KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. MejtfeM miifloi szerdái és szoimoi

IX. Évfolyam.

0. (844.) szám.

Budapest 1899. november hó 8.

KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I

LAP.

'

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Áx országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.

A Z OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Meghívó az „Országos

Magyar

Gazdasági Egyesület"

igazgatóválasztmányának, úgyis, mint a

MejtfeM miifloi szerdái és szoiMoi

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö z t e l e k ) , t l l ő l - ú t 35. s z á m . Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

7. A szövetség jövő évi költségvetésének bemutatása. 8. A földmivelési miniszterhez felterjesztés intézése a szövetség által a vidéken és a központban rendezendő tanfolyamok anyagi támogatása tárgyában. 9. Jelentés az V. orsz. gazdakongresszusról. 10. Szakosztályok és bizottságok jelentései.

.Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége"

Közgazdasági szakosztály javaslatai.

végrehajtó-bizottságának,

1. A földmivelésügyi miniszter leirata az őrlési forgalom és szabadraktárak ügyében. 2. A pénzügyminiszter leirata az elemi csapások folytán a bérlőknek adandó földadóleengedés tárgyában. 3. Az osztrák központi állomás átirata a kereskedelmi szerződések megkötésénél, a gazdaérdekek megóvása tárgyában. 4. Telepítési kérdés ügyében. 5. A temesmegyei gazd. egyesületnek a budapesi tőzsdén a magyar búzának mint szokványbuzának jegyzése, továbbá a tüz- és jégkárbiztositásoknak állami kezelése tárgyában a földmivelési miniszterhez intézett felterjesztése.

1899. évi november hó 15-én délelőtt 10 órakor a Köztelken tartandó V .

ü l é s

é r

e.

Tárgyak: A) Közösen elintézendő ügyek. 1. Mult ülés jegyzőkönyvének bemutatása. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. Szövetségi tagok átiratai: a) Zalamegyei gazd. egyesület átirata a szövetségbe való belépése tárgyában; b) Szilágymegyei gazd. egyesület átirata a szövetségbe való belépése tárgyában; c) Sopronmegyei gazd. egyesület átirata a szövetségbe .való belépése tárgyában; d) Magyar mezőgazdasági szesztermelők országos egyesületének átirata, melyben a sérelmes kontingens-kiosztás ügyében felterjesztett memorandum pártolását kéri; e) az Országos magyar kölcsönös biztosító szövetkezet átirata, melyben értesít, hogy a szövetség részére felajánlott évi 1000 korona tagsági átalányt megszünteti. 4. A m. kir. posta- és távirdaigazgatóság átirata az OMGE., továbbá a törzskönyvelőbizottság és a vidéki gazd. egyletek levelezése részére kérelmezett portómentessőg tárgyában. 5. A m. kir. államvasutak igazgatóságának átirata a gazd. egyesületi titkárok részére engedélyezendő szabad- vagy mérsékelt áru menetjegyek tárgyában. 6. A szövetségi nagygyűlés idejének és napirendjének megállapítása.

MAGjT"

/ " ' 7 lTTíiD0"

Miniszteri leiratok. Földmivelésügyi miniszter leiratai. a) Az OMGE.-nek a szegedi országos kiállítás rendezése körül kifejtett tevékenységeért köszönetét és elismerését fejezi ki. b) Munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozása tárgyában. c) Cséplő és munkavállalkozók közötti jogviszony szabályozása tárgyában. d) Gabonaforgalmi értekezlet ügyében. é) Friss gyümölcs- és főzelékféléknek kivitele s gyors elvámolása ügyében. Tudomásul veendők. Földmivelésügyi miniszter „Pinczeszövetkezetek"-ről szóló ismertetés 100 példányát küldi. Ugyanaz „Kendertermelési utmutató" 100 példányát küldi. Ugyanaz „A világ 1899. évi gabonater-

mése és gabonafogyasztása" czimü kiadványát küldi. Ugyanaz „A buza torzsgombája elleni védekezés* czimü füzeteket küldi. Ugyanaz „A mező- és kertgazdaságra káros rovarok" czimü füzeteket küldi. Ugyanaz „Képek Magyarország állattenyésztéséből" czimü müvet küldi. Ugyanaz a trágyasóknak külföldről gazdasági trágyázási czélokra való behozatala tárgyában. Kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi minisztérium 1898. évi működéséről szóló jelentését küldi. Pénzügyminiszter fogyasztási adóeredmények statisztikáját küldi. M. kir, közp. statisztikai hivatal jégkárstatisztikáját küldi. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 1898— 1899. évi üzleti jelentése. B) Az OMGE. belügyei. 1. Mult ülés jegyzőkönyvének bemutatása. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag választása. 3. Meghalt tagok bejelentése. 4. Uj tagok felvétele. 5. Tagsági ügyek. 6. Közgyűlés idejének és tárgysorozatának megállapítása. 7. Az egyesületi Évkönyv bemutatása. 8. Tizenöt választmányi tag kisorsolása. 9. Tanács javaslatai: a) Könyvelői állás betöltése tárgyában. h) Egyesület képviselete a franczia gazdasági egyesületnek a párisi kiállítás alatt tartandó szaktanácskozmányain. c) Mezőgazdaságtörténelmi Szemle ügyében. d) Baromfi-hizlalási kézikönyv ügyében. e) Simunyák-pályázat ügyében. f) Földmivesiskolai ösztöndijak ügyében. 10. Egyesületi ügyész évi jelentése. 11. Folyó ügyek. Budapest, 1899. november 4.

Legelőnyösebb

) és mindennemű gazdasági magvakat vásárol a

Magyar Mezőgazdák

Szövetkezeténél\ Bffai »*iBttnfc 20

Budapest, V., Alkotmány-u. 31 oldal.

1678

KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 8.

Ülésnapok a Köztelken. 1899. nov.

11. d. u. 4 ó.

OMGE.

köz-

gazdasági szakosztályának ülése. 1899.

„

15. d. u. 4. OMGE. igazgatóválasztmányának ülése.

Meghívó az Országos Magyar Gazdasági Egyesület „Közgazdasági Szakosztályának" 1899. évi november hó 11-én (szombaton) d. u. 4 órakor a „Köztelken" tartandó ülésére. Fő-tárgy dk: 1. A földmivelési miniszter leirata az őrlési forgalom és szabadraktárak ügyében. 2. A pénzügyminiszter leirata az elemi csapások folytán a bérlőknek adandó földadóleengedés tárgyában. 3. A osztrák központi állomás átirata a kereskedelmi szerződések megkötésénél, a gazdasági érdekek megóvása tárgyában. 4. A „Telepítési kérdések" megvitatása azon alkalomból, hogy a földmivelési miniszter ez ügyben értekezletet óhajt tartani. Gróf ZselénsM Róbert szakosztályi elnök.

Pályázati felhivás. Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" az általa kezelt földmivesiskolai alapítványi helyek közül pályázatot hirdet : A B a k ó János-féle alapítványra évi ösztöndíj 120 frt. Ezen alapítványra; pályázhat elsősorban borsodmegyei illetőségű egyén és oly magyar honpolgár fia, ki 16-ik életévét betöltötte, a mi keresztlevéllel igazolandó, továbbá iskolai bizonyitványnyal igazolandó, hogy a pályázó j ó l tud irni és olvasni. Pályázhat ezenkívül magyarországi földmivesiskolába már felvett tanuló is, ha ézt az illető földmivesiskola igazgatója által bizonyítja. Kellő okmányokkal felszerelt bélyegtelen kérvények folyó évi november hó 10-ig az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgatóságához (Budapest, Köztelek) nyújtandók be. Forster Géza igazgató.

A Tiszavidék háziipara. A ,Köztelek" hasábjain a közelmúltban igen szakavatottan voltak méltatva a télinépies gazdasági előadások áldásos eredményei. Saját tapasztalataim nyomán készséggel aláirom ezeknek az előadásoknak nagy fontosságát. Valóságos hivatást teljesítenek azok és nyomukban a hasznos eredmény elvitázhatlan. Ez évben a gazdasági egyesületek és gazdakörök nemcsak a téli előadások rendezésével vannak megbízva, de ott, a hol a viszonyok arra alkalmasak, háziipari tanfolyamokat is szervezhetnek a földm. minisztérium megbízásából és hozzájárulásával. Ez ismét olyan kezdeményezés, melynek hatásai kiszámithatlan anyagi és erkölcsi jó-

téteményt árasztanak a szegényebb néposztályra. Leginkább ismerem az alsó Tiszavidéket, megmondom milyen állapotban volt itt a háziipar és mit remélhetünk már a közel jövőben e vonalon, a miniszter kezdeményezésétől. A tiszai árterek időtlen idők óta füzesekkel vannak benőve. Ezek a füztelepek mindenütt közprédát képeznek. Gondozásuk csak annyiból áll, hogyha nagyon elbogasodnak, lecsonkázzák a koronát — tűzre. Az egyes községekben szórványosan dolgozgató vesszőfónók veszegetik, jobban mondva lopogatják a vesszőket és készítenek azokból helyi fogyasztásra primitív eszközöket, tárgyakat. Pedig a tiszai árterek füzeseiben valóságos kincs van elrejtve, de eddig még senki sem vett magának időt és fáradtságot arra, hogy ezt a kincset felszínre hozza, értékesítse. Erős a hitem, hogy ezután másképp lesz. A miniszteri intézkedéssel fölállítandó háziipari tanfolyamok föl fogják ébreszteni a községeket eddigi letargiáikból és a községek be fogják látni, hogy az eddig majdnem alkalmatlan kolonczul tekintett füzesekben a szegényebb lakoáság anyagi jóléte van — okszerű kihasználás mellett — biztosítva. E füzesek okszerű gondozása, ápolása és a füzvessző fonásnak, mint háziiparnak meghonosítása a szegényebb néposztály között eddig nem ismert anyagi jólétet árasztana a Tiszavidéken. Ennek a háziiparnak a meghonosítását különösen ajánlja az anyagbeszerzés könnyüségén kivül az a körülmény is, hogy a kész ipari czikkeknek értékesítése, semmi akadályba nem ütközik. És ezen munka rendszeres általánosítása folytán hovahamarább épp oly keresett lenne a tiszavidéki füzvessző-munka, mint most a tápéiak gyékény-fonatai. Minden félreértés kikerülése végett azonban kijelentem, hogy a háziipari készítmények anyagát kizárólag fekete (nem hámozott) vessző képezze. A fehér és festett munka nem háziipari czikk, az mesterség, annak megtanulására egy 5 hónapos háziipari tanfolyam nem elegendő, de meg nem is lehet czélunk a kosárfonó-mestereknek konkurencziát támasztani. A tanfolyam maradjon meg a durvább fekete munkánál, ezt a a kosárfonók nem készítik és ennek értékesítése, különösen mezőgazdasági és ipari czélokra felette könnyű. Hogy azonban a kitűzött czélnak az egész vonalon eleget tehessünk, föltétlenül egyöntetű rendszert kell követnünk. Az e téren észlelt eddigi bajok is főképpen onnét származtak, hogy a szórványosan dolgozgató, háziparral foglalkozó emberekkel, családokkal senki nem törődött. Tettek a mit tudtak, magukra hagyva, senki által nem gyámolitva, kivül a társadalom és hatóságok érdeklődésén. Talán ez az oka egyrészt, hogy ezen a minden tekintetben alkalmas xvidéken a rendszeres háziipar gyökeret verni nem tudott. A mikor a miniszter megbízatásához híven a „Zentai Gazdakör" nevében az egyes községekben megjelentem és ott az elöljáróságok előtt kifejtettem azon mélyreható indokokat; mik a háziipari tanfolyamok felállítását szükségessé teszik, a mikor utaltam a füzvesszőfonás elterjedésének

90. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. nagy jövőjére, végtelen örömmel láttam, hogy a nép megérti és átérzi a háziipari tanfolyamok fölállításának nagy horderejű czélját és legnagyobb készséggel mindent elkövet arra, hogy e tanfolyamok létesüljenek. A .Zentai Gazdakör" ez évben 4 községben szervez 5 hónapig — 1899. évi november hó 1-től 1900. évi márczius hó végéig —tartó tanfolyamokat. Minden tanfolyamon 40 tanuló vesz részt állandóan. Fölötte biztató a résztvevőkre azon előnyös körülmény, hogy az általuk, a tanfolyam alatt készített iparczikkek tulajdonaikat képezik és azok elkészítéséhez a nyersanyagot ingyen kapják. A szervező gazdakör a tanfolyamok részére a viszonyoknak megfelelő egyöntetű szabályzatot (szorgalomidő, munkaterv, felügyelet stb.) dolgozott ki, melynek megtartása az egész vonalon kötelező. A kész czikkek forgalomba hozatala, illetve előleges megrendelések szerzése szintén a szervező gazdakör feladatát képezi és bizton hiszem, hogy ezen igen fontos munkálat teljes sikerre fog vezetni. Mindez azonban csak kezdete, bevezetőrésze annak a nagyjövőjü tervezetnek, mely a Tiszavidék szegényebb népének anyagi jólétet van hivatva megteremteni. Megingathatlan meggyőződésem az, hogy a kezdet jól van megválasztva. És ha ezen üdvös mozgalom évről-évre nagyobb terjedelmet öltve, szakavatott, lelkes támogatásban, vezetésben és ellenőrzésben részesül, ugy nemsokára a Tiszavidék alsóbb néposztályának anyagi helyzete és — ezt hangsúlyozom — erkölcsi állapota is, örvendetes változást fog mutatni. Az eddig vadon módjára elhanyagolt kincset érő füzesek szakszerű müvelés alá kerülnek, a rablógazdálkodás megszűnik és a nép a téli drága időt örömmel fogja oly foglalkozással tölteni, mely tisztes megélhetését biztosítja. És be fog következni az az idő, amikor elterjed a Tiszavidék pezsgő háziiparának jó hire messze földön és föl fognak bennünket keresni háziipari készítményeinkért még a külföldről is. Igaz, hogy ezt a képet még most, csak a nemes ügyért lelkesedni tudók szemei látják, de a jól kezdett munkának folytatása is csak jóra vezethet. Novoszel János.

Budapesti gyapjuaukcziók eredménye. A gyapjutermékek iránt mult év vége felé mutatkozott élénk érdeklődés, mint azt már annak idején mi előre is megjósoltuk, nem volt szalmaláng. Az ezévre áthozott raktárkészletekért, valamint a szerződésekben fizetett árak csak előhirnökei voltak ama nagy értékemelkedésnek, melyben ezen czikk az év folyamán, a nyirás bevégezte után részesült. Sajnos, hogy ezen rendkívülinek mondható áremelkedésből csak kevés termelő vette ki részét. Mult év szeptember hava után minden alkalmat felhasználtunk arra, hogy a .• termelőket a bekövetkező nagy áremelkedésre figyelmeztessük és óva intettük őket, hogy gyapjujokat előre szerződésszerüleg el ne adják. Figyelmeztetésünket oly tényekkel okadatoltuk, mely

90. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. tények bekövetkezését akkor már mathematikai pontossággal ki lehetett számítani. Sajnos azonban, hogy termelőink nem adtak hitelt szavainknak és legnagyobb részük, mint minden évben, szívesen adta el előre gyapjúját azon kereskedőnek, ki neki a mult évi árnál egynehány forinttál többet fizetett. Az ezévben szerzett keserves tapasztalatokból azonban azt hiszszük, hogy termelőink is levonják maguk számára a tanulságot és most már nem igen sietnek majd termékeiknek előre való eladásával. A jövő évi gyapjú számára ugyanis még tetemes árjavulás várható, mert mindazon okok, melyek a mostani emelkedést előidézték, t. i. a tengerentúli jobb minőségű nyájak keresztezése, a juhállomány csökkenése ezen országpkban, még mindig fennállanak. Ehhez járul még a most már teljesen kiüresített raktáraknak szintén az árak további szilárdságát feltételező ténye, valamint a transzváli háború is, melynek következtében igen sok gyapjú, mely különben Európa felé venné irányát, kiszorul a kontinensről. Bátran véleményezhetjük tehát, hogy a gyapjuárak a jövő év folyamán legalább is még 15—20%-al emelkedni fognak és ennélfogva figyelmeztetjük a jubtenyésztő gazdákat, hogy gyapjujokat előre el ne adják, hogy azt a nyirás elkészülte után a konjunktúra kihasználásával a valódi piaczi áron értékesíthessék. A gyapjuüzlet menetét, valamint az árképződést, leginkább az aukcziókon elért eredmény tünteti fel, miért is az alábbiakban röviden az ezévi aukcziók forgalmát mutatjuk be. Az aukcziókra felérkező mennyiség évrőlévre gyarapodván, már az idei első árverési sorozatra 18.953 zsák külömböző minőségű gyapjú lett beraktározva, mely jelentékeny tömegnek elárverezése a junius 28-tól julius hó 4-ig terjedő időszakban négy napon át történt. Vevők ezúttal a kontinens minden részéből sereglettek hazánkba és különösen német fogyasztók jelentek meg nagy számban, akik belföldi gyárosainkkal főként épp azon középminőségü árura versenyeztek, mely hazánkban a megcsappant juhtenyésztés arányában még leginkább termeltetik. Ezen középminőségü termény ára rohamosan is emelkedett, elannyira, hogy a mult évi juliusi árfolyamhoz képest átlag 30—35%>-ot tevő javulás állott be, mig a finomabb (merinó) nemüeknél tekintettel az ezen fajtáknál már három esztendő óta tartó fokozatos árjavulásra és mult évi már igen magas értékesítésére, a mostani áremelkedés csak 5—15%-ra tehető. A középminöségüekre jelzett, még a beküldők legvérmesebb reményét is messze túlhaladó áremelkedés főként a rendes háti mosásu, gondosan Icezelt gyapjaknál állott be, de érvényesült emez árjavulás a czélszerüen kezelt hasonló minőségű szennyesen nyírott gyapjúnál is. Ha mindezek daczára némely tétel szenynyes gyapjú látszólag kisebb árjavulással lett a becsőbizottság által becsülve és eladva, vagyis ha némely ilyen tételnek tulajdonosa nem érte el terményével azon magasabb árat, mjnt szomszédja, ugy ez egyes-egyedül a gondatlan kezelésnek tudható be. Elkelt az árverésre került összesen 18953 zsák gyapjúból 15281 zsák, vagyis az egésznek 80%-át meghaladó része. Fizettek: Finom merinóért ... 250—331 frtot, Középfinom szövetért 160—220 „ Fésűsért 115—155 „ Szennyes gyapjúért 60—88 » Ezen nagymérvű áremelkedés a szeptemberi árveréseken még inkább növekedett, elannyira, hogy ez az emelkedés a tavalyi árviszonyokkoz képest immár mintegy 45%-ra tehető a középminőségü gyapjúknál. Ezen szeptemberi akczión összesen 6156 zsák került kínálatra, mely mennyiségből elkelt 5929 zsák.

KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HO 8. Ezen az árverésen különösen jobb minőségű szövetgyapjuk és fésüsgyapjuk örvendettek jó keresletnek. Merinógyapjuk szintén körülbelül 7—10°/o árjavulásban részesültek ugyan, de csak kis mennyiségben voltak már, különösen első kézből képviselve. Finom báránygyapj ükért a kereslet rendkívül vehemensnek volt mondható, elannyira, hogy ezen minőségek ára 380 forintig ugrott föl. A mindkét aukcziósorozaton kínálatra került összesen 25109 zsákból eladatott október hó végéig 23098 zsák ós raktáron maradt 2011 zsák. Eladatott tehát az egész mennyiségnek körülbelül .95%-a. A maradvány tulnyomólag durva minőségekből — czigája és raczka fajtákból áll, melyeknek ára ellentétben a jobb minőségüekével, az egész világpiaczon el van hanyagolva és napról-napra lejebb száll. Összefoglalva az elmondottakat, azon örvendetes eredményt konstatálhatjuk, hogy az aukcziók intézménye mindenesetre ez évben is minden irányban teljesen bevált és ugy a termelő gazdaközönség, valamint a budapesti gyapjukereskedelem érdekében vállalt hivatását mindenben és minden érdekelt fél tökéletes megelégedésére teljesítette. Egyszersmind az áralakulás természetes képződésére gyakorolt döntő befolyásával arról tett bizonyságot, hogy az intézmény a magyar gyapjutermelés fejlesztésére és a reális gyapjukereskedelem jövőjére nézve úgyszólván nélkülözhetetlennek bizonyult. Az aukcziók lefolyása óta az árak még további lényeges emelkedésben részésültek. Ezen emelkedés fokozatosan halad, lépést tartva a világpiaczon fizetett árakkal és még korántsem érte el tetőpontját. A termelésben, különösen a jobb minőségüekben mutatkozó hiány, mindinkább jobban válik érezhetővé és mind magasabb árak engedélyezésében nyilvánul. Ausztráliában, valamint Dél-Amerikában az áru értéke mind magasabbra emelkedik és a november végén megnyíló londoni aukczióra az érdekelt körök máris ujabb nagyobb emelkedést helyeznek kilátásba. Ily körülmények között újra is figyelmeztetjük termelőinket, hogy gyapjujok eladásával ne siessenek, hanem inkább várják meg a nyirás elkészültét és az értékesítést az aukcziók utján eszközöljék.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető : Monostori Károly.

A tenyészállat-díjazásokról. A A „Köztélek' 85 ik számában Újhelyi tanár ur a szarvasmarhadijazások tekintetében az állattenyésztési felügyelőknek a községenként megejtendő szarvasmarhadijazást ajánlja figyelmébe s miután a felhívás a nyilvánosság előtt történt, szintén e lapnak a hasábjain kivánok a felhívásra, nemkülönben zárszóban, a czikk bevezető részének kevésbé ismert czélzatára válaszolni. Az állattenyésztési felügyelőségek a jó szarvasmarhákat tenyésztő kisgazdáknak dijak által való ösztönzését országszerte különös gondosságukban részesitik, nem mulasztják e czélra a kormány, a gazdasági egyesületek, a törvényhatóságok anyagi támogatását kieszközölni s a hol csak lehetséges, a vármegyei és vidéki gazdasági egyesületeknek — mintáz értelmes gazdaközönség kivonatának — szellemi támogatását kikérni. A felügyelők ezen munkásságának eredménye, hogy a díjazások iránti érdeklődés évről-évre növekszik, az azokban résztvevő és dijakra pályázó kisgazdák száma szaporodik és a mi a fő, a kisgazdák marhaállománya tényleg javul, bárha nem olyan arányú ezen javulás, mint a minő kívánatos volna. Tévedés volna azonban hinni, hogy általánosságban szólva nagyobb eredményt lehet elérni a községenként megejtett díjazással, mint nagyobb körzetek-, egész vagy fél politikai járásokra szólókkal, sőt én határozottan ennek az ellen-

1673 kezőjét merem állítani, az ország legnagyobb részére vonatkoztatva s ezt alábbi tényekkel igazolom. Egyes községekre szorítkozó díjazásoknál kevesebb alkalom kínálkozik a kisgazdáknak összehasonlításokat tenni, mintha nagyobb körzetből hozatnak be az állatok, nemcsak, mert az egyes községek gazdái többnyire hasonló tartásban részesitik állataikat ós nemcsak, mert az egyes községekben jobbadán egy apaállattól származó állatok is inkább hasonlítanak egymáshoz, de főleg azért, mert falujában minden egyes gazda igen jól ismeri az összes szarvasmarhákat és igen jól megtudja különböztetni a jót a jobbtól. Én legalább örömmel tapasztaltam ezt még a legfélreesőbb falvakban is, ugy hogy az egyes megszemlélt állatok hibáinak felismerése tekintetében sokszor nem is remélt helyes nézeteket hallottam hangoz-' tatni kisgazdáktól. Nem is ottan van a hiba, hogy ők ne tudnák tenyészállataik hibáit felismerni, de nem tudják a módját, hogy ezen hibákat miként küszöböljék ki. Ha tehát a díjazások az eddigi szokásnak megfelelőleg több községre kiterjedőleg közösen tartatnak meg s oly időben a mikor sok kisgazda jöhet el nézőközönségnek, véleményem szerint a szellemi látókör terjedésének nagyobb szolgálat van téve, a mennyiben ugy a kiállító, mint a néző gazdák nemcsak az általuk minden nap látott és egyedenként úgyis ismert, hanem eddig nem ismert állatokkal is összhasonlithatják állataikat s hallhatják a birálatközbeni észrevételeket is éppen ugy, miként saját falujokban. De van a összpontosított díjazásnak még egy más előnye is, nevezetesen, hogy érintkezésbe hoz olyan gazdákat, a kik egyébként csakis talán a választások és vásárok alkalmával találkoznak, a mikor gazdasági ügyeik megbeszélésére nem érnek rá; ilyen alkalommal azonban, a mikor tisztán a látás és tanulni vágyás — no meg a dij reménye hozza őket össze, megbeszélik egymás között gazdasági ügyeiket, egyik is elmondja, hogy itt ezt vagy amazt látta, ezt vagy amazt próbálta, s ez igy vagy ugy sikerült. Ezen találkozások fontossága nem kicsinylendő. Nagyon czélszerü az ilyen díjazás alkalmát népszerű előadás tartására is felhasználni, nem annyira azért, hogy ilyen alkalommal kisgazdáinkat állataik hibáira figyelmeztessük, hisz ismerik azokat ők is és ezt a birálat megejtése alkalmával ugy is hallják, hanem inkább azért, hogy kitaníttassanak arra, hogy miként küszöbölhetik ki tenyészetük hibáit és hiányait és hogy velők megértessük, hogy a folytonos egyenletes jó tartás a haszonnal járó állattenyésztésnek legfőbb tényezője. Nagyon kevés olyan szerencsés vidék van, a melyen a kisgazdaközönség már annyira érett, hogy csak egy kis lökés kellett hozzá, hogy megértse, miszerint ha tehénállományát is meg nem változtatja, évek hosszú sora kell hozzá, hogy egymagában az apaállati befolyással tenyészanyaga megváltozzon ős még kevesebb az olyan vidék, ahol a kisgazdák ilyen tenyészanyagváltoztatásra elég anyagi erővel is rendelkeznének. Attól, hogy ily irányban is érvényesüljön a jó tanács, sajnos még igen messze vagyunk. Az állattenyésztési felügyelők tudják legjobban, hogy hány község van az országban, mely nemcsak, hogy hibátlan, de átmeneti időben tűrhető bikával sem rendelkezik és azt is, hogy mily nehéz ilyen községeket jó apaállattal ellátni, mert hozzá vannak szokva a községi bikákat 100—150 frton vásárolni. Népünket buzdítani és tanítani tehát nagyon is szükséges, főleg pedig az okszerű állattartás-, takarmányozás-, az állatok okszerű felnevelésére, sőt még arra is, hogy mily igényekkel léphetnek fel állataikkal szemben, mert ahol az állatokat jármozzák (néhol a teheneket is) ott ezt éppen olyan időelőtt kezdik meg, mint a növendék állatok tenyésztésre való felhasználását. Buzdításul a pénzdijak a legalkalmasabbak, csupán a kis ezüst vagy bronz-érmek

1678 csak kiváló helyeken alkalmazhatók. Az adandó dijak magassága tekintetében a nézetek nagyon eltérők, a sok apró dij mindenesetre szaporítja a kisgazdák résztvevősét, de nem hat eléggé serkentőleg; leghelyesebb volna mindenesetre, ha a pénzviszonyok azt megengedik, 2 nagyobb dij mellett. (100 frt és 50 frt) néhány kisebb dijat is kiosztani és ezüst érmeket, ilyként a nagyobb dijakérti verseny az állatok jobb s az eddiginél nagyobb áldozattal járó gondozását vonná maga után, a kisebb dijak pedig ébren tartanák nagyobbszámu gazdák érdeklődését. Állattenyésztésünk fejlesztése érdekében nem tartom azonban elégségesnek a kiválóbb állatpéldányok tulajdonosainak a díjazását, czélszerünek találnám még az aránylag birtokukhoz képest legtöbb takarmányt termelő gazdákat is dijazni, mert a mesterséges takarmánytermelés meghonosulásán és általánossá válásán fordulhat csak meg állattenyésztésünk koczkája. A mig kisgazdáink a túlnyomó gabonatermelésnek annyira hódolnak, mint ma, addig állattenyészetüknek nagyobb jelentősége nem is lesz. Sok gazda van már, a ki elhiszi, hogy a több takarmánytermelés és értékesebb állatok tenyésztése által az eddiginél magasabb jövedelemhez jut, de nem képes elhinni, hogy nélkülözhesse az első esztendőben azon gabonamennyiséget, a mely számára a takarmánynyal bevetendő téren termett volna, illetve terem ; erről meggyőzni a népet s őket oly irányban felvilágosítani, hogy bevételi különbsége már az első évben tetemes, későbbi években pedig a több trágya, jobb elő.vetemény s tökélétesebb' munka révén elért több terméssel a vetési terület kisebbedése daczára is kedvezőbb helyzetbe jut — volna egy lényeges feladata a néppel foglalkozó gazdaközönségnek. De mivel mi sem hat oly jól, mint a példa, községenként meg kellene nyerni egy vagy két kisgazdát ezen kísérlstnek s megvagyok róla győződve, hogy 5—6 év múlva más arányokat találnák népünk gazdálkodásában s el volnának terelve a mai zsaroló gazdálkodás biztosan végzetes kimene-. telü útjáról. Ilyen példát szolgáltató kísérletre érdemleges dijakkal kellene a gazdákat rávenni. Hogy az ilyen példát szolgáltató kísérleteknek eredményei biztosíttassanak, nem lehetne azok mikénti végrehajtását az illető kisgazdákra bízni, hanem minden egyes gazdára nézve (tehát községenként) a helyi viszonyoknak megfelelő üzemtervet kellene — a legnagyobb szakszerűséggel — szerkeszteni s csakis azon gazdákkal folytatni a kísérletezést, akik magukat alávetik annak, hogy a kísérleteket a szervező meghatalmazottak utasításai szerint fogják végrehajtani, annak utasításai szerint fognák kisbirtokukat mivelni. Ezelőtt néhány évvel hangoztattam a szaksajtóban a paraszt-mintagazdaságok szervezésének várható üdvös hatását; tudom, hogy ilyen kis mintagazdaságok, habár nem is ugy, mint ahogy én azt akkor javasoltam, létesíttettek is, de aránylag igen kevés; hogy ezeknek azon szük körzetben jó hatásuk lesz, az kétségbevonhatlan, habár nem is hallani róluk sokat, nyilván, mert nem is régiek. Mostani indítványom (melynek nyilvános megvitatását gazdatársaim figyelmébe ajánlom) széles körben volna kezdeményezendő, mert ha áll az, hogy a jó példa követőre is talál, ha áll az, hogy a több takarmány termelés az állattartás és tenyésztés után nagyobb hasznot s több trágyát, evvel kapcsolatban a termelt növények nagyobb terméseket szolgáltatnak — ugy csak a helyes végrehajtáson fog múlni, hogy a kísérletnek biztosan jó eredménye is legyen ; miután- pedig fenti feltevések kétségbe nem vonhatók, másrészt pedig a kormány vagy rendelkezik vagy találhat elég ügyes embert, kik a helyes tervezés és végrehajtásra nézve elég garancziát nyújtanak — a nagyobbszabásu kezdeményezésnek csupán csak a pénzkérdés képezheti akadályát.

90. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM.

KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 8. A kezdeményezés nézetem szerint horderejéhez mérten nem fog sokba kerülni, minden egyes kisérleti parasztbirtokra nézve semmiesetre sem többe, mint költségekkel együtt 100—120 forintba. Ha tehát évenként 5—600 ilyen kísérlet 250—300 községben tétetik, évencsak 50—60 ezer forintról van szó. A kísérletet „a helyesebb arányokkali gazdálkodás, illetve fokozottabb takarmánytermelésre" nézve ugy képzelem, hogy azon körzetekben, a melyekben ennek fontosság tulajdoníttatik, az előre meghatározott községekben pályázat hirdettetik, hogy jelentkezzenek azon gazdák, akik bizonyos kilátásba helyezett jutalom- vagy ösztöndíjért hajlandók a nagyobbarányu takarmánytermelésnek tért nyitni. A jelentkezők közül az állam megbízottja*) kiválaszt2gazdát, velük a követendő eljárásokat, munkákat, stb. megbeszéli s egyúttal végérvényes szerződésre lép 3 évre, felmondási lehetőség mellett. A szerződő állami megbízottnak azután minden kísérletező községi gazdára nézve üzemtervet kell készíteni s egyúttal kitanítani a kísérletező kisgazdákat a helyes földmivelés, trágyakezelés és takarmányozás tekintetében. Az ösztöndíj nyújtását azért tarlom szükségesnek, hogy a vállalkozó gazdák az átmeneti évben a látszólagos jövedelemcsökkenés tekintetében kártalanítva lássák magukat. Röviden összegezve az elmondottakat, a községenkénti tenyészállatdijazásokat — a nagyobb vidékre szólóknál — czélirányosabbnak tartani nem lehet; másrészt áz egyes állatokon látható hibák hangoztatásánál fontosabb a helyes tenyészeljárások, az okszerűbb takarmányozás ismertetését czélzö néptanitás. De nem érthetek egyet Újhelyi tanár úrral a díjazások mérve tekintetében tett ajánlatára nézve sem, mert nézetem szerint nagy a különbség azon dij között, mely csupán az érdekeltség ébrentartását czélozza és azon dij között, melyet ösztönzés végett kell alkalmazni. Végül mielőtt czikkemet befejezném, nem hallgathatom el, hogy Újhelyi tanár ur, bár az országos hangulatnak — hogy az állattenyésztési felügyelők beválnak— igazat ad, de egyúttal a felügyelők vagy az intézmény hiányairól iu tett említést, miután azonban az állattenyésztési felügyelői intézmény az alkalmazottak szerény dotácziója mellett is sok pénzbe kerül az államnak, nézetem szerint mindenki és igy Újhelyi tanár ur is jó szolgálatot tesz vele, ha ezen hiányok javítása, vagy orvoslásához bíráló tehetsége és jó ötlet vagy nézetei mérvében hozzájárul, de személyesen is hálás köszönettel veszik a felügyelők, ha hibájukra jóindulatulag figyelmeztetve lesznek, mert mindenesetre törekvésük lehetőleg jó szolgálatokat tenni a hazának. Pókay Dezső.

TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető : Cserháti Sándor.

Miféle tényezők okozzák a legnagyobb veszteségeket az istállótrágyában ? Már régóta ismeretes, hogy az istállótrágya kezelésénél, ha a trágyakezelési helynek alzata vízmentesen zár, ugy, hogy a trágyáié el nem szivároghat: akkor a legnagyobb értékű veszteség a nitrogénben állhat elő. Igaz ugyan, hogy minden esetben a karbonium- (szén) veszteség mennyiségre nézve nagyobb, de ennek értéke, mint trágyaalkotó rész, csak elenyésző csekély a nitrogénéhez képest. Az első és a gazdára nézve legfontosabb kérdés az, hogy mennyit tesz ki ezen veszteség. Ily módon a gazda egyrészt pozitive lát*) Okvetlenül a gazdasági egyesület képviselőjével egyetemben. , Szérk.

hatná, mi a kára, másrészt Ítéletet lehetne mondani arra nézve, hogy trágyakezelési módszere mennyire hiányos. Ez idő szerint azonban sem a praxis, sem a tudomány nem rendelkezik oly módszerrel, melylyel minden egyes esetben meghatározni lehessen, mennyit ér az istállóból kikerült trágya és mennyit ér az érett trágya; igy aztán a veszteség sem számitható ki. Hogy ezen a, téren még mily hátra vagyunk, legyen elegendő kiemelnem, hogy ez idő szerint az istállótrágyának kémiai elemzéséből még támpontokat sem lehet nyerni arra nézve, hogy milyen lesz annak, mint trágyának hatása. Midőn egyfelől azt mondtam, hogy a praktikus gazda számára nem határozható meg minden esetben az a veszteség, mely nitrogénben előáll, másfelől meg kell említenem, hogy tudományos kísérletezéssel módunkban áll ezt lehető pontosan megállapítani, csakhogy ezek a kísérletek nem alkalmasak arra, hogy a praxisnak szolgáljanak. Hasznuk és czéljuk ez idő szerint egyedül abban összpontosul, hogy megállapíthassuk, hogy az egyes trágyakezelési módszereknél átlag mennyi a veszteség és hogy ennélfogva melyik módszer mikor ajánlható a praxisnak. Ez csak ellenőrző és kutató természetű, de nem lehet olyan kísérlet, melyből a gazda közvetlenül hasznot húzhatna. Ilyen módon állapította még a mult évtizedben Holdefleiss, hogy azon trágyakezelés mellett, melynél nincs gondoskodva arról, hogy a trágya kellőleg letiprassék és nedvesen tartassék, — a minő kezelésben sajnos nálunk még nagyon sok istállótrágya részesül, — minden tehén után egy év alatt 16'85 kg. nitrogén megy veszendőbe párolgás és bomlás következtében. Ennyi nitrogén pedig kereken egy métermázsa chilisalétromban található. Akkoriban ezen eredmény nagy port vert fel Németországban, hol azóta minden irányban megindult a munka, hogy ezen veszteséget csökkentsék. Csak nálunk nem vetettek rá figyelmet, mert itt maga a trágyázás kérdése is csak ujabb keletű. Már pedig ezen kérdésnek lényegét és fontosságát legjobban az a gazda képes felfogni, ki már ismerős az ujabb trágyázási elméletekkel, és maga is a mesterséges trágyázás terén már tapasztalatokkal bír. Mert az ilyen gazda jól tudja, mit tesz az, ha könnyű szerrel gazdaságunkat jelentékeny trágyaveszteségektől megóvhatjuk.

Kiemelvén a kérdésnek általános fontosságát, röviden ismertetni kívánom a legújabb tudományos tapasztalatok állása szerint, hogy mi okozza ezt a veszteséget. Mert miként az orvos előbb megállapítja a betegség okát, hogy ennek megfelelőleg fogjon á gyógykezeléshez : itt is első sorban az okokat és tényezőket kellett felkeresnünk, melyek ezen jelentékeny károkat előidézik. A jelenség oka magában azon bomlékony anyagban rejlik, amiből voltaképpen áll az istállótrágya. A szilárd és hig ürülék az alommal képezik az istállótrágya anyagát. Ezek közül az alom és a szilárd ürülék olyan nitrogén vegyületeket tartalmaznak, melyek kevéssé bomlékomak s következésképpen nem képezhetik a veszteségek okát és trágyát. A könnyen bomló nitrogén az ürüléknek hig részében található, mely főtömegében hugyanyagból áll. A hunyany, tudományos nyelven carbamid, egy már régen ismert organikus vegyület, mely magában véve nem bomlékony. Azonban máiPasteur felfedezte, hogy vannak bizonyos baktériumok, melyek képesek rövid idő alatt a hugyanyt szénsavas ammóniává alakítani. Ujabb vizsgálatokból kitűnt, hogy az állati hig ürülék külön felfogva és tartva, egymagában is tartalmaz annyi ilyen ammoniákképző baktériumot, hogy 4—5 nap alatt a nitrogén nagyrésze ammóniák alakjában van jelen. Mig ha a szilárd ürülékkel összehozzuk, ugyanaz az átala' kulás már 2—3 nap alatt bekövetkezik, annak

90. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. jeléül, hogy a szilárd ürülékben még több ilyen ammoniákképzö baktérium van jelen. A szénsavas ammóniák olyan kémiai vegyület, mely különösen ha töményoldatban van jelen, könnyen ammóniákat vészit és a telitett sóból savanyu só lesz. A szénsavas ammóniák bomlását elősegíti tehát első sorban az oldat töménysége. Más szóval minél jobban kiszárad az istállótrágya, annál kedvezőbbek a viszonyok a szénsavas ammónia bomlására, azaz ammoniaveszteségre. A másik nevezetes tényező, mely a szénsavas ammóniának vegybomlását elősegíti a hőmérsék emelkedése, így a gyorsan felmelegedő trágyadombon több ammóniák mehet veszendőbe, mint a hideg trágyadombon. Hasonlóképpen meleg nyári időbén több a veszteség, mint a téli hideg hőmérséklet mellett. Az eddig elmondottakból az látszik, hogy a hugyany, mely magában véve állandó kémiai vegyület bizonyos baktériumok befolyására szénsavas ammóniává alakul. A szénsavas ammóniák pedig kémiai természeténél fogva minden fiziológiai tényezőnek (pl. baktériumnak) kizárása mellett, megbomlik savanyu szénsavas ammóniákra és szabad ammóniákra. Mi történik most azzal az ammóniákkal, a mi nem párolog el? Ismeretes dolog ma már, hogy kultúrnövényeink, a hüvelyesek kivételével a táplálásukhoz szükséges nitrogént csak mint salétromsavat képesek felvenni, illetve ennek sóit. Ujabb bakteriológiai vizsgálatok felderítették azt is, hogy vannak a talajban különös baktériumok^. n. nitrobaktériumok, melyek képesek ammoniákot salétromossavvá (nitritté), illetőleg a salétromossavsőkat salétromsavsókká (nitráttá) alakítani. Winagradsky volt az, ki ezen baktériumokat először különválasztotta s azóta ezeknek közelebbi tanulmányozása körül egy egész irodalom fejlődött, mert hiszen ezen baktériumok jelenlététől függ nemcsak a talajnak aktivitása, hanem az a sajátsága is, hogy az olyan talajban, hol az ilyen nitrobaktériumok kedvezően tenyésznek, az alászántott organikus vagy egyéb lassan ható nitrogéntrágya, gyorsabban érvényesül, mint pl. steril talajban. Miután az istállótrágya érése közben azt tapasztalták, hogy a nitrogén egyrésze átalakul salétromsavvá, közel feküdt az előzőleg emiitettek alapján a feltevés, hogy az istállótrágyában is szerepelnek a nitrobaktériumok. Ezeket tényleg meg is találták, de egyúttal oda törekedtek, hogy kiismerjék azokat a tényezőket, melyek a salétromsavképződést elősegítik. Első kellék ahhoz, hogy a nitrifikálás előálljon az, hogy elegendő levegő jusson a bomló anyagok közé. Az eddigi tapasztalatok szerint ugy látszik nemcsak azért van a levegőre szükség, hogy ennek oxigénjét a baktériumok a nitrifikálásra felhasználják, mert hiszen ez még kétséget kizárólag nincs is bebizonyítva, hanem igenis Stutzer-neb sikerült, egy tisztán tenyésztett nitrobakteriumkulturával bebizonyítani, hogy a levegőben jelenlévő szénsavra van szükségük ezen baktériumoknak^ mint akár a mi felsőbbrendű növényeinknek, hogy t. i. karboniumszükségletüket kielégítsék és e mellett a szénsavasszimiláczió mellett végzik oxydáló hatásukat a nitrogéntartalmú vegyületekre. Ennek megfelelőleg a szénsavas sók jelenléte kedvező a salétromsavképződésre. Különösen a szénsavas mészről, a közönséges mészkőről vagy márgáról tapasztalták, hogy az istállótrágyával keverve és földdel letakarva, előnyösen befolyásolta s* salétromképződést. Az égetett mész azonban nem ajánlható, mivel mint erősebb bázis, kiűzi a kötött ammóniákat, ami csak ujabb veszteséget okoz. Á nitrifikáczió felismerésével odairányult a törekvés, hogy minél jobban gyorsítsuk az ammóniáknak salétromsavvá alakulását s ezért czélszerü a trágyát a levegő által jól átjártatni, így aztán ugyan az ammóniák egy része el-

1673

KÖZTELEK,1899 NOVEMBER HO 8. párolog, de a másik, a legkitűnőbb nitrogéntrágyává lesz és meg van óva az elpárolgástól, mert hiszen a képződő salétromsavsók ne'm könnyen illó vegyületek. Igen ám, de legújabban bebizonyult, hogy az ilyen alakban jelenlévő nitrogén sincs megóva a veszteségtől. Mert vannak megint bizonyos baktériumok, melyek képesek a salétromnitrogént felszabadítani. Ezt a folyamatot denitrifikácziónak hívják s ez képezi ügyszólván az idevágó kísérleteknek mai sarkalatos pontját. Ezeknek a baktériumoknak működése s ennek felismerése mintegy forradalmat idézett elő szaktudományunk körében és hatással volt már eddig is a trágyakezelés okszerű megváltoztatására. Ezek a baktériumok képesek levegő kizárásával tenyészni és működésüket kifejteni, melyet közönséges nyelven rothadásnak szoktak nevezni. Ezzel ellentétes a szerves vegyületek korhadása, mely levegő hozzájárulásával történik. Mindkét folyamatnál végeredményképpen szénsav fejlődik a szervesanyag rovására, csak az utóbbi esetben a szénsavhoz szükséges oxygént a levegő szolgáltatja, mig a rothadásnál a baktériumok a táplálásukra szolgáló szerves, illetve' szervetlen anyagokból — igy a salétromsavas sókból — veszik el az oxygént és fejlesztik a szénsavat. Miként ezekből kitűnik, itt is a baktériumok előidéző tényezők, de a folyamatok csak akkor mehetnek végbe, ha bizonyos karboniumtartalmu vegyületek, ós oxigéntartalmú vegyületek is, pl. salétromsavassók, jelen vannak. Az eddig végzett tudományos vizsgálatok szerint valószínűleg a bomlásban lévő szalmában és szilárd ürülékben képződnek olyan karboniumvegyületek, melyek elősegítik a denitrifikácziót és ugy látszik, hogy a salétromsav megbontása csak addig tart, mig ezek a még közelebbről nem ismert vegyületek tovább fel nem bomlanak ugy, hogy a denitrifikáló baktériumok tenyészésére és működésére - alkalmatlanokká nem lesznek. Mindezeket azonban még csak kellő fentartással szabad elfogadnunk, mivel még igen rövid ideje annak, hogy ezek a kérdések felmerültek s igy el sem bírálható, hogy mennyire állják meg a jövőben is a helyet. Annyi azonban már eddig is bizonyos, hogy a denitrifikáló baktériumok csakis salétromsavas vegyületből képesek nitrogént szabaddá tenni, ha tehát meggátoljuk azt,hogy a trágyakezelésnél salétromsav képződjék, akkor biztosítva vagyunk az ilynemű veszteségektől. A salétromsavképződésnek előfeltétele, hogy elegendő levegővel érintkezzék az érésben lévő trágya. Ha pedig a levegőt a trágya közül kiszorítjuk, pl. az által, hogy mihelyt a trágyadombra kerül, alaposan letipratjuk és mindig elegendő nedvesen tartjuk, hogy a fenmaradt likacsokat trágyáié töltse ki : akkor a salétromképződés a minimumra redukálódik és egyúttal, miként már előbb láttuk, az ammoniákveszteség is csekélyebb leszr Éppen ez az egy pont képezi jelenleg az istállótrágyakezelés kármentesítő részét. Az a körülmény, hogy ugyanolyan módon óvakodhatunk az ammóniákveszteségek ellen, mint a denitrifikáczió ellen, ez mintegy mentőcsolnak kivezet, ugy látszik, a veszteségek örvényéből, s habár ez is még távol áll a tökéletességtől, de mainapság alapját képezi az okszerű trágyakezelés mechanikai részének, a mely hatásában még eddig felülmúl minden egyéb nagyban is alkalmazható konzerválási módszert. A denitrifikácziónál még igen lényeges kérdés az is, hogy mi történik a trágyával, nevezetesen a nitrogénnel, ha a talajba kerül. Az ugyanis be lett bizonyítva, hogy a legtöbb televényes kulturtalajban annyi denitrifikáló baktérium van, hogyha ezeknek megfelelő organikus tápanyagot és salétromot nyujtunk, a denitrifikáczió még élénkebben történik mintha csak a szilárd ürülék vagy a szalma van jelen. Hogyan magyarázható az, hogy a talajban

mégis nem minden esetben érvényesül ezen baktériumok hatása, hogy tehát az istállótrágya nitrogénje egyáltalán érvényesülni tud ? Stutzer-neí véleménye szerint e jelenség magyarázata abban keresendő, hogy eléggé átszellőzött talajnál a salétromképződés és a karbonium vegyületek bomlása nem egy időben történik. Az érett trágyában ugyanis feltehető, hogy már nincsenek jelen a denitrifikácziót elősegítő karboniumvegyületek. Mig a friss trágyánál, ha azok igy lesznek alászántva, a salétrom képződés valószínűleg megelőzi az organikus vegyületeknek olyan mértékű bomlásait,® melyeknél ezek a bizonyos vegyületek képződnek s igy a növény gyökerei hamarább felszívják a salétromsavas vegyületeket, mintsem a baktériumok áldozataivá lehetnének. Természetesen ezek csak feltevések és tisztán látni csak akkor fogunk, ha mindezekről közvetlen tapasztalataink is lesznek. Ezen czélból az országos m. kir. növénytermelési állomás jövő évi programmjába felvette ennek a kérdésnek is beható tanulmányozását, mely kísérleteknek eredményei majd annak idején ismertetve lesznek. Itt e helyen röviden csak megismertetni akartam a tudomány mai színvonalán, hogy miféle tényezők működnek közre az istállótrágya nitrogénveszteségeinél. Dr.

'Sigmond Elek.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 457. kérdés. A mezőgazdasági vándortanárnak mik a teendői? Ki a közvetlen főnöke? Mennyi a javadalmazás? Törzsfizetés, lakbér, utiáltalány, esetleg napidíj ? Való-e az, hogy minden megyében egy gazdasági vándortanári állás lesz rendszeresítve ? Az állás mily kvalifikáczióhoz van kötve ? L. E. 458. kérdés. Legelőről jó kondiczióban levő 4 éves tarka tinókat állítottam be hizlalás czéljából. Milyen takarmányösszetételt használjak, hogy marháim 4 hó alatt teljesen készen legyenek? Készletem van: jó minőségű rétiszéna, lóher, árpadara és répaszelet ad libitum, repczepogácsa 4 havi időtartamra 1000 kgra 2 kg., takarmányrépát csak csekély mértékben óhajtanék etetni, pl. 1000 kgra naponkint 25—30 kgmot, mert ez teheneimnek szükséges. K. gazdaság.

Felelet. Gazdasági szaktanárok. (Félelet a 457. számú kérdésre.) 1. A m. kir. gazdasági vándortanárok (vándorszaktanárok, szaktanárok) feladata a gazdasági szakismeretek terjesztése és pedig : a) egy kijelölt tanilóképezdénél a gazdaságtan tanítása; b) _ gazdasági szakügyekben a gazdaközönségnek tanácsadás ; c) a vidéken gazdasági tanfolyamok szervezése és azok tartásában való részvétel; d) egyéb a földmivelésügyi miniszter által kijelölt teendő. 2. A gazdasági vándortanár közvetlen a földmivelésügyi minisztérium fenhatósága alatt áll, bizonyos tekintetekben a tanítóképezde igazgatójának alárendelve. 3. Az 1900. évi állami költségvetésben felvett (8 vándortanár, 8 gazdasági szaktanár, 4 szaktanár.) összesen 20 vándortanár (ugyanannyi mint 1B99 ben); évi fizetése a IX. rangosztálynak megfelelően 2200—2600 korona, évi lakbére 500 korona, útiköltsége elszámolandó előleg. 4. A gazdasági vándortanári állások száma előreláthatólag idővel szaporittatni fog.

1678 5. A gazdasági vándortanári állás elnyerésére képesít á gazdasági akadémia és gazdasági tanintézetek valamelyikének sikeres végzése és megfelelő gazdasági gyakorlat. Rendszerint az állami ösztöndijasokból kerülnek ki, a mely szakoktatási intézeteknél szervezett, összesen 40 állás, 1000 korona ösztöndíjjal jár. 6. A kérvény megürülő, vagy szervezendő állások valamelyikének elnyerése iránt a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez nyújtandó be. A minisztérium illető ügyosztályának főnöke : Forster Kálmán miniszteri osztálytanácsos. K. Jó kondiczióban lévő tarka tinók hizlalása. (Felelet a 458. számú Jcérdésre.) A hizlalást lehet ugyan forszírozni, de az ritkán fizeti ki magát, mert az erőltetett hizlalás sok konczentrált takarmányt igényel, amit pedig csak a hasonló anyagokkal fölnevelt állatok értékesítenek jól, mert csak azoknak az emésztőszervei vannak a konczentrált takarmány kellő kihasználására begyakorolva. Azért helytelennek mondhatjuk azt a nálunk gyakrabban észlelhető törekvést, hogy az állatok elkészítésére bizonyos időt tűznek ki, amit különben az sem indokol, hogy még az egyenlően fölnevelt állatok sem híznak egyformán, minélfogva többnyire kénytelenek vagyunk a már kész állatokat is addig hizlalni, míg a többi, vagy legalább nagyobb részük szintén elkészül; mert minden hizlaló arra törekszik, hogy kiegyenlített anyagot vigyen a piaczra, s e tekintetben legföljebb csak egyes rossz hizókra nincs ügyelettel; pedig ezt a kiegyenlítettségét éppen az erőltetett hizlalásnál érjük él legkevésbbé. A jelen esetben azonban még egy körülmény szól a mérsékelt hizlalás mellett, nevezetesen az, hogy csak árpadara s némi repczepogácsa állván rendelkezésre, azzal s a gazdaságban termett takarmánynyal nem vagyunk képesek az állatoknak kis tömegben annyi fehérjét juttatni, mint amennyit az intenzív hizlalás megkíván; intenzive pedig csak akkor tudunk hizlalni, ha különféle fehérjedus kereskedelmi takarmányaink vannak, mert csak változatos etetés által vagyunk képesek az állatok étvágyára ugy hatni, hogy sok konczentrált takarmányt egyenek. Ugyanis kiemeljük, hogy a fehérje minden hizlalásnál a leghatásosabb tényező, de különösen hatásos az intenzív hizlalásnál, s bátran állithatjuk, hogy azon esetekben, midőn az állatok nem hiztak jól, — ha nem individualitásukon mult, — rendesen a fehérjében volt a hiba, mert az állatok nem kaptak eleget. Láttatlanban nem szívesen szánüíok ki takarmányösszeálJitásokat, mert tudom, hogy csak az számithat ki minden irányban beválókat, ki gazdaságában élve a helyi viszonyokat s állatjait jól ismeri; de hogy kérdező ebbeli óhajának mégis eleget tegyek, a következő tájékoztató példákat közlöm, melyeknek hasznavehetőségeért azonban nem állok jót : I. időszak: 50 kg. répaszelet, 10 kg. lóhere, 5 kg. réti széna, 5 kg. buzaszalma, 6 kg. árpadara, 2 kg. repczepogácsa. Ebben foglaltatik: 29'3 kg. szárazanyag, 2 476 kg. em. fehérje, 0'506 kg. em. zsir, 15 316 kg. em. szénhydrát, táparány 1 : 6'7. II. időszak:' 70 kg. répaszelet, 17 kg. lóhere, 6 kg. árpadara, 2 kg. repczepogácsa. Ékben van 28'8 kg. szárazanyag, 2 987 kg. em. fehérje, 0"547 kg. em. zsir, 15'62 kg. em. szénhydrát. Táparány 1 : 5 6. III. időszak: 60 kg. répaszelet, 15 kg. lóhere, 6"5 kg. árpadara, 2 kg. repczepogácsa. Ennek táptartalma 26'5 kg. szárazanyag, 2'691 kg. em. fehérje, 0519 kg. em. zsir, 14'421 kg. em. szénhydrát. Táparány 1:5'9. Összeállításaimból, melyek 1000 kg. élősúlyra vonatkoznak kihagytam a répát, mert megkereső levelében azt írja, hogy répaszeletet ad lib. etethet, míg a takarmányrépa a fejősteheneknek kell, úgyhogy legföljebb 25—30 kg. répát számithatna 1000 kg. élősúlyra. Ilyen

KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 8. körülmények között nincs okunk a teheneket megrövidíteni, mert a répaszeletet friss és besavanyított állapotban a hizóállatok értékesitik legjobban, melyekkel sok szeletet is lehet etetni, mert vannak czukorgyárak, ahol 80 kg. szeletet számítanak egy marhára. Megemlítjük, hogy a répaszélet — daczára hogy a marha szereti, — ízetlen anyag, s hogy emiatt több sót czélszerü a hízóknak adni, mint midőn répával vagy más vizenyős anyaggal hizlalunk. Megkereső leveléből továbbá azt látjuk, hogy réti s hereszénája van. A hereszéna kétségtelenül előnyösebben hat a hízásra mint a réti széna, mert több fehérjét tartalmaz, s emiatt azt ajánlom, hogy etessen még többet, mint amennyit számítottam, ha t. i. más állatjai megkárosítása nélkül teheti azt. Cselló.

IRODALOM. A

czukorprémium-politika.

».Internationale Zuclcerpramien-Politilc von Mosco Wiener, Budapest* czim alatt, mint a „Zeitsehrift für Volkswirtschaft, Socialpolitik und Verwaltung" külön lenyomata, érdekes kis füzet jelent még, mely a czukorpiacz jelenlegi válságos helyzete közepette méltó figyelmet érdemel. A nemzetközi czukorprémium - politika most már 38 esztendős történelmének velős vázlásában szerző különösen az első czukoregyezmények keletkezését, fejlődését irja le s azok eddigi teljes eredménytelenségét konstatálva, ennek okát főleg abban látja, hogy az egész eddigi akczió, mely a különböző czukorprémiumok megszüntetésére irányult, helytelen és hamis alapokra volt fektetve, a czél eléréséhez hangoztatott eszközök kivihetetlenek voltak, a czélt magát félreértették és a konferencziák (egyes) tagjainak propozicziói és előadásai ritkán voltak mentek titkos indokoktól vagy az általuk képviselt szövetségállamok külön érdekeitől. S ha végig tekintünk a konferencziákon proponált intézkedéseken, melyek a czukorprémiumok megszüntetését czélozták, azt találjuk, hogy ez intézkedések mindig csak a termelési, illetve kiviteli országok adó- vagy vámprémiumából indultak ki, a nélkül, hogy tekintetbe vették volna azt az elrejtett titkos prémiumot, mely a fogyasztási, illetve beviteli államok különbözeti vámolásából származik. A konferencziák- tehát sohasem az összes prémiumok eltörlésére törekedtek, hanem a különböző intézkedések, a titkos prémiumok érintetlen hagyása mellett csakis a bevallott prémiumokra vonatkoztak; ennélfogva abból a téves felfogásból indultak ki, hogy fél intéz-' kedéstől teljes sikert vártak. Másrészt a czélt helyesnek tételezve fel, az annak elérésére szánt eszközök is rosszul voltak megválasztva. Az első czukoregyezmények az egyes államok közt az 1864., 1875. és 1877-iki években köttettek meg. Ezek keresztülvitelére a következő eszközök voltak tervbe véve az egyezségre lépett államokban: Egységes czukortipusok létesítése, a biztosított vámvisszatérítés egyenlővé tétele a szedett adóval, a behozatali (beviteli vámok) vámok egyenlővé tétele az adó visszatérítéssel, azonfelül különbözeti vámok szedését határozták el a prémiumokat nyújtó, oly államokból bevitt czukor után, mely államok ez egyezségre nem léptek. E tervbe vett reformok azonban ki nem elégitőknek, részben pedig ellenőrizhetetleneknek, sőt kivihetetleneknek bizonyultak. Az 1897-iki bécsi konferenczián Németország a termesztés nemzetközi kontingentálását hozta javaslatba, de ezt is eredménytelenül, mert a kontingentálás csakis azon országok érdekét szolgálta volna, melyek már teljesen kifejlett, többé ki nem terjeszthető

90. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. czukoriparral bírnak, miért is az ily irányú előterjesztés a többi államok részéről csakis a legnagyobb ellentállásra találtatott. Ez idő -alatt a folyton erősbülő verseny mindjobban felhajtotta a prémiumokat, olyannyira, hogy a czukork'onferenczíák nemcsak eredménytelenek voltak, hanem a folyton növekvő prémiumok legkülönbözőbb uj fajtái is keletkeztek. Ekkor újból a kiegyenlítő vámok szükségét hangoztatták, de hasztalanul, mert ezeknek alkalmazását az azóta életbeléptetett kereskedelmi szerződések legtöbb kedvezményes záradéka elvileg zárja ki. Mindamellett a világpiacion a verseny idővel annyira kiélesedett, hogy ennek daczára az Unió életbeléptette famózus 1897-ed évi Dingley-billjét s e megtorlás nélkül maradt intézkedésre támaszkodva, az idén Anglia is behozta Kelet-Indiában a prémium-czukorra kivetett megtorlási vámot. Amiből szerző következteti, hogy a legtöbb kedvezményes záradék már épp oly keveset ér, mint a prémiumtilalom, mert emezt a kiviteli államok, amazt pedig a beviteli államok játszszák ki. Ily viszonyok közt szerző az összes prémiumok teljes eltörlését nemcsak keresztülvihetetlennek, hanem czéltévesztettnek és hiábavalónak is tartja. Mert abban a pillanatban, amidőn egyik államnak sem állna jogában czukorprémiumokat nyújtani, amaz állam fog a versenyből mint győztes kikerülni, melynek legkedvezőbb termelési és értékesítési viszonyai vannak; e természeti előnyök a gazdaságilag erősebb államoknak oly roppant természetes prémiumokat nyújtanának, hogy a gazdaságilag gyengébb államok letörnének a versenyben. Azért a prémium teljes eltörlése mint a közgazdaság egyik ideája, a gyakorlatban utópia marad, a prémiumok részben való eltörlése pedig szintén eredménytelen lenne, mert mint a hidránál : az egyik levágott fej helyébe két másik nőne. A prémium leszállításának természetes alapon kell nyugodnia, mely csakis a prémium abbeli feladatában gyökerezhetik, hogy a különböző termelési és kereskedelmi viszonyokat kiegyenlítse; oly elv, mely abból indul ki, hogy a prémium a kivitelt fentartsa, anélkül azonban, hogy azt további mesterkélt utakon (irányban) előmozdítaná. Eszerint minden egyes állam prémiumának oly magasnak kell lennie, hogy a mindenhai különbözet a világpiacz árai és a helyi termelési költségek közt kiegyenlittessék. Ezen viszonylagos prémium kiszámítására szerző meghatározott képletet alkalmaz, melynek segélyével az uj prémiumok összegét ugy kapnánk meg, ha a gyártási költségek és a világpiaczra való szállítási költségek összegéből levonjuk a piaczi árt és e különbözetet megszorozzuk a czukorkivitel mennyiségével. Hasonló képleteket állit fel szerző az iparprémium járuléka és az állam prémiumjáruléka külön-külön kiszámítására is. Majd kimutatja szerző a gyakorlati kivitel lehetőségét, ezen viszonylagos prémium befolyását a nyersczukorgyártás és czukopfinomitás közti igazságos prémiumfelosztásra és annak hatását az üzérkartellumok alakulásának meggátlására és a pénzügyi államérdekek megóvására. Szerző szerint egyedül ezen rendszer megvalósulásától várhatjuk, hogy a czukor világpiaczának helyzete állandóan javuljon. Hisz csupán a féktelen prémiumgazdálkodás lehet okozója a nagy áresésnek, mert a prémium deprimáló hatása a czukor árára azon alapul, hogy a czukor termelési költségei a prémium által mesterségesen lenyomatnak. De ha á prémium csak oly mértékben nyuj tátik, hogy a termelési költségek és a világpiacz alacsony árai közötti különbség kiegyenlittessék, akkor az árnyomás oka is el van hárítva. Áz ár emelkedik, minden egyes kiviteli állam a prémiumát a saját termelési viszonyainak megfelelőleg redukálhatja, az ár

90

SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .

egyedül a legolcsóbb termelési viszonyok és gyártási költségek szerint fog igazodni és egy állam sem fog nagyobb kiviteli kedvezményt adni, mint a mennyi a kedvezőtlenebb termelési viszonyai okozta hátrány kiegyenlítéséhez szükséges. Ezután szerző egy másik rendszer ismertetésére tér át, mely a nemzetközi területi felosztás és a kivihető czukormennyiség kontingentálása alapján jöhet létre. Rayonnirozni kell az értékesítési területeket a kivitel számára és kontingentálni kell a kivitelnek azt a részét, mely a közös értékesítési területek felé irányul. Minden állam a saját termelését az értékesítési viszonyok alakulása és a neki biztosított kiviteli területek szerint fogja berendezni. Szóval: kereskedelmi szabadság a belföldi értékesítési píacz számára és államok kartelje a kivitel részére: ez az egyedüli arkanum a középeurópai termelés versenyfáradt tagjai számára. A kiviteli prémium felfüggesztése nemzetközi feladat a termelés fentartása végett, a belföldi kartelek megszüntetését követeli a fogyasztó közönség jóléte, mindakét intézkedés a gazdasági önfentartás érdekét szolgálja, de a megoldást csakis a nemzetközi forgalom szabályozása nyújthatja. Szerző tehát kétféle eljárást ajánl a nemzetközi czukorpiacz szanálására, vagy a viszonlagos prémiumnak a czukortermelő országok természeti viszonyai alapján való megállapítását, vagy pedig az egyes országok czukorkivitelének rayonnirozással egybekötött kontingentálását. Az előbb említett módszer a prémiumot továbbra is meghagyná, de egészségesebb alapra fektetné. Az utóbbi eljárás a czukorprémiumot teljesen eltörülné, de "a czukortermelő országoknak az értékesítési piaczokon meg kellene osztozniok.

KÖZTELEK,

1899. NOVEMBER HO 8

A Wiener tervei mindenesetre igen szészépek, tanúságos fejtegetései pedig határozottan figyelemreméltók s a szérző fáradozásainak méltatásaként készséggel szentelünk tért tervezeteinek ismertetésére, anélkül azonban, hogy azok gyakorlati kivihetőségéhez reméményeket fűznénk. A szabadverseny megszüntetése a czukoripar terén egy világkart^f létesítése által, a melyben minden állam külön érdeke ideális közmegegyezéssel érvényesüljön : ez közgazdasági eszménynek igen szép lehet, de megvalásulásában bízni igen nehéz. Ilyen messze fekvő ábránd helyett a mi viszonyaink között több jelentőséggel bírna az, ha a kezünk ügyében levő eszközökkel igyekeznénk biztosítani a czukoripar sorsát, még pedig a belfogyasztásnak a czukoradó csökkentése révén való emelése és a belföldi czukortermelés kontingentálása által. —d.

KÜLFÖLDI SZEMLE. * Ausztria. Mezőgazdasági ügyek a képviselőházban. Az osztrák képviselők ugyancsak szaporán jönnek elő a gazdákat érdeklő javaslataikkal a ház elé. Igy Szájer képviselő azt kéri a kormánytól, intézkedjék, hogy a galicziai parasztok között hozassék be a kötelező tűzbiztosítás. Pospisil javaslatában azt sürgeti, hogy a közbirtokosság katonaköteles fiai is vétessenek be a póttartalékosok közé, hogy ugy némi könnyítést élvezzenek a fegyvergyakorlatok idején. Indítványozza, hogy a katonakötelesek községükből egész helyőrségük helyéig'a katonai kincstár költségén utazhassanak, valamint, hogy a hároméves katonai szolgálati idő csak két évre redukáltassék. DolezséV képviselő meg azt indítványozza, hogy a polgári és ipariskolát végzett növendékek, ha az első évi szolgálat után jó eredménynyel tették le a vizsgát a feyyvergyakorlatról — tartalékba tétessenek. A katonai szükségletek beszerzése ügyében pedig csakis a hazai termékre fordítandó a figyelem s azért lehetőleg még a katonaság fehérneműje is az itthon termelt lenből födöztessék. Gazdasági munkást, cselédet vagy napszámost meg csak a nagy tavaszi s nyári munkák bevégzése után lehessen gyakorlatra behívni. Holansky képviselő annyira megy a gazdaosztály pártfogásában, hogy egyszerűen azt sürgeti, hozassék törvény, mely az önálló birtokososz'ályt a fegyvergyakorlatok tartása alól felmentené. Zimmer képviselő azt tartja, hogy a denaturált sónak árát 5 fríról 3 forintra kellene leszállítani. Dr. Leviczky pedig azon inditványnyal lép elő, hogy a kincstár a sónak 7 forintnyi árával is megelégedhetnék. Egy másik ur a börze reformját sürgeti, mig társa a czukorrépatermelő gazdáknak védelmet kér a czukorgyárosok kapzsisága ellen. Valószínű, hogy a sok javaslat közül csak keveset fognak realizálni, de ez a képviselők jóakaratú szándékából semmit sem von le. Bárcsak a mi Sándor-utczai palotánkban is ily sűrűn hallanók a hasonló kérdések emlegetését.

1677 szerint, ha az emingrálás még pár évig tovább tait, a német mezőgazdaság csődjét fogja vallani, A tanácskozás menetében természetesen az okokat kezdték tárgyalni, melyek a föld népét a városokba vonzzák. Kimutatták, miszerint nem a magasabb napszám az, mert hisz a gazdaságokban is fizetnek már a városi bérhez hasonló összeget. A kényelmesebb lakás sem lehet az ok, mert hisz tudva van, hogy a munkás ember nagyvároshelyen micsoda túlzsúfolt odúkban szokott tanyázni, hanem az igazi okot abban vélték felfedezni, hogy a föld népe városhelyen társadalmi állását véli javíthatni, azt hiszi, hogy a szép városokban belőle is önnálló ur lesz, mely remény táplálására faluhelyen még csak gondolni sem mer. A gazdasági munkás ezen reményét faluhelyt is táplálandó, most a „Klub der Landwirthe" kebelében társulat alakul, mely művelhető földet, lakóházat stb. bocsát a munkás rendelkezésére évi bér s évi amortizáczió fejőben s igy a bérlőből 20—30 év leforgása alatt önálló gazda válnék. Alapszabályaik a mi „Helvétia* vagy a gr. Gsáky testvérek „Agrária" társulatát juttatják eszünkbe, avval a külömbséggel, hogy itt német pénz szolgáltatná a forgó tőkét s nem mint nálunk — hol svájczi és belga tőke kezdeményez. A németek ellenkezőleg nem idegen tőkét, hanem idegen munkáskezeket akarnak társulatjuk utján magoknál meghonosítani. A szaksajtó nagy reményekkel néz a szép terv megvalósítása elé. Erancziaország. A hizott állatok kiállítása. A jövő évi nemzetközi tenyészállatkiállitás keretében a vágóállatok kiállítása nem volt beleértve, most e hiányon segit a mezőgazdasági szakosztály, amennyiben éppen ugy, mint 1889*ben volt, a tenyészállatkiállitással kapcsolatosan vágómarha, leölt baromfi s tejtermékek nemzetközi kiállítását is elhatározta. Igy van ez helyesen, mert a világ összes gazdái megelégedésével találkozik az elhatározás. Hanem a hizott állatok kiállítása főleg azért bir általános érdekkel, mert a kora fejlettségre van a fősuly fektetve. Igy a fajta megkülönböztetése nélkül a 36 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha s a 18—30 hónapos hizott birka lesz kiállítható. Hajdanában, mikor még Poissyban tartattak az első vágómarhakiállitások, örökké csak a fajták között elérhető jellegzetes kora fejlettségre fordíttatott a főfigyelem, ma a fajtától eltekintenek. A tejgazdaság termékei a vaj s a sajt. A kiállítás gazdagnak Ígérkezik, mert a külföld hozzájárulásától eltekintve, ma Francziaországban nemcsakNormandia, Flandria s Bretagne szolgáltat sok terméket, hanem versenyre kelt immár Vendée, Poitou s Charentes vidéke is. Jó tudni, hogy a jövő évi hizott állatok kiállítása csak négy napig, 22—25 februárig fog tartatni. Tekintve, hogy sem eszközök, sem termékek kiállítása vele nem lesz kapcsolatos, nincs is értelme, hogy hosszabb ideig tartassék. Igazán kár, hogy a nagy távolság a magyar gazdák részvételét akadályozza, mert nagyon elfogadható díjazásokban részesülnek a legértékesebb anyagot bemutatók.

A szerző által proponált viszonylagos prémium-képlet segítségével való kiszámítás lehet, hogy a magasabb kulturfokon álló és már rendezettebb közgazdasági viszonyokkal rendelkező nyugoti államokban, semmi nehézséget nem okozna, de már nálunk vagy különösen Romániában és Oroszországban majdnem legyőzhetetlen akadályokba ütköznék a répatermelési vagy a czukorgyártási költségeknek kiszámítása. A különböző költségek folytonos idő- és területszerinti változása pedig igen megnehezítené a kellő ellenőrzést, ugy hogy e részletes módszer gyakorlati alkalmazása tényleg csak még a messze jövőben lehetne áz összes czukortermelő országokban eredményesen megvalósítható. A kiviteli czukormennyiségnek kontingeniálása magában véve szintén nem lenne életbeléptethető minden hátrányos következmények nélkül, a menynyiben — bár a prémiumok teljes eltörlését teszi lehetővé — nagy gátat vet a termelés és czukorgyártás további kiterjesztésének és csakis amaz országok érdekét szolgálná, melyek már teljesen kifejlett czukoriparral bírnak. Tehát a kontingentálás ezen árnyoldala egyensulyoztassék és a czukoripar további kiAz amerikai hus a párisi piaczon. A terjesztése az egyes, még erre képes orszáközel jövőben egy amerikai vagy angol társagokban meg ne akadályoztassák, szerző előbb ság alakul meg, melynek az a czélja, hogy Németország. A kivándorlás ellenszere a czukorpiaczok nagyobb részének rayonniro25 millió franknyi tőkével Párisnak legkeresetzását ajánlja oly értelemben, hogy egyezségre A német mezőgazdák klubjának vezérférfiai tebb 100 mészárszékét vásárolja össze s azoklépő czukorkiviteli államok a czukorbehoza- mult hó 20-án népes gyűlést tartottak berlini ban csakis Amerikából áthozott hust mérnének talra szorult'országok piaczait egymásközt ugy wilhelmstrassei palotájokban, melyben azon ki. Az élő állatokat plombirozott waggonokba oszszák fel, hogy mindenik állam a neki ju- módok életbeléptetése fölött folyt a tanácshoznák a nagyobb franczia kikötőkbe, hol tott terület piaczaira kizárólag és tetszéssze- kozás, miképp lehetne a földmivelő népet a levágatnának s husuk ugy szállíttatnék a főrinti mennyiségben juttathatja ezukorküldemé- földmivelés folytatása mellett visszatartani, városba. A kikötők vágóhidjaiban ugyanis a mert az utóbbi időben rendkívül nagy azok nyeit; a mi által tehát egész szabad és korkülföldről hozott állatok levághatok s annak száma, kik kivándorolnak, vagy más foglalkolátlan tőrt nyerne az oly országok czukorkivisemmi sem állná útját, hogy a gyorsáruval tele, mely országok czukoriparuk továbbfejlesz- zás után néznek, Hogy a vidék néptelenedése hozott hus kimérhető ne lenne. tésére is képesek. S csak ama területek milyen arányú, azt az előadó Below ur nem Már néhány évvel ezelőtt volt szó róla, piaczaira irányuló czukorkivitel mennyiségét szavakban, hanem számokban illustrálja: Az 1874-ik évbeli statisztikai adatok szerint a hogy az amerikai tőke Francziaország területartja kontingentálandónak, mely piaczokra | német nép összlakosságinak 73% foglalkozott tén, főleg Párisban összevásárolja a mészártovábbra is a czukortermelő országok nagy része osztatlanul irányithatná czukorkülde- mezőgazdasággal, holott 1895-ben ez a szám- székeket, hogy az Egyesült-Államok és Argenarány 43'4%-ra sülyedt alá. A viszony ma tína nehezen elhelyezhető huskvantumának ményeit. még siralmasabb képet tüntet elő s előadó piaczot szerezzen, de akkor a terv dugába

1678 dőlt, most az agyrémnek deklarált vállalat nagyon közel áll a megvalósuláshoz. Belgium. Az állattenyésztés felkarolása. A gazdák Belgiumban mindinkább abba kezdik hagyni a gabonatermelést, hogy inkább az állattenyésztésre adják magokat, mely foglalkozás számításuk szerint sokkal jövedelmezőbbnek ígérkezik. Sőt az ipari növények, a czukorrépa termelése is csökkenőbe van ugyanezen oknál fogva. Az 1889-ik évben a gabonával bevetett terület 934,663 hektárt tett ki, mely napjainkban már 700,000 hektárra sülyedt alá, az ipari növényekkel bevetett terület is 20%-al kevesbedett, ellenkezőleg a kaszálók s gyümölcsösökterülete nagyobbodott; 1846-ban 362 ezer ha. volt, mely napjainkban 544ha.-ra szaporodott. A takarmánytermesztéssel gyarapodott az állatlétszám is, csak 1895. óta 10—15%-al emelkedett a lő s szarvasmarhaállomány, ugyanily arányban szaporodott a birka, sertés, szamár s kecske létszáma is. Ha végre számokban kifejezve nem is tűnik oly élesen előtérbe a belga mezőgazdaság reformja, az irány tendencziája mégis szembeötlő. Mindenesetre jó uton haladnak arra nézve, hogy közvagyonosodásukat emeljék s kétséget nem szenved, hogy hazánk igen sok vidékén haszonnal lehetne a belga példát követni. A szövetkezeti tejgazdaságok gombamódra szaporodnak mindenfelé így 1897-ben 167 szövetkezet állott fenn, melynek 17,064 tagja s a tagoknak marhalétszáma 51,000-nyi volt s csak a vaj értékesítése révén csináltak 83/4 millió franknyi forgalmat. Tavaly már összesen 251 tejszövetkezetük létezett. Általában lehet mondán5, hogy Belgium a gazdák szövetkezeteinek valóságos melegágya s ezt a berlini „D.T. Z." sajnálattal regisztrálja, miközben elismeri, hogy a belga szomszédnál 151 gazdakörnek alapvagyona 379 ezer frankra rug. Virágzik továbbá 572 gazdaszövetkezet, 436 kölcsönös állatbiztosító társulat, 71 társaság meg az állattenyésztés emelését tűzte ki czéljául s a Reiffeisen-rendszerü hitelegyesületeknek számával már a német lap sem tud beszámolni!

A gazdasági egyletek mozgalma. Az afoauj-tornamegyei gazdasági egyesölet mult hó 17-én igazgató választmányi ülést tartott Fiedler Károly alelnök elnöklete mellett. Elhatározta választmány a többek közt, hogy az első magyar általános biztositó társasággal ujabban három évre szerződést köt, de a gazdasági egyesületek országos szövetsége által létesítendő országos tüz- és jégbiztositó szövetkezet ügyét is melegen felkarolja és támogatni fogja. Jakabfalvy Kornél titkár előterjeszti a temesmegyei gazdasági egyesület átiratát, melyben felhívja az egyesületet, hogy intézzen felterjesztést a földmivelésí kormányhoz a tüz- és jégbiztosítás államosítása tárgyában, továbbá, hogy hozzon törvényjavaslatot, hogy a gabonatőzsdén csakis a magyar buza legyen mint szokványbuza jegyezhető. Péchy Zsigmond főispán a tüz- és jégbiztosítás államosítását nem tartja czélszerünek azon okoknál fogva, mert az esetben a kötelező biztosítást is be kellene hozni, ez pedig már szerinte magában véve igazságtalan dolog lenne; más oldalról pedig annak keresztülvitele is sok költséges munkát, ügymenetele pedig nagy ellenőrzést igényelne; közgazdaságilag tehát csak hátrányára lenne az államnak. E kérdést a választmány egyszerűen tudomásul vette; a szokványbuzára vonatkozólag elhatározta, hogy a temesmegyei gazd. egyesület felterjesztéséhez hasonlólag fog eljárni. A földmivelésügyi miniszter felhívására elhatározta a választmány, hogy a pincze-szövetkezeték alakításának ügyében lehetőleg széles propagandát indít meg s e tárgyat a télen tartandó népies előadások keretébe is felveszi. Az előadásokra vonatkozólag, melyek 21 köz-

KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO 8. ségben vannak tervezve, elhatároztatott, hogy azokkal kapcsolatban 3—3 helyen kosárfonástanitás és szőlő- s gyümölcsojtási tanfolyam is rendeztetik. A sopronmegyei gazdasági egyesület a földmivelésügyi miniszter támogatásával NagyCaenken f. hó 16-ától kezdve február 15-ig tartó gazdasági előadásokat rendez, a melyek sorrendje a következő: nov. 16-án: a talajról, előadó: dr. Bálics Lajos n.-czenki plébános; nov. 23-án : a talaj tulajdonságairól, e. Wallner Ignácz s.-titkár; nov. 30-án: a müvelésnél előforduló különböző talajok termelés szempontjából való ismertetése, e. Dobrovszky János urad. ispán; deczember 7-én : a müvelésnél előforduló talajnemek osztályozásáról a rajta termelhető növények és kataszter szerint, e. Wappl Károly gazdatiszt; decz. 14-én : a talaj mivelésről, e. Mesterházy Ernő várm. aljegyző oki. gazdász; jan. 4-én: a talajjavításról, e. Keleti Izsó kir. mérnök; jan. 11-én: a növények élete és tenyészetük feltételeiről, e. Zechmeister Jenő g. e. titkár; jan. 18 án: a vetések ápolásáról a vetéstől az aratásig, e. Conrád Lajos városi gazd. felügyelő; jan. 25-én: a szarvasmarha eredetéről, e. Wallner Ignácz s.-titkár ; febr. 1-én : a vemhes állatokkal való bánásmódról, e. Gallé Pál várm. közp. állatorvos; febr. 8-án: mely korban lehet a szarvasmarhát tenyésztésre használni, e. Soós Károly áll. állatorvos; febr. 15-én: visszapillantás az előadottak felett, e. Bauer O ttó gazd. egyl. elnök. A tél folyamán tartott előadások május és junius hóban kínálkozó alkalom felhasználása mellett gyakorlati életben ismételtetnek. A nyitravölgyi gazdasági egyesület mult hó 8 án és 22-én Szkacsányban, Szolcsánban és Nedanóczon gazdasági vándorelőadásokat tartott, a melyeken Kiss János egyleti titkár szerepelt mint előadó. Előadások tartattak: a gyümölcstermelésről; a műtrágyázásról különösen pedig a szuperfoszfát alkalmazásáról; az istáló trágya és annak kezeléséről. Az egyesület f. hó 10-én tartja LXIII. rendes nyári közgyűlését Nyitra-Zsámbokréton. A magyar óvári szarvasmarhatenyésztési egylet a napokban bocsájtotta közre harmadik üzletévi működéséről szóló jelentését, a melyet Újhelyi Imre gazd. akad. tanár, e. tenyésztési felügyelő és Hajós István gazd. akad. tanársegéd állítottak egybe. A jelentés beszámol az egylet mult évi élénk tevékenységéről, melynek czélja Mosonmegye szarvasmarhatenyésztésének minden téren való előmozdítása. Hogy a megye kisgazdái az okszerű szarvasmarhatenyésztés elveivel minél jobban megismerkédhessenek, az egyesület 41 községben 56 gazdasági előadást rendezett az állattenyésztés köréből, a melyeken 4342 hallgató vett részt; ez alkalmakkor 2111 drb gazdasági olvasmányt tartalmazó füzet osztatott ki a résztvevők között. Az előadásokat Cserháti Sándor gazd. akad. tanár, Gál Lajos állatorvos Hajós István tanársegéd, Korele Kálmán gazd, segéd, Újhelyi Imre gazd. akad. tanár és Varga Kálmán gazd. segéd tartották. Az állatok törzskönyvelését ugy igyekszik megkedveltetni az egyesület a kisgazdákkal, hogy azt a községi díjazásokkal köti össze oly formán, hogy az ott elővezetett s kitüntetett legjobb állatokat egyszersmint törzskönyvbe is felveszi. Szarvasmarhadijazás 8 községben tartatott 174 drb állat elővezetésével. Foglalkozott az, egyesület bikaközvetitéssel is; a bikák nyilvános árverésen adatnak el a községeknek. Ugyancsak üsző- és tehénárverések utján igyekszik a gazdákat megfelelő tenyészanyag birtokába juttatni. Bikaárverés egy, üsző- és tehénárverés három rendeztetett, ezeken összesen 49 drb tenyészbika és 62 drb üsző és tehén adatott el. Az állatok jó takarmányozást elősegítendő és a takarmánytermelés fellendítése czéljából közvetített az egyesület tagjainak kedvezményes áron, mintegy 800 q korpát és 4639 kg. különböző takarmánymagvat. Rendezett Magyar-

90. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. óváron ez év folyamán tejelőversenyt, amely alkalommal tekintetbe vétetett a versenyező állatoknál: a kifejt tej mennyisége, annak minősége (zsírtartalma), a zsírtartalom menynyisége a testsúlyhoz viszonyítva. Az első dijat az a tehén kapta, amely 100 kg. élősúlyra a legtöbb zsírt (vajat) adta. A versenyen 35 tulajdonos 55 drb tehénnel vett részt. A Levél községben tartott tenyészállatfődijazásra a megye területéről 12 községből 69 kiállító 129 drb állatot hajtott fel. A szegedi mezőgazdasági országos kiállításon szintén rősztvett az egyesület olyformán, bogy egész működését részint fényképekben, részint pedig nyomtatványokban mutatta b e ; megjegyzendő, hogy mint szarvasmarha-tenyésztési egylet egyedül állott a kiállításon. A gazdasági ismeretek terjesztése czéljából két tanulmányuti kirándulást rendezett az egyesület és pedig Kisbérre és Mezőhegyesre, ez utóbbi a szegedi kiállítás megtekintésével kapcsolatosan rendeztetett; a kőt tanulmányi kiránduláson összesen 83-an vettek részt. Hogy a gazdák növendékállataikból megfelelő testű, egészséges és értékes állatokat olcsón nevelhessenek, az egylet a f. évben borjulegélöt létesített, amelyet állatbiztosítással kötött egybe s ezen 57 egyleti tagnak 137 drb állatja vétetett fel állatbiztosítás mellett. Az egylet a jövő évre a következő működési programmot állapította meg: a tél folyamán gazdasági előadásokat rendez ; a likaköz vetítést oly módon folytatja, mint a múltban: megtartja üszőárveréseit; közvetít takarmánykorpát és takarmánymagvakat; az idén létesitettt borjulegelőt a jövő évben is fentartja; létesít egy bikalegelöt is a létező borjulegelő mintájára ; folytatja a törzskönyvelést s ezekkel kapcsolatosan a községi díjazásokat; tart egy födij ázást és tejelőversenyt; rendez tanulmányuti kirándulásokat. Az egyletnek ezidő szerint 1028 tagja van. Ez évi rendes közgyűlését novemb. hó 16-án tartja az egylet M.-Ováron, melyet üszőárveréssel és sorsolással kapcsol egybe. Az aradmegyei gazdasági egyesület a Magyar gazdaszövetséggel karöltve — mint már említettük — f. hó 26-án Aradon agrár gyűlést rendez. Az egyesületnek sikerült ez alkalomra előadóul megnyerni Károlyi Sándor grófot is, ki a mozgótökének harcáról a kötött tökévél fog előadást tartani, bebizonyítva e téren a mezőgazdák és iparosok érdekközösségét. Zselénski Róbert gróf a tőzsdei fedezetlen határidöüzletről tart előadást, kimutatva annak káros befolyását az egészséges árképződésre. Széchényi Imre g r ó f ' a gazdák biztositó szövetkezetéről fog előadni. A pozsonymegyei gazdasági egyesület mult hó 29-én gazd. előadást rendezett Tallóson amelyen mintegy 400 gazda vett részt. Előadást tartottak: Horváth Jenő egyl. titkár a hitel-, fogyasztási és értékesítő szövetkezetekről; Mélcsiszky Gyula urad intéző a tálajmivelésröl; és Rovara Frigyes urad. jószágigazgató a takarmánytermelésről. Ugyancsak Tallóson tartott az egyesület cseléddijázást is; az alkalommal 7 elaggott cseléd részesült kitüntetésben, kik mindnyájan 40 évnél több időig szolgáltak már. A pozsonymegyei gazdasági kaszinóval karöltve f. évi deczember hó 3-án rendezendő agrárgyülés rendezésére ős előkészítésére egy 25 tagú bizottságot küldött ki az egyesület. A bizottság nem rég tartott ülésén elhatározta, hogy az agrárgyülésre előadókul a következőket kéri f e l : A szövetkezetek ismertetésére : gróf Károlyi Sándort; a gazdák biztositó szövetkezete ismertetésére gróf Széchenyi Imrét esetleg gróf Zselénski Róbertet; a gazdaság^ szeszgyárosok bajai ismertetésére: Rubinek Gyulát, az exportmarhavásár létesítése tárgyában teendő lépések ismertetésére : dr. Wolff Gergelyt. Nagy Vincze indítványára a programúiba felvette még a bizottság az adóreform tárgyalását is és itt előadóul György Endrét kéri fel.

90. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. A torontálmegyei gazdasági egyesület mult hó 26-án Hőgyészre (Tolnám.) kirándulást rendezett, amelyen 68 torontálmegyei gazda vett részt Marton Andor egyleti titkár vezetése alatt. A kirándulás ezélja az volt, hogy a Hőgyészen tenyésztett bonyhádi tájfajta marhából tenyészanyagot vásároljanak a gazdák. E czélból a hőgyésziek a gazdasági egyesület felkérésére okt, 27-én és 28-án rögtönzött vásárt rendeztek, melyre Hőgyészről és vidékéről felhajtva lett mintegy 500 darab tehén és üsző. A kiránduló gazdák előbb figyelemmel megszemlélték a felhajtott szép anyagot, aztán hozzáláttak a vásárláshoz, melynek eredménye lett, hogy összesen 104 drb tehenet és üszőt vásároltak. A vásár után a gazdák megtekintették az ottani tenyésztők istállóit, továbbá a hőgyészi tejszövet berendezését. A tehenek vásárlására a pénzt a gazdák a megyei gazd. egyesülettől kapták kölcsön 4°/o kamat és 3 évi részletfizetés mellett, viszont a megyei gazd. egyesület a földmivelésügyi minisztertől nyerte a kölcsönt ugyancsak ily feltételek mellett. Még ezen év folyamán egy hasonló kirándulást és vásárt óhajt szervezni az egyesület.

KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HO

1673

8.

lönféle gazdasági munkások ügyeit, csupán á gazdatisztek jogviszonyának a munkaadóval szemben való rendezése vár még megoldásra. A földmivelésügyi kormányzatban megvan a jóakarat e kérdés rendezésére is, de ugylátszik szükséges, hogy a gazdatársadalom mintegy lökést adjon a szóbanforgó kérdés gyorsabb megoldásának. Erre való tekintettel az egyesület tanácsa ezta kérdéstis a nagygyűlés tárgysorozatába vette fel, amelynek javasolni fogja, hogy a kormányt a gazdatisztek nyugdíj kérdésének, jogviszonyának s a kvalifikáezió kérdésének mielőbbi törvényhozási uton leendő rendezésére kérje fel. Javasolni fogja továbbá, hogy az egyházi, törvényhatósági, községig vallásalapitványi, közalapítványi, állami, korona és egyáltalában mindennemű közczélt szolgáló birtokok kezelésére csakis szakképzett gazdatisztek legyenek alkalmazhatók, mig a magánbirlókosok szabad rendelkezési jogát e tekintetben korlátozni semmiképpen sem tartja óhajtandónak. Végül törvényhozási ufón véli kimondatni, hogy Magyarországon csakis magyar honpolgár lehessen gazdatiszt s a külföldön nyert oklevél alapján működni óhajtó gazdatisztek oklevelei a magyaróvári akadémián nosztrifikáltassanak. A tanács az egyesület közgyűlését deczember hó 10-ére, a szövetségi nagygyűlést pedig deczember hó 11-ére tűzte ki.

Gazdák Biztosító Szövetkezete. A Köztelek 89. számában közöltük, hogy a .Gazdák Biztosító Szövetkezetének" alaptőkéje javára Mai számunk tartalma; Oldal. eddig 780 alapítványt és 799 üzletrészt 795.980 Az OMGE. közleményei 1671 korona értékben jegyeztek. Folyó hó 7-ig beA tiszavidék háziipara. Novoszel János - ... 1672 érkezett aláírási iveken az alábbiak jegyeztek Budapesti gyapjüaukpziók eredménye 1672 alapítványokat, illetve üzletrészeket: Ujj József Állattenyésztés. 1, Koma József 1, özv. Papp Ferenczné, szül. A tenyészállat-díjazásokról. Pókay Dezső.... ... ... 1673 Mikola Júlia 1, Kálóczi Mátyás 1, Langér Trágyázás. Makár 1, Pöschl Anlal 1 alapítványt; Karos Miféle tényezők okozzák a legnagyobb veszteségeket az istállótrágyában ? Dr. Sigmond Elek. ... 1674 község volt úrbéresei 5, Bazsó József 1, Fajli Levélszekrény ... 1675 József felső 1, ifj. Marton József 1, Lakos Irodalom. A czukorprémium-politika. 1676 Mihály 1, Német Ferencz 1, Kovács Bódi 1, Külföldi szemle. ... ... 1677 Német János 5, Beke János 5, Arany László Gazdasági egyletek mozgalma — ... 1678 5, Beke Ferencz 5, Iván József 5, Bolhási Vegyesek. 1679 József 1, Máiig József 1, Malis György 1, Molnár Boldi 1, Horváth János 1, Német János Kereskedelem, tőzsde. 1680 1681 10, Marton József felső 10, Polyár József 1, Garaboncz község volt úrbéresei 10, Garabonczi Czim adományozás. A király a földmive- József 10, Szűcs József 2, Lendvay Imre 1, Sós József 2, Bálint Antal 2, Galambok közlésügyi miniszter előterjesztésére báró Malcomes Jeromos osztálytanácsosnak és Darányi Béla ség volt úrbéresei 10, Kálóczi Ferencz 2, Málik János 2, Kálóczi János 5, Juk József 1, gazdasági főigazgatónak a miniszteri tanácsosi czimet díjmentesen adományozta. Mindkét férfiú- Szabó Lajos 2, Starzsinszky György körjegyző nál hosszú s érdemes hivatalos működés elis- 1, Szemző Gyula körjegyző 1, Faller János 1, merése ez a kitüntetés, melynek háltere gyanánt Mateiz István 1, Pillér Pál apátpléb. 10, Murabáró Malcomesnél méltán rámutathatunk arra keresztur-Kollátszeg község 2, Skoblits József a nagyarányú köztevékenységére is, amelyet 1, Rosenthál Miksa 1, Fityetár község 1, az OMGE. kebelében is, mint ennek egyik leg- Lonpetics Ádám 3, Újhelyi Nándori, Csongrád buzgóbb vezető tagja s ujabb mozgalmainak városi takarékpénztár 1, Zsemlye Péter 1, éltető lelke kifejtett. A kitüntetést mindkét fél Ecker József 1, Nagy-Rőcze r. t. város 1, részére rokonszenvvel fogja fogadni a gazda- Murai Róbert 3, Csáktornya n. község 10, közönség s mi szivből gratulálunk hozzá. Ziegler Kálmán 5, Tóth István 2, Alszegi Megbízatás. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Alajos 1, Nóvák Rezső 2, Hirschman Leó Csák Aladár ev. ref. lelkészt peéri lakost, Szilágy vármegye tasnádi járására és Bizler József állami iskolai 2, Molnár Elek 1, Csáktornyai takarékpénztár tanító felső-vízniczei lakost Bereg vármegye munkácsi részvénytársaság 10, Szeiverth Antal 2, Türk járására nézve a gazdasági tudósifói tiszttel bizta mag. Ferencz 1, Horváth Antal 1, Szívós Lajos 1, Az „OMGE." egyesületi tanácsa folyó Belicza község m. jogi testület 1, Őrség közhó 6-án gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt ség 1, Földes Ferencz 1, Fiiipán István 1, tartott ülésében az OMGE. belügyein kivül két Szoboczán István 1, Dráva-Vásárhely község 10, fontos kérdéssel foglalkozott az igazgató elő- B. Knezevich Viktor 1, Brodnyák Antal 1, terjesztése alapján; nevezetesen : az idegenek Kristófics György 1, Alt Ferencz 1, Betlovits birtokvásárlási kérdésével, amely 'legutóbb a Elek 1, Sostorits Dániel 3, Kellnerich Mihály 1, Adelmann Ferencz 1, Fortnár Mihály. 1, képviselőházban is felvettetett s amelyre nézve az .egyesület tanácsának is az a véleménye, Belletz Ede 1, Szodesz Antal 1, Brezsnyák hogy a külföldiek magyarországoni birtokbe- Tamás 1, Kodbap Márton 1, Golenkop József 1, Szmolkovits János 1, Horváthi János 1, vásárlásai tekintetében bizonyos álláspont foglalandó el. A tanács ez ügyet a „Gazdasági Kozma Márton 1, Nemecz József 1, Modlicz Egyesületek Országos Szövetségéinek legkö- József 1, Verbják András 1, Vlasits Antal 1, zelebb tartandó nagygyűlése tárgysorozatába Horváth András 2, Hegyes Antal 1, Nemecz vette fel, a hol az beható megvitatás tárgyát Péter 1, Kerman Gyura 1, Nemecz Ferencz 1, Golenko György 1, Csarko Balázs 1, Kernács fogja képezni.

V E G Y E S E K .

A második fontos kérdés, a melylyel a •Ferencz 1, Zozek Iván 1, Nóvák András 1, tanács legutóbbi ülésében foglalkozott: a Fridrich Tamás 1, Drágán Gáspár 1, Nagypál gazdatiszti ügy törvényhozási uton leendő ren- József 1, Stojánovits Fadija 1, Sztricsevitz dezése. A földmivelésügyi kormány törvényho- Goda 1, Kalmár Antal 1, Országos Erdészeti zási uton rendezte már a cselédügyet s a kü- Egyesület 10, Szijártó Géza 1, Szeredy Juliánná

1, Zsítek Ferencz 1, Mayer Lajos 1, Fritz Simon 1. Feigelstok Jakab i, Felső-SztErzsébet 1, Öobraí'öld község 1, Szeép László 3, Gregus Gyula 2, Balogh Emil 3, Sanveber József 2, Rosenberg Mór 2, Baka Boldizsár 2 üzletrészt. Összesen 6 alapítványt és 269 üzletrészt 11,400 korona értékben. Az eddig beérkezett aláírási iveken 786 alapítvány és 1068 üzletrész 807,360 korona értékben jegyeztetett. Ezenkívül a vármegyék és városok miniszteri jóváhagyás végett következő alapítványi jegyzéseiket terjesztették fel-. Zala vármegye 1 alapítványt 1000 korona, Csanád vármegye 3 alapítványt 3000 korona, Pozsony vármegye 2 alapítványt 2000 korona, Bereg vármegye 1 alapítványt 1000 korona, Sopron vármegye 1 alapítványt 1000, korona, Veszprém vármegye 2 alapítványt 2000 korona, Hunyad vármegye 1 alapítványt 1000 kor., Temesvár sz. kir. város 2 alapítványt 2000 kor., Szeged szab. Jcir. város 10 alapítványt 10,000 kor., Baja törv.-hatósági joggal felruházott város 1 alapítványt 1000 kor., Tolna vármegye 1 alapítványt 1000 kor., Somogy vármegye 2 alapítványt 2000 kor., Nyitra vármegye 1 alapítványt 1000 kor., Liptó vármegye 1 alapítványt 1000 kor., Moson vármegye 1 alapítványt 1000 kor., Győr vármegye 2 alapítványt 2000 kor., Pest vármegye 1 alapítványt 1000 kor., Turócz vármegye 1 alapítványt 1000 kor., Csongrád vármegye 1 alapítványt 1000 kor., Temes vármegye 1 alapítványt 1000 kor. értékben, összesen 36 alapítványt 36,000 kor. értékben. A Gazdák Biztosító Szövetkezete alakulóban. Folyó hó 14-én délután lesz a Gazdák Biztosító Szövetkezete végrehajtó-bizottságának ülése, melynek tárgysorozata, mint értesülünk, nagyjában a következő: 1. A szövetkezet alapszabályainak, melyek a közgyűlés elé terjesztendők, szövegezése. 2. Az alakuló-közgyűlés határnapjának kitűzése. Az intézmény iránt országszerte megnyilatkozott érdeklődés s az elért anyagi eredmény kétségtelenné teszi, hogy a szövetkezet november hóban megalakulhat s deczemberben már üdvös működését megkezdheti. „Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére'' czimü kézikönyvet 25 kr. beküldése ellenében poríómentesen szállítja az OMGE. Utánvételezések, minthogy többe kerülnek és megnehezítik a kezelést, nem fogadtatnak el. „Akisgazda trágyatelepe és okszerű trágyakezelése" czimü füzet 12 kr. beküldése ellenében portómentesen szállitattik az OMGE, által.

Most jelent meg

Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G. E, titkárjai szerkesztésében

Köztelek Zsebnaptár 1 9 0 0 - p a . A „Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodik. évfolyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bír. A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptáp'' ára az 0. M. G. E. tagok és a „Köztelek" előfizetői részére bérmentes küldéssel együtt = 1 forirvfc S O k r a j c z á r . Megrendelhető

a „Köztelek" kiadóhivatalában, Budapest,

IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek).

1680 Megjelent az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Ujlali Uradalom Üzleti lerendezése a „Köztelei" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel: 55 Irajczár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

KERESKEDELEM,TŐZSDE

KÖZTELEK, 1899 NOVEMBER HO 8

90

SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M ,

Olajmagvak: Káposztarepcze (készáruban) aligi; Sssszfizlet. kerül a piaczra és helyben 12-25 frtig jegyez. KáposztaSsess. (Goldfingsr Gábor szeszgyári képvisati repcze csendes, 1900. augusztusra 11-60—11-65 frton jegyez. A mellékczikkekben alig volt forgalom és vad- tudósítása.) repcze 5-50—6-40 frtot, gomborka 10 50—11'— frtot, A szeszüzletben e hétnek elején az üzletmenet lenmag 11'50—13"— frtot ér el helyben. változatlan volt és csak néhány tétel finomított és Hüvelyesek: Bab a hét elejével továbbra is jól élesztőszesz kelt el azonnal^ valamint későbbi szállíkerestetett, utóbb az érdeklődés azonban teljesen meg- tásra. Elkelt finomított. szesz nagyban azonnali szálszűnt. Trieurt aprószemü babért Félegyházán 8'—, lításra 56-25 frt, élesztőszesz 56—56-25 frton adózva, Gyöngyösön 7'75, gömbölyű babért Mohács-Zombor •25 frton szabadraktárra szállítva. 7-—, Váczon 7-25, barna babért Kalocsán 7.—, NagyVidéki szeszgyárak általfinomítottszesz gyéren' Károlyban 6'80 frtig fizettek. Kendermag erősen van volt kinálva és nagyobb üzlet nem is létesült. kinálva, mig a kereslet gyenge és ára igy csökkenő. Mezőgazdasági sz'szgyárak által kontingens nyersMarosvásárhelyen 10-75—10'50, Mohácson 11-— frtot szesz e hétnek elején élénkebben volt kinálva, de gyér Vetőmagvak. Vörösherében a hangulat valamivel vételkedv folytán csak néhány tétel kelt el 17-50—18" csendesebben alakult, az árak azonban változatlanok tfron helybeli állomáshoz szállítva. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18.-— voltak. Bánáti áru 62—67, erőteljesebb tiszavidéki és felvidéki 70—72 frtig jegyez. Luczerna tartósan csendes 18-50 forint. és 43-48 frt között értékesíthető helyben. Bécti jegvzé i 20 20- 20.40 frt kontingens nyess-

Prágai jegyzés 55-25 -55-50 frt adózott és —. Mapi jelentés 1899. november 7. 19-25 frt adózatlan szeszért. Utolsó jelentésünk óta az üzlet a szárazság miatt, Budapesti gabonatőzsde. Trieszti jegyzés 10. 10 25 frt kiviteli szeszé .'t melynek káros hatásától félnek, szilárdabb irányza- 90% hektoliterje. (Ghuttmam, és WaJil budapesti terménybizomány;tot vett. A tkivitd e hétnek elején szünetelt. czég jelentése.) Buza jól volt kinálva, a malmok hosszas pihenés Vidéki szeszgyárak közül: Kenyérmező, Győr, után ismét jobb vételkedvet mutattak, ugy hogy a for- Arad, Baja 13 krral olcsóbban, a többiek változatlanul Az időjárás e hét folyamán is tartósan száraz maradt. Sürü köd és mérsékelt fagy az előrehaladott' galomban volt mintegy 35,000 mmázsa 5—10 krral idényt ugyan eléggé jellemezték, napközben a hőmér- magasabb árakon kelt el. Bu'apesii zárlatárak e héten: Finomított szesi séklet azonban enyhe volt. A mezőgazdasági állápot Í6-25—56 75 frt, élesztőszesz §6 25—56 75 frt, nyársáltalában kedvező, mind gyakoribbak azonban a pana- j szesz adózva 55 25—55-75 frt, nyersszesz íd5zatian szok, hogy a tartós szárazság folytán a vetések 3 ) kg frt 8-60 3 hóra (exkontingens) — •— frt, denaturált szesz 18-— nehezen kelnek ki és azok, fejlődése visszamarad. 503 «ifeOi, „ ! - 18-50 frt. Kontingens nyersszesz —. —•:—. Rovarok és egerek pedig tetemes károkat okoznak. „ 100 , 80 „ „ í Az- árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérBőségesebb csapadék igy nagyon iivánatos volna. 100 «, 80 „ , í mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizeKülföldön az eddigi időjárás a vetésekre nagyobbára ICO ,, 80 , » • 1 tés mellett értendők. kedvező volt. Az amerikai Egyesült-Államokban a téli | 100 ,,. 80 „ „ búzaterületeken elégséges esőzések voltak és igy a . vetések állása éppúgy, mint a La-Plata. államokban A központi vásárcsarnok árajegyzóse nagyban 3600 * kedvező; Német- és Francziaországban a vetés kedvező körülmények között be van fejezve, mig Angliá(ea gros) eladott élelsniezikkek árairól. 100 |, 79 „ „ : ban esős időre volna szükség. Romániában a buzávál Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó Bzffvetkeze300 ', 79 „ „ bevetett terület ez idén — vetőmag hijján — jóval 100 „, 79 „ .,, téüifc jelentése. 1899 nov. hó .4-ről. kisebb a tavalyinál és rozszsal pótolták. 200 ,. 79 , , Változatlan jó vételkedv mellett a forgalom élénk. A külföldi piaczok üzletmenetéről alig jelenthetünk 100 ,, 79 , „ A husüzlet csendes, az árak azonban nem változtak. ujat. A forgalom gyenge, az üzlet minden ösztönzés - 500 ,, 79 , „ I. marhahús, hátuíja 54 56 frt, II. 52-54 frt, borjúnélkül kedvetlen és az árak inkább lefelé törerekvőek. 400 ,, 79 „ . hús, hátulja I. 60-66 forint, II. 50—60 frt, sertéshús Amerikában áz árváltozások kismérvüek. A hozatalok 100 mim. 79 kg. frt szalonnával, budapeti 44 50 frt, vidéki 35—44 forint e héten gyöngébbek és a látható készletek gyarapodása 100,1 ,, ' 7S , „ 100 kilónként. is igy a mult hetin jóval alul maradt, másrészt azon250 . 78 .. „ Vadból : Nyul és fáczán jól keresett, szarvas, ban nagyobb eladások eszközöltettek és az export-üzlet 150 ,, 78 , , iránt is mutatkozott érdeklődés, ellenben őz teljesen is gyengébb volt. A mult héthez viszonyítva igy leU c. 400 ,, 78 „ „ elhanyagolt, Jegyzéseink : Szarvas egészben 2 csökkenés mutatkozik. Angliában vevők és eladók ., 78 „ „ ; kilója. Nyul 1—1-20 , frt, fáczán 1—1.40 frt drbonként. egyaránt tartózkodóak voltak és a forgalom gyenge 78 , „ 150 , Őz névlegesen 30—50 krajczár kilója. maradt. A franczia piaczokon a belföldi buza bő ki100 ,. 77 , , Élő baromfiból elkelt egy nr— 1 nálata volt csökkentő hatással, és az árak igy ol550 •» 77 „ „ tyúk 1-50—1-80 forint, magló csóbbodtak. A többi kontinentális piaczokon csendes 300 , 76 , , hangulat uralkodik és a forgalom a minimálisra szopáronként. 300* » 76 . „ rítkozik. Tojásnak jó a keletje, I. rendű alföldi" tojás 39— 75 ,,. „ 100 40 frt eredeti ládákban. Nálunk sem javultak a viszonyok és az árak 100 , 75 , „ Vajüzlet élénkebb, I. teavaj 0-95 -1-20 . frt, friss ugy kenyérmagvak, mint takarmányczikkekben csökke, 73 , , főzővaj 75—85 krajczár kilónként. nőek voltak. 100 ,• 73 „ „ A gyümülcspiaczon az kányzat folytonosan Az üzlet részleteiről következőket jelenthetjük: 2900 , 73 , , szilárd. Eladtunk egy tétel la kalviü almát 70 frt, Ila Buza az egész héten át határozottan lanyha irányt 100 mm. 81 kg. frt 50 frtért, alsóbb rendüjminőségüt 15 írtjával mmázsáját. követett. A kinálat, ha nem is volt bő, de annál sürIa Ponyikot 28 frt, Illa 8 forintért rétesbe való almát getőbb alakot öltött, minthogy a tulajdonosok különös 400 " 79 * 10—16 frt, batul iránt az érdeklődés csökkent, elkelt eladási hajlamot tanúsítottak," mig malmaink teljesen 100 , 79 . , la 20 frt kevert almának 6—8 frt mmázsája. tartózkodó álláspontra helyezkedtek és csak a legszük200 , 79 , „ Burgonya következő árakat jegyez : rózsa burségesebbet vásárolták. A forgalom igy nagyon szerény ICO mm. 78 kg frt maradt és nem volt összhangban a még mindig elég gonya 1-80 frt. sárga 1-80-220 frt, kifli 4—6 frt 100 » 78 „ „ erős hozatalokkal, minélfogva az árak is fokozatosan 100 kg.-Eént. 100 , 78 -„ „ körülbelül 25 krajczárt vesztettek. Rakományokban Beküldésre - ajánlunk : szárnyas vadat, nyulat buza egyáltalán csak nehezen talált vevőt és igy a príma tojást és burgonyát továbbá fajalmát és körtét' 1800 1 75 * főleg waggonáruból álló összforgalom sem volt több 100 » 74 , „ •70.000 métermázsánál. Idegen búzákban ugyancsak 800 , 74 „ „ (A ízékesfővfirosi vásárcsarnok-igazgatóiig jelenszórványos volt a forgalom. A hetihozatalok 149,000 mm. 73 „ „ 1500 tesznek ki. tése. Budapest, 1899. november 2 ról. 100 nam. 78 kg frt Has. Marhatag hátulja L oszt. 1 q frt 54—56, Rozs, bár mérsékelten, de azért szintén sürge100 „ 77 „ „ II. oszí. 52—54, III. oszt. 48—50, eleje L oszt. 48—50, tően volt kinálva, mig a vevők e czikk iránt is tartóz3500 » 75 „ „ II. oszt. 45—48, III. oszt. 42—45, borjúhús hátulja 7, kodóak voltak. A hét elejével még teljes árakat fizettek, 3000 ,. 74 , , oszt. 60-66, II. oszt. 50-60, .eleje I. oszt 50-60, II. . később azonban 5—10 krral csökkentek a jegyzések és Fehérmegyei : 100 » 77 , , oszt. 40—50, birkahús hátulja I. oszt. 40—44, II. oszt, a forgalom e mellett a legszűkebb maradt. Helybeli 1500 . 74 . , 36—40, eleje I. oszt. 34-36, H. oszt. 32—34, bárássy paritásra 6-10—6 25 és helyben 6-30 frtig jegyzünk. Az Rozs mérsékelten kináltatik, a vételkedv gyenge, eleje 1 db 0. export részére néhány kisebb tétel jó minőségű áru helyben 0 —, hátulja • •—, sertéshús magyal 6'30 frttal kelt el paritásra. Nyíri származékok üzlette- kél el. . illetve Budapest távolságában 6.25-6.40-ig szalonnával elsőrendű 1 q 44—50, vidéki 35—44, szalenek maradtak és csak névlegesen jegyeznek 5-75— nélkül elsőrendű 44—50, vidéki 34—44, sertésÁrpa csak takarmányczélokra adatik el kisebb lonnapörkölt 5'80 frt debreczeni paritásban. —-0 , sertéshús szerb szalonnával — mennyiségben s 5.35—6. frtig ér el ab Budapest illetve hús ——, szalonna néíkfil sertéshús füstölt magyüí Árpa (takarm. és hántolási czélokra) mérsékelt Kőbánya. , idegen (vidéki) — — , sonka nyers 1 kg. kinálat és korlátolt vételkedv mellett változatlan maTengeri gyéren van kinálva, kisebb mennyiség- 48 —60, füatölt beif. csonttal 0-60-0-75, osont isiikül 0 70 radt és minőség szerint 5-S5- 5'90, jó minőségű áru ben 5.50—5.65 ér el minőség szerint ab Budapest. -0-85, sonka füstölt külf. csont nélkül —• •—, 6-— frtig értékesíthető helyben. Állomásokon átvéve változatlan 4.95—5.30 adatik el minőség szalonna sózott 1 q 45-0—460, füstölt 50—56-, sertésúgyszólván alig van forgalom. Néhány kis tétel mult- szerintZab helyben. zsír hordóval 51-0—52 0, hordó nélkül 49-0—50-0, kolbász heti árakon kelt el. Határidők a szilárdabb készáruüzlet hatása alatt Byeís 1 kg. , füstölt 64—80, szalámi belföldi 1*0 Zab csak mérsékelten érkezik, a kereslet e szintén szilárdak. I 0" -0* ; ban ugyancsak gyenge. Príma tiszta zab csak szórváDéli 12 órakor jegyez : tiutitoft 080-1.— nyosan érkezik a piaczra. Az árak a mult héthez v" nyitva egyébként alig változtak és helyben szín BaromS. a) Elő. Xyak 1 pár frt 1-00—1-10 tisztaság szerint 5.10—5.40 forint között váltakoznak, Buza áprilisra 1900. 0. csirke 0'55—0-70, kappan hízott 0' 0'—, sováoy 1-—, 8.34—35 csendes irányzatban. 1.40, rucza hízott 2-30—2 80, sovány 1.-20—1-60, luö „ októberre 8.28—30 Tengeri ó áruban csak gyengén van forgalom- Rozs áprilsra hízott 45'50, sovány 2-50—3'—, pulyka hizott 2-60 6-70—72 ban és árában 5 krajczárt vesztett. Kocsiban téve hely-- Tengeri májusra 1990. 0.— - 3 20, sovány 2 20-2-60. 6) Tisztított. Tyúk 1 áb frt 5-04—06 ben 5.50 forintig fizetnek. Uj tengeri bővebben van Zab áprilisra 0-70-0-80, 1 kg, , csirke 1 db 0 50—0'60, 1 kg, 5-18—20 kinálva, mig az érdeklődés csökkent és az árak ugyan- Káp.-repcze aug.-ra — —. -.— —-—, kappan hizott 1 db 0" 0-—, 1 kg. — . csak 5—10 krajczárral olcsóbbak. Téli hónapokra része hízott 1 db 0 80-1-10, í kg, 48-54, félkövér 1 db november-februárra való szállítással budapesti paritásra 00-—, tel hizott 1 db 1-80-2-60, 1 kg. 46—0-52, 4.60 forintot jegyzünk. félköv. 1 db 00-—, 1 kg. , pulyka hizatf

90 SZrtM. 9-íK ÉVFOLYAM.

KÖZTELIK, 1899 NOVEMBER HO 8.

1681

1 ás o0-—, 1 kg. , félkövér 1 db 0' 0 —, Büáai esti takaraányvásár. (IX. kerület MesterGospics, Gracsac, Korenica, Otocsac, Perucsic, 1 kg. , ludmáj 1 db 50-0 80, 1 kg. 1.20-1-50, aisza, Í899. nov. 7 á székesfővárosi vásárigazgatóság Udbina, Ogulin, Sluin, írig. 1 -.dzsir 1 kg. 0 8—1-—, idei liba 1 db jelentése s .Rnetekk" részére). Felhozatott a szokott A bevitelre kerülő állatok részére hatóságiHal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-60—0 80, csak* 0-— kteéirekbő 215 a^s'Lér réti széna, 12 ezokár -intaT- marhalevelek állitandók ki, amelyek szerint a származási helyen és a szomszédos községekben, nevezetesen -0-—, ponty (dunai)-0-65-0 80, süllő ke. 55 szekér síiupszalma, 12 szekér alomízalma, 0 szekér s»ekér tengeriszár, 18 ssekér a határos községek környékén a legutóbai 40 nap alatt Bsegfl l — l 2-. máma 40 — 60—, czompó 040-0 60. takar afcayszalma, 1 sarjú, stb,) 1000 az,illető állatok elküldése előtt, járványos és bejelenangolna 0' 0—, &pró kevert 0"25—0 30, lasscz , egyél? iakarmámy, (;abosbükköny _ . A lorgs'o-n élénk. Arik q-ként a tendő betegség nem fordult elő. pástráng 0' G-—. következők: réti szén* 190-290, muhar 230—280, Ha az állatokra nézve valamely betegség megTej és t®jt©raék©k. Tej 1 lit. frt 0-08—0-( 8, ssiipssalma 130—150, alomszaima 120—140, egyéb állapíttatik, akkor az illető marhaszállitmány — amennyilefölözött 0'C6 —0'C6, tejszín 00'—, tejföl 0*25—0 28, — , lóhere , takarmány- ben meg nem engedtetnék, hogy az állatok a vasúti teliénvaj (tea) 1 kg. 0-90 -1-10,1 rendű 0-70—0-85. íl. r, tokannftnv állomással összeköttetésben álló nyilvános vágóhidhoz malma, (lOOkéve) teegeriszár 700—700 lnazerna 230— 0-70- 0 8)—, olvasztott 0-50—60, Margarin I. rendű — 180-250. Eialmaszecska 170—190, széna vitessenek — az ide vágó rendeletek értelmében a 0-—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0 08—0-14, jnh- 250,, s&rju nj , zafeosbüktöny 240-260 összes feladó állomásra visszaküldendő. túró 38-40, liptói 0-30—0-50, juhsajt 0'32—48, emmen- kesíiszte 353, EUiy 441250 kg. Minden eddigi acs. kir. belügyminiszter, valamint a thali Bajt 1-10—1-20, poji sajt 0-30—0-50. politikai helytartósági hatóságok részéről az állalforgaÍGta'i Ö3 ''[oavjr:'. "v.'/,.; haruíL' ; : W lom ügyében a magyar korona országaival egyetértő18 0—13 0, barna kényéi 10 0—11-0, rozskenyór ll'O leg kiadott beviteli tilalmak és korlátozások elvesztik Alfatvásársk. —110. Búzaliszt 00 gz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, érvényességüket. 2 8 —•—, 4 , § — . Budapesti szurómarhavásár. November hó 3-án. Tilalom ellenére bevitt állatszállítmányra az Htvelyesek. Lenese magyar 1 qfrt 7—9, itoke- A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósá1880-iki február 29-iki törvény 48. §-a (bir. törv. 35. raui 20— 24, borsó héjas laagyar 10-0—12-—, koptatott gának"jelentése. sz.) alkalmaztatik. cr agyar 13—15, külföldi 12-17, bab fehér apró 0- 9 Felhajtatott: 250 drb belföldi, — drb galicziai, Bécsi szurómarhavásár. 1899. nov. 2-án. Felnagy 6.0—12 0, színes 7-0- 12 0. drb tiroli, 8 db növendék élő borjú, — db élő hozatott: 3091 borjú, 2484 élő sertés, 1137 kizsigereli Toíás. Friss I. o. 11440 db.) 1 láda frt 41-0—43.— bárány ; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb sertés, 651 kizsigerelt juh, 229 bárány. H. oszt4(ÍÍ40 db.) 39-0- 40-8, meszes 35 - 36 orosz tojái tiroli, 111 drb bécsi ölött, — drb növendék borjú, 15 A borjuvásáron a hangulat valamiveljobb volt, 100 db. —, tea tojás 3-30—3-40, törött tojás 00-— drb ölött bárány, 1 drb élő kecske, — drb ölött. a mult héttel szemben, még sem állt be változás. KiZöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 0.0-00 1 q Borjuvásár élénk volt. zsigerelt sertések kedvtelen forgalom mellett bágyadt 2 5-3,0, Petrezselyem 100 kötés O.—O'O, 1 q 3. 5 00, Árak a következők : Élő borjuk : belföldi 36 —46 irányzatúak voltak. A többi czikknél is, keveset váltó- | zeller 100 db 0-80—1.20, karalábé 0-60—0.80, vöröshagyma frtig, kivé100 köt. 00.—, 1 q 3.60—4.—,-foghagyma 100 köt. frtig, kivételesen — frtig dbonkint, —• zott árak mellett, gyenge volt az üzlet. frtig súlyra, növendék borjú 12—25 frtig, — .—.—, 1 q 18.—20.—, vörösrépa 100 drb 0.50—0-80, telesen •— frtig súlyra. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borjú 38—42 fehérrépa ., fejeskáposzta 25.—, kelkáposzta 100 db kivételesen — frtig dbonkint, Ölött borjú: belföldi frtig, tiroli — forint. kr., prima 44—52 kr., primissima 54—60 kr., élő borjú 0.8—1.0, vöröskáposzta 4. 8.—, fejessaláta í-gd— frtig dbkint, frtig, növendék borjú kr., prima ——— kr., primissima (—) 2.—, kötött saláta 0•—, burgonya, rózsa 1 q 1.80— galicziai •— frtig, bécsi ölött borjú 48 -55 frt, kr., fiatal sertés 32—41 kr., kizsigerelt sertés nehéz . 2.20, sárga 2.10—2.20, külföldi —. .fekete retek 100 ölött bárány 0drb0.60—1.20, uborka nagy salátának KO drb 0.0—0.—, kiv., — frtig súlyra. Élő bárány 0— 0 — frtig, kivét. 47—53 kr., süldő 45-54 kr., kizsigerelt juh 28—38 kr„ — frtig, élő kecske —•—•— frtig páronkint. bárány páronkint 6— 12. kr. savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 1.60-2.50, zöld papr. 0-20—1-—, tök főző 16-0—30-0, zöldbab 0 , Bécsi sertésvásár. 1899. nov. 7 én. (SchUifelzöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. , fejtett 1 lit. Budapesti jnhvásár. 1899. november hó 6-án. (A der és társai bizományi czég. távirati jelentése a .Köz—, tengeri 100 cső—.—.—, karfiol 100 drb 6,-15.— telek" részére). székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság paradicsom 1 kg. 0 . — — , spárga 0. 0.—, torma Felhajtás : 4154 lengyel, 5751 magyar sertés, összejelentése a "Köztelek" részére). 1 q 14—13. 9905 drb. Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 755, feljavított Gyümölcs.!; Fajalma 1 qfrt 10—14, köz. alma 7—8, A forgalom élénkebb volt. vajkörte 30—35, közönséges körte 14—20, szilva magva- juh 572, kisorolt kos 18, kiverő juh 94, bárány —, Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nél, szerbiai 234, angol kereszváló 0. 0;—,vörös—.—.—.meggy faj —, közön- kecske , 30, boszniai kül : prima 38—39 5 kr, kivételesen — kr, közepes tezés —, romániai — durvaszőrü — db. séges , ringló , baraczk kajszin — -, oc 18 0 kr, könnyű •— kr, süldő 34—42 kr. . Birkavásár vontatott lefolyású volt. őszi , dinnye görög nagy 10 drb — •—0- —, kicsi Arak a következők: Belföldi hizlalt ürü 18-21'— Bécsi jnhvásár. 1899. nov. hó 2-án. Felhajtás —, sárga faj 1 q. —.0——.0, közönséges . frtig páronkint, 21 0—22 — frtig 100 kiló élősúly szerint, 3097 db juh. szőlő 1 kg. 24.0—28.0, csemege 30-32, dió (faj papirkiv. —---frtig, feljavított juhok 15-—17-0 páronkint, 19-— Lanyha üzletmenet mellett az árak kilónként héju) 24—26, közönséges 20.0—22.—, mogyoró 28—32, Ec-sztenye magyar 8 — 11 olasz 14—18, narancs meesi- 20 — frtig ICO kl. élősúly szerint, kisorolt kosok — pár., krral a legutóbbi jegyzéssel szemben hanyatlottak. nai 100 db 1-2—4 —, puglias —•—•—, mandarin 0-00— kiv., frtig, kiverő jub 7-0-13-— páronkint, 15 — 18 frtig Irak : export juh páronként 20 22-—, (23-50), , kecske 12—19 0, frt pár. kiv. raczka —• 0-00, cziírom 140- 2 —, füge hordós 1 q 18—20, ko- Eulyraikiv., bárány , selejtes juh 17'—19-— frt. szorús 18-—20—, datolya 38- 42, mazsolaszőlő 38—75, raczkajuh 6-75—14 frt pár., suly, szerbiai 10—12 frt pár., 0— kr, egres 1 lit. 0 - — 0-—, eper 1 kg. 0anyajuh 11-17 frtig páronkint, lOOkilóután 17—21 frt Mm Mao. egyesért t a U J < « u FSszsrek itglek. Paprika és I. rendű 1 q. frt 40—60, II. rend!) 20—30, csöves — , (száBécsi vágómarhavásár. 1899. nov. 6. A bécsi Az egyesületi tanács felügyeieta alatt: Főszerkesztő és rított) —. köménymag — - — — , borsőkmsga marha- és huspénztár jelentése. ... , eííIj i q. f r i 28—30, méz csurgatott 30— kiadásért felelős: Forster 6éza ez 0. M. G. E. igaz40, sejtekbea 1 kg. — •—, szappan szin 20—25, összes felhajtás 5828 db. Ebből magyar 4319 db, gatója. — Felelős szerkesztő: gaflassy M í á n eb közönséges , fehérbor asztali palaezkbaa 1 üt, galicziai 543 db, bukovinai 147, németországi 819 db, 0. H. 6.B. szerkesztő-titkára. •— Társszerkesztő: Ssáay 0" 0'—, vörös asztali paiaszkban 0" 0-—, házi hizott 3179 db, legelő 849 db, fiatal 1800 db, ökör pálinka palaczkban —•——•—., ágványvij gaíaezkbrp 4183 Bsmsfeás, az 0. M. G. E. titkára. db, bika 660 db, tehén 701 db, bivaly 284 db. Hideglmsvásár a Garay-téri élelmi piaczon. A mult hetivel szemben majdnem 500 darabbal 1899. nov. 7-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság növekedett felhajtás a vásár üzletének alakulására jelentése a .Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről szerfelett kedvezőtlenül hatott, amennyiben a nagyon 56 árus 35 db sertést, 0 árus — db süldőt, 3500 kg. friss hust, 600 kg. füstölt hust, 500 kg. szalonnát, 400 nehézkos forgalom mellett az összes árunemekben jekg. hájat. lentős árhanyatlás állott be. Prima áru kilónként V?, Vidékről és pedig: Czeglédről 8 árus 63 drb igen sok esetben 1 írttal hanyatlott. Középminőségü sertést, Nagy-Kőrösről 7 árus 53 darab sertést, Nagyökrök egészen 1 frtig, alantasabb fajták, amelyek alaSzékeiről 2 árus 32 drb sertést, Abonyból 1 árus 6 csonyabb " ár mellett is nehezen voltak eladhatók, drb sertést, összesen 18 árus 154 darabsertést.' még azonfelül veszítettek árukból. Legelőőkrök 100 Forgalom élénk, árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 46-£0, 1 q 3800—4000, süldőhus 1 kg. kilónként 1 frtot veszítettek. Növendék-baromvásár • 1q , füstölt sertéshús 1 kg. 60—72, irányzata szintén lanyha volt s az összes fajtákban 1 q 5400—4500, szalonna zsírnak 1 kg. 48 -52, 1 q 4400— árhanyatlások jegyezhetők. A vásár végén néhány 4500, füstölt szalonna 1 kg. 60—72, 1 q 4500—4600, háj 1 kg. 54—56, 1 q , disznózsír 1 kg. 56—58, darab alantasabb minőségű áru van még s ezek nagyobb része eladatlan maradt. 1 q 4900—5000, kocsonyahús 1 kg* 40-46, 1 kg. , füstölt sonka 1 kg. 80—90, 1 q krig. Árak: prima magyar 34—37-50 (—•—)frt, szekunda 29—33 frt, tertia 26—28 frt. Galicziai prima 3436'— Hideghnsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899. (—•—) frt, szekunda 31—33 frt, tertia 27—30 frt. Német november hó 7-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a ,Köztelek" részére). Felhozott Budapestről 45 árus 115 db sertést, 1 árus 4 db süldőt, 5600 kg. friss hust, 230 kg. füstölt hust, 2300 kg. szalonnát, rosszabb minőségű frt é. s. Bika 22—35.1400 kg. hájat, — kg. zsírt, — kg. kolbászt, — kg. é.s„ tehén 20-31 frt és bivaly 16—22 — frt é. s'. hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya(Kizárólagosan élősúlyra minden <>/o levonás nélkül törhúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, — ténnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmekg. tőpörtőt. zendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 frt, a kiverésért pedig Vidékről és pedig: Nagy-Székeiről 1 árus 9 drb 35 krt kap.) sertést, Szalk-Szt.-Mártonról 1 árus 5 drb sertést, öszszesen 2 árus 14 drb sertést. Az osztr. cs. kir. belügyminiszter 1899. szept. 22-iki rendelete szerint száj- és körömfájás miatt szarvasmarha, Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 52-62, 1 q 3900-4200, süldőhus 1 kg. juh, kecske és sertés bevitele a következő járások 64-72, 1 q 5600—6000, füstölt sertéshús 1 kg. 52—64, helységeiből van eltiltva : Bács-Almás, Orosháza, 1 q 4600- 56C0, szalonna zsírnak 1 kg. 48-52, 1 q Szarvas, Jád, Gyergyó-Szent-Miklós, Gyergyó-Fölgyes. Sárkány, Erzsébetváros, M.-Örményes, Teke, Jám, Alsó4600—50C0, füstölt szalonna 1 kg. 54—56, 1 q 5200— Régen, Felső-Régen, Kőhalom, Felső-Vácz, Csene, 5400, háj 1 kg. 54-56, 1 q 5000—54G0, disznózsír 1 kg. 56—60, 1 q 5000—5600, kocsonyahús 1 kg. 30—36, Zsombolya, Homoród, Székely-Keresztur, Udvarhely, Veszprém és Mező-Erked községből (Brassómegye). 1 q .20(0- 3000, füstölt sonka 1 kg. 72—72, 1 q —— krig, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. Horvát-Szlavonországból a juh-himlő miatt a hurka —, 1 drb , töpörtő 1 kg. krig. következő járások helységeiből van eltiltva a bevitel:

I

Rendelések megtétele előtt kérjük minden szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk

1678

KÖZTELEK,

1899. NOVEMBER HO 8.

Komposztirozott trágyát

leszállított árban, kisebb és nagyobb .mennyiségben, az ország bármely irányában vasúton Budapest—Szt.-Lőiinczi szemétszállító vasút I X . , Külső' Űllői-nt. rágyával és pSozegödrök tartalmával felülmúlja a közönséges Ist&lló-

,Hazai p o k r ó c z o k ' a n. é. gazdaközönség ügyeiméibe a j á n l v a ! dó szinben, la .60, 170/210 ói

tef^)éaáflandő'ésSmWjl cm. 6.20; ,180/226 cm

6

kérm 6 bo'rdaíre™4 lI^'SO ° c

csíkkal, 110/160 cn

Gazdasági szeszgyár berendezés

90. SZAM. 9-IK É V F O L Y A M .

20; 160/190 drb ja 1.60 frttöl 16.— frtig. 66/95 cm., drbja' 2.4| Szétküldés kétszer naponta utánvét vagy a pénz előleges beküldése n Nem tetsző áru kicseréltetik, esetleg a pénz visszaadatik. 3 0 f o r i n t o n f e l ü l i r e n d e l é s e k e t Ibérmentve k ü l d ü n k . I ^ e i r é l - •srag'y s - ű r g - ö s i y c a i r a :

„SZŐNYEGHÁZ BUDAPEST"

teljesen j ő karban, 7 Hl. napontai. főzésre, 2 drb vas szesz- és viztartánynyal stb.

»*- e l a d 6 . -m

Gróf Karátsonyi Camillo u r a d . tiszttartósága

Liaudontanya,

Torontálmegye.

159230 C III szám. Magy. kir. államvasutak.

(A nemzetközi személyés pódgyász díjszabás II. pótléka kiadása.)

A m. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint folyó évi november hó 1-től érvényes nemzetközi személy- és pódgyász díjszabáshoz II. pótlék lép érvénybe, mely Pályázati hirdetmény. egyrészt Budapest keleti pálya udvar, másrészt A magyar királyi államvasutak szegedi üzletvezősége a vonalai részére Alexandria, Beyreuth, Jáffa 1900 és esetleg a következő 1901, és 1902. években szükséges pályafentartási fák Piraus és Smyrna tengeri szállitására ezennel pályázatot hirdet. kikötő állomások közti Az 1900. évben körülbelül az alább kitüntetett mennyiségek fognak szüksé- forgalomban, továbá egygeltetni részt Ancona és Velencze, másrészt Belgrád, Konstantinápoly, Saloniki és Sófiai állomások közti forgalomi. vágott ban közvetlen menetdijaléez, 250 drd. keritési oszlop p.iha fából, 1920 drb. keritési oszlop tölgyfából, 59-köb- kat tartalmaz. méter erdei fenyő palló, 46 köbméter jegenyefenyő palló, 107 köbméter lucz fenyő, Ezen pótlék a m. kir. palló, 67 tölgyfa palló, 5 köbméter vörós fenyő palló, 28 köbméter puhafa rud, 2510 államvasutak dijszabás-eldrb. kerítés rud, 66 drb. puha szállfa, 350000 drb. fedő zsindely 47 c/m hozzu. Az 1900 és esetleg 1901 és 1902 évre szükséges fanemüek ugyanazon év áp- árusitó irodájában (VI. Csengeri utcza 33. sz. II rilis hó, végéig szállitandók be. emelet) díjmentesen kapAz üzletvezetőség fentartja magának a jogot, hogy az 1900' évre történő megrendelés alkalmával a tájékozásul szolgáló fenti mennyiségnél illetőlég arméter jegy- ható. zékben felsorolt fákból korlátlanul többet v. 25°/o-al kevesebbet rendelhesen, úgyBudapest, 1899. évi okt. szintén azon jogot, hogy a szállítási év folyamán korlátlan mennyiségben pótmeg- hó 17-én. rendelést tehessen. A pályázati feltételek alapján szerkesztendő, ajánlatok legkésőbb 1899 évi november 21-én déli 12 óráig nyújtandók be áz üzletvezetőség 1. osztályánál. A bánatpéuz pedig november 20-án déli 12 óráig teendő le az üzletvezetőség gyüjtöpénztáránál A pályázati feltételek és a méter jegyzék minden üzletvezetőségnél és keresk. iparcsarnoknál megtekinthetők és a szegedi üzletyezetöség által díjtalanul kiszolgáltatnak, esetleg posta utján megküldetnek. A szállításra érvényes általános és. pályafentartási fák szállitására vonatkozó különleges fe tételek megtekinthetők minden üzletvezetőségnél és készpénz fizetés mellett szerezhetők meg igazgatóságunk nyomtatvány tárából. (Andrássy ut 73/75 sz.) S SZEGED 1899. október havában. Az üzletvezetőség (Utánnyomás nem dijaztatik.) 27805/99 szám.

Magy. kir. államvasutak. Üzletvezetősége Szegeden.

I

Szalma-eladás, Közvetlen vasútállomás

j

mellett |

fekvő mintegy 3 0 0 0 mm. idei szalma- jj I készletemet eladom. Megkeresések M l e m

j

Fegyvernek-pályaudvar intézendök.

| 8847 É

KAINIT

Szőlővessző-eladás. A csányi m i n t a s z ő l ő t e l e p r ő l (u. p. Csány, megye) mintegy f é l m i l l i ó fajtiszta, sima Ibor- és csemegeszőlővessző k e r ü l mérsékelt áron eladásra. 8749 Á r j e g y z é k kiirájaa-tra "bérnaeiitve. Nagyobb vételnél tetemes árengedmény. • " ••

íj

M i k s a

nagyban és kicsinyben. Megrendelhető as Országos Magyar Gazdasági Egyesület

titkári

nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

90. SZAM. 9-ík S V F O L Y A M .

si t o z ó

I

Báró Baich Iván bocsári faiskolában

KÖZTELEK,

uradalmához

1889. NOVEMBER HÖ 8.

M e g j elent

tár-

következő m # facsemeték • m adatnak el.

I | I S I | I 1 |

Diófa; vékonyhéjas gyümölcsű, erős koronájú sorfa; 100 \ drb ára 30 frt, 1000 drb 290 frt. Juhar; (Acer negundo) | gyorsnövésü, erös körislevelü sorfa ; 100 drb ára 8 frt, j 1000 drb ára 70 frt. Á k á c z ; magas törzsű sorfa; 100 f drb ára 8 frt, 1000 darab ára 70 frt. Ákáczfacsemete; \ 1 — 2 éves 5 0 — 1 0 0 cm. magas 1000 drb ára 3 — 6 frt. } Eperfacsemete; 3 éves 1 0 0 — 2 0 0 cm. magas 1000 drb j ára 4 — 7 forint. f Azonkívül többféle fajú díszfák, cserjék és 120 faj f nemesitett erős koronájú gyümölcsfa valamint törpe alakura \ f f nevelt ojtványok eladók. Árjegyzéket kívánatra bérmentve k ü l d :

Báré Baich Iván] uradalmi kertészete.

Posta-, távirda- és vasútállomás: B o c s á r

(Torontálm.)

az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában

k Újlaki Uradalom mm " ti

a

W a s m u t h - f é l e

m

„ K ö z t e l e k " szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla, hat ábrával, .^r-r-•,.-IRTA:

WIENER MOSZKÓ. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portomentes megküldéssel: S S

k r a j c z á r .

Megrendelések a kiadóhivatalba intézendök.

Az e g é r k á r o k A

1683

S a c c h a r i n - S t r y c h n i n - z a b

m —

e

g S

-

s z u n — — .

. n e k .

alkalmazása által.

5 k g r . M K . 7.50, 25 k g r . M K . 3 5 . — , 100 k g r . M K .

120.—

Egér-puskák 3 márka (5 db I postacsomag) N 1 ítrii'v VMIvaí (törv. védve) á l t a l u k a hasznos á l l a t o k megmérgezése k i van zárva.

J

/

Egész községeknek vagy más nagyobb együttes megrendelőknek előnyös árakat szabunk I Egy hektár szántóföldre kb. 1 kiló zab = MK. 1.20 szükséges, hogy a mezei egerektől megszabadíttassák. Egy körülb. 20 hektár területet 6 munkás mintegy 4 óra alatt zabbal alaposan be tud hinteni. — Az elért haszon számokkal tényleg bebizonyítva 600-tól 1000-szeresig. — Gteestemünde-ben módszerünk alkalmazása által 1,350.000 márkát mentettek meg, miután az egérbaczillust siker nélkül alkalmazták. A z egerek megmérgezése ezen módszer szerint oly olcsó, hogy a hibás takarékosság kétszeresen boszulja meg magát.— Hatóságilag történt megállapítás szerint a haszon 500-szorosnál is több.

Wasmuth

&C o H a m b u r g .

A Saceharin-Strychnin-zab feltalálója és legrégibb gyára. Főraktár Ausztria-Magyarország

T O R O K J Ó Z S E F g y Ó g y S S e r t á f a , Budapest,

Király-UtCgd

12.

•

""V-

1684

KÖZTELEK,

••

- - - '

1899. NOVEMBER HÓ 8.

90. SZÁM. 9-IK É V F O L Y A M .

M országos szőlőojtványtelep részvénytársaság amerikai gyökeres és sima vesszőkre, továbbá

szőlőojtványokra megrendeléseket elfogad. A f a j o k r a , á r a k r a és szállítási f e l t é t e l e k r e készségesen Tálaszol az

Igazgatóság,

Eladó A z „Országos M a g y a r Gazdasági E g y e s ü l e t

immúnis"

a következő

horaokíalajii

éa g y ö k e r e s

s z ö l ő w e s s z ő l c

e l a d ó k . 1 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 15,000 ezre 14 fr Nagy Burgundi 5,000 „ 14 „ Mézes fehér . 3,000 „ 14 „ Szeíit-Lőrinez 2,000 , 14 , Nemes Kadarka .... 500 „ 14 , Veltelirii piros 3,000 „ 14 , Madelaine angevine 1,000 , 14 ,

jó

fajú, főzésre

és magas keményitötartal-

mánál fogva szeszgyártási czélra is kiválóan' alkalmas

szőlőjéből a ke vetkező e u r ó p a i

(csanádi palota).

M e z ő g a z d a s á g i ipar-részvénytársaság kaposvári béruradalma eladásra bocsátja

szőlővessző. „istvánti'ki

Arad

Burgonyákat és pedig:

1700 métermázsa Hannibál-burgonyát, 2000 métermázsa Lucius-burgonyát és 300 métermázsa Zebulac-bürgonyát.

2 éves gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 8,000 ezre 18 fr Mézes fehér 1000 , 18 „ Chasselas blanc — 1000 „ 18 „ Nagy Burgundi ... 1000 „ 18 „

Végső

OrszágosMagyarGazdaságiEgyesűlet igazgatójához

Budapest „Köztelek"

ár,

nettó

vasúti rakodóra vagy

100

kilogrammonként,

a kiskorpadi

a

kaposföi

vasútállomásra

szál-

lítva 2 frt. Bővebbet , a

intézendők.

Az elszállitrt s tavaszszal vagy őszszel történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a yesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. C. omago'ásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. Igazgató.

Mezőgazdasági ipar-részvónytársaság béruradalmánál 8854

. 147119/99. szám. C II.

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. A cs. kir. osztrák államvasutak St. Valentin-Kleia Münkhen vonalain a forgalmi akadályok megszűntek, miért is Bajor országba és azon rendelt szállítmányok, melyek az irányitisi szabályok szerint Wien-Sinbaehön át volnának r jvatolandók, a .: közvetlen köteléki díjszabások alkalmazásával, de csakis a segély útirányokon át eredményező szállítási határidők biztosítása mellett Bien-Wels-Salzburg vagy Wien. rWels-Passau-on át vezettetenek. Budapest, 1899. október 12. , A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében is. (Utánnyomat nem dijaztatik.)

—

KAPOSVÁROTT.

—

felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, fiU31-a4 9JWUII miám.

MARSCHALL L ' kocsi-, hajtó-, lovagló- és istállószergyár, gözfürésze és fahajlitó telepe

Pozsonyban, III., Grössling-ntcza 16. sz. Ajánlja:

landauer broom, féifedeles, nyitott vadászkocsijait j és hintóit, igen könnyű és elegáns kivitelben és a legkülönfélébb alakokban. 5 elsőrangú éremmel kitüntetve. T i s z t i

é s

p®lf|ábFl

l o v a g i d

e s z k ö z ö k !

Géphajtószijak. Lószerszámok, uri fogatok és gazdasági lovak részére. Mintaraktár a kereskedelmi muzenim állandó kiállításában Budapesten, Városliget. KÉPES ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

••

1685

KÖZTELIK, 1899. NOVEMBER HO 8.

90. SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.

KIS HIRDETÉSEK

Csak mezőgazdák és a szakirodalc>m terményei, továbbá állást keresők és adók ' hirdetményei vétetnek fel e kedvezményes rovatban.

Csak oly l e v e l e k r e válaszolunk, m e l y e k k e l válaszra szflkséges l e v é l b é l y e g e t v a g y levelezőlapot haidenek.

esetleg más tiszti állást^ ker

Pályázat. Mélt. gr. Zíohy János ur lángi uradalmában a következő állásokra nyittatik pályázat: 1.

fe^jese^^IrtaT^gyén.4^

való jártasság, szép irás. Évi ÁLLÁST fizetés 240 frt, mosás czimén Gazdasási 48 frt, világítás eziinén 24 frt és teljes ellátás, egy évi próba kulcsár (nős) idő, melynek elteltével, ha az illető alkalmasnak bizonyul volt, jártas a tejgazdaságbal fizetése 100 írttal javitva lesz. 2. Gazdasági segédtiszt, melyhez felsőbb gazdasági tanfolyam végzésén kivül némi gyakorlati képzettség kivántatik. Évi fizetés 240 frt, mosás czimén 48 frt. világítás czimén 24 frt és teljes ellátás. 3. Egy megbízható egyén^ki a^ baromfitenyésztést

M^ílTLztS'és hwl^U^vR1

küldje be erről szóló okmányait megj^lölve^ebben'fiíetés'igévények Őmlítóságáh^üitézTO az uradalmi felügyelőséghez Nagy-Láng (Fejéim.) külden-

lamint a gazdasági munkála-

a: Sármány (gr. Wenckhi lármázó kancza, melyne rbavetőgé'p,

Bérlet kerestetik. Egy 500-1000 holdas birtokra

Czime: Klauscl

Gőzeke-grépész. Dsszabb ideig gazdasági gép-

Czim a kiadóhivatalban

akiaáflí

Vöröstarka tinó és üsző teljesen prima, 1—2 esetlég 3 éves, nálam minden mennyiségben

kapható oicsó áron. Későbbi, úgyszintén jármos és beállítási ökrök szállítására vállalkozom. 8387 H E S I t l k IGNÁCZ, Szalónak (Vasm.).

.d ideig Budapesten id

ÁLLATOK,

kül kive8sZzirfeltétei egészséges. ^^^föNdbk^Szive^aján^tok, íegjelöléfőbb feltétel'ekn

legkisebb^ állatkák, h<

Gépész-Kovács. szabb ideig1uíada'loSm vrftar ben, vizsgáim vannak conden kezeléséhez, úgyszintén a had seregtől elismerő ^oklevelei ajánlatokat ^kérek^e^la

Foldmives és tejgazdaság szakiskolát végzett, katona kötelezettségének jelenleg a io asságnál eleget tett, gazdaságban bármely megbízható állást elfogad. Ozim a

Eladó. folytán 4 darai Lajos ur ménj

'.-Sövényki

Beszél magyaru!

főzelék, 25 kilő só, l'hold tengeri és !/2 hold krumpli föld. Ugyanoda egy nős vinczellér előmunkás, ki a méhészetet is Hzet6seSe80 írt,''l^mm. buza és a többi mint fent. Bizonyitványmásolatokkal felszerelt sajátkezüleg irt aján-

Eladó s Bálvány (aitanthus) mely dus gyökérze-

Rendelkező,

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.

Eladó i I ' ^ : Sághoz Nagy-Mihályra inté-

I.lilíií" Ili

VEGYESEK, Kékóriás

burgonya.

Roppant bötermő, minden^taIOO drl>. erdélyi 2Vs éves, erős, szilaj tinó eladó. Ozim a kiadóhiva-

'"isi KerestetlfeL szaké™!11 SeSM'ttZt' 1 Ajlnlatok^Wz'onyitványo

aftóasjfb ^lag^eie^ úvesen .szolgálok. Czi-

majorosgazdaiállást keres föli kath. , két és 1/4 évi'gyakorta 220 frt és 5C Blzonyitvái 8840

Kerestetik egy^bizonyitványokkal renmtíyék yfs°sTnTemyküldetnek! a tiszttartósághoz Pézmánd, Fejérmegye, küldendők. 8842 Az ii pori uradalomba 1900. év január l-re való belépésre józan életü, megbízható béresgazda kerestetik. Évi javadal-

nőtlen, hosszabb gyakorlattal és jó bizonyítványokkal, bárJártas" a gazdaság összes teendőiben. Czim a kiadóhivatalban. 8830 21 évi tapasztalt szabados gazda 1900. január 1-ére hasonló állást óhajt 3? éves,

tüzifa^í drt tehtat'artás,™ drb kocza és szaporulatának legei- mint ispán va?y ellenőr. Czim: lakás.' i Sajátkezüleg irt kérvéa diószeghi czukorggxnál,^ dendők.' ZemPlénm68y6' f ^

való és- mindenféle í ijta Járass ökröket, valamint szép 1—3 éves vöröstarka növendék ökörborjakat S444 bármely mennyiségben és szerződéses szállítás mellett eladásra ajánlanak

Récsey és Deutsch

Csak 2,50 forint darabja és 4.25 frt prja

kárpáti fenyöborovlcska,

aíódi, legfinomabb minőségű, is üstben égetett, állott ' gyike a legegészségeseb;

szarvasmarha kereskedők Z aNagykanizsa la - Szt.-B alázs, mellett.

Igen szép, válogatott vürSsieUeSŰS

Lóhere-

növendék ökör és üsző borjakat leiTéíolrg állana!

I L I I ÉS SPITZER Kis-telii leraMiit

Az egyesült takarógyárak ez idén általam megint körülbelül 4000 darab úgynevezett

árusittatnak el közvetetlenül a lótulajdonosoknak nevetségesen olcsó áron, u. m.

Hizlalásra

tepnészeí

hivatalhoz küldendők.

mettek' jeSnben a „Mauthner Ödön" ur Budapest Andrássyuti kirakatában láthatók. Vetési czélra az ősz folyamán szállikisebb mennyiségben ab kis-

Woif

S o m a

mag- és terményiigynök, külföldicégek képviselője és bevásárlója

Budapest, VIL, Kerepesl-ut 10.

Legalkalmasabb karácsonyi ajándék: magvödör,

(6 párnál bérmentes szállítással.) Ezen a vastag elnyűhetetlen Kaphatók : takarók olyan melegek, mint a bunda, sötétszerke vagy sötétbarna színben, körülbelül 150X195 centiBUDAPEST, méter nagyok, betakarják V., Nádor-utcza 8. sz. I tehát az egész lovat. Világosan írott megrendeléseket, melyek csak a pénz előleges beküldése vagy utánvét melizolhetők, tessék intézni

adwaner és Rónaj

dalmi intézőségétöl Tuter Podkay; Levstek Ferenc, Cerne; Albers vendéglője Pettenau; Nasternig Mail-

nóló ÍSU. évi 111. tönínjczilt, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzétben.

KÖZTELEK, 1899. NOVEMBER HO í

efiliSWELÉS.

Nagyobb területik szántását gözek&vel

90 SZAM. 9-ik ÉVFOLYAM.

i Mwar

hajlandó vagyok elvilallni; épúgy

mélyrigolozást

szőlő-telepitésekhez.

ÉrdeklSdfik kéretnek, hogy alanti czimemhez fordnljanak. n I p P

W

y l

r

r

g» 99 f|| f ) t

iim u ,

gőzszántási vállalkozó

Budapest, K ö z t e l e k .

budapest-kelenföld,

Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy

Gyökeres vessző eladás. Immúnis homoktelepünkről következő fajú kétéves gyökeres vesszők eladók : Slankamenca, Piros kövidinka, Olasz rizling, Hosszunyelü (fehér fajok), Nemes kadarka, Carignan, Szentlőrincz, Nagyburgundi (vörös fajok), Vegyes chasselas, Mézes fehér, Muscát lunel (csemege szőlő); ára 12 forint ezrenkint csomagolva és vasútra szállítva november hóban. Megrendelés alkalmával az árnak harmadát beküldeni kérjük. 8766 A n n a s z ő l ő t e l e p , posta és vasút F ü l ö p s z á l l á s . Pályázati hirdetmény. A vonalainkon 1900. évben, esetleg a következő 1901. és 1902. évben szükséglendő különféle pályafentartási fák szállítását biztosítani óhajtván, azok szállítására nyilvános pályázatot hirdetünk.' Az ajánlatok folyó évi november hó 10-éig az üzletvezetőségünknél, Terézkörut 62, sz. I. em.) a bánatpénz pedig ugyanott, a gyűjtő pénztárnál f, é. november hó 9-éig teendő le, A részletes pályázati feltételek, nemkülönben a megközelítőleg szükséges menyiségekről szerkesztett jegyzékek s ajánlati űrlapok, általános osztályunkban, (Terézkörut 62. sz. I. em. 8. sz. atatt) valamint megtekinthetők s ugyanott megszerezhetők. . - Az tizletvezetőség.

*

Lapunk bekötési tá blája i

ffrt

3 6 l c z » 6 r t (portémenteses)

kaüfeató k i a d ólul v a t a l u n k b a n .

műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „ M a g y a r

Szesztermelő"

nélkülözhetlen

támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi

tagdíj

TERMELŐ"

egy évre 10 frt. A „MAGYAR előfizetési

SZESZ-

ára egy évre 5 frt. 7144

Önkéntes árverés. A gróf Szirmay Alfréd birtokai eladása végett a | z b u s k a i és s a j ó s z e n t p é t e r i élő és holt instruetió el fog- j j j | nak adatni és pedig ökör, ló, csikó, tehén, borjú, egy majdj nem uj magyar állami gőzcséplőgarnitura, tehenészeti és j^J ! tejeidei felszerelés, továbbá mindenféle gazdasági gépek •*• eszközök és pedig Z b u s k á n ( M i s k o l c z t ő l f é l ó r á n y i r a ) f " | f o l y ó hó 2 6 án, S a j ó - S z e n t p é t e r e n az állomás szóm- j* ) szédságában e h ő 27-én. Ugyanott eladó és elszál ij ható több ezer kereszt rozs- és buzaszalma, továbbá ott | | feletetendő lóhere, bükköny, csalamádé, árpa és zab, szalma | | és kukoriczaszár, amihez elegendő épület átadatik.

Sopronvármegyei gazdasági egyesület. Eladó

A sopronvármegyei gazdasági egyesületnél folyó 1899. év végével a titkári állás megüresedvén, erre pályázat hirdettetik.

gyökeres

fásojtványok.

Jól meggyökeresedett, fajtiszták, teljesen beforradt fajok. Riparia Portalis-a • ayon: Olasz Rizling, Mézes fehér, Budai zöld, Kövidinka, Ezerjó, Mustos fehér á 125 frt; fehér Chasselas á 135 frt; Muscat d'Alexandrie a 150 frt. Solonls-alanyon: Olasz Rizling, Mustos fehér á 135 frt, Furmint á 145 frt. Rupestjrls Monticola-alanyon: Furmint á 150 frt, Muscat Lunel, Muscat d'Alexandrie á 160 frt, fehér Chasselas á 150 frt. Ezrenkint, helyből számítva, csomagolással együtt. — Megrendeléseket 25°/o előleg beküldése mellett elfogad: 8789 A z ecséri szőlőbirtok R é v f ü l ö p n é l a B a l a t o n m e l l e t t .

Pályázati feltételek: A magyar-óvári gazdasági akadémia, esetleg valamely hazai felsőbb gazdasági tanintézet oklevelének, továbbá gazdaságban gyakorlati működésről szóló bizonyítványnak bemutatása. Szőlészeti ügyekben való jártasság igazolása. A magyar és német nyelvnek szóban és iráeban való teljes ismerete. Hazai gazdasági egyesületeknél több éven át mint titkár, segédtitkár, esetleg titkári gyakornok alkalmazott, ki a szakirodalom terén már működött, a népies szakoktatásban való gyakorlatát és szerkesztői teendőkben, való jártasságát kellőleg igazolja, előnyben részesül. Javadalmazása: 1200 frt évi fizet'és (havonkint előre.) 400 frt lakbér (negyedévenkint.) Összesen: 1600 frt. A megválasztott titkár állását 1900. év január hó 1-én tartozik elfoglalni. A sajátkezüleg irott és okmányokkal kellőleg felszerelt pályázati kérvények 1899. év november hó 3-ig a „Sopronmegyei Gazdasági Egyesület Elnökségéhez Sopronba" ezimezve nyújtandók be. Sopron, 1-Ö99. október hó -31-én.

Zechmeister Jenő, s. k.

Bauer Ottó, s. k.

e. titkár.

e. elnök.

Ló- és szarvasmarha nyirógép, A B a r t o n G i l l e t t e & Co. angol szab. n y i r ő o l l ő kitűnik az által, hogy golyókon forog, miáltal az olló — a gyors forgás következtében — (2000 forgás egy perez alatt) n e m melegszik meg, az éle tovább tart s nagyon ritkán kell kicserélni. A gép elpusztíthatatlan, h i b á k a t b á r k i mechanikus segítsége nélkül k i j a v í t h a t j a . Ezen újonnan szabadalmazott gépek a vevő közönségnek p r ó b á r a is k i a d a t n a k .

S o m i i i e r ML vezérügynök, B u d a p e s t , VII., Erzsébet-körut 34. Ara ab London model E & 5.150 = . 69 frt, „ L & 7.100 — 90 frt ab Budapest csakis a fuvarköltség és a vám adandó hozzá, a mi körülbelül 12—15 frtot tesz ki. 8804

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest. (Köztelek).