KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁCOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. MeaeM ímei szeráái és szombatoi

IX. Évfolyam.

Budapest 1899. augusztus hó 9.

6 4 . (818.)

szám.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁCOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Át országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Item tagoknak előfizetési dij: Egéss évre 10 frt, félévre 6fi-t,negyedévre 2 frt 50 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Y. országos gazdakongresszus. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a szegedi kiállítás kapcsán országos gazdakongresszust rendez. A kongresszus ideje: 1899. szeptember hő 4. és 5-ikén; h e l y e : Szegeden, a városháza nagytermében. Tag lehet mindaz, akif. évi augusztus hó 20-áig a kiállítási irodánál (Bpest, Köztelek) jelentkezik és 3 frt tagsági dijat lefizet. Kedvezményeit. A tagok névre szőlő igazolványt kapnak, amely a tanácskozásokon való részvételre, a kiállításon szabad belépésre s a vasúton kedvezményes utazásra jogosít. (II. oszt. jegygyei I. osztályon, III. oszt. jegyei II. osztályon utazhatnak ugy a gyors, mint a személyvonatokon.) A tagok a kongresszus munkálatait kinyomatva, díjtalanul megkapják. A kongresszus részletes tervezetét " ~ f f. évi 58. számában közöltük.

sörárpavásár. „jei gazdasági egyesület az OMGE,-vei úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központjával karöltve s a miskolezi kereskedelmi és iparkamara és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete közremüködéésével 1899. évi augusztus hó 28-án országos sörárpavásárt rendez Miskolczon. A vásáron résztvenni akaró eladó, a Borsod vármegyei gazd. egyesület titkári hivatalába eladó sörárpájából faj- és minőségenkén 5 kg. mintát tarttozik legkésőbb augusztus hő 24 ig beküldeni. A vásár teljesen szabad. Áruját tetszése szerint kiki maga vagy bármely megbízottja által eladhatja, mint hivatalos közvetítő azonban a Magyar Mezőgazdáit Szövetkezete szerepel.

MAGYAR

MEZŐGAZDÁK

A vásár iránt érdeklődőknek részletes tájékozást nyújt és bejelentési iveket küld a Borsod vármegyei gazdazági egylet. A rendező-bizottság.

Gazda és állatorvos. Lapunk mai számában egy, az állatorvosi főiskolára vonatkozó rövid, de előttünk mégis jelentőségteljes hírt közlünk az állatorvosi főiskoláról. Eszerint a földmivelésügyi miniszter átmenetileg megengedte, hogy az állatorvosi főiskolába ez évben a polgári iskola Vl-ik osztályának bizonyítványával, a j ö v ő évben pedig a kereskedelmi érettségi bizonyitványnyal jelentkezők is felvehetők legyenek. Tudnunk kell, hogy az állatorvosi főiskola szervezeti szabályzatának 5. és Í 2 , paragrafusaiban ki van mondva, hogy az állatorvosi tanfolyamra csak érettségi bizonyítvány alapján vesznek fel hallgatókat; a felvételre tehát a magyar-óvári gazdasági akadémia és a gazdasági tanintézetek végzett hallgatói csakis érettségi bizonyítványuk alapján tarthatnak igényt. Mindazon gazdasági tanintézetet végzett hallgatók előtt, akiknek egyszersmind érettségi bizonyítványok is nincsen, az állatorvosi főiskola ajtói zárva vannak, mert a gazdasági tanintézetek végbizonyítványa az ide való belépésre nem kvalifikál. Eddig a volt állatorvosi akadémiát a gazdasági tanintézeteket végzettek is szívesen felkeresték, még pedig főként azért, hogy mint gazdák, megszerezzék egyszersmind a képesítést állatjaik orvoslására is. Most ezek az elemek innen ki vannak zárva, miután diplomát nem nyerhetnek s az állatorvoslás gyakorlására

SZÖVETKEZETE,

BUDAPEST,

A z Adriance, Platt és C o .

ter

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K 8 s t e l e l & Ü S I Ő i - í t SS. tSBÍH. Kéziratokat a szerkesztSség nem k«M viasza.

M e a e M í M e i szeráái és szombatoi.

„Adriance"

A

V.

A z egyetemes gazdasági szakoktatást illető ezen figyelmetlenség betetözödött most az ujabb intézkedés által. Ez az intézkedés ugyanis még az átmeneti időközben sincsen tekintettel a gazdahallgatókra. Megengedi, hogy a j ö v ő évben a VI. polgári iskolai osztályt végzettek is felvehetők legyenek, sőt megengedi a kereskedelmi akadémiát végzettek felvételét is, akik pedig a középiskolának csupán négy osztályáról mutathatnak fel bizonyítványt; csak a gazdasági tanintézeteket végzettek számára n e m statuálta ezt a kivételességet. Az fog tehát történni a j ö v ő évben, hogy a VI. polgári iskolai osztályt végzett tanulót' felveszik, de azt a gazdát, aki oklevelén kivül csak VI. osztályról szóló gimnáziumi vagy reáliskolai bizonyítványt tud felmutatni, tehát mindenesetre magasabb kvalifikáczióval bír, nem veszik fel. Egymagában a polgári iskola VI. osztályú bizonyítványa jobban kvalifikál az állatorvosi tanfolyamra, mint a gazdasági tanintézetek oklevele. Ez már nemcsak sértő visszásság, hanem a főiskola színvonalának a leszállítása, a melyet ezennel megrekriminálunk. Annak idején, amikor az állatorvosi akadémiának főiskolává történt előléptetéséről hirt vettünk, a bevégzett tények elé állíttatva, n e m akartunk vitatkozni a fölött, hogy az állatorvosi szakoktatás

F., ALKOTMÁNY-UTCZA C «

1o

Jr "

, j t U 1 Cl 1 I

r

t

peronospora-fecskendőlnek, ,,Excel1Í j 1 kévekötő-, marokrakő-, arató- és s i o r " szénkénegrező és „L.a Torpille" kénvirágfuvó gépelnek M fűkaszáló- gépelnek rólagos képviselete. JM magyarországi kizá ségletek, mint: vetőmagvak, műtrágyák, -" j I ' Minden a mezőgazdaság tereiébe tartozó szük azdákra nézve legelőnyösebb beszerzési forrása. PpSfj anyagok, szerszámok, gépek stb. a g er megjelenő „ÜZLETI ÉRTESÍTŐ "-jét bárkinek Á szövetkezet alapszabályait és havonként kétsz lentve megküldi. ingyen és bérm M a i s z á m u n k 12 o l d a l .

31.

Vermorel-féle

villefranchei gyár világhírű

való jogot nem szerezhetik meg. Holott a főiskola tanterve a régi maradt s tanárai sem változtak. Mindössze rangjában emelkedett s ezt az emelkedést az eddigi gazda-hallgatók előtt azzal tette érezhetővé, hogy őket nem emelte magával együtt, hanem a küszöbön kivül hagyta.

ÜSS

f i

1214 rangbéli emelkedése szükségképpen járt-e együtt az egyetemleges gazdasági szakoktatásnak rangbéli alásülyesztésével? A z 'állatorvosi főiskolát, mint ilyent, : kétség nélkül örömmel kellett üdvözölnünk, hisz ez egy olyan haladás, amelynek előnyei a mezőgazdasági élet javára érvényesülnek. Ennek a haladásnak megvan a jogosultsága, amely előtt készséggel hajlunk meg akkor is, mikor a mezőgazdasági szakoktatás terén egy olyan rangú és jelentőségű intézményt, mint az állatorvosi főiskola, sajnosan nélkülöznünk kell. Á m annak indokoltsága előtt nem hajlunk meg, hogy ez az emelkedés kizárólagos előnye maradjon az állatorvosi szaknak, hogy ennek az emelkedésnek a magasságát a gazdasági szakoktatás egyetemleges szinvonalától kelljen mérni. Már pedig az állatorvosi főiskola ilyen tengerszinfölötti intézménynyé vált, midőn a hivatott gazdák nagy seregének kvalifikáczióját, a saját rangján alólinak találta. Hogy az állatorvosi szolgálat tökéletesítése fontos érdek, azt senki-sem vonja kétségbe. A z állategészségügy rendbentartása első sorban is a gazda érdeke. Csakhogy az állatot nem pusztán gyógyitani kell. Hanem ki kell jelölni helyes tenyésztési irányát, megtalálni haszonczéljait. Gondoskodni kell táplálásáról a vegyész beavatottságával s végül értékesítésének feltételeit is szükséges kikeresni, De az állat összes stúdiumaival egyetemben csak egy parány azon gazdasági erők között, amelyeknek egész tömegét a gazda öntudata mozgatja és csoportosítja a termelés szolgálatában. Bizonyos, hogy ennek az egésznek , rendbentartásához több előkészület, tisztultabb látkör s nagyobb intelligenczia kell, mint rendbentartásához az egész egyetlen alkotó részének. Midőn tehát az egészre hivatottságot nyert egyéntől elvonják azt a kvalifikáczionális jogot, hogy az egészből kicsípett szűkebb hivatási körre előkészülhessen : ez, bocsánatot kérek, vagy a : gazdai hivatottság kicsinybevevését jelenti, vagy azt a feltevést fejezi ki, hogy a gazdasági tanintézetek a maguk embereit még az elfogadható intelligenczia . bevezetésének is elégtelen, szűk látókörrel és csekély általános ismeretekkel vetik ki nehéz uljókra; vagy végül — egy triváli? példával élve — ahhoz hasonlít, mintha a kéz nagyobbra akarna nőni a törzsnél. Kiváncsi volnék meghallani az arra vonatkozó pedagógiai érdeket, hogy az állatorvosi szakismeretek elsajátithatása szempontjából mennyiben előnyösebb az, ha valaki a-hatodik polgári iskolai osztályt végzi, mintha a gazdasági tanintézeten töltene három évet, különösebben akkor, midőn a polgári iskolákat, mint czéljukat egyáltalán be nem töltőket, a szakemberek éppen a legutóbbi időben teljesen megbélyegezték és eltörlésüket is kívánták. A gazdasági tanintézetben tanul fizikát, kémiát; megösmerkedik az állat-

K Ö Z T E L E K , 1899. A U G U S Z T U S HÓ 9. tenyésztés, az állat- é,s növény élettan, az állat- és növényboncztan titkaival. A technikán s a tudományos egyetemen ezeket az egyoldalú, ismereteket nem fogadják el a történelemből, logikából s algebrából hiányzó' ismeretek kiegészítéseként. Ezt értem, Mérnöknek, jogásznak, tanárnak, bölcsésznek azokra a különleges ismeretekre szüksége nincsen, előttük ezen ismeretek megszerzésére' fordított idő nem számit. De hogy az állatorvos szempontjából az élettan, a kórtan s a szövettan ismereteinek elsajátítására fordított idő és fáradság pitykét érjen, ennek a finyás igénynek a czélszerüségét meg a jogosultságát m e g érteni teljességgel képtelen vagyok. N e m érteti meg velem a dolgot még arra a bizonyos tekintélyre való hivatkozás sem. A z állatorvosi hivatás tekintélyének csakugyan növelésére szolgál az arra való hivatkozhatás, hogy ezen a pályán csak érett emberek indulhatnak el. De ennek a tekintélynek a világért sem ártana, ha az érettségi bizonyítványok között a gazdászok okleveleit is megtűrnék; mert én ugy tudom, hogy ez az oklevél még a nagy közönség, előtt is jelent annyit, mint az érettségi bizonyítvány. Sőt tovább menve, ugy tudom, hogy az élet gyakorlatában egy hivatásos ga-zda érettségijének számonkérése nélkül is jelent annyit a nagyközönség előtt, mint egy állatorvos. Ha az a j ö v ő b e n ugy akarna lenni, hogy az állatorvosi kvaiiíikáczió- tekintélye a gazda kvalifikácziójának rövására emelkedjék a nagyközönség előtt, hát ez egyszerűen nem sikerül, mert az élet gyakorlatában ugy látták eddig és ügy fogják látni ezentúl is, hogy az állatorvos beavatkozási szerepe a gazda által uralt széles területnek csak egy szük körére szorítkozik. Dé ezt a háttérbe állítást első sorban az egyetemleges gazdasági szakoktatás nem tűrné meg, mert ennek fokozott mértékben meg van az a jogosult törekvése, hogy a tudás elismerését s tekintélyben tartását biztosítani igyekezzék kitanitottjai számára és ezeket a nagy nyilvánosság előtt az indokolatlan alárendeltség helyzetébe kerülni ne engedje. Meg v a g y o k győződve arról, hogy a rekriminált rendeletből csak tévedésből vagy mint .önként értetődőt hagyták ki azt, hogy az átmeneti időszakban a VI. polgári osztályt, illetve a kereskedelmit végzett tanulók között a gazdasági tanintézetek végzett hallgatóit is félveszik az állatorvosi főiskolába' és a gazdasági tanintézetet végzett állatorvosi főiskolai hallgatók is részesedhetnek az állami „ k i s e b b " és „ n a g y o b b " ösztöndíjban. Reménylem, hogy ezt az előlegezett meggyőződést illetékes helyről teljes megnyugvásunkra igazolják. Reménylem azután, hogy akadnak olyanok is, akik, nálamnál több hivatottsággal, a továbbiak iránt is érdeklődni fognak. ' Buclay Barna.

64. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M

NÖVÉNYTERMELÉS Rovatvezető : Kerpely ¥ álmáit.

Komlószüret. Az idei komlótermelésről nem nagyon kedvezőek a jelentések. Nürnberg és • Saa/. ból jövő értesítések "szerint ugy Cseh, valamint Bajorországban a termés jóval a közepesen alul van. Stájerországban pedig, hol különösen a korai komlót termelik, szintén gyenge termés mutatkozik. Hazánkban sem kedvezők a terméskilátások. A júniusi sok csapadék és hűvös időjárás miatt a kom'íó.pem fejlődhetett egyenletesen, az inda közepéig alig található termő-, hajtás, csak a felső részen van. A minőség pedig,szintén, csak közepesnek mondható, mert még a legszebb tobozokban is kevés aiupulintartalom — mint mondani szoktuk — nem elég zsiros, a komló. A rossz időjáráson kivül számbavehető kárt okozott a ; korompenész (Kupferbrand). Az esős időjárás nagyon kedvezett a betegséget előidéző gomba — Capnodium salicinum — fejlődésének. A lombleveleket ellepte a sötétbarna, kőszénporhóz hasonló goníba s átterjedt a tobozokra .'is, amelyeket szintén belepett és ennek folytán a tobozok alsó végüknél penészedni kezdtek. A hirtelen beállít időváltozás azonban a Capnodium továbbfejlődését szerencsésen megakadályozta. Az idén határozottan jobb ós szebb a sodronyon, mint a zsinegen müveit komló. Ez leginkább onnan magyarázható, hogy a sok eső. miatt a zsinegek elszakadoztak s a szél össze-vissza verte az indát; mindettől meg volt kiméivé a sodronyra vezetett komló. Hazánkban legindokoltabb a korai komló termelése, mert éghajlati viszonyaink legmegfelelőbbek a korai komlónak és aránylag sokkal jobban értékesíthető, mint a késői, midőn már a piacz el van árasztva a cseh és bajor komlóval. Hazánkban általános a panasz, hogy a komlót nem.lehet értékesileni, pedig a mi komlónk is van, olyan minőségű, mint a stájerországi. Okunk is van panaszkodni, mert a a legtöbb termelő kénytelen nagyon is olcsón túladni komlóján. De ez a panasz nem egészen jogos. Mert — tisztelet a kivételnek — nagyon kevés termelő bánik oly ,-lelkiismeretesen komlójával, hogy a kereskedő, vagy gyáros magasabb árt adhatna érte. Legtöbb hibát a szedésnél és válogatásnál követik el. .. • A múlt évben alkalmam volt, Nürnberg legelső komlókereskfidőjével beszélni, többek közt megkérdeztem, hogy miért nem talál piaezot a magyar komló ? Őszinte választ kaptam. A magyar nyerskomló minősége — úgymond — teljesen megfelelő volna, hanem az elkészítésnél rendszerint oly hanyagul járnak el, hogy emiatt nem értékesíthető magasabb áron. Felemiitett egy esetet, midőn egy magyarországi uradalom küldött neki eladáferá komlót s midőn a zsákokat felbontotta ugy találta benne a komlót indástól, amint a tőkér ről levágták. Alábbiakban szerény tapasztalatimat, á melyeket hazánk egyik elsőrendű kqmlőtermelő uradalmában szeiezten;, óhajtóm közceadpj; A korai komló julius végén érik: szüretélése már javában folyik. Midőn a kőrrfló éret|, a tobozok világos zöldes-sárga /színűek; a tobozpikkelyek összezáródnak és két ujjunk között gyengén nyomogatva zörgő hangot adnak és erős szaguk van. A mely indán ilv(n a komló, azt levágjuk" s vigyázva, hogy a tobozok nagyon össze ne törődjenek, árnyas .helyre . szállítjuk, ahol a tobozokat lesze'detjüft. Ezt a munkát legjobb átalányba végeztetni; alkalmas reá minden iskolás gyerek és öreg asszony. A toboz ugy szakítandó le, hogy a toboz

•6*4. SZüM. 9-íK fiVFOLYAM. nyélét: is leszakítjuk, mert. ha a nyél nélkül Szedjük, akkor a szárifásnál és csomagolásnál a pikkelylevelek mind széthullanak és a komló értékét veszti. A szedő két kosárba szedi a komlót, egyikbe jön az I. osztályú, a másikba a II. oszt. komló. Itt Isell legjobban vigyázni, mert ha a komló rosszul van megválogatva, magasabb áron nem értékesíthető. - '*••'••••• A világos sárgás-zöld szinü, érett, teljesen'egészséges tobozok adják az I. oszt. komlók Az II. osztályba kerülnek a vöröses szinü, vagy kevesbé érett, szélverte, kissé beteges tobozok. A nagyon penészes, fekete tobozok félredobandók. A nagyon trágyázott komlóban gyakran tobozíombosodás (Narrenkopfbildung) észlelhető; A toboz igen nagyra megnő, a pikkelylevelek sötétzöldek ős lazán vannak elhelyezve, közülök pedig lomblevelek nőnek ki. Az ilyen tobozokból a lomblevelek, kitépendők és a tobozokat a II. oszt.-ba vetjíjk. Általában mondhatjuk, hogy a termőhajtás középső részén van az I. oszt. komló, mig a hegyén és végén a 11. oszt. A, leszedett, komlót azután árnyas, szellős helyen — magtárban vagy tiszta padláson — szétterítjük ugy,hogy lehetőleg egy rétegben legyen csak. A koifiló így marad addig, mig megszán rad. Ekkor összeseperjük 20—30 cm. vastag rétegbe s így marad mig teljesen megszárad: A leszedett komló 5—6 nap alatt teljeseri megszárad: ez.különben az időjárástól függ. Ha a komló egészen száraz, akkor a tobozok nyele meghajlítva'törik; ha egy csomó tobozt' összemarkolunk' s kezünket hirtelen szétnyíltjuk, a tobozok rugalmasan szétugranák; az I. oszt. komlót összemarkolva, kezünk nagyon gyantás lesz s a komló illata erősen érezhető. Ha a komlónk ennyire érett, 'bátran szállíthatjuk. : ' • • Itt ismét vigyáznunk kell! Rendszerint a gyapjuzsákokhoz hasonló nagy zsákokban szokták szállítani a komlót, így azonban a megtömésnél nagyon összetörik a komló és ha nem volt teljesen száraz, könnyéri felmelegszik s megvörösödik s értékéből nagyon vészit. Sokkal ajánlhatóbb az az eljárás, amelyet a mozsgói uradalom követ. Amint a komló szállítható, kis, úgynevezett csalánvászonból, készült 5 kgr.-os zsákokban postán szállítja el a komlót. így a megtömésnél nem törik annyira össze és fel sem melegedhetik. így csbmágolva postán küldjük ki Saazba és Nürnbergbe a komlót, ahol éppen olyaa áron kel e), mint a saazi komló. Ez a szállítási mód nem is drágább, mintha vasuíon küldjük s elérjük vele azt, hogy riaponta szállíthatjuk a komlót, nem kell várni, míg nagyobb mennyiség elkészül. Az igaz, hogy több tele a vesződségj de ezt sajnálnunk nem szabad. • Ha ilyen vigyázattal járnánk el a komló elkészítésénél, á magyar komló csakhamar biztos piaczra találna. i f j . Pályi'Sándor.

KŐZTELEK, 1899 A U G U S Z T U S HÖ 9. # A közel .egymáshoz vetett faj változatok elfajzásának oka köztudomás szerint abban rejlik, hogy legtöbb: kultúrnövényünk kölcsönös megtermékenyítésre, van berendezve, az az, hogy normális magot csak akkor hoznak, ha a megtermékenyítés nem ugyanazon virág himpora által, hanem vagy , ugyanazon növényegyed más virágjából vagy más azonos fajú növényegyedek virágjából eredő himpor által termékenyittetnek meg. Ezen okból a felvetett kérdés minden égyes esetben csak ugy oldható meg, ha a kérdéses növény virágjának alkotását s különösen az ivarszerveknek elhelyezését és fejlődését szemügyre véve kipuhatoltuk, hogy a virág öntermékenyitésre vagy kölcsönös termékenyítésre van-e'berendezve? Az öntermékenyités folyamatával csak az u. n. Jcleistogam növényeknél találkozunk, melyeknél a megtermékenyítés a virágtakáró kinyilásaelőtt megy végbe. Ezen növények sorába tartozik a buza, ' V árpa és zab, azonkívül pázsitféle. Az emiitett növények különböző válfajait tehát bátran termelhetjük nemcsak közel egymáshoz, hanem egymással keverten is, még sem fognak elfajulni. Ha például fehér ős vörös kalászu, kopasz és toklászos, sima és bársonyos kalászu. búzát akár tiz éven át keverten termelünk, az egyes faj változatok teljesen megfogják tartani lényeges válfajtabelí jellegöket vagyis a fehérkalászuból soha sem lesz vöröskalászu vagya •kopaszból toklászos. Ha a buza, árpa : s zabnál mindazáltal bizonyos elfajulás tapasztalható, mely rendsze-; rint csak a szem alakjára, nagyságára, teílségére vonatkozik, ennek oka nem a kölcsönös termékenyítésben, vagyis nem' kereszteződésben, hanem a változott talaj és éghajlati viszonyokban rejlik. A többi kultúrnövények közül az öiitermékenyítés teljesen ki van zárva mindazoknál, melyek virágai egyivaruak, tehát egy- vagy

Ezekhez tartozik a tengeri, tök, dinnye, uborka, á diófa, szelid gesztenyefa (v kender és leomló, melyek magvai csak ugy őrzik még a válfajjeleget, ha a válfajok elszigetelten terűieitetnek egymástól, Aténgeriről ezt mindenki tudja, de a tök, dinnye s uborkával gyakran követik el azt a hibát, hógy különböző fajták közel egymáshoz termeltetnek, minek következménye az elkorcsosodás. A diófánál ezen okból, habár ez nehezen megy, alkalmazzák az ojtást, de ha nagyobb területen csak egy fajtájú dió termeltetik, ezt a fajtát magról is lehet tisztán tenyészteni. A komlónál a termékenyítés nem jön tekintetbe, mert mesterségesen szaporittatik, ellenben a kender gyors elfajzását a kölcsönös termékenyítés nagyon előmozdítja. A himnős virágú növények azon'fajainál, melyek virágjai a megtermékenyítés előtt kinyiinak, annak daczára, hogy "minden virágban mindkét ivarszerv, a porzók és , termők megvannak, kölcsönös termékenyités . az uralkodó, mely berendezés ugylátszik a fajfentartás érdekében van meg.. De e tekintetben a fokozatok nagyon különbözők, nemcsak, az egyes fajoknál (speczies) hanem ugyanazon faj változatainál. P. o. a szőlő,legtöbb fajtája öntermékenyitésnél is tökéletes termést hoz, mig egyesek p. o. a bakator egyik változata a kölcsönös termékenyíRovatvezető: Mezej Gyula. tésre vannak berendezve, mi ha be nem áll, elrúgják virágjaikat,. mely virág elrugás s Kultúrnövényeink elfajzása. ennek következménye, a mag vagy termés hiá• S. V. Szolnokról' a következő kérdést intézte nyos fejlődése vagy elmaradása a kölcsönös termékenyítéssel a legszorosabb kapcsolat1 h'ozzánk : •" „Kérek a gazdára nézve azon fontos kérdésre ban áll. A himnős növényeknél az öntermékenyiVálásit-adni; Hogy mártjeletii 'Hövényfeink -kiilöolJöző .válfájáí közül m^eket-nem szabad egymás mellett ter- tés különböző okokból lehet kizárva; ezek somelni; Az elfajzás veszélyére való tekintetből. 1 Léhétő- rába tartozik : 1. A dichogamia vagyis azon jelenség, '^telfes névsort kérek, mert a kérdés általános érhogy a him s női ivarszervek nem egy időben dekű." •! - • • •. .

Í2Í6 fejlődnek ki, mint ezt a takarmány- és ezukorrépánál, a sárgarépa s petrezelyemnél, a napraforgónál, almánál és Tcöríénél tapasztaljuk. 2. A herkogamia, melynél az ivarszervek kölcsönös állása az öntermékenyitést kizárja; példa rá a borsó, bab, lencse s az orvosi zsálya. 3. A heterostylia, melynél. a bibeszálak és porszálak hossza különböző, virágokban különféle s oly állású, hogy a kölcsönös termékenyítés rendszerint csak a szél vagy a rovarok közvetítésével jön létre, az. öntermékenyités pedig lehetetlené van téve. Ezen berendezései a lennél és a tatárkánál találkozunk. 4. Az önterméketlenség, melynél áz ivarszervek, kölcsönös állása az öntermékenyülésnek nem állja ugyan útját, mindazáltal czélra nem vezet, mert öntermékenyités esetén mag, illetve termés nem keletkezik. Erre eklatáns példa a vörös lóher, mely magot csak ott s akkor hoz, ha a poszméhek a kölcsönös beporzást eszközlik. Az eddig fel nem sorolt kultúrnövényeken kívül a kölcsönös termékenyités az uralkodó a rozsnál, a, kölesnél s bükkönynél, mig a mák, repeze, káposzta, mustár s dohánynál az öntermékenyités is czélra vezet ugyari, de a kölcsönös termékenyités sincs kizárva. A többi növények termékenyítési viszonyait tudtommal részletesebben még nem tanulmányozták. Mindezen fejtegetésből azon végeredményre jutunk, hogy eltekintve a buza, árpa s zabtól, mely növények fajváltozatai az elfajulás veszélye nélkül egymás közvetlen közelében is termelhetők, a többi összes kultúrnövényeknél a fajváltozatok izolált termelése a fajtajelleg megóvása czéljából elengedhetetlen féltétel. Az izolálás mérvét pontosan megállapítani nem lehet; de tekintettel arra, hogy a szél és a rovarok a virágok hímporát meszszire szállíthatják, egy kilométernyi távolságot minimálisnak kell tekintenünk ott, a hol fasorok vagy hegyek a továbbítást meg nem akadályozzák. Ezen okból a magtermeléssel foglalkozó magkeréskédők, a kik részére kisebb gazdák magot termelnek, rendszerint ki is kötik azt, hogy bizonyos községben egy növényfajhoz tartozó fajváltozatok közül csak egyet szabad egyáltalában termelni, a szükséges magot pedig az illető magkereskedő szolgáltatja a község gazdáinak, mert csak igy képes bizonyos fajváltozatokat: tisztán fentartani. ~ Korunkban a fajtahajhászat nemcsak az állattenyésztés, hanam a növénytermelés terén is mind nagyobb mérveket ölt s habár a haladásnak ezen módját elitélni eszünk ágában sincs mégis, nem felesleges a fajtahajhászattal járó veszélyekre is rámutatni, melyek részint abból állanak, hogy az idegen növényfajtákkal számos növényi betegséget és káros rovart behurczoltak — gondoljunk csak a filloxerára — részint, hogy a honos fajták elfajulását elősegítik és utóbbi ok^ól nem tartottuk feleslegesnek ezen, lapjainkban ritkán szellőztetett kérdéssel kissé részletesebben foglalkozni, annál is inkább, mert ezen biologiai kutatások növénytenyésztőink részéről kellőképen még nem méltattatnak. Ilensch Árpád.

GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN.

LÓTENYÉSZTÉS. Honvédlovaknak magánhasználatra való kiadása. Egyúttal

felelet ily

irányú kérdezösködésekre.

Honvédlovakat általában az őszi hadgyakorlatok után szoktak kiadni tartásra, szeptember havában. Az erre vonatkozó, 50 < kros bélyeggel ellátott kérvények azon honvédhuszárezred parancsnokságához küldendők, amelynek hatás-

4 KÖZTELEK, 1899. AUGUSZTUS köri területén a kérvényező lakik, a kérdésttevő esetében a szegedi 3. sz. honvédhuszárezred parancsnokságához. A kérvényhez egy a község elöljárósága által kiállítandó, a kérvényező vagyoni állapotát igazoló bizonyítvány csatolandó. Személyes ismeretség esetén a lótartás elvállalására való igényt rövid uton, levélileg is be lehet jelenteni az illelő század parancsnokánál. A honvédlovak utáni kereslet oly nagymérvű, hogy a folyamodást lehetőleg május vége előtt kell beküldeni az ugyanazon év őszén kiveendő lovakért. Később érkező megkeresések csak ritkán vehetők figyelembe. A ló tartási ideje, a kiadás évének október 1. napjától számított (6) hat évre terjed. A vállalkozónak jogában áll, hogy a kivett lovat minden oly munkára vagy czélra használhassa, mely annak épségben maradását és katonai czélokra való alkalmatosságát nem veszélyezteti s kötelezi magát, hogy a lovat épp oly gonddal tartja, mintha saját tulajdonát képezné. A m. kir. katonai kincstár azonban nem vállal jótállást a kiadott lónak hámban való használhatóságá ért. Ha a vállalkozó a lóvat folytonosan legalább is kielégitő állapotban tartja, akkor hat, ha pedig mindig kitűnő állapotban tartja, már öt év leteltével korlátlan tulajdonába engedik át a használatban álló honvédlovat. A lovakat minden^év tavaszán megszemléli a lószemle-bizottság valamely a vállalkozó lakhelyéhez 40 kilométernél távolabbra nem fekvő összpontosítási állomáson, a hová azok a nyert értesítés alapján a kitűzött határidőre elővezetendők. Ezenkívül minden évben egyszer beszállítandó a ló a század állomáshelyére az őszi fegyvergyakorlatokhoz — szintén a parancsnokság felhívására. Általános mozgósításkor a mozgositási rendeletnek a községben tőrtént közhírré tételétől számított 24 óra alatt, részbeli mozgósítás esetében pedig a behívójegyben kitett napra köteles a vállalkozó a honvédlovat a század állómáshelyére utbainditani. A tartásra kivett kanczát tenyésztési czélra nem szabad használni, addig, míg az a vállalkozó végleges tulajdonába át nem megy. Ha a vállalkozó rossz karban tartja a lovat, akkor elveszik tőle s mindaddig vele fizettetik a tartási költségeit, míg más, alkalmasabb vállalkozónál el nem helyezik. Magától értetődik, hogy ha a ló a vállalkozó vagy cselédsége mulasztásából kifolyólag katonai szolgálatra alkalmatlanná, hibássá vagy nyomorékká lenne, akkor a vállalkozóval megfizettetik a ló vételárát. Gondos gazdánál az ilyen eset nem szokott bekövetkezni, amiért ez a feltétel ne riaszszon vissza senkit a különben igen előnyös vállalkozástól. A kötelezettségek részletes ismertetése a vállalkozóknak kiszolgáltatandó lóigazolványi könyvben foglaltatik. K. M.

GAZDASÁGI

ÁLLATTAN.

Rovatvezető: Jablonowski József.

Füstoszlatás. (Még egyszer a — hesszeni légyről.) A Köztelek 63. számában Mezey Gyula kedves barátom némi szelid szemrehányást tesz, hogy a kettőnktől tárgyalt kérdést homályba borítottam és hogy sikerült a figyelmet annak lényegéről szerencsésen elterelni. Nem szeretném, hogy Mezey barátom ezt rólam egy perczig is higyje, hát áietek azonnal egy kis füstoszlatással. Hogy én a hesszeni legyet az ő legelső felszólalása kapcsán napirendre hoztam, arra Mezey barátom czikke csak alkalmi ürügyül gzolgált, ellenben a valódi ok az volt, a mit —

Mezey barátom szerint — a füstgerjesztő czikkben (Köztelek 60 sz.) tisztán dűlőre is vittem. Mezey barátom csak mellesleg, mintegy futólag érintette azt, a mit sok gazda még most is szilárdan hisz és tántoríthatatlanul vall, hogy „ beszélhetnek a tudósok a mennyi tetszik, de a hesszeni légy azért mégis kárt telt bennem!" A ki hozzám írásban, vagy szóval e kérdésben fordult, annak mindegyiknek azonnal megmondtam, hogy ha hesszeni legyet vádol, akkor mutassa is azt m e g ! De hát mint kártevőt mai napig senki sem mutatta azt meg. Azután menjünk tovább. Kora tavasztól junius közepéig nem olvastam egyetlen egy gazdasági tudósítói összegezést sem, a melyben azt a szerencsétlen rém-„cecidoniá"-t nem találtam volna meg! Ilyen körülmények között nem marad egyéb hátra, mint határozottan és kereken kijelenteni, hogy tévedés van a dologban. Hogy felszólalásom éppen Mezey barátom czikke kapcsán látott napvilágot, az csak véletlen és ha ezzel némi kellemetlenséget okoztam neki, akkor nem esik nehezemre, itt e helyen nyíltan kijelenteni, hogy az efféle szándék távol volt tőlem. Egyetlen egy okom csak az volt, hogy összetörjem a gazdák azt az alaptalan közhiedelmét, hogy a hesszeni légy tavaly és most is pusztít. Ezt hiába állítottam első czikkeim, ben (55. és 56. számban), kevesen hitték el, hogy igazam van : innen származtak azok, a hogy ne mondjam, gúnyolódó levelek és küldemények, a melyeket első czikkem után kaptam, hogy ime itt vannak a disz, a remek, azártatlan hesszeni légy példányok! Mint a t. olvasó láthatja, idestova két év óta nem szoktam a kérdésekre a Köztelek utján válaszolni. Nem teszem azt egyrészt azért, mert írásban azt már a kérdés beérkezése napján megteszem, ugy, hogy a kérdést tevő a választ haladéktalanul megkapja és azután azért, mert sok gazda nem szereti, hogy ha nem is a neve, hanem csak a községe is belekerül a lapba, hogy ott baj van! Minthogy közjót szolgálva nem szeretnék senkinek sem kellemetlenséget szerezni, tehát •— ismétlem — a kérdéseket ez oknál fogva is hivatalból és haladéktalanul intézem el. Hogy a 60. számban ettől az eljárásomtól eltértem, az nem azért tettem, mintha zavart, homályt akartam volna előidézni, .vagy füstöt akartam volna gerjeszteni, vagy hogy Mezey barátomra akartam volna hárítani a baj ódiumját, hanem azért, hogy kétségbevonhatatlanul kimutassam, hogy gazdáink igen nagy és igen értelmes része szerencséjére még most sem ismeri a hesszeni legyet. Már azután, hogy egyik-másik gazda Mezey barátom ellen f o r d u l . . . . hát azt csak viselje olyan nyugodt kedélylyel, mint én szoktam: mert ez már a magunk; mesterségéhez tartozik és azért megneheztelnünk, vagy megharagudnunk nem szabad. A „füstoszlatás" első mozzanata az, hogy a téves hitet ledöntsük és azután keressük és kutassuk a valót. A hesszeni légy általános tévhitét, ha nem is teljesen, ugy jelentékeny részben, megsemmisítettük. Ez tehát tiszta világosság. Következik az Ophiobolus. Mezey kedves barátom ezt M.-Óvárott is találta. Ennek igazán örülök, már t. i. nem azért, hogy az óváriaknak is van belőle, hanem mert így a helyszínén is foglalkozhatik majd vele Mezey barátom és a Növény kórtani Állomás is és így tehát van remény, hogy itt is eloszlik a füst. Hogyha tehát mind ezek után Mezey kedves barátom czikkeim miatt egy pár keserű és talán álmatlan perczet töltött, bocsássa azt meg nekem szívesen: legközelebb elviselem helyette majd a duppláját. Jallonowski József.

HÓ

9.

64. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM

GAZDASÁGI VEGYTAN. Rovatvezető: Dr. Llebermann Leo.

A mezőgazgasági vegytan haladása. Ismerteti: Windisch Richárd. Kereskedelmi nitrogéntartalmú trágyaszerek. Ezek közöl ujabban a mezőgazdaság figyelmét ismét jobban veszik igénybe a guanók mint a 70-es és 80-as években. Okot erre az újonnan felfedezett guánótelepek adtak a Chichas-szigeteken és a Damarák országában. A régebben forgalomba került nitrogénduS guánófélék kitűnő nitrogénhatását a mezőgazdák nagyon jól ismerték. Hogy minő hatást fejtenek ki ez újonnan felfedezettek, erre vonatkozólag kísérleteket kellett végrehajtani. Ezirányu kísérletek, melyeket Maercker a lahnchstadti kísérleti birtokon (humozus agyaglálaj) árpával hajtott végre, igen kedvező eredményeket adtak. A szemtermés ugyanazon nitrogénmennyiséggel majdnem ugyanakkora volt, mint a milyen a chilisalétrom hatására volt. A szalmatermés mennyiségét illetőleg a guánó hatása a chilisalétromé mögött maradt, miután a chilisalétrom azon nitrogénvegyület, a melyet a növény leggyorsabban vesz fel és a gyors asszimiláczió mindig döntő befolyással van a szalmatermésre. A sörgyáros szempontjából bírálva a guánóval trágyázott árpa jobb, mint a chilisalétrommal trágyázott. Az előbbi protein-tartalma alacsonyabb, a hektolitersulya magasabb, mint az utóbbié, azonkívül a guánó igen jó hatást gyakorolt az árpaszemek lisztességére. Ugyanazon kedvező eredményt kapta Maercker guánóval végzett tenyészkisérleteinél agyagos homoktalajon árpával, a zabbal végzett kísérletek is a guánó igen kielégítő nitrogénhatását igazolták. Maercker szerint e guánókhoz hasonló hatást a halguánók is mutattak, ezek közül különösen a nitrogénben bővelkedők. Ezen aránylag lassú hatást kifejtő nitrogénvegyületek alakjában adott trágyázás igen alkalmas, aránylag proteinben szegény árpa termelésére. Ugyancsak Maercker végzett kísérleteket arra nézve, hogy minő hatást fejt ki erősebb és gyengébb chilisalétrom-trágyázás burgonyánál. E kísérleteknél tapasztalták a túlságos mennyiségben alkalmazott nitrogén hátrányát, az okszerűen kiszabott nitrogénmennyiség előnyét, ugy a termés mennyiségét, mint pedig annak keményitőtartalmát illetőleg, egyúttal azt is, hogy a kálitrágya teljesen felesleges, ha a burgonyának nem áll elegendő mennyiségű nitrogén rendeelkezésére. Ujabban oly chilisalétromok kerültek forgalomba, a" melyeknek perchlorát- tartalma egészen 5Va%. Miután Sjollema arra utalt, hogy a perchlorát érős növényi méreg, ez irányban is számos kísérletet végeztek. A Wagner által megejtett kísérletek eredménye az volt, hogy a chilisalétrom rendes fertőzményén a chlóron és kénsavon kivül, normális fertőzménye a perchlorát is, 20 chilisalétrom-mintánál a perchlorattartalom 0'14—l'65°/o között ingadozott, l - 6 5 % perchlorátot tartalmazó chilisalétrom káros hatást a növényzetre nem gyakorolt. Feltűnő káros hatás Maercker szerint akkor mutatkozik, ha a chilisalétrom perchlorat-tartalma 2 % . 4 — 6 % perchlorátot tartalmazó chilisalétrom oly káros hatást fejt ki a gabonaféléknél, : hogy a növények egészen elcsenevészednek; a czukorrépa a perchlorát iránt kevésbé érzékeny. Gferlach kísérletei sze-; rint a kálium és nátriumperchlorát a tulajdonképpeni csirázási folyamatra nem gyakorol kedvezőtlenebb hatást, mint egyéb sók, ellenben a fiatal növények fejlődését megzavarja. Fiatal árpa-, rozs- és buzanövények megbetegedtek, saját kísérletei szerint, ha morgenen-

64. SZÁM. 9-ík ÉVFOLYAM. kint 3 kgm perchlorátot kaptak, a zab és mustár, 5 kgm perchlorátot, fiatal czukorrépa 9 kgmot tűrnek meg morgenenkint. A szabad szántóföldön szárazság alkalmával Maercker szerint már csekélyebb mennyiség is, gabonaféléknél már 2 kgm. ártalmas lehet. Oly chilisalétrom, mely l°/o-nál nagyobb mennyiségű perchlorátot tartalmaz, igen ritkán fordul elő, ennélfogva a behozott chilisalétrom legnagyobb része nem káró? hatású. Oly chilisalétrom, melynek, .nitrogéntartalma 15%-nál nagyobb, csak igen csekély mennyiségű káliumperchlorátot tartalmaz. A különféle salétromsavas sók hatásáról Schneidewind a következőket közli: Az összes növényi tápanyagok jelenlétében a kapás növények, pl. a czukorrépa, mely iparkodik meglehetősen gyorsan a nitrogént felvenni, salétromsavas nátrium trágyázás sokkal gyorsabban hat, mint kálisalétromos, a nátriumnitrát gyorsabb hatása valószínűleg nagyobb oldhatóságával és gyorsabb diffuzióképességévél magyarázható meg. Rövid tenyészévben a salétromsavas nátriummal megtrágyázott répák előnyüket egészen a szedésig megtartják és a terméshozam ugy'minőségileg, mint mennyiségileg a nátriumnitrát alkalmazása mellett szól, hosszabb tenyészévekben a kálisalétrommal megtrágyázott répák a fiatal korukban gyors növekedésnek indult salétromsavas nátriummal megtrágyázottakat utói érhetik. A káli- nátron-, mészés magnézium-nitráttal; megtrágyázott gabonaféléknél, melyek nitrogénre nem reagáltak ugy mint a répák, e tekintetben különbség nem mutatkozott.

KÖZTELEK, 1899. AUGUSZTUS HO 9. ismételt meszezéssél a láptalaj annyira savtalanittatik, hogy oldóképessége tetemesen csökken és ennélfogva a czitrátban oldható és oldhatatlan foszforsavat illetőleg is különbség észlelhető. Minél jobb miveleti állapotban van a felláptalaj, annál inkább jogosult ezeknél a Thomassalakot czitrátban oldható foszforsavtartalma szerint megítélni, a nem savanyu alláptalajökon pedig a bírálat ily értelemben teljességgel szükséges. Meissl szántóföldi kísérleteinél a magas és alacsony czitrátoldható föszforsatartalommal bíró Thomassalakok hatása között különbséget nem tapasztalt. Maercker azon kísérleteinél, miképpen viselkedik Thomassalak és szuperfoszfát alakjában adott nagyobb trágyamennyiség gyakrabban, de csekélyebb mennyiségben adott foszforsavtrágyázással szemben, azt tapasztalta, hogy ha tartaléktrágyázást akarunk adni, ugy azt legjobb Thomassalak alakjában alkalmazni, miután az ebben foglalt foszforsav egyrészt nem alakul oly könnyen vissza a szántóföld talajában, mint a szuperfoszfátokban levő, másrészt pedig nem ad oly mértékben a növényeknek okot arra, hogy abból luxusfogyasztást űzzenek s ennek megfelelőg a foszforsavkészletet tovább tartja meg a talajban, mintha a tartaléktrágyázást vizben oldható foszforsav alakjában adjuk. Káli.

A nyers és tiszta kálisók hatását megállapítandó Maercker, Steffek és Schneidewind tenyészkisérleteket végeztek burgonyával, árpaés luczernával homoktalajon. Akisérietek főbb A zab által különféle salétromsavas sók- eredményei burgonyánál a következők. Egyenlő ból felvett nitrogénmennyiség az aratás ide- mennyiségű káli, kainit, karnallit és polyhalit jében tökéletesen egyenlő volt, ellenben a alakjában adya, hektáronkint 10 q kainittrákálinitrát a legnagyobb szalma- a magnézium gyázásnak megfelelően, a terméshozamban nitrát a legnagyobb szemtermést eredményezte, különbség nem volt észlelhető, 20 q kainitnak a mi talán a káli illetőleg a magnézia külön- megfelelő trágyázás mellett a kainit hatása a leges hatására vezethető vissza. többi kálisóké mögött maradt. A legnagyobb terméshozamot tiszta chlórkálium alkalmazáFoszforsav. sával érték el. k\ káliumszulfát és foszfát kisebb mennyiségben adva nem fejtettek ki jobb A legutóbbi időben azon kérdés, minő a hatást, mint a nyerssók, nagyobb mennyiségcsonttiszt hatása, vert fel nagy port. Wagner számos tenyészkisérleténél, melyeket különféle ben alkalmazva mindkét kálisó nagyobb burmiveleti növényekkel, különféle talajokkal és gonyatermést eredményezett, mint a nyerssók, különböző származású csontlisztféleségekkel haj- de a chlórkálium hatását nem birták utolérni. tott végre, a csontliszt-foszforsavnak igen Az összes alkalmazott kálisók a burgonyák hiányos hatását tapasztalta, azonkívül annak keményitőtartalmát határozottan fokozták, a betartott viszonyok között a az utóhatása sem kielégítő. A Maercker által kísérleteknél különféle csontlisztekkel végrehajtott kísérletek- chlórban legdúsabb kálisók nem csökkentették a keményitőtartalmat. A legmagasabb %-os ből az tűnik ki, hogy különféle csontlisztek különféle hatást képesek kifejteni, de az általa keményitőtartalmat, valamint a legnagyobb kemegvizsgált legjobb minőségű csontliszt hatás ményitőhqzamot hektáronkint klórkálium alkaltekintetében sem a szuperfoszfáttal, sem ,a mazásával érték el. A képződött keményitőtartalom megközelítőleg egyenes arányban állott Thomassalakkal nem volt egyenragu. Maercker és Schneidewind árpával nehéz a felvett kálimennyiséggel. Ha chlórt tartalés foszforsavszegény talajon szántóföldi terme- mazó sókkal még oly erős trágyázást adunk, ezáltal a gumókba nem juttatunk nagyobb lési kísérletet végeztek és az első évben a csontlisztnek igen kedvezőtlen hatását tapasz- clórmennyiségeket, miután a felvett chlór talták, mig a csontliszt egyidejű gipsztrágyázás legnagyobb része a szárban gyülemlik össze. mellett hatásában^a Thomassalakkal egyenÁrpával végzett kisérleteknél a nyers rangúnak bizonyult. Von Morgen is a csontliszt kálisók felétt a tiszta sók sem minőségileg kedvezőtlen hatását tapasztalta saját kísérleteisem mennyiségileg előnyt nem mutattak, a nél. Ezen eredményekkel ellentétben állanak külömböző nyerssók hatása is egyforma volt. azon kedvező eredmények, melyeket a csont- A legnagyobb kálimennyiség az árpa szalmájáliszttel Kulin, Meissl és mások megfigyeltek. ban foglaltatik. A szemek chlórtartalma egyenEzen ellentmondó eredmények részben a kü- letes alacsony, a felvett chlór majdnem kilönböző csontlisztek különböző hatásával, zárólag a szalmában halmozódik fel. A luczerrészben a külömböző módon végrehajtott kí- nával végzett kisérleteknél csak a kainit és sérletekkel volnának megmagyarázhatók. A karnallit hatását vizsgálták ez utóbbi jobb csekély mennyiségű kénsavval feltárt csont- hatásúnak bizonyult mint az előbbi. Érdekes lisztek foszforsavhatása Maercker kísérletei volt ezen kísérleteknél azon. körülmény, hogy szerint egyenlőnek vehető a Thomassalak és az erőteljesebb foszforsavtrágyázás fokozta a a szuperfoszfátéival, utóhatását illetőleg e két chlórfelvételt. A chlórkáliummal burgonyánál utóbbinál még felőnyösebb is. A Thomassalak elért kitűnő eredmények igen jól egyéznek foszforsav czitrátoldhatóságát, amelyet rend- Tacke és Scheld kísérleteivel, melyeket chlórszerint mint hatásának mértékét szokás fel- káliummal láptalajokon hajtottak végre. Pfeifer, venni, a savanyu felláptalajokon nem bírálhat- Franké, Lemmermann és Schillhach is igen juk ezen mértékkel, miután a nem mivelt és kedvezően nyilatkoznak a chlórkáliumról, kísérnem meszezett felláptalajok olyannyira sava- leteiket burgonyával hajtották végre, mig ellennyúak, hogy az oldhatatlan foszforsavat is ben a keményitőhozamot illetőleg a ehlórtetemes mennyiségben oldják. Tacke szerint mágnéziumnak káros hatást tulajdonítanak.

1217 Ujabban többfelé kálidus talajokon kálisókkal igen jó eredményeket értek el árpánál. Ez utóbbi Wagner szerint különösen meghálálja a kálitrágyát, mivel ez azon gabonafaj,l-a mely a káliumot igen nehezen veszi fel a talajból Maercker a lahnstadti kísérleti birtokon kálidusabb talajon végzett szántóföldi kísérletet és azt tapasztalta, hogy kálitrágyázás árpa alá adva ez ugy a terméshozamot, mint pedig annak minőségét emelte. Mész. Bőséges káliés foszforsavtrágyázás mellett az utóbbi időben mindenfelé, a meszet nem részesítették abban a figyelemben, amelyet az megérdemel és ez okból a megelőzőleg említett trágyaféléknek sem volt meg a teljes hatásuk. A mész az összes növényi tápanyagok között a legolcsóbb és minden talaj alkotó rész között a legfontosabb éppen ez okból kell, hogy sokféle irányban alapját képezze mindenféle trágyázásnak. Homoktalajokon kétségtelenül legczélszerübb a meszét szénsavas mész alakjában adni, égetett mész használatánál a kellő óvatossággal kell eljárnunk, ellenben nehéz agyagos talajokon igen ajánlatos égetettet alkalmazni, a ezukorgyári mésziszap kitűnő anyag bármely talaj meszezésére. A láptalajoknál Tacke szerint nagy jelentőséggel bir az altalaj meszezése. Ez által a szabad humuszsavak eltompitatnak ,és ezáltal megkönnyítjük a növények gyökereinek a bejutását az altalajba. A gyökérzet erőteljesebben képes kifejlődni ; ennek következménye pedig nagyobb terméshozam.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 367. kérdés. Szárnyasaim között a tyuktetü nagymértékben elszaporodott. Van-e valami szer, amelylyel ezek a rovarok kiirthatok? V. K. 368. kérdés. 15 ezer mmázsa burgonya feldolgozásához minő szeszfőző felállítása a legczélszerübb s ezen mennyiségű burgonya feldolgozásához hány méter tüzelőfa szükséges ? I. F.

Felelet. Artézi kut. {Felelet a 350. számú kérdésre) Artézi kutak fúrására ajánlhatom Valentin Neukomni verseczi[czéget, a mely uradalmunkban is éppen jelenleg végzett be szeszgyáraink részére hasonló kutakat, melyek egyike csak 2? méternyi fúrás mellett naponta 1600 htl. vizet szolgáltat. Különben is a czég egyik tagja, ki személyesen vezeti a munkálatokat, ebben speczialista s ha a kérdésttevő ur reflektál rá, ugy őt Simongáton, Somogymegye kérem levélben felkeresni,^honnét ő személyesen fog a helyszínre utazni. Neve Neukomm Ferencz. Rinya-Szt.-Király. H. L. Tulkán permetező alkatrészek. {Felélet a 365. számú kérdésre.) A „Vulkán" jegyű és a „Magyar ruggyantaárugyár részvényíársulát" által gyártott és forgalomba hozott ruggyanta szellentyülapok és tömlők anyagával a magyaróvári gépkisérleti állomáson a mult, valamint a jelen évben is , kisérleztünk s kísérleteink alapján nevezett anyagról, amennyiben arra sem a kékkőoldat, sem a „bordelaise"-lé sem pedig evvel hasonló összetételű és permetezésre használt oldatok semmiféle maró vagy káros hatással nincsenek, csak kedvezően nyilatkozhatunk. Egyáltalában a „ Vulkan"-jegyü ruggyantaanyag tartósság és hajlíthatóság dolgában minden tekintetben a mértéket megütve és messzemenő igényeket is teljesen kielégitte:

KÖZTELEK, 1899. AUGUSZTUS HÓ 9.

1218 permetezőkbe való alkalmazásra mint elsőrendű anyag bátran bárkinek ajánlható; Thállmayer Viktor. Tyuktetvek kiirtása. {Felelet a 367. sz. kérdésre.) Ha a tyuktetvek az ólban szaporodtak el, legczélszerübb az ólat először alaposan kitisztítani ős az összes fészkeket, valamint a talajt is, nyers kénsavas oldattal jól befecskendezni. Hogy a baromfi a befecskendezett talajról felvett homokszemcsékkel esetleg meg ne mérgezze magát, szükséges a talajnak friss homokkal való behintése még, pedig jó vastag rétegben. A kénsavas oldatot ugy készítjük, hogy veszünk a boltban 1 kg. nyers kénsavat (vitriololaj) és ehhez öntünk 10—15 liter vizet (megjegyzem, hogy nem a vizhez öntjük e savat, hanem a savhoz a vizet, különben könnyen robban). A kotlósok fészeibe tanácsos egy kevés ánizs- v. rozmaringolajos spirituszt cseppenteni, mely folyadékkal egyszersmind a szárnyasokat is lehet kezelni. Ezen olajkeverék aránya 1 : 10. Szeszfőzde felállítása. {Felelet a 368. számú kérdésre.) 15 ezer mm. burgonyából még alacsonyabb keményitőtartalom mellett is előállítható legalább 1500 hektoliter abszolút szesz. Ezen szeszmennyiség kitermelésére tehát szükséges lenne egy 7 hl. napitermelésü szeszgyár felállítása. A szeszmennyiség kitermelhető lenne 215 nap alatt s a tüzelőanyagfogyasztás naponként körülbelül 6 m8, tehát összesen 1290 m8-t tenne ki. —a —a.

TE GYE

SS EL.

64. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM

ségit nem tett, de legalább hat középiskolai osztályról szóló jó bizonyitványt felmutatók számára pedig 150 frtos ösztöndijak vannak az állami költségvetésben engedélyezvé. Ösztöndij elnyerése iránt a folyamodványt a földmivelésügyi miniszter úrhoz czimezve, a főiskola rektori hivatalnál kell a beiratkozás alkalmával benyújtani. Szükséges mellékletek 1. Szegénységi bizonyítvány főszolgabíró vagy polgármester által láttamozva. 2. iskolai bizonyítvány és 3. erkölcsi bizonyítvány. Ösztöndíjon kívül a hallgatók jó bizonyítvány alapján egész, vagy fél tandíjmentességben részesülhetnek, minek elnyeréseért külön kell folyamodni, ugyan olyan módon, mint az ösztöndíjért s a kérvényt szintén kellő mellékletekkel felszerelve. Egyéb állami kedvezményben a hallgatók nem részesülhetnek.

kir. minisztérium VIII. főosztályában (Nádor utcza, földmivelésügyi m. kir. minisztérium, I. em. 47.. szám) átvehetik. A felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamra a földmivelésügyi miniszter az 1899. —1900. tanévre pályázatot hirdetett. E tanfolyamra a magyar-óvári gazd. akadémiát vagy valamelyik hazai gazdasági tanintézetet jó sikerrel végzett egyének vehetők fel. A tanfolyamra folyamodók egész és fél állami ösztöndíjban részesülhetnek. Az egész ösztöndíj egy évre 600 forint, fél . ösztöndíj pedig 300 frt. A tanfolyam f. évi november hó elején kezdődik. A pályázóknak folyamodványaikat a földmivelési miniszterhez czimezve f. évi aug. hó 20-ig azon gazdasági tanitézet igazgatóságához kell benyujtaniok, hol az illetők a gazdasági tanulmányaikat elvégezték.

Sörárpa- és komlókiállitás Berlinben. A berlini sörfőzői tan- és kísérleti intézet f. é. október 11—15-éig rendezi évenkint megtartani szokott sörárpa-, komló- és sörfőzőbuzakiállitását. A kiállításra bocsáttatnak: tavaszi és őszi árpa, sörfőzőbuza, komló, árpa- és buzamaláta, árpa- ós komlómivelési tanszerek és eszközök; díjazásra azonban csak a németországi termékek tarthatnak igényt. Bejelentési határidő; szeptember 12-e. Térdij | minden egyes árpa-, buza- vagy komlómintáért 1'50 márka. Egyéb kiállítási tárgyakért négyzetméterenkint 10 márka. Bejelentési lapok és a kiállítás szabályzata kaphatók az OMGE. titkári hivatalában, Budapest, IX. Üllői-ut „Köztelek".

Örléskikészitési forgalmunk 1899 junius havában és az év első felében. A Statisztikai Havi Közlemények juniusi füzetében közölt adatok szerint a magyar korona országaiba az emiitett hónapokban 154728 mm. buza hozatott be előjegyzés mellett, mig a viszont kivitelre bejelentett búzaliszt mennyisége 84.062 mm. volt. A mult év megfelelő hónapjában előjegyzés mellett behozott buza mennyisége 101-992 mm., a viszontkivitelre bejelentett búzaliszt mennyisége pedig 20'884 mm. volt, miből látni va,ló, hogy ez évi junius hónapban ugy a buzabehozatal, valamint a lisztkivitel növekedett. Ugyanezt a jelenséget mutatják az év első felére vonatkozó adatok is, melyek szerint ezévi január-juniusi hónapok alatt 871-506 mm., tavaly ugyanezen időkben 744.537 buza hozatott be, a viszontkivitelre bejelentett búzaliszt mennyisége pedig az idén 402.456 mm., a mult évben 203.612 mm. volt.

Nagy-Küküllő vármegye a szegedi kiálMai számonk tartalma: Oldal. lításon, Nagy-Küküllőmegye közgazdasági Az OMGE. közleményei 1 1193 bizottsága julius hó 17-én Somogyi István alGazda és állatorvos. Buday Barna 1213 ispán elnöklete alatt ülést tartott, melynek Növénytermelés. egyedüli tárgyát az képezte, hogy miként képKomlószüret, if. Pályi Sándor 1214 viseltesse a vármegye igen szép lendületnek indult szarvasmarhatenyésztését az első szegedi Gazdasági növénytan. 1215 országos mezőgazdasági kiállításon. Szász István Kultúrnövényeink elfajzása. Hensch Árpád. : állattenyésztési felügyelő indítványára elhatáLótenyésztés. roztatott, hogy a kiállításra küldendő tenyészHonvédlovaknak magánhasználatra való kiadása. K. M __ 1215 állatok szállítási és takarmányozási költségeinek részbeni fedezésére a megye közgazdasági Gazdasági állattan. 1216 alapjából 490 forintot adományoz. A kiállíFüstoszlatás. Jáblonowslci József. tásra küldendő állatok kiszemelésére Somogyi Gazdasági vegytan. Albert, Szász István ós Ábrahám Lajosból álló A mezőgazdasági vegytan haladása. W indisch Richárd. .... 1216 bizottság küldetett ki, mely működését a napokT-evélüzekrény 1217 ban fejezte be. Ki lesz állítva a megye részéVegyesek. ... 1218 ről 25 darab tenyészállat, melyek közül 22 drb. kereskedelem, tőzsde. . __ 1219—1220 magántulajdon 3 drb pedig községi tenyészbika Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A közHéjasfalva, Réten és Lesses községek tulajdona. ponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en Fajta szerint 15 darab magyar-erdélyi és 10 gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Allatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti darab pinzgaui lesz kiállítva. juhvásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi Tokaji borok eladása. A tarczali vinjuhvásár 1245 ezellériskola szőlőjében és a vele kapcsolatos tokaj-hegyaljai állami szőlőtelepeken termett Halálozás. Rahe Károly a sangerhauseni több évi termésű borok e hó 16-án Tarczálon gépgyár ós vasöntöde részvény társág igazga- nyilvános árverésen eladásra kerülnek. Az eladó borkészlet 417 hl és ára hlként 25—70 tója julius 25-én Sangerhausenban elhunyt. frtig váltakozik. A borok gönczi hordónkint M. kir. állatorvosi főiskolából. fogna eladatni. Egy gönczi hordó tartalma köA m. kir. állatorvosi főiskola rektora rülbelül 130—140 liter, igy tehát azoknak is tudatja, hogy a földmivelésügyi m. kir. módjukban lesz tiszta hamisítatlan tokaji bominiszter Ur Ö Nagyméltóságának f. évi roatk beszerezni, a kiknek egy-egy fajtából csak kisebb mennyiségre van szükségük. Az julius hó 30-án 50912/IV—1. sz. a. kelt eladó borkészlet fajták szerinti kimutatását a rendeletével megengedte, hogy a m. kir. tarczali vinczellériskola igazgatósága kívánatra állatorvosi főiskola első évi tanfolyamára bárkinek megküldi. az 1899/900. tanévben a polgári iskola Értesítés. A földmivelésügyi m. kir. minisz6-ik osztályát jeles eredménynyel végzett ter által a pinczeegyletek alakulásának előmoztanulók kivételesen, a kereskedelmi érett- dítását czélzó mü megírására hirdetett pályáségi bizonyítvány nyal birók pedig ugy az zatra a beérkező müvek a biráló-bizottság 1899/901-ik évben, mint az 1900/901 által megbiráltatván, a pályadíj „A gazdasági egyesülésekre nem áll az arithmetika, itt 2 X 2 évben is átmenetileg beiratkozhassanak. több mint 4, ha amazok egyesülttek, emezek Egyúttal azt az értesítést is közli a fő- pedig külön állanak" czimü pályamunka szerzőiskola rektora, hogy a m. kir. állatorvosi főiskola jének, Zigány Zoltán fővárosi tanárnak, adatott tanfolyamára jó érettségi bizonyítvány alapján ki. A többi pályamunka szerzői müvüket sérbeiratkozó hallgatók számára 300 frtos, érett- tetlen jeligékkel együtt a földmivelésügyi m.

Áz 1899. évi junius havi állatvásárok. A m. kir. közp. statisztikai hivatal által kiadott Statisztikai Havi Közlemények 1899. évi junius havi füzete szerint a Magyar birodalomban junius hóban összesen 507 országos állatvásár tartatott, ebből 99 Horvát-Szlavonországpkban. Ezen állatvásárokra felhajtatott öszszesen 575.717 szarvasmarha, 265.427 ló, 84.195 juh és 79.059 sertés és pedig 490.894 szarvasmarha, 243.747 ló, 76.324 juh és 65.042 sertés a magyar anyaországban, 84.823 szarvasmarha, 21.680 ló, 7871 juh és 14.017 sertés Horvát-Szlavonországokban. Eladatott pedig 226.967 szarvasmarha (195.323 a Dráván innen, 31.644 a Dráván tul), 67.373 ló, (61.176—6.197), 39.951 juh (36.756—3.195) és 31.448 sertés (25.788—5.660). Legtöbb szarvasmarhát a marosvásárhelyi, nagykőrösi, máramarosszigeti és tordai, Horvát-Szlavonországokban az ivanicgradi vásárokra hajtottak fel, legtöbb lovat Temesvárra, Bács-Kulára és Nagy-Kőrösre, a Dráván tul pedig Vukovárra; legtöbb juhot Kassára és Halasra, legtöbb sertést Nagy-Kőrösre, Munkácsra és Temesvárra, a Dráván tul Vukovárra és Rumára. A tordai, szabadkai, homonnai, csáktornyai és lugosi vásárokra sertésvész miatt nem volt sertésekből felhajtás.

Helyreigazítás. Lapunk 53. számában a nagykőrösi m. kir. állami méntelep 287/1899. sz. hirdetményében a határidő tévesen lett közölve. Az árlejtés nem 1899. augusztus 23-án délután 3 órakor, hanem 1899. augusztus hó 23-án délután 1 órakor lesz megtartva, különben utalunk lapunk mai számában a hirdetési rovatban közzétett e hirdetményre.

64. SZÁM. 9-ík ÉVFOLYAM.

Ponyvák. Kocsi- kazal és repczetakarók, gőzmozdony- és cséplőgép-ponyvák

KÖZTELEK, 1899. AUGUSZTUS HO 9. így kedvezően fejlődik. Oroszországban zivatarok és jégeső nagy károkat okoztak és a terméseredmény messze marad a tavalyi mögött. A külföldi piaczok üzletmenetét illetőleg, í különös ujat jelenteni valónk, a spekuláczió nagyobbára tartózkodó, tekintettel arra, hogy a terméskilátások kevés kivétellel kedvezőek, a fogyasztás pedig csak a legszükségesebb beszerzésekre szorítkozik. Amerikában az árfolyamok csökkenőek voltak, minthogy a hozatalok állandóan erősek és a látható készletek is gyarapodtak, átmenetileg volt ugyan némi javulás, egyenlegként az árak azonban mégis 1V4—3/4 c. olcsóbbak. Angliában az üzlet ugyancsak szük korlátok, között maradt és a tulajdonosok árengedményre voltak kényszerülve. A franczia piaczokón a forgalom szintén mérsékelt volt, az árfolyamok azonban inkább tartottak és az eladók a többi kontinentális piaczokon is a mult heti jegyzéseket érték el. . Nálunk a kenyérmagvak kezdetben gyengébben, utóbb élénkebben voltak keresve és árukban is emelkedtek. Takarmányczikkek ugyancsak jobb érdeklődésre találtak. Az üzleti hét részleteiről következőket jelent-

1219 Búzát ma mérsékelten kínáltak a malmok továbbra is tartózkodók alig vásárolnak valamit. . A mai összforgalom 10—12000 mmázsa, mely mennyiség 5krig olcsóbb áron adatott el. .; Eladatott: Tiszavidéki: 400 n 3 kg frt '-17 : i hóra

200 79 kg frt 8-85 3 hóra 200 Iliní. 79 kg. frt 200 . 79 . „ 200 „ 79 ,. „ 300 „ 80 , „ 200 . 79 . , Buza már a hét elején szilárdan indult. Az 400 . 79 „ eddigi folytonos árcsökkenés után — melynél a tulaj100 mni. 80 kg frt donosok és termelők egyaránt tartozkodók voltak — a 100 „ hozatalok aránylag gyengék maradtak, mig malmok be100 „ 78 ,„ , szerzések eszközlésére kényszerülve voltak. Ennek be100J „ 78 . „ hatása alatt a határidő-piaczon is élénk fedezési szük100' , 78 „ „ BUDAPESTEN sé glet mutatkozott, az irányzat megszilárdult és elmúló 100 „ 79 „ „ visszaesés után az árak egyenlegként 25 krajczárral 100 „ 79 . , F o n c i é r e - p a l o t a . A n d r á s s y - u t sarkán. magasabbak. Ó buza csak mérsékelten kerül apiaczra: 100 , 77 . „ ' a rendes üzleti forgalmon kivül azonban nagyobb 100 „ 76 . „ Ponyvák javítása és telese olcsón eszközöltetik. tételek a még beraktározott és visszamaradt „konzor. 500 , 77 „ , : cionális" búzákból kerültek eladásra. Az összes for100 .„ 79 , . . M i n t a g y ü j t e m é n y kívánatra küldetik. galmat 75.000 métermázsára teszszük, a heti hozatal 78 , „ 72'000 métermázsa. Kivitelre csak szórványos üzlet van 2000 , és egy helybeli export-czég vételeire szorítkozik. 400 , 80 „ ,, Rozs főleg elszállítási czélokra kerestetett, a 150 , helybeli fogyasztás inkább tartózkodott. Az árak csak Magy. kir. államvasutak. 100 „ 79 "„ mérsékelten javultak és alig 10 krral magasabbak mint 250 „ 79 , „ Hirdetmény. arnuíthéten. Budapesti paritásra 6-50—6.65, príma 100 . 79 , , árut 6-70 frtig jegyzünk. Nyiri származékokért Debreczen 150 , 79 „ „ . A cséplési forint nagy 7.— forint. Dunamenti babot Baja-ZomborSsest. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő munkálatok országszerte teljes erővel folyamatban van- ban gömbölyű 6*75 forint, barnát 6-60 forinton kínálnak és különböző eredményt szolgáltatnak. Több nak. Váczi gömbölyű báb 5-90 forinton adatott el. tudósítása.) helyütt ezek a várakozást felülmúlják, tény azonban, A szeszüzletben e hét elején a szilárd irányVetőmagvak: Vöröshere üzlettelen. Bánáti vörös-hogy egyes vidékeken a hozam mennyiségileg és minőzat fentartotta magát és a szeszárak azonnali szállí40.— frt felvidéki áru 40.—45.— frt, ségileg egyaránt gyengébb a reméltnél. A legutóbb here 38. 47.— frt, muharmag 6. 6.50 frt,tásra szilárdan a multheti zárlatjeg zés szerint záród-megjelent hivatalos termésbecslés búzánál 6"71 méter- luczernát 45. nak. Elkeltfinomítottszesz nagyban azonnali szállímázsa átlagos termést konstatál kataszterholdanként, bükköny 5"25—5.5u frt, baltaczim 12.50-13.50 frt közötttásra 56-50—56-75, későbbi szállításra 57 frtig, élesztőami a mult évhez viszonyítva 2 millió métermázsa jegyez névleg helyben. szesz 57-50—58 frtig nagyban. A denaturált szesz ára többletet eredményez, rozsnál 6 43 métermí szintén 50 krral emelkedett. Mezoyazrtasaqi twnzgyárak részéről kínálat nem Napi jelentés 1899. augusztus 9 volt és igy nagyobb üzlet nem is létesült. Néhány sa). Zabnál 6'55 métermázsa ( - 420-000 métermázsa). Utolsó jelentésünk óta az üzlet a keletkező je- kisebb tétel bécsi kontingens jegyzésen alul 1 frttal A külföldön a terméskilátások nem rosszabbodtak. el azonnali szállításra. Bécsben a nyersszesz ára szi-Romániában az eredmény 30—40% tesz ki egy közepes entései hatasaf, továbbá a kedvező cséplési eredmé- lárd 21-20-22 frt kelt el. "termésnek és habár a hozam nem elégít ki, a minő- nyek befolyása alatt daczára annak, hogy a tömeges ségek nagyobbára jók. Tengeri bővebb esőt kapott és árn kínálatnak még nyoma sincs, tovább lanyhult. vitorlavászonbői, természetszinüen, feketén vagy sárgán telítve, legjobb minőségben, s legolcsóbb árakon:

SCHOTTOLA ERNÖnél

KERESKEDELEM,TŐZSDE.

1220

KÖZTELEK,

1899 AUGUSZTUS HO 9.

64. SZÁM. 9-IK

EVEOLYAM

~ vesztegvásáira 207 drb volt felZöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0.——0.00 1 b Béeti jegyzés 21-20—22.— frt kontingens n J.O—4.0, Petrezselyem 100 kötés 0.—0-0, 1 q 3. :6.00 hajtva. Daczára a nagy felhajtásnak, az üzlet igen Prágai jegyzés 55-25—55.75 frt adózott és 2 0 ' — zeller 100 drb 0-40—0.60, karalábé 40—60;, vöröshagyma élénken a mult heti árakkal folyt-le. , Csupán a'nehéz, tarka prima ökrök üzlete alakult nehézkesen s ezekből, 3.50—5.50, foghagyma 100 köt. 100 köt. 06-0—1.50, 1 q 20'50 frt adózatian szeszért." Trieszti jegyzés 11.50—12 — frt kiviteli szeszért 50,—.80, 1 q 6.—12.—, vörösrépa 100 drb 0.50—0-60, zárlatkor még sok eladatlan is maradt. fehérrépa Ö., fejeskáposzta 3-50— 6;0, kelkáposzta 100 db Árak: príma magyar 33—35-— (—•—)frt, szekunda 90% hektoliterje. 0.5—1.0, vöröskáposzta 0. .—, fejessaláta 0.70— 25—28 frt. Galieziai prima 34' 37'— 29—32 frt, tertia A kivitel e hét elején több tétel finomitott 1.S0, kötött saláta 0. .—, burgonya, rózsa 1 q 1.60— (—•—) frt, szekunda 30—33 frt, tertia 27—29 frt.Némét szeszt vásárolt.. sárga 2.60—3.—, külföldi —. , fekete retek 100 prima 36—38-— (—.—), szekunda 33^-35, tertia 29—32. Vidéki szeszgyárak 25—50 krral drágábban 2.30, drb 0.50—0.60, uborka nagy salátának 100 drb 75—2.—, frt. Konzervökrök . 23'—30-— é. s., rosszabb minőségű zárulnak. savahyitani való 100 db .35—.40, savanyitott 80.—0.9o, írt é. s. Bika 25—35-— 0 frt é. s„ tehén 22—32 Budapesti zárlatárak e héten: Finomitott szesz zöld papr. 20,—30. tök főző 5—6, zöldbab 4.0—6.—, frt és bivaly 18—23-— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra 66-75—57 — frt, élesztőszesz 57 50—58' — frt, nyers- zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. 4.0—6.—, fejtett 1 lit. minden °/o levonás nélkül történnek. Az értékesítésben szesz adózva 55-75—56 — frt, nyersszesz adózatlan 6—10.—,. tengeri 100 cső ., karfiol 100 drb 16.-20.—, kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyan(exkontingens) —• •'— frt, denaturált szesz 19"— paradicsom 1 kg. 5.—5.50, spárga 0.- 0.—, torma azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 —19-50 frt. Kontingens nyersszesz—. :—. * q 10-42. frt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Az árak 10.000 literfokonként hordó néikü! bérAz alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 7—10, köz. alma 6—8 mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfize- fajkörte . közönséges körte 10—16, szilva magva- az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegv^sái tés mellett értendők. váló 0—0—, vörös 0.5—08, meggy faj , közön- ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felséges 10—16, ringló — , baraczk kajszin 20—35, hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy őszi 20—60, dinnye görög nagy 10 drb 5-—'10—, kicsi rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt A központi vásárcsarnok áriijegyzése n a g y t a 20—25, sárga faj 12.0—25.0,, 1 kg. közönséges . megyék közül a következő vármegyék vannak tüdövész (en gros) eladott élelmiezikkek árairól. szőlő 1 kg. 0. 0.—, csemege , dió (faj papir- miatt zár alá helyezve és csakis ezen vármegyékből héju) 18—24, közönséges 1*.0—20.—, mogyoró 28—32, nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, gesztenye magyar 0- , olasz , narancs messi- Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék és Nagy-Mihályról. ási 100 db 0 - •—, pugliai —•—•—, mandarin 0-00— (Zemplénmegye). Bécsi szurómarhavásár. 1899. aug. 3-án. FelA hét utolsó napjai csendes forgalommal multak 0-00, czitrom 1-20—1 60, füge hordós 1 q 18—20, ko18-—20—, datolya 38—42, mazsolaszőlő 38—70, hozatott: 2789 borjú, 1733 élő sertés, 705 kizsigerelt el. Nagysiennyiségben csak gyümölcs és turó érkezett. sertés, 231 kizsigerelt juh, 101 bárány. 1 üt 0-04—0-10, eper 1 kg. 0 25—0 30 kr. A husüzlet csendes, árak emelkedtek. Baromfi kereslete FSszerek italok. Paprika és I. rendű 1 q. frt élénk, árak változatlanok. borjuvásár a kis felhajtás ~ következtében ), II. rendti 20—30, csöves. .tjtít-——, (szá- elég élénk volt s árak kgkint 2 krral javultak. „A Tej és termékek csendes • árak mellett' jól kere;—. köménymag , borsókmaga settek. Tojás ára szintén , emelkedik. Zöldség lanyha, rított) k izsigerelt sertések üzlete változatlan. gyümölcsárak szilárdak. Áraink a következők voltak. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 38—55. mák 1 q. frt 28—30, méz csurgatott 0-30— Husnemüek : marhahús eleje 44—50 hátulja 0-40, sejtekben 1 kg. —• prima —•—- kr., primissima kr., élő borjú •—, szappan szin 20—25, 52—56, borjúhús egészben 50—.54 krig, budapesti közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 30—36 kr., prima 38—43 kr., primissima 46—52 (—) disznóhús 45—50 klgronként. Yad : szarvas 28—30 krig, 0-40—0-50, Vörös asztali palaczkban 0-40—0-50, házi kr., fiatal sertés 34—43 kr., kizsigerelt sertés nehéz özbak 65—70, sőt 1 frton is adtuk el kilóját. pálinka palaczkban —• •—, ásványvíz palaczkbr" 59—54 kr., süldő 46—54 kr., kizsigerelt juh 36—44 kr., Tej- és tejtermékek: teavaj 1—1-15 frt, főzövaj bárány páronkint 4—12 kr. 80—85 kr. 1 turó 8—10 kr, tejföl 24—28 kr klgrja. takamámyrásár. (IX. kerület MesterBécsi sertésvásár. 1899. aug. 8-án. (SchleiffeU Tojás alföldi 29—29'5, érdélyi 28"5-29 frt ládánként. atcza, Bcdapesti 1899. aug. » A székesfővárosi vásárigazgatóság der és társai bizományi czég távirati jelentése a „KözZöldségfélék a napi piaczi áron keltek. Gyümölcsfélék : a „köztelek* részére). Felhozatott a Bzokott telek" részére). alma 10—12, körte 10—12, sárga baraczk 20—40, jelentése Szségekből 180 szekér réti széna, 55 szekér muharFelhajtás: 2376 lengyel, 4516 magyar sertés, összeringló 14—20 kr kilónként, görög és sárga dinnye :S zsupszalma, 5 szekér alomszalma, 0 szekér takar10—60 kr darabja. suányszalma, — szekér tengeriszár, 14 szekér egyéfc Beküldésre ajánlatos : tojás, baromfi, gyümölcs, takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles stá.J, A forgalom vontatott' volt. özbak, szarvas, fogoly. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél900 zsák szecska. A forgalom közép. Ásak q-ként a Következők: réti széna 200—300, mvuiar a] 220—290, kül : prima 40—41-5 kr, kivételesen 40 kr, közepes st-upszalma 135-170, alomszalma 140—160, egyéb 38—40-0 kr, könnyű •— kr, süldő 38—47 kr. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentakarmány , lóhere — , takarmányBécsi juhvásár. 1899. aug. hó 3-án. Felhajtás tése. Budapest, 1899. augusztus 7-ről. —, czompó 0-30—0-3! tezés —, romániai—durvaszőrü — db. angolna 0-- 0"—, apró kevert 0 18—0'18, lazacz pisztráng 0' 0-—. Birkavásár meglehetős élénk lefolyású volt. Tej és tejteí-mélsek. Tej í lit. frt 0-08—0-í árak a következők: Belföldi hizlalt ürü 20—23-50 lefölözött 0-C6—0-C6, tejszín 00"—, tejföl 0-28—0-30^ frtig páronkint, 22--—23.5 frtig 100 kiló élősúly szerint, tehénvaj (tea)'l kg. ,0-90—1-—, I/rendü 0*60—0-70, II. r. kiv..—•- - frtig, feljavított juhok 16-—19'0 páronkint,,20 00 0*50—60*—, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű -16 pár., kiv. 0-—, II. rendű 00'—, tehéntúró 0-06—0'12, juh- 21-— frtig súlyra, kisorolt kosok —• frtig, raczka juh 11-25-— páronkint, —• •—, kiv. turó 38—40, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0'32—48, er frtig súlyra, bárány kecske 13 5, kiv. frt pár. thali sajt 1-10—1-20, groji sajt 0-50—0-60. anya juh 0'—pár., suly, szerbiai 11ItSszí és keayérnemü. Feísér kenyér 1 kg. frt 15-— anyajuh• frtig páronkint, 100 kiló után — frt 13'0—13*0, barna kenyér 11-0—11-0, rozskenyér 1 ' " —11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —• 2 —•—, 8 —•—, 4 —•—, » —•—. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q.frl 7—9, sto; Bécsi vágőmarhavásár. 1899. aug. 7. A bécsi rauí 24—35, borsó héjas magyar 4-00—5-—, koptatott magyar 13—15, külföldi 13—17, bab fehér apró 6—7 marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 4980 db. Ebből magyar 3570 db, nagy 6.0—7-5, szines 7"0—8-0.; Tojás. íiiss I. o. (1440 db.) 1 láda frtí 28-5—30 —„ galieziai 441 db, bukovinai 287, németországi 682 db, ÍI. oszt. (1440 db.) 29 0—29-5, meszes — orosz tojás hizott 3053'db, legelő 613 db, fiatal 1314 db, ökör 3536 db, bika 619 db, tehén 508 db, bivaly 317 db. 100 db. —, tea tojás 22-50, törött tojás 0-— "

KÖZTELEK,

64. SZÁM. 9-ík É V F O L Y A M .

1899. A U G U S Z T U S H O 9 .

LUTZ-réle valódi, teljesen ólommentes

1221

Qu perfoszfátok

a

Porcellán»zománcfestékkel falakon és mennyezeteken oly mosható, igen elegáns és évekig tartó mázolat éretik el, melyen penész és gombaképzödés teljesen lehetetlen. — Gazdasági üzemekben, uradalmakban, tejgazdaságokban, évek óta kitűnően bevált, tej- és vajkezelési helyiségek, gépházak, konyhák, fürdőszobák, klosetek, istállók stb. részére, valamint mindott, ahol tisztaságra nagy gondot forditanav. — Alkalmazása rendkívül egyszerű és olcsó. Szakkörökből' való számos elismerő nyilatkozattal, mintával, színkártyával és prospektussal szívesen szolgálnak az egyedüli gyárosok

a legmegbízhatóbb,

a legjobban

•m

ásványi eredetűek, bevált és a legolcsóbb

Lutz Ede és Társa Pozsony, Gyár-ut 20.

foszforsavas trágyaszerek, minden talajra alkalmasak. Tartalmaznak 10*-20°/o vizbén oldható foszforsavat. Vegytartalomért feltétlenül szavatolunk. Tekintettel e műtrágyák gyors hatásárasigen nagy hozamképességére

Hirdetmény.

Kétannyi mennyiségű czitrátban oldható foszforsavval sem pótolható hatásaAjánlók továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, k é n s a v a s ammoniákot, kálisót, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, tliemenaui szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására ; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s áron szállit: /k C2 ví O U f3> A TUff Ludenburg-Themenau Kénsav- és műtrágyagyár * * és Lissek Rostok m.

A földmivelésügyi m. kir. minisztériumnak

nélkülözhetetlen az őszi vetéseknél.

Központi iroda:

rendelke-

Prága,

Heinrichsgasse 27.

zése folytán a nagykörösi, verseczi, békéscsabai, bajai és dorozsmai m. kir. méntelep osztálya részére

1899. november 1-től 1900. október hó 31-ig

sziikséglendő

kenyér,

zab,

széna,

esetleg muhar, ágy- és alomszalma, kőolaj- és keménytiizifa szállításának biztosítása végett 1899. augusztus hó 23-án

Budapest, Köztelek.

délután 1 órakor alulirt parancsnokságnál

Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy

Írásbeli zárt ajánlati árlejtés fog

tartatni. A közelebbi feltételek

a nyilvános

műszaki kérdésben.

kifüggesztett

Hivatalos lapja a „ M a g y a r

hirdetményekből kivehetők, vagy pedig alulirt parancsnokságnál,

valamint

a fentnevezett

méntelep

osztályoknál

nélkiilözhetlen

Egyesületi tagok ingyen kapják.

megtekinthetők, a honnan a feltételeket tartalmazó hirdet-

Egyesületi

tagdíj egy évre 10 frt. A „MAGYAR

TERMELŐ"

mény felhívásra megküldetik.

Hí agy-Kőrös, 1899.

Szesztermelö"

támasza a gyakorlatnak. SZESZ-

előfizetési ára egy évre 5 frt.

junius hóban.

7144

isi megy. kir. állami Parancsnokság.

DiószegM • •

Komposztirozott trágyát • Ó r i á s b n z á t , árban, kisebb és nagyobb mennyiségben

mely már számos é v óta k i t ű n ő

írszág bármely irányában TI

Budapest—Szt.-Lőrinczi szemétszállító IX., Külső ÍJllői-ut.

és rozsda

vasút

t e r m é s t

ellen nagy ellenálló

a

gel szolgál felvilágosi

d i ó s z e g h i

adott

képességet

t a n ú s í t o t t , legjobb minőségben ad

el

c z u k o r g y á r

Díószeghen, Pozsonymegyében. ^

,

"B _ ,_

_

s z ú n y o g o k stb. ellen.

J B K C X l i C f t G l r

vakondok m

f

A

O

^

1

hibátlanul m ű k ö d n e k

M

muszkák csótányok patkányok egerek

8274

Egyszeri kiadás. Állandó védelem! Több ezer fényes elismerés, K é r j e n prospectust!

Kari

Bender

w i e s rvh l .

I.,

KÖZTELEK, 1899. AUGUSZTUS HÓ 9.

1222

A Mezőgazdasági i p a r - r é s z v é n y t á r s a s á g k a p o s v á r i b é r u r a d a l m a e l a d á s r a b o c s á t GO daruit 3/r éves és 8 0 d a r a b 18,4 éves, kiváló szép, tenyésztési czélra kiválasztott, fehér kondorszőrü

Kapható egész éven át l e g e l s ő r e n d ű nehéz

mangalicza faj kant,

fiatal

erdélyi igás ökör

valamint 100 d a r a b 3/4 éves és I S O d a r a b l ; i j éves, ki-\ váló szép, feny,é.s?tési' czélra kiválasztott, fehér kondorszőru

Papp Antalnál,

mangalicza faj koczát. , Valamennyi eladásra bocsátott tenyészsertés vészen átment. Bővebb, felvilágosítást-nyújt a

64. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM

Szamosujvárt.

A készlet egész cven át állandóan 800—1000 darab. soer

a sertés-

Mezőgazdasági i p a r - r é s z v é n y t á r s a s á g béruradalma Kaposvár. 83l0

Biborhere, szöszös bükköny, őszi borsó

Szt.-Jánosiai rozs

" jutányos áron kapható

HALDEK

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. (Legolcsóbb utazás Bécs és Fiume 'között vagy viszriftj; Budapesten át.) A magy. kit. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint az Abbáziába, 1 Lussin-piccoló és Cirkvenica ü'dülőfielyekre,-továbbá a dalmát partvidékre, valamint Olaszországba való.-utazások megkonyoBbités^í;a?'éljából Béesbcy, Fiúméba és viszont Budapesten át igen mérsékelt áru menetjegyek es pedig az I. osztályban 36/70, Xcmesi birtok, a II. osztályban 24-4Ú, és a III. osztályban 11 80 koronáért adatnak ki." Ugyanézen irlesztősre.1, Cz°im a^fa'dóba" árakon Bécs—Zágráb és Károlyyáros között, is adatnak ki közvetlen menetjegyek Budapesten át. Ezen menetjegyek, melyekből az I. és II. osztálynak a gyorsvonatok hasznáatára is jogosítanak, 3 napig érvényesek és azokkal ezen időtartamon belül az utazás Budapest™ láitanní/.ás n'.i'Hrtl megszakítható. Egyúttal felemlittetik, hogy Bécs és Budapest, valamint Budapest és Fiume között háló- és étkező-kocsik közlekednek, továbbá Imgv Fimm-hól a dalmát, vidékre a közlekedést a magyar-horvát hajózási társaság kényelmes haj'ó'i, Fiúméból Velenczébe és Anconába pedig az impresa Fiume—Venezia legnagyobb kényelemmel beren-.-'.. deze't termes gőzhajói igen olcsó-vitoldijak mellett •.Közvetítik. Bővebb felvilágosítás Budapesten a városi menetjegy irodában (Hungária szálloda) és Cook Tamás utazási irodájáben (fle,mzeti szálloda), továbbá Nágel és Wortmann czég utazási irodájában Abbáziában éá Bécsbén;' valamint a Cook Tamás féle Schenker és társa utazási irodájában Bécsben, Stangen Károly utazási irodájában Berlinben és Antonio Paolinál. Velenczében nyerhető. Az igazgatóság. Budapest, 189U. évi junius hó 27.

magnagjrkereskedésében, BUDAPEST, Karqly-törnt9.

SIEMENSésHALSKE

J ó z s e f Főherczeg úr Ő cs. és kir. Fensége védnöksége alatt Szegeden rondezondő I. Mező1 Kiállítás

sorsjátéka,

BUDAPEST, VIII., Kerepesi-ut 21. villamos világítási és erőátviteli központi telepeket és berendezéseket városok, bányák, 'gyárosok é's magánosok részére, e l e k t r o l y t i k u s berendezéseket, villamos vasutakat, b á n y a v a s u t a k a t , e g y e n á r a m ú , f o r g ó á r a m u és v á l t a kozó á r a m ú g e n e r á t o r o k a t és motorokat, vezeték-anyagokat, kábeleket, iv- és izzólámpákat, távíró- és távbeszélő-készülékeket, mérők é s z ü l é k e k e t , vasúti váltóbiztositó berendezéseket, j e l z ő - b e r e n d e z é s e k e t , vízmérőket, vezetékberendezéseket központi telepekhez való b e k a p csolásra, világító testeket.

Húzás Szegeden, 1899. szeptember 10-én, este 6 órakor.

20 Sorsjegyek mindenütt

kaphatók!

Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége Budapest, Köztelek, IX., Üllői-út 25.

1IAHSCHALL L ' kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfürésze és fahajlitó telepe

Pozsonyban, III., fírössling-utcza 16. sz. Ajánlja:

landauer broom, félfedeles, nyitott yadászkocsijait és hintöit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 e l s ő r a n g ú é r e m m e l kitüntetve.

Tiszti és polgári lovagló eszközök! Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. M i n t a r a k t á r a kereskedelmi muzeum állandó kiállitásában Budapesten, Városliget.

KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

•

'

OklcveleS sépész,

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS, ki a gazdasági gépek karban

Pályázat Méltóságos gróf Széchényi István ur kálmáncsai birtokán f. évi szeptember 1-én1 gazd. Írnoki állás betöltendő. A pályázóktól megkívántatik, vala-

tartásában jártas, képes egy kisebb' gazd. szeszfőzdét vefeltétel a néniéi ttg magyar lyolv bírása. Belépés szep-

végbizonyitványa, 'néhány évi gyakorlat, a szeszgyári könyv-

bizQnyitványmásolatokkai —

b«n jártasság, 1 Ws, nőtlen^állaj

nely, Ei déíy czimre inlézendők.

kü/'p-gaziiasági iskolái viV/.-ll •és a ki a magyar és némot nyelvet, vagy a német és tót nyolvet tökélotesen bírja, a dló-

s némileg Írásban is atafba kíretaek.^'ssas A Jakabszállási / i

i

könyvvezetésért külön" 60 szeptember 1-én elfoglalj legGSiUetlk.^Sajátkozíileg11!

Gazd. Írnoki állás betöltendő nagyságos Welteni-Wiener Rozső lovagMegkiváiftatikallegrílábbn vala-1 mely gazd. tanintézet jó siker.rel végzése, magyaros német.1

Gazd. segéd, 4 évj. gyakorlattal, két-map

Radwaner és Rónai magkereskedők — BUDAPEST,. V., Nádor-utcza 8. sz.

jártassággal ti Gazdasági és tejgazdasági iskolát végzett, 5 évi gyakorlattal rendelkező állást keres. Czim a kiadóban. or, 20 kg. só, 1000 q-ö'l föld',

ÁLLÁST KERESŐK.

Állást ágáiiu'n jártas <;.tt»:, nős gazda. 12 d6V'á ír^akor'at!i'' hírneves nái, Emödy Jő?sef ur suránkai 1-től ltiOO holdas gazdaságot önállóan közel, beszélrnagyarul bármely v

elfoglal na-

ISlfPi

HB

1

Igen szép, válogatott vöríia.rka.mmenthalijeueg,.^

növendék ökör és üsző borjakat

ERFURT,

u d a p e s t e n

tarlopiBt,

szőlővesszQfcre elfogad zsef állami JelÜgJ-elet ó^szőlőtelejffi Ráczal.\emesitett, hektoliterenként 78 kgr. snlyu nyiri rozsot bocsát eladásra vetőmagul a szegegyházai gazdaság q.-ként

t a k a r ó

"

kölcsön-ponyyák

bibörherét, szöszös bükkönyt, káposzta-repezét,;

őszi bükkönyt, őszi borsói, muharmagot, mustármagot,

BrMotet iBl

írásáról t| árakon, terményzsákok | mindenféle gazdasági magot. raB&SSS beküldése KOHNés STEIN Minták a l k a l m á v a l ameny^ ' jtözlése kéretik.IVeS

KLEIN ÉS SPITZER

.

Ödön csász. és kir. udvari szállító magkereskedése

ajánl:

ALLATOK,

A BalatonSzt-Györgyl uradalom orsz. lijazott ^magyar gulyájából I sladrt. — Felvilágositásoka Id Számtartói hivatal Balaton Szent-György. . ... 833:

Mauthner B

J.C.Schmidt

115 darab másodK erdélyi fajta jól kifejlődött ökörborju eladó részben

y- Ivet bír, előnyben' részesül. nulók a külső gazdaságban b i í " 8|Vrőd°ában Jártasság8;°| használhatók. Mint munkaiul! Ugyelök, kulcsárok, magtárobéresgazdák különösen

nem adatnak, küldjék Oros

Biborherét, Unikkönyt, őszi borsát, gomborkát, mustármagot , é^ mindenféle^,egy^b V gasabb íiron ^vásáTofnáfc

VEGYESEK.

Árpa-, buza stb.

3 1 íi li o

t,

részről va:ó tárom havi le'í-

S i i l S ^ i S al°küklendők!

cseresznye szörp tik.

I T T í

1.224

KÖZTELEK,

1899. A U C U S Z T U S H O 9.

GÚZMIVELÉS.

Felhívjuk a t. cz. grazdaközönségret ezennel Emánuel von Proskovitz jnn. tanár urunk által termelt

Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó vagyok elválallni; épúgy

mélyrigolozást

szőlő-telepi tésekhez.

Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemliez forduljanak. n i r r U L r r

W

r t

B S! f í Ff íffl ü ,

64. SZAM. 21-ik É V F O L Y A M .

gőzszántási vállalkozó BUDAPEST-KELENFÖLD.

Lapunk bekötési táblája 1 frt k p é r í (portómentesen) ^kapbat^kiadóWvatalm

Kwassitzi

eredeti

HANNA korán érő rozsunknak — á meddig a készlet tart — idejekorán való megrendelésére, mély szintén ugy a bel-, mint a külföldön jónak találtatott. Ezen tenyészet is kiváló koránérettség által tűnik ki, úgyhogy a kései rozsnemüek és az árpa előtt érik, a mi a gazdasági üzemre igen hasznos. Kwassitzi korán érő rozsunk jó termést ad, hosszú szalmát és a legtöbb finomhéjas, fodrozott, zöld szinü szemet tartalmazza (84°/o zöld szein, szemben a petrusi rozszsal, mely 54%-ot tartalmaz). A zöld szemek tudvalevőleg értékesebbek — mert nitrogén tartalmuk nagyobb — mint a másszinüeké. A vetés, mint eredeti Hanna árpánknál, átlag 150 kg. hektáronkint.

K W A S S I T Z I csukorgyár részvénytársaság. 8293 Posta- és távirda-állomás: Kwassitz. Kaiser Ferdül ands-Nordbahn állomás : Kwassitz-Tlumatscliau (Morvaország.)

Egy

és több vasú

aczó/ekóim

egyetemes

és

tiilajiirivclő eszközeim olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g

/

Eperjeí^X

és czélszerü

szerkezetüknél fogva országszerte örvendenek.

legjobb hírnévnek és kelendőségnek

Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok.

6|a) B S © h e » Jftudolf V

c s . é s kii*, k i z á r ó l a g o s

ekegyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. Magyarországi vezérképviselő: S z ű c s Z s i g m o n d .

,Untcum-Dríll' sorbavetőgép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában

a l e g j o b b h í r n é v n e k és a legnagyobb örvend, ezeknélfogva az összes eddigi között az

e l s ő h e l y e t f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással szolgál:

Mellchar Ferencz cs. és kir. szabadalmazott k i z á r ó l a g o s

vetőgépgyára

Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).