KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI AZ ORSZÁCOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. MeaeM miiiei szerdái és szombatot

Budapest, 1897. évi szeptember hó 18-án.

VII. évfolyam.

75 (621.) szám.

KÖZTELEK •

O

KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

AZ ORSZÁCOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET H I Y A T A L O S KÖZLÖNYE. •c w»zágo» m. gazdagági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem Utóknak előfizetési díj: Kgéw 4rr« 10 frt, félévre 5frt,negyedévre Sfrt50 kr.

AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Felhívás az OMGE. tagjaihoz. Mult hó folyamán egyesületünk pénztára ugy alapító, mint évdijas tagjainkhoz felszólítást intézett, miszerint alapítványi kamat-, illetve tagdíjhátralékaikat befizetni szíveskedjenek. Ezen felhívásnak azonban tagjaink csak részben felelvén meg, ez uton újból felkérem tartozásban levő tagjainkat, szíveskedjenek kötelezettségüknek eleget tenni, nehogy az alapszabályokban elöirott eljárást irányukban alkalmazni kénytelenittessem. Igazgató.

Őszi luxuslóvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, karöltve a Lótenyésztés emelésére alakult (Tattersall) Részvénytársasággal, f. évi október hó 6., 7. és 8-án rendezi őszi luxusló-vásárját a Tattersall telepen (Külső-Kerepesi-ut, szemben a keleti pályaudvarral). Miutáp a z őszi luxusló-vásárral egyidejűleg tartani szokott állami ménes intézetek lovainak árverésére f. évben csupán 149 drb ló fog felérkezni, —• holott az előző években ezen lovak létszáma rendszerint a 300 és 400 drb közt variált — másrészt az idén e vásárok hirdetményei a külföldön sokkal tágabb körben terjesztettek s igy remélhető, hogy a szokott lóvásárló közönség is jóval erösebb létszámban fog megjelenni; tehát e kedvező körülmények folytán nemcsak jóval több lóférhely áll a magántulajdonosok rendelkezésére, hanem a lovak jobb eladásának esélyei is kedvezőbb kilátást nyújtanak. A bejelentési határidő szeptember h ó 20-án lejár. A rendező-bizottság.

MeaeM miiiei szerdái és szombatot

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B l i l f t l l ( K i l U l i Ü U S I - t t SS. a a á m . Kéziratokat a szerkesztőség nem küld tími

Ózsák pusztai tűzoltóság példái. Sajnos, e példák úgyszólván egyedül állanak. A legtöbb uradalom egyedül a tűzbiztosítás kárpótlására támaszkodva, magántüzoltóságok szervezésével próbát sem tesz, sőt még a szükséges védelmi eszközök beszerzését is elmulasztja. Tekintettel a tűzvédelmi intézkedések ez' elmaradottságára, a tűzoltó kongresszus mozgalmat indított, melylyel két irányban kíván hatni. Czélja első sorban a gazdasági egyesületek utján odahatni, hogy ezek az érdekelt nagy uradalmaknak a pusztai tűzoltóságok szervezésére s ezek müködéséhez megkívánható eszközök beszerzésére az impulzust megadják. Mivel azonban az ily püsztai tűzoltóságok működésének sikerére kiválóan előnyös befolyást gyakorolna az, ha ezek szakszerű vezetés alatt állanának, ennek lehetővé tétele végett a Tűzoltó Szövetség arra kérte a földmivelésügyi kormányzatot, hogy a kolozsmonostori gazd. tanintézetben sikerrel meghonosított módon, a tűzoltásnak a gazdasági tanintéA pusztai tűzoltóságokról. zetekben való tanítását és tanintézeti A Magyar Országos Tűzoltó Szövet- tűzoltóságok szervezését lehetővé tegye, ség által rendezett mult évi tűzoltó kon- továbbá, hogy az állami birtokokon, mingresszuson a pusztai tűzoltóság ügye is tául szolgáló pusztai tűzoltóságokat szervezzen. szőnyegre került. Nem szorul bizonyításra, hogy naMidőn a magunk részéről őszinte gyobb gazdaságokban a gazdasági alkal- elismeréssel adózunk a Magyar Országos mazottak felhasználásával létesített, fegyel- Tűzoltó Szövetségnek jelen akcziójáért s mezhető és jól begyakorolt pusztai tűz- reméljük, hogy ugy a gazdasági egyesüoltóság fölötte hasznos eredményt tud letek, mint a földmivelési miniszter a felmutatni a gazdaság területén előforduló mezőgazdaság érdekében levőnek fogják tüzeseteknél. találni a kongresszus üdvös határozataiBizonyítják ezt a József kir. herczeg nak érvényre emelését; helyt adunk által létesített pusztai tűzoltóságok, vala- munkatársunk alább következő közlemémint az ugyancsak sikerrel működő nyének, mely a kitűnően szervezett puszta-

Nemzetközi vetó'gépverseny.

Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, mint a gazdasági egyesületek országos- szövetségének központja, a Komáromi Gazdasági Egyesülettel karöltve és a nm. földmivelésügyi m. kir. miniszter támogatásával 1897. október 1. és 2. napján nemzetközi yetögépversenyt rendez a kisbéri állami ménesuradalom területén. A biráló bizottság október hó 1-én esetleg nagyobbszámu gép bejelentése esetén már szeptember hó 30-án kezdi meg a gépek bírálatát, a közönség kizárásával, m i g a tulajdonképpeni verseny a nagyközönség jelenlétében október h ó 2-án fog megtartatni. A versenyen csak ujabb szerkezetű sorbavető gépek vehetnek részt, illetve olyanok, amelyeken figyelemreméltó szerkezeti javítások eszközöltettek. Versenyen kívül bemutathatok még műtrágya szórógépek és kézi vetögépek. A versenyen részt vehetnek ugy belföldi mint külföldi gépgyárosok. A legjobbnak talált vetőgép állami arany, az ezután legjobbnak talált gép állami ezüst illetve állami bronz-éremmel fog dijaztatni. A bejelentések határideje szeptember h ó 20-án lejár. A rendező-bizottság.

Termények értékesítésére és

Erétakarmányok beszerzésére kitűnő bel— és k ü l f ö l d i összeköttetések folytán készséggel ajánlkozik a

M A G Y A R M E Z Ő G A Z D Á K S Z Ö V E T K E Z E T E , B u d a p e s t , Y., A l k o t m á n y - u t c z a 3 1 Mai számunk 20 oldal.

1294

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HQ 18

ózsáki pusztai tűzoltóság ismertetésével kapcsolatosan, felfogásunkkal találkozó fejtegetést tartalmaz.

Mig a községekben naponként szaporodnak a tűzoltó egyletek, a gazdasági tűzoltóságok alakításáról nem hallunk semmit. Csodálatos, hogy nemcsak középbirtokosok és bérlők, de nagy uradalmak is megelégesznek azzal, hogy az álló tőkét tüz ellen biztosítják, nem gondolva arra, hogy a tűzveszély enyhítésének és, megszüntetésének .milyen praktikus módja a pusztai tűzoltóságok alakítása. Pedig milyen fontos dolog, hogy a tüz kitörésénél gyorsan és hathatósan védekezhessünk. A ki nagyobb tüzet puszta helyen nem látott, annak fogalma sincs arról, milyen sivár képet nyújt az a szemlélőnek. Jajveszékelő asszonyok és gyermekek csekély értékű holmijaikat próbálják megmenteni, a férfiak pedig terv és rendszer nélkül, a legnagyobb zűrzavarban fognak hozzá a tűzoltáshoz, mig a közelebb fekvő város vagy község tűzoltósága megérkezik, de hogy addig a tüz a rendesen könnyű tetőzetü gazdasági épületekben és a bennük felhalmozott terményekben minő kárt tehet, azt gyakorlati gazdáknak felesleges fejtegetnem. Azt fogják felhozni ellenemben, hogy a tüz legjobb ellenszere egy jól működő fecskendő, a mi nagyobb uradalmainkban nem is hiányzik. Ez nagyon is igaz állítás, de ha a fecskendőhöz nincsenek rendszeresen begyakorolt tűzoltók és ha nincsenek ezek mellett olyanok, kik tűz alkalmával a védekezés egyéb teendőit sikeresen végezve, a fecskendő munkáját mintegy kiegészítik, akkor az oltás bizonyára nem lesz olyan eredményes. Másrészt meg azokon a helyeken, ahol a tűzoltóságnak alapja: egy jól működő fecskendő már amúgy is megvan, a pusztai tűzoltóság megalakítása elenyésző költségbe és fáradságba kerül azokkal a nagy előnyökkel szemben, miket annak szervezése biztosit. Nézzük először a pusztai tűzoltóság anyagi előnyeit. Ha tüz üt ki, a vészjelre pár pillanat alatt rendszeresen begyakorolt, helyüket azonnal feltaláló egyének teremnek a helyszínén és a tűz lokalizaczióját gyorsan,

T Á R CZ A. A nyiri bicskások közt. i. Elszorul az embernek a keble, mikor a mai fiatalságot egy-két gyüszünyi italtól az asztal alá fordulni látja. Hajh! Romlanak az ősi erények. Az egy Bácskát kivéve, a boros poharak közt való lovagi versengés már már szinte a feledékenységbe merül s ha egy-egy szilajabb kedélyű, biczikli dresszbe öltözött ifjú mégis kitekeri a nyakát valamennyi sampanyeres üvegnek, hát az bizonyosan egy hétig kúrálja cziberével. a megrongált egészségét. A mi öregapáink pedig hét nap, hét éjszaka ittak folyton furt s legfeljebb a szemök csillogott jobban a kelleténél: nekem legalább igy beszélik el. Azután a mulatságuk tele volt tréfákkal, ötletekkel, elmésségekkel, amiken két vármegye kaczagött. Micsoda gyerekek voltak, én Istenem, micsoda gyerekek! Hát ebből a már-már feledésbe ment aranykorszakból akarok én előszedegetni néhány morzsát. Léha módon indul meg a história, de reméljük hogy a szilaj vérű földesurak mulatozásai a későbbi esemény folyamán hasznos tanulsághoz is vezetnek.

de mégis tervszerűen és czéltudatosan fogják elvégezni. Az a tudat, hogy mint tűzoltók szerepelnek, hivatásuk telj esitésében ambicziózussá teszi őket és valóságos verseny, fejlődik ki á legénység között a tűzoltásnál. Másrészről pedig a tüzoltó-testületben uralkodó katcinai fegyelem kizárja azt, hogy mindenki a sáját feje után induljon a védekezésnél, hanem a parancsnok vezénylete mellett rendszeresen begyakorolt tűzoltóság égyöntetüen végzi az oltást, esetleg ezrekre menő vagyont mentve meg a gazdaságban. De van a pusztai tűzoltóságnak erkölcsi czélja is. Nincs a gazdasági munkásnál hálásabb egyén, ha látja, hogy foglalkoznak vele, igyekeznek őt irányítani, tanítani és humánus módon bánnak vele. Ha valamikor szükség volt erre, ugy most van itt ennek legfőbb ideje. A nép, a maga egyszerű eszével az után indul, aki azonosítja magát vele. Ha mi nem foglalkozunk vele, menthetetlen a szocziálista agitátorok lelkiismeretlen kezeibe kerül, haza- és istentagadóvá lesz, A mindinkább rohamosan fejlődő agrárszoczializmussal szemben nagy szerepe van a magyar gazdaközönségnek: megóvni ettől a józan magyar népnek azt a részét, mely még immúnis az izgatásoktól. Ezzel nagy szolgálatot tettünk önmagunknak és a társadalomnak egyaránt. íme a tűzoltóság, mint olyan eszköz, mely közelebb hozza a munkást gazdájához, mert benső bajtársi viszony fejlődik ki, melyben parancsnokot és legénységet egy czél vezérel — a siker elérése. A gazdasági cseléd szivesebben van olyan helyen," ahol megbecsülik s szabad idejét szívesen áldozza á tűzoltói gyakorlatokra, melyek testileg ügyesebbé teszik, elméjét szórakoztatják és növelik benne a nehéz napi munkában gyakran elernyedő kötelességtudást. Ha nem kellene vasárnap délután gyakorlatra mennie, valószínű, hogy nem ilyen hasznos dologgal töltené azt el, hanem kártyázással, vagy az alkoholizmus szenvedélyének hódolva. A tűzoltóság tehát nevelő hatással van a munkásra minden tekintetben. Az első pusztai tűzoltóságot hazánkban a tüzoltóügy legkiválóbb apostola, József főherczeg alapította alcsuthi birtokán. E jelesen kiképzett és dúsan felszerelt tűzoltóság minEgy szép augusztusi napon eszébe jutott a hegyaljai Joób fiuknak, hogy el kellene menni borkóstolóra a Nyírségbe. Úgyis tartoznak egy látogatással a nyiri bicskásoknak, akik nemrégiben mesébe illő ivást vittek véghez a tokaji hegyek levéből; az igaz, hogy valamenynyien eláztak szegénykék. Hát most vissza kellett adni a látogatást, meg azt is be kellett bizonyítani, hogy a hegyaljai a nyiri karczossal is kiállja a versenyt... „Leisszuk a vármegyét" — henczegett a legidősebb Joób fiu, akiről megjegyzendő, hogy soha emberfia nem hallotta tőle ezt a két szót: „Nem iszom." De berúgva sem látták még Joób Pistát. Ugy magyarázták ezt, hogy ugy nyelte a bort s nem volt ideje a szesznek a fejébe költözködni. A Joób fiukhoz csatlakozott a két Rédey. Öten valának tehát"; munkabíró fiatalemberek mindannyian. „Legelőbb is Szüts Laczi bácsihoz látogatunk el — volt a terv — egy bakugrásnyira van innen." „No, az öreggel hamar elkészülünk." „Onnan a szomszéd Bacsóékhoz megyünk." „Ott már lesz egy hétre való munka." „Eminnen elugrunk a csókos Lányihoz. A folytatása pediglen következik. Nem jó hadvezér az, aki hosszú tervet készít előre." . A tervhez tartozott az is, hogy egyetlen háznál sem hagynak egy korty bort sem. .„Persze a. papunkat is visszük." „Magától értetődik. Hanem azt András bácsitól kell kikölcsönözni."

75. S Z Á M . 7-IK É V F O L Y A M . tája lehet nagy uradalmainknak a gazdasági tűzoltóságok szervezésénél;" Az alösuthi parancsnokság tudtommal a legnagyobb szívességgel szolgál felvilágosításokkal: a hozzáfordulóknak. /.' ' E Vkitünő tűzoltóság lebegett a mi szemeink előtt is, midőn ezelőtt két hévvel pusztaózsáki gazdaságunkban tűzoltóságot szerveztünk. Minthogy tűzoltóságunk az alcsuthinál sokkal szerényebb anyagi eszközökkel, de a legegyszerűbb teljes felszereléssel alakult, az intézménynek szélesebb körben való elterjedése érdekében leirom egyletünk berendezését. Tűzoltóságunk jelenleg 23 tagból áll parancsnok és alparáncsnök vezetése mellett. A legénység gazdasági cselédek és a pusztán lakó dohánykértészek közül lehetőleg katonaviselt, vagy egyébként alkalmas egyénekből szerveztetett, kik közül a legértelmesebbek altiszti rangot kaptak. A puszta lakossága vegyes ajkú lévén, a gyakorlatoknál a magyar nyelv kötelező használata a magyarosodásnak hatalmas előmozdítója. A kisebb rész tartozik a mászókhoz, a nagyobbrész a szivattyúsokhoz. Van ezenkívül két kürtös. Ruházatuk a gyakorlatnál és tűzesetnél vászon. A tűzoltók személyes felszerelése, mint a balta, csákány, továbbá a tűzoltáshoz okvetlen szükséges 3 darab gráczi támrudas dugólétra, továbbá 2 drb egy és kétkarú horoglétra helyben készült. Ugyanez bárhol megtörténhetik, ha gépész-kovács és bognár van a gazdaságban. Egyéb 'felszerelés gyárból rendeltetett, Az egész befektetés 1000—2000 frtba kerül, mi látszólag talán áldozat, de ha tekintetbe veszszük a tűzoltóság fent vázolt előnyeit,, ugy bizonyára meghozza ez az összeg a kamatját. De még valami van, a mi tűzoltóságok alakítására serkentheti a magyar gazdaközönséget. A tüzbiztositó-társulatok ugyanis díjtételeikben engedményeket tesznek olyan helyen, hol rendes tűzoltóság áll fenn, mi nekik is vitális érdekük. Sőt gyakran már a tűzoltóság szervezéséhez is bizonyos összeggel hozzájárulnak. Rövid ideje fennálló pusztai tűzoltó-egyletünk már több ízben nagy sikert ért el tüzeseteknél, többek között már városi tűznél is hasznos szolgálatot tett a 8 A órányira fekvő Szegzárdon. Tűzoltóink évenkint 100 • - ö l földet kapnak és nyáron több kirándulást renPáter Konyáról volt szó, akinek az öreg András bácsi a fő-fő pátronusa volt, ő viszont az öreg urnák volt a pinczenárium magiszterje, (Ez a helyes munkamegosztás.) Andris bácsi először hallani sem akart róla, hogy a papját odaadja. Sok hasztalan könyörgés után Joób Pista olyan ajánlattal állott elő, ami vékonyán találta az öreg urat. „Tudod mit András bátyám. Add kölcsön a papodat három hétre, s ahogy visszaérkezünk, kárpótlásul olyan disznót állítok be az istállódba, amilyent még nem pipáltál." Erre aztán engedett az öreg ur s szabályszerűen megkötötték az alkut a páter Konya bőrére. Sok lesz

Konya!

Gyönyörű szép nyári reggel volt, mikor a három homokfutó megindult, a legelsőben Joób Pista a kölcsön kapott papjával. Csendes eső szűrt az egész éjszakán át, csillogtak-billogtak az esőverte falevelek, amint a felkelő hegyaljai nap rájuk tűzte sugarait. (Hegyaljai ember még a napról is azt hiszi, hogy reája süt büszkébben: nem is holmi bicskanyitogató vinkót termelő homokbuczka.beliekre). Nem messze a szomszédos közsé'gtől egy kanális vágta el az országutat; a fölött néhány korhadt deszkából összetákolt hid tette lehetővé a kocsizást. Tapasztalt utasok mifelénk" megszokták vizsgálni a hidakat, mielőtt rájuk hajtnának, s minden vizsgálatnál kijut a vármegyé-

75, SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. dezünk velük. Ez évben az egylet tagjai számára orvosi szakfelolvasás is tartatott az első segélynyújtásról. Midőn a gazdasági tűzoltóság hasznos intézményét újólag az intelligens magyar gazdaközönség b. figyelmébe ajánlom, még megjegyzem, hogy bárkinek készséggel szolgálunk részletesebb adatokkal is.

Leopold Gusztáv.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán.

Egy és más az őszi buza vetéséről. II. A mi a buza előveteményeit illeti, hazánkban leginkább trágyázott zabosbükköny, tengeri, fekete ugar, vöröshere, trágyás csalamádé, reacze, dohány után vetik a búzát; ritkábban korai burgonya, kender, répa, mohar titán, sajnos azonban szintén igen gyakran még őszi után is. Utóbbi egyike a leghelytelenebb eljárásoknak s menteni csak nagyon j ó erőben álló talajon lehet. Több gazdaságból nyert átlagos és összevont eredmények szerint, a különböző elővetemények után, következő a terméseredmény : S :emtermés kat. holdanként, fekete ugar után . . . . . . 710 kg.' trágyázott zabosbükköny után . . 1063 „ lóhere . . . . . . „ . . 900 < » trágyázott csalamádé . „ . . 969 „ tengeri . . . . . . , . . 1013 , takar, répa . . . . „ . . 670 „ buza után . . . . . „ . . 622 „ A legjobb eredményeket a trágyázott zabosbükköny után vetett buza adta, ezt követte a tengeri, csalamádé. lóhere mint elővetemény. Legrosszabb termést a buza és takarmányrépa után vetett buza adta; utóbbinál különösen azért, mert a vetéssel rendszerint megkéstünk. Hogy a fekete ugarba vetett buza csak közepes eredményeket adott, annak oka legnek néhány jó kívánság. (Ne adja Isten, hogy teljesüljön rajta.) „Beszakadt a középső deszka — jelentette a kocsis. Mondtam én azt már tavaly, hogy be fog szakadni; a tekintetes ur is szólhatna már a vármegyénél." ,, Felakasztatom a főszolgabírót" — dörmögte Joób Pista. „Most már merre menjünk?" „Hajts neki az erdőnek", parancsolta a gazda. A kocsi nekihajtott a szálfaereőnek s találomra, torony irányában igyekezett elérni a szomszéd Z. községet. Útról, vagy csapásról szó sem 'volt; ügyes mozdulatokkal kellett kikerülni a fatörzseket, meg egy-egy kelletlenkedő, hatalmas gyökérzetet. Igy is minduntalan a kifordulás veszélye lebegett az utasok fölött. Páter Konyának az idegzete nem birta ki ezt a pokoli utat. Le kellett szállítani a kocsiról s „per pedes apostolorum" vágott neki az ut hátralevő részének. „Tehát . a találkozásig Filippinér, kiáltott utána Joób Pista. „Hamarabb ott leszek én, mint a tekintetes u r ! " De bizony a társaság már javában pohaharazott Szüts Laczinál, mikor páter Konya, halálra. fáradtan megérkezett. Csurgott róla a verejték; látszott rajta, hogy utjának egy részét gyorsabb mozdulatokkal tette meg, mint a milyenek arányban állottak, a méltóságos termetével.

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18. inkább abban kereshető, hogy a fekete ugart legtöbbnyire nem trágyázzák s igen gyakran az oly szükséges őszi ugaroló szántást is elhagyják, és csak tavaszszal a szorgos mezei munkák elvégeztével szántanak először. Mily gyakran hallottam azzal érveim, hogy fekete ugart ép azért tartanak, hogy a földet pihen-: tessék, mert az őszi ugaroló szántásra nincs idő, mert tavaszszal (májusig) legelőre van szükség, trágyát pedig olyan földre, melyet ily értelemben pihentetnek, nem adnak. Ily eljárás és kezelés mellett, a fekelé ugarnak nincs semmi jelentősége s hogy a termés egy évi feláldozásával sem kapunk megfelelő eredményeket, fenti 29 gazdaságból összevont adatokból kitűnik. Ott, a hol a fekete ugarra tényleg szükség van, ott a fekete ugar fogalmának megfelelően kell eljárni, az őszi ugaroló szántást semmi szín alatt el nem hagyni, a trágyát (ha a ta,vaszi készlet máshová kell) a nyár folyamán kihordani. Másrészt a tavaszi, illetve a nyári szántások alkalmával nem elegendő az ugart egyszerűen megszántani, hanem a mint az eső összeveri, amint felülete összetömődik, fogasolni kell, hogy az éredést elősegítsük és pedig annál inkább, minél kötöttebb talajjal van dolgunk. Csakis ez esetben számithatunk kellő sikerre. A fekete ugar tehát igenis sok munkát kiván s előnye csak az, hogy ezen munkák hosszabb időre oszlanak el s olyankor adhatók, mikor a szorgosabb mezei munka szünetel, nem pedig hogy fekete ugar neve alatt késő tavaszig parlagon hagyjuk feküdni a földet. Ott, ahol a fekete ugar tartása nem feltétlenül szükséges, sokkal helyesebb az erre szánt területet korai zöld takarmánynyal (biborhere, rozsos borsó, rozsos bükköny stb.) bevetni s ezek lekerülte után félugar mivelésben részesiteni. A különböző előveteményekről — amenynyiben ez szükséges — csak a következőket kivánom megjegyezni. A trágyázott zabos bükköny tagadhatatlanul egyike a buza legkitűnőbb veteményeinek s éppen azért nem tartom helyesnek, hogy egyesek a zabos bükköny trágyázása ellen kikelnek csak azért, mert a bükköny légenygyüjtő növény. Ez igaz ugyan, de itt a czélt, „mint a buza előveteményét" kell tekinteni. A repcze, mely szinte egyike a „Egy csepp hijja, hogy ott nem hagytam a fogamat" — szólt visszanyerve a lélegzetét. Képzelje a tekintetes ur, amint éppen szélére értem az erdőnek, egyszerre hat farkas ugrott elő a cserjék közül." Joób Pista szemrehányókig figyelmeztette. „Sok lesz, Konya!" „Hát hiszen nem állitom határozottan, hogy éppen hatan voltak, de négyet bizonyosan láttam . . ."

1295 buza legjobb előveteményeinek, sajnos, mint ilyen már alig szerepel, a mióta a termelése olyannyira hanyatlott. A tengeri különösen az Alföldön szerepel mint elővetemény, s ott, ahol a korábban érő féleségeket (pignoléttót leginkább) termesztenek s a földnek a kellő munkát megadhatják, rendeltetésének nagyon jól megfelel. De az Alföldön a kései tengerit sem mondhatjuk éppen rossz elővéteménynek, mert a hosszantartó ősz a kései búzának is eléggé kedvez. De már a takarmányrépa oly későn kerül le a földről, hogy a buza vetésével nagyon is megkésünk, s jóval csekélyebb terméseket nyerünk. A korai burgonya viszont még a tengerinek is felette áll, mert kiszedése alkalmával a föld felporhanyittatik. A vörös here is nemcsak élterjedt, hanem egyúttal jó előveteménye az őszi búzának (különösen televényben szegényebb talajokon) ha nem törjük fel túlságosan későn, hanem a buza elvetése előtt két rendes szántást adhatunk. Hogy a vörös here után helyenkint rossz eredményeket nyernek, éppen abban leli okát, hogy a feltörés évében is, amig csak lehet, legeltetik (vagy kaszálják) s azután egyszeri szántásba vetik a búzát. Az ilyen üreges s. nehezen ülepedő talajba vetett buza könnyen szenved a téli fagytól. Ha már ilyen hibát elkövettünk, akkor a buza elvetése előtt, sőt ha szükséges, elvetése után is hengerezni kell jó nehéz hengererekkel s befejező munkául a fogast adni. Ugyanezt mondhatom a dohányra is mely gondos megmunkálása folytán a buza egyik legkitűnőbb előveteménye, ha a kórót szántás előtt lehordjuk. A leszántott kóró üregessé teszi a földet, rendes üllepedését gátolja. Az ilyen kórós, vagy gazdag s vastag tarlómaradványokkal biró előveteményekre általában azt jegyezhetem meg, ha koraibb buzavetéseknél a hengert itt is kerülni óhajt-, juk, akkor friss szántásba vetni nem szabad, hanem a talajnak legalább 8—10 napi időt kell az ülepedésre engedni. Ha erre időnk nincs, akkor a hengert okvetlen használni kell. A trágyás csalamádéról, mint előveteményről a nézetek eltérők. Némely gazda dicséri, másik nem a legjobbnak tartja. Mindkettőnek igaza van. A korai csalamádé jó elő-

„Most mutatja ki magát az igazi barátság, szavalta. Ne félj azért itt nem hagyunk, ha beteg vagy is, kedves Laczi bátyám. Sőt ellenkezőleg ápolásodra leszünk. Majd meglásd csak, hogy visszatér egy kis ráczürmöstől a drága egészséged." A többi is azt mondta. „Ugy, ugy, béteg embert csak nem hagyhatunk magára." (Laczi bácsi agglegény életet élt.) „Színaranyból van a mi szivünk: tette „Négy farkas hol venné magát ilyen időhozzá a kisebbik Joób fiu. b e n ? Ej, ej, sök lesz Konyái" Ettől aztán Szüts Laczit még job„De már annyi szent, hogy kettőt világoban kilelte a hideg, (sajnálta a borát, a vén san és tisztán láttam. Hanem ezek aztán nasmutczig) de azért ravasz módra örvendező gyobbak voltak egy hathónapos csikónál." arczokat vágót. „No, no, sok lesz Konya . . . " „Jó lesz biz az, pajtikák. Addig is néz j A sarokba szorított főúr, hosszú alkudozás után végre is megegyezett két juhász, ku- ,zünk szét a tagban. Egy kis szellőzés nem tyában, amelyek üldözőbe fogták. De ha a far- fog ártani." A fiuk; kapva-kaptak az ajánlaton, mert a kasok eltűntek is, megmaradt utánuk a tréfás kocsizás életfeltétele az embernek, mikor napszálló ige: »Sök lesz Konya"; s ez jobban számra iszik, másrészről pedig az öreg Szüts üldözte hat farkasnál a szegény főurat, hosszú Laczi kitűnő gazda hírében is állott, akinek életének mindvégéig. érdemes megnézni a gazdaságát. Keresztül-kasul kocsikáztak a tagot, A hideglelős. majd a szomszéd földekre lyukadtak k i ; Szüts Laczi bácsi másnap reggel ezzel Szüts Laczinak minden birtokon volt valami állott elő a fiuknak. érdekes mutogatni valója. Utoljára is a másik „Brrl Pajtikák, az éjszaka kirázott a falu alján találták magukat. hideg." „Ej h a ! Hiszen már Nyir-Lak alatt , „Komisz lőrét itattál tegnap este öreg, vagyunk." jegyezte meg Rédey Gyurka, bizonyosan azért „De ha már idáig jöttünk, nézzünk be a vert meg a Jehova." Bacsókhoz, leginkább jó előre hírt adunk ' De Joób Pista másként fogta fel a dolgot. -nekik."

1296 vetemény, a kései ellenben csak azon esetben, ha a buza elvetéseig a talaj kellőképpen átázott, mert a csalamádé a földet kiszárítja. Szárazság esetén a kései csalamádé rossz elővetemény. Ugyanez áll a moharra nézve is. A mohar, mint a száraz Alföld egy specziális takarmánynövénye éppen azért válik be itt, mert a szárazságot nagymértékben türi. Türi azért, mert a talajból a legkisebb vízmennyiséget is kiszívni képes, vagyis másszóval a talajt kiszárítja és igy a búzának a szerint lesz j ó vagy rossz előveteménye, a mint a föld a buza elvetése idejéig alaposan átázhatik-e vagy sem. A vetés sűrűsége is egyike a leglényegesebb dolgoknak. Nálunk például a nyugathoz képest igen sürüen vetik a búzát. Ennek bizonyos határig megvan a maga jogosultsága. A magyar buza nem bokrosodik oly erősen, mint a nyugati buza, egyrészt belső tulajdonságainál, másrészt klimatikus viszonyainknál fogva. Utóbbi leginkább hazánk búzatermelő főhelyére, az Alföldre vonatkozik. Az Alföldön a tavasz rendszerint rövid ideig tart; az idő hirtelen felmelegszik s szárazra fordul. A száraz, hirtelen felmelegedő idö pedig a buza bokro&odásainak nem kedvez.- Miután pedig a buza bokrosodásának főideje a tavaszra esik, kellő megbokrosodása pedig ekkor gyakran bizonytalan, ezért vetik nálunk a búzát sűrűbben. És pedig sűrűbben az Alföldön, mint a dunántuli s inneni megyék egyrészében, mert utóbbi helyeken a tavaszi időjárás nem oly szeszélyes s a buza rendes tavaszi bokrosodásának jobban kedvez. A korai őszi vetéssel ezen csak bizonyos mértékig segíthetünk, mert a tulkorai vetés esetén a buza oly buján menne neki a télnek, hogy kipállás, megfulladás, kisavanyodástól kellene félnünk. Ha tehát kifejtett okoknál fogva vetünk sűrűbben, az teljesen elfogadható indok, valamint az is, hogy minél későbben, annál sűrűbben kell vetni, mert a növények egy része a téli időjárásnak áldozatul esik, másrészt a későn vetett s alig bokrosodott gyengébb buzavetés tavaszí erőteljes bokrosodására, nem mindenkor számithatunk. De ha azért vetünk sűrűen, mert a föld rosszul volt előkészítve, mert a.rra kellett számítanunk, hogy a rögös földben a vetőmag Jó lesz biz az. Ilyenformán a társaság behajtatott a Bacsó portára, ahol hangos szívességgel fogadták a fiatal urakat. Bacsó Tamás rögtön megszaporította az ^ácsmunkát", amely mindig készenlétben volt egy jegesvederben. Csak a telt poharak mellett mondta el a házi áldást. „Az urakat Isten hozta, — hunczut a ki ki nem issza." Tamás, az öregebbik Bacsó fiu Szinte koiiök agglegény volt. (Ebből a fajtából kerülnek ki az országos korhelyek.) Az ősi Bacsótagban, (lehetett jó háromezer hold), együtt gazdálkodtak a kis tacskóval, ahogy az óriási termetű Tamás, Béla öcscsét nevezni szokta, aki azonban már maga is régen elvesztette a tejfogait (ha ugyan egyáltalában voltak tejfogai). Rövid kvaterkázás után Joób Elemérke (a legkisebb) tudakozódni kezdett. „Hát a mi régibb házigazdánk hol v a n ? " Jó lett volna azt tudni, de Szüts Laczi bácsinak nyoma sem volt sehol található. A vén gonosznak sikerült valahogy kisurrannia s ugy otthagyta vendégeit, mint Szent-Pál az oláhokat. „Utána 1" — riadt fel Joób Pista. „Ugyan hagyjátok futni, — csitította Bacsó Tamás, — ugy sincs bora a vén hideglelősnek". „Mindegy. Ha nincs bora, akkor megiszom az eczetjét, a befőttjét, kiiszom a kut-

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18. egy része tönkre megy, akkor ezt helytelennek s első sorban is megpazarlásnak kell tekintenünk, a min a gazda segíthetne, Azonban a sűrű vetés is bizonyos mértékben relatív fogalom. Ha azt mondom, hogy én 100 litert szoktam kat. holdankint elvetni s a vetőgép beállítását, a szükséges fogaskerék számát, a jegyzőkönyvemben felirt adat alapján változtatás nélkül használom, akkor sem járok el helyesen, mert a vetőmag mennyiségét egyszer s mindenkorra megállapítani nem lehet, ezt a gazdának a viszonyok szerint megszabni s változtatni kell. Aszerint, amint korán vagy későn, omlós vagy rögösebb földbe, jó vagy rosszabb elővetemény után, j ó erőben álló vagy soványabb földbe vetünk, kell a vetőmag mennyiségét bővebbre vagy szűkebbre szabni. Ugyanezen oknál fogva nem lehet a különböző vidékek egynemű talajai, előveteményei stb. számára sem egyforma vetőmagmennyiséget megszabni, mert a mi helyes és megfelelő hazánk áldottabb, csapadékdusabb klimáju vidékein, nem lesz jó az Alföldre s viszont a mostohább körülmények között gazdálkodó felföldi gazdára. Azért nem lehet megszabni azt, hogy a búzából holdanként 70—80—90 kg.-ot, vagy 90—100—110 litert kell elvetni, hanem ezt minden gazdának saját gazdasága keretében kell megállapítania, a leghelyesebbet kísérletek (megfigyelés) utján meghatároznia s a helyes alapból kiindult sok évi tapasztalatot mértékadónak vennie. Ha tehát nem szokásos sablonok, hanem észszel a dolgozik a gazda, a helyeset s czélravezetőt bizonyára itt is elfogja találni.

75. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. üsző elvetélt. Állatorvost is hivattam, de az sem tudta az elvetélés okát adni; elébb a helyváltoztatást és a másképpeni takarmányozást okolta, de oly közelségben nem lehet a klímaváltozás öka s az állatok jobb takarmányozásban részesülvén, ez sem idézhette elő az elvetélést. Utóbb e fölött többen is tanácskoztak, s azt állították, hogy talán nagy beltenyésztés okozta ezen elvetélést; azonban ezen üszők közül egy már itt. üzekedett egy Magyar-Óvárról vett bikával, tehát itt a beltenyésztés egészen ki van zárva, igy azt sem fogadhatom el oknak. Gondoltam ragályos elvetélésre, de egyrészt a legelébb elvetélt üsző egészen elkülönittetett és másrészt sem a tehenek közt, sem a magam tenyészetéből származott előhasu üszők között egy eset sem fordult elő. Az üszők folyattak elvetéltek 1 1896 VII. 21. 6 1897 I. 8. 2 „ VII. 25. 7 „ II. 7. 3 „ VII. 2. 8 „ III. 4. VII. 20. 71/2 „ III. 7. 4 „ 5 „ VII. 20. 9 „ III. 15. A folyatás idejét azonban egészen biztosan nem mondhatom, igy lett az a vételnél bemondva, de a teheneknél is a bemondott idő s leellés közt nagy különbséget tapasztalván, azt egész biztosnak nem tarthatom. A 6-ik üsző folyatott 1896 deczembér 3-án és el-, vetélt juliús 12-én. Kérdem tehát, hogy mi lehetett az oka ezen elvetélésnek s vaj jön ezen üszőknél nem kell-e félni, hogy ez ismétlődjék és tenyésztésre használhatók-e. Egész az elvetélésig egészen egészségeseknek látszanak, frissek, jókedvűek s jól esznek és táplálkoznak; a hátramaradt 4 rendesen megellett, ugy mint a vett te-

A A tehenek elvetéléséről, annak okairól s az ellene való védekezésről már nagyon sokat irtak e lapok hasábjain is s azért ezen alkalommal nem szándékozom külön-külön felsorolni mindazon egyes körülményt és alkalmi okot, ami a tehenek elvetélését előidézheti. Röviden összegezve azonban fel kell, hogy Rovatvezető: Monostori Károly. említsem, tekintettel a fertőző természetű elvetélés elleni védekezés fontosságára, hogy az elvetélés sporadikus alakját, midőn egyes tehenek nagyobb időközökben vetélnek el, leginSz. I. ur a következő kérdést intézte a „Köz- kább az erőmüvi behatások, az állatokkal való telek" szerkesztőségéhez : Mult év november havában durva bánásmód, a takarmány kevés tápértéke vettem a lábodi gazdaságból 15 db allgaui tehenet és vagy romlott volta, esetleg különböző kór10 db előhasu üszőt, melyekből janár, február és már- nemző baktériumok által inficziált vagy anyaczius havában minden elképzelhető ok nélkül 5 előhasu rozszsal kevert anyagok feletetése, tulhideg vagy bűzös ivóviz, forró moslék adagolása idézját, nem hagyok egy uncziá folyadékot sem az heti elő. Némelyek felfúvódás után, vagy ha az egész lalujában, de legalább megemlegeti." „Jobb boszut tudok én annál", szólt a állátok vasúton szállíttattak vagy lábon hajtattacskó Bacsó s előterjesztett egy indítványt, a tak, nagyobb erőkifejtés után láttak elvetélést bekövetkezni. Ezenkívül azonban még sok melyet nagy lelkesedéssel el is fogadtak. egyéb ok is szerepelhet; a magzat, vagy Néhány nap múlva aztán váratlanul egész csomó vendég szakadt a Szüts Laczi nyakába. burkai megbetegednek, esetleg az anyaállat is Megérkezett a kis öcscse, meg a sógora, mind megbetegedvén nem képes kielégítően táplálni a kettő feleségestől; vagy egy tuczat pulyát is magzatját. hoztak magukkal. A körülmények pontos mérlegelésére, a Megérkezett a testvérnénje, az unoka- helyi viszonyok teljes ismerete, ugy az elvetélt bátyja, mindmegannyi hajdúval, kocsissal, cse- mint a még vemhes tehenek észlelése után, lédnépséggel, amint illik. Valamennyin észre képes csak az állatorvos a valódi kórnemző lehetett venni valami kellemetlen csalódás- okot megállapítani. félét. Ha azután egy tehenészetben rövid idő„Hogy-hogy Laczikám,hát már felkeltél ?" közökben több tehén elvetél, az az a baj jár„Alig hinné az ember, hogy beteg voltál". ványos alakban jelentkezik, annak legtöbbnyire a rossz, penészes, rothadt vagy gombáktól fer„De minek is ijesztettél reánk annyira?" A néne, akinek jellemében volt az őszin- tőzött takarmány az oka. Szerepet játszhatik teség, utoljára huzódozás nélkül kirukkolt vele. néha a gyors takarmányváltoztatás vagy a rossz „Te Laczi, micsoda ostoba tréfa az, hogy ivóviz is. Lényeges különbség van azonban az ilyen a bolondját járattad velünk?" járványos jellegű, de nem fertőző és a szintén „Én...?" járványszerüen fellépő fertőző természetű el„Te-e ? Ihol a sürgönyöd". Azon a sürgönyön ez állott: „Ha életben vetélés között. Amig ugyanis az előbbinél tőleg a takarakarsz látni, jere azonnal". „Ez bizonyosan a kötni való Joób fiuk- mányozásban keresendő a baj előidéző oka, nak a munkája volt" — dörmögte Laczi bácsi, addig a fertőző természetű elvetélésriél mindig mire az atyafiságnak savanyura vált az ábrá- egy még közelebbről nem ismeretes mikroorzata. Laczi bácsit pedig csak most rázta iga- ganizmus idézi ' elő az elvetélést. Brauer, Nocard az elvetélt tehenek hüvelyváladékában és a zán a hideg. magzatburkok között találtak mikrobákat, amelyeket az eivetélés előidézői gyanánt tekintenek. Megerősítik a gyanút járványos fertőző (Vége következik.)

K.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Elvetélés teheneknél.

K.

75. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAMelvetélés esetén az egyes elvetélt teheneken előzőleg észlelhető klinikai tünetek. Háromnyolcz nappal az elvetélés előtt, a külső ivarszervek kissé duzzadtak s a péranyilásból nyálkás-savós, hígan folyó, sárgás sziriü váladék folyik. Emellett a péra nyálkahártyája élénk veres szinü s melegebb a rendesnél. Az ilyen járványos fertőző elvetélés valóságos réme a tehenészeteknek. Ahová ez egyszer beveszi magát, onnan kiirtani igen nehéz. Óriási csapás ez, amely évről-évre több áldozatot követel s elfojtására valóságos irtó hadjáratot kell folytatni statáriális rendszabályokkal. Az első teendő ilyen esetekben, hogy az elvetélt magzat összes burkaival együtt megsemmisíttessék, akár tüz altal, akár dezinficziens folyadékkal leöntve. Meg kell szüntetni továbbá a magzatburkok kirothasztását; nem szabad eltűrni, hogy a burkok hetekig a méhben visszamaradjanak. Az elvetélt tehenek hüvelye és méhe 2°/o-os kreolin, karból vagy lysol oldattal kiirrigálandó, az elvetélés után rögtön ós azután hetenkint egyszer-kétszer, amíg a leellések tartanak. Emellett az elvetéltek s az elvetélés gyanúsak, azaz amelyeknek péranyilásából váladék ürül, teljesen elszigotelendők az egészségesektől. A vemhes tehenek hüvelyébe hetenkint kétszer szintén 2%-os kreolinos irrigáczió alkalmazandó gyenge nyomás mellett. Ezen müveletet azonban csakis állatorvos végezheti. Ahhoz nem értő ember csak művi elvetélést idéz elő. A külső ivarszervek, ezombok belfelülete és a farok töve ezen folyadékkal szintén lemosandó, hogy az esetleg odatapadt fertőző anyag szintén megsemmisíttessék. Hogy most már a fenforgö esetben mi idézte elő az elvetélést, arra határozott s biztos feleletet adni nagyon nehéz. Mint minden velünk levélileg közölt betegség diagnózisának megállapításánál, ugy ennél is csak a helyi viszonyok ós körülmények teljes ismerete, pontos helyszíni szemle, a betegek és egészségesek megfigyelése, az állatok életére, takarmányozására befolyó minden egyes mozzanatnak napokon át történő pontos észlelése után lehetne biztosan nyilatkozni. A helyváltoztatásban az ok csakugyan aligha kereshető, kivéve azt az esetet, hogyha az uton az állatok nem részesültek elég gondos ápolásban, vagy ha maga a szállítás az állatok fizikai erejét túlságosan igénybe vette. De ebben az esetben az elvetélések a szállítás megtörténte után rövidesen bekövetkeznek. Ami a takarmányozást illeti, itt nem csupán a takarmány minősége a fontos, hanem mennyisége és a takarmányozás módja is szerepet játszik. Huzamosabb ideig tartó zöldtakarmányozás is ártalmas lehet; sok hideg viz felvétele hasonlóképen. Sőt a hirtelen átmenet egyik takarmányozásról a másikra, ha még az utóbb feletetett takarmány jobb is mint az előbbi, oka lehet az el vetélésnek. Akik a beltenyésztés, egy vérben tenyésztésben keresték a baj kutforrását, azok jó nyomon jártak. A rokontenyésztés a nem szakértő kezében veszélyessé válhatik. Keletkezhetnek utódok, amelyek hibákat és kóros hajlamokat nyernek és folytatva a rokontenyésztést, hovatovább még satnyább ivadókokat nemzenek, és tény, hogy az ilyen közeli rokontenyésztésben egyes betegségek surlókor (juhoknál) tuberkulózis (teheneknél) gyorsabban terjednek és esetleg utódaikra is átörökittethetnek, de a fertőző természetű elvetéléssel a rokontenyésztés összefüggésbe nem hozható. Az a körülmény, hogy az elvetélések a magzat érettségének 7—8-ik hónapjaiban következtek be, a fertőző természetű el vetélés, gyanúját erősbiti. Nem állítjuk határozottan, hogy ez így van, mert igy a messze távólból amint már az előzőkben kifejtettem, nem is lehet, azonban minthogy egyéb kórnemző okot nem találtunk, kénytelenek vagyunk fertőzést a baj előidéző okául konstatálni. Nem lehetetlen ugyanis, hogy a vásárolt anyag magával

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18. hurczolta a fertőző mikrobákat s azok, amint a tapasztalatok igazolják, a vemhesség 7—8-ik hónapjaiban szokták az olvetélést előidézni. Hogy az először elvetélt üszőt elkülönítette, az helyes volt, de sajnos, ha a talán egymás mellett állott állatok már korábban fertőzve lettek, a védekezés terén nem sokat használt. Hogy pedig a saját, már régebb idő óta fennálló tehenészetében nem következett be egy elvetélés sem, az egyrészt szerencse s magyarázatát leli abban a körülményben, hogy a fertőző anyag csak a váladékokkal, a magzattal s annak burkaival terjed, esetleg a kezelő személyzet eszközeivel, de a legelőn át nem; eddigelé legalább pozitív észleletek hiányoznak. Másrészt azonban ellenbizonyitéka annak, hogy a helyi viszonyok, takarmányozás, ivóvíz s az állatok gondozásában a baj kutforrását keresni nem lehet s csakis a vásárolt anyagban behurczolt fertőző gombák idézhették elő az elvetéléseket. Hogy vájjon a most elvetélt üszőknél jövőre nem-e kell félni a baj ismétlődésétől, arra nézve azt felelhetem, hogy pontosan utána kell nézni vagy nézetni állatorvossal, hogy magzatburokrészletek nem-e maradtak vissza az elvetélt tehenek méhürében. Ha igen, az haladéktalanul kiveendő s megsemmisítendő, mert jobb tenyésztalajt kívánni sem lehet a fertőző anyagnak. Azután az elvetélt tehenek hüvelye és méhüre 2%-os desinficziáns folyadékkal (lysol, karból vagy kreolin) amint már fennebb ecseteltem, — kiirrigálandó. — Ez nem ártalmas s az egészséges el nem vetélt, rendesen megellett teheneknél is mint preservativ intézkedést igénybe lehet venni. Le kell mosni ugyanezen dezinficziáns folyadékkal a külső ivarszerveket, ezombok belfelületét és a farok tövét is. Ez azon intézkedés, amely fertőző természetű elvetólés ellen a legnagyobb sikerrel alkalmaztatott s amelylyel az elvetélések sorozatát egyszerre, mintegy ketté lehet vágni. Ezen eljárást legczélszerübb szintén szakértőre bízni, ha azonban az állattartó gazda maga akarja végeztetni, jó lesz, ha maga személyesen felügyel s a cselédeit ellenőrzi, hogy intézkedéseit pontosan hajtsák végre. Ellenesetben a várt siker könnyen elmaradhat. Természetesen ezen intézkedések foganatosításával a fertőző természetű elvetélés ellen minden lehetőt elkövettünk; a vemhes tehenekkel való gondos bánásmód s j ó takarmányozásra azonban ezentúl is ügyelni kell, hogy még a sporadikus elvetélést is elkerülhessük. J.

G.

GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József.

A kukoriczamoly kártétele. Sokszor láttam már azokat a károkat, amelyeket a kukoriczamoly okoz, de sohasem olyan nagy és valóban aggasztó mértékben, mint éppen most Zalavármegye déli részében: Turnisa ós a szomszédos községek határában. Vannak itt kukoriczaföldek, hogy azoknak 75—80, sőt több °/o-a fertőzve van. A szár felső része tönkre van rágva és rövid idő múlva a hernyó már a csövek alatti részekben lesz s akkor alig lesz köszönet azokban a csövekben, a melyek e rágás felett ilyen kényszerkörülmények között érnek meg. Itt Zalában, hol százszámra vizsgálom a fertőzött kukoricza-, köles- és kenderszárakat, látom, hogy mi ezt a molyt — sajnosan — csak németek révén ismerjük, akik jelen esetben mindennel, csak nem az ő hires alaposságukkal dicsekedhetnek. A kukoriczamolynak és hernyójának kártétele nem olyan rendszertelen kapkodás, mint azt eddig hittük; van abban bizonyos sorrend,

1297 amelyet védekezés szempontjából okvetlenül figyelembe kell venni. A mint azt sok megsérült növényből megítélhetem, a melyeken a kártétel egymásutánját nagyon szépen látom, e moly életmódja a következő. Nálunk már juniusban rajzik ez a kis pille. Vannak természetesen még koraibbak, de zöme ezen emiitett időben látható; viszont elkésett példányok még most is — tehát augusztus középső harmada végén — röpködnek, kivált nedves, bokros helyeken, a hol a vad komló és a Glematis bőven burjánzik; mivelés alatti földeken azonban már nem igen akadt belőle. A moly élete csak az esteli időszakhoz van kötve, akkor szálldogál egyik szártól a másikhoz, akkor párzik és akkor tojik is. Aki esti szürkületkor a kukoricza-, kölesvagy kendertáblán ezt a meglehetősen ügyetlenül röpködő pillét látja, könnyen ráismerhet a színéről és pedig ugy a himre, mint a nőstényre, a melyek szinre nézve igen jelentékeny módon különböznek egymástól.*) A . hím alapszíne barnás, a nőstény agyagsárga, vagy fehéres sárga; a nőstény nagyobb, kiterjesztett szárnyai szélesebbek (29—31 milliméter), a himéi kisebbek, ellenben az utóbbinak teste valamivel hosszabb. A szárnyak rajza is egyforma azzal, hogy a nősténynél világosabb, a himnél elmosódottabb. A felső szárnyak selyemfényű alapszínéből kisötétlik az azok külső széle mentén kissé zegzugosán haladó két vonal, mely hajlott iv alakjában és közel egymáshoz húzódik. A felső szárny többi felülete többó-kevésbbé foltos: néha e foltocskák egy része, kivált a nősténynél, egy harmadik vonallá rendeződnek. Ez a vonal azonban ritka s akkor is igen elmosódott. Az alsó szárny, a felsőnél világosabb szinü, s azokon látható az ejőbb emiitett két zegzugos vonalnak némi folytatása. A himnél a hátsó szárnyakon e kőt vonalnak alig van nyoma. Az este szállongó lepke petéit a javában virágzó kukoricza himvirágra (zászlójára, czimerére) tojja, tehát nem a szár alább fekvő részeire. A kikelő hernyócska is itt — a kukoricza czimeróben — él. Befurakodik akár főszárba, akár annak ágaiba s azokban tartózkodik egy kis ideig. Négy-öt czentiméter hosszú csatornát rág s abban ól. E rágáshoz , vezet egy kis lyuk, amelynek kifelé vezető nyílása előtt piczi szemecskék alakjára rágott fehér belső rész látható: egy resze lehullott ugyan, s az alantabban levő leveleken látható, de legnagyobb része hozzá van tapadva a csatorna kijáratához. Ha a hernyó ezt a csatornáját a czimer szárának belsejében már kirágta, akkor csakhamar elhagyja azt és vagy alább húzódik, vagy egy másik oldalágba vonul. Igy ismétli azt egyszer-kétszer. Ha már a czimer nagy része ilyenformán összevissza vart furkálva, akkor alább vándorol olyannyira, hogy lejön a szár legfelső leveléig, amelynek hónaljában összerágott törmelék majdnem mindenütt látható. Mindez a kártétel már junius—julius hónapjában történik. Akkor a czimer elsápadt, mire azután a szél éppen a legfelső levél táján letöri. E szerint az ilyen letört czimer, de még inkább a rajta látható rágásnyomok (csatorna, összerágott törmelék) világos jelei annak, hogy itt a kukoriczamoly hernyója garázdálkodik. Ez — ismétlem .•— fontos jelenség, amennyiben a védekezésnél igen sikeresen felhasználható a kártétel további meggátlására. A további kártétel már fokozatosan halad: néha izről-izre, de néha némi ugrással — egykét ízt kihagyva — lefelé tart, most augusztus közepén itt Zalában (felülről számítva) a her*) A kukoriczamoly tudományos neve Botys nubilalis Hb; ez a név az állat első leírója szerint csak a hímre vonatkozik ; a nőstényt ugyancsak Hübner B. silacealis,nak nevezte, el, ellenben a komlóban élő alakját a gazda növénye szerint Clerck. B. liipuliná-nak. Mind a három név egy állaté,

1298

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER Hö 18.

kukoriczaszármaradványokat még ősz folyamán le is szántanak, az a szívós természetű hernyót nem teszi tönkre, mert föld alá a került szárrészben is csak ugy él, mint akár a szabadban maradottakban. Ellenben azokat a hernyókat, amelyek a szár magasabb részeiben voltak, tönkre, teheti a kukoriczaszárral etetett szarvasmarha avagy a juh is, de azért a hulladékban mégis marad néhány darab hernyó, valamint az is, amely etetés közben a szárból kimenekült s akár az E rágás közben gyakran leszáll pihenő alomban, akár a szárazabb trágyában meghúzókamrájába, miközben a csatornájában felsza- dott. A száraz helyre eltett és sokszor a jövő porodott ürülékét és az összerajzott bélrésze- nyár közepéig eltartott kukoriczaszárban a ket azon a lyukon, a melyen át a szárba jut, hernyó bántatlanul él tovább, s nem árt neki sem a, téli hideg, sem a tavaszi fagy. kifelé takarítja. Mint elébb mondtam, ez az E hernyó már most — augusztus közepe összerágott tömeg itt is részint lehull a földre vagy felfogja azt az alatta levő levél, vagy táján — teljesen kinőtt. Félakkora nagy, mint a vetési bagolypille hernyója, tehát 25—36 némi része mint kis csomó oda tapadt a lyukmilliméter hosszú. Körülbelül kissé orsóidomu hoz, hogy azt mintegy betömje. A moly herteste: feje és testének vége felé keskenyebb. nyójának jelenlétét tehát ez is elárulhatja. Lapos feje feketésbarna, fényes ; nyakpaizsa Ha a moly a szárt a csomó közepe táján fehéres, teste többi részének felületén három kezdi ki, akkor lehatol néha • a kamrája alatti szürkés sáv, húzódik, mely közül a középső részébe is, de ez a lefelé való rágás igen rö(a hát közepén levő) legkeskenyebb, e három vid, talán egy negyednyi része a felsőnek. Ugy szürkés sáv között van két csontfehér vonal. a kamrában, mint ezen alsó rágásban azüsszeA test alsó fele .csontfehér. gyülemlett rész felszívódik nedvességgel és A hernyó igen élénk, ha tartózkodási hecsakhamar rothadni kezd s akkor a hernyó 5—6 napi vagy esetleg hosszabb tartózkodás lyén zavarják, gyorsan menekül a rágott csatornájában, s ha ott is üldözik, hirtelen kiveti után régi helyét elhagyja és lejebb száll, a mikor azután a vastagabb bütykök táján, ha azok magát, fürgén ide-oda hánykolódik és gyorsan a levélhüvelyből kiállanak, csak ugy furakodik haladva igyekszik megmenekülni. Kitelelés után május havában kezdődik a be, mint elébb, de azzal a különbséggel, hogy u. n. kamráját most majdnem mindig itt a bebábozódás ideje s eltart juniusig. 1896-iki bütyök táján rágja ki, ahol a bejárót mindig télen gyűjtött és fogságban tartott molyhernyók a csomóban kitóduló rágott bélrész elárulja. 1897. év junius hó közepén még nem báboA kukoriczaszár a bütyök táján úgyis eléggé zódtak be. A bebábozódás ugyanott történik, törékeny, de a hernyórágás folytán a törékeny- a hol a hernyó kitelelt. A hernyó itt laza gubót ség még nagyobb, ugy, hogy az ilyen beteg sző és 14—15 mm. hosszú, világos, majd söszárrészt csak egy keveset félre kell hajlítani tétbarna szinü bábbá alakul át s azután ahhoz képest, a mint korábban vagy későbben báboés rögtön eltörik. zódott, junius-julius hónapokban kél ki a moly. Mint látjuk, eddig csak a szár szenveA most több helyen látott kártételből követdett ; ha a hernyó még ezen alul is jár, mikor keztetve, a legtöbb moly junius elején kél s a kukoríczacső (fej) alá kerül, kezdődik a veakkor tojja le petéit. szedelem. Rövid idő múlva — augusztus végén Ez volna a kártétel a kukoriczában. Mint majdnem legtöbb esetben — el van rágva ez a szárrész is ; sőt a hernyó nem éri be azzal, már előbb emiitettem, e rovar ellepi a kenhanem behatol a csőbe és kirágja azt is. Mind- dert, kölest és komlót is.- Ez utóbbiaknál a két esetben a baj nagy: első izben a cső kártétel módja már különbözik a kukoriczától. szeme nem érik be rendesen, hanem csak A kender- ós kölesben ekárt felületes szemléösszeaszik, utóbbi esetben legtöbbször élrothad. lés alkalmával nem lehet észrevenni. A kártétel megállapítása végett szükséges a kenIlyen körülmények között a baj attól függ, derbe vagy kölesbe bemenni és azt jobbrahogy a kukoricza koránérő-e ? Mert a korai balra félrehajlitani, hogy az ember alul, az hamar beérik s igy leszedhető veszteség nél- alsó szárrészéken végigtekinthessen : akkor veszi kül, de amelyet csak éppen az őszi fagy és észre, hogy egyik-másik 8—10 mm. vastag dér előtti napokon szednek le, abban a moly kenderszár mintegy 10—15, cm. magasságban ' sok kárt tehet, vagyis egyenlő arányban a a föld= felszínétől el , van törve, ugy, hogy a sérült szárral 50—80% veszteségét . szár felső (hosszabb) része lehajlik és vagy Ez volna a kártétel kukoriczában. Addig, egészen földön hever, vagy a szomszédos kenmig a hernyó a szárban csak fel- és lefelé derszárakra dül. A kenderszáron csak egyszer készit csatornát, vagy ha felső részeken (Ievél- rág e hernyó s ha kész a szárral, belemegy a hüvely alatt) a szárrész felületét bántja, vagy másodikba. Tökéletesen igy támadja meg a ha kamráját is itt késziti, addig a szár élet- kölest is; ezt is csak egy helyen és olyan ereje nincs veszélyben, mindig zöld marad, magasságban rágja, mint amazt s a kölesszár legfeljebb a czimere szárad el és letörik; de itt is csak ugy könyökalakjában törik meg, ha a szár vastagabbik részébe száll s ha kam- mint a kendernél. Különben e két növényfajráját készítve elvágja, a szár felső és alsó része nál, ha a szár még nem tört le, kivált a rágás közötti összeköttetést, akkor a rágás felett levő (támadás) elején a, hernyó jelenlétét elárulja rész mihamar sárgul, szárad és eltörik. Egy az a rágott por, amely minden egyes megszáron a kár annál nagyobb, minél több támadott növény tövénél látható. hernyó ól benne; mért ha egy-egy száron A vad és termelt komlónál a sérülés rendesen csak egy hernyó van, azért akad hasonló, mint a kendernél, de kúszó növénynéha olyan is, ahol több (2—5) hernyó is él. ről lévén szó, az elszáradó szár le nem törik. nyót a második-harmadik iz-közön találom, ritkán a negyedik, vagyis esetleg már a cső táján.*) Ezeken az izeken a hernyó körülbelül a közepe táján, olykor alább, de gyakran éppen a levél hónaljában befurakodik a szárba: elébb egy kis tágasabb helyet rág, megcsinálja u. n. kamráját s ha ezzel kész, akkor útját fölfelé veszi ós a szár közepe táján, a vastagabb részeken (inkább a szár szélén levő rostosabb részén) egy csatornát rág.

Ez a magban szenvedett veszteségen kivül a kártétel külső képe s egyúttal a hernyó életmódja a kukoriczatörésig. A további jövője attól függ, hogy a kukoíiczaszárt milyen sors éri. Ha a kukoriczatörés után a hideg ősz beköszönt, s a hernyó megnőtt, akkor az legtöbbször már a földszint táján van s a kukoriczaszár levágásakor a szántóföldön hagyott kórórészekben maradt s ugyanott telel át. Hogyha ilyen *) Sopronban (Kapuvárott) ugyanakkor már a csövek szárát fúrta át,

75 SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. 1. A baj elején (junius hónapban és julius hó kezdetén) amely—-mint mondtam — a czimer megsérülésével kezdődik, legtanáesosabb a szár fertőzött felső részeit eltávolítani. Mihelyt a czimer, vagy a felső egy-két bütyökköz férges, le kell vágatni e részt és hernyóstól együtt akár erős tűzben megsemmisíteni, vagy trágyalébe fojtani olyanformán, hogy a szárból kiszabaduló hernyók el ne menekülhessenek. Tehát a fertőzött szárrészeket ha már trágyalébe hányattuk, le kell takarni érett nehéz trágyával. A fertőzött részeket szedő munkást különösen arra kell figyelmeztetni. hogy a fürge hernyót a kötényéből, vagy gyűjtő ruhájából ne engedje elmenekülni. 2. Á földön hagyott szárrészeket őszszel, télen vagy kora tavaszszal ki kell tépetni és mindenestül elégetni; a szárrészeknek csupa leszántása nem vezet czélhoz. 3. Az etetési czélokra való kukoriczaszárakat a tél folyamán okvetlenül föl kell etetni ; a megmaradt hulladékot pedig szintén elégetni, vagy trágyalébe fojtani. Azt megengedni, hogy a szár a következő nyáron át száraz és szabad helyen maradjon, semmi körülmények között sem szabad. 4. Ugyanezen elbánás alá essék a köles tarló, valamint a kendérföld is, ha ez utóbbit nem gyökerestől tépnék ki, hanem csak lekaszálnák, mint az némely helyen tényleg divik is. A kölestarló kitépése nagy uradalmakban költséges volna, de minthogy ezt a növényt csak kisgazdák termelik, nagy gazdaságok pedig csak jelentékeny mértékben, a tarlóirtás tekintve a kár nagyságát, nem költséges. 5. Nagy gond fordítandó a gazdasági mivelés alatt lévő földek szomszédságában növő vadkomló irtására is. Ezt különben egyéb érdek is követeli, de kivált a kukoriczamoly, a mely e gazból mindég a kukoriczába rajzik át. Ez az előzetes védekezés nem terhes és nem költséges és igy végrehajtható mindenütt és igen kívánatos, hogy az mindenütt végrehajtassák, a hol a kukoriczatermelés fontos. És igen kívánatos, hogy a gazdák e rovarnak is némi figyelmet szenteljenek ott is, a hol eddig egyáltalában nem törődtek vele, mert e rovar, mint azt a zalai esetből látjuk, igen érzékeny károkat okozhat. Jáblonowski

József.

A nyitra megyei gazd. egyesület két indítványa. Valamennyi gazdasági egyesület örömmel venné, fia tágjainak létszáma megkétszereződnék s ha a, parasztgazdákat is be tudná vonni kötelékébe, mert legvirágzóbb gazdasági egyesületeink sem lehetnek megelégedve tagjaik mennyiségével s a parasztgazdáknak az egyesület czéljai és működése iránt tanúsított érdeklődésével. A tagok száma sehol sincs arányban a földmiveléssel foglalkozók számával s a parasztgazdáknak csak nagyon jelentéktelen perczentje tagja a gazdasági egyesületeknek. Mindenkinek be kell ismernie, hogy mindkét körülmény bénitólag hat az egyesületek tevékenységére, mert akadályozza azokat nagyobb munkásság kifejtésében s czéljaik elérésében. Akadályozza pedig azáltal, hogy a tagok csekély száma miatt az egyesület anyagi ereje is gyönge marad, a parasztgazdák tartózkodása folytán pedig az egyesület nem terjeszkedhetik ki működésével a gazdatársadalom összes rétegeire. A nyitramegyei ; g. e. hogy ezen—mezőgazdasági államban abnormitásnak mondható — bajokat mégszüntesse, két indítványt terjeszt a G. E. 0. Sz. őszi közgyűlése elé, melyek keresztülvitele esetén mindkét irányban jelentékeny javulás állana be.

Végül utolsó kártótele az, amit az u. n. csalamádéban okoz. Ezt nem bírtam a félméteres csalamádéban találni, de az egészen nagyra nőtt szárakban, melyek olyan magasak, mint a csöves kukoricza, benne van ós itt ugyanolyan károkat okoz, mint azt a kukoriczánál ismertettem. Ezt az utóbbi kárt szintén most a kapuvári uradalomban konstatálhattam, ahol a csöves kukoricza is nagyon szenved e rovartól. Az ezen rovar kártételeinek meggátlására Az egyik indítvány a kereskedélemügyi életmódjában több mozzanatot találunk. i miniszter felé irányul s azt czélozza: hogy a

75. SZÁM.

7-IK

ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897. SZÉPTEMBER HO Í8

szövetséges gazdasági egyesület tagjai összes s i kásságot folytató gazdasági egyesületek anyagi bárkinél megrendelt gazdasági szükségleteik I erejét olyan gazdák is gyarapítják, kik eddig fukarságból n e m járultak hozzá az egyesületek (erőtakarmány, műtrágya, gépek, zsákok, zsirakulturális hivatásának előmozdításához. Azt dékok, vetőmag) szállításánál vasúti viteldíj kedmondhatják erre némelyek, hogy az ilyen önző vezményben részesittesseriek. tagokból nem sok hasznuk lesz az egyesüleEzen kívánság jogosságát és méltányosteknek, azonban ez nem áll, mert ezt a haszságát kétségbevonni nem lehet, ha figyelembe not számokkal is ki lehet fejezni, mert p. o. veszszük, hogy a gazdasági egyesületek tagjai 100 ilyen önző tag után á 5 frt, 500 frttal anyagi áldozatot hoznak s gyűléseken, bizottjavulhat az egyesület évi jövedelme. Az egyeságokban, kiállításokon, versenyeken s az sületek anyagi erőgyarapitása pedig nagyon egyesületi működés sok egyéb mozzanatakor szellemileg is — saját magánügyeik háttérbe jelentékeny dolog. Nagyon jól tudjuk, hogy ezek az önző tagok kezdetben csak az előtolásával — nagy mérvbén fáradoznak az ország gazdasági helyzetének javítása s a mező- nyök kihasználására fognak gondolni, de tagdijat fizetni mégis fognak s ezzel fokozzák az gazdasági kultura fejlesztése érdekében. Ezen, egyesület akczióképességét. Idővel azonban az az ország gazdasági közjavára, tehát az ország anya,gi erejének fokozására irányzott munkás- ilyen önző uj tagok az egyesületnek haszságokért minden szerénytelenség nélkül igé- nos szellemi munkásaivá is válhatnak, mert erkölcsi érzékük fogja nekik mint a kedvezményelhetnek némi előnyöket, szemben azokkal, nyeket élvező egyleti tagoknak parancsolni, kik a gazdasági egyesületeknek nem tagjai s hogy az egyesület czéljainak előmozdításában kik gazdatársadalmunknak a közjólét emelésére tevékeny részt vegyenek. fordított munkásságához sem anyagi, sem széltemi áldozattal nem járulnak. A gazdatársadaKormányunkra — melynek a mezőgazdalom munkássága által , elért vívmányok élveze- sági válság sok gondot okozhat — s z i n t é n nem téből ezeket kizárni nem lehet, de nem is lehet közömbös a gazdasági egyesületek anyagi akarjuk, hanem különbséget tenni mégis csak helyzete s az a körülmény, hogy mennyiben kellene azok közt, a kik egyesületekbe tömörülve érik el a magok elé tűzött czélokat, illetve, pénzt, időt áldoznak és dolgoznak s azok közt, hogy mily mórtékben mozdíthatják elő az orakik az egyesületek munkásságára rá sem heszág gazdasági jólétét. Minél több tagja van deritenek, a gazdasági közdolgokra, egy krajczárt a gazdasági egyesületnek, annál erősebb vasem áldoznak, hanem egyszerűen leszakgatják a gyonilag is s annál inkább képes saját erejére munkás gazdatársadalom fáradozásának esetletámaszkodva, a mezőgazdasági kulturát fejleszges gyümölcseit. teni. Az által tehát, hogy a gazdasági egyesületeket * a kért kedvezmények nyújtásával De nem ez a megkülömböztetés a főczél, közvetve erősebbé teszik, be fog következni az a miért a Nyitramegyei G. E. a viteldijkedvezaz állapot, hogy a fóldmivelési kormánynak mények kieszközlését proponálja, hanem az, ' kevesebb gondja lesz a gazdasági egyesületek hogy a gazdasági egyesületek tagjai anyagi anyagi támogatása tekintetében s nem lesz áldozataikért s fáradozásaikért némi közvetlen kénytelen mindenféle apróbb experimentumnál kárpótlásban is részesüljenek s hogy ennek ezek költségeinek fedezetéről gondoskodni. Az folytán azok is bevonassanak az egyesületek igaz, hogy a vasúti viteldijkedvezmények megkötelékébe, akik eddig sem anyagilag sem adása is állami segélynek mondható, de sokszellemileg nem vettek részt az egyesületek kal hasznosabb a segélyezésnek ezen közvetett munkásságában. A kényszertársulástól eltekintve formája, mert a gazdákat mintegy kényszeríti csakis ez az egy m ó d van azon gazdáknak az az egyesületbe való belépésre s arra, hogy egyesület kötelékébe való bevonására s leggazdasági kulturánk érdekében anyagi áldozaalább anyagi támogatásuk megnyerésére, kik tot is hozzanak és pedig olyan gazdák anyagi a tagdíjfizetéstől való vonakodás, illetve rosszul támogatását nyerik meg ez által az egyesülealkalmazott takarékosság miatt nem lépnek be tek, a kikhez másképpen hozzáférni nem lehea gazdasági egyesületekbe. tett. A segélyezésnek ez a módja mintegy Nagyon j ó l tudjuk, kik a gazdatársadalmi figyelmezteti a gazdákat, hogy a mennyiben tevékenység rögös mezején munkálkodunk, valamely gazdasági egyesület fentartásában és hogy igen sok gazda azért nem lesz tagjává működésében való részvétel által előmozdítják valamelyik gazdasági egyesületnek, mert n e m a mezőgazdasági kulturát — miután ebből az átja a fizetendő tagdij pozitív ellenértékét. egész országnak haszna van — ezért megIgen sok intelligens gazdát sem lehet meg- jutalmaztatnak, illetve kárpótlást nyernek. nyerni, az egyesületek közérdekű hivatásának Ha elismeri a kormány, hogy a gazdaismertetésével, mert azt kérdezi, hogy mit kap sági egyesületek állami életünknek hasznos 5 frtnyi dija fejében? És ilyen gazdának aztán szervei — az ellenkező feltevés abszurdum — hiába beszélünk kiállításokról, versenyekről, mert gazdasági egyesületeink munkássága nélgazdasági előadásokról ós memorandumokról, kül mezőgazdasági kulturánk fejlettsége jóval ez az ő 5 írtjáért közvetlen hasznot akar s ha esekélyebb volna, akkor nem zárkózhátik el a ezt biztosítva nem látja, nem is fogja anyagi kért vasúti viteldijkedvezmények megadásától, hozzájárulásával a gazdatársadalom munkássámert ez úgyszólván prémium azok számára, kik gát támogatni, vagyis az ilyen gazda tagdija az ország gazdasági jóléte érdekében anyagi, a gazdasági egyesület pénztárára nézve elveidőbeli és szellemi áldozatot hoznak. Gazdasági szett. Ilyen gazda pedig nagyon sók van. egyesületeink megerősítése s ez által gazdaMásként áll a dolog, ha az ember azt társadalmunk szervezése s akczióképességének mondhatja, hogy a gazdasági egyesületek fokozása bizonyára kormányunknak is egyik tagjai erőtakarmányok szállításánál p. u. főfeladatát képezi, igy bizton remélhetjük, hogy 20%,. gépek kiállításánál, 2 0 % , zsiradékok a Ny. M. G. E. által proponált kedvezményeu és olajok szállításánál 20 /o, vetőmagnak ket a kormány készséggel megadja, mint olyan szállításánál 2 0 % vasúti viteldijkedvezményeszközöket, melyek az ország gazdasági előreben részesülnek, ez esetben aztán nem törekvésében igen j ó szolgálatot teendenek. kell bővebb informáczió s nem szükséges Ezen kérelmünk indokolásánál rá kell az egyesületek kulturális hivatását ecsetelni, mutatnunk arra is, hogy ezen kedvezmények a mert az illető gazda sürgetni fogja az egyekincstárba nemcsak az ország gazdasági kulsület tagjai sorába való felvételét s szívesen turai fejlettsége révén fognak visszatérülni, fizeti le azt a tagdijat, mely ezen kedvezméá m b á r megadásuk már ez alapon is teljesen nyek nélkül az egyesület pénztárába soha be indokolt volna, hanem jórészben megtérülnek nem folyt volna. az által, hogy a viteldijkedvezményeket élvező Ezen kedvezmények hatását tehát nemcsak abban kell keresni, hogy a gazdasági közügyekben munkálkodó gazdák fáradozásaikért közvetlen kárpótlásban részesülnek, hanem főként abban, hogy a közhasznú mun-

egyesületi tagok, szükségleteik mértékét kibővíthetik,' mert a kedvezmények révén megtakarított összeget ujabb beszerzésekre fordíthatják s ez által a vasutak szállítási szolgálatait gyakrabban vehetik igénybe, mi által ezek jö-

í 299

vedelmét is gyarapítják. J ó példa ezen föltevés bizonyításául az erőtakarmányokra nézve május hó óta fennálló 20 frtos viteldijkedvezmény, mert ezek érvényessége óta czikkek fogyasztása, tehát szállítási forgalma is határozottan emelkedett s bizton remélheti ennek bekövetkezését más czikkeknél is, különösen ha a kontemplált formában fog az megadatni s abb a n a waggonrakománynál kisebb mennyiségek is részesülni fognak. Más alakban a kedvezmény hatása csak töredékes lesz, mert csupán nagy- és középbirtokosok fogják, azokat felhasználhatni, ellenben a kisebb birtokosok és a parasztgazdák nem. A szövetkezés terén pedig — sajnos —annyira még nem vagyunk, hogy kisgazdáinkat az együttes ős tömeges megrendelésre rábírhatnánk. E kedvezmények hatását jelenleg gazdáink szokásai, hajlamai és gondolkozásm ó d j a mellett másként ki nem használhatják, csak ugy, h a azok érvényességét a legkisebb mennyiségekben való szállításig kiterjesztjük. A szövetkezett kisgazdák együttes megrendelésére történő szállításokat, még nagyobb viteldijkedvezményben kellene részesíteni, hogy ezen beszerzési m ó d hasznossága ily módon is demonstráltassék. További feltétele a kedvezménj éktől várt sikernek az, hogy bármely czégnél megrendelt gazdasági szükségletek részesüljenek annak előnyeiben. Nem akarjuk m i ezen kedvezményeket a gazdasági egyesületek utján történő, vagy bizonyos meghatározott czégeknek szóló megrendelésektől függővé tenni, mert nem szándékunk egyes kereskedőket vagy gyárosokat háttérbe szorítani, szerezze be minden gazda a kedvezményes viteldíjak mellett szállítható szükségleteit ott, a hol neki tetszik, de valamely gazdasági egyesület irodájából kapott igazolvány alapján. Igy egy kereskedőnek sem lehet kifolyása azon kedvezmények ellen, sőt inkább valamenyinek előnye lesz azoknál, mert a szállítás olcsóbbodása folytán az egyesületi tagok megrendelései szaporodni fognak s illetéktelen elemek sem juthatnak ezen kedvezmények birtokába. A kedvezmények alkalmazása olyan m ó d o n történnék, hogy gazdasági egyesülettől nyert igazolvány a fuvarlevélhez volna csatolandó. A nyitramegyei g. e. másik indítványa a népies gazdasági ismeretek terjesztésére vonatkozik s különös tekintettel van arra,, hogy a paraszt gazdák a gazdatársadalmi tevékenység körébe bevonassanak. Ezt olyképpen kontemplálja az indítvány, hogy a G. É. O. Sz. minden év végén olyan a következő évre szóló népies nyelven írott, a gazdasági egyesületek munkásságának czélját ismertető, a szövetkezés fontosságát s szövetkezetek alakítását magyarázó s más hasznos gazdasági ismereteket tartalmazó {külön-külön magyar, német tót, román nyélven készített) naptárt adna ki, mély a szövetséges gazdasági, egyesületek azon paraszt gazda tagjainak adatnék az évi tagdij fejében ingyen, kik legalább is 1 frtnyi tagdijat fizetnek. Az indítvány benyújtói nem ringatják magukat azon illúzióban, hogy ezen naptárakk a r mindjárt csodálatos hatást lehessen elérni, akár "a gazdasági ismertek terjesztése, akár pedig az egyesületek munkássága iránti érdeklődésnek a paraszt gazdák körében leendő felébresztését illetőleg, hanem annyit bízvást remélhetnek ezen indítvány keresztülvitele esetén, hogy a paraszt gazdák közönyében ezen czéltudatosan szerkesztett naptárak kiosztása által, néhány év múlva kedvező fordulat "fog beállani. Egyesületi mozgalmaink közben eddig a parasztgazdákkal csak annyit törődtünk, hogy néha-néha dijakkal jutalmaztuk azokat, kik szép állatokat tudtak nevelni, itt-ott népies gazdasági előadásokat tartottunk nekik, néhány vármegyében pedig téli tanfolyamok is rendeztettek, na meg néhány megyében a szövetkezeti eszme iránti érzéket is sikerült felébresztenünk. De folytonos érintkezésben a paraszt-

Í300 gazdákkal nem voltunk s innen van az, hogy sok parasztgazda hirét sem hallotta a gazdasági. egyesületnek. Ennek a sajnos következménye az, hogy gazdatársadalmi mozgalmainkban a parasztgazdák nem szerepelnek, hogy nem ismerik az értelmes gazdatársadalom forrongásának okát s azt hiszik, hogy ez is csak az „urifurfang" szüleménye vagy pedig politikai kortesérdek. Ismerjük be, hogy az volna a csuda, ha másként lenne, mert sehol sem folytattak még czéltudatos munkásságot a parasztgazdák megnyerése érdekében, de ennek is meg van a maga oka. Az egyesületek a taglétszám csekélysége folytán, anyagilag is gyöngék voltak s igy nem rendelkeztek azon eszközökkel, melyek segélye révén a parasztgazdákkal állandó összeköttetést tudtak volna fentartani. Az egyesületeknek nem volt módjukban ingyenes füzetek kiosztása, de különösen állandó vándortanitási intézmény fentartása által, a gazdasági intelligenezia fejlesztése mellett a gazdasági egyesületek hasznosságát is. folyvást demonstrálni. Az egyesületek anyagi ereje ezen intenzivebb munkásságra csekély volt. A czikk első részében emiitett indítvány keresztülvitele reményt nyújthat arra, hogy az egyesületek gyarapodása folytán mindez másként lehet. Most még a legtöbb egyesület arra sem képes,. hogy a Nyitramegyei g. e. által tervezett naptárt több. száz, esetleg azonban több ezer példányban megrendelje és kiossza, éppen azért szükséges, hogy ezt a gazdasági egyesületek társulva tegyék meg, mivel ily módon az a naptár, melynek könyvkereskedelmi értéke 80 kr, 1 frt volna, 30—40 krért beszerezhető lesz a nagytömegű megrendelés folytán. Ezen naptárakat az egyesületeknek az első s esetleg még a második évben is ingyen kell a parasztgazdák közt kiosztaniok, hogy ezek meggyőződhessenek azok hasznosságáról s hogy tapasztalhassák miszerint ezek által igen hasznos ismeretek birtokába juthatnak. Egy-két évi ilyen ingyenes kiosztás után, ha azok a nép észjárásának tekintetbevételével tetszetős formában vannak szerkesztve, már igen sok paeasztgazda a saját jószántából is meg fogja azokat vásárolni; hiszen még a legszegényebb, olvasni tudó parasztembernek is szüksége van egy naptárra, melyet mestergerendáján meg is találunk s legalább remélni lehet, hogy azt a naptárt szerzi meg, melynek hasznosságáról az ingyenes kiosztás révén már meggyőződött s melyről tudja, hogy abban arról van szó, ami őt legközvetlenebbül érdekli. Ha már most ezen, a földmivelő gazdák természetét, műveltségi fokát, azok bajait és kívánságait közvetlen tapasztalásból ismerő s népies modorban írni tudó szakemberek által összeállított naptárt olvasni fogják, a gazdasági ismerétek mindenesetre terjedni fognak s igy a gazdasági egyesületele munkásságának czélját, a gazdatársadalom szervezkedésének szüle* ségét a parasztgazdák is lelátják s' ezen uton elérjük azt, hogy szűrös és ködmönös gazdatársaink is odaállanak a gazdasági érdekekért küzdök csatasorába. Ezen naptárak a gazdasági ismeretek terjesztésének kitűnő eszközeit fogják képezni s éppen azért óda kell hatnunk, hogy azokat minél többen olvassák. Fel kell majd szólítani a gépgyárosokat s egyéb gazdasági czikk elárusítóit,, valamint a biztosító-társulatokat is, hogy parasztgazda ügyfeleiknek újévkor vagy üzletkötéskor ajándékképpen adjanak ily naptárakat. Ezeket ők nagy mennyiségben vásárolva olcsón megszerezhetik s bennük hirdetéseiket is közölhetik. A lelkészek és tanitók megnyerése., utján arra kell törekednünk, . hegy a földmivelök a téli ünnepnapokon összegyűljenek s közülöle az értelmesebbek ezen naptárakból felolvassanak. E pontnál, ismét megjegyzem, miszerint a naptár, ezikkeinek ugy kell irva lenniök, hogy

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18. azokat a földmivelők minden további magyarázat nélkül is megértsék. Minden gazdasági egyesületnek vannak, saját specziális czéljai és érdekei, ennélfogva szükséges, hogy a naptárnak egy különleges része az illető vármegyei gazdasági egyesület dolgaival részletesen foglalkozzék. Ezt a részt minden gazdasági egyesület maga megszerkesztetné, mely aztán annyi példányba illesztetnék be, a mennyire az illető gazdasági egyesületnek szüksége lesz. Hogy a naptárnak több nyelven való kiadatása szükséges, az magától értetődik, mert hiszen tót ajkuaknak hiába adnánk magyar kalendáriumot. Ezen agrárius naptár kiadását nem pótolhatja a földmivelésügyi minisztérium által kiadott „Néplap", mert ez először is nem tárgyalja a gazdatársadalom szervezkedésének, szükségét, másodszor nem csinál folyvást propagandát a szövetkezetek létesítésének, harmadszor a nép között való terjesztése érdekében semmi sem történik, negyedszer pedig, mert a községnek járó egyetlen hivatalos példány rendesen ott hever a jegyző asztalán felbontatlanul. Tehát ezen néplap mellett — mely ismétlem hasznos hetilap — még az általunk tervezett agrárius naptárra nagy szükség van, ha a parasztgazdákat a gazdasági mozgalmakba bevonni akarjuk. Reméljük, hogy a gazdasági egyesületek barátja Darányi miniszter ur, szívesen fogja támogatni a szövetséges gazdasági egyesületeknek ez irányú munkásságát. Meskó

Pál.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 404. sz. kérdés. Egy kötött sárga agyagtalajnál, melyben helyenkint 1 — 1.50 mtr. mélységre állandó talajvíz szivárog s ezen állandó nedvesség daczára a talaj erős kötött, a terület fekvése délnek lejtős és elég magasan fekszik, valljon alkalmas lenne-e ezen talaj szőlőültetésre ? Várpalota. W. T. 405. sz. kérdés. 1, A szőlőpermetezők közül melyek a legjobbaknak elismertek? 2. Homoktalajra melyek a legjobb borszőlők, és hol szerezhetők be ? 8. T. 406. sz. kérdés. Mi lehet az oka annak, hogy többnyire Jaquez fajta szőlőből álló lugasomban a szőlő már harmadik éve, amint érni kezd, megrepedezik és elrothad; ugyanezen fajta szőlő mint gyalogtőke kevésbé repedezik meg. Nem-e lehetne valamit ellene tenni? Emilháza. G. L. 407. sz. kérdés. Hol lehet Szombathely állomásához legközelebb trágyatőzeget kapni, és hogy ennek métermázsája? . Fütelek. F. V. 408. sz. kérdés. 1. Hármas forduló alatt azt értjük-e, hogy egy megművelendő területet kétszer, illetve 2 éven át bevetünk és a harmadik évben egészben fekete ugarnak marad, vagy pedig azt-e, hogy egy bizonyos területnek minden évben egyharmada fekete ugarnak marad és kétharmada bevetendő. 2. Egy homoktáblám jövőre ugarnak m a r a d ; ezt szándékozom buza vagy rozstörekkel trágyázás czéljából behordatni, istállótrágya hiányában. Javitja-e az a talajt, vagy fokozza-e egyáltalában a föld termőképességét. Megjegyzem, hogy a homoktábla meglehetősen hullámos és nagy része futóhomok. 3. Tartozik-e a magkereskedő kártérítéssel, ha a tőle vásárolt magokért garancziát vállal és kisül, hogy a mag nem az volt, amit kértem. Ugyanis e tavaszon vettem „Oberndorfi" répamagot, ennek a valódiságáért a kereskedő szavatolt. Most nekem nem Oberndoríi, hanem különböző vegyes fajú répám termett, de

75 SZÁM. 7-ÍK ÉVFOLYAM.

Oberndoríi egy sincs benne. Ezek minősége és eltarthatósága nagyon alárendelt, amiért én kártérítési igénynyel akarok föllépni. Van-e ehhez jogom, ha igen, milyen összegig ? Ujfehértó. G.J. 409. sz. kérdés. Én ez év tavaszán egy birtokot béreltem és a üérszerződésben következő pont is foglaltatik: „Bérlőnek szabadságában álland, a birtok művelési ágaiban tett szése szerinti változásokat megejteni, legelőt és rétet felszántani és viszont szántőföldekelegelővé vagy rétté átalakítani, szóval, szabad gazdálkodást űzni." Megjegyzendő, hogy a legelőkön részben ritka erdő, részben sorbaültetett ákáczfa van, de ezekről a szerződésben sehol nincs említés téve, hogy kinek képezik ezek tulajdonát, vagy kivághatja ezeket ki. Ezek előrebocsájtásá után következőkben preczizirozom kérdéseimet. 1. A legelőkön levő élőfák, kinek tulajdonát képezik? 2. Ha esetleg oly nézet merülne fel, hogy a fák :— daczára a fennirt szerződési pontnak —• mégis a bérbeadó tulajdona, ez esetben meg kell-e tűrnöm, hogy a szántófölddé feltört legelőkön, az élőfák rajta maradjanak ? 3. És meg kell-e tűrnöm, hogy a legelőknek, itt általam, mint ilyennek meghagyott területen, a birtokos a fákat az én beleegyezésem nélkül kivágja, és 3. ós 4. alattiak által okozott károkat kártérítés nélkül én viseljem? D . J. 410. sz. kérdés. Immúnis, kissé száraz homoktalajba milyen fükeveréket használjak? P. J.' 411. sz. kérdés. Melyik aratógép válik be jobban a gyakorlatban; a kévekötő-e vagy a marokrakó? Melyik végez jobb munkát és melyik gyár szállítja a legjobbakat? Egy 1200 holdas gazdaságba elég-e két drb, illetve mi a napi munkaképessége, mily lóerőt és kézi erőt kíván, illetve egy marokrakó vagy kévekötő géphez hány munkás szükségeltetik, hogy összekötözzék, illetve összekepéljék. Uradalmi Intézőség. 412. sz. kérdés. Etethető-e takarmánytök fejőstehenekkel j ó eredménynyel? Van-e hatása a tejtermés fokozására és mennyi adható naponkint és fejenkint. Uradalmi

Intézőség.

Feleletek. Borjak hasmenése. (Második felelet a 388. sz. kérdésre.) Ajánlom tapasztalataim nyomán a borjúnak reggel és este külön-külön 30 gramm szódabicarbonát 3—4 deczi forralt friss tejben beadni langyosan, vagy esetleg langyos vizben ; 3 napi adagolás megszünteti a hasmenést. Bük. A\ S, K ö t ö t t szivárgós talaj felhasználása szőlőtermelésre. (Felelet a 404. sz. kérdésre.) A szivárgó talajvízzel telült terület csak az esetben válnék szőlőtermelésre alkalmassá, ha forgatás előtt vagy az alatt alagcsöveztetnék, vagy alagcsatornáztatnék, hogy a talaj ez alatt szárazabbá és melegebbé váljék. Evégett ajánlatos lesz a kerületi kultúrmérnök tanácsát kikérni. Ha a talaj kellő előkészítése után ojtványszőlőt kiván telepíteni, ami az adott viszonyok között a legajánlatosabbnak látszik, ugy Solonis alanyra ojtott korai fajtákat válasszon. A. D. Szőlőpermetezők. H o m o k r a való legjobb szőlőfajták. (Felelet a 405. számú kérdésre.) 1. A szőlő permetezésére használt sokféle gépek közül nálunk a legelterjedtebb, és szolid szerkezete miatt a legkedveltebb a Vermorelféle xEclair". (M. Mezőgazdák Szövetkezete, Bpest, Alkotmány-utcza.) Igen . egyszerű kezelésű a „L'Automatice" permetező is, amelyhez a kénsavas réztartalmu port már elkészítve

75. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18.

Személyi hir. Szilassy Zoltán, az OMGE. árulják, (Orsz. szőlőojtványt-termelő r.-társaság, Arad.) A hazai gyártmányok közül még ke- szerkesztő-titkárja nyári szabadságáról e hó vésbé ismert, de . szolid , szerkezete és aránylag 16 án vihszaérkezvén, hivatalos mőködését isolcsó ára miatt ajánlható a Szántó^féle. (Szántó mét megkezdette. József, Bpest, Kálmán-utcza 15.) 2. ArraakérNemzetközi vetőgépverseny. A vetőgépdésre, hogy „homoktalajra melyek a legjobb gyártás terén tapasztalható óriási haladás az borszőlők", nem adhatunk határozott feleletet; egyes gépek szerkezetén oly jelentékeny javímert tudnunk kellene: milyen az illető terület tásokat létesített s oly sok uj gyártmányt hofekvése; milyen a homok táplálóanyagtartalma; zott forgalomba, hogy a gazdaközönségnek fehér vagy vörös bort kiván-e termelni és véaligha áll módjában másként megismerni az gül : tömeg vagy finomabb fajborokra kivánja-e ujabb gépeket s a régieken létesített szerkea fősúlyt helyezni ? Ezek ismerete nélkül csak zeti javítását, mint az e czélra külön rendeáltalánosságban tartott ( feleleteket adhatunk. zett vetőgépversenyeken. Ez a meggyőződés Ezekből kifolyólag homoki szőlők létesítésére eredményezte, hogy az: OMGE. a Komáromajánlhatjuk: á) fehér bornak: Ezerjó, Olasz- megyei gazd. egylettel egy nagyobb szabású rizling, Mézesfehér, Erdei fehér, Szilváni zöld, gépverseny rendezését határozta et, hogy egySzerémi zöld, Kövidinka piros és a Szlanka- részt módot nyújtson a gazdaközönségnek a menkát, b) vörös bornak: Nagybürgundi, Szent- különféle ujabb szerkezetű gépék megismeréLőrincz, Alicante Bouchet, Nemes kék Kadarka, sére, részint pedig, hogy a legszigorúbb bíráCabernetfrane és a Merlot. Beszerzési forrásulat alapján véleményt mondhasson az egyes kul ajánlhatjuk a többek között: Állami Miklósgépeknek különféle talajviszonyokon való miszölőlep igazgatóságát (Kecskemét): Ezek egyik- kénti használhatóságáról, ügy a gazdaközönvagy másikánál a felsorolt szőlőfajták akár ség, mint. a gépgyárosok részéről nagy az érmind is megszerezhetők, a mi azonban csak deklődés e verseny iránt, melynek gyakorlati akkor volna indokolva, ha nagy.terjedelmü sző- hasznát mindkét fél érdeme szerint méltálőt kiván telepíteni, ! ellenkező esetben pedig nyolja. A verseny sikere már is biztosítva van, csak néhány fajtára lesz ajánlatos szorítkozni, mert az azon való részvételüket legjobb nevű miért is a felsorolt fajtákról szerezzen be bő- hazai gépgyárosaink, úgyszintén külföldi gyávebb adatokat (Molnár: „Szőlőmivelés és rosok is megígérték. Eddig 8 db legújabb szerBorászat kézikönyve" III. kiad.) és a melyek kezetű gép van bejelentve, de bizton számitczéljainak legjobban megfelelnek, azokat ter- hatunk 12 gép bemutatására. A verseny, októmelje. Jálics Géza szőlőbirtokost, (Gyál, Pestm.), ber hó 1. és 2-án fog a kisbéri m. kir. ménesOppenheim E. H. birtokosokat (Bpest, V.Nádor- uradalom területén megtartatni, ugy azonban, utcza 8.), id. Katona Zsigmond gyógyszerészt hogy október 1-én a biráló-bizottság végzi zárt (Kecskemét) . és Szabó Lajos igazgatót (Deb- helyiségben a szerkezeti bírálatot, amidőn nareczen). A. D. gyobb közönség a bizottságnak akadályul szolJaquez szölö felrepedése. (Felélet a 406. gálna, a tulajdonképpeni verseny a gazdaközönség sz. kérdésre.) Hogy lugasra mivelt Jaquez szőlője jelenlétében október 2-án fog végbemenni. A verseny iránt érdeklődők lakás miatt forduljanak akisérés idején felrepedezik és elrothad, fejre mibéri ménesbirtok igazgatóságához, a mely a velt tőkéinél pedig eme jelenség kevésbbé tapasztalható, annak valószínű oka az, hogy a vendégek elhelyezéséről gondoskodni fog. A lugast nem járhatván kellőleg át a levegő : meg- bejelentés szeptember hó 20-án jár le, mely támadja a lisztharmat (Unieüla spirális vagy körülményre felhívjuk a gépgyárosok figyelmét s kérjük a bejelentések mielőbbi megtételét. Oidinne Tuckeri). Ez azonban csak akkor volna biztosan megállapiható, ha néhány megtámadott fürtöt és esetleg levelet is beküldene. Addig csak azt ajánlhatjuk, hogy a jövendőben tartsa lugasát szellősebben és kisértse meg a szénporral való kezelést; mert a mig a peronoszpóra ellen hatalmas védekező szer a rézgáliczos keverék, addig eme, gomba ellen csak a kénpor nyújt biztos eredményt. A. D.

VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Felhívás az OMGE. tagjaihoz. — Őszi luxuslóvásár. — Nemzetközi vetőgépverseny. ... .1. A pusztai tűzoltóságokról. Leopold Gusztáv. A.nyitramegyei gazd. egyesület két indítványa. Meskó Pál. Tárcza. A nyíri bícskások közt. ... ... ... ... ... Növénytermelés. Egy és más az őszi buza vetéséről. Állattenyésztés. Elvetélés teheneknél. ...' ... Gazdasági állattan. A kukoriczamoly kártétele. Jablonowski József. Levélszekrény. Vegyesek. Kereskedelem, tőzsde. Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (on gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Áliatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti 1 vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kő. bányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) ... 1303 Szerkesztői Üzenetek.

13.03

Sörárpakiállitás. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által október hó 1 — 10-ig rendezendő sörárpakiállitás bejelentési határideje szeptember hó 20-án jár le. Eddig 42 termelő 58 árpamintát jelentett, be. A minták termelési helyüket illetőleg a következőleg oszlanak meg. 1. Felvidék (Abauj-Torna, Heves, Hont, Nógrád, Sáros megyék) 10 termelő 10 minta. 2. Pozsonyi medencze (Pozsony, Nyitra, Komárommegye) 18 termelő 26 minta. 3. NagyMagyar-Alföld (Borsod, Csanád, Hajdú, J.-N.K.-Szolnok és Pestmegye) 4 termelő 4 mintával. 4. Dunántúli vármegyék (Somogy, Sopron, Tolna, Zalamegye) 15 termelő 17 minta. Az idei kiállításon e szerint jóval csekélyebb mennyiségű árpaminta lesz kiállítva, mint az előző években, a minek természetes magyarázata az idei silány sörárpa termésben található. A csekély minták daczára az idei kiállítás érdekes adatokat van hivatva nyújtani az árpák minőségére nézve, s főleg jó szolgálatokat tehet a tekintetben, hogy a gazdák tájékozást nyerhessenek, kinél s mily minőségű vetőmag kapható, mert az idén még jó vetőmagnak való is kevés helyen termett. A kiállított minták bírálatát a biráló-biz;ottság Szeptember hó 29-én fogja megejteni. Az érdeklődők a kiállítást már október hó 1-től kezdve megtekinthetik. Az ünnepélyes megnyitás október 3-án d. e. 10 órakor lesz. Gyapjuaukcziók. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kezdeményezéséből rendezett gyapjuárverések idei harmadik sorozata Budapesten a fővárosi vigadóban november hó 10. és 11-én fog megtartatni. A „Köztelek" levelesszekrénye. Több oldalról jött felszólalásnak engedve, a „ Köztelek" kérdések és feleletek rovatának szervezésében azt az ujitást hoztuk be, hogy a gyakorlati if'ányu kérdéseket azonnal beérkezésük után közreadjuk,, alkalmat nyújtván arra, hogy azokhoz a gyakorlati gazdák idejében s minél több

1301

oldalról hozzászólhassanak. Ez a gyakorlat különben nem egészen uj, mert már próbát tettünk vele, • de mint jeleztük, sajnos, minden eredmény nélkül, Mindazonáltal a „Köztelek" iránt fokozódott érdeklődés reménylenünk engedi, hogy a jövőben gyakorlati gazdáink több készséggel fogják tapasztalataikat értékesíteni abban az irányban, hogy a megjelenő kérdésekre válaszoljanak, mint eddig tették. Midőn tehát gazdatársainknak a kérdések rovatát melegen figyelmükbe ajánljuk, kérjük egyúttal, hogy ugy a kérdéseket, mint a feleleteket, a név és lakhely pontos megjelölésével szíveskedjenek beküldeni. Szükség van erre a kérdések feltevésénél már azért is, mert a szerkesztőség egész joggal vizsgálhatja, vájjon a kérdezősködő előfizető-e s eszerint megilleti-e á tanácsszolgáltatás igénybevétele. Még nagyobb szükség van a név teljes kitételére a feleletek megadásánál, mert a szerkesztőség minden egyes gyakorlati tapasztalatot, vagy az ebből levont következtetés korrekt voltát nem ellenőrizheti, s igy a felelősség engedhetlen követelményének csak akkor van elég téve, ha a tanácsszolgáltató forrás nem marad titokbari. Név nélkül beküldendő kérdéseket vagy feleleteiket, ez okból egyáltalán nem fogunk figyelembe venni. Mintagazdaságok s a gazd. egyletek. A Biharmegyei gazd. egyesület e hó. 15-én tartott igazgató-válaszimányi ülésén a földmivelési miniszter által létesítendő mintagazdaságok ügye is szóba került. Az ülés referádjának erre vonatkozó passzusában olvassuk a következő-' ket: „Főldmivelésügyi miniszter leirata a vármegyében létesítendő mintaparasztgazdaság tár* gyában, kapcsolatosan előterjeszti az elnökség, hogy a vármegyei főszolgabirákat megkereste, hogy hozzanak javaslatba járásukból olyan kisgazdákat, akik méltók arra, miszerint az állám segélyezze, hogy gazdaságukat mintagazdasággá alakithassák át." Mikor a mintagazdaságok tervével foglalkoztunk, a helyes eljárás főkövetelményéül azt állítottuk oda, hogy a főldmivelésügyi miniszter az államilag segélyezendő kisgazdák kijelölését bizza a gazdasági egyesületekre, mert pítekiijtve attól, hogy a közigazgatási közegeknek ez irányú megbízatása az ügy hátrányára váló feltevéseknek ádna alapot, már azon mozzanatok szakszerű megítélésére sem lehetnek hivatottak, amelyek a tervbe vett mintagazdaságok létesítésénél figyelembe veendők. Elismeréssel konstatáljuk, hogy a főldmivelésügyi miniszter a gazdasági egyesületek közreműködését a mintagazdaságok létesítésénél, tényleg igénybe óhajtja venni. Beméltük,, hogy a gazd. egyletek a legnagyobb készséggel fognak kezére járni a főldmivelésügyi miniszternek, még pedig olyan formán, hogy saját kezükbe veszik a dolgot s igyekeznek érvényre jutttani. Meglepetéssel olvassuk ezzel szemben, hogy a biharmegyei gazdasági egylet a főszolgabíróktól kér tanácsot a. kisgazdák kijelölése tekintetében. Hát ez egy nagy tévedés, vagy ha nem az, akkor a kényelemnek megengedhetetlen politikája. A főldmivelésügyi miniszter bizonynyal azért fordult a gazd. egylethez, hogy a létesítendő mintagazdaságok kijelölésénél az egylet egymaga személyes ismeretségeit, gyakorlati tapasztalatait és szakértelmét értékesítse. Sőt még az is meglehet, hogy a főldmivelésügyi miniszter arra is gondolt, miszerint ezzel az eljárással útját vágja a máris felmerült feltevéseknek, hogy a kormány szeme előtt a mintagazdaságok tervében más czél is lebegne, mint tisztán a mezőgazdasági érdek. A miniszternek ezt a fölötte helyeslendő intenczióját a biharmegyei gazdasági egylet nem értette meg. Nem értette meg akkor, mikor mint autonom társadalmi intézmény és szakértő orgánum egy megbízatás teljesítésénél a közigazgatási apparátushoz és nem szakértőhöz fordul, melyet a nainiszter sokkal, egyszerűbben s rövidebb uton vehetett volna igénybe s melylyel az egylet a számára fenhagyott befolyást szükség nélkül osztotta meg, Bé szünkről tehát a 'biharmegyei gazd. egyletnek ez

1302

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18.

ügyben követett eljárását nem helyeselhetjük, mert ha minden gazdasági egyesület ugy fogná fel íeladatát, mint a bihari, akkor a földmivelésügyi miniszternek valóban egészen szükségtelen volt a gazdasági egyletekhez fordulni, ha pedig a követendő eljárás csakugyan az volna, hogy. a gazd. egyletek csak a közigazgatási, hatóság kijelölése" alapján terjeszthetnék fel tervüket a mintagazdaságok létesítésére vonatkozólag. akkor a gazd. egyletek ezirányu közreműködésének semmiféle jelentőséget nem tulajdonithatnánk. Á hamburgi gyümölcskiállitás, A hamhamburgi nemzetközi gyümölcskiállitásra a magyar termelők oly szép számban jelentkeztek, miszerint a miniszteri biztosnak a helyiség kibővítése iránt kellett lépéseket tennie. Különösen erős lesz a. magyar szőlőkiállitás, amely gvümölesnemre az idén elég kedvező idő járt. A bejelentés határideje már lejárt és a kiállítandó gyümölcs f. hó 17—18-án csomagoltatott el a Tattersallban az e czélra berendezett közvetlen vasúti kocsikba. Ezúttal megemlítjük, miszerint az e hó 5-én bezárt időleges gyümölcskiállitáson több magyar termelő lett kitüntetve, főleg Kecskemét városát érte szép elismerés, mert nyári gyümölcsei után aranyérmet nyert és tüköralmája annyira megtetszett a németeknek, miszerint többén almát, mások pedig fákat akarnak venni e fajtából nagyobb mennyiségben. A magyar görögdinnyét a németek nem ismerik és ebből Észak-Németországba kivitelre nem is lehet számitanunk.

BÁCHER RUDOLF csász. és királyi szabada'mazott kizárólag is ekegyára, Budapest, VI., Nagymező-utcza OS. Teljes szavatosság; mellett olcsó árban ajánlom közkedveltségnek örvendő, felülmulhatlan aczélekéimst és talajmivelő eszközeimet. Ekéim az 1S96. évi októberben Visocsányban tartóit nemzetközi ekeversenyen mind a négy, tehát az összes első dijakat nyerték és ugyancsak az 1S96. év október havában a Hódmező-Vásárhelyi .ekeversenyen egy arany, egy ezüst és egy bronzéremmel lettek díjazva. Á r j e g y z é K e K bérmentve.

Unieum* *

Drill

rendkívül egyszerű és feltétlenül szolid kivitelű. Leírás és árajánlattal

MELICHÁR

bérmentve

szolgál

FERENCZ

cs. és kir. szab. vetögépgyára,

BUDAPEST, V I . , Magrymezö-utcza 68.

KERESKEDELEM,TŐZSDE.* Budapesti

gabonatőzsde.

(Guttmcmn és Watil budapesti termény bizományi czég jelentése.) Napi jelentés 1897. szeptember Készbuza ma gyengén volt kinálva, a jó vételkedvét mutattak és ennélfogva az megszilárdult, elkelt kb. 28,000 mm. és az krral magasabbaknak mutatkoznak:

17. malmok irányzat árak . 10

75. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Eladatott: Tiszavidéki:

2'70

frt 3 hóra

, 12 35 „ 3 , 12 35 , » 12-471/2 „

Pestvidéki :

Fehérmegyei: Beeskereki: Felső-Magyar: Felső-Tiszái :

Bácskai: Oroszországi :

150 , ,75 200 „ 75 „ 100 , 70 , 100 „ 80, » 200 . „ 78 .„' 200 mm. 75 á 10Ó . , 7.5 » 300 „ 77 „ 1950 „ 76 „ 4000 „ 74 „ 3500 „ 76- „ 200;,. „ 76 „ 400 „ 78 „ 100 „ 76 „ 74 „ 100 „ 100 » . 76 „ 800 , 74 , 5000 „ 75 „

„ 12-30 „, ,12-30 , , 10-80 ,, „ 13-— 0 „ 12-70 ,, „ 12-80 ,. „ 12-15 ,, „ 12-72V2 ,, „ 13 45 , „ 11.50 , „ 12-20 » 12*35 „ „ 12*60 „ „ 12*05 „ „ 11*90 „ ,, 12-05 „ „ 12-15 .. » 9-40 ,

„

3 hóra szívós ó-áru 3 hóra vegyül 3 hóra

Készrozs szintén szilárdabb volt és 8'45—55 frt Pesti paritással kelt el. Árpa gyengébb. Tengeri lanyha, állomásokon csak olcsóbban adható el. Zab tartott. Határidők daczára lanyhább Newyorknak, szilárdak voltak és különböző variácziók után délben gyengén tartottak. Következő kötések történtek. K

e

Déli zárlat.

Őszi buza . . . 12-24—12-27—12-17-12-23 12-23—24 Tavaszi buza . . 1 07—12-14-12-07 12-07—09 Őszi rozs . . . -• -8-58-60 Tavaszi buza . . •— 8-91—92 Őszi zab . . . . —— 5-92—94 Szept. tengeri . . 4-92—95 Okt. t e n g e r i . . . üj tengeri . . . 5*67—5*64-5*70— Aug.-szept repcze.

lett értendők. Szárazmoslék. Teljesen üzlettelen. Névleg 5-25 frton-jegyeztetik 100 küónkint zsák nélkül.

5.

Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása). Lóhere. Daczára annak, hogy az időjárás a cséplésnek e héten is kedvezett,, mégis csak egyes . kész tételek lettek kinálva. Míg gazdáink a jelenlegi árakat alacsonyaknak tartják, addig Amerika a hét folyamán napról-napra lejebb ment a jegyzésékkel, ugy, hogy a „Fancy bulked és recteaned" jelű legfinomabb minőség, mely még néhány nap előtt 38—39 márkáért jegyeztetett, jelenleg 32-50 márkáért sürgősen ajánltatik. Ebből az következtethető, hogy Amerikának kitűnő termése van és babár az amerikai lóherét sok vidéken csak a legvégső esetben és ekkor is kényszerből veszik, a folytonos árcsökkenés az európai minden tájbeli termeivényekre nagyon kellemetlen nyomást gyakorol és ebben leli magyarázatát az is, hogy a külföldi vevők tartózkodók. Ilyen körülmények között csak itt-ott történtek kötések és pedig idei termés bánáti 38—40 írtjával, északmagyar és nagyszemü tiszavidéki 40—43 . írtjával fizettetett. Luczerna. Mig más években ezen időtájban meglehetős készlétek kerültek piaczra, addig ilyenek ez . ideig kimaradtak és igy igazoltnak, látszanak azon hirek, melyek egy magyarországi általános rossz termésről beszélnek. Bevárandó most az, vájjon a szeptemberi időjárásnak oly kedvező lefolyása lesz-e, hogy a harmadik kaszálás jól beérik és igy a rosszul sikerült második kaszálásért némi pótlásunk lesz.

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en g r o s ) eladott

élelmiczikkek

árairól.

Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezet tének jelentése 1897. szeptember hó 16-ról. Forgalmunk a gyümölcsüzletben folyton-emelkedik és érettebb áru érkezvén be, a vevőközönség is jobban kielégíthető. Az árakban azonban javulás alig állt be. Prima csemegeszőlő 22—30 kr, közönséges fajok 15—20 kr kgkint. Dinnye készleteink lassan fogynak, bár tetemes árengedményeket tettünk. Tojás'kezdi veszíteni magas árát, jó minőségű áru és thea-tojás folyton keresett. Zöldségfélék közül paradicsom képezi a legkeresettebb czikket, kg.-ként 6 krral jegyezzük. Vad simán helyezhető el; a hűvösebb időjárás távolabb vidékekről is lehetővé teszi a beküldést. Szarvas egészben 35 kr kg.-ként, nyul párja' 1'20—1-60 kr., fogoly páronként 80 krtól 1 írtig.

(A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1897. szept.. 15-én. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 52—57, II. oszt. 48—54, III. oszt. 45—49, eleje I. oszt. 48—48, II. oszt. 45—46, III. oszt. 40—44, borjúhús hátulja I. oszt. 68—76, II. oszt. 62—66, eleje I. oszt. 62—66, II. oszt. 60—60, birkahús hátulja I. oszt. 42—42, II. oszt. Szeszüzlet. 40—40, eleje I. oszt. 38—38, II. oszt. 36—36, bárány Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő kifejtve 1 db •—.—-—, bőrben •—•—•—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 56 0—56, vidéki , szatudósítása.) lonna nélkül elsőrendű 58—60,. vidéki , sertésA szeszüzletben a héten valamivel nyugodtabb hús pörkölt , sertéshús szerb szalonnával hangulat uralkodott és a szeszárak inkább csekélylyel , szalonna öélkül . sertéshús füstölt magyar olcsóbban záródnak és főleg vidéki gyárak finomított 60—64, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. szeszt olcsóbbap ajánlanak. 72—72, füstölt belf. csonttal , csont nélkül 0 90 Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers-—0-90, sonka füstölt külf. csont nélkül 0*85,-0*85, szesz 18—18.25 frton volt kinálva azonnali szállításra, szalonna sózott 1 q 54-0—56, füstölt 58-0—60 0, sertésmig ellenben későbbi szállításra sokkal olcsóbbak az zsír hordóval 59-5—59-5, hordó nélkül 57-5—57-5, kolbász árak. nyers 1 kg. , füstölt 60—60, szalámi belföldi 150 A budapesti piaczon jó vételkedv mellett finomí- —170, külföldi , malacz szopós élő 1 db — , tott szesz 56—56.50 frton, élésztőszesz 55—55*50 frton, tisztított . nyersszesz adózva 55 frton, adózatlan (exkontingens) Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 0'70—120 eczetgyárosoknak 13-75—14 frton, denaturált szesz csirke 0-40—1-30, kappan hízott —• •—, sovány 0"90 18-50 frton'kelt el nagyban, kicsinyben az árak 25 —1-40, récze hízott 1-40—2-40, sovány 0-80—1-40, lud krral drágábbak. hízott 3-50—6-50, sovány 1*60—3-20, .pulyka hízott 0*— A kontingens nyersszesz ára Budapeiten 1875— —o-—, sovány 2" 3 50. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt 19-— frt. i , 1 kg. 00-—, csirke 1 db 0-30—0-60, 1 kg. Bécsi jegyzés 19-80—20-— frt kontingens nyers, kappan hízott 1 db 0-60—1-20, 1 kg. —• •—, réczé hizott 1 db 0-90—1-50, 1 kg. , félkövér . Prágai jegyzés 53-88—54*— frt adózott burgo1 db 0-40—0-90, lud hizott 1 db 2-50—3, 1 kg. 0'nyaszeszért. 0-—, félkövér 1 db 1-20-2-—, 1 kg. —, pulyka hizott 1 db 1-80—2-—, 1 kg. , félkövér 1 db 1'20—1-20, Trieszti jegyzés 99*25 frt hektoliterenként 1 kg. , ludmáj 1 db 30—1-—, 1 kg. 11-40, 90°/o magyar kiviteli szeszért. ludzsir 1 kg. 70—0-80, idei liba 1 db —•—•—. Lembergi jegyzés 1515'25 frt kont. finom. szeszért. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0*40—1*20, csuka 0*— Prágai jegyzés 5151-25 adózott burgonya—0-—, ponty (dunai) 0'35—0'80, süllő —• •—, kecsege —•——, márna 00'—, czompó 0'50—0'60, A kivitel e héten több tétel finomított szeszt angolna , apró kevert 0-20—0-25, lazacz ——, vásárolt. pisztráng —• •—. Vidéki szeszgyárak változatlanul szilárdan jegyezTej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, nek. Arad, Győr, Temesvár 25 krral olcsóbban. lefölözött 0-05—0-07, tejszín 0-20—0-20, tejföl 0-28—0-35, Budapesti zárlatárak e héten-. Finomított szesz tehénvaj (tea) 1 kg. 0-90—1-10,1. rendű 0-75—0-85, II. r. 56. 56.50 frt, élesztőszesz 55-25—55-50 frt, nyers0-.60—75-—, olvasztott — 0 ' . — , Margarin I. rendű szesz adózva 55. 55'25 frt, nyersszesz adózatlan 0-—, II. rendű 00'—, tehéntúró 0'0&— 0;14, juh13.75—14.— frt, denaturált szesz 18-25—18.50 frt. turó , liptói 00-—Juhsajt 0 ' — , emmenKontingens nyersszesz —. —.—. thali sajt 0-80—1-00, groji sajt 0-68—0-72.

75. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. Liszt és kenyérnemii. Fehér kenyér 1 kg. frt 0-18—0-18, barna kenyér 0-15—0-15, rozskenyér O'IO —0-10. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —••—, 1 —•—, 2 ——, 3 — , 4 —•—, 5 —•—. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—10 stoke1 raui 27—27, borsó héjas magyar 7-5—14—, koptatot magyar , külföldi 13—22, bab fehér apró 7—10, nagy 6—10, szines 8—13. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 27-——31-0, D. oszt. (1440 db.) 25—28-—, meszes , orosz tojás 100 db. , tea tojás 2*80—3-—, törött tojás —-0. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 3'50—8-—, 1 q —•—•—, Petrezselem 100 kötés 3*60—8"—, 1 q 0 0—0*0, zeller 100 drb 0-60—1 00, karalábé 0*5—0-7 vöröshagyma 100 köt. 2-00—5-—, 1 q 3-0—5-50, foghagyma 100 köt. 12—15, 1 q 10-0—12-0, vörősrépa 100 drb 0'30—0'80, fehérrépa —, fejeskáposzta 4-0—7-0, kelkáposzta 100 db 1-00—1-2, vörös káposzta 5-0—6"—, fejessaláta 0-80— 1-40, kötött saláta 0—, burgonya, rózsa 1 q 180 2-20, sárga 2'60—3"20, külföldi —•—•—, fekete retek 100 drb 0-30—1-50. uborka nagy salátának 100 db 0'40—0'80, savanyítani való 100 db 0-50—0'60, savanyitott 0-7—0-8, zöld paprika 008—0-30, iök főző 2*0—5, zöldbab 0-07— 0'08, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. , fejtett 1 lit. , tengeri 100 cső 0'60—0'70 karfiol 100 db , paradicsom 1 kg. 0 02—0-06, spárga —• •—, torma 100 db 12—14. közönséges iörte 8—10, szilva magvaváló 4"5—7, vörös 0 0, aszalt — , cseresnye faj , közönséges , meggy faj, közönséges. , ringló 20—35, baraczk kajszin , őszi 16—32, dinnye görög nagy 100 drb 7-5—12, kicsi >3—6, sárga faj 2' 8*00, 1 kg. közönséges —, szőlő 1 kg. 0.12—0.16, csemege 20—30, dió (faj papirhéju) 0*8—l-l, közönséges , mogyoró 26—56, gesztenye magyar , olasz , narancs messinai 100 drb 4' 4'—, pugliai —•—•—, mandarin 00-—, czitrom 0-80—1 50, füge, hordós 1 q — koszorús 18 20, datolya , Mazsolaszőlő 40—58, egres 1 lit. 0—0 kr, eper 1 kg 0-—. Fűszerek és italok. Paprika i. rendű 1 q. frt 35—52, II. rendű 18—30, csöves —, (szárított) . köménymag , bor.-ókamag . mák 1 q. frt 18—20, méz csurgatott 0-0-—, sejtekben 1 kg. 00-—, szappan szin , közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0:55—0'85, házi pálinka palaczkban 0O'OO, ásványvíz palaczkban

3

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18. 1 Szabadkai kir.a tkvi hatörvényszék tóság Sz.-fehérvári a tkvi.hakir. tvszék tóság a tkvi hatóság U.-szőllősi kir. járásbíróság tóság1 h a a . N.-szőllöísi kir. tkvi hajárásbíróság tóság a tkvi haDebreczeni tóság kir. tvszék a tkvi hatóság

elsőrendű hizott tehén, 648 db középminőségü tehén, 198. db alárendelt minőségű tehén.. A mai vágómarhavásárra 146 dbbal többet hajtottak fel, mint mult héten., A vásár igen lanyha hangulat mellett nyert lebonyoíodást. Az árak 1—2 frttal csökkentek. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 26 33-75, kivételesen 34- •"—, hizott magyar ökör középminőségü 24'50—26'—, alárendelt minőségű magyar ökör 2024-—, jobb minőségű magyar és tarka tehén' 19—3,0-—, kivételesen tarka

—, szerbiai ökör jobb minőségű 2630-—, kivé* telesen 30-—, szerbiai ökör középminőségü 19—25'—, szerbiai ökör alárendelt minőségű 19—25, szerbiai bika 2330-—, kivételesen —•—, szerbiai bivaly 15-50— 18'25 frtig métermázsánkint. élősúlyban. Kassai kir. törvényszék Budapesti lóvásár. Budapest, 1897. szept. 16-án3. Nyitrai kir. a tkvi ha(A budapesti vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" törvényszék tóság részére). A vásár közepes forgalmú volt. a tkvi haFelhajtatott összesen 618 db. Eladatott 340 db. törvényszék tóság Jobb minőségű lovakból hátas 6 db, eladatott 2 db 120—200 frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 15 db, eladatott 6 db 160—250 frtért, nehezebb kocsiló Szerkesztői üzenetek. (hintós) 25 db, eladatott 10 db 100—240 frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti fáj) 45 db, eladatott 18 db 45 — L. S. urnák Mohora. Mi az árpadijazásokra vo— 150 frtért, ponny 0 db, eladatott 0 db frtért; értesítést hivatalos jetentések nyomán közölközép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló natkozó bizonyos tehát, hogy a szóban levő uradalom neve stb.) 80 db, eladatott 32 db 45—87 frtért, könnyebb tük. ott is előfordult. Az érem elmaradásának oka miatt félék (parasztló stb.) 200 db, eladatott 90 db 26-60 tessék kérdést intézni dr. Rodiczky Jenő úrhoz .(Budafrtért; alárendelt minőségű lovakból 247 db, eladatott pest, földmivelésügyi minisztérium). 182 db 7-20 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 48 db, Gazdák és azok alkalmazói. Örülünk, ha a gyaaz állatkert és kutyák részére vásároltatott 9 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos be- korlati gazdák a „Köztelek" hasábjain felvetett egyes tegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt közgazdasági kérdésekhez is hozzá szólanak s ilyen felszólalásoknak még akkor is helyt adunk, ha azok a gyepmesterhez küldetett — db. nézetünkkel nem egyeznek. Névtelenül beküldött felKőbányai sertésvásár. 1897. szept. 17. {Első szólalásoknak azonban nem adunk helyt annál kevésbé akkor, magyar serteshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a ha ezek — mint az Ön közleménye is — pole„Köztelek' részére.) Az üzlet szilárd, volt. Heti átlag- mikus természetűek. Nem látunk elfogadható okot arra árak : Magyar válogatott 320—330 kg. nehéz 55-50—56, nézve, hogy valaki közérdekű ügyekben nyilvánított meggyőződését név nélkül jelentesse meg. A felelősség 280—300 kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli elvének az újságírói gyakorlatban legelső s elengedhetkr, vidéki sertés könnyű — krajezár. Szerb 54—57.— kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet-. len követelménye, hogy aki valamit .ír, azért nevével sulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleseg- nyíltan helyt is álljon. E követelmény betartása nélkül árak: Tengeri ó 5-20—-— frt, árpa 7*00 frt Kőbányán bármely szerkesztőség kezdhetne polémiát, sohasem átvéve. Helyi állomány: szept. 10. marad 29473 drb. látott alakokkal, saját dicsőségére. A1 szerkesztőségnek Felhajtás: Belföldről 215 drb, Szerbiából 1855 darab, tehát már saját igazolására is mindig ismernie kell a Romániából — drb, egyéb államokból darab. forrást, amelyet kivanatra elhallgathat ugyan, de ameÖsszesen 2070 db. F ő ö s s z e g 31543 db. Állomány lvet viszont fel is tud mutatni, ha erre szükség van. Névtelenül beküldött czikkét nem használjuk.

Budapesti takarmány vásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1897. szept. 17. A székesfőv. v-'iárigazqatóiág jelentése a „ Köztelek* részére). Felhozaíott a szokott környékére 934 drb, Bécsbe 38 drb, Csehországba, községekből 125 szekér réti széna, 105 szekér muhar, Morvaország és Sziléziába 934 drb, Ausztriába — db,. 32 zsupszalma, 1 szekér alomszalma, — székéi takar- Német birodalomba drb, egyéb országokba — db. mányszalma, — szekér tengeriszár 4 szekér egyéb A szappangyárakban feldolgoztatott: a szállásokban eltakarmány (lóhere, luczerna, zabosbükkőny. kCles sU>.) hullott 4, vasúti kocsikból kirakott hulla 14, borsókásnak 700 zsák szecska. A forgalom élénk. Avak (,-knt a találtatott 10, összesen 28 drb. Összes elhajtás 2801 következők: réti széna 200—280 muhar u| 190—250, darab. Maradt állomány 28742 drb. A részvény-szállázsupszalma 150—160, alomszalma 140—150, egyéb sokban 5605 drb van elhelyezve. Az egészségi és trantakarmány , lóhere , tak;irmány- zitószállásokban maradt 4120 drb. Felhajtás: .Szerbiászalma , tengeriszár , luczerna , ból 1855 drb, Romániából — drb, összesen 5975 drb. , sarjú-180—220, szalmaszecska, 200—220, széna Elhajtás: 1655 drb, maradt állomány 4320 drb és , uj zabosbükköny —. Összes pedig 4320 drb szerb és — db román. Áz egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 897 drb a fogyasztás alól kikocsiszám 273, suly 233750 kg. vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott.

Az Orsz. ni agy. grazd. egyesület tulajdona. Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Bessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, Galgócz) Károly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. ~ Társszerkesztő: Buday Barnabás.

Budi iicsti szurómarliavásar. Szept. hó 16-án \E!ső rangú hazai gyártmány. | Állatvásárok. A székes/i tá;r(si közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1897 szeptember hó 16-án. (A budapesti közvágóhíd és marha- Felhajtatott: 314 drb belföldi, db. galicziai, vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" ? észére.) Felhajdrb tiroli. 214 db növendék élő borjú, 0 db élő tátott: 3Í3 db, úgymint: jármos ökör elsőminőségü 50 bárány; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb db, közép 223 db, alárendelt — dtc. Fejőstehén: fehér tiroli, drb bécsi, —drb növendék borjú, — drb — drb, tarka — drb, tenyészbika —drb, tarka ökör 2, ölött- bárány, — drb élő kecske. db, tinó 38 db, jármosbivaly — db, hizlalni való fehér A vásár hangulata élénk volt. ökör — db,tarka — db. Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 2130 A gazdasági marhavásár, sok kisebb eladás kő*' vetkezieben élénk hangulat mellett folyt le. A tarka frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 36—47 frtig, kivételesen 50 frtig súlyra, növendék borjú 13—42 frtig, tinók igen jó árak mellett adattak el. Az egyes vevők közül említhetők: Pöfly Antal Bálványos 43 db, Le^ kivételesen — frtig dbonkint, 19—2f— frtig súlyra. i, kiv. —, tiroli — frtig, galiderer A. Malaczka 20 db jármos ökör és 38 db tarka Ölött borjú : belföldi frtig, növendék borjú frtig dbkint, tinó 1 éves, Kobek N. Bátorkeszi 40 db, Kaposvári cziai — ölött bárány —•—:— frtig, bécsi — frtig súlyra. Élö uradalom 26 db jármos ökör. -•— frtig, kivételesen 0— írtig páronkint. Következő árak jegyeztettek: Elsőrendű jármos bárány —• . ökör 320—360, középminőségü jármos ökör 260—280,. Élő kecske — f r t i g páronkint. Hizlalt ürü —— alárendelt minőségű jármos ökör , hizlalni Magyarország legnagyobb és egyedüli való , jármosbivaly forintig páronkint. g a z d a s á g i g é p g y á r a , |j Ingatlanok árverései (20000 írt becsértéken jobb minőségű jármos ökör —•— mm.-kint é. s., mely a gazdálkodáshoz szükséges tarka tinó 1 éves — 2 6 — frtig. Fejőstehenekért és felfii.) pedig: Fehérszőrű magyar tehén — , tarka kevert SÜT ö s s z e s (Kivonat a hivatalos lapból.) származású' tehén. . ——1 , bonyhádi tehén. —7— frtig, bika frtig páronkint. gazdasági gépeket gyártja. 238863 Szept. 18 Szigetvári kir. a tkvi, ha- hg. Odesjárásbíróság tóság calchi Gyula Budapesti vágómarhavásár. 1897. szeptember hó Szept. 22 Verseczi kir. a tkvi ha- De Pottere , 30244 Rendelések megtétele előtt kérjük minden lg-1 Anna kir. jbiróság tóság szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk I nagy vágómarha, nevezetesen: 930 db magyar és tarka fordulni. ' 98338 ökör, 527 db magyar és tarka tehén, 2358 db szerbiai Szept. 24 Budapesti kir. a tkvi ha- Abeles Jakab törvényszék tógág ökör, 67 db boszniai ökör, 394 db szerbiai tehén, 178 db Részletes árjegyzékkel bika és 250 db bivaly. 40422 Szept: 24 Lugosi. kir. a tkvi ha- Pausz s szakszerű felvilágosítással díjmentesen s; Minőség szerint: 12 db elsőrendű : hízott bika, törvényszék tóság Gizella 102 db középminőségü bika és 14 db alárendelt min. a tkyi, ha-Suly Erzsébet 35100 bika, 403 db elsőrendű hizott ökör, 2904 db közép- Szept. 29 Veszprémi BSzecskavágélJ és társai kir. tvszék tóság minőségü ökör és 48 db alárendelt min. ökör; 75 db

I

rá

, W

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18.

1304

A

„ H U W G A f S I A "

MŰTRÁGYA, KÉNSAV és VEGYI IPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG aj&nl:

SUPERFOSZFATQT,

CHiLiSALÉTRGMQT és minden más niűtrágyaféléket, leg:jutányosabb áron és elismert ki&ünő minííségrben.

BUDAPEST, V . V á c z i - k ö r u t 21. szám. Herényi Gotthard Sándor

75. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, BUDAPESTEN,

V8I9., J ó z s e f - f c ő r u t 8 .

Elnök : T E L E K I 6 é i > gróf. Alelnök: c s A v o s s y Béla. Igazgatósági tagolt: ANUBÍSSY «ÉZA gróf, BCJANOV1CS SÁNDOB, DESSEWFFY ABISTID, PíflHV TAMÁS, PÜSPÖKI EMII, BUBINEK 6YUIA, SZENTKIRÁLYI KÁWlÁiV, SZILASST ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, TELSKI SÁNDOB ftréf. Vezérigazgató: SZŐWYI Zsigmond. A z Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetk e z e t a gazdaközőnség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az

épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.

g A takarmányt és szalmáseleséget 5 tűzkár ellen a szövetkezet

Rovara Frigyes müvét érdeklődőknek ingyen és bérmentve küldjük meg.

«aesLtwss

tetemesen o l c s ó b b a n

biztosttja, mint a hazánkban müködö bármely más biztosító intézet. SSST" Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bí 8. sz.) é:

A zaiaftaai kén&ovand Ipar r. I.

Sorvetőgépeketi

kénsav- és Miitrágja- gyára

a legújabb és legjobban bevált szerkezetben. és többvasu ekéket pánczélaczél-kormánylemeegyetemeszekkel, boronákat, hengereltet, konkolyotokat, gabonatisstitő-rostákat és teljes takarmánykamva-berendezéseket, nagy választékban és jutányos árakon szállítanak

MŰTRÁQYálT

Umrath és Társa mezőgazdasági gépgyárosok

a t. cz. gasdaUözSnség b.

figyelmébe.

Árajánlatokkal készséggel szolgál a

Központi iroda, Budapest, IY., Bécsi-utcza 5.

BUDAPESTEN,

V . k e r . , V á c s i - k ö r u t SO. s s á m . Árjegyzékkel é s költségvetéssel kívánatra ingyen é s bérmentve szolgálunk. U . i. B o r s a j t ó k (System Mabille) és s z ő l ő z u z ó k kitűnő kivitelben és mindenféle nagyságban.

i m p o r t á l t ,

most

EGEBESI

MÖTRAGYA-GYÁR HMMEB

J.

BUDAPEST, 7 . kerület, Dorottya-utcza 9-dik szám.

megérkezett

í PoSend ctiina

t e n y é s z s e r t ó s e k

p e d i g r é e v e l ,

PICK OSWALD VIII., Külső Kerepesi-út 1. sz.

15.

SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897, SZÉPTEMEER MG 18.

i

teljeaen berendezve: ízecskavágok, répavágik ét zúzok, kukoricza-morztolók.

Főraktára:

.

Darálói-- ésá őrlő-malmok

qí, S H U T T v

Budapest,

Kimerítő képes árjegyzékek és tervrajzok kívá-

VI. k e r ü l e t , v á c z i - k ö r u t 63. s z á m .

Knuth

13Ó5

natra ingyen és bérmentve.

Károly

m é r n ö k és gyáros. GYÁR ÉS IRODA: BUDAPEST, VII. ber., <Saray-utcza 6—8. szám, Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, iégszssz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizeröművi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czólzó készülékek létesítését, városok, indór házak, nagyobb épületek és gyárak szamára. Tervek, költségvetések, jövedelmi eiőirányzatok gyorsan készíttetnek. Legjobb minőségű kőagyag-osövek raktáron.

Szabadalmazott tiz é v i g is e l t a r t ó

Legjobb és erős

burgonya-kiemelögépek,

kévekötelek 4V» m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I frt 60 kr 1000 drbot 7 frtért Ugyanily

portiókötelek 6 m/m; vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemiieket ajánl legjutányosabb árakon

Bellán Mátyás, Bács-Cséb.

3033

SCHOLTZ 0. A. gyárában MATHEÓCZON.

10,000

dapab

2 éves, legnemesebb fajtájú keserű mandulára ojtott, őszszel ültetendő bármely talajban termő t törpe őszi baraczk fából eladó, és pedig: Nagy Mignoné hatíve, „ „ tartive, Bell Beance, augusztus hóban érő, Admirable jounes, Brugnon Stanvick, „ Orange, szeptemberben érő dbja 50 kr. Nagyobb megrendelés esetén (50 db.; drbja 35 kr. Kapható a Sturmféte villában, Budafokon. Ugyanott kapható néhány ezer venyige és Passatutti, vörös nemes szőlőtőke.

BÁRÁNYÁT L,

LNAR0K

turfatermények és szabadalmazott önműködő turfahintó'-closetek,

LAPJA

BLATT DER MÜLLER JOURNAL DES MEUNIERS

valamint

árnytaétliereMezési ü

l

és

felszerelési tárgyat Tállalata

A A I L L E R S - R EV I E W

BUDAPEST

JÓZSEF-KÖRŰT 33.SZ.

V

—- Megjelenik minden hó : : 15-én és utolsó napján ipari, kereskedelmi, teknikai és közgazdasági szaklap, melyet csakis szakemberek (malomtuiajdonosok, molnárok, fő molnárok, malomépitők, mérnökök, malomigazgatók, mezőgazdák, lisztkereskedők stb.) irnak. A malomtizem minden ágáról szakképzett rovatvezetők ingyen adnak útbaigazítást.

H M

Tudósitások a világpiaczokról és az ország minden vidékéről. 4Rajzai, őrlési diagrammjai egyedüliek a világon. W

M u t a t v á n y s z á m o k

i n g y e n .

"^MB

BUDAPEST, II., Iiánczhid-utcza

Árjegyzékek kívánatra bérmentesen . küldetnek. |

6

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18.

A vetési idényre, ajánlom § £ 9 C l í

W

l ^ a l í S o l í legújabb rendszerit

75. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Mndeanemfi

S O R B A V E T Ö G É P E I T

teimszorehet

és l e g j o b b minőségű

(IV-ik osztály), melyek ugy | g a z d a s á g i k & t é l n e m f i e k e t , : vannak szerkesztve, hogy azokkal sík vagy dombos talajon minden magié lét tetszésszerinti mennyiségben tökéletes egyen5 kötélgy&ri e z é g Budapest. H letesen lehet elvetni, anélQ Rpktár és iroda: K Á B O L T - K Ö B U T V . S Z Á M . 5 kül, hogy a vetőszekrényt H Gyártelep :Ha]tsár-6«t TS07. s z . h beigazítani, merítő vagy fon Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos fntószőnyegek, ű gaskerekeket cserélni feel3 lábtörlők, ruhaszárító Kö- < ___ lene. Sack Rudolf valatelek. h I g l g j ^ mennyi sorbavetőgépei feBÉsgí" lette könnyen járnak, nagyon szilárdan vannak ké. igen tartósak és kívánatra elökormánynyal is kaphatók. kézitáskák stb, továbbá gaz- d Mindennemű Sack eke, borona, ssórvavetögép és tala.jmivelési eszdasági c i i k k c k u. m.: istráng, H köz dus'választékban van raktáromon és eredeti minőségben az itt K ö t ő f é k , rndaló gabona- h látható törvényes védjegygyei||Xpl csak nálam szerezhető be. zsákok, vízhatlan ponyvák, Ű Legújabb árjegyzékem éppen mostBvCIjelent meg és kívánatra Iesziveitató és tűzi vedrek, kender- g sebben szolgálok azzal ingyen és bér- L a ^ ! mentve. tömlők, hevederek., kender, rj kócz stb. a lfcgjutányosabb eredeti ű gyári árakon. Ml ViiéM megreMeléseS Boitosan esztözöltetnei. g Sack Rudolf m a g y a r o r s z á g i kizárólagos képviselője, Képes árjegyzék kívánatra bérmentesen Q B U D A P E S T , V., V á c z i - k ő r u t 52. s z . _ Í

,

BLEIER

és W E I S Z ,

Iialhálók,

P R O F F E R

Yetörozs-eladás.

Eredeti Schlanstádti utánt érmés, Magyarországon igen bevált,

Ö K Ö R L Á N C Z O K A forrasztott lánczokhoz képest kétszer oly nagy ellenállás a töréssel szemben.

Erős, könnyű

és olcsóbb

i i e c t o l E t e p e n k é n t

7 forint. Domaine R a d i m

5;

minden egyéb láncánál. J W Bizonyítványok és á r j e g y z é k e d ingyen.

bei

és

O O E F P I N O E R

m

Aczélmü, Weissenfels Felsö-Krajnában. Kapható minden nagyobb

Csomagolás ingyen. STRAUSS I.A.IOS varrőgépszétküldéai " "

vaskereskedésben.

Troppiiu.

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

Budapesti képviselet: HOFFMANN S. VI., Lendvay-utcza 25.

A sertés javitásaés hizlalása H H g a zdák és hizlalók használatára, m Irta K . R u f f y Pál. Ára portómentes küldéssel I forint 10 k r a j e z á r . STAHEL és

fflYATTYUK

MERLEGEK:

^ ^

minden neme, neme. házi, házi. nyilvános, nvilvános. mezőgazdamezőeazdasági és iparczélokra. BO WER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve.

^

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

E

P

O

(JARVENS, WÍeil, £

A

J

A

T

,

u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repezeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.

Kocsikenöcsöt,

Petroleumot

zsákokat,takaró- és szekrényponyvákat, kátrányrestékeket, f c d é l l a k « t .

K

R

A

minden gabona tisztítására. 5 kiló nyerstermény beküldése mellett speciális

trieurt

""

késsitiink. Lekopott trieurköpenyt gyorsan és olcsón ujjal felcserélűnk. Kívánatra képes árjegyzékkel szolgálunk bérmentve. Jutalék mellett szolid elárusítók megbizást nyerhetnek. 4089

1 ScliwarzenberRstrasse 6.

L

M

E

R

LENNER jKatona József-utca 8. Ajánljuk

leeuiabb iavitott rendszerű tizedes, száz dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barcmtnórlegck. Commahdit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.

1806

G

#

S A M U ,

Amerikai szabadalmazott forrasztás nélküli

5

„

Szalonnát F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz tarbololeutnot, keserűsót csudasót stb.

MŰTRÁGYÁT.

Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés méllett" vásárolok : gazdasági és erdei vetőmagvakat, rnely czélra mintázott ajánlatot kérek.

L I P Ó T ,

Luczernát, lóherét, fiimagvakat,

minden czélra és minden egyéb gazdasági czikket és Vetőmagot a legjutányosabb áron és garantált jó minőségben. Olasz szaponáriát tiszta vastag gyökerekből őrölve.

V. ker., Siirgönyczim : „CERES" Budapest. Á r j e g y z é k k e l és részletes külön a j á n l a t o k k a l kívánatra

BUDAPESTEN, Akadémla-utcza

ÍO.

75. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18.

1307

Hofherr és Schrantz Budapest, V á c z i - k ö p u t

S 7 .

s z á m .

s A

4-

JB

rs (fí

b

E-SS

ssl ^'S.íll*"' PICBLER

l ó h e r e d ö r i s ö l ő - g é p i i k e t KA

TONAI-FŐÁLLA

TOR

' J t e t t ^ J g B r t S í

II Árjegyzékek b é r m e n t v e »

VOS

G R á E P E L

ÁLLATGYÓGYSZEREI.

szabadalm.

ingyen.

M i S Ó

lóhere - toliászoló

készüléke

Vnrarlhprni nrrhliriit-nor megakadályozza és gyógyítja az orrhurutot, y o r d r i u e r y i u i n i u t u i [IJÍ ( g é g e s o r v a d á s t i e g y s z e r U katharrust), férgeket minden gége és mirigybántalmat, 1 doboz 60 krajczár.

Kólika és felfúvódás elleni balzsam

gyorsan és biztosan hat, 1 kis palaczkkal 1 frt 20 kr. Hluaev+ó C79rtnan mindennemű küteg és külső baj ellen, nélkül UlVdtiZlü S Z a ^ t U I , h e t e t l e n állatorvosok és lótulajdonosoknak, 1 , 1 frt 20 kr.

Amerikai farmer-fluid

1 ü^eggével

Seb-balzsam

1

Nagybani eladás t n i l f i g E r t l vegyész és drogistánál liornísirn Vorarlberg Oesterreich. Raktár: BUDAPESTEN, Török József gyógyszertárában, VI., Király-utcza 12. szám.

minden cséplőgéphez alkalmazható, 25 százalékkal nagyobb munkaképesség, mint bármely más készüléknél. Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban

GRÁEPEL HUGÓ gépgyárosná! Budapesten, V . . K ü l s ő v ú c z i - u t 4 6 . sas.

Báró

Temesvári vásár-hirdetés.

GLAÜBITZ

ALFÖNS

gazdasága és méhészétéből mérsékelt áron kaphatók: É L Ő M É H R A J O K , M É H H A P T Á R A K , saját készítmény tetszés szerinti méretben. Ra j s z á l ' litó-ládák, niülép. A méhészethez szűk séges gépelt és eszközök. Fajtenyészetünkből : normandiai óriás nyulak, diszgalamhok, fajbaromfiaís, tojások és gyümölcskosarak. Megrendeléseket elfogad és árjegyzékei küld kívánatra bérmentve Ibr. Glaubitz A l f o n s gazdasági, méhészeti kiviteli telep elárusitása 4381 Budapest, Oaray-tér 11.

Az idei temesvári Szent-Mihály

országos vásár

Hirdetmény.

f. é v i s z e p t e m b e r lió 2 3 - t ó l b e z á r ó l a g szeptember 27-ig fog megtartatni. Ezen vásárral a délmagyarországi (azelőtt bánáti) l ó v á s á r

van

eg-ybelíötve.

Temesvárott, 1897. évi augusztus 18-án.

A városi főkapitányságtól. Bandi Rezső főkapitány. A legközelebbi országos vásár 1897. évi deezember hó 16-tól bezárólag deezember hó 20-ig fog megtartatni.

Újonnan javított marha-méröszalag (Matieviő cs. és kir. pénzügyi tanácsos szabadalma). Az élősúly megállapításához

Pótolja

a

s z a r v a s m a r h á k és s e r t é s e k n é l . m a p h a m é H e g e t .

Mint a mellékelt rajz mutatja, csupán csak egynéhány méretet kell alkalmazni, hogv az állat élősúlya megállapítható légyen. — Tabellákba nem szükséges a betekintés, mivel minden szükséges adat rajta van a szalagon. Ára darabonként sárgaréz tokban 2 frt 70 kr., bőrtokban, simán elhelyezett forgattyuval 3 frt 55 kr., franko valamennyi m. kir. postaállomásra utánvét vagy az összeg előzetes beküldése ellenében. '3978 BÁLIKTH SÁSBOR, Wien, 3/3, Salesianergasse 8/1.

" ^ M

8 KÖZTELEK,

1897. SZEPTEMBER HO 18.

75. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M .

mmmmiiimmmmmvLmmm Elméleti s gyakorlati képzettséggel biró 35—40 éves oly

G A N Z é s T A R S A vasöntöde és gépgyár részv.-társ. Budapesten

i t O T t n s i f ,

készit: A ) gépeket és építési munkákat, teljes malomberendezéseket , vasúti kocsikat és vasúti felszereléseket, transmissiókat. Specziálitásai;

ki eddig valamely n a g y o b b a l f ö l d i u r a d a l o m b a n működött, 200 holdas délmagyarországi gazdaság

önálló

kezelésére

f. é. október 1-én kezdődő működésre

KERESTETIK\

B ) Kéregöntvény vasúti kerekek, váltók, zúzómüvek, hengerek- és ágyúgolyókhoz. Hengerszékek kéregöntetü hengerekkel mind a magas malmászathoz, mind pedig a parasztra őrléshez s egész malomberendezések. Facsiszoláshoz, papir- és celluloza-gyártáshoz való gépek. Vizkereket nagy sikerrel pótló turbinák. Villamos világítás nagy távolságra is a motortól. Zsilipek, csővezetékek, frictiós kancsolások, rotatiós dynamométerek. Aczélöntés. 81* sz.

A német és román nyelvet -birók előnyben részesülnek. Bizonyítvány-másolatokkal és -lehetőleg fényképpel felszerelt ajánlatok „ A O C " jelige alatt , e lap kiadóhivatalához czimzendő.

jos-utcza 16. sz,

Hirdetmény. vasút alvincz^rdély-szerda

\z álMljengÉsztégnél ég gazdaságban gzükgégeít! ggóggárúÉ

zemély és podgyászforgalo

egy s A magy. kir. államvasutak igargatósága. mmMABMAMhSmMMMMMAMMMMMMMM

Az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület által ÍOOO f r t p á l y a d í j j a l —-•••-

g - a z d a s á g ' i alapjan

-

Detsinyi Károly ^ X i g y ó - ! ^ Budapest, Fördő-u. 10.

jutalmazott

Árjegyzékkel kívánatra szolgálok. — Pontos czimezést kérek.

.

és még ez év folyamán kiadandó

ereket,

különösen : gentlan és kálmosgyöKérpor, karbolsav, kehepor, kénvirág, keserüsó, marhapor, patakenőes, rézgáliez, salicylsav, salieylsavas nátron, szappangyökér, üditőnedv, vasgálicz, salétromsav, kénsav, sósav, bőrsav, csersav, borkősav, .kén-aether, szalmiákszesz, kreolin, vaselin, Kötszereit stb. jutányos árak és pontos kiszolgáltatás mellett ajánl:

—

k ö n y v v i t e l t ő l ! összeállított

~ gazdasági

£óárverési * hirdetmény.

6. Állati terményei 7. Póttakarmány ftcséptós^^egyzék ^

A m a g y . kir. állami ménesekből kisorolt anyakanczák, számfeletti fiatal kanczák, é s a méntelepek állományából kisorolt heréltek

ztóri^ főkönyv kiadási, kin

árverése

1. Vetési előirányzat 2. Takarmányozási jegy:

folyó évi október hó 4-én

- — melyekből á l l a n d ó r a k t á r t tartunk.

és e s e t l e g folytatólag

össszeáUitoi

S u s Q l i l & a ,

a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes ny mtatványokból Jiiintaívelfc az 0. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek. Árjegyzékkel

és felvilágosítással

készséggel

k e r e p e s i - u t i h e l y i s é g e i b e n fog megtartatni. A lovak leírását é s a részletes feltételeket t a r t a l m a z ó á r v e r é s i j e g y z é k a p o s t a b é l y e g bek ü l d é s e mellett a „Tattersall" igazgatóságától kapható.

szolgálunk.

Megrendelések

Budapesten,

a „ K Ö Z T E L E K " kiatíófiivatalálioz r

f

f

f

f

f

f

f

f

f

1897. é v i a u g u s z t u s

hóban.

Földmívelésügyi m. kir. miniszter.

IX., Üllői-út 25. sz. küldendők. i f f f f t f f l

5-én

Budapesten, a .TATTEHSALL1

K t i k á i r d

^

75. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM.

Lóápverés.

E l a d ó t o k .

F o l y ó é v o k t ó b e r h ó 5., 6., 7. é s 8 - á n alulírott katonai hatóság által B u d a p e s t e n , a z Ú j é p ü l e t l a k t a n y a n a g y u d v a r á b a n körülbelül

5 0 0

d a r a b

k i s o r o l f

A mozsgói uradalom nagyobb mennyiségű

ló

fog azonnali k é s z p é n z f i z e t é s m e l l e t t á r v e r é s utján

v e t ő sulylyal

e l a d a t n i .

szt.-miklósi

" H l ® garantált

b ú z a ELADÓ

ugyanott ELADÓ

mmázsánként

gazdaságában

82 ko. hectoliter

1
nagyobb mennyiségű k

is méter mázsánként

A z árverés mindenkor reggeli V2Ó órakor veendi kezdetét. A III. rendfokozat és a vételár magassága után •lerovandó bélyegilletéket a vásárló a vásárlási összeg befizetése mellett tartozik fedezni. 4386

1309

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18.

36 (harminezhat)

é

k

ODERSZKY Mo&sg

LAJOS

urad.

intéző,

ó-Szt.-Mikló

IMF* Gyümölcs és szőlő bor készítési gépek. ~SW

Gyümölcs és szőlő

Szarvasmarha árverés, t

sajtók,

Szőlő és gyümölcs i M l ésfogyóinomolói

Teljesen felszerelt szüretelő Készfiiékek. Szőlő és gyümölcs őrlők, Aszaló készülékek gyümölcs és főzelék aszalásra, gyümölcs vágó és hámozó gépek legújabb szerkezetű szab.firimüködő„Syphonia" gyümölcs és szőlővessző permetezők, gyárlatnak és szállíttatnak jótállás' melieft a legjobb kivitelben 4184 M a y f a r t h 3*li. é s T á r s a cs. kir. ktzár. szabad, gazdasági gépgyár, vasöntöde és gőzhámor BÉCS, II. ker., Taborstrasse 76.

A m u n k á c s - s z e n t - m i k l ó s i u r a d a l o m , m u n k á c s i m a j o r j á b a n te f o l y ó é v i s z e p t e m b e r 2 7 - é n á r v e r é s u t j á n el f o g a d a t n i : te 5 2 db. számfeletti pinzgaui tehén. te 13 „ I — 3 éves s z á m f e l e t t i p i n z g a u i ü s z ő . 7 „ I — 3 éves s z á m f e l e t t i allgaui ü s z ő . 2 8 „ kiselejtezett tehén.

Az uradalmi igazgatóság, M u n k á c s o n , E

Hirdetmény.

A magyar-óvári m. kir. gazdasági akadémiánál, a debreczeni, kassai, kesztyi és kolozs-monostori magy. kir. gazdasági tanintézetnél, valamint az adai, algyógyi, csákővári, debreczeni, hódmező-vásárhelyi, jászberényi, karczagi, kecskeméti, lugosi, nagy szentmiklósi, pápai, rimaszombati, szent-imrei m. kir. állami, végre a csabai és szabadkai földmivesiskoláknál folyó évi november hő 1-én betöltendő I b Összesen

20

ösztöndíjas

gazdasági

segédi

állásra

pályázatot nyitok azon czélzaítal, hogy a mutatandó képesség és hajlam szerint a kiválóbb ösztöndijasok egyik részével a gazdasági tanintézmények tan-, illetőleg tisztviselői személyzetének létszáma egészíttessék ki, a másik része pedig a fennforgó ^szükséghez képest ugy az állami intézmények által, mint a társadalmi uton rendezendő vándortani^tások keretében nyerjen avatottságot és alkalmazást. Az ösztöndíj 500 frt, mely egy évre szól, de egy második évre meghosszabbítható, — az illető ezenkivül bútorozott szobából álló lakást nyer s ingyen fűtésben és világításban részesül. Pályázali feltételek: magyar állampolgárság, gazdasági akadémia vagy gazdasági tanintézet végzése, — feddhetlen előélet; gazdasági gyakorlat élőngt biztosit. A p á l y á z a t f o l y ó é v i n o v e m b e r h ó l - é n j á r Be; mely határidőig a kellően felszerelt kérvények azon tanintézmény igazgatóságához nyújtandók be, a melynél az illető alkalmaztatni óhajt, — a mi azonban a szolgálatra való beosztásra nézve nem lehet föltétlenül irányadó. Kelt Budapesten, 1897. évi szeptember hó 8-án.

4384

k

folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel, és nyomerö szabályozóval. A munka képesség 20% nagyobb, mint bármely más sajtónál.

liM-CEí

Pályázati

á

frtjával.

Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál:

A cs. és Jeir. 4. számú vonatosztály parancsnoksága. U t á n n y o m á s nem d i j a z t a t i k .

|ZZZZZZZ£ZZZZL~

frtjával; m

Főldmivelésügyi m. kir. miniszter.

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18.

1310

Bfrtokbérlet. J ! » I

A diőszeghi őriásbúza

m m

Veszprémmegyében két vasútállomás közelében, egyik pedig helyben, kitűnő fekvéssel, körülbelül 1650 hold (1200 •-£>]) nagyobbrészt első minőségű szántóföld, megfelelő és kitűnő állapotban lévő gazdasági épületekkel és újonnan építendő bérlőlakkal

12 évre kiadandó.

m m

Az élő és holt leltár, valamint a vetések, készpénzben váltandók meg. ' A bértartam 1898. október hó 1 -tői kezdődik. « « Bővebb felvilágosítással a tulajdonos,

BAUER

75. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.

az idén is, tehát oly évben, midőn a rozsda Magyarország búzatermését

általában nagy-

mérvben károsította és e vidéken is nagy kárt

ANTAL,

okozott, 1200 négyszögölével számított magyar holdon

IHÁSZI-PUSZTA, u. p. PÁPA szolgál.

ÍOOO kilónál nagyobb termést ered-

Közvetítők teljesen kizárva.

ményezett, mi mellett e g y hektoliter

Eladó j u h o k

és

súlya 83 kiló.

tinók.

Ezen óriási búzát a legjobb minőségben ajánlja mint vetőmagot legalább 500 kiló meg-

F e h é r m e g y é b e n F o r n a p u s z t á n (posta Csákvár) a gazdaság feloszlása folytán különböző korú és nemű, jól megmustrált mintegy m r

• " > ( ) ( ) ( >


; i i > j u h ,

vételének kikötésével

i liMirijar

n ^ i

iíí

ugyszinte mintegy 2 0 0 d a r a b levágásra is alkalmas, nagyrészt

t a r k a ,

4

é v e s

t i n ó

eladó*

Czim a kiadóhivatalban.

4353

Pozsonymegyében.

íx t e z a i

1 o

k o m o t i y o k ,

HASZONBÉRLET.

gőzcséplőgépek hajtására a f ő h e r c z c g i vasmüvelibííl. A gépek vásárlásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szives tudakozódások

Erzherzogliche

Marokrakó

Szilágy megyében Szilágy-Nagyfalu, kis részben Szilágy* Somlyó határában fekvő, egy összefüggő tagot alkotó mintegy 797 kat. hold szántóföld, 388 hat. hold rét, 258 kat, hold legelő és 28 kat. hold puszta szőlőből álló birtokomat

Cameral-Direction

in T e s c h e n in S c h l e s i e n , czimen.

4091

aratógépekre Mezőhegyesen 1897. Első állami a r a n y é r e m !

dij: nagy

1898. év április hó 1-töl kexdödöleg 12, esetleg 18 évre HASZONBÉRBE ADOM.

KUHNE E. losonban ( |

4 1 2 9

Á bírtok a Szilágy-somlyói vasútállomás közvetlen közelében, jókarban tartott országút mellett fekszik. A részletes haszonbéri feltételek alulírott tulajdonosnál Maros-Gersében, u. p. Maros-Ludas és Schmidt Ferencz intéző erdőmesternél Szász-Régenben tudhatók meg.

Magyarország legrégibb, 1856 óta fennálló gazdasági gépgyára ajánlja: meg takarító a legnépszerűbb és legkedveltebb 30°/o vetőmagot

Báró

4342

Bánffy

János.

„HUNGÁRIA" és „MOSONI DRILL" sorvetó'gépeit sik és hegyes talajra, 17SOO

példányban elterjedve.

| Magyar tőzeg- és mütrágya-ipar részv.-társ. |

Sack-féle ekéit, 2—3—4 vasú ekék. Legjobb Laacke-féle rét és szántó% ajánlja losonczi gyárából, kitűnő minőségű föld boronák. 1 Rosták, Konkolyozók, Szelelök, Wentzkyféle füllesztők; Répa- és szecskavágók stb. I Vd ! „Rapid darálók" minden nagy' ságbán. UJ! Combinált hengerek: UrJ! Burgonya választók: S feltárt faecáliák, faecál-superphosphát, UJl Czirok cséplőgépek!

y

j faecái | trágyáit

•»•

g

Különlegességi

Takarmánykamra lerendezések! FŐRAKTÁR:

Budapest,

VL,

Wáczi-kőrut

57a.

tözegphosphorsav stb. stb.

g Részletes árjegyzékkel és felvilágositással készséggel szolgál j tgw

az igazgatóság

HSI

3138 g

I Budapest, YL, Andrássy-út 30. szám, II. emelet 8. ajtó. I 3e0»o«e0aao»«0»e»oaaoooooeaaoBa0»«9«e$ft9O»»»ea*»««3

KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 18. 11

75. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. Hirdetési ir 15 szóig 30 kr., ezen fo szó S kr., feltűnő betűkkel 4 kr. Czim minden beiktatásnál 30 kr. béljegilleték:

KIS HIRDETÉSEK,

Csak oly lerelekre válaszolunk, melyekkel válaszi

szükséges lerélbélyeget vagy levelezőlapot kuldenek.

Veszek

Mikus, hágómén8 ^ (apja .^asf

ixissal, .melyről k , középkorú, jele

lílóhivatalunkba küldik, (jeligés —'-"é^nem közölhetjük),

gazdasági magvakat

íegfeiíl ő*l évéj"b étyeggef^átaríKerékgyártó, ^arágában^kíillő jártassággal ^felügyelő^vagy

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,

Gazdatiszt kerestetik egy délmagyarországi mintegy 8000 k. hold kiterjedésű birtokhoz, melynek i/a-adrf erdőgazdaságilag kezeltetik. Osak oly gazdasági akadémiát végzett gazdatiszt aján-

forintig Víztőli'íthat. "0z™89a

y igényeinek' megfele Ajánlatok „K A.» jelige a: Felsőbb í^osszab'b^IyakOT^attal és czukorréf jes jártasság loshozNagy-

Okleveles gépész keres alkalmazást i gazdaságig gépek1-É^ArfáJho^isf^zin

Gazdasági felsőbb tanintézetet végzett fiatalember gazdasági segédül

Csak mezőgazdák és i szakirodalom tarménjei, és adók hirdeti ezményes rovatban.

Gazdatiszt, nyltványokkal ellátott, izr. nőtéTszeréhJigén; tiszt jelenlegi Földi mivesgzett gazda, kiszola, 32 éves^nős egyén,

vallásúfiatalember, lát jó sikerrel 'végezte.

bármely mennyiségben a legmagasabb napi árakon. Ajánlatokat az eladó menynyiség '" " ' ' gyobb

YEGYESKL

Nemesi - S b i r t o k ,

==-

Ajánlok

öszi gazdasági épülete

Haszonbérbe adatnak: 1897. október 15-kén tartandó írásbeli és szóbeli ajánlati tárgyaláson a Baldáosy prot. alapítványhoz tartozó Jász-Nagykun-Szolnok megyé10 • öl, >8 Nagykörű község hí kiterjedésű szántóföld, rét ős legelőből stb. álló alapítványi birtokok, mindenik doiánytersági épületekkel, k de együtt is 1898. .

vetésre

szöszös bükkönyt (Vicia villosa), 4162 téli bükkönyt, őszi borsót, Szent János rozsot, biborherét stbt. mindent a legjobb minó•ségben.

:tük!eTöbbé1vennáStekiradal"

bknál sikerrel szolgáltak, ál-

Gyökeres szőló'ojtványok

Gépészkovács

Uradalomba i jeles ukle, elét c nyárt apta Keszthelyen, szakképzet égének megfelelőiig irno:

ÁLLÁST KERESŐK,

Csepel-szigeti

BÉRLET. ladó. í

ÁLLATOL

növendék ökör és üsző borjakat megvételre ajánlana! KLEIN ÉS SPITZER lís-Czelli tosMőL

Megrendelések egyezség szerint bármikorra is elfogadtatnak. Eladó poland china malacz.

Gazdatiszt, gazd. tanintézetet végzett, több évi gyakorlattal, jelenleg is Fiatal gazdatiszt, fölmondatlan állásban, 30 éves, izr., jártas a tejgazdaság, hiz- dém^^i^n'jó^ikerre/végezte alapithatná.

Megkeresései

fomban^Szives8, megkeresésbe

S. A. jelige alatt e lap kiadó-

Keresek 1898. évi október i-én átveendő circa 1000 holdas, vasút állomás és lehetőleg Budapesthez közel fekvő

nükertész, 32 éves, nős, ki a kertészet minden ágában jártas, gyakor-

I S S S r S

sabb igényeinek ^megfelelnek.

8040

^e^lSre^az'^SHf

imló 1894. iii III. tönéijezikk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.

iából (túlnyom 3S kar átengedtetik. Ajánlatok 1897. évi október hó l-ig Dr. J u l i u s P f e i f f e r ,

Andrássy-ut 4. sz.,

F i s c h e r J.

zsákgyári raktárában Budapest, Nagy-Korona-u. 18.

vízmentes Donyráí MIcsönMn,

vöröstarka

tinót

80 drb. náíamy bármikór megtekinthető. Későbbi szállításra

HENRIK IGNÁCZ birlC, Szalénak, Vasmegye.

valamint uj és egyszer használatban volt vízmentes ponyvák jutányosán kaphatók. 3768 R e p c z e p o n yvák drbonként 3 írttól feljebb.

emlősök és madarak természethü,művészi és tartós k i t ő m é s é r e . Jutányos árak. Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül küldendők be.

b é r l e t e t Czim a kiadóhivatalban. 4351 ~ vaggon k. Aján-

Teljésen 5 a tejgazdaság nag;

ben, vasút Takta-Harkány.

és tejgazdaságban, ezukorrépa és. dohánytermelésben nagy- jártassággal bir ; e minőségben már 23 év őta müFőldmivesegy helyben töltött, állást keres. Czime megtudható a ki- iskolát jó^ sikerrel végeztem,

Adolf,

praeparatoriuiaa tanszerkészitö-

íe^gaídák fo'gyas™

Igen szép, válogatott vörös(3)réves m 4109 működött,V'SálTáTt ^

V

Ő csász. és kir. Fensége József f ő h e r c i e g és Ő királyi Fensége Fülöp Szász-CoburgGothai herczeg udv szállítója

intézete B U D A P E S T , il. Donáti-u. 7. Legmagasabb és magas elismerések; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036 Gépészkovács

jövedelmet hajtő ingatlan vagyonába oly uri nőt keres házi pénzzeí bir, mely összegtől

a fekete kutyához.

tanái-

egyén, Ski magának r gazdaságból egy pár (

uradalmaktól kitűnő bizonyítványokkal, állást keres. Ozime a kiadóhivatalban. 4314

DETSINYI FRIGYES irossta,

Mauthner Ödön Dr. Lendl

yokkal és lehetőleg

önköltséges magángyakornok,

Murtein

ITörleszt. kölcsön földbirtokokra,

igmagasabb leöl- ^^

raliorsót

''köitiZÍs^fkéZ?- fcpVjf te is törlesztetik

legalább 10 i n . vételnél j telekkönyvi kivonat, kc

szállít v i d é k i állomásról

HALDEK magkereskedése . Budapest KárolyiíM 9.

I Legnagyobb Ingatlan- is \ Jelzálog-Forgalmi-intézet monarchiában, egyedüli mely hatóságok es a legte~

KÖZTELEK,

1312

1897. SZEPTEMBER HO 18.

75. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M .

Gözekéket, Gőz-utihengereket Gőz-nttmozdonyokat és

OTT 1848-ban.

cs. és kir. szab. nyereg-, szíj- és bó'röndáruk gyára BUDAPEST,

John Budapest-Kelenföld, Fowler & Co. "ESS?-a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállit

I V . ker., K o r o n a h e r c z e g - u t c z a 3. sz. Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lópokróczok, lónyiró ollók s utazó czikkekben, legjobb kivi telben jutányos árakon. — Előírásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos ti3zt urak részére legolcsóbb árakon.

a

Telefon 9 2 - 5 0 .

Képes árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.

hol is épített nj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn. Budapestről a keleti (központi) pályaudvarról és a déli vasúton Buda

FRIEDLAENDER JÓZSEF gépgyára

SCern ÍRó6ert

Budapest,

a j á n l j a az őszi idényre :

,

T

R I Ü M P H 111.S O R V E T é G É P E I T meritőkerekek, nélkül meritökanalak nélkül, beszóró csigák , vetővályuk „ D.7M., D.8M., D.10M. Sack-rendszerü

EGYETEMES ACZÉLEKÉIT,

továbbá saját gyártmányú szeoskavágólt, • ^ répayágóit, daraló- és őrlőmalmait, ugyszintén takarmányfüllesztoit. A l a p í t t a t o t t lSTO-ben. LEGJOBB BISOITVITVAlTVOK. CZIM: "

V. ker., Vácziút

26.

Dúsan felszerelt r a k t á r t tart a következő kiváló minőségű czikkekből:

ácsHengerelt rúd és idomvas,) fésnabroncsvas, - : Iapos"' sömbölyü szeglet-,''ablak-,

keret- és U-vas, gerenda stb.

Vaslemez,

mindezíféie méretben. I zetéki cső, sajtócső, kútesíí, f o r r c s ő ,

f u r ó c s ő stb.

. mindennemű felszerelési tárgyak i és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémárak légszeszvilágitáshoz stb. stb. Q'janeM WftT? különlegességek saját gyáramból, mint: marók, MZor5ttaiIIlU&, dörzsárak, csavarmetszők, fúrók, csigafúró, csőcsavarmetsző, csővágó, csősatu stb. Á r j e g y z é k e t bérmentve és ingyen. 4070

Budapest, VIII., Külső Kerepesi-ut 1. sz. a központi pályaudvar mellett. I Árjegyzék ingyen és bérmentve.

-

HIRDETÉSEK

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, Üllői-ut 25-dik szám.

B U D A P E S T , Külső váczi-ut 1443. sz. Első és egyedüli magyar speoial gépgyár. GYÁRTMÁNYOK: a z Összes m e z ő g a z d a s á g i gépek.

iparágak

Mezőgazdasági

számára

Czukorgyárak, Sörgyárak, Malátagyárak,

teljes berendezése és átalakítása.

Szeszgyárak Szaktekintély

mezőgazdasági

czukorgyárak

főzdék Szövetkezeti

alapon

több

Minden

szakbavágó

és

szesz-

terén. mint

ezukorgyárat

100

mezőgazdasági

létesitett.

felvilágosítással,

czélokra mint hajtóerő kiváló mánya a

gyárt-

Hoffmeister-gőzmotor

Nevezetesen:

tervekkel,

a legjobb, legolcsóbb és legbiztosabb g ő z g é p . — Helyettesit m i n d e n g ő z g é p e t és l o c o m o b i l t . C s é p l é s r e és minden e g y é b gazdasági gép hajtására a l e g a l k a l m a s a b b . — Fűthető szénnel, f á v a l , cserrel és m i n d e n egyéb hulladékkal. Minden nagyságb a n , 7a l ó e r ő t ő l k e z d v e e g é s z 3 0 lóerőig gyártjuk.

költségvetéssel

készségesen

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).

szolgálunk.