MAGYAR KATECHISMUSA s

ÉH T E K E Z É S E K A N Y E L V - ÉS S Z É P T U D O M Á N Y O K KIADJA

A Z

I.

A MAGYAH TUDOMÁNYOS

O S Z T

Á

L

Y

KÖRÉBŐL.

AKADÉMIA.

R E N D E L E

T

É

15 Ö

L

SZERKESZTI

GYULAI

PÁL

OSZTÁLYT^TKÁR.

XI

KÖTET. VII. SZÁM. 1883.

TELEGDI MIKLÓS MESTER

MAGYAR KATECHISMUSA •

s

Í5G2-IK ÉVBŐL.

MAJLÁTH

L.

BÉLA

TAGTÓL.

BUDAPEST,

1884.

A M. T U D . A K A D É M I A Ára K Ö10 N Ynr. V K I AgD-Ó - H I V A T A L A . (Az A k a d é m i a é p l l l e t é b e n . )

E R T E K E Z

ESEK

A. N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y Ö K Első kötet. 1867—1869.

KÖKÉBŐL.

I. Solon adótörvényéről. T é l f y I v á n t ó l . 1867. 14 1. Ára 10 kr. — II. Adalékok az attikai törvkönyvhöz. T é l f y I v á n t ó l . 1868. 16 1. 10 kr. — III. A legújabb m a g y a r Szentírásról. T a r k á n y i J. B é l á t ó l . 1868. 30 1. 20 kr. — IV. A Nibelnng-ének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. S z á s z K á r o l y t ó l . 1868. 20 1. 10 kr.— V. ' Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezek tekintetéből Akadémiánk feladása T o l d y F e r e n c z t ő l . 1868. 15 1. 10 KT. — VI. A keleti török nyelvről. V á m b é r y Á r m i n t ó l . 1868. 18 1. 10 kr. — VII. Gelije Katona István főleg mint nyelvész. I m r e S á n d o r t ó l . 1869. 98 1. .30 kr. — VIII. A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI. e's XVII. században. B a r t a l u s I s t v á n t ó l . Hangjegyekkel. 1869. 184 1. 60 kr. — IX. Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. (1. Sztárai Mihálynak eddig ismeretlen színdarabjai 155059.-—2. Egy népirodalmi emlék 1550—75-ből.— 3. Baldi Magyar-Olasz Szótárkája 1588-ból. — 4. Báthory István országbíró mint író. — 5 Szenczi Molnár Albert 1574—1633). T o l d y F e r e n c z t ő l . 1869. 176 1. — X . A magyar bővített mondat. B r a s sa i S á m u e l t ő l . 1870. 46 1. 20 kr. — XI. Jelentés a felső-aust.riai kolostoroknak Magyarországot illető kéziratai- és nyomtatványairól. B a r t a l n s I s t v á n t ó l . 1 8 7 0 . 4 3 1. 20 kr.

Második kötet. 1869—1872. 1. A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Oorvin-codexről. M á t r a y G á b o r 1. tagtól. 1870. 16 1. 10 kr. — II. A tragikai felfogásról. Székfoglaló. S z á s z K á r o l y r . tagtól. 1870. 32 1. 20 kr. — III. Adalékok a magyar szóalkotás kérdéséhez. J o a n n o v i c s Gy. 1. tagtól 1870.43 1. 20 kr. — [V. Adalékok a magyar rokonérteimii szók értelmezéséhez, F i n a l y H e n r i k 1. tagtól. 1870. 47 1. 20 kr. — V. Solomos Dénes költeményei és a hétszigeti görög népnyelv. T é l f y I v á n lev. tagtól. 1870. 23 1. 20 kr. — VI. Q. Horatius satirái (Ethikai tanulmány). Székfoglaló. Z i c h y A n t a l 1. tagtól. 1871. 33 1. 20 kr. — VII. Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez (I. Magyar Pál XIII. századbeli kanonista. II. Margit kir. herczegnö, mint ethikai iró. III. Baldi Bernardin magyar : olasz szó. t.árkája 158í-ből. Második közlés IV. Egy XVI. századbeli növénytani névtár XVII. és XVIII. századbeli párhuzamokkal..V. Akadémiai eszme Magyarországon Besenyei előtt) T o l d y F e r e n c z r. tagtól. 1871. 124 1. Ára 40 kr. - VIII. A sémi magánhangzókról és megjelölésök módjairól. Gr. K u u n G é z a lev. tagtól. 1872. 59 1. 20 kr. — IX. Magyar szófejtegetések. S z i l á d y Á r o n 1.'tágtól. 1872. 16 1. 10 kr. — X. A latin nyelv és dialektusai. Székfoglaló. S z é n á s s y S á n d o r i , tagtól. 1872. 114 1. 80 kr. — XI. A defterekről. S z r l á d y Á r o n lev. tagtól. 1872. 23 1. 20 kr, — XII. Emlékbeszéd Árvay Gergely felett. S z v o r é n y i J ó z e e f lev. tagtól. 1872. 13 1. 10 kr.

Harmadik kötet. 1872—1873. 1. Commentator commentatus. Tarlózatok Horatius satiráinak magyarázói után. B r a s s a j S á m u e l r. tagtól. 1872., 109 1. 40 kr. — II. Apáczai Cséri János Barczai Ákos fejedelemhez benyújtott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében S z a b ó K á r o l y r'. tagtól. 1872. 18 1. 10 kr. — III. Emlékbeszéd Bitnitz Lajos f e l e t t r S z a b ó Imre t: tagtól. 1872. 181. 10 kr. — IV. Az első magyar társadalmi regény. Székfoglaló V a d n a i K á r o l y 1. tágtól 1.873 64 1. 20 kr. — V. Emlékbeszéd Engel József felett. F i n á l y H e n r i k !. tagtól. 1873. 16 1. 10 kr. — VI. A finn költészetről, tekintettel a magyar őskölté•szetre. B a r n a Fe r d i n á n d 1. tagtól. 1873. 135 1. 40 kr. — VIT. emlékbeszéd Schleicher Ágost, külső 1. tag felett. R i e d l S z e n d e 1. tagtól. 1873. 16 1. 10 kr. — VIII. A nemzetiségi kérdés az araboknál. Dr. G o l d z i h e r I g n á c z t ó 1873 64 1. 30 kr. - IX. Emlékbeszéd Grimm Jakab felett. R i e d l S z e n d e 1. tagtól 1873. 12. 1. 10 kr, —X. Adalékok Krim történetéhez. Gr. K u n n G é z a 1. tagtól. 1873. 52 1. 20 kr. — XI. Van-e elfogadható alapja az ik-es igék külön ragozásának. R i e d l S z e n d e . 1. t a g t ó l 51 1. 20 kr.

Negyedik kötet. 1873—1875. I. szám. Paraleipomena kai diorthoumena. A mit nem mondtak s a mit roszul mondták a commentatorok Virgilins Aeneise Il-ik könyvére, különös tekintettel a magyarra. B r a s s a i S i m u e l r . tagtól 1874. 151 1. 40 kr. — II. Szám. Báliuth Gábor jelentése Oroszország- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól.

4L EG 1)1 MIKLÓS MESTER *

MAGYAR KATECHISMUSA 1562-lK

ÉVBŐL.

MAJ LÁT II BÉLA L. TAGTÓL.

B U D A P E S T , 1883. A M. T . A K A D É M I A

KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.

(Az Akadémia épületében.)

y

Budapest, 1883. Az A t h e n a e u m r. társ. könyvnyomdája.

Telegcli Miklós mester magyar kathechizmusa 1562-ik é v b ő l . (Felolvastatott a m. t. Akadémia okt. 22-én tartott illésében.)

Szalió Károly Régi Magyar könyvtárihoz írt előszavában mondja: »munkám megjelenése következtében foghazni könyvtáraink gondos átkutatása nagyobb mérveket ölteni. . . « Igaza volt, mióta Szabó Károly alapvető munkája megjelent, a Magyar Könyv-szemle több mint kétszáz adalékkal szaporította a régi magyar könyvek lajstromát. S habár újabb, tömeges felderítésére az ismeretlen régi magyar könyveknek nem számíthatunk is, a tallózás, még évek múlva is felszínre hozand egyegy olyan magyar könyvet, mely a Régi magyar könyvtári teljesebbé fogja tenni; ámde ha a hazai könyvtárak inindannyija is át meg át leend kutatva, a munkát még akkor sem mondhatjuk befejezettnek, mert a külföldi idegen könyvtárak is tartalmazhatnak, a mint hogy tartalmaznak is, régi magyar könyveket, melyeknek bibliographiai leírása és közlése, irodalomtörténetünk érdekében vajmi kívánatos, és ennek elérése indokából múlhatlanúl szükséges a külföldi könyvtárak búvárlása is. A magyar codicologia már eddig is számba vehető sikerekot mutathat föl a külföldi könyvtárak kutatásának eredményeid, midőn is szép számmal fedezett föl kiváltképen Csontosi János,muzeumi segédkönyvtár őr oly magyar codexirókat, másolókat és miniátorokat, kikről még csak tíz év előtt is alig volt sejtelmök a középkori irodalom-történetíróinak.Nemkevesbbé jutalmazó munka a régi magyar könyvek kutatása is, kivált midőn az eddigi fölfedezések útmutatóid és ösztönül szolgálhatnak a kutatások folytatására; sőt a további búvárlások, a A M. T. AK, ÍJIIT A NYF.I.V- {:*fiZÉPT.KÖR. 1 8 8 0 . XI. K. VII. SZ.

1*

4

Majt.átii üí:r,A.

kivánatos eredmények valószínűségével kecsegtethetnek, lia figyelembe veszsziik, hogy a X Y L és X V I I . században, a külföldön iskolázott magyar ifjak nemcsak nemzetiségi könyvtárakat alapítottak, mint például a többi között Wittenbergában is, de oda magyar könyveket is vittek és ilyenekkel szaporították külföldi könyvtárukat, mint ezt azon két magyar munka provenientiája is tanúsítja, melyeket a múlt évi országos köuyvkiállításra a múzeumi könyvtár a ballei egyetemtől kikölcsönözött, s melyeknek signaturája ez: »Ex Bibliotkeca Nationis Hungar. Witteberg. x) E két kis nyomtatványt Szakmári ottani magyar tanuló ajándékozá Rotbaridesuek, a ki azokat ismét a magyar ifjak nemzeti könyvtárába juttatá. H a tekintetbe veszszük továbbá, hogy Szabó Károly még 56 oly, X V I - i k századból való könyv czímét közli,melyek most egy példányban sem ismeretesek, de ezek egy része alig néhány év előtt a Nagy István-féle könyvtárból külföldi piaezra került, nem indokolatlan a föltevés, bogy a végképen elveszetteknek hitt magyar szövegű nyomtatványok közül még több is napfényre kerülhet. Egyes elszórt, imitt-amott megjelent közleményekből pedig tudjuk, hogy Német-, Franczia- és Angolország némely könyvtárában vannak magyar könyvek, melyeknek bibliographiai leírása ránk nézve igen kívánatos, s a melyek tudomására jóakaratú figyelmeztetések révén jutottunk. Elősegíti az ilynemű kutatásokat a múzeumi könyvtárnak széles körű összeköttetése s barátságos viszonya Európa könyvtárainak majdnem valamennyi nevezetesebbjével, mely viszonyt könyvtáraink érdekében ápolni és kiterjeszteni úgy tudósaink előnyére, mintbibliographiánk hasznára, egyik fontos föladata a Széchenyi országos könyvtárnak. Hogy ez alkalommal ismét bemutathatunk egy régi magyar könyvet: Telegdi Miklós mester magyar katecbizmusát 1562-ből, ezt első sorban Dr. Kiss Áronnak köszönhetjük, másod sorban pedig azon kölcsönös jó viszonynak, melyben a Széchenyi országos könyvtár a bázeli egyetemi nyilvános könyvtárral áll. Dr. Kiss Áron képezdei tanár s a budapesti református ') Magyar Könyv Szemle. 1S81. évf. 24:». lap.

TKLEGDI MIKLÓS MF.STÉR MAGVAI! KATKC1I IZMUSA.

5

collegium könyvtárnoka ugyanis azon jó szokást követi, liogy ha tanítványai közül valamelyik tkeologiai kiképeztetése végett a külföldi egyetemekre megy, nem mulasztja el tanítványait a külföldi könyvtárak régi magyar könyveire figyelmeztetni, s midőn azok visszajönnek, könyvtár-kutatásuk eredményét rendesen megkérdezi tőlök. Ez úton jutott a Széchenyi országos könyvtár tudomására a Telegdiféle katechizmusnak létezése. Benkő István református papjelölt t. i. az edinburgi akadémián végezvén tanúlmányait, haza jövet meglátogatta Bázelt is, s három havi ott tartózkodása alatt az egyetemi könyvtárban búvárkodott. Kutatása közben egy colligation akadt kezébe, és abban szemébe ötlött egy magyar könyv czíme 1562-ik évből, mit lemásolt. Dr. Kiss Áron értesítvén erről az elmúlt évben Szabó Károlyt, ez lépéseket tett a könyv kikölcsönzése ügyében az akadémiának irodalom-történeti bizottsága által; a kikölcsönzés azonban akkor eszközölhető nem volt. Most azonban, a Széchenyi országos könyvtár, viszontszolgálatok fejében, Csontosi János segédkönyvtárőr személyes ismeretsége mellett, az említett katechizmust kölcsönképen megszerezbeté. A könyvnek czímlapja betűhív másolatban ez: A Keresztyensegnec Fondamentomirol való rövid keonyweelike. K i az Szentirasnac kíilömb külömb beleiből kerdes es feleletkeppen irattatot az Telegdi Miklós mester altal, Deac nyelwböl Magyar nyelwre forditatot. Bechben Niomtattatot Raphael Hofhalter altal: urunc szuletese utan 1562 esztendőben. A czímlap túlsó oldalán Oláh Miklós esztergomi érsek mellképe, ugyanazon nagyságban és előállításban, mint az, az 1560-ik évben Bécsben Hoí'halternál nyomtatott s Oláh Miklós által a nagyszombati synodus alkalmából írt s Catholicac ac Christtanae Religionis praecipua quaedam Capita czímű munka eleién látható, mit később Péterffy 1742-ben conciliaiban újra kinyomatott. 8-o. Czímlap, a nyomdász ajánlata 2 levél, Telegdi Miklós ajánlata a nagyszombati tanuló diák gyermekekhez 2 levél, B — ( J és két levél, összesen 51 számozatlan levél. Egyetlen ismert példánya a bázeli egyetemi nyilvános könyvtárban. A könyv állapota igen szép, teljes és ép. Egy eredeti sajtolt fehér bőrkötésű colligatumban a második mű, megelőzi azt Theologiae Jercuitarum pvaecipua capita czímű latin

r;

MAJLÁTH ni:I,A.

munka, s következik utána egy 1561-ben Tfibingában glagol betűkkel nyomtatott borvát szövegű ábécé és katecbizmus. Könyvtári jelzése: F . 0 . X I . Yaria Abcedarium et catechismus glagol. Tübingen 1561. Telegdi Miklós mesternek ezen munkája egyébiránt nem egészen ismeretlen a magyar irodalom-történetben. Reá mutat erre maga Telegdi is 1580-ban Nagy-Szombatban megjelent könyvében, J ) melylyel Bornemissza Péter Fejtegetés czímű munkájára felel. Most említett munkájának 170-ik lapján ezt mondja Telegdi: »A Canisius Péter catecliizmusát még ifjúkoromban en fordetottammagyarrá.« E r r e hivatkozik Ferenczi J a k a b és Danielik József, 2 ) innét tudta Toldy Ferencz is, bogy Telegdi Canisius nyomán egy magyar catecbismust is írt fiatalságában, de mit minden példányában nyom nélkül elveszettnek hitt. 3 ) íme, dr. Kiss Á r o n buzgósága a helyes nyomokra vezetett, előttünk fekszik azon catechismus, melyet Telegdi Miklós mester Canisius után írt, a minthogy ezt a nagyszombati tanulókhoz írt ajánlásában meg is említi, s a melyet Oláh Miklós költségén és parancsából Hofhalter Raphael Bécsben ki is nyomatott. Midőn mi ezen egyetlen példány betű, lap és alak hív másolatát eszközöltük, helyesnek véltük azt a magyar tudományos Akadémia irodalom-történeti bizottságának rendelkezésére bocsátani. Nem tekintve azt, hogy ez elveszettnek hitt munkának csak ez egy példánya ismeretes, s az a bázeli egyetem nyilvános könyvtárának tulajdona levén, hazai gyűjteményeink bármelyike részére is aligha lenne megszerezhető: a teljes szövegnek ujahbi kiadására részünkről több alapos indokot hozhatunk föl. Tudjuk azt, hogy a magyar tudományos Akadémia irodalom-történeti bizottságának egyik föladata, oly régi magyar ') Szabó Károly : llégi Magyar könyvtár, 93. lap, 177-ik szám. ') Ferenczy Jakab és Danielik József: Magyar írók. Kletrajzgyííjt. I. k. 576. lap.

") Toldy Ferencz : Irodalmi képek ós sstilcatxok, összegyűjtött munkáinak VII. kötete, 7-ik lapon.

T E L E G W M I K L Ó S M E S T E It MAG YAH K A T E C H I Z M U 8 A .

7

művek újabbi kiadása, melyek akár szószerkezeti, nyelvészeti, stylistikai, vagy pedig a nyelv fejlődési történetéhez kiváló anyagot nyújtanak. Telegdi Miklós egyike azoknak, ki a X V I . század írói között nemcsak az első helyet foglalja el, de sem előtte, sem utána a X V I . és X V I I . században őt valláserkölcsi irányában, nyelvezetének szabatosságában, és gyakran egyszerűen szép művészi kezelésében a nyelvnek senki utói néni é r t e . E l é g s é g e s n e k tartjuk Telegdi 22 évi irodalmi hatásának jellemzéseöl Toldy Eerencz eme szavait ismételnünk: »Telegdi a maga nemében legnagyobb régibb szónokaink között, kik mind az ellenfelekezetekhez tartoznak, s nagyobb ezeknél nem csak a hitszónok nyugodt nemességével, hanem a teljes arányos beszédszövéssel, a bölcsen mérsékelt bőség mellett gondos, szabályos nyelvezetével, s a kifejezés szerencsés megválasztásával, mely gyakran aesthetikai szépségre is emelkedik. Ha Pázmány a X V I I . század bíboros Cicerója volt, Telegdi méltán a X V I . század Cato censorinusának nevezhető. 2) A katholikus irodalom hosszabb ideig tétlen vala, míg azt 1561-ben Draskovics György ujabban fölélesztő, s a ki utána legközelebb a hitújítók klizdterére lépett, az Telegdi Miklós mester, a fiatal pap volt, ki Nagy-Szombatban a hittant latin nyelven adta alő; de már ekkor megszülemlett benne az eszme — a mint ez a magyar katechizmushoz írt ajánlásából is kitűnik — előadásait az által tenni közhasznúvá, hogy hittani fejtegetései ne csak tanítványainak, de a népnek is, azoknak is, kik a latin nyelvet nem értették, hozzáférhetővé legyenek, s Canisius Péter alapján magyar katechismusát megírta. Tizenöt évvel előzi meg ezen munkája eddig ismert öt magyar és két latin dolgozatát; 3 ) minthogy evangéliumainak magyarázata csak 1577-ben jelent meg akkor, midőn ő már négy év óta káptalani nagy prépost volt. ') 'l'oldy li'erencz : Magyar nemzeti irodalom története 48. lap. a ) Toldy Ferencz : Irodalmi képek és szakaszok. VII. k. 6. lapon. a ) Szabó, llégi magyar könyvtár. 67. 1. 122.; 77. 1. 145. sz.; 92. 1. 176. sz.; 93. 1. 177. sz.; 96. 1. 178. sz. ^ 96. 1. 184. sz.; 105. 1. 204. sz. — Szabó Károly: Nem magyar nyelvű liazai nyomtatványok jegyzéke. 102. lapon.

M

MAJI.ÁTII lSÉr.A.

Nem csak tehát hogy ő volt főpapjaink között az első, a ki a katkolikus egyházat 1583-ban magyar agendáriussal ellátta, de mint fiatal pap, huszonhét éves korában ő írta meg az első magyar katholikus katechizmust is, mely az említett példányban fönmaradt. Minthogy pedig a c században a hazai nyomdák protestáns kezekben valának. s hitviták katholikus szellemű iratainak terjesztésében akadályul szolgált a katholikus nyomdák hiánya, s e miatt azoknak külföldön kellett nyomatniuk: Telegdi volt az, ki a bécsi jezsuiták nyomdáját 1000 frton megvette 1577-ben s azt mint első kath. könyvsajtót Nagy-Szombatban saját házában elhelyezte. Hathatós lendületet adott ez által Telegdi nyelvünk mívelödési fejlődésének, mely a hitviták iratai által oda fejlődhetett, a hova azt a X V I I . században Pázmány Péter emelte, s melynél szebbet, nagyszerűbbet a X V I I I . századig felmutatni nem vagyunk képesek; s ha szabad Toldi Ferencz szavaival élni: »Telegdi tizenhat évi élő szónoklásával készített irodalmi fellépésének utat, munkái széltében elterjedtek, a nagyok, az egyháziak, s ezek útján a nép között is, s általuk nemcsak egy új, öntudatosan kimívelt irodalmi nyelv előkészítője lett, melynek nyomán állította elő Pázmány a legfelsőbbet, mit a magyar próza a X V I I I . századig előmutatni b í r . ' ) A magyar tudományos Akadémiának irodalom-történeti bizottsága nyelvünk fejlődési szempontjából, annyi érdemmel szemben, mint a mennyit Telegdi írói pályáján fel tud mutatni, csak pártatlan méltánylásának jelét adja, ha régebbi világi íróink műveinek újabbi kiadása mellett, ha a protestáns egyház X V I . századbeli kitűnő irodalmi munkáinak kiadási sorozata közé a katholikus egyház e nagy érdemű bajnokának munkáját, s általában az első magyar katholikus katechizmusnak újabbi kiadását is fölveszi. Nem kevesbbé fontos indok ezen katechizmusnak újabbi kiadására azon körülmény, hogy Telegdi, ezen első munkájának megjelenése után, második ismert művét csak 15 év múlva adta ki. E két munkának nyelvtani szempontból való összehasonlítása érdekes adatokat nyújt Telegdi nyelvkezelésére ') Irodalmi

képek és szakaszok. VII. köt. 7-ik lap.

T E L E G D I M I K L Ó S M E S T E R MAGYAR

KATECHIZMÜSA.

9

nézve. Meglepő a fiatal papnak csekély kivétellel következetesen keresztülvitt ortograpliiája, az alaktan régi formáinak alkalmazásai, tiszta, világos értelmű mondatfűzései oly szépségeket tüntetnek föl, melyeknek megismerése egymagukra nézve is kívánatossá teszik a teljes szövegnek újból kiadását. Nyelvészeink fejtegetési körébe tartozván Telegdi munkájának nyelvészeti becsét méltányolni, mi itt röviden akarjuk feltüntetni Telegdi ortograpkiáját és nyelvkezelésében azon sajátságokat, melyek a figyelmes olvasónak, ha egyszersmind nem nyelvész is, szemébe ötlik. Telegdi katechizmusában az á-t rendesen a-nak írja, s csak néha aa-nak, mint az aad, szaal és macis szókban, az e néha ee, különben mindig c, például lceet licet cclni, az i, i, ritkán y ; az ó'-re nézve háromféle eltérés tapasztalható: majd 5 majd eo, ismét ew; az u-t u-val, de gyakran v-vel is helyettesíti; az ü mindig u. Ezen esetek kivételével a bosszú magánhangzók általában nincsenek megjelölve. A cs mindég ch, a g-liez csak néha ragaszt h-t; a j mindég i-vel van írva, ritkábban y-nal, a k-i k-nak Írja, kivéve a szó végén, a hol azt következetesen a c betű helyettesíti; a kettős k-nál, az utóbbikat c-vel cseréli föl; az nij rendesen ny, kivételesen ni; a gy — gy, ritkábban cji, legrendesebben azonban g, bosszú vonallal fölötte; az s-t bosszú f, a szó végén röviddel írja, a t-hez csak néha ragaszt egy h betűt; az s z = f , néha sz ; a v kettős w, v, vagy u. Érdekesek hangtani sajátságai is, mint em = ím ; titkyat = t i t k á t ; titkiarol = titkáról; esmet = ismét; ch'lc = csak, •s-el írva csak egyszer fordul elő; máfodszer, harmadszer, utolszer; iovait = javait; bödogsagban = boldogságban ; u',t = vett; kii fű = külső; iregséy = irigység; alamo fna = alamizsna ; kesertetben — kisértetben; lefzúnc — leszünk; tab at — t e h á t ; iduőzlyűc = üdvözöljük; seb — se; deli — d e ; iihől — szívből; climaly = csinálj; lieiaba = hiába; eskúeft — esküvést; gyalcorlyac — gyakorolják; vesznne — veszünk. Szóképzési sajátságai között találjuk tanét, — tanít; epet = épít; eoreglet = öregbít; fordet — fordít; vyet = ú j í t ; rövidben = rövidebben ; mindennapiat = mindennapit; tanolyuc — tanuljuk; tanolunc = tanulunk; másod — második; harmad — harmadik ; zuyodas = zúgolódás ; lathatandó = A M. T . AK. É R T

A N Y K L V - É3 SZÉPT. KÜR

1 8 8 3 .

X I . II. V I I . SZ.

1**

]0

MAJLÁTII

BÉLA.

látható; vtolfo kenetes = utolsó kenet; verf'mseg = versengés • rugodozhaffon, rugoldozhasson = rugdalódzhasson; nyomodac — nyomodák értelemben. Ragozási sajátságai a kővetkezőkben tűnnek elő: keriúc = k é r j ü k ; uonszon = vonz, von; dichbfeguel = dicsőséggel; gyözedelemuel = győzedelemmel; birodalomnál = birodalommal ; périmassa = prímása; legátussá — legátusa; vadnac — vannak; erthetneiec = érthetnék; hiti = hite; szereteti = szeretete ; meltatlanol = méltatlanéi; vtallyoc = utáljuk; banthatnoioc = bánthatnék ; tanachol — tanácsúi helyett. Telegdinek szófűzési sajátságai között találjuk: minden e helyett: mindenki; kinec miatta = általa; kit . . . magyar nyelven forditot = melyet, nyelvre helyett; mind eoreokkel, eoreokke, de előfordul így is: mind őrőkcon ; gyakorlataffaggal intettelec. Föltűnő latinismusok: teczec alkolmatos dolognac lenni; ezeket fzoktuc mondani kózönfeggel alakba lenni; ennec e munkanac ; gywmőlchöt teremteni, teremni értelemben ; mind mind mellett gyakori a mind fmind; hazassag kivűl, mai használatban : házasságon kivűl; é tiz parancholatnac kiuöle stb. Végűi még csak egynehány különféle sajátságait óhajtom megemlíteni, mint például: az a névelő és az e mutató névmás mindig így van írva ä, e, (de : az, ez) ; megmiuelhet, megtehet helyett; efmegli és esmet is ismét értelemben; tudnya illic; ioszag jóság helyett; az is néha es alakban, mindig a megelőző szóhoz van csatolva; penigh; gyakorlatiasáé gyakoroltassák értelemben. Érdekes az előforduló falmadozás szó a szövegben így alkalmazva: »édes beszédeknek, salmadozásoknak általa megcsalják az ártatlanoknak szívökct. A szűz Máriáról szólva ezeket mondja: »mi nekűnc Istenn 1 ualo kedw talalonc«, az eredetiben Canisiusnál így van: »iuventrix gratiae.« Az előadottak által óhajtottam a tisztelt Akadémia figyelmét Telegdi Miklós mester katechizmusára irányozni; midőn is kecsegtet a remény, hogy ezen rövid ismertetésben fölhozottakat elegendő indokoknak ismerendi el arra, hogy a ma már csak egy példányban létező katechismusnak teljes szövege újra kinyomassák.

Melléklet öt khálymik dana hangjegye. 1874. 32 1. 20 kr. — III. Szám. A classica philologiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak mivelése hazánkban. Székfoglaló B a r t a l A n t a l 1. tagtól 1874. 182. 1. 40 kr. — IV. Szám. A határozott és határozatlan mondatról. B a r n a F e r d i n a n d 1. tagtól 1874. 31 1. 20 kr. — V. 8zám. .Jelentés a m. t. Akadémia könyvtára számára keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomdai viszonyokra keleten. Dr. G o l d z i h e r I g n á c z t ó l . 1874. . 42 1. 20 kr. — VI. Szám. Jelentések: I. Az orientalistáknak Londonban 1874-ben tartott nemzetközi gyűléséről. H u n f a l v y B á l r. tagtól. — II. A németországi philologok és tanférfiak 1874-ben Innsbruckban tartottgyüléséröl. B u d e n z J ó z s e f r. tagtól. 1875. 23 1. 15 kr. — VII. Szám. Az új szókról. F o g a r a s i J á n o s r. tagtól 15 kr. — VIII. Szám. Az új magyar orthologia. T o 1 d y F e r e n c z r.. tagtól 1875. 28 1. 15 kr. — IX. Szám. Az ik-es igékről. B a r n a F e r d i n á n d l . tagtól. 1875. 32 1 15 kr. — X. Szám. A nyelvújításról. S z a r v a s G á b o r 1. tagtól. 1875. 25 lap. 15 kr

Ötödik kötet. 1875—1876. I. Szám. Nyelvészkedő hajlamok a magyar népnél. B a r n a F e r d i n á n d 1. tagtól. 1875. 40 1. 25 kr. — II. Szám. A neo- ós palaeologia ügyében. B r a s s a í S á m u e l r. tagtól. 1875. 48 1. 30 kr. — III. Szám. A hangsúlyról a magyar nyelvben. B a r n a F e r d i n á n d lev. tagtól. 1875. 48. 1. 30 kr. — IV. Szám. Brassaí és a nyelv- . újítás. B a l l a g i M ó r r . tagtól. 1876. 22 1. 15 kr. — V. Szám. Emlékbeszéd. Kriza -János 1. t. felett S z á s z K á r o l y 1. tagtól. 1876. 40 1. 25 kr. — VI. Szám. Művészet és nemzetiség. B a r t a l u s I s t v á n 1. tagtól. 1876. 35 1. 20 kr. — VII. 8zám. Aeschylos. T é l f y I v á n lev. tagtól. 1876. 141 l. 80 kr. — VIII. Szám. A mutató névmás hibás használata. .B a r n a F e r d i n á n d 1. tagtól. 1876. 15 1. 10 kr. — IX. Száin. Nyelvtörténelmi tanulságok a nyelvújításra nézve. I m r e S á n d o r l . tagtól 1876.97.1.60kr. — X.Sz.Bérczy Károly emlékezete. A r a n y L á s z l ó i , tagtól 10 kr.

Hatodik kötet. 1876. I. Szám. A lágy aspiraták kiejtéséről a -endben. M a y r A u r é 11 ó 1. 10 kr. — II. Szám, A mandsuk szertartásos könyve. B á l i n t G á b o r t ó l 10 kr. — III. Szám. A rómaiak satirájáról és satirairóikról. Dr. B a r n a l g n á c z 1. tágtól 20 kr. — ' IV. Szám. A spanyolország arabok helye az iszlám fejlődése történetében összehasonlítva a keleti arabokéval. G o l d z i h e r lgnácz 1. tagtól. 50 kr. — V. Emlékbeszéd Jakab István 1. t. fölött. S z á s z Károly r. tagtól 10 kr. — VI. Adalékok a m. t. Akadémia megalapítása történetéhez. I. S z i l á g y i István 1. tagtól. II. V a s z a r y Kolozstól. III. R é v é s z Imre 1. tagtól. 60 kr." — VII. Emlékbeszód Mátray Gábor 1. t. felett. B a r t a l u s István 1. tagtól. 10 kr. — VIII. A mordvaiak történelmi viszon-. tagságai. B a r n a Ferdinánd 1. tagtól. 20 kr. IX. Eranos. Té 1 f y I v á n lev. tagtó!. 20 kr. — X. Az ik-es igékről. J o a n n o v i c s G y ö r g y I. tagtól 40 kr.

. Hetedik kötet. I. Egy szavazat a nyelvújítás ügyében. B a r n a Ferdinánd 1. tagtól 50 kr. — II. Podhorszky Lajos, magyar-sinai nyelvbasonlitása. B u d e n z József r. tagtól 10 kr. III. Lessing (székfoglaló). Z i c h y A n t a l lev. tagtól. 20 kr. — IV. Kapcsolat á Magyar és szuomi irodalom között B a r n a F e r d i n á n d , lev. tagtól. 10 kr. — V. Néhány ősmüveltségi tárgy neve a magyarban. B a r n a F e r d i n á n d 1. tagtól. 30 kr. VI. Rankavis Kleón uj-görög drámája. T é l f y l v á n lev. tagtól. Ára 30 kr. — VII. A nevek uk ós ük személyi-agairól. I m r e S á n d o r l . tagtól. 20 kr; — VIII. Emlékbeszéd Szókács József t. tag fölött. B a l l a g i Mór r. tagtól. 20 kr. — IX. A töröktatár nép primitív culturájábán az égi testek. V á m b ó r y Ármin r. tagtól. 10 kr. — X. Bátori László és a Jordánszky-codex bibliafordítása. (Székfoglaló.) V o 1 f O y ő r g v 1. tagtól. 10 kr.

Nytilczitdik kötet. I. Corvin-codexek. Dr. Á b e l J e n ő t ő l . 60 kr. — II. A mordvaiak pogány Istenei s ünnepi szertartásai. B a r n a Ferdinánd 1. tagtól. 50 kr. — III. Orosz-lapp utazásomból^ Dr. Genetz Arvidtól. 20 kr. — IV. Tanulmány a japáni művészetről. Gróf Z i c h y " Á g o s t t ó l . 1 fi-t. — V. Emlékbeszód Pázmándi -Horvát Endre 1839-ben el- * hunyt r. (. fölött. A születése századik évfordulóján, Páztnándon rendezett ünnepélyen, az Akadémia megbízásából tartotta S z á s z K á r o 1 y r. t. 10 kr. — VI. Ukkonpohár. A régi magyar jogi szokásnak egyik töredéke. H u n f a l v y P á l r. tagtól. 20 kr. — VII. Az úgynevezett lágy aspiráták plioneticus értékéről az ó-iudben. M a y e r A u r é l t ó l . 60 kr. — VIII. Magyarországi humanisták és a dunai tudós társaság. Dr! Ab e 1 J e n ö t ő 1. 80 kr. — IX. (Jjperzsa nyelvjárások.-Dr. P o z d e r K á r o l y t ó l . 5o kr. — X. Beregszászi Nagy Pal élete és munkái. Székfoglaló I m r e S á n d o r r. tagtól. 30 kr.

Kilenczedik kötet. I. Emlékbeszéd Schiefner Antal k. tag felett. B u d e n t z J . r. tagtól 10 kr. — II. A Boro-Budur Jáva szigetén. Dr. gróf Z i c h y Á g o s t 1. tagtól 40. kr. — III. Nyelvünk ujabb fejlődése. B a l l a g i M ó r r. tagtól. 20 kr. — IV. A hunnok és avarok nemzetisége. V á m b é r i Á r m i n r. tagtól 30 kr. — V. A Kún- vagy Petrarkacodex és a kúnok. H u n fa l v y P á l r. tagtól. 30 kr. — VI. Emlékbeszéd Lewes Henrik György külső tag fölött. S z á s z K ár o l y r. tagtól. 10 kr. — VH. Ős vallásunk főistenei. B a r n a Ferdinand 1. tagtól 40 kr. — VIII. Schopenhauer aestlietikája. Dr. K u z s i c s k a K á l m á n t ó l . 10 kr. — IX. Ős vallásunk kisebb látni lényei és áldozat szertartásai. B a r n a F. 1, tagtól. 30 kr. — X. Lessing mint philologus. Dr. K o n t Ignácztól 30 kr. — XI. Magyar egyházi népénekek a XVIII. századból. Székfoglaló. B o g i s i c h M i h á l y 1. tagtól 50 kr. — XII. Az analógia hatásáról, főleg a szóképzésben. S i m o n y i Zsigmond 1. tagtól 20 kr.

Tizedik kötet. ' I. A jelentéstan alapvonalai. Az alakokban kifejezett jelentések. (Székfoglaló.) S i m o n y i Z s i g m o n d 1. tagtól. 30 ki. — II. Etzelburg és a magyar húumonda. (Székfoglaló). H e i n r i c h G u s z t á v 1. tagtól. 20 kr. — III. A M. T. Akadémia és a szórni irodalmi társaság. H u n f a l v y P á l r. tagtól. 20 kr. — IV. Értsük meg egymást. (A neologia és orthologia ügyében.) J o a n n o v i c s G y ö r g y t. tagtól. 80 kr. — V. Baranyai Decsi János és Kis-Viczay Péter közmondásai. B a l l a g i Mór r. tagtól. 10 kr. — VI. Euripides trópusai összehasonlítva Aeschylus ós Sophocles trópusaival. Miveltségtörtónéti szempontból. (Adalék a költészet' összehasonlító tropikájához.) Dr. P e t z V i l m o s tanártól. 60 kr. — VII. Id. gl-óf Teleki László ismeretlen versei. S z á s z Károly r. tagtól. 10 kr.,— VIII. Cantionale et Passionale Hungaricum. B o g i s i c h Mihály 1. tagtól. 30 kr. — IX. Az erdélyi hírlapirodalom története 1848-ig. J a k a b E l e k 1. tagtól. 50 kr. — X. Emlékbeszéd Klein Lipót Gyula kültag felett. Dr. H e i n r i c h G u s z t á v 1. tagtól. 40 kr. — XI. Ujabb adalékok a magyar zene történelméhez B a r t a l u s I s t v á n 1. tagtól. 40 kr. — XII. A magyar romanticismus. {Székfoglaló). B á n ó c z i J ó z s e f 1. tagtól. 10 kr. — XIII. Ujabb adalék a magyar zene történelméhez. B a r t a l u s I s t v á n 1. tagtól. 40 kr.

Tizenegyedik kötet. I. Ugor vagy török-tatár eredetü-e a magyar nemzet ? H u n f a l v y P á l r . tagtól • II. Újgörög irodalmi termékek. Dr. T é l f y I v á n 1. tagtól. . . III. Középkori görög verses regények. Dr. T é l f y I v á n 1. tagtól. IV. Idegen szók a görögben és latinban. Dr. P o z d e r K á r o l y t ó l . V. A csuvasokról. V á m b é r y Á r m i n . r. tagtól VI. Szám. A számlálás módjai és az év hónapjai. Hunfalvy Pál r. tagtól

A H E L Y E S MAGYARSÁG

20 40 30 50 30 20

kr: kr. kr. kr. kr. kr.

ELTEI

IRTA

PONORI T E W R E W K EMIL. TARTALMA: I. A nyelv mivoltáról. I I . Nyelvünk viszontagságáról. I I I . Idegen szavaink. I V . Nyelvérzék és népetymologia. V. Purismus. VL Neologismus. V I I . Mondattan. VIII. A. fordításról. I X . A helyes magyarság elvei. Ára 50 kr.

A magyar nyelvújítás óta divatba jött idegen és hibás szólások birálata, tekintettel

az ujitás helyes módjára. Irta

Imre Sándor, a magy. tud. Akadémia 1. tagja. TAKTALOM : Bevezetés. — I. Hangtani újítások.— II.Szóragozás.— III.Szóképzés. — IV. 8zófüzés. — V. Stil. , . . . Budapest, 18S4. Az A t h e n a e u m r. tára.

könyvnyomdája