VII. évfolyam.
70 (616) szám.
Budapest, 1897. évi szeptember hő 1-óa.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I LAP.
/í
AZ ORSZÁCOS MAGYAR CAZDASÁCI EGYESÜLET HIYATALOS K Ö Z L Ö N Y I S ^ ^ ^ l í y ^ T k ^ , ^ ^ ^ A.« orsságoa m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Égési évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I .
M e g j e M miien szerdáB és szomMoi,
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö l t e t e k . ) , t l l S l - i t SE. MMám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.
A legjobbnak talált vetőgép állami arany, az ezután legjobbnak talált gép állami ezüst illetve állami bronz-éremmel fog dijaztatni.
Sörárpakiállitás. Az OMGE. által a folyó évben rendezendő sörárpakiállitás nem szeptember hó 20—30-ig fog megtartatni, — a mint eredetileg tervezve volt — hanem október hó 1—10-ig. Ezzel kapcsolatban a kiállításra beküldendő minták beküldési határideje is meghosszabbíttatott s a rendező-bizottság még szeptember hó 15-ig fogad el árpamintákat. A kiállításra beküldendő árpa menynyisége 5 'kg. Bejelentési ivek az OMGE. titkárságánál kaphatók. A rendező-bizottság.
Nemzetközi vetó'gépverseny. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, mint a gazdasági egyesületek országos szövetségének központja, a Komáromi Gazdasági Egyesülettel karöltve és a nm. foldmivelésügyi m. kir. miniszter támogatásával 1897. október 1. és 2. napján nemzetközi yetögépversenyt rendez a kisbéri ménesnradalom területén. Á biráló bizottság október hó 1-én esetleg nagyobbszámu gép bejelentése esetén már szeptember hó 30-án kezdi meg a gépek bírálatát, a közönség kizárásával, m i g a tulajdonképpeni verseny a nagyközönség jelenlétében október hó 2-án fog megtartatni. A versenyen csak ujabb szerkezetű sorbavetö gépek vehetnek részt, illetve olyanok, amelyeken figyelemreméltó szerkezeti javítások eszközöltettek. Versenyen kívül bemutathatqk még műtrágya szórógépek és kézi vetőgépek. A versenyen részt vehetnek ugy belföldi mint külföldi gépgyárosok. A bejelentések a gépek leírásával együtt szeptember hó 20-ig az OMGE. titkárságához küldendők.
Mezőgazdasági szakoktatási intézményeink és a gazdatiszti pálya. Állami kezelés alatt levő mezőgazdasági szakoktatási intézményeink évenként mintegy 300 ezer forintot emésztenek fel. Az 1897-ik évben az a kiadás, amely a szakoktatási intézmények bevételeiben fedezetet nem talál, 360 ezer forinttal van beállítva. Ezzel szemben az összes szakiskolák évenként mintegy 800—850 fiatalembert képeznek ki a hivatásszerű mezőgazdasági foglalkozásra. Könnyű a számítás. Minden egyes tanulóra évenként több mint 400 frtot fizet rá az állam. Sokan ugy gondolkozhatnak — s közöltünk mi is — hogy ez egy kicsit drága ellátása a szakoktatásnak, bármennyire is érdekünkben feküdjék máskülönben, hogy szakképzett gazdákat adjunk át az életnek. Ugy gondolkozhatunk továbbá, hogy a nagyobb áldozatot — helyesen — a felsőbb gazd. szakoktatás követeli meg. Mert megokoltabbnak tűnik fel a teher viselése azon érdekért, hogy egy nagy uradalomnak adjunk át képzett egyént, minthogy 10—20 holdas telekre beváló kisgazdát képezzünk. A gyakorlatban ennek fordítottja áll. Kevesebbe kerül az államnak egy gazdasági akadémiai hallgató, mint ,egy földmivesiskolai növendék. Amazért 400 frtot áldoz; a jászberényi földmivesisko-
lában p. o. 1000 frton felül fizetnek rá egy növendékre évenkint. Ezt az aránytalanságot megértjük. A földmivesiskolai szakoktatás a dolog természete szerint megköveteli a deczéntralizácziót. Vidékenkint 10—30 tanulóért áll fenn egy egész iskolai apparátus. A tandíj csekély, a mintagazdálkodás drága: így vetekednek aztán költséges voltukra nézve a szakré körrel. A szakoktatási intézmények növendékeikkel szemben két czélt szolgálnak; képeznek egyéneket 1. akik saját vagy bérelt birtokukon önállóan fognak gazdálkodni, 2. akik más birtokán mint gazdatisztek alkalmaztatnak. Ha figyelembe veszszük, hogy közgazdasági politikánkban a birtokmegosztás rendszere igyekszik kifejezésre jutni, ha figyelembe veszszük továbbá, hogy ma kisgazdáink gazdasági viszonyaiban van a legtöbb fejleszteni való: ugy világosan előttünk áll a szakoktatási intézmények egyik fontos hivatása abban az irányban, hogy szakszerű kisgazdákat képezzenek. Ezt a föladatot a földmivesiskolák oldják meg, s mindaddig, mig e feladat szolgálatában állanak, nem sajnáljuk tőlük az áldozatot. A dolog azonban tudvalevőleg ugy áll, hogy a földmivesiskolák nemcsak kizárólag birtokos kisgazdákat, hanem alkalmazottakat is képeznek. Szükség van arra is, hogy a birtokosoknak olcsó és hivatásos erő álljon rendelkezésükre. De tudjuk, hogy a földmivesiskolák szűkebb tevékenységi körre reflektáló, szerény igényű ifjak helyében a felsőbb kiképzést nyert gazdatiszteknek szereznek konkurrencziát. A földmivesiskol át végzettek jelen-
T. cz.
Szükségletünk j ó l herefajok,
mák-,
s i k o r í x l t
baltaczim-,
jelentékeny.
vadrepcze-,
mint len-,
gomborka-
és
takarmányfiimagvakban
Kérjük a t. cz. gazdaközönséget ezekből ezimünkre
hű m i n t á k a t
küldeni, melyekre előnyös a j á n l a t t a l készséggel szolgálunk.
Magyar
M e z ő g a z d á k S z ö v e t k e z e t e B u d a p e s t , V., A l k o t m á n y - u t c z a Mai számunk
12
oldal.
31. s z .
1214 tékeny százaléka a' gazdatiszti • pályára tör és vállalkozásuk olcsóságánál fogva sikerül is nekik megfelelő helyet elfoglalni, sikerül nekik tért foglalni erre jobban hivatott intelligensebb elemekkel szemben is. Hát már azért egy fabatkát sem áldoznánk — eltekintve minden szűkebb körű érdektől, hogy a földmivesiskola a gazdatiszti hivatásra való kiképzés terén versenyt kelthessen a felsőbb tanintézet ;kkel. Mikor az állam 1000, illetve 2000 frtot ad ki azért, hogy a gazdatisztek kontingense egygyel szaporodjék: ez egyszerűen szükségtelen, sőt ártalmas produkczió. A tulprodukcziónak ebben a hibájában a földmivesiskolák mindaddig szenvedni fognak, mig a gazdatiszti kvalifikáczió törvényileg szabályozva nem lesz. És mi minddedig az alsóbb fokú gazd. szakoktatás által reánk rótt teherben a pazarlás tünetét látjuk, ha nem is a szervezet és a kezelés hibái miatt, de már azon egyszerű körülménynél fogva, mely szerint az államnak éppen itt nincsen mód adva arra, hogy az egy szakbeli exisztencziákat előképzettségük fokához képest megillető tevékenységi körökbe terelje. A gazdatiszti pályára való kiképzés feladata a gazdasági tanintézetek és a gazd. akadémia kezében fekszik. E felsőbb intézeteknél a hallgatók száma évről-évre növekedőben van és tapasztalatból tudjuk, hogy a végzett hallgatók közölt miud nagyobb azoknak a száma, »k k a gazdatiszti pályára lépnek. Ezzel szemben egy másik, kétségtelen tapasztalatra mutathatunk reá s ez az, hogy a gazdatiszti pályán az intelligensebb elem által betölthető állások nem, hogy szaporodnának, ellenkezőleg, fogynak. Ez a pálya határozottan tul van halmozna. Legjobban tanúskodhatnék emellett a gazdatisztek országos egyesülete, mely a gazdatiszteket hivatásszerűen közvetíti. Az egylet meggyőződést szerezhetett arról, hogy minden egyes szerény állásra száz és száz pályázó akad, s tetemes azoknak a szerencsétleneknek a száma,- akik szakképzettségüket gyümölcsöztetni egyáltalában nem tudják. Kérdés, mi okozza mégis azt, hogy évről-évre többen reflektálnak a gazdasági pályára? Olyan kérdés ez, amely megérdemli a szülök teljes figyelmét, akik gyermekük pályaválasztásának nehéz problémája előtt állanak. ; A gazdatiszti pálya tulhalmozottságának oka első sorban is e pályára való előkészülés feltételeinek könnyüségében rejlik. A gazd. tanintézetek olcsó útlevelet adnak elfogadható kilátásokhoz. A gazdaosztályba tartozók — kivált a krónikussá vált mostoha viszonyok között — szívesen ragadják meg az alkalmat, hogy rövid idő alatt pályát biztosítsanak fiaiknak, sőt egyes gazdasági tanintézeteken nyújtott olcsó és kedvezményes ellátások az idevaló belépésre késztetik azokat is, akik a pálya iránt hivatást nem éreznek. Az intelligens ifjak-
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HÓ {. nak túlnyomó része kenyérkereset czéljából tör a gazdasági tanintézetekbe és a végzett ifjaknak egy jelentékeny része nem kap kenyeret a választott pályáján. Ezt meg kell gondolni a szülőknek, mielőtt egy mostoha pálya koczkázatainak tennék ki azokat, kiknek legjobb érdekét szivökön viselik. Meg kell vizsgálniok fiaikat a hajlam, a hivatásösztön szempontjából, mert ha ezek az erényeket a törvény által nem védett s a társadalom által nem respektált gazdatiszti pályára nem hozzák magukkal az ifjak, ugy a fühöz-fához kapkodó, kétségbeesett exisztencziák számát fogják szaporítani, önmaguknak és övéiknek egy czéltalan küzdelem keserveit s nyugtalanságát szerzik meg. De meg kell gondolnia az államnak is, vájjon érdekünkben fekszik-e az, bogy áldozatot hozzunk e pályára tulszámban való édesgetés okából? Vájjon van-e valami elfogadható megokolása annak, hogy az állam 800 uszkve 1000 frtot adjon ki egy olyan egyén gazdatiszti szakra való kiképzéséért, akire a gazdatiszti pályán nincs szükség? Valóban, erre csak nemmel lehet felelni és nincs kétségtelenebb, mint az, hogy a felső mezőgazdasági szakoktatásnak nem czélja, hogy egy hivatásszerű pályán túltermelést idézzen elő. A gazdasági tanintézetek nevezetes czélja kisebb igényű földbirtokosok és bérlők képzése lenne, de a hiba éppen az, hogy a kisebb igényű birtokosokat, akiknek a kiképzésre mulhatlanul szükségük van, kiszorítják egyfelől a kenyérkereset után törők, kiszorítja azokat másfelől maga a szakoktatás rendszere, az a rendszer, amely a szakképzés különböző igényeire tekintettel nincsen. Szerény igényű birtokosnak, vagy szűkebb keretek között alkalmazandó gazdatisztnek a kiképzés azon fokára nincsen szüksége, amelyre szüksége van nagybirtokosoknak és uradalmak tisztjeinek.Ezeket a lényegesen eltérő igényeket a felsőbb szakoktatás szolgálatában álló intézmények csak annyiban különböztetik meg, hogy a négy tanintézet mellett van egy akadémiánk is, amely nagyobb iskolai előképzettséget kiván, de a kiképzés egyikben sem felel meg a kisebb igényű gazdák gyakorlati követelményeinek, az oktatás módszere valamennyiben egyforma, a tárgyak azonosak és tényleg, a gyakorlati élet is a gazd. akadémiából s viszont a gazd. tanintézetekből kikerült hallgatók között megkülönböztetéseket csak kivételesen tesz. • Mig ilyenek a viszonyok, addig azt a 200 ezer forintot, amit a mezőgazdasági felsőbb szákoktatás évente igénybe vesz, nem tarthatjuk a mezögazd. szakoktatás helyes érdekeihez képest alkalmazottnak, s inproduktiv áldozatnak tekintjük azon 400 frtok nagy részét, amelyekkel az állam tulajdonképpen a gazdatiszti pályára lépők számának növelése czéljából ad prémiumokat. És mig a kormányzat a III. országos
70. SZÁM. 7-ik, ÉVFOLYAM. gazdakongresszus által javasolt reformok útjára nem lép, addig csakugyan ritka kivételességet kell felállítanunk a gazd. szakoktatás ügyére nézve: mert íme sokaljuk a szakoktatási intézmények költségeit ahelyett, hogy ezeknek a mai alapon való fejlesztése érdekében ujabb áldozatokat kívánnánk hozatni; és ami a legszomorúbb visszatükrözője az állapotoknak, szakintézményeink irányában tartózkodásra kell intenünk a pályaválasztás előtt álló ifjakat, ahelyett, hogy őket hivatásunk terére vonzani igyekeznénk. B. B.
NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán.
Őszi herevetések. A „Köztelek" levélszekrényében már többször intéztek kérdést az őszi herevetések tárgyában. Én a herenemüeket (lóherét, laczernát, baltaczimet) homokos talajon már több év óta vetem őszszel a legjobb eredménynyel. Ismerek gazdaságokat, ahol a herenemüeket szintén őszszel vetik a legjobb sikerrel. A herefélék őszi vetésének előnye, hogy a nyár utolján vetve, már hűvösebb és csapadékosabb időben erőteljesen nőnek s jövő tavaszszal gyors fejlődésnek indulva, rendesen kaszáihatók, feltéve, hogy védőnövény nélkül vetjük. Az őszi herevetések még a tél beállta előtt megerősödve, mélyen lehatoló gyökereikkel a jövő évi (tavaszi vagy nyári) szárazságot sokkal jobban tűrik, a mi különösen a száraz klimáju Alföldön s a könnyen kiszáradó homoktalajokon figyelemre méltó körülmény. Az őszi herevetések sikere mindenekelőtt attól függ, hogy a tél beállta előtt kellően megerősödjenek, ez esetben a téli hideget nem sinylik. Erre való tekintettel a herenemüeket augusztus hó második felétől szeptember hó első feléig kell. elvetni és pedig kötött talajon korábban, homoktalajon későbben. A hereféléknél a talaj előkészítése mindig nagy szerepet játszik, de különösen fontos ez az őszi vetéseknél; a talajnak omlósnak, rögmentesnek kell lennie, hogy az apró mag könnyen és egyenletesen csírázhasson. A vetőmaggal fukarkodni nem szabad, hanem sürüen s lehetőleg keresztbe (a tábla hossz- és keresztirányába) kell vetni. A mi a védőnövény kérdését illeti, ugy védőnövénynélküli őszi herevetéseknek kell az elsőbbséget adnunk. Őszszel nincs már az a forróság, hogy a fiatal herevetést a naptüzés vagy hirtelen záporok ellen óvni kellene; másrészt a tavasz beálltával a herevetés a védőnövény alatt is oly erőteljes fejlődésnek indul, hogy a védőnövény lekaszálása idejekor nagyrészt elvirágzott, a mi t.ovábbi fejlődésére — kivált szárazabb időben — károsan hathat. Másrészt a védőnövény csak kissé kedvező körülmények esetén megdűl és a herevetést kiöli. Védőnövényt legfeljebb a cserepesedésre s erősen kérgesedésre hajlandó talajokon lehet használni, mely esetben a korán — május derekán — letakaruló takarmányrozs lesz megfelelőbb. A herenemüek őszi vetését az Alföld homokos talajain már több év óta sikerrel alkálmaztam s az eredményeket a „Köztelek"-ben ismertettem. Ez alkalommal a mult év őszén létesített füves herevetésékről akarok egyet-mást elmondani. Tapasztalati tény, hogy az Alföldön (különösön a homokos talajokon) a tiszta vörösherevetés hamarosan kiritkul. Ezen a bajon
H
H
70. SZAJVí. 7-IK ÉVFOLYAM. segíthetünk, ha a vörösherét nem tisztán egymagában, hanem egy fűféle takarmánynövény nyel keverten vetjük. Ezen ezélra legjobban a réti lomócsin (Phleum pratense) felel meg, melynek többek «között kiváló előnye, hogy fajtiszta magja könnyen beszerezhető s a herével összekeverve egyszerre elvethető. A füvesherevetésnek előnye, hogy nagyobb s biztosabb termést kapunk, a vöröshere puffasztó hatását csökkentjük, jobb és könnyebben száradó szénát kapunk s miután a fokozatosan kivesző here helyét a komócsin foglalja el, hosszabb ideig (3—4 évig) használható. A vöröshere és komócsin keveréke leginkább mint kaszáló füvelő szerepel. Rövidebb időtartamú (3—4 évi) szántóföldi legelőnek a fehérhere jobb, mért a rágást, tipratást nemcsak hogy türi, hanem szereti ós annál erőteljesebbé nő. A fehérheréhez egy pázsitféle füvet kell kevernünk, de olyant, mely természetében a fehérherével megegyezik. Ilyen fü az angol perje (Lolium perenne), melynek azonos magja szintén könnyen beszerezhető. Ezen kétféle füvesherével tettem a mult őszszel kísérleteket és pedig olyformán, hogy a fél kat. holdnyi parezellák fele részét védőnövénynyel, felerészét védőnövény nélkül vetettem be. Védőnövényül a rendes sűrűséggel vetett őszi rozsot használtam. A füveshereke-. verékből kat. holdankint következő mennyiségeket vetettem el, 1896. évi szeptember 9 é n : I. Kaszáló
fükeveréknek
vöröshere. . réti komócsin II. Legelő
. .
14 kg. 10 „
fükeveréknek
fehérhere . . angol perje .
, .
10 „ 8 „
Az 1896/97-iki tél általában véve enyhe volt, hó alig esett. Csak januáriusban volt egy pár napi szigorú hideg (—20°), mely elegendő volt arra, hogy a felázott talajban az őszi repeze teljesen kiveszszen; a herevetéseket ellenben semmi baj nem érte. Hogy a tél beállta előtt kellően megerősödött here nem oly kényes a téli hideg ellen, arról az 1895/96-iki szigorú, száraz fagyos télen is meggyőződhettem. Ekkor ugyanis a tél szigora ellen a védőnövény nélküli herevetés felerészét polyvával takartattam be, felét pedig takaratlanul hagytam : daczára annak, utóbbiban sem esett semmi kár, sőt a polyvával betakart here jövő tavaszszal oly gyomos lett, hogy ki kellett szántani. A mult év őszén vetett fü vészherét tavaszszal megfogasoltattam. A védőnövény junius 30-án került le. Ez időre a védőnövény nélküli komócsinos vörösherevetés a következő terméseket adta: Termett zöldtakarmány kat. holdanként: 1-sö kaszálás május, 19-én 8040 kg. 2-ik „ junius 25-én 7540 kg. Összesen "15580 kg. A védőnövény lekerülte után 30 napra, adott a védőnövényes vöröshere-komócsinkekeverék 2960 kg. zöldtakarmányt, az ugyanekkor kaszált védőnövény nélküli, harmadszori kaszálással 8180 kg.-ot. A mig tehát a védőnövényes füveshere julius 30-án csak 2960 kg. zöldtakarmányt adott, addig a védőnövény nélküli háromszori kaszálással 23760 kg.-ot adott vagyis 208 métermázsával többet, ami körülbelül 72 métermázsa szénának felel meg és 180 frt értéket képvisel. Ezzel szemben a 10—12 métermázsás rozstermés nemcsak hogy csekélyebb értéket képvisel, hanem a füveshere fejlődésének határozott ártalmára van, a mint ezt több évi terméseredményben a „Köztelek* 1896. évi 14-ik számában kifejtettem volt. A védőnövény terméscsökkentő hatása ugyanis a vetés 2-ik, 3-ik évében is még mindig feltűnő. II. A legelőfünek vetett fehérhere s angol perje keverékkel hasonló eredményekot nyer-
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HÖ 1. tem. Megjegyzem, hogy a fehérhere eleinte lassabban fejlődik, mint a vöröshere s kora tavaszszal oly ritkás képet mutat, hogy a gazda a kiszántására határozza el magát. Később azonban ostorindás. (földfeletti) kifutói, erőteljes növekedésnek indulnak s csakhamar kitölték az angol perjei közeit. A legelőfü keveréket is eleinte kaszálni kell s csak kellő megerősödése után szabad a legeltetéshez hozzáfogni. A fehérhere s angol perje kiváltképpen szarvasmarhák részére ad kitűnő legelőt, sajnos azonban, hogy helyi körülmények miatt csak birkákkal legeltethettem. A birka nem szereti annyira s inkább az angol perjét szedi ki a keverékből. Éppen azért a legeltetés daczára kaszáltattam i s ; a levágott takarmányt a szarvasmarha mohón ette. A terméseredmények következők voltak. Termett kat. holdankint zöldtakarmány : Védőnövénynélküli iegelőfükeverék 1-ső kaszálás május 13-án 3160 kg.*) 2-ik „ junius 23-án 3080 „ **) Összesen
6240 kg.
A védőnövény lekerülte után adott a védőnövényes Iegelőfükeverék (julius 30-án kaszálva) 2920 kg. zöldtakarmányt; az ugyanakkor harmadszor kaszált védőnövény nélküli 4540 kg.-ot, vagyis összesen 7860 kg.-mal többet. A védőnövényes herevetésekre különben ez idén a gyakori esőzésekkel igen kedvező idő járt. Szárazság esetén a különbségi még feltűnőbb lett volna. K. K.
ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Rovatvezető: Dr. Hutyra Ferencz.
Védó'ojtások a sertésvész ellen. A „Köztelek" 1896. évi 59. számában közöltem a sertésvész elleni ojtási kísérleteimet, abban a reményben, hogy „a kísérletezést tovább folytatva, s az ojtóanyagot tökéletesbitve a sertésvész elleni ojtás jónak fog bizonyulni." Ez idő óta többféleképpen módositott ojtóanyaggal s ujabban a Perroucito-féle anyaggal volt alkalmam védőojtásokat eszközölni és ez utóbbit illető megfigyeléseimet a következőknen óhajtom közölni. Léderer testvérek tenyői bérgazdasága f. évi április s május hóban 1051 drb 3—4 hónapos sertést továbbnevelésre vett meg. A malaczok igen szépen fejlődtek, köztük megbetegedés avagy elhullás elő nem fordult. A szomszédos uradalmakban a sertésvész május s junius hóban fellépvén, mindenütt nagyban pusztított. A tulajdonos állatait mégvédendő, kísérletképpen a Perroncito-féle anyaggal 20 drb. malaczot ojtatott be, azon szándékkal, hogy az eredmény kedvező volta esetén az összes sertéseit be fogja ojtani. A kísérletképp beojtot 20 drb malacz teljesen elkülönítve 14 napig a tenyői bérleten tartatott. 14 nap múlva, midőn a malaczoknak Perroucito állítása szerint már immunisoknak kellett lenniök, a sertésvészszel fertőzött Ö . . . birtokra szállíttattak, hol a malaczok sertésvészes állatok közé tévé, 14 napig egészségeseknek látszottak. Ezen eredményen a tulajdonos felbátorodva f. évi junius 29-én beojtott 651 drb. egészséges malaczot. A malaczok a beojtás után mind szomorúak, folyton feküsznek, felényit esznek, majd julius 4-én egy közülök sertésvészben elhullott, jul. 6-án 3 drb s igy tovább minden nap több-több, ugy hogy augusztus 21-éig a 651 drbból elhullott 501 drb (76'9%). A be nem ojtott 400 drb sertés közt az első elhullás szintén julius 4-én volts ezekből *) Legeltetés nélkül. **) Folytonos legeltetéssel.
1215 augusztus hó 21-éig elhullott sertésvészben 275 drb. (68'7°/o). A kísérletképpen beojtott 20 drb malacz később Ö . . . birtokon sertésvészben mind elpusztult. A beojtott sertésekből elhullott tehát 76-9%, mig az ojtatlanból 68-7%, az elbullási % az ojtatlanoknál kedvezőbb e szerint 7'9%-al. Ezen kísérleti ojtások után ítélve a Perroucito-Bruschettini-féle ojtóanyag nem immunizálja a sertéseket a sertésvész ellen s vele, miután még csak látszólagos eredmény sincs, kísérletezni sem érdemes. Fuchs Andor, állatorvos.
Az Erdélyi Gazdasági Egylet kiállítása. Négy évi akaratlan pihenés után az Erdélyi Gazdasági Egylet Kolozsvár város árnyas és diszes parkjában folyó évi augusztus hó 29-től szeptember hó l-ig bezárólag rendezte X I I . tenyészállatkiállitását. Az Erdélyi Gazdasági Egyletnek ezen régi és üdvös kezdeményezése a kormány részéről kellő méltánylásnak örvend, amennyiben a díjazással egybekötött vásár tekintélyes dijainak nagy részét a földmivelésügyi miniszter fedezi. A vásár helye Kolozsvárral s Kolozsvár parkjával igen sikeresen* van megválasztva, mert Erdélynek minden pontjáról könnyen megközelíthető. Az Erdélyi gazdasági egylet a rendezés körül a legnagyobb lelkiismeretességgel és kiváló buzgalommal járt el, ugy, hogy ez irányban mi kívánni váló sem maradt hátra. S mindezen kedvező előfeltételek daczára a folyó évben Kolozsvárott megtartott kiállítás, tekintve Erdély állattenyésztésének nagy kiterjedtségét, gazdagnak nem mondható. Mig az erdélyi magyar szarvasmarha nemcsak kiváló egyedekkel, de számszerint is eléggé volt képviselve, sőt maga a bivalytenyésztés is kellőleg volt bemutatva, addig az állattenyésztés egyéb ágai alig egynéhány darabbal szerepeltek. Vájjon mi lehet ennek az oka? A kiállítás ideje igen helyesen van megválasztva, mert a gazda ez időtájt meglehetősen reáér s kiállítások felkeresésére. Ez tehát nem lehet az oka; a folyó évben sokkal inkább magyagyarázatát találjuk ennek az általánosan rossz termésben, mert ez bizony a gazdát a kiállítással járó eléggé tekintélyes kiadásoktól visszatartja. Nem kevésbé hozzájárul ehhez azonban mint általában ujabb időben minden gazdasági kiállításnál, a gazdaközönségben lábrakapott érdektelenség és fásultság is. A gazdákat annyi csalódás, annyi csapás éri évek során, hogy különben sem valami nagy buzgalmuk és érdekeltségük a minimumra csökkent s bizony egy-egy kiállítás rendezőségének nagy erőfeszítésébe kerül, hogyha a kiállítás sikerét csak félig is biztosítani óhajtja. További oka a kiállítások látogatottsága hiányának a magyar gazdaközönség sajátos tulajdonságát képező önbizalom, amely itt ez esetben inkább önhittségnek jellemezhttő s a mely abban nyilvánul, hogy minden tenyésztő, minden gazda saját terményét a legjobbnak tartja és ezirányban az ő ezirányu „elfogultságát a jury-itéleteknek a legritkább esetben sikerül eloszlatni, sőt amennyiben a jury-itólete neki nem kedvező, ugy kész a neheztelés és az ilyen önhittségében sértett gazda többé a kiállításokra nézve teljesen elveszett. De ezen többé-kevésbé hibáztatandó okokon kívül a gazdaközönségnek a kiállításokról való vonakodásának van még egy igen alapos és elfogadható oka s ez a biráló-bizottságok, illetve azok eljárása iránti bizalmatlanság. S midőn ezt felemlítem, teszem azt általánosságban, mert -az. Erdélyi Gazdasági Egyesület tenyészállatkiállítása biráló bizottságának
1216 működésében részt nem vettem s azt meg sem ítélhettem s csakis egyes jury-tagok nyilatkozatai után állithatom azt, hogy azon hibák, melyeket elősorolandó leszek, részben ott is előfordulnak. A biráló-bizottság megalakítása nálunk rendesen igen liberálisan történik s az, hogy valaki tényleg szakember-e azon a téren, a melyen bírálati működést kell kifejtenie, min, den egyes taggal szemben igen ritkán mérlegeltetik, de ha még mérlegeltetnék is, az eredmény még akkor sincs biztosítva, mert a megválasztott bíráló-bizottsági tagok legkevésbé tartják kötelességüknek, hogy az őket ért bizalomnak megfelelni siessenek s a kiállítás napján zavarba jutott rendező-bizottság nem tud más megoldást, minthogy éppen a megjelent gazdák közül egészíti, vagy igen gyakran választja meg az egész bíráló bizottságot s ilyenkor bizony a mérlegelésre idő s a válogatásra kellő számú szakértő egyén nem áll rendelkezésre. Az ily bíráló-bizottságok azután rendesen felületes munkát < végeznek, amennyiben a nem szakértő tagok még a szakértő bizottsági tagok jó munkáját is elrontják. A nem szakértő tag álig várja, hogy a reá nézve terhes megbízatástól megszabaduljon, a bírálatot csakhamar megunja s a szakértő tag is látva a bizottságban uralgó kedvetlenséget maga is siet minélelőbb a tehertől megszabadulni természetesen az ügy rovására. . A kiállítások feladata pedig az, hogy ott a gazdaközönség tanuljon, hogy pedig tanulhasson, 'szükséges, hogy jó tanításban részesüljön. A tanítást a lelkiismeretesen megválasztott és lelkiismeretes működést teljesítő bíráló-bizottságnak feladata megadni. Ha a biráló-bizottságok megválasztásánál ezen elvet szém előtt tartjuk, ha a megválasztott bíráló-bizottsági tagok feladatuk magaslatára emelkednek s akkor a kiállítást látogató gazdaközönségben is felébred a tanulni vágyás és remélhető, hogy nagyobb lesz a kiállítások • látogatottsága és a kiállított állatok és tárgyak száma is. Minden egyes ujabb kiállítás csak megérleli a szükségét annak, hogy a kiállítások országos rendezésének ügyét a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége vegye kezébe annyiban, hogy ugy a rendezésre, mint különösen a bírálati eljárásra nézve egyöntetű szabályzatot dolgozzon ki. Van elég tapasztalatunk egyikünknek és másikunknak is e téren s e tapasztalatok egyesítésével bizonyosan csak hasznos szolgálatot tehetünk az ország mezőgazdaságának. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület kiállítása rendezésénél egy helyes alapeszmét látszik követni, amelyet kívánatos, hogy kellő következetességgel keresztül is vigyen. E tenyészállatkiállitásokkal ugyanis Erdély jellegzetes állattenyésztését óhajtja bemutatni és emelni s tényleg a marhatenyésztés terén éz elvet következetesen keresztül is vitte, mert a kiállításon csakis erdélyi magyar marhák és bivalyok lettek bemutatva. Már a baromfikiállitásról ez nem mondható, mert ott minden baromfifajta több példányban volt képviselve, mint a híres erdélyi kopasznyaku, pedig e fajta manap nemcsak nálunk, de a külföldön is igen nagy keresletnek örvend, és ép e kiállítások feladata volna e kiváló magyar faj fentartására s neme' Bitesére közrehatni. Habár maga a tenyészkiállitás' nem is Volt oly gazdag, mint a minő lehetett volna, az az iránt való érdeklődés, különösen, az előkelő gazdák körében igen élénknek mondható, mert már a megnyitás napján is Erdély legelőkelőbb gazdái adtak találkozót egymásnak a kiállítás területén, Sigmond Dezsőnek, a rendezőség elnökének felhívására a jelenlevőkből a zsűri osztályonkint azonnal megalakult. Összbirálati jegyző Jakab László lett; lóbirálóbizottság első osztálya Pálffg Géza gróf elnöklete alatt: Toldalagi László és Teleki László grófok. A
KÖZTELEK,
1897. S Z E P T E M B E R
HO
2-ik és 3-ik alosztály bírálói Torma Imre, Sperker Ferencz, Szentkereszty Pál báró éé Veress Ferencz lettek. A kettős-, négyesfogatokat ós hátaslovakat: Pálffy Géza gróf elnöklete alatt Miksa Imre és báró Szentkereszty Pál bírálták. A juh-osztálybán; Horváth Kálmán báró, Szalánczy Jenő, Szabó Károly; a baromfiosztályban : Veress Ferencz, Ásványi Lajos, Háller Károly, dr. Pethö Miklós; a szarvasmarha-osztály 1. és 2-ik csoportjában Béldy Kálmán gr. elnöklete alatt: Magyary Géza, Dávid Sándor, Oál Elek; a 3-ik csoportban Gyárfás Benedék elnöklete alatt: Maurovits Fábián, Valka,. Gyula, Deák Ignácz, Nagy Miklós, Reich Albert; a 4 csoportban Tulogdi Soma, Weingartner Andor, Vöröss Sándor Biró István, Kováts Béla; az 5-ik csoportban Simái Ferencz, Szentkirályi Ákos dr., Kondász Ferencz, Szönyi Elek; a bivaly-osztályban Dávid Antal elnök, de La motte Arthur gróf és Gajzágó Antal lettek a jury tagjai, mely működését a kiállítás területén nyomban megkezdette. Az eredményt délután fél 4 órakor hirdették ki. A zsjüri ítélete a következő volt: Erdélyben született angol telivérekért: Szentkereszty Pál, Wesselényi Miklós br., Szeredai Aladár. A nehéz teher alá való lovakért: Wesselényi Miklós, Szentkereszti Pál, Czec,z Arthur. Könnyű teher alá való hátaslovakért: Sperker Ferencz, Jósika Andor, Bánffy Albert kaptak pénzdijat. Dobolyi Zsigmond, Nagy Gábor lovai dicsérő oklevéllel tüntettettek ki. Bánffy György gróf lova pályázaton kivül volt, mert előzőleg a budapesti millenniumi éa bécsi állatkiállitásokón már dijaztatott. '.Nagy hámosokért az arany dijat br. Bánffy Ernő nyerte; többi lovaiért dicsérő oklevelet nyert. Arany dijat kapott gr. Wass Béla és' TFass Jenő. Dicsérő oklevelet br. Bánffy Albert és gr. Wass Béla. Kis hámosokért aranydijat: Wass Jenő, gr. Teleki Károly, br. Jósika Andor. Csikós kanczákért pénzdijat Szolga János, Nemes Károly és Hegyeli Endre. Gazdasági csikós-kanczáért pénzdijat Hegyeli Endre, Gáli György és Dobolyi Zsigmond. Gulyabeli tehenekért arany dijat Wass Béla, csoportkiállitásért arany dijat Sperker Ferencz, csoportkiállitásért arany dijat Petrovits Kálmán, csoportkiállitásért külön dijat Csiky Elek, dr. Horváth Miklós, Onderka Rikárd, Deák Ignácz kaptak. A répavágó gépre kitűzött dijat Somogyi Albert nyerte. , Tehenekért dicsérő oklevelet nyertek br. Bánffy Ernő borsai, Baresay Domokos bánffyhunyadi, ifj. Leszai Ferencz magyar-gorbói és br. Szentkereszty Pál tenyészetei. Bikákért három éven felül: Sperker Ferencz, Baresay Domokos, Bánffy Ernő és Ugrón Miklós; 2—3 éves bikákért: 150 koronát Sperker Ferencz, 100 koronát Szentkereszty Pál, dicsérő okiéve' let gr. Wass Béla, a 3-ik dijat 50 koronát Somogyi Albert nyerte; dicsérő oklevelet és 1 pénzdijat Székely Ferencz, pénzdijat Egyed Albert, dicsérő oklevelet gr. Wass Béla, br, Bánffy Ernő, a radnóti uradalom, báró Horváth Kálmán, kollekczió dijat: gróf Teleky Géza örökösei, báró Szentkereszty Pál. Bikákért, 1—2 évesek: arany-dijat Sperker Ferencz, arany-dijat gróf Wass Béla, a radnóti uradalom és Leszay Ferencz-féle dijat, 60 koronát Putnoki Domokos, pénzdiját Székely Ferencz, Szász Ferencz, Kulcsár János, dicsérő oklevelet gróf Wass Béla, Putnoki Domokos, Csiky Elek, Sperker Ferencz, ifj. Láczay Ferencz, gróf Bánffy György, Somogyi Albert. Nem gulyabeli tehenek: Gönczy Mihály, Gzecz Arthur, Tallér István. Kolozsvár város diját: Gombos József, Szilágyi György, Káinián István nyerték. Üszők, 2—3 évesek, arany dijakat: Sperker Ferencz, Wass Béla gr. Pénzdijakat: Gönczy Mihály 50, Tallér István 25, Csiky Elek 10 koronát. Üszőkért, 1—2 évesek arany dijakat: Sperker Ferencz és Somody
i.
FÖ. SZÁM.
7-ik
Évfolyam.
Albert. Pénzdijat 30 frtot Szász Ferencz, 20 frtot Csiky Elek. Ugyané csoportban dicsérő oklevelet nyertek a következők: Tehenekért gróf Teleki Géza örökösei, üszőkért gróf Teleki Géza örökösei, Sperker Ferencz, Somogyi Albert, br. Petrichevits-Horváth Kálmán, gr. Wass Béla. Bivalyokért 75 korona dijat nyert Nagy Dezső, 50 korona dijat Baresay Domokos, 25 koronát Bánffy György gróf. Bivalybikáért 100 kor. aranydijat Bánffy György gr. 3 éves bikáért, 75 korona dijat Jósika Gábor báró 3 éves bikáért, 50 korona dijat lovag Onderko Rikárd. A bivalytehenek osztályában dicsérő oklevelet kapott br. Jósika Gábor, Pápay Sámuel:és Jónás Bálint. A juh-osztályban gróf Bánffy György zentelki gazdaságának raczkajuhkollekcziójáért, a tenyésztés egyöntetűsége, gyapjuminőség és a testarányokban kifejezett határozott tenyészirányért, jóllehet, a kiállító állatait versenyre nem bocsátotta, dicsérő oklevelet nyert. Az unitárius egyház ladamosi juhaiért 30 korona jutalomdijat kapott. A kolozsmonostori gazdasági tanintézet raezkajuhai a tenyésztés egyöntetűsége és a szép állatokért szintén dicsérő oklevélben részesültek. A zsűri fáradtságos föladatának beféjezése után az elnök fényes bankettet adott.
IRODALOM. Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei 1896. Emlékkönyv az 1896-iki ezredév emlékének ünneplése alkalmából. Kiadja a földmivelésügyi m. kir. miniszter. Szerkesztette Bálás Árpád kir. tanácsos, a m.-óíári kir. gazd. akadémia igazgatója. A hazai mezőgazdasági szakoktatás szolgálatában álló intézmények részletes ismertetését tartalmazza ez a munka. Ezidőszerint a m -óvári gazdasági akadémián kivül négy gazdasági tanintézet (Keszthely, Debreczen, Kolozsmonostor, Kassa) és tizenegy földmivesiskola (Debreczen, Rimaszombat, Ada, Csákovár, Szent-Imre, SzerbNagy-Szent-Miklós, Algyógy, Pápa, Kecskemét, Lúgos, Jászberény) van az állam kezelésé alatt. Ezen intézetek rövid történelmét, szervezetét, működését és gazdaságát ismerteti és közli a tanári személyzetet, valamint ismerteti a tanintézetekkel kapcsolatos mezőgazdasági egyéb szakintézményeket és az intézetek költségvetését. Az egyes intézetek hallgatóinak száma keletkezésűk idejétől kezdve mai napig a következő volt: magyar-óvári gazd. akadémia 4652, keszthelyi gazd. tanintézet 1389, debreczeni gazd. tanint. 1003, kolozsmonostori gazd. tanint. 967. kassai gazd. tanintézet 637, összesen 2996, a földmivesiskolákban összesen 1855. Az intézetek gazdasága összesen 7969 kat. holdat tesz ki, melyből az államkincstár tulajdona 278 hold, az intézmények fennállásáig díjtalanul átengedett 1623 hold, örök időre bérelt 546, szerződés szerinti évekre bérelt 5711 kat. hold, Ebből a közlésből is látszik, hogy az intézetek létesítésére magánosok és municzipiumok mily nagy áldozattal járultak hozzá, amidőn 1623 kat, hold területet ingyen örökhasználatra engedtek át, A munka négy függelékkel is el van látva: I. Nem állami földmivesiskolák, II, Megszűnt hazai mezőgazdasági szakoktatási intézmények. III. A tanintézetek tanszemélyzetének névsora, IV. Kultur- és folyammérnöki szakvizsgálat a gazd. akadémián. A munka egészben véve csak adatokat tartalmaz, de mint ilyen fölötte becses mindazoknak, akik a mezőgazdasági szakintézetek fejlődése és helyzete, valamint szervezetük felett tájékozódni óhajtanak s becses forrást fog mindenkor képezni annak, aki kulturánk fejlődésének ezen ágával behatóan foglalkozni akar, mert az adatok preczizitása, azoknak teljes-
70. SZAJVí. 7-IK ÉVFOLYAM. sége semmi kívánni valót nem hagy. Az érdemes szerkesztő egy uj levelet kötött a magyar gazdák által jól ösmert irodalmi munkáinak szép koszorújába. Ungarns Landwirthschaft 1896. Kiadta: a földmivelésügyi m. kir. miniszter. A mult évi ezredéves ünnepségeknek utóhangjaként tekinthető ez a munka, amely a földmivelésügzi miniszter által mult évben kiadott: „Magyarország földmivelése" czimü munkának német kiadását képezi. Nagyon helyesnek tartjuk, hogy a legkiválóbb szakemberek által megirt munkálatot a földmivelésügyi miniszter német nyelven is kiadatván, .a külföldnek is hozzáférhetővé tette, hogy Magyarország mezőgazdaságáról kellő képet alkothassanak és meggyőződjenek belőle, hogy a magyar mezőgazdaság korántsem az a rendszer nélküli vadgazdálkodás, amidőn a talajt csak felkaparni és a magot elvetni kell, hogy a dus kalász bőven ontsa aczélos magját, hanem hogy a magyar gazdának is kéményen kell dolgoznia mindennapi kenyeréért. Fel kell használnia a tudomány és a gyakorlat minden fegyverét, ki kell terjesztenie figyelmét a mezőgazdaság minden ágára, bogy boldogulhasson. E munka kimutatja azt ís, hogy a magyar mezőgazdaság eszközei nincsenek a nyugati kulturállamokéi mögött, kimutatja, hogy a magyar gazda intelligencziája és tudománya versenyez a nyugat bármely államával. Éppen ezért a munka nagyon alkalmas arra, hogy a külföldön a magyar mezőgazdaságról elterjedt téves véleményeket eloszlassa és mezőgazdaságunkat igazi alakjában bemutassa. A német kiadás a magyarnak nem teljes fordítása, hanem jóformán csak bő kivonata, de így is oly kimerítő és olyan vaskos kötetet alkot, hogy lényege rövidítést nem szenvedett. A németre való fordítás és a sajtó alá rendezés nehéz munkáját dr. Bodiczlcy Jenő gazd. tanintézeti igazgató végezte a nála megszokott tudással és ízléssel, becsületet hozva ezzel is a magyar névnek a külföldön. — n.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 375. sz. kérdés. A „Köztelek" aug. 21-iki számában a sertésojtásról olvastam. Miután a vészből kigyógyult sertésem van, ezen ojtást utasítás szerint végrehajtani akarom, nines azonban megemlítve, hogy ugy mint az orbáncznál 14 nap múlva ismét be kell-e az állatokat ojtani? Szíveskedjék erről értesíteni. Pa-Hatrongyos. S. 376. sz. kérdés. Lovaim egyikének hátsó bal Iába a tél óta másodízben püffed fel, ugy annyira, hogy a tőgy is dagadt. Az orvos mindannyiszor kötszovetlobot konstatált, spirituszmassage-t (a beteg lábra) s a csüdtől felfelé pólyázást rendelt. E kezelés daczára a ló lába csonkán alól nem lappad. Az orvos a másodszori püffepést a ló vemhes állapotának tulajdonítja. Ugyanezen ló ugyanazon lábát estidben már második éve vastag sömör borítja, melyet majd tiszta zsírral, majd ólomeczetteJ, továbbá ólomeczetzsirral kentünk. Ezen szerek közül csak az ólomeczetzsirnak volt annyiban hatása, amennyiben addig, mig azzal kötöttük, a cserepes var eltűnt s genyes váladék lett látható. Az ezzel való kezelésnek 1 napra történt szünetelése után a var ismét láthatóvá, másnap vastaggá vált. A körömfal a pártán IV2 czentiméterrel alól kereszthosszban el van málva. Mi lehet a meg nem gyógyulás oka? Pa-Sárhalom. Sch. D. 377. sz. kérdés. Kérem tudatni, van-e a postamestereknek szabályrendelet arra nézve, hogy egy-egy fél részéről mennyi,apró pénzt, krt, 10 és 20 fillérest kötelesek elfogadni? Velem történt, hogy forintosom nem lévén, midőn a 3 forintos utalványt 30 db 20 filléressel
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HÖ 1. fel akarom adni, a postamester a pénzt vonakodott elfogadni, azt mondván, hogy 99 kron felüli összegeket apró pénzben elfogadni nem köteles. R. E. 378. sz. kérdés. Községünknek .közbirtokosai közül a főbirtokos a mult őszszel szerződésileg a korcsma-épületeket 6 évre kiadta a volt korcsmárosnak 400 frt szokásos bérért foglaló nélkül, de a szerződés nem lett reá táblázva, azonban pár hónap múlva a többi birtokos eládta 8000 frtért s újévkor átvette a vevő. Ezen eladásba a földbirtokos is beleegyezett az aláírásával, akit a bérlő, kinek kiadta, '6600 frt kárpótlásért most beperelt; vájjon megnyerheti-e a perét? 379. sz. kérdés. Olajpogácsazuzóink közül melyik volna legalkalmasabb, különösen a magon'keményre sajtolt repczepogácsa zúzásához s hol kapható a z ? H. Oy. 380. sz. kérdés. Rögtörés czéljából egy rögtörő hengert óhajtanék venni. Melyik végez jobb munkát: a gyürüs avagy a tüskés rögtörő henger ? B.-Gyarmat. S. A.
Feleletek. Sertésvészböl kigyógyult sertések ojtása. (Felelet a 375. sz. kérdésre.) A sertésvészbői meggyógyult állatok vérs.avóját elegendő egyszer a még egészséges, immunizálandó sertések bőre alá ojtani. , —y— Láb sömör nem gyógyulásának oka. {Felelét a 376. sz. kérdésre.) A ló hátulsó lábán jelenlevő sömör nem gyógyulásának kétségkívül az az oka, hogy a sömörnek egy kü•lönös alakja van jelen, mely ugylátszik oki összefüggésben van az u. n. nyin ákkal s abban nyilvánul, hogy a bőr papillái élénken sarjadzanak, a hámsejtek nem szarosodnak el, hanem szélesnek és a sebváladékkal szürkés bűzös anyaggá változnak. Hogy tényleg az említett bőrbaj van jelen, arra vall a láb duzzadt volta, nemkülönben, hogy időnkint kötszövetgyulladás társul hozzá. A gyógyulásra a remény nem nagy; néha j ó eredményre vezet, ha a beteg bőrfelületre kénsavas alkohol (1 : 10—20) ecseteltetik s ugyanilyen keverékbe mártott vattával kötés helyeztetik a lábra. Dr. P. B. A koronaértékre szóló nickelérmek mily összegig fogandandók el iizetéskép? (Felelet a 377. sz. kérdésre.) Azon bizonyos postamesternek egyáltalán nem volt joga a pénzt visszautasítani, mert a koronaértékről rendelkező 1892 : XVII. t-cz. 17. §-a értelmében : „Az egykoronások s a koronaértékre szóló nickel-* és bronzérmek állami és minden egyéb közpénztárnál névértékükben fizetésül elfogadtatnak, még pedig az egykoronások korlátlanul, a nickel- és bronzérmek tiz koronáig terjedő összegeklen. A magánforgalomban senki sincs kötelezve egykoronásokat ötven korona, a koronaértéken szóló niekelérmeket tiz korona, a bronzérmeket egy korona Összegen tul fizetésképp elfogadni." így szól a törvény, melynek rendelkézése a postamesterekre is kiterjed. Dr. Sz. L. A bérbeadó kártalanítási kötelezettsége a bérletből való kimozditás miatt. (Felelet a 378. sz. kérdésre.) Ezen és hasonló esetekben csak elvi elvi álláspontunkat jelezhetjük, mert az eset legapróbb részleteinek ismerete nélkül lehetetlen végleges véleményt mondani. A birói gyakorlat által elfogadott elvet képez, hogy a bérbeadó a bérbe vevőt a bérlemény használatában megtartani köteles és ha a bérlő a bérbeadó hibájából esik el a bérlettől, ugy a haszonbérlő teljes kártalanítást, tehát nem csak a tényleges kárát (pl. a czéltalanná vált beruházások vagy egyéb előkészületei megtérítését) hanem az elmaradt valószínű hasznot is követelheti.
1217 A valószínű elmaradt haszon igazolása szakértői becsléssel szokott történni, hacsak a felperes egyéb adatokkal elmaradt hasznát igazolni nem képes. Vonatkozással a kérdéses esetre, tehát csak annyit mondhatunk, hogy a kártérítés kereseti jogalapja igenis fenforog, de hogy felperes megnyeri-e és hogy 6600 frtban állapittatik-e meg a kár, azt a fenforgó bizonyítékok és a helyiviszonyok ismerete nélkül megmondani nem lehet. Kártérítési perekben' a kár illetőleg az elmaradt igazolása felette nehéz. Dr. Szabó László. Olajpogácsazuzó gép. (Felelet a 379. sz. kérdésre.) Az olajpogácsazuzó gépek közül a Clayton és Shuttleworthnál kapható Beutabl és Co-féle OCE vagy OCC jegyű olajpogácsazuzó elég jő gépnek mondható. Anyaga kifogástalan, szerkezete elég egyszerű és szilárd. Ami a munkáját illeti, az csak olyan, mint a többi olajpogácsazuzóké, t. i. nem egészen tökéletes illetve lassú. Ha nem túlságos sok olajpogácsát kell naponként megőrölni, akkor az olajpogácsazuzó gép esetleg el is hagyható. Sok helyen ugy őrlik az olajpogácsát, hogy előbb az egész pogácsát egy fátokén kalapácscsal szétverik 3—4 részre. Még a legkeményebb gyári repezeolajpogácsát is könnyen szét lehet verni, ha azt lapjával a fatőke élire fektetik s erre a helyre ütnek rá kalapácsai. Néha egy ülésre három-négy darabra is szétesik a pogácsa s igy már lehet őrölni oly daráló gépen, melynek előtörő, előapritó szerkezete is van. Ez az előapritó szerkezet a garatba öntött nagyobb pogácsa darabokat, dió és még ennél is kisebb darabokra morzsolja szét s inneni azok bejutnak a tulajdonképeni őrlőtárcsák közé. Gyakorlott munkás majdnem annyi pogácsát tud felaprítani, mint a gép ugyanazon idő alatt. Ha azonban csak egyszerű darálógépe van kérdésttevőnek előtörő nélkül, akkor a lent említett Beutall és Co-féle ólajpogácsatörő gép jól meg fog felelni. I. S. P. R ö g t ö r ö hengerek. (Felelet a 380. számú kérdésre.) A rögtörő hengerek közt, épp ugy, mint akár a boronák közt, meglehetős nagy különbség van. Hogy melyik közülök a legjobb, azt általánosságban megítélni nem lehet, mert ez mindig az illető munka — jobban mondva — talajviszonyoktól függ. Némely helyen a gyürüs henger is jó munkát végez rögtöréskor, máshol csak tüskés hengerrel lehet jól rögöt törni. Vannak esetek, mikor már csak a nehéz Croskill henger tud kielégítő munkát végezni. Minél nehezebb a talaj, illetve minél kötöttebb az, annál nehezebb a rögtörés munkája, különösen a kiszáradt rögöknél. Könnyű és középkötött talajon a gyürüs henger is ele1-gendő, nehéz, kötöttebb talajra a tüskés és csillagos vagy Cambridge henger felel meg. A legkötöttebb agyagra pedig a Croskill való rögtörésre. Egyébiránt kérdésttevő legjobban teszi,:, ha az ujabb, Kühne Ede által gyártott egyetemes hengert szerzi meg. Ennél egy közös keretre minden rendszerű hengertest szerelhető fel. Maga a henger minden tekintetben jónak mondható. Legkiválóbb előnye azonban az, hogy a legkülönbözőbb hengerelési munkára felhasználható a hengertestek kiválthatósága miatt. Megesik ugyanis gyakran, hogy az időjárási viszonyok következtében még kötött talajon is puha rögök vannak s ilyenkor a Croskill henger alkalmazása sikertelén, de a sima henger nem töri azért jól a rögöt. , Ilyenkor Cambridge henger lenne jó. Megesik viszont, hogy középkötött talajon kemények lesznek a rögök, mikor a tüskés vagy Cambridge henger csak többszörös járatásra végeznek j ó munkát. Ilyenformán a specziálisan rögtörésre beszerzett henger néha egyáltalán nem végezhet jó munkát, néha pedig teljesen
JI^HPUPIL,. .
HP? KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HO 1.
1218 felesleges s csak szaporítja a holt tökét. Éppen azért tartom részemről az egyetemes hengert jó gépnek, mert sokféle alkalmazhatósága miatt jobban kihasználható. E henger kapható Kühne Ede gépgyárosnál Budapesten. Általában a tüskés hengert nem lehet oly jónak mondani, mint a Cambridge vagy Croskill hengert. I. S. P.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal Sörárpakiállitás. — Nemzetközi vetőgépverseny. 1213 Mezőgazdasági szakoktatási intézményeink és a - gazdatiszti pálya 1213 Az Erdélyi Gazdasági Egylet kiállítása....
1215
Növénytermelés. Őszi herevetések.
—
1214
Állategészségügy. Védőojtások a sertésvész ellen. Fuchs Andor. ... 1215 Irodalom. Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményéi 1896 1216 Levélszekrény. 1217 Vegyesek. __ 1218 A világ gabonatermelése 1897-ben. — Tejtermelők és tejkereskedők értekezlete. — Lóverseny Zomborban. — ... ... 1218 Kereskedelem, tőzsde. ... ... 1219 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A közi ponti vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Áilatvásárok: Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi juhvásár. 1220 Szerkesztői üzenetek 1220 A világ gabonatermése 1897-ben. Aföldjnivelésügyi miniszter a külföldi konzulátusok révén az idéri is kipuhatolta a világ gabonatermelő államainak terméseredményét s arról jelentést adott ki. A jelentés nyomán az egyes államok terméshozamáról az alábbiakban számolunk be: I, Bevitelre szoruló államok. Nagy-Británnia: búzából 50—52 millió bushel rozsból 2—22 árpából 75—78 zabból 150—155 „ Anglia idei búzatermése 1874 millió hl.-re tehető. Anglia gabonabevitelre szoruló állam levén, szükségletét a folyó évből Oroszországból és az Egyesült-Államokból fogja fedezni. Francziaország. A búzatermés 100—104 millió hl.-re tehető s mivel az évi búzaszükséglet kb. 125 millió hektoliter, a hiány 25 millió hl. Az árpatermés mennyiségre gazdag, de minőségre nézve gyengének mondható. Németországban közepes eredményt várnak s búzából 38 millió, rozsból 85 millió hektoliterre becsülik az idei termést. Ausztria idei buzaterméshozama a 12 millió hektoliteren, alul maradt, a rozs szintén alul maradt a 22 millió hektoliteren. A buzahiánv legalább 1,5 — 16 millió métermázsa. Olaszország idei gabonatermése jóval kisebb, mint az előző évi. Termett búzából 35 millió, árpa 2'8, zab 7 millió hektoliter. Németalföld búzatermése 2 2, rozstermése . pedig 3'8 millió hektoliterre becsülhető. Dániának valószipü búzatermése 1*44 millió hektoliter. A buzahiány 650—700 ezer q. Svédország búzatermése . 1 "75, rozstermése pedig 8'50 millió hektoliterre tehető. Spanyolországban a terméskilátások mind. végig kedvezők voltak, bár a szárazság jelentékeny kárt okozott ott is. A terméshozamot 35—36 millió hektoliterre becsülik. A buzabeviteli szükséglet 2—2'5 millió hektoliter".
A rozs termés 1897. évi hozama 8 millió az árpáé 18'6 millió, a zabé 3'75 millió hektoliter. Portugália buza termése 2'5 millió hl. majdnem ugyannyi lesz a beviteli szükséglet. Az európai Törökországnak rendszerint annyi gabonája terem,: hogy évenkint néhány millió q.-t exportálhat. Az idei termést 4%-al kevesebbre becsülik, mint a tavalyi volt. A rozstermés 400—450,000 mm. Görögország búzatermését 800 —900,000 hektoliterre teszi a jelentés. A beviteli szükséglet kevés hijján eléri a 2 millió métermázsát. Ausztráliában az összes termés hozamot 7*50 millió métermázsára becsülik, a beviteli szükséglet meghaladja a 2 millió hektolitert. Kivitelre termelő államok. Az első helyen áll itt Oroszország és az Egyesült-Államok. Az orosz birodalomban az idei termés jóval kisebb lesz a tavalyinál. A tavalyi 145 millió hektoliter búzaterméssel szemben az idén alig remélnek többet 111 milió hektoliternél. A rozsból az idén 200 millió hektolitert, árpából 80—85, zabból 250 millió hektoliter termést várnak. Á b elfogyasztás után fenmaradó kiviteli készlet 8—10 milió métermázsa, szemben a tavalyi 43—44 millió métermázsával. Magyarországon szintén jelentékenyen csekélyebb a terméshozmm az előző évekéhez képest. Végeredményében termett búzából 24'47 millió, rozsból 8'92 millió, árpából 9 millió és zabból 8 5 millió métermázsa. A mult évvel szemben kedvezőtlenebb lett az idén a termés: búzából 13'55 millió métermázsával rozsból 4'54 „ „ árpából 3 88 „ zabból 2-40 Romániában a buzaterméshozam 19 millió hektoliterre tehető, a rozs 3 millió, árpa 1"25, a zab 7 45 s á kukoriczatermés 40 millió hektoliterre becsülhető. Szerbiában az idei valószínű búzatermés kitesz 1.750,000 mmázsát, a rozs 430—450,000, az árpatermés 600—650 ezer métermázsát. Bulgáriában az idei termésre nézve még nincsenek megközelítő adatok sem; a záporok, árvizek, állandó nedves és esős időjárás követ• keztében azonban a termés gyengén sikerült. A kalászosok termésfölöslege tehát az idén a mult évhez képest, amikor 6.017,30 q. búzát és 468,261 q. rozsot exportáltak, nagyon csekély lesz. Az ázsiai Törökbirodalomban a folyó évben a búzatermés körülbelül 10°/o-al kedvezőbb, az árpa 40, a zabtermés 15%-al jobb, kivitelre azonban igen kevés kerül, a készlet csekély szokott lenni s a nemzetközi gabonapiaczokon szerepet nem játszik. Kelet-Indiában a mult évben a búzatermés 47.605,000 q-ra rúgott és igy a különbség a folyó év hátrányára mintegy 7'5 millió q. Amerikai Egyesült-Államok idei termése búzából 460'550 millió bushel rozs 23" 16 árpa 63' 93 zab 712" 42 „ kukoricza 1.938' 30 „ A kivihető buza mennyiség 185 millió bushel. Ganadában így fog alakulni a termés: buza 52.000,000i bushel árpa 18.000,000 zab 150.000,000 „ borsó 20.000,000 kukoricza 30.000,000 A kiyitelre kerülő buza meg fogja haladni a 20—22 millió bushelt, jóval nagyobb mint a mult évben. Argentína búzatermése 9 — l o millió métermázsa körül mozog kivitelre körülbelül 2'2'3 millió marad. Végül
70
SZAM. 7-1K É V F O L Y A M .
Chiliben 5 millió hektoliterre teszik a búzatermést; itt felesleg nincs. :. Mindent összefoglalva, az összes búzatermés volt a bevitelre szorult államokban 214'66 millió métermázsa, a felesleggel rendelkező államokban 359'10 millió métermázsa; tehát a világ összes búzatermése . 573'76 millió mm. készlet 1896-ról megközelítőleg 38'45 ,, 1 „ termés és készlet összesen. . 612'21 „ Ez az összegezés az évi . rendes szükséglettel szemben csupán mintegy 70 millió hl. hiányt tüntet fel. Ez ugyan már maga is megokolná az árak emelkedését, elfogadhatónak látszik azonban az a feltevés, hogy a becslési adatok meglehetősen optimisztikusak s több államnak évi szükséglete is túlságosan szűken van felvéve. Tejtermelők és tejkereskedők értekezlete. A tejtermelők és tejkereskedők augusztus hó 29-én látogatott értekezletet tartottak a Köztelek nagytermében, a melyen a tejtermelők részéről alig néhányan vettek részt, mig a tejkereskedők tekintélyes-számmal gyűltek össze. Képviselve volt az ülésen az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a központi tejcsarnok és a gazdák szövetkezete. A tejkereskedők egyesülete, mint ipartársuJat nevében, a mely a gyűlést összehívta, Klein Adolf üdvözölte a megjelenteket s felkérte Jeszenszky Pált, az OMGE. titkárát a gyűlés vezetésére, a ki megköszönve a bizalmat, az értekezletet megnyitotta. Tusák Marczel ismertette azután a panaszokat, előadva, hogy a tejtermelés arányosítása nem járna nehézséggel, mert hiszen csak a tehenek üzetési idejének uj beosztása volna szükséges. A kereskedőknek az a föladatuk, hogy a fővárost mindig a lehető legjobban lássák el tejjel. Ez azonban csak ugy lehet, ha a termelők a termelést rendszeresitik, időszakonkint mindig a szükséghez képest szállítják. Dr. Holló József ügyvéd a tejkereskedők ipartársulatának titkára részletesen kifejtette a bajokat s azoknak orvoslására nézve tervezetet terjesztett elő. Ez a tervezet a gazdák és a tejkereskedők között fönnálló szerződések lejárati és megújítási idejét, a tejprodukczió arányosságát, egyenletességét s végül a kihágások büntetését szabályozza. Több felszólalás után a tervezetet általánosságban elfogadták, a részletes megvitatására pedig Jeszenszky Pál elnök indítványára bizottságot küldöttek ki, a melynek tagjai a kereskedők részéről Klein Adolf, Tusák Marczel, Goldman József, a központi tej csarnok részéről Öhmacht Nándor, a gazdák szövetkezete részéről Jakubovits Zsigmond és dr. Holló József egyesületi titkár; a tejtermelő gazdák részéről Bálintffy Pál, Zaleski Jenő, Schrieker Imre, • Jaitió Álajos.és Geiger Férencz. Lóverseny Zomborban. A Bács-bodrogmegyei gazdasági egyesület idei lóversenyét szeptember hó 26-án fogja megtartani. Pénzbeli dijakban az egyesület közel 2300 koronát fog kiosztani. A kitűzött tiszteletdíj értéke 500—600 korona lesz. A versenyre a következő futamok állapitattak meg és pedig : I. Zombor város dija. 1. dij 100 kor. 2. díj' 40 kor. Távolság 1800 méter. II. Sikverseny. 1. díj 600 kor. 2. dij 100 kor. III. díjtétel fele. Távolság 2000 méter. III. Bács-Bodrog vármegye mezőgazdáinak versenye. 1. dij 150 kor. 2. dij 50 kor. A többi résztvevő között 100 korona kiosztatik, de a dij ötödrészénél egy sem kaphat többet. Távolság 2000 méter. IV. Akadályverseny. 1. díj 600 kor. „Adja a földmivelésügyi miniszter." 2. dij 100 kor. Távolság 4000 méter. V. Sikverseny. 1. dij. A vármegyei gazdasági egyesület által adomá- . nyozott tiszteletdíj. 2. díj a tételek fele. Távolság 1600 méter. VI. Ügető verseny kettes fogatokkal. 1. dij 400 kor. „Adja a földmivelésügyi miniszter." 2. dij ,a tétek fele. 12 kim. A nyertes fogatnak a távolság klm.-ét átlag 2 p." 40 m. p. alatt kell megtennie.
—
—T
70. SZAJVí. 7-IK ÉVFOLYAM. Állást kereső földmivesiskolai növendékek. Az adai m. kir földmivesiskolát jó sikerrel végezve f. évi szeptember hóban több nős és nőtlen kizárólag erélyes és szorgalmas egyén távozik el az iskolából, kik kulcsári, felügyelői s béresgazdai, esetleg kisebb gazdaságban önálló állást óhajtanak elnyerni, Szives megkeresésekre készségesen megteszi az ajánlatot az igazgatóság.
K E R E S K E D E LEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Gwttmann és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Budapest, 1897. augusztus 28. Az időjárás a hét első napjaiban száraz és meleg volt, később erősebb csapadék következett be, melynél a hőmérséklet is tetemesen csökkent, A cséplési munkálatok nagyobbára befejeztettek — a sajnos kedvezőtlen eredményről, mely búzában kb. 40% tesz ki, már tettünk említést. Tengeri nagyobbára kielégítő, bár több helyről érkezik panasz rovarok által okozott károkról. A mi a külföldi terméseredményt, illetve kilátásait illeti, ugy ezek Északnémetországoan zivatarok' és tulsok esőzések folytán kedvezőtlenebbek, mig 'Délnémetország jobb hireket. közölt. Francziaországban nagyobb beviteli szükséglet mutatkozik, melyet 25 millió iektoliterre becsülnek. Oroszországból nagyobbára kedvezőtlen, egyes vidékekről rossz hirek érkeznek; épp ugy nincsenek megelégedve a Balkán államokban sem. Romániában mult évhez képest a hiány búzában 6 millió, rozs 1V2 millió mm., mig tengerig árpa és zab inkább sikerültek. Szerbia és Bulgária már tavaszszal és a nyár elején panaszkodott eső és árviz által okozott károkról, a mi most a termés 30—40°/o-os hiányában nyer kifejezést. Az Egyesült-Államok ennek ellenében nagyon sikerült termést jelentenek. Búzában az .eredmény kb. 550 millió busheltt tesz ki és a többi gabonaczikkek is bő termést ígérnek. A külföldi piaczok üzletmenttében kezdetben lanyhaság mutatkozott, mely később szilárdabb hangulatnak engedett helyet, utóbb azonban ismét elcsendesült. Az irányt ehhez Amerika adta meg, a hol az exportkereslet gyengülése és argentiniai kedvező hirek folytán .az üzlet a hét elején lanyhán fejlődött. A contremine fedezési vásárlásaira valamint jobb vételkedvre európai számlára. erőteljes javulás következett be, melyhez a • continentalis piaczok is csatlakoztak. Anglia a fogyasztás élénkebb résztvétele mellett ugy liszt mint búzában emelkedő árakat jelentett; épugy szilárd volt a hangulat az utolsó napokig.Németországban is. A franczia piaczokon ellenben jobb eladási hajlam mutatkozott és minthogy a kinálat is erősebb lön, az árak a hét vége felé •csökkenő irányt követtek. A többi piaczokon szilárd maradt a hangulat, emelkedett árak mellett. Nálunk az üzlet ingadozó volt. A kereslet általánosságban alább hagyott és a kinálat az összes czikkekben is tartósan gyenge. Egyenlegként kenyérmagvak iülönösen azonban buza tüntet fel nagyobb árveszteséget, mig takarmányczikkek kevésbé változtak. Az üzleti hét részleteiről következőket jelenthetjük : Buza szilárdan indult. Jobb lisztkereslet és tetemesen javult határidő árak a malmokat jobb, vételkedvre ösztönözte és a 20 krral felemelt árköveteléseket készségesen adták meg. Egyszerre következet be .azonban a visszaesés; a határidőárak rohamosan csök: kentek, mire a malmok — nagyobb hozatalok reményében is — teljesen tartózkodóak maradtak és tetemes • engedményeket követeltek. A tulajdonosok kénytelenek is voltak ezeket fokozatosan megadni és később csak nehezen lehetétt ezek egy kisebb részét visszaszerezni. Az üzlet lanyha irányzatban a mult héthez viszonyítva nagy árcsökkenéssel — ca. 60 krral pr. mm. — zárul, a hozatalok 163,000 mm, a forgalom 150,000 mm,
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HÖ 1. frtos árak mellett helyben. Bánáti repczéböl ca. 2000 mm. kelt el 11.25—1.2.— frton helyben. Augusztus-szeptemberi káposztarepczét 12.20—12.35 frt között kötöttek és 12.20—25 frton zárni. Gomborka ca. 10.50—li.— frtot, vadrepcze cá. 5.50—6.— frton jegyez. Hüvelyesek: Bábban a kinálat gyenge, a külföld azonban egyelőre szintén tartózkodó és a tulajdonosok magas árköveteléseit nem hajlandók megadni. Az árak mindazonáltal szilárdak és ó áruban gömbölyű bab 7.75 frt, barna bab 6.25—6.75 frt, tarka bab 5—5.25frton, törpe bab 8.— frton jegyez. Uj áruban ab BajaZombor 8.50 frtot, törpe babért Félegyházán 9-25 frtot jegyzünk. Köles 5.50—75 frton jegyez helyben. Napi jelentés 1897. augusztus 31. Készbuza ma vaggonáruban jól volt kinálva, a malmok kevés vételkedvet mutattak és csakis olcsóbban akartak venni, lanyha irányzatnál ca. 15000 mm. kelt ei és az árak 30-^35 krral, olcsóbbak. Eladatott: Tiszavidéki: 200 ram. 77 kg. a 12-— frt3 hóra 100 . 77 . , 12'— . „ 500 mm. 77 •„ „ -11-85 frt vegyül 100 „ 7.7 % , 11-40 . 3 hóra
77 „ , 12-07V2 , 76 . . 11-85 , 1. 76 kg. á 11 ;85 „
F.-T Készrozs lanyha és 78.25—30 pesti paritással adatott el. Árpa gyengébb, etető árpa 76.25—30-al itt adatott el. Tengeri lanyhább. Zab tartott. Határidők lanyha New-Yorkra és a lanyha készáruüzletre lanyhák voltak. Következő kötések történtek. Köttetett. Déli zárlat. Öszi buza . . 11-47—11-42—11-38—1,1-32 11-32—33 Tavaszi buza 11-42—11-37—11-33—11-27 11-27—28
1219 Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e hétnek elején 17-75 frton volt kisebb, tételekben kinálva és minthogy a készletek igen csekélyek, ugy az árak további emelkedése elvárható. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18-— 18-25 frt. Bécsi jegyzés 18-30—18-50 frt kontingens nyersPrágai jegyzés 5353"50 frt adózott burgonyaszeszért. Trieszti jegyzés 99:25 frt hektoliterenként 90°/o magyar kiviteli szeszért. A kivitel e hétnek elején szünetelt. Vidéki szeszgyárak 25—50 krral drágábban jegyeznek. Budapesti zárlatárak e héten: Finomított szesz 55.25-^55.50 frt, élesztőszesz 55' 55-13 frt, nyersszesz adózva 54. 54-50 frt, nyersszesz adózatlan 13.—-13.50 frt, denaturált szesz 18'-—18.50 frt. Kontingens nyersszesz —. .—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállitva készpénzfizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezet tének jelentése 1897. augusztus hó 29-ról. Az elmulnapok alatt nagy mennyiségű szőlőt helyeztünk el, de tekintve, hogy egyrészt a küldemények főképpen Oportó és Madelaine fajtákból állottak r- másrészt a dunaparti idényvásáron igen nagy mennyiségű szőlő árusittatott: az árak kielégitők nem voltak. I. rendű Oporto nagyban 18,-20 krt ért el; II. rendű vontatottan 15—16 kgként. Éretlen vagy hibás szőlő beküldésétől óvjuk a termelőket, mert az eladhatlan. Közönséges dinnye fogytán van. Marsovszky-féle görögdinnye kgként 4—5 kr. Apró rózsaburgonya waggonrakományokban 1-80—1'90 frton adatott el. Vadüzlet élénk, foglyok párónkint 80 kr, nyúl 1-40—1-60 kr darabonkint. Nyulak a meleg időjárásban felbontva és kizsigerelve küldendők. Tojás üzlet lanyha, árak változatlanok. - Egyéb czikkek kisebb tételekben napi árakon adattak el. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1897. aug. 28-án. Hus. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 54—58, II. oszt. 50—53, III. oszt. 46—49, eleje I. oszt. 48—50, II. oszt. 46—46, III. oszt. 40—45, borjúhús hátulja I. oszt. 62—66, II. oszt. 50—60, eleje I. oszt. 65—60, II. oszt. 56—56, birkahús hátulja I. oszt. 36—44, II. oszt. 34—40, eleje I. oszt. 34—40, II. oszt. 32—36, bárány kifejtve 1 db —.—•—, bőrben —•—•—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 54"0—54, yidéki , szalonna nélkül elsőrendű 55—55, vidéki sertéshús pörkölt , sertéshús szerb szalonnával szalonna nélkül , sertéshús füstölt magyar 60—64, idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 72—80, füstölt belf. csonttal — , csont nélkül 0*75 —0-85, sonka füstölt külf. csont nélkül 00-—, szalonna sózott 1 q 54-0—56-0, füstölt 58—60 5, sertészsír hordóval 58-5—58-5, hordó nélkül 56-5—56-5, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 60—60, szalámi belföldi 150 — 170, külföldi , malacz szopós élő 1 db , tisztított . Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1- 1-15 csirke 0-50—1-30, kappan hizott —• -•—, sovány 1-10 —1-20, récze hizott 1-30—2-40, sovány 0-90—1-30, lud hizott 3-50—6-50, sovány 1'80—3'20, pulyka hizott 0-— —o-—, sovány 2-20—3-—. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt , 1 kg. 00-—, csirke 1 db 0-30—0'50, 1 kg. N , kappan hizott 1 db 0-60—0-70, 1 kg. —•——•—, récze hizott 1 db 0-90—1-—, 1 kg. , félkövér 1 db 0-40—0-50, lud hizott 1 db , 1 kg. 0-50— 0-56, félkövér 1 db 1-20—1-50, 1 kg. —, pulyka hizott 1 db 22-—, 1 kg. , félkövér 1 db 1-20—1-20, 1 kg. , ludmáj 1 db 30—1-—, 1 kg. 11'40, ludzsir 1 kg. 70—0-80, idei liba 1 db ——•—.
Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-45—1-—, csuka 0-— —0-—, ponty (dunai) 0'50—0 80, süllő —• —, kecsege —• -, márna 00—, czompó 0-40—0-50, angolna , apró kevert 0-.20—0'25, lazacz , pisztráng —• •—. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-05—0-07, tejszin 0-20—0-20, tejföl .0-26—0-30, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-80—1-10,1, rendű 0-65—0-85, II. r. Árpa (takarmány és hántolási czélokra) csak 0-50—60-—, olvasztott 0'—, Margarin I. rendű gyengén van kínálva éz így a forgalom is szük keret0-—, II. rendű o0"—, tehéntúró 0'06—0-14, juhben mozgott. Gyárosok ugy mint hizlalók a teljes mult- Őszi zab. . . . 6-04 - 6— 602 turó , liptói 0-- 0-—Juhsajt 0, emmenbeti árakat, minőség szerint 6-20—6-75 forintot fizettek. Szept. tengeri . . 5-03—493 4-93—94 thali sajt 0-80—1-00, groji sajt 0-68—0-72. Jobb minőségek valamivel többet is érnek el. Állomá- Okt. tengeri. . . 5-16—5-075-07—08 sokon átvéve export kereslet hiján alig volt forgalom. Uj tengeri . . . Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 5-58—5-62 ' 5-62—63 'Néhány kisebb tétel csőkkenő árak mellett kelt el. 0-16—0-16, barna kenyér 0-11—0-11, rozskenyér 0-10 Aug.-szept. repcze. —• •13-25—30 —0-10. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —'—, 1 —'—, Zab jobban van kinálva és továbbra is jó keres2 —•—, 3 —•—, 4 —•—, 5 —•—. letre talált. A hét végével a vételkedv alább szállt Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 8—18, közönséges ugyan, az árak azonbnn továbbra is jól tartottak. Szin Szeszüzlet. alma 5—7, fajkörte 12—18, közönséges körte 6—8, • és tisztaság szerint 6--6:50 frtot fizettek helyben át;, Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő szilva magvaváló 6—8, vörös 3 r4, aszalt cseresnye faj , közönséges , meggy faj, Tengeri kezdetben á 5:55 frt, utóbc á 5-40—45 tudósítása.) — — — , közönséges —, ringló 2—3, baraczk kajfrt volt forgalomban. A beraktározott készletek tetemeA szeszüzletben a hét elején igen szilárd szin , őszi 16—40, dinnye görög nagy 100 drb sek, azonban sok alárendelt minőség is van közötte és irányzat uralkodott és a szeszárak szilárdan 25—50 -ezekből néhánz tétel'J;20—25 frton kelt el. A Tiszavidék krral drágábban jegyeznek. Finomított szesz igen jó 10—14, kicsi 4—8, sárga faj 1 kg. 0-02—0-10, közönséállomásaih 5-20—30 frtot fizettek. ges —, szőlő 1 kg. 0.13—0.18, csemege 25—32, dió (faj kereslet mellett 55-50 frt, élesztőszesz 55 frton jegyezpapirhéju) , közönséges mogyoró 28—58, Olajmagvak: Káposztarepczét hazai olajgyárosainktetik és ez áron több nagyobb tétel el is kelt azonnali gesztenye magyar , olasz , narancs messi-és részben az export vásárolt, minőség'szerint 11.75 — 13.— valamint szeptemberi szállításra. Rozs a hét kezdetével fogyasztási és szálitási • czélokra jó keresletnek örvendett és 9.15 frtig fizették helyben; a vételkedv azonban gyorsan alábbhagyott és a hét végével a multheti zárlat árain is csak 10 krral olcsóbban volt értékesíthető. Minőség szerint ma 8.70—75 frtot jegyezünk budapesti paritásra és S.80 frt helyben
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HÓ {.
1220
Ölött borjú : belföldi , kiv. —, tiroli —frtig,galieziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány —•—•— frtig, bécsi frtig súlyra. Elő bárány —••-—1— frtig, kivételesen 0— írtig páronkint. Élő kecske —••— frtig páronkint. Hizlalt ürü —. Budapesti juhvásár. 1897. augusztus 3Ó-án. (A székesfővárosi, közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 2002, feljavított juh 260, kisorolt kos 107, kiverő juh —, bárány > kecske 37, szerbiai 1190, angol keresztezés -, romániai — durvaszőrü — db. Birkavásár élénk volt. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület MesterÁrak a következők : Belföldi hizlalt ürü — utcza, 1897£ aug. 31. A székesfőv. vásárigazqatótág jelentése a „Köztelek" részére).. "Felhozalott a szokott frtig páronkint, 20—23'— frt, kivételesen — frtig súlyra, községekből 150 szekér réti széna, 113 szekér muhar, feljavított juhok 10-0—14-5, kiv. — frtig páronkint, — , kiv. — frtig súlyra, kisorolt kosok 13—16-5, kiv. 61 zsupszalma, S szekér alomszalna, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 8 szekér egyéb — frtig páronkint, , kiv. — frtig súlyra, kiverő takarmány (lóhere, luezerna, zabosbükköny, *cles SíD.), juhok — , bárány —r , kecske 12—14-75, szerbiai 1000 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak vknt a 13—14-—, angol keresztezés —, romániai , frtig páronkint. következők: réti széna 200—270 muhar uj 190—260, durvaszőrü zsupszalma 140—160, alomszalma 130—140, egyéb Bécsi vágómarhavásár, 1897. aug. 30. A bécsi takarmány , lóhere 220—280, tak.'irisánymarliaés huspénztár jelentése. •szalma , tengeriszár , luezerna , Összes felhajtás 4937 db. Ebből magyar 3782 db, , sarjú 180—220, szalmaszecska, 200—240, széna , uj , zabosbükköny 200—240. Összes galieziai 190 db, bukovinai 134, németországi 831 db, hízott 2048 db, legelő 89 db, fiatal 1998 db, ökör kocsiszám 350, suly 31-5000 kg.. 2928 db, bika 771 db, tehén 911 db, bivaly 327 db. A szombati vesztegvásárra 221 dbot hajtottak fel. Állatvásár ok. A mai felhozatal 500 dbbal kevesebb volt mint a mult Kőbányai sertésvásár. 1-S9.7. aug. 27. (Első héten. Az első minőségüekben hosszabb idö óta érezmagyar sertésluzlaló-részvénytársaság telefon-jelentése hetőa nagy szükséglet és kereslet folytán ezek ára nagy „Köztelek" részéré.) Az üzlet lanyha. volt. Heti átlag-mértékben emelkedett. Az áremelkedés első és középárak: Magyar válogatott 320—330 kg. nehéz 53— 55 kr, minőségeknél 2—2 frt métermázsánkint. A legelőmarha 280—300 kg. nehéz kr, öreg 300 kgontuli árak nem változtak, csak a jobb minőségűek ára emel•kr, vidéki sertés könnyű — brajezár. Szerb 52—54.— kedett 1 frttal métermázsánkint. Egyéb minőségeknél kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. élet- az irányzat változatlan, majdnem mind elkelt. -sulylevonás és 4°/o engedmény szokásos. — EleségArak: prima magyar 37—38.50 (—) frt, szekunda árak: Tengeri ó -5«>—•— frt, árpa 7-20 frt Kőbányán 33—36 frt, tertia 30—32 frt. Galieziai prima 38.-—< átvéve. Helyi állomány: aug. 20. marad: 30368 drb. (41-—) frt, szekunda .34— 37 frt, tertia 31—33 frt. Német Felhajtás: Belföldről 2.72 drb, Szerbiából 2472 darab, prima 40—41-— (42.^-), szekur.da 36—49, tertia 32—35 Romániából drb, egyéb államokból darab. frt. Konzervökrök . 22"—30'— é. s., rosszabb minőségű •Összesen 2744 db. F ő ö s s z e g 33112 db. Állomány frt é. s. Bika 21—32-... frt é. s„ tehén 22—32 és felhajtás együtt drb. Mlhajtás: budapesti fo- frté.s., bivaly 16—21'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra gyasztásra (I—X. kerület) .604 drh, belföldre Budapest minden °/o levonás nélkül ^történnek. Az értékesítésben környékére 968 drh, Bécsbe 63 drb, Csehországba, kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanMorvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 494 db, azon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 Német birodalomba drb, egyéb országokba — db. krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) A szappangyárakban feldolgoztatott: a szállásokban elEgyeseladások : Magyar hizó ökrök. Eladók: hullott 2, vasúti kocsidból kirakott hulla -5, borsókásnak találtatott 20, összesen 2.7 drb. Összes elhajtás 2156 Ár Ár darab. Maradt állomány 30956 drb. A részvény-szállá- Hacker I., M.-Övár 33 — 30 — sokban 6246 drb van elhelyezve. Az egészségi és tran38 — 36 — . -zitószállásokban maradt 4586 drb. Felhajtás: Szerbiá- Hacker Miksa, Sopron — 37 — iból 2472 drb, Romániából — drb, összesen 7058 drb. Lederer és Kálmán, N.-Várad... 39 ... ... 36 — 34 — Elhajtás: 2301 drb, maradt állomány 4-757 drb és Löwinger Sal. Nyögér Max, Nemesvid 27 — — — •pedig drb szerb és — db román. Az egészségügyi Rechnitzer Schimmel M„ Bruck :»'/s — 37 — szemlénél jan. 1-től máig 847 drb a fogyasztás alól ki- Heller Vilmos, Moys 30 — 29 — vonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Bécsi vásár : aug. 24. Felhajtás 923.7 db sertés, Erdélyi liizó ökrök. Eladók: köztük 43.79 süldő. Az üzlet lanyha volt. Nehéz 47— — 49-—, középnehéz 4546'—, süldő 33—43 frt 100 Czell Frigyes és fia, Brassó ... 38Va — 35% Farkas & Mendl, Szászrégen. 37 — — — kgkint eleven súlyban. — 36 — Drezdai vásári aug. 23. A vásáron volt 1761 Kosch & Schobel, Sz.-Régen ... 38 db vidéki és — db magyar sertés, előbbiek 45—50 Német liizó ökrök. Eladók : utóbbiak — márkán keltek eleven suly. 4 1 — 3 8 — Berlini vásár-, aug. 21. Felhajtás 717© sertés, Blau testvérek, Temesvár 40 — 39 — üzlet élénkebb volt Mecklenburgi 57—59, vidéki sertés Hacker Miksa, Sopron Józsefvárosi spirituszfinomitó57—58, belföldi 52—54, magyar sertés mrk. gyár, Temesvár ... 41 — 38 — Bnds. TI esti sznrómarlia vásár. Aug. hó 31-én Az .alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassék meg. A vesztegvásárra felFelhajtatott: 661 drb belföldi, db galieziai, hajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy drb tiroli. 85 db növendék élő borjú, — db élő rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárolt bárány; — drb belföldi, — drb galieziai, — drb megyék közül a kővetkező vármegyék vannak tüdővész tiroli, drb bécsi, — drb növendék borjú, — drb és száj- és körömfájás miatt zár alá helyezve, és csakis ölött bárány, — drb élő kecske. ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra A borjuvásár élénk lefolyású volt. és pedig: 1. Tüdővész miatt a következő megyék: Árva, Árak a következők: Élő borjuk : belföldi Liptó, Nógrád, Nyitra, Pozsony, Szepes és Trencsén, frtig, kivételesen — frtig dbonkint, 32—46 frtig, kivé- továbbá Pozsony sz. kir. városból. 2. Száj- és körömtelesen 48 frtig sulvra, növendék borjú — — frtig,. fájás miatt a következő megyék: Bars és Nógrád, kivételesen — frtig dbonkint, 20—22-— frtig súlyra. továbbá Selmecz-Bélabánva sz. kir. város. nai 100 drb —' — •—, pugliai—•—•—.mandarin 0' 0-—, czitrom 0'20— 1 20, füge, hordós i q — , koszorús 1717, datolya , Mazsolaszőlő 42—69, •egres 1 lit. 0—0 kr, eper 1 kg 0-—. Fűszerek és italok. Paprika í. rendű 1 q. frt -30—52, II. rendű 18—30, csöves , (szárított) . köménymag ——, boríókamag . mák 1 q. frt 18—20, méz csurgatott C0•—, sejtekben 1 kg. 0'-—-0'—, szappan ,szin , •közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0'55—>0-85, házi pálinka palaczkban 0-——0'00, ásványvíz palaczkban
frt
_
1
2
I"
M1
3
*
'rtjki
' .5 | 6 | 7 | 71/2 3
1* M H
f r
9
10
_15 50 13_ 9
__ 5- - -
30.
Euiza gözm., Bpest
22. 2-1- 20 50 20 20 19 90 19 6019 30 18,!90 1810 16 50 13 20 9 40 4 70 4 50 -
aug.
8 6018
»
tik,Jtt 1* I " ;|kv frtjkr frt I krfrt|kr frt kr
Pesti moln. és sütők gőzmalma, Bpest aug.
19 60 19 30 19
Szerkesztői üzenetek. H. L. urnák. Dorog. Kettős könyvviteli, szakmunkánk nincsen; hanem egy ilyen mű megírására az OMGE. a mult évben megbízást adott s a munka ez év folyamán az OMGE. könyvkiadó vállalatában meg fog jelenni. V. K. urnák. Magyar-Óvár, A beküldött czikk elkésett az idényről, ennélfogva eltettük a jövő év B. J. urnák. Jánosháza. A sajt erjesztésére vonatkozó közleményt én a Cöthenben megjelenő Chemischer Zeitungnak „Chemisches Repertórium' czimü lap mellékletéből vette a czikkirója és ez utóbbi lap azt a ,Tidsskrift Physijc og Chemie 1397. 2, 92" czimü — alkalmasint svéd vagy dán nyelvű lap után közölte német nyelven: magyar nyelvtan az sehol sem jelent meg. Az O r s i . in agy. grazd. egyesület t u l a j d o n a . Lapfelügyelő-bizottság: Gróf Dessewffy Aurél, Bernát István, dr. Darányi Gyula, Forster Géza, GalgóczyKároly, dr. Hagara Viktor. — Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója^ — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő: Buday Barnabás.-
„ H U N C t A R I A műtrágya, Itim
és regyí ipar részYéüytársaság
s u p e r f o s I f á t o t , CKILISALÉTRÖMOT
Központi igazgatóság: B U D A P E S T , T., V á c z i - k ö r u t 21. sz.
Htráayi Gottharő Sándor és Rovara Frigyes
L i s z t - á r j e g y z é s 0
70. SZÁM. 7-ik, ÉVFOLYAM. Horvátországból száj- és körömfájás miatt Zágráb és ennek járásai. Az itt elő nem sorolt vármegyékből az ismerete feltételek mellett állatok szabadon szállíthatók a veszteg vásárra. Bécsi sertésvásár. 1897. aug. 31-én. (Schleiffelder és társai bizományi czég távirati jelentése a ,Köz* telek" részére). Felhajtás: 4510 lengyel, 3848 bakonyi sertés. Az üzlet kissé élénk. Ára kilónként élősúlyban fogyasztási adó nélkül : prima 49—50 kr, kivételesen 50-50 kr, közepes 43—4S-— kr, süldő 34—44 kr. Bécsi szurómarliavásár. 1897. áug. 26-án. Felhozatott: 2630 borju, 1912 élő sertés, 750 kizsigerelt sertés, 400 kizsigerelt juh, 40 bárány. A borjuvásér irányzata a mult hetihez képest nem változvtt, csak a silányabb minőségűeket fizették egy pár krral drágábban. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt borju kr., prima kr., primissima kr., élő borju< 30 - 38 kr., prima 40-44 kr., primissima 46—50 (—> kr., fiatal sertés 33—43 kr., kizsigerelt sertés nehéz kr., süldő 46—52 kr., kizsigerelt juh 24—38 kr., bárány páronkint kr. Bécsi juhvásár. 1897. aug. 26-án. Felhajtás r 3706 db juh. A mult heti árak maradtak. Az export folyton szünetel. Árak: export juh páronként 18-——21.—, raczka — •—, selejtes juh 1016-— frt.
1 17 60 17
Csányi mümalom, Kassa aug.
26. 22 - 21 - 20 60 20 20 19 8019 40 19'J l 8 80 18 20 17 - 14 -
Erzsébet gőzm., Bpest... aug.
23. 21 80 21 - 20 70 20 40 2;0 — 19 60
IO'IS 50 16 60 14 50 8 80
450 5-
3 80
480 450 -
"l 1 A + B = asztali dai a > = k í i li zt 1 = 1 í is I iát, 2 = elsőrendű zsemlyeliszt, 3 = zsemlyeliszt, 4 = elsőrendű kenyérliszt, 5 «=j közép kenyérliszt, 6 = kenyérliszt, 7 = barna kenyérliszt, 7'/2 = barna 1 kenyérliszt, 8 = takarmányliszt, 9 = finom korpa, 10 =. goromba korpa, 11
művét érdeklődőknek ingyen s bérmentve küldjük
meg.
KÖZTELEK,
fO. SZÁM. 7-ík É V F O L Y A M .
1897. S Z E P T E M B E R T1Ó 1.
K ö l c s ö n ö s B i z t o s í t ó Szövetkezet, BUDAPESTEN,
Pályázat.
VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 .
Alulírott tiszttartóságnál f . é v i o k t ó b e r
Alelnök: c s i v o s s v üéia. ANDBÍSSl GÉZA gróf, BUJANOTICS SÁNB03, DKSSEWPPV ARISTID, P*CHV TAMÁS, PÜSPÖKY EMIL, IiLIilNKK GYULA, SZKNTK1KÁLY] KÁLMÁN, SZH.ASS1 ZOLTÁN, SZONII ZSIGMOND, TELEKI SÁNDOR gróf. .Vezérigazgató: szönrei Zsigmond, A z Országos M a g y a r K ö l e s ö n ö s B l z t o s i t ó Szövetk e z e t a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vívta ki magának, az épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz tehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.
jjf A takarmányt és szafmáseleséget S t ű z k á r ellen a szövetkezet
tetemesen
í 22 í
írnok 1 Javadalmazás: 442 frt, bútorozott szoba, világítás ! | és fűtés. j \ Megkívántatik, hogy pályázók valamely gazdasági ' tanintézetet végzett, legalább 3 évi gyakorlat, a magyar | i és német nyelvet szóban és írásban, aromán nyelvet • j- pedig csak szóban bírja. 1 Pályázni szándékozók kérvényeiket bizonyítvány máso| latokkal felszerelve
|G r ó f j
Karátsonyi
Camillo j
tiszttartóságához, 4260 \ Laudontanyára, Versecz mellett (Torontálm.) intézzék.
olcsóbban
biztosítja, mint a hazánkban müködö bármely más Mztositó intézet. B®T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. ' Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 30ig
Magyar királyi államvasutak. Hirdetmény.
L^zlmu°p^tlékokk:alPé9a:
L együtt mindaddig vagyis folyó é\
i H A R R I S O N M i GREGOR & ( M I L
Álbion $ * $
ír
Albion
lost a leflotn ültetési Iíö!
A z Orsz. M a g y . Gazd. Hgjesület által ÍOOO f r t p á l y a d í j j a l Most a leffjoüü ültetési idő!
• — és még ez év folyamán
ifazdaságfi
HK a s « 3267
TTZII-
a legjobbak. Kapható G r > a e p @ l
f O u g ó n á l * és
a
kiadandó
.--.--;•
—.
z
összeállitott d
a
s
á
g
i
Kost a leeloíD utetesl idő; TflleyeKTwferát), Képes árjegyzék német nyelven (I6O0WÜ) kiv&nM.,
Budapest, V., külső váczi-ut 46. ingyen
g
jutalmazott
könyvviteltan
alapján,
daráló<«gépe3
Árjegyzék
l i ó 1-ével j
bérmentve. b9rg
ORDNUNGE.™"'
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:
A sertés javitásaés hizlalása
Tejvétel. Azon tejtermelók, kik a
. |zegődmény-tóbWzatj kül- ^ 0. Állati termények
mm gazdák és hizlalók használatára, n Irta K. Ruffy Pál. Ára portőmentes küldéssel I forint 10 k r a j s z á r .
1. Ellési^ jegyzék (esi Pénztári fSkönyv 1
fiágínapM
E g r i főlxáp'fca.la.ri jósságfaKigyelői hin-a-fcala-
Hizott ökör és tehén eladás. A z e g r i m é l t ó s á g o s f ő k á p t a l a n bagotai gazdaságában és tinó, az ároktői gazdaságban 21 73 darab ökör darab telién, Ö s s z e s e n 94 darab hizott marha eladó. A v e n n i s z á n d é k o z ó k i r á s . v a g y szóbeli ajánlataik a t folyó év Szeptember hó 20-ig e g y e n e s e n M é l t ó ságos P á n t h y E n d r e p ü s p ö k s nagyrépost ú r h o z terjesszék be. Oda utazás a Füzes-Abony—debreczeni vonalon, Folyási állomáson kelletik kiszálni, h o n n a n a z eladó m a r h á k u r a d a l m i f o g a t o n lesznek megtekinthetők. E g e r , 1897. a u g . 2 8 . Pók&
Bstván,
felügyelő.
melyekből á l l a n d ó r a k t á r t tartunk.
r
ösB'íeáUltottn
G - u s c l i l s a
R i k á r d
a magyaróvári gazd. akadémia gazd. intézője. Az összes ny mtatványokból m i n t a l v e k az 0. M. G. E. tagoknak és a „Köztelek" előfizetőinek 2 frt 20 krért előleges beküldés mellett portómentesen küldetnek. Árjegyzékkel és felvilágosítással
készséggel szolgálunk.
Megrendelések
a „KÖZTELEK" _
kiadóhivatalához
IX., Üllői-út 25. sz. küldendők.
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HÓ {.
1222
Eladó
Hirdetmény. A földmivelésügyi m. kir. minister az állami ménesbirtokok és a gödöllői koronauradalom igazgatóságait utasította, hogy
a mezőhegyes! ménesbirtokon f. évben termett őszi buza kivételévél a többi, általuk termelt magvakból, — amennyiben ezen magvak az uradalmak saját czéljaira nem szükségesek, alább részletezett feltételek 'mellett VETŐMAGUL ELADHATNAK mindazon gazdáknak, kik ez iránt az igazgatóságokhoz fordulnak.
Ezen feltételek a következők: 1. Egy gazdának ( v e v ő n e k ) egy és ugyanazon gabonanemből 100 q-ig, egyéb vetőmagvakból pedig 10 q-ig terjedő mennyiség adható el.
70. SZÁM. 7-ik, ÉVFOLYAM.
szarvasmarhák, lovak, juhok, sertések, különféle hintók és virstgiisiyJ növények Karsai Vilmos és néhai Karsai Albert örökösei
Pta-Nagy-
Teleki
gazdaságában
állomás : Hatvan, a birtokban fekszik.
Bérletfelhagyás és elhalálozás folytán 1 darab 5 éves fekete ménló 168 cm. magas, Kisbér öcscse.
2. Az eladási árak megállapításánál Bábolnára 5 pár különféle nagyságú könnyű hámos ló 157 cm.-töl 161 cr 3 darab hátas ló 157 cm.-töl 161 cm. magasságig. és Kisbérre a győri, Gödöllőre és Mezőhegyesre a 2 pár 3V3 éves betanított muraközi csikó. budapesti, végül Fogarasra, a fogarasi piaczon az 6 darab 3V2 éves nyers „ „ é s elszállítás napján jegyzett tényleges eladási, illető32 darab 3!/2 éves nyers csikó. leg piaczi, vagy tőzsdei árak fognak alapul vétetni 300 darab fiatal szám feletti fésűs anya juh. 475 darab 2 éves szám feletti ürü. oly módon, hogy az illető piaczon jegyzett árból 300 darab bárány. szállitási költségre, Kisbéren és Bábolnán 20 kr., Több egy és kétéves kos. Gödöllőn 15 kr és Mezőhegyesen 50 kr. fog levonatni. Vészen átment: 12 darab mangalicza faj kocza. 35 „ „ süldő kocza. , 3. Csere utján is is adhatnak át az uradalmak 24 „ „ egy és két éves kan. vetőmagvakat, de csak kisgazdáknak egyforma 80 „ „ ártány. minőségű és sulyu magvak ellenében. 40 darab magyar 3 éves Unó. 4. A szükséges vetőmagvakra előjegyzéseket is te12 „ tarka 2 és 3 éves tinó. hetnek a gazdák, az emiitett uradalmak igazgató30 „ 3 éves hasas tarka üsző. ságainál és pedig: ó'szi gabonára f. évi szeptember és 2 éves különféle birkák, montefuni, inntali és pinzgaui faj. 30-ig1, tavasziakra pedig f. évi deczember 31-ig, megKülönféle hintók, omnibusz, 2 darab fél fedeles hajtó kocsi, mind Kölbergyártmány, jó karban. jegyezvén, hogy a vetőmagvak eladása, illetőleg kiszol- Meleg és hideg virágházi féle növények, főnixok, paudanusok, pálmák és többféle gáltatása,
egész éven át fog
eszközöltetni.
Felvilágosítást ad:
Budapest, 1897. évi augusztus 16-án. Földmivelésügyi
m. kir.
számos esurépnövény.
SOMOGYI SÁNDOR tiszttartó
miniszter.
Pía-Híagy-TeleK, u. p. Hatvan.
4301
A lótenyésztés emelésére alakult r.>társ.
Magyar királyi 120.419/97. O. II Ó
Hirdetmény.
ez az V. p6tlék' « 1 2. és 3. sz. díjszabási füzethez pedig a VII.pótlék lép életbe, mely pótléki s 5 b (gabona stb.)1 5 d (korpa stb.) és 13 a (vas és aczél stb.) kivi iteleke^ta. taümazi 3n az uj díjtételek a régieknél magasabbak, a én léP ü^anc'sAak' folyó évi szeptember hó 1-én a Nagy-Kikind ybeoskereki, Bács-Bodrog3zt.-Mártoni és Kim-Szt.-Márton-Szentesi h. é. i iílomásaíval való forgalomb na) efye2tetafk ° e ín<mou k ís díjtételek hatályon kívül Budapest, 1897. augusztus hó 25-én. .kigazgatóság-a, (Utánnyomás nem díjaztatok.)
w v r / vv
Budapesten: „Tattersall"
A vetési idényre ajánlom S c I C l C
^ (k. kerepesi-ut 17—19, a keleti pályaudv. leszálló oldalával szemben)
/. évi október hő 11., 12. és 13-án
mr M É N L Ó
államvasutak.
S
V Á S Á R T -
Bejelentések zárlata szeptember hó 30-ika. A bejelentések legczélszerübben a Tattersall titkárságánál kapható bejelentési lapokon eszközlendők. Egyébként! bejelentéseknél a ménló kora, szine, származása (apja, anyja), vére (angol tele vagy félvér, arab, gidrán furioso, lipizzai stb. stb.), nagysága ék ára feltétlenül közlendők. Minden darab bejelentett ménért a bejelentéssel egyidejűleg 5 frt bejelentési dij fizetendő. Vásárjog-illetmény fejében pedig az eladott mének árából 2% fizetendő a társaság pénztárába. A mének október 10-ike előtt istállózásra fel nem küldendők. IGAZGATÓSÁG. AZ
R u d o l f legújabb
rendszerű
S O R B A V E T Ö G É P E I T
^
(IV-ik osztály), melyek ugy vannak szerkesztve, hogy azokkal sík vagy dombos talajon minden másfélét tetszésszerinti mennyiségben tökéletes egyenletesen lehet elvetni, anélkül, hogy a vetőszekrényt beigazítani, merítő vagy fogaskerekeket cserélni kellene. Sack Rudolf valamennyi sorbavetőgépei felette könnyen járnak, na" " *".• '* ' " "" " " "" "• * gyón szilárdan vannak kéigen tartósak és kívánatra elökormánynyal is kaphatók. Mindennemű Sack eke, borona, szőrvavetőgép cs talajmivelési eszköz dus választékban van raktáromon és eredeti minőségben az itt látható törvényes védj egy gyei ílXDj csak nálam szerezhető be. Legújabb árjegyzékem éppen most IPCL! jelent meg és kívánatra Ieszivesebben szolgálok azzal ingyen és bér- ISi^l mentve.
F B O P F E R
S A M U ,
Sack Rudolf magyarországi kizárólagos képviselője, BUDAPEST, V., Váczi-körut 52. sz. •
- o
rm 70. S Z Á M , 7-ik É V F O L Y A M .
KÖZTELEK.
1897. SZEPTEMBER H Ó
1.
KIS HIRDETESEK, BETÖLTENDŐ ÁLLÁS. -= E R D É S Z
ELADÓ:
=-
Csak meiőgaidák és a szakirodalom terménjei, továbbá állást keresik és adók hitíetménsei Tétetnek fel e kedvezményes rovatban.
gazdasági magvakat
importált
S
S
kŐfyffirtterw ieter I
Ajánlok
ÁLLATOL
növendék ökör és üsző borjakat W M n
ajánlanak
KLEIN ÉS SPITZER
EH™*' Szt.-Jánosnapi rozs,
(nagyobbrészt üszők),
ÁLLÁST KERESŐK.
ösrtn
őszi v e t é s r e
H A
msn
t ' l j l K
mSki
SMrb.szépjármos
bivaly, lOdrb.áüaigás ló, 27 drb. 1, 2 és 3 éves csikó, továbbá eséplőgarúi-
&&
Mauthner Ödön
tura, vetőgépek, Sack-
VEGYESEK,
BUDAPESTEN.
répavágó, daráló stb.; valamint igen szép hajtókocsi, hintók, ló-
J s s r -
„Jelzálog- Dr. Lendl Adolf, kölcsönöket" p aepa ^ o S&tt'lt-rfreüel atoStaSS?Kí'bTS
tanszerkészitöS ü D E P E S T ,
i
ÉS!
és Borászat Kézikönyve.
Í l t i ti ö m é s é r e
^ POXkhÍtUótkány376a8n Repczeponyvák
:
T Ü R K - n é l , S I P E T,
H l T ö r l e s z t , köi
Joghagymát, Ó r i á s i
epSTSia* 1000 darab
nétnTüSSke?u.dp.'
40 frt
i
1224
70. SZÁM. 7-ik, ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. SZEPTEMBER HÓ {.
Bérszántás gözekével. | A legújabb eredeti Fowler-réle C « m p « u n d lésre vállalkozik
WOLFF
közekékkel
talajmive-I 3171 I
E R M O gözszántási v á l l a l k o z ó ,
Budapest,
Kelenföld,
A zalathnai feénkovand ipar r. t.
Fowler-telep.
|LÓBAB|
I nagyobb mennyiségben, doczcmberi szállítás mellett I j — ]w
kerestetik. —
4261
Szíves ajánlatok az ár megjelölésével:
Ristic, Bécs ( W i e n ) Wollzeile 24. m
1g g
kénsav- és
műtrágya-gyára
ajánlja legjobb minőségű mindennemű
MŰTRÁGYÁIT a t. cz. g a z d a k ö z ö n s é g b.
figyelmébe.
Árajánlatokkal készséggel szolgál a Központi iroda, Budapest, I Y , , Bécsi-utcza 5 ,
Mern Mó§erí
Budapest,
V. kar.,
Wáczi
út
26
Dúsan felszerelt r a k t á r t t a r t a következő kiváló minőségű czikkekből:
Hengerelt rúd és idomvas,
keret- és U-vas, gerenda stb.
Vaslemez,
mindenféle méretben. T T n r á r e j n l f r s n v e l ? és összekötő darabok; légszesz- és vizveA O V d C ö O i l i CöOve&, zetéki eső, sajtóeső, k ű t e s ő , Torrcső, f ú r ó cső stb. fty.l/Ui i*cinT7flTr vízvezetéki- és csatornázási czélokra, valamint WAAUUUU UiUvBft, mindennemű f e l s z e r e l é s i t á r g y a k víz-, légsz< z- és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, mindenféle csapok, fémáruk légszeszvilágitáshoz stb. stb. ^ n r w á ' m n V különlegességek saját gyáramból, mint: marók, Mútii öúaUiUA, dörzsárak,, csavarmetszök, fúrók, csigafúró, csőcsavarmetsző, cső vágó,, cső^atü stb. 1 Á r j e g y z é k e k b é r m e n t v e és ing-yen. 4070
Szabadalmazott tiz é v i g is e l t a p t ó
kévekötelek 4>/s m/m vastag, 150 c/m hosszú egy próba postacsomag 200 drb-al I fit 60 kr 1000 drboi 7 frtért Ugyanily
portiókötelek
Magyar királyi államvasutak. 122510/97. C. I. szám.
Hirdetmény. léptSéMkSatesSsa^^' 1
6 m/m vastag, 200 c/m, hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb -akon
^
^ ^ ^
A magy. kir. áliamvasutak igazgatósága, a többi köteléki vasutak nevében is.
Be?., i n Mátyás, Sács-Cséb.
MALOMIPAR
3033
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer rendszer.)
Budapest. ¥1. kei%5 O f á ^ s i t c z a 43* s s á m alatt.
Szabadalmazott Schweitzer-féle malmaink a mezőgazdaság terén igen fontos ujitást képeznek. .. Ezen teljesen uj szerkezetű, átjavított malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaörlésre: a gazdaságban e malmokkal szükség szerint készíthető igen jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle és a Sangerhauseni gépgyárak által gyártatnak, mig az őrlötárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvénybö! készíttetnek. A gazdasági élet követelményeinek ínegfelelőleg ezen malmokat 5 különböző nagyságban hozzuk forgalomba, locomobil, motor, járgány vagy kézihajtásra.
1. C s e k é l y h a j t ó e r ő s z ü k s é g l e t . 2. R e n d k í v ü l i n a g y m u n k a k é pesség. 3. K i t ű n ő m i n ő s é g ű ő r l e m é n y . 4. K i v á l ó a n t a r t ó s , j a v i t á s r a nem szoruló szerkezet. 5. I g e n e g y s z e r ű k e z e l é s .
" Részletes jegyzékkel sításokkal gálunk. „Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
^
leírással, árés felvilágoszívesen szol-
