KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE, MeóMlt limoi szériás és szonmoi

IX, Évfolyam.

Budapest 1899. november hó 11.

91. (845.) szám.

KÖZTELEK KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE, Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen ka Nem tagoknak előfizetési dij : Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 írt 5<

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Meghívó az

.Országos

Magyar

Gazdasági

Egyesület"

igazgatóválasztmányának, úgyis, mint a

M e ó M l t l i M o i szériás és szonMoi.

7. A szövetség jövő évi költségvetésének bemutatása. 8. A földmivelési miniszterhez felterjesztés intézése a szövetség által a vidéken és a központban rendezendő tanfolyamok anyagi támogatása tárgyában. 9. Jelentős az V. orsz. gazdakongresszusról. 10. Szakosztályok és bizottságok jelentései. Közgazdasági

végrehajtó-bizottságának, 1899. évi n o v e m b e r h ó 15-én délelőtt 10 ó r a k o r a Köztelken tartandó V .

ü l é s é r e .

Tárgyak: A) K ö z ö s e n elintézendő ügyelt. 1. Mult ülés jegyzőkönyvének b e m u t a t á s a . 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag ki3. Szövetségi tagok á t i r a t a i : a) Zalamegyei gazd. egyesület átirata a szövetségbe való belépése t á r g y á b a n ; b) Szilágymegyei gazd. egyesület átirata a szövetségbe való belépése tárgyában c) Sopronmegyei gazd. egyesület át irata a szövetségbe .való belépése tárgyában d) Magyar mezőgazdasági szesztermelők országos egyesületének átirata, melyben a sérelmes kontingens-kiosztás ügyében felterjesztett m e m o r a n d u m pártolását k é r i ; e) az Országos magyar kölcsönös biztosító szövetkezet átirata, melyben értesít, hogy a szövetség részére felajánlott évi 1000 korona tagsági átalányt megszünteti. 4. A m. kir. posta- és távirdaigazgatóság átirata az OMGE., továbbá a törzskönyvelőbizottság és a vidéki gazd. egyletek levelezése részére kérelmezett portómentesség tárgyában. 5. A m. kir. államvasutak igazgatóságának átirata a gazd. egyesületi titkárok részére engedélyezendő szabad- vagy mérsékelt áru menetjegyek tárgyában. 6. A szövetségi nagygyűlés idejének és napirendjének megállapítása.

szakosztály

javaslatai.

1. A földmivelésügyi miniszter leirata az őrlési forgalom és szabadraktárak ügyében. 2. A pénzügyminiszter leirata az elemi csapások folytán a bérlőknek adandó földadóleengedés tárgyában. 3. Az osztrák központi állomás átirata a kereskedelmi szerződések megkötésénél, a gazdaérdekek megóvása tárgyában. 4. Telepítési kérdés ügyében. 5. A temesmegyei gazd. egyesületnek a budapesi tőzsdén a magyar b ú z á n a k mint szokványbuzának jegyzése, továbbá a tüz- és jégkárbiztositásoknak állami kezelése tárgyáb a n a földmivelési miniszterhez intézett felterMiniszteri Földmivelésügyi

leiratok. miniszter

leiratai.

a) Az OMGE.-nek a szegedi országos kiállítás rendezése körül kifejtett tevékenységeért köszönetét és elismerését fejezi ki. b) Munkaadók és mezőgazdasági m u n kások közötti jogviszony szabályozása tárgyában. c) Cséplő és munkavállalkozók közötti jogviszony szabályozása tárgyában. d) Gabonaforgalmi értekezlet ügyében. é) Friss gyümölcs- és főzelékféléknek kivitelé s gyors elvámolása ügyében. Tudomásul veendők. Földmivelésügyi miniszter .Pinezeszövetkezetek"-ről szóló ismertetés 100 példányát küldi. Ugyanaz „Kendertermelési utmutató" 100 példányát küldi. Ugyanaz „A világ 1899. évi gabonater-

Lótakarók

•''Qiyy

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ^ Ü l l ő i - n t »5. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. mése és gabonafogyasztása" czimü kiadványát küldi. Ugyanaz „A buza torzsgombája elleni védekezés" czimü füzeteket küldi. Ugyanaz „A mező- és kertgazdaságra káros rovarok" czimü füzeteket küldi. Ugyanaz „Képek Magyarország állattetéséből" czimü müvet küldi. Ugyanaz a trágyasóknak külföldről gazdasági trágyázási czélokra való behozatala tárgyában. Kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi minisztérium 1898. évi működéséről szóló jelentését küldi. Pénzügyminiszter fogyasztási adóeredmények statisztikáját küldi. M. kir. közp. statisztikai hivatal jégkárstatisztikáját küldi. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 1898— 1899. évi üzleti jelentése. B) Az OMGE. belügyei. 1. Mult ülés jegyzőkönyvének b e m u t a t á s a . 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag választása. 3. Meghalt tagok bejelentése. 4. Uj tagok felvétele. 5. Tagsági ügyek. 6. Közgyűlés idejének és tárgysorozatának megállapítása. 7. Az egyesületi Évkönyv b e m u t a t á s a . 8. Tizenöt választmányi tag kisorsolása. 9. T a n á c s j a v a s l a t a i : a) Könyvelői állás' betöltése tárgyában. b) Egyesület képviselete a franczia gazdasági egyesületnek a párisi kiállítás alatt tartandó szaktanácskozmányain. c) Mezőgazdaságtörténelmi Szemle ügyében. d) Baromfi-hizlalási kézikönyv ügyében. é) Simunyák-pályázat ügyében. f ) Földmivesiskolai ösztöndijak ügyében. 10. Egyesületi ügyész évi jelentése. 11. Folyó ügyek. Budapest, 1899. november 4.

Minden más rendszert felülmúló

•féle

dus választékban

répavágó

kizárólagos képviselete a

legjutányosabban kaphatók a

Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél\ Budapest, V., Alkotmány-u. 31 M » i ss&rauBli 3 4

oldal.

1688

K Ö Z T E L E I , 1899. NOVEMBER HŰ 11.

Ülésnapok a Köztelken. 1899. nov. 11. d.. u. 4 ó. OMGE. közgazdasági szákosztályának ülése. 1899. „ 14. d. u. V24 ó. Vásárcsarnok Ellátó Szövetk. ülése. 1899. „ 14, d. u. 4 ó. Gazdák Biztosító Szövetk. végrehaj tó-bizottságának ülése. 1899. „ 15. d. u. 4. OMGE. igazgatóválasztmányának ülése.

Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület „Közgazdasági Szakosztályának" 1899. évi november hó 11-én (szombaton) d. u. 4 órakor a „Köztelken" tartandó ülésére. Fő tárgyak: 1. A földmivelési miniszter leirata az őrlési forgalom és szabadraktárak ügyében. 2. A pénzügyminiszter leirata az elemi csapások folytán a bérlőknek adandó földadóleengedés tárgyában. 3. A osztrák központi állomás átirata a kereskedelmi szerződések megkötésénél, a gazdasági érdekek megóvása tárgyában. 4. A „Telepítési kérdések" megvitatása azon alkalomból, hogy a földmivelési miniszter ez ügyben értekezletet óhajt tartani. Gróf ZselénsM Róbert szakosztályi - elnök.

Szabadraktárak és vámhitel.A vámpolitikában a védvámos irányzat térfoglalásával a szabadkereskedelemnek utolsó vívmánya volt a legtöbb kedvezmény elvének fentartása mellett a szabadraktárak, a vámhitelezés és az úgynevezett kikészitési eljárás intézményének a becsempészése. S a védvámos irányzatú kereskedelmi szerződéseken ütött ezen csorba épp elég volt arra, hogy illuzoriussá tegye mindazon védelmi intézkedéseket, a melyek a mezőgazdaság, vagy az ipar érdekeit védelmezni czélozták. De különösen a mezőgazdasági termelés védelmét czélzó intézkedések s illetve röviden

T ' Á R C Z A. A. „trust"-ok hazájából. Párisban legutóbb egy könyv jelent meg a könyvpiaczon, mely a közgazdasági kérdések iránt érdeklődő embereket vonzani fogja. Varigny irja le benne a tőke basáskodását s főleg az Amerikában termékeny melegágyat lelt Jrust"-ok&t, a spekulálásra alakított nagy szövetkezeteket leplezgeti benne, melyek nem kiméinek semmit, mert a vasúti részvénytől kezdve, spekulál mindennel, czukorral, gabonával, petróleummal, szeszszel, bármiféle gépekkel, sőt még — vajjal is. Nálunk a tőke ha túlteng, a kartell védszárnyai alatt ereszt meg egy-egy kirohanást a védtelen fogyasztók ellen, odaát a , trust" -ok országában nagyobbszabásu müveletek is az operáczió körébe tartoznak. Emlékezhetünk rá, hogy new-yorki hirek szerint a spanyolamerikai háború is a „trust"-ok müve volt, amennyiben ezek még a hadmüveletek kezdete előtt rátették kézöket Kuba s a Philippini szigetek speeziális termékeire. Most a „trust"-oknak is akadt halálos ellenségök Bryan, Mae Kinley elnök vetélytársában, ki pártjával feladatául tűzte ki az Egyesült-Államokat a káros kartelek nyűge alól felmenteni. A dolgok ilyetén állása "kölcsönöz

91. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

szólva a mezőgazdasági védvámok csak a papiroson voltak — s nálunk sajnos — vannak meg, a mennyiben a kereskedelmi szerződőseken kívül álló kedvezmények annyira megkönnyítik az idegen mezőgazdasági termények beözönlését, hogy ezen kedvezmények jóformán teljesen ellensúlyozzák a védvámok által nyújtott védelmet. A kereskedelmi szerződések megkötése s az ezt megelőző tárgyalások eddig a magas politika körébe tartoztak s az avatatlan közvélemény sem foglalkozott, sem nem foglalkozhatott ezen kérdésekkel, amennyiben ezen tárgyalások részleteiből a legritkábban szivárgott ki valami, s amennyiben ezen kérdésekhez hozzászólni is csakis a beavatott augurok voltak jogosultak. így azután nem csoda, ha azoknak a befolyása érvényesült a kereskedelmi szerződések megkötésénél s általában a vámpolitika irányításánál, akik a tűzhöz a legközelebb voltak. Mezőgazdasági szempontból a vámpolitikai kérdésekkel a külföldön is alig, de Magyarországon egyáltalán nem foglalkozott senki. A mezőgazdasági válság beálltával már a nyolczvanas évek közepén ugyan felmerült az európai vámunió eszméje, de mert sokat markolt, keveset szorított s igy a speeziális hazai viszonyok egy tetszőleges hangzású, de keresztülvihetetlen eszme érdekében mostohán mellőztettek. A legfrisebb keletű magyar agrármozgalomnak érdeme az, hogy a gazdaközvélemény figyelmét jóformán erőszakkal irányította reá a vámpolitikai kérdések iránti érdeklődésre. Az orosz és román kereskedelmi szerződések megújításakor 1894-ben mutatott reá első ízben ezen agrármozgalom az agrárvédelem hiányában szenvedő kereskedelmi szerződésekben rejlő veszedelemre, majd a kereskedelmi szerződéseket kisérő egyéb függelékekre, amelyek mind azt czélozzák, hogy a kereskedelmi szerződések által nyújtott cseüély vámvédelmet ellensúlyozzák. A sorozat élén áll az őrlési engedély, a melynek alapját a kikészitési eljárás képezné. A kikészitési eljárás alapja pedig az, hogy a külföldről ipari feldolgozására behozott áruk kivitelénél az eredeti származás, azaz, az azonosság kétséget kizárólag igazolható legyen. A kikészitési eljárásnak ezen sarkalatos tétele azonban lehetetlenné tette volna, az idegen mezőgazdasági terményeknek a. behozatalát s

jövedelmező feldolgozását, mert a román és szerb búzának azon czélból való behozatala, hogy ez Magyarországon feldolgozva liszt alakjában a nyugat piaczaira vitessék, veszteséges lett volna. Épp ezen veszteségek kikerülése czéljából lett az alap meghamisítva s az őrléskikészitési forgalomnál az azonosság elve teljesen mellőzve olyképp, hogy a behozott idegen gabona helyett lehető volt a magyar búzából készült lisztnek a kivitele. A magyar fogyasztás szaturálva lett román-szerb és orosz búzával, míg az igy kiszorult jó magyar liszt a külföldön keresett elhelyezést és talált is addig, amíg a nyerészkedés és spekuláczió arra nem kényszeritette a kartelmalmokat, hogy az úgynevezett malter eljárással, a magyar búzának a román búzával való keverésével a külföldön a magyar búzaliszt hírnevét alaposan meg rontották. Az őrlési engedély igénybevételével összekötött előnyök, mint az azonosság mellőzése, mint a vámhitelnek majdnem korlátlan időre való kiterjesztése : mind oly csábító körülmények voltak, amelyek a gabonában űzött börzei spekuláeziókat elősegítették és a hazai termelés kárára nagygyá fejlesztették. Magyarország volt az első, ahol az őrlési engedély ezen elfajulásával szemben a gazdaközönség állást foglalt, s öt évi kitartó és következetes küzdelem után végre odáig jutott, hogy nemcsak az őrlési engedélylyel űzött visszaélések, de maga az őrlési engedély is, mint a törvénynyel ellenkező intézmény, teljesen megszűnik. Az őrlési engedélynek egyik legnagyobb hibája volt, hogy az idegen gabona behozatalával az érdekelt malmok hathónapi vámhitelt élveztek. Ezen vámhitel lehetővé tette azt, hogy nagyobb idegen gabonamennyiségek felhalmoztassanak a budapesti piaezon s ezen silány áru vámmentesen szolgálja a spekuláczió érdekeit sőt mi több, ha a hat hónap leforgása alatt nem volt lehetséges a viszkivitel, illetve a konjunktúrák a viszkivitel nek nem kedveztek, ugy a pénzügyminisztérium mindig eléggé kukns volt a fizetési határidők meghosszabbításában. Ennek a gazdaközönség zsebére menő hitelezésnek azonban a jövő évvel vége szakad s ezzel az őrlési engedélylyel is leszámoltunk volna. Ezen intézmény megszüntetése azonban még eddig nem elégséges arra, hogy azon csekély vámvédelem, amely ma fennáll,

Varigny „Les trusts" czimü müvének aktualitást. Kezdi Jay Gould manipuláczióival, ki kétségkívül a nagy amerikai spekulánsoknak prototípusa volt. Óriási vagyonát ugy harácsolta össze, hogy összevásárolta az Erié vasút összes részvényeit. Tette pedig azt ugy, hogy a részvényeknek veszett hirét költeLte társaival, a minővel például nálunk a török sorsjegyek bírtak. Persze mindenki igyekezett bármi áron értéktelennek hirdetett papírjaitól szabadulni, melyeket Gould-ék potom áron szedtek össze. A pánik multával a részvények eredeti árukra szökkentek, midőn is a fortélyos „trust"-beliek milliók nyereségével adtak tul részvényeiken! Hát mindenesetre okosabban csinálták a dolgát, mint egy vasutat épitő lapalapitónk, kit éppen a részvényei ütnek le a lábáról. Gould konczepczióinak vakmerősége, a czinizmus, melylyel pénzügymiveleteit végzi, egy u j érát teremt Amerikában, irja Varigny. Előtérbe lép a pénz! Gould s társai a lelkiismeretet, becsületet ejtik hatalmukba, mert első millióikat arra használják, hogy NewYork állam törvényhozó testületének dobják martalékául. Cserébe az oly törvényeket hoz, minőket Gould urék diktálnak. Gould kisajátítja például a susquahanai vasutvonalat, mert az ő vasutjának versenytársa. Annak részvényesei persze protestálnak, dehát a törvény a vonalat Gould-nak itéli. | Jay Gould legnagyobb szabású fináncz-

manőverét 1873-ban teszi s ejti bámulatba a világot, amikor az aranyat foglalta le magának. Az általa szervezett trust e cselekedettel a világ legnevezetesebb pénzműveletét produkálta. Azön kezdte, hogy az összes aranykészletet összevásárolta, ekkor az arany árfolyamát szédületes magasságra emelte a jól szervezett kompánia, minek következtében vagy 27 bankház került csődbe, magával sodorván egy egész halom czéget. Gould társa, Speyer a saját szakállára dolgozva, 220 millió értékűaranyat vásárol össze, ennek tulajdoníttatott, hogy az állam maga pénzügyileg a tönk szélére került — az elkeseredés pedig oly magas fokra hág, hogy a trust fejét —- Gouldot életrehalálra keresik, ki a nép dühe elől csak ugy menekül, hogy fegyeres szolgákkal őrizteti háza ajtait. Gould előtt Vanderbilt grasszált. Ez ugy kezdte, hogy révészkedett. Néhány garasért szállította utasait Staten-Islandról New-Yorkba. Üzlete oly jövedelmező volt, hogy egész kis hajórajt szerzett magának s összekuporgotatt millióival vasúti részvényeket kezd vásárolni garmadaszámra. Ügynökei bejárják az Egyesült-Államokat s oly jól manővereznek, hogy gazdájok szájaize szerint emelik vagy sülyesztik a részvények árfolyamát. Néhány év múlva — irja. Varigny — az övé volt a Hudson-River-Railroad, a New-York Central, a Canada-Southern, a Michigan-Central

Q j . SZÜM. 9-íK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 18*9 NOVEMBER HO 11.

1680

teljes egészében érvényesüljön a mezőgazdasági termelés javára. Az őrlési engedély megszüntetésével még mindig megmaradt a vámhitelezés és szabadraktárak intézménye, amely kettő közeli viszonyban van egymással. A vámhitelezés ezélja éppúgy, mint a szabaraktáraké, _az idegen termények és áruk behozatalának a megkönnyítése oly módon, hogy az ezen kedvezményt élvező czégek és társaságok bat hónapi vámhiíelt élveznek. Ezen vámhitelezésnek tulajdonképpen a ezélja az volna, hogy a fogyasztó sorsán könnyitsünk. A külföldi importtal foglalkozó kereskedőnek ugyanis a vámhitelezés igénybevételével lehetővé válik, hogy a nagyobb mennyiségben behozott áru után a vámot csak akkor fizesse meg, a mikor az tényleg a fogyasztásba kerül, s miután a fogyasztás a nagyobb mennyiségben behozott árut nem egészében igényli, hanem részletekben fogyasztja el, egy bizonyos időközt óhajtottak a vámpolitika irányitói biztosítani a kereskedelemnek az esedékes vám lefizetésére; s ezen elvi álláspont tényleg igen tüihető volna, ha már alapjában nem volna hamis. Ezen elv a teóriában megállja helyét, de a gyakorlatban épp az ellenkező eredményt szüli. A vámhitelezés igenis előnyére válik a közvetítésnek, amely a vámhitelezés által tetemes kamatnyereséghez jut, de a fogyasztó helyzetén egyáltalán nem könnyít, mert az az áru fogyasztásánál csak az egész vámot fizeti meg. S aztán, ha a helyzet nemis igy állana, tűrhető volna ezen elvnek alkalmazása azon terményeknél, mint a kávé, tea, rizs, déli gyümölcs, fűszer slb., a melyeket az orszfig maga nem, vagy nem elegendő mennyiségben termel, — de a mezőgazdasági termények behozatalának akár a vámhitelezés, akár a szabadraktárak intézményével való kedvezményezése valóságos öngyilkosság, a mezőgazdasági termelés érdekeinek a legkönnyelmübb mellőzése. A Kelet mezőgazdasági-terményei amúgy is olcsóbban termelhetők s a viziutak felhasználásával olcsóbban szállíthatók lévén, a jelenlegi alacsony vámvédelem egyáltalánnem biztosit ezek versenye ellenében. S hogy hathónapos vámhitelezéssel ezen idegen-áruknak vámmentes raktározásával még elősegítsük ezen áruknak a beözönlését s megengedjük azt a spekulácziónak, hogy hat hónapon át gyakoroljon káros befolyást a belföld áralakulására, akkor a jogos és kötelességszerű önvédelemről mondunk le,

akkor a magyar mezőgazdaság létjogosultságát tagadjuk meg. Eppazért amily erélylyel és kitartással követelte a magyar gazdaközvélemény minden alkalommal az őrlési engedély megszüntetését, ugyanazon erélylyel ős kitartással kell küzdenie a mezőgazdasági terményeknél, a vámhitelezés és szabadraktárak intézményének a megszüntetéseért. Ez a kérdés ma már szintén nem uj a magyar gazdaközvéleményben. A kiegyezési tárgyalásokkal kapcsolatosan, amidőn az őrlési engedély eltörlését követeltük, ugyancsak a szabadraktárak és a vámhitelezés megszüntetését is kérelmeztük s ami óta az őrlési engedély megszüntetésemindbizonyosabbá, végül ténynyé vált, mind erélyesebben követeltük a szabadraktárak és a vámhitelezés eltörlését. A folyó évben két izben foglalkozott az „OMGE." e kérdéssel. Majd az olasz bor, majd a román és szerb buza behozatala tette e kérdést aktuálisá. Ha a vámpolitikában a védvámos irányzatot felvettük s szükségesnek tartottuk azt, hogy a mezőgazdasági terményeket vámvédelembenrészesitsük, ugy érthetetlen következetlenség, hogy ugyanezen vámvédelmet amidőn egyszer már szükségesnek elfogadtuk, egyoldalú kedvezményekkel gyöngítsük, — mert vagy szüksége van a magyar mezőgazdaságnak a vámtarifában biztosított vámvédelemre s akkor az teljes egészében érvényesítendő, — vagy arra nincs szükség s akkor felesleges volt a vámokat megállapítani. A logikus következetesség azonban megköveteli, hogy a már egyszer szükségesnek elfogadott vámvédelmet teljes egészében fentartsuk és érvényesítsük s kétszeres érdeke és kötelessége ezen vámvédelem érvényesítése a magyar mezőgazdaságnak. Meg nem engedhető és nem tűrhető, hogy bármi czimen ezen szerény vámvédelem is korlátoztassék s épp azért erélyesen kell követelnünk a kormányzattól, hogy ugy a szabadraktárak, mint a vámhitelezés intézményét, mint a börzei spekulácziók egyik legkiválóbb eszközét azonnal szüntesse be. S ezen megszüntetésnek semmiféle törvényes akadálya nincs, mert ezen intézmények tisztán és kizárólag az osztrák és a magyar kormány kölcsönös megállapodásai, amelyek ugyanezen kölcsönös megállapodás utján hatályon kivül is helyezhetők és nem kételkedhetünk abban az őrlési engedélynél szerzett tapasztalatok után, hogy az osztrák kormány a magyar kormány kezdeményezése

elől elzárkózzék. Sőt ismerve azon nagy és erős befolyást, amelyet az osztrák gazdák öszszetartása a kormányra gyakorol, majdnem biztosra vehetjük, hogy ismét az osztrák kormány kezdeményezésének fogja köszönni a magyar mezőgazdaság ezen visszaélések megszüntetését, mert a szabadraktárak és vámhitelezés intézményét legalább a mezőgazdasági terményeknél másnak nem tekinthetjük, mint visszaélésnek s mint a törvényerőre emelkedett kereskedelmi szerződésekben biztosított vámvédelem csorbításának. Igaz, hogy a szabadraktárak intézménye minden államban honos s nem is vitatjuk ezen kedvezmény jogosultságát azoknál az áruczikkeknél és terményeknél, amelyeknek szűkében vagyunk s illetve amelyeket nem termelünk, de amely terményeknél magunk is kivitelre szorulunk ott a szabadraktárak és vámhitelezés nyújtotta kedvezményekkel az idegen termények beözönlését elősegítenünk önmagunk elleni merénylet. Lehet, hogy a vámhitelezés és szabadraktárak intézményének megszüntetésével a határszélek közelében, de azokon kivül a szomszédos államok létesítenének szabadraktárakat, de ezen szabadraktárak reánk veszedelmet nem jelentenek, mert ezen áruk a vámmentességet egy pillanatig sem élveznék. Lehet, hogy ezáltal a hazai kereskedelem nyeresége megcsökkenne s talán ezen intézkedés a kiviteli államok kereskedelmének előnyére szolgálna, de annyi kétségtelen, hogy az idegen termények beözönlésének meggátlásával tetemesen nagyobb előny háramlik a mezőgazdaságra s ezáltal közvetve az országra, mint a mily esetleges veszteséget szenvedne a hazai kereskedelem. Az áruk azon mesterséges s csakis a közvetítés érdekeit előmozdító felesleges mozgósítása szüntettetnék meg, a melynek következménye az, hogy a termények egy állandó körforgását észlelhetjük, ugy hogy jóformán minden ország fogyasztója idegen állam terményével tapláltatik. Ezen körforgás igen sok erőpazarlással jár, a mennyiben a közvetítés nyeresége tetemesen megdrágítja a fogyasztást s ilymódon a nemzeti erőnek egy jelentékeny része nem a termelést, nem a nemzeti vagyonosodást szolgálja, hanem a közvetítés nyereségének gyarapítása közben használódik el. A legmesszebb menő kedvezményeket vagyunk hajlandók megadni annak a kereskedelemnek, amelyek a hazai termények kivitelét

s a jó ég tudja még mily elnevezésű másodrendű vasutak. A vasut-király 80 éves korában arra gondolt, hogy ideje már a nyugalomba térésnek. Akkor mondta: — É'etem minden évében egy-egy millió dollárt szereztem — megérdemeltem a nyugalmat. Fia 56 éves korában, 1876-ban vette át apja üzletét s hat évi kezelés után egy milliárd franknyi vagyon ura lett! Dehát volt akárhány „milliárdos" is. Szerző megemlíti John Brown-1 a .vaskirályt", ki mint koldus végzi életét. Aztán rámutat arra, ki a pensylvániai petróleum-fórrásokat felfedezi, azokból óriási vagyont szerez, melyet elver s mint szálloda-szolga végzi nyomorúságos életét. Az előbb emiitett vaskirály társa Sanford New-Yorkban, tündérpalotát épittet magának, éppen házszentélést akarnak abban ünnepelni, midőn beüt a „vas krach" s a tönkre ment tulajdonos helyett Maclcay a „bányakirály" tartja a fejedelmi lak felavatását. Szerző, miután ugy halom anekdotát mond el a tulgazdag emberek extravagans életéből ; áttér a legutóbbi gabonatrustra, melynek feje az angol származású Leitner, ki Amerikában házasodott, elyankeeosodott egyéniség. Ez fejébe veszi, hogy az összes, Európa felé irányított gabonakészletet összevásárolja. Persze az őrültséggel határos ez a spekuláczíó, mely az ő honfitársai előtt is bámulatot kelt.

A hatás azonban nem maradt el, mert | Európában jelentékenyen felszökött a kenyér ;j ára. A spekuláczíó L'eitnerre nézve balul üt ki, ,i ő maga is tönkre megy, miután egész országok népére a szenvedést s szerencsétlenséget zuditja. A czukrot Claus Spericels, majd Havemeyer testvérek harácsolják össze. Főleg az utóbbiakat vádolják vele, hogy az Egyesült-Államokat s Spanyolországot egymás üstökébe ragadtatták. Most már megvannak elégedve, miután a spanyol gyarmatokról származó nyers czukor, mely persze a Havemayer „trust* ültetvényeiről ered, ezután vámmentesen bocsáttatik az Egyesült-Államok területére, hogy a szövetkezet óriási gyáraiban finomittassék. Aztán nem kell már a jeles „trust"-nak attól sem tartania, hogy a czukorrépát meghonosítják, mert hisz a hóditolt tartomány czukornádja tulsok, — nagyon olcsó nyers czukrot produkál! A czukortrust nem is megvetendő törzstőkével bir. Az 1896 ik évi kimutatás szerint 695 millió frankkal rendelkezett. Végre van a „szabad" Amerikának petroleumtrustja is. Ennek hivatalos czime „.Standard Oil Co." s a szövetkezet feje Rockefeller testvérek. A petróleumforrásokból a nyers- anyag 600 kilométer hosszúságra terjedő cs'őliálózaton át vezettetik a fmomitó gyárak helyiségébe, mely eljárással persze szállítási költséget takarítanak meg látszólag. Ám

utánzókban akadtak a versenytársakban, ezeknek törekvését ugy hiúsították meg, hogyszerződést kötöttek az összes vasuttársulalokkal, hogy másféle petróleum-vezetéket, a vasút tulajdonát képező területen lefektetni nem engednek, csak az övéket s a „Standard Oil Co." e szabadalma még ma is fennáll! Indirekt uton is fizetik a szállítási költséget. Sűrűn megesik, hogy harczba elegyednek egymással a milliárdosok is, ahogy azt Gould s Vanderbilt megtelték. Két vasutvonaluk ugyanis konkurrálni kezdett egymás ellen. A tőke két tábora hát háborút üzent egymásnak. Kezdték a szállítási tarifát lejebb-lejebb szállítani. Vanderbilt unván a krajczároskodást, ugy kardoskodott, hogy egy waggonrakomány szállítási diját Canadaból New-Yorkig leszállította 150krra. Persze ő lett a nyertes. Az amerikai lapok a Dreyfuss-ügy helyett hónapokon át arról irtak, milyen jó is az, ha az óriási tőke egymással hajbakap 1 ? Ez egyszer a közönség a milliárdok harczát a maga hasznára aknázhatta ki, amúgy is nagyon ritkán volt benne része. Az élet-halál harcz daczára nap-nap után izmosodik odaát a „trusf-ok szervezete s ugyanavval az amerikai milliárdosok extravagancziái is hallatlan arányokat öltenek. Mi meg, a vén Európa gyermekei, összekulcsolt kezekkel merengünk — mire fog mindez vezetni ? Igali Szvetózár.

KÖZTELEI, 1 8 9 9 . NOVEMBER

1688 mozdítják elő, de a külföldi nyerstermények behozatalát még jóakarattal sem ysgyunk hajlandók elősegíteni s egy egészséges s az ország érdekeit szemelőtt tartó vámpolitikának, kormányzati politikának e szempontokat szem elől tévesztenie nem is lehet s hisszük és reméljük is, hogy a gazdaközönség következetes és erélyes állásfoglalása meg fogja győzni a kormányzatot arról, hogy a szabadraktárak és vámhitelezés intézményét a mezőgazdasági terményekre vonatkozólag mielőbb meg kell s z ü n t e t n i ; meg kell szüntetni pedig, mert a mezőgazdaságra nézve h á t r á n y o s s mert a fennálló kereskedelmi szerződéseket nem sérti. Nagy gondossággal és körültekintéssel kell vámpolitikánk minden ilyen kinövését lemetélnünk addig, amig a kereskedelmi szerződések megújítására kerül a sor, nehogy ezen kinövések a mezőgazdasági termelésre a keresk e d e l m i szerződések megújítása után is reá" ' B. Qy.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

Melyik fajta tehén ad legtöbb tejet? Ezt a kérdést teszi fel M. J. előfizetőnk s egyszersmind kérdezi, hogy hol szerezhető be az ilyen t e h é n ? Afelett n e m lehet kétség s e helyen is sokszor fel volt az m á r hozva, hogy a jó tejelőképesség fajtatulajdonság és emiatt széltében ismeretes, hogy léteznek marhafajták, amelyeknek egyedei kiváltképpen a lejadással hasznosítanak s viszont más fajták, amelyeknek individuumai a tejadásban minden kritikán alul á l l a n a k ; ámde a nagy t e j h o z a m egyszersmind egyéni tulajdonság, amelyre még a takarmányozással és egyéb gondozással, kezeléssel és eljárással is hatni l e h e t : azért, bár n e m nehéz megfelelni arra, hogy melyik fajtába tartozó tehéntől várható a legtöbb tej, nagy kérdés marad, hogy m a g a az azon fajtából vett individuum fog-e hát sok tejet adni. Megfigyeléseim szerint — mit e helyen m á r közöltem is — hazai viszonyaink között várni lehet kedvező takarmányozás mellett: erdélyi m a g y a r tehéntől 1600 litert mürzthali 1900 pinzgaui 2000 bonyhádi 2000 szimmentháli 2300 angelni 2400 allgaui 2500 montavonii 2600 schwizi 2600 inntháli 2600 vintsgaui 2800 hollandi 3000 2'8°/o—3 5°/o zsírtartalommal. Nagy átlagban tehát a d h a t egy jó fejős tehén mintegy 2350 liter -tejet, vagyis testsúlyának mintegy 5—6-szorosát s ezt mega d h a t j a egynémely individuum akkor is, h a f a j t á b a n e m tartozó, h a n e m valamely keverékállat. Hogy m a g a az egyed — akármelyik fajt á b a tartozik is — mikor nyújt a külsőből ítélve garancziát arra, hogy jó tejelő lesz, az a következő főbb jelekből ítélhető m e g : Finom csontozatu, szegletesebb t e r m e t ; vékony n y a k ; sovány, m a g a s m a r ; élesebb h á t ; hosszú á g y é k ; nagy horpasz ; minél öblösebb, h a b á r lejtős f a r ; szűkebb mellkas, a köldöktájon nagy mélységgel és nagyöblü h a s ; nagy, mirigyes tapintatu s nem húsos tőgy, erősen szembetűnő viszérrel; terjedelmes tej-tükört á j ; vékony f a r o k ; szikár lábak; vékony bőr, finom szőrzet; csendes v é r m é r s é k l e t ; étkesség; gyors fejlődés.

HŰ

Jó fejős tehenekhez jutni nehéz dolog, mert nagyon meg kell hogy szorulva legyen az, aki jó fejős tehenén túlad. Nagyobb tehenészetek a jobb fejősökön rendszerint csak akkor adnak tul, ha azoknak valami nagyobb hibájuk van, pl. gyanúsak gümőkórságra, vagy ivarzási, fogamzási rendellenességben szenvednek. Fejős tehenet különben minden m a r h a v á s á r o n kaphat s ha az imént mondottakra figyel, jókat is vásárolhat. Nagyobb mértékben budapesti tehénkereskedők foglalkoznak ily tehenek behozatalával és árusításával. Ezeket legjobb a helyszínén felkeresni s készletükből vásárolni. Vidéken nyugoti f a j t a tejelőket árusítanak, vagy megrendelésre beszereznek pl. Weiler és Éisner kis-ezelli marhakereskedők; bonyhád-vidékimagyar tarka tejelőket Kohn Mór, Döbrököz, T o l n a m e g y e ; Bauer Mór, Budapest, VIII., Tömő-utcza 2 4 . ; hasonlókat és baranyavidékieket Spiegel Ármin, K a p o s v á r ; t o v á b b á minden f a j t á j ú osztrák borzderes ós pirostarka fajtákat szerezhet következő czim közvetítésével: F r a n z Eberharter, importőr, in Zell, im Zillerthal, Tirol.

11.

9 1 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

s kora tavaszszal ú j r a folytatjuk. Hogy ez különösen olyan gazdaságokban, hol az őszi vetések ellátásán kivül a répa és burgonya idejekoráni kiszedése amúgy is elég gondot okoz, milyen előny, bővebben részletezni szükségtelen. A csicsókának ezen tulajdonságát tehát n e m hátrányául, h a n e m ellenkezőleg előnyéül kell b e t u d n u n k ; 6. a tavaszszal szedett csicsóka gumója tulajdonképpen még értékesebb az őszinél és épp oly időben, midőn a takarmányrépa, burgonya, murokrépa már elfogyott, fog mint friss takarmány kiváló jelentőséggel bírni. A csicsóka gumójának tavaszi jobb minősége abban leli magyarázatát, hogy gumóinak ,inulin"-tartalma télen át legnagyobb részben czukorrá változván át, édeses izüvé és izletesebbé lesznek..

Miután a csicsóka, mint emiitettem volt, több éven át képes ú j r a kihajtani s az egyszer beültetett földről nehezen pusztítható ki tökéletesen, n e m a rendes vetésforgó keretében, h a n e m forgón kivüli földdarabokon kell termeszteni, nehogy a rendes forgóban kezelt M. K. földet elgyomositsuk vele. A csicsóka (Heliantus tuberosus), mely közeli rokonságban áll a naprafogóval, ehez NÖVÉNYTERMELÉS, hasonló, de n e m annyira megfásodó leveles hajtásokat nevel, melyek a tél erejének nagy Rovatvezető: Kerpeiy Kálm&a. mértékben elllentállva, 2 — 3 méter magasságot is képesek e l é r n i ; egy-egy tőből a tenyészteA csicsóka termesztéséről. rület nagysága, a t a l a j minősége s a gondo— Egyúttal felelet több ilyirányu kérdésre. zás szerint eleinte 8 - 1 0 , később 20—30 hajtás képes kifejlődni. Erőteljes s gazdagon Ujabban több gazda intézett kérdést csicsóka termesztése felől, jeléül annak, hogy elágazó gyökérzetén, illetve az 5 — 1 0 cm. ezen eddigelé kevés figyelemre méltatott nö- hosszú rhizomákon (földalatti szárhajt ásokon) fejlődnek a főhaszonvételt szolgáltató, körtevény iránt is fokozódó érdeklődés mutatkozik és bizonyára méltán, mert a csicsóka igen sok alaku, bordázott, fehér, tömött husu gumók, gazdaságban a nagyon is figyelemre méltó melyek n e m keményítőt, h a n e m inulint t a r talmaznak. kultúrnövények sorában foglalhat helyet. A leveles szár végén állanak a sárgaAlig találunk oly gazdaságot, mely a forgó keretébe nehezen beilleszthető, szabály- színű fészkes virágok, melyek egészben a napraforgó virágzatának alkotásával birnak, talan alakú vagy nehezebben megközelithelő földdarabokkal ne rendelkeznék s melyeken a csakhogy sokkal kisebbek. A virágok különben több évig kitartó, tehát az egyszer elvetett és igen későn, október hó folyamán jelennek csak több éven át termést adó csicsókánál hálásabb meg, miért is a m a g csak igen kedvező s növényt vethetnénk. hosszú őszi időben képes nálunk megérni. Másrészt olyan sekély rétegű, kőtörme- Vetésére m á r ezen oknál fogva is n e m a magot lékes, kavicsos, soványabb vagy sivó homok- h a n e m (a burgonyához hasonlóan) gumóit hasztalajokon, meszesebb földeken, melyeken a náljuk fel. burgonya m á r kielégítő termést n e m ád, a Megjegyzem, hogy a csicsóka gumóinak csicsóka igénytelenebb voltánál fogva, még növekedése a nyár utolján, az ősz elején a mindig igen jó eredményeket fog szolgáltatni. legerőteljesebb, miért is a hosszú őszszel biró vidékek felelnek meg legjobban a csicsóka A csicsókát a burgonyához hasonlóan húsos gumói miatt termeljük, melyek állataink igényeinek; a gumók kései fejlődésében kell részére jó t a k a r m á n y t a d n a k ; e mellett azon- annak ouát keresnünk, hogy a csicsóka a nyári szárazságot kevésbé sínyli egyéb gyöknövényekban lombja is igen jól értékesíthető. A csicsóka kiválóbb tulajdonságai közül nél. A nyári szárazságban látszólag elhervadt növény, az őszi esőzések megindultával teljesen felemlitendők : 1. igénytelensége, mely szerint még a helyre jön. silányabb talajokon is, erős gyökérzetének A gumók szine szerint három csicsókanagy feltáróképessége folytán kielégítő termést féleség termeltetik, úgymint a fehér, sárga és szolgáltat. Természetes, hogy ezen tulajdonsávörösgumóju. A vörösgumóju valamivel táplágát a gazdának egyoldalúan kizsákmányolni lóbb, de a fehér és sárga héjú bővebben és főelőnyül betudni nem szabad, mert a jó termő, miért is leginkább utóbbiak termelerőben álló s jól munkált talajban nemcsak tetnek. hosszabb ideig fog kitartani, h a n e m jóval naA csicsóka a középkötöttségü homokos gyobb terméseket fog szolgáltatni; vályog, jóminőségü homoktalajokat legjobban 2. a csicsóka egyszer elvetve, több éven szereti. De ezektől eltekintve a kavicsos, kőát ad termést s így viszonylag kevés fentar- törmelékes, laza homokokon, meszesebb talatási költséggel, éveken át látja el takarmány- jokon is jó eredménynyel mivelhető. Televényben gazdag s tőzeges talajokon viszonylag nyal a g a z d a s á g o t ; " 3. állati és növényi kártételeknek kitéve igen b u j a a szár és lombképződés. Legnincsen, legfeljebb az egerek okoznak a gu- kevésbé felel meg a kötött agyagtalaj és pedig a n n á l kevésbbé, minél nedvesebb fekvésű, mók megrágásával kisebb-nagyobb kárt ; 4. az időjárással szemben meglehetősen mert a földben maradó gumók télen át könynyen elrothadnak. érzéketlen. A fagy nincs ártalmára ; a földben levő gumói nem fagynak meg, lombja az Miután a csicsókatelepet több évi haszon5—6o-os hideget is kiállja, a hosszabb ideig vételre készítjük, a talajnak előzetes mély feltartó szárazságot is jól töri, sokkal jobban, szántását s megtrágyázását sajnálunk n e m mint bármely más gyök- és gumósnövényünk; szabad, annál is inkább, mert igen gyakran 5. fagy állóságával kapcsolatban kiváló már a természettől fogva is silányabb minőelőnye, hogy gumóit kiszedni és kupaczolni ségű földekre kerül. Mélyen munkált talajban n e m kell (sőt nem is szabad), h a n e m a szük- a csicsóka a szárazságnak sokkal jobban ellentség a r á n y á b a n szedetjük a téli fagy beálltáig áll s 2 0 — 2 5 % - k a l nagyobb termést ád.

91 SZAM. y-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HÖ 11

Az elvetett gumó (tavaszszal) 16—20 A talajnak előkészítése és a gumók el- ! rakása általán a burgonyánál követett eljárás- j nap alatt kikél; a hajtások eleinte lassan fejhoz hasonló. A gumókat kézzel, vagy kapa lődnek, mert a csicsóka első sorban erőteljes gyökérhálózatot nevel. A csicsókatelep gonután ültetjük el; vethető eke után is, minden harmadik barázda oldalába, egy kis lépés tá- dozása — különösen a vetés évében — volságra fészkelve el egy-egy gumót. A gumó- kapálásból és egy töltögetésből áll ; ezen (lókat tehát nem szabad a barázda fenekére kapákkal végezhető) munkákat elhagyni nem dobni, mert ha az állatok rátaposnak, szerte- helyes, mert a későbbi megerősödésre nagy széjjel törnek s tapasztalatilag rosszul s hatásúak. A nem töltögetett csicsóka jóval kevesebb gumót és több lombot nevel és hiányosan esiráznak. A csicsóka sekélyebben ültetendő a bur- megfordítva. gonyánál, mert különben egyenlőtlenül kél ki Következő években a telepet kora tavaszs gyengébb a fejlődése. Igen laza talajokon szal erőteljesen megfogasoljuk s egyszer meg8—9, középkötöttségün 7, kötött földön 5 cm. kapálva, feltöltögetjük, az esetleges foltokat az ültetés mélysége. A sortávolság a csicsóka pótlólag beültetjük. Ezen eljárással telepünk későbbi fejlődésére és a gumótermés nagysá- 6—8 évig teljes sűrűségét megtartja, a gumók gára lényeges befolyást gyakorol. Sürüen ül- évenkénti szedetése daczára is; igen jó időtetve nemcsak hajtásainak száma kevesebb, de közönkint a telepet télen át ganajlével mega gumótermés is jóval kisebb, mig ellenkező- locsolni vagy komposzttal felszórni. 6—8—10 leg ritkábban vetve s rendesen kapálva egyen- év elteltével leghelyesebb a telepet újólag felletesebb fejlődéssel bokrosabbá válik. Erre szántani, megtrágyázni s újra rendesen beülvaló tekintettel a sortávolság 60—65 cm., a tetni ; ily módon 25—30 évig lehet ugyanazon

sorbani (növénytávolság) pedig 35—40 cm. között ingadozik; a k. holdankinti vetőgumó 6—9 q. között váltakozik. A ritkásabb ültetéssel nemcsak erőteljesebben fejlődő, hanem a későbbi rendszeresen alkalmazható kapálással, hosszabb ideig kitartó ültetvényt nyerünk. A vetésre jól kifejlődött, ép, egészséges gumókat használjunk, összeaszott csicsóka rosszul csírázik. Ilyenkor jobb a gumót közvetlen a vetés előtt 2—3 napig vizben áztatni, mely esetben felduzzadva jól fog kikelni; a vetőgumók feldarabolása nem előnyös. A csicsóka őszszel és tavaszszal vethető. Száraz fekvésű homokos talajokon őszszel vethető. Legtöbbnyire azonban tavaszszal vetik, (márczius hő folyamán) a mi a talaj jő előkészítése szempontjából előnyösebb is, másrészt kora tavaszszal jobb és fejlettebb gumók állanak rendelkezésünkre ; kötöttebb s őszszel vizállásos földön csakis tavaszszal szabad vetni.

a földön csicsókát termeszteni. A csicsókának évenkénti kihasználása a lomb levágásából s feltakarmányozásából, a gumó szükségszerinti szedetéséből áll. A leveles hajtások puhább részei igen jó takarmányt adnak a birkáknak, lovaknak s gulyabeli jószágnak ; kórosabb részei tüzelőanyagul használhatók. A lomb késő őszszel a föld felett 20—25 cm. magasságban levágva, vagy azon zölden értékesíthető, vagy pedig kévékbe kötve s kúpokba állítva megszárítható ; a megszárított levelek megfeketednek, anélkül azonban, hogy ezzél értékükből veszítenének. Miután a lomb késő őszi szárítása gyakran nehézségekbe ütközik, az esetleg zölden fel nem etethető leveles hajtások besavanyithatók (bezsombolyázhatók). A lombot azonban csak késő őszszel (október hő folyamán) szabad levágni, mert a gumó növekedése őszszel a legerősebb s igy a lomb időelőtti eltávolításával tetemesen

1691 csökkentenők a gumótermés nagyságát. Megjegyzem, hogy a lomb késő őszig megtartja zöld színét és 5—6° hideget baj nélkül eltűr. Az időelőtti leszáradástól tehát tartanunk nem kell; a leszáradt lomb nem ád jő takarmányt. A lomb takarmányértéke kitűnik következő adatokból:

zöldlomb 32 2 9 08 17'8 5 7 4 8 szárított lomb 90'4 13 1 2 1 5 6 1 9'8 9'3savanyitottlomb 22 3 2"3 0'46 10"1 6 0 3"4 Ami a gumók értékesítését illeti, emiitettem volt, hogy ezek a földből kiszedve roszszul tarthatók el, összeasznak s könnyen penészednek. Épp azért a csicsóka gumóit

csakis a szükséges arányban szedetjük a földből. Kiszedéséhez késő őszszel fogunk csak hozzá s folytatjuk a téli fagy beálltáig, annyit szedve egyszerre, amennyi a 2—4 napi takarmányszükségletnek megfelel. Az előzetesen lelombozott csicsóka gumóit ásókkal, kapákkal vagy ekékkel (töltögetőkkel) szedjük fel s a 2—3—4 napi szükségletet szellős, száraz, hűvös helyen tartjuk el. Ha őszszel bármely oknál fogva kénytelenek vagyunk nagy menynyiségü gumót felszedni, akkor a felesleget legjobb besavanyítani. Korán tavaszszal, amint a föld fagya kiment, újólag szedetjük a gumókat. A tavaszszal szedett csicsóka édesebb izü, miért is az állatok mohóbban fogyasztják, másrészt szedetése is könnyebb, mert az érett gumók könnyen leválnak a szárról; a tavaszi szedetést a gumók csírázásának megindultáig folytatjuk. Értékesítése a burgonyáéhoz hasonló ; a protein* és zsírtartalomban körülbelül meg-

! 1692

KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HÓ í l .

9 1 . SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM.

ség van irtó eljárásra. Ilyen eset lehet pl. az zott talajt igénylő zöldségféléket, ezek tavalyi helyére teszszük a gumós, hagyma- és gyökér- is, hogy az őszi vetés valami gyöpös hely féléket, ezek helyére tehát az első, vagyis szomszédságába kerül, ahol azután a vetés h á r o m év előtt trágyázott szakaszba kerülnek sokat szenved a gyöpből kikerülő hernyóktól. Hasonló eset lehet a rét-, vagy legelőme ti a pillangós virágú zöldségek, nevezetesen a a ezukor- és hüvelyes borsók és a bab vagy pa- földekkel is és végül, hogy a leggyakoribb ese208 1'8 0-2 163 V4 l'l szuly, a melyeknek káli- és foszfortartalom tet is megemlítsem, az elhanyagolt szomszédos Táparány = 1 : 8-7. műtrágyákat nagyon czélszerü lesz adni. Há- tarlók mellé kerülő vetéssel. Ez az elhanyagolt tarló a legnagyobb veszedelem. Emlékszem A csicsóka gumóinak szedétése minden- rom év után újból kezdődik a vetésváltó, a egy esetre, amely ezelőtt h á r o m évvel egy kiesetre a legjobb eljárás, de azért a disznók melyet ezélszerüen lehet egy hatos vagy földjén lenczes váltóforgóvá átváltoztatni, ugy hogy győrvármegyei község kisgazdáinak közvetlen ráhajtásával is értékesíthető. Ebben s az esetben azonban a tavaszi erőteljes fogaso- feljegyezzük azt, hogy az előző váltóforgóban történt. Az egyes szántók — /4—1 kat. holdnyi hol állottak pl. a káposztafélék, paradicsom és a táblák — igen keskenyek, de szerfelett hoszlásra különös gond fordítandó. kabaknemiiek és ezeket maguk között is vál- szuak voltak. Volt olyan föld is, amely csak Hogy a csicsóka a folytonos szedetés toztatva termeljük amivel a talajuntságot ki- . 3 — 4 lépés széles volt. A meghagyott és ki(vagy turatás) daczára sem pusztul ki, h a n e m kerüljük. A mi ismét a talaj kellő kihasználását rothadt tarlók között akadt itt-ott szépen fejujolag kihajt, abban Jeli magyarázatát, hogy illeti, azt csak ugy eszközölheti, ha megfelelő lődő vetés, amely október végén igen nagy feles számú gumó mindég m a r a d a földben s trágya és viz felett rendelkezik. Ha ezek a veszedelembe került. A veszély részben onnan a legkisebb gumó vagy csira is újólag képes feltételek megvannak, akkor ugyanazon egy származott, hogy a szomszédos tarló, mely kihajtani. helyen lehet : elő-, fő-, közbeesőés utó vete- nyáron szép zöld (gyomos) volt, akkorára telA csicsóka gumóit mindenféle jószággal ménye. Egy példa talán ezt kellően megvilá- jesen kirothadt, részben pedig onnan, hogy értékesíthetjük, sertésekkel, birkákkal, lovakkal, gítja. A megfelelően előkészített területre kora egyik-másik tarlót ugyanakkor feltörték : valacsikókkal; utóbbiaknál, a murokrépához hatavaszszal elvet spenótot. Ezt április folyamán mint a rothadó tarlóból, ugy a tarlótörésből is sonlóan, különösen a köhögés ellen jó hatású, piaczra-viszi (előtermény), ekkor 50 cm. tá- az ott elszaporodott hernyók, a vetés bagolytejelő marhával is — különösen tavaszszal — volságbán korai Jánosnapi káposztával palán- pilléi, most mind az őszi vetésekbe húzódtak etethető, de csak m á s takarmányféleségekkel tálja be az egész területet (főtermény). A s azokban a széléi öl kezdve befelé naponkint káposzta palántái közé ültet kálarábot és ezek m a j d n e m egy kis féllépésnyire haladtak. Ilyen A csicsóka még a vadászat kedvelőinek is közé nyári fejes salátát (közbeeső termény). módon azután megesett, hogy az ilyen keskeny h a s z n á r a van, mert a nyúl, őz stb. szeret Először kikerül a fejes saláta, utána a kalaráb vetéstábla másfél hét alatt teljesen tönkrement. benne tartózkodni s különösen télen keresik és legvégül junius végén, julius elején a fejes fel szívesen. A falás nem történt éjjel, mert akkorára káposzta. A talajt felássa és teledugdossa téli — hiszen igen fagyos éjszakáju őszünk volt Kerpely Kálmán. retekmaggal, vagy czéklamaggal, esetleg czéklaakkor! — a föld kissé megfagyott, h a n e m palántával, mely még őszig, a megfelelő nagyn a p p a l ; annyi hernyó volt ott a földön, hogy ságig fejlődik (utóvetemény). Nagyon természeegy kis göröngy aló! 2 — 3 is kikerült s a ki a tes, hogy eme példához hasonlóan még száföld felszínét lábával megbolygatta, az egyszere mos m á s összeállításokat eszközölhet, csak Rovatvezető." Angyal Dezső. 10—15 drb hernyóra akadt. arra ügyeljen, hogy minden zöldség a megfelelő Hasonló eset az i s , a m i d ő n a föld egyes forgóba jusson és mivelési igényeik legalább helye, pl. ahol a gabonakeresztek voltak, nagyjából összevágjanak. későbben kerül feltörés alá s addig elgyomoE. Gy. ur a következő kérdést intézte hozzánk : A mi végül a m a tervét illeti, hogy az sodik ; vagy midőn az őszi vetés előveteménye Konyhakertnek berendezendő területen mily forgót alkalmazzak, hogy abból a legnagyobb hasznot első évben csak a szabadban vethető terményei valami zöldtakarmány volt s ez korán lelegyenek, azt ugy h a j t h a t j a végre, hogy elké- kerülve, földje azután elgyomosodik és a vetés nyerhessem ? Megjegyzem, hogy az egész terület mult szintén kedves letelepedő őszön teljes istállótrágyában, ez őszön pedig 150 kg. szíti a spárgatelepet, ültet kerti szamóczákat, , bagolypilléjének 18°/o-os szuperfoszfátfrágy ázásban részesült, ezidén elveti a gyökérfélék közül a petrezselymet, helyül szolgálhat. Mindezeket az eseteket pedig csak azért 500 D-öl kivitelével, melyből 300 D-öl 3 éves luczer- muharrépát, pasztirnákat, czéklarépát, bordót és paszulyt állandó helyére, dugdos vörösés hoztam föl, hogy lássuk, mi módon mutatnás, de a mely még ez évben feltöretik, 200 D-öl pedig már közel 50 év óta szilvás, igy tehát gyepföld fokhagymát, egyúttal vet annyi vöröshagyma- kozik az a kár, amely a vetés bagolypilléjétől volt, majdnem kizárólag burgonyát termett, talaja déli magot, hogy a jövő évi dugdosó hagymaszük- származik. Az mindig vagy egy középpontból ségletét fedezhesse. Vethet t o v á b b á ugorkát indul ki, vagy ha pásztásan mutatkozik, akkor fekvés, humuszban gazdag fekete föld, első évében és főzeléktököt két izben is, egyszer pedig egyenes vonal irányában h a l a d : egyszóval a azonban lehetőleg szabadban vethető terményeket aldinnyét. Készíthet a szabadban palántaágya- baj, még h a nagy táblákról van szó, mindig kalmazhatnék. Piaczunk elég közel fekszik, hol a kat, a melyekben káposztaféléket, salátanemüek aránylag véve kisebb helyén, azaz egy-egy konyhakerti vetemények elég jól értékesíthetők. palántáit neveli. Szóval : kevés jártassággal folton jelentkezik. Ez a tapasztalati tény szolnagyon jól elboldogulhat az első évben mes- gálhat alapul tehát a védekezésnél i s : mert Konyhakertekben rendes körülmények kö- terséges palántaágyak nélkül is, a melyeket a ilyen kis helyen még lehetséges az irtás is. zött hároméves váltóforgót szokás megállapí- jövendőben tanácsos lesz beszerezni, hogy terMindezt pedig abból az alkalomból ményeivel mentől előbb a piczon megjelenhes- hozom föl, mert ugy látom, hogy ez őszszel a tani. E czélból felosztunk valamely területet négy részre. Az első részbe teszszük az évelő sék, mert annál jobb áron értékesítheti azokat vetés bagolypilléje megint nagyobb mértékben egyrészről; másrészről megint a paradicsom, mutatkozik és bizonyára lesz sok gazda, a ki zöldségnemüeket, a minő pl. a spárga, mely 10—15 esztendeig m a r a d h a t — megfelelő ía- zeller és kalaráb palántái csakis mesterséges kénytelen lesz a védekezéshez hozzáfogni. lajkészités és ápolás mellett — ugyanazon egy palántaágyakban nevelhetők a kellő időre. Ez alkalommal nem terjeszkedem ki a helyen. Kiirtása előtt 3 évvel u j telepet kéHa a zöldségtermelésben nem volna m e g védekezés összes részléteire, mert azt a Közszítünk és a kitermett területet vonjuk be a a kellő járlassága, ugy ajánlom beszerezni télek egy régebbi évfolyamában m á r amúgy is rendes forgóba, ugy hogy mindenkor egy há,A zöldségtermelés"-t. Fordították : Grubiczy megtettem,*) hanem e helyett felhívom a gazdák roméves váltóforgónk legyen. Ezt ugy fogjuk és Marc. Kiadják a Légrády Testvérek. Ára 1 figyelmét a védekezésnek egy más mozzanakezelni, hogy minden évben egy h a r m a d o t frt. Nem uj, de igen gyakorlati, megbízható tára, olyanra, amely a fenti megjegyzésemerősen megtrágyázunk istálló- és esetleg vala- kis munka, mely igényeinek teljesen meg fog mel szoros összeköttetésben van, mely műtrágyával. Ide helyezzük mindama felelni. A. D. A kérdés az, hogy vájjon á vetés bagolyzöldségnemüeket, a melyek frissen - trágyázott pilléjét nem lehetne-e megmérgezni ? A dolog talajt igényelnek. Nevezetesen az összes káelső pillanatra lehetségesnek látszik. Mert végre posztaféléket, salátákat vagyis azokat a zöldségis egy rágó hernyóval van dolgunk s igy ha a féléket, a melyeket leveleik végett termelünk. táplálékul szolgáló növényt megmérgezzük, Ugyancsak ide teendők az ugorka, dinnye, lehetséges, hogy a hernyó tőle elpusztul. Azt Rovatvezető: JaMonowski József. paradicsom, főzelék-tök, szóval azok, a memondom, hogy csak lehetséges, hogy elpusztul, lyeknek a gyümölcseik használtatnak fel. Végül mert e tekintetben kísérletek még n e m történide teendők még : a zeller és a párhagyma. A vetés bagolypilléjének irtásáról. tek s igy nagy köszönettel venném, hogyha Egy év után a trágyával és a felsorolt egyik-másik gazda, a kit ez a csapás most növényekkel a második forgóba vándorolunk. Habár a vetés bagolypilléje ellen legjobb sujt, az alábbiakat figyelembe véve, a kísérleAz első forgóba, tehát a tavaly trágyázottba védekezés továbbra is az, "hogy azt a földet, tet megtenné. helyezzük az összes hagymaféléket, a párhagyma amely őszi alá kerül, m á r a vetés előtt tartsuk A hernyó megmérgezésére két anyagot kivételével a gumós zöldségekét és végül a tisztán, még pedig attól az időtől kezdve, ami- a j á n l a n é k : az egyik volna az arzénsavas réz, gyökérnemüeket, a minő a murokrépa, petre- kor róla az előbbi vetemény lekerült, egészen e a másik a dohánylug. Ezek keverékével meg zselyem és pasztirnák, a melyek alá esetleg közvetetlenül a vetés pillanatáig, hogy az el ( kellene permetezni vagy másfél ölnyi szélesmegfelelő műtrágyákat is lehet alkalmazni. ne gazosodjék és hogy a fölfu ó gazok révén ! A harmadik évben megtrágyázzuk az utolsó a vetés bagolypillehernyója .= •• - / á p o r o d j é k el ) «} K ö z t e l e k 1 8 9 8 . é v i 7 6 . s z á m á n a k 1 3 5 7 . é s 1 6 1 2 . harmadot és ide helyezzük a frissen trágyá- igen benne, mégis vannak es. u L amikor szűklapjain. egyezik vele, de vizdusabb és szénhidrátokban szegényebb. A csicsóka g u m ó j á b a n v a n : száraznitrogénmentes anyag protein zsir vonatanyag farost hamu k k b

SZŐLŐSZET, KERTÉSZET. Konyhakerti váltóforgó.

GAZDASÁGI ÁLLATTAN.

9 1 . S Z A M . 9 1K É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1899

NOVEMBER HO

11,

Ugy ezen, mint a fovad kivételével, tninségbea a fertőzött vetésnek azt a részét, a kérdés megfejtésére mely a tönkretett folttal h a t á r o s s a mely . den vadra vonatkozó nagyon ajánlhatom dr. Mika Károlynak a soron van, hogy azt a hernyó kirágja. hazai viszonyokhoz szabott mesteri átdolgozáAz arzénsavas rezet 0"2— 0 ' 3 % - b a n vagyis egy hektoliter vizre 200—300 (kétszáz-három- sában az idén megjelent ezen czimü munkát : „Diezel: Az apró vad vadászata", mely az száz) grammot ajánlom. Ezt az arzénsavas rezet öt-hat maréknyi rozs-, vagy egyéb liszt Athenaeum kiadásában diszkötésben s termésegitsőgével bele kell mosni a vizbe pl. kis szetim iilusztrácziókkal 10 frton megszerezhető. Ennek alapján adom meg az alábbiakban a szitán át ugy, hogy a liszt és az arzénsavas réz meg ne göbösödjék, h a n e m a vizzel egyen- feleletet. letesen elkeverődjék. Mert ez az arzénsó a Mielőtt á csenderesek . készítéséhez fogvizben n e m oldódik s igy tehát csak keverés- nánk, jól meg kell hányni-vetni azt, vájjon a ről van szó, a melyhez a lisztet azért adtuk vadászattulajdonos akarja-e s képes-e azokat a hozzá, hogy a kipermetezett folyadék mérgező négy- és kétlábú ragádozóktól megoltalmazni, anyaga, ha a viz elpárolgott, j o b b a n tapadjon, mert a szárnyasok kevésbé okozhatnak kárt ; azaz jobb r a g a d j a meg a növényt. Ezzel az csak arra ügyeljünk, hogy egyes kimagasló igy megkészített ős gyakran fölkevert folyadék- fákat ne hagyjunk bennük, mivel ezeket a kal bepermetezzük, ugy azt a foltot, a melyet ragadozó m a d a r a k nagy előszeretettel keresika hernyó m á r rág, valamint azt is, a mely fel. Ellenkező esetben a csenderesek a vadaz elébbi után sorra kerül, hogy a húzódó állománynak csak kárára volnának, mivel a hernyó azt is kikezdje. A permetezéshez ren- nevezett rablók éppen itt h ú z ó d n á n a k meg des peronospora-permetező használandó, maga leginkább. a permetezés akkor volna végrehajtandó, a Az erdőirtás alkalmával meghagyandó mikor reggelenként akár a hóharmat, akár a vadnak föld fagya kissé fölengedett s a növény is csenderesek nagysága, ha csak apró szolgál menedékül, 1000—2000 m 2 , ellenben kissé megmelegedett. ha azt akarjuk, hogy e mellett az őzek is Ha ez a méreg 2 — 3 0 0 grammnyi meny- oltalmat találjanak s ott tartózkodjanak % — 1 nyiségben elég hathatós, akkor a hernyóknak hold kiterjedéssel kell birniok. a megmérgezett vetésből való falatozása után Az ily helyet legjobb köröskörül mélyen másod-harmad n a p r a el kell pusztulniok. A mi a dohánylugvizet, tehát az u. n. felárkolni s a kiemelt földet befcic—nanyni, thanatont illeti, ezt szintén permetezésre a j á n - a r r a azután Spartium scoporiumot (seprőlom, még pedig 2S— 3 5 — 4 ' 5 % - o s oldatban, jenesztert) vetni, mely nemcsak a m a r h a betehát 100 liter vizre két és fél, h á r o m és fél hatolását akadályozza meg, de a nyulaknak s és négy és fél kilogramm dohánylug volna őzeknek kitűnő tápláléka is. Ha fű nem volna használandó : leginkább ez utolsó százalékot a csenderesben, vetni kell bele, mert ez jó búvóhelyül is szolgál s a költésre s fiadzásra ajánlom. A száz liter vizben jól szétkavart dohány- nagyon alkalmas. luggal a vetés szintúgy, mint az elébbi esetben, Legjobb hely csenderesnek a pagony meg volna permetezendő. közepe ; a h a t á r közelében csak akkor hagyA jóslás igen keserű kenyér s én nem junk ilyeneket, ha a szomszéd is kíméletben is vagyok b a r á t j a , de ha arról volna szó, hogy részesiti a vadat. A falvakhoz se legyenek az melyik szertől remélek többet, akkor inkább az ilyen helyek közel. A kopár, puszta helyeket arzénsóban biznám : a dohánylug már többször legalkalmasabb módon használhatjuk fel, mivel cserben hagyott. azok gazdasági működésre ugy sem igen valók. A mi pedig azt illeti, hogy vájjon az Ajánlatosak azok a helyek, amelyek közelében ily mérges anyaggal megpermetezett vetésben viz van s h a oly meleg forrás van, mely be n e m rejlik-e vészedelem, arra következőt kell n e m fagy, ott a csenderes különösen éri ékessé válaszolnom. Itt először is két dolgot kell meg- válik. Továbbá a hely ne legyen háborgatva, különböztetnünk : a) őszi állapotot és b) a tehát a j á r t utak s telepek szomszédságától megérett gabonát nyáron. Ez utóbbira nézve távolabb legyen. kész a válasz s ez abból áll, hogy az ilyen megA csendereseket a foglyok szintén nagy permetezett vetésből eredő gabona tiszta minden veszedelemtől, mégpedig nemcsak azért, mert előszeretettel keresik fel. a megpermetezett sásról az eső a mérget még A vadorzókat s tőrözőket ugy tarthatjuk a ősz és tél folyamán lemossa, h a n e m mert e legsikeresebben távol, ha a közepébe a vadőrsás a kalász hányásáig elrothadt s igy tehát személyzettől gyakrabban látogatott gunyhókat az a csepp méreg, a mely hozzátapadt és ha állítunk fel. azt az eső le nem mosta volna, ilyen uton kerül Csenderesekhez a tűlevelűek — erdei-, a földbe. luez-, jegenyefenyő s boróka — legalkalmaA mi a vetést magát illeti, a r r a n e m sabbak, csakhogy ezeket másfél méternél m a szabad addig semmiféle szarvasmarhát, sem gasabbra növeszteni n e m szabad. Ezek télen juhot reábocsátani, mig a vetést jó két-három is védik a vadat, holott a lomblevelüek éppen napi eső n e m érte s róla a mérget le nem télen hullatják le levelüket, mikor a védelemre mosta. legnagyobb szükség van. Végül megjegyzem, hogy ha valaki efajta A lomblevelű cserjék közül a kökény, kísérletet végre akarna hajtani, annak a szükséges anyagot szívesen megszerzem, valamint galagonya, szeder tüskéik s gyümölcsük miatt szükség esetén egyéb tanácscsal is készségesen jól használhatók ; nem szabad azonban, hogy szolgálok és csak arra kérném, hogy azután az az egész csenderes ilyenből álljon s tűlevelűekelért eredményről értesítsen. kel vegyesen kell állaniok; a fagyaibokor szintén nem megvetendő, gyümölcse miatt. Jó JablonowsTci József. eredménynyel kezdik használni a kukoriczát, topinomburt és csicsókát is.

Csenderesek (remisek) telepítése. Gy. II. úrtól következő kérdést vettük: Egy nagyobb uradalom erdőjének irtása alkalmából vadvédelmi szempontból faültetvények (fedhelyek, remisek) hagyandók. A vadállomány nyulakból és őzekből áll." A közelben falvak, erdők, folyó és elöhegységek vannak. Tudni óhajtanám, hogy ily fekvésű vadászterület és ily vadállomány mellett mily nagyok legyenek a vadvédelmi fekhelyek (remisek) ?

A csenderesek bokrai mindig visszanyesendők, mihelyt másfél méternél m a g a s a b b r a nőnek, mert a czélnak csak igy felelhetnek meg. Vannak csicsókából s kukoriczával telepitett csenderesek is, melyekre azonban itt felelet n e m kívántatik s igy azok tárgyalásától eltekintek. Földes János, mk. főerdész.

1693

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés, 459. k é r d é s . A kezelésem alatt lévő növendék-szarvasmarha- és csikóállományt téli lekötéskór nyíratni szoktam, ez azonban kis kézi ollóval igen fáradságos és sok időbe kerül. Kérdem, lehetne-e valamilyen gépnyiró ollót b e s z e r e z n i ? ha igen, liol szerezhető az be, mi körülbelül az ára és napi 10 munkaóra alatt mennyi munkát képes végezni ? N. B. 460. kérdés. Ha tarlóföldbe, melybén legulóbb buza volt, előtte pedig kukoricza, ismét buza vette'nék, lehetne-e a talaj esetleges foványságát pótolni, ha később a m á r kikelt buzavetést érett istállólrágyával megszórnák, ugy mint a h e r é t szokták. Ha igen, miképpen kell e megszórást csinálni és mely időben? Cs. G. 461. k é r d é s . Mily tapasztalatok vannak a főleg fehér, vegyest szürkés szikes földön mivelt amerikai alanyokra vonatkozólag ? Milyen faj volna ott legjobban tenyészthető zöldojtáshoz ? Miként készítendő elő a talaj ? Z. K. 462. k é r d é s . Fogolytenyésztésnél szükséges-e minden egyes tojófogolyhoz egy gunárfoglyot is beszereznem, vagy hogy ha nem, hát hány tojóhoz kell egy-egy gunár, hányat tojik, illetőleg költ a fogoly, milyen nagyságú ól szükséges n e k i k ? S. T. 463. k é r d é s . Kérek útbaigazítást, hogy miképp hizlaljam meg ökreimet és teheneimet a következő t a k a r m á n y f é l é k k e l : répa, bükkönyöszab, lóher, különféle szalma és polyva, árpaés tengeridara, tökmag és tányérvirágból készült pogácsa ? Miképp takarmányozzam a növendékjószágot és igásökröket, ezeknek még burgonya és kevés elsőrendű széna és sarjú is jutna. 8. Ö. 464. k é r d é s . Hontmegyében félórányira a vasúti állomáshoz fekvő birtokomon van egy erdőrósz, melyet lábon szeretnék eladni. Legnagyobb része tölgyfa, lehet 200 hold. Kérdem, hogy lehelne azt legjobban értékesíteni ? Itt a fa nagyon olcsó és a napszám drága. B. 0. J. 465. kérdés. A birtok, melyet bérbe birok el lett a d v a ; a tulajdonossal megegyezvén, bérletem 1899. november 1-én lejár, de megegyezésünk szerint 1900. év április 24-ikéig az összes épületekkel és szérűskerttel, szabadon rendelkezhetem. Miután pedig előbbi szerződésem szerint tartoztam, a tulajdonosnak két lóra helyet, szénát és szalmát adni, de erről u j szerződésünkben említés, nincs, előbbi kötelezettségeim november 1-én megszűnnek, tehát tarthat-e tulajdonos a nekem visszaengedett épületekben a két lova részére h a s z - . nált előbbi helyre igényt, 1900 április 24-ig ? Egy gulyamarha s z á m á r a korlátokba, falábakra felállított tető és egy kukoriczagóré, ingatlan, vagy ingó vagyont k é p e z - e ? L. M. 466. k é r d é s . F. évi márczius havában egyik magkereskedésből 260 kg. eclcendorfi répamagot rendeltem és 43 hold (1200 • ) területen takarmánynak elvetettem. Elvetés után a r é p a m a g igen szépen kelt ki, a fejlődéskor azonban meglepetve láttam, hogy obendorfi répa kelt. További vizsgálat alá véve a bevetett területet s még ezukorrépát is találtam, ugy, hogy szedés után 7 8 % obendorfi és 2 8 % ezukorrépát kaptam. Igy a t a k a r m á nyozási számításomban igen csalódtam, mert számitásom szerint 1 2 0 0 ' • - ö l e s területből legrosszabb időszakban is eckendorfi répából 270 q kaphatni s e helyett 140 q t kaptam. A répát buza u t á n vetettem, tarlót buktattam és a földnek istállótrágyából egész trágyát adtam. November hó utolsó felében 24 cm. mélységre szántattam s folyó évi ápril hóban, miután a terület gyomos n e m volt, érős fogasolás u t á n vetettem el.

KÖZTELEI, 1899. NOVEMBER HŰ 11.

1688 Méltányos ítéletet kérek, mily kártérítést követelhetek a magkereskedőtől, ki a megrendelt mag minőségéért szavatosságot vállalt? St. J. 467. kérdés. Faragatlan ákáczfákat minő árban lehet értékesíteni oly Kecskeméthez közeli helyiségben, hol a hasított ákáczfa méterölét 14 frtét veszik kicsinyben és 12 írtért nagyban? Miként aránylik az ákáczfa ára a fenyőfáéhoz, melynek köblába helyben 50—55 krba jön? P. D. J.

Felelet. Állatnyirógép. (Felélet a 459. kérdésre.) Állatok nyírására a közönséges kéziollókon kívül többféle nyirógép áll rendelkezésre. Minálunk legrégebben ismeretes ós legelterjedtebb a „Velocifor" nevü kézi nyirógép, melyet ma már mótorhajtásra berendezve is kapni, lehet. Gyártója H. Hauptner, Berlin. Megrendelhető Szigethy Lajos nyergesüzletében is (Budapest, Muzeum-körut). Ára 80 frt körül. Ehhez egészen hasonló egy másik nyirógép, melyet azonban több ollóval felszerelten is kapni lehet, amelylyel tehát egyszerre több állatot is lehet nyirni. Ez megrendelhető J. K. Erker, Wien, IX/1. Strobeckgasse 2. czim alatt. Ára 110 frt. Egy harmadik nyirógép a Burmán et Sons-féle angol gyártmány, melyet kipróbáltam és a Velocifornál alkalmasabbnak találtam. Ára 120 frt körül. Ehhez teljesen hasonló, vagy talán ugyanazonos a legújabban Sommer M. vezérügynök által hirdetett Barton Gillette et Co.-féle nyirógép, melynek ára 80—100 frt körül van s melyet a jelzett czég (Budapest, Erzsébet körút 34.) próbára is ad. A gépekkel gyakorlott ember 1 óra alatt 1 lovat, vagy 4 marhát nyírhat meg. Több ollóval felszerelt géppel természetesen annyiszor ennyit, a hány az olló. Buza fejtrágyázása. (Felelet a 460. kérdésre.) A buza utan vetett búzát fejtrágyául alkalmazott istállótrágyával a legtöbb esetben nem lehet feljavítani, mert az ily esetekben a talaj leginkább foszforsavra szorul, az istállótrágyával pedig azt pótoljuk legkisebb mértékben ; fejtrágyaként adott foszforsav pedig már csak azért sem hat, mert nem juthat azon mélységbe, melybe jutnia kellene. Ha ennek daczára alkalmazni akarja az istállótrágyát, akkor azt késő őszszel vagy télen hordassa ki, de csak jó érett trágyát és azt teregettesse el egyenletesen, kat. holdankint 70—80 q trágya volna elszórandó. Cs. 8. Szikes talajokban tenyésző amerikai szőlőfajta. (Felelet a 461. sz. kérdésre.) Olyan fajta szőlőről, mely szikes talajban tenyésznék : nincsen tudomásunk; másoktól sem hallottunk ilyent említeni. Ha a talaj tényleg szikes, akkor ott kár szőlővel vesződni. Mivel látatlanban ebben a kérdésben utmutatást nem adhatunk, azt tanácsoljuk: tessék a kerületéhez tartozó szőlészeti felügyelőt — azt hiszem: Dezső Miklós, lakik Szabadkán — a helyszínére kérni és azzal egyetemben földpróbákat véve, az orsz. kémiai intézetnek felküldeni és az elemzési eredményhez képest a felügyelővel a talajelőkészítésre és az ültetendő alanyfajtára néz ve megállapodni. Ha ezt meg nem teszi: évekig fog eredmény nélkül tapogatni. A. D. Fogolytenyésztés. (Felelet a 462. számú kérdésre.) A fogoly mindig párosával él, mint a galamb, tehát egy tojóhoz csak egy kakast lehet beszerezni. A tojó 9 - 1 7 tojást tojik, ha 9-nél kevesebb van, feltehető, hogy első fészke valami módon elpusztult, ellenben 17-nél több tojás ritkán van egy fészekben.

A foglyokat rendesen nem szokás zárt helyen átteleltetni, hanem a szabadban gondoskodunk búvóhelyekről, hová hóban dus zord teleken szórunk nekik eledelt, mivel ilyenkor nem birnak a földhöz jutni, hogy ott eledelüket kikaparják maguknak s igy az éhségtől elgyengülve könnyen ragadozóknak esnek áldozatul. Azért az ily etetőgunyhók vagy tetők fölé csapóvasakat állítunk, hogy a leselkedő ragadozó madarakat megfogjuk vele. Egyik barátom teleltetett át vagy 60 darab foglyot egy szobában, illetve tágas kamrában s ocsuval etette őket. Véletlenül azonban patkányok kerültek oda és sokat elpusztítottak belőlük, mire észrevette. A szabadban jő szeder- és boróka-bokrokból csendereseket is ültetni, mivel ennek bogyóit szereti a fogoly. Megfelel a fagyai és kökény is. Földes János. Takarmányösszeállitásokat kérek ! [Felelet a 463. számú kérdésre.) Takarmányösszeállitások kiszámítása alkalmával végtelen sokféleképp lehet az egyes takarmányfélék mennyiségétugy variálni, hogy végeredményképp mindig ugyanannyi fehérje, zsír- és szénbydrátmennyiség jöjjön ki, de e végtelen sok variaczió közül végtére is csak egy felelhet meg igazán, és pedig az, mely minden tekintetben beillik a kérdéses takarmányviszonyok közé, amit azonban csak az tud megítélni, aki — hogy ugy mondjam — a gazdaságban él. De van itt még egy bökkenő, amennyiben t. i. különbség van marha s marha között. Ugyanis a mi jó az egyiknek, az nem jó a másiknak. ínyenezek azt szokták mondani, hogy finom étel nem parasztgyomorba való, s ebben igazuk is van, mert aki finom ételhez nincs szokva, kétannyit kíván, hogy jóllakjék s igy étkezése kétszer annyiba kerül, mint a másiké. És amit itt az emberről mondtam, tökéletesen ráillik az állatra is, mert aközött is van olyan, maly jobb takarmányon nevelkedvén, kisebb emésztő szervekkel bir, s emiatt később is csak a jobb takarmányt hálálja meg, mig mások csak sokat követelnek, de azt nem igénylik, hogy a sok takarmányban sok tápanyag is legyen. E szerint tehát a minden tekintetben beváló takarmányösszeállitás kiszámításához a helyi takarmányviszonyok alapos ismeretén kivül még egy dolog kell t. i. az állatok ismerete, amiből megint csak azt következik, amit már egyszer mondtam, hogy ilyent csak az számíthat ki, aki gazdaságában él. Ne tessék azonban azt hinni, hogy semmi féle tanácscsal se szolgálhatok látatlanban. Tudok igy is tanácsolni s valószínűen hasznát is veszi tanácsomnak, ha — hogy sokat ne mondják — legalább is igy formulázza kérdését : Ilyen meg amolyan fajtájú, korú, kondiczióju, jó vagy rossz testű marhát akarók hizlalni, az állatok átlagos élősúlya mázsálás vagy becslés folytán ennyinek vehető, adhatok pedig drbszám vagy 1000 kg. élősúlyra ennyi répát (vagy más vizenyős takarmányt) ennyi réti-, luczerna, vagy zabosbükkönyszénát, ennyi s ilyen szalmát és polyvát, árpa- s tengeridarát stb., továbbá van még, vagy ha nincs, elég jutányosán vásárolhatok ilyen vagy amolyan olajpogácsát, korpát, szárított moslékot stb.

91. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. azután tövön az erdőn árverés utján eladni, miután az ismert favevőket s közeli községeket hirdetés utján az eladás napjára meghívtuk. Hogy a fapiaczot egyszerre nagyon sok fával el ne áraszszuk, lehet az egészet 2—3 részre felosztva és ugyanannyi esztendő alatt eladni. Vagy ha az ottani nép hajlandó épületi és tűzifáját ott beszerezni, lehet az eladandó erdőrészeket kisebb parczellákba, Vé—Va vagy 1 holdas darabokba felosztva s becsülve árverés utján eladni, mikor egyes kisebb vevő, ki a ledöntést s fuvart saját erejével végezve télen, mikor nincs más munkája, ezt nem számítja s szívesen megad sokkal nagyobb árt, mint a nagyvevő, ha pénze futja vagy összeáll többed magával s ugy vesz meg egy-egy erdőrészletet. F. J. Épületek használata bérbirtokon. (Félelet a 465. kérdésre.) Az épületek használatára vonatkozó engedélylyel együtt a tulajdonos azon igénye is hallgatólag meghosszabbítottnak tekinthető, hogy lovait az istállóban tarthassa. A bérlő tehát ezt tőle meg nem tagadhatja. A gulya részére falábakra állított tető, valamint a kukoriczagóré is a talajjal maradandó összefüggésben állván s attól állaguk sérelme nélkül elválaszthatók nem lévén, ingatlan dolgokul tekintendők. Hibásan kiszolgált vetőmagvak. (Félélet a 466. számú kérdésre.) A magkereskedő azáltal, hogy a megrendelt eckendorfi répamag. helyett oberndorfit adott, jogtalanul cselekedett és ezen cselekvényének következményeit viselni tartozik. Igy áll ez elvben, de a gyakorlat egész más. Pert indíthat ön a keresedő ellen, kártérítést követelhet, de hogyan fogja bizonyítani, hogy a mageseréből csakugyan kára származott ? Á biróság szakértőket fog meghallgatni. Vájjon hol van az a szakértő, aki eskü alatt állítsa, hogy az eckendorfi mag után a termés ennyivel, vagy annyival több lett volna ? Ilyen pereknél csak akhor lehet sikerre kilátás, ha ugy a jogsérelem, mint a kár fenforgása egészen evidens és tárgyilagosan bizonyítható. Ákáczfa értékesítése. (Félélet a 467. számú kérdésre.) Ha a fenyőfa ára köblábanként 50—55 kr., tehát átlagosan 521 /a kr., akkor annak tömörköbméterje belekerül 16 frt 61 krba. A hasított ákácz méteröle 12—14 frt, tehát 1 ürméter = 3—3'50 forint, 1 tömör méter pedig = 4—4 66 forint. A mü- és épületfa értéke rendesen háromszor akkora, mint a tűzifáé, itt Aradot véve kiinduló pontul. Igy tehát egy tömköbméter gömbölyű ákácz mü- és épületfa értéke helyhez szállítva 12—14 forint volna köbméterenként. Ehhez viszonyítva, a mint Játjuk, a fenyőfa nagyon drágának mondható 16 frt 61 krral köbméterenként, melynek rendes viszonyok között olcsóbbnak kellene lennie, mint a kemény épületfának s igy azt hiszem, nem követelünk tulmagas árt, ha a kérdéses ákáczfát gömbölyű állapotban 17—18 forinttal számítjuk. F. J.

IRODALOM.

Y. országos gazdakongresszus tárgyaHa ezeket a dolgokat tudom, akkor már lásai. A szegedi I. mezőgazdasági országos gyerekjáték a takarmányösszeállitás kiszámítása, kiállítás kapcsolatában f. évi szeptember hó s habár még igy is be kell vallanom, hogy helyszíni szemle után jobbat tudnék kiszámítani, 4. és 5-én tartott V. országos gazdakongreszde legalább nem tapogatódzok már egészen szus tárgyalásait, szabályzatát, tisztviselőkaráa sötétben. Ha tehát kérdező bővebb felvilá- nak és tagjainak névsorát tartalmazó jelentés, gosítást óhajt, kérek egy említett rovatokat melyet Bernát István a kongresszus titkára magában foglaló űrlapot kellően kitölteni s a szerkesztett, most jelent meg. Az érdekes szerkesztőséghez juttatni. előadások, melyek legnagyobbrésze a szövetGselkó István kezeti kérdésekkel foglalkozott, a Magyar Erdőeladás. (Felelet a 464. számú kérdésre..) Azt a 200 holdas erdőbirtokot, melynek Gazdaszövetség közlönyében, a Magyar Gazdák legnagyobb része tölgy, legjobb először szakértő Szemléjében már megjelent; most a kongreszerdészszel egész rendesen felbecsültetni és szusra vonatkozó egyéb adatokkal kibővítve

91. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAMtovábbi értékes anyagot alkot a mezőgazdasági közvélemény kialakulása terén és méltán sorakoznak az utóbbi években tartott III. és IV. országos gazdakongresszusok adataihoz. Bár a kongresszusnak 600-nál több tagja volt, a kongresszusnak igazi eredménye mégis csak akkor lesz, ha az ott elhangzott eszmék az egész magyar gazdaközönség körében ismertek lesznek ,és azok megvalósítására az egész magyar gazdaközönség egyértelmüleg fog törekedni. Azért nagyon ajánljuk gazdatársaink figyelmébe az értékes füzetet, mely egyesületünknél 1 koronáért kapható. Zsebegény, hontmegyei község parasztgazdáinak monográfiája. Irta: Löherer Andor. A Magyar Gazdaszövetség XXIV. kiadványa. A Magyar Gazdaszövetség elhatározta, hogy a földmivesgazdák helyzetének felderítése végett összegyűjteti a parasztgazdák gazdasági helyzetére vonatkozó adatokat és ezeket községenkint monográfiákban fogja kiadni. Erre az akeziójára a földmivelésügyi miniszter figyelmét is felhívta és támogatását is kikérte. Hogy ezeknek a parasztmonografiáknak ugy gazdasági, mint politikai szempontból mily nagy jelentőségük van, mindenki beláthatja, mert az általános kedvezőtlen gazdasági helyzetet ezek a monográfiák vannak hivatva konkrét és részletes adatokkal megvilágosítani és igy megjelölni azt az utat is, amelyet ugy általánosságban, mint a különleges viszonyok között a helyzet javítására követni kell. Mennyire fontos ezen munkálat végrehajtása, azt a szóban forgó kis füzet mutatja legjobban, mely valóban szomorú adatokat tár föl hiteles részletezéssel. Löherer Zebegény hontmegyei község monográfiájának keretében, a fővárostól nem távol fekvő s nyaralásra is használt községnek gazdasági és erkölcsi világából nem igen rózsás képet tár föl. A talaj gyöngesége, másrészt szegénysége miatt búzát nem vetnek, hanem rozsot, árpát, zabot, tengerit s burgonyát ; a termés elrettentően silány, mert a föld alig van trágyázva és megmivelése is fogyatékos, ugy, hogy egy része a község - lakóinak háton hordja haza a termést. A típusul fölvett parasztgazda birtoka V-i telek, fizet mintegy 30 frt adót, mi 7 forinttal több a kat. tiszta jövedelemnél. Évi jövedelme 320 frt, kiadása 409 frt, van tehát évről-évre mintegy 93 frt deficzitje. A munkabíró és szorgalmas ember a helyett, hogy emelkednék, alászáll. Pedig a főváros közel van, a közlekedés is könnyű s a faluban még a korcsmárosok sem boldogulnak. A nép nem olvas semmit, a közteher azonban szaporodik. A haladás iránti érzék csekély, a vezetők hiányoznak, ez a rossz helyzetnek egyik főoka. A parasztságot a főváros hatása sem képes fölrázni. Löherer füzete gonddal és a tárgy szeretetével van kidolgozva s utmutató lehet azoknak, a kik hasonló föladat megoldására vállalkoznak. Reméljük, ilyenek lesznek sokan. A „Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle" legújabb 8 füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg : Dr. Takács Sándor. Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban I. Lipót alatt czimen, első közleményül: az 1660—1710. korabeli gazdasági állapotokat festi, azután Angliába, Hollandiába és Dániába való borkivitélünk érdekfeszítő viszontagságait adja elő, eddigelé teljesen ismeretlen bécsi levéltári adatok alapján. Pauler Gyula felel Kropf Lajosnak, a Szent István-korabeli pénzérték megállapítása tárgyában. Dr. Illéssy János megkezdi a Királyi könyvekből a vásárszabadalmak jegyzékének közlését. Nagyérdeküek: Károlyi Sándor gróf kurucz generális három rendbeli magyar utasítása 1725—30 bői a tiszai halászatról. Kamarai utasítás a bácsmegyei telepítésekről 1763-ban. Oktatás a fáczántenyésztésröl 1712-ből magyarul. Gazdaságtörténeti Értesítő. E folyóirat az 0. M. G. E. kiadásában, a m.

KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HO 11. tud. Akadémia és a földmivelésügyi minisztérium támogatásával jelenik meg minden hónapban. Előfizetési á r a : az 0. M. G. E. pénztáránál egész évre: 2 frt, egyes füzeteké 50 kr.

1695

ről tett említést, a melynél a kúria, daczára a vételszerződés szószerinti szövegének és daczára ama bebizonyított ténynek, hogy a felek adásvételi ügyletet kötöttek, mégis kölcsönügylet fennállását konstruálta. Ez oly stigmatizálása a gabona-elővételi ügyleteknek, a mely a budapesti kereskedőket arra birta, hogy A gabonauzsora mellett. gabonának előre való vásárlását teljesen beszünAz utolsó napok eseményeinek kétség- tették. Egyébként panaszt emeltek a kereskedők kívül egyik kimagasló mozzanata az a küldött-' arra nézve, hogy a vidéki hatóságok eljárásuk ség, amely kereskedelmi miniszterünknél járt által az uzsora-feljelentések szaporodását hatáés őt a gabonauzsora védelmezésére kérte az rozottan provokálják és mindezek folytán kérik ellene indított hajsza, sőt a bíróságok fel- a minisztert, hogy kellő módon járjon közbe, fogásával szemben is. Igazán nem tudjuk hogy üldözzék azokat, a kik tényleg burkolt vájjon ebben a föllépésben mi volt több,, a gabonaügylet leple alatt uzsoráskodtak, de ne naivitás-e, "vagy a merészség? A küldöttség zaklassák a tisztességes kereskedőt és azok tagjai természetesen szívesen vennék, ha a alkalmazottait. szabadság és nemzeti érdek szempontjából az Hegedűs Sándor miniszter válaszában kiállam örökre elnémítaná azokat az izgága emelte, hogy ismeri az ügyet és'a magajészéről agráriusokat, a kiknek örökös panaszai végül mindent meg fog tenni, ami a hajsza'elmérgeseis kezdenek annyi hatással lenni, hogy a dését megakadályozza. A mi az igazságszolnemzet ébredni kezd s organumai a fenyege- gáltatást illeti, arra a kormány semmiféle tett érdekek védelmére kelnek. Sőt nem bánnák befolyást nem gyakorolhat, mivel ehhez nincsen azt sem, ha a miniszter reá üzenne a bírósá- törvényes joga. A miniszter egyébiránt meggokra a fehértemplomi törvényszéktől föl- ígérte, hogy a kormány többi tagjaival kellő egészen a kúriáig, hogy félretéve minden módon érintkezésbe fog lépni, hogy a közhaszontalan skrupulust, hajoljanak meg a mer- igazgatási hatóságok eljárása szigorúan megkantil érdek előtt és igyekezzenek magukat feleljen annak, a mit a kormány ez ügyben ugy viselni, hogy Klein Gyula ur és társainak tényleg kiván. megelégedését kinyerhessék. Reméljük, hogy merkantilistáink vádasA merkantilizmus sauverenitásra törekszik kodása fokozott buzgalomra fogja serkenteni a s kezébe akarja keríteni nemcsak a politikai megtámadott birói fórumokat. Ez nekünk addig, élet vezetőit, hanem a jogszolgáltatás orgá- mig az uzsoratörvény hiányai orvosolva nem numait is. Ezt a törekvést ők maguk annyira lesznek, elég. természetesnek találják, hogy haraggal és csodálkozással telik el szivük, ha utjukban akadályokba bukkannak. Darányi ellen teli vannak váddal, mert a KÜLFÖLDI SZEMLE. borgyártás szabadságát eredménynyel korlátozta, a kúria nem tetszik nekik, mert a gabonauzsora ellen foglal állást. Ez a zaj Báden-Báden. A kötelező husvizsgálat szükakkor fog csak igazán kitűnni, ha a tisztes- sége. A báden-bádeni kongresszus alkalmával ségtelen verseny kipusztításáról lesz szó. Pedig a magokat képviselt államok mégbizottai köelkövetkezik ez is. A magyar gazdasági életet zött megállapodás jött létre a kötelező husmeg kell tisztítani a parazitáktól, meg azoktól vizsgálat szüksége iránt. Határozatba ment, a lelketlen üzelmeklől, melyek ezrek becsületes hogy a husvizsgálatot mindenesetben okleveles törekvéseit megbénítva, azt a hitet táplálják, állatorvosnak kell végezni, a mely községben hogy nálunk tisztességes eszközökkel boldogulni pedig ilyen nem volna, oly szemlészek végeznem lehet. zék azt, kik erre nézve képesítőt nyertek valaA nemzet ébred s ez az, a mi Klein mely nagyobb vágóhídon hallgatott tanfolyaúréknak annyira fáj, hogy a gabonával űzött mon. Az állatorvosi akadémiákon pedig a husuzsora, mi annyi éven át legális ügylet szemlét illető előadások ugy elméletileg, mint volt, ma egyszerre nem az. Az erkölcsi érzék gyakorlatilag bővítendők s azok a vizsgálafölkél, a jogi felfogás tisztul, kezdünk kilábolni tok az eddiginél nagyobb szigorral ejtendők abból a fojtó légkörből, melylyel a merkantiliz- meg. Azoktól az állatorvosoktól pedig, kik mus papjai bennünket oly soká körül vettek s el- állámi vagy községi szolgálatot akarnának elvakítottak. Ha nem igy volna, akkor ruthén- foglalni, külön husszemlészeti vizsga letételét jeinket ma is nyomná és szivná Galiczia sa- kell követelni, melyet ugy tehetnének le, ha lakja, Engel & Co. ma is büntetlenül hal- 8 hétre terjedő husvizsgálati tanfolyamon veszmoznák föl millióikat s a délvidék parasztsá- nek részt, melyet valamely hatósági felügyelet gát a haladás nevében akadály nélkül forgatná alatt álló nagy vágóhídon hallgatnak végig. A ki apai örökéből a gabonauzsorások gyakor- husvizsgálat tárgyát képezi minden húsféleség, mely emberi táplálék gyanánt használtatik s lott keze. A merkantilisták vállalkozásáról a napi- kivétel nélkül az ország minden vágóhidján kötelezőnek mondassék ki. Miután a husvizslapok nyomán ezeket írhatjuk. gálat megejhetése csakis akkor történhetik A képviselőházban több budapesti ga- meg, ha a vágóhíd intézménye hivatalos bonakereskedőtisztelgett Hegedűs Sándor keres- s az állatvágás csak azokban engedtetik kedelemügyi miniszternél. A küldöttség szónoka meg, szükséges tehát, hogy vágóhidak minKlein Gyula memorandumot nyujtott^át, a mely den községben a megfelelő számban építa gabonakereskedők sérelmeit tárgyalja a tessenek. A szarvasmarha s a lóhus a hozzágabona-elővételi ügyletekre nézve. Beszédében tartozó zsigerekkel negyedben, a sertés felékiemelte, hogy a kereskedők ellen immár két ben s a többi állatok egészében mutatandók év óta folytatott hajsza jogi szempontból sérel- be a szemle alkalmával. Az a hus, mely minőmes és gazdasági szempontból az országnak ség tekintetében silányabbnak találtatik, külön csakis ártalmára van, mivel a hazai kereske- székekben, u. n. freibanke-kben árusittassék a delmi viszonyokat a külföld előtt diszkreditálja (!) tárának közelebbi megjelölésével. A gabona-elővétel évtizedek óta gyakorlott üzletnem, a melyen az állam semmiféle közege Végre sürgős a vágómarha hivatalos biznem talált kifogásolni valót. Az uzsoratörvény, tosítási alapját is megteremteni, mely egyrészt a mely csupán kölcsön vagy hitelügyleteknél a husvizsgálat támasza, másrészt a járványos állapítja meg az üldözendő kritériumokat, egy- betegségek elleni védekezésre is szolgál. A nehány törvényszék által következetesen a husvizsgálat eredményeit nemzetközi statisztikai szigorúan vett adásvételi ügyletekre alkalmaz- adatokban kell foglalni, hogy ugy az állatorvosi tatik és ennek révén a kereskedők folytonos tudomány, mint a mezőgazdák okulhassanak zaklatásnak áldozatai. Szóló különösen kiter- belőle. Tekintve, hogy a husvizsgálat, főleg a jeszkedett a kúria bíráskodására és egy eset- vidéken nálunk is a kezdetlegesség stádiuma-

1688 b a n leledzik, örömmel fogadjuk a báden-bádeni kongresszus h a t á r o z a t á t s várva-várjuk az ujit á s n a k nálunk t ö r t é n ő meghonosítását. N é m e t o r s z á g . A dohánytermelésről általában. A „D. L. P." utóbbi s z á m á b a n a világ dohánytermeléséről számol be, melyből é r d e kesnek tartjuk a következő kivonatot közölni: Angliában tilos a dohánytermelés s az oda bevitt dohány kilója u t á n 3 frt 12 kr-nyi vámot szednek. Az évi fogyasztás mintegy 23 millió kilogrammra tehető évenként. Hollandiában főleg Utrecht vidékén termelnek sok dohányt, minőség dolgában azonban a Valburgi a legkeresettebb. Az ország közel 6 millió értékű szivart exportál, mely mind Németországban leli fogyasztóit. A hollandi dohánygyártók épen azért, mert uralják a német piaczot kitűnően vannak berendezkedve. De számokkal igazolja az idézett lap miszerint az Egyesült-Államok a leghatalmasabb dohánytermelő ország, s hogy annak egész Európa adófizetője ezen élvezeti czikk után. Az Antillák legbecsültebb dohánya a havannai, melyből évenkint 120 — 130 ezer 50—60 kilogrammos köteget exportálnak. A kivitelre kerülő szivar évenként 7 milliárd darabot tesz ki. A német lap csak azt fájlalja, hogy E u r ó p á b a n épen a németek azok, kik a legtöbb dohányt — az össztermés 5 0 % - á t — elfüstölik s igy a világ elsőrendű adófizetői a dohány révén. Tekintve, hogy Európában a dohány 245 korona adófizetésére v a n utalva, a Németeknek e czikk fogyasztása u t á n tényleg elég nagy terhet is kell elviselniük. A mi dohánytermelőinkre nézve csak az lenne kívánatos, ha jó minőségű dohányukkal a német piaczon a hollandokat s amerikaiakat kiszoríthatnák. A finánczok ellen irányuló igen sok p a n a s z szűnnék m e g a b b a n az

F r a n c z i a o r s z á g . Az idegen lovak behozatalának korlátozása. A gazdasági lcamrále hatásköréről. A franczia gazdasági kamra lépéseket tesz az idegen lovak behozatalát nehezítendő, mert az -utóbbi időben m á r tömegesen jöttek át, főleg Amerikából. Azon javaslatot terjeszti a minisztertanács elé, hogy a külföldről érkezett lovak tüzesvas jelzéssel láttassanak el, kivévén a tiszta vérbelieket, valamint az állam által tenyészczélra vásároltakat, melyek még harmadik évöket be nem töltötíék és 1 m. 45 czm. magasságot el n e m értek. Végre a gazdasági kamrák hatásköréről szólván, azt a javaslatot kívánja elfogadtatni, hogy a gazdasági k a m a r a , akár csak az iparkamara, annyiszor jöjjön össze gyűlését tartandó, ahányszor azt a mezőgazdaság érdeke kívánni fogja, s hogy a vámkérdésekben illetékes legyen hozzászólani és hogy a mezőgazdasági felső t a n á c s tagjai a vidéki gazdasági kamarák képviselőiből állíttassanak össze. Kuriózumképp jegyezzük meg, miszerint a most lefolyt szegedi kiállítás alkalmával egy bérlő panaszait sorolván elö, melyeket a földbirtokosa ellenében táplált, avval vigasztalta magát, hogy a „Gazdasági kam a r a " elé fogja vinni ügyét. Felvilágosították, hogy olyan n e m létezik. Bérlőnk nagyot néz s azt mondja, az lehetetlen, r Ha az iparosok s kereskedőknek van, hogy né lenne a földműv e l ő j é n e k ? Az egyszerű bérlőben mintha a nép szava nyilatkozott volna, rámutatván egy nagyon is szükséges gazdasági intézmény léte-

KÖZTELEI, 1899. NOVEMBER

HŰ

11.

WEQYESEK Qlda>. Mai s z á m n a k t a r t a l m a : Az OMGE közleményei. 1-687 Szabadraktárak és vámhitel.. ... 1688 Csenderesek (remisek) telepítése. Földes János. 1693 A gabonauzsora mellett 1695 Tárcza. A „trust"-ok hazájából. Jgali Szvetozár. 1688 Állattenyésztés. Melyik fajta tehén ad legtöbb tejet? M. K. 1S90 Növénytermelés. A -csicsóka termesztéséről. Kerpely Kálmán 1690 Szőlőszet, Kertészet. Konyhakerti váltófoigó. A. D. ... 1692 Gazdasági állattan. A vetés bagolypilléjének irtásáról. Jablonowski J. 1692 Levélszekrény. _ . 1693 T> *?*<•<*. ... _ _ 1696 ff resked iiem, tőzsde. . 1698-1699 Esküvő. Németh Elemér folyó hó 12-én esküszik örök hűséget Eühne Ede lányának Annuskának. Kinevezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a keszthelyi gazdasági tanintézethez beosztott Sztankovieh. János gazdasági tanintézeti segédtanárt, a „Köztelek"-nek egyik jeles munkatársát rendes gazdasági tanintézeti tanárrá, továbbá Fehrentheil Frigyes földmivelési iskolai segédtanítót gazdasági v á n d o r t a n á r r á nevezte ki s utóbbit továbbra is a lugosi m. kir. földmives-iskolához osztotta be. G a b o n a - u z s o r a . Az Országos Kereskedelmi Iparcsarnok igazgatósága a minap Matlekovits Sándor elnöklete alatt ülést tartott. Dr. Glücksthal S a m u titkár ismertette a gabonaelővételek történetét, különösen rámutatva arra, hogy a gabona-előeladások mindaddig, míg a gabonaárak az eladás idejéhez viszonyítva, csökkenő irányzatot vettek, megtámadtatásnak sohasem voltak kitéve. Csak 1897-ben változtak e tekintetben a nézetek, amikor a készbuza á r a jóval m a g a s a b b volt és ezidőtől kezdve gabona-uzsorának nevezik a gabonaelővételt. Az előadó rámutatott arra, hogy az elővételek magánjogi védelmének hiánya és büntető üldözése teljesen visszás és rendezetlen állapotokat teremtett és ez x okból szükségesnek t a r t j a a sürgős törvényhozási rendezést. E javaslat nyomán élénk eszmecsere indult meg, s rámutattak különösen arra, hogy a kereskedelemnek az elővételektől való tartózkodása első sorban a mezőgazdára hátrányos és hogy ennek jeléül m á r most is egész községek kívánják az elővételi ügyletek ú j r a való felvételét. Az igazgatóság az előadó javaslatát egyhangúlag elfogadta és elhatározta, hogy a kérdést állandóan figyelőmmel fogja k ; sérni és minden törvényes eszközt meg fog ragadni, mely e jogsérelem orvoslására alkalmasnak mutatkozik. Odáig egyetértünk a kereskedelmi és iparcsarnókkal, hogy a gabonaelővételek ügyét szabályozni kell, még pedig ugy a kisgazdák", mint a tisztesebb kereskedelmi elemek érdekében. Maga az elővétel azonban 1897. előtt sem volt hasznos a kisexisztencziákra nézve, amiként egyáltalán n e m válhatik h a s z n á r a a kisgazdáknak még akkor sem, ha n e m az uzsora elpalástolására szolgál is. Bájuk nézve a gabona előretladása mindenkor legdrágább m ó d j a a pénzhezjutásnak és semmiféle szabályozgatása az elővételi ügyleteknek n e m é r n e fel azzal, ha a kisgazda hitelszükségletei annyira fedeztethetnének, hogy n e m volnának kénytelenek termésük előre való eladására. Mindemellett az elővételeknek, mint üzleti típusnak, megvan a maga jogosultsága és jelentősége bizonyos körökben, a h o l a spekulácziónak már nagyobbtermelő, intelligensebb gazdával van dolga. Hogy ez az üzlet kizárólag ebbe a körbe u t a l ' tassék, azért volna megállapítandó az, hogy a gabona bizonyos minimális mennyiségen alól elővétel tárgyát egyáltalán ne képezhesse. A g r á r - g y ü l é s A r a d o n . A Magyar gazdaszövetség és az Aradi gazdasági egylet a m e z ő gazdaság aktuális kérdéseinek előkészítése végett agrár-gyülést rendez. Az agrár-gyülés

91.

SZÁM. 9-IK

ÉVFOLYAM.

Ezen agrár-gyülés november hó á n délelőtt 10 órakor nyílik meg a következő tárgysorozattal: 1. A gyűlés megalakulása. 2. Elnöki megnyitó. 3. Gróf Károlyi S á n d o r : a mozgótőke harcza. a kötött tőkével. 4. Gróí ZselénsJci B ó b e r t : a tőzsdei fedezetlen határidő-üzlet eltörléséről. 5. Gróf Széchenyi Imre : a tüz- és jégbiztosításról. 6. Elnöki zárszó. Az agrár-gyülés szabályzata. 1. §. I d e j e : 1899. november hó 26-án, h e l y e : Aradon, a vármegyeház nagytermében. 2. §. Tagja minden mezőgazdasággal vagy avval rokon foglalkozással bíró teljeskoru egyén, ki a gyűlésen való részvételre legkésőbben novemher hó 25-ig az Aradi gazdasági egylet irodájánál je'entkezik. 3. §. A gyűlést az Aradi gazdasági egylet elnöksége nyitja meg s felhívja jelenlevőket a szervezkedésre. Az előadások tárgya és sorrendje, valamint előadói tekintetben az előzetesen megállapított programm az irányadó. 4. §. Az előadásokon kivül minden felszólaló legfeljebb 10 perczet vehet igénybe, azonban csak a tárgyhoz szólhat, rövidebb helyreigazítások és személyes felszólalások 2 perczet vehetnek igénybe. A felszólalóknak a gyűlés jegyzőinél kell jelentkezni és a jelentkezés sorr e n d j é b e n történnek a felszólalások. 5. §. A gyűlés szavazás esetén szótöbbséggel határoz. 6. §. Munkálatai ki fognak nyomatni és minden résztvevőnek megküldetni. 7. §. Az itt n e m érintett kérdések tekintetében, ha ennek szüksége felmerül, a gyűlés elnöksége határoz. A nevezetes f á k kímélése. A franczia központi erdőfelügyelőség összes alkalmazottaihoz az alábbi körlevelet i n t é z t e : Az állami, uradalmi s községi erdők sok esetben, híres fák birtokában vannak, melyekhez történelmi visszaemlékezés, vagy legendák fűződnek. De előfordul, hogy a fa rendkívül terebélyes növése, méltóságteljes arányai teszik a fát a vidék nevezetességévé. Az ily fák az illető vidék festői szépségét emelik s az idegenek vonzerejét képezik, ezek létezése nélkül a turisták alig látogatnának el az illető vidékre, a legnagyobb figyelem fordittassék] ennélfogva az ily faóriások fentartására, mert az emberben veleszületett őrzés diktálja, hogy a mult nagyidők tanúi irányában kegyelettel viseltessünk. Az ily fák mindaddig ó v a n d ó k a fejszecsapásoktól, mig az életnek legkisebb jelét adják s kivágatásuk még akkor se engedtessék meg, ha a rendes vágatási turnusba estek volna. A szolgálati felügyelőségnek kötelességévé tétetik, hogy az ily fákról rendes törzskönyveket - vezessenek, melyekben a fát illető név, annak fekvése, fejlettsége s kímélésének indokolása feljegyzését lelje. Ha a nevezetes fa levágatását okvetlen szükség parancsolja, ez csakis az erdőfelügyelőség rendeletére eszközlendő. A körerdészet évi szemléje alkalmával személyesen tartozik arról meggyőződni, hogy a kerületében feljegyzett hires fa az őt illető kíméletben részesül. Nálunk se á r t a n a ily szigorított rendelet, mely hires fáinkat a pusztulás elől védené. Történelmi nevezetességű fáink a községek hazafias jóindulatára vannak bizva, az impozáns növésüeket meg csak ugy vágjuk, ahogy a forda alá kerülnek. Bizony nálunk is elkelne egy kis idegenforgalomra számító piétás. Gazd. f ő i s k o l a i t a n á r , m i n t egyetemi r e k t o r . A lipcsei egyetemi tanári k a r a egyhangúlag megválasztotta ezidei Bector m a g n i - . íicus-nak, a gazdasági főiskola t a n á r á t és vezetőjét dr. Kirschnert. Ez talán az első eset, hogy gazdasági t a n á r egy tudományos egyetem rektorává avattatott fel. Az u j rektor m á r át is vette hivatalát. Dr. Kirschner a takarmányozás- és trágyázástant a d j a elő. K ü l f ö l d i g y ü m ö l c s á r a k . Az október 4-én a Majna melleti F r a n k f u r t b a n megtartott gyümölcsvásár igen látogatott volt és a felhozott 100.000 kg. gyümölcs gyors elhelyezést talált. Az árak a következőleg alakultak : 100 kilogrammonként gazdasági gyümölcs 8 — 1 0 frtig, asztali alma, kanadai renett 18 f r t ; a n a n á s z

91

SZAM. 9-IK

ÉVFOLYAM.

renett 36 f r t ; téli kalvill 96 f r t ; Sándor czár 34 f r t ; borsdorfi 21 f r t ; körtéből^ Dielvajoncz 26 f r t ; ugyanily á r b a n Angulémi herczegnő, főzőkörte 12 frt ;dió 24 frt, birs 18 frt. E helyen közöljük, hogy Németország wiesbádeni kerületében a gyümölcsfákról statisztikát készítettek. Van ezen kerületben 1.525.596 alma-körteféle és 1.025.125 drb csontmagu gyümölcsfa. Ezek szerint tehát egy lakóra 2'8 drb fa esik, 1 hektár földre pedig esik 4'69 drb gyümölcsfa. I n g y e n k a p h a t ó f ü z e t e k . Az Országos Magyar Gazdasági egyesületnél a következő füzetek kaphatók egyenkint 3 kros, összesen pedig egy 10 kros levélbélyeg beküldése ellenében : A pinczeszövetkezetekről, Kendertermelési utmutató, Útmutatás a vértetü irtására, A JcuJeoriczamoly életmódja és irtása, Útmutatás a csikoslábu buzalégy irtására, A mesterséges borok készítését és eladását tiltó törvény és rendelet, Utasítás a gyümölcsök szedésére, csomagolására és szállítására. A p o z s o n y i szőlők f e l ú j í t á s a . Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszter ki n e m régiben személyesen vizsgálta meg a pozsonyi szőlőterületet, most a pozsonyi szőlőmivelők egyesületéhez leiratot intézett, melyben tudatja az egyesülettel, hogy Engelbrecht Károly központi szőlő- és borászati felügyelő, Vargha Imre vinczellérképző igazgató, Mayer Henrik központi szőlőszeti és borászati felügyelő, a pozsonyi szőlő- és borászati szakiskola helyettes igazgatójából, továbbá Jablonowski József a ro vartani állomás vezetője és Treitz Péter Segédgeológusból álló szakbizottságot küldött ki annak elbírálására, ha vájjon a pozsonyi h a t á r b a n eddig követett irtási eljárás czélirányos-e s ha igen miként kellene az eljárást a czélnak megfelelőleg általánosítani és tökéletesíteni ? A miniszteri leirat — az általános vélekedés szerint — a pozsonyi szőlőmüvelés u j föllendülését jelenti és a legnagyobb reménynyel néznek Darányi akcziójának várható sikerei elé. A v á g b a l p a r t i t á r s a s á g . Ennek az ár mentesítő társulatnak ügyében Molnár apát n e m rég interpellálta a földmivelésügyi minisztert s több ízben megróva a társulat vezetőségét, az igazgató főmérnök ellen még azt is felhozta, hogy „különféle gazdasági egyesületnek lévén tagja, sokat ide-oda jár és alig szolg á l h a t j a a társaság ügyét." A megtámadott igazgató Mezey Gyula, a Nyitramegyei gazd. egyesület alelnöke (nem tudom az-e még ?) egyike azoknak a férfiaknak, akik szivvel és lélekkel függenek a magyar föld jövőjén s ezért tulajdonképpeni hivatásuk körén tul is mindent megtesznek, anélkül azonban, hogy a reájuk bízottakat legkevésbé is elhanyagolnák. Más országban ily egyének közbecsülésben részesülnek, nálunk támadásokat szórnak reájuk.Kissé groteszk dolog azonban a földmivelési miniszter előtt vádat kovácsolni akarni abból, hogy valaki ideje fölöslegét kártya és m á s efféle sport helyett a gazdatársadalom érdekében hasznosítja. Magyar e x p o r t Velenezén át. A kereskedelemügyi miniszter a fiume—velenczei já rátok számát egygyel szaporitani fogja hetenkint. E szaporítást a kivitel emelkedése tészi szükségessé. A Velenczébe vitt magyar áruknak ugyanis csak egy kis része marad o t t ; míg annak túlnyomó része Lombardiába és Déltirolba továbbittatik. Ez utóbbi forgalmi útirány különösen fontos ránk nézve, mivel módot nyújt arra, hogy Tirolba a déli vasút drága díjtételek igénybevételének mellőzésével exportáljunk. A jövőben ezen, Ausztriától független útiránynak kivitelünk lebonyolításában Svájcz félé is rendkívül fontos szerepe lehet és azért kötelességünk a fiume—velenczei öszszeköttetés fejlesztése, mit az olasz vasutak velenczei alacsony tarifái különben is megkönnyitenek. A Tirolba való szállítás Velenezén' át csak nemrég vette k e z d e t é t ; eleinte liszt ment c s a k ; később a gabonasz állítmány ok is reáterelődtek ezen hosszabb, de a vasúti szállításnál mégis jóval olcsóbb útvonalra.

K Ö Z T E L E K , 1B99. N O V E M B E R H Ö

11.

1697

Árpaküldemények díjkedvezménye. A m. kir. államvasutak összes saját, valamint a kezelése alatt álló helyiérdekű vasutak, valamint egyéb vasutak állomásairól F i ú m é b a a folyó év julius 15-től a jövő 1900. év julius 14 ig elszállításra kerülő árpaküldemények után, ha legalább is 12000 t o n n a szállíttatik el és az 1900 év október végéig külföldi kikötőkbe hajón továbbittatik, a rendes viteldijakból 1 0 % elengedtetik. Ezen prémium, mint a közleményből kivehető, a kivitel f o k o z á s á é r t adatik és csak az esetben folyósittatik, h a tényleg 1200 waggon kerül elszállításra.

M e g j e l e n t az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése á „Köztélek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel : 55 krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

„ O r s z á g o s K ö z p o n t i B i z t o s í t á s i Ügyvivős é g " czimmel közhasznú intézetet alapított néhány biztosítási szakember Budapesten, (VII., Erzsébet-körút 58.) Ez az intézet nem az egyes biztosító-társulatokat, hanem a biztosító közönség érdekeit szolgálja. Szakszerű és megbízható felvilágosítást ad díjtalanul mindenkinek az egyes társulatokról, a különböző biztosítási módozatokról és kötvényfeltételekről. Ezáltal a biztosító közönség azon előnyös helyzetbe jut, hogy a biztosítását n e m egy társulat egyoldalú informácziója alapján köti meg, h a n e m összehasonlítva a legmegbízhatóbb társulatok feltételeit, kiválasztja a czéljának megfelelő legjutányosabb biztosítást. A biztosításokat a legmegbízhatóbb társulatok részére az Ügyvivőség díjtalanul eszközli. Mindenkinek az érdeke azt kívánja, hogy forduljon az Orsz. Közp. Biztosítási Ügyvivőséghez, mielőtt u j biztosítást köt, vagy a m á r fennállót, de meg nem felelőt megváltoztatja. Az intézet szekemberei bármely biztosítási ügyben szívesen adnak útbaigazítást. Az 0 . K. B. Ü. máris Magyarország és Ausztria több előkelő férfiát és családját számlálja ügyféléi közé. Az intézet igazgatója Badványi Imre, jogtanácsosa dr. Bóth Pál.

Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán

Bflost j e l e n t m e g az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében

mmmmmmmmmmm

Szuperfoszfát chilisalétrom kénsavas-kdli kénsavas'dmmon é s e g y é b műtrágyaféléket, továbbá

Köztelek Zsebnaptár 1 9 0 0 - r a . A „Köztelek Zsebnaptár" ezen IiatodiK évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptár'' á r a az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt — = 1 forint S O krajezár. Megrendelhető

= —

Prézgálicz 98-99%

a „Köztelek" kiadóhivatalában,

jegeczckben és ő r ö l v e valamint egyéb

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

permetező

anyagokat

legjutányosabban ajánl a

Bcdu5»öífí! g a b o n a t ő z s d e . (Outtmann és Vlahl budapesti terméaybiz imftnyi cség jelentése.)

„HUNGÁRIA műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság Budapesten, Várái körűi

B u d a p e s t ,

IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).

21.

® M M ® M M ® M ® ® @ ®

K&pi jeSeatés 18 9. n o v e m b e r 10 A Cineinatti Price Current tegnapi jelentése szerini az utolsó hét időjárása a vetésekre kedvezöleg halott és a téli buzavetéseí jók. Néhány hir szólt ugyan féregrágásról, azonban komoly ok nélkül. A hozatalok minden czikkben gyengék. Snow szerint a tengeri eredmény 2207 millió buschelre tehető. Buza ma mérsékelten volt kinálva, a malmok alig vásároltak néhány ezer mmt s azt is csak néhány krral olcsóbban: Az irányzat lanyha. Eladatott:

1708 KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 11.

91. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.

BaroraS. a) 118. Tyak 1 pár üt 0-90 1 10. asirte 060—0-70, kappan hizott 0" 0—, sováus 1'20, 200 min. 80 kg frt 8-25 140, rucza hízott 2'30-2 80, sovány 1-00-1-60, md 100 ,. 80 „ „ 8-10 hízott 4 50 - 6 — , sovány 2-50-3—, pulyka hizott 2-60 100 » 79 „ „ 3-60 sovány 2 20 -2-60. b) Tisztított Tyúk 1 db frt 100 ,5 79 „ „ 8-10 70 -Ó-80, 1 kg. — , csirke 1 db 0 50—0 60, 1 kg, ICO ,, 79 , » 8-05 ... , kappan hizott 1 db 00-—, 1 kg, 100 .. 79 „ „ 8-10 fésze hizott 1 db 0 80-1-10, 1 kg. 48-54.. félkövér ! db 700 ,, 79 , , 8-10 00-—, ' lud hizott 1 db 1-80—2-60, 1 kg. 44 -C52, 100 ,, 79 .„ „ félköv. 1 db 0*——0-—, 1 kg. , pulyka hizott 400 ,. 78 „ „ í db 00-—, 1 kg. —.félkövér 1 áh 00-—, 300 ,i> 78 „ „ 8-15 ; fcg, , indmáj 1 db 50-0-80, 1 kg, 1.20-1-50, 400 .. 78 , , 8-— lidiBir 1 kg, 0 8—1-—, idei iiba 1 db . 100 , , 78 „ „ 7.90 M L Elő. Harcsa 1 kg. frt 0-60—0 80, csuka 0-— 100 ,. 78 , , 8-15 -0-—, ponty (dunai) 065—080, sfflíö — —, ke100 .. 7 8 , „. 7-85 8ge gg i«_i 2, máms 40 —60 —, ezompó 0-40—0'60. 100 , 78 . „ 7.90 apró kivert 0-25—0-30, lazttcs , Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósí- sngolna 0100 ,. 77 „ . 7.85 pisztráng 0--—C-—. tása a .Köztelek" részére. "Budapest, 1899. nov. 9-én. 100 mm. 77 kg. frt 7-75' Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta f e j és tejtermékek. Tej 1 fit. frt 0-08—0-08, 300 7-90 súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajó- lefölözött 0*06-—0*06; tejszín 0" 0'—, tejföl 0-25—0-28. 400 7:75' állomáshoz szállítva: tehénvaj (tea) 1 kg. 0-90-1-10,1. readü 0-70—0-85, II. r. . 76 - , , 7-50 >70- 0 8)—, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű — A és B dara —.— frt. 100 ,» 76 „ „ 0'—, II. rendű 0* 0"—, tehéntúró 0-10—0-14, juhBuza 0 1 2 3 4 5 6 7 7»/« 100 ,„ 76 „ „ íurő 60—62, liptói 0 56-0-60, juhsajt 0 ' — , emmsn100 ,. 73 , „ 7-35 liszt:,frt 13.80 13.20 12.60 11.80 11.50 11.20 10.60 8 0 7.40 íb»li sajt 11 —, groji sajt Q-58-0'70. . 76 , , 7-75 buzakorpa U u t és keajrérnemt. Fehér kenyér 1 kg. frt 100 » 78 „ „ 8-as takarmányliszt finom goromba 100 77 . , 7-75 13 0 - 1 3 0, barna kenyér íOO-11'O, rozskenyér 110 100 „ 74 , „ 7.-60 —110. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —'—, 1 —''—, 1350 „ ' 74 „ „ • 7-70 8 —•—, 4 , 5 —•—. 8 BMvelyesek. Lenese magyar 1 qírí 8 12, siókéLujza Gőzmalom Részvény-Társaság üzleti tu- ra? i 18—28, borsó héj&a magyar 10-0—12-—, koptatott dósítása a „Köztelek* részére. Budapest, 1899. nov. 9. sr agyar 18—15, külföldi IC—17, bab fehér apró 8 - 9 Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasuly- nagy 6.0— 8'0, színes 9'0 — 10 0, ként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Toíáa, Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 41-0—43.— 0. Ezt.yi 440 db.) 39-0—40 0, meszes 35—35, orosz tojii •00 áh,'—, tea tojás 3-30—3-40, törött tojásG-—-~0-~ Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0. 0-00 1 q Zab jobéminőságű keresettebb s 5.30-ig helyben Ár frt: 13.90 13,30 12.70 11.90 11.70 11.40 10.80 9.30 7.60 2 5-3.0, Petrezselyem 100kötés 0— 0-0, 1 q 3. 5 00, fizetik mig gyengébb zab 4.85—4.90-ig ér el helyben. Takarmányliszt Korpa zeller lOOdb 0-80—1.30, karalábé0-70—1.00, vöröshagyma 'Határidők fedezésekre szilárdabban indulnak 100 köt. 00.—, 1 q 3.50—4.—, foghagyma 100 köt. később a készáruü?let hatása alatt lanyhák. —..—.—, 1 q 18.-20.—, vörősrépa 100 drb 0.70—1-20, Déli 12 órakor jegyez : fehérrépa ., fejeskáposzta 24.—, kelkáposzta 100 db 0.8—1.0, vöröskáposzta 4. 8.—, fejessaláta Oö— Köttetett. Déli sái-lat. kötött saláta 0•—, burgonya, rózsa 1 q 1.35— Buza áprilisra 1900. 0. 8.10—11 A központi vásárcsarnok árujegyaése Hagyta: 2.—, 2.—, sárga 2.10—2.20, külföldi —. .fekete retek 100 „ októberre 8.13—15 drb 0.60—1.20, uborka nagy salátának ICO drb 0.0—0.—, (ea g r o s ) e l a d o t t ólelmiezikkek á r a i r ó l . Rozs áprilsra 6-57—58 savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 1.60-2.50, Tengeri májusra 1900. 0.— Magyar gazdák vásárcsarnok elláté ssiővetkezezöld papr. 0-20—0-80, tök főző 16-0-30-0, zöldbab 0^ , Zab áprilisra • Ej'15— téuck jelentés©. 1899. nov. hó 8-ró'. zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —.——.—, fejtett 1 lit. Káp.-repcze aug.-ra Az elmúlt napokban a forgalom változatlan jő —, tengeri 100 cső —.—.—, karfiol 100 drb 6.—15.— .—, spárga 0. 0.—, torma vételkedv mellett elég élénk volt. A husüzlet szilárd. paradicsom 1 kg. 0. -13. Marhahúsból I. minőségűnek jó volt a keletje. Igen élénk üzlet volt vadban. Szarvas keresettebb, Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 8—14, kőz. alma 6—8, hasonlóan vaddisznó, nyul és fáczán pedig határozottan vajkörte 30—35, közönséges körte 14—20, szilva magvajó keletnek örvend. Őzből a felhozatalok csökkentek. váló 0. 0.—, vörös—.—.—, meggy faj , közönÁraink: Szarvas egészben 25-35 frt, őz 30—50 séges , ringló , baraczk kajszin , frt, vaddisznó 30—40 frt 100 kgronként. Nyul 1-00—1-20 őszi , dinnye görög nagy 10 drb —•—0-—, kicsi frt, fáczán 1-00—1 40 frt fogoly 0-50-0-85 frt dbonként. , sárga faj 1 q. —.0 -.0, közönséges —. étéi a forgalom változatlan Élő baromfiból elkelt: Csirke hazai I. rendű szőlő 1 kg. 24.0-28.0, csemege 30-32, dió (faj papirélénk volt és a szeszárak azonnali szállításra válto1-10—1-50 frt, lud sovány, hazai 2-80—3-00 frt párja. héju) 24-26, közönséges 20.0—22.—, mogyoró 28—32, Tojás mérsékelt hozatalok folytán jól keresett, gesztenye magyar 8—11 olasz 14-30, narancs messizatlanul szilárdan a multheti zárlatjegyzés szerint záási 100 db 1-2—4-—, pugtiai —•—•—, mandarin 0-00— ródnak. Elkelt finomított szesz nagyban azonnali szál- prima alföldi tojás 41—42 frt eredeti ládákban. Vajból kielégítő mennyiség érkezett, épugy 0-00, czitrom 1 10—1-50, füge hordós 1 q 18—20, kolításra adózva 56'25 frt, élesztőszesz adózva 56—56-25 túróból. I. rendű tea-vaj 0-90—1-20 frt, friss főző-vaj szorús 18-—20—, datolya 38—42, massolaszőlő 38—75, frton, adózatlanul 21'25 frtig. 0-75—0-85 frt, turó 8 - 1 2 kr. kgrja. agres 1 lit. 00-—, eper 1 kg. 00 — kr. A zöldségpiacz a tömeges felhozatalok követFaszerek ItsJok. Paprika és i. rendű í q. frt Az adózott nyersszesz és denaturált szesz ára kéztében nagyon lanyha, különösen fejeskáposztában, 40-60, II. rendfi 20—80, csöves , (siá• 25 krral olcsóbban jegyeztetik. amelyből közeli állomásokról hajón mintegy 15 vaggon fítoit) . köménymag ————, bors6kma?a Mesőuazdasdgi sstegsapárak által kontingens nyers- érkezett. Eladtunk la fejest áposztát vaggontételekben , akk l q. frt 25—30, méz csurgatott 30— szesz azonnali, valamint későbbi szállításra gyérebben 2-00—2-10 frtért 100 drbot. 40, sejtekben 1 •—, szappan szin 20—25, A gyümölcspiaczon a forgalom nagyon élénk; volt kínálva és 1 csak néhány kocsirakomány kelt el, •fíiJnaéges , fe'aérbor asztali palaszkban 1 lit. l f r t budapesti kontingenz jegyzésen alól felsőmagyar- az árak ingadozók. Szerbiából naponként nagyobb 0-—, vörös asztali palacskban 0 - — 0 —, h& mennyiségű alma érkezik, minek következtében az országi állomáshoz szállítva. ;>tejika paiaczfcban —' •—, ásványvíz palaczkbrn alma ára nagyon nyomott, ez vonatkozik különösen A tynhnqews í»ft
dolgában bár nem olyan tökéletes mint előbbi esztendőkben ; mindazonáltal sokkal jobb, mint a mi idei erdélyi lóherénk és ennek folytán a magas szállitási költségek daczára is tekintetbe jöhet idehozattatása. Luczerna csöndesen irányul. Belföldi termésünk ugy látszik jó. Francziaország elég szaporán kinál, Olaszország szintén, a nagy készletek nyomást gyakorolnak az árakra és majdnem valamennyi külföldi ajánlaton meglátszik a hanyatló irányzat. Jegyzéseink nyersáruért 100 kilónként Bpesten Vörös lóhere, 68-72 frt. Luczerna, . 44—48 , Baltaczim . . . . . . . 11-5—12 5 „

91 SZ'*M. 9-IK ÉVFOLYAM. 1 árus 10 drb drb sertést, Dunav'ecséről 1 árus 4 sertést, Dunáföldvárról 1 árus 6 drb sertést, összesen 4 árus 26-drb sertést. Kőbánba és Bpest 141 drb sertést. Főösszeg t67 drb sertést. Forgalom élénk. Árak a kővetkezők: Friss sertéshús 1 kg. 50-62, 1 q 4000—4100, süldőhus 1 kg. , l q , füstölt sertéshús 1 kg. 52—64, 1 q 5000- 56C0, szalonna zsírnak 1 kg. 48—52 1 q 4600—48C0, füstölt szalonna 1 kg. 54—60, 1 q 5000— 5600, háj 1 kg. 52—56, 1 q 4800—5200, disznózsír 1 kg. 56—60, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 30—40, 1 q 24C0-3C00, ffistölt sonka 1 kg. 76—80, 1 q krig, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. hurka —, 1 drb , töpörtö 1 kg. krig. Budapest! takanssányvásár, (IX. kerfüet Mesteratci», 1899. nov. 10 'á székesfővárosi vásárigazgatóság jeísstése a .Körietek* részére). Felhozatott a szokott késségekből 200 szekér réti széna, 45 szekér mvl aí50 szekér ®upszalma, 9 szekér aionagzahaa, 2 szekér íafcar aéayszalma, — szekér iengeriszér, 6 szakér egyéb takarmány, (jabosbükköny sarjú, stb.). 900 zsák szecska. A forgalom élénk. Aiak q-ként, a következők: réti széna 190—290, muhar 190—270, SBUiczalma 120—160, aiomszaima 110—130, egyéb tekirmány lóhere , takarmáayííBÍma 110—110 (100 kéve) tengerigzár. luczerrxs 250— 250, sarjú 190—230 szaímaszeoska 160—180, széna , zabosbükköny 200-250. örazeí f uj kosusiása 321, »u!y 417300 kg. ÜlatTásárok. Budapesti szurómarliavásár. November hó 9-én. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár. igazgatóságának jelentése. Felhajtatott: 372 drb belföldi, — drb galicziai, drb tiroli, 49 db növendék élő borjú, — db élő bárány ; 3 drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, 30 drb bécsi ölött, — drb növendék borjú, 27 drb ölött bárány, 1 drb élő kecske, — drb ölött. A vásár élénk hangulata volt. . Árak a következők : Élő borjuk : belföldi 32—46 rtig, kivételesen 50 frtig dbonkint, —• frtig, kivételesen — frtig súlyra, növendék borjú 18—24 frtig, kivételesen 30 frtig dbonkint, -•— frtig súlyra. Ölött borjú: belföldi frtig, tiroli — forint. galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 6-5—7-50 frtig, bécsi ölött borjú 46 -62 frt, kiv. — frtig súlyra. Élő bárány 0'—0"— frtig, kivét. — frtig, élő keeske —•— •— frtig páronkint. Bnőajresti gazdasági és tenyészmarhavásár, 1899. évi november hó 9 én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére. Felbajtatott: 204 db, úgymint: jármos ökör elsőmin. — db, közép 28 db, alárendelt 22 db. Fejőstehén : fehér 0 drb, tarka 133 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, fehér — db, jármosbivaly 2 db, bonyhádi 19 db, hizlalni való ökör — db, üsző 0 db. Jármos ökrökben a forgalom egészen jelentéktelen. Fejős tehenekre is kevesebb vevő volt. Következő árak jegye? tettek : Elsőrendű jármos ökör , középmin. jármos ökör 280 pár., alárendelt minőségű jármos ökör , Jármos bivaly — é. s. mm., frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör mm.-kmt é. s., bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén , tarka kevert származású tehén 70-120, bonyhádi tehén 120 -170 ; kiv. — frtig, tinó — frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár. 1899. évi november 9-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztetek* részére.) Felhajtatott: 3302 db nagy vágómarha, nevezetesen: 696 db magyar és tarka ökör, 528 db magyar és tarka tehén, 1665 db szerbiai ökör, — db szerb ökör, — db boszniai ökör, 150 db szerbiai tehén, 133 db bika és 140 db bivaly. Minőség szerint: 405 darab elsőrendű hizott 2445 db középminőségü és 452 db alárendelt min. tehén db elsőrendű hizott ökör, db középminőségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén, — db alárendelt minőségű tehén. Vágómarhában a felhajtás 500 drbbal kisebb volt,'mint a mult héten. Jobb irányzat mellett a jó minőségi! m arha mint rendesen könnyebben, silányabb — bivalyok kivételével — nehezen volt eladható. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 303 4 - , kivételesen 36 , hizott magyar ökör középminőségü 2730—, alárendelt minőségű magyar ökör 2427-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 19 -32-—, kivételesen tarka tehén —• —, magyar tehén középmin., 19 32-—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 19-— 32, szerbiai ökör jobb minőségű 2229-—, kiv. 3ÍVa, szerbiai ökör középminőségü 18 —22 —, szerbiai ökör alárendelt minőségű —• —, szerbiai bika £2—32-—, kivételesen 35.—, szerbiai bivaly 17.—23'—, kiv. —'— frtig métermázsánkint élősúlyban.

ROZTELEK, 1899 NOVEMBER HO 11 Budapesti lóvásár. Budapest, 1899. nov. 9-én. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a .Köztelek" részére). A vásár forgalma lanyha volt. Felhajtatott összesen 581 db. Eladatott 251 db. Jobb minőségű lovakból hátas — db, eladatott — db, írtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) — db, eladatott — db frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 10 db, eladatott — db — frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti taj) 25 db, eladatott 3 db 90— 110 frtért, ponny 2 db, eladatott 1 db 40 frtért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 80 db, eladatott 17 db 60—85 frtért, könnyebb félék (paraszüó stb.) 300 db, eladatott 160 db 25—50, frtért ; alárendelt minőségű lovakból 164 db, eladatott 70 db 7—18 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 125 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 6 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db.

Nov. 27. Kolozsvári kir. tvszék Nov.'27. Kis-czelli ; kir. jbiróság Nov. 28.

Kisvárdai . kir. jbiróság Budapesti kir. tvszék Nov. 29. Budapesti kir, tvszék Nov.- 30. Margittai kir. jbiróság Nov. 30. Pécsi kir. tvszék

Nov, 28.

á tkvi ha-•.Komáromi .48300 tóság János a tkvi ha- Kis-czelli 38706 tóság takarékpénztár j á tkvi ha- Ferenczy 106717 tóság Emil atkviha- Koltor 154423 tóság László atkviha- Nikolics 6583.4 tóság Melánia a tkvi ha- Bárányi 83809 tóság Menyhért a tkvi ha- ifj. Rézbányai 2250Q tóság János

Nov. 30. Szombathelyi kir. tvszék

atkviha- Stieder 31400 tóság Györsy T.-kanizsai atkviha.- Radin 25060 kir. jbiróság tóság István Decz. 4. Szászrégeni atkviha • özv. Csées 27832 kir. jbiróság tóság Józsefné Decz. 6. Kecskeméti a tkvi ha id. Weisz 3096Ó kir. tvszék tóság Mór Decz. 9. ' Budapesti .. a tkvi ha- Hirsch-1 102166-50 kir. tvszék tóság feld Zsigmond Decz. 15. Kis-uj-szállási a tkvi ha- Kiss 27000 kir. jbiróság tóság Róza Decz. 22. Rimaszombati a tkvi ha gr. Zichy 21500 kir. tvszék tóság Ferraris Lajos Jan. 30. Budapesti , a tkvi ha- Niklesz 26488 ' kir. tvszék tóság János Jan. 31. Budapesti. . a tkvi ha- Perich 149004-80'. kir. tvszék tóság Károly Decz. 4.

Kőbányai sertésvásár. 1899. november 10. ([Első magyar sertéshizlaiő - részvénytársaság telefon jelentése a „Köztelek* részére.) A vásár hizott sertésekben hét-zárlattal élénkebb volt. Beti átlagárak : Magyar válogatott 320—380 kilogrammos 42-50. nehéz 41 0—42-—, 280-300 - kg. nehéz 42' kr, öreg 300 kg. tuli —'0 •— kr, vidéki sertés könnyű — kr. Szerb 39 5—41-0 kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet sulyle vonás és 4°/o engedmény szokásos. — Eleség árak: Tengeri ó 5'60 —•— forint, árpa 6-30 forint Kőbányán átvéve. Helyi állomány: November 3 án maradt 35957 darab Felhajtás: Belföldről iai7'darab, Szerbiából 1497 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 3414 db. F ő ö s s z e g 39371 db. Állomány és felhajtás együtt —— drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 1435 drb, belföldre Budapest környékére 1148 drb, Bécsbe 671 drb, osztrák tartományokba 2064 drb, Ausztriába — db. Német birodaiomDa darab, egyéb országokba darab, A szappangyárakban feldolgoztatott: 5335 db, szállásokban elhullott 3 darab, waggonokból kirakatott hulla 12 darab, borsókásnak találtatott 2 darab, összesen 17 db. Maradt; állomány 34036 drb. A részvény-szállásokban 9155 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt XI/3. 5124 db. Felhajtás : Szerbiából 1497 db, Romániából — drb, összesen 6621 drb. Elhajtó*: 2270 drb, maradt .állomány 43 51 drb ás pedig 4351 drb szerb és —db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 420 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Sovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállító részvénytársaság heti jelentése. 1899. november 8-án.) A lefolyt heti üzletmenet is kedvezőtlen volt. A kínálat nagy mértékben felülmúlja a keresletet, minek következtében a multheti árak csak nehezen voltak fentarthatók. A hizott sertéseknek mennyiségét redukálják s csak nehezen határozzák el magukat sovány sertéseknek bevásárlására. Jelentéktelen forgalom mellett következő árakat jegyezhettük. Sertésvészen átment sertések árai: 100—120 kg. (páronk.) súlyban 36—38 krig. 120—160 , „ „ 34—38 „ 160—200 „ . „ 34—36 „ Sertésvészen keresztül nem ment sertések 100—120 kg. (páronkint) ... 28—32 , pusztán átvéve 4% levonással. I n g a t l a n o k á r v e r é s e i (20000 f r t felül.)

Szerkesztői üzenetek. L. M. urnák, Kalocsa- Kérdett czim a következő:, IX., Soroksári-u. 38—40. Gr Gy. I . uradalmi igazgatósága. Hogy hol; lehetne Vásáros-Namény ' környékén Beregmegyében sorfáknak alkalmas alanyokat kapni, arra nézve tán; legjobban megfelelne a Beregmegyére illetékes m. kir.' állami - erdőhivatál, mely a megye alispánja utján, vagy közvetlenül is ftlbivandó lenne, hogy erre nézve a szükséges útbaigazítást megadja vagy a fákat beszerezze. Legjobb azonban, ha az ilyen fákat magunk neveljük magunknak. Mi O b w . nuMor* swsdU egjrwfflto* 8 a 2 s j a © « a . &i egyesületi tanáaa felügyelete alatt: Főszerkesztő é§ kiadásért felelős : Fonrter Géza az O. M. G. E. igazgatója, — Felelős szerkesztő: Srilassy Zoltán as 0. M. Q.8. sierkesítő-titkfaa. —Társszerkesztő: Baűas 0. M. G. E. titkára.

\E!sörángu

hazai

gyártmány;

becsértéken

(Kivonat a hivatalos lapból.) Törökbecsei kir. jbiróság Nov. 13. Temesvári kir. tvszék Nov. 14. Kolozsvári kir. tvszék. Budapesti Nov. 15. I—III. ker. kir. Nov. 11.

No'v. 23.

Váczi

Nov. 25.

kir. jbiróság Nagyváradi

atkviha- Popov tóság Markóné a tkvi ha- Gangl tóság Márton atkviha- Suchán tóság Tenczel a tkvi ha- Dubecz tóság Péterné

23038 82840 28686 .22685

atkviha- Ferenczy 82500 tóság Emil atkviha- Gattineau 43052 tóság György Lénárd atkviha- Tóth47385 tóság Lajos) atkviha- M.-szigeti 35000 tóság takarékpénztár atkviha- Csurcsits 24741 tóság. -Dávid atkviha- Tóth . 26Ö15 tóság Kálmán a tkvi ha- özv. Schwarcz

Rendelések megtétele előtt kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk fordulni.

Részletes árjeg H

és szakszerű felvilágosítással gálunk.

^MBKSzeoskavágók^^^M"

1708

KÖZTELEK,

1 8 9 9 . N O V E M B E R HO 11.

9 1 . SZAM. 9 - i k

ÉVFOLYAM.

Vintschgaui hasas tehenek

| iejelési képesség ^ ^ 2500—3000 liter, melyet több oldali b i z o n y l a t o k k a l igazolhatok, kaphatók

PICK OSWALDnüi, VIII. Külső Kerepesi-út 1. sz.

Itépavágók, Darálók I (Gőzfüllesztő készülékek • H

legújabb, legkényelmesebb berendezéssel.

U M R A T H és

•

TÁRSA

« « BUDAPESTEN, * * V . ker„, V á c z i - k ö r u t 6 0 . s z , G ő z c s é p l ő k é s z l e t e k 10 l ó e r ő i g . I p a r - m o z g o n y o k 100 l ó e r ő i g .

A budapesti m a r h a v á s á r t é r i v á s á r i - p é n z t á r r é s z v é n y t á r s . : szarvasmarha, b o r j ú , j u h , kecske, b á r á n y és sertések

H C

bizományi

foglalkozik. A bizományába küldött állatokat — kisérő nélkül lehet feladni. A tulajdonosnak az eladásnál nem szükséges jelen lenni. A feladott állatokra a feladási-vevény ellenében megfelelő előleget nyújt hatóságilag megállapított kamatláb mellett. Vasúti küldemények czimzendök:

Vásárpénztár, Budapest, '.8643

Ferenczváros.

Levél-, sürgöny, telefonczim: „VÁSÁRPÉNZTÁR—BUDAPEST."

„Magyar pokróczok" a n. é. gazdaközönség Czégünk a legnagyob mak és 411. intézményen i, telep) állandó szállítója I

Sl

6

31552 szám.

eladásával

figyelmébe

ajánlva!

boSrM?re™a UOnSO

A m. kir. államvasutak zágrábi üzletvezetősége a vonalai mentén levő szolgálati órák (a vonatkísérő és mozdonyszemélyzet zsebóráinak kivételével) jókarban tartását, javítását és szabályozását az 1900. évi január 1-től 1902. évi deczember 30-ig terjedő időre verseny utján átengedni szándékozván, felüivjuk a vállalkozni szándé, • ,„ , . . .1 ........ . • slyek ének , .„ ... /ikére "is"tehetői úgymint a magyar vonal csoportot alkotó Budapest—Kelenföld Szt-Lörincz, Rétszilas— Szegszárd, Báttaszék-Zákány Dombóvár, batta Széki, Somogy—Szobb—Barcsi—barcs— pécs—üszögi, üszög—Villányi, Hidegkút—Gyónk—tamási—miskolczi, Kaposvár—Szondi és B.-Sz.-Lőrincz nasiczi vonalokra, Budapest—Kelenföld, Üszög, Áta, Vokány, Villány,

lin, Brod, Pakracz é Az ajánlatban megemlítendő, hogy uj vonalak megnyitása esetén a vonat hoszszának arányáean számitandó felülfizetés mellett ajánlattevő hajlandó az uj vonalon lévő szolgálati árak javítását is elvállalni. A szerződés tervezete az üzletvezetőség szabályfentartási és épitési osztályában, továbbá osztálymérnökségünknél a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Zágráb 1899. oktober hóban. Az üzletvezetőség. (Utánnyomás nem dijaztatik.) ALAPÍTTATOTT 1802. ÉYBEN.

ALAPÍTTATOTT 1802. ÉVBEN.

Bánhegyi C.

Ti" Szétküldés kétszer naponta utánvét vagy a pénz előleges bekUldése mellett. Nem tetsző áru kicseréltetik, esetleg a pénz visszaadatik. 3 0 forinton felüli rendeléseket bérmentve küldünk. Lie-srél- -srag-y s ü r g - ö s i y c z i j a a . :

„SZŐNTEO0TTH09Í"

Magy. kir. államvasutak. Zágrábi üzletvezetősége. Pályázati hirdetmény.

BUDAPEST.

VII. k e r , , K e r e p e s i - u t 10.

J.

„Az a r a n y k a l a p á c s h o z " I V . , R o s t é l y - u t e z a 13.

Lószerszám Kész

vereték

és

kellékek.

i s t r á n g o k , a n g o l gyeplők, n y e r g e k , l o v a g l ó szerek. N y e r e g szappan, angol bőrlakok, szerszámmáz, Kwizda-fluid.

Halászati czikkek. Szabadalmazott

patkány és egérfogók.

Szerszám n a g y k e r e s k e d é s m i n d e n i p a r á g részére. =• Árjegyzék ingyen és bérmentve.

—

K02TELEK 1899. NOVEMBER HO 11.

91. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM,

Hol

Mezőgazdasági ipar-részvénytársaság kaposvári béruradalma eladásra bocsátja

szaporodtak el

a következő jó fajú, főzésre és magas keményitötartalmánál fogva szeszgyártási czélra is kiválóan alkalmas

az egerek? Wasmuth-féle SaccharinStrychninzab

burgonyákat és pedig:

1700 métermázsa Hannibál-burgonyát, 2000 métermázsa Lucius-burgonyát és 300 métermázsa Zebulac-burgonyát.

ezerszeresen ajánlva elöljáróságok, tanárok és elsőrendű tekintélyek által. 5 kgr, Mk. 7,50, 25 kgr, Mk. 3 5 , -

100 kgr, Mk. 1 2 0 — .

Végső ár, nettó 100 kilogrammonként, vasúti rakodóra vagy a kiskorpadi vasútállomásra szállítva 2 írt.

Egérpuskák íSSi) 3 márka ( 5 drlt» 1 postacsomag).

Bővebbet a

A. Wasmuth & Co. Hamburg

Mezőgazdasági ipar-részvénytársaság béruradalmánál

a Saccharin-Stryctanin-zab f e l t a l á l ó j a és legrégil>l> gyára. 8670

Főraktár Ausztria-Magyarország: részére

T Ö R Ö K

J Ó Z S E F

g y t f g y s z e r t á r a ,

Budapes, Király-utcza

— •

12.

KAPOSVÁROTT. — —

Szerencsések lettek sokan nálunk v á s á r o l t

S

O

R

S

J

E

G

Y

G

Y

E

L

.

Kísérelje meg Ön is szerencséjét

TOROK A . és Tsa

bankházánál

Budapest, Váczi-körut 4|f.

Rövid idő alatt a m a g y a r osztály s o r s j á t é k b a n a szerencsés vevőknek

több mint 2.000,000, két millió koronát W-" fizettünk ki. T ö r ö k A . é s T á r s a bankháza, a magy. kir. osztálysorsjáték főelárusitója, B u d a p e s t ,

Váczi-körut

41 í .

Szíveskedjék az alanti megrendelő-levelet igénybe venni. L E V Á G A N D Ó .

fffWffffWW???

MEGRENDELŐ-LEVÉL.

LEVÁGANDÓ! Kérjük ezen megrendelő-levelet hozzánk bérmentve küldeni,

Váczi-körut 4/f. Szíveskedjék a magy.ar kir. szab. osztálysorsjáték I. osztályához ....eredeti sorsjegyet küldeni. í ulánYcendö Az összeg. frtkr. értékben •{ bankjegyekben (postabélyegekben) mellékelve l postautalvány nyal küldöm (a nem kivánt törleods.) 3? I Vezeték- és keresztnév: sS ^ Lakhely : r 3 l Utolsó posta:

toMÜMMMMil

...;>._:

1688

KÖZTELEI,

J^zai

J p a

1899. NOVEMBER

HŰ

11.

9 1 . SZÁM. 9-IK

ÉVFOLYAM.

n

Hazai Bpa pártoljuk.

FUCHSÉSSOHUCHTER. Budapest,VI.Jász-utcza

A vetési idényre ajánlom S a © ^

7.

ü & g M f

legnjaftb

raiHot

n m e l y e k KISBÉREN é s LÉVÁN mult é v ő s z é n t a r t o t t

nemzet-

k ö z i v e r s e n y e k alkalmából e l s ő

d í j j a l lettek kitüntetve(IV-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sik vagy dombos talajon m i n d e n m a g f é l é t tetszésszerinti mennyiségben t ö k é l e t e s egyenl e t e s e n lehet elvetni,anél kül, hogy a vetőszekrényl beisazitani, merítő vagy forekeket cserélni kelr Eaok Kudolf valamennyi sorbavetőgépei íeggg^gegy lőtte könnyen járnak, nagyon szilárdan vannak kéánynyal is kaphatók. tzórvavetögép és talajmivelési essiShvés eredeti minőségben az itt p i c s á k nálam szerezhető be. Ű j e l e n t meg és kívánatra legszive-

látható Legujc sebben sz

P R O P P E R ack

c

f p t

S®

V., V á o z i - k ö r a é

A

P

E

S

M p é p t

T , E l s ő

o

k

ö

m

o

t

i

y

o

k

,

in S c S i i e s i e i í , ezimen.

4091

ezelőtt Goeppinger & Co. W e i s i e i i f @ B S | Oberkrain. Szabadalmazott

képviselője,

52.

sz.

aczeliánczok forrasztás ni1 | Á r j e g y z é k e t i n g y e n és

(portőmenteseu)

K t ? L S Ö V Á é s egyedüli m a g y a r

bérmentve.

7217

Magyapopszági P

i

ÁcliBBsesellsclaf! Stalilwerke Weissenfels

SANGEHHAUSENI U

i

in T e s c h e n

kapható kiadóhivatalunkban,

B

a

E r z h e r z o g l i c i s o ©®Bsa®i»®S - OipeetiaBn

Lapunk bekötési táblája 1

z

i A H U ,

R n d o 1 f magyarországi kizárólagos B U B A P E S T ,

t

gőzcséplögépek hajtására a f ő h e r c z e g i T i i s m ü v e U b ő l . A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások

GÉPGYÁR

gyártelepe

C Z I - U T 1 4 4 3 . S Z Á M special g é p g y á r . Mezőgazdasági czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a

.

G Y Á R l H Á i n r O K : az összes m e z ő g a z d a s á g i i p a r á g a i t számára szükséges gépek. Nevezetesen: C z u k o r g y á r a k , S ö r g y á r a k , M a l á t a g y á r a k és a legjobb, a legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden S z e s z g y á r a k teljes berendezése és átalakítása. Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és czukorgyárak gőzgépet és locomobilt. — Cséplésre és minden egyéb gazdasági gép hajtására a legalkalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és terén. minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, 1/a lőerőtől kezdve Szeszgyárak berendezése hosszabb lejáratú törleszegész 30 lóerőig gyártjuk. 8173 téses kölcsön m l l e t t . • Minden szakbavC 6 felvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készséggel s

H O F F M E I S T E R - G Ő Z MOTOR

9 1 . SZAM, 9-ik

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK

1 8 8 9 . N O V E M B E R HÖ 11

1703

Az országos szőlőojtványtelep részvénytársaság amerikai gyökeres é s sima vesszőkre,

továbbá

szölőojtványokra megrendeléseket elfogad. A f a j o k r a , á r a k r a és szállítási f e l t é t e l e k r e készségesen Tálaszol az

Igazgatóság,

Arad (csanádi palota).

Vorostarka tinó Czirok szakált é s

Ü S Z Ő

minden mennyiségben,

legolcsóbb árért vállalkoznak WEILLER é s EISNER K i s - C z e l l i k e r e s k e d ő k . Kiváló szakember vezetése alatt állott nagyméretű tenyészállat szállitónál több éven át alkalmazva lévén, abban a helyzetben vagyok, hogy

tenyésztés haszon állatokat

valamennyi Tirol-ban honos szarvasmarha fajtákat, külöIber-lnnthalit és Lechthalit, Etschthalit és Wippthalit, Zillerthalit és PusterthalDuxit ugy szintén Pinzgau-Möllthalit legeredetibb minőségben kívánatra önállóan szállíthatok vagy a bevásárlást jutalék ellenében eszközölhetem. Ennélfogva ajánlkozom a t. cz. birtoktulajdonosok, uradalmi intézőségekés gazdasági egyesületeknek, hivatkozással a legjobb refereneziákra.'

FRANZ

EBERHARTER FF A J T EÁNLYLÉASTZ-TSŐZ ÁÉSL L ÍTTEÓN Y É S Z ZeSJirn

Zillerthal,

Tirol.

M e g j e l e n t

az „Országos Magyar Gazdasági Egyesölet" kiadásában

a legmagasabb

árban

v e s z

Lieblich Lipót és Társa, Budapest, Király-utcza 59. szám. Van szerencsénk ajánlani szavatolt A legmagasabb dijakkal kitüntetett

8864

tisztaságú

Thomasfoszfátlisztet

talajok javítására, kitünö hatású az összes gabonanemuek, kapás és olajnövények, lóhere és luczerna, szőlő, komló és kerti veteményekre, kiváltképen a rétekre. L e g j o b b , l e g h a t á s o s a b b és legolcsébfo foszf o r s a í t r á g y a tekintettel hatásának tartósságára, felülmúlja az összes g z u p e r f o s z f á t o k a t . — A czitrátban oldható foszforsav-tartalomért s z a v a t o s s á g o t vállalunk, nfltaláni hiányt megtérítünk. Árajánlatokkal, szakmunkákkal és egyéb felvilágosítással a legkészségesebben szolgál A. csehországi T h o m a s m ű r e k p r á g a i f o s z f á t l i s z t eladási i r o d á j á n a k vezéi-képviselősége a magyar korona orsz. térülőién

KALMÁR VILMOS,

KÖEÁ,,

MartelUn a legfinomabb fioháaynemesltő trágya kiz. eladása. Kalnit.

Eladó

Íz Újlaki Uradalom • • • s z ő l ő v e s s z ő . „istvántelki immúnis" homoktalaju ti A z „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t

a

„ K ö z t e l e k " szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla,

h a t ábrával.

agss-——

IRTA:

WIENER MOSZKÓ. Egy h a z a i belterjes u r a d a l o m üzleti á g á n a k

jövedelme-

z ő s é g é r e é s a z egyes- üzleti á g a k v i s z o n y á r a v o n a t k o z ó részletes adatok

ismertetése.

104 oldalas csinos könyv, ára p o r t o m e n t e s megküldéssel:

55 krajczár. ^ Megrendelések a kiadóhivatalba intézendök.

szőlőjéből a ki' vetkező

európai és g y ö k e r e s s z ő l ő v e s s z ő k eladók. 1 éves g y ö k e r e s európai v e s s z ő k . Olasz Rizling 15,000 ezre 14 fi Nagy Burgundi 5,000 , 14 „ Mézes fehér 3,000 „ 14 „ Szent-Lőrincz ___ . 2,000 , 14 „ Nemes Kadarka ... 500 „ 14 , Veltelini piros 3,000 „ 14 , Madelaine angevino 1,000 , 14 „

3,000. , 1,000 „

1 frt

2 éves g y ö k e r e s európai v e s s z ő k . Olasz Rizling 8,000 ezre 18 frt Mézes fehér 1000 • „ 18 „ Chasselas blane ... 1000 „ 18 , Nagy Burgundi ... 1000 , 18 „

OrszágosMagyar Gazdasági Egyesület igazgatójához Budapest „Köztelek" intézendök. Az elszállító s tavaszszal vagy őszszel történik a megrendelés sorrendjében. A-megrendelésnél % vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. C omagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. Igazgató.

KÖZTELEK,

1708

1899. NOVEMBER HO

11.

9 1 . S Z A M . 9-ik É V F O L Y A M .

G A N Z és T Á R S A b S ^ :

tarlány ca 25 kiló, kilónként éO kr., tartány ca 50 kiló, kilónként 35 kr., postán ingyen csomagolás és bérmentesen 4 kilós, 4 kiló X pléhszelenczében 2 frt 50 kr., 4 kiló 4 pléhszelenczében 3 frt. Kaucsukkal vegyítve kilónként 10 krral több. V í z m e n t e s bői-Kenőcs csizmáknak.

Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira (BÁNKI és CSONKA szab. rendszere). Mechwart-féle gözekék é s petroleumekék. Hengerszékek, kőjáratok és teljes malomberendezések. Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.

T u r b i n á k . — V i l l a m o s v i l á g í t á s i 4s e r ő á t v i t e l i b e r e n d e z é s e k . >-

JustE.A.ésTársa BÉCS X1I/2, D í j j a l kitüntetett

W e s t f a l i a ' -S e p a r a t o r | és'Tgjobr'míitibfrSu^leí lefölOzö gép. A^dob egy

K

Ü

H

N

E

E

.

Berafeö tányér •>«lli«I gummi zár nélkül, a „westraiia"-nai ki van zarva. Legmagasabb kitüntetés 1899. Ried-i nagy ezüst államérem. Prága-i bronz államérem. 1898. Brüx-i nagy ezüst érem. Sok elismerő irat a bel- és külföldről.

gazdasági g é p g y á r a

Alakult 1858.

Alakuh

M 0 8 0 N B A N .

. J I L - ^ ' ' " " ' * 'l^HS* i ^ n B ^ ^ V

^ beálló ^li idényre ajánlja legjobb rendszerű és leggondosabb kivitelű:

ANTOM

TOMS

WIEN OBER-St. VEIT, XIII/7, Einsiedeleigasse 3. Gazdasági, borásza i és tejgazdasági g é p e l és eszközök.

íí I

'f '

\ \

angol„Rapid'darálók kukoricza-morzsolóit,

_

takarmányfiillesztőit. A czég ajánlkozik

W f S ?

teljes takarmánfkamra berendezések t e r v e z é s é r e é s eszközlésére. F Ő R A K T Á R : B u d a p e s t , VI., V á c z i - k ö r u t Részletes árjegyzékek rendelkezésre állanak.

5 7 / n .

SZIVATTYÚK MÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és- iparczélokra. B O W E K - B A H F F féie szabadalmazott inoxydálás módszer szerint i n o x y d á l t s z i v a t t y ú k rozsda ellen védve. Árjegyzékek ingyen és b é r m e n t v e .

W ( " *

H

W

^ N S *U l l

^ WaMschgasse 14. « Schwaríenbergstrasse 6.

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény.

Andor

kunfélegyházi szőlö-nagybirtokos immúnis vesszöiskolájasoofajbantermelt gyökeres szölövesszöre megrendeléseket elfogad. árjegyzékkel bérmentve SZOlgál.

W l P I l IIlvllj

19/99. szám. C II.

Móczár f^

legnjabb javított rendszerű tizedes, százahidmériegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

4235

A cs. kir. osztrák államvasutak St. Valentin-Kleia Műnkhen vonalain a forgalmi akadályok megszűntek, miért is Bajor országba és azon rendelt szállítmányok, melyek az irányítási szabályok szerint W en-Sinbachon át volnának r ivatolandók, a közvetlen köleléki díjszabások alkazásával, de csakis a segély útirányokon át eredményező szállítási határidők biztosítása melle't Bien-Wels-Salzburg vagy Wien-Wels-Passau-on át vezettetenek. Budapest, 1899. október 12. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is. (Utánnyomat nem dijaztatik.)

Láncz-szivattyuk viz, trágyáié,

Melasse, kátrány és más folyadék részére.

•

V _9L_gZAM.

94K jlVFOLYAM.

layton &

KÖZTELEK,

1 8 9 9 . N O V E M B E R HO

11.

K n u t h Károly

Shuttlewort'h

mezőgazdasági gépgyárosok ~
mérnök é s gyáros. OYÁB É S IBODA: BUDAPEST, ¥13. fter., G a r a y - u t c z a 6 - 8 .

— lián.

Locomobil és gőzcséplőgép-készletek

további járgány-cséplőgépek, lőhere-esépISk, tlsztltő-rostik, ko aratőgépek. szénagyüjtök, boronák.

„Colömbia Drill" legjobb sorvetBgépek, szecskavágők, répavágók, kukorieza-morzsolók,

FLEISCHL S. r é t s z i l a s - a l a p i gazdag ágának szőlőtelepén Olasz

Rizling,

Mézes

fehér,

Kövidinka, Ezerjó fajú

szőlők mindegyikéből 2 0 , 0 0 0 darab, sima szőlővessző eladó, ezrenként 4 forintért. —

Lincolni t S r z s g y á r u n k a világ legnagyobb

—

Több ezer vételénél árengedmény. • Megrendelhető:

locomobil- és csr-pivgép-gyára.

FLEISCHL S, rétszilasi gazdaságának intézőségénél F a i r b a n k ® Biiéo-legek "

S

í

^

• 8870

r

A s s a S m t o l i s a s s t t Fair»»H*8-mérIegek százados rendszerűek, tolósélyos fémmérőkarral bírnak s a ElMs-a t e t t t e r k e t Esiaáe® p»nt«H e g y e n l ő e n mérlegelik. T a r t i u i r , p e a t o s s á g é s H C n a j ü K e z e l é s f i & n é l fogra ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert l e c k U f i n f h b m é r l e g e k . B a a i d a s á g i - , g g s a k é s p . , . m a p S a a - , z a á f c - ém raikSáH

Posta:

158877/99. számhoz.'

Hirdetmény.

tMéylegeisEket czélszerü és a ezélnak megfelelő szerkezetüknél fogva külgnSsen a gazdák, lííilaságek és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű tized e s mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loeo vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-utj 14. czünzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgj'

Sárbogárd.

Magy. kir. államvasutak

Délnémet-osztrák-magyar vasúti k-ötfelék: : (Az 1899. évi január hó 1-től érvényes II. rész 4 füzet) Folyó évi november hó 1-töl való érvénynyel a badeni nagyh. államvasutak Thíengen állomása felvétetik a fenti füzetben foglalt 64. sz. (nád stb.) kivételes díjszabásba. Az ezen állomásra érvényes díjtételek akként képeztetnek, hogy a würtenbergi díjtételekhez 100 kg.-kint 0. 40 márka hozáadatík. Budapest, 1899. november 5. - \ A magyar kir. államvasutak igazgatósága a többi részes vasutak nevében is.

FA1RBANKS

(Utánnyomás nem dijaztatik.)

BUBAPEST, Andrissy-iit 14. 8yár: Külsü Váozl-ut 156.

MAESCHALL A. kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfürésze és fahajlitó telepe

Pozsonyban, III., Grössling-utcza 16. sz. Ajánlja:

landauer broom, félfedeles, nyitott vadászkocsijait és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangú éremmel

kitüntetve.

Tiszti és p o l g á r i l o v a g l ó e s z k ö z ö k ! Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. Mintaraktár a kereskedelmi mnzeurn állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

= = = = = = =

KÖZTELEI,

1688

1899. NOVEMBER

HŰ

11.

9 1 . SZÁM. 9-IK

ÉVFOLYAM.

: iparosolt és gazdaságok részére a j á n l j a a " I tozó benzinmotorait és mozdonyait" nagyszc ' ' ' " - >3 újításokkal. első érmekkel és dijakkal kitüntetve.

Gazdasági szeszgyár berendezés t e l j e s e n jő k a r b a n , 7 Hl. n a p o n t a i főzésre, 2 d r b szesz- és viztartánynyal stb.

««r

vas

e l a d ó .

Gróf

Karátsonyi

u r a d . tiszttartósága

Laudontanya,

Camillo Torontálmegye.

Báró Baich Iván faiskolában

bocsári

uradalmához

tar- §

| következő m éj facsemeték j# 0 adatnak el.j : | | 1 1 | | |

Diófa; v é k o n y h é j a s gyümölcsű, erős k o r o n á j ú s o r f a ; 100 d r b á r a 3 0 f r t , 1 0 0 0 d r b 2 9 0 frt. J u h a r ; ( A c e r n e g u n d o ) g y o r s n ö v é s ü , e r ő s k ő r i s l e v e l ü s o r f a ; 1 0 0 d r b á r a 8 . frt, 1 0 0 0 d r b á r a 7 0 frt. Á k á c z ; m a g a s t ö r z s ű s o r f a ; 1 0 0 d r b á r a 8 frt, 1 0 0 0 d a r a b ; á r a 7 0 frt. Á k á c z f a c s e m e t e ; 1 — 2 é v e s 5 0 — 1 0 0 c m . m a g a s 1 0 0 0 d r b á r a 3 — 0 frt. Eperfacsemete; 3 éves 1 0 0 — 2 0 0 cm. magas 1000 drb ára 4 — 7 forint. '

| j f | 1 j | i

| Azonkívül többféle f a j ú diszfák, cserjék és 120 faj j | nemesitett erős koronájú gyümölcsfa valamint törpe alakura j | nevelt ojtványok eladók. Árjegyzéket kívánatra bérmentve k ü l d :

39(376/99. szám.

uradalmi kertészete.

hirdetmény.

A magy. kir. államvasutak budapest-jobbparti üzletvezetősége, a vonalai részére 1900. évben szükséges pályafen tartási fák szállításra nyilvános pályázatot hirdet. Az 1900. évi megközelítő szükséglet, mely a megrendelés alkalmával korlátlan nui felemelhető, vagy leszállítható, alább van felsorolva; a végleges megrendelés mely alkalommal az 1900, évben szállítandó fák pontos menynyisége és méretei szállítóval közöltetni fognak, folyó évi deczember hó végéig fog megtörténni. 170 köméter jegenyefenyő deszka, 30 köbm. luczfenyő deszka, 4 köbm. vörösfenyő deszka, 14 köbméter jegenyefenyő deszka (szélmetszetlen), 5 köbméter tölgyfa deszka, 3.köbméter erdei fenyő palló, 250 köbm. jegenyefenyő palló, 7 köbm. luczfenyő palló, 15 köbméter vörösfenyő palló 11 köbméter jegenyefenyő palló,- (szélmetszetlen'l 60 köbméter tölgyfa palló, 26 köbméter vágott luczfenyő fa, 14 köbméter faragott vörösfenyő fa, 340 köbméter faragott puhafa, 160 köbméter faragott tölgyfa, 35 köbméter faragott puha szálfa, 5 köbméter faragott tölgy szálfa, 30.000 folyó méter vágott puha fa lécz; 6.000 folyó méter puhafa széldeszka, 120.000 drb fedőzsindely, 3,500 drb " tölgyfa sűrítési lécz, 4.000 köbméter puha süritési lécz és különféle keritési anyagok úgymint oszlopok és rudak. A fák szállítása 1900. évi február hóban kezdendő meg, s 1-900. év április hó végéig fejezendő be. A fák 3 csoportra osztott részletes méretjegyzékeit, melyek egyszersmind ajánlati űrlapokat képeznek, a hozzá csatolt „pályázati és szállítási feltételekkel" együtt, a budapest-jobbparti üzletvezetőség (Budapest, Külső-Kerepesi-út nyugdíj ház-, csoport 2. szám) anyagbeszerzési osztálya szolgáltatja ki díjtalanul, esetleg küldi meg, posta útján. . A pályázati feltételek értelmében kiállítandó ajánlatok 1899 évi deczember 5-én déli 12 óráig nyújtandók be, a bánatpénz 1899. évi deczember 4-én déli 12 óráig teendő le. Budapest, 1899. novembér hóban. Az üzlétvézetőség. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Tenyészbika-eladás. A tolnai u r a d a l o m b a n á l l a n d ó a n több kiváló szép é s e r ő s e n k i f e j l ő d ö t t Simmenthai, elsőrendű kitüntetéssel díjazott anyagából származó l V s — 2 éves " vannak

Báré Baich Ivánj

Magy. kir. államvasutak budapest-jobbparti üzletvezetősége. Pályázati

t e l i v c r - b i k á k

• f ü

|

Posta-, távírda- és vasútállomás: B o c s á r (Torontálm.)

U S

Tejgazdasági Zsebnaptár a z

1 9 0 0 - i k E L S Ő

é v r e

É V F O L Y A M . Szerkeszti és kiadja:

- ™ = = =

JESZENSZKY

PÁL

az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkárja. A Z s e b n a p t á r t a r t a l m a s Naplói rész. — Jegyzék napló: az állatállomány, takarmányozás, próbafejések, vaj- és sajtnyeredék stb. bejegyzésére.— Állattenyésztési-, takarmányozási adatok.— Tejkezelés, hűtőkészülékek, tej- és vaj vegyiösszetétele, tejvizsgálati eljárások, tűjhibák, tejértékesitési, vaj- és sajtkészitési eljárások, tejgazdaságok mikénti berendezése. — Tejgazdaságra és állatforgalomra vonatkozó összes törvények és rendeletek. — Tejgazdasági intézményeink ismertetése. — Gümükór elleni védekezés. — Vasút, posta stb. stb. . j í r a : ö . JVC. C*. tagoknak, a gazdatisztek ö f s z . Egyesülete, valamint a jejteraielők E g y e s ü l e t e tagjainak ajánlott k ü l d é s s e l 1 f r t 65 k r .

Bolti ára 2 forint.

eladók.

Az á l l a t o k g ü m ő ' k ó r m e n t e s e k é s j o g á b a n áll m i n d e n v e v ő n e k az átvetel e l ő t t saját költségén oltási p r ó b á t is e s z k ö z ö l n i . Közelebbi felvilágosítással készségesen

Báró

Drasche

szolgál

Megrendelhető a „Köztelek" kiadóhivatalában,

a

Richárd

gazdasági igazgatósága T « L \ i \ .

8871

B u d a p e s t , IX., Üllö'i-ut

25-

í

9 1 . SZÁM. 9-IK

KÖZTELEK,

ÉVFOLYAM.

1 8 9 8 . NOVEMBER HÖ l - l .

1707

Az

Első magyar setéshizlaló részv.-társ. (alapíttatott

Nemes eperfa ojtvány. p

ü

^

a j á n l j a a t . g a z d a k ö z ö n s é g é s s e r t é s h i z l a l ó k n a k a H i z l a l d a állom á s m i n d k é t o l d a l á n f e k v ő , m i n t e g y 35000 d a r a b s e r t é s b e f o g a d á s á r a a l k a l m a s é s czélszerüen b e r e n d e z e t t

i

Birs ojtványok,

szállástelepeit, * m e l y e k c s a t o r n á z v a , k i t ű n ő vízzel b i r ó á r t é z i k ú t t a l , vízvezetékkel, s z ü k s é g e s e l e s é g r a k t á r a k k a l , 2 g ő z m a l o m m a l é s szállóval v a n n a k ellátva. F o g l a l k o z i k : szállások b é r b e a d á s á v a l , szemes és d a r á l t eleség beszerzésével, b i z o m á n y i b e v á s á r l á s és eladással, f o l y ó s z á m l á r a fizetéseket t e l j e s í t . — A s e r t é s e k k é n y e l m e s e l h e l y e z é s e mellett, ü g y f e l e i n e k i g e n m é r s é k e l t á r a k o n , a l e g m e s s z e b b m e n ő előnyöket n y ú j t j a é s a l e g s z o l i d a b b kiszolgálásról g o n d o s k o d v a v a n . ( U t á n n y o m a t n e m dijaztatik.) 8430

Spanyol meggy fekete, MÓFA.^21^SBSSSBSÍ

Minden másféle nemes I I ™ SeAppZytSkmasas

186Q.)

Budapest-Kőbányán,

d e r e t a és t ö r p e

-

Kiselejtezett nemes ojtványok | 5 | Mindenféle vadonczok-SEEF* Kerti eszközök. p | g p | p | | p s a

Seifert József, Pozsony,

és erőssége szerint 2-5—7—ÍO—15 krajcár árban.

f 7-

i•

1 . . . . 1

Kitűnő és tartós anyagból rendkívül szilárdan

Á r - és n é v j e g y z é k e t k ü l d :

Unghváry

László

fold-, szili- és faiskola birtokos C z e g l é d r Ő l .

Henri Pieper eredeti DIANA f e g y v e r e k b ő l

Krupp Frigyes-féle

Szeszcontingens-eladás. ! 680 hectoliter mezőgazdasági törzsszeszcontingens eladó. Ajánlatokat e lap kiadóhivatala „ K . ge alatt továbbit.

680."

-Separátor Részvény-Társaság ezelőtt F f a n h a u s e r

A.

Budapest, VII., Erzsébet-körut 45.

1708

KÖZTELEK,

1 8 9 9 . NOVEMBER H O

11.

9 1 . SZAM. 9-ik

ÉVFOLYAM.

GRAEPEL HIIGé gép- és r o s t a l e m e z g y á r ,

Budapesten,

V.,

malomépítészet

Külső

Ajánl:

Váczi-ut

46.

O l c l j S c l j t Ó k c l t viznyomással és kczi hajtásra Olajmagzuzőgépekef Olajmagpörkölögépeket Olajmagpépgyurógépeket Olajmagbajalójáratokat és teljes Olajgyári berendezéseket.

iirjeg'yzélsels ingyen, és

Pályázati hirdetmény.

BUZA, ÁRPA,

Pollik

Sámuel és Grüner

Szeged.

KÖTÉL, ZSÁK és PONYYA

A vonalainkon 1900. évben, esetleg a következő 1901. és 1902. évben szükséglendő különféle pályafentartási fák szállítását biztosítani óhajtván, azok szállítására nyilvános pályázatot hirdetünk. Az ajánlatok folyó évi november hó 10-éig az üzletvezetőségünknél, Teréz-körut 62, sz. I. em.) a bánatpénz pedig ugyanott, a gyüj tőp énzt árnál f. é. novemier 9-éig teendő le. A részletes pályázati feltételek, nemkülönben a megközelítőleg szükséges menyiségekről szerkesztett jegyzékeks ajánlati űrlapok, általános osztályunkban, (Teréz körút 62. sz. I. em., 8. sz. atatt) valamint megtekinthetők sugyanott megszerezhetők. - Az üzletvezetőség.

Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a jövő 1900. évben esetleg 3 éven át szükséges vont vörösréz csövek szállításának biztosítását óhajtván, eziránt nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlatok legkésőbb folyó évi nov. hó 15-én déli 12 óráig beterjesztendők, a bánatpénz pedig folyó év nov. hó 14-én déli 12 óráig beküldendő. A pályázatra vonatkozó részletezett feltételek, a menyiségek, úgyszintén a különleges szállítási feltételek a magy. kir. államvasutak anyag- és leltár beszerzési szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. sz.) megtekinthetők. Budapest, 1899. október hóban. A magy. kir. államvasutak igazgatósága. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

bérnaeíi-bve.

A kőbányai Kiráiy-Sörfőző, O t , SSoxinyi és D r . S C á t l y egyetemi tanár urak által gyógyczélokra ajánlott

@oliá>t-Maláta,sHi»@ Idegbajokban, vérszegénységnél, emésztési zavaroknál, g y e n g e s é g n é l stb. kiváló sikerrel használtatik és egyúttal

legkellemesebb üditö

ital.

Vidékre, kőbányai vasúti állomáshoz szállítva; nagy palaozk: 19 kr., kis palaczk 13 kr. fogyasztási adóval együtt. Vidékre legkisebb szállítmány 30 palaczk. Betét; nagy ládáért 1 f i t 60 kr., kis ládáért 1 frt 20 kr., palaczkért 6 kr., mely azoknak bérmentes visszaadásakor visszaszolgáltatik. Megrendelhető: a gyári irodában Kőbányán, a városi irodában VII., Kertész-u. 40. és a vidéki raktárosoknál. Budapesten kapható minden nagyobb fiiszerkereskedésben és poharankint a Quisisana 7792 automata buffet-kben is.

Eladó gyökeres fásojtványok. Jól meggyökeresedett, fajtiszták, teljesen beforradt fajok. Riparia Portalis-a"; a j o n : Olasz Rizling, Mézes fehér, Budai zöld, Kövidinka, Ezerjó, Mustos fehér á 125 frt; fehér Chasselas á 135 frt; Muscat d'Alexandrie á 150 frt. Solonls-alanyon s Olasz Rizling, Mustos fehér h 135 frt, Furmint á 145 frt. Rnpestris Monticola-alanyon: Furmint a 150 frt, Muscat Lunel, Muscat d'Alexandrie á 160 frt, fehér Chasselas á 150 frt. Ezrenkint, helyből számítva, csomagolással együtt. — Megrendeléseket 25% előleg beküldése mellett elfogad: 8789

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető: iióló 1894. (rí III. tsrrfnjraitl, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.

A z ecséri szőlőbirtok R é v f ü l ö p n é l a B a l a t o n mellett.

H E R S C H L é s B A L Á Z S °Baj- műszaki

A sertés javitásaés hizlalása ífssss g a z d á k é s h i z l a l ó k h a s z n á l a t á r a . « « Irta K. Ruffy Pál. Ára portómentes küldéssel I f o r i n t 10 k r a j c z i r .

és gazdasági czikkek.

B u d a p e s t , T I . ker., V ö r ö s m a r t y - u t c z a 4 6 .

Raktár következő czikkekben: Gép olaj, R e p c z e - és O l í v a o l a j ,

Tovotte-kenőcSg Kocsikenőcs, V a s e l i n , F a g g y n , Státrán g y á r t m á n y o k ,

^Petroleum,

i

1 Elsőrendű L Ó p o k r Ó C Z O k Műszaki

Gépszijak, Balataszfj. czikkek malmok- és s z e s z g y á r a k

részére.

Önműködő kenőszelenczék stb.

. u . . m Árjegyzékkel és külön ajánlatokkal kívánatra szolgálunk. C s á s z á r o l a j , T a k a r ő p o n y v a , Z s á k , P e r m e t e z ő , j|1 —i m

1

"' *

:

91. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.

Hirdetési ár IS szóig SO kr., ezen h szó a kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim minden beiktatásnál 80 kr. bélyegilleték.

KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO Í j .

1709

KIS HIRDETÉSEK

szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei

Q»«k oly l e v e l e k r e vMaszolank, m e l y e k k e l ^ á l a s a s r a ^ f t k s é g e g le^élbély e g e t v a g y levelezőlapot

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,

Ispáni

Szent-Imrei

Idmitesiskolát Jó er'

Két oosiban és istállóban "teljesf megbízható, ^gyorsjarásu, 6

küldenek.

Eladó. lobosi gazdaságom leszerelése

legkisebb^ állatkák, hosszú íttel, 800 forintért eladók. Ozi

Héjas János,ŐK

teyiélfaj) l ó " ÍTtántermelt Spam^sfot, főkép sirg

Szarvasmarhát fai" 3o 3 üraS január 1-én fog] vények, bizon tokkal, az urad. Intézendő"™3'

Szálas takarmány — adagolásához ""

scü-éiltiszti állási ki

mag legjobban értékesíthető jelige > Gazdatiszt, ^

Eladó Erdő őr,

egy^jó^bizonyitTányokkaa ren1-ére, bizonyitványmásoSok^

Az i i p o r i

dőiben. C zi m a k i ad óhi v ata 2 1 éTi tapasztalt szabados gazda 1900. jsiiuírl-éro hn,'o;i/í> állá-. (3hs.il, jó bizonyitviinynyal.. Czim a

kocza ős szaporulatának' tetése, 1200 ••81^ föld, sí Uporra, Zemplénmegye, Gazdasági segéd, ki legalább is egy gazdasági középiskolát végzett, több idei gyakorlattal, ^a nómet és ma^étetik78Outrioifim "vitte'és bizonyitványmásolatok az uradalom igazgatóságához Ruma, Szerémmegye intézendők. 8852

Ispánt :eresztény, magya

józan életű,émegbifhatőe't mazás*1?!!8!f'9 M" t a T

jazárovicli Károly, segédtiszt a diószeghi czukorgyárnál, tossuthmajor, u. p. Kossuth, Képzett kertész, nős, gyűmöcs-, sz^lő kertgazdasági intézetet vég-

triií

• erdélyi faj, '"és

akorlat'ilag képesített,

ALLATOK. Hizlalásra

ben, vizsgáim vannak condenkezeléséhei, úgyszintén a hadseregtől eliSTierő oklevelem

Baranya és TolaavMéö 1—2—3 éves — vöröstarka —

való és mindenféle 1-ijta Jármos ökröket, valamint szép 1—3 éves beállitási és jármos ökrök, v ö r ö s t a r k a növendék . ugy tehenek eladására. ö k o r b ö r j a k a t 8444 bál-mely mennyiségben és szerződéses szállítás melTorfcshire lett eladásra ajánlanak

tinók, üszök

szarvasmarha kereskedők Z a l a - Szt.- B a l á z s , Nagykanizsa mellett.

kiadólüvaWábT küldeni. 6 8849 apátság zirczi uradalmában gazd. írnoki állás töltendő be ŰFifizetés200 frt és teljes ellátás. Az első év próbaévnek tekintetik. Felsőbb gazd. tankéra?? ^ " " y 1 ^ 4 ^ ^ 1 ^ ! ^ kezűleg Irt kérvényüket decz 15 Jg ^ vasár- és_ _ ünnepnapon Mis, 30-40év kSzgttí szakvizsgázott

ÁLLÁST KERESŐK. Gazdasági kulcsár (nős), ki több időn tá hasonló minőségben alkalmazva volt, jártas a tejgazdaságban is, állást keres. Czim a kiadó53 éves nSs, róm. kath. vallású gazdatiszt, ki 35 évi gyakorlattal hír, s ^gazdaság mindon Agikalmazva, beszél és ir magyarul, németül és tótul, állást keres. Czim a kiadóhivatalban.

Gőzelie-gépész. Hosszabb ideig gazdasági gépgyárban, nagyobb uradalmakban mint főg|pész^Fowler-^és gyobb uradalomban megfelelő állást. Czim a kiadóhivatalban. Művelt, tapasztalt gazda, 400—500 holdas

3 9 éves, nőtlen, földmives-iskolát kitűnő sikerrel vóíízi.il ofryér?, 1.1. je 0,1leg egy belterjes gazdaságban, mely gazdaság a ezukorrépatermelés és tejgazdasággal van egybekötve, mint ispán több éven át működik, a gazdaságnak bérbeadása következtébon Kitűnő szolgáíati WzonyUványnyal^rendelkezik. Czim a kiadóéi ü k c p t é s z gyobb főúri' házakban 14 év állásí keres, nielyét bármikor olfogad. Czim : Kövy Béla műkertész, Hatvan, Kossuth-tér. 8875

magnagykereskedésében,

Spiegel Ármin —H a p o s T á r o t t . — Istállói: Dombovárott. IVállalkozlk

Gazdasági felvétetik.rályáznfsUnd'ékozók

HALIJSK BUDAPEST, EűrolY-iörntP,

ojtvá1nyolS?UefreSéntri25ffo-

jsakis az én vüághirfl tiszti l ó p o k r ó e z a i m előkelő gazd^ lótuíajdonM bfí elpusztíthatatlan, tehát a légtokkal ellátva, meleg ájrytakarónak^is használhatok. Ara, A. fiaSiér poliröcaf^Mtaf&e szjiü sávókkal és^ rojtokkal,

Tűzbiztos istálóvihar-, teherkocsi-, kunikézi

VEGYESEK. Kiselbb kot (300—500 holdig) ks

Radwaner és Rónai

igen szép, válogatott rSrözi-ar-itíi eimiaGnthali jellegű 1—2. iS) éves 8337

növendék ökör és üsző borjakat iciTielro ajőnlaHel KLEIN ÉS S P I f i l E Kís-Sieili

K i k o ^

Legalkalmasabb karácsonyi ajándék: Pompás m a g vödör,

pénz visszaadatik. Egyedüli meorendeiési hely: M. Rundhaitin,

I

magkereskedőknél

I

BUDAPEST, I V., Nádor-uteza 8. sz. I

vaszi csibékből szép hasznunk

tasMi.

tok.^Igaliné^Ka Tételre

Lóhere-

förgókS?f' AjáSatcfk "strasse: Bérlet Kerestetik. Egy 600-1000 holdas birtokra "érlő ajánlkozik, a birtokot kár felszereléssel, akár a nélül kiveszi, feltétéi egészséges idék, kellő közlekedés, jó miveitü földek. SziveS ajánlatok, birtok leírásával, megjelölési a főbb feltételeknek a lap kiadóhivatalába kéretnek

Wolf

Soma

mag- és terményiigynök, külföldi cégek képviselője és bevásárlója

Budapest, VII., Kerepesi-ut 10.

és gépgyár, Budapest, Andrássy-ut 15. Ajánlják általánosan ismert,

KÖZTELEK,

1708

GÜZEKÉKET,

\ tályának

6ÖZ-UTIM0Z00NY0KAT szerkezettel

és

legolcsóbb

árak

j

mellett

szállit

JOHN FISLES t CD. és v i l l a m o s

legszerencsésebb

esetben

a

legnagyobb

Egy millió korona. |

Egészben

13,160.000

| sorsjáték folyamán

korona n y e r e m é n y

|

kerül

Föelárusitásom,

bir, m i n t a z előbbi j á l é k b a n .

mely már számos nagy

nyereményt

| f i z e t e t t ki,

m o s t is f e l h í v á s t i n t é z a j á t é k b a n v a l ó

| vételre

a z I. o s z t á l y ú

és

ezen

kifizetésre é s a j á t é k t e r v m o s t is oly

| gazdag nyeremény-esélyekkel

vasúton.

KAINIT Megrendelhető

és

\ nyeremény

Iroda, raktár, jaritómühely. vasuton

húzása.

1 0 0 - 0 0 0 s o r s j e g y k ö z ü l 5 0 . 0 0 0 drb h u z a t i k k i n y e r e -

| ménynyel

Teieton 42—50. BUDAPEST-KELEMFÖLD1'Sí" KSzlakadés

ÉVFOLYAM.

I l e s z a m a g y kir. s z a b . O s z t á l y s o r s j á t é k V. s o r s j á t é k I. o s z -

és

legtökéletesebb

9-ik

| R é. november hó 16. cs 17-én

EÍZ-UTIHEH6EREKET •

9 1 . SZAM.

1 8 9 9 . N O V E M B E R HO 11.

sorsjegyek árai a

részt-

kővetkezők:

j 'J, — S frt, ' ; 3 — 3 frt, '!„•— i' |2 frt, ' ! s — S kr.

nagyban és kicsinyben. az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalánál (Budapest Köztelek).

$

titkári

nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b L e o p o l d s h a l l - S t a s s f u r t , ö m l e s z t e t t á l l a p o t b a n 106 frt, z s á k b a n szállítva 130 f r t . A v a s ú t i s z á l l i t á s i k ö l t s é g a különböző t á v o l s á g ú r e n d e l t e t é s i á l l o m á sok s z e r i n t 130—140 f r t k ö z ö t t v á l t a k o z i k . Kicsinyben mm.-ként z s á k k a l e g y ü t t b u d a p e s t i r a k t á r u n k b ó l e g y e sületi t a g o k részére 2 f r t 80 kr., n e m t a g o k n a k 3 f r t . A m e g r e n d e l é s s e l e g y i d e ü l e g a kainit á r á t e g y e s ü t e t ü k p é n z t á r á h o z b e k ü l d e n i k é r j ü k , a szállítási k ö l t s é g e k a k ü l d e m é n y átvételénél fizetendők.

A rendeléseket k é r e m az összegnek beküldése melleit

|

postautalványon

|

résztvevőnek ingyen

eszközölni.

^Teleki |

Hivatalos tervezetet

minden

küldök.

Zsigmond

a m a g y . kir. szab. Osztálysorsjáték

föelárusitőja

I

8761

berendezéseket teljesen, ugy egyes malomgépeket,

valamint

gépöniwényeket gazdasági gépműhelyek részére gyárt és

Wörner J . é s Társa

szállit:

malomépítő gépgyára és vasöntödéje

Budapesten, Külső váczi-ut 5 4 - 5 6 , sz, Ü

G É P 0 1 . A . I A T ,

u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanttott repczeolajat, stb.

Szalonnát F e r t ő t l e n í t ő s zer eket,

J

Á

N

L

O

K

:

Kocsikenöcsöt, Petroleumot, Zsákokat,

takaró- és szekérponyvákat, rány festékeket, fedéllakot,

kát-

Lucernátldíierét, fümaoYakat minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket.

MŰTRÁGYÁT

B 3 " V e t ő m a g o t " a ® t. karbolsáv, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. Olasz szaponápiát tiszta vastag gyökelegjutányosabb áron és garantált jó mirézgálicz karbololéumot, keserűsót csudasót stb. nőségben. rekből őrölve. „ Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luczernát és e g y é b magvakat és kérek mintázott s z i v e s ajánlatokat.

K R A M E R

LIPÓT,

BUDAPESTEN, V. ker., Akadémia-utcza 1®, Í

S ü r g ö n y c z i m : „ C E R E S " Budapest. Árjegyzékkel és részletes ltülöc ajánlatokkal kívánatra szolgálok. .Pátria' irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).

Telefou. —