tehén 92—150, bonyhádi tehén mult vásárral szemben változatlanul maradtak. A ke- Febr. 27 Budapesti kir. tvszék tóság Andor 110—160 frti^, bika — frtig páronkint. reslet csak elsőrendű tarka ökrökben volt igen élénk Budapesti vágómarhavásár. 1896. noveimber hó ezeknél egyes esetekben 50 kr áremelkedés volt elérhető métermázsánkint. Többi áruk állandóan lanyha 12-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság Szerkesztői üzenetek. jelentése a „Köztelek' részére) Felhajtatott: 2383 drb irányzat mellett mult heti árakat tartottak. A vásáron ]). K. urnák Jaska. Látatlanba nem adhatunk nagy vágómarha, nevezetesen: 322 drb magyar és minden eladatott. tarka ökör, 555 drb magyar ós tarka tehén, 1101 drb 39 — frt, szekunda alapos tanácsot arra nézve, hogy 5 éves • eczetjővel Arak : priina magyar 37 mit tegyen, hogy az meg ne törjék, ha a pinczéből szerbiai ökör, 14 drb boszniai ökör, 242 drb szerbiai 33-36 frt, tertia 29—32 frt. Galicziai prima 37 39— tehén, 50 drb bika és 99 dib bivaly. (—42) frt, szekunda 34—36 frt, tertia 80—33 frt. Német felhozlak, Tessék egy félliternyit Zállia Zsigmond ), szekunda 36-39, tertia 31—35 tanár unjak, lapunk rovatvezetőjének Kassára beMinőség szerint: 165 drb elsőreudü hizott prima 40-42-50 ( küldeni, ki aztán meg fogja adni a kellő utmutatást. bika, 1931 drb középminőségü bika és 287 drb alá- frt. Legelőmarha: szerb és magyar 19—28 é. s., rossz rendelt minőségű bika. — db elsőrendű hizott ökör, minőségű frté.s.Bika 21—32 frt é. s., tehén 19—33 db középminőségü ökör és — db alárendelt min. frt é. s., bivaly 16—21 frt é. s. (Kizárólagosan élő- Az O r s i . m a g y a r sazcl. egyesület t u l a j d o n a A mai vágómarhavásárra 363 dbbal keveseb- súlyra, minden % levonás nélkül történnek. Az értéGróf Dessewify Aurél, Bernát bet hajtottak fel, mint a mult héten. A .kisebb fel- kesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy Lapfelügyelő-bizottság: dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgóczy hajtás következtében, ámbár a kereslet a mult heti- egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok István, Károly, dr. Hágára Viktor. — Főszerkesztő és kihez volt hasonló, a vásár forgalma élénk volt. Az kg.-jáért p. o. 40 krért, a kiverésért pedig 35 krt kap.) adásáért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazárak 1—2 frttal emelkedtek. Egyes eladások : Magyar hizó ökrök. Eladók : gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az Következő árak jegyeztettek : Hizott magyar és O. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: tarka ökör jobb minőségű 28—31'—, kivételesen —, Böhm V., Cs.-Rendek 32 — 31. — Jeszenszky Pál. hizott magyar és tarka ökör középmin. 25' 27-—, Kellner Dávid, Pápa : ... 84 — 33 — alárendelt minőségű magyar és tarka ökör 20' 24'—, Lederer és Kálmán, N.-Yárad 38^2 — 35«/a.- — jobb minőségű magyar tehén 26'—30"— frtig, kivéte- Neumann testvérek, Arad 39 — 35 — lesen tarka tehén —, magyar tehén középm. 2 0 — Nyitray Jakab, Nagy-Kanizsa ... 32 —31 — 25'—, tarka tehén , szerbiai ökör jo ab minőségű Windisch J., Zákány ... 30 — 29 — 27—30'—, kivételesen —, szerbiai ökör középminőségü Erdélyi líizó ökrök. Eladók: 18—26-—, szerbiai ökör alárendelt minőségű 18-26, Yoith Gergely, Deés ... 42 — 37 — szerbiai bika 21-1/2-30'—, szerbiai bivaly 17' 20'— Néniét hizó ökrök. Eladók: kivételesen frtig métermázsánkint élősúlyban. Blau testvérek, Temesvár 42tya — 39Í/S — Budapesti lóvásár. Budapest, 1896. nov. 12. Hacker Miksa, Sopron 40 — 39 — A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" Neumann testvérek, Arad 42'/a — 40 — részére.) a tökéletesség legmagasabb fokán állanak. Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy A vásár kevés • felhajtás mellett élénk foraz eddig minden hét hétfőjén megtartott veszteggalmú volt. szombaton tartassék meg. A vesztegMagyarország legnagyobb és egyediili Felhajtatott össz. 421 drb. Eladatott 199 drb vásár ezentúl felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken Jobb minőségű lovakból hátas 8 db, eladatott 3 db vásárra hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az 125—210 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 30 db, kell, eddig elzárolt megyék közül szeptember 12-től kezdve eladatott 10 db 1C5 frtért, nehezebb kocsiló további rendelkezésig csakis a következő vármegyék mely a gazdálkodáshoz szükséges (hintós) 70 db, eladatott 25 db 60 frtért, igás száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve kocsiló (nehéz nyugoti faj) 50 drb, eladatott 16 drb vannak ESsT" ö s s z e s ""3*9 és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel álla——80 frtért, ponny 2 db, eladatott — db, tok a vásárra és pedig : Árva, Bereg, Baranya, Fejér. g a z d a s á g i gépeket g y á r t j a . frtért; közép minőségű lovakból: nehezebb féléi Mármaros, Mosón, Nyitra, Pozsony, Sáros, Somogy, (fuvaros ló stb.) 40 db, eladatott 15 db 50 frtért, Sopron, Tolna, Trencsén, Ung, Yas, Veszprém, Zala, könnyebb félék (parasztló stb.) 60 db, eladatott Zemplén vármegyékből és H.-M.-Vásárhely, Sopron 25 db, 60 frtért; alárendelt minőségű lovakból és Székesfehérvár sz. kir. városokból. Az itt elő nem 161 db, eladatott 96 db, 22 frtért. Bécsi vágóra sorolt vármegyékből az ismeretes feltételek mellett Kérjük minden kérdéssel bizavásároltatott 44 db, frt, az állatkert és ku- állatok szabadon szállíthatók a vesztegvásárra. Az lommal h o z z á n k fordulni, tyák részére vásároltatott 10 db, frt, tulajdon- alsó-ausztriai helytartóság rendelete szerint a hasíkészséggel adunk kimerítő és jogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, ragályos tott körmű állatoknak Budapestről alsó-ausztriába betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór való szállítása tilos ; kivételt képez e rendelet alól a felviiágosiió választ. miatt a gyepmesterhez küldetett — db. kőbányai sertéshizlalda. Kóbauyai sertésvásár 1896. nov. 13. (Első magy. Czim Í Bécsi sertesvasár. 1896. november 3-án. Be lett sertéshizlaló-részv.-társaság telefon-jelentése a „Köztelek' 8755 drb. Felhajtás: 3874 drb fiatal sertés, részére.) Az üzlet lanyha. Heti átlagárak: Magyar jelentve: 4033 drb kövér sertés, drb rideg sertés. Össze' válogatott 320—380 W kg. nehéz — """ sen: 7907 drb. ' '", öreg 300 kgontuli — kr, vidéki Irányzat igen lanyha. sertés ki - krajezár. Sz< ' "" "" kr. Román Arak kilónként élősúlyban fogyasztási adó nőikül: tlsJ'ta klg. páronkint 45 klgr. életsulvleB U D A P E S T E N . prima 48" 49 (50—) kr., közepes 45 47, könnyű ronás és 4% engedmény szokásos. — Wív»á„ „-„„;. 41-44 — kr., fiatal sertés 33-40 kr. B M ' W F ' C z i m r e ügyelni tesseT
gazdasági gépgyára
Első magyar gazdasági-gépgyár részvény-társulat
02. SZAM. 6-ÍK ÉVÖLYAM.
KŐZTELEK,
1896
Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, B U D A P E S T E N , VIII., J ó z s e f - k ő r u t 8 . Alakult 1804. évban. Elnök: T E L E K I Géza gróf. Alelnök: CSÁVOSSV Béla. Igazgatásági tagok: ANBI1ÁSSV GÉZA gróf, BUJANOTICS SÁND03, DESSEWFFT AHI8TIB, KOMJÁTHY BÉLA, PÉClfY TAMÁS, PÜSPÖKT EMU., liUBIKEK GYULA. SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZŐNYI ZSIGMOND, SZTÁRAY ISTVÁN gróf, TELEKI SÁNDOR gríf. Vezérigazgató: SZŐirei Zsigmond. A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t k e z e t a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vívta ki magának, az épület és átalány (pauschal)
biztositásnál
NOVEMBER HO
Szikes talajok javításánál az általunk nagyobb uradalmakban eszközölt próba-gipszezéssel kitűnő eredmények lettek elérve, melyekről bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk.
Mindennemű más műtrágyát hamisítatlan jó minőségben az ajánlott béltartalom szavatolása mellett legjutányosabban szállítunk, Ingyenes ismertető füzeteket (Collumellótól) bérmentve küldünk.
ASátorigyárak központi irodája: Budapest, I X . , Dandár-utcza 25.
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A t a k a r m á n y é s t e r m é n y e k ( s z a l m á s eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A dijak itt is a lehető legmérsékeltebbek. fH£T" Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5°/o díjengedményben részesülnek. "SPffl
I W E I S B R
J .
<J.
Eredeti
Angol kosok. Hampshire-, Oxfordshire-, Shropshire-, Sonth-down, Cotswold és Lincoln kosokat szállit megrendelés, után 14 nap alatt bármely állomásra
P
gazdasági gépgyára Nagy-Kanizsán. R A K T Á R
É S K É P I T I S S L B T : BUDAPEST,
I
C
K
0
8
W
A
L
D
,
tenyészáilat-importeur Budapest,
MIKLÓS czégnél, ULLŐI-ÜT 23. SZ. Ajánlja elismert hirü: 1148 szabadalm. „ P E U F E C Y A " meritö korongos sorvetfigépeit. Sik és hegyes talajhoz egyaránt alkalmas legújabb és legjobbnak bizonyult „ Z A L A B R b L L " (szabad. Simplex) sorvetőgépeit. Vetőgépeim a felette czélszerünek bizonyult szabad, kiváltható kapacsuklyókkal vannak ellátva. — Felülmulhatlan egyetemes egyes és kétvasu aczélekéit és az egyetemes ekékhez való felszerelvényeit, valamint összes talajmivelő eszközeit s egyéb gazdasági gépeit. I®- A gépek bármik megtekinthetők az í redéves kiállításon (9. f csoport gépcsarnok) és helybeli raktár-helyisé- | gemben. "SSfl ÁRJEGYZÉKEK II
A balaton-almádi-i első amerikai szőlőtelepen nagymennyiségű gyökeres fásojtvány, továbbá feltétlenül fajtiszta Rupestris Monticola, Solonis, Riparia Portalis és Seleota sima és gyökeres vessző kerül eladásra. Ugyanott talajok mésztartalmának megvizsgálása pontosan eszközöltetik. Árjegyzékkel ingyen és bérmentve szolgál a tulajdonos:
László, tak&iélíipéiastáíi pénszté.rnok. V e s z p r é m b e n .
1653
U.
1.
szám.
HIRDETE8. M a h o n i a a q u i f o l i a , 2000 darab, 4 éves, erős disz\ példányok, drbja 25 kr. (100 darab megrendelésénél 10 darab j ráadás). B o x u s a u r e a , 200 darab, 10 éves, erős .példányok, I drbja- 50 kr. (100 drb. megrendelésénél 2 darab ráadás). 1948 Az árak az itteni vasúthoz szállitva értendők.
Kleisz Mihály urad. főhertész Zichy (Puszta) Újfalu (vasúti állomás) u- p. Seregélyes, Fejérm.
A Zalathnai kénkovand ipar r. t.
Brassói kénsav műtrágyagyára ajánl: mindennemű száraz és könnyen szórható s u p e r foszfátot, répa-, szőlő- é s á r p a t r á g y á t Thomassalaklisztet, chilisalétromot, kénsavas ammon i á k o t é s m i n d e n e g y é b m ű t r á g y á t szavatolt béltartalommal. Fölvilágositásokkal és részletes árjegyzékkel szivesen szolgál a
1772
Külső-Kerepesi-ut
g y á r v e z e t ő s é g
B r a s s ó n ,
a központi iroda
v a l a m i n t
BUDAPEST. IV., Bécsi-utcza 5. sz.
IDŐZTELEK, Í896. NOVEMBÉR HO 14.
1654
KOSZEN
9 1 SZÁM. 6-IK ÉVFOLtAftf.
_
Tokodi, Dorogi és Ebszönyannavölgyí szén, Osztraui gyári, dió-, koczka Á és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobafütésre és épületek szárítására,
összes gazdasági ipari és házi czélokra leg-krfc.ü.íiő'bb Ma.iíiőség-'ben l e g j - u t á n . y o s a ' b ' b a s i .
R A D M 1 KAROLY
&aph.a-bó
kőszén-nagykereskedőnél,
Budapest, Arany János-utcza 34. sz.
A cs. és k i r . szab. Hitelintézet k ő s z é n - o s z t á l y á n a k vezérképviselete.
Vincenz Oblack
r.
C. SCHLICKEYSEN, BERLIN. I TÉGLA, AGYAGCSŐ, FEDÉLCSERÉP, TŐZEG, HABARCS, BETON, CHAMOTTE, AGYAGÁRU ÉS ÉRCZI BRIKETT GYÁRTÁSÁHOZ VALÓ GÉPEK.
cs. és kir. udvari szállító
í í . r á c z (Stájerország). Oözcséplő-készletek.
saját gyártmány legkitűnőbb ,gyar gazdasági viszonyokkal alaposan megegyező. Kizárólagos képviselőség Magyarország részére : Lanz Henrik c z é g í ö ! Rflanheimből. jyságbs Fölvilágositással, t 5S árjegyzékkel, kedvezi z e t l s f m S Í m 'készségesen l_ . „
BRÖSSLER KálWLY
cs. ís kir, aá gazd. gépgyíra,ras-iserczMStjs Budapest, VI., Váczi-körut 5 9 . Alapíttatott 1868. Szolid képviselőségek mindenhol felállíttatnak.
Első és legnagyob eredeti stájer vadász-, hölgy és tourista szövet különlegesség és kiviteli üzlet. JJ» minőség-, -a-álass-téls, szinxra.lid.iság- é s o l c s ó s á g -tefeiate-bébea u-fcolérho-fclaa.
E r Minták Ingyen és bérmentve. 3
i.,
mmmiM
turfatermények és szabadalmazott önműködő turfahintő-closetek, valamint
felszerelési tárgyai vállalata
BUDAPEST, I X . , Csillag-utcza 15. Árjegyzékek Mvánatra bérmentesen küldetnek.
Minden fajta
erdei csemeték,
] Haszonbérbeadó birtok, 1
Özvegy
báró
Apor Károlynénak
Maros-Torda i
\ vármegye Osejd községéhez tartozó, a szőlők, erdők és kert l
] kivételével, 8 0 0 — 9 0 0 j falvi birtoka i 1897.
l |
é v i
h o l d a t k i t e v ő t a g o s i t o t t tó- *
m á r e z i u s
h ó
1 - é t ő l k e z d v e
haszonbérbe kiadó
11
Értekezhetni lehet a tula-jdonosnővel Marosvásárhelyt!
j
erdők és sövények alapításához, szép és olcsó fenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő, vörös fenyő, hamvas és fehér égerfa, jávor-, bükk-, fehérjuhar-, szilfa, nyirfa tölgy- és ákáczfákat, csipke és bodzafacsemetéket ajánl a verwaltungSorowna posta Bochnia f Galiczia. Árjegyzék kívánatra bérmentve. Az erdei csemeték szétküldése f. év október 1-én kezdődik. Tisztelettel kérjük a levelezést német nyelven. 1522
Szabadalmazott s Bécsben és Párisban stb. az aranyéremmel kitüntetett
EXCELSIOR SZŰRŐINK
utolérhetetlen munkaképesség, a legegyszerűbb kezelés és tisztaság tekintetében az összes eddigi szűrőket felülmúlják,, a melyeket a cs. és kir. hadsereg, államvasutak és egészségügyi hatóságok a legjobbnak ismerték el és ennélfogva nevezettek kizárólag csakis ezt használjak. Teljesen piszkos vizet, zavaros bort stb. ha 90% bacteriummal van is tele, néhány perez alatt kristály tisztára filtrál s készülékünk nagyság •• szerint óránkint 30—3000 liter szüredéket ad. Prospectusok és képes árjegyzékek kívánatra ingyen.
TRENKLER & Co.
WELS, Ob. Öster, 1891 csász. és kir. hadsereg és vasúti szállítók. S R A E P E L H 0 & 0 szabadalm. lóhere - tokászoló készüléke
ffirdetés. Sándor
József B.-Diószegi elad. r í j
minden cséplőgéphez alkalmazható, 25 százalékkai na^ gyobb munkaképesség, mint bármely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árbán
GRAEPEL HUGÓ gépgyárosnál Budapesten, V.. Kitlső v á c z i - n t 4 6 . sz.
szőlőbirtokos
saját szőlőterméséből b o r t ,
"H3W1
100 hectolitert jutányos áron, elad még 60.000 darab gyökeres fásojtványt külön fajokban és gyökeres Ripária és sima vesszőket, ojtás és ültetés alá, hozzá nemes galyakat, elad 10,000 db. zöldojtványt simát, fehér és veres bort termő, direkttermő amerikai fajokat . többféléket, az árakat levélbeli megkeresésre megmondja vagy árjegyzéket küld. 1933
g M a g y a r é skl eeg jno bdb emri ubő sőé glü készült, k^
Ű
gazdasági k ö t é l n e m i i e k e t , y
n
§
I
ajául a
BLEIER és W E I S Z ,
g
§
k ö t é l g y á r i c z é g Budapest. h Raktár és iroda: Károly-körut 9. szám, a gróf Hadik-Barkóczy féle házban P r. Gyártelep : Hajtsa r-ut 7307. s z . jl n Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos futószőnyegek, p 2 lábtörlők, rnhaszáritő kö- & 9 telek, h
halhálók, ^
TIT
kézitáskák stb. továbbá gaz- rf dasági czikkek u. m.: istráng, TJ kötőfék, rudaló gabona- H zsákok, vízhatlan ponyvák, p itató és tűzi vedrek, kender- U tömlők, hevederek, kender, K őcz stb. a Iegjutányosabb eredeti p gyári árakon. k V i i é M megrendelések pontosan eszközöltetnek g Képes árjegyzék ^Ivinatra bérmentesen A
fl
1641
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 14.
52. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM.
Gyári
Mosonban (alakult 1856.)
Klihne E.
gazdasági gépgyára
Főraktár:
Budapest, VI., Váczi-körut 57a. sz. s
ajánlja a t. gazdaközönségnek a bekövetkező őszi idényre
takarmány-kamra berendezéseit a legjutányosabb árban. T e r v e z e t e l e k í v á n a t r a készíttetnek.
Takarmány fiillesztők,
(Ventzky szabadalma) melyek kitűnősége, gyors működése és könnyű kezelhetősége felől számos magyar gazda bizonyítványa rendelkezésre áll; tOYátíá: szecskavágók, répavágók, morzsolok, darálók, czirokcséplők, arankarosták, Sack-rendszerü egyes, kettős ós hármas ekék, rosták, (szelelő magtárrosta 33 frt), konkolyválasztók stb. II ad v i g e r - f é l e legjobb aczél kazalvágő kések!
Thosf Ottó-féle Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület: ,,istváxitelki
i m m ú n i s "
szőlőjéből a köve&ező európai Gyökeres Riparia sauvage alanyra készitett ojtványok. Chasselas blanc 3150 db száza „ . 12 Rouge 400 „ „ • blanc Croqu. 650 „ Furmint.. 300 „ Nemes Kadarka 130 „ Olasz Rizling 1 550 „ Nagy-Burgundi ... 300 „ y ' Mézes-fehér 200 „ . „ Tramini piros .... 225 „ „ Gyökeres vesszők.
;
l i o m o k t a l a j u
amerikai szőlővesszők eladók: Madeleine Ang.... 700 db ezre j Muscat Öttonel... 300 „ Aléxand. blanc 120 „ „ ,„• Saumur 70 „ „ „_ Rozca . 50 „ „ Kanadai 130 „ „ Nemes-Kadarka... 120 „ „ Pirosbakar. 50 „ „ Veltelini .piros ... 150 „ Delambre ... ... 150 „ „ Damaskusi ... ... Furmint ... Luisiane
.60 „ » „ 70 „ „ 60 . „ „
Amerikai vesszők.
Olasz Rizling ... 18000 db ezre Nagy Burgundi... 5000 ¥ „ Tramini piros ... 3250 „ j „
Othelló Jaquez '
... ... ..; ...
100 » „ 300 „"' . „
Megrendelések az
Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójához B n i n p e t t Köztelek intézendők. — Az elszállítás őszszel vagy tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. — A megrendelésnél a" vesszők fele ára előre beküldendő, a hátralevő rész utánvétellel szedetik be. — Csomagolásért és vasútra: szállításért ezrenkjnt 1 frt. számíttatik. IGAZGATÓ.
Kukoricza-morssolókl!
ú- és .erőhajtásra, egyszerű és kettős szerkezettel, szelelővel és szelelő nélkül, Gabona-rosták, Konkolyozók (trieurök) kézi kezelésre való .. , 1905 Széna- és szalmasajtók fekvően vagy kocsira szerelve, Takarmány-füllesztők, Szállítható tukarék-főzőüstök takarmány stb. részéve zománcz bevonattal vagy anélkül, szállítókészülékkel vagy anélkül. \ • Szecskavágók, llépa és burgonyavágók, darálók,
,AGRIC0LA" sor-vetögépek (tolókerék szerkezettel) mindennemü~vetemény számára, váltókerekek nélkül, _ Egy-, két-, és több v asu ekék ~ jótállás mellett elismert legjobb szerkezettel készülnek
MAYFARTH PH, ÉS TÁRSA Árjegyzékek ingyen. — Képviselők
felvétetnek.
rostély-öntőüe Paris, Zwickau'/s Szent-Pétervár.
Vezérképviselö Budapesten:
KÜKKELADOLF Wesselényi-utcza 36. földszint.
FelYirtfositást és költségYetést iagyea ad, leátl. Füstemésztő tüzelés, nagy szénmegtakaritás, a legnagyobb tartósság.
A legelterjedtebb néppárti heti élezlap, változatos szöveggel, mulattató eredeti képekkel, a politikai romlott korszellemnek szatyra és gúny által ostorozott heti eseményeivel, versekkel, adomatárral, kép-, szám-, sakk- és szórej tvenyekkel és sok más mulattató dologgal. E l ő f i z e t é s i á r a : egész évre frt, fél évre 3 frt, aegjred énre 1 frt. A szegényebb, de olvasni szerető közönség számára a „HERKÓ PÁTER" népies kiadását egész évre 2 frtért, negyed évre 50 krért küldjük. A „HERKÓ PÁTER" tót nyelven is megjelenő heti élezlap egész évre 2 frt, fél évre 1 frt, negyedévre 50 kr. Márczius hó óta német nyelven is megjelenik a „HERKÓ PÁTER" heti élezlap. Naptárak, magyar, német és tót nyelveit, az idő előrehaladottságánál fogva már csak 20 kr. darabonkint. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, l¥. k e r ü l e t , Z s i b á r u s - u t c z a 7 dik s z á m .
HIRDETÉSEK
felvétetnek a kiadóhratalbau BUDAPEST, íllői-ut 35-dik szám.
Beocsini Csesnentgyári
Unió
REDLICH. OHRENSTEIN ÉS SP1TZER az 1885. budapesti országos és számos más kiállításon az első díjjal, a Nagy Díszoklevéllel kitüntetve. 706 A gyárak évenkénti szállitikipessége 1,000.000 métermázsa portland és román-czement. — Gyárak: Beocsinban, (Szerémm.) Pétervárad mellett. — Központi iroda: Bjdapest, V, kerület, Akadémia-utcza 9. sz. Ajánlja Magyarországban, Ausztriában és a keleti dunatartományokban a legnagyobb és 1' gkényesebb építkezésekben kitűnő sikerrel kipróbált gyártmányait, bármely vasúti vagy hajóállomásra szállitva: gyorsan vagy lassan kötő román-czementet és mesterséges portland-czementet, valamint vakolatnak nagyon alkalmas románczementel szép és egyenletes színben. Jótállás. A noimáliáknál 25°/.-kai nagyobb Imzási és nyomási szilárdságért. Egyenlá súlyú, zsákolt és Hordók.
1656
KÖZTELEK, 1896. NOVBEREM HO 14.
C s . és kir. k ö z ö s
92. SZÁM. 6-IIv ÉVFOLYAM.
hadügyminisztérium.
1791/1896, A h t . 13.
A J Á N L A T . A közös hadügyminisztérium az I . alatt mellékelt kimutatásban felsorolt, bőrből készült ruházati és felszerelési czikkeket, melyek az 189V. évi rendes szükséglet magyar ipar részére fentartott hányadának V4 részét képezik, kisiparosoknál szándékozik beszerezni. A szállításban résztvevőkre nézve a következő határozmányok 10. A megrendelt czikkek beszállítási helye és a beszállítás szolgáljanak zsinórmértékül. határideje a szállítás odaítélése alkalmával, mely 1897. január havá1. A szállításban csak olyan Magyarországban lakó és az illető ban történik meg, fog közöltetni. ipar gyakorlására iparhatósági igazolványnyal jogosított mesterek A beszállítási határidők 1897. május 1-je és julius 31-ike kövehetnek részt, kik az illető czikkeket tényleg saját műhelyükben zötti időszakra fognak esni. állítják elő. A beszállítás lehető megkönnyítése ezéljából oly szállítók érdeké2. Minden ilyen kisiparos szabad választása szerint akár ben, kik a budapesti 2. számú ruharaktártól nagyon messze eső önállóan, akár mint valamely kisiparos szövetkezet tagja vehet részt helyiségben laknak, a lehetőség szerint közel elhelyezett átvételi a szállításban. Az első esetben az alább látható A) minta szerint állomások fognak berendeztetni. szerkesztett ajánlatot maga tartozik benyújtani. 11. A beszállított czikkeknek ugy az anyag minősége valamint Azon kisiparosok, kik a szállítás eszközlése ezéljából szövet- az alak, a méretek, suly ós kiállítás tekintetében a budapesti 2. kezetet alkotnak, kötelesek egy meghatalmazottat választani, ki számú katonai ruharaktárban található mintákkal teljesen egyezőkazután a jelzett minta értelmében szerkesztett ajánlatot az általa nek lel lenniök. képviselt kisiparosok névjegyzéke kíséretében tartozik beküldeni. Ezen minták úgymint a hozzájuk tartorzó leírások és rajzok a E névjegyzék mintája B) alatt egyedejüleg csatoltatik. lábbeliekhez a szabási minták a nevezett katonai ruharaktárban Ha valaki ugy a czipészmesterek mint a szíjgyártó, nyerges megtekinthetők és fizetés ellenében megszerezhetők. és más mesterek szövetkezetei által is meghatalmazottként nevezteA borjubőr és töltényháti bőröndhöz való nádlemez anyagot tik meg, az esetben ugy a czipész mint a többi mesterek nevében illetőleg külön figyelmeztetnek a pályázók az I. jegyzékben foglalt elkülönített ajánlatot tartozik a megbízók névjegyzékének csatolása ide vonatkozó megjegyzésre. mellett benyújtani. Ha valamely község czipész iparosai a katonai lábbeliek mintaHa valamely szövetkezetben levő kisiparosok különböző had- szerű előállítása felől közelebbi tájékozást óhajtanak szerezni, jogukbiztossági kerületekben laknak, ugy tartozik a meghatalmazott a ban áll e czélból egy maguk közül kiválasztott mestert a budakülönböző hadbiztossági kerületek részére külön ajánlatot szerkesz- pesti 2. számú katonai ruharaktárba küldeni, hol is az illetőnek az teni s abban csupán az illető kerületbe lakó szövetkezeti tagokat e részben szükséges felvilágosításokat meg fogják adni. megnevezni. 12. Gépek használata megengedtetik. Azonban a lábbelieknek Á többi szövetkezeti tagokat az illető hadbiztosság nem fogja mindenesetre teljesen varrottaknak kell lenniök. . figyelembe venni. A varrásokhoz csupán lánczöltésü (Kettenstich) gépek hasz3. Az ajánlatokhoz, illetőleg a névjegyzékhez melléklendő az nálhatók, tűzőgépek (Steppstichmaschine) ellenben nem. 13. A beszállítandó lábbeliek megvizsgálása tekintetében megillető iparág önálló gyakorlására való jogosultságot tanúsító igazolvány, mely oly helyeken, hol iparhatóság van, e hatóságnál, külön- jegyeztetik, hogy mindenekelőtt a czipők belső minősége fog megvizsgáltatni — és pedig kémpróba utján minden egyes szállítási ben pedig a községi elöljáróságnál kell megszerezni. Ajánlatok (jegyzékek) melyek ezen igazolványt nem tartalmaz- részletből — az átvevő tiszt szabad választása szerint kijelölendő egy százaléknak vagy legalább egy párnak felfejtése által. zák, figyelmen kívül fognak hagyatni. Ha e kémpróba alkalmával semmi kifogás nem merült fel, 4. Azon kisiparok, kik egy szövetkezet tagjai, egyidejűleg mint magánosok nem pályázhatnak. Úgyszintén egy kisiparos se lehet akkor az egész szállítmány részlet megvizsgálása következik, a midőn is a lábbeliek többé nem fejtetnek fel. egyidejűleg két vagy több szövetkezetnek tagja. Ha a kémpróba alkalmával a belső minőséget illetőleg oly 5. Az 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatok legkésőbb 1896. deczember hó 17. (tizenhetedikének) déli 12 óráig azon katonai hiányok merülnek fel, melyek a megvizsgált darabok mintaszerütkerület hadbiztosságánál nyújtandók be, melynek területén a kis- ségét kétségtelenné teszik, ugy az egész szállitmányrészlet azonnal visszautasittatik. iparosok (vagy a szövetkezeti meghatalmazott) laknak. Ha pedig a kémpróba alkalmával a megvizsgált czikkek mintaE hadbiztosságok a következők: szerűsége tekintetében kétség merülne fel, az esetben a kémpróba a 4. hadtest hadbiztosságánál Budapesten, utján eszközölt vizsgálat két, a körülményekhez képes hál om százaa 5. „ „ Pozsonyban, lékra (de legalább két három pár czipőre) terjesztetik ki. a 6. „ „ Kassán, A kémpróba alkalmával megsérült czikkek, ha a vizsgálat, a „ „ Temesvárott, a 7. visszautasításokra alapot szolgáltató kifogást nem eredményezett, a a 12. „ „ Nagyszebenben, kincstár költségén újból helyreállíttatnak. a 13. „ „ Zágrábban. Különben pedig e czikkek felfejtett állapotban a szállítónak Elkésve érkezett vagy táviratilag tett ajánlatokfigyelembenem visszaadatnak anélkül, hogy annak ebből folyólag kártalanításra vétetnek. igénye volna. 6- Próbaminták felmutatása és óvadék letétele nem kívántatik. Felszerelési ós lószerszámezikkek darabonként vizsgáltat7. Egy szállítási részlet pénzértéke a szállításra pályázó kis- nák meg. iparosok összes számának a kiirt szállítási mennyiséghez való arány14. Azon czikkek, melyek a vizsgálat alkalmával mintaszerűekarányától fog függni. nek nem találtattak, vagy melyek csak a szállítási határidő lejárta A lábbeliekre, összhangban az ajánlat- minta szavaival, a után szállíttattak be, az átvételből kizáratnak. közös hadügyminisztérium fentartja magának, hogy az egyes kis15. Az esetben ha a kisiparos (szövetkezet) a czikkek visszaiparosok (szövetkezetek) által szállítandó lábbeliek nemét és nagy- utasítását megokoltnak nem találja, jogosítva van páratlan bizottság sági osztályait a megrendelésnél maga állapítsa meg. kirendelését kérni. Könnyű czipők szállítása csak oly ajánlattevőknek fog odaitélAz ide vonatkozó folyamodvány legkésőbb a visszautasítástól tetni, kik ajánlatukban külön kijelentik, hogy ilynemű lábbelit számított 14 nap alatt azon hadtest parancsnoksághoz nyújtandók szállítani akarnak. be, melynek területén az a katonai ruharaktár (átvételi hely) van, 8. A szállítandó czikkeket a szállításban részes kisiparosok mely a czikkeket visszautasította. saját műhelyükben tartoznak előállítani. A pártatlan bizottság, melynek megalakítása iránt az említett Az odaítélt szállítást más személynek átengedni — akár dijért hadtestparancsnokság tartozik intézkedni, áll a csapatállomány egy akár díjtalanul — tilos és ha megtörténnék, ugy az illető czikkek törzstisztjéből, mint elnökből, a csapat állomány két századosából, az átvételből kizáratnak. egy katonai hadbiztossági tisztviselőből és három polgári szakértő9. Az árviszonyok tekintetében a II. alatti jegyzék szolgál ből, kik közül egyet a szállító, egyet az átvevő katonai ruharaktár tájékozásul, melyből a hadsereg részére szállító társaságokra nézve (illetőleg az a hadtestparancsnokság, melynek területén az illető jelenleg érvényes árak láthatók. Ezeknél magasabb árak nem fogad- átvételi hely van) és eg.vet a hadtestparancsnokság megkeresésére hatók el. a kereskedelmi bíróság küld ki.
52. SZÁM. 6-ÍK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 14. 1641 II. J e g y z é k a s z á l l í t á s i
Ha a kereskedelmi bíróság nincs azon helyzetben, hogy szakértőt nevezzen, az esetben a hadtestparancsnokság az illető kereskedelmi és iparkamarát keresi meg e ezélból. Az összes bizottsági tagok többségének a szállítási feltételek alapul vétele mellett a czikkek elfogadása vagy visszautasítása iránt hozott határozata olyan végleges döntésnek tekintendő, mely ellen sem közigazgatási som birói uton egyik félnek sincs további felszólamlási joga. A pártatlan bizottság költségeit az' esetben ha a bizottság elé hozott összes czikkek meg nem felelőknek nyilváníttattak a szállító, ha ellenben az összes czikkek átvétettek, a katonai kincstár viseli. Ha a bírálat tárgyát képező czikkeknek csak egy része nyilvánittatik meg nem felelőnek, az esetben a szállító a pártatlan bizottság költségeinek csupán azon hányadrészét viseli, mely a^ megfelelőnek nem talált czikkek szállítási értőkével arányos. Bécs, 1896. október 22. . I. J e g y z é k a s z á l i i t a n d ó
j.-'v
•• •
•'•:•
czipő a
czikkekröls
A czikkek megnevezése könnyű czipő a 23734 I czipő S 4027 könnyű czipő az 5-től a 13. méret <=M 1078 félszáru csizma nagyságig 2392 dragonyos csizma 548 ( huszár csizma ' nadrágszíj M. tartószij készü-\uj divatú (meghosszablék és hátiböröndtü nélküljbitott) fedő csatlékkal 'g j l [ műszaki csapatoknak derékszíj csatlékkal egészségügyi csapatoknak [készlet "2480 hátibörönd tartószij-készülék 2232 töltény hátibörönd*) 293 lovassági málhabörönd tölténytáska nélkül 33 tüzérségi málhabörönd tölténytáska nélkül, evőcsészeszijjal 274 kész tölténytáska lovasság részére 2508 derékszíj kapocs nélkül 1888. évi M. 102 derékszíj csattal 4156 , , ,, . 1 ismétlő fegyverekhez kard szuronytaskaj gyalogsági Werndl-fegyverhez 70 148 gyalogsági kardtáska 83 utász kardtáska a szekerész csapatoknak**) 200 utász kard- és szuronytáska 261 hordcsukor és derékszíjhoz 584 , . , „ .. f karabély csatlékkal**) 134 lovassagi derekszíj { k a r a b é l £ o s a t l é k n é í k ü l 2771 puskaszij 443 szíj ismétlő karabélyhoz 709 köpeny szija a gyalogság részére 2 csatt darabbal 64 „ a gyalog tüzérségi legénység részére 99 „ lovasság részére 3862 gyalogsági tölténytáska 8 mm. töltényhez tölténytartó nélk. lovassági tölténytáska 8 mm. töltényhez 86 revolvertáska tartószijjal 582 lovassági kardkötő 482 lovassági kardmarkolatszij 227 táskás kardkötői . . . ,, 221 kardkötő táska jutászkardhoz 29 vasalt dobszij 28 dob vállszíj 310 nyeregtakaró szilárd oldallapokkal biró nyereghez 267 felső heveder 243 alsó heveder csatlék nélkül 1104 alsó heveder csatlék 375 kantárfej 335 csikófék 349 feszitő zabla 421 csikó zabla kengyelszár elő 1 , ,, , . 1 oldal 1 málhaszij hátulsó j k ö z ó p ) istálló kötőfék kötőszár nélkül ***) istálló kötőfék kötőszár szügy szerszám patkótáska tartószijjal
|pái;
g S
404 1515 873 452 623 657 234 208
T33 főzőedény hoídszíj} M ' í 8 8 8 ' lovasság részére lovassági tábori ásó-bőrtok 702 *) Az ezen böröndökhöz szükséges nádlemezanyagot a kisiparosok saját költségükön legközelebbi ruharaktárban szerezzék be. **) E czikkből 5°/o az 1,, 95% a 2. méretnagy lesz előállítandó. ***) E czikkből a szükséglet fele az 1., fele a 2. méretnagyságban lesz előállítandó.
85 -4)
1 -
félszáru csizma a
bi dragonyos csizma a
huszár csizma a
A czíkk neve
árakról:
Egység ár frt kr forint
A czifck neve
8JEÓwal kmjczár
5 S . öt tizenkilencz 5~ 08 öt nyolcz 5 05 öt öt 01 öt "8 egy 4 88 négy 9 nyolcvannyolc 4 91 négy . kiloncv; 10 11 4 74 négy hetvennégy 12 4 72 négy hetvenkettő 13 4 67 négy hatvanhét 3 77 három hetvenhét 6 3" 71 három hetvenegy 3 71 három j hetvenegy 66 háropi! hatvanhat "8 3 61 három hatvanegy 9 £ 3 60 három hatvan 10 11 bi 3 51 három ötvenegy 12 3 48 három negyvennyolcz 13 3 46 három negyvenhat 5 ai 6 93 hat kilencvenhárom 6 6 861 hat nyolczvanhat h 6 82 hat 7 nyolczvankettő 8 b£ 6 78 hat hetvennyolcz ötvenegy 9 6 51 hat á ötven 10 fl 50 hat 11 negyvenkettő " V " 42 hat 12 harmincnyolc 6 38 hat 13 harminczhat 6 36 hat 8 91 nyolcz kilenczvenegy 5 6 ® 8 84 nyolcz nyolczvannégy 8 80 nyolcz nyolczvan 7 u 8 76 nyolcz hetvenhat 8 8 47 nyolcz negyvenhét 9 o 8 46 nyolcz negyvenhat 10 11 a 8 37 nyolcz harminczhét 8 34 nyolcz harmincznégy 12 13 8 32 nyolcz harminczkettő • 9 07 kilencz hét 5 9 01 kilenez egy 6 8 96 nyolcz kilenczvenhat 7 8 92 nyolcz kilenczvenkettő 8 8 59 nyolcz ötvenkilencz 9 8 58 nyolcz ötvennyolcz 10 8 49 nyolcz negyvenkilenc 11 8 46 nyolcz negyvenhat 12 8 44 nyolcz negyvennégy 13
. 1 -5 6
Egység ár
szóval
frt kr
forint
krajczár
19
__
tizenkilencz
1
nadrágszíj borjubőrháti bőrönd,) uj divata tartószij készülék és (lossxaMtott;1 = háti bőröndtü nélkül )mö csatléia] 5 5 öt § borjubőr és háti bőrönd derékl l 3 szíj csatlékkal műszaki csapa4 83 négy patok részére borjubőr háti bőrönd egészség1 4 37 négy ügyi csapatok részére 1| | háti bőrönd tartószij készülék 1 35 egy J
3 töltény bőrönd 1 lovassági málhabörönd töltény7 \ táska nélkül 3 tüzérségi málhabörönd töltény5 7 táska nélkül, evőcsészeszijjal kész lovassági tölténytáska 1 —
öt nyolcvanhárom harminczhét harminczöt
27 három huszonhét 35 hét
harminczöt
76 hét 76
hetvenhat hetvenhat
1644 KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 1 4 .
A
Egység ár
czikk neve
szóval
frt |kr. forint — i47 — derékszíjj kapocs llélkttl 1888, M . CSlttal .1 — 51 — — 1 kard-szu-1 ismétlő fegyverhez w e r n d l - — 2 1 — l! rony táska j fe:e gyalogsági legrverliez — 2 3 i gyalogsági kardtáska — 25 — íj utász kardtáska a szekerész 30 csapatoknak — — 32 utász kard- ós szurony táska 1 J 05 horctesukor a derékszíjhoz 71 1 — lovassági] karabély esatlékkal 1 — 52 — derékszíj j karabély csatlek nélkül 34 i puskaszij — 67 1 szíj ismétlő karabélyhoz — i — 1.2 —• / gyalogság részére 2 . csat M a i 1 pO & — 08 — a gyalog tüzérségi legénység 1 § 3 [ loyasság részére — — 08 1 gyalogsági tölténytáska 8 mm. töltényhez, tölténytartó nélkül 1 2 5 egy 1 lovassági tölténytáska 8 mm. 49 töltényhez l revolver táska tartószijjal 1 5 8 egy l lovassági kardkötő — 84 —— 1 — 33 lovassági kardmarkolatszij l — táskás kardkötő l . . — 77 l 24 kardkötő táska } ™ m m — I vasalt dobhordszij, dobverőhüvely nélkül 1 0 2 egy T dob válszij — 32 1 nyeregtakaró, szilárd oldallapokkal biró nyereghez 5 9 7 öt 1 felső heveder 1 6 9 egy l alsó heveder, csatlék nélkül 1 4 7 egy l alsó heveder csatlék — 64 — l kantárfej — 91 — 1 csikófék — 46 — 1 feszítő zabla — 64 — l csikó zabla — 59 l pár kengyelszár 1 3 1 ogy 1 elő — 23 — l 30 — hátulsó} K OL^L ÍINÁLHASZIJ 1 — . —fi 3 7 l XI istálló kötőfék, kötőszár nélkül 1 4 8 egy l istálló kötőfék kötőszár — — 54 -A l szügyszerszám 1 3 9 egy patkótáska tartószijjal .—- 9 9 1 lovassági főzőedény-hordszij — 40 — l lovassági tábori ásóbőrtok — 72 —
krajezár negyvenhét ötvenegy huszonegy huszonhárom huszonöt
_ harmincz _ ; harminczkettő öt.
_
_
9 2 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
A ) minta. .n: A cs. és kir hadtest hadbiztosságának . - . . . . • Ajánlat. . . i lakos (vármegye, helység, (50 kros bélyeg.) w i N , N utcza, házszám) ezennel kijelentem, hogy mindennemű, mennyiségű ós méretnagysága-.*) lábbelit a közös hadügyministeriura által 1898. évi október hó 22-én 1791/13. oszt. sz. alatt kelt hirdetménynyel közzétett árakon, e hirdetmény határozmányainak értelmében, melyeket teljesen ismerek és melyeknek magamat teljesen alávetem, szállítani hajlandó vagyok. Könnyű czipők **) szállítását. ugyanazon feltótelek mellett szintén elvállalom. Azon kisiparosok nevét tartalmazó jegyzéket (jegyzékeket) kiknek nevében az ajánlatot benyújtom, idecsatolom. ***) 1896. ' Aláírás Kelt (vezeték- és keresztnév olvashatóan írva.) Hogy N. N.'ur ipargyakorlására jogosított önálló czipész (szíjgyártó) mester, bizvnyitom. f _ _ ( P . H.) Hatósági aláírás. *) A felszerelési és lószerszámezikkekre ajánlatot tevők „a mindennemű, menyiségü és méretnagyságu elhagyják ....„ és e helyett a czikkek „.. „ lábbeli" szavakat nemét és mennyiségét lyiségét jelölik n meg, melyet szállítani szándékoznak. **) E tétel csak azon kisiparosok ajánlatába veendő fel, ki esetleg a könnyű czipők szállítására is vállalkoznak. ***) E tétel csak azon ajánlatokba veendő fel, melyeket szövetkezetek meghatalmazottai nyújtanak be. t E fajta igazolást csupán az egyenként ajánlatot tevők ajánlatai tartalmazhatnak. Szövetkezeteknél az igazolás, a szövetkezeti tagok jegyzékére vezetendő a B) m. szerint.. Egyebekben az ajánlatok helyes szerkesztését illetőleg figyelni kell a hirdetmény 2-ik pontjára.
hetvenegy ötvenkettő Harmincznégy, hatvanhét tizenkettő nyolez nyolez huszonöt
negyvenkilencz . ötvennyolez B ) minta. nyolezvannégy Jegyzéke azon i *) ezipész (nyerges, szíjgyártó stb. kisiparoharminezhárom soknak, kik N. N. urat (név, lakás, foglalkozás) felhatalmazták arra, hetvenhét hógy a közös hadügyminisztérium által 1896. évi október hó 22-én huszonnégy 1791/13. oszt. szám alatt kibocsátott árlejtési hirdetménynyel kiirt szállítás elnyerése czéljából nevükben ajánlatot nyújtson be, a vokettő natkozó megrendelést elfogadja, a megrendelt czikkek beszállítását harminczkettő eszközölje és a kereseti összeget felvegye. A
kilenczvenhót hatvankilenez negyvenhét hatvannégy kilenezvenegy negyvenhat hatvannégy ötvenkilencz harminczegy huszonhárom harmincz harminezhét negyvennyolez ötvennégy harminczkilenc kilencvenkilenc negyven hetvenkettő
M o i s t
vezeték- és keresztneve
kisiparosok lakása utcza
házszám
1896.
Kelt
sajátkezű aláírása
N. N. **)
Hogy a fenti jegyzékben megnevezett ***) egyén ipar gyakorlására jogosított önálló czipész (nyerges, szíjgyártó stb.) mester igazolom. Kelt n 1896. (P. H.) Hatósági aláírás. valamely szövetkezet több helyiségbeli kisiparosokat foglalt tagában. ——s helyrég kisiparosai külör foglal andók. **) lia a meghatalmazott leghatalmazott szintén kisipar kisi] ítén óhajt egy szállítási részletet elnyerni, ugy neve a jegyzékbe és pedig ... első helyre szintén felveendő, ***) Itt a jegyzékben felsorolt kisiparosok teendő ki. Egyebekben a jegyzék helyes szerkesztését illetőleg figyelni kell 2-ik pontjára. (Utánnyomás nem díjazta tik.)
j e l e n t
nio<>
a
„Köztelek Zsebnaptár" -
1897-
é v r e .
-
Szerkesztik : R I J B I I V E K >1 A
G
Y U L A é s S Z I I . A S S !iz O r s z . M a g y . G a z d . E g y l e t t i t k á r j a i ,
Y
Z
O
L
T
Á
N
.
aíÖ-gWw1:®
f ) y f j " praktikus uj beosztással, gazdag tartalommal s t e r j e d e l m e s 1 f \ T\ k ö n y v v i t e l i r é s z s z e l é s j e g y z é k a a p l ó v a l jelenik meg. F o s t a díj 1Q kr.
^lőfisotósi
SiTSi
X f r t S Q IrSr.
S o l t i ára, 1 f r t
Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalánál, Budapest, IX., Űllői-ut 25. (Köztelek).
92. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1896
NOVEMBER HÓ 14.
1659
M a g y . kir. államvasutak. 136165. sz.
Cs. és kir. ml triei és jerforira oár.
Pályázati hirdetmény
mülielyi fák szállítására. A magy. kir. államvasutak igazgatósága az alábbi táblázatban foglalt müfákból az 1897. évben műhelyei részére felmerülendő szükségletét biztosítani óhajtván, ezen fák szállítására ezennel pályázatot kirdet. Az ajánlattételre használandó űrlap, melyben a fáknak, méretei és a szükséges mennyiségek is ki vannak tüntetve a magy. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztályánál (Andrássy-ut 73/75. szám II. em.) vagy pedig az üzletvezetőségeinknél megtekinthetők illetve megszerezhetők.
JYICOLAUS H E I D
Stockerau-Wien. Trieurök s szortírozó gépek minden gabonanem tisztításához.
Szü-kség-leti k i m u t a t á s . anjig lajstrom A fa neme
mérete milliméterekben
Emelőfa
•3000
57 . Vágott luezfenyőfa 5700 190 160 fel Vágott Vörösfenyőfa 2500 280 130 2000 70 Feszítő rud fel fel 2000 260 105 fel 17a Hársfa palló 179 Jávorfa palló " 183 Luczfenyő palló
fel 2000 fel 2000 5100
lyukasztott lemezekkel.
100 -530 12-5 12-5
i* 80 220 vagy 440 fel 200 80 '.fel 200 105 360 52
25%-al nagyobb munkaképesség, kifogástalan tisztítás, egészséges (magvak) szemek vesztesége nélkül.
190 15-6 15-6
59
171 Diófa- palló
bab, rercze, lenmag, köles stb.-hez szab.
Össze3 ítmévő darab ma sen m o
oszt. tétel VII. 49
Különleges trieurík, S ;
szükséges mennyiséi
90
2 -0 200 280 4-56.1 4.561 X 25°/O 1-0 25-0 250 35'0 35-0 60Wm-«Sl
Excelsior daráló-malmok,
HEID szabadalma, rozs, árpa, zab, tengeri, bab stb. zúzása és őrléséhez, kézi és erőhajtással. Nagyon könnyű kezelés, nagy munkaképesség. olcsó ár és csekíly kopás.
60 első díj! Prospectusok ingyen és bérmentve.
28-0 30-0 58-0 250 23-85 23-85
242 Kemény szálfa tölgy 4500 135 24 1-548 1-548 vagy szikfából 6000 110 250 14-248 245 Puhafa rúd 10.000 135 150 21.450 35-698 Az igazgatóság fenntartja magának a jogot, hogy a tényleg megrendelt, köb mét:r vagy darab összmennyiségből a hasonlókép a jelenleg kiirott legkisebb és legnagyobb méretek (u. m. hosszúság, szélesség és-vastagság illetve átmérő határain belül szállítási év folyamén még további 30°/c-ot ugyanazon árak és felételek mellett megrendelhessen, miből folyólag a nyertes szállítók megfelelő fakészletett tartani kötelesek. A szállításnál a következő feltételek mérvadók; 1. A szállítás az anyagok szállítása iránt fennálló 122291/96. számú általános valamint a mühelyi ezélokra való müfák szállítására vonatkozó (uj) 134417/91. sz. . különleges feltételek alapján eszkőzlendő. A fentemiitett szállítási feltételek a pályázati határidőig az anyag és leltár beszerzési szakosztálynál és az üzletvezetőségeknél naponként a hivatalos órákban megtekinthetők vagy a megállapított vételár lefizetése mellett posta utján is megszerezhetők. Mindegyik ajánlóról feltételeztetik, hogy a vonatkozó szállítási feltételeket ismeri és azokat a jelen határozmányok tekintetbe vételével egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadja. 2. A pontosan megtartandó szállítási határidők az ajánlati mintaképen használandó méretjegyek végén vannak kitüntetve, megjegyeztetvén miszerint ezen szállítási határidők be nem tartása esetén a mühelyi fák szállítása iránti 134417/92. sz. alatt különleges feltételek 8. §-ában előirt bírság fog a hátralevőjnennyíség után alkal3. A mühelyi ezélokra való müfák bérmentve a magy. kir. államvasutak valamely állomásra szállitandók be s e czélból az ajánlatban a beszállítási állomások pontosan kiteendők. 4. Az 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve ezen külczimmel: .Ajánlat mühelyi fákra 136165/06. számhoz" 1896. évi november hó 20-án déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztálynál benyujtautandók vagy posta utján küldendők. Bánatpénz gyanánt az ajánlott mennyiség értékének megfelelő 50/o-os készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban 1896. évi november hó 14-ének déli 12 óráig a magy. kir. államvasutak budapesti főpénztáránál leteendő. Az ajánlatban a megtörtént letétel megemlitendő, az arról nyert letéti elismervény azonban nem csatolandó az ajánlathoz. Az ajánlati árak az ajánlati mintában kitüntetett egységek szerint számban és szóban korona értékben teendők ki. • 5. Az ajánlat az összes fanemüek fedezésére tehető, de szólhat egyes fanemüek szállítására is. Az ajánlattevők ajánlatukban kitüntetni tartoznak, hogy az ajánlott fákat, mely erdőben fogják vágatni. A szállítandó fák csakis nem úsztatott darabokból állíthatók elő. 6. Ajánló czég ajánlatával az e feletti határozat hozatalig köteles felelőségben marádní. 7. Ezen feltételektől eltérő ajánlatok továbbá olyanok, melyek nem a kitűzött határidőig vagy táviratilag téteknek, vagy melyekben vakarások fordulnak elő, végre oly ajánlatok, melyekre nézve az előirt bánatpénz le nem tétetett, figyelembe vételt egyáltalán nem igényelhetnek. 8. A magy. kir. államvasutak igazgatósága fenntartja magának jogot, hogy az ajánlók közt tekintet nélkül az árra szabadon választhasson, továbbá hogy az ajánlott mennyiségből tetszés szerinti mennyiség szállítását is átengedhesse, ha részmennyiség elfogadása az illető ajánlatban világosan ki nem záratott és végre, hogy a czél elérésére bármely más irányi intéíkedést is tehessen. Budapest, 1896. október havában. A Magy kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnzomás nem dijaztatik.)
K i t ű n ő
szecskaYágó-.répavágó-gépeimet, biztonsági járgányaimat és legjobb rendszerű
„REFORM" takarmány-pároló készülékeimet valamint
e r e d e t i
m i n ő s é g ű ,
—=Sack
=
—
és más egyéb talajmivelési eszközöket és gépeket van szerencsém a t. gazda-közönségnek ajánlani. Ábrás árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve.
PROPPERSAMU Budapest, Váezi-körut 52.
„Caloria"
vihar-lámpa
petróleum égetésre 5"' szabadégSvel, üvegeylinder nélkül, felülmúl mirden eddigi találmányt, mely eddig piaezra került. Ezen igen Ízléses lámpa, kemény szipezett bádogból Van készítve, mindenütt forrasztva és ékelve ; a vihar és ütődét! biztonság a felotír kCimyü kezelés adja meg, hoey egyedüli s a legszolidabb, leghaszuálhi több láír pinák van elismerve, miért is az érdeklődök ' szíves 'figyelmébe ajánlom, l'agassága a fogó rélkül 32 cm. Q átmérőjű, rácsozattal együtt 18 cm. Köi ülbelUI 16 dralg
Megrendelést
ALEXANDER
idejekorán
kérek.
BÁLINTH,
W'en, 111/3, Salrsianergasse 8/1.
m.^ir.^áUamTuradaTomnáí Mezőhegyesen (Mdrb.), ° Uradalmi*felügyelőségnél Ulás (14 drb.); Jfilics Géza gazdasága Gyál (1 drb ), Czukorgyár, Petöháza-
1644
KÖZTELEK,
9 2 . SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
1896. NOVEMBER HO 1 4 .
Sltiarácsonyi ünnepei Ikalmából
lapunkból
mint
minden
évben,
ugy
ez évben is
26,000 példány mutatványszámot küldünk szét, igen kedvező alkalom nyilík tehát, hogy a gazdaközönség szükségletét és eladó tárgyait lapunk utján gazdatársai tudomására juttassa. A
h i r d e t é s
o k v e t l e n
e r e d m é n y e s :
tenyészállatok, kerti termények, szőlővessző, lovak, ökrök és egyéb haszonállatok, b á r m i f é l e c z i k k vagy e s z k ö z eladása és használt g é p e k és eszközök, hordók, vételénél. takarmány-készletek, vetőmagvak, F ö l d b i r t o k el- é s b é r b e a d á s a , vétele fÜH" minden közvetítési díj nélkül eszközölhető a H S l
„KÖZTELEIK"
hirdetéseivel.
Felhívjuk tehát a t. gazdaközönséget, hogy az üzleti előnyt, amelyet lapunk karácsonyi számának olcsó hirdetési rovata nyújt, használja fel saját előnyére s a hol lehet, kímélje meg a mindig méregdrága közvetítést. BE3T T a n u S j u n k e t é r e n i s a k ü l f ö l d i g a z d á k t ó l . A. hirdetési á r a k r a vonatkozó f e l v i l á g o s í t á s s a l szívesen szolgál a kiadóhivatal. Hazafias tisztelettel a „KÖZTELEK" kiadóhivatala.
Takarmányozá - kamrák
KWIZDA-féle
több mint 40 év óta a legtöbb istállóban használatban, étvágyhiánynál, rossz emésztésnél, valamint teheneknél a tej javitása s a tejelő-képesség fokozása czéljából. E g y d o b o i e z a l 7 0 l
Kwizda Ferenez
János
csász. és kir. osztrák-magyar és román királyi udvari szállító kerületi gyógyszertárában, K O R N E U B U H G , Bécs raiellett.
teljes berendezését, járgány vagy gőzhajtásra, elvállalják és legolcsóbbb költségvetéssel valamint tervrajzzal díjmentesen szolgálnák:
UMRATH és TÁRSA mezőgazdasági gépgyárosok
Knuth Károly mérnök é s gyáros. —— QYÁJÍ ÉS IRODA: ——«——
BUDAPEST, VII. ker., Garay-utcza 6—8. szám. Elvállal: Központi-, viz-j lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szeilSztetésekj closettek, szivattyúk, vizerömüvi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek. Legjobb minőségű kőagyag-osövek raktáron.
—
B
U
D
A
P
E
S
T
,
=
Váczi-körut 60. szám.
Nagy választékú árjegyzék szecska- és répavágógépek, darálók, egyes- és kettös-malomjáratok, takarmányfUllesztők, olajpogácsatörök, kukoriczamorzsolók és az
összes gazdasági gépekről kívánatra ingyen és bérmentve. K ü l ö n l e g e s s é g : Teljes gőzös éplőgarnitúrák és Compound-gőzmozgonyok 100 lóerőig rendkívül kedvezményes árak és fizetési*, valamint jótállási feltételek mellett.
KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER H ö
92. SZAM. 6-IK ÉVFOLYAM.
30 kr. bélyegiíleték.
KIS HIRDETESEK.
C s a k olylcTct^krc válaszolunk, melyekkel v á l a s z r a
Betöltendő állás. tanintézetet végzett fiatal ember, gazd. segéd minőségben, ki -a • tót nyelvet is birja. Pályázók forduljanak a „Névedi bérnökséghez" u. p. Verebíly. Beküldött bizonyítványok vissza nem adatnak, 1920
Egy gazdasági iskolát végzett egyén, ki most szabadult katonaságtól, alkalomszerű állást keres. Czim a kiadóhivatalban. 1966
stabil és lócomöbil képesítéssel, 20 étes gyakorlattal, állását újévtől nagyobb gazdaság,7 malom vagy szeszgyárba változtatni óhajtja. Jelenleg is Gazdasági irnok kellő nagyobb' birtok és szesze praxissal és jó referenciák- gyárban van alkalmazva. kal felvétetre kerestetik. Czim a kiadóhivatalban. ' i • í. Bizonyitványmásolatokkal 1962 ellátott ajánlatok e lap Fiatal, megbízható ember, kiadóhivatalába L. M. alatt ki a tehenészet, vujkikóintézenpők, , 1990 szités, úgyszintén centrifuHerczeg Ypsilanti örökö- gai gépek kezelésében: tel-, sök kevermesi uradalmá- jesen jártas s igen jó'bízó ban előléptetés folytán egy nyityányokkal rendelkezik Írnoki, állás megürült, mely- novemberi 5-re állást keres. - nek elnyerése végett gazda- Czim „K. H."Aradi tejcsar1982 sági intézetet jó sikerrel nok, Arad. végzettek, sajátkezüleg irt FŐidmives iskolát jó sikérvényüket hiteles okmány kerrel végzett fiatal intelmásolatokkal és arezképpel li|énS Smber, ki a gazdasági felszerelve a fenti uradalmi téren több évi gyakorlattal tiszttartósághoz nyújtsák bir, a könyvvezetésben is be. Kérvény és okmány tökéletesen jártas a magyar másolatok vissza nem kül- és német nyelvet szóban detnek. A német nyelvben és Írásban birja, nős, ispáni jártasak előnyben részesül- vagy hasonló állást keres. nek. Az állás azonnal is, rvim R M « alatt n. Ida.rtnde legkésőbb január elsején Ilii' Uil lljl , 1 Egy kitűnőnek ismert zók, kik tekintetbe vétethetnek, bővebb felvilágosítást kertalakitó s minden ágban nyernek. 1970 ^gyakorolt kertész, állást keres.' Czim á kiadóhivatalban. 1978
Állást keresők.
38 éves nős gyermektelen vagyok, 21 éves tapasztalással. A gazdaság bármelyik ágában, úgyszintén a gazdasági könyvek vezetésében valamint a jószág nevelésében és hizlalásban, -dohánytermelésében teljes jártassággal birok. Jelenleg 'is nagyobb gazdaságában működöm mint főtisztviselő, azonban helyem váltóztatni óhajtanám, ösmeretség hiányában ez uton kérem az érdeklődő gazdák szives megkeresését. Czim - a kiadóhivatalban „Szorgalmas gazda" jelige alatt. Oki. gépész-kovács, ki ugy a cséplő,- mint az ösz,szes gazdasági. gépek kezelését, javítását, továbbá a lóvasalást tökéletesen érti, több évről szóló jó bizonyítványai vannak s jelenleg is uradalomban van, január l-re állását változtatni óhajtja. Czim a-kiadóhivatalban. 1956 Ispáni, Írnoki vagy gazdai állást keres egy csákvári földmives iskolát végzett, 29 éves, kiszolgált katona. Egy 800 magyar holdbirtokból egy évi gyakorlattal bir. Kitűnő bizonyítványokkal és ajánlatokkal rendelkezik. Czim e lap kiadóhivatalában. 1957 Gazdatiszt, fiatal, nős, gyermektelen, — ki jelenleg egy nagyobb intensiven kezelt uradalomban- mint önálló ispán van alkalmazva, a ki czukorrépa termelés, jószágtenyésztés, hizlalás szóval a gazdaság minden ágában teljés jártassággal bir, január elsejére állást keresr Czim a kiadóhivatalában. 1985
1661
14
Egy felsőbb gazdásági tanintézetet jó sikerrel végzett fiatal ember ki az ország egyik legelőkelőbb uradalmában hosszabb ideig sikerrel működött, állást keres. Cim a kiadóhivatalba. .1979 Számtartói állást keres egyszerű és kettős könyvvitelben jártas, több évi gazdasági gyakorlattal biró nőtlen fiatal ember, jelenleg hasODminőségben !mw ködik. Czim a kiadóhivatalban. 1988 Gépész kovácsi nős egyén, ki gazdaságban már több évig működött s jó. bizonyítványokkal bir, újévre állást keres. Czim a kiadóhivatalba. . 1987
ugy a mezőgazdaság mint az állattenyésztés terén, valamint a Eönyvitelben kellő jártassággal bir, óhajtana oly állást elfoglalni, hol tehetségé és. vas szorgalma árán jövőjét megállapihatná. Elfogad magán titkári állást is. Szives megkereséseket „Ambitió" jel alatt a kiadóhivatal továbbit. ' 1996
SZflkSégeS
l e ^ é l b é l j e g e t v a g y leTelezőlapot UMdeiiek.
Egy 40 éves, nőtlen, izr. gazda, ki huzamosabb ideig volt elsőrendű-gazdaságba alkalmazva, miről kitűnő bizonyítványokkal rendelkezik, kulcsári állást keres szerény feltételek mellett. S'zivés megkeresését' a lap kiadóhivatalába intézendők „1994" jel alatt; 1994
Igen szép, válogatott vöröstarka simmenthali jellegű 1—2, (3) éves növendék ökör és üsző borjakat megvételre ajánlanak, Klein és Spitzer Kis-Czelli kereskedők. Megrendelések ' egyezség szerint bármikorra is elfogadtatnak. 1964
Gazdatiszti állást keres egy kitűnő bizonyítványok és kiváló referencziákkal biró ügyes, szakképzett, róm. kath. •'vallású, nőtlen 39 éves s a gazdálkodás minden ágában teljesen jártas, a gazdasági számfejtési kettős- könyvelések s. az irodai munkák, a belső ugy a külső gazdasági." teendők- ellátásában elméleti s gyakorlati teljes képzettség, jó írással,nyelvismeretekkel és kellő intelligentíával biró gazdatiszt, a ki az emiitetteken kivül a régi ugy' az amerikai szőlőkultúra, száraz és zöld ojtás, szőlőültetés, pinczekezelés és az állatoknak a ragályos betegségek elleni védoltását és sikeresen kezeli uradalom vagy nagyobb birtokban szerény feltételek mellett titkár, pénztárnok, számvizsgáló, mezőgazdatiszt vagy szölőkezelötiszt azonnali belépésre alkalmaztatni kiván. Szives megkeresések „ R " jelige alatt e lap kiadóhivatalához kéretnek. 1922,
I<;i:ik' angol telivér fiatal kancza Meissonnier csikóval, úgyszintén .3 éves csikók MátCameron, Glen, Ivan, és Remény után. Czim a kiadóhivatalban. .1959
- Gazdatiszt, 28. éves, izr. 11 évi gyakorlattal, két éven át egy belterjes gazdaság kezelőtisztje volt, jelenleg mint ispán van alkalmazva, dohánytermelés és a gazdaság többi ágaiban, valamint az állattenyésztés és hizlalásban jártas,, jó bizonyítványokkal rendelkezik, oly állást óhajt, hol szorgalma, megbízhatósága és szakképzettsége által jövőjét'biztosíthatná, esetleg nősülhetne is, Czim a kiadóhivatalban megtudható. l«íf>
Állatok. Eladó nagy tehenészet. Száz kitűnő, prima, fejős tehén, 4 bika, 6 központi tejcsarnok-részvény, teljes tehenészeti felszerelés együttesen eladó; vevő kivánatára'50 waggon répaszelet (a gyárban), korpa, széna is átvehető, személyzet és tavaszig istálló is rendelkezésre áll. Czim a kiadóhivatalban. 1967 Importált Pinczgaui tehenészet 8 tehén, 8 hasas üsző, 2 bika azonnal eladó. Czim a kiadóhivatalban. , . 1968.
Három mén, 21/s éves, Erdész, ki nagyobb er1 Furioso XXI., és 5 dőt önállóan kezel, 5 évi apja drb. bika eladó. A bikák praxissal bir, állást, keres, közül drb. 2Va éves a mit azonnal is elfoglalhat. "többi 1lVa kettő Szives megkeresések Okle- . ,n in nlli ni éves, .1 i ni 1 M' veles ezimre a kiadóhivafaju. Úgyszinténeladó 4 talba kéretnek.. 1993. drb. hasas tehén is. Az állatok bármikor megtekinthetők békésföldvári gazdaságomban. A gazdaság Mező-Berény vasúti állozonyitványokkal nali belépésre állomást ke- mástól tya óra járásnyira res. Czipie "a kiadóhivatal-" van. Czim: Bakucz Tivadar, Mező-Berény. 1998
Garr telivér, volt futó mén3 apja Bálvány, anyja Garuda bérbe adó, esetleg fedeztetés és ellátásra kanczálc elfogadtatnak. Bővebb felvilágosítással szolgál Nagy Hörcsöki intézőseg posta Sárbogárd. 1980
• A M I vétel.
Angol telivér mén (Idol II.) 9 éves, aranysárga, gyönyörű külsejű, beltenyésztés kikerülése végett a Tattersallban olcsón eladó. Értekezhetni a Tattersall irodájával, vagy levélileg tulajdonos Lovassy Ferencz úrral, Nagy-Szalontán.
Eladó állatok, Pinzgani igás lovak (4 éves, kocsiba betanítva) Simnientliali bikák ' (.1—2 éves- tiszta vérű) Simmenthali üszők (1—2 éves tiszta vérű) Magyar faj Üszök (1—2—3 éves tiszta vérű) Magyar faj
bikák
(2 éves tiszta vérű) Bivalytinók l . (8
Csak mezőgazdák és a sza továbbá állást /keresők ós vétetnek fel e kedvezmé
t éves)
Bivalyüszők (1—2—3 éves) Felvilágosítást ad az Uradalmi i g a z g a t ó s á g lengyeltóti, Somogymegy e. 1825
Vegyesek. Báró Harkányi Frigyes úr abonyi gazdaságában 200 iriét. mázsa lónak való m a r o k r é p a eladó. KözlebbitBudapesten Andrássy-ut 4. sz. a. 1932 A kinek megbizható üzleti vagy gazdászati személyzetre szüksége van, birtokot, házat vagy üzletet venni vagy eladni szándékozik, biza-. lommal forduljon a Hatós. enged, és bejegyzett budapesti keresked. és gazdasági közvetítő iigynökségVII., Károly-körut 9.
Törleszt. kSlcsöa l földbirUkokr* L&Kmagüeftbb kölI eion a valódi aees- ,
íjnsr
magvat
írásáról
HALLEK Semmi elíleget kSlt»é|. Minden felTlUjonltil éljItalán. Baktldendé csst.ii a I jítelekMnyvi kivonat, katsaii.JÉgterÍT. Konvertálta béW- f Ipl llletf kmentw. Cifra l Tátrai fjlngatlan- és Jelzálog- különlegességek, Vörö.S áfoorgalmi Intézet. a i For nya czukorban főtt, 5 kilós pf Jlu ipaat, Vioit edény 3.50. Riziké salátagomba 5 kilós bödöny 3.50. rchiában egyedfill, mal| Málnaszörp 5 kilós edény 3.80. Kárpáti gyomorerősítő, ig«k U a leg-UklnfBldblrtokeioktti kitűnő likőr, 3 üveg 3.90. l / Mlyei.bb ' • ajánlva va», ' Borókaszesz legtisztábboró- / ka-párlat, 3 üveg 2.65, utánvét mellett bérmentve szállít Cornides K. gyógy- ' szerész, Felka, Szepesm. és 1995
POKROCZ
nemezáru
gyári raktár. A n. t. közönséget , hogy kényelme szempontjából fenti árukból Budapest, Károly-körut 5.
dúsan felszerelt raffirt tarlói,
Polsrócsols
a legolcsóbb áraktól a legfinomabb minőségig. Meg nem felelő árukér t, bérmentes visszaküldés ellenében, ez összeg visszatérittetk.
Pontos slelkiismareteskiszolg lás
Sonnenschein B, Budapest, Károly-körut 5. Kerestetik egy használt, de jó karban levő marha mérleg. Czim a kiadóhivatalban. 1986
SzölöTesszd
Kerestetik egy használt, de jó karban lévő marha mérleg. Czim a kiadóhivatalEladó Nógrádvármegyében egy 400 és egy 1000 holdas birtok (á 1200 • fc Czim a kiadóhivatalban. • 1972 Szabadalmazott ' tiz é v i g is e l t a r t ó
portiókötelek 6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr, 1000 drb 15 frt. Ugyanily
kévekötelek 4Vs m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 darabot 7 frtért szállít utánvét mellett; ugysíintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon
Bellán Mátyás, Bács-Cséb.
eladás. Turai uradalom 247 kat. hold területű, immúnis homok talajú szőlőtelepéről f. év őszén és jövl év tavaszán 2—3 százezer sima szőlővessző (különféle legfinomabb csemege és borfajokból) adatik el mérsékeltebb árak mellett. A közelebbről érdeklődőknek bővebb, felvilágosítással és részletes árjegyzékkel kívánatra szívesen szolgál
Br. Srtiosberpr Zsigmond jószágigazgatósága,
T
U ü A., (Pestmegye).
Eladó lurtoK. Borsodmegyében 600 holdas házilag kezelt birtok teljes felszereléssel családi körülmények folytán eladó. Közvetítők nem dijaztatnak. Czim a kiadóhivatalban. 1961
könnyebb mozdonyüzemre is alkalmas, kitűnő állapotban lévő
vágány,
valamint használt, do/nagyon jó karban lévő
görkocsik olcsón eladók. Ajánlatok „Vágány" czim alatt e lap kiadóhivatalába inté1 zendők. 1997
mondja minden ház, gyár, malom és földbirtok tulaj1 'onosa aki KLEIN gyógys/.sle Rattoxint patkányok s egerek kiirtására használta. . „lintadoboz 60 ki-.,'»/» kg. kisebb vállalatnak elegendő, 3 "rt; nagy vállalatok számára isaf KLEIN 8°.,'o. gyógyizerésznél, LÚGOSON, 60 sz.
1644 KÖZTELEK, 1896. NOVEMBER HO 14.
Gözekéket,
Gőz-utihengereket Gőz-utimozdonyokat és
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít
J o h n Fowler & Co. Jiol is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn.
92. SZÁM. 6-IK ÉVFOLYAM.
Állami részről történt kísérletezések alapján szikes talajok Javítás . . . -tei m ő k é p e s s é t é t e l é r e kitűnőnek bizonyult az 4631
——
EGERESI
TRÁGYAGIPSZ,
melyet, valamint mindennemff műtrágyát legjutányosabban szállít az
EGERESI MŰTRÁGYAGYÁR KRAMER JM
Ismertető f ü z e t e k ingyen é< bérmentve.
BUDAPEST, V. ker., Dorottya-uteza 9. sz.
n
Szecskavágók járgány- és kézihajtásra,
Répavágók, legújabb szabadalmazott
„UAPID"
darálógépek
Wentzki-ríle szabad.
gyorstakarmány-füllesztők nagy készletben
3. és kir. szab. nyereg-, szíj- és bőröndáruk gyára
Budapest, IV., Koronahcrczeg'-ntcza 3. Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lópokróezok, lőnjl-ő ollók s utazó czikkekben, legjobb kivitelben jutányos árakon. Előírásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos tiszt urak részére legolcsóbb árakon.
Friedlaender József gépgyára,
Budapest, VIII., kerepesi-ut 17. sz. w r Az összes gazdasági gépek gyártása, -m Árjeméiei Ingyen és térnenm.
Képes árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.
Lapunk bekötési táblája I f rt 36 k r é r t
kapható
(portomentesen)
kiadóhivatalunkban.
Magyar . i 30852. C. IV. sz. királyi államvasutak. Hirdetmény. (A magyar olasz személy és podgyászforgalomban Fiume—Áneona/Velenczén illetve Cormonson át- 1896. augusztus 1-től illetve 1894. julius 1-től érvényes I. és III. füzetü személy- és körutazási díjszabásokban foglalt menet árak felemelése.) A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesítés szerint a magyar olasz személy- és podgyászforgaloniban Fiume—Ancona/Velenczén illetve Cormonson át 1896, évi augusztus 1-tői illetve 1894. évi julius 1-től érvényes I. füzetü személy és II. füzetü körutazási díjszabásban foglalt menetárak 1897. évi január hó 1-töl 5 centimnyi kincstári bélyegilletékkel fel fognak emeltetni. Budapest, 1896. október hó 13. A m. kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomás nem dijaztatik.).
Gépolajat, u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repezeolajat stb.
SZALONNÁT, Fertőtlenítő szereket,
u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgáiicz karbololeumot, keserűsót, csudasót stb.
ÜL
Tenyészállat eladás. A szent-imrei m. kir. földmives-iskola tehenészetében az alább megnevezett tenyész állatok lettek kisorsolva, melyek az iskola majorjában, Puszta Szent-Imrén (u. p. Kadarkút, Somogy-
folyó évi n o v e m b e r
hó
29-én
délután I órakor, árverés utján lesznek eladva. Vasúti állomás Kaposvár és Kiskorpád. 2 drb. 4 é v e s simmenthali bika, 2 „ előhasi „ üsző, 6 „ fejős bonyhádi tehén, 5 „ előhasi „ üsző, 2 „ növendék „ bika. Kik-bővebb tájékozást óhajtanak, azok forduljanak aiulirott igazgatósághoz.
1989
A m. kir. földmives-iskola Igazgatósága.
K o c s i k e n ö c s öt, Petroleumot,
Luczernát, lóherét, fiimagvakat,
csákókat, takaró- és szekrényponyvákat kátrányfestékeket, fcdéllakot,
minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket és
műtrágyát. Olasz szaponáriát, tisztán vastag gyökerekből őrölve.
v e t ő m a g o t a legjutányosabb áron és garantált jő minőségben szállít:
BUDAPESTEN, Akadémia-utcza ÍO sz.
Sürgönyczim: „CERES" Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal .Pátria*
9 v kcr., Budapest,
kívánatra Siolgálok.
irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
Telefon. —
